Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú · el a SPAR Budapest Maraton, a Critical Mass kerékpáros felvonulás, a Vivicittá Városvédő Futás, a Nagy Sportágválasztó

Összegző tanulmány

a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú

„A fizikai aktivitás és a sport magyarországi

dimenzióinak feltárása”

c. projekt keretében végzett kutatás eredményeiről

"Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing

tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás

fokozásának szolgálatában" című felhívásához készült

tanulmány

Médiaelemzés

Készítette:

Médianéző Kft.

Médiaelemzés

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt

2

Tartalom

2. Vezetői összefoglaló ................................................................................................ 9

3. Módszertani bevezető ........................................................................................... 12

Teljes minta .......................................................................................................... 12

Források ................................................................................................................ 12

Témakörök ............................................................................................................ 13

Sportágak .............................................................................................................. 16

Ügyek ................................................................................................................... 17

4. Általános médiakép .............................................................................................. 20

A híraktivitás volumene ....................................................................................... 20

A híraktivitás trendje negyedéves bontásban ....................................................... 21

Szezonális híraktivitás negyedéves bontásban ..................................................... 22

Szezonális híraktivitás havi bontásban ................................................................. 23

A híraktivitás trendje havi bontásban ................................................................... 24

A megjelenések témakörei ................................................................................... 25

Témakörök szezonális híraktivitása negyedéves bontásban ................................. 27

Témakörök szezonális híraktivitása havi bontásban ............................................ 30

5. Sportágankénti bontás ......................................................................................... 35

A sportágak említései ........................................................................................... 35

A sportágak csoportosítása ................................................................................... 36

Sportágcsoportok híraktivitásának trendje ........................................................... 37

A sportágak médiaképe ........................................................................................ 39

Sportágak szezonalitása negyedéves bontásban ................................................... 42

Sportágak megjelenései témakörönként ............................................................... 45

A sportágak médiahatása ...................................................................................... 47

Médiaelemzés


3

6. A megjelenések forrásai ....................................................................................... 51

A forrástípusok médiasúlya .................................................................................. 51

A források híraktivitása ........................................................................................ 52

A források médiahatása ........................................................................................ 56

A források témakörönkénti híraktivitása .............................................................. 57

Diagram a források sportcsoportonkénti híraktivitásáról ..................................... 58

7. Tömegsport események kvalitatív elemzése ....................................................... 59

Általános médiakép .............................................................................................. 59

SPAR Budapest Maraton .............................................................................................. 63

26. SPAR Budapest Maraton (2011) .................................................................... 63



Critical Mass ................................................................................................................. 68

Critical Mass (2011) ............................................................................................. 68

Critical Mass (2012) ............................................................................................. 70

Critical Mass (2013) ............................................................................................. 71

Telekom Vivicittá Városvédő Futás ............................................................................. 74

26. T-Home Vivicittá Városvédő Futás (2011) .................................................... 74

27. Telekom Vivicittá Városvédő Futás (2012) ................................................... 76

28. Telekom Vivicittá Városvédő Futás (2013) ................................................... 77

Nagy Sportágválasztó ................................................................................................... 80

Nagy Sportágválasztó (2011) ............................................................................... 80



Balaton-átúszás ............................................................................................................. 86

29. Balaton-átúszás (2011) ................................................................................... 87

Médiaelemzés


4

30. Balaton-átúszás (2012) ................................................................................... 88

31. Balaton-átúszás (2013) ................................................................................... 89

Nike Budapest Félmaraton ........................................................................................... 91

Bécs–Pozsony–Budapest Ultramaraton........................................................................ 94

Egyéb fontos események .............................................................................................. 96

Kihívás Napja ....................................................................................................... 96

Öbölátúszás........................................................................................................... 96

BSI Balaton Szupermaraton ................................................................................. 97

Velencei Tóúszás .................................................................................................. 98

8. Sportot népszerűsítő kampányok kvalitatív elemzése .................................... 100

A sport mindenkié .............................................................................................. 100

Coca-Cola Testébresztő programsorozat ............................................................ 103

Bringázz a munkába! .......................................................................................... 105

World Walking Day – Világ Gyalogló Nap ....................................................... 108

Legyen a sport a szenvedélyed ........................................................................... 109

Bringaakadémia .................................................................................................. 110

Arccal az Egészségért ......................................................................................... 110

A gyűlölet nem pálya! ........................................................................................ 112

Dobd a kosárba! .................................................................................................. 112

Mozdulj Balaton! / Tandemkerékpározás látássérültekkel ................................. 113

T.E.S.I. – Mindenki testnevelése ........................................................................ 114

9. Fizikai aktivitással kapcsolatos kutatások kvalitatív elemzése ...................... 117

Általános médiakép ............................................................................................ 117

Magyar Sporttudományi Társaság felmérése ..................................................... 117

Kutatópont Kft. felmérése .................................................................................. 119

Béres Egészség Hungarikum Index .................................................................... 120

Médiaelemzés


5

Szinapszis Kft. felmérése ................................................................................... 120

Generali Biztosító felmérése .............................................................................. 121

Semmelweis Egyetem felmérése ........................................................................ 122

Passzivitás gyermekkorban ................................................................................ 122

Ülőbetegségek .................................................................................................... 124

Az ülő életmód következményei ........................................................................ 126

Rákkutatások ...................................................................................................... 128

Szívbetegségek ................................................................................................... 130

Nemekhez kapcsolódó kutatások ....................................................................... 132

Szüléssel kapcsolatos kutatások ......................................................................... 133

Depresszió .......................................................................................................... 134

Szellemi képességek ........................................................................................... 137

10. Társadalmi csoportok kvalitatív elemzése ....................................................... 140

Társadalmi csoportok általános médiaképe ........................................................ 140

Fogyatékkal élők ........................................................................................................ 142

FODISZ Mentorprogram 2013 ........................................................................... 142

SPORTJUS-konferencia ..................................................................................... 143

SPAR Budapest Maraton 2011 – 2013 ............................................................... 143

Magyar szervátültetett sportolók európai sikere ................................................. 145

Kosárlabda, kerekesszékből ............................................................................... 146

A támogatás szükségessége ................................................................................ 147

Gyermekek ................................................................................................................. 148

Újpest, a legsportosabb városrész ....................................................................... 148

Úszásoktatás ....................................................................................................... 149

A Nagy Sportágválasztó ..................................................................................... 150

Csupa Csoda Óvoda ........................................................................................... 151

Médiaelemzés


6

Országos Diáksportnap ....................................................................................... 152

MLSZ Pályaépítési Program .............................................................................. 152

Stratégiai megállapodás az MTK-val ................................................................. 154

Győztesek Versenye ........................................................................................... 154

Elismerések ......................................................................................................... 155

SportPont Fesztivál ............................................................................................. 157

Pedagógusok továbbképzése .............................................................................. 158

ELTE FitNight .................................................................................................... 158

Időskorúak .................................................................................................................. 160

Nők ............................................................................................................................. 164

Testébresztő Női Mozgásfesztivál ...................................................................... 164

Coca-Cola Testébresztő Női Futógála és Testébresztő Aerobic Nap ................. 165

Stiletto Run ......................................................................................................... 166

Hátrányos helyzetűek ................................................................................................. 167

Real Tanoda Felcsúti Sportiskola az Egyenlő Esélyekért .................................. 167

Központi Ökölvívó Akadémia ............................................................................ 168

Társadalmi felelősségvállalás ............................................................................. 169

UEFA: A legjobb Grassroot-program ................................................................ 170

Inter Campus Program ........................................................................................ 170

Konklúzió ................................................................................................................... 171

11. Sportszakmai ügyek kvalitatív elemzése .......................................................... 173

Mindennapos testnevelés .................................................................................... 173

Tömegsport kontra versenysport támogatása ..................................................... 178

Pályaépítési program .......................................................................................... 181

Bozsik-program .................................................................................................. 184

Budapesti közbringarendszer (BuBi) ................................................................. 186

Médiaelemzés


7

Futóversenyadó................................................................................................... 188

12. Táblázat a tárgyidőszak legjelentősebb témáiról ............................................ 190

13. Blogszféra és közösségi média ........................................................................... 193

A blogoszféra természete ................................................................................... 193

Élettörténetek ...................................................................................................... 194

Nézőpontok......................................................................................................... 195

Objektivitás nélkül.............................................................................................. 197

Személyi edzés otthon ........................................................................................ 197

A közösségi oldalak szerepe ............................................................................... 198

„Mit sportoljak?” ................................................................................................ 200

Kettlebell – esettanulmány a feltörekvő rétegsportról ........................................ 200

Sportesemények népszerűsítése .......................................................................... 201

Sportolj 3×1 órát! ............................................................................................... 202

BSI – Mozogj velünk! ........................................................................................ 203

Balaton-átúszás ................................................................................................... 203

Konklúzió ........................................................................................................... 204

14. Melléklet .............................................................................................................. 206

1. számú melléklet: forráslista ............................................................................ 206

2. számú melléklet: a megjelenést generáló sportágak listája ............................ 207

3. számú melléklet: a negyedévek általános híraktivitása .................................. 208

4. számú melléklet: a hónapok híraktivitása témakörönként .............................. 209

5. számú melléklet: a hónapok híraktivitása forrástípusonként .......................... 210

6. számú melléklet: a sportágak csoportjának híraktivitása hónaponként .......... 211

7. számú melléklet: a sportágak csoportjának híraktivitása forrásonként .......... 212

8. számú melléklet: a sportágak negyedéves híraktivitása (1.) .......................... 213

8. számú melléklet: a sportágak negyedéves híraktivitása (2.) .......................... 214

Médiaelemzés


8

9. számú melléklet: a sportágak szezonális híraktivitása (1.) ............................. 215

9. számú melléklet: a sportágak szezonális híraktivitása (2.) ............................. 216

10. számú melléklet: sportágak híraktivitása forrástípusonként (1.) .................. 218

10. számú melléklet: sportágak híraktivitása forrástípusonként (2.) .................. 218

11. számú melléklet: a legfontosabb sportágak híraktivitása forrásonként (1.) . 219

11. számú melléklet: a legfontosabb sportágak híraktivitása forrásonként (2.) . 221

12. számú melléklet: források általános híraktivitása ......................................... 222

13. számú melléklet: források negyedéves híraktivitása .................................... 224

14. számú melléklet: források híraktivitása témakörönként ............................... 225

Médiaelemzés


9

1. Vezetői összefoglaló

A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás témájában a tárgyidőszak

három éve során 86 714 releváns megjelenés volt regisztrálható. Az egészségtudatosságot

érzékenyítő, szabadidős sportolást népszerűsítő vagy az amatőr sportolókat mozgósító

üzenetek tolmácsolása a 3 év során növekvő aktivitást mutatott, vagyis a média fokozódó

érdeklődést tanúsított a téma iránt.

A jelentős szezonális eltérések ellenére megállapítható, hogy az azonos

negyedévek évről-évre magasabb megjelenésszámot generáltak, összességében pedig a

2013-as hírvolumen 14,8 százalékkal haladta meg a tárgyidőszak első évének

megjelenésszámát. A növekedő trend megállapítható a legfontosabb médiaforrások, a

legjelentősebb tömegsport rendezvények, valamint a sportágak többségének és a

társadalmi csoportok sporton keresztüli inklúziójának vonatkozásában is.

A teljes mintából legnagyobb súllyal a szabadidősport események témaköre

részesült, a megjelenések 31 százalékát ilyen ügyekről szóló tudósítások generálták.

Szintén jelentős, 26 százalékos arányt képeztek a fizikai aktivitást népszerűsítő

tartalmak, míg a hivatásos sportot mozgósító erejű narratációval tálaló megjelenések 17

százalékos súllyal részesültek. 16 százalékos továbbá az utánpótlás sporttal összefüggő

megjelenések aránya, míg a maradék 10 százaléknyi hírcsoportot a sportpolitikai ügyek

jelentették.

A témával kapcsolatban leggyakrabban azonosított sportnak a futás minősült,

ami a sportágak említéseinek 12,8 százalékát tudhatta magáénak. Ezt követi a

labdarúgás 11,4 százalékos súlya, majd jelentősebben elmaradva ettől a részesedéstől az

úszás, a kézilabda és a kerékpározás következik, vagyis jellemzően a klasszikus

tömegsportok és a legnépszerűbb csapatsportok generáltak intenzív médiajelenlétet.

A karakterisztikus időszaki népszerűségnek örvendő sportok közül kiemelendő a

kajak-kenu, a vívás és a cselgáncs, melyek amellett, hogy jelentős napirendi súllyal

rendelkeztek, évről-évre növelni tudták publicitásukat. Feltörekvő rétegsportok közül a

legkedvezőbb trend a curling, a spinning, a lábtoll-labda, a capoeira és a kettlebell

médiavisszhangjában volt tapasztalható. Csökkent ugyanakkor a három év során

Médiaelemzés


10

többek között az ökölvívás és az öttusa híraktivitása is.

A médiaforrásokat illetően összességében a weboldalak és a regionális print

termékek híraktivitása emelendő ki, azonban a források médiahatás-indexszel súlyozott

hatékonyságában az RTV csatornák dominanciája állapítható meg. A vizsgált

médiumokat külön-külön elemezve a legtöbb hírt a sport tematikájú online oldalak

közölték, mint az xlsport.hu és a nemzetisport.hu. Médiahatásuk tekintetében azonban

az origo.hu, az m1, a Kossuth Rádió és a tv2 bizonyult a leghangsúlyosabbnak.

A tárgyidőszak tömegsport eseményei közül kiemelkedő publicitást könyvelhetett

el a SPAR Budapest Maraton, a Critical Mass kerékpáros felvonulás, a Vivicittá

Városvédő Futás, a Nagy Sportágválasztó eseményei valamint a Balaton-átúszás is. A

legjelentősebb sportkampánynak a Médiaunió Alapítvány A sport mindenkié

elnevezésű népszerűsítő programja számított, de nagy tömegeket mozgatott meg a Coca-

Cola Testébresztő programsorozata és a Bringázz a munkába! kampánya is.

A tárgyidőszak médiaképére további jelentős ügyek voltak hatással, a legnagyobb

megjelenésszámot összességében a mindennapos testnevelés iskolai bevezetése generálta,

de meg kell említeni a 2012. évi nyári olimpiai játékokat, továbbá olyan fontos hazai

rendezésű világeseményeket, mint a 2011-es szegedi síkvízi kajak-kenu világbajnokság, a

2012-es debreceni úszó Európa-bajnokság, a 2013-as budapesti vívó világbajnokság,

vagy a két ízben is részben Magyarországon rendezett divízió I-es jégkorong

világbajnokság.

Az elemzés legfontosabb kommunikációs megállapításai, hogy bár ügyek

rendkívül nagy száma kerül a média napirendjére, jellemzően nagyon kevés képes

vezető témaként megjelenni a sajtóban, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy egy-egy ügy

mellé olyan sportpolitikai vezetők vagy prominens közéleti személyiségek, olimpikonok

álljanak be, akik jelentős becsatornázottsággal rendelkeznek a hazai médiában. Fontos

továbbá kiemelni a média tálalásából „jó gyakorlatnak” minősülő pozitív üzenetek

dominanciáját, illetve a jelentős helyi rendezvényszervezői bázist, mely azonban

kommunikációs szinten csak ritkán tud túlterjedni a helyi médián és a sport tematikájú

weboldalakon, így mozgósító erejük is mérsékelt marad.

Médiaelemzés


11

Médiaelemzés


12

2. Módszertani bevezető

Teljes minta

Jelen médiaelemzés témájául a lakosság egészségfejlesztését célzó fizikai

aktivitással kapcsolatban megjelent hírtartalmak szolgáltak. A sportkommunikáció három

éves, 2011. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő vizsgálatának részét képezte minden

megjelenés, ami a sport témakörében mozgósítással, toborzással, rendezvényszervezéssel és

a téma érzékenyítésével kapcsolatban napirendre került. Ennek értelmében az elemzés kitér a

szabadidősport rendezvényekkel; amatőr sportegyesületekkel és sportolókkal;

szabadidő- és ifjúsági sportot érintő politikai ügyekkel; a lakosság egészségmegőrzését

célzó, rekreációját és fizikai aktivitását népszerűsítő programokkal és kampányokkal; a

testmozgás fontosságát hangsúlyozó tanácsokkal; az emberek életmódjáról szóló

kutatásokkal és felmérésekkel; a társadalmi csoportok sporton keresztüli inklúziójával;

valamint az ifjúsági sporttal és tehetséggondozással kapcsolatos megjelenésekre. Az

elemzés emellett foglalkozik azon hivatásos sport által generált tartalmakkal, melyek

üzenetei ezen témák érzékenyítését szolgálják vagy ezekre vonatkozóan hasznos

információkkal látják el a médiafogyasztót. Az elemzés során a vizsgált médiumokban

megjelenő hírtartalmak egyedileg kerültek értékelésre, biztosítva, hogy csak a téma

körülhatárolásának megfelelő relevanciájú híranyagok képezzék a tanulmány részét.

Források

A vizsgált sajtótermékek listájának elkészítése három fő elv mentén valósult meg,

ezek az összehasonlíthatóság, magas elérési adatok és releváns tematika. Az elemzés csak

olyan forrásokat vett alapul, melyek a teljes tárgyidőszakban rendelkezésre álltak (ezért

nem része például az idő közben indult 444.hu, Super TV2 és RTL II), ezzel az

egységességgel biztosítva, hogy az adatok jól összehasonlíthatóak legyenek. Az elemzés

kiemelten fókuszált a magas elérési adatokkal rendelkező médiumokra, a print termékek

köre elsősorban a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség friss terjesztési adatai alapján

került meghatározásra, az online források kiválasztása pedig a Gemius Hungary

forgalommérő szolgáltatásának friss adatain alapultak. A releváns tematika elve az elemzés

magas kvalitatív igényeit szolgálja, ennek célja, hogy a médiumok jól reprezentálják a

Médiaelemzés


13

témakörben relevánsnak bizonyuló híreket. A tíz legjelentősebb online forrás

kiválasztásánál így csak a sportrovattal rendelkező hírforrások kerültek képbe. Emellett

bekerültek a médialistába a legjelentősebb, kimondottan sporttémájú hírportálok, valamint

szemléltetés gyanánt néhány szűkebb célcsoportot megcélzó, a sport határterületeivel is

foglalkozó életmód oldal, mint például a turizmusonline.hu (sportturizmus) vagy a

hazipatika.com (egészségmegőrzés). Szintén a kvalitatív elemzés minőségét szolgálja

megyénként (kivéve Pest megye) egy-egy regionális print termék vizsgálata, ugyanis helyi

érdekeltségű események elsősorban ezekben a forrásokban jelennek meg.

Az elemzés az egyes források vizsgálata mellett forrástípusonként is összegzi az

eredményeket, a médiumok ennek érdekében 5 típust alkotnak, 8 forrás képezi az RTV

megjelenéseket, 17 illetve 18 újság az országos és a regionális print termékek körét. Míg az

online források a sportrovattal rendelkező 10 legolvasottabb és a kimondottan sport

tematikájú hírportálok alapján lettek kettéválasztva. A módszertani egyszerűség kedvéért ez

utóbbi típusba került a néhány életmód tanácsadással foglalkozó oldal is, melyeknek

minimális a súlya. Az így kialakított médialista 63 forrásának forrástípusonkénti felsorolását

az 1. számú melléklet tartalmazza. A teljesség igénye érdekében az elemzés kvalitatív részei

egyéb forrásokat is vizsgáltak, azonban ezek a megjelenésszám adataiba nem kerültek bele.

Mivel a számításba vett források publicitása jelentős mértékben eltér egymástól és

nem mindegy, hogy valamiről az RTL Klub vagy egy mérsékelt olvasottságú hírportál számol

be, az elemzés médiahatás-indexszel súlyozza a forrásokat. Ennek alapja a Médianéző Kft.

által az Egységes Kormányzati Médiamonitoron belül végzett Lakossági Médiafogyasztási

Kutatás. Az index segítségével összesíthető az egyes megjelenések médiasúlya, mely

tekintettel van a médium elérési adataira és információs presztízsére is. A hírforrások

kumulált médiahatása alapján összehasonlítható az egyes időszakok, sportágak, témák vagy

médiaforrások napirendi súlya. Ennek érdekében a legtöbb helyen a megjelenésszám

mellett a médiahatás-index is fel van tüntetve, aminek értéke 0-tól végtelenig terjedhet.

Témakörök

A megjelenések tematikus csoportosítása öt kategória mentén valósult meg.

Módszertanilag ennek az öt témakörnek a különválasztása indokolható mind a mérés

pontosságát, mind pedig az adatok relevanciáját figyelembe véve. Azon megjelenések,

Médiaelemzés


14

melyek több témakört is átfednek, abba a kategóriába kerültek beszámításra, mely

hangsúlyosabban jelenik meg a híranyag tartalmában. Az öt témakör a szabadidősport

események, az aktív életmód, az utánpótlás sport, a hivatásos sport és a sportpolitika.

A szabadidősport események témakörébe konkrét amatőr rendezvényeket

népszerűsítő és arról beszámoló híranyagok kerültek be. Jellemzően ilyen tartalmak a nagy

tömegeket megmozgató tömegsport események, mint a Balaton-átúszás, a Budapest

Maraton, a Critical Mass, a Nagy Sportágválasztó vagy épen a Kihívás Napja is. Jelentős

emellett azon hírek napirendi jelenléte, melyeket amatőr sportegyesületek és

önkormányzatok versenykiírásai generáltak, azonban itt nem az ügyek magas

megjelenésszáma, hanem az ügyek sokasága jelenti a médiasúly nagy részét. Kommunikációs

szempontból a témakör tartalmai leginkább beszámoló jellegűek, népszerűsítő erejüket az

adja, hogy sportoló átlagpolgárokról számolnak be vagy sportolási lehetőséget kínálnak,

ezek üzeneteivel pedig a médiafogyasztó könnyen azonosulhat.

Az aktív életmód kategóriája a megjelenések szélesebb spektrumát dolgozza fel. A

témakör az egyéb kategóriának is megfelelhetne, azonban a megjelenések közös tulajdonsága,

hogy olyan üzeneteket hordoznak magukban, melyek közvetlenül hathatnak a hírfogyasztó

fizikai aktivitására. A híranyagok emellett jellemzően információkkal szolgálnak az

egészséges életmód és a sport kapcsolatáról. Ilyen megjelenéseket generálnak többek között

a különböző szereplők, civilek, szakértők, életmód tanácsadók által megfogalmazott

üzenetek, valamint a témával kapcsolatban készült kutatások, felmérések. Szintén ebbe a

témakörbe tartozik egy-egy sportág népszerűsítése, mely nem köthető sem hivatásos, sem

utánpótlás eseményhez. Ezen megjelenések a sportolási szokások hatékonyabbá tételét

segítik elő, illetve a mindennapos mozgást érzékenyítik. A témakör híraktivitását a

különálló ügyek sokasága jelenti, így kvalitatív vizsgálatuk ügyenkénti azonosítás helyett,

altémánként történik, ilyen a különböző kutatásokat taglaló, a népszerűsítő kampányokat

vizsgáló és a társadalmi csoportok helyzetét bemutató fejezet. Utóbbi két altéma esetében

előfordul, hogy konkrét szabadidősport eseményekkel is összefüggés hozható a megjelenés,

azonban a kampányok és a társadalmi csoportok sportjának aktív életmódot népszerűsítő

hatása is prioritást élvezett a besorolásnál.

Az utánpótlás sporttal kapcsolatos megjelenések legnagyobb száma a korosztályos

magyar sportolók versenyeivel kapcsolatban került napirendre kezdve a hazai

Médiaelemzés


15

diákolimpiáktól a nemzetközi jelentőségű ifjúsági sportfesztiválokig. Ezen ügyekkel

kapcsolatban nem kerültek számításba azok a híranyagok, melyek puszta eredményközlést

vagy programismertetőt közöltek, kritérium volt az ifjúsági sport helyzetének szélesebb

körű ismertetése. Jelentős a témakörben az utánpótlás neveléssel általánosságban is

foglalkozó hírek aránya, továbbá relevánsnak bizonyultak a tehetséggondozással kapcsolatos

programok, mint például a Héraklész és a Bozsik-program, azonban az ezekkel kapcsolatos

hírek egy része sportpolitikai vonatkozásúnak minősült. A diák- és ifjúsági sporttal

kapcsolatos témák nagymértékben elősegítik az utánpótláskorúak toborzását, egyúttal

fiatalokat célzó üzeneteikkel támogatják az egészségtudatos életmód időbeni elsajátítását.

A témakör különválasztása segíti a kiemelt fontosságú célcsoportról szóló

sportkommunikáció helyzetének bemutatását.

Módszertanilag a hivatásos sport által generált megjelenések relevanciájának szűrése

bizonyult a legkritikusabbnak, az ilyen típusú megjelenések esetében az volt mérvadó, hogy a

híranyag rendelkezik-e számottevő mozgósítási vagy érzékenyítési potenciállal, így csak

azok a professzionális sport által generált híranyagok képezték az elemzés tárgyát, melyek

narratálásában észlelhető a fizikai aktivitás fontosságára való figyelemfelhívás vagy

olyan információkkal látja el a médiafogyasztót, mely megkönnyíti a sportolási szokásait.

Jellemzően ilyen tartalmakat generálnak a hazai rendezésű világesemények, melyek

sportágairól a megjelenések többsége plusz információkkal, a sportággal kapcsolatos pozitív

tapasztalatok hangsúlyozásával számolnak be. Relevánsnak bizonyultak továbbá a magyar

élsportolók sikereiről szóló bővebb tudósítások is, melyek a versenyzőket idézve mutatták

be a sportos életmóddal kapcsolatos motivációkat. A témakörbe tartoznak a jelentős

sportlétesítmények átadásáról vagy tervezett építéséről szóló híranyagok, melyek kiemelték,

hogy azok az amatőr sportolók számára is nyitva állnak. Mérsékelt népszerűséggel

rendelkező sportágak esetén nem ritkák az olyan tartalmak, melyek egy hivatásos verseny

apropóján bővebben is foglalkoznak az adott sportággal, megemlítve annak hazai lehetőségeit

és a kezdők számára legfontosabb információkat. A témakör napirendi súlya reprezentálja,

hogy a lakosság aktivitásában mekkora szerepet játszanak a profi sportolók eredményei.

A sportpolitikával kapcsolatos megjelenések körét elsősorban a sportvezetők által

generált témák alkotják. Ezekkel kapcsolatban jellemzően a szabadidősport általános

helyzetéről, a sporttal kapcsolatos finanszírozási nehézségekről és célkitűzésekről

Médiaelemzés


16

tájékozódhat a hírfogyasztó. Ebbe a témakörbe tartoznak azok a politikai intézkedések,

melyek közvetve hatással vannak a lakosság fizikai aktivitására, kiemelendő például a

mindennapos testnevelés bevezetése vagy a pályaépítési program amatőröket érintő

vonatkozása. Viszonylag alacsony a híraktivitásuk, de szintén a témakör tartalmazza a

szakmai konferenciákról szóló beszámolókat, melyeken jellemzően politikai szereplők is

felszólaltak. Relevánsnak bizonyultak továbbá a tömegsportot érintő kormányzati

intézkedések kritikái, akár civilek, akár szakemberek, akár ellenzéki politikusok

fogalmazták meg azokat. A sportvezetők felszólalásait jellemzően magasabb híraktivitás

övezi, így ezen témáknak elsősorban a publicitása magas, nem pedig az ügyszáma.

Sportágak

Az elemzésbe kerülő sportágak listája a World Sports Encyclopedia által összegzett

csaknem 8 000 féle sportág és játék alapján, a magyarországi sajátosságok

figyelembevételével került kialakításra. A megvizsgált sportágak közül 94 generált releváns

megjelenést a tárgyidőszak folyamán. Ezek listáját és, hogy mely sport milyen szakágakat

foglal magában a módszertani egyszerűsítés kedvéért, a 2. számú melléklet tartalmazza. A

sportágak vizsgálata során a sportonkénti megjelenésszámok összege eltér a teljes minta

nagyságától, ennek oka, hogy számos megjelenés nem említ meg egyetlen konkrét sportágat

sem, míg valamelyik többféle sportról is szól. A sportágak megjelenéseit külön-külön

számszerűsítve így a teljes minta értékénél nagyobb említésszám adódik, ez képezi az alapot

a sportágak napirendi súlyának méréséhez. A sportágak említésszáma kapcsán azonban

fontos kiemelni, hogy ez csak az egyedi megjelenésekre terjed ki, vagyis egy adott

megjelenés hiába azonosítja többször is ugyanazt a sportot, az ugyanúgy egy említésnek

számítódik.

Egyes méréseknél, hogy szemléltethető legyen a sportok fajtáinak médiasúlya, a

sportágak hat csoportba és egy egyéb kategóriába lettek osztva. Ennek alapja, hogy külön

kategóriát képez a mindenki számára elérhető futás és gyalogtúrázás, a legnépszerűbb

csapatsportnak minősülő labdarúgás, valamint a kerékpározás, mely amellett, hogy jelentős

tömegsportnak minősül, a mindennapos mozgást népszerűsítő tartalmak egyik

leggyakrabban említett sportja. A három önálló mozgásforma napirendi súlyához

viszonyítható a további három, több sportágat átfogó csoport híraktivitása. Külön csoportot

Médiaelemzés


17

képeznek a vízi sportok, mely magába foglalja az úszás, a vízilabda, a kajak-kenu és az

evezés mellett többek között a búvárkodást is. Az edzőtermi sportok különállását indokolja,

hogy kommunikációs szempontból jól elhatárolható ezen sportok médiaképe és számos

feltörekvő rétegsport sorolható ide, mely az aktív lakosság körében egyre nagyobb

népszerűségnek örvend. A csoport a sportágak két típusát tartalmazza, a fitnesz különböző

formáit jellemzően inkább a nők választják, míg a küzdősportokat inkább a férfiak, azonban

ezen sportágak melletti elköteleződést hasonló motivációk eredményezik mindkét nem

esetében. A hatodik csoportot a különböző csapatsportok képviselik, melybe a labdarúgást

és a vízilabdát leszámítva minden, nagyobb társaságot igénylő sportág beletartozik, ilyen a

kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong, a röplabda, de feltörekvő sportként említhető a lábtoll-

labda, vagy a Magyarországon mérsékelt bázissal rendelkező amerikai futball is.

A csoportosításból kimaradt sportágak az egyéb kategóriát képezik, többek között a

tenisz, a vívás, az öttusa, a sakk, a korcsolyasport, a lovassport és az atlétika említhető.

Utóbbinál fontos kiemelni, hogy külön a futás megjelenésszámába a széles tömegek által

űzött városi, valamint terep- és tájfutás adódott bele. Míg az atlétika a futásnak szigorúan

az atlétikai pályán gyakorolt fajtáit, valamint a különböző ügyességi és dobószámokat foglalja

magában. Módszertanilag indokolt volt ugyanakkor egybevenni a korcsolyasportokat, mivel

számos megjelenés, többek között a kiemelt sportok támogatásáról szóló híranyagok így

összegzik a korcsolya szakágait, tehát ezen megjelenésszámba a műkorcsolya, a jégtánc, a

gyorskorcsolya, a rövidpályás gyorskorcsolya és a szinkronkorcsolya is beleszámított.

Hasonlóan összegzett eredményeket mutat a sísport, melynek elemzés szempontjából

releváns megjelenései nem különítik el élesen az alpesi sí, az északi sí, és a síakrobatika

szakágait. Szintén módszertani okokból egy sportágat képviselnek a lovassportok, többek

között a díjlovaglás, a fogathajtás vagy a lovaspóló tartozik ide. Az elemzés ugyanakkor

külön is vizsgált olyan feltörekvő rétegsportokat, mint a kettlebell, a spinning, a pilates, a

TRX, vagy a zumba, hogy ezek népszerűségének változása mérhető legyen a híraktivitással.

Ezen specifikus tartalmak így nem tartoznak bele a fitnesz sportág megjelenésszámába, de

együtt képezik az edzőtermi sportok családját.

Ügyek

A kvalitatív tartalomfeltárás elsődleges célja, hogy a lakosság egészségmegőrzését

Médiaelemzés


18

szolgáló fizikai aktivitással kapcsolatos legrelevánsabb információkat mutassa be,

amelyekkel a médiafogyasztó közönség találkozhatott a tárgyidőszak folyamán. Az üzenetek

értékének legfontosabb kritériuma, hogy mekkora mozgósítási, érzékenyítési potenciállal

bírnak, ezeket mennyire hiteles személyek fogalmazták meg vagy milyen széleskörű

esemény kapcsán hangzottak el, továbbá mennyire tartalmaznak aktuális, újszerű

információkat. Emellett a minőségi követelmény lényeges szempontja, hogy egy üzenetet

mennyi megjelenés fogalmazott meg és milyen médiahatású források számoltak be róla. A

téma rendkívüli heterogenitása és a tárgyidőszak széles intervalluma miatt, a

médiaelemzés kvalitatív része a témakörök kisebb csoportjának egységes bemutatásával

rendszerezi a napirendi ügyekkel kapcsolatos üzeneteket és azok médiasúlyát.

Médiaelemzésnek nem lehet feladata értékelni, hogy egy kommunikációs üzenet jó vagy

rossz gyakorlatnak minősül-e, de ha az üzenetet tálaló hírforrás narratálásából

kiolvasható erre vonatkozó hangnem, akkor ez a szöveges értékelésben is megjelenik. Az

elemzés ugyanakkor fókuszál arra, hogy a legjelentősebb médiavisszhangot kiváltó és a

leggyakoribb megoldásokat alkalmazó sportkommunikációs módszerek mellett teret

kapjanak a kevésbé hagyományos, különlegesebb, de tartalmuk mérsékelt relevanciája miatt

kisebb publicitást kiváltó gyakorlatok is.

A tanulmányba hangsúlyosan kerültek be a legjelentősebb tömegsport

rendezvények, melyek vizsgálata a leginkább relevánsnak minősíthető az elemzés céljainak

elérése érdekében. Ezen ügyek emellett jól körülhatárolhatóak és külön-külön is hangsúlyos

napirendi jelenléttel rendelkeznek, így a médiaelemzés különösen alkalmas a

kommunikációs gyakorlatok feltárására. Hasonlóan jól azonosíthatóak a sportolást ösztönző

kampányok, azonban ezek médiasúlya jellemzően elmarad a rendezvényektől, mivel a média

elsősorban eseményorientált. Ennek értelmében elsősorban azok a kampányok generálnak

jelentős publicitást a hagyományos médiában, melyeknél eszközként azonosíthatóak konkrét

intézkedések, célkitűzések és valamilyen programban csúcsosodnak ki. A kutatások

általános vizsgálatánál problémásabb az ügyek taxatív besorolása, mivel ezen témák

jellemzően alacsony híraktivitásúak. Az elemzés ennek érdekében tematikusan bontotta a

kapcsolódó releváns ügyeket és a megfogalmazott üzenetekre fókuszált. A társadalmi

csoportokat érintő tartalmaknál a kommunikációs helyzetek sokfélesége okoz módszertani

nehézségeket, mivel a megjelenéseket hol sportpolitikai célkitűzések, hol konkrét események,

hol amatőr sportolók, hol pedig különböző programkiírások generálják. A sporton keresztüli

Médiaelemzés


19

társadalmi inklúzió fontossága azonban indokolja, hogy a célcsoportokat érintő

kommunikáció külön is tárgyalva legyen, ezért ez a fejezet különböző példákon keresztül

mutatja be a társadalmi csoportok sporttal kapcsolatos helyzetét, időnként más fejezetben is

tárgyalt ügyek ezen aspektusra szűkített tárgyalásával. Mivel a társadalmi célcsoportok

megszólítása fontos szociológiai kérdéseket vet fel, az elemzés ennek megfelelően értékelőbb

jellegű megállapításokat tesz a kommunikáció hatékonyságát illetően.

A szabadidősport események és a lakosság aktivitását közvetlenül célzó

kampányok, programok, kutatások, valamint a társadalmi csoportok sporton keresztüli

integrációjának kimerítőbb vizsgálata érdekében az elemzés nem tér ki részletesen a

hivatásos eseményekre, melyeknek az aktivitást népszerűsítő üzenetei egyébként is jól

ismertek. A 12. fejezet ügyek táblázata azonban tájékoztatást nyújt arról, hogy a

professzionális világesemények által generált releváns megjelenések milyen súlyt

képviseltek a lakosság mobilizálását illetően. A táblázatban ezen témák jól reprezentáltak,

mivel kevesebb, azonban magasabb megjelenésszámot generáló ügyekként azonosíthatóak.

Az elemzés külön tárgyal ugyanakkor jelentős sportszakmai ügyeket és kitér a blogszféra

valamint a közösségi média sajátosságaira is.

Médiaelemzés


20

3. Általános médiakép

A híraktivitás volumene

A tárgyidőszak három éve során a vizsgált médiumokban összesen 86 714 megjelenés

volt regisztrálható a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás témájában, ez havi

átlagban 2 409 releváns híranyagnak felel meg. A megjelenések száma az éves bontás

alapján enyhén növekvő tendenciát mutat, a teljes minta híranyagainak 31 százaléka 2011-

ben, 33,3 százaléka 2012-ben, míg 35,7 százaléka 2013-ban jelent meg a napirenden. 2012-

ben 1 985 híranyaggal bővült a megjelenések száma 2011-hez képest, ez 7,3 százalékos

növekedést eredményezett, míg 2013-ban 2 008 megjelenéssel nőtt a híraktivitás, ami 6,9

százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. A 2013-ban regisztrált 30 905

megjelenés összességében 114,8 százaléka a 2011-ben mért 26 912-es volumennek. Mivel

a 2012-ben mért 28 897-es megjelenésszám csaknem pontosan a két érték között

helyezkedik el, megállapítható, hogy az évek során teljes mértékben egyenletes növekedés

volt tapasztalható a híraktivitás trendjében.

Kismértékben eltér a növekedés üteme a médiahatás-indexet vizsgálva. A

különböző források médiahatásával súlyozott publicitás 378 448-as összértékéből 29,4

százalékkal részesült 2011, 34,8 százalékkal 2012, míg 35,8 százalékkal 2013. Az

adatokból leszűrhető, hogy a megjelenésszám arányaihoz képest 2011-ben és 2012-ben is

szignifikáns, 1,6 illetve 1,5 százalékpontos az eltérés, azonban 2011-ben alul-, míg 2012-ben

felülreprezentáltak voltak a magasabb elérési adatokkal rendelkező médiumok fizikai

aktivitásról szóló híranyagai. Az összes megjelenés volumenéből és a médiahatás-index

értékéből egyenlő súllyal részesült 2013, ami a trend stabilizálódását jelzi. Ennek lényege,

hogy 2013-ban egymással összhangban emelkedett a teljes híraktivitás és ezen belül a

jelentősebb médiahatással rendelkező források napirendi súlya. Összességében

megállapítható, hogy 2012-től kezdődően valamelyest érzékenyebbé váltak a téma iránt a

jelentékeny médiumok, ekkor ugyanis nagyobb mértékben emelkedett az összes híranyaghoz

képesti súlyuk, amit aztán 2013-ban meg is őriztek.

Médiaelemzés


21

26 912 31%

28 897 33%

30 905 36%

2011 2012 2013

111 461 29%

131 531 35%

135 457 36%

2011 2012 2013

Megjelenésszám és médiahatás-index éves bontásban

A híraktivitás trendje negyedéves bontásban

A megjelenések számát negyedéves bontásban vizsgálva határozott szezonális

hatások rajzolódnak ki. Mindhárom év során a III. negyedév bizonyult a

leghangsúlyosabbnak, amit a II. majd a IV. negyedév követ, míg a legkisebb híraktivitást

minden évben az első három hónap generálta. Mindegyik negyedév növekedést

könyvelhetett el az előző évhez képest 2012-ben és 2013-ban is. A teljes tárgyidőszak trendjét

vizsgálva a legnagyobb emelkedés a IV. negyedévhez köthető, melynek 2013-as

híraktivitása 17,6 százalékkal haladja meg a 2011-est. A legkisebb különbség ezzel szemben a

III. negyedévben volt mérhető, melynek 2013-as értéke 13,7 százalékkal múlta felül a 2011-

ben mért megjelenésszámot. 2013. III. negyedévében mindössze egyetlen megjelenéssel

változott a híraktivitás 2012 hasonló időszakához képest, a számottevő emelkedő trend

hiánya itt elsősorban 2012. III. negyedévének felülreprezentáltságával magyarázható,

amit a nyári olimpiai játékokat övező magasabb sport iránti médiaérdeklődés váltott ki.

A negyedévek részletes adatait a 3. számú melléklet tartalmazza.

Médiaelemzés


22

5 891

7 074 7 620

6 327 6 158

7 561

8 638

6 540 6 702

8 125 8 639

7 439

6,8%8,2%

8,8%7,3% 7,1%

8,7%10,0%

7,5% 7,7%

9,4% 10,0%8,6%

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

8,0%

10,0%

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

A híraktivitás trendje negyedéves bontásban

Szezonális híraktivitás negyedéves bontásban

A negyedévek megjelenésszámának aránya az egyes éveket alapul véve

megközelítően azonos értékeket mutat. Az I. negyedév részesedése 21,3 és 21,9 százalékos

intervallum között változott a három év során, míg a II. negyedév ennél is

kiegyensúlyozottabb, 26,2-26,3 százalékos részesedéssel bírt. A legjelentősebb eltérés a III.

negyedévek között volt tapasztalható, 2013-ban a júliustól szeptemberig terjedő időszak az

éves megjelenések 28 százalékát foglalta magában, míg 2012-ben ez az arány csaknem 2

százalékponttal magasabb, 29,9 százalékos volt, ami szintén az olimpiai játékokkal hozható

összefüggésbe. A három esztendő IV. negyedévei között 1,5 százalékpontos eltérés mérhető,

ezen időszak esetén 22,6 illetve 24,1 százalékos arány bizonyult a két szélsőértéknek.

A szezonális médiahatás-indexek értékét vizsgálva figyelemre méltó tendencia, hogy a

leginkább hangsúlyos időszakok rendre a megjelenésszám arányánál is magasabb

részesedést tudhatnak magukénak a teljes médiahatásból. Mindez jól reprezentálja, hogy

magasabb híraktivitás esetén növekszik a legjelentősebb elérési adatokkal rendelkező

források súlya (10 megjelenést generáló téma jó esetben 1 megjelenést eredményez jelentős

RTV forrásban, de egy 20 megjelenést generáló témáról általában már 4-5 RTV híradás is

Médiaelemzés


23

beszámolhat magasabb relevanciájának köszönhetően). Tehát magas megjelenésszámot

generáló sporttal kapcsolatos téma során, mivel az többek között a jelentős médiahatású

RTV források ingerküszöbét is eléri, emelkedik az egy megjelenésre jutó átlagos médiahatás,

vagyis a relevánsabb témáknak és üzeneteknek hatványozottan nagyobb a publicitása a

kisebb megjelenésszámú ügyeknél.

18 751 22%

22 760 26%24 897

29%

20 306 23%

I. negyedév II. negyedévIII. negyedév IV. negyedév

Szezonális híraktivitás negyedéves bontásban (3 év összesen)

Szezonális híraktivitás havi bontásban

A negyedéves tagolástól elszakadva még inkább szignifikáns szezonális hatások

bontakoznak ki a lakosság fizikai aktivitásával kapcsolatos hírekben, ha hónapok, illetve a

hónapok csoportosítása kerül górcső alá. Az elemzés tárgyául szolgáló megjelenések

intenzitása a májustól októberig terjedő időszakban tekinthető kiemelkedőnek. A három

év ezen periódusaiban került napirendre a híranyagok 55,6 százaléka. A féléves bontásnál is

szembetűnőbb ugyanakkor a júniustól szeptemberig terjedő időszak 4 hónapos

dominanciája, a maga 38 százalékos részesedésével. Ez az időszak tekinthető a

szabadidősport leghangsúlyosabb napirendi jelenlétének. Míg a legalacsonyabb

híraktivitású harmadéves ciklusnak a novembertől februárig terjedő időszak bizonyult,

ezen hónapok együttesen az összes megjelenés 28,1 százalékáért feleltek a három év során.

Médiaelemzés


24

6 225

5 406

7 120 7 014

7 703 8 043

8 342 8 512 8 043

7 566

6 277 6 463

7,2%6,2%

8,2% 8,1%8,9% 9,3% 9,6% 9,8% 9,3% 8,7%

7,2% 7,5%

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

8,0%

10,0%

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

Szezonális híraktivitás havi bontásban (3 év összesen)

A híraktivitás trendje havi bontásban

A híraktivitás három éves trendjét havi bontásban vizsgálva összegezhető mind a

nyári hónapok felül és a téli hónapok alulreprezentáltsága, mind pedig az általános

növekvő tendencia, amit a lokális minimum és maximum értékek növekvő volumene

szemléltet. A tárgyidőszak folyamán a legjelentősebb híraktivitás 2012 augusztusában volt

mérhető. A trendvonalat jelentősen meghaladó megjelenésszám részben az olimpiai játékok

sportot érzékenyítő hatásának tudható be. A hónap folyamán regisztrált 3 202 megjelenés

33 százalékkal haladja meg a havi átlagot, ez pedig a teljes tárgyidőszak 3,7 százalékának

felel meg. A korábban vázolt okok miatt ennél is jelentősebb, 4,5 százalékos a

leghangsúlyosabb hónap médiahatás-indexének aránya. A legalacsonyabb megjelenésszám

2012 februárjában volt elkönyvelhető, ebben a hónapban a híraktivitás pontosan 50

százaléka volt a 2012. augusztusinak, miközben médiahatás-indexe csupán 23,9

százaléka, vagyis a források médiahatásával súlyozott publicitást vizsgálva 4-szeres

különbség állapítható meg a leghangsúlyosabb és a legmérsékeltebb hónapok között. A

tárgyidőszak hónapjaival kapcsolatos részletes adatokat a 4. és 5. számú melléklet

tartalmazza.

Médiaelemzés


25

1 679

1 706

2 506

2 009

2 372

2 693

2 637

2 528

2 455

2 380

1 898

2 049

2 266

1 601

2 291

2 228

2 798

2 535

2 675

3 202

2 761

2 286

2 142

2 112

2 280

2 099

2 323

2 777

2 533

2 815 3 030

2 782

2 827

2 900

2 237

2 302

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

2011. jan.

2011. feb

.

2011. m

árc.

2011. ápr.

2011. m

áj.

2011. jún.

2011. júl.

2011. aug.

2011. szept.

2011. okt.

2011. nov.

2011. dec.

2012. jan.

2012. feb

.

2012. m

árc.

2012. ápr.

2012. m

áj.

2012. jún.

2012. júl.

2012. aug.

2012. szept.

2012. okt.

2012. nov.

2012. dec.

2013. jan.

2013. feb

.

2013. m

árc.

2013. ápr.

2013. m

áj.

2013. jún.

2013. júl.

2013. aug.

2013. szept.

2013. okt.

2013. nov.

2013. dec.

Megjelenések száma 3 hónapos mozgóátlag

A híraktivitás trendje havi bontásban

A megjelenések témakörei

Az öt témakörbe osztott megjelenések közül a szabadidősport események

generálták a legtöbb híranyagot. A 27 099 megjelenés a teljes híraktivitás 31,3 százalékát

jelenti. Ezen hírtartalmak csaknem kétharmada olyan megjelenésekből áll, melyek egyszerű,

főként programajánló közlést fogalmaztak meg és csak pár sorban érintették az amatőr

sportot. A témakörre jellemző a rendkívül magas ügyszám, mivel a témák nagy többségéről

csak 2-3 megjelenés, jellemzően a helyi témát felkaroló megyei napilap két cikke és egy

sportportál tudósított. Magasabb elérési adatokkal rendelkező médiumok napirendjére

csak az országos jelentőségű, több ezer embert megmozgató események kerültek be. Ennek

következménye, hogy a médiahatás-indexet vizsgálva 5 százalékponttal alacsonyabb a

kategória aránya a megjelenésszám részesedésénél. A tartalmasabb híranyagok részben a

jelentősebb publicitású rendezvényekhez köthetőek, részben pedig azon regionális print

termékekhez, melyek általában egy előzetes programajánló és egy eseményről beszámoló

írás formájában tudósítottak a programokról.

Az aktív életmódot érzékenyítő megjelenések a teljes híraktivitás 25,5 százalékát

Médiaelemzés


26

tették ki, erről az egy témakörről állapítható meg, hogy a médiahatás-index aránya is ehhez

hasonló mértékű, vagyis a teljes átlaghoz képest ezen híranyagoknál leginkább reprezentatív

az összes megjelenésszám és a jelentős elérési adatokkal rendelkező források híraktivitásának

aránya. Az ügyek azonosítása ugyanakkor ebben a témakörben a legproblémásabb,

ugyanis a híranyagok döntő többsége teljesen elszigetelt, egy-egy megjelenést generáló

hírként aposztrofálható csak. Az utánpótlás sporttal kapcsolatos 13 913 megjelenés a teljes

minta 16 százalékát jelenti. Ugyanakkor ez az arány a médiahatás-index vonatkozásában

mindössze 8,4 százalékos, vagyis a témakör rendkívül alulreprezentált a jelentős elérési

adatokkal rendelkező forrásokban, elsősorban az RTV és a top 10 online médiumokban.

A hivatásos sport által generált releváns megjelenések ugyanakkor rendkívül

hangsúlyosak a kiemelt jelentőségű forrásokban, ugyanis a megjelenésszám arányát 6,5

százalékponttal haladja meg a médiahatás-index összértékéből való részesedése. A jelentős

felülreprezentáltság módszertani okokra vezethető vissza, ugyanis ezek a híranyagok estek

át a legszigorúbb szűrőfeltételeken. Mivel csak azok a részletesebb tartalmak képezik az

elemzés tárgyát, amikben élsportolók sikerei vagy egy-egy világesemény kapcsán jelent meg

a testmozgás fontosságát általában is népszerűsítő üzenet, ez önmagában feltételezi, hogy a

kategória a magasabb elérési adatokkal rendelkező médiumok ingerküszöbét is elérő ügyeket

foglalja magában. A lakosság fizikai aktivitását, a szabadidősport támogatását érintő

sportpolitikai megjelenések 10,5 százalékos arányban részesültek a megjelenésekből, ezek

publicitása ugyanakkor jelentős, 16 százalékos médiahatás-indexet eredményezett. A

médiahatás felülreprezentáltságának oka, hogy a politikai színezetű ügyekről, többek között

az uniós soros elnökség sportstratégiájáról, illetve a sportért felelős államtitkárság

közleményeiről és államtitkári sajtótájékoztatókról jellemzően magas híraktivitással

számolnak be az RTV források hírműsorai.

Az évek során a megjelenések témakörei egyenletes arányban oszlottak meg.

Szignifikáns eltérést csak két nagyobb horderejű esemény generált. 2011 első félévében az

Európai Unió soros magyar elnökségének köszönhetően a sportpolitikai megjelenések

váltak felülreprezentálttá, míg 2012-ben a londoni olimpia vont maga után az átlagosnál több

hivatásos sport általi, illetve aktív életmódot népszerűsítő megjelenést. Emellett kiemelendő,

hogy 2013-ban a szabadidős események magasabb publicitása következtében 1

százalékpontos felülreprezentáltság volt mérhető az ilyen típusú híranyagok arányában is.

Médiaelemzés


27

27 099 31%

22 145 26%

13 913 16%

14 468 17%

9 089 10%

Szabadidősport események Aktív életmód

Utánpótlás sport Hivatásos sport

Sportpolitika

97 434 26%

100 566 27%31 954

8%

87 929 23%

60 565 16%



Sportpolitika

Megjelenésszám és médiahatás-index témakörönként

8 302 8 852 9 945

6 668 7 793 7 684

4 3844 507

5 0224 324

4 9675 1773 234

2 7783 077

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

2011 2012 2013



Sportpolitika

A témakörök híraktivitása éves bontásban

Témakörök szezonális híraktivitása negyedéves bontásban

Negyedéves szezonális hatások a híraktivitás volumene mellett a megjelenések

témaköreit vizsgálva is kimutathatóak. A legtöbb érdekesség az egyébként is legmagasabb

megjelenésszámmal rendelkező III. negyedévek összesített értékeiben figyelhető meg. A

szabadidősport események híraktivitása például hiába ebben az időszakban a legnagyobb,

Médiaelemzés


28

mégis 2,4 százalékponttal elmarad a témakör részesedése a II. negyedévek arányától,

annak következtében, hogy a hivatásos és az utánpótlás sport esetében is jelentősebb

mértékben növekszik a híraktivitás a II. negyedévhez képest. A megjelenések számát

tekintve a legjelentősebb szezonális hatás a hivatásos sporttal kapcsolatban rajzolódik ki.

A legkisebb, I. negyedéves híraktivitást bázisértéknek véve, a III. negyedévek összes

megjelenésszáma 85,1 százalékos növekedés eredménye. Szabadidősport események

szezonalitását vizsgálva szintén ez a két időszak jelenti a szélsőértékeket, azonban a

különbség köztük mérsékeltebb, 41,5 százalékos. Utánpótlás sport vonatkozásában a IV.

negyedéves minimum értéket 33,9 százalékkal haladja meg a III. negyedéves maximum

érték. A sportpolitikai témájú híranyagok II. negyedéves összértékét 20,1 százalékkal múlja

felül a IV. negyedévek volumene, míg szezonálisan a legkiegyensúlyozottabb híraktivitással

az aktív életmódot népszerűsítő megjelenések rendelkeznek, az I. negyedévek minimum

értékétől mindössze 9,7 százalékkal tér el a II. negyedévek maximum érték.

5 501 29%

5 263 28%

3 102 17%

2 694 14%

2 191 12%

I. negyedév



Sportpolitika

7 661 34%

5 772 25%

3 608 16%

3 629 16%

2 090 9%

II. negyedév



Sportpolitika

Szezonális híraktivitás témakörönként: I.-II. negyedév (3 év összesen)

Médiaelemzés


29

6 154 30%

5 405 27%

3 079 15%

3 158 16%

2 510 12%

IV. negyedév



Sportpolitika

Szezonális híraktivitás témakörönként: III.-IV. negyedév (3 év összesen)

1 6472 248 2 415

1 992 1 9262 402 2 593

1 931 1 928

3 011 2 7752 231

1 607

1 849 1 621

1 591 1 784

1 9782 179

1 852 1 872

1 9451 905

1 962

875

1 141 1 413

955 997

1 2081 234

1 068 1 230

1 259 1 477

1 056820

1 029

1 517

958 905

1 363

1 755

944969

1 2371 715

1 256

942

807

654

831 546

610

877

745703

673

767

934

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

Szabadidősport események Aktív életmódUtánpótlás sport Hivatásos sportSportpolitika

A témakörök híraktivitásának trendje negyedéves bontásban

7 783 31%

5 705 23%

4 124 17%

4 987 20%

2 298 9%

III. negyedév



Sportpolitika

Médiaelemzés


30

Témakörök szezonális híraktivitása havi bontásban

A témakörönkénti szezonalitást havi bontásban vizsgálva kiemelendő, hogy a legtöbb

hírcsoport ugyan nem augusztusban vagy júliusban eredményezte a legmagasabb

megjelenésszámot, de átlagban és a hivatásos sport kiemelkedő nyári publicitásának

köszönhetően ebben a két hónapban jelent meg a legtöbb hír. A szabadidősport események

legmagasabb megjelenésszáma szeptemberre tehető, ezt főleg a jelentős őszi futóversenyek

és a Nagy Sportágválasztó programjainak híraktivitása eredményezi. Az aktív életmódot

népszerűsítő megjelenések kiegyensúlyozott trendjéből május és szeptember híraktivitása

emelkedik ki kismértékben, azonban ez kevésbé a témák magasabb relevanciájának, mint az

egészséges életmóddal kapcsolatos ügyek számának tavasz végi és ősz eleji növekedésének

tudható be. Az utánpótlás sport kiemelkedő júliusi híraktivitása annak eredménye, hogy az

ifjúsági világesemények többsége ebben a hónapban kerül megrendezésre. A hivatásos sport

által generált releváns megjelenések száma augusztusban tetőzik, ennek egyik oka a már

többször hivatkozott 2012. évi nyári olimpia, emellett azonban jelentős magyar sikereket

hozó világesemények is magas híraktivitást generáltak a hónapban, kiemelten igaz ez a 2011-

ben Szegeden rendezett síkvízi kajak-kenu világbajnokságra, de megemlíthető a 2011-es

sencseni nyári Universiade vagy a 2013-as budapesti vívó-világbajnokság is. A

sportpolitikával kapcsolatos híranyagok kimagasló márciusi híraktivitása a 2011-ben

napirendre kerülő sporttörvénnyel, valamint a 2011 és 2013 márciusában is jelentős

megjelenésszámot generáló mindennapos testnevelés ügyével magyarázható.

Médiaelemzés


31

1 727 1 6322 142

2 587 2 455 2 619 2 496 2 481 2 806 2 629

1 5691 956

1 646 1 633

1 9841 924 2 036 1 812

1 693 1 9222 090

1 985

1 8731 547

1 017 1 016

1 069921 1 197 1 490 1 706 1 245

1 173986

1 085 1 008

1 274

518

902963

1 1991 467 1 784 2 073 1 130

1 124

7791 255

561

607

1 023 619

816655

663 791

844

842

971697

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

Szabadidősport események Aktív életmódUtánpótlás sport Hivatásos sportSportpolitika

Szezonális híraktivitás témakörönként havi bontásban (3 év összesen)

435

533

679

641

764 843

682

849

884

819

496

677

623

494

809

794

822

786

809

861 923

806

550

575

669

605 654

1 152

869

990

1 005

771

999

1 004

523

704

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2011. jan.

2011. feb.

2011. m

árc.

2011. ápr.

2011. m

áj.

2011. jún.

2011. júl.

2011. aug.

2011. szept.

2011. okt.

2011. nov.

2011. dec.

2012. jan.

2012. feb.

2012. m

árc.

2012. ápr.

2012. m

áj.

2012. jún.

2012. júl.

2012. aug.

2012. szept.

2012. okt.

2012. nov.

2012. dec.

2013. jan.

2013. feb.

2013. m

árc.

2013. ápr.

2013. m

áj.

2013. jún.

2013. júl.

2013. aug.

2013. szept.

2013. okt.

2013. nov.

2013. dec.

Szabadidősport események 3 hónapos mozgóátlag

Médiaelemzés


32

A szabadidősport események híraktivitásának trendje havi bontásban

421

532

654

589

631

629

523

497

601

624

466 501

627

468

689

630

701

647

606

803

770

580

717

555 598

633

641

705

704

536

564

622

719 781

690

491

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

2011. jan.

2011. feb

.

2011. m

árc.

2011. ápr.

2011. m

áj.

2011. jún.

2011. júl.

2011. aug.

2011. szept.

2011. okt.

2011. nov.

2011. dec.

2012. jan.

2012. feb

.

2012. m

árc.

2012. ápr.

2012. m

áj.

2012. jún.

2012. júl.

2012. aug.

2012. szept.

2012. okt.

2012. nov.

2012. dec.

2013. jan.

2013. feb

.

2013. m

árc.

2013. ápr.

2013. m

áj.

2013. jún.

2013. júl.

2013. aug.

2013. szept.

2013. okt.

2013. nov.

2013. dec.

Aktív életmód 3 hónapos mozgóátlag

Az aktív életmód híraktivitásának trendje havi bontásban

223

286

366

288

368

485 530

490

393

306

344

305

337

309

351

308

449

451 498

359

377

335

384

349

457

421

352

325 380

554

678

396

403

345

357

354

0

100

200

300

400

500

600

700

800

2011. jan.

2011. feb

.

2011. m

árc.

2011. ápr.

2011. m

áj.

2011. jún.

2011. júl.

2011. aug.

2011. szept.

2011. okt.

2011. nov.

2011. dec.

2012. jan.

2012. feb

.

2012. m

árc.

2012. ápr.

2012. m

áj.

2012. jún.

2012. júl.

2012. aug.

2012. szept.

2012. okt.

2012. nov.

2012. dec.

2013. jan.

2013. feb

.

2013. m

árc.

2013. ápr.

2013. m

áj.

2013. jún.

2013. júl.

2013. aug.

2013. szept.

2013. okt.

2013. nov.

2013. dec.

Utánpótlás sport 3 hónapos mozgóátlag

Médiaelemzés


33

Az utánpótlás sport híraktivitásának trendje havi bontásban

379

155

286

297

270

462

642

518

357

419

241 298

514

142

249

333

560

470

609

776

370

266

233

445

381

221

367

333 369

535

533

779

403

439

305

512

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

2011. jan.

2011. feb

.

2011. m

árc.

2011. ápr.

2011. m

áj.

2011. jún.

2011. júl.

2011. aug.

2011. szept.

2011. okt.

2011. nov.

2011. dec.

2012. jan.

2012. feb

.

2012. m

árc.

2012. ápr.

2012. m

áj.

2012. jún.

2012. júl.

2012. aug.

2012. szept.

2012. okt.

2012. nov.

2012. dec.

2013. jan.

2013. feb

.

2013. m

árc.

2013. ápr.

2013. m

áj.

2013. jún.

2013. júl.

2013. aug.

2013. szept.

2013. okt.

2013. nov.

2013. dec.

Hivatásos sport 3 hónapos mozgóátlag

A hivatásos sport híraktivitásának trendje havi bontásban

221

200

521

194

339

274

260

174

220

212

351

268

165 188

193

163

266

181

153

403

321

299

258

188

175

219

309

262

211

200

250

214

303

331 362

241

0

100

200

300

400

500

600

2011. jan.

2011. feb

.

2011. m

árc.

2011. ápr.

2011. m

áj.

2011. jún.

2011. júl.

2011. aug.

2011. szept.

2011. okt.

2011. nov.

2011. dec.

2012. jan.

2012. feb

.

2012. m

árc.

2012. ápr.

2012. m

áj.

2012. jún.

2012. júl.

2012. aug.

2012. szept.

2012. okt.

2012. nov.

2012. dec.

2013. jan.

2013. feb

.

2013. m

árc.

2013. ápr.

2013. m

áj.

2013. jún.

2013. júl.

2013. aug.

2013. szept.

2013. okt.

2013. nov.

2013. dec.

Sportpolitika 3 hónapos mozgóátlag

Médiaelemzés


34

A sportpolitika híraktivitásának trendje havi bontásban

Médiaelemzés


35

4. Sportágankénti bontás

A sportágak említései

A teljes minta megjelenéseinek 72,8 százalékában konkrét sportágak kerültek

azonosításra, ez 63 155 egyedi híranyagot jelent. Ennek 56,1 százaléka több különböző

sportágat is megnevez, átlagban majdnem kettőt, de a Nagy Sportágválasztó eseményeiről

beszámoló híranyagokban nem ritka a húsz fölötti sportág említése sem. Összesen 35 448

megjelenés foglalkozott párhuzamosan több sportággal is, ez az összes híranyag 40,9

százaléka, ami jelentősnek tekinthető összehasonlítva az általában sporttal foglalkozó

tartalmakkal. Ennek módszertani oka, hogy mivel az elemzés tárgyát azon megjelenések

képezték, amik a lakosság fizikai aktivitására is hatást gyakorolhatnak, jóval nagyobb

súllyal kerültek a mintába azok a sportot népszerűsítő híranyagok, melyek felsorolásszerűen,

példákat hozva foglalkoztak a szabadidős tevékenységek választható formáival. 27 707

híranyag egyetlen sportággal foglalkozott a beszámolójában, ezek rendre részletesebb

tartalmakat jelentenek, főként a szabadidősport események és a hivatásos versenyzők által

generált híranyagok tartoznak ide. 23 559 releváns megjelenés ugyanakkor nem azonosított

konkrét sportágat, helyette a testmozgás általános szerepét hangsúlyozták, többnyire aktív

életmódként, mindennapos mozgásként, rendszeres sportolásként utalva a sportok

fontosságára. Jellemző emellett, hogy az utánpótlás sporttal kapcsolatban is sok megjelenés

sportág nélkülinek bizonyult, elsősorban az utánpótlás neveléssel általánosságban foglalkozó

tartalmak említhetőek.

A sportágak megjelenéseit külön-külön összeadva összesen 111 043 említés adódik. A

számítások sportágankénti bontásának alapjául a továbbiakban ez az összérték és a sportágak

külön-külön mért megjelenésszáma szolgál, mivel ezen értékek adnak reális képet az egyes

sportágak napirendi súlyáról. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a teljes minta nem

változott a sportágak elemzése során, az említésszám pedig csak az egyedi megjelenéseket

tartalmazza (tehát ha egy adott megjelenésben többször is elhangzik egy sportág neve, az

ugyanúgy 1 megjelenésnek számít). A sportágak említéseihez tartozó médiahatás-index

kisebb arányú növekedést könyvelhet el a teljes minta médiahatásához képest, mint ami a

teljes minta egyedi megjelenésszáma és a sportágak összes megjelenése között mérhető,

ennek oka, hogy a több sportágat is említő megjelenések alulreprezentáltak a jelentősebb

Médiaelemzés


36

médiumokban, főként az RTV híradásokban, mivel ezen híranyagok jóval tömörebbek és

fókuszáltabbak.

27 70732%

35 44841%

23 55927%

Egy sportág Több sportágSportág nélkül

Megjelenések száma említett sportágak száma szerint

A sportágak csoportosítása

A sportágakat hat csoportra és egyéb kategóriára bontva szemléltethető, hogy mely

típusú sportok a leghangsúlyosabbak és ezek milyen arányban állnak egymással. A

csoportosításból 18, 4 százalékos súllyal a vízi sportok emelkednek ki, mely egyebek

mellett az úszást, a kajak-kenut és a vízilabdát foglalja magában. Részesedésük a teljes

megjelenésszámból 2 százalékponttal haladja meg a futás és gyalogtúrázás csoportját.

Mindkét csoporttól elmarad a labdarúgáson és vízilabdán kívül számított többi csapatsport

együttes híraktivitása, ami jelzi, hogy a kiemelt látvány-csapatsportok, mint a kézilabda, a

kosárlabda és a jégkorong kevésbé dominánsak a szabadidős sportot tekintve, említési

arányuk 14,6 százalékos.

A fitnesz különböző formáit, valamint a küzdősportokat felvonultató edzőtermi

sportok napirendi súlya kis mértékben marad csak el a csapatsportoktól, ez jól mutatja, hogy

szabadidős tevékenységként jelentős publicitásra tartanak számot, a megjelenések 14

százaléka sorolható ide. Más sportágak nélkül került a csoportosításba a labdarúgás és

kerékpározás, melyek a futáson és az úszáson kívül a legszélesebb körben űzött

tömegsportnak tekinthetőek, részesedésük ennek megfelelően önmagukban is számottevő,

Médiaelemzés


37

előbbinek 11,4 utóbbinak 4,8 százalékos. A médiahatás-index a tekintélyes számadatok miatt

kevés eltérést mutat a megjelenésszám arányaihoz képest, szignifikáns különbség csak a vízi

sportok részesedésében mérhető, melyekről megállapítható, hogy felülreprezentáltak a

vezető médiumokban, ugyanis 3,2 százalékponttal magasabb a részesedésük a források

médiahatással súlyozott mérése esetén. Legkevésbé ugyanakkor az edzőtermi sportok érik

el a kiemelt elérési adatokkal rendelkező források ingerküszöbét, ezek részesedése 1,4

százalékponttal csökken a médiahatást vizsgálva.

17 144 16%

5 377 5%

12 624 11%

16 252 15%20 425

18%

15 540 14%

23 681 21%

Futás és gyalogtúrázásKerékpározásLabdarúgásCsapatsportokVízi sportokEdzőtermi sportokEgyéb

73 152 16%

21 446 5%47 197 10%

68 420 15%98 388

21%

57 421 13%

90 054 20%

Futás és gyalogtúrázásKerékpározásLabdarúgásCsapatsportokVízi sportokEdzőtermi sportokEgyéb

Sportágak csoportjainak megjelenésszáma és médiahatás-indexe

Sportágcsoportok híraktivitásának trendje

A média tematikájának változására vonatkozóan fontos következtetés állapítható

meg a teljes mintául szolgáló összes megjelenés és külön a sportágak említésének

intenzitását vizsgálva. A korábbiakban tárgyaltak alapján 2013-ban a teljes híraktivitás 14,8

százalékkal nőtt 2011-hez képest. A sportágak említéseinek összértékében ugyanakkor

17,4 százalékos emelkedés mutatható ki a tárgyidőszak első és utolsó éve között, vagyis a

híranyagok között egyre nagyobb a súlya azon tartalmaknak, melyeket nem specifikusan

egyetlen sportág generált, hanem általában népszerűsítik a sportokat, annak több fajtáját

is megemlítve. A sportágak csoportjai közül a legjelentősebb növekedés az egyéb

Médiaelemzés


38

kategóriában mérhető, 2013-ban 29,9 százalékkal nagyobb az ide tartozó sportágak említési

aránya, mint 2011-ben. A változásnak két összetevője mutatható ki, egyrészt bővült a

kategóriába tartozó legjelentősebb sportágak híraktivitása, itt a vívás, a korcsolyasport,

a tenisz, a sísport, a teke, a hódeszka és a golf említhető. Másrészt pedig hozzájárultak azok

a feltörekvő rétegsportok, melyek megjelenésszámát tekintve ugyan kisebb volumenű a

változás, arányaiban azonban ezen sportágak egy része megtöbbszörözte médiajelenlétét,

ilyen a curling, a fallabda, a hegymászás, a biatlon és az ejtőernyőzés is.

Az egyéb kategória sportjai mellett jelentős említésszám növekedés tapasztalható az

edzőtermi sportokat tekintve, ezen sportágak összesen 21,9 százalékkal növelték

megjelenéseik számát 2011 és 2013 között annak ellenére is, hogy a csoportba tartozó

jelentős sportágak közül több esetében is csökkenés mutatható ki, ilyen az ökölvívás, a

súlyemelés és a kung fu. Mindezt azonban kompenzálta a cselgáncs és a karate, valamint

számos feltörekvő sport, melyek médiasúlya 2012-től kezdett el jelentősen növekedni. A

fitnesz különböző formái közül ilyen a zumba, a capoeira, a pilates, a spinning, a TRX, a

kettlebell és a bikram jóga is. Míg küzdősportok közül jelentős növekedés volt tapasztalható

a taekwondo, a ju-jitsu, az aikidó és a kendó esetében. A futás és gyalogtúrázás említései

20,3 százalékkal bővültek a tárgyidőszak végére, míg a vízi sportoké 14,7 százalékkal,

vagyis egyenlő mértékben az összes megjelenés növekedési ütemével. Ennél kisebb arányban,

tehát az összes sportot tekintve csökkenő súllyal, azonban így is emelkedő volumennel

változott a csapatsportok, a kerékpározás és a labdarúgás publicitása, utóbbi esetében

mindössze 4,9 százalékos a változás 2011 és 2013 között. A sportágak híraktivitásának havi

trendjéről bővebb adatok a 6. számú mellékletben találhatóak.

Médiaelemzés


39

1 0371 489 1 446 1 235 1 070

1 631 1 7111 261 1 188

1 861 1 621 1 594261

628 516262 261

620 694

364 265

474 626 4061 158

1 028 1 166

918 854

1 136 1 081

802 1 089

942 1 107 1 3431 234

1 236 1 036

1 2981 290

1 2161 948

1 685 1 428

1 331 1 193 1 357975

1 2071 012

1 382867

1 213

2 046

1 260 1 186

1 511 1 475 1 4061 054

1 2742 611

1 218

1 287

1 461

3 090

1 3681 298

1 5232 724

1 5171 521

1 546

2 158

1 600

1 540

1 702

2 978

1 770 2 202

2 020

2 726

1 918

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

Futás és gyalogtúrázás KerékpározásLabdarúgás CsapatsportokEdzőtermi sportok Vízi sportokEgyéb

Híraktivitás trendje sportágak csoportjai szerint

A sportágak médiaképe

A sportágak közül legjelentősebb súllyal a futás jelent meg a napirenden. A széles

tömegek által űzött városi valamint terepfutás a tárgyidőszak folyamán 14 224 megjelenést

generált, ez a sportágak összes megjelenésének 12,8 százalékát generálta. Éves

megjelenésszáma alapján jelentős növekedési trend tapasztalható, 2012-ben 9 százalékkal,

2013-ban pedig 13,7 százalékkal nőtt a megjelenésszám az előző évhez képest. A labdarúgás

12 624 releváns megjelenést generált a tárgyidőszak folyamán, ez 11,4 százalékos napirendi

súlyt eredményezett. A legnépszerűbb csapatsport híraktivitásának trendje ugyanakkor nem

egyértelmű, 2012-ben 9,3 százalékkal csökkent a megjelenésszám 2011-hez képest, ennek

Médiaelemzés


40

egyik oka az olimpiai játékok miatt kisebb médiaérdeklődés övezte a sportágat. 2013-ban

visszaállt a híraktivitás nagyságrendje, sőt a 2011-es bázisévet tekintve már 5 százalékos

növekedés volt elkönyvelhető. Harmadik legmagasabb megjelenésszámmal az úszás

rendelkezett a tárgyidőszakban, 8 021 híranyaga a sportágak összes említésének 7,2

százalékát képezi. Kismértékben marad el ettől a híraktivitástól a kézilabda 7 133 híranyaga,

azonban az eddig említett 4 sportágtól már nagyságrendileg elmaradva következik a

kerékpározás (5 377 megjelenés), a vízilabda (4 580 megjelenés), a kajak-kenu (4 177

megjelenés), az atlétika (4 129 megjelenés), a kosárlabda (3 542 megjelenés) és a vívás (3 280

megjelenés).

