Kövér László kiemelte, Nagyka-nizsa egy olyan magyar államférfi-nak, gróf Bethlen Istvánnak állítemléket, egykori országgyûlésiképviselõjének, aki tekintélyét ésbefolyását mindig jó szívvel állí-totta a város szolgálatába, és en-nek eredményét építészeti örök-ség és a közemlékezet is õrzi.

Hozzátette: az 1920-ban újjá-alakult magyar állam 1921 és 1931között – Bethlen István miniszter-elnöksége idején – a lehetetlentteljesítette: felemelte a halálraszánt Magyarországot és életké-pessé, versenyképessé tette.

Cseresnyés Péter, a Nemzet-gazdasági Minisztérium államtit-kára szerint Bethlen István szobraa legméltóbb helyre került. Az Er-zsébet tér Nagykanizsa megújítá-sának, fejlõdésének jelképe. Azalkotás azt üzeni, a közösségértvállalt építõ munkának mindigmegvan az eredménye, hangsú-

lyozta a térség országgyûlésiképviselõje.

Dénes Sándor, Nagykanizsapolgármestere úgy fogalmazott,a város fejlõdésének irányát azegyik legnagyobb államférfi,Bethlen István bronzba öntöttalakja mutatja. A város példánaktekinti azt az embert és munkás-ságát, aki egy évtized alatt a ma-gyar emberek összefogásával egymegtört országot a mélybõl ki-emelt.

Bethlen István 1921 és 1931között volt miniszterelnök, 1935és 1939 között az utolsó ország-gyûlési mandátumát független-ként Nagykanizsán szerezte megés töltötte ki, utána ugyan 1944-ig felsõházi tag maradt, de a poli-tikai közélettõl fokozatosan visz-szavonult.

Az Erzsébet téri egész alakosbronzszobor Gera Katalin kapos-vári képzõmûvész alkotása.

Megjelenik Zala megye minden településén

2016. május 17. XIX. évfolyam 5. szám

INFORMÁCIÓS ÉS KERESKEDELMI MEGYEI LAP

ZALA-LAP

KIADÓI KFT.8900 ZALAEGERSZEG,

BÉKELIGETI U. 1.

• Lap- és könyvkiadás• kiadványok • prospektusok

• internetes szolgáltatás

www.zalamedia.huTEL./FAX: 92/599-353

www.zalamedia.hu

Pontus Lindberg, a társulásközgyûlésének elnöke, a svédSkane régió kormányzóhelyette-se emlékeztetett arra, hogy azE65-ös út – amelynek része amagyarországi 86-os fõút – lettaz egyik legforgalmasabb útvo-nal a kontinensen az EurópaiUnió bõvítését követõen. A svédkezdeményezésre 2004-ben lét-rejött társulás célja a közúti, vas-úti, vízi és légi közlekedés szállí-tási útvonalainak modernizálásaés fejlesztése Svédországtól Ad-riáig.

Dr. Pál Attila, a Zala MegyeiKözgyûlés elnöke köszönetét fe-jezte ki, hogy a stratégiai köz-pont Zalaegerszegen, a megye-

háza épületében nyílhatott meg.Mint fogalmazott, bízik abban,hogy az itt folyó munka nagybanhozzájárul a társulás céljainakmegvalósulásához. A CETC-EGTCköltségvetésébõl tartják fenn aközpontot, ahol egy fõ- és kétfélállású zalai szakember dolgo-zik.

Dr. Sifter Rózsa zalai kormány-megbízott pohárköszöntõjébena magyar kormány gazdaságfej-lesztésre irányuló törekvéseitemelte ki.

A szervezõdéshez 2007-bencsatlakozott Zala megye. Az ava-tás elõtti közgyûlésen mutattákbe a stratégiai központ által el-sõként kidolgozott, Környezet-

barát áruszállítás az egysége-sebb és versenyképesebb Közép-Kelet-Európáért címû projektja-vaslatot.

STRATÉGIAI KÖZPONT LÉTESÜLT ZALAEGERSZEGEN

Közlekedésfejlesztés Svédországtól Adriáig

BETHLEN ISTVÁN SZOBRA NAGYKANIZSÁN

A fejlõdés irányát mutatja

Zalaegerszegen avatták fel a Közép-Európai Közlekedési Folyo-só Korlátolt Felelõsségû Európai Területi Társulás (CETC-EGTC) me-gyeházán kialakított stratégiai központját. A társulás célja, hogybiztonságosabbá, zöldebbé és gazdaságosabbá váljon a személy-és áruszállítás Közép-Kelet-Európában.

Bethlen István bebizonyította, hogy a magyarok áldozata ésmunkája képes legyõzni a lehetetlent is – hangoztatta az Ország-gyûlés elnöke ünnepi beszédében Nagykanizsán, a politikus bronz-szobrának avatásakor a közelmúltban.

A Magyar Régész Szövet-ség felhívására létrejött or-szágos programsorozat cél-ja, hogy a régészeti kutatá-sok eredményeit népszerû-sítse, és felhívja a figyelmeta régészeti lelõhelyek vé-delmére. Az idei rendez-vény tematikájának fõ kér-dései: „Honnan tudjuk,hogy hol kell ásni? Honnantudjuk, hogy ott ásni kell?”

A Göcseji Múzeum május28-i régészetnapi program-ján Orha Zoltán válaszol azelsõ kérdésre 14 órától.

Honnan tudják a régé-szek, hogy a tervezett autó-pálya hol fut át régészeti le-lõhelyeken, milyen hagyomá-nyos és modern felderítésimódszereket alkalmaznak.Errõl 14.30-tól Elfe(le)dettmúlt – Régészet a Zalalövõtelkerülõ út nyomvonalán –címmel Simmer Lívia beszél.15 órától a Körárkoktól a kõ-falakig címû régészeti kiállí-tás tekinthetõ meg StraubPéter szakmai vezetésével.Az érdeklõdõket sírfeltárás-sal valamint kézmûvesfog-lalkozással is várják a GöcsejiMúzeumban.

Pünkösd, a tavasz végének legnagyobb ünnepe néphagyo-mányban és a vallási életben is fontos szerepet töltött be. Jól tud-ták a régiek, a nagy nyári munkák elõtt ünnepelni kell, köszönte-ni az új életet, imádkozni a bõ termésért, gyermekáldásért.

A pünkösdi népszokásoknak emléket állítva agyagozás, neme-zelés, szalmázás, gyékényezés, díszítõfestés és hímzés horvátmotívumok alapján, fajátékok faragása várta az érdeklõdõket azalaegerszegi Kézmûvesek Házában. Bemutatkozott a Zalai Ko-vács Stúdió, a látogatók megtekinthették Szalay Imre dunántúlicserépkályhamakettjeit, a Mura-menti horvátok viseletét, szõtte-seit, fazekas edényeit a nagykanizsai Thúry György Múzeum nép-rajzi gyûjteményébõl. Fellépett a keszthelyi Család Általános Isko-la és Alapfokú Mûvészeti Iskola tánccsoportja, a botfai Válicka Ci-terazenekar, a Nagykanizsai Horvát Tamburazenekar, valamint azalaegerszegi Énekmondó Együttes.

Pünkösdi népszokásaink

Régészet napja

Fotó: Varga György

Fotó: Antal Lívia

AKTUÁLIS2 TÉRSÉG

Kiadó: ZALA-LAP Kiadói Kft. • Felelõs kiadó: Lukácsffy Dénes • ZALAI NAPLÓ • ISSN 1217-8403 • Felelõs szerkesztõ: Lukácsffy Dénes • Szerkesztõ: Vadas Zsuzsa • Szerkesztõség és kiadó: 8900 Zala-egerszeg, Békeligeti u. 1. • Pf.: 199 • Telefon/fax/üzenetrögzítõ: (92) 599-353, telefon: (92) 599-354 • Marketing: Dr. Varga Zoltánné 06-30/9168-670 • E-mail: info@zalamedia.hu • HÉVÍZ,KESZTHELY ÉS VIDÉKE • ISSN 0866-5575• Felelõs szerkesztõ: Vadas Zsuzsa•Szerkesztõség: 8360 Keszthely, Mártírok u. 2. • Telefon/fax/üzenetrögzítõ: (83) 777-487 • E-mail: caspress@keszthelynet.hu

• Marketing: Szeglet Matild 06-20/336-0450 • Irodavezetõ: Szabóné Molnár Zsuzsa • A Zalai Napló munkatársai: Antal Lívia szerkesztõ-újságíró, 06-30/696-6668, Nemes Norbert, Pánczél Petra, BordaMenyhért • Nyomtatás: Martin Grafit Kft. Vonyarcvashegy • Felelõs vezetõ: Lõrincz Endre ügyvezetõ • Terjeszti a ZALA-LAP Kft.

Végsõ elkeseredésében for-dult a nyilvánossághoz BánréviMónika, aki súlyosan beteg gyer-mekét egyedül neveli. Segítségenincsen, így az emberek támoga-tását kéri, hogy fia utolsó hónap-jait egy tiszta és szeretõ környe-zetben tölthesse.

Ágoston súlyos betegségbenszenved. Az orvosok izomsorva-dást állapítottak meg nála. A most14 éves fiú hónapok óta kórház-ban tölti idejét, ugyanis állapotaegy légúti megbetegedés miattkritikussá vált. Jelenleg egy léle-geztetõ gép tartja életben. A fiúegyetlen kívánsága, hogy végreelhagyhassa a kórházat. Otthoniápolásához az egészségügyi intéz-mény egy speciális lélegeztetõgéppel hozzájárulna, azonban azorvosok addig nem engedik elÁgostont, amíg édesanyja nembiztosít számára megfelelõ körül-ményeket.

– Jelenleg Magyarországon, aTB támogatásának köszönhetõenlehetõség van arra, hogy Ágostonkapjon egy otthoni transzport lé-legeztetõ gépet. Ennek azonbanhigiénés és szociális feltételeivannak – mondta el érdeklõdé-sünkre dr. Gárdos László, a ZalaMegyei Kórház Gyermekosztályá-nak vezetõ fõorvosa, aki hozzá-tette: a protokoll szerint az édes-anya egy megfelelõ kiképzésután hazaviheti Ágostont és aspeciális eszközt. Ezt követõenbizonyos idõközönként egy orvosmeglátogatja õket, ellenõrzi a fiúállapotát és ha valami problémátészlel, akkor Ágoston azonnalvisszakerül a kórházba.

Mónika és Ágoston egy önkor-mányzati bérlakásban él. A házazonban nincsen rendesen leszige-telve, a falak vastagon penészesek,a nedvességtõl a padló szegélylé-cei pedig elrohadnak. Az orvosokebbe a környezetbe nem engedikhaza a légúti problémával küzdõ fi-út. Ezért az édesanya most a lakos-ság segítségét kéri.

