-
Szilágyi Gábor
A N A BESLIC SZOBRÁSZMŰVÉSZ G Y Ű J T E M É N Y E S KIÁLLÍTÁSA
ÉS M O N O G R Á F I Á J A
A szabadkai Városi Múzeum képtárában 1983. április 26-án ny í l
t meg Ana Beslic gyűjteményes kiállítása, amelyen a művész és a dr.
K a tar ina Ambrozic belgrádi műtörténész ált.-.l kiválasztot t 53
szobrászati alkotást te t t jk közszemlére. Az 1954-ben készül:
bronz Torzé a legrégibb alkotás és az 1983-han készült Szétpat tant
termés, ez a különös fényű gránitszobor a legújabb szobor ezen a
kiállításon. A kiállí tás megrendezése alkalmából a Múzeum kiadói
tanácsa k inyomta t ta Ana Beülic monográfiáját, amelyet Ka ta r
ina Ambrozié írt . A 204 oldalas monográfia szövegét szerbhorvát és
magya r nyelven 500, szorbhorvát és angol nyelven pedig 300
példányban nyomta t t ák ki a szabadkai Birografika N y o m dában.
A monográfia 102 ny i lván ta r to t t mű adatá t , 57 fehér-fekete
és 5 színes reprodukciót , valamint 124 bibliográfiai egységet ölel
fel.
Katar ina Ambrozic a szobrászművésztől k r p o t t ada tok és
időrend alapján, a megjelent kr i t ikák figyelembe/ételével,
tárgyilagos esztétikai értékeléssel és kellő szakértelemmel mutat
ja be Ana Beslic művészi életútját és alkotó tevékenységét. A szer:
ő n a ; y szaktudással elemzi a szobrász művészi fejlődésének négy
periódusát, az iskolaéveket, az asszociációs forma időszakát
(1954—1962), az átmeneti periódus (1962—1966) és a legújabb, a
szféra-korszakot. Az utolsót pedig három szakaszra osztva,
szoborcsoportok szerint (Színes gömb, Por t ré és Korong)
tárgyalja.
A N a d e z d a Petrovic monográfia szer ője, ismert kri t ikái
és írásai mellett ezzel a monográf iával is arról tesz bizonyságot,
hogy kiváló szakértője a modern művészeteknek és kellő
tárgyilagossággal tudja elemezni, értékelni a kortársművészet
képviselőjét. Szabadka a gyűjteményes kiállítás megrendezésével és
a monográfia megjelentetésével elsősorban az a lkotómunka, a
művészet és a tudomány nvegbec ülé ének adózik, de ugyanakkor
kulturális értékeink és eseményeink, va lamint művészetünk
gazdagítása is ez a rendezvény.
-
A S Z O B R Á S Z N Ö É L E T Ú T J A ÉS M Ű V É S Z I T E V É K
E N Y S É G E
Ana Beslic 1912. március 16-án született Baj.mok.on. Gyermekkorá
t három leánytestvérével együtt a Bajmok melletti Sári pusztán
töltötte. A középiskolát Zágrábban, Grazban és Bécsben végezte.
1937-ben Belgrádba ment férjhez, s 1939-ben itt i ra tkozot t be a
Képzőművészeti Iskola
o
-
•
• •
-
•
•
- :
• • Sák*"*,'.';.;^
Torzó, 1954.
http://Baj.mok.on
-
szobrászati tagozatára , ahol felsőoktatási szinten folyt a
mesterségbeli tudás elsajátítása. 1942-ben a lebombázott Belgrádból
sári pusztai tanyájukra, majd 1945-ben ismét Belgrádba tér vissza,
ahol az újonnan alakult Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán
folytatja tanulmányai t . Torna Rosandic, Sreten Stojanovic és Rade
ta Stankovic kiváló szobrászok a tanítómesterei . Miután diplomáit
az akadémián és befejezte postgraduális tanulmányai t , 1950-ben
felvették Rosandic Mesterműhelyébe munkatársnak. I t t Ante
Grzetic, Olga Jancic, Sava Sandic, Jovan Sol-datovic, Ra tomir
Stojadinovic és később Milica Ribnikar szobrászokkal dolgozott
együtt . A Mesterműhely jelentős szerepet ' játszik ennek a
szobrásznemzedéknek a kifejlődésében. Először is Ro .and ic
egyénisége, műveinek hatása, va lamint a mesteri ú tmuta ások,
másodszor pedig a kompozíciók közvetlen elkészítésében való
részvétel termékenyítőleg hato t tak a mesterségbeli tudás
továbbfejlesztésére és az egyéni kifejezési formák felkutatására.
