� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

SzeretetA ROMÁNIAI MAGYAR BAPTISTÁK LAPJA – ÚJ SOROZAT: XXI I I . ÉVF. – ALAPÍTÁSI ÉV: 1921

2012.OKTÓBER

10. sz.

Kedves nõtestvérek! Öröm számomra, hogy köszönthetlek bennetek ezen akülönleges napon. Ez az a nap, amikor mindig összegyûlünk imádkozni egymásért,

és különösen imádkozni az evangélium terjedéséért a világon. Az idei témánk: „Lépésbena Lélekkel – öröm által“Az öröm az evangélium központi üzenetének része. Az Úr Jézus eljövetelekor azangyal így mondta: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egésznép öröme lesz“ (Lk 2,10). Azok, akik hittek Jézusban, elfogadták õt hitáltal, megtapasztalták az újonnan születést. Ez a Szentlélek munkája,amit az öröm jellemez. A bûnök megbocsáttatnak, és helyes kapcsolatbakerülünk Istennel – hit által, kegyelembõl. Az belsõ öröm állapota ismegjelenik. Imádkozom, hogy a Jézus Krisztusban való öröm legyen valós a minden-napi életünkben – amint lépésben járunk a Lélekkel. RAQUEL CONTRERAS, a Baptista Világszövetség nõi osztályának elnöke

November 5. a BaptistaNõk Világimanapja. A témához kapcsolódórészletes anyag a 8-9.oldalon olvasható.

BVSZ köszöntõ: „Lépésben a Lélekkel – öröm által“

Megépítettük-e már a hálaadás oltárát otthonunkban? Megköszöntük-e a minden-napi kenyeret, az úrvacsorai közösségben az Úr Jézus Krisztus megtöretett testétés kiontatott vérét? Hozzuk szívünk háláját az Úrtól kapott bõséges lelki és

anyagi áldásokért, amellyel megáldotta gazdagon életünket. Miközben a világ aggódik, félés rettegésben tölti napjait a bizonytalanság, a gazdasági válság miatt, mi népéhez tartozókhálával áldozzunk az Úrnak.Az oltár megépítésére buzdítást kapunk már a Biblia elsõ lapjain. Amikor Ábel ezt tette,áldozatát Isten elfogadta. A pátriárkák: Noé, Ábrahám, Izsák és Jákób szintén ezen a módonmutatták be áldozataikat az Úrnak. Az 1Kir 18:30 igevers szerint: „Akkor Illés ezt mondta az egész népnek: Jöjjetek ide hozzám!És odament hozzá az egész nép. Õ pedig helyreállította az Úr lerombolt oltárát.“ Kik rombolták le? Ezt az írás nem jegyzi fel. Miért romboltatott le? Erre a kérdésre azÓszövetség bizonysága a válasz: Izrael népének istentagadó életformája, engedetlenségeés bálványimádása miatt.A kérdés így válik személyessé: Testvérem, az életedben áll-e még a hálaadás oltára?Vagy rég leromboltatott? Az Úr szembesít minket ezzel a kérdéssel. Igéjében mondja:„Mindenkor mindenért hálákat adjatok!“ – vagyis életmódunk legyen a hálaadás. Hahálaadó életünk bizonyságtétel a körülöttünk élõk számára, mutassuk be oltárunkon szívünkhálaáldozatát naponként az Úr jóságáért.Ha közömbösség van bennünk az Úr dolgai, gyülekezeti alkalmaink, drága Megváltónkkalés a szeretett testvéreinkkel való közösség iránt; unalmas számodra a naponkéntibibliatanulmányozás; csak ritkán és megszokásból szólsz imában az Úrhoz, és csak néhajut eszedbe, hogy megköszönd, amit kapsz; szíved nem indít arra, hogy beszélj másoknakis a megváltásról; harag, félelem, zúgolódás van benned a körülmények miatt, vagy mertnem úgy alakulnak a dolgaid, ahogy szeretnéd, akkor szíved oltára romokban van,leromboltatott – hiányzik az õszinte hálaadás.Életünk Ura azt akarja, hogy ezt beismerjük és történjen változás, megújulás az életünk-ben. A Zsoltárok 50:5 mondja: „Gyûjtsétek elém kegyeseimet, akik áldozattal erõsítikszövetségemet!“ Keljünk fel és építsük meg szívünkben újra a hálaadás oltárát, adjuk át újra neki egészenaz életünket, és az Úr oltárán légy te magad a hálaáldozat!

KELEMEN SÁNDOR TOMI, Szalárd

Építsük meg a hálaadás oltárát!

Illusztráció: The Lion Bibliai Enciklopédia

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

Szeretet • 2012. október2 KÖZLEMÉNY

Blooming Night Zan (fotónkon) adzsungelben született Burmában,

amelyet ma Mianmarnak hívnak.Életének elsõ négy és fél évét a

dzsungelben töltötte, ahol a családjá-val együtt az erõszakos katonai rend-szer elõl bujdosott. Karen nemzeti-ségû, és szereti a népét. BloomingNight a Nyaunlebin-i baptista gyüle-kezetnek volt a tagja egészen 1988-ig,amikor sikerült elmenekülnie Mian-marból. Elõször a Mae La-i menekült-táborba lakott Észak-Thaiföldön, majdmegkapta a thaiföldi állampolgár-ságot. Mint thaiföldi állampolgár

lehetõsége van utazni, és állást fog-lalni a népe érdekében.

A karen nép a vadonban vándorol,biztonságos helyet keresnek, de nincsolyan számukra. Leginkább a gyerme-kek és nõk szenvednek a jelenlegikatonai rendszerben, amely a karen ál-lam ellen irányul. A katonák parancsotkaptak, hogy megerõszakolják a karennõket az otthonaikban, az utakon,vagy a dzsungelben.

A karen államban és a szomszédosshan és karenni államokban több mint35 000 falut leromboltak az elmúlt 15év során. Több mint félmillió embervált menekültté, akinknek több mint afele nõ és gyermek. Ezeken az embe-reken segít Blooming Night, akit Istenelhívott, hogy szeretettel szolgáljonfeléjük. Az 1950-es évekbencsaládjával együtt sikerült elmenekül-niük a vadonból és Syriam kikötõ-városban letelepednie. Mint ápolónõtanult, és elvégezte a burmai teológiaifõiskolát. Sok éven át tanított a helyibibliaiskolában és a Karen BaptistaNõszövetség vezetõje lett.

A 2010-es mianmari választások

után katonai konfliktus tört ki. Súlyosharcok folytak az északi thaiföldi határmentén. Sok karen átmenekült ahatáron, de sokaknak ez nem sikerült.Blooming Night azonnal a menekül-tek segítéségre sietett. A BaptistaVilágszövetség szeretetszolgálataadománnyal segítette a válsághely-zetet. A pénzbõl alapvetõ szükségleticikkeket vásároltak a menekültekszámára, akik semmilyen mássegítséget nem kaptak. Az egyik nõ,aki segítségre szorult elvesztette aférjét a harcokban. Négy gyermekevan, akik közül a legnagyobb 4 éves.Az édesanyját is elvesztette kéthónappal elõtte.

Blooming Night szereti a népét ésa karen menekültek segítésén dol-gozik. Segít az elhagyott nõkön ésgyermekeken, hogy megismerjék areményt, ami egyedül Jézus Krisztus-ban található. A legveszélyesebbhelyekre is elmegy, hogy az emberekmegismerjék Krisztust.

A fenti cikket és az imanapi anyagotHavas Péter fordította

„Szereti népét és a menekültek segítésén dolgozik“„Némely ázsiai ország, közöttük Mianmar (a valamikori Burma), a világ a legszegényebb országai közétartozik“ – ezt írja Sook Jae Lee, az Ázsia Baptista Nõszövetség elnöke a Néhány szóban Ázsiáról c.cikkben (a 8. oldalon). Az alábbi bizonyságtétel kapcsolódik a Baptista Nõk Világimanapja témához.

A Magyar Baptista Világszövetség szokásos évi gyûlését, amelyen minden tagszövetség képviseltette magát,augusztus 18-án tartotta a Tahi Táborban. A megbeszélések során ismertetésre kerültek azok a kérdések,amelyekkel a tagszövetségek szembesültek az elmúlt esztendõben. A forgásos rendszer alapján kineveztékaz új vezetõséget: Herjeczki Géza elnök, Papp János és Simon József alelnökök és Kovács József titkár. A MABAVISZ vezetõségi gyûlését követõ napon a magyarországi baptisták ugyanitt tartották az új kenyérünnepét, amelyen megemlékeztek a MABAVISZ fennállásának 20. évfordulójáról is.

MABAVISZ-megbeszélés a Tahi Táborban

Sok esetben nem értik a kívülvalók, hogy mit beszélünk agyülekezetben – mondta egyik

tanárom a Bukaresti Baptista Teoló-gián. Ezzel próbálta megértetni a diá-kokkal azt, hogy mennyire fontos anapjainkban használt köznyelvenközölni az evangéliumot.

Az hiszem, mindnyájan úgy vél-tük, tanár testvérünk túloz amikor aztmondta, hogy sokszor érthetetlen akívül valók számára a gyülekezetbenhasznált nyelvezetünk. Látva kétel-kedésünket, azzal a feladattal bízottmeg bennünket, hogy az utca emberétkérdezzük meg néhány, többnyiregyülekezetben használt szavak jelen-tésérõl. Nekem a kegyelem szó jelen-tésérõl kellett interjút készítenem egyszûk csoporton belül.

Az egyetemhez közeli parkbamentem ki, azt remélve, hogy hamarelvégzem a feladatot és kiderítem, miis a kegyelem. Szinte biztos voltamabban, hogy mindenki fogja ismerni aszó jelentését. Az elsõ meglepetésakkor ért, amikor a megkérdezett tízemberbõl, akik között volt fiatal ésidõs, férfi és nõ, csupán egyetlenember adott kielégítõ választ.

A többség olyan leírást adott a kegye-lemrõl, ami világossá tette számomra,hogy tanár testvérünknek igaza volt:habár keresztyén társadalomban élünk,a többség nem érti a gyülekezetekben,templomokban használt kegyes szavakigazi jelentését. Ezen szomorú valóság felfedezése

számomra is tanulságos volt, de az igazilecke még ezután jött. A következõtanórán osztálytársaimmal bemutattukkutatási eredményeinket az évfolya-mok hallgatói és a tanárunk elõtt.Mikor rám került a sor elmondtam,hogy a megkérdezett tíz ember közülkilenc nem tudta megfogalmazni, mi akegyelem, egy (hívõ) asszony viszonthelyesen, meg nem érdemelt Isteniajándékként határozta meg. Mint akijól végezte dolgát, befejezni készültema bemutatást és helyre akartam menni.Tanár testvérünk kissé elégedetlenülarra kért, hogy maradjak az osztályelõtt és mondjam el saját szavaimmal:véleményem szerint mi a kegyelem.

