1

Vezetés, szervezés

2

Témák

1. Alapfogalmak, történeti áttekintés

2. A vezetés, mint emberekkel való bánásmód. Önismeret, hiedelmek, az első benyomás,

3. Észlelés, érzékelés, tanulás, motiváció, attitűd

4. Csoportviselkedés, normák és értékrendek

5. A hatalom, konfliktusok, kommunikáció

6. Problémamegoldás és döntés

3

Témák

7. Tervezés és stratégia

8. Vezetői funkciók, vezetői típusok

9. Munkaszervezési módszerek

10. Szervezeti formák, szervezeti életutak

4

1.

Alapfogalmak

Szervezés- és vezetéselméleti

irányzatok történeti

áttekintése

5

A vezetés

művészet

tudomány

szakma

6

A vezetés

Olyan tevékenység, amely

célokat tűz ki,

a célok elérését szolgáló erőforrásokat biztosítja,

kialakítja és működteti a szervezetet,

a szervezetet alkotó embereket mozgósítja (motiválja).

7

A vezetés

Olyan tevékenység, amely

célokat tűz ki,

a célok elérését szolgáló erőforrásokat biztosítja,

kialakítja és működteti a szervezetet,

a szervezetet alkotó embereket mozgósítja/ motiválja.

8

Vezetői tevékenységek

Célokat tűz ki – TERVEZÉS

Erőforrásokat biztosít – SZERVEZÉS

A szervezet kialakítása – ÖSSZEHANGOLÁS

Az embereket motiválja - VEZETÉS

9

Elérni a kitűzött célt más emberek segítségével.

10

A vezetéselmélet történeti áttekintése

11

Ipari forradalom

Eredeti tőkefelhalmozás (XVI-XVII. sz.)

– jobbágyföldek kisajátítása

– tőkekoncentráció

– szabad munkavállalók rétege

– manufaktúrák fejlődése

12

Az ipar fejlődése

A tömegtermelés megindulása.

Nagy tömegű, képzetlen munkaerő megjelenése.

Mérnökök irányítják a cégeket.

Az ember egy „alkatrész” a termelésben.

A „tudományos vezetés” megjelenése.

Frederick Winslow

Taylor (1856-1905)

Frederick Winslow

Taylor

A tudományos vezetés-elemélet atyja.

A Bethlehem Steel mérnökeként dolgozott.

Később a mérnök-szövetség elnöke lett.

Műve: A tudományos vezetés elmélete (1911)

15

A „tudományos” vezetés

jellemzői

a munkás nem több, mint a gép tartozéka, eszköz a végrehajtásban,

„legjobb” módszer keresése,

jogok és kötelességek pontos meghatározása,

funkcionális vezetés, több főnök,

a fizikai és szellemi munka szétválasztása,

16

Technikák

Mozdulatelemzés: a munkafolyamatot

elemi részekre bontja és abból építi fel a

tevékenységet.

Szabványosítás: nem kell mindig

feltalálni a „langyosvízet”.

Egységesítés: ugyanazt a műveletet,

ugyanazzal az eszközzel végezzük.

17

A tudományos vezetés egy gyakorlati alkalmazása

Henry Ford (1863-1947)

18

Henry Ford tevékenysége

Szegény ír bevándorlók leszármazottja

Kölcsönökből elindítja az autógyárát

Megalkotja az első „népautót” a „Bádog Lizi”-t

A futószalag bevezetése – 1913 – egy autó összeszerelése 13 óra

– 1914 – a futószalag bevezetése után 3 hónappal 93 perc

– azaz a termelékenység 8,4 – szeresére nőtt

Embertelen munkakörülmények és bánásmód

Zavaros ideológia, ellentmondásos személyiség

19

Henri FAYOL 1841-1925

Francia bányamérnök 1916-ban jelent meg az

„Adimistration Industrielle et Generalle” c. könyve

A sikeres vállalati működés titka, hogy képesek legyünk néhány egyszerű, bárhol alkalmazható vezetési elvet meghatározni.

