Szigma, XXXIX. (2008) 3-4. 139

VISSZUTAS LOGISZTIKA ¶ES TERMEL¶ESTERVEZ¶ES1

DOBOS IMREBudapesti Corvinus Egyetem

A dolgozat a visszutas logisztik¶at, az ¶ujrahasznos¶³t¶ast igyekszik beilleszteni av¶allalati termel¶estervez¶es keretei kÄoz¶e. A szÄuks¶eglettervez¶esi rendszerek (ma-terial requirements planning, MRP) c¶elja a k¶eszletek ¶es beszerzend}o anyagok,alkatr¶eszek id}oben Äutemezett gy¶art¶as¶anak ¶es beszerz¶es¶enek megtervez¶ese.A klasszikus MRP rendszereket az ut¶obbi id}oben pr¶ob¶alja a tudom¶any az¶ujrahasznos¶³t¶assal kib}ov¶³teni. Mivel ebben az esetben az ¶uj, ¶es ¶ujrafelhasz-n¶alhat¶o anyagokat kÄulÄon kell nyilv¶antartani, ez¶ert az MRP-t¶abl¶ak ¶es k¶esz-letek nÄovekednek. A rendel¶esi t¶etelnagys¶agok meghat¶aroz¶asa is nehezebb,Äosszetettebb t¶etelnagys¶aghoz vezet. A dolgozatban egy visszutas logisztikaik¶eszletmodellt ismertetÄunk, valamint annak dinamikus kiterjeszt¶es¶et, amelyalapja lehet az SAP-ba be¶ep¶³thet}o rendel¶es ¶allom¶any meghat¶aroz¶o heuriszti-k¶anak.

1 Bevezet¶es

A visszutas logisztika ¶es ¶ujrafelhaszn¶al¶as a gyakorlatban nem tekinthet}o ¶uj-szer}u jelens¶egnek, azonban a kÄulfÄoldi szakirodalom is csak a 1980-as ¶evekelej¶et}ol foglalkozik a visszutas logisztika elm¶eleti h¶atter¶evel. A hazai szak-irodalom forr¶asai pedig m¶eg enn¶el is sz}ukÄosebbek. Az angol elnevez¶es |reverse logistics| mellett haz¶ankban tÄobb magyar megfelel}o is haszn¶alatos,mint p¶eld¶aul a visszir¶any¶u, reverse (Mike (2002)), illetve inverz logisztika(Rixer (1995)), de ide sorolhatjuk a recycling logisztik¶at is (Csel¶enyi et al.(1997)). Ez ut¶obbin belÄul tÄobbek kÄozÄott besz¶elhetÄunk hullad¶ekkezel¶esi ¶es¶ujrafeldolgoz¶asi logisztik¶ar¶ol is. A visszutas logisztik¶aban felmerÄul}o k¶eszle-tez¶esi probl¶em¶ak kezel¶es¶ere adhat¶o megold¶asok kÄozÄul n¶eh¶any magyar nyel-ven is el¶erhet}o (Richter ¶es Dobos (2003)), Dobos (2004)). Az elkÄovetkezend}o¶evekben azonban a hazai szakirodalomban is |rem¶elhet}oleg| a visszutas lo-gisztika elnevez¶es fog teret nyerni, hiszen ez nemcsak a fogyaszt¶asi ¶es termel¶esifolyamatb¶ol kivont haszn¶alt term¶ekek kezel¶es¶et tartalmazza, hanem azoknaka fogyaszt¶asi ¶es termel¶esi folyamatba tÄort¶en}o ut¶olagos visszavezet¶es¶ere is al-ternat¶³v¶at ny¶ujt.

A t¶em¶aval val¶o foglalkoz¶as l¶etjogosults¶ag¶at a szigorod¶o hazai ¶es nemzetkÄoziszab¶alyoz¶asok t¶amasztj¶ak al¶a. A term¶ek ¶eletciklusa sor¶an keletkez}o hullad¶ekkezel¶es¶evel kapcsolatban az Eur¶opai Uni¶o ¶es haz¶ank is sz¶amos ¶uj tÄorv¶enythozott a kÄozelm¶ultban (az elhaszn¶al¶odott j¶arm}uvekr}ol sz¶ol¶o 2000/53/EKir¶anyelv, a hazai szab¶alyrendszerben a hullad¶ekgazd¶alkod¶asr¶ol sz¶ol¶o 2000. ¶evi

1Be¶erkezett: 2007. augusztus 24. E-mail: imre.dobos@uni-corvinus.hu.

140 Dobos Imre

XLIII. tÄorv¶eny, Hullad¶ekk¶a v¶alt g¶epj¶arm}uvekr}ol sz¶ol¶o el}oterjeszt¶es KvVM/TJF/126/2/2004). A tÄorv¶enyi szab¶alyoz¶as h¶atter¶eben az Eur¶opai Uni¶o azonkÄovetelm¶enyrendszere ¶all, amely nagy ¯gyelmet szentel a kÄornyezettel kapcso-latos probl¶em¶ak miel}obbi megold¶as¶ara. Ez alatt a kimerÄul}o term¶eszeti er}ofor-r¶asokat, a t¶ulzott energiafelhaszn¶al¶ast, a pazarl¶o ¶eletm¶oddal j¶ar¶o m¶ert¶ektelenhullad¶ek keletkez¶es¶et ¶ertjÄuk.

Haz¶ankban a 2000-ben meghozott XLIII. tÄorv¶eny jelenti az alapot a hul-lad¶ekgazd¶alkod¶assal kapcsolatban jogi szab¶alyoz¶asra. A tÄorv¶eny c¶elja, hogyaz ¶allam v¶edelmezze az emberi eg¶eszs¶eget ¶es a kÄornyezetet, az er}oforr¶asokpazarl¶o felhaszn¶al¶as¶at, valamint csÄokkentse a kÄornyezeti terhel¶est, ¶es tegyemindezt a fenntarthat¶o fejl}od¶es tÄukr¶eben. A tÄorv¶eny hat¶alya ¶altal¶aban ahullad¶ekra ¶es az azokkal kapcsolatos tev¶ekenys¶egekre terjed ki, de bizonyosterÄuleteken (¶allati hullad¶ek, szennyv¶³z, ¶asv¶anyi nyersanyagok) csak annyiban,amennyiben jogszab¶aly m¶ask¶ent nem rendelkezik. Ugyanakkor nem terjedki a tÄorv¶eny hat¶alya a leveg}obe kibocs¶atott anyagokra, illetve a radioakt¶³vhullad¶ekra. Sz¶amos alapelvet eml¶³t a tÄorv¶eny, melyek el}oseg¶³tik a sikeresmegval¶os¶³t¶ast: ilyenek p¶eld¶aul |a teljess¶eg ig¶enye n¶elkÄul| a megel}oz¶es, agy¶art¶oi felel}oss¶eg, a megosztott felel}oss¶eg, a legjobb el¶erhet}o technika (BAT),a ,,szennyez}o ¯zet" elv, a regionalit¶as vagy a kÄolts¶eghat¶ekonys¶ag. Az el}obbm¶ar felsorolt alapelvek tekintet¶eben a tÄorv¶eny kÄulÄon rendelkezik a gy¶art¶o,a forgalmaz¶o, a fogyaszt¶o, illetve a hullad¶ek birtokos¶anak kÄotelezetts¶egeir}ol.A hullad¶ekkezel¶es ¶es -hasznos¶³t¶as egyes l¶ep¶eseit ¶es fogalmi magyar¶azat¶at isismerteti a tÄorv¶eny, ezek alapj¶an meghat¶arozza a hullad¶ekgy}ujt¶est, illetvebegy}ujt¶est, a hullad¶eksz¶all¶³t¶ast, a hullad¶ek be- ¶es kivitel¶et, a hullad¶ekhasz-nos¶³t¶ast ¶es ¶artalmatlan¶³t¶ast. A tÄorv¶enyben kÄulÄon fejezet taglalja a telepÄul¶esi¶es a vesz¶elyes anyagokkal kapcsolatos kÄotelezetts¶egeket, majd ezt kÄovet}oena hullad¶ekgazd¶alkod¶as szervez¶es¶et, ezen belÄul is az Orsz¶agos Hullad¶ekgaz-d¶alkod¶asi Tervet. Rendk¶³vÄul fontosnak tartom a a tÄorv¶enyben is hangs¶ulyo-zott t¶arsadalmi nyilv¶anoss¶ag ¶es az adatkÄozl¶esi kÄotelezetts¶eg jelent}os¶eg¶enekkiemel¶es¶et.

A v¶allalati szf¶era sz¶am¶ara a tÄorv¶enyi szab¶alyoz¶as betart¶asa mellett fontosszempont lehet, hogy a visszutas logisztika alkalmaz¶asa hossz¶u t¶avon val¶oalkalmaz¶asa jelent}os kÄolts¶egmegtakar¶³t¶ast eredm¶enyezhet. Ugyanakkor t¶eny,hogy a jogszab¶alyi kÄotelezetts¶eg Äonmag¶aban az Äuzleti szf¶era sz¶am¶ara nemfelt¶etlenÄul jelent k¶enyszer¶³t}o er}ot, hiszen |megfelel}o rÄovid t¶av¶u gazdas¶agihaszon hi¶any¶aban| sok esetben ink¶abb a kÄonnyebben meg¯zethet}o b¶³rs¶agotv¶alaszthatj¶ak.

Ahogyan a logisztika kialakul¶as¶anak is megvoltak a gazdas¶agi, tÄort¶enelmiokai |p¶eld¶aul h¶abor¶uk|, ¶ugy a visszutas logisztika fejl}od¶es¶et is racion¶alisgazdas¶agi ¶ervek magyar¶azz¶ak. Az 1980-as ¶evek v¶eg¶ere az EgyesÄult ¶Allamok-ban a keresked}ok felismert¶ek bizonyos term¶ekek visszav¶etel¶eben rejl}o lehet}o-s¶egeket ¶es azokat a piaci t¶ernyer¶es eszkÄozek¶ent kezdt¶ek haszn¶alni. A visszav¶e-tel kontroll¶al¶asa azonban kics¶uszott kezÄukb}ol, mivel nem l¶etezett egys¶eges ¶eskomoly szab¶alyoz¶as arra vonatkoz¶oan, hogy mit ¶es milyen form¶aban lehetvisszasz¶all¶³tani. Ez oda vezetett, hogy a fogyaszt¶ok b¶armikor ¶es b¶armitvisszavittek a keresked}oknek, s a visszav¶etel kÄolts¶ege v¶egÄul olyan m¶ereteket

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 141

ÄoltÄott, hogy mind a gy¶art¶ok, mind a keresked}ok k¶enytelenek voltak r¶a¶ebred-ni: ez vesz¶elyezteti jÄovedelmez}os¶egÄuket ¶es versenyk¶epess¶egÄuket. Felismert¶ek,hogy egy j¶ol kidolgozott, hat¶ekony visszutas logisztikai program jÄov}obeli Äuz-letpolitik¶ajuknak fontos strat¶egiai r¶esz¶et k¶epezheti.

A visszutas logisztika l¶etjogosults¶ag¶at teh¶at nem lehet megk¶erd}ojelezni,alkalmaz¶as¶at azonban nehez¶³ti, hogy szerz}onk¶ent m¶as ¶es m¶as de¯n¶³ci¶ovaltal¶alkozhatunk, illetve ah¶any c¶eg, annyif¶ele megold¶as ¶es alkalmaz¶as l¶etezik.A szerte¶agaz¶o alkalmazhat¶os¶ag miatt c¶elszer}u el}oszÄor meghat¶arozni: mit is¶ertÄunk visszutas logisztika alatt, illetve pontosan milyen terÄuletek tartoznakennek keret¶ebe.

A visszutas logisztika els}o meghat¶aroz¶asai az 1980-as ¶evekben keletkeztek.A t¶ema ¶ujszer}us¶ege ¶erezteti hat¶as¶at, hiszen viszonylag kevesen foglalkoztakaz elm¶eleti meghat¶aroz¶assal, valamint a megl¶ev}o elm¶eleti alapok is kiforrat-lanok. Az els}o elm¶eleti munk¶ak kÄozÄul Lambert ¶es Stock (1981) megkÄozel¶³t¶es¶etlehet eml¶³teni: a szerz}op¶aros szerint a hagyom¶anyos ell¶at¶asi l¶anccal ellent¶etesir¶any¶u folyamatr¶ol van sz¶o, amit egy ,,rossz" ir¶any¶u folyamatnak tekintenek,azaz mintha egyir¶any¶u utc¶aban a forgalommal szemben haladn¶ank. Ez azt je-lenti, hogy m¶³g a hagyom¶anyos ell¶at¶asi l¶ancban az anyag¶araml¶as kiz¶ar¶olag abesz¶all¶³t¶o-termel}o-nagykeresked}o-kiskeresked}o-fogyaszt¶o l¶ancban zajlik, ad-dig a visszutas logisztika a haszn¶alt term¶ekek visszafel¶e ¶araml¶as¶at ragadjameg azzal a c¶ellal, hogy azokat az ell¶at¶asi l¶anc ment¶en a fogyaszt¶ot¶ol a be-sz¶all¶³t¶oig kÄovesse.

Lambert ¶es Stock (1981) negat¶³v hangv¶etel}u de¯n¶³ci¶oja ut¶an Murphy ¶esPoist (1989) m¶as szempontb¶ol kÄozel¶³t. SzerintÄuk a visszutas logisztika nemm¶as, mint az ell¶at¶asi l¶ancban a javak fogyaszt¶ot¶ol termel}oig val¶o ¶araml¶asa.Ugyanezt a meghat¶aroz¶ast adja Pohlen ¶es Farris (1992), akik marketing elvek-b}ol indulnak ki. A k¶et szerz}op¶aros munk¶aj¶anak jelent}os¶ege az, hogy konk-r¶etan megnevezik az ell¶at¶asi l¶ancban fontos szerepet betÄolt}o v¶egs}o felhasz-n¶al¶ot, ¶es egy¶ertelm}uv¶e teszik a folyamat vissza¶araml¶o jelleg¶et, inverzit¶as¶at.A de¯n¶³ci¶ok h¶atr¶anya, hogy nem t¶ernek ki az egyes tev¶ekenys¶egekre, melymegnehez¶³ti a visszutas logisztika fogalmi kereteinek pontos behat¶arol¶as¶at.

Az 1990-es ¶evekben sz¶elesebb kÄor}u de¯n¶³ci¶ot ad Stock (1992), amelynekalapj¶at a hullad¶ekgazd¶alkod¶as adja. A logisztika azon szerep¶et hangs¶ulyozza,amely mag¶aban foglalja a recyclingot, a hullad¶ek elhelyez¶est, a vesz¶elyesanyagok helyettes¶³t¶es¶et ¶es ¶artalmatlan¶³t¶as¶at, az er}oforr¶as csÄokkent¶est, illetveaz ¶ujrahasznos¶³t¶ast. Stock kor¶abbi munk¶aj¶ahoz k¶epest ez pontosabb, m¶egis¶altal¶anos de¯n¶³ci¶o, melyb}ol hi¶anyzik az egyes tev¶ekenys¶egek kapcsolata azell¶at¶asi l¶anccal, illetve a folyamat ellent¶etes ir¶any¶u jelleg¶enek kiemel¶ese.

Ez ut¶obbi megkÄozel¶³t¶eseket foglalja Äossze Kopicky et al. (1993). Megha-t¶aroz¶as¶aban kit¶er a kor¶abban m¶ar eml¶³tett tev¶ekenys¶egekre, ezek visszir¶any¶umozg¶as¶ara az eloszt¶asi l¶ancban { szemben a hagyom¶anyos logisztikai folya-matokkal. A Kopicky et al. (1993) ¶altal adott de¯n¶³ci¶o ¶ujszer}us¶ege az in-form¶aci¶o¶araml¶as fontos szerep¶enek hangs¶ulyoz¶as¶aban rejlik, mely k¶ets¶egetkiz¶ar¶oan a hat¶ekony gyakorlati m}ukÄod¶est szolg¶al¶o ÄosszekÄot}o elemet jelenti.

Carter ¶es Ellram (1998) a visszutas logisztik¶ara tÄobb meghat¶aroz¶ast isÄosszegy}ujtÄott, ezek kÄozÄul a legjelent}osebb a kÄovetkez}o. A leg¶atfog¶obb megha-

142 Dobos Imre

t¶aroz¶as szerint ,,a visszutas logisztika olyan tev¶ekenys¶eg, amellyel a v¶allalatokkÄornyezethat¶ekonyabb politik¶at folytathatnak az¶altal, hogy a szÄuks¶eges anya-gokat ¶ujrafelhaszn¶alj¶ak, ¶ujrafeldolgozz¶ak, illetve csÄokkentik a szÄuks¶eges anyagmennyis¶eg¶et", ¶ertve ezt ak¶ar a termel¶esben kÄozvetlenÄul r¶esztvev}o szem¶elyekkÄozÄotti viszonyra, ak¶ar a teljes ell¶at¶asi, fogyaszt¶asi folyamatra. Carter ¶esEllram ¶uj szempontb¶ol kÄozel¶³t, hiszen kiindul¶asi alapk¶ent a kÄornyezetv¶edelemszerepel. A kÄornyezettudatoss¶ag felv¶allal¶asa a v¶allalati ¶eletben h¶arom moti-v¶al¶o t¶enyez}ore vezethet}o vissza: lehet a korm¶anyzati vagy t¶arsadalmi nyom¶ashat¶asa, illetve Äonk¶entesen v¶allalt elkÄotelezetts¶eg.

