GYERMEKIRODALMI LAP • LII. ÉVFOLYAM 587. SZÁM

2008

. JA

NU

ÁR

11

Szilveszter éjszakáján tüzijáték helyett az északi fény sziporkázott Kószabósza feje fölött.

2008-as

falinaptárt találsz

ebben a

lapszámban!

Hideg nincs, csak fázós ember. Ezt tartjákCsíkban, és ezt üzeni az eszkimó kisgyerek is.Gyertek velünk játszani a világ tetejére: azÉszaki-sarkra.

KanadaKanada

2

a világ második legnagyobb országa, de gyé-ren lakott, mert területének jelentõs részét örök

jég és hó borítja. Az északi sarkvidéktõl kicsit dé-lebbre terpeszkedik a tundra fagyottsivataga. Itt a rövidke nyár idejénfelenged a talaj felsõ rétege,csenevész növények nõnek, s aharapnivalóra rénszarvas megpézsmatulok csordák érkez-nek. A nyugati tájakat aSziklás-hegység uralja.

Ha Finnország az ezer tó, Kanada a millió tó országa. A jegestavak, zabolátlan folyók, zord csúcsok és irdatlan fenyõerdõkembert alig láttak. Bátorság, akaraterõ és forró, rumos tea nélkülfehér ember itt nem vészeli át a telet.

Kanadában valahol mindig süt a nap.Az óceán zajos vizénbálnák játszanak.Fókát hoznak a partról, éslabdáznak vele.Ilyenkor a fellegekneksírniuk kellene?

Kanadát beutazni tánesztendõ sem elég.A sziklák közt meggyûl a hó,tornyokat rak a jég.A folyók sodra sûrû, vad,örvényekkel teli,a rönköt, amit elragad,fûszálként kergeti.

Kanadában sok a sziget,kis tavak tükre villan.A fák nem mézet rejteneksötétlõ odvaikban.A medve szürke, óriás,nem méz után kutat.Éjfél után eléggé zordnála a hangulat.

Kanadában mint a levél,annyi az idegen.Esik esõ, vagy fú a szél,mindenki másmilyen.Álmomban egyszer én odarepültem vendégségbe.Majd lefagyott az orrom, de mondhatom, megérte!

László Noémi: Kanada

Hogy hívják ahegyrõl lecsúszó

hótömeget?

3

A fenyõ mellett a vörös tölgy és a juhar uralja a tájat. A juharKanada jelképe lett. Zászlójukat juharlevél díszíti. Legfinomabbcsemegéjük a juharfaszirup.Tavasszal, amint a keringés meg-indul a fában, a juhar édes nedvétlecsapolják, felforralják,és hóval teli vájúbaöntik. Palacsin-tában a leg-finomabb.

Kanada fiatal állam. Õslakói,az indiánok és az eszkimók mársok ezer éve éltek itt, amikor azelsõ európai telepesek a XVI.században kikötöttek partjain.Késõbb Kanada is angol gyarmat lett, és csak 1867-ben vált függetlenné. Ma tíz tartomány alkotja, ame-lyek bizony nem egyenlõek gazdagság, fejlettség,népesség tekintetében, ezért gyakran támad feszült-ség közöttük.

Az Egyesült Államokban már régen eldõlt a vetélke-dés a különbözõ nemzetiségû telepesek között az an-golok javára. Kanadában még ma is farkasszemetnéznek a franciák és az angolok. Mindkét nyelv hi-vatalos, de a francia többségû Québec tartomány-ban nem örülnek, ha angolul szólalsz meg. Itt sokanszeretnének kiválni a szövetségbõl, és független or-szággá válni.

Montreal Párizs után a világ második legnépesebb francia nyelvû városa.Francia telepesek alapították 1642-ben a Szent Lõrinc-folyó torkolatában. MaKanada legnagyobbkikötõje, fontos keres-

kedelmi, ipari központja. Kanada 150 000 ma-

gyarnak, köztük sok '56-os forradalmárnak lettmásodik hazája. SelyeJános a montrealiegyetem kutatójakéntvilághírû lett.

A Montrealt Vancou-verrel, az Atlanti-óceánt a Csendes-óceán-nal összekötõ, 4633 km hosszú vasút azország fõ ütõere. Kanada nagy városaimind e vasútvonal mentén, a szelídebb ég-hajlatú délen épültek.

Az ország fõvárosa Ottawa. A parlament épülete elõtt kanyarog a 200 km hosszúRideau-csatorna, amely télen a világ leghosszabb korcsolyapályája.

1867 a magyartörténelemben isfontos évszám.

Miért?

Korunknak melyik

baját írta le, és

nevezte el Selye

professzor?

4

A torontói tévétorony a világ legmagasabb támasz nélküliépülete: 553 m. Az üvegfalú felvonók egy perc alatt röpítenek fel akilátóba, ahonnan 160 km-re is ellátni. – Jaaaaj, ez inog! – Hogy ketténe törjön, úgy tervezték meg, hogy kicsit engedjen a szél erejének.

Januárban QuébecCityben hószobrász-versenyt, Vancouver-ben virágfesztivált ren-deznek.

Vancouver a nyu-gati part ékszere, avilág egyik legszebbfekvésû városa. Reggelhavas hegyoldalain síz-

hetsz, délben az óceánban fürödhetsz, délután vi-rágpompás botanikus kertjében sétálhatsz, vagytengeri busszal, katamaránnal suhanhatsz az öblön

keresztül.

Kanada mérhetetlenülgazdag természeti és ás-ványkincsekben: elsõ avilágon az ezüst, a platina, a nikkel és a cink kitermelésé-ben. Kincset érnek erdõi és vizei is.

Új-Foundland valaha a világ leggazdagabb halászte-rülete volt. Persze ma sem üresen vonja be a hálót a ha-talmas halászhajók legénysége.

Az északnyugati partokon afolyók torkolatánál hatalmas la-zacfeldolgozó üzemek sorakoz-nak. Szegény lazacok! Hajdancsak a medvék és a tlinglit indi-ánok számára szolgáltak bõsé-ges, könnyû zsákmányul, maipari mennyiségben halásszákõket, amikor valami titkos erõhatására rajokban vonulnak azóceánból a folyókon fölfelé.Több ezer kilométeren át, ár el-len küzdik „haza” magukat,hogy abban a hegyi patakban rakják le ikráikat, ahol pár évvelkorábban világra jöttek. A patakok vize ilyenkor szinte forr a szö-kellõ, rajzó lazacoktól, hogy aztán ívás után, feladatukat betölt-ve, halálos kimerülten elpusztuljanak.

LAZAC-

VONULÁSKORIndián dalRAB ZSUZSA fordítása

Fürgén ragyogtok,vizesen ragyogtok,hiába! A vízben nem maradtok!

Fürgén ragyogtok, vizesen ragyogtok,éhemet oltani – azért vagytok!

5

A préri hajdan indián törzsek területe volt, maitt szarvasmarhát legeltetnek, és búzát termesz-tenek. Az unalmas tájban felvidít a színes gabo-natárló silók látványa. Ez a szerelvény éppolyan végtelennek tûnik, mint a préri.

Az Alberta állambeli farmerek, mivel nincs hét-mérföldes csizmájuk, kis repülõgéppel járják behatalmas búzaföldjeiket.

Az indiánok Mennydörgõ Víznek nevezik. A Niagara víz-esés 50 m magas, pata alakú sziklaperemérõl percenként169 millió liter víz zuhog le. Naponta 35 000 embert vonz a zú-gó-dübörgõ vízfüggöny. A legmerészebbek csónakon, hordó-ban próbálnak habjai közt épségben alázuhanni, kötélenegyensúlyoznak fölötte, vagy télen a jégfalon csúszkálnak.

A kanadai kisfiúk sok idõt töltenek a jégcsarnokokban, spersze mind arról álmodnak, hogy egy-szer majd õk emelhetik fejük fölé aStanley-kupát. A jégkorong, a korcso-lya, a sí, a motorosszánkó nektek is is-merõs. De mit szóltok a szöges kerekûjégmotorhoz vagy a cápafejû kenu-

hoz? Derékig a jeges vízben, a tétaz: melyik csapat kel át hama-

rabb a szent Lõ-rinc-folyón.

Nem teniszütõ. Az indiánok ilyen tal-pakon lépkedtek a hó tetején, csúsznipedig egyetlen lécen csúsztak. A maimûszálas versenylécek 250 km/órássebességgel siklanak.

Borulunk! A vadvízi hajózás a legvakmerõbbeksportja.

Mibõl készül a indián

kenu, hát az

eszkimó kajak?

6

Simon Péter évtizedeken át élt Kanadában, és rengeteg ro-konságot fedezett fel a magyarok és néhány indián törzs hitvilá-ga, népzenéje, díszítõmûvészete sõt nyelve között is.

Az indiánok Boldogasszonya,a szûzen szült fiát szoptató Ma-donna szobrát õsi tisztelettel, hittelimádkozva viszik immár sok százéve törzsrõl törzsre. Délen jellegze-tes indián „szekéren”: lóvontatta,két végével a földön csúszó ruda-kon, északon kutyaszánon.

Este így imádkoznak: Nagy Szellem Atyánk! ANap leáldozásánál köszönjük ajándékaidat. Áldj megminket, hogy bölénybõreinken jól pihenhessünk, sé-relmeinket elfeledhessük, és mosollyal ébredhessünk.Minotakíjja! Így legyen!