20

Fayol elvei

Munkamegosztás

Fegyelem

Az irányítás egysége

Az egyéni érdekek alárendelése a csoportérdeknek

Centralizáció

Kezdeményezés

21

Vállalati tevékenységek minden vállalatnál fellelhetőek:

Műszaki tevékenység

Kereskedelmi tevékenység

Pénzügyi tevékenység

Biztonsági tevékenység

Számviteli tevékenység

Vezetési tevékenység

22

Fayol szerint a lényegi vezetési feladatok a következők:

tervezés

szervezés

rendelkezés

koordinálás

ellenőrzés

23

Max WEBER 1864-1920

A társadalomtudomány egyik legsokoldalúbb személyisége.

24

Max WEBER 1864-1920

Területek, amelyeken maradandót alkotott:

szociológia - a vallásszociológia tudományának egyik megteremtője.

gazdaságelmélet,

politikatudomány,

államelmélet,

neveléselmélet,

szervezetelmélet

25

Max WEBER

szervezetelmélete

A centralizált porosz

közigazgatásból indult ki.

A bürokratikus szervezeti

forma - a legjobb.

26

A bürokrácia alapelvei

– munkamegosztás

– szabályozottság

– hierarchia

– írásbeliség

– hivatástudat

– személytelenség és tárgyilagosság

27

Klasszikus iskola jellemző vonásai

célszerűség,

formális rendszerek ,

hierarchikusan tagolt szervezeti felépítés,

vezetéshez szükséges technikai feltételek,

a vezető és a beosztott részéről egyaránt racionális és

logikus gondolkodást feltételez,

a legfontosabb vezetési elveket és szabályokat

igyekszik megfogalmazni az előbbiek alapján,

28

Emberi kapcsolatok iskolája

1. Mayo - csoportok szerepe

3. Herzberg - két tényező elmélet

4. McGregor - X és Y elmélet

2. Maslow - szükséglet elmélet

29

Elton Mayo és a Hawthore tanulmány

A Western Electric Co 1924-1932 között végzett felmérések

vizsgálták a megvilágítás hatását a munkateljesítményre.

Minden változásnál nőtt a hatékonyság.

Emberi kapcsolatok szerepe.

A csoport ereje, hatása a teljesítményre.

30

Abraham Maslow - szükséglet elmélet

Önmegvalósítás

Megbecsülés

Szeretet

Biztonság

Fiziológiás szükségletek

40-es évek

31

Herzberg

A 60-as amerikai jóléti társadalomban vizsgálódott.

Higiéniás tényezők

csökkentik az elégedetlenséget, de nem feltétlenül növelik a teljesítményt: negatív és pozitív „rugdosás”

Motivációs tényezők – növelik a termelékenységet

Motivációs tényezők

Elv Ebből eredő motivátor

A Csökkenő ellenőrzés Felelősség és egyéni eredményesség érzete

B A saját munkáért való elszámoltathatóság növelése

Felelősség és elismerés

C Bízzunk teljes szervezeti egységeket egy-egy személyre

Felelősség, eredmény és elismerés

D Hatáskör növelése Felelősség és elismerés

E Visszajelzés a teljesítményről Belső elismerés

F Kihívást jelentő, nehezebb feladatok

Fejlődés és tanulás

G Speciális feladatok Felelősség, fejlődés, előmenetel

33

Douglas McGregor X-Y elmélet

(1906-1964) szociálpszichológus Maslow kritikájaként született elmélete

a vezetőnek a beosztottjaival való viselkedését tipizálja annak alapján,

ahogyan a menedzser az emberek munkához való viszonyát elképzeli.

34

Az X elmélet

Az alkalmazottak személyes céljai nem egyeznek a szervezet

céljaival.

Az irányítás és az ellenőrzés eszköze a hatalom.

Ez az alábbi három feltevésen nyugszik:

• az átlagember természeténél fogva lusta, utál dolgozni, és hacsak

tudja, elkerüli a munkát;

• emiatt az embereket muszáj ellenőrizni, irányítani, büntetéssel

fenyegetni ahhoz, hogy a szervezeti célok megvalósuljanak;

• az átlagember nem kreatív, nem szeret felelősséget vállalni,

nincsenek ambíciói, és mindenek felett biztonságra vágyik.

35

Y-elmélet

Azt állítja, hogy az emberek sokat adhatnak egy szervezetnek, ha meggyőzhetők arról, hogy céljait fogadják el.

