Szövegértés A 5 Diák I.fej III.tord · PDF fileváltozott: napjainkban általános, hogy a férﬁ ak köszönnek előre a nőknek. Ismerünk olyan szokást is, mely szerint: aki

1Tanulói munkatankönyv

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ S Z A R K A J U D I T

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

FELELÕS SZERKESZTÕ K Ó R Ó D I B E N C E

G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© S Z A R K A J U D I T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINIOVA KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: CSELIK TIBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

Tanulói munkatankönyv

O T T H O N

F e j l e s z t ő k

Arató László Molnár Cecília Papp Ágnes Rung András

T A R T A L O M

O T T H O N

5. o l d a l M E G É R K E Z É S – I S M E R K E D É S

3 1. o l d a l B E S Z É LG E T É S I S K O L A I H E LY Z E T E K B E N

49. o l d a l C S A L Á D O K K Ö Z E L É S T Á VO L

7 7. o l d a l J Ó A K É R D É S!

9 9. o l d a l A M É ZG A C S A L Á D É S E G Y É B C S A L Á D O K

127. o l d a l OT T H O N R Ó L , C S A L Á D R Ó L – V E R S B E N

M E G É R K E Z É S – I S M E R K E D É S 5

1 . M E G É R K E Z É S – I S M E R K E D É S

Kedves Anya és Apa,

megérkeztem Magyarországra. Nagyi meg Kornél voltak a repülőtéren. Nagyi azt monta, Kornél az unoka-testvérem, és Pécsen lakik, de most nem. Mi az az uno-katestvér? Az unoka testvére? De az én testvérem nem Kornél, hanem Luca. És nem értem, amit mond. Azt igen, amit nagyi. De Kornél fura szavakat mond, ojanokat, hogy csőváz meg baró. A repülőn jó volt, fi lmeket néztem. De egy néni mindig beszélgetni akart velem, hogy miért jö-vök egyedül, meg ijenek, én meg nem akartam.

A nagyi lakása egész jó a hatodik emeleten van, van külön szobám és van PC is, de az a napaliban és Kornél mindig jáccik vele. Most elment, ezér tudok levelet írni. Nagyi azt monta, hogy internet csak miattam van, mert ti montátok, hogy legyen nekem. Szerinte nagyon drága, és nem is jó semmire. Félek hogy ki fogja kapcsoltatni. Szóljatok neki hogy ne csináljon ijet, mert nem fogunk tudni levelezni. Azt monta, irjak papiron levelet. De mi-ért? Soha nem irtam papiron levelet. Hétfőn évnyitó lesz. Remélem kedvesek lesznek az osztálytársaim. Irjatok ne-kem, mongyátok meg Chrisnek, hogy ő is, sziasztok

Ábel

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

1. Képzeld el, hogy kilenc, számodra idegen emberrel hajótörést szenvedtél. Egy pici lakatlan szigetre vetett benneteket a tenger. Ott találtatok egymásra.

a) Beszéljétek meg, milyen érzelmeket válthatott ki a hajótöröttekből a találkozás. Célotok, hogy minél pontosabban jelenítsétek meg az érzelmeket.

b) Játsszátok el, hogy rátaláltok egymásra a szigeten!

(1) Mutatkozzatok be egymásnak!

(2) Nyugtassátok meg egymást, hogy nincs okotok félelemre!

c) Értékeljétek egymást!

(1) Valóban megnyugtatóak voltak-e a jelzések?

(2) Próbáljátok megfogalmazni, leírni azokat a mozdulatsorokat, arckifejezéseket, test-tartásokat, amelyeket megnyugtatónak ítéltek!

(3) Ki, mit csinált, amikor „megnyugtató” volt?

2. Hogyan tovább?

a) Hogyan érintkezik a csapat azzal a fi atalasszonnyal, aki nem beszéli a többiek nyelvét?

b) Készítsetek képes szótárt azokból a szavakból és kézjelekből, amelyek feltétlenül kelle-nek az együttműködéshez!

K É P E S S Z Ó T Á R

S Z A V A K - F O G A L M A K R A J Z O K , K É Z J E L E K


8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

3. Szerencsésen megmenekültök a szigetről. Néhány nap pihenés után ünnepsé-get rendeznek a tiszteletetekre, amelyen a sajtó képviselői is jelen vannak.

a) Milyen változásokat tapasztaltok magatokon és egymáson? A megadott szempontok alapján gyűjtsétek össze ezeket!

b) Vitassátok meg, mi és miért változott meg! Mi mindentől függ, hogyan beszélünk, visel-kedünk?

SZEMP ON TOK SZ IG E T EN ÜNNEP SÉG EN

Ö L T Ö Z E T

V I S E L K E D É S

K Ö S Z Ö N É S

B E S Z É D

K É Z J E L E K

c) Olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre!

Ha egymást tájékoztatjuk gondolatainkról, szándékainkról, érzelmeinkről stb., akkor ÜZENETEKET küldünk egymásnak. Ezt hívjuk KOMMUNIKÁCIÓNAK. Kommunikáció lé-tezhet ember-ember, állat-állat, ember-állat, ember-gép, gép és gép között is.

Nézzünk néhány példát: Az állatok hangjukkal és viselkedésükkel számos dolgot tud-nak közölni egymással és az emberrel. Például: jelzik a veszélyt, a táplálékot, elüldözik egymást saját területükről. De az emberekkel ellentétben számos dolgot nem tudnak közölni, például nem tudják kifejteni a véleményüket, nem tudnak a múltról és a jövőről „beszélni”.

Amikor a számítógépet használjuk, valójában utasításokat adunk a gépnek, „aki” eze-ket az utasításokat feldolgozza, és válaszol rájuk. A fenti feladatokban megtapasztaltuk, hogy mi mindenre van szükség az emberi érintkezésben. Ezt foglaljuk most össze!


A kommunikáció létrejöttének elengedhetetlen feltételei

A kommunikáció létrejöttéhez legalább két fél kell. Az egyik, aki az üzenetet közli, a másik, aki az üzenetet kapja. Az üzenetet adó személyt: KÖZLŐNEK vagy beszélőnek, aki az üzenetet kapja, BEFOGADÓNAK vagy megszólítottnak nevezzük.

A befogadó vagy hallgató nem hallgat igazán, valamilyen módon válaszol (reagál) a közlő/beszélő által elmondottakra. Ezeket a válaszokat szavakkal (pl. igen, ühüm), il-letve mozdulatokkal, arckifejezéssel, tekintettel is lehet jelezni (pl. bólogatással, hom-lokráncolással, ásítással, mosollyal).

A résztvevők tartózkodhatnak egy helyszínen, de távol is lehetnek egymástól (tele-fonon beszélgetnek, leveleznek, sms-eznek, e-maileznek, chatelnek). Ahhoz, hogy a felek értsék egymást, ismerni kell az egymásnak küldött üzenetek jelentését, azaz közös nyelvet kell használniuk. Ebbe beleértendő a test nyelve is (arckifejezésük, kéz-mozdulataik, tartásuk).

Eredményes kommunikáció nem valósulhat meg zavaró körülmények között.

Az eljátszott helyzetekben minden együtt volt. Emberek, közös nyelv, körülmények. Mégis sok minden megváltozott az emberek közötti érintkezésben, abban a pillanat-ban, amikor más körülmények közé kerültek.

4. Gyűjts köszönési formákat!

a) Gyűjts ma használt köszönési formákat!

b) Gyűjts ritkán használt köszönési formákat!

c) Gyűjts szavak nélküli köszönési formákat!

1 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

d) Gyűjtsetek olyan sportokat, amelyekben a küzdelmet kölcsönös üd vözléssel kezdik és zárják! Szerintetek ennek milyen jelentősége van?

5. Mire való a köszönés? Húzd alá a megfelelő válaszokat! Megoldásaitokat be-széljétek meg!

(1) Semmire, régi időkből itt maradt, és csináljuk. De minek?

(2) Ha találkozom valakivel, ezzel jelzem, észrevettelek, nem felejtettelek el, ismerlek stb.

(3) A kapcsolatteremtés első lépése, a kapcsolat egyezményes nyitása.

(4) Szép szokás.

6. Az összegyűjtött köszönési formák segítségével töltsd ki a táblázatot!

SZOKTÁL ÍGY KÖSZÖNNI

SOSEM SZOKTÁL ÍGY KÖSZÖNNI

HA FELNŐTT LESZEL, ELKÉPZELHETŐ, HOGY ÍGY FOGSZ KÖSZÖNNI

M E G É R K E Z É S – I S M E R K E D É S 1 1

7. Vizsgáljátok meg a köszönési formákat!

A) Nézzétek meg alaposan a képeket, és válasszátok ki, melyikhez milyen köszönés illik!

Jó reggelt kívánok!

Csá!

Kezét csókolom!

Pá!

Tiszteletem!

Szia-szia!

Szép álmokat!

Pá-pá!

1 2

3

6

7

8

4

5


B) Gyűjtsetek olyan köszönési formákat, amelyeknek bizonyos esetekben több alakjuk is van! Például: Jó napot! Jó napot kívánok! Csoportosítsátok a több alakú köszönéseket aszerint, hogy miben különböznek egy-

mástól az egyes alakjaik!

C) Gyűjtsetek minél több idegen nyelvből köszönési formákat! Melyek azok, amelyeknek van magyar megfelelőjük, és melyek azok, amelyeknek nincs? Használhattok szótárt és nyelvkönyvet is.

8. A kártyán egy személy neve, rangja vagy foglalkozása van. Képzeld magad a helyébe!

a) Találj ki olyan köszönési formát, amellyel megfelelően köszönthetnének téged egy adott helyzetben!

b) Játszd el a személyt a többieknek: mutasd be jellemző cselekvéseit, mozdulatait, test-tartását!

c) A többiek köszöntsenek téged, mindenki egyenként! Nekik kell kitalálniuk, mi az a kö-szönés, amit vársz tőlük!

d) Aki kitalálta a megfelelő köszönést, az mutathatja be a saját személyét, és így tovább.

e) Ha senki nem találta ki a köszönési formát, amire gondoltál, jelölj ki valakit a többiek közül, és ő folytassa a bemutatást!


9. Olvasd el a szöveget! Használd a margón az alábbi jeleket!

JEL A JEL KIFEJTÉSE, ÉRTELME

√Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel.

–Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseim-nek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellentmondást, utána kell járnom a dolognak.

+Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fon-tos-e tudni, megtanulni.

?Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szövegrészt, tehát segítséget kell kérnem.

* Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe.

Kapcsolatainkat törvények, szokások szabályozzák, melyek országonként, vidékenként, történelmi koronként is eltérhetnek egymástól. Sokféleképpen köszönünk: másként egy régi barátnak, osztálytársnak, rokonoknak, és másként ismerősöknek, tanároknak, neves embereknek. Mint ahogy minden a világon, sokat változik a nyelvhasználat, a szokások, az illem is.

Állítólag régen köszönésképpen összeérintették, összedörgölték az orrukat az embe-rek, vagy földre, térdre borultak a másik előtt, netán hajlongtak egymás előtt. A római polgárok császáruk elé járulva átölelték annak lábát, és megcsókolták a térdét. Később a lábcsókot is divatba hozták. A régi Etiópiában ajkukkal a földet érintve, a törökök kar-jukat a mellükön keresztbe téve köszöntötték egymást.

Korábban az volt az általános, hogy a nők köszöntek előre. Mára ez a szokás meg-változott: napjainkban általános, hogy a férfi ak köszönnek előre a nőknek. Ismerünk olyan szokást is, mely szerint: aki ment, az üdvözölte először azt, aki egy helyben állt. Vagy például aki egyedül volt, annak kellett először köszönnie a csoportban állóknak.

Régen a gyerek kézcsókkal üdvözölte a szüleit és az idősebbeket. A szülőknek adott kézcsók egyes adatok szerint inkább a jobb módú családoknál volt szokás. Régebben a házhoz jövő vendégeknek is kezet kellett csókolni.

Aki gazdagabb volt, azt kalapemeléssel, aki szegényebb, azt a kalap szélének meg-érintésével üdvözölték. A gazdák egymással kezet fogtak, a szegénynek csak az ujja hegyét érintették meg.

Manapság is köszönhetünk szavakkal (pl. Jó napot kívánok!), szavak nélkül, pl. inte-getéssel, és köszönhetünk szavakkal és szavak nélkül egyszerre, pl. kézfogáskor szavak-kal is üdvözöljük a partnerünket.


10. A fenti, köszönésről szóló szöveg alapján válaszolj a kérdésekre! Válaszaidat a vonalra írd!

MIKOR? összedörgölték az orrukat az emberek, aztán földre vagy térdre borultak, hajlongtak egymás előtt.

KIK? átölelték annak lábát és meg-csókolták a térdét, később a lábcsókot is divatba hozták.

HOL? ajkukkal a földet érintve

KIK? karjukat a mellükön keresztbe téve

KIK? Korábban az volt az általános, hogy köszöntek előre.

KI? üdvözölte először azt, aki egy helyben állt.

KINEK? annak kellett először köszönnie a csoportban állóknak.

KI? kézcsókkal üdvözölte szüleit és az idősebbeket.

MIT KELLETT? Régebben a házhoz jövő vendégeknek is

11. Az alábbi párbeszédben húzd alá azokat a szövegrészeket, amelyek a befoga-dó „válaszait” jelentik.

MARI: Tudod, hogy Laci milyen tök rendes.

ÉVA: Aha.

MARI: Képzeld, ráfogták, hogy lopott az öltözőben.

ÉVA: Atyám!

MARI: Egyből mindenki ráfogott mindent. Holnap lesz a fegyelmije.

ÉVA: (Kezét a szája elé teszi.)

MARI: Én leszek ott az osztály képviseletében.

ÉVA: Nagyon ügyes legyél!

a) Karikázd be a fenti feladatban, hogy ki a közlő!

Ha a hallgató nem csupán a beszélő által elmondottakra reagál, hanem átveszi a szót, és a témához új információkkal járul hozzá, akkor BESZÉLŐVÁLTÁS történik, azaz a közlőből befogadó, a befogadóból közlő lesz.


12. Most folytasd úgy a párbeszédet, hogy a befogadó váltson szerepet a közlő-vel! Azaz Éva ne csupán a Mari által elmondottakra reagáljon, hanem vegye át a szót, és járuljon hozzá a témához új információkkal.

ÉVA: A testvérem barátja is hasonló helyzetbe került egyszer. Képzeld el,

MARI:

ÉVA:

MARI:

ÉVA:

MARI:

a) Karikázd be, hogy a beszélgetésben ki a közlő, és húzd alá a befogadó nevét!

Az előbbiekben már megállapítottuk, hogy a kommunikáció résztvevői üzenete-ket küldenek egymásnak. Az üzenetnek lehetnek LÉNYEGES, KEVÉSBÉ LÉNYEGES és LÉNYEGTELEN részletei. Ha kevésbé lényeges vagy lényegtelen részekkel van tele az üzenet, semmitmondónak, terjengősnek mondjuk. A kommunikáció folya-matában zavart okozhat, ha az üzenet túl kevés vagy túl sok adatot, információt tartalmaz.

13. Olvasd el az alábbi párbeszédet!

– Te, Péter, nem láttad a radíromat?– Nem. Nem esett le a földre?– Már megnéztem, de nem találtam…– Milyen színű volt és mekkora?– Ekkora volt és csíkos: piros, zöld és sárga. Olyan jó puha fajtájú.– Ilyen?– Ez az én radírom! Mikor vetted el és honnan?– Ééén???– Te voltál! Azonnal add vissza, vagy különben…– Öregem, te meg vagy húzatva, komolyan mondom. Ez az enyém, kérdezd meg Dénest,

tőle kaptam a születésnapomra a múlt héten. A csíkos radírt és ezt a hozzá illő ceruzát. De nézz csak oda…

– Mit nézzek? Nem érdekel engem a te ceruzád. Hol van Dénes?– Nézz csak oda! Azt hiszem, ők közben megtalálták a radírodat.

a) Játsszátok el a jelenetet! Játék közben fi gyeljétek egymás mozdulatait, hanghordozását, arcjátékát!


b) Milyen mozdulatokkal utaltatok saját magatokra, a befogadóra, illetve a többiekre?

c) Jelöljétek a szöveg mellett azt is, hogy hol tettétek ezeket a gesztusokat!

d) Melyek azok a nyelvi elemek (szavak, szóvégződések, kifejezések), amelyek a beszélő-re, a befogadóra, illetve a kívülállókra vonatkoznak? Gyűjtsétek össze az alábbi táblázat segítségével!

B E S Z É LŐR E V O N AT KOZ I K

B E F O G A D Ó R A V O N AT KOZ I K

K Í V Ü L Á L L Ó K R A V O N AT KOZ I K

Önálló szavak, kifejezések

Szóvégződések

e) Írd át a párbeszédet úgy, hogy ne csak Péterhez szóljon a beszélő, hanem egy egész csoporthoz! Például Péterhez és barátaihoz.


f) Írd át úgy a párbeszédet, mintha Dénes egyedül találta volna meg a radírt!

g) Írj egy olyan párbeszédet, amelyben hasonló a helyzet! Elveszett a focilabdátok, és az osztály téged választott ki szószólónak, hogy kérdezd meg a másik osztálytól, nem lát-ták-e a labdátokat!

h) Húzd alá a megírt párbeszédeknek mindazokat az elemeit, amelyeket megváltoztattál!


14. Olvasd el az alábbi szöveget!

A szövegekben szereplő személyeket és dolgokat az emberi nyelvek különféleképpen jelölik aszerint, hogy milyen szerepet játszanak a beszélgetés vagy elbeszélés szem-pontjából.

Ezeket a szerepeket NYELVTANI SZEMÉLYEKNEK nevezzük. A legfontosabb szerepek: maga a beszélő vagy közlő (első személy), a megszólított vagy befogadó (az ún. máso-dik személy) és a beszélgetésben ilyen aktívan nem részt vevő emberek vagy dolgok (harmadik személy). A magyarban mindhárom fajta nyelvtani személy EGYES VAGY TÖB-

BES SZÁMÚ lehet aszerint, hogy egy vagy több emberről, illetve dologról van-e szó.

Amint láthattátok, a beszélgetés résztvevőire utalhatunk önálló SZAVAKKAL, KIFEJE-

ZÉSEKKEL, és jelölhetjük őket a szavak végén ún. TOLDALÉKOKKAL is. Ezek a szavak, illetve toldalékok jelölik a egyes résztvevőkre utaló kifejezések nyelvtani számát és személyét.

A fenti párbeszédben főleg személyes névmásokkal (én, te, ő, mi, ti, ők), birtokos utaló toldalékokkal (radírom, ceruzád, …) és személyragokkal (találom, találták, …) találkoz-tál. Amikor át kellett írnod a párbeszédet, elsősorban ezeken kellett változtatnod.

a) Egészítsd ki a 13. d) feladat táblázatát a szöveg alapján feliratokkal!

b) Töltsd ki a rendszerező táblázatokat az eddigi tapasztalataid alapján!

I. Személyes névmások

EGYES SZÁM (E.SZ.) TÖBBES SZÁM (T.SZ.)

1. SZEMÉLY

2. SZEMÉLY ti

3. SZEMÉLY

II. Személyragok


1. SZEMÉLY

2. SZEMÉLY találtad (a radírt)

3. SZEMÉLY


III. Birtokosra utaló toldalékok*


1. SZEMÉLY (a mi) radírunk/radírjaink

2. SZEMÉLY

3. SZEMÉLY (az ő) radírja/radírjai

15. Állapítsd meg, hogy az egyes szövegekből milyen fontos tudnivaló hiányzik!

a) Mi hiányzik?

Kedves!

Szeretettel meghívlak az április (szombaton) tartandó születésnapi zsúromra. Címem: Ber-kenye u. 12. Kata

b) Mi hiányzik?

A Városi Színház értesíti kedves vendégeit, hogy március 16-án a című előadás betegség miatt elmarad. Minden a helyszínen visszaváltható.

c) Mi hiányzik?

Próbálta már?

Megszűnt a nehéz fi zikai munka, mert otthonába költözött nagy erejű Jutka. Tiszta már a szőnyeg, tiszta már a padló, ekkora erővel nem bírna csak hat ló.

16. Gyűjtsetek olyan családi fényképeket, amelyeken a szereplők arcán valami-lyen érzelem tükröződik!

a) Cseréljétek ki egymás gyűjteményét, és próbáljátok megállapítani egy „idegen” fotóról, mi történhetett a szereplőjével!

b) Ezután a fénykép tulajdonosa mondja el az eredeti eseményt!

* Figyeld meg, hogy ebben az esetben nemcsak a birtokló személy egyes vagy többes számát tudjuk jelölni toldalékkal, hanem a birtokolt dologét is (egy vagy több radír)!


17. Helyezzétek el az asztalon a képeiteket!

a) Mindketten válasszatok egy-egy képet, de ne áruljátok el, hogy melyik az! Meséld el a történetet, amelynek egy adott pillanatában az általad választott kép készül-

hetett! A párod feladata, hogy kiválassza az asztalon levő képek közül azt (azokat), amely

(amelyek) a történet részei lehetnek. Ha kitalálta, cseréljetek!

b) Mindketten válasszatok egy-egy képet, de ne áruljátok el, hogy melyik az! Írd le a képet, amit választottál! Ügyelj arra, hogy ne toldj hozzá semmit, ragaszkodj ahhoz, ami a képen van! A párod feladata, hogy kitalálja, melyik kép az, amit leírtál! Ha kitalálta, cseréljetek.

18. Olvasd el az alábbi szöveget, majd vesd össze saját tapasztalataiddal!

Egy fénykép egy adott esemény egyetlen pillanatát örökíti meg. Egy családi születés-nap például sok-sok eseményből áll: a családi vacsorát követi a koccintás, majd a torta-evés, majd az ajándékok átadása, kibontása stb. A születésnapról sok-sok kép készülhet, mindegyik csak egy-egy pillanatot képes megörökíteni.

Készülhet kép a megterített asztalról, amelyen azonban nem látszanak a meghívott vendégek. Készülhet kép a tortáról, amelyen azonban nem látható az ünnepelt, csupán az, hogy hány éves. Készülhet kép a vendégekről, vagy az ajándékot bontó ünnepeltről. Azaz egy születésnapi ünnepségről készült fényképek alapján részleteket tudunk meg arról a valóságos eseményről, ami lezajlott. De csupán a képek alapján sokszor nem tudjuk eldönteni, hogy milyen sorrendben követték egymást az események: az ajándék-bontás a tortaevés előtt vagy után volt-e stb.

Amikor egy történetet mesélünk el (vagy írunk le), hasonlóan járunk el, mint a fény-képész, aki a születésnapon fényképez: válogatunk az információk közül, és ezeket a kiválasztott részleteket valamilyen általunk választott rendbe (időrend, oksági kapcsolat stb.) rendezzük a történetszövés folyamán. Lényegtelen vagy kellemetlen részleteket ki-hagyhatunk, másokat – amelyek számunkra valami miatt fontosak – részletezhetünk, „kinagyíthatunk”. Így a történet mesélője is, akár a fényképész, csupán részleteit adja vissza annak az eseménynek, amit elmesél. Nem muszáj például mindenkit megem-líteni, aki az eseményben részt vett; maradhatnak olyan szereplői vagy körülményei a történetnek, akiket a szöveg nem említ meg. Vagy például nem fontos egyformán részle-tezni mindent: ha egy eseményben a fi úk együtt csináltak valamit, a történet egyszerűen utalhat rájuk úgy, hogy a fi úk vagy egy csapat fi ú vagy néhány fi ú, és nem kell egyenként (név szerint) felsorolni őket.

Természetesen a képnek és nyelvnek nem ugyanazok az eszközei a valóság megjele-nítésére, egy esemény felidézésére.

A továbbiakban próbáljuk meg összegyűjteni a hasonlóságokat és a különbségeket!


a) Hasonlítsd össze az általatok elmesélt történetet és a történet alapjául szolgáló képet! Mit képes megjeleníteni az egyik, és mit a másik? Melyik hogyan?

Melyik mit jobban, mit kevésbé?

KÉP SZÖVEG

FIGURÁK, SZEREPLŐK

CSELEKEDETEK, TÖRTÉNÉSEK

ESEMÉNYEK IDŐBELI KAPCSOLATA

ESEMÉNYEK KÖZTI OKSÁGI KAPCSOLATOK (PL. MI MIÉRT TÖRTÉNT?)

AZ ESEMÉNYEK KÖRÜLMÉNYEI

A SZEREPLŐK, FIGURÁK BELSŐ TULAJDONSÁGAI

A SZEREPLŐK, FIGURÁK KÜLSŐ TULAJDONSÁGAI

b) Írd le, hogy számodra inkább egy kép/képsorozat, vagy inkább egy történet képes job-ban felidézni egy eseményt! Indokold is meg, hogy miért így gondolod!


19. Keverjétek össze a képeket, és rakjatok össze belőlük egy fotóregényt!

a) Találjatok ki egy izgalmas történetet!

b) Határozzátok meg, hogy kik a történet szereplői, hol és mikor játszódik az esemény!

A történet szereplői:

Helyszín:

Időpont:

A rövid történet:

A fotók történeteinek kitalálását segítet-te, hogy milyen volt a képen a szereplők arckifejezése, testtartása, egymástól való távolsága.

Amikor beszélünk, nem egyszerűen csak szöveget mondunk. A szöveget hangsú-lyozzuk, kézmozgással kísérjük az elmon-dottakat. Idegen szóval: gesztikulálunk. Arckifejezésünkkel, tekintetünkkel is, segí-tünk a partnernek, hogy megértse szán-dékainkat.

Összefoglalva elmondhatjuk: a kommuniká-ció során nem csupán beszélünk vagy írunk, hanem testtartásunkkal, arckifejezésünkkel, kézmozdulatainkkal, a partnerünktől való távolsággal magyarázzuk, megerősítjük, helyettesítjük stb. szavainkat. De bármilyen furcsa, kommunikációnkhoz tartozik az öl-tözékünk, hajviseletünk és egy sor más do-log is, amivel üzeneteket küldünk a külvilág-nak: „Lássátok, ilyen vagyok én!” Ezeket a jeleket, jelenségeket hívjuk a kommunikáció nem nyelvi részének.

