Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. · Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. Kedves Ötödikes! Ötévesen megtanultam olvasni. A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5.

Kedves Ötödikes!

Ötévesen megtanultam olvasni. A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra – fehér oldalak, fekete tinta, de mindegyikben új világok és új barátok vártak.

A mai napig fura érzés önt el, amikor először ütök fel egy kötetet. Izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.

Jennifer Weiner

Te hány évesen tanultál meg olvasni? Az írónőhöz hasonlóan még óvodás korodban, vagy az is-kolában sajátítottad el az olvasás tudományát? Eleinte biztosan csak szavakat, mondatokat, rövid szövegeket olvastál el és értettél meg. nagyon fontos, hogy megértsd az olvasott szöveget, hiszen csak úgy ismerhetsz meg új világokat, új embereket, új gondolatokat.

Ez a tankönyv az érdekesnél érdekesebb szövegeivel és a hozzájuk kapcsolódó feladatokkal abban lesz a segítségedre, hogy minél jobban megértsd az általad olvasott szövegeket. Ez szükséges ahhoz, hogy ráérezz az olvasás csodájára, az olvasás gyönyörűségére. Jókai Mór, a híres író és nagy mesélő szerint: „A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.” Az eb-ben a könyvben olvasható egyik történetből megtudhatod, milyen hőstettet vitt véghez Lakatos Imre több száz évvel ezelőtt. Egy másik szöveg olvasása közben turista lehetsz a világűrben, de kalandozhatsz az állatvilágban éppúgy, mint a barlangok mélyén. vannak persze olyan szövegek is, amelyekben hasonló korú gyerekekről szólnak.

Észre sem veszed, hogy minél többet olvasol, minél több fel-adatot oldasz meg, annál jobb lesz a szövegértésed, és annál inkább megszereted az olvasást.

hogy tudd, milyen szinten áll a szövegértésed, a feladatok mindegyikénél pontszámot találsz! ne ijedj meg, nem felmérést írsz! Az elért pontszámaidat összeadva és elosztva az összesen elérhető pontszám-mal megkapod, hány százalékos a teljesítményed. Az alábbi táblázatban pedig megnézheted, milyen szin-tű a szövegértésed.

A szövegek olvasásához jó szórakozást, a feladatok megoldásához fi gyelmet, kitartást és jó ered-ményt kívánok:

A szerző

Olvass el valamit újra meg újra! Ha nem értetted meg tegnap, csodák csodájára ma megérted.Jules Renard

Nem megfelelő Elfogadható Közepes Jó Kiváló

0–50% 51–64% 65–80% 81–90% 91–100%

„A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.” Az eb-ben a könyvben olvasható egyik történetből megtudhatod, milyen hőstettet vitt véghez Lakatos Imre több száz évvel ezelőtt. Egy másik szöveg olvasása közben turista lehetsz a világűrben, de kalandozhatsz az állatvilágban éppúgy, mint a barlangok mélyén. vannak persze olyan szövegek is, amelyekben hasonló

Észre sem veszed, hogy minél többet olvasol, minél több fel-adatot oldasz meg, annál jobb lesz a szövegértésed, és annál

hogy tudd, milyen szinten áll a szövegértésed, a feladatok mindegyikénél pontszámot találsz! ne ijedj meg, nem felmérést írsz! Az elért pontszámaidat összeadva és elosztva az összesen elérhető pontszám-mal megkapod, hány százalékos a teljesítményed. Az alábbi táblázatban pedig megnézheted, milyen szin-

3

szovegertest fejleszto gyakorlatok.indd 3 4/26/14 12:17 PM

4

A három jó tanács

Egy kis fiú ment az er dőn át, és fo gott egy csa lo gányt.– no – gon dol ta –, meg sü töm ezt a csa lo gányt, és

megeszem.A csa lo gány azon ban kér lel ni kezd te: – ne egyél meg, ba rá tocs kám! ve lem úgy sem

lak nál jól. Bo csáss sza ba don, és cse ré be adok ne ked há rom jó ta ná csot.

– Jól van – vá la szolt a kis fiú. – ha va ló ban jó ta ná csot adsz, elen ged lek.

– fi gyelj hát rám! Az el ső ta ná csom: ne akarj olyat, ami nincs. A má so dik: ne saj náld azt, ami nem tér vissza; és a har ma dik: ne higgy a ha zug szó nak.

A csa lo gány fel szál lott egy fa csú csá ra, és gon dol koz-ni kez dett: „va jon meg fo gad ja-e a fiú a ta ná csai mat?”

Lej jebb szállt egy ágacs ká ra, és így szólt:– Mi lyen os to ba is vagy te, hal lod! Tud nád csak, mi lyen ka vics van a nyel vem alatt, nem en ged-

tél vol na el sem mi fé le jó ta ná csért! nem akár mi lyen ka vics az. Drá ga kő! Ak ko ra, mint egy dió, és úgy ra gyog, mint egy arany ló na pocs ka. ha a tiéd le het ne, te vol nál a leg gaz da gabb em ber a fa lu tok ban, de még az egész vi lá gon is.