– Senkink sincsen, senkihez semtudok fordulni, csak mi ketten va-gyunk. Olyannyira egyedül va-gyunk, hogy akikrõl azt hittük a ba-rátaink, már õk is ellenünk vannak– mesélte Mónika, miközben kör-bevezetett a vasúti váróból átalakí-

tott otthonukban. Az édesanya –aki korábban ápolóként dolgozotta Zala Megyei Kórházban – hóna-pok óta csak fia gondozásával fog-lalkozik, így egyre nehezebb anya-gi körülmények között élnek.

– Jelenleg nem tudok dolgozni,így most méltányossági táppénz-bõl, ápolási díjból, a 10 ezer forin-tos gyerektartásból és a családipótlékból élünk. Megtakarításunksajnos nincsen. A televíziót ésÁgoston Xbox-át is el kellett ad-nom, hogy valamibõl meg tudjunkélni. Ezt nagyon sajnálom, mert ígymár tényleg nem maradt semmiszórakozása – mesélte az édesanya

– aki jól tudja, mennyire unatkozikfia a kórházban – majd így folytat-ta: emellett sokkal kényelmesebblenne neki itthon, de tudom, hogyebbe a penészes, dohos környe-zetbe nem hozhatom haza. Na-gyon szeretném õt boldoggá ten-ni, hiszen ki tudja, mennyit lehe-tünk még együtt.

Sajnos a LÉSZ Kft. jelenleg nemtud cserelakást biztosítani a családszámára. Ennek ellenére Mónikaazt az ígéretet kapta, hogy májusvégéig rendezik a meglévõ problé-mákat. A tervek szerint a szakem-berek újraszigetelik a lábazatot, aszobát pedig belsõ ásványgyapotszigeteléssel fedik be, amire gipsz-karton réteget húznak. Ezt egytisztasági festés követi majd. Amunkálatok után Ágoston remél-hetõleg hazatérhet.

Idõközben a Magyar Vöröske-reszt számlát nyitott. Így az, akienyhíteni szeretné a család gond-jait, az alábbi számlaszámon tehetimeg. Ágoston jelige: 10404900-49011599-70070000

BETEG GYERMEKÉT EGYEDÜL NEVELÕ ÉDESANYA SEGÍTSÉGET KÉR

Hazavinné, de nincs hová

Elmondta, hogy 2015-ben csök-kent Zalában a regisztrált bûncse-lekmények száma, ugyanakkor azõszi hónapokban kiemelt feladatotjelentett a rendõrség számára azillegális migrációs nyomás, amelyrészben a horvát–magyar határ-szakaszon jelentkezett, részbenpedig a megyén átvezetõ fõbbközlekedési útvonalak kiemelt el-lenõrzését foglalta magában. A la-kosság biztonságérzetének növe-lése érdekében jelentõsen nõtt aközterületen szolgálatot teljesítõrendõrök száma, a településekközbiztonsági helyzetének elem-zését követõen új járõrözési út-irányterveket dolgoztak ki, kiemeltfigyelmet fordítottak a bûn- ésbaleset-megelõzésre – különös te-kintettel az idõskorú lakosságra,gyermekekre és fiatalkorúakra –, aközlekedésbiztonság javítására. Te-vékenységüket szoros együttmû-ködésben végezték az önkor-mányzatokkal és polgárõr egyesü-letekkel, s munkájuk eredményes-ségét mutatja, hogy felméréseikszerint javult a lakosság körében isa rendõri munka megítélése. Aközgyûlés egyhangúlag fogadta ela beszámolót.

A Nemzeti Agrárgazdasági Ka-mara (NAK) tevékenységérõl, ki-emelve a zalai feladatellátást,Lendvay Miklós megyei igazgatóadott tájékoztatást. Kiemelte: azelmúlt év elején esett rengeteg

csapadékot és az így kialakult bel-vizek miatti nehézségeket a tava-szi vetést és a gombabetegségekkialakulását illetõen.

Komoly kihívást jelentett a gaz-dák számára a tavalyi évben amegváltozott támogatási rend-szer, ám a kamara által készítettZöldítési kézikönyv és a falugaz-dász-hálózat segítségével szerve-zett csoportos tájékoztatók révénvégül problémamentesen zajlott aterületalapú támogatási kérelmekbenyújtása. Kedvezõ változásoktapasztalhatók a megyei állatállo-mány tekintetében, melynek okarészben a fekete- és szürkegazda-ság egy részének kifehéredése atámogatások változása miatt,részben a tényleges állatlétszám-növekedés. Hangsúlyozta, a NAKkeretében kialakított falugazdász-hálózat lehetõvé teszi a gazdatá-mogató rendszer hatékonyabbmûködését, melynek eredményeimár a tavalyi évben is láthatóakvoltak.

Dr. Nemcsók Dénes, a NemzetiFejlesztési Minisztérium Környeze-ti és Energiahatékonysági OperatívProgramokért felelõs helyettes ál-lamtitkára a KEHOP elõkészítésérõlés végrehajtásáról tájékoztatta aközgyûlést. Részletesen bemutat-ta az egyes fejlesztési irányokat,kiemelte a zalai fejlesztéseket,amelyek között települési szenny-vízelvezetési projektek, élõhely-

védelmi projektek találhatók egye-bek mellett.

Györe Edina, a Szociális és Gyer-mekvédelmi Fõigazgatóság ZalaMegyei Kirendeltségének igazga-tója tájékoztatást adott a megyeterületén mûködõ ellátórendszer-rõl. Szólt az elmúlt idõszakbanvégrehajtott és folyamatban lévõintézményi fejlesztésekrõl, szerve-zeti átalakulásokról, valamint be-szélt a szakdolgozói álláshelyek be-töltésének nehézségeirõl, a szak-képzett munkaerõ hiányáról,amely egyre inkább érezteti hatá-sát intézményrendszerükben is.

Jogszabályi kötelezettségnekeleget téve a közgyûlés tájékozta-tást kapott a 2015-ben elvégzettterületfejlesztést és területrende-zést érintõ munkáról, valamintrendeletet alkotott a Zala MegyeiÖnkormányzat 2015. évi gazdálko-dásának zárszámadásáról, s módo-sította 2016. évi költségvetését.

A közgyûlés döntött a kötelezõbetelepítési kvóta elutasításáról.

A megyei önkormányzat ki-emelt figyelmet szentel a határontúli magyarság nemzeti identitásá-nak, kultúrájának megõrzésére. AMuravidéki Magyar ÖnkormányzatiNemzeti Közösséggel 1992 ótamûködnek együtt. A közgyûlésdöntött, hogy idén egymillió forin-tot ad a zalai szakemberek vezeté-sével zajló, iskolásoknak szóló drá-matábor szervezéséhez, ifjúságiprogramok szervezéséhez, a zala-egerszegi Hevesi Sándor Színházlendvai vendégszerepléséhez, vala-mint a Bence Lajos 60. születésnap-jára készült monográfia kiadásánaktámogatásához.

KRÓNIKA 3MEGYE

Megyegyûlési döntésekrõl

Balatonmagyaród önkormány-zata az ésszerû gazdálkodás híve,soha nem gondolkodtak hitelekfelvételében, és csak azokra a ki-írásokra pályáznak, melyek adottelképzeléseik megvalósításátszolgálják – errõl is beszélt KKaalláásszzMMááttyyááss polgármester, akit a tele-pülés mindennapjairól kérdez-tünk.

– Idei költségvetésünket is arendelkezésre álló erõforrások ra-cionalizálása jellemzi, vagyis úgygazdálkodunk, hogy minden bele-férjen, hiszen soha nem tudni elõ-re, milyen nem várt kiadások jelent-keznek. A pályázatok tekintetébenis az elõregondolkodást részesítjükelõnyben, mert általában késõntudjuk meg egy-egy kiírás célját, ésbeadásának határideje is szoríthatbennünket. Ezért fontos az önerõmegteremtése, hogy egy pályázat

benyújtásának ne a hiánya legyenaz akadálya. Az már eleve rossz in-dulás, ha hitelt kellene felvenni azönerõ biztosításához.

– Ezek szerint rendelkezésre állaz önerõ. Milyen pályázati célokrafordítanák?

– Ahogy már említettem, csakazokra a kiírásokra kívánunk pályáz-ni, melyek céljainknak és lehetõsé-geinknek maradéktalanul megfelel-nek. Az elmúlt idõszakban nagy-részt saját erõbõl valamennyi közin-tézményünket rendbe tettük, a kö-zelmúltban a kultúrház mögötti te-rület parkosítását is elvégeztük.Hetven fát és cserjét ültettünk ki. Ajárdák rekonstrukciójával folytat-nánk a munkát. Mivel ezek nagyösszegû beruházások, pályázati for-rásra számítunk, bízva a másodszo-ri kedvezõ döntésben.

– Turisztikai fejlesztéseket nemterveznek?

– Ez egy állandóan napirendenlévõ téma, de nem tartom életsze-rûnek azt, hogy minden település-nek ebben kelljen gondolkodnia.Nálunk itt a Kis-Balaton mellett sokminden, mégpedig egyedülálló mó-don adott, mégis nagyon megfon-tolandó egy turisztikai beruházás –jelesül a volt iskolában szálláshelyetlétesíteni –, mert azt nemcsakmegvalósítani, de mûködtetni iskell. Úgy vélem, minden szándékkistérségi összefogást, vagyis a fal-vak bevonását kell, hogy képezze,mert e nélkül nem érdemes bele-vágni fejlesztésekbe. Ez azonbannem garantálja azt, hogy a turistákmajd megállnak Balatonmagya-ródon a bivalyrezervátum és a Ká-nyavári-sziget között.

– Pedig a falu környezete szépés vonzó…

– Közmunkaprogramunk révénfolyamatosan figyelmet fordítunk

faluközpontunk szépítésére, a virá-gos utcaképre. A lakosok túlnyomótöbbsége szereti a települést, és ezlátszik a rendezett portákon. Vanazonban egy óriási gondunk, mely-nek megoldását az érintett hatósá-goktól várjuk. A hivatal elõtti pla-tánfákra ugyanis két-három évevarjak telepedtek be, most már öt-ven fészkük is van. Nemcsak han-gosak, de piszkuk kárt is tesz a fel-újított épületben és tetõszerkeze-tében. Az elöregedett fák is ve-szélyt jelentenek, mindazonáltaljelképei faluközpontunknak, ezért

lombkoronametszéssel kívánjukfelfrissíteni õket. Ezt javasolják aszakemberek is.

– Hol tartanak a közösségépí-tésben?

– Kultúrházunk felújítását és esz-közfejlesztését a közösségépítésszándékával valósítottuk meg, re-mélve azt, hogy a lakosok önszer-vezõdõ módon használják is az in-tézményt. Azt gondolom, hogy ez afolyamat már elindult, ami a civilszervezetek mûködésének újra-gondolásában is megmutatkozik. AKis-Balaton Alapítványt önkor-mányzatunk hozta létre, melynekmunkáját öttagú kuratórium segítiHancsics József elnök vezetésével.Õk önállóan, vagy az önkormány-zattal karöltve szerveznek kulturálisés sportrendezvényeket, illetve hir-detik meg a legszebb konyhakert, alegszebb udvar versenyeket, me-lyeket anyagilag is igyekeznek tá-mogatni. Ezért számítanánk az egy-százalékos adófelajánlásokra és a la-kosság támogatására is.