20. Nézzétek meg az alábbi képregényt! Döntsétek el, hogy összefüggő történetet ábrázol-e vagy sem!

1 6

2 7

3 8

4 9

5



A) Figyeljétek meg, a rajzoló hogyan alakította a szereplők arcának és testének egyes rész-leteit!

a) Találjátok ki, hogy a fi gurák melyik testrészükkel milyen érzelmeket tolmácsolnak!

b) Mindenki válasszon egy szereplőt, és próbálja meg annak mozdulatait és az arcjátékát utánozni! A többiek találják ki, melyik szereplőről van szó!

B) Írjátok a szövegrészek mellé a megfelelő kép számát!

Sietnünk kell, mindjárt ideérnek. Hallom a lovak dobogását!

Uram, királyom, íme a királyi gyűrű!

Látom a templomtornyot!

Meg kell menteni a királyt!

Náluk van a gyűrű. Mindenképpen vissza kell szerezni!

Hé, jóember, merre van itt a legközelebbi falu?

Jó uraim, indulniuk kell, veszélyben van a király!

Ha a király megkapja a gyűrűt, vége a varázserőnknek.

Újra bebizonyítottad hűségedet, ezért neked adom Katicát, az egyetlen lányomat.

21. Alkossatok párokat! Találjatok ki egy-egy jelenetet, amit szavak nélkül, csak a fej mozgatásával, a tekintettel és arcjátékkal adtok elő!

Álljatok a paraván mögé úgy, hogy csak a fejetek látszódjon! Az osztályban ülő nézők mondják el, mi lehetett a történet!

22. Gyűjtsetek olyan „egyezményes kézjeleket”, amelyeket akkor is értünk, ha nem szólunk egy szót sem (pl. a rendőr karjelzései)!


23. Megfigyelted-e már, hogy ha telefonálsz, attól függetlenül, hogy be szélgető-partnered nem lát téged, arckifejezésed, kézmozdulataid „műkö désbe lép-nek”? Mit gondolsz, miért lehet ez?

a) Játsszátok el, hogy tanácsot kérsz telefonon! Kezdjétek így a beszélgetést: Szia! Bence vagyok. Nem tudnád elmagyarázni, ho-

gyan jutok el a vasútállomásról az iskoláig?

24. Mondd el az alábbi mondatokat úgy, hogy taglejtéseddel nyomatéko sítsd a mondanivalódat!

25. Az alábbi mondatokat mondd el úgy, hogy pont az ellenkezőjét jelentse, mint amit a leírt szavak önmagukban jelentenének!

Jaj, de okos vagy! • Hű, de nagyon ügyes vagy!

a) Gyűjtsetek és adjatok elő hasonló mondatokat, és fordítsátok meg a nem nyelvi eszkö-zök segítségével az eredeti jelentésüket!

26. Idegen országban vagytok, amelynek a nyelvét nem ismeritek. Játsszátok el a következő jeleneteket! Magyarázzátok el a hotelportásnak, hogy:

a) elveszett a számodra olyan kedves családi fényképalbumod;

b) kiégett a fürdőszobában a villanykörte;

c) vendéget vársz, de előtte még el kell menned elintézni valamit.

– Márpedig azt mondtam, itt maradsz!

– Te nem vagy normális!– Mit vétettem én?

– Ki innen!

– Ugyan már!


27. Sorolj fel olyan külső jeleket, amelyek a nemi hovatartozásra utalnak (cipő, ruha, haj stb.)!

Különítsd el azokat, amelyek kizárólag az egyik nem viseletére jellem zőek, azok-tól, amelyek mindkét nem viseletében fellelhetők.

CSAK NŐK CSAK FÉRFIAK MINDKETTŐ

nejlonharisnya nyakkendőtű farmer

28. Sorolj fel olyan foglalkozásokat, amelyeknek jellemző ruhatáruk van!

FOGLALKOZÁS JELLEMZŐ RUHATÁR

orvos köpeny

29. A ruhán kívül vannak egyéb „tartozékok”, amelyek sokat elárulnak a viselő-jükről.

a) Mit gondolsz, mi a szerepe például a jegygyűrű viselésének a kommunikációban?

b) Gyűjts hasonló jelképes tárgyakat!

30. Az alábbiakban egy párbeszédrészletet olvashatsz.

a) Adj címet a jelenetnek, és határozd meg a helyszínét is!

b) Egy-egy szereplő szövege után írd oda, hogy ki, illetve kik hallgatják őt, vagy-is kik a befogadók!

Cím:

Helyszín:

MAMA: Értsd meg, kisfi am, betegen nem lehet táborozni! Most miért nézel így? Tudod, hogy jót akarok neked! Na mondj már valamit!

Ki a befogadó?

PISTI: De, Anyu, majd ott meggyógyulok.

Ki a befogadó?

RÓZSI NÉNI: Jó napot kívánok, Arankám, szervusz, kisfi am! Mi a baj? Eltörött a mécses?

Ki a befogadó?

MAMA: Nem, nem, csak beszélgetünk. Köszöntél Rózsi néninek?

Ki a befogadó?

PISTI: Nem.

Ki a befogadó?

RÓZSI NÉNI: Pistikém, csak a lányok sírnak. Te meg már 10 éves vagy!

Ki a befogadó?


MAMA: Miért nem köszönsz Rózsi néninek? Tetszik tudni, nagyon elkeseredett, mert betegen nem mehet táborba.

Ki a befogadó?

RÓZSI NÉNI: Hát mikor van az a tábor?

Ki a befogadó?

MAMA: A jövő hét végén.

Ki a befogadó?

RÓZSI NÉNI: Atyám! Hát hol lesz már akkor az a betegség!? Nem tehet vele ilyet, Arankám. Adok egy jó kis házi szert. Fokhagyma mézzel. Aztán betegség volt, nincs.

Ki a befogadó?

PISTI: Napi egy kilót is megeszem belőle, ha tényleg segít. Köszönöm, Rózsi néni, és bocsánat…

Ki a befogadó?

RÓZSI NÉNI: Hagyd csak, kisfi am, megértem én, de azért mással ezt ne tedd.

Ki a befogadó?

MAMA: Felhívom, Rózsi néni. A viszontlátásra.

Ki a befogadó?

RÓZSI NÉNI: Puszillak benneteket, édeskéim.

Ki a befogadó?


a) Állapítsd meg, hogy az alábbi arckifejezések közül melyik milyen érzelmeket fejezhet ki! Írd a számát a szereplők megfelelő szövege utáni keretbe!

b) Ki és mikor volt udvariatlan, és ez hogyan hathatott a partnerekre?

c) Ki lehet a szereplők közül a legidősebb? Miből kö-vetkeztetsz erre?

1

2

3

4

5

6


B E S Z É L G E T É S I S K O L A I H E L Y Z E T E K B E N 3 1

2 . B E S Z É L G E T É S I S K O L A I H E L Y Z E T E K B E N

1. Kommunikációs helyzetek

A) Az alábbiakban nyelvi, viselkedésbeli, illetve öltözködéssel kapcsolatos elemeket soro-lunk fel. Írd be a betűjelüket a táblázat megfelelő oszlopába!

a) Kérem, foglaljon helyet!

b) Jó napot kívánok!

c) baseballsapka

d) öltöny, nyakkendő

e) Tök igaz!

f) Engedje meg, hogy bemutatkozzam!

g) kockás ing

h) fehér blúz, sötét szoknya

i) teniszütő

j) Nyuszika, te nem vagy magadnál!

k) szabadidőruha

l) a partnerek a földön ülnek

m) Cső!

B A R Á T I B E S Z É L G E T É S H I V A T A L O S M E G B E S Z É L É S

B) Írj olyan esetet, amikor számodra ismeretlen emberekkel kellett kapcsolatba lépned!

a) Hogyan köszöntél?

b) Mit kérdeztél vagy mondtál először?

c) Milyen volt a fogadtatás?

d) Te hogyan reagáltál ezután?


C) Ki mondhatta kinek? Kösd össze a megfelelő párokat!

Gyerek a nagymamának:

Felnőtt a gyereknek:

Igazgató a beosztottnak:

Fiatal az öregnek:

Felnőtt a felnőttnek:

Légy szíves, kenj egy vajas kenyeret.

El tetszene engedni...

Hozza ide, legyen szíves...

Gyere ide...

Maga vesztette el?

2. Állapítsd meg az Idegen szavak szótára segítségével, mi a különbség a mono-lóg és a dialógus szó jelentése között!

Monológ:

Dialógus:

a) Mondj olyan helyzeteket, amikor a közlések monológ formában hangzanak el!

b) Mondj olyan helyzeteket, amelyekben a közlések elsősorban dialógus formájában hang-zanak el!

3. X-szel jelöld, hogy az alábbi helyzetek közül melyikre jellemző a párbeszéd, illetve a magánbeszéd! Ahol mindkettő érvényes, ott mindkettőt ikszeld be!

H E L Y Z E T P Á R B E S Z É D M A G Á N B E S Z É D

Több szereplős színdarab

Előadás

Hírolvasás a tv-ben

Találkozás egy ismerőssel

Beszélgetős műsor

Versmondás



4. Párbeszédek

A) Egészítsd ki az alábbi hiányos párbeszédet!

ZSIGA: Csókolom. Elnézést. Meg tetszene tudni mondani, hogy hány óra van?

NÉNI:

ZSIGA: Hú! Elkések!

NÉNI: És miért nem indultál el korábban?

ZSIGA:

NÉNI: Gyere, akkor megmutatom az utat.

ZSIGA: Köszönöm.

NÉNI:

ZSIGA: Igen, most már látom.

NÉNI:

ZSIGA: Még egyszer köszönöm. Csókolom.

a) Jelöld X-szel, melyek a párbeszédben a kapcsolatteremtésre (pl. találkozáskor) és a kap-csolat megszakítására (búcsúzásra) szolgáló nyelvi kifejezések!

b) Jelöld egy aláhúzással, melyik mondat tartalmazza a szándéknyilvánítást! (Mi a cél?)

B) Az alábbi minta alapján írj párbeszédet a szempontok szerint!

– Jó napot kívánok. Kalapos Eszter vagyok. Miben segíthetek? (KAPCSOLATTEREMTÉS)

– Jó napot kívánok! (KAPCSOLATTEREMTÉS) Tóth Istvánnal szeretnék beszélni. (SZÁNDÉK-NYILVÁNÍTÁS)

– Az igazgató úrral vagy a raktárvezetővel? Mindkettőt így hívják. (KÉRDÉS A SZÁNDÉKNYIL-VÁNÍTÁS PONTOSÍTÁSÁRA)

– Elnézést. A raktárvezetőt kérném. (A SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS PONTOSÍTÁSA)

– Kapcsolom. (VÁLASZ A SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁSRA)

– Köszönöm. Viszonthallásra. (A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA)

– Viszonthallásra. (A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA)

HELYSZÍN: Vízi vidámpark

SZEREPLŐK: Bálint és osztálytársa, TündeKAPCSOLATTEREMTÉS:

KAPCSOLATTEREMTÉS, SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS:

A SZÁNDÉK TELJESÍTÉSÉNEK MEGTAGADÁSA:

KÉRDÉS A SZÁNDÉK MEGTAGADÁSÁNAK OKÁRA:

MAGYARÁZAT:

A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA:

A KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSA:

C) Melyik szerkezeti részek hiányoznak az alábbi párbeszédből?

– Tessék megállni!

– Tessék???

– Ne tessék elindulni, piros a lámpa!

– Nagyon kedves, köszönöm, nem fi gyeltem oda.

– Nincs mit. Viszontlátásra!

– Viszontlátásra!

a) Hibás-e a fenti párbeszéd? Válaszodat indokold meg!



5. Olvassátok el a három párbeszédet!

a) Alkossatok csoportokat, és beszéljétek meg, mi volt a különbség, amikor a két felnőtt, a felnőtt és a gyerek, illetve amikor a két gyerek beszélgetett egymással!

– Jó napot, Gábor! De régen láttam. Hogy van? Nem is tudtam, hogy maga is erre lakik?

– Á, üdvözlöm! Pesten lakunk, csak ide járok teniszezni. És maguk?

– Megvagyunk. A felesége még tanít?

– Igen. Jaj, jön a busz! Viszontlátásra!

– Viszlát! Kézcsókom a feleségének.

***– Helló, Tamás! Aludtál eddig?

– Szia, Dávid! Nem aludtam, edzésen voltam.

– Látod, haver, nekem arra semmi szükségem, így is elég izmos vagyok. Jobban is el tudom tölteni az időmet, mint hogy órákig rohangáljak körbe-körbe.

– Elég sötét vagy, ha ezt gondolod! Egyébként csak azért jöttem, hogy szóljak: nem érek rá gördeszkával rohangálni körbe-körbe. Szia!

– Most mi bajod van!? Megsértődtél!?

***– Szervusz, Lotti. Nagy hírem van a számodra.

– Csókolom, Márta néni. Mi a hír?

– Minden héten kedden és csütörtökön járhatsz úszni.

– Tetszik tudni, nekem arra nincs időm. Sokat kell tanulni...

– Az egészséged az első, és kész. No, sipirc haza. Szervusz, és üdvözlöm a szüleidet!

– Köszönöm, átadom. Csókolom.

A) Fogalmazzátok meg állításaitokat, majd indokoljátok meg őket a szövegből vett példákkal!

K O M M U N I K Á C I Ó S P A R T N E R E K K Ü L Ö N B S É G E K

Felnőtt-felnőtt

Állítás:

Példák a párbeszédből:


Gyerek-gyerek

Állítás:


Felnőtt-gyerek

Állítás:


B) Írjátok át a felnőttek párbeszédét úgy, hogy tegeződjenek!

Állítás:

A–B) Gyűjtsétek ki az eredeti és az átírt párbeszédből azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek más formában jelentek meg magázódás, illetve tegeződés alkalmával!

M A G Á Z Ó F O R M A T E G E ZŐ F O R M A

a) Hasonlítsátok össze a párba állított szavakat, és karikázzátok be az ismétlődő végződé-seket!


6. Hasonlítsd össze a párba állított szavak végződéseit!

a) Rendszerezd a megfi gyeléseidet az alábbi táblázat alapján!

M A G Á Z Á S T E G E Z É S

Mi a megszólított nyelvtani személye?

A megszólítottra milyen sze-mélyragos alakkal utalunk?

Milyenek a jellemző szóvégző-dések? Írj példákat!


A megszólítottra milyen sze-mélyes névmással utalunk?

A személyragokon és a személyes névmásokon kívül milyen más eltérések vannak? Írj példákat!

b) Fogalmazd meg röviden a tegezés és a magázás nyelvtani szabályosságait a nyelvtani számról és személyről tanultak alapján!

7. Összekeveredtek egy párbeszéd sorai.

a) Számokkal jelezd a helyes sorrendet!

Én is üdvözlöm a nézőket. Igen, szerencsém volt, időben orvoshoz jutottam.

Már tegnap is lent voltam a pályán.

Remélem, megérdemlem majd.

Üdvözlöm a műsorban Balla Zsolt vívót. Meggyógyultál?

Nem is tudom, mi lenne velem, ha nem lehetnék ott a magyar csapat tagja-ként.

Igaz, hogy hamarosan újra kezded az edzéseket?

Nagyon örülünk! És szurkolunk neked a világbajnokság alatt.

b) Gyűjts olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek igazolják, hogy a beszélgető partnerek tegeződtek vagy magázódtak!


8. Jelöld X-szel az egyes mondatokra jellemző állításokat!

U T A S Í T Á S K É R É S U D V A R I A S U D V A R I -A T L A N

Hozza ide, amit kértem!

Tessék idehozni, amit kértem!

Ide tetszene hozni, amit kértem?

Tessék szíves lenni ide-hozni, amit kértem.

Hozd ide, légy szíves, amit kértem!

a) A fenti mondatokból válaszd ki és írd le azokat a kifejezéseket, amelyek az egyébként utasító mondatokat udvariassá teszik!

b) Mondd el az alábbi mondatokat parancsolóan-sürgetően és udvarias kérésként!

(1) Tessék idehozni, amit kértem!(2) Marika, idehozná, amit kértem?

9. Gyűjts minél több helyzetet, amelyben két ember kölcsönösen magázza vagy tegezi egymást, és olyanokat is, amikor az egyik tegezi, a másik pedig magáz-za a partnerét!

Kölcsönösen tegeződnek:

Kölcsönösen magázódnak:

Egyik tegezi, a másik magázza a partnerét:

Miért fontos „magázódni tudni”?

Sokszor halljuk, hogy valakinek a stílusával baj van: udvariat-lan, bántó, nem veszi tekintetbe a másikat. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem alkalmazkodik kellőképpen a kommunikáci-ós helyzethez. Márpedig ahhoz, hogy szándékunkat megva-lósítsuk, arra van szükség, hogy beszélgetőtársaink számára kellemes, jobban mondva, a beszélgetési normákhoz alkal-mazkodó partnerek legyünk.

A legtöbb esetben az emberek egy része nem szándéko-san udvariatlan vagy bántó, csak nem tud barátságosan ma-gázódni vagy tegeződni.

A megszólításnak igen nagy szerepe van a kommunikáció-ban, hiszen az emberek egymás közti viszonyát jelzi.

Régen gyakori jelenség volt, hogy a házaspárok magázód-tak. Tegező formát csak a férj használhatott a feleségével foly-tatott társalgáskor. De magázódtak a tizenéves fi úk és lányok is. Az úr-szolga viszonyt jelezte, hogy a magasabb társadalmi helyzetű ember tegezte a ranglétra alacsonyabb fokán állót, míg az csak magázódó formát használhatott. Ma a felnőtt-gyerek viszonyra jellemző ez.

Napjainkban már egyre kevésbé lelhető fel, hogy a gyere-kek a szüleiket vagy akár a nagyszüleiket magázzák.

Érdemes megemlíteni a magázódásnak egy különleges faj-táját, a tetszikezést. A tetszikezés az udvarias magázásnak az a fajtája, amelyet általában a fi atal az időssel szemben hasz-nál. Manapság már ritka, de előfordul ez az egykorúak között is, ha különösen hangsúlyozni akarják az egymás iránt érzett tiszteletüket.

Érdekesség a paraszti élet illemtanából és a magázás történe-téből, hogy régen a megszólítás a „kend” volt, tiszteletadást fejeztek ki vele. A tegezéssel csak azokat illették, akiket ke-vésbé tiszteltek, akik alacsonyabb rangban voltak. Gyakran előfordult, hogy a gyerek a családban az apját kendezte, az anyját magázta. Ez a tiszteletadás alacsonyabb fokát jelentette az apához képest.

A házastársak között a férj tegezte feleségét és a gyermeke-it. Az asszony – rögtön a lakodalom után – még akkor is ma-gázta (kendezte) a férjét, ha gyerekkori játszópajtások voltak és tegeződtek.



10. Írj meghívót az alábbi információk segítségével osztályfőnöködnek és legjobb barátodnak vagy barátnődnek!

RENDEZVÉNY CÍME: Gyermekrajz-kiállításA KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: Nagy Elemér művészettörténészA KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁNAK IDŐPONTJA: December 1., 17 óra A KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE: Gyermekgaléria – Miskolc, Vörösház utca 3/b

* * *

11. Hogyan kérnél segítséget a következő személyektől? Hogyan szólítanád meg őket?

a) Jelöld x-szel, hogy tegeznéd vagy magáznád őket!

SZEMÉLYEK MEGSZÓLÍTÁS TEGEZŐ FORMA

MAGÁ ZÓ FORMA

fi atal rendőr

idősebb rendőr

fi atalabb iskolatársad

veled egykorú osztálytársad


barátod édesapja

fi atal eladófi ú

fi atal ismeretlen lány

idősebb ismeretlen bácsi

osztályfőnököd

egyetemista ismerősöd

b) Kik azok a felnőttek (ismerőseid, rokonaid, tanáraid, edződ stb.), akikkel szívesen tege-ződnél? Válaszodat indokold meg!

12. Megállapítottuk, hogy tegeződni azok szoktak, akik életkorban közel állnak egymáshoz vagy rokonok, jó ismerősök.

a) Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy a reklámok vagy a tv-, rádióműsorok egy része „tegeződik”?

b) Írunk néhány példát a postaládába bedobott, és az üdítőitalos üvegeken szereplő reklá-mokból.

„Csavard le a kupakot...”

„Nézd meg, mi az ábra...”

„Idd a kólát nyerő cuccokért!”

„Keresd a MÉG JOBB ÁRON emblémával ellátott termékeket!”

„A többi ajánlatot is megtalálod, ha átlapozod a katalógust, vagy eljössz hozzánk.”


Ki a megszólított?

Mi a kommunikáció célja?

Vitassátok meg, mi lehet az oka a tegező formának!

c) Megjelent az iskolás gyerekek legfőbb vágya, az „Álomoktató”. Tervezz hozzá reklámot!

13. Hasonlítsd össze az általad tanult idegen nyelvet a magyarral a tegezés és magázás szempontjából! Melyek a különbségek és a hasonlóságok?

IDEGEN NYELV MAGYAR NYELV

Különbségek

Hasonlóságok


14. Gondolkozz el azon, hasznos dolog-e a magázás! Véleményedet fogalmazd meg egy mondatban!

a) Alkossatok csoportokat az ugyanazon véleményt képviselőkből! Osszátok meg érveiket csoporttársaitokkal, és építsetek fel közös érvrendszert állás-

pontotok mellett abból a célból, hogy a többieket meggyőzzétek! Válasszatok szóvivőt, aki képviseli a csoport álláspontját!

Közös érvek:

b) Miután minden szóvivő elmondta vitaindítóját, a csoportok többi tagja is kifejtheti a véleményét!

Ha egy másik csoport tagját sikerül meggyőznötök, a meggyőzött személy átül a ti asz-talotokhoz. Indokolnia kell azonban, melyek azok az érvek, amelyek eredeti álláspontját megváltoztatták.

A végleges csoportok kialakulása után foglaljátok össze a vita eredményét!

A vita eredménye:

Több idegen nyelvben a tegezéssel és magázással kapcsolatos nyelvi szabályok eltérnek a magyar szokásoktól. Pl. az angolban nincs magázás és tegezés sem, azonban a kereszt-néven szólítás majdnem megegyezik a mi tegezésünkkel. Dániában és Svédországban a magázás rohamosan visszaszorul, a cseh és német nyelvben azonban a magázásnak fon-tosabb a szerepe. Nagyon érdekesek a távol-keleti nyelvek, ahol az udvariasság kifejezésé-nek több fokozata is van a nyelvben, melyek használata pontos szabályokhoz van kötve.


15. Pótold a meséből a hiányzó kifejezéseket az alábbi szókészlet alapján!

grófné anyja kigyelmed gazda fi ú legény

ura anyád anyámasszony ifi asszony leány öregasszony

fi am anyós menyasszony lányom maga asszony

A REST LEÁNY

Egyszer volt egy gazdag leány, aki sohasem dolgozott, mert az anyja kényesen nevelte.

Sokan kérték feleségül, de az a kérőket mind lebeszélte, azt

mondta:

– Hagyd el, ne kérd, mert dologtalan, s nem élsz meg vele.

Megint megkéri egy legény, s az azt is le akarja beszélni,

de ez azt felelte:

– Hát olyan anya, hogy a nem akarja

boldogságát? Jössz-e hozzám, húgom?

– Igen biz’ én, jó szívvel! – feleli

A azt mondja:

– Gyere, menjünk, s esküdjünk meg!

Elmennek, megesküsznek, s a a

elveszi az ellenére is.

A leány csak ahhoz tartotta magát, ahogy az anyjánál szokva volt, ott üldögélt egy hely-

ben, szép kényesen, nem dolgozott semmit álló napestig, csak a lábát lóbázta. Neki az is

mindegy volt, ha az szidta is érte.

Gondolta az ura: „Hagyd el csak, , mert majd megtaníta-

lak én téged dolgozni, ha az meg nem tanított is!” – mert ami-

kor hazajött a mezőről, az anyja is örökké panaszolta, hogy a

semmit sem dolgozik.

S azt mondta reá:

– Evvel, édes , soha meg nem élsz, mert semmi dologhoz

nem nyúl. Úgy ül örökké, mint egy nagy ! Jobb lesz, ha elválsz

tőle.


– Elválni nem válhatok el, , mert tudva úgy vettem el, mint

dologtalant. Hanem bízza rám kigyelmed, majd megtanítom én őt dolgozni.

Másnap reggel az ifjú elment ki a mezőre, mikor hazajött,

azt kérdezte:

– Ma hányan dolgoztunk, anyámasszony?

Az azt felelte:

– Ketten, édes !

– Akkor hát ketten is együnk! – mondotta a

Ettek ketten, s az étlen maradt, még este is s reggel is.

Reggel, mikor az ura elment, sírt egy jó nótát, azután sóhajtozni s gondolkozni kezdett.

Egyszer azt kérdi az :

– , ha a tüzet megszítom, dolog-e?

– Dolog, édes , dolog!

Megszította hát a tüzet. Azután azt kérdezte:

– Hát ha a tűzre fát hozok be, dolog-e?

– Dolog az is, édes leányom! – felelte az öregasszony.

Fát is hozott. Azután megint megkérdezte:

– Hát ha vizet hozok, dolog-e?

– Dolog, édes leányom, dolog!

– Hát ha kiseprem a házat?

– Az is dolog!

Vizet hozott, s házat sepert, s az öreg megörvendett, hogy jól kezdi majd viselni magát,

s elmagyarázta neki, hogy miféle dolgok vannak a ház körül, s azokba beleindította, segí-

tette, tanította.

A hazajött, s mikor asztalhoz kellett ülni, kérdi az

:

– Ma hányan dolgoztunk, anyámasszony?

– Hárman, édes fi am – mondta nagy örömmel az

– Nahát, akkor hárman is együnk! – mondta a gazda is örömmel.

Asztalhoz ültek hát, az még nagyobb örömmel, mert más-

fél nap alatt éppen eléggé megéhült.

Az naptól fogva mindig hárman dolgoztak, s hárman is ettek. Még ma is élnek, ha meg

nem haltak.


a) Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy ki kivel tegeződött, ki kivel magázódott, ki kit tegezett és ki kit magázott!