Ahogy meg hal lot ta ezt a kis fiú, a bosszú ság tól majd sír va fa kadt.„Mi lyen sza már va gyok – gon dol ta. – Miért is en ged tem el ezt a ra vasz ma da rat?”Kér lel ni kezd te hát:– Gye re vissza, kér lek. vagy ha nem akarsz vissza jön ni, legalább add ne kem azt a drá ga kö vet,

ju tal mul, hogy sza ba don bo csá tot ta lak.A csa lo gány azon ban így vá la szolt:– Most már lá tom, hogy os to ba vagy. El fe lej tet ted, ami re ta ní tot ta lak! Saj ná lod azt, ami nem

tér vissza, olyat akarsz, ami nincs, hi szel a ha zug szó nak. Gon dold meg: el fér ne a nyel vem alatt egy ka vics, még hoz zá ak ko ra, mint egy dió? nem hiá ba tart ja a köz mon dás: bo lond nak ta nács – sár ba ve tett ka lács.

Ezt mond ta a csa lo gány, és el rö pült.(Ukrán népmese)

1. Válaszolj a következő kérdésekre!

Hol játszódik a mese? ________________________________________________________

Kik a szereplők? ____________________________________________________________

Hol található a drágakő? _____________________________________________________

2. Bizonyítsd be két esemény vagy cselekedet segítségével, hogy a történet mese!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

4

2

Egy kis fiú ment az er dőn át, és fo gott egy csa lo gányt.– no – gon dol ta –, meg sü töm ezt a csa lo gányt, és

– ne egyél meg, ba rá tocs kám! ve lem úgy sem lak nál jól. Bo csáss sza ba don, és cse ré be adok

– Jól van – vá la szolt a kis fiú. – ha va ló ban jó

– fi gyelj hát rám! Az el ső ta ná csom: ne akarj olyat, ami nincs. A má so dik: ne saj náld azt, ami nem tér vissza; és a har ma dik: ne higgy a

A csa lo gány fel szál lott egy fa csú csá ra, és gon dol koz-ni kez dett: „va jon meg fo gad ja-e a fiú a ta ná csai mat?”


Összesen: 5


25

3. Írd le, hogyan nevezik másképp a csalogányt! Ha nem tudod, nézz utána a Magyar szi noni maszótárban!

________________________________________________________________________

4. Másold le a szövegből a csalogány tanácsait!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

5. Másold le a szövegből, mihez hasonlította a csalogány az állítólagos drágakövet!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

6. Válaszd ki a tulajdonságok közül azokat, amelyek igazak a kisfiúra! Indokold meg szóban a vá lasz tásaidat!

bizalmatlan, szószegő, szavatartó, hirtelen haragú, hisztis, hiszékeny, okos, hiú, buta, sírós

7. Fogalmazd meg, szerinted miért nem repült el a csalogány, amikor a kisfiú szabadon engedte!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

8. Keresd meg a szövegben szereplő közmondást!

a) Másold le a közmondást!

_______________________________________________________________________

b) Magyarázd meg, mit jelent a közmondás!

_______________________________________________________________________

_______________________________________________________________________

9. Bontsd három részre a szöveget! Jelöld vízszintes vonallal a szövegben az egyes részek határait!

10. Adj címet a mese egyes részeinek!

I. _______________________________________________________________________

II. ______________________________________________________________________

III. _______________________________________________________________________

1

3

2

3

2

2

3

3


6

A Nap és a Hold

va la mi kor ré ges-ré gen a nap ten ger sok gyer e ké vel együtt jár ta az ég bol tot, ten ger sok gyere ké vel együtt vi lá gí tott, s olyan per zse lő me le get árasz tott, hogy a föl dön el szá rad tak a fü vek és a fák. A hold nak is ten ger sok volt a fia, lá nya; ez így van még ma nap ság is: a hold gyer me kei a csil la gok. A hold sze ret te az em be re ket, saj nál ta őket, hogy a nap ten-ger sok gye re ke kiége ti a kert jü ket, föld jü ket. Egy szer az tán el ha tá roz ta, meg sza ba dít ja a föl det a nap ten ger sok gye re ké től.

– Tu dod mit? – mond ta a nap nak. – Rak-juk zsák ba a gye re kein ket, dob juk őket a se bes vi zű fo lyó ba, ak kor legalább csak mi ket ten sé tál ga tunk az ég bol ton.