Én is olyan ajándékként határoztammeg a kegyelmet, melyet Isten az érde-mektõl függetlenül ad az embernek.Tanár testvérünk viszont még mindigelégedetlen volt. Még egy próbál-kozást tettem, hogy elmagyarázzam akegyelem jól ismert meghatározását.De a meghatározásom most is elég-telennek bizonyult. Majd a többi diákvéleményét kérdezte a tanár. Többmeghatározás is elhangzott, nagyjábólugyanazt a gondolatot megfogalmazva.Tanár testvérünk mindegyik véleménymeghallgatása után annyit mondott,hogy a kegyelem többet jelent ezek-nél: szerinte a kegyelem minden!

A kegyelem minden, hangsúlyoztaújból, hiszen mi emberek semmit nemérdemlünk; nem érdemeljük meg,hogy felkeljen a Nap, hogy essen azesõ; nem érdemeljük meg a kapcso-

latainkat, még akkor sem, ha azoknem tökéletesek; nem érdemeinkszerint élünk, hiszen, ha azok szerintkellene élnünk, akkor nem élne senki abûnbeesés óta. Nem volt senki atanterembe, aki ne értett volna egyetaz elhangzott véleménnyel.

A történet óta eltelt már néhány év.Úgy gondolom, még mindig nemsikerült végezni az akkor kapott fela-dattal, nem sikerült teljesen megérteni,hogy mi a kegyelem. Más részt, azt ismeg kell említenem, hogy tökéletesmegértésre nem juthatunk itt a földön.Éppen ezért biztos vagyok abban is,hogy ez a meghatározás sem teljes,nem tökéletes. Mindamellett számomraez a próbatétel életre szólóan meg-marad. Gyakran eszembe is jut a meg-határozás: minden kegyelem.

Október havában pedig, ahogyközeleg a reformáció emléknapja,eszembe jut Luther Márton, a többireformátor és az általuk hirdetett solagratia (egyedül/kizárólag kegyelem-bõl) tétel. Elképzelhetetlennek tartom,hogy Luther csupán száraz, tudomá-nyos felfedezés nyomán hangoztattavolna tanait. Õ meglátta, felismerte éscsodálta a kegyelmes Istent.

Ma, a reformáció után közel 500évvel, a kegyelemrõl gondolkodva énsem szeretnék megmaradni az élette-len elméleteknél. A kegyelmet kutatvaakarom meglátni a kegyelmes Istent,felismerni és csodálni õt!

MEZEI ÖDÖN, teológiai hallgató

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

3 AKTUALITÁS

A kegyelemre való rácsodálkozás – egykor és maTanárunk azzal bízott meg, hogy az utca emberét kérdezzük a gyülekezetbenhasznált szavak jelentésérõl. Nekem a „kegyelem“ jutott. Úgy gondoltam, hogygyorsan végzek, de csalódnom kellett. Majd az órán mi is próbáltuk értelmezni.Azóta sem feledem a tanár testvér meghatározását: „a kegyelem minden“.

A kegyelem minden!

A kegyelmes Istent felismerni!

A szomorú valóság

Az Úr kegyelmébõl a Bihari Baptista misszió 125 évre néz vissza.November 4-én erre szeretnénk emlékezni egy egész napos

hálaadó ünnepély keretében. Az ünnepi alkalomra szeretettel meghívjuk a Biharról

elszármazott testvéreket. A délelõtti istentisztelet 10 órától kezdõdik.

MEGHÍVÓ

125 ÉVES JUBILEUM BIHARON

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

4 FILADELFIA-NOOM IDÕSEK OTTHONA

Egy különleges nap volt ez a„Filadelfia-Noom“ idõsek ott-honának történetében: a meg-

alakulás 20. évfordulójára emlékez-tünk, és egy új kezdetnek is tanúilehettünk, mivel e napon került sor azúj épületszárny ünnepélyes átadására.Az otthon lakói közül többen is ünnepiöltözetben csatlakoztak azokhoz, akikaz országhatár mindkét oldaláról, sõttávolabbról is eljöttek együtt örülni ésmagasztalni Istent gondoskodó kegyel-méért, amit Szalárdon is tapasztal-hatunk. Jelen voltak a RomániaiMagyar Baptista Szövetség képviselõi:dr. Simon József elnök, Budai Lajos,Szûcs Sándor, Veress Efraim alelnö-kök, Albert István Zsolt lp., szövetségitanácstag. Ott voltak azok is, akik azeltelt 20 évben részt vállaltak az intéz-mény vezetésében: id. Veress Ernõ ny. lp.,Kovács Gyula missziókerületi elnök,Szilágyi Zsigmond; a hollandiai támo-gatók, Ella és Jan Noom, gyermekeik-kel és barátaikkal; a szalárdi polgár-mester, Nagy Miklós tv. A helyi gyüle-

kezet énekkara, valamint a tervezõk,építési vállalkozók, pályázatírók kép-viselõi mellett népes sokaság követtefigyelemmel az ünnepi programot.

Kovács Gyula tv., mint a nagy-váradi missziókerület elnöke és a helyigyülekezet ügyvezetõ lelkipásztorakezdte meg imával, ami után azegybegyûlt sokaság meggyõzõdésselénekelte, hogy Isten hord karjain, õszeret, mint gyermekét és hûségemegmarad a próbákban is.

Ezt követõen a Filadelfia-Noomalapítvány elnökének, dr. PardiBenjámin Attilának köszöntõ szavaihangzottak el, kiemelve azt, hogy ehelyen csapatmunka folyt és folyik,melyet istentiszteletként határoz megaz ige a Jak 1:27-ben.

Az elmúlt 20 év krónikáját a kura-tórium titkára ismertette. Ebbõl kide-rült, hogyan jutottunk el a Török Bálintáltal megérzett szükségtõl oda, hogy1992. szeptember 26-án Szalárdonmegnyílhatott a Filadelfia öregekotthona. Ebben nagy szerepe volt a

szövetség akkori elnökének, id. VeressErnõ testvér támogatásának is.

2001. november 1-én alakult meg aFiladelfia-Noom alapítvány, és egykuratórium vitte tovább az otthon mû-ködtetését, amely a jelenlegi vezetõ-séggel 2005-tõl mûködik. Már ekkorkomoly döntéshelyzet elé kerültek:sikerül-e javítani a körülményeken,vagy elsorvad ez az intézmény – tudvaazt, hogy 2012-tõl majd változnak aszabványok, amelyek alapján azakkreditációt kapja az intézmény.

A Barcs-kastély megvásárlása2008-ban elõfeltétele volt annak, hogypályázni lehessen az uniós forrásokra.Ez a szövetség és az erdélyi baptistatestvérek támogatásával valósult meg.

A pályázat megírása és sikereselbírálása után 2010. november 23-ánkerült aláírásra a finanszírozásiszerzõdés. 2011 március 21-én kez-dõdtek el a munkálatok az új épület-szárny alapozásával. Nagy kegyelem,hogy fel is épült és a megnyitóra masor kerülhetett.

Jubileum és az új épületszárny megnyitója

Az idõsek otthona: elõtérben az új épületszárny, összakapcsolva az utcafonton levõ kastéllyal; a szomszédban a szalárdi imaház látható.

Szép, napsütéses, kora õszi idõ fogadta szeptember 8-án délelõtt mindazokat, akik Szalárdon aFiladelfia-Noom Idõsek Otthonának udvarába léptek. A fõbejárat közelében, a sok évtizedes fák hûsárnyékában volt felállítva a regisztrációs asztal, ahol az érkezõk megkapták a programlapot éstalálkozhattak az otthon néhány idõsebb lakójával, akik szintén izgalommal várták az ünnepséget.

��

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

5 TUDÓSÍTÁS

A helyi énekkar szolgálata utánGere Árpád kuratóriumi alelnök és apályázat menedzsere beszélt a jelenrõlés a jövõrõl. Személyes hangvételûbeszámolójában említést tett arról,hogy a hit mellé ragasztott jó csele-kedetek eredménye látható itt.

Amint körülnézünk, a múlt bizo-nyítékai mellett a jelen is tapintható, éskörvonalazódik a jövõ. A most folyóprojekt összértéke kb. 950.000 euró,amiben benne van a régi épület belsõfelújításának költsége is. Ez a mun-kálat jövõ tavaszra készül el, mivelcsak a gondozottaknak az új épület-részbe való átköltöztetése után fog-hatnak hozzá. Az otthon befogadó-képessége most 45 fõre bõvül. Az üreshelyek feltöltése, a területrendezés ésa régi épület külsõ felújítása is a jövõtervei között szerepelnek.

A beszámoló méltatta a pályázat-írók, tervezõk, kivitelezõk, munka-felügyelõk mellett a hûséges felesé-geket, és az immár 20 éve gondnok-ként tevékenykedõ Mierluþ Józsefmunkáját – azokkal az önkéntesekkelegyütt, akik örömmel és elhivatássalszolgáltak ezen a helyen.

A romániai Magyar BaptistaSzövetség elnöke, dr. Simon Józsefköszöntésében kiemelte, hogy Isten-nek szentelve szeretnénk megnyitni ezépületet, amelyhez egyre szorosabbanfogunk kapcsolódni, ahogy telnek eföldi éveink. Kifejezte azt a vágyát is,hogy ez a hely legyen otthonná mind-azoknak, akik ide beköltöznek éslegyen olyan hely, ahol elköltözésükelõtt Istenben rátalálnak az örökotthonukra.

A Hollandiából érkezett vendé-geink éneke után Ella Noom – akirészese volt a kezdeteknek is –köszöntötte az egybegyûlteket ésátadta a holland támogatók köszön-tését: „Mindeddig megsegített minket

az Úr“ jeligével (1Sám 7:12), majdJan Wesdrop énekszólóját hallgattukmeg.

Az otthon lakói részérõl Matyasov-szky Adél fejezte ki háláját és köszö-netét azért a gondoskodásért, amit ittkapnak, valamint azt a reményüket,hogy a következõkben is ilyen szere-tettel fogják gondját viselni a beköl-tözötteknek.

A helyi polgármesteri hivatalrészérõl a polgármester, Nagy Miklóstv. köszöntötte az ünneplõ sokaságotmegemlítve, hogy Isten, aki meghatá-rozta mindannyiunk létezésénekidejét, velünk van az idõk végéig. Dr. Giorgiov Adrián lp. román nyelven

hirdetett igét, ezt a helyet, ahol sokanéletük utolsó idejét töltik, a mennykapujának nevezte – Isten jelenléte ittvalóságos és érezhetõ.