Kölcsönösen tegeződtek:

Kölcsönösen magázódtak:

Tegezte a másikat:

Magázta a másikat:

b) Megadjuk néhány szereplő nevét. Őket a mesében többféleképpen is hívták. Keress példákat a különféle elnevezésekre, megszólításokra!

leány:

a leány anyja:

fi ú:

fi ú anyja:

3 . C S A L Á D O K K Ö Z E L É S T Á V O L

Ma voltam az iskolában. Én vagyok az ötödik dé. Kornél azt mongya, nem iskola, hanem suli. Biztos. Az osztálytár-saim egyáltalán nem kedvesek. Nem köszönt senki, ami-kor odamentem, csak Ms Szalay. Ő az osztályvezetö. Azt mondta ő nem Ms. Szalay, hanem Márta néni, Magyaror-szágon így szokás. Nehéz lesz megszokni. Az iskolának van egy nagy udvara, ott volt az évnyitó. Ms Szalay azt monta hogy itt szoktak tornázni meg focizni a gyerekek. Az igazgato jó sokat beszélt a nagyrészét nem értetem, aztán mehettünk haza, és hétfőn kezdik a tanítás. Kiváncsi vagyok rá, mert anyáék azt monták, hogy itt más az iskola, mint Amerikában. Ott szeretem járni. Az osztályom olyan mint otthon, csak nincsenek feketék. Igy most nem tudom kivel fogok tudni kosarazni. Van egy nagyon szép chinai lány, meg egy pár délamerikai. De lehet, hogy nem azok mert amikor nagyinak montam, nagyon elcsodálkozot, és aszt mondta, hogy butaságokat beszélek. Pedig szerintem azok, azér is mert az egész csapat külön állt a többiektől, és úgy tünt, nem beszélgetnek velük. Meg velem se.

Ábel


1. Családok

Az alábbi szövegekből érdekességeket tudsz meg a hazánk területén élő, különböző hagyományokkal rendelkező családokról. Mi a különbség a nagy család és a nagycsalád között? A nagycsaládban nem csak a családtagok száma volt nagy. Több rokon család egy fedél alatt élt, és közösen teremtették meg a megélhetésre valót, együtt dolgoztak. Még száz évvel ezelőtt is előfordultak nagycsaládok Magyarországon.

a) Olvassátok el a szövegeket, majd saját szavaitokkal számoljatok be az olvasottakról!

b) Húzzátok alá a szövegekben előforduló, számotokra ismeretlen szavakat! Nézzétek meg a jelentésüket az Értelmező kéziszótárban, az interneten, vagy kérdezzétek meg valakitől!

I. A MAGYAR PARASZTI NAGYCSALÁD

A nagycsalád vezetője a legidősebb férfi volt, vagyis az apa, nagyapa vagy a legidősebb férfi testvér. Tisztségét haláláig viselte. Korlátlan hatalommal rendelkezett, elűzhette, kita-gadhatta, megüthette a családtagokat. Tisztelete a családon belül rendkívül nagy volt, pl. a családhoz tartozó asszonyok nem szólíthatták meg, jelenlétében nem nevethettek.

A napi munkát is a gazda osztotta be. A nagycsalád általában egy telken vagy egy ház-ban élt. Például Észak-Magyarországon – a palócoknál – az első szobában a kemencén és a lócákon az öreg férfi ak és gyermekek, a kamrában a család összes asszonya és az eladó lányok (néha 10-15 nő együtt), míg a legények és munkaképes férfi ak az istállóban aludtak. A család öntudata is nagy volt, rokonságukat számon tartották. A nagycsaládok átlagban 20-25 tagot számláltak, de 40-es létszámú nagycsaládok is voltak.

II. A ROMA NAGYCSALÁD

A cigány nagycsaládban nem volt társadalmi rang, alá-fölérendeltség, de az idősek-nek nagy tisztelet járt. Lehetett tekintélye a fi atalabb embernek is, ha tulajdonságai a többiekben tiszteletet keltettek. Ilyen tulajdonságok voltak pl. a jó meglátások, a helyes ítéletek, a szakmai tekintély, az ének- és mesemondó képesség, a nyelvjárások ismerete.

A roma nagycsaládokban valamennyi gyerekre úgy fi gyeltek, mintha a sajátjuk lenne. A gyerekek hamar megtanulták a felnőttek életét, s a gyerekkor igen rövid volt. Csak a legkisebbek játszhattak, a nagyobbaknak segíteniük kellett a tábor körül. A lányok a beszerzésben és az ételek készítésében lettek járatosak, valamint a gyermekgondo-zásban. A fi úk apjuk mesterségét vették át, a lovakat gondozták, vele voltak a kovács-műhelyben.

Az is íratlan törvény volt, hogyha valaki más házához ment, úgy vették, mint csa-ládtagot és nem mint idegent.

C S A L Á D O K K Ö Z E L É S T Á V O L 5 1

III. A SZLOVÁK NAGYCSALÁD

A szlovákok körében a 19. század közepén egy házban három család is ellakott szeretetben és egyetértésben. A házat rendesen a család legöregebb tagja igazgatta. Az apa elsőbbsége abban is megnyilvánult, hogy elsőnek szedett az ételből. A feleség vezette a háztartást, a belső kerti munkát, végezte a gyereknevelést, felkészítette lányait a férjhezmenetelre, s irányította lányai és menyei munkamegosztását.

A gyerekek 3-4 éves korukban már kisebb munkát végeztek (legeltetés), az iskoláskorú-ak rendszeres feladatokat kaptak. A szegényebbek liba-, illetve disznópásztorok, kisbéresek voltak. Az iskolai tanulmányaikat ősszel később kezdték, tavasszal korábban fejezték be. A tanyákon élők gyermekei a tanyasi vagy a városban, községben lakó nagyszülőkhöz köze-li iskolákba jártak. A vérségi kapcsolatok, a rokonsági fokok számontartása a magyarországi szlovákoknál is fontos volt.

IV. A SVÁB NAGYCSALÁD

A nagycsaládban nagy tisztelet járt a szülőknek, az idősebbeknek. Fontos szerepet játszott a vallásosság is. Mindenkinek megvolt a maga feladata A fi úk és a vő végezték a munkát a földeken. A nők a háztartás mellett állatokat neveltek, a mezőn dolgoztak. Főleg ők fog-lalkoztak a gyerekekkel is. A nagyszülők a ház körüli munkákban és a gyerekek ellátásában segédkeztek.

Az asszonyok kék vászonkötényt viseltek, a menyasszonyok és a fi atal lányok köténye fehér volt. Télen a nagy hidegben az asszonyok sötét színű, kockás, hatalmas gyapjú ken-dőbe burkolóztak. A lányok ünnepi alkalmakkor viaszból készült mirtuszkoszorút viseltek. A férfi ak öltözetének minden darabja fekete volt. A fejükre kerek fi lckalapot tettek.

c) Állapítsátok meg, hogy a különböző nagycsaládok életében milyen hasonló vonások voltak!

d) Számoljatok be arról is, mit tartotok érdekesnek, különlegesnek!


2. Olvasd el az alábbi családi meséket, majd oldd meg feladatokat!

CSALÁDI MESÉK

Flóri, Laci és Liu egy osztályba járnak. Flóri szülei, sőt a nagyszülei is zenészek voltak. A nagypapa híres cigányprímás, az apukája jazz-zenész. Laci nagyszülei tanyán élő parasztemberek, a szülők fi atalon költöztek a városba. Liu már Magyarországon született, a szüleinek vendéglője van.

FLÓRI

A mamám mesélte, nem volt könnyű életük. Az ő nagyszülei nehéz fi zikai munkát végez-tek. Nemcsak a nagyszülők, a szülők és a gyerekek, hanem a tágabb rokonság is a szom-szédságban lakott, szinte együtt éltek.

Már akkoriban is volt zenész a családban. A nagypapáról hamar kiderült, nagyon tehetséges. Az öregek oktatták. Hegedült. Később saját zenekart alapított, sokszor hívták külföldre.

A nagymamámnak nehéz volt. Három gyerekkel gyakran volt egyedül, amikor a papa utazott. Anyukám hamar férjhez ment. Mivel nem volt saját lakásuk, kis helyen éltünk együtt. Én még emlékszem rá, mindig a konyhában játszottam.

Apu már az iskolában is tanult zenét. Dobos és bőgőzik is. Aput a jazz érdekelte mindig, és a komolyzene. Sajnos, ő is sokat van távol. Este is ritkán van velünk, mert vagy próbál, vagy koncertezik. Vasárnap azonban legtöbbször együtt ebédelünk, és ilyenkor átjön anyu húga a gyerekeivel. Olyankor nagyon jól érezzük magunkat.

LACI

A nagyiék még most is falun laknak. Igaz, már beköltöztek a tanyáról, mert ott nem volt fürdőszoba. Persze, amíg kicsi voltam, engem ez nem érdekelt, a nyarakat náluk töltöttem. Akkor még ott élt velük anyukám öccse is. Sokat segítettem neki az állatok etetésében. Hálából megtanított fűzfasípot csinálni. Szüleim a középiskolában ismerkedtek meg, mind a ketten kollégiumban laktak. Apukám szülei ugyan városiak voltak, de nagyon szegények. Anyuék náluk laktak, amikor én megszülettem.

Apu testvére és anyu bátyjának a gyerekei valamennyien a nagymamámék környékén laknak, így csak ritkán találkozunk. Az unokatesómékkal e-mailezünk, a nagyiékkal meg postán levelezünk, ők nem értenek a számítógéphez.

LIU

Én már itt születtem Magyarországon. A nagyszüleim jöttek Európába, hogy vendéglőt nyissanak, mert Kínában nehezen éltek. Ők csak nagyon keveset tudnak magyarul, ha kell, én fordítok nekik. Anyukámék már jól beszélnek, ők már 15 éve laknak Budapesten.

A családban a kínait használjuk. Kínaiul számolok és álmodom. Amikor iskolába ke-rültem, volt, aki bántott, mert másképp nézek ki, mint a többség. Apukám vigasztalt, és


biztatott, csak barátkozzak, járjak sportolni, legyen egy közösség, ahova tartozom. Mindig mondja, nekünk nehezebb, de ne bánkódjak. Szerencsére olyan osztályba kerültem, ahol nagyon jó barátaim lettek.

a) Kik ők?

Akiket Flóri „papának” és „mamának” nevez, ők Flóri

Aki Flóri anyukájának a húga, az Flóri

Az anyuka húgának a gyerekei Flóri

b) Kik ők?

Vajon melyik szülő szülei a „nagyiék” ? Bizonyítsd be a szövegből vett idézetekkel!

Milyen rokonsági kapcsolatban van Lacival apu testvére: ,

illetve anyu bátyjának a gyerekei:

c) Liu mely családtagjaira vonatkoznak az idézett mondatok?

„Mindig mondja, nekünk nehezebb, de ne bánkódjak.”

„Ők csak nagyon keveset tudnak magyarul, ...”

„15 éve laknak Budapesten”

3. Keresd a címet!

a) Olvasd el az alábbi szöveget, és jelöld álló egyenessel a bekezdéseket!

b) Adj címet a szövegnek és azoknak a részeknek, ahol a szövegen belül témaváltás történik!


FŐCÍM:

Az IKEA 5 kontinens 28 országában, így az európai országokon kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, valamint Közel-Kelet és Ázsia egyes országaiban a konyhahasználati szokásokat mérte fel. A kutatásból kiderült, hogy az emberek a konyhát nem csak főzésre használják – naponta több órát is eltöltenek benne. Néhány nemzet számára a konyha kiemelt fontos-ságú: Olaszország, Svédország és Norvégia esetében a megkérdezettek fele jelölte meg a konyhát mint a lakás legfontosabb helyiségét. Az olaszok azok, akik nemcsak a legtöbb időt töltik el a konyhában (több mint 3 órát), hanem a legváltozatosabb tevékenységekre is hasz-nálják azt. E tekintetben a legváltozatosabb a svéd és a magyar konyha. A magyar konyha a családi étkezések mellett a családi beszélgetések, viták, a társasági élet, barátok megven-dégelése, telefonbeszélgetés, főzés, hobbi, tévénézés, a házi feladat készítésének, játéknak, munkának, illetve internetezésnek a színtere is. A konyhát leginkább a fi nnek, svédek, csehek és magyarok használják internetezésre, munkavégzésre. A megkérdezettek több mint egyhar-mada oltja a szomját pohár nélkül, vagyis közvetlenül a csapról iszik. Ez a szokás egyébként a fi atalok és a férfi ak körében gyakoribb. Ezen a területen elsők a csehek, majd a lengyelek és szlovákok után következnek a magyarok, de gyakori Nyugat-Európában is. A kutatásban részt vevőknek csaknem a fele nem törődik azzal, hogy mit visel főzéshez. Sokan fehérneműt viselnek a konyhában. A kötény használata leginkább Portugáliában szokás, Magyarországon ez az arány 25%. A megkérdezettek kétharmadának háztartásában fellelhető legalább egy teljes, 6 darab egyforma tányérból álló étkészlet. Ez az arány a magyaroknál a legmagasabb. A megkérdezettek álomkonyhája tágas, sok tárlóhellyel ellátott, barátságos, meleg hangulatot sugárzó, modern, kellemes helyiség, ahol akár a barátaikkal is elüldögélhetnek. A magyarok számtalan konyhai elektronikai eszközt szeretnének álomkonyhájukban.

ALCÍMEK:

4. Olvasd el az alábbi családi szokásokat!

CSALÁDI SZOKÁSOK

(1) A mi családunk minden vasárnap túrázik. Olyankor a nagymamám már szombaton húst és süteményt süt, azt visszük magunkkal. A héten alig találkozunk, ilyenkor beszéljük meg a dolgainkat.

(2) Mi minden este 7 órakor együtt vacsorázunk. Senki nem állhat fel az asztaltól addig, amíg apukám azt nem mondja: „Egészségetekre!”.

(3) Nálunk szigorú a családi munkamegosztás, mert sokan vagyunk testvérek. Nekem pél-dául a szemetet kell levinnem minden nap. Nem baj, mert két hónap, és az öcsém lesz a soros. A nővérem főz, és a bátyám vásárol.

(4) Nálunk nem lehet cipővel bejönni a lakásba. Anyukáméknak mindene a tisztaság. Néha kellemetlen ez, mert például a barátom zoknija lukas volt legutóbb, és ezért egész este dugdosta a lábát.


(5) Nálunk vannak egyezményes jelek: például a kapun hármat csöngetünk.(6) Anyukám könyvelő. Ha számol, vagy ha van nála valaki az ügyfelei közül, becsukja a

dolgozószobája ajtaját. Akkor semmivel nem szabad zavarni.

a) És nálatok? Írd le, milyen jellemző szokások vannak a családodban! Segítségképpen csoportosítottuk őket:

Étkezési szokások:

Napirend:

Különleges jelek, jelzések:

Amit muszáj:

Ki a „főnök”?:

5. Vizsgáljuk meg a családi viszonyokat!

A) Írj válaszokat a megadott szempontok szerint!

a) Három ember, aki a számodra a legfontosabb:

b) Három ember, akivel legszívesebben mennél kirándulni:

c) A három – szerinted – legjobb emberi tulajdonság:

d) A három – szerinted – legrosszabb emberi tulajdonság:

e) Hasonlítsd össze a pároddal a válaszaitokat! Beszéljétek meg, mit miért írtatok! Indo-koljátok meg a döntéseiteket! Végül cseréljetek szerepet, és magyarázzátok el, hogy a párotok kit miért választott.

B) Olvasd el az alábbi párbeszédet. Egészítsd ki a hiányzó részeket!

ANYA: már megint borzasztó rendetlenség van a szobád-

ban, így nem lehet tanulni.

BENCE: De , most nem érek rá, focimeccsünk lesz.

ANYA: Semmi focimeccs!

BENCE: , még ma egyszer, utoljára, légy szíves... Ha ma csak egy gólt rúgok, én leszek a gólkirály a suliban.

APA: Az én lesz a gólkirály? Jól hallom? Elvigyelek kocsival, öregfi ú?

BENCE: Igen!!! Te vagy a legjobb a világon.

ANYA: Na, már csak te hiányoztál. Ti csak menjetek a fontos dolgotokra, én meg majd szórakozásból kitakarítom a lakást.

a) Képzeld magad a szereplők helyébe! Olvasd el részenként a szöveget, és fogalmazd meg a szereplők érzelmeit, gondolatait az alábbi példa szerint!

A szereplők érzelmei, gondolatai

ANYA: Mérges vagyok rád. Félek, hogy rossz jegyet kapsz az iskolában.

BENCE:

ANYA:

BENCE:

APA:


BENCE:

ANYA:

C) Olvasd el az alábbi szöveget!

a) Húzd alá azokat a szavakat, amelyeknek nem tudod a jelentését!

Egy elmosódott fényképen 5 alak van: 2 férfi , 1 nő és 2 gyerek. Az egyik férfi kezében hegedű látható. Az ő sógora is a képen van. A gyerekek unokatestvérek. A kislány a képen látható egyik férfi gyereke. A kisfi ú anyukája nincs a képen. A kisfi ú apukája zenész. A ké-pen látható alakok közül csak a kislány egyke. A kislány szülei a képen virágot tartanak a kezükben. A kisfi út Kálmán Andrásnak hívják, éppen úgy, mint az apukáját. A virágot tartó férfi Kertész Tamás. A képen lévő nő keresztneve Sára, a kislányé pedig Zsuzsi.

b) Készítsetek értelmező szótárt az ismeretlen szavakból! Először próbáljátok meg kitalálni a szavak jelentését, aztán ellenőrizzétek szótár segítségével, hogy jól gondolkodtatok-e!

ISMERETLEN SZÓ

SZÓMAGYAR Á Z AT

SZERINTETEK A SZÓTÁR SZERINT

c) Egészítsd ki a hiányzó adatokat a szöveg segítségével!

Kinek a neve Zsuzsi?

Hány gyerek van a képen?

Ki az, aki egyke?

Hogy hívják a képen lévő kisfi út?

Milyen hangszer van az egyik férfi kezében?


Hogy hívják a virágot tartó férfi t?

Hány alak van a fényképen?

D) Olvasd el a szöveget, majd egészítsd ki a hiányzó adatokat a szöveg segítségével!

Egy elmosódott fényképen 5 alak van: 2 férfi , 1 nő és 2 gyerek. Az egyik férfi kezében hegedű látható. Az ő sógora is a képen van. A gyerekek unokatestvérek. A kislány a képen látható egyik férfi gyereke. A kisfi ú anyukája nincs a képen. A kisfi ú apukája zenész. A ké-pen látható alakok közül csak a kislány egyke. A kislány szülei a képen virágot tartanak a kezükben. A kisfi út Kálmán Andrásnak hívják, éppen úgy, mint az apukáját. A virágot tartó férfi Kertész Tamás. A képen lévő nő keresztneve Sára, a kislányé pedig Zsuzsi.

a) A zenész

-nak hegedű van a kezében a képen.

Hogy hívják a fi át?

Mi a férfi testvérének a keresztneve?

Mi a férfi sógorának a neve?

b) A kislány

Mi Zsuzsi vezetékneve?

Mi anyukája leánykori neve?

Mi az unokatestvére keresztneve?

Hány testvére van Zsuzsinak?

c) Sára

Mi a képen virágot tartó nő férjének a vezetékneve?

Mi van a képen a férje kezében?

Hogy hívják az unokaöccsét?

Ki egyke a képen látható alakok közül?

d) A virágot tartó férfi

Hogy hívják Kertész Tamás gyerekét?

Milyen rokoni szál fűzi Kálmán András apukájához?

Van-e a feleségének testvére?

Hány gyermeke van?


e) András

Hogy hívják András unokatestvérét?

Mi András nagybátyjának a neve?

Hány gyermeke van András nagynénjének?

Mi András apukájának a foglalkozása?

6. Rendezzétek az előző feladatban összegyűjtött információkat!

A) Csoportosítsátok a táblázatok megfelelő soraiba a kiválasztott személyeket és emberi tulajdonságokat! Szóban indokoljátok döntéseteket!

A ) H Á R O M E M B E R , A K I A S Z Á M O D R A A L E G F O N T O S A B B

S Z Ü LŐ K - T E S T V É R E K -R O K O N O K

B A R Á T O K I S M E R Ő S Ö K

B ) H Á R O M E M B E R , A K I V E L L E G S Z Í V E S E B B E N M E N N É L K I R Á N D U L N I

S Z Ü LŐ K - T E S T V É R E K -R O K O N O K

B A R Á T O K I S M E R Ő S Ö K

C ) E M B E R I T U L A J D O N S Á G O K

L E G J O B B L E G R O S S Z A B B


B) Az előzőleg elolvasott párbeszéd alapján alkossatok védőbeszédeket!

a) Először képzeld magad az anya helyzetébe! Írd le a történetet, majd sorold fel az anya jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait!

Rövid történet:

Érvek:

Az anya tulajdonságai:

Az apa tulajdonságai:

A gyerek tulajdonságai:


b) Képviseld a gyerek érdekeit! Így is fogalmazd meg a történetet, majd sorold fel a gyerek jó tulajdonságait, és hangsúlyozd a többi szereplő rossz tulajdonságait!

Rövid történet:

Érvek:

Az anya tulajdonságai:

Az apa tulajdonságai:

A gyerek tulajdonságai:

c) Játsszátok is el a jeleneteket a fenti szempontok szerint!


C) A megoldott feladatok alapján egészítsétek ki az alábbi ábrát!

testvérekKálmán

Sára


D)

A m

egol

dott

fela

dato

k al

apjá

n eg

észí

tsd

ki a

gon

dolk

odás

i tér

képe

t! A

kör

ökbe

a c

salá

dtag

ok n

evét

, a t

égla

lapb

a a

közt

ük lé

vő

visz

onyt

írjá

tok!

test

vére

kKá

lmán

Sá

ra



7. Az alábbi levelek a számítógép hibája miatt szétestek. Külön csomagba kerül-tek a megszólítások, külön a szövegek és külön a levélzárás.

a) Csoportokban dolgozzatok: egyikőtök a megszólításokat, másik társatok a levélszöve-geket, a harmadik a záró részt vizsgálja.

b) Rakjátok össze az eredeti leveleket!

(1) Megszólítások

1. Szia, Domi!

2. Drágaságaim!

3. Tisztelt Baltazár Úr!

4. Marikám!

5. Hahó, Mindenki!

6. Tisztelt Szerkesztőség!

(2) Levélszövegek

1. 2004 januárjában kapott levelére válaszolva a következő javaslataim vannak. – Szíveskedjék mindenekelőtt meghirdetni a programot. – A tájékoztató szövegében a következőknek kell szerepelniük: helyszín, időpont, előadók. A tervezetet szíveskedjék jóváhagyásra visszaküldeni.

2. Tedd már meg, hogy megírod a kirándulás időpontját, és hogy hol lesz. Beszéld meg Katival is, mert én nem leszek itthon.

3. Megérkeztem Tapolcára. A szállás elsőrangú, a vacsora sem volt rossz, bár zsírosab-ban főznek, mint ahogy mi megszoktuk.

Kérlek benneteket, írjátok meg, mikor tartjuk Zsuzsika egyéves születésnapját, mert a tortasütéshez ragaszkodom.

Szeretnélek már látni benneteket.

4. Felháborított legutóbbi számunkban Kálmán Kálmán cikke, melyben azt írta, hogy itt lenne az ideje, hogy az utcán görkorcsolyázókat megbüntessék. Szeretném elmon-dani, hogy én is görkorcsolyával közlekedem, mert gyorsabb, mint gyalog, és nagyon egészséges. Életemben még nem löktem fel senkit, nem veszélyeztettem az idős em-berek és a kisgyerekes anyák testi épségét. Kérem, tartózkodjanak az ilyen és ehhez hasonló általánosításoktól.

5. Nagyon köszönöm a csomagot, amit küldtél. Sógorod azt kérdezi, mikor utaztok fel, mert ragaszkodik ahhoz, hogy nálunk lakjatok.

Petikénk átesett a bárányhimlőn, anyánk hála az égnek már kilábalt az infl uenzából. Írjatok, amilyen hamar csak tudtok.

Csókolok mindenkit, a kis unokaöcsémet külön.


6. Holnap (szeptember 10-én, hétfőn) várunk benneteket a tornateremben. Szurkoljatok nekünk minél többen. Ellenfelünk, a Vörös Ökrök is hozzák a saját szurkolótáborukat. Mindent bele!

(3) Levélzárás

1. 1994. júnis 10., Millió csók: Nagyi

2. A Lézerkardosok

3. Karakóhempergő, 2004. február 20., Üdvözlettel: Kalmár Mária osztályvezető

4. Támpojzamárdi, 2006. július 5., Aranka

5. Budapest, 2005. április 15., Üdvözlettel: Kelemen Mihály

6. Szia: Ákos

c) Írjátok be a táblázatba az egy levélszöveghez tartozó számokat!

L E V É L S Z Ö V E G 1. 2 . 3 . 4 . 5 . 6 .

MEGSZÓLÍTÁS

LEVÉLZÁRÁS

8. Döntsd el az alábbi megszólítások alapján, hogy a levél írója ismeri-e a cím-zettet!

M E G S Z Ó L Í T Á S I S M E R I N E M I S M E R I L E H E T, H O G Y I S M E R I

Kedves Marika!

Tisztelt Asszonyom!

Fiúk-Lányok!

Drága Tamás!

Kedves Ügyfelünk!


Tisztelt Professzor Úr!

Édesem!

Szia, Levente!

a) Mi segített a feladat megoldásában?

9. Írj levelet barátodnak arról, hogy mivel töltöd az idődet betegséged alatt!


a) Játsszátok el, hogy a levélben leírtakat szóban mondod el neki!

b) Hasonlítsátok össze a levél szövegét a szóban elhangzott szöveggel!

L E V É L S Z Ó B E L I K Ö Z L É S

10. Írj köszöntő levelet családod valamelyik tagjának névnapja alkalmából!


11. Három levél részei összekeveredtek. Számozd be ugyanazzal a számmal az összetartozó részeket!

Ö S S Z E K E V E R E D E T T S Z Ö V E G R É S Z E K S Z Á M O Z Á S

Tisztelt Szülők!