A nap hall ga tott a mé zes sza vú hold ra, zsák ba rak ta ten ger sok gye re két; a hold azon ban fel hők mö gé búj tat ta csil la gait, s he lyet tük ezüs tös ka vi cso kat ra kott a ma ga zsák já ba. A nap is, a hold is a se bes vi zű fo lyó ba ha jí tot ta a zsá kot, az tán mind ket ten vissza száll tak az ég bolt ra.

hej, de meg ha ra gu dott a nap, mi kor el jött az éj sza ka, s a fel hők mö gül elő bújt a hold ten ger sok gye re ke, a mil liárd nyi csil lag!

A mé zes sza vú hold meg egy re csak az zal vi gasz tal ta a na pot, hogy a se bes vi zű fo lyam med ré ben, az ezüs tös ka vi csok kö zött bú jócs-ká zik va la mennyi gye re ke, arany hal lett mind ahány ból!

De a nap csak nem bé kélt meg, azóta is ha rag szik a hold ra, kör be-kör be ker ge ti az ég bol ton, de so ha sem éri utol, még egy ár va csil la gocs ka sem ke rül so ha út já ba.

(In dián me se)


Összesen: 7


28

1. Má sold le, mi lyen ál lan dó tu laj don ság kap cso ló dik a kiemelt sza vak hoz a me se szö ve gé ben!

a Hold ___________________________, a Nap gye re ke ____________________________,

a fo lyam __________________________________________________________________

2. Ka ri kázd be, mi lyen sza vak kal he lyet te sít het néd a ten ger sok ki fe je zést a me sé ben!

pon tat lan, meg szám lál ha tat lan, ta vi, ren ge teg, mér ték te len, száz, cso mó, két mil lió,

cso kor, ten ger nyi, mil lio mos, mil lió nyi, ren dít he tet len, meg ne vez he tet len

3. Írd le, a me se sze rint kik a Hold gyer me kei!

_________________________________________________________________________

4. Bi zo nyítsd be, hogy a Nap nem tö rő dött az em be rek kel!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

5. Írd le, mi lett a sorsa a Nap gyerekeinek a sebes vizű folyóban!

_________________________________________________________________________

6. Indokold meg, a Holdnak miért nem kellett a földlakók miatt megválnia a gyerekeitől!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

7. Húzd át, mi lyen ter mé sze ti je len ség re nem ad ma gya rá za tot a me se!

A Föld a Nap kö rül ke ring. Nap pal az égen legtöbbször csak a Nap lát ha tó. A Hold fel szí né nek

egye net len sé ge éj jel lát ha tó a Föld ről. A Nap a Nap rend sze rünk kö zép pont ja. Ha fel hőt len az

ég bolt, éj jel a Hold mel lett csil la gok is ra gyog nak az égen. A nap fo gyat ko zást a Hold Föld kö rü

li ke rin gé se okoz za. A Hold nak – a Föld ről néz ve – vál to zik az alak ja. Az árapályjelenséget a

Hold tömegvonzása okozza.

8. Ne vezd meg, mi lyen élő lé nyek lé té re ad cso dás ma gya rá za tot a me se!

_________________________________________________________________________

9. Szá mo zás sal ál lítsd he lyes sor rend be a me se ese mé nyeit!

___ A Nap gyer e kei kiéget ték az em be rek föld jét. ___ A zsá kok a se bes vi zű fo lyam ba ke rül tek.

___ A Hold el ha tá ro zá sa. ___ A Hold vi gasz tal ta a Na pot. ___ A Hold aján la tot tett a Nap nak.

___ A Nap kör bekör be ker ge ti a Hol dat az ég bol ton. ___ A fel hők mö gül elő búj tak a csil la gok.

3

5

1

3

1

1

6

1

7


8

Mese

Messze, messze, még az Ópe ren ciás-ten ge ren is túl, szép Cso da or szág ban kis her ceg nő szü le-tett. Böl cső je kö ré gyűl tek a tün dé rek meg a tün dér ki rály nő. néz ték a kis lány ál mo dó ar cocs ká-ját, majd a ki rály nő fölemel te ke zét, s így szólt:

– Aján dé koz zá tok meg ezt a gyer me ket az zal, amit a legér té ke sebb nek gon dol tok!Az el ső tün dér az al vó fö lé ha jolt, s ezt sut tog ta:– Én va rázs erőm ből olyan szép ség gel aján dé koz lak meg, hogy aki rád néz, úgy vé li, ta va szi

vi rá got lát.– Én – mond ta a má so dik – olyan szem mel aján dé koz lak meg, mely át tet sző és mély, mint a

ten ger kékje.– Én oly su dár ala kot adok ne ked, mint

ami lyen a fia tal pálma tör zse – ígér te a har-ma dik.

– Tő lem – szólt a ne gye dik – föld be rej tett arany kin csei met ka pod.