A kÄovetkez}o de¯n¶³ci¶o jobb ¶erthet}os¶ege kedv¶e¶ert ¶erdemes egym¶as mellettde¯ni¶alni a logisztik¶at ¶es annak visszutas megkÄozel¶³t¶es¶et. A Council of Logis-tics Management (Stock (1998)) a kÄovetkez}ok¶eppen hat¶arozza meg a logiszti-k¶at: a logisztika az alapanyagok, a folyamatban l¶ev}o k¶eszletek, a k¶eszterm¶e-kek ¶es a kapcsol¶od¶o inform¶aci¶ok ¶araml¶as¶anak eredm¶enyes, kÄolts¶eghat¶ekonytervez¶ese, megval¶os¶³t¶asa ¶es ellen}orz¶ese, a kiindul¶o pontt¶ol a fogyaszt¶asig, afogyaszt¶oi ig¶enyeknek val¶o megfelel¶es teljes¶³t¶es¶evel.

Ezzel szemben a visszutas logisztika Rogers ¶es Tibben-Lembke (1999)megfogalmaz¶asa szerint: az alapanyagok, a folyamatban l¶ev}o k¶eszletek, ak¶eszterm¶ekek ¶es a kapcsol¶od¶o inform¶aci¶ok ¶araml¶as¶anak eredm¶enyes, kÄolts¶eg-hat¶ekony tervez¶ese, megval¶os¶³t¶asa ¶es ellen}orz¶ese a fogyaszt¶ast¶ol a kiindul¶opontig, ¶ert¶ek visszaszerz¶ese, illetve a hullad¶ekr¶ol val¶o gondoskod¶as ¶erdek¶eben.

A Reverse Logistics Executive Council (RLEC) kÄovetkez}o megfogalmaz¶asa(Rogers ¶es Tibben-Lembke (1999)) tal¶an a leg¶atfog¶obb, ez Äosszegzi az eddig is-mertetteket. Eszerint a visszutas logisztika a term¶ekek mozg¶asa tipikus v¶egs}ofelhaszn¶al¶asi c¶eljukt¶ol kiindulva valamely m¶as ir¶anyba, ¶ert¶ekszerz¶es vagy hul-lad¶ekgazd¶alkod¶as c¶elj¶ab¶ol. A visszutas tev¶ekenys¶egbe beletartozik a s¶erÄultterm¶ekek, a szezon¶alis k¶eszletek, illetve a hullad¶ekok visszav¶etele; a k¶eszletekmeg¶uj¶³t¶asa illetve b}ov¶³t¶ese miatti vissz¶aru kezel¶es; a csomagol¶oanyagok ¶ujra-feldolgoz¶asa, a kont¶enerek ¶ujrahasznos¶³t¶asa; a term¶ekek rendbet¶etele ¶es fel¶uj¶³-t¶asa; az elavult berendez¶esek megfelel}o elhelyez¶ese ¶es az eszkÄozÄok fel¶uj¶³t¶asa.

Az ut¶obbiakkal megegyez}o de¯n¶³ci¶ot ad 2004-ben (de Brito ¶es Dekker(2004)) a European Working Group on Reverse Logistics (REVLOG), azzalaz elt¶er¶essel, hogy a visszagy}ujt¶es kiindul¶asak¶ent nem a fogyaszt¶ast nevezimeg, hanem az lehet a gy¶art¶as, az eloszt¶as, illetve a felhaszn¶al¶as b¶armelypontja.

A de¯n¶³ci¶ok ut¶an r¶at¶erÄunk a visszutas logisztika h¶atter¶eben ¶all¶o mo-tiv¶al¶o t¶enyez}ok bemutat¶as¶ara. Az ezzel kapcsolatban felmerÄul}o legfontosabbk¶erd¶esek n¶egy csoportba sorolhat¶ok: mi¶ert, hogyan, mit ¶es kik mozgatj¶ak avisszutas logisztika l¶ancolat¶at. Erre a n¶egy k¶erd¶esre a leg¶atfog¶obb v¶alaszt deBrito ¶es Dekker (2004) tanulm¶any¶aban tal¶aljuk.

A mi¶ert k¶erd¶escsoporton belÄul k¶et terÄuletet kÄulÄonbÄoztethetÄunk meg:

² egyr¶eszt fontos k¶erd¶est vet fel, hogy egyes szerepl}ok mi¶ert kÄuldik vissza,illetve

² m¶asok mi¶ert fogadj¶ak el a haszn¶alt term¶ekeket?

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 143

M¶ar eml¶³tettem a visszutas logisztik¶at kiv¶alt¶o okokat, azaz a gazdas¶agi,tÄorv¶enyi ¶es t¶arsadalmi t¶enyez}oket. Ezek azok, amelyek a ,,mi¶ert?" k¶erd¶es,,fogad¶o" csoportj¶aba tartoznak. A gazdas¶agi el}onyÄokÄon belÄul a de Brito ¶esDekker (2004) szerz}op¶aros megkÄulÄonbÄozteti a kÄozvetlen ¶es kÄozvetett hasznokat.A kÄozvetlen el}onyÄokn¶el legfontosabb a pro¯tnÄovel¶es lehet}os¶ege, amit a kisebbm¶ert¶ek}u nyersanyag-felhaszn¶al¶as, a hullad¶ek-elhelyez¶esi kÄolts¶eg csÄokken¶ese,illetve az ¶ujrafeldolgoz¶as ¶altal nyerhet}o hozz¶aadott ¶ert¶ek jelenti. A kÄozvetettel}onyÄok kÄoz¶e sorolhat¶o a zÄold image kialak¶³t¶asa, amivel napjainkban egyresz¶elesebb r¶etegeket nyerhet meg egy v¶allalat. Tapasztalatok igazolj¶ak, hogy akÄornyezettudatos v¶allalati m}ukÄod¶es hossz¶u t¶avon is stabil fogyaszt¶oi kapcso-latokat eredm¶enyez. Ezek ¶altal versenyel}onyre tehet szert a v¶allalat, melytov¶abbi pro¯tszerz¶esre ad lehet}os¶eget. ¶Ujabb ¶erv a visszutas folyamatokgyakorlati alkalmaz¶as¶ara a tÄorv¶enyi szab¶alyoz¶as szigorod¶asa, mely nagym¶er-t¶ekben a kÄornyezet v¶edelm¶et szolg¶alja. A kÄornyezetv¶edelmi tÄorv¶enyek megal-kot¶as¶aban az EgyesÄult ¶Allamok ¶es az Eur¶opai Uni¶o j¶arnak az ¶elen, s kÄotelezika terÄuletÄukÄon m}ukÄod}o v¶allalatokat a jogszab¶alyi felt¶etelek betart¶as¶ara. Aharmadikk¶ent eml¶³tett t¶arsadalmi t¶enyez}o alatt |a kÄornyezettel ÄosszefÄugg¶es-ben| a v¶allalatok Äonk¶entes felel}oss¶egv¶allal¶as¶at ¶ertjÄuk, ami a szervezetekenbelÄul alakul ki, ¶es onnan fejti ki hat¶as¶at.

A ,,mi¶ert?" k¶erd¶es m¶asik terÄulet¶et a ,,kÄuld}ok" alkotj¶ak, azaz azok a sze-repl}ok, akik kÄulÄonbÄoz}o okok miatt dÄontenek egy-egy term¶ek visszakÄuld¶es¶er}ol.Ugyan¶ugy, ahogyan a ,,fogad¶okn¶al", itt is h¶arom csoportot tal¶alunk: gy¶art¶oi,eloszt¶oi ¶es fogyaszt¶oi visszakÄuld¶eseket.

² A gy¶art¶asi jelleg}u visszakÄuld¶esek alatt a gy¶art¶as sor¶an fennmarad¶onyersanyag-tÄobbletet, a min}os¶eg-ellen}orz¶eskor fennakad¶o hib¶as term¶e-keket ¶es a mell¶ekterm¶ekeket ¶ertem.

² Az eloszt¶asi visszakÄuld¶esek csoportj¶aba alapvet}oen az ¶ert¶ekes¶³tetlen,eladhatatlan term¶ekek tartoznak: a k¶eszletfelesleg, hib¶as sz¶all¶³t¶asok ¶esterm¶ekek, romlott ¶aru, illetve a csomagol¶asi hullad¶ek.

² A fogyaszt¶oi visszakÄuld¶esek kÄoz¶e tartozik egyr¶eszt a garancia, a j¶ot¶all¶as,illetve a szerv¶³zszolg¶altat¶as, m¶asr¶eszt az elhaszn¶al¶odott (end-of-life),tov¶abbi haszn¶alatra alkalmatlan, azaz a gazdas¶agi ¶es ¯zikai ¶elettartamv¶eg¶en l¶ev}o term¶ek. Tov¶abbi elem az ¶ugynevezett ,,end-of-use" term¶ek,ami alatt olyan term¶eket ¶ertek, mely adott fogyaszt¶onak a tov¶abbiakbannem k¶epvisel ¶ert¶eket, de m¶as fogyaszt¶o sz¶am¶ara ak¶ar v¶altozatlan for-m¶aban is tov¶abb ¶ert¶ekes¶³thet}o ¶es hasznos¶³that¶o. Az ut¶obbi k¶et fogalommegkÄulÄonbÄoztet¶ese viszonylag neh¶ez feladat, ez¶ert a kÄonnyebb ¶erthet}o-s¶eg ¶erdek¶eben c¶elszer}u p¶eld¶akkal al¶at¶amasztani a k¶et meghat¶aroz¶ast:el}obbi csoportra p¶elda a roncsaut¶o, melynek ¶altal¶aban csak r¶eszei hasz-nos¶³that¶ok ¶ujra, illetve dolgozhat¶ok fel, ut¶obbira pedig az aut¶ob¶erl¶eslehet p¶elda, amikor a b¶erleti szerz}od¶es lej¶arta ut¶an majdnem v¶altozat-lan ¶allapotban kerÄul egy ¶ujabb fogyaszt¶ohoz.

144 Dobos Imre

Forr¶as: Thierry et. al. (1995)

1. ¶abra. Integr¶alt ell¶at¶asi l¶anc

A ,,mi¶ert?" k¶erd¶es t¶argyal¶asa ut¶an ¶att¶erek arra, hogy hogyan val¶os¶³that¶omeg a visszutas logisztika. Ehhez Thierry et al. (1995) tanulm¶any¶at hasz-n¶alhatjuk fel. Ennek alapj¶an a folyamat nyolc l¶ep¶esb}ol ¶all, ezek sorban akÄovetkez}ok: kÄozvetlen ¶ujrafelhaszn¶al¶as (direct reuse), jav¶³t¶as (repair), felja-v¶³t¶as (refurbishing), feldolgoz¶as (remanufacturing), felfal¶as (cannibalization),recycling, ¶eget¶es (incineration) ¶es hullad¶ek-elhelyez¶es (land¯lling). Az 1. ¶abraezen elemek egym¶ashoz val¶o viszony¶at mutatja be.

KÄozvetlen ¶ujrafelhaszn¶al¶as: a term¶ek ¯zikai ¶es min}os¶egi tulajdons¶agaiv¶altozatlanok maradnak.

Jav¶³t¶as: a term¶eken bizonyos ¶atalak¶³t¶asokat v¶egeznek, ¶³gy a jav¶³t¶as ut¶ana term¶eket mint ¶ujszer}ut adhatj¶ak el, vagy haszn¶alhatj¶ak fel. A jav¶³t¶as tÄor-t¶enhet a fogyaszt¶on¶al, vagy jav¶³t¶okÄozpontban. ¶Atalak¶³t¶ason p¶eld¶aul alkat-r¶eszcser¶et lehet ¶erteni, hiszen csak a s¶erÄult r¶eszt cser¶elik, vagy jav¶³tj¶ak, m¶aseleme ¶erintetlen marad.

Feljav¶³t¶as: feljav¶³t¶asn¶al kev¶esb¶e szigor¶u min}os¶eg v¶arhat¶o el a term¶ekt}ol,hiszen a modulokra val¶o sz¶etszerel¶es sor¶an csup¶an a kritikus r¶eszeket vizsg¶al-j¶ak, jav¶³tj¶ak, ¶³gy annak ¶elettartama nÄovelhet}o.

Feldolgoz¶as: ennek sor¶an a megmunk¶alt term¶ekkel szemben t¶amasztottmin}os¶egelv¶ar¶as olyan, mint egy ¶uj term¶ekt}ol. A feldolgoz¶as annyival jelenttÄobbet a feljav¶³t¶asn¶al, hogy a feldolgoz¶as ¶altal¶aban munkaig¶enyesebb, mivelnem csak modulokra, hanem r¶eszegys¶egekre is bontj¶ak a term¶eket. Majd avizsg¶alat sor¶an egyes elemeket ¶ujjal cser¶elnek ki, m¶³g m¶asokat csak jav¶³tanak.

Felfal¶as: szemben az el}oz}o fogalmakkal, ekkor a term¶eknek csak kis r¶esz¶ethaszn¶alj¶ak ¶ujra. A visszat¶er}o term¶eket szigor¶u min}os¶egvizsg¶alatnak vetikal¶a az ¶ujrabe¶ep¶³thet}os¶eg szempontj¶ab¶ol. A visszanyert elemeket ezut¶an ajav¶³t¶asn¶al, feljav¶³t¶asn¶al ¶es a feldolgoz¶asn¶al hasznos¶³tj¶ak.

Hulladékkezelés Termék visszanyerés Közvetlen újrafelhasználás

7: égetés 8: deponálás

5: felfalás 6: recycling

2: javítás 3: feljavítás 4: feldolgozás

1. közvetlen újrafelhasználás

6 5 1 4

Alkatrész összeszerelés

Modul összeszerelés

Termék összeszerelés Elosztás

Szerviz

Fogyasztás

2

3

7, 8

Nyersanyag, beszállító

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 145

Recycling: a term¶ek ebben az esetben elveszti eredeti funkci¶oj¶at, szembenazzal, hogy az el}oz}oekben megmarad. A c¶el a m¶eg felhaszn¶alhat¶o anyagokvisszanyer¶ese. Ha a visszanyert anyag megfelel}o min}os¶eg}u, akkor az eredetir¶esz gy¶art¶as¶ahoz is felhaszn¶alhat¶o.

¶Eget¶es ¶es hullad¶ek-elhelyez¶es: a hullad¶ekgazd¶alkod¶as t¶emakÄor¶ebe tartoz¶ofogalmak. Mindk¶et esetben szigor¶u kÄovetelm¶enyeknek kell megfelelni. Az¶eget¶esb}ol gazdas¶agi haszon sz¶armazhat, az ennek sor¶an visszanyerhet}o ¶esvisszaforgathat¶o energi¶ab¶ol.

A kÄovetkez}o k¶erd¶es a visszutas logisztik¶aban azzal foglalkozik, hogy miaz, amit visszakÄuldenek, illetve ezek milyen tulajdons¶agokkal, jellemz}okkelrendelkeznek. Ebben a csoportban a term¶ekÄosszet¶etellel kell foglalkozni:melyek azok a k¶aros¶³t¶o t¶enyez}ok, melyek rontj¶ak a feldolgoz¶as lehet}os¶eg¶et, il-letve a fogyaszt¶ok milyen m¶odon haszn¶alj¶ak a k¶es}obb ¶ujrafeldolgoz¶asra kerÄul}oterm¶ekeket.

A term¶ekÄosszet¶etel sor¶an fontos k¶erd¶eseket vet fel, milyen anyagokb¶ol ¶alla term¶ek (heterog¶en vagy homog¶en), illetve milyen m¶eretekkel rendelkezik(sz¶all¶³t¶as, kezel¶es miatt). A term¶ek ¶elettartam¶at befoly¶asol¶o t¶enyez}ok, mintp¶eld¶aul romland¶os¶ag, az egyes alkot¶oelemek elt¶er}o vagy azonos kora ¶es az¶ert¶ekcsÄokken¶es, ami megnehez¶³ti az ¶ujrahasznos¶³t¶as lehet}os¶eg¶et. Tipikus p¶eldaa m}uszaki cikkek kÄore, ahol a kifog¶astalanul m}ukÄod}o term¶ekeket kiszor¶³tj¶akaz ¶ujabb ¶es ¶ujabb fejleszt¶esek (be¶ep¶³tett el¶evÄul¶es).

A term¶ek felhaszn¶al¶asi m¶odja, mint a haszn¶alat helye, intenzit¶asa, id}otar-tama ¶es ennek kÄovetkezm¶enyek¶ent kialakul¶o min}os¶eg jelent}osen befoly¶asolj¶aka k¶es}obbi feldolgoz¶ast. A visszagy}ujtend}o term¶ekeket ¶erdemes aszerint meg-kÄulÄonbÄoztetni, hogy lakoss¶agi vagy ipari fogyaszt¶asr¶ol van-e sz¶o (sz¶all¶³t¶asi,kezel¶esi, mennyis¶egi okok miatt). Ide sorolhat¶ok tÄobbek kÄozÄott a p¶otalkatr¶e-szek, a csomagol¶asi eszkÄozÄok, kÄozjavak is.

