Upload
vanngoc
View
242
Download
7
Embed Size (px)
Citation preview
SZENT ISTVÁN EGYETEM
GÖDÖLLŐ
A SZENT ISTVÁN EGYETEM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
5/C melléklete
TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
A SZIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (ÁOTK-TVSZ)
GÖDÖLLŐ
2014. MÁJUS
Bevezetés
A Szent István Egyetem Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Hallgatói
Önkormányzata egyetértésével (a továbbiakban: EHÖK) és a Doktorandusz Hallgatói
Önkormányzat egyetértésével, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12.§
(3) eb), illetve 61.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Egyetem Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatát a következőkben határozza meg1:
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Szabályzat hatálya
1. §
(1) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Egyetem
valamennyi karán és a kari jogállású intézetében (a továbbiakban együtt: kar) folyó
egyetemi és főiskolai képzés, a 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 15.§-a
szerinti alapképzések (BA, BSc), mesterképzések (MA, MSc), egységes, osztatlan
képzés, felsőoktatási (felsőfokú) szakképzések, továbbá szakirányú továbbképzések
teljes idejű (nappali), részidős (levelezős és esti) és távoktatási tagozatain magyar vagy
idegen nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tanulmányi
és vizsga ügyeire.2
(2) A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem
rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban
résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó
esetleges sajátságos szabályokat jelen Szabályzat mellékleteként, a kari kiegészítések
tartalmazzák.3
(3) A doktori képzés hallgatóinak tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozó szabályokat az
Egyetem Doktori Szabályzata tartalmazza.
(4) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatójára, illetőleg tanulmányi
és vizsgaügyekben eljáró valamennyi dolgozójára. Ezen Szabályzat alkalmazása
szempontjából oktatónak minősül az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatókon
kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást és vizsgáztatást végző személy is.
A tanulmányi- és vizsgaszabályzatot az Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban
ÁOTK) Kari Tanácsa (továbbiakban KT) olyan kiegészítésekkel látja el, amelyek csak
e Kar hallgatóira érvényesek. A kiegészített szabályzat neve: a SZIE ÁOTK-n érvényes
Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (továbbiakban ÁOTK-TVSZ). A kari kiegészítéseket
a továbbiakban is dőlt betű jelzi.
(5) Az egyes karokra vonatkozó speciális rendelkezéseket jelen Szabályzat mellékleteként a
kari kiegészítések tartalmazzák.
E Szabályzat 1. § (2)-ben kapott felhatalmazás alapján az ÁOTK KT az idegen nyelvű
képzésben részt vevő külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozóan
1 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 2 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 3 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
külön szabályzatot alkotott, amelyet az érintett hallgatók számára angol és német
nyelven tesz elérhetővé.
(6) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos
képzésben- változatlan szakmai követelmények és vizsgarend keretében, változatlan
oklevél kiadásával és bizonyítvány kiállításával kell befejezni.4
(7) Az 1993. évi LXXX. felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos
képzésben- változatlan szakmai követelmények és vizsgarend keretében, változatlan
oklevél kiadásával és bizonyítvány kiállításával kell befejezni.5
2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek
2. §
(1) Jelen Szabályzat a következőkben meghatározza azokat a szerveket, személyeket, akik
tanulmányi és vizsgaügyekben hatáskörrel rendelkeznek.
(2) A Szabályzatban nem nevesített esetekben a dékán, intézeti igazgató (a továbbiakban
együtt: dékán), vagy az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes jár el.
Tanulmányi és kreditbizottságok
3. §
(1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló
kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kredit
egyenértékűségi, kreditátviteli ügyekben a kari kreditbizottság (a továbbiakban:
kreditbizottság) jár el.
Az ÁOTK-n a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban KTB), valamint az Oktatási és
Akkreditációs Bizottság (továbbiakban OAB) összetételét az ÁOTK-n érvényes ESZMSZ
(ÁOTK-ESZMSZ) 75. § a, illetve b pontja tartalmazza. Az OAB elnökét és mindkét
bizottság oktató tagjait a KT választja meg, hallgató tagjait a Kari Hallgatói
Önkormányzat (kari HÖK) delegálja.
(2) A tanulmányi bizottság tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari
tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata választ meg saját belső szabályzata
szerint. A tanulmányi bizottság elnöke az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes,
titkára az illetékes kari hivatal vezetője, vagy megbízottja, aki szavazati jog nélkül vesz
részt a bizottság ülésén.
(3) Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditbizottság működik. A
bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató
hallgatók képviseletét.
(4) A tanulmányi és a kreditbizottságok összetételét, létszámát, oktató tagjai
megválasztásának módját az egyes karok a kari kiegészítésekben határozzák meg.6
4 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 5 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 6 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
A Kreditbizottság feladatait az OAB látja el, ezért ahol a Szabályzat a Kreditbizottságot
említi, azon az ÁOTK-n az OAB-t kell érteni.
4. §
(1) A tanulmányi és a kreditbizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a következők
figyelembevételével:
a) a tanulmányi és a kreditbizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató
tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van;
b) a tanulmányi és a kreditbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza,
szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;
c) a tanulmányi és a kreditbizottság az illetékes
tantárgyfelelős/tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;
d) a tanulmányi és a kreditbizottság egyes jogköreit - minősített többséggel -
elnökére átruházhatja,
Az ÁOTK-n a KTB és az OAB az elnökre átruházható döntési jogokat az
ügyrendjében határozza meg.
e) az elnök az átruházott hatáskörben, a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős/
tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;
f) a tanulmányi és a kreditbizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott
döntésekről rendszeresen, félévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a
bizottságot.
(2) A tanulmányi és kreditbizottságok ügyrendjét az illetékes kar kari tanácsa hagyja jóvá.
5. §
(1) A tanulmányi és kreditbizottságok által meghozott döntést határozat formájában a
hallgatóval írásban kell közölni,
a) amennyiben az a hallgatói jogviszonyának fennállását érinti,
b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá
c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészben – elutasítja és ezért a
jogorvoslat lehetősége fennáll.
(2) A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást a határozaton fel kell tüntetni.7
Felülbírálati bizottságok
6. §
(1) A tanulmányi és kreditbizottságok, a diákjóléti bizottságok, illetőleg a dékán
(dékánhelyettes) által hozott elsőfokú döntés, valamint az Egyetem egyéb intézkedése
ellen – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a
hallgató annak közlésétől, illetve ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15
napon belül felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi,
illetőleg a kreditbizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati
bizottsághoz, a dékán (dékánhelyettes) döntése és az Egyetem intézkedése ellen pedig az
Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani.
7 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(2) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés
nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az
Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a
vizsga megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A kari, illetve az egyetemi felülbírálati bizottságok 3 vagy több tagból állnak. Elnökei
olyan vezető oktatók lehetnek, akik egyetemi vagy kari vezetői tisztséget nem töltenek
be. A bizottságok tagjai oktatók és hallgatók. A felülbírálati bizottságok elnökére és
oktató tagjára a karok esetében az illetékes dékán, az egyetemi bizottság esetében a
rektor; a hallgatói képviselőkre a karok esetében a kari HÖK, az egyetemi bizottság
esetében az EHÖK tesz javaslatot. A bizottságok titkársági feladatait a kari
bizottságoknál az illetékes tanulmányi részleg (osztály, titkárság, csoport stb), az
egyetemi szinten pedig a Rektori Hivatal látja el. A bizottságok elnökeit és tagjait a
bízza meg.8
(4) A bizottságok munkájában nem vehet részt az a személy:
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b) az előző pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),
c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
(5) A bizottságokban a hallgatói képviseletet úgy kell biztosítani, hogy az adott ügy
tárgyalásán mindig a fellebbező hallgató képzési szintjének (ciklusának) megfelelő
hallgató vegyen részt.
A Bizottsági ülésekre az első fokú (megtámadott) döntést hozó személyt is meg kell
hívni és − amennyiben azt személyesen el kívánja mondani − meg kell hallgatni
állásfoglalását, véleményét. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az ÁOTK jogi
képviselője is részt vegyen az üléseken.
(6) Az egyetemi és kari felülbírálati bizottságok feladataikat a saját maguk által összeállított
és a szenátus/kari tanács által jóváhagyott ügyrendjük szerint végzik. Üléseikre az ügyek
számától és sürgősségétől függően, de legalább negyedévente egyszer kerül sor.
(7) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a
határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a
hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos
értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatástól
el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban
megtehesse.
(8) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és
tartamára, közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására,
kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(9) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat
végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte.
(10) A hallgató a felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát
kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói
jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A keresetlevél
8 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának
megküldésével értesíteni kell.
3. A képzés struktúrája
7. §
(1) Az egyetemi és főiskolai szintű képzések esetén a megszerezhető végzettség, illetőleg a
szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények, az Nftv. által
szabályozott alap- és mesterképzésben, az egységes, osztatlan képzésben a
megszerezhető végzettség és szakképzettség szakmai követelményeit a felsőoktatásért
felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.9
(2) Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák az
alapképzési szak megnevezését; az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a
szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), a képzési
időt félévekben, az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, az
alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat, a képzési
ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános
kompetenciáit, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -
ismeretköreinek bemutatását, továbbá az idegennyelv-ismeretre vonatkozó
követelményeket.
(3) A mesterképzési szakok, valamint az egységes, osztatlan10
képzésű szakok képzési és
kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a mesterképzési szak megnevezését, a
mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő
megjelölését (magyar és angol nyelven), azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes
kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél, a
képzési időt félévekben, a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek
számát, a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat, a végzettségi
szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó
ismeretköröket, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -
ismeretköreinek bemutatását, a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket, az
idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket, alapképzési szakon, szakokon
megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.
Az ÁOTK-n az alábbi képzési szinteken folyik az oktatás:
a) alapképzés (BSc),
b) mesterképzés (MSc),
c) egységes, osztatlan szerkezetű mesterképzés,
d) szakirányú továbbképzés,
e) PhD-képzés.
(4) A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását,
az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a
képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget összóraszámban,
illetve kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a záróvizsga típusát,
tantárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka
követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím
megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.
9 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 10 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(5) Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzést az Egyetem a szakképesítésért felelős miniszter
által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján elkészített szakképzési program
szerint folytat. 11
Tanterv12
8. §
(1) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv az adott szakon
célszerű lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy a felsőfokú végzettséghez szükséges
tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben
(képesítési követelményekben) meghatározott számú félév alatt elvégezni. A
mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi:
kötelező és kötelezően választható tantárgyat,
a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + laboratóriumi/tantermi
gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket,
az ismeretellenőrzés típusát,
a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi),
a kritérium követelményeket,
a szakirány-választás lehetőségeit és feltételeit,
a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó előírásokat,
a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok
kiválasztásának szabályait.
A hetesi gyakorlatot, a féléves szakmai és nyári gyakorlatot
(2) A hallgatónak lehetővé kell tenni a mintatanterv szerinti előrehaladást, így különösen
biztosítani kell, hogy a mintatanterv szerint egy félévre eső kötelező és kötelezően
választható tantárgyainak órarendi időpontjai és számonkérései között ütközés ne
legyen.
Az ÁOTK-n a tantárgyak programjait - beleértve a „B”- és „C”-típusú fakultatív
tantárgyakat is - az OAB akkreditálja és a KT fogadja be az ajánlott tantervbe. Az
akkreditációhoz a meghirdetésre javasolt tantárgy vonatkozó kérelmét az erre a célra
készített és kiadott formanyomtatványon, a tantárgy programjával együtt évente
kétszer, november 15-ig, illetve április 15-ig lehet benyújtani az OAB-nak.
A hallgatók által felvenni kívánt, más intézményben meghirdetett tantárgyakat azok
programjának ismeretében, − szükség esetén a szaktanszékek véleményének kikérése
után − az OAB akkreditálja Az akkreditációhoz a külső intézményben meghirdetett
tantárgy programját szeptember 15-ig, illetve február 15-ig kell benyújtani az OAB-
nak. A külső intézményben meghirdetett tantárgy akkreditációja 3 évig érvényes, azt
követően a tantárgy programjának áttekintése alapján újabb 3 éves időtartamra
hosszabbítható meg. A külső intézményben meghirdetett és az ÁOTK-n akkreditált
tantárgyakat is meg kell jeleníteni a fakultatív tantárgyakról szóló kari tájékoztatóban.
A képzéshez közvetlenül kapcsolódó „B”, illetve a közvetlenül nem kapcsolódó „C”-
típusú fakultatív tantárgyakat csak tudományos fokozattal rendelkező személyek
hirdethetnek meg. Ettől kivételes esetben külső, nem egyetemi dolgozók esetében lehet
eltérni, amennyiben a tantárgy meghirdetője az adott szakterület elismert képviselője.
Erről az OAB az adott szaktanszék véleményének kikérése után dönt.
11 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 12 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
Törölni kell a vonatkozó kari tájékoztatóból azokat a „B”- és „C”- típusú fakultatív
tantárgyakat, melyeket:
− a tantárgy felelőse három egymást követő évben nem hirdetett meg,
− meghirdették, de hallgatói érdeklődés hiányában öt éve nem tartottak meg.
A törölt fakultatív tantárgyat újbóli meghirdetéshez előzetesen ismét akkreditáltatni kell.
A fakultatív tantárgyhoz készített jegyzet megjelentetését anyagilag nem támogatja a
Kar.
A fakultatív tantárgy előadásainak szervezéséért sem óradíj, sem másfajta díj nem
fizethető a Kar oktatói számára.
A fakultatív tantárgyért külső előadóknak és egyéni vállalkozóknak csak megbízási
szerződés alapján fizethető óradíj. Vállalkozásokkal fakultatív tantárgy tartására nem
köthető megbízási szerződés, mert az, az oktatás kiszervezésének minősül, amit tilt a
Felsőoktatási Törvény.
(3) Az Egyetem szakjainak mintatanterveiben a tantárgycsoportok arányának
meghatározása -a szak specialitásait figyelembe véve - a képzési és kimeneti
követelmények szerint történik.
(4) A mintatantervet a szakindítási akkreditáció során tárgyalja és fogadja el az illetékes
kari tanács, majd azt követően a tanterv tanévenkénti tárgyalása alkalmával
módosíthatja azt.
(5) A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének
szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje határozza meg. Az előtanulmányi rendet a
mintatanterv részeként az illetékes kari tanács fogadja el.
Az „A”-típusú tantárgyak a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül
szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező.
A „B”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül kapcsolódnak az állatorvos/biológus
képzéshez.
A „C”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül nem kapcsolódnak az
állatorvos/biológus képzéshez A „B”- és „C”-típusú tantárgyak közül annyit kell
teljesíteni, amennyi az állatorvosi szakon legalább 54, a tanulmányaikat 2009.
szeptember 1-je után, az új mintatanterv szerinti egységes, osztatlan mesterképzésben
az állatorvosi szakon megkezdett hallgatók számára pedig legalább 50 kreditpont
összegyűjtését eredményezi.
A biológia alapszakon:
- a szünbiológia szakirányon a „B”-típusú tantárgyakból 53, a „C”-típusú
tantárgyakból 12;
- az alkalmazott biológus szakirányon a „B”- típusú tantárgyakból 50 (mikológia
szakmodul), illetve 52 (állattartás szakmodul), a „C”-típusú tantárgyakból 15
(mikológia szakmodul), illetve 13 (állattartás szakmodul) kötelezően előírt
kreditpontot kell megszerezni.
A biológus mesterképzésben szakiránytól függetlenül 47 kreditpontot kell
összegyűjteni („B”- típusú 41, „C”- típusú 6 kredit).
(6) Előzetes követelményt a tantárgyak tematikájának egymásra épülése alapján, szakmai
alapon kell megadni, elősegítendő az előírt ismeretanyag hatékony elsajátítását. Az
Egyetem szakjain az előtanulmányi rend kialakításánál tantárgyanként legfeljebb 3
tantárgy vagy modul adható meg előzetes követelményként.
(7) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban
már elsajátította és – a kari kiegészítésben előírt időn belül – ezt hitelt érdemlően
igazolja, valamint a tantárgyfelelős véleményével alátámasztottan elfogadtatja
Kreditátviteli Bizottsággal a megfelelő formanyomtatványon vagy a Neptun
rendszerben kialakított kérvénykezelő rendszerben A munkatapasztalatok alapján
teljesített követelmények elismeréséhez szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés
formájában meg kell bizonyosodni az ismeretek elsajátításáról.
Az ÁOTK-n tantárgyfelvételi időszak végéig (szorgalmi időszak második hetének
utolsó napja) a kreditátviteli kérelem c. formanyomtatványon, tantárgyanként külön-
külön, az oktatási dékánhelyettesnek címezve, a Tanulmányi Osztályra lehet az ilyen
irányú kérelmeket benyújtani. Ezekhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló
iratok hitelesített fénymásolatát. Az akkreditált tantárgy kreditértéke csak az
összkreditbe számítható be. Nem vehető figyelembe azonban sem az átsorolásnál
alkalmazott összesített korrigált kreditindex átlagában, sem a tanulmányi ösztöndíj
elosztásához használt kreditindex átlagában.
Amennyiben a hallgató tanulmányait korábban is a SZIE ÁOTK-n folytatta, úgy nem
szükséges egyesével akkreditáltatni a már teljesített tantárgyakat. Az előző
jogviszonyának megszűnésekor, az adott évben, egy kérvényt kell benyújtania az
oktatási dékánhelyettesnek, hogy mely tantárgyakat szeretné az új hallgatói
jogviszonyába beszámíttatni. Ezt csak egyszer kérheti a tanulmányai alatt, mégpedig
az újonnan létesített hallgatói jogviszonyának első félévében. További beszámításra
nincs lehetősége.
A tantárgy, tanegység13
9. §
(1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez
feltételek kötendők. A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, a
teljesítésének feltételét a tantárgyak követelményrendje határozza meg. A tantárgy
akkreditációja a tantárgy oktatási programjának jóváhagyása.
Az állatorvosi szakon a 11. félév gyakorlatai önálló, „A”- típusú tantárgyak, amelyek
az azok alapjául szolgáló elméleti tantárgyakra épülnek, azokkal szerves egységet
képeznek.
(2) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok illetékes bizottságai
akkreditálják és a képzésért felelős kar tanácsa fogadja be a szak tantervébe.
(3) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának
megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és
formáját, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak
(előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és
egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, a
13 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
félév végi számonkérés típusát, a tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
mennyiségét kreditben és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.
(4) A tanegység az egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység, vagy
tantárgy.
4. Hallgatói jogviszony
A hallgatói jogviszony keletkezése és szünetelése14
10. §
(1) A hallgatói jogviszony az Egyetem és a valamely szakon tanulmányokat folytató
hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben az Egyetemet és a hallgatót kölcsönösen
jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban és az Egyetem
szabályzataiban meghatározottak szerint.
(2) Az Egyetem hallgatójává válni felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy átvétellel
lehet. A felvételi eljárás részletes szabályait az Egyetem Felvételi Szabályzata
tartalmazza.
Az ÁOTK-n felvételt nyert jelentkező számára a Kar köteles biztosítani a beiratkozás,
ezzel a hallgatói jogviszony létrehozásának lehetőségét. A felvételi döntés az adott
tanulmányi félévben történő hallgatói jogviszony létrehozására jogosít.
(3) Az Egyetem karaira az a hallgató vehető át:
(a) [törölve]
(b) aki érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és az elbocsátás vagy kizárás
feltételei nem állnak fenn.15
(4) Az átvételről az illetékes kari tanulmányi bizottság, az átjelentkező hallgató előző
tanulmányainak elismeréséről az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a
kredit bizottság dönt. Egyetemen belüli karok közötti átvétel esetén az elbocsátó kar
dékánjának véleményét is ki kell kérni. Az átvétel feltételeit, az eljárás rendjét a kari
kiegészítések határozzák meg.
Az állatorvosi szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról
hallgató akkor kérheti átvételét, ha
- rokon szakterületen, mesterképzésben folytatja egyetemi tanulmányait,
- legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és ezek során félévenként legalább 4,50
kreditindexszet ért el,
- „A”-típusú tantárgyakból legalább 50 kreditet gyűjtött,
- legalább középfokú B2 szintű (korábban C-típusú) nyelvvizsgával rendelkezik.
Karon belül az idegen nyelvű képzésből (külföldi vagy magyar állampolgárságú)
hallgató akkor vehető át a magyar nyelvű költségtérítéses/önköltséges képzésére, ha
- „A”- tantárgyakból legalább 40, az ÁOTK-n a magyar nyelvű képzésében
beszámítható kredittel rendelkezik, illetve
- legalább két lezárt féléve van.
14 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 15 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata
A Karon folytatott tanulmányai alatt egy hallgató, csak egyszer élhet az átjelentkezés
lehetőségével, az idegen nyelvű képzésből a magyar nyelvűbe és fordítva. Ha már
átjelentkezett, ott kell befejeznie a tanulmányait, nincs lehetősége további
képzésváltásra.
A biológia BSc szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról
hallgató akkor kérheti átvételét,
- ha rokon szakterületen kezdte meg tanulmányait,
- más felsőoktatási intézményben legalább egy lezárt féléve van,
- az átjelentkezést megelőző lezárt félévében 4,00, vagy afölötti kreditindexet ért el,
- félévenként legalább 20 kreditet teljesített „A”-típusú tantárgyakból,
- biológia jellegű sikeres vizsgát tett alaptantárgy(ak)ból.
Az átvételt kérelmező hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által
kiállított dokumentumokat kell csatolnia:
- igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott/állami
(rész)ösztöndíjas képzésre történő átvétel kérelmezése esetén – a már elvégzett,
államilag támogatott félévek számáról,
- a leckekönyv hitelesített másolatát,
- az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített tantárgyak leírását,
- érettségi bizonyítványt, a nyelvvizsga- bizonyítvány fénymásolatát.
A biológus MSc szakra más felsőoktatási intézményből, illetve az egyetem más
szakáról hallgató akkor kérheti átvételét, ha:
− biológus MSc vagy rokon szakon kezdte meg tanulmányait;
− legalább egy lezárt féléve van MSc szinten;
− az átjelentkezést megelőző félévben legalább 4,00 kreditindexet ért el;
− lezárt félévenként legalább 10 – a biológus MSc-n beszámítható –
kreditet teljesített „A” tantárgyakból.
Az átvételt kérelmező hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által
kiállított dokumentumokat kell csatolnia:
− igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott
„állami (rész)ösztöndíjas” képzésre történő átvétel kérelmezése esetén
– a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról,
− a leckekönyv hitelesített másolatát,
− az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített
tantárgyak leírását,
− a nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolatát.
Az előírt dokumentumokat tartalmazó kérelmet a Kar dékánjához kell benyújtani
legkésőbb január 30., illetve június 30-i határidővel.
A más intézményből, vagy az Egyetem más karáról benyújtott átvételi kérelmek
rangsorolása az OAB feladata, amelynek javaslata alapján a dékán dönt ezekről az
átvételekről.
Az új felvételi eljárás nélkül átvehető, ill. felvehető hallgatók számát az aktuális
létszámadatok alakulásának és a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően
(újonnan felvett hallgatók, külföldi és önköltséges hallgatók) függvényében minden
tanévben, a felvételi időszakban KT határozattal kell megállapítani.
(5) A hallgatói jogviszony a felvételről, vagy az átvételről szóló döntés alapján, az
Egyetemre történő beiratkozással jön létre. A 2012/2013. tanévtől első évfolyamára
történő beiratkozást megelőzően a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval hallgatói
ösztöndíjszerződést és képzési szerződést, – a hallgatói átvétel esetét kivéve - az
önköltséges képzés esetén pedig hallgatói képzési szerződést kell kötni. A hallgatói
jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség.
A beiratkozáskor a hallgató köteles megadni az ÁOTK részére a nyilvántartásához,
valamint az elektronikus tájékoztatáshoz szükséges személyes adatait.
(6) A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt – a kari kiegészítések által
meghatározott módon be kell jelentenie (a továbbiakban: bejelentés), hogy folytatja-e
tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A
hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két
félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.
Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. Ettől a
kari kiegészítés eltérhet.
(7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a jelen § (6) bekezdésében foglalt
bejelentést saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve
fegyelmi döntés miatt nem teljesíti.
(8) A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, amelyet az illetékes
tanulmányi bizottság további két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból
legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbíthat.
(9) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő
kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt,
önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ilyenkor nem kell alkalmazni az (6) és (8)
bekezdésekben meghatározott korlátozásokat (ideértve az egybefüggő szünetelésre
vonatkozó korlátozást is), de a tanulmányok szüneteltetését a hallgatónak kérelmeznie
kell.
(10) A kérelmet írásban az indok(ok) megfelelő felsorolásával, illetve részletes kifejtésével
az illetékes tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében az
oktatási dékánhelyettes dönt.
(11) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgatói jogviszony szünetel, megilleti viszont a
hallgatót az egyetemi (kari) könyvtárhasználat joga.
(12) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgató vizsgát nem tehet.
(13) 16
(14) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély folyósításának idejére,
de legfeljebb a képzési idő tartamára, a tanulmányok szüneteltetését engedélyezni kell.
Az ÁOTK-n államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas és a
költségtérítéses/önköltséges képzésben folyamatos hallgatói jogviszonya annak lehet,
aki a beiratkozás után rendre eleget tesz a megfelelő időpontokban az alábbi
feltételeknek.
- A beiratkozást követő 4 aktív félév elteltével az állatorvosi szakon legalább
54,a biológia alapszakon legalább 60, , a biológus mesterszakon az első két
szemeszterben legalább 30 kreditet (a felvételi eljárásban előírt extra
16 Törölte a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.
krediteken felül) gyűjt össze a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak
teljesítésével.
- Az állatorvosi szakon első négy szemeszterre a mintatantervben előír 108
kreditet legfeljebb 6 félév alatt teljesít.
- A biológia alapszakon (BSc) az első 3 szemeszterre előírt 90 kreditből 69
kreditet maximum öt félév alatt, valamennyi az első 3 szemeszterre előírt
„A”- típusú tantárgy teljesítése mellett.
- A biológus mesterszakon (MSc) az első két szemeszterben legalább 34
kreditet 4 félév alatt szerzi meg valamennyi „A”- típusú tantárgy teljesítése
mellett.
- Az állatorvosi szakon, illetve a biológia BSc-n a 4 szemeszterre, a biológus
MSc-n a 2 szemeszterre számított összesített kreditindexe (kumulált átlaga)
legalább 2,5.
- Teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges kritériumkövetelményeket és a nyári
(szemeszteren kívüli) szakmai gyakorlatokat.
- A felvételkor középfokú B2 (korábban C-típusú) típusú nyelvvizsgával nem
rendelkező hallgató a Karon folyó nyelvoktatásban vesz részt és az állatorvosi
szakon az első 6 félév alatt legalább 4, a biológia alapképzésben az első négy
félévben legalább három félévvégi aláírást szerez meg. Amennyiben a hallgató
időközben megszerezte az előírt nyelvvizsga bizonyítványt, a továbbiakban
mentesül az ebben a bekezdésben előírt követelmények alól.
A hallgatói jogviszony megszűnése17
11. §
(1) Megszűnik a hallgatói jogviszony:
a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,
b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés
napján,
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjas
képzésben (államilag támogatott képzésben), és önköltséges (költségtérítéses)
képzésben nem kívánja azt folytatni, az átsorolási határozatot követő
bejelentkezési időszak utolsó napján,
d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési
időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,
e) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján,
f) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására
egészségileg alkalmatlanná vált, és az egyetemen nem folyik másik, megfelelő
felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni,
illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a
megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a dékán a hallgató
eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után
megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének
napján.
h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több
szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
17 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem
folytathatók.18
(2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói
jogviszonyát, aki
a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a
tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,
b) harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre,
c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve
minden esetben, hogy a hallgató figyelmét előzetesen (a 2005. évi felsőoktatási
törvény alapján létesített hallgatói jogviszony esetében legalább két alkalommal)
írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget
és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
d) a hallgató a beiratkozást követő négy aktív félév elteltével kevesebb, mint 60
kreditet teljesített a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói
jogviszony esetén.
e) ha a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói jogviszonyban az
első négy aktív félév összesített kreditindexe kisebb, mint 2,00. Ettől a kari
kiegészítések eltérhetnek.
Amennyiben a hallgató összesített kreditindexe az állatorvosi szakon és a biológia
BSc-naz első négy aktív félévben, illetve MSc-n az első két félévben kisebb,
mint 2,5, el kell bocsátani.
El kell bocsátani akkor is,
− ha állatorvosi szakon az első 4 szemeszterre a mintatantervben előírt
kötelező „A”- típusú tantárgyakból 6 félév alatt sem tette le a vizsgáit,
vagy kevesebb, mint 108 kreditet gyűjtött össze,
− biológia alapszakról (BSc) akkor, ha 5 félév alatt 69-nél kevesebb
kreditet szerzett meg az első 3 szemeszterre előírt „A”- tantárgyakból,
− biológus mesterszakról (MSc) akkor, ha 4 félév alatt nem szerzett
legalább 34 kreditet az első két szemeszterre előírt „A”- típusú
tantárgyakból.
El kell bocsátani azt a hallgatót is, aki
− az állatorvosi szakon a 11. félévre előírt gyakorlatával a második
tantárgyfelvétel alkalmával sem szerzi meg az előírt krediteket;
− a biológus mesterszakon (MSc) nem szerzi meg két félév alatt a
felvételi eljárás kreditelismerési folyamata során a biológia
alapképzés tantárgyaiból előírt krediteket.
El kell bocsátani a hallgatót akkor is, ha újbóli (2.) tantárgyfelvétel alkalmával
sem sikerült eredményes vizsgát tennie.
f) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített levelező hallgatói jogviszony
esetén erről a kari kiegészítések rendelkeznek.
(3) 2011. évi CCIV. évi törvény (Nftv.) alapján létesített hallgatói jogviszony esetén az
Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a annak hallgatónak a hallgatói
18 Beillesztette a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.
jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító
vizsgáinak száma eléri az ötöt.
(4) [törölve]
(5) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya az (1) d) alapján annak a hallgatónak, aki az
alapképzést követően a soron következő félévben mesterképzésre felvételt nyert.
Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a 10.§, illetve a 11. § (2) bekezdésében
foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása miatt szűnt meg, tanulmányait ismételten
csak újabb felvételi eljárás után folytathatja.
12. §19
(1) Az intézetből elbocsátott, vagy fegyelmi vétség miatt kizárt hallgató a hallgatói
jogviszony megszűnését követően méltánylást érdemlő esetben sem vehető vissza. A
2007. szeptember 1-je előtt tanulmányait megkezdő hallgató is csak a felvételi eljárást
követően létesíthet hallgatói jogviszonyt.
(2) Törölve
(3) Törölve
(4) Törölve
A párhuzamos képzés20
13. §
(1) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben,
karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön
oklevelet kaphat. A párhuzamos képzésben való részvétel – amennyiben a hallgató az
államilag támogatott képzési idejét felhasználta - második, illetve további, és ennek
megfelelően költségtérítéses/önköltséges képzést jelent.
Az állatorvosi szakon tanuló hallgató csak úgy vehet részt a gyakorlati féléve során
párhuzamos képzésben, ha a másik felsőoktatási intézményben passzív félévet vesz
igénybe a gyakorlati féléve során.
