Steeple

Innostrada serial TOTTICO Kft.

STEEPLE – a jövőbeni folyamatok előrejelzéséhez, megértéséhez Senki sem képes teljes pontossággal megjósolni azt, hogy mit hoz a jövő, de a társadalmi-gazdasági változások, trendek figyelembe vételével mégis némi képet kaphatunk róluk, és ezzel esélyt kapunk rá, hogy felkészülhessünk rájuk. A közvetlen (piaci) vállalati környezet hátterének az iparágára, üzleti kilátásaira, vagy tevékenységének jellegére gyakorolt lehetséges hatásának átgondolására, számbavételére, differenciált elemzésre alakították ki a STEEPLE elemzést, amelynek következtetéseit a vállalat pozicionálásának keretrendszerében (Five Forces) vizsgálva képesek lehetünk meghatározni az üzleti stratégiánk és célpontjainak ésszerűségét és helytállóságát. A módszer azokra a tényezőkre fókuszál, amik szignifikáns hatást gyakorolnak a programra, de érdemben nem tudjuk befolyásolni őket. A STEEPLE elemzés során tehát olyan kérdésekre keresünk választ, amely során azonosítjuk a szűkebb és tágabb környezetünkben meglévő társadalmi-gazdasági folyamatokat, a felismert trendeket kivetítjük egy sorozat lehetséges jövőképre, és azt vizsgáljuk, hogy ezek hogyan hatnak a vállalkozásunkra, a vállalkozásunkban zajló jelenlegi folyamatokra. A STEEPLE elemzést világszerte széles körben alkalmazzák a vezető vállalkozások a jövőbeni folyamatok előrejelzéséhez, megértéséhez. Könnyen belátható, hogy sokkal sikeresebb lehet egy vállalkozás, ha aktuális folyamatai összhangban vannak a jövőbe mutató trendekkel, semmint ha ellentétesek. Másrészt ezek ismeretében könnyebb kiszűrni azokat a vállalkozásban meglévő problémás akciókat, amelyek felesleges anyagi és humán erőforrásokat kötnek le és könnyen a vállalkozás kudarcához vezethetnek. A STEEPLE elemzés különösen értékes akkor, amikor egy vállalkozás elindítását tervezzük, egy ismert, vagy kevésbé ismert iparági területen, földrajzi egységben vagy országrészben, amelyet így átvilágítva könnyebben fel lehet mérni az elképzelés realitását, illetve kockázatait. A STEEPLE elemző eszközt a következő módon használjuk;

a) Vegye sorba a releváns faktorokat b) Azonosítsa és rögzítse a lehető legtöbb információt, adatot c) Elemezze és értékelje a feltárt összefüggések hatásait az Ön vállalkozására/projektjeire d) Készítsen akciótervet a probléma kezelésére

Vegye sorba a releváns faktorokat STEEPLE területek;

• Social - Társadalmi-kulturális faktorok • Technological - technológiai • Economic - gazdasági • Environment - a környezetvédelem, illetve környezetgazdálkodás • Political - politikai, • Legal - jogi (törvényi, rendeleti) előírások • Education - a képzés, továbbképzés, távképzés

Azonosítsa és rögzítse a lehető legtöbb információt, adatot


Információs forrásként próbáljunk meg a lehető legszélesebb körből meríteni. Elsősorban az internetet javasoljuk, és a statisztikai adatoktól kezdve a tudományos eredményeken keresztül a versenytársak vagy jó példák (benchmarking) elemzéséig használjunk ki minden lehetséges forrást. Sajtóelemzés, interjú, prospektusgyűjtés, fókuszcsoportos vagy kiscsoportos beszélgetés, személyes kérdezés, telefonos kérdezés, bibliometriai - folyóiratok, szaklapok, szakirodalom-kutatás, illetve honlap-kutatás mind javasolt forrásgyűjtő technikák. Javasoljuk felkeresni a települési önkormányzatot, ahol az államigazgatási feladat ellátás alapján számos elemzés, tanulmány, statisztikai kimutatás készül a település szinte minden releváns faktoráról. Az információk begyűjtése előtt először el kell döntenie, mi a vállalkozás hatóköre, területi ellátási dimenziója, és kezdetben a vizsgálatot erre a területre korlátozva végezze el.

• település, • városrész, • város, • kistérség, • régió

Lehetséges információs források (Pl) stADAT-táblák A stADAT-rendszer olyan folyamatosan bővülő tábla-rendszer, mely a felhasználók széles körének az adatigényeit elégíti ki kész táblák formájában. A Központi Statisztikai Hivatal a felhasználók könnyebb tájékozódása érdekében 2007-től összefoglaló adatgyűjteményeinek (évkönyvek, zsebkönyvek, stADAT-táblák, tájékoztatási adatbázis) témastruktúráját egységesíti. Ennek értelmében a stADAT-táblák 7 nagy témakör köré rendeződtek: 1. Népesség, népmozgalom 2. Társadalom 3. Általános gazdasági mutatók 4. Gazdasági ágazatok 5. Környezet 6. Területi adatok 7. Nemzetközi adatok A stat adatokon belül célszerű a területi adatok táblákat lekérdezni a terület szűkítése érdekében. A településstatisztikai adatbázisrendszer (T-STAR) A T-STAR a KSH településstatisztikai adatbázisrendszere, amely az ország valamennyi településére településstatisztikai szemszögből gyűjti egybe a legfontosabb számszerű információkat, idősorrendben és témacsoportonként számítógépbe betöltve. A megyei-regionális statisztikai adatbázisrendszer (MR-STAR) Az MR-STAR a KSH megyei-regionális statisztikai adatbázisrendszere. Kialakítására a KSH központi és területi tájékoztatási kötelezettsége, a TeIR országos és megyei rendszerének szükséglete és az EU REGIO adatbázisának előírásai alapján került sor. Az MR-STAR célja, hogy a megyei-regionális szinten rendelkezésre álló statisztikai adatok adatbázisba szervezésével a hivatal munkatársai, a szakmai és a szélesebb közvélemény számára olyan rendszert biztosítson, amely on-line lekérdezéssel, illetve adattermékként képes kielégíteni a felmerülő igényeket.


