Szolnok Városi Óvodák Zengő Óvoda• „A Zengő Óvoda egységes szakmai közösségi képet mutat, keretein belül komoly alkotómunka folyik, amelyet módszertani sokszínűség

A helyi nevelési programot benyújtó intézmény:

Szolnok Városi Óvodák

Zengő Óvoda

5000 Szolnok, Czakó Elemér u. 4.

Telefon: 56/423-372

Alapító okirat: 165/1999.(X.14) sz. közgyűlési határozat 1. sz. melléklete

Hatálybalépés ideje: 2003. december 1.

Kerek világ gyermekszemmel

1999-ben elfogadott nevelési program elkészítésében részt vett:

Baloghné Marsi IbolyaBánkúti MiklósnéBozsányi DezsőnéBodnárné Zolnai ÉvaBozsóné Jakus TündeBujákiné Csáki Erikade Jonge KingaDrab Márta

Csiffóné Burján EditMénesiné Havasi CsillaMolnár SándornéNagyné Tóth ÉvaSerfőző AntalnéSzűcsné Bíró IrénTörőcsik Ibolya

A Zengő Óvoda nevelőtestületének nevében:

Teleki Évaintézményvezető

A 2002-ben átdolgozott nevelési program elkészítésében – a Zengő Óvoda nevelőtestületének megbízásából - részt vett:

Eszenyiné Drab MártaOrbánné Szabó JuditSerfőző Antalné

Kun Szabó Istvánnétagóvodavezető


Bozsóné Jakus TündeOrbánné Szabó Judit

Kun Szabó Istvánnétagóvodavezető


Bozsóné Jakus TündeEszenyiné Drab Márta

Serfőző Antalnétagintézmény vezető

2


TartalomBevezetés 4.o

1. Helyzetelemzés 6.o.

1.1 A város ahol élünk 6.o

1.2. Az intézmény története 6.o.

1.3 Feltételrendszerünk 7.o.

1.3.1 Emberi erőforrásaink 8.o.

1.3.2 Tárgyi feltételrendszerünk 9.o.

1.4. Zengős ovi-tükör 11.o.

2. Gyermekkép 12.o.

2.1 Az óvodáskorú gyermek személyisége 12.o.

3. Óvodakép 14.o.

4. Értékeink: Élmény – Játék – Tevékenység központú fejlesztés 14.o.

4.1 Nevelési programunk eszmei gyökere 15.o.

4.2 A program pedagógiai elvei 17.o.

4.3 Nevelési filozófiánk kulcsszavai 18.o.

5. Nevelésünk célja 19.o

6. Feladataink 20.o.

7. Programunk tartalmi elemei és azok viszonya 28.o.

8. Integrált tevékenységelemek 28.o.

8.1 Az önkifejezés eszközei, a tevékenységet kísérő esztétikai, érzelmi, 46.o.

hangulatfokozó elemek feltétel és eszközrendszerük (játék, vizuális tevékenységek,

rajzolás, mintázás, kismesterségek, mese, vers, ének – zene, énekes játéktanulás,

mozgás improvizáció, szituációs – szimulációs – drámajáték, bábozás)

8.2 Mozgásfejlesztés feltételei és eszközrendszere (intenzív szabad 54.o

mozgás, énekes és népi gyermekjátékok játszása, testnevelési játékok, testnevelés

8.3 Tapasztalatok, tevékenységek, összefüggések felfedezése, eszköz és 64.o.

feltételrendszerük (A környezet felfedezése, megszerettetése, mennyiségi és

formai összefüggéseinek megismerése, a környezet és beszédtevékenység

3


kölcsönhatása, beszédfejlesztés, zenei hangok a megismerés folyamatában)

9. A munka jellegű tevékenységek – mint a gyermeki személyiség 66.o.

autonóm törekvéseit szolgáló lehetőségek

10. Megfigyelések, folyamatrögzítések 66.o.

10.1 Megfigyelések rendszere 66.o.

10.2 Montessori eszközökkel való tevékenységek rögzítése 67.o.

11. Tervezés 67.o.

12. A megvalósulás időszakai 68.o.

13. A szocializáció sajátos folyamata óvodánkban 69.o.

13.1 A gyermek komfortérzésének biztosítása 69.o.

13.2 A gyermeki személyiség érzelmi kondicionálása 72.o.

13.3 Közös tevékenységek (élmény-nyújtás, óvodai hagyományok, óvodai 74o.

jeles napok

13.4 Erkölcsi etikai értékek közvetítése 74.o.

14. Csoportszervezése 75.o.

15. Óvodai szolgáltatások elvei 75.o.

16. Kapcsolatrendszer 77.o.

16.1. Belső kapcsolatok rendszere 79.o.

16.2. Külső kapcsolatok rendszere 81.o.

17. Az óvodába lépés feltételei 81.o.

18. Az iskolába lépéshez szükséges feltételek 81.o.

19. Felhasznált szakirodalom 83.o.

20. Idegen szavak jegyzéke 85.o.

Mellékletek

4


Bevezetés

A közoktatási törvény által az intézményekre rótt helyi programírási kötelezettség jó alkalmat

adott a nevelőtestületnek arra, hogy az 1994 óta tartó innovációs folyamatunkat áttekintse.

Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az előbb említett innováció jó néhány eleme

(hagyományápolás) már azt megelőzően is 1988/1989-től széleskörűen élt óvodánkban. Így

ez az igen komoly feladat tulajdonképpen továbblendítette a pedagógiai fejlődést.

Eredményeként közösen tudunk olyan értékeket megjeleníteni és programba önteni amelyek

nevelőmunkánkban igazi tartalommal teli pedagógiát jelentenek.

Közös alapérték a gyermekközpontú, élmény gazdag és tevékenykedő nevelés.

Óvodánk nevelési programjának domináns tartalmi elemei:

• néphagyomány ápolás

• a játékos, tevékenykedő asszociációs tanulási lánc szervezése

• képességfejlesztés

• Montessori pedagógia

1. Melyek azok a programok, amelyek felhasználása lehetővé tette sajátos,

gyermekközpontú innovációnk kiteljesedését?

• Preventív képességfejlesztő program:

(Dr. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában)

Felhasznált elemek: folyamatrögzítések, a képességfejlesztés módszerei, a gyermeki

személyiségfejlesztéssel kapcsolatos elgondolások, nézetek.

5


• Integrált személyiségfejlesztő program:

(Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin, Hajdúböszörmény 1993.)

Felhasznált elemek: eszközrendszer, formai keretek, a gyermeki személyiség sajátos

megközelítése, tiszteletben tartása.

• Montessori pedagógia:

Felhasznált elemek: eszközrendszer, formai keretek, a gyermeki személyiség sajátos

megközelítése, tiszteletben tartása.

2. A helyzetelemzés elkészítéséhez használt vizsgálati módszerek:

• PEST-analízis, SWOT-analízis (nevelőtestületi, egyéni)

• Szülők, fenntartó, iskolák, Óvodaszék, partneri igényfelmérés, kérdőívek.

• Nevelőtestületi klímavizsgálat (pszicho-dráma tréning)

• Az intézmény tárgyi ellátottsága, és személyi erőforrások (elmélet, végzettségek)

áttekintése.

• Az Óvodaszék, a szülők, a fenntartó betekintése az óvoda alapvető feladatainak

teljesítésébe (a megrendelő, az óvodahasználók látogatása, véleményezése az

intézmény valamennyi csoportját illetően.

3. A programírás módszere, folyamata:

• Nevelőtestületi elemzés: törvényességi háttér, nevelési eljárások közötti

azonosságok egyeztetése, közös célmeghatározás.

6


• egyéni feldolgozások, forrásgyűjtés az óvodai tevékenységformák és fejlesztési

területek kidolgozásához.

• elkészült írásos dokumentumok összegzése

• szerkesztőmunka

• nevelőtestületi, szülői, Óvodaszéki véleményezés, elfogadás

1. HELYZETELEMZÉS

1.1 A város ahol élünk

Szolnok az ország 11. legnépesebb városa. A Zagyva és a Tisza folyó torkolatában fekszik az

Alföld közepén. A hetvenes évek közepétől erőteljesen fejlődő város- a bevándorló lakosság,

a lakáshiány okozta feszültség miatt- nem kerülhette el sorsát. Elkezdődött a város

szerkezetétől különálló, térben is jól elkülönülő nagy telep – a Széchenyi Városrész építése.

Az itt élő közel 28 ezer ember megfelelő életkörülményeit a folyamatosan fejlődő városrész

biztosítja.

Viszonylag sok a szellemi dolgozó (30%), a szolgáltatásban – kereskedelemben dolgozó

(11%), valamint a munkanélküli (15%). A lakótelepen élők az iparban, a kereskedelemben –

szolgáltatásban, az oktatás és kulturális szférában dolgoznak.

Óvodánkba a Széchenyi Városrészből és az azt körülvevő családi házas övezetből járnak a

gyermekek. Az itt élő családok szociokulturális háttere igen változó, szórt. ezzel

párhuzamosan differenciáltak az óvodával szembeni szülői elvárások is. Ezek közül ki kell

emelnünk a játékos fejlesztés elvárásának igényét.

Gyermekeink személyiségéről összességében meg lehet állapítani, az ismeretek sokszor

rendszertelen birtoklását (digitális Tv csatornák, internet, lakótelepi életmód), másrészt a

képességek eltérő alakulását, az érzelmi kapcsolatok iránti nagy vágyat, a nyitottságot.

7


Ezeket az elvárásokat és helyzeteket sajátos pedagógiai gyakorlatunkkal tudjuk kielégíteni és

megoldani, amely a 1993 óta folyó innovációnkon alapul.

Pedagógiánkra kiemelkedően igaz a gyermekközpontúság. Talán ezért is olyan nagy az igény

az óvodánk iránt.

1.2 Az intézmény története

A Zengő Óvoda épületét 1980-ban adták át. A lakótelephez illeszkedően modern, esztétikus.

Igazán megfelelő feltételeket biztosít a gyermekek fejlődéséhez. Jelenleg a Szolnok Városi

Óvodák tagintézményeként funkcionál.

1.3 Feltételrendszerünk

1.3.1 Emberi erőforrásaink:

• Az intézmény nevelőtestülete fiatal, érdeklődő, jól képzett

• A jellemző tenni akarás, önállóság továbbfejlődve alkalmassá teszi a

nevelőtestületet szakmai kapcsolatok keresésére, alakítására, pályázatok sikeres

megírására, a napi munkafolyamatok tudatos végzésére.

• A fentiek eredményeként tudunk megalapozottan elege tenni a nevelési

program elkészítésének. Az 1994-ben elindított innováció során egységesedett a

pedagógiai értékrend és sokszínűvé vált a pedagógiai nézetünk. A lényeges

elvekben összehangoltabb a napi nevelőmunka, összeforrottabb a

nevelőtestület.

• Változatos, személyre szabott módszereket alkalmazunk a gyermekek ismerete

alapján. 8


Nevelőmunkánk tudatos rendszerszemléletű megközelítése, intézményünk működésének

folyamatos elemzése és értékelése aktualizálja legfontosabb emberi erőforrásaink, az

önfejlesztés egyéni és intézményi szintű képességét. Innovációnk szakirányú felkészültségi

bázisai:

1. Szakirányú másoddiplomás kolléganők, többek között:

• Magyarországi Montessori Egyesület alaptanfolyama – 4 fő

• Pedagógus szakvizsgával rendelkezik – 4 fő

• Záróvizsgás továbbképzésben részt vett – 7 fő

• Siket-néma jeltolmács felsőfokú végzettség – 1 fő

2. Külső Szakmai kontrol igénylése és kapcsolatok ápolása

3. Innovatív pályázati szellemiség

4. Emberi, szakmai igényessé, önfejlesztés, önképzés

5. Szakmai összefogás, kollektivitás

1.3.2 Tárgyi feltételrendszerünk

Tárgyi eszközök, felszerelések Minősítés• Óvodai bútorzat Megfelelő, karbantartott, részben cserélt• Sajátos óvodai bútorzat

- galériák

- nyitott polcok

- fektetőszivacsok

3 csoportban

8 csoportban

6 csoportban• Játékeszközök Megfelelő, folyamatosan pótolt,

karbantartott• Fejlesztőjátékok Fejlesztési területeknek megfelelő

9


innovációhoz igazodva bővítendő• Montessori eszközök A programban előírt eszközök

biztosítottak, folyamatosan bővített• Mesekönyvek Megfelelő számban esztétikusak• Gyermek ismeretterjesztő

könyvek

Megfelelő, folyamatosan

aktualizált• Mozgásfejlesztő eszközök Megfelelő, folyamatosan bővített• Zenei eszköztár A HOP-hoz kapcsolódó alapkészlet

biztosított, folyamatosan bővülő• Bábkészlet A HOP-hoz kapcsolódó alapkészlet

biztosított, folyamatosan bővülő• Szakkönyvek Szakterületre specializálódva megfelelő,

szakkönyvtár biztosítva• Szakmai videó tár Sajátos, jól használható• CD tár Alapkészlet, folyamatosan bővítendő

Megoldásra váró feladatok:

1. A gyermeklétszám és a személyi feltételek összhangjának vizsgálata.

2. A minimum eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés – (11/1994.VI.8.)MKM

rendelet

3. A játékeszközök, valamint az óvodánk tevékenységi eszközrendszerét biztosító

eszközök folyamatos fejlesztése a költségvetés keretein belül, az alapítványunk

támogatásával, illetve pályázati lehetőségekkel.

4. A nevelőtestület együttes belső továbbképzési megszervezése: folyamatosan szakmai,

mentális és szervezetfejlesztési területeken.

5. Szakmai, módszertani kiadványok szerkesztése.

6. Konzultációs lehetőségek szervezése a gyermekközpontú, tevékeny óvodai tanulás

megvalósulása érdekében.

7. Alternatív pedagógiánk folytatása: óvoda – iskola közötti folyamatos viszony

kialakítása, segítve a gyermekintézmények közötti fokozatos átmenet biztosítását.

10


1.4. Zengős ovi-tükör

„Kicsi vagyok, székre állok…

ÉN A ZENGŐ OVIBA JÁROK!”

Keresve sem találhattunk volna jobb nevet, mint azt, hogy ZENGŐ ÓVODA. Akár az

udvaron, akár az épületben nagy a gyermekzsivaj. Hiszen sok gyermek jár ide, és nálunk

mindig történik valami: szőlőt préselünk, szüreti dalokat énekelünk, vagy betlehemezünk,

vagy kiszét égetünk. A tevékenységeinkhez igazodnak óvodánk adottságai. A jól felszerelt

kézműves műhelyünk, az esztétikusan kialakított csoportszobák, a képességfejlesztést

szolgáló sarok eszköztára mind-mind gyermekeink személyiségfejlesztésének legoptimálisabb

feltételrendszerét adják. Udvarunk a lakótelep színfoltja: a felszíni formák (domb, patak) a

növényzet, a természetes anyagból készült játékeszközök és a rendelkezésre álló nagy tér

változatos és élménygazdag tapasztalási lehetőségeket nyújt gyermekeinknek. A jó levegő, az

intenzív szabad mozgások gyermekeink edzettségét biztosítják. az egészségnevelés

feltételrendszerének megteremtése az épületen belül is fontos feladatunk: ivóvíztisztító,

ozonizátorok, atkátalanító szőnyegtisztítógép segítségével biztosítjuk gyermekeink

egészséges életfeltételét.

Az élmény óvodai életünk meghatározó eleme. A nálunk töltött 3-4 óvodai év során

gyermekeinkben belsővé válnak a közös élmény, a játék, és megjelenik az örömteli tanulás

vágya. Személyiségük egyéb tulajdonságai – kreativitás, problémamegoldás, együttműködés

– is igazi ZENGŐS gyermekké teszi őket.

A mi gyermekeink az iskolában is ZENGŐSÖK maradnak: gondolataik vannak,

véleményüket megfogalmazzák, képesek az iskolai együttműködésre. Büszkék vagyunk

rájuk. 11


• „ Az oviban az a jó, hogy sok barátom jár ide, és lehet babakonyházni és ugrálni a

hosszú folyosókon az ugrálólabdával.

/Gecsei Tímea 4 éves/

• A gyermekemet minden reggel nyugodt szívvel/érzéssel bízom rá az óvónők szerető és

érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodására. Tudom, hogy az óvónők és az óvoda

dolgozói biztonságos környezetben, szeretetteljes légkörben, maximális tudásuk

szerint nevelik és gondozzák gyermekemet.

/Molnár Jánosné szülő/

• „Jó itt dolgozni, mert munkánkat a kitűzött célok elérésére folyamatosa motiválja,

színesíti és így szolgálja szakmai fejlődésünket. munkánkhoz a feltételrendszer

biztosított, a munkaszervezés nagyon jól koordinált és pozitív a kollektíva összetartó

ereje.

/de Jonge Kinga óvónő/

• „A Zengő Óvoda egységes szakmai közösségi képet mutat, keretein belül komoly

alkotómunka folyik, amelyet módszertani sokszínűség jellemez. Az óvodában nagy

hangsúlyt fektetnek a képességfejlesztésre, a gyermekek egyéni fejlesztésére és

hatékonyan segítik a szocializálódást, valamint az iskolai életre való felkészülést.”

/Dr. Lengyel Györgyi főosztályvezető/

2. GYERMEKKÉP

12


A mi óvodásaink igazi ZENGŐS gyermekek! Mindig van újabb és újabb ötletük, kíváncsiak

és él bennük a kutatás, felfedezés vágya. Igénylik az érzelmi biztonságot: azt, hogy a

felnőttekkel és társaikkal együttműködve megvalósítják elképzeléseiket.