A tíz leghangsúlyosabb sportág közül hat esetében is tapasztalható a 2012-es

híraktivitás jelentős felülreprezentáltsága, a nyári olimpia mellett ennek másik kiváltója,

hogy páros években valamelyest több világesemény kerül megrendezésre, ezeknek pedig

jelentős időszaki népszerűséget kiváltó hatása van a szabadidős sportolásra nézve. 2012-

ben csúcsosodott ki többek között az úszás, a kézilabda, a kerékpározás, a vízilabda, az

atlétika és a kosárlabda megjelenésszáma is. Emellett 2012-re jelentősen emelkedett, de

2013-ban tovább tudta fokozni napirendi súlyát a kajak-kenu és a vívás is, így a magas

megjelenésszámú sportok közül ennél a két sportágnál leghatározottabb a növekedés

trendje. Hasonlóan évről évre emelkedő trendet mutat a fitnesz és a cselgáncs népszerűsége,

míg elsősorban 2013-ban volt jelentős növekedés elkönyvelhető a birkózás, a

korcsolyasport, a karate és a teke vonatkozásában. Kisebb publicitású, feltörekvő sportágak

közül évről-évre fokozódó híraktivitással került napirendre többek között a görkorcsolya, a

darts, a curling, a spinning, a falmászás, a lábtoll-labda, a capoeira és a kettlebell is.

Kismértékű csökkenő tendencia állapítható meg az ökölvívás, az öttusa, a sakk és a

súlyemelés híraktivitásában, míg jellemzően egy-egy rövidebb időszak felülreprezentáltsága

miatt. Mérsékeltebb híraktivitású sportágak esetében jelentős felülreprezentáltságát

idézhetnek elő egy-egy évében a hazai rendezésű világesemények, jól kimutatható tehát a

rendezvények sportot népszerűsítő hatása. Kiváló példa erre több 2013-as esemény is, így a

budapesti cselgáncs valamint karate Európa-bajnokság, a birkózó világbajnokság, vagy a

debreceni rövidpályás gyorskorcsolya bajnokság. Mind a négy sportág esetében 50 százalék

nőtt a megjelenésszám az előző évhez képest. Minden sportág legfontosabb adatait

tartalmazza a fejezet végén található táblázat. A sportágak negyedéves híraktivitásának adatait

a 8. számú melléklet részletezi.

Médiaelemzés


41

Médiaelemzés


42

A 30 legmagasabb megjelenésszámú sportág híraktivitása évenként

Sportágak szezonalitása negyedéves bontásban

A jelentős sportágak szezonális hatásával kapcsolatban megállapítható, hogy a

sportok többségében hangsúlyosabbnak bizonyult a második félév során. Ez elsősorban a III.

negyedév általános felülreprezentáltságának köszönhető, ugyanis ebben az időszakban került

napirendre a legtöbb tömegsport rendezvény, az olimpiai játékok mellett a legjelentősebb

hazai rendezésű világesemény, valamint a lakosságot aktivizáló megjelenések száma is

ilyenkor tetőzik. Az összes sportág közül a legkiegyensúlyozottabb médiaképpel, szinte

szezonális hatás nélkül került napirendre a labdarúgás, melynek negyedéves

megjelenésszámai között csupán 2,3 százalékpontos eltérés mutatható ki. Ehhez hasonló az

állandó népszerűségnek örvendő látvány-csapatsportok szezonális híreloszlása is,

elsősorban a kézilabdáé és a kosárlabdáé. A vízilabda esetében már jelentősebb az

eltérés, a III. negyedév 41 százalékos súllyal bír. Míg a jégkorongot vizsgálva elsőre

meglepőnek tűnhet a II. negyedév magas, 32,4 százalékos részesedése, azonban

megjegyzendő, hogy a sportág világeseményei, így többek között a részben Magyarországon

helyet kapó 2011-es és 2013-as divízió I-es világbajnokság, rendre áprilisban és májusban

kerülnek megrendezése és jelentős sportot népszerűsítő potenciállal rendelkeznek.

A tömegsportokat vizsgálva a nyári aktivitás felülreprezentáltsága állapítható meg

a szabadban űzött és az edzőteremben gyakorolható sportok esetén is. A futás

szezonalitását némileg torzítja, hogy jelentős amatőr futóversenyek kerülnek

Médiaelemzés


43

megrendezésre márciusban és az október-novemberi időszakban is, elég csak a balatoni és a

budapesti maratonokra gondolni. Ennek köszönhető, hogy a futás esetében viszonylag

kiegyensúlyozott a negyedévek részesedése, bár a II. és III. negyedév így is a megjelenések

56,4 százalékát eredményezte. A tömegsportok közül legjelentősebb szezonalitással a

kerékpározás bír, melynek I. és III. negyedéves médiasúlya között 19,5 százalékpontos

különbség mutatható ki az utóbbi javára. Az időszakosan, jellemzően egy-egy esemény

hatására népszerűvé váló sportágak körébe sorolható a kajak-kenu, a vívás, a torna, a

korcsolyasport, az öttusa, vagy az evezés is, ezeknél a sportoknál jelentősebb a médiasúly

időszaki eltérése, a szezonok között 25-30 százalékpontos különbség is tapasztalható. A

magasabb megjelenésszámot generáló sportok közül a legjelentősebb szezonális eltérés nyári

sportoknál a strandröplabda és a búvárkodás esetében mérhető, előbbinek 67,3, utóbbinak

66,9 százalékos a III. negyedéves részesedése, míg a téli sportokat figyelembe véve az I.

negyedév a sísport híranyagainak 67,1, a hódeszkázás megjelenéseinek pedig 49,3

százalékos arányával rendelkezik. Részletes adatok a 9. számú mellékletben olvashatóak.

Médiaelemzés


44

166

63

79

38

14

24

51

76

89

106

100

470

146

201

172

126

242

183

694

417

164

270

352

377

467

530

698

517

513

601

576

815

883

658

1 052

787

1 863

1 472

3 101

2 782

47

56

104

105

61

153

73

131

147

129

137

28

303

326

328

241

302

327

167

261

280

327

341

543

539

465

800

670

891

835

705

789

950

1 016

769

1 722

1 596

1 693

3 106

4 090

45

88

97

140

237

216

347

222

156

342

161

48

129

132

451

659

356

592

169

477

760

438

526

754

715

756

390

637

842

947

1 381

1 052

1 403

1 735

1 877

1 836

1 615

2 911

3 354

3 936

79

138

69

67

40

68

48

102

196

22

295

154

245

319

154

170

349

247

398

324

319

519

503

471

468

462

582

662

674

853

618

886

893

768

882

1 032

2 059

1 945

3 063

3 416

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Hódeszka

Szörf

Fallabda

Golf

Strandröplabda

Vitorlázás

Búvárkodás

Tollaslabda

Súlyemelés

Műugrás

Kick‐box

Sísport

Teke

Karate

Triatlon

Evezés

Sakk

Lovassport

Korcsolyasport

Birkózás

Öttusa

Asztalitenisz

Röplabda

Cselgáncs

Torna

Tenisz

Jégkorong

Fitnesz

Gyalogtúrázás

Ökölvívás

Vívás

Kosárlabda

Atlétika

Kajak‐kenu

Vízilabda

Kerékpározás

Kézilabda

Úszás

Labdarúgás

Futás

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. engyedév

Médiaelemzés


45

A 40 legmagasabb megjelenésszámú sportág szezonális híraktivitása 100 százalékig halmozva

Sportágak megjelenései témakörönként

Jelentős eltérések mutatkoznak abban a tekintetben, hogy az egyes sportágak milyen

témakörökben kerültek napirendre a médiában. A szabadidősport események aránya

kimagasló, 62-63 százalékos a futás illetve a gyalogtúrázás esetében, miközben ezen

sportoknál minimális a hivatásos és az utánpótlás sport által generált hírek aránya. Utóbbi

állítás igaz a fitneszre és a kerékpározásra is, azonban ennél a két sportnál az aktív

életmóddal kapcsolatos megjelenések domináltak, előbbinél 46, utóbbinál 38 százalékos a

részesedés. A sportág népszerűsítésére legalkalmasabb témakörnek a hivatásos versenyek és

sportolók által generált megjelenések bizonyultak a vívás, az öttusa, a vízilabda és a

cselgáncs esetében, míg az utánpótlás sporttal legnagyobb arányban szintén a cselgáncs, az

atlétika, valamint a röplabda híranyagai foglalkoztak. Kiemelkedő a sportpolitikai

megjelenések aránya az öttusa esetében, ezt részben az indokolja, hogy mérsékeltebb

híraktivitása ellenére ugyanannyi megjelenésben került említésre a kiemelt sportok

támogatásáról szóló hírekben, mint a többi sportág, továbbá Balogh Gábor korábbi

öttusázó, a miniszterelnök sportügyekért felelős tanácsadójaként és a Magyar Diáksport

Szövetség elnökeként is több releváns megjelenést generált a sportág számára.

A szabadidősport események és az aktív életmód együttes aránya szemlélteti

igazán, hogy az adott sportágról szóló tudósítások milyen széles közönséget képesek

megszólítani, miközben a sportágak intenzitását a híraktivitás mutatja. Mindez arra

alapozható, hogy a szabadidősport eseményekről szóló hírek aránya szorosan összefügg a

sportág lakossági bázisának nagyságával, míg az aktív életmóddal kapcsolatos

megjelenések jellemzően nagy publikumhoz jutnak el, olyan híranyagok ezek, melyekkel a

médiafogyasztó az adott sportág iránti konkrét érdeklődés nélkül is jó eséllyel

találkozhat. Ezzel szemben a hivatásos sport, az utánpótlás sport vagy a sportpolitikai

megjelenések sportágat népszerűsítő üzenete inkább a sportág iránt egyébként is érdeklődő

emberekhez juthat el, tehát ahol ezen megjelenéseknek nagyobb az aránya, azok arányaikban

kevesebb új embert képesek megszólítani. Hangsúlyozva, hogy a közönség spektruma

nem összetévesztendő a közönség nagyságával, tehát miközben a labdarúgásról szóló

híranyagok mennyiségileg több emberhez juthatnak el, addig például a kerékpározással

Médiaelemzés


46

kapcsolatos hírek szélesebb társadalmi bázishoz szólnak.

Az előbbiek értelmében a legheterogénebb közönséghez a futásról, a

kerékpározásról, a gyalogtúrázásról és a fitneszről szóló megjelenések jutnak el, de a

szabadidősport események és az aktív életmód megjelenéseinek együttes részaránya a négy

tömegsport mellett magasnak tekinthető a labdarúgás, a tenisz, a sakk, az ökölvívás,

valamint az úszás esetében is. Utóbbinál annak ellenére igaz ez, hogy a jelentős magyar

sportsikereket felvonultató sportágaknál jelentősen torzíthatja a témakörök arányát a

hivatásos sport által generált releváns megjelenések felülreprezentáltsága. Ugyanez

elmondható a vízilabdáról, a kézilabdáról és a kajak-kenuról is. Az eddigiek alapján

mérsékeltnek nevezhető az öttusáról, a cselgáncsról, a vívásról és a jégkorongról szóló

megjelenések mozgósító ereje. Fontos kiemelni, hogy az állítások kétséget kizáró igazolása

lakossági, tematikus médiafogyasztási kutatást igényelne, azonban a sportágak

témakörönkénti médiaelemzése a megállapítások helyességét feltételezi.

Médiaelemzés


47

474

363

363

287

134

461

487

432

541

688

522

882

1 852

1 197

529

1 111

1 363

1 112

978

2 402

1 737

2 068

5 012

8 862

169

264

136

149

137

212

145

97

368

421

160

1 136

812

397

419

476

405

499

446

2 044

634

1 632

1 790

2 882

249

288

268

329

290

369

512

607

548

606

620

245

124

726

698

871

1 184

857

964

443

1 608

1 440

2 455

1 194

278

308

385

409

525

331

240

671

515

289

799

121

85

575

1 145

576

682

1 076

1 520

242

2 322

1 638

1 562

756

79

126

276

305

437

181

338

338

217

209

369

102

47

341

489

508

495

633

672

246

832

1 243

1 805

530

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Sakk

Lovassport

Korcsolyasport

Birkózás

Öttusa

Asztalitenisz

Röplabda

Cselgáncs

Torna

Tenisz

Jégkorong

Fitnesz

Gyalogtúrázás

Ökölvívás

Vívás

Kosárlabda

Atlétika

Kajak‐kenu

Vízilabda

Kerékpározás

Kézilabda

Úszás

Labdarúgás

Futás



Sportpolitika

A 24 legmagasabb megjelenésszámú sportág témakörönkénti bontása 100 százalékig halmozva

A sportágak médiahatása

A sportágak megjelenésszáma és médiahatás-indexe a nagyobb publicitású

sportágaknál többnyire egyenes arányosságban áll egymással, azonban a kisebb híraktivitású

sportágaknál döntően befolyásolja a kiváltott médiahatást egy jelentős elérési adatokkal

rendelkező forrás tudósítása. Ennek legjobb példája a vízihoki, mely megjelenéseinek száma

alapján csak 92. a sportágak sorrendjében, azonban médiahatás-indexe alapján már a 82.,

köszönhetően az egyik legjelentősebb médiahatással rendelkező forrás, az origo.hu 2012.

március 3-i „A brusztolás több levegőt fogyaszt - bemutatjuk a vízihokit” című írásának, mely

a sportot részletesen bemutatva jelentős mértékben hozzájárult annak publicitásához. A

Médiaelemzés


48

jelentős médiahatású források felül- illetve alulreprezentáltságának megállapítása egy

sportág esetén a megjelenésszám teljes mintából vett arányának és a médiahatás összértékéhez

viszonyított arányának összehasonlításával valósítható meg. Amely sportágnak utóbbi esetén

nagyobb a részesedése, az az átlagosnál jelentősebb médiahatású megjelenéseket generált a

napirenden.

Nagyságrendileg a futás és az úszás tekinthető a leginkább felülreprezentáltnak a

kiemelt médiumokban. Előbbi esetén ezt elsősorban a tv2 eredményezi, mely magas

híraktivitással számol be a kiemelt városi futóversenyekről, mint a Vivicittá Városvédő

Futás vagy a Budapest Maraton. Az úszás kapcsán mindenekelőtt az m1 és a Duna TV

átlagosnál magasabb megjelenésszámának eredménye a jelentős médiahatás, a két csatorna

kiemelten foglalkozott a gyermekek úszási lehetőségeivel, valamint a hivatásos úszók

sikerei által generált sportot népszerűsítő üzenetekkel. Kisebb publicitású sportágaknál

előfordul, hogy a megjelenésszám arányát kétszeresen is meghaladja a médiahatásból

számított részesedés, ilyen többek között a szánkózás, melyre jellemző, hogy havazás esetén

az RTL Klub és a tv2 rendszerint tudósít a friss hóban szánkózó gyermekekről. A vezető

médiumokban alulreprezentáltnak tekinthető többek között a labdarúgás és a

gyalogtúrázás, előbbi súlya jellemzően a nagy kereskedelmi csatornákban marad el az

átlagostól, míg utóbbi az összes RTV forrásban hangsúlytalan vizuálisan kevésbé

megragadható volta miatt. Hasonló okot kompenzál a sakk esetében a Kossuth Rádió, mely

jelentős híraktivitással számol be sakkot népszerűsítő ügyekről.

Médiaelemzés


49

Sorsz. Sportág Összes Arány Érték Arány 2011 2012 2013 I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

1. Futás 14 224 12,81% 64 390,8 14,12% 4 271 4 658 5 295 19,6% 28,8% 27,7% 24,0%

2. Labdarúgás 12 624 11,37% 47 197,3 10,35% 4 270 3 873 4 481 24,6% 24,6% 26,6% 24,3%

3. Úszás 8 021 7,22% 38 968,9 8,54% 2 277 3 064 2 680 18,4% 21,1% 36,3% 24,2%

4. Kézilabda 7 133 6,42% 33 888,1 7,43% 1 891 2 742 2 500 26,1% 22,4% 22,6% 28,9%

5. Kerékpározás 5 377 4,84% 21 445,8 4,70% 1 667 1 939 1 771 14,6% 32,0% 34,1% 19,2%

6. Vízilabda 4 580 4,12% 23 416,4 5,13% 1 357 1 744 1 479 23,0% 16,8% 41,0% 19,3%

7. Kajak‐kenu 4 177 3,76% 19 826,5 4,35% 1 222 1 431 1 524 15,8% 24,3% 41,5% 18,4%

8. Atlétika 4 129 3,72% 13 018,6 2,85% 1 147 1 734 1 248 21,4% 23,0% 34,0% 21,6%

9. Kosárlabda 3 542 3,19% 14 199,8 3,11% 1 222 1 264 1 056 23,0% 22,3% 29,7% 25,0%

10. Vívás 3 280 2,95% 14 198,0 3,11% 895 1 110 1 275 17,6% 21,5% 42,1% 18,8%

11. Ökölvívás 3 236 2,91% 12 041,5 2,64% 1 072 1 104 1 060 18,6% 25,8% 29,3% 26,4%

12. Gyalogtúrázás 2 920 2,63% 8 761,1 1,92% 936 1 015 969 17,6% 30,5% 28,8% 23,1%

13. Fitnesz 2 486 2,24% 8 258,8 1,81% 773 809 904 20,8% 27,0% 25,6% 26,6%

14. Jégkorong 2 470 2,22% 10 865,1 2,38% 786 910 774 28,3% 32,4% 15,8% 23,6%

15. Tenisz 2 213 1,99% 7 455,2 1,63% 635 806 772 23,9% 21,0% 34,2% 20,9%

16. Torna 2 189 1,97% 10 045,6 2,20% 647 958 584 21,3% 24,6% 32,7% 21,4%

17. Cselgáncs 2 145 1,93% 7 961,5 1,75% 550 771 824 17,6% 25,3% 35,2% 22,0%

18. Röplabda 1 722 1,55% 4 852,0 1,06% 446 705 571 20,4% 19,8% 30,5% 29,2%

19. Asztalitenisz 1 554 1,40% 4 787,9 1,05% 462 527 565 17,4% 21,0% 28,2% 33,4%

20. Öttusa 1 523 1,37% 6 176,3 1,35% 550 449 524 10,8% 18,4% 49,9% 20,9%

21. Birkózás 1 479 1,33% 6 616,9 1,45% 433 441 605 28,2% 17,6% 32,3% 21,9%

22. Korcsolyasport 1 428 1,29% 6 260,6 1,37% 390 429 609 48,6% 11,7% 11,8% 27,9%

23. Lovassport 1 349 1,21% 6 816,8 1,49% 388 531 430 13,6% 24,2% 43,9% 18,3%

24. Sakk 1 249 1,12% 4 068,7 0,89% 498 333 418 19,4% 24,2% 28,5% 27,9%

25. Evezés 1 196 1,08% 4 167,6 0,91% 374 380 442 10,5% 20,2% 55,1% 14,2%

26. Triatlon 1 105 1,00% 2 459,6 0,54% 365 338 402 15,6% 29,7% 40,8% 13,9%

27. Karate 978 0,88% 3 695,8 0,81% 225 255 498 20,6% 33,3% 13,5% 32,6%

28. Teke 823 0,74% 1 976,6 0,43% 141 233 449 17,7% 36,8% 15,7% 29,8%

29. Sísport 700 0,63% 4 015,7 0,88% 221 181 298 67,1% 4,0% 6,9% 22,0%

30. Kick‐box 693 0,62% 1 323,2 0,29% 206 245 242 14,4% 19,8% 23,2% 42,6%

31. Műugrás 599 0,54% 5 215,2 1,14% 179 81 339 17,7% 21,5% 57,1% 3,7%

32. Súlyemelés 588 0,53% 1 698,5 0,37% 225 175 188 15,1% 25,0% 26,5% 33,3%

33. Tollaslabda 531 0,48% 1 207,7 0,26% 156 220 155 14,3% 24,7% 41,8% 19,2%

34. Búvárkodás 519 0,47% 1 706,9 0,37% 311 85 123 9,8% 14,1% 66,9% 9,2%

35. Vitorlázás 461 0,42% 2 003,8 0,44% 201 85 175 5,2% 33,2% 46,9% 14,8%

36. Strandröplabda 352 0,32% 899,9 0,20% 68 196 88 4,0% 17,3% 67,3% 11,4%

37. Golf 350 0,32% 2 053,5 0,45% 107 89 154 10,9% 30,0% 40,0% 19,1%

38. Fallabda 349 0,31% 1 418,3 0,31% 92 65 192 22,6% 29,8% 27,8% 19,8%

39. Szörf 345 0,31% 1 037,4 0,23% 129 131 85 18,3% 16,2% 25,5% 40,0%

40. Hódeszka 337 0,30% 1 850,1 0,41% 88 89 160 49,3% 13,9% 13,4% 23,4%

41. Gokart 326 0,29% 966,2 0,21% 106 116 104 14,7% 35,6% 30,1% 19,6%

42. Görkorcsolya 314 0,28% 1 459,2 0,32% 61 96 157 19,4% 37,9% 30,6% 12,1%

43. Zumba 308 0,28% 530,5 0,12% 74 126 108 13,0% 35,1% 34,7% 17,2%

44. Rögbi 289 0,26% 1 137,8 0,25% 164 63 62 19,7% 17,3% 26,3% 36,7%

45. Íjászat 274 0,25% 687,8 0,15% 87 90 97 16,1% 27,7% 41,2% 15,0%

46. Darts 223 0,20% 826,8 0,18% 53 79 91 22,4% 17,5% 26,5% 33,6%

47. Curling 218 0,20% 1 333,3 0,29% 37 53 128 20,2% 18,8% 11,5% 49,5%

Megjelenésszám Médiahatás‐index Éves megjelenésszám Szezonális arány

A sportágak legfontosabb napirendi adatai (1. rész)

Médiaelemzés


50

Sorsz. Sportág Összes Arány Érték Arány 2011 2012 2013 I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

48. Szumó 217 0,20% 1 147,9 0,25% 68 52 97 17,5% 26,3% 29,5% 26,7%

49. Szinkronúszás 216 0,19% 564,2 0,12% 30 136 50 10,6% 12,5% 59,3% 17,6%

50. Amerikai futball 204 0,18% 697,0 0,15% 90 56 58 26,0% 20,6% 30,9% 22,5%

51. Vízisí 202 0,18% 988,3 0,22% 47 37 118 22,3% 32,7% 38,1% 6,9%

52. Kung fu 200 0,18% 1 208,9 0,27% 91 57 52 13,0% 21,0% 23,0% 43,0%

53. Gyeplabda 195 0,18% 604,4 0,13% 26 117 52 23,1% 11,3% 56,9% 8,7%

54. Hegymászás 189 0,17% 1 317,4 0,29% 50 30 109 18,5% 33,3% 33,9% 14,3%

55. Krikett 181 0,16% 1 376,1 0,30% 50 75 56 18,2% 30,9% 31,5% 19,3%

56. Taekwondo 181 0,16% 649,3 0,14% 16 118 47 8,3% 13,3% 54,7% 23,8%

57. Szánkózás 179 0,16% 1 437,8 0,32% 35 45 99 40,2% 10,1% 17,4% 32,3%

58. Biatlon 172 0,15% 519,1 0,11% 47 35 90 47,7% 8,7% 17,4% 26,2%

59. Pilates 141 0,13% 420,3 0,09% 30 61 50 22,0% 21,3% 34,8% 22,0%

60. Floorball 134 0,12% 135,6 0,03% 44 35 55 21,6% 24,6% 20,1% 33,6%

61. Kempo 112 0,10% 195,1 0,04% 38 35 39 20,5% 38,4% 10,7% 30,4%

62. Biliárd 111 0,10% 610,9 0,13% 33 52 26 22,5% 22,5% 34,2% 20,7%

63. Golyósport 107 0,10% 164,7 0,04% 32 31 44 7,5% 34,6% 43,9% 14,0%

64. Spinning 104 0,09% 360,3 0,08% 16 35 53 16,3% 23,1% 34,6% 26,0%

65. Bowling 100 0,09% 159,0 0,03% 26 48 26 28,0% 19,0% 30,0% 23,0%

66. Baseball 90 0,08% 840,2 0,18% 30 14 46 12,2% 27,8% 40,0% 20,0%

67. Ju‐jitsu 85 0,08% 246,0 0,05% 26 20 39 10,6% 14,1% 32,9% 42,4%

68. Vadvízi evezés 84 0,08% 326,1 0,07% 27 26 31 14,3% 39,3% 35,7% 10,7%

69. Kangoo 79 0,07% 187,5 0,04% 31 28 20 27,8% 32,9% 21,5% 17,7%

70. Falmászás 73 0,07% 193,4 0,04% 15 22 36 20,5% 26,0% 43,8% 9,6%

71. TRX 70 0,06% 205,0 0,04% 16 25 29 8,6% 25,7% 42,9% 22,9%

72. Lábtoll‐labda 68 0,06% 55,2 0,01% 15 21 32 8,8% 11,8% 51,5% 27,9%

73. Sporthorgászat 62 0,06% 103,3 0,02% 11 31 20 12,9% 8,1% 29,0% 50,0%

74. Ejtőernyőzés 58 0,05% 362,5 0,08% 7 17 34 10,3% 22,4% 41,4% 25,9%

75. Bikram jóga 54 0,05% 149,1 0,03% 4 2 48 16,7% 7,4% 31,5% 44,4%

76. Capoeira 53 0,05% 204,1 0,04% 8 19 26 7,5% 37,7% 37,7% 17,0%

77. Kettlebell 46 0,04% 92,6 0,02% 5 17 24 23,9% 41,3% 17,4% 17,4%

78. Gördeszka 43 0,04% 310,6 0,07% 18 9 16 4,7% 30,2% 44,2% 20,9%

79. Bob 37 0,03% 166,9 0,04% 2 5 30 0,0% 8,1% 62,2% 29,7%

80. Aikidó 32 0,03% 24,2 0,01% 5 15 12 6,3% 31,3% 40,6% 21,9%

81. Kendó 32 0,03% 146,9 0,03% 4 12 16 9,4% 68,8% 9,4% 12,5%

82. Korfball 28 0,03% 55,6 0,01% 8 8 12 21,4% 39,3% 3,6% 35,7%

83. Paintball 27 0,02% 223,6 0,05% 8 13 6 14,8% 44,4% 33,3% 7,4%

84. Hapkido 21 0,02% 7,6 0,00% 7 6 8 14,3% 28,6% 9,5% 47,6%

85. Lacrosse 21 0,02% 185,4 0,04% 13 6 2 14,3% 23,8% 23,8% 38,1%

86. Sárkányrepülés 21 0,02% 28,1 0,01% 3 1 17 4,8% 9,5% 85,7% 0,0%

87. Kajakpóló 17 0,02% 82,1 0,02% 3 4 10 29,4% 5,9% 58,8% 5,9%

88. Siklórepülés 17 0,02% 23,1 0,01% 0 1 16 0,0% 5,9% 94,1% 0,0%

89. Vitorlázórepülés 13 0,01% 6,9 0,00% 4 4 5 23,1% 30,8% 30,8% 15,4%

90. Pelota 12 0,01% 8,5 0,00% 1 3 8 41,7% 25,0% 16,7% 16,7%

91. Nanbudo 11 0,01% 3,6 0,00% 6 0 5 0,0% 72,7% 27,3% 0,0%

92. Vízihoki 8 0,01% 84,4 0,02% 0 2 6 25,0% 12,5% 62,5% 0,0%

93. Hálólabda 4 0,00% 4,0 0,00% 1 2 1 0,0% 0,0% 75,0% 25,0%

94. Yorkyball 4 0,00% 5,1 0,00% 4 0 0 0,0% 0,0% 100,0% 0,0%

Megjelenésszám Médiahatás‐index Éves megjelenésszám Szezonális arány

A sportágak legfontosabb napirendi adatai (2. rész)

Médiaelemzés


51

5. A megjelenések forrásai

A forrástípusok médiasúlya

A lakosság fizikai aktivitásával kapcsolatban a megjelenések 38 százaléka regionális

print, 24 százaléka sport tematikájú online, 18 százaléka top 10 online, 12 százaléka

országos print és 8 százaléka RTV forrásokban valósult meg. Ez az arány a tárgyidőszak

folyamán stabilnak bizonyult, 2011 és 2013 között mindössze 1 százalékpontos súlyeltolódás

mérhető, a top 10 online hírportálok alacsonyabb részesedése az RTV források magasabb

híraktivitásának következménye volt 2013-ban. A rádió és televízió csaatornák

kiemelkedő dominanciája állapítható meg a források médiahatás-indexszel súlyozott adatait

nézve, ugyanis az RTV típusú médiumok a médiasúly 56 százalékát generálták. Szintén a

megjelenések arányát jelentősen meghaladó a top 10 online források médiasúlya, melyek

28 százalékos részt képeznek. Megközelítően egyenlő médiahatással tematizálta a napirendet

az országos print (6 százalék), valamint az online sport (5 százalék) és a regionális print (5

százalék) típus.

6 591 8%

10 255 12%

33 370 38%

15 682 18%

20 816 24%

RTV Országos printRegionális print Web (top 10)Web (sport)

210 770 56%

23 948 6%

18 460 5%

105 222 28%

20 048 5%


Forrástípusok híraktivitása és médiahatása

Médiaelemzés


52

A források híraktivitása

Az összes forrást tekintve a tárgyidőszak legmagasabb híraktivitása online sport

tematikájú oldalakhoz köthető, az xlsport.hu összesen 5823 megjelenésben foglalkozott az

elemzés témáival. A hírportál külön szabadidősport, életmód és utánpótlássport

rovatokkal rendelkezik, ezek híraktivitása önmagukban is jelentős. A nemzetisport.hu 4428

megjelenést közölt a témában, ez is napi átlagban több mint 4 releváns cikket jelent. A

Nemzeti Sport híraktivitása már elmarad a két kiemelkedő megjelenésszámmal rendelkező

sportoldaltól. A napilap 2587 megjelenésben foglalkozott a lakosság fizikai aktivitását érintő

ügyekkel, ez napi átlag 2,4-es híraktivitásnak felel meg. Hasonló nagyságrendű aktivitással

járult hozzá a sportkommunikációhoz az origo.hu (2519 megjelenés), a sportgeza.hu (2518

megjelenés), a hvg.hu (2487 megjelenés), a Somogyi Hírlap (2463 megjelenés) és az mno.hu

(2446 megjelenés) is. A top 10 online hírforrásnál fontos kiemelni az index.hu mérsékeltebb

híraktivitásának okát, miszerint a médium sport témában sok esetben partneroldala, a

sportgeza.hu híraktivitására hagyatkozik, melynek hírei közvetlenül elérhetőek az index.hu

felületéről.

Regionális print, valamint sport és top 10 weboldalakat követően a Kossuth Rádió

megjelenésszáma emelendő ki, a közszolgálati rádió 1559 tudósításban érintette a

médiaelemzés témáját, az összes RTV megjelenésnek ez 23,6 százaléka. A rádió híraktivitása

a három év során folyamatosan növekedett, 2013-ban a 2011-es bázisévet 36 százalékkal

meghaladó megjelenésszám volt regisztrálható, ez az emelkedés pedig egyenlő mértékben

tevődött össze a 2012-es és a 2013-as változásból. Hasonlóan növekvő híraktivitás figyelhető

meg a további két legnagyobb megjelenésszámmal rendelkező RTV forrás esetén, azonban a

hírTV és az m1 napirendi súlyában is elsősorban 2012-es év hozott változást. A

közszolgálat televízió esetében a két év során összesen 68 százalékkal nőtt a megjelenések

száma, ez az összes forrást tekintve is kimagaslónak tekinthető és jól illusztrálja a

kormányzati célkitűzést a lakosság aktivizálását illetően. Ennél jelentősebb mértékben az

összes hírforrást tekintve is csak az RTL Klub híraktivitása változott, ami azért

kiemelkedően fontos, mert a csatorna rendelkezik a legmagasabb médiahatás-indexszel.

2011-ben éves szinten még csak 78 releváns tudósítást közölt az RTL Klub esti híradója, míg

2013-ban ez a szám már 127-re emelkedett. Számottevőbb ugyanakkor a tv2 híraktivitása, a

második legmagasabb médiahatás-indexszel bíró médium összesen 561 tudósítást közölt

Médiaelemzés


53

az RTL Klub 297 összeállításával szemben, tehát csaknem kétszer nagyobb intenzitással

kommunikálta az elemzés szempontjából releváns ügyeket, ugyanakkor növekvő trendje csak

minimális.

Az országos napilapok híraktivitásából a Nemzeti Sportot követően a Magyar Nemzet

emelkedik ki 1364 megjelenéssel, míg ezt követően viszonylag hasonló intenzitással

következik a Magyar Hírlap (927 megjelenés), a Népszabadság (880 megjelenés), a Népszava

(878 megjelenés) és a Blikk (819 megjelenés). A regionális print termékek napirendi

aktivitása rendkívül hasonló képest mutat mint volumen, mind pedig trend vonatkozásában.

Mindez jelzi, hogy bár konkrét ügyeik nagymértékben eltérnek, tematikájuk összességében

nagyon hasonló. A Somogyi Hírlap aktivitása mellett a Békés Megyei Hírlap, a Vas Népe és

a 24 óra emelhető ki.

78

89

132

186

176

300

377

442

92

128

180

171

239

482

491

514

127

121

178

204

292

504

485

603

0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800

RTL Klub

InfoRádió

atv

tv2

Duna TV

m1

hírTV

mr1‐Kossuth Rádió

2011 2012 2013

RTV források híraktivitása

Médiaelemzés


54

90

91

191

261

213

240

307

437

792

96

73

253

271

304

327

295

472

807

68

97

252

287

361

313

325

455

988

0 500 1000 1500 2000 2500 3000

NAPI Gazdaság

Világgazdaság

Metropol

Blikk

Népszava

Népszabadság

Magyar Hírlap

Magyar Nemzet

Nemzeti Sport

2011 2012 2013

Országos napilapok híraktivitása

487

506

544

445

553

533

571

543

575

535

519

564

617

608

694

607

727

786

457

567

496

508

524

547

469

573

489

596

580

638

674

756

693

768

725

798

549

460

545

655

558

588

637

562

635

652

697

682

792

725

831

860

791

879

0 500 1000 1500 2000 2500 3000

Hajdú‐Bihari Napló

Észak‐Magyarország

Új Néplap

Kisalföld

Fejér Megyei Hírlap

Dunántúli Napló

Petőfi Népe

Napló

Tolnai Népújság

Zalai Hírlap

Heves Megyei Hírlap

Kelet‐Magyarország

Délmagyarország

Nógrád Megyei Hírlap

24 óra

Vas Népe

Békés Megyei Hírlap

Somogyi Hírlap

2011 2012 2013

Médiaelemzés


55

Regionális print lapok híraktivitása

200

260

256

260

185

621

886

615

748

861

253

319

345

386

496

463

607

749

961

936

247

244

379

497

477

247

602

1082

778

722

0 500 1000 1500 2000 2500 3000

index.hu

borsonline.hu

hirado.hu

hir24.hu

nol.hu

blikk.hu

nepszava.hu

mno.hu

hvg.hu

origo.hu

2011 2012 2013

A 10 vezető, sportrovattal rendelkező weboldal híraktivitása

740

508

980

826

1443

1811

408

611

558

873

1577

1901

748

864

706

819

1408

2111

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000

sport365.hu

telesport.hu

totalsport.hu

sportgeza.hu

nemzetisport.hu

xlsport.hu

2011 2012 2013

Sport témájú weboldalak híraktivitása

Médiaelemzés


56

A források médiahatása

A források megjelenésszámát médiahatás-indexszel súlyozva megállapítható, hogy az

elemzés tárgyául szolgáló tematika legjelentősebb kommunikációs forrása az origo.hu,

mely a teljes médiahatás 17 százalékát tudhatja magáénak. Az elérési és presztízs adatokkal

súlyozott megjelenésszámok médiahatása emellett kiemelkedő az m1, a Kossuth Rádió és a

tv2 esetében is.

0,6%

0,6%

0,7%

0,8%

1,4%

1,7%

1,8%

1,8%

2,2%

2,3%

2,3%

2,5%

3,6%

5,1%

6,0%

6,5%

9,7%

12,2%

14,2%

17,0%

0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% 20%

Kisalföld

borsonline.hu

hirado.hu

Metropol

sportgeza.hu

atv

blikk.hu

Nemzeti Sport

hir24.hu

index.hu

Blikk

hvg.hu

nemzetisport.hu

Duna TV

RTL Klub

hírTV

tv2


m1

origo.hu

A források médiasúlyának aránya sport témában

Médiaelemzés


57

A források témakörönkénti híraktivitása

A csatornák tematikájában jelentős súlyeltolódások mutatkoznak. Szabadidősport

események jelentették a releváns tematika legnagyobb arányát a Nemzeti Sport és a tv2

napirendjén, előbbi híranyagainak 43 százaléka, utóbbinak 38 százaléka ezzel a témakörrel

hozható összefüggésbe. Kimagasló, csaknem 50 százalékos az aktív életmód témakörének

napirendi súlya az index.hu, a blikk.hu és a borsonline.hu esetében. A legtöbb nagy

médiahatású forrás esetében csaknem hangsúlytalan az utánpótlás sport jelenléte, mivel

ezen híranyagok elsősorban a regionális printekben rendelkeznek magas híraktivitással.

Jellemző ugyanakkor a sportpolitikai témák felülreprezentáltsága az atv és a hír TV esetében.

562

220

261

202

650

86

374

1 115

266

179

266

642

1 129

126

75

238

210

400

231

640

453

481

457

213

307

145

699

187

373

409

317

921

386

162

111

306

155

403

298

548

319

24

14

44

429

19

38

687

61

6

52

133

876

64

8

49

8

124

76

324

126

70

73

165

893

97

146

328

281

28

122

519

1 642

199

72

400

107

247

355

829

148

28

175

72

239

143

74

270

162

78

62

272

395

156

31

360

81

385

326

178

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Kisalföld

borsonline.hu

hirado.hu

Metropol

sportgeza.hu

atv

blikk.hu

Nemzeti Sport

hir24.hu

index.hu

Blikk

hvg.hu

nemzetisport.hu

Duna TV

RTL Klub

hírTV

tv2


m1

origo.hu



Sportpolitika

A legjelentősebb médiahatással rendelkező források témakörönkénti bontása 100 százalékig

Médiaelemzés


58

halmozva

Diagram a források sportcsoportonkénti híraktivitásáról

299

255

200

144

427

78

499

377

250

242

212

381

519

93

70

232

196

287

173

366

94

123

57

43

132

22

90

68

76

68

45

105

150

47

27

64

34

108

60

98

278

69

40

66

441

48

115

774

30

44

83

209

1 121

62

25

137

51

171

108

529

281

45

64

113

701

57

100

679

31

19

100

312

1 512

113

34

278

50

344

213

686

355

109

157

187

1 028

102

203

875

138

87

175

582

1 844

226

84

352

124

467

345

657

323

148

124

103

664

40

251

487

148

77

156

219

1 024

102

52

166

63

309

179

327

398

94

143

182

1 196

93

175

877

110

68

133

400

1 567

163

73

304

84

490

302

635

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Kisalföld

borsonline.hu

hirado.hu

Metropol

sportgeza.hu

atv

blikk.hu

Nemzeti Sport

hir24.hu

index.hu

Blikk

hvg.hu

nemzetisport.hu

Duna TV

RTL Klub

hírTV

tv2


m1

origo.hu

Futás és gyalogtúrázás Kerékpározás Labdarúgás

Csapatsportok Vízi sportok Edzőtermi sportok

Egyéb

A legjelentősebb médiahatással rendelkező források sportcsoportonkénti bontása 100 százalékig

halmozva

Médiaelemzés


59

6. Tömegsport események kvalitatív elemzése

Általános médiakép

A szabadidősport események által generált 27 099 napirendi megjelenésnek mintegy

14 százalékát eredményezték az országos jelentőségű tömegsport rendezvények. A

fennmaradó jelentős megjelenésszám különböző helyi amatőr sportklubok, települési

sportnapok, kisebb jelentőségű amatőr tornák, önkormányzati szervezésű sportprogramok és

civil kezdeményezések magas ügyszámához köthető, ami jelzi a szabadidősport lokális

aktivitását. Fontos ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a különböző helyi ügyek alacsony

híraktivitása megkérdőjelezi a kommunikáció szervezettségét, mivel az ügyek nagy

többségét nem vette napirendjére a helyi regionális újságon és néhány sporttémájú online

forráson kívül más médium. A kommunikáció mobilizációs tartalma tehát nem terjed túl a

helyi közösségeken, holott az ügyek országos becsatornázottsága szélesebb körű

lehetőségeket nyújtanának a sportolni vágyók számára, emellett a különböző gyakorlatok

más programszervezők, önkormányzatok, civil kezdeményezések számára is mintául

szolgálnának. Figyelemre méltó azonban a pozitív tendencia, a szabadidősport

eseményekkel kapcsolatos megjelenések száma a tárgyidőszak utolsó évében 19,8

százalékkal haladta meg a 2011-es híraktivitást, vagyis az összes sport témájú

megjelenéshez képest is nagyobb mértékben nőtt az ilyen tartalmú híranyagok száma.

A legjelentősebb hazai tömegsport események esetében a kedvező tendencia még

szembetűnőbb, a tíz legjelentősebb, évről-évre megismételt rendezvény esetében 37,6

százalékkal nőtt a híraktivitás 2011 és 2013 között, ezek publicitása tehát jó példát mutat a

sportkommunikáció követendő gyakorlataihoz. Ezen belül is kedvezőnek tekinthető azon

események napirendi súlyának növekedése, melyek esetében az ország több pontján is

rendezvényeket szerveznek, ilyen a Nagy Sportágválasztó és a Kihívás Napja is. Ezek

esetében megkétszereződött a megjelenésszám a 3 év során. Ugyancsak jelentős mértékben

nőtt a Nike Budapest Félmaraton és a SPAR Budapest Maraton híraktivitása. Ezek

esetében 91 illetve 78 százalékos növekedés volt mérhető. Inkább stagnáló trendet mutat

ugyanakkor a Critical Mass, a Vivicittá Városvédő Futás és a Balaton-átúszás publicitása.

A kiemelt események híraktivitásához 36 százalékban a felvezető kampányok; az

eseménnyel kapcsolatos előzetes hírek; a szervezők és neves közéleti személyiségek,

Médiaelemzés


60

olimpikonok eseményt népszerűsítő üzenetei járultak hozzá, melyeknek jelentős a

mobilizációs tartalma. 32 százalékkal részesültek az események megjelenésszámából a

programokról szóló utólagos beszámolók, melyek pedig a téma érzékenyítését szolgálják,

jellemzően az eredményekről és a résztvevők számáról tudósítva. Ezzel szemben az

események negatív vonatkozásait emelte ki a megjelenések 6 százaléka, ezek többsége

elsősorban az útlezárások és a várható forgalmi dugók miatt vették napirendjükre a

rendezvényeket. Mérsékelt, 8 százalékos súllyal részesültek a híranyagokból azok a

megjelenések, melyeket elsődlegesen a rendezvények kapcsolódó programjai, szervezett

bemelegítő futások, közös étkezések, családi napok, a felállított pavilonokban helyet kapó

alapítványok generáltak. Ezeknek a híreknek pedig fontos szerepük van abban, hogy ne csak

a sportolók legyenek megszólítva és ne csak azok látogassanak ki a programra, akik

maguktól is elmennének, hanem alternatívát kínáljon olyanoknak is, akik más szabadidős

tevékenységet keresnek, viszont a rendezvényre kilátogatva a jövőben potenciális résztvevői

lehetnek a sporttevékenységnek is, amennyiben a helyszínen is sikerül ehhez kedvet

teremteni.

A tíz kiemelt tömegrendezvény megjelenéseinek forrástípusonkénti bontása

reprezentálja, hogy mely események, elsődlegesen milyen típusú médiumokba vannak

hatékonyan becsatornázva és mely forrásokban van további potenciál a kommunikáció

hatékonyságának elősegítésére. Mivel a legjelentősebb országos eseményekről jellemzően az

összes regionális print termék is beszámol, a legtöbb esetben ezen forrástípus

felülreprezentáltsága állapítható meg. Kiemelten igaz ez a helyi programokkal is rendelkező

eseményekre, mint a Nagy Sportágválasztó és a Kihívás Napja, valamint a Balaton

környéki rendezvények, amikkel kapcsolatban a helyi lapok kiemelkedő médiaérdeklődést

tanúsítanak. A jelentős médiahatással rendelkező RTV források ingerküszöbét legnagyobb

volumenben a SPAR Budapest Maraton és a Balaton-átúszás éri el, de a rádió és televízió

tudósítások aránya kiemelkedő a Bécs-Budapest Ultramaraton esetében is.

Médiaelemzés


61

SPARBudapestMaraton

CriticalMass

VivicittáVárosvédő

Futás

NagySportág‐választó

Balaton‐átúszás

NIKEBudapestFélma‐raton

Bécs‐BudapestUltrama‐raton

KihívásNapja

IntersportBalatonMaraton

Öbölátú‐szás

2011 149 163 145 84 121 80 39 29 52 26

2012 217 205 102 114 109 120 84 63 55 44

2013 266 178 152 174 124 153 60 77 58 14

0

50

100

150

200

250

300

Jelentősebb évről-évre megrendezett tömegsport események híraktivitása

1 033 32%

1 178 36%

262 8%

195 6%

589 18%

EseménybeszámolóFelvezető kampányKapcsolódó rendezvényekÚtlezárásokEgyéb említések

A tíz legjelentősebb esemény megjelenéseit generáló elsődleges téma híraktivitása

Médiaelemzés


62

2

3

8

6

9

29

17

62

23

26

48

103

2

4

7

16

8

12

60

47

25

78

77

121

12

24

21

82

102

55

96

109

147

107

158

175

15

8

23

24

12

25

86

88

28

85

199

119

13

11

25

37

38

62

94

48

149

103

64

114

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Velencei Tóúszás

BSI Balaton Szupermaraton

Öbölátúszás

Intersport Balaton Maraton

Kihívás Napja

Bécs‐Budapest Ultramaraton

NIKE Budapest Félmaraton

Balaton‐átúszás

Nagy Sportágválasztó

Vivicittá Városvédő Futás

Critical Mass

SPAR Budapest Maraton

RTV Országos print Regionális print

Web (top 10) Web (sport)

Jelentős tömegsport események híraktivitása a forrástípusok arányával 100 százalékig halmozva

(3 év rendezvényei együtt)

Médiaelemzés


63

SPAR Budapest Maraton

A Budapest Maratonnal kapcsolatos megjelenések száma növekedő tendenciát mutat

a 2011 utáni időszakban. 2011-ben 149 megjelenésben, 2012-ben 217 beszámolóban, míg

2013-ban már 266 tudósításban foglalkoztak a futóversennyel. Minden évben kiemelkedő volt

a beszámolók száma szeptember vége és október eleje környékén, amikor a Budapest

Maratont megrendezték. Kedvezően hatott az esemény publicitására, hogy a tárgyidőszak

minden évében megdőlt a részvételi rekord, amiről a híranyagok előszeretettel tudósítottak.

Ugyancsak fontos volt ebből a szempontból, hogy 2013-ban a CNN a Top10 felfedezésre

váró maratonnak nevezte a budapestit, ugyanis erről többek között az m1 több

híradójában is beszámoltak. A jelentős példányszámú bulvárlapokban, mint a Bors vagy a

Blikk több megjelenést is generáltak közéleti személyek, sportolók, akik résztvettek a

maratonon. Ugyancsak nagy publicitást kapott a három év alatt a Bátor Tábor

kezdeményezése, ami mellé több újság szerkesztősége, így a Népszava és a Népszabadság

is, valamint 2013-ban a Kiscsillag együttes is felsorakozott

26. SPAR Budapest Maraton (2011)

2011-ben a NAPI Gazdaság több interjút is készített olyan üzletemberekkel,

cégvezetőkkel, akiknek fontos a sportolás. Az egyik interjúban Karmazin György, a BI-KA

Logisztikai Kft. tulajdonos ügyvezetője elmondta, hogy a cége támogatja a futóversenyeket és

ő váltóban fog rajthoz állni a Budapest Maratonon (Napi Gazdaság, A karatétól a maratonig,

2011.01.07.). A NAPI Gazdaság még a tavasz folyamán további 6 olyan interjút adott közzé,

amiben megemlítik a Budapest Maratont. Emellett több másik médiumban is beszámoltak

olyan emberekről, akik futottak már, vagy futni szeretnének a budapesti rendezvényen. A

Blikkben arról tudósítottak július 16-án, hogy a maratoni csata című show-ban 16 héten

keresztül követhetik nyomon a Digi Sport nézői, hogy hogyan készül Szántó Dávid

sportriporter a futásra. Miklósa Erika operaénekesnő részvételéről a Vasárnapi Hírek és a

Fejér Megyei Hírlap is beszámolt. Szeptember 27-én pedig az növelte meg a futóverseny

publicitását, hogy Színházi váltók is indulnak a Budapest Maratonon. Erről ugyanis

tudósítást közöltek többek között a sportgeza.hu, a hvg.hu és a hirado.hu internetes

hírportálokon is. Ugyancsak több forrás beszámolt a Miniszterelnökség váltócsapatának

indulásáról is, ezek a tartalmak a Blikk írását vették át. A Népszabadság szeptember 28-i

Médiaelemzés


64

számában pedig arról jelent meg egy cikk, hogy a daganatos és krónikusan beteg gyerekek

megsegítésére kezdett edzésbe 52 sportoló.

Már a rendezvény előtt több helyen megírták, hogy rekordlétszámú nevező várható

(nemzitisport.hu, 24 óra, Délmagyarország, mno.hu, hvg.hu) az eseményen, a NAPI

Gazdaságban pedig arról lehetett olvasni még szeptember 12-én, hogy a SPAR Budapest

Maraton olyannyira népszerű a futók körében, hogy külföldről is rengeteg nevező érkezik az

eseményre. A nemzetisport.hu ugyanakkor azt is kiemelte, hogy jelentős

forgalomkorlátozások lesznek Budapesten a verseny miatt. Többek között hvg.hu, a

nepszava.hu és az mno.hu arról tudósított szeptember 28-án, hogy ötvenhárom országból

kétezren jönnek a Budapest Maratonra.

Az eseményt követően a legtöbb hírben azt emelték ki, hogy részvételi csúcs született

a futóversenyen. A sportgeza.hu-n arról írták, hogy rekordnak számító 16 350 atléta nevezett

a 26. Spar Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztiválra. Ez a pozitív polaritású hír

megjelenést generált a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban, az RTL Klub esti

híradójában és több regionális lapban is. Október 2-án a tv2 Tények című műsorában azt is

elmondták, hogy szokatlan hőségben futották végig a budapesti maratont. Október 7-én a

hvg.hu közölt egy fotósorozatot, ahol megkérdezték a lefényképezett részvevőktől, hogy mi

jelent nekik örömöt a futás közben. Többen a célba érés pillanatát emelték ki, de volt, akinek

az jelentett örömöt, hogy nem kellett a munkára gondolnia.


2012 április 17-én a Világgazdaság „A brókerek sportja lett a futás” című cikkében

arról írt, hogy „az új divathobbi inkább az iskolázottabb, magasabb jövedelmű réteget ejti

rabul”. A cikkben idézték Kocsis Árpádot is, aki szerint a 2011-es Budapest Maratonon a

résztvevők 63 százaléka volt diplomás, további 28 százaléknak érettségije volt, egy másik

bontás szerint pedig a válaszadók 80 százaléka szellemi vagy vezető beosztásban dolgozott. A

NAPI Gazdaság szeptember 18-ai számában Zaltzer Kornél, a SPAR Magyarország Kft.

ügyvezető igazgatója egy interjú keretében kifejtette, hogy az atlétikát európai szinten is

támogatja SPAR, az első és legfontosabb cél az egészséges életmód népszerűsítése.

2012 folyamán többször is foglalkoztak a vizsgált médiumokban azzal, hogy

Médiaelemzés


65

daganatos és krónikusan beteg gyerekek megsegítésének céljával áll rajthoz közel 300

sportbarát a 27. Spar Budapest Maratonon. A Bátor Tábor Alapítvány által

kezdeményezett akcióban többek között a Népszava és a Népszabadság szerkesztőségéből is

rész vettek és ezekben a napilapokban az év folyamán rendszeresen foglalkoztak a

kezdeményezéssel. Az origo.hu-n kívül pedig az xlsport.hu internetes portál is kiemelte, hogy

„beteg gyerekek megsegítéséért futnak az origósok is”.

A 27. Spar Budapest Maraton hivatalos felkészülési versenye volt a Győr-Lipót

futóverseny, amivel kapcsolatban a Kisalföld több cikket is közölt. Szeptember második

felében és október elején egyre több beszámoló jelent meg a Budapest Maratonnal

kapcsolatban. A hvg.hu és a nemzetisport.hu is közölte, hogy kilenc kerület lesz érintett a

versenyben. A sportgeza.hu-n pedig azt emelték ki, hogy Kovács ”Kokó” István és

Miklósa Erika is fut a Budapest Maratonon. A Maratonról emellett értesülni lehetett többek

között a Vasárnapi Hírekből, a Vasárnap Reggelből, a Blikkből, a Magyar Nemzetből és a

Népszabadságból is. A Metropol pedig átlagembereket kérdezett meg arról, hogy mit szólnak

a Maratonhoz és kivétel nélkül pozitív üzenetek hangzottak el. Kedvezően hatott az esemény

publicitására az is, hogy egymillió forint járt az országos csúcsért. Ezt emelte ki ugyanis a

sportgeza.hu, a hvg.hu és az origo.hu írása is.

Október 7-én a Maraton befejeztével a nemzetisport.hu-n, a hvg.hu-n, a sportgeza.hu-

n, illetve az atv híradójában és a hírTV több híradásában is kiemelték, hogy rekordlétszámú

induló volt a Maratonon. 8-án ugyanezt emelték ki többek között a Magyar Nemzetben, a

Népszavában és több regionális lapban is. A Bors egyik cikkében arról lehetett olvasni, hogy

a női győztes Merényi Tímának a sikere leginkább önmaga számára volt meglepetés, hiszen

élete első maratonját futotta. A Blikkben pedig azt emelték ki, hogy Balog Zoltán emberi

erőforrás miniszter egy látássérült sportolóval tette meg a távot. Október 9-én a Magyar

Nemzetben „Inkább többen, mint gyorsabban” címmel közöltek egy írást, amiből kiderült,

hogy „a rendező Budapest Sportiroda inkább a hazai tömegek megnyerésére fókuszál”. A

későbbiek folyamán több regionális lapban is megjelentek olyan írások, ahol az adott megye

versenyzőinek a Maratonon elért sikereiről számoltak be, 24 óra például arról írt, hogy

„kilencvenegy megyei futó állt rajthoz a maratonon”.


Médiaelemzés


66

A Magyar Nemzetben 2013. január 3-án közreadtak egy sportnaptárt, amiben a SPAR

Budapest Maratont is feltűntették. Az év folyamán több alkalommal is foglalkoztak a Bátor

Tábor kezdeményezésével. Június 26-án a Heves Megyei Hírlapban megírták, hogy

Nádudvari Péter a Bátor Táborért teljesítette a Spar Budapest Maratont. Augusztus 2-án pedig

arról számolt be többek között a hirado.hu, a nepszava.hu és a Metropolban, hogy a Kiscsillag

zenekar súlyos beteg gyerekekért fut. 2013-ban színészek egy csoportja is rajthoz állt a

Budapest Maratonon, az xlsport.hu-n önálló hírként jelent meg, hogy Udvaros Dorottya is

futni fog. Október 6-án pedig több regionális lapban is megjelent egy cikk, amiben arról írtak,

hogy Csőre Gábor élete első maratonját várja. A Maraton végeztével a Blikkben megírták,

hogy Szabó Győző színész is futott az eseményen, illetve nemzetisport.hu hírportálon és a

Metropolban is közölték, hogy „a maratonfutó művészeket díjazták a Vígben”.

A futóversennyel foglalkozó legtöbb beszámoló az előző évekhez hasonlóan 2013-ban

is szeptemberben és október elején realizálódott. Szeptember 6-án a Kossuth Rádió

Napközben című műsorában Horváth Gergely, turisztikai vezető elmondta, hogy a CNN a

Top10 felfedezésre váró maratonnak nevezte a budapestit és a meghívásukra külön el is

jönnek Magyarországra forgatni. Ez kedvezően hatott az esemény publicitására, ugyanis ez

a jelentős mozgósító potenciállal rendelkező üzenet több megjelenést generált 9-én és 10-én

az m1 több híradójában, a Kossuth Rádió reggeli híreiben és több online hírportálban is

(xlsport.hu, atv.hu).

Bár a kvantitatív elemzésnek nem képezték részét, de megemlíthető, hogy a Budapest

Maratont promotálták több női magazinban is (Joy, Éva, Maxima, Marie Claire). Október

3-án Kocsis Árpád versenyigazgató egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy „a 42,195

kilométeres távon a tavalyi 3585 után most 4000 célba érőt vár”. Erről tudósítottak többek

között a telesport.hu, a sportgeza.hu és hvg.hu internetes portálokon, a Magyar Hírlapban, a

Metropolban és az m1 sporthíreiben is. Kocsis Árpád elmondta, hogy „kiemelt szerepe lesz

a jótékonyságnak is a maratonon”, ezzel is hangsúlyozva az esemény fontosságát, amit a tv2

Tények című műsorában is kiemeltek. Október 5-én a Magyar Nemzet arról írt, hogy

„meglepő, de jobb időeredménnyel a férfiaknál azóta sem győztek a Budapest Maratonon,

mint az első, 1984-es kiíráskor Kiss Zoltán”. Az xlsport.hu-n, a Vasárnapi Hírekben és több

regionális lapban (pl. Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország) pedig arról lehetett olvasni,

hogy „a világszerte nehéz körülmények között élő gyermekekre hívják fel a figyelmet

Médiaelemzés


67

október 13-án a 28. Spar Budapest Maratonon résztvevő gyerekek, akik öt kontinens 42

országát képviselik”. Október 8-án az atv START+ című műsorában Kocsis Árpád volt a

vendég, aki elmondta, hogy nem csak futókat, hanem szurkolókat is várnak az eseményre.

Szintén ezen a napon a Duna TV és az m1 sporthíreinek nyilatkozva jelent meg a

versenyigazgató és kifejtette, hogy „ez Magyarország minden idők legnagyobb szabadidős

sporteseménye”. Az október 9-i Borsban „Mellrák elleni sétára várnak vasárnap” címmel

jelent meg egy cikk és ugyanezen a napon az xlsport.hu oldalon arra hívták fel a figyelmet,

hogy olimpikonok futnak a mélyszegénységben élő gyerekekért. Október 10-én azzal

kapcsolatban jelentek meg beszámolók online hírportálokon (xlsport.hu, sportgeza.hu), illetve

a nyomtatott sajtóban is (Magyar Nemzet, Népszava, több regionális lap), hogy a különböző

távokra több mint 20 000 futó jelentkezett. 11-én a források az MTI híranyagát átvéve

számoltak be a várható forgalomkorlátozásokról illetve arról is, hogy fogyatékkal élők is

részt vesznek a Budapest Maratonon (nol.hu, hvg.hu).

Október 13-ára kiderült, hogy összesen 21 930-an neveztek, ezzel jócskán megdöntve

a 2012-es csúcsot. Több hírforrásban is kiemelték, hogy az indulók, a maratonisták és a

külföldi futók létszámát tekintve is rekord született (m1 ”Esti Híradó”, hírTV több

híradója, hir24.hu, nepszava.hu, mno.hu, Kossuth Rádió ”Esti Krónika”). 14-én az m1 reggeli

híradójában elmondták, hogy egyetlen magyarországi szabadidős sportrendezvényen sem

indultak még annyian, mint a 2013-as maratonon. A rekordról beszámoltak többek között a

Metropolban, a Magyar Nemzetben, az Új Ászban, a hírTV reggelí híradójában és a

sportportálokon is.

Október 15-én a Heves Megyei Hírlapban azt írták a maratonról, hogy

„bebizonyosodott, hogy a Forma–1 után ez a legnagyobb részvétel mellett zajló hazai

sportesemény”. 28-án pedig a Népszavában a SPAR tevékenységét is kiemelték a

multinacionális vállalatok magyarországi sporttámogatásai apropóján. Október 19-én a

Népszabadság hasábjain jelent meg egy cikk, amiből kiderült, hogy „csaknem tizenkétmillió

forint gyűlt össze a Bátor Tábor Alapítvány javára”, ezt pedig további online hírforrások is

átvették.

Médiaelemzés


68

Critical Mass

A Critical Mass mozgalom 2004-ben indult Magyarországon és évente két

alkalommal tartották meg a rendezvény Budapesten és több vidéki településen is. A Critical

Masst áprilisban, a Föld Napján és szeptemberben az európai autómentes napon került

megrendezésre. 2012-ben elmaradt a második felvonulás, míg 2013-ban az utolsót rendezték,

mert a szervezők szerint a legtöbb cél megvalósult, így már nincs szükség a figyelemfelhívó

akcióra. A rendezvény alapvető célja az volt, hogy népszerűsítse a kerékpározást, és ehhez

elérje, hogy több bicikliutat építsenek.

A tárgyidőszakban a legtöbb megjelenést 2012-ben lehettet regisztrálni (205). 2011-

ben 163 és 2013-ban - az utolsó Critical Mass évében 178 tudósításban számoltak be a

felvonulásról. A felvonulás szervezőinek a mozgósítási stratégiája valamennyiben eltért a más

rendezvényeknél megszokottaktól (Balaton átúszás, Budapest Maraton), ugyanis kevésbé

építettek arra, hogy ismert személyiségekkel, celebekkel népszerűsítsék a rendezvényt.

Politikusok is csak magánemberként vehettek részt a rendezvényen és a szervezők csak

Sólyom László esetében tettek kivételt. A Critical Mass modellje abban is különbözött a többi

nagy sportrendezvénytől, hogy díjtalan volt rajta a részvétel és az önkéntesek is fontos

szerepet játszottak a rendezvényszervezésben.

Critical Mass (2011)

2011. április 27-én az mno.hu internetes hírportálon - majd később a Metropolban -

ismertették a szervezők közleményét arról, hogy örömbiciklizésnek szánják következő

Critical Masst ugyanis a 2004-ben indult mozgalom legfőbb célja, hogy elérje a

hétköznapokon is kerekező „kritikus tömeget”, már megvalósult. Ugyanakkor a

szervezők nem voltak elégedettek a kormány és a főváros hozzáállásával, amit április 29-én a

NAPI Gazdaság hasábjain is kiemeltek. A főbb problémák közt említették, hogy „hivatalos

forgalomszámlálás továbbra sincs és a választások előtt megígért egyeztetésekre azóta is

várnak”.

A megjelenések száma április 30-án a budapesti felvonulás napján nőtt meg. Több

online hírportálon (origo.hu, mno.hu, hvg.hu, hirado.hu) is pozitív polaritású hírek jelentek

meg a felvonulásról, amikben kiemelték, hogy a mindennapos kerékpározás

Médiaelemzés


69

népszerűsítéséért, a várost érő forgalmi terhelés és szmog csökkentéséért bicikliznek a

Critical Mass résztvevői. Az RTV médiumok közül az RTL Klub, az m1 és a tv2 esti

hírműsoraiban, illetve a Kossuth Rádió krónikáiban is beszámoltak az eseményről. A tv2

Tények című műsorában kiemelték, hogy mindenhol dugók voltak, ahol a Critical Mass

résztvevői áthaladtak Budapesten, míg az RTL Klub és az m1 híradásaiból azt lehetett

megtudni, hogy legalább tízezer résztvevő volt. Több országos print lapban (NAPI

Gazdaság, Metropol) is közölték, hogy a rendezvény szlogenje "az első utolsó"

csalódottságot is tükröz a kormányzati hozzáállás miatt. Az országos terjesztésű napilapok

közül a Blikk, a Magyar Nemzet és a Népszabadság is közölt cikket a rendezvényről. A

forgalmi rend változásáról jellemzően az online médiában (nepszava.hu, hvg.hu, hirado.hu,

origo.hu) tudósítottak a legtöbb alkalommal.

Több vidéki helyszínen is rendeztek biciklis felvonulást áprilisban, amiről a

regionális lapokban tudósítottak. Az egri eseményekről a Heves Megyei Hírlap számolt be

több alkalommal is. Április 22-én arról írtak a lapban, hogy már tizedszer rendezik meg a

Critical Mass elnevezésű nagyszabású kerékpáros felvonulást Egerben a Föld Napján. Az

Észak-Magyarország a miskolci eseményekről tudósított, míg az Új Néplap a Kisújszálláson

megrendezett felvonulásról számolt be. Szeptemberben pedig arról lehetett olvasni a hvg.hu-n

és a Népszabadságban, hogy a debreceni rendezvény villamos pálya felújítás miatt

elmarad. Ebben az időszakban a Kelet-Magyarország a nyíregyházi, míg a Fejér Megyei

Hírlap a székesfehérvári rendezvényről számolt be több alkalommal. Az utóbbi

sajtóorgánumban arról is írtak szeptember 28-án, hogy a Critical Mass célja az, hogy

bizonyítsa, kerékpározni szabályosan is lehet, s az autóstársadalom nem ellensége a

kétkerekűn közlekedőknek. A Délmagyarország számából pedig azt a plusz információt

lehetett megtudni, hogy a szegedi rendezvény jelmondata a „Kerékpározható körutakat!” volt.

A szeptemberi budapesti felvonulásról szóló beszámolókban rendszerint kiemelték (pl.

hvg.hu, Metropol), hogy a Critical Mass napján aláírják a budapesti kerékpáros

közösségi közlekedési rendszer támogatási szerződését is. Szeptember 22-én a felvonulás

napján az online médiumokban (többek között: hirado.hu, nepszava.hu, hvg.hu, index.hu)

megírták, hogy több ezer kerékpáros vett részt a nem sokkal fél 7 után rajtolt Critical

Mass-en. A hvg.hu több írásában is foglalkoztak az eseménnyel és képgalériát is közöltek. A

hírportálon megjelent egyik cikkből az is kiderült, hogy a résztvevők azt az információt

Médiaelemzés


70

kapták, hogy a jelen lévő rendőrök meg is büntethetik a vonulókat, ha megsértik a

közlekedési szabályokat vagy hiányzik egy-egy előírt kiegészítő a kerékpárjukról. 22-én és

23-án az RTL Klub több híradásában is kiemelték, hogy csaknem harmincezren vettek

részt a Critical Mass-en.


2012. április 17-én a hvg.hu-n arról számoltak be, hogy a Föld napján kerékpárosok

fogják elárasztani a Budapestet. Erről tudósított később a Metropol, több online hírportál

(hirado.hu, nol.hu,nepszava.hu) és az ECHO TV esti híradója is. Április 20-án a várható

forgalmi változásokra is felhívták a figyelmet a nol.hu-n, a hvg.hu-n és az atv-ben is. 22-én a

nyomtatott print termékek közül a Vasárnapi Hírekben és a Vasárnap Reggelben is

tudósítottak a felvonulásról. Az mno.hu-n azt emelték ki, hogy az ország 16 pontján

rendeznek a vasárnapi Föld Napja alkalmából Critical Masst, köztük hagyományosan

Budapesten is. A hvg.hu-n pedig arról írtak, hogy tízezres tömeg volt a rendezvényen és egy

képes összeállítást is közre adtak. Az egyik írásukban pedig arról lehetett olvasni, hogy

„furcsa szabadságérzettel társul, ha az ember nyeregbe pattan a városban, amiben

szerepe lehet annak is, hogy nem kell az ellenőröktől parázni”. Az RTL Klub esti híradójában

is résztvevők számán volt a hangsúly és helyszíni tudósítást is közöltek. Emellett az ECHO

TV és az m1 esti híradóiban is beszámoltak az eseményekről. 23-án az országos printek

(Magyar Nemzet, Népszabadság, Metropol) cikkeiben és az ECHO TV híradójában azt

hangsúlyozták, hogy 20 ezer kerékpáros vett részt a felvonuláson. Az index.hu-n

megjelent egy videó is, amiben azt kérdezték meg a résztvevőktől, hogy mit dolgoznak. Az

összeállításból kiderült, hogy sofőrök, közgazdászok és börtönőrök is voltak a felvonulók

között.

Szeptember 5-én a kerékagy blogra hivatkozva több online médiumban is közölték

(origo.hu, nemzetisport.hu, index.hu), hogy nem lesz biciklis felvonulás a fővárosban az

autómentes napon. A tudósításokban ismertették, hogy szervezők szerint „az elmúlt években

Budapesten betöltötték szerepüket, megtörték az alapvető félelmet a kerékpározás

biztonságosságát illetően, de már nem a sok konfliktussal járó tömegfelvonulások miatt

növekszik a bringások száma”. Később több regionális lapban (Új Néplap, Tolnai Népújság

stb.) és országos printben (Metropol, Népszabadság, Magyar Nemzet) is közölték a hírt.

Médiaelemzés


71

Szeptember 22-én az index.hu „Critical Mass az illegalitástól a sztárságig” címmel közölt

egy fotó összeállítást, amiben a felvonulások történetét mutatták be. A cikket úgy kezdték,

hogy „több tízezren tekernének ma Budapesten egy nagy tömegben, ha a szervezők

váratlanul nem vetettek volna véget a nyolc éve tartó sikersorozatnak”. Az összeállításból

pedig kiderült, hogy a budapesti biciklis mozgalom nem a sport, hanem az underground

világából indult, illetve, hogy „a CM-et a kezdetektől fogva két biciklis futár szervezte”.

Ugyanezen a napon a Magyar Nemzetben megjelent egy interjú Kürti Gábor főszervezővel

aki kifejtette, hogy „a budapesti biciklis forradalom győzött, elérkezett hát a konszolidáció

ideje”.

2012-ben több vidéki helyszínen is tartottak felvonulást és itt nem maradtak el a

szeptemberi rendezvények sem. A regionális lapokban a 2011-es évinél is nagyobb

publicitást kaptak a vidéki felvonulások. A bajai, a veszprémi, a miskolci, a szombathelyi, az

egri, a nyíregyházi és a soproni eseményekről is folyamatosan tudósítottak a regionális

lapokban. Ezekben a megjelenésekben rendszerint a felvonulás időpontjáról és

útvonaláról, illetve később a résztvevők számáról is beszámoltak, mellyel kapcsolatban a

cikkek pozitív hangvételűek voltak. Jellemző, hogy a tárgyidőszak három éve során 2012-ben

generálta a legtöbb megjelenést az esemény, részben annak köszönhetően, hogy a

szeptemberi budapesti felvonulás hiányát nagy híraktivitás övezte.


2013-ban rendezték meg az utolsó Critical Mass felvonulást a fővárosban. Április

12-én több online hírportálon (hvg.hu, index.hu, nepszava.hu, hirado.hu) is beszámoltak arról,

hogy a rendőrség jóváhagyta az útvonalat. A szervezők azt ígérték, hogy „lesznek ezután is

célzott bringás tüntetések, ha elakadnak a Magyar Kerékpárosklub által képviselt szakmai

dolgaik”. A tervezett felvonulásról a Népszavában, a Blikkben, a Nők Lapjában és a Magyar

Nemzetben is beszámoltak. Április 19-én a Metropolban arról lehetett olvasni, hogy „a

kilenc évvel ezelőtt biciklis futárok által szervezett tüntetés mára kinőtt a szubkultúrából, a

felvonulásokon – és a mindennapokban is – minden társadalmi csoport nyeregbe pattan”.

Ugyanezen a napon online portálokon tudósítottak a forgalmi rendben várható változásokról

(index.hu, origo.hu, nol.hu stb.). 20-án, a felvonulás napján a legtöbb híradásban azt emelték

ki, hogy az utolsó Critical Masst szervezték meg. Az előző évekhez képest több RTV

Médiaelemzés


72

médiumban (hírTV, ECHO TV,RTL Klub, m1, InfoRádió) adtak hírt a rendezvényről. Az

m1 esti híradójában azt emelték ki, hogy a szervezők szerint a legtöbb cél megvalósult, így

már nincs szükség a figyelemfelhívó akcióra. Az origo.hu és az index.hu internetes

portálokon is közzétettek videó összeállítást. Az előbbiben az utolsó Critical Mass

résztvevőit faggatták két keréken szerzett tapasztalataikról. A videóból az derült ki, hogy

toleránsabbak lettek az autósok és a gyalogosok is, a bicikli a budapesti közlekedés

részévé vált és a bringásokat már nem érik konfliktusok. Az index.hu anyagából pedig az

derült ki, hogy Kürti Gábor és Sinka Károly úgy tippelték, hogy talán 100 ezren is lehettek.