Id. Veress Ernõ ny. lp., aki résztvett az idõsek otthonának beindítá-sában is, igehirdetésében kiemelte,hogy Isten áldott emberei vannak ittjelen. A 91. Zsoltár elsõ két versealapján két kérdés köré építette felmondanivalóját: Ki vagy és hol laksz,mi az identitásod és a lakhelyed? Jójelen lenni itt, de ki vagy te, aki ittjelen vagy? Isten jelenlétében töltöd-eidõdet? El vagy-e rejtve Krisztusban,mint új teremtés, és él-e Krisztusbenned, vele jársz a földi utadon?

A záróima után hittel vallottukmeg közös énekben, hogy bízunkJézus drága ígéretében, aki megvéd,tanácsol és megtart. Majd az épületfelszenteléséért mondott ima és azünnepélyes szalagvágás után lehetõ-ség adódott mindenkinek megtekin-teni az elkészült épületrészt. A délu-táni órákba áthajló együttlét szeretet-vendégséggel ért véget.

Soli Deo Gloria! – Istené legyen adicsõség!

ZEFFER CSABA

a kuratórium titkára

Az otthon udvarán tartották az ünnepséget.

A szalagvágáskor (balró jobbra): Dr. Pardi Attila, Ella Noom, Simon József lp. és Gere Árpád

��

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

6 BEMERÍTÉSEK

Sátoros evangélizáció és bemerítés SzalárdonJúlius 9-15. között a Keresztyén Cigánymissziós Alapít-ványtól kapott sátorban roma evangélizációra került sorSzalárdon. A szervezésben és az összejövetelek lebonyo-lításában nagy részt vállalt Kajcza János, a nagyváradiroma gyülekezet lelkipásztora, Balog Sándor és JuhászSándor missziómunkás, valamint a nagyváradi és aszalárdi roma gyülekezetek tagjai. Hétfõn és péntekenSzabó László (Nagyvárad-Rogériusz), kedden PappDezsõ (Biharpüspöki) lelkipásztor szolgált. SzerdánKõszegi Dániel, a Keresztyén Cigánymissziós Alapít-vány alapítója, csütörtökön Filep Szilárd, az érkörtvélyesiroma gyülekezet lelkipásztora, szombaton pedig KajczaJános hirdette az igét. Az istentiszteletek keretén belültöbb, különbözõ helységekbõl érkezett testvér tettbizonyságot az elnyert kegyelemrõl és az új életrõl. Egészhéten át a nagyváradi roma gyülekezet zeneegyüttesevezette a dicsõítés szolgálatát. Vasárnap délután az evangelizációs hét bemerítéssel értvéget. Az igét Fogarasi Dezsõ, az ákosi roma gyülekezetvénje hirdette a Mt 28:18-20 alapján. Az Ákosról érkezettszolgáló csoportból Szilágyi József és felesége Andrea,valamint Bancsa Dezsõ testvér szólt az Úrral való közös-ségben megtapasztalt csodálatos átélésekrõl.

N a g y v á r a d - r o m agyülekezet – Az egy-hetes evangélizáció befe-jezésekor, július 29-én,vasárnap délután tartot-tak bemerítési ünnepélyt.A fotón balról jobbra: Áron Mária, Orosz Kál-mán, Incze Zoltán gyül-ivén, Szabó László várad-rogériuszi lp. és vendégigehirdetõ, Kajcza Jánoshelyi lp., Varga Zsolt ésKajcza Benjámin.

Magyarkéc – Augusztus 12-énkicsinek bizonyult a roma misz-sziós alapítvány sátora az öröm-ünnepre összegyûlteknek, ami-kor 14 fehér ruhás pecsételtemeg hitét a bemerítésben GálGyõzõ lelkipásztor tv. által. A bemerítkezõk 4 helységbõl vol-tak: Szilágypérból 1, Érendréd-rõl 2, Tasnádról 5, Magyarkéc-bõl 6 személy. Bálint Pál test-vér hirdetett igét az ApCsel2:36-41 alapján. Énekekkel ahelybeli zeneegyüttes és aszilágypéri énekegyüttes szol-gált. A körzet gyülekezeteibõlegy-egy testvér tett bizonysá-got a Krisztusban nyert új élet-rõl: Tasnádról Moda Róbert,Szilágypérból Murguj Krisztián,Magyarkécbõl pedig Varga István.

Az öltözködés ideje alatt Lukács György testvér szolgált igei üzenettel Érszõllõsrõl. A képen látható fehérruhások nevei balról jobbra: Gál Gyõzõ lp., Konczányi Sándor,Kozák Gyöngyi, Konczányi Emese, Dana Sándor, Dana János, Kozák Csaba, KozákIrma, Tangulanu Mária, Kerekes József, Kerekes Anna, Murguj Romi, Vanka Mária,Kozák Attila, Boros Renáta és Ferenczi Béla missziómunkás. (F.B.)

A fehérruhások közül Lakatos Jakab tett bizonyságot. A négy fehérruhást Kajcza János testvér merítette alá, majdFogarasi Dezsõ gyülekezeti vénnel együtt kézrátétellelimádkozott az új tagokért. A fotó elsõ sorában (balróljobbra): Sarkadi Koszti, Lakatos Jakab, Szabó Bobi ésfelesége Irén; a 2. sorban középen Kajcza János lp., melletteBalog Sándor és Juhász Sándor bihari miszsziómunkások.(Kelemen Sándor Tomi, Szalárd)

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

7 BEMERÍTÉSEK

Biharfélegyháza – Csodá-latos dolog szemlélni azt akegyelmet, amit az utóbbiidõben Isten a cigányok közöttáraszt ki. Biharfélegyházán istapasztaljuk ezt, látva, hogy azige élõ és ható, és átformáljaazok életét, akik hittel fogad-ják. Négyen vágytak arra, akikaz elmúlt idõszakban fogadtákel az Úr Jézust személyes Meg-váltójuknak, hogy hitüket meg-vallják a bemerítés által is. Az ideiglenes imaház kicsinekbizonyult, ezért sátrat állítot-tunk fel, amiben július 17-21.között evangelizáló alkalma-kat, 22-én pedig a bemerítésiünnepet tartottuk. Ünnepi igehirdetéssel KõszegiDániel testvér szolgált, a Zsolt111,9 és Jn 3,5 igék alapjánhangsúlyozta, hogy mit is jelent

Szilágybagos – Nagy öröm-mel és hálaadással ünnepeltünka szilágybagosi új imaházbanaugusztus 12-én. Négy fehér-ruhás: Kincses Berta, AntalIrma, Horváth Ilona és RádiErvin pecsételte meg a JézusKrisztusba vetett hitét a beme-rítés által. A nyilvános, szép,hitvalló bizonyságtételt népesgyülekezet követte nagy figye-lemmel és érdeklõdéssel.Istennek drága igéjét PardiFelix, a kémeri gyülekezetlelkipásztora hirdette nagylelkesedéssel. A bemerítést ahelybeli lelkipásztor, Szekré-nyes Pál végezte. Kívánjuk

Bályok – Kicsiny gyülekezet nagy ünnepe volt Bályokon augusztus12-én, amikor Seres Sára a délelõtti istentiszteleten jelenlevõk elõtt ismételmondta megtérése történetét. Testvére, Seres Gyõzõ monori (Mo) bap-tista lelkipásztor hirdette Isten igéjét, aki többek között a Krisztus követé-sének feltételeirõl szólt. A hitvalló bizonyságtevõ szívében történt jó meg-mozdulás után, a helyi baptista imaház medencéjében is megmozdult avíz és Gergely Pál lelkipásztor által Sára újtestamentumi bemerítésbenrészesült. Ünnepi örömünket és az Úr iránti hálánkat még bensõsége-sebbé és nagyobbá tette a szilágysámsoni vegyes kar egy csoportjának,valamint a monori furulyásoknak a színvonalas szolgálata. Megtapasz-taltuk a 133. Zsoltár kipróbált hiteles igazságát. A délutáni istentiszte-leten is a meghívott vendéglelkipásztor és a vendégek szolgáltak.A képen láthatók (balról jobbra): Seres Gyõzõ monori lelkipásztor, SeresSára és Gergely Pál lelkipásztor. Mindenható Atyánk adjon kegyelmet abályoki gyülekezet új tagjának a lelki növekedéshez és erõsödéshez,kísérje Urunk gyümölcsözõ áldása a szolgálatokat és a bályoki testvé-riség életét. Isten békéjének és kegyelmének áldását kívánjuk azokéletére is, akik jelen voltak ezen a nagy ünnepen. (G.P.)

valójában szövetséget kötni Istennel. A bemerítést Fazakas György lelkipásztorvégezte. A fehérruhások: Rézmûves Árpád, Titi-Pápai Erika, Rézmûves Camelia ésVarga Cãlin. Szembesülünk azzal, hogy a sátán nagy erõket mozgósít azért, hogyakadályozza Isten munkáját, de a diadal a Krisztusé. Imádkozzunk az új tagokmegerõsödéséért, az új barátkozókért, akik elfogadták az Urat, és Balogh Sándor,valamint Juhász Sándor missziómunkásokért, akik a munka terhét hordozzák. (F.Gy.)

Isten áldását a fehérruhások életére és azt is, hogy még sokan tegyenek vallást amegtérésükrõl ilyen körülmények között. (Sz.P.)

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

8 November 5. – BAPTISTA NÕK VILÁGIMANAPJA

Bibliatanulmány: mi az öröm?Az öröm a Szentlélek második gyümölcse a Gal 5,22versben felsoroltak közül.� Isten igéje az örömöt úgy határozza meg mint „istenitulajdonságot“ (Zsolt 104,31). Isten örül az alkotásainak:„És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó“. Isten azt akarja, hogy mi is élvezzük ajándékait (1Tim6,17), de azt is kívánja, hogy azokat az Õ szolgálatábahelyezzük. Az örömöt úgy is nevezhetjük, mint Istenjelenlétének csalhatatlan jelét (Zsolt 16,11).� Az igazi öröm forrása Isten. Irányítása alatt tart mindenkörülményt, hogy optimizmussal nézhessünk elébe mindenújabb napnak. Semmi sem veheti el annak a bizonyosság-nak az örömét, hogy Isten az oldalunkon áll a megpró-báltatások és nehézségek között is (Jn 16,20; Neh 8,10). � Az örömöt azonosítják a kellemes közérzettel, de a kettõkülönbözõ. Az Istentõl jövõ öröm nem függ a külsõ körül-ményektõl (egészség, jó társaság, sikeres vizsgák,elõléptetés, kellemes környezet), ezeknél mélyebbrõlfakad, hosszabban tartó. � Az Istentõl származó öröm és a szomorúság nem zárjákki egymást. A mi Urunk a fájdalmak férfia volt, ismerte amély szomorúságot (Ézs 53,3), de az elõtte levõ örömhelyett vállalta a keresztet (Zsid 12,2). Pált és Szilásztmegbotozták, börtönbe vetették, lábukat kalodába zárták,de õk a szenvedések közepette is imádkoztak és énekkelmagasztalták Istent (ApCsel 16,22-26).

