1

Energetikai Szakkollégium | eszk.org

SZAKMAI KIRÁNDULÁS SZLOVÉNIÁBAN Avagy Szlovénia legjei, 2014. október 23-25.

ELSŐ NAP: LENDVA, ZLATOLIČJE (2014. OKTÓBER 23.)

2014. október 23-án az Energetikai Szakkollégium három napos külföldi üzemlátogatásra

indult Szlovéniába. Az első napon megtekintettük a lendvai biogázüzemet és a zlatoličje-i

vízerőművet, a következőn az avče-i szivattyús-tározós erőművet, majd szabad programra

volt lehetőség Ljubljanában. Zárásképpen ellátogattunk a trbovlje-i lignit tüzelésű

erőműhöz, majd a közeli Šoštanj thermikus erőművét ismerhettük meg.

Budapesti indulásunkat követően késő délelőtt értünk első megállónkhoz, a lendvai

biogázüzemhez.

A magyar határhoz közel,

közvetlenül az autópálya

mellett lévő lendvai

biogázüzem a legnagyobb

ilyen típusú erőmű Szlovéniá-

ban a maga 7,2 MW teljesít-

ményével. Az erőmű kizárólag

villamos energiát termel,

hőenergiát nem állítanak elő.

Az üzem több részből áll: egy

silótárolóból, egy aprító- és

szállítórendszerből, 4

fermetorból, 2 trágyaszárító

egységből illetve folyamat

végtermékét tároló száraztrá-

gya lerakóból, valamint 3 GE

gázmotorból. Maga a folyamat igen egyszerű, a legnagyobb munkát a siló (szerves

anyagok: cukorrépa, kukorica, marhatrágya stb.) mozgatása jelenti. A fermentorokban a

bontóenzimek állítják elő a metánt. A bontás következtében H2, CO2, kén-hidrogén,

ammónia és metanol is keletkezik. A tiszta metánt a fermentorban szétválasztják, majd a

gázvezetékbe, ezután a gázmotorba vezetik, és ott hasznosítják. A hátramaradt üledéket

a mezőgazdaságban trágyaként hasznosítják újra.

Az üzem bejáratánál Suzana Biro várt minket, aki szabadságáról fáradt be munkahelyére,

hogy körbevezessen bennünket a telepen. A buszról leszállva is elkerülhetetlenül megérez-

tük a hely különleges illatát. Az udvaron halmokba rakott cukorrépa és kukorica már

megkezdték az erjedést. Suzana bevitt minket a kicsiny irányító helységbe, mely egyben

tárgyaló és fogadó terem is. Innen egy számítógépről figyelik az egész telephely működé-

sét. A monitorokon elmagyarázta számunkra, hogyan is működik az erőmű, majd körbevitt

bennünket az üzem különböző területein.

1. ábra: A kirándulás résztvevői

a fermentor felhordócsigája felett

2

Energetikai Szakkollégium | eszk.org

Első lépésként a cukorrépa-

és kukoricadara egy nyitott

hidraulikus vándorrácsra

kerül, mely a középső

futószalag felé továbbítja

az aprítékot. A futószalag

egy szállítórendszerhez viszi

az anyagot, mely a megfe-

lelő fermentorba juttatja a

darát. A folyamat megte-

kintése közben Suzana,

elmesélte, hogy tulajdon-

képpen pár ember dolgozik

csak az erőműben. Elárulta,

hogy a tulajdonos család

egy EU-s hitelpályázat keretében építette az üzemet, a lendvai község beleegyezésével.

Ennek az egyezménynek fontos pontja, hogy az üzem területén mindössze egy napi silót

raktározhatnak, vagyis 200 tonnát. Ha le kell állni, akkor az súlyos, több 10.000 €-s kiesést

jelent. Ellenben, ha egész hónapban mennek, akkor a bevétel a 2 millió €-t is elérheti.

