SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVE - · PDF fileszakmai fejlesztési terv kidolgozását. ... A főigazgatói állás megpályáztatása során az új főigazgató új szakmai stratégiai

3. sz. melléklet

VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC

KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT.

SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVE

2010-2015

2

Bevezetés A 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet előírta az egészségügyi intézmények számára 5 éves szakmai fejlesztési terv kidolgozását. A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet ezen előírásnak megfelelően a 2007-2012-ig terjedő időszakra elkészítette a tervet melyet a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadott. A fenti rendelet alapján a terv végrehajtását a gyógyintézet vezetése évente értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következő öt évre módosítja. A 2008. évben a szakmai koncepció nem változott, ugyanakkor az intézmény belső működésében jelentős átalakulás történt, mivel 2008. április 1-jétől a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-ként működik tovább. 2009. évben az előzetes ütemtervektől eltérően nem kerültek kiírásra az uniós pályázatok, így jelentős fejlesztést végrehajtani nem tudtunk, ugyanakkor a koncepció irányát nem kívántuk módosítani. 2010. évben az elfogadott fejlesztési koncepció mentén – a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP 2.2.2.) keretében megindult a sürgősségi ellátás fejlesztése, beadásra került a struktúra-átalakítási pályázat (TIOP 2.2.4.) és folyamatban van a Regionális Onkológiai Központ kialakítására szóló pályázat (TIOP 2.2.5.) beadása is. Ennek megfelelően szükségessé vált a koncepció módosítása. Tekintettel arra, hogy 2010. évben új egészségügyi kormányprogram kerül kiadásra, továbbá módosulni fog a TIOP 2010-től 2013-ig terjedő időszakra tervezett akcióprogram is, így jelenleg csak a már megvalósult, illetve a folyamatban levő programok kerülnek átvezetésre a szakmai fejlesztési tervünkben, míg a komplex revízióra a második félévben kerül sor. A 2006. évben az intézményhez kirendelt önkormányzati biztosi tevékenység során részletesen elemzésre került a kórház szakmai struktúrája és működése. Megállapítást nyert, hogy az intézmény adósságállományának kialakulásában szerepet játszottak a szakmai terület komoly anomáliái. A biztosi jelentés az elkészült szakmai tervet formálisnak minősítette és nem tartotta alkalmasnak arra, hogy az az intézmény hosszú távú stratégiájának alapjául szolgáljon. A jelentés kiemelte, hogy egy megyei kórház szakmai fejlesztési programjában megyei és regionális integrációs feladatot is fel kell vállalnia, ennek megfelelően szükségesnek tartotta a terv átfogó felülvizsgálatát és korrekcióját. Az elemzés felhívta a figyelmet arra, hogy mivel szakmai területen is évtizedes problémák korrekciója szükséges, miközben a dinamikus külső környezeti változások hasonlóan gyors változtatást igényelnek – célszerű a szokásosnál drasztikusabb irányváltást betervezni a szakmai programok területén is. A biztosi jelentés alapján a Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 5/2006. (II. 22.) MÖK határozatában elfogadta azt az intézkedési tervet, amely a következő főbb változtatásokat írta ellő a szakmai területen:

• a Szakmai Stratégiai Terv átdolgozása, • előírt változtatások a járóbetegek ellátásban,

3

• az Ápolási osztály létesítése, • 60 ágyas aktív Pszichiátriai osztály létesítése, • Központi műtő kialakítása, • Mozgásszervi Rehabilitációs Szakfeladat 10 ágyas bővítése, • Baleseti Sebészeti, Kézsebészeti, Ortopédiai szakmák részvételével létrejövő

mátrix osztály kialakítása, • Önálló Érsebészeti Osztály létrehozása, • Sürgősségi Centrum (SO1) projekt kidolgozása, • Onkológiai Centrum projekt kidolgozása, • Érbetegségek Diagnosztikai és Kezelési Központja projekt kidolgozása.

A fenti strukturális változások együtt járnak:

• a humánerőforrás állománycsoportonkénti összetételének változtatásával, • az elhelyezési feltételek egyes területeken való módosításával, • a gép-műszer állomány változtatásával, • a háttér szolgáltatási igény módosulásával, • az informatikai rendszer fejlesztésével,

A fenti feladatokon túl a komplex intézkedési terv végrehajthatóságának feltételeként javaslat történt az intézményi menedzsment megújítására, ezen belül a főigazgatói status pályázati úton történő betöltetésére.

A főigazgatói állás megpályáztatása során az új főigazgató új szakmai stratégiai programmal nyerte el a pályázatot. Az új program egy olyan hipotézisen alapult, amely szerint lehetséges a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézetet szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy működtetni, hogy az:

• a Közép-Dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen, • kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket, • megfeleljen a tulajdonos elvárásainak, • biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható előmeneteli rendszert és európai

szintű munkakörülményeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak, • teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minőségű ellátást nyújt, • illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az Egészséges

Társadalom Komplex Programhoz. A Közgyűlés előírta a kórház új menedzsmentje számára, hogy részletesen dolgozza ki a megye fekvőbeteg ellátásának új struktúrájára vonatkozó javaslatát. A megyei fekvőbeteg struktúraátalakítást előkészítő koncepció elkészült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a megyében a pályázat beadása előtt 12 egymástól gyakorlatilag független fekvőbeteg intézmény működött:

• Veszprém megyei kórház • Doba – Veszprémhez integrálva • Balatonfüred EüM Országos Intézete • Balatonfüred MÁV

4

• Balatonfüred HM • Várpalotai kórház • Zirci kórház • Ajkai kórház • Pápai kórház • Sümegi kórház • Tapolcai kórház • Farkasgyepűi kórház

A környezeti tényezők analízise alapján megállapítható volt, hogy ez a struktúra nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható, nem fejleszthető és a szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és szakszerű ellátása tehát a megyei kapacitások és erőforrások koncentrációját követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszűkebb keresztmetszetét jelentő humán erőforrás hiánya is. Nem azért kellett a teljes ellátási struktúrát átalakítani, mert a reformkoncepció ezt akarta kikényszeríteni, hanem azért, mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak elő, melyeket a fragmentált, felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani. A koncepciót a megyei közgyűlés 2006. szeptember 14-én megtárgyalta és a 89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció főbb irányait és határozatában írta elő az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi egyeztetések lefolytatását. Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést kezdtünk Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a gyógy-idegenforgalmi lehetőségek kiaknázására. A „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célokat 5 lépcsőben kívántuk illetve kívánjuk megvalósítani:

I. Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg

II. Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre, mely során egy Kelet-Veszprém megyei ellátási egység és egy Nyugat-Veszprém megyei ellátási egység kerül kialakításra

III. A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén

IV. A „Pannon modellnek” megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködési terve

V. A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott finanszírozási, biztosítási és ellátás-szervezési modell kísérlet

5

Az elkészült új koncepció miatt a Közgyűlés több ponton módosította az 5/2006. (II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új koncepció alapozta meg a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet 5 éves szakmai fejlesztési tervét, melyet most a fenti szempontoknak megfelelően módosítunk. Tekintettel arra, hogy a fentieknek megfelelően nem csupán a korábbi terv korrekciója történik meg, így az új fejlesztési terv a jogszabályi lehetőséggel élve már új időszakra – 2010-2015 – vonatkozik. A külső környezet elemzése I. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció és a régió Egészségügyi Fejlesztési Terve

Amennyiben már középtávon is célunk, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a Közép-Dunántúli régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi szolgáltatójává tegyük, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a régió kistérségi szintű egészségfejlesztési tervét.

Ennek kiindulásaként – hiszen a regionális koncepcióknak ehhez kell illeszkedniük – meg kell említenünk az országos szintű Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EFK) főbb prioritásait.

I/1. Az EFK főbb ismérvei Az EFK célja, hogy:

• 2013-ra a hazai születéskor várható átlagos élettartam érje el az akkori uniós átlagot,

• csökkenjen az ellátási különbség az ország egyes területei között, • működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi ellátó

rendszer. Az EFK fő beavatkozási területei:

• egészség-központú egészségpolitika kialakítása, • népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, • az egészségügyi forrásképző- és elosztórendszerek átalakítása, • az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének kórház központú szemlélete helyett a

betegközpontú szemlélet érvényesítése, • az egészségügyi informatika és egészség kommunikáció fejlesztése, • új humánerőforrás stratégia kialakítása, • az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az egészségipar támogatása.

Az EFK főbb beavatkozási területeinek néhány figyelembe veendő komponense:

• a szakmai irányítás és tervezés – többek között a kapacitás elosztás – centralizálása és regionalizálása,

6

• az engedélyeztetés és a szakfelügyelet, a minőség-ellenőrzés rendszerének fejlesztése, azok gyakorlati következetes érvényesítése,

• a rendszer finanszírozás és az intézmény finanszírozás átalakítása, a finanszírozó vásárlói funkciójának megerősítése,

• a lakosság közeli egységes alap és járóbeteg szakellátást összehangoló kistérségi egészségközpontok létrehozása,

• az ügyeleti és sürgősségi ellátórendszerek fejlesztése, összehangolása, • a védőnői hálózat szerepének erősítése, • a házi ápolás és gondozás kiterjesztése, • a kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása, • regionális kórházi központok kijelölése és fejlesztése, • területi általános sürgősségi kórházak kijelölése és fejlesztése, • szakkórházak rendszerének átalakítása, • a krónikus ellátás elválasztása az aktív ellátási rendszertől és közelítése a szociális

ellátás fele, • az ápolási és hospice kapacitás fejlesztése, • egységes és integrált, a telemedicina lehetőségeit is megteremtő ágazati

informatikai fejlesztések, • a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése.

I/2. A Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP) egészségi-egészségügyi vonatkozásai:

A ROP átfogó stratégiai céljai közt szerepel az „Egészséges régió” megteremtése. Ezt az alábbi célrendszerrel kívánja megvalósítani:

• az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenlőtlenségeinek oldása, • az egészséges életmód elveinek és gyakorlatának terjesztése.

A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alapvető törekvése volt, hogy a régió egészség-stratégiai céljai közül minél több valósulhasson meg azáltal, hogy azok beépülhessenek a ROP-ok projektjeibe, így azok megvalósításához uniós források legyenek lehívhatóak. A főbb egészségfejlesztési célok megvalósulása a fejlesztési koncepció szerint csak a tudatosan összehangolt fejlesztéspolitika eredményeként, valamint a beutalási rend tudatos és következetes betartása esetén lehetséges. Ennek megfelelően a régióban:

• egységes elvekre épülő, • progresszivitást figyelembe vevő, • a valódi szükségletekhez és a technológiai fejlődéshez igazodó, • költség hatékony és fenntarthatóan finanszírozható, • régiós és intézményi szinten is professzionálisan menedzselt ellátórendszert kell

kialakítani. Ez csak az ellátórendszer lényegi strukturális átalakításával érhető el. A régió ellátás-szervezési alapelvei:

• a biztonság, a folyamatos működés és a számon kérhető minőség elve • az igazságosság és az esélyegyenlőség elve

7

• az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete • a regionalitásra épülő progresszivitás elve • a szubszidiaritás és a lakosság-közeliség elve • a folyamatos fejlesztés elve • a komplexitás elve • a szektorsemlegesség és a partnerség elve • a konszenzus elve • a nyilvánosság elve • a prevenció központúság elve • a választás szabadságának elve

A fentiek alapján a Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai céljai:

• a sürgősségi ellátás fejlesztése, • a kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése, • daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése, • a rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése, • a pszichiátriai ellátások fejlesztése, • kistérségi multifunkcionális közösségi központok létrehozása, • az alapellátás fejlesztése, • az intézményi infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolása.

A fentiekből nyilvánvaló, hogy az EFK-tól, valamint a regionális Egészségfejlesztési Tervtől eltérő intézményi program megvalósításának nem lesznek központi pénzügyi forrásai, valamint nem garantálható a fenntartható működtetése sem. Ezt az irányt erősíti meg az elkészült Egészséges Társadalom Komplex Program is, amely az uniós források felhasználásának legfontosabb stratégiai döntés-előkészítő dokumentuma lesz.

A külső környezet elemzése II. Az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének főbb irányai

Az Egészséges Társadalom Komplex Program a 2007-2013 Európai Uniós fejlesztési periódus magyarországi ország-stratégia ágazati terve. A Program több szakterületet is érint, hiszen az egészség feltételeit az ágazaton kívüli eszközökkel is lehet befolyásolni, de az egészségügy kihat az egész gazdaság versenyképességére és a társadalom egészének helyzetére is. A lakosság egészségi állapotának javítása – mint végcél – mellett a Program közvetlenül kívánja szolgálni az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a halaszthatatlan struktúraváltást, a hatékony a finanszírozható rendszer kiépítését. A Komplex Program alapját képezik az elmúlt években elfogadott szakmai Nemzeti programok:

• a Népegészségügyi Program • a Sürgősségi Ellátás Fejlesztésének Programja • a Nemzeti Rákellenes Program • a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program

8

• a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja

• Az Egészségügy Humán Erőforrás Stratégiája

Sajnálatos, hogy a fenti szakmai programok által kitűzött konkrét célok és projektek nagyobbrészt nem realizálódtak, mert azok hátrébb sorolódtak a konvergencia program, majd a gazdasági válság következtében, ugyanakkor a célkitűzések változatlanok maradtak, így nem szükséges ilyen szempontból a jelen fejlesztési koncepció irányainak korrigálása. A Komplex Programot a 4 fő prioritás mentén 4 pillér alkotja:

• I. Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérsékelése • II. Versenyképesség növelése az egészségügyi ellátórendszerben, innováció,

információ-technológia, egészségipar • III. Egészség károsító tényezők kiküszöbölése, fogyasztóvédelem, Népegészségügyi

Program • IV. Humánerőforrás fejlesztése, képzés és oktatási rendszer átalakítása, a tájékoztatási

rendszer fejlesztése A struktúraváltás az első számú prioritás, mely az aktív fekvőbeteg ellátásban az intézményszám radikális csökkentését, intézmények fúzióját, szervezeti integrációját, a felesleges párhuzamosságok csökkentését, az erőforrások koncentrálását, hatékony és finanszírozható intézményeket hoz létre. Szükséges egyes intézmények profilváltása, a profilok tisztítása. A centralizáció mellett külön projektek indulnak a kórházi ellátásokat kiváltó ellátási formák, valamint a lakossághoz közeli ellátási formák fejlesztésére, ennek keretében többcélú kistérségi közösségi egészség-központok jönnek létre. A kórházi struktúra átalakítás természetesen figyelembe veszi a már elfogadott nemzeti szakmai programokat, így ennek része a sürgősségi ellátás, az onkológiai ellátás, a szív és érrendszeri betegellátás, valamint a gyermekellátás fejlesztése is. A humánerőforrás fejlesztési pillér koncentrál egyrészt a hiányszakmák problémájára, másrészt újra kívánja definiálni a szakmai kompetencia határokat. Figyelembe veszi az „orvos, mint legköltségesebb erőforrás” elvet, így programokat tartalmaz az orvosok tehermentesítésére is. A Program a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. jogelődjénél a sürgősségi projektben SO1-es szintet céloz meg, amely később a TIOP kiírás szerint emelt szintű SO2-re módosult, onkológia vonatkozásában regionális onkológiai központot tervez. Tekintettel arra, hogy a Program irányai adottak, azokat be kell építeni a kórház fejlesztési programjába. Tudomásul kell venni, hogy a Programmal ellentétes fejlesztések, átalakítási irányok már rövidtávon is az adott intézmény teljes ellehetetlenüléséhez fog vezetni.