Ez -u tóbb iaka t főleg az segítette, hogy a Mester-műhely
munkatársa i többször vol tak hazai és külföldi tanulmányúton —
1952-ben Párizsban, Rodin , Maillot , Despieau és Brancusi
szobrainak átélésével egyidőben ismerkednek meg az avantgárdé
szobrászattal . A rp , Lipschirz, Gabo és Pevsner szobrai nagy
hatást gyakorolnak a Mesterműhely tagjaira.
A n a Beslicet A r p és Brancusi szobrá:z ilága kápráz ta t ja
el. 1954-ben a Velencei Biennálé megtekintésekor ismét láthatja
Jean Arp művei t , de felfigyelt Alberto Viani szobraira is.
1955-ben megismerkedik Henry Moore szobrászatával, de magával a
művésszel is, mikor a világhírű szobrász Belgrádban jár ot tani
kiáll í tásával kapcsolatban.
A Mesterműhely munkatársa iva l együtt egy új korszakot jelöl
képzőművészetünkben; a modernizálódási folyamat egyik tényezőjévé
válik, amit az 1954-ben rendezett tár la t is bizonyít . A
felszabadulás után ez volt az első jelentős kollektív szobrászati
kiállítás Szerbiában. Ezen a k i állításon Ana Beslic nyolc
alkotását muta t ja be, amelyek stílusbeli sokféleségük ellenére, a
stilizálástól a teljes redukcióig egy egységes fejlődési
folyamatról tanúskodnak. Bronz Torzója — amely 1953-ban készült és
az A r p koncepciója alapján értelmezett tömeg szeli .mében model
lák — egyike a modern szerb szobrászati alkotások első
kiválóságainak. Ez t a szobrát a Vajdasági Képzőművészeti Tá r l a
t és az Alexandriai Biennálé is bemutatja 1955-ben. Ana BeSlic első
absztrakt alkotása az 1954-ben készült Csont I . elnevezésű
szobor.
A Mesterműhelyben Ana Beslic sokat dolgozik a Rosandic mester á
l tal tervezett szabadkai emlékmű megoldásán - , amelyet a város a
fasizmus áldozatainak emlékére készített . 1955-ben feloszlik a
Mesterműhelybe t ö mörült csoport és Ana BeSSlic 1957-től saját
műtermiben dolgozik. M u n kásságának színhelye most m á r főként
Belgrád, de azért ál landóan tar t ja a kapcsolatot szabadkai
környezetével és t a r tományunk művészetével is.
1951-ben a palicsi N y á r i Színpad felállítja a szobrásznő
Thál ia szobrát. Ebben az esztendőben vesz részt először a szerb
képzőművészek belgrádi és a jugoszláv képzőművészet ljubljanai
kiáll í tásán. 1954-ben Sza-
-
badkán Bosán Györggyel rendeznek kiállí tást . A tá r la ton t
izenhárom, különböző anyagú és felfogású szobrot m u t a t be. A
Munkás szobra 1948-ból gipsz-, a Leányfej 1949-ből bronz-, a Fej
1951-ből fa-, a N ő i to rzó 1954-ből pedig kőszobor. Kiállítja
Ivan Iványi fejszobrát is, amely a Városi Múzeum számára készült. A
Városi Könyv tá r részére pedig elkészíti Misko Prcic, Mijo Mandic
és Aksehtija Maródié festő fejszobrát.
Anyaság, 1956.