A negyedik fontos terÄulet a r¶esztvev}ok azonos¶³t¶asa a visszutas logisztik¶aban.Ezzel kapcsolatban a betÄoltÄott szerepÄuk szerint megkÄulÄonbÄoztetem a hagyo-m¶anyos ¶ert¶ekl¶anc, illetve a visszutas folyamatok szerepl}oit, valamint m¶aslehets¶eges r¶esztvev}oket (p¶eld¶aul ide tartoznak a karitat¶³v szervezetek). M¶³gegyes ¶erdekeltek a visszutas folyamat megszervez¶es¶et v¶egzik, m¶asok annakgyakorlati megval¶os¶³t¶as¶aval foglalkoznak. A k¶et ell¶at¶asi l¶anc kÄozÄott nagyonfontos az Äosszhang megl¶ete, amihez elengedhetetlen a folyamatos ¶es megb¶³z-hat¶o inform¶aci¶o¶araml¶as. A sikeres m}ukÄod¶eshez szÄuks¶eges inform¶aci¶okat am¶ar eml¶³tett Thierry et al. (1995) cikk foglalja Äossze. Ennek alapj¶an n¶egycsoportot lehet megkÄulÄonbÄoztetni:

² Inform¶aci¶o a term¶ekÄosszet¶etelr}ol, azaz az elt¶er}o anyagokr¶ol, kombin¶a-l¶asukr¶ol, a min}os¶egr}ol, ¶ert¶ekr}ol, vesz¶elyess¶egr}ol ¶es a feldolgozhat¶os¶agilehet}os¶egekr}ol (elemz¶esek);

² Inform¶aci¶o a visszat¶er}o folyamatok nagys¶ag¶ar¶ol ¶es bizonytalans¶ag¶ar¶ol:

{ Garanciav¶allal¶as { a visszagy}ujt¶esre kerÄul}o term¶ekek mennyis¶ege¶es min}os¶ege bizonytalan, a jav¶³t¶ashoz szÄuks¶eges munk¶alatok is ne-hezen tervezhet}oek.

146 Dobos Imre

{ Lej¶art l¶³zing- ¶es b¶erleti szerz}od¶esek { viszonylag j¶ol becsÄulhet}omind mennyis¶egben, mind id}oben, ugyanakkor a min}os¶eg nehezenhat¶arozhat¶o meg el}ore.

{ ÄOnk¶entes visszav¶as¶arl¶asok { a gy¶art¶o anyagi ¶es technikai lehe-t}os¶egeit}ol fÄugg, ¶³gy ezzel viszonylag kevesen ¶elnek. Ugyanakkorel}onye, hogy olcs¶o forr¶ast biztos¶³t a jav¶³t¶asokhoz, gy¶art¶ashoz; a fo-gyaszt¶okn¶al jelentkez}o hullad¶ekelhelyez¶esi kÄolts¶eg csÄokken; illetvelehet}os¶eget ny¶ujt a gy¶art¶oknak, hogy ¶uj term¶eket ¶ert¶ekes¶³tsenek.

² Inform¶aci¶o az ¶ujrafeldolgozott term¶ekek, alkatr¶eszek, anyagok piac¶ar¶ol:neh¶ez piacot tal¶alni, dÄont}o t¶enyez}ok¶ent az ¶uj ¶es a haszn¶alt term¶ekekkÄozÄotti min}os¶egbeli ¶es kÄolts¶egbeli kÄulÄonbs¶egeket kell ¯gyelembe venni.A feldolgoz¶ast v¶egz}o szerepl}o lehet maga a gy¶art¶o v¶allalat, az ell¶at¶asil¶ancon belÄuli ¶es kÄuls}o szerepl}o.

² Inform¶aci¶o a term¶ek visszagy}ujt¶es¶er}ol ¶es a hullad¶ekkezel¶esr}ol: sz¶amosterÄuletet kell megvizsg¶alni: a r¶esztvev}o szervezeteket, a felmerÄul}o aka-d¶alyokat, a kÄornyezeti hat¶asokat, a visszagy}ujt¶esre kerÄul}o mennyis¶eget,¶es szÄuks¶eges a kÄolts¶eg-haszon elemz¶es elv¶egz¶ese is.

A visszutas logisztika szerepl}oi m¶asfajta szempontb¶ol is megkÄozel¶³thet}ok,ehhez az alapot a Carter ¶es Ellram (1998) cikk adja, mely szerint a visszutaslogisztik¶ara hat¶o kÄuls}o ¶es bels}o t¶enyez}ok kÄulÄon¶³thet}ok el.

¶Altal¶aban megkÄulÄonbÄoztetik a szervezeten belÄuli ¶es a szervezetek kÄozÄotthat¶o, kÄuls}o t¶enyez}oket. A bels}o t¶enyez}ok kÄoz¶e sorolj¶ak magukat a v¶allalatonbelÄul ¶erdekelt szem¶elyeket, a kÄornyezet meg¶ov¶as¶a¶ert tett l¶ep¶eseket, a sikeresenalkalmazott etikai sztenderdeket ¶es f}ok¶ent azon egy¶eneket, akik felel}oss¶egetv¶allalnak a kÄornyezetbar¶at v¶allalati ¯loz¶o¯a ki¶ep¶³t¶es¶e¶ert. Szint¶en kÄozvetlenhat¶ast gyakorl¶o kÄuls}o t¶enyez}ok a fogyaszt¶ok, a beszerz}ok, a versenyt¶arsak ¶es akorm¶anyzati er}ok. E n¶egy elemre azonban m¶eg hat¶assal van a makrokÄornyezetis, a maga szoci¶alis, politikai, gazdas¶agi trendjeivel, ez¶altal kÄozvetve ¶erinti avisszutas logisztik¶at.

A felsorolt szektorok hat¶asa elt¶er}o, ¶ertelmez¶esÄuk is tÄobbf¶ele lehet. A kÄuls}ot¶enyez}ok kÄozÄul, els}o megkÄozel¶³t¶es szerint a legmeghat¶aroz¶obb a korm¶anyzatiszektor befoly¶asa. Ez kÄornyezetv¶edelmi szempontb¶ol teljes m¶ert¶ekben elfo-gadhat¶o, ¯gyelembe v¶eve, hogy az Eur¶opai Uni¶oban is az egyik legtÄobbk¶erd¶est felvet}o t¶ema a kÄornyezettel, kÄornyezetv¶edelemmel kapcsolatos. Itt¶erdemes ism¶et megjegyeznÄunk, hogy a tÄorv¶eny k¶enyszer¶³t}o ereje hat a v¶al-lalkoz¶asokra, m¶³g a t¶enyleges versenyk¶epess¶eghez ugyanilyen s¶ullyal kell ¯-gyelembe venni a tÄobbi szerepl}ot is. Ebb}ol kiindulva helyezhetÄunk nagyobbhangs¶ulyt a fogyaszt¶oi oldalra, hiszen a fogyaszt¶oi ig¶enyeknek val¶o megfelel¶esn¶elkÄul, csup¶an a korm¶anyzati el}o¶³r¶asok betart¶as¶aval nem v¶alhat verseny-k¶epess¶e egyetlen v¶allalat sem. A k¶etf¶ele felfog¶as kÄulÄonbÄoz}o v¶allalati maga-tart¶ast tesz indokoltt¶a.

A sz¶all¶³t¶oi, input oldal fontoss¶ag¶ara utal az a t¶eny, hogy ha biztos¶³tott az¶ujrafeldolgoz¶asra kerÄul}o anyagok ¶alland¶oan j¶o min}os¶ege, akkor a beszerz}ok

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 147

is k¶eszek annak min¶el nagyobb mennyis¶eg}u megv¶as¶arl¶as¶ara. A m¶ar hasz-n¶alt term¶ekek visszagy}ujt¶ese, szelekt¶al¶asa, sz¶etv¶alogat¶asa ¶altal¶aban a sz¶all¶³t¶okÄotelezetts¶ege, a k¶³v¶ant min}os¶eg biztos¶³t¶asa ¶erdek¶eben pedig szÄuks¶eg vana beszerz}o ¶es a besz¶all¶³t¶o kÄozti magas fok¶u egyÄuttm}ukÄod¶es¶ere, logisztikaitev¶ekenys¶egÄuk Äosszehangol¶as¶ara, a m¶ar eml¶³tett kÄolcsÄonÄos inform¶aci¶ony¶ujt¶as-ra. Mivel a visszakerÄul}o term¶ekek min}os¶ege alapvet}oen mag¶anak a sz¶all¶³t¶onakis kock¶azati t¶enyez}ot jelent, ¶³gy tov¶abb kell er}os¶³teni a beszerz}ok ¶es besz¶all¶³t¶okkÄozti integr¶aci¶ot.

A bels}o t¶enyez}ok kÄozÄul els}orend}u szempont az ¶erintett szem¶elyek szerepe.A c¶eg m}ukÄod¶es¶eb}ol pro¯t¶al¶ok (pl. r¶eszv¶enyesek) hozz¶a¶all¶asa hossz¶u t¶avonbefoly¶asolja a visszutas logisztika m}ukÄod}ok¶epess¶eg¶et. }Ok ugyan nem kÄoz-vetlenÄul hat¶arozz¶ak meg ezen tev¶ekenys¶egeket, de hossz¶u t¶avon lehetetlenn¶etehetik a c¶eg m}ukÄod¶es¶et. Egy¶ertelm}u t¶amogat¶asuk felt¶etelk¶ent szolg¶alhat asikeres visszutas folyamatokhoz.

Hasonl¶o a menedzsment meg¶³t¶el¶ese is, hiszen a fels}o vezet¶es t¶amogat¶asa,j¶ov¶ahagy¶asa n¶elkÄul ki sem lehet alak¶³tani a szÄuks¶eges rendszert, a hat¶ekonym}ukÄodtet¶es azonban m¶ar a kÄoz¶epvezet}ok kÄor¶ebe sorolhat¶o. EsetÄukben n¶elkÄu-lÄozhetetlen a j¶o diplom¶aciai ¶es kommunik¶aci¶os k¶eszs¶eg, valamint az ir¶any¶³t¶asik¶epess¶eg. Az }o feladatuk minden ¶erintett meggy}oz¶ese a hat¶ekony visszutasfolyamatok szÄuks¶egess¶eg¶er}ol.

A harmadik csoportban mindenk¶eppen ¯gyelembe kell venni magukat azalkalmazottakat, akiknek a hozz¶a¶all¶asa nagyban seg¶³theti, de h¶atr¶altathatjais az eredm¶enyes v¶egrehajt¶ast. Az ÄosztÄonz}o, jutalmaz¶o rendszerek ki¶ep¶³t¶esenÄoveli a hat¶ekonys¶agot. Az el}obbiekben r¶eszletezett kÄuls}o ¶es bels}o t¶enyez}okn¶elfontos meg¶erteni azok egym¶asra hat¶as¶at, egyik a m¶asik n¶elkÄul nem m}ukÄodhet.El kell fogadni mind a szab¶alyokb¶ol ered}o, mind a fogyaszt¶oi r¶eszr}ol ¶eszleltnyom¶ast. Figyelembe kell venni a kÄuls}o ¶es bels}o ¶erdekeket is, kÄulÄonben nemval¶os¶³that¶o meg sikeres visszutas logisztika.

Ebben a bevezet¶esben felv¶azolt kÄulÄonbÄoz}o visszutas logisztikai tev¶ekeny-s¶egek egyÄuttesen term¶eszetesen egyetlen v¶allalatn¶al sem tal¶alhat¶oak meg. Ezsz¶amos okra vezethet}o vissza: a rendelkez¶esre ¶all¶o technikai felt¶etelek, a ter-m¶ekjellemz}ok soksz¶³n}us¶ege |Äosszet¶etel, feldolgozhat¶os¶ag, fellelhet}os¶eg, ¶ujra-¶ert¶ekes¶³thet}os¶eg stb.|, a v¶allalatok elt¶er}o gazdas¶agi helyzete mind-mind be-foly¶asolj¶ak a v¶allalati dÄont¶eseket az alkalmazott visszutas logisztikai terÄulettekintet¶eben.

Az ¶atfog¶o, elm¶eleti jelleg miatt nem t¶erhetÄunk ki konkr¶etan arra, hogyaz egyes term¶ekekn¶el pontosan mit is jelenthet a visszutas logisztika, melyekazok a terÄuletek, ahol az gazdas¶agosan megval¶os¶³that¶o. A kÄulÄonbÄoz}o term¶ekekel}o¶all¶³t¶asi folyamat¶anak soksz¶³n}us¶ege tov¶abbi kÄulÄon-kÄulÄon elemz¶eseket ig¶e-nyelne arra vonatkoz¶oan, hogy milyen k¶eszterm¶ekb}ol mi k¶esz¶³thet}o ism¶et,annak konkr¶etan mely elemeit, alkatr¶eszeit lehet hat¶ekonyan visszaforgatni atermel¶esbe. P¶eld¶aul egy aut¶o eset¶eben minden egyes alkatr¶eszt, ¶ep¶³t}oelemetv¶egigkÄovetni a gy¶art¶ot¶ol a fogyaszt¶oig, majd a haszn¶alat ut¶an a roncsaut¶oegyes elemeit a begy}ujt}o h¶al¶ozaton keresztÄul az ¶ujrafeldolgoz¶o Äuzemig nyomonk¶³s¶erni nem egyszer}u feladat, ¶es jelenleg nincs is meg az ehhez szÄuks¶eges, aterm¶eket v¶egigk¶³s¶er}o pontos inform¶aci¶oszolg¶altat¶as. Bizonyos esetekben vi-

148 Dobos Imre

szonylag kÄonnyen v¶egig lehet gondolni, mire is lehet felhaszn¶alni egy roncs-aut¶ot, vagy egy csup¶an gazdas¶agilag leamortiz¶alt g¶epj¶arm}uvet. Az Äuvegek,tÄukrÄok, gumikerekek ¶ujrafelhaszn¶al¶asa ak¶ar az aut¶oiparban, ak¶ar m¶as ¶agazat-ban ma m¶ar egyre egyszer}ubben megoldhat¶o. Ugyanakkor sok m¶as alkatr¶esztnem egyszer}u ¶ujra feldolgozni, illetve neh¶ez megtal¶alni azt az ipar¶agat, aholgazdas¶agosan visszaforgathat¶o a termel¶esbe. Tipikus p¶elda erre a sz¶am¶³t¶o-g¶ep, melyb}ol viszonylag kev¶es alkatr¶esz nyerhet}o vissza, ¶es azt is csak kon-centr¶altan, nagy mennyis¶egben ¶erdemes feldolgozni. A neh¶ezs¶egek ¶altal¶abankikÄuszÄobÄolhet}oek, felt¶eve, hogy a kÄulÄonbÄoz}o ipar¶agak min¶el ink¶abb Äosszehan-golj¶ak m}ukÄod¶esÄuket, ¶es l¶etrejÄon kÄozÄottÄuk a megb¶³zhat¶o inform¶aci¶o¶araml¶as.

A bevezet¶es kiindul¶o pontja a kÄornyezetv¶edelem volt, melynek k¶et mozga-t¶ojak¶ent a tÄorv¶enyi szab¶alyoz¶ast, illetve a v¶allalati elkÄotelezetts¶eget nevezhet-jÄuk meg. ¶Altal¶anos ¶erv¶eny}u, hogy a v¶allalatok a jogi k¶enyszernek igyekeznekmin¶el ink¶abb megfelelni, ugyanakkor a kÄornyezetv¶edelemmel kapcsolatban azÄonk¶entes felel}oss¶egv¶allal¶ast jelent}osen befoly¶asolj¶ak a rendelkez¶esre ¶all¶o p¶enz-Äugyi forr¶asok. Hossz¶u t¶avon els}odleges szempont a kÄolts¶egek ¶es az el¶erhet}ohaszon egym¶ashoz val¶o viszonya, optimaliz¶al¶asa is. A kÄornyezettudatoss¶agÄonmag¶aban nem felt¶etlenÄul jelent vonzer}ot, elengedhetetlen az ebb}ol sz¶armaz¶oegzakt gazdas¶agi haszon kimutathat¶os¶aga is.

A dolgozat tov¶abbi r¶esz¶eben egy visszutas logisztikai optim¶alis t¶etelnagy-s¶agot mutatok be. Ezt az¶ert is megtehetjÄuk, mert a termel¶estervez¶esben a t¶e-telnagys¶ag heurisztik¶ak alapja az optim¶alis t¶etelnagys¶agot ad¶o kifejez¶esek tu-lajdons¶aga az optimumban. A modell matematikai t¶argyal¶as¶at¶ol eltekintÄunk,csak az eredm¶enyeket ismertetjÄuk. A harmadik r¶eszben a visszutas logiszti-ka termel¶estervez¶esben betÄoltÄott szerepe kerÄul ismertet¶esre. A visszutas lo-gisztik¶aval b}ov¶³tett MRP-t¶abla als¶o sorai mutatj¶ak az Äosszevon¶asra kerÄul}o a-nyagrendel¶eseket/termel¶eseket. Az utols¶o r¶eszben egy Wagner-Within t¶³pus¶uvisszutas logisztikai dinamikus t¶etelnagys¶ag modellt ismertetÄunk, amely he-urisztikus megold¶as¶ahoz az optim¶alis t¶etelnagys¶ag modellre szÄuks¶egÄunk volt.

