Szövegértés A 5 Tanár IV.fej II.tord · Hol van a macskák réme, Frakk? Hol van Mirr-Murr, Oriza-Triznyák? Hol Pöszke, Vackor, hol Kobak? És hol vannak még oly sokak… A

4Tanári útmutató

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E TŐ K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E TŐ F E J L E S Z TŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ S Z A R K A J U D I T

S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N A G Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

R A J Z S Z Ű C S É D U A

© S U L I N OVA K H T.

© S Z A R K A J U D I T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

V I S S Z A A M E S É H E Z !

Tanári útmutató

F e j l e s z t ő k

Fekete Gabriella Juhász Orsolya Molnár Cecília Rung András

T A R T A L O M

V I S S Z A A M E S É H E Z !

5 N É V J E G Y

7 F E H É R L Ó F I A

35 L Á Z Á R E R V I N : S Z E G É N Y D Z S O N I É S Á R N I K A

78 M E S É K F I Ú K N A K É S L Á N YO K N A K

97 A M E S E S Z Ö V E G É S M Á S S Z Ö V E G E K M O N DATA I

10 8 H I S Z I T E K , N E M H I S Z I T E K . . .

12 5 I T T A V É G E, F U S S E L V É L E!

145 F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P

NÉVJEGYA FEJEZET CÉLJA Az alsó tagozatban elkezdett ismerkedés a mesei műfajokkal ebben a fe-

jezetben folytatódik. A fókuszban a varázsmese (hősmese, tündérmese), műmese, novellamese, csalimese, láncmese, nagyotmondó mese áll. A vizsgálandó mesei műfajok poétikai sajátosságai mellett az alapvető emberi kapcsolatok, életproblémák és azok mesei megoldásai kerülnek a fi gyelem középpontjába. Vizsgáljuk a próbatételek, a mesei igazságtételek, a való-szerűség és a fantasztikum jelenlétét, szerepét.

A fejezetben rendszeresen kitérünk a mesék nyelvi megalkotottságának sajátosságaira – a már tanult nyelvi szempontokat érvényesítve. A fejezet nyelvi moduljának a fókuszában a mesei nyelv és a hétköznapi nyelv ha-sonlóságainak és különbségeinek felfedezése áll. Ennek keretében a tanu-lók a szöveg koherenciáját biztosító alapvető nyelvi eljárásokkal ismerked-hetnek meg: bizonyos névmások visszautaló szerepű használatával, illetve a kihagyással.

JAVASOLT IDŐKERET 20 tanóra 9 nyelvi óra

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 5. évfolyam

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME ÉS

AJÁNLOTT ÓRASZÁMA

1. Fehérlófi a (5 óra)2. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika (5 óra)3. Mesék fi úknak és lányoknak (4 óra)4. A meseszöveg és más szövegek mondatati (3 óra)5. Hiszitek, nem hiszitek… (4 óra)6. Itt a vége, fuss el véle! (5 óra)

AJÁNLOTT KÖVETŐ TANANYAG

Varázsbirodalmak I.

MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK

Szövegértés fejlesztése, információgyűjtés, irodalmi szövegek befogadása, megértéseÉletpálya-építési kompetencia fejlesztéseSzociális kompetencia fejlesztéseFöldünk és környezetünk; európai azonosságtudat

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

A hangulati elemek kifejezőeszközeiVisszautalások és kihagyások értelmezése és megvalósítása a szövegekbenKülönböző szövegfajták eltérő és megegyező vonásainak felismeréseNormaismeret és normaalkalmazásSzövegstratégiák irodalmi és tudományos szövegekbenVálogató és szakaszos olvasásLogikai-algoritmikus, problémamegoldó képességekKreatív gondolkodásReproduktív, félreproduktív, spontán és kreatív szövegértés és -alkotás.

MÓDSZERTANI JAVASLATOK Ez a fejezet is alapvetően a gyerekek tevékenykedtetésére épül, a pedagó-gus szerepe nagyrészt a tanulás szervezése. A csoportmunka, az egyéni képességek ismeretén alapuló differenciált fejlesztés lehetősége és elvárása fogalmazódik meg ebben a fejezetben is. A munkaformák közül a hetero-gén, páros munkát preferáljuk. A fejezet témájának megfelelően szövegek-

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

MÓDSZERTANI JAVASLATOK ből és feladatokból bőséges a kínálat. A fejezet után külön csatolva találha-tók kreatív szövegalkotási feladatok, amelyek közül a tanító pedagógus az osztály érdeklődésének, képességeinek megfelelően válogathat. A mesék műfaji sajátosságainak megismertetése fontos, de nem öncélú feladata a fejezetnek. Nem defi níciószerű ismereteket várunk a gyerekektől, hanem a meséről való tapasztalat elmélyülését, és azt, hogy korosztályi sajátossá-gaiknak megfelelően az őket érdeklő kérdésekre kapjanak választ a műfaj segítségével. Ilyenek lehetnek a mesehősök életében jelentkező problé-mák, morális kérdések, élethelyzetek, próbatételek. A Vissza a meséhez! című fejezet moduljai a gyerekek előzetes ismereteire, élményeire, tudá-sára építenek. A szövegek között található szépirodalmi és ismeretterjesztő műrészlet is. Önálló olvasásra szántuk Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényét. Valószínűleg sokan ismerik a tanulók közül, de a kor-osztályi sajátosságoknak megfelelő más szempontú megértést céloznak a művel kapcsolatos feladatok.

Kiemelt szerepet kapott ebben a fejezetben a gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, amelyek egyénileg, párosan, csoportban vagy projektként is elvégezhetőek, elkészíthetőek. Ezek lehetőséget teremtenek a gyermekek számára a témában való széles körű tájékozódásra, kreati-vitásuk fejlesztésére, olyan tevékenységformák gyakorlására, amelyek órai keretek között nem valósíthatók meg. Ha lehetséges, szánjunk külön órát ezen munkák bemutatására, esetleg a szülők, más osztályok előtt is.

ÉRTÉKELÉS A tanulók munkáját folyamatosan értékeljük, elsősorban szóban. A menet közben elkészített részfeladatokat, megírt meséket érdemjeggyel minősít-sük. A tanulói portfólió keretében elkészített munkákat, amelyeket akár folyamatosan, akár a fejezet végén mutathatnak be a tanulók, szintén ér-demjeggyel minősíthetjük. A memoriterként feladott részleteket, verseket, önállóan kiválasztott rövid meséket, részleteket szintén érdemjeggyel mi-nősíthetjük. Ha előtte külön felhívjuk a fi gyelmet arra, hogy az óra végén a csoport munkavégzését minősítjük, akkor erre is adhatunk érdemjegyet. A fejezet végén egy feladatlap segítségével ellenőrizhetjük az elsajátított ismereteket.

TÁMOGATÓRENDSZER Internet címekwww.nepmese.huwww.egyszervolt.huwww.olvasnijo.hu

Nyelvi nevelésKálmán László–Molnár Cecília: Tanári háttéranyagKálmán László (szerk.): Leíró nyelvtan I. Mondattan. Tinta Kiadó, Budapest,

2001.

A névszói szerkezetekrőlKiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai

Kiadó, Budapest, 1992.Kiefer Ferenc–É. Kiss Katalin–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Ki-

adó, Budapest, 1998.

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1–4. feladat

5. oldal

20 PERC

T/1.

1. FEHÉRLÓFIA5 óra

T a n á r i i n s t r u k c i ó k

• Ez a feladat a mesék világába vezeti be a tanulókat. A 3. feladattal együtt elvégeztethetjük diffe-renciált munkaként is. Ez esetben az 1. feladatsort olyan gyerekeknek szánjuk, akiknek olvasott-sága, érdeklődése sejteti, hogy képesek annak megoldására. A 3. feladatot megoldó gyerekek, akikről sejtjük, hogy inkább a népmesék világában mozognak otthonosan, feltehetően kevés is-merős névvel találkoznának az első feladatban.

• Varró Dániel szövege (V.D.: Túl a Maszat-hegyen. Magvető, Budapest, 2003, 84. oldal) segítsé-gével idézzük fel a korábban már könyvből, fi lmből megismert szereplőket. Nemcsak a mesék címét, hanem a könyvek szerzőjét is nevezzék meg a diákok.

• A nevek leírásával a helyesírást gyakorolhatják a tanulók. (A névkártyák segítenek a másolásban, a nevek helyes leírásában, és különböző csoportosítási feladatok megoldására is alkalmasak: pl.: emberek, állatok, csodalények. Főleg akkor használhatók jól, ha a feladatsorral egyes gyerekek hamarabb készülnek el.)

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasástechnika, kreatív írás, könyvtárhasználat

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : heterogén párok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés

E s z k ö z ö k : névkártyák

Legolas, Bombadil Toma, Gandalf, Glorfi ndel, Gimli, Gollam, Frodó, Árnika, Szegény Dzsoni, Frakk, Mirr-Murr, Oriza-Triznyák, Pöszke, Vackor, Kobak, Kovács úr, Traban Tóni, Kaszper, Jesz-per, Jónatán, Füles, Pitypang, Ká, Akela, Tabaki

1. Olvassátok el Varró Dániel verses meseregényének következő részletét!

VARRÓ DÁNIEL: TÚL A MASZAT-HEGYEN(részlet)

A régi hősök hova tűntek,Lábuknak nem maradt nyoma?Hol van szép Legolas, a tünde?

8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

De hol van Bombadil Toma?Gandalf, Glorfi ndel, Gimli, Gollam,S Frodó, a kilencujjú, hol van?Hol a szépséges Árnika,Kire muszáj volt várniaVállára vetve a tarisznyátSzegény jó Szegény Dzsoninak?Hol van a macskák réme, Frakk?Hol van Mirr-Murr, Oriza-Triznyák?Hol Pöszke, Vackor, hol Kobak?És hol vannak még oly sokak…

A sok gyarló, briganti – hol, vajh,Kik mégse hintik a parát:Hová lett Kovács úr, a tolvaj,Ki ellopta az Operát?Hol van a borúlátó kóborz,Traban Tóni – ó, csúf, és ó, torz! –Hol a három norvég zsivány:Kaszper, Jeszper és Jónatán?S kit úgy kedvelt minden korosztály,Hol van Füles, hol van ma márA pesszimista plüssszamár?Hol Pitypang, a hiú oroszlán?Hol Ká, Akela, Tabaki,De hol a hó, a tavalyi?

a) Kire ismertek rá? Húzzátok alá a számotokra ismerős mesehősök nevét! Mondjátok el, melyik történetben szerepelnek!

b) Olvassátok el újra a két versszakot! Írjátok a táblázat megfelelő oszlopába a benne található neveket!

EGY SZÓBÓL ÁLLÓ NÉV TÖBB SZÓBÓL ÁLLÓ NÉV

c) Keressétek ki a szövegből azokat a neveket, amelyek előtt melléknév áll! Csoportosítsátok őket a következő táblázatban! A táblázatba a melléknevet és a nevet is írjátok be!

A MELLÉKNÉV A NÉV ELŐTT ÁLL A MELLÉKNÉV A NÉV UTÁN ÁLL

d) Fogalmazzátok meg, mit vettetek észre a nevek helyesírásával kapcsolatban!

F E H É R L Ó F I A 9

e) Az első oszlopba kerülő szerkezeteket már jól ismeritek. Milyen szerkezetek ezek? Írjátok le a szerkezetek sémáját! Mi a mondattani szerepe a melléknévnek ezekben a szerkezetekben?

Az előző feladat második oszlopában szereplő szerkezeteket még nem ismeritek. A következőkben ezeket a szerkezeteket fogjuk közelebbről megvizsgálni.

MEGOLDÁSOK a)

MESEHŐSÖK MŰVEK

Legolas, Bombadil Toma, Gandalf, Glorfi ndel, Gimli, Gollam, Frodó

Tolkien: A Gyűrűk Ura

Árnika, Szegény Dzsoni Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika

Frakk Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme

Mirr-Murr Csukás István: Mirr-Murr, a kandúr

Oriza-Triznyák Csukás István: Oriza-Triznyák

Pöszke Ignácz Rózsa: Az igazi ibrinkó

Vackor Kormos István: Mese Vackorról, egy piszén pisze kölyökmackóról

Kobak Hervay Gizella: Kobak könyve

Kovács úr Mosonyi Aliz-Háy Ágnes: Mesék Budapestről

Traban Tóni Szijj Ferenc: Szuromberek királyfi

Kaszper, Jeszper, Jónatán Thorbjörn Egner: Három jószívű rabló

Füles Milne: Micimackó

Pitypang Dan Freeman: Pitypang, a hiú oroszlán

Ká, Akela, Tabaki Kipling: A dzsungel könyve

b)EGY SZÓBÓL ÁLLÓ NÉV TÖBB SZÓBÓL ÁLLÓ NÉV

Legolas, Gandalf, Glorfi ndel, Gimli, Gollam, Frodó, Árnika, Frakk, Pöszke, Vackor, Kobak, Kovács, Kaszper, Jeszpr, Jónatán, Füles, Pity-pang, Ká, Akela, Tabaki

Bombadil Toma, Szegény Dzsoni, Mirr-Murr, Oriza –Triznyák, Traban Tóni

c)A JELZŐI MÓDOSÍTÓ A NÉV ELŐTT ÁLL A JELZŐI MÓDOSÍTÓ A NÉV UTÁN ÁLL

Szépséges Árnika; szegény jó Szegény Dzsoni; a macskák réme, Frakk; a borúlátó kóborz, Traban Tóni; (esetleg: a három norvég zsivány: Kaszper, Jeszper, Jónatán)

Legolas, a tünde; Frodó, a kilencujjú; Kovácsúr, a tolvaj, Füles, a pesszimista plüssszamár, Pity-pang, a hiú oroszlán

1 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

7. oldal

20 PERC

T/2.

d) Várható észrevételek, például: A melléknevet, amely nem része a névnek, kis kezdőbetűvel írjuk. A név mögött álló melléknevet vessző (egy esetben kettőspont) választja el a tulajdonnévtől,

akár megelőzi, akár követi azt.


• A feladat célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a névszói szerkezetek egy speciális használatá-val, a hagyományosan értelmezős szerkezetnek nevezett konstrukcióval. Mi ezt a fogalmat nem használjuk, hanem annak a bizonyítását fedeztetjük fel a feladatban, hogy elemzésünk szerint az értelmezős szerkezetek két névszói szerkezetből állnak. Erre legjobb bizonyíték, hogy maga az értelmező rendelkezik saját névelővel és saját raggal.

• A pármunka befejeztével, ha szükségesnek látjuk, frontálisan is megbeszélhetjük a tanulságokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi szerkezetre vonatkozó ismeretek szinte-tizálása, következtetések önálló megfogalmazása

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s

A pármunkában az A)-t kapja az a tanuló, akinek még nehézségei vannak a névszói szerkeze-tekkel, nehezebben látja a nyelvtani struktúrákat, a B)-t kapja az a tanuló, aki már járatosabb a nyelvtani szerkezetekben és így önálló problémamegoldás is várható tőle.

M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló csoportosítás saját szempont szerint, feladatmegoldás

2. Az alábbiakban olvasható kifejezéseket két csoportra oszthatjuk. Válogassátok szét őket!

Pista, a kis gézengúz Mari néninek, a nagynénémnek a szép virágot a rendetlen Pista a csokrot, a szépet a nagy házban a boltban, a nagykörútiban a legkedvesebb unokámnak a tavalyi évnyitóra a születésnapomra, a tizedikre

1. CSOPORT 2. CSOPORT

A) Figyeld meg az 1. csoportban szereplő szerkezeteket!

a) Milyen szerkezetek ezek? Írd le a sémájukat!

b) Írj mindegyik szerkezettel egy-egy mondatot!

F E H É R L Ó F I A 1 1

B) Figyeld meg a 2. csoportba tartozó szerkezeteket!

a) Válaszd ki az alábbiak közül a szerkezetek sémáját! A többi sémára próbálj meg példát írni! Jelöld azokat a szerkezeteket, amelyeket soha nem mondunk!

I. (NÉVELŐ) + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ + TOLDALÉKOK

II. (NÉVELŐ) + FEJ + TOLDALÉKOK + JELZŐI MÓDOSÍTÓ

III. (NÉVELŐ) + FEJ + TOLDALÉKOK + FEJ + TOLDALÉKOK

IV. (NÉVELŐ) + FEJ + TOLDALÉKOK + NÉVELŐ + FEJ + TOLDALÉKOK

V. (NÉVELŐ) + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ + TOLDALÉKOK + NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ + TOLDALÉKOK

b) Írj mindegyik szerkezettel egy-egy mondatot!

c) Hasonlítsátok össze a mondataitokat! Próbáljátok kicserélni mondatokba foglalt kifejezéseiteket! Írjátok le az így kapott mondatokat!

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen szerkezeteket találunk a 2. csoportban!

e) Olvassátok el az alábbi szöveget, és jelöljétek azokat az állításokat, amelyekre magatok is rájötte-tek!

KÉT NÉVSZÓI SZERKEZET, AMELY UGYANARRA A DOLOGRA VONATKOZIK

A fenti feladatban a jelzői módosítós névszói szerkezeteket és egy másik típusú szerkezetet ha-sonlítottatok össze. A két szerkezetben közös, hogy nagyon hasonló dolgokat jelentenek:

Kérem a piros almát. – Kérem az almát, a pirosat.Emlékszem az esztergomi kirándulásra. – Emlékszem a kirándulásra, az esztergomira.

Azt is láthattuk azonban, hogy a kétféle szerkezet sémája nem egyezik meg egymással. A mon-datpárok első tagjában ugyanis egyetlen névszói szerkezetet találunk, amelynek a következő a sémája:

NÉVSZÓI SZERKEZETNÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ + TOLDALÉKOK

Ezt a szerkezetet már jól ismeritek. A mondatpárok második tagjában szereplő szerkezeteket azonban eddig még nem elemeztük. Ezeknél nem csupán arról van szó, hogy a fej és a jelzői módosító helyet cserélnek a szerkezetben, hiszen nem ezeket a mondatokat kaptuk:

*Kérem az almát piros.*Emlékszem a kirándulásra esztergomi.

Ezek a mondatok nem léteznek a magyar nyelvben (ezt jelöli a mondat élén a csillag). A magyar nyelvben tehát nem cserélhetjük fel a fej és a jelzői módosító sorrendjét: a jelzői mó-dosító mindig megelőzi a szerkezet fejét a névszói szerkezetben.


10. oldal

10 PERC

T/3.

Ezzel szemben az általunk vizsgált szerkezeteknek a következő sémát kell tulajdonítanunk:

NÉVSZÓI SZERKEZET NÉVSZÓI SZERKEZETNÉVELŐ + FEJ + TOLDALÉKOK NÉVELŐ + FEJ + TOLDALÉKOK

Azt látjuk, hogy itt két névszói szerkezet alkot egy egységet, és mindkettő ugyanarra a dologra vonatkozik. A legjobb bizonyítékunk erre az, hogy ezekben az esetekben önálló névelőt és önál-ló toldalékot kap mindkét rész. Láthattuk azt is, hogy a toldalékok mindig megegyeznek a két névszói szerkezet végén. Ez logikusan következik abból, hogy a két névszói szerkezet ugyanazt a dolgot jelöli és ez a dolog egyetlen szerepet tölt be a mondatban (pl. alanyi rész, tárgyi rész, határozói rész).


• Tovább folytathatjuk a már ismert mesék felidézését a feladatlap segítségével. A rövid összefogla-lókkal pedig a többi gyerek érdeklődését is felkelthetjük egy-egy mese iránt, és önálló munkával megismerkedhetnek a történetekkel. A következő órákon be is számolhatnak az olvasottakról.

• Az 1. és 3. feladatot elvégezhetjük differenciált munkaként is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : párosítás, felidézés, történetmondás


M u n k a f o r m á k : páros, egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, bemutatás, kutatás

3. Ki kinek a párja?

a) Párosítsátok a mesehősöket! Tegyetek csillagot annak a párosnak a neve mellé, akiknek ismeritek a történetét!

Jancsi Hét törpe

Piroska Mihók

Hófehérke Juliska

kismalac Ibolya

Tündérszép Ilona farkas

Rózsa Szörnyeteg

Szépség Árgyélus királyfi

Ilók farkasok


11. oldal

15 PERC

T/4.

b) Válasszatok ki egyet az ismert párok közül, és foglaljátok össze röviden egymásnak, hogy mi tör-tént velük!

MEGOLDÁSa)

Jancsi Juliska

Piroska farkas

Hófehérke hét törpe

kismalac farkasok

Tündérszép Ilona Árgyélus királyfi

Rózsa Ibolya

Szépség Szörnyeteg

Ilók Mihók


• Az előző feladatok során felidéztük a tanulókban a mesék világát, az eddig olvasott, megismert műveket.

• A diákok a „Nagy Könyv” játékhoz hasonlóan elkészíthetik az osztály legkedvesebb mesehősei-nek listáját. Ez alapja lehet a további munkának: el lehet készíteni az évfolyam, a szülők vagy a pedagógusok legkedvesebb mesehőseinek listáját is.

• Az öt legkedveltebb mesehős köré csoportosulva készítsenek tablót, amely bemutatja a hőst (képek, illusztrációk, különböző könyvkiadások bemutatása, „vándorlása” – más művekben való megjelenése –, családja, rokonai stb.) Erre több időt lehet adni, s a témakör végén lehet bemu-tatni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : választás, döntés, véleményalkotás, más véle-ményének elfogadása, tartalmak képi megjelenítése


M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális, heterogén csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : bemutatás, megbeszélés, szemléltetés, kutatás

E s z k ö z ö k : szavazólap, tablókészítéshez szükséges eszközök: karton, olló, ragasztó stb.


2. lépés: 5. feladat

12. oldal

15 PERC

T/5.

LEGKEDVESEBB MESEHŐSEIM

1.

2.

3.

4.

5.

4. Kik a kedvenc mesehőseid? Írj le közülük öt nevet!

a) Tippelj! Vajon melyik 3 mesehős lesz az osztályban a legnépszerűbb? Írd le!

b) Összesítsétek sejtéseiteket, majd vessétek össze az eredményt saját tippetekkel! Ki járt legközelebb a végeredményhez?

c) Készítsetek tablót az osztály legkedvesebb mesehőseiről!


• A feladat arra teremt lehetőséget, hogy a témát szűkítve eljussunk a varázsmesékhez (hősmesék-hez, tündérmesékhez), azaz előkészítsük a Fehérlófi a című mese feldolgozását.

• A feladathoz folyamatosan visszatérve megalapozzuk a majdani szintetizálást, illetve folyamatossá tesszük az ismeretek, tapasztalatok bővülésének rögzítését. Ugyanakkor megtanítjuk a gyereke-ket különböző rendszerező eljárásokra.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a mesei műfajok jellemzőinek felidézése, rend-szerezés


M u n k a f o r m á k : heterogén csoport

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra készítése, szemléltetés

5. Csoportosítsátok fürtábra segítségével azokat a meséket, amelyeket eddig megismertetek!

a) A felsorolt mesei csoportok közül melyikre jellemző, hogy nem maradhatnak el belőle a csodás elemek?


b) Egészítsétek ki a fürtábrát! Soroljátok fel, hogy a varázsmesékben milyen csodás elemekkel lehet találkozni!

MESÉK

CSODÁSELEMEK


JELENTÉSTEREMTÉS3. lépés: 6–7. feladat

14. oldal

20 PERC

T/6.


• A mese felolvasása lehetőséget teremt arra, hogy valamennyi tanuló megismerkedjen a szöveg-gel, ami a további munkát alapozza meg. A hangos olvasás gyakoroltatása az olvasási készség folyamatos fejlesztésének is hatékony eszköze. Ugyanakkor a hangos olvasás mindig tapintatot igényel: jó, ha előre végiggondoljuk, melyik tanulót melyik, milyen hosszú szövegrész felolvasá-sára kérjük.

• A feladat megoldható heterogén csoportokban is, így nagyobb az esélye annak, hogy mindenkire sor kerül az adott órán.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az olvasási készség fejlesztése, a hallott szöveg megértése


M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a mese hangos felolvasása – tanári bemutatás

6. Olvassuk el közösen a Fehérlófi a című mesét!

FEHÉRLÓFIA(Arany László feldolgozása)

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt a világon egy fehér ló. Ez a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fi a, azt hét esztendeig szoptatta, akkor azt mondta neki:

– Látod, fi am, azt a nagy fát?– Látom.– Eredj fel annak a legtetejébe, húzd le a kérgét.A fi ú felmászott, megpróbálta, amit a fehér ló mondott, de nem tudta megtenni. Akkor az anyja

megint szoptatta hét esztendeig, megint felküldte egy még magasabb fára, hogy húzza le a kérgét. A fi ú le is húzta. Erre azt mondta neki a fehér ló:

– No, fi am, már látom, elég erős vagy. Hát csak eredj a világra, én meg megdöglöm.Azzal megdöglött. A fi ú elindult a világra. Amint ment, mendegélt, előtalált egy rengeteg erdőt,

abba be is ment. Csak bódorgott, csak bódorgott, egyszer egy emberhez ért, ki a legerősebb fákat is úgy nyűtte, mint más ember a kendert.

– Jó napot, adjon isten! – mondja Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok!Megbirkóztak. De alig csavarított egyet Fehérlófi a Fanyűvőn, mindjárt a földhöz vágta.– Már látom, hogy erősebb vagy, mint én – mondja Fanyűvő. – Hanem tegyük össze a kenyerün-

ket, végy be szolgálatodba. – Fehérlófi a befogadta, már itt ketten voltak.

F E H É R L Ó F I A 17

Amint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy embert, aki a követ úgy morzsolta, mint más ember a kenyeret.

– Jó napot, adjon isten! – mondja Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok!Megbirkóztak. De alig csavarított Fehérlófi a Kőmorzsolón hármat-négyet, mindjárt a földhöz vágta. – Már látom, teellened nem csinálhatok semmit – mondja Kőmorzsoló. – Hanem tudod mit, végy

be szolgálatodba, hű szolgád leszek halálig.Fehérlófi a befogadta; már itt hárman voltak. Amint mentek, mendegéltek, előtaláltak egy embert,

aki a vasat úgy gyúrta, mint más a tésztát.– Jó napot, adjon isten! – mondja neki Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok!Sokáig birkóztak, de nem bírtak egymással. Utoljára Vasgyúró gáncsot vetett, földhöz vágta Fe-

hérlófi át, erre ez is megharagudott, felugrott, s úgy vágta a földhöz Vasgyúrót, hogy majd odaragadt. Ezt is szolgálatába fogadta; már négyen voltak.

Amint továbbmennek, mendegélnek, rájok esteledett, ők is megtelepedtek, kunyhót csináltak. Másnap azt mondja Fehérlófi a Fanyűvőnek:

– No, te maradj itt, főzz kását, mink elmegyünk vadászni.Elmentek. De alighogy tüzet rakott s a kásafőzéshez fogott Fanyűvő, ott termett egy kis ördög;

maga nagyon kicsi volt, de a szakálla a földet érte. Fanyűvő nem tudott hova lenni ijedtében, mikor meglátta, hát még mikor rákiáltott:

– Én vagyok Hétszűnyű Kapanyányimonyók, add ide azt a kását, ha nem adod, a hátadon eszem meg!

Fanyűvő mindjárt odaadta. Hétszűnyű Kapanyányimonyók megette, azzal visszaadta az üres bog-rácsot. Mikor hazajöttek a cimborák, nem volt semmi ennivaló, megharagudtak, jól eldöngették Fa-nyűvőt, de az nem mondta meg, hogy mért nincs kása.

Másnap Kőmorzsoló maradt otthon. Amint kezdte főzni a kását, odament őhozzá is Hétszűnyű Kapanyányimonyók, és kérte a kását:

– Ha ide nem adod, a hátadon eszem meg! – De Kőmorzsoló nem adta, Hétszűnyű Kapanyányi-monyók sem vette tréfára a dolgot, lenyomta a földre, hátára tette a bográcsot, onnan ette meg a kását.

Mikor a többi három hazafelé ment, Fanyűvő előre nevette a dolgot, mert tudta, hogy Kőmorzso-lótól is elveszi a kását Hétszűnyű Kapanyányimonyók.

Harmadnap Vasgyúró maradt otthon.De a másik kettő se neki, se Fehérlófi ának nem kötötte az orrára, mért maradtak két nap kása

nélkül.Ahhoz is odament Hétszűnyű Kapanyányimonyók, kérte a kását, s hogy nem adta, a meztelen

hasáról ette meg. Amint a többi három hazajött, ezt is jól elpáholták.Fehérlófi a nem tudta, mért nem csinált egyik se kását. Negyednap maga maradt otthon. A többi

három egész nap mindig nevette Fehérlófi át, tudták, hogy ahhoz is odamegy Hétszűnyű Kapanyányi-monyók.

Csakugyan oda is ment, de bezzeg megjárta, mert Fehérlófi a megkötözte szakállánál fogva egy nagy fához. Amint a három cimbora hazaért, mindjárt feltálalta a kását. Amint jóllaktak, megszólalt Fehérlófi a:

– Gyertek csak, mutatok valamit.Vezette volna őket a fához, amelyikhez Hétszűnyű Kapanyányimonyókot kötötte, hát látja, hogy

nincs ott, hanem elvitte a fát is magával.


Mindjárt elindultak a nyomon. Mentek hét nap, hét éjjel, akkor találtak egy nagy lyukat, amelyen a másvilágra ment le Hétszűnyű Kapanyányimonyók. Tanakodtak, mitévők legyenek, utoljára arra határozták, hogy lemennek.

Fanyűvő font egy kosarat, csavart egy hosszú gúzst a faágakból, s azon leeresztette magát. De meghagyta, hogy húzzák fel, ha megrángatja a kötelet. Alig ért le negyedrészére a mélységnek, meg-ijedt, felhúzatta magát.

– Majd lemegyek én – mondja Kőmorzsoló. De harmadrészéről az útnak ő is visszahúzatta magát.Azt mondja Vasgyúró:– Ejnye, be gyávák vagytok! Eresszetek le engem! Nem ijedek én meg ezer ördögtől sem!Le is ment fele útjáig, de tovább nem mert, hanem megrángatta a gúzst, hogy húzzák fel.Azt mondja Fehérlófi a:– Eresszetek le engem is, hadd próbáljak szerencsét!Bezzeg nem ijedt ez meg! Lement a másvilágra, kiszállt a kasból, elindult széjjelnézni. Amint így

kódorog előre-hátra, meglát egy kis házat, bemegy bele, hát kit lát? Nem mást, mint Hétszűnyű Ka-panyányimonyókot. Ott ült a kuckóban, kenegette a szakállát meg az állát valami zsírral; a tűzhelyen ott főtt egy nagy bogrács kása.

– No, manó – mondja neki Fehérlófi a –, csakhogy itt vagy! Másszor te akartad az én kásámat megenni a hasamról, majd megeszem én most a tiedet a te hasadról.

Azzal megfogta Hétszűnyű Kapanyányimonyókot, a földhöz vágta, hasára öntötte a kását, úgy ette meg, azután kivitte a házból, egy fához kötötte, s odább ment.

Amint megy, mendegél, előtalál egy várat rézmezővel, rézerdővel körülvéve. Amint meglátta, mindjárt bement bele; odabent egy gyönyörű királykisasszonyt talált, aki nagyon megijedt, amint meglátta a felvilági embert.

– Mit keresel itt, felvilági ember, ahol még a madár se jár?– Hát biz én – felelt Fehérlófi a – egy ördögöt kergettem.– No, hát most jaj neked! Az én uram a háromfejű sárkány, ha hazajön, agyonvág. Bújj el hamar!– Nem búvok biz én, megbirkózom én vele.Arra a szóra ott termett a sárkány.– No, kutya – mondja Fehérlófi ának –, most meg kell halnod! Hanem viaskodjunk meg a rézszű-

rűmön!Meg is viaskodtak. De Fehérlófi a mindjárt a földhöz vágta a sárkányt, s levágta mind a három

fejét. Azzal visszament a királykisasszonyhoz.Azt mondja neki:– No, most már megszabadítottalak, királykisasszony, jer velem a felvilágra!– Jaj, kedves szabadítóm – felel a királykisasszony –, van nekem idelent két testvérem, azokat is

egy-egy sárkány rabolta el. Szabadítsd meg őket, neked adja az édesatyám a legszebb leányát meg a fele királyságát.

– Nem bánom, hát keressük meg.Elindultak megkeresni. Amint mennek, találnak egy várat ezüstmezővel, ezüsterdővel körülvéve.– No, itt bújj el az erdőben – mondja Fehérlófi a –, én majd bemegyek.A királykisasszony elbújt, Fehérlófi a meg megindult befelé. Odabent egy még szebb királykisasz-

szonyt talált, mint az első. Az nagyon megijedt, ahogy meglátta, s rákiáltott:– Hol jársz itt, felvilági ember, hol még a madár se jár?– Téged jöttelek megszabadítani.– No, akkor ugyan hiába jöttél, mert az én uram egy hatfejű sárkány, ha hazajön, összemorzsol.Arra a szóra ott termett a hatfejű sárkány. Amint meglátta Fehérlófi át, mindjárt megismerte.– Hej, kutya – mondja neki –, te ölted meg az öcsémet, ezért meg kell halnod! Hanem gyere az

ezüstszűrűmre, viaskodjunk meg!


Azzal kimentek, soká viaskodtak, utoljára is Fehérlófi a győzött, földhöz vágta a sárkányt, levágta mind a hat fejét. Azután magához vette mind a két királykisasszonyt, s így hárman útnak indultak, hogy a legfi atalabbat is megszabadítsák. Amint mennek, mendegélnek, találnak egy várat aranyme-zővel, aranyerdővel körülvéve. Itt Fehérlófi a elbújtatta a két királykisasszonyt, maga meg bement a várba. A királykisasszony majd meghalt a csodálkozásban, amint meglátta.

– Mit keresel itt, ahol még a madár se jár? – kérdi tőle.– Téged jöttelek megszabadítani – felelt Fehérlófi a.– No, akkor hiába fáradtál, mert az én uram egy tizenkét fejű sárkány, aki ha hazajön, összevissza tör.Alig mondta ezt ki, rettenetesen nagyot mennydörgött a kapu.– Az én uram vágta a buzogányát a kapuba – mondja a királykisasszony –, mégpedig tizenkét

mérföldről. De azért ebbe a nyomba itt lesz. Bújj el hamar!De már akkor, ha akart volna, se tudott volna elbújni Fehérlófi a, mert a sárkány betoppant. Amint

meglátta Fehérlófi át, mindjárt megismerte.– No, kutya, csakhogy itt vagy! Megölted két öcsémet, ezért, ha ezer lelked volna is, meg kellene

halnod! Hanem gyere az aranyszűrűmre, birkózzunk meg!Nagyon soká viaskodtak, de nem tudtak semmire sem menni. Utoljára a sárkány belevágta Fehér-

lófi át térdig a földbe; ez is kiugrik, belevágja a sárkányt derékig; a sárkány kiugrik, belevágja Fehérló-fi át hónaljig; már itt Fehérlófi a nagyon megharagudott, kiugrott, s belevágta a sárkányt, hogy csak a feje látszott ki, erre kikapta a kardját, levágta a sárkánynak mind a tizenkét fejét.

Azután visszament a várba, elvitte magával mind a három királykisasszonyt. Elérkeztek ahhoz a kosárhoz, amelyiken Fehérlófi a leereszkedett, próbálgatták minden módon, hogy férhetnének belé mind a négyen, de sehogy se boldogultak. Így hát Fehérlófi a egyenként kihúzatta a három királykis-asszonyt, ő maga meg várta, hogy őérte is eresszék le a kosarat. Csak várt, csak várt, három nap, há-rom éjjel mindig várt. Várhatott volna szegény akár ítéletnapig is. Mert amint a három szolga felhúzta a három királykisasszonyt, arra határozták, hogy ők magok veszik el a három királykisasszonyt, s nem eresztik le a kosarat Fehérlófi áért, hanem otthagyják őt a másvilágon. Mikor Fehérlófi a már nagyon megunta a várakozást, kapta magát, elment onnan nagy búslakodva. Alig ment egy kicsit, előfogta egy nagy záporeső, ő is hát belehúzta magát a szűrébe, de hogy úgy is ázott, elindult valami fedelet keresni, ami alá behúzódjék.

Amint így vizsgálódik, meglát egy griffmadárfészket három fi ókgriffmadárral; ezt nemcsak hogy el nem szedte, de még betakarta a szűrével, maga meg bebújt egy bokorba. Egyszer csak jön haza az öreg griffmadár.

– Hát ki takart be benneteket? – kérdi a fi ától.– Nem mondjuk meg, mert megölöd.– Dehogy bántom! Nem bántom én, inkább meg akarom neki hálálni.No, hát ott fekszik a bokor mellett, azt várja, hogy elálljon az eső, hogy levehesse a szűrét ró-

lunk.Odamegy a griffmadár a bokorhoz, kérdezi Fehérlófi ától:– Mivel háláljam meg, hogy megmentetted a fi aimat? – Nem kell nekem semmi – felel Fehérlófi a.– De csak kívánj valamit; nem mehetsz úgy el, hogy meg ne háláljam. – No, hát vígy fel a felvilágra!Azt mondja rá a griffmadár:– Hej, ha ezt más merte volna kívánni, tudom, nem élt volna egy óráig; de neked megteszem.

Hanem eredj, végy három kenyeret meg három oldal szalonnát; kösd a kenyeret jobbról, a szalonnát balról a hátadra, s ha jobbra hajlok, egy kenyeret, ha balra, egy oldal szalonnát tégy a számba. Ha nem teszel, levetlek.


19. oldal

10 PERC

T/7.

Fehérlófi a éppen úgy tett mindent, ahogy a griffmadár mondta. Elindultak azután a felvilágra. Mentek jó darabig, egyszer fordult a griffmadár jobbra, akkor beletett a szájába Fehérlófi a egy kenye-ret, aztán balra, akkor meg egy oldal szalonnát. Nemsokára megint megevett egy kenyeret meg egy oldal szalonnát, azután az utolsót is megette.

Már látták a világosságot idefent, hát egyszer csak megint fordítja a griffmadár balra a fejét. Fe-hérlófi a kapta a bicskáját, levágta a bal karját, azt tette a griffmadár szájába. Azután megint fordult jobbra a madár, akkor a jobb lába szárát adta neki.

Mire ezt is megette, felértek. De Fehérlófi a nem tudott se té, se tova menni, hanem ott feküdt a földön, mert nem volt se keze, se lába.

Itt benyúl a griffmadár a szárnya alá, kihúz egy üveget, tele borral. Odaadja Fehérlófi ának.– No – mondja neki –, amiért olyan jószívű voltál, hogy kezed-lábad a számba tetted, itt van ez

az üveg bor, idd meg.Fehérlófi a megitta. Hát lelkem teremtette – tán nem is hinnétek, ha nem mondanám –, egyszerre

kinőtt keze-lába! De még azonfelül hétszer erősebb lett, mint azelőtt volt.A griffmadár visszarepült az alvilágba. Fehérlófi a meg útnak indult megkeresni a három szolgáját.

Amint megy, mendegél, előtalál egy nagy gulyát. Megszólítja a gulyást:– Kié ez a szép gulya, hé?– Három úré: Vasgyúró, Kőmorzsoló, Fanyűvő uraké.– No, hát mutassa meg kend, hol laknak.A gulyás útbaigazította, el is ért nemsokára a Vasgyúró kastélyához, bement belé, hát majd elvette

a szeme fényét a nagy ragyogás, de ő csak ment beljebb. Egyszer megtalálta Vasgyúrót, aki mikor meglátta Fehérlófi át, úgy megijedt, hogy azt se tudta, leány-e vagy fi ú. Fehérlófi a megfogta, kihajítot-ta az ablakon, hogy mindjárt szörnyethalt. Azután fogta a királykisasszonyt, vezette Kőmorzsolóhoz, hogy majd azt is megöli, de az is meg Fanyűvő is meghalt ijedtében, mikor megtudta, hogy Fehérlófi a feljött a másvilágról. Fehérlófi a a három királykisasszonyt elvezette az apjukhoz.

Az öreg király rettenetesen megörült, amint a leányait meglátta. S hogy megtudta az egész esetet, a legfi atalabbat Fehérlófi ának adta, fele királyságával együtt. Nagy lakodalmat csaptak, s még máig is élnek, ha meg nem haltak.


• Célunk a varázsmese, az egyik legfontosabb mesei műfajról való tudás gyarapítása. • A munkamódszer lehetőséget teremt arra, hogy tudatosodjon a gyerekekben a mesei sztereotí-

piák jelenléte. • Ha van rá lehetőség, a kapcsolatos előzetes elvárásokat is megbeszélhetjük.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tájékozódó olvasás, adatkeresés


M u n k a f o r m á k : heterogén párok, frontális, heterogén csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a fürtábra kiegészítése, megbeszélés


4. lépés: 8–9. feladat

19. oldal

25 PERC

T/8.

A mese nyelvi megoldásainak feldolgozása I.

7. Vegyétek elő újra azt a fürtábrát, amelyben a mesék csodás elemeit gyűjtöttétek össze!

a) Színes ceruzával jelöljétek a mese szövegében azokat a részeket, ahol felfedezitek a felsorolt me-sei csodákat!

b) Találtatok-e olyan csodás elemet a mesében, amelyet nem soroltunk fel a fürtábra készítésekor? Ha igen, színes ceruzával írjátok be a fürtábra megfelelő helyére!