9

A külső környezet elemzése III. A kormány egészségügyi programja A Parlament elé 2006. május 30-án benyújtásra került a Magyar Köztársaság Kormányának programja. A program egyértelműen vállalta az egészségügy átfogó reformjának megvalósítását. A reform 5 területen tervezett változtatásokat:

• az egészségbiztosítási ellátások rendszerében • az egészségbiztosító szervezetében • az egészségbiztosítás által lekötött kapacitásokban és azok finanszírozási rendszerében • az ellátások díjának kalkulációjában és a számlázásban • az Egészségbiztosítási Alap stabilizációjában

A fenti 5 intézkedéscsoport alapján a reformot az alábbi tartalommal tervezték megvalósítani:

• az egészségbiztosítás átalakításának keretében megteremtődnek a valódi biztosítói működés feltételei, mely a professzionális szervezeti kialakítás mellett a szolgáltató és szolgáltatás vásárló funkció erősödésében is meg fog nyilvánulni, mely eredményeként a biztosító csak attól és ott vásárol szolgáltatást, ahol a valódi szükségletek kielégítésére a szakmai protokolloknak és irányelveknek megfelelő és költség-hatékony szolgáltatásokat nyújtanak,

• megtörténik a kockázatok tisztítása, azaz a külső érdekből bekövetkező kockázatok kikerülnek a nemzeti kockázatközösség kockázat kezeléséből, a harmadik félre áthárítható károk és kockázatok, valamint az extra és extrém kockázatok szintén kikerülnek a rendszerből, valamint megindul az ápolás-gondoskodás biztosítási alágazat kiépítése,

• ellátási csomagok kerülnek meghatározásra, mely szerint általános emberi jogon járnak a közvetlen életvédelemmel, a közegészségüggyel és járványüggyel, továbbá az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatos szolgáltatások,

• pozitív és negatív taxációval meghatározásra kerülnek a társadalombiztosítási csomag diagnosztikai és terápiás szolgáltatásai,

• elkülönítésre kerülnek a biztosítási csomag feletti, csak külön térítés ellenében igénybe vehető ellátások, illetve különleges igényeket kielégítő szolgáltatások,

• kijelölésre kerülnek a kompetencia központok és a súlyponti kórházak, • meghatározásra kerülnek a normatív kapacitások, míg a gyakran igénybe vett,

alacsonyabb progresszivitási szinten álló, kisebb költségigényű szolgáltatások esetében a konkrét döntések és felelősségek decentralizálódnak,

• kistérségi szinten egészség-gazdálkodó közösségek jönnek létre, melyek a lakossághoz közeli ellátás szervezeti-finanszírozási egységei,

• a fenti intézkedések hatásaként átrendeződnek a kapacitások, a fekvőbeteg finanszírozás területén a teljesítmény volumen korlát helyett szolgáltatás volumen rendszer lép életbe.

A kormányprogram szerint ösztönözni kívánják a kórházak gazdasági társasággá való átalakulását, valamint a magántőke ellenőrzött bevonását a szolgáltatások nyújtásába és a fejlesztésekbe. Ehhez kapcsolódóan 2007-től közelíteni kívánják az egészségügyi

10

közintézmények gazdálkodási és pénzügyi szabályait a versenyszféráéhoz.

Újraszabályozásra kerül a gyógyszerforgalmazás rendszere, átalakításra kerül a gyógyszertámogatás szisztémája.

2008-tól bevezetésre kerül az EU-konform betegbiztosítási kártya, ezzel egyértelműen ellenőrizhetővé válik a biztosítási jogviszony és a szolgáltatás igénybevétele és nyújtása is.

A kormányprogram külön fejezetben erősíti meg az előző fejezetben részletezett nemzeti szakmai programok megvalósítása iránti szándékát.

A program felvállalja a korábbi fejezetekben már említett ágazati humánerőforrás stratégia elkészítését és érvényesítését. Az Egészséges Társadalom Komplex Programjában leírtakhoz képest meghatározza, hogy új életpálya modellt kell kialakítani mind az orvosok, mind az egyéb egészségügyi dolgozók számára. A változtatás fő irányát ugyan nem jelölve, de megemlíti az alkalmazkodást az Európai Unió munkaidő-szabályozás jobb érvényesülése érdekében.

Folytatni kívánja az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását, valamint a jelenlegi kötelező kamarai tagságot önkéntessé kívánja tenni valamennyi egészségügyi szakmai kamarában. A fenti program az elmúlt 4 évben csak minimális mértékben valósult meg. Az egészségbiztosítás átalakítása gyakorlatilag nem történt meg. Az egészségbiztosítási kártya nem került bevezetésre. A népszavazást követően visszavonásra került a vizitdíj és a kórházi napidíj. Az egészségbiztosító szervezetében ugyan megtörtént a regionalizálás, de maga a rendszer alapjaiban változatlan maradt. A struktúra átalakítás jelentős mértékű aktív fekvőbeteg kapacitás csökkenést és krónikus kapacitás-bővülést eredményezett, ugyanakkor valódi struktúraváltás nem történt meg. A finanszírozás többszöri módosítás után technikájában változatlan maradt, míg értékében jelentős mértékben szűkült. Változatlanul megmaradtak a korábbi funkcionális anomáliák. Változatlanul fennáll az aszinkron helyzet a szükségletek, a struktúra és a finanszírozás között. A díjtételek korrekciója nem történt meg, sőt az ezt megalapozó elemzések sem készültek el. Az E-Alap stabilizációját nem sikerült megoldani, így csak többszörös utólagos korrekció segítségével lehetett az intézményrendszer működőképességét legalább minimálisan elvárható szinten megtartani. A humán erőforrás program szintén nem realizálódott, sőt az ágazat helyzete ebből a szempontból még tovább romlott. Miközben jelentős számú intézmény – többek között intézményünk is –választotta a kormányprogram által javasolt átalakulást gazdasági társasággá, ugyanakkor a jogszabályi változások az ígérettel szemben nem pozitívan, hanem negatívan diszkriminálták ezt. Így az átalakult intézmények finanszírozása éves viszonylatban 5-8%-kal rosszabb lett a nem átalakult intézményekhez képest. Összefoglalva az egészségügyi kormányprogram megvalósulásának hiányában intézményi

11

szinten nem volt konzekvensen lekövethető országos irányvonal az egészségpolitikában. Az új kormányprogram elfogadását követően ezért szükséges az intézményi szakmai fejlesztési tervünket is teljesen átdolgozni.

12

Belső környezeti analízis A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2007. április 01-jétől látja el a Veszprém megye vezető egészségügyi szolgáltatói feladatait. Mint 100%-os megyei önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgáltató Veszprém megye legnagyobb fekvőbeteg és járóbeteg-szakellátó intézménye, a Közép-dunántúli Régió kiemelt szolgáltatója, földrajzilag a Dunántúl logisztikai középpontjában fekszik. Míg korábban a legkisebb megyei kórházak között tarthatták számon, 2004. óta több intézményi integrációt követően az elmúlt 6 évben több alkalommal is jelentősen megváltozott. Ennek mérföldkövei:

− 2004. január 01. A „Hollós István” Szocioterápiás Psychiátriai Kórház (Doba) integrálódik a Megyei Kórházba, 255 krónikus ágy kapacitással.

− 2007. április 01. A dobai telephely 200 ággyal átadásra kerül Sümeg Városi Kórház részére. 18 krónikus ágy Zirc Városi Erzsébet Kórház, 37 krónikus ágy Várpalota Városi Kórház részére kerül átadásra. Ezzel együtt 135 akut ágy szűnt meg, melyből 50 ágyat az intézmény krónikus ellátásra konvertált át. (17 ággyal bővült a Reumatológiai Osztály és új, 33 ágyas Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály alakult.)

− 2007. július 31. Sümeg Városi Kórház két telephellyel és 352 krónikus, továbbá 75 akut ággyal növelve a Megyei Kórház kapacitását.

A Megyei Kórház heterogén intézményrendszert örökölt: jelenleg 7 telephelyen folytat gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenységet. A fekvőbeteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik – ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed: 378 315 fő. Egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít. A járóbeteg-szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében. Jelenleg a Kórház ellátási területét és szakmai struktúráját az 1. Melléklet szemlélteti.

Az intézmény egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepe A 2006. évi CXXXII. Törvény értelmében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház súlyponti intézmény. A Kórház ellátórendszerben betöltött szerepét súlyponti országos intézményi körben, majd régiós és megyei áttekintésben elemezzük.

13

Fekvőbeteg aktív ellátás (2008) Súlyponti intézmények Aktív eset Aktív súlyszám Gottsegen György Orsz.Kard.Int 8 907 33 753 Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 11 993 10 132 Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 12 035 10 230 Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 12 514 10 792 Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 14 215 15 181 Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 14 218 11 803 Siófok, VKh. 14 621 13 710 Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 18 941 17 750 Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 19 708 17 826 Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 21 400 21 294 Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 24 225 20 144 Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 24 843 22 868 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 28 783 34 255 Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 29 758 30 439 Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 30 513 30 959 Kistarcsa, Flór F. Kh. 33 173 31 566 Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 34 609 31 450 Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 35 188 30 358 Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 35 386 35 836 Uzsoki u. Kórház, Bp. 36 839 43 977 Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 37 547 46 550 ONKI 40 383 53 648 Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 40 966 44 724 Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 41 277 47 147 Szolnok, Hetényi G. MKh. 41 284 46 136 Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 41 435 43 789 Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 42 677 53 407 ÁEK 50 394 65 124 Szent János Kórház Ri., Bp. 52 671 56 057 Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 52 745 57 433 Székesfehérvár, Szt.György MKh 54 785 58 372 Miskolc, BAZM.Kh.Egy. Okt. 69 169 85 836 Pécsi Tudományegyetem 69 206 106 901 Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 70 762 72 496 SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 75 802 103 301 DE OEC, Debrecen 82 910 127 259 Semmelweis Egyetem 114 208 158 022 A Kórház mind esetszám, mind megtermelt súlyszám tekintetében 19. a súlyponti intézmények körére nézve. Abszolút sorrend alapján mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb teljesítményű intézménytől ugyanannyi a távolsága. Ha az esetszám és a súlyszám abszolút értékekeit nézzük, akkor a legmagasabb esetszámú (SOTE 114.208) és a legmagasabb súlyszámú (SOTE 158.022) intézménytől látszólag már nagyobb távolság választja el (esetszáma: 35.386, súlyszám: 35.836). Azonban ez a távolság csak látszólagos. Ha kivesszük a megelőző listából az országos hatáskörű intézményeket (5 db) akkor a „tisztán” súlyponti intézményi körben legnagyobb teljesítményűvé előlépő Jósa András Kórháztól teljesítménybeli elhelyezkedése már nem mutat ekkora különbségeket: Jósa A.

14

esetszám: 70.762, Csolnoky esetszám: 35.386; Jósa A súlyszám: 72.496, Csolnoky súlyszám: 35.836. Ez teljesítmény tekintetében a „tisztán” súlyponti intézmények körében a középmezőny tagjává teszi. Járóbeteg szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Járó eset Járó pont Gottsegen György Orsz.Kard.Int 83 053 159 412 379 Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 198 891 306 412 617 Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 219 021 385 644 133 Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 272 361 305 302 693 Siófok, VKh. 293 451 412 832 532 Szent Imre Kórház, Fővárosi Önk 318 578 484 104 744 Kistarcsa, Flór F. Kh. 339 930 638 622 536 Uzsoki u. Kórház, Bp. 367 234 576 273 038 Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 370 084 480 324 427 Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 374 580 613 764 812 ONKI 418 562 1 229 092 669 Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 429 578 592 990 480 Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 447 405 648 186 116 Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 472 948 894 209 681 Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 532 339 1 006 564 817 Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 539.486 827 982 890 Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 545 789 822 690 106 Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 586 928 893 913 918 Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 668 665 1 131 597 952 Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 705 175 1 227 792 249 Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 709 425 1 376 694 072 Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 726 164 1 368 044 493 Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 763 803 1 431 171 252 Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 835 968 1 167 375 992 Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt 862 655 1 526 180 938 Szolnok, Hetényi G. MKh. 872 935 1 348 327 252 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 874 564 1 601 890 727 Szent János Kórház Ri., Bp. 895 532 1 604 460 725 Pécsi Tudományegyetem 898 279 2 049 053 509 Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 953 614 1 640 040 938 ÁEK 984 838 1 887 057 718 Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 997 348 1 327 982 799 Székesfehérvár, Szt.György MKh 1 239 503 2 048 917 154 DE OEC, Debrecen 1 295 755 3 172 309 988 Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 1 624 619 2 831 198 375 Semmelweis Egyetem 1 645 054 3 706 719 259 SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 1 647 114 3 131 373 952 Járóbeteg-szakellátás tekintetében a 21. legnagyobb esetszámú intézmény, megtermelt járóbeteg pont tekintetében 25. Fekvőbeteg intézményi pozícióihoz képest gyengébb teljesítményt mutat. Ennek magyarázata, hogy Veszprém megye szakorvosi óraszám „ellátottsága” az országos átlag alatt van, valamint, hogy emellett is nagyszámú járóbeteg-szakellátó szolgáltató: 54 db működik a megyében (Tábla 1: Egyes ellátások, illetve ellátók