Az országos printek közül többek között a Vasárnapi Hírekben, a Vasárnap Reggelben, az Új

Ászban és a Magyar Nemzetben is megjelentek írások az utolsó Critical Mass kapcsán.

Április 22-én az RTL Klub esti híradójában arról tudósítottak, hogy a nagy kerékpáros

ünnepen a Critical Mass-en több ezren emelték magasba biciklijüket. Május 14-én az m1 Ma

Reggel című műsorában László János a Magyar Kerékpáros klub elnöke azt mondta, hogy

a Critical Mass volt az a mozgalom, ami megtanította az embereknek, hogy a kerékpár egy

kiváló közlekedési eszköz. Kifejtette, hogy ennek az eredménye az, hogy Budapesten 40-

50%-kal nő évente azok száma, akik a kerékpárjukat közlekedésre használják.

Szeptember 23-án az index.hu-n megjelent egy videó, amiben azokkal a problémákkal

foglalkoztak (például a hidakon való biciklis közlekedés), amiket ne oldott meg a Critical

Mass.

2013-ban a vidéki helyszíneken a megelőző évekhez hasonlóan ugyanúgy évi két

felvonulást szerveztek. A regionális lapok közül a Fejér Megyei Hírlap, a Hajdú-Bihari

Napló, a Heves Megyei Hírlap, a Napló, a Petőfi Népe, a Délmagyarország és az Észak-

Magyarország is aktívan foglalkozott a helyi felvonulásokkal. Március 21-én a Fejér Megyei

Hírlap hasábjain arról számoltak be, hogy Kósa Izabella a „a pici, de kitartó és agilis lány egy

budapesti Critical Mass eseményen határozta el, jó lenne Székesfehérváron is ilyen”. A

cikkből kiderült, hogy az első felvonuláson 300-an vettek részt, míg legutóbbin már ezer

fölötti volt a részvevők száma. Április 22-én a Délmagyarországban arról számoltak be, hogy

rekordszámú bringás vett részt a Critical Mass szegedi rendezvényén. Szeptember 21-én a

Heves Megyei Hírlapnak interjút adott Törőcsik Gábor a rendezvény egyik szervezője.

Amikor az esemény céljáról kérdezték, akkor elmondta, hogy azért gyűltek össze, hogy

bizonyítsák, a kerékpár nemcsak sport-, hanem közlekedési eszköz is, amellyel iskolába,

Médiaelemzés


73

munkába, vásárolni és szórakozni is el lehet menni.

Médiaelemzés


74

Telekom Vivicittá Városvédő Futás

A Vivicittá komoly hagyományokra tekint vissza. 1984-ben rendezték meg az első

ilyen jellegű futóversenyt Olaszországban és 1986 óta Magyarország is helyszínt ad az

eseménynek. 2011-ben fontos szerepe volt a mozgósításban, hogy Kaposvár és Szeged

között versengés alakult ki annak kapcsán, hogy melyik vidéki városban fognak többen részt

venni a futóversenyen. Az esemény publicitására az is kedvezően hatott, hogy 2011-ben

megdőlt a részvételi rekord. A jól kidolgozott kampány hatására is 2011-ben 145

tudósításban foglalkoztak a városvédő futással.

2012-ben a mozgósítás és a publicitás szempontjából is fontos szerepe volt annak,

hogy Kovács István olimpiai bajnok bokszoló, Kassai Viktor labdarúgó-játékvezető és

Miklósa Erika operaénekesnő is futott a Vivicittán. Ebben az évben azonban feltűnő volt az

RTV megjelenések hiánya is, ellentétben 2013-al, amikor Kocsis Árpád főszervező többek

között az m1 híradójában és az mr1-Kossuth Rádió Napközben című műsorában is

szerepelt. 2013-ban a bostoni merénylet miatt is többet foglalkoztak a vizsgált

médiumokban a futóversennyel. Összességében 2012-ben valamelyest alulreprezentált maradt

az esemény a napirenden (102 megjelenés), hogy aztán 2013-ban újra jelentős számú (152)

beszámolóban foglalkozzanak a rendezvénnyel.

26. T-Home Vivicittá Városvédő Futás (2011)

2011. február 5-én a Tolnai Népújság mellett több regionális lapban és a Metropolban

is beszámoltak arról, hogy április 10-én kerül sor a tavasz legnagyobb szabadidős

futóeseményére, a hagyományos T-Home Vivicittá Városvédő Futásra. Már ezekben a

megjelenésekben is felhívták rá a figyelmet, hogy az idei események különlegessége, hogy

Szeged (április 2-án) és Kaposvár (április 3-án) speciális futópárbajjal csatlakozik a

versenyprogramhoz. A versengésről a Blikkben és a Metropolban is rendszeresen

beszámoltak. Az utóbbiban február 16-án azt írták, hogy „játékos párbajra invitálja a futást

szeretőket két amatőr futó, a szegedi vállalkozó Miki és a kaposvári tanár Ricsi, akik egy

amatőr versenyen ismerkedtek össze, és találták ki a játékot. Később az ingyenes napilapban

Katus Attila sportaerobik világbajnokkal is közöltek egy interjút, aki elmondta, hogy

Gundy Richárd régóta a barátja és segíteni fog neki a toborzásban. A Blikk március 29-ei

Médiaelemzés


75

számából pedig az derült ki, hogy „Ördög Nóra műsorvezető gyerekkori barátnője Dombi

Miki feleségének, így nem volt kétséges, hogy a szegedi fiút és szülővárosát fogja támogatni a

versengésben”. Március 25-én a Blikk mellett a hirado.hu-n és a nol.hu-n is megjelent egy hír

azzal kapcsolatban, hogy futócipőt húz Kaposvárért egy 91 éves néni. A futóverseny

kampánya annyira jól sikerült, hogy végül rekordlétszámú, 23 330 fős mezőny indult el

Szegeden és Kaposváron a T-Home Vivicittá Városvédő Futáson. A kaposvári rendezvény

pedig minden idők legnagyobb vidéki futóeseménye lett: 13 208-an álltak rajthoz. A

rekordról április 4-én beszámoltak a Nemzeti Sportban a Metropolban és a Magyar

Nemzetben is. Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda versenyigazgatója pedig április 6-án a

Magyar Hírlapnak adott interjújában arról beszélt, hogy „a két vidéki Vivicittá versenyen a

részvétel a duplájára nőtt”.

2011-ben a NAPI Gazdaság hasábjain is több alkalommal megemlítették a Vivicittát

azok a magyar üzletemberek és managerek, akiket a sportolási szokásaikról kérdeztek.

Soós Csaba, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgató-helyettese azt mondta az egyik ilyen

beszélgetés alkalmával, hogy felkészülésként heti kétszer fut tíz kilométert, télen pedig este 9

után futópadon rója le a heti penzumot. Április 6-án a budapesti rendezvény kapcsán a

sportgeza.hu-n kiemelték, hogy a futók öt táv közül választhatnak a Városligetből rajtoló

versenyen. Az ezt követő napokban többek között a Metropolban és a Blikkben is

beharangozták az eseményt. 7-én pedig több internetes hírportálon is figyelmeztettek, hogy

forgalomkorlátozás lesz vasárnap Budapesten (hvg.hu, hirado.hu, sportgeza.hu). Az április

10-i budapesti versenyen rekordlétszámú futó vett részt, ami kedvezően hatott az esemény

publicitására. A pozitív polaritású hírről az online hírportálok közül a hvg.hu, az origo.hu és a

sportgeza.hu is beszámolt, míg nyomtatott sajtóban a Magyar Nemzet, a Metropol, a

Népszabadság és a Blikk is foglalkozott vele. Utóbbiban kiemelték, hogy Gusztos Péter, volt

SZDSZ-es politikus, Kovács Patrícia színésznő és Greg Dorey brit nagykövet is részt vett

a Vivicittá városvédő futáson. 11-én a Népszavában is megírták, hogy „különleges

futóversenyt rendezett mozgáskorlátozott, valamint látássérült gyermekeknek Gusztos Péter

volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő és az általa szervezett Suhanj! Alapítvány”. 10-én

a tv2 Tények és 11-én a csatorna Tények Reggel című műsorában azt emelték ki, hogy több

ezer gyermek vett részt az ország legnagyobb amatőr futóversenyén.

Az év vége felé, december 16-án több regionális lapban is megjelent egy írás

Médiaelemzés


76

„Száztizenötezren sportoltak ebben az esztendőben a BSI eseményein” címmel, amiből

kiderült, hogy a Budapest Maraton után a második legnagyobb rendezvényt a 26. T-

Home Vivicittá Városvédő Futás jelentette 15 050 nevezővel. 2012-ben a különböző

sportkampányok szervezői pályázhattak az előző „év legjobb sportkampánya” címre, amiről

többek között a Blikkben a sportgeza.hu-n és a nemzetisport.hu-n is tudósítottak. A címet

végül a Vivicittá nyerte el, megelőzve a Jégkorong divízió I-es világbajnokságot. Január 2-án

a Délmagyarország újságírója is elismeréssel szólt a rendezvényről és megírta, hogy „bár a

Kaposvár elleni párbajban Szeged alulmaradt, a profi szervezésért és a mozgás

népszerűsítéséért járt a gratuláció a szervezőknek”.

27. Telekom Vivicittá Városvédő Futás (2012)

Február 27-én, elsőként 3 regionális lap (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország,

Hajdú-Bihari Napló) számolt be arról, hogy a Telekom ismét főtámogatója lett a tavasz

legnagyobb szabadidős futóeseményének. Március 20-án már a legjelentősebb online

hírportálok, így az origo.hu és az index.hu is megírta, hogy április elsején rendezik a 27.

Telekom Vivicittá Városvédő Futást, amely a Margitszigetről indul. Március 26-án pedig

többek között a sportgeza.hu-n és a hvg.hu-n arról számoltak be, hogy a szervezők több ezer

résztvevőre számítanak. Március 28-án a Somogyi Hírlap mellett több regionális lap, a

Világgazdaság és Metropol is közölt egy írást, amiben arról tudósítottak, hogy „az április

elsejei 27. Telekom Vivicittá Városvédő Futáson több különböző jótékonysági akcióra

kerül sor Budapesten. Gyűjtést szerveztek Kanyó Zsolt gerelyhajító paraatléta paralimpiai

kijutására, valamint a Bátor Tábor, a Suhanj Alapítvány és az SOS Gyermekfaluban élő

kicsik és fiatalok támogatására is”. A mozgósítás szempontjából fontos volt, hogy 2012-

ben Kovács István olimpiai bajnok bokszoló és Kassai Viktor labdarúgó-játékvezető is részt

vett a rendezvényen. Erről az origo.hu-n több alkalommal is beszámoltak, de megjelenést

generált a sportgeza.hu- n, az Új ÁSZ-ban és a Magyar Nemzetben is.

Március 29-én több internetes hírportálon (mno.hu, index.hu, origo.hu stb.)

ismertették, hogy „a verseny egész napos lesz és a vele járó útlezárások miatt a város egyes

részein forgalomkorlátozásokkal és dugókkal kell számolni”. Ezeken a hírportálokon, illetve a

Vasárnapi Hírekben 31-én is figyelmeztették az autósokat a várható dugókra és elterelésekre.

Április 1-én több internetes hírportálon (sportgeza.hu, origo.hu, telesport.hu) is

Médiaelemzés


77

beszámoltak arról, hogy „több mint 13 ezren vettek részt a 27. Telekom Vivicittá

Városvédő Futáson a Margitszigeten, ahol így a rendezvény történetének második

legnépesebb versenyére került sor”. Másnap a Blikk, a Bors az Új ÁSZ és a Metropol is

beszámolt a kedvező polaritású hírről. A RTL Klub Fókusz című műsorában pedig egy

olyan csoportot is bemutattak, aminek túlsúlyos emberek a tagjai és együtt futották le a

távot. Később több regionális lapban is beszámoltak a megyei futók sikereiről. A Nógrád

Megyei Hírlapban és a Magyar Nemzetben pedig az generált megjelenést, hogy Miklósa

Erika operaénekesnő a látássérült Makádi Zsófiát kísérte a futáson. 2012-ben a vidéki

rendezvényekkel kevesebb beszámolóban foglalkoztak, mint 2011-ben. Főleg a Dunántúli

Naplóban és az Új Néplapban közvetítettek információkat a szolnoki és a pécsi

versenyekkel kapcsolatban. Április 20-án pedig a Világgazdaságban jelentettek meg egy írást,

amiből kiderült, hogy „ezrek részvételével zajlottak le Pécsett április 14-én, Szolnokon pedig

április 15-én a Telekom Vivicittá vidéki futóeseményei”.

28. Telekom Vivicittá Városvédő Futás (2013)

2013. április 12-én az origo.hu-n „Rekordot döntene a budapesti Városvédő Futás”

címmel jelent meg egy írás, amiben arról számoltak be, hogy a szervezők bíznak benne, hogy

„a 2012-es 13 200-as indulói létszámot sikerül majd felülmúlni”. A szervezők reményeiről

beszámoltak a nemzetisport.hu-n a hvg.hu-n, illetve a Blikk és a 24 óra hasábjain is. Később a

Vasárnap Reggelben és a Metropolban is azt emelték ki, hogy a Vivicitta hozza el a

tavaszt. Az origo.hu-n pedig azt találták fontosnak közölni április 19-én, hogy ingyenes

okostelefonos applikáció segíti a Telekom Vivicittá indulóit, ezt azonban nem emelték ki más

forrásban. Április 20-án a Népszavában és a Nemzeti Sportban is beszámoltak a tervezett

versenyről, ugyanezen a napon több online hírportálon (origo.hu, mno.hu, sportgeza.hu) is

közölték, hogy a „rendező Budapest Sportiroda tájékoztatása szerint soha ennyien nem

jelentkeztek előre a versenyre”. A forgalomkorlátozásokról a verseny előtti napokban több

országos napilapban (Magyar Nemzet, Bors, Vasárnapi Hírek), illetve 20-án a tv2 Tények

című műsorában is beszámoltak. 21-én pedig az online médiumokban (hirado.hu, index.hu,

hvg.hu stb.) jelent meg több tudósítás a forgalomban várható változásokról.

Április 21-én, a verseny napján a Kossuth Rádió több krónikájában is foglalkoztak

a versennyel. A déli krónikában elmondták, hogy „több mint 13 ezer városvédő futó vette

Médiaelemzés


78

és veszi birtokba Budapest utcáit”. A hírTV déli, illetve esti híradójában is beszámoltak az

eseményről. Utóbbiban elmondták, hogy több mint tizenötezren vettek részt a

rendezvényen. Ugyanezt emelték ki az online médiumok is (hvg.hu, sportgeza.hu,

telesport.hu)

Másnap az ÚJ ÁSZ-ban megírták, hogy a félmaratonra közel 3800-an neveztek,

ami rekord a Vivicitták történetében. Az országos printek közül a Metropolban, a Magyar

Nemzetben a Nemzeti Sportban és a Magyar Hírlapban is beszámoltak a rendezvényről. 22-

én a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt emelték ki, hogy „minden eddiginél

többen, 15 ezren jelentkeztek a budapesti Vivicittá futóversenyre”. AZ RTL Klub Fókusz

című műsorában pedig megszólalt többek között Béres Alexandra fitneszedző és Chris

Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója is. Míg előbbi a

környezettudatosság szerepét emelte ki, addig az utóbbi az egészség fontosságára hívta fel a

figyelmet. Április 22-én a tv2 Aktív című műsorában is szerepelt Béres Alexandra és

elmondta, hogy ha valaki egyszer megérzi a Vivicittá hangulatát szívesen jön máskor is.

2013-ban Kocsis Árpád több műsorban is szerepelt, ahol a bostoni merénylettel

kapcsolatban kérdezték. Április 16-án az RTL Klub esti híradójában elmondta, hogy „azt

gondolják, hogy Magyarországon nincs terrorfenyegetettség, de ezt majd eldöntik az

illetékes szakemberek, akikkel már felvették a kapcsolatot”. 17-én a Nemzeti Sportnak

nyilatkozta azt, hogy konzultáltak a megfelelő szervekkel és úgy ítélték meg, hogy nincs

szükség különleges biztosításra a futóversenyen. 22-én az m1 déli híradójában pedig

kifejtette, hogy ez a tragédia remélhetőleg egyszeri volt. A híradásban beszámoltak arról is,

hogy a szervezők a cél- és rajtkapu minden oldalára kitették a gyászkeretbe foglalt "Boston

2013" feliratot, illetve, hogy több futón is gyászszalag volt. Az egyik résztvevő pedig

elmondta a híradó stábjának, hogy a lányát szeretné idézni, aki szerint nem lehet félelemben

élni. Kocsis Árpád április 26-án interjút adott a Kossuth Rádió Napközben című

műsorában is, ahol a futóverseny megrendezésének fő szempontjairól beszéltek. A

főszervező elmondta, hogy a fővárosban fontos az autók és a verseny szakszerű

elválasztása egymástól. Arról is beszélt, hogy szoktak járni külföldi versenyekre, ahol sok

mindent meg lehet tanulni. Elmondása szerint fontos megszervezni a tömeg mozgását,

mindig tudni kell, hogy mikor, hol mennyi ember lesz. Az interjúból az is kiderült, hogy a

külföldi mintát követve a jövőben tiltani fogják a fülhallgató használatát.

Médiaelemzés


79

A vidéki rendezvényekkel kapcsolatban kevesebb megjelenés realizálódott, mint

2011-es és 2012-es versenyeknél. A Dunántúli Naplóban és a Zalai Hírlapban számoltak be

néhány alkalommal a vidéki eseményekről. Illetve a vizsgált médiumok közül a hvg.hu a

Magyar Nemzet és az mno.hu is tudósított arról, hogy Zalaegerszegen és Pécsett is tartanak

Városvédő futást.

Médiaelemzés


80

Nagy Sportágválasztó

A Nagy Sportágválasztót évente két alkalommal szokták megrendezni Budapesten,

illetve több vidéki helyszínen is. Az utóbbi miatt az esemény promotálásában nagy szerepe

volt a regionális lapoknak is (kiemelkedő a Délmagyarország és a Vas Népe híraktivitása a

mozgósításban). A vezető RTV és print médiumok jellemzően inkább a budapesti

rendezvényekről tudósítottak. 2011-ben nagyon aktívak voltak a regionális printek

munkatársai és sok cikk született a vidéki eseményekről, összességében ugyanakkor 2012-ben

és 2013-ban nagyobb teret kapott a médiában a Nagy Sportágválasztó. Fontos megjegyezni,

hogy 2012 nyarán Ipacs Endre szervező több alkalommal is kifejthette véleményét a

Kossuth Rádió különböző beszélgetős műsoraiban (180 perc, Napközben). Ebben az

időszakban a Londoni Olimpia kedvezően hatott az esemény publicitására. Ugyancsak

megnövelte a megjelenések számát a Nagy Hangszerválasztás projekt elindítása is, mellyel

kapcsolatban a hírforrások rendre megemlítették a mintául szolgáló Sportágválasztót. 2013-

ban pedig több forrásban is arról számoltak be mint újdonság, hogy sportantorpometriai

méréseken lehet részt venni, illetve, amikor kiderült, hogy át kell helyezni a Margitszigetre

tervezett táborokat, akkor erről több vezető médium is tudósított (Blikk, origo.hu, Metropol).

A Nagy Sportágválasztóval kapcsolatos megjelenések száma 2011 óta folyamatosan

növekedett. Míg abban a tárgyidőszak első évében 84 beszámoló jelent meg a rendezvény

kapcsán, addig 2012-ben már 114, 2013-ban pedig 174 megjelenést lehetett regisztrálni.

Nagy Sportágválasztó (2011)

2011. március 31-én a nemzetisport.hu tudósított arról, hogy tovább bővül a Nagy

Sportágválasztó programja, amivel kapcsolatban több megjelenés nem realizálódott. Június

28-án azonban több médium is közölte (mno.hu, Észak-Magyarország), hogy az

eseménysorozat bekerült az Önkéntesség Európai Éve Nemzeti Programsorozatba. Május

26-án Ipacs Endre és Horváth Csaba olimpiai bajnok kenus is vendég volt az m1 Ma

reggel című műsorában, ahol a főszervező a Tavaszi Nagy Sportágválasztó Nap kapcsán

elmondta, hogy nem csak gyerekeket várnak a rendezvényre. Horváth Csaba pedig arról

értekezett, hogy „egy jó dolog, hogy ki is lehet próbálni a sportokat” és elmondta, hogy ő is

részt fog venni a rendezvényen. Ugyanezen a napon a sportgeza.hu-n közölték, hogy közel

száz sportágat lehet majd kipróbálni a Maglódi úton. Június 6-án arról írtak a sportgeza.hu-n

Médiaelemzés


81

és a nemezetisport.hu-n, hogy a tavaszi sorozat nyolc állomásán közel negyvenezer

érdeklődőt regisztráltak. A szeptemberi rendezvény promotálásában ugyancsak élen járt- az

mno.hu mellett- az utóbbi két internetes hírportál, összességében azonban azt lehet

megállapítani, hogy 2011-ben kevesebb hír jelent meg a budapesti rendezvények kapcsán,

mint a későbbi években.

Az év folyamán a regionális printekben hírt adtak a vidéki eseményekről is. A

Délmagyarország több cikkben is foglalkozott a Nagy Sportágválasztó szentesi, makói és

hódmezővásárhelyi eseményeivel is. Ezekben rendszeresen beszámoltak arról, hogy mikor és

hol rendezik majd meg az eseményeket. A Hajdú-Bihari Naplóban is tudósítottak arról,

hogy félszáz sportág mutatkozik be tavasszal a cívisvárosban. A Nemzeti Sport május 21-ei

számában pedig arról lehetett olvasni, hogy a ZTE labdarúgócsapatától Balázs Zsolttal,

Kocsárdi Gergellyel és Vlaszák Gézával is találkozhatnak az eseményre jelentkező óvodás és

kisiskolás sportolni vágyó gyerekek. Az őszi Kecskeméti rendezvényekről a Petőfi Népe

tudósított több alkalommal is, a Dunántúli Naplóban és a Tolnai Népújságban pedig arról

írtak szeptember második felében, hogy „csaknem 3500 látogató volt, ami 1000-rel több, mint

tavaly”. A Somogyi Hírlap mind a tavaszi, mind az őszi kaposvári rendezvényről beszámolt.

Október 22-én az egyik cikkükben kiemelték, hogy „a kaposvári Nagy Sportágválasztó

rendezvényre sikerült egy mini gyakorló pályát felépíteni, ahol nagyon sokan kipróbálhatták a

golfot”. A Fejér Megyei Hírlapban ugyanakkor arról tudósítottak október 27-én, hogy Östör

Annamária egészségügyi és sporttanácsnok „sajnálta, hogy a nagy sportágválasztó,

egészségnappal kiegészítve, érdeklődés híján elmaradt Székesfehérváron”.


2012 második felében Ipacs Endre több alaklommal is vendégeskedett a Kossuth

Rádió műsoraiban, amelyekben a rendezvényszervezés folyamatáról is megosztotta a

gondolatait. Több műsorban is szó esett arról, hogy a Londoni Olimpián elért jó

eredményeknek mozgósító szerepük lehet a tömegsport szempontjából is. Ipacs Endre ezzel

kapcsolatban augusztus 13-án az Ütköző című műsorban elmondta, hogy szerinte nincsenek

kihasználva eléggé az olimpiai bajnokaink a mozgósítás tekintetében. A főszervező

kifejtette, hogy azok a hiteles bajnokok, akik egyben tanultak is. Ugyanakkor arra is kitért,

hogy nem könnyű a tanulást és a versenysportot összeegyeztetni. Az olimpiai bajnokaink

Médiaelemzés


82

mozgósító szerepét bizonyíthatja az is, hogy – mint az október 2-án a 180 perc című

műsorból is kiderült – Kozák Danutát a Nagy Sportágválasztó eseményén „megrohanták” a

gyerekek. A főszervező kétszer szerepelt a Kossuth Rádió Napközben című műsorában is,

augusztus 13-án kifejtette, hogy főleg fiatalkorban lehet rászoktatni az embereket a

sportolásra, mert az idősebbeket már nehezebb motiválni. A szeptember 6-i adásban pedig

arról beszélt, hogy ebben az évben a Nagy Hangszerválasztó nevű eseményt is megszervezik.

Másnap a 180 percben kifejtette, hogy óvodákat is bevonnak a Nagy Sportágválasztó

programjaiba. Fontos megjegyezni, hogy ugyanezen a napon az Új Néplap mellet több

regionális lapban is közöltek egy cikket „Sportok karnyújtásnyira” címmel, amiben

megírták, hogy a rendezvény szervezői szerint „a sportot a leghatékonyabban a

gyakorlatban lehet közel hozni az emberekhez”.

2012-ben a budapesti rendezvények is nagyobb publicitást kaptak. Június 2-án a

Népszabadság közölte, hogy „a kétnapos rendezvényen több mint 90 sportág jelenik meg

azzal a céllal, hogy segítse a gyermekek és felnőttek sportágválasztását, a sport

népszerűsítését”. Az eseményről az xlsport.hu és a totalsport.hu is többször beszámolt,

utóbbiban arról is tudósítottak, hogy a rendezvényen Cseh László úszó és Carlos Pérez

kézilabdázó is részt fog venni. A szeptemberi Sportágválasztó kapcsán a Nemzeti Sportban

és a sportgeza.hu-n is kiemelték, hogy olimpiai bajnokok is részt vesznek a

rendezvényen. Szeptember 20-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában egy dunai

sárkányhajós felvonulásról tudósítottak, ami a Sportágválasztóra hívta fel a figyelmet.

Ezen az eseményen több olimpikon is részt vett ezzel is hangsúlyozva az esemény

fontosságát, amit RTL Klub esti híradójában, illetve a Nemzeti Sportban is kiemeltek.

A vidéki eseményekről a regionális lapokban hasonló mennyiségű hír jelent meg,

mint 2011-ben. A Vas Népe több alkalommal is foglalkozott a rendezvénnyel és március 13-i

számukban azt is megírták, hogy bármennyire is nehéz a gazdasági helyzet, mégsem

marad el a Sportágválasztó. Májusban a hvg.hu-n írtak a dunaújvárosi rendezvényről, ahol

hangszert is lehetett választani. A Somogyi Hírlapban pedig júniusban két alkalommal is

cikkeztek a kaposvári Sportágválasztóról, ahol a helyi újságírók szerint „igen széles volt a

paletta”. A szeptemberi Sportágválasztók néhány helyszínén nem voltak megfelelő időjárási

körülmények. A Dunántúli Naplóban arról lehetett olvasni, hogy emiatt egy nappal

elhalasztják a pécsi rendezvényt, míg a Naplóban arról írtak, hogy „az esős idő ellenére

Médiaelemzés


83

második alkalommal is sikeres volt a Nagy Sportágválasztó program Pápán”. A

szombathelyi eseményekről a Vas Népe két beszámolót is közölt, ahol leírták, hogy „az

NYME-SEK udvarán és sportlétesítményeiben fogják megrendezni a Sportágválasztót”.


2013 Január 16-án többek között a Borsban, a Blikkben, a Magyar Nemzetben és

több online hírportálon (sportgeza.hu, xlsport.hu) is beszámoltak arról, hogy „19–20-án

rendezik meg a Téli Sportágválasztót, ahol mindenki ingyenesen próbálhatja ki a

Magyarországon űzhető téli sportágakat”. 18-án a Kossuth Rádió Napközben című

műsorában Győri Kristóf, a rendezvény főtitkára elmondta, hogy a tömegsportokat is

szeretnék népszerűsíteni, hiszen télen is széles körben lehet sportolni, emellett arról is

beszámolt, hogy téli olimpikonok is részt vesznek majd a rendezvényen. A Dunántúli Napló

január 19-i számában pozitív visszajelzést adott a Sportágválasztó sikerességével

kapcsolatban Ablonczy Orsolya, a Pécs Városi Lövész Klub ügyvezető elnöke, aki elmondta,

hogy a rendezvény után megrohamozták őket a gyerekek. Április elején a Nagy

Sportágválasztó szervezői is hajóba szálltak a 23. Gróf Széchenyi István Emlékversenyen,

amivel arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy hogy az előkészületek elkezdődtek és

2013-ban is számos városban buzdítják majd sportágválasztásra a gyerekeket, felnőtteket.

Erről a vizsgált médiumok közül az xlsport.hu és az atv esti híradása is tudósított. Május 22-

én a Duna TV DunaSport című műsorában arról beszélgettek, hogy 12. alkalommal indul

népszerűsítő és toborzó útjára a Nagy Sportágválasztó rendezvénysorozat. Koós-Lukács

Tímea kommunikációs igazgató ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy minden nap száz-száz

látogatónak van lehetősége arra, hogy sportantorpometriai mérésen is részt vegyenek.

Május első felében megindult a Nagy Sportágválasztó budapesti rendezvényének a

reklámozása. 8-án a Nők Lapjában is beszámoltak az eseményről, 14-én pedig arról írtak a

totalsport.hu oldalon, hogy „a legvájtfülűbb sportrajongók számára is újdonságot

jelenthetnek például a következő mozgásformák: subbuteo, szituációs lövészet, footgolf,

sepaktakraw, hét csillag sáska kung-fu, melyek mind képviseltetik magukat majd a kőbányai

helyszínen”. 17-én többek között az m1 sporthíreiben, a sportgeza.hu és az xlspoprt.hu

internetes portálokon, illetve a Magyar Nemzetben és a Nemzeti Sportban is beszámoltak

arról, hogy „közel száz téli és nyári sportágat próbálhatnak ki az érdeklődők”. 24-én a

Médiaelemzés


84

Kossuth Rádió Napközben című műsorában Szilágyi László szervezési és VIP koordinátor

is az újdonságokat emelte ki. Elmondta, hogy évente többször kerülnek új sportágak a

kínálatukba és, hogy sportantropometria felméréseket is fognak majd készíteni. Koós-Lukács

Tímea pedig arról beszélt, hogy a középiskolásokat is sikerült megmozdítaniuk, úgyhogy

ők is elég nagy számban jelentkeztek az előzetes regisztrációnál. Ugyanebben a műsorban

Kozma György, volt kenus kifejtette, hogy mennyire jó is az, amikor „örömteli, erőtől

duzzadó kisgyerekek nagy lendülettel átveszik a területet”. Fontos megjegyezni, hogy

június 10-én, amikor kiderült, hogy a Sportválasztó Táborokat nem lehet megrendezni a

Margitszigeten, akkor több vezető hírportál is beszámolt erről (origo.hu, Blikk, Metropol).

A szeptemberi budapesti eseményekről az xlsport.hu számolt be a legtöbb alakommal,

ahol 14-én azt is megírták, hogy csúcsdöntés volt a 13. Budapesti Nagy Sportágválasztó első

napján. Emellett a nemzetisport.hu-n és a totalsport.hu-n is tudósítottak a rendezvényről, de a

hírek száma elmaradt a tavaszi időszaktól.

Májusban a Fejér Megyei Hírlapban 3 beszámolóban is tudósítottak a Nagy

Sportágválasztóról. 25-én megírták, hogy „akiknek nem lett volna elég az adrenalinnövelő

sportfokozat, azokat egy rapid, ám velős hangszermustra várta az uszoda teraszán”. A Petőfi

Népében azzal a hírrel próbálták mozgósítani a kecskeméti lakosokat, hogy jeles sportolókat

is várnak az eseményre (pl. Nagy Tímea vívót és Vajda Attila kajakost). A Vas Népében 4

alkalommal is beszámoltak a szombathelyi eseményekről és megírták, hogy „hatalmas

érdeklődés övezte a 4. Nagy Sportágválasztó első napját”. A Tolnai Népújság a szekszárdi, a

Somogyi Hírlap pedig a kaposvári eseményekről tudósított.

Az orosházi őszi rendezvényről a Békés Megyei Hírlap két alaklommal is

beszámolt. Szeptember 17-én arról írtak, hogy több mint harminc sportágat lehetett

díjmentesen kipróbálni, edzők, szakemberek instruálása mellett, információkhoz jutva arról,

hogy melyiket milyen feltételekkel és hol lehet gyakorolni. A Délmagyarország többször is

beszámolt a szegedi, makói és a szentesi Sportágválasztókról. Szeptember 23-án arról lehetett

olvasni a lapban, hogy megint jelesre vizsgázott az újszegedi Kisstadionban és

sportuszodában megrendezett 3. Szegedi Nagy Sportágválasztó”. Szeptember 6-án az Új

Néplapban és több másik regionális printben is közöltek egy cikket „Belekóstolni a sport

ízébe” címmel, amiben arról írtak, hogy „a Nagy Sportágválasztó igazi sikertörténet, ami a

magyar utánpótlás-sportélet utóbbi években nyilvánvaló döcögéséhez képest, igenis

Médiaelemzés


85

pozitív képet fest az aktív életmódot választók jövőjéről”. Október 15-én pedig az

InfoRádió több híradásában és a Nemzeti Sportban is ismertették, hogy „Együttműködési

megállapodást kötött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és a Nagy

Sportágválasztó Szervező Iroda, amelynek értelmében a KLIK szakmailag támogatja,

kifejezetten ajánlja az általa fenntartott köznevelési intézményeknek a Nagy

Sportágválasztókon való csoportos részvételt”.

Médiaelemzés


86

Balaton-átúszás

A Balaton-átúszás egy harminc éves múlttal rendelkező, az időjárási

körülményekre nagyon érzékeny szabadidős rendezvény. Ebből adódik, hogy az

eseményről szóló megjelenések egy nagy része a rendezvényszervezésről, illetve arról szólt,

hogy el kellett halasztani az átúszást. Ez hatványozottan igaz a 2011-es évre, amikor csak

sokadjára sikerült ténylegesen megrendezni az átúszást. A részvevők toborzása és az esemény

publicitása szempontjából fontosak voltak azok a hírek, amikben politikusoknak,

sportolóknak az eseményen való részvételéről számoltak be. 2011-ben az amerikai

nagykövet részvételét emelték ki több helyen is (Blikk), míg Erdei Zsolt több alkalommal is

leúszta a távot, amiről 2012-ben az m1 híradójában is beszámoltak. 2013-ban pedig az

generált több megjelenést, hogy a brit nagykövet is jótékonysági céllal részt vesz a

rendezvényen. Az „úszó erőd” jelenléte pedig ugyancsak fontos volt a mozgósítás, toborzás

szempontjából.

Szántó László főszervező több alkalommal is interjút adott az évek folyamán

(Kossuth Rádió ”180 perc”, RTL Klub ”Esti híradó”) amikben többször is kiemelte, hogy a

Balaton-átúszás nem egy verseny, hanem egy ízig-vérig tömegsport esemény. A

rendezvénynek ezt a filozófiáját a vizsgált médiumokban több alkalommal is közölték.

Köztük a Somogyi Hírlap is, aminek helyi érintettsége okán a három év alatt folyamatosan

értesítették a nagyközönséget a Balaton-átúszással kapcsolatos fejleményekről. Bár több

alkalommal is hangsúlyozták az egyes beszámolókban a szervezők, hogy nem a résztvevők

száma a fontos, ez mégis egy olyan információ, amivel a Balaton-átúszás népszerűségét,

sikerességét mérni lehet. 2012-ben a 10 ezer fölötti részvételi adat kedvezően hatott az

esemény publicitására is. Megfigyelhető, hogy a szervezők az évek folyamán rendszeresen

kevesebb nevezőre számítottak, mint amennyien ténylegesen később regisztráltak. Ez főleg

2011-ben volt fontos, amikor az időjárási körülmények nem kedveztek a rendezvénynek,

azonban a négy és fél ezres részvételi arányt Szántó László kellemes meglepetésként

értékelhette. A Balaton-átúszás közlekedésre gyakorolt hatása csak 2013-ban kapott

nagyobb publicitást, amikor többek között a hvg.hu-n is arról írtak, hogy „gigadugó várható

a Balaton átúszás miatt” a Balatonra vezető utakon. A tárgyidőszakban összesen hasonló

számú megjelenést lehetett regisztrálni minden évben, 2011-ben 121, 2012-ben 109 és 2013-

Médiaelemzés


87

ban 124 hír jelent meg a Balaton-átúszásról.

29. Balaton-átúszás (2011)

2010-hez hasonlóan 2011-ben is majdnem elmaradt a Balaton-átúszás, de végül

augusztus elején sikerült megtartani a rendezvényt. Január 19-én arról lehetett olvasni a

Népszabadság hasábjain, hogy Madarász Isti filmrendezőnek az egyik kedvenc eseménye az

átúszás és ezért is került bele a Magyarországról szóló imázsfilmjébe (Lehetőségek Világa).

A legtöbb megjelenés ebben az évben az újabb és újabb kitűzött céldátumokkal

kapcsolatban realizálódott. Először június 2-án számoltak be több médiumban (Magyar

Nemzet, origo.hu, mno.hu, Blikk) is arról, hogy július 2-án lehet majd az átúszás. Június 22-

én a 29. Balaton-átúszás siófoki sajtótájékoztatóján pedig ugyancsak arról lehetett értesülni,

hogy a tervezett időpontban lesz megtartva a rendezvény. Több regionális hírlapban is

kiemelték (Nógrád Megyei Hírlap, Új Néplap), hogy a „népszerű nyári erőpróbán nem

egymást, hanem önmagunkat kell legyőzni”. Június 30-án azonban már arról szóltak a hírek

(m1, mno.hu), hogy el kell halasztani a rendezvényt. Július 2-án az RTL Klub Esti

híradójában Szántó Gábor szervező elmondta, hogy 2010-ben 20 millió forintos veszteség érte

őket az elmaradt átúszás miatt. Július 21-től kezdődően kerültek napirendre a hírek azzal

kapcsolatban, hogy másodszor is el kell halasztani az eseményt (pl. origo.hu, hvg.hu). Másnap

erről a Blikkben és a tv2 Tények című műsorában is beszámoltak, ahol Szántó Gábor

elmondta, hogy nem szabad ilyen körülmények között megrendezni egy olyan eseményt ahol

a résztvevők 90 százaléka csak hobbi szinten sportol. Július 28-án kiderült, hogy csak

augusztus 6-án lehet megrendezni az eseményt, amiről beszámolt több online hírportál, illetve

a Blikk, a Somogyi Hírlap és a Metropol is, viszont a vizsgált RTV médiumok nem.

Augusztus 4-én azonban az m1 reggeli híradójában tudósítottak arról, hogy aznap fognak

dönteni a rendezvény sorsáról. 5-én pedig már arról számoltak be jórészt az online

médiában (sportgeza.hu, hvg.hu, origo.hu), hogy meg lesz tartva az átúszás.

Augusztus 6-án kiderült, hogy a többszöri halasztás ellenére is négy és fél ezren

regisztráltak az eseményre, amit Szántó László kellemes meglepetésként értékelt. Erről

tudósítottak többek között a hvg.hu és a hirado.hu internetes portálokon is. Este pedig az m1

és az RTL Klub híradójában is beszámoltak az eseményről. Utóbbiban elmondták, hogy

68 perc volt a leggyorsabb idő. 7-én a Kossuth Rádió esti Krónikájában közölték azt is,

Médiaelemzés


88

hogy egy 10 éves fiút kihűléses tűnetekkel kezeltek. Másnap pedig a rádióadó 180 perc című

műsorában lehetett többet megtudni a vízi mentők munkájáról, akik biztosították a Balaton-

átúszást is. Az egyik hajó kapitánya elmondta, hogy meleg teát, de akár infúziót is tudnak

biztosítani az úszóknak. 8-án a Szántó László a Somogyi Hírlapnak adott interjújában

megköszönte „valamennyi bátor próbázónak és rendezőnek, hogy nem adták fel és hosszú

heteken át kitartottak”. A Népszabadságban és a Blikkben is foglalkoztak azzal, hogy Eleni

Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete átúszta a Balatont.

Utóbbiban megírták, hogy a diplomata és kísérete a honvédelmi tárca meghívására vágott neki

a Balatonnak. A bulvárlapban önálló megjelenést generált Erdei Zsolt ökölvívó részvétele is.


A Somogyi Hírlap ebben az évben is kiemelt figyelemmel kísérte az előkészületeket

és május 7-én egy interjút is közölt Szántó Lászlóval, aki elmondta, hogy az első dátum július

7-e lesz. Erről a dátumról május 9-én a Metropolban és a Vasárnapi Hírekben is beszámoltak.

Július 2-án kedvezően hatott az esemény publicitására, hogy előre láthatóan az időjáráson

nem múlik, hogy július 7-én szombaton megrendezhetik a tóátúszást. Minderről

beszámoltak több internetes hírportálon (origo.hu, hvg.hu) és országos printben (Magyar

Nemzet, Új ÁSZ), illetve Duna TV és az m1 híradójában is. Később a Nemzeti Sportban

pedig azt emelték ki, hogy érdemes lesz sapkát venni a hőségben. Július 3-án az m1

híradójában – amiben Erdei Zsoltot is megszólaltatták – azt is elmondták, hogy a Balatoni

nyár című műsorban is folyamatosan közvetíteni fognak az eseményekről. 4-én a

Kossuth Rádió 180 perc című műsorában megkérdezték Szántó Lászlót, hogy lesz e valami

változás a rendezés tekintetében. A főszervező úgy nyilatkozott, hogy a fő szempont a

„biztonság, biztonság, biztonság”. Azt is kiemelte, hogy a Balaton-átúszás nem egy

verseny, hanem virtus. Ugyanezen a napon a Gazdasági Rádió Délutáni Monitor című

műsorában is szerepelt Szántó László és ismertette, hogy az átúszást meg lehet tartani, ezt az

információt több vizsgált médium is átvette. Június 5-én pedig a tv2 Mokka című műsorában

Orosz Zoltán, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese fejtette ki, hogy „a Balaton-átúszás a világ

egyik legnagyobb és legkedveltebb szabadidősport úszó rendezvénye, melyen az úszó erőd, a

Magyar Honvédség állománya tizenegyedik alkalommal képviselteti magát”. Június 5-e

és 6-a folyamán többek között a vezető hírportálokon (origo.hu, index.hu) is kiemelték, hogy

kánikula várható, ezért a rendezők hangsúlyozták, hogy "az úszás napjára korábban

Médiaelemzés


89

megfogalmazott intelmeket mindenki szigorúan tartsa be". 6-án este a Duna TV és az m1

híradóiban 7-én pedig több regionális hírlapban (Somogyi Hírlap, Vas Népe) is beszámoltak

arról, hogy megrendezik az átúszást.

Novák Előd jobbikos politikus 7-én sajtótájékoztatót tartott a rendezvény helyszínén,

ahol kifejtette, hogy a közelgő olimpia miatt szeretnék ráirányítani a figyelmet a

tömegsport, így az úszás fontosságára is, mert az hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

A politikus beszédéről beszámoltak az m1 híradójában és a Kossuth Rádió esti

Krónikájában is.

A Balaton-átúszás történetében másodszor fordult elő, hogy tízezernél is többen

teljesítették a Révfülöp és Balatonboglár közötti 5,2 kilométeres távot. Ez a pozitív polaritású

hír kedvezően hatott a rendezvény publicitására és több vezető hírportálon (origo.hu,

hvg.hu), illetve az RTV médiumok híradásaiban (m1, Kossuth Rádió, atv) is beszámoltak a

kedvező fejleményekről. A tv2 Tények című műsorában egy olyan férfit is megszólaltattak,

aki protézissel úszta át a tavat. 8-án a nyomtatott sajtótermékek közül többek között a

Vasárnapi Hírekben, a Vasárnap Reggelben és az Új ÁSZ-ban is tudósítottak az

eseményről, csakúgy, mint 9-én a vezető napilapokban (Népszabadság, Magyar Nemzet).

2012 február 23-án az origo.hu „A szülőszobát már nem vállalják be a fáradt orvosok”

címmel jelentetett meg egy írást amiben megemlítették, hogy Rácz Jenő, a veszprémi kórház

egyik fiatal szülészorvosa a Balaton-átúszás közben halt meg. Érdemes még kiemelni azt is,

hogy december 14-én az InfoRádió Aréna című műsorában Dunkel Zoltán, az OMSZ elnöke

arról beszélt, hogy mekkora nyomás van a kollégáin akkor, amikor a Balaton-átúszás

megtartásáról kell dönteniük.


2013. április 22-én a Somogyi Hírlapban adtak közre egy cikket, ahol összefoglalták

az előző évi Balaton-átúszás eseményeit. Szántó László pedig ebben az évben is interjút

adott a regionális lapnak június 1-én, amiben elmondta, hogy a rendezvény igazi

idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát. Kedvezően hatott az átúszás publicitására,

hogy Jonathan Knott magyarországi brit nagykövet is eltervezte, hogy átússza a

Balatont, hogy adományokat gyűjtsön a Vízi mentők Magyarországi Szakszolgálata

Médiaelemzés


90

Egyesület és brit testvérszervezete, a Királyi Nemzeti Vízi mentő Intézet javára. Az Észak-

Magyarország és a Magyar Nemzet cikke mellett erről az m1 esti híradójában az átúszás

napján is beszámoltak. Június 29-én a Magyar Nemzet egyik cikkében ismertették Szántó

László tanácsai, miszerint „aki nem akarja kihagyni a balatoni nyár egyik legnépszerűbb

programját az naponta ússzon le néhány ezer métert a megfelelő felkészülés érdekében”.

2013-ban is több alkalommal foglalkoztak az átúszással az m1 Balatoni nyár

című műsorában, ahol június 30-án elmondták, hogy a következő szombaton lehet

megtartani majd az eseményt. Erről másnap több hírportálon is beszámoltak (hvg.hu,

nepszava.hu). Július 4-ére kiderült, hogy mégsem lehet megtartania tervezett időpontban az

eseményt, amiről a Balatoni nyárban is tudósítottak. 18-án már lehetett tudni, hogy azon a

hétvégén megfelelő körülmények lesznek az esemény megrendezéséhez. Aznap az InfoRádió

Esti mérleg című műsorában Szántó László többek között arról beszélt, hogy a rendezvény

nagyon népszerű a külföldiek körében is. 19-én pedig több regionális (Nógrád Megyei

Hírlap, Vas Népe) és országos lapban (Nemzeti Sport, Népszava), illetve a Duna TV és az m1

híradóiban is közölték, hogy meg fogják rendezni az átúszást. Ugyanezen a napon több

internetes hírportálon arra hívták fel a figyelmet, hogy „aki teheti, kerülje el szombaton

Révfülöp belterületét” (hvg.hu, nol.hu, hirado.hu).

Július 20-án reggel az InfoRádió és a Kossuth Rádió reggeli híradásaiban is közölték,

hogy biztosan megtartják az átúszást. A Naplóban megjelent egy interjú Szántó Lászlóval,

ahol megkérdezték tőle, hogy a sokadik időpont mennyire hat az átúszó kedvre. A főszervező

ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy „az biztos, hogy mindenki az eredetire készül”, de így is 6-

7 ezer emberrel számol. A nap folyamán a Kossuth Rádió krónikáiban több alkalommal is

beszámoltak az átúszásról idézve, hogy több mint 7700-an úszták át a Balatont. A tv2

Tények című műsorában és az m1, illetve az atv híradásaiban is beszámoltak a sikeres

rendezvényről. Másnap több regionális lap (Tolnai Népújság, Somogyi Hírlap) is közölt egy

cikket, amiben kiemelték, hogy semmi rendkívüli nem történt és a sportolókat remek

időjárási körülmények és kiváló minőségű víz várta. Augusztus 8-án arról számoltak be több

regionális lapban (Tolnai Népújság, Dunántúli Napló), hogy az adóellenőrzéseknél „kiemelt

figyelmet kaptak a közterületeken kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató tevékenységet

folytató adózók, így a Balaton-átúszás is”.

Médiaelemzés


91

Nike Budapest Félmaraton

A tárgyidőszak mindhárom évében megrendezésre került a Nike Budapest Félmaraton,

melynek híraktivitása trendszerűen 50-60 százaléka a Budapest Maratonénak. A

szeptember elején megrendezett futónapon mindhárom évben több ezren vettek részt és a

cikkekből kiderült, hogy folyamatosan növekvő létszámú versenyző állt rajthoz. A 2011-

ben szeptember 4-én megrendezett eseményről jelent meg a legkevesebb híradás, összesen 80

megjelenés bizonyult relevánsnak az eseménnyel kapcsolatban. A cikkek intenzitása

augusztus végén indult növekedésnek, ezek tájékoztatást adtak a verseny időpontjáról és a

futás távjáról. Az index.hu-hoz hasonlóan ezekben azt írták meg, hogy a félmaraton

szeptember 4-én kerül megrendezésre. A legfontosabb információk mellett az RTV

híradások azt is kiemelték, hogy Budapest legszebb részein halad végig a mezőny, a rajt és a

cél pedig a Városligetben lesz felállítva. A források kiemelték, hogy váltók nevezését is

várták; vagy két ember vagy 3 teljesíthette a távot, különböző hosszúságú részekre lebontva a

21 kilométert. A tudósításokban szó esett a 2010-es program eredményeiről is, akkor 6100-

an indultak el egyéniben és több mint 450 páros nevezés érkezett, 52 országból jelentkeztek a

résztvevők és megközelítőleg ezer futó érkezett külföldi országokból, a legtöbben Angliából,

Szlovákiából és Olaszországból. A cikkek kiemelték továbbá a program pozitív üzenetét,

miszerint tömegeket képes megmozgatni egy-egy ilyen rendezvény. Az atv START

szeptember 1-i műsorának vendége Kovács Patrícia színésznő és Pásztori Dóra paralimpikon

voltak, akik szintén indulni készültek a félmaratonon. Pásztori Dóra többek között arról

beszélt, hogy csatlakozott a fogyatékkal élőkkel foglalkozó Suhanj! Alapítványhoz, ami

szintén képviselteti magát az eseményen és adományokat gyűjt „futó-kerekesszékekre”,

amellyel a mozgássérültek is könnyebben sportolhatnának. Közéleti személyiségek

részvétele generált megjelenéseket főként bulvárlapokban, míg további országos printekben a

sport és az ehhez kapcsolódó rendezvények tömegmegmozgató képességét emelték ki. A

nepszava.hu mellett több portál is hírt adott a verseny napján a legfontosabb

forgalomkorlátozásokról is. A Metropol szeptember 5-i lapjában a szervezők tájékoztatását

idézve nevezési rekordról számoltak be: több mint 12 ezer jelentkező adta le nevezését a

félmaratonra, köztük 1500 külföldi is. A Metropol továbbá kiemelten foglalkozott a versenyt

megelőző reggelen tartott bemelegítő futással, melynek főszponzora is egyben.

A három év során 2012-ben kapta a második legnagyobb médiavisszhangot a

Médiaelemzés


92

félmaraton, a 2011-es év cikkszámának másfélszeresét, így 120 híradás jelent meg az

eseménnyel kapcsolatban. A megjelenések ismételten augusztus közepén indultak be, a

nyárvégi hónapban a legkiemelkedőbb hírnek az bizonyult, hogy Carl Lewis világbajnok

atléta is ellátogat a félmaratonra, ahol közös bemelegítést tart a résztvevőknek. Az index.hu

és az origo.hu mellett a legtöbb médiumban arról számoltak be, hogy a sportoló augusztus 29-

én tart majd ingyenes bemelegítést a Nike+ Run Clubban. Carl Lewis elmondása szerint azért

érkezett a magyar fővárosba, hogy a lehető legtöbb embert motiválja a félmaratonra és

hasonló tömegrendezvényekre. A Kossuth Rádió Reggeli Krónika című műsora mellett

nagyszámú csatorna szeptember 8-án, a verseny előtt egy nappal informálta a közönséget a

programokról, idézve, hogy a félmaraton szeptember 9-én a Városligetből indul és

megközelítőleg 7 ezer embert várnak rá. Kocsis Árpád főszervező a Kossuth Rádiónak

elmondta, egyre nő a magyarok száma a futóversenyen és további pozitívum, hogy

növekszik a jellemzően alulreprezentált 25-30 éves nők aránya is a félmaratonon. A szervező

elmondta azt is, hogy több élsportoló is rajthoz áll másnap: Kammerer Zoltán és Kozák

Danuta kajak-kenusok és Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó indul a 21

kilométeres távon. A Kossuth Rádió mellett a legtöbb országos médium a 2011-es év után

ismételten hírt adott a verseny környékén fennálló forgalomkorlátozásokról is. A

félmaraton napján, szeptember 9-én a híradások beszámoltak arról, hogy közel 7500 egyéni

résztvevő ért célba a 27. Nike Budapest Félmaratonon, melyből rekordszámú, 1500 fő

külföldről érkezett. Az atv-nek nyilatkozó kajakozó, Szabó Gabriella elmondta: az élsporthoz

is szükséges alapvető edzéstechnika a futás. Gajdos Tamás műsorvezető is nyilatkozott a

csatornának, aki kiemelte, hogy a rajthoz álló amatőrök számára a részvétel a legfontosabb és

az ehhez hasonló eseményeknek minél több embert kell megmozgatniuk.

A 2013-as évben kimagasló megjelenésszámot generált a 28. alkalommal

megrendezett Nike Budapesti Félmaraton, összesen 153 cikk jelent meg a vizsgált

médiumokban az eseménnyel kapcsolatban. A szeptember elején megjelent cikkek, műsorok

túlnyomórészt a jelentkezők számával foglalkoztak, de nem sokkal maradtak el azon

híradások sem, melyek hírességek indulásáról számoltak be. A Magyar Hírlap mellett a

legtöbb országos médium és, az előző évekhez képest sokkal több, helyi érdekeltségű lap is

beszámolt arról, hogy megközelítőleg 12 ezer jelentkező adta le részvételi szándékát a

szeptember 8-án megrendezésre került eseményre. Egyénileg is több mint 8 ezer jelentkező

akadt, de a csapatok száma is felülmúlta az előző évben tapasztaltakat. A legtöbb hírforrás

Médiaelemzés


93

Kovács „Kokó” István ökölvívó és az olimpiai ezüstérmes férfi kajaknégyes, valamint a

Londoni Olimpián két aranyérmet szerző Kozák Danuta részvételével kapcsolatban idézte a

versenyt. Az eseménnyel kapcsolatos beszámolókat sajnálatos hír dominálta a napirenden,

elsőként a hírTV Híradójában számoltak be arról, hogy a verseny alatt életét vesztette egy 26

éves résztvevő. A hírforrások ugyanakkor azt is kiemelték, hogy a félmaratonon 12 ezren

futottak és 65 országból érkeztek résztvevők.

Médiaelemzés


94

Bécs–Pozsony–Budapest Ultramaraton

Az esemény jó példája annak, hogy a média az amatőr sportot nem csupán a jelentős

tömegeket megmozgató rendezvények kapcsán veszi napirendjére, hanem olyan exkluzív,

alacsony számú résztvevő szereplésével zajló esemény, mint a Bécs-Pozsony-Budapest

Ultramaraton is jelentős médiavisszhangot válthat ki, ezzel népszerűsítve is a futást. Az

esemény többnapos voltából fakadóan több alkalommal is bejelentkeztek RTV híradások

minden évben. A megjelenések híraktivitása változó trendet mutatott, 2012-ben jelent meg a

legtöbb releváns cikk, szám szerint 84 darab, ezt az eredményt követte 2013, amikor 60 cikk

jelent meg az eseményről és 2011-ben látott napvilágot a legkevesebb híranyag (39). A 2011-

es ultramaratonnal kapcsolatos médiaérdeklődést csökkentette, hogy az előző évben, az

addig szupermaraton néven futó esemény elmaradt, így az év közbeni megjelenések száma

nem volt számottevő. 2012-re már megváltozott a helyzet; az RTV csatornák és az országos

napilapok közül csaknem minden hírforrás beszámolt arról, hogy október 19-én indult el a

verseny és öt napon keresztül teszik meg a csapatok a távot. Az m1 sporthíreiben is

elmondták, hogy a bécsi Ernst Happel Stadionban dördült el a startpisztoly és az első napon

Pozsonyig jutottak a résztvevők. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában élőben

kapcsolták Náray Balázs riportert, aki végigkísérte a 320 kilométeres ultramaraton mezőnyét.

Tájékoztatása szerint harminc 4-5 fős csapat indult a versenyen, emellett huszonegy amatőr

sportoló egyéniben is részt vesz az eseményen. Az utolsó Budakeszi-Budapest távról szóló

megjelenések kiemelték, hogy a szakaszra külön is lehet nevezni, így a félmaratoni távra

további érdeklődőket várnak. Online források és a Blikk is végigkövette a Bajnokok

Csapatának szereplését, melyben evezős élsportolók kaptak helyet, többek között Kozmann

György és Vajda Attila is ezt a csapatot erősíti.

A 2013-as évben több különlegessége is volt az ultramaratonnak. A hírTV október

23-i híradójában számolt be a Kolonics György, elhunyt kajakozó emlékére szerveződött,

élsportolókból álló csapatról. RTV híradások ennek apropóján beszámoltak a rendezvény

legfőbb céljáról is, miszerint a szervezők népszerűsíteni szeretnék az egészséges életmódot,

de arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, hogy a futók példaképként szolgáljanak a fiatalok

számára. Több híradás mellett a tv2 híradója is beszámolt arról, hogy a maratonon

látássérültek is részt vettek, ők tandemkerékpárral, látó társakkal teljesítették a távot.

Médiaelemzés


95

Médiaelemzés


96

Egyéb fontos események

Kihívás Napja

A Kihívás Napja éves rendezvényeiről főként a helyi érdekeltségű lapok írtak, de az

m1 Híradója mellett számos csatorna is növelte a programok publicitását. A

megjelenésszámokról elmondható, hogy növekvő tendenciát mutattak, míg 2011-ben 29 cikk,

addig 2012-ben már 63 darab és 2013-ban már 77 megjelenést generált a Kihívás Napja. A

híradások szerint az elsődleges cél az volt, hogy felhívják az egészséges életmódra az

emberek figyelmét, illetve azt is számolták, hogy az események kapcsán országszerte

mennyi időt töltöttek el a résztvevők sporttal. A cél 50 millió testmozgással eltöltött perc

volt és a helyszínek egymással is versenyeztek. 2013-ban az első helyezett Újpest lett, ahol a

tv2 május 22-i híradásában elmondottak alapján minden újpesti résztvevő átlagosan 45

percet töltött el testmozgással a Kihívás Napján. További érdekességként az vonható le a

megjelenések számából, hogy lehetséges szerepet játszott az is a 2013-as csúcsban, hogy egy

napra esett a Kihívás Napja az Elhízás elleni világnappal, aminek következtében a program

promóciója nagyobb volt az előző évekéhez képest.

Öbölátúszás

2011-től kezdve hullámzó tendenciával jelentek meg cikkek az Öbölátúszással

kapcsolatban. Míg a tárgyidőszak első évében 26 releváns megjelenést generált az esemény,

addig 2012-ben kiugró, 46 cikkszámos eredményt produkált és 2013-ban ismét csökkent ez

a szám. A 2011-es évben csak másodjára tudták megrendezni az Öbölátúszást, az origo.hu

július 28-án számolt be arról, hogy a meteorológusok rossz időt jeleztek a hétvégére, így

kénytelenek voltak elhalasztani a szervezők a programot, amit végül augusztus 8-án sikerült

megtartani. A tv2 mellett további RTV csatornák számoltak be az eseményről, a riportokban

megkérdezett sportolók pedig kiemelték, hogy az esemény egyre nagyobb tömegeket vonz,

köszönhetően a program zökkenőmentes lebonyolításának. Az eseményt közvetlenül a

Balaton-átúszás után tartották, aminek köszönhetően többen vettek részt az Öbölátúszáson is,

a 2011-es évben több mint ezren úszták át a Fűzfői-öblöt. Jó példa ez az események

megfelelő egymáshoz igazítására, amivel jelentősebb tömegeket lehet megmozgatni. A

szervezők a tv2 Tényekben elmondták, hogy a viszonylag rövid táv kedvezhet a kezdők

Médiaelemzés


97

aktívabb részvételének.

A 2012-es Öbölátúszást egészen augusztus közepéig halasztották, az időjárás-

előrejelzések július közepétől több hétre rossz időt jeleztek, így a szervezők amellett

döntöttek, hogy csak a 2012-es Londoni Olimpia után, augusztus 18-án szervezik meg az

eseményt. A telesport.hu beszámolt a szervezők azon ígéretéről, hogy cserébe több

olimpikon is részt fog venni a 3,6 kilométeres távon. A legtöbb cikk a verseny napján,

augusztus 18-án jelent meg, a hírTV híradója mellett több csatorna is annak kapcsán tudósított

a programról, hogy a meghirdetett indulás helyett csak később indult a rendezvény, mivel az

úszófolyosót biztosító hajók késve érkeztek a helyszínre. Az Öbölátúszáson megjelenő

olimpikonok ugyanakkor pozitív hatást gyakoroltak az esemény napirendi súlyára, az ö

szereplésük jellemzően az online megjelenésekben generált további hírtartalmakat.

2013-ban mérsékelt híraktivitással jelent meg az esemény a média napirendjén,

azonban az m1 Balatoni Nyár című műsora részletes riporttal és élő kapcsolással emelte az

esemény médiahatását. A főszervező Németh Zsolt a csatornának nyilatkozva kiemelte, hogy

ez a legrégebbi hosszútávúszó rendezvény Magyarországon, 1921 óta él az Öbölátúszás

hagyománya. A szervező a program pozitív üzeneteként azt fogalmazta meg, hogy erre az

eseményre családok és idősebbek is bátran jelentkezhetnek a viszonylag rövid táv miatt. A

köztelevízió mellett azonban a további csatornákon és internetes portálokon kevesebb

nyilvánosságot kapott az esemény és ez párhuzamba állítható a részvételi számok

csökkenésével.

BSI Balaton Szupermaraton

A Balaton Szupermaratont az év első futóprogramjaként tartják számon a

médiumok. A témával kapcsolatos cikkek száma hullámzó tendenciát eredményezett, a

vizsgált időszak két szélső éve, 2011. és 2013. rendelkezett magasabb híraktivitással. Minden

évben először a helyi lapok, a Somogyi Hírlap és a Zalai Hírlap számolt be az eseményről.

Egy hónappal az indulás előtt, február közepén jelentek meg híradások arról, hogy a

résztvevők már hangolódnak a maratonra. 2011-ben a Nemzeti Sport internetes felületén

is megjelent egy cikk, amely beszámolt az eseménnyel kapcsolatos fontos információkról, és

hogy a résztvevők négy nap alatt küzdhetik le az egyik leglátogatottabb hosszú távú futó-

rendezvény 195 kilométeres hosszát. A 2012-es esemény beszámolók közül az index.hu

Médiaelemzés


98

sportrovata közel ezer indulóról írt és a pályacsúcs megdöntéséről írt: a Coca-Cola

Testébresztő I. csapata kilenc percet javított a csúcsidőn. A 2013-as év részvételi rekordokat

döntött annak ellenére, hogy az időjárás rendkívül viszontagságos volt. A hírTV március 24-i

adása is azt emelte ki, hogy a futók esőben, hóban és erős szélben teljesítették a 195

kilométeres távot. Dobor Dezső, a Balaton Maraton sajtófőnöke a hírTv kameráinak azt is

elmondta: a résztvevők mind hozzáedződtek már a zord időjáráshoz, így a feladás lehetősége

eszükbe sem jut az amatőr sportolóknak, csak egy-két apróbb sérülésről érkezett hír. A

totalsport.hu fényképsorozattal számolt be az eseményről, mely jól illusztrálta a verseny

kihívásait.

Velencei Tóúszás

A Velencei Tóúszás, miután a 2011-es évben még 20 megjelenést generált, jelentősen

vesztett médiavisszhangjából. A 2012-es évben 9, a 2013-as esztendőben pedig 10 cikket

publikáltak az eseménnyel kapcsolatosan. A BSI által rendezett eseményről 2011-ben a

hvg.hu-nak a szervezők elmondták: a második alkalommal rendezik meg a tóátúszást és

másfél illetve három kilométeres szakaszokon lehet indulni. A eseményen vendégül látták a

Vízipók Integrált Egyesület értelmi fogyatékos sportolóit is. A fogyatékkal élők

részvételének kapcsán a Budapesti Sportiroda elnöke, Mattesz Csilla elmondta, a sport

rendszert hoz a hátrányos helyzetűek életébe is, és ugyanúgy, mint az összes embert,

kitartásra ösztönzi őket is. A 2013-as évben a cikkek túlnyomó része arról szólt, hogy első

ízben kellett elhalasztani a Tóúszást, majd augusztus 18-án sikerült megrendezni. A Fejér

Megyei Hírlapnak nyilatkozó résztvevők a jó időt és a víz kiváló minőségét hangsúlyozták

legjobban. A cikk azt is kiemelte, hogy a résztvevők saját távjuk teljesítése után fáradtan, de

boldogan szálltak ki a vízből. A hírTV Befutó című utánpótlás magazinja is beszámolt a

programról, itt kiemelték a rekordszámú résztvevőt, a 2012-es évhez mérten csaknem

háromszor annyian, több mint ezren vettek részt a Tóátúszáson és az úszás mellett a triatlon

is bekerült a rendezvény versenyprogramjába. Kocsis Árpád, a rendezvény szervezője azt is

kiemelte: a triatlonnal együtt a résztvevők már nem másfél órát töltenek el a Velencei-tó

környékén, hanem négy-öt órát is és mindezek után jobb hangulatban távozhatnak el a

programról. A Befutónak nyilatkozva Kósz Zoltán, olimpiai bajnok vízilabdázó továbbá arra

hívta fel a figyelmet, hogy a Tóátúszás is nagyszerű alkalom arra, hogy közösségi

élményeket szerezzen az ember. A rendezvény szabályai pozitív üzenetet sugalltak a

Médiaelemzés


99

résztvevőknek, ugyanis győztest egy távon sem hirdettek, így mindenkinek lelki feltöltődés

lehetett az esemény - idézte a Fejér Megyei Hírlap.

Médiaelemzés


100

7. Sportot népszerűsítő kampányok kvalitatív elemzése

A sport mindenkié

2012. májusától kezdve jelentek meg cikkek a magyar sajtóban a Médiaunió

Alapítvány kampányáról; „A sport mindenkié” nevű programsorozatról. A program a

megjelenésétől a lezárulásáig több mint 144 beszámolót generált, ebből 6 is kiemelt RTV

felületen realizálódott. A kampány első körében a „3 x 1 és jobban megy!” valamint a

„Sportos csütörtök” elnevezésű programokat indították el, amelyről 2012. május 17. és 25.

több médiumban is beszámoltak. A Nemzeti Sport már 2011 novemberében megírta, hogy az

alapítvány szeretne elindítani egy kampánysorozatot, ugyanakkor a média legnagyobb része

2012 májusában kezdett el foglalkozni a témával. Május harmadik hetében több mint 20

tudósítás jelent meg a vezető médiumokban arról, hogy a Médiaunió Alapítvány a

testmozgásra szeretné motiválni a lakosságot két nagykörű programlánccal. Az egyik a „3 x

1 és jobban megy!” nevet viselte, amelynek keretében reklámokat jelentettek meg a magyar

médiafelületeken és sportolókkal, közéleti személyiségekkel is bíztatták az embereket a

sportra.

Ehhez kapcsolódóan jött létre a „Sportos csütörtök” nevű rendezvény, amiben azt

tűzték ki célul, hogy minden hónap első csütörtökjén mozogjanak az emberek. Ezzel

kapcsolatban tartott tájékoztatót az alapítvány 2012. május 17-én, ahol Schmitt Mária, a

Médiaunió kuratóriumi elnöke mellett több közéleti személyiség is felszólalt. Az elnök

szerint azért ezt a témát választották az év szlogenjének, mert a foci EB és a Londoni

Olimpia miatt talán többen felfigyelnek a sporthirdetésekre is. Az InfoRádió május 18-i

Esti Mérleg című műsorában ugyanezt hangsúlyozta Hargitai Lilla, a Médiaunió ügyvezetője

is. Elmondta, hogy az alapítvány minden évben egy a közhangulatnak megfelelő témát vet

fel és igyekszik azt egy egész éven át hangoztatni, legfőképpen a sajtón keresztül. Az

ügyvezető azt is kiemelte, hogy nem feltétlenül úgy kell sportnemzetté válnunk, hogy

szurkolunk legjobbjainknak, hanem fel kell állnunk a televízió elöl és nekünk is meg kell

mozgatnunk magunkat. A „Sportos Csütörtök” rendezvény fő célja pedig az lehetne, hogy

minél több sportot ingyenesen ki lehessen próbálni. Hargitai Lilla kifejtette, hogy várják a

jelentkező sportklubokat az akcióhoz, de annyit már tud, hogy júniustól lesz jóga, spinning,

zumba bemutatóóra is.

Médiaelemzés


101

A tv2 2012. május 18-i híradásában is beszámoltak az akcióról, a televízió jelen volt

a kampány nyitórendezvényén. Mihók Attila, a Médiaunió Alapítvány elnöke nyilatkozott

arról, hogy nem negatív kampányt szeretnének csinálni, hanem inkább pozitív hangvételű,

motiválóbb témájú akciókat terveznek. Pulai Imre, olimpiai bajnok kenus elmondta, hogy

szerinte az emberek többsége nem szakít időt a testmozgásra. Több országos terjesztésű

lapban is közölték, hogy „ez a kampánysorozat lesz az év legnagyobb költségvetésű

programsorozata, aminek köszönhetően valószínűleg a legnagyobb médiavisszhangot is ez

kaphatja”.

Június első felében az első „Sportos csütörtök” kezdetén újra megnőtt a beszámolók

száma. Az első alkalom ugyan nem kapott ugyanakkora publicitást, mint a kampánynyitó

rendezvény, de a program Facebook oldaláról és honlapjáról a közönség informálódhatott a

részletekről. A Metropol mellett több más országos printben is beszámoltak arról, hogy az

ország negyven településén választhattak a lakosok különféle sportágak közül. Az Új

Néplap június 7-én arról írtak, hogy a sportok mellett futónagykövetekhez is lehetett

csatlakozni, akik az ország sportegyesületeiből kerültek ki és nemcsak sportoltak, hanem

hasznos tanácsokkal is ellátták a megjelenteket. A hazipatika.com internetes hírportálon arról

lehetett olvasni, hogy a következő alkalommal a sportok listája tovább bővülhet, akár olyan

sportokkal is, mint a sárkányhajózás, a Canne de Combat és nordic walking.

A 2012. júliusi „Sportos csütörtök” szerepelt a legkevesebb alakalommal a vizsgált

médiumokban, ugyanakkor a webbeteg.hu közölt egy cikket arról, hogy további hírességek

támogatják „A sport mindenkié” kampányt. Június végére 8 új reklámfilm jelent meg a

televíziók képernyőjén; a megszólalók között pedig ott volt Szellő István, aki elmondta, hogy

nem szeret veszíteni. Monspart Sarolta, világbajnok tájfutó közös mozgásra hívta az

embereket, míg Székely Bulcsú olimpiai vízilabdázó arról beszélt, hogy léteznek hétköznapi

olimpikonok. A reklámokban feltűnt Kovács Antal, olimpiai bajnok cselgáncsozó, Pulai

Imre, olimpiai bajnok kenus és Váczi Gergő, a tv2 műsorvezetője is. 2012. augusztus 13-án a

Kossuth Rádió Napközben című műsorában Hargitai Lilla, ügyvezető igazgató, a program

fontosságáról, illetve a helyszínekről beszélt.

A következő, augusztus 2-i sportnapnak már nagyobb médiavisszhangja volt; az

eletforma.hu közlése szerint az előző egy hónap során további egyesületek jelentkeztek a

programhoz, így már több mint 30 féle sportágat lehetett kipróbálni. A cikkben

Médiaelemzés


102

megemlítették a Sportplaccot is, amely az Erzsébet téren foglalt helyet.

Szeptemberben a már szokásossá vált „Sportos csütörtökön” kívül egy másik esemény

is nagy sajtóvisszhangot keltett. A kampányhoz ugyanis csatlakozott Berki Krisztián, a

lólengés olimpiai bajnoka, illetve Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó is. A vezető RTV

médiumokban levetítették az ő szereplésükkel készített reklámfilmeket. A két új sportoló

támogatásának köszönhetően az éppen aktuális sport csütörtökről is több beszámoló

született. A legtöbb országos lefedettségű csatornához hasonlóan az RTL Klub Esti Híradója

is beszámolt az eseményről. Miután tudósítottak arról, hogy a havi sportnap „A sport

mindenkié” kampány része, élőben kapcsolták munkatársukat a budapesti Erzsébet térről.

