Szekely Honfoglalas

7/27/2019 Szekely Honfoglalas

http://slidepdf.com/reader/full/szekely-honfoglalas 1/98





Kolumbán-Antal József

SZÉKELY HONFOGLALÁS





Kolumbán-Antal József


avagyMIKOR KÖLTÖZHETTEK A SZÉKELYEKA KÁRPÁT-MEDENCÉBE?

Litera-Veres KiadóSzékelyudvarhely, 2008



Szerkesztette éssajtóalá rendezte:MURÁNYI JÁNOS

A borítóttervezte:KOLUMBÁN-ANTAL ILONKA

A borítórajz ifj.KOLMUBÁN-ANTAL JÓZSEFmunkája.A szövegközi rajzokatGYÖNGYÖSSYJÁNOSkészítette.

II. változatlan kiadás

© KOLUMBÁN-ANTAL JÓZSEF, 2008

ISBN-10 973-8913-07-1ISBN-13978-973-8913-07-3

Megjelent 6 (A/5) ív terjedelembenNyomdai munkák: Alutus Rt., Csíkszereda

Felelősvezető:HAJDÚ ÁRON igazgató



TARTALOMJEGYZÉK

Előszó 9 Bevezetés 11

I.RÉSZ.MIT TUDUNK A SZÉKELYEKRŐL? 131. A székelyek mint nép 132.Székely jellemrajz 15 3. Aszékelyek nyelve 194. Nyugati székelyek 20

5. Keleti székelyek 22 6. Aszékelyek katonai szerepeaz Árpád-házi királyok idejében 47. Aszékely „státusz" 278. Aszékely nemzetségi szervezet 309. Aszékelyekföldje 33

10. Keresztény székelyek 36 11. Anonymusa székelyekről 3812. Agenetikaa székelyekről 4113. Arégészeta székelyekről 43

II.RÉSZ.SZÉKELYEK AKÁRPÁT-MEDENCÉBEN 41. Székelyekésmagyarok; a csatlakozás kérdése 2. Aszékelyhonfoglalás 51

III.RÉSZ.A SZÉKELYEKEREDETÉRŐL 591. Ellentmondások, kérdések, lehetőségek 2.Befejezés: összegzés 67RÖVIDÍTÉSEKÉS IRODALOMJEGYZÉK 69 MELLÉKLETEK 75

Személynevek jegyzéke 85Helynevek jegyzéke 88Tárgymutató 90





[A székelyek,]akik kezdettőlfogva a legszabadabbszabad nép voltak(...).

SzamosközyIstván

Ha egydolog köztudott,az legtöbbször azt jelenti, hogyigazábólsenki semtud róla semmit

A.X. Schmidt(idézi Andy Grove- Gróf András)






avagymikor költözhetteka székelyek

a Kárpát-medencébe?

Előszó

Erdély keleti részénméglétezik a székelyek lakta Székelyföldszomszédos volt a Szászföld, ahol már csak elvétve találunkkat, nagy részükazutóbbi harminc-negyven évben elhagyta szföldjét, hátrahagyva csodálatos templomerődeiketés házaikatszékelyekésszászok majdnem ugyanabbanazidőben telepedteklErdély keleti szélén, és hasonlóviszontagságokatéltek meg azévszázadok folyamán,sokesetben viszontmásként küzdöttéklemegpróbálta tásokat.

Nem tudjuk,milyen jövő vára székelyekre, de megmaradási ségük és ragaszkodásuk szülőföldjükhöz eddig erősebbnek sok szomszédos népéhez képest.

Számos elméletszületetta székelység eredetéről- tudományoskevésbé tudományos módszerekkel kidolgozottan.Alegtöbb elméa székely eredet kérdését másodlagos problémaként, más népténetének vizsgálatába beágyazva tárgyalja. Mivel egy már elmélet részeként kezelik a székelyek történelmét,ezutóbbit úgy fa

ragják-illesztik, hogynesértse amáreleve kialakított koncepcióJelen munkában vezérfonal a székelyek történelme, anélka nagyobb rendszerbe való illesztés kedvéért kompromisszum



kötnénk. Amíg nincs elfogadható elmélet, amely meghatár székelyek honfoglalásának időpontját, nagyon nehéz a székedet-elméletét felvázolni, mert a lehetőségek sokfelé elágazmagunk során megpróbáljuk meghatározni azt az időpontot /pdust, amikor a székelyek a Kárpát-medencébe költöztek. Érd

hetőségeket nyithatmegaz érdeklődők éstalán a történészek előis az az eredmény, amelyre vizsgálódásaink során és okfejtésüján jutottunk.

A szerzőittmond köszönetet Sófalvi Andrásnak,a székelyudvahelyi Haáz Rezső Múzeum régész munkatársának szakmai ételeiért és szigorú kritikájáért:mégha módszertanilagnemis tudtumindenben egyetérteni, megjegyzései mindenképpen a dolgoz

nára váltak.Ugyancsak köszönetjár akiadást anyagilag támogató pártolnak:Lőrincz Anna, Dulácioiu Titus, Kaján János, László ICsomor Csaba, Mátyás András, Vass Áron, Orbán DénesJózsef, Kolumbán Gábor, Kolumbán-Antal Ilona- valaminta skelyudvarhelyi Areopolisz Egyesületnek a jogi háttér biztosíta könyv megjelenése valamennyiük önzetlenségének eredmén

Késő avar (onogur) szíjvég



Bevezetés

Munkánkfő célja meghatározni egy időpontot vagy időintervmot, amikor a székelyek beköltöz(het)tek a Kárpát-medeÚgy találtuk, hogy sok kutató azért nem tudott elfogadhatóletet kialakítani, mert az információk sokaságával - vagyigen kevéssel - dolgozott. Sok esetben az ismeretek nem bsokféleképpen értelmezhetőek, különböző eredményekre nek. A félreérthető-félrevezető gondolatmenetek elkerül

gett csak kevés számú információval dolgozunk: azért kemert, sajnos, igen gyér a vizsgált időszakból fennmaradt köforrásanyag, márpedig csak a vitathatatlan adatok és jellemgyelembevétele vezet eredményre. Módszerünk egyik jellhogy a tudósok által közölt és általánosan elfogadott inciókkal dolgozunk, de olyanokkal, amelyekhez bárki hozzáaz általunk hivatkozott és tényeknek tekintett ismeretanyanyen ellenőrizhető laikusok által is.

Egy folyamat taglalásakor igyekeztünk több szemszögbőgálódni, egy állítást legalább két irányból alátámasztani, íghasznált ismeretek több szakterületet érintenek. Úgy gonnem szabad kihagyni semmilyen diszciplína eredményeit,közelebb vihetnek a megoldáshoz, de ugyanakkor nem erő

elméleteket csupán a teóriák kedvéért. A történészek krifogadják azokat az elméleteket, amelyek későbbi korok iselőző korokra vetítik vissza (lásdLÁSZLÓGyula kettős honfoglaláselméletének kritikáit), mégis szükségesnek találtuk a székorai történetének vizsgálatakor ehhez a módszerhez is folni, éppen a források már említett gyér volta következtébennincs konkrét ellenvetés, amely kizárna egy ilyen retroak

tást, még mindig jobb erre támaszkodni, mint egy pusztán feltevést adatként kezelni, vagy kényes analógiákra hivaMatematikai módszer, hogy a bizonyítás során egy állítás



bizonyul hamisnak és elfogadhatatlannak, ha lehetetlenményt hoz. Ahhoz, hogy teljes legyen a kutatás, minden lehperiódust megvizsgálunk és a lehetséges eredmények fünyében mondunk ki végső következtetést.

A dolgozat első felében felleltározzuk mindazokat az iteket, amelyek vizsgálódásainkhoz felhasználhatóak. Sok információ fellelhető ebben a részben, amely talán néhászázadi kérdésre is választ ígérhet. A második részben ezismereteket alkalmazva megpróbáljuk meghatározni azt pontot, amely a legvalószínűbbnek látszik a székelység Kárdencei letelepülésére.A jelen történészeinek nagyobb része a s

kelyek honfoglalását Árpád magyarjainak honfoglalásához1

Vannak, akik a krónikások nyomán a székelyeket a hunokmazottainak tekintik. Bizonyos adatok azt sugallnák, hogy lyek Árpád magyarjai után érkeztek volna a Kárpát-medmások, hogy a magyarság különböző elemeiből mestersszervezték őket. Az általunk végzett vizsgálódások alapjánazoknak adnánk igazat, akik a székelyek megjelenését ebbgióban a késő avar (vagyis onogur) bejövetelhez kötik.

A harmadik részben szükségesnek találtuk, hogy néhánylet biztosnak feltüntetett állítását kérdőjelezzük meg - ainkább, mivel ezek az állítások sok esetben az idők folyammatikus rangot nyertek a székelyek történelmére vonatkoz

1 Kabareredet-elmélet.



I. RÉSZ

MIT TUDUNK A SZÉKELYEKRŐL?

1. A székelyek mint népA középkori írott forrásokban aszékelyminden esetben mint külön népcsoport jelenik meg.

A kápolnai unió 1437-ben Erdélyben háromnatio-tkülönít el:magyar2, szász és székely. Ismeretes, hogy az unió megkötéErdélyben jelentős tömegben románok is voltak, de mégsrültek be az unióba.A magyarázat egyszerű: a románság nagybik része jobbágysorban volt és a szabad románok szervezmagyarokéhoz volt hasonló, vagyis lényegében a szabad r(kenézek) ekkor már részben vagy beolvadtak a magyar nközé, vagy a beolvadás irányába igyekeztek. A szabad romnem kellett tehát kitérni sem a számbeli arányuk miatt, semmert nem is ragaszkodtak románságukhoz: fontosabb volt magyar nemesi státusuk.

Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy a székelyek külszervezettségüknek köszönhetően jelentek meg mint nép aláírásakor. Erdélyben ez részben így is lehetett, mivel ebidőpontban a székelyek székelyföldi jelenléte és székekbedalmi berendezkedése már legalább kétszáz éves múltra t

vissza.A magyarországi (Erdélyen kívüli) székelyeket említő fois mint külön népre vonatkoznak, pedig itt nem mutathaterdélyi székelyek társadalmi berendezkedéséhez hasonló sz

Több esetben más népelemek nevei közt találjuk a székvet, viszont nincs tudomásunk egyetlen korai forrásról semfoglalkozásnevek megjelölése mellé sorolná a székelyeket.

2A magyarszóhelyett a szövegben anemesszerepel.



ANONYMUS (1210körül)„(...) székelyek, akik kezdetben Attikirály népevoltak formában említi őket Gesfájában.3

A 14. századi krónikakompozíció a besenyők mellett eszékelyeket az 1116-os Orsova (Olsava) menti, valamint az Lajta menti ütközetben:„az igen hitványbesenyőkés székelyek",

illetve„az igen rosszbesenyők és a nagyon hitványszékelyek"megfogalmazásban.4

IV. Béla 1250. évi oklevele az 1210 körül lezajlott bulgárijáratról számol be:„a király Joachim ispánt szászok, oláhok,széke-lyek ésbesenyők társaságában segítségül küldte,megtéve a sevezérévé".5

Ugyancsak IV. Béla egy másik okleveléből (1247) idéamelyben a nagyszombati apácáknak adományozott Bolerával kapcsolatosan ez olvasható:„Innen a folyón át a székelyek feléfordulva (...) amásodik határ Boleráz faluhoz,a harmadik hatpedig a székelyekhez tartozik. "6

Még egy adat aIV.Béla által a nagyvátyi székelyeknek kiállíkiváltságlevélből:„vátyi székelyek", „a fent említett székelyek

A példákat lehetne folytatni.Furcsálljuk, hogy létezik olyan elmélet, amelyek szerintkely név mesterséget vagy katonai szerepet (határőrséget)az őrök vagy lövők nevekkel rokonítva. Lehetséges, hogy alyek között is voltak, akik határőr szerepet láttak el, talán és lövők között is voltak székelyek, de az állítás fordítottnem igaz, miszerint a székelyek mindannyian határőrök v

vők lettek volna, ugyanúgy, ahogy az sem igaz, hogy a hatőrök, lövők csak székelyekből állottak volna.

3 ANONYMUS:A magyarok cselekedetei(a továbbiakbanANONYMUS).Osiris, Budapest, 2001. 4M középkoriszékelység.Vál., tanúim, és jegyz. írtaKORDÉZoltán(a továbbiakbanKSz.). Pro-

Print, Csíkszereda, 2001. 41.5 KSz. 43.' KSz. 71.7 KSz. 71.



A dr.CZEICZELEndre által közölt genetikai vizsgálat a bukovszékelyek (vizsgált népcsoport) és az őrségi magyarok közönagyobb mértékű genetikai távolságot találta a vizsgált mlakosság keretén belül - ez az információ erősen kétségbe székelyek és őrségiek rokonságát.8

A székely mint népnév említésekor ki kell térni egy érdere: sok forrásban úgy említik a székelyeket, mint a magyarofajtáját, vagyis minden esetben a különbözőség ellenére kiemrokoni kapcsolatokat is:

SZAMOSKÖZYIstván (1570-1612) ezt írja:zok,akiket széke-lyeknek hívnak,a magyarok nemzetségéhez tartoznak(...)."9

Oláh Miklós (1493-1568) a különbözőséget hangsúlyozza„Csa-ládjaikba, házukba idegen népből valót házasság révénnemszívesfogadnak be, erkölcseiket, szokásaikat, törvényeiket tekintvtöbbi magyartól nagy mértékben különböznek. "10

A középkori források alapján a székelyeket a magyarságtlönülő, de mégis magyar népelemként tudjuk elképzelni.

2.Székely jellemrajzA székelyek történelmét tárgyaló művek nem szoktak kitérnkelyeket jellemző tulajdonságokra, pedig a régebbi korok einformációi ma is leellenőrizhetők a napjainkbeli Székelykóinak jellemzői alapján: ezek nem elhanyagolandó adatok

Néhány jellemzőt nagyon fontosnak találtunk, ugyanis a székelyek szabadságigénye meghatározta a középkori tmüket és talán a legfontosabb mozgatórugó volt ennek a portnak egész történelme során.

A középkori székelyekről általában a humanista írók hhátra jellemleírást, amelyek nem minden esetben voltak pomégis sok segítséget nyújtanak a székelység megismeréséh

'CZEICZELEndre:A magyarsággenetikája.Galenus, Budapest,2 0 03 . 2 5 7 .• SZAMOSKÖZYIstván:Erdély története. = KSz.3 3 .

1 0 OLÁHMiklós:Athila. = KSz.139 .



Az írók kívülről (a székelységen kívülről, de sok esetbengyarságon kívülről is) szemlélték és jegyezték le észrevétel

1. Zártságuk- zárt társadalmuk - és ezzel kapcsolatosan hamányokhoz való ragaszkodásuk volt az egyik jellemző, amkortársakfelfigyeltek. Ennek a zártságnak két oka is van, amel

egymáshoz kapcsolódnak. Az egyik a székelyek precíz szeformája, mivel ezt afajta társadalmat nem lehetett volna egy ntott rendszerben fenntartani.A másik ok a föld közös tulajdona.

Új betelepülőknek biztosítani kellett a tulajdonjogot, vszékelynekkellett fogadni őket. Erre volt is sok példa, de agadás csak a falu népe akaratából történt. Amennyiben enépe - vagyis a föld tulajdonosa - úgy gondolta, hogy sz

lehet az új betelepülőre, befogadta - ha nem, hát elutasítota királynak sem volt joga a falu népét kényszeríteni, hogakarata ellenében befogadjon a közösségbe valakit.

Hasonló a helyzet a lófőknél is, ahol a lófőséghez tulajdkapcsolódott. A korábbi időkben évenként újraosztották alésre szánt földeket, míg a későbbi korokban állandósult ahasználati joga, vagyis egyéni tulajdonba kerültek.A befogadásra iskellett legyen példa, mert a falu népe meg kellett hogy őrerejét a föld megművelésére, valamint hadakozásra.

A középkori források rendszeresen kitértek a székelyek zsadalmának jellemzőire:

THURÓCZYJános (1435-1488/1489) írja:„(...) minthogy az őnépük- úgy látszik- azóta sem keveredett idegen vérrel, mind cseikben szigorúbbak,mind pediga földek felosztásában nagyo lönböznek a többi magyartól."n

AntonioBONFINI (1427 /1434 -1502)így említi őket:„Ezekkülföldiekkel házasságikapcsolatra máig sem lépnek, nehmegfertőzzék saját vérüket. Szigorú szokások közepette élntöbbi magyartól sok dologban különböznek."n

1 1 THURÓCZYJános:A magyarok krónikája(a továbbiakbanTHURÓCZY).Osiris, Budapest, 200158.

"BONFINI,Antonio:A magyar történelem tizedei. = KSz.30.



SZAMOSKÖZYIstván megjegyzi:„Bizonyára istenielrendelésbőlszármazó régi szokást őriznek azzal, hogy egymás közt házasos idegenekkelnehezenlépnek frigyre."13

2. Egy másik jellemző tulajdonságuk, amely mondhatni ahiedelembe is bekerült, a székelyekharcias természete.Már az első

Árpád-házi királyok felismerték a székelyek harcra termetCsak gyanítani lehet, hogy Szent László királyunk kedvelvolt a székelység, és csakis a hadakozás során mutatott bátomiatt kedvelte meg a szent király a székelyeket. Ez a kapclegendák szintjére került. Nem véletlen, hogy a Székelyföldradt meg a legtöbb Szent László-legendát ábrázoló templomkó. Az idézetek egyértelműen igazolják, hogy a középkorba

ra termett népként ismerték a székelyeket.TOMORIPál munkácsi és fogarasi várnagy( 1 5 1 5 ) ekképpen ír:„Ezek a székelyek úgy tartják, hogy akit megölnek, az szolgája másvilágon. (...) „Óvlak benneteket, uraim,azelszánt székelyektől, akiknemtartanak semIstentől, semembertől, sőt a törvényeségtől ésa törvénytelenségtől sem. "1A

BRODARICSIstván( 1 4 7 0 K - 1 5 3 9 )megállapítása:„Itt [Erdélyben]élnek a székelyek, harciasésvad nép, közülük senkisem nemes ésenki semparaszt, mindannyian ugyanazonjog szerintítéltetnekmeg,akárcsak a svájciak."15

AntonioPOSSEVINO (1533-1611)a székelyek harci erényeit mél-tatja:,Arrahasználjákmégőket, hogyvédjék a fejedelem tartóz-kodási helyét vagy városát, és sokkal megbízhatóbbnak és bánaktartották őket a többieknél."16

Hasonlóképpen vélekedikSZAMOSKÖZYIstván is:„Ezek aretten-thetetlen emberekugyanis jobban szeretnek puszta mellkasukkaszembeszállnia dárdák sokaságávalés azostromgépek seregévemintkövekkelés cementtel."17

U SZAMOSKÖZYIstván:i. m.= KSz. 151."TOMORIPál:[A székelyekről] = KSz.137.1 5

BRODARICSIstván:Igaz leírás a magyarok és a törökök mohácsi ütközetéről. = KSz.138.1 4 POSSEVINO,Antonio:Transylvania. = KSz.148.1 7 SZAMOSKÖZYIstván:i. m.= KSz. 150.



