Számviteli törvény változásai 2014. A Számvitelpolitikai ...€¦ · A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, a törvényben foglalt

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

1

© dr. Adorján Csaba

Szt. vált. Számv. politika

Számviteli törvény változásai 2014.

A Számvitelpolitikai döntések,

különös tekintettel az év végi értékelésre.

Készítette: dr. Adorján Csabaegyetemi adjunktus

BCE Pénzügyi Számvitel Tanszék



Témakörök:Számviteli törvény változásai 2014. (1 óra)

Számvitel-politikai döntések (3 óra)� A számviteli politika fogalma, összeállításának célja,

határideje.� A vagyoni elemek állományba vételéhez kapcsolódó

számvitel-politikai döntések. � A beszámoló összeállításához, az év végi értékeléshez

kapcsolódó számvitel-politikai döntések. � Az év végi értékelést befolyásoló számvitel-politikai döntések

vagyonra és eredményre gyakorolt hatása.� A részletesen nem tárgyalt számvitel-politikai döntések (csak

felsorolásszerűen). � Hatások bemutatása kis feladatokon keresztül.


2



A számviteli törvény változásai (1 * 45 perc)� Beszámolás és könyvvezetés változásai� Értékelés – alkalmazott devizaárfolyam választási

lehetőségek� Saját tőkével kapcsolatos változások� Mentesítési szabályok változása� Egyéb bevételek/Egyéb ráfordítások változása� Egyéb jogszabályi változás miatti módosítások� Számviteli szolgáltatókat érintő változások� Az Országos Számviteli Bizottság ismételt

létrehozása

2015-től kisebb változások2016-tól új irányelv miatt jelent ős változások

2013/34/EU



Beszámolás és könyvvezetés változásai

Üzleti év� Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve

kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapjátkövető naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig -terjedő időszak.

� A felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.

� Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.

Beszámoló (és a könyvvezetés pénzneme)� … bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves

beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg.

� … e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg ….


3



Értékelés – alkalmazott devizaárfolyam� Devizás értékelés esetén alkalmazott árfolyam:

választott hitelintézet átlagárfolyama, MNB árfolyam,

EKB árfolyam (kivételes esetben csak vételi, vagy

csak eladási árfolyam).



Saját tőkével kapcsolatos változások� Évközi saját t őke megállapítás szabályai

Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.

� Eredménytartalék csökkenésének nevesített eseteiA pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.

� Nem pénzben történ ő „osztalékfizetés”Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.


4



Mentesítési szabályok változása� Konszolidált beszámoló készítés új értékhatárai

Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő -üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:a) a mérlegfőösszeg 5 400 millió (2 700 millió) forintot,

b) az éves nettó árbevétel 8 000 millió (4 000 millió) forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

� Nem kötelez ő a könyvvizsgálat, haa) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves

szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, ésb) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által

átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.



Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak utólagos kiigazítása� Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét,� az értékesítés nettó árbevételét, � az elszámolt költség, ráfordítás értékét

módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok , kártérítések összegét.


5



Egyéb jogszabályi változás miatti módosítások:� Átváltoztatható és átváltozó kötvények (kiegészítő melléklet,

mérleg tételek).Régi Gt-ben (194/A. § (1) bekezdés) volt ilyen, az új Ptk. csak „jegyzési jogot biztosító kötvényt” tartalmaz.

� E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.

Egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvény változása miatt változott.



Számviteli szolgáltatókat érint ő változások� A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély

visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt :– akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet érintő gondnokság

alá helyezett,

– aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be (újbóli felvétel kezdeményezhető).

� A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása (kivéve személyazonosító adatok és lakcím) közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.


6



Számviteli szolgáltatókat érint ő változások� Nem lehet akkreditált (oktatási, továbbképzési tevékenységet

végző) szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:a) nem az Európai Gazdasági Térség (EGT) államában vagy OECD tagállamban,

vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,

b) a továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az EGT államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezmé-nyesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy

c) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.