Vancouver környékén élnek a leghíresebb to-temoszlop-faragó indiánok. Cédrusfából fa-

ragják a halottak emlékére, ésugyanúgy tudják „olvasni”, mint ami õseink a kopjafát. A totemoszlopa törzs történetérõl mesél: csúcsána sas a Napot jelképezi, de istenekmegszemélyesítõje a holló, a kígyó,a medve, a bálna is.

Az indián anyák favázas bõrputtony-ban, a hátukon hordozzák kisbabájukat.

Amikor a francia Jacques Cartier felfedezte, és elnevezte a SzentLõrinc-öblöt, ahová késõbb Montreal épült, a huron indiánok laktakott, és saját nyelvükön Kanadának (Falunak) hívták ezt a területet.Cartier azt hitte, ez a neve az egész országnak. Kanada! Jó nagyfalu! – mosolyoghatnának az indiánok, ha lenne még kedvük moso-lyogni. Hisz területeik java részét elvesztették, õsi életformájuk fel-adására kényszerültek, rezervátumokban élnek. De vezetõikma is küzdenek jogaikért, földjeik visszaszerzéséért.

A sarki lúd Kanada jel-képe. Akárcsak a szürkebálna, a telet Kaliforniábantölti, Kanada fölött csak át-húz, mert a Jeges-tengerközepén van a hazája, ottfészkel.

Indián motívumok

Álomfogó – az indiánokhálós, tollas álomvarázslója.

Hogyan védi a borjakat

a pézsmatulokcsorda?

7

Akik a jég hátán is megélnek. Az eszkimók 4 000 éve a sarkvidéklakói. Saját nyelvükön innuitnak, embernek nevezik magukat. Haj-dan nomádok voltak, ma állami segélyekkel falvakba telepítették õket,önálló tartományt kaptak: 2 millió négyzetkilométert, igaz, ott, aholcsak õk, a fókák és a jegesmedvék bírják ki: -50 fokos a hideg, éshónapokig tart a sarki éj-szaka.

A szánhúzó kutyák meg-bízhatóbbak a motoros szán-nál. Az eszkimó vadász éle-te tõlük függ: társként be-csüli õket szimatuk, erejük,hûségük, kitartásuk miatt.

Az iglu kemencealakú kunyhó. A jég-kockákat egyszerû-en meglocsolják víz-zel, úgy ragasztjákegymáshoz.

Sssz! Ha nem vigyázol,nemcsak a fókabõrbe, az uj-jadba is beleszalad a tû. Ez alegjobb csizma: nem ázik át, ésnagyon meleg.

Kifeszítve szárad afókabõr, mellette a je-gesmedve bundája.

A befagyott tenge-ren fölvert sátorbankészül a szerszám arénszarvascsontból.

Sok az eszkimó, ke-vés a fóka (MadáchImre). Az eszkimók azelejtett állatnak nem-csak húsát, prémjét

hasznosítják. A fóka, a rozmár kiolvasztott zsírja ég mécseseikben,kályhájukban. A csontokból szerszámot, fegyvert és játékot csiszol-nak. Az indián és eszkimó gyerekek halak felfújt hólyagjából készí-tenek lufit.

A rozmárt hatalmasagyara miatt csaknem telje-sen kipusztították. Mire jó eza túlméretezett fog? Fegy-ver és síbot: ezzel vé-dekezik, szúrja le a fókát,vagy belevágja a jégbe, éselõrelöki magát.

Vajon mi van

a csuklyában?

8

AZ ELÛZÖTT

ASSZONYESZKIMÓ MESE

Élt egyszer egy eszkimó faluban egy sze-gény árva lány. A nagybátyjai nevelték. A leg-idõsebb közülük sámán volt. Mindnyájanügyes vadászok voltak, bõven volt ennivaló aziglujukban, és szerették a kis árvát. Kajakotépítettek, evezõket, íjakat, nyilakat, szigonyo-kat faragtak, s a kislány mindig ott sürgölõdöttkörülöttük. Mikor az asszonyok megvarrták akajakvázak fókabõr-huzatát, és az idõ is mármegenyhült, a nagybácsik vadászni indultak.

Ha sikeres volt a vadászat, hazafelé kilógat-ták a kajakból színes takaróikat, hogy az asszo-nyok lássák, és elébük menjenek. A kislánymindig elsõnek futott le a tengerpartra.

Így nõtt fel. Egy ügyes, fiatal vadász vette elfeleségül, hamarosan szült is neki az asszonyegy kisfiút. Csakhogy a fiatal vadász állhatat-lan volt. Hagyta, hogy megbabonázzák, gyere-kestül elkergette az asszonyt, és új feleségethozott az iglujába.

Egyszer az új feleség, amint éppen vízértjárt, a tengerparton találkozott az elsõ asszony-nyal. Elõbb õ merítette meg a vedrét a himbá-lózó jégtábla szélénél. Amikor az elsõ asszonygyerekével a hátán nehézkesen elõrehajolt, azúj asszony ellökte a jégtáblát, amin állt. A tábla

lassan úszni kezdett a tengeren.A szomszédok keresték, nevét kiabálták, de

a jégtábla addigra messze sodródott.Este az elûzött asszony gyermekét levette a

hátáról, melléje kuporodott, és keservesen sír-ni kezdett. S mert erre a gyerek is sírva fakadt,egy dallal csitítgatta: Bátyókám, bátyókám, se-

gíts, szabadíts meg minket!

De nem jött a szabadító. Az asszony a ruhái-val kezdte etetni a gyermeket. A prém-bundájuk szegélyét, csizmájuk halbõrbõl ké-szült díszét az asszony elõbb megrágta, úgyadta oda a gyereknek. Volt az asszonynak egyjegesmedvebõrbõl készült öve. Abban hordtaa gyerekét. Éjszaka arra ébredt, hogy kelle-mes meleg van. Az öv jegesmedvévé változott,az melegítette.

Reggel a medve nem volt sehol. A gyereksírni kezdett éhségében. Az asszony akkor rá-pillantott a kis fatáljára, amelyet az övén lógat-va mindig magánál hordott. S láss csudát, atálka gõzölgött! A kis halak, amelyeket férjekabalából az aljára festett, ott fõttek benne!

Ettõl kezdve minden reggel ennivalót vagylangyos vizet találtak a tálban.

Mélyen benne jártak már a tavaszban. Nap-ról napra fogyott alattuk a jégtábla, de az asszonylátta már a part szegélyét, és bízott abban,hogy az erõs szél elõbb fújja ki õket a szárazra,mint elolvadna a jég.

De akkor a szél egyszerre megfordult, s vitteõket újra a tenger felé. Nem volt mit tennie,

TOMOS TÜNDE rajzai

9

FÓKAALTATÓRUDYARD KIPLING verseWEÖRES SÁNDOR fordítása

Te fókafióka, az éj beborult már,zölden ragyogó vizeink feketék.

A Hold a habok tarajára lesétál,zúgás teletölti a part üregét.

Rengõ habok árja neked puha párna,apró uszonyos, kucorodj le, pihenj!

Ne jöjjön a cápa, se szél suhogása,tengerhintán aludjál szelíden!

erõsen a hátára kötötte a gyereket, és a hul-lámok közé vetette magát. Szerencséjére se-kély volt a víz, és hamarosan ki is lábalt a part-ra. Iglut készített magának. Fókán és madárto-jáson éltek.

Telt, múlt az idõ. A fiú helyre kis emberrécseperedett. Egyszer egy nagy, fekete foltotláttak a tengeren. Kiderült, hogy egy hatalmasrozmár. Egyenesen feléjük tartott. Ahogy aziglu elé ért, visszahajtotta a csuklyáját, – s íme,a legidõsebb bátyóka volt, a sámán nagybácsi.

– Tudjátok, hogyan kell kajakot készíteni? –szólt, s azzal a fiúnak egy fejszét adott.

Megcsinálták a kajakot. Csodák csodája –jött nyomban a bátyóka ismét rozmár alakjá-ban. Sámán volt: ha akarta, át tudott változni.Csakhogy közben apadt, fogyott a bûvereje:már alig tudott emberré visszaváltozni.

– Most jöttem utoljára – mondta. – Indulja-tok el a nyomomban, mindig utánam.

Azzal visszabukott a tengerbe.Elindultak. Az anya evezett, a fiú kormá-

nyozta a kajakot. Az ötödik napon ott volt elõt-tük a szülõfalujuk földje. Odagyûlt fogadásuk-

ra a falu apraja-nagyja. Mindenki ott volt. Csaka legidõsebb bátyóka nem.

Az asszony sírva kereste. – Sámán volt, és érted tett mindent. Nem tér

vissza már – mondták az emberek.Az asszony, míg élt, leste a tengeren azt a fe-

kete foltot. De a bátyóka eltûnt, nem látta sohatöbbé.

Két eszkimó szót ti is ismertek: kajak ésanorák.

Ha az eszkimó vadász beleül fókabõrbõl ké-szített, könnyû, gyors csónakjába, a kajakba,és prémes, csuklyás anorákját vízmentesenösszeszíjazza a csónak kör alakú nyílásával,szinte összenõ vele, a legvadabb hullámverés-ben sem süllyed el. Ha felborul, sem juthat víz

a kajakba. Egy-két ügyes evezõcsapás, ésmáris visszabillent, folytatódhat a hajsza afóka, a rozmár után. Persze ha a megsebzettrozmár félméteres agyarát beleakasztja a csó-nak oldalába, akkor nagy baj van.