15

földrajzi megoszlása a régióban). Krónikus és rehabilitációs szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Krón.eset Krón.súly.nap Siófok, VKh. 197 8 506 Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 468 23 268 Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 686 43 270 Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 841 41 821 Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 918 49 972 Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 921 36 191 Kistarcsa, Flór F. Kh. 922 32 113 Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 1 169 44 673 DE OEC, Debrecen 1 293 36 094 Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 1 376 42 745 Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 1 444 38 603 Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 1 467 26 963 Semmelweis Egyetem 1 533 20 297 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 1 942 122 589 Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt 1 964 73 346 Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 2 145 54 369 Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 2 205 66 216 Uzsoki u. Kórház, Bp. 2 547 75 182 Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 2 647 109 647 Szolnok, Hetényi G. MKh. 2 742 68 657 Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 2 988 81 438 Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 3 031 76 095 Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 3 145 159 172 Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 3 576 98 481 Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 3 858 141 453 Székesfehérvár, Szt.György MKh 3 892 154 693 Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 4 391 139 906 Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 5 788 180 456 SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 5 955 114 181 Szent János Kórház Ri., Bp. 6 213 196 948 Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 6 443 165 569 Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 6 476 250 125 Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 7 481 222 952 ÁEK 7 801 313 478 A krónikus és rehabilitációs ellátások tekintetében a 11. legjelentősebb esetszámú intézmény, míg súlyozott nap tekintetében a 10. A kiemelkedő krónikus teljesítmény hátterében a 2006. évi CXXXII. Törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről jogszabály áll, melynek eredményeként a kórház a semmiből Veszprém megye kiemelt krónikus-rehabilitációs szolgáltatójává vált. Az intézményi szinten előírt aktív és krónikus ágykapacitásoknak megfelelve a Kórház a Sümeg Városi Kórháztól két telephelyet és 352 krónikus, 75 akut ágyat vett át (2007. augusztus 1.), amely az intézmény krónikus teljesítményét magas szinten tartja. Országos összehasonlításban lényeges, hogy a Közép-dunántúli régióban érhető el az ország összes krónikus ágykapacitásának 8%-a, amelybe belejátszik Balatonfüred országos

16

jelentőségű rehabilitációs állománya. A régión belül a krónikus ágyszámok nem követik a régió megyéinek lakosságarányát, az összes kapacitás fele Veszprém megyében jelenik meg. A Közép-dunántúli régió mellett az Észak-Magyarországi és a Nyugat-dunántúli régióban nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi szintje, hiszen ezekben a régiókban nem működnek egyetemi klinikák, illetve országos intézetek. A három régió azonban nem egészen egyformán viselkedik. A Közép-dunántúli régió helyzete, közlekedési viszonyai és strukturális adottságai érthetővé teszik, hogy a progresszív ellátás ebből a régióból elsősorban Budapest felé irányuljon. A Közép-Dunántúli régióban az egészségügyi szakellátórendszer – a kapacitások mértékét tekintve - meglehetősen fejletlen, a lakosságra vetített szakorvosi óraszámok és az aktív ágyszámok a régióban alatta maradnak az országos átlagnak. Ugyanakkor az ellátott esetszám egyező. Az ágyszámok és az óraszámok önmagukban nem értelmezhető adatok, hiszen a szükségletek, morbiditási statisztikák, esetszámok régiónként eltérőek, és csak ezek együttes figyelembevételével lehet megítélni, hogy adott régióban a kapacitások mértéke megfelelő-e vagy sem.

Tábla: Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban A táblázat nem csak az önálló járóbeteg intézményeket tünteti fel, hanem tartalmazza azokat a – főként magánszektor által biztosított – járóbeteg-szakellátásokat is, ahol csak 1-2 szakma érhető el a lakosság részére, továbbá az egyes kórházak telephelyein működő szakrendelések is bemutatásra kerülnek. A táblázatban az aktív fekvőbeteg szakellátás esetében az egyes kistérségekben található összes aktív fekvőellátást nyújtó szolgáltató feltüntetésre kerül, ideértve a szakkórházakat is. A krónikus fekvőbeteg ellátásnál ugyancsak az egyes kórházak telephelyein működő összes krónikus ellátás bemutatásra kerül. Veszprém megyében a megyei kórházon kívül, Ajkán és Pápán folyik több szakmás aktív fekvőbeteg ellátás, Tapolcán aktív belgyógyászati és sebészeti ellátást, valamint tüdőgyógyászati rehabilitációt, a balatonfüredi szívkórházban aktív kardiológiai belgyógyászati és országos- és regionális ellátás keretében szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését nyújtják.1

1 Forrás: KDRET: Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra; 2008. március

A legmagasabb progresszivitási szintű ellátások –egyetemi

17

klinikák- a régióban nem állnak rendelkezésre, ezért jelentős a betegáramlás Budapest, kisebb mértékben Pécs és Győr ellátói felé. Ez kihívást jelent a régió aktív egészségügyi szolgáltatóinak. Fekvőbeteg aktív ellátás (2008), Közép-Dunántúli régió Veszprém megye

Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz.

Veszprém Megyei Önkormányzat Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet, Veszprém

697 426 1123

Városi Önkormányzat Magyar Imre Kórház-Rendelőintézet, Ajka

272 179 451

Gróf Eszterházy Kórház-Rendelőintézet, Pápa 173 135 308

Dr. Tapolcai Deák Jenő Kórház-Rendelőintézet és Gyógybarlang Kft., Tapolca

90 101 191

Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű

95 119 214

Állami Szívkórház, Balatonfüred 34 393 427

Palotahosp Kft., Várpalota 0 129 129

Magyar Honvédség Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet

0 80 80

Városi Kórház-Rendelőintézet, Sümeg 0 152 152

Városi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet, Zirc 0 119 119

Alkohol Drogsegély Ambulancia, Noszlop 0 20 20

18

Fejér megye

Kórház Aktív ágysz.

Krón. ágysz. Össz. ágysz.

Fejér Megyei Önkormányzat Szent György Kórháza, Székesfehérvár 1036 550 1586

Szent Pantaleon Kórház Kht., Dunaújváros 511 188 699

Városi Kórház Önkormányzat Kórház-Rendelőintézete, Mór 50 143 193

Sirály Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Kht., Csákvár 0 74 74

(Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona, Ráckeresztúr)

0 15 15

Komárom-Esztergom megye Kórház Aktív

ágysz. Krón. ágysz.

Össz. ágysz.

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház-Rendelőintézet, Tatabánya 628 175 803 Városi Önkormányzat Vaszary Kolos Kórház, Esztergom

375 105 480 Városi Önkormányzat Selye János Kórház, Komárom 109 15 124 Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet, Tata

40 104 144 Városi Önkormányzat Batthyány Kázmér Szakkórház, Kisbér

30 77 107 Szent Borbála Szakkórház Kft., Dorog 0 125 125 Magyar-Kékkereszt Egyesület, Dömös 0 30 30 Szakorvosi Rendelőintézet, Oroszlány 0 70 70 Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány, Tatabánya 0 40 40

A Közép-Dunántúli régióban két nagy fekvőbeteg intézmény működik: Fejér megyei Szent György Kórház (Székesfehérvár), Csolnoky Ferenc Kórház, (Veszprém). A székesfehérvári intézmény kb. másfélszer nagyobb ellátó kapacitással üzemel, mint a veszprémi, fekvőbeteg

19

osztályainak száma 36, míg a veszprémi kórházé 29. A Tatabányai kórház aktív ágykapacitása (628 ágy) a Csolnoky Ferenc Kórházat alulról közelíti (697 ágy), krónikus ágyszáma közel a harmada a veszprémi intézményének. Veszprém megyében történeti okból nagyszámú, 11 (egykor 14) fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató működik. Kapacitásaik nem összehangoltak, „szétszórt” ellátó struktúrát képeznek, működésük nem harmonizált. A Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, mind ellátó kapacitásának nagy volumene, mind a sokoldalú, sokszakmás profilja miatt. Veszprém megyében 11 mentőállomás van, az alábbi településeken:

1) Veszprém 2) Ajka 3) Balatonfüred 4) Balatonfűzfő 5) Pápa 6) Sümeg 7) Tapolca 8) Várpalota 9) Zirc 10) Nagyvázsony 11) Tüskevár

A mentésirányítás Veszprémben működik. Ide integrálódik az ajkai, devecseri, zirci kistérségi orvosi ügyelet, Folyamatban van, de még nem működik a sümegi és a tapolcai ügyleti ellátás.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., mint gazdálkodó szervezet bemutatása 1, Gazdálkodási helyzet A Zrt. a 2009-ben realizált 8,6 milliárd forintos bevételével gazdaságilag meghatározó szereplője a régiónak. Az intézmény bevételeinek több mint 90%-át az ellátott esetek után járó E Alap finanszírozás adja. Ezt egészítik ki az intézmény más bevételei. A kórház finanszírozása 2009. márciusig TVK (teljesítmény volumen korlát) szabályozása alá esett, azaz előre meghatározott HBCS súlyszámot, illetve német pontszámot finanszírozott az OEP, 146.000 Ft/súlyszám, illetve 1,46 Ft/pontszám értéken. Az e fölött ellátott betegek finanszírozása 0 Ft volt. Ezzel a módszerrel a maximális bevétel tervezhető és kiszámítható volt. 2009. április 1-jétől hatályba lépett jogszabály fix és lebegtetett értéket különböztet meg. Az EMAFT – előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott fix teljesítmény rész – a 2008. évi teljesítmény 70%-a és 150.000.- Ft/súlyszám értéken kerül elszámolásra, a járóbeteg-ellátásban 1,60 Ft/pontszám értéken. A lebegtetett értékből adódó több tízmillió forintos havi veszteség tükröződik az OEP bevételek 2008. évihez viszonyítottan 500 millió forintot is meghaladó csökkenésében. Ezt követően átmeneti bázis, majd ismételten TVK szerinti finanszírozás történt – szűkített TVK keretek mellett, ami összességében éves viszonylatban mintegy 900 M Ft-os veszteséget prognosztizál az intézménynek. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a saját bevételek és az önkormányzati támogatás is jóval elmaradtak az előző évitől. A bevételek ilyen drasztikus csökkenését nem lehetett rövid idő belül ellensúlyozni, de a menedzsment mind a személyi jellegű, mind a dologi jellegű költségek vonatkozásában komoly, összességében 8 százalékos megtakarításokat ért el.

20

A gazdálkodás átmeneti nehézségeit mutatja, hogy a lejárt tartozásállomány 2009 novembere végén meghaladta a 400 milliót, ami a havi OEP bevétel közel 65%, és az összes tartozás állománya mintegy 80 százalékkal megemelkedett 2008. év végéhez képest. A tartozás – a 2009-es év végi és 2010-es év eleji többlet finanszírozás segítségével – 2010. év januárjában rendezésre is került, így az intézménynek nincs lejárt szállítói tartozása, továbbá köztartozása sem. 2, Foglalkoztatás A kórház a megye és a régió egyik legnagyobb munkáltatója. A fenntartó egyik legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézménye, a dolgozók Veszprém és a környező kistérségek lakosai. Az intézményben 1.611 dolgozó közül, 836 alkalmazott él a kistérségben. Működési kiadások közel 50%-át képezi a személyi juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok összege. Az Intézmény gazdálkodásában ezért kiemelt szerepet kap a humánerőforrás menedzsment. A térség vezető-kórháza pozíciójának megfelelően a Csolnoky Ferenc Kórház nem küzd létszámgondokkal. Az intézmény hírneve, szakmai presztízse vonzza a felkészült és gyakorlott szakembereket. A kórház nyitott az alvállalkozói rendszer irányában, igaz először a hiányszakmák miatti kényszerből, de a változó beteganyag ellátási igényeihez a szerződéses orvosokkal rugalmasabban és olcsóbban lehet alkalmazkodni, mintha minden szakmában főállású orvosok állnának csak rendelkezésre. A humánerőforrás biztosításának ezen új irányát tükrözi a közreműködőknek kifizetett díjak több mint 50 százalékos növekedése 2008. és 2009. között. Egyes főállású státuszok közreműködői szerződéssel történő kiváltása miatt sikerült a bérköltséget 4 százalékkal csökkenteni 2009-ben az előző évhez viszonyítva. A környezeti tényezők SWOT analízise Az előző fejezetekben feltárt külső és belső környezeti tényezők az előnyök-hátrányok-lehetőségek-veszélyek rendszerében a következő képet mutatják. 1. Előnyös környezeti tényezők

A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a működése valamennyi területét feltérképező elemzéssel. Ezt az elemzést elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház dolgozóinak döntő többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa. Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezdődött. Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei javultak. A gazdasági társasággá való átalakulás bár rövid távon finanszírozási hátrányokkal is járt, ugyanakkor jelentős pozitív szervezeti és belső működési változásokat eredményezett, mely képes volt a hátrányok kompenzálására, és hosszú távon előnyt jelenthet a versenytársakkal szemben. Ennek megfelelően a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a valódi struktúra átalakításra és folytathatja a stratégiai szakmai program végrehajtását.

Az évtizedes elhúzódó válság következtében a potenciális és valódi versenytársak megszokták, hogy a veszprémi kórházzal alig kell számolni. Ez az elaltatott éberség indulási előnyként érvényesíthető volt. Mostanra sok területen példaértékűnek ítélhető a

21

kórház tevékenysége és a változásokhoz való flexibilitása. Az intézmény dolgozói változást igényelték, annak végrehajtásában partnerek voltak. Országosan is elismerten zökkenőmentesen történt meg a közalkalmazotti statusból való váltás, a megalkotott Kollektív Szerződés az intézményen belül stabilitást biztosít. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy motivációjuk csökkent a központi megszorítások lecsapódó hatásaként. Az elmúlt évek során a komoly formális és informális befolyással rendelkező érdekképviseleti szervekkel konstruktív együttműködést sikerült az intézményi menedzsmentnek kialakítani, így mind a szakmai munka, mind a más intézményekben kritikussá vált humánerőforrás gazdálkodás területén a versenytársakhoz képest sikerült lépéselőnybe kerülni.

2. Hátrányos környezeti tényezők

Miközben az intézmény stratégiai programja mentén képes volt leküzdeni a korábbi 5 éves szakmai programban megfogalmazott legtöbb külső környezeti tényezőt, ugyanakkor ennél nagyobb mértékű negatív hatásként nehezedik rá az ország egészségügyi ellátórendszerének általános válsághelyzete.