(2) A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon
megkezdett hallgatók esetében, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének
legkésőbb harmadik félévében létesít további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, a
támogatási idő, illetve a költségtérítéses/önköltséges képzéshez rendelkezésre álló idő
számításakor az egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytatott
tanulmányokat egy félévként kell nyilvántartani. Jelen rendelkezés nem vonatkozik
azokra a hallgatókra, akik tanulmányaikat első évfolyamon a 2012/2013. tanév I.
félévétől kezdték meg. 20
(3) Párhuzamos képzésben, ugyanazon a képzési szinten mindkét szakon részt vehet a
hallgató államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ha azonban a hallgató
államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas / képzésben az adott képzési ciklusban
végbizonyítványt szerzett, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos)
19 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata
képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami
(rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.
(4) Párhuzamos képzésben vehetnek részt:
a) az Egyetem hallgatói az egyetem másik karán;
b) az Egyetem hallgatói saját karukon másik szakon;
c) másik felsőoktatási intézmény hallgatói az Egyetem valamelyik karán;
d) az Egyetem hallgatói másik felsőoktatási intézmény valamelyik karán.
(5) A párhuzamos képzésre a felsőoktatási felvételi eljárás keretében a felsőoktatásért
felelős minisztérium által meghatározott határidőre, és módon, az Oktatási Hivatal által
kiadott jelentkezési lapok felhasználásával kell jelentkezni az OH-ba. Nem vehető fel a
párhuzamos képzésre az a hallgató, aki az e bekezdésben meghatározott jelentkezési
lapját az adott határidőig nem adja be.
(6) A hallgatónak a jelentkezési laphoz a jogszabályban, illetve a kari felvételi
szabályzatban előírt okmányokon és igazolványokon kívül csatolni kell karának
(anyaintézményének) a párhuzamos képzésben való részvételhez a hozzájárulását is. Ezt az
Egyetem hallgSZENT ISTVÁN EGYETEM
GÖDÖLLŐ
A SZENT ISTVÁN EGYETEM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
5/C melléklete
TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT
A SZIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (ÁOTK-TVSZ)
GÖDÖLLŐ
2014. MÁJUS
Bevezetés
A Szent István Egyetem Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Hallgatói
Önkormányzata egyetértésével (a továbbiakban: EHÖK) és a Doktorandusz Hallgatói
Önkormányzat egyetértésével, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12.§
(3) eb), illetve 61.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Egyetem Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatát a következőkben határozza meg21
:
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2. A Szabályzat hatálya
1. §
(5) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Egyetem
valamennyi karán és a kari jogállású intézetében (a továbbiakban együtt: kar) folyó
egyetemi és főiskolai képzés, a 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 15.§-a
szerinti alapképzések (BA, BSc), mesterképzések (MA, MSc), egységes, osztatlan
képzés, felsőoktatási (felsőfokú) szakképzések, továbbá szakirányú továbbképzések
teljes idejű (nappali), részidős (levelezős és esti) és távoktatási tagozatain magyar vagy
idegen nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tanulmányi
és vizsga ügyeire.22
(6) A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem
rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban
résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó
esetleges sajátságos szabályokat jelen Szabályzat mellékleteként, a kari kiegészítések
tartalmazzák.23
(7) A doktori képzés hallgatóinak tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozó szabályokat az
Egyetem Doktori Szabályzata tartalmazza.
(8) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatójára, illetőleg tanulmányi
és vizsgaügyekben eljáró valamennyi dolgozójára. Ezen Szabályzat alkalmazása
szempontjából oktatónak minősül az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatókon
kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást és vizsgáztatást végző személy is.
A tanulmányi- és vizsgaszabályzatot az Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban
ÁOTK) Kari Tanácsa (továbbiakban KT) olyan kiegészítésekkel látja el, amelyek csak
e Kar hallgatóira érvényesek. A kiegészített szabályzat neve: a SZIE ÁOTK-n érvényes
Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (továbbiakban ÁOTK-TVSZ). A kari kiegészítéseket
a továbbiakban is dőlt betű jelzi.
(5) Az egyes karokra vonatkozó speciális rendelkezéseket jelen Szabályzat mellékleteként a
kari kiegészítések tartalmazzák.
E Szabályzat 1. § (2)-ben kapott felhatalmazás alapján az ÁOTK KT az idegen nyelvű
képzésben részt vevő külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozóan
21 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 22 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 23 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
külön szabályzatot alkotott, amelyet az érintett hallgatók számára angol és német
nyelven tesz elérhetővé.
(6) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos
képzésben- változatlan szakmai követelmények és vizsgarend keretében, változatlan
oklevél kiadásával és bizonyítvány kiállításával kell befejezni.24
(7) Az 1993. évi LXXX. felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos
képzésben- változatlan szakmai követelmények és vizsgarend keretében, változatlan
oklevél kiadásával és bizonyítvány kiállításával kell befejezni.25
2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek
2. §
(1) Jelen Szabályzat a következőkben meghatározza azokat a szerveket, személyeket, akik
tanulmányi és vizsgaügyekben hatáskörrel rendelkeznek.
(2) A Szabályzatban nem nevesített esetekben a dékán, intézeti igazgató (a továbbiakban
együtt: dékán), vagy az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes jár el.
Tanulmányi és kreditbizottságok
3. §
(5) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló
kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kredit
egyenértékűségi, kreditátviteli ügyekben a kari kreditbizottság (a továbbiakban:
kreditbizottság) jár el.
Az ÁOTK-n a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban KTB), valamint az Oktatási és
Akkreditációs Bizottság (továbbiakban OAB) összetételét az ÁOTK-n érvényes ESZMSZ
(ÁOTK-ESZMSZ) 75. § a, illetve b pontja tartalmazza. Az OAB elnökét és mindkét
bizottság oktató tagjait a KT választja meg, hallgató tagjait a Kari Hallgatói
Önkormányzat (kari HÖK) delegálja.
(6) A tanulmányi bizottság tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari
tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata választ meg saját belső szabályzata
szerint. A tanulmányi bizottság elnöke az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes,
titkára az illetékes kari hivatal vezetője, vagy megbízottja, aki szavazati jog nélkül vesz
részt a bizottság ülésén.
(7) Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditbizottság működik. A
bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató
hallgatók képviseletét.
(8) A tanulmányi és a kreditbizottságok összetételét, létszámát, oktató tagjai
megválasztásának módját az egyes karok a kari kiegészítésekben határozzák meg.26
24 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 25 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 26 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
A Kreditbizottság feladatait az OAB látja el, ezért ahol a Szabályzat a Kreditbizottságot
említi, azon az ÁOTK-n az OAB-t kell érteni.
4. §
(1) A tanulmányi és a kreditbizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a következők
figyelembevételével:
g) a tanulmányi és a kreditbizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató
tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van;
h) a tanulmányi és a kreditbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza,
szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;
i) a tanulmányi és a kreditbizottság az illetékes
tantárgyfelelős/tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;
j) a tanulmányi és a kreditbizottság egyes jogköreit - minősített többséggel -
elnökére átruházhatja,
Az ÁOTK-n a KTB és az OAB az elnökre átruházható döntési jogokat az
ügyrendjében határozza meg.
k) az elnök az átruházott hatáskörben, a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős/
tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;
l) a tanulmányi és a kreditbizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott
döntésekről rendszeresen, félévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a
bizottságot.
(2) A tanulmányi és kreditbizottságok ügyrendjét az illetékes kar kari tanácsa hagyja jóvá.
5. §
(1) A tanulmányi és kreditbizottságok által meghozott döntést határozat formájában a
hallgatóval írásban kell közölni,
a) amennyiben az a hallgatói jogviszonyának fennállását érinti,
b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá
c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészben – elutasítja és ezért a
jogorvoslat lehetősége fennáll.
(2) A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást a határozaton fel kell tüntetni.27
Felülbírálati bizottságok
6. §
(11) A tanulmányi és kreditbizottságok, a diákjóléti bizottságok, illetőleg a dékán
(dékánhelyettes) által hozott elsőfokú döntés, valamint az Egyetem egyéb intézkedése
ellen – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a
hallgató annak közlésétől, illetve ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15
napon belül felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi,
illetőleg a kreditbizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati
bizottsághoz, a dékán (dékánhelyettes) döntése és az Egyetem intézkedése ellen pedig az
Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani.
27 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(12) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés
nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az
Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a
vizsga megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket.
(13) A kari, illetve az egyetemi felülbírálati bizottságok 3 vagy több tagból állnak. Elnökei
olyan vezető oktatók lehetnek, akik egyetemi vagy kari vezetői tisztséget nem töltenek
be. A bizottságok tagjai oktatók és hallgatók. A felülbírálati bizottságok elnökére és
oktató tagjára a karok esetében az illetékes dékán, az egyetemi bizottság esetében a
rektor; a hallgatói képviselőkre a karok esetében a kari HÖK, az egyetemi bizottság
esetében az EHÖK tesz javaslatot. A bizottságok titkársági feladatait a kari
bizottságoknál az illetékes tanulmányi részleg (osztály, titkárság, csoport stb), az
egyetemi szinten pedig a Rektori Hivatal látja el. A bizottságok elnökeit és tagjait a
bízza meg.28
(14) A bizottságok munkájában nem vehet részt az a személy:
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b) az előző pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),
c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
(15) A bizottságokban a hallgatói képviseletet úgy kell biztosítani, hogy az adott ügy
tárgyalásán mindig a fellebbező hallgató képzési szintjének (ciklusának) megfelelő
hallgató vegyen részt.
A Bizottsági ülésekre az első fokú (megtámadott) döntést hozó személyt is meg kell
hívni és − amennyiben azt személyesen el kívánja mondani − meg kell hallgatni
állásfoglalását, véleményét. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az ÁOTK jogi
képviselője is részt vegyen az üléseken.
(16) Az egyetemi és kari felülbírálati bizottságok feladataikat a saját maguk által összeállított
és a szenátus/kari tanács által jóváhagyott ügyrendjük szerint végzik. Üléseikre az ügyek
számától és sürgősségétől függően, de legalább negyedévente egyszer kerül sor.
(17) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a
határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a
hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos
értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatástól
el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban
megtehesse.
(18) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és
tartamára, közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására,
kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(19) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat
végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte.
(20) A hallgató a felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát
kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói
jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A keresetlevél
28 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának
megküldésével értesíteni kell.
3. A képzés struktúrája
7. §
(1) Az egyetemi és főiskolai szintű képzések esetén a megszerezhető végzettség, illetőleg a
szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények, az Nftv. által
szabályozott alap- és mesterképzésben, az egységes, osztatlan képzésben a
megszerezhető végzettség és szakképzettség szakmai követelményeit a felsőoktatásért
felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.29
(2) Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák az
alapképzési szak megnevezését; az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a
szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), a képzési
időt félévekben, az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, az
alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat, a képzési
ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános
kompetenciáit, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -
ismeretköreinek bemutatását, továbbá az idegennyelv-ismeretre vonatkozó
követelményeket.
(3) A mesterképzési szakok, valamint az egységes, osztatlan30
képzésű szakok képzési és
kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a mesterképzési szak megnevezését, a
mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő
megjelölését (magyar és angol nyelven), azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes
kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél, a
képzési időt félévekben, a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek
számát, a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat, a végzettségi
szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó
ismeretköröket, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -
ismeretköreinek bemutatását, a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket, az
idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket, alapképzési szakon, szakokon
megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.
Az ÁOTK-n az alábbi képzési szinteken folyik az oktatás:
a) alapképzés (BSc),
b) mesterképzés (MSc),
c) egységes, osztatlan szerkezetű mesterképzés,
d) szakirányú továbbképzés,
e) PhD-képzés.
(4) A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását,
az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a
képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget összóraszámban,
illetve kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a záróvizsga típusát,
tantárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka
követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím
megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.
29 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 30 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(5) Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzést az Egyetem a szakképesítésért felelős miniszter
által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján elkészített szakképzési program
szerint folytat. 31
Tanterv32
8. §
(1) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv az adott szakon
célszerű lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy a felsőfokú végzettséghez szükséges
tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben
(képesítési követelményekben) meghatározott számú félév alatt elvégezni. A
mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi:
kötelező és kötelezően választható tantárgyat,
a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + laboratóriumi/tantermi
gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket,
az ismeretellenőrzés típusát,
a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi),
a kritérium követelményeket,
a szakirány-választás lehetőségeit és feltételeit,
a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó előírásokat,
a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok
kiválasztásának szabályait.
A hetesi gyakorlatot, a féléves szakmai és nyári gyakorlatot
(2) A hallgatónak lehetővé kell tenni a mintatanterv szerinti előrehaladást, így különösen
biztosítani kell, hogy a mintatanterv szerint egy félévre eső kötelező és kötelezően
választható tantárgyainak órarendi időpontjai és számonkérései között ütközés ne
legyen.
Az ÁOTK-n a tantárgyak programjait - beleértve a „B”- és „C”-típusú fakultatív
tantárgyakat is - az OAB akkreditálja és a KT fogadja be az ajánlott tantervbe. Az
akkreditációhoz a meghirdetésre javasolt tantárgy vonatkozó kérelmét az erre a célra
készített és kiadott formanyomtatványon, a tantárgy programjával együtt évente
kétszer, november 15-ig, illetve április 15-ig lehet benyújtani az OAB-nak.
A hallgatók által felvenni kívánt, más intézményben meghirdetett tantárgyakat azok
programjának ismeretében, − szükség esetén a szaktanszékek véleményének kikérése
után − az OAB akkreditálja Az akkreditációhoz a külső intézményben meghirdetett
tantárgy programját szeptember 15-ig, illetve február 15-ig kell benyújtani az OAB-
nak. A külső intézményben meghirdetett tantárgy akkreditációja 3 évig érvényes, azt
követően a tantárgy programjának áttekintése alapján újabb 3 éves időtartamra
hosszabbítható meg. A külső intézményben meghirdetett és az ÁOTK-n akkreditált
tantárgyakat is meg kell jeleníteni a fakultatív tantárgyakról szóló kari tájékoztatóban.
A képzéshez közvetlenül kapcsolódó „B”, illetve a közvetlenül nem kapcsolódó „C”-
típusú fakultatív tantárgyakat csak tudományos fokozattal rendelkező személyek
hirdethetnek meg. Ettől kivételes esetben külső, nem egyetemi dolgozók esetében lehet
eltérni, amennyiben a tantárgy meghirdetője az adott szakterület elismert képviselője.
Erről az OAB az adott szaktanszék véleményének kikérése után dönt.
31 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 32 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
Törölni kell a vonatkozó kari tájékoztatóból azokat a „B”- és „C”- típusú fakultatív
tantárgyakat, melyeket:
− a tantárgy felelőse három egymást követő évben nem hirdetett meg,
− meghirdették, de hallgatói érdeklődés hiányában öt éve nem tartottak meg.
A törölt fakultatív tantárgyat újbóli meghirdetéshez előzetesen ismét akkreditáltatni kell.
A fakultatív tantárgyhoz készített jegyzet megjelentetését anyagilag nem támogatja a
Kar.
A fakultatív tantárgy előadásainak szervezéséért sem óradíj, sem másfajta díj nem
fizethető a Kar oktatói számára.
A fakultatív tantárgyért külső előadóknak és egyéni vállalkozóknak csak megbízási
szerződés alapján fizethető óradíj. Vállalkozásokkal fakultatív tantárgy tartására nem
köthető megbízási szerződés, mert az, az oktatás kiszervezésének minősül, amit tilt a
Felsőoktatási Törvény.
(3) Az Egyetem szakjainak mintatanterveiben a tantárgycsoportok arányának
meghatározása -a szak specialitásait figyelembe véve - a képzési és kimeneti
követelmények szerint történik.
(4) A mintatantervet a szakindítási akkreditáció során tárgyalja és fogadja el az illetékes
kari tanács, majd azt követően a tanterv tanévenkénti tárgyalása alkalmával
módosíthatja azt.
(5) A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének
szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje határozza meg. Az előtanulmányi rendet a
mintatanterv részeként az illetékes kari tanács fogadja el.
Az „A”-típusú tantárgyak a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül
szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező.
A „B”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül kapcsolódnak az állatorvos/biológus
képzéshez.
A „C”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül nem kapcsolódnak az
állatorvos/biológus képzéshez A „B”- és „C”-típusú tantárgyak közül annyit kell
teljesíteni, amennyi az állatorvosi szakon legalább 54, a tanulmányaikat 2009.
szeptember 1-je után, az új mintatanterv szerinti egységes, osztatlan mesterképzésben
az állatorvosi szakon megkezdett hallgatók számára pedig legalább 50 kreditpont
összegyűjtését eredményezi.
A biológia alapszakon:
- a szünbiológia szakirányon a „B”-típusú tantárgyakból 53, a „C”-típusú
tantárgyakból 12;
- az alkalmazott biológus szakirányon a „B”- típusú tantárgyakból 50 (mikológia
szakmodul), illetve 52 (állattartás szakmodul), a „C”-típusú tantárgyakból 15
(mikológia szakmodul), illetve 13 (állattartás szakmodul) kötelezően előírt
kreditpontot kell megszerezni.
A biológus mesterképzésben szakiránytól függetlenül 47 kreditpontot kell
összegyűjteni („B”- típusú 41, „C”- típusú 6 kredit).
(6) Előzetes követelményt a tantárgyak tematikájának egymásra épülése alapján, szakmai
alapon kell megadni, elősegítendő az előírt ismeretanyag hatékony elsajátítását. Az
Egyetem szakjain az előtanulmányi rend kialakításánál tantárgyanként legfeljebb 3
tantárgy vagy modul adható meg előzetes követelményként.
(7) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban
már elsajátította és – a kari kiegészítésben előírt időn belül – ezt hitelt érdemlően
igazolja, valamint a tantárgyfelelős véleményével alátámasztottan elfogadtatja
Kreditátviteli Bizottsággal a megfelelő formanyomtatványon vagy a Neptun
rendszerben kialakított kérvénykezelő rendszerben A munkatapasztalatok alapján
teljesített követelmények elismeréséhez szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés
formájában meg kell bizonyosodni az ismeretek elsajátításáról.
Az ÁOTK-n tantárgyfelvételi időszak végéig (szorgalmi időszak második hetének
utolsó napja) a kreditátviteli kérelem c. formanyomtatványon, tantárgyanként külön-
külön, az oktatási dékánhelyettesnek címezve, a Tanulmányi Osztályra lehet az ilyen
irányú kérelmeket benyújtani. Ezekhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló
iratok hitelesített fénymásolatát. Az akkreditált tantárgy kreditértéke csak az
összkreditbe számítható be. Nem vehető figyelembe azonban sem az átsorolásnál
alkalmazott összesített korrigált kreditindex átlagában, sem a tanulmányi ösztöndíj
elosztásához használt kreditindex átlagában.
Amennyiben a hallgató tanulmányait korábban is a SZIE ÁOTK-n folytatta, úgy nem
szükséges egyesével akkreditáltatni a már teljesített tantárgyakat. Az előző
jogviszonyának megszűnésekor, az adott évben, egy kérvényt kell benyújtania az
oktatási dékánhelyettesnek, hogy mely tantárgyakat szeretné az új hallgatói
jogviszonyába beszámíttatni. Ezt csak egyszer kérheti a tanulmányai alatt, mégpedig
az újonnan létesített hallgatói jogviszonyának első félévében. További beszámításra
nincs lehetősége.
A tantárgy, tanegység33
9. §
(1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez
feltételek kötendők. A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, a
teljesítésének feltételét a tantárgyak követelményrendje határozza meg. A tantárgy
akkreditációja a tantárgy oktatási programjának jóváhagyása.
Az állatorvosi szakon a 11. félév gyakorlatai önálló, „A”- típusú tantárgyak, amelyek
az azok alapjául szolgáló elméleti tantárgyakra épülnek, azokkal szerves egységet
képeznek.
(2) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok illetékes bizottságai
akkreditálják és a képzésért felelős kar tanácsa fogadja be a szak tantervébe.
(3) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának
megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és
formáját, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak
(előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és
egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, a
33 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
félév végi számonkérés típusát, a tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
mennyiségét kreditben és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.
(4) A tanegység az egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység, vagy
tantárgy.
4. Hallgatói jogviszony
A hallgatói jogviszony keletkezése és szünetelése34
10. §
(1) A hallgatói jogviszony az Egyetem és a valamely szakon tanulmányokat folytató
hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben az Egyetemet és a hallgatót kölcsönösen
jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban és az Egyetem
szabályzataiban meghatározottak szerint.
(2) Az Egyetem hallgatójává válni felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy átvétellel
lehet. A felvételi eljárás részletes szabályait az Egyetem Felvételi Szabályzata
tartalmazza.
Az ÁOTK-n felvételt nyert jelentkező számára a Kar köteles biztosítani a beiratkozás,
ezzel a hallgatói jogviszony létrehozásának lehetőségét. A felvételi döntés az adott
tanulmányi félévben történő hallgatói jogviszony létrehozására jogosít.
(3) Az Egyetem karaira az a hallgató vehető át:
(a) [törölve]
(b) aki érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és az elbocsátás vagy kizárás
feltételei nem állnak fenn.35
(4) Az átvételről az illetékes kari tanulmányi bizottság, az átjelentkező hallgató előző
tanulmányainak elismeréséről az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a
kredit bizottság dönt. Egyetemen belüli karok közötti átvétel esetén az elbocsátó kar
dékánjának véleményét is ki kell kérni. Az átvétel feltételeit, az eljárás rendjét a kari
kiegészítések határozzák meg.
Az állatorvosi szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról
hallgató akkor kérheti átvételét, ha
- rokon szakterületen, mesterképzésben folytatja egyetemi tanulmányait,
- legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és ezek során félévenként legalább 4,50
kreditindexszet ért el,
- „A”-típusú tantárgyakból legalább 50 kreditet gyűjtött,
- legalább középfokú B2 szintű (korábban C-típusú) nyelvvizsgával rendelkezik.
Karon belül az idegen nyelvű képzésből (külföldi vagy magyar állampolgárságú)
hallgató akkor vehető át a magyar nyelvű költségtérítéses/önköltséges képzésére, ha
- „A”- tantárgyakból legalább 40, az ÁOTK-n a magyar nyelvű képzésében
beszámítható kredittel rendelkezik, illetve
- legalább két lezárt féléve van.
34 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 35 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata
A Karon folytatott tanulmányai alatt egy hallgató, csak egyszer élhet az átjelentkezés
lehetőségével, az idegen nyelvű képzésből a magyar nyelvűbe és fordítva. Ha már
átjelentkezett, ott kell befejeznie a tanulmányait, nincs lehetősége további
képzésváltásra.
A biológia BSc szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról
hallgató akkor kérheti átvételét,
- ha rokon szakterületen kezdte meg tanulmányait,
- más felsőoktatási intézményben legalább egy lezárt féléve van,
- az átjelentkezést megelőző lezárt félévében 4,00, vagy afölötti kreditindexet ért el,
- félévenként legalább 20 kreditet teljesített „A”-típusú tantárgyakból,
- biológia jellegű sikeres vizsgát tett alaptantárgy(ak)ból.
Az átvételt kérelmező hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által
kiállított dokumentumokat kell csatolnia:
- igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott/állami
(rész)ösztöndíjas képzésre történő átvétel kérelmezése esetén – a már elvégzett,
államilag támogatott félévek számáról,
- a leckekönyv hitelesített másolatát,
- az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített tantárgyak leírását,
- érettségi bizonyítványt, a nyelvvizsga- bizonyítvány fénymásolatát.
A biológus MSc szakra más felsőoktatási intézményből, illetve az egyetem más
szakáról hallgató akkor kérheti átvételét, ha:
− biológus MSc vagy rokon szakon kezdte meg tanulmányait;
− legalább egy lezárt féléve van MSc szinten;
− az átjelentkezést megelőző félévben legalább 4,00 kreditindexet ért el;
− lezárt félévenként legalább 10 – a biológus MSc-n beszámítható –
kreditet teljesített „A” tantárgyakból.
Az átvételt kérelmező hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által
kiállított dokumentumokat kell csatolnia:
− igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott
„állami (rész)ösztöndíjas” képzésre történő átvétel kérelmezése esetén
– a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról,
− a leckekönyv hitelesített másolatát,
− az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített
tantárgyak leírását,
− a nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolatát.
Az előírt dokumentumokat tartalmazó kérelmet a Kar dékánjához kell benyújtani
legkésőbb január 30., illetve június 30-i határidővel.
A más intézményből, vagy az Egyetem más karáról benyújtott átvételi kérelmek
rangsorolása az OAB feladata, amelynek javaslata alapján a dékán dönt ezekről az
átvételekről.
Az új felvételi eljárás nélkül átvehető, ill. felvehető hallgatók számát az aktuális
létszámadatok alakulásának és a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően
(újonnan felvett hallgatók, külföldi és önköltséges hallgatók) függvényében minden
tanévben, a felvételi időszakban KT határozattal kell megállapítani.
(5) A hallgatói jogviszony a felvételről, vagy az átvételről szóló döntés alapján, az
Egyetemre történő beiratkozással jön létre. A 2012/2013. tanévtől első évfolyamára
történő beiratkozást megelőzően a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval hallgatói
ösztöndíjszerződést és képzési szerződést, – a hallgatói átvétel esetét kivéve - az
önköltséges képzés esetén pedig hallgatói képzési szerződést kell kötni. A hallgatói
jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség.
A beiratkozáskor a hallgató köteles megadni az ÁOTK részére a nyilvántartásához,
valamint az elektronikus tájékoztatáshoz szükséges személyes adatait.
(6) A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt – a kari kiegészítések által
meghatározott módon be kell jelentenie (a továbbiakban: bejelentés), hogy folytatja-e
tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A
hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két
félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.
Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. Ettől a
kari kiegészítés eltérhet.
(7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a jelen § (6) bekezdésében foglalt
bejelentést saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve
fegyelmi döntés miatt nem teljesíti.
(8) A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, amelyet az illetékes
tanulmányi bizottság további két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból
legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbíthat.
(9) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő
kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt,
önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ilyenkor nem kell alkalmazni az (6) és (8)
bekezdésekben meghatározott korlátozásokat (ideértve az egybefüggő szünetelésre
vonatkozó korlátozást is), de a tanulmányok szüneteltetését a hallgatónak kérelmeznie
kell.
(10) A kérelmet írásban az indok(ok) megfelelő felsorolásával, illetve részletes kifejtésével
az illetékes tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében az
oktatási dékánhelyettes dönt.
(11) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgatói jogviszony szünetel, megilleti viszont a
hallgatót az egyetemi (kari) könyvtárhasználat joga.
(12) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgató vizsgát nem tehet.
(13) 36
(14) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély folyósításának idejére,
de legfeljebb a képzési idő tartamára, a tanulmányok szüneteltetését engedélyezni kell.
Az ÁOTK-n államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas és a
költségtérítéses/önköltséges képzésben folyamatos hallgatói jogviszonya annak lehet,
aki a beiratkozás után rendre eleget tesz a megfelelő időpontokban az alábbi
feltételeknek.
- A beiratkozást követő 4 aktív félév elteltével az állatorvosi szakon legalább
54,a biológia alapszakon legalább 60, , a biológus mesterszakon az első két
szemeszterben legalább 30 kreditet (a felvételi eljárásban előírt extra
36 Törölte a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.
krediteken felül) gyűjt össze a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak
teljesítésével.
- Az állatorvosi szakon első négy szemeszterre a mintatantervben előír 108
kreditet legfeljebb 6 félév alatt teljesít.
- A biológia alapszakon (BSc) az első 3 szemeszterre előírt 90 kreditből 69
kreditet maximum öt félév alatt, valamennyi az első 3 szemeszterre előírt
„A”- típusú tantárgy teljesítése mellett.
- A biológus mesterszakon (MSc) az első két szemeszterben legalább 34
kreditet 4 félév alatt szerzi meg valamennyi „A”- típusú tantárgy teljesítése
mellett.
- Az állatorvosi szakon, illetve a biológia BSc-n a 4 szemeszterre, a biológus
MSc-n a 2 szemeszterre számított összesített kreditindexe (kumulált átlaga)
legalább 2,5.
- Teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges kritériumkövetelményeket és a nyári
(szemeszteren kívüli) szakmai gyakorlatokat.
- A felvételkor középfokú B2 (korábban C-típusú) típusú nyelvvizsgával nem
rendelkező hallgató a Karon folyó nyelvoktatásban vesz részt és az állatorvosi
szakon az első 6 félév alatt legalább 4, a biológia alapképzésben az első négy
félévben legalább három félévvégi aláírást szerez meg. Amennyiben a hallgató
időközben megszerezte az előírt nyelvvizsga bizonyítványt, a továbbiakban
mentesül az ebben a bekezdésben előírt követelmények alól.
A hallgatói jogviszony megszűnése37
11. §
(2) Megszűnik a hallgatói jogviszony:
a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,
b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés
napján,
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjas
képzésben (államilag támogatott képzésben), és önköltséges (költségtérítéses)
képzésben nem kívánja azt folytatni, az átsorolási határozatot követő
bejelentkezési időszak utolsó napján,
d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési
időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,
e) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján,
f) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására
egészségileg alkalmatlanná vált, és az egyetemen nem folyik másik, megfelelő
felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni,
illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a
megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a dékán a hallgató
eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után
megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének
napján.
h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több
szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
37 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem
folytathatók.38
(2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói
jogviszonyát, aki
a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a
tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,
b) harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre,
c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve
minden esetben, hogy a hallgató figyelmét előzetesen (a 2005. évi felsőoktatási
törvény alapján létesített hallgatói jogviszony esetében legalább két alkalommal)
írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget
és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
d) a hallgató a beiratkozást követő négy aktív félév elteltével kevesebb, mint 60
kreditet teljesített a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói
jogviszony esetén.
e) ha a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói jogviszonyban az
első négy aktív félév összesített kreditindexe kisebb, mint 2,00. Ettől a kari
kiegészítések eltérhetnek.
Amennyiben a hallgató összesített kreditindexe az állatorvosi szakon és a biológia
BSc-naz első négy aktív félévben, illetve MSc-n az első két félévben kisebb,
mint 2,5, el kell bocsátani.
El kell bocsátani akkor is,
− ha állatorvosi szakon az első 4 szemeszterre a mintatantervben előírt
kötelező „A”- típusú tantárgyakból 6 félév alatt sem tette le a vizsgáit,
vagy kevesebb, mint 108 kreditet gyűjtött össze,
− biológia alapszakról (BSc) akkor, ha 5 félév alatt 69-nél kevesebb
kreditet szerzett meg az első 3 szemeszterre előírt „A”- tantárgyakból,
− biológus mesterszakról (MSc) akkor, ha 4 félév alatt nem szerzett
legalább 34 kreditet az első két szemeszterre előírt „A”- típusú
tantárgyakból.
El kell bocsátani azt a hallgatót is, aki
− az állatorvosi szakon a 11. félévre előírt gyakorlatával a második
tantárgyfelvétel alkalmával sem szerzi meg az előírt krediteket;
− a biológus mesterszakon (MSc) nem szerzi meg két félév alatt a
felvételi eljárás kreditelismerési folyamata során a biológia
alapképzés tantárgyaiból előírt krediteket.