VERANCSICSAntal viszont már sokkal egyértelműbben fogal„(...) akorábban szkíta durvaságotmutatómagyaroktól az élelegtöbb intézményét, a szokást és atörvényekettekintve külön-böznek,kivévea vallást és anyelvet, amelyben, midőn ősi módbeszélnek, hasonlatosak."24

Egyértelműen a székelyek magyar nyelvűségét emeli ki APOSSEVINO:„Valamennyien a magyar nyelvet beszélik, kivévközéjük keveredett oláhokat."25A nyelvazonosság mellett az eltseket is említiSZAMOSKÖZYIstván:Amagyarokkal rokon,sőt egya-zon nyelvet használnak, még ha kiejtésük valamelyestávolodott amazokétól.

Következésképpen csak azt tudjuk mondani, hogy a nyBENKŐLorándnak kell hitelt adnunk, mivel az ellenkező ámely szerint a székelyek nem magyar nyelvűek lettek volnbizonyítva. A székelyek csatlakozásából nem következik sszerűen az, hogy más, nem magyar anyanyelvűek lettekTovábbá jelenlegi genetikai ismereteink is ebbe az iránybanak, ugyanis a székelység esetében - a magyarsághoz hasocsak igen kis arányban találtak törökös eredetre utaló jelek

4. Nyugati székelyekOklevelek tanúsítják, hogy az Árpád-kori Magyarország részein is éltek székelyek. Egyes szerzők magyarországi (kori határok!) és erdélyi székelyekről beszélnek. Talán a tosabb az egy tömbben (vagyis szervezetten, nagyobb terélő és szórványban, vagyis kis szervezeti egységekben, falélő székelyekről beszélni, annál is inkább, mert a helynévazt sugallják, hogy majdnem az egész középkori magyar kterületén éltek székelyek.

"VERANCSICSAntal:Erdély, Moldva ésHavasalföldfekvéséről. = KSz.1 4 5 ."POSSEVINO: /'.m. = KSz.1 4 8 ."SZAMOSKÖZY: /'.m. = KSz.1 4 8 .



A mellékelt térkép(lásd: 6 sz. melléklet)azt ábrázolja, hogy hlakhattak a korai Árpád-korban székelyek. Az oklevelekbetett székely településeken kívül, a jelenkorban is létező hetanúsítják e népcsoport nyugat-magyarországi jelenlétét. Mfennebb idéztük, IV. Béla 1247. évi, a nagyszombati apácák

adománya kapcsán említ székelyeket Boleráz falu határábzsony megyében. Szintén IV. Béla királynak egy másik diplnagyvátyi székelyeknek biztosít a királyi szerviensekéhez személyes szabadságjogot (ezt is idéztük az előbbiek során)

TAMÁSesztergomi érseknek a Szent Kereszt monostor sztesei számára 1314-ben kiadott bizonyságlevele viszont egykkely telepet említ:„Magyarország és Ausztria határán fekvő Bdanbe nevezetű birtokot, amelyen egykor székelyek éltek éslaktakIV. Béla király idejében, amikor a két említett oklevelet Erdély keleti részén már letelepedtek az általunk keletinezett székelyek, vagyis volt olyan periódus, amikor a magyaság területén nyugaton és keleten is laktak székelyek.

A nyugati székelyek létszáma kisebb volt a keletiekénél, vezetileg is különböztek egymástól.A nyugati székelyek között léteztek várjobbágy státusban élők, mint a nagyvátyi vagy aSzékelyszáz település lakói, léteztek szolgasorban élők is, vel többen személyes szabadságot is kaptak, miáltal királyiensekké váltak. Eltúlzottnak tartjuk azt a véleményt, miszkeleti székelyek szolgasorból kerültek várjobbágyi státusbkésőbb a kollektív szabadság jogállásába: ezt az elméletet alevél28 alapján fogalmazták meg29, de ezek nem támasztják alá klőképpen az említett állítást, amelynek hívei eltekintenek székelyeknél fennmaradt törzsi szerveződési formától. A székelyeknél nincs tudomásunk erről a törzsi szerveződésiról, amely egyébként a települések szétszórtsága miatt netezhetett abban a formában, mint a keleti székelyeknél.

"KSz. 73.BA Váradi Regestrum165. sz. regeszta (1217) bejegyzésében szerepel a „Székelyszai egység. -IV. Béla (1235-1270) kiváltságlevele a nagyvátyi székelyeknek.

•KRISTÓGyula:A székelyek eredete.Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 149-161.



Az oklevelek, amelyek egykor létezett székely településelítenek, a fennmaradt nagyszámú (székelyekkel összefühozható) helységnév létezése, ahol a későbbi időkben (13.után) székelyeket már nem lehet kimutatni, valamint a ma kely nyelvjárások hasonlósága a nyugat-magyarországi la

nyelvjárásaival, mind olyan tények, amelyek azt az elmélmasztják alá, miszerint létezett egy nyugat-kelet irányú, tszékely vándorlás, mely vándorlástól leszakadt (esetleg a lakhelyén maradt) népelemek alkották a nyugati székelElméletileg létezhetett kétirányú mozgás is a nagyobbik tömgat-kelet, valamint a kisebb töredékek kelet-nyugat vonaláez esetben a székelység a korai időben nagyon nagy létszá

lett volna lennie ahhoz, hogy ilyen kiterjedt területen nhagyjon maga után.Későbbi korokban (a 14. század után) a nyugati székelysé

lönült alakban már nem mutatható ki, mivel beleolvadt a többségi lakosságba és osztozott annak történelmi sorsába

5. Keleti székelyekAmikor IV. Béla a nagyvátyi székelyeknek diplomát állítotezzel ezek a magyar társadalomba való beolvadás utolsó szhoz értek, a keleti részeken élő székelyek a nemzetségi sztüket nemcsak hogy megőrizték, de több évszázadra menődaiknak hátra is hagyták.

A Tiszától keletre élt az Árpád-korban a székelyek nagrésze. Bihar vidékén említi őketANONYMUSa honfoglalás leírásasorán, de a helynevek tanúsága szerint a bihari részeken Bánságban is30 laktak székelyek. Többlépcsős áttelepülés umai Székelyföld területét foglalták el, és itt rendezkedtek bságos szervezeti rendszerükben.

3 0 BÁLÁSGábor:A székelyek nyomában.Panoráma, Budapest, 1984. 70.



Székelyföld mint szervezett terület kialakulási idejére anészek több időpontot tartanak lehetségesnek.

AzAndreanum (1224. november 30.) - a Nagyszeben viszászok részére II. András által kiadott kiváltságlevél - a tosabb fogózkodó, és sok kutató erre az időre helyezi Kele

területi rendezését. Korábbi időszakra enged következtettény, hogy a szászok II. Géza idejében telepedtek át Erdélybkörül), valamint szász váraknak a krónikákban fennmaradtdátumai.31

Mivel tudjuk, hogy a székelyek egy része (Sepsi, Kézdi,a későbbi Szászföldről települt át a Székelyföldre, követkepen a szászok városépítése előtt kellett hogy megkezdődjékpedésük új lakóterületükre.Szeben városának a XII. század végén kiadott szabadsténye is azt támasztja alá, hogy a Székelyföld kialakulásándetét már II. Géza uralkodásának idejére, az 1150 körülikell tennünk, de nem zárhatunk ki korábbi periódust semnincs adatunk például a marosszéki székelyek letelepedésézelebb állunk az igazsághoz, ha, egyetlen időpont helyett etartamot keresünk a Székelyföld kialakulására vonatkozóana legvalószínűbbnek egy többlépcsős folyamat látszik.

A nyugati székelyektől a keletieket nemcsak nagyobb sznyuk különbözteti meg, de egységes, nagy területet elfoglakó szervezettségük is.

A továbbiakban elsősorban a keleti székelyekkel foglalkmivel ők örökítették át azokat az információkat, amelyekrendelkezünk.

31 Medgyes 1146, Nagyszeben 1160, Segesvár 1198, Szászváros 1200, Brassó 1201206. LásdKŐVÁRYLászló:Erdély régiségei és történelmi emlékei.Stein JánosM. Kir. Egyetemi Könyvkereskedése, Kolozsvár, 1892. Reprint Horizont Kiadó, h. n., é. n.



6. A székelyek katonaiszerepeaz Árpád-házi királyokidejében

A székelyek lelki alkatából is következett a tény, hogy gyakták harcra őket az Árpád-házi magyar királyságban.

Szervezettségük is arra utal, hogy állandó harckészültséltek. Általánosan elfogadott elmélet, miszerint a székelyekkozásuk következtében a határ menti területeket kapták szlyül, és határőr-gyepűőr szerepet töltöttek be.

Ugyancsak csatlakozásuknak köszönhették, hogy a cselővéd és utóvéd szerep jutott nekik.A legtöbb /történeti/ műben a

következő bevezetővel találkozik az olvasó: Köztudott, hnomád népeknél a csatlakozott törzseket a csatában előrek(ahol nagyobb a vérveszteség), és letelepedéskor a határzjelölték ki számukra (ahol nagyobb a veszély). Erre a legjoba mongolok voltak.

Első megközelítésre az állítás a székelyekre is igaz lemert az írott formában ránk maradt feljegyzések mindig ecolókként tudósítanak a székelyekről.A II. Ulászló királyunk ide-jében kibocsátott kiváltságlevél részletesen leírja a székelyszállás módozatát(lásd a4. sz.mellékletet).Ez az oklevél viszon1494.július 13-án kelt, és a korábbi szokást rögzítette.32 Vizsgáljukmeg egy kicsit részletesebben a kérdést.

Az első észrevétel, hogy az írott forrásokban való első fsükkor a székelyek többsége nem lakott a határok közelényugati székelyek egy része - a Pozsony környéki, az őrsévalkói - lehetett gyepűőr vagy határőr, de a Baranya és Togyében lakók már nagyon távolra kerültek a határoktól. Aszékelyek közül a Temes vidékiek laktak a határ közelébensem közvetlenül a határ mentén. A székelyföldi székelyekvédő szerepe elsősorban a tatárjárás következménye. A sz

a KSz. 56-57.



keleti országrészben történő letelepítésének okait újra kedolni, mert az eddig felhozott indokok - határőr szerep - nnak egyértelmű magyarázatot. A gazdasági szempontok isgesek voltak a katonai megfontolások mellett. Jó példa errIII. Béla XII. század végi pénzjövedelmének 9%-át az erdé

gen hospesek - vagyis a szászok - biztosítják.33

Azúj betelepülők-nek szabad területet kellett biztosítani és az ország belsejkirályföldeket kellett létrehozni, mivel a korábbi adománysorán sok királyi birtok került magánkézbe. Az egységes Sföld II. András területszervező tevékenysége folytán alakuki, amikor a király az ország keleti részét próbálta biztosítaKárpátokon kívüli területeket hatalma alá vonni.

A magyar állam a honfoglalástól a tatárjárásig folyamapanzióban volt, határai állandóan változtak.A kalandozások korá-ban nem is lehet határőrségről beszélni.A Szent István államszer-vezése előtti zavaros, átmeneti időszakban nincs egységesmajd ezt követően sem különülnek el határozottan a védő édó szerepű hadi elemek. Természetesen a határok közelébnépesség éppen lakhelyének köszönhetően, határőrzési felais ellátott.A székelyek Árpád-kori gyepű- és határőr szerepének ka jelenkori történetírás túlságosan leegyszerűsítve ismerteta valóság sokkal összetettebb és többrétűbb volt.

A 14. századi krónikakompozíció említi az 1116-os Orsosava) folyó menti ütközetet:„Látvána csehek, hogyíjászok jönnek(...), rátámadtak az íjászokra.Azigen hitvány besenyők és széksebesülés nélkül egészen a király táboráig futottak.

Az 1146-os Lajta menti ütközet leírása a következőkhangzik:,Azigen rossz besenyők és a nagyon hitvány székelyekdig, akik szokás szerint a magyar csapatokelőttjártak, valamennyegyszerre megfutamodtak,miként juhoka farkasok elől."35

3 3 KRISTÓGyula:Magyarország története. 895-1301.Osiris, Budapest,1 9 9 8 . 1 8 0 .34 KSz. 4 1 .35 KSz. 4 2 .



Az idézetekkel kapcsolatosan az első megjegyzés, hogyszázadban íródtak, amikor a székelyek előhad szerepe mársossá válhatott.

Sokan furcsállották a becsmérlő megjegyzést, amellyel alyeket illették a krónikaírók, annál is inkább, mert a cseh k

sok kemény küzdelmet említenek az orsovai csata kapcsánémet krónikások is hasonlóan írnak a Lajta melletti ütköA 14. századi krónikaírónak a könnyűlovas-lovasíjász széfelszerelése tényleg hitványnak tűnhetett a nehéz fegyvpáncélos lovagokhoz viszonyítva. Egy dolog viszont bizoszékelyek abban az időben lovasíjászok voltak: szervezetgazdasági viszonyaik, hagyományőrző hajlamuk mind az dászati szokásaik és módozatuk, vagyis a lovasíjászat megbiztosították.

A mindenkori hadviselésben (a jelenkoriban is) rendkívütos szerep jut a gyorsan mozgó alakulatoknak az ellenség ftása és zaklatása céljából. Hasonló volt a helyzet az Árpád-kgyar királyság hadseregével is, ahol a gyors alakulatokat

nyűlovas-lovasíjász csapatok képezték.A csatározások során a lo-vas-íjász csapatok mindig elöl harcoltak, nemcsak gyorsavaló tekintettel, de az íjnak (a vágó-szúró-dobó fegyverekhenyított) nagyobb hatótávolsága miatt is. Az idők folyamáhaditechnikai szempont már minősülhetett és tűnhetett „nak". Feltételezhetjük tehát, hogy a székelyek elővéd harciinkább lovasíjász harcmódozatuknak volt köszönhető, mincsatlakozott nép másodrangú állapotának. Ezt a „másodállapotukat / státusukat a továbbiak során még ismételten kérdőjelezzük.

A székelyek hadi szereplésének vizsgálatakor érdekes jere figyelhetünk fel.

Az Árpád-korban és a közvetlen ezt követő időkben a sz

csak a magyar királyt követték a csatában, vagy kimondmagyar király felszólítására vonultak hadba (a király áltavezett hadvezér parancsnoksága alatt). Nincs tudomásunk



hadi szereplésről, melyben a székelyek nem a királyhoz kapnának.A II. Ulászló kiváltságlevelében foglaltak szerint is a vagy a királyt helyettesítő vezért kell a székelyeknek a kísérniük - kivételt csak az ország nagy romlása hozhat.

Ha ezekhez a tényekhez kapcsoljuk azt is, hogy a szé

egyetlen „adója" ebben a korban az „ökörsütés" - a király zásakor, esküvőjekor és elsőszülött fia születésekor portegy-egy megbélyegzett, „megsütött" ökröt küldenek a királamely ismét csak a király személyéhez kötődik, és amelyajándékot említenek a források, akkor joggal feltételezhetükülönleges - hogy ne mondjuk kiváltságos - viszonyt a ma

rályok és a székelyek között.Ez a viszony vagy kapcsolat (nevezhetjük akár szerzővagy még inkább szövetségnek is) csakis a székelyeknek a sághoz való csatlakozása pillanatában születhetett.

7. A székely„státusz"A nyugati székelyek közt voltak szolgák és voltak várjobbábadságot élvezők, nincs tudomásunk arról, hogy egységesszabadságjoggal rendelkeztek volna. Sőt az a tény, hogy kzőjogi helyzetben voltak, inkább azt igazolja, hogy nem vol

szabadságjog a nyugati székelyeknél.A keleti székelyeknél nagyon sok feljegyzés maradt ránlyek a székelyek kollektív szabadságjogait ismertetik. Nemviszont, hogy ez a kiváltság mikortól illette meg őket.

A Váradi Regestrum,amely a váradi káptalan előtt, 1208-között lezajlott jogügyletek jegyzőkönyveit tartalmazza, 1bejegyzésében a székelyszázi százados-kerületi bihari várbelját tartalmazza, mely szerint egy Deus nevű szabad ember tartozna. Mivel a várbeliek esküvel nem erősítették meg vDeus-t szabad állapotúnak nyilvánították. Ennek a dokumen



az alapján alakult ki az a vélemény, hogy a keleti székelyerábban szolgasorban voltak, majd várjobbágyi (kötött) szajogot nyertek, és később kaptak közös szabadságjogot.36

Az említett forrás viszont arról is tudósít, hogy a várgyokon kívül léteztek szabad székelyek is, miként ez volt

zett Deus is az 1217. évben.A II. András által a szászoknak kiadkiváltságlevél, azAndreanum(1224) említést tesz a székelyekris, és mivel a szászok sok helyen a székelyek által kiterületekre telepedtek le, általánosan elfogadott nézet, hogre a székelyek többsége már a Székelyföld területén évalószínűleg már 1150 körül. Tekintve, hogy a két időpont, 1224 nagyon közel esik egymáshoz, azt kell feltételeznünk1217-ben Bihar vidékén a várjobbágyok helyben maradtakközös szabadságot élvezők többsége már keletre költözött.

A közös szabadságjog születését a korai Árpád-korra tudlyezni, pontosabban a székelyeknek a honfoglaló magyatörténő csatlakozása momentumához, amely időpont magábadságjogot alapozza meg, de ez csak a szervezett és egy télő székelyeket érinthette. A szórványban élő székelyeknvolt lehetőségük szövetségkötésre a honfoglaló magyaroközös szabadságjog, amely hagyományként maradt meg éskésőbbi időkben fektették írásba mint szokásjogot, meghaa székelyek viszonyát az Árpád-kori magyar állammal, poban a királlyal szemben, és egyaránt tartalmaz jogokat és zettségeket.

Érdekes, hogy a székelyek szabadsága egyszerre közösszemélyes is.A székely ember szabadon járhatott a királyságolül, akárcsak más, bármilyen rangú nemesember. Ezért a „státuszt" egyenlő értékűnek tekinteték a nemesi státusszaA szé-kelyek tulajdonosai voltak aföldnek, amelyen éltek.A magyar királynem adományozhatott földet a Székelyföld területén, és fetés vagy magvaszakadás (örökös hiánya) esetén a tulajdonj

szaszállt a közösségre.A király nem tehetett senkit székellyé, c* KRISTÓGyula:A székelyek eredete, i.m.1 4 9 - 1 6 1 .



az a személy nyerhette el a „székely" minőséget, akit mszékelyek is befogadtak.

A föld tulajdonjoga szempontjából a székelyek erősebb joban voltak, mint a nemesek. Sok történész ezta jogállapotot a szé-kelyek mint ősfoglalók - akik Árpád magyar honfoglal

szereztek földet - elismerésének tekinti.A székelységet a föld tu-lajdonjoga különbözteti meg az Árpád-kori Magyarországmás, közös szabadságjoggal bíró néprészektől mint a szászsenyők, kunok és jászok, akik mind az úgynevezett „királytelepedtek le.