2 Egy visszutas logisztikai k¶eszletmodell be-szerz¶essel ¶es jav¶³t¶assal

A determinisztikus optim¶alis t¶etelnagys¶ag modell jav¶³that¶o term¶ekekkel tÄor-t¶en}o kiterjeszt¶es¶et el}oszÄor Schrady v¶egezte el 1967-ben (Schrady (1967)). Ezta modellt nevezhetjÄuk mai sz¶ohaszn¶alattal a visszutas logisztika el}ofut¶ar¶anak.A vizsg¶alt feladat gyÄokere gyakorlati ind¶³ttat¶as¶u. Az Amerikai EgyesÄult¶Allamok Tenger¶eszete Ell¶at¶asi Parancsnoks¶aga k¶eszletez¶esi probl¶em¶aj¶at ele-mezte a szerz}o. A tenger¶eszetn¶el haszn¶alt alkatr¶eszek nagy ¶ert¶ek}uek voltak,de j¶o r¶eszÄuk jav¶³that¶o. Mivel az alkatr¶eszek ¶ujb¶oli beszerz¶ese nagyon kÄolts¶egesvolt, ez¶ert kÄolts¶egmegtakar¶³t¶ast ¶erhettek el a megjav¶³that¶o alkatr¶eszek Äossze-gy}ujt¶es¶evel. Ez azt jelenti, hogy a felhaszn¶al¶asi helyen tÄort¶ent dÄont¶es arr¶ol,hogy mely alkatr¶eszek jav¶³that¶oak. A Äosszegy}ujtÄott ¶es jav¶³that¶o alkatr¶eszeketezut¶an a karbantart¶asi ¶es jav¶³t¶asi r¶eszleghez sz¶all¶³tott¶ak vissza. A jav¶³that¶oalkatr¶eszeket ¶³gy a tov¶abbi feldolgoz¶asig rakt¶arozt¶ak. Az Äosszegy}ujtÄott, de

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 149

nem jav¶³that¶o alkatr¶eszeket, mint hullad¶ekot a felhaszn¶al¶as hely¶en kezelt¶ek.A kijav¶³tott alkatr¶eszeket a felhaszn¶alhat¶o alkatr¶eszek rakt¶ar¶aban t¶arolt¶ak.

A feladat ¶³gy k¶eszletgazd¶alkod¶asi szempontb¶ol egy k¶etrakt¶aras probl¶ema-k¶ent ¶all el}o. A keresletet, ami az alkatr¶eszek ir¶ant nyilv¶anul meg, k¶et forr¶asb¶ollehet kiel¶eg¶³teni, amelyek teljesen alternat¶³vaknak tekinthet}oek: vagy beszer-z¶esb}ol el¶eg¶³tjÄuk ki a keresletet, vagy a haszn¶alt alkatr¶eszek kijav¶³t¶as¶aval.A haszn¶alt, de kijav¶³that¶o alkatr¶esz ¯zikai tulajdons¶ag¶at tekintve teljesenolyan min}os¶eg}u, mint az ¶ujonnan beszerzett alkatr¶esz. Ezt ¶ugy is megfo-galmazhatjuk, hogy a kijav¶³tott ¶es beszerzett alkatr¶esz kÄozÄott nem tudunkkÄulÄonbs¶eget tenni, ha az a felhaszn¶aland¶o alkatr¶eszek rakt¶ar¶aba kerÄult.

Schrady (1967) a feladatot modellezve k¶et k¶eszletez¶esi politik¶at javasolta relev¶ans kÄolts¶egek, vagyis a rendel¶esi ¶es k¶eszlettart¶asi kÄolts¶egek Äosszeg¶enekminimaliz¶al¶as¶ara. Az egyik strat¶egi¶at (politik¶at) a ,,folyamatos p¶otl¶as" (con-tinuous supplement) strat¶egi¶aj¶anak, m¶³g a m¶asikat a ,,helyettes¶³t¶es" (substi-tution) politik¶anak nevezte el. Ez ut¶obbi politika eset¶en hat¶arozta meg aparam¶eterek ismeret¶eben az optim¶alis rendel¶esi ¶es jav¶³t¶asi t¶etelnagys¶agokat.A k¶eszletez¶esi strat¶egi¶ara felt¶etelezte, hogy a beszerzend}o alkatr¶eszeket csakegyetlen rendel¶esi t¶etelb}ol el¶eg¶³tik ki a rendel¶esi-jav¶³t¶asi ciklusban (ebben asz¶ohaszn¶alatban ciklus alatt rendel¶esi ¶es jav¶³t¶asi t¶etelek olyan egym¶asut¶ani-s¶ag¶at ¶ertjÄuk, amelyek id}oben ism¶etl}odnek).

A k¶eszletez¶esi rendszer k¶et k¶eszletez¶esi pontot tartalmaz. A felhaszn¶al¶okereslet¶et a be¶ep¶³thet}o alkatr¶eszek rakt¶ar¶ab¶ol el¶eg¶³tik ki. A kereslet id}oben¶alland¶o a felhaszn¶al¶asi ciklus alatt. A be¶ep¶³thet}o alkatr¶eszek rakt¶ar¶at beszer-z¶esb}ol ¶es jav¶³t¶asb¶ol tÄoltik fel. Ebben a rakt¶arban hi¶anyt nem engedÄunk meg,teh¶at mindig van rendelkez¶esre ¶all¶o, beszerelhet}o alkatr¶esz. Azonos beszerz¶esi¶es azonos jav¶³t¶asi t¶etelnagys¶agokkal v¶egezzÄuk a modellez¶est. Az alkatr¶eszfelhaszn¶al¶oja id}oben ¶alland¶o, konstans r¶at¶aval juttatja vissza a haszn¶alt,de fel¶uj¶³that¶o alkatr¶eszeket a haszn¶alt alkatr¶eszek rakt¶ar¶aba, ahol azok ajav¶³t¶asra v¶arnak. Jav¶³t¶as ut¶an az alkatr¶eszeket, mint ¶ujakat a be¶ep¶³thet}oalkatr¶eszek rakt¶ar¶aba kÄuldik. A modell anyag¶araml¶as¶at a 2. ¶abra mutatja.

2. ¶abra. Anyag¶araml¶as Schrady modellj¶eben

n⋅QR

d⋅T

n⋅QR

Felhasználó

Beszerzés

Javítás

Beépíthet� alkatrészek

Használt alkatrészek

m⋅QP

r⋅d⋅T

150 Dobos Imre

A modell v¶altoz¶oit ¶es param¶etereit a fÄuggel¶ek tartalmazza.Az al¶abbi egyenletek a k¶eszletez¶esi pontokba tÄort¶en}o ki- ¶es be¶araml¶ast

mutatj¶ak a beszerz¶esi-jav¶³t¶asi ciklus alatt:

m ¢ QP + n ¢ QR = d ¢ T

n ¢ QR = r ¢ d ¢ T

3. ¶abra. A be¶ep¶³thet}o ¶es jav¶³that¶o alkatr¶eszek k¶eszletszintjei (n = 3, m = 2)

A javasolt ,,helyettes¶³t¶esi" politik¶anak a kÄovetkez}o tulajdons¶agai vannak.A beszerz¶esi ¶es jav¶³t¶asi t¶etelek ut¶anp¶otl¶asi idej¶et ¯gyelmen k¶³vÄul hagyjuk,mert determinisztikus modellekben ennek a hat¶as¶at egy id}obeli eltol¶assalkikÄuszÄobÄolhetjÄuk. T¶etelezzÄuk fel, hogy a beszerz¶esi-jav¶³t¶asi ciklus egy jav¶³t¶asiciklussal kezd}odik. Term¶eszetesen beszerz¶esi ciklussal is kezdhetn¶enk, de azel}obbi felt¶etelez¶es megkÄonny¶³ti a k¶eszlettart¶as kÄolts¶egeinek meghat¶aroz¶as¶at aterÄuletek kisz¶am¶³t¶asakor, ugyanis a maxim¶alis k¶eszletszintt}ol kezd}odik a cik-lus a jav¶³tand¶o alkatr¶eszek eset¶en. A jav¶³tand¶o alkatr¶eszek k¶eszlet¶enek szintjea ciklus megkezd}od¶esekor azonnal egy jav¶³t¶asi t¶etelnagys¶aggal csÄokken. Ezaz¶ert van, mert ezt a t¶etelt azonnal jav¶³t¶asba vonj¶ak be. A jav¶³tand¶o k¶esz-let¶allom¶any mindaddig csÄokken az ¶alland¶o jav¶³t¶asi t¶etelnagys¶agok jav¶³t¶asba

Beépíthet� alkatrészek

Javítandó alkatrészek

QR

t

t T

TQR

r⋅ d

-d

QR

QP

Javítás Beszerzés

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 151

tÄort¶en}o bevon¶as¶aval, am¶³g a k¶eszletszint null¶ara nem apad. A k¶eszletszintekid}obeli lefoly¶as¶at a 3. ¶abra szeml¶elteti. Ugyanakkor ez az ¶abra az alapja akÄolts¶egfÄuggv¶eny el}o¶all¶³t¶as¶anak is.

A kÄolts¶egfÄuggv¶enyt matematikailag nem vezetjÄuk le, az a Dobos (2002)dolgozatban megtal¶alhat¶o:

C1(T;n; m) =m ¢ AP + n ¢ AR

T+

+ T ¢ d

2¢·h1 ¢ (1 ¡ r)2 ¢ 1

m+ (h1 + h2) ¢ r2 ¢ 1

n+ h2 ¢ r ¢ (1 ¡ r)

¸;

(1)

ahol T > 0, m,n pozit¶³v eg¶esz ¶ert¶ek}uek.Az (1) modell optim¶alis ciklus hossza

T o =

r2

d¢s

m ¢ AP + n ¢ AR

h1 ¢ (1 ¡ r)2 ¢ 1m + (h1 + h2) ¢ r2 ¢ 1

n + h2 ¢ r ¢ (1 ¡ r):

Ezt a kifejez¶est visszahelyettes¶³tve a C1(¢) kÄolts¶egfÄuggv¶enybe az al¶abbiC2(¢) kÄolts¶egfÄuggv¶enyt kapjuk:

C2(n;m) =p

2d ¢r

A ¢ m

n+ B ¢ n

m+ C ¢ m + D ¢ n + E ; (2)

ahol

A = AP ¢ (h1 + h2) ¢ r2 ; B = AR ¢ h1 ¢ (1 ¡ r)2 ; C = AP ¢ h2 ¢ r ¢ (1 ¡ r) ;

D = AR ¢ h2 ¢ r ¢ (1 ¡ r) ; E = AP ¢ h1 ¢ (1 ¡ r)2 + AR ¢ (h1 + h2) ¢ r2 :

A (2) modell egyben nem m¶as, mint egy meta-modell, teh¶at ezt a mo-dellt annak seg¶³ts¶eg¶evel lehet elemezni. A meta-modell r¶eszletes megold¶as¶at,valamint az eg¶esz ¶ert¶ek}u megold¶asok el}o¶all¶³t¶as¶at a Dobos ¶es Richter (2000)dolgozat tartalmazza. Az optim¶alis megold¶asban ¶altal¶aban a beszerz¶esi vagyjav¶³t¶asi t¶etelek sz¶ama eggyel egyenl}o. Azonban l¶etezik olyan eset, amikormindk¶et t¶etelsz¶am nagyobb, mint egy. Erre mutat p¶eld¶at a kÄovetkez}o p¶elda.

Legyen most d = 1000, r = 0;35, h1 = 200$, h2 = 20$, AP = 750$,AR = 100$. Ebben az esetben az izokÄolts¶egvonalakat szeml¶eltesse a 4. ¶abra.Ekkor az optim¶alis megold¶ast az (mo; no) = (2; 3) adja. A k¶et vonalon l¶ev}omegold¶as, vagyis az (m; n) = (1; 1) ¶es (m; n) = (2; 1) kisebb c¶elfÄuggv¶eny¶er-t¶eket ad, ami C2(3; 2) = 13543;7, valamint C2(1; 2) = 13598;6 < C2(1; 1) =13656;1. A p¶eld¶an l¶athat¶o, hogy ebben az esetben a beszerz¶esi t¶etelek sz¶amanagyobb, mint egy, vagyis alacsonyabb visszat¶er¶esi r¶at¶an¶al kÄots¶eghat¶ekonyabbtÄobbszÄor beszerezni. A tÄobbi dÄont¶esi v¶altoz¶ot visszahelyettes¶³t¶essel meghat¶a-rozhatjuk.

Ebben a r¶eszben a Schrady-f¶ele jav¶³t¶asi modell ¶altal¶anos¶³t¶as¶at mutat-tuk be. Ez a modell tekinthet}o a visszutas logisztikai k¶eszletmodellek ki-indul¶opontj¶anak. P¶eld¶at konstru¶altunk olyan esetre, amikor az eg¶esz¶ert¶ek}umegold¶as beszerz¶esi ¶es jav¶³t¶asi t¶etelsz¶amai egyn¶el nagyobbak. A t¶etelsz¶amokhalmaz¶anak belsej¶ebe es}o megold¶asok csak maximum 2 sz¶azal¶ekkal t¶ernek ela hat¶armegold¶asokt¶ol (Dobos ¶es Richter (2000)).

152 Dobos Imre

4. ¶abra. P¶elda olyan esetre, amikor az optim¶alis megold¶as a halmaz belsej¶eben van

3 Termel¶estervez¶es a visszutas logisztik¶aban

A visszafel¶e ir¶anyul¶o anyag¶araml¶as levez¶enyl¶ese kÄozben sz¶amtalan menedzs-ment probl¶ema merÄul fel. Ezek kÄozÄul a legfontosabbak)

² a haszn¶alt anyagok, term¶ekek visszagy}ujt¶ese, ¶es annak megszervez¶ese;

² a term¶ekek sz¶all¶³t¶asa, t¶arol¶asa ¶es k¶eszletez¶ese, valamint

² a sz¶etszerel¶es megszervez¶ese ¶es ir¶any¶³t¶asa ut¶an az ¶ujrafelhaszn¶alhat¶oalkatr¶eszek ¶es r¶eszegys¶egek termel¶estervez¶esbe tÄort¶en}o bevon¶asa.

Az egyik fontos kutat¶asi ¶es alkalmaz¶asi terÄuletnek az ¶ujrafelhaszn¶al¶as ter-mel¶estervez¶esbe tÄort¶en}o integr¶al¶asa t}unik. A nemzetkÄozi kutat¶as ezen a terÄu-leten m¶eg gyermekcip}oben j¶ar. A legtÄobb alkalmaz¶ast a n¶emet irodalombantal¶alhatjuk meg (Inderfurth (1998), Spengler et al. (1997), Rautenstrauch(1997)). Angol nyelv}u irodalom is csak elv¶etve tal¶alhat¶o (Ferrer-Whybark(2000), Guide (2000)). Ismereteink szerint magyar nyelv}u vizsg¶al¶od¶asok ezena terÄuleten m¶eg nem szÄulettek.

A visszutas logisztika jelent}os¶eg¶enek nÄoveked¶ese |ami a haszn¶alt term¶e-kek egyre nagyobb m¶ert¶ek}u visszagy}ujt¶es¶eb}ol ¶es felhaszn¶al¶as¶ab¶ol kÄovetkezik|¶uj feladatok el¶e ¶all¶³tja a termel¶estervez¶est. E feladatok megold¶asa szÄuks¶egess¶eteszi az szÄuks¶eglettervez¶es (MRP) ¶es az ¶ujrafelhaszn¶al¶as-tervez¶es Äosszekapcso-l¶as¶at.

Maga a termel¶estervez¶es ¶es ir¶any¶³t¶as folyamat¶anak kidolgoz¶asa a hagyo-m¶anyos termel¶esi elj¶ar¶asokra f¶okusz¶al, amelyet nem ciklikus anyag¶araml¶asifolyamat jellemez. Az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi-tev¶ekenys¶egek jelent}os¶ege az els}od-leges nyersanyagok csÄokken¶es¶evel ¶es megdr¶agul¶as¶aval, valamint a hullad¶ek-anyagok korl¶atozott ¶es kÄolts¶egesebb elhelyez¶esi lehet}os¶eg¶evel megnÄovekedett.Ennek vannak gazdas¶agi ¶es Äokol¶ogiai okai is. Az egyre er}osÄod}o t¶arsadalmi

0 1 20

1

2

3

4

n1 m( )

n2 m( )

m

n

m

(2,3)

(1,1)

(1,2)

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 153

nyom¶as ¶es a nÄovekv}o ¶allami szab¶alyoz¶as m¶eg ink¶abb aktu¶aliss¶a teszi a haszn¶altterm¶ekek ¶ujrafelhaszn¶al¶as¶at.