(2b) Nem lehet akkreditált szervezet az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelynek tekintetében a fent meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell a fenti feltételt megfelelően alkalmazni.



Országos Számviteli Bizottság ismételt létrehozása� A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának

fejlesztésére, a törvényben foglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítésére.

� A bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, illetve menti fel.� A bizottság tagjainak legalább kétharmada a szakmai szervezetek javaslata.

A bizottság feladata� javaslatokat tesz a törvény esetleges módosításának kezdeményezésére,

számviteli ajánlások felülvizsgálatára vagy újak megalkotására,� ellátja a nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával,

értelmezésével kapcsolatos feladatokat,� figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlati megvalósulását, a

felmerülő problémák megoldására javaslatot ad,� rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását is

segítő számviteli ajánlások elkészítésére, felülvizsgálatára,� a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról

a magyar vállalkozókat tájékoztatja.

A bizottság m űködése� Az elnök irányítja, tevékenységét a titkárság segíti.� A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.� A bizottság kialakítja és írásban rögzíti szervezeti és működési rendjét.� A bizottság munkája - bizonyos kivételektől eltekintve - nyilvános.

2014. április 1-ig.


7



A Számvitelpolitikai döntések,különös tekintettel az év végi értékelésre.

� 2011-ben általános szakmai koncepció került elfogadásra.

� 2012. I. félévben részletes standard kidolgozása, de elfogadásra nem került.

� Általános koncepció elérhetősége: www.ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/szamvitel-szamviteli-standardok2

� Mikrogazdálkodói beszámoló esetén nincs számviteli politika

13



A számviteli politika fogalma, összeállításának célja, határideje:� A számviteli politika a vállalkozó adottságaihoz, sajátos

körülményeihez igazított, a számviteli alapelvek, a számviteli jogszabályok alapján kialakított számviteli elszámolások, az eszközök-források értékelése, a számviteli beszámoló elkészítése során alkalmazott döntések, végrehajtási módszerek, eszközök, sajátos szabályok, eljárások összessége.

� A számviteli becslés az egyes eszközök és kötelezettségek adott időpontra vonatkozó értékének, illetve egyes eszközfelhasználások adott időszaki összegének becsléssel történő meghatározása. A becslés az utolsó rendelkezésre álló, megbízható adatok alapján hozott döntés.– Pl. terv szerinti és terven felüli écs., értékvesztések,

céltartalék összegének meghatározása


8



A számviteli politika fogalma, összeállításának célja, határideje :

� A vállalkozás adottságait és sajátos körülményeit számításba vevő döntéseknek az a célja, hogy az ilyen módon megválasztott és következetesen alkalmazott számviteli politika alapján összeállított beszámoló megbízható és valós összképet biztosítson a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

� A számviteli politikát, annak részeit az újonnan alakuló (átalakuló) vállalkozónak a megalakulás (az átalakulás) időpontjától számított 90 napon belül kell elkészítenie.

� A számviteli jogszabályok módosítása esetén indokolt változtatásokat a hatálybalépést követő 90 napon belül kell a számviteli politikán, annak részein átvezetni, a hatályba lépése a jogszabállyal együtt történik.



A számviteli politika megváltoztatása:� Visszamenőlegesen nem változtatható.� Nem visszamenőleges a változtatás, ha jogszabály alapján

lehet a szabályt előző évre is érvényesíteni.� Módosításról döntés, üzleti évet megelőzően legalább 30 nap-

pal korábban, de a szabályzaton átvezetni 90 napon belül kell.� Változtatás lehet, ha:

– a változtatás javítja a beszámolóban megjelenő információk minőségét, megbízhatóságát,

– a meghatározó befolyással rendelkező tulajdonos változott (anyavállalat számviteli politikájának átvétele lehet visszamenőleges is, év közbeni megszerzés esetén),

– Ha a változást külső/belső körülmények változása indokolja, akkor a korábbi számviteli politika módosítása nem minősül hibának.