Nemrégiben értesültem arról, hogy a sportbarátok egyesületet hoz-tak létre. Olvastam a szervezet alapszabályát és programját, és lévén, hogy egyetértek célkitűzéseikkel, szívesen csatlakoznék Önökhöz. Kérem, hogy címemre belépési nyilatkozatot küldeni szíveskedjék, hogy a Sportbarátok Egyesülete tagjainak sorába léphessek. Az egye-tem elvégzése óta tanítok, immár 15 éve. Bízom benne, hogy közös munkánk eredménye a magyar közoktatás ügyét szolgálja.

Cegléd, 2005. április 5.

Marcsi

Üdvözlettel

Kedves Luca!

Értesítem Önöket, hogy Gábor matematikaórán a tanár fi gyelmezte-tése ellenére csokoládét evett, és beszélgetéssel zavarta az órát. Ezért megintem.

Békéscsaba, 2004. március 16.

Tisztelettel

Tisztelt Jakab Loránd Elnök Úr!

Millió puszi

Pongrácz Szilárd

9632 Mátraberkenye, Fő u. 3.

Azt sem tudom, hol kezdjem. A legfontosabb, hogy megérkezett Kati unokabátyja Franciaországból. 13 éves és szőke hajú... Gondolhatod, mennyire be vagyok sózva – ahogy Nagyi mondaná. Tegnap is együtt mentünk kirándulni, annyit röhögtünk, majd szétpukkadtunk. Jó len-ne, ha te is itt lehetnél. Írjál!!!

Pécs, 2005. június 30.

Makai Jolán

osztályfőnök


a) Válaszolj a levelekre a címzettek nevében!

Tisztelt Makai Tanárnő!

Tisztelt Pongrácz Szilárd Úr!

Kedves Marcsi!

b) A fenti levelek közül kettő hivatalos levél volt. Melyek voltak ezek?

c) Véleményed szerint mi jellemzi a hivatalos levelet?


d) Olvasd fel a magánlevelet! Mi jellemzi?

e) Mikor magázódunk, és mikor tegeződünk levélben?

12. A következő három levél közül egy e-mail, egy sms, egy pedig hagyományos levél. Melyik melyik?

Nem lehet inkább 3-kor?

Kedves Rozi!

Nagyon örülök, hogy anyukádék elengedtek hozzánk nyaralni. Már olyan izgatott vagyok, állandóan erre gondolok.

A bátyám szobájában fogsz aludni, mert ő nem lesz otthon akkor. Persze mindegy, úgyis egész éjjel dumálni fogunk, ezt persze anyuék nem is sejtik. Azt hiszik, még mindig csecsemők vagyunk, akiknek az esti mese után ágyban a helyük.

Elkezdtem összeírni, mit akarok neked mindenképpen megmutatni (főleg, hogy KIT!!!). Az lenne a legjobb, ha a reggeli vonattal jönnél, akkor még aznap lemehetünk a többiekkel a tóhoz.

Írd meg, hogy mikor érkezik a vonat, hogy ki tudjak eléd menni!

Fót, 2004. július 6.Puszi és várlak Zsuzsi

Ui.: Ne felejts el fürdőruhát hozni!

Sziasztok!

A meghívóban rosszul írtam a címet, a jó: Gyermekparadicsom, Nagyvenyige u. 38.Holnap buli!!!!!!!

Gábor


a) Mi a különbség a hagyományos levél, az sms és az e-mail között?

S Z E M P O N T O KH A G Y O -M Á N Y O S

L E V É LS M S E - M A I L

Megszólítás legtöbbször van vagy nincs

A szöveg terjedelme általában rövidebb vagy hosszabb

Dátumot írunk

Búcsúzási forma általában van vagy nincs

Aláírás általában van vagy nincs

A válasz megérkezhet rögtön

Milyen eszközre van szükség a megírásához?

13. Az alábbi írás SMS-gyűjtemény.

a) Mennyiben más az SMS-szöveg, mint egy levél vagy egy élőszóbeli közlés?

b) Olvasd el a szöveget, majd mondd el a véleményed az alábbiakról! Állításaid indokold a szövegből vett idézetekkel.

AZ ÚJ GENERÁCIÓS NAGYCSALÁD AVAGY MIÉRT JÓ, HA MINDEN GYEREKNEK MOBILJA VAN?!

Ízelítő egy sokgyermekes anyuka napi SMS-forgalmából

„Anya. Miért kell nekem már hétkor kiérnem a buszmegállóba, amikor pontosan tudhat-nád, h. a busz csak kábé tízre ér ide?! Fázom és magányos vagyok.”

„Édesem, esetleg addig olvasd el a kötelező olvasmányodat – ma írtok belőle dolgozatot tudtommal.”

„Drága anya! Miért nem sikerült memorizálnod kb. 8 év alatt, h. gyűlölöm a pannónia saj-tot + ha két különböző húst rax a szendvicsbe! Éhen halok, de azért szeretlek!”

„Cserealapnak biztosan jó lesz. Légy ügyes. Én is szeretlek. Mikor jössz?”

„Édes pici tündi-bündi nővérkém, felvettem a kockás nadrágodat + nálam maradt a szem-festék. Cserébe felveheted a bakancsomat.”


„F. már elment itthonról, telefonját rám hagyta. Én ezt most kitörlöm, mert téged simán megöl. Inkább siess haza. A kockás amúgy elég gáz a csíkossal. Mikor jössz?”

„Mami, a szobámban a földön a teknősök előtt maradt a törikönyvem. Ugye elhozod? Tíz-kor kezdődik az óra. Imádlak!”

„Ide fi gyelj, már a nővéreid is az agyamra mentek ma reggel. Ha kell a könyv, gyere haza érte. Kulcs a postaládában. Oda is tedd vissza. Néha nekem is dolgoznom kell.”

„Drága mami! Ez a Csiga telefonja, mert az enyém otthon maradt. Ha mész dolgozni, le-adod a portán? Nagyon fontos!!! Lécci!”

„Szia Csiga, mondd meg a lányomnak, h. tíznél hamarabb nem érek a sulihoz. És este még számolunk…”

„Köszi! J”

„Törikönyv a tanáriban. A fejedet nem vittem, oldd meg anélkül. Este edzés?”

„Te vagy a legjobb mami!”

„Moni, elfelejtettem, h. hattól tantestületi értekezlet. El tudsz menni helyettem a zeneisko-lához a lányokért?”

„Elég alapos egy testület. Majd megoldom. Néha nekem is dolgoznom kéne. Mikor óhaj-tasz hazajönni?”

„Szia, mami, köszi a telefont! Délután átmegyek a Zsizsiékhez. Ugye nem baj?!”

„De.”

„Most miért?”

„Nincs más dolgod?!”

„Moni, a fénymásolnivalókat otthagytam a számítógép előtt. Ha úgyis bemész, lécci három példányban, holnap reggel vinnem kell a minisztériumba.”

„Édes, egyetlen, feledékeny barátnőm! A fi ad ma sem hozta el a tb-kártyáját, pedig fogor-voshoz mennek. Tizenegyre odaérsz.”

„A száma nem elég? Be kéne érnem a dógozóba.”

„Csak azért szólok, h. ne érjen váratlanul: imádott főnökünk tajtékzik. Azt mondtam, sajt-tájra mentél. Majd álmodd meg addig, hol voltál. J”

„Tíz perc múlva ott vagyok.”

„Nem jó, a kártya kell. Kábé egy hónapja.”

„Most miért nem mehetek át, mami? Minden leckém kész lesz és holnap nincs különórám.”

„Egyáltalán nem gáz a csíkos meg a kockás. El tudod hozni a gitáromat a sulihoz? Négykor kezdődik az órám és előtte átmegyek a Sáráékhoz.”

„Ugye nem felejted el a fénymásolnivalót? Nagyon fontos!”

„Kihúzták a fogamat, nagyon fáj. Értem tudsz jönni? Vérzik is, és nem akarok edzésre menni.”

„Férfi ak… Háromra ott vagyok érted. De legyél a kapu előtt, mert nem óhajtok kiszállni.”

„Picim, nincs kétségem afelől, hogy fontos az az értekezlet, de kéne pár dolgot hoznod hazafelé. Küldhetem a bevásárlólistát? Másolás kész. Én is.”


„Miért nem veszed fel a telefont?”

„Dugó van a szentendrei úton, de sietek.”

„Ugye nem baj, ha a Csiga ma nálunk alszik? Már a héven ülünk, hadd ne forduljon vissza.”

„Hívd apát, ő is ott jár valahol.”

„Mégis mikor óhajtasz hazaérni?”

„Mikor jössz?”

„Mikor jössz?”

„Mikor jössz?”

(Forrás: Török Mónika http://www.csaladinet.hu/hirek/mindenkinek/humor/1442/)

c) Idézzetek fel a saját családotok üzeneteiből néhányat! Olyanokat, amelyeket sebtiben leírtatok, kitűztetek a családi üzenőfalra vagy a hűtőre.

d) Mi különbség a hagyományos üzenet és az SMS között (nyelvezet, szóhasználat, helyes-írás stb.)?

e) Keresd meg és húzd alá a szöveg furcsa szófordulatait! Miért furcsák?

f) „Fordítsd le” az SMS-szövegeket! Készíts belőlük a családi üzenőfalra való papírüzeneteket!


g) Fordítsd le az üzeneteket! Készítsd el belőlük egy jól nevelt, illemtudó gyerek rövid leveleit!

h) Javítsd ki az SMS-szövegek helyesírását!

Rosszul írt szavak helyes változatai:

i) Idézz neked tetsző SMS-eket az írásból! Választásodat indokold meg!


14. Végezzetek kutatómunkát könyvtárban vagy az interneten. Levél-e az oklevél?

Igen, mert

Nem, mert

a) Gyűjtsetek hasonló kérdéseket egymásnak!

Levél-e a(z)

Levél-e a(z)

Levél-e a(z)


15. Sorolj fel minél több rokoni kapcsolatot jelentő kifejezést! Az a játék győzte-se, aki a legtöbbet ismeri, és a jelentését is meg tudja magyarázni.

16. Kilépőkártya

a) Jó volt Veled dolgozni. Sokat segítesz, ha leírod a tapasztalataidat, ötleteidet, kérdése-idet az alábbi szempontok szerint! Így a saját tanulásodra is visszatekinthetsz. Jegyezd meg: a visszatekintés, a saját tanulásra, gondolkodásra való rálátás képessége és igénye a sikeres tanulás egyik legfontosabb feltétele.

Írd le azt a kérdést, amelyre nem kaptál választ az elmúlt órákon! Többet is írhatsz.

Melyik feladat volt szerinted a legérdekesebb? Írd le a számát!

Írj olyan szavakat, kifejezéseket, gondolatokat, amelyeket az elmúlt órákon ismertél meg!

Írd le azokat az ötleteidet, amelyekkel még érdekesebbek lehetnének a magyarórák!

Milyen eszközökkel lehet egy szövegben a beszélgetés résztvevőit megjelölni?

b) Készítsetek egy rajzlapra csoportonként egy rajzot Családom körében címmel! Minden-ki más, de csak egy színnel rajzolhat, így a közös kép végül színes lesz.

J Ó A K É R D É S 7 7

4 . J Ó A K É R D É S

1. A következő feladatokban megvizsgáljuk, miért és hogyan kérdezünk.

A) A barátod izgatottan felhív telefonon. „Nem mehetünk el a táborba! – mondja. A többit személyesen” – majd lecsapja a kagylót.

Te elképzelni nem tudod, mi lehet a baj: a szülei szigorúsága, esetleg elfogyott a bará-tod zsebpénze, vagy beteg lett valaki. Nem kell sokat törnöd a fejed, mert csöngetnek, és már mondja is: „Nem mehetünk.”

a) Írd le, milyen kérdéseket tennél fel, hogy megtudakold, mi a baj!

b) Szeretnéd megoldani a problémát, ezért ötleteket adsz. Fogalmazd meg az ötleteidet kérdések formájában.

c) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről!

?


B) Egy előttetek tornyosuló, igen kiterjedt méretű falon kell rövid időn belül valahogyan át-jutnotok, és ehhez nem áll rendelkezésetekre semmilyen segédeszköz. Információkhoz kell jutnotok. Tegyetek fel kérdéseket!

a) Írd le, hogy szerinted melyek voltak a legjobb kérdések! Véleményedet indokold is!

b) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről!

C) Pótold az alábbi beszélgetésekből a hiányzó kérdéseket!

(1)

RIPORTER:

JÁTÉKTERVEZŐ: Amikor megszületett az első gyermekünk, akkor tapasztaltam, hogy na-gyon sok játékot lehet kapni, de mindegyiket hamar megunja a fi am.

RIPORTER: Ön játéktervezőként kezdte?

JÁTÉKTERVEZŐ: Nem, dehogy. Kezdetben egy vállalatnál dolgoztam, esténként és hétvé-gén pedig játékokat terveztem.

?


RIPORTER:

JÁTÉKTERVEZŐ: Amikor több hazai és nemzetközi díj után megkaptam A gyerekek kedven-ce címet, a feleségem és a barátaink is folyamatosan nyaggattak, hogy keressek kivitelezőt, és csak játéktervezéssel foglalkozzam.

RIPORTER:

JÁTÉKTERVEZŐ: Nem jól tudja, egy kis magyar cég vállalta a játékok gyártását és forgalma-zását. Én pedig ma már tényleg csak tervezek.

(2)

RIPORTER:

DÉNES (diák): Igen.

RIPORTER:


RIPORTER:

DÉNES (diák): Nem.

RIPORTER:


a) Hasonlítsd össze a két beszélgetést a megadott szempontok szerint! Válaszaidat in-dokold is!

Mi lehetne a címe a beszélgetéseknek?

(1)

(2)

Indoklás:

8 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M8 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

Mi volt a különbség a kérdések között?

(1)

(2)

Indoklás:

Mi volt a különbség a válaszok között?

(1)

(2)

Indoklás:

Melyik beszélgetés volt számodra az érdekesebb?

(1)

(2)

Indoklás:

b) Írd be a pókhálóábrába, mi minden jut eszedbe a középpontjában lévő jelről!

?


A kérdések szerepe a kapcsolatokban

Alapszabály: nem csak a saját problémánk a probléma, nem csak saját örömünk az öröm! Nem csak mi szeretjük megosztani életünk eseményeit, érzéseinket, gondolatainkat másokkal, mások is szeretnék közölni ezeket velünk.

A kérdések segítenek megmutatni érdeklődésünket a másik iránt.

Nehezen beszélünk, ha nem látunk érdeklődést a beszélgetőtársunk részéről. Ha azt gondoljuk, hogy „majd elmondja, ha kedve van”, az nem teszi beszédessé a partnert. Akit igazán érdekel valami vagy valaki, az kérdez. A kérdés az emberi kapcsolatokban a fi gyelem és a szeretet megnyilvánulása. Azt jelenti, fontos, amit mondasz, fontos vagy nekem.

A kérdések egy része arra való, hogy valamilyen probléma megoldásához elve-zessen minket. Kérdéseket teszünk fel, hogy megfogalmazzuk a megoldandó fel-adatokat. Természetesen ez nemcsak a tudományra, de a mindennapokra is igaz. Például: Hogyan kell megfőzni bográcsban a paprikás krumplit? Merre találom a Lakatos utcát? Kit kérjek meg, hogy javítsa meg a biciklim?

Mikor kérdezünk?

Az esetek többségében akkor kérdezünk, ha kíváncsiak vagyunk valamire, nem tudunk valamit. A valódi kérdésekre választ várunk. Írásban a kérdést úgy jelöljük, hogy a kérdő mondat végére kérdőjelet teszünk.

Kérdéseinket feltehetjük KÉRDŐSZÓ használata nélkül. Például: Rendelkezik ön két darab békafogó hálóval? Egyedül vagy itthon, Hófehérke? Te is a Zabáló Bálna éne-kesére szavaztál? Fogyókúrázik végre a nővéred?

A kérdőszó nélküli kérdésekre felelhetünk egyszerűen igennel vagy nemmel, azaz csak el kell döntenünk, hogy a kérdésben megfogalmazottak igazak vagy sem. Ezeket a kérdéseket ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSEKNEK nevezzük.

Kérdezhetünk kérdőszó segítségével is (hol, miért, ki, mi, melyik, hogyan stb.). Például: Hol találom meg Böhöm Nagy Kálmán urat? Miért verted hátba Jolánkát? Ki ad nekem Túró Rudit? Hogy esett a fejedre a polcról a cipő?

Ha kérdőszóval kérdezünk, nem lehetséges, hogy egyszerűen azt válaszoljuk, igen vagy nem. Értelmetlen lenne, hogy a „Hol találom meg Böhöm Nagy Kálmán urat?” vagy a „Miért verted hátba Jolánkát?” kérdésre azt válaszoljuk: igen. Ezeket a kérdéseket ki kell egészíteni a hiányzó információval, adattal, ezért KIEGÉSZÍTEN-DŐ KÉRDÉSEKNEK hívjuk őket.


2. Válaszolj az alábbi kérdésekre! Amelyikre szerinted nem kell válaszolni, azt hagyd ki!

– Hányszor láttad már ezt a fi lmet?

–

– Most hol nézed meg?

–

– Mi tetszik benne?

–

– Hányszor mondtam, hogy válaszolj rendesen?

–

– Tényleg azt akarod, hogy ne engedjelek el?

–

– Ki a főszereplő?

–

– A füleden ülsz?

–

– Hogy én miért nem járok moziba?

–

a) Indokold meg, hogy miért nem adtál választ bizonyos kérdésekre!


3. Vizsgáljuk meg a kérdéssoron a kérdések típusát!

A) Állapítsd meg, hogy melyik eldöntendő és melyik kiegészítendő kérdés!

K É R D É S E K A K É R D É S T Í P U S A

Szerinted miért lett hármas a dolgozatod?

Mikor jártál az erdőben?

Ki írta a levelet?

Mit csinálsz délután?

Hová repül a bagoly?

Melyik nadrágot veszed fel?

Nem próbálod inkább az alapot megerősíteni?

Nem gondolod, hogy ez túl nehéz neked?

Mióta laktok ebben a házban?

Milyen színű Ancsur szeme?

Nem vagy alacsony a kosárlabdázáshoz?

Milyen részekből áll egy bicikli?

Hol jártál vasárnap?

Ki lesz az ellenfeled?

A tanulás

Tanulás közben számos dologra magad is rájössz. Van azonban, amit sehogysem ér tesz. Mindenkivel így van ez. A baj akkor keletkezik, ha nem állsz meg, és nem tisztázod az elakadásod okát. Lehet, hogy ez először időigényesnek tűnik, de megéri!

Ha bizonytalan vagy egy-egy szó, fogalom jelentésében, vagy egyáltalán nem is ér-ted: kérdezz bátran!

Kata sokszor hallotta azt a szót, hogy koncentrál, ami azt jelenti, hogy erősen fi gyel va-lamire, összpontosít. Nem merte megkérdezni, valójában mikor is használjuk ezt a szót. Mivel a „koncert” szóra emlékeztette, ezért amikor kedvenc együttesét ment meghallgat-ni, mindenki legnagyobb csodálkozására azt mondta „Elmegyek koncentrálni.”


Miért nem vittél esernyőt?

Meddig tart az edzés?

Hogyan készül a palacsinta?

Elmondanád a főváros hídjainak nevét?

Mikor menjünk kirándulni, szombaton vagy vasárnap?

B) Válaszolj a megadott szavak megfelelő alakjaival az alábbi kérdőszókra!

K É R D Ő S Z Ó K E B É D F I Ú M E S E

Kire/Mire?

Kivel/Mivel?

Hova?

Hol?

Kiért/Miért?

Kinek/Minek?

Meddig?

Kire/Mire?

Kiből/Miből?

Hogy/Hogyan?

a) A táblázatba beírt szavakkal – jelentésük alapján – egészítsd ki az alábbi mondatokat!

A harkály rászállt

A tanár rászállt

A lány sokat gondol Mert éhes.

A lány sokat gondol Mert tetszik neki.

Az anya büszke Mert jól sikerült.

Az anya büszke Mert megnyerte a versenyt.


A részlet a van.

A maradék van.

Odalopódzom

Odalapozok

b) Karikázd be azt a kérdőszót, amelynek segítségével helyre és időre is kérdezhetünk?

c) Az a) feladatban leírt mondatokat másold le úgy, hogy a „rászállt” szót egy hasonló jelentésűvel helyettesítsd!

A harkály

A tanár

C) Fejtsd meg az alábbi találós kérdéseket!

Egy kis házban öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen.

Akkor vagyok legmelegebb, amikor hideg van. Akkor vagyok leghidegebb, amikor meleg van.

Se hárfája, se gitárja, mégis szól a muzsikája.

Melyik út nem porzik sose?

Melyik kör lehet szögletes?

Foga van, és mégsem eszik.

Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll.

Szádba teszed, mégsem eszed.

Akárhová vitték, mindig fejbe verték.

Vadonatúj, mégis lyukas, megfoltozzák, semmit sem ér.

a) Az előző feladatban nem csak kérdő mondatok vannak. Vajon miért nevezzük őket mégis kérdésnek?


4. Rögzítsétek az A, B és C feladatból a legfontosabb tudnivalókat!

A)

B)

C)

5. Alakítsatok párokat a csoporton belül! Minden pár húzzon egy kártyát! A kártyán egy témát és egy műfajt találtok. A műfajok mindegyikének az a jelleg-

zetessége, hogy sok kérdést tartalmaznak.

a) Adjátok elő a kártyán szereplő műfajban a kártyán szereplő témát! A többiek feladata, hogy kitalálják, mi a műfaj!

b) A párbeszédek hallgatása közben írjatok le néhány kérdést az elhangzottakból! A táblázat segít a rendszerezésben.

M Ű F A J 1) 2 ) 3 )

Jellegzetes kérdések

A jellemző kérdések közös vonásai

Miért ilyen típusú kérdések tartoznak ehhez a műfajhoz?


6. Vannak olyan kérdések, amelyekkel valójában nem kérdezünk. Figyeljük meg, honnan tudjuk eldönteni egy kérdésről, hogy valódi-e vagy sem.

a) Olvasd fel a párodnak a kérdéseket!

Először válassz a mondatok mögött levő felsorolásból, de ezt ne áruld el a párodnak, csak húzd alá a könyvben!

Majd ennek megfelelően olvasd fel a kérdést! A párod feladata, hogy maga is aláhúzza, hogy szerinte hogyan olvastad fel a kérdést.

Miután kész vagytok az összes mondat felolvasásával, egyeztessétek, hogy melyik kér-dést hogyan akartatok/tudtátok feltenni.

Ha valahol nem egyezett a párodéval az aláhúzás, próbáljátok úgy felolvasni a kérdést, hogy kitalálható legyen a beszélő szándéka!

(1) Hogy képzeled? [fenyegető/érdeklődő]

(2) Hogyan mondhatnám el neked ezt az egészet? [számonkérő/értetlenkedő/segítségkérő]

(3) Ezt most komolyan így gondolod? [hitetlenkedő/komoly/méltatlankodó]

(4) Kell valami? [információkérő/agresszív/támadó]

(5) Azt akarod, hogy felálljak és elmenjek? [komoly/fenyegető/sértett]

(6) Nem akarsz zsebpénzt jövő hónapra? [komoly/hitetlenkedő/fenyegető]

b) Válassz ki egyet az előző mondatok közül és írj egy-egy szituációt a kérdés kétféle hasz-nálatára!

Különleges kérdések

1. TALÁLÓS KÉRDÉS

A valódi kérdések egy különleges típusa a találós kérdés. A találós kérdés általában egy tréfás vagy furfangos feladvány.

2. KÉRDÉSEK, AMELYEKRE NEM VÁRUNK VÁLASZT

a) Költői kérdésAz irodalomban gyakran tapasztaljuk, hogy a műben sze-replő kérdésre nem vár választ a szerző, mert– a válasz mindenki számára egyértelmű,– a kérdést maga válaszolja meg, avagy– a kérdéshez kapcsolódva fejti ki gondolatait, érzéseit.

b) Kérdésben a fenyegetésAz ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre a kérdező szintén nem vár választ. Válaszolni rájuk szemtelenség, csak arra jó, hogy még jobban feldühítsék a kérdezőt. Ilyen kérdések például:– Akarsz egy nagy pofont?– Azt akarod, hogy ne engedjelek el kirándulni?– Kidobjam a mobilod a kukába?– Muszáj, hogy a tiéd legyen az utolsó szó?

c) Gúnyos kérdésekA gúnyos kérdések általában bántóak, akkor is, ha csak vicc-nek szánta a kérdező. A gúny célja, hogy akire irányul, azt nevetségessé tegye. A gúnyolódáson a kívülállók nevetnek, az érintettek nem. Ilyen kérdések például a következők:– Most azt hiszed, szép vagy?– Ki az okosabb te vagy a kutyád?– Néztél már tükörbe?

d) A csodálkozást, haragot, felháborodást, értetlenséget ki-fejező kérdésekGyakran kérdésekkel adunk hangot érzelmeinknek vagy ér-tetlenségünknek. Ezekre a kérdésekre sem várunk valójában választ. Például:– Mit képzelsz?– Honnan veszi Tóbiás ezt a sok sületlenséget?– Hogy lehet valami ilyen gyönyörű?



7. Petőfi Sándor A tintásüveg című verséből való az alábbi példa. Húzd alá a költői kérdéseket!

„Vándorszinész korában Megyeri Először is hát tintáért megyen,(Van-e, ki e nevet nem ismeri?) Ha ismét írni kell, hogy majd legyen.Körmölgeté, mint más, a színlapot. A tintásüveget pedig hováKapott Dugá?Ezért BeleEgyszer vagy öt forintnyi bért, Kabátja hátsó zsebibe,Amint mondom, vagy öt forintnyi bért. Amint mondom, kabátja zsebibe.”

8. Tett fel nektek már valaki gúnyos kérdést? Írjál néhányat!

a) Milyen érzés volt?

b) Meséljetek egymásnak olyan eseteket, amikor megbántátok, hogy gúnyolódta-tok valakivel!

3. ROSSZ KÉRDÉSEK

Rossz az a kérdés, amire lehet ugyan vá-laszolni, csak nagyon nagy erőfeszítést jelent, hogy megértsük, valójában mit is kíván a beszélgetőtársunk. A rossz kérdés nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik, vagy hogy hogyan kapcsolódik a beszél-getés témájához. A rossz kérdés éppen ezért megszakítja a beszélgetés menetét.