Ezután megkerültük a fermentorokat, és megtekintettük a gázmotorokat. Eddig nem

sokan láttunk gázmotort közvetlen közelről

üzem közben. Abból a szempontból külön

érdekes volt, hogy a Szakkollégium koráb-

ban tett látogatást a GE veresegyházi

gyárába ahol, ezen gázmotorok is készültek.

A 45 perces, de annál érdekfeszítőbb

üzemlátogatás után Beltincibe mentünk

ebédelni. Itt egy igen tartalmas és finoman

fűszerezett gulyáslevest és egy almás rétest

kaptunk.

Következő állomásunk Szlovénia legnagyobb vízerőműve volt, a zlatoličje-i a maga 126

MW-jával. Az erőműhöz közeledve esősre fordult az időjárás, és a levegő is lehűlt. Pontban

14.00-kor érkeztünk meg a helyszínre, ahol Mladen Vukajlovic erőművezető már várt

minket. Kezdésnek egy rövid 15 perces bemutatót tartott a vízerőműről, és annak kialakí-

tásáról.

A Dráva szlovén szakaszán 11 db kisebb-nagyobb vízerőmű épült. Az erőművet 1964-1969

között emelték, felújítása pedig 2007 és 2012 között történt meg. Maribor után egy 17,2 km

hosszú üzemvíz csatornát építettek, melyen Maribortól 6,5 km-re található Zlatoličje. Az

üzemvíz csatorna oldalát vízálló betonnal öntötték ki. A vízszint a csatornában közel

állandó, ugyanis áradás esetén a főág vízmennyiségének fele átbukik Maribornál a gáton.

Alacsony vízállás esetén a Maribor után közvetlenül a főágon található Melje erőmű tartja

3. ábra: A gázmotor

2. ábra: Csoportkép a lendvai erőműnél

3

Energetikai Szakkollégium | eszk.org

megfelelő magasan a vízszintet. Ennek köszönhetően zlatoličje évi 577000 MWh kihasznált-

sággal üzemel. Az erőmű felvize és alvize között a különbség 33 m, „közöttük” két Kaplan

turbina üzemel, melyekből egy egység tömege 300 t, és együttesen 530 m3/s vizet képe-

sek átengedni. Normál esetben nem kell a turbinákat megkerülő járatokat használni, de

adott esetben – például leállítás esetén szükség lehet erre is. Ezt Mladen egy videón

keresztül mutatta be nekünk:

Megdöbbentő volt látni,

milyen erővel tört fel a gát

alóli kivezetéseken a víz.

A prezentáció után a cso-

port két részre vált szét, és

ellentétes irányból jártuk be

az erőművet. Az egyik

csoport az alvízi csatorna

partjára telepített napelem

parknál kezdett, míg a másik

csoport fölmászott az erőmű

tetejére és onnan haladt

vissza a gáton át egészen a

napelemparkig. A napelempark összesen 1 MW beépített teljesítménnyel rendelkezik

majd. Eddig 90%-át telepítették, de ebben az állapotban is jól látható volt, hogy a talajra

vetülő állandó árnyék miatt igen gyér a fű. Ennek következménye, hogy olyan esőzések

alkalmával, mint ami az ottlétünkkor is tapasztalható volt, vékony sárpatakok keletkeznek

a domboldalon. Mladen említette is, hogy nagy probléma számukra a talajerózió, amit a

napelemek megemelésével próbálnak megoldani.

Az erőműben tett séta érdekes volt, persze kevésbé látványos, hiszen egy vízerőmű leg-

több berendezése a gátba építve rejtőzik. A vendégek sok érdekes kérdést tettek föl főleg

az üzemeltetéssel kapcsolatban. A legtöb-

ben arra voltak kíváncsiak, hogy miképpen

lehet védekezni az erőmű turbináiba kerülő

idegen tárgyak ellen. Mladen elmondta,

hogy a víz elsőként egy rácsos szűrőn halad

át, melyben a hordalék nagy része fenn-

akad. Ezt időnként el is kell távolítani, amit

egy daruval végeznek a gát tetejéről. Utána

a víz egy csarnokba kerül, melynek aljára

kerülnek a kisebb kövek, kavicsok. A csar-

nokban található egy kúpos emelvény,

melynek felső harmadát az egymás mellett függőlegesen álló terelő lapátok alkotják.