De többnyire az eszkimó a gyõztes. Õ mégaz óriási erejû jegesmedvével is szembeszáll.

Rockenbauer Pál

11

Kanada és Alaszka északirésze a tûlevelû erdõk biro-dalma, különféle fenyõk él-nek itt. Azt gondolnánk, hogyaz állatok számára akad ittennivaló bõven, azonban ez nem egészen ígyvan: a viaszos, gyantás tûlevelek a legtöbb élõ-lény számára ehetetlenek. Csak a siketfajd és anagy pirók birkózik meg ve-lük, de õk is inkább a friss,nedvdús hajtásokat csipege-tik le. A tarándszarvasok(ez a nevük itt a rénszarva-soknak), az õzek és jávor-szarvasok nem a leveleketeszegetik, hanem a fák kér-gén megtelepedett zuzmó-kat, mohákat rágicsálják le.

A tûlevelû erdõkben a fe-nyõmag a fõ táplálékforrás,melynek alapján az erdõéletközössége „üzemel”.Konzervnyitóhoz hasonlíta keresztcsõrû csõ-re. Ezzel pattintja fela tobozokat, hogy atápláló magokhozhozzájusson.

Csákánykéntsújt le a sokkal na-gyobb fenyõszajkó csõre. Egyetlen csapássalszétzúzza a tobozt. Hull ilyenkor bõven a maga földre, ahol éhes kis rágcsálók: lemmingekés egerek szedegetik össze az „égbõl hullotteleséget”. Meg is híznak alaposan, a ragado-zók örömére.

Északabbra haladva az erdõ egyre ritkábbáválik, a fák egyre kisebbek lesznek. A törpenyír és fûz hazája ez. Ez a fácska csak arasz-nyira nõ meg, és törzse nem merõlegesen áll,hanem elfekszik a földön, így védekezik a vi-haros szelek ellen.

Ez már a tundra világa. Itt a nyár csak párhétig tart. Aztán mindent beborít a hó és a jég.Az itt élõ állatok – ha tehetik – a hó alá mene-külnek, ott valamivel melegebb van, és nemvág úgy a szél.

Akár „lemming-metró”-nak is nevezhet-nénk az apró rágcsálók által a hó alatt ásott já-

ratokat, amelyekben közle-kednek, és a gyér növényzetgyökereit rágcsálják.

Még északabbra, a hó ésjég birodalmának ura a je-

gesmedve, Földünk legnagyobb ragadozója.A 2,70 méteres hosszúságot és a 16 mázsasúlyt is elérheti.

Itt növények már nincse-nek, az állatok a „tenger ter-mésére” vannak utalva. A je-gesmedve kitûnõen úszik,fõ tápláléka a hal és a fóka.

Hívatlan vendégek.Amikor a Hudson-öböl vizebefagy, a fókákat követõ je-gesmedvék rendszeresenfelkeresik az öböl partjánépült Churchill városkát.Nem mondhatni, hogy a la-kók örülnek a látogatóknak.A házak köré vastag deszká-kat fektetnek, amelyekbe

hatalmas szegeketvernek úgy, hogyhegyük kiálljon. Ígypróbálják meggátol-ni, hogy a jövevé-nyek benézzenek azablakon. Azonnal te-

lefonálnak a természetvédõknek, akik helikop-teren jelennek meg, a medvékbe altatót lõnek,és hálóba csomagolva több száz kilométernyi-re, lakatlan helyen teszik le õket. Mégis elõfor-dul, hogy pár nap múlva újra jelentkeznekChurchillben.

TÚL ASARKKÖRÖN

BITAY ÉVA

1. Melyik állat hófehér télen, csak a farkavége fekete? 2. Melyik állat hófehér télen,

csak a füle hegye fekete?Novemberi megfejtések: 1-C; 2-A; 3-B; 4-D;

Nyertesek: HorvayBoglárka, Nagykároly;

Benedekfi Emõke,Székelykeresztúr;

Istvánffy Katika, Torda;Fazekas-Schneller Renáta,

Nagyvárad.

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

A lemming és a „metrója”

123456789

1011121314151617181920212223242526272829

PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsP

IgnácKarolina, AporBalázs, JankaAndrea, CsengeÁgotaDorottya, DóraTódor, RómeóArankaAbigél, AlexElvíraDezsõ, AdolfLívia, LídiaElla, LindaBálintKolos, GeorginaJulianna, CsillaDonátBernadettZsuzsannaAladár, ÁlmosEleonóraGerzsonAlfrédMátyásGézaEdinaÁkos, BátorElemér

FFebruár123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

SzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVH

LeventeDalma, Lujza, MagorKornéliaKázmérAdorján, OlivérLeonóra, FrigyesTamásZoltánFranciska, FanniIldikóSzilárdGergelyKrisztiánMatildNNeemmzzeettii üü..,, KristófVViirráággvvaassáárrnnaapp,, HenriettaGertrúd, PatrikSándor, EdeJózsefKlaudia, KoppányNNaaggyyppéénntteekk, BenedekBeáta, IzoldaHHúússvvéétt,, Botond, EmõkeHHúússvvéétt,, GáborIrén, ZsoltEmánuelHajnalkaGedeon, JohannaJónás, MárkZalánÁrpád

MMárcius123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

KSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCs

ÚÚjjéévv, FruzsinaÁbelBenjáminLeona, AngélaÁrpádGáspár, Menyhért, BoldizsárAttila, RamónaGyöngyvérMarcellMelániaÁgotaErnõVeronikaBódogLóránt, LorándGusztávAntal, AntóniaPiroskaSáraSebestyénÁgnesVince, ArtúrZelma, RajmondErikPálPaula, VandaAngelikaKároly, KarolaAdél, EtaGellért, GerdaMarcella

JJanuár123456789

101112131415161718192021222324252627282930

KSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSz

HugóÁronBuda, RichárdAmbrus, CsabaVinceVilmos, BíborkaÁrmin, OrsolyaDénes, LídiaDömötörZsoltLeó, SzaniszlóGyula, AlpárIdaTiborEmese, TasCsongorRudolfAndrea, IlmaEmmaTivadarKonrád, ZsomborCsilla, NoémiBélaGyörgyCsongor, MárkBoglárka, ErvinZita, MariannValériaPéter, TihamérIbolya, Kitti

ÁÁprilis123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

CsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSz

Fülöp, JakabZsigmondIrma, TímeaAnyák napja,MónikaIrén, GyörgyiIvett, FridaDalmaGizella, MihályGergelyAntónia, PálmaPPüünnkköössdd,, FerencPPüünnkköössdd,, PongrácSzervác, ImolaBonifácZsófia, SzonjaMózes, BotondAndor, EdeErik, AlexandraMilán, SáraBernát, HannaSzilárdJúlia, RitaDezsõEszter, ElizaOrbánFülöp, EvelinNándorEmil, CsanádMagdolnaJanka, JohannaAngéla

MMájus123456789

101112131415161718192021222324252627282930

VHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVH

JJúnius

NNNN

AnnamáriaOttóKornél, SomaBerta, UlrikEmese, SaroltaCsabaApollóniaEllák, TerézLukrécia, VeraAmáliaNóra, LiliIzabella, DalmaJenõÖrsHenrik, RolandEnikõ, ValterEndre, ElekCecília, Frigyes Emília, AlfrédIllésDániel, DaniellaMagdolnaLenkeKinga, KincsõKristóf, JakabAnna, Anikó, PannaOlga, GyörkSzabolcsBea, Márta, FlóraJudit, Jutta, XéniaOszkár

JJúlius123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV

BoglárkaLehelHerminaDomonkosKrisztina, ZitaBerta, BettinaIbolya, ArabellaLászló, GusztávEmõd, LorándLõrinc, BiankaZsuzsa, TiborcKláraCsongor, IpolyMarcellMáriaÁbrahámJácintIlonaHubaSSzzeenntt IIssttvváánnSámuel, HajnaMenyhértBence, FarkasBertalanLajos, PatríciaEndre, RitaGáspárÁgoston, MózesBeatrix, ErnaRóza, RózsaErika, Bella

AAugusztus123456789

101112131415161718192021222324252627282930

HKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHK

Egyed, EgonRebekaHilda, SzendeRozáliaLõrinc, ViktorIda, ZakariásRegina, IvorMária, AdriennÁdámÁkos, HunorJácintMária, IbolyaKornélSzeréna, RoxánaEnikõ, KatóEditLudmilla, ZsófiaDiánaHajnalka, VilmaFriderika, MelindaMáté, IlkaMóric, MórEtelka, TeklaGellértAdorján, KendeJusztinaAdalbertVencelMihályJeromos

SSzeptember123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

SzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsP

MalvinPetraHelgaFerencAttila, AurélBrúnó, RenátaAmáliaEtelka, KoppányDénesGedeonBrigittaMiksaKálmán, EdgárHelén, Lívia, BeatrixTerézGálHedvig, SzilamérLukácsNándor, FerdinándIrén, VendelOrsolya, TündeElõd, TildaNNeemmzzeettii üü., GyöngyiSalamonBlanka, BiankaDemeter, DömötörSzabinaSimonNárciszAlfonz, KolosFarkas