4. ÁLKÉRDÉSEK

Az álkérdések olyan kérdések, amelyeket a partnerünk nem azért tesz fel, mert va-lamire kíváncsi, csupán rutinszerűen kér-dez, esetleg nem is várja meg a választ. Hogy egy kérdés igazi vagy csak álkér-dés, mindig helyzetfüggő.

Hazaértem este. A bátyám a számítógé-pén játszott.– Szia! – mondtam.– Na, mi van? – kérdezte.– Semmi – válaszoltam, mert tudtam,

nem érdekli komolyan, mi van velem.

De ugyanaz a kérdés lehet valódi is, amikor a kérdező részletes és pontos választ vár:

9. Játsszatok!

a) Öntapadós papírra írjatok egy-egy szerepet. Pl. János vitéz, törpe, gróf-nő, fi lmszínész.

b) Ragasszátok két vállalkozó társatok hátára!

c) Olvassák el egymás szerepét, így egy-másról tudják, hogy kik, csak saját magukról nem.

d) Egymással beszélgetve, egymást kér-dezgetve ki kell találniuk, milyen sze-repbe bújtak, mi van a hátukon lévő papírra írva.

e) A nyertes az, aki hamarább rájön a saját szerepére.

Este otthon nagy veszekedés volt, nem akar-tak elengedni Kati születésnapi zsúrjára. Min-den barátom izgult, mert szerették volna, ha ott vagyok. A téren vártak rám: „Na, mi van?” – kérdezték izgatottan.

5. EGY KÉRDÉSBEN SOK KÉRDÉS

Ebben az esetben az ember nem igazán tudja hirtelenjében, melyik kérdésre is válaszoljon, illetve mire felelne, a kérdések egy részét el is felejti. Gyakran hallhatunk ilyen kérdéseket televíziós műsorokban, interjúkban.

Na, mi volt a suliban, megírtátok a matekdol-gozatot? Ettél rendesen? Tanultál már holnapra, nem láttad véletlenül a csíkos ruhámat...?

6. TAPINTATLAN KÉRDÉSEK

A tapintatlan kérdés olyan kérdés, amire a beszélgetőtárs nem szívesen válaszol, mert kellemetlen számára.– Nem vagy túl alacsony a kosárlabdázáshoz?– Nem híztál mostanában?– Szerelmes vagy Jutkába?

7. TOLAKODÓ KÉRDÉSEK

Tolakodó kérdésről akkor beszélünk, ha vala-ki olyasmit kérdez, ami nem tartozik rá.– Nórika, min veszekedtetek tegnap?– Nyertetek a lottón? Láttam, vettetek egy új

hűtőszekrényt.– Ki volt az a csinos lány tegnap nálatok?

8. FELESLEGES KÉRDÉSEK

A felesleges kérdések a beszélgetés szem-pontjából nem fontosak, sőt eltérítik a beszé-lőt eredeti mondanivalójától.– Képzeld, tegnap találkoztam Pintyővel a Tó utca

sarkán. Egy hatalmas csomag volt a kezében.– A Tó utcában megcsinálták már az úttestet?– Meg. És képzeld, megkérdeztem tőle, hogy

mit cipel.– Miért? A Pintyő nem cipelhet semmit?



10. Hallgassátok meg Janikovszky Éva Mi újság? című történetét!

JANIKOVSZKY ÉVA: MI ÚJSÁG?

Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már.

Én általában tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik.Ezért mondtam, hogy semmi.De ők csak tovább erőltették, hogy mért kell énbelőlem minden szót harapófogóval

kihúzni, hát mért nem tudom elmondani, hogy milyen volt.Mondtam, hogy jó.De ez sem volt nekik elég.– Mutasd már magad, hadd nézzelek, hiszen ezer éve nem láttalak! – mondta anyu,

mert ő mindig szeret túlozni.– No halljuk, merre jártál, mi szépet láttál? – kérdezte apu, mintha nem tudná, hogy

Balatonszabadi-Sóstón, ahol ő is járt.– És nekem mit hoztál? – rángatott az öcsém, mert őt sose az érdekli, aki jön, hanem

az, amit hozott.Hát odaadtam neki a kagylóvitorlást, hogy legyen vele boldog, de nem volt, mert csak

forgatta, hogy ezért ugyan kár volt pénzt adni. Még szerencse, hogy Zsombó, aki ajándék-ba csinálta nekem, nem hallotta.

– Mit ennél, csillagom? – kérdezte a nagymamám, mert ő meg mindig azt hiszi, hogy éhes vagyok.

Most ugyan véletlenül igaza volt, mert reggel otthagytam az olajos halat, amit utálok, de ő ezt nem tudhatta. Mindegy, nem akartam megbántani, ezért mondtam, hogy azt eszem, ami van.

Erre elém tette, ami volt, én meg enni kezdtem.Sose bírom, ha nézik, ahogy eszem, de mindenki nézte. Még jó, hogy az öcsém hamar

megunta.– Egyél csak, csillagom, el tudom képzelni, hogy milyen volt ott a koszt! – sóhajtott köz-

ben a nagymamám, mert azt hitte, hogy két hete nem ettem.Pedig ha igazán el tudja képzelni, hogy milyen volt a táborban a koszt, még nagyobbat

sóhajt. Mert jó volt, pedig mi főztünk.Apu meg anyu most azt se bánta volna, ha evés közben beszélek, mert folyton kérdez-

gettek, hogy nem fáztál, nem kaptál napszúrást, sokat esett az eső, nem égtél le, volt elég takaró, sok volt a szúnyog, tudtál aludni, fel tudtál kelni, fürödtetek sokat?

Én meg bólintottam, hogy igen, mert ha a fejemet rázom, hogy nem, akkor nem tudok levest enni.

– Volt tisztálkodási lehetőség? – kérdezte a nagymamám, akit mindig lehetetlen dolgok érdekelnek.


Ezen egy kicsit gondolkoznom kellett, de aztán eszembe jutott, hogy a Bunder minden este járt tusolni a hülye csíkos köpenyében, azért aztán mondtam, hogy biztosan volt, és ettem tovább.

Amikor mindent megettem, ami volt, előkerestem a régi Népsportokat, mert szerettem volna tudni, hogy mi történt az elmúlt két hétben; aztán a tévéújságokat, mert szerettem volna tudni, hogy mit nem láttam; aztán a lasztimat, mert kíváncsi voltam, hogy leengedett-e; aztán megnéztem az erkélyen a datolyamagot, hogy nőtt-e már belőle pálma. Nem nőtt.

Aztán előkerestem az egyforintosaimat, és kértem még kettőt, és leszaladtam az utcára, és felhívtam a Jozsót, hogy mi újság, és mikor lesz az évnyitó, és marad-e a Gida, vagy tényleg megy, és elmeséltem neki, hogy mi az újság, a fejelőbajnokságot meg a vetélkedőt, amin lepontoztak minket, meg amikor hajózni voltunk, és a Csibor beesett a vízbe, meg a tizenegyest, amit rúgtam, meg a lecsót meg a riadót meg a zivatart, de a görögdinnyét már nem tudtam elmondani, mert elfogytak a forintosaim. Pedig az volt a legjobb.

Mire hazaértem, már mindenki a sorozat ötödik folytatását nézte, de engem nem érdekelt, mert nem láttam az első négyet, hát bementem az öcsémhez, hogy mi az újság, mert ő az Ilonka néniéknél nyaralt.

Az öcsém mondta, hogy semmi, és tovább olvasott, mert az olyan kuka, hogy egyáltalán nem lehet vele beszélgetni.

11. Írj ki a szövegből kérdő mondatokat az alábbi szempontoknak megfelelően!

helyre:

időre:

eseményre:

magyarázatot kívánó:

a) Az egyik mondatban háromszor fordul elő a hogy szó. Húzd alá közülük azt, amelyik kérdőszó.

b) Gyűjts kérdéseket a szövegből!

Eldöntendő kérdés:

Kiegészítendő kérdés:


12. Kinek válaszolt szívesen a „Mi újság?” kérdésre a kisfi ú? Beszéljétek meg, miért.

a) Miért nem válaszolgat a kisfi ú a család kérdéseire?

b) Te mikor válaszolsz szívesen egy kérdésre?

13. Állítsátok az alábbi történéseket időrendbe (ahogy az a valóságban megtörtént)! Az első sorban a legkorábbi, az utolsóban a legkésőbbi esemény betűjelét írd! Az egy időben, párhuzamosan futó események betűjelét egy sorba írd!

E S E M É N Y E K E S E M É N Y E K I D Ő R E N D B E N

a) A kisfi ú ebédel.

b) Az öccse Ilonka néninél nyaral.

c) A felnőttek nézik a sorozat 5. részét.

d) A kisfi ú Jozsónak telefonál.

e) Olajos hal volt a reggeli.

f) Az öcs a szobájában olvas.

g) A felnőttek kérdéseket tesznek fel.

h) A kisfi ú az öccsével akar beszélgetni.

i) A felnőttek megnézték a sorozat első négy részét.

öccsének mamájánakJozsónak

nagymamájánakpapájának


14. Tegyetek fel egymásnak minél nehezebb, „fogósabb” kérdéseket a történettel kapcsolatban.

A kérdések vonatkozhatnak a szereplők cselekedeteire, érzelmeire, a történet kö-vetkezményeire, időpontjára, helyszínére stb.

15. Nyomozd ki, mikor játszódhatott a történet!

a) Hol telefonált a történet főszereplője, és milyen pénzérmével? Most hogyan lehet egy utcai fülkéből telefonálni?

b) Volt-e mindenkinek tévéje és telefonja?

c) Akkoriban hogyan e-maileztek és sms-eztek az emberek?

d) Mennyibe került egy villamosjegy, és most mennyi?

e) Mi volt az akkori gyerekek kedvenc üdítőitala?

16. Min nevetünk?

a) Húzzátok alá a szövegben azokat a mondatokat, amelyeket humorosnak tartotok. Mondjátok el, miért lehet nevetni rajtuk!


17. B

emut

atju

k, m

ilyen

egy

csa

ládf

a. E

nnek

min

tájá

ra k

észí

tsd

el a

saj

át v

agy

egy

ism

erős

csa

ládf

áját

! K

ezdd

a d

édsz

ü-lő

kkel

, és

feje

zd b

e a

csal

ád le

gfia

tala

bb t

agja

ival

!

Déd

papa

Kiss

Jáno

sD

édi

Dem

e Jú

liaTe

stvé

rSz

erén

aD

édi

Szél

Ann

aD

édpa

paKa

s Áb

el

Test

vér

Kata

linTe

stvé

rÁb

elN

agyi

Kas

Anna

Déd

iSz

ép

Izab

ella

Déd

papa

Bart

ók M

á-ty

ás

Papa

Kiss

Jáno

sTe

stvé

rAm

brus

Déd

iKo

vács

Pi

rosk

a

Déd

papa

Ősz

Pét

er

Papa

Ősz

Pét

erTe

stvé

rPá

l

Nag

yiBa

rtók

Iz

abel

la

Apa

Ősz

Pét

erTe

stvé

rKa

talin

Test

vér

Jáno

sTe

stvé

rAm

brus

Test

vér

Sam

uAn

yaKi

ss A

nna

Öcs

émPé

ter

ÉnŐ

sz Á

gnes

Nőv

érem

Zsuz

sa


Az

én c

salá

dfám


18. Játsszátok el a jeleneteket!

A) Jelöljétek különböző színekkel az egyes szereplők szövegeit!

a) Osszátok ki a szerepeket, majd olvassátok fel a jelenetet!

B) A szövegben szereplő kisfi ú elmeséli a vele történteket. Elbeszélése alapján írd le a jelenetet párbeszédes formában. Beszélőváltásnál írd oda a szereplő nevét. A név után zárójelben fogalmazz meg rendezői instrukciókat: pl. a szereplők érzéseit,

jellemző mozdulatait, arcjátékát!

CSALÁD (körbeállják a kisfi út, kórusban, izgatottan): Na mi újság, mi volt, hogy volt, mesélj már?!

KISFIÚ (unottan): Semmi.

a) Játsszátok el a jelenetet!


C) Írd át a történetet párbeszédes formában úgy, hogy a családtagok kérdései a kisfi ú szá-mára olyan érdekesek legyenek, amelyekre szívesen válaszol!

Beszélőváltásnál írd oda a szereplő nevét. A név után zárójelben fogalmazz meg rendezői instrukciókat: pl. a szereplők érzéseit,

jellemző mozdulatait, arcjátékát!

ANYA (átöleli a fi át, örömmel, meghatottan): De jó, hogy megjöttél, már nagyon hiányoztál. Alig várjuk, hogy elmeséld az élményeidet. Szívesebben mesélnél most vagy inkább ebéd után?

KISFIÚ (megöleli a mamáját): Nagyon jó volt, de azért jó újra itthon lenni. Szerintem előbb ebédeljünk, mert reggelire olajos hal volt, azt pedig tudjátok, nem szeretem.

a) Játsszátok el a jelenetet!

A M É Z G A C S A L Á D É S E G Y É B C S A L Á D O K 9 9

5 . A M É Z G A C S A L Á D É S E G Y É B C S A L Á D O K

Nagyon rosz ez a suli, vagy iskola, vagy valami. Lehet, hogy azért hivják sulinak, mert ez nem a rendes iskola. Senki sem kedves (Kornél azt mongya, nem jófejek, de rám is ezt mongya, szóval nem hiszek neki). Bemen-tem reggel, montam, hogy hello, hogy vagy, de senki nem válaszolt már megint, csak a kinai lány. Ms Szalay kiálított az osztály elé, monta, hogy én vagyok Ábel, és Amerikából jötem erre egy kövér fi ú mondott valamit, amit nem értetem (mesterségem címe?), és mindenki nevetett.

Nagyon rosz volt. Utána beültetett egy fi ú mellé, aki délamerikai és Ferinek hívják. Kicsit furán beszél nem mindig értem. De nem ugy mint Kornél. Furcsán ejti a szavakat, biztos azért mert délamerikai. Kornélal men-tem haza, aki kiröhögött, amikor ezt montam neki. Azt mongya itt nincsenek délamerikaiak, csak cigányok. Szerintem ő a hülye, nem én. Majd holnap megkérde-zem Ferit.

Ábel

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

1. Állapítsd meg a családi viszonyokat az alábbi szempontoknak megfele-lően!

A) Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

A bácsi unokájának a gyereke a bácsi

a) sógora

b) unokatestvére

c) dédunokája

Lenke unokatestvérének az apja Lenkének a(z)

a) nagynénje

b) nagybátyja

c) apja

A nagymama férje az unoka

a) apja

b) nagyapja

c) nagybátyja

Pista testvérének a felesége Pistának a(z)

a) nagybátyja

b) unokatestvére

c) sógornője

A bácsi dédunokájának a nagyanyja a bá-csinak a(z)

a) unokája

b) fi a

c) lánya

Luca anyai nagybátyja Luca anyjának a(z)

a) sógora

b) testvére

c) apja

B) Írd be a megfejtést!

Az én nevem:

Az én dédapám gyereke az én:

Az én dédanyám lánya, akinek a testvérem az unokája az én:

Az anyám testvérének a gyerekei az én:

Az anyukám férje az én:

Az anyukám férjének a testvére az anyukám:

Lajos apai nagybátyjának a gyereke Lajosnak a(z)

a) testvére

b) unokatestvére

c) apja

A M É Z G A C S A L Á D É S E G Y É B C S A L Á D O K 1 0 1

C) Ki kinek a kije? Töltsd ki az ábrát, majd szóban is mondd el, ki kinek a kije, és minden-kiről mondd el, neked kicsodád? Például a nagypapám felesége a nagymamám.

2. Miért az anyós a fekete bárány? Az alábbi viccek céltáblája mindig az anyós. Szerinted miért? Olvasd el őket, majd „fordítsd le” a vicc csattanóját!

a) Mondj te is családtagokról szóló vicceket!

Anya

Én

Apa

Barátok egymás között:– Az én anyósom mö-gött sok nő elbújhatna.– Miért, olyan házias?– Nem, olyan kövér.

Kovács úr és neje egy kertes házban lévő ismerőshöz hivatalos

ebédre. Az ízletes falatok elfogyasz-tása után a házigazda büszkén vezeti körbe vendégeit a gondozott kerten. Az egyik fánál megjegyzi:

– Ezt a fát annak emlékére ültettem, hogy összevesztem az anyósommal.

– Nem rossz ötlet – fordul feleségéhez Ko-vács –, milyen szép erdőnk lehetne már!

Egy férfi most ért haza az ausztráliai nyaralásá-ból, és így mesél a barátainak:

– Ahol mi voltunk, minden megvolt: bárok nekem, strand a gyerekeknek, napsütés a feleségemnek, cápák az anyósomnak.


3. Az alábbi szavak mindegyike kapcsolatban van a családdal. Értelmezzétek a szóösszetételeket!

4. Olvassátok el az alábbi szöveget!

ROMHÁNYI JÓZSEF: MÉZGA ALADÁR KÜLÖNÖS KALANDJAI

Az alábbi szövegrész Romhányi József Mézga Aladár különös kalandjai című könyvé-ből való. A könyvből készült rajzfi lmsorozatot láthattátok a tévében vagy videón. A Mézga család tagjai: – Mézga Géza, a papa, – Paula, a mama, – Kriszta, a kamaszlány, Aladár nővére,– Maffi a, Kriszta macskája, – Mézga Aladár, Kriszta öccse, – Blöki kutya, „aki” tud beszélni, de csak Aladár érti, mit mond, – Köbüki, a távoli rokon, aki nem a múltban, hanem a jövőben él egy másik bolygón.– Máris szomszéd, a könyv egyik szereplője, aki a Mézga családdal egy házban lakik.

CSALÁD

név

méh

kutatás

látogatás

állat

fő

történet

nagy

fa

nyelv


I. ŰRUTAZÁSLEPÉNYBOLYGÓ

Aladár óvatos, mértéktartó hegedüléssel kezdte a napot. Úgy ítélte meg, hogy szüksé-ges némi érdeklődést mutatni a büntetéshangszer iránt, hiszen a tokjára igen nagy szük-sége van. Hosszú és hangos gyakorlástól viszont azért tartózkodott, mert tudta, hogy zenélése hamarosan zajártalommá válhat, és a kapóra jött megtorlás visszavonásához vezethet. Hogy Aladár mennyire jól számított, azt a másik szobában, a vonókoptatás alatt zajlott szülői párbeszéd fényesen bizonyítja.

– Ne tömködd vattával a füled, Géza! Próbálj zenén át behatolni a gyermeklélek mélységeibe.

– Bérelszámoló vagyok, Paulám, nem könnyűbúvár. Az vigasztal, hogy kamaszko-romban én is ilyen voltam.

– Csak ezt ne mondtad volna! Most még jobban aggódom érte!– Gondolod, hogy ez a nyekergés jót tesz neki? – A zene nyugtat és megbékít.– Engem is. Mert már bevettem rá egy marék idegcsillapítót.– Botfülű vagy. Én kihallom, hogy Aladár már ébresztgeti hangszere lelkét.– Mi lesz itt, ha teljesen felrázza?!– Türelem! Paganini is így kezdte.– De hála istennek nem az én lakásomban. Így évődött egymással a szülői kettős, míg a hegedűszó pár perc múlva el nem csuk-

lott. A nap folyamán még néhányszor felnyivákolt Aladár jobb sorsa méltó hangszere, de a gyakorlás megmaradt a reggeli szerény keretek között. Ebédnél Géza papa egy szunyókálási időre a macskanyávogásnak bélyegzett zene átmeneti mérséklésére intette fi át. Blöki esti kémjelentésében beszámolt Aladárnak szülei közhangulatáról. Aladár a jelentés alapján úgy ítélhette meg, hogy vacsora után megkísérelheti a kitörést, simán feljuthat starthelyére, a háztetőre. Rövid, de némileg érzékeny búcsút véve fegyvertár-sától, a hegedűtokkal kilépett a nagyszobába. Már az előszobaajtó kilincse után nyúlt, mikor a zord apai hang feltartóztatta:

– Hová mész?– Hegedülni.– Hova? Azért taníttatunk hegedülni és nem orgonálni, hogy hazai pályán játszhass!

És minek az a szifon?– Ha megszomjaznék gyakorlás közben a háztetőn.– A háztetőn? Miért hegedülsz te a háztetőn?– Te mondtad, hogy a játékom macskanyávogás. Annak pedig háztetőn a helye.Erre már Paula asszony is megszólalt:– Látod, Géza! Így taposod el egy érzékeny művészlélek zsenge hajtásait. Menj

csak, fi am, és mélyítsd el zenei ismereteidet. Majd tapasztalni fogod, hogy az ilyen elmélyülések jótékonyan hatnak lelked felmagasodására. Tremolózz hát nyugodtan a


szobádban. És ne felejtsd el időnként meggyantázni a vonót, mint azt a hegedű hasz-nálati utasítása előírja.

– Igen, mama – mondta Aladár lemondóan, és visszakullogott a szobájába.– Lebuktam, Blöki! Most aztán adhatok a zenének! Hova tetted az a tűzrevalót meg

a fűrészt?Blöki válaszként előkotorta az ágy alól a hegedűt, és gazdájához vonszolta.– Milyen szakszerűen fogod! A nyakánál, mint a csirkét. Blöki a gúnyos megjegyzést válasz nélkül hagyta. Csak magában méltatlankodott:

„Tudhatná, hogy nálam cipelésre a száj a kézenfekvő mód!”Egy percnyi csüggedt töprengés után Aladár felvillanyozva pattant fel roskatag ültéből.– Megvan! Te hegedülsz helyettem!– Ééééééén? Éneklő kutyáról már hallottam, de hegedülni…– Csak alibit kell játszanod rajta, hogy azt higgyék, én nyüvöm a húrokat, tehát itthon

maradtam. Blöki egyetlen alibi című zeneművet sem ismert ugyan, de hiábavalónak tűnő ellen-

kezés után végül megadta magát.– Hát jó. De csak kisbőgős stílusban vállalom. Mit játsszak? – Egykutya! Csak hosszúra nyújtsd! [...]– Nyuvasztja már! – hangzott át a nagyszobából Mézga Géza elkeseredett ténymeg-

állapítása. Aladár ezek után megnyugodva távozott az ablakon át első útitársával, egy befőttes

üvegbe zárt fehér egérrel a háztetőre.Az űrhajó az autoszifi egyetlen löketére startra kész állapotba került. A hajtómű fú-

vókái egy mindössze kígyósziszegésnyi hangot adva, iszonyatos sebességgel emelték a kabint a magasba. [...]

„Mennyi eszem volt, hogy gumiból konstruáltam a Gulliverklit!” [...]Úgy döntött, hogy jobban körülnéz ezen a vidéken.Visszakanyarodva fel is fedezett egy lepény alakú égitestet. Még közelebb érve már nem

is lepénynek, inkább valami gigászi hanglemeznek látta. Aztán meglepetten kiáltott fel: – Fantasztikus! Olyan, mint egy kerek papírsárkány! De oldalról semmi sem látszik

belőle! Még éle sincs!És egy hirtelen elhatározással máris működésbe hozta a landolási automatikát. [...]A lepényre szállás zökkenőmentes volt. [...]Amint a lába alá tekintett, meglepetten látta, hogy a lepényben ábraszerű lények

nyüzsgő élete zajlik. Emberszabású fi gurák mozognak a földi tájakhoz hasonló környe-zetben. Mintha egy jól sikerült szabadkézi rajz alakjai elevenedtek volna meg, csúszkál-nak fel-le, jobbra-balra ezen a kerekre szabott rajzlapon. [...]

Lába alatt éppen egy silányan berendezett, ügyetlen gyerekrajzra emlékeztető csalá-di otthon képét láthatta. A munkaruhás családfő az asztalnál ült. Felesége a konyhában szorgoskodott. Aladár hangról hangra megjegyezte beszélgetésüket:

– Meleg eledelt nekem, kedvenc egyetlen nejem.


– Nesze e kerek csemege, edd meg.– Gyerekem merre ment?– Eszes mestere elvezette.– Eme mester ne nevelje, mert elverem kegyetlen! Esztelen e mester! Kegyes fejedel-

mem ellen nevel! Fejedelmemnek jelentem, lefejeztetem!Aladár fülsértőnek találta a mekegő párbeszédet. Akkor még nem tudta, hogy a le-

pénybolygó életében ez a kecskenyelv milyen ádáz ellenségeskedések okozója. Pár lé-péssel arrébb már betekintést nyerhetett a látszólag csupán nyelvi kérdésekből kipatta-nó belvillongásokra.

Lepénybolygó fejedelme poroszkált arra lovas testőrei kíséretében. Marcona rajz-pribékek egy megbilincselt ősz tudósképű ábrát vezettek az uralkodó színe elé. Aladár döbbenten fülelt. A főpribék a tudósra dörgött:

– Reszkess, mester! Szegezd le kegyelmet esengve fejed, engedetlen fene-egyed!A fejedelem vette át a szót:– Felelj fejedelmednek! Egyes gyerekeket ellenem hergelve veszedelmes nyelveket

terjesztesz?A sík-tudor azonban bátran vitába szállt a fejedelemmel:– Nem ellened terjesztem. Ellenben e nyelvet elengedhetetlen fejlesztenem kell, mert

eleve lehetetlen e nyelvben megrekedve gyermekeket fejlettebbre nevelnem!– Ne tedd ezt esztelen!– A-val meg ó-val gyarapodva, nem maradna oktalan a sok boldogtalan!– E helyen nem kellenek eszesebb egyedek, mert nekem veszedelmet jelentenek!

Mereven ellenzem! [...]Űrhajósunk szívesen elidőzött volna hosszasan is a sok szempontból tanulságos le-

pénybolygón, de arra gondolva, hogy távollétében szegény Blökinek szünet nélkül he-gedülnie kell, a hazatértét soká már nem halogathatta. [...]