AZ ÖRÖM FORRÁSA: 1) JézusHa kívánjuk, hogy életünkben a Szentlélek gyümölcsefejlõdjön, szoros kapcsolatban egyesülnünk kell õvele (Jn 15,4-5; Jn 15,11). Szeretnünk, engedelmeskednünk éskövetnünk kell õt, hogy a Lélek irányítása alatt a krisztusiarc megmutatkozzék bennünk (Jn 15,10-11).

� Az Úr Jézus amerre csak járt, vele együtt járt az öröm is:születésekor (Lk 2,10); a kánai menyegzõn (Jn 2,1-2);Lázár feltámasztásakor (Jn 11,43); amikor a gyermekekhozzájöttek (Mt 19,13); a süketek hallottak, a vakok láttak,a bénák jártak (Mt 11,5); a tengert lecsendesítette (Mk4,39); Zákeus üdvösséget talált (Lk 19,9-10); feltámadt ésmegjelent övéinek (Jn 20,18; Lk 24,10).

2) embertársainkhoz való viszonyunk (Fil 2,3-4)Sokszor el vagyunk foglalva önmagunkkal. Minél többetgondolunk magunkra, annál boldogtalanabbak vagyunk.Elkezdjük magunkat összehasonlítani másokkal, és aztlátjuk meg, hogy olyan sok mindenben hiányunk van. � Amikor másokra figyelünk és a szükségeikre, az örö-münk valóságossá válik (Gal 6,9). Az Úr Jézus a példa-képünk, legelõször másokra gondolt. Kérdés, hogy másokjavát keressük, vagy a magunkét (Fil 2,19-21)?

3) önmagunkhoz való viszonyunk (Fil 4,11-12)Pál örömének titka a megelégedettség: kiszolgáltatva vagybõvölködve, éhesen vagy jóllakottan, gazdagon vagyszegénységben, (1Tim 6,6-8; 1Tim17-19). � Meg vagyunk elégedve az alapvetõ életkörülményeink-kel, vagy Isten luxuscikkeket kellene, hogy adjon nekünk?Isten azt szeretné, hogy örüljünk ajándékainak és a másokjavára használjuk azokat. � Lehet azért imádkozunk, hogy csak egy kicsivel többetkapjunk: a pénz, idõ, barátság vagy munkahely területén.Amikor megkapjuk ezeket megelégszünk, vagy újra egykicsivel többet kívánunk (Zsid 13,5)?� Ha fontosabb számunkra a dolgok birtoklása mint elenge-dése, nem lesz miénk a megelégedés öröme. Akkor leszünkleginkább megelégedve, ha hálásak vagyunk azért amitkaptunk, és nyitott szívûek a szükségben levõk felé.

Az idei imanapi programot az ázsiai baptista nõtestvérek állították össze. Adományainkkal a következõ ázsiaiprojekteket támogatjuk: � bibliatanulmány indonéziai fiatal keresztyén nõk számára; � pakisztáni keresztyén gyermekekiskoláztatásának költségei; � karen nemzetiségû menekültek segítése Mianmarban.

Lépésben a Lélekkel: öröm által

Néhány szóban ÁzsiárólAz Úr Jézus Krisztus megérintette az ázsiai baptista nõtestvérek szívét, hogy erõsen kívánják

a megbékélést és a testvéri kapcsolatok elmélyülését, amely által létrejött az Ázsiai BaptistaNõszövetség: 19 ország 35 tagszövetséggel.

Ázsia a világ legnagyobb földrésze, amely a bolygónk szárazföldjének 30%-át foglaljamagában. Itt található a legmagasabb hegy: a Csomolungma, és a világ legnépesebb országai –India és Kína. Ázsiát sokféle nép és kultúra jellemzi. Gyakran egy országon belül is különfélenyelvû, történelmû és gondolkodásmódú népek élnek, mint pl. Kínában 55 népcsoport.Mi, baptista nõtestvérek, nagy értéket látunk a különbözõségben.

Itt található néhány, a világ legkevésbé evangélizált országa, mintegy kétmilliárd lakójával.Itt él a legtöbb muzulmán, hindu és buddhista. Némely ázsiai ország a világ legszegényebbje.

Sokan szenvednek a szegénység, háborúk, természeti katasztrófák,hátrányos megkülönböztetések, elnyomás, HIV AIDS betegség, nõk ésgyermekek elleni erõszak miatt. Mi, baptista nõtestvérek, szeretnénk megmutatni nemcsak a mély szeretetünket a szenvedõk felé, demegosztani az Úr Jézus keresztjének és feltámadásának üzenetét is, hogy sokan megismerjék azörök élet reménységét és örömét.SOOK JAE LEE, az Ázsia Baptista Nõszövetség elnöke

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

9 IMÁDKOZZUNK!

Afrika– Adjunk hálát azokért, akik az Úrhoztérnek, imádkozzunk lelki növekedé-sükért;– imádkozzunk bûneink bocsánatáért:szexuális perverziók, túlzott függõségaz anyagiaktól, az összhang hiánya aközött, ami teszünk, és amit hirdetünk;– az Afrikai Baptista Nõszövetségújonnan megválasztott vezetõiért, hogyaz evangélium terjedését munkálják;– az Afrikai Baptista Szövetség újvezetõiért, különösen az új fõtitkárért;– békéért Afrikában: sok országban meg-döntöttek a kormányt, vagy politikailázadások vannak – isteni oltalomértaz általános bizonytalanság között;– gazdasági felemelkedésért: a bap-tista nõk jobb anyagi helyzetéért, éshogy helyesen kezeljék az anyagiakat.

Ázsia– Az evangélium terjedésért a nõk ésgyermekek között, jobb életért a sze-génység, erõszak, hátrányos megkü-lönböztetés, írástudatlanság, ember-kereskedelem miatt szenvedõknek;– a természeti csapások által sújtot-takért, amelyek évente óriási emberi ésanyagi veszteséget okoznak Ázsiában;– az Ázsiai Baptista Nõszövetségtagszövetségeinek vezetõiért, hogy egy-ségben és hatékonyan szolgáljanak;– a nõkért, akik 2011-ben részt vetteka fiatal nõk vezetõi konferenciáján,hogy hatékony nõi vezetõk legyenek;– hogy megszûnjenek a keresztyé-neket ért hátrányos megkülönböz-tetések Ázsia egyes országaiban(Ézsak-Korea, Kína, Mianmar,Pakisztán), hogy az evangéliumterjedhessen ezekben az országokban;– az Ázsiai Baptista Nõszövetségvezetõiért, hogy hûségesen folytat-hassák szolgálatukat.

Karib-tengeri szigetek– Hogy minél több család megismerjeIsten szeretetét a Karib-térségben, ésörvendezhessen Isten kegyelmében;

– hogy a baptista nõk legyenekeszközök Isten kezében, és kevesebblegyen a depresszióban és stresszmiatt szenvedõ nõ;– hogy az Úr hívjon el olyan nõket,akik örömmel szolgálják Õt a szenve-dések, a munkanélküliség, természetikatasztrófák és az erõszak ellenére;– hogy a keresztyén nõk fejlesszenekki tanítványi kapcsolatokat a fiatalhívõkkel és az Urat nem ismerõkkel;– a Karib-térségi kormányokért, hogytöbb munkahelyet létesítsenek, amelyáltal csökkenne a nõk elleni erõszak,és stabilabb családok jönnének létre;– hogy az Úr állítsa meg a kegyetlenöldöklést, és az idõsebb és hajléktalannõk elleni erõszakot.

Európa– Adjunk hálát, hogy folyik az Úrmunkája a keresztyének elleni szeku-láris nyomás ellenére;– hogy a hívõk megerõsödjenek az élõIsten melletti bizonyságtételükben;– hogy a nõk betöltsék hivatásukat,bemutassák a családjuk és gyermekeikiránti szeretetüket, és legyenek acsalád és a társadalom „szíve“;– hogy láthassuk, mit jelent „irgalmasszamaritánus“ módjára viselkedni, sóés világosságnak lenni a világban;– hogy a hívõ házaspárok hûségeseklegyenek egymáshoz és az Úrhoz;– hogy a következõ nemzedékfelismerje az igazi értékeket és azÚrtól származó örömöt.

Latin-Amerika– A regionális kongresszusokért;– a „gyermekek, Latin-Amerikareménysége“ projektben résztvevõgyermekekért és serdülõkért;– hogy a Baptista Szövetség vezetõieszközök legyenek Isten kezében, ésörömmel szolgálják az Urat;– a Latin-amerikai Baptista Szövetség2013-ban megtartandó kongresszusá-nak terveiért;– a veszélyeztetett gyermekekért és

serdülõkért, a gyülekezetekért, hogysegítsenek nekik üdvösségre jutni, ésmegtalálni az igazi boldogságot;– hogy gyülekezetekben élõ nõk jobbanbekapcsolódjanak az Úr munkájába,az üdvösség üzenetét továbbítva.

Észak-Amerika– A hagyományos család elve elko-pott, imádkozzunk bátorításért a meg-gyengült családok számára, erõsítésérta mûködõ családoknak, és gyógyulás-ért a szétesõfélben levõknek;– az emberkereskedelem áldozataiért,nõkért és gyermekekért – azokért, akikhálózatokat építenek a kiszabadításukérdekében – a politikai vezetõkért éskormányokért, hogy küzdjenek azemberkereskedelem ellen;– a természeti katasztrófák miatthajlék és anyagi fedezet nélkülmaradottakért, és azokért, akik azújjáépítésben dolgoznak;– hogy az Úr adjon látó szemeketfelismerni az elcsüggedt és jogfosztottembereket;– hogy az Úr érintse meg a nõk szívét,adjon nekik belsõ változást, hogy Isteneszközei lehessenek a világban.