• Ebben a feladatban a meséből választott nevek mintáját ismerik fel a gyerekek, és ennek a mintá-nak az alkalmazásával maguk is alkothatnak hasonló neveket. A feladat módot adhat arra, hogy a tanulók megalkossák a mese egy alternatív változatát.

• A feladatokat egyénileg oldják meg a tanulók, majd frontális munka keretében gyűjtsünk össze minél több nevet. A mese lehetséges folytatásai közül is hallgassunk meg néhányat.

• Ha kevés az idő, a feladat otthonra is adható.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi minta felismerése és alkalmazása, krea-tivitás, nyelvi kompetencia


M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, prezentáció

8. Gyűjtsd ki a mese szövegéből, kikkel ismerkedik meg Fehérlófi a a mese első felében! Kik szegődnek társaiul? Az elrendezésben segít a táblázat.

NÉV A NÉV MAGYARÁZATA A MESÉBEN

a) Találd ki, hogy hívhatják az olyan embert,

– aki úgy töri a falat, mint más ember a diót: ..............................................................................................– aki úgy tépi a háztetőket, mint más ember a virágot: .............................................................................– aki úgy lapítja az autókat, mint más ember a gyurmát: ..........................................................................

b) Találj ki te is három ilyen nevet, és magyarázd is meg őket!


20. oldal

20 PERC

T/9.

c) Válassz három nevet, és írd meg a mese részletét úgy, mintha Fehérlófi a velük találkozott volna a mese elején!

d) Szerinted hogyan folytatódott volna az a mese, amelyikben ez a három ember Fehérlófi a segítő-társa? Írd le röviden a történéseket!

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG

NÉV A NÉV KÖRÜLÍRÁSA

Fanyűvő egy ember, aki a fákat is úgy nyűvi (tudja nyű-ni), mint más ember a kendert

Kőmorzsoló egy ember, aki a követ is úgy morzsolja (tudja morzsolni), mint más ember a kenyeret

Vasgyúró egy ember, aki a vasat is úgy gyúrja (tudja gyúr-ni), mint más ember a tésztát

a) faltörő, (ház)tetőtépő, autólapító


• A feladat célja, hogy a tanulók az első fejezetben megismert alapvető hétköznapi kommunikációs sajátságokat és a mesében előforduló párbeszédes részeket vessék össze.

• A feladat jó alkalmat kínál a mese áttekintésére, szerkezeti elemeinek felfedezésére is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kommunikációs kompetencia, fantázia


M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik rendszerű feladatmegoldás, jelenet eljátszása, meg-beszélés

9. Tekintsétek át a mesében található párbeszédeket!

A) Olvassátok el a párbeszédeket a Hétszűnyű Kapanyányimonyókkal való találkozásig („Amint to-vábbmentek…” kezdetű részig)!

a) Jellemezzétek a párbeszédeket a táblázat szempontjai szerint!

KI BESZÉL? KIVEL?TEGEZŐDNEK VAGY

MAGÁZÓDNAKVAN-E MEGSZÓLÍTÁS?

HA VAN, MI AZ?


b) Játsszátok el a jeleneteket!

c) Jellemezzétek a párbeszédeket: elhangozhatnának-e ilyen párbeszédek a hétköznapokban? Ha igen, hol, milyen helyzetben, kik között? Ha nem, miért nem?

B) Olvassátok el a párbeszédeket a Griffmadárral való találkozásig („Amint így vizsálódik…” kezdetű részig)!




HA VAN, MI AZ?



C) Olvassátok el a párbeszédeket a Griffmadárral való találkozástól („Amint így vizsgálódik…” kez-detű résztől)!




HA VAN, MI AZ?



MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG: A)–C)

KI BESZÉL? KIVEL?TEGEZŐDNEK VAGY MA-GÁZÓDNAK?

VAN-E KÖSZÖ-NÉS, HA IGEN, MI?

VAN-E MEGSZÓ-LÍTÁS?HA VAN, MI AZ?

a fehér ló Fehérlófi ával A fehér ló tegezi a fi át, a fi áról nem tudjuk.

– „fi am”

Fehérlófi a Fanyűvő Fanyűvő tegező-dik, Fehérlófi áról nem tudjuk.

„Jó napot, adjon isten!”„Jó napot!”

„te kutya”


Fehérlófi a Kőmorzsoló Kőmorzsoló tege-ződik, Fehérlófi á-ról nem tudjuk.


„te kutya”

Fehérlófi a Vasgyúró Vasgyúró tegező-dik, Fehérlófi áról nem tudjuk.


„te kutya”

Fehérlófi a Fanyűvő Tegezi. – „te”

Hétszűnyű Kapa-nyányimonyók

Fanyűvő Tegezi. – –

Hétszűnyű Kapa-nyányimonyók

Kőmorzsoló Tegezi. – –

Fehérlófi a Kőmorzsoló, Fa-nyűvő, Vasgyúró

Tegezi. – –

Kőmorzsoló másik három Tegezi. – –

Vasgyúró másik három Tegezi. – –

Fehérlófi a másik három Tegezi. – –

Fehérlófi a Hétszűnyű Kapa-nyányimonyók

Tegezi. – „manó”

Fehérlófi a Rézmezei király-kisasszony

Tegezi. – „felvilági ember”

Háromfejű sár-kány

Fehérlófi a Tegezi. – „kutya”

Fehérlófi a a rézmezei ki-rálykisasszony

Tegezi. – „Királykisasz-szony”„Kedves szabadí-tóm”

Fehérlófi a az ezüstmezei királykisasszony

Tegezi. – „felvilági ember”

a hatfejű sárkány Fehérlófi a Tegezi. – „kutya”

Fehérlófi a az aranymezei királykisasszony

Tegezi. – –

a tizenkétfejű sárkány

Fehérlófi a Tegezi. – „kutya”

Griffmadár a fi ai Tegezi. – –

Griffmadár Fehérlófi a Tegezi. – –

Fehérlófi a gulyás Magázza. – „kend”



23. oldal

20 PERC

T/10.

A mese nyelvi megoldásainak feldolgozása II.


• Az a) feladat elsősorban arra irányul, hogy a gyerekek felismerjék: a varázsmese szerkezete eltér a hagyományos epikus szerkezettől (de ezt persze nem kell kimondani). A mesei szerkezet vizs-gálatakor a Propp-féle modell alkalmazásával élünk.

• A b) feladat arra irányul, hogy a gyerekek észrevegyék: ez a mesei szerkezet általában jellemző a varázsmesékre.

• A c) feladat célja annak felismertetése, hogy a hagyományos epikus szerkezet nem a mese egészé-ben, hanem annak kisebb strukturális egységében, a motívumban keresendő.

• A d) feladat arra hívja fel a fi gyelmet, hogy a mesei motívumok ismétlésében gyakori eszköz a fokozás. A fokozás kifejezést magunk használhatjuk, a gyerekektől ez nem elvárás, de a tanári minta alapján valószínűleg sokan közülük is élnek majd a szóhasználattal.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, alátámasztó részek keresése, irodalmi szöveg értelmezése, vita



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, vita

10. Olvassátok el az alábbi vázlatpontokat!

(1) Valamilyen kár vagy veszteség éri a mesehőst (pl. elűzik, meghal valakije).(2) A hős elhagyja az otthonát, vándorútra indul.(3) Segítővel vagy társakkal találkozik.(4) Ellenséggel, ellenféllel találkozik.(5) Próbákat kell kiállnia.(6) Akadályozzák a hős visszatérését.(7) Újabb próbát kell kiállnia.(8) A hős visszatér.(9) Megnősül és király lesz.

a) Válasszátok el egymástól vízszintes vonallal, és jelöljétek a megfelelő számmal a mesének azokat a részeit, amelyekre igaznak érzitek a vázlatpontokat!

b) Soroljatok fel olyan meséket, amelyekben hasonlóan követik egymást az események!

c) Válasszátok ki a mesének azt a részét, amelyiket a legizgalmasabbnak, a legjobban kidolgozott-nak érzitek!


Válasszátok el benne a következő szerkezeti egységeket: előkészítés, a bonyodalom kezdete, a bonyodalom kibontakozása, az izgalom tetőpontja, megoldás!

d) Figyeljétek meg a következő mesei részletet! Mi benne a hiba? Javítsátok ki! Indokoljátok: miért jobb a javított változat?

– Jó napot, adjon isten! – mondja Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok!Megbirkóztak. De alig csavarított Fehérlófi a Kőmorzsolón hármat-négyet, mindjárt a földhöz vágta. – Már látom, teellened nem csinálhatok semmit – mondja Kőmorzsoló. – Hanem tudod mit, végy

be szolgálatodba, hű szolgád leszek halálig.Amint mentek, mendegéltek, előtaláltak egy embert, aki a vasat úgy gyúrta, mint más a tésztát.– Jó napot, adjon isten! – mondja neki Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok!Sokáig birkóztak, de nem bírtak egymással. Utoljára Vasgyúró gáncsot vetett, földhöz vágta Fe-

hérlófi át, erre ez is megharagudott, felugrott, s úgy vágta a földhöz Vasgyúrót, hogy majd odaragadt. Ezt is szolgálatába fogadta…

– Jó napot, adjon isten! – mondja Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok!Megbirkóztak. De alig csavarított egyet Fehérlófi a Fanyűvőn, mindjárt a földhöz vágta.– Már látom, hogy erősebb vagy, mint én – mondja Fanyűvő. – Hanem tegyük össze a kenyerün-

ket, végy be szolgálatodba. Fehérlófi a befogadta…

e) Figyeljétek meg az előző szövegrészletben szereplő neveket! Miért segítenek abban, hogy jobban megismerjük a szereplőket?

Az olyan neveket, amelyek egy-egy szereplő külső vagy belső tulajdonságára, valamilyen jellem-vonására utalnak, BESZÉLŐ NEVEKnek hívjuk.

MEGOLDÁSOKAz eredeti mesének is megfelelő helyes sorrend: először az a) szövegrész, majd a b), végül a c). E példán megfi gyelhető a mesei motívumok ismétlődésében megjelenő fokozás (Fanyűvő, Kőmor-zsoló, Vasgyúró).b)– Jó napot, adjon isten! – mondja Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok! Megbirkóztak. De alig csavarított Fehérlófi a Kőmorzsolón hármat-négyet, mindjárt a földhöz

vágta. – Már látom, teellened nem csinálhatok semmit – mondja Kőmorzsoló. – Hanem tudod mit, végy

be szolgálatodba, hű szolgád leszek halálig.


25. oldal

25 PERC

T/11.

c)Amint mentek, mendegéltek, előtaláltak egy embert, aki a vasat úgy gyúrta, mint más a tésztát.– Jó napot, adjon isten! – mondja neki Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok! Sokáig birkóztak, de nem bírtak egymással. Utoljára Vasgyúró gáncsot vetett, földhöz vágta

Fehérlófi át, erre ez is megharagudott, felugrott, s úgy vágta a földhöz Vasgyúrót, hogy majd odaragadt. Ezt is szolgálatába fogadta…

a)- Jó napot, adjon isten! – mondja Fehérlófi a.– Jó napot, te kutya! Hallottam hírét annak a Fehérlófi ának, szeretnék vele megbirkózni.– Gyere, no, én vagyok! Megbirkóztak. De alig csavarított egyet Fehérlófi a Fanyűvőn, mindjárt a földhöz vágta.– Már látom, hogy erősebb vagy, mint én – mondja Fanyűvő. – Hanem tegyük össze a kenyerün-

ket, végy be szolgálatodba. – Fehérlófi a befogadta…


A feladattal a varázsmese szerkezetének jellemzőit foglaljuk össze. Majd ki is próbálják a gyere-kek, hogy „működik-e”. Ha a saját mesét a gyerekek nem tudják befejezni, akkor adjuk fel nekik házi feladatnak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív szövegalkotás


M u n k a f o r m á k : egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, házi feladat

11. Mit tudunk a varázsmeséről?

a) Egészítsd ki a mondatokat az előző feladat vázlatpontjainak felhasználásával!

A varázsmesék valamilyen ............................... vagy valami birtoklásának óhajával kezdődnek.Folytatódnak a hős ..........................................................................................................................................Ezután a hős ............................... találkozik, akitől gyakran mágikus tárgyat kap, amely segíti őt célja elérésében.A továbbiakban a hősnek az ............................... való találkozása szerepel, majd ............................... egymással.Gyakran előfordul, hogy a hős már visszatérőben van, amikor valaki meggátolja ..................................A nehéz próbák után mégis megérkezik és .................................................................................................


26. oldal

15 PERC

T/12.

b) Írj saját mesét a vázlatpontok felhasználásával! Néhány szereplő neve legyen beszélő név!

MEGOLDÁSOKA varázsmesék valamilyen kárral vagy veszteséggel vagy valami birtoklásának óhajával kez-dődnek.Folytatódnak a hős vándorlásával.Ezután a hős segítővel vagy társakkal találkozik, akitől gyakran mágikus tárgyat kap, amely segíti őt célja elérésében.A továbbiakban a hősnek az ellenséggel, az ellenféllel való találkozása szerepel, majd megmérkőz-nek egymással.Gyakran előfordul, hogy a hős már visszatérőben van, amikor valaki meggátolja visszatérését.A nehéz próbák után mégis megérkezik, és megnősül és király lesz.


A feladat a szereplők azonosítására, csoportosítására ad lehetőséget. Fontos, hogy a gyerekek megismerkedjenek a jellemzés különböző formáival is. Azokat a feladatokat, amelyekre nincs idő a tanórán, elkészíthetik a diákok házi feladatként is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szereplők azonosítása és megkülönböztetése, a jellemzés eszközeinek azonosítása, válogató olvasás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, vita, házi feladat

12. Csoportosítsátok a mese szereplőit a következő szempontok szerint!

A hőst segítő szereplők: .................................................................................................................................A hőst hátráltató szereplők: ...........................................................................................................................

a) Soroljátok fel, Fehérlófi a milyen tulajdonságait ismertétek meg a meséből!

b) Húzzátok alá azokat a megállapításokat, amelyek segítettek a hős jellemzésében!

c) Valamennyi aláhúzott jellemzési módra mondjatok is példát a meséből az alábbi szempontok szerint!

– a szereplő beszéde– a szereplő gondolatai



27. oldal

30 PERC

T/13.

Kiegészítő feladatok

– mások beszéltek róla– a szereplő cselekedetei– a mesemondó leírása

A Feférlófi a című mese HŐSMESE (varázsmese, tündérmese).

Az ilyen mesék közös jellemzője, hogy nem léteznek csoda nélkül. Helyszínei a csodák biro-dalmába vezetnek, hőseik emberfeletti képességekkel rendelkeznek, szereplői között gyakran találkozunk csodás lényekkel, és nem ritka bennük az átváltozás sem. Bármilyen nehéz próbákat kell is a hősnek kiállnia, ezek a mesék mindig boldog véget érnek.

MEGOLDÁSOKA hőst segítő szereplők: fehér ló, Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró, királykisasszonyok, griffmadárA hőst hátráltató szereplők: Hétszűnyű Kapanyányimonyók, háromfejű sárkány, hatfejű sárkány, tizenkét fejű sárkány, Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a szöveget szakaszosan olvassa fel a tanár a gyerekeknek. A felol-vasás lépései a Módszerek, eljárások alatt olvashatók.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a lírai kompozíció néhány meghatározó elemé-nek azonosítása, megszakításos felolvasás mellett kifejleti jóslatok alkotása


M u n k a f o r m á k : frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakaszos szövegfeldolgozás, megbeszélés

A f e l o l v a s á s l é p é s e i

a) A vers címének ismertetéseb) A refrén felolvasása. Az a cél, hogy a gyerekekben a cím kínálta mesei asszociáció a népies, ar-

chaikus szavak alapján megerősödjön. Vezessük rá kérdéseinkkel őket arra, hogy a kezdő refrén a mesekezdő formula szerepét játssza a versben.

c) Az első strófa felolvasása és értelmezésed) A vers befejezése. A 7. kérdést (Mi a ti válaszotok erre a kérdésre?) csak az érdeklődő osztályok

és gyermekek számára ajánljuk.


KISS ANNALEGKISEBB FIÚ

Haj, erre jár,Amott megyen!

Medvékkel kujtorog,Ordasokkal ért szót,Égőhajú ménesekrőlVeri le a béklyót,Egyet kiált, esőt kiált,Kettőt kiált, jeget kiált,Hármat kiált, körbeállják Kormos hegyei.


Szólítja szelindek magányát,Mennek a keserű avarban,Rugdalják a csillagokat,Hegedül a bokájuk,Úristen, de hosszú is a nyomorúság,Ki üti le keserves koronájuk!

13. Kiss Anna Legkisebb fi ú című verséről beszélgetünk.

a) Kire utalhat a vers címe?

b) Melyik elképzeléseteket erősíti a hallott részlet?

– Keressetek példát a szövegből, amellyel igazoljátok állításotokat!– Ha a cím a mesék hősét juttatja eszünkbe, akkor melyik mesei mondat szerepének felel meg az

előbb felolvasott részlet? Hogy hangzik el a mesékben ez a mondat?– Hallgassátok tovább a verset! Vajon a vers folytatása is a mesékre emlékeztet majd bennünket?

c) Találtatok-e mesei elemeket az elhangzott részletben?

– A mesehősöknek melyik tulajdonsága vagy milyen mesei elem jut eszetekbe a „medvékkel kujto-rog” szókapcsolatról?

– Milyen mesei elemre utal az „ordasokkal ért szót”? Tudtok-e mesecímet mondani, amely megfelel ennek a sornak?

– Melyik mesei szereplőt lehet felismerni az „égőhajú ménesekről veri le a béklyót” sorokból? Mi utalt erre a szereplőre?

– A következő sorok („egyet kiált, esőt kiált, kettőt kiált, jeget kiált, / hármat kiált, körbeállják kormos hegyei”) miben emlékeztetnek a mesékre?

– Milyen jelentésekben szerepel a versben a kiált szó?


28. oldal

15 PERC

T/14.

– A vers hősének milyen tulajdonságaira utalnak ezek a sorok?– Ezek után mit vártok, milyen lesz a vers befejezése? Milyen sors vár a versbeli legkisebb fi úra?

d) Az lett-e a vers befejezése, amit vártatok?

– Melyik szó utal legvilágosabban a legkisebb fi ú sorsára?– Mit jelenthet a „szelindek magány” szókapcsolat? Mit jelent a szelindek szó? – A kutyának melyik tulajdonsága juthat eszünkbe, amellyel a szelindek szót helyettesíthetjük ebben

a szókapcsolatban?– Milyen változást tapasztalunk a „szelindek magány” kifejezés után? Mit jelenthet ez a változás?– Értelmezzük a vers utolsó sorát. Eszetekbe jut-e valaki a történelemből a „keserves korona” szókap-

csolatról? Milyen hasonlóság van a versbeli legkisebb fi ú és Jézus sorsa között?– Hogyan tudnátok a saját szavaitokkal megfogalmazni az utolsó sor kérdésszerű felkiáltását?– Mi a ti válaszotok erre a kérdésre? Miért gondoljátok így?– Mi lehet Kiss Anna válasza? Emlékezzetek vissza, hogy kezdődött a vers! Milyen mesei mondatra

utalt a vers elején a refrén? A vers végéről azonban hiányzik a refrén. Ha itt állna, melyik mesezáró mondatot juttathatná az eszünkbe? A záró refrén hiánya mit sejtet: milyen választ adna a költő a kérdésre?


• Ez vers különösen alkalmas a gyerekekben kialakult kép vizuális megragadására, a rajzbeli ábrá-zolásra.

• Mindenképpen beszélgessünk a megvalósítás lehetőségeiről, hogy azt is gyakorolják a diákok, hogy képről is lehet beszélni, szóban is lehet „rajzolni”, illetve rajzban, képben is lehet „fogalmaz-ni”. (Házi feladatnak is adhatjuk a rajzolási feladatot, de a beszélgetést ne hagyjuk el.)

• A képekből kiállítást lehet rendezni. A verset memoriterként is adhatjuk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szöveg és a kép viszonyának összefüggései, szóbeli szövegalkotás, vizualizálási készség


M u n k a f o r m á k : egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemléltetés, megbeszélés, rajzolás vagy más vizuális megje-lenítés

E s z k ö z ö k : rajzeszközök (és egyéb grafi kai technikákhoz szükséges eszközök)


REFLEKTÁLÁS7. lépés: 15–16. feladat

30. oldal

20 PERC

T/15.

14. Olvasd el a verset!

KISS ANNALEGKISEBB FIÚ


Medvékkel kujtorog,Ordasokkal ért szót,Égőhajú ménesekrőlVeri le a béklyót,Egyet kiált, esőt kiált,Kettőt kiált, jeget kiált,Hármat kiált, körbeállják Kormos hegyei.


Szólítja szelindek magányát,Mennek a keserű avarban,Rugdalják a csillagokat,Hegedül a bokájuk,Úristen, de hosszú is a nyomorúság,Ki üti le keserves koronájuk!

a) Találj ki a vershez fi lmforgatókönyvet! Csak a fi lmkockákon látható képeket sorold fel!

b) Most pedig képekben meséld el a verset!


• A fejezet első modulja keretében sor kerülhet különböző feladatok meghatározására, amelyek házi feladatként, önkéntes vállalásként teljesíthető, mind egyénileg, mind csoportosan végezhető tevékenységek.


30. oldal

10 PERC

T/16.

• Ezek bemutatása, értékelése folyamatosan történhet vagy a fejezet zárásaként, az utolsó modul keretében. A kedvenc hősről készített tabló bemutatására a fejezet zárásakor kerülhet sor. Min-denképpen jó lenne, ha a szülők és más gyerekek is láthatnák az elkészült alkotásokat.

• Nagyon sok új honlap található az interneten, amelyet érdemes felfedeztetni a gyerekekkel.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, fantázia, lényeglátás


M u n k a f o r m á k : frontális megbeszélés, a feladatok kiválasztása, megoldása, megszervezése heterogén csoportokban

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, gyűjtőmunka, házi feladat

15. Készüljetek a fejezet következő óráira! Válasszatok házi feladatot az alábbi lehetőségek közül!

a) Rendezzetek kiállítást a legszebb, illetve legrégibb mesekönyvekből (az iskolai könyvtár állomá-nyából vagy saját könyvtáratok legszebb könyveiből vagy a nagyszüleitek, ismerőseitek mese-könyveiből).

b) Ezt neked is olvasnod kell! Készítsetek legalább öt mesekönyvről könyvismertetést, könyvaján-lást!

c) Készítsétek el csomagolópapírra Meseország rajzos térképét!

d) Mutassátok be a www.nepmese.hu és a www.egyszervolt.hu honlapok felépítését, használatát, tartalmát!

e) Készítsetek tablókat kedvenc mesehősötökről! Bármilyen technikát használhattok.


Mindenképpen hasznos lenne, ha a tanulók – a választásunk alapján – egyéni vagy csoportos munkával „Mesetár”-at hoznának létre, amelyben összegyűjtik a mesék legfontosabb jellemzőit, eszközeit, szereplőit stb. Ez a „Mesetár” folyamatosan bővülne a fejezet moduljai során. Ez lenne az alapja a modul végén a meséről tanultak átismétlésének.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, analitikus gondolkodás


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok vagy egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, gyűjtőmunka, házi feladat


16. Készítsetek „Mesetárat”!

MESEI MŰFAJOK(A SZÁMODRA LEGKEDVESEBBET ALÁHÚZÁSSAL JELÖLD VAGY ÍRD MÁS SZÍNNEL!)

MESEI MŰFAJOK PÉLDA (AZ OLVASOTT MESE CÍME)

JELLEGZETES MESEKEZDÉS, MESEBEFEJEZÉS ÉS KIFEJEZÉSEK(A SZÁMODRA LEGKEDVESEBBET ALÁHÚZÁSSAL JELÖLD VAGY ÍRD MÁS SZÍNNEL!)

MESEKEZDÉS MESEBEFEJEZÉS KIFEJEZÉSEK

JELLEGZETES MESESZEREPLŐK(A SZÁMODRA LEGKEDVESEBBET ALÁHÚZÁSSAL JELÖLD VAGY ÍRD MÁS SZÍNNEL!)

KÉPZELETBELI LÉNYEKCSODÁS TULAJDONSÁGOK-KAL FELRUHÁZOTT ÉLŐLÉ-

NYEK, TÁRGYAK

A REÁLIS VILÁG ÁLTALÁNOS NÉVVEL MEGNEVEZETT, NEM

EGYÉNÍTETT SZEREPLŐI

JELLEGZETES ESEMÉNYEK

PRÓBÁK, AKADÁLYOK ÁTVÁLTOZÁSOK

EGYÉB JELLEGZETES MESEMOTÍVUMOK

HELYSZÍNEK IDŐ MESESZÁMOK

EREDETE SZERINT

NÉPMESE MŰMESE

FORMÁJÁT TEKINTVE

PRÓZAI VERSES


62. oldal

10 PERC

T/1.

2. LÁZÁR ERVIN: SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA5 óra


• A Lázár Ervin-szöveget előre olvastassuk el a gyerekekkel, ugyanis a terjedelem nem engedi meg, hogy az egész meseregényt közös olvasással az órán ismerjék meg a gyerekek. Természetesen a feldolgozás menetében egyes részfeladatok megoldása igényli a közös olvasást, de csak a mű részleteit lehet ily módon újra felidézni. Az olvasás közben született benyomások felidézése rá-hangolja a témára a tanulókat még akkor is, ha nem friss az olvasmányélményük.

• Kérdések a beszélgetéshez– Milyen volt olvasni Lázár Ervin meséjét?– Mi volt benne a legérdekesebb?– Humorosnak találtátok-e a könyvet?– Min tudtatok a legtöbbet nevetni?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli szövegalkotás, véleményalkotás


M u n k a f o r m á k : frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés irányított tanári kérdésekkel

LÁZÁR ERVIN: SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA

TARTALOM

ELSŐ FEJEZETamelyben egy mese írására szövetkezünk, és a főszereplőket is megismerjük

MÁSODIK FEJEZETamelyben szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere a Százarcú Boszorkával viaskodik

HARMADIK FEJEZETamelyben szegény Dzsoni lába is meg szíve is nagyot nyilallik

NEGYEDIK FEJEZETamelyben egy gonosz varázslat történik, és sajnos egy icipicit szegény Dzsoni szeretete is megrendül


ÖTÖDIK FEJEZETamelyben Ipiapacsról, a hírhedett rablóról kiderül, hogy szerencsére nagyszerű gömbérzéke van

HATODIK FEJEZETamelyben Rézbányai Győző többször is megsértődik, de aztán túljárnak az eszén

HETEDIK FEJEZETamelyben a tizenkét nagyon testvérrel találkozunk, és Árnika jól leteremti őket

NYOLCADIK ÉS EGYBEN UTOLSÓ FEJEZETamelyben minden jóra fordul, és a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük

ELSŐ FEJEZETamelyben egy mese írására szövetkezünk, és a főszereplőket is megismerjük

– Írjál nekem egy mesét.– Miről?– A kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról.– Két kacsáról?– Igazából nem kacsák ám!– Hanem?– Valódi király meg valódi királykisasszony. Csak a gonosz boszorkány elvarázsolta őket.– Miért varázsolta el őket?– A szegény Dzsoni miatt.– Ez a szegény Dzsoni egy angol?– Dehogy angol! A szegény Dzsoni az a szegény Dzsoni, és kész. Nincsen neki semmije, vándorol

a világban, és fütyörészik.– És miért kellett e miatt a szegény Dzsoni miatt elvarázsolni a királyt meg a királykisasszonyt?– Mert a gonosz boszorkány nem akarja, hogy a szegény Dzsoni feleségül vegye Árnikát.– Ki az az Árnika?– Hát a királykisasszony, ki volna más!– Ja, tudom már! Árnika királykisasszony, aki olyan kedves volt, hogy a mosolyától megszelídültek

a farkasok meg a medvék; még a szélvihar is elcsendesedett, ha Árnika elmosolyodott. Szerette is mindenki Östör király lányát.

– Milyen király?– Östör. Nem úgy hívják Árnika apját?– Dehogynem. Persze hogy Östör királynak hívják.

Hegyen innen, völgyön túl, völgyön innen, hegyen túl volt egy kerek tó. A kerek tó mellett királyi kastély, harminchat tornyú, háromszáz ablakos. Ebben a kastélyban lakott Östör király meg a lánya, Árnika. Nagyon igazságos ember volt Östör király. Azt büntette, akit kellett, és azt jutalmazta, aki megérdemelte. De legeslegvilágosabban abból látszik, hogy milyen jó király volt, hogy dühösen soha nem parancsolt senkinek semmit. Ha fölmérgesítették – és ez a királyokkal is elég gyakran megesik –, behúzódott a trónterembe, és azt mondta:

– Most akármit mondok, ne törődjetek vele, haj, de mérges vagyok, legjobb, ha nem is kerültök a szemem elé, kutya teremtette, mert hátrakötöm a sarkatokat! Tűnjetek el, és számoljatok ezerig, s akkor nézzétek meg, hogy mérges vagyok-e még.

L Á Z Á R E R V I N : S Z E G É N Y D Z S O N I É S Á R N I K A 3 7

Na, takarodott is mindenki a trónteremből, a lábuk se érte a kopott perzsaszőnyeget! Az udva-ri főszámolnok meg odakint a várudvaron szép tempósan elszámolt ezerig. Akkor bekukkantottak Östör királyhoz, többnyire bátran tehették, mert addigra elpárolgott a mérge. Ha mégsem, akkor elordította magát, amikor meglátta, hogy kukkantgatnak rá:

– Takarodjatok, kutyák! – Ilyenkor aztán az udvari főszámolnok még ezerig elszámolt. A király legtöbbször már nyolcszáznyolcvannyolcnál kijött a trónteremből, és azt mondta: – Ne haragudjatok, ha azt mondtam volna, hogy kutya teremtette meg kutyák, de kutya mérges voltam.

De az ilyen kétezres, vagyis hogy ezernyolcszáznyolcvannyolcas haragok fehérholló-ritkák voltak, mert bölcs ember volt Östör király, hamar elszállt a haragja.

– Hova szállt Östör király haragja?– Haragországba.– Ott laknak a haragok?– Ott. És lesik, hogy valakinek a szívébe szállhassanak. És ha már ott vannak, akkor reszkethet,

vörösödhet, puffadhat, ordíthat szegény ember, amíg meg nem pukkad.– Vagy amíg vissza nem száll a haragja Haragországba.– Úgy is van. Az a jó, ha idejében visszaszáll.– És ha valaki egyszer Haragországba téved?– Hát annak ezer jaj és kín és keserv.– Miért, jó harag nincs?– Dehogyisnem, de még mennyire, hogy van!– Östör királynak jók voltak a haragjai vagy rosszak?– Volt neki ilyen is meg olyan is. De most éppen egy jó haragját akartam elmondani.

Egyetlenegyszer történt csak meg, hogy szegény udvari főszámolnoknak kiszáradt a szája a sok szá-molástól. Ötezerig kellett számolnia. De ez igazán érthető. Ami akkor történt, azon más is fölmérge-sedett volna, nemcsak Östör király. Ugyanis egy szép napon beállított a várudvarra két lovag. Csillo-gott-villogott a sisakjuk, zörgött-börgött az aranyozott páncéljuk, dobolt, kapált, prüszkölt alattuk a két paripa. A nagy csörömpölésre, dobolásra, nyihogásra a palota apraja-nagyja kicsődült az udvarra. Még Östör király meg Árnika is.

– Hát ti? – kérdezte a király.– Üdvözöljük felségedet, a királyok legnagyobbikát – mondták a lovagok.– És Árnika királykisasszonyt is üdvözöljük, a világ legeslegszebb leányát.– Nem is vagyok a világon a legeslegszebb – suttogta az apjának Árnika.– Nem baj – mondta a király –, egyszer majd lesz valaki, akinek a legeslegszebb leszel. – Azzal a

lovagokhoz fordult. – Mit akartok?– Felséges király – mondták a lovagok –, a lányodat kérjük feleségül. De tudjuk, hogy csak egyi-

künk felesége lehet, ezért úgy határoztunk, hogy itt az udvaron életre-halálra megvívunk, s amelyi-künk élve marad, azé legyen Árnika.

Örvendezett az udvari népség, na, egy jó kis csetepatét láthatunk. A két lovag már rántotta is a kardját. Na de korai volt az örvendezés is meg a „kard ki! kard ki!” is.

– Állj! – mondta a király. – Nehogy összeverekedjetek itt nekem!Leeresztették a lovagok a kardjukat, néztek a királyra.– Mi az, talán nem akarod hozzánk adni a lányodat?– Nem én döntöm azt el – mondta a király –, hogy kihez megy a lányom feleségül.– Hát ki?


– A lányom. Ahhoz megy, akit megszeret. Meg aki őt megszereti. Hiába kaszaboljátok halálra egy-mást, ha a lányom nem szereti meg a győztest. Ha meg a vesztest szeretné meg, arra még rágondolni is rossz. Inkább hozzá se kezdjetek.

– Azt akarod mondani, hogy a lányodnak nem kell a győztes?– Amit akartam, megmondtam – mondta a király –, a lányom ahhoz megy feleségül, akit megszeret.– És ha egy jöttmentet szeret meg? – kérdezték a lovagok. – Egy szegény földönfutót, egy nincs-

telent, egy senkiházit?A király arcán már kezdtek gyűlni a piros foltok; láthatta, aki ismerte, hogy azonnal dühbe gurul.– Akkor egy jöttmenthez, egy szegény földönfutóhoz, egy nincstelenhez, egy senkiházihoz megy

feleségül – mondta a szokásosnál kissé hangosabban a király.– Ez nem királyi gondolkozás – mondták gőgösen a lovagok.A király most már ordított:– Nem királyi, emberi! Börtönbe velük, lefejezni mind a kettőt!Az udvari főszámolnok már el is kezdte: egy, kettő, három... A király meg berontott a trónterembe,

annak is a legeslegeldugottabb sarkába, ott dühöngött, dúlt-fúlt, bizony harag szállt a szívébe.A lovagok meg ijedten összenéztek.– Minket most lefejeztek?– Dehogy fejezünk, csak meneküljetek, ahogy a lovatok lába bírja – mondta a főudvarnagy.Az udvari főszámolnok már háromszázharmincháromnál tartott. A két lovag köd előtte, köd utá-

na, a főszámolnok meg ezerhez ért. Bekukkantottak a kukkantók, de a király még akkor is olyan mérges volt, hogy hozzájuk vágta a koronáját. Csak ötezernél csillapodott le. Akkor aztán kijött a trónteremből, és azt mondta:

– Mintha azt parancsoltam volna mérgemben, hogy fejezzétek le őket. Remélem...– Persze, felséges királyom – mondta a főudvarnagy – egy ujjal se nyúltunk hozzájuk. Hadd fus-

sanak, amerre látnak.– Na, hála istennek! – nyugodott meg a király. – Két ilyen gőgös fajankót. Majd épp ilyenekhez

adom a lányomat. – És a lányára nézett. – Igaz, Árnika?Árnika az apjára mosolygott, és azt mondta:– Köszönöm, édesapám.

– Mert ugye Árnika a szegény Dzsonit fogja megszeretni?– Én is azt hiszem.– És mikor jön már a szegény Dzsoni? Már jön, már itt van egy közeli erdőben.

MÁSODIK FEJEZETamelyben szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere a Százarcú Boszorkával viaskodik

Ott ballagott szegény Dzsoni egy nagy kerek erdő közepén. Fütyörészett. Hol szomorúan, hol meg vi-dáman. Már attól függően, hogy milyen kedve volt. „Én vagyok a világon a legszegényebb – gondolta, és egy szomorkás dallamba kezdett. Tényleg, a rajtavalón meg egy vándorboton és a bicskáján kívül nem volt semmije. – De hiszen a világon a leggazdagabb is én vagyok” – gondolta, és azon nyomban trillázni és bukfencezni kezdett a füttye. És valóban, ő volt a világon a leggazdagabb, hiszen az övé volt az erdő, a kék ég, a madarak, az út menti gizgazok; az övé volt az egész nagy tágasság, széles e világ az övé volt. Aztán még jobban nekividámodott a füttye, mert az jutott eszébe: „De hiszen a világ legszabadabb embere is én vagyok. Arra megyek, amerre kedvem tartja; ott hányok bukfencet, ahol akarok; senki parancsára nem vagyok kénytelen ugrabugrálni; hej, én vagyok a világ legszaba-dabb embere!” Aztán megint lekonyult egy kicsit a kedve, megszomorkásodott a füttyszava, mert


az jutott eszébe, hogy ő a világon a legnagyobb rab, mert hiszen a szabadsága rabja ő, se barátja, se kedvese, se egy tenyérnyi földdarab, ahol boldogan hajtaná álomra a fejét, és azt mondhatná, otthon vagyok. Hát így fütyörészett, vándorolt, gondolkodott a nagy kerek ég alatt, a nagy kerek erdőben a szegény Dzsoni, és akkor még sejtelme sem volt arról, hogy besétált a mesénkbe, meg arról sem volt sejtelme, hogy a Százarcú Boszorka területére is besétált. Ha tudta volna, biztosan fejvesztetten menekül, reméljük persze, hogy nem a mese miatt, sokkal inkább a Százarcú Boszorka miatt, akinél gonoszabbat, fortélyosabbat hetedhét országon nem lehet találni.

– Miért hívták Százarcú Boszorkának?– Mert százféle alakban tudott megjelenni. Kutya vagy denevér képében, még darázs is tudott

lenni, ha akart. És az emberi alakokat is úgy váltogatta, mint más a zokniját. Ha akarta, szép volt, ha akarta, csúnya, ha akarta, fi atal vagy éppenséggel öreg.

– Boszorkánynak lenni ugye nem jó?– Miért?– Mindenkinek bajt meg bánatot kell okozni. Az nagyon rossz lehet.

A Százarcú Boszorka szomorúan gunnyasztott a háza kapujában. Egyre csak az járt a fejében, hogy egykettőre lejár a hét esztendő. Mert minden boszorkánynak hétévenként rabszolgájává kell tennie egy embert. De nem ám erőszakkal. Fondorlattal. Úgy, hogy az ember maga is belemenjen az alku-ba. Csak akkor érvényes. A Százarcú Boszorkának meg alig volt már hátra egy esztendeje a hétből, és senki sem akadt addig a horgára, mert a környékbeliek széles ívben elkerülték a nagy kerek erdőt – éppen őmiatta, a Százarcú Boszorka miatt –, idegen meg még véletlenül sem tévedt arra, hiszen a nagy kerek erdő majdnemhogy a világ végén volt. Ezért szomorkodott, búslakodott a Százarcú: „Jaj, mi lesz velem – gondolta –, ha elhagy a varázserőm?” Na de fi gyelj csak! Felcsillant ám a Százarcú Boszorka szeme. Fütyörészést hallott. „Akármi legyek, ha ezen az erdei úton nem közeledik valaki” – mondta magában. Nem is tévedett, mert szegény Dzsoni közeledett ott az erdei úton. Hej, meg-örült a Százarcú. „Itt jön az én emberem” – gondolta. Fogta magát, vénséges vén, mankós, botos, beteg anyókává változott. Szegény Dzsoni éppen odaérkezett a háza elé.

– Jaj, szép fi am, de jó, hogy erre jársz – mondta a Százarcú –, legyél segítségére egy szegény, beteg öregasszonynak.

– Miben segíthetek, öreganyám? – kérdezte szegény Dzsoni.– Nagyon beteg vagyok, alig bírom már magam – álnokoskodott a Százarcú –, arra kérlek, állj a

szolgálatomba.– Hát, öreganyám – vakarta a fejét szegény Dzsoni –, segítek magának szívesen, amit csak akar,

de a szolgálatába nem állok. Ha nem tudná, én vagyok a világ legszabadabb embere, nem állok hát senki szolgálatába.

Hej, elsápadt ám a Százarcú, az ördög vinné el, épp a világ legszabadabb emberének kell erre kódorognia! „Na de akárki vagy, úgyis a szolgálatomba állsz” – mormogta.

– Ó, nem hosszú időről van szó – sápítozta –, csak három napról. Három apró napocskáról. Meg-látod, úgy elszáll a három nap, hogy észre sem veszed.

– Nem – rázta a fejét szegény Dzsoni –, egy fél percre se állok senki szolgálatába.– Pedig nem akármilyen bért fi zetnék – próbálkozott tovább a Százarcú.Szegény Dzsoni kíváncsi lett.– Milyen bért fi zetnél?– Gyere, nézd meg.Odavezette a kamraajtóhoz, kinyitotta. Akkora fényesség tódult ki a kamrából, hogy szegény

Dzsoni önkéntelenül a szeme elé kapta a kezét. Tele volt a kamra kincsekkel. Aranypénz, igazgyöngy, ezüsttál, drágakő. Szikrázott, fénylett a sok kincs. Ravaszul pislogott a Százarcú szegény Dzsonira.


– Ez mind a tied – mondta. – Csak három napot kell érte szolgálnod. Na és mit gondolsz, mit mondott erre a világ legszabadabb embere?