A Balatonmagyaród Községi Ön-kéntes Tûzoltó Egyesület elnöki fel-adatait szintén Hancsics József látjael. Magyar Zoltán alpolgármester a

vezetõ, õ irányítja szakmailag a te-vékenységet, melyhez a tûzoltó-autótól kezdve minden eszköz arendelkezésükre áll. A hivatásostûzoltók munkájának segítése mel-lett tevékeny részvevõi rendezvé-nyeinknek is.

A Kis-Balaton Polgárõrség RiteczLajos és Mészáros József vezetésé-vel, az önkormányzattal karöltve vi-gyázza a rendet. Ebben támaszkod-hatnak a bejövõ utakat figyelõ ka-merarendszerre, és természetesena rendõrséggel is jó kapcsolatotápolnak.

Településünkön sportkör is tevé-kenykedik, amely szintén élvezi ön-kormányzatunk támogatását. Moz-gási, sportolási lehetõséget kínál alányok moderntánc-csoportja, to-vábbá a kultúrházban lévõkonditerem és karateterem. SzeverJános fogja össze a karatésokat,akik gyakorta tartanak bemutató-kat programjainkon. Pingpongte-rem kialakítása is folyamatban van,újabb lehetõséget biztosítva a mo-zogni vágyóknak. Dolgozunk azon,hogy a sportkör mûködését szerve-zettebbé, összefogottabbá tegyük.

– Mely csoportok végeznek kul-turális tevékenységet?

– Van egy nyugdíjasklubunk,melynek elindítója és a mai napigfõszervezõje Kovács Ferencné,Magdus. A klubból alakult ki jó páréve egy színjátszó csoport és ké-sõbb a Kendermagos kórus. A szín-játszók szakmai vezetõje HorváthGyörgyné, Rózsika, míg az énekkaréNémethné Lendvai Mária. A tánc-csoporton kívül õk azok, akik falu-napjainkat, egyéb rendezvényein-ket fellépéseikkel színesítik.

A kultúrházban minden egyesü-let és csoport otthonra lel, aminemcsak foglalkozásaik, de egybenprogramjaik helyszíne is. Zsovár Ka-talin vezeti a kultúrházat, melynekmûködésével, úgy vélem, nagyotléptünk elõre a közösségépítés te-rületén.

– Összefogással újult meg atemplom orgonája is…

– Rieger Ottó orgonaépítõ mes-ter építette az orgonát, ami 1903-ban került a több mint kétszáz évestemplomunkba. Az önkormányzatjelentõs támogatásával és az egy-házközség és magánszemélyek hoz-zájárulásával újulhatott meg az or-gona, melynek hangja a húsvétiszentmisén csendült fel elõször.

Antal Lívia

BALATONMAGYARÓD

A közösségépítés útján

A megyei közgyûlés legutóbbi ülésén dr. Sipos Gyula megyeirendõrfõkapitány számolt be a megye közbiztonsági helyzetérõl,a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében tettintézkedésekrõl.

KITEKINTÕ4 TÉRSÉG

Zalaszentivánhoz

tartozó Kisfalud-hegyen

hegyi pincegondozott területtel eladó.

ÉRDEKLÕDNI:

tel.: 36/30/517-3189

OKTÓBERRE KÉSZÜL EL AZ ELKERÜLÕ

Helyén a híd utolsó eleme

www.zalamedia.hu

www.zalasport.hu

Az egész országon átívelõ toborzó futást szervezett a MagyarHonvédség Hadkiegészítõ és Központi Nyilvántartó Parancsnokságannak érdekében, hogy közelebb vigye az emberekhez a honvéde-lem ügyét. Zala megyében május 6-án és 9-én Nagykanizsa és Zala-egerszeg között, valamint a megyeszékhely és Pókaszepetk közöttfutottak a résztvevõk. Képünkön Zalaszentivánon haladnak át a hi-vatásos katonák, akiket a helyi iskola diákjai kísértek.

Vigh László országgyûlési képvi-selõ a helyszíni bejáráson elmond-ta, a tél nem hátráltatta a munká-latokat, az építkezés az ütemtervszerint halad. Hozzátette, az elke-rülõ megépítését a Zalalövõ belvá-rosát terhelõ hatalmas forgalom(naponta átlagosan csaknem 5400jármû, melynek 60 százaléka kami-on) – indokolta, ami ellehetetlení-tette a normális életet. A 10,7 kilo-méteres új nyomvonal azonbantehermentesíti a települést anagyarányú zaj- és légszennyezés-tõl, és csökkenti a torlódásokat aközlekedésben.

Loppert Dániel, a Nemzeti Inf-rastruktúra-fejlesztõ Zrt. kommu-nikációs igazgatója elmondta, a ki-vitelezés készültségi foka 77 szá-zalékon áll, ezzel a teljesítménnyela kivitelezõ tartja a meghatározottbefejezési határidõt. Az elkerülõszakaszon az aszfaltalap- és kötõ-rétegek a hidakhoz csatlakozó sza-kaszokon kívül már elkészültek.Jelenleg az alakító földmunkákon

dolgoznak, amit a kopóréteg épí-tése követ.

A Zala-folyó feletti 600 méterhosszú, nyolcnyílású acélgeren-dahíd utolsó elemét április végéna végleges helyére tolták, aZalalövõ–Körmend–Hodos vasút-vonal feletti felüljárót pedig ápriliselején helyezték üzembe. A Ke-resztúri-patakon átívelõ felüljáróépítése is befejezõdött, az áttölté-sen már a pályaszerkezetet alakít-ják ki.

Pintér Antal, Zalalövõ polgár-mestere örömét fejezte ki az épít-kezés készültségi foka tekinteté-ben, melynek köszönhetõen a be-fejezési határidõ tartható. Hang-súlyozta, a település jelentõs for-galmi zaj- és légszennyezéstõlmentesül az elkerülõ út megépíté-sével. Kitért arra, hogy a budafaivárosrészben lévõ útszéli kõke-resztet – mert beleesik a védõsáv-ba – át kell helyezni. A véglegeshelyét májusban kapja meg abudafai templom mellett.

Az elõadás, melyenközremûködött az írónõférje, s kettõjük finom él-celõdése tette emberkö-zelivé a rendezvényt, in-kább arról szólt, ami akönyvben nem találhatómeg. A magyar és a világ-irodalomból ismert szer-zõktõl vett idézetek ve-zették fel a témát. Ígytöbbek között elhangzott:„az öregedésre nem akkorkell készülni, amikor oda-érünk” (Polcz Alaine). Aközönséget viszont nyug-díjas korosztály alkotta, akiknekbíztatásként egész extrém idõsko-ri teljesítményeket is csokorbaszedett az elõadó. Illetve elhang-zott, a Magyarországon hivatalo-san idõskornak titulált életkor(nõk 60,8 év, férfiak 63,1 év) Svéd-országban középkornak számít, ittjellemzõ a 80–90 évesek aktívéletmódja.

Az elõadó beszélt érdekesegyetemi kísérletrõl, mely az idõsemberek szervezetében okozottfiatalító hatást, csupán a gondol-kodás megváltoztatásával. Bízta-tott a vágyak és elképzelések meg-valósítására. Szó esett az idõskor„ötös találatáról”, az unokákról.

A könyvvel kapcsolatban az író-nõ elmondta, témák szerint hatfejezetre tagolódik, s a tudomá-nyos állásfoglalás mellett, humorbombák és személyes élmények isszerepelnek benne.

Elõadása végén a sok pro éskontra ellenére kijelentette,„öregnek lenni pepsi érzés, egyajándék". Arra bíztatott, soha nemondjuk, „bezzeg az én idõm-ben”, mert a mi idõnk most van. Shogy ne szégyelljék a nyugdíjasoka kevésbé rohanós napokat, amunkahelyi tevékenységek vé-gét, hiszen ilyenkor már alanyi jo-gon jár a lazítás.

b. k.

A zalaegerszegi Koraszülött-mentõ és Gyermekintenzív Ala-pítvány és támogatói által szer-vezett jótékonysági futás sok ér-deklõdõt, köztük neves sportoló-kat és szakembereket mozga-tott meg. Az eseményen résztvett a budapesti Bethesda Re-formátus Gyermekkórház csapa-ta is. A koraszülött-ellátás hely-zetérõl dr. Velkey György fõigaz-gatót kérdeztük a célba érkezéstkövetõen.

– A csecsemõhalálozás tekinte-tében az elmúlt évben soha nemlátott jó értéket értünk el. Alábbtudtunk menni a korábbi számok-nak, ezért hála a kollégáknak, akikkeményen dolgoznak ennek érde-kében – fogalmazott a fõigazgató.– Európában még mindig a közép-mezõnyben vagyunk. Ugyanakkorazt is figyelembe kell venni, hogya koraszülöttek magas számához(ami tíz százalék körüli) képest tu-dott csökkenni a csecsemõhalálo-zás, ami leginkább az ideje koránérkezett babákkal függ össze. Ezegyben azt is jelenti, hogy jól tel-jesít az ellátórendszer.

– Mi áll a koraszületés hátte-rében?

– Okai között szociális és egész-ség-kulturális problémák is meg-találhatóak, melyek nem közvet-lenül érintik az egészségügyet. Azegészségügyi ellátás igyekszikmegmenteni a koraszülötteket,persze a problémára és a megelõ-zésre is felhívja a figyelmet. A ko-raszülések számának csökkentéseugyanakkor össztársadalmi fel-adat. A csecsemõhalálozás javulószámaival kapcsolatosan az ellátó-rendszer kiváló teljesítményemellett meg kell említeni, hogy azelmúlt két évben jelentõs államiberuházások történtek a koraszü-lött intenzív osztályokon a mû-szerpark és felszereltség megújí-tását szolgálva. Ez is mutatja,hogy megéri és egyben szüksé-ges, az egészségügybe sok pénztfektetni.

- Mindazonáltal társadalmi tá-mogatást is igényel a gyermek-ellátás fejlesztése.

- Nagyon fontos, hiszen ezeknagy mûszer- és eszközberuházá-sok, részint csak kevés szakmátérnek el, Zalaegerszegen is csak akoraszülött-ellátást a gyermek in-tenzívet nem, másrészt ezek egy-szeri segítségek. Úgy vélem, tízéven belül a koraszülött intenzívrendszer ugyanilyen volumenûfejlesztést igényel, addig, amiszükséges, alapítványi támogatás-

sal kell beszerezni. Kórházuk ala-pítványa nélkül mi is aligha tud-nánk eszközfejlesztéseket, közös-ségi programokat megvalósítaniaz intézményben, amely a súlyo-san égett gyermekek ellátásábancentrumszerepet tölt be az or-szágban.