Ez a következő feltételezésen alapul: a fizikai vagy szellemi erőkifejtés éppoly természetes az ember

számára, mint a játék vagy a pihenés; a külső fenyegetés és a büntetéstől való félelem a gátolja a

szervezeti célok megvalósítására tett erőfeszítéseket, a célok iránti elkötelezettség kialakítása a teljesítményhez társuló

jutalmazás feladata, megfelelő körülmények között az ember nemcsak elfogadja, hanem

maga keresi a felelősséget, a szervezet problémáinak megoldásában alkalmazott képzelőerő,

leleményesség és kreativitás az embereknek nem csak szűk rétegét, hanem nagy részét jellemzi;

a modern ipari társadalom csak részlegesen használja ki az átlagember intellektuális energiáit

36

Az X és az Y voltaképpen két szélsőséget jelenít meg

az X elmélet az emberi éretlenség, a vezetést illetően - a tradicionális,

az Y pedig a felnőttség, másfelől a korszerű menedzseri magatartás szimbóluma.

McGregor szerint az emberek rendkívüli mértékben különböznek egymástól, a valóságos viselkedés ezek sajátos keverékeként jelenik meg.

Elton Mayo

1880-1949 Abraham

Maslow

1908-1970 Frederich

Herztberg

1923-2000

Douglas

McGregor

1906-1964

38

Kontingencia elmélet

Nincs „legjobb” módszer.

Az alkalmazott módszer sikerességét sok tényező befolyásolja.

Más helyzet más megoldást kíván.

Fő szempont a „Ha — akkor”

39

Befolyásoló tényezők:

a szervezet életkora,

a szervezet nagysága, dolgozóinak létszáma,

a szervezet által alkalmazott technológia,

a munkaszervezés módja (egyedi vagy sorozatgyártás),

a szervezet környezete (stabil vagy változó),

társadalmi és kulturális tényezők (eltérő kultúrája, szokásai, viselkedési módja),

40

Egyéb megközelítési módok:

Döntési pontok vizsgálata a vezető döntéshozó személy, akinek céljai vannak,

a célok elérése érdekében ésszerű döntési módszereket használhat,

a célok között konfliktusok lehetnek,

a rendelkezésre álló információkban sok a bizonytalanság,

sokféle érdek,

„racionálisan”, hol irracionálisan viselkedő szervezet

41

Társadalmi cselekvések elmélete

A szervezetek viselkedését az egyének szempontjából vizsgálták.

Az egyének a maguk módján értelmezik a munkahelyüket.

Az egyén céljai és a cselekedetei attól függenek, hogy miként értelmezi a szituációt.

A vezető feladata az, hogy befolyásolja a beosztottait.

A konfliktust normális, természetes dolognak tekinti a szervezetek életében.

Annak a szervezetnek, amely nem foglalkozik tagjainak egyéni szükségleteivel, elvárásaival és céljaival, komoly hatékonysági problémái keletkezhetnek.

42

Nemzeti kultúrák

az adott országra, az adott népre, népcsoportra jellemző értékek, szemléletmódok, beállítódások;

a képzési, oktatási rendszer, vallása az ország vagy régió gazdasági rendszere, jogrendszere, társadalmi intézményei;

az emberek történeti tapasztalatai különbözőek,

43

Taoizmus

A világon minden változik, keletkezik és elpusztul, minden dolog a saját ellentétébe csap át.

Az ellentétek azonban egységet alkotnak, s mindez maguknak a dolgoknak belső törvénye.

A dolgok mozgásába beleavatkozni nem lehet és nem szabad.

A jó vezetőnek

nem az a feladata, hogy részletes útmutatást adjon a munka elvégzéséhez,

sokkal inkább az, hogy elősegítse az önálló és eredményes munkavégzést.

45

A vezetés a technológiai fejlődés

időszakában

46

A századforduló jellemzői

technológiai fejlődés: IT, távközlés,

globalizáció

gazdasági centrumok átrendeződése:

– USA, EU, Japán

– Kistigrisek

– Kína (2005 – 10 %-os GDP növekedés)

47

Új szervezési és vezetési módszerek és technikák

Benchmarking=teljesítménymutatók

Outsoursing=kiszervezés

moduláris vagy virtuális vállalat,

„lapos" struktúrák,

folyamat-reengineering,

48

Vezetési paradigmák 1.