Az anyag¶araml¶as |a ¶ujrafelhaszn¶al¶asi-folyamatokkal kib}ov¶³tve| mag¶a-ban foglalja a nyersanyagok, f¶elk¶eszterm¶ekek, k¶eszterm¶ekek ¶es haszn¶alt ter-m¶ekek t¶arol¶as¶at. A hullad¶ek, illetve visszakÄuldÄott term¶ek id}obeli, mennyis¶eg-beli ¶es min}os¶egbeli bizonytalans¶aga |ak¶arcsak mag¶anak az ¶ujrafeldolgoz¶asifolyamat id}otartam¶anak ¶es tartalm¶anak bizonytalans¶aga| egyben a tervez¶esbizonytalans¶ag¶at is maga ut¶an vonja. A tervez¶es ezek miatt bonyolultt¶a v¶alik,s a hozz¶a kapcsol¶od¶o bizonytalans¶ag megnÄoveli a dÄont¶esek kimenetel¶enek asz¶am¶at. Els}osorban olyan ¶uj dÄont¶esi helyzetek ad¶odnak, amelyek lehet}ov¶eteszik a v¶alaszt¶ast sz¶etszerel¶esi, feldolgoz¶asi, illetve felhaszn¶al¶asi folyama-tok kÄozÄott, s tov¶abbi dÄont¶esi helyzetet jelentenek a termel¶esi ¶es beszerz¶esitev¶ekenys¶egek mellett az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi tev¶ekenys¶egeknek is, amelyek al-ternat¶³v forr¶ast jelentenek a nyersanyag-ell¶at¶asi folyamatban. Mindezek egy-¶ertelm}uv¶e teszik a termel¶es- ¶es ¶ujrafelhaszn¶al¶as-tervez¶es integr¶aci¶oj¶anak aszÄuks¶egess¶eg¶et.

Maga az ¶ujrafelhaszn¶al¶as-tervez¶es |ak¶arcsak a termel¶estervez¶es| els}o-sorban strat¶egiai-taktikai szempontokban jeleik meg, m¶asodsorban pedig ope-rat¶³v tartalommal is b¶³r. Az operat¶³v r¶esz az eredeti termel¶estervez¶es ¶esir¶any¶³t¶as feladatait osztja fel programtervez¶esre, mennyis¶egtervre, id}o- ¶es ka-pacit¶astervre, valamint gy¶art¶asi/ir¶any¶³t¶asi tervre, term¶eszetesen az ¶ujrafel-haszn¶al¶as tev¶ekenys¶egekre is kiterjesztve.

A programtervez¶es az ¶ujrafelhaszn¶al¶as eset¶eben a haszn¶alt term¶ekek t¶³pus,mennyis¶eg ¶es id}otartam alapj¶an tÄort¶en}o kereslet el}orejelz¶es¶et is jelenti. Azel}orejelz¶es alapj¶an lehets¶eges a ¶ujrafelhaszn¶al¶asi tev¶ekenys¶egeket kialak¶³tani.A jÄov}oben elv¶arhat¶o term¶ek-visszakÄuld¶esek alapj¶an akt¶³v tervez¶esr}ol is lehetbesz¶elni. Ha ezeket az el}orejelz¶eseket nem veszik ¯gyelembe, akkor ezt passz¶³v¶ujrafelhaszn¶al¶as-tervez¶esnek nevezzÄuk, hiszen csak reag¶al¶as tÄort¶enik az akkor¶eppen ismert haszn¶alt tem¶ekek ¶allom¶any¶ara.

Az integr¶aci¶ora a termel¶es- ¶es a ¶ujrafelhaszn¶al¶as-tervez¶es r¶eszfeladatai kÄo-zÄott mindenekel}ott az¶ert van szÄuks¶eg, mert a termel¶es program- ¶es mennyi-s¶egi terve a haszn¶alt term¶ekek programterv¶enek el}orejelz¶esi alapj¶at k¶epezi,m¶asr¶eszt az ¶ujrafelhaszn¶al¶as mennyis¶egi terve befoly¶asolja a gy¶art¶as id}obeni¶es mennyis¶egbeni nyersanyagszÄuks¶eglet¶et. Az MRP rendszer kib}ov¶³t¶es¶ereh¶arom f}o koncepci¶o l¶etezik:

² amely az ¶ujrafelhaszn¶al¶as ¶es az MRP integr¶aci¶oj¶aval foglalkozik,

² amely a sz¶etszerel¶esre ¶es a felhaszn¶al¶as-tervez¶esre koncentr¶al,

² az integr¶alt anyagdiszpoz¶³ci¶o tervez¶est ¶all¶³tja a kÄoz¶eppontba.

Az MRP rendszerek tov¶abbfejleszt¶esi m¶odozatainak els}o megkÄozel¶³t¶ese nemtartalmaz ¶ujrafelhaszn¶al¶asi dÄont¶est¶amogat¶asi rendszereket, m¶³g a m¶asodik¶es a harmadik koncepci¶o igen. Ez determinisztikus b}ov¶³t¶esi rendszer, mertcsak a passz¶³v ¶ujrafelhaszn¶al¶as-tervez¶esre ¶ep¶³t ¶es az MRP rendszer kÄozvetlenb}ov¶³t¶ese csak a megl¶ev}o, adott sz¶etszerel¶esi, ¶ujrafelhaszn¶al¶asi ¶es anyagell¶at¶asistrat¶egi¶akat tartalmazza. El}oszÄor a m¶asodik ¶es a harmadik koncepci¶o l¶enyeg¶et

154 Dobos Imre

foglaljuk Äossze, s kÄulÄon t¶argyaljuk az els}o v¶altozatot, azaz az MRP rendszer¶es a recycling integr¶aci¶oj¶at.

A sz¶etszerel¶es- ¶es a felhaszn¶al¶as-tervez¶es a sz¶etszerel¶esi ¶es a felhaszn¶al¶asitev¶ekenys¶egek meghozatal¶anak k¶erd¶eseit jelenti, mint p¶eld¶aul a haszn¶alt ter-m¶ekek kÄoz¶ept¶av¶u taktikai terv¶enek meghat¶aroz¶asa, valamint a term¶ektervez¶es.A sz¶etszerel¶es-tervez¶es mag¶ar¶ol a sz¶etszerel¶es m¶elys¶eg¶er}ol val¶o dÄont¶eseket, al-ternat¶³v sz¶etszerel¶esi folyamatok kÄozÄotti v¶alaszt¶ast, a sz¶etszerel¶esi folyamatlebonyol¶³t¶as¶anak l¶ep¶eseit, gyakoris¶ag¶at foglalja mag¶aban. A felhaszn¶al¶as ter-vez¶ese sor¶an arr¶ol kell dÄonteni, hogy az eredeti term¶ek ¶ujrafeldolgoz¶as¶aratÄorekszik-e a v¶allalat, vagy csak term¶ekegys¶egeket, nyersanyagokat sz¶and¶eko-zik-e visszanyerni. Az egyes anyagok ¶es alkot¶oelemek recyclingja eset¶en arrair¶anyul a dÄont¶es, hogy a megl¶ev}o vagy alternat¶³v bels}o, illetve kÄuls}o felhasz-n¶al¶asi lehet}os¶eget alkalmaz-e a v¶allalat. Minden recycling-m¶odszer eset¶ena hagyom¶anyos elj¶ar¶asok mellett l¶eteznek alternat¶³v lehet}os¶egek is. A kÄu-lÄonbÄoz}o recycling lehet}os¶egek kÄozÄotti v¶alaszt¶ast nagyban determin¶alj¶ak azadotts¶agk¶ent megjelen}o technikai ¶es politikai keretfelt¶etelek, amelyek megha-t¶arozz¶ak a term¶ekvisszav¶etelt, a sz¶etszerel¶est, feldolgoz¶ast ¶es felhaszn¶al¶ast.A tervez¶eshez felt¶etlenÄul szÄuks¶egesek a kÄovetkez}o adatok: az ¶ujrafelhaszn¶a-land¶o term¶eknek vagy bizonyos elemeinek min}os¶egi ¶allapota, a sz¶etszerel¶esi,vizsg¶alati, feldolgoz¶asi, t¶arol¶asi kÄolts¶egek, valamint az ¶ert¶ekes¶³t¶esi ¶arbev¶etel.

Az integr¶alt anyagdiszpoz¶³ci¶o l¶enyege, hogy az ¶ujrafelhaszn¶aland¶o term¶ek,vagy a term¶ek alkot¶oelem¶enek vissza¶araml¶as¶at a feldolgoz¶asi folyamat meg-felel}o szintj¶evel kapcsolja Äossze. Ez komoly koordin¶aci¶os probl¶em¶at jelent,amit az okoz, hogy a termel¶es ¶es a feldolgoz¶as term¶ekszÄuks¶eglet¶et visszter-m¶ekekkel is ki lehet el¶eg¶³teni, mikÄozben a k¶et folyamat id}oig¶enye elt¶er}o.A diszpoz¶³ci¶os feladat a hagyom¶anyos termel¶es ¶es recycling tev¶ekenys¶egek,valamint a hullad¶ek-elhelyez¶esi tev¶ekenys¶egek Äosszehangol¶asa, tov¶abb¶a azadott tervez¶esi id}oszakban a v¶arhat¶o kÄolts¶egek (termel¶esi, ¶ujrafelhaszn¶al¶asi,elhelyez¶esi, t¶arol¶asi ¶es sz¶all¶³t¶asi) minimaliz¶al¶asa. A t¶arol¶as diszpoz¶³ci¶os prob-l¶em¶aj¶anak k¶et kÄulÄonbÄoz}o megold¶asi lehet}os¶ege van:

² a dÄont¶esi folyamat folyamatos ellen}orz¶ese, ¶es

² a dÄont¶esi folyamat periodikus ellen}orz¶ese.

A bizonytalans¶agi problematika kiv¶edhet}o az¶altal, hogy sz¶am¶³t¶asokat v¶egez-nek a term¶ekek ir¶anti szÄuks¶egletre, valamint a recycling-term¶ekek vissza-kÄuld¶es¶ere vonatkoz¶oan. ¶Altal¶aban abb¶ol indulnak ki, hogy minden term¶ekt¶arol¶asa megoldhat¶o, ¶es hogy a haszn¶alt term¶ekek eset¶en a feldolgoz¶as sor¶anmindig fenn¶all a hullad¶eklerak¶oba val¶o elhelyez¶es lehet}os¶ege is.

A megrendel¶es-korl¶atos strat¶egi¶at h¶arom param¶eter jellemzi a t¶arol¶asidiszpoz¶³ci¶oval kapcsolatban:

² rakt¶aroz¶asi korl¶at a hagyom¶anyos termel¶esben,

² az ¶ujrafelhaszn¶al¶as adta lehet}os¶egek korl¶atja ¶es

² a hullad¶eklerak¶oba val¶o elhelyez¶es lehet}os¶eg¶enek a korl¶atja.

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 155

Abban az esetben, ha a haszn¶alt term¶ekek kÄoztes t¶arol¶asa nem lehets¶eges,akkor az ¶ujrafelhaszn¶al¶as ¶es a hullad¶ek-elhelyez¶esi korl¶atok ezzel Äosszhangbanvannak (Inderfurth (1998)).

A termel¶esi folyamat sor¶an inputjavakb¶ol m¶as javakat ¶all¶³tanak el}o, deaz output el}o¶all¶³t¶asa sor¶an kÄulÄonbÄoz}o mell¶ekterm¶ekek keletkeznek, amelyekaz ipari termel¶esb}ol nem z¶arhat¶ok ki. A termel¶esi folyamat sor¶an teh¶atkeletkeznek olyan javak, amelyek a termel¶esi tervben nem jelennek meg. Amell¶ekterm¶ekeket csak akkor tudjuk teljes m¶ert¶ekben kiz¶arni, ha lemondunkaz el}o¶all¶³tand¶o javakr¶ol. A mell¶ekterm¶ekek mennyis¶eg¶et mindenekel}ott az-zal csÄokkenthetjÄuk, ha gondoskodunk a megfelel}o term¶ektervez¶esr}ol, illetvemegfelel}o int¶ezked¶eseket hozunk a beszerz¶es, termel¶es ¶es a min}os¶eg terÄulet¶enegyar¶ant.

A hullad¶ekokat k¶et f}o kateg¶ori¶aba lehet csoportos¶³tani: szubjekt¶³v hulla-d¶ekokra ¶es objekt¶³v hullad¶ekokra. Szubjekt¶³v hullad¶eknak tekinthet}o mindenolyan anyag, amit}ol annak tulajdonosa szabadulni akar, de arra vonatkoz¶o-an semmi megkÄot¶est nem tartalmaz, hogy ezek az anyagok felhaszn¶alhat¶ok-e vagy sem. Az objekt¶³v hullad¶ekok azok a hullad¶ekok, amelyeknek ¶uj-rahasznos¶³t¶as¶ara nincs lehet}os¶eg, teh¶at azokat hullad¶eklerak¶oban kell elhe-lyezni. Corsten ¶es Reiss (1991) azon hullad¶ekokat, amelyek felhaszn¶alhat¶ok,recycling-javaknak nevezt¶ek el, s e kÄorben a kÄovetkez}o csoportos¶³t¶ast v¶egezt¶ekel:

² Mell¶ekterm¶eknek tekinthet}o minden olyan anyag ¶es energia, amely azel}o¶all¶³tott v¶egterm¶ekben nem jelenik meg. A mell¶ekterm¶ekek tov¶abbcsoportos¶³that¶ok anyagmarad¶ek ¶es hullad¶ek kateg¶ori¶akra. A marad¶ek-anyagok a mell¶ekterm¶ekek azon csoportj¶at k¶epezik, amelyek ¶ujrafel-haszn¶alhat¶ok, ez¶altal az ¶ujrafelhaszn¶al¶as lehets¶eges term¶eke lehet, m¶³ga hullad¶ek eset¶en nincs lehet}os¶eg az ¶ujrafelhaszn¶al¶asra, vagy gazdas¶agiokokb¶ol nem megval¶os¶³that¶o.

² A termel¶es sor¶an a term¶ekek ¶es a mell¶ekterm¶ekek mellett selejtek iskeletkeznek: ezen h¶arom objektumkateg¶oria hasznos¶³t¶asi form¶aja a re-cycling. Abban az esetben, ha ezen anyagokat azonnal nem haszn¶alj¶akfel, akkor azok k¶eszletekk¶e v¶alnak, s ez¶altal maga a recycling k¶eszlet-probl¶em¶av¶a v¶alik, amely dÄont¶esi helyzetekhez vezet.

² Haszn¶alt term¶ekek: az ¶eletciklusuk v¶eg¶en l¶ev}o vagy technikailag elÄore-gedett term¶ekek.

A fenti besorol¶as hib¶aja, hogy a mell¶ekterm¶ekeket recycling-javaknak tekin-ti, hab¶ar azok objekt¶³v hullad¶ekok, s nem lehetnek a recycling t¶argyai. Arecycling-javak fogalm¶aba az objekt¶³v hullad¶ekok nem sz¶am¶³tanak bele. Ahullad¶ekok csoportos¶³t¶as¶at az 5. ¶abra szeml¶elteti.

Az ¶ujrafelhaszn¶al¶ast megel}ozi a hullad¶ekok Äosszegy}ujt¶ese ¶es visszasz¶all¶³t¶asa|rÄoviden visszagy}ujt¶ese| a v¶allalathoz. A haszn¶alt term¶ekek visszagy}ujt¶esea forr¶asok ¶es c¶el¶allom¶asok ¯zikai ¶es inform¶aci¶os Äosszekapcsol¶as¶aval val¶osulhatmeg.

156 Dobos Imre

5. ¶abra. Az ¶ujrafeldolgoz¶asra kerÄul}o anyagok csoportos¶³t¶asa (Becher-Roseman (1993)

A visszagy}ujt¶es folyamat¶anak els}o eleme az Äosszegy}ujt¶es. Az Äosszegy}ujt¶esalatt azt a folyamatot kell ¶erteni, amikor a haszn¶alt term¶ekeket a gy}ujt¶esihelyre sz¶all¶³tj¶ak. Az Äosszegy}ujt¶es a rendelkez¶esre ¶all¶o |gy}ujt¶esb}ol sz¶armaz¶o|tervez¶esi inform¶aci¶okon alapul. Az adatgy}ujt¶es az Äosszegy}ujt¶es r¶esze |egy inform¶aci¶os folyamat|, amely sor¶an meghat¶arozz¶ak az Äosszegy}ujt¶esiszÄuks¶egletet, m¶egpedig a v¶as¶arl¶ok lak¶ohelye, az Äosszegy}ujtend}o k¶eszÄul¶ekeksz¶ama ¶es az elsz¶all¶³t¶as hat¶arideje alapj¶an. Tov¶abbi adatok szÄuks¶egesek ahaszn¶alt term¶ekek t¶³pus¶ar¶ol, kor¶ar¶ol ¶es min}os¶egi ¶allapot¶ar¶ol. Ezen inform¶aci¶okk¶epezik az alapj¶at a begy}ujt¶es t¶uratervez¶es¶enek, valamint a sz¶etszerel¶esi ¶esfelhaszn¶al¶asi folyamatnak, azaz ennek alapj¶an tervezik meg az Äosszegy}ujt¶est.