Aladár halkan megkocogtatta az ablakot.– Blöki! Eressz be!– Na végre! Már zenegörcsöt kapott a mellsőm!Blöki sebtiben szájába kapta az ablaktávnyitó szerkezet húzózsinórját. Gazdája máris

a szobába csusszant.– Csak addig játssz még, amíg Gulliverklit biztonságba helyezem!Blöki sajgó mancsával fűrészelt tovább. Közben izgatottan kérdezte:– Mesélj már, hogy sikerült?– Rendben ment. Egyebekben egyszer egy kellemetlen helyzetbe keveredett mestert

mentettem meg.– Mit mekegsz? – értetlenkedett Blöki.– Ja, persze. Szóval az úgy volt…– Vigyázz! Jönnek!Aladár gyorsan átvette, álla alá csapta a hegedűt. Paula mama csak azért kukkantott

be, hogy gyönyörködjék Aladár szorgalmában. Mézga Géza azonban félretolta nejét az útból, és elgyötört ábrázattal be is lépett.


– Már túlságosan elég lesz, Aladár. És mivel ilyen kimerítően szorgalmas voltál, hál’ istennek egy hétig nem kell, sőt nem szabad gyakorolnod!

– Igen, papa! – rebegte Aladár őszinte sajnálkozással.Az ősök erre visszavonultak a nagyszobába. Érdemes feljegyezni további beszélgeté-

sük egy töredékét. Mézga Géza felnyögött:– Ó, az utolsó negyedóra pokoli volt! Mintha az agyammal gyantázott volna…– Ebből a gyerekből művész lesz!– Belőlem pedig idegroncs. Csak egy vigasztal: amíg gyakorol, biztos nem csavarog el…

5. Mit jelentenek a történetben az alábbi szavak?

S Z Ó J E L E N T É S

büntetéshangszer

vonókoptatás

botfülű

macskanyávogás

évődnek a szülők

starthely

fegyvertárs

hazai pálya

szifon

tremolózik

tűzrevaló

fűrész

alibi

Gulliverkli

gigászi hanglemez

belvillongás

pribék

gyantázott

zenegörcs


6. Kik nem jelennek meg a részletben a Mézga családból?

7. Hol játszódik a történet?

8. Csoportosítsd a szereplőket a helyszínek szerint! Aki mindkét helyszínen je-len van, annak a közös részbe írd be a nevét!

9. Igazak vagy hamisak az alábbi megállapítások? Húzd alá az igaz állításokat! Válaszod indoklásául olvasd fel a megfelelő szövegrészeket.

Aladár hegedülése inkább „zajártalom”, mint zene.

Aladár jutalomból hegedülhetett.

Aladárnak nem kell egyhamar hegedülni.

Aladár hegedülésével Géza, a papa, roppant elégedett volt.

Aladár a háztetőre ment hegedülni.

Blöki hegedült Aladár helyett.

A Mézga család otthona Lepénybolygó


A bolygó neve Gulliverkli.

Az űrhajó fémből volt.

A felfedezett égitest lepény alakú volt.

Aladár leszállt a Lepénybolygóra.

Aladár Blökivel távozott a háztetőre.

10. Magázódnak vagy tegeződnek a szereplők? Válaszodat bizonyítsd a szöveg megfelelő részeivel!

11. Keress ki a szövegből egy 15-20 soros részt, amelyben sok tegező-magázó alak van!

a) Írd át a szöveget úgy, hogy ha a szereplők tegeződtek, magázódjanak, ha pedig ma-gázódtak, tegeződjenek!

b) Húzd alá azokat a részleteket, amelyeket megváltoztattál az átfogalmazáskor!


12. Miért voltak furcsák Lepénybolygó lakói?

A) Milyen nyelven beszélnek Lepénybolygó lakói?

a) Írj egy példát!

b) Melyek azok a szavak, amelyek Lepénybolygó nyelvén ugyanúgy hangzanak, mint ma-gyarul? Milyen hétköznapi magyar szavakra van más szó Lepénybolygó nyelvén?

B) Fordítás

a) Fordítsd le a következő szavakat Lepénybolygó nyelvére!

vacsora

harapós kutya

elkanászodott

szűk

barlang

c) Milyen hatása lett így a szövegnek? Mi a különbség az eredeti szöveg hatásához képest? Fogalmazd meg öt mondatban!

1 1 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M1 1 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 5 . É V F O L Y A M

b) Hogyan mondanák az alábbi mondatokat Lepénybolygón?

Hol csavarog a fi am?

Nem vásárol rágcsálót.

Nem kutatnád fel az eltűnt alkatrészt?

13. Lepénybolygó nyelve könnyen megtanulható Aladár számára. Vajon miért?

A) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől?

a) Fogalmazzátok meg szabályokban!

b) Változtassatok a szabályon, vagy találjatok ki új szabályt! Játsszátok el az alábbi jelene-teket az általatok kitalált nyelven!

(1) bevásárlás

(2) vacsoránál családi beszélgetés

(3) iskolai veszekedés

B) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől?



b) Vitassátok meg azt a kérdést, hogy Lepénybolygó nyelve a magyar nyelv furcsa változata-e vagy valóban önálló nyelv! Használjátok az alábbi táblázatot az érvek rendszerezésére!

ÁLLÁSPONTOKLepénybolygó nyelve a magyar nyelv egy furcsa változata, nem önálló nyelv

Lepénybolygó nyelve nem a magyar nyelv, önálló nyelv

ÉRVEK

c) Önállóan készíts a vita alapján egy „zárónyilatkozatot” a vitás kérdésről!

C) Miben tér el Lepénybolygó nyelve a magyar nyelvtől?



b) Hasonlóan Lepénybolygó nyelvéhez, alkothatunk más szabályokat, amelyek alapján ki-csit megváltoztathatjuk a magyar nyelvet. Próbáljátok ki a következő változatokat:

(1) minden magánhangzó a legyen

(2) csak a és e magánhangzó legyen a nyelvben

(3) csak a, e és o magánhangzó legyen a nyelvben

(4) csak i legyen a magánhangzó

c) Melyik változat volt nehezebb és melyik könnyebb, mint Lepénybolygó nyelve? Mit gondoltok, miért?

14. Rajzold le a Lepénybolygót! A képen legyen rajta az a család, amelyiket elő-ször látott meg Aladár, a fejedelem, a főpribék és a tudós is!


15. Találjátok ki a történet egy kihagyott részletét!

A) Pótold a hiányzó szavakat, kifejezéseket az alábbi szövegből! A történet arról szól, Ala-dár hogyan mentette meg a tudóst a pribékek keze közül.

– Meg kellene eme nemes mestert! – gondolta

, észre sem véve, hogy a lepénynyelv már rá is

– Megmenteni, de ? Ezekre nem tudok odarittyenteni, ez vilá-

gos!... Világos! ! Világos, hogy itt csak a fényhatás érvényesülhet,

mint a mozivásznon.

A pribékjei már a különböző kínzóeszközök üzembe helye-

zésén , mikor Aladár előkapva zseblámpáját, vidor csatakiáltást

hallatott:

– , egy kis mellkas-átvilágítás! Hihihi!

A főhóhér és segédei dermedt álltak a

fénykörében.

– Ez kellemetlen szellemek lesz! –

rettegve a főbakó, és elszelelt.

A maga is valami természetfeletti jelnek tekintve az olcsó

kerek fényfoltját, térdre rogyva, biztonság kedvéért az alázat

nyelvén hozzá:

– nekem, szellem! meg engem, de

feketedj el, mert szemem nem szenved!

– Igazad van, , nem illik szemberefl ektorozni! – Ezzel Aladár

a lámpát.

B) „Egyebekben egyszer egy kellemetlen helyzetbe keveredett mestert mentettem meg.” Ezt a mondatot Aladár mondja Blökinek, miután visszatért a Lepénybolygóról, de magát a történetet kihagytuk a szövegből.

Írd meg, hogy képzeled el a hiányzó részt!


16. Olvassátok el az alábbi szöveget!

GERALD DURRELL: CSALÁDOM ÉS EGYÉB ÁLLATFAJTÁK

(RÉSZLET)

Megpróbáltam az itt következő lapokon pontos és túlzásoktól mentes képet festeni családomról; úgy jelennek meg, ahogy én láttam őket. Úgy érzem azonban, hogy némelyik furcsa szokásuk magyarázatául le kell szögeznem: akkoriban, amikor Kor-fun laktunk, a család tagjai igen fi atalok voltak. Larry, a legidősebb, huszonhárom éves, Leslie tizenkilenc, Margo tizennyolc, míg én, a legifjabb, tízéves, tehát még zsenge és fogékony. Anyám életkorát sosem tudtuk egész biztosan annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem emlékszik rá, mikor született. Erről nem is mondhatok egye-bet: elég idős volt ahhoz, hogy négy gyereke legyen. Anyám ragaszkodik hozzá, közöljem azt is, hogy özvegy, mert, mint bölcs éleslátással megjegyezte, az ember sosem tudhatja, miket gondolnak róla. [...]


Margo fedezte fel másnap, kora reggel, hogy egy csomó izzó fa kicsúszott a padlóra, és felgyújtotta az alatta levő gerendát. Hálóingben repülve jött le a lépcsőn, és izgalomtól fehéren rontott be mama szobájába.

– Ég a ház…kelj föl…kelj föl!… – üvöltötte színpadiasan.Mama fürgén kiugrott az ágyból.– Keltsétek föl Gerryt… Keltsétek föl Gerryt!… – kiabálta, s isten tudja, miért, fel

akarta ráncigálni a fűzőjét a hálóinge fölé.– Ébredjetek… ébredjetek… tűz van… tűz van! – sikított Margo torkasza-

kadtából.Leslie meg én kirohantunk a folyosóra.– Mi történt? – kérdezte Leslie.– Tűz van! – visított a fülébe Margo. – Larry kigyulladt!Mama megjelent, és határozottan furcsán festett a hálóingére ferdén fölráncigált

fűzőben.– Larry kigyulladt? Gyorsan, menteni! – sikoltotta, és fölrohant a lépcsőn a

padlásra, mi pedig utána. Larry szobája teli volt csípős füsttel, mely a padlódeszkák közül szivárgott. Larry maga békésen aludt. Mama az ágyhoz rohant, és erőteljesen megrázta Larryt.

– Ébredj, Larry, az istenért, ébredj föl!– Mi baj? – kérdezte Larry, és álmosan fölült.– Ég a szoba!– Nem vagyok meglepve – jelentette ki Larry, és

visszadőlt a párnákra. – Szólj Lesnek, hogy oltsa el.– Öntsetek rá valamit – kiabált Leslie –, hoz-

zatok valamit, amit rá lehet önteni!Margo az utasítás értelmében megragadta a

félig telt pálinkásüveget, és szétlocsolta tartalmát a padlón. A tűz föllángolt, és vígan pattogott.

– Te hülye, ne pálinkát – üvöltött Leslie –, vizet… hozzatok vizet!

De Margot annyira megrázta tulajdon hoz-zájárulása a tűzáldozathoz, hogy sírva fakadt. Les-lie dohogott, lerántotta az ágyneműt a békésen heverő Larryről, és azzal igyekezett elfojtani a lángokat. Larry méltatlankodva fölült.

– Mi a frászt csináltok?– Ég a szoba, drágám.– Nem tudom, miért kell emiatt halálra fagy-

nom, és miért kell a takarókat lerántani rólam. Igazán, nem értem, miért ez a zűrzavar. Nem nagy dolog egy tüzet eloltani.

„Korfuban élni annyi, mint ha egy fölöttébb rikító és vásári vígoperában élne az ember” – írta nagy sikerű könyve előszavában Ge-rald Durrell, az állatok és mindenféle földi élőlények szakértője. Durrell annak az öt esztendőnek a törté-netét meséli el, amelyet ő és a családja Görögország-ban, Korfu szigetén töltött. Az előszó szerint az eredeti szándéka az volt, hogy meg-írja a sziget izgalmas termé-szetrajzát, de mivel az első oldalakon már befurakodtak a történetbe a családtagok és barátok, máshogy alakult a regény.


17. H

ason

lítsá

tok

össz

e a

Méz

ga c

salá

dot

Dur

rell

csa

ládj

ával

! A

z ös

szeh

ason

lítás

hoz

talá

ljato

k ki

min

él é

rdek

eseb

b sz

emp

onto

kat!

SZ

EM

PO

NT

OK

MÉ

ZG

A C

SA

LÁ

DD

UR

RE

LL

CS

AL

ÁD

Pl. A

csa

lád

mér

ete

(kic

si v

agy

nagy

)

A M É Z G A C S A L Á D É S E G Y É B C S A L Á D O K 1 17

18. Melyik történetrészletet tartjátok izgalmasabbnak? A vita során csak azokat az érveket fogadjátok el, amelyeket bizonyítani is tud az érvelő!

Lepénybolygó:

Családom és egyéb állatfajták:

19. Válassz egyet az alábbi mondatok közül, és képzeld el a mondat ál-tal leírt helyzetet. Rajzold le!

(1) Lali megragadta a félig telt pálinkás-üveget, és szétlocsolta a tartalmát a padlón.

(2) Lili hálóingben repülve jött le a lép-csőn és az izgalomtól fehéren rontott be a mama szobájába.

(3) Marcsi gyorsan átvette és az álla alá csapta a hegedűt.

(4) A fejedelem poroszkált arra lovas test-őrei kíséretében.


a) A fenti mondatokat a Lepénybolygó és a Családom és egyéb állatfajták általatok is olva-sott szövegéből vettük, és csak a neveket, illetve apróbb dolgokat változtattunk. Keresd ki a szövegből azt a mondatot, amelyet lerajzoltál!

b) Képzeld el a szövegben leírt helyzetet, és hasonlítsd össze a rajzoddal! Írj hasonlóságo-kat és különbségeket!

H A S O N L Ó S Á G O K K Ü L Ö N B S É G E K

20. Írd le, mi mindent tudunk a számunkra egyébként ismeretlen helyzetről az alábbi közlések alapján!

Példa: Mari megint szomorú volt.

1. Van egy lány, akit Marinak neveznek, és ezt a személyt a megszólított vélhetőleg jól ismeri.

2. Mari a mondatban említett alkalmon kívül máskor is volt szomorú a múltban.

a) Mézga Aladár ismét túljárt a szülei eszén.


b) Engem sem hívott meg a Géza.

c) Holnap is elmegyek pingpongozni.

d) A kalácsot Jani hozta, a lekvárt pedig Kati.

e) Még egyszer nem fogok matekból kettest írni.

21. Játsszátok el a következő helyzeteket!

a)

1. helyzet:

2. helyzet:

Nagyon hideg van, a beszélgetés közben a résztvevők vacognak.

Tavaszi reggelen ébredés után beszélgetnek a barátok.

Mondat: Szép, friss idő van ma!

b)

1. helyzet:

2. helyzet:

Egy késői hazaérkezés után az anyuka szobafogságra ítéli gyerekét.

Valaki megtudja, hogy hosszú távollét után hazaérkezik egy kedves barátja.

Mondat: Fel vagyok dobva!

c)

1. helyzet:

2. helyzet:

Leszakítottad a táskád fülét.

Sikerült felépítened a kártyavárat.

Mondat: Ezt jól megcsináltad!


d) Fogalmazzátok meg, hogy mi volt a különbség az egyes jelentekben a mondatok kö-zött! Az alábbi szempontokat vegyétek fi gyelembe!

(1) Milyen volt a hangsúly, a hanglejtés?

(2) Milyen volt az arcjáték (mimika) és a testtartás, a gesztusok?

(3) Milyen volt a hangerő?

(4) Mit jelentettek az egyes mondatok?

e) A két helyzetnek megfelelően fogalmazzatok az eredeti helyzetbe illő, a megadottal azonos jelentésű mondatokat!

Szép, friss idő van ma!

1. helyzet:

2. helyzet:

Fel vagyok dobva!

1. helyzet:

2. helyzet:

Ezt jól megcsi-náltad!

1. helyzet:

2. helyzet:

A háttérszöveg

Üzeneteink legtöbbször többet jelentenek, mint amennyit a kimondott vagy leírt sza-vak önmagukban, a beszédhelyzetből vagy a szövegkörnyezetből kiragadva jelente-nének. A mindennapi és a művészi kommunikáció során kimondott szövegen túl van egy odaértett „háttérszöveg” is, amit megértenek azok, akikhez beszélünk, ha ismerik


a kommunikációs helyzetet. Ezért gondolatainkról, érzelmeinkről, pillanatnyi lelkiálla-potunkról többet tudunk közvetíteni, mint amennyit valóban szavakkal kimondunk.

A szavainkból kiérthető többletüzenetet nevezzük HÁTTÉRSZÖVEGNEK. A háttérszö-vegre utalhat egy a mondatokban lévő szócska, a hangsúly, azzal a helyzettel, ese-ménnyel együtt, amelyet a partnerek jól ismernek. De kifejezhetjük őket arcjátékunk-kal, kézmozdulatainkkal, testtartásunkkal és egyéb eszközökkel is.

A háttérszövegek szorosan hozzátartoznak szövegeinkhez. Aki nem érzékeli ezeket a ki nem fejtett üzeneteket, gyakran nem érti meg, vagy félreértheti mondanivalónkat. A háttérszövegek szándékos félreértése gyakran vált ki humoros hatást, ezért a „vicc-gyártók” gyakran élnek vele.

22. Állapítsd meg az alábbi közlések többletüzeneteit! Húzd alá azt a szót, ame-lyik a háttérszövegre utal!

a) Már megint szerelmes vagyok.

b) Pista is későn érkezett.

c) Azért is szeretlek, mert vidám vagy.

23. Állapítsd meg, hogy az alábbi viccekben milyen háttérszövegeket „értünk félre”!

Két asszony beszélget. Az egyik így szól:

– Mi trágyázzuk a málnát.

– Mi cukorral esszük.

– Vérszegénység miatt vasat írok fel magának – mondja az orvos.

– De doktor úr, nekem nagyon rosszak a fogaim.


24. Írd le, milyen háttérszövegeket tartalmaznak az alábbi szövegek!

„És mivel ilyen kimerítően szorgalmas voltál, hál’ istennek egy hétig nem kell, sőt nem szabad gyakorolnod!”

„Aladár óvatos, mértéktartó hegedüléssel kezdte a napot. Úgy ítélte meg, hogy szükséges némi érdeklődést mutatni a büntetéshangszer iránt, hiszen a tokjára igen nagy szüksége van.”

„Ne tömködd vattával a füled, Géza!”

„– A zene nyugtat és megbékít. – Engem is. Mert már bevettem rá egy marék idegcsillapítót.”

„– Türelem! Paganini is így kezdte. – De hála istennek nem az én lakásomban.”

„Nyuvasztja már! – hangzott át a nagyszobából Mézga Géza elkeseredett ténymegállapítása.”

25. Válasszatok ki közösen egy családról szóló sorozatot a TV-műsorból! Minden-ki ugyanazt az epizódot nézze meg otthon, és közben jegyzeteljen!

Kik a főszereplő család tagjai?


Az epizód legfontosabb eseményei:

Milyen bonyodalmak miatt kerültek összeütközésbe a szereplők?

Milyen helyszíneken játszódott a történet?

Mennyi idő telt el a cselekményben?

26. Hasonlítsátok össze a jegyzeteiteket, és fogalmazzatok meg állításokat a „szappanoperával” kapcsolatban az alábbi mondatok kiegészítésével!

Az epizódban esemény történik.

A cselekmény általában szálon fut.

Az esemény színhelyen játszódik.

A külső felvétel (utca, természet) (Kevés vagy sok?)

Az idő múlásának van-e jelentősége a történet szempontjából?

A szappanoperák a mesékhez!


27. Csoportosítsátok a megnézett epizód szereplőit az alábbi szempontok szerint!

T Í P U S O K S Z E R E P LŐ K

Az ideális nő

Az ideális férfi

A gonosz nő

A gonosz férfi

Szegény emberek

Gazdag emberek

A féltékeny

A mindenkinek segítő

Az áruló

A szerencsétlen sorsú fi atal

A hős szerelmes

A pletykálkodó

A verekedős

A rossz útra tévedt

28. Válogassatok újságokból, magazinokból, családi fényképalbumból képeket! A fotókból állítsátok össze egy jelenet szereplőit! Találjátok ki a szereplők fog-

lalkozását és a helyszínt! Az előző feladat típusaiból válasszatok ki hatot, illetve gyűjtsetek hat témajavaslatot is, hogy szerintetek miről szóljon a szappanopera!

a) A csoport tagjai által összegyűjtött

(1) fényképek, jellemvonások és foglakozások közül közösen válasszatok ki hatot-hatot,

(2) a helyszínek és a témák közül pedig egyet-egyet.


29. A forgatókönyv megírása

a) Írjatok forgatókönyvet párbeszédes formában!

b) Ne felejtsetek el a szereplők neve után zárójelben rendezői utasításokat írni!

A sorozat címe:

Az epizód címe:

A sorozat témája:

Szereplők:

Az epizód helyszíne:

Szövegkönyv:


c) Játsszátok el a jelenetet!

O T T H O N R Ó L , C S A L Á D R Ó L – V E R S B E N 1 2 7

6 . O T T H O N R Ó L , C S A L Á D R Ó L – V E R S B E N

Ebben a modulban (tananyagrészben) próza és vers különbségéről lesz szó, miközben fejezetünk alaptémája – az otthon, a család – változatlan marad. Vajon miért adunk bizonyos élményeinknek verses formát? S mitől vers a vers? Milyen formai jellemzők teszik verssé a verset? Bármiből lehet-e vers? És pusztán formai különbség van-e pró-za és vers között? A forma megváltoztatja-e a tartalmat? S ha igen, hogyan? S milyen viszony van a verses forma és a költemény értelmében használt „vers” között? Mitől lesz valami költészet? Pusztán a verses formától? Költészet-e, például, ha számtani vagy környezetismereti tudásunkat verses formában rögzítjük?

1. A szó kettős természete

a) Az alább található hat szósort szomszédoddal felváltva olvassátok fel hangosan egymás-nak! Hármat te, hármat ő!

(1) kipipál, kutyamáj, feketén, takaród, berepedt, megasztár, kalapács,

(2) tátika, béranya, Sárika, holnapi, hódara, sószita, kétlaki,

(3) véritalát, vaskalapács, látnivaló, rímfaragó, sárkaparó, véderejét, sósperecét,

(4) lány, nő, csaj, asszony, fehérnép, hölgy, némber,

(5) kéz, láb, szem, orr, has, köldök, fej, váll, nyak, boka,

(6) piros, zöld, kék, lila, barna, fekete, fehér,

b) Az alábbi hat szóból egyet-egyet írjatok le a szerintetek neki megfelelő sorba!

drótkefe sárga pirinyó hótakaró menyecske fül

c) Írjátok a sorok alá, hogy az azt alkotó szavak milyen közös vonásuk alapján kerülhettek egymás mellé! (Ne fi gyeljetek arra, hogy melyik szó főnév, melyik melléknév, melyik ige! Jellel is magyarázhattok, szavakkal, azaz körülírással is.)

d) Milyen két csoportosítási szempont szerint sorolható be mind a hat szócsoport? Sorol-játok be a szósorokat a számuk segítségével.

alapján:

alapján:

e) Ezek szerint milyen két tulajdonsága van minden szónak?


f) A versek a szavak, szószerkezetek melyik tulajdonságát használják ki, melyikre építe-nek? Az egyikre, a másikra vagy mindkettőre?

g) A hétköznapi beszéd elsősorban a szavak melyik tulajdonságát használja, aknázza ki, s melyik iránt közömbös?

2. A hazatérő fiú

Egy felnőtt fi ú (vagy lány), aki színész egy városban, hosszabb idő után hazalátogat szü-leihez. Az édesapja nem nagyon tiszteli a hivatását, a mama viszont feltétlen szeretettel viseltetik gyermeke iránt, s rajong érte, bármit is csináljon.

a) Alkossatok hármas csoportokat!

b) Osszátok ki a szerepeket: majd a felnőtt gyermek, az apa és az anya írjon három-három kérdést, amit fel szeretne tenni az együtt eltöltött első estén.

Időmértékes verselés, rövid szótag, hosszú szótag

Az első három vizsgált szósor elemeinek ritmusa IDŐMÉRTÉKES. Az időm-

értékes ritmus a hosszú (itt tá-nak becézett) és a rövid (itt ti-nek becézett)

szótagok szabályos váltakozásán alapul. Hosszúnak a hosszú magánhangzót

tartalmazót szótagot (pl. ló), illetve a rövid magánhangzót tartalmazó, de

ZÁRT szótagot nevezzük Egy szótag akkor számít zártnak, ha a magán-

hangzót vagy a szóban magában, vagy a szó végén és a rákövetkező szó

kezdetén együttesen két mássalhangzó követi (pl. kert, vaskapa, vad harag).

Néha akkor is hosszúnak számít egy szótag, ha a rövid magánhangzó utáni

mássalhangzót szünet (pl. pont, vessző stb.) követi. Az egy mássalhangzóval

záródó szótagot viszont felnyitja, ha a záró mássalhangzó után a következő

szótagban magánhangzó áll: a vad farkas szókapcsolatban a vad szó(tag)

hosszú, míg a vad álomban vagy a vadalmában rövidnek számít. Tehát egyes

szóvégek, illetve szótagok hosszú vagy rövid volta csak a rájuk következő

szótaggal, szóval vagy szünettel együtt dönthető el. Mindezt pontosan majd

csak a hetedik évfolyam Poétai iskola című fejezetében kell tudnotok


c) Játsszátok el a jelenetet úgy, hogy előbb az apa és a nagylány/fi ú párbeszédére kerüljön sor, majd a társalgásba kapcsolódjon be az anya is!

3. Próza vagy vers?

a) Nézzük meg, hogyan írta meg valaki a 19. század közepén a következő hétköznapi he-lyezet!

Egy felnőtt – szüleitől egy ideje távol élő – fi ú meglátogatja édesapját és édesanyját vidéki otthonukban, majd az első otthon töltött estét később elmeséli, mondjuk, egy vele egykorú barátjának. Ezt a helyzetet, történetet le lehet írni prózában is, versben is.

b) Olvassátok el az alábbi szöveget, s mondjátok meg, hogy vers-e vagy próza!

EGY ESTÉM OTTHON

Borozgatánk apámmal. Ivott a jó öreg, s a kedvemért ez egyszer – az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, oly rég nem láta már. Úgy megvénült azóta – hja, az idő lejár.