A riporter elmondta, hogy ez a központi helyszíne a sorozatnak és a szeptemberi alkalomra

már több mint 45 sportág képviseltette magát. Fontos megemlíteni azt a pályázatot is, amit

szintén a Médiaunió Alapítvány hirdetett meg; olyan riportereket, újságírókat vagy akár

stábokat kerestek szeptember végétől, amelyek különleges sportembereket, egyesületeket

mutatnak be. A díjazottak a novemberi záró gálán vehették át jutalmukat; amit a legtöbb

sajtóorgánummal egyetemben a nol.hu is közölt. A díjat az RTL Klub Fókusz című műsora

nyerte.

A kampányról 2012. szeptember végétől egyre kevesebb megjelenést lehetett

regisztrálni, azonban 2013 márciusára ismét nőtt a beszámolók száma. Március 3-án többek

között az RTL Klub és a Kossuth Rádió is tudósított arról, hogy az egy évig tartó

sportkampány sikeresen zárult. A program legfőbb pozitívumaként azt emelték ki, hogy

megközelítőleg fél millióan kezdtek el valamilyen sportot. A beszámolóból kiderült, hogy a

legtöbben biciklizni vagy futni indultak a kampány hatására, de többen járnak edzőtermekbe

is. A kampány legfontosabb mondanivalója az volt, hogy „sosincs késő elkezdeni sportolni”.

Az RTL Klub híradójának Hargitai Lilla, a Médiaunió ügyvezetője azt nyilatkozta, hogy

szerinte közel két és fél millióan mondták azt, hogy tudnak a kampányról és hatással is volt

rájuk, illetve megközelítőleg 500 ezren kezdtek el rendszeresen mozogni. A

legnépszerűbbek a sportos csütörtök rendezvényei voltak. A Kossuth Rádió Délutáni

Krónika című műsorában 2013. március 4-én foglalkoztak a kampánnyal, ahol plusz

információként említették meg, hogy összesen közel kétszáz médiumban jelent meg a

program és egymilliárd forint jutott a kampányra.

Médiaelemzés


103

Coca-Cola Testébresztő programsorozat

A Coca-Cola Testébresztő Fitweek olyan hetet foglalt magába, melyet minden évben

megrendeztek, 2011-ben már hetedik alkalommal. A legtöbb megjelenést május 7-én és

november 19-én lehetett regisztrálni, amikor testébresztő hetek megkezdődtek. Május 4-től

foglalkoztak a programsorozattal; az index.hu mellett több másik médiumban is hírt adtak az

eseményről, mely a fitnesztermek hete néven is elterjedt. A szervezők a fitneszhét

megnyitása előtt azt fogalmazták meg a program céljának, hogy minél több ember ismerje

meg a lakóhelye környékén található edzőtermeket és ezáltal kedvet kapjanak a

mozgáshoz. A tudósításokban kiemelték, hogy egy terembe szóló napijegyek átlagos áráért,

1500 forintért lehet kipróbálni minden edzőtermet, egy-egy alkalommal, de hírt adtak

olyan központokról is, melyekben a jegy megváltása ellenében korlátlan alkalommal lehet

mozogni.

A rendezvény arca Katus Attila, hatszoros aerobik világbajnok volt, aki a program

legnagyobb pozitívumának a kedvező árat említette. Az aerobik világbajnok arról is beszélt,

hogy a legjobb módszer az elhízás megakadályozására az lehet, ha már gyerekkorban a fit

életre nevelik a fiatalokat, de hangsúlyozta, sosem késő elkezdeni valamilyen rendszeres

testedzést. Az m1 május 7-i híradójának a szervezők is nyilatkoztak. Valicskó Ferenc,

főszervező és társai kifejtették, hogy számukra a magyar lakosság lustasága volt a

legelszomorítóbb és erre találták ki gyógyírként a Fitweek nevű programot. A vezető

médiumok közül az m1 és a tv2 foglalkozott a legaktívabban az eseményekkel. A csatornák

riportjaiban kiemelték, hogy 9 napon át több mint száz tornatermet lehet kipróbálni,

meglehetősen kedvezményes áron.

Több médiumban beszámoltak a Fitweek program vidéki eseményeiről is. A beol.hu

portálon tudósítottak azon helyekről, melyek Békéscsabán várják a közönséget. Fitneszhetet

tartottak november közepén is, amivel kapcsolatban a hvg.hu és a tv2 híradásai voltak a

leginformatívabbak. A tv2 november 19-i híradójában arról is tudósítottak, hogy a hazai

felnőtt lakosság csaknem fele életében nem végzett még semmilyen sporttevékenységet

sem. A hvg.hu internetes felületén arról írtak, hogy már több mint 150 helyszín várja az

érdeklődőket és az előző években a program több mint kétmillió embert mozgatott meg.

2012-ben kevesebb megjelenést lehetett regisztrálni, mint 2011-ben. Az év első

Médiaelemzés


104

felében, főként március végén kerültek napvilágra az eseménnyel kapcsolatos híradások,

mégpedig a hatodik alkalommal megrendezett Coca-Cola Fitnesz Napról. A részletekről

egy regionális lap, a Nógrád Megyei Újság számolt be ahol kiemelték, hogy a 2012-es Fitnesz

Napon már 28 féle fitneszóra közül választhatnak az emberek. Az esemény két arca Katus

Attila, aerobik világbajnok és Béres Alexandra, fitneszvilágbajnok volt, akik a

nagyszínpadon tartottak fitneszórákat a résztvevőknek. A samsungsport.hu hírportálon arról

tudósítottak, hogy rekordlétszámú, mintegy 2500 fős közönség gyűlt össze a hatodik Fitnesz

Napra.

A Fitweek-et az év végén, november 24 és december 2 között rendezték meg, amiről

már több megjelenés realizálódott. Többnyire női magazinokban számoltak be az

eseményekről, amiből arra lehet következtetni, hogy a célközönséget a szebbik nem

képviselői alkották. A Kiskegyed mellett több magazinban is arról lehetett olvasni, hogy a

2012-es Fitweek-et több mint 150 edzőteremben tartják meg, ahol az előző évihez

hasonlóan 1500 forintos jeggyel lehet edzeni. A hazipatika.com-on megírták, hogy az előző 7

évben 30 millió résztvevője volt a programnak és csaknem ötven féle sportágat próbálhattak

ki a kezdeményezésnek köszönhetően.

2013-ban hasonló számú megjelenést lehetett regisztrálni, mit az előző években. A

beszámolók viszont szinte kivétel nélkül a 7. Coca-Cola Testébresztő Aerobic Napról

szóltak. Ennek az is az oka, hogy 2013-ban nem volt a Fitweek-hez hasonló kezdeményezés.

A híradások főként női magazinokban jelentek meg. A 7. Aerobic Napot szeptember 8-án

rendezték meg és a program fővédnöke Simicskó István, sportügyekért felelős államtitkár

volt. 2013. szeptember 9-én a Szépkorúak Testébresztő Napját is megrendezte a Magyar

Szabadidősport Szövetség. A totalsport.hu szeptember 2-i beszámolója szerint az idősebb

korosztály a Kopaszi-gáton próbálhatta ki magát különböző sportágakban. A rendezvény

jelszava a „Szépkorban is aktívan!” mondat volt, amellyel motiválni igyekeztek az

idősebbeket.

A három év alatt a Testébresztő programokkal kapcsolatos megjelenések száma

folyamatosan csökkent, azonban pozitívumnak számít, hogy 2013-ban már az idősebb

korosztályt is mozgásra csábították a rendezvény szervezői.

Médiaelemzés


105

Bringázz a munkába!

A kerékpározást népszerűsítő kampány a tárgyidőszak három éve során összesen 271

megjelenést generált. A Bringázz a Munkába! akció 2011-ben is a kerékpáros szezon

indítórendezvénye volt. Az eseményt a Magyar Kerékpáros Klub indította útjára. László

János, a klub elnöke az RTL Klub április 3-i híradójának azt nyilatkozta, hogy az utóbbi

években megháromszorozódott a biciklisek száma Budapesten és a kampány célja is az

lenne, hogy minél több ember üljön biciklire munkába menet. Az elnök pozitívumként emelte

ki a nagy számot, de azt is hangsúlyozta, hogy sajnos a bicikli utak száma nem nőtt

jelentősen 2011-ig. A vezető RTV médiumokban arról számoltak be, hogy az elmúlt években

a kampányhoz több mint 40 ezer ember és nyolcszáz vállalat csatlakozott. A

programsorozatról szóló tavaszi híradások azt is kiemelték, hogy a kerékpáros kampánnyal

egy időben országos razziát indít a Rendőrség, mivel egyre több a kerékpárosok által

okozott baleset is, így a tavaszi esemény három hetes időtartama alatt fokozottan ellenőrzik

országszerte a bicikliseket is.

A legtöbb beszámoló az esemény kezdetén, április első napjaiban jelent meg, majd

a program derekán, április 19. körül ismét megnövekedett a megjelenések száma. Ebben az

időszakban az hatott kedvezően az esemény publicitására, hogy az ország több területén is

reggelit osztottak azoknak az embereknek, akik kerékpárral igyekeztek munkahelyükre.

Többek között az mno.hu is beszámolt az eseményről és a kampány azon pozitívumáról is

említést tettek, hogy a kerékpár a főváros legtöbb pontján felveszi gyorsaság szempontjából a

versenyt az összes többi közlekedőeszközzel. Az április 19-i Bringásreggeli nevű kampány

során Budapest négy csomópontja mellett Érden, Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon,

Debrecenben, Pécsett, Győrött és Sopronban várták a résztvevőket innivalóval és

péksüteménnyel. A Magyar Kerékpáros Klub célja a kampánnyal az volt, hogy évente több

mint húszezer ember járjon kerékpárral munkába. A szervezők az mno.hu-nak azt is

elmondták, hogy a tavaszi kampány egészen május 8-ig tart. A kampány záró programja

május 21-én volt; az eletforma.hu beszámolója mellett több egészségügyi és gazdasági

magazin tudósított arról, hogy a szervezők szerint több, mint 338 tonna CO2-tól mentették

meg a légkört a résztvevők, akik megközelítőleg 1,8 kilométert tekertek és 38 millió forint

benzinpénzt spóroltak meg.

Az ősz folyamán ismét meghirdették a Bringázz a Munkába! kampányt. Októberben

Médiaelemzés


106

azonban már kevesebb hír született, mint tavasszal. Október 3-án a Metropolban és több

másik vezető médiumban jelent meg beszámoló az eseménnyel kapcsolatban. Ennek apropója

az volt, hogy az őszi idény egy Gellért téri „flash mob”-bal indult, amelynek során a

Kerékpáros Klub aktivistái egy hét méteres molinót helyeztek el minden piros lámpánál

megálló autós elé, melyen a Bringázz a Munkába! felirat volt látható. A hvg.hu cikke arra is

kitért, hogy az érdeklődők október 26-ig jelentkezhettek a bringazzamunkaba.hu internetes

honlapra, ahol közlekedési naplót vezetve kitölthették, a kampány időszaka alatt melyik volt

az a nyolc nap, amikor kerékpárral indultak munkába.

Többek között az RTL Klub internetes oldalán is beszámoltak a Bringásreggeli őszi

napjáról. A híradások szerint az őszi időszakban október 13-án osztottak ingyenes reggelit a

kerékpárral közlekedőknek. Az őszi Bam! az RTL Klub információi szerint szeptember 22-én

indult és bő három hétig tartott. Az interneten kitöltött kérdőívből az is kiderült, hogy sokan

lengébb öltözetben ültek biciklire a meleg időjárás miatt, illetve, hogy sokan gyermekükkel

együtt kerékpároztak az őszi idényben. November végén több médiumban arról is

beszámoltak, hogy a Bringázz a Munkába! kampány kibővül azzal a jelmondattal, miszerint

„Öt évvel tovább élsz!” A kampányban kutatásokra hivatkozva azt állították, hogy azok, akik

kerékpárral járnak dolgozni, öt évvel tovább élnek autós társaiknál. Ez az üzenet 60

megjelenést generált a 2011-es évben.

2012-ben több megjelenés született az előző évhez képest a Bringázz a Munkába!

kampányról. A programmal nemcsak híradók, hanem közéleti magazinok, napközbeni

műsorok is foglalkoztak; erre az egyik legjobb példa az Kossuth Rádió Napközben vagy az

m1 Ma Reggel című műsora. A Napközben április 12-i adásában László János, a Magyar

Kerékpáros Klub elnöke elmondta, hogy Budapesten nagyon is adottak a feltételek a

kerékpározáshoz, amire a legjobb példa szerinte az, hogy a biciklire ülők száma évente

ötven-hatvan százalékkal nő, csak a fővárosban. Az adás ideje alatt sms-falra üzenhettek a

hallgatók, akik a kerékpározás jótékony hatását fogalmazták meg rövid szövegeikben. A Ma

Reggel április 12-i műsorában pro és kontra érveket sorakoztattak fel a kerékpározás mellett

és ellen a biciklisek és az autósok képviselői. A két oldal képviselői egyhangúan azt emelték

ki, hogy megfelelő tolerancia kell ahhoz, hogy létrehozhassanak olyan közlekedést, ahol

a kerékpárosok nincsenek elszeparálva az autós forgalomtól. Példának hozták fel a

nyugati nagyvárosokat, ahol már nincsenek külön kerékpárutak, hanem türelemmel, mindenki

Médiaelemzés


107

a közös utakat használja.

Az ECHO Tv április 11-től két napon keresztül adott hírt a Bam! kampányról. A

csatorna híradóiban azt emelték ki, hogy a kezdeményezés a mozgáshiányra és az

alternatív közlekedési módszerekre szeretné felhívni a figyelmet. A résztvevők közül

megkérdezettek további pozitívumként említették, hogy sok esetben rövidebb távon

érhetnek be kerékpárral a munkába és főleg télen nem érdemes beindítani az autót az

amúgy sem hosszú útszakaszért. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára

hangsúlyozta, hogy az autós közlekedés, főként a fővárosban okoz nagy dugókat, amiket

kerékpározással át lehetne hidalni. László János felhívta a vállalkozások figyelmét is arra,

hogy pénzben is mérhető haszna van annak, ha dolgozóikat kerékpározásra motiválják,

hiszen bizonyítottan kevesebbet betegednek meg azok, akik biciklivel közelítik meg

munkahelyüket. A megjelenések száma 2012-ben is a kampány közepén ugrott meg, ami

ismét a Bringásreggeli programnak volt köszönhető.

Az őszi időszakban kevesebb beszámoló jelent meg a tavaszi idényhez képest. A

Metropol mellett több másik médium is kiemelte, hogy az őszi Bringázz a Munkába!

kampány öt héten keresztül tart majd és október 25-én végződik. Az atv szeptember 21-i

híradójában a Bringásreggeliről is beszámoltak, illetve kiemelték, hogy egyre többen ülnek

kerékpárra a fővárosban is. Ónodi Eszter, színésznő azt nyilatkozta, hogy sokkal hamarabb

beér munkába, ha a biciklit választja autó helyett. A hvg.hu mellett több másik hírportálon is

beszámoltak november közepén arról, hogy csak az őszi idényben kb. 5 ezer ember ült át

kerékpárra és több mint 1 millió kilométert tekertek, amivel ismét spóroltak a benzinpénzen

és a környezetet is óvták.

A 2012-es évben már megközelítőleg 80 tudósítás foglalkozott az eseménnyel és

további pozitívum, hogy az országos vezető médiumok is nagyobb szerepet vállaltak a

program propagálásában.

2013 április közepétől több beszámoló is megjelent a tavaszi évadnyitó kapcsán.

Ebben az évben április 20-tól indult a kampány és öt héten keresztül lehetett részt venni az

akcióban. A stop.hu április 10-én közölt egy cikket, amelyből az is kiderült, hogy május 9-én

tartják a már hagyományosnak mondható Bringásreggeli programot. Május 2-án a tv2 Mokka

című reggeli műsorában is szó esett a rendezvényről, ahol a programsorozat pozitív üzenetéről

beszélgettek Scherer Péter, színművésszel és Dormán Emesével, a

Médiaelemzés


108

Magyar Kerékpáros klub Marketing kommunikációs menedzserével. Dormán Erika

kiemelte, hogy Budapest belvárosában, a háztól-házig való közlekedésben sokkal gyorsabb

közlekedőeszköz lehet a kerékpár. Pozitív tapasztalatként számolt be a színművész arról,

hogy egyre több kerékpárost lát a fővárosban és talán az autósok is toleránsabbá válnak az

évek során. Scherer Péter hangsúlyozta továbbá, hogy az egészségmegőrzés mellett egy lelki

töltetet is ad a kerékpározás. Arra is kitértek, hogy a Magyar Kerékpáros Klub egyik

felmérése szerint az autó belsejében több időre van szükség a levegő kitisztulásához, míg a

kerékpáros a szmogból kiérve rögtön friss levegőt szívhat. A Bringásreggeli 2013-ban is

kedvezően hatott a kampány publicitására. A Kossuth Rádió 180 Perc című műsorában a

növekvő kerékpáros forgalomról beszéltek. László János a kampány céljának a program címét

nevezte meg (Bringázz a Munkába!).

2013-ban az őszi időszakban sokkal több híradás jelent meg az eseményről, mint az

előző évek ezen időszakában. Ennek két oka valószínűsíthető, az egyik az, hogy a

kampányhoz szerveztek egy társprogramot is; Bringázz a Suliba! címmel, míg a másik az

lehet, hogy a tavaszi idény után egy kampányvideót is készítettek a szervezők, amelyet a

vezető RTV médiumokban is levetítettek. Az RTL Klub október 2-i híradója mellett több

másik médiumban is arról számoltak be, hogy több mint 110 oktatási intézmény

csatlakozott az akcióhoz és a két kampány égisze alatt több mint 6 ezren ültek kerékpárra. A

Bringásreggeli keretében ebben az évben is étellel és itallal várták mindkét program

résztvevőit. László János arra kérte az oktatási intézményeket, hogy motiválják a diákokat az

akcióban való részvételre. A legtöbb tanulót megmozgató iskola a kampány végén

biciklitárolót is nyerhetett.

World Walking Day – Világ Gyalogló Nap

A vizsgált három év alatt főként regionális printek és sportlapok tudósítottak a

Világ Gyalogló Napról. A legtöbb híradás 2013-ban jelent meg és a 2012-ben

megrendezett gyalogló világnapról többnyire a helyi média képviselői tudósítottak. 2011-ben

a nol.hu számolt be legrészletesebben az eseményről. A szervezőkre hivatkozva arról írtak,

hogy a gyalogló nap közvetlen célja az, hogy minél több emberrel megszerettessék a

gyaloglást és a Világnapon is minél nagyobb tömeg vegyen részt. Közvetett célként pedig

azt jelölték meg, hogy a lehető legtöbb településen indítsanak programokat az esemény

Médiaelemzés


109

keretein belül.

2011-ben több mint száz szervezet csatlakozott az akcióhoz. Magyarországon

először 1999-ben jelent meg az eredetileg dél-amerikai kezdeményezés és 2011-re már nordic

walking-oktatást, tombolasorsolást, szervezett túrákat is magába foglalt a program. Az

általában szeptember végén, október elején megrendezett programról 2012-ben az

xlsport.hu számolt be részletesebben. 2013-ban a rendezvényről a regionális printek mellett a

főbb sportoldalak (xlsport.hu, sport365.hu) és a nyugat.hu tudósított. A beszámolókban

kiemelték, hogy rekordlétszámú résztvevő érkezett a helyszínekre, ami a napsütéses őszi

időjárásnak volt legfőképpen köszönhető. A sport365.hu-n arról is hírt adtak, hogy az

esemény után közvetlenül, október 7-től 13-ig rendezik meg a Move Week-et, mely

kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozik. A Move Week-et az International Sport and

Culture Association kezdeményezésére hozták létre; legfőbb célja az, hogy 2020-ra 100

millió fővel több ember sportoljon rendszeresen Európán belül. A sportmenu.net tudósított

az eseményről, amely keretében szakkollégisták népszerűsítették a programot a

Vörösmarty téren. További cikkekben pedig arról lehetett olvasni, hogy 2013-ban 29 ország

csatlakozott a kezdeményezéshez, Magyarországon belül pedig 44 helyszínen (22 fővárosi és

22 vidéki) 44 féle sportágat próbálhatnak ki az érdeklődők. Itthon a Magyar Szabadidősport

Szövetség a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával közreműködve

hozta létre az eseményt. A híradások arról is írtak, hogy hazánk a 44 helyszínnel a hatodik

legaktívabb ország volt a résztvevő államokon belül.

Legyen a sport a szenvedélyed

2013. április elejétől generált megjelenéseket a „Legyen a sport a szenvedélyed”

kampány, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma indított. A vezető RTV

médiumok sportműsorai mellett több internetes hírportálon és az írott sajtóban is

közöltek a témában cikkeket. Megközelítőleg ötven beszámoló jelent meg a programmal

kapcsolatban. 2013. április 11-én az m1 Ma Reggel című műsorában Simicskó István, az

EMMI sportügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy szeretnének a civil szervezetekkel

karöltve olyan közös sportprogramokat szervezni, amely tömegeket is megmozgathat.

Negatívumként hozta fel azt a növekvő tendenciát, miszerint egyre több gimnazista korú

gyermek próbál ki valamilyen káros szert. Az m1 április 16-i Sporthíreiben kiemelték, hogy

Médiaelemzés


110

a fiatalokat szeretnék arra motiválni, hogy ne szokjanak rá a kábítószerekre és ehelyett

inkább foglalkozzanak valamilyen rendszeres testmozgással. A Sporthíreknek Hosszú

Katinka is nyilatkozott, aki elmondta, hogy azért csatlakozott a megelőző kampányhoz, mert

a saját példájából kiindulva másoknak is lehet „szenvedélyük” akár a sport is. A Nemzeti

Sport is közzétett egy cikket, amelyben Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács

elnöke is megszólalt; szerinte minden alkalmat meg kell ragadni a sport népszerűsítésére,

mivel a testmozgás, jó közérzet a fiatalok által elkövetett bűncselekmények számát is

csökkentheti.

Bringaakadémia

A Bringaakadémia program kapcsán 2013-ban 5 megjelenést lehetett regisztrálni.

2013 szeptemberétől választható tantárgyként a kerékpárral való közlekedés oktatása is

szerepelt az egyes oktatási intézményekben. Április 17-én a tv2 Mokka című műsorában

Eisenhammer Károlyt, a program kidolgozóját, valamint Koppány Csaba, testneveléstanárt

kérdezték a kampányról. Eisenhammer Károly különbséget tett a kerékpározni tudás és

kerékpárral való közlekedés között. Kifejtette, hogy a jövőben a tantárgy a KRESZ

oktatását és a forgalmi helyzetek helyes megoldását próbálja beleplántálni a diákokba.

Koppány Csaba arról is nyilatkozott, hogy a Bringaakadémia előzményeként szolgált egy

Kerékpár-suli nevű program, amelyben felnőtteket készítettek fel a biciklizés szabályainak

átadására. A testneveléstanár kiemelte, mindenkinek lesz kerékpárja az órákon, többen saját

kerékpárt hozhatnak, de lesz olyan intézmény, amely központi bicikliket is a használatba

bocsájthat a diákok számára. A mixonline.hu-n az ORFK közleményét is közre adták, mely

szerint szintén pozitívum a program elindítása, hiszen a statisztikák arról tanúskodnak, hogy

évről-évre növekszik az olyan balesetek száma, melyeket kerékpáros gyerekek okoznak.

Arccal az Egészségért

A 2011 januárjától vizsgált időszakban az Erdei Zsolt, bokszoló által életre hívott

„Arc az egészségért” nevű program megközelítőleg 30 megjelenést generált a főbb

médiumokban. Ennek az egyik oka lehet, hogy a program még 2010-ben indult útjára és a

2011-es évre már csak egy-két programrésze maradt, melyet a magyar sajtó közölt. A

kampányról meg kell említeni, hogy Erdei Zsolt mellett több hazai sportoló is támogatta az

Médiaelemzés


111

akciót; többek között Csollány Szilveszter, olimpiai bajnok tornász, Vári Attila, vízilabdázó,

Kovács István, ökölvívó világbajnok, és Sors Tamás, paralimpikon is. A sportolókon kívül

közéleti személyiségek is támogatták részvételükkel a kampányt; Csisztu Zsuzsa, televíziós

műsorvezető és Mága Zoltán, hegedűművész is részt vett a nyitórendezvényen. A program

Pécsről indult útjának, 2010 nyarán. Erdei Zsolt szerint a program fő célja az, hogy a

fiatalokat elmozdítsák a képernyők elől és aktívabb életmódra neveljék őket.

2011. január 6-7-én látogatott el Erdei Zsolt Pécsett egy szegénynegyedbe, amiről

többek között az RTL Klub, a Népszava és az mno.hu is beszámolt. A bokszoló azért tartotta

fontosnak, hogy ilyen helyre látogasson el, mert szerinte a szegények közül a legnehezebb

kitörni és erre az egyik jó lehetőség a sport. Erdei elmondta azt is, hogy ő is hasonló

körülmények közül indult el sportkarrierje elején. A sportoló szerint kitartás szükséges a jó

eredmény elérése érdekében. Az RTL Klub 2011. január 6-i esti híradója is készített egy

riportot az eseményről, melyben hangsúlyozták; a sportra nevelés mellett az is célja az

akciónak, hogy a fiatalok ne az utcán vezessék le erejüket, hanem a ringben. A műsorban

Buncsa Zoltán, az „Arc az egészségért” Alapítvány alapítója kifejtette, hogy a sport

céltudatossá teszi a fiatalokat. Az origo.hu-n megjelent cikkben arról is írtak, hogy az

alapítvány célja a kisebb, hasonló célra alakult szervezetek összefogása, megerősítése. A

pécsi lapok az általános információk mellett a részletesebb programot is közölték „Madár”

kétnapos látogatásáról. A bokszoló a közönségtalálkozók után helyi cégek vezetőivel is

tárgyalt arról, milyen mértékben tudnák a lokális sportszervezeteket támogatni.

2011. június 28-tól jelentek meg beszámolók arról az eseményről, amely az „Arc az

egészségért” program keretében valósult meg. Június 30-án avattak Szigetváron egy

egészségfalat, melyet helyi és pécsi diákok közreműködésével festettek. A rajzok témája az

egészség, a sport és a környezetvédelem volt. Az eseményről főleg helyi érdekeltségű

médiumok számoltak be, a PécsTv pedig riportot is készített a diákokkal, akik fejenként átlag

60 órát foglalkoztak az alkotással. A riport szerint egy monitort is beépítettek az

„egészségfalba”, melyen híres sportolókról készült filmeket vetítenek. A Baranyai Tükör

beszámolt arról is, hogy a falon látható monitorban Erdei Zsolt, bokszoló, a program Arca,

Iványi Dalma kosárlabdázó, Sors Tamás paralimpikon, olimpiai bajnok úszó, Vári Attila

kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Mága Zoltán hegedűművész, Sebestyén Márta

népdalénekes, Halász Judit és Kautzky Armand színművészek, dr. Zacher Gábor toxikológus,

Médiaelemzés


112

Juhász Árpád geológus professzor, Kocsis Zoltán karmester és Rúzsa Magdolna énekes

üzenete látható-hallható. Buncsek Zoltán, alapító arról is beszélt, hogy a fal különlegessége

egy webkamera, amin keresztül a leendő „egészségfalak” használóival is kapcsolatba lehet

majd kerülni.2011. július közepén egy szomorú esemény kapcsán került be ismét a média

napirendjére az „egészségfal”. A már említett LCD-monitor védőplexijét ugyanis

megrongálták, ami jelentős kárt okozott a falban.

A gyűlölet nem pálya!

2013 áprilisától kezdve egészen a nyári időszakig jelentek meg olyan beszámolók,

melyek a Magyar Labdarúgó Szövetség rasszizmus elleni kampányáról szóltak. A

programhoz csatlakoztak az élvonalbeli csapatok is; az m1 április 12-i Sporthíreiben arról

tudósítottak, hogy a Ferencvárosi Torna Club már 2012 végén is hirdetett hasonló

kampányt, melyért elnyerték az MLSZ Fair-play díját is. Kiemelték, hogy nem a szurkolókat

akarják kirekeszteni, hanem bizonyos határokat szeretnének velük betartatni. A hírrel

kapcsolatban megközelítőleg 40 cikk jelent meg a vizsgált médiumokban. A Ferencváros

programját Magyar Holokauszt Intézet is támogatta, amiről többek között a Népszava is

beszámolt. Az MLSZ április végén kezdett el erőteljesebben kampányolni, ami kedvezően

hatott az esemény publicitására.

Az intenzívebb kampánynak több oka is lehetett. Egyrészt az év elején a magyar-

román futballmérkőzést zárt kapuk mögött kellett megtartaniuk a FIFA büntetése miatt,

másrészt több regionális lapban is beszámoltak olyan történésekről, amik fajgyűlölő

indíttatásúak voltak. Az MLSZ május 13-i gyűlése generálta a legtöbb megjelenést. A

gyűlésen egyértelmű lépéseket fogalmaztak meg arról, hogy miként szeretnék kiszorítani az

uszító szurkolást a mérkőzésekről. A SportTv csatornáihoz is eljutatták azt a reklámfilmjüket,

amelyben magyar élvonalbeli csapatok játékosai szólaltak fel a rasszizmus ellen. A

kampány és a reklámfilm is kiemelte; a nézők úgy szurkoljanak, ahogy „a torkukon kifér”, de

ne egymás ellen és ne az ellenfelet ócsárolva. A reklámfilmről és a szórólapokról a főbb

híradásokon kívül az összes országos terjesztésű sportlap is beszámolt.

Dobd a kosárba!

A „Dobd a kosárba!” nevű program médiavisszhangja csekély mértékű volt . A

Médiaelemzés


113

Nemzeti Sport és a Magyar Nemzet számolt be az eseményről, mely Újbudáról indult és a

Magyar Kosárlabdázók Szövetsége indította útjára a programot. Elmondásuk szerint a céljuk

az, hogy az elkövetkezendő öt-tíz éven belül az első számú teremsporttá tegyék a kosárlabdát

Magyarországon. A Nemzeti Sport 2013. március 29-én közölt cikkében Zsolnay Gyöngyi,

volt kosárlabda-válogatott nyilatkozott, aki a program egyik alapítója is. Kifejtette, hogy

óriási öröm a fiataloknak átadni a megszerzett tudást és motiválni őket a labdasportra. A

budapesti Gabányi László Sportcsarnokban tartottak egy kosárlabda-dzsemborit is, ahol több

iskola diákja képviseltette magát. Az eseményen részt vett Simicskó Lajos, az EMMI

sportügyekért felelős államtitkára is, aki beállt a diáksereg közé kosarazni. Az államtitkár

arról is beszélt a Nemzeti Sportnak, hogy ő maga is hét évig kosárlabdázott a Csepel SC

csapatában. Kiemelte azt is, hogy a „Dobd a Kosárba!” kampányt csak támogatni tudja,

hiszen annak egyértelmű pozitív üzenete a tömegmegmozgatáson kívül az, hogy játékos

formában tudja a kosárlabdára nevelni a fiatalokat. A sport365.hu arról is beszámolt, hogy

hasonló programot tartottak Székesfehérváron is, ahol a cikk szerint több mint ezer iskolás

korú fiatal pattogtatta a kosárlabdákat

Mozdulj Balaton! / Tandemkerékpározás látássérültekkel

2011-től 2013-ig minden évben jelentősebb számú megjelenést generált a

„Mozdulj Balaton” szabadidősport-rendezvény. A program keretében a legtöbb vízparti

sportot ki lehetett próbálni; a strandröplabdától kezdve a tollaslabdáig minden parti sportág

képviseltette magát. A VII. és VIII. Mozdulj Balatonról legfőképpen a regionális printekben

számoltak be. A Somogyi Hírlap több alkalommal is foglalkozott az eseménnyel. 2011-ben

több tudósítást is közöltek a programról és megírták többek között azt is, hogy a Balaton

somogyi partján, tizenöt helyszínen várják a résztvevőket egy kis testmozgásra. Egy július 4-i

cikkükben arról is írtak, hogy Balatonberényben a strandfoci volt a legnépszerűbb sportág. A

zaol.hu pedig arról írtak 2011 június 24-én, hogy az eseményt 2004-ben hívta életre a

Balatoni Fejlesztési Tanács és a kezdetekben kilenc település strandja kapcsolódott be a

programsorozatokba, ami 2011-re már 37 strandra bővült ki. A Naplóban 2011 október 14-én

egy negatív polaritású cikk született, amiből az derült ki, hogy a 2010-es évhez képest 31

százalékkal kevesebb résztvevőt regisztráltak a rendezvényeken és a Balaton körül is 20

százalékkal kevesebb programot tartottak. A cikk szerint a Balaton parti települések

polgármesterei nemcsak a kommunikációra panaszkodtak, hanem arról beszéltek, hogy a

Médiaelemzés


114

program anyagi támogatásától is függ csatlakozásuk. Az előző évhez hasonlóan 2012-ben

is a legtöbb megjelenést a regionális printekben lehetett regisztrálni és a részvevők száma sem

változott.

A 2013-as év azonban egészen másképp alakult. RTV médiumokban is beszámoltak

az eseményekről, ami annak is köszönhető, hogy a Mozdulj Balaton rendezvénysorozat

jubileumhoz ért; a tízedik alkalommal készültek megtartani. A Mozdulj! Egyesület egy

másik programja is nagyobb visszhangot kapott ebben az időszakban. Ennek a rendezvénynek

a keretében látássérültek és egészséges emberek együtt kerekezték körbe a Balatont. Az

atv 2013. augusztus 19-i híradójában beszámoltak arról, hogy a csapatok öt nap alatt teljesítik

a távot és útközben többször is megálltak megtekinteni a helyi nevezetességeket. A kiindulási

pont és a cél is Balatonlelle volt. A résztvevők egyértelműen pozitívan nyilatkoztak a

fárasztó túráról, amely az ép látásúak és a fogyatékkal élők közti összhangot igyekezett

növelni. A hírTv Paletta című műsorának 2013. augusztus 18-i adásában a Mozdulj!

Egyesület elnöke és Krizbai Terézia, énekesnő, a túra résztvevője is az együttélés

akadálymentességéről beszélt, illetve arról, hogy miként lehet áthidalni a hétköznapi

nehézségeket.

A Mozdulj Balaton! programsorozatról sportoldalak is beszámoltak; az xlsport.hu írt

arról, hogy az esemény 2013. július 6-tól augusztus 17-ig tart és a résztvevők kipróbálhatják

magukat kispályás fociban, strandröplabdában, strandkézilabdában, tollaslabdában,

lábteniszben, pétanque-ban, valamint a vízben űzhető sportágakban is. Bartsch János,

programigazgató kiemelte az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatását, illetve azt

is, hogy az anyagiakból a résztvevő települések is kivették saját részüket. A több

támogatásnak és a jobb kommunikációnak köszönhetően a helyszínek kibővülése mellett

a résztvevők száma is megemelkedett az előző évekhez képest.

T.E.S.I. – Mindenki testnevelése

A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 24-ével indította el a „T.E.S.I. –

Mindenki testnevelése” nevű programot. A program egyik fő célja, hogy az általános iskolás

diákokat új módszerekkel motiválja a mindennapos testnevelésórák végzésére. A program

indulását a legtöbb helyi és országos érdekeltségű médium is napirendre tűzte. Az MDSZ

közleményére hivatkozva kiemelték, hogy egy a hazai oktatáspolitika előnyeit szem előtt tartó

Médiaelemzés


115

rendszert szeretnének létrehozni. A projekt a későbbiek során egy modernebb,

esélyegyenlőségen alapuló, a gyerekek által sokkal kedvelhetőbb testnevelési formát

szeretne szorgalmazni az iskolai tornaórákon belül. A legtöbb híradás a program

nyitórendezvényéről szólt, amelyet a budapesti Toldy Ferenc Általános Iskolában tartottak. A

helyszínen megjelent Balogh Gábor, a Magyar Diákszövetség elnöke, aki hangsúlyozta, a

program igyekszik biztosítani a „minőségi, iskolai testnevelés fejlődését”, illetve „egyedi

fejlesztési pontokat” hoznak létre, melynek köszönhetően jobban koordinálható órák jöhetnek

létre. A híradások további pozitívumként írták le, hogy a fiatalok fejlesztésében egy új

módszertant szeretnének létrehozni, melynek kialakításában a Cooper-módszer létrehozója

által alapított amerikai intézet is részt vesz. Dr. Kenneth H. Cooper a megnyitón intézett

beszédében negatívumként emelte ki a Világ inaktivitását s mindenképp példaértékűnek tartja

az új magyar rendszert. A professzor a hírTv-nek adott nyilatkozatában négy pontba foglalta

a mai emberiség rossz életmódjának okát: nincs testnevelési koncepció az iskolákban, a

fiatalok 40 órát ülnek hetente képernyők előtt, nem gyalog vagy kerékpárral járnak

iskolába, hanem autóval, illetve csak Amerikában több millióan élnek gyorséttermi

ételeken. A már említett új módszer első körben 1600 méter gyaloglásból és 600 méter

futásból áll, ez méri az aerob kapacitást, továbbá hajlékonyság-mérésből és a testtömeg-index

méréséből áll.

A Balogh Gábor az eseményről nyilatkozva elmondta, a Szövetség 2,2 milliárd

forintot nyert uniós pályázaton, melyet egy 3 pilléres rendszerbe szeretnének belefektetni.

Ahhoz, hogy a gyerekek fizikai aktivitása megnőjön, élményszerű tornaórákat

szeretnének kialakítani, mivel igen sok diák kudarc-élményként éli meg a mindennapos

mozgást. Ahhoz viszont, hogy jobban megragadja a fiatalok fantáziáját akármelyik sport

vagy maga a testmozgás, el kell érniük a pedagógusokat is, így 7200 tanárnak szerveznek 30

órás továbbképzést az új rendszerrel kapcsolatban. A médiumok negatívumként korábbi

felmérésekre hivatkozva hangoztatták a magyar diákság folyamatos túlsúlyosságát illetve

beszéltek arról is, hogy egyes vidéki iskolák tornateremmel sem rendelkeznek.

A hírTv 2013. május 27-i Stopper című műsora bővebben is foglalkozott a témával, a

már 2012 végén bevezetett mindennapos testnevelésóra programot végző iskolák közül a II.

kerületi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnáziumot kereste meg, ahol az iskola

igazgatója, Bécser Róbert és testnevelő tanáruk; Markolt Imre nyilatkozott az iskola

Médiaelemzés


116

termeinek maximális kihasználtságáról, illetve arról, hogy a megemelt óraszámok miatt több

pedagógusra lesz szükségük, továbbá megfelelő fejlettségi szintű vizesblokkra. Simicskó

István, sportért és ifjúságért felelős államtitkár a Toldy Ferenc Általános Iskolában tartott

megnyitón tett nyilatkozata szerint az iskolák többségében már van tornaterem, a további

intézményekben pedig rövid időn belül meg kell valósítaniuk a testnevelés-terem felépítését.

Balogh Gábor szintén itt nyilatkozott arról, hogy a gyerekek kedvét is meg kell hozni ahhoz,

hogy minél nagyobb kedvvel járjanak be a tanulók tornaórára.

Médiaelemzés


117

8. Fizikai aktivitással kapcsolatos kutatások kvalitatív elemzése

Általános médiakép

A tárgyidőszak folyamán a vizsgált médiumokban összesen 2 342 olyan megjelenés

volt azonosítható, mely a testmozgással kapcsolatos kutatásokra, vizsgálatkora alapozva

állapított meg fontos üzeneteket. Az összes megjelenésnek ez ugyan mindössze 2,7

százaléka, médiahatásának pedig még csekélyebb, 2,3 százalékos része, azonban a tartalmak

kiemelt fontossággal bírnak az egészségtudatosság érzékenyítésében. A témák jellemzően

mérsékelt híraktivitást váltottak ki, ritka a 10 fölötti megjelenésszámmal rendelkező ügy,

azonban a szakemberekre hivatkozott megállapítások hiteles információkkal látják el a

médiafogyasztót, ezáltal egészséges életmódra ösztönözve a lakosságot. A híraktivitás

trendje nem egyértelmű, ugyanis a 2012-es év alulreprezentáltsága állapítható meg. Ezzel

szemben 2013-ban jelent meg a legtöbb releváns hírtartalom, szám szerint 820. A

forrástípusok arányát vizsgálva a regionális print termékek súlya állapítható meg,

köszönhetően jellemzően azok életmód rovatainak, melyek magas híraktivitással számoltak

be a tudomány és a sport kapcsolatáról.

787 34%

735 31%

820 35%

2011 2012 2013

58 2% 387

17%

1 241 53%

425 18%

231 10%


A kutatásokkal kapcsolatos megjelenések híraktivitása és forrástípusonkénti megoszlása

Magyar Sporttudományi Társaság felmérése

Médiaelemzés


118

Az aktív kommunikációnak köszönhetően a sportkutatások között jelentősnek

tekinthető médiavisszhangot váltott ki a Magyar Sporttudományi Társaság 2012

májusában indított felmérése, mely során 300 veszprémi és győri egyetemista egészségi

állapotát mérték fel. A téma még az év első felében 8 regionális print és 6 online megjelenést

generált, miközben napirendjére vette a Metropol is. A kutatási eredmények november 29-i

közlésével kapcsolatban további 7 online, valamint a Metropol és a Napló idézte a témát, de

beszámolt róla a Nők Lapja is, mely azonban nem képezte a kvantitatív számítások alapját. A

novemberi sajtóbeszélgetésén elhangzott, hogy Magyarországon a lakosság 77 százaléka

gyakorlatilag inaktívnak tekinthető, mert havi három alkalomnál nem mozognak többet az

emberek. Emellett a magyarok 53 százaléka nem végez rendszeresen testmozgást, miközben

ez az európai átlagot tekintve csak 37 százalékos. A hírforrások Tóth Miklóst az MSTT

elnökét idézve hangsúlyozták, hogy „a rendszeres mozgásnak széles társadalmi hatása,

gazdasági jelentősége is van és gyógyírt jelenthet társadalmi betegségekre is”.

A felméréssel kapcsolatban a Metropol továbbá kiemelte, hogy a megkérdezett lányok

elsődleges motivációs faktorként a vonzó testalkatot említették, míg a fiúk a fizikai

állóképesség növelése érdekében mozognának rendszeresen. Ugyanakkor a tudatos

egészségmegőrzés mindkét nem képviselői között csak a harmadik helyen szerepelt,

annak ellenére, hogy a kutatás megállapította: a rendszeres mozgás és az aktív életmód az

egyik legfontosabb egészségügyi védőfaktor. A vizsgálat teljes anyagát idéző online

forrásokban fontos érzékenyítő üzenetként hangzott el, hogy a mozgásszegény életmód nagy

eséllyel alakul ki fiatal felnőtt korban, miután a munkába állás kevesebb időt hagy a

rendszeres testmozgásra, holott „ebben az életszakaszban alakulnak ki, illetve rögzülnek azok

a szokások, amelyek a későbbi életvitelt meghatározzák”. Az életmód oldalakat olvasók

továbbá azzal az üzenettel lettek hangsúlyosan megszólítva, hogy ha a fiatalság így

viszonyul továbbra is a sporthoz, akkor a későbbiek során sokkal nagyobb kockázatnak

néznek elébe: „hamarabb kaphatnak el betegségeket, vázrendszerük már fiatal felnőttként is

rendellenesen állhat és akár a rákos megbetegedésekre is nagyobb hajlamuk lesz”.

2013. április 21-én a RTL Klub esti híradása is információkat közölt a kutatási

eredményekről, továbbá saját szavával idézte Szőts Gábort, az MSTT főtitkárát. A „tíz

egyetemistából öt nem sportol semmit” címmel tálalt összeállításban a főtitkár úgy

nyilatkozott, hogy az egyetemisták körében „kötelezővé kell tenni a testnevelési vagy fizikai

Médiaelemzés


119

aktivitással rendelkező órákon való részvételt”, amire nyugat-európai minták is jó példával

szolgálnak. A felmérés legfontosabb megállapításainak összegzése mellett a riportban

megszólaló diákok a passzivitásuk okaiként említették a munka elkezdését és az ebből

fakadó időhiányt.

2013. augusztus 12-én a mozasgyogyszer.hu életmódportál elindulásának

apropóján volt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának vendége Szőts Gábor. A

beszélgetés során több ízben is a sportolás fontosságát hangsúlyozta és megállapította, hogy

az egészségtudatos életmódhoz elég lenne naponta 30 perc fizikai aktivitás is. A Mozgás

= Egészség programmal kapcsolatban továbbá úgy nyilatkozott, hogy a magyar embereknek

minél több sportolási lehetőséget kell biztosítani. Mindehhez azt az üzenetet fűzte, hogy a

mozgósítás elősegítése érdekében az orvosokat is be kellene vonni a mozgás

népszerűsítésében, akár úgy is, hogy betegség megelőzésére receptszerűen írhatnának fel

valamilyenfajta mozgásfajtát.

Kutatópont Kft. felmérése

A magyar lakosság keveset és ritkán sportol derült ki egy 2013-as felmérésből,

amit a Kutatópont végzett. A passzivitással kapcsolatos felmérések közül ez bizonyult a

tárgyidőszak egyik legrelevánsabb tartalmának, 12 megjelenést generált, többek között az

index.hu és az origo.hu, valamint több regionális újság is beszámolt róla. A Kutatópont

interneten keresztül töltetett ki kérdőíveket, a méréseket 2013 májusának harmadik hetében

végezték el és a 18 és 69 év közötti internetezőket kérdezték meg sporttal kapcsolatos

szokásaikról. A hírforrásokból kiderült, hogy az összes megkérdezett 38 százaléka sportol

valamit. Azok, akik nem végeznek ilyen tevékenységet, általában időhiányra hivatkoztak,

de 33 százalékuk lustaságra hivatkozva nem mozog rendszeresen. Sokan említették

kifogásként az anyagi okokat illetve a fáradtságot is. Sportolási lehetőségükkel csak a

válaszadók 10 százaléka volt megelégedve. A kutatásból az is kiderült, hogy míg a 18 és 29

év közötti fiatalok 41 százaléka nyilatkozta azt, hogy nehezen veszi rá magát a

testmozgásra, addig ez az 50-69 éves korcsportban csak 24 százalékos volt ez az arány. A

megjelenésekből emellett kiemelték, hogy a sportolók körében az öt főbb motivációs

tényező, az egészség, az edzettség, a jó közérzet, az örömszerzés és a jó kinézet volt.

A fiatalabb korosztály a sportot inkább az egészségmegőrzés céljából végezné, míg

Médiaelemzés


120

az idősebbek a jó közérzetük miatt mozognának rendszeresen. Ugyanerre a kérdésre a

férfiak válaszolták inkább az egészségmegőrzést, míg a nők a jobb kedv érdekében

edzenének. A kutatás végül a közérzetről való elégedettséget kérdezte meg, amire a nők

közül csak 6-7 százalék válaszolta azt, hogy teljesen elégedett önmagával, míg ugyanez az

arány a férfiaknál 13 százalék volt. Az origo.hu beszámolt a felmérés azon részéről is, amely

az iskolai végzettség és a sport között is kapcsolatot keresett, ennek eredménye az volt,

hogy míg a diplomások közel 50 százaléka végez valamilyen testedzést, addig ez az

alacsonyabb végzettségűeknél csak 33-37 százalék volt. A rendszeresség terén viszont a

kevésbé iskolázottak bizonyultak aktívabbnak, mivel a diplomásoknak csak a 17 százaléka

mozog minden nap. A témáról az RTL Klub 2013. február 10-i híradása is beszámolt

Székely Levente kutatásvezetőt idézve, miszerint „a fiatalok több mint fele fittnek tartja

magát, csaknem háromnegyedük elégedett az egészségügyi állapotával, közérzetével is”.

Béres Egészség Hungarikum Index

A magyarok lakosok passzivitását bizonyítja egy másik kutatás, melyet 2013.

szeptember 2-án jelentetett meg a Béres Egészség Hungarikum Index, a felmérés a

mozgással, mint az egészség megőrzésének kulcsával foglalkozott. A vizsgálatból kiderült,

hogy a magyar emberek 60 százaléka vallja azt, hogy az egyik legfontosabb dolog az

egészségük megőrzéséhez a sport. Ezen állításuk ellenére a megkérdezettek sokkal

negatívabb arányban válaszoltak arra a kérdésre, hogy szoktak-e valamilyen aktív és

rendszeres testmozgást végezni. A források a kutatást idézve ugyanis megállapították, hogy a

magyar lakosok több mint fele nem szokott rendszeresen sportolni, és akik igennel

válaszoltak a kérdésre, 29 százalékuk a napi gyaloglást, további 12 százalékuk pedig a ház

körüli munkát is aktív testmozgásnak könyvelte el. A felméréssel kapcsolatban a források

kiemelték, hogy a sport erősíti a vázizomzatot, növeli a tüdő kapacitását és csökkenti a

koleszterinszintet. Emellett azzal motiválták a hírolvasókat, hogy akik fiatalabb korukban

nem voltak rendszeres sportolók, azoknak is megéri elkezdeni a napi mozgást, már csak

azért is, mert a rendszeres edzés következtében csökkenhet a későbbi porckopások,

izomcsökkenések mértéke.

Szinapszis Kft. felmérése

Médiaelemzés


121

2012. augusztus 2-án a Szinapszis Kft. felmérését publikálta több internetes portál is.

A felmérésben a megkérdezettek közül 40 százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem

szokott mozogni. A 18-25 éves korosztályban 23 százalék nem mozog, viszont 65 év felett

már 60 százalék mondja azt, hogy szokott valamilyen mozgást végezni. Ha egyáltalán nem

sportolunk, az összefügg azzal, hogy krónikus betegségek alakulnak ki: akik egyáltalán

nem mozognak, azok közül 49 százaléknak van valamilyen krónikus betegsége, viszont

akik rendszeresen mozognak vagy gyalogolnak, nálunk ez visszaesett 18 százalékra. Akik

nem mozognak rendszeresen, 27 százalékuk azt mondta, hogy nincs elég idő a sportra. A

második legnépszerűbb ok, amit férfiak szoktak említeni, a munka, 12 százalékuk gondolja

úgy, hogy emiatt nincs idő mozogni. A nők a lustaságra hivatkoznak, 11 százalék ezért nem

szokott sportolni. Az időhiányon kívül felmerült még a válaszadók körében, mint

leggyakoribb ok a kor, 56 év felett ez volt a legnépszerűbb kifogás. Az összes megkérdezett

közül 17 százalék hivatkozik arra, hogy már ,,idősek” a sportoláshoz. A 18-25 éves

korosztály körében népszerű a futás, úszás, labdarúgás, viszont a 46-55 évesek inkább a

sétát és a biciklizést részesítik előnyben. Egy 2013. július 9-én megjelent cikkben is első

helyen szerepel az időhiány, mint ok az inaktív életmódra. Második helyen áll a ,,nem

akarok mások előtt sportolni”, harmadikként pedig a magas edzőtermi árakat nevezik

meg, mint kifogást.

Generali Biztosító felmérése

A magyar lakosság egyre bátrabban vélekedik a különleges sportokról. A Generali

Biztosító 2013. július 3-án publikált felmérésében a magyar lakosság extrém sportokra

való fogékonyságát vizsgálta. A közvélemény-kutatás eredményeit több hírportál is

napirendre tűzte, kiemelve, hogy a magyarok 40 százaléka szívesen kipróbálna valamilyen

extrém sportot. A megjelenések beszámoltak róla, hogy az 1200 fős reprezentatív kutatás

elsősorban arra kereste a választ, hogy a 18-59 év közötti magyar lakosság mennyire

vonzódik az adrenalin szintet emelő sportokhoz, emellett részletezték az eredményt,

miszerint a felmérésben résztvevők 56 százaléka próbálná ki az ejtőernyős ugrást, 49 százalék

a siklórepülést, 41 százalék pedig a vadvízi evezést, miközben a bungee jumping a

megkérdezettek 38 százalékát, a sziklamászás 35 százalékát érdekli. A lakosság fizikai

aktivitását támogató üzenetként jelent meg, hogy a szülők 56 százaléka akár gyermekének

is megengedné, hogy kipróbálja valamelyik extrém sportot, azonban eltérés mutatkozott a

Médiaelemzés


122

férfiak és nők engedékenysége között, míg előbbiek 66 százaléka, utóbbiaknak csak 49

százaléka gondolkodott így. A médiumok a kutatást idézve ugyanakkor azt is megemlítették,

hogy a lakosság 13 százalékának volt már súlyos sportsérülése, további 11 százalék

esetében pedig személyesen ugyan nem történt baj, de családjában már volt súlyos eset. Arra

a kérdésre, hogy milyen sportot tartanak a legveszélyesebbnek, amit már kipróbáltak,

egyértelműen a téli sportokat válaszolták a legtöbben, azonban a kerékpározást és a

siklóernyőzést is sokan említették. Részletesebb tartalmak egyúttal felidézték, hogy az

egészségbiztosítási törvény szerint különösen veszélyes sportnak minősül egyebek mellett a

barlangászat, a bázisugrás, az ejtőernyőzés, a falmászás, a félkezes és nyílttengeri vitorlázás

és a hegymászás. A témával kapcsolatban a Kossuth Rádió július 18-i Napközben című

műsorának Járai Róbert sportpszichológus és Schaub Erika, a Generali Biztosító

személybiztosítási igazgatója is interjút adott, elemezve a kutatás eredményei mellett az

extrém sportok által jelentett pszichés kihívásokat is.

Semmelweis Egyetem felmérése

A diákok sportolási szokásairól a Semmelweis Egyetem publikált egy felmérést;

amely a fiatalok napi rutinjáról szól. A SOTE és az ELTE közös kutatása 2012. június 11-

én került nyilvánosságra. A 13 és 18 év közötti fiatalok napirendjét vizsgálva kiderült, hogy

míg a diákok akár napi 4 órát is a televízió és egyéb monitorok előtt töltenek, addig csak

átlag 15 perc jut testmozgásra. A kutatás szerint elsősorban a szórakoztatásra épülő

kereskedelmi televíziók csökkentik a gyerekek fizikai aktivitásának hajlandóságát. Ebből

az következik, hogy a technika fejlődése fordított arányosságban van a sportolással, minél

többet ülnek az emberek a képernyő előtt, annál kevesebb idejük marad edzeni. A kutatás

egy a gyerekek által kitöltött napi rutint leíró naplóból állt, ami a szabadidős

tevékenységekre eltöltött idő mértékét vizsgálta. A listát 100 hét közbeni és 174 hétvégén

eltöltött perccel a tévénézés vezette, míg második helyen a leckeírás, harmadik pedig a

közlekedés lett, míg a vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezett 301 tanuló hét közben

átlagosan 11, hétvégén átlag 24 percet töltött el sportolással, de a gyerekek fele

egyáltalán nem végez sporttal kapcsolatos tevékenységet.

Passzivitás gyermekkorban

Médiaelemzés


123

A passzív életmód már fiatal korban is megjelenik. 2012. augusztus 26-án internetes

híroldalak arra keresték a választ miért túlsúlyos minden negyedik gyerek. A ludas

mindenképpen a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás. A passzivitás elkerülése

érdekében érdemes a gyereknek megfelelő mozgásformát találni, legyen az akár a fáramászás,

labdajáték vagy gördeszkázás; a lényeg, hogy a tanuló kitombolja magát. Szakemberek szerint

a mozgás kitartásra és fegyelemre is szoktat. 2012. július 9-én több regionális napilap is a

fiatalok elhízottságára hívta fel a figyelmet. A kövérség hátterében sok minden állhat;

például a szülők válása, a gyerek magába tömött ételekkel vigasztalja magát. Másik ok lehet a

gyengédség hiánya, a jóllakottság és a szeretet érzése összefügg. Ám a leggyakoribb ok még

mindig a mozgáshiány.

A fiatalok inaktivitásáról beszélt Schmitt Pál egri látogatásán is 2012. január 19-én.

Az index.hu-n megjelenő cikk az akkori köztársasági elnököt idézve arról írt: fontos

probléma, hogy a gyerekek nem sportolnak eleget, „a tanulás után még sok mindenre van

idő, a 24 óra nagyon sok”. A forrás emellett kiemelte, hogy az államfő a fiatalok ülő

életmódjáért egyértelműen az internetet, a Facebookot és a televíziót hibáztatja.

2012. március 23-án tartotta nyolcadik kongresszusát a Magyar Obezitológiai és

Mozgásterápiás Társaság (Momot), melyről több internetes portál is, például a nol.hu is

beszámolt. A helyszínen Bedros J. Róbert elnök az MTI-nek elmondta: az igazi problémát

nem is a felnőttkori, hanem a gyermekkori elhízás jelenti és nem csupán a túlsúllyal kell

foglalkozni, hanem azzal is, hogy ez felnőttkorban számos betegséget okozhat. Ilyen például a

hipertónia, a diabétesz, illetve a mozgásszervi betegségek. Az elnök arra is kitért, hogy a

gyerekek többet néznek televíziót, kevesebbet sportolnak, passzív életmódot folytatnak.

Ezzel együtt többet nassolnak, sokat járnak gyorsétterembe, továbbá az utóbbi időben

ugrásszerűen nőtt körükben az ízesített, cukrozott üdítők fogyasztása is.

2012. augusztus 8-án az origo.hu-n megjelent cikk hívta fel a figyelmet az ülő

életvitellel kapcsolatos egészségügyi problémákra. Ma már az óvodákban is megjelenik a

hanyag testtartás, iskolás korban pedig tovább növekszik a gerincproblémákkal küzdő

diákok aránya – közölte a cikk szakemberekre hivatkozva és megemlítve továbbá, hogy csak

mítosz, miszerint a jelenség hátterében a túl nehéz iskolatáska áll, sokkal inkább a

mozgáshiány és a hátizmok gyengesége okozza a problémát. A legjobb ellenszer az úszás

és a lovaglás lenne, vagy olyan küzdősportok ahol figyelni kell a tartásra.

Médiaelemzés


124

Kiss Norbert az EMMI helyettes államtitkára 2013. május 18-án a nyilatkozott arról,

hogy már óvodás korban meg kell szerettetni a gyerekekkel a sportot, hiszen egyre

nehezebb rávenni a fiatalokat a hagyományos testmozgásra a mai modern elektronikus

játékokkal és virtuális programokkal teli világban.

A gerincproblémák és a mozgáshiány közötti párhuzamra hívta fel a figyelmet több

online hírportál 2013 szeptemberében, kifejtve, hogy a fiatalok egész délelőttjüket az

iskolában töltik és a kötelező testnevelés órákon kívül sokan semmit sem sportolnak.

Délután ismét az íróasztal fölött görnyednek, ami hosszútávon porckorong-elváltozást

okozhat. A híranyagok hangsúlyozták, hogy legfontosabb a helyes testtartás elsajátítása

lenne, hiszen az idő múlásával a hát és derékfájdalmakban mutatkozik meg, hogy az egyénnek

milyen testtartása volt fiatalkorában.

Kovács Tamás testnevelő tanár a Kossuth Rádiónak 2013. július 20-án szintén azt

hangsúlyozta, hogy a gyerekek egyre kevesebbet mozognak, egyre nagyobb túlsúllyal

rendelkeznek, az átlag testsúlyuk a korábbi évekhez képest sokkal magasabb, úgyhogy a kettő

generálja egymást: ha keveset mozog, elhízik, és mivel elhízik, kevesebbet tud mozogni,

ezért egyre rosszabb a gyerekek fizikális képessége.

2013. április 16-án az mno.hu-n megjelent cikk a Helsinki Egyetem szakemberei

által készített tanulmányt mutatja be. A tanulmány szerzői úgy vélik, minél kevesebbet mozog

a gyerek, annál érzékenyebben reagál a különféle pszichoszociális stresszhelyzetekre, vagyis

a fizikai aktivitás igen fontos szerepet tölthet be abban, hogy a gyerek felszabadultan

érezze magát és megfelelő módon reagáljon a váratlan, feszült helyzetekre is.

Ülőbetegségek

2013. január 13-án az origo.hu a mozgáshiányra és azok következményeire hívta fel a

figyelmet. A cikk szerint az ülő életforma olyan káros, hogy az orvostudományon belül külön

területnek számít a mozgásszegény életmód okozta tünetek kutatása. Ezeket ma már

szokás összefoglalóan "ülésbetegségnek" is nevezni. A legújabb eredmények szerint napi 8-

10 óra irodai munka káros hatását nem lehet ellensúlyozni fél-egy óra intenzív mozgással,

az anyagcserét a sporton kívül is magasabb fokozaton kellene tartani, ugyanis minél

kevesebbet mozog valaki, annál kevesebb vércukrot használ fel a szervezete, azaz az üléssel

Médiaelemzés


125

töltött idő növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is. A depresszió is gyakoribb az

irodai dolgozók között: minél lassabb a keringés, annál kevesebb jó hangulatot biztosító

hormon jut az agyba. Közismert, hogy a sok ülés átok a gerincre, különösen a gerinc alsó

szakaszára, valamint a csípőhorpaszra, de ülésben megrövidülnek a térd ínjai is. Az irodai

dolgozóknak tehát tanácsos lenne minél gyakrabban felállniuk.

2013. július 17-én egy másik origo.hu-n megjelent cikk ezzel ellentétben egy olyan

kutatásról számolt be, mely szerint a napi egyszeri kocogás vagy edzőtermi munka nem

semlegesíti az egész napos hosszú üldögélés káros hatásait. Természetesen nem szabad

lebecsülni az alkalmi mozgás előnyös hatásait sem, de igazán azzal teszünk jót magunknak,

ha óránként többször fölállunk, és akár csak pár perc járkálással is, de megmozgatjuk

tagjainkat – tette hozzá a cikk. A hírportál David Dunstant, a melbourne-i Baker IDI Szív és

Diabétesz Intézet kutatóját idézve megemlítette, hogy az órákon át tartó folyamatos és

mozdulatlan ülés egészségügyi kockázatot jelent függetlenül attól, hogy mit csinál valaki a

nap többi részében. Ugyanúgy, ahogy nem lehet semlegesíteni napi 20 szál cigaretta

elszívását egy több kilométeres hétvégi futással, az alkalmi nagy intenzitású edzés sem törli

el az órákon át való tévézés hatását. A leghasznosabb azonban az, ha minél gyakrabban -

lehetőleg 20 percenként, de óránként legalább egyszer 5 percre - megszakítjuk az ülést és

megmozgatjuk tagjainkat.

2013. január 28-án a divany.hu cikke az inaktív életmód és súlygyarapodás

párhuzamaira hívta fel a figyelmet kiemelve, hogy az emberek az internet elterjedésével

egyre inkább a székhez vannak ragadva, ismerőseikkel alig találkoznak személyesen, és

előfordul, hogy egész nap mozognak semmit. Az EU felnőtt lakosságának több mint a fele

túlsúlyos vagy elhízott az OECD adatai szerint- írta az eletforma.hu 2011. május 23-án. Az

elhízás előfordulása nagy különbségeket mutat az egyes országok között, azonban

megállapítható, hogy a túlevés vagy mozgásszegény életmód önmagában kevésbé vezet

súlyproblémákhoz, mint a kettő kombinációja. A híranyagot átvevő tartalmak ezért azt

hangsúlyozták, hogy napi 2000 lépéssel több gyaloglás és az étrend egy-két alkotóelemének

alacsonyabb kalóriatartalmúra cserélése jótékonyan hathat az egészségmegőrzésre. Ezeket a

kis változtatásokat könnyebb betartani, viszont hosszabb távon már komoly eredményeket

hoznak.

2011. augusztus 26-án az origo.hu a Lancet folyóiratban közzétett két tanulmányra

Médiaelemzés


126

hívta fel a figyelmet. 2011-ben ez a tanulmány volt a legtöbb megjelenést generáló cikk. Az

origo.hu-n kívül közzétette többek között az index.hu, az mno.hu és a hvg.hu is. Az első

tanulmány szerint már napi 15 perc mozgás 14 százalékkal csökkenti az elhalálozás

kockázatát, és 3 évvel növeli a várható élettartamot azokhoz viszonyítva, akik fizikailag

egyáltalán nem aktívak. A vizsgálatot a Tajvani Nemzeti Egészségkutató Intézet és a

Tajvani Sport Egyetem kutatói végezték. A másik kutatást az ausztráliai Queenslandi

Egyetem kutatói végezték. Azt vizsgálták, hogy a tévé előtt eltöltött órák hogyan

befolyásolják a várható élettartamot. A statisztikai számítások szerint 25 éves kor után minden

egyes tévé előtt töltött óra 22 perccel csökkenti a tévénéző várható élettartamát. Csécs

Gabriella, aerobik oktató az RTL Klub híradójában 2013. december 26-án arról beszélt,

hogy az edzőtermekbe látogatók száma leginkább januárban növekszik, köszönhetően az

újévi fogadalmaknak. Úgy véli, a problémák akkor vannak, amikor valaki hosszú

hónapokig, esetleg évekig nem mozog. Úgyhogy érdemes egy viszonylag rendszeres, normál

edzésre beállni, és akkor nem okoz nagy problémát egy-két hét kiesés.

Az ülő életmód következményei

2011. április 21-én a hazipatika.com cikke szerint egy évtizedes ülőmunka

megkétszerezi egyes bélráktípusok kockázatát, még akkor is, ha az irodista a munkaórákon

túl rendszeresen végez testmozgást. A kutatók szerint bármennyi fizikai aktivitást iktattak

szabadidejükbe az emberek, az nem tudta ellensúlyozni a hosszú éveken át folytatott

ülőmunka káros hatását. Magyarországon évente több mint 5000-en halnak meg

bélrákban, és 9000 új megbetegedést regisztrálnak.

Az ülő életmód másik súlyos kockázatára hívta fel a figyelmet az origo.hu 2011.

július 7-én. Christopher Kabrhel amerikai orvos és kollégái szerint kapcsolat van a

mozgásszegény életmód és a tüdőembólia kialakulása között. Arra a következtetésre jutottak,

hogy a tüdőembólia kialakulásának kockázata kétszer olyan magas a sokat ücsörgők

esetében, mint a keveset ülő társaiknál. Az eredményeket nem befolyásolta az életkor, a

testtömeg-index és a dohányzás sem, így újabb bizonyítást nyert, hogy a mozgáshiány lehet a

legfőbb oka a tüdőembólia kialakulásának.

Lupovics Géza, a Zalaegerszegi Kórház kardiológus főorvosa 2012. szeptember 30-án

a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában a szív- és érrendszeri megbetegedésekről

Médiaelemzés


127

beszélt. Kiemelte, hogy ezekért a betegségekért az egészségtelen életmód, például a

dohányzás, a zsíros ételek fogyasztása és a nagyon kevés mozgás a felelős. A főorvos

felhívta a figyelmet a szűrések fontosságára is, amivel megelőzhetőek ezek az egészségügyi

problémák. 2013. július 15-én az Echo TV Napi aktuális műsorának a vendége Hidvégi

Tibor, a Magyar Diabétesz Társaság főtitkára volt, aki a cukorbetegségről beszélt. Úgy vélte,

hogy a cukorbetegség kialakulásáért a túltáplálás, a helytelen és mozgásszegény életmód a

felelős. Hozzátette, hogy ma Magyarországon már majdnem minden családban van

cukorbeteg. Ám nem maga a betegség, sokkal inkább az arra való hajlam öröklődik, és ha

ezek ellen küzdünk megelőzhető a baj kialakulása.

Szintén megelőzhető lenne minden második mellrák írja az index.hu 2011. május 9-

én. Egy brit jelentés szerint, ha a nők többet mozognának, kevesebb alkoholt fogyasztanának

és egészségesebben étkeznének, az emlőrákos esetek fele megelőzhető lenne. A Világ

Rákkutatási Alap ajánlása szerint, már napi fél óra intenzív testmozgás is elég lenne. A

2012. július 19-i Népszabadság a The Lancet tudományos folyóiratban publikált

tanulmányára hívta fel a figyelmet. A tanulmányt publikálta a Magyar Nemzet és további 7

online híranyag jelent meg a témában. A tanulmány szerint a felnőttek harmada nem mozog

eleget – a lustaság, a fizikai aktivitás hiánya évente 5,3 millió életet követel. A tunyaság

okozta halálozás olyan kórokkal mérhető össze, mint a szívbetegség, a cukorbetegség, illetve

az emlő- és vastagbélrák. Azt javasolják, hogy a felnőttek hetente 150 percet mozogjanak –

sétáljanak tempósan, kerékpározzanak vagy kertészkedjenek. Minden harmadik, tizenöt

évesnél idősebb ember – világszerte mintegy 1,5 milliárd egyén – életvitele nem felel meg a

fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásoknak. A kamaszok körében még aggasztóbb a

helyzet: a 13 és 15 év közöttiek körében ötből négyen nem mozognak eleget.

Az Eurobarometer 2010. évi adatai szerint a magyar lakosság 53 százaléka sohasem

sportol, míg a lakosság 24 százaléka havonta 1-3 alkalommal mozog. Azonban a havi 1-3

alkalommal végzett testmozgásnak nincs egészségmegőrző hatása, ezért a hazai lakosság 77

százaléka inaktívnak tekinthető. A felmérésből többek között az origo.hu is kiemelte, hogy

globális összefogásra van szükség a fizikai aktivitás támogatásában; javítani kell a

gyalogosok és a biciklisták helyzetét a városi utakon, az iskolákban több testnevelésre van

szükség, és növelni kell a bárki számára szabadon hozzáférhető edzőhelyek számát.

Az RTL Klub 2012. szeptember 5-i híradójában a Harvard Közegészségügyi Iskola

Médiaelemzés


128

legfrissebb kutatását mutatták be, mely szerint a mozgáshiány ugyanolyan káros, mint a

dohányzás. A kutatásra hívta fel a figyelmet az online hírportálok közül az index.hu, a

weborvos.hu és a mandiner.hu is. A világon nagyjából ugyanannyian halnak meg a

rendszeres testmozgás hiányában, mint a dohányzásban. Pavlik Gábor sportorvos, egyetemi

tanár szerint többen halnak meg szívkeringési okból, mint az összes többiből együttvéve, és

hatalmas statisztikák mutatják ki a fordított arányosságot a fizikai aktivitás és a szívrohamok,

szívbetegségek száma között. Katus Tamás egyetemi adjunktus szerint azok az elváltozások,

amiket az emberek tapasztalnak – nem bírja lefutni a távot, vagy nem tudja felemelni a nehéz

súlyokat – nem csak az öregedés jelei, hanem az inaktivitásé is. 2013. május 22-én a

hazipatika.com-nak adott nyilatkozatban Dr. Darabosné Tim Irma a Semmelweis Egyetem

ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztetett az ülő

életmód veszélyeire. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a

szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az inaktív életmód.

Rákkutatások

A vizsgált médiumok nagy számban olyan kutatásokat tálaltak, melyek a sportot a

betegségek megelőzésének ellenszereként vagy az azokból való kilábalás kulcsaként

állították be. Jelentős részt képeznek a híraktivitásból a rák megelőzéséről szóló témák,

melyek elsősorban a férfi médiafogyasztók számára fogalmaztak meg fontos üzeneteket. A

rák és a mozgás kapcsolatáról szóló kutatások megjelenésszáma hullámzó trendet mutat,

2011 második félévében volt a legnagyobb a híraktivitás, majd a 2012-ben tapasztalt

viszonylagos súlytalanságot követően 2013-ra ismét hangsúlyosabbá vált a téma a média

napirendjén. A tárgyidőszak egyik legkorábbi és legrelevánsabb cikkének minősült az

index.hu „Bélrák ellen is véd a rendszeres testmozgás” című írása, mely a Cancer

Epidemiology, Biomarkers and Prevention című amerikai folyóiratban megjelentetett

kutatásról számolt be, ismertetve a rákról szóló vizsgálatok rövid történetét, egyúttal

hangsúlyozva Kathleen Y. Wolin munkacsoportjának kísérletét, amiben 150 ezer alany fizikai

aktivitását vizsgálták. A kutatás eredményeként az index.hu vázolta, hogy akik

felnőttkorukban folyamatosan aktívak, azoknál lényegesen kisebb a kockázata, hogy

bélrákban veszítsék el életüket. A hírportál a kutatást vezető tudóst idézve olyan üzeneteket

is átvett, mint „a rendszeres fizikai terhelést soha nem késő elkezdeni” vagy a „rendszeres

mozgás feltétlenül szükséges a mozgásszervek és szív-, érrendszeri betegségek megelőzése

Médiaelemzés


129

szempontjából.