-
1955-ben elkészült első önálló emlékműve, amely egy anyát
ábrázol gyermekével. Ez t a monumentális kompozíciót Szabadkának
készíti; a szobrot az elesett harcosok és a fasiszta t e r ro r á
ldozata inak az emlékére, Sándorban leplezik le. Ezen a monumentál
is bronz emlékművön, függetlenül a realista ábrázolástól és az
expresszionista stílusjegyektől, m á r felfedezhetjük Ana Beslic
szobrászati énjét. A szobor tömegének kialakí tása későbbi szobrain
is hasonlóságot m u t a t a sándori emlékművel. A monumentális és a
plasztika megfogalmazása az, ami sajátos. 1955-tel le is zárul
művészi tevékenységének első szakasza, a tanulás és
tapasztalatszerzés, a mesterségbeli tudás elsajátításának ideje. A
kollektív munká lko dást és az alkotások közös elbírálását az
egyéni m u n k a és a felelősségteljes önbírálat korszaka követi .
Eddigi munkássága arról tanúskodik, hogy a kísérletezés útján halad
és a modern művészet elvei alapján a belső érzésvilág és a külső
tapasz ta la t egyensúlyba hozására törekszik, hogy a dinamikus
forma és a tárgy térhatása érdekli . Magáénak vallja A r p
szobrászati felfogását, vonzza Moore vitalitása és Viani derűre és
egységre való törekvése. Ana Beslic ekkor még nem meri hangozta tni
, hogy ő is felsorakozik a modernek mögé, ám érzi, hogy helye és
szerepe igenis ot t van .
1956-ban készíti el Anyaság elnevezéssel azt a z alkotását,
amely m o dern szobrászatunk szinte első, érzelmi tömörséggel
készült műve. Ez t a szobrát többször is 'kiállítja — a Rijekai
Szalonban, a Modern Jugoszláv Művészet dubrovniki , párizsi, római
és velencei kiállí tásán és Szabadkán 1963-ban az önálló, majd
mostani gyűjteményes kiállí tásán is.
Szárnyak elnevezésű három méter magas szobra 1957-ben készül el,
amelyet a Prostor 8 elnevezésű csoport tasmajdani kiállításán m u t
a t be, majd később, műkőből elkészítve a palicsi pa rkba helyezik.
Ez a szobor tanúsítja legjobban, hogy Ana Beslic a dekorat ív i
rányvonal egyik követőjévé válik. A Prostor 8 elnevezésű
szobrászcsoport (Nyolc művész a térszobrászatért) tagjai: Ana
Beslic, Olga Janéié, az asszociálásban r o kon műteremszomszécl,
Jovan Soldatovió újvidéki szobrász és mester-műhelyi kolléga,
Janóié és Ra tomir Stojanovié, Jovan Kratohvi l , Misa Popovic és
Aleksandar Zar in vol tak. Ez a csoport azt tűzi k i céljául, hogy
rendszeres szabadtéri kiáll í tásokkal bizonyítja, hogy a
lakótömböknek, p a r k o k n a k és tereknek a szobor
nélkülözhetetlen téreleme és elvárják, hogy a városokat rendező
szakemberek e célból a kiállí tásokról v á lasszák ki a
legmegfelelőbb szobrokat. A csoport néhány kiállítás megtartása u
tán feloszlik, d e Ana Bellié számára igen jelentős volt a
létezése, mer t a csoport térkiállí tásaira asszociációs megoldású
szobrokat készít és ezzel új szakasz kezdődik szobrászatában. A
több részre tagolt kompozíciókon a szobor körül i térfelületek és a
szobor üregei is szerves részei az egész kompozíciónak. Ezek a
szobrok közül a Gyökér elnevezésű alkotását lehet kiemelni, mivel
ez szinte útjelzője lesz egy négyesztendős periódusának, amelyben
Ana Beslic főleg a természet felé fordul és onnan merí t ihletet
munkájához.
Ekkor készíti a M a d a r a k kompozícióját , amely 1957-ben a
palicsi pa rk szökőkűtjára kerül. Ebben az éviben részt vesz a
kragujevaci Su-
-
manica Emlékpark pályázatán és elkészíti a szert) absztrakt
emlékmű egyik jeles megoldását. Sajnos, nem kerül kivitelezésre, de
a megoldásért megkapja a I I , díjat. Ezután 1958-ban Mlhailo
Mitrovic belgrádi műépítésszel részt vesz a Jajinci
emlékműpályázaton, a péterváradi parkban pedig elhelyezik a
Kompozíció elnevezésű szobrát. Az Indulás elnevezésű bronzszobrát ,
melyet 1958-ban készít, bemutatja belgrádi és ljubljanai önálló
kiállításain, valamint a Jugoszláv Művészet Kiállí tásán, Chateau
d' Antibesben, majd az 1963-as szabadkai önálló kiállításáról jut a
Szocialista Szövetség szabadkai elnökségének a tulajdonába.