El kell bocsátani a hallgatót akkor is, ha újbóli (2.) tantárgyfelvétel alkalmával
sem sikerült eredményes vizsgát tennie.
f) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített levelező hallgatói jogviszony
esetén erről a kari kiegészítések rendelkeznek.
(3) 2011. évi CCIV. évi törvény (Nftv.) alapján létesített hallgatói jogviszony esetén az
Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a annak hallgatónak a hallgatói
38 Beillesztette a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.
jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító
vizsgáinak száma eléri az ötöt.
(4) [törölve]
(5) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya az (1) d) alapján annak a hallgatónak, aki az
alapképzést követően a soron következő félévben mesterképzésre felvételt nyert.
Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a 10.§, illetve a 11. § (2) bekezdésében
foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása miatt szűnt meg, tanulmányait ismételten
csak újabb felvételi eljárás után folytathatja.
12. §39
(5) Az intézetből elbocsátott, vagy fegyelmi vétség miatt kizárt hallgató a hallgatói
jogviszony megszűnését követően méltánylást érdemlő esetben sem vehető vissza. A
2007. szeptember 1-je előtt tanulmányait megkezdő hallgató is csak a felvételi eljárást
követően létesíthet hallgatói jogviszonyt.
(6) Törölve
(7) Törölve
(8) Törölve
A párhuzamos képzés40
13. §
(2) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben,
karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön
oklevelet kaphat. A párhuzamos képzésben való részvétel – amennyiben a hallgató az
államilag támogatott képzési idejét felhasználta - második, illetve további, és ennek
megfelelően költségtérítéses/önköltséges képzést jelent.
Az állatorvosi szakon tanuló hallgató csak úgy vehet részt a gyakorlati féléve során
párhuzamos képzésben, ha a másik felsőoktatási intézményben passzív félévet vesz
igénybe a gyakorlati féléve során.
(2) A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon
megkezdett hallgatók esetében, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének
legkésőbb harmadik félévében létesít további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, a
támogatási idő, illetve a költségtérítéses/önköltséges képzéshez rendelkezésre álló idő
számításakor az egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytatott
tanulmányokat egy félévként kell nyilvántartani. Jelen rendelkezés nem vonatkozik
azokra a hallgatókra, akik tanulmányaikat első évfolyamon a 2012/2013. tanév I.
félévétől kezdték meg. 20
(3) Párhuzamos képzésben, ugyanazon a képzési szinten mindkét szakon részt vehet a
hallgató államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ha azonban a hallgató
államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas / képzésben az adott képzési ciklusban
végbizonyítványt szerzett, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos)
39 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata
képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami
(rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.
(4) Párhuzamos képzésben vehetnek részt:
a) az Egyetem hallgatói az egyetem másik karán;
b) az Egyetem hallgatói saját karukon másik szakon;
c) másik felsőoktatási intézmény hallgatói az Egyetem valamelyik karán;
d) az Egyetem hallgatói másik felsőoktatási intézmény valamelyik karán.
(5) A párhuzamos képzésre a felsőoktatási felvételi eljárás keretében a felsőoktatásért
felelős minisztérium által meghatározott határidőre, és módon, az Oktatási Hivatal által
kiadott jelentkezési lapok felhasználásával kell jelentkezni az OH-ba. Nem vehető fel a
párhuzamos képzésre az a hallgató, aki az e bekezdésben meghatározott jelentkezési
lapját az adott határidőig nem adja be.
(6) A hallgatónak a jelentkezési laphoz a jogszabályban, illetve a kari felvételi szabályzatói
számára dékán, vagy az érintett intézmény szabályzata szerinti illetékes vezető ad meg.
(7) Mellékelni kell a jelentkezési laphoz a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésére
vonatkozó kérelmet is. Erről az Egyetemen a felvételi döntés után az illetékes oktatási
dékánhelyettes dönt.
14. §
(1) A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol
jogosult a hallgatói juttatásokra.
20 Módosította a Szenátus 210/2013/2014 SZT számú határozata
(2) Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben/szakon
külön leckekönyve van.
(3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak – az egyéni tanulmányi időbeosztás
engedélyezett keretei között – teljesítenie kell minden követelményt, továbbá
vonatkoznak rá a tanulmányi és vizsgaszabályzat és más, a hallgatókra vonatkozó
egyetemi és kari szabályzatok rendelkezései is.
Vendéghallgatói jogviszony41
15. §
(1) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató más felsőoktatási intézményben –
amellyel hallgatói jogviszonyban nem áll – tanulmányaihoz kapcsolódó
résztanulmányokat folytat.
(2) Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az Egyetem hozzájárul. A
hozzájárulást az Egyetem akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony
keretében szerzett kreditek nem számíthatók be a hallgató tanulmányaiba.
Az ÁOTK-n hallgató a tantervben kötelezően előírt tantárgyak mellett felveheti más
szak, kar, felsőoktatási intézmény tantárgyait is, és vizsgát tehet azokból, feltéve, hogy
41 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
azt engedélyezi a fogadó intézmény. Az ilyen – áthallgatás alapján tett vizsga – nem
számít be a hallgató átlageredményébe, kivéve, ha − a mintatantervben szereplő
tantárgy tantárgyfelelős oktatója javaslatára − az OAB akkreditálja azt a vizsgát
helyettesítő tantárgyból tett vizsgaként.
(3) Az Egyetem hallgatója által vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tárgyak
beszámításáról a kari kreditbizottság határoz. A tárgybeszámítás módjáról jelen
Szabályzat 23. §-a rendelkezik.
(4) A kreditbizottság által befogadott és sikeresen teljesített tantárgyak a
leckekönyvbe/Neptunba bevezetésre kerülnek. A kredit értéket - egyéb rendelkezés
hiányában - az illetékes tantárgyfelelős oktató véleményének figyelembevételével a
kreditbizottság állapítja meg.
(5) Más felsőoktatási intézmény hallgatója az Egyetemmel vendéghallgatói jogviszonyt az
illetékes kar dékánjának vagy oktatásért felelős dékánhelyettesének írásbeli
engedélyével létesíthet.
(6) Más egyetemek (főiskolák) hallgatói az Egyetemen megtartott bármely tanrendi
elfoglaltságon - a tantárgy felelős oktatójának történő mérlegelését követően - részt
vehetnek, feltéve, hogy a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely
hiánya) nem akadályozzák.
16. §
(1) A külföldi részképzés az áthallgatás különleges esete. Ennek keretében az egyetem
hallgatója legalább három hónapig külföldi felsőoktatási intézményben folytat
tanulmányokat. A külföldi részképzés megkezdéséhez az illetékes dékánhelyettes
előzetes engedélye szükséges.
Az ÁOTK-n külföldi részképzésben való részvételt − az előre benyújtott oktatási terv
alapján, a személyes meghallgatást követően − az oktatási dékánhelyettes engedélyezi a
hallgató számára. A hallgatóval a nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes köti
meg a tanulmányi szerződést.
Amennyiben a hallgató − gyakorlati képzés céljából − két egymást követő, aktív félévét
tölti külföldi részképzésben, úgy rá nem vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint két
egymást követő aktív félév után 27 kreditet kell teljesítenie.
(2) A külföldi részképzés megvalósulása esetén a tantárgyfelelős (szakvezető) javaslatára a
kredit bizottság tételesen rendelkezik a beszámítható tantárgyakról.
(3) A tantervben előírt gyakorlatok külföldi teljesítéséhez a gyakorlat szervezéséért felelős
vezető előzetes engedélye szükséges.
Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés42
42 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
17. §
(1) Az Egyetem részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre önköltséges
(költségtérítéses) képzés keretében létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel,
aki alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget igazoló oklevelet
szerzett és egy felsőoktatási intézménnyel sem áll hallgatói jogviszonyban.
(2) A hallgatói jogviszony külön felvételi eljárás nélkül, beiratkozással keletkezik.
(3) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve
szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni,
további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói
jogviszonyát - az Nftv. 45. § (2) b) pontjában meghatározott ok kivételével -
szüneteltetni, államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas képzésre átvételét kérelmezni,
támogatási időt igénybe venni.
(4) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a
jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott
időtartamba be kell számítani.
II.
A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. A tanév időbeosztása
18. §
(1) Az Egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév
általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól
június végéig tart. Az alapképzés távoktatási és levelező tagozatain, a felsőoktatási
szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben a tanév a naptári évet is
követheti. A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot - beleértve a szorgalmi
időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint az őszi, tavaszi és nyári
szünetet - a tantervek és a kari tanévi időbeosztások határozzák meg. A tanév
időbeosztásában a tanulmányok megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a hallgató
egyéni tanulmányi rendjét kialakítsa.
(2) A félévek időbeosztását a karok vezetői határozzák meg a kari hallgatói önkormányzat
véleményének figyelembevételével. A kreditrendszer elveire tekintettel az egy
kampuszon működő karokon lehetőleg azonos időbeosztás szerint kell oktatni.
(3) A tanévi időbeosztást úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak
félévenként 13-15 hét legyen. Ettől a kari kiegészítések eltérhetnek. A vizsgaidőszakról,
illetőleg a félévközi beszámolási időszakról – a még érintett évfolyamok esetében - a
kari kiegészítésekben kell rendelkezni.
(4) A szünetek együttes hossza legalább 6 hét. Az őszi és a tavaszi (húsvéti) szünet
időpontját a közoktatás tanévi időbeosztását is figyelembe véve kell meghatározni.
Tanítási szünetek az oktatási időszakban a törvényes munkaszüneti napok. A
felsoroltakon túlmenően a szorgalmi időszakban a dékán a kari hallgatói önkormányzat
véleményének meghallgatásával további 6 nap tanítási szünetet engedélyezhet.
Az ÁOTK-n az oktatási idő beosztását – a kari HÖK egyetértésével és a KT
jóváhagyásával − tanévenként a dékán határozza meg.
Az esetleges félévközi ellenőrzések (zárhelyi dolgozatok, felmérések, részbeszámolók,
stb.) időpontját a tantárgyi követelmények tartalmazzák. A teljes képzési időt tekintve a
szorgalmi időszakok hossza 15 hét (beleértve az ünnepnapokat és a dékáni szüneteket
is). A vizsgaidőszakok hossza 6 hét. ”A”-típusú tantárgyakból vizsgát tenni – a
kedvezményes tanulmányi rend kivételével – csak vizsgaidőszakban lehet.
(5) A tantermi órák időtartama nappali képzés esetén legalább 45 perc, ettől indokolt
esetben a kampusz eltérhet az Egyetemi Szenátus egyetértésével. Egyéb oktatási formák
esetében a tantermi órák időtartama a kari kiegészítések rendelkezései szerint alakul.
Minden tanóra után lehetőség szerint szünetet kell tartani, illetve lehetővé kell tenni,
hogy a hallgatók a délelőtti és délutáni órák között ebédidőt kapjanak. Amennyiben az
oktatás folyamatossága szükségessé teszi, az érintett hallgatói közösséggel
egyetértésben a fentiek alól kivétel tehető.
(6) A képzés megszervezhető teljes munkaidejű képzésként, részidős képzésként, továbbá
távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.
(7) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A
nappali képzés heti öt tanítási napból áll. Az oktatást munkanapokon kell megszervezni.
Ettől a karok a kari hallgatói önkormányzat egyetértésével eltérhetnek.
(8) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés. A részidős képzés időtartama a teljes
idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb öven százaléka lehet. A szakirányú
továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven
százaléka lehet. Az esti és a levelező képzést a hallgatók elfoglaltságának
figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti
pihenőnapon. Vasárnapon és ünnepnapon képzés nem szervezhető.
(9) A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai
gyakorlatot kell szervezni.
Az állatorvosi szakon a − 2006. szeptember 1-je után tanulmányait megkezdő
hallgatók számára bevezetett − 11. félév a gyakorlati képzést szolgálja. A félév hosszát
a tanévi időbeosztás határozza meg, az időszak magában foglalja az egyes gyakorlati
szakaszokra előírt vizsganapokat is.
2. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési kötelezettsége
19. §
(1) A felvételt nyert hallgató, valamint más intézményből átvételt nyert hallgató köteles a
kar vezetője által meghatározott formában és időszakban beiratkozási kötelezettségének
eleget tenni.
(2) A felvett hallgató bármely képzési szinten és tagozaton csak személyesen iratkozhat be.
(3) A felsőbb éves hallgatók részére az Egyetem érvényesíti a hallgatói jogviszony fennállását
tanúsító közokiratot, a diákigazolványt. A diákigazolványra vonatkozó részletes
szabályokat kormányrendelet alapján rektori utasítás tartalmazza.43
Az ÁOTK-n az első évfolyamos hallgatók számára a beiratkozás napja a dékán által, a
tanév időbeosztásában előre kijelölt nap.
A hallgató minden képzési időszak előtt személyesen jelenti be, hogy az adott félévben
folytatja, vagy szünetelteti tanulmányait. A bejelentést személyesen az aktív félévre
vonatkozóan az adott félév szorgalmi időszaka első hetének végéig teheti meg. Ezt
követően csak a szolgáltatási díj befizetése után, a szorgalmi időszak második hetének
végéig lehetséges bejelentkezni az adott félévre. Ezen időpont után már nem lehet
bejelentkezni az adott félévre.
A hallgatói jogviszony szüneteltetésére nem kerülhet sor a jogviszony létrejöttét
(beiratkozást) követő első félévben, kivéve azon hallgatók esetében, akik korábbi
tanulmányaikat a SZIE ÁOTK-n végezték. Az újra felvett hallgatók kérhetik az első
félév passziváltatását abban az esetben, ha a tantárgy akkreditáció kapcsán legalább
27 kredit értékben tantárgyat számíttatnak be az új hallgatói jogviszonyukba és az első
félévben nincs olyan kötelező "A"-típusú tantárgy, amelyet fel tudnának venni.
A 11. félévi gyakorlatokra a tanévi időbeosztásban megjelölt időszakban kell
bejelentkezni. Azok a hallgatók kezdhetik meg a 11. félévi gyakorlatot, akik eleget
tettek a 10 félévre előírt minden tanulmányi kötelezettségüknek és legalább 270
kreditpontot gyűjtöttek össze.
A gyakorlati helyekre a gyakorlati félév információs rendszerében kell regisztrálni,
majd ezt követően az adott gyakorlati félévre személyesen és a NEPTUN-ban is be kell
jelentkezni, valamint felvenni a gyakorlati félév tantárgyait. A hallgatók a
regisztrációs folyamat során csak a Tanulmányi Osztály honlapjáról elérhető az
információs rendszerben található gyakorlati helyekből választhatnak. A gyakorlati
helyekre a hallgatókat – igényeik figyelembevételével – a gyakorlati félév
koordinátora osztja be. Egy külsős gyakorlati helyen egy hallgató csak egy gyakorlati
egységet tölthet. Az adott félév tekintetében jogvesztő hatályú a bejelentkezési határidő
elmulasztása.
A beiratkozott, a további félévekben a bejelentkezett hallgató számára az adott félév
aktív, a tanulmányait szüneteltető hallgató számára passzív. Valamennyi hallgatói
jogra kiterjedő hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a bejelentkezéssel újul
meg. A passzív félévben a hallgatói jogviszony – a jogszabályban meghatározott
eseteket kivéve – szünetel.
Rendkívüli esetben (baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt) a hallgató a
szorgalmi időszak kezdetétől számított egy hónap alatt személyesen vagy
maghatalmazottja útján nyilatkozhat – a váratlan ok igazolására szolgáló eredeti
dokumentum bemutatásával – az aktív félévre vonatkozó bejelentkezés
visszavonásáról. A bejelentés visszavonásáról ebben az esetben a Tanulmányi
Bizottság dönt. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, a bejelentést
már nem lehet visszavonni.
Az első négy szemeszter 6 félév alatti teljesítési kötelezettségének elbírálása során nem
vehetők figyelembe az aktív félévek közötti passzív félévek.
43 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(4) A beiratkozást a hallgató előzetesen indokolt kérelmére az oktatásért felelős
dékánhelyettes későbbi időpontra engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell annak
indokát tanúsító igazolásokat, illetve a nyilatkozatot. A kérelem teljesítése a jogszabályi
keretek között feltételekhez köthető.
20. §4445
(1) A papír alapú leckekönnyvel nyilvántartott képzésre beiratkozó hallgató részére
beiratkozáskor biztosítani kell a leckekönyvet. A leckekönyv a tanulmányok és a
végbizonyítvány igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi
kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. A jelen bekezdés utolsó mondatában
megjelölt eset kivételével az Egyetem a doktori képzésben részt vevő hallgatók valamint
a tanulmányaikat a 2013/2014. tanév előtt megkezdő hallgatók esetében nyomdai úton
előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött formanyomtatvány
típusú leckekönyvet alkalmaz. Az Egyetem által alkalmazott leckekönyv a
2013/2014. tanévben, illetve ezt követően tanulmányaikat megkezdő, nem doktori
képzésben résztvevő hallgatók esetében a NEPTUN-ból kinyomtatott, hitelesített és
szétválaszthatatlanul összetűzött okirat, mely a hallgató által az Egyetemen, egyazon
képzési szinten folytatott valamennyi tanulmány (képzés) adatát tartalmazza, és
amelynek nyomtatása csak minden oldalának kinyomtatásával, a nyomtatáskor
rendelkezésre álló minden adatát tartalmazóan történhet. Amennyiben a papír alapú
leckekönyv kivezetésének feltételei adottak a karon, azt már 2013. január 1-től meg
lehet szüntetni. 26
(2) A hallgató - egyéb adminisztrációs és nyilvántartási feladatok teljesítése mellett -
hallgatói jogviszonyának minden félévben a NEPTUN hallgatói nyilvántartási
rendszeren keresztül felveszi a mintatanterv által felkínált, egyéni tanulmányi rendjébe
beillesztett kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyakat. A
hallgatók a tantárgyakat az előtanulmányi rendnek megfelelően vehetik fel.
(3) A hallgató a félév megkezdésekor a Neptunon keresztül felveszi a tantárgyak nevét, a
tárgyfelelős nevét, a tantárgy óraszámát és a kredit értékét.
(4) A karok biztosítani kötelesek, hogy a hallgató a tanulmányai során az adott félében a
szakra előírt összes kreditet húsz százalékkal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas
tantárgyak közül választhasson. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény
közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a Szabályzat
vendéghallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A kar köteles meghirdetni az indított szakok kötelező (A) és a kötelezően választható
(B) tantárgyait. A tantárgyak meghirdetéséért a szakot indító kar dékánja, szakvezetője a
felelős.
A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és anélkül
is . A tanórák megtartása nélküli meghirdetés esetén (CV kurzus) a tantárgyból
csak vizsgázni lehet, a félévközi követelmények nem teljesíthetők. Ilyen esetben a
tantárgy felvételének előzetes követelménye a tantárgy félév végi aláírásának
megléte Neptunban/illetve leckekönyvben.
A gyakorlati jegyre végződő tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával
és aláírás megléte esetén a nélkül is, CV kurzusként.2746
44 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 45 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata 26 Módosította a Szenátus 210/2013/2014 SZT számú határozata 27 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata
(6) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A
mintatanterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzusuk meghirdetésével,
míg a követő félévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre
végződő kötelező tantárgyakat csak a mintatanterv szerinti aktuális félévükben köteles a
kar meghirdetni.
(7) A karok az oktatási szervezeti egységek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi
időszakának vége előtt legalább két héttel közzéteszik a következő félévben a:
kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, az indításukhoz
szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges
túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, ill. azok
követelményrendszerét),
a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat.
(8) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató
ésszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb
objektív okok alapján.
(9) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók
megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás.
(10) Ha egy felvett tantárgy kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben,
egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények
megfelelő szintű teljesítését az oktatási szervezeti egység aláírással igazolta, a
hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás
megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül
meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén az oktatási szervezeti
egységnek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban
teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett
aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell.
(11) Az Egyetem karain az államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas hallgatói
jogviszonyban lévő hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél
megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és
működési szabályzata alapján szabadon választható tárgyakat vehessen fel – vagy e
tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt –, továbbá az összes
kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson.
Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve
térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó
kreditértékű tárgyat vehessen fel. E kreditek fölött a hallgató kreditenként meghatározott
összeget fizet. 2847
(12) Az egyes képzési szintek és tagozatok (szakok, szakirányok) szervezéséért felelős karok
a tantervi programokat és ajánlásokat valamennyi első éves hallgató számára megadják.
A tantervi programok és ajánlások minden esetben tartalmazzák a tantárgyak sikeres
lezárása esetén megszerezhető mennyiségű kredit számok értékét.
(13) A leckekönyv felvételének, illetve leadásának szabályairól, valamint az egyes karokra
vonatkozó speciális szabályokról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni.
A leckekönyv okirat, abban javítást – annak egyértelmű jelölésével – csak a
vizsgáztató és a Tanulmányi Osztály előadója végezhet.
28 Módosította a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.
Az ÁOTK-n a leckekönyv felvételének és leadásának szabályai a következők:
- hallgató a leckekönyvét annak megnyitásakor kapja meg;
- a tantárgyak felvételével kapcsolatos változtatások és a tantárgyak, NEPTUN
rendszerbe való bejegyzésének időszaka a félév első két hete;
- a tantárgyfelvételre a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig
kerülhet sor a NEPTUN rendszeren keresztül;
- a NEPTUN-rendszerbe felvett fakultatív tantárgyat a leckekönyv leadása után
törölni csak a szorgalmi időszakban – törölt tantárgyanként befizetett
szolgáltatási díj mellett – lehet. A vizsgaidőszakban tantárgyat töröltetni már
nem lehet. A 3. oktatási hét megkezdésétől fakultatív tantárgyat felvenni csak
az ETVSZ vonatkozó bekezdésében jelölt esetben lehet;
- a leckekönyvet a hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt 1 héttel veheti fel a
Tanulmányi Osztálynál, ha a felvétel időpontjáig befizette az esedékes
tandíjat, költségtérítést;
- a hallgató köteles a leckekönyvbe a vizsgaidőszak alatt valamennyi
tanulmányra vonatkozó értékelést beíratni, a vizsgáztató köteles beírni a jegyet
a vizsgaidőszak utolsó napjáig;
- a hallgató a leckekönyvét legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3.
munkanapig köteles leadni a Tanulmányi Osztályon. Vizsgaidőszakon kívül
engedélyezett vizsga (fakultatív tantárgy) esetén a leckekönyvet 1 nappal a
vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon le kell adni;
- a leckekönyvnek határidőn túli leadása esetén szolgáltatási díjat kell fizetni.
Azoknál a tantárgyaknál, ahol a hallgató a tantárgyi követelmények teljesítését
igazoló aláírást és/vagy vizsgajegyet nem íratta be (nem szerezte meg) „NEM
TELJESÍTVE” feliratú pecsétet ütnek be a vizsgaidőszak lezárását követően.
21. §2948
(1) Lehetővé kell tenni, hogy a tantárgyak kiválasztásához a hallgatóknak kellő idő álljon
rendelkezésükre. Ennek érdekében a felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése
előtt lehetőleg két héttel meg kell hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének
utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja
a tantárgyfelvételt a leckekönyvben, illetve a Neptunon. A lezárt leckekönyvbe további
tantárgyfelvételre, illetve felvett tantárgy törlésére nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán
kivételesen engedélyezi félév közben tantárgy meghirdetését.
Az ÁOTK-n fakultatív tantárgyat választani és felvenni a kiadott és érvényben lévő
fakultációs tájékoztató alapján lehet. A hallgató fakultatív tantárgyat más felsőoktatási
intézményben is felvehet, ennek vizsgaeredménye azonban csak a tantárgy
akkreditáltatása után számítható be a tanulmányi átlagba.
(2) Az illetékes kari hivatal, vagy a kari szabályzatban előírt tantárgyat gondozó
tanszék/intézet köteles tájékoztatást adni:
a kellő számú jelentkező hiányában nem induló tantárgyakról,
azokról a tantárgyakról, amelyekre túljelentkezés miatt nem volt elfogadható
valamennyi hallgató jelentkezése. Ebben az esetben a tárgyat meghirdető oktatási
szervezeti egység köteles a jelentkezettek rangsorolt listáját és várakozók listáját is
közzétenni.
48 Módosította a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata. 29 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(3) A tantárgy indításához szükséges létszámot a kar határozza meg.
Az ÁOTK-n adott félévre meghirdetett fakultatív tantárgyakat indítaniuk kell a
tanszékeknek, ha a jelentkezők száma legalább 5 fő. BiológiaBSc/biológus MSc szak
esetében 4 fő. Ennél kevesebb jelentkező esetén a tantárgy indításáról a
tantárgyfelelős dönt.
A döntésről minden meghirdetett fakultatív tantárgy vonatkozásában a tanszékeknek
(tantárgyfelelősöknek) írásban értesítenie kell a Tanulmányi Osztályt a szorgalmi
időszak harmadik hetének utolsó munkanapjáig.
A tantárgyat felvenni a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig
lehet. Amennyiben a hallgató nem vette fel a számára szükséges tantárgyat a
NEPTUN-rendszeren keresztül, abban az esetben − legkésőbb október 10., illetve
március 10-ig − kérelemmel fordulhat az oktatási dékánhelyetteshez, aki különeljárási
díj ellenében engedélyezheti az utólagos tantárgyfelvételt. Ezután már nincs lehetőség
utólagos tantárgyfelvételre. A tantárgyfelvétel időszakában a tantárgyakat meghirdető
oktatók kötelesek - az időpont-egyeztetések végett - legalább két fogadóórán a
hallgatók rendelkezésére állni.
Egy már teljesített tantárgyat (kurzust) felvenni és a tantárgyat újra teljesíteni nem
lehet. Javítás céljából nem lehetséges újból felvenni tantárgyat.
3. Tájékoztatás a követelményekről
22. §4930
(1) Az illetékes Kar dékánja gondoskodik arról, hogy a Tanulmányi Osztály/Hivatal/Csoport
beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez
szükséges adatokat tartalmazó – magyar nyelvű képzés esetén, magyar nyelven, idegen
nyelvű képzés esetén, a képzés nyelvén elkészített - Tanulmányi tájékoztatót. A
Tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé
kell tenni a hallgatóknak. A Tanulmányi tájékoztatóban az Egyetemre vonatkozó
általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A Tanulmányi
tájékoztatót évente aktualizálni kell.
(2) A Tanulmányi tájékoztató Egyetemre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét
úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle
a) az Egyetem nevét, címét, OM azonosítóját;
b) az Egyetem általános jellemzőit;
c) a tanév időbeosztását, a képzési időszakot;
d) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó
koordinátor nevét és elérhetőségét;
e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés
módját;
f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását;
g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély
megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési
költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás);
h) a felsőoktatási intézmény által kiróható szolgáltatási díjakat és költségtérítéseket, a
képzésre vonatkozó szerződések általános feltételeit;
i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket;
30 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat;
k) a sportolási lehetőségeket, a szabadidős tevékenység lehetőségeit.
A hallgatók számára beiratkozáskor, illetve bejelentkezéskor biztosítani kell az ÁOTK
tanévi tájékoztatóját, amely tartalmazza:
a választott szak képesítési követelményrendszerét;
a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot;
a tantervi előírásokat;
a tanév időbeosztását,
a meghirdetett kötelező és fakultatív tantárgyak programjának kivonatát;
a támogatási és díjszabályzatot;
az egyetemi vezetők, oktatók és hivatali egységek felsorolását.
A felsőévesek a Tanévi tájékoztatóban bekövetkezett változásokról a kari honlapon
tájékozódhatnak.
(3) A tanulmányi tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részében a hallgató
számára megismerhetővé kell tenni:
a) a mintatanterveket, a megszerezhető végzettségi szinteket és szakképzettségeket,
illetve szakképesítéseket;
b) az adott szakon a szakirányra kerülés feltételeit, a komplex vizsgát alkotó tárgyakat, a
végbizonyítvány (abszolutórium) követelményeit, a szakdolgozat tartalmi és formai
követelményeit, a záróvizsgák tartalmi követelményeit, a záróvizsga eredmény
megállapításának módját, a diplomaminősítés összetevőit és kiszámításának módját;
c) az adott szakon a kötelező szigorlatok számát, a szigorlatot alkotó tantárgyak neveit
és a szigorlat félévét;
d) a kötelező és kötelezően választandó, szabadon választható tantárgyak, tantervi
egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan:
- a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési
gyakoriságát,
- az oktatás nyelvét,
- az előtanulmányi kötelezettségeket,
- a tantárgy kötelező vagy kötelezően választandó, szabadon választható
tantárgyként való besorolását,
- a tantárgy felelősét, és a tantárgy előadóját,
e) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási időket;
f) a hallgatói jogorvoslat rendjét.
(4) Az Egyetem hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója
megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. Az
információs anyagot az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően
kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külföldi hallgatók magyarországi
tanulmányait, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését.
(5) A tájékoztatás érdekében a hallgatók részére az Egyetem Szervezeti és Működési
Szabályzatát, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, és más, a hallgatókat is érintő
fontosabb szabályzatokat, a karok, szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi
előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó kivonatokat
(összefoglalókat) a dékáni (kari) hivatalokban, a hallgatói önkormányzatoknál, és
lehetőség szerint a kari honlapokon, valamint a kampusz, illetve a kar könyvtárában
hozzáférhetővé kell tenni.
(6) Az egyes tantárgyak, illetve gyakorlatok vagy egyéb oktatási formák tartalmára, a
tanulmányi és vizsgakövetelményeire stb. vonatkozó ismereteket a felelős oktatási
szervezeti egységnek a félév első foglalkozásán a kari információs anyagok adta
tájékoztatáson túlmenően szóban ismertetnie kell és azt egyidejűleg írásban ki kell
függeszteni az oktatási szervezeti egység hirdetőtábláján. Amennyiben a kifüggesztett
követelményrendszer eltér a Szabályzattól, a kifüggesztést követő két héten belül
beérkezett hallgatói észrevételt a felelős oktatási szervezeti egységnek 8 napon belül
orvosolnia kell.
(7) A tantárgyi követelményeket meg kell küldeni a tanulmányi osztályoknak. A tantárgyi
követelményrendszer nem térhet el a kari tanács által elfogadott mintatantervektől.
Az ÁOTK-n az új tantárgyi követelményeket az oktatási, szervezeti egységek készítik el
és az OAB, illetve az illetékes hallgatói képviselet véleményének az ismeretében a Kari
Tanács dönt az előterjesztett követelmények jóváhagyásáról, ill. megváltoztatásáról.
(8) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza:
a foglalkozásokon való részvétel előírásait;
a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok, beszámolók) számát,
követelményeit és időpontját;
a félévközi ellenőrzések távollét miatti pótlásának, valamint a félév aláírásának
megtagadását jelentő esetben a kérdéses anyagrész ismételt teljesítésének
lehetőségét és feltételeit;
a félévvégi (gyakorlati) jegy és vizsgajegy kialakításának módját;
azon tan- és segédanyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható;
a tárgyhoz rendelt kreditpontokat;
az előtanulmányi rendet,
a félévi aláírás és vizsgára bocsátás feltételeit.