Ausztrália és a csendes-óceániszigetekFidzsi-szigetek: a nõi misszióért afalvakban, hogy a baptista nõk áldásullehessenek a környezetükben;Ausztrália: a baptista vezetõkért és anõtestéverekért, hogy erõsek legyenekhitükben, és támogassák a másországban élõ testvéreiket;Pápua Új-Guinea: Kaa Simon nõtest-vérért, aki falusi szülésznõk kiképzéstvégzi – a nõi vezetõkért, hogybetöltsék az Úrtól kapott látást;Pápua: a keresztyén nõkért, akikerõsödõ társadalmi és vallásinyomásnak vannak kitéve; Új-Zéland: Christchurh város lakóiért,amelyet földrengés sújtott – hogy agyülekezetek továbbra is bõkezûensegítsenek a leginkább rászorulóknak.

– Imádkozzunk gyülekezeteinkért, hogy az imádságszolgálata nagyobb teret kapjon, akár állandó jelleggelmûködõ imacsoportok által is, átölelve a generációkat;– imádkozzunk az új iskolaévért, gyerekeinkért, a hívõpedagógusokért, hogy hidak legyenek az iskola és agyülekezet között;– imádkozzunk gyülekezeteink elöljáróiért, hogy szere-tetben és igazságban vezessék Isten népét és legyenekbátorítva szolgálatukban;– imádkozzunk a téli hónapokban következõ evangélizációs

alkalmakért; legyenek nõk és férfiak, akik már szívükönhordják ezt a szolgálatot, és utána is készek lelkigondoznia megtérteket;– imádkozzunk a külföldön dolgozó nõkért, hogy ne váljona család kárára távollétük; kapjanak itthon méltányosmunkahelyet;– imádkozzunk gyülekezeteink misszionáriusaiért;– kérjünk áldást a gyülekezet-alapítók szolgálatára, a frissgyülekezetekre, a roma testvéreinkre is.Minden kérésünket hálával hozzuk az Úr elé! (Budai Evódia)

Hazai imatémák

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

10 TUDÓSÍTÁS

Kezdésként Novák Zsolt helybelilelkipásztor köszöntötte azegybegyûlteket, kifejezve

Isten iránti háláját, hogy létrejöhetettez az ünnepély. Hálaadó imára a 46.Zsoltár alapján Cséki Barna misszió-munkás buzdított, ami után a külön-bözõ gyülekezetek képviselõi imád-koztak (Kibéd, Derzs, Nagybacon,Korond, Gyergyó, Gyulakuta, Aba-fája), majd pedig kiscsoportokbanszállt fel a hálaima. A dicsõítésbenrejlõ erõt tapasztalhattuk, amikor romaés magyar nyelven – lélekbõl éstemperamentumosan – hangolt háláraa dicsõítõ csoport.

Id. Máté Zoltán, a székelyföldimissziókerület elnöke a vezetõ testvé-rek köszöntését tolmácsolta (ApCsel17:24-28), majd az Eszter 3:8 alapjánpárhuzamot vont a zsidó nép és a hívõroma nép helyzete között, arra biz-tatva, hogy bár mindketten többszöröskisebbségben voltak és vannak jelen evilágban, és sok nyomorúságuk van,

Krisztus legyõzte a világot, és veleélve a mennyország elõízét tapasztal-hatjuk meg már itt e Földön.

Az igét Gábor Rupi missziómun-kás hirdette. Az Ézs 55:5,12,13 alap-ján, a hálaadás témakörét bemutatva,meghatározta annak idejét (Ef 5,6),jelentését (Istennek szóló köszönet-nyilvánítás, dicséret, magasztalás). A „Miért is kell hálát adni a hívõ romaembernek?“ kérdésre válaszként so-rolta: hálát kell adnunk az Úr kegyel-méért, amelyben részesített, szerete-téért, mert kivonta a hívõ embert apusztulás vermébõl, megbocsátásáért,szabadításáért, a benne nyert új életért,a hívõ örökségéért, az imameghall-gatásért, a fehér bõrû testvérekért, akikviszik az evangéliumot a romák közé,a Cigánymissziós alapítványért ésazon testvérekért, akik munkálkodnaka romák között. Személyes felhívás-ként intézte a hallgatóság felé, hogyegyen-egyenként legyenek az örömhírvivõi azok felé, akik még nem hal-

lottak Jézusról, hiszen a misszió-parancs teljesítése a hálaadás egyikformája. A prédikátor a kiválasztott-ságról szólva az 1Pt 2:9,10 alapjánkifejtette, hogy bár a roma nép a társa-dalom perifériájára szorult, de megtérve„szent papság“ és „királyi gyermek“státuszt nyerhet. Áldozatvállalást iselvár tõlük Isten: a sokszor elesett,megkeserített, lenézett voltuk ellenéreárasszák Krisztus mennyei illatát(2Kor 5:12). A délelõtti alkalomõszinte, mély, szívbõl és szívhez szólóhálaimákkal fejezõdött be.

A finom ebéd után délután 2 órátólbemerítési ünnepélyünk volt: a derzsi,kibédi, nagybaconi és a gyergyószent-miklósi gyülekezet fehérruhásai álltaka medencénél. Elõbb ifj. Máté Zoltánigei szolgálata buzdította a fehérruhá-sokat, hogy az Úr akarata a szív, azelme és a test teljes odaszánása Istennekokos istentiszteletként. Az igehirdetés-ben Dóczi György kibédi lp. a megtérésés az alámerítés fogalmait tisztázta.

A délutáni alkalom szívhez szólópillanatai voltak a gyülekezetek cso-portos szolgálatai. A fehérruhásokdöbbenetes õszinteséggel beszéltek akorábbi és a Krisztusban nyert újéletük közti különbségrõl. Befejezés-kor Novák Zsolt testvér tartott evangé-lizáló szolgálatot, amelynek nyomántöbben kifejezték döntésüket az ÚrJézus mellett.

Legyen áldott az Úr, hogy Lelkemunkálkodását tapasztalhattuk. Azünnepély alkalmas volt a hálaadásra, akapcsolatok ápolására, ismerkedésre –egy olyan alkalom, amikor a mennyösszeért a földdel!

MÁTÉ IMOLA

I. Székelyföldi Roma HálaadónapIsten kegyelme Lelke által kiváltságosan munkálkodik egy, a „népek között elszórt nép“ között. Ennek atanúsága volt az I. Székelyföldi Roma Hálaadónap. Augusztus 26-án, a hónap utolsó vasárnapja délelõttjén,egy napsütötte fényes napon, Székelyföld minden tájáról gyülekeztek a roma testvérek a gyergyószentmiklósiimaház udvarán, hogy Isten elõtt „hálaáldozatot“ mutassanak be. Csodálatos volt látni a sok roma hívõ embert!

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

11 INTERJÚ

Kedves Ferenc, mikor volt a búcsúzó a margittai gyüle-kezettõl, milyen igébõl szolgált és mi volt a fõ üzenete?

– Horváth Ferenc lp.: A búcsúzó, illetve a búcsúztatóistentisztelet augusztus utolsó vasárnapján volt. Megtisztel-tetés volt számomra, hogy a nagyváradi missziókerületvezetõségébõl Albert Zsolt szolgatársam ragaszkodottahhoz, hogy a missziókerület is elbúcsúztasson bennünket,úgymond kibocsássanak imádsággal a melbourne-i szolgá-latra. Ez nagyon jól esett.

A fõ igei üzenetet Zsolt testvérem adta át az 1Kor 4,1-5alapján, és arra biztatott bennünket, hogy legyünk Krisztushû szolgái. Kovács Gyula testvér, a missziókerület elnökeis jelen volt az istentiszteleten, és neki is volt egy rövid igeiüzenete arról, hogy miért is küld engem (bennünket) az Úraz új szolgálati helyre. Nagyon jól esett ahogyan a margittaigyülekezet elköszönt tõlünk: a vasárnapi iskolások, a fiatalokés az egész gyülekezet. A gyülekezetvezetõ, Szabó Róberttestvér a margittai gyülekezet misszionáriusainak nevezettbennünket.

Én csak röviden szóltam arról, az Úr hogyan gyõzött meg,hogy vállaljam el a melbourne-i szolgálatot. Az elmúlt évelején az Úr Ábrahám elhívástörténete által szólt hozzám.Hadd mondjam el, hogy amikor a Szövetség fõtitkára,Kovács József testvér megkérdezte: vállalnék-e szolgálatota melbourne-i magyar gyülekezetben, elõször nemet mond-tam. Viszont az Úr meggyõzött, és így már nemmondhattam nemet.

Mikor indulnak és hogyan jutnak el Ausztráliába?– Augusztus 30-án, csütörtökön délután, magyar idõ

szerint 5 óra után indulunk Budapestrõl a katari légitár-saság gépével. Egy átszállással Dohában, összesen többmint 20 órai repülõút után érkezünk Melbourne-be, helyiidõ szerint este 9 óra után. Ez lesz az elsõ repülõútunk,úgyhogy teljesen új élmény lesz számunkra.

Milyen útravalót visz magával – élmények és hasznostapasztalatok formájában: a nagyváradi gyülekezetbõl,a bukaresti teológiáról és a szolgálati helyeirõl?

– A csomagokat illetõen meg van szabva, hogy mennyités mit vihetünk magunkkal. Milyen jó, hogy a szellemiútravaló mennyisége nincs korlátozva. Nos, a kérdést ille-tõen, most azért egy kicsit vissza kell mennem az idõben.

A nagyváradi gyülekezetbõl való élményeim ugyanisfõleg a gyermekkoromhoz és a tizenéves idõszakomhozköthetõk. Örömmel emlékszem vissza arra az idõre, hiszena gyülekezetben nõhettem fel, ott fogadtam el az Úr JézustMegváltómnak, ott merítkeztem be, ott értettem meg azelhívást a szolgálatra. Természetesen a menyegzõnk isVáradon volt, hiszen feleségem Ildikó is nagyváradi.Nagyváradhoz még sok más szál is köt bennünket, hiszenott születtek a gyermekeink, ott élnek a szüleink, rokonainkis. Egyébként a melbourne-i gyülekezetet is erõs szál fûzi anagyváradihoz. Elég sokan származnak innen, akikre mégtizenéves koromból emlékszem.

Az utolsó magyar diák voltam Bukarestben. Úgy kerül-tem oda, hogy nem is tudtam jól románul. Mégis azt mond-hatom, hogy hasznos volt az ott eltöltött idõ, egyrészt mertmegtanultam románul, másrészt mert a lelkipásztori

szolgálathoz szükséges alapvetõ igei és teológiai ismere-teket ott sajátíthattam el. Nagy öröm volt számomra, hogynéhány évvel ezelõtt találkozhattam a valamikori osztály-társakkal. Sokfelé szétszóródva szolgáljuk az Urat, ritkántalálkozunk, ezért igyekeztem én is elmenni – a kellemesegyüttlétben családjaikat is megismerhettem.