Ennek a fejlődési szakasznak az összegezését Ana Beslic
1959-ben, a belgrádi Művészeti Pavi lonban megrendezett I I .
önálló kiállításán mutatja be. A kiállításon hét emlékműtervezet ,
há rom térkompozíció, három Mozgás elnevezésű szobor, öt fémbe
öntöt t kép, gyökér megoldások és egyéb szobrok, összesen 27
alkotása srerepel. Ezek a művei gipszből, kőből és bronzból készült
szerves asrzooiádók plasztikai megoldásai „egy absztrakt fejlődési
folyamat h í rnökei" — ahogyan K. Ambro-zic jellemzi Ana Beslic
kiállítását.
1959-ben készül el az összefont a lakzatok, 140 cm magas
műkőszobra, melyet 1961-ben kiállít a M'jd?rn Szobor I I .
Nemzetközi Kiáll í tásán a párizsi Rodin-múzeumban, 1962 ben a
fugoszláv Képzőművészet római kiállí tásán, 1963-ban pedig
szabadkai önálló t á r la tán is. Így kerül városunk tulajdonába, a
községi képviselő-testület épülete elé.
1961-ben a Széthulló a lakzatok sorozatát készíti el bronzból,
műkőből, és gipszből, melyeket a Jugoszláv T r b n n á l é , a
zombori Képzőművészeti Ősz kiállításán muta t be, majd ezekkel
szerepel a Belgrádi Művészek kairói kiállí tásán, a belgrádi
Október i Szalon tá r la tán és kiállít közülük többet a szabadkai
önálló kiállításán is. összesen 13 szobra tar tozik ebbe a
csoportba. Még ebben az évben meghívást kap Szlovénia rangos
nemzetközi szobrász szimpozionjára, a Fo rma Vivára és ott szecsai
k ő ből készíti el N ő szobrát. Az 1962-ben készült Csoport
műkőszöbrát ( 9 0 X 8 0 cm) kiválasztják a Huszonöt Jugoszláv
Művész velencei kiál l í tására. Ezt a szobrát bemutatja az Október
i Szalonban és szabadkai önálló kiállí tásán. Egy példánya egy
belgrádi egészségház elé, egy pedig a szabadkai gyermekgondozó
parkjába kerül. Ez a bimorf megoldású szobor a háború utáni idők
szobrászata és építészete szintézisének egyik eminens példánya. Ana
Beslic asszociációs formáival „megtalál ta az u ta t az absztrakt
stílusú megformáláshoz" és ezt az 1963-ban, Szabadkán megrendezett
IV. önálló kiállí tása is bizonyítja, s egyben le is zárja
művészeti fejlődésének ezen szakaszát. Kétségtelenül érezzük a
művésznő kötődését a vi lágáramlatokhoz, de t ranszponálásai
teljesen sajátosak. Ez lehet ennek a fázisnak a tömör
jellemzése.
1962-ben Ana Beslic Franciaországban tar tózkodik. Az
Atlanti-óceán part ján, egy erdőszélen fedezte fel a gyökerek
varázslatos fonódását és 1963-tól 1966-ig a gyökér-témák teljesen
kitölt ik szobrászatát, melynek egyedi példányai t a belgrádi Kul
túrközpont Galériája muta t ja be V. önálló kiáll í tásán. Az 1961
és 1963 közöt t megalkotot t Széthulló alakzatok
-
és a Gyökerek is A n a Bellié átmeneti korszakába ta r toznak .
Ennek a periódusnak Richelieu és Giacometti nyelvezete afféle
letisztulást jelent Belliének. Sőt, úgy érezte, hogy a gyökerek egy
részét meg is kell semmisítenie. Meg akar szabadulni az
expresszionista i rányzat tó l .