3. A potenciális lehetőségek

Míg a többi egészségügyi intézmény jelentős része „elviselte” az elmúlt évek kényszerű átalakításait, addig a veszprémi kórház aktív részese igyekezett lenni a folyamatoknak, így sok olyan fájdalmas intézkedést hajtott végre, ami a többi intézmény számára még ezt követően fog realizálódni. Akár a gazdasági életben, akár az egészségügyi ágazatban számtalan példa bizonyítja, hogy a technikai és technológiai, valamint strukturális és infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejlődési szakasz átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerűbb, hatékonyabban működő és a többi piaci szereplőhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák hozhatók létre. Az egészségügyben Finnországot a nemzetközi viszonylatban rendkívüli rossznak mondható morbiditási és mortalitási statisztikái miatt saját lakossága kényszerítette olyan átfogó népegészségügyi program kialakítására, mely ma már nemzetközi például szolgál. A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetősége éppen abból adódott, hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvőbeteg struktúra szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a megyében, amelyek a kényszerű átszervezések után fenntartható és rentábilisan működtethető egységek kialakítását teszik lehetővé. Ez az átalakítási folyamat egységes megyei koncepció mentén megindult. A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi lehetővé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt erősíti a Balaton, mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a betegek mobilitását.

22

A potenciális lehetőségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottevő lehetőségek közé.

4. Potenciális veszélyek

A veszélyek közt legelsőként a környezeti analízisben szereplő általános gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni. Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány közvetett módon, főleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kellő változtatások nélkül ez az adósságállomány újbóli növekedéséhez vezethet.

A belső környezeti tényezők közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább nő a feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív ellenállást is. Mindkettő végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára. A kombinált külső és belső veszélyt a megyei szintű vélt vagy valós érdekellentétek jelentik az ellátási struktúra átalakításával kapcsolatban. A régió másik két megyéjében lényegesen kisebb számú szolgáltató és tulajdonos érdekeinek egyeztetését kell elvégezni, ráadásul itt a két megyei kórház eleve stabilabb és erőpozícióból képes tárgyalni saját megyéjének kórházaival. A földrajzi adottságok ebből a szempontból különösen Székesfehérvárt állítják első számú vetélytársként elénk. Itt döntő lehet a két szomszédvár rivalizálásában, hogy Várpalota melyik irányba integrálódik.

5. A SWOT analízis összegzése

A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi kórház számára változatlanul a további előre menekülés lehetősége adott. Önmagában a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az addigra már a múlt kihívásainak felelne meg és nem az átalakuló magyar egészségügy új szempontrendszerének. A hátrányok számosak és a veszélyek igen komolyak. A veszélyek között a legmarkánsabbak a 2006. II. félévétől megkezdett – és azóta folyamatosan fenntartott – gazdasági megszorító intézkedések, melyek még a stabil helyzetben levő kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az előre menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezetői és dolgozói képesek elhinni, hogy lehetséges a meglevő hátrányokat előnyökké változtatni. Képesek váltani abban, hogy az események késői passzív követése helyett azok aktív, sőt proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan cselekedni. Képesek a meglevő érdekeiket átértékelni és azok mentén elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében új eszközöket használni.

23

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. struktúrájának bemutatása

Az ellátás aktuális helyzetének áttekintése A megyei kórház 2007. július 31-től – a Sümegi Városi Kórház integrációjával – 3 telephelyen (Veszprém, Sümeg, Doba) nyújt fekvőbeteg szakellátást, és 5 telephelyen (4 veszprémi, 1 sümegi) járóbeteg szakellátást. A fekvőbeteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik. Ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed (378 315 fő), egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít. A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében. Az aktív fekvőbeteg szakellátás a 2009. naptári évben 697 ágyon ápolási eseményeinek száma 33 762 (2008-ban: 35 302), a jelentett és finanszírozott HBCS súlyszám teljesítmény 34 361 (2008-ban: 35 750), e tevékenységre biztosított TVK érték (2009. január-március és 2009. november-december hónapok) 13 176 súlyszám, az EMAFT (előre meghatározott alapdíjon finanszírozott teljesítmény) 13 593 súlyszám volt (2008-ban az összes TVK: 33 718). Az aktív ellátás éves case mix indexe (CMI) 1,02 (2008-ban 1,01). A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a 2009. naptári évben 426 ágyon az esetszám 2 799 (2008-ban 3 044), a teljesített ápolási napok száma 137 915 (2008-ban 137 131), az átlagos ápolási nap 49,3 (2008-ban 45,0). A járóbeteg-szakellátásban a 2009. naptári évben az esetszám 562 628 (2008-ban: 561 966), a jelentett és finanszírozott teljesítmény 880 727 600 ezer német pont (2008-ban: 842 970 100), e feladat ellátására biztosított TVK éves értéke 292 060 000, EMAFT 329 507 német pont értékben alakult (2008. évben TVK: 757 544 000) A Kórház osztályainak, fekvő és járóbeteg-szakellátási egységeinek éves teljesítmény adatait és főbb forgalmi mutatóit a 3. melléklet mutatja be.

Épület-infrastruktúra állapota A Kórház a fekvőbeteg szakellátást 3 telephelyen nyújtja, ebből a projektben a központi, (8200 Veszprém, Kórház u. 1. sz. alatti) telephelyen működő fekvőbeteg ellátó egységek fejlesztése történik meg. A telephely három fő épületből, az A, D és E jelű épületből áll. A központi telephely elmúlt 30-40 évben történt fejlesztései abban a tekintetben koherensnek mondhatók, hogy a pavilon rendszerű kórházból a beruházások nyomán tömbkórházi struktúra alakult ki. Jelenleg a tömbkórházat három, külön fázisban és különböző technológiával épített épület alkotja: a legrégebben (1962-ben) épült „A” jelű épület, amely 2002-ben átfogó felújításra került. 1982-ben került átadásra a „D” jelű épület, és 1994-ben a legfiatalabb, „E” jelű épület. Az „E” épület tervezése ugyan a legújabb, de fontos megjegyezni, hogy a tervei a 1980-as években készültek el, így – ez több osztály/egység működésében tetten érhető – csak részben, illetve kompromisszumok árán tudja kiszolgálni az

24

egyes szakterületek fejlődéséből fakadó, illetve a megnövekedett lakossági igényből eredő elvárásokat – ezek említése, kifejtése a szakterületek bemutatása során történik meg. A tömbkórház teljes alapterülete 64 000 m2.

Ellátó osztályok, részlegek bemutatása Terjedelmi korlát miatt csak a projektben résztvevő, vagy az által érintett osztályokat elemezzük. Ezeket jelenlegi épületen belüli elhelyezkedésben csoportosítjuk. A bemutatás során kitérünk az osztályok, egységek épületen belüli elhelyezkedésére, kapcsolataira, gép-műszer helyzetére, bemutatjuk a főbb forgalmi adatokat. Ennek összefoglaló, áttekintő táblázatát a 6. melléklet tartalmazza, mely kétféle csoportosításban (épületenként, szintenként, illetve épületenként szárnyra bontva) ad eligazítást a Kórház osztályainak, részlegeinek helyzetéről, ezen keresztül kapcsolatairól.

Baleseti sebészeti mátrix Elhelyezkedés2009.

: „A” épület I - II., IV. Emelet

teljesít-mény

fekvő statisztika járó statisztika

Osztályok, részlegek

ágy- szám

ágykihasz-náltság esetszám

ápolási napok száma

átlagos ápolási idő CMI esetszám pont/eset

Traumatológia fekvő 4582,2 65 88,80% 2 913 21 063 7,2 1,57 Traumatológia járó

51980,9 48 700 1 067,4

Szájsebészet fekvő 10 29,60% 294 1 082 3,7 0 Szájsebészet járó

5 283,9 11 120 475,2

A Baleseti Sebészeti Mátrixban három szakterület képviselői kooperálnak: traumatológia (50 ágy), ortopédia (15 ágy), arc, állcsont és szájsebészet (10 ágy) A baleseti sebészeti tevékenység szűk keresztmetszetét jelenleg a 2007. április 01-i struktúraátalakítás nyomán meghatározott, irreálisan alacsony (bár primer ellátási körzete a megyei 9-ből 5 kistérségre terjed ki, míg progresszív ellátásban a teljes megye ellátásáért felel) ágyszám jelenti: országos összehasonlításban az egyik legalacsonyabb, továbbá alacsonyabb, mint az ennél kisebb terület ellátásáért felelős Ajkai Városi Kórházé. Az osztály azonos épület több szintjén, széttagoltan található. A fekvőbeteg egységek az „A” épület II. és IV. emeletén helyezkednek el, az I. emeleten található a 6 ágyas szakági szubintenzív őrző és a shocktalanító helyiség. E ponton az Osztály összeköttetésben áll a Központi Intenzív Osztállyal („E” épület I. emelet), illetve a Központi Műtő Osztállyal („E” épület I. emelet). Az Mátrix keretében megjelenő szájsebészeti, dentoalveoláris sebészeti tevékenység az elmúlt években kialakult szakmai közösség munkájának köszönhetően jelentős fejlődésen esett át: jelenleg egyetemi klinikai szintet sok szempontból meghaladó szakmai színvonalat képvisel. Az Osztály egységei 2002-ben átfogó felújításon estek át, ennek lezárásaként 2005-ben a IV.

25

emeleten a műtőblokk teljes átépítésre és korszerűsítésre – 3 aszeptikus műtő került kialakításra. A septikus műtéteket a II. emeleten – szintén az osztály szervezetéhez tartozó – külön szeptikus műtőben végzik el – a felsoroltak alapján összességében az egyik legjobb környezetben, feltételek mellett működő osztály, így jelen projektben a fejlesztéssel csak áttételesen – tömbösítés kapcsán, de pályázati forrást fel nem használóan – érintett.

Bőr- és nemibeteg-ellátás Elhelyezkedés2009.

: „A” épület III. emelet

teljesít-mény



ágy-szám




Bőrgyógyászat fekvő 266,1 20 53,00% 347 3 867 11,1 0,77 Bőrgyógyászat járó 3 334,7 3 372 988,9 Bőr- nemi gondozó járó 9 013,2 11 358 793,6 A Bőrgyógyászati Osztály felújított környezetben, 2004. óta végzi tevékenységét jelenlegi helyén. Műszerezettsége a hasonló profilú osztályokhoz viszonyítva kielégítő, de a meglévő eszközök átlagéletkora meghaladja a 10 évet, és számos, időközben jelentőséget szerzett eszköz beszerzésére eddig nem kerülhetett sor. Mivel a klasszikus bőrgyógyászati, venerológiai betegségek – a korszerű, elsősorban gyógyszeres, így ambuláns keretek között megvalósítható kezeléseknek köszönhetően – már nem igényelnek elkülönítést, hosszabb kórházi ápolást, a jogszabály által kötelezően fenntartandónak rendelt ágyak jobb kihasználtsága, az osztály gazdaságos működtetése érdekében új profilok kialakítása, bevezetése jelenthet kitörési pontot – elsősorban az immunológiai, kozmetológiai eljárások meghonosításával. Az osztály jelenleg a központi technológiai tömbhöz tartozó épületben, két manuális osztály által használt szint közötti emeleten működik, elszakítva a profilból adódóan szakmai hátteret, kooperációt biztosító olyan szakterületektől, mint a belgyógyászat és reumatológia. Bár Veszprém megyében a bőrgyógyász szakorvosok száma nem tér el az országos átlagtól, az Osztály jelenleg szakorvosi létszámhiánnyal küzd. A jelen feladatok elláthatók a mostani létszámmal is, de profil bővítés csak új szakemberek alkalmazásával, képzésével képzelhető el. Nem az Osztály struktúrájába tartozik, de a Kórház bőrgyógyászati ellátásában jelentős részt képvisel az önálló (földrajzilag is más telephelyen található) járóbeteg-szakellátó egységként működő Bőr- és Nemibeteg Gondozó, melynek szakember ellátottsága megfelelő.

26

Belgyógyászat Elhelyezkedés2009.

: „D” Épület IV. és V. emelet, „A” épület III. Emelet

Teljesít-mény*



ágy-szám




Belgyógyászati Centrum fekvő 4 466,6 143 79,10% 4 979 41 298 8,3 0,9 Belgyógyászati Centrum járó 36 587,4 29 591 1 236,4 Belgyógyászati Rehabilitáció 7 116,5 33 66,50% 347 8 009 23,1 *A teljesítmény adatok az osztályok bemutatása során az aktív fekvőbeteg ellátó osztály/részleg esetén HBCS súlyszámban, járóbeteg-szakellátó esetén ezer német pontban, a krónikus fekvőbeteg ellátás esetén ápolási napban értendők. 2008. április 01-től a BELGYÓGYÁSZATI CENTRUMBAN egyesült valamennyi, a Megyei Kórházban képviselt belgyógyászati diszciplína: általános belgyógyászat, gasztroenterológia, nephrológia, hematológia, kardiológia, belgyógyászati rehabilitáció. Ezzel Belgyógyászati Centrum bővített alapszakmás belgyógyászati osztály, mely önálló szervezeti és interdiszciplináris egységként működik. A Centrumban az általános belgyógyászat mellett a felsorolt belgyógyászai szubdiszciplinák részlegek formájában működnek. A fekvőbeteg szakellátás három fő szervezeti egységre, ezen belül további profil részlegekre oszlik. A részlegek a profil feladatokon túl általános belgyógyászati betegellátást is végeznek. A fejlődést, szakmai kibontakozást leginkább hátráltató tényező az orvosi eszközpark elavult, amortizálódott volta, valamint az ápolási (hotel) szolgáltatások infrastruktúrájának leromlott állaga. A szubintenzív ellátási szintű koronária őrző, gasztroenterológiai őrző és nephrológiai őrző elsősorban műszerezettségében fejlesztésre, korszerűsítésre szorul. A Belgyógyászati Rehabilitáció elkülönülten, felújított környezetben működik.

Ideggyógyászat, stroke ellátás Elhelyezkedés2009.

: „D” épület III. emelet

teljesít-mény



ágy-szám




Neurológia fekvő 1 151,6 50 59,20% 1 427 10 809 7,6 0,81 Neurológia járó 21.745,3 11 834 1 837,5 Az Osztály a nem manuális szakmáknak otthont adó „D” épületben található. Mivel a „D” épület az, amelyben az elmúlt 30 évben (lényegében átadása óta) semmilyen komoly átalakítás, felújítás nem történt, tehát a Kórház legelmaradottabb fekvőbeteg ellátó infrastruktúrájának számít, az Osztály ápolási feltételei rosszak, a környezet leromlott. A stroke ellátást biztosító „őrzők” műszaki feltételei a korszerű ellátásokat bevezetését, biztonságos alkalmazását nem támogatják.