A tün dér ki rály nő el gon dol ko zott.– Az em be rek s vi rá gok szép sé ge el her vad

– mond ta hal kan. – A szem bű bá ja ki huny az if jú ság gal, de fia ta lon is gyak ran bo rít ja ho mály ba a könny. A szél vi har de rék ba tö ri a pál mát, a kor sze le meg haj lít ja a kar csú ala-kot. Az em be rek meg gyű lö lik, aki ara nyát nem oszt ja szét kö zöt tük, aki meg szétoszt ja, ma ga ma rad sze gény. Sem mi ma ra dan dót nem ad ta tok en nek a gyer mek nek.

– De hát mi ma ra dan dó az em ber ben, s mi vel aján dé ko zod meg őt te, tün dér ki rály-nő? – kér dez ték a töb biek.

– Én jó sá got aján dé ko zok ne ki – vá la szol ta mo so lyog va a tün dér ki rály nő. – A nap pom-pás és fé nyes, de csu pán vi lá gí tó szik la vol na, ha nem me le gí te né a föl det. A szív jó sá ga olyan, mint a nap me le ge: éle tet ad… Jó ság nél kül olyan a szép ség, mint il lat nél kül a vi rág. Jó ság nél kül a gaz dag ság csu pán az ön zés gyámola1. Jó ság nél kül még a sze re lem is csak tűz, mely pusz tít és éget. Tud já tok meg, hogy a ti aján dé kai tok mu lan dók, de a jó ság ma ra dan dó: olyan, akár a for rás, mely-ből mi nél töb bet me rí tesz, an nál bő sé ge seb ben bu zog. A jó ság – az egyet len kiapad ha tat lan kincs.

S itt rá ha jolt az al vó gyer mek re, szí vét gyen gé den megérin tet te, s ezt sut tog ta: – Légy jó!

(Sien kie wicz me sé je, át dol goz ta Sebők Éva)

1 gyámola: gyá mo lí tó ja


Összesen: 9


20

1. Írd le, hol szü le tett a kis her ceg nő!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

2. So rold fel, mi vel aján dé koz ta meg a négy tün dér a csöpp sé get!

Az el ső ____________________________, a má so dik ____________________________,

a har ma dik ________________________, a ne gye dik ____________________________.

3. Ala kítsd át ha son lat tá az el ső tün dér kí ván sá gát!

_________________________________________________________________________

4. Írd le, mit je len te nek a tün dér ki rály nő kö vet ke ző mon da tai!

a) Az em be rek szép sé ge el her vad. _______________________________________________

_______________________________________________________________________

b) A szem bű bá ja ki huny az if jú ság gal. __________________________________________

_______________________________________________________________________

c) A kor sze le meg haj lít ja a kar csú ala kot. ________________________________________

_______________________________________________________________________

d) Az em be rek meg gyű lö lik, aki ara nyát nem oszt ja szét kö zöt tük. _____________________

_______________________________________________________________________

5. Gyűjtsd ki a tün dér ki rály nő ér veit, ame lyek kel iga zol ja, hogy az em be rek szá má ra fon tos dol gok a jó ság nél kül mit sem ér nek!

A szép ség jó ság nél kül _______________________________________________________

A gaz dag ság jó ság nél kül _____________________________________________________

A sze re lem jó ság nél kül ______________________________________________________

6. Fo gal mazd meg, miért tart ja a tün dér ki rály nő kiapad ha tat lan kincs nek a jó sá got!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

7. Értelmezd a tündérkirálynő következő mondatát: Légy jó!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

8. Írd le, hogy ki hiányzik a rajzról!

_________________________________________________________________________

3

4

1

4

3

1

3

1


10

Hot Dogs

végre egy éles hang kíséretében megérkezett a várva várt üzenet.− negyvenkettő egész nyolctized másodperc! − olvasta fel Max hangosan az üzenetet, ami az

összes telefonra kiíródott.A fiúk nem értették, mi a helyzet.Ekkor Robi számos zsebének egyikében megszólalt az iskolacsengő. A hang sajnos nem az óra

végét jelezte, hanem egy fontos telefonhívást. Robi idegesen végigkutatta nadrágja zsebeit, majd az egyikből egy tengerkék mobiltelefont húzott elő.

A mobil képernyőjén egy ráncos fej jelent meg, ami leginkább egy szemekkel ellátott krumplis-zsákhoz hasonlított.

− fedőnevük? − kérdezte komo-lyan.

− hot Dogok! − válaszolta izgatot-tan a négy fiú.

– A lomha lajhár elnevezés jobban illene önökre − szidta le a csapatot.

− Micsoda? − csattant fel Robi mérgesen. − Magát pedig ezentúl majd gülüszeműnek szólítjuk.

Pop-corn elengedte a füle mellett a megjegyzést, és figyelmeztetően fel-emelte a mutatóujját.

− ha önökön múlna, a fikuszször-nyek már régen összenyálazták volna az egész földgolyót!

Konrádnak ekkor már derengett, hogy a riasztás valószínűleg nem volt igazi.