A haszn¶alt term¶ekek Äosszegy}ujt¶es¶enek h¶arom t¶³pusa van:

² Az Äosszegy}ujt}o tev¶ekenys¶eget v¶egz}ok elmennek a haszn¶alt term¶ekek¶ert¶es a kÄozÄos gy}ujt}ohelyre sz¶all¶³tj¶ak azokat, ami lehet egy sz¶etszerel}o gy¶ar,vagy pedig egy ¶atrakod¶ohely.

² A haszn¶alt term¶ek tulajdonosa sz¶all¶³tja a haszn¶alt term¶eket a gy}ujt}o-helyre.

² Az el}oz}o k¶et rendszer kombin¶aci¶oja.

Az Äosszegy}ujt¶est ¶altal¶aban az Äonkorm¶anyzat ¶altal megb¶³zott szem¶etsz¶all¶³t¶ov¶allalkoz¶asok v¶egzik, b¶ar az is egyre jellemz}obb lesz, hogy a kÄulÄonbÄoz}o m}u-szaki cikkeket forgalmaz¶o c¶egek visszaveszik a haszn¶alt g¶epeket, amennyibena tulajdonos ¶uj g¶epeket vesz n¶aluk. Az adatok ¶es a haszn¶alt term¶ekek Äossze-gy}ujt¶es¶et kÄulÄonbÄoz}o neh¶ezs¶egek h¶atr¶altathatj¶ak, p¶eld¶aul:

² Az adatgy}ujt¶esre kÄulÄonbÄoz}o p¶arhuzamos rendszerek ¶allnak rendelkez¶esrea v¶as¶arl¶ok sz¶am¶ara, s a szolg¶altat¶ok speci¯kus k¶³n¶alata nem megfelel}oenkonkretiz¶alt.

² Telefonon tÄort¶en}o rendel¶esfelv¶etel vagy adatgy}ujt¶es nem minden eset-ben lehets¶eges, ha igen, akkor is csak hossz¶u v¶arakoz¶asi id}o ut¶an, illetvetÄobbszÄori pr¶ob¶alkoz¶asra.

² A bejelent¶es ¶es az Äosszegy}ujt¶es kÄozÄott a v¶aros ¶es a gy}ujt}orendszerel¶erhet}os¶ege miatt egyt}ol ak¶ar tÄobb h¶et is eltelhet.

² A megadott elsz¶all¶³t¶asi id}ot sok esetben nem tudj¶ak betartani.

Kezelend� anyagok

Hulladékok Újrafelhasználható anyagok

Deponálás Maradékanyagok Selejt Elhasznált termék

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 157

² Maga az Äosszegy}ujt¶es csak az utc¶ara kihelyezett haszn¶alt term¶ekek elvi-tel¶et jelenti, a h¶azban, lak¶asban, illetve pinc¶eben elhelyezett g¶epekrenem terjed ki.

² Olyan j¶arm}uveket haszn¶alnak az Äosszegy}ujt¶esre, amelyek maxim¶alist¶arol¶okapacit¶asa nincs kihaszn¶alva.

² Az egyre nÄovekv}o sz¶am¶u gy}ujt}orendszer versenyhez vezet a haszn¶altterm¶ekek¶ert, m¶egpedig az¶ert, hogy a gy}ujt}orendszer , valamint a fel-haszn¶al¶oÄuzemek kapacit¶askihaszn¶alts¶aga is maxim¶alis legyen. Ez¶altala gy}ujt¶esi ¶utvonalak egyre hosszabbak lesznek, ami egyben nagyobbsz¶all¶³t¶asi t¶avols¶agot, kÄornyezetterhel¶est, valamint kÄolts¶eget jelent stb.

Rakod¶as mindazon sz¶all¶³t¶asi ¶es t¶arol¶asi folyamat, amely a term¶ek sz¶all¶³t¶asieszkÄozre val¶o felrak¶asa, sz¶all¶³t¶oeszkÄozr}ol val¶o lev¶etele, illetve sz¶all¶³t¶oeszkÄozv¶alt¶asa eset¶en merÄul fel. Sok esetben az¶ert van szÄuks¶eg az ¶atrakod¶asra, hogycsÄokkents¶ek a term¶ek¶araml¶as koncentr¶aci¶oj¶at. Az ¶atrakod¶as nem opcion¶alistev¶ekenys¶eg, hiszen mind a kÄozvetlen visszavezet¶es, mind pedig a l¶epcs}ozetesvisszavezet¶es folyamat¶aban szerepel. Az ¶atrakod¶as nagyr¶eszt k¶ezzel tÄort¶enik,ami egyfel}ol magas rakod¶asi kÄolts¶egeket okozhat, m¶asr¶eszt k¶art okozhat afeldolgozand¶o term¶ekekben a nem szakszer}u kezel¶es.

Sz¶all¶³t¶as alatt jelen esetben a termel¶esi ¶es fogyaszt¶asi folyamatb¶ol kivont,de m¶eg ¶ujrafelhaszn¶alhat¶o term¶ekek elsz¶all¶³t¶as¶at ¶ertjÄuk a gy}ujt}ohelyekre vagyvalamilyen kÄozponti gy}ujt}ohelyre. A sz¶all¶³t¶as egyl¶epcs}os visszavezet¶es eset¶ena sz¶etszerel}o gy¶arba tÄort¶en}o eljuttat¶ast jelent, m¶³g egy tÄobbl¶epcs}os vissza-vezet¶es eset¶en pedig a kÄovetkez}o gy}ujt}ohelyre. A sz¶all¶³t¶asi kÄolts¶egek csÄok-kent¶ese ¶erdek¶eben a sz¶all¶³t¶ashoz m¶as j¶arm}uveket haszn¶alnak, mint az Äossze-gy}ujt¶eshez. A sz¶all¶³t¶as nem k¶enyszer}u tev¶ekenys¶eg a visszavezet¶es folyama-t¶aban, hiszen ha csek¶ely a t¶avols¶ag a forr¶as ¶es a c¶el¶allom¶as kÄozÄott, akkora gy}ujt}ot¶ura a c¶el¶allom¶ason v¶egz}odik. A sz¶all¶³t¶ast ¶altal¶aban teheraut¶okkalv¶egzik.

A sz¶all¶³t¶assal kapcsolatban felmerÄul}o probl¶em¶ak:

² Az automatiz¶alhat¶o, s ez¶altal hat¶ekonyabb ¶atrakod¶asi folyamatok sz¶amakorl¶atozott.

² A haszn¶alt term¶ekek a fel- ¶es lepakol¶asn¶al |ak¶arcsak a sz¶all¶³t¶as sor¶an|megs¶erÄulhetnek.

² A csapad¶ek korr¶ozi¶ohoz vezet s ez ¶altal csÄokkenti a sz¶etszerelhet}os¶eget.

² A sz¶all¶³t¶asn¶al haszn¶alt seg¶edanyagok nem rakt¶arozhat¶ok, ez¶ert nincslehet}os¶eg azok helytakar¶ekos t¶arol¶as¶ara.

A t¶arol¶as a megmunk¶aland¶o anyagok tervezett elhelyez¶ese. A rakt¶aroz¶as c¶elja

² a beszerz¶es, sz¶all¶³t¶as ¶es termel¶es ingadoz¶asainak kiv¶ed¶ese,

² a k¶³n¶alat ¶es a kereslet kÄozÄotti kÄulÄonbs¶egek kiegyens¶ulyoz¶asa,

² az ismeretlen keresleti ¶es k¶³n¶alati divergenci¶ak bizonytalans¶ag¶anak csÄok-kent¶ese,

² v¶alaszt¶ek kialak¶³t¶asa.

158 Dobos Imre

L¶etezik outputorient¶alt ¶es inputorient¶alt t¶arol¶as. Ahogy a neve is mutatja,az outputorient¶alt a haszn¶alt term¶ekek forr¶as¶ara, teh¶at a haszn¶alt term¶ekektulajdonosaira koncentr¶al, akik le akarj¶ak adni haszn¶alt term¶ekeiket. Azinputorient¶alt t¶arol¶as a visszagy}ujt¶es c¶el¶allom¶as¶ara vonatkozik, ami lehet egysz¶etszerel}o gy¶ar, amely a sz¶etszerel¶essel inputot ¶all¶³t el}o a termel¶es sz¶am¶ara.

A sz¶etv¶alogat¶as vagy szort¶³roz¶as a begy}ujtÄott haszn¶alt term¶ekek speci¶alissz¶etszerel}o vagy ¶ujrafelhaszn¶al¶o m}uveletek szerinti sz¶etv¶alogat¶as¶at jelenti.Mag¶an a konkr¶et sz¶etszerel¶esen k¶³vÄul itt v¶egzik el a rendelkez¶esre ¶all¶o, illetvesz¶all¶³that¶o haszn¶alt term¶ekek dokument¶aci¶oj¶at, s ez ¶altal a sz¶etszerel¶eshezszÄuks¶eges inform¶aci¶oknak nagy jelent}os¶ege van. Ezen dokument¶aci¶ok ¶es in-form¶aci¶ok lehet}ov¶e teszik a specializ¶alt sz¶etszerel}o gy¶arak, illetve Äuzemeksz¶am¶ara, hogy tervezni tudj¶ak kapacit¶asaikat, ak¶arcsak a sz¶etszerel¶es ered-m¶enyek¶ent l¶etrejÄov}o ¶ert¶ekes¶³thet}o alkatr¶eszeket. Ebb}ol kÄovetkez}oen m¶ar aszort¶³roz¶as keret¶eben elv¶egezhet}o egy el}ozetes sz¶etszerel¶es, s ez ¶altal nÄovelhet}oaz ezt kÄovet}o sz¶all¶³t¶asi folyamat hat¶ekonys¶aga, s a sz¶etszerelend}o mennyis¶egcsÄokkent¶es¶evel jobb sz¶all¶³t¶askihaszn¶alts¶ag ¶erhet}o el. Ezen kieg¶esz¶³t}o tev¶e-kenys¶egek r¶ev¶en megn}o a kereslet a speci¶alis szolg¶altat¶asokat ny¶ujt¶o szort¶³roz¶oÄuzemek ir¶ant. Maga a szort¶³roz¶as m¶ar nem a g¶ept¶³pusok ¶es vari¶ansok sze-rinti sz¶etv¶alogat¶ast jelenti, hanem a k¶es}obbi sz¶etszerel¶es c¶elj¶ab¶ol v¶egzend}otev¶ekenys¶eget.

A csomagol¶asnak v¶edelmi, t¶arol¶asi, sz¶all¶³t¶asi, azonos¶³t¶asi ¶es inform¶aci¶osfunkci¶oja van, amelyek az ¶ert¶ekes¶³t¶est ¶es haszn¶alatot lehet}ov¶e teszik. Acsomagol¶as sor¶an a legfontosabb, hogy az a lehet}o legkev¶esb¶e szennyezze akÄornyezetet, amely el¶erhet}o az¶altal, hogy a v¶allalatok olyan sz¶all¶³t¶oeszkÄozÄokethaszn¶alnak, amelyek kevesebb vagy semennyi csomagol¶oanyagot nem ig¶enyel-nek (pl. kont¶enerek).

A visszagy}ujt¶es folyamat¶at befoly¶asolj¶ak tov¶abb¶a a teljes¶³tm¶enyprogra-mok, a szolg¶altat¶asok sz¶³nvonala ¶es min}os¶ege. Fontos ismerni a v¶as¶arl¶ok el-v¶ar¶asait a visszagy}ujt¶esi rendszerrel szemben, mint p¶eld¶aul a szolg¶altat¶asokmin}os¶eg¶et illet}oen, hiszen ezek befoly¶asolj¶ak azt, hogy mennyire fogj¶ak aki¶ep¶³tett rendszert, h¶al¶ozatot haszn¶alni, azaz ezen szolg¶altat¶asok ir¶anti keres-letet, ami a szolg¶altat¶asok kÄolts¶ege nagyban meghat¶aroz (Waltemath, 2001).

A haszn¶alt term¶ekekkel kapcsolatos alapvet}o logisztikai feladatok ismer-tet¶ese ut¶an t¶erjÄunk r¶a az ¶ujrafelhaszn¶al¶as MRP-be tÄort¶en}o integr¶aci¶ora. AzMRP rendszer alapvet}o c¶elja a befoly¶asolhat¶o kÄolts¶egek (termel¶esi, sz¶all¶³t¶asi,t¶arol¶asi, eszkÄozkÄolts¶eg) minimaliz¶al¶asa. E rendszer id}obeli ¶es mennyis¶egbelic¶eljai a kÄovetkez}oek:

² minim¶alis ¶atfut¶asi id}o,

² nagy pontoss¶ag,

² alacsony k¶eszletszint,

² maxim¶alis kapacit¶askihaszn¶alts¶ag.

A 6. ¶abra az MRP rendszer befoly¶asolhat¶o elemeit foglalja Äossze .

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 159

Objektum Kapacit¶as FeladatC¶el

Id}onagys¶ag Kapacit¶askihaszn¶alts¶ag¶Atfut¶asi id}o(¶Atf.id}o csÄokkent¶ese)

Mennyis¶egbelinagys¶ag

Szem¶elyzeti ¶eseszkÄoz¶allom¶any

Sz¶all¶³that¶os¶ag

¶Ert¶ekbeli nagys¶ag Kapacit¶askÄolts¶egHi¶any- ¶es t¶arol¶asikÄolts¶eg

6. ¶abra. Az MRP c¶elrendszere (Corsten-Reiss (1991))

Annak ¶erdek¶eben, hogy az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folyamatot integr¶alni tudjukaz MRP rendszerbe, a tervez¶eshez szÄuks¶egÄunk van a haszn¶alt term¶ekekr}ol ¶esaz ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folyamatokr¶ol l¶enyeges inform¶aci¶okra. Ahhoz, hogy ezeninform¶aci¶ok a megfelel}o form¶aban rendelkez¶esre ¶alljanak, egy megfelel}oenki¶ep¶³tett v¶allalati inform¶aci¶os rendszerre van szÄuks¶eg. Ezen inform¶aci¶os rend-szernek ¯gyelemmel kell k¶³s¶ernie a jogszab¶alyi kÄornyezet folyamatos v¶altoz¶a-s¶at, kibocs¶at¶as-csÄokkent¶esi int¶ezked¶eseket kell bevezetnie, kÄornyezetv¶edelmistatisztik¶akat, inform¶aci¶okat kell tartalmaznia a hullad¶ekkezel¶esr}ol, beszerz¶esim¶odokr¶ol, min}os¶egr}ol, anyag- ¶es energiafolyamatokr¶ol (anyag- ¶es energia-m¶erleg) a kÄulÄonbÄoz}o inputok ¶es outputok tekintet¶eben. Azt is vizsg¶alj¶ak,hogy mely v¶allalati/termel¶esi folyamatok kapcs¶an l¶ep fel kÄornyezetszennyez¶es¶es azok milyen m¶ert¶ek}u kÄornyezetszennyez¶est okoznak, mert ez alapj¶an kell aszennyez¶esi ad¶ot ¯zetni. Az MRP rendszernek az ¶ujrafeldolgoz¶asi rendszerreltÄort¶en}o horizont¶alis kib}ov¶³t¶ese h¶arom terÄuleten jelent kisz¶eles¶³t¶esi ig¶enyt:

1. ¶ujrafelhaszn¶al¶asi programtervez¶es,

2. ¶ujrafelhaszn¶al¶asi kapacit¶astervez¶es,

3. ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folyamattervez¶es.

Az MRP rendszerben a kÄovetkez}o b}ov¶³t¶esi szÄuks¶egletek ad¶odnak:

² A sz¶all¶³t¶asi ¶es t¶arol¶asi kapacit¶asokat ¯gyelembe kell venni ¶es priorit¶asiszab¶alyok meghat¶aroz¶as¶ara van szÄuks¶eg, hogy a nem vagy csak a kor-l¶atozottan t¶arolhat¶o javakat haszn¶alj¶ak fel el}oszÄor.

² A sz¶all¶³t¶as felÄulvizsg¶alat¶ara mindenk¶eppen szÄuks¶eg van, m¶egpedig asz¶all¶³tand¶o haszn¶alt term¶ekek mennyis¶eg¶ere ¶es hat¶aridej¶ere vonatkoz¶oan.Tekintettel kell lenni tov¶abb¶a a feldolgoz¶asi folyamat sor¶an a gy¶art¶asil¶ep¶esekre, valamint a haszn¶alt term¶ekek mennyis¶eg¶ere ¶es hat¶aridej¶ere.Figyelni kell a kibocs¶at¶asi hat¶ar¶ert¶ekekre a nem felhaszn¶alhat¶o mell¶ek-term¶ekek kezel¶esekor. A tov¶abbi feldolgoz¶ashoz mennyis¶egi ¶es min}os¶egikrit¶eriumok betart¶as¶ara van szÄuks¶eg.