27

Ilyen feltételek között jelentős előrelépés a multidiszciplináris protokollon alapuló trombolitikus kezelések bevezetése 2008-tól, a sikeres beavatkozást támogató rendszerek intézményközi kiépítése (OMSZ, sürgősségi ellátás, SBO – szervezési és kommunikációs háttér megteremtése) az ischaemiás stroke esetek gyógyításában. E terület fejlesztése azért is kiemelten indokolt, mivel Veszprém megyében a stroke esetek előfordulási gyakorisága országos átlag feletti. Az elmúlt két évben a stroke ellátás színvonalának emelésében jelentős előrelépések történtek, abból az axiómaszerű alapelvből kiindulva, hogy a stroke ellátás nem lehet egy diszciplina feladata és felelőssége, a megfelelő kezelés (lízis, újabban katéteres embolectomia) időben történő megkezdése, elvégzése – amely a szövődmények kialakulását megelőzi, vagy a súlyosságot csökkenti – több szakterület összehangolt, azonos elvek mentén történő kooperációját igényli. Ez az együttműködés nem csak a Kórházon belüli szakterületekre, hanem a teljes ellátórendszerre kiterjedő kell, hogy legyen – azaz a „sürgősségi ellátási lánc” modelljét a stroke-os esetekre értelemszerűen alkalmazni szükséges. A sikeres ellátásban minden szereplőre fontos feladat hárul, amennyiben ez a feladatellátás hiányos, az ellátás eredménytelen, a többi szereplő felkészültsége, megfelelő adottságai ellenére. Az elmúlt két év alatt a háziorvosi szolgálatokkal, az Országos Mentőszolgálattal közös protokoll mentén került megszervezésre a stroke betegek ellátása, a stroke riadó intézménye, mely során már a helyszíni észleléskor, ellátáskor a kockázatbecslést a szakemberek felmérik, a lízis indikációja felállításra kerül (azaz abszolút kontraindikációk kizárásra kerülnek), ezt külön telefonvonalon a Sürgősségi Betegellátó Osztály részére jelentik, kérve a stroke riadót. A Sürgősségi Betegellátó Osztály felkészül a beteg fogadására, értesíti a CT-t és a Neurológiai Osztályt, így a beteg érkezéskor haladéktalanul áteshet a szükséges diagnosztikai eljárásokon, a lízis indikációja felállításra kerülhet, és a terápia – immár a Neurológiai Osztályon – elindítható. Jelenleg a stroke „sürgősségi ellátási lánc”-ának valamennyi prehospitális és kórházon belül a sürgősségi osztályos kritériuma (szakember, képzettség, eszközrendszer) biztosított – a legkomolyabb hiányosság pont a definitív ellátást nyújtó, az akut szakot felügyelő fekvőbeteg háttér esetében jelentkezik – a feltételek, az eszközpark hiányosságai folytán. (A szakemberek és a képzettség rendelkezésre áll, megfelelő szinten, országosan elismert szaktekintély külső konzulensi támogatásával.) Az Osztály stabil munkatársi gárdával működik, melyet az utóbbi két évben megmerősített a Pannon Egyetemmel kialakult kooperáció – ennek eredményeként az osztály keretében az Egyetem speciális agyi elektrofiziológiai labort alakított ki, melyben 190 csatornás kísérleti EEG berendezés telepítésére került sor. Az Osztály 50 ágyon végzi feladatait, ehhez 75 ágy kiszolgálására alkalmas kórházi szinten foglal el – a fennmaradó, a fekvőbeteg ellátással nem érintett helyiségekben (a fekvőbeteg struktúrákkal átfedésben) járóbeteg szakellátó rendelőket, illetve orvosi szobákat alakítottak ki. A szinten kapott elhelyezést a központi betegszállító szolgálat is, ami Sürgősségi Betegellátó Osztály kialakítása során átmenetinek szánt, kényszermegoldásként született. A fejlesztésben a teljes osztály érintett, kiemelten a stroke ellátást támogató területek.

28

Fül-orr-gégészet Elhelyezkedés2009.

: „E” épület IV. emelet

teljesít-mény


Osztályok, részlegek ágyszám




Fül-orr-gégészet fekvő 902,5 20 51,70% 1 547 3 773 2,4 0,58 Fül-orr-gégészet járó

17 429,6 20 025 870,4

A fül-orr-gégészeti tevékenység szűk keresztmetszetét is a feladatokhoz mérten irreálisan alacsony ágyszám, illetve a műtői hozzáférés, munkaszervezés nehézségei jelentik. A jelenleg finanszírozott 20 ágyon nem oldhatók meg a területi ellátási kötelezettségből adódó feladatok. [Az osztály 20 ágyon kényszerül megoldani 5 kistérség – köztük a legnagyobb lélekszámú veszprémi kistérség – primer ellátási feladatait és a megyei szintű progresszivitási feladatokat, miközben Pápa kórházának 4 kistérségre 15 ágy áll rendelkezésére.] Az osztály működteti, felügyeli a megye egyetlen audiológiai laboratóriumát, melynek felszereltsége és személyzeti ellátottsága megfelelő. Az osztály egy, az osztály struktúrájába integrált műtői egységet működtet, egy másik kiemelt kezelőben is végeznek kis beavatkozásokat. Az osztály egységeiben zajlanak a gyermek mandula műtétek, a gyermekek megfigyelése is az osztályon történik (ami növeli a betegbiztonságot, hiszen utóvérzés esetén a műtő azonnal, késedelem nélkül elérhető), szoros együttműködésben a gyermek aneszteziológus szakemberekkel – ezt az teszi lehetővé, hogy a két egység egy szinten, egymás közelségében helyezkedik el. A műtő és a kiemelt kezelő kialakítása viszont nem felel meg a kor követelményeinek, ami a műtő működési engedélyének visszavonásával fenyeget, emellett a műtői eszközpark is elhasználódott, megújításra szorul. Az osztály minimális fluktuáció mellett, stabil szakember gárdával működik. A fejlesztésben a műtői háttér érintett.

Szülészet-nőgyógyászat Elhelyezkedés2009.

: „E” épület III. emelet

teljesít-mény



Ágy-szám




Szül.-nőgyógy. Fekvő 2 857,7 60 79,40% 4 014 17 380 4,3 0,71 Szül.-nőgyógy. fekvő (újszülött) 40 41,60% 1 636 6 069 3,7 0 Szül.-nőgyógy. Járó 25.700,0 28 924 888,5 A Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály a 2007. április 01. óta szintén csökkentett

29

ágyszámmal, de jelentősen megnövekedett feladatkörrel és felelősséggel működik – a várpalotai és zirci kórházak szülészeti osztályainak megszűnésével a szülészeti feladatokat teljes körűen az Osztály látja el, ehhez adódnak a tapolcai kórház szülészetének megszűnésével szintén Veszprémben ellátásra jelentkezők. Ennek köszönhetően a Veszprém megyei szülési események 80%-a az osztályon zajlik, illetve számuk emelkedő tendenciát mutat: 2006-ban 1 448 szülés, 2007-ben 1 697 szülés, 2008-ban 1 725 szülés. Az Osztályon – Magyarországon egyedülállóan, modellértékűen – csak előzetes szerződés megkötése mellett lehet szülészorvost fogadni (erre 2009-ben csak néhány esetben volt példa), a szülések döntő többségében az ügyeletes team felügyeli és vezeti le a szülést. 2008-ban a külső telephelyről beköltöztetett járóbeteg-szakrendelésekkel fizikailag egy szinten vehető igénybe a teljes szülészeti-nőgyógyászati diagnosztikus és terápiás szolgáltatási kör. Az osztály szervezetében – a szülőszobai egységhez tartozóan – 2 műtő (1 császár, 1 kis nőgyógyászati) működik. A nagyobb kockázatú nőgyógyászati műtéteket a Központ Műtő Osztály műtőegységeiben végzik. Az osztályos műtők felszereltsége elavult. A szülőszobai egység 1 db 3 szülőágyas és 1 db egy szülőágyas szülőszobából áll, elkülönült, a betegforgalomtól elzárt folyosón, szerves egységben a műtői helyiségekkel. A szülőszobai egységet – egyedi veszprémi panorámát kínáló- függőfolyosó köti össze az újszülött részleggel – így az újszülöttek a közforgalmat is ellátó folyosók, közlekedési utak elkerülésével juthatnak át megfigyelési, gondozási helyükre. Az osztály mára nem felel meg a kor követelményeinek: a szülőszobák közül csak 1 db egyágyas, ami csak korlátozott számban, arányban teszi lehetővé az apa jelenlétét a szülés folyamán – holott ez egyre növekvő igény. Az apás szülések aránya a Kórházban 25%, míg az országos átlag ennél 50%-al magasabb. A szülőszobai eszközök, műszerek kora meghaladja a 15 évet (van 25 éves is!) – továbbá eszközök hiányában nem adottak a vajúdók akár 24 órás monitorozásának feltételei. Szintén nincs lehetőség alternatív szülési módok biztosítására sem – ezen felül a feltételek hiánya miatt szintén korlátozott az ún. „rooming in” rendszer igénybevétele, amely pedig biztosítja az anya és újszülött akár 24 órás (vagy az anya igénye szerint ennél rövidebb idejű) együttlétét is. Az osztályon egy civil egyesület kezdeményezésére 2009-ben a nőiséggel, női léttel kapcsolatos állandó kiállítás nyílt kortárs képzőművészeti alkotásokból, melyeket az alkotók ajánlottak fel. Az Osztály munkatársi körében a fluktuáció minimális, stabil szakember gárdával rendelkezik. Az osztály a fejlesztés során a Szülőszobai egységében és a gyermekágyas részlegében érintett.

30

Urológia Elhelyezkedés2009.

: „E” épület II. emelet

teljesít-mény



Ágy-szám




Urológia fekvő 1 147,9 20 83,90% 1 415 6 125 4,3 0,81 Urológia járó 32 050,8 23 833 1 344,8 Az osztály hasonló helyzetben van, mint a fül-orr-gégészeti osztály: szűk keresztmetszetét is a feladatokhoz mérten irreálisan alacsony ágyszám, illetve a műtői hozzáférés, munkaszervezés nehézségei jelentik. Az osztály a 2007. április 01-i ágyszám redukció óta (ekkor 10 aktív ágy szűnt meg) 20 ágyon kényszerül megoldani 7 kistérség primer ellátási, és a megyei szintű progresszivitási feladatokat. Ilyen körülmények között a kapacitásokat szinte teljes egészében az akut betegellátás köti le, az elektív műtéti feladatokra forrás és lehetőség csak igen szűk korlátok között marad. Ennek megoldása azért is égető, mert e betegpopuláció elvándorlása érzékenyen érintheti a szakmai színvonalat, illetve szakember megtartó képességét is. Az osztályon minden olyan vizsgáló módszer és beavatkozás elérhető, mely megyei szintű egységtől elvárható. A diagnosztikát 2009-től modern ultrahang egység támogatja, mely célzott biopsziák elvégzését is segíti. Amellett, hogy az osztály a Központi Műtőben külön beosztás szerint műtőkapacitásokkal rendelkezik, struktúrájában saját műtőt is működtet – itt a kisebb beavatkozások elvégzése, főbb volumenében gyermeksebészeti ellátás történik. A saját műtő alacsony kihasználtságú, 6-8 db műtét/hét teljesítmény jellemzi, ezért megszüntetése és a beteganyag Központi Műtőben történő ellátása célszerű megoldás. Javítani szükséges az osztály szakorvosi ellátottságán is – hosszabb távon a működés biztonsága növelhető, ha a nyugdíjas orvoskollégák mellett a fiatalabb generáció képviselőire is nagyobb létszámban számíthatunk. Az osztály felszereltsége megfelelő, alapvető problémáját a szűk kapacitás keresztmetszet jelenti, mely az ellátható esetek jellegét is lehatárolja. A jelenlegi szűk kapacitás keresztmetszettel az osztály szakmai fejlődésre, specializációkra képtelen. Az osztály a pályázatban érintett.

31

Radiológia, képalkotó diagnosztika, izotóp diagnosztika Elhelyezkedés2009.

: „E” épület Földszint

teljesítmény statisztika esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Radiológia (fekvő háttér) 36 740,0 19 551 1 879,2

Radiológia járó 111 864,6 62 460 1 791,0

Radiológia CT (járó) 110 325,9 8 031 13 737,5 Radiológia CT (fekvő) 29 299,7 3 249 9 018,1

Radiológia MR (járó) 112 908,1 6 700 16 852,0

Radiológia MR (fekvő) 6 040,3 281 21 495,7

A Radiológiai Osztály a Kórház legforgalmasabb, legnagyobb esetszámot elérő egysége. Az Osztályon a szolgáltatások széles köre biztosított. A szolgáltatási körben megtalálhatók az általános röntgen- és ultrahang vizsgálatok, a CT- és MR diagnosztika, a diagnosztikus és intervenciós angiográfiás beavatkozások, a klinikai mammográfia, és az emlőszűrés. Az Osztály működteti a Veszprém megyei mammográfiás szűrőcentrumot, valamint egyedül itt érhető el MR diagnosztika. A radiológia területén – tulajdonosi és központi támogatással – a korábbi években a részleges korszerűsítés zajlott, ennek keretében a digitális radiológiai eljárásokra való áttérés első üteme. Direkt digitális röntgenfelvételi egység került telepítésre, megtörtént a röntgen átvilágító digitalizálása, kiépült és korlátozottan mértékben, kapacitással és minőségben, de valamennyi osztályon elérhető a kórházi PACS rendszer, megindult kísérleti szinten a teleradiológia alkalmazása. A PACS üzembiztonsága viszont – megfelelő üzemi tárhely, illetve archiválási kapacitás hiányában – sérülékeny, így a digitalizálás kiterjesztése egyelőre veszélyeket hordoz. A képalkotó eszközpark minősége és kora vegyes képet mutat. A korszerű digitális röntgen mellett 15 éves, kritikus állapotban lévő DSA berendezés, 8 éves MR, az analóg (film alapú), 10 éves mammográfiás eszköz, és 7-13 éves ultrahangok találhatók. A DSA berendezés kritikus állapotát jellemzi, hogy jelen tanulmány összeállítása közben az eszköz javíthatatlanul meghibásodott, ezért az eszközt külön forrásból sürgősséggel szükséges beszerezni és felszerelni. A KDRET 2008. évi tanulmánya szerint a regionális és megyei szinten is az országos átlagtól messze elmaradó mennyiségű CT/MR diagnosztikai vizsgálat történt az elmúlt években. Az igen szűk és egyre szűkülő humán erőforrás feltételekre (mely leginkább a kisebb, városi kórházakat sújtja) feleletet a több intézmény közös, összehangolt tevékenységét biztosító teleradiológiai alkalmazások bevezetése, használata adhat. Az izotóp diagnosztika területén korszerű a SPECT vizsgáló eszköz, gamma kamera (a jelenlegi eszközök 15 évesek elmúltak, a szerviz háttér, alkatrész utánpótlás már nem

32

biztosított) és technológia teljes cseréje, digitalizálása, PACS rendszerbe illesztése szükséges. Ez a beruházás regionális jelentőséggel bír – hiszen jelenleg a veszprémi az egyetlen, saját szakember gárdával működtetett, stabil izotópdiagnosztikai központ a régióban. A SPECT vizsgáló eszköz beszerzése a tulajdonos által rendelkezésre bocsájtott forrásból folyamatban van, a fejlesztéssel a gamma kamera és működési környezetének kialakítása érintett.