Az ÁOTK-n az tantárgyi követelményekben kell rögzíteni, ha valamely gyakorlati
érdemjeggyel záruló tantárgy félévközi kötelezettségeinek teljesítésére nem biztosítható
pótlási lehetőség.
4. Korábban szerzett tanulmányi pontok beszámítása, helyettesítő tantárgyak elfogadása
23. §
(1) Az Egyetem karain el kell ismerni azon tantárgyak kreditjeit, melyet a hallgató olyan
intézményben szerzett, amellyel az Egyetemnek, illetve a karnak érvényes kredit-
egyenértékűségre vonatkozó szerződése van.
(2) Amennyiben a hallgató tanulmányi pontjait az Egyetem kredittarifa rendszerétől eltérő
kredittarifát alkalmazó intézményben szerezte (pl. külföldi képzésben), az átváltást a
kredittarifa szerinti arányok alapján kell végezni. Az átváltás eredményeként csak egész
kredit adható, a fölfelé kerekítés nem érvényesíthető.
(3) Az Egyetem karai a képzési és kimeneti követelményekben (képesítési
követelményekben) meghatározott feltételek figyelembevételével saját kari
kreditszabályzatukban határozzák meg a kiegészítő alapképzésben tanulmányokat
folytató hallgatók esetében a korábbi alapképzésben szerzett kreditek
beszámíthatóságának szabályait, a maximálisan beszámítható kreditek számát.
(4) Olyan tantárgyak kreditjei esetében, amelyekre vonatkozóan az Egyetem nem rendelkezik
kredit-egyenértékűségi szerződéssel, az elismerés tantárgyi program alapján, kizárólag a
kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Valamely
tantárgy egy másikkal helyettesíthető, ha a helyettesítő tantárgy kreditjeinek száma nem
kisebb a helyettesített tantárgy kreditjeinél, és programja legalább 75 %-ban megfelel a
helyettesített tantárgy programjának.
(5) Ha valamely tantárgy nem elégíti ki a (4) bekezdésben meghatározott kritériumokat, de a
tantárgy programja szerint 25 %-nál nagyobb az azonosság, a hallgató különbözeti vizsga
iránti kérelemmel élhet. A különbözeti vizsgára vonatkozó határozatot a tantárgyfelelős
véleménye alapján a kari kreditbizottság hozza. A határozatnak ki kell terjednie a
tantárgy-különbözet tematikai területeire, azok teljesítési és számonkérési formájára,
valamint a különbözeti tárgy kreditértékére. A kreditérték meghatározásánál úgy kell
eljárni, hogy a helyettesítő tárgyból elfogadott és a különbözeti tárgyfejezetek alapján
meghatározott kredit összege a helyettesíteni kívánt tantárgy kreditértékét elérje. A
végleges vizsgajegyet a kreditarányok súlyozásával kell meghatározni. A végleges
vizsgajegyet a különbözeti vizsgát végző vizsgáztató határozza meg, és vezeti a
leckekönyvbe/Neptunba.5031
Az engedélyezést illetően az OAB illetékes. Az OAB dönt továbbá a vonatkozó tantárgy
akkreditálásáról, és előírhatja különbözeti vizsga letételét is.
A hallgató az adott félévre való beiratkozáskor kérheti a más karon, felsőoktatási
intézményben felvett tantárgy vagy korábban teljesített tantárgy akkreditálását. A
kérelmet − a tantárgyfelvételi időszak utolsó napjáig − a Tanulmányi Osztályhoz kell
benyújtani. Az akkreditálást az OAB végzi.
Az akkreditált tantárgyak csak a teljes képzési időre számított súlyozott
átlagszámításnál vehetők figyelembe, az egyes félévekben az ösztöndíjindex
(kreditindex) számításánál csak az adott félévben felvett és a vizsgakötelezettség
teljesítésével befejezett tantárgyakat számítják be.
(6) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető
figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi
tantárgytól.
(7) A hallgató a kari kiegészítésekben leírt módon kérheti karától a más felsőoktatási
intézményben felvenni tervezett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását. A
befogadásról szóló döntést az (1)-(6) bekezdések figyelembevételével a kari
kreditbizottság hozza. A kreditbizottság döntése ellen a Szabályzat 6.§-a szerint lehet
felülbirálati kérelemmel élni.
(8) Külföldi tanulmányokban szerzett tantárgyak (helyettesítő tárgyak) esetében az országos
kredittarifát kell érvényesíteni, és az ECTS elvei szerint kell eljárni.
(9) Amennyiben a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kredit rendelhető,
akkor a helyettesítő tantárgy érdemjegyét el kell fogadni. Ha a helyettesítő tárgyhoz
több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni.
(10) Tanulmányi követelmény teljesítéseként korábbi tanulmányokat és
munkatapasztalatokat is el lehet ismerni. A munkatapasztalat alapján beszámítható
kreditek száma legfeljebb harminc lehet.
31 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
5. Az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más
képzési szinteken történő elismerése és beszámítása
24. §
(1) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A
kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a
kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni
a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás
összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban:
kreditátviteli bizottság) végzi. 3251
(2) A főiskolai képzésben és a 2006/2007-es tanévtől induló alapképzésben szerzett
tantárgyak kreditjeinek egyetemi vagy mesterképzésben történő elfogadásáról a karok
kreditbizottságai döntenek a kari kiegészítések figyelembevételével.
(3) A felsőoktatási szakképzésben szerzett kreditek az annak tantervében szereplő, egyetemi
vagy főiskolai, illetve mesterképzésben vagy alapképzésben is elfogadott tantárgyak
kreditjei - ha a kar az adott intézménnyel erről megállapodást kötött – érvényesíthetők.
A beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet.52
.
(4) Az Egyetemen folytatott tanulmányokat felsőoktatási szakképzésben előírt -
megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes
tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű
igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az illetékes kari kreditbizottsághoz kell
benyújtani.
(5) Kiegészítő alapképzés esetén (BSc képzést követő MSc képzésnél) a főiskolai
végzettség, alapképzés (oklevél) kumulatív kredittel helyettesíthető. Mértékét a képzési
és kimeneti követelmények (képesítési követelmények) figyelembevételével a karok
önállóan határozzák meg annak figyelembevételével, hogy a kiegészítő alapképzésben
vagy mesterképzésben szükséges kumulatív kreditek minimuma 120 (legalább 4 félév).
(6) Amennyiben a főiskolai végzettséget kiegészítő egyetemi alapképzésben kumulatív
kredittel ismer el a kar, a későbbi tanulmányok során a hallgató számára tantárgy
korábbi tanulmányaiból plusz kredittel nem ismerhető el.
6. Kedvezményes tanulmányi rend
25. §
(1) Kedvezményes tanulmányi rendet meghatározott időre, alkalmanként legfeljebb 2 félév
időtartamra kérhet a hallgató az indok megjelölésével.
(2) Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésének feltételeiről a kari kiegészítés
rendelkezik.
Az ÁOTK-n a kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó kérelmet a
szorgalmi időszak első két hetében lehet benyújtani − az oktatási dékánhelyettesnek
címezve − a Tanulmányi Osztályon.
32 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 33 Módosította a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.
(3) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás szerinti tanulás iránti kérelmet a tanulmányi
bizottság titkárához kell benyújtani, megjelölve a kérelem indokát és az igényelt
kedvezményeket.
(4) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás engedélyezéséről és feltételeiről - a
tárgyfelelősök és az érintett oktatási szervezeti egységek véleményének kikérése után -
átadott jogkörként az oktatásért felelős dékánhelyettes dönt.
Kedvezményes tanulmányi rendet az ÁOTK oktatási dékánhelyettese engedélyezhet, a
legalább 4 félévet lezárt, kiváló teljesítményt nyújtó (folyamatosan legalább 4,50
tanulmányi átlageredményt elérő) hallgatónak, valamint annak, aki részképzés jellegű
tanulmányok folytatása céljából külföldi felsőoktatási intézményben folytat
tanulmányokat.
A biológus mesterszakon (MSc) azoknak a hallgatóknak nem kell külön kérelmet
benyújtaniuk, akik az első két félév során a biológia alapképzés (BSc) tantárgyaiból
vizsgára kötelezettek,. Számukra a kedvezményes tanulmányi rend az MSc-s előadások
max. 1/3-ának kötelező látogatása alól ad felmentést. A BSc-s tárgyak esetében csak
vizsgakötelezettségük van, előadás látogatási nincs. Az MSc-n és a BSc-n minden
gyakorlatot és szemináriumot teljesíteni kell, de ha van rá lehetőség (hely, idő stb.),
akkor megválasztható a csoport.
Benyújtott kérelme alapján kedvezményes tanulmányi rend igénybevételével
folytathatja tanulmányait az a hallgató, aki részképzés jellegű tanulmányok folytatása
céljából külföldi felsőoktatási intézményben tanul. Kérvényét kiutazása előtt kell
benyújtania.
A hallgató sporttevékenysége alapján is kérheti a kedvezményes tanulmányi rendet.
Ebben az esetben a sportegyesület vezetője nyújtja be a kedvezményes tanulmányi
rendre vonatkozó kérelmet, részletezve azt, hogy milyen elfoglaltságot jelent a
sporttevékenység a hallgató számára.
Kedvezményes tanulmányi rend indokolt esetben egészségi állapotra (pl. szülés) vagy −
átvett hallgatók esetében − más felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokra
tekintettel is kérelmezhető.
Az engedély alapján a hallgató részleges felmentésben részesülhet a kötelező
foglalkozásokon való részvétel alól, leteheti vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is.
A biológia alap-, illetve a biológus mesterszakos hallgatók számára a kedvezményes
tanulmányi rend az előadások kötelező látogatása alól mentesít. A gyakorlatokat,
szemináriumokat teljesíteni kell.
A kedvezményes tanulmányi rendre szóló engedély csak meghatározott időszakra
érvényes.
(5) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is
teljesítenie kell valamennyi tantárgyból a tantervben előírt tartalmi (elméleti és
gyakorlati) követelményeket.
(6) Indokolt esetben kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó engedély
visszavonható.
7. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól
26. §
Az Egyetem másik karáról (szakáról), vagy más felsőoktatási intézményből átvett, a
párhuzamos, illetve második alapképzésben résztvevő, továbbá a tanulmányait bármely okból
megszakító hallgató a más intézményben szerzett kreditek beszámítását a Szabályzat 23. §
szerint kérheti. A kérelemről és az így beszámítható kredit értékről, az illetékes
tantárgyfelelős (szakvezető) véleményét meghallgatva, a kreditbizottság dönt. Ilyen esetben is
alkalmazni kell azonban a 23. § (11) bekezdését.
III.
AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA
1. Részvétel a foglalkozásokon
27. §
(1) Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így az Egyetem a
hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. Az ismeretek ellenőrzése az
előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. A karok az óralátogatás rendjét a
kari kiegészítésben írhatják elő.
Az ÁOTK-n kötelező az előadásokon való részvétel, a tanszékeknek gondoskodni kell
a regisztrált hiányzások nyilvántartásáról. A nyilvántartásokat a következő félév
végéig kell megőrizni, és lehetővé kell tenni a hallgató számára a nyilvántartásba
történő betekintést. Egy hallgatónak tantárgyanként csak három igazolatlan
hiányzása lehet egy félévben. A hiányzás igazolásának módját a tanszék határozza
meg és a félév előtt a tantárgyi követelményrendszerrel együtt hirdeti ki.
A 11. félévi gyakorlatokról hiányozni csak a hiányzás okának a gyakorlatvezető és a
klinikai dékánhelyettes egyidejű értesítése mellett lehet. A hiányzást mindkét helyen
igazolni kell. A hallgató a gyakorlatok ideje alatt heti 5 napon, napi 8 órás
munkaidőre kötelezett. A munkaidőt a gyakorlatvezető beosztása szerint a rendelési
időkhöz, a gyakorlat típusához igazodva kell letölteni. A gyakorlati félév során a
hallgatónak max. 2 hét igazolt hiányzása lehet. Ennek pótlása kizárólag a gyakorlati
félévet követő 2 hetes vizsgaidőszakban történhet. Két hétnél hosszabb hiányzás esetén
újra fel kell venni a tantárgyat a következő 11. félévben.
A TDK- konferencia napján nem ellenőrizhető az óralátogatás az előadásokon.
A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel - a tantárgyi követelményrendszer előírásaitól
függően
- kötelező. Az ezekről való hiányzás megengedhető mértékéről, a mulasztások
következményeiről,
illetve pótlásának módjáról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni.
Az ÁOTK-n kötelező tantervben előírt gyakorlatok, ill. plenáris gyakorlatok
látogatása. Kivételt képeznek ez alól, akik igazoltan ügyeleten vannak, de nekik is
pótolni kell az emiatt elmaradt gyakorlatot. A gyakorlatokon való jelenlétet az
oktatónak egyértelmű módon kell ellenőriznie és nyilvántartania.
A gyakorlati foglalkozásokról távolmaradó hallgató féléve (a tantárgyhoz kapcsolódó
követelmény teljesítése, a kredit megszerzése) csak az elmulasztott gyakorlat pótlása
után ismerhető el. Az elmulasztott gyakorlat pótlására lehetőséget kell biztosítani a
hallgató számára a szorgalmi időszakban. A gyakorlati foglalkozások
összóraszámának 30%-át meghaladó hiányzás esetén nem engedélyezhető az
elmulasztott gyakorlatok pótlása, a hallgató tehát nem szerezheti meg az adott
tantárgy kreditpontját.
Nem számít hiányzásnak, ha a hallgató valamely tanulmányi hétre előírt gyakorlatát
kellő indoklással és tanszéki engedéllyel, illetve ha ügyeletét, vagy klinikai gyakorlatát
a hivatalos beosztás szerint ugyanazon héten egy másik hallgatói csoport
foglalkozásán teljesíti.
A gyakorlat pótlásának rendjét a tantárgy oktatási felelőse, módját a gyakorlatvezető
határozza meg az érintett hallgatókkal egyeztetve. A Karon kívüli helyen teljesítendő
(ún. külső) gyakorlat pótlási rendjének megállapításához az illetékes gyakorlatvezető
javaslata alapján a tanszékvezető jóváhagyása szükséges.
(2) A 2013/2014. tanévtől tanulmányaikat első évfolyamon teljes idejű alap-, illetve
egységes, osztatlan képzésben megkezdő hallgatók számára – ha a képzési kimeneti
követelmény másként nem rendelkezik- tanrendben előírt módon a testnevelés
órákon való részvétel a hallgató által felvett első két félévben heti két órás tartamban
kötelező. A foglalkozásokon való részvétellel egyenértékűnek tekintendő a heti
rendszerességgel megvalósított, összefüggően a szorgalmi időszakban legalább 13
héten keresztül máshol végzett sporttevékenység, testedzés félévenként igazolt
teljesítése. 34
53
28. §
(1) A hallgatók - a tantárgyfelelős engedélye alapján - az egyes tantárgyak foglalkozásait a
szorgalmi időszak elején meghatározott tanulmányi csoportbeosztástól eltérően is
látogathatják, (a NEPTUN-ba történt bejelentkezés alapján) ha ezt a feltételek (pl.
férőhely) lehetővé teszik, illetve, ha ez nem akadályozza egyéb tanulmányaik
teljesítését.
(2) A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját
az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az
ellenőrzésre és a feladatok pótlására vonatkozó szabályokat a tantárgy
követelményrendszerében kell meghatározni.
(3) A tantárgy félévi követelményeit úgy kell összeállítani, hogy a tantárgyi
követelményekben meghatározott módon a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a
vizsgára bocsátás feltételeinek megszerzéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a
zárthelyi dolgozatok javítására, vagy pótlására legalább egy időpontot biztosítani, még a
szorgalmi időszak utolsó, vagy a vizsgaidőszak első hetében.3554
Az ÁOTK-n tantárgyi követelményrendszerben előírt „zárthelyi dolgozatok”
eredményét a gyakorlatvezető köteles 1 héten belül közzé tenni és egyúttal lehetővé
tenni a dolgozatokba történő betekintést.
34Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 35 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(4) A szorgalmi időszak során a tantárgyi követelményrendszerben a felkészülés ellenőrzése
az illető évfolyam / szak / szakirány esetében napi maximum két, heti maximum 6
alkalommal lehetséges, melynek egyeztetése a kari hallgatói önkormányzat feladata.
Ha az ÁOTK hallgatója olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a
követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban
pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése egy alkalommal, az
ismétlő javítóvizsga szolgáltatási díjának megfelelő befizetése mellett megkísérelhető.
A követelmények teljesítése esetén a hallgató a 35. §-ban leírt számú
vizsgalehetőséggel rendelkezik.
Ha a félévközi kötelezettségek pótlására a vizsgaidőszakban kerül sor, erre olyan
határidőt kell megállapítani, hogy a hallgató még a vizsgaidőszakon belül
teljesíthesse vizsgakötelezettségét is.
A leckekönyvbe, illetve a NEPTUN rendszerbe felvett tantárgy félévközi
követelményeinek teljesítését a tanszékvezető, ill. a tantárgy előadója aláírásával
igazolja a szorgalmi időszak utolsó hetében, illetve bevezeti a NEPTUN rendszerbe.
Amennyiben a tantárgy követelményének teljesítését – a leckekönyv leadásának
határidejéig – nem igazolja aláírás, a tantárgyat a Tanulmányi Osztály „NEM
TELJESÍTVE” bejegyzéssel jelöli a leckekönyvben, illetve a NEPTUN rendszerben.
2. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái
29. §
(1) A képzési célhoz igazodó egymásra épülő ellenőrzési formákat a mintatanterv, ezek
tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg.
(2) Az értékelésnek a félévközi munkát, a foglalkozásokon való aktivitást (félévközi
előmenetel, feladatok teljesítése, zárthelyi eredmények stb.) és a félévvégi vizsgán
nyújtott teljesítményt kell tükröznie.
(3) A tanulmányi előmenetel értékelése leckekönyvbe, illetve Neptunba3655
bevezetett öt
fokozatú osztályozással történik az alábbiak szerint:
jeles (5)
jó (4)
közepes (3)
elégséges (2)
elégtelen (1)
Az ÁOTK-n a tananyag ismeretének ötfokozatú minősítésekor a következő szempontokat kell érvényesíteni.
Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki alaposan és összefüggéseiben ismeri a teljes tananyagot és önállóan, biztosan tudja alkalmazni ismereteit.
Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki alaposan ismeri a teljes tananyagot, és biztonságosan tudja alkalmazni ismereteit.
36Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki jól ismeri az anyag lényeges részeit, és megfelelő biztonsággal tudja alkalmazni ismereteit.
Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki elfogadható módon ismeri a tananyag lényeges részeit, és elfogadható jártasságot mutat az ismeretek alkalmazásában.
Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki nem rendelkezik a továbbhaladáshoz
szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
(4) A tanterv rendelkezhet úgy is, hogy egyes tantárgyaknál a követelményrendszerükben
meghatározott feltételek teljesítésére háromfokozatú értékelést ír elő.
Ezeknél a tantárgyaknál:
- kiválóan megfelelt (jeles),
- megfelelt (közepes) és
- nem felelt meg (elégtelen)
minősítés alkalmazandó. A Kreditindex számításánál e minősítés a jeles, közepes és
elégtelen minősítésnek felel meg.
(5) A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők:
a) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy
gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél
szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő
tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell
teljesítenie. A gyakorlatértékelés öt vagy háromfokozatú minősítéssel történik.
Az ÁOTK-n a C”-típusú fakultatív tantárgyakból a tanterv - kötelező vizsgaszámba
nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót, vagy vizsgát írhat elő.
b) Az évközi jegy a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag
számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számítható, ötfokozatú,
vagy háromfokozatú minősítéssel történik.
c) A vizsga valamely tantárgy - általában egy félévet átfogó - anyagának
számonkérése. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.
d) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy/ak több félévi anyagát
lezáró számonkérése. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.
(6) A kötelező szakmai gyakorlat tartalmi követelményeiről, számonkérésének és
értékelésének módjáról a tanterv rendelkezik.
Az állatorvos szakos hallgatók számára a továbbhaladás feltétele a tanulmányok első
10 félévére előírt kötelező szakmai gyakorlatának teljesítése. A külső szakmai
gyakorlat teljesítését a tantárgyfelelős, illetve a tanszékvezető igazolja aláírásával a
hallgató leckekönyvében.
A 2014/2015. tanév első félévétől a 11. félévi (18 hetes) gyakorlatát teljesítő hallgató a
gyakorlati féléve során egy laboratóriumi diagnosztikai, egy élelmiszer-higiéniai és
állat-egészségügyi igazgatási, valamint három klinikai gyakorlati egységet kell, hogy
teljesítsen. A laboratóriumi diagnosztikai egység időtartama kettő, a többié négy hét.
A 11. félévi gyakorlatokat a magyar évfolyam hallgatói csak az ÁOTK kari
egységeiben, valamint a gyakorlatokért felelős szaktanszékei által akkreditált és
kijelölt gyakorlati helyeken tölthetik. A kari gyakorlati helyek feltöltése elsőbbséget
élvez.
A hallgatók kötelesek legalább egy 4 hetes klinikai blokkot haszonállat-telepen tölteni.
Azok a hallgatók, akik két lógyógyászati vagy kisállatklinikai gyakorlati blokkot
választanak, az egyiket egy külső, akkreditált gyakorlati helyen tölthetik.
3. Jegymegajánlás
30.§
(1) A jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni
kell a hallgatókkal.
(2) A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a
vizsgára bocsátását.
4. Aláírás a leckekönyvben/Neptunban 3756
31. §
(1) A leckekönyvbe/Neptunba bejegyzett aláírás az adott tantárgy szorgalmi időszakra előírt
követelményeinek teljesítését igazolja.
(2) Az aláírás megszerzésének feltételeiről a tantárgyi követelményrendszer, az aláírás
megtagadásának következményeiről a kari kiegészítés rendelkezik.
A tanszékvezető, illetőleg a tantárgyfelelős a félév megkezdésekor köteles a
hallgatókkal ismertetni a leckekönyv/NEPTUN-rendszer aláírásának és a vizsgára
bocsátásnak tantárgyi követelményeit.
A hallgató a „nem teljesítve” bejegyzés esetén az illető tantárgyból nem, de az adott
vizsgaidőszakban esedékes egyéb tantárgyakból tehet vizsgát. Azoknak a hallgatóknak
a nevét, akiknek félévét a tanszékvezető (a tantárgyfelelős) nem ismeri el, meg kell
küldeni az oktatási dékánhelyettes részére.
Az a hallgató, aki valamely „A”- típusú tantárgyból nem szerezte meg az aláírást, egy
alkalommal újból felveheti azt.. Amennyiben ismételten nem kap aláírást, a dékán
elbocsátja az intézményből.
Ha a hallgató valamely „B”- és „C”-típusú tantárgyból nem szerezte meg a
kreditpontot, a leckekönyvbe „NEM TELJESÍTVE” bejegyzést kell tenni.
5. A vizsgáztatás rendje
32. §
(1) A vizsgára való bejelentkezés csak a NEPTUN rendszeren keresztül történhet.
Az ÁOTK-n az oktató nem vizsgáztathatja le azt a hallgatót, aki nem jelentkezett a
vizsgára a NEPTUN-rendszerben és nem szerepel az abból kinyomtatott vizsgalapon.
37 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
A hallgató csak akkor jelentkezhet be a vizsgára, ha megkapta a félévvégi aláírást.
(2) Vizsga a szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a
szorgalmi időszakban is engedélyezhető. Erről a tantárgyi követelményekben kell
rendelkezni.
Az ÁOTK-n a vizsgaidőszak mindkét félévet követően hat hét. A naptárilag csonka hét
is egy hétnek számít. A vizsgaidőszakban minden munkanap lehetséges vizsganap.
Elő- és utó-vizsgaidőszak nincs.
A szorgalmi időszakban − az erre az időszakra előírt tantárgyi követelmények
teljesítése esetén is − csak fakultatív tantárgyból tehető vizsga. Az „A”-típusú
tantárgyakból nem tehető vizsga a szorgalmi időszakban .
A 11. gyakorlati félévben a gyakorlatok utolsó napján, illetve a tanszékvezető által
meghatározott időpontban van a vizsga.
(3) A félév kezdetén közölni kell azt is, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyekből a
hallgató a követelmények teljesítése után a szorgalmi időszak folyamán vizsgázhat.
Ennek feltételeit, időpontját az évfolyamfelelőssel vagy a kari hallgatói önkormányzattal
egyeztetve a tantárgyfelelős a követelményrendszerben határozza meg. Ha a
tantárgyfelelős által megadott és a hallgatók által igényelt időpont között lényeges
eltérés van a hallgatók jogorvoslattal a Szabályzat 6. §-ában foglaltak szerint élhetnek.
Az ÁOTK-n a szóbeli vizsga esetén a tanszékek kötelesek legalább egy hónappal a
vizsgaidőszak előtt, valamennyi érintett hallgatóval közölni a vizsgakérdéseket (nem a
több kérdést csoportosítva tartalmazó tételeket).
(4) A vizsgaidőszakra a vizsgaidőpontokat a tantárgy előadója (tárgyfelelős) a tantárgyat
felvett hallgatói csoport képviselőjével, vagy az érintett évfolyam hallgatói felelősével,
vagy a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve határozza meg. Alapelvnek kell
tekinteni, hogy az írásbeli vizsgánál a vizsgaidőszakban egyenletesen elosztva,
tantárgyanként legalább 3 vizsganapot kell megadni, a szóbeli vizsgánál pedig hetente
tantárgyanként legalább 1 vizsganapot, de a vizsgázók számánál legalább 25%-kal több
vizsgalehetőséget kell kiírni. Ettől a vizsgáztató a hallgatókkal való megegyezés alapján
eltérhet, illetve a hallgatói önkormányzattal egyeztetve kifogással élhetnek.
(5) A vizsgaidőszak vizsgaidőpontjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés
idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját és a vizsgaismétlés
lehetőségét a szorgalmi időszak befejezése előtt legalább három héttel a helyben
szokásos módon nyilvánosságra kell hozni és a vizsgaidőpontokat a NEPTUN-ba
bevezetni. A hallgató joga a megadott vizsganapok közötti választás. Az egy napon
vizsgázók számát a vizsgázató minimalizálhatja és maximalizálhatja.
Az ÁOTK-n a tantárgyak vizsgaidőpontjait legalább egy hónappal a vizsgaidőszak
előtt kell ismertetni a hallgatókkal. A vizsganapok meghatározásánál a sikertelen
vizsgák javítására lehetőséget adó vizsganapokat is ki kell írni.
A hallgatóknak a megadott vizsganapok valamelyikére a NEPTUN rendszerben kell
jelentkezniük. Az egyes vizsganapokra jelentkezők számát a tantárgyfelelős oktató
határozza meg. Általános ajánlás a min. 4 fő, ill. a max. 12 fő, amely rugalmasan
változhat a tanszék adottságainak figyelembe vételével és a hallgatói igényekhez
igazodva.
Ha a tanszékvezető (tantárgyfelelős) által megadott és a hallgatók által igényelt
vizsgaalkalmak számában jelentős eltérés van, a hallgatók számára kedvezőtlen
döntés esetén jogorvoslatért a HÖK a Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz
fordulhat.
A hallgató a felvett tantárgyból nem köteles közvetlenül az adott szorgalmi időszak
után vizsgát tenni. A vizsgát − amennyiben teljesítette a tantárgyi
követelményrendszerben előírt feltételeket (megszerezte az aláírást) − egy másik
vizsgaidőszakban is leteheti. Ez esetben a tantárgyat újra fel kell venni a NEPTUN
rendszerben, ez azonban már második tantárgyfelvételnek minősül.
A hallgatónak valamennyi tantárgyból − a 33. §-ban szereplő korlátozás mellett −
vizsgaidőszakonként három vizsgalehetősége van. A három vizsgalehetőség csak az
adott vizsgaidőszakra vonatkozik, az nem vihető át más vizsgaidőszakra.
A vizsgára való jelentkezés a vizsgán való részvétel egyértelmű és visszavonhatatlan
szándékát jelenti az adott vizsgaidőszakban. A vizsga ugyan halasztható, de a három
vizsgalehetőség felhasználásának elmulasztásával azok elvesznek.
A gyakorlati jeggyel záruló tantárgyak, illetve az írásbeli vizsga eredményeinek a
leckekönyvbe való beírattatására a tantárgyfelelősök/vizsgáztatók kötelesek a
vizsgaidőszak során legalább három napot biztosítani a hallgatók részére.
A vizsgaidőszak végén csak úgy szervezhető irásbeli vizsga, ha a tantárgyfelelős
biztosítja, hogy a dolgozatokat kijavítják még a vizsgaidőszakban és a jegyeket is
beírják a leckekönyvbe, illetve a NEPTUNrendszerbe.
Az írásbeli vizsgát tartó tanszék köteles biztosítani az utolsó vizsganapon a
jegybeíratás lehetőségét.
33. §
(1) A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat.
(2) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomadolgozat,
diplomaterv) védését is – a hallgatók és egyetemi alkalmazottak számára nyilvánosak.
(3) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést.
(4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a
vizsgabizottság elnöke felelős.
Az ÁOTK-n a hallgatónak a vizsga megkezdésekor le kell adnia a nála lévő
mobiltelefont és egyéb elektronikus eszközöket, melyeket a vizsga befejezésekor kaphat
csak vissza.
(5) Amennyiben a tanterv szigorlatot ír elő, azt legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni és
arról jegyzőkönyvet kell vezetni.
Az ÁOTK-n vizsgabizottsági tagként kell számításba venni a gyakorlati vizsgáztatást
végző oktatót/kutatót is, aki beosztott oktató/kutató is lehet. Szigorlaton olyan bizottság
kérdezhet, amelynek az elnöke egy vezető oktató.
(6) Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, akkor a hallgató írásbeli kérésére az első javító
vizsgát más oktató vagy bizottság előtt, a megismételt javítóvizsgát bizottság előtt kell
letenni. A kérést az oktatási szervezeti egység vezetőjéhez, érintettség esetén az illetékes
dékánhelyetteshez kell benyújtani, aki biztosítja a vizsga feltételeket.
(7) A szigorlati és a megismételt vizsgát lebonyolító bizottságok összetételéről a kari
kiegészítés rendelkezik.
(8) Vizsgáztatni általában a tantárgyfelelős, vagy az általa megbízott oktató, kutató jogosult.
Gyakorlati vizsgáztatást doktorandusz hallgató is végezhet.
Az ÁOTK-n a szóbeli vizsga a hallgató által húzott vizsgatétellapok alapján történik.
Vizsgakérdésként csak az szerepelhet, amelyet a hallgató megtalálhat a felkészüléshez
ajánlott tankönyvben, jegyzetben, szakirodalomban, ill. amely az adott évfolyam
számára elhangzott az elméleti és gyakorlati órákon.
A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a szóbeli felelete előtti rövid (általában min.
15, szigorlat esetében min. 30 percnyi) felkészülést.
A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell
vezetni. A szigorlati bizottságok felállítása a tanszékvezető hatásköre.
Ha a hallgató írásban kéri, az első ismétlő vizsgát a tanszékvezető által kijelölt más
oktató, vagy bizottság előtt teheti le.
Ha a hallgató írásban kéri, a második ismétlő vizsgát − a tantárgyfelelős
véleményének kikérése után − az oktatási dékánhelyettes által kijelölt bizottság előtt
teheti le.