OOktóber123456789

101112131415161718192021222324252627282930

SzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV

Marianna, ItalaIlka, IngridGyõzõKároly, KarolinaImreLénárdRezsõ, RudolfZsombor, LehelTivadarRékaMártonJónás, RenátaSzilvia, BulcsúAlizAlbert, LipótÖdönHortenzia, GerõJenõErzsébet, ZsókaJolánIlma, OlivérCecília, CsillaKelemenEmma, FlóraKatalin, EdinaVirágElemérStefániaKamilla, TaksonyAAddvveenntt 11.. vvaassáárrnnaappjjaaAndrás, Andor

NNovember123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

HKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSz

ElzaAranka, MelindaFerencBorbála, BorókaVilmaMiklósAAddvveenntt 22.. vvaass..,, AmbrusMária, MártaGyöngyi, NatáliaJuditÁrpád, LehelGabriellaLuca, OtíliaAAddvveenntt 33..vvaass..,, Huba, SzilárdDetre, ValérAletta, EtelkaLázárAugusztaViola, NemereDomonkosAAddvveenntt 44.. vvaass....,, TamásAnikó, ZénóGyõzõ, ViktóriaÁdám, ÉvaKKaarrááccssoonnyy KKaarrááccssoonnyy,, IstvánJánosKamilla, AporTamara, DávidZoárdSzilveszter

DDecember

TündeKármen, AnitaKlotildIldikóKundNorbert, SzabolcsRóbertMedárdFélixMargit, GrétaBarna, BarnabásVillõ, VirágAntal, AnettaVazulJolán, VidArany, JusztinaLaura, AlidaArnold, LeventeGyárfásRafael, KeveAlajosPaulinaZoltánIvánVilmosJános, PálLászlóLevente, IrénPéter, PálBese, Tihamér

KSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCs

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

2008220088

13

Az új évre minden jótkívánunk gyermekeknek,

nevelõknek és szülõknek!Szeretnénk 2008-ban is színes, iz-

galmas, vidám, gondotokat elûzõ, jóságotokat gya-rapító Napsugarakat küldeni nektek. Olvassatok,levelezzetek velünk úgy, mint Sámi Réka, Szat-márnémeti; Ceara Dorottya, Brassó; MoldovánJúlia, Székely Evelin, Fekete Orsolya, Maros-ludas; Salak Beáta, Mikle Szilárd, Szentmáté;Marozsán Antónia, Halmi; Nagy Balázs, VicsaiMária, Mátyás Réka, Monó; Lazár Arnold, Apá-ca; Tekeres Barbara, Kelemen Kriszta, Parajd;Pap Andrea, Székelyudvarhely; Kaufler Melitta,Mezõfény; Szõke Tímea, Kovászna; SzékelyNóra, Nagy Ingrid, Nyárádmagyarós; FülöpJózsef, Szováta; Kovács Emese, Józsa Erika,Kakucs Anita, Erdõszentgyörgy; Zolyomi Kata-lin, Városi Tibor, Marosvásárhely; DénesiLevente, Székelykál; Balázs Etelka, Ozsdola;Ungvári Roland, Érszakácsi; Sikó Tibor, FarkasSzidónia, Máthé Izsák, Mezõpanit; Józsa Ádám,Bain Vivien, Kolozsvár; Gábor Brigitta Barbara,Dinu Diana, Náznánfalva; Farkas Loránd, Egres-tõ; Póka Arnold, Kalotaszentkirály; Dobai Ger-gely, Mikefalva; Ferencz-Deák Botond ésBíborka, Gelence; Szõllõsi Tünde, Fenyéd;Bocskay Boglárka, Segesvár; Incze Emese,Kézdivásárhely; Boldizsár Tamás, Polyán; GálJudit, Gyergyóalfalu; Markó Botond, Nagybánya;Moarc㺠Ana, Kereszt-vár; a zilahi I. Maniu Is-kola III. B; a marosvá-sárhelyi Bolyai FarkasLíceum III. és IV., a M.Viteazul Gimnázium II. D,II. F és IV. D, a DaciaGimnázium/B IV. E; aszászrégeni A. Maior Is-kola III. és IV. B; a csík-szeredai József AttilaIskola II. A; a gyergyó-szentmiklósi VaskertesIskola III. A osztálya; anagyernyei IV.; a dicsõ-szentmártoni III. E; a szi-lágysomlyói IV. A és B; a

zabolai II. és III. B; a csíkkoz-mási III.; a szilágysámsoniIII.; a papolci IV. B; az erdõ-szentgyörgyi IV. D osztály; avérvölgyi kisiskolások.

Elsõ levelét küldte nekünk:Bödör Andrea, Válaszút;Vaska Márk és Kevin, Go-roszló; a bályoki II. B osztály.

Ha nagyon vacogtok, idéz-zétek fel a nyári vakációt azaradi Csiky Gergely Iskolacso-

port tavalyi IV. A osztályával együtt, akik tengerpar-ti nyaralásukról írnak: Elmentünk a Delfináriumba.A delfin nagyon ügyes, játékos. A fókák viszont lus-tábbak voltak. Legjobban a Planetárium tetszett.Egy mecsetben felmásztunk a toronyba, onnan lát-tuk a várost, a tengert és a kikötõt. Mamaján felvo-nóval mentünk át a város fölött.

Szomorúak vagyunk, ha a negyedikesek bú-csúznak tõlünk, hiszen mi az V., VI. osztályosok-nak is szánjuk a Napsugárt. Arra biztatjuk ötö-dikes barátainkat, hogy rendeljék meg a Nap-sugárt volt tanító nénijüktõl, vagy levélben, inter-neten a szerkesztõségtõl: www.napsugar.ro.

A brassói Áprily Lajos Fõgimnázium harmadi-kosai is búcsúznak, de ez nem keserít el bennün-ket, hiszen csak azért köszönnek el Csipikétõl ésa Szivárványtól, mert szeptembertõl a Nap-sugár olvasói lettek. Nagyon hiányzik Csipi, deremélem, hogy jól van. Kinõttünk a Szivárványból,és elindultunk kalandozni Kószabószával és aNapsugárral. Nagyon tetszettek a japán harcosokés az erszényes állatok. Várjuk a többi részt is.

LEVELEZÕ

Novemberi „lila” megfejtések: A hinduk nem építettek síremléket, mert halottaikat elégették, éshamvaikat a Gangesbe szórták. A hinduk lótuszülésben, a törökök törökülésben, a japánok térdelve, sar-kukra ülve, az amerikai farmerek lábukat az asztalra feltéve ülnek. A vegetáriánusok nem esznek húst.Indiai fûszerek: curry, kurkuma, sáfrány, bors, fahéj, szegfûszeg, szegfûbors, gyömbér,... Az elefántcsontaz elefánt agyara. Az indiai elefántot harcban, ünnepi felvonulásokon és teherhordó vagy személyszál-lító „jármûként” is használták. Könyvjutalmat nyertek: Csog Csenge és Lehel, Erdõfüle; RokalySzilárd, Gyergyócsomafalva; Bocskay Boglárka, Segesvár; a maroskeresztúri III. B.

Bíró Csenge, Szentmáté

Szakács Mária, Segesvár

Az éntestvérem

olyan szép,és olyan jó:

nem sír sokat.

Haja

szõke, nagyszeme kék,kis dundi,

súlya háromhetven. Nagyon

szeretjük.Nincs nálasz

eb

b,

j

ob

b.

Sziklavári József, Zsibó

14

TTAALLÁÁLLDD KKII!!Bándi Júlia, Er-

dõfüle: legjobb télibarátom.

1. Lakása 2. Idõ-mérõ-javító 3. Szürkerágcsáló 4. Játék-medve 5. Kislányokjátékszere 6. Nem ar-ra 7. Ravasz állat

�

Márton Brigitta,Csíkszereda: ked-venc téli játékom.

1. Nyakmelegítõ2. Kulcs jár bele 3.Nem ül 4. Tagadó-szó 5. Fürdünk ben-ne 6. Idõmérõ

� Varga Réka, Erdõ-füle: nagyon várom.

1. Nem lát 2. Egyikszülõ 3. Adnak neki 4.Kerti szerszám 5. Oroszuralkodó 6. Nem oda 7.Középen mókás!

�

Kiss-PuskásNoémi, Marosvásár-hely: kedvenc tantár-gyam.

1. Kicsi ellentéte 2.New ..., amrikai város3. Benedek ..., nagymesemondónk 4. Há-ziszárnyas 5. Virágottartunk benne 6. Pú-pos állat 7. Forma 8.Nem tud beszélni

�

Kiszner Boglárka,Szatmárnémeti: hogyhívják a kislányt?

�

Nagy Miklós:szülõvárosom.

1. Felsõ végtag 2.Szaglószerv 3. Csap-ból folyik 4. Nem ül 5.Fûszerez 6. Lárma 7.Égitest 8. Menyasz-szony

�

Nagy Krisztina,Szatmárnémet i :kedvenc állatom.

1. Kenyérsütõ mes-ter 2. Idõmérõ esz-köz 3. Tagadószó 4.Becézett Imre 5. Al-só végtag 6. Nóta-vég!

�

Fejtsd meg a rejtvényeket, majd a bekarikázott betûkbõl állítsdössze egy nagy utazó nevét!