– Mi az ördögöt csinálnék én ezzel a sok kacattal?Ezt mondta.A Százarcú alig tudta palástolni pulykamérgét.– Ez neked kacat, te félküllős, te lüttyő, te dinnye! Válogatott kincs ez, nem kacat! Azt a kacska-

macska farkát! A világ leggazdagabb királya is táncot ropna örömében, ha ez a kincstárában lehetne... Na... háromnapi szolgálatért mind a tiéd.

Szegény Dzsoni rázta a fejét.– És mit kezdenék én ennyi kinccsel? Azon kezdem, hogy el se bírnám. Ha meg elbírnám is, a

nyelvem lógna a cipekedéstől. A fene se cipekedik.– Jaj, de ostoba vagy! – mondta a Százarcú. – Veszel magadnak lovat, kocsit, arra rakod a kincset.

Magad is kocsin utazol, nem kell gyalogolnod.– Először is – mondta szegény Dzsoni – szeretek gyalogolni. Másodszor, ha kocsim, lovam lenne,

emészthetne a gond, hogy a lovaknak mindig legyen enni-innivalójuk, a kocsival is törődni kéne, új kerék, új lőcs, ajaj, más nem is hiányozna nekem! Harmadszor meg ott vannak a rablók, őrizget-hetném tőlük a kincset, kocsit, lovat. Haha, még fütyörészni is elfelejtenék. Edd meg a kincsedet, öreganyám!

– Jaj, de élhetetlen vagy, nem viszed te semmire! – mondta a boszorkány. – Még hogy gond a kocsival meg a lóval! Hát majd szolgákat fogadsz. A rablók ellen meg építesz egy várat. Kitelik ebből a pénzből. Jó vastag falú várat, semmilyen rabló nem tud oda betörni.

– Aztán kuksoljak örökké a várban, mi? Mint egy penészvirág. Hogy ne tudjak egy jóízűt csava-rogni, mert mindig az járna a fejemben, hogy jaj, a váramba nem csapott-e be a ménkű, jaj, a váram így meg jaj, a váram úgy. Nem kell a kincsed, öreganyám. De nagyon szívesen segítek neked saját jószántamból. Mondd meg, miben segíthetek.

Dúlt-fúlt magában a Boszorka, úgy tett, mintha nem hallotta volna, hogy szegény Dzsoni felaján-lotta a segítségét.

– Dolgod is alig lenne a három nap alatt – hadarta. – Csak mindennap egy almát kellene leszed-ned arról a fáról.

Ott állt az udvaron egy almafa, alacsonyka, csököttke, és éppen három alma volt rajta. Egy gyerek is könnyen elérhette volna a földről mind a hármat.

– Na hát, ez igazán semmiség – mondta szegény Dzsoni –, leveszem én neked ingyen mind a hármat.

Azzal már lépett is az almafa felé.A Boszorkány meg elhajított mankót, botot, úgy fölpattant, mint akit a darázs csípett meg.– Jaj, hozzá ne nyúlj!Szegény Dzsoni gyanakodva nézett rá.– De fürge lettél egyszerre, te szegény, beteg öregasszony. Miben sántikálsz te?Na persze hogy ugrált a Százarcú Boszorka. Mert gondolhatod, nem akármilyen almafa volt az.

Azok a szerencsétlenek, akik a boszorkány szolgálatába álltak, még nevetgéreztek is magukban, hogy ilyen semmiségért egy rakás kincset kapnak. Hiszen egy kisgyerek is könnyedén le tudja szakítani azt a három almát. Le, persze hogy le, az elsőt. Mert azt már egyikük se tudta, hogy másnap, amikor a második almát kell leszedni, az almafa olyan magasra nő, hogy ember legyen a talpán, aki reggeltől délig föl tud mászni az almáért, és déltől estélig vissza is ér vele. A harmadik napról nem is beszélve. Mert harmadnapra már olyan magasra nő a fa, hogy akkor se lehetne egy nap alatt lehozni az almát, ha szárnya nőne az embernek. Akkor aztán előáll a Százarcú Boszorkány, és azt mondja: „Nemhogy kincseket nem kapsz, de még a szabadságod is az enyém. Enyém vagy szőröstül-bőröstül, mert nem teljesítetted a feltételeket!” Úgy ám. És mit tehetne szegény ember, hiszen maga vállalta a szolgálatot.


– De hiszen a szegény Dzsoni nem vállalta.– Hallottad, hogy nem.– Nem is lett szőröstül-bőröstül a boszorkányé.– Egy körömfeketényit se lett a boszorkányé.– Jól tette, hogy nem kellett neki a kincs, igaz?– Nagyon úgy látszik.– És hogyha te tévedtél volna oda a nagy kerek erdőbe a Százarcú Boszorkához, neked se kellett

volna a kincs?– Hát tudod, nekem biztos nem lett volna olyan egyszerű. Nekem eszembe jutott volna, hogy

ezért a tömérdek kincsért mennyi mindent tudnék venni.– Például mit?– Például neked járóbabát, egy nagy házat az erdő meg a tó közelében, sok ruhát neked is meg a

mamának is, bevakoltathatnánk a nagypapa házát, meg a kerítést is megcsináltathatnánk.– Nem látod, hogy szegény Dzsoni egy picit sem gondolkodott? Azt mondta, hogy nem.– Könnyű a szegény Dzsoninak. Ő a világ legszabadabb embere. Nincsen neki senkije, akinek

járóbabát akarna venni meg ruhát, és semmilyen háznak a kerítését nem akarja megcsináltatni.– De ha vállalod, akkor szőröstül-bőröstül a boszorkányé leszel.– Ez benne a feneség. Sajnos.– Tudod mit?– Mit?– Az utolsó pillanatban valamit észrevennél, nem tetszene neked, és nem vállalnád. Jó?– Jó. Üsse kő, nem vállalom!– Na látod! Inkább sose legyen járóbabám. Ugye, a szegény Dzsoni is úgy otthagyta a Boszor-

kányt, mint a pinty.

HARMADIK FEJEZETamelyben szegény Dzsoni lába is meg szíve is nagyot nyilallik

Bizony úgy otthagyta szegény Dzsoni a Boszorkát, mint a pinty. Annyit se mondott: fapapucs. Még az is meglegyintette, igaz, csak úgy alig-alig formán, hogy könnyen lehet, hogy most ő egy boszorkány-nyal találkozott. Szedte is a lábát, sietett, minél messzebb akart kerülni a háztól.

A Százarcú Boszorkányt azonban nem olyan fából faragták, hogy csak úgy ukmukfukk futni hagyja az áldozatát. Először is ki kellett dühöngenie magát, hát ripsz-ropsz, vihar képében végigszáguldozta az erdőt, tépte a fákat, ríkatta a füveket, jól megtépázta szegény Dzsonit is. „A fene ebbe az időbe!” – mormogta szegény Dzsoni, de azért csak ment, szedte a lábát, látott ő már ennél kutyább időt is. A boszorkány is kiviharta magát: „Na, elő a jobbik eszemmel – gondolta magában –, amíg ki nem ér ez a semmirekellő a területemről.” Ki is fundálta rögtön, mit kell tennie. Megrázta magát, és egy hatalmas, csimbókos szőrű farkassá változott. Megcsattogtatta fogát, és egy olyan remekbe sikerült farkasordítást vágott ki, hogy megreszketett bele az erdő.

„Hűha, jönnek a farkasok!” – gondolta szegény Dzsoni, és uccu neki, vesd el magad, futásnak eredt. De a farkasüvöltés egyre csak ott hangzott a nyomában, olykor-olykor még a vadállat lihegé-sét is hallotta. Na, ennek a fele se tréfa, futott, ahogy a lába bírta. Erre várt csak a vén boszorkány, ripsz-ropsz fatuskóvá változott, éppen a szegény Dzsoni lába elé. Hopp, szegény Dzsoni akkorát esett a fatuskóban, hogy még a föld is megdöndült alatta. És sajnos reccsent is valami. „A lábam!” – sóhajtott szegény Dzsoni. Bizony eltörött a lába. Föl akart tápászkodni, de nem tudott. Sajgott, nyi-lallott, recsegett a lába. A Százarcú meg visszaváltozott öregasszonnyá, sietve igazgatta a haját. „No, most – gondolta – odamegyek, azt mondom neki, hogy majd én meggyógyítom. Visszatámogatom



a házamba, s onnan már őkelme nem jön ki többé. Vagy ne hívjanak akkor Százarcú Boszorká-nak!” Nagyon sietett a boszorka, mert látta, hogy szegény Dzsoni éppen a területe határán fekszik. Olyanképpen, hogy a törött lába még benn van, de a törzse, feje, keze már kint. Ott pedig nem volt hatalma a Százarcúnak. Sietett hát, hogy visszacsalogassa szegény Dzsonit a területére. Ha másképp nem megy, hát visszavonszolja. Igen ám, de mire megigazgatta a haját, lesimítgatta a ruháját, odanéz szegény Dzsonira, látja ám, hogy ott guggol szegény Dzsoni mellett egy lány. „Azt a kacska-macska farkát – morogta dühösen –, most mitévő legyek?”

– Jaj, te szegény, hiszen te eltörted a lábad – mondta a lány.Szegény Dzsoni annyira meglepődött, hogy még a törött lábáról is megfeledkezett, hirtelen fölült,

és ezer szerencséje, mert ezzel a mozdulattal kívül került a Százarcú Boszorka területén.– Hát te, hát te meg ki vagy? – dadogta. Azért dadogott, mert ő ilyen szép lányt még életében

nem látott. Vagyis hogy nem is annyira a szépség... inkább ilyen kedves lányt nem látott még soha életében... vagyis hogy szép is meg kedves is... ajaj... nagyot nyilallott szegény Dzsoni törött lába, meg a szíve is nagyot nyilallott.

A lány meg föltámogatta szépen, és elindult vele hazafelé.– Csak támaszkodj rám bátran – mondta.– Ej – csóválta a fejét szegény Dzsoni –, egy ilyen nagy behemót ember, hiszen összeroskadsz a

súlyomtól.– Dehogy roskadok – mondta a lány –, gyere csak. Nagyon fáj a lábad?– Az is fáj eléggé – mondta szegény Dzsoni –, de sokkal rosszabb, hogy valami igen szúrja a hátam.– Érdekes – mondta a lány –, az enyémet is szúrja valami.Persze hogy szúrta. A Százarcú Boszorka vasvillatekintete, az szúrta a hátukat.– Na, megálljatok csak! Azt a kacska-macska farkát! Majd adok én nektek! – mormogta a Száz-

arcú tehetetlen dühében.

– Ugye a lány, aki segít szegény Dzsoninak, az Árnika?– Persze. Éppen gombát szedett az erdőben, és meglátta, hogy egy ember zsuppsz, elesik, és nem

is tud fölkelni. Odaszaladt hát, és segített.– És már megszerették egymást?– Azt hiszem, igen. Mert mind a kettőnek nagyon bizsergett a szíve. Hallhattad, a szegény Dzsonié

nyilallott is.– Az emberek, ugye, hamar megszeretik egymást?– Hát ki így, ki úgy. De nem az a fontos, hogy gyorsan vagy lassan, hanem az a fontos, hogy a

szeretet igazi-e.– Van nem igazi szeretet is?– Az nincs. Csak olyan van, hogy két ember azt hiszi, hogy szereti egymást, pedig dehogy.– De Árnika meg szegény Dzsoni nem „pedig dehogy”, ugye?– Majd kiderül.– Miből?– A cselekedeteikből.– Most mit cselekednek?Árnika hazavitte szegény Dzsonit a harminchat tornyú kastélyba, sínbe tette a lábát – mert nagyon

ügyes királykisasszony volt ám –, megmosdatta, megetette, és olyan vidám volt, amilyen még soha. Össze is súgott a várbeli népség: „Nocsak, mi történt a mi Árnikánkkal, milyen jókedvűen jön-megy, mióta itt ez a törött lábú?” Maga Árnika is csodálkozott: „Nocsak, mi történt velem, de vidáman jövök-megyek, mióta itt ez a törött lábú?” Östör király meg csak mosolygott, mert ő aztán tudta ám, mitől jön-megy vidáman Árnika. Bizony Árnika beleszeretett szegény Dzsoniba.


Szegény Dzsoni meg nyögött, nyöszörgött, méltatlankodott. Azt hihetné az ember, a törött lába miatt. Pedig törődött is ő a törött lábával! A szíve miatt nyögött, nyöszörgött, méltatlankodott. Mert a szíve úgy ugrándozott, fi cánkolt, mint egy jókedvű kecskegida. Ha Árnika a közelében volt, azért, ha meg elment valahová, azért, hogy mikor jön már vissza. A szíve azt szerette volna, hogy Árnika mindig szegény Dzsoni ágya szélén üljön.

„Még csak ez hiányzik! – korholta gidabakugrásokkal szökellő szívét szegény Dzsoni. – Elfelejtet-ted, hogy én vagyok a világ legszabadabb embere?! Máma itt, holnap ott, nem érted, fütyülök min-denkire!” Na de a szívének aztán beszélhetett! A szíve csak kalimpált boldogan. Akár akarta szegény Dzsoni, akár nem, be kellett látnia, hogy beleszeretett Árnikába. Árnika nélkül most már fakó lenne a világ, ellenségesek az erdők, szomorkásak a vándorlások, és a nagy kék égbolt is olyan lenne Árnika nélkül, mint egy jéghideg üvegbura. „Vége a szabadságodnak, Dzsoni!” – nyögte szegény Dzsoni.

– Azért vége a szabadságának, mert beleszeretett Árnikába?– Igen, szegény Dzsoni úgy gondolja.– És miért vége a szabadságának?– Mert most már nem kódoroghat a vakvilágban, most már törődnie kell Árnikával. Felelősséggel

tartozik érte.– Miért? Ha kedve támad szegény Dzsoninak a vakvilágban kódorogni, Árnika biztos elengedi.– Én is azt hiszem, hogy el. De gondold meg, egyszer szegény Dzsoninak éppen kódorogni len-

ne kedve, Árnika meg megbetegedne. Akkor aztán otthon kéne maradnia, hogy Árnikát ápolgassa, gyógyítgassa, szeretgesse.

– De ha Árnika megbetegedne, akkor már szegény Dzsoninak nem kódorogni volna kedve, ha-nem arra, hogy otthon maradjon, és Árnikát ápolgassa, gyógyítgassa, szeretgesse. Nem igaz?

– Mondasz valamit.– Na látod. Akkor szegény Dzsoni most is a világ legszabadabb embere.– Várjunk egy kicsit, majd talán rájön ő is.

Amikor meggyógyult szegény Dzsoni lába, nagy boldogan táncolt egyet a szoba közepén. Megkö-szönte Árnikának, hogy meggyógyította, aztán elpirult, és azt mondta:

– Árnika, szeretnék valamit mondani.Árnika is elpirult, a cipője orrát bámulta.– Szeretlek – mondta szegény Dzsoni.– Én is téged – mondta Árnika.Megölelték, megcsókolták egymást, és kézen fogva szaladtak Östör király elé.Östör király meg sem várta, hogy megszólaljanak. Mosolyogva mondta:– Tudom, mit akartok. Össze akartok házasodni. Áldásom rátok, gyermekeim. De van egy ké-

résem. Elhiszem, hogy szeretitek egymást, de akkor még inkább elhiszem, ha a szerelmetek az idő próbáját is kiállja. Te, Dzsoni, menjél el vándorolni, és egy fél év múlva, ha még akkor is szereted Árnikát, és feleségül akarod venni, gyere vissza. Te meg, Árnika, várjál rá, s ha fél év múlva visszajön, és még mindig a felesége akarsz lenni; csapunk akkora lakodalmat, hogy a felhőkig ér a vigasság. Jó lesz-e így?

Szomorkodtak persze, de azért beleegyeztek.


NEGYEDIK FEJEZETamelyben egy gonosz varázslat történik, és sajnos egy icipicit szegény Dzsoni szeretete is megrendül

Szegény Dzsoni nekikezdett vándorolni, Árnika meg nekikezdett várni. De az a vándorlás nem ízlett ám szegény Dzsoninak. Nem fütyörészett se vidáman, se szomorúan, egyre csak az járt a fejében, hogy Árnika, Árnika, Árnika.

Árnikának is nagyon lassan teltek a napok, egyre csak a naptárt leste, de olyan lassan múltak azok a fránya napok, mintha félnének a naplementétől. Lassan-lassan azért telegetett az idő. A hatodik hónap vége felé már nem is bírta Árnika, azt mondta Östör királynak:

– Gyere, édesapám, menjünk el Dzsoni elé.– De hiszen nem is telt le még a hat hónap.– Hátha eltéveszti, hátha korábban jön – mondta Árnika reménykedve.Így aztán elindultak a kastély felé vezető úton, elmentek jó messzire, nézték, hátha föltűnik a tá-

volban egy kicsi kis pont, nő, nődögél, s egyszer csak előttük áll szegény Dzsoni. Arra persze nagyon vigyáztak, nehogy a Százarcú Boszorka területére lépjenek – mert tudták, abból nagy baj származ-hatna.

Szegény Dzsoni azonban nem jött, Árnikának bizony már egy-egy könnye is kipottyant.– Biztosan elfelejtett – mondta.– Ugyan már – korholta Östör király –, hiszen még nem járt le a hat hónap. Minek sírdogálsz!Aztán eljött az a nap is. Árnikával madarat lehetett volna fogatni, annyira boldog volt. Felvette a

legszebbik ruháját, s mentek Östör királlyal szegény Dzsoni elé. De most az egyszer nem voltak olyan elővigyázatosak, mint máskor, a nagy várakozásban, örömre készülődésben észre sem vették, hogy átlépték a Százarcú Boszorka területének határát.

– Most már jönnie kell Dzsoninak – mondta Árnika, és abban a pillanatban megzörrent mellettük egy bokor, s eléjük pattant a Százarcú Boszorka.

– Szegény Dzsonit várjátok, mi? – vijjogta. – De abból aztán nem esztek! Szegény Dzsoni az enyém lesz. Azt a kacska-macska farkát, változzatok azon nyomban kacsává!

Sistergett valami, dörrent valami, reccsent valami, és hopp, két kacsa tipegett a Százarcú Boszorka lába előtt. Árnika meg Östör király. Bizony, kacsa lett belőlük.

Hát most mi lesz? Tipegtek gyorsan hazafelé, bukdácsoló kacsaléptekkel, nyomukban a Százarcú Boszorka sivító gurgulázó, győzedelmes nevetése.

Hazaért Östör király meg Árnika, s ott aztán hápoghattak a csodálkozástól. Mert a harminchat tornyú, háromszáz ablakos kastélyuk helyén egy kidőlt-bedőlt falú kacsaól rogyadozott, az udvari népségnek nyoma sem volt... hacsak... persze a kerek tavon egy kacsaraj úszkált, hápogott, lubickolt. Az volt az udvari népség. Mindenkiből kacsa lett.

– Na, most aztán jól nézünk ki – mondta Östör király. – Én lettem a kacsakirály, te meg a kacsa-királykisasszony.

– Ne félj – mondta neki Árnika –, majd szegény Dzsoni megszabadít bennünket.Azzal beletoccsant a kerek tóba, szomorúan úszott egy kört, a többi kacsa meg nagyokat bókolt

előtte, mert így kacsaformában is látszott rajta, hogy ő Árnika, a kacsa-királykisasszony.– Szegény Dzsoni meg tudja őket szabadítani?– Remélem.– De amikor nincs neki varázsereje? Akkor hogyan szabadítja meg őket?– A szeretetével. Ha nagyon szereti Árnikát, akkor meg tudja őket szabadítani.– A szeretet olyan, mint a varázslat?– Olyan.– De csak a mesében, igaz?– Nem. Nemcsak a mesében. A valóságban is olyan.


Szegény Dzsoni eközben szaporázta a lépteit. „Ejhaj – énekelte boldogan –, lejárt a hat hónap, enyém vagy, Árnikám!” – szedte a lábát, ahogy csak bírta. Beért a nagy kerek erdőbe, a Százarcú Boszorka területére. „Na, most már egykettőre ott vagyok – gondolta. Közben nagyon megszomjazott. – Csak lesz itt valahol egy forrás vagy egy ház, ahol egy pohár vizet kérhetek.” Alighogy ez átvillant a fején, egy útkanyarulat mögött egy gyönyörű házikót pillantott meg. Csillogott-villogott a ház, pálmák meg eukaliptuszok nőttek az udvarán, s az udvar közepén egy kristálytiszta vizű szökőkút muzsikált. „Na, itt kérek egy ital vizet” – gondolta szegény Dzsoni. Megállt a kapu előtt, bekiabált:

– Halló, van itthon valaki?Kinyílt a ház ajtaja, és egy olyan szépséges szép leány lépett ki rajta, hogy tátva maradt szegény

Dzsoni szája az ámulattól. Mosolygott a szépséges leány, amilyen kedvesen csak tudott.– Mit parancsolsz, vándorlegény? – kérdezte.– Nagyon megszomjaztam – dadogta szegény Dzsoni, és a szemét nem tudta levenni a csodaszép

lányról.– Kerülj beljebb, ülj le nálam – mondta a lány.Szegény Dzsoni leült egy fonott karosszékbe, a lány fi nomabbnál fi nomabb jégbe hűtött szörpöket

adott neki, pecsenyét rakott eléje, hófehér kenyeret.– De jó, hogy betévedtél hozzám – mondta a csodaszép lány.– Miért? – kérdezte szegény Dzsoni.– Ismerlek ám régóta – mondta a lány –, te vagy a szegény Dzsoni.– Honnan ismersz?– Láttalak, amikor Östör király udvarában voltál. És... és... ugye nem haragszol, ha megmondom?– Mit?– Hogy első látásra nagyon beléd szerettem – mondta lesütött szemmel a lány.– Sajnálom, te szép lány – mondta szegény Dzsoni –, de én Östör király leányának, Árnikának

vagyok a vőlegénye. Éppen hozzá igyekszem.– Én meg téged sajnállak, szegény Dzsoni – mondta a lány –, mert mialatt te távol voltál, Árnika

úgy elfelejtett téged, hogy jobban se kell.– Nem igaz – mondta ijedten szegény Dzsoni.– De igaz bizony! Férjhez is ment közben egy királyfi hoz. Úgy elfelejtett téged, hogy azt se tudja

már, hogy a világon vagy.Fehér lett szegény Dzsoni, mint a fal, ijedten verdesett a szíve a mellében.– Nem hiszem – mondta.– Hát ha nem hiszed, győződj meg róla saját szemeddel. Még a kastélyukat is lebontatták, elköl-

töztek a kerek tó mellől, hogy sose találj rájuk.Szegény Dzsoni úgy ült a fonott karosszék ölében, mint egy megrokkant öregember; olyan nehéz

lett minden tagja, hogy úgy érezte, soha többé nem tud megmozdulni.

– De hiszen hazudik neki ez a lány! Egy szava se igaz.– Persze hogy hazudik.– Mert ő... ő a Százarcú Boszorka?– Persze.– Ne hagyd, hogy tőrbe csalja!– Én nem tehetek semmit, szegény Dzsoninak kell kivágnia magát a bajból.– És kivágja?– Majd meglátjuk.

Felcsillant a szeme a csodaszép lánynak, azaz a Százarcú Boszorkának. „Most az enyém leszel sző-röstül-bőröstül – gondolta –, nem menekülhetsz! Azt a kacska-macska farkát!”


– Ne törődj Árnikával – mondta cirógató hangon –, maradj itt velem. Hívebb feleséged leszek akárkinél. Meglátod, boldog leszel itt.

Szegény Dzsoni nézte, nézte a lányt, már-már nyújtotta a kezét, hogy megsimogassa, de akkor megjelent előtte Árnika ártatlan-szép arca, és Dzsoni visszarántotta a kezét.

– Nem igaz – kiáltotta –, Árnika nem hagyhatott el engem!Fölugrott, ámultan látta, hogy a csodaszép lány szeméből gonoszság sugárzik feléje, de nem sokat

törődött vele, már futott is. A Százarcú meg megint vihar képét öltötte, csapkodtak a mennykövek, fütyölt a szél. „Na tessék – gondolta rohanás közben szegény Dzsoni –, ugyanannak a boszorkánynak a keze közé kerültem, akinek a múltkor. Jaj, majdnem elhittem neki, hogy elhagyott Árnika, jaj, de balgatag vagyok!” És futott, ahogy a lába bírta. A Boszorka megint próbálkozott a farkasordítással meg a tuskó trükkel is, de most Dzsoni résen volt, átugrotta a tuskót, és egykettőre kiért a Százarcú Boszorka területéről.

Na de mit lát? Eltűnt a palota. A kerek tó partján csak egy kacsaól szomorkodik, a vízben meg kacsák lubickolnak. De most már eszébe sem jutott szegény Dzsoninak, hogy a boszorkány mégis igazat mondhatott, tudta jól, hogy itt valami varázslat történt. „Ha a világ végéig kell gyalogolnom – gondolta –, akkor is megkeresem az én Árnikámat!” Leült nagy búsan a kerek tó partjára, gondol-kozott, hogy mitévő legyen. Hát ahogy ott ül, látja ám, hogy megbolydulnak a kacsák a vízen. Ver-desnek a szárnyukkal, hápognak, kiabálnak, s ni csak, egy szép fehér kiskacsa egyenesen odaúszik szegény Dzsonihoz, kijön a vízből, a fejét szegény Dzsoni térdére fekteti, és néz, néz szomorúan. Szegény Dzsoni is szomorúan nézte a kiskacsát, megsimogatta, és azt mondta:

– Hej, te kiskacsa, nem láttad az én kedves Árnikámat?Abban a szempillantásban, ahogy ezt kimondta, megdöndült a föld, morajlás futott végig a tá-

jon, s hipp-hopp, ott állt a harminchat tornyú, háromszáz ablakos palota a helyén, minden kacsa visszaváltozott emberré, jaj, jaj, kiabált a tó közepén az udvari főszámolnok, mert nem tudott úszni, szerencsére a többiek kimentették. Árnika is visszaváltozott, talán még szebb volt, mint annak előtte, visszaváltozott Östör király is. Nagy volt az öröm, a hejehuja, csak akkor szállt el a jókedvük, amikor Árnika fölsikoltott.

– Jaj, Dzsoni – kiáltotta –, Dzsoni, mi van veled?!Mert bizony nagy furcsaság történt. Abban a szempillantásban, amikor az elvarázsolt emberek

visszanyerték régi formájukat, szegény Dzsoniból kacsa lett.Ámultak-bámultak, szomorkodtak. Ejnye, azt a nemjóját, valami hiba van a kréta körül! Össze-

dugták a fejüket az udvari főokosok és alokosok, még az udvari főbuták és albuták is összedugták a fejüket megtanácskozni, hogy most aztán mitévők legyenek. De nem tudtak kisütni semmit. Csak annyit tudtak, hogy szegény Dzsoni eljött, megszabadította őket a varázslattól, de ennek fejében ő maga kacsává változott. De ezzel bizony nem sokra megyünk, hiszen ezt tudjuk mi is.

Sírt szegény Árnika, mint a záporeső, simogatta a kacsát, és azt találta mondani:– Ezen az áron én nem akarok ember lenni. Inkább maradjak kacsa, csak szegény Dzsoni lehessen

ember.Hát abban a szempillantásban megvalósult, amit kívánt. Szegény Dzsoniból ember lett, Árnikából

meg kacsa.– Hogyisne! – kiáltott szegény Dzsoni. – Hiszen én vagyok a hibás. Én legyek a kacsa, és Árnika

az ember!Ahogy kimondta, már meg is valósult. Dzsoni lett a kacsa, Árnika az ember. Kapkodta a fejét az

udvari népség, hát ez meg micsoda? Micsoda átkozott varázslat ez?– Úgy látszik, valami hibát követtünk el – mondta szomorúan Östör király.– Én követtem el a hibát – mondta szegény Dzsoni. – Mert egy pillanatig hittem a boszorkánynak.

Már-már beleegyeztem, hogy ott maradok nála, azt képzeltem ostoba fejjel, hogy Árnika elhagyott


engem. Egy icipicikét megrendült a szeretetem. Megérdemlem hát a sorsomat, maradjak most már örökre kacsa.

– Azt már nem! – mondta Árnika. – Inkább én legyek kacsa örökre.– Ugyan már – mondta a főudvarmester –, nem kell úgy nekikeseredni. Egyik nap te leszel a kacsa,

és szegény Dzsoni az ember, másnap meg fordítva. Eléldegélhettek így a világ végéig is.– De ha Dzsoni kacsa, akkor én is kacsa akarok lenni – mondta Árnika. – Egyforma akarok lenni

vele.Súgtak-búgtak az udvari népek, de mindhiába, nem jutott eszükbe semmi okos.

– És ha szegény Dzsoni egy pillanatig sem hitt volna a szép lány képébe bújt boszorkának, akkor most nem kellene egyiküknek se kacsának lenni?

– Akkor nem.– Nem is lehet rajtuk segíteni?– Nem tudom.– Tudod mit? Menjenek el a Hétfejű Tündérhez, és kérjék meg, hogy űzze el róluk a varázst. A

Hétfejű Tündér biztosan megteszi, mert ő a világ legjóságosabb tündére. Nem igaz?– De nem tudják ám, hogy hol lakik a Hétfejű Tündér.– Hát keressék!

ÖTÖDIK FEJEZETamelyben Ipiapacsról, a hírhedett rablóról kiderül, hogy szerencsére nagyszerű gömbérzéke van

Szerencsére volt az udvari népség között egy öregasszony, aki tudott a Hétfejű Tündérről.– Tudod mit – mondta Árnikának –, menjetek el a Hétfejű Tündérhez. Ha senki más, akkor ő tud

segíteni rajtatok.– Hol lakik? – kérdezte Árnika.– Azt bizony nem tudom – mondta az öregasszony.– Nem baj, majd megtaláljuk – mondta Dzsoni –, ha a világ másik végén lakik, akkor is megtaláljuk.Nem sokat teketóriáztak, elbúcsúztak Östör királytól, el a főudvarmestertől, el az udvari főszá-

molnoktól, a királyi udvar aprajától-nagyjától, s elindultak.– Az a jó, hogy éjjel-nappal tudunk menni – mondta Árnika.– Már hogy tudnánk éjjel-nappal – csodálkozott szegény Dzsoni –, aludni is kell valamikor.– Ó, hát abban nem lesz hiba – mondta Árnika. – Reggeltől estig én leszek ember, te meg kacsa.

A hónom alá csaplak és viszlek. Alhatsz közben, amennyit csak akarsz. Este meg cserélünk, te csapsz a hónod alá, s viszel reggelig. Akkor meg én alszom. Így aztán egy percig sem kell vesztegetnünk az időt. Meglátod, hamar megtaláljuk a Hétfejű Tündért.

Nagyon boldog volt szegény Dzsoni, hogy milyen okos menyasszonya van. S mivel éppen bees-teledett, Dzsoni lett az ember, Árnika a kacsa, szegény Dzsoni a hóna alá csapta Árnikát, és elindult. Persze volt ám annyi esze, hogy a Százarcú Boszorka nagy kerek erdejét messzire elkerülje.

Hét nap, hét éjjel mentek szakadatlan, s egy árva lélekkel sem találkoztak.– Mit gondolsz, Árnika, jó felé megyünk? – aggodalmaskodott szegény Dzsoni.– Ne félj, Dzsoni – mondta Árnika –, ha nagyon akarjuk, megtaláljuk a Hétfejű Tündért.

– Nagyon akarják, ugye?– Igen.– És ha valaki valamit nagyon akar, azt tényleg meg tudja csinálni?– Azt hiszem.


– Nem vagy benne biztos?– Hát nem is tudom... abban vagyok csak biztos, hogy nagyon kell akarni.

Egy folyóparton mentek éppen – nappal volt, így Árnika vitte Dzsonit –, s nagy messze megláttak egy birkanyájat.

– Nicsak, ott egy birkanyáj – mondta Árnika –, akkor ott pásztornak is kell lennie, s talán útba tud igazítani bennünket.

Megtalálták a pásztort, egy fa hűsében heverészett.– Hétfejű Tündérről még nem hallottam – rázta a fejét a pásztor –, de különben is azt tanácsolom

neked, kislányom, hogy ne menj erre tovább, ha kedves az életed.– Miért? – kérdezte Árnika.– Mert ezen a tájon garázdálkodik Ipiapacs, a hírhedett rabló – mondta a juhász. – Elrabolja a

kacsádat, meg téged is elrabol. Jobb lesz, ha visszafordulsz.– Márpedig, kedves bátyám – mondta Árnika –, én nem fordulhatok vissza. Akkor se, ha száz

Ipiapacs garázdálkodik is a környéken.Azzal már ment is tovább.– Bátor lány vagy, bátor – mormogta a juhász –, csak rá ne fi zess.Úgy tetszett, bátran lépeget Árnika a kacsával – aki persze, jól tudjuk, nem volt más, mint szegény

Dzsoni –, de azért a szíve közepén ott homálylott egy picinyke félelem: ej, csak ne találkozzon azzal az Ipiapaccsal, azzal a hírhedett rablóval.

De bizony alig gyalogolt fél mesebeli mérföldet, megzörrent ám mögötte egy bokor, ijedten meg-pördült Árnika, jaj, ki az, hát egy marcona, bajszos ember ugrott elő a bokor mögül.

– Pénzt vagy életet! – mondta vérfagyasztó hangon.– Jaj, istenem, kedves Ipiapacs, te hírhedett rabló – mondta Árnika, mert persze, rögtön tudta,

kivel van dolga –, kegyelmezz, nincs nekem egy megveszekedett vasam se!– De kacsád van – mondta Ipiapacs. – Akkor kacsát vagy életet!Már lépett is, hogy elvegye a kacsát Árnikától.– Akkor inkább az életem – mondta nagy elhatározással Árnika, és a háta mögé dugta szegény

Dzsonit.Ipiapacs, a hírhedett rabló hahotázni kezdett.– Velem akarsz te ellenkezni – hahotázott –, ha rád fújok, elszállsz, mint a pitypang bóbitája.– Árnika – suttogta szegény Dzsoni –, változzunk át.S Árnika már mondta is:– Legyek én a kacsa, s szegény Dzsoni az ember. – S hopp, már úgy is volt.Ipiapacs, a hírhedett rabló kinyújtotta a kezét Árnika felé, már-már megragadta, amikor legna-

gyobb ámulatára a gyenge lányka helyett egy jól megtermett, izmos fi atalember állt vele szemben. Na, gondolhatod, leesett az álla. De azért elordította magát:

– Ide a kacsát!Mire szegény Dzsoni két akkora pofont adott Ipiapacsnak, a hírhedett rablónak, hogy fölkiáltott

tőle:– Nagybőgő! – ugyanis nagybőgőnek nézte az eget. „Ennek fele sem tréfa!” – gondolta, és futás-

nak eredt. De tisztes távolságból visszakiáltott: – Ezt még megkeserülöd! Összeszedem a bandámat, és úgy ellátjuk a bajodat, hogy arról kódulsz!

Szedte a lábát szegény Dzsoni, néha még futott is.– Amíg ki nem érünk Ipiapacs területéről, addig most már végig én maradok az ember, és te a

kacsa – mondta Árnikának – én azért talán jobban el tudok velük bánni.Pedig dehogy tudott velük elbánni! Estefelé már hallotta a hujjogatást, füttyögetést, ágrecsegést

– jött a rablóbanda.


– Ott van! – kiáltott Ipiapacs. – Elejbe!Körülfogták szegény Dzsonit, s hiába küzdött emberül, nem bírt a tizenhárom rablóval. Összekö-

tözték, elcipelték a tanyájukra, és bedobták egy nagy vasketrecbe a kacsájával együtt. Örömtáncot roptak a ketrec körül, és azt mondta Ipiapacs, a hírhedett rabló:

– Most aztán itt heverhetsz reggelig. Addig kitalálunk neked valami jó kis büntetést.– És reggelire kacsapecsenyét eszünk – tette hozzá az alvezér.Elcsendesedtek a rablók, aludni tértek. Csak szegény Dzsoninak nem jött álom a szemére; jaj, hát

ez lesz az életük vége, a rablók végeznek velük! Nem aludt Árnika se, de szerencsére kesergés helyett úgy járt az esze kereke, mint a motolla.

– Te Dzsoni – suttogta.– Tessék?– Megszökünk.– Ebből az erős vasketrecből? Ugyan már! – legyintett Dzsoni.De Árnika tudta már, mit kell csinálni. Fogta magát, kibújt a rácson. Könnyen megtehette, hiszen

kacsa volt. S akkor már szegény Dzsoni is megértette. Ó, de okos vagy te, Árnika! Elmondta a varázs-szót, Árnika emberré változott, Dzsoni meg kacsává. Nem volt egyéb dolga Dzsoninak, mint kibújni a rácson. S már mehettek is.

– Látod, Dzsoni – mondta Árnika –, minden rosszban van valami jó.

– Tényleg minden rosszban van valami jó?– Azt szokták mondani.– Most igen vagy nem?– Sok rossz van, amiben van valami jó, de van fenékig rossz is.– Ha például elvágom az ujjam, abban mi a jó?– Abban az a jó, hogy megtanulod, hogy a késsel óvatosan kell bánni, és azt is megtudod, mi a

fájdalom.– És abban, hogy a Vincze Jenő bácsi meghalt, abban mi a jó?– Abban semmi. Az fenékig rossz.

Újra szegény Dzsoni változott emberré, és sietett, ahogy a lába bírta. De hajnaltájt észrevették ám a rablók, hogy üres a ketrec, nosza, futásnak eredtek, üldözőbe vették szegény Dzsonit. S bizony délfelé már ott voltak a nyomában, egykettőre utolérték. Éppen egy dinnyeföld közepén járt szegény Dzsoni, s mivel okosabb nem jutott eszébe, a dinnyékkel kezdte hajigálni Ipiapacsot és bandáját. Na és lássál csodát, a rablók olyan ügyesen kapták el a dinnyéket, hogy egy se törött össze, fejjel, láb-bal könnyedén szelídítették meg a röpködő dinnyéket, akár a legjobb futballisták a pályán a labdát. Ámulva nézte őket szegény Dzsoni, a rablók meg biztatták:

– Dobálj még, ez nagyon jó játék!– Nahát – mondta szegény Dzsoni –, hogy nektek micsoda csudálatos gömbérzéketek van!– Micsodánk? – kérdezte Ipiapacs, a hírhedett rabló.– Gömbérzéketek – ismételte meg szegény Dzsoni –, belőletek egy nagyszerű futballcsapat válna.Csak néztek a rablók. Futball? Az micsoda?Szegény Dzsoni nagy hirtelen összeeszkábált egy rongylabdát, s megtanította a rablókat a futball

szabályaira.– Mi az, hogy kézzel nem szabad a labdához érni – harciaskodott Ipiapacs, a hírhedett rabló –,

nekem mindent szabad!– Lehet, hogy különben mindent szabad – magyarázta neki szegény Dzsoni –, de a futballban

kézzel érni a labdához tilos, mert szabadrúgás jár érte.


Végre aztán Ipiapacs is megértette, hogy nincs játék szabályok nélkül, beletörődött, hogy ő sem érhet kézzel a labdához. Játék közben meg már nem is bánta, mert rájött hogy olyan ügyesen bánik a labdával lábbal, hogy jobban se kell. Belemelegedtek a rablók a játékba, játszottak boldogan. Nem csoda, hogy boldogok voltak, még soha életükben nem játszottak, most ismerték meg a játék örö-mét. Jó sokára fáradtak bele, akkor aztán Ipiapacs intett.

– Na, ebből nem élünk meg – mondta –, most veled végzünk, és irány rabolni, fosztogatni, be-törni, útonállni!

– Hogyhogy nem éltek meg ebből?! De mennyire, hogy megéltek – mondta szegény Dzsoni.– Miből? Ebből a játékból? – hitetlenkedett Ipiapacs.– Ebből hát. Hiszen olyan jól játszotok, hogy a világ bármelyik csapatát le tudjátok győzni.– Na de mire megyünk vele – akadékoskodott Ipiapacs, a hírhedett rabló –, győzünk, győzünk,

de miből élünk?– Fényesen megéltek belőle – mondta szegény Dzsoni. – Sok pénzt kaptok a játékotokért.– Hiszi a piszi – mondta Ipiapacs, a hírhedett rabló.Szegény Dzsoni azonban nem hagyta annyiban, addig magyarázott nekik, amíg kapiskálni nem

kezdték a rablók, hogy igaza van.– Csak borotválkozzatok meg, mosakodjatok, öltözzetek rendesebb ruhába – mondta nekik sze-

gény Dzsoni. – A többit majd én intézem.Klakkba-frakkba vágták magukat a rablók, s bevonultak szegény Dzsonival a legközelebbi városba.– Ez az én futballcsapatom – mondta a városiaknak szegény Dzsoni –, bármelyik csapatotokat

legyőzi.– Nocsak, nocsak – mosolyogtak a városiak –, nem tudod, hogy a mi városunk csapata a Világhírű

SC? Egy tucat gólt rúgnak ezeknek a kutyaütőknek.– Na, fogadjunk ezer aranyban, hogy legyőzzük őket – mondta szegény Dzsoni.– Fogadjunk – mondták a városiak.– Jaj – suttogta Árnika –, honnan veszel ezer aranyat, ha kikapnak Ipiapacsék?– Ne félj semmit – mondta szegény Dzsoni –, olyan ügyesek ezek, mint az ördögök.– De nincsenek edzésben – akadékoskodott Árnika.– Még hogy ők nincsenek edzésben – mosolygott szegény Dzsoni –, hiszen őket kergette hét

ország pandúrja. Futottak annyit, hogy többet se kell. Rövid távon is meg hosszú távon is. Majd meg-látod, hogy bírják a futást.