1963-ban, a Forma Viva résztvevőjeként a Képzőművészeti
Találkozó palicsi, országos szemléjén állít ki. Egy új jellegű
képzőművészeti man i -fesztációra kerül sor — a jugoszláv
művésztelepek és szimpozionok országos kiáll í tására. Valószínű,
hogy a por toroz! Forma Viva, majd később az arangyelovaci Beli
Vencac és a labini Mediterrán Szobrászati Szimpozion is
megtermékenyítőleg ha tnak Ana Beslió szobrászatára. Ezeken a
nemzetközi szobrász-szimpozionokon a résztvevők monumentális
szobrokat készítenek kőből vagy márványból , teljesen szabad és
kötetlen hozzáállással. A csoportos munka folyamán létesülő emberi
és szakmai kapcsolat, a tapasztalat és a mesterségbeli fogások
cseréje, az anyag közvetlen megmunkálása a helyszínen, mindez nagy
hatással van a művészek munkájára és további fejlődésére. Ana
Bellié dolgozott a kis-hegyesi Dé -vics Imre Kerámia Művésztelepen
is, mivel érdeklődése a kerámiára is kiterjed. Műveivel szerepel is
az 1968-ban megrendezett I . Országos Kerámia Triennálén
(Szabadka).
1964-ben szobraival részt vesz a I I . Jugoszláv Művészet
Triennáléján, a Szerbiai Képzőművészek Egyesületének (ULUS)
belgrádi kiállításán, a Belgrádi Szobrászat 20. Esztendejének
Jubileumi tár la tán , a szabadkai Képzőművészeti Találkozó I I I .
Országos Művésztelepi Kiállí tásán, a belgrádi Október i Szalon és
a zombori Képzőművészeti ő s z kiállításán, így ez az év is egy
intenzív kiállítási tevékenységben telik el. 1965-ben a dachaui
emlékmű részére fém-zománc faliképet készít Glid N á n d o r ,
szintén szabadkai származású szobrászművész szoborkompozíciója
mellé. Kalapá l t rézből és színes üvegből a kragujevaci szálloda
részére is pannót készít. Munkáival részt vesz a Modern Jugoszláv
Művészet budapesti, va lamint az U L U S ljubljanai t á r la tán .
Még ebben az évben az újvidéki Sterija Já tékok részére elkészíti a
színházi szemle trófea szobrocskáját.
D Ö N T Ő F O R D U L A T M Ű V É S Z I A L K O T Ó M U N K Á J
Á B A N
A sokirányú kísérletezés, a kimerí tő kuta tás és próbálkozás
különböző anyagokkal és plasztikai megoldásokkal , a szobrászati
mondaniva ló leegyszerűsítése vagy felfokozása a valószerűtől
egészen az elvontig, a szintézis á l landó keresése, a
kisplasztikái örömök vagy a monumental i tás lenyűgöző hatásának
megvalósítása, az eredetiség és sajátosság, a művészi én, a belliéi
megfogalmazás kicsiszolása — mind-mind nagy m u n k á t és
energiát, ki tar tást és újabb nekilendülést igényelt. Ana Bellié
ki tar t , mert a tehetség nemcsak sejti, de látja is, hogy sikerül
megvalósítani azt a szintézist, mely a szférákba vezet!
-
Szféra. Így nevezik el Ka ta r ina Ambrozictyal művészetének
negyedik periódusát, amelynek kezdete 1966. Valójában ez a periódus
háromféle szoboralakzatot ölel fel, a színes gömböket, a por t
rékat és a korongokat . Ezen szobrok közös vonása, hogy a forma,
„öntörvényességgel rendelkezik". A szférák kifejlődését egy új
anyagismeret is elősegíti. Ez az új anyag a poliészter,
tulajdonképpen műanyag, a modern technológia terméke, melyet
világszerte a lkalmaznak a szobrászok, s számos kísérletezéssel új
plasztikai hatásokat hoznak létre. Ana Bellié az 1967-ben egyhavi
ösztöndíjjal, a német Bayer-cég gyárában elsajátítja a poliészter
felhasználási technológiáját. Ezzel az új szobrászati anyaggal Ana
Beslic megvalósítja tökéletesen sima felületeit és fokozni tudja
szobrai színének expresszivitását. Ana Beslic szobrain a szín a
belső energiát fokozza. Az energia pedig minden művészi tevékenység
egyik fő indítéka. Az anyag
Nyitott forma II, 1967.