– Miért hoztad haza ezt a var-jút?

– Meg akarom figyelni, tény-leg 300 évet él-e.

– Miért tartják az oroszlántketrecben?

– Mert akváriumban megful-ladna.

– Az én kutyám csak rágottételt eszik.

– Na és ki rágja meg neki?– Õ maga.

– Peti, egyedül fogtad ezt anagy halat?

– Nem. Két giliszta is segített.

– Peti csodahalat fogott.– Az meg milyen?– Ahányszor mesél róla, min-

dig nagyobb és nagyobb lesz.

– Mit csinál a zsiráf, ha meg-csiklintod a fülét?

– Kirúgja alólad a létrát.

A városi gyerek csodálkozvanézi a kérõdzõ teheneket:

– Milyen sokba kerülhet ennyitehénnek rágógumit venni...

A kismoly elõször repül ki aszekrénybõl. Amikor hazatér,mamamoly megkérdi:

– Na, milyen volt odakint? – Remek! Óriási tapsvihar

fogadott!

Két bolha beszélget:– Te mit csinálnál, ha hirtelen

meggazdagodnál?– Elõször is vennék magam-

nak egy jó nagy kutyát!

– Miért nem szalad a csiga?– Mert furán nézne ki lobogó

szemekkel...

HAHOTA☺ ☺

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

A ALD

1 2 3 4 5 6 7 8

1

2

5

4

6

8

3

7

15

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

Az északi sarkvidékkel kapcsolatos rejtvény 6 megfejtés-szavát levélben,

levelezõlapon, villámpostán, az osztállyal közösen vagy egyénileg küldheted el

címünkre, ha szeretnél a nyertesek közé kerülni a sorsoláson.

A Rejtvénykirály

VÍZSZINTES1. Sarkvidéki állat9. Illés András névjegye11. Tízszer száz12. Ütõhangszer13. AGR14. Arra a helyre hajít16. Nép németül (FOLK)17. F!19. Kutyája20. Opera magánhangzói22. Középen buta!23. Becézett Nóra25. Sarkvidéki állat

28. Yukon mássalhangzói29. Zúzmara30. MGEUS32. Erdei Anna névjegye33. Mesterség az északi

sarkvidékenFÜGGÕLEGES1. Magas, sudár fa2. Közelre mutató szó3. Geológia kezdete!4. Erdõvel kapcsolatos5. Ruhaanyagot méretre vág6. Középen ledob!7. Skatulya

8. Világbajnokság, rövidítve9. Eszkimók háza10. Az északi sarkvidék ide-

gen neve13. Antal Olga névjegye15. Szép szál, erõs ember jelzõje16. Fakorona része18. Sarkvidéki állat21. Nõi név24. Róna mássalhangzói26. Végül bora!27. A tetejére29. Énekhang31. Urai Sára névjegye

1 2 3 4 5

M6 7 8

E9 10

11

Z12 13

G14 15 16

17 18 19 20 21 22

23 24 25 26 27

I28 29 30 31

32

F33

V D Z

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

A NOVEMBERI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Látod, ez egy

igazi indiai elefánt. Könyvjutalmat nyertek: Lõrincz István, Déva;Trimfa Egon, Székelyszáldobos; Kónya Anita, Magyarózd; DobosNorbert, Nagytusnád; a csíkszeredai Petõfi Sándor Iskola II. B osztá-lya; az ördöngösfüzesi III.-IV.; a bályoki II. B osztály.

1. hópehely 2. Mikulás 3.Jézuska 4. angyal

5. Karácsony 6. 1-6, 2-4, 3-5

7. Áldott Karácsonyt!

DECEMBERIMEGFEJTÉSEK

Hogy öltöznek az eszki-mók? Megtudhatod, ha ajobb oldali vonal mentén, acsillagtól indulva sorbaolva-sod a betûket!

G

Y

ÕÉ

Á

Z

JK

I

O

RS

A N

!

NNYYEERRTTEESSEEKK

�

16

A legjobb könyv, amit olvastam ErickKästner Május 35 címû regénye. Két jóbarát egy nap alatt akar eljutni a Csen-des-óceánhoz. Érdemes elolvasni.

Sámi Réka, Szatmárnémeti

Ajánlom Nógrádi Gábor Az anyu én vagyok címû könyvét, mely-ben anya és lánya helyet cserélnek. Nagyon izgalmas, humorostörténet. Palatka Kamilla, Marosvásárhely

Minden fiúnak ajánlom Gárdonyi Gézától az Egri csillagokat.Csog Lehel Zoltán, Erdõfüle

A kedvenc mesém: Kincskere-sõ kismackók. A kedvenc mese-hõsöm Bozontos, mert mindigsegít a többi mackónak megolda-ni a rejtélyt. Szeretnék hasonlí-tani rá, mert van négy testvére.

Csibi Zsolt, Gyergyószentmiklós

1. Keressétek meg, és hasz-náljátok az idegen szavak ma-gyar megfelelõjét: kupé, kur-zus, parlamenter, primár, pre-fektus, projekt, menedzser,doszár, xerox, pix, karióka,formulár.

2. Itt minden sarkon fordul! Al-kossatok mondatokat a követ-kezõ szavakkal: sarok, sark,sarki, sarkal, sarkall, sarkkal,sarkallik, sarkalatos, sarkan-tyú.

3. Ha kihúzzátok a fõneveket,a maradék szavakból közmon-dást rakhattok ki: kérés, kéz,sokat, Anna, jóság, aki, hó,mond, mondat, naptár, csinál,keveset, kéve, sírás.

Novemberi megfejtések: 1. Ahazai áru kedvezõbb árú, mint akülföldi. A baba átalussza az éj-szakát. Dani átalússza a Marost.A kertész gyomot irt. Veragyöngybetûkkel írt. Elöl megy agúnár. Menekülnek elõle a gye-rekek. Sírnak az anyák, ha kato-nának megy a fiuk. A fiúk egy-szer édesapák lesznek. 2. ba-busgat, pünkösd, ósdi, bökdös,tajtékzik, légtér, egyezkedik, hi-báztat, aztán, csapzott, képzel,kapzsi. 3. kékes, acél-, azúr-,ibolya-, indigó-, király-, kobalt-,nefelejcs-, tenger-, türkiz-, mol-nár-, mély-, hupikék. Nyertesek:Török Hunor, Szárazpatak; aköröstarjáni III. B; a zetelaki III.B osztály; a gyergyószentmik-lósi Vaskertes Iskola III. Aosztálya.

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

Könyvmoly

Havonta3 díjat

sorsolunk kiHavonta

3 díjat

sorsolunk ki!

Szólj, szám!

Weöres Sándor: BóbitaStier Alexa, Szatmárnémeti

Nekem három öcsém van. Lehel nagyon szeret focizni és en-gem bosszantani. Örsike még csak öt éves, és mindig Leheltutánozza. Etele tíz hónapos. Most tanulgat járni, nagyonmozgékony. Nagyon szeretem õket.

Csog Csenge Emese, Erdõfüle

Szilveszter még óvodás. Nagyon szeretem, sokat játszunkegyütt. Nem adnám senkinek! Csontos Andrea, Érszakácsi

Benjámin 11 hónapos. Van egy közös kiskutyánk, két teknõs-békánk meg egy cicánk. Néha elveszi a legóimat, a könyveimet.Ettõl függetlenül õ a kedvencem. Tiron Ábel, Csíkszereda

A kisöcsém 3 és fél éves. Sokat játszunk együtt, és nézeget-jük a Napsugarat és a Szivárványt. Zsoltnak hívják, és olyanédes, amikor játszani hív. Építünk, rajzolunk, gyurmázunkegyütt. Deák Gabriella, Gyergyóújfalu

Attila néha bor-zasztóan viselkedik,de ha nem lenne,unatkoznék. Amúgyjó testvér, mert habántanak, megvéd.Nagyon szeretem. Dancsuly Krisztián,

Óvári

Rab Ella Lídia, Brassó

Könyvmoly

Februárban visszatérünk

Székelyudvarhelyre és környé-

kére. A Benedek Elek Tanító-

képzõ tavalyi IV. A osztálya to-

vábbszövi a 2002 májusában

megkezdett városbemutatót.

Pávafarkas, „naphomlokú” ház Mérában

Itt születtem

Kincses Kolozsvártól észak-nyugatra 12 km-re találhatóMéra, Kalotaszeg egyik leg-jellegzetesebb faluja. XIII.századi település, nevét a Méra családtól kapta, akika falu elsõ tulajdonosai voltak, és a XIV. századbanfontos szerepet játszottak Erdély közéletében.

A falunak 1450 lakosa van. Temploma a XIII. szá-zad végén épült. A reformáció 1560 körül érte el afalut, azóta is ezt a vallást gyakorolja a lakosság kö-zel 90%-a. Érdekes látnivalók a templomban az Úrasztala 1769-bõl, a szentségtartó, a parókia udva-rán a római kori szõlõprés.

A mérai csorgóvízOlyan édes, mint a méz.Aki aztat megissza,Vágyik a szíve vissza.

Iskolája 1728 óta van Mérának. A Nádasmente egyetlen ki-zárólag magyar nyelvû I-VIII osztályos iskolájában 116 gyer-mek tanul. 1871-ben épült a „Bagolyvár", 1925-ben az „új is-kola". 2007-ben új, négy tantermes épülettel gazdagodtunk,így az elsõ iskola épületében zajló tanítás már csak kedvesemlék maradt.