Az óvodai évek végére magabiztosságukat úgy szerzik meg, hogy tudják, hogy ők mindenbe

ügyesek.

Ez magabiztossá teszi őket, alkalmassá arra, hogy az iskolába megállják a helyüket.

2.1 Az óvodás korú gyermek személyisége

/A program pszichológiai megalapozása/

Óvodáskorban igen lényeges változások zajlanak le a gyermeki személyiségben: tapasztalati

köre, képességei, készségei, értelme rendkívüli módon kiterjedt egyéni fejlődési ütemben

alakul.

• Szociális élményei alapvető fejlődést mutatnak az Én-kép biztos alakulása, a családon

kívüli társkapcsolataiban vagy a felnőttekkel való kommunikáció során.

• Kommunikációs és önkifejező képességeik szoros kapcsolatban állnak gondolkodásuk,

beszédük, valamint a motoros képességeik fejlődésével.

• Élményeikből, tapasztalataikból táplálkozó, érzelmekkel átitatott jelenségmegértés

vezérli tájékozódásuk. Gondolkodásuk globális, tapasztalatszerzésre jellemző a totális

érzékelés, a képességek összefonódó, együttes és egymásra ható aktivizálása.

„ Nem lehet valakit valamire megtanítani

csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudását

maga szerezze meg. „

/Galilei/ 13


3. ÓVODAKÉP

A mi óvodánk egy nyolc csoportos, modern, jól felszerelt óvoda. Már belépéskor ezer jel

árulkodik arról, hogy a néphagyomány-őrzéssel foglalkozunk. Csoportszobáink felszereltsége

a néphagyomány ápolás és a kézművesség eszközrendszerén kívül a képességfejlesztés

gazdag eszköztárával biztosítja óvodásaink számára, hogy önállóan és szabad felfedezéssel

tevékenykedjenek.

Gyermekeink mozgásigényének kielégítését a gazdag, változatos mozgásformák végzésére

alkalmas eszközök biztosítják.

Mi dolgozok mindent megteszünk azért, hogy a ránk bízott gyermekek jól érezzék magukat

óvodánkban. Döntéseinket a gyermekek igényei határozzák meg, biztosítjuk számukra a

szeretetteljes légkört, ahol optimálisan fejlődhetnek.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Mi – akik itt dolgozunk a Zengő óvodában – szeretnénk, ha megérintené az ön gyermekének

lelkét mindaz a tiszta érték, amelyet a néphagyomány őriz.

Ezért mi óvó nénik nagyon figyelünk arra, hogy az ön gyermeke megismerkedjen a

néphagyomány jeles napjaival, a népi kismesterségekkel, a természetes anyagokkal.

Arra törekszünk, hogy a gyermeke szeretetben, biztonságban érezze magát. Bízzon

önmagában és másokban, ismerje meg saját értékeit és érdeklődjön a világ dolgai iránt.

A mi óvodánkban mindig történik valami!

Az élmények, az igazi elmélyült játék segítségével fejlesztjük gyermeke egyéni képességeit.

Ehhez jó segítséget nyújt a Montessori pedagógia gazdag eszköztára. 14


Minden törekvésünk arra irányul, hogy sajátos tanulásszervezésünkkel sikerüljön kialakítani

gyermekében az örömteli és sikeres tanulás vágyát.

Mi, a Zengő óvoda dolgozói

4. ÉRTÉKEINK: ÉLMÉNY – JÁTÉK – TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ FEJLESZTÉS

4.1 Nevelési programunk eszmei gyökere

Pedagógiai gyakorlatunk alapja a Rousseau által megfogalmazott nevelési értéken alapul. A

gyermekkor sajátos élményekkel rendelkező időszak. Hagyni kell a gyermeket, hogy

természetes módon fejlődjön. A gyermek eredményes fejlődésének alapja, ha saját

igényeinek, érdeklődésének, belső késztetéseinek megfelelően tevékenykedik, ha kellő

önállósággal tud kérdéseket feltenni, problémákat megoldani, ha öntevékeny.

„ Adjatok keze ügyébe kérdéseket és hagyjátok, hadd oldja meg maga. Ne azért tegyen szert a

tudásra, mert ti megmondtátok neki, hanem azért, mert magától megértette: ne tanulja a

tudományt, hanem fedezze fel.”

/Rousseau/

Teljeskörűvé teszi számunkra a Rousseau-i gondolatokat Dewey filozófiája: a gyermeket az

életre kell felkészíteni.

„A gyermek olyan világban él, melyben minden személyes, minden személyek közötti

kapcsolat. Világa nem tények és eszmék világa… benne nincs hely… rideg tárgyi igazság

számára. A világ dolgai csak annyiban jutnak tapasztalása köréhez… amennyiben azok

vonzalomra és rokonszenvre épülnek …”

/Dewey/

15


Az eszmék, az érzéki tapasztalatok, a tudás, a tárgyi objektumok csupán addig értékesek az

egyén számára, ameddig és amilyen mértékben cselekvéses önmegvalósítását segíti.

Az ismeretszerzés készségének megtanítása a nevelés alapvető feladata. Nem a sok,

egymástól elszigetelt elméleti ismeret a fontos, hanem annak kialakítása, hogy a gyermek

képes legyen problémákat, feladatokat önállóan megoldani, akadályokat legyőzni. Erre a

képességre lesz szüksége felnőtt korában is, csak így válik belőle cselekedni képes felnőtt.

Montessori pedagógiai koncepciója ugyanígy erősíti számunkra a Rousseau-i értékeket. A

nevelés alapelve a gyermek aktivitása. A nagyfokú gyermeki aktivitás feltételezi a változatos,

önálló tevékenységeket, ezért a Montessori pedagógia minden gyermeki tevékenységet

megenged, ami nem akadályozza a többi gyermek szabad cselekvését. A gyermeki szabadság

természetes határa a közérdek és jellemzője a másik emberre odafigyelő türelem.

Montessori pedagógiáját a gyermeki fejlődés pontos megfigyelésére alapozza. Koncepciója

középpontjában áll, hogy a gyermek egy belső fejlődési terv alapján önmaga építi fel

személyiségét. Szükségletei érzékenységi fázisokban nyilvánulnak meg, mely időszakban

mindent befogadó értelme segítségével könnyen tesz szert tárgyi ismeretekre. Mindezek

alapján nyilvánvalóvá válik, hogy pedagógiai gyakorlatunkban elsődlegesnek tekintjük az

egyén, individuum fejlesztését, természetes egyensúly kialakításával az őt körülvevő

környezetre.

4.2 A program pedagógiai elvei

Arra törekszünk, hogy gyermekeink szeretetben, biztonságban érezve magukat legyenek

képesek bízni önmagukban és másokban, ismerjék meg értékeiket, érdeklődjenek a világ

dolgai iránt.

Tanulják meg az együttes tevékenységekben az együttműködést, a munkamegosztást, az

önérvényesítést, a társak elfogadását. 16


Legyenek fogékonyak a jóra és a szépre.

• Óvodásaink nem kicsinyített felnőttek. Fejlődésük jellemzői: autonómia és

öntörvényűség.

Fontos az érdeklődésre alapozott belső fegyelem kialakítása ( a tapasztalatszerzés,

felfedetés, kísérletezés szakasza ez az életkor).

• Kiemelten biztosítjuk az alkotás létrehozását, a munka lehetőségét a közvetlen

tapasztalás, aktivitás, kreativitás, valamint a magasabb rendű emóciók fejlesztése

érdekében.

• Óvodai nevelésünk során az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki

aktivitásra épülő pedagógiai gyakorlatunkkal érhetjük el, hogy a belső morális

standardok szerepe motiváló legyen.

• Törekszünk a biztonságot sugárzó felnőtt – gyermek – gyermek interakciók

kialakítására, ezek adják azokat az élményminőségeket, amelyek a kiegyensúlyozott

szociális tulajdonságokat, magatartásformákat megalapozzák.

• Úgy véljük, a korai élmények (egyéni és közös) meghatározói a későbbi

viselkedésnek, társas kapcsolatoknak és egyéb tulajdonságoknak.

• A gyermek személyiségét tiszteletben tartjuk, fejlődésének segítségével önálló szabad

életre neveljük.

17


• Esélyt adunk az önkorrekció mechanizmusának erősítésére (időt kell adni a

folyamatokban történő fejlődéshez).

• Valljuk: tevékenységekben lehet nevelni, ezért együtt kell élni és tevékenykedni a

gyermekekkel.

• A megfelelő légkör kialakítása fontos feladatunk, egyben a gyermek vágyik önmaga

kifejezésére.

„ Ha a fenyegetések csökkennek, ha a környezet elfogadó és bátorító, akkor szabad az út az

önkifejezés, az önkiteljesedés felé…” /Rogers/

Óvodánk meleg, barátságos légkört biztosít ahhoz, hogy a gyermek vállalni tudja önmagát,

értékeivel és gyengeségeivel együtt. Fontos jelszó a gyermekekkel való kapcsolatban:

BESZÉLJ MAGADRÓL!

4.3 Nevelési filozófiánk kulcsszavai

Elsődlegesnek és alapvetően meghatározónak tartjuk az érzelmi nevelés biztosítását.

Kiemelten kezeljük a személyiségfejlesztést – különös tekintettel a tanulást segítő képességek

fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű gyermek szükségleteiben, személyiségének

kibontakoztatásában ugyanolyan, mint az ép gyermek. A szeretetteljes, odafigyelő környezet

megfelelő feltételt biztosít személyisége fejlődéséhez.

18


Fontosnak ítéljük meg a szocializációs folyamatok segítését.

Mottónk: „Ha a gyermekek megdicsérve élnek,

Megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek méltóságban élnek,

Megtanulják az igazságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hinni.

Ha a gyerekek hitelesen élnek,

Megtanulják, mit jelent szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.”

5. NEVELÉSÜNK CÉLJA

Óvodásaink egészséges önbizalommal, önérvényesítő képességekkel, reális Én – képpel

rendelkeznek. Érzelmeik differenciáltsága tegye őket alkalmassá együttműködésre,

képességeik, szabad gondolkodásuk kibontakoztatására.

• A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésének alapfeltétele az inger gazdag,

egészséges környezet biztosítása a harmonikus fejlődés érdekében.

• Toleráns, a másságot elfogadó, az egyéni érdekeket figyelembevevő, szeretetteljes,

biztonságos, kiegyensúlyozott légkörrel vesszük körül őket.

• Segítjük őket abban, hogy személyiségüket felfedezzék, értékeiket elfogadják,

egészséges önbizalommal rendelkezzenek (ÉN - erős gyermek).

• Kommunikációs, metakommunikációs képességeik fejlesztésére nagy figyelmet

fordítunk. 19


• Törekszünk arra, hogy tisztában legyenek a közösség erkölcsi rendjével, és azt

elfogadva érvényesítsék saját akaratukat.

• Érdeklődésükre alapozva biztosítjuk a tapasztalatszerzést, próbálkozásokat,

felfedezést, kísérletezést.

• Nevelőmunkánk alapja a képességfejlesztésen és egyéni fejlődési ütemen alapuló

differenciálás.

• Figyelembe vesszük az eltérő fejlődési ütemet, és az egyéni érzékenységi fázisokat,

így segítjük őket abban, hogy pszichikus funkcióik a spontán érés mellett optimálisan

kibontakozhassanak.

• A tevékenységszervezés a gyermekekből, fejlettségi szintjükből, élményeikből

kiinduló folyamai számára ad keretet, biztosítva számukra az optimális fejlesztést.

• Fontosnak tartjuk az óvodai tevékenységek között (játék – tanulás - munka jellegű

tevékenység) az egészséges egyensúly megtartását mindenkor figyelembe véve a

gyermekek életkori sajátosságait, akiknek legfontosabb tevékenysége a játék.

6. FELADATAINK

• Az érzelmi nevelés

Minden csoportban meghatározó az elsődlegessége. A teljes személyiségfejlesztés, ezen belül

a megismerő tevékenység hatékonyságának feltétele, az óvodáskorban, az érzelmi motiváltság

(intellektuális érzelmek).

Különösen fontos az erkölcsi, etikai érzelmek megalapozása:

tolerancia, tapintat, együttérzés, segítőkészség, szeretet

másik nem iránti fogékonyság, udvariasság

alapvető szocializációs szokások

idős emberek tisztelete

lakhelyhez való kötődés megalapozása 20


haza iránti szeretet megalapozása

• Szociális folyamat segítése

E folyamat feltétele az érzelmi biztonság, az elfogadás elvének érvényesítése az óvodai

nevelésben. Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag

számára, hogy azzá a virággá váljon, amivé fejlődni képes.

Elfogadni ÖNMAGUNKAT, és egy MÁSIK EMBERT: ez a szocializáció kulcsa.

Így válnak konkréttá a közösségi elvárások, ezen az úton segítjük azoknak a szokásoknak értő

gyakorlását, amelyek alapján óvodásaink ráéreznek: közösséghez tartozni jó.

• Motorikus képességek fejlesztése:

A motorikum fejlesztésének lehetőségét tudatosan építjük be a fejlesztési területeink

színtereibe. Ezzel általában a megismerési folyamatok alapfeltételét biztosítjuk, valamint

egyes esetekben ez a prevenció eszköze is.

• A játék

Privilégiumát megőrizve asszociációs tanulási lánc szervezésén keresztül biztosítjuk a

globális szemléletmódra alapozódó érzelmi motivációba ágyazott tapasztalatszerzést.

• A hagyományok teremtése, ápolása

A gyermeki személyiségfejlesztés speciális érzelmi hatásának a magasabb rendű esztétikai és

közösségei érzelmek biztosítása miatt fontos feladat.

7. PROGRAMUNK ELEMEI ÉS AZOK VISZONYA

21


Nevelőmunkánk alkotóelemeit a preventív jellegű, az egyes gyermekek érési üteméhez,

fejlettségi szintjéhez igazodó képesség-fejlesztő program integrálja.

Mit tehetünk a hatékony képességfejlesztés érdekében?

• Az éves fejlesztési tervünk tervezése során az összes tervezett tevékenység a

projektekben kiemelt képességfejlesztő feladat megvalósítására, játékos, preventív

kondicionálására ad lehetőséget.

• A képességterületeken rendszeresek a megfigyelések, folyamatrögzítések, így

óvodásaink képességfejlődéséről folyamatos és pontos képünk van, lehetőséget adva

az egyéni fejlődésre. A különleges gondozást igénylő gyermekek fejlődésének

feltérképezését is ezekben a megfigyelésekben rögzítjük.

• A folyamatrögzítésekre és az egyéni fejlesztésekre sajátos dokumentációt dolgoztunk

ki innovációnk során (1.sz. melléklet)

• A fejlesztési tervek projektben valósulnak meg, melyekben mindvégig kiemelt

szerepet kap a képességfejlesztés játékos megvalósulása.

• A csoportban kialakított fejlesztő sarokban folyamatosan rendelkezésre állnak a

képességfejlesztő játékok, Montessori eszközök, amelyekkel bármikor

tevékenykedhetnek a gyerekek.

• Egyéni fejlesztési tervek készülnek fejlesztőpedagógusunk, logopédusunk

irányításával, az eltérő fejlődési ütemű, de csoportban jól fejleszthető gyermekek

részére.

• Azoknál a gyermekeknél, akiknél indokolt a szegregált intenzív korrekció heti

rendszere, biztosítjuk ennek lehetőségét fejlesztőpedagógusunk, gyógypedagógusunk

által.

22


• A képességfejlesztés mindig játékos formában, élménybe ágyazva jelenik meg az

óvodai élet során. Igen gyakran a hagyományápolás tevékenységköre, vagy a

kézműves tevékenységek adják a megvalósítás területét.

TEVÉKENYSÉGÜNK KERETÉT A NÉPHAGYOMÁNYÁPOLÁS ADJA

Hogyan tükröződik óvodánk mindennapjaiban?

A hagyományápolás „ az óvoda jeles napjai”, mint koncentrikusan visszatérő eseménysor

fogja át az egész óvoda életét, időkeretet adva nevelőmunkánkhoz.

Évenként ismétlődő népszokásokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó ünnepeink:

• Őszköszöntő szüreti játékokkal, tevékenységekkel

• Advent időszaka:

Mikulás

Lucázás

Betlehemezés

• Farsang

• Kiszézés

• Húsvétolás

• Pünkösdölés

Azok a csoportok, akik úgy döntenek, az óvodai szintű ünnepeken túl egyébb jeles napokat is

tarthatnak:

• Gergely-járás

• Komatál küldés

23


• Mihály napi vásár

A gyermekek néphagyományokkal történő megismertetése segíti a dalok, mondókák

befogadását, zenei képességük és vizualitásuk fejlődését. E folyamaton keresztül

interiorizálódnak magasabb rendű esztétikai és közösségi érzelmeik. A hagyományápolás,

hagyományteremtés a szülőföldhöz, a nemzeti kultúrához fűződő pozitív érzelmi viszony

kialakulásának kezdeményezésére is jó lehetőséget ad.

A hagyományápolás összekapcsolódik a mindennapjainkat felölelő tevékenységekkel:

• természetes környezetet biztosítunk

• döntően természetes alapanyagokat dolgozunk fel

• anyagkiválasztásnál a népművészet értékei felé fordulunk

• a népi életmód használati eszközeit igyekszünk bemutatni

gyermekeinknek

• lehetővé tesszük a kézműves mesterségekkel való ismerkedést

NEVELÉSI GYAKORLATUNKBAN MEGHATÁROZÓ AZ ÉLMÉNY szerepe mely

döntő fontosságú a gyermeki tevékenységformák alakulásában. A világ tükröződése a

gyermeki személyiségben lehetővé teszi a szubjektum érzései, gondolatai kifejeződését. Nem

minden benyomás vélik élménnyé, csak az ami az egyén számára jelentőséggel bír.