– A koraszülött-ellátásbanrendkívül fontos eredmény az is,hogy ma már egész kissúlyú ba-bákat is meg tudnak menteni.

– Valóban jelentõsen lecsök-kent a súlyhatár. Ma már nem kér-dés egy ezer grammal, vagy ennélkevesebb súllyal született kisbabaéletben tartása. Másfelõl az is fi-gyelemre méltó, hogy a megmen-tett koraszülötteknek nagyon jóaz életminõsége. Korábban látás-és halláskárosodásban, krónikusbél- és tüdõbetegségekben, agy-vérzésbõl eredõ agysérülésekbenszenvedtek, melyek gyakorta vé-gigkísérték egész életüket. Ma-napság az újabb technikáknak éskorszerû gépeknek köszönhetõennemcsak a túlélési mutatók javul-tak, de a szövõdmények elõfordu-lása is csökkent.

Ezt szemléletváltozás is kísérte,melyben Zalaegerszeg ugyancsakúttörõ szerepet töltött be. Vagyiscsak addig alkalmazni a nagyonerõteljes invazív eljárásokat, amígfeltétlenül muszáj. A szövõdmé-nyek kialakulását csak úgy lehetcsökkenteni, ha mielõbb áttérneka kevesebb terheléssel járó be-avatkozásokra. A csecsemõ- ésanyabarát ellátásnak is fontos sze-

rep jut, valamint az anyatejes táp-lálás szorgalmazásának, ami nemegyszerû egy koraszülött eseté-ben, de óriási eredményeket lehet

vele elérni. Mindennek a kultúrájarendelkezésre áll Zalaegerszegen.

– Hogyan értékeli a jótékony-sági futást?

– A Magyar GyermekorvosokTársasága elnökeként is sokat dol-goztunk együtt Gárdos fõorvosúrral, aki korábban fõtitkára volt aszervezetnek. Nagyon jó barátságalakult ki közöttünk, hasonló aszemléletünk a gyógyításról is. Za-laegerszegen magas színvonalúgyermekellátás folyik, ami meg-mutatkozik a gyermekosztály va-lamint a koraszülöttmentõ alapít-vány társadalmi jelenlétében. Eztigazolja ez az esemény, ezért isjöttünk el, hogy támogassuk azügyet. Príma volt a szervezés, a tájnagyon gyönyörû, jól éreztük ma-gunkat – emelte ki dr. VelkeyGyörgy.

Antal Lívia

DR. VELKEY GYÖRGYÖT KÉRDEZTÜK

Koraszülött-ellátás: esély az életre

Balról a második dr. Velkey György, mellette dr. Gárdos László.

Dr. Gárdos László, a zalaegerszegi megyei kórház gyermekosz-tályának fõorvosa a gyülekezõ futók figyelmét arra hívta fel,hogy a Zalaegerszeg és Keszthely közötti futás azt a távot szim-bolizálja, amit a koraszülött-mentõautó az év 365 napján meg-tesz. Mint mondta, Einstein is lehet egy koraszülöttbõl, és Zala-egerszegen él egy kislány, a hétéves Fehér Luca (képünkön), aki900 grammal született és most duatlonban korosztályos bajnok.Hangsúlyozta, a koraszülöttek a rajtvonal mögül indulnak, de acélban gyakorta megelõzik az egészségeseket.

Bérces Edit ultramaratoni futó, világcsúcstartó, világ- és Euró-pa-bajnok, a rendezvény fõvédnöke történelmi eseménynek ne-vezte a jótékonysági futóversenyt, ami az elsõ olyan verseny,melynek mezõnye legtávolabb fut el Zalaegerszegtõl.

Május 8-án olyan híres sportolók is futottak, mint Ivan Cudin(Olaszország), a 24 órás futás Európa-bajnoka, Makai Viktória, azÉv Ultrafutója 2015-ben, a 100 km-es és a 24 órás ultrafutásmagyar bajnoka, valamint Rudolf Tamás magyar bajnok.

A Másodszor is célba érünk! elnevezésû jótékonysági futáscélja a figyelemfelkeltés volt, hogy korszerû eszközparkbirtokában minél több koraszülött babát és beteg gyermekettudjanak megmenteni, meggyógyítani a zalaegerszegi megyeikórház gyermekosztályán.

Koraszülöttmentõ és Gyermekintenzív Alapítványszámlaszáma: 11749008-20181978- 00000000

Adószáma: 18019137-2-20

MÁSODSZOR IS CÉLBA ÉRÜNK!

TOBORZÓ FUTÁS A MEGYÉBEN

Már teljes egészében mutatja magát a 600 méter hosszúzalalövõi völgyhíd, miután a közelmúltban helyére tolták utolsó ele-mét. A közlekedõk az ütemterv szerint várhatóan október végénvehetik használatba a 13,7 milliárd forintból épülõ, Zalalövõt elke-rülõ csaknem 11 kilométernyi új utat.

Hogy az idõskor nyugodt vagy nyögdécselõs, kor vagy inkábbkór, arról szól könnyed stílusban Balla M. Anna könyve, Nyugi NyögiKo(ó)r címmel. A szakújságíró, pszichológus nyolcadik kötete a ne-vezett írás, mellyel kapcsolatban a József Attila Városi Tagkönyvtár-ban tartottak író-olvasó találkozót.

Nyugi-Nyögi Ko(ó)r

A városnapi ünnepségen résztvett Csepreghy Nándor, a Minisz-terelnökség államtitkára, FeketeGyörgy, a Magyar Mûvészeti Aka-démia elnöke, Vigh László ország-gyûlési képviselõ, dr. Sifter Rózsakormánymegbízott, dr. Pál Attila,a megyei közgyûlés elnöke vala-mint a megye és a város számosközéleti személyisége. A vendé-geket Balaicz Zoltán polgármesterköszöntötte.

„Az egymásba vetett hit ho-zott el bennünket idáig. Az el-múlt évszázadokban, és különö-sen a 131 évvel ezelõtti esemé-nyek után olyan várost építet-tünk, amelyre mindannyian büsz-kék lehetünk. Olyanná formáltuksaját közösségünket, amilyenekmi magunk is vagyunk. Büszkére,erõsre, dolgosra, szorgalmasra ésemberségesre. Zalaegerszegezekkel az értékekkel vált Ma-gyarország megbecsült települé-sévé” – fogalmazott ünnepi be-szédében Balaicz Zoltán.

Jelezte: szeretné, ha a követ-kezõ évek is errõl a városépítõmunkáról és az összefogásrólszólnának. Hiszen olyan fejlesz-tések indulnak el, melyek meg-határozóak lesznek a jövõ szem-pontjából. Lehetõség arra, hogyaz eredmények kiteljesüljenek,tovább gyarapodjanak.

Martin Luther King sokak általismert mondatát idézte: „Van egyálmom.” A polgármester hozzá-tette: a város múltjában is mindigvoltak olyan emberek, akik mer-tek álmodni és hitük, akaratuk ésbátorságuk is volt ezt valóra válta-ni. A városépítõk utódainakugyanez a feladatuk: szeretnék,

ha Zalaegerszeg nem csak a múltés a jelen, hanem egyben a jövõvárosa is lenne, és hogy mindenkimegtalálja a jövõjét Zalaeger-szegen.

Csepreghy Nándor köszöntõjé-ben hangsúlyozta: a mai ünnepieseményen fejet hajtunk azokelõtt, akik saját korukban a jövõtlátták és tettek is a város fejlõdé-séért. A kormány képviseletébenazt mondta: a helyi terveket, am-bíciókat támogatják és ezek közösakarattal valósulhatnak meg a kö-zeljövõben.

Ezt követõen sor került a ki-tüntetések átadására. A legmaga-sabb helyi elismerést, posztumuszdíszpolgári címet dr. Kustos Lajos,a városi tanács egykori elnöke ka-pott, az elismerést özvegye, dr.Kustosné Simonffy Zsuzsanna vet-te át.

(Dr. Kustos Lajos 36 évesen letta város elsõ számú vezetõje és 23éven át töltötte be ezt a tisztsé-get. 1967–1990 között nagy sze-repe volt a zalai megyeszékhelymodernizálásában, korszerûsíté-sében. A város lakossága 25 ezerfõrõl több mint 60 ezer fõreemelkedett. Zalaegerszeg gyara-podott iparában, gazdaságában,intézményeiben, kultúrájában ésnemzetközi kapcsolataiban. Pá-lyájának fontos dátuma volt1969, amikor tíz városkörnyékiközséget csatoltak a városhoz, il-letve üzembe helyezték a zala-egerszegi fedett fürdõt. 1985-ben ünnepelte Zalaegerszeg ren-dezett tanácsú várossá nyilvání-tásának 100 éves évfordulóját. Dr.Kustos Lajos egykori tanácselnök1990-ben vonult nyugállomány-

ba, de ezután is évekig aktívanrészt vett a város közéletében,egyesületek, alapítványok mun-káját segítve. 2009. november24-én hunyt el.)

Pro Urbe kitüntetõ címet vettát Török Zoltán református lel-kész, Zalaegerszeg közéleténekmeghatározó szereplõje.

(Jelentõs szerepet töltött be azalaegerszegi református egyház-község életének újjászervezésé-ben. Több évtizedes odaadó lelki-pásztori szolgálatát, egyház-köz-életi tevékenységét a Magyar Ér-demrend lovagkeresztjével ismer-ték el. Török Zoltán 1990-ben ke-rült be a város képviselõ-testüle-tébe, melynek öt cikluson át meg-határozó alakja volt. Rászorulókiránti elkötelezettségét jól min-tázza, hogy a 2011-ben alakultMandulavirág Fogyatékkal Élõk In-tézményének élén közel negyvengondozott tartós és átmeneti el-helyezését biztosította.)

Ugyancsak Pro Urbe elismerés-ben részesült a Gála TársastáncKlub Egyesület, az elismeréstKuzma Péter és Salamonné KuzmaRenáta vette át.

(A Gála Társastánc Klub 1998-ban alakult Kuzma Ferenc és gyer-mekei, Kuzma Péter és Kuzma Re-náta táncpedagógus vezetésével.Célul a társastánc népszerûsítéséttûzték ki. Rövid idõ alatt, számosfiatal részvételével, magas színvo-nalú társastánc kultúrát honosí-tottak meg a városban. A Gála égi-sze alatt mintegy kétszáz fiatalgyakorolja a táncot. Az egyesületjóvoltából ma már a város kultu-rális életéhez hozzátartozik a ZalaOpen elnevezésû nemzetközi for-mációs társastánc verseny ésévente több százan vetélkednek aGála Kupáért. Az egyesület orszá-gos, nemzetközi, és világverse-nyeken egyaránt számtalan elis-merést gyûjtött.)