Beszéltünk erről, arról, amint nyelvünkre jött; még a szinészetről is sok más egyéb között. Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még; előitéletét az évek nem szünteték:

– „No csak hitvány egy élet az a komédia!” – Fülemnek ily dicsérést kellett hallgatnia.– „Tudom, sokat koplaltál, mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, mint hánysz buk-

fenceket.”Én műértő beszédit mosolygva hallgatám, de ő makacs fej! föl nem világosíthatám. To-

vábbá elszavaltam egy bordalom neki, s nagyon, nagyon örültem, hogy megnevetteti. De ő nem tartja nagyra, hogy költő-fi a van; előtte minden ilyes dolog haszontalan. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; nem sok hajszála hullt ki a tudományokért.

Utóbb, midőn a bornak edénye kiürűlt, én írogatni kezdtem, ő meg nyugonni dűlt. De ekkor száz kérdéssel állott elő anyám. Felelnem kelle - hát az írást abban hagyám. És vége-hossza nem lett kérdezgetésinek, de nekem e kérdések olyan jól estenek. Mert mindenik tükör volt, ahonnan láthatám: hogy a földön nekem van legszeretőbb anyám!

Dunavecse, 1844. április

A) Hozzatok érveket arra, hogy az alábbi szöveg próza s arra, hogy vers!

P R Ó Z A , M E R T. . . V E R S , M E R T. . .

B) A szöveg megjelenési (nyomtatási, „tipográfi ai”) formáját alakítsátok át verssé, illetve, ha eleve vers volt, vers mivolta a sorokba szedésből, a sorok elrendezéséből is kitűnjön! Elég, ha a szöveg első felét alakítjátok át!


C) Írjátok át a szöveget természetesebb prózává, természetesebb hétköznapi beszéddé!

a) Ahol a szavak sorrendje vagy a mondatok hossza ehhez változtatást kíván, bátran vál-toztassatok!

b) Ahol az érthetőség ezt igényli, ne csak a szavak sorrendjén változtassatok, hanem bő-vítsétek vagy szűkítsétek, sűrítsétek a szöveget!

c) Ahol valami szerintetek magyarázatot kíván, ott a jelenleg kimondatlan magyarázatot is írjátok le!

d) Ahol meg egy sor nem közöl nélkülözhetetlen többletismeretet, bátran hagyjátok el!



4. A szöveg, mint a keltezésből (az alatta szereplő dátumból) láthatjátok, több mint 160 éve keletkezett. Ezért a nyelvi megformálás sajátosságainak egy ré-sze abból fakad, hogy amit olvasunk, azt régen írták, s nem ahhoz a kérdéshez van köze, hogy verset vagy prózát, illetve hétköznapi beszédet olvasunk-e.

a) Gyűjtsd ki a versből a múlt időt régies módon kifejező szavakat, amelyek ma más vég-ződést kapnának! (Pl. borozgatánk=borozgattunk, láta= látott.)

b) Minden kigyűjtött szó (ige) mellé írd le a ma használatos alakját!

c) Más régies szavakat, szóalakokat, szókapcsolatokat is írj ki, s add meg a ma használatos alakjukat! (Ahol csak a helyesírás más, ott a helyesírást „javítsd”!)

R É G I E S A L A K M A I A L A K


5. M

ost

olva

ssát

ok e

l úgy

a s

zöve

get,

aho

gyan

azt

ere

detil

eg P

etőfi

írt

a, tö

rdel

tett

e, é

s ál

lapí

tsát

ok m

eg v

erss

é sz

erke

szté

-sé

nek

min

él tö

bb s

zabá

lyát

! Az

össz

ehas

onlít

ható

ság

kedv

éért

mel

lé te

sszü

k az

elő

bbi,

„pró

zaiv

á tö

rdel

t” á

tira

tot

is.

EGY

ESTÉ

M O

TTH

ON

Bo

rozg

atán

k ap

ámm

al. I

vott

a jó

öre

g, s

a k

edve

mér

t ez

egy

szer

– a

z ist

en á

ldja

meg

! So

ká n

em v

olta

m o

tt-ho

n, o

ly r

ég n

em lá

ta m

ár. Ú

gy m

egvé

nült

azót

a -

hja,

az

idő

lejá

r.

Bes

zéltü

nk e

rről

, arr

ól, a

min

t ny

elvü

nkre

jött;

még

a

szin

észe

tről i

s so

k m

ás e

gyéb

köz

ött.

Szem

ében

„m

es-

ters

égem

” m

ost i

s na

gy s

zálk

a m

ég;

elői

téle

tét a

z év

ek

nem

szü

ntet

ék: –

„N

o cs

ak h

itván

y eg

y él

et a

z a

kom

é-di

a!”

– F

ülem

nek

ily d

icsé

rést

kel

lett

hallg

atni

a.

– „T

udom

, sok

at k

opla

ltál,

mut

atja

is sz

ined

. Sze

retn

ém

látn

i egy

szer

, min

t hán

ysz

bukf

ence

ket.”

Én m

űértő

bes

zédi

t mos

olyg

va h

allg

atám

, de ő

ma-

kacs

fej

! fö

l ne

m v

ilágo

sítha

tám

. To

vább

á el

szav

alta

m

egy

bord

alom

nek

i, s

nagy

on,

nagy

on ö

rülte

m,

hogy

m

egne

vette

ti. D

e ő

nem

tar

tja n

agyr

a, h

ogy

költő

-fi a

van;

elő

tte m

inde

n ily

es d

olog

has

zont

alan

. Nem

is le

het

csod

álni

! Csa

k hú

svág

ásho

z ér

t; ne

m so

k ha

jszál

a hu

llt k

i a

tudo

mán

yoké

rt.

U

tóbb

, m

időn

a b

orna

k ed

énye

kiü

rűlt,

én

íroga

tni

kezd

tem

, ő m

eg n

yugo

nni d

űlt.

De

ekko

r sz

áz k

érdé

s-se

l állo

tt elő

anyá

m. F

elel

nem

kel

le –

hát

az

írást

abb

an

hagy

ám.

És v

ége-

hoss

za n

em l

ett

kérd

ezge

tésin

ek,

de

neke

m e

kér

dése

k ol

yan

jól e

sten

ek. M

ert m

inde

nik

tü-

kör

volt,

aho

nnan

láth

atám

: ho

gy a

föl

dön

neke

m v

an

legs

zere

tőbb

any

ám!

Bor

ozga

tánk

apá

mm

al;

Ivo

tt a

jó ö

reg,

S a

ked

vem

ért e

z eg

ysze

r – A

z ist

en á

ldja

meg

!

Sok

á ne

m v

olta

m o

tthon

, O

ly ré

g ne

m lá

ta m

ár,

Úgy

meg

vénü

lt az

óta

– H

ja, a

z idő

lejá

r.

Bes

zéltü

nk e

rről

, arr

ól,

Am

int n

yelv

ünkr

e jö

tt; M

ég a

szi

nész

etrő

l is

Sok

más

egy

éb k

özöt

t.

Sze

méb

en „

mes

ters

égem

” M

ost i

s na

gy s

zálk

a m

ég;

Elő

itéle

tét a

z É

vek

nem

szü

ntet

ék.

„N

o cs

ak h

itván

y eg

y él

et A

z a

kom

édia

!” F

ülem

nek

ily d

icsé

rést

Kel

lett

hallg

atni

a.

„Tu

dom

, sok

at k

opla

ltál,

Mut

atja

is s

zine

d. S

zere

tném

látn

i egy

szer

, M

int h

ánys

z bu

kfen

ceke

t.”

Én

műé

rtő

besz

édit

Mos

olyg

va h

allg

atám

; D

e ő

mak

acs

fej!

föl n

em V

ilágo

sítha

tám

.

Tov

ábbá

elsz

aval

tam

Egy

bor

dalo

m n

eki;

S n

agyo

n, n

agyo

n ör

ülte

m,

Hog

y m

egne

vette

ti.

De ő

nem

tart

ja n

agyr

a, H

ogy

költő

-fi a

van;

Elő

tte m

inde

n ily

es D

olog

has

zont

alan

.

Nem

is le

het c

sodá

lni!

Csa

k hú

svág

ásho

z ér

t; N

em s

ok h

ajsz

ála

hullt

ki

A tu

dom

ányo

kért

.

Utó

bb, m

időn

a b

orna

k E

dény

e ki

ürűl

t, É

n íro

gatn

i kez

dtem

, Ő

meg

nyu

gonn

i dűl

t.

De

ekko

r szá

z ké

rdés

sel

Állo

tt elő

anyá

m;

Fel

elne

m k

elle

– h

át a

z I

rást

abb

an h

agyá

m.

És

vége

-hos

sza

nem

lett

Kér

dezg

etés

inek

; D

e ne

kem

e k

érdé

sek

Oly

an jó

l est

enek

.

Mer

t min

deni

k tü

kör v

olt,

Aho

nnan

láth

atám

: H

ogy

a fö

ldön

nek

em v

an L

egsz

eretőb

b an

yám

!

Dun

avec

se, 1

844.

ápr

ilis

EGY

ESTÉ

M O

TTH

ON

A) Szabályok

Mondatok és versszakok viszonya(Hány mondat alkot egy szakaszt?)

A versszakok belső tagolódása tagmonda-tokra, értelmes, szünetet engedő egészekre

Milyen szabályszerűség érvényesül általá-ban verssorok és írásjelek kapcsolatában? Pl. a szakaszok második sorát általában mi-lyen írásjel zárja?

Hány szótag egy sor?Ha többféle sor van, melyik hány szótagból áll?

Milyem ritmikai szabályszerűség fi gyelhető meg a sorokban, ha a hosszú szótagokat ti-vel, a rövideket tá-val helyettesítjük?

Sorvégi összecsengések, azaz rímek (Mely sorok rímelnek? A rímelő sorok végét egy-forma kisbetűvel, a rímteleneket x-szel jelöl-jétek!)

B) Állítások és tagadások versekről

a) A négyfős csoportotok minden tagja válasszon egyet-egyet az alábbi keretes szöveg-részletek közül!

b) A szöveget a gazdája olvassa el! Olvasás közben használja a következő jelöléseket!

√Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy fel-tételezéseimmel.

–Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellent-mondást, utána kell járnom a dolognak.

+Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fontos-e tudni, megtanulni.

?Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szövegrészt, tehát segítséget kell kérnem.

* Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe.


c) A bekezdést az első szöveg gazdá-ja (fél)hangosan olvassa föl a cso-port többi tagjának!

(1) A többiek fi gyelmesen kövessék a felolvasást!

(2) A második tanuló saját szavaival foglalja össze a bekezdést!

(3) A harmadik tanuló kérdéseket intéz csoporttársaihoz, hogy el-lenőrizze a megértést.

(4) A negyedik tanuló kiemeli a kulcsszavakat a keretes be-kezdésből, és vázlatot diktál a többieknek. (A vázlatba biztos állítások és nyitott kérdések egyaránt kerülhetnek. Először azt írjátok le, amiben – legyen az állítás vagy tagadás – mind a négyen biztosak vagytok! Azután fogalmazzátok meg a kérdéseiteket, bizonytalansága-itokat!)

d) Most folytatódjon ugyanez az eljá-rás a második majd a harmadik és a negyedik szövegrésszel. A szere-pek folyton cserélődjenek!

Állítások és tagadások a versről 1.

A VERS KÖTÖTT BESZÉD. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapi beszédnél (az írott és a beszélt) prózánál több szabálynak, megkötésnek van alávetve. Beszédünkben is érvényesülnek pl. nyelvtani, mondatszerkesztési, hangsúlyozási szabályok.

A vers azonban ennél több megkötöttség-nek, több, szerzője által önkéntesen elfogadott, felvett szabálynak engedelmeskedik. Ezek a többletszabályok sokfélék lehetnek. Vonatkoz-hatnak a verssorok hosszára, az ismétlődések szabályszerűségére. A verssor és a versmondat viszonyára. A versbéli mondatok olyan formá-lási szabályszerűségére, amely a hétköznapi beszédre nem jellemző (például, hogy minden sornak vagy sorpárnak értelmes egészet kell alkotnia, ami után hosszabb-rövidebb szünetet lehet és kell tartani).

Legtöbbször a sor ritmusára vonatkozik megkötés: például a hosszú és a rövid szóta-gok vagy a hangsúlyos és a hangsúlytalan szó-tagok szabályos váltakozására. Ilyen megkötés lehet a sorvégi hangzóösszecsengés valamilyen szabályossága, a sorvégi rím is – bár ez is csak egyike a lehetséges megkötéseknek. a verset ál-talában nem önmagában a rím teszi verssé: sőt sok rímtelen verset is ismerünk. A rímes ver-sekben sem a rím az egyetlen és legfontosabb megkötés.

Talán közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: a verset a ritmus teszi verssé. Ugyan-akkor a szöveg ritmusát sokféle tényező te-remtheti meg. ismétlődhet egy gondolat, egy meghatározott sorhossz. Ismétlődhet ugyan-akkor a hosszú és a rövid szótagok egymás után következésének egy bizonyos képlete, a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok egy bizonyos kötött sorrendje, vagy ismétlődhet-nek azonos felépítésű mondatok is.

O T T H O N R Ó L , C S A L Á D R Ó L – V E R S B E N 135


A PRÓZA MONDATOKBÓL, A VERS VERSSOROKBÓL ÁLL. A legfeltűnőbb jegye egy vers vers voltának az, hogy a sorok nem érnek „faltól falig”, lapszéltől lapszélig, azaz nem töltik ki az úgynevezett oldaltükröt. A rövidebb sorokba tördelés eleve egyfajta többletmegkötés a prózához képest. Ez a sajátosság nagyjából azóta jellemzi a versek zömét, amióta a vers elsősorban írásban, illetve nyomtatásban él és terjed. Természetesen a szóbeli költészetnek még nem lehetett ez a legfontosabb ismertető jegye.

A ritmus vagy a dallam viszont már akkor is jellemző volt. Hosszú ideig a verseket zenekísérettel, például lantkísérettel adták elő. A LÍRA valaha egyfajta húros hangszer volt, ma a nem elbeszélő költészet megnevezésére használt elnevezés, gyűjtőfogalom.

Ezt a zeneiséget tükrözi a többértelmű DAL szavunk. Dalnak nevezzük a rövid, dallammal kísért szöveget is, de a rövidebb, zenekíséret nélküli, erős szövegritmusú verset is. Az egyik dal esetében a zenekíséret dallamáról és ritmusáról kell beszélnünk, a másik esetben a szövegvers hangzásának rit-musáról, dallamáról. A (szöveg)vers zeneisége természetesen nem azonos a szöveg zenekíséretének zeneiségével.


Sokan azt hiszik, hogy a verset az emelkedettség, a díszes beszéd, a képek teszik verssé vagy költészetté. Mint minden tévedésben, ebben is valóságos tapasztalat tükröződik: némelyik verset elsősorban tényleg a képek izgalmas-sága, a képi sűrítettség teszi „költőivé”, a köznapi beszédtől eltérővé.

Az Egy estém otthon azonban önmagában is bizonyítja, hogy a versnek, a költészetnek nem elengedhetetlen sajátossága az emelkedettség vagy a kü-lönleges szóképek használata.


A KÖLTÉSZET SŰRÍTÉS. A vers a nyelv elemeinek, szavainak nagyobb tudatos-ságú alkalmazása, kevesebb szóval többet mondás. „kevesebb szóval töb-bet”, de annak révén, hogy – például – a szavaknak nemcsak a jelentését, hanem a hangzását is módszeresen (ki)használjuk, munkába fogjuk. Gyakran annak révén, hogy a nyelvet, a szavakat úgy használjuk, ahogy a köznapi be-szédben nem, ezáltal munkára késztetjük az olvasó képzeletvilágát. Az olva-só nem készen kapja a költőtől a jelentést, hanem a szavak, képek szokatlan összekapcsolása nyomán kerül abba a helyzetbe, hogy kialakítsa a jelentést, létrehozza a nyíltan ki nem mondott hangulatot, gondolati kapcsolatot.


e) Emeljetek ki a fenti szövegekből öt általatok fontosnak érzett és többé-kevésbé megér-tett állítást, általánosítást (lehet ezek között tagadás is)!

f) Ezeket a csoport egy-egy tagja diktálja le az osztálynak, és magyarázza, értelmezze a lediktált mondatot!

I.

II.

III.

IV.

V.

C) Kapcsolatok – információadagolás

a) Mi minden derül ki a beszélgetés helyszínéről, idejéről, hangulatáról, apa és fi ú viszo-nyáról, kettejük sorsáról a vers első két szakaszából?

Milyen hangulatot ígér az első sorpár?

Milyennek sejteti a beszélő fi ú és a vele borozgató apa kapcsolatát?

Apa és fi ú borozása mennyire tűnik gyakori és természetes eseménynek ezekből a sorokból?

Borozgatánk apámmal;Ivott a jó öreg,

Mit sejtet az „ez egyszer” közbevetése a második sorpárban?

A második szakasz milyen új információkat közöl az apa és a fi ú életéről, a leírt találkozás

körülményeiről?

Keress az első két szakaszban félig-meddig fölösleges, új információt nem tartalmazó

sorokat! Milyen hangulati hatása van ezeknek?

b) A későbbi versszakok hogyan alakítják át az apa-fi ú viszonyról a vers elején kialakult képünket?

Hol változik meg a vers hangulata?


Másold be az alábbi táblázatba egyfelől az apa, másfelől a fi ú legélesebb szavait, ítéleteit!

A Z A P A É L E S K I F E J E Z É S E I F I Á R Ó L ,

F I A F O G L A L K O Z Á S Á R Ó L

A F I Ú É L E S K I F E J E Z É S E I A P J Á R Ó L

Kinek mondja az apa bántó szavait, ki hallja a fi ú kemény ítéleteit?

Miből fakad az apa és a fi a közötti nézetkülönbség, konfl iktus?

Írd ki a szövegből azokat a szavakat, mondatdarabokat, amelyekről úgy sejted, hogy nem

szó szerint értendők, azaz amelyek ironikus szóhasználatot jeleznek!

Húzz alá a negyediktől a tizennegyedik szakaszig olyan önismétlő, egy helyben topogó

sorokat, amilyeneket az első három szakaszban találtál!

Ha nincsenek, miért nincsenek, ha vannak, itt milyen a hangulati hatásuk?


A feszültebb hangulatú részben melyik két szakasz jelez enyhülést, hol csillapul el a konfl iktus?

c) Hol van a vers második nagy, kötőszóval is jelzett fordulópontja?

d) Hány szakasz, mely szakaszok szólnak a fi ú és édesanyja közti kapcsolatról? Jellemezd

ezt a kapcsolatot!

Milyen kérdéseket tehet fel az anya? Sorolj föl ötöt-hatot! Vajon a beszélő, a vers miért

nem idézi ezeket?

e) A vers egyetlen költői metaforája az anya kérdéseire vonatkozik.

Mikkel azonosítja ezeket a költemény?

Milyen ki nem mondott többletjelentés bújik meg a metaforikus azonosításban?

Ha a metafora képi elemére fi gyelünk, mit láthat meg a fi ú az anya kérdéseiben azon kí-

vül, amit szavakkal közvetlenül is kimond?

Egy köznyelvi teljes metafora előfordul korábban a versben.

Szemében „mesterségem” most is nagy szálka még

Emeld ki belőle az azonosítót és az azonosítottat!

=


D) „Prózaiság” a versben

a) Keressetek a versben töltelékszavakat! Olyan szavakat, mondatokat – a már összegyűjtött önismétlések is részben ide tartoz-

hatnak –, amelyek hangsúlyozottan élőbeszédszerűvé, közvetlenné, „prózaivá” teszik a verset!

Ezek a nagyon is tudatosan kiválogatott és fölhasznált elemek teszik Petőfi versét olyan természetessé, közvetlenné. Persze ez a természetesség megalkotott, megcsinált termé-szetesség!

b) Milyen tényezők miatt marad, illetve lesz a vers verssé, sőt költészetté annak ellenére, hogy ilyen prózai (itt: hétköznapi, élőbeszédszerű) elemek vannak benne?

6. Írj Petőfi nevében tízsoros levelet egy színészbarátodnak arról, hogy miért ne-héz szót értened apáddal, miért volt köztetek több éles szóváltás otthon tett látogatásod idején!



7. Adjátok elő az Egy estém otthont háromszereplős némajátékként! Csak testbeszéddel, mozgással, kézmozdulatokkal és arcjátékkel fejezzétek ki a

külső és a lelki történéseket!

8. Két vers kapcsolata Petőfi az Egy estém otthon és a Füstbement című terv című versei

alá ugyanazt a dátumot írta, s a két vers köteteiben is egymás mellett szerepel.

a) Hallgasd meg az alábbi verset

FÜSTBEMENT TERV

Egész uton - hazafelé -Azon gondolkodám:Miként fogom szólítaniRég nem látott anyám?

Mit mondok majd először isKedvest, szépet neki?Midőn, mely bölcsőm ringatá,A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalanSzebbnél-szebb gondolat,Mig állni látszék az idő,Bár a szekér szaladt.

S a kis szobába toppanék...Röpűlt felém anyám...S én csüggtem ajkán... szótlanúl...Mint a gyümölcs a fán.

Dunavecse, 1844. április

b) Mi kapcsolja egymáshoz a keltezésen kívül a két verset?

c) Mit gondoltok, milyen sorrendben állnak a versek a kötetben?

Petőfi tudatosan igyekezett verseit életének pillanataihoz kötni, életrajzi élmények ki-fejezéseként beállítani. Ez a maga korában újdonság volt. Korábbam a költők inkább a vers megalkotott voltát, különböző hagyományokhoz, műfajokhoz való kötődé-sét tették világossá. Petőfi lírája ÉLMÉNYLÍRA, PILLANATLÍRA: azaz azt a benyomást kelti, hogy pillanatnyi életrajzi élményeket fejez ki. A magyar versolvasó többek között Petőfi nyomán hajlamos a költészetet mindig így felfogni, pedig A KÖLTÉSZET SO-SEM SPONTÁN ÖNKIFEJEZÉS, HANEM TUDATOS NYELVI ALKOTÁS, többnyire kitaláció is. Egyáltalán nem biztos, hogy a versek abban a sorrendben keletkeztek, ahogy az élményt a költő átélte, illetve, ahogy azok a kötetben egymás után állnak. Másfelől az élményt ösz-tönösen senki nem kötött formában, meghatározott ritmus- és szakaszfelépítési képletet követve fejezi ki.


9. A Füstbement terv közelnézetben

A) A vers „cselekménye” A versek is nemegyszer történetet mondnak, de a költészetben soha nem a cselekmény

a lényeg.

a) Foglald össze egy hosszabb mondatban a fenti vers „cselekményét”!

b) Mi vész el a vers adta élményből, ha a költeményt a történetre csupaszítjuk?

B) A vers szerkezete

a) Miről szól a vers első három szakasza, s miről a negyedik? Miért fontos ez a 3:1 arány?

b) Mit vált ki az olvasóból az első három szakasz, s mit okoz benne a negyedik?

c) Bizonyos szempontból 2:2 arányban is tagolható a költemény.

Milyen mondatfajta, illetve írásjel fordul elő gyakran az első két versszakban?

d) Miben tér el a harmadik és a negyedik versszak „válasza” egymástól?

C) Az idő a versben (a vers „időszerkezete”) Mi minden utal az időre az első három versszakban?

a) Gyűjtsd ki a közvetlenül vagy közvetve az eltelt időre, illetve a jelenlegi időmúlásra utaló szavakat!

Milyen, az idővel kapcsolatos két tényező hozza létre a vers beszélőjében – és olvasójában

– a feszültségét?

b) Milyen eszközök érzékeltetik, hogy az első szakaszokban viszonylag sok idő telik el, hogy „lassan múlik” az idő?

c) Van a versnek egy olyan sorpárja, amely kétféle időről, kétféle időmúlásról beszél:

Mig állni látszék az idő,Bár a szekér szaladt.

Fogalmazd meg, miféle időről szól az első, miféléről a második idézett sor!

d) A második sorban közvetlenül persze a szekérről, s nem az időről van szó.

Miért gondolhatjuk mégis, hogy valahogy a második sor is az időre vonatkozik?

Milyen viszony van a két sor között?

D) Hol, a szöveg mely részében van időugrás a versben, mi marad ki a cselekményéből?

a) Jelöld meg az ugrás helyét:

b) Fogalmazd meg egy-két mondatban a kimaradt történetdarabot!

Mi minden gyorsítja fel a cselekményt az utolsó versszakban?


Talán igaz, hogy csak azt érdemes a költészet kihagyásos és sűrített nyelvén elmon-dani, ami folyamatos prózában kimondhatatlan – vagy kimondva, elmondva más, ke-vesebb, laposabb lenne. Csakhogy ahhoz, hogy az elhallgatás tartalmas legyen, elő kell készíteni, ki kell építeni a tartalmas csend helyét. A Füstbement terv talán ennek a tartalmas elhallgatásnak egy szép, egyszerű példája.

10. A rím beszédessége

a) Melyik az az egyetlen szó a Füstbement terv című versben, amely kétszer is rímhelyzet-ben fordul elő?

Írd ki a szót, mellé pedig egyszer azt a rímhívó szót, amellyel összecseng, illetve azt a felelő rímet, mely válaszol rá! (A számok az ismétlődő rímszó két előfordulását jelzik.)


c) Írd ide a gyorsaságra utaló szavakat!

d) Hogyan változik az utolsó szakaszban a korábbiakhoz képest a mondatszerkesztés?

Hány mondatból áll korábban egy-egy szakasz, hányból itt? (A nagybetűs sorkezdés ön-

magában nem jelent új mondatot. A régebbi századokban az volt a szokás, hogy minden

verssort nagybetűvel kezdtek.)

e) Milyen feltűnő központozási-írásjelhasználati vonás jellemzi az utolsó szakaszt? Mi le-het a szerepe, jelentése az itt uralkodóvá váló írásjelnek?

Van olyan felfogás, mely szerint a költészet lényege éppen A KIMONDHATATLAN DOL-

GOK KIMONDÁSA. Vagyis, hogy a legfontosabb dolgokról éppen a hallgatás, elhall-gatás révén lehet a legtöbbet elmondani. Hogy a lényeg épp a sorok között van, épp a kihagyással sejtetett rész a legfontosabb, ami kimondva kevesebb lenne, mint el-hallgatva.

A rím egyfelől formai kötöttség, másfelől lehet gondolatot, érzést nyomatékosító vagy éppen létrehozó szerepe is.