34. §3857
(1) A hallgató az oktatási szervezeti egység által meghatározott formában köteles vizsgára
jelentkezni, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni.
Egyszerre, egy tantárgyból csak egy vizsganapra lehet bejelentkezni. A vizsgáról való
távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem
jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a kar a felmerült költségeket
megfizetteti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt.
Amennyiben az ÁOTK-n a vizsgáról való távolmaradást 3 munkanapon belül nem
igazolja a hallgató, újabb vizsgalehetőséget csak az igazolatlanul elmulasztott vizsga
önköltségének befizetése után kaphat. Az igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató
vizsgalehetőségeinek száma automatikusan csökken eggyel, és a NEPTUN-
rendszerben a „nem jelent meg” bejegyzést kell alkalmazni.
(2) A vizsgára történő fel-, illetve lejelentkezés végső határidejének meghatározása a kari
TVSZ-ben meghatározott határidőig, a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszeren
keresztül történik.
(3) A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati, esetleg egyéb pl. számítógépes, vagy két
részben lebonyolított szóbeli és írásbeli. A vizsgáztatás módját az oktatási szervezeti
egység, illetve a tárgy felelőse (előadója) határozza meg. A leckekönyvbe/Neptunba
bevezetett érdemjegy az előre meghirdetett értékelési rend szerint csak a
vizsgaeredmény, vagy az évközi munka és a vizsga eredménye alapján alakul ki.
(4) A C-típusú leckekönyvvel rendelkező hallgató a vizsga megkezdésekor érvényes
személyazonosításra alkalmas okmánnyal igazolja személyazonosságát.39
38Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(5) A kreditszabályzat általános elveinek figyelembevételével kredittel csak olyan tantárgy
(kurzus) teljesítménye ismerhető el, melyet a hallgató - az ismeretek ellenőrzésével
kapcsolatos intézményi rendelkezéseknek megfelelően - legalább elégséges vagy
megfelelt minősítéssel teljesített.
(6) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs
rendszerében a karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az
összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően
választandó (B) tantárgyat, illetve ezek esetleges helyettesítő tárgyait. Az Egyetem
karai a kari kiegészítésekben rögzítik annak elveit, hogy a kreditakkumulációs
rendszerben a hallgató tanulmányai teljesítése során szabadon választott tantárgyai
közül melyeket fogadja el a képzési és kimeneti követelmények (képesítési
követelmények) teljesítéseként, és veszi figyelembe a kredit-akkumulációban.
A tanulmányi ösztöndíjszámítás alapjául szolgáló kreditindex kiszámításánál csak
annyi fakultációból megszerzett kredit vehető figyelembe, amely nem haladja meg a
mintatanterv szerinti félév fakultációs kreditjeinek összegét 50%-nál nagyobb
mértékben.
(7) A vizsgáztató a (3) pont szerinti értékelést követően köteles két munkanapon belül a
NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe illetve leckekönyvbe a megfelelő
érdemjegyet bevezetni. Mivel az önköltséges (költségtérítéses) és az állami
(rész)ösztöndíjas (államilag támogatott) képzési formák között az átsorolást az
összesített korrigált kreditindexalapján kell elrendelni, a vizsgaidőszak utolsó napján
minden jegyet be kell vezetni a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe is és a
leckekönyvbe is. Az ezt elmulasztó vizsgáztatót fegyelmi eljárás alá kell vonni.
(8) A hallgató legkésőbb a tanulmányi időszak lezárulta utáni 14. napig élhet kifogással a
nyilvántatásban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben. Vitás esetben a
vizsgáztató által hitelesített, intézeti adminisztrációban őrzött vizsgalap az irányadó.40
40 Beillesztette a Szenátus 210/2013/2014 SZT számú határozata
ÁOTK-n nem vizsgázhat a hallgató leckekönyv nélkül (a vizsga befejezéséig a
leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat).
A hallgató leckekönyvét a vizsgaidőszak megkezdése előtt egy héttel veheti fel és
legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3. munkanapig köteles leadni a
Tanulmányi Osztályon. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga esetén egy nappal
a vizsga előtt lehet felvenni a leckekönyvet és legkésőbb a vizsgát követő napon kell
leadni.
A vizsgahalasztást legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon 12 óráig kell átvezetni a
NEPTUN-rendszerben. Vizsgahalasztás miatt a tanszék nem köteles növelni az előre
meghirdetett vizsgaalkalmak számát.
Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. orvosi igazolással bizonyított súlyos,
hosszantartó betegség, szülés) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, a
Tanulmányi Bizottság javaslata alapján, az oktatási dékánhelyettes engedélyével,
vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát. A dékánhelyettesi engedéllyel pótlólagosan letett
vizsgát az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, a
tavaszi félévet követően pedig a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két héten belül
lehet letenni.
Orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a hallgató vagy közvetlen
hozzátartozója a bekövetkezett betegséget, balesetet 24 órán belül bejelenti a
Tanulmányi Osztály, illetve az illetékes tanszék felé, és az igazolást haladéktalanul
megküldi az illetékes tanszéknek. A Tanulmányi Osztály számára csak abban az
esetben szükséges az igazolás, ha dékánhelyettesi vizsgát kér a hallgató. Ehhez
szükséges csatolnia az orvosi igazolást.
Ha a hallgató a vizsgán meg nem engedett eszközöket használ a felkészüléshez, fel
kell függeszteni vizsgáját és elégtelennek kell minősíteni azt.
6. A sikertelen vizsgák javítása
35.§4158
(1) Az ellenőrzés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot,
illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a NEPTUN-ba bejegyezni.
(2) Az elégtelen gyakorlati jegy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon
javítható.
(3) A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását (javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga)
tantárgyanként félévenként két alkalommal kísérelheti meg. Az első javítóvizsgáért díj
nem szedhető, az ismétlő javítóvizsgáért szolgáltatási díjat kell fizetni. A
tanulmányaikat 2012/2013. tanévtől megkezdő hallgatók esetében egy tanegység
vonatkozásában a sikertelen javító, ismétlő javítóvizsgák száma teljes képzési idő alatt
sem érheti el az ötöt.
Az ÁOTK-n az ismétlő javítóvizsgák sikertelensége esetén a tantárgy újbóli felvételével
adódik újabb vizsgalehetőség.
A sikertelen vizsga után a tanszékvezető (a tantárgy előadója) bizonyos időtartamot
írhat elő az ismétlő javítóvizsgáig, amely azonban nem lehet rövidebb, mint 3 nap,
illetve szigorlat esetén 6 nap. Az általános előírást, amelytől az első vizsgán nyújtott
teljesítmény szerint egyedi elbírálás alapján el lehet térni, a félév indulásakor a
tanszékvezető (a tantárgy előadója) köteles a hallgatósággal közölni.
(4) Ha a hallgató az üzemi (termelési), tanítási, stb. gyakorlatát nem teljesítette, vagy az ott
végzett munkája alapján az nem ismerhető el, a pótlás feltételeit a kari kiegészítés
előírásainak figyelembevételével a gyakorlat szervezéséért felelős vezető határozza
meg.
Az ÁOTK-n azt a hallgatót, aki a tantervben előírt szakmai gyakorlatot nem teljesítette
elfogadható módon, a gyakorlat részbeni vagy teljes megismétlésére utasíthatja a
tanszékvezető.
A gyakorlati napló írásának kötelezettségét a tanszékvezető dönti el. Ha a
tanszékvezető kötelezővé teszi a napló írását, ő dönti el elfogadását, és azt "jól
megfelelt", "megfelelt", "nem felelt meg" minősítéssel látja el. A gyakorlati naplók
értékelését az érintett tanszékek a következő félév megkezdéséig kötelesek elvégezni.
"Nem felelt meg" minősítés esetén a gyakorlat megismétlése elrendelhető a nyári
oktatási szünet terhére és indokolt esetben a hallgató költségére is.
(5) Törölve42
41 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
8. A sikeres vizsga javítása
36. §
(1) Ha a hallgató az érdemjegyet, értékelést javítani akarja, félévenként kettő tantárgyból,
tantárgyanként egy alkalommal újabb vizsgát tehet. A sikeres vizsga javításának
értékelése végleges, kivéve, ha az eredmény "elégtelen", amely a sikertelen vizsgára
vonatkozó szabályok szerint javítható.
(2) A sikeres vizsga javítása a vizsgaidőszak végéig történhet.
(3) A sikeresen ismételt vizsga érdemjegyét javítani nem lehet.
Az ÁOTK-n sikeres vizsga javítása szolgáltatási díj befizetése nélkül tehető.
Az ismételt vizsga érdemjegyét a leckekönyvbe/Neptun rendszerbe "s.v.j." bejegyzéssel
kell beírni.
9. A tanulmányi átlageredmény, kreditindex kiszámítása
37. §4359
(1) A vizsgaidőszak lezárása után az illetékes kari hivatal tanulmányi részlege (tanulmányi
osztály-, csoport-, titkárság stb.) kiszámítja a hallgató félévi tanulmányainak
minősítéséül használt kreditet, majd bevezeti a leckekönyvbe/Neptunba, és a leckekönyv
tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát/oldalait lezárja. Ennek
határidejét a kari kiegészítésekben kell meghatározni, és törekedni kell kampuszonként
az egységesítésre.
(2) A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a
tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja.
(3) A tanulmányi munka minőségét a kredittel súlyozott tanulmányi átlag (összesített
kreditindex vagy kumulált átlag) adja. A súlyozott tanulmányi átlag (STA) megadható
egy tanulmányi időszakra vagy a hallgató által megszerzett összes kreditre (kumulált
átlag),
kredit
érdemjegykreditSTA
)(
(4) A hallgató félévi tanulmányi munkájának mennyiségét és minőségét a kreditindex (KI)
értékeli.
30
)(
érdemjegykreditKI *
A hallgató felelősségteljes tanrend-kialakítását és az ösztöndíj igazságos elosztását
szolgálja a korrigált kreditindex (KIkorr)
felvett
tteljesítet
korrK
KérdemjegykreditKI
30
)(*
42 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata. 43 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
* Megjegyzés: A nevezőben lévő 30-as érték a mintaterv szerint félévenként változhat.
(5) Az akkreditált tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve,
ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon
választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.
(6) A vizsgaidőszak végén a félévi tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül a
leckekönyvet/Neptunt le kell zárni.
(7) A félévi tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszak lezárását követően, haladéktalanul
meg kell állapítani.
(8) A kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell
hagyni.
(9) A külföldi részképzésben, illetve a hazai felsőoktatási intézményekben áthallgatás során
teljesített tantárgyaknak a Szabályzat 16. §-a szerint megállapított eredményei az
átlageredménybe beszámítanak.
(10) A Szabályzat 36. §-a alapján szerzett jegyek közül a végleges jegyet kell a kreditindexbe
beszámítani.
(11) A kreditindexet két tizedes jegy pontossággal kell kiszámítani, és az eredményt be kell
vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvébe.
9. A tantárgyfelvétel megismétlése
38. §4460
Meg kell ismételni a tantárgyfelvételt a hallgatónak, ha nem teljesítette a tantervben, illetve a
tantárgyi követelményrendszerben előírt kötelezettségeket. Ugyanazt a tantárgyat a hallgató
maximum háromszor veheti fel, de ettől a karok a kari kiegészítésükben eltérhetnek. A 35 §.
(3) alapján, ha a sikertelen vizsgák száma a három tantárgyfelvétel alatt nem éri el az ötöt,
dékáni méltányossággal újabb tantárgyfelvételre is sor kerülhet.
Az ÁOTK-n kétszer veheti fel a hallgató ugyanazt a tantárgyat.
Ha a hallgató a felvétel félévében egy tantárgyból nem tudja megszerezni a kredit, egy
későbbi félévben a NEPTUN rendszerbe való felvétellel újból felveheti a tantárgyat. Ha a
tanszék korábban már aláírással igazolta az évközi követelmények megfelelő szintű
teljesítését a leckekönyvben/NEPTUN rendszerben, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a
következő félévben. A tantárgy oktatási programjának jelentős változása esetén a
tanszéknek jeleznie kell a hallgatók felé, hogy nem fogadhatóak el a korábban teljesített
félévközi követelmények.
Több féléves tantárgyat lezáró vizsga esetén − amennyiben a hallgató teljesítette a megelőző
félévekben az adott tantárgy tanulmányi kötelezettségeit − csak az utolsó félévet kell
felvenni.
Újbóli tantárgyfelvételnél a hallgatónak ismét legfeljebb három vizsgalehetősége van a
vizsgaidőszakban. Amennyiben az ekkor letett vizsgák ismételten eredménytelenek, a
hallgató nem folytathatja tanulmányait, és megszűnik hallgatói jogviszonya.
44
10. Tanulmányi vétségek és eljárások
39. §
(1) A hallgatók kötelesek betartani az Egyetem írott és íratlan etikai normáit. A
tanulmányok sikeres elvégzéséhez csak a megengedett eszközök és módszerek
használhatók fel.
(3) Tanulmányi vétségnek számít különösen, ha egy hallgató
- más munkáját a sajátjaként tünteti fel, vagy nem hivatkozik megfelelően más
munkájára (plágium),
- akár írásos, akár szóbeli formában információkat próbál szerezni a vizsgafeladatokról,
ha azok nem nyilvánosak,
- a vizsgán másoknak meg nem engedett módon segít, vagy őt segítik.
(3) A vizsgaszabályok enyhébbnek ítélt megsértése esetében az oktatónak, illetve az
oktatási szervezeti egység vezetőjének jogában áll saját hatáskörben eljárni, azonban az
esetet ekkor is jelentenie kell a dékánnak. Az oktató vagy az oktatási szervezeti egység
vezetője által kiszabható enyhébb büntetés az adott vizsga alóli felfüggesztés, elégtelen
osztályzat, vagy az adott tantárgy ismétlésére való utasítás. Az oktatási szervezeti
egység vezetője kérheti az ügy fegyelmi bizottság előtti tárgyalását.
(4) [törölve]4561
(5) A jogerős elmarasztaló határozat után, a hallgató kreditnyilvántartásából a jogtalanul
szerzett és elismert krediteket törölni kell.
IV.
A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA
(DIPLOMADOLGOZATRA), A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE
VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. A képzés lezárása
40. §
(1) Az egyetemi és a főiskolai képzés, az Nftv. által szabályozott alap- és mesterképzés, az
egységes, osztatlan képzés, valamint a szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató
részére végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani.4662
(2) A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét, a
szakmai gyakorlat és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka)
elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve – a
szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével – a képzési és
kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés
és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és
vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt abban a félévben
45 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 46 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
kell kiadni, amelyben a hallgató a megszerzés feltételeit teljesítette. A végbizonyítványt
a dékán vagy a dékánhelyettes írja alá.
(3) A végbizonyítványt szerzett hallgató az oklevél megszerzésére záróvizsgát tehet.
2. A záróvizsga
41. §4763
(1) A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után a tanulmányait az
egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, továbbá a szakirányú
továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A felsőoktatási szakképzésben a szakképzésre
vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni.
(2) A záróvizsga az egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, valamint
a szakirányú továbbképzésben a végzettség megszerzéséhez szükséges tudás ellenőrzése
és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult
ismereteket alkalmazni tudja.
(3) [törölve]4864
(4) Az Egyetem egyes szakjain a záróvizsgára bocsátás feltétele:
a ) a végbizonyítvány megléte,
b) a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) határidőre való benyújtása és
annak a kari kiegészítés szerinti bírálata.
A 2007/2008. tanévben és azt követően tanulmányaikat az első évfolyamon megkezdő
hallgatók tekintetében további feltétel, hogy az Egyetemmel szemben fennálló fizetési
kötelezettségüknek maradéktalanul eleget kell tenni.
(5) A záróvizsga:
(a) a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) megvédéséből;
(b) a szak képzési és kimeneti követelményeiben (képesítési követelményeiben) előírt
szóbeli vizsgából;
(c) egyes szakokon írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből, illetve egyéb feladatok
elvégzéséből áll.
(6) Záróvizsga a kari tanács által meghatározott záróvizsga időszakban tehető. A
záróvizsgát bizottság előtt kell tenni.
(7) A záróvizsgára bocsátás és a záróvizsga részletes követelményeit - jelen Szabályzattal
összhangban – a kari kiegészítésben kell meghatározni.
Az ÁOTK-n a záróvizsgára bocsátás feltétele a tanterv által meghatározott
valamennyi kötelező („A”) tantárgy, valamint az állatorvosi szakon 54 kreditpontért,
a tanulmányaikat 2009. szeptember 1-je után megkezdő hallgatók számára 50
kreditpontért „B”- és „C”-típusú tantárgyak teljesítése.
A tanulmányaikat 2009 szeptemberétől az állatorvosi szakon megkezdő hallgatók
számára a záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése, melybe bele
47Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 48 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
tartozik: a tanterv által meghatározott valamennyi kötelező, illetve 50 kredit
választható fakultatív tantárgy, a kritériumkövetelmények teljesítése, valamint a
gyakorlati félév kreditpontjainak megszerzése.
A biológia alapszakon (BSc):
- a szünbiológia szakirányon a „B”-típusú tantárgyakból 53, a „C”-típusú
tantárgyakból 12;
- az alkalmazott biológus szakirányon a „B”- típusú tantárgyakból 50 (mikológia
szakmodul), illetve 52 (állattartás szakmodul), a „C”-típusú tantárgyakból 15
(mikológia szakmodul), illetve 13 (állattartás szakmodul) kötelezően előírt kreditpont
megszerzése, valamint a diplomamunka (10 kredit) elkészítése és megvédése, a
tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.
A biológus mesterképzésben (MSc) szakiránytól függetlenül 47 kredit megszerzése
(„B”- típusú 41, „C”- típusú 6 kredit), valamint a diplomamunka (30 kredit)
elkészítése és megvédése, a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.
(8) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél
minősítését a leckekönyvbe és a Neptunba is be kell írni.
(9) A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsgák érdemjegyei, a diplomadolgozat és egyéb a
41. § (5) bekezdése szerint előírtak osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja.
Amennyiben a diplomadolgozat védése vagy a szóbeli vizsgák bármelyikének
eredménye elégtelen, a záróvizsga eredménye elégtelen és azt meg kell ismételni. A
kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek.
(10) A sikeres záróvizsga nem javítható.
(11) A diplomadolgozatot a bíráló(k) minősítik, védését és a szóbeli vizsgát a záróvizsga
bizottság(ok) tagjai ötfokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében
szavazással állapítják meg a diplomadolgozat és a záróvizsga végosztályzatát.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a
bizottság elnöke hirdeti ki. A kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek.
I. A záróvizsga bizottság
42. §4965
(1) A záróvizsga bizottság elnökét a szakterület elismert külső szakemberei vagy az
egyetem tanárai, illetve docensei közül - a kari tanács egyetértésével - egy naptári évre a
dékán bízza meg.
(2) A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. A bizottság
létszámát a kari tanács állapítja meg. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább
egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen,
továbbá legalább egy tagja vagy ne álljon az Nftv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyban
az Egyetemmel, vagy az Egyetem másik karának, szakjának oktatója legyen.
(3) A záróvizsga bizottság tagjait a kari tanács egyetértésével egy naptári évre a dékán bízza
meg (kéri fel). A bizottság az egyetem vezető oktatóiból (kivételesen adjunktusaiból) és
az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberekből áll.
49 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
II. A szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv)
43. §
(1) Az egyetemi és főiskolai képzésben, alap-és mesterképzésben valamint szakirányú
továbbképzésben résztvevő hallgatónak a záróvizsga részeként szakdolgozatot
(diplomadolgozatot, diplomatervet a továbbiakban: diplomadolgozat) kell készítenie. A
diplomadolgozat formai követelményeit a kari kiegészítések határozzák meg.
(2) Diplomadolgozati témát a kari kiegészítések által meghatározott szervezeti egységek
írhatnak ki.
(3) A diplomadolgozatok témáit a tanterv által előírtak szerint kell meghirdetni. A
diplomadolgozat meghirdetésének feltételeit és szabályait, a dolgozat tartalmi
követelményeit és az értékelés általános szempontjait a kar (szak) képzési és kimeneti
követelményei (képesítési követelményei) és tanterve alapján kell a kari kiegészítésben
meghatározni. A diplomadolgozat készítését az oktatási szervezeti egység által
jóváhagyott kari belső konzulens irányítja, igény esetén az oktatási szervezeti egység
által elfogadott külső konzulens is segítheti.
(4) A hallgató is javasolhat diplomadolgozat témát, amelynek elfogadásáról az illetékes
intézet, tanszékvezető, szakvezető dönt.
Az állatorvosi szakon a szakdolgozatot a következők szerint kell elkészíteni és
megvédeni.
− A hallgató köteles szakdolgozati témát választani és arra legkésőbb a 8. félév
szorgalmi időszakának végéig jelentkezni az adott szervezeti egység vezetőjénél. A
szakdolgozati témát meghirdető tanszék az egyes témák kiválasztásakor elő
írhatja a hallgató számára a témához kapcsolódó fakultatív tantárgy(ak) felvételét
vagy ezt megelőző teljesítését . − Amennyiben a hallgató valamely később oktatott tantárgyhoz kötődően kíván
szakdolgozati témát választani, úgy köteles ehhez az illetékes tanszék vezetőjétől a 8. félév végéig ilyen értelmű nyilatkozatot beszerezni, és azt leadni a Tanulmányi Osztályon. Ilyen esetben a 9. félév megkezdése után hat héten belül kell kiválasztania szakdolgozati témáját.
− A Tanulmányi Osztálynak a 8. szemeszter végéig ki kell adnia a hallgató számára
a szakdolgozattal kapcsolatos követelményrendszert, amely irányt mutat a
dolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai igények tekintetében.
− Szakdolgozatot minden hallgató egyénileg köteles készíteni.
− Az állatorvosi szakon a 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgatók minden
évben legkésőbb a záróvizsga első napja előtt 45 nappal − konzulensi
ellenjegyzéssel − kötelesek benyújtani az elkészített szakdolgozatot két nyomtatott
példányban bekötve, valamint elektronikus formában (CD-n) a dolgozatra
vonatkozó kitöltött és aláírt elhelyezési megállapodással és szerzői jogi
nyilatkozattal együtt az illetékes tanszékhez (szervezeti egységhez). A tanszék
írásban igazolja a dolgozatok átvételét.
− Az − egy külső szakértő által − elbírált szakdolgozatot az érintett tanszék által
összehívott szakbizottság előtt kell megvédeni, majd a dolgozatokat a tanszékek a
bírálati lappal együtt 24 órán belül továbbítják a Tanulmányi Osztályhoz.
Valamennyi tudományos diákköri konferencián szerepelt dolgozatot − újabb
védés nélkül − jeles osztályzattal kell értékelni.
− Az állatorvosi szakon a 2009. szeptember 1-je után beiratkozott hallgatók minden
évben legkésőbb a gyakorlati félévet követő 2 hetes vizsgaidőszakot megelőző 45
nappal − konzulensi ellenjegyzéssel − kötelesek benyújtani az elkészített
szakdolgozatot két nyomtatott példányban bekötve, valamint elektronikus
formában (CD-n) a dolgozatra vonatkozó kitöltött és aláírt elhelyezési
megállapodással és szerzői jogi nyilatkozattal együtt az illetékes tanszékhez
(szervezeti egységhez). A tanszék írásban igazolja a dolgozatok átvételét.
−
− A záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy nyomtatott példányát, az
elektronikus (CD) változatot, valamint a dolgozatra vonatkozó elhelyezési
megállapodást és szerzői jogi nyilatkozatot az Állatorvos-tudományi Könyvtárban,
egy példányát pedig az illetékes tanszék könyvtárában kell megőrizni.
A biológia alapszakon (BSc) és a biológus mesterszakon (MSc) a diplomadolgozattal
kapcsolatban a következő részletes szabályokat kell alkalmazni.
− A hallgatónak biológia alapszakon legkésőbb a 3. szemeszterben
szakirányt és diplomadolgozati témát kell választania. A szakirány (és szakmodul)
megjelölését, valamint a téma címét a témavezető tanár igazolásával november
végéig be kell jelentenie a Biológiai Intézet igazgatójának.
− A biológus mesterszakon a szakirányválasztás a beiratkozáskor
történik, a diplomadolgozati témát a témavezető tanár igazolásával, november
végéig kell bejelentenie a Biológiai Intézet igazgatójának.
− A diplomadolgozat tartalmazza a munka célját, a vizsgálatok módszerét, az elért
eredményeket, a következtetéseket és azok rövid összefoglalását, valamint a
felhasznált fontosabb szakirodalmat. A dolgozat témája és a témavezető személye
a téma kidolgozása során indokolt esetben megváltoztatható a Biológiai Intézet
engedélyével, (bővebben lásd szakirány/modulválasztás).
− A diplomadolgozatot záróvizsga első napja előtt 45 nappal, nyomtatva, 2
példányban bekötve és 1 példányban elektronikus formában kell benyújtani, egy
oldalas angol nyelvű összefoglalóval, valamint a dolgozatra vonatkozó kitöltött és
aláírt elhelyezési megállapodással és szerzői jogi nyilatkozattal együtt. A
diplomadolgozathoz ábrák, fényképek mellékelhetők. Az Intézet írásban igazolja
a dolgozatok átvételét.
− A biológia alapszak (BSc) esetében a szakdolgozatot a záróvizsga előtt 30 nappal
az Intézet oktatói minősítik.
− A biológus mesterszakon (MSc) két opponens által elbírált diplomadolgozatot a
Biológiai Intézet által összehívott tudományos szakbizottság előtt kell megvédeni.
− Az elbírált diplomadolgozatot a bírálati lappal együtt az Intézet a Tanulmányi
Osztályra továbbítja 24 órán belül.
− A helyi TDK konferencián szereplő munkák - a Biológiai Intézeti Tanács
véleménye alapján - szakdolgozatként elfogadhatók, jeles (5) minősítéssel.
Szakdolgozatként megvédett, és a diplomába beszámított munka TDK-ként nem
adható be.
− A biológia BSc-s megvédett és a diploma eredményébe beszámított szakdolgozat
biológus MSc szakon nem adható be TDK- dolgozatként jelentős (legalább 50%)
továbbfejlesztés nélkül.
− A biológus MSc szakon a szakdolgozat angol nyelven is beadható, de a védés
magyar nyelven történik.
− Elégtelen minősítésű diplomadolgozat esetén a jelölt nem bocsátható
záróvizsgára. Ilyen esetben 2 hónap eltelte után lehet benyújtani javított vagy
újabb diplomadolgozatot bírálatra. Diplomadolgozat benyújtására összesen
három alkalommal van lehetőség.
− A záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy nyomtatott és egy
elektronikus példányát, valamint a dolgozatra vonatkozó elhelyezési
megállapodást és szerzői jogi nyilatkozatot az Állatorvos-tudományi Könyvtárban,
egy példányát pedig a Biológiai Intézet könyvtárában kell megőrizni.
− A szakdolgozat, illetve a diplomamunka megvédése a záróvizsgától
időben elkülönülten zajlik, de a dolgozatok értékelése beszámít az oklevél
minősítésébe.
Az állatorvosi szakon:
− a Kari Tanács évente két záróvizsga-időszakot jelöl ki,
− a hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha abszolutóriumot szerzett,
A 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgató (jelölt) a záróvizsga-bizottság előtt a
tanterv által előírt tantárgyakból tesz vizsgát. A záróvizsga-tantárgyak sorrendjét, beosztását
az egyéni jelentkezések alapján a tanulmányi előadóval egyezteti az évfolyam.
A 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgatók elsősorban a 11. félév során készülnek
fel a záróvizsgára, a vizsgákat minimum 6, maximum 10 napos időközökkel kell szervezni.
A 2009. szeptember 1-je előtt felvételt nyert hallgatók esetében a záróvizsga-kérdéseket a 9.
félévben kell ismertetni velük, és a záróvizsga-időszak végéig lehetőséget kell nyújtani
számukra konzultációra.
A záróvizsga tantárgyai:
- állat-egészségügyi igazgatástan,
- élelmiszerhigiénia,
- járványtan.
A jelöltnek legkevesebb 15 perc felkészülési időt kell biztosítani a felelet megkezdése előtt
A szakdolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. A záróvizsgabizottság a
vizsgatárgyak osztályzatát zárt tanácskozás keretében állapítja meg. Vita esetén a
vizsgáztató bizottság szavazással dönti el a jelölt osztályzatát. Szavazás esetén a kérdező
tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga
befejezésekor a bizottság elnöke hirdeti ki az eredményeket.
A tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő hallgatók esetében a záróvizsgára a 11.
gyakorlati félévet követően egy bizottság előtt kerül sor. Ennek részét képezi a
diplomadolgozat megvédése, valamint a 11. félév tematikájának megfelelő, előzetesen kiadott
témakörökhöz kapcsolódó szakmai beszélgetés a jelölt gyakorlati félévi tapasztalatairól és
jövőbeli terveiről.
A záróvizsga célja: a vizsgán a vizsgáztató bizottság azt vizsgálja, hogy képes-e a jelölt kezdő
állatorvos szintjén, de önállóan munkát végezni. Kerülni kell a vizsgán az elméleti
anyagnak a gyakorló állatorvos szükségletét meghaladó mélységű számonkérését!
A bizottsági tagok minden vizsgázót a felelet után értékelnek. A záróvizsga érdemjegyét a
Bizottság az utolsó vizsgázó után, zárt ülésen alakítja ki, majd eredményt hirdet. Az
érdemjegyet elsősorban annak alapján kell kialakítani, hogy a jelölt mennyire alkalmas
praktizáló, illetve hatósági állatorvosként dolgozni.
A záróvizsga érdemjegyét a következő 3 jegy alapján állapítják meg:
- a szakdolgozat külső bíráló által adott érdemjegye, TDK konferencián szerepelt
dolgozat esetén jeles (5)
- a szakdolgozat szóbeli védésére kapott érdemjegy
- a szakmai beszélgetés alapján adott érdemjegy
A jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti a jegyző és minden bizottsági tag. A jegyző a
jegyzőkönyvet az eredményhirdetést követően, még a vizsga napján leadja a tanulmányi
előadónak.
A diploma minősítésében eltérő súllyal szerepelnek a következő érdemjegyek:
- a 11 félév súlyozott tanulmányi átlaga háromszoros súllyal,
-- a záróvizsga érdemjegye egyszeres súllyal.
A biológia alapszakon és a biológus mesterszakon:
(a) a záróvizsga-kérdéseket az 5.; illetve a 3. félévben kell ismertetni a hallgatókkal.
(b) a diplomadolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. Vita esetén a
vizsgáztató bizottság szavazással állapítja meg a jelölt osztályzatát. Szavazás
esetén a kérdező tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata
dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.
A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél
minősítését a leckekönyvbe is be kell írni. A sikeres záróvizsga nem javítható.
44. §
[törölve]5066
III. A sikertelen záróvizsga javítása
45. §
51 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata.