Ezt a remekmûvet a sak-kozók ihlették! – ezekkela szavakkal avatta fel

Mádl Ildikó kétszeres olimpiai baj-nok sakkozó Szabolcs Péter Mun-kácsy-díjas szobrászmûvész Sak-kozók címû szoborkompozíciójáta Dísz téren.

Mint fogalmazott: az alkotáskét olyan kiváló sportembert –Portisch Lajost és Horváth Tamást –jelenít meg, akik sokat tettek atáblajáték hazai népszerûsítéséért.Mind a ketten Zalaegerszegen szü-lettek, és már fiatal korukban elkö-telezõdtek a sakk iránt. Egész éle-tükben azon dolgoztak, hogy a ha-zai sakksportot a világ élvonalábaemeljék; s ez sikerült is.

A szoboravatón beszédet mon-dott Seszták Tamás, a MagyarSakkszövetség elnöke is, aki köszö-netet mondott a városvezetésnek,hogy az alkotással méltó emléketállítanak a sakksportnak. Annál isinkább méltó a város fõterére amû, mert Zalaegerszeg és Zala me-

gye kiemelkedõ szerepet játszik azország sakkéletében. Nemcsak hí-res sakkozókat adott az országnaka megye, hanem Zalaegerszeg ésNagykanizsa csapatai országosan isa legjobbak. A szövetség elnökereméli, hogy a szobor inspirációtad a fiatalabb korosztályoknak ah-hoz, hogy megismerjék és meg-szeressék a játékot.

Szabolcs Péter alkotását a városnapja (május 13.) alkalmából avat-ták fel a Dísz téren, ami egyrésztrégóta generációk találkozási he-lye, másrészt pedig korábban mártöbbször is rendeztek itt száztáblássakkjátszmákat.

Maga az alkotó az ünnepségenúgy fogalmazott: ez a város a mivárosunk, az én városom is. Itt vál-

tam mûvésszé, tudom, hogy ittmegbecsülnek és szeretnek. A vá-ros olyan lesz, amilyenné mi alkot-juk, és az marad meg belõlünk,amit közösen létrehozunk. Mintmondta: a Sakkozók megformálá-sa azért is volt fontos számára,mert nagyon sokrétû jelentésselbír. Kifejezi két ember viszonyát,az emberek egymás közti viszo-nyát, illetve a másikra való odafi-gyelést. Egy olyan gyõzelmet hir-det, ami nem elpusztítani akar, ha-nem egymásnak, egymásért és aközösségért akarjuk ezt a gyõzel-met. Reméli, hogy sikerült egyolyan alkotást készítenie, amimindannyiunk örömére szolgál, salkalomadtán le tudunk ülni ittegymás mellé.

Kelemen Tamás polgármesterbeszédében kiemelte, a magyarhõsökre május utolsó vasárnapjánszokás emlékezni, de ezúttal mosthajtanak fejet az áldozatok és

pacsai hõsök elõtt. Elmondta,hogy a felújítás érdekében pályá-zatot nyújtottak be. A közel más-fél millió forintos támogatást azönkormányzat jelentõs összeggel

egészítette ki. A beruházással egyközös emlékhelyet hoztak létre.Az emlékmû talapzatára valaminta mellette lévõ kõtáblákra össze-sen 79 áldozat neve került fel, a42 pacsai és a pacsatüttösi 24 ál-dozat neve mellett, azon hõsöknevei is felkerülhettek, akikre azanyakönyveket átvizsgálva buk-kantak rá.

Pacsán 1936-ban állították felaz elsõ világháborús emlékmûveta templom mellett, melynek pán-célsisakos katonalakját Pataki An-dor szobrászmûvész készítette. Afelújítással igazán széppé tettékaz emlékmûvet, ami hófehér szí-nével igencsak kiemelkedik kör-nyezetébõl. Az emlékezõk számá-ra padokat is kihelyeztek. Kele-men Tamás hangsúlyozta, a beru-házásnak és annak valamennyi tá-mogatójának köszönhetõen mél-tó módon tiszteleghetnek apacsai hõsök elõtt.

Manninger Jenõ országgyûlésiképviselõ, miniszteri biztos aztmondta, ma nem ünnepelni jöt-tek, hanem kegyelettételre, adós-ságot törleszteni azokkal szem-ben, akik a magyar történelemvérzivatarában kötelességüknektekintették katonai esküjüketmegtartani, és a hon érdekében alegtöbbet, az életüket adták.

Örömét fejezte ki, hogy a 80évvel ezelõtt kihelyezett emékmûvégre megújulhatott.

VÁROSNAP 5MEGYE

A Közép-Zalai tájegység leg-magasabb pontja a Pogányvár.Kedvezõ mikroklímája miatt, aZala egyik legismertebb termõ-helyeként számon tartottdombháton intenzív szõlõter-melés folyik. A szõlõmûvelés ésa köré épült hagyományok, szo-kások felelevenítése céljából aKözép-Zala Gyöngyszemei Vi-dékfejlesztési Egyesület ésDióskál Község Önkormányzataminden évben megrendezi aborversenyt és a bornapot.

Vaddisznóból készült pince-pörköltet és a helyi boros gaz-dák díjnyertes nedûit kóstolhat-ták meg az immár kilencedik al-kalommal tartott programrésztvevõi április derekán, mi-közben a színpadon folklór cso-

portok szórakoztatták a közön-séget. A községháza elõtt felállí-tott rendezvénysátorban az al-kalmi oltárnál Farkas László plé-bános celebrált ünnepi szentmi-sét Szent Orbán püspök tisztele-tére. A megjelent hívek együttimádkoztak a szõlõsgazdák tes-ti-lelki egészségéért és a részt-vevõk lelki békéjének megõrzé-séért. A rendezvényen a DaBibere Zalai Borlovagrend tagjaiés a Balatoni Borbarát Hölgyekrégi vendégként jelentek meg.

Köszöntõjében Kluzer Jánospolgármester a tisztelet és a di-csõség, a szorgalom kifejezések-re fûzte gondolatait.

– A termelõ áldozatos, izzadt-ságos munkája tiszteletet érde-mel és dicsõség, ha a befektetettmunka elérte eredményét és ahordóban érlelt nemes ital a kós-tolásakor örömet és jókedvet va-rázsol a fogyasztó és a termelõarcára, szívébe is – mondta.

Manninger Jenõ országgyûlé-si képviselõ szerint a borverseny

is igazolja, hogy a környékenegyre jobb minõségben termel-nek borokat a gazdák. Az ered-ményhirdetés elõtt SzládovicsLászló, a borlovagrend borbírájaa verseny tapasztalatait össze-gezte. Úgy vélte: akik a tároló-edények higiéniájára gondotfordítottak, azok szép íz-, illat-,és zamatanyagokkal rendelkezõbort készítettek.

A versengésre tíz település-rõl 31 termelõ adta le 57 bor-mintáját (38 fehér, 2 rosé, 17

vörös). Nyolcan oklevelet, 17-en bronz-, húszan ezüst-, 12-enaranyminõsítést szereztek. Aszakmai grémium a térségaranydíjas fehérborává ifj. Ha-raszti László, tavalyi évjáratú, ahahóti Belsõ öreg szõlõhegyentermelt pinot blanc fajtájú ne-dûjét választotta.

A boros móka, kacagás ésmulatság jegyében lépett szín-padra: a Zalaapáti Harmonikásokcsapata, a helyi óvodások cso-portja, a Nõszirom KulturálisEgyesület, a Káli Akácvirág Klub,a Dióskáli Kulturális Egyesület, aKurázsi Kulturális Egyesület és aBoróka Táncegyüttes. Sztárven-dégként pedig Kacor Feri hozottörömperceket.

A Zalai Borút Egyesület tagte-lepülése a kulturált borfogyasz-tás népszerûsítésében a kezde-tektõl élen jár – mesélte a pol-gármester, aki a tanyafejlesztésipályázati program elnyeréséttartja a falufejlesztés legújabbpillérének.

A falu zártkerti részén hama-rosan négyszáz gyümölcsfát te-lepítenek, a START munkaprog-ram segítségével mûvelt kertbepediglen õsszel négyezer tõ mál-nát ültetnek. A mûveléshez szük-séges gépek, berendezések vá-sárlását 8,6 milliós vissza nem té-rítendõ pályázati forrás is segíti.Az orvosi rendelõ, a mûvelõdésiház, az önkormányzati épület, azóvoda rendbe tételére, energeti-kai korszerûsítésére és az utakfelújítására is pályázatot fognakbeadni.

Nemes Norbert

IX. POGÁNYVÁRI BORÜNNEP

Dióskáli dínom-dánom

MÉLTÓ EMLÉK ÉS TALÁLKOZÁSI PONT

Dísz téren a Sakkozók

Pacsán április 23-án avatták fel és áldották meg a felújított I.világháborús emlékmûvet a helyi áldozatok elõtt tisztelegve. Aberuházást pályázati támogatás segítségével valósította meg aváros önkormányzata.

EMLÉKMÛ-FELÚJÍTÁS PACSÁN

Tiszteletadás a hõsöknek

Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 131. év-fordulója tiszteletére ünnepi közgyûlésen emlékeztek az elõdökre,az elért eredményekre, valamint átadták a város díszpolgári címétés a Pro Urbe elismeréseket.

POSZTUMUSZ DÍSZPOLGÁRI CÍMET KAPOTT DR. KUSTOS LAJOS

Egész napos városi ünnep

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere és Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere.

Létünket, gyarapodásunkatnem csak az egyre élénkülõ ide-genforgalomnak köszönhetjük,hanem az aktív közösségi életnekis. A Nyugat-Balaton térség egyiklegdinamikusabban fejlõdõ telepü-lésének polgármestereként lenyû-gözve tekintek környezetünk ál-dott kincseire, a tetterõs civil szer-vezetekre és az itt folyó jelentõ-ségteljes oktató-nevelõ munkára,a mûvészeti tanszak értékeire –büszkélkedett Gál Lajos, Gyenes-diás polgármestere.

Mint kiemelte: a jelentõs tarta-lékra építõ, komoly céltartalékkalbíró, racionális, pályázati önrésze-ket jócskán magában foglaló költ-ségvetésünkbõl megfontoltan gaz-dálkodunk. A fürdés, vízi sportok,vitorlázás, horgászat, lovaglás, íjá-szat, lövészet, természetjárás, ma-gyar kultúra, visszatérõ kulturálisés sportrendezvények, a folklór, agasztronómia miatt, évszakoktólfüggetlenül, ideális célpontja let-tünk a bel- és külföldi turistáknak.Nálunk ugyanis minden korosztályszínvonalas és árban is kedvezõnyaralási lehetõségre számíthat.

– Hogyan készülnek a fõidény-re? –tudakoltuk elöljáróban a pol-gármestertõl.