Hogyan biztosítjuk az élmény prioritását?

• Óvónőink érzelmei differenciáltak, személyiségük alkalmas arra, hogy az élményeket

maguk is képesek legyenek megélni, átélni.

24


• Támaszkodunk a gyermekek előzetes élményeire, érzékenységükre, felfedező és

megismerő vágyukra

• Tudatosan is biztosítunk élményforrásokat. Figyelembe véve a fiúk, lányok eltérő

érdeklődését, sajátos nevelési igényű gyermek speciális igényeit. Ezek egyrészt

érzelmi, esztétikai átélést nyújtanak, másrészt újszerű megfigyelési és aktiválási

helyzeteket teremtünk.

Óvodánk nevelési programjának sajátossága, hogy a közös élmény biztosítását követően

többször teremtünk az élmények megfogalmazására, a beszélgetésre, a önkifejezésre

lehetőséget.

Ezt azért tartjuk fontosnak, mert így a gyermek érzelmileg ráhangolt és befogadó, az ismeret-

feldolgozó folyamatban belülről motivált. Ez az érzelmi motivációba ágyazottság a kognitív

folyamatokat előremozdító gondolkodást fejleszti.

AZ ÉRZELEMBE ÁGYAZOTT ÉLMÉNYKÖZPONTÚ TANULÁST integrált és

differenciált technikával egyfajta asszociációs tanulási lánc szervezésével valósítjuk meg.

Hogyan mutatkozik ez az óvodai nap folyamán?

A tipikus óvodai tevékenységformákat elemeire bontva, a domináns fejlesztési hatásuk

alapján sajátos fejlesztési blokkba csoportosítva tervezzük meg. A tevékenységelemeket a

gyakorlat folyamán integráljuk új és újszerű egésszé, törekedve arra, hogy egy-egy téma

feldolgozásánál a teljes tevékenységelem – kör megjelenjen, így valósulhat meg a gyermekek

gondolkodásának globális szemléletmódja. A kapcsolódást az egyes tevékenységek között az

élményből kiinduló gyermeki (saját, spontán vagy közös) asszociációk jelentik.

25


A tanulás elemi szintjén az asszociációk kapcsolatának igen nagy a szerepe. A gyermek

emlékezetében raktározódó képekből egyik kép előhív egy másikat. A hasonló

valóságmozzanatok (tárgyak, helyzetek, ismeretek) egymás emlékképét kölcsönösen

felidézik. A játékos tanulási lánc tervezése során ezekre az asszociációkra építünk. A

törvényszerűségek ismeretében helyzeteket teremtünk, felmérjük a várható gyermeki

reakciókat, és hagyjuk, hogy a cselekvés, gondolkodás és a közös élmények asszociációs

kapcsolatba lépjenek.

A tanulási folyamat megszervezésének lehetőségét törekszünk a játékon belül megvalósítani,

amennyiben annak témája, tevékenysége természetes módon illeszkedik a játék tartalmi

folyamatába. A játékot, mint domináns fejlesztési szintért kiemeljük, azonban nem zárkózunk

el attól sem, hogy a tanulási folyamatot rugalmasan kezelve – témájától és tartalmától

függően – ha szükséges – játékon kívül szervezzük meg.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy az érzelmi motiválásba beágyazott játékos cselekedtetés

során a gyermekek a kereső ráismerő, kitalálást engedő helyzetekben, próbálkozhatnak,

felfedezhetnek, újabb ismeretekre tehetnek szert, más spontán megközelítésekkel

találkozhatnak. Ilyen módon a folyamatos belső érdeklődés, a tevékenység, az alkotás belső

indíttatása mozgatja a tanulási folyamatot. Ezzel biztosítjuk a produktum létrehozásának

lehetőségét, melyben gyermekeink ismeretei, gondolatai, tapasztalatai szintetizálódnak.

A differenciált fejlesztést a többlépcsős tanulásnak megfelelő eszközrendszerrel, az egyéni

fejlődésnek megfelelő feladatok megoldására motiváló helyzetek kialakításával biztosítjuk.

Óvodai tanulásszervezésünkre jellemző, az utánzás, minta és modellkövetés tanulási forma,

amely a dominánsan a spontán játékos tapasztalatszerzésben valósul meg.

Alapvetően meghatározó a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Biztosítjuk

a gyermek cselekvő aktivitását, valamint közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalást.

26


Tanulásszervezésünkre jellemző, hogy a gyermek globális szemléletmódjából kiindulva a

tanulási folyamatokat projektben szervezzük meg.

Milyen feltételrendszer szolgálja a projektek megvalósulását az óvodánkban?

• projekt típusú tervezés, mely során a gyermeki tevékenységet blokkosítjuk az alapján,

hogy milyen módon szolgálhatják a projektek megvalósulását (önkifejezés, mozgás,

kognitív fejlesztés)

• pedagógiai folyamatok projekthez igazodó időkereteinek kialakítása (projekt

periódusok)

MONTESSORI „mindennapi élet”, valamint „képességfejlesztő” ESZKÖZEIT használjuk fel

a képességfejlesztés eszköztárát bővítve.

Hogyan gazdagítja ez az eszközrendszer gyermekeink képességfejlesztésének lehetőségét?

• élethelyzeteket, tapasztalatszerzési lehetőséget modellálnak

• önkéntesek

• egy-egy cselekvéssor automatizálódása segíti a gyermeket önállósága, biztonságérzete

fejlődésében, csökken a kiszolgáltatottság, a felnőttől függő kiszolgáltatottság érzése

• egy eszközön belül saját fejlődési üteméhez igazodva különböző nehézségi

fokozatokat igazodva gyakorolhat önmagát koordinálva.

• mindennapi élet eszközei

Ezek az eszközök és az eszközökkel végezhető gyakorlatsor átmenetet képez az amúgy is

összefüggő gyermeki tevékenységek között: játék, tanulás, munkajellegű tevékenységek.

27


Óvodánkban lehetőségük van a gyermekeknek a nap bármely szakában szenzibilis fázisainak

megfelelően tevékenykedni ezekkel az eszközökkel. Fejlesztő értékük: a gyermek elsajátítja

azt a képességet, hogy a szintetikus mozgássorokat rögzítsék, játékosan, könnyedséggel és

spontaneitással szokássá tegyék. További értéke a tevékenységének, hogy ezekben a gyermek

valódi munkát végez.

Melyek ezek?

• magok kanalazása

• öntés vízzel

• keretek az öltözködéshez

• kendők hajtogatása

• asztalterítés

• a környező világ megismerését és az abba való eligazodást szolgáló fejlesztő eszközök

• érzékszervek fejlesztését szolgáló eszközök

• anyanyelvi fejlesztést szolgáló eszközök

Képességfejlesztő munkánkat hatékonyan egészítik ki a Montessori érzékszervet fejlesztő

eszközök.

Programunkhoz illeszkedően az alábbiakat tartjuk alapvetően fontosnak:

• sztereognosztikus zsák

• titokzatos zsák

• színdobozok

• zörejdobozok

28


• érzékelő lapok a tapintás fejlesztéséhez

• súlyérzék fejlesztő

• ízlelést fejlesztő

• szaglást fejlesztő

• hangképzést fejlesztő

• hangok differenciált észlelési leképzésére (vizuális, akusztikus, taktilis)

• beszédfejlesztés (szókincs, szóképzés, mondatalkotás)

• ember- természet-társadalom megismerését segítő eszközök

• mennyiségi és formai tapasztalatszerzést fejlesztő eszközök (piros-kék rudak,

számkártyák, számlálást leképző kártyák)

8. INTEGRÁLT TEVÉKENYSÉGELEMEK

8.1 Önkifejezés eszközei, a tevékenységet kísérő esztétikai, érzelmi, hangulatfokozó elemek

és feltételrendszerük (játék, vizuális tevékenység, rajzolás, mintázás, kézimunka,

kismesterségek, mese, vers, ének-zene, énekes játék tanulása, mozgás improvizáció,

szituációs- szimulációs- dráma játék elemek, bábozás)

Az önkifejezési blokk által felkínált tevékenység segíti a gyermeki önkifejezés

megvalósulását a téma (melynek meghatározója a hagyományápolás és környezetvédelem)

érzelmi és esztétikai kiteljesedését. Az önkifejezés módok közül igen fontos szerepet kap

programunkban:

• az önkifejező vizuális, kézműves, ének-zenei, irodalmi tevékenység,

29


• a kommunikáció és metakommunikáció

• az önkifejező, improvizatív mozgás, mint a belső állapotok kivetítésének eszköze

Célunk, hogy óvodásaink az önkifejező tevékenységek során könnyen ki tudják fejezni

érzelmeiket, gondolataikat. A reprodukált mintákat képzeletük segítségével átformálják,

újakat alkotnak. Az önkifejezésben elsősorban az érzelmeket aktivizáló esztétikai-, etikai

értékeket, amely a gyermeki személyiség fejlődését erősítik. A megfelelő felnőtt attitűd az

önkifejezés területén tiszteletben tartja a gyermek tevékenységét, gondolatait, vágyát.

Fontosnak tartjuk a felnőtt esztétikai igényességét, saját személyiségére és környezetére

egyaránt. Olyan helyzeteket teremtünk, amely önkifejezésre ösztönzik a gyermeket: érzelmi

motiválással, a tevékenységek iránti saját örömével, a szép megláttatásával, részletek

felfedezésével. Esztétikai élményeket teremt a gyermekek képzőművészeti és népművészeti

alkotások megismertetésével. Szellemi kalanddá teszi az élmények újbóli közös átélését az

ehhez kapcsolódó önkifejező tevékenységeket.

A JÁTÉK HELYE NEVELÉSI FOLYAMATUNKBAN

Óvodai tevékenységünk legfejlesztőbb tevékenységének és leghatékonyabb eszközének

tekintjük a játékot, amelyben legjobban valósul meg az önkifejezés. A játék kiemelt

jelentősége az óvodai napirendünkben és időbeosztásunkban is oly módon épül be, hogy

játékra a lehető legtöbb időt biztosítsuk óvodásaink számára.

A gyermek számára a játék spontán, szabadon választott tevékenység, ahol tapasztalatainkat,

élményeiket játsszák el sajátos, gyakran átalakított formában.

A szabad játékfolyamat kialakulásához fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk a játékhoz

szükséges helyet, a gyermek fantáziájának kibontakoztatását segítő eszközöket, játékszereket.

A derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtésével, olyan csoportlégkört alakítottunk ki, ahol 30


a gyerekek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, zavartalanul játszanak. A

különböző játékformák és azok tartalmának gazdagításához nagyon sok közös élményt

biztosítunk, mely a gyerekek képességének fejlődését segíti elő. Így válhat a játék a

személyiségfejlesztés alapvető eszközévé.

A játéknak a kreatív személyiségfejlesztésben értékes mozzanata a szerepjáték, melyben az

együttműködés általános szabályait erősítjük, a társas kapcsolatokat mélyítjük. A játékon

belül a szabályjátékot azért alkalmazzuk tudatosan és gyakrabban, mivel ezek egyes fajtái a

gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. A különböző

mozgásos játékokkal alakítunk ki új mozgásformákat, az ismert mozgások ismétlésével,

gyakorlásával mozgásfejlettségük tökéletesedését segítjük elő.

A különböző játékszituációk kialakulása során sokféle tapasztalatot szereznek a gyerekek,

mely kihat értelmi képességeik fejlődésére.

Tapasztalatot szereznek a világ dolgairól, eseményeiről, megismerkednek tárgyakkal, azok

tulajdonságaival, fejlesztve érzékelésüket, észlelésüket, megfigyelő-képességüket,

emlékezetüket, képzeletüket, gondolkodásukat. A gyerekek egyéni ötletei, elgondolásai,

elképzelései tág teret adnak a kreatív megnyilvánulásra.

Elgondolásukat megtervezik, szerepet vállalnak, a szükséges eszközök elkészítésében

közösen közreműködnek, egymás ötletei iránt nyitottak.

Arra törekszünk, hogy óvodásaink személyiségfejlesztésének értékes mozzanata legyen a

kreatív együttműködés fejlődésének elősegítése. Ennek részeként alakul egymáshoz való

viszonyuk a különböző magatartásmódok, társas kapcsolatok, a játékban válnak köztivé és

elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Derűs, vidám örömteli játékot kísérő pozitív érzelmek 31


meghatározzák a gyerekek közlési vágyát, beszédkedvét. Azzal, hogy sokat beszélgetünk, a

játék során felmerülő kérdésekre választ kapnak, metakommunikatív megnyilvánulásaikkal

mintát nyújtunk, elősegítjük a nyelvi kommunikációs készség fejlesztését.

Fontosnak tartjuk, hogy minél több információnk legyen a csoport, illetve egyes gyerekek

játékfejlettségéről. Megfigyeléseket végzünk, hogy melyek azok a játékfajták, melyben a

legszívesebben tevékenykednek, játék közben milyen a kapcsolatteremtés egymással és a

felnőttekkel, hogyan illeszkednek be a játékba és nem utolsó sorban milyen érzelmi

megnyilvánulások kísérik a tevékenységüket. Ezeket a megfigyeléseket szeptemberben és

áprilisban végezzük, melynek eredményeit kiértékeljük, összegezzük, továbbiakban nagy

segítséget adva munkánkhoz.

VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK, RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA,

KISMESTERSÉGEK

Folyamatismertetés:

Óvodába lépést követően döntőek a különböző rakosgatások (termések, kavicsok, ágacskák),

gyurkálgatás a homokban, rakosgatás, díszítgetés, firkálgatás döngölt homokba, lisztbe,

különféle anyagokba pálcával.

Nyomhagyások a homokba, aszfaltra, vízcsorgatások. Különféle anyagokkal kerülnek

kapcsolatba a gyerekek, tapintanak, fognak, rakosgatnak különféle felületeket, formákat

érzékelnek. Megismerkednek egyes alapanyagok tulajdonságaival, elsőként papírral,

különféle minőségűeket gyűrnek kisebb nagyobb gombócba és egyéb formába alakítják. 32


Megismerik a nyomhagyás lehetőségeit a papíron, textíliákon, az agyagban. Felfedezik a

anyag formálási lehetőségeit, gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés. A technikákat különféle

formálható anyagban is gyakorolják- só-liszt gyurma, színes gyurma, satöbbi. Megismerik a

festék tulajdonságait, nyomhagyás, ujjfestés, szivacsfestés, foltfestés, foltból ujjkihúzással

formaalakítás, valamint a színkeverést.

Magabiztosan festenek a különböző vastagságú ecsetekkel, először nagy felületen- korong,

pemzli, lapos, 10-es, 6-os, 3-mas, majd egyre kisebb felületen is. Fokozatosan próbálnak

vonallal behatárolt területen festeni az adott felületen.

Ismerkednek különféle festéstechnikákkal- egyszínű tempera, többszínű tempera, vízfesték,

szitanyomat, akvarell, festékszórás, papírmetszet, linómetszet, papírbatikolás.

Különféle technikákat ismernek a papír formai alakítására, gyűrés, szakítás, tépés, vágás,

hajtogatás, kasírozás, papírmasé készítése.

Ismerik a következő vegyes technikákat:

ragasztás, mozaikkészítés, viaszkaparás, monotípia, gipszöntések, agyagdomborműkészítés,

edénykészítések agyagból, építéssel, formáraterítéssel, gipszfélgömbbel, díszítésük

karcolással, írókával, agyaghurkák felrakásával, textilhurkák, varrások.

Szívesen gyakorolják a kismesterségeket: fűzések, fonások, szövések, bőrös technikák,

szalmázás, nemezelés, gyöngyözés.

Térbeépítés

A térbeépítés egyrészt esztétikai, vizuális elem, másrészt a játéktevékenység funkcionális

része. A téralakítás során különböző anyagokat és technikákat alkalmaznak. Kiegészítik ezt a

terepasztalon végezhető beépítési lehetőségek és a makett készítés.

33


A rajzolás folyamata:

Óvodánkban, kezdetben nagy ívű papíron, vastag zsírkrétával firkálgatnak, később vékony

zsírkréta, táblakréta, majd ceruza következik.

A rajzfejlődés folyamata:

Szándéktalan firka, szándékos firka, lengővonalas firka, körvonalas firka, képi elemek

megjelenése, spontán alakulás, szimbólumok megjelenése, emberábrázolás szándékának

megjelenése, fej-láb ember, felismerhető formák, finomodó részletek.

A fejlődéssel egyidejűleg alkalmuk nyílik különféle rajztechnikák kipróbálására is: filctoll,

tus, pasztellkréta, grafit. A megfelelő finom mozgás kialakulása után képesek különféle

ritmikus sordísz folytatására. Előbb igen széles sorközben, majd egyre keskenyebben is,

kezdetben két majd több forma ismétlésével.

Óvodáskor végére bátran, örömmel, lendületes vonallal rajzolnak, törekednek a részletek

megjelenítésére.

A fejlesztés várható eredménye:

6-7 éves óvodásaink képesek arra, hogy vizuális tevékenységüket megszervezzék- eszközök,

helyi alapanyagok használata, a választott tevékenységet örömmel, jó kedvvel, elmélyülten

végezzék, annak teljes befejezése után a használt, elmosott eszközöket, az alapanyagokat, és a

kész munkát a megszokott helyre tegyék vissza.

Óvodáskor végére magabiztosan elsajátítanak többféle vizuális technikát, a különféle

eszközöket tisztán és helyesen használják, anélkül, hogy tevékenységük közben társaikat

zavarnák. Élményeiket, érzelmeiket, gondolataikat, szívesen fejezik ki rajzban vagy egyéb 34


vizuális tevékenységben. Árnyalt színhasználattal, formakialakítással tevékenykednek.