A székelyek megtarthatták sajátos szervezettségi formájszokásaikat (amelyekről külön fejezetben szólunk). Első kötelezettsége a székelyeknek a hadakozás volt. A király hszemélyenként és saját felszereléssel kellett hadba vonulnadott helyzetnek megfelelően(lásd a4. sz.mellékletet).

Külön figyelmet érdemel az úgynevezett „adózási" szokászerint „portánként" egy ökröt ajándékoztak a királynak kosakor, házasságkötésekor és elsőszülött fia születésekor: atüzes vassal megjegyezték (bélyeget sütöttek rá), innen asütés elnevezés. Joggal nevezték ezt a székelyek ajándéknaaz ökörsütésre csak alkalomadtán került sor, míg a rendévenként járt. Az ajándék elnevezés is a székelyek csatlakoa momentumához vezet, mivel önkéntes és személyhez (pokötött felajánlásról van szó, amelyegyfajta szövetségkötés és időn-kénti szövetségmegújítás, -biztosítás a királlyal.A székelyek ezáltalismerik el a magyar királyt uralkodójuknak, és ismételten,tesen és személyenként megújítják azt a szövetséget, amelkor a kétfél kötött. Maga az ökör, mint a szövetség jelképe, ucsak arra utal, hogy a szövetségkötésnek a Szent Istvánt midőben (a fejedelemség korában) kellett történnie, amikor gyobb érték az állat volt (a régi magyar nyelvben a'marha'szó 'va-gyon','kincs', 'érték'jelentéssel is bírt.) Későbbi korokban, Má

és II. Ulászló idejében a székelyek már vonakodtak az ökmegadni, ami fokozatos leszegényedésük jeleként is értelm



8. A székelyeknemzetségi szervezete

A 21. század embere úgy gondolja, hogy korábban itt élt őmitívek és gyengén szervezettek voltak. Ezzel szemben a az, hogy elődeink nagy kultúrával rendelkeztek és magas szervezett társadalomban éltek.

A székelyek közösségi élete demokratikusabbnak tűnik akori „modern" mindennapokhoz viszonyítva, mivel az egyégi-társadalmi egyenlősége hasonló gazdasági színvonallal

A középkorban a Székelyföld székekre tagozódott: M

Udvarhely-, Csík-, Sepsi-, Kézdi-, Orbai- és Aranyosszék. folyamán történtek változások: székek szakadtak ketté vagsültek. Az Erdélyben való letelepülésükkor a székelyek említett területi felosztás szerint szerveződtek, habár ebidőpontban a területi egységek még nem a szék nevet visea terminus jóval későbbi. Északi székeknek nevezzük az emat: Maros-, Udvarhely- és Csíkszéket.A déli székek Sepsi-, Kézdi-és Orbaiszék. Aranyosszék 1266-ban települt be a Kézdikiszakított székelyekkel.

A székelyek hosszú évszázadokon át megőrizték nemszervezetüket. 15-16. századi peres okiratokban, oklevefennmaradtak a marosszéki nemek és ágak nevei.A többi székbenis ugyanazok lehettek a nemzetségi nevek - különbségméretükben jelentkezett, mert az északi székek teljes képetottak, míg a kisebb déli székek töredékei a teljes szerveződe ugyanazon rendszeren alapultak.

BODORGyörgy37 a székelység korai önszerveződését próbmeg modellezni, az ő gondolatmenete alapján ismertetjük ki székek szervezési formáját.

"BODORGyörgy:A székely nemzetségi szervezet.Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2



A székelyek többsége a had népéhez tartozott, melyekeköznépnek vagy falu népének is neveztek.A letelepedés idejében afalu egységét a tíz porta vagyis tíz család alkotta, ebből kifvan eset, hogy afalut a „tíz" névvel említik.A tízes szervezési rend-szer fennmaradt a 20. századig: a falvakat tízesekre oszto

tízes volt a legkisebb egység. Egy északi székben 120 falHadakozás esetén a szék 10 századot tudott kiállítani, úgmég 2 század maradt a szék védelmére.

A vezető réteget alófők alkották, akiket ág népének is neveztAz északi székekben 240lófőség volt, és mivel a széket 10 körzetrosztották, minden körzetben 24 lófőséget tartottak számágak száma is 24, tehát a körzet volt a legkisebb sejt, ameteljes nemzet képviselve volt (24 ág) és amely egy századokiállítani.A 24 ág 6 nembe sorakozott. Az ágak népe két szátudott kiállítani székenként.

A hat nem a következő: Örlöcz, Meggyes, Adorján, ÁbJenő, Halom. Az ágak:

1. Örlöcznem: Szovát, Bod, Seprőd, Eczkenágak

2.Meggyesnem: Dudor, Kürt, Gyáros, Meggyeságak3.Adorján nem: Vaja, Telegd, Váczmán, Posonágak4.Ábrahámnem: Új, Karácson, Gyerő, Nagyágak5. Jenő nem: Boroszló, Balási, Új, Zomoruágak6. Halom nem: Halond, Náznán, Péter, GyörgyágakA nemek és ágak nevei sok érdekességet elárulnak.A Jenő nem-

zetség / törzs létezett a honfoglaló magyaroknál is, és a Kükapcsolható valamilyen formában a magyar Kürt nemzetséAnemek és ágak között találhatók keresztény nevek: Á(Ábrahám), Karácson(y), Péter, György és - kérdőjelesen -Adorján(Odorján, Hadrián).Az ágnevek között található Nagy és kétÚj egyátszerveződésre engednek következtetni. Az Eczken, VáNáznán germán eredetű neveket sejtet, de egyes kutatók

nyelvre vezetik vissza eredetüket.A vezetőréteg adta a tisztségviselőket. Nagyon szigorú salkalmaztak a tisztségek betöltésének a sorrendjére: az ág





9. A székelyek földjeA székelyek történelmének is egyik meghatározója a ter

mód volt, mely mód az idők folyamán szorosan kötődött donjoghoz. A tulajdonviszonyok változásokon mentek kede ezek a változások nagyon lassúak voltak a környező ntapasztaltakhoz viszonyítva. A különböző történelmi műrendszeresen ismertetik a székelyekre jellemző termelédokat, ezek fejlődését-alakulását, de csak a 15. századtól fontosnak (mivel csak ez időtől léteznek írott források), vi

Árpád-korban is meghatározó szerepük volt.írott forrásokban nem maradt fenn, de a későbbi korokdonviszonyaiból (vissza) lehet következtetni a korai Árpjellemzőire, mely szerint a föld felett közös tulajdonjog ésült: aföld, amelyen a székelyek éltek és amelyet használtak, annyiuk közös tulajdonát képezte. Fontos hangsúlyozni, királyi hatalom e tekintetben csak a Székelyföld határáig ésült, ezen belül a székely szokásjog szerint rendelkeztek, mkirályok is tiszteletben tartottak. Felségsértés vagy magvas(utód és örökös hiánya) esetén is a gazdátlanul maradt földonjoga visszaszállt a közösségre. A királyok el sem vehnem is adományozhattak birtokot a Székelyföld területénerős kiváltsággal az Árpád-kori magyar királyságban egyet

népcsoport sem rendelkezett.Ebben a korban a nagy ál lattartás volt az elsőrendű foglamelyet kiegészített a földművelés. Idővel az állattartás mkább visszaszorult, és nagyobb hangsúlyt kapott a földművmindvégig a történelem folyamán - egészen korunkig - mradt mindkét mezőgazdasági ágazat.

A székelység két rétegre oszlott: közszékelyek és vezetEz utóbbi csak irányította a társadalmat, egyébként egyenlőak voltak a közszékelyekkel. Területileg a korábbi időkbezetségek - ezeken belül nemek valamint az ágak - szerint



ződtek. Később a legnagyobb területi egység a szék lett, ezsorakoztak a falvak. A lófők is a köznép falvaiban laktak szervezeti szabályaihoz igazodtak.

A föld közös tulajdonú volt és falvanként rendelkeztekfelette. Alegelőket és az erdőket is közösen használták korlátozás

mivel ez utóbbinak bővében voltak. Az erdők közös hasfennmaradt egészen a 19. századig, amikor is közbirtokosszerveztek a központi hatalom kezdeményezésére és irányíA legelők ma is közös használatban vannak.A kaszálók esetén márlétezett korlátozás: a közszékely egymaga kaszálhatott, mímásodmagával. Később a tisztséget viselő (hadnagy vagy bínegyedmagával kaszálhatott. A szántóföldekre vonatkozó

más szabály létezett. Évente „kinyilazták", vagyis nyílhúzvalószínűleg termőértékük alapján - kisorsolták őket.A közszéke-lynek egy nyílföld, a lófőnek kettő, míg a tisztséget viselő négy nyílföld járt. Az erdőkből kialakított tisztások magádonban maradtak és mindenki akkora irtást bírhatott, amkitakarított.

Valószínű, hogy az ekként kialakított szántóföldek birtonak következtében egy idő után a szántókat már nem nyilahanem állandó magántulajdonba kerültek. A lófőségekheztődtek birtokok, és nagyságuk a korábbi elosztás szerint al40

A közszékelyek nem voltak alávetve a lófőknek: mindaegyenjogúak voltak. A székelység nem alkalmazott rabmunkát, nem voltak szolgák és jobbágyok.A falu népe határozott,hogy valakit befogad-e a közösségbe vagy nem, mivel ha bta, akkor a tulajdonban is részesült és ezáltal egyenjogú taa közösségnek: a falunak.

Érdekes volt az örökösödési rend is. Azt mondhatjukörökösödés szempontjából is egyenjogúság volt (a nemek a korai időkben, vagyis a lánygyermek éppen úgy örököltfiú. Később a leányokat kiházasították, az örökségnek me

" BODORGyörgy:Aszékely nemzetségi szervezet,i. m.LásdA földközösség című fejezetet4 6 - 5 5 .



értékű vagyonnal, amikor férjhez mentek. Ha elmaradt a sítás, akkor joga volt a lánynak a fiúval egyenlően örököörökös nélkül maradt székelyek vagyona a szomszédságraAmennyiben nem volt fiúörökös, a lányok örökölhették ségviselés jogát is (fiúleány), de a tisztséget aférj látta el.41

Az ismertetett szigorú rendszernek köszönhetően a gazszintkülönbségek lassan jelentek meg a Székelyföldön éegymáshoz viszonyítva csekély különbséget mutattak.A székelyeksokáig nem csak jogilag voltak egyenlők, de anyagi helyzhasonló volt. Nagyon későre - 15. század - jöttek létre a nbirtokok, de ezek is kis arányban maradtak a terület egészszonyítva. Milyen hatással volt a székelység sorsára aföld ilyen kü-

lönleges tulajdona?Az első következmény, hogy a székelység aránylag kököltöztethető népcsoport volt: egységesen és egy tömbben tethető. A 12. század második felében, de legkésőbb a 13elejéig aránylag rövid idő alatt kialakulhatott a mai értelvettSzékelyföld. Azáttelepítés a székelyek szempontjából is eljelenthetett - nagyobb terület, több erdő - , mert elég nagy tudtak mozgósítani, és a későbbi százatokban is volt rá példnem voltak könnyen kezelhetőek, gyakran fellázadtak.

A második következmény, melyre már utaltunk korábbana gazdasági erejük nem engedte, hogy átvegyék az európtechnikát, mivel az komoly kiadásokat igényelt és csak a n- akik kezében nagyobb vagyon összpontosult - voltak képmegfizetni. A székelyek megmaradtak a könnyűlovas-lovharcmodor mellett. Későbbi korokban (15. század) az elszdés vezet a gyalogság kialakulásához, de a kora Árpád-koszékelység általánosan (tömbben) aránylag jó gazdasági knyek között élt.

4 1 BÓNISGyörgy:Magyar jog - székelyjog. M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem, Kovár, 1942.



10. Keresztény székelyek

Érdekes ellentmondásra kell megoldást keresnünk, mikor lyeknek a kereszténységre való áttérését vizsgáljuk.KÉZAISimonAmagyarok története (Gesta Hungarorum)1283 táján írt művéa székelyek hun eredete mellett megemlíti a rovásírást is.42

Ezt az írásmódot sokáig székely rovásírásként tartották smert hosszú ideig csak a Székelyföld területéről ismertekírásos töredékeket. Utóbb a hunoknak, avaroknak és magyis tulajdonítottak rovásírásos emlékeket, és voltak, akik a nyelv segítségével próbálták megfejteni ezeket.

Tény, hogy a legtöbb rovásírásos szöveg vagy felirat a Sföldről származik, és az is tény, hogy a székelyek még ahasználták a rovásírást, amikor a magyarok már rég elfelej

De székelyek a rovásíráson kívül még megőriztek egy egpogány hagyományt is mint a tetemrehívás, a sírbalövés,

kopja állítása a sírhalom fölé, a napra és holdra esküvés.Amikor valakinek a gyilkosát nem találták, a közösség taa halott fölé tartott kézzel kellett megesküdniük, hogy árta gyilkolásban. Amennyiben az esküt tevő keze remegett,halott sebe vérezni kezdett, az így leleplezett és bizonyítotlekaszabolták.

A sírbalövés szokása is sokáig fennmaradt a székelyeknóvták magukat a túlvilági szellemektől az elhunyt hozzátaAz elhunyt fejéhez leszúrt lobogós kopja állításának a sfej fa-állítássá alakult át (főleg a protestáns temetőkbenjelenkorban is tovább él és terjed, most már a katolikusokn

A Szent László-legenda freskókon való ábrázolása, amefestett templomban megtalálható a Székelyföldön, pogáhiedelemre, a jó és rossz küzdelmére vezethető vissza.43

° KÉZAISimon:A magyarok cselekedetei.Osiris, Budapest,2 0 0 1 . 1 0 2 .4 3 LÁSZLÓGyula:A „kettős honfoglalás".Helikon, Budapest,2 0 0 4 . 6 3 - 6 4 .



Néhány példát említettünk, amelyek azt bizonyítják, hszékelyek sok pogánykori szokást és ismeretet mentettekreszténnyé válásuk folyamán. Arra gondolhatnánk, hogy zárt társadalmuknak vagy konzervatív jellemüknek volt khető. Részben ez is igaz lehetne, de van egy másik tény, am

borítja ezt a gondolatmenetet: bizonyítottan nagy volt a Sföldön az egyházas települések aránya az Árpád-kori magrályság területén.A pápai tizedjegyzék alapján ezen a területeaz egyházas települések aránya megfelelt az átlagosnak, dtek olyan vármegyék, ahol a Szent István adta állapot - „mindentíz falu építsen egytemplomot" -volta jellemző.44 Ellenvetéskénlehetne felhozni azt az egyébként igaz megállapítást, h

Székelyföldre település idején, a 12. század végén - a 13.elején a kereszténység már eléggé megerősödött a magyalyok uralta területeken.A székelyekúj lakóhelyükön ragaszkodtakkeresztény hitükhöz, és szívesen építettek templomokat nak a falvakban.

Az 1333-1337-es pápai tizedjegyzékben megnevezett heközött nagyon sok Szent- előnévvel jelzett található: gyakomég csak Délnyugat-Magyarország területén hasonló.45

A nemzetségi szervezet nem- és ágnevei között is vannresztény eredetűek: György, Péter, Adorján (Odorján, HaÁbrán (Ábrahám), Karácson.

Ezt a két észrevételt egybevetve arra kell gondolnunk, székelyek nem Szent István, Szent László és Könyves Kálrályok drasztikus és időnként kegyetlen térítéseinek eredként lettek keresztényekké, inkább egy korábbi csendeslassúbb folyamat során, amely lehetővé tette a pogány szmegtartását is(lásd a 3.számúmellékletet).Álláspontunk az, hoa székelyek, amikor csatlakoztak a magyarokhoz, már tények voltak, és az új állam népeinek keresztény hitre térínem kerültek konfliktusba a magyar királyokkal.4 4 KRISTÓGyula:A székelyek eredete. /'. m. 139.A KRISTÓáltalemlített80%-osarány túlzásn

minősül a magyarországi 40%-os átlaghoz viszonyítva.4 5 BENKŐLoránd:Adalékok a székelyek korai történetéhez...i. m.11 2 - 11 9 .



Érdekes és mindenképpen meggondolkoztató, hogy amínépükkel, a magyarokkal az Árpád-házi királyok olyan kebántak, amikor az új hitre való áttérésről volt szó, addig anan csatlakozott vagy jövevény népekkel a szó mai értelmeis toleránsak voltak vallási ügyekben.A római pápák rendszeresen

buzdították királyainkat az izmaeliták és mohamedánoszörmények) kiüldözésére az országból - minden esetbenménytelenül, csak a keresztény vallásra való áttérésüket bfolyamatok elindítását sikerült elérni.

A székelyek ebben az időben különleges státusznak örvés külön népként kezelték őket, ezért amennyiben a keleti ténység hívei lettek volna (mint annyian a letelepedett maközül: pl. Ajtony), akkor megőrizhették volna vallásukatmegmaradt volna valamiféle nyoma a keleti rítusnak. De kereszténység nyomaira utaló semmiféle adatunk nincs alyek vonatkozásában, ebből pedig az következik, hogy a széa nyugati kereszténységgel ismerkedett meg, elodáig,önszántából elfogadta az új hitet és felvette a keresztény v

11. Anonymus és aszékelyekANONYMUSgesztája,Amagyarok cselekedetei,az idők folyamán máés más megítélésben részesült. Korábban a honfoglalá

hitelesebb leírásának tekintették, később, a 20. században kétségbe vonták történelmi hitelét, oly mértékben, hogytörténészek eltekintettek felhasználásától, de legújabban vakik ismét hiteles forrásként kezelik.

A székelyek kora Árpád-kori történelmét vizsgálók aznem hanyagolhatják elANONYMUSművét. Érdekes módon még azoa történészek is, akik abszolúte értéktelennek tartják a kramikor a székelyek hadi szokásait ismertetik, elsőként aNÉVTELENJEGYZŐ-tidézik:



„(...) a Ménmarót elleni harcban Ősbő serege előttazelső csatasort biztosították maguknak. "46

Még a legkritikusabb történészek is kiemelik, hogyANONYMUSmunkája, ha nem is alkalmas a honfoglalás eseményeinekrására, de mint korhű dokumentum, nagyon fontos a 12.

végének - a 13. század elejének tanulmányozásakor. Célunbiztosabb információk felhasználása, ezért ebből a szemspróbáljuk meg az ismereteket a gesztából kiemelni.

A geszta egyes vélemények szerint 1200 és 1210 között kANONYMUSa nyugati krónikákon kívül feldolgozta a népi, az igénekeit, és természetesen felhasználta a kor történelmi ismEz utóbbi információcsomag, a „kor történelmi ismerete" fontos, mert meghatározza a szerző fantáziájának hatágesztában sok kitalált, vagy időben nem odaillő dolog, esemszemély van, de a köztudott dolgokat csakis a valóság lehetett leírni, mivel ellenkező esetben a mű már megírhitelét vesztette volna.