− Ez azt jelenti, hogy a támadás nem valósult meg?− Így igaz! – jelentette ki a ráncos arc gazdája, aki

a Pop-corn fedőnevet viselte, és az ufókat Üldöző Ügynökök főnöke volt.

Energikusan előrehajolva folytatta: − Éppen ideje, hogy berozsdásodott tagjaikat újra lendületbe hozzák. Mostantól kezdve minden percben számít-hatnak próbariasztásra! Azt várom önöktől, hogy kevesebb mint tíz másodperc alatt válaszoljanak a hívásra.

− Egy pillanat! − szakította félbe Robi. − Mi nem vagyunk igazi ügynökök. Ezt a mobiltelefont csak találtuk. Mi négyen teljesen átlagos fiúk vagyunk, és a tanáraink pokollá teszik majd az életünket, ha maga állandóan próbariasztásokkal zaklat minket!”

(Részlet Thomas Brezina Hot DogsSzupersrácok – kozmikus küldetés című művéből)


Összesen: 11


20

1. Karikázd be a kifejezés jelentését!

gülüszemű kidülledt szemű szép szemű apró szemű

elengedte a füle mellett süket nem figyelt nem válaszolt

derengett kezdte érteni kivilágosodott figyelt

energikusan erőteljesen lagymatagon félve

zaklat zakatol háborgat figyelmeztet

2. Mi a négy fiú fedőneve? ____________________________________________________

3. Írd le a fiúk keresztnevét!

_________________________________________________________________________

4. Milyen színű Robi mobiltelefonja, és mi a csengőhangja?

_________________________________________________________________________

5. Minek a főnöke Pop-corn? __________________________________________________

6. Sorold fel Pop-corn legszembetűnőbb külső tulajdonságait a szöveg alapján!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

7. Miért nevezné Pop-corn lomha lajhárnak a fiúkat?

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

8. Hány másodperccel később vette fel a telefont Robi, mint kellett volna?

_________________________________________________________________________

9. Honnan származhatnak a fikuszszörnyek?

_________________________________________________________________________

10. Milyen veszélyt jelentenek a Föld számára a fikuszszörnyek?

_________________________________________________________________________

11. Miért teszik pokollá a fiúk életét a tanáraik?

_________________________________________________________________________

5

1

3

2

1

3

1

1

1

1

1


12

Lakatos Imre hőstette

Keményfalva fe lett, a ho mo ród fo lyó völ gyé ben áll egy ma gas szik la szál: hol ló-kő nek hív ják. A szik la szál al já ban ha tal mas, tá gas bar lang nyí lik; eb be a bar lang ba me ne kül tek a szom szé dos fal vak la kói, ami kor a tö rök vagy a ta tár Szé kely föld re be tört.

Ide me ne kül tek ak kor is, ami kor egy nagy ta tár se reg kö ze le dett, ame lyet ma ga a kán ve ze tett. Resz ket tek a me ne kü lők a fé le lem től. Egye dül La ka tos Im re nem félt, aki két csö vű pus ká já ból már sok va dat elej tett, s ezért so kan va dász Im ré nek hív ták. fel má szott a hol ló-kő csú csá ra, on nan les te az el len sé get.

ha ma ro san meg pil lan tot ta a ta tár se re get. A kán elöl lo va golt, cif ra ru há ja jó cél pon tot adott. Ami kor a kán kö zel ért a szik lá hoz, Im re cél ba vet te, s egyet len lö vés sel szí ven ta lál ta.

A ve zér ha lá la annyi ra meg ré mí tet te a ta tá ro kat, hogy vissza for dul tak és el me ne kül tek. A fa lu siak ki ro han tak a bar lang ból, él jent kiál tot tak La ka tos nak, az tán a vál luk ra kap-

ták, és dia dal me net ben vit ték egész a há záig.(Magyar népmonda)


Összesen: 13


20

1. Ha tá rozd meg pon to san, hol ta lál ha tó Hol ló-kő!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

2. So rold fel a tör té net sze rep lőit!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

3. Nézz utá na a Ma gyar ér tel me ző ké zi szó tár ban, mit je lent a kán szó!

_________________________________________________________________________

4. Húzd át, ho vá nem me ne kül tek a kör nyék la kói a ta tá rok elől!

A Hol lókő re. Egy bar lang ba. A szik la szál al já hoz.

5. Ka ri kázd be a he lyes vá la szo kat!

Mi volt La ka tos Im re má sik ne ve? ha lász Im re. va dász Im re. vad Im re.

Hon nan kap ta ezt a ne vet? A két csö vű pus ká já ról. A ter mé sze té ről. A sok vad elej té sé ről.

Miért má szott fel La ka tos Im re a Hol lókő re? Les te az el len sé get. Les te a kán ru há ját. Les te az idő já rást.

Mi ről is mer te fel La ka tos Im re a kánt? A dí szes ru há já ról. A fegy ve rei ről. A lo vá ról.