Alkotásaikban és környezetükben felismerik a „szépet” és megpróbálnak törekedni annak

kialakítására.

MESE-VERS


Az óvodába kerülés időszakában a gyermek érzelmileg labilis, a felnőtt közelségére vágyik.

Fontos, hogy megadjuk számára az érzelmi biztonságot, a testi közelség érzését biztosítsuk.

Ezért kezdetben ölbeli játékokkal, cirógató- simogató, ujjkiszámoló, höcögtető, lovagoltató

mondókákat játszunk. Az ölbeli játékok hallgatása, játszása ebben az időszakban mintegy a

szocializáció megkönnyítésére, az érzelmi biztonság megteremtésére irányulnak. Kedves és

megnyugtató tevékenység ekkor még s leporellók nézegetése, a mesék, képolvasások

hallgatása hozzábújva.

Az általunk kínált versanyag ezt követően is döntő népi mondókákból, valamint zenei hatású

rövid, néhány soros versekből tevődik össze. Gyakran kísérjük ezeket játékos utánzó

mozdulatokkal. Témájuk kapcsolódik a mindennapi környezeti jelenségekhez, az évszakok

változásához, a megélt óvodai élményekhez.

Ebben az időszakban a mesék, amelyek meghallgatására mindennap sor kerül, egyszerű

cselekményűek vagy ritmikusan ismétlődőek, láncmesék. Későbbiekben a verseket, mint

témához kapcsolódó hangulati elemeket jelenítjük meg, fontosnak tartjuk a vershallgatás

örömének biztosítását. A versanyag konzekvensen a népművészet anyagából táplálkozik, de

egyre szívesebben fordulnak a gyermekeink a humoros, vidám, groteszk, hosszabb

terjedelmű, fantáziavilágból merített műalkotások felé. Szívesen és önkéntelenül megtanulnak

ezek közül néhányat. Szeretik a fiktív, halandzsa szövegű kiolvasókat. A gyermekeink közötti

kapcsolatok fejlődése előbb-utóbb szükségessé teszi, hogy érdeklődésük az egyre hosszabb 35


terjedelmű kiszámolók, párválasztó, felelgetők, csúfolók, hintáztatók, labdázó tartalmú népi

mondókák felé fordul. Ezeket gyorsan megtanulják, játékaikban alkalmazzák. Szinték kedvelt

napi tevékenységük az egyre bonyolultabb szerkezetű mesék hallgatása. A mesék kezdetben

állatmesék, majd tréfás mesék.

A pusztán élményt adó mesehallgatást, fokozatosan felváltja a belső azonosulás, általuk a

szorongásaik feloldódnak, és számukra egyben feloldást és megoldást kínál. a kedvenc

mesehőssel azonosulnak játékukban, beszédükben, viselkedésükben. Játéktevékenységükben

megjelennek a mesei szituációk, mesehelyzetek, mesehősök karakterének modellálása, ez

vezet a dramatizálás spontán folyamatához.

A tündérmesék megjelenése maga a csoda. A mágikus gondolkodás, a fantáziavilág oly

mértékben leköti a gyermeket, hogy a hosszabb terjedelmű, folytatásos meséket is befogadják.

A belső képvilágban átélt érzelmek, helyzetek szerepek oly módon jelennek meg

tevékenységükben, hogy dramatizáló vágyakhoz megteremtik a számukra megfelelő

feltételeket: eszközt, jelmezt, díszletet. Az önkéntes dramatizálás a mi óvodai életünkben

hosszabb időn át napról-napra áthúzódó folyamat. A mágikus gondolkodás fejlődése során az

eredeti mesétől elrugaszkodva a saját maguk által kialakított történet szerint dramatizálnak:

ezzel saját tevékenységüket is továbbfejlesztik.

Ajánlott anyagmennyiség:

Kisebbeknek:

• mondókák, versek meghallgatása, ebből általában 8-10-et is megtanulnak az év során

• verses-mesék, állatmesék, láncmesék 10-12 db

Nagyobbaknak: 36


• versek meghallgatása

• mondókák, versek tanulása, szerencsés esetben 10-12 db

• találós kérdések

• állatmesék, verses mesék, tündérmesék 12-14 db

• néhány elbeszélés

A fejlődés várható eredménye:

Óvodáskor végére az irodalmi alkotások a gyermek érdeklődésének természetes közegévé

válnak. Képes arra, hogy kedvenc meséjét a szófordulatok visszaadásával, helyesen

hangsúlyozva elmondja, szívesen hallgat verseket, néhányat szívesen el is mond. Az irodalmi

alkotások által átélt erkölcsi és esztétikai érzelmek beépülnek személyiségükbe. Természetes

vágya az, hogy a kedvelt alkotást többször visszatérően meghallgassa, feldolgozza,

dramatizálja. Ezekből a reproduktív elemekből sajátos történeteket, meséket vagy verseket ad

elő az önkifejezés eszközeként.

ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK TANULÁSA, MOZGÁSIMPROVIZÁCIÓ


Óvodánkban, kezdetben az énekhallgatás, altatódalok szorosan összefonódva jelennek meg

óvodásaink életében a mese-vers területén jelzett ölbeli játékokkal. Céljuk és hatásuk is

ugyanazt szolgálja: a kisgyermek kiegyensúlyozott, derűs lesz, biztonságban érzi magát

ismétlődő mozdulatok, testközelség hatására.

A kezdeti szocializációs szakasz ideje alatt az ölbeli játékok / lovagoltató, arcsimogató,

tenyércsiklandozó, altató, csipkedő, tapsoltató…stb/ sz-m hangkészletű emelt hangú népi

37


mondókák, ill. mondókák játszása közben a tapintásos érzékeléssel a szeretetkapcsolat és

biztonságérzet kialakítása. Az óvodai élet során tevékenységhez, élményekhez kapcsolódóan

többször adunk lehetőséget arra, hogy új dalokat egyszerű utánzó mozgással kísért dalos

játékokat, mondókákat halljanak, és abba önkéntelenül bekapcsolódhassanak.

Az óvodai zenei fejlődés kezdeti szakaszában az alábbi zenei anyagot biztosítjuk

gyermekeinknek:

Zenei anyag

Éneklési készségek

fejlesztésének

folyamatismertetése

Zenehallgatás

módja

Zenehallgatásra

felhasznált

anyag

3-4 éves

kor

• Mondóka:5-7 /2-4 motívum

• Dalanyag:10-14 játékdal

/8-12 ütem/

• Dalokmegoszlása:

s-m: 3-4 dall-s-m: 3-4 dalm-r-d: 2-3 dals-m-r-d-: 2 dal

d-l-s: 1 dal

Kvint távolság 4 hangAlapja az aktív

éneklés• ismerkedés,

személyes kapcsolatteremtés ölbeli

játékokkal (höcögtetők,sétáltató, ujj játék,

lovagoltatók)

• A gyermekek

figyelménekfelkeltése

• a gyermek hangicsálásának

utánozása

• éneklés 1-2 gyermekkel

• óvónői mintaadás

Beszoktatásideje alatt:Ringató,

altatósimogató

ölbeli játékokdalai

A nap bármelyszakában:

óvónőiénekhang

befogadásáraszoktatás

pihenő időbenaltatódalokdúdolása,éneklése.

Kezdetbenminden zenei

élmény az,majd bővülnek

a jeles napokhoz

kapcsolódó népzene és

alkalmi műzenei dalok hallgatásával.

Fontos szerepet szánunk az élő

hangszeres előadásnak. Elemeiben

megjelenik az igényesen

kiválasztott táncházi és

komolyzenei alkotások

hallgatása és az improvizációs

mozgás elindulása.

38


Az óvodás kor középső szakaszában gyermekeink természetes igényévé válik a napi szinten

megjelenő óvodai élethez kötődő énekek, dalos játékok, mondókák játszása, valamint ezeket

spontán is kezdeményezik. A zene hallgatása és az ebben megélt érzelmek kifejezése

esetekben mozgásukban is megjelenik. A zenei élmény interiorizálódása eredményezheti azt

is, hogy szöveges mondanivalójukat a saját maguk által kitalált egyszerű hangkészletű

dalocskákban jelenik meg.

Zenei anyag Éneklési készség

fejlesztésének

folyamat-ismertetése

Zenehallgatás

módja

Zenehallgatásra

felhasznált

anyag

4-5

éve

s

kor

• Mondóka4-6 motívum

• Dalanyag:

12-15 játékdal12-16 ütem

• Dalokmegoszlása:

s-m: 2-3 dall-s-m: 2-3 dal

m-r-d: 2-3 dal

d-l-s: 1-2 dalm-r-d-l: 1 dal

Hatod távolság-alapja az aktív

éneklés

• játékkal éneklésreserkentés kisebb

csoportokban

• közös éneklés azóvónő énekével

• bábbal egyéniéneklésre serkentés

Óvónőiénekhang.

Hangszereselőadás,

érdeklődőhallgatás,

ismerkedés akétszólamúsággal

Népdalok• Szülőföldünk

a Jászság-Szolnokmegye népdalai

70%

• Magyar népdalok:természet, állatok

növények, gyümölcsökvirágok, tréfás

párosítók, mesélőpárosító ének

• Műdalok: 15%

• Más népek dalai: 5%

• Hangszeres zene,komolyzenei alkotások

táncházi muzsikaélő vagy gépi 10%

Az óvodai élet utolsó szakaszában a gyermeki személyiségfejlődés és az addig megélt zenei

élmények kialakíthatnak egy olyan belsővé vált zenei igényt és ismeretanyagot, amely a 39


gyermeki tevékenységekben önkéntelenül és adott esetben szándékosan is (sajátos gyermeki

produkció) megjelenik. A tevékenységekben spontán kezdeményezett dalos játékok, népi

gyermekjátékok jellegében megjelennek a fiús karakterű és a lányka játékok. Az élő dalok – a

hangszeres előadások – a komolyzene (gépi esetleg élő) hallgatása a gyermekeknek esztétikai

élményt ad, ízlésük, fogékonyságuk és a kapcsolódó improvizációs mozgásformák egyre

fejlettebbé, magasabb rendűvé válnak.

A magasabb esztétikai élmény és a kreativitás már valódi improvizációt jelent.

Ebben az életszakaszban az alábbi zenei anyag biztosítása fontos feladatunk.

Zenei anyag Éneklési készség

fejlesztésének

folyamat-

ismertetése

Zenehallgatás

módja

Zenehallgatásra

felhasznált

anyag

40


5-6-

7

éves

kor

• Mondóka4-6, 6-12 motívum

• Dalanyag:16-20 játékdal12-18 ütem

• Dalok megoszlása:

s-m: 2 dall-s-m-f: 1-2 dals-m-d-f: 1-2 dals-m-r-d: 2-4 dalm-r-d-l: 1-2 dall-s-f-m-r-d: 6-8dalm-r-d-l-s: 2-3 dalr-d-l-s: 2 dal

Nagy hatod távolság-alapja az aktív éneklés, öntudatosakbátrak, önállóanképesek énekelniegyedül is

• tiszta éneklésjavítására törekvés, hamis éneklésjavítása, visszahúzódók bátorítása érvényesülni akarók fékezése

• önálló, tisztaéneklés a megszokotthangmagasságban és tempóban csoportokban

Óvónői énekhang.Hangszeres előadás,• auditív eszközökhasználata

• művészi darabok lejátszása

• magnó, cd lejátszó

• ismerkedés a többszólamúsággal

Népzene 70%

nagyobb hangterjedelmű felütésekkel, hajlításokkal díszítettütemváltásos, hatod értékű ritmuselemekkel rendelkező magyar népdalok népi hangszerek élőbemutatással, népdalok kísérete (citera, köcsögduda, furulya, doromb)népi használati eszközök által zörejhangok, hangulatfokozó elemek a népdalok kíséretéhez

6-7

éves

kor

• képesek önállódalválasztásra és annak egyéni előadására

mángorlófa, kereplő, kolomp, kanalak, kannák, fésű, stb…

• táncházi muzsika-élő-gépi

• műzene 70%

• komponált gyermekdalok (Kodály, Bartók)

• hangszeres, énekes darabok

• kánonok, többszólamú dalok

41


• gyermekek zenehallgatására alkalmas szimfonikus darabok

• nemzeti dalaink alkalomhoz illőek-toborzók, kesergők

• Himnusz, Szózat


Óvodáskor végére különböző tevékenységek közben örömmel és szívesen énekelnek

gyermekeink maguk és mások gyönyörködtetésére. Spontán kezdeményeznek dalos játékokat.

Életkoruknak és saját adottságaiknak megfelelő hangterjedelem tartományban tisztán

énekelnek. Érdeklődéssel hallgatják óvónőjük és egymás énekes és hangszeres játékát.

Gyermekeink megtalálják a szépséget a közös éneklésben, az ezt kísérő mozgásformákban és

a ritmusban. A jeles napjainkhoz kapcsolódó népdalok, néptáncok, népi játékok által zenei

identitásuk erősödik. Improvizációs mozgásukra egyrészt jellemző, hogy a zene jellegétől

függően egyszerű néptáncelemeket motívumba fűzik.

Másrészt a komolyzenére történő improvizatív mozgásukban a zene hangulati átadása

kifejeződik.

42


Az ebben a korban már megjelenő önkifejeződés a kreativitásnak úgy ad teret, hogy az

esetleges saját improvizáció kiegészítésére hangulati elemként a csoportban található

eszközök, hangszerek közül választ, így önálló alkotást, zenei produktumot hoz létre.

SZITUÁCIÓS, - SZIMULÁCIÓS - , DRÁMAJÁTÉK ELEMEK – MINT AZ

ÖNKIFEJEZÉS SEGÍTŐI

Ezek a tevékenységek alkalmasak az önkifejezésre, szociális érzelmek fejlesztésére. Az

óvodai gyakorlatunkban azért tartjuk fontosnak a szituációs játék megjelenését és a

drámajáték elemek feldolgozását, mert így a gyermek olyan cselekvéssoroknak lehet a része,

amelyek modellálják számára a való életben megtapasztalt történéseket, élményeket. Az

elképzelt helyzetek reprodukálása (szimulációk) , azon túl, hogy az önkifejezést segítik,

alkalmasak arra, hogy a gyermeki világlátást, gondolkodást fejlesszék.

A drámajáték által nyújtott helyzetekben a gyermekeknek önmagukról és a másik

személyiségéről nyert benyomásaikat pontosítják.

A szocializáció fontos eszköze az által, hogy a kapcsolattartás eszközeit e helyzetekben is

gyakorolni tudja: önismeret, kíváncsiság, beleérzés és együttérzés képessége, kölcsönös

megbecsülés és bizalom.

A nem verbális kommunikáció az érzelmek és szándékok pontos felismerését segíti, a

személyükre, magatartásukra való azonnali reagálást mutatják.

Folyamatismertetés e területen nem indokolt. Hiszen ezek a tevékenységek teljes mértékben a

gyermeki személyiségtől, annak érzékenységi fázisaitól és a megélt vagy elképzelt történés,

élmény motiváló hatásától függnek.

43


Ezek az elemek színesítik, gazdagítják gyermekeink személyiségének fejlődését, segítik az

önkifejeződést, ezen túl a kommunikációs, metakommunikációs készségei fejlődését

(cselekmény kifejezése mozgással, mimikával, jellemző tulajdonságok, karakterek, érzelmi

állapotok megjelenése mozgással, metakommunikációval).

BÁBOZÁS:


Gyermekeink óvodába lépése első napjától találkozhatnak csoportjainkban a kedves

bábfigurákkal. Első pillanattól fogva szívesen fogadják a csoportok elnevezését szimbolizáló

bábokat. A velük való közös játék a kicsiket megnyugtatja, feszültséget feloldja. A csoportok

mindennapjaiban a bábok folyamatosan jelen vannak, valamilyen funkciót betöltenek:

érkezéskor fogadja a gyermekeket az óvodában, simogat, vígasztal, odabújik. A bábbal, ami

lehetőség szerint kesztyűbáb, de anyaga minden esetben puha, jól tapintható, megteremtjük az

oldott, családias légkört, mely gyermekeinket segíti a személyük elfogadásában, óvodai

viszonyuk belsőségessé válásában. Az általuk nyújtott bábjáték érzelmi, esztétikai élményt

adhat gyermekeinknek. Első bábos próbálkozásaik ösztönzik a bennük rejlő funkcióöröm

kijátszását, (táncoltatják, lüktetést mímelő mozgásokat végeznek, ugráltatják) közben

állathangokat hangoztatna. Leginkább erre a célra a csutkabábok, fakanálbábok, ujjbábok,

gyűszűbábok alkalmasak.

A későbbiekben a gyermekek már ismernek mondókákat, versikéket, énekeket, melyeket

szívesen mondanak el bábozás közben.

Ebben az időszakban a bábozás a gyermekek és az óvónő közös tevékenysége.

A bábok a napi folyamatban érdeklődést keltő ingerként, érzelmi indikáló eszközként

használjuk, így közvetítő szerepet tölt be a szocializációs kapcsolatok alakításában.

Gyermekeink óvodai életük középső szakaszában nagy érdeklődéssel fordulnak a

kesztyűbábok felé. Általuk tudják leginkább a kedvenc meseszereplőinek mozgássorait 44


kifejezni. A bábozás színtere áthelyeződik a paraván mögé. Figyelmük egyre inkább kiterjed

bizonyos érzelmek, mozgások kifejezésének technikájára. Ebben a korban kedvet kapnak arra

is, hogy maguk készítsék el az általuk megjeleníteni akart történethez a bábot.