Másnap délutánra tűzték ki a mérkőzést. Tömve volt a stadion, ember ember hátán. Kifutott a Vi-lághírű SC, düllesztették a mellüket a fi úk, na, most ők úgy nyernek itt ezer aranyat, mint a sicc. Kifu-tottak Ipiapacsék is. A főpandúrkapitány is ott ült a lelátón, összehúzott szemmel nézte Ipiapacsot.

– Ez a középcsatár nekem valahonnan nagyon ismerős – mondta az alpandúrkapitánynak. – Nekem is – mondta az alpandúrkapitány. Megkezdődött a mérkőzés. Na, még olyat nem látott a Világhírű SC! A rablók nem ismertek

elveszett labdát, száguldoztak, mint a gyorsvonat. Ipiapacs, a nagy hírű rabló olyan cseleket mutatott be, hogy tátva maradt a nézők szája.

Kilenc nullra győztek Ipiapacsék. Ipiapacs, a hírhedett rabló egymaga öt gólt rúgott. A mérkőzés után Ipiapacs markába számolták az ezer aranyat. Hinni sem akart a szemének.

– A legsikeresebb rablásunk se hozott ennyi pénzt – suttogta boldogan szegény Dzsoninak. – A fene se lesz rabló ezután!

Így lett Ipiapacsból, a hírhedett rablóból Ipiapacs, a hírhedett középcsatár.– Mondd csak, hogy is hívnak téged? – kérdezte szegény Dzsonit.– Szegény Dzsoninak – mondta szegény Dzsoni.– Nagyszerű – örvendett Ipiapacs, a hírhedett középcsatár –, hálából rólad nevezzük el a csapa-

tunkat. Mától fogva mi vagyunk a Szegény Dzsoni SC.


És úgy is lett. Majd ha megtanulsz olvasni, és végigböngészed a régi, megsárgult újságokat, meg-találod bennük, hogy a Szegény Dzsoni SC a világ minden futballcsapatát könnyedén legyőzte, meg-nyerték az Európa-kupát, a Világ-kupát, az Óperenciás-kupát, és a Kupa-kupát is megnyerték.

– Ha ezek az Ipiapacsék ilyen jól tudtak futballozni, akkor miért lettek rablók? Miért nem futbal-loztak kezdettől fogva?

– Mert nem tudták magukról, hogy tudnak futballozni. Szegény Dzsoni vette észre, hogy milyen ügyesek. Ő segített rajtuk.

– Az emberek nem tudják magukról, hogy miben ügyesek?– Nagyon sokszor nem tudják. Mással foglalkoznak, mint amihez tehetségük van. – Pedig mindenkinek van valamihez tehetsége? – Igen. Mindenkinek. – Ez biztos? – Egészen biztos. – Nekem például mihez van tehetségem?– Majd ha megnősz, kiderül.– És most semmi tehetségem nem derül ki? – De igen. Nagyon jókat tudsz kérdezni. – Most akkor azt kérdezem, hogy megtalálják-e végre Árnikáék a Hétfejű Tündért? – Ha akarod, megtalálhatják, de akkor vége lesz a mesének. – Még egy kicsit ne legyen vége, jó? – Én is úgy gondoltam. Mert még találkoznak a Rézbányai Győzővel. – Ki az a Rézbányai Győző?– Egy alacsony, köpcös, szemüveges ember. Egy nagy, virágos rét közepén lakik, s azt lesi, hogy

végre arra jöjjön egy ember, de az emberek nagy ívben elkerülik Rézbányai Győzőt.– Miért, gonosz ember az a Rézbányai Győző?– Egy picurkát se. Csak éppen mindenért megsértődik.

HATODIK FEJEZETamelyben Rézbányai Győző többször is megsértődik, de aztán túljárnak az eszén

Vidáman mendegélt szegény Dzsoni, és vidám volt a hóna alatt Árnika is. Boldogok voltak, hogy ilyen szépen elrendezték Ipiapacs, a hírhedett rabló meg a bandája sorsát.

– Egyre szebb tájra érünk – mondta szegény Dzsoni –, most már biztos, hogy közel lakik a Hétfejű Tündér.

– Bizony, bizony – bólogatott Árnika –, nézd ezt a szép virágos rétet.Olyan szép volt az a rét, hogy boldogság volt rajta menni. Bókoltak, illatoztak körülöttük a virágok,

smaragdzöld gyíkok cikkantak a fű közt.– Csodálom, hogy egy ember se jár erre – mondta szegény Dzsoni –, pedig itt aztán jókedvre

derülnének, megtelnének a virágok illatával.Ebben a pillanatban egy borzas, fekete üstök emelkedett ki a fű közül, egy fekete keretes szem-

üveg, a fekete keretes szemüveg mögött fekete keretes, búbánatos tekintet.– És én? – mondta a borzas üstökű. – Én nem vagyok neked ember?– Ne haragudj – mondta szegény Dzsoni –, nem vettelek észre.A borzas üstökű fájdalmasan feljajintott.– Dehogynem vettél észre! Láttál már messziről. Csak nem akartál velem találkozni. El akartál

kerülni!


És hopp, fölcsillant egy nagy krokodilkönny a borzas üstökű szemében.Szegény Dzsoni csak tátogott-hápogott.– Dehogy akartalak elkerülni, hiszen azt sem tudom, hogy ki vagy.– Még ez is – sírt fel a borzas üstökű –, azt hazudod, hogy nem tudod, ki vagyok. Hogy nem tu-

dod, hogy én vagyok Rézbányai Győző, akit mindenki nagy ívben elkerül.Mondhatott szegény Dzsoni, amit akart, Rézbányai Győző csak brummogott-kummogott, lehaj-

totta a borzos, busa fejét, úgy meg volt sértődve, hogy még!Vigasztalgatta Dzsoni egy óráig, vigasztalta két óráig, de semmi. Rézbányai Győzőt ugyan vigasz-

talgathatta. Rézbányai Győző vigasztalan volt.Persze hogy elunta Dzsoni a vigasztalgatást. Félrehúzódott, odasúgta Árnikának:– Hagyjuk itt ezt a Rézbányai Győzőt, csak az időt vesztegetjük vele. Sohasem érünk a Hétfejű

Tündérhez.– Ejnye, Dzsoni, hát ennyi türelmed sincs – korholta Árnika –, nem hagyhatjuk itt sértődötten, fájó

szívvel, búskomoran, bánatosan, nekikeseredetten. Vigasztaljuk meg.De napestig nem sikerült megvigasztalni Rézbányai Győzőt. „Na, talán reggelre elszáll belőle a

sértődés” – gondolta szegény Dzsoni, és lefeküdtek aludni.Felkelt reggel a nap, nagyon vidáman kelt, az egész világ vidámabb lett tőle. „Talán Rézbányai

Győző is vidáman ébred” – gondolta szegény Dzsoni, de ebből is látszik, hogy rosszul ismerte Réz-bányai Győzőt. Mert alighogy kinyitotta a szemét Rézbányai Győző, az ujja, mint egy dárda, szegény Dzsonira szegeződött.

– Itt akartál hagyni, mi, el akartál iszkolni – panaszkodott Rézbányai Győző, és aznapra is úgy megsértődött, hogy hiába vigasztalta szegény Dzsoni napestig.

S ez így ment nap nap után, szegény Dzsoni tehetetlen volt. „Sohasem jutunk el a Hétfejű Tün-dérhez!” – sóhajtozott magában. A haja is őszülni kezdett, egy ősz szál, két ősz szál, Rézbányai Győző meg sértődötten kuporgott, guborgott.

– Jaj, mitévők legyünk? – kérdezte szegény Dzsoni Árnikát. Rézbányai Győző fölkapta a fejét.– Aha – mondta –, te szívesebben beszélgetsz a kacsáddal, mint velem! Tudtam, tudtam, kutyába

se veszel engem, azaz kacsába se veszel.És megint megsértődött egy teljes napra.Egy éjszaka aztán Árnika súgott valamit szegény Dzsoninak.– Gondolod, hogy az segít? – kérdezte elgyötörten szegény Dzsoni.– Reménykedjünk – fohászkodott Árnika.Másnap reggel aztán Rézbányai Győző kinyitotta a szemét, összefutottak a ráncok a homlokán

– na, most min is sértődjek meg? – gondolkozott, de szegény Dzsoni megelőzte.– Aha – mondta szegény Dzsoni –, görbén nézel rám! Unod már, hogy itt vagyok a kacsámmal,

alig várod, hogy elmenjünk.Sértődötten nézett Rézbányai Győzőre.Na, szegény Rézbányai Győző, ilyen kacifántos helyzetben sem volt még soha. Megelőzték a

sértődésben.– De igazán – magyarázta –, ne haragudj, Dzsoni, én nagyon örülök, hogy itt vagy, annak is na-

gyon örülök, hogy a kacsád itt van, én igazán nem néztem rád görbén.– Dehogynem – mondta szegény Dzsoni –, ne magyarázz! Látom rajtad, hogy utálsz minket.Összeroppant ám szegény Rézbányai Győző! Ilyen rettenet még nem érte. Nem ő sértődött meg,

hanem rá sértődött meg valaki. Ajaj! Kapkodta a fejét szegény Rézbányai Győző, vigasztalta szegény Dzsonit, nem értette, mi történt.

– Most aztán jól túljárt az eszén szegény Dzsoni Rézbányai Győzőnek.– Túl bizony.


– Nekünk is van olyan ismerősünk, aki szíre-szóra megsértődik?– Van bizony.– És miért sértődik meg szíre-szóra?– Mert azt hiszi, hogy ő a világ közepe. Hogy csak neki lehet bánata, hogy csak ő kerülhet nehéz

helyzetbe, csak ő, ő, ő. Hogy másnak is lehet valami baja, az eszébe sem jut.– De most majd megtanulja Rézbányai Győző, igaz?– Meg bizony.– De szegény Dzsoni ugye nem igazán sértődött meg?– Persze hogy nem. Csak oktató célzattal sértődött meg.– Te is szoktál oktató céllal megsértődni?– Igen.– És igazából?– Sajnos úgy is.– Akkor te is azt hiszed, hogy te vagy a világ közepe?– Persze, van úgy, hogy azt hiszem. De ne felejtsd el, hogy van igazi sértés is.– Az igazi sértéstől szabad megsértődni?– Attól igen.– Akkor nem gondolod azt, hogy te vagy a világ közepe?– Akkor nem.– Én se vagyok a világ közepe?– Te se.– Akkor ki a világ közepe?– Senki... azazhogy mindenki.

Addig-addig rimánkodott Rézbányai Győző, amíg végre Dzsoni nagy kegyesen megbocsátott neki.– Na jól van, Győző, nem haragszom – mondta, s nagy sietve, nehogy közben ideje jusson Réz-

bányai Győzőnek a megsértődésre, elmondta neki a történetüket, hogy őket elvarázsolta a Százarcú Boszorka, és a Hétfejű Tündért keresik.

– Hát miért nem mondtátok azonnal! – rikkantott Rézbányai Győző.– Hogy mondtuk volna, amikor állandóan sértődötten kuporogtál, guborogtál, mint egy rossz

pulykakakas.– Igaz, igaz – csóválta a fejét Rézbányai Győző –, ne haragudjatok. Pedig látjátok, én még azt is

tudom, hol lakik a Hétfejű Tündér.– Hol? – dobbant meg szegény Dzsoni szíve.Rézbányai Győző a messziségbe mutatott.– Látod ott a látóhatár szélén azt a fazsindelyes palotát?– Igen, mintha lenne ott valami épületféle.– Na, az ott Ajahtan Kutarbani király palotája. Mögötte kezdődik Csodaország. Ott lakik a Hétfejű

Tündér.– Köszönjük, kedves Rézbányai Győző! Látod, milyen kedves, okos ember vagy te, ha éppen nem

vagy megsértődve.– Azt mondod, hogy kedves meg okos ember vagyok?– Azt, mert így igaz. Persze csak akkor, ha nem vagy megsértődve.– De amikor engem nagy ívben elkerülnek az emberek! Ha már elmentek a Hétfejű Tündérhez,

kérjétek meg, hogy segítsen rajtam.– Nem kell ahhoz Hétfejű Tündér – mondta szegény Dzsoni. – Csak az kell hozzá, hogy ne sértődj

meg minduntalan. Ha valaki szomorúan néz rád, ne az orrod húzd fel, hanem kérdezd meg, mi baja.


Talán még segíteni is tudsz rajta.– Én? Segíteni?– Persze, hiszen rajtunk is segítettél.Ámulva nézett rájuk Rézbányai Győző, a fekete keretes tekintetéből fénylő tekintet lett. Hosszasan

integetett szegény Dzsoni meg Árnika után, aztán kiabálni kezdett:– Emberek! Emberek! Gyertek a rétemre.Az emberek eleinte gyanakodtak; naná, hogy megsértődhess valakire – gondolták magukban,

de aztán csak-csak közelebb merészkedtek, s amikor látták, hogy Rézbányai Győző nem sértődik meg, nagy boldogan beszélgetni kezdtek vele. Rézbányai Győző is nagy boldogan beszélgetett, még vicceket is mesélt.

– Nahát, hogy te milyen kedves ember vagy – mondták neki az emberek.És még Árnika és Dzsoni is hallotta, ahogy Rézbányai Győző boldogan kiabál:– Nahát, hogy én milyen kedves ember vagyok! – ezt kiabálta Rézbányai Győző.

HETEDIK FEJEZETamelyben a tizenkét nagyon testvérrel találkozunk, és Árnika jól leteremti őket

Szegény Dzsoninak meg repesett örömében a szíve. Attól is, hogy Rézbányai Győző jókedvűen kia-bál, meg attól is, hogy most már egykettőre Csodaországba érnek, a Hétfejű Tündér színe elé.

– De ha Csodaország felé mennek, akkor még találkozni kell nekik a tizenkét testvérrel.– Milyen tizenkét testvérrel?– Te mondtad egyszer, hogy Csodaország mellett lakik tizenkét testvér.– Én mondtam?– Persze, hát nem emlékszel?! Akik olyan nagyon testvérek!– Ja, akik nagyon testvérek. Tudom már. Hát persze hogy találkoznak velük.

Félúton járhattak Rézbányai Győző virágos rétje és Ajahtan Kutarbani király fazsindelyes palotája között, amikor megláttak egy torzonborz, zsúpfedeles házikót.

– Nagyon megszomjaztam – mondta Árnika –, kérjünk itt egy pohár vizet.Bement szegény Dzsoni a házba, köszönt illendőképpen, s látja ám, hogy tizenegy mogorva em-

ber ül egy asztal körül. Nagyon hasonlított egymásra a tizenegy ember, a vak is láthatta, hogy ezek bizony testvérek. Már éppen mondani akarta szegény Dzsoni, hogy egy pohár vizet kér, amikor mind a tizenegy testvér fájdalmasan fölordított, és a lábához kapott. De olyan egyszerre ám, mintha vezényszóra csinálták volna. Fölugrott mind a tizenegy az asztal mellől, ugráltak bal lábon, a jobb lábukat meg szorongatták.

– Az ostoba! A fajankó! Az ügyetlen kétbalkezes! – kiabálták.– Mi az, megbolondultatok? – nézte őket csodálkozva szegény Dzsoni.– Megbolondultunk?! Megbolondultunk?! Ördögöt bolondultunk meg! Csak ez a kétbalkezes a

lábára ejtette a fát.– Kicsoda?– Hát a tizenkettedik testvérünk. Elment az erdőre fát vágni, és puff, ajaj, jaj de fáj a lábunk, a

lábára ejtette a fát az ostoba.– Honnan tudjátok? – kérdezte szegény Dzsoni.– Hát te nem tudod, hogy átok ül rajtunk? Ami egyikünknek fáj, az fáj a többi tizenegynek is, ajaj,

rettenetes ez! Képzeld csak el, te vándorlegény, milyen szörnyű az életünk. A múltkor ez a nyavalyás beleesett a folyóba, és nem tud úszni, ott fuldokolt, küszködött az árral, mi meg valamennyien ful-dokoltunk a parton.


– Éppen te beszélsz! Te meg tegnap telezabáltad magad, és egész éjjel fájt a gyomrunk! Te lóbelű! Minek zabálsz annyit?!

– Neked csak ne járjon a szád, te meg eltévedtél a múltkor az erdőben, három napig fáztunk és éheztünk miattad, mert sose tudod megjegyezni az utat.

Már-már hajba kaptak a testvérek, szegény Dzsoni csak kapkodta a fejét, ugrált a tekintete a tizen-egy testvéren. Azok meg nagy hirtelen abbahagyták a hajcihőzést, nekikezdtek nyögni.

– Hű, de nehéz! – mondták.– Jaj, de nyomja a vállam! Haj, de göcsörtös ez a fa! Ej, ez a féleszű, a fenének cipel ilyen nehezet!Nyögött, nyöszörgött a tizenegy testvér, hogy jobban se kellett.– Most meg mi bajotok? – kérdezte szegény Dzsoni.– Most hozza hazafelé a fát a tizenkettedik testvérünk. Azt, amelyiket az előbb a lábára ejtett...

Az őrült, pont ilyen nehezet választott. Jaj, de megvert bennünket az isten!És ekkor megszólalt szegény Dzsoni hóna alatt Árnika:– Szégyelljétek magatokat.Fölkapták ám a fejüket a testvérek.– Ezt meg ki mondta? A kacsád?– Tud beszélni a kacsád?– Tulajdonképpen nem kacsa. Királykisasszony – mondta szegény Dzsoni.– Ugyan már! Nem hisszük – mondták a testvérek, és közben nagyokat nyögtek, meg tapogatták

a vállukat fájdalmas arccal. Úgy látszik, a tizenkettedik testvér nagyban cipelte a fát.– Könnyen bebizonyíthatom – mondta szegény Dzsoni. – Legyek én a kacsa, s Árnika az ember!S hopp, ott állt Árnika a testvérek előtt, hóna alatt a kacsa.Kerekre nyílt a szeme a tizenegy testvérnek.– Hű, de szép lány vagy! – mondták, pedig Árnika igencsak haragosan nézett rájuk.– És melyikőtöknek kell mondani, hogy változzatok át? – kérdezte az egyik testvér, s közben mind

a tizenegyen megkönnyebbülten felsóhajtottak, mert a tizenkettedik testvér letette a fát, megállt pihenni.

– Mindig annak kell mondani, amelyikünk az ember – válaszolt Árnika.– S nem félsz, hogy egyszer az ott a hónod alatt, ha ő lesz ember, elhajít, s úgy otthagy, hogy azt

se mondja, fapapucs? Aztán maradhatsz örökre kacsa.– Na látjátok, ez a ti bajotok! – mondta haragosan Árnika.– Tényleg igaz, hogyha egyikük akarta volna, örökre kacsa marad a másik?– Igen.– Ez nekem eszembe se jutott.– Nagy szerencse, hogy nem jutott eszedbe.– És Árnikának meg szegény Dzsoninak?– Gondolhatod. Őnekik aztán az eszük ágába se!– De ezeknek a testvéreknek, látod, hogy az eszük ágába jutott.– Hát éppen azért kínlódnak, mert ilyen srófra jár az eszük.– Ha nem ilyen srófra járna az eszük, akkor most mind a tizenegyen elmennének segíteni annak

a testvérüknek, aki a fát hozza, igaz? És akkor nem kellene nekik nyögni meg nyavalyogni, könnyebb volna mind a tizenkettejüknek.

– Na látod! Éppen ezt akarja mondani nekik Árnika is.– Ha mi ketten ilyen nagyon testvérek lennénk, hogy mi az egyikünknek fáj, az fájna a másikunk-

nak is, az jó lenne vagy rossz?– Én azt gondolom, hogy mi ilyen nagyon testvérek vagyunk. Legalábbis, ami neked fáj, az fáj

nekem is.


– De én úgy gondolom, hogy a hasra esésem is fájna neked, kék foltok lennének tőle a hasadon meg a térdeden.

– Szerinted jó lenne vagy rossz?– Akkor én biztos nagyon óvatosan futkároznék, hogy hasra ne essek, nehogy neked fájjon.– Nagyon kedves tőled.– Te meg kevesebbet cigarettáznál, igaz, mert én is köhögnék különben reggelenként a cigaret-

tázásodtól.– Azt hiszem, inkább egészen leszoknék a cigarettáról.– Akkor az nem is lenne olyan rossz. Vigyáznánk magunkra is meg egymásra is. Mondja meg a

testvéreknek Árnika, hogy vigyázzanak egymásra, jó?– Már mondja is.

– Ó, ti balgatagok – mondta Árnika –, inkább fuldokoltatok a parton, ahelyett hogy beugrottatok volna és kihúzzátok az úszni nem tudó testvéreteket a folyóból! És inkább éheztetek és fáztatok há-rom napig, ahelyett hogy megkerestétek volna az eltévedt testvéreteket. Ej, de balgatagok vagytok!

– Na éppen! Örökké egymásért fogunk majd ugrálni – mormogtak a testvérek.– De hiszen a világ legboldogabb emberei lehetnétek – mondta nekik Árnika. – Akármelyikőtök

beleesne a folyóba, biztos lehetne benne, hogy a többi tizenegy utánaugrik és kihúzza. Akármelyi-kőtök eltévedne, bízhatna benne, hogy máris keresik a többiek. Nagy bizalom és szeretet lehetne bennetek.

– Tényleg – mondta a legidősebb testvér, és valamennyien elkerekedett szemmel néztek Árnikára. – Ez előbb is eszünkbe juthatott volna!

És hopp, felnyögött mind a tizenegy. A tizenkettedik testvér a vállára vette a fát.Nosza, ugrottak is azonnal, futottak. Odaszaladtak a facipelő testvérükhöz, mind a tizenegyen

segítettek neki. Tizenkettejüknek olyan könnyű volt a fa, hogy alig érezték a súlyát. Nem kellett már nyögni, nyöszörögni.

Vitték nagy boldogan a fát, és egyszer csak elkezdtek ám kiabálni:– Hej, viszket a szemünk, melyikőtök sír?– Én sírok – mondta a tizenkettedik testvér –, de örömömben.

NYOLCADIK ÉS EGYBEN UTOLSÓ FEJEZETamelyben minden jóra fordul, és a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük

Örült szegény Dzsoni is, örült Árnika is. Hogyne örültek volna, hiszen tizenkettővel szaporodtak a földön a boldog emberek. S akkor már egykettőre ott voltak Ajahtan Kutarbani király fazsindelyes palotája előtt. Ajahtan Kutarbani kinézett az ablakon, rájuk mosolygott, integetett.

– Vár már benneteket a Hétfejű Tündér! – kiabálta boldogan.– Hát tudja, hogy jövünk?– De tudja ám.S akkor távoli, szép muzsika csendült föl, s azt vették észre, hogy ott állnak a Hétfejű Tündér előtt.

Jóságosan nézett rájuk, mosolygott.– Beszéljetek csak, mit szeretnétek? – kérdezte.– Azt szeretnénk... azért jöttünk – dadogta megilletődve szegény Dzsoni. – Egyformák szeretnénk

lenni, akár kacsák, akár emberek, ahogy akarod... ahogy megérdemeljük... segíts rajtunk.A Hétfejű Tündér nem szólt semmit, csak mosolygott, s akkor szegény Dzsoni csodálkozva vet-

te észre, hogy valakinek fogja a kezét. Árnika kezét fogta, mert emberek voltak akkor már mind a ketten. Összeölelkeztek, s annyira örültek egymásnak, ahogy csak két olyan ember tud, aki nagyon,


de nagyon szereti egymást. A Hétfejű Tündér mosolya beszivárgott a szívükbe, s tudták, hogy soha többé semmiféle rontás nem fog rajtuk.

– Megköszönték a Hétfejű Tündérnek, hogy segített?– Persze hogy megköszönték.– És ugye most sietnek haza Östör királyhoz, hogy Östör király is boldog legyen.

Sietett hazafelé Árnika és szegény Dzsoni, földerült a szíve mindenkinek, aki látta őket, mert szépek voltak és boldogok.

Egy estét a tizenkét testvérnél töltöttek, egyet Rézbányai Győző vidámságtól hangos virágos rétjén, a harmadik este pedig megnézték a városban Ipiapacsot, a hírhedett középcsatárt és csapatát, amint éppen egy nagy mérkőzésen elnyerték az Óperenciás-kupát. S a negyedik este már meg is látták a kerek tó partján álló palota harminchat tornyát.

– És a Százarcú Boszorkával mi lesz?– Miért, mi legyen vele.– Igazából vannak boszorkányok?– Nincsenek.– De ebben a mesében van.– Te mondtad, hogy legyen benne, nem én találtam ki.– De most már azt akarom, hogy ne legyen benne.– Úgyis elveszti a varázserejét, mert éppen ma jár le a hét év. Tudod.– Nem sikerült neki a szolgálatába fogadnia senkit?– Nem.– És most mit csinál?

A Százarcú Boszorka a háza előtt jajongott, jajveszékelt.– Jaj, jaj, elvesztem a varázserőm! Már egy órám sincsen, jaj, lejár a hatalmam! Most segíts meg,

ördögök öreganyja, csak most az egyszer! Küldj valakit erre, kergess valakit erre, sodorj valakit erre!Csitt! Mi az? Léptek közelednek. Jön valaki!– Ó, ördögök öreganyja, köszönöm, köszönöm, hogy meghallgattál! – repesett a Százarcú, de

lehorgadt ám nyomban a kedve, amikor meglátta, hogy kik jönnek. Mert Árnika és szegény Dzsoni jött a Százarcú Boszorka háza felé. Áradt belőlük a Hétfejű Tündér jóságos fénye; tudta a Százarcú, hogy e fölött a két ember fölött bizony nincsen hatalma.

– Te, te szegény Dzsoni – mondta dühösen –, te vagy mindennek az elrontója! Hogy az ördög vinné el azt az átkozott szabadságodat! Te, te világ legszabadabb embere.

– Mit átkozódik, öreganyám? – mondta neki szegény Dzsoni. – Nem unja állandóan rémítgetni az embereket, nem unja a sok gonoszságot, ármányt, kétszínűséget, hepciáskodást, kackiáskodást, üvöltözést, süvöltözést? Soha nem jutott eszébe, hogy meg is szerethetne végre valakit, sohasem jutott eszébe, hogy végre segítsen valakin?

– Ó, te ostoba, jószívű ember, te érzelemmel megvert! Tudod te, milyen öröm rémült arcokba bámulni? Tudod te, milyen érzés viharként cibálni az erdőt? Farkasként ordítani, füstként gomolyogni? Mit tudsz te?!

– Lárifári – mondta szegény Dzsoni –, szerette már magát valaki?– Nem – mondta Százarcú.– S maga szeretett már valakit?– Nem – mondta a Százarcú.– Na látja! Akkor fogalma sincs, mennyivel többet ér az mindenféle seprűnyélen röpködésnél.


– Komolyan mondod?– De még mennyire, hogy komolyan. Itt az utolsó alkalom, öt perc múlva úgyis elveszti a varázs-

erejét. Adja vissza azoknak a szegény embereknek a szabadságát, akiket a galád kincseivel tőrbe csalt, és akkor talán még lehet magából rendes ember.

– Na jó, nem bánom – mondta ijedten a Százarcú. – Azt a kacska-macska farkát, nyerjétek vissza a szabadságotokat!

És hopp, a pincéjéből elősorjáztak az emberek, akiket valaha is tőrbe csalt és rabul ejtett. Hunyo-rogtak a fényességben, sápadt bőrüket cirógatta a nap.

– Köszönjük, szegény Dzsoni – mondták. – Ezt meg itt most agyonverjük – rontottak a Százarcú Boszorkának.

– Jaj, kedves Dzsoni – mondta a Százarcú –, ne engedj bántani!– Persze hogy nem engedlek, gyere csak ide a hátam mögé – mondta szegény Dzsoni, és intett az

embereknek, hogy ne bántsák a boszorkát.A Százarcú Boszorka mellében pedig megpattant valami, mintha egy vaspánt törött volna le a

szívéről, és valami melegséget is érzett odabent, valami soha nem tapasztalt, valami csodálatosat, a Százarcú Boszorka nem tudta megállni, titokban megsimogatta szegény Dzsoni karját. És abban a pillanatban elszállt a varázsereje, egyszerű, fekete fejkendős öregasszony lett belőle.

– Ugye nem küldtök el, ugye veletek maradhatok? – kérdezte reménykedve.– Persze, mamika – mondta neki Árnika –, velünk maradhat.

– Mit gondolsz, ha a Százarcúnak nem múlt volna el amúgy is a varázsereje, akkor is hajlandó lett volna rendes öregasszony lenni?

– Fogas kérdés. Könnyen lehet, hogy nem.– Akkor ez az átváltozás csak kényszer volt. Nem volt az igazi.– Hát azt nem tudom. Én csak annyit tudok neked mondani, hogy egyszer később, amikor a Száz-

arcú a kis Dzsonit ringatta...– Született Árnikának meg szegény Dzsoninak kisfi a?– Persze. Szóval a kis Dzsonit ringatta a térdén, és azt mondta neki: „Tudod, kis Dzsoni, seprűnyé-

len lovagolni is jó volt, denevérként röpködni is jó volt, viharként száguldani se volt kutya, de hogy te ilyen bizalommal meg szeretettel mosolyogsz rám, azt semmiért nem adnám!”

– Tiszta szívből mondta?– Azt hiszem, igen.– És akkor most vége is a mesének, igaz?– Igen.– Ebben a mesében minden jóra fordult.– Miért, baj?– Dehogyis. Éppen az a jó benne... A valóságban is minden jóra fordul?– A valóságban? Nem. Sajnos nem.– Akkor ez egy nem igaz mese volt?– Dehogynem. Azt jelenti, hogy mi mind a ketten nagyon-nagyon akarjuk, hogy a valóságban is

jóra forduljon minden.– Én is nagyon-nagyon akarom. Te mondtad, hogy nagyon-nagyon kell akarni. Akkor is, ha nem

biztos, hogy sikerül.

1. Beszélgessünk Lázár Ervin meseregényéről!


63. oldal

20 PERC

T/2.


Áttekintő jellegű a feladat, amelyet négy heterogén csoportban végezhetnek el a gyerekek. Min-den csoport két fejezettel foglalkozzon. A b) feladatot minden csoport oldja meg. A feladatmeg-oldást kövesse közös megbeszélés.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a történet és a szereplők alakjának felidézése


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, frontális megbeszélés

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat kitöltése, megbeszélés

2. Olvassátok el újra a fejezetek alcímeit!

a) Az alábbi táblázat első oszlopába írjátok le, mely szereplőt említi az alcím, a másikba, hogy való-jában kikkel találkozunk a fejezetben!

b) Mit gondoltok, miért épp ezeket a szereplőket említi az alcímekben az író?

MEGOLDÁSOKa)

AZ ALCÍMBEN EMLÍTETT SZEREPLŐK A FEJEZETBEN VALÓJÁBAN MEGJELENŐ SZEREPLŐK

1. fejezet:főszereplők

(a mesélő és a gyermek, akinek a mesét mondja) Östör király, Árnika, az udvartartás, két lovag

2. fejezet:Dzsoni, Százarcú Boszorka

Szegény Dzsoni, Százarcú Boszorka

3. fejezet:Dzsoni

Szegény Dzsoni, Százarcú Boszorka, Árnika, Östör király

4. fejezet:Dzsoni

Szegény Dzsoni, Árnika, Östör király, Százarcú Boszorka

5. fejezet:Ipiapacs, a hírhedett rabló

Ipiapacs és a rablóbandája, Szegény Dzsoni, Árnika, egy pásztor, a városiak, a Világhírű SC futballistái, fő- és alpandúrkapitány

6. fejezet:Rézbányai Győző

Dzsoni, Árnika, Rézbányi Győző

7. fejezet:a tizenkét nagyon testvér, Árnika

Dzsoni, Árnika, a tizenkét nagyon testvér



64. oldal

15 PERC

T/3.

8. fejezet:Százarcú Boszorka

Dzsoni, Árnika, Ajahtan Kutarbani, Hétfejű Tündér, Százarcú Boszorka, a boszorka által tőrbe csalt emberek

b) A válaszokban jelenjen meg, hogy vagy a legfontosabb, legaktívabb, a cselekményben éppen kulcsmozzanatokat végző vagy az újonnan megjelenő szereplőket említik az alfejezetek, eset-leg azokat, akikkel a meghökkentő, váratlan események történnek.


• Mesetáblázat segítségével idézzük fel a történet lényegesnek, a megbeszélés szempontjából a továbbiakban fontosnak tűnő elemeit. Ehhez a táblázathoz a feldolgozás más szakaszaiban is visszatérünk, tovább bővítjük azt. Az eljárás lényege, hogy táblázatba foglaljuk a vizsgálandó szempontokat, majd a gyerekek páros munkában kitöltik a táblázatot.

• Ezt közös megbeszélés követi, hogy korrigálni tudják tévedéseiket, pótolni tudják a hiányokat. A munka későbbi szakaszában összehasonlítások elvégzésére és következtetések levonására ad lehetőséget a módszer.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a történet egyes elemeinek felidézése, rendsze-rezés, összehasonlítás


M u n k a f o r m á k : heterogén párok, frontális osztálymunka


3. Töltsétek ki a mesetáblázatot!

SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA FEHÉRLÓFIA

SZEREPLŐK

HELYSZÍNEK

PRÓBÁK

MESESZÁMOK

ÁTVÁLTOZÁSOK



64. oldal

20 PERC

T/4.


• A mese szereplőinek jellemét jellemtérkép segítségével vizsgáljuk. Ez egy az alakok árnyalt, több szempontú, érvekkel alátámasztott jellemzését, illetve több karakter összehasonlítását segítő gra-fi kai szervező, mely lehetőséget teremt arra is, hogy a diákok szorosan a szöveget használják fel érveik alátámasztására, bizonyítására vagy mások érveinek cáfolására. Ha még nem dolgoztunk így, mutassuk meg írásvetítőn a grafi kai szervezőt, magyarázzuk el részletesen, mit várunk. Mivel a gyerekek a szöveg alapján dolgoznak, kérjük őket arra, hogy érveiket kapcsolják a szöveg általuk kiválasztott részleteihez, idézeteihez, esetleg írjanak is ki a szövegből néhány jellemző idézetet, kulcsszót, gondolatot.

• A négy szereplő jellemzését négy csoport végzi. A csoport tagjai megállapodhatnak egymás közt abban, hogy ki melyik jelenet alapján végzi az adott szereplő jellemzését. Ezek után összegzik, rögzítik tapasztalataikat, majd valamennyi csoport bemutatja az osztály többi tagjának a jellem-zett szereplőt. Mivel valamennyien ismerik a történetet, a többi csoport tagjai hozzáfűzhetik vé-leményüket az adott jellemzéshez, esetleges ellenvéleményüket is megfogalmazhatják. Lépések

1. A jellemtérkép bemutatása, a feladat, az elvárások megfogalmazása2. Az elkészült jellemtérképek bemutatása3. A jellemzések közös megbeszélése, kiegészítése

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : jellemzés, személyek jellemző vonásainak meg-fogalmazása, válogató olvasás, alátámasztó részek keresése, érvelés


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, egyéni, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jellemtérkép, vita, mimetikus játék

E s z k ö z ö k : írásvetítő és fólián a jellemtérképsablon, minden csoportnak csomagolópapír a jellemtérkép elkészítéséhez

4. A jellemtérkép segítségével négy szereplő alakját vizsgáljuk meg.

A) Készítsetek jellemtérképet Dzsoniról! A jellemzéshez használjátok a szöveget! Valamennyi tulajdonságot támasszátok alá egy-egy érv-

vel! Az érv lehet a szövegből választott idézet, részlet is, amelyet a bemutatáskor felolvashattok.

B) Készítsetek jellemtérképet Árnikáról! A jellemzéshez használjátok a szöveget! Valamennyi tulajdonságot támasszátok alá egy-egy érv-



66. oldal

10 PERC

T/5.

C) Készítsetek jellemtérképet Östör királyról! A jellemzéshez használjátok a szöveget! Valamennyi tulajdonságot támasszátok alá egy-egy érv-


D) Készítsetek jellemtérképet a Százarcú boszorkáról! A jellemzéshez használjátok a szöveget! Valamennyi tulajdonságot támasszátok alá egy-egy érv-



Térjünk vissza a mesetáblázathoz, s a két mese összehasonlításával vonjunk le következtetéseket a népmese és a Lázár Ervin-mese szereplőhálója és jellemzési módja között. A táblázat kitöltése egyéni, a megbeszélés frontális munkában történhet.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, összehasonlítás, következtetések megfogalmazása




A SZEREPLŐ NEVE

tulajdonság 3.

tulajdonság 1.

tulajdonság 2.tulajdonság 4.

2. érv (mert)1. érv (mert) 3. érv (mert)

1. érv (mert) 3. érv (mert)2. érv (mert)

1. érv (mert)

3. érv (mert)

1. érv (mert)

3. érv (mert)

2. érv (mert)

2. érv (mert)


66. oldal

20 PERC

T/6.

5. Töltsd ki az alábbi összehasonlító táblázatot! Amelyik mesére igaznak érzed az állítást, ahhoz tegyél + jelet!

MEGOLDÁSOK

AZ ÖSSZEHASONLÍTÁS SZEMPONTJAISZEGÉNY DZSO-

NI ÉS ÁRNIKAFEHÉRLÓFIA

Több szereplője van. + +

A főszereplők emberfeletti képességekkel rendelkeznek. +

Hasonló szereplőkkel más mesékben is találkozhatunk. +

A szereplők többsége nem csodás, inkább ránk, embe-rekre hasonlít.

+

A királykisasszony tesz azért, hogy a mese végén boldog legyen.

+

A szereplőknek csak egy-két tulajdonságát ismerjük meg.

+

A szereplőknek több tulajdonságát is megismerjük. +


• A feladatban a tanulóknak újból át kell tekinteniük a mese szövegét fejezetenként – immár kifeje-zetten a nyelvi megalkotottság bizonyos elemeinek felfedezése céljából.

• A tanulók kis létszámú csoportokban vagy párban dolgozzanak – minden fejezetnek legyen gaz-dája. A feladatban elsősorban az olyan kifejezésekre irányuljon a fi gyelem, amelyek nem szó-tározható, ismeretlen szavak, hanem valamely létező kifejezés megváltoztatásából születettek, például: a lábuk se érte a kopott perzsaszőnyeget, főszámolnok, fehérholló-ritkák, főudvarnagy, kukkantók, kiviharta magát, udvari főokosok és alokosok, gömbérzék, fekete keretes búbánatos tekintet, guborgott, kacsába se veszel, az eszük ágába jutott stb.

• A csoportok elsősorban ezekre a kifejezésekre koncentrálva számoljanak be egymásnak munká-juk eredményéről.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : áttekintő olvasás, nyelvi jelenségekre való ér-zékenység


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka (vagy pármunka), majd frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, feladatmegoldás, majd prezentáció

E s z k ö z ö k : szótárak


6. Olvassátok el újra a mese egyes fejezeteit!

A) Gyűjtsétek ki az első fejezetből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek ismeretlenek, nem hét-köznapiak, furcsák a számotokra!

a) Csoportosítsátok a kigyűjtött kifejezéseket a következő szempontok szerint!

KIFEJEZÉSEK, SZAVAKMEGTALÁLTUK A

SZÓTÁRBAN A JELENTÉSÉT

SZERINTÜNK AZ ÍRÓ ALKOTTA EZT

A KIFEJEZÉST, MERT

HASONLÓ SZAVAK, KIFEJEZÉSEK A HÉT-KÖZNAPI NYELVBEN

b) Vessétek össze a kigyűjtött szavakat más mesékből ismert furcsa, mesei kifejezésekkel! Véleményetek szerint mi a szerepük a mesékben ezeknek a furcsa kifejezéseknek?

B) Gyűjtsétek ki a második fejezetből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek ismeretlenek, nem hétköznapiak, furcsák a számotokra!





A KIFEJEZÉST, MERT



C) Gyűjtsétek ki a harmadik fejezetből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek ismeretlenek, nem hétköznapiak, furcsák a számotokra!





A KIFEJEZÉST, MERT



D) Gyűjtsétek ki a negyedik fejezetből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek ismeretlenek, nem hétköznapiak, furcsák a számotokra!






A KIFEJEZÉST, MERT



E) Gyűjtsétek ki az ötödik fejezetből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek ismeretlenek, nem hétköznapiak, furcsák a számotokra!





A KIFEJEZÉST, MERT



F) Gyűjtsétek ki a hatodik fejezetből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek ismeretlenek, nem hétköznapiak, furcsák a számotokra!





A KIFEJEZÉST, MERT



G) Gyűjtsétek ki a hetedik fejezetből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek ismeretlenek, nem hétköznapiak, furcsák a számotokra!





A KIFEJEZÉST, MERT




74. oldal

20 PERC

T/7.


H) Gyűjtsétek ki a nyolcadik fejezetből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek ismeretlenek, nem hétköznapiak, furcsák a számotokra!