A mennyis¶egi tervez¶es sor¶an is szÄuks¶eg van az MRP rendszer kib}ov¶³t¶es¶ere¶es ¶atalak¶³t¶as¶ara. A marad¶ekanyagok ¶es hullad¶ekok els}osorban az alkatr¶eszek¶es nyersanyagok nett¶o szÄuks¶eglet¶et csÄokkentik, s ezen ¶ujrafelhaszn¶alt input-javakat a termel¶esi folyamatban inputk¶ent lehet felhaszn¶alni. A haszn¶altterm¶ekek keletkez¶ese azonban nagyfok¶u bizonytalans¶agot hordoz mag¶aban.A brutt¶o szÄuks¶egletet az anyagszÄuks¶egleti tervb}ol hat¶arozz¶ak meg. B}ov¶³t¶esrevan szÄuks¶eg az adatok kezel¶ese ¶es feldolgoz¶asa tekintet¶eben. Ide tartozik:

160 Dobos Imre

² a megb¶³zhat¶os¶aggal kapcsolatos (termel¶esi id}o, mennyis¶eg ¶es min}os¶eg),

² g¶epekkel kapcsolatos (¶all¶asi id}o),

² munkaer}ovel kapcsolatos (hi¶anyz¶asok ¶es jelenl¶eti id}ok) ¶es

² anyagokkal kapcsolatos (anyaghi¶any ¶es rendelkez¶esre ¶all¶as az egyes anya-gokb¶ol az egyes termel¶esi helyeken) adatok begy}ujt¶ese, t¶arol¶asa, friss¶³-t¶ese, feldolgoz¶asa.

Term¶eszetesen ezen anyagoknak nemcsak a termel¶esi, hanem az ¶ujrafel-haszn¶al¶asi folyamat sz¶am¶ara is rendelkez¶esre kell ¶allnia. SzÄuks¶eg van tov¶abb¶amunkatervre is, amely a haszn¶alt term¶ekek mennyis¶egbeli ¶es t¶³pus szerinticsoportos¶³t¶as¶at v¶egzi.

Az MRP rendszerben az egyes tervez¶esi szintek egyoldal¶uan fÄuggenek egy-m¶ast¶ol, egym¶asra ¶epÄulnek, m¶³g maga az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folyamat kÄorkÄorÄosterm¶eszet}u, azaz a folyamatai fÄuggetlenek egym¶ast¶ol. A termel¶estervez¶eskÄulÄonbÄoz}o l¶epcs}ofokai line¶arisan ki¶ep¶³tettek, ez¶altal az egyes tervez¶esi szin-tek kÄozÄotti fÄuggetlens¶eget tÄorv¶enyszer}uen ¯gyelmen k¶³vÄul hagyj¶ak. Az egyesl¶epcs}ofokok teljes¶³thet}os¶ege az el}ozm¶enyekt}ol fÄugg, azaz az egyes dÄont¶esiszintek a kÄovetkez}o dÄont¶esi szint sz¶am¶ara felt¶etelk¶ent jelentkeznek. A ter-mel¶esi programnak ¶es a kapacit¶asoknak illeszkedniÄuk kell egym¶ashoz. Ha atev¶ekenys¶egeket a kapacit¶asokt¶ol fÄuggetlen ¶atfut¶asi id}ovel v¶egzik, az inkonzisz-tenci¶akhoz vezet a tervez¶esben, mivel a mennyis¶egi tervben meghat¶arozottnatur¶ali¶ak, valamint a hat¶arid}o ¶es kapacit¶astervben meghat¶arozott hat¶arid}onem tarthat¶o be, hiszen a szerz}od¶esben megadott hat¶arid}o nem egyezik mega szÄuks¶eges hat¶arid}ovel. Mivel az ¶ujrafelhaszn¶al¶ashoz szÄuks¶eges marad¶ek-anyagok ¶es hullad¶ekanyagok nem ¶alland¶o, hanem rendszertelen mennyis¶eg-ben ¶erkeznek, ez¶ert az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folyamatban megb¶³zhat¶o ¶atfut¶asi id}omeghat¶aroz¶asa a hagyom¶anyos MRP rendszer alkalmaz¶as¶at nehez¶³ti. A ter-vez¶es linearit¶asa ¶es a tervez¶esi objektum ciklikuss¶aga a tervez¶es id}obelis¶eg¶etnehez¶³ti.

A nett¶o szÄuks¶eglet fedez¶es¶ere az ¶ujrafelhaszn¶alt term¶ek feldolgoz¶as ut¶anfelhaszn¶alhat¶o. A brutt¶o szÄuks¶eglet eset¶en pedig a gy¶ari, a rendelt, a tar-tal¶ek ¶es a biztons¶agi k¶eszletek mellett a be¶ep¶³thet}o haszn¶alt term¶ekek fel-haszn¶alhat¶oak.

A tervez¶es kapcs¶an fontos megjegyezni a dÄont¶esek centraliz¶alts¶ag¶anakm¶ert¶ek¶et. Abban az esetben, ha az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folyamatban a mara-d¶ekanyagok, a hullad¶ekanyagok, illetve selejtek, valamint haszn¶alt term¶ekekis megjelennek, ann¶al ink¶abb mondhatjuk, hogy az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folya-mat tÄobbl¶epcs}os, s ez¶altal maga az MRP rendszer sokkal centraliz¶altabblesz. Teh¶at a komplexit¶as ¶es a centraliz¶alts¶ag kÄozÄott pozit¶³v korrel¶aci¶o van.Tov¶abb¶a min¶el bizonytalanabb az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folyamat, ann¶al kev¶esb¶ecentraliz¶alt a kib}ov¶³tett MRP rendszer (Corsten-Reiss (1991)).

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 161

7. ¶abra. Az MRP-t¶abla anyag¶araml¶asa

A recyclinggal b}ov¶³tett MRP-t¶abla els}o fele nem igaz¶an t¶er el a hagyom¶a-nyos MRP-t¶abl¶at¶ol, b¶ar az ebben kieg¶esz¶³t¶esk¶ent szerepl}o sor |a haszn¶altterm¶ek k¶eszlet| azt jelenti, hogy a hagyom¶anyos k¶eszletek kib}ovÄulnek, m¶eg-pedig alternat¶³v k¶eszlettel, hiszen a visszakÄuldÄott term¶ekekb}ol kinyert alkat-r¶eszek ¶es anyagok bekerÄulnek a k¶eszletek kÄoz¶e, s innent}ol kezdve nem tesznekkÄulÄonbs¶eget a haszn¶alt, illetve ¶uj k¶eszletek kÄozÄott. A tervez¶esi horizont 6peri¶odusos, 15 egys¶eges biztons¶agi szint ¶es 2 hetes ¶atfut¶asi id}o jellemzi a8. ¶abr¶at. Az anyag¶araml¶asi folyamatot, amit az MRP-t¶abla mutat, a 7. ¶abr¶anszeml¶eltetjÄuk.

A jelen id}oszak rakt¶ark¶eszlete sort a kÄovetkez}o m}uvelet eredm¶enye adja:a termelt, a recycling, valamint az el}oz}o id}oszaki rakt¶ark¶eszlet Äosszege, csÄok-kentve a brutt¶o szÄuks¶eglettel. A rakt¶ark¶eszlet mennyis¶eg¶en¶el ¯gyelni kellarra, hogy a biztons¶agi k¶eszletszint 15 egys¶eg. A vissza¶erkez¶esek v¶arhat¶oszintje adott, azaz 4 egys¶eg. Az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi folyamat rakt¶armennyis¶egeis adott. A ¶ujrafelhaszn¶al¶asi szÄuks¶eglet 4, ez a v¶arhat¶o visszakÄuld¶esekb}olkÄovetkezik. Az haszn¶alt term¶ek rendel¶es az ¶ujrafelhaszn¶al¶asi szÄuks¶egletb}olad¶odik, 2 h¶et ¶atfut¶asi id}ovel eltolva. A kezel¶esi szÄuks¶eglet az ¶ujrafelhaszn¶al¶asifolyamat rakt¶armennyis¶ege, csÄokkentve a haszn¶alt term¶ek rendel¶essel. A ter-mel¶esi szÄuks¶eglet a nett¶o szÄuks¶eglet, csÄokkentve a ¶ujrafelhaszn¶al¶asi szÄuks¶eg-lettel, a termel¶esfelad¶as pedig ennek eltol¶asa k¶et h¶et ¶atfut¶asi id}ovel.

0 1 2 3 4 5 6Brutt¶o szÄuks¶eglet 10 10 10 10 10 10

Termelt k¶eszlet 8 14¶Ujrafelhaszn¶al¶asi k¶eszlet 5 4

Rakt¶ark¶eszlet 9 12 20 15 15 15 15Nett¶o szÄuks¶eglet 3 0 5 10 10 10

V¶arhat¶o vissza¶erkez¶es 4 4 4 4 4 4¶Ujrafelhaszn¶al¶asi folyamat rakt¶ar mennyis¶ege 7 4 4 4 4 4 4

¶Ujrafelhaszn¶al¶asi szÄuks¶eglet ¡ ¡ 5 4 4 4¶Ujrafelhaszn¶al¶asi rendel¶es 5 4 4 4 ¡ ¡

Kezel¶esi szÄuks¶eglet 2 0 0 0 ¡ ¡Termel¶esi szÄuks¶eglet ¡ ¡ 0 6 6 6

Termel¶esfelad¶as 0 6 6 6 ¡ ¡8. ¶abra. Az ¶ujrafelhaszn¶al¶assal b}ov¶³tett MRP-t¶abla (Inderfurth-Jensen (1998))

Használt termék- készlet

Végtermék készlet Kereslet

Termelés

Újrafelhasz-nálás

162 Dobos Imre

Ezzel sikerÄult az anyagszÄuks¶eglet tervez¶esi rendszerbe kieg¶esz¶³t¶esk¶ent be-¶ep¶³teni a vissza¶aramlott haszn¶alt term¶ekek ¶ujrafeldolgoz¶as¶at.

ÄOsszegz¶esk¶ent meg¶allap¶³that¶o, hogy napjainkban egyre fontosabb¶a v¶alik akÄornyezetv¶edelem, s ez a folyamat komoly el}orel¶ep¶esnek tekinthet}o a n¶eh¶any¶evtizeddel ezel}otti gondolkod¶ashoz k¶epest. Mindaddig azonban, am¶³g a v¶al-lalatok nem l¶atnak a tudatos kÄornyezetv¶edelemben igazi Äuzletet, azaz nem¶ebrednek r¶a arra, hogy versenyel}onny¶e v¶alhat visszutas logisztikai tev¶ekeny-s¶egÄuk |ha azt strat¶egiai szinten kezelik|, addig kÄornyezetÄunk meg¶ov¶asa¶erdek¶eben nem l¶ephetÄunk nagyot. Versenyel}onny¶e v¶alhat, ha a t¶arsadalomszem¶eben egy v¶allalat kÄornyezettudatos tev¶ekenys¶eget folytat, s ezt kÄulÄonbÄoz}oauditokkal ¶es kÄornyezetv¶edelmi elismer¶esekkel al¶at¶amasztja, hiszen a t¶arsa-dalom tagjai nÄovekv}o kÄornyezettudatoss¶aguk miatt egyre ink¶abb a kÄornye-zetbar¶at term¶ekek fel¶e fordulnak.

Bemutattunk tÄobb elj¶ar¶ast is, melyek r¶ev¶en a v¶allalatok csÄokkenthetikaz els}odleges nyersanyagok, illetve energia felhaszn¶al¶as¶at, valamint a kÄornye-zetszennyez¶est, s az alkalmazhat¶o m¶odszerek kÄozÄul kiv¶alaszthatj¶ak a tev¶e-kenys¶egÄuknek legink¶abb megfelel}ot. A lehet}os¶eg teh¶at adott, ,,csak" el kellkÄotelezniÄuk magukat a szeml¶eletv¶alt¶as ¶es a hossz¶u t¶av¶u kÄornyezetv¶edelemmellett. Ugyanakkor szÄuks¶eg van arra is, hogy az emberek fogyaszt¶oi szem-l¶elete megv¶altozzon, akt¶³van v¶allaljanak szerepet a kÄornyezet v¶edelme ¶erde-k¶eben. Term¶eszetesen az ¶allamnak is jelent}os befoly¶asol¶asa van ¶es lehet an-nak alak¶³t¶as¶ara, hogy az adott t¶arsadalom menyire kÄornyezettudatos, illetvemennyire sikerÄul meg¶ertetni, hogy nemcsak a mi ¶eletÄunkr}ol, jÄov}onkr}ol vansz¶o, hanem a jÄov}o gener¶aci¶ok sors¶ar¶ol is, s nem tehetjÄuk meg, hogy lehetetlen¶eletkÄorÄulm¶enyeket hagyjunk magunk ut¶an.

4 ÄOsszefoglal¶as ¶es tov¶abbi kutat¶asok

A dolgozatban a visszutas logisztik¶at ¶es annak a termel¶estervez¶esbe tÄort¶en}obe¶ep¶³thet}os¶eg¶et mutattuk be. A visszutas logisztika az MRP-be (anyagszÄuk-s¶eglettervez¶esi rendszerek) teljes m¶ert¶ekig integr¶alhat¶o, ugyanakkor megnehe-z¶³theti a modell¶ep¶³t¶est, hogy ebben az esetben az adatt¶abl¶aban kezelni kell abe¶erkez}o ¶es ¶ujrafeldolgozhat¶o term¶ekeket is a szok¶asos ¶uj term¶ekeken k¶³vÄul.Az adatt¶abla utols¶o sora mutatja a megel}oz}o f¶azisok ¶es/vagy beszerz¶es szÄuk-s¶eglet¶et. Itt jelenik meg a k¶eszletgazd¶alkod¶asi probl¶ema: Äosszevonjon-e a dÄon-t¶eshoz¶o termel¶esi ¶es/vagy beszerz¶esi t¶eteleket. A klasszikus MRP-ben a szÄuk-s¶egletek kiel¶eg¶³t¶es¶ere heurisztik¶akat alkalmaznak, mint a Gro®-algoritmus,Silver-Meal-heurisztika stb. Az ilyen heurisztik¶ak szinte minden esetben azoptim¶alis t¶etelnagys¶ag modell (EOQ) optimalit¶asi krit¶erium¶at haszn¶alj¶ak fel.Ez az a tulajdons¶ag, hogy az optimumban a rendel¶esi/¶at¶all¶³t¶asi kÄolts¶egekmegegyeznek a k¶eszlettart¶asi kÄolts¶egekkel. A k¶erd¶es most ¶ugy hangzik, hogya l¶etez}o EOQ-t¶³pus¶u visszutas logisztikai modellek hogyan alkalmazhat¶oakaz MRP-ben?

A k¶erd¶es megv¶alaszol¶as¶ahoz hat, az irodalomban el¶erhet}o EOQ-t¶³pus¶uvisszutas logisztikai modellt ismertettem. A modellek azon kÄozÄos feltev¶esen

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 163

alapulnak, hogy a hi¶anyt kiz¶arj¶ak. A kÄolts¶egstrukt¶ura teljesen anal¶og aklasszikus t¶etelnagys¶ag modellekkel, vagyis az ¶uj term¶ekek beszerz¶esi/terme-l¶esi ciklus¯x ¶es k¶eszlettart¶asi kÄolts¶egei ismertek, valamint a haszn¶alt term¶ekek¶ujrafeldolgoz¶asi ciklus¯x ¶es k¶eszlettart¶asi kÄolts¶egei is.

Ezen felt¶etelez¶esek mellett egys¶eges szerkezetben vizsg¶altam a modelleket;megmutatva, hogy azok a fÄuggel¶ekben tal¶alhat¶o meta-modellhez vezetnek.Erre az¶ert van szÄuks¶eg, mert a k¶eszletez¶esi c¶elfÄuggv¶eny fel¶³r¶asa ut¶an k¶ethelyettes¶³t¶essel egyszer}us¶³thet}o a fÄuggv¶eny: vagy a t¶etelnagys¶agokat helyette-s¶³tjÄuk a kÄolts¶egfÄuggv¶enybe, vagy a t¶etelsz¶amokat. Ha a t¶etelsz¶amokkal kezd-jÄuk az egyszer}us¶³t¶est, akkor a kÄolts¶egfÄuggv¶enyben nem tudjuk a t¶etelsz¶amokeg¶esz¶ert¶ek}us¶eg¶et a tov¶abbiakban vizsg¶alni. Ez¶ert a matematikai kezelhe-t}os¶eg kedv¶e¶ert c¶elszer}ubb a t¶etelnagys¶agokat behelyettes¶³teni, ami pedig ameta-modellhez vezet. Ezzel a m¶odszerrel sikerÄult a modelleket ¶altal¶anos¶³taniazokra az esetekre is, amikor mind a beszerz¶esi/termel¶esi t¶etelsz¶amok, mindaz ¶ujrafeldolgoz¶asi t¶etelsz¶amok nagyobbak, mint egy. Olyan p¶eld¶at is mutat-tam, amikor mind a k¶et t¶etelsz¶am hat¶arozottan nagyobb, mint egy.