A közös bábkészítések fokozzák az érdeklődést ( zacskó, síkbábok, termésbábok ) a

gyermekek ezeket sajátjukként kezelik, élményeik, mesejeleneteik feldolgozásában,

játékukban szívesen használják. Nagyobb gyermekeink esztétikai fogékonysága, anyanyelvi

fejlettsége lehetővé teszik az ismert mesék szófordulatainak, hangulatkeltő szavainak,

humoros jeleneteinek visszaadását. Szívesen veszik a bábot a kezükbe, önállóan

kezdeményeznek általuk kitalált történéseket. Megteremtik hozzá a helyet, díszleteket és a

szerepeket maguk között felosztják. Témáik népmesék, dalok, versek, elbeszélések, általuk

kitalált cselekvések és történések, környezetükhöz fűződő viszonyukból fakad. Szívesen

játszanak el közönség előtt jeleneteket, ezek jó alkalmak az óvodán belüli csoportok közötti

kapcsolatok építésére is.

Ebben az időszakban az anyagkiválasztástól a tényleges megjelenésig a fázisok aktív

résztvevői, teremtői. Ezekben a tevékenységekben önállóan vagy együtt dolgozva

produktumokat hoznak létre, esztétikai élményeket élnek meg, önkifejezési érvényesülésük

kiteljesedik, melyek által személyiségük sokoldalúan fejlődik.

Óvodánkban a bábjátékot gazdagítják a közösen elkészített marionett bábok, a fény-árny

játékok.


Gyermekeink bábjátéka óvodás kor végére természetes módon jelen van a napi

tevékenységben.

Szívesen báboznak, önállóan kezdeményezik, megszervezik az ismert mesék eljátszását.

Együttes tevékenységük közben képesek az összedolgozásra. Élethelyzeteket improvizálnak, 45


élményeiket kivetítik, feloldják a báb segítségével frusztrációjukat, konfliktusaikat. A bennük

rejlő fantáziavilág kifejezésre jut bábjátékukban.

Az önkifejezés blokk tevékenységtartalmának megvalósításához szükséges alapvető

feltétel és eszközrendszer

Alapvető feltétel, hogy a blokkban jelzett tevékenységforma módszertani és technikabeli

ismereteit birtokoljuk. Olyan kiegyensúlyozott érzelmekben, odafigyelésben, élményekben

gazdag élettereket teremtünk, ahol a gyermekeinknek belső indíttatásából fakadóan

lehetőségük van kedvük szerinti szemlélődésre, az esztétikai élmények befogadására egyaránt.

• A vizuális, kézműves sarok komplexen alkalmasak, az összes önkifejező tevékenység

feltételrendszerének gyermeki megvalósítására (eszközök készítése).

• Gyermekeinknek megfelelő magasságban elhelyezett szabadpolcos rendszerben

folyamatosan biztosítjuk a vizuális és kézműves tevékenységek anyagait, eszközeit,

lehetőséget teremtve így a nap bármely szakaszában ábrázoló, alkotó tevékenység

végzésére. Megteremtjük annak módját, hogy gyermekeink kívánságuk szerint

helyezzék el vagy használják fel alkotásaikat.

• Differenciált fokozatú eszközök rendszerét alakítjuk ki egy-egy vizuális technikán

belül (az eszközökre való utalás a folyamatismertetésben).

• A mese állandó helyszínén biztosítjuk a sajátos szokásrendszerhez kapcsolódó

hangulati eszközöket, mesedunna, mesepárnák, mesélőszék, gyertya, mesefa stb. A

mesesarok nyitott polcán kínáljuk az életkornak megfelelő könyveket: leporellók,

lapozható színes könyvek, verses könyvek, mesekönyvek. Fontosnak tartjuk, hogy a

könyvek felhívó jellegét úgy biztosítsuk, hogy fedőlapjuk jól látható legyen.

46


• A jeles napokhoz illetve a projekt témákhoz kapcsolódó mesekönyvek bizonyos

időszakban dominánsan jelennek meg.

• Arcfestékek, jelmezes kosarak, nagyméretű tükör biztosítása nélkülözhetetlen.

• A fejlettségnek megfelelő bábtípusok a csoportban állandóan jelen vannak.

• A bábkészítéshez, dramatizáláshoz és azok díszleteihez különféle anyagok állnak

óvodásaink rendelkezésére.

• Azok a hangszerek és az ének-zene területén felsorolt hangkeltő eszközök, amelyek

óvónőink esztétikai élménynyújtását gazdagítják alkalomszerűen, de visszatérően

vannak jelen a csoport életében (furulya, cintányér, triangulum, metallofon, dob,

csörgődob). Minden csoportban napi használati eszköz a CD lejátszós magnetofon: az

óvoda hangtára biztosítja a megfelelő zenehallgatási anyagot.

8.2 Mozgásfejlesztés és feltételrendszere (intenzív szabad mozgás, énekes játékgyakorlás,

testnevelési játékok, testnevelés)

A mozgásblokk tartalmi elemei egyrészt biztosítják az egészséges életvitel alapvető

feladatainak megvalósítását. Másrészt segítik a projekt kiteljesedését az intenzív élményszerű

mozgás és a kapcsolódó népi játékok tervezésével.

Gyermekeink lakótelepi élettere szűkíti azokat a lehetőségeket, amelyekkel alapvető

megnyilvánulási formájuk a mozgás kielégülhet, fejlődhet. Ezért óvodai nevelésünk alapvető

feladata erre a természetes mozgáskedvre támaszkodva a mozgás megszerettetése a tesi-lelki

harmónia megteremtése, az egészséges életvitel kialakítása. 47


Hogyan biztosítjuk óvodánkban a mozgás dominanciáját?

• Napi periódusunk folyamán kiemelten biztosítjuk az udvari intenzív mozgás tudatos

megszervezését.

• Projekt periódusunkba illeszkedve heti 1 alkalommal mozgásos napot tartunk. Ezen a

napon speciális mozgásteret biztosítunk a csoportszoba átszervezésével: már előző

este megtörténik a teremrendezés, a csoportszoba berendezése helyett csak az aktuális

eszközrendszert visszük be. A gyermekek érkezésüktől (tornaruhában lépnek be a

csoportszobába) az együttes tízóraiig lehetőségük van különböző mozgásformák

választására.

Melyek ezek?

INTENZÍV SZABAD MOZGÁS CSOPORTSZOBÁBAN, SZABADBAN

• mozgásfejlesztő eszközök szabad választása, önkéntes mozgásos játékok

• énekes játékok kijátszása

• testnevelési játékok

• óvodai testnevelés mozgásanyaga

Ezeknek a mozgásformáknak a sorrendisége, időrendisége a gyermeki igényektől függ.

A tevékenységformák közötti átvezetést biztosítjuk az alábbi lehetőségek közül választva:

relaxálás, anyanyelvi játékok gyakorlása, speciális preventív mozgásfejlesztés (lábstatika,

tartásjavítás) és egyéb speciális mozgásformák (improvizáció és egyéb mozgás). A nap

időtartalmának megszervezésekor figyelemmel vagyunk az egyéni eltérésekre. Ezen a napon

megnöveljük a szabadban tartózkodás időtartalmát is.

48


Az intenzív szabad mozgás feladatainak megvalósítása érdekében minden lehetőséget

kihasználva tervezzük a projektben éves feladatainkat és szervezzük napi periódusukat.

A gyermekek napi életritmusát, napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítva legyen

számukra a megfelelő hely és eszközök a mozgásos tevékenységekhez a csoportszobában és

az udvaron egyaránt.

Óvodánkban a csoportszobák alapterülete, friss levegő biztosításával megfelelő lehetőséget

nyújt az intenzív szabad mozgáshoz. A csoportszobában történő változatos mozgást,

mozgásos játékokat segítik a tornaszerek (Wesco, Body-roll hengerek) és kézi eszközök

(labdák, karikák, babzsákok, botok, szalagok). Az intenzív szabad mozgás igazán fejlesztő

hatását az udvaron érhetjük el. Udvarrészeink változatos kihasználásával figyelembe vettük a

szintkülönbségeket és a felületváltozások adta lehetőségeket.

Udvarunk nagy része füves terület, amely megfelelő színtere a fogó-, futó-, ügyességi és

labdajátékoknak. A betonozott részen kerülhetnek megrendezésre a sor és váltóversenyek,

ugró és szökdelő játékok. Udvarunkon megtalálható egy-egy mesterségesen kialakított domb,

amely lehetővé teszi a szintkülönbségeket, a dombról való lefutást, a test hossztengelye körüli

gurulás érzésének megtapasztalását. Minden csoport udvarrészén található egy-egy nagy

méretű játszóeszköz, amely szintén változatos mozgáslehetőséget adhat (csúszda, mászóka,

vár, kombinált eszközök).

Az óvodán kívüli szabad mozgás lehetőségeit az óvónők a csoportok életkorát figyelembe

véve használják ki. A gyerekek évről-évre heti 1 alkalommal a szomszédos iskola

tornatermében tornáznak, mozognak. Az óvodai életet gazdagítják a gyalogtúrák,

kerékpártúrák, sportnapok, melyek kitűnő lehetőséget nyújtanak a friss levegőn történő

szabad mozgásra.

ÉNEKES ÉS NÉPI JÁTÉKOK KIJÁTSZÁSA

49


Az énekes és népi játékok feldolgozására sor kerülhet egyrészt a projekt feldolgozásakor,

másrészt úgy is, hogy tudatosan megteremtjük azt az idő és feltételkeretet (mozgásos nap

szervezése) miközben óvodásaink sokszor szabadon intenzívebbek játszzák ezt a

tevékenységet a játék átélt öröméért. Ez a sokszori intenzív gyakorlás nem csupán a játék

örömét adja, hanem lehetőséget ad a testi képességek közvetett fejlesztésére is.

A dalos játékokban előforduló gyors futásokkal, hirtelen irányváltoztatásokkal,

szökdelésekkel, térbemozgásokkal a testi képességek teljes köre és ezen keresztül az értelmi-

akarati funkciók is fejlődnek.

Az esztétikumra vonatkozón apró részletek kigyakorlására is itt kerülhet sor. Nemi

identitásukat erősítjük a néphagyomány értékeire és a gyermeki személyiségfejlődésre

alapozva, hiszen az óvodáskor vége felé lehetőséget adunk a fiús-lányos játékok

szétválásának.


A dalos játékok hangkészlete és dalanyaga, bevezetésük fokozata megegyezik az ének-

zenénél feltüntetett anyagkínálattal.

A játékok mozgásformája és funkciója szerint az alábbi folyamatot tartjuk megfelelőnek:

Kezdetben:

Felnőtt ölbeli játéka a gyermekekkel - típusú népi gyermekjáték (kézjátékok, höcögtetők,

simogatók, altatók)

Sétáltatók a csoportszobában, az udvaron.

Az első dalos játékaink legyenek állva, ülve, guggolva, utánzó mozdulatokkal játszható.

Később, mikor az első egyenletes járást sokszor gyakorolták, körbe járást kívánó,

szerepcserélő körjátékokra térünk át.

• Egyszerű utánzó mozdulatokkal kísért énekes szerepjáték (repkedés, karlendítés) 50


• járások, lépkedések az óvónő után

• futás, hirtelen elindulás-megállás

• ugrás-szökdelés adott helyre, irányba

Később:

Tervezhetjük számára a különböző vonulásos játékokat, kifordulást, leguggolást kívánó

dalokat.

Az óvodás kor utolsó szakaszában jellemző az esztétikus, egyöntetű mozgás, változatos

térforma, játékos táncmozdulatok:

• kergetőzés

• tánccal párválasztó

• alakoskodó

• kapus, hidas


Óvodásainkra jellemző, hogy a dalos játékokban az azonos élménybe való belefeledkezés

révén összetartanak. Erősödik az együvé tartozás érzése a közösségi szabályok tiszteletben

tartása.

Spontán kezdeményeznek dalos játékokat, népi gyermekjátékokat, amelyekbe kielégítik

mozgásigényüket, szerepvágyukat, érzelmi, akarati megnyilvánulásukat.

TESTNEVELÉSI JÁTÉKOK

A mindennapi mozgásos játékok a szervezet általános és sokoldalú fejlődését segítik elő

(hosszanti növekedés, súlygyarapodás, szervezet fejlődése közötti helyes egyensúly).

51


Ezek a játékok tulajdonképpen mozgásos szabályjátékok, amelyeket szívesen, örömmel,

felszabadultan játszanak a gyermekek.

Természetesen fejlesztő hatásuk célzottan egy-egy képesség vagy mozgásforma fejlesztésére

irányul. Hasonlóan, mint az énekes játékoknál a testi képességek mellett a személyiség egyéb

képességkörei is fejlődnek: emocionális, kognitív.

Folyamatismertetése:

Kezdetben egyszerű szabályrendszernek és az ezzel való azonosulást az utánzó mozgások

segítik. Ezekben az utánzó játékokban az egyéni örömök mellett a közösen megélt örömök is

megjelennek. Legkisebb óvodásaink járás és futás fejlesztőjátékai dominálnak, de ezeket más

természetes mozgásokkal is variálhatjuk (utánzó mozgások, kúszások, csúszások, mászások is

szerepet kapnak). Az egyre finomodó futás lehetőséget ad arra, hogy különböző egyszerű

szabályok lépjenek be az akusztikus, vizuális, motoros jelek alapján: megindítások,

megállások, irányváltoztatások. A járás, futás során a téri irányok bekapcsolódnak a

megismerés folyamába.

Ebben az életszakaszban a nagymozgások és a testséma fejlesztése az a feladat, amelyet a

testnevelési játékokban valósítunk meg. Később is dominánsak a természetes mozgásformák,

nagymozgások. Fokozatosan egészülnek ki labdajátékokkal, kiegészítő szerekkel, és a

mozgásformák a bonyolultabb finommozgások felé haladnak:

• szétszórt alakzatban futások, járások

• mozgások közben irány és helymegjelölés

• vonatozás, hullámvonal, rendőr bácsi

• hely megtalálása, oszlopban, vonalon, körben, kettős körben, négyzetben

• eszközök beépülése: szalag, karika, labda, babzsák, stb.

52


• futójátékok meghatározott kiinduló és befejező helyzetbe való érkezése

• fogójátékok: egyszerű eszközös fogó, érintőfogó

• fogójáték utánzó mozgással

• valamennyi fogójáték egy és két fogóval, kötetlen vagy meghatározott területen

• fogójátékokba meghatározott testhelyzetek felvétele, a ház

• labdagurítások párosával, csapatban, test körül állásban, ülésben, térdelésben

• szökdelések- a térd, a boka között labda, babzsák, eszköz

• labdacica, labdagyűjtés, szabadulás a labdától, kidobós

• minden labdajáték két csapatban


Az óvodáskor végére a gyermekeink örömmel mozognak, mozgásuk összerendezett, kialakul

szabálytudatuk.

AZ ÓVODAI TESTNEVELÉS

Az óvodai testnevelés feladatrendszere óvodás kor elején közel azonos a Testnevelési játékok

című fejezetben leírtakkal.


Kezdetben az anyag a természetes mozgásokat tartalmazza. A nagymozgások fejlesztése

kiemelt feladat. Az egészséges gyermeki személyiség, amit óvodánkban kiemelten szem előtt

tartunk – fejlődéshez hozzátartozik, hogy a gyermek önmagáról egyre pontosabb információi

legyenek. A testnevelési foglalkozáson, a legtermészetesebb módon ismerkednek meg a

testrészeikkel és azok funkcióival. Ebben az életkorban a nagymozgások végrehajtása közben

spontán fejlődik a gyermek személyisége. Később már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos

53


megismerése, különböző irányokba és formákba történő bemozgások során. Ezen kívül

előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése: különböző mozgások végzése emelt felületen,

forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások, futás közbeni megállások.

Szem - kéz, szem - láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok:

feldobás, elkapás, célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás.

Fontos feladatunk ebben az életkorban már az oldaliság tanítása, és megjelenik az észlelés

fejlődése is.

Legnagyobb óvodásaink testnevelésanyagában az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb.

Sok gyakorlatot tervezünk az alaklátás és formaállandóság fejlesztésére: pl. labda gurítása a

test körül jobb és bal kézzel, majd csukott szemmel is, körforma kialakítása szalag

lengetésével, karkörzéssel a test előtt, test mellett csukott szemmel is.

Lényeges a finommotorika fejlesztése is. Testnevelési foglalkozásokon ezt természetes

módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgássokkal lehet

fejleszteni. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok szalagok.

Lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják

a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott és hallott feladatokat.

Ebben az életszakaszban atlétikai és tornaelemek is megjelennek a testnevelési anyagban.

A labdagyakorlatok végig kísérik szinte az egész tanévet.

A testnevelés éves tervezésénél a fentieket figyelembe véve, kisebb módosításokkal a Dr.

Tótszőllősiné Varga Tünde féle összeállítást követjük.

A fejlődés várható eredményei:

Rendszeresen és megfelelően szervezett tevékenységeink eredménye, hogy gyermekeink

szívesen és örömmel vesznek részt benne.

54


Mozgásuk összerendezett, érzékelésük – észlelésük differenciált, kialakult az oldaliság

dominanciája.

Nagymozgásuk, testi képességeik, egyéni sajátosságaikhoz mérten fejlettek,

finommotorikájuk, verbális és vizuális memóriájuk, akarati tulajdonságaik folyamatos

fejlődése biztosítja az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését.

Társas kapcsolataik fejlettek, tolerálják, elfogadják saját és társaik egyéni adottságait és az

adódó élethelyzetekben megélt sikereket, kudarcokat. A mozgásos tevékenységeknek fontos

szerepet tulajdonítunk az egészség megőrzésében, megóvásában. a mozgásokhoz kapcsolódó

gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások és egészséges életvitel igényének

kialakulását.