(1) Ha a 2012/2013. tanév előtt tanulmányait megkezdő hallgató a hallgatói jogviszony
megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszony megszűnését
követően bármikor leteheti a záróvizsga idején hatályos képzési és kimeneti
követelményeknek (képesítési követelményeknek) a záróvizsgára vonatkozó
rendelkezései alapján. A végbizonyítvány kiállításától számított 7. évtől a záróvizsgára
bocsátást a karok feltételekhez köthetik, mely feltételekről a kari kiegészítésekben kell
rendelkezni.51
(2) Ha a 2012/2013. tanévtől tanulmányait megkezdő hallgató a hallgatói jogviszony
megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, úgy azt a hallgatói jogviszony megszűnése
után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények
szerint leteheti. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított
második év eltelte után a karok feltételhez köthetik. Ezen hallgatók a hallgatói
jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsgát nem tehetnek. Nem
bocsátható záróvizsgára az a 2012/2013. tanévtől tanulmányait befejező hallgató, aki
az Egyetemmel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Az állatorvosi szakon a záróvizsga során a 2009. szeptember 1-je előtt felvett jelöltnek csak
abból a tantárgyból kell ismétlő vizsgát tennie, amelyből elégtelen osztályzatot szerzett.
Amennyiben a hallgató csak egy tantárgyból tett sikertelen vizsgát a záróvizsga-időszakot
követő két hét elteltével ismételt vizsgát tehet. Az egynél több tantárgy záróvizsgájának
megismétlésére csak a következő záróvizsga-időszakban kerülhet sor.
A záróvizsga részét képező tantárgyak szóbeli vizsgája tantárgyanként legfeljebb két
alkalommal ismételhető.
A biológia alapszakon (BSc) és a biológus mesterszakon (MSc) ismételt záróvizsga
legfeljebb két alkalommal, minden esetben csak újabb záróvizsga-időszakban tehető.
A tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő állatorvos- hallgatók ismételt záróvizsgát
legfeljebb két alkalommal tehetnek, de csak egy alkalommal az adott záróvizsga-
időszakban.
3. Az oklevél, a bizonyítvány
46. §5267
(1) Az oklevél kiadásának feltétele a sikeres záróvizsga és az alapképzési, mesterképzési
szakok és szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről
szóló miniszteri rendeletben elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga
követelmény teljesítése. Az elfogadott nyelvek körét a szakok képzési és kimeneti
követelményei határozzák meg, és azokat szakonként a kari kiegészítésekben is fel
kell tüntetni.
Az ÁOTK-n valamennyi magyar nyelvű képzésben részt vevő, magyar
állampolgárságú hallgató számára kötelező egy élő – európai uniós ország hivatalos
nyelveként szereplő (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír,
lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák,
szlovén) − idegen nyelvből államilag elismert C-szintű középfokú vagy középfokú B2
szintű, vagy azzal egyenértékű és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél
kiadásához. E tekintetben C- szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett
52 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
középfokú A- és B- szintű vizsga együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres
záróvizsga esetén sem veheti át oklevelét.
Az előző bekezdés nem vonatkozik arra a hallgatóra, aki a képzésre való felvétel
évében betöltötte a 40. életévét. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik
a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.
(2) Amennyiben az oklevél megszerzésének előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a
követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első
évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik.
Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek
záróvizsgát
(3) A tanterv meghatározhatja, hogy az Egyetem milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad
el, azzal a megkötéssel, hogy sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi
érettségi vizsgát, az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm.
rendeletben meghatározottak szerinti vizsgaeredményét az államilag elismert
nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredményt igazoló érettségi bizonyítvány pedig az
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek köteles elfogadni.
Az állatorvosi oklevél kiadásának feltétele még az előírt állatorvosi eskü letétele.
(4) [törölve]
47. §5368
(1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga napjától, vagy
– ha az előírt nyelvvizsga teljesítését igazoló okirat bemutatására a záróvizsga
időpontjáig nem került sor – az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30
napon belül a kar kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél
formájának és tartalmának kialakításánál az Nftv 51.§ 5. szakasz szerint kell eljárni.
(2) Az oklevelet a záróvizsga bizottság elnöke és a dékán – az Egészségtudományi és
Környezet-egészségügyi Intézet esetében pedig a főigazgató – írja alá.
(3) Az oklevél minősítésébe beszámító tantárgyakról, azok súlyozásáról a képzési, kimeneti
követelmények (képesítési követelmények) rendelkeznek.
(4) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkezdő hallgatók esetében a
kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:
kiváló 4,75 - 5,00
jeles 4,50 - 4,74
jó 3,50 - 4, 49
közepes 2,50 - 3, 49
megfelelt 2,00 - 2, 49
(5) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jén, vagy azt követően megkezdő hallgatók
esetében a kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell
minősíteni:
kiváló 4,81 - 5,00
jeles 4,51 - 4,80
53 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
jó 3,51 - 4, 50
közepes 2,51 - 3, 50
megfelelt 2,00 – 2,50
(6) A kiszámított átlageredmény alapján az állatorvosok latin nyelvű dr.-i címét tanúsító
díszoklevelét a következő szerint kell minősíteni:
summa cum laude 4,51 - 5,00
cum laude 3,51 - 4, 50
rite 2,51 - 3,50
(7) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai
Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol
nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat.
A kiadott oklevél állatorvosi szakon, biológia alapszakon (BSc), valamint biológus
mesterszakon (MSc) is magyar és angol nyelvű.
Az állatorvos szakon az oklevél eredményének kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni a 2009. szeptember 1-je előtt felvett hallgatónál:
- a záróvizsga tantárgyainak érdemjegye, mindegyik egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal,
- a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva.
Az átlageredmény alapján az állatorvosok doktori címét tanúsító latin nyelvű
díszoklevelét a következő szerint kell minősíteni:
summa cum laude 4,51 - 5,00
cum laude 3,51 - 4, 50
rite 2,51 - 3,50
A biológia alapszakon, valamint a biológus MSc-n az oklevél eredményének
kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni a kreditrendszerű
képzésben:
- a záróvizsga érdemjegye egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal,
- a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva. - a biológus MSc szakon a felvételi határozatban előírt, és az MSc- képzés első két félévében letett BSc-s vizsgák eredménye nem számít bele az MSc- képzés tanulmányi átlagába, mivel azok nem részei az MSc-s mintatantervnek.
Az átlageredmény alapján a biológus BSc, illetve MSc oklevelet a következő szerint
kell minősíteni:
kiváló 4,81 - 5,00
jeles 4,51 - 4,80
jó 3,51 - 4, 50
közepes 2,51 - 3, 50
megfelelt 2,00 - 2, 50
48. §
(1) A felsőoktatási szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján az Egyetem az
Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt –
továbbá a hallgató kérésére bizonyítványt kiegészítő lapot – ad ki. A kiállított
bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére,
tevékenység folytatására jogosít.
(2) A bizonyítvány kiadásának előfeltétele a sikeres szakmai vizsga, valamint a szakképzési
program nyelvvizsga letételét is előírhatja. A nyelvvizsgára vonatkozó követelményeket
a felsőoktatási szakképzést folytató karok kari kiegészítései tartalmazzák.
4. Kitüntetéses oklevél
49. §5469
(1) Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsga minden tárgyából jeles
eredményt ér el, diplomadolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, az
összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,00, továbbá
osztályzatai között közepesnél rosszabb nincs. A kari kiegészítés tartalmazhat ennél
szigorúbb feltételeket.
(2) Mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben kitüntetéses oklevelet - az (1)
bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett - csak az a hallgató kaphat, aki a megelőző
egyetemi vagy főiskolai (illetve alap-, mesterképzésben) tanulmányai során is
kitüntetéses oklevelet szerzett.
IV. A fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó rendelkezések
1. Előnyben részesítési lehetőségek
50. §
(1) A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – az Egyetem a tanterv előírásaitól
részben vagy egészben eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve - figyelemmel az
Ftv. 39. §-ának (7) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekinthet. A karok kiegészítései
tartalmazzák, hogy az adott képzési forma, szak esetén milyen kedvezmények vehetők
igénybe.
(2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében:
a) biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes
felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését,
b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel,
c) a hallgató mentesíthető a geometriai szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a
szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető,
d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök,
valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető,
állítható csúszásmentes területtel ellátott asztallap használatát,
e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított
felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell
biztosítani.
69 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
(3) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében:
a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget,
b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga
követelménye alól is felmentést kaphat,
c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga
szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli)
nyelvvizsga letétele alól,
d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén a karnak jelnyelvi tolmácsot kell
biztosítania,
e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat
egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére,
f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár,
kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása,
g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított
felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.
(4) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében:
a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli
számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell,
b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga
írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli)
nyelvvizsga letétele alól,
c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést
kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítésére megfelelő (nem gyakorlati)
követelmények teljesítésével helyettesíthető,
d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a
szabályok ismerete megkövetelhető,
e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő
hozzáférhetőséget, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a
nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél
hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.
(5) Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia,
diszkalkulia) hallgató esetében:
a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet
valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget
választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított
felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani,
b) a diszlexiás – diszgráfiás hallgató
írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát
tehet,
ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú
nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B”
típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,
ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú
nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A”
típusú szóbeli nyelvvizsga letétele alól,
a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal elő hallgatók
esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell
biztosítani,
részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett,
részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási
szótár, értelmező szótár, szinoníma szótár) biztosítani kell.
c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a
vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata,
amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok,
számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb
felkészülési időt lehet számára biztosítani.
(6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben
meghatározott kedvezmények alkalmazhatók.
(7) A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem
fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30
%-al hosszabbodhat meg.
2. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje
51. §
(1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges
vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására
a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is
fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során
kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben
meghatározott bizottság;
b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg,
hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa,
látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa,
mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinika, kórház, szakrendelő
szakfőorvosa,
a beszéd fogyatékosság és pszichés fejlődészavarai miatt a nevelési, tanulási
folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén igazságügyi szakértő
a hallgató vizsgálata alapján 30 napon belül jogosult.
(3) Amennyiben a hallgató nem fogadja el a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv
megállapítását, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti
a b) pont első és második és harmadik francia bekezdése tekintetében igazságügyi
szakértőtől, a b) pont negyedik francia bekezdése tekintetében az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló
Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézettől. A kérelmeket közvetlenül e szervhez kell
írásban benyújtani, mellékelve a b) pont szerinti szerv által kiadott szakvéleményt. A
kérelemről – a hallgató ismételt szakértői vizsgálata alapján – 60 napon belül kell
dönteni, a döntés után további felülvizsgálatra nincs lehetőség.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény
szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által
kiállított dokumentumoknak – az intézmény által hitelesített – másolatát, melyek
igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt
kedvezményben részesült.
3. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek
52. §
(1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel – a 28.§ (1) bekezdése szerinti – szakvélemény
alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges
vagy teljes felmentését, vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.
(2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak
szerint:
a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és
kedvezményekre irányuló kérelmeit,
b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését
intézményi részről irányító koordinátor,
c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és
mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem
biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást
és szolgáltatásokat,
d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve
jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök
esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata:
a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott a (2) bekezdés a) pontja
szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában,
b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel,
c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható
segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a
fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek
megszervezése,
d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló
normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi
eszközök beszerzésére.
VI.
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
1. Méltányosság gyakorlása
53. §
(1) Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, és a
Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, az adott szakon a képzési időn belül
két alkalommal "méltányosságból" engedélyt kaphat mulasztásának pótlására.
(2) A méltányossági engedélyről a dékán dönt. A határozatot a leckekönyvbe, Neptunba
kell jegyezni.5570
(3) A méltányosság nem vehető igénybe:
a félévi aláírás megszerzésére,
az államilag támogatott képzési idő meghosszabbítására
a képzési követelmények alóli felmentésre.
55 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
Az állatorvosi szakon a 11. félév gyakorlati tantárgyainak 3. felvételére.
A méltányosság gyakorlásának rendszerét a kari kiegészítésekben kell meghatározni.
A hallgató kérelmére az egységes, osztatlan képzés során két alkalommal, de
különböző jogcímen (méltányosság azonos jogcímen csak egy alkalommal vehető
igénybe) méltányossági alapon engedélyt adhat a Kar dékánja:
− a záróvizsgát képező tantárgyak szóbeli vizsgájának 3. ismétlésére, amely csak azokra a hallgatókra vonatkozik, akik a 2009. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat.
− amennyiben nem merítette ki a hallgató egy adott tantárgyból a félévben
meghatározott ismétlővizsgák számát, egy ismétlővizsga letételére, melyet az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, vagy a tavaszi félévet követően a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két héten belül lehet letenni; ennek feltétele, hogy a hallgató előzetesen megkísérelje a vizsgát.
− tantárgy felvételére a leckekönyv lezárása után.
A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon hasonló jogcímen nem adható kedvezmény.
A tanulmányok során egy alkalommal engedélyezheti az oktatási dékánhelyettes az oktatási időszak 4. hetének eltelte után is a félév passziválását abban az esetben, ha előre nem látható, súlyos hosszantartó kezelést igénylő egészségkárosodás éri a hallgatót.
2. Az oklevél kiadásának elhalasztása
54. §
Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták
bemutatni, a kar igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de
tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról nyilvántartást kell vezetni.
3. A 2006. szeptember 1-je előtt megkezdett tanulmányok folytatása
55. §
(1) Az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos
képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében,
változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.
(2) Az (1) bekezdés alapján tehát azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a felsőoktatásban
2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt az Egyetem által elfogadott tantervi
követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be és az
1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű illetve egyetemi
szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
(3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de
tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nem fejezik be,
a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint az új felsőoktatási törvény
rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.
(4) 56
71
4. A képzés során fizetendő díjak
56. §
A hallgatók által fizetendő díjakról és a költségtérítésről a vonatkozó Kormányrendelet
alapján, a hallgatóknak nyújtható támogatásokról, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről
szóló egyetemi szabályzatok rendelkeznek.
5. Záró rendelkezések
57. §
Jelen Szabályzat 2007. augusztus 30-án a Szenátus döntésével lép hatályba.
Jelen Szabályzatot az Egyetem Szenátusa 2009. június 19. napi ülésén az 94/2008/2009
SZT. számú határozatával, 2012. november 28. napi ülésén 66/2012/2013 SZT számú
határozatával, 2013. szeptember 11. napi ülésén a 8/2013/2014 SZT számú
határozatával, 2014. február 12. napi ülésén 140/2013/2014 SZT számú határozatával,
2014. május 28. napi ülésén 210/2013/2014 SZT számú határozatával módosította. A
módosítások az elfogadást követő napon lépnek hatályba.
Gödöllő, 2014. június 27.
Az Egyetemi Szenátus nevében
Dr. Tőzsér János Magyar Ferenc
rektor főtitkár
az Egyetemi Szenátus elnöke az Egyetemi Szenátus titkára
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karon érvényes Szervezeti és Működési
Szabályzatának a Tanulmányi és vizsgaszabályzatról rendelkező 5/C. mellékletét az
Állatorvos-tudományi Kar Kari Tanácsa 2014. március 18-i ülésén 51. sz. határozatával
elfogadta. Az elfogadott szabályzat előírásait a 2014/2015. tanév első napjától és felmenő
rendszerben kell alkalmazni.
Budapest, 2014. március 18.
Dr. Sótonyi Péter
Dékán
a Kari Tanács elnöke
56 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
A SZENT ISTVÁN EGYETEM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
5/C mellékletének
a
TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATNAK
1. számú melléklete
LECKEKÖNYV SZABÁLYZAT
Gödöllő, 2014.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) 15/D. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak alapján a Szent István Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a leckekönyv vezetésének és alkalmazásának rendjét az alábbiak szerint határozza meg:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az Egyetem a 2013/2014-es tanév I. félévében, és a 2013. évi keresztféléves képzésre
felvett hallgatók esetében áttér az Egyetem elektronikus rendszeréből kinyomtatott,
hitelesített és szétválaszthatatlanul összetűzött leckekönyvre (továbbiakban: C-típusú leckekönyv) oly módon, hogy: a) a 2013/2014. tanév I. félévében és azt követően az Egyetemmel bármely képzésen hallgatói jogviszonyt létesítettek esetén csak a C-típusú leckekönyv használható,
b) a 2013/2014.-es tanév előtt az Egyetemen hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetén a korábbi hagyományos indexeket a korábbi Kari gyakorlat szerint kell kezelni, és a hallgatónak a hallgatói jogviszony megszűnésekor át kell adni.
(2) A leckekönyv használata során az Oktatási Hivatal OH-FF/582-2/2014. határozatával jóváhagyott nyomtatási képet és formát kell alkalmazni.
II. A LECKEKÖNYV
2. §
(1) A leckekönyv az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve),
b) a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosítóját, c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát, d) a hallgató képzésének adatait, e) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat,
hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását, g) a szakdolgozat(ok) adatait, illetve teljesítésének igazolását, h) a nyelvvizsga adatait, i) a záróvizsga, illetve a szakmai vizsga részeit, eredményét, j) az oklevél, illetve a bizonyítvány minősítését, k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat, l) más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok igazolását, m) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmányok igazolását, n) az okirat egyedi sorszámát o) aktív, passzív félévek számát, azok finanszírozási formáját, p) szakmai gyakorlatra vonatkozó adatokat.
(2) Az Egyetem Karai a 2013/2014. tanév előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók, valamint a doktori képzésben részt vevő hallgatók esetén, korábbi gyakorlatának megfelelően a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 15/D. § a) pontjában meghatározott, nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött leckekönyvet használja.
(3) A hallgató részére hallgatói jogviszonya megszűnésekor a C-típusú leckekönyvet –
nyomtatott formában – ki kell adni. A nyomtatvány számozott lapjait nemzeti színű zsinórral kell összefűzni és ennek körcímkével leragasztott végét a Tanulmányi Hivatal vezetője lepecsételi és aláírja.
(4) Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben folytatja, a
Tanulmányi Hivatal beírja a NEPTUN-ba a hivatalos bejegyzésekhez a hallgatói jogviszony megszűnését, 15 napon belül lejelenti a FIR-be, kinyomtatja a C-típusú leckekönyvet és kiadja a hallgató részére.
(5) A vendéghallgatónak külön leckekönyvet kiadni nem lehet. Ez alól kivételt képeznek azok
a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, akik számára – erre irányuló írásbeli kérelemre – vendéghallgatói leckekönyv adható ki, amely tartalmazza:
a) a hallgató személyazonosító adatait, b) a hallgató jogviszony adatait, törzskönyvi számát,
c) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat (tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelési formák adatait,
d) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozat hivatkozási számát. (6) A kinyomtatott leckekönyvnek tartalmaznia kell az Egyetemen a hallgató egyazon képzési
szinten folytatott valamennyi tanulmányi adatát. (7) A tanulmányi időszak lezárását követően a hallgató által felvett és megszerzett kreditek
számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot a NEPTUN rendszerben rögzíteni kell. (8) A tanulmányok folytatásától történő eltiltást, az Egyetemről való kizárást vagy a
tanulmányok sikertelen befejezését a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat megfelelő rendelkezésére hivatkozva a leckekönyvbe be kell vezetni.
III. TANTÁRGYFELVÉTEL RENDJE
3. §
(1) A felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése előtt lehetőleg két héttel meg kell
hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja a tantárgyfelvételt a NEPTUN rendszerben.
(2) A kurzusok felvételéről értesítést a regisztrációs időszak végén kap a hallgató az általa a
NEPTUN-ból kinyomtatható kurzusfelvételi lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a regisztrációs időszakot követő első munkanap. A kurzusfelvételi lap nyomtatása a hallgató felelőssége! A hallgató a nyomtathatóság kezdő időpontját követően 5 munkanapon belül kérelem útján kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő adateltéréssel szemben a Tanulmányi Hivatal vezetőjénél, melyet a Tanulmányi Hivatal vezetője 3 munkanapon belül köteles elbírálni. A kifogás megalapozottságának vizsgálata során a hallgató jogosult és köteles a vitatott tantárgyak foglalkozásainak látogatására.
(3) A NEPTUN-ban történő félév lezárást követően bejegyzések módosítására az oktatási
dékánhelyettes írásbeli engedélyével kerülhet sor. (4) A tárgyfelvétel lezárása után további tantárgyfelvételre, illetve felvett tantárgy törlésére
nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán kivételesen engedélyezi.
IV. A VIZSGÁZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK
4. §
(1) A vizsga megkezdésekor a hallgató érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal
igazolja személyazonosságát. (2) A hallgató jogosult a NEPTUN-ból kinyomtatott eredményértesítő lappal megjelenni a
szóbeli vizsgán. Az eredményértékelő lapokon, valamint az oktató által NEPTUN-ból nyomtatott vizsgalapokon az oktató köteles a hallgatók részére a szóbeli vizsgán elért érdemjegyet rögzíteni és mind az eredményértékelő lapot, mind a vizsgalapot aláírásával ellátni. A szóbeli számonkérés értékelése esetén vitatott esetben az oktató által aláírt vizsgalapon szereplő adatokat kell elfogadni.
(3) Az írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyek utólagos ellenőrzésére maga a
vizsgadolgozat szolgál, amelyen a dolgozatot javító oktató aláírásának szerepelnie kell.
(4) A vizsgáztató a szóbeli vizsga érdemjegyét a vizsgalap alapján a NEPTUN rendszerben
legkésőbb a vizsga másnapján rögzíti. (5) Írásbeli vizsga esetén a dolgozat javításakor a vizsgáztató a dolgozatra és a vizsgalapra is
ráírja az érdemjegyet, és mindkettő dokumentumot az aláírásával hitelesíti. A NEPTUN rendszerbe a vizsgáztató legkésőbb három napon belül rögzíti a jegyet.
(6) Az érdemjegy határidőre történő bejegyzésének és az érdemjegy pontos rögzítésének a felelőssége a vizsgáztatót terheli. Érdemjegyet a vizsgaidőszak végéig lehet bejegyezni. Ha az oktató az eredeti aláírással ellátott vizsgalap alapján a vizsgajegyek elektronikus rendszerben történő rögzítésével más személyt bíz meg, abban az esetben is a felelősség az oktatót terheli. Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külsős vizsgáztató esetén a felelősség az intézetigazgatót/tanszékvezetőt terheli, aki kijelöli azt a személyt, aki ez esetben az eredeti (vizsgáztató tanár által aláírt) vizsgalapról a Neptun rendszerben rögzíti a vizsgajegyet. Az esetleges rögzítési pontatlanságok kiszűrése érdekében össze kell olvasni a vizsgáztató tanár eredeti aláírásával ellátott és a Neptun rendszerben rögzített vizsgajegyet. Ennek az ellenőrzési folyamatnak a megszervezéséért az oktatási szervezeti egység vezetője (pl.: intézetigazgató/tanszékvezető) a felelős.
(7) A tantárgyak teljesítéséről értesítést a vizsgaidőszak végén kap a hallgató az általa a
NEPTUN-ból kinyomtatható kurzusteljesítési lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a vizsgaidőszakot követő első munkanap. A kurzusteljesítési lap nyomtatása a hallgató felelőssége.
(8) A vizsga eredményének hivatalos dokumentuma szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató tanár
eredeti aláírásával ellátott vizsgalap, írásbeli vizsga esetén az oktató által aláírt, kinyomtatott vizsgalap, melynek megőrzéséről és az esetleges visszakereshetőségéről 5 éves időtartamig az oktatási egység vezetőjének kell intézkedni.
(9) A hallgató legkésőbb a tanulmányi időszak lezárulta utáni 14. napig élhet kifogással a
nyilvántartásban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben. Vitás esetben a vizsgáztató által hitelesített, az intézeti adminisztrációban őrzött vizsgalap az irányadó.
(10) A kifogásolt bejegyzést a bemutatott vizsgalap, illetve az írásbeli vizsgadolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell. Amennyiben a tanszékvezető/intézetigazgató/tárgyfelelős a kifogást megalapozottnak tartja, köteles saját hatáskörben a hiba kijavítását elvégezni, és erről a hallgatót a NEPTUN-on keresztül értesíteni. A megalapozatlan kifogás esetén is köteles a vizsgáztató a hallgatót a NEPTUN-on keresztül értesíteni.
V. JOGOSULTSÁGOK
5. §
(1) A hallgató jogosult:
a) jogviszonya teljes tartalma alatt betekinteni leckekönyvébe a NEPTUN programba történő belépés után,
b) a NEPTUN programból kurzusteljesítési lapot nyomtatni és azt teljesítési igazolásként használni,
c) a teljes vizsgaidőszak alatt az érdemjegyek korrekciójára kezdeményezést tenni az oktatónál, d) a vizsgaidőszak lezárása után a NEPTUN-ban rögzített érdemjeggyel kapcsolatban kifogással élni, e) félévente egy alkalommal ingyenes – Tanulmányi Hivatal által hitelesített – kivonatot kapni a leckekönyvről.
(2) A hallgatónak a leckekönyvbe írási jogosultsága nincs. (3) Az oktató/vizsgáztató jogosult: a) a NEPTUN-ba a vizsgára vonatkozó értékelő bejegyzést tenni,
b) a vizsgalapot ellenőrizni, és az abban szereplő érdemjegyek korrekcióját elvégezni a vizsgaidőszak utolsó napjáig, c) a vizsgaidőszakot követő 14 napon belül ellenőrizni a vizsgalapokat és az érdemjegyek korrekcióját elvégezni a NEPTUN-ban.
(4) Tanulmányi Hivatal vezetője jogosult a kinyomtatott leckekönyvet aláírásával hitelesíteni. (5) Tanulmányi Hivatal ügyintézője jogosult a jogorvoslati időszak lezárulta után a NEPTUN
rendszerből kinyomtatni az aktuális félév leckekönyvi oldalait és azt a hallgató személyi anyagában őrizni.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS
(1) Jelen Szabályzatot a Szent István Egyetem Szenátusa a 2014. május 28. napi ülésén, a
212/2013/2014 SZT határozatával jóváhagyta, rendelkezései a 2013/2014. tanévtől – egyes karokon a 2013. év keresztféléves képzéseinél – kerülnek bevezetésre.
Gödöllő, 2014. május 28.
Dr. Tőzsér János Magyar Ferenc rektor főtitkár
1.melléklet
Kredit alapfogalmak
(1) A kredit egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka
mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges
vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől
független. Egy kredit, mint tanulmányi pont egyenlő 30 hallgatói munkaórával, amely
hallgatói munka magában foglalja a tanórákat és az egyéni hallgatói munkaráfordítást.
(2) A kreditrendszerben a felsőfokú végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez
megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet
kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket kell teljesíteni. Az egyes tantárgyak
teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. A hallgató tanulmányaiban az
előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek
felhasználásával egyéni terv és ütemezés szerint haladhat.
(3) A kritérium követelmény a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan
kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szakmai
gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, vagy kredittel el nem ismert nyelvi követelmény
stb.
(4) Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik
tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium
követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a
hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium
követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi
rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége.
(5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi, laboratóriumi
óráira (kurzusára) való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy
előkövetelményeinek teljesítése.
(6) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő
félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz.
(7) A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben a hallgató
szünetelteti tanulmányait.
2. melléklet
Az Egyetem kreditinformációs rendszere
(1) Az Egyetem hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója
megfelelő információt kapjon az egyetemi kredit rendszerről és annak szabályairól.
(2) Az információs rendszert az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek
megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külfödi hallgatók
magyarországi tanulmányait is, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai
elismerését.
(3) Az Egyetem valamennyi kara a kreditrendszerű képzés során köteles használni a
79/2006. (IV.05.) Korm. rendelet 10 . sz. mellékletében felsorolt nyomtatványokat és
iratokat.
(4) Az Egyetemen folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az Egyetem
nyilvántartást vezet, melynek során a következő adatokat tartja nyilván;
a) a képzésben való részvétel formája (államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas
vagy költségtérítéses/önköltséges hallgató);72
b) a képzés jellemzői: szak, felsőoktatási szakképzés, a szakképzettség megnevezése,
képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, a
választott szakirány megjelölése;
c) a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tárgyakra vonatkozó adatok: tantárgy
neve, kódja, kreditértéke, kontaktóra száma, a tantárgyfelelős neve, kötelező,
kötelezően választható vagy szabadon választható tárgy.
d) adott tantárgy felvételére és teljesítésére vonatkozó adatok: hányadik
tantárgyfelvétel, harmadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes
felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel járó tárgynál a tantárgyfelvétel
száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a
követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga
érdemjegye, időpontja;
e) az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak neve, kreditértéke, a felvett
tárgyak összegezett kreditértéke: az adott félévben teljesített tárgyak összegezett
kreditértéke, kreditindex;
f) az adott félév befejezéséig megszerzett – összes kredit, a tanulmányok addigi teljes
időtartamára számított, halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben
teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre
vonatkozó korrigált kreditindex;
g) a tanulmányok során az adott félév befejzéséig igénybe vett aktív félévek száma és
passzív félévek száma. Az adott időszakra (pl. két félévre, négy félévre) a
tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek
teljesítésére vonatkozó információk;
h) külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan: a részképzés helye, összes
akkreditált kredit;
i) a szak ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a
hallgató által adott félév bejegyzéséig a szabadon választható tárgyak felvételével
már teljesített és még teljesítendő kreditek száma;
72 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.
j) a korábban tanulmányi okokból elbocsátott, majd újabb felvételt nyert hallgató
esetén a korábbi tanulmányokból elismert tantárgyak, azok kreditértékei,
érdemjegyei;
k) a külső szakmai gyakorlat (tanítási gyakorlat, terepgyakorlat) időtartama, teljesítés
időpontja, kreditértéke és érdemjegye;
l) a nyelvi követelmények teljesítésének rögzítése;
m) képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritérium feltételek
teljesítése;
n) a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a
záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése
eltérő az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.
(2) A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését a jelen
Szabályzatban és kiegészítéseiben meghatározottak szerint köteles bejelenteni és
igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint
a) a követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap,
b) egyéb esetben 3 hét.
A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve
bevezetve az 2006/07. tanévben (egységes, osztatlan MSc képzés)
FÉLÉV
TANTÁRGY 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév 7. félév 8. félév 9. félév 10. félév 11. félév Vizsga Összesen
Anatómia 30/45
6
30/45
6
30/45
7
1,2,3 90/135
19
Állattan 30/ -
2
1 30/ -
2
Biológia 30/ -
2
1 30/ -
2
Biofizika 18/30
3
30/ -
3
2 48/30
6
Kémia 45/45
6
45/30
6
1,2 90/75
12
Latin - / 30
1
-/ 30
1
gyak.
Jegy
-/ 60
2
Biomatematika 30/30
4
1 30/30
4
Növénytan 45/45
5
2 45/45
5
Állatorvosi szövettan 30/30
3
30/45
5
2,3 60/75
8
Állatorvosi biokémia 30/23
3
60/30
6
4 90/53
9
Állatorvosi
élettan
60/23
3
60/30
7
4 120/53
10
Agrárgazdaságtan 45/ -
2
3 45/ -
2
Tájanatómia 15/30
3
4 15/30
3
Állatteny.tan és
genetika
30/30
3
45/30
5
4,5 75/60
8
Informatika -/ 30
1
15/ -
gyak.