A mérai iskolások részt vesznek a „Kurutty", az „Olvasni jó"vetélkedõn, mesemondó, helyesírási, matematika versenyeken,a magyar nyelv és irodalom olimpián. A tavaly az ötödikesekoszijuk segítségével beindították az iskolaújságot „Csúcspont"címmel.

Az 1946-ban épült kultúrotthon épületében mûködik az óvo-da, ahol két óvó néni foglalkozik 60 gyermek-kel. Itt kapott helyet az orvosi rendelõ is.

A Jagamas János nevét viselõ kultúrotthon-ban „zajlik az élet". Itt tartjuk a hagyományosbálokat, az iskolai évnyitó-, évzáró ünnepélye-ket.

Jagamas János zenetudós mérai népdalokatgyûjtött, irányította a mérai vegyeskart, ésmegszerettette a méraiakkal a népdaléneklést.

A református templom

Iskolánk

18

19

Összeállította a mérai iskola tanítói közössége

A Tájházba használati tárgyakat, festett bútorokatgyûjtöttünk össze. Udvara néptánc-találkozók és másrendezvények helyszíne. Ezeken mi is részt veszünk.Már külföldön is felléptünk.

Népviselete, népzenéje, táncai, hagyományai miattMéra az elsõ „igazi" nádasmenti falu. Szinte mindenház „cifra" vagy „falusi szobája" féltve õrzi a kincse-ket érõ viseletet, szõtteseket, bútorokat.

Sötétben minden tehén fekete – tartja a közmondás.De nálunk az egész csorda fekete nappal is, hiszen alegtöbb család bivalyat tart. A bivaly kevesebb, detartalmasabb tejet ad, mint a tehén. Van is keletje akolozsvári piacon a mérai bivalytejnek, vajnak.

Az állatokat nem hajtják haza naponta, hanemmaga a gazda megy ki fejni a legelõre. A bivaly-csordát csak szeptember végén, október elejénhajtják be a faluba.

A tájház egyik kincse

Dobban a csizma, suhog aszoknya a mérai utcán

Vidám ünnep a juhmérés

Szeretettel várunk május utolsó szombat-vasár-napján a Mérai Napokra, ahol a felsoroltakról sze-mélyesen is meggyõzõdhettek.

Kirándulóhelyeink: Várhegy, Ör-dögárok (szikladarabok), Hétölesfa,medvési kaszáló, homokbányák.

Gyertek, kóstoljátok meg a bivalytejet!

Jellegzetes mérai szokás a juhmérés. Kihajtáskor, aSzent György napjához legközelebb esõ szombat-vasárnapon tartják. Bemérik, melyik juh mennyi tejetad, aztán jöhet a mulatság.

20

Torockó és Torockószent-györgy a Székelykõ lábánál, azErdélyi-Érchegység keleti pere-mén, keskeny völgyben fekszik.Hajdan Torockó messzeföldönhíres bányaváros volt, Torockó-szentgyörgy pedig szûkhatárú,de annál kitûnõbb búzát termelõjobbágyfalu.

Közös népmûvészeti öröksé-gük kialakításában a városias To-rockó járt elöl díszes vastárgyai-val, varrottasaival, festett búto-raival, mázas csempéivel, festõiviseletével, épületeivel.

Vasöntvényeik igen jó áron kel-tek el, így a torockóiak megenged-hették maguknak, hogy a nemesekés városi polgárok öltözködésmód-ját utánozzák. Tellett finom sifon,

pergál, kázsmér, szatén, lüszter, szõr,

kékposztó, kétszer ványolt fehér aba-

posztó, selyem és bársony ruhaanya-gokra, és a legünnepélyesebbnekszámító felsõruhákra.

Ezek igen régi erdélyi formákszerint készültek. A nagylányok ésmenyecskék kõhalmi szászoktól vá-sárolt ünneplõ posztó palástja a háromszáz év-vel korábbi városi hölgyek bokáig érõ temp-lombajáró felsõruhájától csupáncsak rövidsé-gével tért el. Az idõsebb nõkkifelé bõvülõ posztó vagy se-lyem mentéje szintén csakhosszában különbözött azegykori nemesasszonyok ün-neplõjétõl. A nagylányok kös-

nyõs fersingje (vállasszoknyá-ja) régmúlt korok európainõi divatját idézte, akárcsaka derekukon viselt zsinóröv.

Viseletüket gaz-dagon és igényesendíszítették. A férfiakködmönét fehér irha-rátéttel, a nõk róka-

prémes bundáját pi-ros zsinórral ékesí-tették a torockói szû-csök. Fehér irhával

szegték, és fehér készülettel (zsinór-dísszel) rakták teli a kék mentét is.A torockószentgyörgyi szabók több-színû ángliaposztó rátéttel virágoz-ták ki a võlegények barnaposztótemplomos condráját és nemzetiszí-nû vóccal (oldalt betoldott posztócsí-kokkal) a férfiak fehér harisnyáját.

Az inget házilag hímezték vagyvarróasszonnyal hímeztették, a mel-lén sûrû szedéssel (ráncolással), a

kézelõjén szálszámolásos ina-

zással, vállán írás utáni laposöl-téssel. A lányokat a ingjük hím-zésmódja alapján nevezték hí-

mesingeseknek (3-7 évesek), pa-

rasztgyolcsingeseknek (8-15 éve-sek) vagy vállasingeseknek (16éven felüliek). A kisebbek szí-ne a kék, a nagyobbaké a pirosvolt. Sípujjas (hímes kézelõs)vállasinget csak a pártás lányokhordhattak, islagos (fémpikke-lyes) inget csak az új menyecs-kék, kötéseset csak az öregek.„Halálravalónak” fekete hímzé-sûrõl gondoskodtak.

A nõi ruházat alapszíne a fehér, kék és zöld,a férfiaké a fehér volt. A lányok csizmája piros,más mindenkié fekete, a nõi csizma harmoni-

kás, a férfiaké tõtött szárú

volt.A konfirmált nagylány

hímes szalagokkal kerítettpártáját aranyszálból vert

csipkével, az új menyecsketarka fõkötõjét és selyemfá-

tyolát varrott virághímmelborították be.

GAZDA KLÁRA

SSZZÕÕTTTT,, HHÍÍMMZZEETTTT

TTÖÖRRTTÉÉNNEELLMMÜÜNNKK

A torockói viselet

SZACSVAY IMRE fotói

Télen alszik a termé-szet, kipihenik magukat afák, füvek, a növényvilág,a hibernáló állatok, hogymajd tavasszal friss erõrekapva újuljon meg ben-nük az élet.

Ti ficánkolva élvezitek a tél örömeit, de hanem vigyáztok, az öröm mellé üröm is kevere-dik. Ha nem öltöztök fel eléggé, nem bugyolál-játok be a torkotokat, ha nyitott szájjal szuszog-tok, ha – uram bocsá' – jégcsapot, havat szopo-gattok, vagy ha hó megy a cipõtökbe, s megvi-zesedik a zoknitok, bizony csúnyán meghûl-hettek. Ha a nagy rohangálásban megizzadtok,le ne vegyétek a sapkát, sálat, ki ne gombol-kozzatok, mert felhevült testeteket megcsapjaa hideg, s ennek tüdõgyulladás vagy más sú-lyos betegség lehet a vége.

Ha otthon felejtitek akesztyûtöket, vagy szoríta bakancsotok, s nemtudtok meleg zoknit húz-ni, meg is fagyhat a keze-tek, lábatok. Akkor talánészre sem vesztitek, hi-szen a hideg egyúttalzsibbaszt is. A fagyás ká-rosan lelassítja a vérke-ringést. Egyszer csakmegdagad, megpirosodik a fa-gyott testrész. Ha felületi a fa-gyás, elmaradhat a dagadás, dekellemetlen viszketegségetéreztek. Súlyos fagyás eseténmég azt is megtörténhet, hogyle kell vágni a lábujjakat! Deilyesmi nagyon nagy hidegek-ben esik meg, ha hosszú ideigkell kint ülni a fagyban. Ám jó,ha tudjátok ezeket, és vigyáz-tok.

Ha nagyon megfázik a keze-tek, lábatok, hóval dörzsöljétek,masszírozzátok, hogy ennekhatására induljon meg a min-

den bajt megelõzõ vérke-ringés.

Otthon sohase melegvízzel engeszteljétek ki alábatokat, kezeteket, ha-nem jéghideg vízbenmossátok, dörzsöljétek,

még ha fáj is, s csak ha már nem érzitek a zsib-badást, akkor tegyétek a kályhához, a meleghez.

A fagyásos viszketésre, duzzanatra is vannépi orvosság, a „savanyú káposztalevél. Em-

lékszem gyerekkoromban nekem is megfagyott a

lábujjam, s azt tettek rá.” (Nagymohaly, Délvi-dék) „Nálunk bekötözték friss káposztalevélbe

is.” (Budapest)Más módszer: „Mikor kislány voltam, meg

volt fagyva a lábam. Akkor édesanyám lefekvés

elõtt mindig langyos sósvízben mosta meg, s

utána jött a savanyúkáposzta-lapis pakolás. S

arra még törülközõt tett,

vagy zoknit húzott, úgy

volt egész éjjel. Elmúlt.