– Az esetenkénti döntések meghozatala, módosítása nem minősül számviteli politika változtatásnak.


9



A vagyoni elemek állományba vételéhez kapcsolódó számvitel-politikai döntések:� Bizonyos eszközöknél (tárgyi, immat. készletek, bizonyos

értékpapírok) egyedi vagy csoportos lehet a nyilvántartás.� A kalkulált és számázott bekerülési érték közötti különbség

minősítésének kritériumai (%-os és összegszerű határ).� Tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó sajátos tételek

hozzárendelésének módja az eszközökhöz (szállítási költség, közvetítői, bizományi díjak, hitel járulékos költségei, kamata, biztosítási díj, próbaüzemeltetés költségei, devizás kötelezettségek árfolyam-különbözetei, épület bontásokkal kapcsolatos tételek, ÁFA, stb.)– Bekerülési értéket érint, vagy eredménnyel szemben

számolandó el?� Döntés a felújítás (bővítés), karbantartás minősítésének

feltételeiről.



A vagyoni elemek állományba vételéhez kapcsolódó számvitel-politikai döntések:� Döntés a forgatási célú értékpapírokhoz kapcsolódó opciós és

bizományi díjak kezeléséről (bekerülési érték, eredményt csökkentő, várhatóan megtérül, emiatt AIE).

� Készletek bekerülési értékében elszámolandó tételek (szállítási költség, kamatok, közvetítői, bizományi díjak, ÁFA, biztosítási díj, stb).

� Készletek nyilvántartási, készletértékelési módjánakmeghatározása (vezet, nem vezet, mennyiségi/értéki).– Tényleges, vagy átlagos beszerzési ár/előállítási költség.– Elszámoló ár/nyilvántartási ár.– FIFO módszer.– Fogyasztói ár (áruknál).


10



A vagyoni elemek állományba vételéhez kapcsolódó számvitel-politikai döntések:� Devizás tételek állományba vételénél alkalmazandó árfolyam.� Ha nincs MNB/EKB/hitelintézet által jegyzett, akkor mi a

teendő.� Speciális szabályt alkalmazzák-e valutából történő kifizetésnél,

illetve Áfa törvény által meghatározott esetekben?� Devizás csökkenések elszámolásánál (ahol nem lehet egyedi

értékelés) alkalmazott módszer (átlag vagy FIFO).� Nem kötelezően aktiválandó eszközökkel kapcsolatos

döntések (alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés).� Bizonyos nagyságrend felett aktiválandó eszközöknél a

jelentős összeg meghatározása (Üzleti vagy cégértéknél a jelentős különbség, ha részesedés vásárlás történt ±).

� Értékhelyesbítés, valós értéken történő értékelés (értékelési tartalék) alkalmazásáról döntés.



A vagyoni elemek állományba vételéhez kapcsolódó számvitel-politikai döntések:� Lekötött tartalék saját döntés alapján történő képzése,

feloldása.� Céltartalék képzéssel kapcsolatos döntés.

Várható kötelezettséggel kapcsolatos információk megszerzése.

Jövőbeni költségre vonatkozó céltartalék milyen feltételek esetén. Céltartalék megszüntetésével kapcsolatos számítások.

� Tartós használati, üzemeltetési, kezelési jog átadásáért kapott (ár)bevétel időbeli elhatárolásának időtartama.

� Halasztott bevételek elszámolásáról döntés (állományba vételi érték, feloldás, illetve annak elszámolásának módja).

� Jogszabály alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszközök miatt állományba vett halasztott ráfordítás megszüntetésének időtartama.


11



A beszámoló összeállításához, az év végi értékeléshez kapcsolódó számvitel-politikai döntések:� Döntés az amortizációs politikáról (az üzembe helyezéssel

egyidejűleg).– Hasznos élettartam becslésénél figyelembe veendő

kritériumok.– Maradványérték becslésénél figyelembe veendő

körülmények.– Értékcsökkenés számításának módszeréről döntés

(eszközcsoportonként, kritériumok meghatározása).– Egy összegben leírható eszközök kritériumai.– GW leírása terv szerint, vagy terven felüli értékcsökkenéssel.