Jegy
15/30
1
Mikrobiológia 90/30
3
45/30
6
5 135/60
9
Kórélettan 45/30
4
5 45/30
4
Kórbonctan 60/30
5
30/45
2
15/45
1
15/45
8
5,8 120/165
16
Gyógyszertan 45/30
2
30/30
7
6 75/60
9
Laborállat-tud. és
bioetika
15/8
2
5 15/8
2
Áo. ökonómia,
management, etika
25/-
35 / -
2
7 60/-
2
Takarmányozástan 30/30
3
45/30
5
6,7 75/60
8
Parazitológia 45/30
2
30/30
6
7 75/60
8
Alkalmazott etológia 30/ -
2
6 30/-
2
Toxikológia 30/ -
3
7 30/ -
3
Belgyógyászati
diagnosztika
37/30
4
6 37/30
4
Méhbetegségek 12/-
1
6 12/-
1
Halegészségügy 24/-
2
7 24/ -
2
Állatorvosi sebészet 24/30
3
36/30
2
36/45
6
7,9 96/105
11
Belgyógyászat 45/30
2
52/30
2
36/15
6
9 133/75
10
Élelmiszerhigiénia 45/30
4
30/30
2
30/ - 8 + ZV 105/60
6
Állathigiénia 30/ - 36/ -
4
9 66/ -
4
Szülészet és
szap.biológia
45/45
4
45/45
2
30/30
7
8,10 120/120
13
Kedv.állatok
betegségei
24/ -
2
8 24/ -
2
Szemészet 12/9
2
10 12/9
Igazságügyi
állatorvostan
15/ - 20/ -
2
10 35/ -
2
Járványtan 75/15
2
60/20
1
ZV 135/35
3
Állategészségügyi
igazgatás
30/ - 30/ - ZV 60/ -
Gyakorlati félév 40/hét
Fakultatív
tantárgyak
3
2
7
5
3
6
3
5
5
15
54
Összesen
363
(183/180)
24 + 3
390
(180/210)
25 + 2
346
(210/136)
20 + 7
405
(255/150)
22 + 5
405
(255/158)
24 + 3
412
(239/165)
21 + 6
413
(248/165)
24 + 3
427
(247/180)
22 + 5
453
(303/150)
22 + 5
241
(182/59)
12 + 15
520
30
4375
2310+2065
246 + 54
Magyarázatok a táblázat adataihoz:
A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön
kiadvány tartalmazza.
Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső
sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik.
A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni.
A kétszer aláhúzott () számok szigorlatot jelölnek (anatómia, kórbonctan, belgyógyászat,
sebészet, szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének
feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is.
Kötelező szakmai gyakorlatok:
állattenyésztéstan: 2 hét;
takarmányozástan: 2 hét;
orvoslási: 4 hét;
11. félévben:
intézeti diagnosztikai: 2 hét;
élelmiszerhigiénia és állat-egészségügyi igazgatástan: 6 hét;
klinikai gyakorlati blokk: 3x6 hét.
Kritérium jellegű követelmények:
részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra)
klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől
mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől
legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen
nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele
az első 6 szemeszterben (360 óra).
Előtanulmányi feltételek
az állatorvos szakon
A 2006-ban bevezetett tanterv alapján tanulmányokat folytató hallgatók számára
Előtanulmányi feltételek az egyéni tantervek kialakításához
Nem igényel előtanulmányt
Anatómia 1. félév
Állattan
Biológia
Biofizika 1. félév
Kémia 1. félév
Növénytan
Biomatematika
Informatika
Latin
Agrárgazdaságtan 1. félév
A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt
tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.
Tantárgymodulok
Alapozó modul
- Anatómia 3. vizsga
- Szövettan 2. vizsga
- Élettan 2. vizsga
- Biokémia 2. vizsga
Paraklinikai modul
- Kórélettan vizsga
- Kórbonctan 1. vizsga
- Gyógyszertan 2. vizsga
- Állattenyésztéstan 2. vizsga
- Belgyógyászati diagnosztika vizsga
Klinikai modul
- Belgyógyászat 3. vizsga
- Szülészet 3. vizsga
- Sebészet 3. vizsga
Előtanulmányt igénylő tantárgymodulok és tantárgyak
Tantárgy modulok Előkövetelmény
Paraklinikai modul Alapozó modul teljesítése
Klinikai modul A paraklinikai modul teljesítése
Tantárgyak
Szövettan Biológia vizsga
Biokémia Kémia 2. vizsga, Szövettan 1, vizsga
Élettan Kémia 2. vizsga, Anatómia 2. vizsga, Biofizika vizsga
Tájanatómia Anatómia szigorlat
Állattenyésztéstan és Genetika Biomatematika vizsga, Anatómia szigorlat, Növénytan vizsga
Mikrobiológia Biológia vizsga, Biokémia 1. gyak.jegy, Szövettan 2.vizsga
Kórélettan Alapozó modul
Általános kórbonctan Alapozó modul, Tájanatómia vizsga
Gyógyszertan Alapozó modul
Laborállat-tudomány és bioetika Állatorvosi genetika
Takarmányozástan Alapozó modul, Állattenyésztéstan és Genetika 2. vizsga
Parazitológia Alapozó modul, Kórbonctan 1. vizsga
Alkalmazott etológia Állattan vizsga, Állattenyésztéstan 2. vizsga
Toxikológia Gyógyszertan vizsga
Belgyógyászati diagnosztika Tájanatómia vizsga, Kórélettan vizsga, Kórbonctan 1. vizsga
Szemészet Sebészet 2
Méhbetegségek Állattan vizsga, Gyógyszertan gyakorlati jegy
Halegészségügy Állattan vizsga, Kórélettan vizsga
Aneszteziológia, radiológia Tájanatómia vizsga, Gyógyszertan vizsga
Sebészet Paraklinikai modul
Belgyógyászat Paraklinikai modul, Belgyógyászati diagnosztika vizsga
Állatorvosi ökonómia,
management, etika Agrárgazdaságtan vizsga
Élelmiszerhigiénia Paraklinikai modul, Mikrobiológia 2. vizsga, Toxikológia vizsga
Állathigiénia Paraklinikai modul, Alkalmazott etológia vizsga, Takarmányozástan
2. vizsga
Szülészet és szaporodásbiológia Paraklinikai modul, Belgyógyászati diagnosztika vizsga
Kedvtelésből tartott állatok Betegségei
Belgyógyászati diagnosztika vizsga, Gyógyszertan vizsga
Igazságügyi állatorvostan Kórbonctan szigorlat, Toxikológia vizsga, Járványtan egyidejű felvétele
Járványtan Paraklinikai modul, Kórbonctan szigorlat
Állategészségügyi igazgatás Kórbonctan szigorlat, Méhbetegségek vizsga, Parazitológia vizsga
A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve az 2009/2010. tanévben (11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)
FÉLÉV
TANTÁRGY
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
8. félév
9. félév
10. félév
11.
félév
Vizsga
Összesen
Anatómia 30/45
4
30/45
4
30/45
5
1. ,2., 3. 90/135
13
Állattan 30/ -
2
1. 30/ -
2
Biológia 30/ -
2
1. 30/ -
2
Biofizika 30/ -
2
1. 30/ -
2
Kémia 45/45
5
45/30
5
gy.j.:1.,
v: 2.
90/75
10
Állatorvosi
szövettan
30/30
3
30/45
5
1., 2. 60/75
8
Latin - / 45
2
gyak.jegy -/ 45
2
Állatorvosi
növénytan
15/15
2
30/30
3
2.
gy.j.: 1.,2.
45/45
5
Állatorvosi
élettan
60/23
5
60/30
5
3.
gy.j.: 2.
120/53
10
Állatorvosi
biokémia
30/23
3
60/30
5
4.
gy.j.: 3.
90/53
8
Állatorvosi
hivatás
15/ -
1
3. 15/ -
1
Agrárgazdaságtan 30/ -
2
3. 30/ -
2
Informatika 15/30
3
gy.j.: 3. 15/30
3
A betegvizsg. és
betegápolás
alapjai
- /15
1
3. - / 15
1
Alkalmazott
etológia
30/ -
15/ -
2
4. 45/ -
2
Virológia 45/15
4
4. 45/15
4
Állatorvosi
genetika
30/30
3
4. 30/30
3
Tájanatómia 15/30
2
4. 15/30
2
Biomatematika 15/30
3
4. 15/30
3
Általános kórtan 60/30
5
5. 60/30
5
Állatorvosi
kórélettan
45/ -
3
5. 45/ -
3
Laboratóriumi
diagnosztika
- /30
2
5. - /30
2
Állattenyésztéstan 45/30
5
5. 45/30
5
Bakteriológia 45/30
4
5. 45/30
4
Gyógyszertan 45/30
3
30/30
5
6.
gy.j.:5.
75/60
8
Takarmányozástan 30/30
3
45/30
5
6. 75/60
8
Kórbonctan
15/30
2
15/45
2
30/60
6
8.
gy.j.: 6.,7.
60/135
10
Belgyógyászati
diagnosztika
45/30
4
6. 45/30
4
Immunológia 45/15
3
6. 45/15
3
Parazitológia 45/30
2
30/30
5
7.
gy.j.: 6.
75/60
7
Állatorvosi
sebészet
24/30
3
45/30
2
45/45
6
6., 8.
gy.j.: 7.
114/105
11
Állatorvosi
toxikológia
30/ -
2
7. 30/ -
2
Állatorvosi
belgyógyászat
45/30
2
60/45
2
36/-
7
9.
gy.j.: 7., 8.
141/75
11
Szülészet és
szap.biológia
45/45
4
45/45
3
30/30
7
7., 9.
gy.j.: 8.
120/120
14
Halegészségügy 24/ -
2
8. 24/ -
2
Kedvtelésből
tartott kül.áll.bet.
24/ -
2
8. 24/ -
2
Laborállat-
tudomány
15/8
2
8. 15/8
2
Méhészet és
méhegészségügy
12/ -
1
8. 12/ -
1
Állathigiénia és
állomány-eg.tan
30/ - 45/ -
4
9. 75/ -
4
Állatorvosi
szemészet
12/9
1
9. 12/9
1
Élelmiszerhigiénia 60/30
4
60/30
6
10.
gy.j.:9
120/60
10
Járványtan 75/15
3
60/20
7
10.
gy.j.:9
135/35
10
Állategészségügyi
igazgatástan
gazg.
30/ - 30/ -
4
10. 60/ -
4 Állat-eü. ökonómia
management és etika 30/ -
2
10. 30/ -
2
Igazságügyi
állatorvostan
35/ -
2
10. 35/ -
2
40 óra/
26 hét
11. - /1040
30
11. (gyakorlati félév): Számonkérés
módja
Óraszám/
kredit
Élelmiszerhigiéniai
gyakorlat
4 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/160
5
Állategészségügyi
igazgatási gyakorlat
2 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/ 80
2
Labordiagnosztikai
gyakorlat
2 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/ 80
2
Klinikai gyakorlat I
6 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /240
7
Klinikai gyakorlat II
6 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /240
7
Klinikai gyakorlat III
6 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /240
7 Fakultatív
tantárgyak
5
5
7
8
2
3
10
3
1
6
50
Összesen 390
(210/18
0)
22 + 5
368
(195/173)
22 + 5
353
(210/143)
20 + 7
315
(180/135)
19 + 8
450
(270/180)
25 + 2
444
(249/195)
24 + 3
390
(210/180)
17 + 10
488
(285/203)
24 + 3
387
(288/99)
26 + 1
265
(215/50)
21 + 6
600
30
4875
2312+2563
220 + 50
Magyarázatok a táblázat adataihoz:
A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön
kiadvány tartalmazza.
Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső
sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik.
A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni.
A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, belgyógyászat, sebészet,
szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele
magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is.
Kritérium jellegű követelmények:
részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra)
klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől
mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől
legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen
nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele
az első 6 szemeszterben (360 óra).
Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre került 2009/2010. tanévben
Nem igényel előtanulmányt
Anatómia 1. félév
Állattan
Biológia
Biofizika
Kémia 1. félév
Növénytan 1. félév
Állatorvosi szövettan 1. félév
Informatika
Latin
Agrárgazdaságtan
Állatorvosi hivatás
A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt
tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.
Tantárgymodulok
Alapozó modul
- Anatómia 3. vizsga
- Állatorvosi szövettan 2. vizsga
- Állatorvos élettan 2. vizsga
- Állatorvosi biokémia 2. vizsga
Paraklinikai modul
- Kórélettan vizsga
- Általános kórtan vizsga
- Gyógyszertan 2. vizsga
- Állattenyésztéstan vizsga
- Belgyógyászati diagnosztika vizsga
Klinikai modul
- Belgyógyászat 3. vizsga
- Szülészet 3. vizsga
- Sebészet 3. vizsga
Tantárgy neve Tantárgy
mintatantervi
féléve
Előtanulmányi feltételek
Anatómia 1., 2., 3., biológia,
állatorvosi szövettan 1.
Állatorvosi szövettan 1., 2., biológia
Kémia 1., 2.
Biofizika 1.
Biológia 1.
Állattan 1.
Növénytan 1.,2.
Állatorvosi élettan 2., 3., biofizika
Állatorvosi hivatás 3.
Agrárgazdaságtan 3.
Állatorvosi biokémia 3., 4. kémia 2.
Informatika 3.
Állatorvosi alkalmazott
etológia
3., 4. állattan
A betegvizsgálat és a
betegápolás alapjai
3. állattan, anatómia 2.,
állatorvosi élettan 1.
Biomatematika 4. informatika
Állatorvosi genetika 4. állatorvosi élettan 2.
Virológia 4. állatorvosi szövettan 2.,
állatorvosi biokémia 1.
Tájanatómia 4. anatómia 3.
Állatorvosi kórélettan 5. alapozó modul
Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi
biokémia 2., állatorvosi
genetika, 3 hetes
állattenyésztéstani és
takarmányozástani nyári
gyakorlat
Általános kórtan 5. anatómia 3.
Gyógyszertan 5., 6. alapozó modul
Laboratóriumi diagnosztika 5. alapozó modul
Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2.,
virológia
Takarmányozástan 1.
Takarmányozástan 2.
5.
6.
növénytan 2, állatorv. élettan 2.
3 hetes állattenyésztéstani és
takarmányozástani nyári
gyakorlat
Belgyógyászati diagnosztika 6. tájanatómia, laboratóriumi
diagnosztika, kórélettan
Kórbonctan 6., 7., 8. általános kórtan
Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános
kórtan, bakteriológia
Parazitológia 6., 7. állattan, állatorvosi élettan 2.,
általános kórtan
Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika,
kórélettan, gyógyszertan 1.
Állathigiénia és állomány-
egészségtan
8., 9. állatorvosi alkalmazott etológia,
állattenyésztéstan,
takarmányozástan 1.
Belgyógyászat 7., 8., 9. általános kórtan, belgyógyászati
diagnosztika, gyógyszertan 2.
90
Toxikológia 7. gyógyszertan 2.
Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul,
immunológia,
takarmányozástan 2.
Laborállattudomány 8. alapozó modul,
állattenyésztéstan
Halegészségügy 8. általános kórtan
Kedvtelésből tartott állatok 8. belgyógyászati diagnosztika,
gyógyszertan 2.
Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul,
bakteriológia, toxikológia
Járványtan 9., 10. immunológia,
belgyógyászat 2.,kórbonctan 3.
Méhészet és méhbetegségek 8. bakteriológia, gyógyszertan 2.,
parazitológia 2.
Állat-egészségügyi ig. 9., 10. parazitológia 2., állathigiénia és
állomány-egészségtan 1.,
kórbonctan 3.
Áo. ökonómia 10. agrárgazdaságtan
Szemészet 9. sebészet 2.
Igazságügyi áo.tan 10. kórbonctan 3., parazitológia 2.,
járványtan 1.
A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve
(11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)
2013/2014. tanévben beiratkozott hallgatók részére
91
FÉLÉV
TANTÁRGY
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
8. félév
9. félév
10. félév
11.
félév
Vizsga
Összesen
Anatómia 30/45
4
30/45
4
30/45
5
1. ,2., 3. 90/135
13
Állattan 30/ -
2
1. 30/ -
2
Biológia 30/ -
2
1. 30/ -
2
Biofizika 30/ -
2
1. 30/ -
2
Kémia 45/45
5
45/30
5
gy.j.:1.,
v: 2.
90/75
10
Állatorvosi
szövettan
30/30
3
30/45
5
1., 2. 60/75
8
Latin - / 45
2
gyak.jegy -/ 45
2
Állatorvosi
növénytan
15/15
2
30/30
3
2.
gy.j.: 1.,2.
45/45
5
Állatorvosi
élettan
60/23
5
60/30
5
3.
gy.j.: 2.
120/53
10
Állatorvosi
biokémia
30/23
3
60/30
5
4.
gy.j.: 3.
90/53
8
Állatorvosi
hivatás
15/ -
1
3. 15/ -
1
Agrárgazdaságtan 30/ -
2
3. 30/ -
2
Informatika 15/30
3
gy.j.: 3. 15/30
3
A betegvizsg. és
betegápolás
alapjai
- /15
1
3. - / 15
1
Alkalmazott
etológia
30/ -
15/ -
2
4. 45/ -
2
Virológia 45/15
4
4. 45/15
4
Állatorvosi
genetika
30/30
3
4. 30/30
3
Tájanatómia 15/30
2
4. 15/30
2
Biomatematika 15/30
3
4. 15/30
3
Általános kórtan 60/30
5
5. 60/30
5
Állatorvosi
kórélettan
45/ -
3
5. 45/ -
3
Laboratóriumi
diagnosztika
- /30
2
5. - /30
2
Állattenyésztéstan 45/30
5
5. 45/30
5
Bakteriológia 45/30
4
5. 45/30
4
Gyógyszertan 45/30
3
30/30
5
6.
gy.j.:5.
75/60
8
Takarmányozástan 30/30
3
45/30
5
6. 75/60
8
Kórbonctan
15/30
2
15/45
2
30/60
6
8.
gy.j.: 6.,7.
60/135
10
Belgyógyászati
diagnosztika
45/30
4
6. 45/30
4
Immunológia 45/15
3
6. 45/15
3
Parazitológia 45/30
2
30/30
5
7.
gy.j.: 6.
75/60
7
Állatorvosi
sebészet
24/30
3
45/30
2
45/45
6
6., 8.
gy.j.: 7.
114/105
11
Állatorvosi
toxikológia
30/ -
2
7. 30/ -
2
Állatorvosi
belgyógyászat
45/30
2
60/45
2
36/-
7
9.
gy.j.: 7., 8.
141/75
11
Szülészet és
szap.biológia
45/45
4
45/45
3
30/30
7
7., 9.
gy.j.: 8.
120/120
14
Halegészségügy 24/ -
2
8. 24/ -
2
Kedvtelésből
tartott kül.áll.bet.
24/ -
2
8. 24/ -
2
Laborállat-
tudomány
15/8
2
8. 15/8
2
Méhészet és
méhegészségügy
12/ -
1
8. 12/ -
1
Állathigiénia és
állomány-eg.tan
30/ - 45/ -
4
9. 75/ -
4
Állatorvosi
szemészet
12/9
1
9. 12/9
1
Élelmiszerhigiénia 60/30
3
60/30
7
10.
gy.j.:9
120/60
10
Járványtan 75/15
3
60/20
7
10.
gy.j.:9
135/35
10
Állategészségügyi
igazgatástan
gazg.
30/ - 30/ -
4
10. 60/ -
4 Állat-eü. ökonómia
management és etika 30/ -
2
10. 30/ -
2
Igazságügyi
állatorvostan
35/ -
2
10. 35/ -
2
40 óra/
18 hét
11. - /720
30
11. (gyakorlati félév): Számonkérés
módja
Óraszám/
kredit
Élelmiszerhigiéniai
gyakorlat
2 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/80
3
Állategészségügyi
igazgatási gyakorlat
2 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/ 80
3
Labordiagnosztikai
gyakorlat
2 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/ 80
3
Klinikai gyakorlat I
4 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /160
7
Klinikai gyakorlat II
4 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /160
7
Klinikai gyakorlat III
4 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /160
7 Fakultatív
tantárgyak
5
5
7
8
2
3
10
3
2
5
50
Összesen 390
(210/18
0)
22 + 5
368
(195/173)
22 + 5
353
(210/143)
20 + 7
315
(180/135)
19 + 8
450
(270/180)
25 + 2
444
(249/195)
24 + 3
390
(210/180)
17 + 10
488
(285/203)
24 + 3
372
(288/84)
25 + 2
265
(215/50)
22 + 5
720
30
4555
2312+2243
220 + 50
Magyarázatok a táblázat adataihoz:
A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön
kiadvány tartalmazza.
Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső
sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik.
A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni.
A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, belgyógyászat, sebészet,
szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele
magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is.
Kritérium jellegű követelmények:
részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra)
klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől
mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől
legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből
legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6
szemeszterben (360 óra).
Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre kerül 2009/2010. tanévben
Nem igényel előtanulmányt
Anatómia 1. félév
Állattan
Biológia
Biofizika
Kémia 1. félév
Növénytan 1. félév
Állatorvosi szövettan 1. félév
Informatika
Latin
Agrárgazdaságtan
Állatorvosi hivatás
A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt
tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.
93
Tantárgymodulok
Alapozó modul
- Anatómia 3. vizsga
- Állatorvosi szövettan 2. vizsga
- Állatorvos élettan 2. vizsga
- Állatorvosi biokémia 2. vizsga
Paraklinikai modul
- Kórélettan vizsga
- Általános kórtan vizsga
- Gyógyszertan 2. vizsga
- Állattenyésztéstan vizsga
- Belgyógyászati diagnosztika vizsga
Klinikai modul
- Belgyógyászat 3. vizsga
- Szülészet 3. vizsga
- Sebészet 3. vizsga
Tantárgy neve Tantárgy mintatantervi
féléve
Előtanulmányi feltételek
Anatómia 1., 2., 3., biológia,
állatorvosi szövettan 1.
Állatorvosi szövettan 1., 2., biológia
Kémia 1., 2.
Biofizika 1.
Biológia 1.
Állattan 1.
Növénytan 1.,2.
Állatorvosi élettan 2., 3., biofizika
Állatorvosi hivatás 3.
Agrárgazdaságtan 3.
Állatorvosi biokémia 3., 4. kémia 2.
Informatika 3.
Állatorvosi alkalmazott
etológia
3., 4. állattan
A betegvizsgálat és a
betegápolás alapjai
3. állattan, anatómia 2.,
állatorvosi élettan 1.
Biomatematika 4. informatika
Állatorvosi genetika 4. állatorvosi élettan 2.
Virológia 4. állatorvosi szövettan 2.,
állatorvosi biokémia 1.
Tájanatómia 4. anatómia 3.
Állatorvosi kórélettan 5. alapozó modul
Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi
biokémia 2., állatorvosi
genetika, 3 hetes
állattenyésztéstani és
takarmányozástani nyári
gyakorlat
Általános kórtan 5. anatómia 3.
Gyógyszertan 5., 6. alapozó modul
Laboratóriumi diagnosztika 5. alapozó modul
Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2.,
virológia
Takarmányozástan 1.
Takarmányozástan 2.
5.,6.
6.
növénytan 2, állatorvosi élettan
2.
3 hetes állattenyésztéstani és
takarmányozástani nyári
gyakorlat
Belgyógyászati diagnosztika 6. tájanatómia, laboratóriumi
diagnosztika, kórélettan
Kórbonctan 6., 7., 8. általános kórtan
Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános
kórtan, bakteriológia
Parazitológia 6., 7. állattan, állatorvosi élettan 2.,
általános kórtan
Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika,
kórélettan, gyógyszertan 1.
Állathigiénia és állomány-
egészségtan
6., 7. állatorvosi alkalmazott etológia,
állattenyésztéstan,
takarmányozástan 1.
Belgyógyászat 7., 8., 9. általános kórtan, belgyógyászati
diagnosztika, gyógyszertan 2.
95
Toxikológia 7. gyógyszertan 2.
Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul,
immunológia,
takarmányozástan 2.
Laborállattudomány 8. alapozó modul,
állattenyésztéstan
Halegészségügy 8. általános kórtan
Kedvtelésből tartott állatok 8. belgyógyászati diagnosztika,
gyógyszertan 2.
Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul,
bakteriológia, toxikológia
Járványtan 9., 10. immunológia,
belgyógyászat 2.,kórbonctan 3.
Méhbetegségek 9. bakteriológia, gyógyszertan 2.,
parazitológia 2.
Állat-egészségügyi ig. 9., 10. parazitológia 2., állathigiénia és
állomány-egészségtan 1.,
kórbonctan 3.
Áo. ökonómia 9. agrárgazdaságtan
Szemészet 9. sebészet 2.
Igazságügyi áo.tan 10. kórbonctan 3., parazitológia 2.,
járványtan 1.
A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve
bevezetve az 2014/2015. tanévben (11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)
96
FÉLÉV
TANTÁRGY
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
8. félév
9. félév
10. félév
11.
félév
Vizsga
Összesen
Anatómia 30/45
4
30/45
4
30/45
5
1. ,2., 3. 90/135
13
Állattan 30/ -
2
1. 30/ -
2
Biológia 30/ -
2
1. 30/ -
2
Biofizika 30/ -
2
1. 30/ -
2
Kémia 45/45
5
45/30
5
gy.j.:1.,
v: 2.
90/75
10
Állatorvosi
szövettan
30/30
3
30/45
5
1., 2. 60/75
8
Latin - / 45
2
gyak.jegy -/ 45
2
Állatorvosi
növénytan
15/15
2
30/30
3
2.
gy.j.: 1.,2.
45/45
5
Állatorvosi
élettan
60/23
5
60/30
5
4.
gy.j.: 3.
120/53
10
Állatorvosi
biokémia
30/23
3
60/30
5
3.
gy.j.: 2.
90/53
8
Állatorvosi
hivatás
15/ -
1
3. 15/ -
1
Agrárgazdaságtan 30/ -
2
3. 30/ -
2
Informatika 15/30
3
gy.j.: 3. 15/30
3
A betegvizsg. és
betegápolás
alapjai
- /15
1
3. - / 15
1
Alkalmazott
etológia
30/ -
15/ -
2
4. 45/ -
2
Virológia 45/15
4
4. 45/15
4
Állatorvosi
genetika
30/30
3
4. 30/30
3
Tájanatómia 15/30
2
4. 15/30
2
Biomatematika 15/30
3
4. 15/30
3
Általános kórtan 60/30
5
5. 60/30
5
Állatorvosi
kórélettan
45/ -
3
5. 45/ -
3
Laboratóriumi
diagnosztika
- /30
2
5. - /30
2
Állattenyésztéstan 45/30
5
5. 45/30
5
Bakteriológia 45/30
4
5. 45/30
4
Gyógyszertan 45/30
3
30/30
5
6.
gy.j.:5.
75/60
8
Takarmányozástan 30/30
3
45/30
5
6. 75/60
8
Kórbonctan
15/30
2
15/45
2
30/60
6
8.
gy.j.: 6.,7.
60/135
10
Belgyógyászati
diagnosztika
45/30
4
6. 45/30
4
Immunológia 45/15
3
6. 45/15
3
Parazitológia 45/30
2
30/30
5
7.
gy.j.: 6.
75/60
7
Állatorvosi
sebészet
24/30
3
45/30
2
45/45
6
6., 8.
gy.j.: 7.
114/105
11
Állatorvosi
toxikológia
30/ -
2
7. 30/ -
2
Állatorvosi
belgyógyászat
45/30
2
60/45
2
36/-
7
9.
gy.j.: 7., 8.
141/75
11
Szülészet és
szap.biológia
45/45
4
45/45
3
30/30
7
7., 9.
gy.j.: 8.
120/120
14
Halegészségügy 24/ -
2
8. 24/ -
2
Kedvtelésből
tartott kül.áll.bet.
24/ -
2
8. 24/ -
2
Laborállat-
tudomány
15/8
2
8. 15/8
2
Méhészet és
méhegészségügy
12/ -
1
8. 12/ -
1
Állathigiénia és
állomány-eg.tan
30/ - 45/ -
4
9. 75/ -
4
Állatorvosi
szemészet
12/9
1
9. 12/9
1
Élelmiszerhigiénia 60/30
3
60/30
7
10.
gy.j.:9
120/60
10
Járványtan 75/15
3
60/20
7
10.
gy.j.:9
135/35
10
Állategészségügyi
igazgatástan
gazg.
30/ - 30/ -
4
10. 60/ -
4 Állat-eü. ökonómia
management és etika 30/ -
2
10. 30/ -
2
Igazságügyi
állatorvostan
35/ -
2
10. 35/ -
2
40 óra/
18 hét
11. - /720
30
11. (gyakorlati félév): Számonkérés
módja
Óraszám/
kredit
Élelmiszerhigiéniai
gyakorlat
2 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/80
3
Állategészségügyi
igazgatási gyakorlat
2 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/ 80
3
Labordiagnosztikai
gyakorlat
2 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
-/ 80
3
Klinikai gyakorlat I
4 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /160
7
Klinikai gyakorlat II
4 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /160
7
Klinikai gyakorlat III
4 hetes
Gyakorlati
vizsga 11.
- /160
7 Fakultatív
tantárgyak
5
7
5
8
2
3
10
3
2
5
50
Összesen 390
(210/18
0)
22 + 5
338
(165/173)
20 + 7
383
(240/143)
22 + 5
315
(180/135)
19 + 8
450
(270/180)
25 + 2
444
(249/195)
24 + 3
390
(210/180)
17 + 10
488
(285/203)
24 + 3
372
(288/84)
25 + 2
265
(215/50)
22 + 5
720
30
4555
2312+2243
220 + 50
Magyarázatok a táblázat adataihoz:
A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön
kiadvány tartalmazza.
Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső
sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik.
A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni.
A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, belgyógyászat, sebészet,
szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele
magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is.
Kritérium jellegű követelmények:
részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra)
klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől
mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől
legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből
legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6
szemeszterben (360 óra).
Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre kerül 2009/2010.
tanévben
Nem igényel előtanulmányt
Anatómia 1. félév
Állattan
Biológia
Biofizika
Kémia 1. félév
Növénytan 1. félév
Állatorvosi szövettan 1. félév
Informatika
Latin
Agrárgazdaságtan
Állatorvosi hivatás
A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt
tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.
Tantárgymodulok
Alapozó modul
- Anatómia 3. vizsga
- Állatorvosi szövettan 2. vizsga
- Állatorvos élettan 2. vizsga
- Állatorvosi biokémia 2. vizsga
Paraklinikai modul
- Kórélettan vizsga
- Általános kórtan vizsga
- Gyógyszertan 2. vizsga
- Állattenyésztéstan vizsga
- Belgyógyászati diagnosztika vizsga
Klinikai modul
- Belgyógyászat 3. vizsga
- Szülészet 3. vizsga
- Sebészet 3. vizsga
Tantárgy neve Tantárgy mintatantervi
féléve
Előtanulmányi feltételek
Anatómia 1., 2., 3., biológia,
állatorvosi szövettan 1.
Állatorvosi szövettan 1., 2., biológia
Kémia 1., 2.
Biofizika 1.
Biológia 1.
Állattan 1.
Növénytan 1.,2.
Állatorvosi élettan 3., 4., biofizika
Állatorvosi hivatás 3.
Agrárgazdaságtan 3.
Állatorvosi biokémia 2., 3. kémia 1.
Informatika 3.
Állatorvosi alkalmazott etológia 3., 4. állattan
A betegvizsgálat és a betegápolás
alapjai
3. állattan, anatómia 2.,
állatorvosi élettan 1.
Biomatematika 4. informatika
Állatorvosi genetika 4. állatorvosi élettan 2.