-
ugyanis mindig sugall energiát és így az anyag m a g a vál ik az
alkotás inspirációjává, vagy csak közrejátszik a plasztikai
megfogalmazásoknál.
Barbara Hepwor t , vagy nálunk Ivan Kozaric , a labini Josip
Diminic és még sokan mások, éppen úgy, m i n t Ana Bellié, rá tap
in tanak a poliészter által nyújtot t modulációkra. A műanyagok
egész sora kerül a műter mekbe. 1966-ban kezdi Ana Bellié készkeni
a N y i t o t t forma sorozat színes gipszszobrait és 1967-ben a I
X . N y i t o t t forma m á r poliészterből készül.
Színes gömbjeit 1967-
-
zatát , amelyek közül a I I . Vál tozatot Coven t ryben is
kiállítja a Jugoszláv Művészek Kiáll í tásán. Ebben az évben
szerepel műveivel a szabadkai művészet jubiláris t á r la tán is,
amely az 1945—1970 közöt t a lkotot t művek közül kiválasztot t a
lkotásoknak a gyűjteményes kiállítása.
1971-ben részt vesz alkotásaival a poreci nemzetközi annalesen
és a Modern Szerb Művészet ljubljanai kiál l í tásán.
Szülőfalujának ebben az
Szobor 1A, 1972.
618
-
évben készíti el a Bajmok főterén álló emlékművet , melyet a
fasizmus áldozatai emlékének szentelnek. 1972-ben P a n t a Mija
Ilovic mellszobrát készíti el Ti tovo Uzicének. Ebben az évben
színes fiberüvegből készít szoborsorozatot, amelyek közül egy az
újbelgrádi Barátság park dísze.
1973-ban a belgrádi Modern Művészet Múzeuma megrendezi
nagyszabású I X . önálló kiállítását, amelynek az Alakza tok és
színek gyűjtőnevet adja. A N y i t o t t forma és Kétszínű szobor
sorozat legérettebb alkotásai mellett a Szobor sorozat és a b a t
dombormű teszi komplet té ezt a nagyszerű tá r la to t . A
kiállítás az eltelt hét év útkeresésének az eredményeit mutatja.
Rövid jellemzéssel a szobrászati effektusok így összegezhetők: a
formák öblössége, a szétfeslés és hasítás erupt ív hatása, a színes
ós sima felület burka alat t feszülő energia kifejezése, a
szférikus megoldás az, ami sajátos.
Ennek az évnek az őszén, a belgrádi Október i Szalon X I . t á r
la tán a Kétszínű szobor 2A elnyerte a Szalon szobrászati díját. Ez
a szobra az .'magináció egy remeke és vele, mintegy ponto t tesz
egyes krit ikusok kétkedésének a végére. A belgrádi önálló
kiállítás anyagából készül el a X . kiállítás Bajmokon, amelyet a
szintén bajmoki Benes Józseffel együtt rendeznek meg. Ebben az
évben még részt vet t Szabadkán a Harcosok Sorakozója
Emlékműpályázaton. Az első díjat kapot t , szintén szabadkai
származású O t t ó Logo mellett ha rmadik dí ja t nyert . Tavankú
ton ellenben ő készíti el Marója Gubec emlékművét. Kiáll í t a
muraszombati I. Kisplasztikái Biennálén és az U L U S 'belgrádi
kiállításán.
1974-ben részt vesz alkotásaival a Vajdasági Művésztelepek
jubileumi Kiáll í tásán, melyet a szabadkai Képzőművészeti Talá
lkozó szervez. A művésznő gyakran jár tanulmányút ra . Ebben az
évben egy nyugat-németországi úton gyarapí to t ta tudását és
ismereteit. 1975-ben részt vesz a labini Dubraván megrendezett
Nemzetközi Mediterrán Szobrász Szim-pozionon, melyet Josip Diminic
vezet. Ana Bellié egy két és fél méter magas mészkőszobrot készít
el. A Szétrepedt termés impozánsan illeszkedik a hegykoszorúk
övezte mezőbe. Por torozi Nő i figura szobra után Belliének ez m á
r a második monumentális kőszobra Isztr iában. Év közben elkészül
Aleksa Santic mellszobra is a hasonnevű falu számára Bácskában.