2011 augusztusában az origo.hu is megjelentetett egy hasonlóan a rák és sport

kapcsolatáról szóló cikket „A rák kiújulása nem pihenéssel, hanem mozgással előzhető meg”

címmel. Ebben azt hangsúlyozták, hogy akik a rák kiújulását sportolással is próbálták

megelőzni, azok kisebb rizikófaktorral lettek újra betegek. A brit kutatókat idéző megjelenés

megállapította, hogy „a kíméletes vagy közepesen intenzív tornagyakorlatok csökkenthetik

a kezelések következtében fellépő mellékhatásokat is”, emellett felhívta a nők figyelmét, hogy

karnyújtó gyakorlatokkal enyhíthető az emlőrák-műtét után kialakuló fájdalmas

karduzzadás is. Fontos üzenetként hangzott el továbbá, hogy a kezelések okozta fáradtságot

is javítja a mozgás, és a felszedett súlyfelesleg is hamarabb leküzdhető tornával,

miközben a vázrendszer is erősödhet a testedzés következtében

Ezzel kapcsolatban 2011 szeptemberében „Mozogjon napi 15 percet, három évvel

tovább élhet!” címmel tálalva 7 regionális print termék is beszámolt arról, hogy a sportnak

milyen jótékony hatásai vannak, ugyanakkor a túl sok sportot már megkérdőjelezhető

hasznosságúnak állították be. A hírforrások kutatásokra hivatkozva állították, hogy ha a napi

két-három alkalmas, negyedóráig tartó edzést valaki felülteljesíti, az a mozgás már nem

járul hozzá az egészség megőrzéséhez. Kiemelték, hogy míg egy összesen napi

háromnegyed órás edzés 4 százalékkal csökkenti a korai elhalálozás esélyét, addig a napi

100 percnyi vagy annál hosszabb torna már nem jelent különbséget. A cikkek egy tajvani

kutatást is idézve számoltak be róla, hogy 400 ezer ember vizsgálata után kimutatható, hogy

már napi negyedóra torna is elég volt ahhoz, hogy jelentősen lecsökkenjen a rák kockázata.

Online források emellett hozzátették, hogy nem szükséges szigorúan tartani a napi 15 perces

testmozgást, de hetente kb. 2 és fél órát mozgással kellene eltölteni és ha ez időt

ténylegesen sporttal tölti valaki, nemcsak a rák kockázata, hanem a cukorbetegség és a

szívbetegségek rizikófaktora is csökkenhet.

Szintén ebben a hónapban került napirendre a Fuss a Rákkutatásért Alapítvány

jótékonysági programja, mellyel kapcsolatban többek között a Kossuth Rádió és az m1 Ma

reggel című műsora is rávilágított, hogy a futás segítségével 1997 óta több mint 150 millió

forint értékben adományoztak a szervezők nagy értékű, világszínvonalú berendezéseket a

magyarországi rákkutatással foglalkozó orvosok és rákkutatók részére. A blikk.hu cikke

továbbá a szervezőket idézve közölte, hogy a kezdetben szinte csak külföldiekből álló futók

Médiaelemzés


130

között egyre több hazai nagyvállalat dolgozói képviseltetik magukat.

Több internetes forrás 2011 novemberében a WHO által kiadott nyilatkozatról

cikkezet. Ebben amerikai kutatók fejtették ki véleményüket a rendszeres testmozgás

jótékony hatásairól. A Világszervezet ajánlása szerint szintén elegendő hetente 150 percet

tornázni és úgy vélik, ez az aktivitás 25 százalékkal csökkentheti a vastagbél- és az

emlőrák kialakulásának esélyét. Tim Armstrong, a WHO szakértője szerint, ha ennyi idő

jutna a mozgásra egy héten, elég lenne naponta fél órát sétálni ahhoz, hogy máris elteljen az

egyheti két és fél óra. A megjelenések hangsúlyozták, hogy a szervezet azért is emelte ki ezt a

két fajta rákot, mert az ENSZ 2008-as adatai szerint 450 ezer nő halt meg mellrákban, míg

610 ezer ember vastagbélrákban.

Szívbetegségek

A magyar egészségügyi portálok közül a hazipatika.com 2011 júliusában közölte

elsőként azt a kutatást, amely a szív egészsége és a rendszeres testmozgás között vont erős

kapcsolatot. A felmérés szerint a leghatékonyabb tevékenység az lehet, ha aerob és súly-

tréning gyakorlatokat végzünk. Ez a mozgásfajta főleg a túlsúlyosaknál lehet előnyös, mivel

náluk a legnagyobb a kockázata a magas koleszterinszintnek, ami diabéteszhez vagy

különböző szívbetegségekhez vezethet. Dr. Timothy Church, a Louisianai Állami Egyetem

munkatársa szerint, akik csak súlyokat emelgetnek, ugyan izomerejük megnőtt, de

derékbőségük nem csökkent és a szívük sem lett erősebb. A kutatást eredetileg az észak-

karolinai Duke Egyetem munkatársai végezték; 196 túlsúlyos embert vontak be a kísérletbe,

majd három csoportba osztották be őket: az egyik csoport csak súly-tréninget végzett, a

másik csak aerob gyakorlatokkal foglalkozott, míg a harmadik csoport mindkét

tevékenységben részt vett. A súly-tréning csoport tagjai 0,7 kilót híztak, derékbőségük nem

csökkent és a szív és diabétesszel kapcsolatos kockázatok sem csökkentek, a csak aerob

munkát végzők átlagosan 1,4 kg-ot fogytak és derekuk is 1,3 cm-rel csökkent, végül azok,

akik mindkét gyakorlatot elvégezték, 2,8 kg-ot fogytak és emellett derekuk kerülete is 2,5 cm-

rel csökkent. Csökkent továbbá a diabétesz és a szívbetegségek kockázata is; vérnyomásuk

alacsonyabb lett. Az eredmények ellenére arra a kutatók sem tudják a választ, hogy ezen

gyakorlatok miért ilyen hatékonyak arra az esetre, ha a szívünket akarjuk megvédeni.

Ehhez a felméréshez kapcsolódik egy 2011 augusztusában megjelent cikk, amely

Médiaelemzés


131

szintén a szív védelmében szól a sportolás mellett. Akár heti két és fél óra mérsékelt

testmozgás is elég ahhoz, hogy legfontosabb szervünk egészségesebb maradjon. Ehhez

tanácsot is adnak; lift helyett lépcsőzzünk, vagy vacsora után sétáljunk és máris 14

százalékkal kisebb a kockázata a szívbetegségek kialakulásának. A Circulation cikkét átvevő

magyar lapok arról is írtak, hogy nem feltétlenül a sok mozgás az egészség kulcsa, elég

csupán rendszeresen sportolnunk, testet mozgatnunk. Ezt támasztja az is alá, hogy kutatások

szerint az, aki 150 helyett 750 percet edz, csak további 25 százalékkal csökkenti a

szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Amerikai kutatásokra hivatkozva életmódoldalak számoltak be arról, hogy akik

kerékpárral járnak munkába, közel két évvel tovább élnek, mint autóval közlekedő

munkatársaik. Kiemelve továbbá, hogy akik bicikliznek, tíz évvel fiatalabbnak felel meg

fizikai állapotuk, mint más kortársaiké. Korábbi véleményeket idézve jelent meg, hogy a két

keréken közlekedők sokkal több füstöt szívnak tüdejükbe, mint autós társaik, azonban ezen

állítás is megdőlni látszik, mivel a gépjárművek szellőzőrostélyai alacsonyabban

helyezkednek el, mint a kerékpárosok orra, így a kocsival közlekedőknek ebben sincs

szerencséjük.

További életmód oldalak foglalkoztak hasonló felmérésekkel, 2012. augusztus végén

került nyilvánosságra egy a holland tudósok által végzett kutatás, melyben Arend Mosterd

professzor vezetésével azon embereket vizsgálták, akik valamilyen tevékenységük közben

szívrohamot kaptak. Azok, akik éppen sportoltak a baj bekövetkeztének pillanatában,

nagyobb valószínűséggel élték túl a szívrohamot, mint azok, akik a tv előtt ültek. A

sportolók közel fele túlélte a kritikus helyzetet, míg ugyanez az arány az otthonülők körében

csak 15 százalékos volt.. A cikkek a kutatót idézve hozzátették, nem mindig válik előnyére az

embereknek, ha túlságosan sokat sportolnak, mivel ez a kutatás is bizonyította, aktív

testmozgás közben is kaphat valaki szívrohamot. Azt is kiemelte, habár a rendszeres

mozgás és az aktív életmód nagyban hozzásegíti az illetőt a hosszabb és egészségesebb

élethez, a sportolás közben rosszul lett embereken az is segített, hogy nagyobb nyilvánosság

előtt estek össze és így a segítség is hamarabb érkezhetett.

Ezzel kapcsolatban a hvg.hu 2011. augusztus 16-án francia kutatók ötéves

kutatómunkájára hivatkozva írt arról, hogy a hirtelen szívhalál nemcsak az élsportolókat

fenyegeti. A vizsgálat során a halálozási statisztikákból azon eseteket válogatták ki, amelyek

Médiaelemzés


132

színinfarktusos tüneteket mutattak és vagy a sport végzése alatt vagy az az utáni egy órában

történt meg a baj. Miután a kutatást az amerikai Circulation magazin is leközölte, elvégeztek

egy hasonló felmérést az Egyesült Államokban, ahol kiszámolták: évente 4250 ember hal meg

hasonló okokból kifolyólag. Negatívumként említették meg, hogy attól függetlenül, hogy a

sport általában társas tevékenység és az esetek 93 százalékában volt szemtanú, csak 31

százalékukban próbálták meg újraéleszteni a bajba esettet.

A sport nemcsak a súlyosabb betegségektől védhet meg, hanem a mindennapos

fertőzésektől is. 2012 januárjában a The Daily Telegraph közölte azt a kutatást, melyet Mike

Gleeson, a Loughborough-i Egyetem professzora végzett el. A felméréssel kapcsolatban

több hírforrás is idézte, hogy mérsékelt testedzéssel könnyebben védekezik a szervezet a

felső-légúti megbetegedések ellen. A kutató megvizsgálta, hogy a megbetegedés

kialakulásának kockázatát egyharmadára csökkentette a napi gyorsabb tempójú gyaloglás.

A cikkek azonban negatívumként is megemlítik a sportot, ugyanis a kutatás alapján

hatszorosára növekedett azoknak az embereknek a betegségi rizikófaktora, akik részt vettek

valamilyen maratoni futáson. A kutatás szerint ezzel azt lehet bizonyítani, hogy a „lassabb”

sport gyorsítja, megerősíti az immunrendszert, míg a túlzott, megerőltető sportok akár le is

gyengíthetik azt.

Nemekhez kapcsolódó kutatások

Az emlőrák megelőzéséről 2013 végén újabb cikkek láttak napvilágot, többek között a

hazipatika.com és más életmód oldalak számoltak be arról az amerikai kutatásról, amit

Melinda Irwin, a Yale Egyetem Rákkutató Központjának munkatársa és Jennifer Ligibel, a

bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet szakembere dolgozott ki. Először is azt

tanulmányozták, hogy a testmozgás miként hat olyan nőkre, akik a mellrák utáni

kényszeres hormonkezelés alatt állnak. A cikkek beszámoltak róla, hogy azért vizsgálták az

ilyen gyógyszereket szedő nőket, mivel ezek szedését sokan abbahagyják a gyógykezelés

időtartamának lejárata előtt, főleg ízületi és izomfájdalmakra hivatkozva. Az alanyokat két

csoportra bontották, az egyik csapat tagjai heti rendszerességgel mozogtak, náluk egy év

elteltével 20 százalékkal csökkentek az ízületi fájdalomra adott pontok a

fájdalomfelmérésben, szintén javult a programban résztvevők keringése és átlagosan 3,6

kilogramm súlyfelesleget adtak le a rendszeres mozgás hatására.

Médiaelemzés


133

A férfiaknak sem érdektelen a rendszeres mozgás; az egeszsegtukor.hu cikkét 2013

augusztusában vette át további 3 online forrás, megállapítva, hogy a sport megvédhet a

prosztatarák ellen. Amerikai kutatók közel 190 férfin végeztek el prosztata-biopsziát és

kimutatták, sokkal kisebb a kockázatuk azon férfiaknak, akik előzőleg is rendszeresen

edzettek. A mozgást elegendő volt napi 1-2 órában végezni és még csak nem is erőltetett

menetben, a kutatás szerint a nyugodt testmozgás is elegendő az egészségmegőrzéshez. A

felmérés negatívumként említette meg, hogy a megkérdezettek 58 százaléka ülő munkát

végzett és napi 1 óránál is kevesebbet mozgott.

A férfiakhoz kapcsolódik egy másik kutatás is, melyet 2011 októberében jelentetett

meg több magyar médium is az orientpress.hu híranyagát átvéve. A megjelenések

legfontosabb üzenete a médiafogyasztók felé, hogy azon férfiaknak, akik rendszeresen

sportolnak, jobb minőségű örökítő anyaggal rendelkeznek. A cikk azonban azt is

hozzátette, hogy a túl sok testmozgás legalább annyira ártalmas a spermiumoknak, mint a

túl kevés. A szakmai weboldalak részletesebben is tárgyalták a témát, megnevezve, hogy a

felmérést a japán Yamaguchi Egyetem munkatársai végezték el. A további eredményeik

alapján közölték, hogy azon férfiaknak voltak a legmozgékonyabbak a spermái, akik közepes

mértékkel végeztek testmozgást. Dolores Lamb, az Amerikai Reproduktív Orvostudományi

Társaság elnöke azt nyilatkozta az eredmények hallatán, hogy ha egy férfi ismeretlen okokból

nem termékeny, érdemes elkezdenie valamilyen rendszeres testmozgást, de túlzásba sem

szabad vinnie.

Szüléssel kapcsolatos kutatások

Számos kutatás kapcsolódott a várandós nőkhöz a tárgyidőszak folyamán. Ezek közül

a legjelentősebb az origo.hu internetes portálon megjelent 2011. április végi cikk, mely a

kismamák sportolással egybekötött életviteléről szól. A hírtartalom hangsúlyozza, hogy a

leendő anyukák mindent megpróbálnak megtenni azért, hogy magzatuk a lehető

legegészségesebb legyen: változtatnak étrendjükön, vitaminokat szednek. Az aktív életmód

viszont ugyanolyan fontos lehet a gyermeknek, mint a megfelelő táplálkozás. Egy a

magzati szívműködést vizsgáló amerikai kutatást idézve a források arról írtak, hogy azon

kismamáknak, akik hetente legalább három és fél órát mozogtak, a gyerekük szívritmusa is

alacsonyabb volt a terhesség utolsó stádiumában, ami azt jelenti, hogy a magzat erősebb

Médiaelemzés


134

szívvel rendelkezhet abban az esetben, ha édesanyja sportosabb életmódot folytat. A

felmérésben 61 kismama vett részt, amelyet Linda E. May, sportfiziológus- és anatómus

vezetett, a kutatás kitért arra, hogy a szívműködést szabályozó rendszer jelentősen erősödött

az anyukáknál, akik hetente gyalogoltak, futottak vagy akár konditerembe is jártak a

várandósság alatt. A dolog negatívumaként ugyanakkor több forrás megemlített egy

várandós olimpikonokat vizsgáló amerikai kutatást is, ami arra figyelmeztet, hogy az aktív

testmozgás egy bizonyos szint után akár egészségtelen is lehet a magzatnak és az

anyukának is, ugyanis túlterhelés alatt olyan mértékben csökkenhet a magzat vérellátása,

hogy az az egészségére is ártalmas lehet.

A sajtóban többször kiemelt témaként került napirendre a magzatok védelme, erre

legjobb példa, hogy élő műsorokban is szó esett az állapotos kismamák sportszokásairól; az

RTL Klub 2011. augusztus 29-i Csak Csajok című műsorában dr. Vass Erika, szülész-

nőgyógyász beszélt arról, hogy a leendő édesanyák milyen sportokat végezhetnek a 9

hónap alatt. A szakember elmondta, hogy különbséget kell tenni az élsportolók és azon fiatal

nők között, akik csak a terhesség idején kezdtek bele valamilyen testmozgásba. Fontos

továbbá, hogy abban az esetben, ha alhasi görcsök, has keményedésre panaszkodik a

kismama, azonnal abba kell hagyni az edzést. A várandósság utolsó szakaszában a

hormonok másként viselkednek, ezért akár az ízületek, izmok is megpuhulnak, ami

törékenyebbé teheti a szervezetet, illetve a gerinc más pozícióban való állása is szokást

igényel, a sport nem feltétlenül tesz neki jót. Vass Erika emellett megemlített néhány

sportfajtát, amit semmiképp nem javasol a várandósság alatt; ilyenek az ugrással járó illetve a

küzdősportok. Veszélyes lehet akár a sport környezete, így például nem ajánlott a

terepkerékpározás sem, azonban a szobabicikli vagy a sík terepen való kerekezés jótékony

hatású is lehet. A tartalmat átvevő életmód oldalak ajánlást tettek azoknak a kismamáknak is,

akik csak a terhesség ideje alatt szeretnének mozogni, nekik a leginkább javasolt a

kismamatorna lehet vagy egy könnyebb torna akármelyik fitneszteremben.

Depresszió

A források a tárgyidőszak folyamán egyik legfontosabb napirendi pontként a

depresszió leküzdéséről írtak. 2011 áprilisában internetes portálokon jelentet meg egy

elemzés, amelyben portugál kutatók vizsgáltak meg 150 depressziós beteget, akiknél azt

Médiaelemzés


135

figyelték meg, hogy ha rendszeresen mozognak, csökken a depresszióra való hajlamuk. A

vizsgálatban minden alany szedett depresszió elleni gyógyszereket, de egyik részük aerobik

órákra járt vagy 12 héten át napi 30-45 percet sétált, másik részük pedig nem végzett aktív

mozgást. A rendszeres mozgást végzőknél 26 százalékos volt a gyógyulási ráta, míg a

továbbra is csak gyógyszereken élőknél ez az arány 0 százalék volt. A cikk megemlített egy

hasonló felépítésű brazil felmérést is, amelyet 400 önkéntesen végeztek el az ottani kutatók.

Eredményük arra mutatott rá, hogy a legtöbbet mozgó férfiaknál 68 százalékkal csökkent a

kockázata annak, hogy esetlegesen kialakuljon valamilyen depressziós betegség. A nőknél ez

az arány 24 százalékos volt. A New York-i Rochester Egyetemen is elvégeztek egy

vizsgálatot, ami szintén ezeket az eredményeket támasztotta alá: akik rendszeresen

mozogtak, kevésbé voltak hajlamosak depresszióra, mint társaik.

A webbeteg.hu cikkét vette át több releváns hírportál, ennek alapja az amerikai UT

Southwestern Medical Center kutatóinak felmérése. Az internetes egészségportálnak dr.

Babai László, az Oxygen Medical orvosa nyilatkozott a vizsgálattal kapcsolatban. A

tengerentúli csoport arra talált bizonyítékot, hogy a közepes, illetve intenzív mozgás

gyakorlatilag második gyógyszerként hat a depresszió tüneteire, sőt olyan emberek is

kezelhetővé váltak, akiken a medicinák sem segítettek. A résztvevők vagy taposógépen, vagy

szobabiciklin mozogtak, avagy mindkettő tevékenységet végezték. A kísérlet elvégzése után

a betegek 30 százaléka számolt be hangulatjavulásról és további 20 százaléknál a

pszichológiai tesztek is pozitív eredményeket mutattak ki. Babai László hangsúlyozta azt is,

hogy a rendszeres testmozgás önmagában nem kedvjavító; sokkal hatásosabb, ha az

egyének megtalálják a számukra legmegfelelőbb sportot és azt a legkedvezőbb

intenzitással űzik.

A sport és a depresszió kapcsán a mozgás jótékony hatása emelendő ki, és ez a

pozitívum a fiatalok körében is hasonló lehet, mivel több kutatás is arról szólt, hogy a

testmozgás jobb kedvre deríti a nebulókat. A webbeteg.hu 2013 júniusának végén egy az

amerikai Penn State Egyetem kutatásaira hivatkozva szorgalmazta a sportot a fiatalok

körében. A vizsgálat fiatalokat; 18 és 25 év közöttieket figyelt meg nyolc napon és két héten

keresztül minden nap, azon okból kifolyólag, hogy mennyire függ össze a napi sport a

diákok lelki állapotával. Azért választották ezt a korosztályt, mert az ilyen korú „felnőtt-

palánták” életében fordul elő a legtöbbször érzelmi hullámvölgy. A 253 ifjút vizsgáló

Médiaelemzés


136

felmérés egyértelműen kimutatta: amikor az illető valamilyen sporttevékenységet folytatott,

akkor sokkal kiegyensúlyozottabb napja volt. A hírportál kiemelte, hogy a sport jótékony

hatása a pszichés állapotra már nem újdonság, azonban az a tény, hogy akár napi néhány

perc testmozgás is jobb kedvre derítheti az embert, igen meglepőnek számított. A cikk

kiemelte; érdemes keményebben edzeni, mivel a mozgás megvéd a szív- és érrendszeri

problémáktól, erősíti az izmokat és a csontokat, illetve, mint a kutatásból kiderült, a kedvet

is meghozza minden más élettevékenységhez. Szintén a webbeteg.hu internetes

egészségmagazin hivatkozott egy másik kutatásra is, amelyet a Jénai és a Bayreuthi

Egyetem szakértői jelentettek meg 2013. márciusban. A felmérést fiatalok között végezték el,

ennek célja az volt, hogy bebizonyítsák; aki fiatalon rendszeresen sportol, későbbi élete

során könnyebben elkerülheti a krónikus betegségek kialakulását. A kutatásban

megközelítőleg 2300 tizenegy és tizenhét év közötti fiatal vett részt. Nem csak a diákok

fizikumát vizsgálták, hanem figyelembe vették a diákok önértékelését, társaikkal való

kapcsolataikat és az érzelmi tulajdonságaikat is. Az már előzetesen kiderült, hogy aki sportol,

nagyobb lesz az állóképessége, így viszont a legpozitívabb hatások azoknál voltak

megfigyelhetők, akik korábban nem mozogtak rendszeresen. A kutatás pszichikai vonala

bebizonyította továbbá, hogy akik elkezdtek valamilyen rendszerességgel sportolni,

növekedett az önbizalmuk, csökkent érzelmi problémáik mértéke és sokkal

kommunikatívabban viselkedtek társaikkal is. A cikk végül kitér arra, hogy még egy ok van,

amiért érdemes fiatal korban is edzeni; ez a fajta aktivitás megmarad felnőttkorukra is, így

a hosszú távú egészség megőrzése már előre borítékolható.

A depresszióhoz szorosan kapcsolódik a pánikroham, melyet az mno.hu egy 2012.

áprilisi cikke szerint szintén megfelelően tud kezelni a sport. A legtöbb embernél e betegség

hányingerrel, félelemérzettel, szívdobogással vagy akár szédüléssel is járhat. Amerikai

tudósok viszont megfigyelték, a stressz-helyzeteket sokkal könnyebben megoldják azok a

felnőttek, akik megerőltető, intenzív testmozgást végeznek. Dr. Jasper Smits, a dallasi Déli

Metodista Egyetem pszichológusa, a kutatás vezetője hangsúlyozta, a sportolás nem

válthatja ki a gyógyszereket, annyi viszont biztos; az erőltetett mozgás csillapítja a

tüneteket. A felmérést egészséges felnőtteken végezték el és a kísérlet során erősen szén-

dioxidos levegőt lélegeztettek be velük, ami előidéz egyfajta pánikrohamot. Ezek után

megmérték azt, hogy mennyire érzékenyek egy ilyen stresszhelyzetre. Kiderült, hogy akik

előzőleg is aktívan sportoltak, sokkal könnyebben vették az akadályokat és még a szén-

Médiaelemzés


137

dioxidos levegő belégzése után is nyugodtabbak maradtak, mint a nem sportolók. Szintén a

gyógyszerek mellőzését és a sport egészséges hatásait taglalta 2013 októberében egy brit

kutatás, amit a British Medical Journal lap közölt. A London School of Economics, a

Harvard Egyetem orvosi kara, és a Stanford Egyetem orvosi karának kutatói végezték el a

kísérletet, 340 ezres célközönség tapasztalatai alapján. A felmérés a sport és a gyógyszerek

hatékonyságát vizsgálta a felnőttek körében. Az eredmény az volt, hogy a rendszeres

testedzés néhány esetben felvette a versenyt egyes szívgyógyszerekkel, sőt, a stroke

kezelésére alkalmazott medicinák nagy részét le is körözte hatékonyságában.

Szellemi képességek

A sport és szellemi tevékenység kapcsolatáról szintén több kutatás készült, amit a

magyar sajtó is napirendjére emelt, ezek elsődleges üzenete, hogy a tanulási készség

javítható rendszeres testmozgással. Az mno.hu-n 2011 novemberében megjelent cikk

külföldi kutatásokra hivatkozik, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa, Lisa Olive

nyilatkozata szerint már régóta tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy jobban és gyorsabban

jár az eszünk akkor, ha rendszeresen mozgunk, de ezt még eddig nem igazolták

megbízható módszerekkel. Általános iskolások testnevelési óráinak hatásait vizsgálták és arra

az eredményre jutottak, hogy ha megfelelően felépített tornaórán vesznek részt a diákok,

amit szaktanár állít össze és végeztet el, akkor nem csak a szellemi képességeik javulnak a

diákoknak, hanem lecsökken a zsírszövetek szaporodásának mértéke is. Hasonló felmérés

negyed évvel később, 2012 januárjában tájékoztatott ezzel egybevágó eredményekről. A

hazipatika.hu kísértetiesen hasonló kutatásokról szólt: az Archives of Pediatrics and

Adolescent Medicine nevű folyóirat tett közzé 14 kutatást, amelyek nagy része az Egyesült

Államokban készült, de akadtak kanadai és dél-afrikai felmérések is. Ezen kísérletek is arról

számoltak be, hogy a mozgás után javul a szellemi képességük a fiataloknak, amit annak

tudnak be, hogy az agy magasabb vér- és egyúttal, oxigénellátást is kap.

A hazipatika.com egészség rovatában 2013. március 12-én is foglalkozott a sport és

az agyi működés javulásának kapcsolatával, az amerikai felmérést 40 éve készítik és 9 ezer

ember vesz benne részt. Évenként egyszer mérik fel a vizsgált személyek fizikai állapotát

illetve agyi működését. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy azok, akik heti

rendszerességgel sportoltak, ötvenéves korukra sokkal jobb állapotban marad meg a

Médiaelemzés


138

memóriájuk, mint társaiknak. A férfiak közül, azok, akik hetente négyszer edzettek

valamilyen formában, szellemi képességük harmadával kevesebb részét vesztették el, míg ez

az arány a nőknél 25 százalékos volt. Azoknál is volt valamekkora javulás, akik csak hetente

egy alkalommal mozogtak, náluk a mentális gyengülés 10 százalékkal csökken.

Szintén a szellemi képesség javulását hozta összefüggésbe a sporttal az mno.hu

cikke, amely megmagyarázta, milyen folyamat révén lesz az ember agya nagyobb kapacitású.

J. Mark Davis, a Dél-Karolinai Egyetem alkalmazott fiziológia professzora kimutatta, hogy

az agyunk éppúgy „bővül”, mint izomrostjaink száma egy-egy sporttal eltöltött nap után. A

cikk szerint ez nem csak az aktuális szellemi képességeinket javítja, hanem a későbbiekben is

megmutatkozik jótékony hatása; az idősebb korosztályok, ha sportosabb életmódot

folytatnak, könnyebben emlékeznek vissza korábbi történtekre, ami egyértelműen

bizonyítja: a memória állóképessége is nagyobb lesz a mozgalmas órák után.

Az amerikai Harvard Egyetem orvosi kutatói és a Dana-Farber Rákintézet

munkatársai tovább fejlesztették ezt a kutatást, melyet a webbeteg.hu és más életmód

oldalak is leközöltek. Felfedezték azt a proteint, ami az FNDC5 nevet viseli. Ez az anyag egy

olyan folyamatot indít el a szervezetben, amely elősegíti az idegsejtek képződését. Csak

abban az esetben állít elő a test ilyen fehérjét, ha az emberek kitartást igénylő sportot,

testmozgást végeznek. A kísérletsorozat munkatársai azt állították, ha képesek lesznek

előállítani e fehérjét és gyógyszer formában forgalmazni, azzal akár az Alzheimer-kór vagy a

Parkinson-kór, illetve az időskori memóriazavar is kezelhető lenne.

2012. július 17-én regionális lapok foglalkoztak olyan tanulmányokkal, amik arra a

megállapításra jutottak, hogy testmozgás idősödő korban véd a szellemi hanyatlástól és a

memóriavesztéstől, ám növeli a cukorbetegség, a szívproblémák és a korai halálozás

kockázatát a napi többórás tévénézés - írták életmódoldalak 2011. június 16-án. Jelentős

mértékben csökkentené a 2-es típusú diabétesz, a szívbetegség és a korai halálozás

kockázatát, ha csökkenne a tévézésre fordított idő. Nemcsak a fizikai aktivitás szintjének

növelését kell előmozdítani, hanem csökkenteni kell az ülő életmódot, különösen a hosszas

tévénézést" - hangoztatta Frank Hu professzor, a tanulmány egyik vezető szerzője.

2011. augusztus 25-én megjelent cikkek az Illionis-i Egyetem kutatói által végzett

kísérletet idézték. Az egyetem munkatársai olyan módszert kifejlesztésén dolgoznak, ami

motiválja az embereket a rendszeres testmozgásra és növelné a kitartóerejüket.

Médiaelemzés


139

A legfontosabb a szakemberek szerint a kellő önbizalom, hogy az ember elhiggye magáról,

hogy teljesíteni tudja a kitűzött céljait, legyen szó bármilyen sportágról. Edward McAuley, az

egyetem kineziológia professzora szerint azok az emberek, akik nagyobb önbizalommal

rendelkeznek, nagyobb célokat is tűznek ki maguk elé és sokkal kitartóbban küzdenek az

elérésük megkérdezetteknek. Az eredmény az lett, hogy azok, akik előzőleg

optimistábbaknak bizonyultak saját magukkal szemben, kitartóbban tudták elvégezni az

edzést és önkontrolljuk is jobban működött.

Jobban alszanak, akik rendszeres mozgásnak vetik alá szervezetüket – állapították meg

az Oregoni Állami Egyetem kutatói. A kutatásról beszámoló napidoktor.hu cikkét több forrás

is átvette, ezek azt taglalták, hogy mennyi testmozgás, milyen mértékben javíthatja az

alvási szokásokat. Az eredmények alapján azon emberek, akik heti 150 percet sportoltak,

65 százalékban javítottak alvásuk minőségén. A hírforrások fontos üzeneteként jelent meg,

hogy a jó testedzés éberséget és rugalmasságot eredményezhet és mindezzel elkerülhető a

napközbeni álmosság érzet.

Médiaelemzés


140

9. Társadalmi csoportok kvalitatív elemzése

Társadalmi csoportok általános médiaképe

A vizsgált társadalmi csoportok közül a leghangsúlyosabb napirendi jelenléttel a

gyermekek szerepeltek a tárgyidőszakban. A gyermekek sportját célzó üzenetek 7998

megjelenést generáltak, ez a teljes minta csaknem 9,2 százalékát jelenti. Figyelemre méltó

továbbá a napirendi súly növekedő tendenciája, 2013-ban a megjelenések száma 58

százalékkal haladta meg a tárgyidőszak első évének híraktivitását. Szintén emelkedő trend

bontakozott ki a fogyatékkal élők sportjával kapcsolatban, de mérsékeltebb, 18 százalékos

változás volt mérhető az első évhez képest. A kifejezetten nők mozgását célzó megjelenések

száma 1655, ezek jelentős része női amatőr versenyekkel kapcsolatos mobilizációs üzenetet

fogalmaztak meg. A hátrányos helyzetűek sportja 726, míg az időskorúakat aktivitását

elősegítendő 149 híranyag jelent meg a média napirendjén.

A tárgyidőszak megjelenései alapján általánosságban megállapítható, hogy

túlnyomórészt támogató, mozgósító jellegű üzenetek jelentek meg a napirenden a társadalmi

csoportok sportjával kapcsolatban. A különböző társadalmi csoportokkal elsősorban a

sportolási lehetőségeik szélesítését megcélzó rendezvények, események, konferenciák

bemutatása kapcsán foglalkozott a média. Jellemzően azok a témák generáltak jelentős

publicitást, amelyen egykori, vagy jelenlegi olimpikonok, élsportolók, a sportélet

területén prominens személyek vettek részt, vagy vállaltak védnökséget egy-egy

kezdeményezés felett. Erre jó példa a 2012-ben rendezett Erzsébet-tábor, amelyen tíz

turnusban 14 ezer gyermek vehetett részt, kilenc különböző helyszínen. A tábor sikerével a

Kossuth Rádió és az ECHO TV híradásai mellett az m1 Balatoni nyár című műsora is

foglalkozott, köszönhetően például Kovács István és Erdei Zsolt ökölvívók, vagy Vincze

Ottó többszörös válogatott magyar labdarúgó részvételének köszönhetően.

Médiaelemzés


141

Gyermekek Fogyatékkal élők Nők Hátrányos helyzetűek Időskorúak

2011 2145 956 531 220 44

2012 2464 1047 502 239 47

2013 3389 1126 622 267 58

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

Társadalmi csoportok sporttal kapcsolatos híraktivitása

Médiaelemzés


142

Fogyatékkal élők

FODISZ Mentorprogram 2013

A Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) 2013.

december 5-én tartott sajtótájékoztatóján Mentor-programot hirdetett, amelynek keretében

a versenyrendszerben működő sportágak egy-egy elismert és sikeres képviselőjét kérte fel

arra, hogy álljon a szövetség céljai mellé, és eddigi pályafutásával, illetve eredményeivel

legyen példakép a fogyatékos sportolók számára.

Az sajtótájékoztató keretében nevezték meg, illetve mutatták be azokat az olimpiai,

világ-, Európa- és magyar bajnok sportolókat - Czene Attilát (úszás), Csisztu Zsuzsát (torna),

Dunai Antalt (labdarúgás), Gécsek Tibort (atléta), Fráter Viktóriát (ritmikus gimnasztika),

Kállai Gábort (sakk), Kiss Lenkét (kosárlabda), Laurencz Lászlót (kézilabda), Németh

Károlyt és Tóth Krisztinát (asztalitenisz), Pető Tibort (evezés), valamint Szöllősi Györgyit

(szabadidősport) - akik a jövőben a szövetség nagykövetei lesznek.

A sajtótájékoztatón Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért

felelős helyettes államtitkára, paralimpiai bajnok vívó arról beszélt, hogy egy fogyatékos

embernek nagyobb kiugrási lehetőség a sport, mint az épeknek. Beszédére több hírforrás is

szó szerint hivatkozik: "ha egy fogyatékkal élő ember elfogadja önmagát, megtalálja a

helyét, a társadalom is könnyebben fogadja el őt." Az eseményről hírt adott – többek

között –a telesport.hu, az mno.hu, a Népszava december 5-i és Nemzeti Sport december 6-i

lapszáma. Szabó László, a FODISZ 2013 áprilisában megválasztott elnöke kiemelte,

szeretnének nagyobb nyilvánosságot biztosítani a fogyatékkal élő diákok sportjának és

egységes diákolimpiai rendszert működtetni.

Vezetési koncepciójáról megválasztásakor, 2013. április 29-én, beszámolt az m1 esti

sporthírek és a Nemzeti Sport április 30-i lapszáma is, ahol megfogalmazta a szervezet

célkitűzéseit, amely szerint igyekeznek minél több olyan eseményt, versenyt létrehozni, ahol a

fogyatékos diákok ép társaikkal együtt vehetnék részt és szurkolhatnak egymásnak.

Véleménye szerint egy nemzet belső szolidaritását az is mutatja, ahogyan törődik

fogyatékkal élő tagjaival.

Médiaelemzés


143

SPORTJUS-konferencia

A SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság „Esélyegyenlőség, arányosság és

diszkrimináció-mentesség avagy a fogyatékosok sportjának jogi összefüggései” címmel

rendezett konferenciát 2013. május 21-én, amelynek fókuszában a fogyatékkal élők sportja

állt. Az esemény fővédnöke Simicskó István sportért felelős államtitkár volt. Nagy

Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója, a SPORTJUS elnöke köszöntőjében kiemelte,

úttörő jellegű az esemény, mert a témát sportjogi értelemben korábban nem tárgyalták

Magyarországon ilyen magas szakmai szinten. „Felhívjuk egymásra a figyelmet, épek,

fogyatékkal élők, fogyatékosok igen, vannak különböző szabályok, de mindenki egyébként

egységesen és egyenlő módon érvényesül ebben, úgyhogy ez a legfontosabb üzenet.” -

idézte a DunaSport és az m1 Sporthírek is fő műsoridőben. A fogyatékos sport sportszervezeti

felépítéséről tartott előadást Szekeres Pál. Az előadók között volt Gömöri Zsolt, a Magyar

Paralimpiai Bizottság elnöke is. Több forrás hangsúlyozta, hogy a konferencia kapcsán

érdekes szakmai vitákra és értékes jogszabályi változásokra számítanak, a fogyatékos

emberek sportolásának megkönnyítéséért, ugyanis a sport alapvető emberi jog - idézték a

források.

SPAR Budapest Maraton 2011 – 2013

A fogyatékkal élő sportolók legjelentősebb médiahatását az évek óta töretlen

népszerűségnek örvendő Budapest Maraton generálta. Azonban fontos kiemelni, hogy a

megjelenések nem szólaltattak meg fogyatékkal élő sportolókat, így a róluk szóló

információk csak beszámoló jellegűnek minősültek. A részvételre és aktivitásra való

felhívás nem a fogyatékosokat célozza, hanem a nem fogyatékkal élők számára igyekszik

vonzóvá tenni az eseményt. A fogyatékkal élők sokkal inkább tűnnek passzív alanynak,

mint mozgósítani kívánt potenciális résztvevőknek. Ezzel szemben a nem fogyatékkal élők

számára nyilvánvaló - a sportolás népszerűsítésén túl - ezen események eszmei célja,

amennyiben az ő közreműködésüket kérik a fogyatékos társadalom minél hatékonyabb

és teljesebb beilleszkedését elősegítendő.

A témával számos eltérő tematikájú, formátumú és típusú médium foglalkozott, a

tájékoztatáson kívül az esemény pozitív szellemiségét és széles körben való ismertségének,

számottevő nyilvánosságának előnyeit hangsúlyozva, a részt vevő szervezetek céljait és

Médiaelemzés


144

szándékait előtérbe helyezve. A rendezvény üzenete kulcsszavakban az esélyegyenlőség, a

szolidaritás, a részvétel feltétlen lehetősége és az elfogadás. Viszont érezhetően az

egészséges-ép társadalom aktivitását igyekeznek feléleszteni, a később csatlakozó

fogyatékkal élők részvételének szervezését és tájékoztatását a média jobbára a fogyatékkal

élők saját szervezeteire hagyja. Alapvetően alig található olyan hírforrás, amely negatív

felhanggal közelít a kezdeményezés bemutatása felé, ugyanakkor egyes források mégis

felvetik, hogy habár különösen nemes gesztus, de a vasárnap délutáni közös futás nem

megoldás például a rokkantak közlekedési nehézségeire vagy a fogyatékos gyerekek

kezeléseinek finanszírozására.

Az eseményt megnyitó Balog Zoltán a hírTV esti híradójában (2013. október 13.)

elmondta, „nekünk van még egy plusz célunk is, hogy népszerűsítsük azt, hogy együtt éljünk

a fogyatékkal élőkkel is, mozgássérültekkel, látássérültekkel.” A legtöbb hírforrás

hangsúlyozta, hogy a rendezvény kiemelt célja volt lehetőséget biztosítani a fogyatékkal

élők számára, hogy a versenyzés örömét együtt élhessék át ép társaikkal. A híradások szinte

kivétel nélkül részletesen kiemelték, hogy a FODISZ kezdeményezéséhez csatlakozott

többek között Benedek Tibor olimpiai bajnok, Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman,

Bácskai János, Ferencváros polgármestere, Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere, Gömöri

Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke és a Magyar Rádió csapata, érzékeltetve a

széleskörű támogatottságot.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőiből álló csapat már 2012-ben is

teljesítette a távot a SUHANJ! és a LÁSS Egyesület tagjaival. A Kossuth Rádió által 2012

októberében közreadott interjúban Balog Zoltán elmondta, igyekeznek megjeleníteni azt,

hogy az életnek is arról kéne szólni, hogy egymás hátrányait ne erősítsük meg, hanem

inkább próbáljuk meg kiegyenlíteni, és így segítsük egymást. A 168 óra, 2012. októberi

cikkében viszont feltette a kérdést, hogy a minisztérium vezetői tényleg segíteni akartak-e,

vagy csak fotózkodni mentek. A turizmusonline.hu részletesen beszámolt és átfogó cikket

közölt az eseményről évről-évre, illetve az ahhoz kapcsolódó sajtótájékoztatóról, melyben

számos jótékonysági akcióra is felhívja a figyelmet, melyet a Budapest Maraton keretein

belül valósítottak meg különböző szervezetek.

A Fuss az életekért! egy speciális gyerekváltó az UNICEF céljaiért. A

kezdeményezésben öt kontinens 42 országának képviseletében 59 gyerek futja le a klasszikus

Médiaelemzés


145

maratoni távot, hogy az UNICEF Magyar Bizottsággal együtt felhívják a figyelmet a

világszerte nehéz körülmények között élő sokmillió gyermekre. Kocsis Árpád, a

Budapest Maraton szervezője, a Budapesti Sportiroda ügyvezető-versenyigazgatója

kiemelte, „az eseménynek három fő üzenete van: mindenki sportoljon, érezzük jól magunkat

szurkolóként az útvonal mellett, és a jótékonyság, és a fogyatékkal élők részvétele az

eseményen.” BSI versenyein hagyomány, hogy jótékonysági futócipő és futóruha gyűjtést

szerveznek, az így összegyűlt, hétköznapi használatra még alkalmas sportcipőket,

sportruhákat egy-egy jótékonysági szervezet közreműködésével juttatják el a rászorulókhoz.

Ez a gyűjtés 2013-ban a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen zajlott.

2011-ben a nemzetközileg is magasan jegyzett esemény nyilvánosságát használta

fel Andrea Snow, a Csemete Alapítvány alapító-elnöke arra, hogy kezdeményezésével

ismét felhívja a figyelmet a fogyatékkal élő gyermekek támogatásának fontosságára. A

Bátor Tábor Alapítvány adománygyűjtő akciójának keretében a daganatos és krónikusan

beteg gyerekek megsegítésének céljával álltak rajthoz a 27. Spar Budapest Maratonon, 2012.

október 7-én. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter, a verseny védnöke a 2013-as

sajtótájékoztatón elmondta, "Fontosnak tartok minden sportrendezvényt, hiszen ezek kiváló

alkalmak arra, hogy az emberek még inkább egymásra találjanak.” „Magyarország sportbarát

kormánya kiemelt stratégiai ágazatként kezeli a sportot" - fűzte hozzá dr. Simicskó István az

EMMI sportért felelős államtitkára, aki szintén rajthoz állt, az EMMI csapatában. Az

eseményhez számos művész, közéleti személyiség, élsportoló csatlakozott.

Az 2013-as futáshoz kapcsolódóan a nol.hu 2013. október 14-i írásában hivatkozik

Simicskó István parlamentben elhangzott napirend előtti felszólalására, melyben elmondta,

hogy az Orbán-kormány felismerte, hogy a fogyatékos sportolók támogatása kiemelten

fontos, bezzeg az előző nyolc évben ez nem így volt. „Ezt az ügyet is nekünk kellett rendbe

tennünk.” Varga László szocialista képviselő reagált először az ellenzék részéről:

kifogásolva, hogy az államtitkár politikai támadásra használta a fogyatékosok ügyében

tett felszólalását. Schiffer András szerint: a jelenlegi kormány sportpolitikája kizárólag a

látványsportról és pusztán a látványról szól.

Magyar szervátültetett sportolók európai sikere

A Magyar Nemzet 2013. február 27-i számában arról számolt be, hogy Székely

Médiaelemzés


146

György, a Szervátültetettek Szövetségének elnöke, nyílt levelet írt a miniszterelnöknek, mert

nem érti, miért nem szerepel a Magyar Olimpiai Bizottság által a fogyatékos tagozat

számára biztosított támogatások között a fogyatékos sportolók válogatottjának nevezési és

útiköltsége a Szervátültetettek Világjátékára. A Szövetség elnöke felidézte, 2012-ben sem

kapta meg az Európa Játékokra szánt összeget a Szervátültetettek Szövetségétől, aminek

következtében a magyar válogatott nem tudott kiutazni az Európa Játékokra. 2013-án a Zalai

Hírlap már arról számolt be, hogy a MOB közleményben tájékoztatta az MTI-t, hogy a

testület megszavazta a fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat előterjesztését,

ennek megfelelően kaphatott pénzt a három szövetség. 2013 augusztusában a magyar

szervátültetett sportolók 37 arany-, 16 ezüst- és 29 bronzérmet szereztek, az úszók és az

atléták több szervátültetett világcsúcsot állítottak fel, amelyet minden releváns online médium

megjelentetett.

Kosárlabda, kerekesszékből

Az origo.hu 2011. februári cikke szerint hiába ad a kerekes székes sport lökést a

sérült embereknek, mégis csak 10-12 ember játszik a kőbányai stadionban. Rajtuk kívül pár

hónappal később alakult egy másik csapat Miskolcon, más azonban nem űzi a sportot

Magyarországon. "A sport sokkal kevesebb emberhez jut el, mint szeretnénk" – mondta

el Lelik Ferenc, aki szerint ennek rengeteg oka van. Alapítványa gyakran állami támogatással

folyamatosan szervez életmód-táborokat, és az OORI oktatásain is népszerűsíti a sportokat, de

a sérült emberek lelkesedésének és a rendelkezésre álló pénznek is van határa. A

Népszava márciusi beszámolója szerint a kerekes székesek kosárlabdaversenyére, amelyet a

Hungarian Business Leaders Forum 9. alkalommal rendezett, 95 ezer forint volt a nevezési díj

csapatonként.

2013-ban a Napi Gazdaság s felvetette, hogy a mozgáskorlátozottak által űzött

sportágak közül a kerekes székes kosárlabda nemzetközileg ugyan nagy hagyományokkal

rendelkezik, hazánkban viszont továbbra is csak kevesen játsszák, versenyszerű

sportként pedig nem is létezik Magyarországon. Ugyanakkor 2013 végén, Budapest és

Miskolc után az országban harmadikként Soproni Tigrisek csapata karolta fel a rokkantak e

sportágát. A támogató egyesületek számára a paralimpiai bizottság pályázati lehetőségeket

biztosított.

Médiaelemzés


147

A támogatás szükségessége

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a fogyatékos személyek és a hátrányos helyzetű

csoportok szabadidősport tevékenységeinek és eseményeinek támogatására írt ki

pályázatot. A kiírásban jelzett ötvenmillió forintos keretösszegből a Magyarországon 2011.

május 1. és 2012. május 31. között rendezendő programsorozatokhoz nyerhető vissza nem

térítendő állami támogatás.

A 35 nyertes pályázó között volt a korábban komoly anyagi problémákkal küzdő

és ebből kifolyólag a megszűnés szélén álló Fogyatékkal Élők Heves megyei

Sportszövetsége. Több helyi online médium, illetve a Heves Megyei Hírlap 2011. augusztusi

beszámolójában idézi Varga Pált, az FHSSZ elnökét, aki elmondja, hogy az önkormányzati

választás óta a fogyatékkal élők sportjának támogatása a megyében „egyenlő a nullával, sőt

mínuszban vagyunk!”, viszont a pályázat révén a szövetség 1 millió forint támogatáshoz jutott

tevékenysége folytatásához.

A kiemelt írások, megjelenések alapján látható, hogy a fogyatékkal élők

életminőségének, lehetőségeinek sport általi javítása és fejlesztése folyamatosan napirenden

lévő téma, amely széleskörű támogatottságot élvez. Alapvető konszenzus érezhető, hogy

szükség van a közérdeklődés fenntartására és minél szélesebb körű tájékoztatásra az elért

eredmények és a felmerülő problémák kapcsán. Az országos és helyi-regionális médiumok

egyaránt hajlandónak mutatkoznak folyamatosan napirenden tartani a témát. Ugyanakkor a

pozitív és támogatást elősegítő üzenetek megfogalmazásán és közvetítésén kívül kevés

olyan híranyag áll rendelkezése, amely ezen üzenetek célba érését, megvalósulását, érdemi

intézkedéseket, vagy eredményeket mutatna be.

Médiaelemzés


148

Gyermekek

Újpest, a legsportosabb városrész

Jó példa a gyermekek sportolásával kapcsolatos üzenetek kommunikációjára az újpesti

Halassy Olivér Sportközpont - Városi Uszoda 2013-as avatása, melyen olimpikonok és a

kerület polgármestere is részt vett, ezzel támogatva a téma magas publicitását. Az eseményről

szóló híranyagok több szempontból is relevánsnak bizonyultak, ugyanis ezek egyaránt

megfogalmaztak a kisiskolásokhoz, a fogyatékkal élőkhöz és a sportolni vágyó

polgárokhoz szóló üzeneteket, továbbá a megszólaló szereplőket idézve taglalták az újpesti

szabadidősport által elért eddigi eredményeket és a további célkitűzéseket. Az ügy jól

reprezentálja, hogy a különböző avató ünnepségek magas médiahatása jelentős teret

biztosíthat a médiában a fontos üzenetek megfogalmazásának.

2012 szeptemberében többek között a tv2 Tények című műsora az alapkőletétel

kapcsán tudósított arról, hogy az uszoda megépítése új lehetőségeket nyithat meg a sportolni

vágyó újpesti családok előtt. 2013. november 5-én látványos, magas megjelenésszámot

generáló megnyitó keretében adták át az új uszodát, mellyel kapcsolatban többek között a

Duna TV Déli Híradója kiemelte, hogy a IV. kerületi óvodákban és iskolákban kötelező az

úszásoktatás, az uszoda elkészülésének köszönhetően november elejétől így már nem kell más

kerületekbe járniuk a diákoknak. Wintermantel Zsolt polgármester köszöntő beszédét idézve a

megjelenések arról számoltak be, hogy az uszoda egyik legfontosabb feladata az, hogy

sportra nevelje a gyerekeket. A legtöbb forrás címében azt emelte ki, hogy Wintermantel

Zsoltot ruhástól dobták be az új uszoda medencéjébe, így a téma médiahatását jelentős

mértékben ez generálta, azonban ez lehetőséget nyitott az új sportlétesítmény céljainak és

rendeltetésének bővebben ismertetésére is. Főként politikai tartalmú lapok, így a Magyar

Nemzet emelte ki, hogy az elvi támogatáson és kiálláson túl Újpesten megteremtették a

feltételeit a mindennapos iskolai testnevelésnek. Korábban a tv2 2013. október 17-i

Mokka című műsorában az úszásoktatás témája került napirendre, mellyel kapcsolatban

Güttler Károly az uszoda átadóján is résztvevő korábbi olimpikon a kormány célkitűzését

idézte, miszerint minden gyermek tanuljon meg úszni, mire elvégzi a nyolcadik osztályt.

A források Mogyorósi Ferencet az uszoda vezetőjét idézve arról számoltak be, hogy a

sportközpont elsősorban a hazai ifjúsági sportversenyeknek szeretne otthont adni. Az átadás

Médiaelemzés


149

magas megjelenésszámát növelte az újpesti általános iskolások hat-hat fős csapatának

úszóversenye is, amelyen Berki Krisztián tornász, Erdei Zsolt ökölvívó, Güttler Károly

úszó, Kozák Danuta kajakozó, valamint Martinek János és Tibolya Péter öttusázók

csapatkapitányként működtek közre és biztatták a különböző iskolákból érkezett tanulókat.

Pozitívumként említhető, hogy a legtöbb hírforrás lényegesnek tartotta kiemelni a létesítmény

teljes mértékben akadálymentesített voltát, továbbá hogy a mozgásukban korlátozottak a

földszinten öltözhetnek, a vakok és gyengénlátók számára pedig Braille-írással is kiegészített

táblák segítik az eligazodást.

Az Újpesten megvalósított sportcélú beruházásokat további hírforrások vették

napirendjükre az UTE focipályájának átalakítása során is, melynek eredményeként a lecserélt

műfűből hat óvodai focipályát létesítettek, valamint az új uszoda melletti általános iskola

udvarán a polgármester és Mészöly Géza egykori futballista adtak át új iskolai műfüves

pályát. Helyi médiumok mellett az mno.hu is beszámolt az év nagy részében nyitva tartó új

sípálya megépítéséről, kiemelve, hogy annak oktatópályáját a testnevelésórák keretében

ingyenesen használhatják majd az újpesti iskolások. Rádi Attila alpolgármester továbbá

elmondta, hogy gyermekek sportolását elősegítendő 2014 tavaszára a lábtenisz és tengó-,

valamint a kosárlabdapálya is elkészül. 2013 nyarán többek a tv2 „Különleges játszópark

nyílt Újpesten” című tudósításában számolt be a Tarzan Park megnyitásáról, kiemelve, hogy

ez Magyarország legnagyobb játszóparkja, mely jól illeszkedik azon fejlesztések sorába,

amelyeket Újpest városa az elmúlt években az egészséges életmód, a sport, a mozgás

elősegítésének, támogatásának érdekében kezdeményezett. Az új uszoda és a Szilas Park

melletti Tarzan Park is a rekreációt, az egészséges életmódot és kikapcsolódást szolgálja -

tette hozzá több online médium is. A források a városvezetőket idézve kiemelték, hogy céljuk

a mindennapos sportoláshoz és a fiatalok egészséges életmódra neveléséhez szükséges

feltételek megteremtése, hogy helyben elérhetővé váljanak a különböző sportolási

lehetőségek. Az újpesti fejlesztések a folyamatos kommunikációnak köszönhetően tehát

jelentős médiahatást váltottak ki, példát mutatva a gyermekek sportolási lehetőségeinek

szélesítésére vonatkozóan.

Úszásoktatás

2013 novemberében a legtöbb RTV, print és online médium beszámolt az ország első

Médiaelemzés


150

Vízilabda Arénájának átadásáról Szolnokon. Orbán Viktor a megnyitón elmondta, döntés

született arról, hogy Magyarország minden járásában legyen uszoda. A miniszterelnök

hozzátette, így nem lesz olyan magyar gyerek, aki ha jól szervezik az iskolában az

oktatást, ne tudna eljutni uszodába, hogy megtanulhasson úszni. Az Aréna átadóján a

miniszterelnök hangsúlyozta, meg kell teremteni a tömegsport lehetőségét, szükség van a

mindennapos testnevelésre és a tanuszodákra. Komoly eredmény, hogy 2010 óta az igazolt

magyar versenyzők 234 ezres száma mára 302 ezerre nőtt, ami harminc százalékos

gyarapodás. A miniszterelnök úgy véli, ha mindenki teszi a dolgát, akkor a magyar élsport és

a magyarok általános sportolási szokásai közti szakadék el fog tűnni.

A 2021-es Vízilabda- és Úszó Világbajnokság rendezési jogát Budapest nyerte el,

amelynek lebonyolításához új sportlétesítmények megépítése vált szükségessé, erről minden

jelentős hírforrás beszámolt kiemelve Orbán Viktor nyilatkozatát, miszerint nem az

olimpikonoknak, hanem a magyar gyerekeknek épülnek majd azok a

sportlétesítmények, amelyekkel a 2021-es a budapesti vizes világbajnokságra készülnek.

A Kossuth Rádió híradásaiban szintén megszólaló testnevelő tanár, Kovács Tamás szerint

egyre nehezebb megmozgatni a gyerekeket a tornaórákon, egyre kevesebbet mozognak és

egyre nagyobb túlsúllyal rendelkeznek. Ha nem lenne mindennapos testnevelés, a legtöbb

gyerek életmódjából teljesen kimaradna a testedzés.

A Nagy Sportágválasztó

A 2012-ben jubilált Nagy Sportágválasztó – A SPORT NAPJAI elnevezésű

rendezvény a tárgyidőszak folyamán összesen 325 megjelenést generált a média napirendjén.

Ezek 80 százaléka hangsúlyozta, hogy az esemény elsődleges célja, hogy a gyermekek minél

több sportágat tudjanak kipróbálni, amelyből kiválaszthatják a nekik legjobban tetszőt.

Az esemény 2013-as tavaszi fordulóját követően a Kossuth Rádió Napközben című

műsorának volt vendége a nagy médiaérdeklődésnek örvendő rendezvény szervezési és VIP

koordinátora, Szilágyi László, Koós-Lukács Tímea kommunikációs igazgató; Kozma

György olimpikon és Pavlik Gábor, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és

Sporttudományi Karának tanára, akik az esemény kapcsán a gyerekek sportolási

lehetőségeiről beszélgettek. A rendezvény népszerűségét Koós-Lukács Tímea szerint

elsősorban az mutatta, hogy az előzetes regisztráció alapján közel száz oktatási

Médiaelemzés


151

intézményből, körülbelül ötezer gyermeket vártak a helyszínre, óvodásoktól kezdve az

általános iskolásokon keresztül, egészen a középiskolásig minden korosztály képviselte

magát. Pavlik Gábor hozzátette: mindenekelőtt az a fontos, hogy a gyerekek megfelelő

mennyiségben és minőségben sportoljanak. A Metropol 2013. május 22-i számában közölt

terjedelmes cikket, melynek kapcsán a Nagy Sportágválasztón a 2005 óta működő MOL

Tehetségtámogató program sportpályázatának eredményhirdetése is helyt kapott. Haáz

Andrea az Új Európa Alapítvány elnöke emlékeztette a lapot, hogy a programnak

köszönhetően már több mint 3000 fiatal nyert a pályázatokon.

A Sportágválasztón továbbá lehetőség volt sportantropometriai felmérést is végezni,

amely komoly szakmai háttérrel segít a tényleges sportágválasztásban. Lehetőséget

biztosítottak arra, hogy a rendezvény alatt a gyerekek testalkatát díjmentesen felmérjék egy

néhány perces vizsgálat alatt, ami segít megállapítani, hogy felnőtt korában milyen alkatú lesz

majd a jövőbeli versenyző, így segítve már fiatalon a megfelelő sportágat választani.

Kozma György meglátása alapján a rendezvénysorozat legnagyobb előnye, hogy

lökést adhat a gyerekeknek és a szülőknek is a rendszeres sportoláshoz, a sportágaknak

pedig remek bemutatkozási lehetőség. Hangsúlyozza, hogy a gyerekeket nem az új öltöző és

az új labda, és az új ütő érdekli, hanem az, hogy belülről motiválva legyen, ebben igyekezett ő

is közreműködni, több élsportoló részvételével egyetemben.

Csupa Csoda Óvoda

A Nagy Sportágválasztó gyakorlatát alapul véve a budakalászi Csupa Csoda

Óvoda 2012-ben, próbaév keretében kívánt lehetőséget biztosítani óvodásai számára, hogy

minden nap másik sportággal ismerkedhessenek meg. A kezdeményezésről az Kossuth

Rádió részletes riportot közölt 180 perc című műsorában, melyben a gyerekek is lehetőséget

kaptak a megszólalásra. Ipacs Endre, ötletgazda szerint nem lehet elég korán kezdeni a

mozgásra nevelést, ezért a sportágválasztó programját „ráépítették” egy óvodára, ahol a kicsik

játékos és szakszerű keretek között ismerkedhetnek meg a különböző sportágakkal az

évszakokhoz igazodva. Rummel Erika, óvodavezető szerette volna elérni, hogy „a gyerekek

életébe beleépüljön egy olyan állandó sporttevékenység, ami teljesen mindegy, hogy mi. Ami

után, úgymond, hogyha nem lenne nekik, akkor az hiányérzetet keltene.” A riporter

ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a feltételeket nehéz megteremteni, ahhoz, hogy

Médiaelemzés


152

szélesebb program, sokféle mozgásfajta ott legyen az egyes intézményben.

Országos Diáksportnap

Többek között a tv2 Tények 2012. szeptember 21-i beszámolója szerint 212 iskolában,

összesen harmincezer gyerek sportolt a nagy sikerű Országos Diáksportnapon, 18

iskolában pedig a londoni érmesekről neveztek el tornatermeket. Balogh Gábor, a Magyar

Diáksport Szövetség elnöke elmondta, a számukra ez egy misszió, hogy már gyerekkorban

próbálják megszerettetni az egészséges életmódot a gyerekekkel, az egészséges életmód

szerves részét képezze a mindennapjaiknak. A rendezvényeken számos olimpikon vett részt,

többek között a XI. kerületi általános iskolában is, ahol Kovács Katalin olimpiai bajnok

kajakosról el is neveztek egy tornatermet, Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes birkózótól

pedig, a híradások szerint, annyian kértek autogramot, hogy kifogyott a tolla. Kovács Katalin

elmondta, az általános vélekedés ellenére a gyerekek szeretik a sportot. A megszólaló

gyerekek egyöntetűen kifejezték, hogy nagyon jól érezték magukat és örültek az olimpikonok

részvételének, ami motiválóan hatott rájuk.

MLSZ Pályaépítési Program

A látvány-csapatsportok támogatásáról szóló jogszabályok eredményeként az MLSZ

labdarúgó pályaépítési programot támogató nyílt pályázatot hirdetett meg. A pályázati

program negyedik ütemében, 2013-ban újabb 120 pálya átadását tervezte a Magyar

Labdarúgó Szövetség országszerte.

A pályázat ideje alatt számos médium ismertette az elért eredményeket, a

sport.hir24.hu 2013 júniusában számolt be róla, hogy míg 2012-ben összesen 72 pálya épül

fel, addig 2013-ban minden hétre jutott egy műfüvespálya-átadás. A hvg.hu 2013. áprilisi

cikkében hivatkozott Simicskó István nyilatkozatára, amely szerint a sportot már óvodásként

érdemes elkezdeni. Az államtitkár az MTI-nek elmondta, hogy a Múcsonyon átadott pályát a

Sajóvölgye Focisuli keretei között közel 2000 gyerek használhatja majd. Hozzátette, a TAO-

pénzből épült pálya 150 millió forintos beruházás eredménye, ebből 30 százalék önrészt

vállalt a klub. Az eseményen a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről jelen volt Dunai Antal

és Nyilasi Tibor is.

Médiaelemzés


153

Az újbudai Domokos Pál Péter Általános Iskolában átadott műfüves pálya

megnyitóján Simicskó István közvetlenül a gyerekeket szólította meg, buzdítva őket a

szellemi művelődés mellett a rendszeres sportra és kifejezte reményét, hogy sok Nyilasi Tibor

és válogatott sportoló fejlődik majd ezen a pályán

Az MLSZ 2012-ben indított Pályaépítési Programjának keretében átadott századik

műfüves focipálya átadásáról 2013. augusztus 21-én az InfoRádió Esti Mérleg című

műsorában számolt be.

A kormány sportlétesítmény fejlesztési terveiről 2013. szeptember 12-én Simicskó

István számolt be az m1 Ma Reggel című műsorában. A részletes interjúban az államtitkár

elmondta, szeretnék elérni, hogy minél több magyar ember szeresse meg a sportot, és

minél több ember sportoljon, mivel a sportnak nem csak az élsportról kelljen, hogy

szóljon, hanem arról is, hogy a gyermekeink minél méltóbb körülmények között

sportolhassanak. A 2020-ig terjedő időszakra megállapított 135 milliárd forintos támogatás

kapcsán az államtitkár elmondta, hogy a magyar kormánynak az a dolga a sport területén,

hogy a lehetőségeket megteremtse, ne csak „mondja, hogy sportoljanak”, de esélyt adjanak

mindenkinek, hogy egészségesebb életet élhessen, és a sportot megszeresse. „Ehhez

létesítmények kellenek.”

Ebből a keretösszegből 2013-ban 12,5 millió forintot kap 16 kiemelt sportág. Simicskó

István annak kapcsán beszélt erről, hogy a miniszterelnök két nappal korábban bejelentette,

több mint ezer futballpálya újul meg a következő három évben, összesen negyvenmilliárd

forintból. Orbán Viktor szerint feladatuk kijavítjuk azt a hibát, ami az elmúlt húsz évben

történt, és a Budapestre született gyerekeknek is megadjuk az esélyt arra - nemcsak a budai,

hanem a pesti oldalon született gyerekeknek is -, hogy sportolhassanak, és ha akarnak, akkor

futballozhassanak. A Ma reggelben elhangzott interjút idézi az mr1 Kossuth Rádió is.

A Népszava, 2013. szeptember 31-i kritikus hangvételű cikkében ír a sportcélú

állami beruházásokról, melynek felütése szerint az Orbán-kormány politikai célok elérésére is

használja a sportberuházásokat és az indokolatlan stadionépítések helyett a forrásokat

munkahelyteremtő beruházásokra, az elesettek segítésére kellene költeni. A szerző

meglátása szerint a kormány túlzott „sportszeretete” a közvéleményben ellenérzéseket kelthet,

ugyanakkor azt is hozzátette, ez még nem érkezett el. A megkérdezett szakértő, Muszbek

Mihály sportközgazdász szerint viszont üdvözlendő, hogy megemelt

Médiaelemzés


154

ráfordítással közelítünk a nyugat-európai átlagértékhez, ahol a GDP 1-3 százalékát fordítják a

sportra. Hangsúlyozza, hogy ez nem csak a profi sport foglalja magában, hanem a

tömegsportot is. A kormányzat által 2013-ban sportra fordított 230 milliárd „tartalmazza az

utolsó vidéki amatőr futóversenytől kezdve a Sopron női kosárlabdacsapatának

önkormányzati támogatásán át a Puskás-stadion rekonstrukciójának tervezett költségét.

Minden benne van.” Muszbek fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ezen invesztíciónak nem

szimplán az élsportra, hanem a társadalom egészére nézvést van jótékony hatása. Általa a

fiatalok sportolni kezdhetnek, minél egészségesebben élhetnek. Hozzátette, a lakosság

mozgásigénye minimális, ezen a téren borzalmas elmaradásban vagyunk még az európai

átlaghoz képest is.

Stratégiai megállapodás az MTK-val

Csaknem minden jelentős hírforrás beszámolt 2013 szeptemberében arról, hogy a

kormány stratégiai megállapodást írt alá az MTK-val. Több mint hatezer fővárosi gyerek

sportolását támogatta a kormány azzal, hogy átvállalta hat történelmi múltú fővárosi

sportegyesület teljes adósságállományát. Ezek a klubok forrást kapnak létesítmények

építésére, felújítására, és 2020-ig támogatják az utánpótlás-nevelést is. Orbán Viktor a

támogatással kapcsolatban úgy fogalmazott, ha a gyermekinkről van szó, akkor semmi sem

drága. A miniszterelnök szerint a magyar sport ellentmondásos, miközben a versenysport

sikeres, a magyar gyerekek vészesen keveset mozognak. Hozzátette: mivel a sport a lelki

egészséghez is szükséges, ezért döntött a kormány a hazai sportlétesítmények felújítása

mellett.

Győztesek Versenye

A 2011-ben és 2012-ben Moszkvában megtartott Győztesek Versenye elnevezésű

megmérettetésen daganatos betegségből gyógyult gyermekek vettek részt, olyanok

nevezhettek, akik már túl vannak az aktív sugár és kemoterápiás kezeléseken. Habár a

daganatos betegségből felgyógyult gyerekeket nem tekintjük fogyatékkal élőknek, mégis

speciális odafigyelést és bánásmódot igényelnek, ezért célszerűnek látszik a két fejezet

határán tárgyalni az általuk elért sikereket.

Schmitt Pál 2011 augusztusában a Sándor Palotában üdvözölte a versenyről

Médiaelemzés


155

visszatért gyerekeket, akik – az m1 Esti Híradójának 2011. augusztus 9-i beszámolója

szerint – óriási sikert arattak Moszkvában. A magyar csapat szerezte a legtöbb érmet,

összesen 33-at. Bakó Katalin, az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány

képviselője nyilatkozatában elmondta, a harminc versenyző gyermek mindegyike nemrég

győzte le a rákot. A sportversenyen aratott győzelmük sokat segített nekik abban, hogy újra

egészségesnek, teljes értékűnek érezhessék magukat.

A Napi Gazdaság beszámolója szerint a 2012-es megmérettetésen szintén brillírozott a

magyar csapat, amelynek kijutását ezúttal az Aegon Magyarország is támogatta. Vereczki

András, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese a Napi Gazdaságnak elmondta,

hogy a vállalat évek óta elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás területén, a Győztesek

Versenye pedig mind közül az egyik legkedvesebb projektjük.

Az mr1 Kossuth Rádió 2013. július 18-án leadott 180 perc című műsorában

megszólaltatta a 2013-as moszkvai versenyzőket, akik személyesen mutatták be

versenyszámaikat és eredményeiket. A műsorban szintén megszólaló Dr. Bakó Katalin

elmondta, a verseny legnagyobb jelentősége az volt, hogy a gyerekek, akik éveket küszködtek

a daganatos betegséggel, évekig nem jártak közösségbe, most végre olyan területen lehettek

győztesek és élvezhették a verseny meg az együttlét örömét, amikor már nem a betegséggel

kell küzdeniük, hanem egy sportversenyben lehetnek győztesek.

Elismerések

A kormányzat nyilatkozatai alapján igyekeznek megfelelő forrásokat irányítani a

sportágazat felé. Az inforádio.hu a vizsgált tárgyidőszak elején, 2011. júniusában arról

számolt be, hogy az adott évre a szabadidősport költségvetési támogatása 2010-hez képest

25 százalékkal emelkedett meg, közel 600 millió forintra nőtt; ugyanilyen arányban

bővült az iskolai-, diák és felsőoktatási sport költségvetési támogatása is.

Simicskó István 2013 decemberében a Magyar Hírlapban közzétett nyilatkozata

alapján a kormány tudatosan és célratörően támogatta a sportot, mert az erre fordított pénz a

nemzet jövője érdekében tett befektetés. Céljuk az volt, hogy minél több gyermek

sportoljon, hogy a jelenleginél egészségesebb nemzedékek nőjenek fel.

A Jó tanuló, jó sportoló díj igyekszik jutalmazni a diákokat, akik nem csak

Médiaelemzés


156

tanulmányaikat tekintik elsődlegesnek, de kiemelkedő sportteljesítménnyel is

büszkélkedhetnek.

A Kossuth Rádió 2013. január 27-én, Jelenlét című műsorában tette közzé az

Emberi Erőforrások Minisztériuma által hirdetett pályázatot a Magyarország jó

tanulója, jó sportolója 2012-es cím elnyerésére. A pályázat kiírásában közreműködő

szervezetek: a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Diáksport Szövetség, a Magyar

Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos

Egyesülete. A pályázat nyerteseiről 2013-ban az m1 esti híradója is említést tett, a helyi

lapok pedig minden évben részletesen beszámoltak a nyertesekről.

Az m1 esti híradása Balog Zoltánt saját szavával idézve tudósított róla, hogy 2013

őszétől a felsőoktatásban harminc-negyven fiatal részesülhet a Magyar Sportcsillagok

ösztöndíjában, amely havi negyedmillió forintos támogatást jelent. Az ösztöndíj alapításáról

és annak első átadásáról számos médium beszámolt 2013 őszén. Az állami sportösztöndíj,

célja a felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező olimpiai/paralimpiai

sportágakban sportoló azon hallgatók támogatása, akik tanulmányaik ideje alatt eséllyel

rendelkeznek arra, hogy olimpiai/paralimpiai versenyszámban Európa-bajnoki,

világbajnoki vagy olimpiai/paralimpiai érmet szereznek.

A Művészetek Palotájában tartott ünnepségről beszámoló mno.hu kiemeli Balog

Zoltán megnyitón elhangzott beszédéből, hogy a sport a kultúra része, ezért fontos

befektetés az országnak. Simicskó István pedig azt kérte a díjazottaktól, hogy a sport

mellett tanulmányaikat is úgy végezzék, hogy abban is példaképek lehessenek. A szintén

felszólaló volt köztársasági elnök, Schmitt Pál szerint, „Ahhoz, hogy a magyar gyerekek

sportoljanak, kellenek a példaképek”.

A támogatás és ösztönzés szükségességét az a 2013-ban publikált tanulmány is

alátámasztja, amely a 2012-es adatokra támaszkodva arra a következtetésre jutott, hogy a

fiatalok továbbra sem motiváltak a sport terén.

Annak ellenére, hogy 2011 decemberében Balog Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc

című műsorában célként tűzte ki, hogy a rendszeresen sportolók lakossági aránya

szempontjából Magyarország a jelenlegi tíz százalékról felzárkózzon az EU-ra jellemző

30-35 százalékra, amelynek eszközeként a minél fiatalabb korban kialakított

Médiaelemzés


157

szemléletváltást vélte, mivel az akkori népegészségügyi adatok szerint egyre kevesebben

sportolnak, a két évvel későbbi híradások sajnálatos módon nem a sikerekről számolnak

be.

2013 első negyedévében Székely Levente kutatási igazgató számos műsorban

ismertette a Magyar Ifjúság eredményeit, amelyből kitűnik, hogy a 15-29 éves magyar

fiatalok, többek között a sportolás terén is passzívak. A 2012-es adatok alapján legalább

kétszer annyian folytatnak passzív és rekreációs tevékenységeket – például a tévézés vagy a

barátokkal való beszélgetés –, mint olyan inspiratív tevékenységeket, mint a sport.