Csendesítette a viszketést

az a savanyú káposztala-

pi.” (Esztelnek, Három-szék)

„Munkácsy Mihály fes-

tõnk, még amikor gyerek-

korában kõfaragó mester

mellett dolgozott, az egyik

sírfejfára festette a nevet, és megfa-

gyott a keze. Bedörzsölték hóval,

megmentették a kezét. A fagyást egy

vele azonos hõmérsékletû dologgal,

hóval, vízzel lehet a legkönnyebben

túlvészelni.” (Siófok, Somogy me-gye)

Ám a legjobb, ha mindezt meg-elõzitek, vigyáztok magatokra, jólfelöltöztök, s ha érzitek, hogy fáz-tok, idejében hazamentek otthono-tok melegébe.

BERNÁD ILONA

Téli örömök árnyéka,a fagyás

GYÓGYÍTÓ HAGYOMÁNYUNK

Novemberi megfejtés: cickafark – ezerlevelû, egérfarkúfû, cickafarkkóró, pulykafû. Teája jó gyo-mor- és bélfertõzés, méh- és hólyaggyulladás ellen, fáradtságûzõ. Ülõfürdõként felfázás ellen, olajátbõrápolásra használják. Nyertesek: Deák Gabriella, Gyergyóújfalu; Kiss Ágota, Szilágysomlyó;Tekeres Barbara, Parajd; a csíkkozmási III. osztály.

Nagy Katinka,Szatmárnémeti

Nálatok hogy kezelik a fagyást?

Hogy hívjátok, mire használjátok

a kamillát?

21

Kamilla

A nagy irtásról, ahova az õzek hajnalonkéntlegelni kijártak, messzire elláthatott a szem.Kékek voltak messze a hegyek, szépségesenkékek. És a fiatal õzek, akik éppen látni tanul-ták a világot, megkérdezték az anyjukat:

– Miért kékek ott túl azok a hegyek?Az õzanyák mindig ugyanezt felelték:– Mert ott nincs farkas, és nincs róka. Nin-

csenek kutyák, és nincsenek gonosz emberek.Csupa lóhere nõ a réteken, és soha sincsen tél.Azért olyan kékek azok a hegyek.

– Akkor miért nem megyünk oda? – kérdez-te meg erre valamelyik kis õz.

És valamennyi õzanya ezt felelte erre:– Nem lehet, fiacskám. Nem lehet.És sóhajtott hozzá vágyakozó szomorúsággal.

– Honnan tudjuk, hogy mi van ott, ha nemlehet odamenni – faggatózott egy-egy békétle-nebb õzfiú.

Az õzanya titokzatosan ennyit felelt csupán:– Onnan jöttek az õseink nagyon régen. Így volt ez, mióta csak õzek éltek az erdõ-

ben. De egyszer történt valami.Egy fiatal õzbak, egyike azoknak, akik nem

nyugosznak bele, elhatározta, hogy megkeresia messzi kék hegyeket.

Kerek esztendõn át készült a nagy útra. Sza-ladt meredek hegyoldalakon. Árkokat ugrott.Erõsítette izmait. Tervét nem árulta el senki-nek, csak játszótársának. Mikor vacogva kapar-ták a havat élelem után, biztatva mondogatta:

– Meglelem az utat, és visszajövök érted.Eltelt a tél. Izmos bak lett belõle. Szürke ru-

háját levedlette, agancsa is kinõtt. Aztán egyszép, harmatos nyári hajnalon így szólt a kar-csú kis õzsutához:

– Most elindulok. Várj reám, mert visszajö-vök, és elviszlek a kék hegyekbe, ahol nincsveszedelem, és nem hull le a lomb soha.

Azzal elindult. Ment, ment szemközt a kékhegyekkel. Völgybe le, dombra fel, réteken,patakokon, gerinceken át.

Egy szép napon nagy folyóhoz ért. Ahogy ottállt és nézdegélt, meglátott a folyó partján egyvadmacskát. Hevert a napon, és ásított.

– Jó napot – köszönt illedelmesen a fiatal õz-bak –, hol lehet átmenni ezen a nagy vízen?

A vadmacska csodálkozott.– Ott lentebb. De miért akarsz átmenni?– A kék hegyekhez megyek – felelet büsz-

kén az õzbak.– A kék hegyekhez? – bámult rá a vadmacs-

ka. – Melyik kék hegyekhez?

WASS ALBERTVálaszút, 1908 – Astor, Florida, 1998

Születésének 100., halálának 10. évfordulóján az íróra emlékezünk.

Grófi család sarjaként nemzeti, nemesi értékrenddel, a szülõföld száz

csodájával feltarisznyálva, nagy mûveltséggel és küldetéstudattal

indult. Ez volt emberi erejének, számûzetésben is halálig vívott

magyarságharcának, írásmûvészetének forrása. Földi javait elvették,

a hazáját is. Erdély földjére nem léphetett, mégis mindig itthon volt.

Hazahozta sok ezer oldalnyi regénye, meséje, verse.

MESE A KÉK HEGYEKRÕLMESE A KÉK HEGYEKRÕL

22

– Van belõlük több is? – ütõdött meg az õz-bak.

– Minden hegy kék – ásított a macska.– Tévedsz – rázta meg fejét az õzbak – ame-

lyiken én lakom, az nyáron zöld, télen fehér!Az õzbak meglelte a gázlót, és átkelt a fo-

lyón. Néhány napra rá a hegyek lábánál volt.Felnézett rájuk, és a szíve boldogan vert.

– Itt vagyok hát végre! Lent zöld volt a hegy, nem kék. Éppen olyan

zöld, mint odahaza. Bükkfák voltak rajta éstisztások. De fönt kék volt igazán!

Elindult hát fölfelé.A tisztáson fû nõtt, rendes fû. Elvétve akadt

lóhere is közte. Nem baj, gondolta magában,ha nem is tiszta lóhere az egész, ahogy anyánkmondta. Fontos, hogy nincs tél, és nincs vesze-delem.

Szépek voltak az erdõk, és a tisztások is szé-pek. A forrásoknak jó vizük volt. Kiválasztotthát egy szép helyet magának, és ott megtelepe-dett.

– Jól kipihenem magam – határozta el –, az-tán visszamegyek, és elhozom õt. És minden-kit, aki jönni akar!

Boldog volt. Szeretett volna belekiabálni a vi-lágba: megleltem az utat a kék hegyekhez!Nincs többé éhezés, fázás, veszedelem!

Evett, ivott, pihent. Gyönyörködött a betelje-

sült álomban. Egy este aztán elhatározta:– Holnap elindulok vissza.Azon az estén hûvös szél indult. Éjfél körül

megeredt az esõ. Reggel is esett.– Megvárom, míg kitisztul – gondolta.Várt. Az esõ esett. Nyirkos ködrongyok fi-

tyegtek a fákon. Szürke volt az ég, szürke volta föld. Barátságtalan szél süvített az erdõn. Afiatal õzbak elszomorodott kissé.

– Úgy látszik, itt is van esõ. Nem baj – vigasz-talta magát –, de nincsen tél, és nincs veszede-lem. Ez a fontos.

Néhány napig esett, aztán egy éjszaka meg-fordult a szél. Csípõsen fütyölt a fák tetején, ésaz égen megjelentek a csillagok.

– Napsütés lesz megint! – örvendezett a fia-tal õzbak. – Reggel megmelegszem, és indulok!

Hajnalra valóban kisütött a nap. De mikor ki-lépett a tisztásra, a fû fehér volt, és furcsán re-csegett. Döbbenve hajolt le, és megszagolta.

– Dér... – suttogta – dér!Hirtelen tompa ütés érte a lábát, és a fûbe

csattant egy puskalövés. Egyetlen ugrással asûrûben volt, és rohant fölfelé. Háta mögöttéles hangon csaholt egy kutya. Messze bent,az erdõ sûrûjében megállt. A lába vérzett. Élesfájdalom szaggatta a sebet. Lassan, bicegve le-ment a patakhoz, belegázolt a vízbe, és sokáig,

23

24

sokáig állt ott. Mélységes csönd ültaz erdõn. Bevánszorgott a sûrûszedresbe. Napokig feküdt ottmozdulatlanul.

Mire begyógyult a seb, már hó-szaga volt a szélnek. Kopasz gallya-kat zörgettek a fák. A hegyek tete-jét hasukkal súrolták a lompos fel-hõk.

Lassan megindult lefele. Mire asûrûbõl kiért, szállingózni kezdetta hó. A szálasban lihegve rohant elmellette egy idegen õz.

– Fuss! Menekülj! – kiáltott odarémült lihegéssel. – A túlsó patak-ban farkasok járnak!

Egy jó darabig együtt futottak,aztán egy gerincen az idegen õzmegállt:

– Nem láttalak még erre. Hovavaló vagy?

– Messzire – felelte a fiatal õzbaklihegve.

Szeme keresve nézett a távolba,és lám, völgyek és dombok szürke hullámaintúl meglátta az otthoni hegyek halvány körvo-nalait.

– Onnan jöttem – mondta, és orrával amesszi hegyek felé bökött.

– A kék hegyekbõl? – döbbent rá az idegen õz.Megütõdve hallotta a kérdést, és ahogy újra

odanézett, valóban kékek voltak a hegyek ottmessze. Az otthoni hegyek. Kékek.