Ismételten részt vesz az Október i Sza'lon tá r la tán , a tuzlai I
I I . Országos Portrékiá'llításon, valamint a muraszombati I I .
Kisplasztikái Biennálén. A következő esztendő külföldi kiállítással
gazdagítja Ana Bellié szereplését; részt vesz a belgrádi
képzőművészek Kairóban rendezett tár la tán .
1977-ben Ana Bellié újból Isztriában van — Labinban rendezik meg
X I . önálló kiállítását, amelyen tizennégy poliészterből és színes
tűzálló üvegből készült munkát , a Kétszínű szoborsorozat pé
ldányai t és egy sor domborművet állít ki. Erről a kiállításról az
1975-ben készült Termés elnevezésű poliészter .szobra a labini
Múzeum tulajdonába kerül .
1978-ban a Szétpat tant a lakzat márványszobrát , amelyet
1976-ban készít, kiállítja a Jugoszláv Művészet budapesti és
bukarest i kiállításán. A Zombori Pedagógiai Akadémia részére
elkészíti Veljko Dugolevic mellszobrát, megalkotja Branko Copic
neves író bronzpor t ré já t és a következő
-
évben kiállítja a tuzlai országos portrékiál l í táson. Elkészül
Miroslav Krle-za író por t ré ja is két vá l toza tban . . . Tehá t
por t ré por t ré u tán készül, ami nem meglepő Ana Belliénél,
hiszen majdnem minden esztendőben sor kerül egy-két por t ré vagy
mellszobor leleplezésére, ellenben az újabb por t rék már a szféra
min tapé ldánya i , amelyeken a karaktereket a szférába tömörí t i
és plasztikai megoldásaival , belliéi mesterfogással a gömbök
közelségébe hozza portréi t . XII . önál ló kiáll í tása, a Por t
révar iációk szemléje 19 alkotást m u t a t 'be a belgrádi Kul tú
rközpon t Galériájában, az 1959-ben készült b ronz- és kőpor t ré
tó l egészen az 1979-ben megformál t Ljubinka poliészterszobráig. A
por t rék nem látot t , hanem látnoki öb-jcktivizációk. A
műknitikusok elismerően szólnak műveiről és most már végleg
meggyőződnek Ana Bellié sajátos szdbrászatának hitelességéről. Ki
kell emelnünk Zorán Márkus műkri t ikus véleményét az Umetnos t
művé szeti szakfolyóirat 67. számából, mely szerint A n a Beslic
szobrai „por t -részobrászatunk legkiválóbb alkotásai, valódi ,
konkré t , plasztikai alkotások". Művészi érdemeiért 1981-ben Ana
Bellié megkapja Belgrád O k tóberi díját. A szakértékelések
ímellett ez m á r társadalmi elismerés is. Még ebben az évben a
tuzlai portréklál l í táson és a kar lovaci akvarell biennálén is
szerepel alkotásaival .
1980-ban kiáll í t az országos jellegű színházi szemle, a
Sterijai Já tékok Színházi Portrékiál l í tásán, Belgrádban és
Szabadkán pedig érméket állít ki. Ennek az évnek a nya rán
Airandelovácon dolgozik min t a Beli Ven-cac Nemzetköz i
Szöbrászszimpozion meghívo t t művésze, és itt elkészíti vencaci
fehér márványból a Termés szobrát , amelyet a Szerb Szocialista
Köztársaság a szlovengradeci Békeparknak adományoz . 1981 folyamán
a szféra két újszülöttel gazdagodik, a belgrádi Érem- és Plaket tk
iá l l í táson bemuta to t t 1 5 X 1 5 centiméteres nagyságú
poliészter Fekete korong és a bronz Arany korong alkotásaival ,
melyeket 1981-ben a szabadkai művészek októberi ta lá lkozóján is
'bemutat.