Vizsg¶altam azokat az eseteket is, amikor az EOQ-t¶³pus¶u kÄolts¶egeken k¶³vÄulline¶aris beszez¶esi/termel¶esi, ¶ujrafeldolgoz¶asi ¶es hullad¶ekkezel¶esi kÄolts¶egekkelb}ovÄul a kÄolts¶egfÄuggv¶eny. Ekkor azt mutattam meg, hogy az optim¶alis megol-d¶asban a hullad¶ekkezel¶es neglig¶alhat¶o, azaz minden visszat¶er}o ¶es ¶ujrafeldol-gozhat¶o term¶eket gazdas¶agos haszn¶alni. Ennek szÄuks¶eges felt¶etele az, hogy ak¶et tiszta strat¶egia kÄozÄul, vagyis a beszerz¶es/termel¶es ¶es a teljes ¶ujrafeldol-goz¶as kÄozÄul az ¶ujrafeldolgoz¶as legyen gazdas¶agosabb.

A bemutatott k¶eszletmodellek lehetnek az alapjai olyan heurisztik¶ak meg-alkot¶as¶ahoz, amelyeket az MRP-ben is lehet alkalmazni. Ismereteim szerintezen a terÄuleten m¶eg nincs el}orel¶ep¶es az irodalomban. A Wagner-Whitin di-namikus t¶etelnagys¶ag modell ¶ujrafeldolgoz¶assal tÄort¶en}o kib}ov¶³t¶es¶et Richter-Sombrutzki (2000), Richter-Weber (2001) ¶es Richter-Gobsch (2005) v¶egezt¶ekel.

Most a Richter-Sombrutzki (2000) modellt ismertetem, ami l¶enyeg¶ebenSchrady (1967) modellj¶enek kiterjeszt¶ese arra az esetre, amikor a kereslet¶es a vissza¶erkez¶es id}oben v¶altozik. Ebben a modellben nem ¶ertelmezzÄuka hullad¶ekkezel¶est. A modell param¶etereinek ¶es v¶altoz¶oinak haszn¶alat¶an¶alelt¶erek a hivatkozott cikkben alkalmazott¶ol, helyette a Schrady-f¶ele jelÄol¶estveszem ¶at.

A modell m¶erlegegyenletei a kÄovetkez}o form¶aban ¶³rhat¶o fel:

It = It¡1 + QPt + QR

t ¡ Dt

it = it¡1 ¡ QRt + Rt

(t = 1; 2; . . . ; T )

It ¸ 0; it ¸ 0

QPt ¸ 0; QR

t ¸ 0(t = 1; 2; . . . ; T )

ahol I0 = i0 = 0. Az els}o egyenl}os¶eg azt mondja ki, hogy az ¶uj term¶ekek in-dul¶o k¶eszlete egy t-edik id}oszakban nÄovekszik a beszerz¶essel ¶es jav¶³t¶assal, amitcsÄokkent a kereslet. A m¶asodik egyenletben a haszn¶alt term¶ekek k¶eszlet¶et

164 Dobos Imre

nÄoveli a be¶araml¶as, de csÄokkenti a jav¶³t¶asba vont haszn¶alt term¶ekek mennyi-s¶ege. A kÄovetkez}o egyenl}otlens¶egek a modell v¶altoz¶oinak nemnegativit¶as¶atmondj¶ak ki.

A c¶elfÄuggv¶eny

TX

t=1

¡AP ¢ sign QP

t + h1 ¢ It + AR ¢ sign QRt + h2 ¢ it

¢ ! min :

A c¶elfÄuggv¶eny a rendel¶esi, ¶at¶all¶³t¶asi kÄolts¶egek ¶es a k¶eszlettart¶asi kÄolts¶egekÄosszege. A sign fÄuggv¶eny ¶ert¶eke nulla, ha az argumentum ¶ert¶eke nulla,kÄulÄonben egy. A modell v¶altoz¶oi ¶es param¶eterei a fÄuggel¶ekben tal¶alhat¶oak.

Richter ¶es Sombrutzki (2000) bebizony¶³tott¶ak a modell n¶eh¶any tulaj-dons¶ag¶at:

i) QPt ¢ QR

t = 0 ; (t = 1; 2; . . . ; T )

ii) It¡1 ¢ (QPt + QR

t ) = 0 ; (t = 1; 2; . . . ; T ).

Ezeket a tulajdons¶agokat nem bizony¶³tjuk, mivel az eml¶³tett cikkben meg-tal¶alhat¶oak. Az (i) pont szerint egy peri¶odusban vagy beszerz¶es, vagy jav¶³t¶aslehet az optim¶alis megold¶asban, de egyszerre a kett}o nem. A m¶asodik egyen-l}os¶eg szerint ha a k¶eszlet¶allom¶any pozit¶³v egy peri¶odus elej¶en, akkor a peri¶o-dusban beszerz¶es vagy jav¶³t¶as nem tÄort¶enik. Ha azonban a k¶eszlet¶allom¶anyz¶erus, akkor az id}oszakban beszerz¶esre, vagy jav¶³t¶asra sor kell, hogy kerÄuljÄon.Ez a m¶asodik egyenl}os¶eg teljesen anal¶og a Wagner-Whitin (1958) modellbenfoglaltakkal, vagyis termelni ott csak akkor kell, ha a k¶eszlet¶allom¶any nulla.Amint l¶atjuk, a Schrady-f¶ele modell k¶eszletez¶esi strat¶egi¶aja felhaszn¶alta e k¶ettulajdons¶agot. A bemutatott modell megoldhat¶o a dinamikus programoz¶asm¶odszer¶evel, de a megold¶as sz¶am¶³t¶astechnikailag rendk¶³vÄul id}oig¶enyes, amiszÄuks¶egess¶e teszi szuboptim¶alis megold¶ast el}o¶all¶³t¶o heurisztik¶ak el}o¶all¶³t¶as¶at.

Az els}o, tov¶abbi kutat¶ast k¶³v¶an¶o k¶erd¶es az, hogy mennyire haszn¶alhat¶oaz EOQ-t¶³pus¶u visszutas logisztikai k¶eszletmodell a fentebb ismertetett kib}o-v¶³tett Wagner-Whitin-f¶ele dinamikus t¶etelnagys¶ag megold¶as¶ara. Egy m¶asikvizsg¶aland¶o k¶erd¶es, hogy hogyan ¶all¶³that¶o el}o egy szuboptim¶alis megold¶astny¶ujt¶o algoritmus.

A kÄovetkez}o k¶erd¶es a l¶etrehozand¶o heurisztik¶ak m}ukÄod¶es¶ere ir¶anyul: havannak ismert algoritmusok, amelyek az EOQ-ra alapoz¶odnak, akkor azokmilyen kÄolts¶eg- ¶es rendszerparam¶eterekre adnak az optim¶alishoz legkÄozelebbes}o megold¶ast? Az ilyen t¶³pus¶u vizsg¶alatok szimul¶aci¶ok v¶egrehajt¶as¶ahozvezetnek. Numerikus elemz¶esek n¶elkÄul a k¶erd¶est nem lehet megv¶alaszolni.Ezeket a jÄov}oben l¶etrehozand¶o heurisztik¶akat lehetne majd felhaszn¶alni atermel¶estervez¶esben a rendel¶esi/gy¶art¶asi t¶etelek Äosszevon¶as¶ara.

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 165

A. FÄuggel¶ek. Schrady modellj¶enek v¶altoz¶oi ¶esparam¶eterei

A modell dÄont¶esi v¶altoz¶oi

- QP beszerz¶esi t¶etelnagys¶ag, nemnegat¶³v,- m a beszerz¶esi t¶etelek sz¶ama, m ¸ 1, eg¶esz¶ert¶ek}u,- QR jav¶³t¶asi t¶etelnagys¶ag, nemnegat¶³v,- n a jav¶³t¶asi t¶etelek sz¶ama, n ¸ 1, eg¶esz¶ert¶ek}u,- T a beszerz¶esi-jav¶³t¶asi ciklus hossza, nemnegat¶³v.

A modell param¶eterei

- d id}oegys¶egre es}o keresleti r¶ata,- r ¶ujrafelhaszn¶al¶asi r¶ata, a d keresleti r¶ata sz¶azal¶ek¶aban, a hullad¶ekr¶ata 1 ¡ r,- AP egy rendel¶esre es}o ¯x rendel¶esi kÄolts¶eg, PE/rendel¶es,- AR egy jav¶³t¶asi t¶etelre es}o ¯x ind¶³t¶asi kÄolts¶eg, PE/t¶etelind¶³t¶as,- h1 a be¶ep¶³thet}o alkatr¶eszek k¶eszlettart¶asi kÄolts¶ege, PE/darab/id}o,- h2 a jav¶³tand¶o alkatr¶eszek k¶eszlettart¶asi kÄolts¶ege, PE/darab/id}o.

B. FÄuggel¶ek. Richter ¶es Sombrutzki modellj¶e-nek v¶altoz¶oi ¶es param¶eterei

A modell param¶eterei

- Dt a t-edik peri¶odus kereslete az ¶uj term¶ek ir¶ant, nemnegat¶³v,- Rt a t-edik id}oszak vissza¶erkez}o haszn¶alt term¶ek mennyis¶ege, nemnegat¶³v,- I0 az ¶uj term¶ekek kezd}ok¶eszlete a tervez¶esi horizont kezdet¶en,- i0 a haszn¶alt term¶ekek kezd}ok¶eszlete a tervez¶esi peri¶odus elej¶en,- AP egy rendel¶esre es}o ¯x rendel¶esi kÄolts¶eg, PE/rendel¶es,- AR egy jav¶³t¶asi t¶etelre es}o ¯x ind¶³t¶asi kÄolts¶eg, PE/t¶etelind¶³t¶as,- h1 a be¶ep¶³thet}o alkatr¶eszek k¶eszlettart¶asi kÄolts¶ege, PE/darab/id}o,- h2 a jav¶³tand¶o alkatr¶eszek k¶eszlettart¶asi kÄolts¶ege, PE/darab/id}o,- T a tervez¶esi id}ohorizont hossza.

A modell v¶altoz¶oi

- It az ¶uj term¶ekek kezd}ok¶eszlete a t-edik ciklus kezdet¶en, nemnegat¶³v,- it a haszn¶alt term¶ekek kezd}ok¶eszlete t-edik peri¶odus elej¶en, nemnegat¶³v,- QPt beszerz¶esi t¶etelnagys¶ag a t-edik peri¶odusban, nemnegat¶³v,- QRt jav¶³t¶asi t¶etelnagys¶ag a t-edik id}oszakban, nemnegat¶³v.

Irodalom

1. Becher J., Rosemann M. (1993): Logistik und CIM, Springer-Verlag, Berlinet al.

2. Carter, C. R., Ellram, L. M. (1998): Reverse logistics: A review of the liter-ature and framework for future investigation, Journal of Business Logistics,No. 1, 85{101.

3. Corsten H., Reiss M. (1991): Recycling in PPS-Systemen, Die Betriebswirt-schaft, 615{627.

166 Dobos Imre

4. Csel¶enyi J.{ Mang B. { B¶anyain¶e T¶oth ¶A. { B¶anyai T. (1997): A recyclinglogisztika, mint a logisztikai kutat¶asok dinamikusan fejl}od}o egyik ¶uj ir¶anya,Logisztika, 1. sz. 8{13.

5. de Brito, M. P., Dekker, R. (2004): A framework for reverse logistics, In:Dekker, R., Fleischmann, M., Inderfurth, K., van Wassenhove, L. (2004,Eds.): Reverse Logistics: Quantitative Models for Closed-Loop Supply Chains,Springer, Berlin et al., 3{27.

6. Dobos I. (2004): K¶eszletmodellek a visszutas logisztik¶aban, In: Czak¶o E., Do-bos I., K}ohegyi A. (Szerk.): V¶allalatai versenyk¶epess¶eg, logisztika, k¶eszletek:

Tanulm¶anyok Chik¶an Attila tisztelet¶ere, BK¶AE V¶allalatgazdas¶agtan Tansz¶ek,(2004), Budapest, 290-303.

7. Dobos, I. (2002): The generalization of Schrady's model: a model with re-pair, Working Paper Nr. 7, Department of Business Economics, BudapestUniversity of Economics and Public Administration.

8. Dobos, I., Richter, K. (2000): The integer EOQ repair and waste disposalmodel { further analysis. Central European Journal of Operations Research8, 173{194.

9. Ferrer, G., Whybark, D. C. (2000): Material Planning for a RemanufacturingFacility, Production and Operations Management Vol. 10, 112{124.

10. Guide, V. D. R. (2000): Production planning and control for remanufacturing:industry practice and research needs, Journal of Operations Management 18,467{483.

11. Inderfurth K. (1998): Neue Aufgaben und LÄosungsansatze der Produktions-planung bei Produktrecycling, Preprint Nr. 26, FakultÄat fÄur Wirtschaftwissen-schaften, Otto-von-Guericke UniversitÄat, Magdeburg.

12. Inderfurth, K., Jensen, T. (1998): Analysis of MRP policies with recoveryoptions, 10th Int. Working Sem. on Production Economics, Innsbruck/Igls,Austria, Pre-Prints Vol. 2., 265{300.

13. Kopicky, R. J., Berg, M. J., Legg, L., Dasappa, V., Maggioni, C. (1993): Reuseand recycling: Reverse logistics opportunities, Council of Logistics Manage-ment, Oak Brook, IL.

14. Lambert, D. M., Stock, J. R. (1981): Strategic Physical Distribution Manage-ment, Irwin, Homewood, IL.

15. Mike, G. (2002):A logisztika kÄornyezetv¶edelmi k¶erd¶esei ¶es a Reverse Logistics,

19. sz. m}uhelytanulm¶any BK¶AE, V¶allalatgazdas¶agtan Tansz¶ek, Budapest.

16. Murphy, P. R., Poist, R. P. (1989): Managing of logistics retromovements: Anempirical analysis of literature suggestions, Transportation Research Forum,Vol. 29, No. 1, 177{184.

17. Pohlen, T. L. { Farris, M. (1992): Reverse logistics in plastic recycling, Inter-national Journal of Physical Distribution and Logistics Management, Vol. 22,No. 7, 35{47.

18. Rautenstrauch C. (1997): Fachkonzept fÄur ein integriertes Produktions-, Re-cyclingplanungs- und Steuerungsystem (PrPS), Walter de Gruyter, Berlin.

19. Richter, K., Dobos I. (2003): Az ¶ujrahasznos¶³t¶as hat¶asa a gazdas¶agi sorozat-nagys¶agra, Szigma, Vol. 34, 45{63.

20. Richter, K., Gobsch, B. (2005): Kreislauf-Logistik mit LosgrÄossenrestriktionen,Zeitschrift fÄur Betriebswirtschaft { Special Issue 4/2005, 57{78.

Visszutas logisztika ¶es termel¶estervez¶es 167

21. Richter, K., Sombrutzki, M. (2000): Remanufacturing planning by reverseWagner/Whitin models, European Journal of Operational Research 121, 304-315.

22. Richter, K., Weber, J. (2001): The reverse Wagner/Whitin modell with vari-able manufacturing and remanufacturing cost, Int. J. of Production Eco-nomics 71, 447{456.

23. Rixer, A. (1995): Az inverz logisztika ¶es a logisztika, mint kÄorfolyamat, KÄoz-leked¶estudom¶anyi Szemle XLV., 166{175.

24. Rogers, D. S. { Tibben-Lembke, R. S. (1999): Going Backwards: ReverseLogistics Trends and Practices, Reverse Logistics Executive Council, Pitts-burgh.

25. Schrady, D. A. (1967): A deterministic inventory model for repairable items,Naval Research Logistic Quarterly 14, 391{398.

26. Spengler T., PÄuchert H., Penkuhn T., Rentz O. (1997): Environmental Inte-grated Production and Recycling Management, European Journal of Opera-tional Research 97, 308{326.

27. Stock, J. R. (1998): Development and Implementation of Reverse LogisticsProgram, Council of Logistics Management, Oak Brook, IL.

28. Stock, J. R. (1992): Reverse Logistics, Council of Logistics Management, OakBrook, IL.

29. Thierry, M., Salomon, M. J., van Nunen, J., van Wassenhove, L. (1995):Strategic Issues in Product Recovery Management, California ManagementReview, Vol. 37, No. 2, 114{135.

30. Wagner, H. M., Within, T. M. (1958): Dynamic version of the economic lotsize model, Management Science 5, 89{96.

31. Waltemath, A. M. (2001): AltproduktrÄuckfÄurung als logistische Dienstleistung,Dissertation, Technische UniversitÄat, Berlin.

REVERSE LOGISTICS AND PRODUCTION PLANNING

The aim of the paper is to extend production planning with reverse logistics andreuse. Material requirements planning (MRP) systems plan and control invetorylevels and purchasing activities of the ¯rm. In the last decade scientists on this¯eld try to involve reverse logistics activities in MRP systems. Size of MRP-tablesis growing in this case because of the alternative use of newly purchased productsand reusable old items. Determination of order quantities will be more complexwith these two modes of material supplies. An EOQ-type reverse logistics modelis presented in the paper with a dynamic lot size generalization. The generalizedmodel can be seen as a basic model to build in production planning and controlsystem like SAP.