SportPont Fesztivál

A Hajós Alfréd Terv részét képező SportPont Fesztivál elsődleges célja azon

hallgatók megszólítása egy mozgásra ösztönző jutalmazási rendszer segítségével, akik

nem sportolnak rendszeresen, vagy eddig egyáltalán nem foglalkoztak a sport témájával.

A 2013-ban harmadik alkalommal megrendezett sportfesztiválhoz első ízben

csatlakozott a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, a Magyar Egyetemi –

Főiskolai Sportszövetség, az EFOTT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Hallgatói

Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Zánka - Új Nemzedék Központ

Nonprofit Közhasznú Kft. Az ötoldalú megállapodást Mihalovics Péter, a KIM Új

Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztosának részvétele

mellett írták alá a szervezetek.

A SportPont hivatalos sajtótájékoztatója előtt, a Magyar Egyetemi-Főiskolai

Sportszövetség (MEFS) demonstrációs futást rendezett az egészségért.

Mihalovics Péter az aláírási ceremónián elmondta, hogy a kormány által elfogadott

ifjúságpolitikai keretprogram igyekszik kiszakítani a tizenéveseket a virtuális világból.

A SportPont Program illetve a többoldalú összefogás is azt a célt támogatja, hogy az új

nemzedék egy minden szempontból még egészségesebb nemzedék lehessen.

A Magyar Ifjúság 2012 program eredményeire hivatkozva elmondta, nem

elhanyagolható az az összefüggés sem, mely szerint az aktívan sportolók 81 százaléka

elégedett az egészségével és a közérzetével, amely rávilágít, hogy milyen pozitív szerepe

Médiaelemzés


158

lehet az aktív, sportoló életmódnak az egészségérzet kialakulásában.

A program védnökei Szilágyi Áron, Risztov Éva, Cseh László, Joó Abigél és Sors

Tamás. Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó, az esemény Fővédnöke az m1 esti

Sporthírekben nyilatkozta, hogy aki a fesztivál segítségével megszereti a sportot, annak

mindig az élete részét fogja képezni, majd a gyermekével és családjával is figyelmet szentel

az aktív életnek.

A SportPont Fesztivál értékes nyereményekkel igyekezett ösztönözni a fiatalokat a

részvételre. Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetségének elnöke - az m1

esti Sporthíreiben fejtette ki, hogy a 13 ezer ajándék és a barcelonai utazás mint főnyeremény

a versenyszellemet és a vadászösztönt kívánja megragadni, ezzel is motiválva a diákokat a

részvételre.

Pedagógusok továbbképzése

Az államtitkár, a fent hivatkozott interjúban kitért a személyi állomány fejlesztésére is,

amiről már a nol.hu 2013. július 26-i cikke is beszámolt. Hoffmann Rózsa köznevelési és

Simicskó István sportért felelős államtitkár közös, Budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette,

az általános iskolák alsó tagozatán oktató tanítók és testnevelők továbbképzésére a

Kölyökatlétika-program keretében újabb 500 millió forintot biztosítottak.

Hoffmann Rózsa elmondta, a 2013-as tanévben kezdték meg a program felmenő

rendszerű bevezetését az alsó tagozaton, aminek célja, hogy a gyerekek játékos formában

minél előbb találkozzanak a sporttal, a mozgással. Ugyanakkor ehhez fel kellett készíteni a

tanítókat, a testnevelőket. Ezért 2012-ben több mint ezer pedagógust képeztek ki a

Semmelweis Egyetem szakembereinek részvételével, amire 500 millió forint állt

rendelkezésre.

ELTE FitNight

A 2012-ben második alkalommal megrendezett ELTE Fit Night viszont a

nyeremények helyett, a szokatlan időpont választással kívánta felhívni az egyetemisták

figyelmét, amelynek keretében a késő esti órákban a „party-aerobic”-ot kipróbálhatták. A

Czene Attila fővédnöksége alatt megrendezett eseményt követően, a részt vevők

Médiaelemzés


159

folytathatták a szórakozást egy zenés „after party” keretében. A Fit Night látszólag egy

„sportparty” volt, de az elsősorban egyetemisták körében népszerűvé vált esemény fő célja a

sport és mozgás jelentőségét középpontba helyezni és demonstrálni, szakmai ismeretek

átadása mellett a ”fit sportok” minél szélesebb körben történő népszerűsítése, a Funkcionális

tréning hiteles megismertetése. A kevés megjelenés valószínűleg annak tudható be, hogy az

egyetemisták helyben értesülhettek az eseményről és annak részletes programjáról.

A 2013-ban a Pécsi Egyetemen megrendezett Sportok Éjszakája elnevezésű

eseményről viszont a HírTV esti Híradója és az xlsport.hu is beszámolt, ugyanakkor ennél

több nem derül ki a híradásokból.

Médiaelemzés


160

Időskorúak

Az idősebb korosztály tekintetében valamivel alacsonyabb hírértéket mutatnak a

források, kevesebb megjelenést generálnak az események, ami feltehetően

összekapcsolható azzal, hogy míg a fiatalabb korosztály számára rendezett események mögé

rendre felsorakoznak a sportélet területén prominens személyek, addig az időseket eltérő

módon igyekeznek motiválni az aktivitásra. Érdekes, hogy nyugdíjas éveiket töltő, egykori

sportolók vagy ismert személyiségek nem vesznek részt a rendezvények, a sportos életmód

népszerűsítésében, ellenben az egészségügyi szűrővizsgálatok rendszeres programelemnek

tekinthetőek.

A híradások alapján az elsődleges cél és üzenet is eltérő némiképp a többi társadalmi

csoporthoz képest. Ahogy a fogyatékkal élők esetében, úgy az idősek esetében is a legfőbb

üzenet az aktív, „hasznos” és teljes értékű élet lehetőségének megteremtése,

bekapcsolódás a programokba, ezáltal az aktív társadalom aktív tagjává válás

elősegítése. A programok szervezői igyekeznek rávenni az idősebbeket, hogy célokat

tűzzenek ki maguk elé, amelyek teljesítésével sikerélményben és elismerésben lehet részük,

továbbá a szűrővizsgálatok és tanácsadások elérhetővé tételével hangsúlyozzák az időskori

egészségügyi problémák enyhítését, leküzdhetőségét a sportolás által.

2011. december 26-án többek között a Kossuth Rádió tette közzé, hogy 2012 az aktív

időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás éve lesz az Európai Unióban, minden

tagország programokat, munkatervet, pályázatokat szervez, így Magyarország is. Ezzel a

tevékeny időskorral kapcsolatos kérdésekre hívják fel a figyelmet.

2012. január 9-én Asztalosné Zupcsán Erika, a NEFMI helyettes államtitkára

szintén a Kossuth Rádióban, az Esti krónika című műsorban tájékoztatott arról, hogy a 25

millió forintos kerettel két pályázatot írt ki a szociális államtitkárság az idős emberek

segítésére, amelyet felhasználható kulturális, egészségügyi, oktatási vagy sporttevékenység

finanszírozására, önerő hozzáadása nélkül is, ugyanakkor a pályázat kimeneteléről, sikeréről

nem találhatóak híradások.

A 2011 végén átadott idősek és mozgáskorlátozottak számára kialakított

Városligeti Sportparkról az összes budapesti kerületi lap beszámolt, ezek jellemzően nagy

Médiaelemzés


161

számban jutnak el a célcsoporthoz, ugyanakkor a kvantitatív elemzésnek nem képezték részét.

A Metropol beszámolója szerint a sporttér kialakításakor és a sporteszközök kiválasztásakor

elsősorban az idősek mozgásigényét vették figyelembe, ennek megfelelően használatuk nem

nehéz, nem is bonyolult, mégis alkalmas a ritkán használt izomcsoportok megmozgatására, a

mozgás koordinálására, ezáltal a testi és szellemi erőnlét karbantartására. A

megszólaltatott nyugdíjasok örömmel fogadták a beruházás hírét, mondván, végre úgy érzik,

ők is fontosak a társadalom számára. A gépeket ugyan bátortalanul próbálták ki, de hamar

rájöttek, hogy a sportoláshoz csupán elszántság szükséges – tájékoztatott a hírforrás. A

lapnak nyilatkozó idős hölgy elmondása szerint nyugdíjából nem tudna sportolásra

félretenni, de a sportpark létrehozásával lehetőséget kap a rendszeres testmozgásra. Az

idősebb korosztály számára rendezett sporteseményeken jellemzően ingyenes egészségügyi

szűrővizsgálatok elvvégzését is lehetővé tették, valamint általános állapotfelmérést

biztosítottak a helyszíneken, amivel a részvételt igyekeztek vonzóvá tenni.

A Vas Népe beszámolt a szombathelyi Oladi Nyugdíjas Napról, amelyet

hagyományteremtő szándékkal 2012 tavaszán rendeztek meg először. A szervezők, Lazáry

Viktor alpolgármester, az Aranykorúak Sport és Egészséges Életmód Egyesülete és az

Oladi Nyugdíjas Klub számos sportszámban várta a vállalkozó kedvű 55 év feletti

résztvevőket a - többek között - egészségügyi állapotfelméréssel egybekötött eseményen.

Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október elsejét az idősek világnapjává. A

vizsgált időszakban elmondható, hogy ennek apropóján, az őszi időszakban emelkedett az

idősekről és időseknek szóló megjelenések száma.

A helyi rendezvényekről általában a helyi printek tájékoztatnak, ahogy a Zalai

Hírlap is a 2012-es „Idősekért Nagykanizsán” ünnepi hétről, amelynek keretében a

szépkorúak akkor 10. alkalommal megrendezett sportnapjára is sor került. Horváthné Hegyi

Erzsébet, a sportnap egyik szervezője elmondta, az eseményen számos szervezet vett részt,

mint a MOL, a Kanizsa Trend, a Tungsram, a Napfény Rákbetegek és Hozzátartozóik

Egyesülete, a Hölgyklub, a Belvárosi Nyugdíjasklub, valamint a palini nyugdíjasok

csapatai, utóbbiak először. A Tungsram Nyugdíjas Klub elnöke, Zsittvay Gáborné szerint

azért jönnek el évről évre, mert „lelkes a közönség és nekünk, időseknek is fontos a sport,

sőt, talán az idő előrehaladtával egyre fontosabb – árulta el. – Éppen ezért a klubban

rendszeres tornafoglalkozást indítunk, heti egy alkalommal lesznek alkalmak, és bizony, van

Médiaelemzés


162

rá igény.” A HSMK-ban megrendezett kulturális seregszemlén többek közt beszédet mondott

Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes

államtitkára is. Az ünnepi hét zalaegerszegi helyszínén ingyenes EKG-vizsgálatra,

szemészeti szűrésre jelentkezhettek, illetve egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadást

hallgathattak meg a jelenlévők. A cikk szerint „az idősek megmutatták, hogy az öregkor nem

a bezárkózásról szól”.

2013 májusában a Budapesten megrendezett Sportnapról az Óbuda helyi lap számolt

be. Bús Balázs polgármester gratulált az időseknek és elmondta, az önkormányzat

igyekszik a fejlesztések, programkínálatok által az időseket segíteni abban, hogy

megőrizhessék aktivitásukat, egészségüket. A díjátadón a polgármester, Kelemen Viktória

alpolgármester és Nagy Tímea olimpikon is gratuláltak a legidősebb versenyzőknek, egy

száz esztendős hölgynek és egy 91 éves úrnak.

Viszont a Kopaszi-gáton 2013. szeptember 9-én megrendezett országos eseményről

több médium is hírt adott. Hoffmann Tamás polgármester a megnyitón elmondta, a

fizikailag és szellemileg aktív nyugdíjas példaképe, mintaadása fontos a társadalom

számára. Meglátása szerint kevés olyan sportrendezvény van, amely kifejezetten a

nyugdíjasokat célozza meg, a Szépkorúak Testébresztő Fesztiváljával ezt az űrt

igyekeztek betölteni. Simicskó István kijelentette, sportbarát kormányként minden addiginál

többet áldoztak a verseny- és szabadidősportra, melyek között az idősek egészséges

életmódra motiválása is kiemelt fontosságú feladat. A részvételt jellemzően ismét

egészségügyi szolgáltatások programba való beemelésével kívánták elősegíteni. Mértek

testzsírszázalékot, reakcióidőt, bőrállapotot, véroxigén szintet, de evezőgépes állóképesség és

marokerő mérésére is lehetőség volt, dr. Pados Gyula, a Szent Imre Kórház Lipid

Részlegének főorvosa pedig az egészséges testsúly eléréséhez adott tanácsokat.

Salga Péter, a Magyar Szabadidősport Szövetség főtitkára, az események

főszervezője közleményében elmondta, 2013-ban először a 15. Coca Cola Testébresztő Női

Mozgásfesztivál másnapján, ugyanazon a helyszínen tartották meg a szépkorúak fesztiválját,

jelezvén, hogy minden korosztály egyformán fontos.

A megjelenésekből kitűnik, hogy habár kevesebb országos érdeklődésre számot tartó

eseményről tudósítottak a médiumok, helyi szinten, a számukra hozzáférhető csatornák révén

sikeresen ösztönözték az idősebb lakosságot a részvételre, amelynek

Médiaelemzés


163

eredményeképpen egyre több idős ember szentelt időt a sportolásnak mindennapjai során.

2013. október 6-án az InfoRádió Délelőtti mérleg című műsorának vendége a

Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, Janák Katalin elmondta, az

szabadidejüknek a hatvan százalékát az idősek, több mint három órát, tv-nézéssel töltik, de

ami viszont örvendetes, hogy sétával, sporttal egyre többet töltenek az idősek is: 14 perc az

átlagos napi időfordítás erre a tevékenységre.

Médiaelemzés


164

Nők

Testébresztő Női Mozgásfesztivál

A 2013-ban Kopaszi-gáton rendezett esemény nemcsak az idősebbeket kívánta

elérni, a többnapos rendezvény helyt adott a Testébresztő Női Mozgásfesztiválnak is. Az

esemény jelmondata: Sportolj párban! Ezért szólj a barátnődnek, anyukádnak, nővérednek,

kolléganődnek... és gyertek el a fesztiválra, "sportoljatok párban"! A fesztivált Szekeres Pál,

sportért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Jellemző, hogy minden évben rengeteg

élsportoló és híresség, 2012-ben pedig a „londoni sztárok”, olimpikonok vettek részt, ami

tovább erősítette a magas megjelenésszámot. Míg a 2011-es megjelenések alapvetően a női

meghívott vendégekre fókuszáltak, mint a Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok vívó,

valamint Bánhidi Petra versenytáncos, kétszeres világbajnok argentin tangóban, addig 2012-

ben és 2013-ban egyaránt hivatkoztak a megjelenések a férfi kiválóságokra is. 2013-ban

ott volt a Kopaszi-gáton, többek között, Székely Lilla búvárúszó, Szabó Szilvia kajakos,

Kulcsár Katalin FIFA-játékvezető, Kozmann György kenus, Szényi Péter vívó, Zubor Attila

úszó, Marosi Ádám öttusázó és Vámos Márton vízilabdázó.

A Női Mozgásfesztivál a vizsgált időszakban évente került megrendezésre, amelyen

nagy számban vettek részt a sportolni vágyó nők. A híradásokból azonban kevés

információhoz juthatunk annak tekintetében, hogy pontosan mi a célja, apropója vagy üzenete

ennek a fesztiválnak a megszólított társadalmi csoport felé, ennek ellenére sikeres a program.

A kevés híradások egyike, amely referál a Magyar Szabadidősport Szövetség által rendezett

és források által már hagyományosnak titulált rendezvény eszmei céljairól, a totalsport.hu

2012. augusztus 28-i beszámolója, amelyben megjelent, hogy Monspart Sarolta, a Magyar

Olimpiai Bizottság alelnöke szerint a legfontosabb az, hogy olyan nőket hozzanak össze a

sporttal, akik korábban nem mozogtak rendszeresen. Az origo.hu szintén 2012-ben

számolt be a Testébresztő fővédnökének gondolatairól az esemény kapcsán, amely szerint a

„nő a családban az egészséges életmód karmestere, a család életmódja olyan, ahogy mi

vezényeljük”.

A totalsport.hu beszámolója szerint a nőknek szóló sporteseményen számos új

sportágat próbálhattak ki az érdeklődők, amelyek tipikusan a hölgyek által preferált

mozgásformák, például az aerobic-színpadon Katus Tamás vezetésével a Pécsi Sasok és

Médiaelemzés


165

Szentgyörgyi Rómeó tartottak órákat, vagy a 2013-ban először bemutatott rúdtánc-fitness. A

megelőző években is a zenés sportágak voltak a legnépszerűbbek, 2011-ben például az

aerobik- és zumba-órákon valóságos tolongás volt a sportgeza.hu cikke szerint.

Annak ellenére, hogy a három vizsgált év során a kimondottan hölgyek számára

rendezett Mozgásfesztivál a források beszámolója szerint nagy sikernek örvend, magas a

részvétel, számos élsportoló és olimpikon vesz rész rajta, szinte kizárólag az online sajtó,

kisebb mértékben a nyomtatott médiumok mutatnak hajlandóságot az esemény

népszerűsítésére és közvetítésére. Televíziós megjelenést egyáltalán nem produkált, a

rádióban csak az InfoRádió Hírfolyamában kapott említést.

Coca-Cola Testébresztő Női Futógála és Testébresztő Aerobic Nap

A Coca-Cola által fémjelzett, hölgyeknek szóló sportprogramok hasonlóan magas

megjelenésszámot generálnak és látványosan népszerű rendezvényekként jelennek meg a

médiában. A Coca-Cola Testébresztő Női Futógála évente került megrendezésre

Budapesten, de számos megyei csapat is részt vett rajtuk. A Zala Népe, a Heves Megyei

Hírlap, a Petőfi Népe és a Vas Népe is rendszeresen tájékoztatott az eseményről és beszámolt

a megyei csapatok sikereiről.

2011. május 5 –én a 16. Coca-Cola Testébresztő Női Futógálát az Európa Sport és

Egészség Napja elnevezésű program részeként rendezték a Margitszigeten. 2012-ben a

Metropol számolt be róla, hogy a csak nőknek megrendezett eseményre 3950-en neveztek,

többek között a hvg.hu beszámolója szerint az Olimpia és a Paralimpia népszerűségét

hangsúlyozandó, a brit nagykövet-helyettes, Theresa Bubbear és munkatársai, továbbá

a Brit Kereskedelmi Kamara, valamint a Brit Nők Egyesülete is közösen indultak. A

2013-as Futógálán szintén nagy számban vettek részt a hölgyek, 4100-an teljesítették a távok

valamelyikét. Az országosan is magasnak tudható érdeklődés ellenére ezek az események sem

ütötték meg a televíziós médiumok ingerküszöbét, ugyanakkor látszik, hogy a célközönséget

sikeresen szólították meg és motiválták a részvételre.

A szintén évente megrendezett Coca-Cola Testébresztő Aerobic nap, nem

kimondottan nőket célzó esemény, ugyanakkor látható, hogy a programkínálatban szereplő

sportágak jellemzően a női közönséghez állnak közelebb. A 2011-ben ötödik alkalommal

Médiaelemzés


166

megrendezett eseményről a Blikk is részletes cikket közölt, hangsúlyozva, hogy elismert

edzők tartanak órákat, például Gáspár Kata és Béres Alexandra, bemutatják az aerobic

különböző fajtáit, emellett lehetőség nyílt olyan új mozgásformák kipróbálására, mint például

a bosu, house-dance és a Body Toning Performance. A hölgyeket a „strandszezonra” való

felkészüléssel motiválták, de ezen kívül az egészséges életmóddal is jobban

megismerkedhettek a látogatók az Életmód Expo kiállítóinál. A 2011-es eseményhez

hasonlóan 2013. április 7-én is a testmozgás mellett a helyes táplálkozás is központi

szerepet kapott. A sportprogramokkal párhuzamosan egész nap ingyenes

szaktanácsadásokkal, termékkóstolókkal és egészségügyi szűrésekkel várták az esemény

látogatóit.

Stiletto Run

Érdekes esemény, szintén a hölgyeknek, a 2012-ben Budapesten ismét megrendezett

és világszerte népszerű Stiletto Run (Futás Tűsarkúban) elnevezésű futóverseny, amely a

résztvevő celebritások aktivitás miatt minden női magazinban és hölgyek által gyakran

látogatott online felületen publicitást kapott, de beszámolt róla a Napló, a Vasárnapi hírek, a

Zala Megyei Hírlap és Kisalföld is, ahol viszont felvetették, hogy a „nőket, akik tűsarokban

próbálnak futni, nem ritkán nevezik őrülteknek, hiszen ezt a lábbelit nem erre találták fel.

Ők azonban bizonyítanak. Bizonyítják, hogy lehet divatosan, kecsesen is

sportteljesítményt elérni. Már ha a száz méter lefutását annak vesszük.” A rendezvény

valószínűleg inkább a divat mindenekfeletti voltát igyekszik hangsúlyozni, ugyanakkor

érdekes, hogy élsportolók, például Szentgyörgyi Rómeó is kiáll az esemény mellett, illetve

felkészíti az indulókat, annak ellenére, hogy a tűsarkúban való futás nyilvánvaló

egészségkárosító volta és a sérülésveszély nem elhanyagolható, „ezáltal erősítheti a nőkkel

kapcsolatos előítéleteket, mint a hiúság és a józan mérlegelés esetenkénti hiánya”.

Médiaelemzés


167

Hátrányos helyzetűek

Ahogy eddig láthattuk, a fogyatékkal élőket kevéssé igyekeznek motiválni a

médiumok, közvetlenül nem szólnak hozzájuk, ellenben az ép társadalom figyelmét számos

módon meg kívánják ragadni, a téma folyamatosan napirenden van, addig az időseket sikerrel

érik el a számukra elérhető csatornákon keresztül, akik szívesen vesznek részt egészségügyi

szűrővizsgálatokra lehetőséget nyújtó sporteseményeken. A hölgyek esetében az ideális alak

elérésének ígérete, az egészséges életmód mint kvázi divat hangsúlyozása az alapvető

stratégia, addig a kisdiákokat nem feltétlenül motiválni igyekszik a média a sportolásra,

hanem minél szélesebb körben próbálja megmutatni azokat a lehetőségeket, ahol ezt

megtehetik. A hivatkozott tanulmány szerint passzív szabadidős tevékenységeket választó

fiatalokat nyeremények és a versenyszellem felélesztése képes megmozdítani.

A hátrányos helyzetűek tekintetében azonban kétféle üzenetet is láthatunk a

híradásokban körvonalazódni. Egyrészről a hátrányos helyzetű diákok jutalmakat és

támogatásokat mint nyaralás vagy sportszer például kiemelkedő sportteljesítményükért

kaphatnak, így a sportot mint eszközt mutatják be olyan javak vagy lehetőségek

megszerzésére, amik nem állnak rendelkezésre a nehéz sorsú gyerekek számára. Az mno.hu

2013 júliusában például arról számolt be, hogy az Országos Roma Önkormányzat az ország

összes megyéjéből választott ki táborozásra olyan hátrányos helyzetű és roma gyerekeket,

akik év közben vagy a tanulásban vagy a sportban kiemelkedően teljesítettek, de a szüleiknek

nincs pénzük arra, hogy táborba vagy nyaralni vigyék őket. Továbbá a helyi médiumok

rendszeresen beszámolnak a helyi Önkormányzatok által hátrányos helyzetű, de jól tanuló

vagy jól sportoló gyerekeknek nyújtott támogatásokról, ahogy az aktuális fejlesztésekről is.

2011 szeptemberében a Heves Megyei Hírlap jelentette be, hogy a helyi közösség építésére

alkalmas, a hátrányos helyzetűek ingyenes sportolását is elősegítő parkot hoznak létre az

egri Felsővárosi Sporttelepen. A másik tematika lényegesen hangsúlyosabban jelenik meg,

amennyiben a sport felzárkózásra és kitörésre ad lehetőséget.

Real Tanoda Felcsúti Sportiskola az Egyenlő Esélyekért

A legnagyobb nyilvánosságot kapott esemény a témában a Puskás Ferenc

Labdarúgó Akadémia és a Real Madrid Alapítvány kezdeményezése, amelynek keretében

Médiaelemzés


168

létrehozták a Real Tanoda Felcsúti Sportiskolát az Egyenlő Esélyekért. A bejelentésre az

U17-es korosztálynak 2011-ben szervezett Puskás–Suzuki kupa csapatsorsolásán került sor,

amelyen részt vett Grosics Gulya, Albert Flórián, Göröcs János és a spanyol Emilio

Butragueno – mellett Orbán Viktor és Csányi Sándor MLSZ-elnök is. A program célja,

amely 2011 szeptemberében 112 hátrányos helyzetű diákkal kezdte meg a működését, hogy a

labdarúgás és más foglalkozások segítségével támogassa a környéken élő nehéz sorsú,

részben roma gyermekek felzárkózását. Emilio Butragueno, a Real Madrid korábbi

csatára, intézményi kapcsolatokért felelős igazgató, a Magyar Nemzet által közölt

nyilatkozatában kifejti, szeretné, ha a társadalom számára hasznos embereket nevelének:

„Meg kell tanulniuk, hogy teljes erőbedobással küzdjenek, másrészt a kudarcok elviselését és

elfogadását, továbbá a tiszteletet.” A spanyol klub felzárkóztató sportiskolájában nem csak a

futball kap szerepet. A Nemzeti Sport 2011. szeptemberi számában beszámolt róla, hogy

Rátgéber László korábbi szövetségi kapitány és Euroliga-győztes tréner hátrányos

helyzetű gyerekeknek tartott kosárlabdaedzést.

Központi Ökölvívó Akadémia

A futball akadémia mintáját követve 2012 májusában az Új Néplap mutatta be dr.

Kovács László, felnőtt ökölvívó válogatott szövetségi kapitány, által megálmodott

Központi Ökölvívó Akadémiát, amelynek célja, hogy az ökölvívó gyerekek számára is

létrehozzanak egy akadémiát, amely a hátrányos helyzetű fiatalok sporton keresztüli

felzárkóztatását is szolgálná. Somogy Imre, a Damjanich SE ügyvezetője szerint,

köztudott, hogy az ökölvívásban számtalan hátrányos helyzetű, nehéz sorú gyerek próbál

kiugrási lehetőséget keresni, de anyagi háttér és a szülői odafigyelés hiányában a

legtehetségesebb gyerekek is elkallódnak.

Az m1 Sporthírek beszámolt róla, hogy 2013 májusában Simicskó István is

ellátogatott a boksz- iskolába, ahol elmondta, fontos a hátrányos helyzetű gyerekek és

családok bíztatása, hogy ők is ismerjék fel a sport erejét és jelentőségét. A riporter

kiemelte, Kótai Mihály, világbajnok ökölvívó maga is klasszikus romasoron nőtt fel

Rakamazon, ám a sport segítségével a Las Vegas-i szorítóba is eljutott. A legkisebb szolnoki

tanítvány bokszolhatott is a világbajnokkal.

Az mr1 Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában beszámol arról is, hogy az

Médiaelemzés


169

Ökölvívó Akadémián tett látogatás mellett a kormány aláírta a harmincezer roma fiatal

sporttámogatására kötött megállapodást az Országos Roma Önkormányzattal. Simicskó

István kiemelte, a sport alkalmas önmagunk megismerésére és hibáink legyőzésére, a

küzdősportok pedig kifejezetten alkalmasak arra, hogy a saját gyengeségeinket minél

mélyebben, minél szélesebb körben megismerjük és leküzdjük őket. Az államtitkár

előirányozta, 2013. július 1-jétől már a sportszervezetek számláin lesz a működéshez

szükséges pénz.

Társadalmi felelősségvállalás

Ahogy a fiatalok és fogyatékkal élőkkel kapcsolatos megjelenésekben láthattuk, az

olimpikonok és élsportolók által felkarolt ügyek kiemelt médiaérdeklődésre tartanak számot,

ez a hátrányos helyzetűek tekintetében is helyt álló megállapítás. Pars Krisztián, londoni

kalapácsvető bajnok jótékony felajánlásáról 2013. január 15-én a nemzetisport.hu és a

sportgeza.hu is beszámolt. A Dobó SE atlétája elmondta, bár nem bővelkedik szponzorokban,

azt az összeget, amelyet egy szombathelyi cég ajánlott fel neki olimpiai helytállásáért, a

hátrányos helyzetű gyerekek részére továbbítja. Azonban nem csak az egyes sportolók, de

egyesületek és klubok is fontosnak érzik társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségük

kimutatását.

Az xlsport.hu 2013. júliusi cikke szerint az MTK, megállapodást írt alá az Országos

Roma Önkormányzattal (ORÖ), amelynek célja, hogy partnerként működjön együtt a két

szervezet abban, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekeknek rendszeres

sportolási lehetőséget biztosítsanak. A Magyar Testgyakorlók Köre - alapítóinak

szellemiségét követve - a sport mellett mindig is kiemelten fontos kérdésként kezelte a

hátrányos helyzetűek támogatásának, integrációját - közölte Tóth András, az MTK

ügyvezető elnöke. Ezt továbbgondolva az MTK Szakosztályai felajánlásokat tettek, amelyek

lehetővé tették a Cseppkő utcai Gyermekotthon nehéz sorsú gyermekei számára is, hogy

megismerhessenek sportágakat, részt vehessenek az edzéseken és a versenyeken, továbbá az

MTK ifjú ökölvívóival közösen, az Egyesület költségén részt vehettek a már említett

Ökölvívó Erzsébet táborokban. Olyan gyerekek jutottak ehhez a lehetőséghez, akiknek e

nélkül nem adatott volna meg, hogy eljuthassanak a Balatonhoz.

Médiaelemzés


170

UEFA: A legjobb Grassroot-program

A nemzetisport.hu 2013 decemberében Petrika Ibolyát, az MLSZ szociális

programjának vezetőjét idézve számolt be róla, hogy a gyermek- és lakásotthonok, illetve

az állami gondozásban élők futballját a Magyar Labdarúgó-szövetség is támogatja az európai

szövetség (UEFA) Grassroots, vagyis a „Futball mindenkié” programjának keretében.

Ennek egyik része a szociális terület, amelybe a látás- és hallássérültek, az értelmi

fogyatékosok, a hajléktalanok és az állami gondozásban élők futballja is beletartozik.

A magyarországi gyermek- és lakásotthonok futballprogramját az UEFA a legjobb

Grassroots-programnak választotta, mert úgy ítélték meg, hogy valóban olyan

gyerekeknek tudtak sportolási lehetőséget biztosítani heti rendszerességgel, akik

egyébként a településük határát is alig lépnék át.

Inter Campus Program

A magyarországi hátrányos helyzetű gyerekek futballját nem csak a Real Madrid

támogatja, a nemzetisport.hu terjedelmes cikkében beszámol az Inter Campus Programról

is, amelyet a milánói Internazionale csapata működtet világszerte az elmaradottabb,

hátrányos helyzetű országokban, régiókban. Néhány éve Magyarországon is jelen van, a célja,

hogy hátrányos helyzetű gyerekeknek teremtsen futballozási lehetőséget.

Látható, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek tekintetében legtöbb esetben a

motivációt az életpálya-modell és a pozitív jövőkép biztosítása jelenti, a média pedig azt

mutatta be, hogy milyen lehetőségeket biztosítanak a nehéz sorsú gyerekek számára, hogy

kitörhessenek abból az élethelyzetből, amelybe belekényszerültek. A pozitív példák

bemutatása, az érintettek megszólaltatása az erőfeszítések tényleges megtérülését

illusztrálják, míg például a fogyatékkal élők esetében jellemzően az elvi állásfoglalások és

szándékok bemutatása a többségi társadalom felé a túlsúlyos a híradásokban.

Médiaelemzés


171

Konklúzió

Annak ellenére, hogy a vizsgált tárgyidőszakban szinte minden kormányzati

nyilatkozatban elhangzott a „sportbarát kormány” kifejezés, számos pályázati lehetőség és

erőforrás állt rendelkezésre, ezekről jobbára nem tájékoztattak az elemzés szempontjából

relevánsnak tekintett médiumok.

2012. április 5-én az összes regionális print lehozta a Médiaunió nyilatkozatát,

amely szerint a Médiaunió több társadalmilag fontos ügy mellé odaállt már és a

kommunikációs szakma hazai képviselőinek bevonásával juttatott el szemléletformáló

üzeneteket a médiafogyasztók millióihoz. A 2012-es év témájaként a testmozgás fontosságát

jelölték meg, amelynek jelszava „A sport mindenkié!”. A társadalmi célú kampányról

Schmidt Mária, a témákról döntő alapítványi kuratórium elnöke elmondta, elsősorban

azért választották ezt a témát, mert az olimpia évében kiemelten fontosnak tartották, hogy

felhívják a figyelmet a tömegsportra is.

A sport különböző ágait és rétegeit - élsport, amatőr sport, diáksport, tömegsport,

szabadidősport, fogyatékkal élő emberek sportja, kisebbségek sportja, hátrányos

helyzetűek sportja - szerették volna megmutatni ezáltal is bizonyítva, hogy a sport, a mozgás

öröme mindenkié. Ugyanakkor, ha csak a 2012-es évet vizsgáljuk is, nem látunk koherens

üzenetet, nem emelkedett a kisebb hírértékkel bíró, de a sportot – a Médiaunió által elérni

kívánt célcsoport felé - népszerűsítő, bemutató vagy tájékoztató megjelenések száma, annak

ellenére sem, hogy a kezdeményezés mellé állt a Magyar Olimpiai Bizottság és több

nagyvállalat is. A figyelemfelhívó anyagok megjelenését a médiában 2012 tavaszától

tévéreklámok, rádióműsorok és óriásplakátok alakjában ígérték.

A kampány üzenete szerint a sport erősíti az összetartást, megtanít koncentrálni,

veszíteni és nyerni, továbbá másokkal együttműködni. Azonban az események hírértéke, a

Médiaunió szándékozott szerepvállalása ellenére is, főként azon múlt, hogy a tematika elég

kurrens-e, mint például a fogyatékosok társadalmi integrációja és a szolidaritás, a társadalmi

felelősségvállalás mint olyan vagy a részt vevő sportolók, olimpikonok és kiválóságok

népszerűsége. Végig megfigyelhető, hogy önmagában egy-egy kezdeményezés, siker vagy

sportrendezvény csak akkor ütötte meg a médiumok ingerküszöbét, ha valami szokatlan

eseménnyel párosul, mint az újpesti uszoda megnyitója, vagy ha prominens személyek köré

Médiaelemzés


172

építhető a téma bemutatása, ami nem cáfol rá a média természetére, ugyanakkor az említett

társadalmi szerepvállalás nem látszik hangsúlyosnak a nyilatkozatok és szándékok ellenére

sem. Nyilvánvaló, hogy a társadalom különböző szegmenseinek eléréséhez eltérő stratégiát

szükséges alkalmazni, mint láttuk, a megszólítás alapvetően különbözik az egyes csoportok

tekintetében, ugyanakkor nem látszik mögötte egy átfogó stratégia.

Jellemzően a regionális és helyi print rendszeresen tájékoztat a helyben elérhető

lehetőségekről, fejlesztésekről, igyekszik motiválni a lakosokat a részvételre, de az országos

RTV és nyomtatott sajtó továbbra is a média logikája mentén szelektál az események

bemutatás során, kevésbé hajlandó a kisebb hírértékkel bíró, de adott esetben lényeges

üzenetet hordozó tematika napirenden tartására vagy felkarolására.

Médiaelemzés


173

10. Sportszakmai ügyek kvalitatív elemzése

Mindennapos testnevelés

A mindennapos kötelező testnevelést 2012 szeptemberében vezették be felmenő

rendszerben. Már 2011 januárjában beszámoltak az m1 egyik déli híradójába, hogy

Balogh Gábor, minisztériumi sporttanácsadó szerint szeptembertől vezethetik be a

mindennapos testnevelésórákat az általános iskolákban. Az elképzelést a szakmai

szervezetek és szakszervezetek a legtöbb esetben üdvözölték, azonban több esetben

felhívták a figyelmet az infrastruktúra hiányosságaira. 2011. február 25-én az InfoRádió

híreiben ismertették Galló Istvánnénak a Pedagógus Szakszervezet elnökének a véleményét,

aki szerint „a tanulóknak a mindennapos testmozgására nagyon nagy szükség lenne”, viszont

„ennek a tárgyi feltételei nincsenek meg a közoktatási intézményekben”. Czene Attila 2011

novemberében a "Oktatás a Sportban - Sport az Oktatásban" című konferencián kifejtette

– amit az mno.hu is közölt –, hogy „a mindennapos testnevelésnek nincs alternatívája az

iskolákban” és, hogy „objektív módon bizonyítható a mozgás preventív és számos pozitív

hatása a gyermekek pszichés és fizikai kondíciójára egyaránt”.

2011 szeptemberére még nem fogadták el az új oktatási törvényt ezért Hoffman Rózsa

levélben kérte az általános iskolák igazgatóitól, hogy napköziben szervezzék meg a

mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor a gyerekek órarendjében nem szerepel

testnevelésóra. Ezzel kapcsolatban 2011. augusztus 30-án a Metropol egyik cikkében

ismertették Mendrey Lászlónak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének

elnökének a véleményét, aki szerint Szerinte „Hoffmann Rózsa nyitott kapukat dönget, hiszen

jó idő esetén megszokott a délutáni szabadidős, testmozgással egybekötött foglalkozás”.

Az írásból kiderült az is, hogy a PSZ és a PDSZ elnökei egyetértettek abban, hogy sok

iskolában nincsenek megfelelő körülmények a mindennapos testnevelés bevezetéséhez.

Hasonló problémákról számoltak be 2012. június 27-én a Népszavában, ahol a „Karcsúbb

gyerekeket akar Hoffmann” című cikkben arról írtak, hogy egyelőre nincs elegendő

testnevelő tanár és tornaterem. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete

ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy „lesz elegendő pedagógus a mindennapos

testnevelésórák megtartásához”. Erről 2012 augusztusában beszámoltak több regionális

lapban (Észak-Magyarország, Heves Megyei Hírlap), a Kossuth Rádió több krónikájában

Médiaelemzés


174

illetve az mno.hu és a hirado.hu internetes portálokon is.

A tervezet 2012-es bevezetése előtt alapvetően a pozitív polaritású hírek domináltak.

2011. október 3-án a Magyar Hírlapban „Mozgás, legyünk erősek!” címmel jelent meg egy

interjú Csányi Tamás egyetemi adjunktussal és Rétai Gáborral, a Hegyvidéki Szabadidősport-

központ igazgatójával. Előbbi elmondta, hogy „a magyar gyerekek edzettségi állapot nem

kielégítő” és, hogy a „mindennapos testnevelés, a hatékony sportélet kőkemény gazdasági

kérdés, mivel forintosítani lehet az ország lakosságának sportolási hajlandóságát, a sport

szerepét mindennapi életében”. Rétai Gábor pedig kijelentette, hogy a „sor végén vagyunk

általános egészségi állapotunk szempontjából az EU-ban, ezért a mindennapos testnevelés

kérdésében a huszonnegyedik órában vagyunk”.

Hasonló érveket fogalmazott meg Szalay Ferenc az Országgyűlés Sport- és

turizmusbizottságának elnöke, aki 2012 augusztusában a hírTV Rájátszás című műsorában

arról beszélt, hogy az új rendszer egy „olyan primér prevenciós eszköz, ami után az egész

egészségügyi rendszert is átalakíthatja, hiszen máshogy nőnek fel a gyerekek.

Hozzászoknak a rendszeres mozgáshoz, egészségesebb szemlélettel fognak élni”.

Ugyanebben a hónapban Szalay Ferenc a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta

– részben válaszolva a felkészültségét ért kritikákra –, hogy nem gondolja, hogy tornaterem

függő a mindennapos testnevelés, hiszen testnevelési órát nyugodtan lehet tartani szabadban

is. Jakabházy László, az Antall-kormány sportállamtitkára 2012. szeptember 19-én pedig az

ECHO TV híradójában nyilatkozta azt, hogy „a természet erői, a szél, a fagy, a hideg, a

meleg, a hó, a jég, hát ez kétszeresen növeli a kondícióját a gyerekeknek”.

Kormányzati részről is hasonló logika mentén érveltek. Hoffman Rózsa 2013.

december 12-én a tv2 Mokka című műsorában arról beszélt, hogy sosem állították azt, hogy

mindenütt elegendő tornaterem és létesítmény van. Elmondás szerint ugyanakkor „valahogy

mégis megoldják. Főleg vidéki helyen, ahol sokkal nagyobb a szabad tér, ott azért ez

kisebb probléma, mint egy szűk, városi, belvárosi környezetben, ahol van egy kicsi

tornaszoba”. Simicskó István pedig úgy fogalmazott 2012. október 11-én a hírTV Rájátszás

című műsorábna, hogy „nem biztos, hogy minden iskolában szükség van uszodára,

tornateremre, lehet futni az iskola körül is, lehet labdával focizni is”.

2012. június 27-én a Nemzeti Sport hasábjain arról lehetett olvasni, hogy Gyulai

Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke szerint „a mindennapos

Médiaelemzés


175

testnevelés bevezetéséből az egész magyar sport profitálhat, mivel abból a generációból,

amely idén ősszel vagy jövőre kezdi majd az iskolát, tíz-tizenöt év múlva biztosan nagyobb

számban kerülnek ki olyanok, akik fel tudják venni a versenyt a világ legjobbjaival”. A

magyar sportélet fejlődésével kapcsolatos érvek később is előkerültek. 2013. február 23-án a

24 óra közölt egy cikket, amiben megírták, hogy Dr. Kancz Csaba, a Komárom-Esztergom

megyei szövetség társadalmi elnöke szerint a mindennapos testnevelésnek is szerepe lesz

abban, hogy a magyar foci tovább fejlődhessen. Hoffman Rózsa pedig 2012 augusztus 24-

én beszélt arról – a hírTV Péntek8 című műsorában –, hogy „a mindennapos testnevelés a

sporteredményeket is javítja, de a nevelés terén nagyon sokat fog segíteni, hiszen edzi az

akaratot, az egészséget szolgálja, és a sportoló gyerekek bizonyítottan jobban teljesítenek

az iskolai tanulásban is”. Borkai Zsolt is az új szisztéma bevezetése mellett érvelt 2013

novemberében Budapesten egy az utánpótlásról rendezett konferencián. Továbbá november

6-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy „a mindennapos

testnevelésóráknak köszönhetően a versenysport és az iskola kapcsolata az egyik

legfontosabb kérdés most az utánpótlássportban”. 2012. május 8-án többek között az m1

és a hírTV híradásaiban is kiemelték, hogy a mindennapos testnevelés bevezetését és

sportot integráló erejét emelte ki az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága előtti

meghallgatásán az akkor még csak miniszterjelölt Balogh Zoltán.

A 2012-es szeptemberi tanévkezdés előtt egyre nagyobb figyelmet kapott a

médiában az új szisztéma bevezetése. Az infrastrukturális problémákkal kapcsolatos

meglátások ugyanúgy megmaradtak. A Magyar Nemzetben arról számoltak be augusztus 8-

án, hogy a lapnak nyilatkozó pedagógusok sora panaszkodik arra, hogy heteken belül

megkezdődik az új tanév, de semmilyen támpontot, utasítást nem kaptak arra nézve, miből

és hogyan indítsák el az új rendszert. Augusztus 22-én az ECHO TV több híradójában is

közölték, hogy „a mindennapos testnevelés óra miatt aggódik több kis település

iskolaigazgatója. Van, ahol a forrás, van, ahol a kapacitás nem teszi lehetővé a heti öt

foglalkozást”. Ebben az időszakban több beszélgetős műsorban is téma volt az új rendszer.

Augusztus 30-án a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Istvánfi Csaba – a Magyar

Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke- annak a véleményének adott hangot,

hogy „egy szép eredmény, hogy van mindennapos tanórai testnevelés, de ezt tartalommal

kell megtölteni, a személyeket ki kell válogatni, az ellenőrzést meg kell szervezni, meg az

infrastruktúra fejlesztését”. Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus több alkalommal kritizálta

Médiaelemzés


176

a mindennapos testnevelést. 2012. augusztus 23-án az m1 Ma reggel című műsorában Szabó

Máté akkori ombudsmanra hivatkozva jelentette ki, hogy nincsenek meg a feltételek a

bevezetésére. Az LMP pedig arra várt választ Balog Zoltántól, hogy a tárca számításai

szerint hány olyan diák van, akiknek nem biztosítják az infrastrukturális feltételeket a

mindennapos testneveléshez.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete MTI-hez eljuttatott közleménye

szerint –amit 2012 júniusában több online hírportál mellett a Metropolban is közöltek- a

felméréseikből az derül ki, hogy a szülők többsége egyetért a mindennapos testnevelés

bevezetésével, abban az esetben, ha az iskolák nem kérnek pénzt érte, és a diákokat nem

buktatják meg ebből a tárgyból. Erről beszámoltak 2012. augusztus 27-én a tv 2 Tények

című műsorában is, ahol idéztek egy testnevelő tanárt is, aki szerint labdajátékokat nem

tudnak a teremben játszani, mert az kicsi hozzá. A lakosság kedvező fogadtatásáról

tanúskodik az a felmérés, amit a Nézőpont Intézet készített a Heti Válasz megbízásából 2012

szeptemberében. Ebből ugyanis az derült ki, hogy a megkérdezettek 83 százaléka inkább

egyetért a mindennapos testnevelés bevezetésével.

A vizsgált médiumokban nagy nyilvánosságot kapott Hoffman Rózsának a Tanév

itt kezdődik című szakmai konferencián elmondott beszéde. Többek között a Kossuth

Rádió több krónikájában, az m1 híradójában és a hírTV, illetve az InfoRádió több híradásában

is kiemelték az államtitkár asszonytól, hogy bevezetik a mindennapos testnevelést és, hogy

ennek a betartását ellenőrizni is fogják. 2012 szeptember 3-án a hírTv Rájátszás című

műsorában- saját tapasztalatokra is hivatkozva- némi kritikai éllel arról beszélt Pokorni

Zoltán, hogy „harmadik évtől építeni kell, vagy vásárolni területeket, sportterületeket és

ez az önkormányzatok mai helyzetében nem tűnik egyszerűnek”. Balogh Gábor több

helyen is kifejthette a véleményét. Szeptember 14-én a Kossuth Rádió 180 perc című

műsorában elmondta, hogy ha többen sportolnak az iskolákban, akkor a tehetséges

gyerekeket is könnyebb lesz kiválasztani. Ugyanezen a napon az InfoRádió Aréna című

műsorában kifejtette, hogy az infrastrukturális gondok megoldására kreativitásra van

szükség. Szeptember 7-én a Duna Tv Közbeszéd című műsorában pedig azt mondta, hogy

„azokat a gyerekeket, akik lúdtalpasok, vagy diabétesz, vagy nehézségi, súlynehézségekkel

küzdenek, meg lehet szólítani a mindennapos testneveléssel kapcsolatban”. Hasonló érvek

hangzottak el a miniszterelnöki tanácsadótól szeptember 10-én is az m1 Ma Reggel című

Médiaelemzés


177

műsorában is. Megjegyzendő, hogy a hvg.hu egyik cikkében - Hoffman Rózsa kijelentésére

reagálva - is arról írtak, hogy az „újság által megkérdezett ortopéd szakorvos szerint

valóban sokakat kezelnek az említett probléma miatt és szerinte életmódváltozásra van

szükség” (hvg.hu, Hoffmann igazat mondott a hájas gyerekekről, 2013.01.30).

Simicskó István 2013 májusában beszélt arról az UNESCO által rendezett

konferencián, hogy azok a fiatalok, akik már gyermekkorukban sportolnak, nagy

valószínűséggel felnőttként is szakítanak majd időt a mozgásra. Az új rendszer bevezetése

utáni időszakban számos értékelő típusú beszámoló született, amikben több alkalommal

megjelent a pedagógusok véleménye is. 2012. szeptember 12-én a Petőfi Népe című lapban

megírták, hogy Lakosa Zsolt szaktanár úgy látta, hogy a „gyerekeknek sincs ellenükre az új

rendszer, szeretnek mozogni”. Szeptember 17-én pedig a Békés Megyei Hírlap hasábjain

lehetett arról olvasni, hogy Kiss Tibort Békéscsaba oktatási ügyekért felelős alpolgármestere

szerint „mindenhol meg tudták oldani a mindennapos testmozgást, a jövő tanévre

vonatkozóan pedig keresik az alternatív megoldásokat”. Pálmai Péter, a zsombói Szent Imre

Katolikus Iskola igazgatója pedig arról számolt be októberben, hogy a „pedagógus kollégák

beszámolói alapján a kisgyermekek sokkal kitartóbbak, fizikálisan is sokat erősödtek az

elmúlt fél esztendőben”. 2013. március 26-án arról írtak a Vas Népe című lap Mindennapos

testnevelés: pró és kontra című cikkében, hogy Kozó József igazgató elmondta, hogy az

intézményükbe 222 diák jár, így a mindennapos testnevelés órákat tornaterem hiányában, a

folyosón kénytelenek megtartani.

Vesztergom János testnevelő tanár 2013. július 23-án a Kossuth Rádió Ütköző című

műsorában kifejtette, hogy üdvözlendő a mindennapos testnevelés bevezetése, de ellenőrzés

és következmény kell, illetve a mennyiség helyett a minőség a fontosabb. A pedagógus

2013. szeptember 30-án a Tényekben is szerepelt, ahol arról beszélt, hogy „nagyon nehéz

megoldani a gyerekek mindennapos testnevelés óráit, főleg úgy, hogy a gimnáziumba 650

gyerek jár”.

Több beszámolót is generált a vizsgált médiumokban az az összegzés, ami szerint az

intézmények több mint 75 százaléka szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének első

üteme megfelelően sikerült. A Népszabadságban azt emelték ki, hogy az EMMi által

készített tanulmány szerint az iskolák negyedének komoly gondot okozott a mindennapos

testnevelés bevezetésének már az első üteme is. 2013. március 19-én az m1 Ma Reggel című

Médiaelemzés


178

műsorában is napirenden volt az összegzés, ahol Somhegyi Annamária az Országos

Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója arról is beszélt, hogy a gyermekek

gerincállapota indokolta a mindennapos testnevelés bevezetését. Ugyanebben a műsorban

Istvánfi Csaba óriási győzelemnek titulálta az új rendszer bevezetését, amit már Eötvös

József és Trefort Ágoston is akartak.

Tömegsport kontra versenysport támogatása

Az új sportfinanszírozási rendszer megalkotásával kapcsolatban több helyen is

felmerült a kérdés, hogy milyen érvek szólnak a tömegsport, illetve a versenysport

finanszírozása mellett és, hogy ezeknek milyen arányban kéne megoszlaniuk.

2011. január 27-én a hvg.hu internetes hírportálon egy hosszabb írásban foglalkoztak

az átalakuló sportfinanszírozási rendszerrel. A cikkben arra is választ kerestek, hogy „az

ország imázsát emelendő és sokak számára passzív szórakozást nyújtó versenysportot,

vagy a lakosság egészségi állapotára, egyéni jólétére és közösségi kapcsolataira kedvező

hatással lévő szabadidősportot területét kellene az államnak nagyobb figyelemben

részesítenie”? Az újságíró páros szerint „a hivatásos sport mellett az elért sikerek miatti

nemzeti identitástudat erősödése, a győzelemmel azonosuló szurkolók, valamint az ország

pozitív megítélése és ennek a turizmusra gyakorolt kedvező hatásai szólnak”. Míg a

szabadidősport esetében az oktatáshoz, a társadalmi egyenlőséghez, a bűnmegelőzéshez, a

közjavakhoz, valamint leggyakrabban az egészséghez és az egyéni teljesítőképességhez

kapcsolódóan jelennek meg a pozitív (externális) hatások”. A cikk szerzői szerint mind a

hivatásos, mind a tömegsportot érdemes támogatni, azonban kiemelik azt is, hogy a

„szabadidősport több megközelítésből nézve is jelentős értéket teremt az állam számára”,

ugyanis „a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása egyrészt, hogy nő a gazdaság

teljesítőképessége, másrészt munkahelyeket teremt, pénzköltést, ezáltal adóbevételeket

generál”. Az írásból kiderül az is, hogy Czene Attila szerint „a támogatási arány 70-30

százalék a hivatásos sport javára, de már látszanak törekvések ennek korrigálására”. A

cikkben arra a megállapításra jutottak, hogy „megéri támogatni a szabadidő sportot, de

teljesen egyértelmű, hogy az eddigieknél sokkal hangsúlyosabban kellene bevonni a

magánszférát és a vállalati szférát is a terület finanszírozásába”.

A sportgeza.hu-n is foglalkoztak a sportfinanszírozás kérdésével. 2011. április 8-án

Médiaelemzés


179

egy debreceni sajtótájékoztatóról számoltak be, ahol Czene Attila az új finanszírozási

rendszer kapcsán kifejtette, hogy „Magyarországnak a tömegsport és az utánpótlásképzés

terén a legnagyobb a lemaradása, így elsősorban ezt a területet kell támogatni”. Azonban

azt is elmondta, hogy „nem szabad szembeállítani a versenysportot a tömegsporttal,

hiszen az egyik a másikból következik”.

2011. július 28-án a Magyar Narancsban közöltek egy cikket „Tilos felszabadítás”

címmel, amiben kiemelték, hogy „július elsejével Európában ismeretlen

sportfinanszírozási rendszer lépett életbe Magyarországon”. Rényi Pál Dániel az írásában

kifejtette, hogy „az amatőr sportszervezetek és a tömegsport céljainak finanszíroztatását

az Európai Bizottság sem kifogásolja és a magyar társadalom egészségügyi állapotát

tekintve valóban fontos, hogy jelentős pluszpénz juthat tömegsport-létesítmények

fejlesztésére”. A cikkből az is kiderül, hogy „a magyarok alig 9 százaléka sportol heti

rendszerességgel, azaz minimum heti kétszer 45 percet és ezzel utolsók vagyunk az uniós

rangsorban”. Ugyanakkor kritikaként fogalmazza meg az újságíró, hogy „a rendszer a

versenysport finanszírozása felé tolja a nagy adózókat”. Szerinte ugyanis, a ”sportolói

bérköltségek burkolt állami finanszírozását megfütyülheti az unió, de a sportvállalkozások

belső átcsoportosításokkal ezt a tiltást akár ki is játszhatják”. Azt is problémásnak látja, hogy

„a támogatásért cserébe sem hirdetési felület, sem egyéb szponzori kedvezmény nem illeti

meg a támogató vállalkozásokat – ám ha a vállalatok élő vagy új szponzori szerződés mellett

a társasági adóból is nyújtanak támogatást, könnyen átláthatatlanná válnak a

sportszervezetekkel kötött alkuk”.

A 2012-es év folyamán több olyan cikk is született, amiben az új

sportfinanszírozási rendszer miatt megvalósulhatott beruházásokról számoltak be.

Március 1-én Ocskay Gábor a Sapa Fehérvár AV19 szakosztály-igazgatója a Fejér Megyei

Hírlapnak elmondta, hogy „szeretnének pályázni, hogy az új edzőpálya felépüljön, ahol az

utánpótlás és a tömegsport elegendő jégidőhöz juthatna”. Október 8-án pedig arról lehetett

olvasni a Vas Népe nevű regionális lapban, hogy a „CSSE pályázatot nyújtott be a sportöltöző

felújítására és amennyiben ez megvalósul minőségi változást fog eredményezni az épület

állapotában, a csepregi tömegsport helyzetében”.

A Népszabadság 2012. február 18-ai számában arról írtak, hogy az új jogszabályba

olyan pontokat is beépítettek, amelyek a közösségi sport fejlődését garantálják. Ilyen

Médiaelemzés


180

előírás az újságíró szerint, „hogy a társasági adóból származó támogatásból épült új

csarnokokban a tömegsport képviselői számára szabad órákat kell kijelölni”. Emellett

azonban a cikk írója arra is rávilágít, hogy „a többi intézkedés nem feltétlenül azt igazolja,

hogy a kormány prioritásként kezelné a szabadidő- és tömegsport népszerűsítését”.

Véleménye szerint a „kormányváltás után már a kárderválasztás is jelezte, hogy a

versenysport áll majd a politika centrumában”. Pető Péter azt is kifejti, hogy a „Fidesz

sportpolitikája nem az inaktívak mozgósítására, a sportcélú közösségi terek fejlesztésére

koncentrál”. Példaként pedig megemlíti, hogy „a debreceni stadionra fordított összegből

akadémiát építhettek volna az elmaradott térségekbe, s ösztöndíjprogramokat indíthattak

volna a hátrányos helyzetű fiataloknak”.

2012. május 4-én a Gazdasági Rádió „A nap vendége” című műsorában az

Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottságának elnöke kifejtette, hogy „sikeres versenysport

nélkül nincs széles bázisú tömegsport”. Bánki Erik elmondta, hogy ez fordítva is igaz, tehát

szerinte „egy-egy beruházás az nem csak egyetlen célt szolgál, hanem a teljes

sportvertikumot fellendíti arról nem is beszélve, hogy valamennyi stadion az egy

multifunkcionális létesítmény lesz”.

2012. július 30-án a Kossuth Rádió déli krónikájában ismertették Hanzély Ákos, az

LMP képviselőjének álláspontját, miszerint „az ellenzéki párt kibővítené azon sportágak

körét, amelyek részesülhetnek a cégek által felajánlott adóbevételből”. A politikus

elmondta, hogy „figyelembe kellene venni a sportágak körének bővítésekor az olimpiai

sikereket és a tömegsportbázist is”.

2013. július 16-án az atv START című műsorában arra voltak kíváncsiak, hogy a

szabadidősporthoz képest mennyi állami támogatást kap a profi labdarúgás? Dénes

Ferenc sportközgazdász ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „jelenleg rendkívül bonyolult a

magyar sportfinanszírozás költségvetési oldala” és ezért nagyon nehéz szétbontani azt is,

hogy „az utánpótlásnevelésre szánt pénzek azok milyen mértékben szolgálják a

professzionális sport szakképzését”. A szakember azt is kifejtette a témával kapcsolatban,

hogy „a társasági adókedvezményeken keresztüli sporttámogatások azért javítottak a

szabadidősport helyzetén is”.

Médiaelemzés


181

Pályaépítési program

Az MLSZ pályaépítési programja kapcsán már 2011 második felében is megjelentek

beszámolók. Júniusban az MLSZ sajtótájékoztatót tartott, ahol a programmal kapcsolatban

elhangzott, hogy várhatóan évente 8-10 milliárd forintot költenek majd grundokra,

amatőr és profi pályákra. Erről tudósítottak többek között az origo.hu internetes hírportálon

és a NAPI Gazdaságban is.

A megjelenések száma ezután 2012 első felében ugrott meg, amikor arról számoltak

be - többek között a Dunaújvárosi Hírlapban és több másik regionális printben-, hogy az

MLSZ elnöksége jóváhagyta az országos pályaépítési program koncepcióját, s ennek

keretében nyílt pályázatot hirdet. A témával kapcsolatban március 5-én sportgeza.hu

internetes hírportálon is megjelent egy hosszabb beszámoló, amiben megírták, hogy Pajor-

Gyulai László, az MLSZ sajtófőnöke szerint a „2010-ben új irányítás alá került MLSZ fő

célkitűzése az volt, hogy tömegesítsék a labdarúgást, az elmúlt időszakban több intézkedés

is ezt szolgálta”. Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatójától pedig azt lehetett megtudni,

hogy „bár a taóból is épülnek pályák, az MLSZ önálló pályaépítési programot is indít,

részben azért, mert a területi egyenlőtlenségek a taónál is kibuktak”.

Április 29-én a Vasárnap Reggelben jelent meg egy interjú Gudra Tamással, az

MLSZ gazdasági igazgatójával, aki a pályaépítési program kapcsán kifejtette, hogy „az MLSZ

szerepvállalásának legalább két oka van, egy szakmai és egy pénzügyi”. Elmondta, hogy

egyrészt biztosítani szeretnék, hogy ott épüljenek pályák, ahol arra a legnagyobb szükség

van, másrészt le szeretnék venni a terhet a pályázók válláról a támogató keresése

tekintetében. A Vasárnap Reggelben más alkalommal is foglalkoztak az pályaépítési

programmal. Július 8-án azt írták a lap hasábjain, hogy „miközben korábban okkal kesergett

minden futballszerető azon, hogy – különösen a rendszerváltozást követő években – sorra

szűntek meg a pályák, egymás után építettek be temérdek, futballozási lehetőséget kínáló

területet, mostantól egyre szélesedik a lehetőségek tárháza”. Június 1-én pedig Roskó

Zoltán a Gazdasági Rádió Reggeli híradójában mondta el, hogy pályaépítési programnak

alapvető és döntő célja, hogy megduplázzák a labdarúgók számát. 2013. március 20-án a

Nemzeti Sport egyik cikkében már arról lehetett olvasni, hogy a „most futó idény végéig

Győr-Moson-Sopronban a játékengedéllyel rendelkezők száma elérheti a tízezret, ami az

összlakossághoz viszonyítva meghaladja a két százalékot kitevő aktív labdarúgót, amit az

Médiaelemzés


182

országos terv tartalmaz”.

2012 folyamán már több alkalommal jelentek meg beszámolók új pályák átadásáról is.

A legtöbb megjelenést ezek közül az események közül az generálta, amikor Orbán Viktor és

Dzsudzsák Balázs közösen adták át Nyírlugoson a műfüves labdarúgópályát. Erről

augusztus 20-án beszámoltak többek között az atv esti híradójában és a sportgeza.hu-n is,

ahol Orbán Viktor beszédéből kiemelték, hogy „lehetünk sikeresek, sőt, világhírűen

sikeresek akkor is, ha magyarok vagyunk, akkor is, ha vidékiek vagyunk és akkor is, ha egy

kistelepülésen születtünk". 2012 folyamán végül 72 pálya épült meg, amiről 2013

februárjában beszámoltak a hatharom.hu oldalon is.

2012-ben november 27-én a hvg.hu internetes hírportálon „Rémálommá válhat

Orbán fociálma” címmel jelent meg egy kritikus hangvételű írás. Bogár Zsolt a hvg

munkatársa többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy „a településeknek komoly

megterhelést jelenthet az új pálya fenntartása” és, hogy „az MLSZ szerződéskötéskor még

részletes karbantartási utasítást sem ad”. A cikkben arra is kitért az újságíró, hogy „az

önkormányzatot az MLSZ-szel kötött szerződés a bevételi lehetőségek maximális

kihasználásában is korlátozza, ugyani a hirdetési felületek többségét az MLSZ bocsáthatja

áruba”. Emellett arról is említést tesz, hogy „vidéken, főleg kistelepüléseken, ahol épp a

kihasználtsággal lehet baj, ott az ingyenes rendelkezésre állás költségei is fajlagosan

magasabbak”. Az írásból azt is meg lehetett tudni, hogy meglehetősen „rossz volt a

tapasztalat a műfű feltöltésére szolgáló homokkal, és még inkább a gumi

granulátummal”, illetve, hogy a zöld színű műfű drágább, mint a fekete. Az MLSZ a

kritikákra adott reakciójában kifejtette, hogy "az átadott pályák kapcsán „rossz minőségről”

beszélni hozzá nem értésről, vagy egyenesen rosszindulatról tanúskodik. A hvg.hu közölte a

szövetség válaszát, de az eredeti cikküket még 2013 márciusában is frissítették és megírták,

hogy „nem a kiírásnak megfelelő, vegyes szemcseméretű (1 mm alattitól a 4 mm-ig)

granulátumot találtak budapesti, Pest, Komárom-Esztergom és Baranya megyei pályákon”.

Egy keretes írásban arról is beszámoltak, hogy „a kivitelezők között több olyan cég is van,

melyeknek korábban egyáltalán nem volt köze sportpályaépítéshez”. A hvg.hu írásához

kapcsolódik az a cikk, ami a Népszavában jelent meg 2013 január 12-én „Miért zöld a fű?”

címmel. Ebben arról lehet olvasni, hogy „a takarékosság nem igazán volt elsőrendű

szempont az MLSZ pályaépítési programjánál. Ausztriában szinte csak fekete színű

Médiaelemzés


183

gumigranulátumot használnak, nekik túlságosan drága a zöld, ahogy a nem éppen szegény

Real Madridnál is”. A cikkben új kritikaként jelent meg, hogy egészségügyi érv merült fel a

zöld granulátum ellen. Egy pályamunkásról írtak, akinek kiütések jelentek meg a testén.

Dr.Nékám Kristóf allergológus professzor is megerősítette a hírt az újságnak és felhívta a

figyelmet, hogy „erkölcsi kötelessége lenne az építtetőknek, hogy alapos allergológiai

vizsgálatnak vessék alá a műfüves pályák anyagát”.

2013-ban a vizsgált médiumokban sok pozitív polaritású beszámoló született az új

pályák átadásáról. Szeptember 20-án az m1 reggeli híradójában is beszámoltak arról, hogy

a Szent János Apostol Katolikus Általános Iskolában avattak pályát és, hogy a program célja,

hogy biztosítsa a körülményeket a legfiatalabb generációk rendszeres testmozgásához.

November 15-én pedig az m1 sporthíreiben számoltak be arról, hogy új létesítményt adtak át

Nyíregyházán. Az xlsport.hu internetes hírportálon is folyamatosan hírt adtak az új pályák

átadásáról. Az év végén a sport.hir24.hu oldalon arról számoltak be, hogy 2013-ban 115 új

műfüves pályát adott át az MLSZ. Ezzel kapcsolatban Csuti György kifejtette, hogy „az

ünnepélyes átadások tapasztalatai is megerősítenek bennünket abban, hogy a pályaépítési

programra óriási igény van országszerte”.

2013. április 27-én az ECHO TV Déli Híradójában beszámoltak arról, hogy „Orbán

Viktor arra bíztatta a Magyar Labdarúgó Szövetséget, hogy folytassa pályaépítési programját,

amelynek segítségével megvalósulhat az az utánpótlás-képzés, amely segít

visszakapaszkodni a magyar futballnak a világ élvonalába”. A Népszavában ugyanakkor

több cikk is megjelent, amiben megkérdőjelezték, hogy a program segítené-e a magyar foci

„feltámadását”. 2013 Július 27-én „Egyszer volt magyar futball” címmel jelent meg egy cikk,

amiben arról lehetett olvasni, hogy a kormány büszkén hangoztatja többek között a

pályaépítési programot is, de amikor az „NB I-es címvédő Győrnek szemernyi sansza nincs

az izraeli bajnok ellen”, akkor „minden igyekezet kontraproduktívvá válik”. Az újságíró a

cikkben azt a kérdést is felteszi, hogy „érdemes-e ebbe a futballba ennyi milliárdot ölni?”

Az újság október 19-ei számában pedig Tamási Zsolt, a Sándor Károly Akadémiát vezető

szakembere fejtette ki a véleményét, aki szerint „hiába épülnek stadionok, hiába zajlik

pályaépítési program, a sportág problémái annyira összetettek, hogy ezek az intézkedések

felszíni kezelésnek minősülnek”.

A 2013-as év vége felé - november 29-én- Szöllősi György, kommunikációs igazgató

Médiaelemzés


184

a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában kifejtett, „hogyha az MLSZ pályaépítési

programjának megfelelően minden évben száz új futballpálya épül Magyarországon és

ehhez hozzávesszük azt, hogy a rendszerváltás óta egyébként ezer futballpálya szűnt meg

Magyarországon, akkor is tíz év alatt leszünk ott, ahol 1990-ben voltunk”. Sipos Jenő

MLSZ szóvivő pedig december 19-én a tv2 Mokka című műsorában beszélt arról, hogy „a

statisztikai adatok szerint három-négy évvel ezelőtt körülbelül százezer igazolt labdarúgó volt

Magyarországon. Ez a szám mostanra kétszázezerre emelkedett és reményeink szerint,

hogyha megújulnak a pályák, új pályák épülnek, megfelelő körülmények lesznek, akkor

további tömegek fordulnak majd a labdarúgás felé és kulturált körülmények között

sportolhatnak”.

Bozsik-program

A Bozsik-programot 2011-ben indították újra az útjára. Február 28-án a Magyar

Labdarúgás Fórumán Csányi Sándor, MLSZ elnök bejelentette, hogy nagy hangsúlyt

fektetnek az utánpótlásra, ezért újraindul a 2003-ban megszüntetett Bozsik-program. Erről

beszámoltak a hírTV esti híradójában, illetve az origo.hu hírportálon is. Később pedig a

Magyar Hírlapban és a Nemzeti Sportban is közölték a hírt. 2011. május 13-án Nyilasi

Tibor, az MLSZ sportigazgatója azt nyilatkozta, hogy négy év alatt megduplázzák a 18

éven aluli labdarúgók számát, az újjászülető Bozsik Programmal. Erről többek között az

origo.hu, a sportgeza.hu és a Heves Megyei Hírlap is beszámolt. A tárgyidőszakban a Bozsik

programmal kapcsolatban a legtöbb megjelenést 2011. június első felében lehetett

regisztrálni, amikor több RTV médium híradójában is (RTL Klub, tv2, InfoRádió)

tudósítottak arról, hogy az OTP Bank, valamint a MOL is támogatja az újra indított Bozsik-

programot, amelynek éves költségvetése összesen 1,16 milliárd forint lesz. Az online

médiumokban (mno.hu,origo.hu,nepszava.hu) azt is kiemelték, hogy a Bozsik-program fő

célkitűzései a tömegesítés, a tehetségkutatás és a tehetségek fejlesztése. Az országos print

termékei közül többek között a Magyar Nemzet, a Demokrata és a Nemzeti Sport is

foglalkozott a program elindulásával. A Blikk 2011. június 19-ei számában pedig arról

lehetett olvasni, hogy Both József, az újjáalakult Bozsik-program vezetője célja összegyűjteni

„az ország tehetséges focipalántáit”.

A tárgyidőszakban a regionális lapokban is több alkalommal tudósítottak a Bozsik-

Médiaelemzés


185

program fejleményeiről. Főleg a helyi tornákról, tehetségek kiválasztásáról volt szó az

írásokban. 2011. szeptember 23-án például arról számoltak be a Fejér Megyei Hírlapban,

hogy „a 7, 9, 11 éves gyerekek szervezett körülmények közötti versenyeztetését megcélzó –

hosszabb távon tehetségkutatási és tehetséggondozási feladatot betöltő – Bozsik-program a

hétvégén rajtol”. 2012. május 19án pedig a Kelet-Magyarországban lehetett arról olvasni,

hogy Nyíregyházán a gyerekek a „Monbebé Alapítvány és az OTP-MOL Bozsik Program

keretében fociztak egy jót, játszottak amolyan igazi meccseket”.

2012-ben október első felében nőtt meg a beszámolók száma, mivel ekkor tartották

Telkiben a Bozsik-program tanévindító fesztiválját. Az online hírportálok közül a

sportgeza.hu, a nemzetisport.hu és a pepsifoci.hu is közölte, hogy a megnyitó keretében a

Bozsik-program intézményi programjának előző szezonjában kiemelkedő munkát végző

csoportvezetők, körzeti szervezők vettek át elismerést Nyilasi Tibortól. Az eseményről a

Borsban, a Nemzeti Sportban, a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban és több regionális

lapban (Békés Megyei Hírlap, Nógrád Megyei Hírlap) is beszámoltak. 2012. november 30-án

Csányi Sándor az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a

Bozsik-programban 20 ezerről 130 ezerre nőtt a részvevő gyerekek száma. Kifejtette, hogy

ha a tömegesítés megfelelő kiválasztással párosul, akkor ez lehet a magyar labdarúgás hosszú

távú fejlődésének az egyik motorja.

2013. január közepén tartották a futballfórumot, ahol Tamási Zsolt, az MTK

Budapest Sándor Károly Akadémiájának igazgatója elmondta, hogy „a Bozsik-program

arról szól, hogy az ország minden szegletében legyen futball. Szerinte az már a profi

klubok felelőssége, hogy kiválasszák a legtehetségesebb fiatalokat”. A fórumról

tudósítottak több online hírportálon (hvg.hu, nepszava.hu, sporgeza.hu) és regionális lapokban

is (Nógrád Megyei Hírlap, Nógrád Megyei Hírlap).

AZ MLSZ 2013-as közgyűlésén Csányi Sándor kiemelte, jelenleg 120 ezer gyermek

vesz részt a Bozsik-programban. Ezzel összefüggésben megjegyezte, az edzőképzésben az

utánpótlás trénerekre helyeződik a hangsúly, ezért lett Mezey György helyett Szalai László a

terület új vezetője. Ezzel kapcsolatban megjelenés realizálódott online hírportálokon

(sportgeza.hu, hvg.hu, telesport.hu), illetve az m1 és a Duna TV sporthíreiben is.