– Onnan – bólintott elszorult szívvel.– Az nem lehet – rázta meg a fejét határozot-

tan a másik –, ott nincsenek õzek. Valamikor azõseink jöttek onnan. Ott nincs farkas, és nincsróka. Nincsenek kutyák, és nincsenek gonoszemberek. Csupa lóhere terem a réteken, és so-ha nincs tél. Azért kékek azok a hegyek. Ha-zudsz, ha azt mondod, hogy onnan jöttél.

Azzal megvetõleg elfordult tõle, és elment.Vissza se nézett.

A fiatal bak bámult, bámult döbbenve a távol-ba ködlõ kék hegyek felé. És egyszerre valamimérhetetlen nagy vágy fogta el a régi irtásután, az ismerõs szálasok, meghitt tisztások,védelmezõ sûrûségek után. A patak után,melynek fodros tükrében elõször nézegettenövekvõ agancsát, a sûrû lombú kis fenyõ

után, melynek védelmében meg-húzódni jó volt...

És lassan, bicegve, lehajtott fej-jel elindult... a kék hegyek felé.

A hó akkor még sûrûbben hul-lott. Mire az erdõ aljára ért, már fe-hér takaró födte a mezõket is, mígszeme ellátott. A puha, fehér hó-pelyhek percek alatt elfödték anyomát, mintha arra se járt volnasoha.

Fagyos tél volt, mire hazaért.Éhes õzek kaparták fázva a havat.

Bicegve, lassan haladt az irtásonfölfelé. Borzolt volt és sovány. Akis õzsuta messzirõl meglátta, ésörömtõl csillogó szemmel rohantelébe:

– Hát megtaláltad? Hát igazánvisszajöttél értem? Ugye indulunkmáris! Olyan rossz itt! Hideg van,és nincs mit enni! Ugye elviszelinnen az örök napsütésbe, lóherésrétekre?

Az õzbak megállt. Visszanézett a messzi kékhegyekre, és lehajtotta a fejét.

– Anyánknak igaza volt – mondta halkan –,nem lehet odamenni.

Így volt. És havazott.

MIHÁLYI-MOLNÁRLÁSZLÓ

SSZZÜÜLLÕÕSSZZÜÜLLÕÕ----

FFÖÖLLDDFFÖÖLLDD

Hova jára madár,

hova tér, hova száll?Melegebb nyarakon,

hidegebb telekenmiféle hatalom,

micsoda szerelemûzi át havason,

röptetõ szeleken?Hova jár,hova tér,

amíg él, hova ér?Ahová hazavár –

a madárhazaszáll.

UNIPAN HELGA rajzai

25

SSzzaarrvvaaiikk kkéékk eeggeett kkuusszzáállnnaakk

A szarvast a szkíta ötvösmunkák, a Hunor-Magor le-genda, sok mese, vers, festmény és szobor örökítimeg. Készítsétek el ti is azt, amelyik a legjobban tetszik– és amelyikhez van anyagotok.

A szalma vagy gyékénybogozását a törzsnél kezd-jétek. Az agancsot különszálakból fonjátok.

Itt merített papírra ragasz-tották a kenderkóc-szarvast, aszárított füvet. De itatós vagyszalvéta is lehet a háttér.

A gesztenyéket fogpiszkálótartja össze. Az ágacskákhelyét szeggel fúrjátok ki.

A cseréprénszarvasokfeje, agancsa karton, lábabõrfûzõ és fagolyó.

Az erdõ tele van ág- és gyökérszoborral,csak észre kell vennünk. Ennek a szarvas-nak csak a lába, a farka hiányzott.

László Helga rajza,Zabola

Nagy Helén rajza,Marosvásárhely

�

�

26

Irkafirka

Itt a hó, ott a hó,Mindenhol nagy a hó.Gyermekek játszanak,Vidáman csúszkálnak.Nagyon sokat szánkóznak,Hógolyóval csatáznak,Nagy hóban mászkálnak,Õk sose fáznak!

Nagy Dalma, Kovászna

Egyszer egy nyulacska az erdõben meglátott egyjégcsapot. Összebarátkoztak. Egyszer csak nagypuffanást hallottak. A nyulacska lábát eltalálta egygolyó. A vadász szerencsére elment mellette. Na-gyon fájt a nyuszi lába. A nap megsajnálta, és megol-vasztotta a jégcsapot, ez a kellemes, hideg víz levet-te a fájdalmat a lábáról.

Azóta mindig szeretettel gondol barátjára anyuszi, ha jégcsapot lát.

Tekeres Barbara Zsanett, Parajd

A téli égen csillognak a csillagok,Fütyülnek a rozmárok,S jönnek a gyerekekAz égi útfényen.A jó meleg szobábanMeleg teát iszogatvaMegjön az álom angyala,S jó éjt kíván Klára, Sára.

Lõrincz Beáta, Jákótelke

Lehullott a hó,A vastag, fehér takaró,Fát beborító, mezõt takaró,Erdõket elrejtõ fehér fátyol,A sötétben loholó,Mint egy fehér ló,Úgy suhan erdõn át.Õz, szarvas megremeg,Mert a tél nem kegyelmezSenkinek.

Kósa Tamás, Nagyvárad

Egy félreesõ kis fa-luban volt két gyerek,nagyon várták a telet.Egyszer a kívánságukbeteljesedett: lehullotta hó. A két gyerek rög-tön kezdte gyúrni a hó-gomolyát. Egyre na-gyobb lett. Közös erõ-vel elkészült a hóember.

Minden nap megnézték, így köszöntötték: – Hóember a barátom, ráadom a kabátom!Egy napon melegebben sütött a nap, a hóember szomorú lett.

Kiesett az orra, a keze, lassacskán elolvadt, nem maradt belõle sem-mi, csak egy nagy tócsa. Petõ Rudolf, Magyarhermány

Gál Katalin Boglárka, Gyergyószentmiklós

Moldován Zsuzsa,Marosvásárhely

Farkas Vivien,Szatmárnémeti

Márton Brigitta, Csíkszereda

Kádár Roxana Cristina, Ágya

27

JANUÁR

Eljött a tél, a hoki szelleme él.Itt a mérkõzés ideje.Tombol a lelátó, szurkol a közönség.Bucsin kupa lesz itt, éles a mérkõzés,Ki lesz a gólkirály, ezt eldönti a bíró.Hajrá, fiúk, így tovább!Remete már messze jár,Itthagyták a szép kupát.Hajrá, fiúk, így tovább!

Ilyés Tamás, Gyergyóalfalu

A tavasz azért szép,mert virágos a rét.A nyárban az a jó,hogy itt a vakáció.Õsszel alma, körte,barack hull a földre.De a tél csak akkor jó,hogyha minden csupa hó!Ianoº Abigél, Szatmárnémeti

Játszadozó hópihékKörbevesznek mindenkit.Ezüst szárnyukLibben a szélben.Elszállnak õk is az égben.

Tamás-Szóra Imelda, Gyergyószentmiklós

Hull a hó, jaj, de jó!Kelj fel hamar, hétalvó!Gyere ki hógolyózni,Hóembert építeni.Eljött az este, sötét van,Késõre jár, irány haza.Varga Gábor Attila, Méra

Csúszik már a kicsi szán,Lecsúszunk a havon ám.Milyen jó a téli napon,Anyu, apu várnak otthon.Sipos Ferdinánd, Csernáton

Egy rideg, téli napon született egy kis hópe-hely. Libegett a levegõben, táncot járt, majdegy madárkára hullott. Az persze meg semérezte, hogy egy pici utassal lepte meg az ég.Végigrepítette a kerten, végül lehullt a földre.Kijöttek a gyerekek hóembert építeni. A hópe-hely a hóember fejére került. Onnan belátta azegész udvart. Nagyon jól érezte magát.

Aztán egy reggel elkezdett meleg lenni. Végül a kis hópe-helybõl csak egy csepp víz maradt. Dénes Anna, Barót

Vágjátok ki, és

ragasszátok

nevetek mellé a

gyûjtõlapra.

Egy januári napon, hideg, hó-fúvásos délután vergõdik a hóbanegy kis galambocska. Arra ballagróka koma, megkérdezi: „Segít-hetnék?” „Persze, igen, végy ki in-nét!” Róka koma ki is vette, galam-bocska megköszönte.

Laczkó Renáta, Gyergyószentmiklós

�

Irkafirka

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATIképszerkesztõ. Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 400446 Cluj, Str. L. Rebreanu, nr. 58./28.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.roHonlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: ContIBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI:210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,9 lej

Címlap:KószabószaKanadában

Szász Dorottya,Gyergyószentmiklós

Román Johanna,Hosszúmezõ

Nagy Krisztián,Nagyvárad

�

�

Imre Márta Izabella,Nyárádszentbenedek

Sájter Bernadett, Szilágysomlyó

Németi Boglárka Tímea, Zilah

Bodó Bernadett, Gyergyószentmiklós

Nagy Kinga, Szászrégen

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSmmiinnddeenn hhóónnaapp lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll

MESÉLJ A KISKORODRÓL!Irkafirka pályázatunk beküldésihatáridejét meghosszabbítottuk!

Március 1-ig várjuk kiskorotokrólszóló rajzotokat, írásotokat.

A legjobb rajzokat a Hobby-Mûvészfestékkel, rajzeszközökkel jutalmaz-

za! Rajzold le, meséld el: milyen kisgyerek voltál.