– Józan bölcsességgel, újult erõ-vel, a kitaposott úton járva, a rész-letekre is figyelve igyekeztünk ösz-szehangolni a felkészülést. A fej-lesztési elképzeléseinket régtõlfogva a költségtakarékosság és azenergiahatékonyság jellemzi. Astrandok és a zöldterületek felújítá-sa, gondozása mellett a nyári prog-ramok elõkészítését is megkezd-tük. A közintézményeink hõszige-telését és az iskola tetõszerkeze-tének megújítását 149 milliós KEOPpályázatból valósítottuk meg.

Az adósságkonszolidációbannem részesült települési önkor-mányzatok fejlesztéseinek támoga-tására kapott 112 millió forint fel-használásával, mintegy 10 kilomé-

ter hosszúságban elkezdtük felújí-tani a belterületi köz- és gyûjtõútja-ink zömét és sok milliót költünk ajárdák rekonstrukciójára és a csapa-dékvíz-elvezetésre is a Lõtéri utcá-ban, ahol kétoldali útpadka-stabili-zációs munkák révén válik szabá-lyozottabbá az esõvíz lefolyása. Má-jusban melegaszfaltos megoldássalkilenc utcát teljesen, négyet pedigrészlegesen megújítunk. Az Iskolautca 20 millió forintba kerülõ csa-tornázásával és ivóvíz-gerincháló-zatának kiépítésével egy „elõköz-mûvesítési” folyamatot indítottunkel, ami a CSOK-ot igénylõ fiatalokszámára jelent jelentõs könnyebb-séget.

Az elsõ negyedév legfontosabbnagyközségi történéseként pedigegy közel 100 milliós ESCO típusúberuházás részeként, faluszerteLED-es lámpákra cseréltük és bõví-tettük a közvilágítást. Az új 795lámpás világítástechnika elõnye,hogy javítja a köz- és közlekedés-biztonságot, továbbá használatuk-kal akár ötvenszázalékos energia-megtakarítás is elérhetõ. Százszá-zalékos támogatási intenzitású pá-lyázatok beadásával szeretnénk fej-leszteni a közétkeztetést és az ét-kezdénket, megújítanánk és biz-tonságosabbá tennénk a két strandközötti kerékpárút közlekedési fel-tételeit.

Új épületet hozunk létre a gyer-mekorvosi rendelõ és a védõnõiszolgálat részére és nagyon várjuka rég áhított iskolai tornaterem pá-lyázati kiírását is. Egy TAO V. jelzésûpályázathoz kapcsolódva a KinizsiSportegyesület negyedezer férõ-

hely kialakításával bõvítette a foci-pálya lelátóit. A Turisztikai Egyesü-let is beadott egy pályázatot, ami ahelyi idegenforgalom fejlesztésétsegítheti majd.

– Fejlõdik a horgászturizmus is?– Hogyne. Hatalmas erõvel. A

horgászturizmus feltételeinek javí-tását is a civilekkel partnerségben,pályázatok segítségével kívánjukmegoldani. A Gyenesdiási Horgászés Vízisport Egyesület elnökségeaktívan igyekszik koordinálni apecás turizmus értékeinek népsze-rûsítését. Megtartottuk a Diási Já-tékstrandon a szokásos pünkösdinyílt, egyéni fenekezõs horgász-versenyt, illetve április utolsó heté-ben rendezték a Magyar tengertörténetének legnagyobb ponty-horgász-versenyét, a gigantikusIBCC-t, a II. Nemzetközi BalatoniPontyfogó Kupát, amelyre 17 or-szágból 82 csapat nevezett.

Gyenesdiás mindkét strandjátösszesen négy csapat foglalta el,küzdve az idõjárással és azért, hogyminél több és minél nagyobb pon-tyokat fogjanak. Közülük egy né-met team akasztotta meg a ver-seny idei legméretesebb halát. Acsodálatos tükörpontyot a csapat-tagok a stábtagokkal együtt szintemindenki totemként rajongta kö-rül. A brutális szépségû kapitális tü-körponty a 23 kilós súlyával ténylegpompás látvány volt. Az elsõ Bala-toni Hal- és Termelõi piac már ápri-lis elején megnyitott és a tematikushétvégéken sokszor elõkerül majda hal, mint gasztrokulturális érték.

– Sikerült elõrelépni a strandokmodernizálásában?

– A tó magas vízállása nehezítet-te a munkálatok megkezdését. Ha aGyenesi Lidóstrandot is egy meg-újult arculatú, korszerûbb létesít-ményeket magában foglaló egy-ségként szeretnénk látni, akkormár most õsszel meg kell kezdeni a

tervezett kapuzat és új vizesblokképítését. A strandi büfésekkel istárgyalni fogunk egyes épületek át-helyezésérõl, illetve a szennyvízcsa-torna-hálózat korszerûsítésérõl, aközmûvek kiváltásáról. A gyorsöltö-zõk számát új egységgel bõvítjük éside is kerül néhány vízijátékelem.Egy szebb strandkép kialakítása a fõcél. A strand két oldalán az iszapotés az ide benõtt növényzetet máreltávolítottuk, illetve a befolyó csa-torna oldalát is sikerült a hídig ki-tisztítani.

A Játékstrandunkon teljesenmegújul a napozófelületi játszóparkés az itteni óriási játékhajó. Fejlesz-

tünk több játszótéri elemet, aplázst felújítjuk, és vízi játékeszkö-zöket telepítünk. A Balatonon elsõ-ként elvégezzük a kismamák és kis-gyerekek védelmére, a gyermek-pancsoló vízfelületét leárnyékoló,UV-blokkoló napellenzõ szerkezetkiépítését, ha a térségfejlesztésipályázatunk sikert hoz. A családba-rát strandon gyermekmosdót, pi-szoárt és kézmosót helyezünk el. Aszaniterek beszerzése mellett amozgássérültek illemhelye is von-zóbb formáját mutatja majd.

Megújítottuk a strandi épületek,az öltözõkabinok tetõszerkezetétés csatornarendszerét. A Kárpáti-szobor környezete is elegánsabb

lesz. Az ökológiai gondolkodás je-gyében figyelmet fordítunk a kör-nyezettudatos vízhasználatra. Aszezonig elvégezzük a központi vi-zesblokk teljes felújítását és a fõ-idény kezdetére lehetõvé válik amobiltelefonos strandjegy váltásais. A nagy fák ifjító metszésével márvégeztünk és a strand bejáratánálkét évelõ virágágyat is kialakítunk.A vendégéjszakánként fizetendõidegenforgalmi adó mértéke idénnem változott.

– Van-e, lesz-e változás a prog-ramok kínálatában?

– Április közepén immár tizedikalkalommal rendeztük meg az isko-

lában az „Öko Napokat”, a „Termé-szetesen Gyenesdiás” akcióprogra-mot. Az óvodánkban is szerveztünkszemléletformáló „zöld hetet”. AForrásvíz Természetbarát Egyesületlelkes közössége immár 18. alka-lommal szervezte meg a „Rügy-fakadás – Tavaszünnep” kulturálisés környezetvédelmi szabadtériprogramját. A Dunántúlról félezeriskolást mozgatott meg agyenesdiási Kárpáti János ÁltalánosIskola és Alapfokú Mûvészeti Iskolaáltal tizenkettedszer megrendezettdrámajáték, vers- és prózamondás,ipar- és képzõmûvészet, népdal-éneklés és néptánc kategóriákban;Somogy, Veszprém és Zala megyé-ben meghirdetett Gergely-napimûvészeti fesztiválja, de a kétfor-dulós „Tiszán innen – Dunán túl” or-szágos népdaléneklési verseny itte-ni döntõjén is hétszáznál többtanuló vett részt.

A Balatoni Nyitott Napok kiemeltrendezvénysorozat keretében a tu-risztikai egyesület és Somogyi Zol-tán Max gasztroblogger szervezé-sében a Természet Háza Látogató-központ adott otthont az I. Balato-ni Barista Bajnokságnak. A II.Gyenesi Íz-lelõ izgalmas gasztro-túrán öt vendéglátóhely kínáltaegyedi, e napra elkészített menü-jét. A Darnay-pince rendezvénypaj-ta és piknikkert újragondolva,megújult tartalommal, változatosgasztro- és zenés programokkalnyitotta meg kapuit.

A Pünkösdi Szezonnyitó utánlesz Keszegfesztivál, rock and rollfesztivál és szervezzük a Bornapo-kat, a Községházi estéket, majd aSzent Ilona búcsút. A kiállításokonés tárlatokon kívül kosárfonótábor,hagyományõrzõ és sportnap, hold-fény-, gyalog- és barlangtúra, kis-pályás foci emléktorna, roncsderbi,motorverseny, Festetics-vágta éserõs emberek versenye is színesítimajd a nyári rendezvénypalettát.Mindenkit szeretettel vár program-jain Gyenesdiás, a Nyugat-Balatonegyik legszebb üdülõfaluja!

A szép fekvésû, jó levegõjûCserszegtomaj az április végéntartott falunapján vidám kikap-csolódást, nagyon kellemes szó-rakozást, térítésmentes prog-ramkavalkádot is kínált a telepü-lés apraja-nagyjának, és az egy-re népszerûbb üdülõhely vendé-geinek.

– A kis óvodástól az aggastyá-nig minden generáció talált magá-nak olyan programot, ami miattérdemes volt kilátogatni a közös-ségépítés céljával életre hívottkétnapos rendezvényünkre –Bartha Gábor polgármester, adottösszefoglalót az eseményekrõl:

– Az általános iskola éttermeszolgált helyszínéül a III. Cser-szegtomaji Pálinkamustrának. Azitt leadott majd húszféle snapszközül Lancz Lajos helyi gazda tör-kölypálinkája nyerte el a„Cserszegtomaj Pálinkája 2016” ki-tüntetõ elismerést. A többi „tüzesvíz” harmada is arany minõsítéstszerzett. Másnap a pörköltfõzõversenyre 14 csapat jelentkezettés a község ízmesterei-nek járó kupát ezúttal ahelyi polgárõrök vittékhaza. A többiek emlék-lappal és egy-egy flaskaajándékba kapott cser-szegi fûszeressel vigasz-talódtak.

A kívül-belül folya-matosan megszépülõkultúrházban a helybenélõ Bereczky Csaba fafa-ragó, népi iparmûvésznyitotta meg a kézmû-ves munkákból rende-zett kiállítást. A Népmû-vészet mestere címmelkitüntetett mûvész ta-nítványai is elhoztákmûveiket a tárlatra.Összesen 14, nálunk élõdiák, felnõtt és nyugdí-jas alkotó mutatta meg

az általa kézzel készített mézeska-lácsot, festményt, fa- és csontfa-ragást.

A gyerekeket a Brumi BandiBand zenés mûsora szórakoztattaés szerveztünk karate bemutatót,íjászatot, légvárat, ringlist, arcfes-tést, no meg régi népi játékokat iskipróbálhattak.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterel-nökség államtitkára volt a csapat-kapitánya a Parlamenti SE – Térsé-gi polgármesterek, sportvezetõkés a Cserszegtomaj SK labdarúgó-mérkõzésének. A focisták közöttjátszott kabinetfõnök, miniszteribiztos, sportközpont-fõigazgató,szolgálatparancsnok, dandártá-bornok, és természetesen

Manninger Jenõ térségi ország-gyûlési képviselõnk.