Hol ta lál ta el a lö vés a kánt? A mel lén. A szí vén. A fe jén.

6. Írd le, mit gondolhatott Lakatos Imre, miközben ünnepelte a falu népe!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

7. Írd le he lyes sor rend ben a meglévő váz lat cí me ket! Pó told a hiány zót!

La ka tos Im re 1. _______________________________________________

A dia dal me net 2. _______________________________________________

A hol lókői bar lang 3. _______________________________________________

4. ________________________________________________

3

4

1

2

5

1

4


14

Padovai Szent Antal

Padovai Szent Antal 1195-ben Lisszabonban született előkelő és vallásos szülők gyermekeként. fernando (ferdinánd) névre keresztelték. Szüleitől mély vallásosságot örökölt. Tizenöt éves korá-ban lépett be szülővárosában az Ágoston-rendi kanonokok1 közé.

fernando 1220 nyarán csatlakozott a ferences rendiekhez, fölvette szegény ruhájukat, kereszt-nevét Remete2 Szent Antal keresztnevére cserélte. Engedélyt kért, hogy Marokkóban misszioná-riusként3 tevékenykedhessen. Szerencsésen el is jutott oda, Isten azonban más feladatot szánt neki. Marokkóban súlyosan megbetegedett, ezért 1221 tavaszán kénytelen volt visszatérni onnan. Egy heves vihar azonban hazája helyett Szicília partjaira sodorta.

1222 nyarán Észak-Itália tartományfőnöke néhány társával együtt forliba küldte, hogy pappá szenteljék őket. Ott neki kellett beszédet mondania a váratlanul megbetegedett szónok helyett. A csendes, mindaddig figyelemre alig méltatott Antal eleinte szabódott, végül mégis megszólalt. Minél tovább beszélt, szavai annál élénkebbek és szívhez szólóbbak lettek. Az egybegyűltek léleg-zetüket visszafojtva hallgatták a gyönyörű hasonlatokat, a legtalálóbb szentírási idézeteket és a szívből jövő mondatait. Antalból híres prédikátor4 lett.

Megszámlálhatatlan embert nyert meg prédikációval és vitával. Különösen a Padovában tartott böjti5 beszédei jelentettek páratlan eseményt. Padova városa és környéke szemmel láthatóan meg-változott: halálos ellenségek békültek ki, adósokat engedtek szabadon, jogtalanul nagy kamatokat adtak vissza, gonosztevők tértek jó útra. Az óriási munka azonban teljesen felőrölte Antal egyéb-ként is gyenge egészségét, és 1231. június 13-án meghalt. A sírjánál történt számos gyógyulás és csoda következményeként IX. Gergely pápa alig tíz hónappal halála után szentté avatta.

Több templomban évszázados szokás a Szent Antal napi (június 13.) liliomszentelés és a gyer-mekek megáldása. Liliomszenteléskor a padovai plébániák 13-13 elsőáldozó gyereket küldenek a Szent Antal bazilikába, ahol ünnepélyesen kiosztják közöttük a megáldott fehér liliomokat, és a virágokkal a kezükben vesznek részt a körmeneten, amelyen a neves szent erek-lyéit viszik. A fehér liliom a keresztény művészetben a tisztaság, az ártatlanság és a szüzesség jelképe. Amikor az Egyház Szent Antal napján liliomokat szentel, ezzel a felnőtt hívek figyelmét az Istenbe vetett gyermeki bizalom fontosságára hívja fel. ugyanakkor a gyerme-keket arra buzdítja, hogy őrizzék meg lelkük maku-látlan fehérségét, tündöklő tisztaságát. Ehhez a szertartáshoz kapcsolódik a gyermekek megáldása, hiszen Szent Antal nagyon közel állt a gyerekekhez. Szent Antalt azóta mindig a kisded Jézussal a kar-ján ábrázolják.

1 kanonok: püspökséghez tarozó magasabb rangú pap2 remete: erdőben, pusztában magányosan élő személy3 misszionárius: hittérítő4 prédikátor: egyházi szónok5 böjt: meghatározott napokra előírt csökkentett táplálkozás,

illetve a húsételektől való tartózkodás

adtak vissza, gonosztevők tértek jó útra. Az óriási munka azonban teljesen felőrölte Antal egyéb-ként is gyenge egészségét, és 1231. június 13-án meghalt. A sírjánál történt számos gyógyulás és csoda következményeként IX. Gergely pápa alig tíz hónappal halála után szentté avatta.