2013. szeptember 27-én az atv START+ című műsorában Kiss Baranyi Sándor,

egyesületi programvezető kifejtette, hogy a legfontosabb célja a programnak,

Médiaelemzés


186

hogy a gyerekek egy életen keresztül örömmel és boldogan vegyenek részt a játékban.

2013. november 16-án jelent meg egy érdekes cikk a Nemzeti Sportban, amiben

Klement István, a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia utánpótlás-igazgatója arra hívta

fel a figyelmet, hogy hattól tizenegy éves korig olyan szakemberek dolgoznak a

fiatalokkal, akik nem értenek hozzá, ugyanis harminc-negyvenezer forintért csak ilyen

embereket lehet megszerezni. Hozzátette, hogy a Bozsik-program és a TAO segítségével

már jobb valamelyest a helyzet, de csak valamelyest, hiszen a kisebb egyesületeknél is

ötventől százezer forintig tudnak fizetni. Szerinte ez azért nagy probléma, mert ezek az

edzők dönthetik el, kik kerülnek a klubokhoz, az akadémiákhoz.

Budapesti közbringarendszer (BuBi)

Már 2011 első felében megjelentek olyan híradások, amelyek egy fővárosi

biciklirendszerről szóltak. A vizsgált időszakban több mint 140 megjelenést generált a

program és az RTV médiumokban is nagy médiavisszhangja volt a bringarendszer

kifejlesztésének. Az első hírek 2011. májusában láttak napvilágot. A Kossuth Rádió május

8-i Déli Krónikája mellett a legtöbb médium arról számolt be, hogy több sikertelen

próbálkozás után kapta meg Budapest a közbicikli-rendszerhez szükséges 900 millió forintos

Uniós támogatást. A sajtónak Vitézi Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ

vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a projekt célja egy környezetkímélő, olcsó, alternatív

forrás nyújtása a forgalomban résztvevőknek. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy

többnyire sűrűn, átlagosan fél kilométeres távolságban állítanak fel kerékpár-kölcsönző

dokkolókat, amelyekben megközelítőleg 10-15 kerékpár fog állni. Kiderült, hogy a

lopásvédelem érdekében GPS-es rendszerrel is felügyelik majd a járműveket.

A Heves Megyei Hírlap mellett több lapban is arról írtak, hogy 74 állomást készülnek

megépíteni, ebből 15 Budán, 58 pedig Pesten jöhetne létre és a maradék egy dokkoló a

Margitszigeten állna. A Kossuth Rádió Esti Krónikája arról számoltak be, hogy az első

félórában ingyenes lehetne a rendszer, míg a félóra fölötti kölcsönzés esetén egy buszjegy

árába kerülhetne a járműhasználat. Pár nappal később, május 11-én Vitézi Dávid már arról

nyilatkozott, hogy a projekt 2012 végére, 2013 elejére készülhet el. A vezérigazgató arról is

Médiaelemzés


187

beszélt, hogy főképp azoknak szánják a rendszert, akik hajlamosak az autó helyett valamilyen

környezettudatosabb járművel közlekedni. Vitézi Dávid azt is kiemelte, hogy céljuk egy

kerékpározhatóbb belvárost létrehozni. Az iho.hu-n 2011. augusztus közepén írt a BuBi-ról

és további pozitívumként azt említették meg, hogy a közbicikli-rendszerhez további hat új

kerékpárutat alakítanak ki. A médiumok a szeptember 20-i BKK szakmai fóruma után már

egyértelműen 2013-at nevezték meg a rendszernyitás évének.

2012-ben április elejétől jelentek meg híradások a BuBi-val kapcsolatban. A hónap

közepén több RTV médiumban is beszámoltak arról, hogy a BuBi a következő évben

nyithatja meg rendszerét. Az origo.hu április 10-i cikkében arról is tudósítottak, hogy a BKK

a közönség bevonásával keresi a legalkalmasabb csomópontokat, ahol dokkolókat

állíthatnak fel. A cikkben arról is írtak, hogy a BKK közleménye szerint az utak átalakítását is

megkezdik, hogy azok biciklizhetőbbek legyenek. Július 10-én az m1 Ma Reggel című

műsorában Ábrók Norbert, futárral és Metál Zoltánnal, a Taxiszövetség elnökével

beszélhettek. Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a közbringa-programhoz a tolerancia

mellett szüksége lesz kerékpározhatóbb utakra is a főváros közlekedésének. November

több beszámolóban is kiemelték, hogy évente 250 millió forintot szán a BKK a közbicikli-

programra és a kerékpárok kivitelezésére már kiírták a tendert.

2013. február 26-án jelent meg a legtöbb megjelenés az eseménnyel kapcsolatban,

mivel ekkor írta ki a BKK a járműbeszerzési-tendert. Az origo.hu mellett számos másik

médiumban is közölték hogy a kerékpárok alkatrészei eltérőek kell, hogy legyenek egy sima

bicikliétől, illetve hogy több mint 1500 dokkolót kell telepíteni megközelítőleg 1100 bicikli

számára. Ezekben a hetekben vált nyilvánossá az is, hogy 2014 tavaszán indulhat el az

eredetileg 2012 nyarára tervezett projekt. 2013 augusztusára pedig az is kiderült, hogy ki

nyerte a pályázatot. Az atv augusztus 7-i híradója számolt be arról, hogy a kerékpárokat a

Csepel fogja szolgáltatni és a Csepel-szigeten fogják őket összeszerelni. Arról is hírt adtak,

hogy első körben több mint ezer kerékpárt adnak át a főváros számára és, ha beválik, további

kétezer kerékpárt szolgáltatnak majd Budapestnek.

Szeptember 11-én az m1 ma Reggel című műsorában Somodi Gábor, a BKK

elnökhelyettese nyilatkozott és azt mondta, hogy már célegyenesbe ért a projekt így 2014

áprilisára készülhet el 100 százalékosra a fővárosi közbringa-rendszer. Novemberre az is

nyilvánvalóvá vált, hogy a Mol lesz a program fő támogatója, amely a híradások szerint

Médiaelemzés


188

vállalta, hogy a Fővárosi Önkormányzat mellett az évi 250 millió forintos összköltség felével,

122 millióval támogatja a BuBit. November elején több híradásban is képeket közöltek a már

kivitelezett biciklik első prototípusairól; a zöld színű kerékpárokon a főszponzor neve is

látható volt.

Futóversenyadó

Többek között az origo.hu és a hvg.hu internetes hírportálokon is beszámoltak arról,

hogy a Fővárosi Közgyűlés meghatározta, évente hány futóversenyt lehet rendezni

Budapesten, és díjat is szed utánuk. Az indoklás szerint a futóversenyek sokaknak

reklámlehetőséget, üzletet jelentenek, s ha mindehhez kereskedelmi tevékenység is van,

akkor az a minimum, hogy a városnak is fizessenek díjat, akárcsak más rendezvényeknél.

A futóversenyadóval kapcsolatos hírek 2012. április második felében voltak a média

napirendjén. 24-én a Blikkben arról lehetett olvasni, hogy az előterjesztésben, nem is

tagadták, hogy a díjjal csökkenteni szeretnék a közterületi sportesemények számát annak

érdekében, hogy ne zavarják olyan gyakran a közlekedést. A cikkben az is közölték, hogy

Ughy Attila városarculati tanácsnok szerint a legtöbb sportverseny nem tudja kitermelni

ezt a díjat, ezért várhatóan a város kevésbé frekventált részeire kerülnek át. Viszont a 3-4

kiemelt, nemzetközileg is ismert versenyt továbbra is a belvárosban fogják megtartani.

Ismertették Németh Lajos meteorológus és közismert amatőr futó véleményét is, aki

elmondta, hogy ez semmiképp sem szolgálja az egészséges életmód népszerűsítését.

A Magyar Nemzetben arról számoltak be, hogy „békés demonstrációt tartanak a

budapesti Városháza körül civil futók, akik a Fővárosi Közgyűlés ülésére beterjesztett

futóversenyadó ellen tiltakoznak”. A Heves Megyei Hírlapban pedig arról írt Guti Rita, hogy

„David Stuckler, cambridge-i egyetem szociológia professzor szerint a gazdaság

hanyatlásával párhuzamosan az emberek nem csak elveszítették kapaszkodóikat, hanem még

a támogatásokat megvonó állam is egyre többet követel tőlük”. Ezzel kapcsolatban

megemlítette többek között a futóversenyadó itthoni bevezetését is és megállapította, hogy

„hátha a döntéshozók is felfigyelnek a cambridge-i professzor eredményeire, mert ha nem,

lassan nem lesz majd kit sarcolni”.

27-én a sportgeza.hu internetes hírportálon közöltek egy hosszabb írást az új

Médiaelemzés


189

adónemmel kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy Tarlós István főpolgármester szerint alapvető

félreértés, hogy ők a futókat sarcolnák meg a díj kivetésével, mert szerinte azt megteszik

helyettük a nevezési díjat szedő szervezők. A cikkben ismertették, hogy a Budapest

Sportiroda vezetője, Kocsis Árpád szerint eddig a tízes keretet sem nagyon merítették ki.

Szerinte „hét-nyolc olyan rendezvény és mögötte álló szervezet lehet, amely képes a már

eddig is előírt feltételeket teljesíteni”. Kocsis Árpád szerint az is jó szűrő, hogy a

versenyrendezési szándékról szóló pályázatot a megelőző év május 20-ig kell benyújtani.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy „ennyi idő kell legalább egy színvonalas esemény

megszervezéséhez”. Azonban azt is elmondta, hogy „ha a főváros célja a rendelettel a

bevételnövelés, akkor az érthetetlen, miért csak tizenöt versenyre adnának engedélyt,

hiszen a több verseny több pénzt hozhatna”.

Az amatőr futók azon az állásponton voltak, hogy „egy százfős esemény szervezője

nem feltétlenül tud másfél évvel előre tervezni, és azt is gondnak tartották, hogy az

engedélyezési eljárásban a versenyek múltjáról is számot kell adni”. Ujj Zoltán, a

Zöldgömb SK elnöke pedig azt rótta fel a városvezetésnek, hogy „nincs széles körű

egyeztetés a futótársadalommal, és a városházán csak nyűgnek tekintik a sportot”. Szerinte

a városi futásnak fontos egészségnevelési üzenete is van, újabb és újabb embereket vehet

rá, hogy legközelebb csatlakozzanak.

Médiaelemzés


190

11. Táblázat a tárgyidőszak legjelentősebb témáiról

Sorsz. Ügy MegjelenésMédiahatás‐

indexRTV

Országos

print

Regionális

print

Web

(top 10)

Web

(sport)

1. XXX. nyári olimpiai játékok Londonban (2012) 935 3 618,2 75 69 111 208 472

2. Mindennapos testnevelés (2012) 795 4 778,4 91 99 301 246 58


4. Budapesti közbringa rendszer (BuBi) 344 2 950,5 63 77 38 136 30


6. 28. SPAR Budapest Maraton (2013) 266 2 236,9 54 41 64 52 55

7. Héraklész Program 223 573,0 10 36 91 14 72

8. 27. SPAR Budapest Maraton (2012) 217 1 952,1 45 46 55 38 33

9. Critical Mass (2012) 205 981,8 16 29 71 82 7

10. Critical Mass (2013) 178 875,2 17 16 53 64 28

11. Síkvízi kajak‐kenu VB Szegeden (2011) 177 672,1 15 19 39 48 56

12. Nagy Sportágválasztó (2013) 174 458,8 11 16 52 12 83

13. Bozsik‐program (2013) 165 480,8 8 24 84 20 29

14. Critical Mass (2011) 163 1 294,4 15 32 34 73 9

15. Bozsik‐program (2011) 155 803,1 15 32 55 25 28

16. 28. NIKE Budapest Félmaraton (2013) 153 600,5 10 13 37 48 45

17. 28. Telekom Vivicittá Városvédő Futás (2013) 152 1 080,2 20 25 21 33 53

18. 26. SPAR Budapest Maraton (2011) 149 492,9 4 34 56 29 26

19. 26. T‐Home Vivicittá Városvédő Futás (2011) 145 569,5 3 37 50 26 29

20. A sport mindenkié kampány (2012) 144 424,0 6 14 51 15 58

21. Vívó VB Budapesten (2013) 132 618,2 12 11 15 31 63

22. 31. Balaton‐átúszás (2013) 124 905,9 23 15 48 24 14

23. Bozsik‐program (2012) 124 161,4 1 17 67 13 26

24. Borkai Zsolt sajtótájékoztatói (2013) 122 577,9 14 10 21 23 54

25. 29. Balaton‐átúszás (2011) 121 1 210,9 20 16 32 33 20

26. 2021‐es vízes VB rendezési joga 120 1 805,5 16 11 14 31 48


28. Bringázz a munkába kampány (2013) 117 904,8 22 8 53 29 5

29. Jégkorong divízió I‐es VB Magyarországon (2013) 115 682,2 18 12 15 17 53



32.

AUDI ETO Győri női kézilabda csapat BL győzelme

(2013) 110 882,1 22 13 28 13 34

33. 30. Balaton‐átúszás (2012) 109 910,8 19 16 29 31 14

34. Úszó EB Debrecenben (2012) 109 616,1 12 13 20 24 40

35. 27. Telekom Vivicittá Városvédő Futás (2012) 102 571,2 3 16 36 26 21

36. Coca‐Cola Testébresztő programsorozat (2013) 102 177,2 2 8 11 14 67

37. T.E.S.I. ‐ Mindenki testnevelése (2013) 101 519,4 10 9 19 27 36

38. Czene Attila sajtótájékoztatói (2012) 99 414,2 5 15 16 22 41

39. Simicskó István sajtótájékoztatói (2013) 98 297,7 19 12 12 26 29

40. Rövidpályás gyorskorcsolya VB Debrecenben (2013) 97 596,3 16 3 23 10 45

41. Rövidpályás úszó EB Herningben (2013) 95 278,2 5 4 21 20 45


43. Atlétikai Eb Helsinkiben (2012) 93 170,2 2 5 14 16 56

44. Szolnoki Vízilabda Aréna avatása (2013) 91 361,6 15 11 21 19 25

45. 22. Bécs‐Pozsony‐Budapest Ultramaraton (2012) 84 700,9 15 5 18 12 34


47. Birkózó VB Budapesten (2013) 84 380,1 6 1 3 10 64


49. Gyorsasági kajak‐kenu VB Duisburgban (2013) 82 124,4 0 5 8 8 61

50. Puskás‐Suzuki Kupa (2012) 80 343,1 10 15 12 18 25


52. Szekeres Pál sajtótájékoztatói (2012) 79 230,5 6 8 17 17 31

53. Czene Attila sajtótájékoztatói (2011) 78 359,8 7 17 12 19 23

54. Kihívás Napja (2013) 77 133,4 3 0 49 4 21

55. Cselgáncs EB Budapesten (2013) 76 105,8 2 3 5 12 54

Médiaelemzés


191


indexRTV

Országos

print

Regionális

print

Web

(top 10)

Web

(sport)

56. Sportfinanszírozási megállapodások (2013) 75 114,2 12 9 18 11 25

57. Karate EB Budapesten (2013) 74 216,5 4 8 14 5 43

58. Magyar EU‐elnökség célkitűzései 73 93,7 3 6 10 54 0

59. Úszó és vízilabda VB Sanghajban (2011) 72 309,6 3 8 12 28 21


61. Új sporttörvény beterjesztése és elfogadása (2011) 67 217,1 9 8 12 15 23

62. Kihívás Napja (2012) 63 216,8 4 4 39 1 15


64. Női kézilabda EB Szerbiában (2012) 62 118,1 1 7 8 9 37

65. SPORTJUS Sportjogi Konferencia (2013) 61 162,3 5 10 14 17 15


67. Atlétikai VB Teguban (2011) 59 184,6 1 4 3 5 46


69. 10. Intersport Balaton Maraton és Félmaraton (2013) 58 147,5 3 4 34 3 14


71.

Gyorsasági kajak‐kenu EB Montemor‐o‐Velhóban

(2013) 54 90,8 0 2 3 15 34


73. Gyulai István atlétikai emlékverseny (2012) 53 217,2 5 14 6 12 16


75. Rövidpályás úszó EB Chartres‐ban (2012) 49 289,4 4 2 3 14 26

76.

Nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál Utrechtben

(2013) 48 180,2 4 5 13 5 21

77. Divízió I‐es jégkorong VB Magyarországon (2011) 46 221,1 0 11 3 14 18

78.

A Ferencváros női kézilabdacsapatának európai

kupagyőzelme (2011) 45 261,6 2 9 13 9 12

79. Férfi kézilabda VB Spanyolországban (2013) 45 73,5 0 2 4 8 31

80. Öbölátúszás Balatonfüred és Tihany között (2012) 44 239,5 6 3 13 13 9

81.

Rövidpályás gyorskorcsolya EB Mladá Boleslavban

(2012) 43 195,3 0 7 7 11 18

82. 116. atlétikai országos bajnokság (2011) 43 88,3 0 3 20 4 16

83. Az újpesti Halassy Olivér Sportközpont átadása (2013) 41 597,0 9 4 8 12 8


85. Úszó és vízilabda VB Barcelonában (2013) 41 209,2 4 4 9 7 17


87. Birkózó EB Belgrádban (2012) 40 83,7 0 0 0 8 32

88. Birkózó EB Dortmundban (2011) 39 195,4 0 3 4 6 26


90. BringaAkadémia kampány (2013) 37 315,1 4 4 9 6 14

91. A Magyar Labdarúgás Fóruma (2011) 37 250,4 8 10 4 7 8

92. Gyorskorcsolya EB Budapesten (2012) 37 180,2 0 6 3 8 20

93. XIV. nyári paralimpiai játékok Londonban (2012) 36 226,8 2 3 1 12 18

94. 45. Kékszalag Tókerülő verseny (2013) 36 132,4 4 5 13 10 4

95. Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (2011) 35 65,3 0 4 20 3 8


97. Rövidpályás úszó VB Isztambulban (2012) 33 49,4 1 3 5 6 18

98. Férfi kézilabda VB Svédországban (2011) 31 351,1 0 5 3 11 12





103. A Magyar Labdarúgás Fóruma (2013) 29 135,6 6 3 10 4 6

104. Kihívás Napja (2011) 29 89,5 2 2 21 2 2

105. Balogh Gábor nyilatkozatai (2013) 27 111,4 1 4 5 8 9


107. U17‐es labdarúgó EB Magyarországon (2012) 27 102,8 1 1 5 7 13




111. Nyílt vízi úszó EB Piombinóban (2012) 25 63,8 1 3 11 2 8

112. 2. Sport24 Velencei Tóúszás (2011) 25 54,4 0 2 4 11 8

113. FIFA Kongresszus Budapesten (2012) 25 28,4 0 8 1 8 8

114. Öttusa VB Kaohsziungban (2013) 25 24,8 0 0 0 4 21

Médiaelemzés


192


indexRTV

Országos

print

Regionális

print

Web

(top 10)

Web

(sport)


116. I. téli ifjúsági olimpiai játékok Innsbruckban (2012) 24 101,6 0 8 7 5 4

117. Nyári Universiade Kazánban (2013) 23 151,9 4 0 1 3 15

118. 16. EDF Éjszakai Futás (2011) 23 78,3 0 8 8 5 2

119. 15. Kékes Csúcsfutás (2012) 23 30,4 0 1 14 2 6

120. Női kézilabda VB Szerbiában (2013) 23 26,9 0 1 3 3 16


122. Uszonyos és búvárúszó EB Lignanóban (2012) 22 44,8 1 1 2 5 13

123. Nyári Universiade Sencsenben (2011) 21 236,7 2 2 1 11 5

124. Műkorcsolya és jégtánc EB Bernben (2011) 20 144,0 0 4 0 4 12

125. 4. BSI Balaton Szupermaraton (2011) 20 43,2 0 1 14 1 4

126. Síkvízi kajak‐kenu EB Zágbrábban (2012) 20 6,4 1 0 5 2 12

127. Súlyemelő VB Párizsban (2011) 19 137,2 4 1 4 4 6

128. Atlétikai VB Moszkvában (2013) 19 42,0 0 6 7 1 5

129. Junior atlétikai VB Barcelonában (2012) 19 15,2 0 0 10 1 8


131.

Ifjúsági kajak‐kenu VB Brandenburg an der Havelben

(2011) 18 38,7 0 2 5 8 3

132. Rövidpályás úszó EB Szczecinben (2011) 17 81,3 0 0 1 8 8


134. Cselgáncs EB Isztambulban (2011) 17 63,1 0 3 4 3 7

135. Kutatópont Kft. felmérése (2013) 16 181,2 2 4 4 3 3

136. Rövidpályás gyorskorcsolya EB Heerenveenben (2011) 16 136,1 0 3 1 6 6

137. A 2019‐es Universiade pályázat visszavonása 16 62,3 0 0 2 5 9



140. FODISZ Mentorprogram (2013) 15 19,3 2 2 4 2 5


142. Férfi kézilabda EB Szerbiában (2012) 14 45,5 0 0 0 5 9

143. Ifjúsági atlétikai VB Lille‐ben (2011) 14 43,8 0 1 6 3 4

144. Síkvízi kajak‐kenu EB Belgrádban (2011) 14 17,2 0 3 2 4 5

145. Lubics Szilvia Spartathlon győzelme (2011) 13 138,0 1 1 5 5 1

146. Cselgáncs VB Párizsban (2011) 13 51,5 0 0 0 2 11

147. Ifjúsági kézilabda VB Budaörsön és Érden (2013) 13 45,9 1 1 1 0 10

148. Tesco FittAréna állomások (2012) 13 18,0 0 5 4 1 3

149. 2. BSI BrutálFutás (2013) 13 2,3 0 2 5 2 4



152. Műkorcsolya és jégtánc VB Moszkvában (2011) 11 73,0 0 1 0 2 8

153. Rövidpályás gyorskorcsolya EB Malmöben (2013) 11 20,7 0 0 0 0 11

154. 4. Intersport Tour de Tisza‐tó (2011) 11 17,2 0 1 6 1 3

155. 10. E.ON Délibáb Sportfesztivál (2013) 11 2,8 0 0 5 2 4



158. 4. Velencei Tóúszás (2013) 10 6,1 0 0 4 1 5


160. Téli Universiade Trentóban (2013) 10 5,6 0 0 2 4 4

161. 3. ActiveO2 Velencei Tóúszás (2012) 10 4,0 0 0 4 3 3



164. Középiskolások világjátéka Brazíliában (2013) 10 115,4 3 0 2 3 2

165. Tornász VB Tokióban (2011) 10 61,2 1 0 3 2 4

166. Tornász EB Berlinben (2011) 10 35,0 1 1 1 2 5

167. Téli Universiade Erzurumban (2011) 10 30,1 1 1 4 1 3

Médiaelemzés


193

12. Blogszféra és közösségi média

A blogoszféra természete

A blog mint internetes tartalomtípus megjelenése Magyarországon a 2000-es évek

elejére tehető, többségében személyes webnaplók formájában, ami akkoriban a

legköltségkímélőbb formája volt az önpublikálásnak. Az ún. web 2.0 korszakában azonban

már kisebbségbe kerültek a naplójellegű oldalak, és teret kaptak a gyakran tekintélyes

olvasótáborral rendelkező, közösségformáló funkciót is betöltő, interaktív blogok.

A blogoszféra motivációs, érzékenyítő potenciálja erősen kérdéses, ugyanis

természeténél és elérhetőségénél fogva nem tud betölteni olyan szerepet a tájékoztatásban,

mint a hagyományos médiumok. A blogoszféra esetében a kitettség jóval alacsonyabb, mint a

tradicionális hírforrások tekintetében, mivel csak azokhoz jut el, akik eleve érdeklődnek az

adott téma, jelen esetben a sport iránt. A blog nem képes önerejénél fogva elérni a

tartalomfogyasztót, hiszen az nincs olyan értelemben és mértékben kitéve a tartalomnak, mint

a hagyományos felületek, például televíziós műsorok, híradások, újságcikkek, hírportálok

szerkesztett tartalmai vagy akár hirdetések esetében. Egy sporteseményről, rendezvényről

vagy új edzéstechnikáról akaratlanul is több forrásból értesülhet az egyén, míg a blogok

fókuszált érdeklődést igényelnek a tartalmuk iránt – vagyis konkrétan rá kell keresni.

A blog mint műfaj rendkívül egyedi, stílusát, felépítését és tematikáját kizárólag annak

szerzője vagy szerzői határozzák meg. Sporttal, sportolási lehetőségekkel, edzésformákkal,

sporteseményekkel, életmóddal számos blog foglalkozik, melyek különböző nézőpontból

közelítik meg a témát, változatos formában és minőségben. Megfigyelhető továbbá, hogy

egyes oldalakat sportszergyártó cégek vagy sportolók számára kifejlesztett étrend-

kiegészítőkkel foglalkozó cégek szponzorálnak, mint a Nike Futóklub blogja vagy a

LifeTilt, míg más blogok függetlenek. Összességében tehát nagyon heterogén ez a szegmens.

Az egyes blogok tartalmi jellege is sokrétű lehet. A legtöbb sportág rendelkezik

saját bloggal, illetve számos, konkrét társadalmi csoportokra (pl. nők, férfiak, fogyatékkal

élők, fiatalok, családok, egyedülállók) specializált blog is létezik. A sporttal foglalkozó

blogok közös vonása azonban, hogy közösséget alkotnak, illetve teret biztosítanak azoknak,

akik az adott sportot űzik, vagy például fogyni szeretnének, esetleg motivációra, elismerésre

Médiaelemzés


194

vágynak, vagy információhoz szeretnének jutni. A blogok igazi motivációs potenciálja és

mozgósító ereje akkor mutatkozik meg, ha az adott látogató rátalál az őt érdeklő témával

foglalkozó – és számára megjelenésében is szimpatikus – blogra. A kínált információ,

támogatás vagy motiváció így ahhoz tud eljutni, aki már eleve aktív érdeklődéssel

rendelkezett annak tartalma iránt, ezáltal a blog körül kialakult közösségnek is potenciális

tagjává válik.

Élettörténetek

A blogoszféra vizsgálata rávilágított arra a látszólagos ellentmondásra, hogy bár a

futás klasszikusan egyéni sport, mégis rengeteg futással foglalkozó blog létezik. Ennek oka

az, hogy a sportolás alapvető feltételének látszik a teljesítmény elismerésének igénye, ami

ezáltal egyik legfontosabb motiváló tényezővé válik. Ezek a felületek képesek megadni azt a

közeget, amikből az olvasók motivációt meríthetnek, visszacsatolást és biztatást kaphatnak,

valamint egyéni élettörténeteket ismerhetnek meg, amelyekkel párhuzamot vonhatnak saját

sportélményeikkel. Az elemzés tükrében jól látható, hogy az egyes blogok a célcsoportok

között erősen differenciálnak, témájukat mindig a saját közönségük számára igyekeznek

vonzóvá tenni. Ilyen a 2012 áprilisában indult futasvelem.blogspot.hu („Mindent a futásról

nőknek – és másoknak”), amelyben Németh Györgyi a futás örömét osztja meg elsősorban

női közönségével.

A blogok jellemző eleme a bemutatkozás, ahol a szerző vagy szerzők röviden

összefoglalják az oldal céljait és meghatározzák a témákat, illetve megfogalmazzák az

üzenetet, ami kialakítja az oldal szellemiségét, amelyet bejegyzéseikkel közvetíteni

szeretnének. A Mindent a futásról kimondottan a kisgyermekes anyákat kívánja motiválni,

pozitív példákkal, tippekkel, támogató közösség létrehozásával. Stílusa személyes,

közvetlenül szól az olvasóhoz, bemutatva a nehézségeket is, amelyekkel a sportban vagy a

sportolás lehetőségért meg kell küzdenie egy nőnek. „A terhesség, a fáradtság, és az egyik

gyerekkel történt súlyos baleset nekem is meghozták a kilókat, és a hangulatingadozásokat. A

futás és a mozgás pedig ebből a kútból is kihúzott. Futni bárhol lehet, bármikor! A futás

szabadság, öröm, néha szenvedés, önismeret, alakformálás és példa a gyerekek előtt.”

Látható, hogy a klasszikus egyéni élettörténet bemutatása van a középpontban, éreztetve,

hogy az olvasó nincs egyedül a problémájával, és képes lehet a szerzőhöz hasonlóan sikereket

Médiaelemzés


195

elérni a sport segítségével.

Teljesen eltérő módszerrel, de ugyancsak egyéni élettörténeten keresztül motiválni

kívánó írásgyűjtemény a Magyarország legolvasottabb futóblogja, a Nike Futóklub égisze

alatt működő futo.blog.hu egyik szerzőjének saját blogja, ami kimondottan a túlsúlyos

embereket célozza. Már a címválasztás – dagadtkocsog.blog.hu – is jól példázza, hogy a

blogok szerzőit nem kötik a hagyományos média nyelvi, stilisztikai normái. A nem

mindennapi, sőt provokatív, és alapvetően nyomdafestéket nem tűrő cím alatt futó oldal 2011

elején indult, és a tárgyidőszakban végigköveti a szerző küzdelmét, sikereit és mélypontjait. A

„124 kilótól a maraton lefutásáig” szlogenű webnapló bemutatkozása is hasonlóan nyers és

lényegre törő, mint a címválasztás: „Moós Gergely vagyok. DK. Szeretnélek motiválni, hogy

fuss, és ha nem tudsz még futni, ne keseredj el, hanem gyalogolj! Kezdj el mozogni, és ne add

fel! Jó eséllyel sokkal jobb állapotban vagy, mint ahonnan én indultam.”

A klasszikus médiában ilyen típusú kommunikációs formát nem láthattunk,

ugyanakkor a hivatkozott oldalak látogatottsága igen magas, amiből arra következtethetünk,

hogy elérik céljaikat. A véleménycikkek vagy kimerítőbb háttérműsorok, rádióinterjúk

alkalmazták még az érintettek megszólaltatását, történetük közreadását, de azok a tartalmak

kevésbé tudtak olyan mértékben közvetlenek lenni, mint az említett blogok, mivel csak

illusztratív jelleggel, moderálva jelentek meg a szerkesztett tartalomban.

Nézőpontok

Jelentős eltérés még a szerkesztett híranyagokhoz képest, hogy a terjedelem, a stílus és

a forma teljesen kötetlen. Míg a Spar Budapest Maratonokról szóló híradásokban jobbára

ugyanazok a tartalmi elemek kaptak helyet – amit természetesen a közlő médium jellege is

korlátozott, hiszen sok hírforrás csak az MTI anyagát vette át –, addig a blogok éltek azon

kiváltságukkal, hogy formai, tartalmi és mennyiségi megkötés nélkül közölhetik a számukra

relevánsnak tartott információkat az esemény kapcsán. Érdekes, hogy számos olyan, a média

logikájából kiindulva hírértékkel bíró momentum egyetlen hagyományos felületen sem jelent

meg, ami általában javít a megjelenésszámon, mert nem mindennapi, humoros, látványos

vagy éppen fontos társadalmi üzenetet hordoz.

Völgy Attila fotóriporter blogja, a blog.volgyiattila.hu, számos sporteseményről közöl

Médiaelemzés


196

fotóriportokat, ahogy a 2011-ben és 2012-ben Budapesten megrendezett téli fürdőruhás

Mikulás-futásról is. A látványos fotóriporton túl a szerző megemlíti, hogy a 2012-ben ötödik

alkalommal megrendezett futással a Csodalámpa Alapítvány céljait kívánják támogatni a

december végén fürdőruhában és mikulás-sapkában teljesítő részt vevők. A maratonokon –

mint a blogok beszámolói alapján kiderült – szintén hagyomány jelmezt ölteni, viszont erről a

hagyományos hírforrásokból nem értesülhettek az érdeklődők. A „SPARtai futók a

maratonon” című bejegyzés Völgyi blogjában a hagyományos spártai fegyverzetet és ruhát

viselő futókat mutatja be, míg a futanet.hu már 2011-ben felhívást intézett a résztvevőkhöz a

jelmez viselésére, ezzel is színesítve és vonzóbbá téve a sportprogramot.

Nem csak azért tekinthetők érdekes példának a fenti eseményekről közölt fotóriportok,

mert a hagyományos média egyáltalán nem tartotta hírértékkel bíró tényezőnek a jelmezes

futást, akár a Mikulás-futás, akár a Maraton tekintetében, de jól illusztrálja a blogok

szabadságát és formai kötetlenségét is. A fotók által vizuálisan is átélhető események

további kommunikációs eszközt jelentenek a szerkesztett híranyagok gyakran korlátozott

lehetőségeihez képest. A szeretlekmagyarorszag.hu-t olvasva további olyan információkhoz

juthattak az érdeklődők, amelyek motiválhatták őket az aktív részvételre, vagy a szurkolásra:

2013-as ajánlójában részletes programot, útvonaltervet és listaszerűen felsorolt

érdekességeket közölt az oldal, többek között az olyan kiegészítő programokról, hogy az

útvonal egyes pontjain ismert zenészek buzdítják a sportolókat, és szórakoztatják a

közönséget. A hosszutav.blog.hu szerzői rendhagyó, humoros és kreatív formában számoltak

be a 2013-as maratonon elért sikereikről: a blogbejegyzés maga egy fotó-képregény, amely

végigkíséri a két szerző futamát, nem mindennapi eseményekkel és képkockákkal kiegészítve

a realitást.

A kötetlen forma számos lehetőséget nyújt a szerzőknek, hogy ugyanarról az

eseményről, de rengeteg variációban és nézőpontból számoljanak be, továbbá lehetőséget ad

megszólanli, mindenkinek, aki részt vett. A Spar Budapest Maratonhoz csatlakozó

fogyatékkal élő indulók a hagyományos híradásokban nem kaptak lehetőséget élményeik

megosztására, azonban a blogok nekik is publicitást biztosítanak. A Suhanj! Alapítvány

honlapján rendszeresen olvashatóak élménybeszámolók, élettörténetek és bejegyzések a

fogyatékkal élő tagok saját szavaival. Míg a hagyományos médiumok az ép társadalmat

igyekeztek megszólítani, és felhívni a figyelmet a fogyatékkal élők helyzetére, addig a

Médiaelemzés


197

blogokon egymást motiválták az érintettek a részvételre, aktív, teljes élet megvalósítására a

sport által – ezáltal lényegesen nagyobb hitelességet és motivációs erőt mutatva.

Objektivitás nélkül

A klasszikus médiával ellentétben, sem a több szerző által szerkesztett, támogatott

blogokat, sem pedig a magánszemélyek, baráti társaságok által létrehozott webnaplókat nem

kötik az objektivitás és semlegesség normái. Az erőteljesen megosztó, 2012-ben

megrendezett, nemzetközileg is nagyon népszerű Stiletto Run (tűsarkúban futás) eseményről

számos hírportál beszámolt. A nyilvánvalóan hírértékkel bíró rendezvény valószínűleg a divat

mindenekfelettiségét hangsúlyozza, ugyanakkor a híradások érthető módon nem alkothattak

véleményt a kétségkívül egészségügyi szempontból is megkérdőjelezhető esemény kapcsán,

ugyanakkor a blogoszférában számos bejegyzés tárgyát képezte a nőkkel szembeni

sztereotípiákat erősítő esemény. A divatblogok és a glamouronline.hu-n megjelenő írások,

videoblogok hangsúlyozzák, hogy a nők kiemelkedő teherbírását és a női szépséget

szimbolizálja a tűsarkú síkfutás, míg a legtöbb blog elítélően nyilatkozik a nem veszélytelen

megmérettetésről. A blog.volgyiattila.hu és a vastagbor.blog.hu megemlítik, hogy sok

hölgy már a bemelegítés során súlyos bokasérülést, törést szenvedett. Az említett bejegyzések

férfiszerzők véleményét tükrözik, de számos, nők által nőknek írt vélemény is hasonlóan

elítélő. Divatblogok, mint a Sminkecset Kezelése – kezelese.hu szerzője szerint

„megdöbbentő agyatlanság” tűsarkúban 100 métert futni aszfalton.

Személyi edzés otthon

A tájékoztatáson, események bemutatásán, vagy motiváció biztosításán túl számos

olyan blog létezik, amely szakmai, technikai segítséget kíván nyújtani a sportolni vágyónak.

Az ilyen típusú oldalak nagy számából arra következtethetünk, hogy sok felhasználó igényli

az iránymutatást, akár testépítésről, akár a már sokszor hivatkozott futásról van szó. A

személyi edzés, tervezés, asszisztencia, jelenlét magas költségekkel járhat, ami gyakran

hátráltató tényező a mozgás elkezdésében. Az alapmotiváció megléte esetén, amit

feltételezhetünk, hogy adott, egy professzionális, részletesen kidolgozott edzésterv

hasznosnak bizonyulhat egy kezdő sportoló számára. A blogok erre kimondottan alkalmasak,

segítségükkel napi szintű támogatás és útmutatás biztosítható. A műfaj velejárója továbbá az

Médiaelemzés


198

interaktivitás: a blog írójával való nyilvános kapcsolatfelvétel, a hozzászólás lehetősége

nemcsak a kérdező számára hasznos, de az edzéstervet, tanácsokat publikáló szerző is

visszajelzést kaphat módszere sikerességéről vagy a felmerülő problémákról, illetve a

sikerekről szóló egyéni beszámolók is a hitelesség érzetét erősítik.

A videós tartalmak és fotósorozatok megosztása hatékony lehet a helyes

mozgásforma elsajátításának elősegítésében, csökkentheti a rosszul kivitelezett gyakorlatból

eredő kockázatokat. A nyilvánvaló előnyök – költséghatékonyság, rugalmas időbeosztás,

elérhetőség – mellett nem elhanyagolható, hogy egy bárki által megtekinthető videón

bemutatott mozgásforma vagy javasolt szálkásító étrend nem lesz mindenkinek megfelelő,

adott esetben esetleg súlyos egészségkárosító következményekkel járhat.

Az otthon végezhető edzéstervet kínáló tartalmak tekintetében is megfigyelhető a nem,

kor, élethelyzet szerinti erős differenciáltság tartalmilag és formailag is. A

fitneszanyu.cafeblog.hu, amely a nők körében népszerű online magazin, a Nők Lapja Café

égisze alatt működő blog. Az szerző első, 2012 októberében kelt bejegyzésben célul tűzte ki

„Váljunk együtt fitnesz-anyuvá!”. A sportoláson túl életvezetési és étkezési tanácsokkal

látja el olvasóit, személyes tapasztalatokat és történeteket kombinálva a szakmai

segítségnyújtással. A fitinthecity.hu szintén a hölgyeket célozza: az oldal arculata és

tematikája is a női érdeklődőkre van hangolva, sőt kizárólag női szerzők publikálnak az

oldalon. Témáikkal összekapcsolják a sportot, a divatot, az egészséges életmódot és a

szépséget. Az edzesmester.hu és a lifetilt.hu a közösségi oldalakon kiemelkedő

népszerűséget értek el: az előbbi Facebook-oldalát közel 11 ezer felhasználó kedveli, míg a

utóbbinak több mint 30 ezer követője van. A folyamatos és magas szakmai színvonalú

bejegyzések, programok és edzéstervek mellett mindkét oldal megvásárolható

szolgáltatásokat is kínál, valamint gyakoriak az „előtte-utána” típusú fotósorozatok és videók,

amelyek érzékletesen mutatják be az elérhető eredményt, ezáltal nagyobb ösztönző erőt

jelentenek.

A közösségi oldalak szerepe

A blogok olvasottságának mérésére, de legalább megközelítésére, a közösségi

oldalakon való penetrációjuk adhat támpontot. Jellemzően a látogatók száma helyett, a

Facebook-kedvelések mennyiségét tekintik mérvadónak maguk az oldalak is, ami rögtön

Médiaelemzés


199

szembetűnik, ha megnyitjuk egy-egy bejegyzésüket. A közösségi oldalak szerepét a sport

mindennapi népszerűsítésében hiba lenne alábecsülni, a blogok szorosan összefonódtak a

nagy látogatottságú közösségi oldalakkal. Egyfajta funkcióvesztés is megfigyelhető a

blogok estében, ami a 2000-es évek végén a személyes naplók hanyatlását és a tematikus

blogok népszerűségének erősödését hozták. A Facebook és a Twitter alkalmasak a webnapló

szerepének átvételére, így a blogok sokkal inkább egy-egy speciális témakörre fókuszálnak,

ugyanakkor ezek a mikroközösségek, tagjaik által jelen vannak a legnépszerűbb közösségi

portálon, a Facebookon is, ami nagyban megkönnyíti a láthatóságot.

A Facebook, jellegéből fakadóan önmagában is képes ellátni motiváló, mozgósító

funkciót, egyfajta privát nyilvánosságot biztosítva. A felhasználók napi rendszerességgel

teszik közzé sportteljesítményüket, részvételüket, eredményeiket, fotókkal,

megjegyzésekkel ellátva, ami adott esetben ösztönzően hathat mindazokra, akik látják a

bejegyzést. A fb2.hu/blogs/fb2.php/sport-futas-motivacio-es-hiusag szerzője az önmagával

szemben támasztott túlzott követelmények egyik okaként feltételezi a sporttársak, ismerősök

Facebookon, NikePlus és Runkeeper szolgáltatásokon látott eredményeit, amely felvetette

benne a kérdést, hogy a sportolás öröméért edz-e ilyen intenzitással, vagy a versenyzés és az

ismerősöktől kapott pozitív visszajelzésekért. Érdemesnek tűnik megvizsgálni a blogger által

említett két alkalmazást: a NikePlus és a Runkeeper olyan, okostelefonokhoz kifejlesztett

alkalmazások, amelyek azon túl, hogy naplózzák a futási eredményeket, rögzítik az útvonalat,

pulzust, és sebességet, virtuális személyi edzőként is funkcionálnak. A statisztikák,

eredmények mellett a Runkeeper például ezek függvényében képes edzés közben, szóban

instruálni a felhasználót. Ugyanakkor fő funkciójuk a felhasználó motiválása. Az

alkalmazások saját közösséggel is bírnak, de kapcsolódnak közösségi oldalakhoz is, ahol a

felhasználó megoszthatja eredményeit, statisztikáit, útvonalait, futás közben készített

képeit. Egymás kihívásának lehetősége és az alkalmazások saját jutalmazási módszerei a

hozzászólók szerint kiváló motiváció a sportoláshoz, amelybe bevonhatják ismerőseiket és

sporttársaikat, bárhol is legyenek. A NikePlus Magyarországnak több mint 66 ezer követője

van a Facebookon, a Runkeeper pedig közel 28 millió felhasználóval bír világszerte.

A közösségi oldalak segítségével a linkek, megosztások és kedvelések számos olyan

emberhez is eljuthatnak ismerőseik aktivitása által, akik addig még nem érdeklődtek az adott

sportág, szabadidős sporttevékenység iránt, esetleg nem is tudtak annak létezéséről. A

Médiaelemzés


200

rétegsportoknak és azok kedvelőinek a blogok és közösségi oldalak biztosítanak

publicitást, mivel rétegjellegüknél fogva a hagyományos média nem, vagy alig biztosít

helyet ezek népszerűsítésének, bemutatásának. Kötetlenségüknek és szabadságuknak

köszönhetően a blogok és tematikus oldalak kimerítően foglalkoznak ezekkel a sportágakkal

is, illetve gyakran érdekes újdonságokként mutatják be őket a sportágválasztással foglalkozó

tartalmak.

„Mit sportoljak?”

A sportolás elősegítését számos nem kimondottan sporttal foglalkozó honlap és blog

segíti. A népszerű webbeteg.hu és hazipatika.com egyaránt rendelkezik olyan, főleg

egészségügyi szempontokat figyelembe vevő teszttel, amely a megfelelő sportág

kiválasztásában segíthet. A 35 ezres követői körrel rendelkező, elsősorban férfiak számára

tematizált online magazin, a play.hu is több bejegyzésben tárgyalja az ideális sportág

megtalálásának módját. A mitsportoljak.hu kimondottan a címben feltett kérdésre kíván

válaszolni, a szakemberek által szerkesztett bejegyzéseken kívül sportantropometriai

vizsgálatra is jelentkezhetnek az olvasók. Amennyiben a felhasználó ezen oldalakon vagy a

Facebookon olyan sportággal szembesül, amely eddig ismeretlen volt számára, az elsődleges

információforrást nem a hagyományos hírforrások, hanem a könnyen hozzáférhető, az

adott sporttal foglalkozó honlapok, blogok és Facebook-közösségek fogják biztosítani

számára.

Kettlebell – esettanulmány a feltörekvő rétegsportról

Kiemelve egy példát, a kettlebell jellemzően rétegsportként van jelen

Magyarországon, de a tárgyidőszakban egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A fentebb

említett oldalak mind hivatkoztak valamilyen formában a sportágra, az elteonline.hu/sport/

oldalon pedig az is kiderült, hogy az ELTE-n van lehetőség kettlebell edzésen részt venni,

amelyet az egyetem egyik hallgatója tart edzői minőségben. Annak ellenére rétegsport, hogy a

kettlebelledzes.hu és kettlebellfitnesz.hu oldalaknak több mint 11 ezer követője van, illetve

helyi közösséget megszólító oldalakat is találhatunk, mint a www.kettlebelldebrecen.hu, de

a mitsportoljak.hu 2013. szeptemberi cikkét is közel félezer ember tette láthatóvá ismerősei

számára a lájkolás segítségével. Az írásból kiderült például az is, hogy ez a mozgásforma

Médiaelemzés


201

nemcsak a fogyni és izmosodni vágyóknak lehet alkalmas, de a hát- és derékfájással

küzdőknek is, mivel a kettlebell a gerinc körüli izmokat erősíti, így gyorsan és természetes

módon lehet megszabadulni a fájdalomtól.

Ugyanakkor minden szakmai és közösségi kettlebell oldal hangsúlyosan felhívja a

figyelmet a sportág nem mindennapi komplexitására és a mozdulatsorok szakszerű

kivitelezésének kiemelt fontosságára. A cink.hu-n is publikált „Kettlebell Dávid rövid

tündöklése és csúfos bukása” című írás – amely eredetileg a klagdavid.kinja.com-on jelent

meg –, annak ellenére érződik motiválónak, hogy Klág Dávid személyes gyötrődését és

sérülését írja le, amit a kettlebell edzés okozott. „És most itt vagyok, egy hónapja kettlebell

nélkül. Hiányzik. Hiányzik, mert akármennyire debil dolog lehet ezt kívülről nézni, 40 percig

intenzíven edzeni csodálatos érzés, még akkor is, ha agyonvert gumiembernek érzed magad

utána. A heti két alkalom adott ritmust és rendszert a hetemnek, igaz, a ritmus nagyrészt az

volt, hogy hétfő-edzés-izomláz-edzés-halál-halál-izomláz.” Egyedi, olvasmányos stílusa miatt

az írás akkor is érdeklődésre tarthatott számot, ha az olvasó lényegében nem érdeklődik a

kettlebell iránt. A hozzászólók javarészt hasonló megpróbáltatásokról számoltak be, de

többségük ennek ellenére folytatta az edzéseket. Egy hozzászólót leszámítva, aki súlyos

sérülést szenvedett a rosszul kivitelezett gyakorlatok miatt – az ő hozzászólására reagált a

leglátogatottabb kettlebell oldal, a kettlebelledzes.hu edzője, Mári Tamás, aki védelmébe

vette a sportágat magát és megerősítette a szakszerű edzői kontroll szükségességét, aminek

hiányában kimondottan veszélyesnek tekinthető ez a mozgásforma.

A fentiekből is látszik, hogy a blogok lényeges előnye, hogy lehetőséget biztosítanak

olvasóiknak a hozzászólásra, amely által bárki megoszthatja véleményét a többi

látogatóval, ütköztethetik nézőpontjaikat, reagálhatnak egymás tapasztalataira, korrigálhatják

egymás ismereteinek hiányosságait. Adott esetben heves és komplex, de gyakran konstruktív

vita alakulhat ki egy-egy téma kapcsán – ez az interaktivitás és aktív részvételi lehetőség

tehát lényeges eltérés a szerkesztett médiatartalmakhoz képest.

Sportesemények népszerűsítése

Jellemzően minden ismertebb blog rendelkezik Facebook-profillal, ahogy a legtöbb

érdeklődésre számot tartó sportesemény is. Az interneten szerveződő civil megmozdulás, a

Critical Mass, a városi környezetben való kerékpáros közlekedés nehézségei ellenére, annak

Médiaelemzés


202

létjogosultságára kívánja felhívni a figyelmet. A nemzetközi mintán alapuló kezdeményezés

utolsó akciójára 2013. április 20-án, a Föld Napja előtt került sor. 2013 óta a Magyar

Kerékpárosklub szervezi a biciklis közösséget, különböző programokat támogatva, amelynek

tevékenységét 23 ezren követik a Facebookon.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kezdeményezett és Magyar Kerékpárosklub

szervezésében megvalósult Kerékpáros Magyarország Program is kihasználta a közösségi

oldalak nyújtotta nyilvánosságot. A Bringázz a munkába (BAM) kampányt közel 13 ezer

felhasználó követi, ami a bringazzamunkaba.cafeblog.hu bloghoz hasonlóan szervezi a

közösséget, látja el információval az érdeklődőket, és oszt meg a biciklizők érdeklődésére

számot tartó tartalmakat. A hagyományos híradásokból a vizsgált időszakban említésszinten

értesülhettek a kezdeményezésről, a honlap, a blog és a Facebook oldal azonban nem csak

szezonálisan juttatja információhoz a biciklis közösséget, de folyamatosan fenn is tartja az

érdeklődést. A BAM nyereményekkel is igyekszik motiválni illetve jutalmazni követőit, a

lebiciklizett kilométerek arányában. A kampány célja, hogy minél többen biciklizzenek,

kipróbálják és megszeressék a kerékpáros közlekedést, és átéljék a kerékpározás élményét. A

kerékpározás ugyanis – a szerzők véleménye szerint – a legegészségesebb, leggyorsabb,

legolcsóbb és leginkább környezetbarát közlekedési forma. A program azért is érdekes, mert

nem kifejezetten sportolókat, kerékpárosokat kívánta megszólítani, hanem a hétköznapi életbe

igyekezett magát a sportot hétköznapi, funkcionális formában integrálni.

Sportolj 3×1 órát!

A Médiaunió 2012-es kampánya, a Sportolj 3×1 órát! a gondolkodjegészségesen.hu

beszámolója szerint az év legnagyobb társadalmi célú kampánya, amit a Médiaunió

Alapítvány több, mint egymilliárd forintnyi médiafelületen népszerűsített. Ennek ellenére nem

látszik olyan népszerűnek, mint például a Bringázz a munkába. A Facebookon 4000 ember

követi az oldalt, de a kampányidőszak végével nem mutattak számottevő aktivitást. A honlap,

www.sportolnijo.hu nem tudott naprakész maradni a kampány évének vége után, ellenben az

oldalról elérhető fitvideo.hu jelenleg 47 ezer követővel bír, ami moduláris, otthon is

megtalálható segédeszközökkel végezhető edzésprogramot tesz elérhetővé. A Facebook

működésének ismerete arra enged következtetni, hogy a lájkolók nagy többségének

hírfolyamában naponta megjelenik egy Fitvideo által közzé tett, rövidebb edző-videó, vagy

Médiaelemzés


203

motiváló üzeneteket tartalmazó képes tartalom, akkor is, ha nem látogatnak el külön a

Fitvideo honlapjára. Habár a 3×1 kezdeményezés létrehozott saját YouTube-csatornát is, és

a kampány ideje alatt összesen 28 videót feltöltöttek, azok nézettsége átlagosan egy-két ezres

volt. Kiemelkedik közülük Geszti Péter alig fél perces szpotja, amelyet közel 10 ezer

felhasználó tekintett meg annak ellenére, hogy mindössze 13 ember követte rendszeresen a

csatorna megosztásait.

BSI – Mozogj velünk!

A BSI – Budapesti Sportiroda sikeresen használta, és használja a közösségi és

internetes oldalak felületét. A Sportiroda szervezésében megvalósuló számos sportprogramról

minden esetben részletes tájékoztatást közöl a futanet.hu és a Sportiroda Facebook-oldala, a

BSI – Mozogj velünk! is. A BSI, ahogy a Kerékpárosklub is, hatékonyan szervezi tagjait –

nemcsak a sportban nyújtva támogatást, de az élet egyéb területein is igyekeznek

közösségként létezni. A szakdolgozatokhoz gyakran szükséges kérdőíveket korlátozott számú

emberhez képes eljuttatni az egyén, de a közel 22 ezer követővel bíró Facebook-oldaluk

segítségével jelentősen megnövekedhetett a kitöltők és megosztók száma, így segítve

„futótársuk” munkáját.

Megfigyelhető, hogy a hagyományos médiumokhoz hasonlóan az élsportolók illetve

hírességek részvétele nagyban megnöveli az adott esemény láthatóságát. Ahogy a 3×1 óra

videói közül Geszti Péter megszólalása messze felülmúlja a többi videó népszerűségét, úgy a

BSI YouTube felületén is kitűnik, hogy az eseményeken részt vevő edzők és ismertebb

személyek videói is jóval nagyobb nézettséget értek el. Míg a rövidfilmek és előzetesek

kisebb érdeklődésre tartottak számot, addig a Rubint Réka és Schobert Norbert által a 2013-as

FittArénán tartott edzést közel 40 ezer felhasználó nézte meg, de az első négy legnépszerűbb

videó között szerepel Katus Attila és Tatarek Rezső 2012-es, és Béres Alexandra 2013-as

edzése is.

Balaton-átúszás

Hasonlóan a BSI által megrendezett eseményekhez, mint a Vivicitta Városvédő Futás,

a Spar Maraton, a Coca-Cola Fitnesz Nap és Futógála, a Balaton-átúszás is nagy tömegeket

megmozgató, hagyományosnak tekinthető sportesemény. Az esemény számára 2013

Médiaelemzés


204

májusában létrehozott Facebook-oldal sokkal nagyobb aktivitást mutat, mint az esemény

honlapja, a balaton-atuszas.hu. A blogoszféra elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy a

közösség az egyszerű tájékoztatáson túl igényli a folyamatos interakciót, amelyre a Facebook

sokkal inkább megfelelő felület napjainkban, mint egy statikus honlap. A közösségi oldal

lehetőséget nyújt a tagoknak személyes történeteik elmesélésére, önszervezésre, és az

információk naprakész megismerésére. Jól példázza a Facebook hatékonyságát, hogy míg az

oldalon közzétett Balaton-átúszásról szóló 2013-as kisfilmet majdnem 500-an osztották

meg saját oldalukon is, és közel 10 ezren látták, addig a Facebook-profillal 2012-ben még

nem rendelkező esemény promóciós videóját csak négy és fél ezren nézték meg, holott

mindkét évben profi produkciós irodára bízták a szervezők ennek elkészítését.

Konklúzió

Mint látható, a közösségi oldalak szerepe jelentősen megnőtt az vizsgált időszakban.

A Balaton-átúszás videójának esetéből kitűnik, hogy a Facebookon való jelenlét a blogok

esetében is meghatározó jelentőségű a láthatóság szempontjából. A blogok tekintetében a

kitettség alapvetően nem olyan mértékű, mint a hagyományos médiumok esetében, de a

Facebook által mégis láthatóvá válhatnak azok számára is, akik nem érdeklődtek az adott

sportág vagy esemény iránt. Mind a blogok, mind a közösségi oldalakon jelen lévő

szervezetek, események és kezdeményezések legfőbb szerepe a közösségek teremtése és

szervezése – egy olyan virtuális tér létrehozása, amit a közös érdeklődés tart össze. A futás

mint egyéni sport a futóblogok, facebookos közösségek és alkalmazások által válik közösségi

tevékenységgé, ahol a tagok motivációt meríthetnek egymás sikereiből, egymással való

versengésből, megoszthatják gondolataikat, kudarcaikat, és szakmailag segíthetik egymást.

Lényeges eltérés a híradásokhoz képest, hogy a blogokat és azok szerzőit nem kötik

sem az objektív tájékoztatás normái, sem a sajtónyelv követelményei, ezáltal közvetlenebbül

és hitelesebben tudják megszólítani célközönségüket, mint a klasszikus médiumok.

Szabadon kezelhetik a rendelkezésükre álló, gyakorlatilag végtelennek tekinthető virtuális

teret, amelyet tartalmilag és formailag egyéni preferenciáik szerint szerkeszthetnek, a

felhasználók pedig szintén saját igényeik szerint választhatják ki a rengeteg lehetőség közül a

nekik legjobban tetszőt, amelyikkel a leginkább azonosulni tudnak, vagy amelyik a

legrelevánsabb információt közli számukra. Ugyanakkor a sportágak, kor, nem, társadalmi

Médiaelemzés


205

csoport, élethelyzet, és számos egyéb szempont szerint erősen differenciált és heterogén

tartalmak két szempontból mégis megegyeznek: közösséget teremtenek és motiválnak.

Jellegüknél fogva hatékonyabban közvetítik az általuk lényegesnek gondolt üzenetet, mint a

hagyományos média. Összességében elmondható, hogy míg a híradásokban az üzenetet

elmondják, a blogokon és a közösségi oldalakon megélik.

Médiaelemzés


206

13. Melléklet

1. számú melléklet: forráslista

RTV

Rádió Országos napi Regionális napi

Top 10 látogatott,

sportrovattal rendelkező

(sportoldalak nélkül)

Sportoldal

InfoRádió Blikk 24 óra blikk.hu nemzetisport.hu

mr1‐Kossuth Rádió Magyar Hírlap Békés Megyei Hírlap borsonline.hu sport365.hu

Magyar Nemzet Délmagyarország sportgeza.hu

TV Metropol Dunántúli Napló telesport

atv NAPI Gazdaság Észak‐Magyarország hirado.hu totalsport

Duna TV Nemzeti Sport Fejér Megyei Hírlap hvg.hu xlsport

hírTV Népszabadság Hajdú‐Bihari Napló index.hu

m1 Népszava Heves Megyei Hírlap mno.hu Életmód oldal

RTL Klub Világgazdaság Kelet‐Magyarország nepszava.hu

tv2 Kisalföld nol.hu

Országos heti/havi Napló origo.hu

168 óra Nógrád Megyei Hírlap

Hetek Petőfi Népe

Heti Válasz Somogyi Hírlap

hvg Tolnai Népújság

Magyar Narancs Új Néplap

Szabad Föld Vas Népe

Vasárnap Reggel Zalai Hírlap

Vasárnapi Hírek

hazipatika.com

(egészségmegőrzés)

turizmusonline.hu

(sportturizmus)

fn.hir24.hu (hir24.hu,

sport.hir24.hu)

Print Web

divany.hu

(életmód trendek)

eletforma.hu

(életmód trendek)

Médiaelemzés


207

2. számú melléklet: a megjelenést generáló sportágak listája

(zárójelben az egyéb népszerű megnevezések és a módszertani okokból hozzátartozó egyéb

sportok, illetve szakágak)

Médiaelemzés


208

Aikidó

Amerikai futball

Asztalitenisz Korfball

Kosárlabda

Krikett

Kung fu

Baseball (softball) Labdarúgás (futsal, kispályás foci, strandfoci, teremlabdarúgás)

Biatlon (sílövészet) Lábtoll‐labda

Bikram jóga Lacrosse

Biliárd (karambol, pool, snooker)

Birkózás

Bob (nyári bob) Műugrás (toronyugrás)

Bowling Nanbudo

Ökölvívás

Öttusa

Capoeira Paintball

Curling Pelota

Cselgáncs (dzsúdó) Pilates

Darts Rögbi

Ejtőernyőzés Röplabda

Evezés Sakk

Fallabda (squash) Sárkányrepülés

Falmászás Siklórepülés

Fitnesz (aerobic, gimnasztika, jóga, testépítés)

Floorball

Futás (városi futás, terep‐ és tájfutás, tájékozódási futás)

Gokart Spinning

Golf Sporthorgászat

Golyósport (bocsa, boules, bouls, petanque) Strandröplabda

Gördeszka Súlyemelés (erőemelés)

Görkorcsolya Szánkózás

Szinkronúszás

Szörf (windsurf)

Gyeplabda Szumó

Hálólabda (netball) Taekwondo

Hapkido Teke

Hegymászás (alpinizmus, sziklamászás) Tenisz

Hódeszka (snowboard) Tollaslabda

Íjászat (futásíjászat) Torna (gumiasztal, ritmikus gimnasztika, trambulin)

Jégkorong Triatlon (ironman)

Ju‐jitsu TRX

Kajak‐kenu Úszás

Kajakpóló Vadvízi evezés (rafting, kajak‐szlalom)

Kangoo Vitorlázás

Karate Vitorlázórepülés

Kempo Vívás

Kendó Vízihoki

Kerékpározás (hegyi‐kerékpár, pályakerékpár) Vízilabda

Kettlebell Vízisí (wakeboard)

Kézilabda Yorkyball

Kick‐box Zumba

Sísport (alpesi sí, extrém sízés, északi összetett, északi sí, lesiklás,

műlesiklás, óriás‐műlesiklás, síakrobatika, sífutás, sítájfutás, síugrás,

szuperóriás‐műlesiklás)

Gyalogtúrázás (nordic walking, tájékozódási túra,

teljesítménytúrázás, trekking)

Korcsolyasport (gyorskorcsolya, jégtánc, műkorcsolya, rövidpályás

gyorskorcsolya, szinkronkorcsolya)

Atlétika (akadályfutás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, hármasugrás,

hétpróba, kalapácsvetés, magasugrás, rúdugrás, síkfutás, súlylökés,

távolugrás, tízpróba)

Lovassport (díjlovaglás, díjugratás, fogathajtás, lovasíjászat,

lovaspóló)

Búvárkodás (búvárúszás, szabadtüdős búvárkodás, tájékozódási

búvárkodás, uszonyos búvárkodás)

3. számú melléklet: a negyedévek általános híraktivitása

Médiaelemzés


209

Sorsz. Időszak Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

1. 2011. I. negyedév 1 647 28,0% 1 607 27,3% 875 14,9% 820 13,9% 942 16,0%

2. 2011. II. negyedév 2 248 31,8% 1 849 26,1% 1 141 16,1% 1 029 14,5% 807 11,4%

3. 2011. III. negyedév 2 415 31,7% 1 621 21,3% 1 413 18,5% 1 517 19,9% 654 8,6%

4. 2011. IV. negyedév 1 992 31,5% 1 591 25,1% 955 15,1% 958 15,1% 831 13,1%

5. 2012. I. negyedév 1 926 31,3% 1 784 29,0% 997 16,2% 905 14,7% 546 8,9%

6. 2012. II. negyedév 2 402 31,8% 1 978 26,2% 1 208 16,0% 1 363 18,0% 610 8,1%

7. 2012. III. negyedév 2 593 30,0% 2 179 25,2% 1 234 14,3% 1 755 20,3% 877 10,2%

8. 2012. IV. negyedév 1 931 29,5% 1 852 28,3% 1 068 16,3% 944 14,4% 745 11,4%

9. 2013. I. negyedév 1 928 28,8% 1 872 27,9% 1 230 18,4% 969 14,5% 703 10,5%

10. 2013. II. negyedév 3 011 37,1% 1 945 23,9% 1 259 15,5% 1 237 15,2% 673 8,3%

11. 2013. III. negyedév 2 775 32,1% 1 905 22,1% 1 477 17,1% 1 715 19,9% 767 8,9%

12. 2013. IV. negyedév 2 231 30,0% 1 962 26,4% 1 056 14,2% 1 256 16,9% 934 12,6%

Szabadidősport

eseményekAktív életmód Utánpótlás sport Hivatásos sport Sportpolitika

Sorsz. Időszak Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

1. 2011. I. negyedév 413 7,0% 682 11,6% 2 553 43,3% 1 016 17,2% 1 227 20,8%

2. 2011. II. negyedév 499 7,1% 782 11,1% 2 636 37,3% 1 280 18,1% 1 877 26,5%

3. 2011. III. negyedév 404 5,3% 850 11,2% 2 753 36,1% 1 399 18,4% 2 214 29,1%

4. 2011. IV. negyedév 464 7,3% 749 11,8% 2 472 39,1% 1 197 18,9% 1 445 22,8%

5. 2012. I. negyedév 434 7,0% 819 13,3% 2 331 37,9% 1 286 20,9% 1 288 20,9%

6. 2012. II. negyedév 563 7,4% 804 10,6% 2 926 38,7% 1 426 18,9% 1 842 24,4%

7. 2012. III. negyedév 783 9,1% 1 059 12,3% 3 105 35,9% 1 628 18,8% 2 063 23,9%

8. 2012. IV. negyedév 517 7,9% 812 12,4% 2 496 38,2% 1 175 18,0% 1 540 23,5%

9. 2013. I. negyedév 426 6,4% 762 11,4% 2 504 37,4% 1 233 18,4% 1 777 26,5%

10. 2013. II. negyedév 667 8,2% 1 003 12,3% 3 086 38,0% 1 313 16,2% 2 056 25,3%

11. 2013. III. negyedév 773 8,9% 972 11,3% 3 424 39,6% 1 518 17,6% 1 952 22,6%

12. 2013. IV. negyedév 648 8,7% 961 12,9% 3 084 41,5% 1 211 16,3% 1 535 20,6%

RTV Országos print Regionális print Web (top 10) Web (sport)

4. számú melléklet: a hónapok híraktivitása témakörönként

Médiaelemzés


210

Hónap Összes Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

2011. január 1 679 435 25,9% 421 25,1% 223 13,3% 379 22,6% 221 13,2%

2011. február 1 706 533 31,2% 532 31,2% 286 16,8% 155 9,1% 200 11,7%

2011. március 2 506 679 27,1% 654 26,1% 366 14,6% 286 11,4% 521 20,8%

2011. április 2 009 641 31,9% 589 29,3% 288 14,3% 297 14,8% 194 9,7%

2011. május 2 372 764 32,2% 631 26,6% 368 15,5% 270 11,4% 339 14,3%

2011. június 2 693 843 31,3% 629 23,4% 485 18,0% 462 17,2% 274 10,2%

2011. július 2 637 682 25,9% 523 19,8% 530 20,1% 642 24,3% 260 9,9%

2011. augusztus 2 528 849 33,6% 497 19,7% 490 19,4% 518 20,5% 174 6,9%

2011. szeptember 2 455 884 36,0% 601 24,5% 393 16,0% 357 14,5% 220 9,0%

2011. október 2 380 819 34,4% 624 26,2% 306 12,9% 419 17,6% 212 8,9%

2011. november 1 898 496 26,1% 466 24,6% 344 18,1% 241 12,7% 351 18,5%

2011. december 2 049 677 33,0% 501 24,5% 305 14,9% 298 14,5% 268 13,1%

2012. január 2 266 623 27,5% 627 27,7% 337 14,9% 514 22,7% 165 7,3%

2012. február 1 601 494 30,9% 468 29,2% 309 19,3% 142 8,9% 188 11,7%

2012. március 2 291 809 35,3% 689 30,1% 351 15,3% 249 10,9% 193 8,4%

2012. április 2 228 794 35,6% 630 28,3% 308 13,8% 333 14,9% 163 7,3%

2012. május 2 798 822 29,4% 701 25,1% 449 16,0% 560 20,0% 266 9,5%

2012. június 2 535 786 31,0% 647 25,5% 451 17,8% 470 18,5% 181 7,1%

2012. július 2 675 809 30,2% 606 22,7% 498 18,6% 609 22,8% 153 5,7%

2012. augusztus 3 202 861 26,9% 803 25,1% 359 11,2% 776 24,2% 403 12,6%

2012. szeptember 2 761 923 33,4% 770 27,9% 377 13,7% 370 13,4% 321 11,6%

2012. október 2 286 806 35,3% 580 25,4% 335 14,7% 266 11,6% 299 13,1%

2012. november 2 142 550 25,7% 717 33,5% 384 17,9% 233 10,9% 258 12,0%

2012. december 2 112 575 27,2% 555 26,3% 349 16,5% 445 21,1% 188 8,9%

2013. január 2 280 669 29,3% 598 26,2% 457 20,0% 381 16,7% 175 7,7%

2013. február 2 099 605 28,8% 633 30,2% 421 20,1% 221 10,5% 219 10,4%

2013. március 2 323 654 28,2% 641 27,6% 352 15,2% 367 15,8% 309 13,3%

2013. április 2 777 1 152 41,5% 705 25,4% 325 11,7% 333 12,0% 262 9,4%

2013. május 2 533 869 34,3% 704 27,8% 380 15,0% 369 14,6% 211 8,3%

2013. június 2 815 990 35,2% 536 19,0% 554 19,7% 535 19,0% 200 7,1%

2013. július 3 030 1 005 33,2% 564 18,6% 678 22,4% 533 17,6% 250 8,3%

2013. augusztus 2 782 771 27,7% 622 22,4% 396 14,2% 779 28,0% 214 7,7%

2013. szeptember 2 827 999 35,3% 719 25,4% 403 14,3% 403 14,3% 303 10,7%

2013. október 2 900 1 004 34,6% 781 26,9% 345 11,9% 439 15,1% 331 11,4%

2013. november 2 237 523 23,4% 690 30,8% 357 16,0% 305 13,6% 362 16,2%

2013. december 2 302 704 30,6% 491 21,3% 354 15,4% 512 22,2% 241 10,5%

Hivatásos sport SportpolitikaSzabadidősport Aktív életmód Utánpótlás sport

5. számú melléklet: a hónapok híraktivitása forrástípusonként

Médiaelemzés


211

Hónap Összes Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

2011. január 1 679 87 5,2% 199 11,9% 687 40,9% 329 19,6% 377 22,5%

2011. február 1 706 102 6,0% 190 11,1% 777 45,5% 277 16,2% 360 21,1%

2011. március 2 506 224 8,9% 293 11,7% 1 089 43,5% 410 16,4% 490 19,6%

2011. április 2 009 123 6,1% 265 13,2% 776 38,6% 372 18,5% 473 23,5%

2011. május 2 372 182 7,7% 248 10,5% 797 33,6% 487 20,5% 658 27,7%

2011. június 2 693 194 7,2% 269 10,0% 1 063 39,5% 421 15,6% 746 27,7%

2011. július 2 637 165 6,3% 295 11,2% 906 34,4% 507 19,2% 764 29,0%

2011. augusztus 2 528 173 6,8% 266 10,5% 917 36,3% 438 17,3% 734 29,0%

2011. szeptember 2 455 66 2,7% 289 11,8% 930 37,9% 454 18,5% 716 29,2%

2011. október 2 380 102 4,3% 269 11,3% 929 39,0% 453 19,0% 627 26,3%

2011. november 1 898 104 5,5% 244 12,9% 728 38,4% 352 18,5% 470 24,8%

2011. december 2 049 258 12,6% 236 11,5% 815 39,8% 392 19,1% 348 17,0%

2012. január 2 266 170 7,5% 294 13,0% 856 37,8% 448 19,8% 498 22,0%

2012. február 1 601 22 1,4% 247 15,4% 688 43,0% 328 20,5% 316 19,7%

2012. március 2 291 242 10,6% 278 12,1% 787 34,4% 510 22,3% 474 20,7%

2012. április 2 228 119 5,3% 249 11,2% 826 37,1% 487 21,9% 547 24,6%

2012. május 2 798 206 7,4% 270 9,6% 1 059 37,8% 544 19,4% 719 25,7%

2012. június 2 535 238 9,4% 285 11,2% 1 041 41,1% 395 15,6% 576 22,7%

2012. július 2 675 165 6,2% 355 13,3% 1 089 40,7% 475 17,8% 591 22,1%

2012. augusztus 3 202 375 11,7% 371 11,6% 968 30,2% 634 19,8% 854 26,7%

2012. szeptember 2 761 243 8,8% 333 12,1% 1 048 38,0% 519 18,8% 618 22,4%

2012. október 2 286 181 7,9% 290 12,7% 893 39,1% 383 16,8% 539 23,6%

2012. november 2 142 146 6,8% 275 12,8% 792 37,0% 405 18,9% 524 24,5%

2012. december 2 112 190 9,0% 247 11,7% 811 38,4% 387 18,3% 477 22,6%

2013. január 2 280 166 7,3% 240 10,5% 846 37,1% 451 19,8% 577 25,3%

2013. február 2 099 112 5,3% 244 11,6% 842 40,1% 387 18,4% 514 24,5%

2013. március 2 323 148 6,4% 278 12,0% 816 35,1% 395 17,0% 686 29,5%

2013. április 2 777 288 10,4% 304 10,9% 944 34,0% 515 18,5% 726 26,1%

2013. május 2 533 187 7,4% 308 12,2% 1 012 40,0% 383 15,1% 643 25,4%

2013. június 2 815 192 6,8% 391 13,9% 1 130 40,1% 415 14,7% 687 24,4%

2013. július 3 030 255 8,4% 378 12,5% 1 219 40,2% 532 17,6% 646 21,3%

2013. augusztus 2 782 264 9,5% 318 11,4% 1 076 38,7% 457 16,4% 667 24,0%

2013. szeptember 2 827 254 9,0% 276 9,8% 1 129 39,9% 529 18,7% 639 22,6%

2013. október 2 900 234 8,1% 399 13,8% 1 149 39,6% 509 17,6% 609 21,0%

2013. november 2 237 193 8,6% 284 12,7% 906 40,5% 376 16,8% 478 21,4%

2013. december 2 302 221 9,6% 278 12,1% 1 029 44,7% 326 14,2% 448 19,5%

RTV Országos print Regionális print Web (top 10) Web (sport)