A R Í M H Í V Ó S Z Ó( A R Í M H A N G S O R Á N A K

M E G J E L E N É S E )

A R Í M H Í V Ó S Z Ó R A F E L E LŐ S Z Ó

1. 1.

2. 2.

b) Mi lehet a jelentősége, hatása, hogy az adott szó kétszer is rímhelyzetben van, kétszer is rím egy olyan versben, amelyben összesen nyolc rím van?

A két hely, ahol a szó mint rím szerepel, miért tekinthető a versben kitüntetett helynek?

c) Fogalmazd át a vers első szakaszát úgy, hogy utolsó szava ne az legyen, ami most! A régies igealaktól eltekintve – nagyjából ugyanazokat a szavakat használjátok, csak

más, talán természetesebb szórendben!

A mondat maradjon nagyjából ugyanolyan tartalmú, de a szakaszt és a verssorokat nem

kell megőrizni.

A forma lebontásával mi veszett még el?

d) A rímhelyzetbe hozott szavak között néha ösztönösen tartalmi kapcsolatot is létesí-tünk.

Az a) feladatban kiemelt szó és második rímpárja között milyen tartalmi párhuzam vonha-

tó? (Ezt maga a rímet tartalmazó hasonlat is kifejezi részben, de a zenei összecsengés talán

még erősebben bevési, illetve más összefüggést is sejtet.)


11. Írj három rövid mondatot arról, hogy

a) a két most tanult történetelbeszélő Petőfi -szöveg miért vers (ez formai kérdés), illetve miért költészet (azaz mennyiben több, mint pusztán versben elmondott történet); vagy arról, hogy

b) melyik most tanult Petőfi -vers tetszik neked jobban, és miért?

12. Hangok és fények Négyfős csoportokba szerveződve írjatok le hangokkal és fényjelenségekkel egy

estét (az estét)!

a) Képzeljétek magatokat mikrofonnal is felszerelt kamerának, ami kívülről befelé halad, s itt-ott elidőz!

b) Először a külvilág, az utca vagy az udvar hangjaival, azután a szobabelső és a család hangjaival és fényeivel találkozhattok. Ilyen hangcsoportokból érdemes kiindulnotok: gépek, állatok, járművek (fékcsikorgás, autóduda, motorbőgetés stb.) családtagok és látogatók hangja, a szomszédból átszűrődő hangok.

c) Például ilyen fényekre érdemes kitérni – a környezettől függően: utcai lámpa, magas ház tetején villódzó fény, járművek lámpáinak különböző erejű és színű fényei, fényrek-lámok, kivilágított kirakatok vagy cégtáblák, a szoba, a konyha fényei, s amit, akit ezek megvilágítanak, illetve amit árnyékban hagynak; a tévé vagy a számítógép képernyője, amit ezek megvilágítanak.

A) Falusi este

B) Nagyvárosi este

C) Üdülőhelyi este (itthon vagy külföldön)

13. Idézd fel magadban, ha kisgyerekkorodban volt olyan hang vagy titokzatos látvány, amitől féltél, amibe vala-mi szörnyalakot képzeltél vagy hallottál bele! Emléke-det meséld el padtársadnak!

14. Olvasd el a Családi kör című verset, és húzd alá azokat a szavakat, szóalakokat, kifejezéseket, amelyeket nem vagy nem világosan értesz!

ARANY JÁNOS: CSALÁDI KÖR

Este van, este van: ki ki nyúgalomba!Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.Mintha lába kelne valamennyi rögnek,Lomha földi békák szanaszét görögnek,Csapong a denevér az ereszt sodorván,Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:A gazdasszony épen az imént fejé meg;Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.Ballag egy cica is – bogarászni restel –Óvakodva lépdel hosszan elnyult testtel,Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelenEgy iramodással a pitvarban terem.


Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fényeOly hivogatólag süt ki a sövényre.Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.Benn a háziasszony elszűri a tejet.Kérő kis fi ának enged inni egyet;Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.Vasalót tüzesít: új ruhája készen,Csak vasalás híja... s reggel ünnep lészen.Körűl az apróság, vidám mese mellett,Zörgős héjú borsót, vagy babot szemelget,Héjából időnként tűzre tesznek sokat:Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fi ú kenyeret kér s majszol;Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:E fi úból pap lesz, akárki meglássa!Legalább így szokta mondani az apjok,Noha a fi ú nem imádságon kapkod:Jobban kedveli a verseket, nótákat,Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;Kutat az apró nép, örülne, ha benneMadárlátta kenyér-darabocskát lelne.Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;Kinálják erősen káposzta-levéllel.


A gazda pedig mond egy szives jó estét,Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,Homlokát letörli porlepett ingével:Mélyre van az szántva az élet-ekével.De a mint körülnéz a víg csemetéken,Sötét arcredői elsimulnak szépen;Gondüző pipáját a tűzbe meríti;Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,Illő, hogy urának ennivalót hozzon,Kiteszi középre a nagy asztalszéket,Arra tálalja fel az egyszerü étket.Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, –Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fi am Sára:Valami szegény kér helyet éjszakára:Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”Visszajő a lyánka, az utast behíván.Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:„Isten áldja meg a kendtek ételét is,(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb –Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,Természete már ez magyar embereknek.


De mikor aztán a vacsorának vége,Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;Megered lassanként s valamint a patak,Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.Az idősb fi ú is leteszi a könyvet,Figyelmes arcával, elébb-elébb görnyed;És mihelyt a koldus megáll a beszédben:„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek”, – így feddi az apja,Rátekint a vándor és tovább folytatja;Néma kegyelettel függenek a szavánMind az egész háznép, de kivált a leány:Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:Három éve múlik hogy utána kérdez,Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van... a tűz sem világit,Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;A gyermek is álmos, – egy már alszik épen,Félrebillent fejjel, az anyja ölében.Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;Közbe-közbe csupán a macska dorombol.Majd a földre hintik a zizegő szalmát...S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

(1851. ápr. 10.)



15. A Családi kör közelnézetben

A) Nehezen érthető vagy régies kifejezések

a) Padtársaddal írjátok ki az alábbi táblázatba a nehezen érthető vagy régies szavakat, ki-fejezéseket, mondatdarabokat! Minél több példát gyűjtsetek!

b) Padtársaddal próbáljátok megfogalmazni az összegyűjtött részleteknek a szövegből ki-következtethető jelentését!

c) Az értelmező szótárból keressétek ki a szavak, nagyobb egységek jelentést! A szótározásban a csoport ossza szét a feladatokat, ne egy-két ember keressen ki min-

den kifejezést!

ÉRTHETETLEN SZÓ VAGY KIFEJEZÉS, RÉSZLET

AZ ÁLTALATOK KIKÖVETKEZTETETT

JELENTÉS, MAGYARÁZAT

AZ ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR MAGYARÁZATA

B) A vers felépítése

a) Ez a vers erősen elbeszélő jellegű: nem minden versnek van cselekménye, de ennek van. Három-négy mondatban foglald össze a versben megjelenített egyszerű törté-netet!

b) Padtársaddal állapítsd meg, hogy a vers mely szakaszai tartoznak szorosabban össze, melyek alkotnak egy (kompozíciós) egységet! (Figyeljetek a helyszínekre, egy-egy új szereplő belépésére stb.!)

I. egység:

II. egység:

III. egység:

IV. egység:

V. egység:

Természetesen ennél több vagy kevesebb részre is bonthatjátok a verset.

c) Indokoljátok meg a felosztást! Fogalmazzátok meg, hogy az egy egységbe sorolt szaka-szokat mi kapcsolja egymáshoz!

Felosztási javaslatotokat és az indoklást vitasd meg csoportod tagjaival, jussatok közös

megegyezésre!


d) Fogalmazzátok meg, hogy ez a leírásból és elbeszélésből álló szöveg miért tekintendő versnek!

e) Először padtársaddal, azután csoportod tagjaival együtt fogalmazzatok meg néhány gondolatot arról, hogy hatásában miért több, miért más ez a szöveg, mintha prózában lenne megírva!

Ezúttal nem az eszközökről, a megformálásáról írjatok, hanem arról, ami ezekből követ-kezik, ami ezek hatása. Saját prózai összegzésetekkel is érdemes összevetni az eredeti verset!

C) Fények

a) Húzzátok alá a vers összes közvetve vagy közvetlenül hang- vagy fényjelenségre vonat-kozó szavát! (Természetesen a sötétség, mint a fény hiánya is fényjelenségként értelme-zendő!)

Az első öt szakaszból írjátok ki az idetartozó szavakat, szerkezeteket, sorokat!


Az első két szakaszt milyen – sötétség és világosság ellentéteként is érzékelhető – szinellen-

tét kapcsolja össze? Írd ki a két színmegjelölést tartalmazó sort!

b) Keressetek a versben olyan részeket, ahol a szemlélő, a beszélő tekintetét, a helyszínvál-tást (a „kameramozgást”) mintegy a fény, a fényforrás irányítja!

c) A versben meghatározó szerepe van a tűznek, tűzhelynek.

Mi lehet a többletjelentése az adott szövegben e két fogalomnak?

Mi a szerepe a család életében, estéjében?

Mivel állítható szembe?

d) A következő idézetben nemcsak a tűz, hanem más fényforrások is feltűnnek.

Benn a háziasszony elszűri a tejet.Kérő kis fi ának enged inni egyet;Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.

Mik ezek a fényforrások?

Jelenlétük, szövegbeli szerepük mennyiben különbözik a tűz jelenlététől? (Pl. valóságosan

láthatók-e a helyszínen, vagy más a szerepük?)


Milyen szavakhoz, illetve szavak által jelölt dolgokhoz/szereplőkhöz kapcsolódnak e fény-források?

A FÉNYFORRÁS NEVE AZ ÁLTALA JELÖLT DOLGOK/SZEMÉLYEK

A HASONLÍTÁS, ILLETVE AZONOSÍTÁS ALAPJA

Sok van belőlük, s körülve-szik az anyjukat.

„nyájas hold világa”

„Egy eladó leány”

Melyik esetben mi lehet a hasonlítás (hasonlat), illetve az azonosítás (metafora) alapja? Írjátok be az előző táblázat harmadik oszlopába!

D) Csendek és hangok

a) Milyen egyértelműen hangokat, illetve hanghiányt jelölő szavak vannak az első szakasz-ban? Írjátok ki őket!

b) Szerintetek ezek a felidézett hangjelenségek inkább zajos vagy inkább csendes környe-zet hangulatát teremtik meg az olvasóban? A választ indokoljátok is!

c) Milyen hangok (magánhangzók) jellemzőek inkább a vers két első sorának elejére, s milyenek mindkét sor végére, utolsó három-négy szótagjára? Mely hangokat érzitek inkább „világosnak” (magasnak), melyeket inkább „sötétnek” (mélynek)?

Ha éreztek valamilyen szabályosságot, párhuzamot a két sor hangmagasság-változásában,

milyen jelenséggel lehet párhuzamban ez a változás?


d) Igazoljátok, hogy a vers későbbi nagyobb részei is egy-egy erős hanghatással indulnak, egy-egy fontos új szereplő belépését egy-egy hang adja tudtunkra! (A táblázatot néhol kitöltöttük.)

A VERSSZAK SZÁMA A BELÉPŐ ÚJ SZEREPLŐ AZ ÖT JELZŐ HANG (IDÉZETTEL)

5. versszak

Utas (harcfi , koldus)

e) Milyen fény- és hangjelenségek jelölik a vers befejezését, lezáródását? Írd ide őket!

Mi mindennel utal vissza a vers vége annak kezdetére? Mi keretezi a verset?

E) Mozgások – állatok

a) Soroljátok fel az első két versszakban előforduló állatokat!

Milyen állatok fordulnak elő az első, milyenek a második szakaszban?

Az állatok milyen helyváltoztatást, a beszélő tekintetének milyen irányú mozgását sejtetik?

Az olvasó kinek, minek a nyomán kerül be a pitvarba, azaz az udvar és a nagyszoba közti

helyiségbe?


A pitvar és a konyhaként is szolgáló „nappali” határán, küszöbén mi fekszik következő

vezetőnkként? A beszélő honnan látja a kutyát: kívülről, az udvarról, vagy belülről a szo-

bából?

Melyik szó a bizonyítékod?

b) A nyugalom, a lassúság érzetét mely állatok mozgásának milyen szavai teremtik meg?

c) A lassúság az állóképszerűség érzésének megteremtésében milyen nyelvi elemek segí-tenek még az első két szakaszban? A jelenség nevét megadjuk, példát ti keressetek!

Ismétlődő s nem egyszeri cselekvést jelentő igék:

Szóismétlések:

F) Versforma, vershangzás, versmondattan

a) Hogyan (milyen ütemekre, azaz ritmikai részekre) tagolódnak a vers sorai?

A ritmust az ismétlődés hozza létre. Ütemhangsúlyos versekben a hangsúlyos és hang-súlytalan szótagok szabályos váltakozása, a sort a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok meghatározott számából álló ütemek és ütempárok alkotják. A sorokat meghatározott, szabályos tagolódás („darabolódás”, „szakaszolódás”) jellemzi, amit ÜTEMHANGSÚLYOS RIT-MUSNAK nevezünk.

Egy sor ritmusát önmagában azonban nehéz megállapítani. Az ütemek és szünetek (sormetszetek) helyének szabályos ismétlődéséből állapíthatjuk meg biztosan, hogy mi-lyen sorfajtáról is van szó.

Hangsúlyról és ütemről később pontosabb ismereteket is szerezhettek majd, most csak a mindenkiben meglévő ritmusérzékre, a beszédszünetek érzékelésének képessé-gére, illetve az írásjelek megfi gyelésére lesz szükségetek.


b) Olvasd fel az alábbi sorokat, jelöld be, hogyan tagolódnak részekre? A kisebb határokat egy függőleges vonallal, a nagyobbakat kettővel jelöld!

Hol van a sorokban nagyobb szünet, erősebb határ, úgynevezett sormetszet? (A tago-lódást néhány sorban írásjel is jelöli, ez is segíti a megfi gyelést.)

Este van, este van: ki ki nyúgalomba!Feketén bólingat az eperfa lombja,Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.

c) A vers egy későbbi részében nyolc sorból hatban is írásjel jelzi a sormetszetet, szüne-tet, a (fő) ütemhatárt. Ebben az idézetben is jelöld be a sormetszeteket, és húzd alá az ezekkel egybeeső írásjeleket!

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fi am Sára:Valami szegény kér helyet éjszakára:Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”Visszajő a lyánka, az utast behíván.Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:„Isten áldja meg a kendtek ételét is,(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

d) Vannak sorpárok, ahol különösen erősen úgy érezzük, mintha a ritmus a mondat szó-rendjét, szerkezetét is megszabná. Erre szép példa az alábbi idézet második sora:

Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.

e) Írd át úgy a fenti idézetet a szavak sorrendjének cserélgetésével, hogy természetesebb, értehetőbb legyen a mondat!

Új szót ne írj a mondatba! A mondatra fi gyelj, ne a soralkotással!

Nézd meg, foglald össze, hogy a megvizsgált versrészletekben hogyan tagolja a sormetszet

a sorokat!

A sorfajta elnevezéséhez számold meg a sorok szótagszámát! Hány van belőlük?


A Családi kör tehát milyen tagolású hány szótagosokban íródott? (első szó) (második szó)

A Családi körben tehát íródott. (első szó) (második szó)

f) Mi jellemzi az egész versben a sorok és a mondatok (tagmondatok) viszonyát? (A tag-mondat szót még nem ismeritek, de talán megsejtetek jelentéséből valamit e gyakorlat alapján.)

Keressetek olyan sorokat ebben a 104 soros (13x8) versben, ahol a sorvégen nem áll vala-

milyen írásjel (vessző, pont, kettőspont, kérdőjel, gondolatjel, pontosvessző stb.)! Mennyire

jellemzőek az ilyen sorok, hányat találtatok?

g) Mi jellemzi az előbbiek alapján a versforma és a mondatszerkesztés viszonyát? Befolyá-solja-e az egyik a másikat? Melyik melyiket?

Ha igen, hogyan?

h) Ti-ti-tá (anapesztus) és tá-ti-ti-tá (choriambus)

Emlékeztek a fejezet kezdetéről ezekre a szavakra: hótakaró, sárvakaró, véritalát, vas-kalapács, látnivaló, sósperecét? Ezek ritmusa tá-ti-ti-tá (egy hosszú, két rövid, végül újra egy hosszú szótag). Az időmértékes verselésben majd choriambusnak nevezzük ezt a verslábat. Egyelőre azonban nem kell tudnod, hogy mi az az időmértékes verse-lés, a choriambus vagy a versláb. Elég felismerni, hogy tá-ti-ti-tá. Ez a ritmus (versláb) persze nemcsak egy szón belül jelentkezhet, ugyanezt hallhatjuk a következő szerke-zetekben is: béna dühét, tépi haját, égi apánk, látja e bajt, húzza kabát, adja magát, védi faját, kék ereszét, búja sötét stb..

Idézzétek fel, mondjátok el félhangosan a következő szósort is: kipipál, kutyamáj, feketén, takaród, berepedt, megasztár, kalapács! Ti-ti-tá (anapesztus lesz majd a neve ennek a verslábnak). Ez is összeállhat több szóból is: a hajó, e leány, ki ne vidd, ha ezért, te akard.

A Családi kör inkább a hangsúlyos és a hangsúlytalan ütemek szabályos váltakozására épülő ütemhangsúlyos verselésre, azon belül pedig a felező tizenkettesre példa, de a vers különös zenéjét az adja, hogy Arany néhol anapesztusokkal (ti-ti-ták-kal és cho-riambusokkal (tá-ti-ti-ták-kal) is színesítette, „megbolondította” verse ritmusát.


Keressetek példát a ti-ti-tá-ra (anapesztusra) a Családi körből! Írjatok ide belőlük kettőt-

hármat! A jelzett ritmust egy-egy hatszótagos részen belül, vagyis lehetőleg az első vagy

a második félsor (ütem) elején keressétek, mivel az időmértékes színezés a hangsúlyos

egységeken belül jelentkezik. (Ne felejtsétek, nem egy szónak kell tartalmazni a ritmust,

szavak kapcsolatában gyakoribb!)

Keressetek néhány példát a tá-ti-ti-tá-ra (choriambusra) a Családi körből! Írjatok ide belőlük

kettőt-hármat! Itt is lehetőleg a hatosokon belül keressétek a verslábakat! (Ne felejtsétek,

nem egy szónak kell tartalmazni a ritmust, szavak kapcsolatában gyakoribb!)

16. Életkép, történet, jelenet, szereplők

A) Életkép, jelenet

a) A Családi kör ritka, különleges, egyszeri vagy inkább hétköznapi, mindennapi helyzetet, hangulatot jelenít meg? (Nem számunkra, hanem a vers szereplői számára ritka-e vagy mindennapi a helyzet?)

b) Az utas – akit a szöveg harcfi ként és koldusként is említ – látogatása különleges ese-ménynek tűnhet.

Nézzétek meg a gazda (a családfő) reakcióját (azaz viselkedésben adott válaszát) a ko-

pogtatásra!


Ebből a reakcióból szokatlannak, kivételesnek gondoljuk-e az efféle vándorok bekopog-

tatását? Válaszotokat indokoljátok!

c) A béna harcfi (harcos, honvéd, katona), aki koldusként éli életét, mikor lehetett honvéd, ha a vers 1851-ben íródott? Vajon milyen küzdelemben vehetett részt, hogy nem lehetett belőle az ekkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó Magyarországon nyugdíjas katona?

Az ÉLETKÉP a mindennapi élet valamilyen tipikus (jellemző, gyakori, ismétlődő) jele-netét ábrázoló kisebb prózai vagy verses mű. A műfaj igen népszerű volt a 19. század derekán. Az életkép általában néhány erőteljes vonással jelenít meg egy-egy a jelenet-ben szereplő szintén tipikus, azaz jellegzetes, gyakran előforduló, mindennapi alakot. Mind a Családi kör, mind Petőfi Egy estém otthon című verse életkép.

d) Mi utal az Egy estém otthon című Petőfi -versnek már a címében is az életképi jellegre?

A JELENET olyan történés, esemény, amely egy megadott, bemutatott helyen játszó-dik, s lefolyásának bemutatása részletes és folyamatos, az esemény bemutatásának ideje pedig nagyjából hasonló hosszúságú, mint a megtörténés ideje. Ez az egybeesés azonban csak annyit jelent, hogy a jelenet viszonylag rövid időszakaszt foglal magá-ba, nem napokat, heteket, megjelenítése pedig több, részletesebb, mint az esemény puszta közlése, megemlítése.

A jelenet eredetileg színházi fogalom: a színházi előadás legkisebb önálló egysége. Jelenetező előadásmóddal, jelenetekkel azonban elbeszélő művekben is találkozunk, ilyenkor a cselekmény bemutatása lelassul, részletessé válik, a szereplők általában párbeszédet folytatnak, vagy cselekedeteiket részletesen ismerjük meg. A jelenet szemben áll a hosszabb időszakaszt és több helyszínt bemutató elbeszélői történet-összefoglalással. A jelenetet általában elő is lehet adni.


e) Felkészülés (a szerepek kiosztása, a térbeli megjelenítés megtervezése) után adjátok elő a Családi kör egyik jelenetét, jelenetrészletét! (Például az apa megérkezését s a közvetlenül azután történteket vagy a hadfi megérkezését és a közvetlenül azután történteket!)

B) A család

a) Egyazon személyre, szereplőre a beszédben többféle szóval, névszói szerkezettel is utalhatunk. Bőven találunk példát erre ebben a versben is.

Az alábbi szereplőknek a jelölésében az első előfordulásukkor használt szó, szerkezet mellé írjátok oda a többi őket jelölő szavakat, kifejezéseket!

A gazdasszony:

Egy eladó lyány:

a nagyobbik:

az apjok:

az utast:

b) Milyennek látjátok a versben ábrázolt családot?

Emeljétek ki a versből azokat a részleteket, kifejezéseket, amelyekből tudhatjuk, hogy

a család meglehetősen szegény, hogy a felnőttek élete nehéz!

c) Emeljétek ki a versből azokat a képeket, cselekedeteket, kifejezéseket, amelyekből érez-hetjük ennek a családnak az erős összetartozását, a családtagok egymás iránti fi gyel-mességét, szeretetét!


d) A családtagok viselkedéséből azt sejthetjük, hogy a vers szerzője a nagyobb közösséget, a nemzetet is valamilyen családi összetartás képviselőjeként szeretné látni.

Írd ki azt a részt, amelyből kiderül, hogy nem minden család tekinti az idegent, a vándort

is a nagycsalád tagjának, de hogy ez a családfő az idegent is szinte családtagnak tartja!

Írd ki azt a szakaszt, amelyből kiderül, hogy a vándor sorsa részben párhuzamos a csalá-

déval, a család egy tagjáéval!

Melyik a szakaszban az a kifejezés, amelyből kiderül, hogy a családtagok érzelmi azonosu-lással hallgatják a sebesült honvédet! Emeld ki az erről szóló sorpárt!

C) A harcfi

Eredetileg Arany János a vers 11–12. szakaszát másképpen írta meg. A hatóságok ezt a nyíltabban politizáló, a levert függetlenségi küzdelem katonáival azonosuló változatot a szabadságharc leverése után nem engedélyezték.


a) Olvasd el a két részletet!

A Z E R E D E T I V Á L T O Z A T A M Ó D O S Í T O T T V Á L T O Z A T

De mikor aztán a vacsorának vége,Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;Megered lassanként s valamint a patak,Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.Beszél a szabadság véres napjairul,S keble áttüzesül és arca felpirul,Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak,Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földjére,Hosszu terhes útját amíg hazaére.Néma kegyelettel függenek a szavánMind az egész háznép, de kivált a leány:Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:Három éve múlik hogy utána kérdez,Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

De mikor aztán a vacsorának vége,Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;Megered lassanként s valamint a patak,Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.Az idősb fi ú is leteszi a könyvet,Figyelmes arcával, elébb-elébb görnyed;És mihelyt a koldus megáll a beszédben:„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek”, – így feddi az apja,Rátekint a vándor és tovább folytatja;Néma kegyelettel függenek a szavánMind az egész háznép, de kivált a leány:Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:Három éve múlik hogy utána kérdez,Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

b) Húzd alá a később megváltoztatott sorokat az eredeti változatban!

Mely szavak bánthatták különösen a cenzúrát, azaz az írásokat ellenőriző, tiltó hivatalt?

Milyen információ derül ki a volt honvéd sorsáról az eredeti változatból, amit nem tudha-

tunk meg a későbbi szövegből?

c) Neked melyik változat tetszik jobban, és miért?

d) Arany később – a cenzúra megszűnése után – is a második változatot válogatta be versei összkiadásába. Vajon miért? Gondoljatok arra, amit a költészet közlésmódjáról a Füstbe ment terv kapcsán tanultunk!


Mivel lett szegényebb s miben gazdagodott a vers az átdolgozás nyomán! Melyik szöveg

dolgoztatja meg jobban az olvasót?

A második változatban ki, kik és milyen gondolat (fogalmi megkülönböztetés) kerül job-

ban előtérbe?

D) A dőltbetűs szavak titka Arany János sok mindent a szavak dőltbetűs szedésével (kurziválással) titkolt el.

a) Keressétek ki, és húzzátok alá a vers összes dőltbetűvel szedett szavát!

b) Válasszatok ki legalább három kurzivált szót, s próbáljatok magyarázatot adni a dőlt-betűs szedésre! (Az utolsó előtti szakasz ilyen szavait egyelőre hagyjátok fi gyelmen kívül!)

A D Ő L T B E -T Ű S S Z Ó A K Ü L Ö N L E G E S Í R Á S M Ó D ( S Z E D É S ) M A G Y A R Á Z A T A

c) Külön térjetek ki a 12. versszak három kurzivált szavának (leány, Három, testvérbátyját ) együttes magyarázatára!



17. Kilépőkártya

Ebben a modulban számomra az volt a legfontosabb tanulság, új ismeret, hogy

A kérdések, amelyek e rész tanulása közben merültek fel bennem, s amelyekre nagyon

szeretnék választ kapni:

Megjegyzésem a három versről vagy a velük kapcsolatban tanultakról:

Documents

Szövegértés A 5 Diák I.fej III.tord · PDF fileváltozott: napjainkban általános, hogy a férﬁ ak köszönnek előre a nőknek. Ismerünk olyan szokást is, mely szerint: aki