Ami az eddigi szolgálati helyeinken gyûjtött élmé-nyeket és tapasztalatokat illeti: hálás vagyok az Úrnak,mert kisebb és nagyobb gyülekezetben is szolgálhattam,egyrészt Biharban, másrészt a Szilágyságban. Hálásvagyok azért is, mert mindhárom szolgálati helyen meg-tapasztalhattam, hogy az Úr népe között vannak szeretõtestvérek, akik készek segíteni, támogatni a lelkipásztort,ugyanakkor kiveszik a részüket a lelki szolgálatból.

Az óhazától messze került magyar atyafiak közöttiszolgálat vajon milyen kihívásokat rejt?

Sokat gondolkodom én is ezen. A családunk számáranagy kihívás lesz az ottani életbe való beilleszkedés, meg-szokni például a klímát. Biztosan furcsa lesz az is, hogy otta karácsony a nyár kellõs közepére esik. Ami a szolgálatotilleti, az egyik kihívás mindenképpen a missziózás.Melbourne-ben azért elég sok magyar él. Vannak fiatalcsaládok, akik fõleg Magyarországról települtek ki. Talán ajobb megélhetésért, vagy mert ott találtak munkát. Vannakköztük olyanok, akik talán nem kötõdnek egyetlen magyaregyházhoz sem. Meg kell próbálnunk feléjük nyitni.

Másik nagy kihívás, hogy megtartsuk a gyülekezetbenazokat a gyermekeket és fiatalokat, akik ott nõnek fel. Erõsaz angol nyelv hatása rájuk, hiszen angol nyelvû iskolábantanulnak, hajlamosak a magyar nyelvet elfelejteni. Ugyan-akkor az angol nyelvû gyülekezetek elszívó hatása is erõs afiatalokra és fiatal házasokra nézve.

Végül, ha valamit nem kérdeztem, de szívesen elmondaná:– Habár fizikailag nagyon távol leszünk, lelkileg

szeretnénk közel maradni az erdélyi testvérekhez. Igyek-szünk figyelemmel kísérni az itteni eseményeket, a test-vérek életét. Ezért szeretettel kérném, hogy ne feledkez-zenek meg rólunk! Könnyebb úgy végezni a szolgálatot,hogy tudjuk: gondolnak ránk és imádkoznak értünktestvéreink.

Kérdezett: Szilágyi László

Testvéreink ausztráliai szolgálatra indultakElindulásuk elõtt kérdeztük Horváth Ferenc lelkipásztort.

Testvéreink aug. 31-én megérkeztek (középen Ildikó és Ferenc, elõttük, gug-golva Ádám fiuk); a repülõtéren a gyülekezet vezetõsége fogadta õket.

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

12 TUDÓSÍTÁS

Különleges nappal ajándékoztameg a mi szeretõ Istenünk azavasújvárosi gyülekezetet

szeptember 2-án, hiszen sor került agyülekezet 100 éves jubileumának amegünneplésére. A délelõtti alkalom10 órakor kezdõdött, de már jóvalelõtte felharsant a fúvóskar hangja. E kedves ünnepélyre sokan eljöttek:Szatmárnémetibõl, Remetérõl, Nagy-bányáról és Nagyvarsányból. A hála-adó imaórát Oláh Csaba (misszió-felelõs) és Nagy-Kasza Lõrinc testvé-rek vezették a 84. Zsoltár alapján.

Alkalmi igehirdetéssel az egészsé-ges gyülekezetrõl Dr. Kovács József,szövetségünk fõtitkára szolgált azApCsel 2:37-43 alapján. Az igei üze-net mellett a szatmári énekkar szolgáltalkalmi énekekkel, bizonyságtételekés személyes emlékezések tették mégszínesebbé az ünnepélyt. Az össze-jövetel után a testvérek gazdagonterített asztallal várták a mintegy 160fõs vendégsereget.

A gyülekezet krónikájaA gyülekezet történetét Szûcs

Sándor testvér ismertette. A baptistamisszió 1912-ben kezdõdött. Ebben azévben 6 személy lett bemerítve SzûcsÁdám által, majd 1917-ben 10 személy.Pásztorolta a gyülekezetet BalázsAndrás, Kovács Lajos, Dobner Béla,

akik több bemerítést is tartottak, saj-nos 1948 után kevesen tértek meg, ígya gyülekezet fogyni kezdett. A követ-kezõ lelkipásztorok szolgáltak akkori-ban: Szilágyi Antal, id. Budai Lajos,Deák Ferenc, Kulcsár Sándor, BarthaIstván. 1977-ben a gyülekezetnek 40tagja volt, 1987-ben pedig 32 tagja.

1990 után két bemerítésre kerültsor, azóta a megtérõk Szatmárnéme-tiben, Vékás Zoltán által merítkeztekbe. A szatmári gyülekezet rendsze-resen látogatja a testvéreket, 1999-ben

falumissziót szerveztek a fiatalokvezetésével. Napjainkban IvánitzkiIstván és Oláh Csaba testvérek végzika missziómunkát. Jelenleg 15 tagjavan a gyülekezetnek, akik látogatják abetegeket, imádkoznak egymásért, ésszeretnék, hogy minél többen megis-merjék az Úr Jézust mint személyesMegváltójukat.

A délutáni alkalom 4 órakor kezdõ-dött. Bevezetõ igei üzenettel IvánitzkiIstván missziófelelõs testvér szolgáltaz 5Móz 8:2-3 és a Neh 4:14-15 alap-ján. Ismét elhangoztak költemények,zenekari és énekkari szolgálatok aszatmári testvérek részérõl.

Befejezõ igei üzenettel SzûcsSándor szatmárnémeti lelkipásztorszolgált a Jel 2:1-7 alapján. Kiemelte,hogy úgy lesz jövõje a gyülekezetnek,hogyha mi, tagok helyreállunk és fi-gyelünk az Úr szavára. Nagy és ál-dásos múltra nézhetünk vissza, de kellengednünk, hogy újból megvizsgáljonaz Úr, adhasson nekünk reményteljesjövõt.

Jó volt visszaemlékezni, hogy hakell, tanuljunk a múlt hibáiból. A mi Istenünk semmit sem változott100 év alatt, és ezért lehet remény-ségünk a jövõt illetõen. És különösenhálásak lehetünk az avasújvárosi test-vérek kedves vendégszeretetéért, akikösszefogtak, hogy létrejöhessen ez azalkalom. Az Úré legyen a dicsõségértük!

SZABÓ DOROTTYA, Szatmárnémeti

Hálával mondjuk: „Mindeddig megsegített minket az Úr!”A gyülekezet fennállásának 100. évfordulója Avasújvároson

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

13 TUDÓSÍTÁS

Igaz, hogy az út hosszú, a melegnagy, és a hátsó ülésrõl számtalan-szor elhangzik ugyanaz a kérdés:

mikor érkezünk meg? Végre az utolsókis emelkedõ után felbukkan a letérõ,és a tábor épületei is. Eszembe jut,hogy 20 évvel ezelõtt jártam elõször aHargita Táborban, és tizenévesentársaságra és szórakozásra vágytam.Istennek viszont terve volt az életem-mel. Megszólított, és átadtam magamNeki. Azóta sok áldásban volt ottrészem, nem kevésbé az idei táborozásalatt.

TalálkozásÉrkezés után mindjárt azt kutatom,

hogy a szolgatársak közül kik érkeztekmár meg. Jól esik egy meleg kézfogás,egy érdeklõdõ kérdést feltenni azok-

nak, akikrõl tudjuk, hogy ugyanazonmunkában fáradozunk, ugyanazt azUrat szolgáljuk, de találkozásra csakritkán van alkalom. Gyermekeink is aligvárják, hogy a kis barátaikkal találkoz-zanak, és játszhassanak a játszótéren.Áldás a találkozás, mert tudatosulbennünk, hogy nem vagyunk egyedüla teherhordozásban, a harcokban,küzdelmekben, hanem egy seregetalkotunk, még akkor is, ha az év nagyrészében távol vagyunk egymástól.

KözösségA több napos együttlét alkalmat

adott sok személyes beszélgetésre,imádkozásra. Tudomást szerezhettünkszolgatársak helyzetérõl, a szolgálat

áldásairól és nehézségeirõl úgy azistentiszteleteken elhangzott beszá-molók, mint kötetlen társalgásalkalmával. Felemelõ érzés egymássalés egymásért imádkozni.

TanításSok áldásban részesültünk az

igehirdetések és tanítások által is.Mély nyomot hagyott bennünk a hétfõesti igehirdetés, amikor Simon Józseftestvér az Ez 37,1-10 alapján beszélt alelki élet sokszori sivár állapotáról, ésa prófétának feltett kérdés súlyáról:„vajon megélednek-é ezek“? Ideje vana feléledésnek, egyéni és közösségiszinten egyaránt. A szükséget látjuk,bárcsak Isten Lelke végezné el, hogyaz Isten népének nagy serege állnalábaira, és töltené be küldetését!

A délelõtti alkalmak keretében azÚr Jézus alapvetõ tanításaival foglal-koztunk, a boldogság, szentség, szere-tet és képmutatás területein. SzûcsSándor, ifj. Veres Ernõ, János Csaba ésid. Veres Ernõ testvérek voltak azelõadók.

A hívõ ember életszemlélete nem avilág értékeire kell legyen alapozva,hanem Jézus Krisztus tanítására.Eszerint a boldogság nem az anyagijavak birtoklásában, szórakozásban,vagy a gondoktól való mentességbenvan. Az igazi boldogság a Krisztuskövetésébõl adódik, amikor a lelkiszegények, a sírók, a békességreigyekezõk, az üldözöttek kegyelem-ben részesülnek. A boldogságot

fokozza a mennyei jutalomról szólóélõ reménység is.

A szentség fontos elvárás Krisztuskövetésében. Isten embere legyenfélretéve Isten számára, hogy Õ hasz-nálhassa saját céljainak a megvaló-sítására. A szentség nem a törvénybetûjétõl való félelem által érhetõ el,hanem az Ige szeretete, és az irántavaló engedelmesség által, amit aLélek munkál.

A szeretetrõl is komoly tanítástkaptunk, amelyet most nem kellrészletezni most, hanem magunkévátenni a tanácsot, amit Jézus Urunkmondott a kérdezõsködõ törvénytudó-nak: „eredj el, és te is akképpen csele-kedjél“ (Lk 10,37).

A képmutatásról beszélni isaktuális volt, mert gyakori kísértés,amibe könnyen bele lehet esni. A kép-mutatás célja mások ámítása, devalójában önmagunk becsapásáteredményezi, és még ítéletet is vonmaga után Attól, akit nem lehetfélrevezetni (Mt 23).