A Parlamenti válogatott szövet-ségi kapitánya és technikai vezetõ-je is megtisztelte a meccset. ACserszegtomaj csapatában: HajbaGéza, Tóth Béla, Boros Zsolt, Né-meth István, Szívós Miklós, SiposAttila, Léránt Gábor, Galántai Tibor,Éles István, Kovács Imre, VárszegiZsolt, Laczikó Károly, Horváth Ti-bor, Bányai László, Molnár Richárd,Ács Imre, Nagy István, Varga Ist-ván és Milus Lajos rúgták a bõrt. Amérkõzés 2:2-es döntetlennel értvéget.

Rengetegen tapsolták végig aMáté Péter emlékkoncertet, de arendezvénysátor újra teljesen

megtelt, amikor „Cserszegtomajcsillagai” az óvodások, az iskolásokés a civil közösségek léptek föl.Szerepelt a Gyöngyös Népdalkör, aKék Balaton Citerazenekar, a TátikaNépdalkör és a balatonkeresztúriaranykorúak kórusa. A falunapimulatós sztárvendég Kaczor Ferihangulatfelelõsként állt helyt, abáli zenét a Chili együttes szolgál-tatta.

– A falunapon adták át asportöltözõ edzõtermét és a te-raszt.

– Igen. A sportegyesületünk(SE) sikeres mûködéséhez az ön-kormányzatunk minden évben tá-mogatást biztosít. Nagyon nép-szerû a foci, amire 150–200 nézõ

kíváncsi. Ha idegen-ben játszunk, akkor iselkísérik mintegy50–100-an a csapatot.Szeles András alpol-gármester, az SE titká-ra jelezte elõször,hogy a fél évtizeddelezelõtt átadott öltözõenergetikai korszerû-sítést igényel. Hozzá-értõket vontunk be éskiderült: elektromosszabványosítás elké-szítése indokolt.

Késõbb döntöt-tünk arról, hogy azöltözõépület padlás-terében kialakítunkegy edzõtermet. Afoci barátai a kialakí-táshoz mintegy 400ezer forint összegû

társadalmi munkával járultakhozzá. A helyiségben az otthonmegunt sporteszközök, a márnem használt szobabiciklik, futó-és taposógépek, az egyéb test-formáló felszerelések is elhelyez-hetõk lesznek.

Az egészséges életmódot és aközösségi életet népszerûsítõ he-lyiségekben az íjászoktól kezdve azasztaliteniszezõkön át a láb-tollasozókig az SE minden ágánakképviselõi szervezhetnek találko-zókat, összejöveteleket. A kialakí-tás összköltsége több mint egy-millió forint volt, de büszkék va-gyunk arra, hogy a költségek har-madát a sportbarátok önzetlenmunkája adta. A helyiségbe kerülmajd egy nagyképernyõs televízióis, hogy a rangos bajnoki meccse-ket, az olimpiai és sportközvetíté-seket közösen is nézhessék. Min-den kiadásunkat takarékosan vé-geztük. A tetõtéri teraszra valófeljutást például az a fém lépcsõsegíti, ami a régi polgármesteri hi-vatal épületének padlástéri irattá-rába vezetett föl egykoron. A tera-szon rögzítettük a szponzortól ka-pott erõsítõket és az eredményjel-zõ tábla tartóit.

– Milyen feladatok maradnaknyárra?

– Gyakorlatilag a falunapra el-készült, de még csinosítjuk, és azõsszel tartott szüreti rendezvé-nyünkön avatjuk föl a Rezi útonépült dekoratív, fõbejárati faluka-put. Az építmény hangsúlyos ré-sze a rendbe hozott kõkereszt kö-rül a 29 nemzeti lobogó. Jelen pil-lanatban ugyanis a magyarralegyütt 29 országból érkezett in-gatlantulajdonos is birtokol a köz-ségben nyaralót, házat, telket.

Egy információs térkép is segí-ti a Közép-Európa legnagyobb te-rületû falujába gépkocsival érke-zõket. A teret tovább díszítjük vi-rágokkal, zöld növényekkel. Azösszes energia, a mindmegannyierõ és minden akarat azt a céltszolgálja, hogy egyre szerethe-tõbb legyen a község, ahol élünk.

A környék vezetõ városai és arégiós partnertelepülések is „szá-molnak velünk” már a nyári ren-dezvények idõpontjainak kiírása-kor is. Jelentõs közösségi összefo-gással mi startoltatjuk a nagyré-giós borfesztivált, megtartjuk atradicionális sörfesztivált, azaranykorúak juniálisát. Augusztus-ban a családok pihenését tartjukfontosabbnak, ezért nagy közös-ségi rendezvény akkor nem lesz.

Nemes Norbert

TURIZMUS6 TÉRSÉG

MÁR A FÕSZEZONRA KÉSZÜLÕDNEK

„Természetesen Gyenesdiás!”

CSERSZEGTOMAJ ÜNNEPELT

Avatás és falunapi vigalom

AGRÁRIUM 7RÉGIÓ

ÁRGYELÁN GÁBOR területi szaktanácsadó: 06-30/447-5997

Az Agrokem Kft. mûködésének25 éves jubileumát ünnepeltepartneri körében április 22-én. Amezõgazdasági kereskedelmi ésintegrátori cég vezetése rendha-gyó módon tette mindezt, hiszenaz ünnepség helyszínéül a keszt-helyi Festetics-kastélyt választot-ták. A miért kiderült BabocsayZsuzsa alapító ügyvezetõ igazga-tó köszöntõjébõl.

– Egy negyedszázadnyi idõszakmást jelent egy ember és mást je-lent egy cég életében. Éppen ezértnem a megszokott módon, hanemattól eltérõen szerveztük meg jubi-leumi ünnepségünket. Partnereinktöbbsége a Georgikon karon vég-zett, továbbá a Festetics-öröksé-get ápolva gondoltuk azt, hogykeszthelyi cég lévén ezt a kastélyfalai között tesszük meg – adottválaszt a kérdésre.

Az Agrokem Kft. 1991. március18-án kezdte meg mûködését aBalaton-parti városban. A társasá-got Babocsay Zsuzsa és az azóta el-hunyt Liscsinszky István alapította.

– Sajnos õ már 12 éve nincs ve-lünk. De megbeszéltük, bármi tör-ténjék, a megkezdett utat továbbfolytatjuk. Simonfalvi Elemér, akiimmár húsz éve erõsíti a csapatot,tulajdonos lett. Egyúttal átalakultcégünk tulajdonosi szerkezete, deaz alapítói szándék megmaradt.Ennek mentén dolgoztunk az eltelt25 évben, s hogy jó úton járunk, ezttükrözi a mai napi ünnepség –hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, hogy idáig el-jutottak, kellettek segítõk is.Kováts Zoltán, Andrásfalvy Pál ésdr. Horn András szakmai tudása, ta-pasztalata, kapcsolatrendszere so-kat jelentett az induláskor és az aztkövetõ években. A közös munkahozadékát nemcsak szakmai sike-rek, de jó emberi kapcsolatok is je-lezték, illetve jelzik a mai napig. Azügyvezetõ több növényvédõszer-gyártó és vetõmag-elõállító céget

illetve jelenlévõ képviselõjét is névszerint megemlített, akikkelugyancsak szoros szakmai ésegyúttal baráti kapcsolatot ápolnakegyüttmûködésük óta. Õk rendsze-res elõadói téli szakmai tanfolya-maiknak, melyet idén februárban20. alkalommal rendeztek meg in-tegrátori körük termelõi számára.

Babocsay Zsuzsa beszéde végénköszönetet mondott valamennyipartnerüknek a példás és eredmé-nyes együttmûködésért, ami vé-gigkísérte az elmúlt 25 évet.

Simonfalvi Elemér, az AgrokemKft. másik tulajdonos ügyvezetõjeúgy vélekedett, a 25 év mellettnem mehetnek el anélkül, hogy ne

tekintenének vissza a rendszervál-tás idõszakára.

– Amit addig tudtunk, tanul-tunk, úgy tûnt, hogy nem jó – fo-galmazott. – Akkoriban az egész or-szág új életet kezdett, nekünk ismindent át kellett alakítani ma-gunk körül, de hittük, hogy jó irány-ban megyünk. Cégünk életében ha-

marosan kialakultak azok a hagyo-mányok, értékek, sajátosságok,melyek révén folyamatosan elõrehaladtunk, és amelyeket a mai na-pig megõrizve jövõképet terem-tettünk.

Ezen értékek, erények közöttelsõként a szakmaiságot említettemeg. Mint mondta, ezt folyamato-san szem elõtt tartják, mert elsõ-

sorban növényvédelmi szakembe-reknek tartják magukat és nem ke-reskedõknek. Ez a szemlélet alap-vetõen határozta meg tevékenysé-güket. A szakmai továbbképzésekés utak, a szántóföldi bemutatókés személyes konzultációk a kezde-tektõl fogva túl mutattak a csupánüzleti együttmûködésen.

Az Agrokem életében újabbfontos mérföldkõ volt a speciali-záció, mint a globalizációra adottválasz. A kis infrastruktúrával, kicsiköltséghányaddal és alacsony ár-réssel jellemzett speciális mûkö-désnek köszönhetõen õrizték megés tartják versenyképességüket aglobalizációt választó nagy magyarcégek között.

– Amikor a repce vetésterületekétezer hektár alá esett Zalában,létrehoztunk egy szakmai kollégiu-mot. Ebbõl kinõtt az a termelõicsoport, ami harmadszor nyert márállami elismerést. Mi tettük az An-tonius búzát fogalommá az olaszpiacokon, és elsõként kezdtünk be-le a szójatermesztésbe is a megyé-

ben. Az a technológia, amit kidol-goztunk, a mai napig eredményes.

Simonfalvi Elemér kitért arra,hogy sokan próbálták õket utánoz-ni, ami nyilván jó érzéssel is tölt-hetné el õket, ha nem merülnénekfel erkölcsi aggályok.

– Amit elértünk, sikernek köny-velhetjük el, tudva azt, hogy ezértmegküzdöttünk – hangsúlyozta.

Beszéde végén õ is köszönetetmondott mások mellett a cég in-dulását segítõknek, kiemelveLiscsinszky István alapítót, aki meg-teremtette a fõ értékrendet, amimentén dolgoznak a mai napig.Megköszönte a támogatást a csa-ládtagoknak is, akik szintén része-sei az elért eredményeknek.

A több mint száz résztvevõ szá-mára gálaebéddel folytatódott ajubileumi ünnepség. Pék Ferencnyugdíjas növénytermesztési szak-ember érdeklõdésünkre elmondta,lelkes, szakmailag jól felkészültcsapattal dolgozhatott együtt. Em-beri tõkéjüket mindvégig megõriz-ték, talán ebben van a legnagyobberejük.