A KIFEJEZÉST, MERT




A) Alkossunk hat, a bemutatandó szerepeknek megfelelő létszámú csoportot! Valamennyi csoport kap egy szereplőt vagy szereplőcsoportot, akit vagy akiket szavak nélkül kell megjelenítenie. Az a csoport győz, amelyik a legtöbb szereplőt kitalálja. Arra törekedjünk, hogy a csoport minden tagja legyen részese a játéknak.

A bemutatandó szereplők– A sértődött Rézbányai Győző– A tizenkét testvér– Ipiapacs focicsapata– Az udvari főszámolnok– Az Árnika kezéért harcoló lovagok– A Hétfejű Tündér

B) Alkossunk három csoportot! Mindegyik csoport kap egy helyszínt, amelyet némajátékkal kell bemutatnia. A többiek feladata, hogy kitalálják az eljátszott helyszíneket.

A megjelenítendő helyszínek– A Százarcú boszorka erdeje– Stadion a focimeccs előtt– A tóvá változtatott királyi udvar– A tizenkét testvér háza


75. oldal

5 PERC

T/8.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nem verbális kommunikáció, szerepészlelés


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték, verseny

E s z k ö z ö k : szerepkártyák

7. Jelenítsétek meg!

A) Jelenítsétek meg a szerepkártyán lévő szereplőt vagy szereplőcsoportot szavak nélkül! Beszéljétek meg, hogyan tudjátok legötletesebben megjeleníteni az adott fi gurát! Az a csoport győz, amelyik a legtöbb szereplőt kitalálja.

B) Jelenítsétek meg a szerepkártyán lévő helyszínt szavak nélkül! Beszéljétek meg, hogyan tudjátok legötletesebben megjeleníteni az adott fi gurát! Az a csoport győz, amelyik a legtöbb helyszínt kitalálja.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : adjuk fel a gyerekeknek házi feladatként a népmese és a Szegény Dzsoni helyszíneinek összehasonlítását a jellemek összevetésénél alkalmazott módon.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, összehasonlítás, következtetések megfogalmazása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat

8. Töltsd ki a táblázatot úgy, hogy egy + jelet tégy ahhoz a mesecímhez, amelyre igaznak érzed az állítást!

MEGOLDÁSOK

AZ ÖSSZEHASONLÍTÁS SZEMPONTJAISZEGÉNY DZSO-

NI ÉS ÁRNIKAFEHÉRLÓFIA

A történet nem földi helyszíneken játszódik +

A történet több helyszínen játszódik. + +

A történet helyszíne akár a mi világunk is lehetne. +



75. oldal

20 PERC

T/9.


• Az átváltozás az egyik leggyakoribb mesei motívum. Ennek különböző megjelenési formáit vizs-gáljuk a gyerekekkel.

• Az átváltozás minőségének megbeszélése átvezet egy következő fontos gondolatmenethez, a mese morális kérdéseihez. Az átalakulások okainak közös megbeszélése szintén a mese morális kérdéseinek átgondolását készíti elő.

• Végezetül a beszélgetés a gyerekek vágyairól, a világról és az önmagukról megfogalmazódó gon-dolataikról küldhet üzenetet. Elősegítheti egymás mélyebb megismerését és megértését.

• A b) feladat szöveges kifejtését feladhatjuk házi feladatként.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szövegből való lényegkiemelés, az összefüg-gések felismertetése


M u n k a f o r m á k : heterogén párok, egyéni és frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megadott elemek gyűjtése a szövegből, megbeszélés, házi feladat

9. Gyűjtsétek össze, ki mivé alakul át a mesében!

a) Csoportosítsátok az átváltozásokat külső és belső tulajdonságok alapján! Melyek azok, amelyek során a szereplő külső formája, megjelenése változik meg? Melyek azok, amelyek során a szereplő belső tulajdonságai változnak meg?

b) T-ábrán mutassátok be a csoportosítás eredményét!

A SZEREPLŐ KÜLSŐ FORMÁJA, MEGJELENÉSE VÁLTOZIK MEG

A SZEREPLŐ BELSŐ TULAJDONSÁGAI VÁLTOZNAK MEG

c) Vizsgáljuk meg sorban, miért történnek az általatok felsorolt változások! Megérdemli-e mindenki a történet végére a boldogságot? Indokoljátok válaszaitokat!



76. oldal

10 PERC

T/10.

Alternatív feladat

76. oldal

25 PERC

T/11.


A feladat egy részében az első csoport keresse meg az ötödik fejezetben azokat a mondatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy Árnikának is szerepe van a sikerben! A második csoport a hatodik, a harmadik csoport pedig a hetedik fejezetben keressen ilyen részleteket. Olvassák fel a csoport képviselői, milyen mondatokat találtak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tájékozódó olvasás, adatkeresés, lényegkiemelés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, megbeszélés

10. Van-e szerepe Árnikának a sikerben?

A) Keressétek meg az ötödik fejezetben azokat a mondatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy Árni-kának is szerepe van a sikerben!

B) Keressétek meg a hatodik fejezetben azokat a mondatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy Árni-kának is szerepe van a sikerben!

C) Keressétek meg a hetedik fejezetben azokat a mondatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy Árni-kának is szerepe van a sikerben!


• A próbatétel az egyik legfontosabb mesei motívum.• A feladatmegoldások közös olvasásra és beszélgetésre adnak lehetőséget. Az eddigi munkame-

netet folytatva végezzük el a népmesei próbatételekkel való összehasonlítást. Bár a feladat egy-szerű, fontos a végső összegzés érdekében, hogy írásban rögzítsék a gyerekek az összevetés eredményét! Ehhez használjuk újra a mesetáblát!

• Árnika szerepének vizsgálata során arra derülhet fény, hogy Lázár Ervin meséjében a lány szereplő feladatai mások, mint a népmesékben, a varázsmesékben.


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tájékozódó olvasás, adatkeresés, lényegkiemelés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, beszélgetés, házi feladat

11. Olvassátok el a regény 3. fejezetének záró részletét!

a) Mi volt Dzsoni és Árnika első próbatétele?

b) Keressétek meg azt a részletet, amely arról szól, mikor bukik el Dzsoni! Olvassátok fel szereposztás szerint!

c) Mivel teszi jóvá a hibáját?

d) Igazságosnak érzed-e, hogy ilyen próbákat kellett kiállnia?

e) Figyeljétek meg, Árnikának milyen szerepe van a végső boldogság elérésében!

f) Hasonlítsátok össze Árnika szerepét a Fehérlófi a című mesében szereplő királykisasszonyokéval!

g) Hasonlítsátok össze a népmesék próbatételeit a Szegény Dzsoni és Árnika próbatételeivel! Jelöljé-tek a táblázatban + jellel a mese címénél az igaznak érzett állítást!

MEGOLDÁSOK g)

AZ ÖSSZEHASONLÍTÁS SZEMPONTJAISZEGÉNY DZSONI

ÉS ÁRNIKAFEHÉRLÓFIA

A próbák egyre nehezebbek. + +

A próbák teljesítéséhez nem kell emberfeletti tulaj-donság. +

A próba során ellenfelet kell legyőzni. + +

A próba során megjelenő ellenfél csodás szereplő. +

A próba teljesítéséhez erőre van szükség. +

A próba során az ellenfelet meg kell semmisíteni. +

A szeretet erejével lehet leküzdeni a nehézséget. +



77. oldal

20 PERC

T/12.


• A mesét valószínűleg már korábbról, kisebb korukban is ismerték a gyerekek. Azonban az újra-olvasás új értelmezési lehetőségeket nyithat meg előttük. Ehhez segítheti hozzá őket, ha a mesei cselekményen túl a történetben megfogalmazódó morális kérdésekre is felhívjuk a fi gyelmüket.

• A feladat részben az értő, kifejező olvasást, a vélemény írásbeli megfogalmazását gyakoroltatja, de ami talán ennél is fontosabb: önálló véleményalkotásra, a vélemény megfogalmazására, ér-vekkel való alátámasztására is sarkallja a gyerekeket. Az elfogadó környezetben könnyen megfo-galmazzák a diákok az ellentmondó véleményeket is.

• Emellett a feladatok lehetőséget adnak arra, hogy elgondolkodjanak a műben felmerülő, de a mindennapi életünkben is megjelenő morális kérdéseken.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : beleélés képessége, vita, érvelés, levél- és inter-júkészítés, vélemény, a szöveg és az olvasó közötti párbeszéd létrehozása


M u n k a f o r m á k : egyéni, páros

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, hangos olvasás, levélírás, interjúkészítés

12. Kik beszélgetnek a mesében Dzsoni és Árnika története közben?

a) Alkossatok párokat és olvassátok fel hangosan a párbeszédeket!

– Hova szállt Östör király haragja?– Haragországba.– Ott laknak a haragok?– Ott. És lesik, hogy valakinek a szívébe szállhassanak. És ha már ott vannak, akkor reszkethet,

vörösödhet, puffadhat, ordíthat szegény ember, amíg meg nem pukkad.– Vagy amíg vissza nem száll a haragja Haragországba.– Úgy is van. Az a jó, ha idejében visszaszáll.– És ha valaki egyszer Haragországba téved?– Hát annak ezer jaj és kín és keserv.– Miért, jó harag nincs?– Dehogyisnem, de még mennyire, hogy van!

***– Miért hívták Százarcú Boszorkának?– Mert százféle alakban tudott megjelenni. Kutya vagy denevér képében, még darázs is tudott

lenni, ha akart. És az emberi alakokat is úgy váltogatta, mint más a zokniját. Ha akarta, szép volt, ha akarta, csúnya, ha akarta, fi atal vagy éppenséggel öreg.


***– Azért vége a szabadságának, mert beleszeretett Árnikába?– Igen, szegény Dzsoni úgy gondolja.– És miért vége a szabadságának?– Mert most már nem kódoroghat a vakvilágban, most már törődnie kell Árnikával. Felelősséggel

tartozik érte.

***– Szegény Dzsoni meg tudja őket szabadítani?– Remélem.– De amikor nincs neki varázsereje? Akkor hogyan szabadítja meg őket?– A szeretetével. Ha nagyon szereti Árnikát, akkor meg tudja őket szabadítani.– A szeretet olyan, mint a varázslat?– Olyan.– De csak a mesében, igaz?– Nem. Nemcsak a mesében. A valóságban is olyan.

***Tényleg minden rosszban van valami jó?– Azt szokták mondani.– Most igen vagy nem?– Sok rossz van, amiben van valami jó, de van fenékig rossz is. – Ha például elvágom az ujjam, abban mi a jó?– Abban az a jó, hogy megtanulod, hogy a késsel óvatosan kell bánni, és azt is megtudod, mi a

fájdalom.– És abban, hogy a Vincze Jenő bácsi meghalt, abban mi a jó?– Abban semmi. Az fenékig rossz.

***Mit gondolsz, ha a Százarcúnak nem múlt volna el amúgy is a varázsereje, akkor is hajlandó lett

volna rendes öregasszony lenni?– Fogas kérdés. Könnyen lehet, hogy nem.– Akkor ez az átváltozás csak kényszer volt. Nem volt az igazi.– Hát azt nem tudom. Én csak annyit tudok neked mondani, hogy egyszer később, amikor a Száz-

arcú a kis Dzsonit ringatta...– Született Árnikának meg szegény Dzsoninak kisfi a?– Persze. Szóval a kis Dzsonit ringatta a térdén, és azt mondta neki: „Tudod, kis Dzsoni, seprűnyé-

len lovagolni is jó volt, denevérként röpködni is jó volt, viharként száguldani se volt kutya, de hogy te ilyen bizalommal meg szeretettel mosolyogsz rám, azt semmiért nem adnám!”

– Tiszta szívből mondta?– Azt hiszem, igen.

b) A felnőtt válaszai közül válassz ki egyet, amelyik meglepett, vagy amelyikkel nem értettél egyet! Írj levelet a padtársadnak, amelyben megfogalmazod, te miért gondolod másképp, miként vála-

szoltál volna!


79. oldal

10 PERC

T/13.

házi feladat


• A feladat az előző feladatban olvasott párbeszédrészletekre épül. Célja, hogy az első fejezetben a párbeszédről, a nyelvtani számról és személyről tanultakat gyakoroltassa.

• Ötfős csoportok alakuljanak; a maradék öt részletet (a második részletet példaként megoldottuk (ld. tanulói oldal) osszuk szét a tanulók között – lehetőleg a könnyebben fogalmazó, gyorsabban író tanulók kapják a hosszabb részleteket.

• Az a) feladatot a csoportba sorolásnak megfelelően otthon végezzék el a diákok.A b)– d) feladatot az órán oldják meg a gyerekek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformáció megadott grammatikai szempont szerint

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a szövegek hosszúsága szerint úgy osszuk be a he-terogén csoportokat, hogy a rövidebb szövegeket a lassabban, nehezebben írók kapják egy-egy csoporton belül


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegtranszformáció

13. Osszátok szét egymás között az előző feladat párbeszédeit!

a) Írjátok át a párbeszédeket elbeszéléssé!

Példaképpen: a második részlet így szólna:Ekkor azt kérdezte a mesét hallgató gyerek, hogy miért is hívják a Százarcú Boszorkát Százarcú

Boszorkának. Erre a mesélő azt felelte, hogy azért, mert százféle alakban tudott megjelenni, például kutya vagy denevér képében, de még darázs is tudott lenni, ha akart. Elmagyarázta, hogy a Százarcú Boszorka, ha akarta szép volt, ha akarta, csúnya, ha akarta fi atal, de ha akarta, éppenséggel öreg is tudott lenni.

Figyeljétek meg, milyen átalakításokat lehet végezni! Ügyeljetek arra, hogy a szöveg ne legyen unalmas, ne mechanikusak legyenek az átalakítások!

Figyeljetek a mondatvégi írásjelekre is!

1. részlet:3. részlet:4. részlet:5. részlet:6. részlet:

b) Keressétek ki a szövegből az eredeti párbeszédeket, és helyettesítsétek az átfogalmazott részle-tekkel!

Olvassátok fel az átfogalmazott részeket egymásnak!



81. oldal

20 PERC

T/14.

c) Miben változna a szöveg, ha az elbeszélőnek a gyerekkel folytatott párbeszédei nem párbeszédes formában, hanem elbeszélésként, azaz harmadik személyben jelennének meg? Könnyebb vagy nehezebb lenne olvasni?

d) Szerinted miért alkalmazza Lázár Ervin a párbeszédes formát?


• A belső hang egy drámapedagógiai eljárás, amely alkalmas arra, hogy a művek szereplőinek indítékait, gondolatait értelmezzük. A játék elmélyíti az olvasmányélményt, személyessé teszi a szöveggel való párbeszédet, s közben ember- és önismeretre tanít.

• Ha még nem játszottunk ilyet, ismertessük a lényeget: a gyerekek csoportokat alkotva megbe-szélik, milyen gondolatokat fűznek az adott részlethez, majd felolvassák a többieknek a kapott szöveget, s egy választott szóvivő közli a közösen megfogalmazott gondolatokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : beleélés képessége, a szöveg és az olvasó kö-zötti párbeszéd létrehozása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, hangos olvasás

14. Játsszunk belső hangot!

A) Mit gondolt a következő helyzetben Rézbányai Győző? „Na, szegény Rézbányai Győző, ilyen kacifántos helyzetben még nem volt soha. Megelőzték a

sértődésben.”

B) Mit gondol az egyik a testvérek közül? Árnika a következőket mondja a tizenkét testvérnek: „De hiszen a világ legboldogabb emberei

lehetnétek – mondta nekik Árnika. – Akármelyikőtök beleesne a folyóba, biztos lehetne benne, hogy a többi tizenegy utánaugrik és kihúzza. Akármelyikőtök eltévedne, bízhatna benne, hogy máris keresik a többiek. Nagy bizalom és szeretet lehetne bennetek.”

C) Mit gondolhatott Dzsoni a következő helyzetben? „Na de mit lát? Eltűnt a palota. A kerek tó partján csak egy kacsaól szomorkodik, a vízben meg

kacsák lubickolnak.”


82. oldalT/15.

házi feladat

D) Mit gondolhatott a Százarcú Boszorka a következő pillanatban? „A Százarcú Boszorka mellében pedig megpattant valami, mintha egy vaspánt törött volna le a

szívéről, és valami melegséget is érzett odabent, valami soha nem tapasztalt, valami csodálatosat, a Százarcú Boszorka nem tudta megállni, titokban megsimogatta szegény Dzsoni karját.”


• A párbeszédből való átalakítás a szöveg mélyebb megértésén túl a különböző szövegtípusok kö-zötti különbségekre is ráébreszti a gyerekeket.

• A felkínált párbeszédek közül szabadon választhatnak a tanulók. Az órán minél több megoldást hallgassunk meg, és beszéljük meg, melyikben mi tetszett a hallgatóknak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás




15. Írd át a következő párbeszédek egyikét elbeszéléssé!

a)

De bizony alig gyalogolt fél mesebeli mérföldet, megzörrent ám mögötte egy bokor, ijedten megpör-dült Árnika, jaj, ki az, hát egy marcona, bajszos ember ugrott elő a bokor mögül.

– Pénzt vagy életet! – mondta vérfagyasztó hangon.– Jaj, istenem, kedves Ipiapacs, te hírhedett rabló – mondta Árnika, mert persze rögtön tudta,

kivel van dolga –, kegyelmezz, nincs nekem egy megveszekedett vasam se!– De kacsád van – mondta Ipiapacs. – Akkor kacsát vagy életet!Már lépett is, hogy elvegye a kacsát Árnikától.– Akkor inkább az életem – mondta nagy elhatározással Árnika, és a háta mögé dugta Szegény

Dzsonit.Ipiapacs, a hírhedett rabló hahotázni kezdett.– Velem akarsz te ellenkezni – hahotázott –, ha rád fújok, elszállsz, mint a pitypang bóbitája.– Árnika – suttogta szegény Dzsoni –, változzunk át.S Árnika már mondta is:– Legyek én a kacsa, s szegény Dzsoni az ember. – S hopp, már úgy is volt.Ipiapacs, a hírhedett rabló kinyújtotta a kezét Árnika felé, már-már megragadta, amikor legna-

gyobb ámulatára a gyenge lányka helyett egy jól megtermett, izmos fi atalember állt vele szemben. Na, gondolhatod, hogy leesett az álla. De azért elordította magát:

– Ide a kacsát!Mire szegény Dzsoni két akkora pofont adott Ipiapacsnak, a hírhedett rablónak, hogy fölkiáltott tőle:– Nagybőgő!....


b)

Bement szegény Dzsoni a házba, köszönt illendőképpen, s látja ám, hogy tizenegy mogorva ember ül egy asztal körül…

– Az ostoba! A fajankó! Az ügyetlen kétbalkezes! – kiabálták.– Mi az, megbolondultatok? – nézte őket csodálkozva szegény Dzsoni.– Megbolondultunk?! Megbolondultunk?! Ördögöt bolondultunk meg! Csak ez a kétbalkezes a

lábára ejtette a fát.– Kicsoda?– Hát a tizenkettedik testvérünk. Elment az erdőre fát vágni, és puff, ajaj, jaj, de fáj a lábunk, a

lábára ejtette a fát az ostoba.– Honnan tudjátok? – kérdezte szegény Dzsoni.– Hát te nem tudod, hogy átok ül rajtunk? Ami egyikünknek fáj, az fáj a többi tizenegynek is, ajaj,

rettenetes ez! Képzeld csak el, te vándorlegény, milyen szörnyű az életünk. A múltkor ez a nyavalyás beleesett a folyóba, és nem tud úszni, ott fuldokolt, küszködött az árral, mi meg valamennyien ful-dokoltunk a parton.

– Éppen te beszélsz! Te meg tegnap telezabáltad magad, és egész éjjel fájt a gyomrunk! Te lóbelű! Minek zabálsz annyit?!

– Neked csak ne járjon a szád, te meg eltévedtél a múltkor az erdőben, három napig fáztunk és éheztünk miattad, mert sose tudod megjegyezni az utat.

Már-már hajba kaptak a testvérek, szegény Dzsoni csak kapkodta a fejét, ugrált a tekintete a ti-zenegy testvéren.

c)

– Te, te szegény Dzsoni – mondta dühösen –, te vagy mindennek az elrontója! Hogy az ördög vinné el azt az átkozott szabadságodat! Te, te világ legszabadabb embere.

– Mit átkozódik, öreganyám? – mondta neki szegény Dzsoni. – Nem unja állandóan rémítgetni az embereket, nem unja a sok gonoszságot, ármányt, kétszínűséget, hepciáskodást, kackiáskodást, üvöltözést, süvöltözést? Soha nem jutott eszébe, hogy meg is szerethetne végre valakit, sohasem jutott eszébe, hogy végre segítsen valakin?

– Ó, te ostoba, jószívű ember, te érzelemmel megvert! Tudod te, milyen öröm rémült arcokba bámulni? Tudod te, milyen érzés viharként cibálni az erdőt? Farkasként ordítani, füstként gomolyogni? Mit tudsz te?!

– Lárifári – mondta szegény Dzsoni –, szerette már magát valaki?– Nem – mondta Százarcú.– S maga szeretett már valakit?– Nem – mondta Százarcú.– Na látja! Akkor fogalma sincs, mennyivel többet ér az mindenféle seprűnyélen röpködésnél.– Komolyan mondod?– De még mennyire, hogy komolyan. Itt az utolsó alkalom, öt perc múlva úgyis elveszti a varázs-

erejét. Adja vissza azoknak a szegény embereknek a szabadságát, akiket a galád kincseivel tőrbe csalt, és akkor talán még lehet magából rendes ember.

– Na jó, nem bánom – mondta ijedten a Százarcú. – Azt a kacska-macska farkát, nyerjétek vissza a szabadságotokat!


REFLEKTÁLÁS9. lépés: 16. feladat

85. oldal

15 PERC

T/16.


• A népmese és a mai mese elolvasása után vonjunk le következtetéseket a műfajok közötti különb-ségekre és hasonlóságokra vonatkozóan. Használjuk a mesetábla elkészítésekor és megbeszélése-kor készített jegyzeteket, tapasztalatokat is!

• Az összegzés kérdezz-felelek játék formájában történjék a következő módon: alkossunk a gyere-kekből 5 csoportot. Fogalmazzanak meg csoportonként 5-5 kérdést a mesék jellemzőire vonat-kozóan a következő válaszlehetőségek fi gyelembevételével– népmese– mai mese– mindkettő– egyik sem.

• A játékszabály a feladatban olvasható.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összegzés, a megszerzett tudás, tapasztalat kontrollja



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék

16. Fogalmazzatok meg 5 kérdést a mesék jellemzőire vonatkozóan! A kérdések megfogalmazásakor vegyétek fi gyelembe a lehetséges válaszokat is: népmese, mai

mese, mindkettő, egyik sem.

JÁTÉKSZABÁLY(1) A csoportok egymás után, egyesével teszik fel a kérdéseket. (2) A kérdező csoportból egy gyerek felteszi a kérdést, a csoport többi tagja ellenőrzi, hogy jó-e a

felelő csoport válasza. (3) A kérdésre az a csapat kapja meg a válaszadás jogát, amelyik leghamarabb jelezte válaszadási

szándékát. Ha rossz a válasz, a következő jelentkező csapat válaszolhat.(4) A csoportok minden jó válaszért egy pontot kapnak.(5) Az a csapat győz, amelyik a legtöbb helyes választ adta, azaz a legtöbb pontot gyűjtötte össze.

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1. feladat

86. oldal

5 PERC

T/1.

3. MESÉK FIÚKNAK ÉS LÁNYOKNAK4 óra


Az első feladat megoldása többféle formában történhet.

1. A tanulók kikeresik a mondatokban elrejtett szavakat. 2. Helyesírási gyakorlatként oldjuk meg: tollbamondás után a gyerekek fóliáról ellenőrzik a leírt

mondatok helyességét, vagy a párok egymás munkáját ellenőrzik. Ezután keresik meg az el-rejtett szavakat.

3. A megtalált állatok neveihez a gyerekek egy-egy mesét kapcsolnak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás fejlesztése, szókincsfejlesztés, helyes-írási készség fejlesztése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék, megbeszélés

1. Intarziajáték Keressétek meg a mondatokban elbújtatott, értelmesen összeolvasható szavakat! Karikázzátok be a felismert szóalakokat!

Badacsonytomaj mokkatortájáról is híres.A vásár kányákra nem vonatkozik.Szemed velem van minden gondolatomban.Pufók az arca.A porosz lándzsát ragadott.Tibi kákán is csomót keres.Hat tyúk kapirgált az udvaron.

MEGOLDÁSOKBadacsonytoMAJ MOKkatortájáról is híres.A váSÁR KÁNYákra nem vonatkozik.SzeMED VElem van minden gondolatomban.PuFÓK Az arca.A pOROSZ LÁNdzsát ragadott.TiBI KÁKán is csomót keres.HAT TYÚK kapirgált az udvaron.

M E S É K F I Ú K N A K É S L Á N Y O K N A K 7 9


86. oldal

15 PERC

T/2.


• A feladat egyrészt a mesei elemek megismerését, felidézését segíti elő, másrészt a gondolkodási képesség fejlesztését szolgálja.

• A feladat megoldása után mindenképpen beszélgessünk az uralkodók elnevezéseiről: melyik nép-hez kötődnek, miért szerepelnek a mesékben oly gyakran, s miért nincs nevük általában a me-sékben szereplő uralkodóknak. A táblázatok felhasználhatók az utolsó órán a mesékről tanultak felidézésénél, valamint kiegészíthetik az első modulban elkezdett mesetár tartalmát is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés, analízis-szintézis, halmazba sorolás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, megbeszélés

2. Vizsgáljátok meg a mesék állandó elemeit!

a) Adjatok nevet a táblázatban szereplő csoportoknak!

b) Indokoljátok meg, hogy miért éppen azt az elnevezést választottátok!

c) Egy-két példa beírásával egészítsétek ki a táblázatot!

király griffmadár óriás

sárkány tündér

cár főnix manó

kán

d) Megadtuk a csoportok elnevezését. Töltsétek ki a táblázatot!

MESESZÁMOKVALÓSÁGOS, A MESÉKBEN

GYAKRAN SZEREPLŐ ÁLLATOKVARÁZSESZKÖZÖK


JELENTÉSTEREMTÉS3. lépés: 3. feladat

87. oldal

25 PERC

T/3.

+ házi feladat

MEGOLDÁSOKc)

URALKODÓK CSODÁS ÁLLATOK CSODÁS SZEMÉLYEK

király griffmadár óriás

CSÁSZÁR sárkány tündér

cár főnix manó

FEJEDELEM EGYSZARVÚ BOSZORKÁNY

kán TÁLTOS ÖRDÖG

d)

MESESZÁMOKVALÓSÁGOS, A MESÉKBEN GYAKRAN SZEREPLŐ ÁLLATOK

VARÁZSESZKÖZÖK

HÁROM RÓKA VARÁZSPÁLCA

HAT FARKAS HÉTMÉRFÖLDES CSIZMA

TIZENKETTŐ BÁRÁNY SÍP

KILENC SAS KARD

TIZENHÁROM BÉKA ASZTALKA


• A mese feldolgozása szakaszosan történik. Ne mondjuk meg előre a mese címét, csak néhány mondattal vezessük be a szöveget.

• Megfi gyelési szempontokat adunk a diákoknak az elején és menet közben is a kifejleti jóslatok mellett. A mese olvasása előtti megfi gyelési szempontok– Figyeljétek meg, kik a mese szereplői!– Hol játszódik a történet?

Első szakasz:

„Élt egyszer valahol egy nagyhatalmú kán. Egyetlen fi át Idrisznek hívták. Ez az Idrisz egyszer egy he-gyi falucskában egy gyönyörűséges leánnyal találkozott. Olyan szép volt, hogy Idrisz az első látásra


beleszeretett. Durijának hívták a lányt, és egy parasztember volt az apja. De ez cseppet sem bán-totta Idriszt. Mihelyt visszatért a palotába, szép sorjában mindent elmondott az apjának, a kánnak. Az meg nem akarta bántani fi át, így hát mindjárt másnap kérőket küldött a parasztember házába.Így szólt a parasztember a kérőkhöz:– Mondjátok meg a kánnak, hogy köszönöm a megtiszteltetést, amellyel házamat illette, csak-hogy az én lányom saját maga dönt jövőjéről, sorsáról. Beszéljen hát a kán fi a vele!No, meg is érkezett Idrisz a parasztember házába, és kérdi Durijától, nem lenne-e a felesége.”

Az első szakasz után a következő kérdésre válaszoljanak a diákok:– Vajon mi lesz Durija válasza?– Indokoljátok is meg válaszotokat!

Második szakasz:

„– A kán fi a és egy parasztlány? – csodálkozott Durija.– És aztán miért ne, hiszen mindenkinél jobban szeretlek – felelte Idrisz.– És aztán mihez értesz? Van valamilyen mesterséged?– Mesterségem? Hát az meg minek?– Márpedig nem megyek feleségül olyan legényhez, aki semmihez sem ért – válaszolta neki Du-rija. – Menj te csak szépen vissza a palotádba, a mi utaink kettéválnak!– De hát miért kellene nekem dolgoznom? – csodálkozik Idrisz. – Nemsokára én leszek a kán. Lásd be, egy kánnak nem kell mesterség.Mire a lány:– Egyik nap kán vagy, másnap már senki. Ki tudja megmondani, mit hoz a holnap! Az olyan em-ber, aki valamit tud, megmászhatja a legmagasabb hegyet is, úszhat ár ellen is. Az olyan, aki meg semmit sem tud, csak siránkozik és a rossz sorsát szidja.Nagyon szomorú lett Idrisz e szavak hallatán.”

Durija válasza azért nagyon fontos, mert bizonyos értékek mellett foglal állást. Nemcsak az anya-gi javak a fontosak, hanem az emberi értékek, így a tudás is.– Erre a válaszra számítottatok?– Vajon igaza volt a lánynak, hogy elutasította a kán fi át?

Alkossatok párokat, és gyűjtsetek érveket Durija érvei mellett és ellen! Majd két-két pár vesse ösz-sze az érveket, és döntsétek el, hogy a ti négyesetek Durija érvei mellett vagy ellen foglal állást?– Mi történhetett ezután? Vajon mit tett Idrisz?

Harmadik szakasz:

„Csüggedten tért vissza a palotába, ott aztán mindent elmondott az apjának.– Sose búslakodj – mondta neki a kán. – Valamit majd csak kieszelünk, hogy segítsünk rajtad.Másnap maga elé hívatta az ország valamennyi mesteremberét. Így szólt hozzájuk:– Fiamnak sürgősen ki kell tanulnia valamilyen mesterséget. Mondjátok meg nekem, mennyi időre lesz szüksége ehhez?Különböző válaszokat adtak a mesterek. Egyikük azt mondta, hogy hat hónapra, másikuk, hogy háromra, a harmadik, hogy egyre. Volt köztük egy szerény öregember is szép nemezsapkában. De ő csak hallgatott, nem szólt egy szót se. Csak akkor szólalt meg, amikor a többiek már el-mondták mondanivalójukat.– Hatalmas kán – mondja az öreg –, én nemezsapka készítő vagyok. Kérlek, ne gondold, hogy dicsekszem, de én azt hiszem, megtanítanám a fi adat a mesterségemre tizenöt nap alatt is!No, megörült a kán a szavak hallatán, és mindjárt el is küldte a fi át az öreghez inasnak.


Kiderült, hogy Idrisz egészen tehetséges inas. Tizenöt nap elteltével elkészítette első nemezsap-káját.Amikor aztán hazatért, bejelentette atyjának, hogy nyomban megnősül.– Rendben van, fi am! – mondta a kán.Durija most már valóban nem utasította vissza Idriszt. Jóképű legény volt, ráadásul már mesterség is volt a kezében. Igent mondott hát, és a felesége lett.”

Itt akár véget is érhetne a mese, de az igazi történet most kezdődik: kiderül, hogyan tudja fel-használni tudását a kán fi a. Szóbeli szövegalkotás során különböző változatok alakulnak ki a beszélgetés közben.– Idrisz elnyerte szerelme kezét, felesége lett Durija.– Befejeződött a történet? Véget ért a mese?– Indokoljátok meg véleményeteket!– Ha nem ért véget, hogyan folytatódhatott a történet?

Negyedik szakasz:

„Röviddel az esküvő után azt mondta Durija Idrisznek:– Nocsak, mutasd meg, milyen mesterséget tanultál ki, férjem-uram!Hozta is Idrisz a gyapjút meg a szükséges szerszámokat, és munkához látott. Rövidesen – szinte Durija szeme láttára – elkészítette a sapkát. Durijának nagyon tetszett.– Valóban szép sapka – mondta. – Tudod mit, én meg egy színes mintát varrok bele. Betűket rejtek a mintába, amelyekből szavakat lehet szőni. Rajtunk kettőnkön kívül senki sem fogja tudni, mit jelent a mintácska. Ki tudja, lehet, hogy egyszer még jól is jön ez a rejtjel.Nem sokkal azután megbetegedett és ágynak esett a kán, aztán kis idő múltán meghalt. A hatal-mas birodalom uralkodója Idrisz lett.Az ifjú kán igazságos és jó uralkodó akart lenni, meg akarta ismerni népét, annak bánatát, örö-mét. Egyszerű vándornak öltözve, vándorbottal a kezében járta az országot.Nem tudni, meddig vándorolt, míg egy nagy városba nem érkezett. Fáradt volt már és mivel sötétedett, bekopogtatott egy házba, hogy éjjeli szállást kérjen. A szobában négy ember ült a gazdagon terített asztal körül.Idrisz köszöntésére még nem is válaszoltak, csak sokatmondóan egymásra néztek. Egyszer aztán felugrottak, megragadták Idrisz kezét-lábát, és egy sötét kőpincébe cipelték. Belökték a pincébe, az ajtót rázárták, és visszaültek a vacsorájukhoz.Amikor szeme hozzászokott a pince sötétjéhez, látja ám, hogy nincs egyedül, hogy rajta kívül még egy rab van ott. Tőle tudta meg, hogy zsiványok kelepcéjébe került.Reggel érte jöttek, felcipelték a pincéből.Mondja nekik:– Ne öljetek meg, nagy gazdagsághoz juttatlak benneteket!– Hogyan? – kérdezték a zsiványok.– Szép sapkákat tudok készíteni. Csinálok egyet nektek, s ha azt elviszitek a kán feleségének, kétszáz arany üti a markotokat. A munkához nincs másra szükségem, csak egy kevés gyapjúra meg néhány egyszerű szerszámra.Egymásra néztek a zsiványok, s kis idő múltán hozzák a kért dolgokat. Rövidesen el is készült a sapka. Nem csak formára volt szemrevaló. Idrisz szép mintát is varrt bele.Két zsivány azonnal útnak is indult a sapkával, és elvitte a kán feleségének. Durija csak rápillan-tott, mindjárt tudta, hogy Idrisz készítette. A mintába rejtett betűk tudtára adták, hogy ezek az emberek nem mások, mint veszélyes zsiványok, és hogy Idriszt fogságban tartják. Hogy mindent tud, annak semmi jelét nem adta, csak a sapkát nézegette nagy szeretettel.


– Megveszem – mondta. – Mit kértek érte?– Kétszáz aranyat, felséges kánné! – válaszoltak a zsiványok.A zsiványok boldogan távoztak a palotából, egyenesen a tanyájukra indultak. Eszükbe se jutott, hogy valaki követheti őket. És mégis, szinte lépésről-lépésre negyven katona követte őket meg egy asszony égő tekintete. Mikor beértek a zsiványtanyára, egyszer csak valaki dörömböl a ka-pun. Kinéztek az ablakon, hát az egész ház körül van kerítve! Megpróbáltak kiszökni, de bizony sikertelenül. Mind a négyüket elfogták.Durija egyenesen a pince bejáratához szaladt, és kiadta a parancsot, hogy törjék be az ajtót. Ott találta a pincében szeretett férjét.Idrisz sírt örömében. Odaszaladt feleségéhez, és mélyen fejet hajtott bölcsessége előtt.”

A felolvasás végén beszélgessünk a meséről és annak tanulságairól.Az c) és d) feladatot házi feladatként is elvégezhetik a tanulók.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli szövegalkotás, kifejleti jóslat megfogal-mazása, vita, érvelés


M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális munka, heterogén párok, négyfős kis csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári bemutatás, megbeszélés, vita

3. A következő mesét szakaszonként ismerhetitek meg.

a) Figyeljétek meg, kik a szereplői a mesének! Hol játszódik a történet?

1. szakasz– Vajon mi lesz Durija válasza?– Indokoljátok is meg válaszotokat!

2. szakasz– Erre a válaszra számítottatok?– Vajon igaza volt a lánynak, hogy elutasította a kán fi át?

b) Alkossatok párokat, és gyűjtsetek érveket Durija mellett és ellen! Majd két-két pár vesse össze az érveket, és döntsétek el, hogy a ti négyesetek Durija érvei mellett vagy ellen foglal állást!

c) Mi történhetett ezután? Vajon mit tett Idrisz?

3. szakasz– Idrisz elnyerte szerelme kezét, felesége lett Durija.– Befejeződött a történet? Véget ért a mese?– Indokoljátok meg véleményeteket!– Ha nem ért véget, hogyan folytatódhatott a történet?

4. szakasz– Fogalmazzátok meg, mi tetszett a mesében! Melyik szereplő tetszett a legjobban?– Miért fontos a mesterség ismerete?– Mi a mese üzenete? Melyik mondatok fejezik ki ezt az üzenetet a legjobban?


A KÁN MESTERSÉGE(kazak mese)

Élt egyszer valahol egy nagyhatalmú kán. Egyetlen fi át Idrisznek hívták. Ez az Idrisz egyszer egy hegyi falucskában egy gyönyörűséges leánnyal találkozott. Olyan szép volt, hogy Idrisz az első látásra be-leszeretett. Durijának hívták a lányt, és egy parasztember volt az apja. De ez cseppet sem bántotta Idriszt. Mihelyt visszatért a palotába, szép sorjában mindent elmondott az apjának, a kánnak. Az meg nem akarta bántani fi át, így hát mindjárt másnap kérőket küldött a parasztember házába.

Így szólt a parasztember a kérőkhöz:– Mondjátok meg a kánnak, hogy köszönöm a megtiszteltetést, amellyel házamat illette, csakhogy

az én lányom saját maga dönt jövőjéről, sorsáról. Beszéljen hát a kán fi a vele!No, meg is érkezett Idrisz a parasztember házába, és kérdi Durijától, nem lenne-e a felesége.– A kán fi a és egy parasztlány? – csodálkozott Durija.– És aztán miért ne, hiszen mindenkinél jobban szeretlek – felelte Idrisz.– És aztán mihez értesz? Van valamilyen mesterséged?– Mesterségem? Hát az meg minek?– Márpedig nem megyek feleségül olyan legényhez, aki semmihez sem ért – válaszolta neki Du-

rija. – Menj te csak szépen vissza a palotádba, a mi utaink kettéválnak!– De hát miért kellene nekem dolgoznom? – csodálkozik Idrisz. – Nemsokára én leszek a kán.

Lásd be, egy kánnak nem kell mesterség.Mire a lány:– Egyik nap kán vagy, másnap már senki. Ki tudja megmondani, mit hoz a holnap! Az olyan em-

ber, aki valamit tud, megmászhatja a legmagasabb hegyet is, úszhat ár ellen is. Az olyan, aki meg semmit sem tud, csak siránkozik és a rossz sorsát szidja.

Nagyon szomorú lett Idrisz e szavak hallatán. Csüggedten tért vissza a palotába, ott aztán mindent elmondott az apjának.

– Sose búslakodj – mondta neki a kán. – Valamit majd csak kieszelünk, hogy segítsünk rajtad.Másnap maga elé hívatta az ország valamennyi mesteremberét. Így szólt hozzájuk:– Fiamnak sürgősen ki kell tanulnia valamilyen mesterséget. Mondjátok meg nekem, mennyi időre

lesz szüksége ehhez?Különböző válaszokat adtak a mesterek. Egyikük azt mondta, hogy hat hónapra, másikuk, hogy

háromra, a harmadik, hogy egyre. Volt köztük egy szerény öregember is szép nemezsapkában. De ő csak hallgatott, nem szólt egy szót se. Csak akkor szólalt meg, amikor a többiek már elmondták mondanivalójukat.

– Hatalmas kán – mondja az öreg –, én nemezsapka-készítő vagyok. Kérlek, ne gondold, hogy dicsekszem, de én azt hiszem, megtanítanám a fi adat a mesterségemre tizenöt nap alatt is!

No, megörült a kán a szavak hallatán, és mindjárt el is küldte a fi át az öreghez inasnak.Kiderült, hogy Idrisz egészen tehetséges inas. Tizenöt nap elteltével elkészítette első nemezsap-

káját.Amikor aztán hazatért, bejelentette atyjának, hogy nyomban megnősül.– Rendben van, fi am! – mondta a kán.Durija most már valóban nem utasította vissza Idriszt. Jóképű legény volt, ráadásul már mesterség

is volt a kezében. Igent mondott hát, és a felesége lett.Röviddel az esküvő után azt mondta Durija Idrisznek:– Nocsak, mutasd meg, milyen mesterséget tanultál ki, férjem-uram!Hozta is Idrisz a gyapjút meg a szükséges szerszámokat, és munkához látott. Rövidesen – szinte

Durija szeme láttára – elkészítette a sapkát. Durijának nagyon tetszett.