Ennek beforgatási szöge dönti el, a vízmennyiséget és hogy a víz milyen szögben essen a

turbinára. Így annak a valószínűsége, hogy idegen test jusson a turbinára, mely olyan

nagy, hogy a turbinában kárt is tegyen, igen csekély.

4. ábra: A vízerőmű kiömlő csatornája a napelemteleppel

5. ábra: A turbina mellett

4

Energetikai Szakkollégium | eszk.org

Miután végigmentünk az erőművön, és megtekintettük a kilátást a gát tetejéről, visszaül-

tünk a buszba, és meg sem álltunk a szállásunkig. Este 18.00-ra elértük a H2O hostelt, mely

a Ljubljanica partján közvetlenül a vár tövében, 5 percre a központtól található. A szobák

elfoglalása után, szabadprogram következett, melyhez a szervezők egy éttermeket,

bárokat és pubokat tartalmazó térképet biztosítottak. Valamennyi résztvevő számára

remek hangulatban telt az este hátralevő része.

MÁSODIK NAP: AVČE (OKTÓBER 24.)

Szakmai kirándulá-

sunk második

napján, az olasz

határhoz közeli

Avče-ben található

szivattyús energia-

tározóban (SZET)

tennünk látogatást.

Az erőműben két

mérnök kolléga, két

csoportban veze-

tett minket körbe.

Az avče-ii SZET

koncepciója a

2000-es évek elején

merült fel a

villamosenergia piacon való szereplés rugalmasságának érdekében: amikor az árak

alacsonyak (éjjel) a felső tározóba vizet szivattyúznak, míg mikor magasabbak (napköz-

ben) a vizet lefelé engedve energiát termelnek. A SZET részben kiegyenlíti a csúcs- és

völgyidőszakokat és rendszerszintű tartalékokkal is bővíti szlovén villamosenergia-rendszert.

Az erőmű alsó tározójaként

az Isonzó folyó szolgál, a felső

tározó egy mesterséges, 2,17

millió m3 kapacitással rendel-

kező műtározó. A szintkülönb-

ség, - a felső tározó töltöttsé-

gétől függően -- átlagosan

498 m. A generátort a folyó

szintjénél alacsonyabban, az

erőmű épülete alatt mintegy

71 méterrel egy beton

aknában helyezték el.

6. ábra: Csoportkép a SZET mellett az Isonzó partján

7. ábra: A SZET keresztmetszeti képe

5

Energetikai Szakkollégium | eszk.org

A SZET “lelkét” egy reverzibilis Francis-turbina adja, melyre egy Mitsubishi aszinkron motor-

generátor kapcsolódik. A berendezés szivattyúüzembenüzemben 180 MW teljesítményre,

generátorüzemben pedig 185 MW teljesítmény leadására képes. A forgógép névleges

fordulatszáma 600 fordulat/perc, amely +4/-4 százalék között szabályozható.

A turbina feszültségszintje 18 kV, amely egy 200 MVA-es transzformátoron keresztül 110 kV-

os nagyfeszültségű hálózatra csatlakozik. A turbina gerjesztését egy, az ABB vállalat által

készített elektronika szabályozza, amely egy 18/2.5 kV-os transzformátoron csatlakozik a

középfeszültségű hálózatra. A turbina és szivattyú együttes hatékonysága 85 %-ra tehető.