Központi technológiai tömb A Kórház központi technológiai tömbjeként (KTT) a központi telephely „E” és „A” épületeit definiálhatjuk. Ezen épületekben található meg valamennyi műtői egység, az intenzív ellátást nyújtó osztályok (Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály - KAITO, valamint a PIC és Gyermekintenzív Osztály), a radiológiai képalkotó eljárásokat biztosító osztály, továbbá a betegregisztráció, betegirányítás kialakult egységei. A KTT-n kívül, a „D” épületben található a Kórházhigiéniai Osztály, melynek keretein belül működik a központi sterilizáló, valamint a Központi Laboratórium is, melyet 10 éve közreműködő üzemeltet (Prodia Zrt., jelenleg jogutódként a FutureLab Zrt.) Jelen fejezetben az öt fő elem (műtői feltételek, intenzív ellátás, központi sterilizálás, diagnosztikai szolgáltatások, és a betegirányítás, betegtájékoztatás) helyzetét, erősségeit és hiányosságait mutatjuk be.

Műtők

1) Központi Műtő Osztály ElhelyezkedésA Központi Műtő Osztály a Kórházban található 21 műtői egység tevékenységének összefogására, koordinálására, felügyeletére jött létre 2006-ban. A legnagyobb és leginkább kontrollált egysége az „E” épület I. emeletén található 6 műtővel rendelkező Központi Műtő, a többi egység részben osztályhoz rendelt irányítás, befolyás alatt áll.

: „E” épület I. emelet (központ)

A Központi Műtő az „E” épület centrális területén, az „A” épülethez is csatlakoztatva, mindkét épület a fő közlekedési útvonali mentén (lift, lépcsőház), jól megközelíthető helyen található. Közvetlen összeköttetésben áll a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztállyal, viszont nagy távolságra a Központi Sterilizálótól („D” épület földszint). Az 1994. évi beruházáskor igen modern egységnek számító műtők építészeti adottságai ma már a korszerű elveknek nem felelnek meg. Nem biztosított helyben az ébredő/megfigyelő funkció, a betegátfektetők nem működnek, a logisztikai és betegutak gyakran keresztezik egymást, a műtői zónák nem különülnek el élesen, átjárhatóak. A gépek-műszerek az épület átadása óta érdemben újításra, cserére nem kerültek, így azok átlag életkora elérte a 14 évet. A műtők napi beosztás szerint osztályhoz rendeltek, így a műtéti beosztást nem a műtét típusa, higiénés besorolása, környezeti igényei határozzák meg elsősorban, hanem a szakterületi hovatartozás.

33

A raktárak szűk kapacitásúak – mivel korábban minden osztály maga gondoskodott a szakmai anyag ellátásról és azok tárolásáról, melyeket külön szekrényekbe zártak. A központi raktározás és anyaggazdálkodás bevezetésével a raktárak kapacitás-igénye megnőtt. A Kórház több területen már digitális radiológiai technikát használ, a PACS-ban tárolt képek a műtőkben csak ideiglenes, átmeneti megoldással érhetők el. A Központi Műtő területén nem biztosított a műtői adminisztráció – a műtéti leírások, tételes anyagfelhasználások rögzítése, elkészítése sem.

2) Osztályos műtői egységek A Kórház épületeiben 21 különböző méretű és specializációjú, műtői tevékenység kiszolgálására alkalmas egység található, a Kórház központi telephelyének 11 pontján. Ezek közül 3 illetve 6 műtő „központosított”, további 2 ikerműtő található, a többi egység szatellit műtőnek minősül. Ez a struktúra az „E” jelű épület beruházásakor alakult ki, ahol – bár 6 műtővel központi műtőegység épült – azért osztályos struktúrában is kialakítottak műtői egységeket, a speciális igényeknek engedve. Műtői központok: 1. Az „A” épület IV. emeletén – 3 aszeptikus műtő – a baleseti sebészeti és az ortopédiai szakterület igényeit szolgálja ki, 2. Az „E” jelű épület I. emeletén – 5 aszeptikus, 1 szeptikus műtő – több, az „E” épületben elhelyezkedő osztály tevékenységéhez nyújt műtői hátteret. (általános sebészet, nőgyógyászat, urológia, érsebészet, szájsebészet – minden szakterület saját, dedikált műtőhelyiségben dolgozik) Iker műtők: 1. Az „E” épület IV. emeletén a Fül-orr-gégészeti Osztály területén 1 műtő és 1, kisebb műtéti beavatkozásoknak is helyet adó kiemelt kezelő egység működik. 2. Az „E” jelű épület III. emeletén a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Szülőszoba egységében 2 műtő (1 császárműtő, 1 nőgyógyászati kisműtő) működik. 3. Az „E” épület I. emeletén a Szemészeti Osztály keretein belül 2 műtő kialakítására került sor (ebből 1 utólag, kórterem átalakításával). Szatellit műtők: 1. Az „E” épület III. emeletén az Urológiai Osztály területén. 2. Az „A” jelű épület II. emeletén a Baleseti Sebészeti Mátrix szervezetében (szeptikus műtő). A további műtői egységek a járóbeteg-szakellátásban (sebészet, szájsebészet), illetve speciális diagnosztikai ellátás (DSA) környezetében működnek. A rendkívül költséges, magas koordinációs igényű (számos szakterület és a kórházi adminisztráció nagyfokú és hozzáértő együttműködése szükséges a tevékenység akadálytalan működtetéséhez) és magas biztonsági szintű, szoros technológiai fegyelmet igénylő műtői tevékenység összevonására, egységesítésére 2006-ban a Központi Műtő Osztály szervezetének létrehozásával kísérlet történt. Ezzel egységessé vált a logisztikai, az eszköznyilvántartás és az anyagrendelés, a műtéti tevékenységet illesztették a keretgazdálkodás kialakuló rendszerébe, de egyetlen műtői egység sem került bezárásra. 2009. második felében a műtéti tevékenységek tudatos, központilag vezérelt és követett tervezési rendszere került bevezetésre a finanszírozási korlátok betartása, a Kórház – a

34

magyar intézmények között stabilnak számító – likviditási helyzetének megőrzése érdekében. A központi koordináció ellenére – illetve pont az ennek során nyert tételes adatok alapján – bebizonyosodott, hogy a rendelkezésre álló műtői helyiségek kiszolgálása komoly humán erőforrást köt le, miközben a műtők kihasználtsága intézményi szinten az 50%-ot sem éri el. (Igaz, ennek számítási algoritmusa sem standard, hiszen az eredmény azon is múlik, hogy a sürgősségi műtők 7/24-es rendelkezésre állását miképpen vesszük figyelembe). A tapasztalatok szerint a jelenleginél magasabb műtétszám kevesebb műtőben is elvégezhető lenne, de a műtői struktúra azt nem támogatja:

- hiányzik a műtői tevékenységeket koordináló, irányító, a műtők működését felügyelő, az erőforrásokat hatékonyan allokáló diszpécser központ,

- a műtői beosztások nem a műtét típusa, minősítése (szeptikus, aseptikus stb.) alapján, hanem szakterülethez kötötten készülnek. Így előfordul, hogy két szakma két, azonos feltételrendszerű műtőben két stábbal (műtősnő, műtősfiú, aneszteziológus orvos, aneszteziológus asszisztens) csak fél napot operál, miközben ez megoldható lenne egymás utániságban, egy stábbal, egy műtőben is.

- a betegek műtéti előkészítése és műtét utáni megfigyelése (ébredés) a központi műtő területén, megfelelő felszereltségű és feltételrendszerű egységekben történne,

- két műtét közötti betegcsere ideje minimálisra csökkenne – ehhez a betegszállítás koordinálása, a liftek jobb műszaki állapota, nagyobb betegszállító apparátus lenne szükséges,

- az elöregedett műszerpark és technológia megnyújtja a műtétek idejét, ezzel az egy nap végezhető műtétek száma csökken.

- A logisztikai és betegútvonalak egymást többszörösen keresztezők, ezek „összeütközése” is akadályt jelenthet.

- A műtőket kiszolgáló raktárak kapacitása kicsi, kevés szakmai anyagot képes tárolni, így a nagy távolságra lévő központi nagy raktárból rendszeres feltöltése szükséges. Ha ebben zavar, csúszás támad, az kihatással van a napi műtétek elvégzésére.

- A gazdálkodási rend szerint a Központi Műtő látja el, szolgálja ki a szatellit műtőket szakmai anyaggal, biztosítja a humán erőforrást műtői oldalról. Ennek infrastrukturális feltételei hiányoznak, a raktár kapacitás szűkös, a humán erőforrás tevékenysége nehezen ellenőrizhető és koordinálható.

- A távol lévő Központi Steril miatt jelentős idő és energia fordítódik az eszközök oda-vissza szállítására. Két helyen is mosogató egységeket kell fenntartani, mert a jelenlegi technológia nem támogatja a nedves szállítást.

- A műtő építészeti adottságai nem támogatják a technológiai fegyelem betartását – a személyzet a védett (zöld) zónából az átmeneti zónába (és vissza) juthat zsilipelés nélkül.

- A műtői tevékenység adminisztrációja helyben nem megoldott (műtéti leírás elkészítése, anyagfelhasználás tételes rögzítése).

Amennyiben ezen feltételek biztosítottak, úgy számos külső műtő működése megszüntethető, tevékenységük a központi műtőblokkba szervezhető. Emellett figyelembe kell azt is venni, hogy minden műtői tevékenység nem célszerű, hogy a központi műtőben jelenjen meg. Ezen esetek:

- Amennyiben a műtő helye más, kritikus folyamatokhoz rögzített (császárműtő - szülés), nagyobb kockázatnak tesszük ki az ellátottat, mint amekkora haszonnal a központi műtő használata járna.

- Ha műtő felszerelése speciális, az adott műtő más szakterületek számára nem

35

használható. (pl. szemészet – speciális, más szakmák által nem használható műtőasztallal)

- Ha műtőben nagy esetszámban végeznek rövid ideig tartó, alacsony kockázatú beavatkozásokat – ekkor a központi műtőblokkba történő nagy mennyiségű transzport, betegmozgatás nagy humán erőforrás igényű, ha nincs dedikált, kizárólagos közlekedési útvonal (lift), akkor szűk keresztmetszetbe ütközhet, ezzel lényegében meghosszabbítva a teljes műtői időt, elveszítve azt a gazdasági előnyt, amely a tevékenység központi műtőbe történő koncentrálása jelenthet. (nőgyógyászati kisműtétek, fül-orr-gégészeti kisműtétek.)

- A műtői tevékenység több más szakterület közreműködését igényli, és ezen szakterületek közelsége a betegbiztonságot növelő tényező: gyermeksebészeti beavatkozások esetén a gyermekanesztézia és gyermekintenzív egység közelsége.

A jelenlegi Központi Műtő („E” épület I. emelet) ezt nem tudja kielégíteni, viszont a Kórház kiegyensúlyozott, jól szervezett, mindemellett költséghatékony, fenntartható működtetése érdekében a szükséges változásokat végre kell hajtani – ez lesz a projekt egyik központi eleme. Ezzel párhuzamosan a feleslegessé vált szatellit műtők bezárásra kerülhetnek.

Intenzív ellátás A Kórház felnőtt intenzív ellátásának legjelentősebb problémája a kapacitás alacsony volta – a kiegyensúlyozott működést a kapacitás 50%-al történő emelése, azaz 12 ágy működtetése jelentené. Ez elsősorban a területről felvett, illetve a társosztályokról átvett kritikus állapotú betegek ellátását biztosítaná, és csak eseti jelleggel támogatja a nagy rizikójú, elektív műtéten áteső betegek megfigyelését, a posztoperatív szak átmeneti intenzív kezelését. Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Elhelyezkedés2009.