6. számú melléklet: a sportágak csoportjának híraktivitása hónaponként

Médiaelemzés


212

Időszak Összes Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

2011. január 2 562 276 10,8% 102 4,0% 333 13,0% 582 22,7% 367 14,3% 270 10,5% 632 24,7%

2011. február 2 098 340 16,2% 85 4,1% 319 15,2% 336 16,0% 278 13,3% 287 13,7% 453 21,6%

2011. március 2 579 421 16,3% 74 2,9% 506 19,6% 315 12,2% 409 15,9% 418 16,2% 436 16,9%

2011. április 2 509 585 23,3% 160 6,4% 273 10,9% 391 15,6% 316 12,6% 374 14,9% 410 16,3%

2011. május 2 804 553 19,7% 239 8,5% 352 12,6% 319 11,4% 359 12,8% 401 14,3% 581 20,7%

2011. június 3 095 351 11,3% 229 7,4% 403 13,0% 526 17,0% 599 19,4% 432 14,0% 555 17,9%

2011. július 3 365 370 11,0% 137 4,1% 418 12,4% 304 9,0% 1 160 34,5% 270 8,0% 706 21,0%

2011. augusztus 3 218 461 14,3% 201 6,2% 318 9,9% 297 9,2% 907 28,2% 299 9,3% 735 22,8%

2011. szeptember 3 362 615 18,3% 178 5,3% 430 12,8% 435 12,9% 544 16,2% 443 13,2% 717 21,3%

2011. október 2 640 618 23,4% 102 3,9% 309 11,7% 287 10,9% 282 10,7% 497 18,8% 545 20,6%

2011. november 2 361 285 12,1% 68 2,9% 326 13,8% 403 17,1% 363 15,4% 479 20,3% 437 18,5%

2011. december 2 912 332 11,4% 92 3,2% 283 9,7% 608 20,9% 573 19,7% 406 13,9% 618 21,2%

2012. január 2 754 289 10,5% 59 2,1% 241 8,8% 660 24,0% 607 22,0% 270 9,8% 628 22,8%

2012. február 1 906 256 13,4% 79 4,1% 282 14,8% 272 14,3% 367 19,3% 264 13,9% 386 20,3%

2012. március 2 509 525 20,9% 123 4,9% 331 13,2% 358 14,3% 313 12,5% 333 13,3% 526 21,0%

2012. április 2 619 527 20,1% 239 9,1% 300 11,5% 402 15,3% 313 12,0% 373 14,2% 465 17,8%

2012. május 3 362 582 17,3% 203 6,0% 393 11,7% 395 11,7% 702 20,9% 432 12,8% 655 19,5%

2012. június 2 998 522 17,4% 178 5,9% 443 14,8% 419 14,0% 446 14,9% 408 13,6% 582 19,4%

2012. július 4 333 513 11,8% 235 5,4% 335 7,7% 639 14,7% 979 22,6% 672 15,5% 960 22,2%

2012. augusztus 5 761 568 9,9% 263 4,6% 410 7,1% 857 14,9% 1 449 25,2% 901 15,6% 1 313 22,8%

2012. szeptember 3 454 630 18,2% 196 5,7% 336 9,7% 452 13,1% 662 19,2% 473 13,7% 705 20,4%

2012. október 3 105 589 19,0% 143 4,6% 302 9,7% 535 17,2% 441 14,2% 442 14,2% 653 21,0%

2012. november 2 467 304 12,3% 138 5,6% 276 11,2% 430 17,4% 418 16,9% 436 17,7% 465 18,8%

2012. december 2 938 368 12,5% 83 2,8% 224 7,6% 720 24,5% 509 17,3% 382 13,0% 652 22,2%

2013. január 3 219 400 12,4% 90 2,8% 442 13,7% 689 21,4% 450 14,0% 339 10,5% 809 25,1%

2013. február 2 794 350 12,5% 87 3,1% 373 13,4% 383 13,7% 447 16,0% 385 13,8% 769 27,5%

2013. március 2 643 438 16,6% 88 3,3% 274 10,4% 356 13,5% 401 15,2% 462 17,5% 624 23,6%

2013. április 3 137 903 28,8% 153 4,9% 268 8,5% 439 14,0% 364 11,6% 528 16,8% 482 15,4%

2013. május 3 362 536 15,9% 190 5,7% 325 9,7% 423 12,6% 485 14,4% 565 16,8% 838 24,9%

2013. június 3 163 422 13,3% 131 4,1% 349 11,0% 469 14,8% 674 21,3% 418 13,2% 700 22,1%

2013. július 4 574 520 11,4% 226 4,9% 370 8,1% 498 10,9% 1 307 28,6% 592 12,9% 1 061 23,2%

2013. augusztus 3 476 420 12,1% 190 5,5% 345 9,9% 356 10,2% 853 24,5% 305 8,8% 1 007 29,0%

2013. szeptember 3 402 681 20,0% 209 6,1% 391 11,5% 332 9,8% 561 16,5% 577 17,0% 651 19,1%

2013. október 3 644 858 23,5% 237 6,5% 518 14,2% 397 10,9% 406 11,1% 565 15,5% 663 18,2%

2013. november 2 738 382 14,0% 90 3,3% 407 14,9% 354 12,9% 466 17,0% 430 15,7% 609 22,2%

2013. december 3 159 354 11,2% 79 2,5% 418 13,2% 606 19,2% 645 20,4% 411 13,0% 646 20,4%

EgyébKerékpározás Labdarúgás Csapatsportok Vízi sportokFutás és

gyalogtúrázás

Edzőtermi

sportok

7. számú melléklet: a sportágak csoportjának híraktivitása forrásonként

Médiaelemzés


213

Forrástípus Forrás Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

RTV atv 78 17,7% 22 5,0% 48 10,9% 57 13,0% 102 23,2% 40 9,1% 93 21,1%

RTV Duna TV 93 11,5% 47 5,8% 62 7,7% 113 14,0% 226 28,0% 102 12,7% 163 20,2%

RTV hírTV 232 15,1% 64 4,2% 137 8,9% 278 18,1% 352 23,0% 166 10,8% 304 19,8%

RTV InfoRádió 65 12,8% 17 3,4% 57 11,2% 75 14,8% 143 28,2% 59 11,6% 91 17,9%

RTV m1 173 12,5% 60 4,3% 108 7,8% 213 15,4% 345 25,0% 179 13,0% 302 21,9%

RTV mr1‐Kossuth Rádió 287 13,2% 108 5,0% 171 7,9% 344 15,8% 467 21,5% 309 14,2% 490 22,5%

RTV RTL Klub 70 19,2% 27 7,4% 25 6,8% 34 9,3% 84 23,0% 52 14,2% 73 20,0%

RTV tv2 196 32,6% 34 5,6% 51 8,5% 50 8,3% 124 20,6% 63 10,5% 84 14,0%

Országos print 168 óra 19 20,9% 14 15,4% 14 15,4% 11 12,1% 18 19,8% 5 5,5% 10 11,0%

Országos print Blikk 212 23,5% 45 5,0% 83 9,2% 100 11,1% 175 19,4% 156 17,3% 133 14,7%

Országos print Hetek 35 20,2% 9 5,2% 23 13,3% 18 10,4% 23 13,3% 25 14,5% 40 23,1%

Országos print Heti Válasz 37 13,6% 18 6,6% 44 16,2% 36 13,2% 62 22,8% 29 10,7% 46 16,9%

Országos print hvg 25 10,8% 10 4,3% 39 16,8% 34 14,7% 52 22,4% 25 10,8% 47 20,3%

Országos print Magyar Hírlap 128 12,9% 22 2,2% 112 11,3% 120 12,1% 227 23,0% 132 13,3% 248 25,1%

Országos print Magyar Narancs 48 20,6% 19 8,2% 36 15,5% 28 12,0% 29 12,4% 23 9,9% 50 21,5%

Országos print Magyar Nemzet 225 11,9% 83 4,4% 231 12,2% 237 12,5% 398 21,0% 271 14,3% 452 23,8%

Országos print Metropol 144 17,2% 43 5,1% 66 7,9% 113 13,5% 187 22,3% 103 12,3% 182 21,7%

Országos print NAPI Gazdaság 41 18,6% 20 9,0% 25 11,3% 32 14,5% 40 18,1% 19 8,6% 44 19,9%

Országos print Nemzeti Sport 377 9,1% 68 1,6% 774 18,7% 679 16,4% 875 21,2% 487 11,8% 877 21,2%

Országos print Népszabadság 137 12,2% 42 3,7% 158 14,0% 188 16,7% 207 18,4% 129 11,5% 265 23,5%

Országos print Népszava 119 9,6% 31 2,5% 179 14,5% 206 16,7% 274 22,2% 158 12,8% 270 21,8%

Országos print Szabad Föld 61 12,1% 43 8,5% 41 8,1% 81 16,0% 87 17,2% 65 12,8% 128 25,3%

Országos print Vasárnap Reggel 65 13,9% 20 4,3% 38 8,1% 44 9,4% 109 23,3% 84 17,9% 108 23,1%

Országos print Vasárnapi Hírek 71 14,9% 21 4,4% 60 12,6% 59 12,3% 122 25,5% 39 8,2% 106 22,2%

Országos print Világgazdaság 30 8,8% 19 5,6% 25 7,4% 62 18,2% 79 23,2% 41 12,1% 84 24,7%

Regionális print 24 óra 494 17,8% 133 4,8% 320 11,5% 322 11,6% 343 12,3% 508 18,3% 659 23,7%

Regionális print Békés Megyei Hírlap 534 19,1% 175 6,2% 245 8,7% 325 11,6% 365 13,0% 542 19,3% 617 22,0%

Regionális print Délmagyarország 402 14,3% 129 4,6% 280 9,9% 407 14,4% 643 22,8% 364 12,9% 596 21,1%

Regionális print Dunántúli Napló 384 17,0% 164 7,3% 247 10,9% 309 13,7% 299 13,2% 360 15,9% 497 22,0%

Regionális print Észak‐Magyarország 355 16,4% 136 6,3% 186 8,6% 347 16,0% 318 14,6% 360 16,6% 469 21,6%

Regionális print Fejér Megyei Hírlap 293 17,3% 131 7,7% 157 9,3% 256 15,1% 252 14,9% 222 13,1% 381 22,5%

Regionális print Hajdú‐Bihari Napló 302 19,1% 90 5,7% 148 9,3% 234 14,8% 254 16,0% 317 20,0% 239 15,1%

Regionális print Heves Megyei Hírlap 392 16,9% 135 5,8% 239 10,3% 300 12,9% 405 17,4% 317 13,7% 533 23,0%

Regionális print Kelet‐Magyarország 301 14,9% 120 6,0% 302 15,0% 328 16,3% 209 10,4% 287 14,2% 468 23,2%

Regionális print Kisalföld 299 14,7% 94 4,6% 278 13,7% 281 13,9% 355 17,5% 323 15,9% 398 19,6%

Regionális print Napló 432 19,0% 139 6,1% 244 10,7% 394 17,3% 254 11,2% 242 10,6% 571 25,1%

Regionális print Nógrád Megyei Hírlap 689 21,8% 188 5,9% 288 9,1% 316 10,0% 371 11,7% 426 13,5% 884 28,0%

Regionális print Petőfi Népe 456 21,1% 148 6,8% 202 9,3% 279 12,9% 342 15,8% 329 15,2% 405 18,7%

Regionális print Somogyi Hírlap 500 16,7% 142 4,7% 259 8,6% 491 16,4% 531 17,7% 475 15,9% 597 19,9%

Regionális print Tolnai Népújság 390 19,2% 132 6,5% 227 11,2% 289 14,3% 289 14,3% 269 13,3% 432 21,3%

Regionális print Új Néplap 381 14,8% 173 6,7% 226 8,8% 415 16,1% 437 16,9% 415 16,1% 533 20,7%

Regionális print Vas Népe 433 18,1% 130 5,4% 208 8,7% 288 12,0% 226 9,5% 446 18,7% 660 27,6%

Regionális print Zalai Hírlap 390 19,0% 128 6,2% 168 8,2% 263 12,8% 234 11,4% 328 16,0% 542 26,4%

Web (top 10) blikk.hu 499 34,8% 90 6,3% 115 8,0% 100 7,0% 203 14,2% 251 17,5% 175 12,2%

Web (top 10) borsonline.hu 255 30,2% 123 14,6% 69 8,2% 45 5,3% 109 12,9% 148 17,6% 94 11,2%

Web (top 10) hir24.hu 250 31,9% 76 9,7% 30 3,8% 31 4,0% 138 17,6% 148 18,9% 110 14,0%

Web (top 10) hirado.hu 200 25,5% 57 7,3% 40 5,1% 64 8,2% 157 20,0% 124 15,8% 143 18,2%

Web (top 10) hvg.hu 381 17,3% 105 4,8% 209 9,5% 312 14,1% 582 26,4% 219 9,9% 400 18,1%

Web (top 10) index.hu 242 40,0% 68 11,2% 44 7,3% 19 3,1% 87 14,4% 77 12,7% 68 11,2%

Web (top 10) mno.hu 379 17,7% 105 4,9% 229 10,7% 330 15,4% 433 20,2% 291 13,6% 373 17,4%

Web (top 10) nepszava.hu 285 11,1% 109 4,2% 377 14,6% 322 12,5% 688 26,7% 256 9,9% 541 21,0%

Web (top 10) nol.hu 290 22,9% 66 5,2% 173 13,7% 139 11,0% 228 18,0% 142 11,2% 228 18,0%

Web (top 10) origo.hu 366 11,1% 98 3,0% 529 16,0% 686 20,8% 657 19,9% 327 9,9% 635 19,3%

Web (sport) divany.hu 69 29,7% 34 14,7% 11 4,7% 7 3,0% 27 11,6% 65 28,0% 19 8,2%

Web (sport) eletforma.hu 87 32,7% 40 15,0% 8 3,0% 5 1,9% 42 15,8% 49 18,4% 35 13,2%

Web (sport) hazipatika.com 223 35,5% 90 14,3% 21 3,3% 9 1,4% 90 14,3% 133 21,1% 63 10,0%

Web (sport) nemzetisport.hu 519 6,7% 150 1,9% 1 121 14,5% 1 512 19,5% 1 844 23,8% 1 024 13,2% 1 567 20,3%

Web (sport) sport365.hu 336 11,8% 85 3,0% 417 14,6% 502 17,6% 577 20,2% 339 11,9% 603 21,1%

Web (sport) sportgeza.hu 427 9,3% 132 2,9% 441 9,6% 701 15,3% 1 028 22,4% 664 14,5% 1 196 26,1%

Web (sport) telesport.hu 365 12,0% 114 3,7% 295 9,7% 500 16,4% 650 21,3% 407 13,3% 718 23,5%

Web (sport) totalsport.hu 459 12,9% 109 3,1% 510 14,4% 560 15,8% 658 18,5% 521 14,7% 734 20,7%

Web (sport) turizmusonline.hu 82 26,5% 81 26,2% 18 5,8% 12 3,9% 33 10,7% 30 9,7% 53 17,2%

Web (sport) xlsport.hu 1 035 13,2% 252 3,2% 1 136 14,5% 1 340 17,2% 1 260 16,1% 1 034 13,2% 1 755 22,5%

Futás és

gyalogtúrázásKerékpározás Labdarúgás Csapatsportok Vízi sportok

Edzőtermi

sportokEgyéb

8. számú melléklet: a sportágak negyedéves híraktivitása (1.)

Médiaelemzés


214

Sportág I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

Aikidó 0 2 1 2 1 1 10 3 1 7 2 2

Amerikai futball 22 20 33 15 14 12 16 14 17 10 14 17

Asztalitenisz 91 98 119 154 86 101 168 172 93 128 151 193

Atlétika 260 287 347 253 340 387 706 301 283 276 350 339

Baseball 4 5 11 10 1 2 5 6 6 18 20 2

Biatlon 15 0 11 21 14 7 4 10 53 8 15 14

Bikram jóga 1 1 1 1 0 0 0 2 8 3 16 21

Biliárd 2 5 15 11 14 16 17 5 9 4 6 7

Birkózás 178 90 84 81 97 68 151 125 142 103 242 118

Bob 0 1 1 0 0 1 3 1 0 1 19 10

Bowling 8 0 7 11 8 12 18 10 12 7 5 2

Búvárkodás 15 41 236 19 24 11 38 12 12 21 73 17

Capoeira 1 2 3 2 0 8 6 5 3 10 11 2

Curling 6 1 7 23 11 4 1 37 27 36 17 48

Cselgáncs 120 143 150 137 96 116 401 158 161 284 203 176

Darts 11 11 19 12 14 14 18 33 25 14 22 30

Ejtőernyőzés 1 1 3 2 0 5 4 8 5 7 17 5

Evezés 22 91 214 47 37 70 233 40 67 80 212 83

Fallabda 13 23 38 18 15 20 5 25 51 61 54 26

Falmászás 6 1 6 2 7 5 7 3 2 13 19 2

Fitnesz 145 213 180 235 160 238 228 183 212 219 229 244

Floorball 7 15 11 11 9 10 5 11 13 8 11 23

Futás 875 1174 1207 1015 883 1337 1377 1061 1024 1579 1352 1340

Gokart 4 46 33 23 12 47 40 17 32 23 25 24

Golf 6 37 55 9 9 30 28 22 23 38 57 36

Golyósport 4 5 13 10 2 11 14 4 2 21 20 1

Gördeszka 1 8 6 3 1 2 5 1 0 3 8 5

Görkorcsolya 8 20 14 19 8 28 55 5 45 71 27 14

Gyalogtúrázás 162 315 239 220 187 294 334 200 164 282 269 254

Gyeplabda 8 6 5 7 4 10 97 6 33 6 9 4

Hálólabda 0 0 1 0 0 0 1 1 0 0 1 0

Hapkido 0 1 0 6 1 1 2 2 2 4 0 2

Hegymászás 5 15 18 12 9 15 1 5 21 33 45 10

Hódeszka 40 20 7 21 43 8 8 30 83 19 30 28

Íjászat 14 23 32 18 7 25 49 9 23 28 32 14

Jégkorong 231 279 102 174 214 271 177 248 253 250 111 160

Ju‐jitsu 0 2 8 16 2 0 10 8 7 10 10 12

Kajak‐kenu 172 379 470 201 187 215 733 296 299 422 532 271

Kajakpóló 0 0 2 1 2 1 1 0 3 0 7 0

Kangoo 7 11 5 8 8 6 8 6 7 9 4 0

Karate 34 53 26 112 59 57 43 96 108 216 63 111

Kempo 0 17 0 21 12 8 8 7 11 18 4 6

Kendó 0 4 0 0 0 10 1 1 3 8 2 3

Kerékpározás 261 628 516 262 261 620 694 364 265 474 626 406

Kettlebell 2 1 0 2 3 7 4 3 6 11 4 3

Kézilabda 538 479 363 511 650 499 754 839 675 618 498 709

Kick‐box 14 30 53 109 43 57 64 81 43 50 44 105

2011 2012 2013

8. számú melléklet: a sportágak negyedéves híraktivitása (2.)

Médiaelemzés


215

Sportág I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

Korcsolyasport 230 56 15 89 181 43 67 138 283 68 87 171

Korfball 0 6 0 2 0 0 0 8 6 5 1 0

Kosárlabda 304 289 275 354 247 249 466 302 264 251 311 230

Krikett 2 13 28 7 14 30 19 12 17 13 10 16

Kung fu 7 15 16 53 8 11 18 20 11 16 12 13

Labdarúgás 1158 1028 1166 918 854 1136 1081 802 1089 942 1107 1343

Lábtoll‐labda 5 1 0 9 1 0 14 6 0 7 21 4

Lacrosse 1 4 5 3 2 1 0 3 0 0 0 2

Lovassport 45 87 168 88 74 133 241 83 64 107 183 76

Műugrás 64 11 100 4 9 55 10 7 33 63 232 11

Nanbudo 0 4 2 0 0 0 0 0 0 4 1 0

Ökölvívás 254 336 219 263 168 234 447 255 179 265 281 335

Öttusa 56 91 305 98 39 122 180 108 69 67 275 113

Paintball 0 8 0 0 4 4 5 0 0 0 4 2

Pelota 0 0 0 1 0 1 1 1 5 2 1 0

Pilates 4 6 12 8 14 14 22 11 13 10 15 12

Rögbi 24 8 68 64 11 16 4 32 22 26 4 10

Röplabda 90 107 112 137 128 121 260 196 134 113 154 170

Sakk 87 144 147 120 78 61 91 103 77 97 118 126

Sárkányrepülés 0 1 2 0 0 0 1 0 1 1 15 0

Siklórepülés 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 16 0

Sísport 140 10 14 57 112 9 9 51 218 9 25 46

Spinning 3 1 5 7 3 15 9 8 11 8 22 12

Sporthorgászat 4 0 5 2 1 2 2 26 3 3 11 3

Strandröplabda 0 17 50 1 9 25 149 13 5 19 38 26

Súlyemelés 20 49 53 103 28 48 52 47 41 50 51 46

Szánkózás 14 1 5 15 22 2 11 10 36 15 33 15

Szinkronúszás 5 4 11 10 9 13 96 18 9 10 21 10

Szörf 8 7 17 97 24 30 51 26 31 19 20 15

Szumó 9 40 8 11 7 6 6 33 22 11 50 14

Taekwondo 0 2 3 11 1 9 86 22 14 13 10 10

Teke 10 32 33 66 45 42 41 105 91 229 55 74

Tenisz 195 125 185 130 145 195 324 142 190 145 247 190

Tollaslabda 16 53 48 39 23 27 128 42 37 51 46 21

Torna 169 155 153 170 141 239 414 164 157 145 148 134

Triatlon 33 110 174 48 40 88 157 53 99 130 120 53

TRX 1 4 8 3 3 6 9 7 2 8 13 6

Úszás 501 396 815 565 465 759 1211 629 506 538 885 751

Vadvízi evezés 0 17 8 2 12 6 4 4 0 10 18 3

Vitorlázás 10 53 100 38 4 38 26 17 10 62 90 13

Vitorlázórepülés 0 2 2 0 0 0 2 2 3 2 0 0

Vívás 194 211 272 218 162 204 548 196 220 290 561 204

Vízihoki 0 0 0 0 1 1 0 0 1 0 5 0

Vízilabda 254 267 605 231 509 249 675 311 289 253 597 340

Vízisí 3 8 33 3 4 13 12 8 38 45 32 3

Yorkyball 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Zumba 6 25 22 21 12 54 47 13 22 29 38 19

2011 2012 2013

9. számú melléklet: a sportágak szezonális híraktivitása (1.)

Médiaelemzés


216

Sportág Öszes Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

Aikidó 32 2 6,3% 10 31,3% 13 40,6% 7 21,9%

Amerikai futball 204 53 26,0% 42 20,6% 63 30,9% 46 22,5%

Asztalitenisz 1554 270 17,4% 327 21,0% 438 28,2% 519 33,4%

Atlétika 4129 883 21,4% 950 23,0% 1 403 34,0% 893 21,6%

Baseball 90 11 12,2% 25 27,8% 36 40,0% 18 20,0%

Biatlon 172 82 47,7% 15 8,7% 30 17,4% 45 26,2%

Bikram jóga 54 9 16,7% 4 7,4% 17 31,5% 24 44,4%

Biliárd 111 25 22,5% 25 22,5% 38 34,2% 23 20,7%

Birkózás 1479 417 28,2% 261 17,6% 477 32,3% 324 21,9%

Bob 37 0 0,0% 3 8,1% 23 62,2% 11 29,7%

Bowling 100 28 28,0% 19 19,0% 30 30,0% 23 23,0%

Búvárkodás 519 51 9,8% 73 14,1% 347 66,9% 48 9,2%

Capoeira 53 4 7,5% 20 37,7% 20 37,7% 9 17,0%

Curling 218 44 20,2% 41 18,8% 25 11,5% 108 49,5%

Cselgáncs 2145 377 17,6% 543 25,3% 754 35,2% 471 22,0%

Darts 223 50 22,4% 39 17,5% 59 26,5% 75 33,6%

Ejtőernyőzés 58 6 10,3% 13 22,4% 24 41,4% 15 25,9%

Evezés 1196 126 10,5% 241 20,2% 659 55,1% 170 14,2%

Fallabda 349 79 22,6% 104 29,8% 97 27,8% 69 19,8%

Falmászás 73 15 20,5% 19 26,0% 32 43,8% 7 9,6%

Fitnesz 2486 517 20,8% 670 27,0% 637 25,6% 662 26,6%

Floorball 134 29 21,6% 33 24,6% 27 20,1% 45 33,6%

Futás 14224 2 782 19,6% 4 090 28,8% 3 936 27,7% 3 416 24,0%

Gokart 326 48 14,7% 116 35,6% 98 30,1% 64 19,6%

Golf 350 38 10,9% 105 30,0% 140 40,0% 67 19,1%

Golyósport 107 8 7,5% 37 34,6% 47 43,9% 15 14,0%

Gördeszka 43 2 4,7% 13 30,2% 19 44,2% 9 20,9%

Görkorcsolya 314 61 19,4% 119 37,9% 96 30,6% 38 12,1%

Gyalogtúrázás 2920 513 17,6% 891 30,5% 842 28,8% 674 23,1%

Gyeplabda 195 45 23,1% 22 11,3% 111 56,9% 17 8,7%

Hálólabda 4 0 0,0% 0 0,0% 3 75,0% 1 25,0%

Hapkido 21 3 14,3% 6 28,6% 2 9,5% 10 47,6%

Hegymászás 189 35 18,5% 63 33,3% 64 33,9% 27 14,3%

Hódeszka 337 166 49,3% 47 13,9% 45 13,4% 79 23,4%

Íjászat 274 44 16,1% 76 27,7% 113 41,2% 41 15,0%

Jégkorong 2470 698 28,3% 800 32,4% 390 15,8% 582 23,6%

Ju‐jitsu 85 9 10,6% 12 14,1% 28 32,9% 36 42,4%

Kajak‐kenu 4177 658 15,8% 1 016 24,3% 1 735 41,5% 768 18,4%

Kajakpóló 17 5 29,4% 1 5,9% 10 58,8% 1 5,9%

Kangoo 79 22 27,8% 26 32,9% 17 21,5% 14 17,7%

Karate 978 201 20,6% 326 33,3% 132 13,5% 319 32,6%

Kempo 112 23 20,5% 43 38,4% 12 10,7% 34 30,4%

Kendó 32 3 9,4% 22 68,8% 3 9,4% 4 12,5%

Kerékpározás 5377 787 14,6% 1 722 32,0% 1 836 34,1% 1 032 19,2%

Kettlebell 46 11 23,9% 19 41,3% 8 17,4% 8 17,4%

Kézilabda 7133 1 863 26,1% 1 596 22,4% 1 615 22,6% 2 059 28,9%

Kick‐box 693 100 14,4% 137 19,8% 161 23,2% 295 42,6%

I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

9. számú melléklet: a sportágak szezonális híraktivitása (2.)

Médiaelemzés


217

Sportág Öszes Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

Korcsolyasport 1428 694 48,6% 167 11,7% 169 11,8% 398 27,9%

Korfball 28 6 21,4% 11 39,3% 1 3,6% 10 35,7%

Kosárlabda 3542 815 23,0% 789 22,3% 1 052 29,7% 886 25,0%

Krikett 181 33 18,2% 56 30,9% 57 31,5% 35 19,3%

Kung fu 200 26 13,0% 42 21,0% 46 23,0% 86 43,0%

Labdarúgás 12624 3 101 24,6% 3 106 24,6% 3 354 26,6% 3 063 24,3%

Lábtoll‐labda 68 6 8,8% 8 11,8% 35 51,5% 19 27,9%

Lacrosse 21 3 14,3% 5 23,8% 5 23,8% 8 38,1%

Lovassport 1349 183 13,6% 327 24,2% 592 43,9% 247 18,3%

Műugrás 599 106 17,7% 129 21,5% 342 57,1% 22 3,7%

Nanbudo 11 0 0,0% 8 72,7% 3 27,3% 0 0,0%

Ökölvívás 3236 601 18,6% 835 25,8% 947 29,3% 853 26,4%

Öttusa 1523 164 10,8% 280 18,4% 760 49,9% 319 20,9%

Paintball 27 4 14,8% 12 44,4% 9 33,3% 2 7,4%

Pelota 12 5 41,7% 3 25,0% 2 16,7% 2 16,7%

Pilates 141 31 22,0% 30 21,3% 49 34,8% 31 22,0%

Rögbi 289 57 19,7% 50 17,3% 76 26,3% 106 36,7%

Röplabda 1722 352 20,4% 341 19,8% 526 30,5% 503 29,2%

Sakk 1249 242 19,4% 302 24,2% 356 28,5% 349 27,9%

Sárkányrepülés 21 1 4,8% 2 9,5% 18 85,7% 0 0,0%

Siklórepülés 17 0 0,0% 1 5,9% 16 94,1% 0 0,0%

Sísport 700 470 67,1% 28 4,0% 48 6,9% 154 22,0%

Spinning 104 17 16,3% 24 23,1% 36 34,6% 27 26,0%

Sporthorgászat 62 8 12,9% 5 8,1% 18 29,0% 31 50,0%

Strandröplabda 352 14 4,0% 61 17,3% 237 67,3% 40 11,4%

Súlyemelés 588 89 15,1% 147 25,0% 156 26,5% 196 33,3%

Szánkózás 179 72 40,2% 18 10,1% 31 17,4% 58 32,3%

Szinkronúszás 216 23 10,6% 27 12,5% 128 59,3% 38 17,6%

Szörf 345 63 18,3% 56 16,2% 88 25,5% 138 40,0%

Szumó 217 38 17,5% 57 26,3% 64 29,5% 58 26,7%

Taekwondo 181 15 8,3% 24 13,3% 99 54,7% 43 23,8%

Teke 823 146 17,7% 303 36,8% 129 15,7% 245 29,8%

Tenisz 2213 530 23,9% 465 21,0% 756 34,2% 462 20,9%

Tollaslabda 531 76 14,3% 131 24,7% 222 41,8% 102 19,2%

Torna 2189 467 21,3% 539 24,6% 715 32,7% 468 21,4%

Triatlon 1105 172 15,6% 328 29,7% 451 40,8% 154 13,9%

TRX 70 6 8,6% 18 25,7% 30 42,9% 16 22,9%

Úszás 8021 1 472 18,4% 1 693 21,1% 2 911 36,3% 1 945 24,2%

Vadvízi evezés 84 12 14,3% 33 39,3% 30 35,7% 9 10,7%

Vitorlázás 461 24 5,2% 153 33,2% 216 46,9% 68 14,8%

Vitorlázórepülés 13 3 23,1% 4 30,8% 4 30,8% 2 15,4%

Vívás 3280 576 17,6% 705 21,5% 1 381 42,1% 618 18,8%

Vízihoki 8 2 25,0% 1 12,5% 5 62,5% 0 0,0%

Vízilabda 4580 1 052 23,0% 769 16,8% 1 877 41,0% 882 19,3%

Vízisí 202 45 22,3% 66 32,7% 77 38,1% 14 6,9%

Yorkyball 4 0 0,0% 0 0,0% 4 100,0% 0 0,0%

Zumba 308 40 13,0% 108 35,1% 107 34,7% 53 17,2%

I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

Médiaelemzés


218

10. számú melléklet: sportágak híraktivitása forrástípusonként (1.)

Sportág Öszes Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

Aikidó 32 0 0,0% 4 12,5% 19 59,4% 1 3,1% 8 25,0%

Amerikai futball 204 14 6,9% 60 29,4% 92 45,1% 15 7,4% 23 11,3%

Asztalitenisz 1554 84 5,4% 198 12,7% 764 49,2% 146 9,4% 362 23,3%

Atlétika 4129 259 6,3% 467 11,3% 1 940 47,0% 363 8,8% 1 100 26,6%

Baseball 90 12 13,3% 14 15,6% 17 18,9% 25 27,8% 22 24,4%

Biatlon 172 0 0,0% 26 15,1% 70 40,7% 34 19,8% 42 24,4%

Bikram jóga 54 0 0,0% 6 11,1% 25 46,3% 17 31,5% 6 11,1%

Biliárd 111 7 6,3% 12 10,8% 58 52,3% 28 25,2% 6 5,4%

Birkózás 1479 136 9,2% 207 14,0% 504 34,1% 197 13,3% 435 29,4%

Bob 37 4 10,8% 10 27,0% 5 13,5% 12 32,4% 6 16,2%

Bowling 100 0 0,0% 5 5,0% 49 49,0% 9 9,0% 37 37,0%

Búvárkodás 519 10 1,9% 47 9,1% 191 36,8% 85 16,4% 186 35,8%

Capoeira 53 2 3,8% 1 1,9% 31 58,5% 9 17,0% 10 18,9%

Curling 218 28 12,8% 26 11,9% 28 12,8% 34 15,6% 102 46,8%

Cselgáncs 2145 158 7,4% 280 13,1% 790 36,8% 287 13,4% 630 29,4%

Darts 223 3 1,3% 24 10,8% 113 50,7% 31 13,9% 52 23,3%

Ejtőernyőzés 58 3 5,2% 12 20,7% 21 36,2% 17 29,3% 5 8,6%

Evezés 1196 64 5,4% 164 13,7% 309 25,8% 168 14,0% 491 41,1%

Fallabda 349 21 6,0% 47 13,5% 130 37,2% 46 13,2% 105 30,1%

Falmászás 73 3 4,1% 7 9,6% 40 54,8% 12 16,4% 11 15,1%

Fitnesz 2486 108 4,3% 217 8,7% 1 294 52,1% 454 18,3% 413 16,6%

Floorball 134 0 0,0% 2 1,5% 114 85,1% 2 1,5% 16 11,9%

Futás 14224 1 084 7,6% 1 527 10,7% 5 863 41,2% 2 535 17,8% 3 215 22,6%

Gokart 326 12 3,7% 54 16,6% 122 37,4% 58 17,8% 80 24,5%

Golf 350 40 11,4% 39 11,1% 76 21,7% 51 14,6% 144 41,1%

Golyósport 107 6 5,6% 5 4,7% 78 72,9% 4 3,7% 14 13,1%

Gördeszka 43 8 18,6% 6 14,0% 11 25,6% 10 23,3% 8 18,6%

Görkorcsolya 314 25 8,0% 35 11,1% 172 54,8% 27 8,6% 55 17,5%

Gyalogtúrázás 2920 110 3,8% 247 8,5% 1 564 53,6% 612 21,0% 387 13,3%

Gyeplabda 195 3 1,5% 28 14,4% 20 10,3% 25 12,8% 119 61,0%

Hálólabda 4 0 0,0% 0 0,0% 1 25,0% 1 25,0% 2 50,0%

Hapkido 21 0 0,0% 2 9,5% 14 66,7% 0 0,0% 5 23,8%

Hegymászás 189 20 10,6% 33 17,5% 54 28,6% 53 28,0% 29 15,3%

Hódeszka 337 25 7,4% 56 16,6% 96 28,5% 59 17,5% 101 30,0%

Íjászat 274 12 4,4% 21 7,7% 202 73,7% 4 1,5% 35 12,8%

Jégkorong 2470 160 6,5% 394 16,0% 576 23,3% 399 16,2% 941 38,1%

Ju‐jitsu 85 8 9,4% 3 3,5% 50 58,8% 6 7,1% 18 21,2%

Kajak‐kenu 4177 401 9,6% 604 14,5% 1 125 26,9% 607 14,5% 1 440 34,5%

Kajakpóló 17 6 35,3% 0 0,0% 3 17,6% 1 5,9% 7 41,2%

Kangoo 79 0 0,0% 4 5,1% 53 67,1% 11 13,9% 11 13,9%

Karate 978 83 8,5% 63 6,4% 543 55,5% 53 5,4% 236 24,1%

Kempo 112 0 0,0% 5 4,5% 52 46,4% 7 6,3% 48 42,9%

Kendó 32 3 9,4% 5 15,6% 7 21,9% 2 6,3% 15 46,9%

Kerékpározás 5377 379 7,0% 527 9,8% 2 487 46,3% 897 16,7% 1 087 20,2%

Kettlebell 46 0 0,0% 4 8,7% 19 41,3% 4 8,7% 19 41,3%

Kézilabda 7133 598 8,4% 812 11,4% 2 427 34,0% 1 038 14,6% 2 258 31,7%

Kick‐box 693 25 3,6% 25 3,6% 345 49,8% 36 5,2% 262 37,8%

Web (top 10)Regionális printOrszágos printRTV Web (top 10)

10. számú melléklet: sportágak híraktivitása forrástípusonként (2.)

Médiaelemzés


219

Sportág Öszes Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

Korcsolyasport 1428 134 9,4% 225 15,8% 480 33,6% 149 10,4% 440 30,8%

Korfball 28 0 0,0% 7 25,0% 2 7,1% 3 10,7% 16 57,1%

Kosárlabda 3542 272 7,7% 504 14,2% 1 490 42,1% 351 9,9% 925 26,1%

Krikett 181 5 2,8% 43 23,8% 21 11,6% 68 37,6% 44 24,3%

Kung fu 200 28 14,0% 15 7,5% 119 59,5% 18 9,0% 20 10,0%

Labdarúgás 12624 659 5,2% 1 948 15,4% 4 224 33,5% 1 815 14,4% 3 978 31,5%

Lábtoll‐labda 68 0 0,0% 3 4,4% 29 42,6% 2 2,9% 34 50,0%

Lacrosse 21 3 14,3% 1 4,8% 1 4,8% 6 28,6% 10 47,6%

Lovassport 1349 151 11,2% 205 15,2% 535 39,7% 150 11,1% 308 22,8%

Műugrás 599 115 19,2% 122 20,4% 84 14,0% 92 15,4% 186 31,1%

Nanbudo 11 0 0,0% 2 18,2% 4 36,4% 0 0,0% 5 45,5%

Ökölvívás 3236 170 5,3% 474 14,6% 1 143 35,3% 440 13,6% 1 009 31,2%

Öttusa 1523 130 8,5% 205 13,5% 512 33,6% 186 12,2% 490 32,2%

Paintball 27 3 11,1% 1 3,7% 11 40,7% 0 0,0% 12 44,4%

Pelota 12 0 0,0% 1 8,3% 1 8,3% 1 8,3% 9 75,0%

Pilates 141 2 1,4% 13 9,2% 63 44,7% 36 25,5% 27 19,1%

Rögbi 289 7 2,4% 22 7,6% 79 27,3% 31 10,7% 150 51,9%

Röplabda 1722 85 4,9% 175 10,2% 812 47,2% 135 7,8% 515 29,9%

Sakk 1249 56 4,5% 154 12,3% 599 48,0% 107 8,6% 333 26,7%

Sárkányrepülés 21 0 0,0% 1 4,8% 13 61,9% 5 23,8% 2 9,5%

Siklórepülés 17 0 0,0% 0 0,0% 9 52,9% 6 35,3% 2 11,8%

Sísport 700 54 7,7% 90 12,9% 144 20,6% 143 20,4% 269 38,4%

Spinning 104 4 3,8% 10 9,6% 49 47,1% 23 22,1% 18 17,3%

Sporthorgászat 62 2 3,2% 11 17,7% 31 50,0% 7 11,3% 11 17,7%

Strandröplabda 352 10 2,8% 26 7,4% 184 52,3% 15 4,3% 117 33,2%

Súlyemelés 588 12 2,0% 67 11,4% 368 62,6% 39 6,6% 102 17,3%

Szánkózás 179 24 13,4% 39 21,8% 33 18,4% 48 26,8% 35 19,6%

Szinkronúszás 216 5 2,3% 31 14,4% 44 20,4% 22 10,2% 114 52,8%

Szörf 345 6 1,7% 71 20,6% 66 19,1% 66 19,1% 136 39,4%

Szumó 217 21 9,7% 23 10,6% 53 24,4% 34 15,7% 86 39,6%

Taekwondo 181 13 7,2% 7 3,9% 39 21,5% 5 2,8% 117 64,6%

Teke 823 41 5,0% 44 5,3% 543 66,0% 31 3,8% 164 19,9%

Tenisz 2213 101 4,6% 342 15,5% 894 40,4% 283 12,8% 593 26,8%

Tollaslabda 531 11 2,1% 34 6,4% 287 54,0% 34 6,4% 165 31,1%

Torna 2189 191 8,7% 328 15,0% 692 31,6% 263 12,0% 715 32,7%

Triatlon 1105 32 2,9% 79 7,1% 555 50,2% 83 7,5% 356 32,2%

TRX 70 0 0,0% 15 21,4% 25 35,7% 15 21,4% 15 21,4%

Úszás 8021 719 9,0% 1 092 13,6% 2 838 35,4% 1 413 17,6% 1 959 24,4%

Vadvízi evezés 84 0 0,0% 15 17,9% 18 21,4% 23 27,4% 28 33,3%

Vitorlázás 461 27 5,9% 85 18,4% 151 32,8% 35 7,6% 163 35,4%

Vitorlázórepülés 13 0 0,0% 4 30,8% 8 61,5% 1 7,7% 0 0,0%

Vívás 3280 296 9,0% 529 16,1% 776 23,7% 465 14,2% 1 214 37,0%

Vízihoki 8 0 0,0% 0 0,0% 1 12,5% 4 50,0% 3 37,5%

Vízilabda 4580 472 10,3% 695 15,2% 1 243 27,1% 731 16,0% 1 439 31,4%

Vízisí 202 18 8,9% 38 18,8% 54 26,7% 35 17,3% 57 28,2%

Yorkyball 4 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2 50,0% 2 50,0%

Zumba 308 6 1,9% 11 3,6% 229 74,4% 26 8,4% 36 11,7%

RTV Országos print Regionális print Web (top 10) Web (top 10)

11. számú melléklet: a legfontosabb sportágak híraktivitása forrásonként (1.)

Médiaelemzés


220

Forrástípus Forrás Futás Labdarúgás Úszás Kézilabda Kerékpározás Vízilabda Kajak‐kenu Atlétika Kosárlabda Vívás

RTV atv 70 48 44 29 22 33 13 11 11 20

RTV Duna TV 80 62 89 79 47 60 47 24 16 45

RTV hírTV 206 137 135 157 64 109 93 55 56 79

RTV InfoRádió 58 57 51 34 17 24 34 21 14 13

RTV m1 158 108 137 125 60 94 66 51 46 61

RTV mr1‐Kossuth Rádió 254 171 174 140 108 108 95 79 104 53

RTV RTL Klub 66 25 30 10 27 22 24 9 9 13

RTV tv2 192 51 59 24 34 22 29 9 16 12

Országos print 168 óra 10 14 8 3 14 8 1 0 4 3

Országos print Blikk 178 83 72 56 45 35 35 10 17 11

Országos print Hetek 30 23 13 5 9 5 3 4 5 6

Országos print Heti Válasz 30 44 28 10 18 15 7 7 10 9

Országos print hvg 18 39 14 8 10 12 11 5 11 4

Országos print Magyar Hírlap 115 112 81 60 22 52 47 41 21 41

Országos print Magyar Narancs 42 36 17 12 19 2 7 8 10 5

Országos print Magyar Nemzet 175 231 146 92 83 78 78 52 56 76

Országos print Metropol 124 66 67 58 43 41 29 39 21 26

Országos print NAPI Gazdaság 35 25 13 12 20 11 7 10 8 6

Országos print Nemzeti Sport 365 774 280 265 68 237 195 167 180 192

Országos print Népszabadság 122 158 73 58 42 47 33 20 50 37

Országos print Népszava 109 179 114 97 31 62 65 38 40 55

Országos print Szabad Föld 46 41 43 25 43 23 19 23 25 23

Országos print Vasárnap Reggel 54 38 45 20 20 23 25 19 7 15

Országos print Vasárnapi Hírek 51 60 49 11 21 24 28 10 22 9

Országos print Világgazdaság 23 25 29 20 19 20 14 14 17 11

Regionális print 24 óra 388 320 146 149 133 66 66 177 52 48

Regionális print Békés Megyei Hírlap 416 245 183 168 175 50 86 180 57 67

Regionális print Délmagyarország 332 280 230 207 129 181 130 70 87 40

Regionális print Dunántúli Napló 282 247 155 113 164 62 39 91 129 46

Regionális print Észak‐Magyarország 291 186 156 102 136 66 71 92 93 38

Regionális print Fejér Megyei Hírlap 209 157 136 96 131 43 43 45 56 62

Regionális print Hajdú‐Bihari Napló 244 148 115 113 90 64 18 41 44 18

Regionális print Heves Megyei Hírlap 324 239 211 150 135 107 40 128 57 32

Regionális print Kelet‐Magyarország 230 302 114 107 120 48 27 138 129 24

Regionális print Kisalföld 239 278 143 129 94 43 94 70 77 37

Regionális print Napló 338 244 117 202 139 45 38 86 84 58

Regionális print Nógrád Megyei Hírlap 579 288 177 159 188 63 81 226 61 78

Regionális print Petőfi Népe 370 202 175 102 148 68 42 70 79 38

Regionális print Somogyi Hírlap 414 259 244 174 142 77 75 95 107 20

Regionális print Tolnai Népújság 302 227 138 124 132 48 73 96 83 29

Regionális print Új Néplap 297 226 153 137 173 106 118 116 108 55

Regionális print Vas Népe 336 208 117 104 130 54 42 122 110 45

Regionális print Zalai Hírlap 272 168 128 91 128 52 42 97 77 41

Web (top 10) blikk.hu 353 115 95 40 90 32 38 11 15 8

Web (top 10) borsonline.hu 212 69 57 23 123 10 25 12 10 8

Web (top 10) hir24.hu 191 30 87 17 76 22 23 21 9 34

Web (top 10) hirado.hu 165 40 67 25 57 28 30 26 19 39

Web (top 10) hvg.hu 339 209 200 172 105 214 101 45 49 71

Web (top 10) index.hu 182 44 61 9 68 8 9 10 5 4

Web (top 10) mno.hu 300 229 163 169 105 92 88 48 56 91

Web (top 10) nepszava.hu 241 377 294 171 109 139 147 90 59 105

Web (top 10) nol.hu 246 173 107 46 66 39 45 29 39 38

Web (top 10) origo.hu 306 529 282 366 98 147 101 71 90 67

Web (sport) divany.hu 47 11 20 2 34 1 1 2 1 0

Web (sport) eletforma.hu 55 8 33 2 40 3 1 1 1 2

Web (sport) hazipatika.com 177 21 71 0 90 3 3 2 3 5

Web (sport) nemzetisport.hu 482 1 121 423 656 150 394 378 216 266 278

Web (sport) sport365.hu 320 417 199 222 85 170 167 88 102 129

Web (sport) sportgeza.hu 376 441 293 252 132 184 200 132 118 208

Web (sport) telesport.hu 334 295 252 230 114 134 155 80 103 183

Web (sport) totalsport.hu 427 510 243 261 109 179 202 91 103 155

Web (sport) turizmusonline.hu 50 18 12 3 81 3 8 3 3 2

Web (sport) xlsport.hu 947 1 136 413 630 252 368 325 485 225 252

Médiaelemzés


221

11. számú melléklet: a legfontosabb sportágak híraktivitása forrásonként (2.)

Forrástípus Forrás Ökölvívás Gyalogtúrázás Fitnesz Jégkorong Tenisz Torna Cselgáncs Röplabda Asztalitenisz Öttusa

RTV atv 6 8 4 11 6 9 8 4 3 12

RTV Duna TV 22 13 6 11 7 12 16 7 13 17

RTV hírTV 39 26 17 45 27 43 30 20 5 26

RTV InfoRádió 7 7 5 14 6 5 14 8 7 6

RTV m1 32 15 13 17 8 43 33 13 20 26

RTV mr1‐Kossuth Rádió 38 33 37 53 36 59 42 24 28 34

RTV RTL Klub 11 4 9 5 8 5 7 3 5 4

RTV tv2 15 4 17 4 3 15 8 6 3 5

Országos print 168 óra 1 9 2 3 2 0 0 0 0 1

Országos print Blikk 33 34 36 20 20 24 5 4 11 10

Országos print Hetek 1 5 11 2 3 6 1 1 1 0

Országos print Heti Válasz 4 7 10 9 3 5 2 3 1 5

Országos print hvg 6 7 3 6 8 5 5 2 4 1

Országos print Magyar Hírlap 37 13 8 18 20 18 27 10 17 22

Országos print Magyar Narancs 7 6 4 3 8 4 2 0 1 0

Országos print Magyar Nemzet 87 50 16 44 54 49 42 24 22 37

Országos print Metropol 24 20 23 23 13 14 15 5 15 13

Országos print NAPI Gazdaság 3 6 5 9 5 3 1 3 3 2

Országos print Nemzeti Sport 121 12 43 131 95 116 72 49 40 48

Országos print Népszabadság 30 15 16 38 37 24 24 18 34 15

Országos print Népszava 54 10 3 35 20 21 43 22 27 30

Országos print Szabad Föld 23 15 18 21 17 8 10 10 6 0

Országos print Vasárnap Reggel 24 11 8 10 11 19 13 3 8 10

Országos print Vasárnapi Hírek 6 20 4 7 15 11 7 12 2 4

Országos print Világgazdaság 13 7 7 15 11 1 11 9 6 7

Regionális print 24 óra 58 106 71 30 35 35 110 40 62 41

Regionális print Békés Megyei Hírlap 54 118 93 21 71 80 41 54 42 24

Regionális print Délmagyarország 51 70 77 36 44 30 41 39 56 8

Regionális print Dunántúli Napló 55 102 107 30 80 62 65 18 42 19

Regionális print Észak‐Magyarország 59 64 57 74 25 23 47 42 15 24

Regionális print Fejér Megyei Hírlap 38 84 47 52 27 18 12 22 17 80

Regionális print Hajdú‐Bihari Napló 72 58 60 25 24 26 25 28 8 10

Regionális print Heves Megyei Hírlap 45 68 62 23 44 36 29 45 55 26

Regionális print Kelet‐Magyarország 56 71 55 33 48 27 16 36 72 16

Regionális print Kisalföld 49 60 71 22 50 46 53 40 28 23

Regionális print Napló 44 94 47 27 60 24 38 61 61 28

Regionális print Nógrád Megyei Hírlap 102 110 54 22 45 60 35 50 59 50

Regionális print Petőfi Népe 74 86 70 27 36 22 50 44 41 24

Regionális print Somogyi Hírlap 99 86 99 29 58 67 60 115 46 47

Regionális print Tolnai Népújság 43 88 57 28 40 20 60 22 44 18

Regionális print Új Néplap 99 84 116 45 83 37 66 73 23 16

Regionális print Vas Népe 73 97 75 21 61 55 22 43 65 29

Regionális print Zalai Hírlap 72 118 76 31 63 24 20 40 28 29

Web (top 10) blikk.hu 46 146 112 30 35 32 4 6 7 7

Web (top 10) borsonline.hu 34 43 73 4 10 13 3 4 8 2

Web (top 10) hir24.hu 20 59 48 2 10 21 29 3 4 10

Web (top 10) hirado.hu 29 35 11 7 7 18 38 8 5 17

Web (top 10) hvg.hu 49 42 37 69 34 30 29 12 18 37

Web (top 10) index.hu 10 60 40 4 14 8 6 1 6 3

Web (top 10) mno.hu 73 79 52 64 23 35 48 20 35 36

Web (top 10) nepszava.hu 46 44 25 47 38 39 64 24 24 40

Web (top 10) nol.hu 33 44 25 29 31 23 26 16 20 5

Web (top 10) origo.hu 100 60 31 143 81 44 40 41 19 29

Web (sport) divany.hu 0 22 31 2 6 5 0 0 1 0

Web (sport) eletforma.hu 0 32 34 1 10 3 1 1 0 0

Web (sport) hazipatika.com 4 46 78 5 6 11 0 1 3 2

Web (sport) nemzetisport.hu 263 37 48 315 102 229 142 68 84 111

Web (sport) sport365.hu 108 16 33 125 80 56 74 49 42 53

Web (sport) sportgeza.hu 158 51 32 93 90 108 92 71 78 78

Web (sport) telesport.hu 121 31 22 83 103 66 90 63 50 63

Web (sport) totalsport.hu 176 32 44 126 65 81 76 48 52 68

Web (sport) turizmusonline.hu 4 32 15 1 1 3 1 1 1 2

Web (sport) xlsport.hu 175 88 76 190 130 153 154 213 51 113

Médiaelemzés


222

12. számú melléklet: források általános híraktivitása

Médiaelemzés


223

Forrástípus Forrás Összes Médiahatás‐index Összes Arány Összes Arány Összes Arány

RTV atv 490 6 615 132 26,9% 180 36,7% 178 36,3%

RTV Duna TV 707 19 443 176 24,9% 239 33,8% 292 41,3%

RTV hírTV 1 353 24 489 377 27,9% 491 36,3% 485 35,8%

RTV InfoRádió 338 1 082 89 26,3% 128 37,9% 121 35,8%

RTV m1 1 286 53 883 300 23,3% 482 37,5% 504 39,2%

RTV mr1‐Kossuth Rádió 1 559 45 991 442 28,4% 514 33,0% 603 38,7%

RTV RTL Klub 297 22 691 78 26,3% 92 31,0% 127 42,8%

RTV tv2 561 36 577 186 33,2% 171 30,5% 204 36,4%

Országos print 168 óra 68 20 16 23,5% 30 44,1% 22 32,4%

Országos print Blikk 819 8 845 261 31,9% 271 33,1% 287 35,0%

Országos print Hetek 137 14 41 29,9% 54 39,4% 42 30,7%

Országos print Heti Válasz 230 23 57 24,8% 84 36,5% 89 38,7%

Országos print hvg 214 128 72 33,6% 79 36,9% 63 29,4%

Országos print Magyar Hírlap 927 371 307 33,1% 295 31,8% 325 35,1%

Országos print Magyar Narancs 167 17 52 31,1% 45 26,9% 70 41,9%

Országos print Magyar Nemzet 1 364 1 500 437 32,0% 472 34,6% 455 33,4%

Országos print Metropol 696 3 202 191 27,4% 253 36,4% 252 36,2%

Országos print NAPI Gazdaság 254 127 90 35,4% 96 37,8% 68 26,8%

Országos print Nemzeti Sport 2 587 6 985 792 30,6% 807 31,2% 988 38,2%

Országos print Népszabadság 880 1 408 240 27,3% 327 37,2% 313 35,6%

Országos print Népszava 878 878 213 24,3% 304 34,6% 361 41,1%

Országos print Szabad Föld 204 143 58 28,4% 78 38,2% 68 33,3%

Országos print Vasárnap Reggel 299 120 82 27,4% 121 40,5% 96 32,1%

Országos print Vasárnapi Hírek 270 81 63 23,3% 105 38,9% 102 37,8%

Országos print Világgazdaság 261 86 91 34,9% 73 28,0% 97 37,2%

Regionális print 24 óra 2 218 586 694 31,3% 693 31,2% 831 37,5%

Regionális print Békés Megyei Hírlap 2 243 791 727 32,4% 725 32,3% 791 35,3%

Regionális print Délmagyarország 2 083 1 053 617 29,6% 674 32,4% 792 38,0%

Regionális print Dunántúli Napló 1 668 852 533 32,0% 547 32,8% 588 35,3%

Regionális print Észak‐Magyarország 1 533 1 129 506 33,0% 567 37,0% 460 30,0%

Regionális print Fejér Megyei Hírlap 1 635 1 106 553 33,8% 524 32,0% 558 34,1%

Regionális print Hajdú‐Bihari Napló 1 493 1 023 487 32,6% 457 30,6% 549 36,8%

Regionális print Heves Megyei Hírlap 1 796 397 519 28,9% 580 32,3% 697 38,8%

Regionális print Kelet‐Magyarország 1 884 1 551 564 29,9% 638 33,9% 682 36,2%

Regionális print Kisalföld 1 608 2 165 445 27,7% 508 31,6% 655 40,7%

Regionális print Napló 1 678 1 234 543 32,4% 573 34,1% 562 33,5%

Regionális print Nógrád Megyei Hírlap 2 089 418 608 29,1% 756 36,2% 725 34,7%

Regionális print Petőfi Népe 1 677 693 571 34,0% 469 28,0% 637 38,0%

Regionális print Somogyi Hírlap 2 463 943 786 31,9% 798 32,4% 879 35,7%

Regionális print Tolnai Népújság 1 699 422 575 33,8% 489 28,8% 635 37,4%

Regionális print Új Néplap 1 585 540 544 34,3% 496 31,3% 545 34,4%

Regionális print Vas Népe 2 235 2 015 607 27,2% 768 34,4% 860 38,5%

Regionális print Zalai Hírlap 1 783 1 544 535 30,0% 596 33,4% 652 36,6%

Web (top 10) blikk.hu 1 331 6 862 621 46,7% 463 34,8% 247 18,6%

Web (top 10) borsonline.hu 823 2 333 260 31,6% 319 38,8% 244 29,6%

Web (top 10) hir24.hu 1 143 8 230 260 22,7% 386 33,8% 497 43,5%

Web (top 10) hirado.hu 980 2 646 256 26,1% 345 35,2% 379 38,7%

Web (top 10) hvg.hu 2 487 9 451 748 30,1% 961 38,6% 778 31,3%

Web (top 10) index.hu 700 8 680 200 28,6% 253 36,1% 247 35,3%

Web (top 10) mno.hu 2 446 1 223 615 25,1% 749 30,6% 1 082 44,2%

Web (top 10) nepszava.hu 2 095 629 886 42,3% 607 29,0% 602 28,7%

Web (top 10) nol.hu 1 158 683 185 16,0% 496 42,8% 477 41,2%

Web (top 10) origo.hu 2 519 64 486 861 34,2% 936 37,2% 722 28,7%

Web (sport) divany.hu 201 20 59 29,4% 59 29,4% 83 41,3%

Web (sport) eletforma.hu 325 33 104 32,0% 116 35,7% 105 32,3%

Web (sport) hazipatika.com 1 026 103 211 20,6% 474 46,2% 341 33,2%

Web (sport) nemzetisport.hu 4 428 13 550 1 443 32,6% 1 577 35,6% 1 408 31,8%

Web (sport) sport365.hu 1 896 190 740 39,0% 408 21,5% 748 39,5%

Web (sport) sportgeza.hu 2 518 5 112 826 32,8% 873 34,7% 819 32,5%

Web (sport) telesport.hu 1 983 198 508 25,6% 611 30,8% 864 43,6%

Web (sport) totalsport.hu 2 244 224 980 43,7% 558 24,9% 706 31,5%

Web (sport) turizmusonline.hu 372 37 81 21,8% 156 41,9% 135 36,3%

Web (sport) xlsport.hu 5 823 582 1 811 31,1% 1 901 32,6% 2 111 36,3%

2012 20132011

Médiaelemzés


224

13. számú melléklet: források negyedéves híraktivitása

Forrástípus Forrás I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

RTV atv 21 26 39 46 42 47 52 39 25 36 66 51

RTV Duna TV 47 59 31 39 36 60 82 61 58 82 78 74

RTV hírTV 97 109 77 94 78 126 185 102 76 128 166 115

RTV InfoRádió 20 20 21 28 25 25 39 39 26 28 38 29

RTV m1 79 80 64 77 101 110 175 96 81 132 148 143

RTV mr1‐Kossuth Rádió 96 126 94 126 102 124 165 123 116 172 178 137

RTV RTL Klub 14 26 22 16 18 20 33 21 17 31 41 38

RTV tv2 39 53 56 38 32 51 52 36 27 58 58 61

Országos print 168 óra 6 3 1 6 5 8 9 8 2 3 10 7

Országos print Blikk 65 81 75 40 68 70 78 55 56 78 58 95

Országos print Hetek 11 12 13 5 15 13 18 8 8 10 12 12

Országos print Heti Válasz 8 18 13 18 9 18 28 29 14 25 25 25

Országos print hvg 19 13 22 18 12 19 29 19 13 20 16 14

Országos print Magyar Hírlap 66 74 87 80 78 68 73 76 57 84 86 98

Országos print Magyar Narancs 16 11 15 10 10 9 16 10 17 20 21 12

Országos print Magyar Nemzet 94 118 109 116 101 104 146 121 100 130 116 109

Országos print Metropol 30 52 54 55 44 74 70 65 43 76 72 61

Országos print NAPI Gazdaság 16 30 24 20 20 30 24 22 11 21 19 17

Országos print Nemzeti Sport 189 188 234 181 198 183 241 185 222 255 245 266

Országos print Népszabadság 54 53 54 79 90 54 113 70 73 90 82 68

Országos print Népszava 51 35 68 59 85 71 89 59 66 91 105 99

Országos print Szabad Föld 21 11 15 11 25 18 22 13 18 15 17 18

Országos print Vasárnap Reggel 11 34 23 14 26 24 39 32 25 38 33 0

Országos print Vasárnapi Hírek 12 14 23 14 16 29 42 18 27 23 25 27

Országos print Világgazdaság 13 35 20 23 17 12 22 22 10 24 30 33

Regionális print 24 óra 174 173 191 156 155 184 198 156 188 208 219 216

Regionális print Békés Megyei Hírlap 171 184 194 178 160 218 181 166 152 193 235 211

Regionális print Délmagyarország 145 158 152 162 137 172 199 166 164 213 208 207

Regionális print Dunántúli Napló 130 141 135 127 138 154 144 111 134 124 168 162

Regionális print Észak‐Magyarország 139 130 114 123 115 147 173 132 75 129 155 101

Regionális print Fejér Megyei Hírlap 132 132 150 139 120 139 158 107 126 130 168 134

Regionális print Hajdú‐Bihari Napló 124 115 141 107 108 108 108 133 132 175 128 114

Regionális print Heves Megyei Hírlap 133 144 135 107 134 165 149 132 124 173 204 196

Regionális print Kelet‐Magyarország 139 137 155 133 136 167 169 166 153 199 191 139

Regionális print Kisalföld 107 100 149 89 58 163 157 130 139 179 168 169

Regionális print Napló 133 132 136 142 120 145 167 141 108 159 163 132

Regionális print Nógrád Megyei Hírlap 124 130 201 153 184 193 197 182 155 183 219 168

Regionális print Petőfi Népe 161 155 157 98 92 127 149 101 139 149 176 173

Regionális print Somogyi Hírlap 199 228 191 168 175 225 238 160 183 195 260 241

Regionális print Tolnai Népújság 141 158 138 138 111 131 146 101 128 153 189 165

Regionális print Új Néplap 134 155 133 122 98 133 173 92 96 126 176 147

Regionális print Vas Népe 133 132 141 201 162 199 223 184 182 227 225 226

Regionális print Zalai Hírlap 134 132 140 129 128 156 176 136 126 171 172 183

Web (top 10) blikk.hu 116 230 164 111 105 125 145 88 97 44 49 57

Web (top 10) borsonline.hu 55 59 79 67 110 75 82 52 62 56 57 69

Web (top 10) hir24.hu 40 69 68 83 64 93 138 91 106 93 176 122

Web (top 10) hirado.hu 38 71 66 81 63 82 130 70 75 93 120 91

Web (top 10) hvg.hu 150 158 241 199 286 215 263 197 199 198 220 161

Web (top 10) index.hu 43 65 39 53 67 58 79 49 51 61 73 62

Web (top 10) mno.hu 117 149 158 191 109 232 207 201 195 337 295 255

Web (top 10) nepszava.hu 179 226 316 165 132 183 198 94 118 136 192 156

Web (top 10) nol.hu 50 24 59 52 123 122 159 92 110 127 138 102

Web (top 10) origo.hu 228 229 209 195 227 241 227 241 220 168 198 136

Web (sport) divany.hu 13 21 16 9 8 14 21 16 25 18 21 19

Web (sport) eletforma.hu 20 33 25 26 31 33 26 26 22 34 21 28

Web (sport) hazipatika.com 42 58 48 63 97 109 141 127 98 71 71 101

Web (sport) nemzetisport.hu 274 366 437 366 414 432 429 302 377 392 377 262

Web (sport) sport365.hu 122 222 266 130 51 124 111 122 143 190 216 199

Web (sport) sportgeza.hu 179 216 251 180 202 232 247 192 204 229 188 198

Web (sport) telesport.hu 80 150 170 108 77 215 147 172 173 213 261 217

Web (sport) totalsport.hu 163 293 358 166 71 192 183 112 129 180 174 223

Web (sport) turizmusonline.hu 16 22 25 18 31 48 53 24 38 33 31 33

Web (sport) xlsport.hu 318 496 618 379 306 443 705 447 568 696 592 255

2011 2012 2013

Médiaelemzés


225

14. számú melléklet: források híraktivitása témakörönként

Médiaelemzés


226

Forrástípus Forrás Összes Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány Összes Arány

RTV atv 490 86 17,6% 145 29,6% 19 3,9% 97 19,8% 143 29,2%

RTV Duna TV 707 126 17,8% 162 22,9% 64 9,1% 199 28,1% 156 22,1%

RTV hírTV 1 353 238 17,6% 306 22,6% 49 3,6% 400 29,6% 360 26,6%

RTV InfoRádió 338 62 18,3% 102 30,2% 25 7,4% 41 12,1% 108 32,0%

RTV m1 1 286 231 18,0% 298 23,2% 76 5,9% 355 27,6% 326 25,3%

RTV mr1‐Kossuth Rádió 1 559 400 25,7% 403 25,8% 124 8,0% 247 15,8% 385 24,7%

RTV RTL Klub 297 75 25,3% 111 37,4% 8 2,7% 72 24,2% 31 10,4%

RTV tv2 561 210 37,4% 155 27,6% 8 1,4% 107 19,1% 81 14,4%

Országos print 168 óra 68 26 38,2% 27 39,7% 4 5,9% 6 8,8% 5 7,4%

Országos print Blikk 819 266 32,5% 317 38,7% 52 6,3% 122 14,9% 62 7,6%

Országos print Hetek 137 46 33,6% 66 48,2% 9 6,6% 4 2,9% 12 8,8%

Országos print Heti Válasz 230 76 33,0% 78 33,9% 17 7,4% 22 9,6% 37 16,1%

Országos print hvg 214 53 24,8% 132 61,7% 7 3,3% 7 3,3% 15 7,0%

Országos print Magyar Hírlap 927 255 27,5% 168 18,1% 106 11,4% 187 20,2% 211 22,8%

Országos print Magyar Narancs 167 55 32,9% 83 49,7% 15 9,0% 2 1,2% 12 7,2%

Országos print Magyar Nemzet 1 364 482 35,3% 358 26,2% 169 12,4% 122 8,9% 233 17,1%

Országos print Metropol 696 202 29,0% 213 30,6% 44 6,3% 165 23,7% 72 10,3%

Országos print NAPI Gazdaság 254 80 31,5% 130 51,2% 10 3,9% 9 3,5% 25 9,8%

Országos print Nemzeti Sport 2 587 1 115 43,1% 187 7,2% 687 26,6% 328 12,7% 270 10,4%

Országos print Népszabadság 880 336 38,2% 254 28,9% 103 11,7% 87 9,9% 100 11,4%

Országos print Népszava 878 243 27,7% 177 20,2% 108 12,3% 187 21,3% 163 18,6%

Országos print Szabad Föld 204 52 25,5% 121 59,3% 18 8,8% 8 3,9% 5 2,5%

Országos print Vasárnap Reggel 299 69 23,1% 112 37,5% 33 11,0% 59 19,7% 26 8,7%

Országos print Vasárnapi Hírek 270 106 39,3% 72 26,7% 44 16,3% 32 11,9% 16 5,9%

Országos print Világgazdaság 261 74 28,4% 113 43,3% 22 8,4% 6 2,3% 46 17,6%

Regionális print 24 óra 2 218 825 37,2% 521 23,5% 539 24,3% 175 7,9% 158 7,1%

Regionális print Békés Megyei Hírlap 2 243 684 30,5% 644 28,7% 625 27,9% 120 5,3% 170 7,6%

Regionális print Délmagyarország 2 083 824 39,6% 374 18,0% 592 28,4% 118 5,7% 175 8,4%

Regionális print Dunántúli Napló 1 668 634 38,0% 500 30,0% 351 21,0% 73 4,4% 110 6,6%

Regionális print Észak‐Magyarország 1 533 542 35,4% 388 25,3% 328 21,4% 107 7,0% 168 11,0%

Regionális print Fejér Megyei Hírlap 1 635 564 34,5% 379 23,2% 412 25,2% 103 6,3% 177 10,8%

Regionális print Hajdú‐Bihari Napló 1 493 516 34,6% 434 29,1% 331 22,2% 118 7,9% 94 6,3%

Regionális print Heves Megyei Hírlap 1 796 612 34,1% 537 29,9% 371 20,7% 88 4,9% 188 10,5%

Regionális print Kelet‐Magyarország 1 884 696 36,9% 439 23,3% 493 26,2% 90 4,8% 166 8,8%

Regionális print Kisalföld 1 608 562 35,0% 453 28,2% 319 19,8% 126 7,8% 148 9,2%

Regionális print Napló 1 678 671 40,0% 364 21,7% 406 24,2% 83 4,9% 154 9,2%

Regionális print Nógrád Megyei Hírlap 2 089 868 41,6% 342 16,4% 545 26,1% 161 7,7% 173 8,3%

Regionális print Petőfi Népe 1 677 588 35,1% 533 31,8% 266 15,9% 142 8,5% 148 8,8%

Regionális print Somogyi Hírlap 2 463 910 36,9% 566 23,0% 610 24,8% 127 5,2% 250 10,2%

Regionális print Tolnai Népújság 1 699 596 35,1% 584 34,4% 290 17,1% 111 6,5% 118 6,9%

Regionális print Új Néplap 1 585 559 35,3% 521 32,9% 304 19,2% 100 6,3% 101 6,4%

Regionális print Vas Népe 2 235 997 44,6% 411 18,4% 525 23,5% 144 6,4% 158 7,1%

Regionális print Zalai Hírlap 1 783 677 38,0% 380 21,3% 433 24,3% 139 7,8% 154 8,6%

Web (top 10) blikk.hu 1 331 374 28,1% 699 52,5% 38 2,9% 146 11,0% 74 5,6%

Web (top 10) borsonline.hu 823 220 26,7% 481 58,4% 24 2,9% 70 8,5% 28 3,4%

Web (top 10) hir24.hu 1 143 266 23,3% 373 32,6% 61 5,3% 281 24,6% 162 14,2%

Web (top 10) hirado.hu 980 261 26,6% 457 46,6% 14 1,4% 73 7,4% 175 17,9%

Web (top 10) hvg.hu 2 487 642 25,8% 921 37,0% 133 5,3% 519 20,9% 272 10,9%

Web (top 10) index.hu 700 179 25,6% 409 58,4% 6 0,9% 28 4,0% 78 11,1%

Web (top 10) mno.hu 2 446 602 24,6% 816 33,4% 166 6,8% 509 20,8% 353 14,4%

Web (top 10) nepszava.hu 2 095 443 21,1% 805 38,4% 151 7,2% 433 20,7% 263 12,6%

Web (top 10) nol.hu 1 158 438 37,8% 425 36,7% 54 4,7% 115 9,9% 126 10,9%

Web (top 10) origo.hu 2 519 640 25,4% 548 21,8% 324 12,9% 829 32,9% 178 7,1%

Web (sport) divany.hu 201 46 22,9% 147 73,1% 3 1,5% 2 1,0% 3 1,5%

Web (sport) eletforma.hu 325 41 12,6% 279 85,8% 0 0,0% 2 0,6% 3 0,9%

Web (sport) hazipatika.com 1 026 108 10,5% 911 88,8% 1 0,1% 3 0,3% 3 0,3%

Web (sport) nemzetisport.hu 4 428 1 129 25,5% 386 8,7% 876 19,8% 1 642 37,1% 395 8,9%

Web (sport) sport365.hu 1 896 547 28,9% 176 9,3% 261 13,8% 738 38,9% 174 9,2%

Web (sport) sportgeza.hu 2 518 650 25,8% 307 12,2% 429 17,0% 893 35,5% 239 9,5%

Web (sport) telesport.hu 1 983 539 27,2% 141 7,1% 337 17,0% 770 38,8% 196 9,9%

Web (sport) totalsport.hu 2 244 697 31,1% 227 10,1% 344 15,3% 778 34,7% 198 8,8%

Web (sport) turizmusonline.hu 372 151 40,6% 176 47,3% 7 1,9% 22 5,9% 16 4,3%

Web (sport) xlsport.hu 5 823 1 837 31,5% 801 13,8% 1 123 19,3% 1 619 27,8% 443 7,6%

Szabadidősport

eseményekHivatásos sport SportpolitikaAktív életmód Utánpótlás sport

Documents

Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú · el a SPAR Budapest Maraton, a Critical Mass kerékpáros felvonulás, a Vivicittá Városvédő Futás, a Nagy Sportágválasztó