Üzleti élet Háború

Vállalat Beszabályozandó gépezet

Menedzsment Ellenőrzés

Munkatársak Gyerekek

Változás Veszély

49

Michael Porter

Harvard Business School professzora

1993-ban írt "Versenystratégiák" című könyve, az üzleti stratégiagyártás "bibliája" használja ugyanis a vörös óceán kifejezést a nemzetközi piac szinonimájaként.

Ezen a piacon az árversenyben mindenki csak vérzik és szenved, minél definiáltabb a piac, annál véresebb a verseny.

50

Vezetési paradigmák 2.

Üzleti élet Ökorendszer

Vállalat Közösség

Menedzsment Szolgáltatás

Munkatársak Partnerek

Változás Növekedés

51

W. Chan Kim Renée Mauborgne

Teljesen új gondolkodásmódot és stratégiát takar, amely nem a versenytársakra és a "jobbat olcsóbban" kényszerre koncentrál, hanem új termékek, szolgáltatások, új piacok teremtésére.

52

Vezetési paradigmák változása

Üzleti élet Háború Ökorendszer

Vállalat Beszabályozandó gépezet

Közösség

Menedzsment Ellenőrzés Szolgáltatás

Munkatársak Gyerekek Partnerek

Változás Veszély Növekedés

Sir Richard Branson

Branson minden sikere kudarcokból ered.

Gyerekkrában diszlexiás és rövidlátó,

Felfedezi azonban, hogy jó a sportban, rövidesen a foci-, a rögbi- és a krikettcsapat egyaránt kapitányává választja.

Majd jön egy baleset, térde miatt már nem sportolhat, újból a peremre kerül.

Ekkor az iskolai könyvtár lesz az otthona (már tud olvasni), nyer egy novellapályázaton, megismer néhány fontos embert, és kinyílik a világ számára.

1968. Student Magazin

1971. Virgin lemezboltok

1973. Virgin Lemezkiadó

1984 Virgin Atlantic Airways

1994. Virgin Cola Company

filmszínházak, kommunikációs technológiák, vasút, szállodák, és Internet szolgáltatások

2004. Űrturizmus

Hálózat nélküli mobil távközlés

56

Branson vezetési elve 1.

„Ha kezdjük nem ismerni az embereket saját cégünknél, akkor elérkezett az idő az átszervezésre.

Azt hiszem 50-60 fő felett már nem működik a dolog.

Én ilyenkor egyszerűen feldarabolom a vállalatot."

57

Branson vezetési elve 2.

Egy gazdasági vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy az ott dolgozók, hogyan érzik magukat.

Ha az alkalmazottak jól érzik magukat a cégnél, az ügyfelek is jól fogják érezni magukat.

Ennek következtében a cég nyereséges lesz, és a részvényesek is jól fogják érezni magukat.

Tehát: a legfontosabb, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat.

58

Dr. Kürti Sándor

Egy multinacionális magyar

kisvállalkozás

59

Kürt Kft. története

COCOM lista, alkatrészhiány, mágneses adattárolók javítása /1985

1989 alakult adatmentésre, KÜRT külföldi leányvállalatai,

– a KUERT Datenrettung Deutschland GmbH, 2003 elején nyitotta meg kapuit Németországban,

– 2004-ben pedig a KUERT Information Management GmbH lépett piacra ausztriai székhellyel.

– A 2007-es évtől a KÜRT a Közép-Kelet felé nyitott és megalapította leányvállalatát Dubai-ban, KÜRT Information Security LLC néven.

– Ugyanebben az évben az USA-ban elindult a KURT Security, LLC.

60

A vezető csak saját munkatársai által lehet sikeres,

függetlenül attól, hogy milyen terméket vagy szolgáltatást állít elő a szervezet.

61

Peter F. Drucker

Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok.

Egy szervezet erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az képesnek látszik, előhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában.

Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé.

63

Jelenlegi körülmények

Gazdasági válság

64

Okok

az ingatlanpiaci „buborék” kipukkadt,

globális hitelválság - pénzügyi krízis

ijesztő gyorsasággal maga alá temette a

reálgazdaságot

A munkanélküliség az USA-ban eléri a 14 %-ot.

Ez csak a kezdet!

John Kottler

66