– Valóban szép sapka – mondta. – Tudod mit, én meg egy színes mintát varrok bele. Betűket rejtek a mintába, amelyekből szavakat lehet szőni. Rajtunk kettőnkön kívül senki sem fogja tudni, mit jelent a mintácska. Ki tudja, lehet, hogy egyszer még jól is jön ez a rejtjel.

Nem sokkal azután megbetegedett és ágynak esett a kán, aztán kis idő múltán meghalt. A hatal-mas birodalom uralkodója Idrisz lett.

Az ifjú kán igazságos és jó uralkodó akart lenni, meg akarta ismerni népét, annak bánatát, örömét. Egyszerű vándornak öltözve, vándorbottal a kezében járta az országot.

Nem tudni, meddig vándorolt, míg egy nagy városba nem érkezett. Fáradt volt már, és mivel söté-tedett, bekopogtatott egy házba, hogy éjjeli szállást kérjen. A szobában négy ember ült a gazdagon terített asztal körül.

Idrisz köszöntésére még nem is válaszoltak, csak sokatmondóan egymásra néztek. Egyszer aztán felugrottak, megragadták Idrisz kezét-lábát, és egy sötét kőpincébe cipelték. Belökték a pincébe, az ajtót rázárták, és visszaültek a vacsorájukhoz.

Amikor szeme hozzászokott a pince sötétjéhez, látja ám, hogy nincs egyedül, hogy rajta kívül még egy rab van ott. Tőle tudta meg, hogy zsiványok kelepcéjébe került.

Reggel érte jöttek, felcipelték a pincéből.Mondja nekik:– Ne öljetek meg, nagy gazdagsághoz juttatlak benneteket!– Hogyan? – kérdezték a zsiványok.– Szép sapkákat tudok készíteni. Csinálok egyet nektek, s ha azt elviszitek a kán feleségének,

kétszáz arany üti a markotokat. A munkához nincs másra szükségem, csak egy kevés gyapjúra meg néhány egyszerű szerszámra.

Egymásra néztek a zsiványok, s kis idő múltán hozzák a kért dolgokat. Rövidesen el is készült a sapka. Nem csak formára volt szemrevaló. Idrisz szép mintát is varrt bele.

Két zsivány azonnal útnak is indult a sapkával, és elvitte a kán feleségének. Durija csak rápillantott, mindjárt tudta, hogy Idrisz készítette. A mintába rejtett betűk tudtára adták, hogy ezek az emberek nem mások, mint veszélyes zsiványok, és hogy Idriszt fogságban tartják. Hogy mindent tud, annak semmi jelét nem adta, csak a sapkát nézegette nagy szeretettel.

– Megveszem – mondta. – Mit kértek érte?– Kétszáz aranyat, felséges kánné! – válaszoltak a zsiványok.A zsiványok boldogan távoztak a palotából, egyenesen a tanyájukra indultak. Eszükbe se jutott,

hogy valaki követheti őket. És mégis, szinte lépésről lépésre negyven katona követte őket meg egy asszony égő tekintete. Mikor beértek a zsiványtanyára, egyszer csak valaki dörömböl a kapun. Kinéz-tek az ablakon, hát az egész ház körül van kerítve! Megpróbáltak kiszökni, de bizony sikertelenül. Mind a négyüket elfogták.

Durija egyenesen a pince bejáratához szaladt, és kiadta a parancsot, hogy törjék be az ajtót. Ott találta a pincében szeretett férjét.

Idrisz sírt örömében. Odaszaladt feleségéhez, és mélyen fejet hajtott bölcsessége előtt.

d) Vajon történhetett-e ilyen a valóságban? Gyűjtsetek érveket véleményetek mellett és ellen!

Megtörténhetett: ............................................................................................................................................Nem történhetett meg: ..................................................................................................................................

e) Gyűjtsetek olyan meséket, amelyekben egy mesterség megtanulása segített a hősnek céljai eléré-sében!



90. oldal

35 PERC

T/4–6.


• A csoportok ugyanazt a feladatsort oldják meg közös munkával. • A feladatok a mese eseményire és a szereplők tulajdonságaira vonatkoznak. Nagyon fontos a két

apa szerepe, akik támogatják gyerekeiket, és szabad választást biztosítanak nekik. A mese befe-jező két mondata eltér a megszokott zárásoktól, ennek elemzése fontos feladat.

• A csoportok maguk döntik el, hogy a csoporton belül hogyan folyjon a munka, ki melyik feladat-tal foglalkozzon, ki melyik feladat megoldásában vegyen részt.

• A munka ellenőrzésénél mindig más gyerek beszéljen egy-egy feladat megoldásáról. Ez történhet csoportszinten csak a tanár közreműködésével vagy pedig osztályszinten.

• Figyeljünk arra, hogy minden csoport kifejthesse a véleményét, és értékeljük is munkájukat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : eseményvázlat készítése, válogató olvasás, szó-beli szövegalkotás, kommunikációs képességek



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés, dramatizálás

4. Készítsétek el a mese cselekményének vázlatát!

a) Melyek a főszereplők legfontosabb jellemvonásai? Készítsétek el jellemtérképüket!

A SZEREPLŐK JELLEMZÉSE DurijaIdrisz


b) Hogyan változott meg Idrisz jelleme a történet során? Miért történt ez a változás?

c) Keressétek ki a szövegből azokat a mondatokat, amelyekben a két főhős szülei jelennek meg! Hogyan viselkednek a gyermekeikkel? Milyen emberek lehettek ők? Képzeljétek el őket: hogyan nézhettek ki, milyen korúak lehettek, milyen öltözéket viselhettek,

hogyan telt egy napjuk? Vajon megszokott viselkedés lehetett ez abban a korban, abban a társadalmi közegben, amely-

ben ők éltek?

IDRISZ ÉDESAPJA DURIJA ÉDESAPJA

5. A mese ezzel a két mondattal fejeződik be: „Idrisz sírt örömében. Odaszaladt feleségéhez, és mélyen fejet hajtott bölcsessége előtt.”

a) Valóban fejet hajtott? Mit jelent a mesében ez a kifejezés?

b) Mit jelent a mese következő mondata: „Az olyan ember, aki tud valamit, megmászhatja a legma-gasabb hegyet is, úszhat ár ellen is.”

c) Gyűjtsetek olyan kifejezéseket, amelyeket nem kell egészen szó szerint érteni!

6. Írjátok át párbeszédes „színdarabjelenetté” a mese következő részletét! Ügyeljetek arra, hogy a részlet minden szereplője megszólaljon!

„Fáradt volt már, és mivel sötétedett, bekopogtatott egy házba, hogy éjjeli szállást kérjen. A szobában négy ember ült a gazdagon terített asztal körül.

Idrisz köszöntésére még nem is válaszoltak, csak sokatmondóan egymásra néztek. Egyszer aztán felugrottak, megragadták Idrisz kezét-lábát, és egy sötét kőpincébe cipelték. Belökték a pincébe, az ajtót rázárták, és visszaültek a vacsorájukhoz.

Amikor szeme hozzászokott a pince sötétjéhez, látja ám, hogy nincs egyedül, hogy rajta kívül még egy rab van ott. Tőle tudta meg, hogy zsiványok kelepcéjébe került.”

A kán mestersége novellamese. A NOVELLAMESE nem tartalmaz csodás elemeket. A történet akár a mi világunkban is játszódhat. Nem hősei, inkább szereplői vannak, akiknek nem kell nagysza-bású küzdelmeket vívniuk. A szereplőknek bölcsességgel, csellel, furfanggal kell megoldaniuk az előttük álló nehézségeket.



93. oldal

10 PERC

T/7.


• Ez a feladat a régi mesterségeket idézi fel. Nagyon sok elnevezéssel találkoznak a tanulók, amelyek ma már nem közismertek. Próbálják meg először segítség nélkül kitalálni, hogy melyik elnevezés milyen foglalkozást takar, majd kapjanak segítséget olyan formában, hogy a tanár – nem sorrend-ben – felolvassa a szakmákat, és a diákok ennek alapján töltik ki az üresen maradt helyeket.

• a) feladat után: ha nem sikerült minden foglalkozás meghatározása, akkor segítségül felolvasom azokat. Ennek alapján próbáljátok kitalálni őket: marhakereskedő, szövőiparos, subakészítő, suj-tás-, paszomány- és gombkészítő, lábbelikészítő (csizma), hordókészítő, bőrcserző, bőrkikészítő, lábbelikészítő, sóárusok.

• b) feladat után: „Amerikából jöttem, mesterségem címere…” játék két-három párral.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés


M u n k a f o r m á k : páros munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, megbeszélés

7. A következő feladatban megvizsgáljuk a foglalkozás- és a családnevek kapcsolatát!

a) Vajon milyen szakmát takarnak az elnevezések? Töltsétek ki a táblázatot!

SZAKMÁK SZERINTEM VALÓJÁBAN

TÍMÁR

BOGNÁR

VARGA

CSIZMADIA

SZŰCS

TAKÁCS

TŐZSÉR

GÖMBKÖTŐ

SONKOLYOSOK



94. oldal

45 PERC

T/8.

b) Húzzátok alá azokat a foglalkozásneveket, amelyek család-, illetve vezetéknévvé váltak!

A kán mestersége című mesében nem valamely csodás közbeavatkozás, hanem a szereplők saját le-leménye menti meg őket a szorult helyzetből. Duriját és Idriszt a sapkára hímzett titkos jelek segítik. Arról nem szól a mese, hogy milyen titkosírás jelei szerepeltek a sapkán.

A következő feladatban azt próbálhatjátok ki – eddigi nyelvtani tudásotok segítségével –, hogy milyen könnyűszerrel alkothatunk titkos jelrendszert.

MEGOLDÁSOK a)

SZAKMÁK VALÓJÁBAN

TÍMÁR bőrcserző

BOGNÁR hordókészítő

VARGA bőrkikészítő, lábbelikészítő

CSIZMADIA lábbelikészítő (csizma)

SZŰCS subakészítő

TAKÁCS szövőiparos

TŐZSÉR marhakereskedő

GÖMBKÖTŐ sujtás-, paszomány- és gombkészítő

SONKOLYOSOK sóárusok


• A feladat apropójául az olvasott mese szolgál. • A feladat módot ad az eddig tanult grammatikai ismeretek alkalmazására. A feladatban a tanulók

a nyelvi jelek önkényességéről szerezhetnek tapasztalatokat – fogalmi refl exió nélkül tapasztal-hatják meg egy nyelvi kódrendszer önkényes voltát.

• A feladat elvégzéséhez 3-4 fős heterogén csoportokat állítsunk össze. Az óra 20. percéig tartson a rejtvények elkészítési módjának megértése és a rejtvény elkészítése. A rejtvények megfejtésére 10-15 percet szánjunk. A maradék időben történjen az egyéni refl ektálás az elvégzett munkára [e)–g)], és az értékelés. A konklúziót megfogalmazó feladatok maradhatnak otthonra is. (Ha a feladat túlzottan nehéznek bizonyul, kiadhatjuk az alább található rejtvényeket is.)


Példarejtvény:

1. Névszói szerkezetek felépítésének megváltoztatása: a szerkezeten belüli elemek sorrendjének megváltoztatása.Példa:Tegnap kinyomoztam titok egyet. Kincs az föld az alatt van, kamra sötét egyben. Kamra abba az csak lépcsője titkos palota azon lehet lejutni. Fel kell menni torony legmagasabb, bal oldali abba. Ott toronyszobák az után folyosó rövidet találni; vége folyosó abban van szekrény régi egy. Ajtaja szekrény az le van lakatolva. Szekrényajtó az mögött nyílik ajtó titkos az, amely elvezet lejárat azig. Lejára az egyenesen kamra abba vezet, föld az alá, ahol kincs az van.A szabály a következőkből áll:A névszói szerkezetben a névelő a fej után áll, mindig „az” alakú, és ő viseli a névszói toldalé-kokat, névutókat; ha nincs névelő, akkor is a szerkezet legvégén kell lennie a toldalékoknak: ha jelzői módosító van, akkor mögöttük, ha az sincs, akkor a fejen.A jelzői módosító mindig a fej és a névelő közé kerül, a fej után.A birtokos szerkezetben ezeken felül még a birtokos kifejező szó és a birtokot kifejező szó is helyet cserél. (A birtokos szerkezetben esetlegesen előforduló jelzői módosítókra a fenti szabály vonatkozik.)

2. A névszói viszonyragok és a többesjel a névelőhöz kapcsolódnak. Ha nincs névelő, helyettesít-sünk be egy határozatlan névelőt, egyébként úgy kezeljük a névelőt, mintha az lenne:Tegnap kinyomoztam egyet titok. A kincs az alatt föld van, egyben sötét kamra. Abba a kamra csak azon palota titkos lépcsője lehet lejutni. Fel kell menni abba legmagasabb, bal oldali torony. Ott azután toronyszobák egyet rövid folyosó találni; abban folyosó vége van egy régi szekrény. A szek-rény ajtaja le van lakatolva. Az mögött szekrényajtó nyílik a titkos ajtó, amely elvezet addig lejárat. A lejárat egyenesen abba kamra vezet, az alá föld, ahol a kincs van.

3. A névszói viszonyragok nem a névszói szerkezeteken, hanem az igén jelennek meg, méghozzá abban a formában, amely a nekik megfelelő „névmási” alak. Ha egy igének több névszói szerke-zet is a bővítménye, akkor a bővítmények sorrendjében kerülnek az ige után a viszonyragoknak megfelelő elemek:Tegnap kinyomoztam-azt egy titok. A kincs a föld van-alatt-benne egy sötét kamra. Az a kamra csak a palota titkos lépcsője lehet lejutni-bele-rajta. Fel kell-bele menni a legmagasabb, bal oldali torony. Ott a toronyszobák rövid folyosó találni-utána-azt; a folyosó vég van-benne egy régi szekrény. A szekrény ajtaja le van lakatolva. A szekrényajtó nyílik-mögötte a titkos ajtó, amely elvezet-addig a lejárat. A lejárat egyenesen a kamra vezet-bele-alá, a föld, ahol a kincs van.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, nyelvérzék, logika


M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

E s z k ö z ö k : szövegek kártyán

A)Tegnap kinyomoztam egy titkot. A kincs a föld alatt van, egy sötét kamrában. Abba kamrába a csak a palota titkos lépcsőjén lehet lejutni. Fel kell menni a legmagasabb, bal oldali toronyba. Ott a toronyszobák után rövid folyosót találni; a folyosó végében van egy régi szekrény. A szekrény ajtaja le van lakatolva. A szekrényajtó mögött nyílik a titkos ajtó, amely elvezet a lejáratig. A lejárat egyenesen a kamrába vezet, a föld alá, ahol a kincs van.


B)Találkozzunk számtan óra után a hátsó kapunál, a törökmézes standja mellett. Minden Pál utcai legyen ott! Tegnap este a Füvészkertben jártunk és kihallgattuk a vörösingeseket. Nemecsek, Csónakos és Boka beszámolnak majd az eseményekről és a további tennivalókról. Mindenki legyen ott időben, mert a Grundról van szó!

C)Kedves Márti! Holnap sajnos elutazunk a szüleimmel egy hétre a telekre. Most tudtam meg az öcsémtől a dolgot. Így a tervünket a jövő hét legvégére kell halasztanunk. Vasárnap már itthon leszek. Majd közben is írok neked. Szia.

8. Olvassátok el a kártyán kapott rövid, magyar nyelvű szöveget!

a) Képzeljétek el, hogy a rövid szövegek tartalma titkos, azt csak a címzettek érthetik meg, kívül-állók nem!

Készítsetek titkos jelrendszert a magyar alapján, azaz változtassátok meg a magyar nyelv szabá-lyait és az új szabályok szerint alakítsátok át a szöveget! (Külön lapra dolgozzatok!)

b) Írjátok le a nyelvi szabályokat eredeti és megváltoztatott formájukban is!

EREDETI SZABÁLY MEGVÁLTOZTATOTT SZABÁLY

c) Olvassátok el a másik csoporttól kapott rejtélyes üzenetet, és próbáljátok megfejteni! Írjátok le a szabályokat, amelyeket megváltoztattak!

EREDETI SZABÁLY MEGVÁLTOZTATOTT SZABÁLY

d) Fejtsétek meg a titkos szöveget!

e) Miben különböztek egymástól és a magyartól a titkos nyelvek, és miben hasonlítottak egymásra, illetve a magyarra?

f) Miért tudtátok megfejteni a rejtvényeket viszonylag könnyen?

g) Mit kellett volna még megváltoztatni ahhoz, hogy tényleg senki se tudja megfejteni az üzenete-ket?



96. oldal

10 PERC

T/9.

JELENTÉSTEREMTÉS8. lépés: 10. feladat

96. oldal

5 PERC

T/10.


A munkák csoportosítása a mesében olvasandók megértését készíti elő. Az indoklások alkalma-sak lehetnek arra, hogy míg természetesen vannak inkább férfi ak és inkább nők által végezhető munkák, a hagyományos sztereotípiák egyre inkább változóban vannak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés

9. Gyakran lehet hallani, hogy megkülönböztetünk női és férfi munkákat.

a) Soroljatok fel olyan tevékenységeket, amelyeket inkább női, és olyanokat, amelyeket inkább fér-fi munkának tartotok!

Női munkák: ...................................................................................................................................................Férfi munkák: ..................................................................................................................................................

b) Röviden indokoljátok, minek az alapján csoportosítottátok a munkákat!

c) Igazságosnak érzitek, hogy bizonyos munkákat férfi vagy női munkaként tartunk számon?

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a mesét folyamatos olvasással mutassuk be a diákoknak.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hallás utáni szövegértés, fi gyelem, koncentráció



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári bemutatás


10. Hallgassátok meg a következő mesét, amely az asszonyi munka nehézségeiről szól!

A FÉRJ, AZ ASSZONY ÉS A MUNKA(szerb népmese)

Élt egyszer egy faluban egy parasztember meg egy parasztasszony. Ekképp éldegéltek: az ember a mezőn dolgozott, az asszony meg a ház körül szorgoskodott. Az ember mindennap, rögtön virradat után befogta az ökröket, és kiment a mezőre szántani, az asszony meg otthon maradt dolgozni, és mindig kivitte az ebédet a szántóföldre a férjének. Ám erre a férj mindig csak fi ntorgott. Azt gondolta, hogy az asszonynak semmi dolga nincsen, csak otthon henyél naphosszat. Egyszer aztán azt mondta a feleségének:

– Hé, te asszony! Csak otthon fekszel, meg lustálkodsz egész nap, és nem csinálsz semmi haszno-sat! Én az asszonyi munkát egy óra alatt megcsinálnám. Mi meg, szegény férfi emberek, naphosszat perzselődünk a hőségben.

Az asszony csak mosolygott ezen, aztán azt mondta a férjének:– Idehallgass, te bolond ember! A mi munkánk százszor nehezebb, mint a tietek, annyi dolgunk

van, hogy azt el se tudnátok sorolni!Erre az ember nem tudott mit felelni, csak megint elpanaszolta, hogy milyen sokat dolgoznak a

férfi ak, míg az asszonyok semmit. Erre azt mondta neki az asszony:– Hát jó! Holnap én fogom be az ökröket, én megyek el szántani, te meg az én munkámat

végezd el.Az ember egy percig sem habozott, rögtön rávágta, hogy rendben van, tegyenek mindent úgy,

ahogy a felesége mondta. Másnap az asszony befogta az ökröket, és sorolni kezdte a férjének, mit kell majd csinálnia.

– Te most itthon maradsz, és ügyelsz arra, hogy mindent elvégezz. Figyelsz a csirkékre, nehogy ellopják őket; megfejed a teheneket, de vigyázol, nehogy fejés előtt megigyák a tejet a kisborjak. Kenyeret sütsz, kiköpülöd a tejet, megfőzöd az ebédet, aztán elhozod nekem a szántóra.

Az asszony kihajtotta az ökröket a mezőre, de rájött: valamiről megfeledkezett, ezért hazament, és így szólt a férjéhez:

– El is felejtettem: a padláson van egy csupor méreg, vigyázz, nehogy tévedésből megkóstold, mert akkor rögtön meghalsz.

– Még csak az kéne! – felelte erre a férj. – Ne félj semmit, majd mindent szépen megcsinálok, te meg ügyelj arra, hogy minél több földet tudjál felszántani.

Ekkor az asszony visszament az ökrökkel a szántóra, az ember meg otthon maradt dolgozni. Amint az asszony elment hazulról, az ember gyorsan nekifogott a munkának. Először felseperte

a lakást, aztán begyújtott a kályhába. Megnézte a tyúkot meg a csirkéket, mert emlékezett rá, mit mondott neki az asszony, mire kell ügyelnie. Kicsit gondolkodott, hogyan tudna a legjobban vigyázni rájuk, végül arra jutott: hoz egy zsineget, és az összes csirkét hozzáköti a kotlós lábához, nehogy vala-ki ellopja őket. Aztán megfejte a teheneket, visszament a házba, és feltűrte az ingujját, hogy kenyeret dagasszon. Elkezdte szórni a lisztet, de közben rájött, hogy dagasztás előtt elfelejtette kiköpülni a tejet, pedig így is jó sok idő eltelt már. Aztán eszébe jutott, mit kellene tennie, és azt mondta:

– Hej, a nemjóját! Hozzákötöm én a hátamhoz a köpülőfát, és amíg szórom a lisztet, lassan a tej is megköpülődik, így egyszerre két dolgot végezhetek.

Így is tett az ember: hozzákötötte a hátához a köpülőfát, aztán elkezdte szórni a lisztet. És ahogy szórta, közben lassan a tejet is köpülte a hátával. Ám mialatt a kenyeret dagasztotta, teljesen megfe-ledkezett a tejről. Amikor neki akart kezdeni a kenyérsütésnek, lehajolt, hogy rakjon még egy kis fát a kemencébe, a tej meg a feje fölött ráömlött a tűzre, és eloltotta.


Az ember erre igencsak feldühödött, ezért inkább elindult a ház elé, hogy megnézze a csirkéket. Ám alighogy kilépett az ajtón, egy hatalmas madár szállt alá az égből, megragadta karmaival a kotlóst, és elrepült vele. És mivel a csibék hozzá voltak kötözve, egyúttal azokat is magával vitte. Az ember erre még jobban felmérgesedett, aztán bement a kamrába, hogy megint megnézze a teheneket. Látta ám, hogy a borjak mind ott vannak a tehenek körül, és már lelkesen szopnak is – az ember elfelejtette rájuk zárni az ajtót, azok meg kiszöktek, és az összes tejet kiszopták a tehenek tőgyéből. Az embernek erre már végképp elege lett az életből, elkezdte ököllel ütni a fejét, és így szólt:

– Ej, ha már ennyi kárt csináltam, felmegyek én, a mindenségit neki, a padlásra, aztán megmér-gezem magam, hogy ne is éljek.

Ahogy elgondolta, úgy is csinálta. Felmászott a padlásra, megkereste a csuprot, leült mellé, és ne-kikezdett, hogy lassan, apránként mindent megegyen, ami benne van. Ahogy ott falatozott, egyszer csak elkezdte forgatni a szemeit – magát nézegette, hogy mikor fog már eldőlni és meghalni. Közben elérkezett az ebéd ideje, így az asszony is hazahajtotta az ökröket.

Amint bement a házba, meglátta a hideg kemencében a nyers kenyeret meg a kiömlött tejet. Az-tán kiment a kamrához. Persze akkorra már az összes tejet kiszopták a borjak, a tehenek meg éhesen és szomjasan bégettek. Az asszony erre elindult vissza a házba – látja közben, hogy a kotlósnak meg a csibéknek is nyoma veszett. Belépett az ajtón, és elkezdte szólongatni a férjét.

Az ember meg se pisszent – olyannak tűnt, mintha már tényleg meghalt volna. Asszonynak eszébe jutott: hátha a padláson van, így hát rögtön fel is mászott oda. Amint meglátta az embert, felkiál-tott:

– Mit csinálsz itt, te sötét gazember? Hogyan voltál képes ennyi bajt csinálni?Erre az ember, aki csak ekkor jött rá, hogy igazából nem is halt meg, odafordult az asszonyhoz,

és azt mondta neki:– Asszony! Kiabálj csak velem nyugodtan, mert megérdemlem! Idehallgass: te is láttad már, meny-

nyi bajt csináltam – felmásztam hát ide a padlásra, hogy megmérgezzem magam! Ha már ennyi kárt tettem, akkor ne is éljek!

– Hej, te szegény bolond, aztán ugyan hogy akarod magad mézzel megmérgezni? Elraktam ide egy kis mézet, hogy legyen orvosságunk, te meg felfalod az egészet! Menj, hősöm, aztán csináld a saját dolgodat: szántsál, kapálj, meg menjél az erdőbe fát vágni, de nehogy még egyszer belekontár-kodj az asszonyi dologba, mert az nem neked való.

Az ember csak erre várt. Nagy gyorsan befogta az ökröket, aztán kiment a szántóra – még enni se evett semmit –, és az asszony is hozzálátott a munkához.

Az ember soha többé nem beszélt arról, hogy milyen könnyűek az asszonyi munkák, hanem min-dig csak azt mondogatta, hogy sokkal nehezebbek azok a férfi ak dolgánál.



99. oldal

30 PERC

T/11–14.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladatokat jellegükből adódóan egyénileg lehet elvégezni. Min-den feladat után adjunk azonban lehetőséget arra, hogy több megoldást meghallgassunk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés, olvasási készség fejlesztése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegtömörítés, hangos olvasás

11. Foglald össze 25 szavas sms-szövegben padtársad számára, miről szólt a mese!

a) Milyen nyelvi eszközöket, módszereket alkalmaztál az sms-szövegben, amelyek lehetővé tették, hogy tömören összefoglald, miről szól a mese? Mindegyikre írj is egy-egy példát!

b) Milyen tartalmi elemeket emeltél ki a meséből? Miért ezeket tartottad lényegeseknek?

12. Olvasd el újra a szövegnek azokat a részleteit, amelyekből megtudhatjuk, hogyan végezte a rábízott munkát a férj! Mit vettél észre, miben hibázott?

13. Keress a mesében olyan részleteket, amelyekre illenek a következő közmondások!

A rest kétszer fárad.Ki sokat markol, keveset fog.

14. Olvasd fel azt a jelenetet, amelyet a leghumorosabbnak találtál!

MEGOLDÁSOK12. feladat: a válaszok utaljanak arra, hogy a férj többször félbehagyja a megkezdett munkafo-lyamatot, új dologba vág bele, s így minden félbe marad. Ezen kívül jellemző, hogy megpróbálja egyszerűsíteni a munkát, ezzel azonban több kárt okoz.



100. oldalT/15–17.

házi feladat


A feladatok a konkrét mesével és a tréfás mesével kapcsolatos tapasztalatok összegzését tűzik ki célul. A gyerekek házi feladatként oldják meg ezeket. A feladatok mennyisége és képességfókusza lehetőséget biztosít a differenciáláshoz.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, érvelés, igaz-hamis állítások megkülönböztetése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése, szócikk írása, érvek megfogalmazása

15. A következő táblázatban a megismert szerb mesével kapcsolatos igaz és hamis állításokat olvashatsz.

Tégy + jelet a megfelelő rubrikába!

A férj, az asszony és a munka című mese TRÉFÁS MESE.

16. Eddigi tapasztalataid és a táblázat segítségével szócikkben foglald össze, mi jellemző a tréfás mesére!

17. „Idehallgass, te bolond ember! A mi munkánk százszor nehezebb, mint a tietek…” Igaza volt az asszonynak, amikor ezt mondta? A véleményed érvekkel indokold!

MEGOLDÁSOK15. feladat

ÁLLÍTÁSOK IGAZ HAMIS

Az olvasott mesében vannak csodás elemek. +

Valóságos szereplők mozognak benne. +

A szereplőknek próbát kell kiállniuk. +

A szereplőknek feladatot kell megoldaniuk. +

A mese nevetségessé tesz egy jellemet, egy gondolkodásmódot. +

16. feladat: a szócikk a következő elemeket tartalmazza: a tréfás mese egyik legfőbb jellemzője a humor. Általában valamilyen emberi tulajdonságot vagy gondolkodásmódot tesz nevetségessé. Helyszínei, szereplői hétköznapiak, hiányzik belőle a csoda.


102. oldal

15 PERC

T/1.

Mesei fordulatok gyűjtése

4. A MESESZÖVEG ÉS MÁS SZÖVEGEK MONDATAI 3 óra


• A feladat célja, hogy a mesékre jellemző fordulatokat, kifejezéseket újból felidézzük. A tanulók emlékezetből is biztosan sok ilyet tudnak, de bíztassuk őket arra, hogy az előző modulok során olvasott meséket vegyék elő újra, és keressenek bennük ilyen kifejezéseket.

• A feladat nem igényel frontális megbeszélést.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegfajtákra jellemző nyelvi megoldásokra való érzékenység, memória


M u n k a f o r m á k : egyéni, majd páros munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, feladatmegoldás

Már sok mindent tudunk a mesékről. Arról is volt már szó, hogy a meséknek különböző kellékei, sajátságai vannak, ezek közül van néhány nyelvi is.

A következő feladatokban a mesei fordulatokat a hétköznapiakkal vetjük össze. Ezáltal megláthat-juk, hogy sok egyéb más mellett miben különböznek a meseszövegek a hétköznapi szövegektől.

A későbbiek során arra is fény derül majd, mi az, amiben a mesei és a nem mesei szövegek meg-egyeznek.

1. Gyűjts emlékezetből vagy az olvasott mesékből mesei fordulatokat, mesei kifejezéseket!

a) Válassz ki a kigyűjtött kifejezések közül ötöt, majd írd körül, mit jelentenek, mikor használato-sak!

A MESEI KIFEJEZÉS JELENTÉSE, HASZNÁLATA

b) Olvasd fel a párodnak az általad készített körülírásokat! Ő találja ki, melyik mesei fordulatról, kifejezésről van szó! Majd cseréljetek!



103. oldal

10 PERC

T/2.

Hétköznapi fordulatok gyűjtése


• A feladat az előzőnek a folytatása. Célja, hogy a tanulók fi gyelmét ráirányítsa arra, hogy nem csu-pán a mesékben találunk jellegzetes fordulatokat, szókapcsolatokat, de a hétköznapi beszédünk – különféle beszédhelyzetekben – is tele van panelekkel, formulákkal.

• A feladatot végezhetik az előbbi párokban is a tanulók – ez akkor javasolható, ha így gyorsabban tudnak dolgozni – vagy alakíthatunk az egyes helyzetekhez 3-4 fős csoportokat is. A feladat el-végzése után frontális összefoglalást javaslunk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfi gyelőképesség, anyanyelvi tudatosság, „stílusérzék”, különböző beszédhelyzetekhez való alkalmazkodás

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egyes helyzetekben otthonosabban mozgók sze-rinti homogén csoportok kialakítása lehetséges

M u n k a f o r m á k : csoportmunka vagy pármunka, majd frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : anyaggyűjtés, feladatmegoldás majd közös megbeszélés

2. Képzeljétek el az alábbi helyzeteket!

A) Iskolai évnyitó vagy évzáró

B) Esküvő

C) Rádióműsor vagy tévéműsor

a) Gyűjtsetek össze minél több olyan kifejezést, fordulatot, amely ezekre a helyzetekre jellemző, amelyet bevett módon használunk a hétköznapokban!

Például:(1) Énekeljük el …!(2) Éljen az ifjú pár!(3) Kedves Hallgatóink!

b) Játsszatok el egy jelenetet, amelyben minél több ilyen bevett fordulat szerepel!

A M E S E S Z Ö V E G É S M Á S S Z Ö V E G E K M O N D A T A I 9 9


103. oldal

20 PERC

T/3–4.

Mesei fordulatok hétköznapi szövegben és fordítva


• A feladatban az előző két feladat által előkészített stiláris és szókincsbeli különbségeket kell a tanulóknak alkalmazniuk. A hírek illetve a meserészletek kiválasztásakor a tanulók érdeklődése legyen a szempont.

• Bármelyik csoport feladata kihagyható, ha túl nehéz vagy esetleg túl könnyű lenne diákjaink szá-mára. Az írásokat szedjük be, és ellenőrizzük őket. Ha szükséges, a következő óra elején térjünk vissza rájuk. A jól sikerült munkákból felolvasást is rendezhetünk.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, nyelvi eszközök tudatos alkalmazása

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s

A)–B) a regiszterek különbségeit jobban érzékelők

C)–D) a regiszterkülönbségekre kevésbé fogékonyak


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás, félreproduktív szövegalkotás, feladatmegoldás

E s z k ö z ö k : rövid hírek újságokból, kiemelt meserészletek, hétköznapi párbeszédek

3. Oldd meg az alábbi feladatok valamelyikét!

A) Írd át a kapott meserészletet úgy, hogy senki se ismerje fel, hogy az egy mese! Hangozzék úgy, mintha egy teljesen hétköznapi szöveg részlete lenne!

B) Írd át a kapott rövid hírt úgy, mintha az egy mese lenne!

C) Írj egy hétköznapi párbeszédet, amelyben minél több, a hétköznapi beszédre jellemző fordulatot használsz fel!

D) Írj egy meserészletet úgy, hogy minél több mesei fordulatot használj fel benne!

4. Az előző feladat szövegének megalkotásakor, illetve átalakításakor mire kellett nagyon fi gyel-ned?

Az előző feladatokban láthattátok, hogy a mesei szövegeknek JELLEGZETES NYELVI KELLÉKEIK vannak. Nincsen ez másképpen bizonyos szertartásszerű hétköznapi szövegekkel sem. Bizonyos hétköz-

napi helyzetekben elhangzó beszédekben is rengeteg fordulatot alkalmazunk. Láthattuk, hogy a nyelvi eszközöket tekintve, a meseszövegek leginkább a szókincs vonatkozásá-

ban térnek el a hétköznapi szövegektől.

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M


105. oldal

15 PERC

T/5.

„Meseátiratok”

A továbbiakban arról lesz szó, melyek azok a szerkezeti jellemzők, amelyek közösek a mesei és a hétköznapi szövegekben.


• A feladatban a tanulók által már részben felfedezett jelenségekre térünk vissza, arra, hogy a szövegekben a szöveg koherenciájának megteremtése miatt kötelező a mondatok egyes elemeit kihagyni, illetve „névmással helyettesíteni”. Azt a tapasztalatot várjuk, hogy a feladat szövegei nehezen követhetőek, nehezen olvashatóak, pont az előbbi okból.

• A feladatot, ha gyorsan tudnak dolgozni, egyénileg végezzék a tanulók, ha lassabban megy a fel-adatmegoldás, akkor háromfős csoportokban fejenként csak egy-egy szöveget olvassanak. Majd közösen oldják meg a feladatokat, közben számoljanak be egymásnak az egyes szövegek furcsa-ságairól.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi tudatosság, megfi gyelőképesség, nyelvi kompetencia


M u n k a f o r m á k : egyéni vagy csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, javítás, feladatmegoldás

5. Melyik meséből származnak az alábbi „furcsa” részletek?

I. ......................................................................................................................................................................

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl volt, volt a világon egy fehér ló. Ez a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fi a, ezt a fi át hét esztendeig szoptatta, hét esztendő után azt mondta neki:– Látod, fi am, azt a nagy fát?– Látom, anyám, azt a nagy fát.– Eredj fel annak a nagy fának a legtetejébe, húzd le annak a nagy fának a kérgét.A fi ú felmászott arra a nagy fára, megpróbálta, amit a fehér ló mondott, de nem tudta megtenni. Akkor az anyja megint szoptatta a fi át hét esztendeig, megint felküldte a fehér ló a fi át egy még ma-gasabb fára, hogy húzza le annak a még magasabb fának a kérgét. A fi ú annak a még magasabb fának a kérgét is lehúzta.

II. .......................................................................................................................................................................

A Százarcú Boszorka szomorúan gunnyasztott a Százarcú Boszorka házának a kapujában. Egyre csak az járt a Százarcú Boszorka fejében, hogy egykettőre lejár a hét esztendő. Mert minden boszorkány-

A M E S E S Z Ö V E G É S M Á S S Z Ö V E G E K M O N D A T A I 1 0 1

nak hétévenként rabszolgájává kell tennie egy embert. De nem ám erőszakkal kell rabjává tennie egy embert. Fondorlattal kell rabjává tennie egy embert. Úgy, hogy az ember maga is belemenjen az alkuba. Csak akkor érvényes az alku. A Százarcú Boszorkának meg alig volt már hátra egy eszten-deje a hétből, és senki sem akadt addig a Százarcú Boszorka horgára, mert a környékbeliek széles ívben elkerülték a nagy kerek erdőt – éppen őmiatta, a Százarcú Boszorka miatt –, idegen meg még véletlenül sem tévedt a nagy kerek erdő felé, hiszen a nagy kerek erdő majdnemhogy a világ végén volt. Ezért szomorkodott, búslakodott a Százarcú: „Jaj, mi lesz a Százarcú Boszorkával – gondolta a Százarcú Boszorka –, ha elhagy a Százarcú Boszorka varázsereje?” Na de fi gyelj csak! Felcsillant ám a Százarcú Boszorka szeme. Fütyörészést hallott a Százarcú Boszorka. „Akármi legyek, ha ezen az erdei úton nem közeledik valaki” – mondta magában a Százarcú Boszorka. Nem is tévedett a Száz-arcú Boszorka, mert szegény Dzsoni közeledett ott az erdei úton. Hej, megörült a Százarcú. „Itt jön a Százarcú Boszorka embere” – gondolta a Százarcú Boszorka. Fogta magát a Százarcú Boszorka, vénséges vén, mankós, botos, beteg anyókává változott a Százarcú Boszorka. Szegény Dzsoni éppen odaérkezett a Százarcú Boszorka háza elé.

III. ......................................................................................................................................................................

Élt egyszer valahol egy nagyhatalmú kán. A nagyhatalmú kán egyetlen fi át Idrisznek hívták. Ez az Idrisz egyszer egy hegyi falucskában egy gyönyörűséges leánnyal találkozott. Olyan szép volt ez a gyönyörűségesen szép leány, hogy Idrisz az első látásra beleszeretett ebbe a gyönyörűségesen szép leányba. Durijának hívták a gyönyörűségesen szép lányt, és egy parasztember volt a gyönyörűsége-sen szép leány apja. De az, hogy parasztember volt a gyönyörűségesen szép leány apja, cseppet sem bántotta Idriszt. Mihelyt visszatért Idrisz a palotába, szép sorjában mindent elmondott Idrisz Idrisz apjának, a kánnak. A kán meg nem akarta bántani a kánnak a fi át, így hát mindjárt másnap kérőket küldött a kán a parasztember házába.

a) Fogalmazd meg röviden, mi a furcsa ezekben a szövegekben! Nehéz vagy könnyebb olvasni, mint az eredetit? Miért?

b) Javítsd ki a szöveget – dolgozz a szövegben – , majd miután kijavítottad, nézd meg az eredeti változatot!

c) Milyen változtatásokat fi gyeltél meg bennük? Mi a helyettesítés alapja? Írj néhány példát a táblázatba!

EREDETI SZERKEZET MEGVÁLTOZTATOTT SZERKEZET A HELYETTESÍTÉS ALAPJA



107. oldal

20 PERC

T/6–7.

Hiányok?


• A feladatban a tanulók arról szerezhetnek tapasztalatot, hogy hogyan lehet különböző mondato-kat kontextusba helyezni.

• A megfi gyeléseknél arra számítunk, hogy a tanulók észreveszik a kétféle mondathalmazt: az egyikben jól kifejtett események vannak leírva és az események szereplői meg vannak jelölve; ezeket a mondatokat talán könnyebb kontextusba ágyazni, hiszen a kontextus alapelemeit már maga a mondat is megnevezi. Ezek a mondatok könnyedén állhatnak egy-egy szöveg elején. A másik mondathalmazba olyan mondatok tartoznak, amelyeket ki kell egészíteni alapvető infor-mációkkal; kontextusba helyezésük talán éppen ezért nehezebb, mivel a mondat elhangzását megelőzően el kell mindannak hangoznia a szövegben, amely az adott mondatból hiányzik. Ezek a mondatok soha nem lehetnek kezdő helyzetben, általában egy-egy szöveg közepén képzelhe-tőek el.

• A 6. a) feladat csoportos, a b) egyéni, a 7. feladat pedig páros munka.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi kompetencia, szövegalkotás

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály (lehetséges, hogy a hiányos monda-tokat a jobb fogalmazók kapják)

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, egyéni munka, majd pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, szövegalkotás

E s z k ö z ö k : mondatok kártyán vagy egy papiron (a lényeg, hogy két nagy csoport legyen)

Leküldte érte.Ott.Nekiadtam.Rajta volt.Megírták.Ráraktuk.Belőtték.Utána elmehetünk.Osztogatott.Nekimentek.

Tegnap a kertben labdáztunk a fi úkkal.A találkozó a grundon volt.Péter kölcsönkérte Mari tollát matekórára.Holnap visszavisszük a könyveket a könyvtárba.Géza és János kezet fogtak egymással.A hétvégén a Mecsekbe megyünk kirándulni.Ancsa levitte a szemetet.A tesómmal kitakarítottuk a szobánkat tegnap.Minden gyerek szeret fagylaltot enni.A színházba a legszebb szoknyámat veszem majd fel.