MAgyarországi TÉRInformatikai Adatbázis - A MATÉRIA név a magyar közigazgatási térinformatikai adatbázist jelenti. Az ország több mint 3100 településéről válogatott közigazgatási, népességi, ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, lakásellátottsági, oktatási, közművelődési, népszámlálási (grafikus és szöveges szöveges) adatok a következő térinformatikai programokkal kezelhetők: MapInfo Professional 5.0 vagy magasabb verziója. (ESRI ArcInfo, Intergraph/Microstation, AutoCAD Map import). Elemezze és értékelje a feltárt összefüggések hatásait az Ön vállalkozására/projektjeire Besorolás A STEEPLE adatgyűjtés során begyűjtött hosszú lista után következik a besorolás, amely a következő kérdések alapján négy területen történik; Adatok/faktorok befolyással

van-e ránk?

le lehet reagálni?

korlátozza-e a vállalkozást?

kihat-e a verseny helyzetre?

összesen Relevancia szint

1 2 3 … 24

Releváns

25 …. ….

Nem releváns

A besorolás/minősítés két szempontja; 1) A vállalkozásra nézve mennyire veszélyes/kockázatos, és mennyire gyakorol hatást, 2) mennyi a jövőbeni bekövetkezés valószínűsége és a változás kiterjedtsége/mértéke Alacsony pontszámmal értékeljük, ha kevésbé veszélyes vagy kis hatást jelent a vállalkozására, illetve a kevésbé valószínű vagy kis kiterjedtségű/mértékű és magas pontszámmal a nagyobb kockázatot jelentő vagy alapvető hatású, illetve a bizonyosan bekövetkező vagy a jelentős kiterjedtségű/mértékű faktorokat. Javasoljuk egy 0-25-ig terjedő értékelési súlypontozással összegezni a következtetések hatását a vállalkozásunkra. A besorolást követően újra rendezzük a táblázatot, a legmagasabb összesen pontszámok alapján, végül a relevancia szint meghúzása után megkapjuk azokat a faktorokat, amelyek magas kockázatokat hordoznak, és további elemzésével foglalkoznunk kell. Ezek azok a változások, amelyeknek bekövetkezésére számítanunk kell, kezelésükre akciótervet kell készítenünk, illetve amelyekre koncentrálva elemeznünk és esetleg azonnal módosítanunk kell a vállalkozás jelenlegi folyamatait. Készítsen akciótervet a probléma kezelésére A STEEPLE következtetéseit a vállalat pozicionálásának keretrendszerében (Five Forces) vizsgálva képesek lehetünk meghatározni az üzleti stratégiánk és célpontjainak ésszerűségét


és helytállóságát. A módszer azokra a tényezőkre fókuszál, amik szignifikáns hatást gyakorolnak a programra, de érdemben nem tudjuk befolyásolni őket. A STEEPLE releváns faktorait az öt keretbe csoportosítva a stratégiai tervezés lépéseit követve juthatunk el a konkrét akcióprogramokhoz.

A piaci körülmények között tevékenykedő vállalatra ható 5 erő, és azok összetevői Porter szerint:

• Beszállítók: Beszállítói koncentráltság (monopólium!), inputok differentáltsága, inputok hatása a költségekre, beszállítóváltás költségei, inputok helyettesíthetősége, Forward integráció veszélye, a kiadások aránya a teljes iparági vásárláshoz viszonyítva

• Belépési korlátok: Abszolút költségelőnyök, szabadalmak, betanulási idő, inputok hozzáférhetősége, kormánypolitika, méretgazdaságosság, tőkekövetelmények, márkahűség, váltási költségek, értékesítés csatornák elérése, várható válaszlépések

• Helyettesítők fenyegetése: Váltási költségek, vásárlók helyettesítési hajlandósága, helyettesítők ár-teljesítmény mutatói

• Vásárlói erő: alkupozíció, vásárlói volumen, vásárlói tájékozottság, márkahűség, árérzékenység, backward integráció veszélye, termékdifferenciálás, vásárlói koncentráltság (monopszónia!), helyettesítők elérhetősége, vásárlóösztönzés

• Versenytársak (Verseny foka):Kilépés korlátai, iparági koncentráltság, állandó (fix) költségek, iparági növekedés, termékek különbözősége, márkatudatosság, a riválisok eltérősége

A stratégia kialakításánál három szinten lehet figyelembe venni az öt erőt:

• vállalati szinten • üzleti egység szinten • funkcionális, vagy részleg szinten

2009-04-21

Tóth Ferenc

Documents

Steeple