: „E” épület I. emelet

teljesít-mény



Ágy-szám




Központi intenzív 1 875,6 8 87,40% 506 2 553 5 3,71 Anaesthesiológia (fekvő háttér) 202,8 117 1 733,3 Anaesthesiológia járó 4 598,9 3 388 1 357,4 A Központi Intenzív Osztály betegfelvételi területe Veszprém megye keleti felének 179 842 lakosa (primer intenzív ellátás), de a progresszív ellátási kötelezettségét meghaladó területek betegeit és az egész évben jellemzően megjelenő turistákat is ellátja. Az egység nem csak Kórházon kívülről érkező esetek, hanem az intézmény fekvőbeteg osztályaira felvett, ott kritikus állapotúvá vált betegek ellátását, továbbá a nagykockázatú beavatkozásokat (műtéteket) követő őrzés, megfigyelés feladatait is ellátja. A Kórházban az intenzív betegellátás 1985-től központosított, ágyszáma kezdetben folyamatosan növekedett (1985-ben 7 ágy, míg 1995-től 12 ágy), majd csökkenés jellemezte, ugyanis a 2000. évi megyei kapacitás-szabályozást követően az osztály ágylétszáma 10 ágyra,

36

majd 2007. április 01-től 8-ra változott. (Az akkor meghatározott 14 ágyból 8 a felnőtt, 6 a gyermekellátást biztosítja) Összehasonlításul: a városi kórházak jóval kisebb lakosságot és szűkebb szakmai hátteret alacsonyabb progresszivitási szinten kiszolgáló intenzív osztályai 8 (Pápa), illetve 6 (Ajka) ággyal működnek. Az aneszteziológiai szolgáltatás rendelkezésre állása számos kórházi folyamat „sebesség meghatározó” tényezője, ezért szervezettsége, megfelelő szintű rendelkezésre állása a műtétes tevékenység és egyes diagnosztikus eljárások nélkülözhetetlen eleme. Az intenzív ellátás biztonsága, valamint a modern infekciókontroll által elvárt követelmények teljesítése a jelenlegi épített környezetben csak kompromisszumok árán lehetséges, ezért kapacitás elhelyezése során a megfelelő környezet kialakítása nélkülözhetetlen. Ennek során nem csak a közvetlen betegellátó, hanem a biztonságos ellátáshoz nélkülözhetetlen kiszolgáló helyiségek kialakítása és megfelelő felszerelése is szükséges. Az intenzív ellátásban komoly kockázatot jelent a jelenlegi inhomogén és idősödő műszerpark, mely mind a monitorrendszer, a perfusorok, volumetrikus pumpák, mind a respirátorok területén működési bizonytalansággal terhelik a kritikus állapotú betegek ellátását, kezelését. A gép-műszer átlag életkor jelenleg 14 év. A gyermekintenzív ellátás problémái és nehézségei a fentiekhez hasonlóak azzal, hogy a 6 ágy kapacitás a sürgősségi illetve a posztoperatív megfigyelés igényeit, szükségleteit kielégíti. A műszerpark idős, elavult volta, a helyiségek rossz, a gyógyító folyamatokat nem támogató kialakítása mind az ellátás kockázatait növelő tényezők, mely kockázatok kezelése többlet költséget generál. A gyermekintenzív ellátás kiszolgálói háttere is szűkös: a gépek tárolása, rendszeres ellenőrzése, 7/24 órás rendelkezésre állása csak kompromisszumokkal biztosított. A projekt ezért a felnőtt és gyermekintenzív ellátás fejlesztését, a kor követelményeinek megfelelő épített környezet biztosítását és az eszközpark megújítását tartalmazza. Az intenzív ellátás minősége, színvonala országos szinten is ismert, elismert. E szakmai színvonal megtartása, fejlesztése érdekében fontos a műszerpark egységesítése. Az utóbbi évek erőfeszítéseinek eredményeként a humán erőforrás biztosított, ami alapot adhat a fejlesztések sikeres működtetéséhez. Jelen fejlesztésnek a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály kiemelt területe.

Diagnosztika A Kórházban a gyógyító-megelőző szolgáltatásokat a diagnosztikai eljárások sokasága támogatja. A legfőbb eljárásokat a klinikai laboratóriumi, a citológiai-szövettani, a mikrobiológiai és a képalkotó diagnosztikai szakterületek képviselik. A klinikai laboratóriumi tevékenységeket a Kórház korábban saját szervezeti egységében végezte, de 10 évvel ezelőtt közreműködő bevonásával, feladatátadással látja el. A közreműködő a Prodia Zrt., jelenleg jogutóda, a FutureLab Zrt. A laboratórium a „D” épület Földszinti és I. emeleti kis szárnyában helyezkedik el, 7/24 órás szolgáltatást biztosít. A laboratórium külön informatikai rendszert működtet, mely illesztett a Kórház saját medikai rendszeréhez. A laboratóriumi kérések elektronikusan érkeznek az osztályokról,

37

szakrendelésekről, és szintén elektronikusan, a medikai rendszerben jelennek meg az eredmények. A citológiai és szövettani diagnosztika a Pathológiai Osztály feladata, az aspiratios cytologiát is patológus végzi. Évi 13 000 szövettani metszet és 5 000 citológiai kenet értékelése történik meg. A jelenleg rendelkezésre álló eszközpark korszerű, intraoperatív fagyasztásos vizsgálatokra is lehetőség nyújt – a palettáról a mikroszkópos felvételek dokumentálásához szükséges speciális kamera rendszer (és annak PACS rendszerben történő illesztése) illetve egy immunfestő automata telepítése hiányzik, ezek beszerzését a Kórház más forrásból kívánja megoldani. A jövőben ugrásszerű fejlődést a molekuláris diagnosztikai eljárások bevezetése jelentheti, jelenleg erre – finanszírozási kapacitás hiányában – nincs lehetőség. A képalkotó diagnosztika helyzetét a Radiológiai Osztály bemutatásakor illusztráltuk – jelenprojektben a képalkotó diagnosztika elmaradott, elavult területeit, technológiáit kívánjuk fejleszteni, modernizálni, a biztonságos működés és működtetés feltételeit, informatikai hátterét megteremteni.

Sterilizáló A sterilizálás folyamata a Kórházban alapvetően központosított: az anyagok, eszközök sterilizálása túlnyomó többségében a Kórházhigiéniai Osztály keretében és felügyelete mellett működő központi sterilizálóban zajlik, ahol alapvetően autoklávos sterilizálási eljárás található meg, de emellett a Kórház több pontján – az üzembiztonság érdekében – kisebb kapacitású statim sterilizáló berendezések is működnek, továbbá a Központi Műtő területén biztonsági sterilizáló egység működik. Ennek rendszerét 2008. óta 100 l kapacitású, korszerű plazmasterilizáló erősíti. A biztonsági steril háttérre a központi sterilizáló távolsága, illetve szakaszos működése miatt van szükség – a sterilizáló 12 órás nappali műszakban működik, melyet 12 órás készenléti szolgálat követ. A központi sterilizáló eszközeinek – amint az 5g melléklet adataiból is kitűnik – átlagéletkora meghaladja a 25 évet, ezért a technológia teljes megújítása, a tisztítási, a fertőtlenítési, a csomagolási, a sterilizálási, a készletezési folyamatokat a szakmai szabályoknak és a minőségügyi rendszer által támasztott követelményeknek megfelelő, azt támogató építészeti környezet kialakítása, és korszerű eszközökkel történő felszerelése szükséges. A fejlesztés során a központi sterilizálót a felhasználó egységekhez földrajzilag közelíteni kell.

Betegirányítás A betegfogadás, betegregisztrációt rendszerét meghatározó belső szabályzat a központi telephelyen három ún. betegfelvételi központot definiált:

1. a sürgősségi ellátás kiszolgálására a Baleseti Sebészeti Ambulancia volt kartonozóját,

2. a radiológiai ellátások kiszolgálására a Radiológiai Osztály kartonozóját,

3. minden egyéb szakterület esetében a Központi Betegfelvételi Irodát.

38

Míg a Baleseti Sebészeti Ambulancián és a Radiológiai Osztályon az adott feltételekkel a betegforgalom kezelhető volt, a Központi Betegfelvételi Iroda kapacitásait, befogadó képességét jelentősen meghaladja az a beteg/ügyfél forgalom, amelyet e rendszer bevezetésével kezelnie kellett. Bár egyes intézkedésekkel (pultok számának növelése, központi beteghívó alkalmazása, egyes feladatok – pl. halotti ügyintézés átcsoportosítása más részlegekhez, stb.) a sorállást rövidíteni, a kiszolgálást gyorsítani lehetett, jelenleg is megoldatlan a megfelelő váróhelyiség biztosítása, és továbbra is – csúcsidőben – 20-30 perces várakozás tapasztalható, így a járóbeteg-szakellátás legszűkebb keresztmetszetét jelenleg a Központi betegfelvétel adja. Bár menedzsment oldalról kívánatos volna, és előnyökkel járna, de a kapacitás szűke miatt az elektív ellátásra érkező fekvőbeteg forgalom fogadását a Központi Betegfelvételi Iroda nem tudja befogadni, felvállalni. Az egységes betegfogadási, betegirányítási rendszer kialakításához tehát szükséges az átbocsájtó kapacitás megnövelése, elsősorban a pultok számának növelésével, (így az említett fekvőbeteg regisztráció feladatai is központilag, egy helyen lennének elláthatóak), mindezt olyan központi helyen, amely könnyen megközelíthető, akár mozgáskorlátozottak számára is, továbbá ahonnan valamennyi szakrendelésre, osztályra a továbbhaladás akadálytalan, biztosított. (nem alakul ki zsákutca jelenség, torlódás, ütközés az érkezők és távozók között). A központi helyre lokalizált betegirányítás megfelelő kommunikációs és informatikai eszközökkel felvértezve a betegelőjegyzés rendszerét, feladatkörét is ellátja, továbbá – pont kiemelt elhelyezkedése és kommunikációs rendszerének korszerűsége, fejlettsége miatt havaria esetén a Kórház egyik vezetési pontja.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. feladatainak meghatározása

Az előző fejezetek alapján, valamint a kórház korábbi szakmai fejlesztési stratégiájának

továbbviteleként a Kórház alapvető céljaként

• A Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi

ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítását;

kell kitűznünk:

• A megyei szintű progresszív betegellátás biztosítását;

• Regionális feladatok megszerzését, elismertetését, az ellátás biztosítását;

• A fenti ellátásokhoz történő, szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés

biztosítását;

• A betegelégedettség növelését.

A fenti célokat a Kórház az alábbi konkrét eszközök alkalmazásával kívánja elérni:

39

• A diagnosztikus és kezelési eljárások folyamatos fejlesztése a legújabb tudományos eredményekre, szakmai ajánlásokra, evidenciákra alapozva,

• Az ellátások hatékonyságának növelése az alacsonyabb költségű, de azonos hatású eljárások preferálásával, a gyógyító-megelőző tevékenység folyamatainak optimalizálásával,

• Folyamatos és aktív részvétel az egyetemi, főiskolai és szakirányú képzésekben, továbbképzésekben (orvos- és nővérképzés)

• Magasan kvalifikált emberi erőforrás koncentrálása, folyamatos továbbképzésük keretének megteremtése,

• A minőségirányítási rendszer tudatos fejlesztése, eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a napi gyakorlatba,

• a gyógyító-megelőző tevékenységet irányító-kiszolgáló adminisztratív apparátus működésének optimalizálása,

• egységes, integrált informatikai rendszer kiépítésével és működtetésével, igény szerinti fejlesztésével,

• a partner intézményekkel és szolgáltatókkal való szorosabb együttműködéssel (háziorvosok, járóbeteg szakrendelők, kórházak, ÁNTSZ, MEP, OMSZ,) (közös protokollok, eljárásrendek, később közvetlen adatkapcsolat kialakítása)

• erőteljesebb belső és külső kommunikációval. A jövő szakmai programjának prioritásai:

1. A sürgősségi betegellátás fejlesztése 2. A meglevő struktúra infrastrukturális feltételeinek javítása 3. A régióból is hiányzó regionális feladatok megszerzése 4. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése

Ezek mellett érvényesítendő szempontok:

- A preventiós tevékenység javítása

- A kontrolling továbbfejlesztése, korszerű intézményi menedzsment kialakítása

- Tudományos tevékenység növelése

- A szakmai tevékenység működőképes megtartása folyamatosan tervezett

gép-műszercserékkel

- Az ápolási munka javítása, betegelégedettség javítása

40

Szakmai szintű fejlesztési programok:

1. Sürgősségi ellátás és ehhez kapcsolódó fekvőbeteg ellátási funkciók fejlesztése

A TIOP 2.2.2. program keretében kiírt pályázatra a megyei kórház az 1. sz. melléklet szerinti pályázatát adta be, mely pozitív elbírálásra került. Ez alapján a támogatási szerződés 2010.április 6-án aláírásra került. A projekt eredményeként 488 283 171 Ft össz költségvetéssel a projekt megvalósítása elindult.

2. Struktúra átalakítás a TIOP 2.2.4 projekt mentén A TIOP 2.2.4/09/1 számon kiírt pályázatra a megyei kórház a 2. sz. mellékletet képező pályázatot adta be. A pályázat befogadása megtörtént. Az elbírálás folyamatban van. A megvalósulás esetén 5 mrd Ft értékű projekt készül el. A pályázat által elnyerhető támogatás 4 500 mFt, míg a szükséges 500 mFt önrészre a megyei közgyűlés kötelezettséget vállalt.

3. A régióban ellátandó, eddig nem létező funkciók meghonosítása

Onkológiai Centrum

A Kórház Klinikai Onkológiai Osztálya I/A besorolású, mely szerint valamennyi daganatos lokalizációban, az országban törzskönyvezett, ill. Európai uniós törzskönyvvel rendelkező daganatellenes gyógyszer kiszolgálására megfelel. A kórház az onkológiai betegek fogadására és ellátására a kiemelt szintű daganatsebészeti és kemoterápia mellett országos viszonylatban is felső szinten felszerelt és dolgozó radiológiai és labor diagnosztikával rendelkezik. A magas szintű onkológiai ellátás feltételei közül csak a sugárkezelés lehetősége hiányzik, illetve csak más, a betegek lakóhelyétől távolabb levő sugárterápiás centrumban biztosítható. Az a tény, hogy a fentebb jelzett kezelési modalitások egyike helyben nem áll rendelkezésre, megkérdőjelezi, pontosabban lehetetlenné teszi a korszerű, komplex kezelési tervek kialakítását is. A további elemzéshez meg kell állapítani, hogy a szükséges sugárkezelés költsége a befektetés nagysága mellett is 10-szer kisebb kiadással jár, mint a kemoterápia. Fentiek értelmében a daganatos betegellátásban a lakosságot európai színvonalon kiszolgáló, korszerű sugárterápiás kezeléseket is magába foglaló Onkológiai Centrum kialakítása indokolt.

A Közép-Dunántúli Onkológiai Centrum létesítését az érintett szakmai kollégiumok támogatták, a Regionális Egészségügyi Tanács a központ helyéül intézményünket jelölte ki.

A megvalósítást az uniós programok keretében tervezzük. A TIOP 2.2.5. számú pályázat kiírása megtörtént. A pályázat beadási határideje 2010.április 15-30. A

41

pályázat megvalósulásához szükséges előzetes kapacitás befogadási pályázat beadása megtörtént. A szakmai koncepciót a regionális ÁNTSZ és a Regionális Egészségügyi Tanács támogatta. A pályázat beadásához szükséges önrészt a megyei önkormányzat biztosította.

A kiírásnak megfelelően a farkasgyepűi Megyei Tüdőgyógyintézettel konzorciumi formában történik meg a pályázat beadása, hogy ezáltal biztosíthassuk az onkopulmonológiai betegek komplex onkológiai ellátását is.

Szükséges fejlesztési forrás: 3 920 mFt. Ebből a pályázati kiírás alapján 2 500 mFt központi támogatás, míg az 1 420 mFt önrész biztosítására a Megyei közgyűlés kötelezettséget vállalt.