6. Keresd meg azokat a társaidat, akik hasonló mondatokat kaptak, mint te!

a) Fogalmazzátok meg közösen, mi a mondataitokban a hasonlóság!

b) Helyezd szövegkörnyezetbe a mondatodat! Írd meg a szöveget, amelynek az utolsó mondata lehet az adott mondat!



108. oldal

10 PERC

T/8.

Mondatok önmagukban és szövegekben

7. Olvassátok fel egymásnak a szövegeiteket!

a) Beszéljétek meg, milyen nehézségekbe ütköztetek szövegeitek megírásakor! Ugyanazok voltak vagy különböző jellegűek?

HASONLÓ NEHÉZSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ NEHÉZSÉGEK

b) Fogalmazzátok meg a lehető legáltalánosabban az általatok kapott mondatok szövegbeli haszná-latának különbségeit!


• A feladat célja, hogy az előző feladatban észrevett jelenséget tovább vizsgálva arra refl ektáljanak a tanulók, milyen helyzetekben használunk teljesen kifejtett mondatokat, és mikor használunk kihagyásos mondatokat.

• A gyűjtést egyénileg vagy csoportosan oldják meg a tanulók, majd beszéljük meg közösen a ta-nulságokat. A csoportosításhoz adhatunk segítő példákat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : refl exió a nyelvhasználatra, nyelvi tudatosság


M u n k a f o r m á k : egyéni vagy csoportos, illetve frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, közös megbeszélés

E s z k ö z ö k : segítségképpen adható néhány képaláírás, felirat, mondattani példatár, újságcím stb.

8. Gyűjtsetek olyan szövegeket, helyzeteket, amelyekben – a fentiekhez hasonló – teljesen kifej-tett mondatokat találunk!

Keressetek olyanokat is, amelyekben elképzelhetőek kihagyásokkal és visszautalásokkal teli mon-datok!

TELJESEN KIFEJTETT MONDATOK KIHAGYÁSOS MONDATOK



109. oldal

20 PERC

T/9–10.

Hogyan formáljuk a mondatokat szöveggé?

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat célja, hogy a gyerekekkel (egy képleírás segítségével) fel-fedeztesse, hogy hogyan lesz a mondatokból összefüggő szöveg.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, elbeszélő szöveg alkotása




9. Nézd meg a képet, majd válogasd ki az alábbiak közül azokat a mondatokat, amelyek szerin-ted leírják a képen ábrázolt eseményt!

Gábor az elmúlt hétvégén családjával Visegrádra utazott.Gábor kishúgát Sacinak hívják.Gáborék két órát utaztak autóval Visegrádig.Gábor a szüleivel megnézte a Visegrádi várat.Gáborék autóval mentek Visegrádra.Visegrádon van az egyik magyarországi nyári bobpálya.Gáborék az egész vasárnap délutánt a visegrádi nyári bobpályán töltötték.


Gábor egyedül ült be a bobba.Saci, Gábor kishúga, Gábor anyukájával együtt ült a bobba.A bobpálya a lankás hegyoldalon van.A pálya némelyik szakasza meredek.A meredek szakaszokon gyorsabban siklik a bob.Visegrád a Dunakanyar egyik legszebb városa.Esztergomban sok a látnivaló.Gábor tizenkét éves lesz ősszel.

a) Írj a mondatok és a kép alapján egy összefüggő történetet!

b) Húzd alá a szövegedben azokat a mondatokat, amelyeket az eredetiekhez képest meg kellett változtatnod!

c) Miket változtattál meg és miért?

10. Olvasd el az alábbi szöveget és készíts róla jegyzetet!

HOGYAN LESZ A MONDATOKBÓL ÖSSZEFÜGGŐ SZÖVEG?

Az előző feladatokból kiderülhetett számodra, hogy minden szövegnek vannak közös jellegzetes-ségei. Ezek a jellegzetességek ugyanúgy jellemzőek a mesékre, mint bármely hétköznapi beszéd-re. Ezek különböztetik meg az összefüggő szövegeket a mondathalmazoktól, az összefüggéstelen mondatok egymásutánjától.

Ahhoz, hogy a szöveg gördülékeny legyen, szükséges, hogy kihagyjunk bizonyos elemeket a mon-datainkból, vagy mondataink bizonyos elemeit más elemekkel helyettesítsük.A mondatok szövegbe építése nagyban múlik a névszói szerkezetek megválasztásától. A szöveg kezdetén álló mondatokban gyakori, hogy a mondatok és a szöveg által leírt szituáció, esemény, helyzet legtöbb szereplőjét megemlítjük, bemutatjuk. Ilyenkor teljes névszói szerkeze-teket használunk.

A szövegben már megemlített, az olvasó által már ismert szereplőket, tárgyakat nem kell újra és újra teljes névszói szerkezettel megjelölni. Sokszor elegendő, ha egyszerűen UTALÓ SZEREPŰ SZAVAKat használunk helyettük (ő, az, abban, azzal, neki, vele stb.). Sokszor az is lehetséges, hogy egyszerűen KIHAGYJUK őket, nem ismételjük meg a szerkezetet.

Ezekről a szabályokról már rengeteg tapasztalattal rendelkeztek; a gyakorlatban alkalmazzátok is őket rendszeresen. A későbbiek folyamán még többször fogunk róluk beszélgetni. Megfi gyeljük majd, milyen nyelvtani szabályai vannak a visszautalásnak, illetve a kihagyásnak.



111. oldal

15 PERC

T/11.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : az eddig felfedezettek gyakorlására szolgál ez a feladat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi elemző képesség, ismeretek alkalmazása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

11. Olvasd el az alábbi szöveget!

Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a végén mégis úgy tönkrement, hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen pár cipőre való bőre. Abból este kiszabta a cipőt, hogy majd másnap elkészíti; tiszta volt a lelkiismerete, nem sokat emésztette magát a jövendőn, gondolta, majd lesz valahogy, tisztességes ember csak nem pusztul éhen; lefeküdt, és békességgel elaludt.

Másnap jó korán fölkelt, és neki akart ülni a munkájának; hát ott áll: készen az asztalán a pár cipő. A suszter ámult-bámult, nem tudta, mit szóljon a dologhoz. Kezébe vette a cipőt, alaposan végig-nézte, minden varrást, minden szögelést apróra megszemlélt; nem volt azon semmi hiba, nincs az a mestermunka, amelyik különb lehetett volna.

Hamarosan vevő is jött. Nagyon megtetszett neki a cipő. Fölpróbálta: éppen ráillett a lábára.

Grimm-testvérek: A suszter manói (részlet)

a) Gyűjtsd ki a szövegből azokat a nyelvi elemeket, amelyek visszautaló szerepűek! Jelöld a szövegben a hiányokat is!

b) Írd ki, hogy a visszautaló szerepű elemek melyik mondatban pontosan mire utalnak vissza!

c) Foglald össze, mi a szerepük a szövegekben a visszautaló nyelvi elemeknek!



113. oldal

10 PERC

T/12.

Írás saját magam számára

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a tanulók oldják meg a feladatot. Ha marad idő, beszélgethetünk a fogalmazási problémákról.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudatosítás, metakogníció, refl exió, önrefl exió



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magam számára

12. Írd le tíz-tizenöt mondatban, miben segíthet egy szabadon megválasztott műfajú, bármilyen témáról szóló fogalmazás megírásában mindaz, amit a szövegekről és a mondatokról az elő-ző órákon tanultál!


114. oldal

5 PERC

T/1.

5. HISZITEK, NEM HISZITEK...4 óra

T a n á r i i n s t r u k c i ó

• A csalikorsó már nem igazán ismert a gyerekek körében. Ma már kevesen ismerik, de még keve-sebben használták ezt az igen nagy mesterségbeli tudásról árulkodó tárgyat.

• A kép segítségével mutassuk be a korsót és a használatát. A helyzetek felidézésénél mindenkép-pen beszélgessünk arról, vajon a megtréfált emberek hogyan reagáltak az eseményekre. Milyen a jó tréfa, s milyen a kellemetlen vagy durva tréfa?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : spontán szóbeli szövegalkotás




1. Nézzétek meg a képet! Mit ábrázol?

Úgy hívják, csalikorsó.Vajon miért kapta ezt a nevet?Mi jellemzi? Mikor mire használhatták?Próbáljatok helyzeteket megidézni!Hogyan reagálhattak az emberek egy-egy ilyen esetre?

H I S Z I T E K , N E M H I S Z I T E K . . . 1 0 9


114. oldal

10 PERC

T/3.

114. oldal

5 PERC

T/2.


A csalimese szó jelentéséből indulunk ki. Több változat is kialakulhat annak kapcsán, hogy ki csal a mesében: a mesélő, az egyik szereplő stb. Ezen lehetőségek felvillantása után kerülhet sor a csalimese bemutatására.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : spontán szóbeli szövegalkotás




2. Melyik szót fedezhetjük fel a csalimese szóban, amely a név magyarázatául is szolgálhat? Mit jelent ez a szó? Ki csalhat, ha a csalimesére gondolunk?


• Mielőtt felolvasnánk a mesét, beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy milyen elvárások fogalma-zódnak meg bennünk a cím megismerése után.

• A mese bemutatása után a humor forrásáról érdemes beszélgetni: meddig tart a mesében az az eseménysor, amely akár varázsmeseként, akár reális meseként folytatódhat.

• Fontos megfi gyeltetni a tanulókkal a mese és a saját nyelvhasználatuk közötti különbségeket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvhasználati sajátosságok keresése, szöveg-feldolgozás szempontok szerint, a humor forrása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, vita, tanári bemutatás


3. A következő mese címe Csali mese. Mit gondoltok miről fog szólni a történet? Hallgassátok meg a mesét!

CSALI MESE

Haldoklott a szegény ember. Odament a három gyereki az ágyáho:– Édesapánk, mit hagy ránk? Édesapánk, mit hagy ránk? – A főd alatt, a főd alatt.Avval lehunyta a szemit az öreg, meghalt, eltemették. A három gyerek meg hozzáfogott a fődet túrnyi, hogy ott mi lehet. Végre tanáltak egy ládát. Bontják ki, hát benne egy kisebb láda. Bontják ki azt is, benne még kisebb láda. Ahogy kinyitották a tetejit, egy kis egérke vót benne, kis rövid farka vót. Ha a farka hosszabb lett vóna, az én mesém is tovább tartott vóna.

a) Mitől humoros a mese? Mi a humor forrása?

b) Hol történik a váltás, mikor fordul meg a meseszövés?

c) A mesében előfordulnak olyan nyelvi elemek, amelyeket furcsának érezhettek, amelyeket ti más-képpen használtok: írtok, vagy mondotok.

Írjátok ki, melyek ezek, s melléjük azt a formát, ahogyan ti mondanátok, illetve írnátok!

A MESÉBEN ÍGY SZEREPEL ÉN ÍGY MONDANÁM ÉN ÍGY ÍRNÁM

Milyen hatásuk van a mesében szereplő kifejezéseknek? .........................................................................

d) Nagyon sok csalimese ismert a világon, és nagyon soknak az a címe: Csali mese. Vajon miért?

MEGOLDÁSc)A mesében így szerepel:gyereki, az ágyáho, a főd alatt, szemit, fődet túrnyi, tanáltak, tetejit, vót, vónaÉn így mondanám:Gyerekei, az ágyához, a föld alatt, szemét, földet túrni, találtak, tetejét, volt, volna



116. oldal

15 PERC

T/5.

115. oldal

10 PERC

T/4.


A kérdések szerkesztése mindig nehéz feladat. Ez a tanulástechnika egyik alapja is. Ezen a rövid szövegen könnyen gyakorolhatják ezt a technikát a tanulók, közben megismerkednek a csalimese műfaji jellemzőivel is. Arra ösztönözzük őket, hogy kiegészítendő kérdéseket tegyenek fel.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : műfaji jellemzők felismerése, azonosítása, ta-nulástechnika fejlesztése




4. A következő szöveg elolvasása után tegyetek fel kérdéseket a társatoknak, amelyekre a szö-vegből kell megtalálnia a választ!

Egy-egy kérdés megfogalmazása és a válaszadás után cseréljetek szerepet! Most a kérdező le-gyen a válaszoló, a válaszoló pedig a kérdező!

Addig kérdezzetek, míg biztos választ nem kaptok a kérdéseitekre!

A csalimese

A csalimesék vagy becsapó mesék olyan rövid, mondókaszerű mesék, amelyekre rendszerint akkor került sor, mikor a mesemondó már belefáradt a mesemondásba, de a mesehallgatók még szívesen hallgattak volna újabb történeteket.

Ilyenkor a mesemondó úgy fog hozzá, mintha valami nagy, igazi mesét készülne elmondani. Kanyarít egy mesekezdő formát, de néhány mondat után, mielőtt a cselekményt kibontaná, egy jellegzetes mesezárással be is fejezi a mesét.


A mesei vicc struktúrája nagyon hasonlít a csali meséére, a humor mindkettőben abból fakad, hogy a felcsigázott várakozás után végül nincs történet, nincs megoldás. A tanulók hangosan ol-vashatják fel a viccet, a hozzá kapcsolódó feladatot páros munkában végezzék el.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasás, szerkezetvizsgálat




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hangos olvasás

5. Olvassátok el a következő viccet!

Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni. Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy isten háta mögötti kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem volt. A pap gondolt egyet, és a falu férfi ainak segítségével templomot építtetett. Ettől kezdve minden vasárnap ő celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és mondott imát a temetéseken. Sok év telt el így. Egy mise végeztével, egy kora tavaszi vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból, és zárta volna be a kaput, a templomkertbe egy ismeretlen férfi lépett be. Szakadt ruhájában, koszosan-piszkosan odaállt a pap elé, és azt mondta:

– Ó, te pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!A pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot, hátrament a paplakba, elővett egy citromot, fél-

bevágta, majd odaadta a férfi nak, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság, s azt kérdezte:

– Fiam, miért kell neked ez a fél citrom?A férfi n azonban rémület lett úrrá, és kiszaladt a templomból anélkül, hogy egy szót szólt volna.Egy héttel később a pap megint szembe találta magát a férfi val. Az így szólt:– Ó, te pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!A pap meglepődött mind a férfi újbóli felbukkanásán, mind az újabb furcsa kérésen. Persze azért

jó volt, hátrament a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is kérde-zett:

– Itt van, fi am, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom!A férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap se volt rest, utána eredt. Csakhogy

nem volt igazán jó futó, hát a falu határában kifulladt, csaknem elájult. Arra gondolt, hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és akkorra tartania kéne vele a lépést. Így hát a következő hetet szor-galmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert ahogy gondolta, a következő vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakból a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:

– Köszönöm, te pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.– Szóra sem érdemes, fi am – felelte a pap, de kérlek, áruld el, miért kellett neked!A férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett

nagyon kifáradni, mire egy széles folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd futva eltűnt a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza. A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta eljárt a szomszéd kisváros uszodájába gyakorolni.

Izgatottan várta a vasárnapot: most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá.Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi :– Ó, te pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!A pap jó volt, hátrament (úszónadrágot és futócipőt is húzott), fogta a fél citromot, és kivitte az

idegennek:– Itt van, fi am, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked!A férfi megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a folyót, az idegen átúszta, a

pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A pap lassan odalépett a férfi elé, és nagyon halkan, szelíden megkérdezte:



117. oldalT/6.

házi feladat

– Fiam, hetek óta minden vasárnap kérsz tőlem egy fél citromot. Nagyon szívesen adok a jövőben is, akár még többet is, csak azt kérem, áruld el nekem: mire kell neked a citrom?

– Rendben van, pap… – érkezett a remegő hangú felelet. – Elmondom neked, de szépen kérlek, légy jó, és ne mondd el senkinek!

A pap jó volt, és nem mondta el…!

a) Vizsgáljátok meg a vicc szerkezetét! Válasszátok el egymástól az egyes szerkezeti egységeket, és jelöljétek számokkal az alábbiak

szerint:

1.: előkészítés2.: a bonyodalom kezdete3.: a bonyodalom kibontakozása4.: a bonyodalom tetőpontja5.: megoldás

b) Milyen furcsaságot tapasztaltatok?

c) Miben hasonlít ez a mesei vicc a csalimesékre?

MEGOLDÁSb) A tapasztalat, hogy van előkészítés, a bonyodalom kezdete, sőt többszöri újrakezdése, nincs

viszont kibontakozás és tetőpont sem, ebből következően megoldás sincs, csak egy lezáró mondat a vicc végén.

c) Megegyezik a csalimesével abban, hogy megindít egy történetet, de nem dolgozza ki. Ez is becsapja a hallgatót, aki vár egy történetet, de nem kap.

Ta n á r i i n s t r u k c i ó : a tanulók alkossanak egy-egy csalimesét a kiválasztott befejezéshez.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív írás






118. oldal

25 PERC

T/7.

6. Találjatok ki csalimesét a mesezárások közül valamelyikhez!

– Ha ez a híd hosszabb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.– Ha a nyúl farka hosszabb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.– Ha a macska falánkabb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.– Ha a róka ravaszabb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.– Ha a gólya magasabban repült volna, az én mesém is tovább tartott volna.


Alkossunk 4-5 fős heterogén csoportokat. A gyerekek egymás után olvassák fel az otthon megírt csalimeséjüket. A csoport válasszon ki egyet az elhangzott mesék közül, és a csoport tagjai foly-tassák a történetet közösen onnan, ahol még nem lehet tudni, hogyan fejeződik be az eredeti csalimese. Írhatnak belőle tündérmesét, varázsmesét, novellamesét stb.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív írás, együttműködés


M u n k a f o r m á k : 4-5 fős heterogén csoportok


7. Hallgassátok meg egymás csalimeséit!

a) Értékeljétek az elhangzott meséket!

b) Döntsétek el, melyik tetszett a csoportnak a legjobban!

c) Folytassátok onnan a történetet, ahol még nem lehet tudni, hogyan fejeződik be! Az így megírt történet lehet tündérmese, varázsmese, novellamese.



119. oldal

15 PERC

T/8.

T a n á r i i n s t r u k c i ó : egy klasszikus láncmesével ismerkedhetünk meg, amelynek felépíté-sét megvizsgálva megtanulják a diákok ennek a formulamesének a legjellemzőbb jegyeit is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértési és gondolkodási képességek fej-lesztése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári bemutatás, megbeszélés

8. Hallgassátok meg a mesét! Figyeljétek meg az eseményeket!

ARANY LÁSZLÓA KÓRÓ ÉS A KISMADÁR

Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy kismadár. Ez a kismadár egyszer nagyon megunta magát, rászállt egy kóróra.

– Kis kóró, ringass engemet.– Nem ringatom biz én senki kismadarát!A kismadár megharagudott, elrepült onnan. Amint ment, mendegélt, talált egy kecskét!– Kecske, rágd el a kórót!Kecske nem ment kórórágni, a kóró mégsem ringatta a kismadarat. Megint ment, mendegélt a

kismadár, talált egy farkast.– Farkas, edd meg a kecskét!Farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégsem ringatta a kismadarat.Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy falut.– Falu, kergesd el a farkast!Falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró

mégsem ringatta a kismadarat.Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy tüzet.– Tűz, égesd meg a falut!Tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem

ment kórórágni, kóró mégsem ringatta a kismadarat.Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy vizet.– Víz, oltsd el a tüzet!Víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem

ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégsem ringatta a kismadarat.Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy bikát.– Bika, idd fel a vizet!


120. oldal

5 PERC

T/9.

+ házi feladat

Bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégsem ringatta a kismadarat.

Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy furkót.– Furkó, üsd agyon a bikát!Furkó nem ment bikaütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment

faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégsem ringatta a kismadarat.

Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy férget.– Féreg, fúrd ki a furkót!Féreg nem ment furkót fúrni, furkó nem ment bikaütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment

tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégsem ringatta a kismadarat.

Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy kakast.– Kakas, kapd fel a férget!Szalad a kakas, kapja a férget; szalad a féreg, fúrja a furkót; szalad a furkó, üti a bikát; szalad a

bika, issza a vizet; szalad a víz, oltja a tüzet; szalad a tűz, égeti a falut; szalad a falu, kergeti a farkast; szalad a farkas, eszi a kecskét; szalad a kecske, rágja a kórót, a kóró bezzeg ringatta a kismadarat.

Ha még akkor sem ringatta volna, az én mesém is tovább tartott volna.

a) Mit jelent a kóró szó?

b) Hány szereplővel találkozunk a mese elején?

c) Miért ebben a sorrendben zajlanak a mesei események?

d) Miért hívhatják láncmesének ezt a mesei műfajt?

e) Mi indítja el a mese logikai láncát?

f) Hány láncszem található a mese fordulópontjáig? Hol található ez a fordulópont a mese szerke-zetében?

g) A fordulópont két részre bontja a mese cselekményét: az első rész kifejtése részletezőbb, hos-szabb, a második rövid, gyors lefolyású. Vajon mi lehet ennek az oka?

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a megismert módszer alapján a tanulók tegyék helyes sorrendbe a láncmesét.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, szövegkoherencia helyreállítása


H I S Z I T E K , N E M H I S Z I T E K . . . 1 17



9. Számozd be helyes sorrendben az összekevert elemeket!

– Szolgáló! Adjál nekem moslékot, moslékot viszem disznónak, disznó ád érte hájat, hájat vi-szem molnárnak, molnár ád érte csirizt, csirizt viszem vargának, varga ád érte cipőt, cipőt viszem szép leánynak, szép leány ád érte koszorút, koszorút viszem fának, fa ád érte ágat, ágat viszem kút-nak, kút ád érte vizet, vizet viszem pityikének, pityike mindjárt megfullad a kökénytől.

– Bizony nem adok én, míg nekem a vargától cipőt nem hozol.Elment a kakaska a vargához.– Varga! Adjál nekem cipőt! Cipőt viszem szép leánynak, szép leány ád érte koszorút, koszorút viszem fának, fa ád érte ágat, ágat viszem kútnak, kút ád érte vizet, vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.– Bizony nem adok én, míg nekem a molnártól csirizt nem hozol.

– Fa! Adjál nekem zöld gallyat, zöld gallyat adom kútnak, kút ád nekem vizet, vizet viszem pi-tyikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.– Bizony nem adok én – felel neki a fa –, míg nekem a szép leánytól koszorút nem hozol.

Elment a kakaska a molnárhoz.– Molnár! Adjál nekem csirizt, csirizt adom vargának, varga ád nekem cipőt, cipőt adom szép leány-nak, szép leány ád nekem koszorút, koszorút adom fának, fa ád nekem ágat, ágat viszem kútnak, kút ád nekem vizet, vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.– Nem adok addig, míg nekem a disznótól hájat nem hozol.

Elment a kakaska a szép leányhoz.– Szép leány! Adjál nekem koszorút, koszorút adom fának, fa ád nekem zöld ágat, zöld ágat viszem kútnak, kút ád nekem vizet, vizet viszem pityikének, pityike mindjárt megfullad a kökénytől.

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy kis kakaska meg egy jércike; amint ott kapargáltak a szemétdombon, megtalált a jércike egy szem kökényt, el akarta nyelni, megakadt a torkán, elkezdett fulladozni, kérte a kakaskát:– Eredj, kakaskám, hozz a kúttól vizet, mert mindjárt megfúlok a kökénytől.

Elment a kakaska a disznóhoz.– Disznó! Adjál nekem hájat, hájat viszem molnárnak, molnár ád nekem csirizt, csirizt viszem var-gának, varga ád nekem cipőt, cipőt viszem szép leánynak, szép leány ád nekem koszorút, koszorút viszem fának, fa ád érte ágat, ágat viszem kútnak, kút ád nekem vizet, vizet viszem pityikének, pityike mindjárt megfullad a kökénytől.– Nem adok biz én, míg a szolgálótól moslékot nem hozol.

Elment a kakas a kúthoz.– Kút! Adjál nekem vizet, vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.– Nem adok biz én, míg nekem a fától zöld gallyat nem hozol.Elment a kakaska a fához.


A szolgáló adott neki moslékot, moslékot vitte disznónak, disznó adott neki hájat, hájat vitte molnárnak, molnár adott neki csirizt, csirizt vitte vargának, varga adott neki cipőt, cipőt vitte szép leánynak, szép leány adott neki koszorút, koszorút vitte fának, fa adott neki ágat, ágat vitte kútnak, kút adott neki vizet, vizet vitte pityikének, de a pityike már akkorra megfulladt a kökénytől.

Ha a pityike meg nem fulladt volna, az én mesém is tovább tartott volna.

Elment a kakaska a szolgálóhoz.

MEGOLDÁS9., 5., 3., 6., 4., 1., 7., 2., 10., 11., 8.

Arany LászlóA kakaska és a jércike

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy kis kakaska meg egy jércike; amint ott kapargáltak a sze-métdombon, megtalált a jércike egy szem kökényt, el akarta nyelni, megakadt a torkán, elkezdett fulladozni, kérte a kakaskát:– Eredj, kakaskám, hozz a kúttól vizet, mert mindjárt megfúlok a kökénytől.Elment a kakas a kúthoz.– Kút! Adjál nekem vizet, vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.– Nem adok biz én, míg nekem a fától zöld gallyat nem hozol.Elment a kakaska a fához.– Fa! Adjál nekem zöld gallyat, zöld gallyat adom kútnak, kút ád nekem vizet, vizet viszem pityi-kének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.– Bizony nem adok én – felel neki a fa –, míg nekem a szép leánytól koszorút nem hozol.Elment a kakaska a szép leányhoz.– Szép leány! Adjál nekem koszorút, koszorút adom fának, fa ád nekem zöld ágat, zöld ágat viszem kútnak, kút ád nekem vizet, vizet viszem pityikének, pityike mindjárt megfullad a kökénytől.– Bizony nem adok én, míg nekem a vargától cipőt nem hozol.Elment a kakaska a vargához.– Varga! Adjál nekem cipőt! Cipőt viszem szép leánynak, szép leány ád érte koszorút, koszorút viszem fának, fa ád érte ágat, ágat viszem kútnak, kút ád érte vizet, vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.– Bizony nem adok én, míg nekem a molnártól csirizt nem hozol.Elment a kakaska a molnárhoz.– Molnár! Adjál nekem csirizt, csirizt adom vargának, varga ád nekem cipőt, cipőt adom szép leánynak, szép leány ád nekem koszorút, koszorút adom fának, fa ád nekem ágat, ágat viszem kútnak, kút ád nekem vizet, vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.– Nem adok addig, míg nekem a disznótól hájat nem hozol.Elment a kakaska a disznóhoz.– Disznó! Adjál nekem hájat, hájat viszem molnárnak, molnár ád nekem csirizt, csirizt viszem vargának, varga ád nekem cipőt, cipőt viszem szép leánynak, szép leány ád nekem koszorút, koszorút viszem fának, fa ád érte ágat, ágat viszem kútnak, kút ád nekem vizet, vizet viszem pi-tyikének, pityike mindjárt megfullad a kökénytől.– Nem adok biz én, míg a szolgálótól moslékot nem hozol.Elment a kakaska a szolgálóhoz.



122. oldal

25 PERC

T/10.

– Szolgáló! Adjál nekem moslékot, moslékot viszem disznónak, disznó ád érte hájat, hájat viszem molnárnak, molnár ád érte csirizt, csirizt viszem vargának, varga ád érte cipőt, cipőt viszem szép leánynak, szép leány ád érte koszorút, koszorút viszem fának, fa ád érte ágat, ágat viszem kútnak, kút ád érte vizet, vizet viszem pityikének, pityike mindjárt megfullad a kökénytől.A szolgáló adott neki moslékot, moslékot vitte disznónak, disznó adott neki hájat, hájat vitte mol-nárnak, molnár adott neki csirizt, csirizt vitte vargának, varga adott neki cipőt, cipőt vitte szép le-ánynak, szép leány adott neki koszorút, koszorút vitte fának, fa adott neki ágat, ágat vitte kútnak, kút adott neki vizet, vizet vitte pityikének, de a pityike már akkorra megfulladt a kökénytől.Ha a pityike meg nem fulladt volna, az én mesém is tovább tartott volna.


• A feladatban a meseszöveg legfeltűnőbb nyelvi jellegzetességét állítjuk a középpontba.• A tanulók a már jól ismert névszói szerkezeteket vizsgálják, majd párokban írják meg a c) illetve

a d) feladat fogalmazásait, majd párosával olvassák fel egymásnak. A párokat úgy állítsuk össze, hogy a c) feladatot a kreatívabb, nyelvileg tudatosabb, míg a d) feladatot a kevésbé kreatív, nyel-vileg kevésbé tudatos tanulók kapják.

K i e m e l t k é s z s é g e k k é p e s s é g e k : anyanyelvi kompetencia, nyelvi érzékenység, kreativitás


M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka


10. Húzzátok alá, és fi gyeljétek meg a mesében a névszói szerkezeteket!

a) Milyen sajátsága van a névszói szerkezetek szövegbeli használatának?

b) Mit eredményez ez a jellegzetesség? Milyen a hatása a mondatoknak?

c) Írjatok egy rövid történetet, amelyben a mese eljárását követitek!

d) Írjátok át a mese általatok választott részében a névszói szerkezeteket úgy, ahogyan ti mondaná-tok!


123. oldal

20 PERC

T/11.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGa) A szövegben a névszói szerkezetek túlnyomó többsége névelő nélkül szerepel. Méghozzá olyan

mondattani helyzetekben és olyan jelentésekben, ahova a hétköznapi beszédben névelőket teszünk.

b) Ennek az a hatása, hogy a szereplő dolgok egyénekként jelennek meg nekünk, olyan, mintha a nevükkel nevezné meg őket a mese.

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat célja a láncmese szerkezetének felfedezése.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, szerkezeti egységek észlelése, mo-dellkészítés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás együttműködő csoportokban, közös írás, fel-olvasás, refl exió a közös munkára

11. Az előző feladatok tapasztalatai alapján készítsétek el a láncmesék cselekményének vázát! Segítségképpen elkezdtük:

a) A KÓRÓ ÉS A KISMADÁR

[a kismadár megkéri] [a kórót, hogy ringassa őt] nem ringatja [a kecskét, hogy rágja el a kórót] nem rágja el [a farkast, hogy egye meg a kecskét] nem eszi meg …

b) A KAKASKA ÉS A JÉRCIKE

c) A láncmese általános modellje:

MEGOLDÁSA láncmese általános modellje a következőhöz hasonló lehet:1. valaki szeretne valamit elérni, megszerezni (vagy történik vele valami baj, kellemetlenség) → 2. segítségkérés → 3. a segítség feltételhez kötött → 4. a feltétel teljesítésével való próbálkozás → 5. újabb feltételek → 6. fordulat → 7. lezárás



124. oldal

45 PERC

T/12–13.


A feladat célja a felfedezett szerkezeti séma alapján láncmesék írása. A szerkezetek feltárását és a mesék megírását kis csoportokban végezzék a tanulók, majd a kész meséket az osztály előtt olvassák fel. Az értékelést egyénileg végezze mindenki az órán.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, szerkezeti egységek észlelése, mo-dellkészítés


M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok, frontális és egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás együttműködő csoportokban, közös írás, fel-olvasás, refl exió a közös munkára

12. A szerkezeti séma alapján írjatok közösen láncmesét úgy, hogy különböző elemekkel „öltöz-tetitek fel” a vázat!

13. Értékeld a csoportodat és a saját munkádat, valamint a többi csoportokat a következő kérdé-sek alapján!

a) Nekem ez a láncmese tetszett a legjobban ......................................, mert .........................................

b) A csoportunkból ma neki voltak a legjobb ötletei: ..............................................................................

c) A csoportunkból ma ő vitte leginkább előre a munkát: ......................................................................

d) Válassz!

Megfelelően dolgoztam a csoportmunkában.

Kifejezetten sokat dolgoztam.

Többet is dolgozhattam volna.



125. oldal

35 PERC

T/14.

Kiegészítő feladat


• A felhívás 2005 tavaszán jelent meg. Az országos rendezvényekre érdemes odafi gyelni s azoknak megfelelően aktualizálni a feladatokat.

• A feladatsor tartalmaz szövegértési feladatokat, ugyanakkor lehetőséget teremt a projektszerű munkára.

• A heterogén csoportok maguk döntenek, hogyan végzik el a feladatokat, ki milyen munkát vállal. Figyeljünk arra, hogy mindenkinek legyen feladata, és annyi időt adjunk a megoldásra, hogy ne unatkozzanak a tanulók. Az elkészített anyagokat mindenki nézze meg, akár más osztályok is, majd részletes értékelésre kerüljön sor mind a végeredményt tekintve, mind a munkavégzést illetően.

Bővebb információ: www.hunra.hu, www.nepmese.huE-mail: [email protected], [email protected]

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértési, szövegalkotási képesség fejleszté-se, meggyőzési technikák alkalmazása


M u n k a f o r m á k : heterogén csoport


E s z k ö z ö k : csomagolópapír, színes, ragasztó stb.

14. Olvassátok el a következő felhívást, majd válaszoljatok a kérdésekre!

A NÉPMESE NAPJA(A Magyar Olvasástársaság felhívása)

Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha az utóbbi évtizedekben ezeket a nagyszerű ajándékokat egyre gyakrabban üveggyöngyökre cserélnénk. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra, és adjuk tovább az eleinktől kapott mesebeli kincseket!

A Magyar Olvasástársaság azzal a felhívással fordul mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon azon kez-deményezéshez, amely szerint szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjaként tiszteljük ezentúl. A Népmese Napját első ízben 2005 őszén rendezzük meg, és a budapesti rendez-vényen túl szeretnénk országossá bővíteni a programokat. Kérjük a könyvtárosokat, óvónőket, peda-gógusokat és a mesével foglalkozó szakembereket, valamint a meseszerető gyerekeket és felnőtteket, hogy ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. Elevenítsék fel a mesemondás ősi művészetét, hallgassák meg egymás legkedvesebb meséit, em-


lékezzenek meg mesemondóinkról, mesegyűjtőinkről, és a mesékbe szőtt bölcsesség máig érvényes üzeneteiről, arról a mindennapjainkban is használható tudásról, ami minden népmese sajátja. Kérjük az intézmények vezetőit, tegyék lehetővé, hogy ezen a napon minden gyerek legalább egy népmesét tarisznyájába (iskolatáskájába) tehessen, okulásul, vigasztalásul vagy egyszerűen csak örömforrásként, hiszen egy megfelelő pillanatban megkapott mese olykor egész életünkre kihathat.

Ne hagyjuk veszendőbe menni mindazt, ami évszázadokon keresztül élni segítette az embe-reket!

Bővebb információ:www.hunra.hu, www.nepmese.huE-mail: [email protected], [email protected]

a) Ki tette közzé a felhívást?

b) Mi a célja a szövegnek?

c) Kihez szól, kiket szólít meg?

d) Milyen tevékenységet ajánl fi gyelmünkbe?

e) Honnan szerezhetünk több információt erről az eseményről?

f) Egyetértetek a felhívással? Gyűjtsetek érveket, ellenérveket az ünnep megtartása ellen és mellett!

I. A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA

ÁLLÍTÁS:

II. ÉRVELÉS

1. ÉRV

PÉLDA

2. ÉRV

PÉLDA

3. ÉRV


PÉLDA

4. ÉRV

PÉLDA

III. ÖSSZEGZÉS: A CSOPORT ZÁRÓNYILATKOZATA A LEGFONTOSABBNAK TARTOTT 1-2 ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL (TEHÁT), ILLETVE EGY ÚJABB, EDDIG NEM EMLÍTETT HATÁSOS ÉRV-VEL (CSATTANÓ)

1. LEGFONTOSABB ÉRV

2. LEGFONTOSABB ÉRV

EDDIG NEM FELSOROLT ÉRV: CSATTANÓ

g) Alkossatok meggyőző szöveget a rendezvény mellett az összegyűjtött érvek segítségével!

Győzzétek meg az iskola igazgatóját, engedélyezze az iskolában a népmese napjának a megtartását!

Győzzétek meg saját társaitokat, jöjjenek el az eseményekre!

j) Adjatok ötleteket, segítsetek a nap megszervezéséhez! Milyen érdekes, ötletes programokat lehetne szervezni?

Kiket hívnátok meg a rendezvényre, és miért?

MEGHÍVOTTAK INDOKLÁS

1.

2.

3.

4.

5.

Tervezzetek meghívót!

Tervezzetek plakátot is!


130. oldal

15 PERC

T/1.

6. ITT A VÉGE, FUSS EL VÉLE!5 óra


• A feladatnak az a célja, hogy tudatosítsa: amikor mondatot alkotunk, egy-egy helyzet lényeges elemeit emeljük ki, a többit nyelvileg meghatározott módon elhagyhatjuk. Mutassunk először példákat megoldásokra:a) A földműves szénával megrakja a szekeret.b) A kövér földműves szénával megrakja a lovas szekeret az udvaron.c) A kövér földműves szénával megrakja a lovas szekeret az udvaron. Az udvaron két macska ül,

a háttérben dombokat és a földműves házát láthatjuk. Az égen egy felhő mögül kikukucskál a nap.

• Ha elkészültek a csoportok, olvastassuk fel 4-5 gyerekkel, hogy mit írtak. Beszéljük meg, hogy mi alapján választották ki a szövegbe fogalmazott szereplőket. Szemléltessük azt is, hogy a mó-dosítás az állításhoz csak kevésbé lényegi módon járul hozzá, mint egy új szereplő megjelenése vagy elhagyása.

• A B) és a C) feladatváltozatokban a lehetséges jó megoldások a megadott megoldások bőbeszé-dűbb változatai.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : összefoglalás, világismeret, nyelvi tudatosság, koncentrálás, szempont szerinti szövegalkotás, rendszerezés, lényegkiemelés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : koncentrációs képesség és a gyerekek munkatempója szerint

M u n k a f o r m á k : homogén csoport, egyéni, frontális


E s z k ö z ö k : egy nagyméretű, táblára erősíthető rajz, amelyen a tanár bemutatja, hogyan old-ják meg a gyerekek a feladatot.


I T T A V É G E , F U S S E L V É L E ! 1 2 7

1. Foglald össze a rajzok lényegét!

A) Foglald össze legfeljebb négyszavas mondatokban a rajzok lényegét (az a, az, egy, és szavakat nem kell beleszámolnod!)

B) Foglald össze egy-egy mondatban a rajzok lényegét!

C) Írd le lényegre törően, mi történik a rajzokon!



131. oldal

10 PERC

T/2.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK1. rajz:a) A herceg egy virágot ad a kislánynak.b) A magas herceg egy virágot ad a szomorú kislánynak.c) A magas herceg egy virágot ad a szomorú kislánynak. A kislány mellett kutyája áll. A herceg és

a kislány egy erdő szélén állnak.

2. rajz:a) Az öregember megitatja a birkákat.b) Az öregember megitatja a birkákat egy rozoga vályúból.c) Az öregember megitatja a birkákat egy rozoga vályúból. Egy nagy puszta közepén állnak, a

háttérben madarak és egy felhő látható.

3. rajz:a) A boszorkány kanállal kavargatja a levest.b) A csúnya boszorkány egy hosszú kanállal kavargatja a fortyogó levest.c) A csúnya boszorkány egy hosszú kanállal kavargatja a fortyogó levest. Egy szobában áll, a leves

egy kondérban lóg egy láncon. A háttérben könyvespolc, székek és egy macska.

4. rajz:a) A katona megijed a sárkánytól.b) A páncélos katona megijed a háromfejű sárkánytól.c) A páncélos katona megijed a háromfejű sárkánytól. A jelenet a sárkány barlangja előtt játszó-

dik, ahol apró bokrok nőnek. A háttérben magas hegyeket látunk.

5. rajz:a) A juhász betöri az ajtót egy fokossal.b) A kucsmás juhász betöri az ajtót egy fokossal.c) A kucsmás juhász betöri az ajtót egy fokossal. A ház, aminek az ajtaját betöri szegényes kiné-

zetű, mellette egy fa nő, a tövében egy lóca áll.


• A feladat célja annak tudatosítása, hogy bonyolultabb helyzetek, történetek leírásakor a monda-tokban nagyon sok részletet elhagyhatunk.

• A feladat megoldása előtt a diákok munkáját segítsük egy példával:Peti színházba ment a szüleivel. A pénztárnál jegyet vettek. A színészek egy vígjátékot mutattak be. Az előadás után elhagyták a nézőteret.Átalakítva:Peti a szüleivel egy vígjátékot látott a színházban.


K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényeglátás, világismeret, szövegértés, szöveg-alkotás

C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : szövegalkotási és problémamegoldó képességek szerint (az A) csoportba a gyengébb képességű gyerekek kerülnek)

M u n k a f o r m á k : homogén csoportban egyéni munka


2. Emeld ki a lényeget!

A) Foglald össze egy-egy mondatban a következő mondatok által leírt három folyamatot!

(1) János felszállt a távolsági buszra Kecskeméten. Egy jegyet vásárolt a bajuszos buszvezetőtől. Egy öreg néni mellé ült le, mert már csak ott volt ülőhely. Az út alatt csak nézelődött. János a buszról Budapesten szállt le.