Vendégeink voltak Eric és Rose-mary Barett Angliából, õk is szolgál-tak felénk: Rosemary a lelkipásztorfeleségek felé, Eric pedig igehirdetés-sel, majd érdekes elõadást tartott,amely által a csillagászat csodáibakaphattunk némi betekintést.

A délutáni szolgálatok sorát KissZoltán testvér zárta (3Jn), hangsúlyoz-va az igazságban járás fontosságát: atanítás, az igehirdetés nem akkor éri elcélját, ha ismereteinket gyarapította,hanem, ha gyakorlati lépésekre, válto-zásra késztet.

KikapcsolódásÖrültünk a kikapcsolódás lehetõsé-

gének is, ami minden korosztály szá-mára adott volt. Játszás a gyermekek-nek, kézimunkázás, sporttevékeny-ségek, pihenés. A munka terhét,feladatokat, kötelezettségeket néhánynapra letettük, hogy aztán lelkileg éstestileg felfrissülve újra felvegyük, ésörömmel tegyünk eleget a mennyeielhívás kihívásainak. A szép táj, a frisslevegõ, a testvéri együttlét lehetõségevisszacsalogat, de addig is mind-nyájan fussuk meg kitartással azelõttünk levõ pályát (Zsid 12,1)!

FAZAKAS GYÖRGY lp., Diószeg

Hargitai táborozásAz augusztusi hónap egyik kiemelkedõ eseménye már évek óta a lelkipásztor családok hargitai táborozása.

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

AKIK HAZAMENTEK14

Mélyen megrendültünk a hír hallatán,hogy drága testvérünket és barátunkatsúlyos agyvérzés érte. Jézus elé álltunk,és kitártuk szívünk fájdalmát: „Uram,íme akit szeretsz beteg“. Tóth Barnabásáprilis 22-én, 41 évesen adta visszaéletét Teremtõjének. Testvérünk 1970.október 28-án született Értarcsán. Istenszeretete 2004-ben talált utat a szívéhez, amikor elfogadtaaz Úr Jézust és bemerítkezett. Egy év múlva kötött házas-ságot kötött a kalotaszentkirályi Vince Edittel, a kisfiuk2009-ben született. Testvérünk a gyülekezeti szolgálatokmellett a község életében is vállalt feladatokat: 2004-2008között Értarcsa alpolgármestere volt. A temetésre nagy számban jelent meg az együtt érzõtestvériség. A gyászszertartáson összevont énekkar észenekar szolgál. Isten vigasztaló igéjét Péter István hirdettea Jn 11:1-27 alapján, vigasztalva a megtört szívû özvegyetés az idõs szülõket. Román nyelven Balla Frigyes székely-hídi igehirdetõ testvér szólt, a nekrológot Szabó Andráskörzeti lelkipásztor ismertette. A temetõkertben Oláh Lajoskalotaszentkirályi lelkipásztor mondott búcsúzó szavakat.Isten adjon vigasztalást a gyászoló feleségnek és acsaládnak! (Izsó Tünde)

Sok évig tartó szenvedés után, 90 éves korában hívta hazaaz Úr hûséges szolgáját, id. Füstös Gyula testvért. Számos

rokon, testvér, ismerõs búcsúzott tõle atemetésén, augusztus 11-én, szombaton11 órától. Jelen volt a NagyváradiBelvárosi Baptista Gyülekezet mindkétlelkipásztora, Simon József és GiorgiovAdrián, valamint id. Megyesi József,nyugalmazott lelkipásztor.A kápolnánál Megyesi testvér szólt ajelenlevõkhöz a Mt 5:6 verse alapján:

„Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mertõk megelégíttetnek“ – hangzott a vigasztalás az élõk felé,megindokolva az elköltözött boldogságát, s példakéntállítva elénk életét. Testvérünk felavatott diakónus volt, akommunizmus idején 18 éven át gondnokként szolgált agyülekezetben. Ezalatt korszerûsítési munkálatok is folytakaz imaházban, abban az idõben, „amikor még egy kala-pácsütés sem volt engedélyezett a felsõbb hatalmasságokbeleegyezése nélkül“. Füstös bácsit mindvégig a megelégedés jellemezte. Utolsótíz évét sok szenvedés között töltötte, de sosem hallottukpanaszkodni. Egy fiatal beteglátogatója mondta róla: Akikismerik Füstös bácsit tudják, milyen megerõsödést jelentetttalálkozni a félig lebénult idõs ember hálaadó lelkületével.A „Hogy tetszik lenni?“ kérdésünkre mindig szélesmosollyal válaszolt: „Jól, jól, köszönöm“, amit a feleségeugyancsak kedves mosollyal egészített ki: „Ha õ jól van,akkor én panaszkodhatom-e?“. Nekünk, fiatalabbaknak,tanulságos volt látni, hogy ha a földi sátorház le is épül, dea szellemi napról-napra kiteljesedik. Testvérünk nyugalmához, boldogságához az is hozzájárult,hogy megláthatta fiát lelkipásztorként, s hogy unokáit, ahárom leányt és az unokvõt is az Úr gyermekeiként tudta.A sírnál Simon József lelkipásztor hirdette az igét a Jel14:13 alapján. Aki az Úrban él mindvégig, az az Úrban fogmeghalni, mondta Simon testvér. A vigasztaló szavak elõttés után Halász Ferenc és Gergely András testvér

imádkozott, a szolgálatok között pedig énekkari számokhangzottak, arra emlékeztetve, hogy sosem hervad el, amitJézusért teszünk. Istenünk vigasztalja a gyászoló családot,s adja meg, hogy mindannyian hûséges, megelégedettszolgái legyünk! (Meleg Adina)

Augusztus 2-án Lecsméren Baranyi Erzsébet (Molnár)testvérnõt 83 évesen hívta haza az Úr. A ’70-es években is-merte meg az Úr Jézust, nagyobbik leányával együtt. Eztkövetõen a helyi gyülekezet hûséges, imádkozó tagjakéntszolgálta Megváltóját. A több éves betegség megtörte erejét,de lelkileg közelebb került hûséges Urához, és érett gabo-naként érkezett az örök hazába. A gyászistentiszteletenPéter István lelkipásztor hirdette az életnek beszédét és ahelybeli énekkar dicsõítette az Élet Urát. (P.I.)

Bánffyhunyadon Bartha Annuska testvérnõ 87 évesenfejezte be földi pályafutását. Már fiatalon megismerte az ÚrJézust, akinek hûséges tanúja volt mindhalálig. Az utolsótíz esztendõ sok megpróbáltatása és szenvedése mély vágya-kozást munkált benne a mennyország után. Temetéséreaugusztus 16-án került sor, ahol Péter István lp. a Zsolt139:1-6,23-24 alapján hirdette Isten üzenetét. Az összevonténekkar dicsõítette drága Megváltónkat. Az Úr áldásalegyen azokon, akik szeretettel gondozták és vigasztalása agyászoló családján! (P.I.)

Május 30-án kísértük utolsó útjára Gáspár Józsefnét(született: Buzi Erzsébet) Gálospetriben. Testvérnõnk 98évet kapott Teremtõjétõl. Fiatalon döntött az Úr Jézus mellett,hûségesen szolgálta Megváltóját. Az Úr öt gyermekkelajándékozta meg. Életének küzdelmeiben is egy imádkozóédesanya, nagymama és dédnagymama maradt. A temetésenSzûcs Sándor szatmárnémeti lelkipásztor hirdette az igét,az 1Pt 1:3-9 alapján hangsúlyozta, hogy Isten hatalma õrizminket hit által az üdvösségre. A sírnál Szabó Andráskörzeti lelkipásztor szólt a feltámadás reménységérõl aJn 5:28-29 alapján. Énekekkel a szatmári és a petri gyüle-kezet énekesei szolgáltak. Az Úr adjon vigasztalást agyászoló családnak. (Balajti Ödönné Mária)

Augusztus 26-án kísértük utolsó útjáraKulcsár Istvánné Irén testvérnõt,aki 56 évet kapott az Úrtól. Betegségehárom évvel ezelõtt lett felfedezve. Az utolsó öt hét alatt nehéz szenvedésenment át. Testvérnõnk több mint 30 évetszolgált az énekkarban és 16 évenkeresztül volt a szilágyperecseni imaházgondozója. Két leányt és két fiút nevelt

fel. Sokat imádkozott családjáért és unokáiért, akiketnagyon szeretett. Betegágyán is nagyon szeretett énekelni.Egyik kedvenc énekét, „Ama szép hon felé“ (Hith. 31),utolsó percéig énekelte. Betegségét zúgolódás nélkülviselte és haza vágyott az örök hazába. A temetési istentisz-teleten a Jn 5:24-25 alapján szólt az ige a feltámadásreménységérõl, amit a helyi lelkipásztor és Bándi Sándorerkedi lelkipásztor testvér tolmácsolt. A temetõkertbenIsten vigasztaló és figyelmeztetõ üzenetét a Lk 16:19-31alapján Balla Béla gyülekezeti vén és Bándi Sándor testvértolmácsolta. „Majd ha éltem lejár, lelkem a mennybe száll,/ Kapok egy csillagos koronát!“ Emléke legyen áldott!(Borzási István)

Szeretet • 2012. október� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

HIRDETÉSEK15

Székelyföldi hálaadó napot tartottak a Hargitai Keresztyén Táborban szeptember 9-én

Akápolna zsúfolásig megtelt, több mint 500-an érkeztek Székelyföld különbözõ gyülekezeteibõl. Máthé Zoltánmissziókerületi elnök, János Csaba és Novák Zsolt lelkipásztor testvérek hirdettek igét a következõ

igeszakaszok alapján: 1Móz 16, Zsolt 103, és Lk 5:1-7. Istennek irgalmáról, az ember megalázkodásáról, a bizalmonalapuló hálaadó életrõl szóló tanítások után a missziós lelkületben újított meg a Lélek. Még sok buzdítás ésbizonyságtététel is elhangzott a székelyföldi igehirdetõk, testvérek részérõl. Úrvacsorai közösségben is részesültünk.Hisszük, hogy a hála a szívünkben nem csak erre a napra korlátozódott, hanem ez a vasárnap megerõsítette bennünka mindennapi életünkben a köszönetet Isten iránt a bûnbocsánatért, a gondoskodó szeretetéért.A kiadós és nagyon finom ebéd után hálát adtunk a táborban tapasztalt áldásokért is, az idei sok-sok táborozócsoportért, megtérésekért, szellemi és anyagi fellendülésért, az új igazgató testvérért, Joó Zoltánért és családjáért, ésa többi önzetlen munkásért, szolgálattevõért, akik a nyáron a táborban dolgoztak, szolgáltak.Kívánjuk továbbra is Isten áldását, a megelégedettségbõl fakadó hálaadást, az egység és szeretet kiáradását aSzékelyföldre és minden kedves testvérre! (B. E.)