Az erőmű minden kapcsolókészüléke és transzformátora (a telephely kis mérete miatt) az

épületben található. A kis helyigény miatt a középfeszültségű kapcsolókészülékek légszige-

telésűek, de fémcsőbe tokozottak, a nagyfeszültségű kapcsolókészülékek pedig SF6

szigetelésű tokozással rendelkeznek. Az erőmű csatlakozik mind a 110 kV-os nagyfeszültsé-

gű (termelés és szivattyúzás), illetve a 18 kV-os középfeszültségű (tartalék forrás) hálózatra

is, vész esetére egy dízelgenerátorral is rendelkezik. A nagyfeszültségű rendszerre kettő

kétrendszerű 110 kV-os távvezetéken keresztül csatlakozik, így összesen négy felé tud

villamos energiát szállítani, illetve vételezni is.

9. ábra: Az elzárószelep biztonsági súlya és a turbina felső része a tengellyel

8. ábra: Lent az aknában

6

Energetikai Szakkollégium | eszk.org

A SZET átlagos évi fogyasztása 536 GWh, míg a termelése 426 GWh-ra tehető, hatásfoka

ezek alapján 77%-ra adódik.

HARMADIK NAP: TROBVLJE, ŠOŠTANJ (OKTÓBER 25.)

Az üzemlátogatás utolsó napján, szomxbaton, a

reggel 8 órás indulás után elsőként a trbovljei

erőművet vettük célba. Mivel ezen a napon két

lignit tüzelésű hőerőművet látogattunk meg, így

csak a második, a šoštanji erőműbe szerveztünk

vezetett üzemlátogatást, a trbovljei erőművet

kívülről tekintettük meg.

Gáthy Benjámin összegyűjtötte, majd megérke-

zés után a buszon ismertette a trbovljei erőmű

legfontosabb jellemzőit: A Ljubljanától keletre

eső hegységekben ma is folyik lignitkitermelés, a

tüzelőanyag vasúton vagy a Száva jelentette vízi

útvonalon jut el az erőműbe. Ezen a vidéken már

a múlt század eleje óta foglalkoznak lignitbányá-

szattal, az első lignit tüzelésű erőmű 1915-ben

épült Trbovlje-ban. Mivel az erőmű egy völgybe

épült, az évtizedek során felmerült a távozó füst

megrekedésének problémája. Ennek megoldá-

sára az 1960-as években újjáépített erőműhöz

1976-ban egy, a mai napig Európában egyedülállóan magas (360 méteres) kéményt

húztak fel, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy a szél elfújja a füstöt a környező hegyge-

rincek fölött. Maga az erőmű egy 125 MW-os gőzturbinás és egy 63 MW-os beépített

teljesítményű gázturbinás blokkal rendelkezik, és tartalékforrás szerepét tölti be a szlovén

energiarendszerben.

10. ábra: A DC konténer és az erőmű kompakt SF6-os kapcsolóberendezése

11. ábra: A részvevők Trovlje kéményével

7

Energetikai Szakkollégium | eszk.org

A rövid ismertető és nézelődés után a Šoštanj-ban lévő erőműbe mentünk, ahova festői

szépségű tájakon keresztül, az autópályát nem érintve kicsivel 11 óra után értünk el. A

bejáratnál várt minket Andrej Cankar idegenvezetőnk, aki a fél 12-től kezdődő üzemláto-

gatást az erőmű és az azt üzemeltető cég történetének rövid bemutatásával kezdte.