Az Agrokem Kft.-vel valóegyüttmûködésrõl Vörös Istvánnövényvédelmi szakirányító úgyvélekedett, munkakapcsolatukatbaráti viszony jellemzi a kezdetek-tõl fogva. Mindez bizalomra is épül,hiszen input beszerzéseik 60-70százalékát tõlük rendelik. FerkóczaJános mezõgazdasági vállalkozó akorrekt együttmûködést és segítõ-készséget emelte ki a magas szín-vonalú szakmaiság mellett.

A gálaebéd után meglepetés-mûsor várta az ünneplõket a kas-tély fehér tükörtermében, ahol Zo-rán adott koncertet. Ezt követõenkorhû ruhába öltözött tárlatveze-tõk mutatták be a Festetics-kastélycsodálatos termeit.

Mi az Agrokem Kft. jövõképe,amit partnereinek is kíván: A múltelmúlt, most a jövõre figyelnek,hogy a legjobb dolgok történhes-senek velük.

Antal Lívia

25 ÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPELTE AZ AGROKEM KFT.

A múlt eredményeivel a jövõre figyelve

KÖRNYEZET8 RÉGIÓLetenye önkormányzata sorra

készíti a pályázatokat a Település-fejlesztési Operatív Program(TOP) elsõ kiírásaira, amely jelen-tõs mértékû forrás felhasználásátteszi lehetõvé a Mura városa szá-mára 2020-ig. Terveik között inf-rastrukturális, turisztikai, jóléti ésgazdaságfejlesztési beruházásokmegvalósítása egyaránt szerepel.

– Önkormányzatunk 2015-benmintegy másfél milliárdos költség-vetéssel számolhatott a büdzsébebeszámolt pályázatoknak köszön-hetõen. Az idei költségvetésünket802 millió forintos összeggel fo-gadtuk el. Ez azért alakult így, mertmost jelentek meg a TOP elsõ pá-lyázati kiírásai, így a reményeinkszerint az elnyerhetõ források azév végén, illetve 2017-ben jelen-nek meg majd költségvetésünkben– kezdte a beszélgetést FarkasSzilárd, Letenye polgármestere.

– Milyen fejlesztési célokat ha-tároztak meg a 2016-os költség-vetésben?

– Folytatva épületeink rekonst-rukcióját idén a könyvtár fa tetõ-szerkezetét újítjuk meg. A faanyagimpregnálására közel 10 millió fo-rintot fordítunk. Minden évbenfontos feladat a város fõterénekszépítése, ami az év elsõ hónapjai-ban a növények pótlását, tavaszivirágok ültetését jelenti. Új utcabú-toraink ugyancsak díszítik már a fõ-teret. A sétakertben és a kastély-parkban új kandelábereket és vilá-gítótesteket helyeztünk ki megold-va a közvilágítás évek óta húzódóproblémáját. Tavaly decemberbenkerült helyére a két új híd a Béci-patakon. Hogy a 2014. szeptembe-ri özönvízszerû áradás megismétlõ-dését megelõzzük, a szabályozásérdekében záportározó kialakításáttervezzük. Ehhez forrást szeret-nénk nyerni a TOP települési kör-nyezetvédelmi infrastruktúra-fej-lesztések pályázati kiírásán.

Jelenleg a katonák által használtegyedutai mûvelõdési ház, a Kos-

suth utcai volt iskola valamint atermálfürdõ környezetének rend-betételén dolgozunk. A helyreállí-tás jelentõs részét a honvédség fi-nanszírozza. A közfoglalkoztatáskeretében három feladatra nyer-tünk pályázatot, ami eszköz- ésgépbeszerzést is lehetõvé tett. Ön-kormányzatunk árverésen vásároltcsarnokában folytatódik a beton-elemgyártás. Az Útõr program-elemben az utak, míg a belvízvé-delmi elemben a vízelvezetõ árkokkarbantartását, tisztítását végzik aközfoglalkoztatottak. Idén össze-sen 60 fõt vontunk be a közmun-kaprogramba.

– Hogyan növelnék a foglalkoz-tatást a TOP-kiírások segítsé-gével?

– Örömünkre szolgál, hogy azipari parkban lévõ cégek fejlesztiképületeiket, és egy helyi vállalkozó

kárpitos üzemet fog létesíteni. Ön-kormányzatunk szintén a TOP kiírá-sával kíván élni, hogy területet vá-sárolhasson az ipari park bõvítésecéljával, és egy csarnokot is építe-nénk a vállalkozások számára. A he-lyi gazdaságfejlesztést szolgálvaegy városi piacteret is létesíte-nénk, ahol a helyi és környékbelitermelõk saját készítésû termékeittudnák árusítani.

Az önkormányzati fejlesztésektekintetében a Zöld város kialakítá-sa címû kiírásra is pályázni kívá-nunk. A városközpontot szeret-nénk megújítani új zöldfelületeklétrehozásával, a parkosítás érinte-né a kastélypark, a termálfürdõ ésa Béci–patak környezetét. Megerõ-sítenénk a kastély elõtti támfalat, aposta elõtti közterületet térburko-lattal látnánk el, és további utcabú-torokat helyeznénk ki. A projekt ré-

szeként térfigyelõ kamerarend-szert valamint õshonos gyümöl-csöst is telepítenénk.

– Milyen további fejlesztéseketkívánnak megvalósítani?

– A pályázati lehetõségekkelminden területet érintõen szeret-nénk élni. Január elsejével kezdtemeg mûködését egy új intézmény,a Letenyei Családvédelmi és Gyer-mekjóléti Központ. Pályázni szeret-nénk a szociális alapszolgáltatásokfejlesztését szolgáló TOP-kiírásra,hogy gépkocsit, bútorokat és in-formatikai eszközöket vásárolhas-sunk. Az óvoda tekintetében a ját-szóudvart szeretnénk felújítani, ésha lehetõség lesz, új csoportszobá-val is bõvítenénk az intézményt.

Hangsúlyosan szerep jut elkép-zeléseinkben a turizmus fejleszté-sének is. Letenye vezetõpartnersé-gével öt környékbeli kistelepüléstvonnánk be, de a tervezett fejlesz-tések hatása a járás egészére is ki-terjedne. Letenyén a volt gyer-mekorvosi rendelõben például egyvízi turisztikai bázist hoznánk létre.A TOP-kiírásoknál nagyon kedvezõ,hogy most csak a projektötleteketés elõkészítõ tanulmányokat kellvoltaképpen beadnunk, az engedé-lyes terveket nem. Ez felesleges ki-adástól kímél meg bennünket, ha abenyújtott támogatási kérelmetnem fogadják el.

– Határvárosként határ mentipályázatokban is gondolkod-hatnak.

– A horvátországi Csáktornyavezetõ partnerségével egy kétiro-dás turisztikai információs pontotkívánunk létesíteni a szolgálati la-kás felújításával a kastélyban. Ahorvát Perlog és Ludbreg testvér-településekkel egy korábban márkidolgozott projektben, a HappyBike programban mûködnénkegyütt, melyben Letenye a veze-

tõpartner. Célja a kerékpáros-turiz-mus fejlesztése, ami az egyedutaimûvelõdési ház e célt szolgáló fel-újítását tenné lehetõvé. AzInterreg program keretében szá-mítunk pályázati támogatásra. In-nét remélünk forrást az úgyneve-zett horvát–magyar „PIKNIK Cent-rum” létrehozására is. Az elneve-zés bizonyos szavak, mint a part-nerség, informálás, kooperációstb. rövidítése. A projekt fontoscélja a horvát–magyar kapcsolatokerõsítése a testvértelepülésekkelegyüttmûködve közös rendezvé-nyekkel, a közös történelmi múltatbemutató elõadásokkal, a horvátés a magyar nyelv oktatásával.

Mindeközben legrégebbi test-vértelepülésünkkel, az ausztriaiPrinzersdorffal is jó kapcsolatotápolunk. Örömmel tettünk elegetmeghívásuknak április végén. Láto-gatásunkon régmúltra visszatekin-tõ barátságunkról, partnerségünktovábbi lehetõségeirõl esett szó.Június 18.-ára egy nagyszabásúgasztronómiai fesztiválra kaptunkmeghívást, melyen hagyományosmagyar és letenyei ételek bemuta-tását kérte az osztrák településve-zetés.

Antal Lívia

VÁROSÉPÍTÉS LETENYÉN

Fejlõdni pályázatok segítségével

Vendégségben: Rudolf Schütz, Prinzersdorf és Farkas Szilárd, Letenye polgármestere

A Csiribiri ovis találkozón.

Felhívjuk a lakosság és a vál-lalkozások figyelmét, hogy ne dõl-jenek be a csatornatisztítási aján-latnak, ne fizessenek olyan szol-gáltatásért, ami ingyenes. Tudnikell, hogy közterületen a ZalavízZrt. a csatornatisztítást térítés-mentesen végzi. Ha Ön dugulásttapasztal, hívja a Zalavíz Zrt. hi-babejelentõ telefonszámát (+3680 202-178), a csatornatisztítá-

sért Önnek számlát fizetni nemkell.

Belsõ hálózati dugulás eseténis kedvezõ áron végezzük el aszolgáltatást.

Biztonságuk érdekében kérjük,ha azzal keresik meg Önöket,hogy csatornát szeretnének tisztí-tani ellenõrizzék, honnan érkez-tek, mennyibe kerül a munka el-végzése. Amennyiben indokolt,

javasoljuk a rendõrség értesíté-sét.

A Zalavíz Zrt. nem kezdemé-nyezi belsõ hálózaton a tisztítást,csak az Önök bejelentése alapjánvégezzük el. Csatornatisztítóin-kon láthatja a Zalavíz matricát,munkatársaink Zalavíz emblémásmunkaruhát viselnek, és fényké-pes igazolvánnyal rendelkeznek,amelyek hitelességérõl a ZalavízZrt. központi telefonszámán(92/500-300) meggyõzõdhetnek.Társaságunk továbbá a helyszí-nen semmilyen esetben sem állítki készpénzes számlát.

Ne engedjék, hogy feleslege-sen fizettessenek Önökkel!

KÉRETLEN CSATORNATISZTÍTÓK JÁRHATNAK ZALÁBANMár többször visszatérõ probléma jelentkezett ismételten

szolgáltatási területünkön. Értesítést kaptunk, hogy egy vállal-kozás munkatársai csatornatisztítási ajánlattal keresik meg a he-lyi vállalkozókat és magánszemélyeket. Ajánlatuk szerint számlaellenében kitisztítják a közterületen illetve belsõ hálózaton lévõcsatornabekötést, hogy megakadályozzák a késõbbi dugulást.

A Zalavíz Zrt. csatornamosó jármûve.

A zalaegerszegi szennyvíztisztító telep.