• A mozgásos tevékenységhez szükséges feltételrendszer

Rendelkezünk az egészséges életvitel igényével. A tiszta, egészséges környezet, a mozgás

szeretete alapvető óvónői értékünk. A játékosság, a közös öröm átélése a gyerekekkel legyen

meghatározója attitűdünknek. Biztosítjuk gyermekeinknek a mindennapi átmozgatás

lehetőségét a mozgásos blokkba meghatározott tevékenységekkel.

• Eszközrendszer

A differenciált mozgásfejlesztést változatos eszközök segítik, melyek egyrészt a testnevelés

általános eszközrendszeréből, másrészt a néphagyomány ápoláshoz kötődő természetes

anyagokból és népi használati eszközökből tevődik össze.

• Preventív mozgásfejlesztés:

A mozgásfejlesztő tevékenységünk feladata a megelőző testi nevelési feladatok ellátása:

tartásjavítás, lábstatika. Ezeket speciális gyakorlatokkal a mindennapi óvodai élet nyugalmi 55


szakaszaiban biztosítjuk. Beépülhetnek a délelőtt lezárásába vagy az ébredés utáni

folyamatba. Dominánsabban jelenik meg a mozgásos nap átkötő folyamataiba. Évről évre

felmérjük gyermekeink adottságát ezen a területen is és amennyiben a prevenciót nem találjuk

elégségesnek, külső szakember (ortopéd szakorvos) segítségét kérjük. Ezek alapján a

szükséges korrekciót fejlesztési program alapján az óvónők végzik.

8.3 Tapasztalatok, tevékenységek, összefüggések felfedezése és feltételrendszerük (a

környezet felfedezése, megszerettetése, mennyiségi és formai összefüggései, a környezet és a

beszédtevékenység kölcsönhatása, zenei ritmusok, hangok a megismerés folyamatában).

A blokkban meghatározott tartalmi jegyek segítik óvodásaink megismerő folyamatainak

fejlesztését. Ezek a színterek összekapcsolódva az önkifejezés eszközei és a mozgásblokk

tartalmi elemeivel biztosítják a gyermeki globális szemléletmódnak megfelelő integrált

tapasztalatszerzést.

A megismerési tevékenység alapja a megismerési vágy, ami cselekvésre sarkallja a

gyermeket.

Feladatunk, hogy éppen ehhez a cselekvéshez biztosítsuk a feltételeket, spontán vagy

szervezett formában. Attitűdjükre jellemző kell, hogy legyen az érdeklődés, lelkesedés,

empátiakészség. A tanulási, tapasztalatszerzési folyamat bipoláris jelenségnek feltételezi: a

tapasztalatszerzések eszközbeli, helybeni biztosításán túl a problémahelyzet teremtését, a

próbálkozásokat, a gondolkodtató kérdéseket, a változatos motivációs technikákat.

A világot valóságszerűen megismerni a kép, a cselekvés, a szó egységében lehet.

A verbális fejlesztés célként és eszközként egyaránt jelen van, megjelenik a folyamatban. A

verbális fejlődéssel párhuzamosan és bizonyos feladatokban hasonlóan épül a zenei képesség

fejlesztés is. A megélt tapasztalatok, viszonyítások a differenciált zenei képességek

fejlesztését is szolgálják. Célunk, hogy óvodásaink minél több tapasztalatot szerezzenek

(mozgásos és érzékszervi tevékenységeken keresztül) az őket körülvevő természeti és 56


társadalmi környezetből, így kialakulnak gyermekeinkben a kulturált, biztonságos életvitel

szabályai az elfogadott viselkedésformák az érzelmi és erkölcsi viszonyok.

Személyiségük megerősödik, szeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz és megfelelő

ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne.

KÖRNYEZET FELFEDEZÉSE, MEGSZERETTETÉSE

A témakörök több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással. Felhasználjuk a

hagyományápolás és a természet jeles napjai által kínált kapcsolódási pontokat, életkoronként

minden északhoz kapcsolódó természeti élménynyújtás is. Ezek szintén az évszakok

változásaihoz alapozódnak, így jól kiegészítik az élmények és tevékenységek gazdagítását.

Az óvodába lépés első időszakában gyermekeink tapasztalatokat szereznek megváltozott

élethelyzeteikről. Közvetlen környezetüket megismerik, megtalálják helyüket és a megfelelő

viselkedési formákat benne.

Személyük és a környezet viszonyában kiinduló pont az ÉN. Ebben a viszonyban fedezi fel

külső környezetét. Én és a csoportszobám, én és az óvodám udvara, az óvó nénim, az

játszótársaim, a kincsem-mind megannyi tapasztalatszerző lehetőség. Saját személyiségükön

keresztül kitárul feléjük az óvoda közvetlen környezete. Megismerik lakókörnyezetüket, a

városrész közintézményeit (orvosi rendelő, posta, városunk néhány nevezetessége: Damjanich

szobor, Damjanich múzeum, Tisza part). Fokozatosan megtapasztaltatjuk az évszakok

változásához kapcsolódó jelenségeket, az itt megélt örömök és esztétikai élmények pozitívan

elősegítik a felfedező kedvét. Az óvónői modell által közvetített rácsodálkozás alapot adhat

arra, hogy később a természet szépsége iránti fogékonysága kifejlődjön. A természet kincsei

Én-tudat erős birtoklási vágya hatására felkeltik érdeklődését. Jó, ha a tudatos gyűjtőmunkát

erre építjük.

A környezetvédelem feladatára is figyelemmel vagyunk e folyamatban. Személyiségéhez

szorosan kapcsolódnak a számára érzelmi biztonságot adó családtagok. Sétáik során a 57


környéken lévő kertes házaknál megfigyelhetik a háziállatokat, növényeket, gyümölcsöket.

Ezeket képes ismeretterjesztő könyveken felismerik, a megfigyelt mozgást szimulációs

játékokban utánozzák. A környezetükbe talált vadon élő kisebb rovarok, bogarak, csigák,

egyéb kistestű állatok megfigyelése szintén lehetőséget biztosít a tapasztalatszerzésre.

Az óvodáskor közepén a megfigyelések, tapasztalatszerzések színterei kibővülnek témában és

távolságban egyaránt: az óvoda tágabb környezetét is megismerik, bejárják, az évszakok, az

élővilág változásait észreveszik, köztük összefüggéseket felfedeznek. Egyszerűbb kísérleteket

szervezünk, amelyekben a napi változásokat vizuálisan is rögzítjük. A témákhoz kapcsolódó

gyűjtemények, albumok egyre változatosabbak: természeti kincsek, képek, általuk készített

alkotások gazdagítják. A téma feldolgozása során az addigi tapasztalataikat felhasználják.

Személyi zónájával kapcsolatos ismeretei is sokrétűek: testrészeit megnevezi (testséma, nemi

azonosságtudata alakul, családjáról mind több ismerete van. A jeles napok által kínált

tevékenységek alkalmat adnak a nemzeti identitásuk átélésére is.

A tervezett témákhoz kapcsolódóan egyre több intézmény látogatása épül be a

tevékenységükbe: orvos, gyógyszertár, stb. Az egyre nagyobb távolságba történő

megfigyelések magukkal hozzák, hogy a közlekedés szabályait és eszközeit életszerűen

tapasztalják meg.

Gyermekeink nagy érdeklődéssel fordulnak az állatvilág felé. Az ismert háziállatok köre

bővül, egyre többet ismer már a ház körül élő állatok és madarak közül. A vadon élő ragadozó

állatokról szóló ismeretterjesztő könyveket, videokazettákat szívesen nézegetik. A

természetsarok jó lehetőséget ad a gyűjtött ágak, magvak csíráztatására, hajtatására,

rügyeztetésére. Ebben az életkorban a környezetükben előforduló alapszínek ismeretén túl

néhány színárnyalatot is felismernek. A legnagyobb óvodásaink már biztonsággal

tájékozódnak óvodánk környezetében. Az évszakok, mint lineárisan visszatérő témánk

koncentrikusan elmélyülnek. Az összefüggéseket maguktól fedezik fel, folyamatokat és

58


különbségeket vesznek észre. Az évszakváltozások ismereti- tapasztalati elemei mellett a

természeti szépségének, megóvásának igénye is belsővé válhat.

A fogalmi gondolkodás és az addigi tapasztalatok tágabb lehetőséget adnak a megismerésnek.

Természeti elemek: FÖLD – VÍZ – LEVEGŐ – FÉNY. Ezekhez a témákhoz sokfajta

megfigyelést, kísérletet biztosítunk, így élik át a környezetvédelem jelentőségét.

A FÖLD, mint bolygó, vagy a letűnt világok kora kedvenc, izgalmas téma. Ehhez gyűjtő-

majd kutató munkákat végzünk. Otthonról, de a könyvtárból is rendszeresen hoznak

ismeretterjesztő könyveket, DVD lemezeket. A Föld forgásával kapcsolatos időszakok is

megfoghatók, megérthetők számukra (nap, hónap, évszak).

Közös programjaink lehetőséget adnak a közlekedési eszközök jellegének, használati

módjának megfigyelésére, a közlekedéssel kapcsolatos szokások, szabályok gyakorlására.

Használják a következő fogalmakat: szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközök.

Állatgondozásban is szívesen segítenek: akvárium, terrárium rendben tartása. Az állatok

megismerése bővül környezetük, élőhelyük, életmódjuk, testfelépítésük, utódaik, táplálkozási

láncba elfoglalt helyük alapján. Pozitív érzelmi viszonyuk alakul, az állatok védelmének

felelőssége megjelenik gondolkodásukban.

Folyamatosan gondozzák csíráztatott, ültetett növényeiket, fejlődésüket vizuálisan,

folyamatos rögzítéssel ábrázolják.

Gyógynövények termesztése, forrázatuk, felhasználásuk bővíti a tapasztalati körüket az

egészséges életvitel területén.

A fejlődés várható jellemzői:

59


Óvodáskor végén gyermekeink érdeklődéssel fordulnak az őket körülvevő környezet felé.

Érdeklődési területük olyan rugalmas, hogy a hétköznapi élet problémahelyzetein túl a tágabb

gondolati körök is foglalkoztatják őket.

• Közvetlen környezetüket ismerik

• Kérdésre be tudnak mutatkozni, szüleik nevét, lakcímüket meg tudják mondani

• Esetleg születési idejüket is megmondják, alapvető kulturált magatartási szokások

(illem, erkölcs) birtokában vannak

• Ismerik a környezetükben élő állatokat, növényeket, a róluk való gondoskodást

• Ismerik lakóhelyük nevezetességeit, emlékképeik alakulnak a művészeti alkotásokról

• Ismerik a múzeum, könyvtár, színház-látogatás alapvető szokásait

• Ismernek a városi életből fakadó hagyományokat, néphagyományokat

• Kialakul igényük az esztétikus természeti környezet megóvására.

KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEI

A környezet felfedezése önkéntelenül is nyújt mennyiségi- és formai tapasztalatokat. A játék,

a játékos, aktív megismerő tevékenység során az összefüggések, viszonyítások természetes

módon épülnek be óvodásaink ismereteibe.

Folyamatismertetése:

Gyermekeink az óvodába kerülés kezdetén már találkoznak mennyiségi- és formai-

ismeretekkel, játékaikba, mindennapi tevékenységeikbe ágyazva. A mennyiségi- és formai

összefüggésekkel kapcsolatos kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban

beépülnek szókincsükbe.

60


Ebben az időszakban az a feladatunk, hogy megismerjük gyermekeink érdeklődését,

képességeiket, előkészítsük és megtervezzük a következő időszak egyénre és csoportra

szabott fejlesztését.

A természet, környezetünk felismerése, a játékos tapasztalatszerzés, a problémahelyzetek,

térbeli viszonyok megtapasztalása, az irányok, helyzetek kiterjedésbeli összefüggések és a

saját személye ezekhez való viszonya újfajta tapasztalatot, ismeretet ad. Logikus

gondolkodásuk fejlődik, a verbálisan kísért mennyiségi tapasztalatok, halmazokkal végzett

játékos tevékenységek közben az osztályozás folyamata kezd kialakulni.

Összehasonlítja tulajdonságaik szerint, szétválogatja, részhalmazokra bontja, elemeit sorba

rendezi. Mennyiségeket összemér becsléssel, párosítással. A térbeli kiterjedések között is

különbséget tesz: magasság, hosszúság, tömeg, űrtartalom, terület, szélesség, vastagság,

bőség.

A tevékenykedés a halmazok elemeivel mennyiségi tapasztalatokhoz is juttatja. A számosság

fogalmát kezdetbe cselekvésen keresztül konkrétan érzékeli. A fogalmi gondolkodás

alakulásával egyre inkább elválik a mennyiség fogalom a konkrét tapasztalattól. Néhány

számképet is felismer, és azokat mennyiségileg visszaazonosítja. A számosság szerint sorba

rendez. A darabszám változatait észreveszi, az összefüggéseket felismeri, majd később

önmaga is keletkezteti. Felfedezi a szimmetria élményét játékos tevékenységei során. Jól

tájékozódik a térben már nem csak az irányok, helyzetek adják ismeretei körét, hanem a

térbeli geometriai testek is felkeltik érdeklődését. Mind az irányok, mind a geometriai

tapasztalatok a térből a sík felé fordulnak.


• A környezetükben lévő mennyiségi-, térbeli-, formai összefüggést felismerik.

• Fogalmaik alapszinten a számosság tekintetében is kialakulnak.

61


• Pozitív viszonyuk alakul ki a problémahelyzetek megoldásához, matematikai

érdeklődésük alkalmat ad az elemi ok-okozati összefüggések megtapasztalására.

• A logikus gondolkodás megalapozódik.

A KÖRNYEZET ÉS A BESZÉDTEVÉKENYSÉG KÖLCSÖNHATÁSA

A beszédfejlődéshez állandó társas kötődés, szervezett differenciált környezet szükséges.

Óvodánkban a szocializációs kapcsolatokban rejlő érzelmi, kommunikációs lehetőségek

tudatos fejlesztése, valamint az inger gazdag környezet biztosítása megfelelő alapot ad arra,

hogy óvodásaink beszédtevékenysége gondolkodási folyamataik fejlődésével összhangban

fejlődjön.


Feladataink a gyermek megismeréséből indulnak ki. Óvodába kerüléskor az egyéni

beszédképességek megismerése adja a fejlesztés alapját. Erősítjük a gyermek aktuális

beszédszintjét, bátorítjuk, beszélőkedvének fenntartásához emocionális erősítéssel és teljes

elfogadással járulunk hozzá.

Minden tanév elején megtörténik a gyermekek beszédállapotának, anyanyelvi fejlettségének

felmérése. Egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztést végzünk a nyelvileg hátrányos helyzetű, és

a nyelvileg kiemelkedően fejlett gyermekeknél.

Úgy alakítják ki, hogy anyanyelvi játékaink, egyéni fejlesztéseink beépüljenek a környezeti

tapasztalatszerzésekbe. Folyamatosan megteremtjük a játékos, tevékenykedő, beszélgetésre

ösztönző légkör, lehetőségeket.

A passzív gyermeki szókincs jól bővíthető, ha személyes mintánk az igényes, szép magyar

beszéd végigkíséri az óvodai élet tevékenységeit. A hallott beszédkincs beépül óvodásaink

passzív „szótárába”. A biztonságot nyújtó, odafigyelő környezet ösztönzi gyermekeinket a

beszédkapcsolatok felvételére. Az óvodai élet során tudatosan kihasználjuk a beszédre 62


ösztönző helyzeteket. A játékos hangutánzások, légző gyakorlat, a helyes artikulációt

elősegítő játékok a játéktevékenységbe integrálva segítik a beszédszervek ügyesítését. A

hallás, beszédhallás fejlesztése a közvetlen környezet hangjainak felismerésével, majd egymás

hangjának azonosításával, a hangdifferenciálással, hanganalízissel bővül.

A gyerekekkel való együttélésünk során szerepvállalásainkat, nonverbális jelzéseinket modell

értékűnek tekintik. Segítjük a kifejezőkészség fejlődését: szókincsük bővülését szinonima

keresőjátékok alkalmazásával.

Később az auditív ritmus és auditív emlékezet fejlesztése előtérbe kerül, ezek a

legváltozatosabb módon kapnak teret a gyermek tevékenységében: szótagjátékok,

magánhangzó játékok.


Óvodásaink mindazon kommunikációs és metakommunikációs értékeik birtokában vannak,

melyek segítik személyes kapcsolataik alakítását. A kapcsolat felvétel és kapcsolattartás

eszközeként alkalmazott érthető, helyzethez illő beszéd az együttműködést elősegítő

udvariassági kifejezések szocializációját, önkifejezését segítik.

Beszédhalló figyelmük képessé teszi őket a magyar nyelv hangjainak megkülönböztetésére.

Gondolataikat, érzelmeiket megfogalmazzák, környezetük tudomására hozzák.

ZENEI RITMUSOK, HANGOK A MEGISMERÉS FOLYAMATÁBAN

A megismerés folyamata számos lehetőséget kínál a ritmusok, hangok felfedezésére.


Óvodáskor elején gyermekeink az ölbeli játékokat kísérő játékos utánzó mozgások közben

tapasztalják meg az egyenletes lüktetést. Ezt játékos formában, változatos környezetben és

63


mozgásformákkal hosszan, visszatérően gyakorolják az erre az időszakra jellemző

nagymozgások ismétlése közben.

Alkalmat teremtünk arra, hogy megtapasztalják a csendet, és a tevékenykedésük során

különböző zörejhangokat fedeznek fel. Figyelmes befogadói a dallamjátszó hangszerek

hangjainak. Az élményekhez kapcsolódó játékos hangutánzásokon keresztül megtalálják a

halk-hangos, magas-mély hangszínek közötti különbséget.