Mivel 1982-ben 70. életévébe lépett a művésznő, s há rom
évtizedes kemény, de sikeres alkotói munká t tudo t t m á r m a g a
mögött , így időszerű volt egy mindent átfogó gyűjteményes kiállí
tás megrendezése, amelyen számba vesszük és felmérjük ennek a
sokoldalú és eredményes szobrásznak az érdemeit. A művésznő
felajánlása, hogy Szabadkán mutassa be gyűjteményes anyagá t
(1948-tól 1983-ig), és hogy egy kri t ikai ér tékeléssel, komplet t
, időrendi műtárgyl is tával és bibliográfiai ada tokka l ellátott
kéziratot bocsásson rendelkezésünkre — főként a vajdasági kul túra
és a szabadkai művészi élet, va lamint művelődéstörténet nagy
eseménye; a jugoszláv művészet dokumentálásához és az ál talános
képzőművészi ku l tú ránk fejlesztéséhez való hozzájárulás.
Szabadka ünnepélyesen fogadja Ana Bellicet és műveit ,
tisztelettel adja ki monográfiáját és a megbecsülés
kötelezettségével veszi át Ana Beslic 20 szoborból álló
ajándékát.
-
Rezime
A n a BeŠlić umetnik-vajar
Autor piše o umetndčkoj aktivnosti i stvaralaštvu Ane Bešlić
povodom ret-rospektivne izložbe njezinih delà u Galeriji Gradskog
muzeja u Subotici, koja je otvorena 26. aprila 1983. godine i
objavljene monografije, koju je sastavila i napisala dr Katarina
Ambrozić.
Građu retrospektivne izložbe odabrala je Ana Bešlić i Katarina
Ambrozić. Odabrano je 53 delà od „Torzoa" iz 1954. do „Napuklog
ploda" iz 1983; iz svih faza stvaralaštva.
Dr Katarina Ambrozić je iskazala veliku umešnost u stručnoj
analizi razvoja i kritičke valorizacije moderne skulpture i jednog
savremenika jugoslo-venske umetnosti. U stručnom i estetskom
pogledu reprezentativna Monografija Ane Bešlić iu izdanju Gradskog
muzeja Subotica, ima 204 strana, sa kata-loškim podacima 102 delà,
124 bibliografskih jedinica, 53 stranice stručne analize i
vrednovanja delà i stvaralaštva, ilustrovana je sa 57 crno-belih i
5 kolor reprodukcija. Štampana je na srpskohrvatskom i mađarskom
jeziku u 500, i na srpskohrvatskom i engleskom jeziku u 500
primeraka.
Životni put i umetničku aktivnost Ane Bešlić Silađi opisuje po
hronološkorn redu Monografije, ističući njenu konstantnu povezanost
sa zavičajem, sa likovnim životom Vojvodine i posebno Subotice.
Ana Bešlić na jugoslovenskim likovnim manifestacijama, na
likovnim susretima u Subotici učestvuje kao učesnik umetničkih
simpozijuma.
Silađi ističe značaj umetničkih kolonija i vajarskih simpozijuma
na razvoj savremene monumentalne skulpture, kao i učesnika na
razvoj skulpture u slobodnom prostoru.
Silađi dsto podvlači veliki značaj stalnog eksperimentisanja i
traganja Ane Bešlić, posebno u iznalaženju savremene materije,
materijala i forme. Kao samostalnu ličnost sa autentičnim modernim
izrazom savremene srpske skulpture, sa njezinom „Sferom", ubraja
među eminentne savremene jugoslovenske umetnosti.
Uvažavajući razvojne faze, koje je utvrdila Katarina Ambrozić,
Silađi po hronološkorn redu, navodi najznačajnija delà i umetničku
aktivnost Ane Bešlić, posebno ističući stalno postavljena delà u
prostoru — na teritoriji Subotice, Vojvodine i u drugim krajevima
naše zemlje. Silađi uverava da zaokruživanje opusa „Sfere" Ana
Bešlić potvrđuje da nastavlja na svom putu i da ide dalje.
Summary
Ana Beslic — artist-sculptor
The author writes about the artistic activity and creative work
of Ana Beslic on the occasion of the retrospective exhibition of
her works in the Galery of the Public Museum in Subotica, which has
been opened on April 26 l h , 1983 and also on the occasion of the
publication of a monograph, written by dr. Ka-tarina Ambrozic.
The material of the retrospective exhibition has been prepared
by Ana Beî-
-
U6 and Katarina. Ambrozic. Fifty three works have been dhosen
for this display, from the "Torso" of