Több templomban évszázados szokás a Szent Antal napi (június 13.) liliomszentelés és a gyer-mekek megáldása. Liliomszenteléskor a padovai plébániák 13-13 elsőáldozó gyereket küldenek a Szent Antal bazilikába, ahol ünnepélyesen kiosztják közöttük a megáldott fehér liliomokat, és a virágokkal a kezükben vesznek részt a körmeneten, amelyen a neves szent erek-lyéit viszik. A fehér liliom a keresztény művészetben a tisztaság, az ártatlanság és a szüzesség jelképe. Amikor az Egyház Szent Antal napján liliomokat szentel, ezzel a felnőtt hívek figyelmét az Istenbe vetett gyermeki bizalom fontosságára hívja fel. ugyanakkor a gyerme-keket arra buzdítja, hogy őrizzék meg lelkük maku-látlan fehérségét, tündöklő tisztaságát. Ehhez a szertartáshoz kapcsolódik a gyermekek megáldása, hiszen Szent Antal nagyon közel állt a gyerekekhez. Szent Antalt azóta mindig a kisded Jézussal a kar-

5 böjt: meghatározott napokra előírt csökkentett táplálkozás,


Összesen: 15


27

1. Karikázd be, mit jelentenek a következő szavak, kifejezések a szövegben!misszionárius hitetlen hittérítő hitszegőszabódott ruhát szabott szabadkozott szabályozott megnyert győzött nyereményt kapott rábírta valamirejó útra tér megjavul bekanyarodik útvonalat tervezfelőrölte lassan ledarálta fokozatosan tönkretette gyorsan felaprította

2. Válaszolj a miértekre!

Miért lett pap Fernando? _____________________________________________________

Miért ment Antal Marokkóba? _________________________________________________

Miért kellett eljönnie onnan? __________________________________________________

Miért Szicíliában ért partot a hazája helyett? _____________________________________

Miért változtak meg a padovai emberek? _________________________________________

Miért halt meg fiatalon Antal? _________________________________________________

_________________________________________________________________________

Miért avatta szentté IX. Gergely pápa? __________________________________________

3. Számold ki, hány éves volt Szent Antal, amikor– beállt a ferences rendiek közé? ______ – meghalt? _______ – pappá szentelték? ______ – szentté avatták? _______

4. Írj példákat arra, hogyan változtak meg Antal prédikációjának hatására az emberek Padovában és a környékén!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

5. Mit jelképez a keresztény művészetben a fehér liliom?

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

6. Mire buzdítja a gyerekeket a katolikus egyház a liliomszenteléssel?

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

7. Kivel ábrázolják Szent Antalt? ________________________________________________

5

7

4

4

3

2

2


16

A láthatatlan ember

– Kik vol tak a szü leid – kér dez te a ki rály né –, és ki ta ní tot ta a ke ze det ilyen ügyes ség re?

– fel sé ges asszo nyom – fe lel tem, mint ha álom ból ocsúd nék –, az én szü leim sze gény ten ger par ti em be rek vol tak. Apám gön dör ba ju szú és nagy sze mű bar na em ber. Anyám egy véz na kis jó asszony – Is ten le gyen ju tal ma zó ja az égi vi lág ban. Raj zol ni pe dig en gem nem ta ní tott sen ki, ha nem ép pen ahogy lát tam, pró bál gat tam, egy szer az tán tud tam is.

S ma gam ban cso dál koz tam is mét, hogy az ilyen arany-lá bú pá va ve lem, sze gény po ros ve réb bel szó ba eresz ke dik.

– És ho gyan ke rül tél Priszkosz úr hoz? – kér dez te to vább. – hol szer zik ezek az em be rek az ilyen ügyes rab-szol gá kat?

– Én már nem va gyok rab szol ga, fel sé ges asszo nyom. Én az ura mat ön ként szol gá lom.

– ön ként?– Sze re tet ből – fe lel tem.– De hát, ott hagy tad-e ér te apá dat, anyá dat? – kér dez-

te a ki rály né.– nem, fel sé ges asszo nyom. ne kem tíz éves ko rom ban

meg kel lett vál ta nom apá mé kat a nyo mo rú ság tól. ná lunk nagy az adó. Az adót kiad ják bér be. Az adó sze dő nem-csak annyi pénzt szed, amennyit az ál lam pénz tá rá ba be leönt, ha nem annyit, ameny nyit a ma ga zse bé be is be le töm het. Az én apám nak egy kis föld je és egy tar ka kis te he ne volt. A ház ban már nem ta lál tak az adó sze dők sem mi el vi he tőt, hát el akar ták vin ni a te he net. Az apám sze gény, hat kis ko rú gyer mek van kö rü löt te. A legöre gebb én va gyok. Mit cse-le ked he tett vol na egye bet?

– Apád adott el? – össze csap ta a ke zét, és rám me redt a te kin te te.– Ez ná lunk nem szo kat lan, fel sé ges asszo nyom – fe lel tem nyu god tan. – A bi ro da lom év ti ze dek

óta fi zet adót a hu nok nak. A császár nem vet, csak arat. A nép ga bo ná ját arat ja, ő a né pet. Én ak kor még gyen ge gyer me ki el mé vel nem ér tet tem: mi a szol ga ság, csak az fájt, mi kor a test-vé reim től kel lett el bú csúz nom meg az édes anyám tól.