� Terven felüli értékcsökkenés elszámolása (visszaírása) – Év közi elszámolások (selejtezés, hiány, káresemény).– Év végi elszámolások (jelentős kritériumai, %, összeg).– Piaci érték meghatározásának módszere.



A beszámoló összeállításához, az év végi értékeléshez kapcsolódó számvitel-politikai döntések:� Döntés az értékhelyesbítés alkalmazásáról.

– Milyen eszközcsoportokra, azon belül milyen eszközökre, milyen értékhatártól (szelektálás lehetősége).

– Piaci érték meghatározása, időszakonkénti újraértékelés.� Döntés a valós értéken történő értékelésről (nem tárgyaljuk).� Döntés az értékvesztésekről, visszaírásokról.

– Forgatási célú értékpapírok esetén megtérülő meghatározása? – Készleteknél, követeléseknél kisértékű kategória

meghatározása.– Piaci érték meghatározásának kritériumai.– Követeléseknél hogyan értelmezhető a piaci érték.– Készleteknél mit értünk még várhatóan felmerülő költség

alatt (meghatározásának módszere)?– Csökkent értékű készletek értékelése.


12



A beszámoló összeállításához, az év végi értékeléshez kapcsolódó számvitel-politikai döntések:� Döntés a behajthatatlan követelések kritériumrendszeréről

(eredményesen nem lehet érvényesíteni, adós nem lelhető fel, költség-haszon elv miatt behajthatatlan, elévült, bíróság előtt nem lehet érvényesíteni).

� A befektetési célú, lejáratig tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyam-különbözeteinek (nem devizás) elhatárolása.

� Devizahitel (devizás kötvénykibocsátásból származó kötelezettség) nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolásáról döntés (ide értve a céltartalék képzését is).

� Döntés a tárgyi eszközök immateriális javak kivezetésének módjáról (készlet, vagy tárgyi eszköz).



Az év végi értékelést befolyásoló számvitel-politikai döntések vagyonra és eredményre gyakorolt hatása:� A döntéseknek a tárgyévre és a következő évekre is hatásuk

lesz, a vállalkozás teljes időtartama alatt azonban kiegyenlítődik.

� Eszközök tárgyévi– növekedése eredményt növelő (bevételt növelő, vagy

költséget, ráfordítást csökkentő).– csökkenése eredményt csökkentő (bevételt csökkentő,

vagy költséget, ráfordítást növelő).

� Források tárgyévi– növekedése eredményt csökkentő (bevételt csökkentő,

vagy költséget, ráfordítást növelő).– csökkenése eredményt növelő (bevételt növelő, vagy

költséget, ráfordítást csökkentő).


13



Eszközök Források

Tárgyi eszközök

Eszközök összesen Források összesen

Egyéb eszközök

Eredmény

Egyéb források

Mérleg, 20X1. december 31.




Eszközök összesen

Források összesen

Eredmény

Egyéb források


(visszaírás után)

Egyéb eszközök

Tárgyi eszközök

Pl. Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenés visszaí rása


14



Eredmény



Eredmény

Egyéb források


Tárgyi eszközök(visszaírás után)

Egyéb eszközök

Tárgyi eszközök

E + = Eredmény +

Pl. Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenés visszaí rása




Tárgyi eszközök


Egyéb eszközök

Eredmény

Egyéb források(céltartalék képzés után)


Eredmény

Forrás + = Eredmény -

Pl. Céltartalék képzés

Egyéb források


15



A részletesen nem tárgyalt számvitel-politikai döntések (csak felsorolásszerűen):� Beszámoló formája (éves, egyszerűsített, mikrogazdálkodói).� Mérleg formátuma (kétoldalas, egyoszlopos) tovább tagolása.� Eredménykimutatás formája (4 féle), tagolás, összevonás.� Kiegészítő melléklet többlet információ tartalma.� Üzleti jelentés tartalma.� Beszámoló pénzneme.� Üzleti év fordulónapja, mérlegkészítés napja(i).� Jelentős összegű hiba nagysága.� Készletekről vezetnek-e folyamatos nyilvántartást.� Leltározással, leltár értékeléssel kapcsolatos döntések.� Önköltségszámítási szabályzattal kapcsolatos döntések.� Pénzkezelési szabályzattal kapcsolatos döntések.� Számlarendhez kapcsolódó döntések.� Bizonylati szabályzattal kapcsolatos döntések.� Döntés a számviteli szabályoktól való eltérésről.