A következőkben a székelyekkel kapcsolatos, a 13. századköztudott információkat hámozzuk ki a krónikából:

1. A székelyekmáramagyarok bejövetele előtt a Kárpát-medecébenlaktak.

2. Aszékelyekrésztvettek a honfoglalásbanmint önkéntcsat-lakozottnépelem.

3. Aszékelyek Bihar vidékén éltek a 12. század végénés esetlega 13.század elején.Biharvidéke az Árpád-házi hercegekfenn-

hatósága alatt állt.4. Aszékelyekbenélt a huneredet- éshagyomány-tudat:Atti-lához kapcsolódó eredettörténetüket általánosan hangoztatták

Az utolsó három állítás általánosan elfogadott, és más fois megerősítik. Az első állítás vizsgálata a jelen mű alapveta továbbiakban ezzel még részletesen foglalkozunk. Szükséhány megjegyzés, mely arra enged következtetni, hogyANONYMUS

nem ferdítette el az igazságot, amikor a székelyekről ír.* ANONYMUS 43.



III. Béla király NÉVTELEN-jének krónikájában a székelylékszereplők: Árpád, Zolta, Ősbő, Velek, a többi magyar vtörzseik a főszereplők. A székelyek azért kerülhettek a gemert nem lehetett őket nem szerepeltetni: köztudottan jeltak a magyar történelemben. Ez a nép a mű végén, az 50.

ben szerepel, majd a következő részekben a szerző -ANONYMUS -felgyorsítja az eseményeket és kurtán be is fejezi a króniká„Miután a székelyek; akik kezdetben Attila király népe vo

tesültek a nagyhírű Ősbőről, békésen elébe vonultak és fiaikaféle ajándékokkal túszul átadták neki,s aMénmarót elleni harŐsbőserege előtt azelsőcsatasort biztosították maguknak. "A1

A gesztában a Kárpát-medencében talált népek közül egszékelyek vettek részt a magyarok oldalán a honfoglalásbanépeket Árpád hadai vagy legyőztek vagy meghódoltattanincs más logikus magyarázat, csak az, hogyANONYMUSígy tudta. Aszékelyek esetében nem kellett a nagynevű családok sz„történelmet készíteni", mivel erre nem volt szükségük, mgyan a gesztában rögzített történet más szereplői esetébenszerzők gondolják. A krónikából úgy tűnik, hogy a székelnem volt vezérük:ANONYMUSnév szerint nem említ senkit (nem ígvan más népek esetében, még az ellenfelek vezérei is mivesítettek). Ez az információ is valósnak látszik, mivel a sznemzetségi szervezete sem ismeri a vezérválasztás módozata székenkénti tisztségviselők (hadnagy és bíró) évenként csés szigorú sorrend alapján következő nemek és ágak rendsz

A nyugati forrásokban nem szerepelnek a székelyek.Mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogyANONYMUS-nakhitelt

kell adnunk a székelyekkel kapcsolatos szűkszavú tájékszempontjából, legalábbis abban az értelemben, hogy a mnak idejében ezek az ismeretek a székelyekről általánosantek voltak, léteztek.

Csak sajnálhatjuk azt, hogyANONYMUSnem hagyott ránk rész-

letesebb leírását a kora Árpád-kori székelyek településeiről4 7 Uo.



12. A genetika aszékelyekről

Az 1980-as években Magyarországon nemzetközi részvétetöbb évre kiterjedő genetikai kutatóprogram munkálatai fAz eredményeket a nagyközönség által is érthető, ismejesztő módon dr.CZEIZELEndre - aki a kutatásban is részt vetismertetteAmagyarság genetikájacímű könyvében.

2003-ban az említett művet újra kiadták (Galenus Kiadóvított változatban. Ez a munka nagyon sok érdekes informközre, de ennek ellenére - amint a szerző is jelzi a másodikelőszavában - a mű „komolyabb figyelmet nem keltett".

A genetika sok kérdést tisztázott a világ népei történelbonyolult fejezeteiben. Maga a tudományág, mint közismgének tanulmányozásával foglakozik: a gén az öröklődésérDNS-molekula meghatározott szakasza. Ezért a genetikáként öröklődéstannak is nevezhetnénk. A népesség-genet

népcsoport jellemző génállományának a változásait és ezetanulmányozza.A genetikai változatosság első forrása amutáció.Maga a szakkifejezés a géneknek valamilyen külső hatásmásolási hiba miatt bekövetkező, tartósan rögzülő változlenti. Az egyes fajokban kialakuló és rögzülő mutációk azöröklődnek. A népességek géngyakoriságában nincsenek eltérések. Több-génjel vizsgálata, értékelése alapján megh

ható a különböző népességek közötti„genetikai távolság".A fennebb említett népesség-genetikai vizsgálatnak egyitűzése a magyarság és a vele együtt élő fontosabb etnikai tok származásának a kutatása volt.

A székelységet a Magyarországon élő bukovinai székelyságtól nyert minták alapján vizsgálták. A „bukovinai széHadik András (Mária Terézia székely származású tábornok1775-1786 között Moldvából visszahívott és Bukovinába ltett székelyek, akiket a második világháború során Románilépésben Magyarországra „menekítettek".



A bukovinai székelyek genetikai vizsgálata alapján nyerményekből néhány olyan következtetést ismertetünk, amfontosnak tartunk a székelyek kora Árpád-kori történelmegismerése szempontjából.

CZEICZELEndre szerint a honfoglaló magyarsághoz gene

szempontból a mai moldvai csángók állnak a legközelebmagyar népcsoportokhoz viszonyítva pedig a bukovinai szés a moldvai csángók állnak a legközelebb egymáshoz.

A fenti két állítás együtt megerősíti egyes nyelvészek, BENKŐLoránd állítását, mely szerint a magyarság és a széknyelvileg azonos eredetre vezethető vissza.48

A magyarság embertanilag kevert népesség, genetikaieurópai nagyrasszhoz sorolható49, ezen belül a székelyek iráni erdetűek50. A székelység esetében nagyon kicsi, szinte elenykeleti nagyrasszból származó gének száma, ami a hun eredszól.A türk-török arány jóval kisebb, mint az iráni részesedpedig arra utal, hogy a székelyek csak együtt éltek a türk-töpekkel, de nem rokonaik.51

Az együttélésre vonatkozó hivatkozás összhangban áll alyek nemzetségi szervezetének tagadhatatlanul és általánofogadott törökös jellegével.

Az őrségi magyarok viszont nagy genetikai távolságra eszékelyektől, ami megítélésünk szerint arra utal, hogy a szmondhatni teljes létszámban elköltöztek a honfoglalás káltaluk ideiglenesen benépesített Őrségből, és antropoló

nincs kapcsolatuk a mai őrségi magyarsággal.Ebben a tekintetben az igazi előrelépést majd a régésznetika hozhatja.52

"BENKŐLoránd:Adalékoka székelyek korai történetéhez...i. m. 115.

" CZEICZELEndre:Amagyarsággenetikája.Galenus, Budapest,2 0 0 3 . 3 9 0 , 3 9 2 ."CZEICZELEndre:i. m. 261.51 Uo.B CZEICZELEndre:/.m. 3 0 9 .



13. Arégészeta székelyekrőlKorábban úgy gondolták, hogy a székelyek kora Árpád-ko

netéhez a régészet semmiféle kapaszkodót nem nyújt. Az a székelyföldi középkori templomok ásatásai valamint a tjárások, ásatások hozták(SZÉKELYZoltán,FERENCZIGéza,BENKŐElek, SóFALVIAndrás). Kiderült, hogy magyar népcsoportok la mai Székelyföld területén, még mielőtt a székelyek letelvolna ott.

Újabb érdekes fejleményeket hoztak a korai magyar állam

védrendszerének kutatásai.A különböző korokban és építési tecnológiával készült várak a hozzájuk kapcsolódó védművamelyek az ásatások nyomán ismertekké váltak, lehetőségetak Erdély megszállásának az eddigieknél pontosabb megsére. Kiderült, hogy a magyarság a honfoglaláskor kelet felgyepűsávot hagyott, és a magyarok utólag, különböző korban, több lépcsőben „vissza"terjeszkedtek keleti irányba.

Az első telepesek Erdély keleti részében nem a székelynem a magyarok voltak. Ezek az ismeretek a régészet terünézve megkérdőjelezik a hun elmélet azon állítását, amelya székelyek Attila hun maradék népeként a Keleti-Kárpágyeinek védelmében vészelték át a viharos évszázadokat a honfoglalásig. Másfelől a székelyeknek a magyarok által atörtént telepítését és a határőr szerep kiosztását is újra kedolni. Nem kizárt, hogy helyenként csatlakozott népelemeerősítették a határ védelmét, de a honfoglalást követően zmagyar erők alkották a rendszert.

A csatlakozott népelemeket a legkényesebb és legnagyoszéllyel járó helyeken elő- és utócsapatként alkalmazták, mzel bizonyíthatták hűségüket és harci értéküket. Ez a típusú

működés mindkét fél szempontjából elfogadható és termvolt, de nem tartott meghatározatlan ideig.BÍBORBANSZÜLETETTKonstantin a kabarokat már 950 táján úgy említi, mint a tö



gyar törzzsel egyenrangúakat. Idő teltével kerültek újabb portok, akik átvették a csatlakozott nép szerepét.A magyar államesetében ez afolyamata kereszténységfelvétele és a királyság meg-szervezése következtében megszakadt. Az elővéd csapat bés a határőrség szerep nem feltétlenül járt együtt, és az e

nem következik egyértelműen a másik.A határ védelmét a legmeg-bízhatóbb népelemre osztották - a magyarság esetében mészetesen a magyar törzsek valamelyike volt. Erdélybenfoglaláskor a legkeletibb részeken a magyar törzsek egyikemár velük egyenrangú kabar törzs telepedett meg.

A régészet új eredményeket hozott a honfoglaló magymegelőző avar és onogur lakosság továbbélésével kapcsoKorábban általánosan elfogadott vélemény volt, hogy az avmegszűnése után az avar és késő avar (onogur) lakosság kihalt, részben elvándorolt, majd a maradék népesség beobetelepülő szláv lakosságba. Ezzel szemben antropológiai vtok alapján ÉRY Kinga arra a következtetésre jutott53, hogy azavarság tömegei elvándoroltak vagy felszívódtak az avarszéthullása után (800 és 830 között), de az onogur lakmegérte a magyar honfoglalás korát, sőt az avarok korábbhelyeit is - azok eltűnése után - részben elfoglalta.

Érdekes következtetésre jutottRÉVÉSZLászló a Felső-Tisza vi-déki ásatásokon talált nagy számú vezérsír leletei alapján54 Mis-kolctól északkelet irányban sokkal több és jóval gazdagabfoglalás kori magyar harcos sírjait tárták fel, mint a Kárpdence más tájain. Ennek alapján feltételezik, hogy ezen a tevolt Árpád fejedelem népének első szálláshelye.A székelyek szem-pontjából fontos információ ez, mivel Bihar vidéke - amelytudott, hogy a székelység egyik legmasszívabb jelenléténehelye - az említett zóna szomszédságában fekszik.

Más szemszögből hoz értékes információtBÁLINTCsanád, mivelbebizonyította, hogy az onogurok jellegzetes griffes-indB ÉRYKinga:A Kárpát-medence embertani képe a honfoglalás korában= KOVÁCSLászló (s

Honfoglalás ésrégészet(továbbiakbanHR.). Balassi Kiadó, Budapest,1 9 9 4 . 2 1 7 - 2 1 8 .5 4 RÉVÉSZLászló:Vezéri síroka Felső-Tisza vidékén. = HR.1 3 9 - 1 4 9 .



leleteit nem lehet követni a magyar honfoglalás koráig: a zadban a Kárpát-medence népessége tárgyi kultúra-váltásoát, az ásatások feltárt leletei ennek a köztes kultúrperiódunyomait mutatják.55A griffes-indások kultúrája nem kapcsolódpalmettás magyarok kultúrájához, mivel közbeesik a 9. szá

lam nélküli periódusának szegényebb kultúrája. Ezek szerivel a griffes-indás díszítést alkalmazó onogurok leletei nemmeg a honfoglalást, nem azt jelenti, hogy eltűntek vagy eroltak, csupán hogy egy újabb és egyben szegényebb kalkalmaztak, vettek át, frank és részben szláv hatásra.

BENKŐElek Székelykeresztúr-vidéki ásatásai sok érdekes agazdagították a székelyek letelepedéséről kialakított eddig

gos képet. Egyik nagyon fontos megállapítása, hogy a köszékelyek tárgyi emlékei és temetkezési szokásai még a későkorban is archaikus jelleget mutatnak.56 Ezek a megfigyelések alátámasztják a reneszánszkori íróknak a székelyekről megfogaljellemrajzát, amely szerint hagyományőrzőek, szokásaikhozkodóak voltak végig a középkor folyamán(lásd az1.2. Székely jel-lemrajzc. fejezetet).

Késő avür (onogur) szíjvég"BÁLINTCsanád:A 9. századi magyarság régészeti hagyatéka. = HR.39—46.™ BENKŐ Elek:A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája.Varia Archaeolo

Hungarica. Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Budapest, 1992.



II. RÉSZ

SZÉKELYEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

1. Székelyekés magyarok; acsatlakozás kérdéseAz első részben megpróbáltuk egybegyűjteni azokat az isket, amelyek segítenek megoldást találni a felvetett kérdésrköltözhettek a székelyek a Kárpát-medencébe. Az informáközvetettek és későbbi századokból maradtak ránk, mégis jlmazhatók, mivel tartalmuk jóval korábbi időkből szárNéhány esetben az adatokból levontunk következtetéseket,akkor megkérdőjeleztünk néhány axiomatikusnak feltüntetténészi állítást.

A székelység még a 19. században zárt közösséget alkomivel a 12-13. századi leírásokból is hasonló képet alkothatla, nyugodtan feltételezhetjük, hogy ez a korábbi századokbvolt másként.A szabadság igénye, a harcias természet sem vzott az évszázadok során, és ha 800 éven át jellemezte alyeket, akkor az időtartamot tévedés nélkül kinyújthatjuk -menőleg - néhány száz esztendővel.

A székelység még a 16. században is ismerte a nomád tszervezeti formát és rendszert, esetenként hivatkozott is tény oklevelekben is fennmaradt. Szent István és az őt kövlyok: Szent László és Könyves Kálmán mindent megtettegány magyarság európaiasításáért: kétségtelenül sikerrel, ben a székelység megőrizte korábbi szervezeti felépítését. úgy történhetett meg, hogy a székelyek csatlakozásának piban egyáltalán nem létezett az európai szerveződés, amikorkös szerveződési forma még nagyon természetes volt a magzsek vonatkozásában is. Ezek szerint a csatlakozás csakis

nagyfejedelem előtti időben történhetett.Ezzel elérkeztünk a kérdésfelvetésünk szempontjából lesabb pillanathoz, a székelyeknek a magyarsághoz való cs



zásához. A népcsoport kora Árpád-kori történelmét ez határozta meg, és természetesen a további történéseket is bsolta, egészen napjainkig.

A szakirodalom nagyon leegyszerűsítve, bagatellizálva éstesen foglalkozik a csatlakozással, pedig sok kérdésre a vá

találhatjuk meg.Az egyik elmélet57

szerint csatlakozás nem is vola székelységet a magyarok soraiból szervezte a királyok vlyike határőr feladatra. Bizonyítékként a székelyek magyarés a napjainkban is fellelhető idiómák sokaságát, valamint ea különböző magyar vidékek nyelvi sajátosságaival mutatozését emelik ki. Véleményünk szerint csak nyelvi adatok nem lehet kizárni a csatlakozás tényét.A törökös szerveződés kia-lakulására pedig valamiféle magyarázatot is kellene szolgmivel konkrét bizonyító adat híján az elmélet csak puszta fA magyarság és a székelység nyelvi hasonlóságának magyatöbb lehetőség is kínálkozik az említett királyok általi szervméletén kívül (nevezzük ezt szervezési elméletnek). Aztudjuk, hogy Árpád magyarjai milyen nyelvű lakosságot taKárpát-medencében, és a történészek azon is vitatkoznak, őslakosok számbeli aránya hogyan viszonyult a honfoglaló

Könnyen előfordulhat, hogy a nyelvi hasonlóság az avaradódik.A kettős vagy többes honfoglalás is lehetőség a nyelsonlóság magyarázatára. A másik lehetőséget a székelyekemlegetett nemzetségi szerveződésenyújtja. Anemek és ágak ne-vei között szerepel azÚj, tehát volt olyan pillanat, amikor újjász

vezték vagy legalábbis kiegészítették a székely rendszertszínűleg a veszteségek pótlására, és ekkor kerülhettek kültájnyelvi vidékekről származó magyarok is a székelyek kszervezési elmélet más oldalról még inkább megkérdőjelGéza nagyfejedelemtől, de biztosan Szent István királytól kmagyar királyságban minden francia vagy német mintá

1 7 BENKŐLoránd:Adalékoka székelyek korai történetéhez,i. m.121; Uő:Aszékelység szaz Árpád-kori magyar országvédelemben. = Magyar Nyelv.2005/3. 273.



megszervezve, pogánykori szokás nem sok maradt fenn, azokat tűzzel-vassal irtották. Eltűntek a magyar nemzetsévei, szervezetei és szokásai. A magyar rovásírást is elfelejvagy inkább eltüntették. Ezeket az intézkedéseket a királykiadott törvényekből ismerjük. Olyan korban, amikor ehh

ható szemlélet és mentalitás uralkodik, nehezen elképzemert anakronizmus és önellentmondás -, hogy egy kerekirály pogánykori rendszerben szervezzen meg egy hadáfontos népelemet.A székelyek neve mint népnév nem jelenhevolna meg a szerveződés során(lásd azI. 1. Aszékelyekmint népcímű fejezetet).Elképzelhető az is, hogy a honfoglalás után gyar törzsi állam kereteiben a székelység sorait kiegészíteez még egyáltalán nem zárja ki a csatlakozás mozzanatát, egy sor adat bizonyít.

Krónikásaink, akiknek állításait sok történész megkérdőkrónikáikban mindig szentelnek egy fejezetet a székelyelakozásának.ANONYMUS 1200körül úgy tudta, hogy a székelyek bihari vidékeken csatlakoztak a magyarokhoz, és közösenmeg Bihar várát.58

A csatlakozásra más tényekből is következtethetünk.A közép-kori magyar királyság területén a székelység különleges stés különleges előjogokkal rendelkezett: a székelyföldi székáltaluk belakott területek tulajdonosai voltak. Ezt a földgyakorolt tulajdonjogot a magyar királyok tiszteletben taés mégfőbenjáróbűn esetén sem foglalták el az elkövetőföldjét, az

visszaszállt a székely közösségre. Királyi adományokat sema Székelyföld területén. Nem egy szakember a székelyek való tulajdonjogát az ősfoglalásnak tulajdonítja, vagyis elfokrónikások állítását, mely szerint a székelyek a honfoglaló rokkal közösen szereztek és szerveztek hazát.A csatlakozás tényéttámasztja alá a székelyek különleges adója, azökörsütésis, amelyalkalom szerint adódott.

* ANONYMUS 43.



Érdekes, hogy míg egyes történészek a székelyeket minzonyíték nélkül a magyarok szolgáinak írják le és munkáikbrendelt népcsoportként említik őket pusztán feltevésből, középkori forrásokból a székelyek különleges státuszát ismeg, amely státusz erősebb volt a magyar nemesi jogállásn

erős előjogokat a székelyek csak a csatlakozás pillanmegkötött egyezséggel tudtak maguknak biztosítani. Két segített olyan kedvező feltételeket kiharcolni, amilyenekelen más népcsoport sem kapott meg.Az első az, hogy a csatlakozásidőpontjában a székelyek népes közösséget kellett hogy sanak, amely elég tekintélyes erőt biztosított ahhoz, hogy afejedelem harcászati szempontból nagyra értékelje. Másfeszervezettsége is növelte a székelyek harcászati erejét. íglegelve, a csatlakozás pillanatában a székelyek népes és sztömegként jöttek számításba, amely abban a korban renfontossággal bírt mint harcászati tényező. Ezért a székelysa hadakozás volt.

Meg kell jegyeznünk, hogy Árpád fejedelemnek is - miv

mészetesen csak vele köthettek a székelyek egyezséget - enek kellett ítélnie a szerződést, mert hatalmának megerősíbennük megbízható és jó támaszt talált. Azt is meg lehet fihogy a székelyek Árpád-kori hadakozásai mindig a király vagy a király felkérésére történtek. Azt is mondhatnánk, székelyek a magyar királyokhoz kötődtek, őket védték szüktén, velük újították meg szövetségüket az ökörsütés révén,

alkalomkor, amikor szükséges volt: koronázás, királyi házatés és a trónörökös születése esetén.A csatlakozást Árpád fejedelemhez és egyben a honfo

hoz kötöttük, elfogadvaANONYMUSazon állítását, mely szerint aszékelyek a Kárpát-medencében laktak már a magyarok btele előtt.59

A kora Árpád-korban Magyarország területén sok helytek székelyek. Nagyobbik részük a bihari részek vidékénB ANONYMUS 43.



nagyobb szervezeti egységben előnyös feltételekkel csatlakhonfoglaló magyarsághoz. Éppen számbeli és szervezeti erköszönhették, hogy különleges jogokat biztosíthattak magKisebb csoportokban - szervezetten vagy szórványosan - azmás területein is voltak székely közösségek. Az ő sorsuk

dolás volt, és ebből következett, hogy szolgák lettek, majdegy részük kötött szabadságú vagy nemesi jogállásba kermennyiben a székelység a honfoglalás előtt vagy (esetlegcsatlakozott volna a magyarsághoz, akkor minden székelylása egységes és azonos lett volna. Erre példaként felhozhata későbbi korokban letelepült népcsoportok, mint a kunokvagy szászok azonos jogállásba kerültek a közösségen belü

rületi szétszórtságuk az ország egészében - ha beszélhetünről - meg sem közelíti a székelyekét. Ezt a területi szétszóés atöbbféle jogállás tényét, amit a kora Árpád-kori székelyséténetében tapasztalunk, csak a népcsoport honfoglalást mKárpát-medencei jelenlétével lehet magyarázni.

Találtunk más, bizonyító erejű információt is, amely előbtásunkat erősíti meg. Történészeink a 14. század eleji pápajegyzék adatai alapján arra a megfigyelésre jutottak, hogy korban a Székelyföldön meglepően nagy számú templomvolt. Az összes helység számához viszonyítva a templomos ránya magasabb a királyság sok más megyéjében regisztránál. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a Székelyföld a marályság keleti perifériáján helyezkedik el, akkor ez az infotöbbszörösen jelentős.A székelyek lakta területen a kereszténynyugati irányzata gyökerezett meg: a keleti rítusnak nyomtaláljuk. Amennyiben a székelység Szent István és követői sára keresztelkedett volna meg, akkor a templomos falvaknagyjából meg kellett volna hogy egyezzék a többi vármadataival, nem beszélve arról, hogy a Szent István-i megkera székelység nemzetségi szervezetét is szétrombolta volna

Két lehetséges magyarázat megengedhető.Az első az, miszerint a szervezett és fegyelmezett székelylenállás nélkül tért át a kereszténységre - gyorsan és egy tö



A gond csak annyi, hogy egy köztudottan konzervatív, mégság is szívósan hagyományőrző és a honfoglalás utáni irelatív függetlenségben élő népcsoportról ez nehezen elképMarad a másik lehetőség, mely szerint a székelység korábkereszténnyé, mint a magyarság többi része. Kézenfekvő,

nyugati kereszténységet csak a Kárpát-medencében ismemeg a székelyek. Az a tény is, hogy a székelység nemzetsévezetében a nemek és ágak nevei között egyaránt találunk és keresztény neveket, azt igazolja, hogy a székelység a mkétól eltérő folyamatnak köszönhetően vált kereszténnyé.sunkat igazolja még az is, hogy a legtöbb rovásírás-emlék a földön maradt meg, annak köszönhetően, hogy - mivel a

ténység felvétele nem a központi hatalom kényszere alatt ta keresztény szellemiség nem került olyan erős ellentmonpogánykori hagyományokkal és nem törekedett ezek kiirtá

Összefoglalásként: nyolc érv szól amellett, hogy a székelyfoglalás előtti Kárpát-medencei megtelepedését valósnak sük: a földterület feletti tulajdonjoguk, nemzetségi szervfennmaradása, adómentességük és az ökörsütés szokása, aés ágak neveinek kevertsége, a 14. szátzadi templomos falvszáma, jelenlétük az ország különböző területein és különfállásuk egyidőben, a krónikások állítása, a rovásírás fennma

2. A székely honfoglalásA következőkben most már meg kell próbálkoznunk annakfoglalás előtti időpontnak a meghatározásával, amikor a széa Kárpát-medencébe költözött. Mivel pontos dátumot nmerünk és kevés, közvetett információval rendelkezünk, asos módszerhez folyamodunk. Három korszak jöhet szóba

az avar és a késő avar vagy másként onogur.Kr. u. 430 és 454 között a hun birodalom központja a Tisága volt, de kiterjedése a Közép-Európa és a Fekete-tenge



partvidékéig nyúlt.ANONYMUS„a székelyek,akikkezdetben Attilakirály népe voltakformulát használja, ami utalás lehet ahogy a székelyek a magyarok előtt a Kárpát-medencébenvagy hogy hun eredetűek esetleg hun alattvalók voltak.KÉZAISimon„ezek a székelyek ugyanis ahunokmaradékai"61 megfogal-

mazásban említi a népcsoportot, és bővebb információval gál, mely szerint 3000 hun harcos Csigla mezején maradt észékelyre változtatta. Anonymus tudósítása túlságosan szűmíg Kézai sok téves információval szolgál, és tanúságát krkell kezelnünk.A tájékozódást még jobban nehezíti, hogy a ktörténeti források az avarokra és magyarokra gyakran haszhun megnevezést. Szakemberek hivatkoznak még a széhuneredet-tudatára is, amely a mondákban maradt fenn, kézzelfogható adat nem utal a székelyek hun származásártásokból nem igazolódott a hunok továbbélése a Kárpdencében. A hun birodalom bukása után részben longrészben gepida uralom következett, majd ezt követően kialerős avar birodalom. Nehezen hihető, hogy ilyen hosszú(454-894), vagyis 440 éven keresztül, és a többszörös uratást túlélve, a székelyek változatlanul fenn tudtak volna mKárpát-medencében.

Még kevesebb információval rendelkezünk az avarokaten. 568-ban kiterjesztik hatalmukat a Kárpát-medencére, dalmuk ekkor az Enns folyótól a Volgáig terjed. Baján kalála után a Fekete-tengertől északra fekvő területek leszaaz avar birodalomról. Az avarok a Kárpát-medencébe mkét nép keveréke érkeztek, amelynek egyik összetevője hdetű; emellett sok más népelemet olvasztottak be, amelegy része lehetett ugyancsak hun rokonságú. Attila és Bajdalmában éltek onogurok is. Feltételezhető, hogy a székelyaz avarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, de ezt konkrétnem támasztják alá.

® ANONYMUS 43." KÉZAI: i. m . 10 2.



Izgalmasabb periódus 680 körül kezdődik, amikor az onépelem bolgár-török vezetéssel bekérezkedik az avar biroba. Itteni jelenlétüket az ásatási leletek sokasága igazolja. Atok is sűrűsödnek, mivel a frankok konfliktusba kerültavarokkal, és összeütközéseikről a frank évkönyvek rends

beszámolnak. Krónikáinkban is találunk olyan adatokat, aaz onogurok 700 körüli letelepedésére („honfoglalására"nak.KÉZAISimon krónikájában a 700-as esztendőt jelöli mhunok bejövetelének éveként. PetrusRANSANUSAmagyarok törté-netének rövidfoglalata című munkájában, amelyet 1490 kfejezett be, a 744. évre teszi a magyarok bejövetelét és meNagy Károly hunok (itt: avarok) feletti győzelmét, valamin

nok egy részének megmaradását.RANSANUSszerint „ahunok ésmagyarok ugyanaza nemzetvoltak, tudniillik szkíták, vagymásképpen szarmaták(...)"62

Érdekes információt tartalmaz a török MahmúdTERDZSÜMANmunkája, aTárih-i ÜngürüszvagyisMagyarország története.A szező Székesfehérváron kelt latin nyelvű krónika felhasználásta meg művét, valószínűleg a török császár használatára. deti krónika két korábbi krónika feldolgozásán alapszik, aközül a rövidebbik úgytudja,hogy a honfoglaló magyarok másodbejövetelükkor magyar nyelvű lakosságot is találtak a Dunvidékén:Emikorabba a tartományba érkeztek, látták, hogy csolatosan bőséges folyamai vannak, sok gyümölcse és bő terméannak azországnak, és aző nyelvükön beszélnek.

LÁSZLÓGyula megfogalmazta a kettős honfoglalás elméleremélte, hogy megkezdett munkáját mások folytatják. Smagyar történészek nagyobbik része elzárkózott a kettős hlalás további bizonyítása elől, sőt egy részük inkább támaáltalunk talált összefüggések viszont a kettős honfoglalás imutatnak, legalábbis a székelyek története szempontjából.° RANSANUS,Petrus:A magyarok történeténekrövidfoglalata. = KSz.6 2 .° TERDZSÜMAN,

Mahmúd:Magyarország története. Tárih-i Üngürüsz vagyis Üngürüsznete. Az1740. évi Névtelen Madzsar Tárihi vagyis magyar történet.Fordította,a jegyzetés az utószókat írta dr.BLASKOVICSJózsef.II. Nagy Szittya Történelmi VilágkongresszuCleveland, Ohio, 1998. 21.



Az onogurokat és székelyeket több adat kapcsolja össze.ző fejezetben jeleztük, hogy a Székelyföldön olyan hagyommaradtak fenn, amelyeket a korai, Szent István előtti témagyarázhatunk: a keleti rítusnak a Székelyföldön nyomcsenek, mert a székelyek eleve a nyugati kereszténységgel k

érintkezésbe.BENKŐLoránd a nyelvjárások tanulmányozása soigazolta a székelység nyugat felől keleti irányba történő vlását ami ugyancsak a nyugati rítusú kereszténység efelvételének lehetőségét erősíti meg. Másfelől a frank évkbeszámolnak az avarok és onogurok között végzett hittérítőkáról65, amely - a Szent István-i intézkedéstől eltérően - neszakosan, hatalmi eszközökkel történt. Természetesen a

korban is volt ellenkezés a „pogányságban" maradtak részsősorban az egyházi adóknak a nem-keresztényektől is törtgyűjtése miatt.

Más érdekes adatot is találunk a frank évkönyvekbenszerint a 805. esztendőben megkeresztelkedett az Ábrahámkagán.66 Az első részben (I. 8.) jeleztük, a székelyek nemzszervezetében a nemek és ágak nevei között vannak kereszvek, és az egyik nem épp az Ábrahám (Ábrán) nevet viseli. még egy Náznán és Váczmán nevű ág, amely egy korai némcsolatra utalhat.

A korábban említett székely vándorlásra a nyugati orészből (Pozsony - Őrség - Baranya - Valkó) a keletibe (BMezőség) történelmi adatunk csak az avar korból van. A évek táján a dunántúli frank birodalomhoz csatolt avar réfellázadt avarok-onogurok húzódtak kelet irányába, és tertesen a szabad, a bolgárok által el nem foglalt országrészbhar vidéke) telepedhettek meg. Ilyen tömeges vándorlásraegy olyan néptöredéknek volt esélye, amely valamilyen fomegőrizte szervezeti egységét.

"BENKŐLoránd:Adalékok a székelyek korai történetéhez...i. m. 112-119." SZÁDECZKY-KARDOSSSamu(szerk.):Azavar történelemforrásai 557-től806-ig.Balassi KiadBudapest, 1998. 288, 291.

"Uo.



Ugyancsak az onogurokkal köti össze a székelyeket az azmáció is, amely szerint az onogurok nem tartottak rabszol67

Arab források a honfoglalás előtti magyarokról azt jegyezthogy a szlávoktól rendszeresen fogtak rabszolgákat és kerevelük. A székelyekről viszont tudjuk, hogy a kora Árpád-

nem alkalmaztak szolgákat vagy rabszolgákat, a társafelépítés nem adott rá lehetőséget. Jobbágyság is csak a kézadokban jelent meg a Székelyföldön a vagyonosabb felskialakulásával, és ez a rendszer kis arányban, párhuzamoszett a hagyományos székely szerveződéssel.

Következtetésként elmondhatjuk, hogy az a kevés adat,pillanatnyilag rendelkezésünkre áll, a székelyek Kárpát-cébe való beköltözését a 680 körüli onogur honfoglaláshozAz avar állam 700 körül befogadja az onogurokat, és vgyütt a székelyeket is. Azt nem tudjuk, hogy a székelyek gurok egyik törzse volt-e, vagy egy más, az onogurokhoz kcsatlakozott népelem, de az szinte bizonyos, hogy mindenaz ebben a korszakban lezajlott nagy népmozgás során keravar birodalom területére. A magyar nyelvű székelységet kony török vezetőréteg irányította. Kipnnyen előfordulhat, általunk ismert nemzetségi szervezet nem- és ágnevei csaktőréteghez kapcsolhatók.

Az onogurok az avarok által lakott területekre telepedszékelyek elsősorban az ország nyugati és délnyugati résfrank birodalom terjeszkedése során a székelyek kerültekrábban kapcsolatba a keresztény térítőkkel, aminek köszönegy részük felvette a kereszténységet. Ilyenformán kerülteresztény és német típusú nevek a szervezet nem- és ágnevúgy, hogy a korábbi török nevek egy része is megmaradt. Aállam keretén belül többes hatalmi viszony alakult ki,kagán utánkövetkezőjugurus, tudunéskarkha közül az egyik a székelyek vzére lehetett. Ez a hatalmi viszony, pontosabban a kagáni

" KRISTÓGyula:Magyarország története 985-1301.Osiris, Budapest,1998.25." IBN RUSZTAés GARDÍZI = GYÖRFFYGyörgy (szerk.):A magyarok elődeiről és a honfoglalásr

Osiris, Budapest, 2002 (a továbbiakbanMEH). 88.



megszerzésének vágya vezetett egy belháborúhoz, amely meggyengítette az avar államot, hogy végül is 800 táján frdoltság alá került a nyugati vidék (ahol a székelyek is laktcsivel később pedig bolgár fennhatóság alá a délkeleti orszAz új rendszer (frank) felszámolta a legfelső vezetőréteget

avar-onogur-székely népek vezető nélkül maradtak. A birközépső része (Duna-Tisza köze) rövidfrank uralom után újrafüg-getlen lett; mindez idő alatt az északkeleti rész nem voltfrank vagybolgár hódoltság alatt. 830 körül a nyugaton élő avarok-onegy része - valószínűleg morva nyomás következtében - feés kelet irányába, a szabad avar vidékek felé vonult.A nemzetségiszervezetüket megőrző székelyek nagyobb része ekkor köl

Felső-Tisza vidékére. Természetesen az átköltözés nem volttetű, székely csoportok maradtak az ország nyugati részeinek a leszármazottait a honfoglaló magyarok is ott találtáknincs adatunk, hogy mi történhetett a bolgár fennhatóság rült országrészen élő székelyekkel.

A keleti országrészen a székelyek foghíjassá lett nemzszervezetüket felújították és kiegészítették, de nem kerültséges vezetés alá és országot sem szerveztek, viszont a mszláv beszivárgásnak útját állták.

Árpád honfoglalói a Felső-Tisza vidékén találták a szénagyobbik hányadát, akik megőrizték nemzetségi szervezA székely vezetők úgy találták, hogy javukra válik, ha csanak a honfoglaló magyarokhoz, és csatlakozásukat elősehogy a magyarok szervezete is hasonló volt (török vezetőmagyar többségű nép), valamint közös volt a nyelvük.A honfog-laló magyarok és a székelyek a magyar nyelv egy-egy vábeszélték: a nyelvbeli különbséget inkább a magánhangzómás ejtésmódja jelentette.

Árpád vezér olyan szövetséget kötött a székelyekkel, amehatalmát erősítette a többi magyar törzzsel szemben.A székelyek

területi elhelyezkedése is megfelelt ennek a szerepnek: aközel voltak Árpád székhelyéhez. Az egységes magyar álalakulásának folyamatában a magyar törzsek összekevere



székelyek különállása viszont megmaradt. A csatlakozáshcsolható a székely nemzetségi szervezet új erőkkel való felamikor magyar népelemek is kerülhettek a székelyek közé

Egy újabb mozzanat a székelyek történetében az Erdélybköltözés, amely több lépcsőben is történhetett. Az első bet

sek - a központi királyi hatalomnak a fekete magyarok eltörténő megerősítése érdekében Gyulafehérvár környékére erdélyi sepsi, kézdi, orbai székelyeket érintették, valamint vidéki székelyek egy részét, akiket a Mezőségre irányítotSzent Istvánhoz és/vagy Szent László királyhoz kapcsolhat

II. Géza korára tehető a mai Székelyföldre való betelepüdete, amelynek- az ország védelme és a gyéren lakott területek benépesítése mellett - gazdasági-politikai oka is a királynak szüksége volt az ország belsejében elterülő földekre is, adományozás céljából, hatalmának megerősvalamint új települők befogadására. Az utolsó vándorlás alyeknek is kedvezett, mivel időközben létszámuk megnövés nagyobb területre volt szükségük. Ekkor alakulhatott kszervezeti rendszerük: a korábbi 3 nem 6 nemre osztódott

Aranyosszék kialakulása szintén a székelyek érdekében hetett - hadi teljesítményük elismeréseként II. István kérvisszatelepítette egy részüket (a kézdi székelyek közül) a klakott területre, mivel azt kedvezőbbnek ítélhették meg.

A felvázolt eseménysor választ kínál sok olyan kérdésrelyekre más elméletek csak részben képesek, és ennek fényé

megvilágításba kerülnek eddig axiómaként kezelt tételek alyek kora középkori történetével kapcsolatosan.A székelyek magyar nyelvű néptöredékként kerültek a

medencébe, és csak vezetőrétegüknek köszönhetően volt töszervezetük. Nyelvüket és nemzetségi szervezetüket megmivel a betelepedés békés úton történt.

Az avar kaganátus és a későbbi magyar királyság határnagyrészt egybeesik. Amennyiben a székelyek letelepedéhatárőri szerepet kaptak, az az avar kaganátushoz köthető,az Árpád vezér által létre hozott magyar államhoz.



A nyugati kereszténységgel való találkozás és erőszakmmegtérésük - olyan módon, hogy közben megtartották nemgi szervezetüket - csakis a Szent István előtti korra tehető.VÉKONYGábor a Marsigli-féle rovásnaptár eredetijét a korai időkreszázad fordulójára teszi - márpedigMARSIGLIezt írja:„Calendario

(...) per usodi quei primiconvertiti alla fede cattolica"-vagyis:Kalendárium (...) azok részére kik elsőnek tértek a kathitre.69

Összegzésként: Nem véletlen, hogy a rovásírás a székelmaradt fenn a legtovább.A székelyek nem fizettek adót: az ökösütés révén csak megújítottak egy régi szövetséget. A széföldjük tulajdonosai voltak, amíg a magyar királyság léte

erdélyi fejedelemség korának kezdetéig. A székelyek sajátrendszer szerint éltek, egyéni és közösségi szabadságukat mték századokon át. A székelység a magyarság egyik ága,korábban elszakadt a többi magyartól, saját útját járta és más, eltérő történelmi hatások érték.

A Kárpát-medencében a honfoglalás következtében újra magyarral közösen alakult történetük, de a korábbi szákülönhatásai meghatározták az együttélés irányvonalait.

Késő avar (onogur) szíjvég

VÉKONYGábor:A székely írás.Nap Kiadó, Budapest,2 0 0 1 . 2 9 .



III. RÉSZ

A SZÉKELYEK EREDETÉRŐL

1. Ellentmondások, kérdések, lehetőségekA székelyek származásával kapcsolatosan - még ha nincs isemberek által egyöntetűen elfogadott elmélet - történt valaelőrehaladás, annyiban, hogy a kutatók manapság már csa(!) irányzatot tartanak említésre méltónak: ahuneredetelmélete, amagyar eredetteóriája (a 'székely' tkp. ,,foglalkozás"-megnevkabar eredet tézise (idegen csatlakozott nép) és a kettős honláshoz kapcsolódó(onogur-magyar)elmélet.70

Nagyon tömören és könnyed fogalmazásban, de anélküállást foglalna,EGYEDÁkos frappánsan ismerteti a különféle elmleteket.71 KORDÉZoltán kritikus szigorral közelíti meg a különteóriákat, míg végül - a történészek többségéhez hasonlókabar elméletet tartja fenn.72 LÁSZLÓGyula elfogadja aBENKŐLoránd nyelvészeti megközelítését, de csak ami a nyelvészletére vonatkozik, ezenfelül a csatlakozás bizonyítékait hangsúlyza, és végül a kettős honfoglalás elméletéből (logikai megfalapján) a székelyek onogur eredetét tartja elfogadhatónak73

A korábbi fejezetekben hasonló álláspontra jutottunk mnem a kettős honfoglalás irányából, mintLÁSZLÓGyula, hanem aszékelyekről ismert biztos tények és információk alapján.™ KORDÉZoltán:A székelykérdés eredetea legújabb kutatások tükrében. = Aetas.1993

Budapest. 21-33.N EGYEDÁkos: Székelyszázadok. A székelyek rövid története. = Adalékok Bárót tör

Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Bárót, 1999.N KORDÉZoltán:Aközépkori székelység. Krónikák és oklevelek a középkori székel

szövegeket válogatta, a kísérő tanulmányokat és jegyzeteket írta Kordé Zoltán.

Csíkszereda, 2001. 9.; Uő:Gondolatok a székelyeredetkérdésről. = Aetas.1997/1-2,Budapest. 7-31.7 5 LÁSZLÓGyula:Baráti vita a székelyek eredetéről.= Góg és Magóg népe. Örökség

Budapest, é. n. 87.



A hun eredet elméletének is vannak még napjainkban akik a krónikákat tekintik megkérdőjelezhetetlen forrásokgenetikai kutatások, a nyelvészet megállapítási és a régészténeti adatok alapján a szakemberek nagy többsége kizárjeredet lehetőségét, abban a formában és azon a módon, ah

krónikák állítják. Végeredményben a krónikaírók is azt amit a mai történészek: az általuk ismert adatokat kiegészelméleteikkel vagy megjegyzéseikkel. Az, hogy rendelkeztos információkkal, kétségbevonhatatlan, és ezeket fel is hták. Mivel nem a mai „tudományos" módszerekkel és nemterület értői számára dolgoztak, semmi csodálkoznivalóazon, hogy például az előforduló helynevek általában a kró

korának helynevei. ATárih-i Üngürüszszerzője például Attilhunjait „nemese" (német) földre viszi harcolni74, ami anakroniz-mus, de a török császár - a mű megrendelője - számára íérthetőbb, egyszersmind gördülékeny és élvezhető: egyidőténelmi és irodalmi a mű.

A történészek felfigyeltek egy olyan ellentmondásra, amkettős honfoglalás elméletévelfel lehet oldani: ugyanis a krónikánem szólnak az avarokról, az avar birodalomról, csak a hude a honfoglalást a késő avar (onogur) bejövetel idejére h(KÉZAI 700,a Képes Krónika6 7 7 tájára).A krónikákban az onogués a magyar honfoglalás eseményei összemosódnak, és ez clehetséges, hogy az onogurok átmentették ismereteik egy későbbi korokba.A székelyek Attila-hagyományát (hun erededatát) is össze lehet az onogurokkal kapcsolni.

Az előző fejezetekben is jeleztük, hogy a székely név mlalkozásnév nincs bizonyítva, sőt a források a korai székmindig különböző népcsoportokkal együtt említik, így elméletet a történészek elvetik. Részletesebben kell foglalka történészek többsége által elfogadott, a székelyek kabartének elméletével, amelynek legismertebb bajnokaKRISTÓGyula.75

W TERDZSÜMAN,Mahmúd:i. m.passim.N KRISTÓGyula:A székelyek eredete.Balassi Kiadó, Budapest, 2002.



KRISTÓtöbb oldalról, nagyon sok adatot és ismeretet felhnálva próbálja megközelíteni a kérdést - az öszefüggőségekerőltetettek és sok esetben ellentmondásosak is.A székelynépnévés a bolgár-töröknek tartotteszegelek(áskál)76 etimológiai össze-kapcsolását sok történész megkérdőjelezte, és a nyelvészek

gadhatatlannak tartják. A székelyek Attila-hagyománya neaz eszegelekhez köthető, de az onogurokhoz is, és amintKRISTÓGyula jelezte, más pusztai népeknél is fellehető volt.

Hasonlóképpen nem egyértelmű bizonyíték az eszegel szásra a székelyek állattal történő adózása. Korábban jeleztüa székelyek hadviseléssel adóztak, míg az ökörsütés csak ahoz kötött, a királynak szánt, a székelyek által ajándéknak

tett juttatás volt. Az állattal történő adózás más népelemekis ismert volt az Árpád-házi királyok idejében, sőt a bünte- Szent István törvényei alapján - sok passzusban tinóbanmeghatározva, minden alattvaló számára. Ez természetes isa pénzverés korai szakaszában az állat jelképezte a biztos (lásd a 3.számúmellékletet).

Az eszegel kapcsolat akkor sem lenne elegendő, hogy hnyítható lenne.A türk népek esetében gyakori volt a csatlakoamely nem türk nép meghódoltatásával történt és együtt jázetőréteg eltávolításával és annak a türk fejedelmi család tatörténő helyettesítésével.Azígy „megszerzett" népet az új vezetőtörzs- vagy családnevével illették. Idővel azúj vezetőréteg beolvadta hódoltatott népbe, és emlékként csak a törzsnévben maraTehát a pusztai népek esetében egy nép nevéből még nemkeztethetünk annak származására:„Bármilyen eredetű lenne tehát székely népnév etimológiailag,semmit sembizonyítanaa székelyséeredetére vonatkozólag. "71

Érdekes lehetőséget kínál azaloknépnév vizsgálata, amely egybizánci forrásban jelenik meg, MenanderPROTECTORExperta de

n Eszegel (áskál)- egybolgár-török nép neve, amelyazarab forrásokban maradt ránk, maghangzó-kihagyásos átírásbanCs'k'l)-

"BENKŐLoránd:Adalékoka székelyek korai történetéhez... i.m.111.



legationibus,583-602 körül keletkezett munkájában: „[az avelőbb azonogurokkal bocsátkoztak háborúba, aztán a zalókkalezzela huntörzzsel.Aszabirokatis lebírták. "n

SZÁDECZKY-KARDOSSa zaloknépét abarszilokkal azonosítja,mivel más források az onogur, szabir népek mellett a barsz

lítik harmadikként az avarok megjelenésének idejében. Mászékely név korábbi változata - asziküldélszláv közvetítése révén- a német nyelvbensakul, zokelformában jelenik meg, amelynhangzása erősen hasonlít (mássalhangzó-átvetéssel) a zalonévhez. Természetesen ennek az azonosság-feltételezésbizonyításához további adatok szükségesek.

A kabar eredet elméletének kulcspontja a csatlakozás és

kelyek hadi szerepe az Árpád-kori magyar fejedelemségbenkirályságban. A csatlakozás tényét nem vonjuk kétségbe, magunk is a székelyek története meghatározó pillanatánajuk. Hasonló a helyzet a székelyek mint nép meghatározácsatlakozást és az azt követő időszakban. Csak szervezett nként köthettek olyan tartós egyezséget, amely évszázadokrhatározta jövőjüket, és csak szervezett néprészként voltak

sek századokon keresztül megtartani státuszukat. A székecsatlakozást követően a magyar seregek elő- és utócsapatáthették, és hasonló szerepük volt a későbbi századokban is, dinkább a felszerelésüknek tulajdoníthatóan (könnyűlovasViszont a csatlakozásból és elővéd szerepükből még nemkezik, hogy kabarok, és még kevésbé, hogy nem magyar nlettek volna. Igaz, hogyBÍBORBANSZÜLETETTKonstantin 950-benkétnyelvűnek írja le a magyarokat és a kabarokat is, de ekabarok már egyenrangú törzsként illeszkedtek be a magyaszövetségbe (a székelyekről itt nincs említés):„Mivel pedig[a ka-barok] aháborúkban legerősebbeknekés legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc törzs közül, és háborúbanelöljártak, az első törzrangjára emelték őket (kiemelés tőlem -K.-A.J.)."79

"SZÁDECZKY-KARDOSSSamu(szerk.):Az avartörténelemforrásai 557-től806-ig.Balassi KiadBudapest, 1998. 19.

" BÍBORBANSZÜLETETTKonstantin:A birodalom kormányzásáról. = MEH.116.



így az az állítás, miszerint a magyarságnak csak egy csatltörzse volt a kabar, és minden más csatlakozott nép kabar nkellett hogy legyen, nem elfogadható, mert ekkor a kabaroegyenrangúak voltak a magyarokkal, túlléptek a csatlakozstátuszán. ABÍBORBANSZÜLETETTazt is feljegyezte, hogy a magya

törzsszövetség elég laza alakulat volt, közel sem olyan, minrábbi avar, vagy a későbbi magyar állam Géza fejedelemSzent István korában. Tehát a székelyeket mint határvédő met elég nehezen tudjuk elképzelni közvetlenül a honfoután, annál inkább a később bekövetkező hatalmi belvisesetleges résztvevőiként - természetesen az Árpádok oFeltételezett települési helyük (Bihar vidéke) is erre utal, mzel esik a Felső-Tisza mellékéhez, ahonnan az ásatások slegtöbb vezérsír került elő.ttA türköknekeza nyolc törzsenem en-gedelmeskedik a magafejedelmeinek, demegegyezésük vanarranézve, hogy a folyóknál, bármely részenütki háború, teljes odaadsal és buzgalommal együttharcolnak."80A BÍBORBANSZÜLETETTKonstantin által ránk hagyott információk nem a kabar e

mellett, sokkal inkább ellene szólnak.A kabar elmélet legkényesebb pontja a nyelvcsere hipoA nyelvészek a székelyeket eredendően magyar nyelvűeknják: nem találtak nyelwáltoztatásra utaló nyomokat a közszékelyeknél. Igaz, hogy a nyelvészetileg ismert periódus éfoglalás pillanatától több száz esztendő választ el, de az hogy az öt-hatszáz évvel ezelőtti magyar nyelvtöredékeke

ember megértheti, mivel ez idő alatt nyelvünk csak csekélyzást szenvedett.A kabarok 830 táján csatlakoztak a magyarokhoz, 950

kétnyelvűek voltak, és később teljesen beolvadtak a magyaEz csak úgy történhetett, hogy keveredtek a magyar ajkú mekkel, vagy már a csatlakozásuk pillanatában magyar törzsek töredékei is voltak a kabarok soraiban. Egy zárt

"Uo. 117.



zettségű nép nem cserél nyelvet ilyen rövid idő alatt. A mkelyföld több mint 80 éve tartozik Romániához, és a romáoktatása - a központi hatalom utasítására, iskolahálózattmodern módszerekkel - nem vezetett oda, hogy a székelysszítse magyar nyelvét. De azt is megfigyelhetjük, hogy a r

gyar nyelvből - a csángók után - a legtöbbet a székelyek ötek át a jelenkornak.Egyébként a nyelvcsere kérdése az avarok és az onogur

tében is nagyon ellentmondásos. Az avar birodalom 800 tábomlik, és részbenfrank, részben bolgár érdekszférába kerül. Tténészek feltételezik, hogy az avarok és onogurok elszlávos81

Ez csak úgy elképzelhető, ha nagy számú szláv tömeg áravolna el a Kárpát-medencét. A nyelvészet és a genetika is ezt a lehetőséget.A legújabb archeológiai eredmények ugyancalátámasztják az onogurok továbbélését egészen a honfoglráig. A székelység nyelwáltoztatására tehát nincsen semadat. Ellenpélda viszont az a tény, hogy magyar (nyelvű) nidegen környezetben is századokon keresztül megőrizte anvét. Julianus barát 1235-ben megtalálta aMagna Hungáriábanélőmagyarokat és magyarul értekezett velük, pedig ezek törökkörében és idegen fennhatóság alatt éltek 400 éven kereszután leszakadtak a nyugat irányába vándorló rokonaiktól.

A székelység magyar nyelvétKRISTÓGyula úgy próbálja „meg-oldani", hogy folyamatos, nagy számú magyar lakossággal a székely társadalmat. Ez részben lehetett is így, mivel a m

kelyföld területén a székelyek előtt magyar telepesek lakezek egy része beleolvadhatott a székelységbe, de arányaibvolt meghatározó tényező. Ásatások alkalmával arra figyeltfel arégészek, hogy a székelyek betelepülésük után nem tiszteelőttük lakók sírjait, rájuk építették templomaikat: ebből korábbi lakosság távozása, eltűnése, vagy a két népesség idvolsága következik.82 Nagy arányú magyar betelepedés a szék

" Ti. a honfoglalásig, pedig ez a periódus mindössze 90 év."FERENCZIGéza:Lapok Erdély múltjából.Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2002. 8



társadalmi szerveződést felbontotta volna, de a középkorisok adatai is kizárják ezt a lehetőséget. Másfelől az Árpákirályok idejében tömeges átköltözések nemigen voltak gedve, csak telepítések.

Az utolsó nagy bökkenő a kabar elmélet esetében, hogy

kabarok beolvadtak a magyarságba és csak a történelmi foból tudunk róluk, addig a székelység különállósága - magyve ellenére is - a középkori történelem és a jelenkor élő vaA kabar elmélet hívei a krónikákat általában elfogadhatatlrásoknak tekintik, mégis - a székelyek csatlakozását bizon- elsőként idézikANONYMUS-T,miszerint a székelyek a magyaroelőtt vonultak Bihar várát megostromolni.83 Ellentmondásosnak

tartjuk, hogy egy történelmi forrást csak abban a formábanmaznak, amely egy adott elméletet erősít, viszont mikor ellenlábas elméletet támaszt alá, akkor már megbízhatatítélik ugyanazt a krónikát.

Sok kritikát fogalmaztak meg a különböző elméletek hízal kapcsolatosan, hogy a nyelvészek későbbi korok nyelveből következtettek a székelyek honfoglalás kori nyelvére. székelyek szervezeti formáit, szokásait is későbbi korok fból ismerjük, és(horribile dictu!)ezek a források felhasználhatóha az adott elmélet fenntartója azt szükségesnek látja (haadózás).A legfurcsább az, hogy más népelemekről (pl. kálizfennmaradt adatok alapján következtetéseket vontak le alyekről is, holott semmiféle konkrét adat nem igazolja a fe

csupán annyi, hogy ugyanabban a periódusban, egy időbenmagyar királyság területén kálizok és székelyek.Az általunk elfogadhatónak tartott, fentebb ismertetett

eredet-elmélet a legtöbb kérdésre, amely a székelyek kora kori történetével kapcsolatosan még vita tárgyát képezi, váÉrdekes módon mindegyik elméletből tartalmaz bizonyomeket, ezeket összekapcsolja és a különböző tudományok

összhangba tudja hozni.° ANONYMUS 43.



A székelyek onogur eredetének elmélete több lehetősékínál.A legtöbb történész a magyar törzsek vándorlását egy ben - csak a dél-kaukázusi és baskíriai(Magna Hungaria)magyarnépelemek leszakadásával számolva - képzeli el. Mi nem zannak a lehetőségét, hogy több, különböző időkben leszak

gyar törzs is létezhetett, egymástól elszigetelten. A népvákori népek mind különböző törzsekből tevődtek össze - ígya germán, türk, szláv törzsekkel. Ezek nem egy tömbbedoroltak, és nem is egyazon időben. Sok esetben a rokon egymás ellen is háborúztak.A magyarság esetében is több hullámnak kellett léteznie, és több törzsnek, amelyek nem egyidődultak nyugat irányába, és amelyek a különböző módon

történelmi szakaszoknak köszönhetően más jellemzőkkel,sonló (ha nem egy és ugyanazon) nyelvvel rendelkeztek.A székelyek onogur eredetéhez a kettős honfoglalás elm

eltérő úton-módon jutottunk el, és úgy véljük, egyben metettük aLÁSZLÓGyula nevéhez kötődő elméletet.

Ha nem szorítkozunk némely tudományágazat szűk lehgeire, és nem rendeljük prekoncepciós fontossági sorrendblönböző szakterületek szolgáltatta - a problémára vonatismereteket, a székely eredet kérdésére az onogur honfoglja meg a választ.

A székelyek magyar nyelvűsége, valamint az Árpád vezgyarjainak betelepedését megelőző honfoglalásuk az avardusra irányítja figyelmünket. Mivel a székely a magyar egyike volt, a magyarság népvándorlás kori kutatása nemkozhat csak a magyar államot megalapító hét magyar tökapcsolatos eseményekre.

A kora Árpád-kori magyar állam keretén belül a székelyrepe - hiányos ismereteinknek tulajdoníthatóan - nagyonlyos, és a köztudatba besulykolt „gyepűőr székelyek" kif(legalább is annak bizonyításáig) kétségbe kell vonnunk.



Befejezés:összegzés

A székelyek históriája nagyon érdekes, sok egyedi elemet tasok különlegességet. Talána legizgalmasabb periódus a magyar hofoglalást megelőző és az Árpád-kori időszak, mivel a fennkevés információ következtében ezek az évtizedek-évszázadvannak talányokkal.

Épp ezt a kort próbáltuk megvizsgálni egy kis törtéoknyomozással. Úgy közelítettük meg a kérdést, mint egy mtikai problémát. Az első részben számba vettük azokat akérdőjelezhetetlen ismereteket, amelyek segíthetnek vizsgáinkban - a kétségek eloszlatása érdekében - , és ezeket próbmegoldás irányábakifejteni. Amásodik részben a felleltározott iformációkkal kíséreltük meg kibogozni a kérdés gubancait don, hogy maga az okfejtés követhető és elgondolkodtató Nem ismételtük és magyaráztuk a megoldást, inkább felkazt az olvasónak, elkerülve ezáltal a túlzott ráolvasás ellenékiváltó hatását.

Rövid okfejtéseinkkel mégis sok érdekes eredményt értüés néhány „erősnek" tűnő állítást fogalmaztunk meg, ameegy része inkább a feltevés - vagyLÁSZLÓGyula fogalmazásában: a„gondolom" - kategóriájába tartozik (1-től 6-ig), de a kutatdésekben már bizonyítást is felkínáltunk (7-től 9-ig):

1. Aszékelyek többségea kora Árpád-kori magyar királyságnemlehetett „gyepűőr", határőr,mivel nemlakott a határsáv közlében ésemellett a magyar királyság folyamatos expanzióbanvolt

2. Aszékelység az Árpád vezette honfoglalás során csatlakból következően előhad szerepet töltött be, de a későbbi mag

rályság hadviselésében játszott elő-ésutóhad szerep már a népcport gazdasági-társadalmi helyzetébőleredőharcászati- könnyűlvas-íjász- felszerelésével magyarázható.



3. A székelyeket Erdélybe akereszténységmegerősítése érdekébtelepítették, és azért,hogya központi hatalmat biztosítsák a lesznikészülő országrészben.

4. Aszékelyeknek Erdély keleti részébe történő áttelepítés hadászati szempontok mellett a gazdasági megfontolásokis szerep

játszhattak.5. Aszékelyeknek a köztudatban meggyökerezett határőr sa tatárjárás következménye, amikor is magyar királyság addig- moldvai- határvidéke visszaszorul a Keleti-Kárpátok vonal

6. Az„ökörsütés", amelyet történészeink szeretnek „adó"-nanvezni, de amit a korabeli székelyek mindig is ajándéknak tekitulajdonképpen egy korai archaikus szövetség rendszeres fel

nakjelképes gesztusa, amely magábólazeseményből (a király konázása, esküvője,elsőfiának születése) ésnem egyéb jogitermészeviszonyból következik.

Végül a két legfontosabb kérdésre, amelyeknek kinyomobelefogtunk, a következő válaszokat adhatjuk:

7. Igazat advaa krónikásoknak,miúgy gondoljuk, hogy a slyek a magyar honfoglalás előtt már a Kárpát-medencében l

8. A székelyek a magyarságot megelőzvevették fela kereszténylást (ezért is őrizhettékmega rovásírást), és ennek természetes mhatározójellege volt a további történetükben.

9. Aszékelyhonfoglalás a 680 körülionogur-magyar bejövekapcsolható, amikor az onogur-magyar-székelyek is a magyarkorábban levált népcsoportként érkeztek Pannónia területére.

Az eljövendő újabb történelmi kutatások és régészeti áseredményei közelebb visznek majd a még megmaradt hokérdések megválaszolásához, és segítenek tisztázni - beigvagy megcáfolni - a már előterjesztett elméleteket.

A magyarok történetének tanításakor pedig az avar perióismertetni kellene, mert minden kétséget kizáróan magyaelemek már az Árpád honfoglalása előtt megtelepedtek a K

medencében.



RÖVIDÍTÉSEKÉS IRODALOMJEGYZÉK

ANONYMUS

HR.KÉZAI

KSz.

MEH.

THURÓCZY

ANONYMUS2 0 0 1 A magyarok cselekedetei.= ANONYMUS:A magyarok cse-

lekedetei. KÉZAI SIMON:A magyarok cselekedetei.Osiris,Budapest.

BÁLÁS GÁBOR1984 Aszékelyek nyomában.Panoráma, Budapest.1988 Aszékely művelődés évszázadai.Panoráma, Budapest.BÁLINT CSANÁD2002 Analógiáka nagyszentmiklósi kincsen „kívül"és „belül"

Székfoglaló tanulmány. Magyar Tudományos AkadBudapest.

BALOGH JUDIT2005 A székely nemességkialakulásának folyamata. Erdélyi

Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.

ANONYMUS(2001):A magyarokcselekedetei. KÉZAISimon:Amagyarok cselekedetei.Osiris, Budapest.KOVÁCSLászló (szerk.) (1994): Honfoglalás és régésBalassi Kiadó, Budapest.ANONYMUS(2001):A magyarokcselekedetei. KÉZAISimon:Amagyarok cselekedetei.Osiris, Budapest.KORDÉZoltán (szerk.) (2001):Aközépkori székelység.Krónikák és oklevelek a középkori székelyekről.A szövegeket válogatta, a kísérő tanulmányokat és jegteket írta Kordé Zoltán. Pro-Print, Csíkszereda.GYÖRFFYGyörgy (szerk.) (2002):Amagyarok elődeirőlés a honfoglalásról. Összeállította Györffy GyöOsiris, Budapest.THURÓCZYJános (2001):Amagyarok krónikája.Osiris,Budapest.



BENKŐ ELEK1992 A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája.Var

Archaeologica Hungarica. Magyar Tudományos AkaRégészeti Intézete, Budapest.

BENKŐ LORÁND1990 Adalékok a székelyek koraitörténetéhez. = Új Erdély

Múzeum.1-2.füzet. Budapest.1998 Név és történelem.Akadémiai Kiadó, Budapest.2005 A székelységszerepeazÁrpád-kori magyar országvédele

= Magyar Nyelv.2005/3.BERTÉNYI IVÁN(szerk.)2000 Magyar történeti szöveggyűjtemény.Osiris, Budapest.BODA LÁSZLÓ

2004 Avarok és székelyek.Püski, Budapest.BERTÉNYI IVÁN - GYAPAY GÁBOR1995 Magyarország rövid története.Maecenas, Budapest.BODOR ANDRÁS - CSETRI ELEK1976 Történeti kronológia.Kriterion, Bukarest.BODOR GYÖRGY2003 Aszékely nemzetségi szervezet.Pallas-Akadémia, Csíksz

reda.BÓNIS GYÖRGY1942 Magyar jog - székelyjog. M.Kir. FerencJózsef Tudomány-

egyetem, Kolozsvár.BONFINI, ANTONIO2001 A magyar történelem tizedei.= KORDÉ ZOLTÁN(szerk.)A

középkoriszékelység. Krónikák ésokleveleka középkori lyekről. A szövegeket válogatta, a kísérő tanulmányojegyzeteket írta Kordé Zoltán. Pro-Print, Csíkszereda

BRODARICS ISTVÁN2001 Igaz leírás a magyarok és a törökök mohácsi ütközeté

KORDÉ ZOLTÁN(szerk.)Aközépkori székelység. Krónikákésoklevelek a középkori székelyekről.A szövegeket válogaa kísérő tanulmányokat és jegyzeteket írta Kordé Z

Pro-Print, Csíkszereda.CZEICZEL ENDRE2003 A magyarsággenetikája.Galenus, Budapest.



DIÓSZEGI VILMOS1958 Asámánhit emlékei a magyarnépiműveltségben.Reprint

1998. Akadémiai Kiadó, Budapest.EGYED ÁKOS1999 Székely századok.Aszékelyek rövid története. = Adal

Bárót történetéhez.Gaál Mózes Közművelődési EgyesBárót.

ENGEL PÁL2001 Szent István birodalma.História.MTATörténettudomány

Intézete, Budapest.FERENCZI GÉZA2002 Lapok Erdély múltjából.Erdélyi Gondolat, Székelyud

hely.FERENCZI ISTVÁN - FERENCZI GÉZA - DÉNES ISTVÁN - SALLAI JÁNO- NOVÁKI GYULA2000 Kelet-magyarországiés erdélyi kora Árpád-kori véd

rendszerről készült térkép.Műszaki és ter-mészettudományi Egyesületek Szövetsége, Budapest

GYÖRFFY GYÖRGY1987 Magyarország történeti földrajza.I—III. Akadémiai K

Budapest.1993 Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések- újválszok.Balassi Kiadó, Budapest.

GYÖRFFY GYÖRGY(szerk.)2002 Amagyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak

nikások híradásai.Osiris, Budapest.HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY

2004 Székely Történeti Kistükör 1848-ig.Litera,Székelyudvarhely.JANCSÓ BENEDEK2006 Aszékelyek.Litera-Veres, Székelyudvarhely.KÉZAI SIMON2 0 0 1 A magyarok cselekedetei.= ANONYMUS:A magyarok cse-

lekedetei. KÉZAI SIMON:A magyarok cselekedetei.Osiris

Budapest.KISZELY ISTVÁN2000 Amagyarok eredete és ősi kultúrája.Püski, Budapest.



KORDÉ ZOLTÁN1991 Aszékelykérdés története.Múzeumi Füzetek4.Haáz Rezső

Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely.1993 A székelyeredetkérdés az újabbkutatások tükrében.=

Aetas.1993/3. Budapest.1997 Gondolatok a székely eredetkérdésről. = Aetas.1997/1

Budapest.KORDÉ ZOLTÁN(szerk.)2001 Aközépkori székelység. Krónikák és oklevelek a köz

székelyekről.A szövegeket válogatta, a kísérő tanulmkatés jegyzeteket írta Kordé Zoltán. Pro-Print Kiadó, szereda.

KOVÁCS LÁSZLÓ(szerk.)1994 Honfoglalás és régészet.Balassi Kiadó, Budapest.KÖPECZI BÉLA - MAKKAI LÁSZLÓ - MÓCSY ANDRÁS - SZÁSZ ZOLTÁN1988 Erdély története.I—III.Balassi Kiadó, Budapest.KRISTÓ GYULA1998 Magyarország története 985-1301.Osiris, Budapest.2002 Aszékelyek eredete.Balassi Kiadó, Budapest.LÁSZLÓ GYULA

1990 A„kettős honfoglalás": igen és nem. = Őseinkről. Tanyok.Budapest.1996 Góg ésMagógnépe. Aszerzőválogatása életművéből.Bu

pest, é. n. [1996].1999 Múltunkról utódainknak.Püski, Budapest.2004 A„kettős honfoglalás". Helikon, Budapest, 2004. 63-6LELKES GYÖRGY1998 Magyar helységnév-azonosító szótár.Talma Könyvkia

Baja.NEMESKÜRTHY ISTVÁN1989 Mi magyarok.Dovin MűvészetiKft., Budapest.2002 Deáki bötűről magyar nyelvre.Szent István Társulat,

Budapest.OLÁH MIKLÓS2001 Athila. =KORDÉ ZOLTÁN(szerk.)A középkori székelység.

Krónikák ésokleveleka középkoriszékelyekről.A szövegválogatta, a kísérő tanulmányokat és jegyzeteket írta Zoltán. Pro-Print, Csíkszereda.



PÁL-ANTAL SÁNDOR2002 Székely önkormányzat-történet.Mentor, MarosvásárhelySÓFALVI ANDRÁS2005 Sóvidék a középkorban.Fejezeteka székelységközépkori

ténelméből.Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely.SZÁDECZKY-KARDOSS LAJOS1927 Aszékelynemzettörténete és alkotmánya.Hargitaváralja

Franklin Társulat, Budapest.SZÁDECZKY-KARDOSS SAMU(szerk.)1998 Azavar történelem forrásai 557-től 806-ig.Balassi Kia

Budapest.SZAMOSKÖZY ISTVÁN2001 Erdély története. = KORDÉ ZOLTÁN(szerk.)A középkori

székelység. Krónikák és oklevelek a középkori székeA szövegeketválogatta,a kísérő tanulmányokatés jegyzete-ket írta Kordé Zoltán. Pro-Print, Csíkszereda.

SZENT ISTVÁN KIRÁLY2001 Intelmei.Litera, Székelyudvarhely.SZOMBATHY VIKTOR - LÁSZLÓ GYULA(szerk.)1988 Magyarrá lett keleti népek.Panoráma, Budapest.TÁLOS GÉZA1989 Egy avarkorra utaló településhálózatnyomaia magyar h

nevekben.Különlenyomat. =Névtudományés művelődés-történet. Tanulmánygyűjtemény.Zalaegerszeg.

TERDZSÜMAN, MAHMÚD1988 Magyarország története. Tárih-i Üngürüsz vagyis Ün

története.Az1740éviNévtelen Madzsar Tárihi vagyis történet. Fordította, a jegyzeteket és az utószókat írtBlaskovics József. II. Nagy Szittya Történelmi Világresszus, Cleveland, Ohio.

THURÓCZY JÁNOS2001 Amagyarok krónikája.Osiris, Budapest.VARGA GÉZA2001 A székelység eredete.írástörténeti Kutatóintézet, BudaVÉKONY GÁBOR2001 Aszékely írás.Nap Kiadó, Budapest.2002 Magyar őstörténet,magyarhonfoglalás. NapKiadó,Budap



VERANCSICS ANTAL2 0 0 1 Erdély, Moldva ésHavasalföld fekvéséről.= KORDÉ

(szerk.)A középkori székelység. Krónikákés oklevelek középkori székelyekről.A szövegeket válogatta, a kítanulmányokatés jegyzeteket írta Kordé Zoltán. Pro-PriCsíkszereda.

* * * Történelmi Világatlasz2001 Cartographia, Budapest.



MELLÉKLETEK

1. sz.mellékletTörténeti kronológia

425 k. Ruga hun nagyfejedelem átteszi székhelyét a Kmedencébe.

445 Attila egyedül uralkodik a hunok fölött.453 Attila meghal. A pannóniai Nedeo folyónál a h

vereséget szenvednek a gepidáktól.456 Az osztrogótokelfoglaljákPannóniát.473 Az osztrogótok elhagyják Pannóniát.A gepidák meg-szállják Pannónia Secundá-t.488 Langobárdok Észak-Pannóniában.567 Az avar-langobárd szövetség legyőzi a gepidákat.568 A langobárdok elhagyják Pannóniát. A Kárpá

dence avar fennhatóság alá kerül. Bizánc békefizet az avaroknak.

602 Baján avar kagán halála.626 Avar-szláv sikertelen hadjárat Bizánc ellen.(670?) 680Onogurbetelepedés az avarállam területére

(„székely honfoglalás").796 Dunántúl a Frank Birodalom része.805 Krum bolgár kán meghódítja a Tiszántúl déli ré830 Kabarok csatlakozása a magyarokhoz.862 Az első kalandozó magyar csapat a Kárpát-m

cében.895 MagyarhonfoglalásÁrpád vezetésével.900 A Kárpát-medence magyar fennhatóság alatt900-972 Zolta, Fájsz, Taksony fejedelmek972 Gézanagyfejedelem

997 I. (Szent) Istvánnagyfejedelem,majd király



1038-1046 Péter, Aba Sámuel1046-1060 I. András1060-1063 I. Béla1063-1074 Salamon1074-1077 I. Géza

1077-1095 I. (Szent) László1095-1116 Könyves Kálmán1116-1131 II. István1131-1141 II. (Vak) Béla1141-1162 II. Géza. Szász telepítések

A székelyek áttelepítésének kezdete a mai Székely1162-1172 III. István (II. László,IV. István ellenkirályok)

1172-1196 III. Béla (a hivatalos írásbeliség kezdete)1196-1204 Imre1204-1205 III. László1205-1235 II. András, ki Andreanum diploma1235-1270 IV. Béla1270-1272 V. István1272-1290 IV. (Kun) László

1290-1301 III. András, az utolsó Árpád-házi király



IDŐRENDI TÁBLÁZAT

1 2 0 0

EGYSEGESMAGYAR

MAGYARHONFOGLALÁS

FRANKBOLGÁRMORVAAVAR +

AVAR +ONOGUR

1100

1000

- 8 0 0

70 0

I. (Szent) István

Magyarok

Frank háború

Onogurok

AVAR

GEPIDA

HUN

BIRODALOM

6 0 0

- 500

40 0

Avarok

Attila halálaHunok Pannóniában



Szemelvények az első királyok törvénykönyveiből

SzentIstván I. törvénykönyve

27.A leányrablásról.Ha valaki a vitézek közül, szemérmetlentől bemocskolva, valamely leányt szüleinek engedélye nélküelrendeltük, hogy a leányt adja vissza szüleinek, még akkor ha lami erőszakot követett el rajta, és a rabló tíztinótfizessen a rablméghakésőbb ki isbéküla leányszüleivel. Ha pedigvalamely szeés a népből való merészkedik ezt elkövetni, öt tinó kártérítést a rablásért

SzentLászló ül. dekrétumának tartott törvény14.Azokról, akik elveszett dolgaikatkeresik.Ha valaki szökött rab-

szolgáját vagy bármely elveszett dolgát akarja megkeresni,senkakadályozza őt ebben.Aki pedigmegakadályozza, vagy a keresőveri, tíz tinóval bűnhődjék, amelyek tíz pénzt érnek.

SzentLászló törvénykönyve (az ón. U. törvénykönyv)14. A lopást elkövető szabadról,a)Ha valamely szabad tíz dénáértékűt lop, akasszák fel; ha tíz dénárnál kisebb értékűt lopa lértéket tizenkétszeresen fizesse vissza, és egy ökröt fizessen

A SzentLászló korabeli egyházizsinathatározatai (az ún.törvénykönyv)

22.A pogány szokásokról.Akik pogány szokás szerint kutakmel-lett áldoznak, vagyfákhoz, forrásokhoz és kövekhezajándékovisznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.

Kálmán törvényei (az ún.esztergomi zsinat határozatai)7.A pogány szokások ellen.Hogy senkise tartson meg semmita

pogány szokásokból, aki pedigeztteszi, ha azöregebbek közül v

negyven napig szigorúan vezekeljen, ha pedig a fiatalabbak knaponát verésekkel.



n.Ulászló kiváltságlevele a székelyeknek1499.július 13.

(...) Ezért mindenki tudomására kívánjuk hozni jelen okleraival, hogy nemes híveink, országunk erdélyi részének lakóilyek három nemének egyeteme részéről és személyükben bemés előadtak nekünk bizonyos cikkelyeket, amelyekben ugyankelyeink alant írt tartalmú szabadságaiés régi szokásai találhamelyeket korábban elődeink, Magyarország királyainak idhasználtak és élveztek, és alázatosan kérték Felségünket, ho

a cikkelyeket oklevélésprivilégium formájában kiállítaniés azminden jelenlegiésjövőbeli székelyünk számára örök érvényűéntóztassunk.E cikkelyek sora pedig a következő:

Elsőként, hogy amikora királyi fenség személyesen kelet vagyis Moldva ellen hadat indít, akkor minden székely egyeniillik a lovasok és gyalogosok kötelesek katonaként a királyteljes hadserege előtt vonulni,ésŐfelsége országának határain

15 napig saját költségükön várni az összecsapást, majd visszakövetni a királyi sereget.Továbbá, mikor Őfelsége dél felé, vagyis a havasalföldi

személyesen indul hadba, akkor a székelyek közösségének, tlovasoknak és gyalogosoknak pontosana fele hasonlóan15 naköteles Őfelsége országának határain kívül várniaz összecsapodamenet Őfelsége serege előtt haladva, visszajövet pedig

Amikor pedig a havasalföldi részek felé a Királyi Felség helyhadat, akkor a székelyeknek pontosan ötödrésze tartozik szoharcolni.

Továbbá, mikor a Királyi Felség személyesen indul nyugat ba, akkor a székelyek minden tizedik telkes székely után taKirályi Felség szolgálatára zsoldosokat állítani. Ha pedig Őlyettese visel hadat ugyanezen részek ellen, vagy Őfelsége a

szek felé személyesen kel hadra, akkor a székelyek huszadrételesek egy-egy zsoldost kiállítani, és a hadsereg ilyen kirenminden székből kötelesek adni egy kapitányt az előkelőbbek



Ahadrakelésnek fentebbi módja azonbannemértelmezhető úhogy csak sürgős szükségnek, ésazországot és erdélyi részeit fegető veszélynek kell ellenállni,hanem azemlített székelyeka mindenkori állapot és a dolgok diktáltaszükségszerint addig tartozharcolni és katonát állítani és közben előbb írt szokásaikkal n

senek -,ameddig az ország helyzetének lecsendesítésévelés lecslapításával, valamint az ellenség elűzésével az ország állapotaés nyugodtranemfordul, mertmintlátható, naponta sokféle vtámad és keletkezik. Azon veszélyek miatt pedig, melyek ezuütfel fejüket, újtervre és tanácsra van szükség, ezértnemakarjuk,mostanijóváhagyásunk a mindenkori szükséggel valahais ellentétbkerüljön.Azelőbbieken túl a székelyek közössége minden,azerdéhazát bármely részről fenyegető háborúban köteles a királyi vajda vagy a mindenkori ispán megkeresésére és parancsára olyan alkalmas hadi fegyverekkel, amilyenekkel csak képesamineddig istették, sőt kötelesek a haza védelmére állandóan őrkömiatt e székelyek minden adótól vagy bármiféle szolgáltatástmtesek, miként a Magyarország dicső királyai által nemességgtságolt igazi nemesek.









Az „ős" népességből származó gének becsült aránya (az ún. M-értéa magyar etnikai mintákban (Forrás: CZEICZEL, 226.)



SZEM ÉLYNEVEK JEGYZÉKE

Ábrahámnem(zetség) 31, 32, 37, 5Ábránnem(zetség), lásdmég:Ábrahám 31, 37, 54Adorjánnem(zetség) lásd még:Odorján 31, 32, 37

Ajtony (10. sz.)magyartörzsfő 38Anonymus(13. sz.), III. Béla„Névtelen Jegyző"-je (1210 k.) 14,19, 238-40, 48, 49, 52, 65

Árpád (?—907/910k.), honfoglaló (nagy-)fejedelem 12,19, 40, 449, 56, 57, 66, 68

Árpád-ház 17, 24, 38, 39, 61, 65Árpád-kor 18, 20-22, 24-29, 33, 35, 37, 38, 40, 42, 43, 47, 49

62, 65-67Árpádokdinasztiája 63Attila (?-453), hun király (444/445-453) 14, 19, 40, 43, 52Baján (560 k.-600), avar kagán 52Balásiág 31Bálint Csanádrégész 44Béla, III., (1150-1196), magyar király (1173-1196) 2

Béla, IV., (1206-1270), magyar király (1235-1270) 14,BenkőElek régész 43BenkőLoránd nyelvész 19, 20, 42, 54, Bodfug 31Bodor Györgyjogász-történész 32Bonfini, Antonio(1434 k.-1503) I. Mátyás udvari történetírója Boroszló ág 31

Brodarics István(1470 k.—1539,) kancellár, krónikaíró Czeiczel Endredr., genetikus 14, 41, 4Deus 27,28Dudor ág 31Eczkenág 31EgyedÁkostörténész 59Éry Kingarégész 44

Ferenczi Gézarégész 43Géza (940 k.-997), magyar (nagy-)fejedelem (972 k.-997) 46



Géza, II., (1129-1162), magyar király (1141-1162) 2Gyároság 31Gyerőág 31Györgyág 31,37Hadik Andrásgróf (1710-1790), hadvezér

Hadrián, lásdmég:Adorjánnem(zetség) 3Halond Ág 31András (Endre), II.,(1176-1235), magyar király (1205-1235) István, I. (Szent)(975 k.-1038), magyar király (1000/1001-103

46, 47, 50, 54, 57, 58, 61, 63István, II, (1101-1131), magyar király (1116-1131) Jenőnem(zetség) 31, 32

Joachim ispán (1210) 14Julianus barát (13. sz.), domonkosrendi szerzetes Kálmán (Könyves)(1070 k.-1116), magyar király (1095-1116) Karácson ág 31, 37Kézai Simon(13. sz.), krónikaíró (1282 k.) 36, 52, 53Konstantin, VII. (Bíborbanszületett)(912-959) bizánci császár43,62Kordé Zoltántörténész 59

Kristó Gyulatörténész 60, 61, 64Kürtig 31Kürt nem(zetség) 31László Gyularégész 53, 59, 66László, I. (Szent)(1040 k.-1095), magyar király (1077-1095)

46, 57Mária Terézia (1717-1780), osztrák császárnő és magyar királ

(1741-1780) 41Marsigli, Luigi Ferdinando(1658-1730) tábornok, hadtörténésMátyás, I. Hunyadi(1440-1490), magyar király (1458-1490) Meggyeság 31Meggyesnem(zetség) 31,32Menander Protector(6.sz.), bizánci történetíró Ménmarót (9.sz.), bihari kazár vezér 39,

Nagyig 31Károly, Nagy(742-814),frank király majd császár (768^814) Náznán ág 31,54



Névtelen Jegyző,lásdmég:Anonymus 40Odorján, lásdmég:Adorjánnem(zetség) 3Oláh Miklós (1493-1568), esztergomi érsek, történetíró Örlöcznem(zetség) 31,32Ősbő(9. sz.), magyar vezér 39, 4

Péter ág 31,37Posonág 31Possevino, Antonio(1533-1611), olasz történetíró 17Ransanus, Petrus(15. sz.), olasz történetíró Révész Lászlórégész 44Seprőd ág 31Sófalvi Andrásrégész 43

Szádeczky-Kardoss Samutörténész 62Szamosközy István(1570-1612), történetíró 15, 17, 1Székely Zoltánrégész 43SzentLász/ó-legenda 17,36Szovátág 31Tamás esztergomi érsek (1314) 2Telegd ág 31

Terdzsüman, Mahmúd(1510-1574), török tolmács, történetíró Thuróczi János(1435-1488/1489), krónikaíró Tomori Pál(1475-1526) kalocsai érsek, hadvezér Újig 31,47Ulászló, II. Jagelló(1456-1516), magyar király (1490-1516) Váczmánág 31, 54Vaja ág 31VékonyGábor történész 58Velek (9.sz.), magyar vezérVerancsics Antal(1504-1573), esztergomi érsek, történetíró Zolta (9. sz.), magyar vezér 40Zomoruág 31



FÖLDRAJZI NEVEK JEGYZÉKE

Aranyos(szék) 30,57Ausztria 21Bánság 22

Barandanbe 21Baranya 24,54Baskíria 66Bihar 21, 22, 27, 28, 39, 44, 48, 49, 54, 57, 63Boleráz 14,21Bukovina 14, 41, 42Bulgária 14Csigla-mező 52Csík(szék) 30Duna 53,56Enns 52Erdély 9, 13, 17, 18, 20, 21,23-25,30, 43, 44, 49, 57, 58, 68Esztergom 21Európa 35, 42, 46, 51Fekete-tenger 51,52Felső-Tisza 44, 56, 63Fogaras 17Gyulafehérvár 57Háromszék 57Kárpát-medence 9,10-12,19,39, 40, 4 « 7 ,49-52,55, 57, 58, 64, 68Kárpátok (Keleti-) 24, 43, 68Kaukázus 66Kézdi(szék) 23, 30, 57Lajta 14, 25, 26Magna Hungaria 64, 66Magyarország 13, 20, 21, 29, 41, 49, 53Maros(szék) 30Mezőség 54Miskolc 44Moldva 41, 42, 68



MunkácsNagyszombatNagyváty, lásdmég:VátyOlsava / OrsovaOrbai(szék)

Orsova / OlsavaŐrségPannóniaPozsonyRómaRomániaSepsi(szék)

SzászföldSzeben (Nagy-)Székelyföld 9, 13, 15, 17,21-24, 28,

SzékelyszázSzékesfehérvárSzent-e.\őnevűfalvak

SzentkeresztmonostorTemesTisza, lásdmég:Felső-TiszaTolnaUdvarhely(szék)Üngürüsz/ MagyarországValkóVáty, lásdmég:NagyvátyVolga

171 4 , 2 1

14, 21, 2214, 25

23, 30, 5714, 25, 26

15, 24, 42, 5468

21, 24, 543 8

4 1 , 6 423, 30, 57

9, 232 3| 33,35-37, 43, 48, 50, 51, 54,

55, 57, 642 75 33 7

212 422, 51, 53, 56

2 43 05 324

1452



TÁRGYMUTATÓ

adó 18, 27, 48, 49, 51, 58, 61, 65, 6adomány 14, 18, 21, 18, 33, 48, 5ág / ágak 30-33, 37, 40, 47, 21, 54,

ajándék 27, 29, 40, 61, 68Andreanumdiploma 23, 28arab 55áskál 61bal szárny 32barszil (nép) 62besenyő 14, 25, 29bíró (tisztség) 32, 34, 40,bolgár 53, 54, 56, 61, 64böszörmény 63Calendario... 58csángó 42, 64cseh 25, 26demokrácia (nemzetségi) 30DNS-molekula 41egyházas település 37előhad / elővéd 24-26, 39, 43, 44, 62,elsőszülött királyfi 27, 29eredet (hun) 36, 39, 42, 52, 59, 6eredet (kabar) 59, 60, 62-66eredet (magyar) 42, 59eredet (onogur) 59, 66eredet (székely) 65, 66eredet (török) 19, 20, 36eszegel, lásd még: áskál 61falu (népe) 16, 20, 31, 34, 50, 5fejfa-állítás 36felségsértés 28, 33fiú leány 35fiúörökös 35



főrend 32francia 47frank 45,53-56,64freskó 17, 36gén(állomány) 41,42

genetika 14, 15, 20, 41, 42, 60, 64géngyakoriság 41gepida 52germán 31,66Gesta Hungarorum 14, 36, 38geszta 38, 39, 40griffes-indás 45

gyalogszékely 32gyepűőr 11, 24, 66, 67hadi szerep 18, 26, 27, 57, 62hadi szokás 38hadi technika 14, 26, 35hadnagy 26, 32, 34, 40hatalom (központi) 34, 51, 57, 64, 68

helynév 19-22,37, 50, 60hódoltatottnép 56,61honfoglalás (kettős) 47, 53, 59, 60, 66honfoglalás (magyar) passimhonfoglalás (onogur) 55, 66honfoglalás (székely) 9, 10, 12, 65, 66, 68hospes 25humanista írók 15, 16hun 12, 36, 43,51-53,60, 62,huneredet 36, 39, 42, 43, 52, 59, 60íjász 25, 62íjfegyver 26iráni 42ispán 14izmaelita 38jobb szárny 32jobbágy 13, 18, 34, 55



kabarkabar eredetkagánkaganátusKalendárium...kálizkáptalankarkhakenézKépes Krónikakeresztény(ség)kétnyelvűkettős honfoglaláskiházasításkirályföldkiváltág(levél)kopjakoronázáskönnyűlovas-íjászköznépközös használatközösségközponti hatalomközszékelykrónikakrónikaírókrónikakompozíciókrónikáskunlány(örökös)latinlófőlófőséglongobárdlovas-íjászlövők/ őrökmagvaszakadás

43, 44, 62, 6359-65

52, 54, 5557586527551360

36-38,44, 50, 51, 54, 55, 58, 6862, 63

47, 53, 59, 60, 6635

29, 5714, 18, 23, 24, 27, 28, 33,

3627, 29, 68

26, 34, 35, 62, 673434

28-30, 33-36, 46-5034, 51, 57, 64, 68

18, 33, 3423,38^40,53, 60, 65

26, 6014, 25

12, 26, 48, 51, 6829, 5034, 35

5316, 18,31-34,

16, 31, 3452

26, 321428, 33



magyar nyelv 19, 29, 36, 47, 53, 55-57, 63magyar nyelvűség 20másnyelvűség 19-20mohamedán 38mongol 24monostor 21morva 56mutáció 41nagyállattartás 33nagyfejedelem 46, 47nagyrassz 42nem(zetség)ek 30-34, 40, 47, 51, 54-nemes 13, 17, 28, 29, 35, 49, 5német 26, 47, 54, 55, 60, 62nemzetségi szervezet 19, 22, 30, 32, 37, 40, 42, 47, 50, 5népességgenetika 41névanyag 19,31nomád 19, 24, 32, 36, 46nyelv: magyar 19, 20, 29, 36, 47, 53-57, 62nyelv: román 64nyelvazonosság 20nyelvcsere 19, 63, 64nyelvész(et) 19, 20, 42, 59-65nyelvjárás 22, 54nyelwáltoztatás 63,64nyílföld 34nyíl húzás 34oklevél 14, 20-24, 30, 32, 46oláh 14, 20onogur 12, 44, 45, 51-56, 59-6ostromgép 17ökörsütés 27, 29, 48-51, 58, 61, 6önszerveződés 30őrök / lövők 14öröklődéstan 41örökösök 28, 33őrtorony 43



ősfoglalás 20, 29, 47, 48palmettás 45pápa 38pápai tizedjegyzék 37, 38, 50paraszt 17pénzjövedelem 25pénzverés 61pogány 36, 46, 51, 54pogánykor 36, 37, 48, 51porta (gazdaság) 27, 29, 31rabszolga 32, 34, 55régészet 43, 44, 60, 64, 68rítus 38, 50, 54román 13,64rovásírás 36, 48, 51, 58, 68sakul / zokel 62státus / státusz 13, 18, 21, 28, 38, 48, 49svájci 17szabadság 15, 18, 19, 21, 28, 46, 50, szabadságjog 18, 21, 27-29szabadságlevél 23szabir 62szarmata 53szárny(jobb/ bal) 32szász 9, 14, 23, 25, 28, 29, 5századoskerületi 27szék (szervezeti egység) 13, 18, 30, 31, 34székely eredet 9, 65, 66székely telep 21székelyek három neme -Trium GenerumSiculi 32székelyek ispánja 49szervezési elmélet 47szervezési modell 30szervezet (nemzetségi) 19, 22, 30, 32, 37, 42, 47, 50, 51szerviens 21szerzetes 21szerződés 27, 49, 56



szikül 62szkíta 20,53szláv 45, 55, 56, 64, 66szokásjog 19, 28, 33, 49szórvány 20szövetség 27, 29, 49, 58, 68szövetségkötés 29szövetségmegújítás 29Táríh-i Üngürüsz 53, 60tatárjárás 9, 21, 23, 24, 28, 29, 43, 55, 64, 6templom 9, 17, 36, 37, 43, 64templomos falu 50, 51, 54térítés 37, 54, 55tisztség 31-35tisztségviselés 31, 32, 35, 40tizedjegyzék (pápai) 37, 50tízes(ek) 31török 19, 53, 55, 56, 60, 61, 64törökös 19, 20, 31, 32, 42, 46, 47, 5törzs 21, 24, 29, 40, 43, 44, 46, 55,61-63,66törzsszövetség 62,63Trium Generum Siculi- székelyek három neme 32trónörökös királyfi 49türk 42, 61, 63, 66unió (kápolnai) 13utóhad/ utóvéd 24, 43, 62, 67váradi káptalan 27Váradi Regestrum 27várjobbágy 21, 27, 28vármegye 37,50várnagy 17védmű 43vezérsír 44,63vezetőréteg 31, 33,55-57,61zalok 61zárt társadalom 16, 19, 37







A „székely honfoglalás" kifejezéssel nemigen találkozhatoteddig az olvasó: a szakirodalom is „betelepülés", „letelepedés„áttelepítés" terminusokat használ, annak kapcsán, hogymikor

jelentek meg a székelyeka Kárpát-medencében és mikorkerültek az - immár ezer éve szülőföldként védett -Székelyföldre. Ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódik egymásik, az eredet kérdése:kik a székelyek?

Történelmének vitatott mozzanatai ellenére a székelység léta XXI. századi Európa kétségbevonhatatlan valósága. Talánnincs egyetlen európai nép sem - a székelységen kívül, akikmindig szabad embernek tekintették magukat amelytársadalmi szervezetének fejlődése során „átugrotta" volna szolgaság fázisát.

A székelyek eredetére és honfoglalására vonatkozóan - aforrások hézagossága ellenére - a különböző tudományoksokrétű adatmennyiséget gyűjtöttek össze napjainkig. A szerzmerész vállalkozása: a különféle diszciplínák információitegyenrangúan kezelni, a matematikai logika és módszer(reductio ad absurdum) alkalmazásával a legvalószínűbbváltozat mellett megmaradni, és az önként felkínálkozó válasadnia fenti izgató kérdésekre.

Az olvasó elé tárt eredmény pedig (más iránybólmegközelítve a témát) egybevág neves szakemberek áltahangoztatott és a köztudatban egyre inkább meggyökerezőelmélettel: Árpád honfoglalása előtt a magyarul beszélő ényugati kereszténységre áttért székelyek már jelen voltak

Documents

Szekely Honfoglalas