Később az egyenletes lüktetést képesek megérezni, keletkeztetni: mondókákat, dalt,

változatos mozgásformákkal, hangkeltő eszközök megszólaltatásával. A hallásfejlődés

érdekében nem csak a csoportszoba és a természeti környezetben megtalálható eszközöket,

hanem a népi használati tárgyakat és a Montessori hallásfejlesztő eszközöket is beépítjük az

érzékszervi fejlesztésbe. Általuk differenciáltabbá válik hallásuk: finomabb zörejhangbeli

különbségeket érzékelnek, és beazonosítják.

Szívesen énekelnek egyedül vagy kisebb csoportokban, halkabban, hangosabban,

magasabban, mélyebben. Változatos ritmushangszereket alkalmaznak, zenekart alakítanak.

Kedvvel énekelnek kérdés-felelet játékokkal. Érzékelik az egyenletes lüktetés és a ritmus

közötti különbséget.

Mozgásintegrációjukban önkéntelenül is megjelenik a gyors és lassú közötti dinamikai

különbség.

Nagyobb óvodásaink már jól elkülönítik az egyenletes lüktetést és ritmust. Ezt kisebb

csoportokban együttesen is hangoztatják, különféle ritmushangszereket megszólaltatva. A

keresztcsatornák fejlettsége alkalmassá teszi őket arra, hogy tudnak ellentétes fogalom

párokat együttesen hangoztatni (halkabb-hangosabb, gyorsabb-lassabb).

Zenei formaérzéküket jól fejlesztik mozgásukban kifejeződő motívum hosszúságot.

Gyermekeink zenei kreativitásának teret adva biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a zenei

feladatokat változatosan minél több féle módon valósíthassák meg. A dallamjátszó

64


hangszerek iránti egyéni fogékonyság jó alapot ad arra, hogy érdeklődő gyermekeink

beléphessenek a „hangszeres zenét játszók világa”-ba.


Gyermekeinknek óvodáskor végére birtokukban vannak mindazon zenei képességek, melyek

alkalmassá teszik őket, hogy később jól tájékozódjanak a zene világában. A zenei

fogalompárok ismerete az egyenletes lüktetés és ritmus nem csak zenei anyanyelvüket erősíti,

hanem megismerő folyamataiknak sokrétű tapasztalatszerzését is.

Ezen túl személyiségüknek olyan gazdagító elemévé válhat, amely későbbiekben a külső

világhoz való viszonyukban magabiztosabb, sokoldalúbb személyi zónájuk kialakulásában

jelentős lehet.

A kognitív tevékenységek feltételrendszere

• Ismernünk kell, hogy melyek azok a gondolkodási folyamatok és színterek, stratégiák,

amelyek az óvodáskorú gyermekeink megismerő folyamatát alkotják.

• A blokkban jelzett tevékenységi körökhöz kapcsolódóan sajátos élménytárral és

speciális ismerettel rendelkezzünk.

• Biztosítjuk a felfedezések, tapasztalatszerzések, képességfejlesztés színterét

csoportunkban: természetsarok, képességfejlesztő sarok, hangszerfal és polc.

• Az óvodán kívüli tapasztalatszerzések, tevékenykedési és élményszerzési lehetőségek

a projektek feldolgozásában domináns szerepet kapnak.

Óvodánkban különös figyelmet fordítunk a népi- és vidéki életmóddal kapcsolatos

események megélésére: dióverés, szüretelés, kukoricatörés stb.

65


9. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK-MINT A GYERMEKI SZEMÉLYISÉG

AUTONÓM TÖREKVÉSEIT SZOLGÁLÓ LEHETŐSÉGEK.

Óvodásaink önállósulása, önmegvalósulása a munkajellegű tevékenységek során is

érvényesül. Lehetőséget biztosítunk az önként, örömmel éa szívesen végzett játékos

munkajellegű tevékenységek lebonyolítására. Ezáltal olyan képességeik, tulajdonságaik

fejlődnek a szubjektumuk (sikerélmény, önértékelés, autonómia, kitartás, felelősség,

céltudatosság) erősödésén túl, amelyek a szocializációs folyamataik, kapcsolataik fejlődését is

eredményezik.

Ennek érdekében óvodánkban biztosítjuk a munka jellegű tevékenységekhez a megfelelő

környezetet, eszközöket (Montessori). Óvónőink hitelt adó modellszerepe itt is meghatározó.

A nap szervezése folyamán időt és teret biztosítunk arra, hogy a gyermekek a belülről fakadó

tevékenységeiket kigyakorolhassák, sikeresen végezhessék.

Ehhez szükség esetén rendelkezésre állnak a megfelelő méretű és funkciójú eszközök.

Segítjük őket abban, hogy minél hamarabb önállóak legyenek.

Egészséges életvitel terén: gondozás, testi szükségletek kielégítése. Játékszervezés terén:

játékeszközök, hely biztosítása igényeik szerint, majd használat után ezek visszarendezése.

Az óvodai élet más jellegű tevékenységeibe (önkifejezés, mozgás, megismerő) is legyen

igényük arra, hogy a feltételrendszert saját elgondolásaiknak megfelelően biztosítsák, majd

használat után tegyék a helyére.

Az eszközök helyét a polcokra felragasztott vetületi képek, vagy ábrás jelölések, nagybetűs

feliratok jelzik. A környezet rendje vegye őket körül. Kialakítása és megtartása váljon belső

igényükké. Ez ad lehetőséget arra, hogy társaik is zavartalanul szervezhessék saját

tevékenységeiket. Önállóság és élethelyzetekbe való közös együttműködés.

Pedagógiai szempontból fontosnak tartjuk, hogy az önkiszolgálás, mint szokás ne szoruljon

háttérbe az óvodai élet során. 66


Ebben az életkorban elsődlegesnek tekintjük a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálást és

az élethelyzetekben való közös együttműködést.

Alkalmi feladatokat és folyamatokban történő munkamegosztást egyaránt biztosítjuk

gyermekeinknek. Tevékenységükben a játékban reprodukált munkák jelennek meg először:

főzőcske, sütés, takarítás, stb.

Folyamatosan egészülnek ki valós, eredményt hozó, szükségleteket kiegészítő munkákkal:

tízórai készítés, gyógynövények forrázata, reform ételek készítése, befőttek, saláták elrakása,

jeles napokhoz kapcsolódó kézműves ajándéktárgyak és egyéb alkotások elkészítése, és

árusítása gyermekeink által. ilyen közös munkában közvetlenül megélhetik a munka

hasznosságát és értelmét.

Az alábbi munkafajtákat szervezzük óvodánkban:

• Önkiszolgáló munka:

saját személyével kapcsolatos

feltételek teremtő

• Megbízások:

kisállatok, növények gondozása

tevékenységekhez szükséges eszközök tisztántartása

a gyűjtőmunka során kialakított gyűjtemények rendben tartása

• Szükségleteket kielégítő munkák:

befőttek, betakarítás, kertészkedés

eszközök készítés más tevékenységekhez

ünnepeket, jeles napokat előkészítő munkák

67


10. MEGFIGYELÉSEK, FOLYAMATRÖGZÍTÉSEK

10.1 Megfigyelések rendszere

A gyermekekkel való mindennapi munkánk alapját a gyermekek ismerete kell, hogy képezze.

A kedvező kiindulási helyzetek elsősorban a gyermekek szociális kapcsolatai tartják fenn,

mert a kisgyermekekből még hiányoznak a teljesítménymotivációk. Ez indokolja, hogy

felméréseink megfigyelés jellegűek, és rögzítésük folyamatosan történik. A fejlesztésnek

olyan súlypontjai vannak, amelyek kitüntetett szerepet kapnak az által, hogy álaluk több

terület fejlődése is kedvezően befolyásolható pl.: motorikum, testséma fejlődése, általános

transzferhatása mellett közvetlen alakítója a téri percepciónak.

Nevelőmunkánkhoz a mindennapi gyakorlatban nagyon jól használható fejlettségmérő

lapokat Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában című könyvében találtuk,

amelyek sajátos formába építve, megújítva tettük alkalmassá, és praktikussá

megfigyeléseinkhez (lásd 2-es sz. melléklet). Megfigyeléseink rendszerét időhálóval

rögzítettük.

Megfigyelési területeink:

• Megfigyelőlap a szocializáció tervezéséhez (2.1 sz. melléklet)

• Nagymozgás fejlettsége (2.2 sz. melléklet)

• Mozgás-téri tájékozódás-dominancia (2.3 sz. melléklet)

• Finommotorika fejlettsége (2.4 sz. melléklet)

• Értelmi fejlettség (2.5 sz. melléklet)

• Nyelvi fejlettség mutatói (2.6 sz. melléklet)

68


10.2. Montessori –eszközökkel való tevékenységek folyamatának rögzítése

A Montessori pedagógiában a háromlépcsős tanulás rendszere szükségessé teszi az eszközök

használatának folyamatrögzítését. Óvodánkban az alábbi táblázat segíti a fokozatok jelölését

(lásd 3.sz. melléklet).

Megfigyelési területeink:

• Alap és kiegészítő nevek ismerete (lásd 3.1. melléklet)

• Montessori eszközök megfigyelő lapjai (lásd 3.2. melléklet)

11. TERVEZÉS

A folyamatok, tevékenységek tervezése keretet jelent számunkra. Lehetővé teszi a várható

történések megfelelő előkészítését a részfolyamatok összegzését. A tervezés keretjellege

biztosítja a folyamat bipolaritását a gyermekek aktív részvételét, a váratlan szituációkra építés

lehetőségét, az alkotás, a felfedezés, a kitalálás, a felismerés, a megoldás együttes élményét.

Ettől lesz a folyamat egyszerre átgondolt, tudatos és esetleges, véletlenszerű, aktuális.

A fentiekben említett keretjelleget biztosítja a 10-12 projekt, amit fejlesztési tervként tanév

elején (november 1-ig) elkészítünk.

Ezekben azokat a folyamatokat és tevékenységkínálatot jelöljük, amelyek bizonyos rendező

elv mentén helyezkednek el, és biztosítják a témakör feldolgozását. Legfontosabb rendezőelv

óvodánkban az évszakok változásán alapuló néphagyomány ápolás. Így ezek jelentik

pedagógiai folyamatunk legnagyobb időkeretét.

A hagyományápolás jeles napjai mint állandó, visszatérő elem jelenik meg tervezésünkben. A

jeles napok tervezhető tartalmának sajnos rendszere él óvodánkban: a csoportok az óvodai 69


közös értéken alapuló hagyományoknak megfelelően dolgozzák fel a néphagyomány

értékeiket.

Természetesen az adódó spontán élményekből fakadó tanulási folyamatok

projektfeldolgozására is nagy hangsúlyt fektetünk. Ezekben a helyzetekben a gyermeki

élmény, problémahelyzet feldolgozása adja a projekt kiindulópontját, így a tanév során nem

csak az általunk megtervezett és megajánlott projektek, hanem a gyerekek által indított

folyamatok is feldolgozásra kerülnek, így a csoportokra jellemző módon sajátosan alakul a

tervezett és spontán élményre alapuló projektek aránya. Innovációnk során a következő

szerkezeti felépítés bizonyul a tervezésünkben a leghatékonyabbnak (4.1 sz. melléklet)

Tervezési munkánk előkészületeként a gyermekek egyéni megfigyelését, valamint a

képességkörök folyamatrögzítését végezzük el. Így kialakulnak a képességkörök térképei.

Kiemelt figyelemmel kísérjük a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Felzárkóztatásukra,

tehetséggondozásukra egyéni vagy mikro csoportos tervet készítünk. Ezek összegzése alapján

megállapítjuk a képességfejlődés fő preventív irányait. Projektjeinkben tudatosan rögzítjük

ezeket, a megvalósítás során törekszünk minden tevékenységben kiemelt figyelmet fordítani a

tervezett képességterület kondicionálására.

12. A MEGVALÓSULÁS IDŐSZAKA

Projekt-periódus:

A tervezett témák, projektek feldolgozásához illeszkedően változó időtartam: 1-2 hét, vagy

néhány nap is lehet, ez a gyermek érdeklődésétől függ.

Szakaszai:

• Szondázás, tájékozódás a gyermekek spontán élményeiről.

• Indító élménynyújtás a témának megfelelően fiús-lányos élményforrások

figyelembevételével: spontán élményekre vagy közös szervezett élményekre alapozva.

Ezek időpontját és helyszínét a csoportnaplóban rögzítjük. 70


• Feldolgozás, tevékenységek a folyamat tervezése: a gyermekekkel kezdetben közösen,

majd később önállóan is képesek erre.

• Nagy záró élmény, amely során rendeződnek az ismeretek, összegződnek az elkészült

alkotások, így jön létre egy közös kollektív produktum.

• Az ismeretek, élmények kiürülési fázisa. Ebben az időben a szabadjáték az abszolút

domináns tevékenység. Időtartama függ a projekt felfutó tevékenységi idejének

hosszától. Ez az időszak alkalmas arra is, hogy az egyéni fejlesztések, megfigyelések

megtörténjenek.

Rögzített tartalmú tevékenységek:

• Hetente egyszer mozgásos nap: az egész délelőtt folyamán alkalom nyílik intenzív

testnevelési játékok, énekes játékok gyakorlására, az óvodai testnevelés

mozgásanyagának elsajátítására, mozgásfejlesztésre.

• Projekt kiürülési fázisában 4-5 nap az egyéni vagy mikro csoportos képességfejlesztés.

Napi periódusok:

• Érkezések nyugalma: beszélgetés, egyéni élmények, képeskönyv nézegetése,

beszélgető-kör.

• Játékos tapasztalatszerző, tevékenykedő délelőtt: ebben folyamatos játék, folyamatos

tízórai, asszociációs tanulási láncfolyamat.

• Rövid közös tevékenység (irányított beszélgetés, vagy csendjáték és Montessori

eszközökkel való tevékenykedés).

• Intenzív mozgás a szabadban (élmények, tapasztalatok).

• Ebéd, kulturált étkezési szokások alakítása, halk, csendes beszélgetés.

• Pihenésre hangolódás, mesehallgatás, altatódalok, pihenés.

• Ébredés halk zenére, énekre, lábstatika, készülődés az uzsonnához, uzsonna.

• Délutáni szabad játék, egyéni képességfejlesztés.

71


13. A SZOCIALIZÁCIÓ SAJÁTOS FOLYAMATA ÓVODÁNKBAN

13.1. A gyermekek komfortérzetének biztosítása a szocializáció fontos eleme

Óvodásaink életében az első komolyabb szocializációs helyszín az óvoda. Az új és ismeretlen

környezet biztonságossá, megnyugtatóvá, komfortossá tesszük számukra.

• A leendő óvodásaink szüleivel már a tavasz folyamán igyekszünk megismerkedni és

bemutatni óvodánkat. Interaktív szülői értekezleten a bölcsődében vagy

intézményünkben, találkozhatnak pedagógiai munkánkkal.

• A családlátogatások minden esetben az óvodakezdés előtt megtörténnek. Az óvó néni

és a család közötti első kapcsolatfelvétel, a kisgyermekhez kapcsolódó sajátos

játékok, szokások feltérképezése fontos feladatunk. Az anamnézis megismerése az

első olyan kapocs, amely mind a leendő óvódásokban, mind a szülőben bizalmat

ébreszt.

• Óvodánkban nagy figyelmet fordítunk az óvodakezdésre. Ebben az időszakban a

csoportban dolgozó felnőttek 2 hétig egész nap együtt vannak a gyerekekkel érzelmi

kapcsolatfelvétel, a megnyugtatás és a szokások megismerésének biztosítása miatt.

• A csoportszobában „pihe-puha kuckókat” alakítunk ki, személyessé tesszük a

környezetet azáltal, hogy játékaikat, személyükhöz tartozó fétis tárgyakat

behozhatják.

• Családjukról szintén fényképeket hoznak be, amelyeket kincses dobozokban tárolnak,

és szívesen nézegetik a nap bármely szakaszában. A kisgyermek a számára

biztonságos háttérrel az anya, az apa vagy más családtag segítségével -

megkönnyítjük a beszoktatás időszakát, szorgalmazzuk az anyás beszoktatást. 72


Lehetőséget biztosítunk a bölcsődei gondozónőknek, hogy a tőlük érkező gyermekek

beilleszkedését segítsék. A gyermekek igényeihez igazodva, a fokozatosság elvét

szem előtt tartva biztosítjuk a lépcsőzetes beszoktatást.

• Csoportszobáinkban a csoportot jelképező bábok, plüssfigurák állandóan jelen vannak,

végig kísérik az óvodai időszakot, a pedagógiai bábjáték sokszínű lehetőséget ad

„simogat, dicsér, mondókázik”. Jeleik mellett fényképük és nagybetűs nevük is

végigkíséri az óvodai életen őket.

GONDOZÁS

A gondozási feladatok teljesítése belsőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. Ebben a

folyamatban családi háttérrel egyeztetve a nevelő munkát segítő dajkával összehangolva

adunk példát a napi élethez szükséges kultúrhigiéniai szokásokról. Ezek egy része az

óvodáskor végére szükségletté válhatnak.

Testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszere:

Óvodáskor elején ezekhez a tevékenységekhez egyéni fejletséghez mérten segítséget

nyújtunk. A folyamatos együttlét, a cselekvések beszéddel kísérése a személyes minta segíti a

szokások megismerését, egyre biztosabb gyakorlását.

Később önállósulási vágya mozgáskoordinációja arra készteti, minél több feladatot próbáljon

önállóan megoldani. Tiszteletben kell tartani a próbálkozásokat. Türelemmel, megerősítéssel,

időbiztosításával tudatosan adjunk teret az önkiszolgálással kapcsolatos valamennyi teendő

elvégzésére.