És er re a sze mem könny be lá badt. De azért foly tat tam:– Édes anyám be te gen fe küdt, s apám kö zöl te ve le, hogy mi a szán dé ka. Csak mi kor in du ló ban

vol tunk, ak kor ve ze tett be hoz zá, hogy meg csó kol jam. Anyám rá né zett apám ra, és megér tet te az ar cá ból, hogy mi a szán dé ka. Sír va kiál tott: „nem eresz tem el! várd meg, míg meg gyó gyu lok, s adj el en gem!” – és ahogy átölel ve tar tott, ar co mat az ar cá hoz szo rít va, azon képp halt meg. De még hol tan is úgy szo rí tott, hogy alig tud tak a kar já ból ki bon ta ni.

A nők szá na lom mal néz tek rám. Emő ke is. A ki rály né sze möl dö ke kö zött rán cot lát tam.– És apád mégis eladott?– El te met tük sze gény anyá mat, az tán ha jó ra ül tünk. Más nap már ott ál lot tam be me szelt lá bak-

kal a rab szol ga pia con.(Rész let Gár do nyi Gé za A lát ha tat lan em ber cí mű re gé nyé ből)


Összesen: 17


20

1. A be szél ge tés Rika ki rály né, At ti la hun fe je de lem fe le sé ge és Zéta, a gö rög fiú kö zött zaj-lott. En nek is me re té ben írd le, mit je lent a kö vet ke ző mon dat!

S ma gam ban cso dál koz tam is mét, hogy az ilyen arany lá bú pá va ve lem, sze gény po ros ve réb bel szó ba eresz ke dik.

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

2. Húzd alá, mit je len te nek a szö veg ből kiemelt sza vak, ki fe je zé sek!

ocsú dik ma gá hoz tér szi dal maz elájul

nyo mo rú ság tes ti fo gya té kos ság nagy sze gény ség sze ren csét len ség

egye bet egyet töb bet mást

szá na lom bá nat saj nál ko zás vi gasz ta lás

azon kép pen ugyanúgy azon nal hir te len

3. Írd le, sze rin ted miért nem en ged het te az apa, hogy az adó sze dő a te he nü ket vi gye el!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

4. Húzd alá a re gény rész let ben, ho gyan ha tott a ki rály né ra, ami kor meg tud ta, hogy a fiút a sa ját ap ja ad ta el rab szol gá nak!

a) Ka ri kázd be, mit je len tett a ki rály né test be szé de!

Egyetér tett az apa tet té vel. Fel há bo rí tot ta. Örült ne ki. b) Írd le, miért ma radt nyu godt a fiú!

_________________________________________________________________________

5. Ér tel mezd a kö vet ke ző mon da to kat!

„A császár nem vet, csak arat. A nép ga bo ná ját arat ja, ő a né pet.”

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

6. Bi zo nyítsd be, az édes anya nem akar ta azt, hogy a fia rab szol ga le gyen!

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

7. Fo gal mazz meg legalább egy in do kot, ami miatt aján la nád a re gény elol va sá sát a rész let alap ján!

_________________________________________________________________________

2

5

2

1

1

1

4

3

1


18

Színházlátogatás

Rész let a mű sor fü zet ből:AZ ÍRÓRÓL

„A leg va ló szí nűbb, hogy egy né met pi ló ta le lőt te. Ő egy fegy ver te len fel de rí tő gé pen re pült, csak a me ne kü lés lett vol na esé lye.” Antoine de Saint-Exupéryről [antóán dö szent ekszüperi] van szó, A kis her ceg író já ról, aki fő műve meg je le né se után egy év vel, 1944-ben, rej té lyes mó don a föld-kö zi-ten ger be zu hant. ha lá lá nak kö rül mé nyei máig tisz tá zat la nok. vi szont ép pen nap jaink ban vált biz tos sá, hogy a ta valy ősszel Marseille-nél [márszej] meg ta lált re pü lő ron csok a fran cia író gé pé nek ma rad vá nyai.

A kis her ceg író ja 1900. jú nius 29-én szü le tett a dél- fran ciaor szá gi Lyon ban egy gró fi csa lád sar-ja ként. Any ja til tá sa el le né re már 12 éve sen ki pró bál ta a re pü lést. 21 éve sen pol gá ri pi ló ta lett, majd a lé gie rő kö te lé ké ben repült.

nem volt az a ti pi ku san pre cíz1 pi ló ta, gyak ran el gon dol ko dott, a tá jat né ze get te. Így volt jó né hány balese te is. Egy szer az észak- af ri kai Lí biai-si va tag ban zu hant le. Ez a baleset ad ta az ih le-tet az örök érvényű mű megírá sá ra.

1 precíz: pon tos


Documents

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. · Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. Kedves Ötödikes! Ötévesen megtanultam olvasni. A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek