_ 28 7 _

tozás alá j öhe tnek , a mennyiben előre meghatározni nem lehet, hogy mily mélyen fognak sülyesztetni az a lap-szekrények a folyaromederben. A kőfa lnak őszes t ö m e g e : 32,500 köb-yard . Összes súlya egy hídoszlop fö lépí tményének : 5 ,000 tonna. Összes súlya egy oszlop a l a p j á n a k : 70,000 „ A sülyesztő-szekréuy felület súlya • l á b a n k é n t . . . . 8 '5 „ A torony magassága a víz színe fö löt t : 278 láb.

„ „ a z alapfal fölöt t körülbelől . . . . 300 „ Az útpálya magassága a vizszín fölött 118 „

H o r v á t h Samu.

V

I I

Szakvélemények az eddig kísérlet alá vett vastalpszer-kezetekröl.

Az „ O r g a n für die FortschrHte des Eisenbahn Wesens" u tán .

Azon kisér le toket , melyek a l egú jabb időben a vasútépítést P fa a l ka lma zásától függe t l enné iparkodnak tenni, a műszaki körökben mindig nagyobb és nagyobb érdekel t séggel fogadják. Míg nemrég minden ilynemű új í tás tól ide-genked tek , és épen a vas a lka lmazásá tó l sokan, a n n a k magas ára miat t tartóz-kod tak , most, midőn a fa á r a oly tetetnesen felszökött , midőn mind jobban be kezdik látni, hogy a talpfa felépitmény a szerkezet szilárdsága- tar tóssága- és b iz tonságának nem képes sikeresen megfelelni, a vas mindig nagyobb té r t foglal.

Tek in tve a számos kísérletet, mely különösen Németországban tétetet t s tek in tve az egyes rendszerek használhatósága és életrevalósága felet t nyil vánult vé l eményeknek még mindég n a g y szétágazását , nem lesz é rdekte len egy külföldi szaktudós ide vonatkozó eszméivel megismerkednünk .

C o u c h e „ V o i e , m a t e r i e l r o u l a n t e t e x p l o i t a t i o n t e c h -n i q u e d e s c h e m i n s d e f e r " czímü m u n k á j á n a k legújabban megjelent első köte tében épen e t á rgygya l foglalkozik. Véleménye s megjegyzései anná l figyelemreméltóbbak, miután nemcsak sa já t elvoin, hanem a honában ép úgy mint a kül fö ldön tet t kísérleteken a lapulnak.

Couche az eddig alkalmazott vasszerkezetokot 4 osztályba sorozza. 1. o sz tá ly . Azon szerkezetek, melyeknél a s a r u - v a g y pedig a szélestalpú

s ín*) elszigetelt alátámasztással bir. 2. osz tá ly : Kereszt- talpvas szerkezetek. 3. o sz t á ly : Folytonos hossz-alátámasztás és szokásos szélestalpú sín. 4. o sz t á ly : Az a lap jában lényegesen megváltoztatot t sín közvet len az

ágyaláson nyugsz ik , s egy vagy több darabból állhat.

*) Sarusín «= StuhI-Schiene szélestalpú sín = breitbasige Schiene.

__2_88

I. o s z t á l y .

Az első osztályba tartozik a G r e a ve-féle szerkezet, mely meleg éghaj-lat alatt , hol fát alkalmazni nem lehet, igen jó szolgálatot tesz.

í g y a Suez-pályán és Brasiliában, hol a fát a rothadástól három éven túl megóvni nem igen sikerül, dicsérik, míg Indiában használhatósága felett a vélemények igen megoszolnak. Há t r ánya az, hogy az ágyalási anyag homok lévén, a t ropikus esőzések rendesen kimossák, hacsak szegély-falakkal nincs biztosítva. A szerkezet kiállítása sokba kerül s e mellett az izolált talp gyenge, könnyen megreped, s a nyomás helyes elosztására is képtelen.

Az 1846-ban a franczia pályákon megkisérlett H e n r y - f é l e szerkezet sokban hasonlít ez előbbihez. De ez még kevésbbé czélszerü, miután hiányzik az ágyalás ellenállási képessége, s az első kísérletnél is, a kötő vasrudak daczára, a sín kigörbült , s mind a talp mind a kötrudak eltörtek. Nem is alkalmazta-tott sehol.

Angliában, a continonsen tör tént ezen kísérletektől majdnem teljesen függetlenek. Az angolok a fát, ismerve a kreosoth óvó erejét, okvetlenül szük-ségesnek tar t ják .

Az Angliában megkisérlett szerkezetek közül a B a r l o w - f é l e a legelő-nyösebb, azonban nagyban alkalmazni ezt sem volna czélszerü.

A nagyobb mérvben különösen Spanyolországban alkalmazott D e b e r -g u e-féle szerkezet csak viszonylagos sikert a ra to t t : mert a spanyol éghaj lat káros befolyása s az ottani hiányos praeperálás a talpfák alkalmazását lehet-lenné teszi. I ly helyi viszonyok közt e szerkezet mindenesetre előnynyel bir, azonban más körülmények közt, egy czélszerüen elrendezett talpfaszerkezettel még sem bírna versenyezni.

Az Indiában megkisérlett A d a m - f é l e szerkezet nem eléggé szilárd, a nyomást nem bírja jól elosztatni, úgy hogy alkalmazást sehol sem talált.

II . o s z t á l y .

A Belgiumban alkalmazott lapos, HH alakú C o u i 11 e t-féle ta lpvasak czélszerüek és könnyen gyárthatók. Raj tuk a vignol-3Ínek elhelyezésére fa-betét lett alkalmazva, mely a talpvas völgyeletét kitölti, s a sínnek kívánatos befelé hajlását eszközli. Fa-betét helyett azonban sokkal jobb, ha ez is vasból van : mert a fa szilárd megerősítésre nom képes, és ha a sín közel a betét végei-hez van elhelyezve, ez könnyen kihasad.

A D e r b i é r e által történt módosítás sem képes a szerkezetet szilár-dabbá tenni, a sínt biztosan megerősí tni : mert ha a fabetét idővel kiszárad, a szegek mellett hézag támad, s a kötés meglazul.

F r a i s a n s t a l p v a s a i . A Z o r é - f é l e talpvasak czélszerüek és tar-tósak is. A sínmegerősítés is elég szilárd, de annyira bonyolódott, hogy módosí-tásra van szüksége.

•289

A szerkezet nagyobb alkalmazást kivál t Francziaországban nyert, és ugyanott többféle módosításon is ment át. Í g y a keleti és éjszaki pályán a sín nek k ivánt ha j lása maga a talpvas által van eszközölve, miután annak k é t vége a kivánt hajlás alatt felgörbíttetett .

A f ranezia keleti pálya érdekes k imuta tás t közöl arról, váj jon a ta lpfák vagy a ta lpvasak elönyösebbek-e ? Szerinte egy talpfa, 15 évi időtar tamot feltételezve, nem tekintve a fenntar tására szükséges kézimunkát , évenként (V672 francot vesz igénybe; mig a talp vas ugyanazon körü lmények közt 30 évi időtartam feltételzése mellett évenként 0 '628 francba kerül. Láthatn i ebből, hogy a ta lpvasnak jelenben még nagy előnye nincs; de ha a fa és vas á rkü -lönbsége oly i rányban növekszik, mint a legutóbbi években, úgy a talpvasak idővel k i te r jedt és igen czélszerü alkalmazást fognak nyerni.

A L a n g l o i s által elfogadott Zoré-vas keskeny; és igen szük helyet ad a sínmegerősítésre s a nyomást nem képes jól elosztatni és a mellett oly gyenge, hogy bízni benne nem lehet. Langlois, ki Francziaországban az elsők egyike volt, talpvasat vett kisérlet alá, három szerkezetet is megkisérlett, de egyik sem volt czélszerü.

Indiában W i l s o n szerkezete alkalmaztatott . Talpvasa széles, s így a nyomást jól elosztja, ellenállása is kielégítő, bár az oldalnyomásnak kevésbbé képes ellenszegülni. Altalánban a szerkezet sikerült és czélszerü, csak a széles és vékony talpvasakat kellene erösebbre venni, mer t meghajlásuktól lehet tartani.

Fontos előnye a szerkezetnek, hogy az élenyiiléstől legnagyobbrészt ment marad, miután egész a sín fejéig el van fedve az ágyban.

I I I . o s z t á l y .

M a c D o n n e l l-nek e nemű szerkezetét Angliában vet ték kisérlet a l á ; de a siker nem volt kedvező, minek okául a szerkezet gyengéségét, az erős lejtőket, s a du rva kövekből álló ágyalást hozzák fel. Azonban alighanem hibás az elv is, melyre alapítva v a n : mert ha j ó volna, úgy annyi módosítás után bizonyosan alkalmaztatott is volna valahol.

A H i l f - f é l e rendszert a nassaui ál lampályán alkalmazták kisérletképen vignol sinek alá. Az eredmény csak középszerű, a szerkezet nehézkes, drága s igen alacsony ; a szegecsek megtágulása is majdnem elkerülhetlen.

IV. o s z t á l y .

Ezen szerkezetek közt a B a r 1 o w-féle volt az első. Kiindulási elve : A sínnek eléggé széles alapot kell adni, mely feleslegessé tegyen minden

további a lá támasztás t ; keresztkötések létesítsék a rendes vágánytávolságot, s a sinek k ivánt ha j lásá t ; a szerkezet mélyen feküdjék az ágyban, hogy ellen-állhasson az eltolatásnak.

A terv látszólag kifogástalan alapon nyugodván, különösen Angolor-szágban és a franezia déli pályán a legnagyobb mérvben alkalmaztatot t . Nem-

•290

sokára azonban már eltűntek ismét a Barlow-sinek és a megrendelések meg-szűntek.

E gyors változás okai iránt azonban nem szabad tévútra térnünk. A Barlow-vágány kétségkívül jó volt, s hogy mégis a várakozásnak meg nem felelt, annak nem elvi hiba, hanem egy más körülmény az oka. A sinek gyá r -tása ugyanis nehéz és köl tséges: ez oly hát rány, mely csak nagy tartósság ál tal egyensúlyoztatnék; de, épen t a r t ó s n a k , a szerkezet som Franezia- sem Angolországban nem bizonyúlt. Ezen meglepő tény általánosan, de tévesen a sín a lak jának tu la jdoní t ta to t t ; tényleg azonban a sinek gyors kopásárak oka azok gyár tásmódjában keresendő, melynek következtében a sínfőkben ok-vetlen szükséges kemény vasat nom lehetvén alkalmazni, a síneket puha vas-ból kellé hengerezni. A sín-alak alighanem alkalmazható lenne oly gyártás-mód mellett, mely kömény vas használatát teszi lehetővé. A Barlow szerkezetet elvetették, vele együtt az elv is,melyre alapítva volt, elitéltetett anélkül , hogy megvizsgálták volna, vá j jon a sikertelenség elvi hibából e red t -e? Pedig a l igha fog bármikor is valamely elv úgy felállíttatni, hogy mindjár t az első kisérlet-nél sikert a rasson!

A H a r t w i c h - s i n e k a vignol-sin a lak já t tar tván mag, gyár tásuk-ban csak is a nagyobb tömeg okoz egy kis ba j t A sín eddig szokatlan n a g y magassággal bír, mi ál tal elég merev, hogy a nyomást nagy területen elosz-lassa; az élenyüléstől mentve van s ellenállása is kielégítő. H a a sín elég ma-gas, az ágyalási anyag töröt t köböl is ál lhat .

A ra jna i pályán k é t évi tapasztalás kimutat ta a ta lpfák feleslegességét s a talpfa-szerkezet tökéletesen mellőzhető a nélkül, hogy ez által valamely előny lenne foláldozva. A Hartwich-szerkezet e mellett annyira olcsó, hogy a talpfa-szerkezettel e tekintetben is versenyezhet .

A s ö s s z e t e t t s i n e k azon nevezetes elönynyel birnak, hogy a sínfő mint különálló rész, aczélból is készíthető, s ha elkopott, mindig ki lehet cse-rélni a nélkül , hogy vele együtt az egész talpat el kellene vetni. Az egész azonban nagyon complikált s elég ellenállási képessége sincs.

S s h e f f l e r részéről több ily szerkezet vétetett kísérlet alá a b raun-schweigi és hannoveri pá lyákon. Még eddig meglehetős j ók s nem is á l lnak sokkal há t rább , mint a Francziaországban alkalmazott kereszttalpvas-szerke-zetek. í t é le te t mondani róluk azonban még korán volna, mert a kísérletek csak a legújabb években vétettek foganatba.

A csak részletekben különböző K ö s t l i n - é s B a t t i g - továbbá a J o r -d a n - és M a z i 1 i e r-féle szerkezetek kisebb nagyobb előnyökkel b i rnak , mégisa három közöl a würtembergi pá lyán alkalmazott Köstlin- és Batt ig-szerkezet a leginkább elfogadható.

Franezia- és Németországban a f ának végleges mellőzése immár k ivá ló törekvés t á rgya lett. A s iker elmaradhatlan s már az eddigi eredmények is va-lószínűnek tüntetik azt fel, kivált ha a vas ára még jobban alászáll. Az eddig

•291

megkisérlett szerkezetek közt leginkább a Hartwich-féle felel meg a mai igé-nyeknek , mig lekevésbbé tesznek eleget az összetett sinek.

A vas-sínszerkezeteknek — a Hartwich-féle kivételével — még azon módosításra van szükségük, hogy töröt t kö (Steinschlag) ágyalás mellett is a lka lmazhatók legyenek, mert sok esetben csak is ez anyag áll rendelkezésre.

í g y nyilatkozik —• némi k ihagyásokka l — e tárgyban Couche. N ö r d l i n g e r a folytonos hosszalátámasztásnak határozott ellenzője,

mert az á g y a t mindenütt úgy alátömni, hogy folytonos és szilárd testet képez-zen, lehetetlen. Innen van azután a számtalan síngörbülés, mely a Brunel és Barlowsineket egészen tönkre te t t e . Szintúgy elveti az összetett sineket is, míg a Hartwich-féle szerkezetet valamennyi felett kiválóan pártolja.

M. M. v. W e b e r szintén a Hartwich szerkezetet emeli ki, mely egye-dül képes a vágány biztonság- és szi lárdságának kellőleg megfelelni és a ta lpfa felépítményt sikeresen pótolni.

Az összetett sínekre vonatkozólag szerinte igen kétséges, vájjon, ha a sínfő elkopik, annak elvetésével nem lesz-e szintén használbatlan a talp is különösen a szegecsek s csavarok tágulása, k ikopása folytán. S nem is az elhasz-nált vasnak mennyisége a főtényező gazdászati tekintetben, hanem inkább a kiállítás, fenntar tás és javí tásra fordított költség.

A kiál l í tás és egyszeri teljes javí tásra sem igényel a Har twich felépít-mény több költséget mint az összetett s ínszerkezetek, mi által ez utóbbiak az anyagban eszközölhető megtakarí tási e lőnyüket is, a Hartwich szerkezet elle-nében, tökéletesen elvesztik. *)

S z i l y Jenő.

*) L. „A rnagy. mérnök-egyl. közlönye" 18G9. évi folyam 181. old. A s z e r k.