Óvodáskor végén a személyük körüli tisztálkodási öltözködési teendőket rendszerint önállóan

végzik.

Segítség igénylésekor szívesen fordulnak egymáshoz segítségnyújtással. A szokás és

szabályrendszer a következetes tevékenykedtetés hatására belsővé válik.

73


EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, MOZGÁSFEJLESZTÉS

A gyermekek napi életritmusának megfelelő periódusok biztosítása a levegőzés, pihenés, a

táplálkozás szokásrendszerének időkeretét adják. Az ezekhez kapcsolódó szokások és

tartalmak segítik a gyermekek egészségének, testi képességének védelmét, edzését.

A mozgásfejlesztés feladatai projekt tervünk tevékenységköreibe épülnek be, biztosítva így a

nagy és finom mozgások fejlesztését.

Alapelvünk, hogy a lehető legtöbbet tartózkodjuk a szabadban, a benti mozgásformákhoz az

épület adottságának minden lehetőségét kihasználjuk. A délelőtti tevékenységekhez minél

több tér biztosítás az asztalok kirakásával, folyamatosan mozgássarkok kialakításával.

13.2. A gyermeki személyiség érzelmi kondicionálása

Biztonságos, érzelmekben kiegyensúlyozott, megnyugtató légkörrel vesszük körül

gyermekeinket. A nevelést segítő dajka attitűdjével, empatikus, gondoskodó személyiségével

szintén sokat tud tenni azért, hogy óvodásaink mentális komfortérzete kialakuljon. Érzelmi

kapcsolatok alakulnak a felnőttek-gyermekek között.

A gazdag, árnyalt metakommunikációs jegyek, a simogatások, testközeli kapcsolatok

bensőségessé teszik az óvodai életet. A sajátos nevelési igényű gyermekeinknek megadjuk a

bátorítást, a talán még nagyobb mértékű odafigyelést, a még szükségesebb érzelmi kontaktust.

Ebben a bensőséges légkörben megismerkednek az alapvető tevékenységek, szokások

tartalmával, szabályaival.

74


A rend, a viszonylagos nyugalom, egymás tiszteletben tartása és az érzelem gazdag légkör,

valamint az inger gazdag együtttevékenykedés interakcióra készítik a gyermekeket.

Kezdetben egy-egy játékeszközök körül alakulnak e kapcsolatok. A megélt egyéni örömök, a

sikeres tevékenység, az esetleges alkotások mind a gyermeki önbizalom építői.

Erősödik az én-azonosság, fejlődik az én-tudat. Érzelmeiket már ki tudják fejezni. A

környezetükben tapasztalt esztétikum és felfedezés magasabb szintű emóciókat erősít.

Az együttes tapasztalatok-élmények-tevékenységek a gyermekek között tartósabb szociális

kapcsolatokat hoznak létre: megjelennek a baráti kapcsolatok (átmeneti vagy hosszabbtávú).

Ezeket támogatjuk, közös megbízásokat, tevékenységeket ajánlva, és biztosítjuk, hogy minél

több időt tölthessenek együtt, a játék, az étkezés, a séta vagy a pihenés közben. Az

együttműködés, a tolerancia, empátia mind ép, egészséges, mind a sajátos nevelési igényű

gyermekeink sajátja.

13.3 Közös tevékenységek

A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségük van a sajátos, élményt adó közös

tevékenységeknek, hagyományoknak.

Melyek ezek?

• Élménynyújtások, kirándulások.

Célunk: az átélt közösségi élmény és öröm a későbbi, ebből táplálkozó

tevékenykedések közös tartalma színteret adhat a társas kapcsolatok alakításának. Az

év során többször szervezzük e tevékenységeket, visszatérő módon, együttes és mikro

csoportos formában. Figyelembe véve a fiús-lányos élményforrások arányát, a sajátos

nevelési igényű gyermekek érdeklődését.

75


• Óvodai hagyományok

Célunk: az identitás elemi foka jelenjen meg már legkisebb óvodásainkban is. A

legnagyobbak megélik az összetartozás érzését. A közösség hiányzó tagját

észreveszik, kifejezésre juttatják ezzel kapcsolatos érzéseiket.

Csoportonként sajátos szokások szerint ünnepeljük meg a gyermekek születés és

névnapját, levelet írnak, rajzokat küldenek beteg társaiknak.

A csoportok saját közös csoportünnepeket is szerveznek pl.: Alma-zsúr, Ugri-bugri

mókus buli, Nyuszi-buli, Katalin-napi Katica buli, Tavaszébresztő stb.

A csoportközi tevékenységek (bábszínház, kiállítások meglátogatása, vendégeskedés)

megszokott elemei óvodai gyakorlatunknak.

• Óvodai jeles napok

Célunk: olyan közös élmény biztosítása, amely a megszokott élethelyzettől eltérő

módon biztosít élményeket, felfedezéseket, érzelmi, közösségi élményt.

Az óvodai szintű jeles napokon nagyobb óvodásaink a jeles napokhoz kapcsolódó

dramatikus játékokkal, népszokások felelevenítésével közös tevékenységre

hívogatnak.

13.4 Erkölcsi, etikai értékek közvetítése

Az óvodai élet során gyermekeink a társas kapcsolatokban, a közös tevékenységekben élik

meg a helyes és helytelen tartalmát. Az óvónői modell az odafigyelés, megértés, empátia

légkört teremt.

Az engedékeny, rugalmas, alkuképes, változó óvodai légkörben egyetlen szigorú szabály

állandóan érvényes: TILOS MÁSOK ROVÁSÁRA KÁRT TENNI!

76


Lehetőséget adunk arra, hogy gyermekeink tapasztalják meg társaikhoz, a másik nemhez, a

felnőttekhez fűződő kapcsolatokban, tervezett irányított beszélgetések során:

• társadalmi és viselkedési normák

• a másság

• az udvariasság

• a tolerancia

• az empátia

• az idősek tisztelete

• a haza szeretete érzésének tartalmát

• a lakókörnyezethez való kötődés erősítését (lásd 4.2 sz.

melléklet)

Célunk: a megelőlegezett bizalom légkörében gyermekeink személyiségük sajátos jegyeit

megőrizve, az alapvető erkölcsi normáknak megfelelően éljék természetes óvodai életüket.

Kapcsolataik legyenek minőségben is alkalmasok arra, hogy az egymáshoz tartozás, az

identitás és a közösségi élet kiteljesedjen.

14. CSOPORTSZERVEZÉS

Programunk megvalósításának nem feltétele a speciális csoportszervezés. Jelenleg

óvodánkban a homogén csoportok száma van túlsúlyban, de nem zárkózunk el a heterogén

összetételű csoportok szervezésétől sem.

77


15. AZ ÓVODAI SZOLGÁLTATÁSOK ELVEI

Óvodánkban a nyitvatartási idő alatt nevelési programunkba építve az életkori sajátosságokra

alapozva biztosítjuk a gyermekeink teljes személyiségfejlesztését.

Napirendbe épített ingyenes szolgáltatások:

1. Óvodai nevelésünk során lehetőséget biztosítunk egyéni igény alapján a Biblia

ismereti foglalkozások megszervezésére.

2. Kézműves tevékenységek, népi kismesterségek játszóházát kínáljuk napirendbe

építetten a nagycsoportos óvodásainknak havonta egyszer (tesz-vesz műhelynap).

3. Zenei tehetséggondozás-napirendbe építetten havonta kétszer mikro csoportos

formában.

4. Tartásjavító, lábstatikai tornát szervezünk a diagnózissal rendelkező gyermekek

számára heti egy alkalommal.

5. Ovi-foci hetente egyszer nagycsoportos fiúknak.

Napirenden kívüli térítéses szolgáltatások:

• Ritmikus mozgás, énekes játék-program zenei, mozgásos, gyermek táncelemek

beépítését. 78


• Játékos, zenés, mozgásfejlesztő torna.

16. KAPCSOLATRENDSZER

16.1 Belső kapcsolattartás rendszere

Intézmény/szervezeti

egységek

Kapcsolat formája Rendszeressége

Szolnok Városi Óvodák

városi tanévnyitó, tanévzáró értekezlet

évente 2x

szakmai napok, előadások szükség szerint

vezetői megbeszélések, értekezletek

2 hetente

egyeztetések a gyermeklétszám

alakulásáról

szükség szerint

kiemelt pedagógiai feladatok meghatározása

év elején

vagyoni, épületműködési, karbantartási, beszerzési, leltározási egyeztetések,

jelentések

szükség szerint

az intézmények működési rendjének kialakítása

szükség szerint

79


munkatársi értekezlet

pedagógusnap

év eleje

év vége

együttműködés a gazdasági csoporttal

folyamatos


egységekKapcsolat formája Rendszeressége

Tagóvodák

tartalmi együttműködés folyamatosan

pedagógiai team munkaközösségek évente többször

szakmai nap tapasztalatcsere alkalomszerűen

Nevelőtestület

óvónői megbeszélés, információs tartalmi

együttműködés2 hetente

szakmai napok, tréning, előadás évente 3x

tanévnyitó értekezlet évente 1x

Dolgozók munkatársi értekezlet évente 2x

Technikai alkalmazottak megbeszélések, szakmai nap szükség szerint

Team szervezők,

munkaközösséginnovációs tartalmi

együttműködés folyamatos

80


Alapítvány tájékoztatás, jelentés, egyeztetés alkalomszerűen

SZMK tájékoztató, véleményezés, javaslatok évente 2x

Gyermekvédelmi felelős

információ átadása, intézkedések, szükséges

családlátogatások, esetmegbeszélések,

segélyezések

folyamatos

16.2 Külső partnereink kapcsolatrendje

Intézmény/szervezeti egységek Kapcsolat formája Rendszeressége

Polgármesteri Hivataljelentések, jegyzőkönyvek szükség szerint

vélemények, elvárások, együttműködések alakalomszerűen

Pedagógiai Intézettovábbképzések szükség szerint

pedagógus könyvtár

Szolnok Városi óvodák Fejlesztő Szakcsoport

konzultációfolyamatosszűrések

fejlesztés, felterjesztés

Városi Pedagógiai Szakszolgálat

alkalmassági vizsgálatszükség szerint, esetenkéntesetmegbeszélés

konzultáció

Humán Szakszolgáltató Központ Módszertani

Gyermekjóléti Központ

tartalmi és információs tájékoztatás, előadások,

együttműködésalkalomszerűen

81


Magyarországi Montessori Egyesület információ évente 2x

Projekt Társaság információ évente 1x

Zöld Ház- Szabadidő és Kulturközpont tartalmi együttműködés alkalomszerűen

Iskolai egészségügyi ellátást biztosító eü. szolgáltató- védőnő, gyermekorvos,

fogorvos

szűrések, kötelező vizsgálatok

havonta szükség szerint


egységekKapcsolat formája Rendszeressége

Általános iskolák

iskolai életmódhoz megfelelő tartalmi

együttműködésfolyamatos

felvételik előkészítése január

innovációs, tartalmi együttműködés alkalomszerűen

Bölcsődék

tartalmi együttműködés, előadások, tapasztalatcsere évente 2x

óvodalátogatás évente 2x

szülői értekezlet évente 1x

Család

családlátogatások, közös programok, beszélgetések folyamatosan

fogadóóra hetente 1x

szülői értekezlet évente 3x

82


szülői fórum évente 2x

rendezvények évente 2x

nyílt napok évente 2-3 nap

Városi Zenei Művelődési Központ színház, bábelőadások alkalomszerűen

17. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

• a harmadik életév betöltése

• szobatisztaság

• önálló mozgáskészség

• kialakult beszédkészség

A gyermekek felvételét a tanügy igazgatási eljárásnak megfelelően végezzük.

18. AZ ISKOLÁBALÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES FEJLETTSÉG

Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorben

következhet be.

Az egészséges életmód szokásainak kialakulását tekintve:

• önállóan végezzék a személyiségük körüli tisztálkodási, öltözködési teendőket,

szükség szerinti segítségadással

83


• erősödő egészségük, mozgáskészségük, testi képességeik fejlődését eredményezze

• tapasztalataik révén alakuljon ki igényük az egészséges életmódra, a testápolásra, az

egészségmegőrzés szokása iránt.

A testi fejlődést tekintve:

• testarányaik megváltoznak, mozgásuk összerendezett, képesek azt, valamint

viselkedésüket, test szükségleteiket szándékosan irányítani.

A szocializáltságot tekintve:

• önállóságuk kibontakozása mellett önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek,

akaratuk, kitartásuk erősödik, tapasztalatokat szereznek a másság iránti tolerancia

érzéséről.

• készen állnak az iskolai élet elfogadására, képesek kapcsolatot teremteni gyermek és

felnőtt viszonylatában is. Tudnak szabályokhoz alkalmazkodni

Értelmi fejlettség a nevelés tekintetében:

• anyanyelvi készültségük révén képesek gondolataik, érzelmeik kifejezésére, a

folyamatos beszédre, értve és használva a kommunikatív jeleket. Végig tudják

hallgatni egymást és megértik mások beszédét.

• Tapasztalataik megalapozzák fogalmi struktúráik kialakulását. Észlelésük –

érzékelésük differenciálódik. kialakul képességük a részekre bontásra, az

általánosításra, fogalmi szinten. Megjelenik a szándékos figyelem, az emlékezés.

• Kreativitásuk érvényesül minden kifejezési formában.

84


19. FELHASZNÁLT IRODALOM:

• A minőség iskolái 1 – 11. /School Bt. Nyíregyháza 1995./

• B. Méhes Vera: Montessori pedagógia rendszere és alkalmazása az óvodában

/Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1995/

• Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? /Alex-tipo 1992/

• Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin: Integrált személyiségfejlesztő program osztatlan óvodai

csoportban /Hajdúböszörmény 1992/

• Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája /Nemzeti Tankönyvkiadó 1994/

• Dr. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program /Budapest

1997/

• Dr. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában /Alex typo 1992/

• Dr. Tótszöllősiné Vargha Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában /Fer – Co Kft 1994/

• Fejlődést elősegítő foglalkozások az óvodában

• Szöveggyűjtemény /Orsz. Ped. Int. 1994/

• Helyi nevelési program Terézvárosból /Okker 1994/

85


Domináns felhasznált gondolatok, elemek:

- egészséges életvitel

óvodába, iskolába lépés feltételei

• Jean Piaget: Az értelem pszichológiája /Gondolat Bp. 1993/

• Mérei – Binét: Gyermeklélektan /Gondolat Medicina Bp. 1997/

• Montágh Imre: A tiszta beszéd /Népművészet és propaganda Iroda 1976/

• Montessori Mária: A gyermek felfedezése

• Montessori Máris: Módszerem kézikönyve

• Montessori Workshop: Bécsi Pedagógiai Akadémia

• Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés /Okker Bp. 1997/

• Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? /OKI 1996/

• Németh András: Reformpedagógia múltja és jelene /Nemzetközi Tankönyvkiadó

1993/

• Salamon Jenő: Az értelmi fejlődés pszichológiája /Gondolat Bp. 1983/

• Petrás Anna: Játékiskola /Budapesti Művelődési Központ/

• Önkormányzati Minőségirányítási Program /2004.01.29./

• Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvénymódosítás

• I. sz. Óvodai Igazgatóság Pedagógiai Programja

• Óvoda az ezredfordulón /1998/

86


20. IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE

akusztikus - hallással kapcsolatos

anamnézis - előzmény

asszociáció - képzettársítás

attitűd - magatartás, viselkedés, modor

auditív - hallási

differenciált - különvált

domináns - kiemelkedő, túlsúlyban lévő

emóciók - érzelmek

empátia - beleélés

esztétika - a művészet és a művész alkotások elmélete

fiktív - képzelt, képzeletbeli felett, de nem bizonyított, nem közvetlen mérésen alapuló

frusztráció - határozott célra irányuló tevékenység végrehajtásának meggátolása miatt

előállott kellemetlen, bénító élmény

87


funkcióöröm - működést, rendeltetést kísérő öröm

globális - átfogó, teljes

hanganalízis - hangelemzés

homogén - egynemű

identitás - azonosság

indikáló - előidéző

integrált - összevont, kapcsolt

intenzív - alapos, mély, tartalmas

interiorizálódás - belsővé válás

improvizáció - rögtönzés

kognitív - megismerő

kommunikáció - közlés, kapcsolattartás

koncentrikus - az ismereteket egyre mélyebben tárgyaló, korábban tanítottat elmélyítve és

bővebben ismétlő és kiegészítő, több irányból egy személy vagy

tárgy felé irányuló

konfliktus - összeütközés, nézeteltérés

konvergens - összetartó

kooperatív - együttműködő

koordináció - különféle tényezők összehangolása

korrekció - javítás

kreativitás - alkotóképesség

labilis - ingatag

lineáris- egyenes vonalú

metakommunikáció - nem nyelvi kommunikáció, eszköze a gesztus, a mimika

metodika - módszertan

motívum - indítóok

periódus - szakasz

prevenció - megelőzés

produktum - szellemi munka terméke, alkotás, mű

projekt - tervezet

struktúra - szerkezet, felépítés

spontán - szabad

szegregált - elválasztott

szinonima - rokon értelmű szó

88


szocializáció - beilleszkedés a társadalomba

team - csapat

tolerancia - türelem, elfogadás

verbális - nyelvi, beszédbeli

vizuális - látási érzeten alapuló

89


1. sz. melléklet

90


2. sz. melléklet

91


3. sz. melléklet

92


4. sz melléklet

93

Documents

Szolnok Városi Óvodák Zengő Óvoda• „A Zengő Óvoda egységes szakmai közösségi képet mutat, keretein belül komoly alkotómunka folyik, amelyet módszertani sokszínűség