Kis feladatok:

� Tárgyi eszköz elszámolás (maradványértékkel, illetve maradványérték megállapítása nélkül).

� Devizahitel év végi árfolyamvesztesége elhatárolásának hatása.

� Tartós értékpapír névértéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet elhatárolásának hatása.

� Jövőbeni költségre képzett céltartalék hatása.


16



Személygépkocsi beszerzésre került sor 2011. június 30-án 6 000 eFt értékben. Várható hasznos élettartam 4 év volt. A személygépkocsit 2014. december 30-án értékesítették 2 200 eFt-ért.

Feladatok:a) Mutassa be évenként az eredmény hatását:

a1) abban az esetben, ha nem állapítottak meg maradványértéket;a2) abban az esetben, ha a várható maradványérték 2 000 eFt!

b) Mutassa be évenként a fentiek miatti adóalapot!

Megoldás (100% / 4 év = 25%)Évenkénti értékcsökkenés a1) 6 000 eFt * 25% = 1 500 eFt.

a2) (6 000 eFt - 2 000 eFt) * 25% = 1 000 eFt.

Évenkénti adóalap csökkentési lehetőség 6 000 * 20% = 1 200 eFt.

Nettó érték kivezetéskor a1) 6 000 eFt - 3,5 év * 1 500 eFt = 750 eFt.

a2) 6 000 eFt - 3,5 év * 1 000 eFt = 2 500 eFt.



Évek2011.

06. 30-12.31.2012. 2013. 2014.

écs.2014.

értékesítés

A1) eseteredmény-

hatás

A2) eset eredmény-

hatás

A1) esetTao alap

A2) esetTao alap

Személygépkocsival kapcsolatos elszámolások hatása (eFt)

Tao: 6 000 eFt - 3,5 év * 1 200 eFt = 1 800 eFt.

1 500 / 12 * 6

= - 750

1 000 / 12 * 6

= - 500

1 200 / 12 * 6

= - 600

1 2001 500 / 12 * 6

= - 600

- 1 500

- 1 000

- 1 200

- 1 200

- 1 500

- 1 000

- 1 200

- 1 200

- 1 500

- 1 000

- 1 200

- 1 200

2 200 -750

= +1 450

2200 -2500

= - 300

2200 -1800

= + 400

2200 -1800

= + 400


17



Tárgyi eszköz beszerzés finanszírozására felvett devizahitel év végi állománya 2013. december 31-én 100 eEuro, könyv szerinti értéke átértékelés előtt 290 Ft/Euro, év végi árfolyam 310 Ft/Euro. Más devizás tétel nincs a társaságnál. Devizahitel futamideje 4 év, 2013. január 1-jén került felvételre (tárgyi eszköz élettartama 5 év).

2014. június 30-án törlesztés 25 eEuro, pénzügyi teljesítéskor az árfolyam 320 Ft/Euro. Egyszerűsítés miatt kamattal nem számolunk. 2014. december 31-én az árfolyam 290 Ft/Euro.

Feladatok:

Mutassa be évenként az eredmény hatását:a) abban az esetben, ha elhatárolták az árfolyamkülönbözetet;b) abban az esetben, ha nem határolták el az árfolyamkülönbözetet!



Megoldás � Év végi árfolyamveszteség 100 * (290 - 310) = - 2 000 eFt.

� Elhatárolás esetén céltartalék képzés2 000 / 4 év * 3 év = 500 eFt.