Psychiatria

Az aktív pszichiátriai ellátás, mint alapszakma hiányzott a kórházi osztályok közül, és az országban egyedülállóan kórházunkban nem volt biztosított a pszichiátriai betegek aktív fekvőbeteg ellátása. A megyei koncepció révén ez a feladat a sümegi kórházhoz került. A szakmai integráció jegyében a megyei kórházhoz eddig kapcsolódó dobai pszichiátriai rehabilitációs kapacitások szintén átadásra kerültek a sümegi kórházhoz. Ez a korábbi szakmai koncepció módosult, amikor a sümegi és a dobai 427 ágy és a vele járó feladatok átkerültek a megyei kórházhoz. Jelenleg a működtetés csak az eredeti telephelyeken biztosítható, ugyanakkor ez szakmailag és gazdaságilag is hátrányos. A reális lehetőség arra nincs, hogy a pszichiátriai feladatok teljes egészében a központi telephelyre költözzenek. Realitása annak van, hogy a sümegi és a dobai telephely integrálódjon. Amennyiben uniós forrásokból a fejlesztési forrás biztosítható az egyik telephely megszüntetésével a pszichiátriai ellátások összevonhatóak. Szükséges fejlesztési forrás 800 mFt

4. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése

A korábbi fejlesztési koncepcióban itt felsorolt tételek döntő többsége realizálódhat a mellékelt TIOP 2.2.4. pályázat során. Ezen fejezetben az itt nem érintett területek kerülnek feltüntetésre. Csecsemő- és Gyermekosztály, NIC, Gyermek intenzív A NIC kapacitások bővítése a struktúra átalakítások során megtörtént, az össz gyermekágy kapacitás a kritikus határt elérte. Ennek megfelelően kiemelt feladat a gyermek sürgősségi ellátás megteremtése. Ez a feladat kapcsolható a sürgősségi ellátórendszer fejlesztési programjához, de mindenképpen a felnőtt ellátáshoz képest speciális kihívásokat is jelent. A gyermeksebészeti tevékenységek műtői feltételeinek a szakma szabályai szerinti

42

megteremtése a prioritások közé sorolandó. A csecsemő és gyermek ellátás műszereinek folyamatos amortizációs pótlása szükséges. A társadalmi vitája megtörtént a perinatális intenzív centrumok fejlesztésére kiírandó TIOP-os pályázatnak, de a pályázat még nem jelent meg. Célunk pályázat beadása. Amennyiben ez nem realizálódhat, akkor: Szükséges minimális fejlesztési forrás:50 mFt.

Reumatológia és mozgásszervi rehabilitációs osztály Az osztály belső struktúrája a rehabilitáció irányába tolódott. Ettől függetlenül a megmaradó reumatológia ágyakon célszerű specializálódni, melynek irányát az „Artritisz centrum” kialakításában jelöljük meg. Ez mellett az oszteoporózis diagnosztikai és terápiás profilt is fenn kell tartanunk. Az I. sz. Belgyógyászattal karöltve kell lépéseket tenni az immunológiai betegellátás fejlesztésére. A mozgásszeri rehabilitációban fő profilként a reumatológiai mozgásszervi rehabilitációt, a stroke rehabilitációt valamint a traumatológiai és ortopediai műtétek után rehabilitációt jelöljük meg. Az osztály profiljának megfelelő eszközök amortizációs pótlását kell beterveznünk. Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt. Bőrgyógyászat Az osztály kapacitásai elegendőek az ellátandó feladatokhoz, a jelenleg is működő szakmai profilok megtartása és szükség szerinti fejlesztése szükséges. Az osztály meglevő specialitása az immunológián belül a rovarméreggel történő hyposzenzibilizáló kezelés. A reumatológiai osztállyal közösen lehet tovább szélesíteni a pikkelysömörös betegek ellátási lehetőségeit. Az autoimmun betegségek közt szereplő Duhring betegség Dapson kezelése szintén felvállalandó feladat. A bőrsebészeti profil beépítése az osztály mindennapos gyakorlatába a középtávú fejlesztések feladata. Az onkológiai centrum fejlesztési programjába a bőrdaganatok kezelése területén az osztály csatlakozni tud. Tovább kívánjuk folytatni a PUVA kezeléseket. A járóbeteg-ellátás területén szeretnénk az alopécia valamint a naevus ambulanciát elindítani. A korszerű kezelések biztosításához folyékony nitrogén készülék beszerzése szükséges. A reneszánszát élő maggot terápia osztályos bevezetése új specialitást adhat az osztálynak.

43

A fizető beteg ellátásban a kozmetológia irányába való elmozdulás többlet bevételeket jelenthet az intézmény részére. Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt. Szemészet Szemészeti műtő felújítása megtörtént. A műszerfejlesztések-cserék az 5 éves programban folyamatosan tervezendők be. Ezek közül prioritást élvez a minimum feltételek megteremtése. A legfontosabb beszerzendő eszközök a zöld hullámhosszon működő lézer, A-és B-képes UH, 2 db réslámpa, operatív kéziműszerek, phacoemulsificator-vitrectőr készülék, statim sterilizátor. Fejlesztésként veendő figyelembe Az OCT készülék, 2 db szemészeti műtőasztal, a 23 G vitrectomiás kapacitás kialakítása, lézer-polarimetriás idegrost analizátor és egy computeres perimeter. Szükséges fejlesztési forrás 50 mFt. Nukleáris medicína A 2 fejes SPECT készülék beszerzése saját forrásból megtörtént, míg a Gamma kamera beszerzését a TIOP 2.2.4-es pályázat során tervezzük. Kapacitás átcsoportosítást kértünk az egészségügyi minisztertől a Balatonfüredi Szívkórház izotópdiagnosztikai kapacitásainak átvételére. Az átcsoportosítás folyamatban. A felsoroltakon kívül fejlesztési igény rövid távon nincs. Patológia Az eddigi profilok megtartása az alapvető cél, melyhez az amortizálódott eszközök cseréje szükséges. Ezen belül a víztelenítő automata és a citológiai festő automata emelendő ki. Az onkológiai centrum kialakítására ezen a területen is fel kell készülni, így szükséges a molekulár patológiai módszerek működésének feltételeit megteremteni. A megyei fejlesztési koncepció mentén célszerű egy egységes megyei patológiai hálózat kiépítése, melynek szükségességét a szakmai szempontok mellett a humán erőforrás szűk keresztmetszete is indokol. Szükséges fejlesztési forrás 15 mFt. Intézeti gyógyszertár Az egyéni gyógyszerelés feltételeinek biztosítása szakmai és gazdasági szempontokból is célszerű. Ezzel párhuzamosan az informatikai rendszer fejlesztésével a kötelezettség vállalási programba való direkt becsatlakozás szükséges.

44

Az Elixír patika termékprofiljának bővítése többletbevételt jelenthet az intézménynek és javítja a betegellátást is. A gyógyszertár mellett kialakítandó gyógyászati segédeszköz bolt tovább szélesítheti a választékot. Megvizsgálandó, hogy az Elixír patika bekapcsolása az ügyleti rendszerbe milyen terheket és milyen lehetőségeket rejt magában. Szükséges fejlesztési forrás az Elixír patika bevételeinek terhére biztosítható.

A HUMÁN ERŐFORRÁS - FEJLESZTÉS KONCEPCIÓJA

A stratégiánkat a következő szempontok határozzák meg:

A humánstratégia kialakítását és megvalósítását alapvetően befolyásoló tényezők a külső környezet által közvetített és a belső adottságokból adódó feladatok.

A humán erőforrások fejlesztésével elérendő cél

A személyzeti/emberi erőforrás menedzsment - a külső környezetre és a belső adottságokra is figyelemmel - a humánstratégia által meghatározott cél végrehajtása érdekében az alábbi általános elvárásoknak tegyen eleget: • nyújtson hathatós segítséget valamennyi osztály szakmai és egyéb célkitűzései eléréséhez

a jobb betegellátás érdekében; • feleljen meg a tevékenységi körét meghatározó jogszabályok által előírtaknak; • ismertesse meg a közalkalmazottakkal és fogadtassa el az emberi erőforrás-gazdálkodás

elveit, célkitűzéseit, feladat-együttesét, eszköz és módszerrendszerét, ill. annak gyakorlatát;

• érje el azt a felső, ill. a középvezetőkkel együttműködve, hogy a dolgozók a saját munkájáért felelősséget vállaljanak a betegellátás minden szintjén;

• segítse az etikus elvek érvényesülését; • tegye lehetővé, hogy a közalkalmazottak szaktudásuk, ill. képességeik maximumát

nyújtsák; • kezdeményezze a személyzeti /emberi erőforrás-gazdálkodás területét érintő és a fejlődést

szolgáló új jogszabályok kiadását, ill. a korábbiak módosítását.

Ennek megfelelően:

• megfelelő munkaerő-felvételi rendszert dolgoz ki, alkalmaz és fejleszt, • folyamatosan felméri az egyes területeken dolgozó munkatársak tudását, képzettségi

szintjét, • gondoskodik a munkatársak folyamatos továbbképzéséről, • kidolgozza, alkalmazza és fejleszti az intézmény belső érdekeltségi rendszerét, mely a

motiváció alapvető fontosságú eleme. • rendszeresen monitorozza a dolgozói elégedettséget.

45

Szervezetfejlesztés Fő célja: az intézeti struktúra olyan kialakítása és folyamatos korszerűsítése, mely segíti a feladatok összehangolását, az egyes szakterületek közötti együttműködést, lehetővé teszi a folyamatos kapcsolattartást, a gyors és hatékony döntéshozatalt, reagálást a környezeti változásokra.

A munkaerő-fejlesztés: célja: az egyéni tudás és kompetenciák fejlesztésével, valamint a csoportmunka hatékonyságának növelésével biztosítani a szervezet hatékonyságának emelését és a stratégiai célkitűzés megvalósítását. Teljesítményértékelés Fő cél: annak a kétoldalú folyamatnak az eredményes ellátása, amely során egyrészt a vezető, az értékelő visszajelzést szerez arról, hogy az értékelt munkatárs milyen jól teljesíti munkaköre elvárásait, másrészt az értékelt tájékoztatása a munkavégzés erős, ill. gyenge pontjairól, mégpedig azért, hogy a vezető vagy az értékelést ellátó egyéb személy megerősíthesse a munkatárs jövőbeli teljesítményét, fejlesztésének irányait. A munka- és egészségvédelmi feladatok Folyamatosan javítani kell a dolgozók közegészségügyi, foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi ellátását, a megváltozott egészségi állapotú és munkaképességű állomány ellátását.

A személyzetfejlesztési – oktatás és képzési-továbbképzési feladatok Fő célja: a képzések különböző formáival biztosítani az egyensúlyt a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő munkatársak felkészültsége között.

Karrier- és életpálya-tervezés Fő célja: megteremteni annak a lehetőségét, hogy különösen a meghatározó jelentőségű munkakörökben azok dolgozzanak, akik a munka-és vezetési feladataikat magas szakmai színvonalon és hatékonyan tudják ellátni. Fő célja: a dolgozók rendszeres és hiteles tájékoztatása az Intézet stratégiai terveiről, célkitűzéseiről, elért eredményeiről, sikereiről. Ennek érdekében a korábbi tájékoztatási módszerek helyett még 2007-ben elindítjuk az elektronikus kórházi újságot, amely havi rendszerességgel ad tájékoztatást és a belső interaktív kapcsolatot is megteremti a széles dolgozói rétegekkel.

áció

Minőségbiztosítás A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. szervezésében és működtetésének minden lépésében arra törekszik, hogy tevékenységével

− elősegítse a lakosság egészségének megőrzését, a betegségek korai felismerését és hatásos, de egyben hatékony kezelését,

− javítsa a betegek egészségügyi ellátását, annak körülményeit, szakmai színvonalát, ezzel növelve a betegek elégedettségét,

− javítsa az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit, a betegek és a szakemberek jogainak minél teljesebb érvényesülését,

46

− biztosítsa a rendelkezésre álló források ésszerűbb, hatékonyabb felhasználását, − olyan rendszer alakítson ki, mely hosszabb távon is fenntartható, finanszírozható.

A fentiek érdekében a Kórház:

− egységes, az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét érintő, azok tevékenységét összehangoló és integráló szakmai diagnosztikus és kezelési eljárásokat (protokollokat) dolgoz ki, kiemelt hangsúlyt fektetve a szűrésre, a megelőzésre.

− a protokollok kidolgozásánál a bizonyítékokon alapuló orvoslás (Evidence Based Medicine) követelmény-rendszerét és szabályait alkalmazza,

− a protokollok betartását folyamatosan monitorozza, értékeli, a protokollokat rendszeresen, meghatározott időközökben felülvizsgálja,

− a fenti tevékenységek, folyamatok hatékony szervezése, ellenőrzése és értékelése érdekében integrált informatikai rendszert alakít ki, működtet, és fejleszt.

− gondoskodik az intézetben dolgozó szakemberek folyamatos képzéséről, képességeik fejlesztéséről.

2007 augusztusában megtörtént a minőségbiztosítási rendszerünk belső auditálása, majd szeptemberben a külső auditálás is. Közép távú stratégiai fejlesztés célja ezen a területen, hogy kiépítsük a komplex betegtájékoztató rendszert és bekapcsolódjunk az országos, minőségbiztosítási indikátorok alapján történő értékelési rendszerbe. Legutóbb 2009 szeptemberében történt meg az SGS által a külső audit, mely alapján az ISO 14001:2004 szabvány szerint 2011. július 10-ig érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik az intézet, mely kiterjed az intézmény valamennyi telephelyére. Összegzés Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával elkészítette középtávú stratégiai koncepcióját, melynek megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Ebbe a programba illeszkedik a jelenlegi szakmai fejlesztési koncepció. A fejlesztések valamint a folyamatos elhasználódásból adódó eszközpótlások a működési költségek terhére nem biztosíthatóak. A legnagyobb fejlesztéseket igénylő onkológiai és sürgősségi programra valamint a struktúra átalakításra, továbbá várhatóan a PIC fejlesztésre az uniós pályázatok adhatnak lehetőséget. Egyebekben a fenntartó döntésének és lehetőségeinek függvényében tudjuk a fenti szakmai programokat megvalósítani. Veszprém, 2010-04-09.

Dr. Rácz Jenő

főigazgató

47

Mellékletek

1. sz. melléklet: A TIOP 2.2.2. pályázat alapján megvalósuló sürgősségi ellátás fejlesztésének programja

2. sz. melléklet: A TIOP 2.2.4. pályázat alapján megvalósuló struktúraátalakítás programja

(A mellékletek terjedelmi korlátok miatt megtekinthetők a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Irodáján)

Documents

SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVE - · PDF fileszakmai fejlesztési terv kidolgozását. ... A főigazgatói állás megpályáztatása során az új főigazgató új szakmai stratégiai