Megtudtuk, hogy az erőmű 1956 óta üzemel és napjainkban a szlovén villamosenergia

igény nagyjából harmadát, krízishelyzetben akár felét fedezi illetve képes fedezni. Az üzem

jelenleg hat blokkal rendelkezik, ezek közül az elsőként épített két 30 MW-os egység már

nem üzemel. A 3-as, 4-es és 5-ös blokkok (melyek beépített teljesítménye rendre 75, 275 és

345 MW) két, egyenként 42 MW-os beépített teljesítményű gázturbinával kiegészítve

összesen 779 MW-os teljesítményt képesek biztosítani. A 6-os blokk építése 2014-ben feje-

ződött be, a próbaüzem már folyik és a villamosenergia-hálózatra 2016 első negyedévétől

fog termelni a 600 MW-os üzemrész. Az újonnan épített blokk egyrészt kisebb károsanyag-

kibocsátással (SO2 100 mg/Nm3, NOx 150 mg/Nm3, CO2 0.87 kg/kWh) rendelkezik, mint a

korábbi blokkok, másrészt biztosítja, hogy a közeljövőben esedékes, 3-as blokk végleges

leállítása után is a šoštanj-i legyen a legnagyobb teljesítményű lignit tüzelésű erőmű Szlo-

véniában.

A történeti összefoglaló után végignéztük az erőművet:

először a külön épületekben elhelyezett 5-ös és 4-es blokk

generátorait (a 4-es generátor a hétvégén tapasztalható

energiaigény csökkenése miatt nem üzemelt), majd az

akkori politikai helyzet által diktált presztízsnek megfelelő-

en márvánnyal díszített teremben lévő, korábban épült

blokkok generátorait tekinthettük meg. Andrej szívesen

válaszolt a közben felmerülő kérdésekre és elmondta,

hogy a 6-os blokk a tervezett 650 millió eurós ár helyett az

évek során felmerülő egyéb költségek miatt végül nagy-

jából 1.45 milliárd euróba került. Az üzemlátogatás vége

felé közeledve az első három blokknak helyet adó épü-

letben megtekinthettük a vezérlőtermet, ahol blokkon-

ként nyolc ember dolgozik.

12. ábra: A šoštanji erőmű területén

13. ábra: A régi egységek Šoštanj-ban

8

Energetikai Szakkollégium | eszk.org

Ezután kimentünk az épület tetején kialakított teraszra,

és megnéztük a 6-os blokkot, melyen az utolsó simítá-

sokat végezték a munkások. Láthattuk a

villamosenergia-hálózatot az egyes blokkokkal össze-

kötő távvezetékeket és a 6-os blokk főtranszformáto-

rát is. A legújabb üzemrész a 400 kV-os, a korábbiak

110 és 220 kV-os hálózatra csatlakoznak. A 6-os blokk

transzformátorát különleges kialakítása (720 MVA

névleges teljesítmény, 400/20 kV-os feszültségszintek)

miatt nem Szlovéniában, hanem Törökországban

építették és a tengeri szállítás után Hollandiából

vasúton juttatták el az üzembe.

Az üzemlátogatásunk a teraszon ért véget, ezután

vezetőnk visszakísért minket a kapuhoz. Közben

megtudtuk, hogy az erőműben összesen nagyjából

450-en dolgoznak, de az üzemeltető ezt a számot

sajnálatos módon folyamatosan csökkenteni akarja.

Mivel Szlovénia legnagyobb lignit tüzelésű erőművéről

van szó, sok látogatócsoport érkezik ide: általános iskolásoktól kezdve egyetemistákon át

a politikusokig mindenki számára igyekeznek lehetővé tenni az üzemlátogatást. Mint

kiderült, ez év októberében a tizedik látogatócsoport voltunk.

Az üzemlátogatás után a velenjei Jezero étteremben fogyasztottuk el ebédünket, majd

hazaindultunk.

A Kármán Tódor Kollégium elé este 9 óra tájt értünk vissza.

A BESZÁMOLÓT KÉSZÍTETTÉK:

BALDAUF ÁKOS, GÁTHY BENJÁMIN, HÁTSÁGI BENCE, PÁCSONYI IMRE

AZ ENERGETIKAI SZAKKOLLÉGIUM TAGJAI

15. ábra: Csoportkép a ljubjanai várban és a város alternatív szórakozónegyedének épületei

14. ábra: Az új blokk