� Lekötött tartalék képzés 2 000 - 500 eFt = 1 500 eFt.

� Törlesztés árfolyam-különbözete 30 * (310 - 320) = - 300 eFt.

� Elhatárolt árfolyamveszteség feloldása 2 000 / 100 * 30 = 600 eFt, vagy 30 * (290 - 310) = 600 eFt.

� 2014-es év végi értékelés 70 * (310 - 290) = 1 400 eFt.– Az árfolyamnyereség összegével azonos összegben vissza

kell vezetni az elhatárolt árfolyamveszteséget.– Mivel nincs elhatárolt összeg, emiatt fel kell oldani a

céltartalékot és a lekötött tartalékot.


18



Évek 2013.2014.

törlesztés

2014. év végi

értékelés

2014. összesen

A) eseteredmény-

hatás

B) eset eredmény-

hatás

Devizahitellel kapcsolatos elszámolások hatása (eFt)

-2 000 +2 000 - 500 =

= - 500

- 2 000

- 300 - 600

= - 900

- 300

30 * (290 - 320) = 900 eFt.

+1 400 - 1 400 + 500

= + 500

+ 1 400

- 900 + 500

= - 400

- 300 + 1 500

= + 1 100

- 500 - 400 = - 900

- 2 000 + 1 100 = - 900



Tartós kamatozó értékpapír vásárlás történt 2011. július 1-jén 10 900 eFt értékben. Az értékpapír névértéke 10 000 eFt, éves kamata 6%, lejárata 2014. június 30. Lejáratig meg kívánják tartani.

Feladatok:

Mutassa be évenként az eredmény hatását:a) abban az esetben, ha elhatárolták az időarányos árfolyam-

veszteséget;b) abban az esetben, ha nem határolták el az időarányos árfolyam-

veszteséget!

Megoldás � Lejáratkor az árfolyamveszteség 10 000 - 10 900 = - 900 eFt.� Hátralevő futamidő 2011. 07. 01-től 2014. 06. 30-ig 36 hónap.� 2011-re és 2014-re az árfolyamveszteség 900 / 36 * 6 = 150 eFt.� 2012-re és 2013-ra az árfolyamveszteség 900 / 36 * 12 = 300 eFt.� Éves kamat összege 10 000 * 0,06 = 600 eFt (50 eFt/hó).


19



Évek2011.

07. 01-12.31.2012. 2013.

2014. 01. 01-06.30.

A) eseteredmény-

hatás

B) eset eredmény-

hatás

Tartós értékpapírral kapcsolatos elszámolások hatása (eFt)

(6 * 50) - 150

= + 150

6 * 50 = + 300

600 - 300

= + 300

+ 600

600 - 300

= + 300

+ 600

(6 * 50) - 150

= + 150

(6 * 50) - 900

= - 600

150 + 300 + 300 + 150 = + 900

+ 300 + 600 + 600 - 600 = + 900



Szállodai tevékenységet folytató társaságnál 3 évente (legközelebb 2016-ban) esedékes a szobák felújításnak nem minősülő festése, burkolatainak cseréje. Ennek várható összege 6 000 eFt.

Feladatok:

Mutassa be évenként az eredmény hatását:a) abban az esetben, ha a jövőbeni költségekre céltartalékot képzett

a társaság;b) abban az esetben, ha nem képeznek céltartalékot a jövőbeni

költségekre!

Megoldás � Évenként elszámolandó céltartalék összege 6 000 / 3 év = 2 000 eFt.


20



Évek 2014. 2015. 2016.

A) eseteredmény-

hatás- 2 000 - 2 000

- 6 000 + 4 000

= - 2000

B) eset eredmény-

hatás0 0 - 6 000

Tartós értékpapírralSzállodai tevékenységgel kapcsolatos elszám. hatása (eFt)



Köszönöm megtisztelő

figyelmüket!

40

Documents

Számviteli törvény változásai 2014. A Számvitelpolitikai ...€¦ · A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, a törvényben foglalt