(2) Feri egy étterembe lépett be. Szétnézett, hogy van-e üres asztal. Az ablak mellett volt egy asz-tal, ahol még nem ült senki. Feri leült a kiválasztott asztalnál. A pincér odajött az asztalához, és megkérdezte, mit iszik. Feri egy üveg ásványvizet kért. A pincér az ásványvízzel együtt az étlapot is kihozta neki. Feri tojásos nokedlit kért salátával. Miután mindent elfogyasztott, fi zetett és el-ment.

(3) A tanárnő bejött a terembe. Köszöntötték a gyerekekkel egymást. Az órán a számok szorzását gyakorolták. 45 perc múlva kicsöngettek. Ismét elköszöntek, és a tanárnő kiment, majd a gyere-kek is.

B) Foglald össze rövidebben a következő mondatok által leírt három folyamatot!

(1) János felszállt a távolsági buszra Kecskeméten. Egy jegyet vásárolt a bajuszos buszvezetőtől. Egy öreg néni mellé ült le, mert már csak ott volt ülőhely. Az út alatt csak nézelődött. János a buszról Budapesten szállt le.

(2) Feri egy étterembe lépett be. Szétnézett, hogy van-e üres asztal. Az ablak mellett volt egy asz-tal, ahol még nem ült senki. Feri leült a kiválasztott asztalnál. A pincér odajött az asztalához, és megkérdezte, mit iszik. Feri egy üveg ásványvizet kért. A pincér az ásványvízzel együtt az étlapot is kihozta neki. Feri tojásos nokedlit kért salátával. Miután mindent elfogyasztott, fi zetett és el-ment.

(3) A tanárnő bejött a terembe. Köszöntötték a gyerekekkel egymást. Az órán a számok szorzását gyakorolták. 45 perc múlva kicsöngettek. Ismét elköszöntek, és a tanárnő kiment, majd a gyere-kek is.

MEGOLDÁSOKLehetséges megoldások az A) csoport feladataira(1) János egy zsúfolt busszal Kecskemétről Budapestre utazott.(2) Feri egy étteremben tojásos nokedlit evett salátával és egy kávét ivott.(3) A tanárnő egy 45 perces órán a számok szorzását tanította a gyerekeknek.


133. oldal

20 PERC

T/3.


• Ez a feladat lényegében az előző fordítottja. Figyeljünk arra, hogy a feladatmegoldás közben az előző feladatban látott jelenségek tudatosulja-

nak. Hívjuk fel a gyerekek fi gyelmét arra, hogy nem az a lényeg, hogy könnyedén felduzzaszanak egy mondatot, hanem, hogy azt ki tudják értelmesen fejteni.

Példát mutassunk itt is, habár az előző feladat után könnyen érthető lesz, hogy mit kell tenniük. • A feladatnak az is szerepe, hogy tudatosítsuk, hogy egy mondat megértésében milyen háttér-

szövegek játszanak szerepet, és hogy egy mondat igazsága mennyi mindent implikál még. Példa lehet: A pék kenyeret sütött. Átalakítva: A pék lisztet és vizet öntött a tálba, majd összegyúrta. A kenyeret megformázta és megkelesztette. A megkelt kenyeret lapátra tette, és megsütötte a kemen-cében.

• Végül foglaljuk össze, mire kellett fi gyelni az előbbi két feladatban. Melyik volt a nehezebb és mi-ért? Vezessük rá a gyerekeket arra, hogy amikor több mondatból alkottak egyet, akkor a lényegi szereplőket és a lényegi eseményt kellett kiemelniük, míg az azt következő eseményben a világról meglévő tudásuk alapján bővítették ki a mondatokat.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : világismeret, szövegalkotás, összegzés, általáno-sítás, lényegkiemelés




3. A következő mondatokban leírt eseményt fejtsd ki bővebben néhány mondatban!

(1) Kati meglátogatta a nagymamáját.

(2) Zoli egy fekete cipőt vett.

(3) Évi megterítette az asztalt.

MEGOLDÁSOK1. Kati becsöngetett a nagymamájához. A nagymamája örömmel nyitott neki ajtót. Katit egy kis

süteménnyel és üdítővel kínálta meg. Jót beszélgettek, majd Kati elköszönt a nagymamától és elment.

2. Zoli belépett a boltba. Végignézte a kínálatot és egy fekete cipő tetszett meg neki. A párját is kikérte az eladótól. Leült egy padra, kivette a cipőből a papírokat, és egy cipőkanál segítsé-gével felvette a cipőt. Felállt és egy kicsit járkált a tükrök előtt, hogy lássa valóban jól áll-e és kényelmes-e. Elégedett volt vele. A kasszához ment, és kifi zette a cipőt, majd távozott.

3. Évi egy abroszt terített az asztalra. Az asztalra először rátette a lapos-, majd a mélytányérokat. A tányérok jobb oldalára helyezte a kést és a kanalat, a bal oldalára a villát. A tányérok mellé szalvétát tett, eléjük pedig poharat.



133. oldalT/4.

házi feladat

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a szókincsfejlesztés lehetővé teszi, hogy szövegalkotás során képesek legyenek a gyerekek a szóismétlések elkerülésére.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, megbeszélés

4. Hogyan mondhatjuk másképp?

a) Gyűjtsétek össze a mese, mesél, mesés szavak rokon értelmű kifejezéseit!

Mese: ................................................................................................................................................................

Mesél: ...............................................................................................................................................................

Mesés: ..............................................................................................................................................................

b) Alkossatok olyan összetett szavakat, amelyek egyik tagja a mese szó! Ügyeljetek a szavak helyesírására is!

MEGOLDÁSOKMese: fabula, csodás történet, regeMesél: regél, fabulázik, beszélMesés: álomszerű, csodás, csodálatos, ámulatba ejtő, fantasztikus, bámulatosÖsszetett szavak: mesedráma; mesefi lm; meseforma; mesegyűjtemény; mesegyűjtő; mesehit; mesehős; meseírás; meseirodalom; meseköltő; mesekör; mesemondás; meseszó; meseszöveg; mesetündér; mesevilág; állatmese; csalimese; dajkamese; gólyamese; gyermekmese; népmese; parasztmese; rémmese; tündérmese.



134. oldal

15 PERC

T/6.


134. oldal

20 PERC

T/5.

T a n á r i i n s t r u k c i ó : az órát a házi feladat ellenőrzésével kezdjük. Ezt követően a már alkalmazott formula segítségével örökíthetik meg a tanulók kedvenc mesehősüket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív szövegalkotás




5. Írjál egy ötsoros verset a kedvenc mesehősödről az alábbi séma kitöltésével!

A mesehős neve

Milyen? (2 szó)

Mit csinál? (3 szó)

Miért szereted? (4 szó)

Beceneve (1 szó)


• Ez a mese meglepi azokat, akik igazi mesét várnak, s helyette tréfálkozást, bolondozást kapnak. A mesemondás mesterségét is el kell kezdeni valamikor, valahol és valamivel, ekkor jönnek kapóra ezek a mulatságos, rövid mesék. (Erre utal a mesezáró formula.) Szövegük könnyű, ha el is rontja a kezdő mesemondó, azt hihetik, ez is a mese része. Az E/1. személy a hitelességteremtés eszkö-ze. A sok képtelenséget azzal kívánja hihetővé tenni a mesélő, hogy úgy adja elő, mintha maga is részese lett volna az eseményeknek, mintha mindez vele történt volna meg.


• A hazugságmese gyakori formája, mikor két szereplő azon versenyzik, ki tud olyat hazudni, ame-lyet a másik nem hisz el.

• A tréfás mese és a hazugságmese rövid, ezért igen alkalmas memoriterre, előadása pedig a tanu-lók kommunikációs készségét fejleszti.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári bemutatás, megbeszélés

6. Mennyiben más ez a mese, mint az eddig olvasott történetek?

MÉSZÖLY MIKLÓSTRÉFÁS MESE

Hiszitek, nem hiszitek – kimentem egyszer egy nagy-nagy erdőbe, amelyikben egyetlen fa sem volt.Ennek a nagy-nagy kerek erdőnek a legkisebb sarkocskájában három szalmaszálból akkora tüzet rak-tam, hogy egyszeribe nappali világosság támadt.

Igen ám, csak én aludni szerettem volna – s ki fi a tud világoson aludni?Fogtam magam, elballagtam a kiszáradt patakhoz, a lyukas kalapomat csurig merítettem, és a

hordónyi sok vizet a tűzre zuhintottam.Na, elaludt a tűz. S akkor én is lefeküdtem.De ki fi a tudna párna nélkül aludni? Én bizony nem tudtam. Azt mondtam hát a Fakó lovamnak,

hogy: „Cic! Cic! Ide gyere!” S az oda is jött menten, én meg a fejem alá raktam párnának. A Fakót. A nyerget meg kipányváztam.

És horkoltam, horkoltam reggelig, pedig le se hunytam a szemem.Hát, amint reggel felébredek: uccu, Fakó, hol a nyereg?! Talán megették az egerek? Nem találom

egyiket se. Belenézek a jobb zsebembe: semmi. Belenézek a bal zsebembe: semmi.Végre aztán belenéztem a lyukas kalapomba – s mit látok! Ott aludt a Fakó nyergestül-minde-

nestül, még a patkója is ezüst volt. Örömömben akkorát rikkantottam, hogy még a saját hangomat se hallottam meg.

De meghallotta egy kicsi madár – azt hiszem, mókus volt –, és ijedtében úgy elkezdett futni, hogy mindjárt feldöntötte a legelső csipkebokrot. Hej, ez volt ám csak mulatság! Úgy hullott a csipkebo-korról a dió, majd agyonvert a mogyoró.

Akkor odajött egy vén banya, és rám kiabált:a) Mit csinálsz, te istenadta Pistája? Mit ásod azt a répát, retket, csicsókát? Hiszen nem neked

ültettem az ugorkát!És rettenetes mérgiben felkapott egy tököt, hozzám vágott egy dinnyét, majd eltörte a lábam,

pedig a fejem találta.Ezt már aztán én is megsokalltam. Hátamra kaptam a Fakót, felpattantam a nyeregre, és meg se

álltam a Tiszáig.Ott mindjárt találtam egy embert, aki nagy, teli iszákból sorba eregette vissza a vízbe a halat. Kér-

dem tőle: mit csinál? Azt mondja, halászik, lakodalom készül náluk, nincsen mit egyenek, hát majd esznek halat.

Ez éppen kapóra jött nekem, úgyis nagyon éhes voltam – meghívattam magam a lakodalomba.Mikor már egy hal se volt az iszákban, mondom az embernek:b) Most már eleget halászott, főzhetjük a paprikást!


136. oldal

10 PERC

T/7.

+ házi feladat

c) Igen ám – mondja ő –, de előbb át kell mennünk a Tiszán.Jaj, jaj, de hogyan, mikor egyőnk se tud úszni!Ezt is kiokoskodtam: volt a zsebemben egy dió, azt kétfelé vettem. Egyik volt a hajó, a másik az

evező. Úgy áteveztünk a Tiszán, hogy csupa por lett a lábunk. Még a Fakó lovam aranypatkója is sáros lett a térdig érő hótól.

Aztán szerencsésen megérkeztünk. A Tisza partján volt egy ház, ott sütötték-főzték a hurkát, ott ülték a lakodalmat. A menyasszonyt Jancsinak hívták, a vőlegényt Juliskának. Három napig állt a bál, és olyan temérdek töltött káposztát ettünk, hogy még most is csikarja a hasamat a tökmag!

Végezetül felszántottuk a Tiszát, vetettünk bele lúdfüvet, nyúlfüvet, fenkövet, s mire megjött a tél, termett is az három kéve bidres-bodros, cikkes-cakkos, salamánkos pogácsát!

Így volt, nem másképp!Aki a mesét egy hallásból ugyanígy elmondja, ügyesebb, mint én.

a) Mese volt ez valójában? Miért? Indokolj!

b) A mesemondó egyes szám első személyben adja elő a történetet. Mit gondolsz, mi a célja ezzel?

c) Milyen célt szolgált ez a mese?

d) Olvasd el a mesekezdést! Mit jelez ez számunkra?

e) Olvasd el a mesebefejezést! Mire utal a felhívás?

f) Emlékezz vissza, hány „képtelenséget” tudsz felidézni a mese szövegéből!

g) Két perc alatt ki tud több furcsaságot aláhúzni a történet szövegében?


Fektessünk hangsúlyt arra, hogy nem minden hazugság nevettető, humoros. Utaljunk az előző mese példájára. A feladatot a gyerekek házi feladatként fejezzék be otthon.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív írás, illusztráció készítése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás, illusztráció készítése

7. Hazudj egy nagyot! Írd és rajzold is le, hogy mi „történt” veled!



137. oldal

20 PERC

T/8.


Egy újabb hazugságmesével ismerkednek meg a diákok, amelyet Kriza János gyűjtött, tehát tájvál-tozatokat is tartalmaz. A tanulók megfi gyelhetik, hogyan változott a köznyelv az elmúlt évszázad alatt, illetve felfedezhetik a köznapi beszéd és a népnyelv különbségeit.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, összehasonlítás, szómagyarázat


M u n k a f o r m á k : egyéni, páros


8. Olvasd el a mesét! Kriza János, a mese gyűjtője ragaszkodott a mesemondó szavaihoz, kifejezéseihez, próbálta meg-

őrizni az élőbeszéd nyomait. Olvasás közben húzd alá egyenes vonallal azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeket nem ér-

tesz, hullámos vonallal azokat, amelyeket ma nem így használunk!


HAZUG MESE(Kriza János gyűjtése)

Egyszer megindulék a malomba, négy ökörrel, szekérrel. A szekeremen volt négy zsák búza, de mikor mennék egy hágón, hát nem bírják az ökrök a szekeret. Én bizony nekiálltam, a négy ökröt kifogtam, felültettem a szekérbe, a négy zsák búzát pedig befogtam a helyükbe. Ahajt úgy kivittek, mint a szél. Elmegyek Kádácsba, a malomba. Hát a malom nincs otthon, elment eprészni. Ahajt felütöttem az ostornyelemet az ökrök eleibe, s elmegyek, hogy a malmot keressem meg. Hát megtaláltam az ol-dalban, ahogy eprészett. Szedek köveket a kezembe, úgy hajigáltam onnét haza. Nézem az ostorom nyelét, hát amíg kijártam az erdőre, akkora jegenyefa nőtt belőle, hogy a teteje szinte a felhőket érte. Szököm a tetejébe, hát látom, hogy már a seregélyek egy likba bele is költöztek. Én bizony felhágok, hogy vegyem ki a fi ait, hát a kezem nem fér be a likon. Én bizony fogtam magam, belebújtam. Megra-kom a kebelemet madárfi akkal, hát nem férek ki a likon visszafelé. Eszembe jut, hogy otthon van ne-kem egy rozsdás fejszém. Fogtam magam, elfutottam haza, igen hamar kivágtam a likat, kibújtam.

De hát engem úgy repítettek a seregélyfi ak, mint a szél. Egyszer megoldódik a harisnyám szíja, az ingem kicsúszik, s a seregélyfi ak kirepültek. Úgy beleestem egy tóba, hogy legalább háromszáz szekér halat kiütöttem. Csakhamar odajön egy mezítelen purdé, ahajt a kebelibe berakja, mind el-viszi. Én a tóból ki akartam mászni, de nem tudtam. Hát látom, hogy ott a martján szökdösik egy kicsi leánykamadár. Hívom, hogy húzzon ki onnét, de hát bizony nem jön. Megharagszom, kapom a fejszémet, úgy belehajítom abba a kicsi madárba, hogy a tolla mind lejött róla, az egész környéket mind ellepte.

Egyszer kivánszorgok nagy bajjal, hogy keressem meg a fejszémet a tollúban, de hát sehol sem kapom. Én bizony fogom magam, meggyújtom a tollat. A hamuban keresni kezdem a fejszémet, hát csak a nyelét kapom meg, a fejsze elégett. Megyek a malomba, hogy lássam, meg van-e őrölve a gabonám. Hát a víz megitta az ökrömet, keresem a vizet, hát a malom elvitte, én ott maradtam a nagy semmivel.

a) Készíts szószedetet! A szövegben található kifejezések mellé írd le a ma használatos alakokat is!

EREDETI SZÓ, KIFEJEZÉS NAPJAINKBAN HASZNÁLT MEGFELELŐJE

b) Nézzétek meg egymás megoldását, majd egészítsétek ki a táblázatot a hiányzó kifejezésekkel!



138. oldal

25 PERC

T/9.


• A szövegértés fejlesztésére alkalmas a feladat. Hozzunk létre heterogén csoportokat, melyben első lépésként egyéni munkaformában kezdenek dolgozni a gyerekek. Önállóan kell eldönteniük, hogy mely információk fontosak számukra, mi az, ami új, ami megjegyzésre érdemes.

• A párok egyeztetik választásaikat, majd a 4-6 fős csoportok hangolják össze a véleményeket. Az együttműködés végén ismertetni kell az elkészült vázlatot, mely minden csoportnál más és más, mert három különböző szöveggel dolgoznak a tanulók. Így minden csoport képet kap a többi szöveg tartalmáról. A csoportvezető arról számoljon be, hogyan folyt az egyeztetés a csoport tagjai között, mindenkinek érvényesült-e a véleménye.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatkeresés, adatrendezés, együttműködés, vázlatkészítés


M u n k a f o r m á k : egyéni, heterogén párok és csoportok


9. Olvassátok el a szöveget! Húzzátok alá a számotokra lényeges, új információkat! Önállóan dolgozzatok!

A) Válasszatok szószólót és csoportvezetőt, akik a csoport munkáját bemutatják az osztálynak!

A mesemondó büszke volt tudományára, már csak hiúságból is hagyta magát kéretni a hallgatóságtól. Ha elcsendesültek az összegyűlt emberek, mesélni kezdett: „Hol volt, hol nem volt...” – s a hallgató máris belépett a mese világába, ahol nem a földi törvények uralkodnak, ahol a csoda természetes dolog, s ha valamelyik mesehőssel nem esne meg, már nem is lenne mese a mese. Hol játszódik le a történet? „Az Óperenciás-tengeren és az üveghegyeken is túl, ott, ahol a kis malac túr” – s ezzel a mesélő máris biztosította hallgatóságát, hogy amit elmond, az nem ezen a világon történik. A mese-hős igen gyakran a szegény asszony vagy a király legkisebb fi a, akit testvérei csúfolnak vagy bántanak, de ő elindul szerencsét próbálni. „Megy, mendegél hetedhét országon keresztül”, találkozik egy öreg-asszonnyal, akit megszólít, további útját tudakolva: „Adjon isten, öreganyám!” – mire az öregasszony így válaszol: „Szerencséd, fi am, hogy öreganyádnak szólítottál” – majd segít neki, hogy célját elérje. Különböző akadályokkal kell megbirkóznia, sárkányokkal viaskodnia, de csodálatos módon termé-szetfeletti erő szállja meg, mindenkor és minden nehézséget legyőz, legyűri a legerősebb ellenfeleit is. A mese végén várja a megérdemelt jutalom, a gondtalan élet, legalább a fele királyság s a király egyetlen lánya vagy a három lány közül a legszebb.

A mesének különös tulajdonsága, hogy bár a hallgatóság tudja: „ez csak mese” – az első mondat után mégis elfogadja a sosem volt dolgáról szóló történetet, és a továbbiakban természetes minden,


ami a mesehőssel történik. A mesékben a legbecsületesebb törvények uralkodnak. A jó mindig el-nyeri jutalmát, a szegény, elnyomott legkisebb fi ú a győzelmével nem él vissza, hanem segít szülein, gyakran még rossz testvéreinek is megbocsát. A jótett fáradsága mindig megtérül. Ha útja közben önzetlenül segített valakinek, az viszontsegít a legválságosabb pillanatban.

A rossz is biztosan megkapja méltó büntetését. A mesében az igazság törvényei vezérlik a mese-hősöket. Titokzatos természetfeletti segítséget kapnak. Táltos ló repíti őket, varázsgyűrű segítségével óriások sietnek megmentésükre, győzhetetlen kard, sérthetetlenséget biztosító ing vagy vezényszóra ütlegelő bot, a keresztanyától kapott két kicsi bocskor és ostor áll szolgálatukra.

(Kósa László–Szemerkényi Ágnes: Apáról fi úra. Néprajzi kalauz. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1973. 236–238. p.)

a) Vitasd meg pároddal, mit húztatok alá és miért! Egyezzetek meg a legfontosabb elemekben!

b) A következő lépesben a csoport beszélje meg, és jusson egyezségre, hogy melyek a legfontosabb adatok.

Alakítsátok ki a csoport által elfogadhatónak ítélt változatot, és írásban, vázlatkészítéssel zárjátok a feladatot!

c) A csoport szószólója ismertesse a vázlatpontokat, a csoportvezető pedig röviden értékelje a mun-ka menetét!

B) Válasszatok szószólót és csoportvezetőt, akik a csoport munkáját bemutatják az osztálynak!

Szép számmal vannak olyan hősök, aki a velük született nagy erővel vagy valahol szerzett különös tehetséggel tűnnek ki. Ilyen a hatalmas étvágyú Erős Jankó, aki elkergeti az ördögöt, és saját vállán viszi el a király egyévi búzatermését. A háborúból megtérő katona egy koldustól azt a tulajdonságot kapja, hogy nyúllá, galambbá és hallá tudjon változni, ha szüksége lesz rá. Ez az átváltozás segít neki, hogy el tudja venni a háborúskodó király győzhetetlenné tévő gyűrűjét, majd a király lányát feleségül kapja. Mindnyájan ismerjük Babszem Jankó történetét, aki olyan kicsi, mint egy bab- vagy borsszem, de veszedelmes kalandokra vállalkozik, és végül apját nagy vagyonhoz juttatja.

Ezek a hősök mind a tündérmesék alakjai. A magyar népmeséknek több mint a fele tündérmese. De ellentétben a nevével, tündérek viszonylag ritkán szerepelnek benne, Tündér Ilona is csak ritkán bukkan fel. Inkább a nyugat-európai mesék népesek a tündérlányokról.

A mese világa a falusi élet hű tükörképe is. A király palotája olyan, mint egy módos gazda háza; a király is olyan ételeket eszik, mint a parasztember ünnepnap. Másrészt viszont Tündérország képe is ez a világ. A küszködő, dolgos emberek lelkében élt a vágy, hogy nekik is sikerüljön valami az életben, ők is élhessenek jobban, de ez a mesében is, az életben is csak csoda segítségével volt elérhető. S ezek a vágyak és álmok ha máshol nem, a mesében megvalósultak. Itt nincs távolság, nincs leküzdhe-tetlen akadály, nemcsak a hős, de a hallgató is biztos a szerencsés végben. Hallgatása ezért is szerez különös gyönyörűséget nekünk, mert végig tele van eseményekkel, amit a jó mesélő még fokozni tud azzal, hogy változtatja hangszínét, előadásmódját. Amikor a főhős szólal meg, magabiztos és derűs hangon tolmácsolja szavait, ellenségei mondatai pedig borongós, rosszat sejtető hangon hangzanak el. A hős három, mind nehezebb kalandon megy át, de e megpróbáltatások közben is sok apró kis mozzanat gazdagítja a történetet. S mindez olyan változatosan és színesen bonyolódik, hogy szinte természetes módon ragadja magával hallgatóját a mindennapi világból, s átéli a hős kalandjait, az izgalmakat s végül sikerét. Különös súlya, élményereje van a mesének, hiszen a szórakoztatás közben


a mellőztetések, igazságtalanságok gondjai ugyanúgy elfelejtődnek, mint ahogy a mesében a hős problémái megoldódnak. A mesék általában hosszúak, egyik-másik egy-két óráig is eltart, különösen akkor, ha a mesélő észreveszi, hogy jó hallgatókra talált. Ilyenkor tovább bonyolítja a hős útját, újabb akadályokat gördít elé. Így alakult, bonyolódott a mese sok-sok emberen, sok-sok évszázadon keresz-tül, amíg a mai, csiszolt és az irodalmi alkotásokkal vetekedő formája kialakult.

(Kósa László–Szemerkényi Ágnes: Apáról fi úra. Néprajzi kalauz. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1973. 238–240. p.)





C) Válasszatok szószólót és csoportvezetőt, akik a csoport munkáját bemutatják az osztálynak!

A magyar mesék másik nagy csoportja az úgynevezett novellamese. Főszereplőit olykor-olykor még segítik a csodás lények, de céljuk elérésében már nagyrészt a maguk földi emberségére, ügyességére vannak hagyatva. A történet kicsit rövidebbre fogott, az események nem hömpölyögnek olyan szé-les áradással, mint a tündérmesében. A hősök helyes emberi magatartása, bátorsága itt is megkapja jutalmát.

A harmadik csoport, az állatmesék kedvelt alakjai a farkas, a róka és a medve. A viadalokban min-dig a butább a vesztes. Az állatok is mindig valamilyen emberi tulajdonságot képviselnek. Sok mese az állatok és az emberek kapcsolatáról szól, itt viszont az ember győz, aki eszével, találékonyságával a nagyobb testi erejű állatokat legyűri.

A mesék közeli rokonai az anekdoták is. Az anekdota vidám hangú, rövid, csattanóval végző-dő történet, amelyet a mesélő mint megtörtént dolgot mesél el, és a hallgatóság hitelt is ad neki. Mindennapi történet, de különös, többnyire humoros eseményt dolgoz fel. Megnevettet, vagy va-lakinek a kinevetésére bíztat, legtöbbször olyanéra, aki ezt meg is érdemli, mert mulya, ügyetlen, vagy éppen rosszakaratú, s pórul is jár az anekdota végén. Máskor viszont híres emberek állnak a középpontjában. Az anekdota nem jellemzi külön hőseit, az események nem hömpölyögnek olyan széles áradással, mint a mesében. Valami történik, aminek eredménye egy váratlan fordulat, ami a csattanót is meghozza, vagyis az anekdota végét. Az anekdota már az ókorban ismeretes volt, és ma is elterjedt és kedvelt műfaj az irodalomban, népköltészetben egyaránt. A múlt században nagy hatással volt elbeszélő irodalmunk fejlődésére. Több írónk művészi alkotó módszere anekdo-ták sorára építeni az írások cselekményét. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán a társas életben is kitűnő anekdotázó hírében állt.

Vannak világszerte ismert anekdotahősök, akikhez sorozatnyi történet kapcsolódik. Ilyen az arab-török világban Naszreddin Hodzsa, ilyen volt a középkori Németországban és a szomszédos orszá-gokban Till Eulenspiegel vagy a magyar és a környező népek – főleg a szerbek és horvátok – körében Mátyás király. A népköltési anekdoták másik irányának kedvelt hősei az imposztorok, akik ügyessé-gükkel, ravaszságukkal, találékonyságukkal vívják ki elismerésünket, vagy ellenkezőleg, a buta em-



143. oldalT/10.

házi feladat

berek, akiket rá lehet szedni, vagy akik felesleges dolgot csinálnak, s ezért megérdemlik, hogy kine-vessük őket. Gyakori hőse az anekdotának az egyszeri ember is. A róla szóló történeteket példaként mesélik el, ha valakivel valamilyen nevetséges dolog esett meg. A humor forrása az, hogy a szereplő személyek kicsinyes, jelentéktelen célokért nagy buzgalommal, de nem okosan cselekednek, tehát érdemesek arra, hogy kinevessük őket. A rövid terjedelmű cselekmény elmés fordulatokon keresztül jut el a csattanóig, a szereplőket csak tetteivel jellemzi.

Az egyszeri ember alakja nemcsak anekdotáinkban, tréfás történeteinkben, meséinkben fordul elő, hanem szólásaink között is gyakran találkozunk vele. Úgy járt, mint az egyszeri ember – mondja a szó-lás, s ezt különböző alkalmakkor hallhatjuk. Ha például valaki azt keresi, ami körülötte van, és mégse látja, akkor a fenti szólás értelmezéseként még hozzáfűzik: kereste a fehér lovat, amelyen ült!

(Kósa László–Szemerkényi Ágnes: Apáról fi úra. Néprajzi kalauz. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1973. 236. p.)






A nagyotmondó huszár története jellegzetes változata a tréfás mesének. Visszatérhetünk arra a kérdésre, mikor is tréfás a nagyotmondás, illetve mik lehetnek a következményei.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasástechnika, humorérzék, szerepészlelés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, feladatmegoldás

10. Olvasd el a mesét, majd válaszolj a következő kérdésekre!



144. oldal

25 PERC

T/11.

Alternatív feladat

NAGYOTMONDÓ HUSZÁROK

Mikor a huszár hazajött Talijánországból (Olaszország), elmesélte, ott olyan nagy káposztát látott, hogy az egész ármádia, ha meleg volt, aláment, hogy hűvösben legyenek. És akkora méhet látott, mint egy ló.

– Hát a kaptár mekkora volt? – kérdezték tőle.– Hát csak akkora, mint nálunk – felelte a huszár.– Hát akkor hogy ment be a méhecske? – kérdezik tovább, de a huszár nem hagyta magát zavarni,

azt mondja:– Akkorra már eljöttem.– Ez semmi! – mondja egy másik huszár. Mikor mi Pojákországban voltunk, olyan nagy üstöt lát-

tam csinálni, hogy mikor a kovácsok az egyik felét kalapálták, azok, akik a másik felében dolgoztak, nem hallották a kalapálást.

– Mit csináltak azzal a nagy üsttel? – kérdezi a Talijányországban járt huszár.– A te káposztádat főzték meg benne – volt a válasz.

a) Kik a történet szereplői? Mely országokban járt a két huszár? Milyen valótlanságokat állítanak a katonák?

b) Hogyan ítélitek meg a két huszár magatartását? Mindkét huszárra igaz a címben olvasott jelző, hogy nagyotmondó?

c) Mi a humor forrása a történetben?


• A mellékelt képeken látható személyek és az osztályban lévő tanulók számától függően alakítha-tók ki a csoportok, hogy mindenki szerephez, megszólalási lehetőséghez jusson. Hagyjunk időt a tanulóknak, hogy részletesen elemezzék a képet. Egy-egy irányított kérdéssel továbbvihetjük a munkát azoknál a csoportoknál, ahol elakadtak a gyerekek.

• Az előadásnál ne a kellékekre fordítsanak nagy fi gyelmet a tanulók, hanem az emberek megje-lenítésére, gondolataik megfogalmazására. Minden jelenetet közösen értékeljünk az előzetesen megbeszélt szempontok szerint.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kommunikációs készség, karakterjegyek megfo-galmazása, együttműködési készség




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szerepjáték, megbeszélés

11. Nézzétek meg alaposan a képet!

a) Figyeljétek meg az embereket, a helyszínt, a ruhákat, a környezetet! Kik lehetnek ők? Ki az, aki még hozzátartozik a képhez?

b) Milyen szituációt örökített meg a rajzoló?

c) Vajon mire gondolhatnak a képen látható emberek? Nézzétek meg alaposan az arcukat, tekintetüket, testtartásukat! Ennek alapján alkossatok egy két-három mondatból álló szöveget, amelyet elmondhattak volna

ebben a szituációban! A láthatatlan fényképész is megszólalhat!

d) Jelenítsétek meg élőképben a fényképen látható helyzetet! Osszátok szét a szerepeket és a szövegeket! A csoport egyik tagja vállalja a játékmester szerepét,

aki a kérdésekre a csoport nevében válaszol, majd egy-egy érintésével élővé varázsolja a képen látható személyeket.

e) A bemutatott élőképeket alaposan fi gyeljétek meg, és értékeljétek, mennyire hűen tükrözték a képen látható szituációt!


145. oldal

20 PERC

T/12. Alternatív feladat

+ házi feladat


• Az első órán elkezdett és folyamatosan gyűjtött anyag, valamint az olvasmányok segítségével elvégezhetjük a mesékről tanultak összefoglalását.

• A fürtábra segítségével különböző szempontok alapján lehet csoportosítani a meséket, a mesék jellemző jegyeit. A közösen végzett munka során a gyerekek ki tudják egészíteni a közös ábrát, majd a mások munkájával való összevetés után teljessé lehet tenni.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézis, problémamegoldó gondolkodás, együttműködés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, vita, szemléltetés

E s z k ö z ö k : csomagolópapír, fi lc, ragasztó stb.

12. Rendezzétek fürtábrába a Mesetárban összegyűjtött információkat!

a) Alakítsatok ki egy olyan ábrát, amely minden fontos tudnivalót tartalmaz a mesékről!

b) Az ábrát tervezzétek meg, majd csoportmegbeszélést követően rajzoljátok fel egy csomagolópa-pírra, és helyezzétek el úgy a falon, hogy mindenki láthassa!

c) Nézzétek meg a többi csoport munkáját is, és értékeljétek az elkészült „műveket”!


10. lépés

45 PERC

T/13.

A fejezet elején kapott feladatok megoldásának bemutatása


A fejezet elején megbeszélt feladatok bemutatására teremtünk lehetőséget. A tanulók az otthon egyénileg vagy csoportosan elkészített munkáikat mutatják be társaiknak, beszámolhatnak gyűj-tőmunkájuk eredményéről. Az így elkészült tablókat kiállítás keretében az iskola többi tanulója és a szülők is megismerhetik.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, szóbeli szövegalkotás, feladatmegol-dó, logikai-algoritmikus együttműködés


M u n k a f o r m á k : egyéni, páros vagy heterogén csoportok

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : előadás, magyarázat, szemléltetés, tanulói portfolió

VISSZA A MESÉHEZ!

FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP

Név: ................................................................................................. Osztály: ....................................

Iskola: ...........................................................................................................................................................................

Dátum: ............................................................................................

1. Folytasd az alábbi, mesékből kiragadott mondatokat!

a) Szerencséd, hogy .....................................................................................................................

b) Itt a vége, ....................................................................................................................................

c) Hol jársz itt, ahol ......................................................................................................................

d) Jó tett helyébe ...........................................................................................................................

2. Oldd meg az alábbi meserészlettel kapcsolatos feladatokat!

a) Számozással állítsd helyes sorrendbe az összekeveredett mesei részleteket!

„Másnap a második királyfi próbálkozott meg, de neki sem volt sokkal nagyobb szeren-cséje: kétszáz gyöngyszemig jutott estéig, s ahogy a nap leáldozott, kővé vált.”

„Kora reggel nekilátott a munkának, keresett-kutatott a sűrű mohában, de hiába, nehéz dolog volt ez, nagyon lassan ment. Látta szegény fi ú, hogy nem viszi sokra, elbúsult a sorsán, leült egy kőre, és bánatában sírva fakadt. Hát ahogy ott ült és búsult, va-lami neszezés támadt előtte a fűben. Fölnézett, s mit látott? Jött a hangyakirály ötezer hangyával glédába sorakoztak, aztán rajta! – szaporán sürögve-forogva hordani kezdték Tökfi lkó lábához a csillogó gyöngyszemeket. Nem telt bele sok idő, együtt volt mind az ezer. Akkor a hangyakirály odaállt a gyöngyrakás mellé, tisztelgett a csápjaival, és azt mondta:

– Megmentetted az életünket, hát mi is megmentettük a tiédet. Azzal ahogy jöttek, egykettőre el is tűntek a fűben.

A királyfi összeszedte a gyöngyöket a sapkájába, bement a kastélyba, letette az egészet a szürke kis emberke asztalára…”

1

1

1

1

Összesen 4

4

„Végigmentek egy sereg termen és folyosón, végül egy nagy csarnokba léptek; ott az emberke szótlanul rámutatott egy kőtáblára. A táblába felirat volt belevésve. A királyfi olvasni kezdte:

Ezt a kastélyt elvarázsolták, de aki a következő három feladatot megoldja, megválthat-ja. Először: az erdőben a mohában szétszórva rejlenek a királykisasszony gyöngyei., szám szerint ezer gyöngyszem. Ezt kell összekeresni, de ha alkonyatig akár csak egy is hiányzik az ezerből, aki keresi, kővé válik.”

„A többi már nem is érdekelte a királyfi t; ment egyenest az erdőbe, és egész álló nap a gyöngyöket kereste., de estélig nem talált többet száz szemnél. Úgy járt, ahogy a táblán meg volt írva: kővé vált.”

b) Milyen nyelvi elemek segítettek a helyes sorrend megtalálásában? Írj öt példát indoklással!

1. ....................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

2. ....................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

3. ....................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

4. ....................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

5. ....................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

c) Adj címet az összerakott történetnek!

.....................................................................................................................

10

1

F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A D A T L A P • 2 . O L D A L

d) Legfeljebb tíz mondatban írd meg a történet előzményét!

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

5


e) Melyik mesei csoportba tartozik ez a mese? Karikázd be a helyes válasz előtti számot!

1. varázsmese 2. novellamese 3. csalimese 4. hazugságmese

f) Írj három érvet, amellyel indokold előző válaszodat!

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

3. Olvasd el az alábbi rosszul leírt meserészletet, és válaszolj a kérdésekre!

„Egyszer megindult a malomba, négy ökörrel, szekérrel. A szekerén volt négy zsák búza, de mikor menne egy hágón, hát nem bírják az ökrök a szekeret. Bizony nekiállt, a négy ökröt kifogta, felültette a szekérbe, a négy zsák búzát pedig befogta a helyükbe. Ahajt úgy kivit-ték, mint a szél. Elmegy Kádácsba, a malomba. Hát a malom nincs otthon, elment eprészni. Ahajt felütötte az ostornyelét az ökrök eleibe, s elmegy, hogy a malmot keresse meg. Hát megtalálta az oldalban, ahogy eprészett. Szed köveket a kezébe, úgy hajigálta onnét haza. Nézi az ostora nyelét, hát amíg kijár az erdőre, akkora jegenyefa nőtt belőle, hogy a teteje szinte a felhőket érte…”

a) Milyen mesei csoportba tartozik az olvasott mese?

.........................................................................................................................................................................................

b) Mi benne a hiba?

.........................................................................................................................................................................................

1

3

Összesen 24

1

1


c) Írd le a szöveget úgy, hogy megfeleljen a mesei csoport szabályainak!

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................................

3

Összesen 5


4. Igaz-hamis? I betűvel jelöld az igaz, H betűvel a hamis állításokat!

a. A varázsmesék története bármelyikünkkel megtörténhetne.

b. A csalimese terjedelme hosszú.

c. A novellamesében az eszes, furfangos szereplő nyeri el jutalmát.

d. A mai mesékben sok a csodás elem.

e. A varázsmesékben gyakoriak az átváltozások.

f. A csalimesével a mesemondó becsapja a mesehallgatókat.

g. A láncmesében gyakori szereplő a sárkány.

h. A varázsmese hősének általában három próbát kell kiállnia.

i. A mai mese szereplői gyakran gyerekek.

j. A varázsmesében a hősnek lehetnek állatok a segítői.

Összes pontszám: 43 pont

Elért pontszám: ......................

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen 10


MEGOLDÓKULCS A „VISSZA A MESÉHEZ!”

FEJEZETZÁRÓ FELADATLAPHOZ

1. Folytasd az alábbi mondatokat, amelyekkel mesékben találkozhatunk!

a) Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál.b) Itt a vége, fuss el véle!c) Hol jársz itt, ahol a madár se jár?d) Jó tett helyébe jót várj!

2.

a) A helyes számozás: 3. 4. 1. 2.

b) Bármely utaló elemek jó példát szolgáltatnak, illetve a kihagyások. 1 pontot adjunk a jó, megfelelő példára, és 1 pontot a megfelelő indoklásra. A részfeladatra tehát összesen 10 pont adható.

c) A pontozás szempontja: legyen a cím összefüggésben a szövegrészletben olvasható történettel.

d) Az értékelés szempontjai: Ne legyen stílustörés a tanuló által alkotott és a mesei szöveg között. Szerepeljenek az alkotott szövegben a varázsmesék jellegzetes elemei (mesekezdő formula, útnak in-

dulás, a hálás állatok motívum, és annak sztereotípiája, a „jó tett helyébe jót várj” gondolat. Nem hiba, ha ez utóbbi mondat nem szerepel az alkotott szövegben, de a cselekmény utaljon rá.

e) 1. varázsmesef) Lehetséges érvek: A szereplő királyfi . Hárman próbálkoznak a feladattal, s a harmadiknak sikerül. Van benne varázslat (kővé válás). Állatok segítik a szereplőt. Megértik egymást az ember s az állatok. A fentieken kívül természetesen más megfogalmazás, illetve egyéb megoldások is elfogadandók, ameny-

nyiben a műfaj jellemzőinek megfelelnek.

3.

a) Hazugmese (hazugságmese)

b) A hiba, hogy egyes szám harmadik személyben íródott (a hazugmese jellemzője az egyes szám első személyű elbeszélés).

c) A maximális pontszám akkor adható meg, ha legfeljebb egy hibával sikerült a tanulónak transzformálnia a szöveget. Két hiba két pont, három hiba egy pont, négy vagy annál több hiba esetén nem jár pont.

4. Igaz-hamis? I betűvel jelöld az igaz, H betűvel a hamis állításokat! a. H b. H c. I d. H e. I f. I g. H h. I i. I j. I

F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A D A T L A P M E G O L D Ó K U L C S

Documents

Szövegértés A 5 Tanár IV.fej II.tord · Hol van a macskák réme, Frakk? Hol van Mirr-Murr, Oriza-Triznyák? Hol Pöszke, Vackor, hol Kobak? És hol vannak még oly sokak… A