Virológia 4. állatorvosi szövettan 2., állatorvosi
biokémia 1.
Tájanatómia 4. anatómia 3.
Állatorvosi kórélettan 5. alapozó modul
Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi biokémia 2.,
állatorvosi genetika, 3 hetes
állattenyésztéstani és
takarmányozástani nyári gyakorlat
Általános kórtan 5. anatómia 3.
Gyógyszertan 5., 6. alapozó modul
Laboratóriumi diagnosztika 5. alapozó modul
Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2., virológia
Takarmányozástan 1.
Takarmányozástan 2.
5.,6.
6.
növénytan 2, állatorvosi élettan 2.
3 hetes állattenyésztéstani és
takarmányozástani nyári gyakorlat
Belgyógyászati diagnosztika 6. tájanatómia, laboratóriumi
diagnosztika, kórélettan
Kórbonctan 6., 7., 8. általános kórtan
Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános kórtan,
bakteriológia
Parazitológia 6., 7. állattan, állatorvosi élettan 2.,
általános kórtan
Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika, kórélettan,
gyógyszertan 1.
Állathigiénia és állomány-
egészségtan
6., 7. állatorvosi alkalmazott etológia,
állattenyésztéstan, takarmányozástan
1.
Belgyógyászat 7., 8., 9. általános kórtan, belgyógyászati
diagnosztika, gyógyszertan 2.
Toxikológia 7. gyógyszertan 2.
Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul, immunológia,
takarmányozástan 2.
Laborállattudomány 8. alapozó modul, állattenyésztéstan
Halegészségügy 8. általános kórtan
Kedvtelésből tartott állatok 8. belgyógyászati diagnosztika,
gyógyszertan 2.
Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul, bakteriológia,
toxikológia
Járványtan 9., 10. immunológia,
belgyógyászat 2.,kórbonctan 3.
Méhbetegségek 9. bakteriológia, gyógyszertan 2.,
parazitológia 2.
Állat-egészségügyi ig. 9., 10. parazitológia 2., állathigiénia és
állomány-egészségtan 1.,
kórbonctan 3.
Áo. ökonómia 9. agrárgazdaságtan
100
Szemészet 9. sebészet 2.
Igazságügyi áo.tan 10. kórbonctan 3., parazitológia 2.,
járványtan 1.
101
SzIE Állatorvos-tudományi Kar biológia alapképzés (BSc) mintatanterve
bevezetve a 2008/2009. tanévben
Biológia BSc szemeszterek
kredit
(ea+gyak)
gyak
orl
ati
jegy
viz
sga
1 2 3 4 5 6
Ált. társadalom- és term. tud.
alapismeretek – „A” tárgyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak
Informatika 15 30 1+2 x x
Biomatematika 30 30 45 30 2+2, 3+2 x x x x
Fizika 30 2+0 x
Kémia 30 30 30 2+0, 2+2 x xx
A biológia aktuális kérdései 30 2+0 x
Földtudományok 30 15 2+1 x x
EU ismeretek 30 2+0 x
Könyvtári informatika 30 0+2 x x
Ökonómia, menedzsment és
etika 30 2+0 x
Szakmai alapozó ismeretek „A” tárgyak
Összehasonlító biokémia 45 15 3+1 x x
A sejt molekuláris biológiája 30 2+0 x
Összehasonlító
növényszervezettan 30 30 2+2 x x
Növényrendszertan 30 30 30 30 2+2; 2+2 xx xx
Összehasonlító
állatszervezettan 30 30 30 30 2+2, 2+2 xx xx
Bevezetés a biológiába 30 2+0 x
Zootaxonómia 30 30 30 30 2+2, 2+2 xx xx
Szakmai törzsanyag
„A”
tárgyak
Összehasonlító élettan 60 4+0 x
Növényélettan 30 30 2+2 x x
Humánbiológia 30 2+0 x
Biotechnológia 30 2+0 x
Ökológia alapjai 30 30 2+2 x x
Növényökológia 1. 30 2+0 x
Ált. biogeográfia és
állatföldrajz 30 30 2+0, 2+0 xx
Pop. genetika és
evolúcióbiológia 45 30 3+2 x x
Természet- és
környezetvédelem 30 2+0 x
Etológia I. 30 2+0 x
Mikrobiológia 30 15 2+1 x x
Molekuláris biológiai
technikák 30 2+0 x
Genetika 30 2+0 x
Immunológia alapjai 30 2+0 x
Terepgyakorlat 1. 80 0+4 x
Terepgyakorlat 2. 80 0+4 x
Szaklabor 90 0+8 x
Differenciált szakmai ismeretek „B” tárgyak
II. Szünbiológia
Speciális vizsgálati
módszerek(1,2) 60 0+6 x
Kutatástervezés(1,2) 30 15 2+2 x x
102
Számítógépes statisztika(1,2) 30 30 2+3 x x
Szakmai gyakorlat
(blokkosítva) 30 0+4 x
Term.tud. kötelezően vál.ható min. 12
(1)Természetvédelmi ökológia
modul
„B1”
tárgyak
Növényökológia 2 (1) 30 30 2+2 x x
Állatökológia 30 30 2+2 x x
Ökotoxikológia(1, 3, 4) 30 2+0 x
Ökológiai terepmódszerek(1,
3, 4) 30 2+0
x
Természet és állatvédelmi
jog(1, 3, 4) 30 2+0
x
Természeti értékeink(1) 30 2+0 x
(2) Viselkedésbiológia modul
„B1”
tárgyak
Viselkedésökológia(2) 30 30 2+2 x x
Etológiai II (gyakorlat)(2) 90 0+5 x
A viselkedés szabályozása(2) 30 30 2+2 x x
Cikkolvasó szeminárium(2) 45 0+3 x
II. Alkalmazott biológus
szakirány
„B”
tárgyak
Ökológiai terepmódszerek (1,
3, 4) 30 2+0 x
Toxikológia alapjai (3, 4) 30 2+0 x
Mikróba biotechnológia 30 30 2+2 x x
Természet és állatvédelmi jog
(1, 3, 4) 30 2+0 x
(3) Mikológia modul
„B1”
tárgyak
Ökotoxikológia (1, 3, 4) 30 2+0 x
Mikotoxikológia (3) 15 1+0 x
Mérgező növények és
hatóanyagaik ismerete (3) 30 30 2+2 x x
Gyógynövényismeret (3) 45 3+0 x
Gombarendszertan +
terepgyak (3) 45 45+30 3+3+2 x x x
Gombaökológia (3) 30 2+0 x
Gombaélettan (3) 30 2+0 x
Gomba termesztés és
mikoterápia (3) 30 2+0 x
Természettudományos
kötelezően választható min. 13
(4) Állattartás
„B1”
tárgyak
Állattenyésztés (4) 30 30 2+ 2 x x
Takarmányozástan alapjai (4) 30 15 2+1 x x
Parazitológia (4) 30 30 2+ 2 x x
Emlősök szaporodásbiológiája
(4) 45 45 3+3 x x
Különleges állatok
tenyésztése (4) 15 1+0 x
Különlegesállatok
takarmányozása (4) 30 30 2+3 x x
Természettudományos
kötelezően választható min. 10
Megj.: Kritérium tárgyak: testnevelés, nyelv
„A” tárgyak – mindenkinek kötelező
„B” tárgyak – az adott szakirányon kötelező
„B1” tárgyak – az adott modulon kötelező (az adott szakirány „B” tárgyai mellett)
103
A tantervben kritérium tantárgyként szereplő
- testnevelés tantárgyból az első négy félév alatt három aláírást kell megszerezni;
- idegen nyelvből a felvételkor középfokú B2 típusú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgató
az ÁOTK-n folyó nyelvoktatásban részt vesz és a biológia alapképzésben az első négy
félévben legalább három félévvégi aláírást megszerez.
Az oklevél megszerzésének feltétele:
Valamennyi magyar nyelvű képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgató
számára kötelező egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú B2 szintű, vagy
azzal ekvivalens és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél kiadásához. E tekintetben C
szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett középfokú A és B szintű vizsga
együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres záróvizsga esetén sem veheti át
oklevelét.
104
Biológia BSc tantárgyainak előtanulmányi
követelményei
előfeltétel A biológia aktuális kérdései nincs Bevezetés a biológiába nincs EU ismeretek nincs Könyvtári informatika Informatika (párhuzamosan felvehető)
Ökonómia, menedzsment és etika nincs Informatika nincs Biomatematika nincs Kémia nincs Összehasonlító
növényszervezettan nincs Összehasonlító állatszervezettan nincs Földtudományok nincs Fizika Biomatematika 1. félév Összehasonlító biokémia Kémia Növényrendszertan Növényszervezettan Összehasonlító élettan Összehasonlító állatszervezettan 2.
Genetika Kémia Növényélettan Növényszervezettan Zootaxonómia Összehasonlító állatszervezettan 2.
A sejt molekuláris biológiája Összehasonlító biokémia Humánbiológia Összehasonlító állatszervezettan 2.
Ökológia alapjai Terepgyakorlat I. Populációgenetika és
evolúcióbiológia Genetika Etológia I. nincs Biotechnológia Genetika Növényökológia I. Ökológia alapjai Természet és környezetvédelem Ökológia alapjai Mikrobiológia Összehasonlító biokémia Immunológia alapjai Összehasonlító biokémia Általános biogeográfia és
állatföldrajz Zootaxonómia, Ökológia alapjai Molekuláris biológiai technikák Összehasonlító biokémia Terepgyakorlat I. Növényrendszertan 1. félév Terepgyakorlat II. Terepgyakorlat I.,Ökológia alapjai
Szaklabor a szakirány választás kritériumai (ld. 3.
Függelék)
Speciális vizsgálati módszerek a szakirány választás kritériumai (ld. 3.
Függelék)
Kutatástervezés a szakirány választás kritériumai (ld. 3.
Függelék)
Számítógépes statisztika Informatika, Biomatematika
Szakmai gyakorlat a szakirány választás kritériumai (ld. 3.
Függelék)
Viselkedésökológia Etológia
I. Etológia II. Etológia I., Számítógépes statisztika
105
A viselkedés szabályozása Etológia I. (párhuzamosan felvehető)
Cikkolvasó szeminárium a szakirány választás kritériumai (ld. 3.
Függelék)
Növényökológia Ökológia alapjai Állatökológia Ökológia alapjai (párhuzamosan felvehető)
Ökotoxikológia Ökológia alapjai Ökológiai terepmódszerek Ökológia alapjai Természet- és állatvédelmi jog nincs Természeti értékeink nincs Toxikológia alapjai Kémia Mikróba biotechnológia Genetika Mikotoxikológia Gombarendszertan Mérgező növények és
hatóanyagaik ismerete Növényrendszertan, Kémia Gyógynövényismeret Növényrendszertan Gombarendszertan és
terepgyakorlat Növényrendszertan 1. félév Gombaökológia Gombarendszertan Gombaélettan Összehasonlító biokémia Gombatermesztés és mikoterápia Gombarendszertan Állattenyésztés Összehasonlító állatszervezettan
Takarmányozástan alapjai Állattenyésztés Parazitológia Zootaxonómia Emlősök szaporodásbiológiája Összehasonlító élettan Különleges állatok tenyésztése Állattenyésztés Különleges állatok
takarmányozása Takarmányozástan alapjai
SzIE Állatorvos-tudományi Kar biológus mesterképzés (MSc) mintatanterve
bevezetve a 2012/2013. tanévben
A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása
A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv
Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is.
A szak/szakirányok kredittartalma összesítve:
Alapozó modul (KKK: 16-30) 25
Szakmai törzsanyag (15-40) 18
Differenciált szakmai anyag (30-60)
Ökológia szakirány 41vagy
Zoológia szakirány 41
Szabadon választható (6) 6
Szakdolgozat (30) 30
A szak/szakirányok részletes tantárgy és kredittartalma az ajánlott tantervben:
Törzsanyag
Alapozó modul (16-30 kredit)
A.1. Általános természet- és társadalomtudományi modul
Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés
típusa Kredit
1 2 3 4 Biofizika 30+0 vizsga 2
Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) 30+0 vizsga 2
Biostatisztika (Többváltozós statisztika) 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2
Kutatástervezés és pályázatírás 0+30 gyak.jegy 2
Biológiai mérési módszerek 0+30 gyak.jegy 2
Szakirodalmazás szeminárium 0+15 vizsga 1
Tudományos közlés módszertana 0+30 gyak.jegy 2
A.2.Szakmai alapozó modul (8-20)
Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés
típusa Kredit
1 2 3 4 Általános ökológia 30+0 vizsga 2
Genetika és populációgenetika 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1
Sejtbiológia 30+0 vizsga 2
Molekuláris biológia 30+0 vizsga 2
A.3.Szakmai törzsanyag (15-40)
Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés
típusa Kredit
1 2 3 4 Növénybiológia 30+0 vizsga 2
Zoológia 30+0 vizsga 2
Biotechnológia 30+0 vizsga 2
Természet- és környezetvédelem
aktuális kérdései 30+0 vizsga 2
Mikrobiológia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2
Immunszabályozás 15+0 vizsga 1
Evolúcióbiológia 30+0 vizsga 2
Neuroendokrin-szabályozás 45+0 vizsga 3
D. Diplomamunka (30)
107
Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés
típusa Kredit
1 2 3 4 Szaklabor I 0+60 gyak.jegy 8
Szaklabor II 0+60 gyak.jegy 10
Szaklabor III 0+60 gyak.jegy 12
Differenciált szakmai anyag (szakirányok) (30-60)
B.1. A két szakirányon közös tárgyak:
Tantárgy Óraszám/félév
Típus Kredit 1 2 3 4
Populációk és közösségek ökológiája 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1
Speciális vizsgálati módszerek 0+30 0+30 gyak.jegy, gyak.jegy 2; 2
Biogeográfia 15+0 30+0 aláírás, vizsga 1; 2
Biomatemetikai modellek 30+0 vizsga 2
Számítógépes modellezés 0+45 gyak.jegy 3
Etológia és módszertana 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1
I) Ökológia szakirány
Tantárgy Óraszám/félév
Típus Kredit 1 2 3 4
B.2. A szakirány kötelező tantárgyai Növényföldrajz és társulástan 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1
Taxonómia és szisztematika 15+30 vizsga, gyak.jegy 1+2
Tájökológia 30+15 vizsga 2+1
Hidrobiológia 30+0 vizsga 2
Növényökofiziológia 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1
Globális ökológiai problémák 30+0 vizsga 2
B.3. Kötelezően választható tantárgyak: választandó 8 kredit A mikrobiális ökológia vizsgálati
módszerei 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1
Funkcionális növényökológia 30+0 vizsga 2
Invazív fajok ökológiája 30+0 vizsga 2
Mikrobiális ökológia 30+0 vizsga 2
Ökológiai folyamatok modellezése 0+30 gyak.jegy 2
Ökológiai informatika 30+0 vizsga 2
Ökológiai módszerek 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2
Ökológiai terepgyakorlat 0+80 gyak.jegy 4
Produkcióökológia 30+0 vizsga 2
Rovarökológia 15+30 vizsga 1+2
Trópusi ökológia 30+0 vizsga 2
Válogatott fejezetek a gerinctelenek és
a gerincesek életmenet stratégiáiból 30+0 vizsga 2
Vegetációtérképezés 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1
II) Zoológia szakirány
108
Tantárgy Óraszám/félév
Típus Kredit 1 2 3 4
B.2. A szakirány kötelező tantárgyai Parazitológia és parazita ökológia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2
Cikkolvasó szeminárium 0+15 0+15 0+30 gyak.jegyek 1; 1; 2
Részletes taxonómia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2
Evolúciós összehasonlító módszerek 30+0 vizsga 2
Viselkedésökológia 30+0 vizsga 2
B.3. Kötelezően választható tantárgyak: választandó 8 kredit Arachnológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2
A szervek és szervrendszerek szövettana 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2
A viselkedés evolúciója 30+0 vizsga 2
Állattani terepgyakorlat 0+80 gyak.jegy 4
Halbiológia és rendszertan 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1
Herpetológia 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1
Malakológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2
Méhbiológia és méhészet 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1
Nematológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2
Ökotoxikológia 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1
Soklábúak 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2
Talajzoológia 30+0 vizsga 2
Természet- és állatvédelmi jog 15+0 vizsga 1
Zooszisztematika 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2
C. Szabadon választható tantárgyak*: választandó 6 kredit
Tantárgy Óraszám/félév Típus Kredit Angol szaknyelv I. 30+0, 30+0 vizsga, vizsga 2, 2
Angol szaknyelv II. 30+0 vizsga 2
2. idegennyelv (pl. német, francia, latin) 30+0 vizsga 2
Génsebészet 15+0 vizsga 1
Immunhisztokémiai módszerek 15+15 vizsga 1+1
Környezetterhelés és bioindikáció 30+15 vizsga 2+1
Kutatási etika és jog 15+0 vizsga 1
Természeti értékeink 30+0 vizsga 2
Növények biológiailag aktív anyagai 15+0 vizsga 1
Mérgező növények 15+0 vizsga 1
Az általános mikológia alapjai 30+0 vizsga 1
Functional Biodiversity** 30+0 beszámoló 2
Molecular Evidence of Human Origin** 30+0 beszámoló 2
* A felsoroltakon kívül számos szabadon választható tárgy kínálata adott: a szakirányok
hallgatói egymás szakirányú tárgyait is szabadon választhatják, másrészt az Egyetem más
szakjain meghirdetett releváns, fakultatívként meghirdetett tárgyak.
**ERASMUS együttműködés keretében, 2 évente blokkosítva
Biológus mesterképzés (MSc) tantárgyainak előtanulmányi követelményei
Általános természet- és társadalomtudományi modul előfeltétel
Biofizika Nincs
Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) Nincs
Biostatisztika Nincs
Kutatástervezés és pályázatírás Nincs
Biológiai mérési módszerek Nincs
Szakirodalmazás szeminárium Nincs
Tudományos közlés módszertana Nincs
Szakmai alapozó modul
Általános ökológia Nincs
Genetika és populációgenetika Nincs
Sejtbiológia Nincs
Molekuláris biológia Biológiai kémia (Szerves- és biokémia)
Szakmai törzsanyag
Növénybiológia Nincs
Zoológia Nincs
Biotechnológia Nincs
Természet- és környezetvédelem aktuális kérdései Nincs
Mikrobiológia Biológiai kémia (Szerves- és biokémia)
Immunszabályozás Nincs
Evolúcióbiológia Genetika és populációgenetika
Neuroendokrin szabályozás Nincs
Diplomamunka
Szaklabor I-II-III.
Kutatástervezés és pályázatírás,
Szaklabor I, Szaklabor II
Differenciált szakmai ismeretek
(szakirányok)
A 2 szakirányon közös tárgyak
Populációk és közösségek ökológiája Általános ökológia
Speciális vizsgálati módszerek Nincs
Biogeográfia 1., 2. Általános ökológia
Biomatematikai modellek Biostatisztika
Számítógépes modellezés Biostatisztika
Etológia és módszertana Nincs
A) Ökológia szakirány
Növényföldrajz és társulástan Nincs
Taxonómia és szisztematika Nincs
Tájökológia Általános ökológia
Hidrobiológia Nincs
Növényökofiziológia Növénybiológia
Globális ökológiai problémák Általános ökológia
B típusú tárgyak:
A mikrobiális ökológia vizsgálati
módszerei Nincs
Funkcionális növényökológia Növénybiológia
110
Invazív fajok ökológiája Nincs
Mikrobiális ökológia Általános ökológia
Ökológiai folyamatok modellezése Számítógépes modellezés
Ökológiai informatika Nincs
Ökológiai módszerek Biostatisztika
Ökológiai terepgyakorlat Növényföldrajz és társulástan
Produkcióökológia Általános ökológia
Rovarökológia Zoológia
Trópusi ökológia Általános ökológia
Válogatott fejezetek a gerinctelenek és a gerincesek
életmenet stratégiáiból Általános ökológia
Vegetációtérképezés Növényföldrajz és társulástan
b) Zoológia szakirány
Parazitológia és parazita ökológia Nincs
Cikkolvasó szeminárium Nincs
Részletes taxonómia Nincs
Evolúciós összehasonlító módszerek Genetika és populációgenetika
Viselkedésökológia Nincs
B típusú tárgyak:
Arachnológia Nincs
A szervek és szervrendszerek szövettana Nincs
Viselkedés evolúciója Etológia és módszertana
Állattani terepgyakorlat Zoológia
Halbiológia és rendszertan Nincs
Herpetológia Nincs
Malakológia Nincs
Méhbiológia és méhészet Nincs
Nematológia Nincs
Ökotoxikológia Zoológia
Soklábúak (Epigeikus makrogerinctelen ízeltlábúak) Nincs
Talajzoológia Zoológia
Természet- és állatvédelmi jog Nincs
Zooszisztematika Biostatisztika
Szakirány- és modulválasztás, szakdolgozat készítés
a SZIE ÁOTK biológia (BSc) és biológus (MSc) képzésén
A SZIE ÁOTK Biológus képzését a Biológiai Intézet (BI; a Zoológiai Intézet jogutódja)
szervezi. A Biológia BSc Állattartás tantárgymodul szervezését az Állattenyésztési,
Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet (ÁTLI) végzi.
SZAKIRÁNY- ÉS MODULVÁLASZTÁS
I. Biológia BSc
Szakirány- és modul választása nem kötelező, azaz a Differenciált szakmai blokk
tárgyainak teljesítése egyénileg összeválogatható. Oklevelet az szerezhet, aki teljesítette
az A tantárgyakat, a B és C tantárgyakból összegyűjtötte a szakirányra előírt minimum
kredit értékeket, azaz megvan az abszolutóriuma (minimum 180 kredit), sikeresen védte
meg szakdolgozatát, megszerezte C-típusú középfokú nyelvvizsgáját, és sikeresen
záróvizsgázott.
A szakirányok és modulok összeszervezett, egymásra épülő tantárgyblokkok egy kiemelt
témában, aminek teljesítése során fokozott oktatói segítséget, irányítást biztosítunk (tutor).
A szakirány elvégzésének igazolása a diplomában is szerepel.
A szakirányválasztást a 2. félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell megtenni a BI
titkárságán a kitöltött formanyomtatvány leadásával.
A szakirány elindításához legalább 5 fő jelentkezése szükséges.
5 főnél kevesebb jelentkező esetén az oktató nem köteles indítani a tárgyat, valamint 5
főnél kevesebb jelenlévő esetén nem köteles megtartani az előadást.
Modulfelelősök
Szünbiológia szakirány
o Természetvédelmi ökológia Dr. Hornung Erzsébet egyetemi tanár
o Viselkedésbiológia Dr. Kabai Péter egyetemi docens
Alkalmazott biológia szakirány
o Mikológia Dr. Vetter János egyetemi tanár
o Állattartás Dr. Hullár István egyetemi docens
hullar.Istvan@ aotk.szie.hu
Szünbiológia szakirány
A szakirányra jelentkezőket a 2. félév végén a szakirány oktatóinak képviselői személyes
beszélgetésen hallgathatják meg, hogy segítsék választásukat.
Jelentkezés feltétele:
- a második félév súlyozott tanulmányi átlaga ≥ 3,
- a biomatematika két félévének átlaga ≥ 3,
- angol nyelvismeret (pl. érettségi, alapfokú nyelvvizsga, 2 szemeszter angol
nyelvképzés a Karon).
A szakirányt felvettek tutoriális képzésben részesülnek.
Szakdolgozatként kutatást vagy fejlesztést várunk el (lásd alább).
Alkalmazott biológia szakirány
Minden Biológia BSc-s hallgató, aki eleget tett 1. és 2. félévi tanulmányi kötelezettségeinek,
részt vehet a szakirány képzésein.
112
II. Biológus MSc
Szakirány választása az első félévre való beiratkozáskor történik, de a
szakirányválasztás nem kötelező, azaz a Differenciált szakmai blokk tárgyainak
teljesítése egyénileg összeválogatható. Oklevelet az szerezhet, aki teljesítette az „A”
tantárgyakat, a „B” és „C” tantárgyakból összegyűjtötte a szakirányra előírt minimális
kreditértékeket, azaz megvan az abszolutóriuma (minimum 120 kredit), sikeresen
védte meg szakdolgozatát, megszerezte B2 szintű középfokú nyelvvizsgáját, és
sikeresen záróvizsgázott.
A szakirányok szervezett, egymásra épülő tantárgyak az ökológia illetve a zoológia
tudományok területein, amiknek teljesítése során fokozott oktatói segítséget, irányítást
biztosítunk (tutor). A szakirány elvégzésének igazolása a diplomában is szerepel.
A szakirány elindításához legalább 5 fő jelentkezése szükséges.
5 főnél kevesebb jelentkező esetén az oktató nem köteles indítani a tárgyat, valamint 5
főnél kevesebb jelenlévő esetén nem köteles megtartani az előadást.
A szakirányok felelősei:
Ökológia szakirány
Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár (SZIE MKK Növénytani és Ökofiziológiai Intézet
Zoológia szakirány
Dr. Hornung Erzsébet egyetemi tanár (SZIE ÁOTK Biológiai Intézet)
SZAKDOLGOZAT (BSc, MSc)
1. A szakdolgozat célja
önálló hallgatói munka; írásbeli (dolgozat) és szóbeli (védés) készségek fejlesztése a
szakmai problémák megfogalmazásában, azok megoldásában és értékelésében;
eszközök, módszerek ismeretének szintézise egy konkrét probléma kapcsán,
(alapismeretek: informatika, biomatematika, könyvtári informatika; szünbiológia
szakirányon: kutatástervezés, számítógépes statisztika);
hallgatói lehetőség a kutatómunkával való megismerkedésre.
2. A szakdolgozat keretei
A témaválasztás határideje biológia BSc-n a 3., biológus MSc-n az 1. félév
november 30.
A szakdolgozat készítését a hallgató e határidő előtt is elkezdheti. A témaválasztást a
BI titkárságán kell megtenni a kitöltött formanyomtatvány leadásával.
A szakdolgozat a Szaklaboratórium és a Speciális vizsgálati módszerek tantárgyak
keretein belül készül.
A témát a BI-ben akkreditált és meghirdetett szakdolgozat-témák közül lehet
választani.
A BI-ben, a SZIE és külső intézmények akkreditált és meghirdetett témái közüli
választástól eltérni csak kivételes esetben lehet.
Erre kérelmet írásban a BI igazgatójához kell benyújtani részletes munkatervvel, ami
alapján az Intézeti Tanács dönt. A Tanács döntésénél figyelembe veszi annak
indokoltságát, hogy miért más intézményben szeretné a hallgató elkészíteni
szakdolgozatát, kéri az intézmény és a témavezető fogadó-nyilatkozatát, figyelembe
veszi a leendő témavezető kutatói tevékenységét és a hallgató tanulmányi
eredményeit. Az engedélyhez szükséges, hogy a BI vagy az ÁTLI valamelyik
munkatársa belső konzulensként elvállalja a hallgató munkájának felügyeletét. A BI
köteles május 15-ig legalább annyi témát meghirdetni, ahány szakdolgozó hallgató
várható.
A helyi TDK konferencián szereplő munkák - a belső konzulens véleményével -
szakdolgozatként elfogadhatók, jeles (5) minősítéssel. Szakdolgozatként megvédett, és
a diplomába beszámított munka TDK-ként nem adható be.
A szakdolgozat biológus MSc-n angol nyelven is benyújtható, de a védés ez esetben is
magyarul történik.
3. A szakdolgozat típusai
A témavezető által megjelölt témákban lehet kutató vagy fejlesztő munkát végezni.
Kivételes esetben irodalmi áttekintés is beadható szakdolgozatként. A kutatómunka
eredménye a tudományos közlés szabályai szerint bemutatott új ismeret, amely eléri egy
tudományos elővizsgálat színvonalát. A fejlesztőmunka eredménye egy új eljárás, vagy
egy ismert eljárás újszerű módosítása, amely alapja lehet egy gyakorlatban bevezethető
eljárásnak. Az irodalmi áttekintés eredménye egy hazai szaklapban publikációra alkalmas,
magas színvonalú ismeretterjesztő összefoglalás.
3.1 Kutatás
Kutatómunka végzése; lehet elméleti, labor-, vagy terepmunka (pl. metaanalízis,
biológiai modell készítése, laboratóriumi vagy terepi megfigyeléses, illetve kísérletes
munka)
Felépítése:
114
i. Mi a munka célja, kérdései?
ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása?
iii. A kérdés megválaszolásának munkahipotézisei, és a hipotézisek jóslásai
iv. Módszerek
v. Eredmények és értékelésük
vi. Milyen további lépéseket javasol a szerző kérdése megválaszolásához?
vii. Hivatkozások
3.2 Fejlesztés
Valamilyen új módszer, eljárás, technológia kifejlesztése, (pl. természetvédelmi
kezelési eljárás vagy egy állatfaj tartási körülményeinek kidolgozása)
Felépítése:
i. Mi a fejlesztés célja? Milyen problémát old meg, miért érdekes és aktuális a
fejlesztés?
ii. Módszerek, a kidolgozott eljárás protokollja
iii. Eredmények és értékelésük: mi bizonyítja, hogy a kidolgozott eljárás jó?
iv. Milyen további fejlesztéseket javasol a szerző módszere tökéletesítéséhez?
v. Hivatkozások
3.3 Irodalmi áttekintés (szemlecikk)
Tudományos kérdés irodalmi áttekintése
i. Mi a kérdés?
ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása?
iii. Módszerek (milyen adatbázisok felhasználásával, milyen kulcsszavak segítségével
történt a hivatkozott cikkek összegyűjtése)
iv. Milyen eredmények születtek eddig a kérdés megválaszolására?
v. Milyen következtetésekre lehet jutni az ismertetett eredmények alapján?
vi. Milyen további kutatásokat javasol a szerző a kérdés jobb megválaszolásához?
vii. Hivatkozások
A szakdolgozatot 2 példányban bekötve és elektronikus formában pdf-fájlként kell
benyújtani BSc szinten magyar, MSc szinten magyar vagy angol nyelven.
Leadási határidő: április 30. A szakdolgozatot a BI tanácsa által felkért két független
szakember bírálja. A szakdolgozat érdemjegyét a Bíráló Bizottság állapítja meg a
szakértői vélemények és a védés eredményének figyelembevételével.
Védés ideje: május vége, június eleje (a záróvizsga előtt legalább 2 héttel).
A védés helye: Biológiai Intézet.
A védési bizottság tagjai a Biológus BSc/MSc képzésben résztvevő tanszékek meghívott
munkatársai és meghívott külső szakértők. A bizottságot a BI igazgatója állítja össze.
Formai követelmények
A szakdolgozat terjedelme 20-30 oldal. A szakdolgozathoz indokolt esetben mellékletek
csatolhatók (pl. nyers adatok, térképek stb; helye a „Függelék” fejezet), melyek nem
számítanak bele a terjedelembe. A formai követelmények megtalálhatók az ÁOTK Könyvtár
honlapján: http://konyvtar.univet.hu/index.php/hu/okt/szakdoli2
A szakdolgozat részei:
1. Címlap
2. Tartalomjegyzék
3. Összefoglalás
115
4. Bevezetés (tartalmazza az irodalmi áttekintést)
5. Módszerek
6. Eredmények
7. Értékelés
8. Következtetések
9. Köszönetnyilvánítás
10. Hivatkozások
11. Függelék (csak ha szükséges)
12. Abstract (angolul)