Június 17-én kísértük utolsó útjáraDiószegen Balla Irén testvérnõt,akinek Isten 91 évet adott. Férje halálaután hosszú ideig egyedül, özvegy-ségben élt. Fizikai erejének hanyatlásaután is hatalmas tenni akarásjellemezte. Megpróbáltatásokkal teljesélet után hallotta meg a rég várthazahívó szót. Az igei üzenet a Préd 7,1-3 alapján hangzott,felhívva a figyelmet arra, hogy a szomorúságnak is lehethaszna: a szív megjobbulása Isten kegyelme által.Szolgálatot végzett Fazakas György és Zsisku Lajos tv.,valamint a gyülekezet énekkara.

Március 15-én gyászistentiszteletre gyûltünk összeDiószegen, mert a Jó Atya Szûcs Ilona testvérnõtelszólította az élõk sorából. Az élet és halál Ura 71 évvelajándékozta meg õt. Zilahon született, Szilágyballánmerítkezett be, majd munkalehetõség és házasságkötésútján került Diószegre. Utóbbi éveiben egészségiállapota megromlott, a család gondozására szorult. A vigasztalás igéit Fazakas György és Zsisku Lajoslelkipásztorok hirdették a Jn 14,4-6 alapján. A gyülekezet énekkara is a vigasztalást hirdetteénekeivel. Az örök életre vezetõ út felismerése éltesse aboldog viszontlátás reményét! (F.Gy.)

SSzzeerreetteett - kiadja a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége

Elnök: Dr. Simon József. Felelõs szerkesztõ: Veress Efraim. Szerkesztõ-tördelõszerkesztõ: Szilágyi László. 410050 ORADEA, Str.: Gen. H. M. Berthelot 5, ROMANIA. E-baptifon: 0735 500 009, e-mail: szeretetlap@gmail. com

A lap internetes változata a következõ címen olvasható: www.magyarbaptista.comA szerkesztõség fenntartja a jogot, hogy a kéziratokat szükség szerint átdolgozza.

Nyomtatás: Imprimeria de Vest, Oradea. A lap megjelenik havonta. ISSN 1223-4605

Nagy örömben volt részünk augusztus 22-én Nagyváradon,amikor Sebestyén József és felesége Eszter (szül. Balla),

ünnepelték az 50. házassági évfordulójukat. Igei üzenettelszolgált Megyesi József tv. a 3Móz 25:10-12 igeversek alapján.Elmondta, hogy vissza kell emlekezni az 50 évre, ami meg voltszentelve, és hogy imáinknak és beszédeinknek olyanokká kelllenniük, mint a kürtnek szava: tiszta és messzire hallható. Eztkövetõen az unokák köszöntöttek az: „Áldjon meg és õrizzenmeg titeket az Úr“ c. énekkel és néhány igeverssel, kívánvahogy életük továbbra is legyen megszentelt. Házasságukat Istenegy fiúgyermekkel és két unokával áldotta meg. SebestyénJózsef tv. hosszú éveken át szolgálta Istent hûségesen, amikorbibliaórát vezetett és igét hirdetett a helyi és a körzetgyülekezeteiben. Kívánjuk, hogy életük hátralevõ idejében iselmondhassák a zsoltáríró szavaival, hogy „mind boldog az, akiféli az Urat; aki az õ útaiban jár“ (Zsolt 128,1) (S. Emese)

ARANYMENYEGZÕ

LAPZÁRTA

Nyugdíjasok Hete a Hargitán, október 8-13.Szinte minden generációnak volt lehetõsége kicsit kikapcsolódni a Hargita Táborban, csak az idõsödõknek nem. Így hát most itt a lehetõség kimozdulni, pihenni, ismerkedni, feltöltõdni testileg, lelkileg – ragadjuk meg! A hét lelki vezetõje id. Veress Ernõ ny. lp. Mottó: Isten emberének imádsága, a 90. Zsoltár. Öt témakör kerül terítékre: 1) A gyümölcstermés idõszaka, 2) Viszonyulás az örökkévalósághoz és a mulandósághoz, 3) Isten iskolájában: „Tanítsminket úgy számlálni“, 4) Feladataink, 5) Öröm és jutalom. A táborozás ára: 200 lej. Jelentkezni lehet Joó Erikánál:0735 502 402, office@hargitacamp.ro. Minden érdeklõdõt nagy szeretettel várunk! JOÓ ZOLTÁN és ERIKA

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

16 Szeretet • 2012. októberIFJÚSÁG

Táborozásunk hétfõn vacsorávalkezdõdött, utána gyors ismer-kedés következett. Az éneklés

után id. Veress Ernõ tv. szólt a Jel7:9,10-bõl. Minden reggel 10:10-tõlkezdõdött a zenés áhítat, majd egyelõadás, utána pedig a csoport-beszélgetés. Ebéd után szabadidõstevékenységek voltak: szervezett kézi-munka és különbözõ sporttevékeny-ségek. Vacsora után az esti istentisz-telet következett, amikor lehetõségnyílt a szolgálatra – egyénenként éscsoportosan is. Az esti igehirdetésután felhívás hangzott el a megtérésreés alkalom nyílt az imádkozásra.

Az elsõ elõadást Deák Zsolt lp.tartotta: „Az Isten táborának parancs-noka Jézus Krisztus“ címmel, a Jn13:34,35 és a Mt 28:18 alapján. „Miaz élet értelme, célja? Hogyanviszonyulok Istenhez és igéjéhez, aBibliához? Milyen a vele valókapcsolatom?“ – ilyen jellegû kérdésekalapján folyt a csoportbeszélgetés.Elhangzott egy gondolat, amimegfogott: „Az Isten iránti szeretetnem egy érzés, hanem egy döntés.“

Hétfõ este Borzási Pál lp. hirdetteaz igét a Lk 8:4-18 igeszakaszból. Amagvetõ példázatát használva beszéltaz útszéli, a sziklás, a tövises és a jóföldrõl. „Milyen mélyen gyökerezikmeg életünk talajában Isten igéje?“ –hangzott felénk a kérdés.

A szerda délelõtti elõadástKelemen Sándor lp. (Marosvásárhely)tartotta. Az ApCsel 2:36-41 alapjánbeszélt az Isten és az ördög táboráról.

„Ahhoz, hogy az Isten táboráhozcsatlakozhassak, szükséges hit, Istenmegismerése, teljes elszakadás azördög táborától – megfordulás,megtérés – csatlakozás az új táborhozés annak vezetõjéhez – közösségIstennel és egymással.“

A csoportunkban arról beszélget-tünk, mitõl van az, hogy olyan sokember azt hiszi, Isten táborában van,valójában mégse tartozik oda, vala-mint arról, hogy a „seregben“ adódókonfliktusokat hogyan lehet és kellmegoldani.

Este Deák Zsolt lp. a samáriaiasszony története alapján (Jn 4:1-26)hangsúlyozta: „Jézus soha nem kerülki/el engem, bármilyen mélyre issüllyedek“. Egy komoly kérdés iselhangzott felénk: „A Jézussal valótalálkozásom után, mennyire termé-szetes a róla való bizonyságtétel?“

Csütörtökön „A táborozók szabály-zata“ témában Borzási Pál lp. tartottelõadást; a Titusz 2. alapján beszélt arendrõl és a fegyelemrõl. Este KissZoltán lp. hirdette Isten igéjét (1 Móz32:25-33) és hangsúlyozta: „A bûnmegfoszt az atyai ház áldásaitól!Ennek egyik lehetséges elõzménye arendezetlen múlt.“ Ezen az esténtöbben is visszamaradtak, olyanok,akik Jézusnak átadták az életüket.

A pénteki elõadást Kis Ottó lp. tar-totta, a „tábori feladatok“-ról: fogadnia kijelentéseket – Noé (Zsid 11:7);engedelmeskedni a kijelentéseknek –Ábrahám (Zsid11:8); kijönni a bûnEgyiptomából (2 Móz 3:10,4:30-31);

vállalni a pusztai vándorlás kihívásait(ApCsel 2:37-38), figyelni az Úrra,aki elõttünk jár (2Móz 13:21-22);megszentelõdni. Este id. Veress Ernõlp. beszélt arról, hogyan lehet bemenniIsten országába (Mt 7:21); Újjászüle-tés, pecsét és kenet, valamintgyümölcstermés a garancia a menny-bekerüléshez. Ezen az estén voltak,akik imádkozni maradtak vissza.

Szombat délelõtt id. Máté Zoltántv. beszélt a „tábor védelmérõl, bizton-ságáról“ (Zsolt 34:8). „Isten táborábanaz ima összeköti a katonákat, akiksegítik egymást. Erre nagyon jó példaEszter és Dániel története.“ Az estialkalommal ismét testvérünk hirdetteaz igét a Lk 17:20,21 alapján, amennyországról: „Ha Jézusé vagyok,akkor van nekem is helyem. Kellkészülnöm a mennybe és beszélnemróla – ez parancs!“

Vasárnap délelõtt a záróelõadástKiss Zoltán lp. tartotta a „tábor célki-tûzései“-rõl (2 Tim 4:1-8). „HarcaimatJézusra, a Hõsre nézve kell vívnom –Isten fegyverzeteit használva –szabályszerûen, kitartással, józanul, aszenvedést is vállalva.“

Éreztük és tapasztaltuk azon ahéten, hogy Isten tábora volt az a hely.„Aki pedig mindent megtehet sokkalbõségesebben, mint ahogy mi kérjükvagy gondoljuk, a bennünk munkál-kodó erõ szerint: azé a dicsõség azegyházban Krisztus Jézus által nemze-dékrõl nemzedékre, örökkön-örökké.Ámen.“ (Ef 3:20-21).

KISS ESZTER, Kraszna

„Isten tábora ez!“Isten kegyelmébõl ez év augusztus 6-12. között fent voltunk a Hargitai táborban – az „Istentáborában“. 142 fiatal volt jelen az ország különbözõ gyülekezeteibõl. Nagyon áldásos alkalmainkvoltak: jó beszélgetések, imádkozások, elõadások, esti igeszolgálatok. Felüdülés volt együtt lenni afiatalokkal. Újdonság volt, hogy a csoportbeszélgetések külön fiú- és lánycsoportokban zajlottak;három fiú és három lány csoportot alkottunk, és így mindenki könnyebben megszólalhatott.