Takács Tibor

Igazságügyi szakértő

A vadkárok kezelésének a folyamata:

• Mező- és erdőgazdaságban keletkezett károk esetében az

• 1996. évi LV. Tv. (Vtv) 75-81/A §-ai és a 79/2004 (V.4.) FVM rendelet (Vhr) 82-84 §-banfoglaltak,

• Egyéb eseteknél a Ptk. 345. § -a az irányadó a keletkezett károk rendezésére.

A vadkárok kezelésének a folyamata:

Konszenzus esetén: Ha a termelő és a vadászatra jogosult a kárigényben

kölcsönösen megegyeznek, sikerül megállapodniuk a kártérítés módjában, összegében, lezárul az ügy. A megállapodás alapján kifizethető a keletkezett kár.

Itt általában szakértőre nincs szükség.

A vadkárok kezelésének a folyamata

Megállapodás konszenzus

esetén

A vadkárok kezelésének a folyamata:

Konszenzus hiány esetén:Hivatalos eljárás megindítása

1996. évi LV. Törvény 81. § (2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az(1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belülnem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítésmértékéről, és a károsult kárának megtérítését nemközvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helyeszerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (atovábbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagyszóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személyközötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslésieljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén aközigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szólótörvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A vadkárok kezelésének a folyamata:

A jegyzői hatóság a 2004. évi CXL. Törvény (KET.) alapján vadkárbecslési eljárás során szakértőt rendel ki, akinek feladata a keletkezett kár mértékének és értékének, valamint a vadkár tényének megállapítása.

• 58.§(1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és

• a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy

• b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.

A vadkárok kezelésének a folyamata:19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A szakértői vélemény

A szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően – írásban, szóban vagy elektronikus kézbesítés útján terjeszti elő. A leggyakoribb eset az írásban adott szakvélemény.

A szakvélemény kiterjed a kirendelő hatóság - és a kirendelő hatóság útján a felek - által feltett kérdések megválaszolására, továbbá az egyéb szükséges megállapításokra.

A szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható, azt saját nevében adja.

A szakértői vélemény

A szakvélemény magában foglalja:

a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat (lelet)

a vizsgálat módszerének rövid ismertetését

a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás)

a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény).

A szakértői vélemény

A vadkárbecslés során készített szakvélemény tartalmi

és formai követelményeit

• az Igazságügyi Szakértői Tevékenységről (Szaktv)

2005. évi XLVII. tv. 16.§-a

• a Polgári Perrendtartás 1952 évi III.tv. 182. § (1-3).

bekezdései

• A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.tv 108-109 §-a

írja elő.

A szakértői vélemény

A Vadászati Hatóságnál bejegyzett megyei szakértőkre a Vtv. 75-81/A §-ai és a Vhr. 82 -84§-ai vonatkoznak.

Az ágazati szakértők működését (NAKVI) is a Vtv. és a Vhr. szabályozza. A szakértői névjegyzékbe kerülésük feltételeit a 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet tartalmazza.

Az igazságügyi szakértők működését a 2005. évi XLVII. törvény és a 2005. évi XLVIII. törvény, a 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet és az Igazságügyi Szakértők Etikai Kódexe szabályozza.

A szakértői vélemény

A szakértői vélemény szerkezeti felépítése, formai és tartalmi követelmények, a szakvélemény nyelvezete

Általános szerkezeti felépítés

Borító

I. Kirendelés / megbízás

II. Előzmények

III. Feladat

IV. Módszerek-jogszabályi háttér

V. Megállapítások

VI. Összefoglalás

Általános szerkezeti felépítés, borító

Megbízás; Előzmények; Feladat;

Jogszabályi háttér

A megállapítások fejezet a szakvélemény érdemi része

Általános elvek• Az adott alpontban felhasznált adatok az előző

alpontokból származzanak.

• Logikai sorrend. (Honnan veszi?)

• Bizonytalansági mutatók.

• Minden megállapítás indokolandó, fotókkal dokumentálandó, gps koordinátákkal rögzítendő

• Kisebb számítások magyarázandók.

Megállapítások; Vadkár elleni védekezés

Megállapítások; Keletkezett kár értéke, megosztása

Összegzés; feltett kérdésekre válaszok;

Mellékletek

Mellékletek

A szakvélemény nyelvezete

Szakszerű és tudományos

Érthetőség és szakzsargon

Idegen szavak használata

Magyar nyelv és helyesírás

Betűtípus, betűméret, sorköz

Tagolás és oldalkép

Áttekinthetőség, kereshetőség

A szakértő munkája

A vadkárfelmérés mérnöki tevékenység, mely mérhető és számítható!

A szakértő munkája

Követni kell a szakirodalmat

Ismerni kell az új tudományos eredményeket

Alkalmazni kell a legújabb szakmai módszereket

Alkalmazni kell a legújabb technikai eszközöket