S zilasi Újság - bodvaszilas.hubodvaszilas.hu/images/stories/dokumentumok/szilasi_ujsag_2010_tel... · Glória! (részlet a „szilasi” betlehemből, Holló Bálint szövegvariánsa)

Új folyam, 1. szám 2010. tél

S z i l a s i Ú j s á g 1

Szilasi Újság

* Bódvaszilas negyedévi közéleti kiadványa *

PÁSZTOROK: (énekelve) Juhászim, pajtásim,

de elaludtatok, Ezt a kis nyájacskát magára hagytátok. Látja ezt pásztorság, mezei uraság. Aki ezt el nem hiszi, csupán csak nyájasság,

hamisság! ANGYAL: Keljetek fel jó pásztorok, újság néktek:

Nagy öröm van Betlehemben egész éjjel. Az kakukkmadárkák énekelnek, Jézus születésén örvendeznek! Glória!

(részlet a „szilasi” betlehemből,

Holló Bálint szövegvariánsa)

Kedves Olvasó!

Ezzel a megszólítással kezdtük 1998-ban is, legyünk hát ehhez is hívek. Talán most tovább is sikerül kitartanunk, mint a kilenc lapszámmal 1998 és 1999 között. De most már ne mutogassunk magunk mögé, lesz itt mit dolgozni a következő években, ha rendet és szeretnivaló falut akarunk magunk körül látni. Nem titkolt cél most sem: meg kell ismertetni a helyiekkel a múltjukat, értékeiket, mert alapok nélkül nem épül fel egy építmény sem, alapot pedig a helyi kultúra, hagyomány és örökség kell hogy adjon. Hogy a nemrégen elhunyt kiváló szlovákiai műemlékes szakembert, Tököly Gábort idézzem: „az európaiságukat jelképező értékeiket könnyelműen veszni hagyó és felelőtlenül elpusztító régiók ma bukdácsolva keresik a közös évezredes kulturális gyökerekhez visszavezető utat”. Nem szabad eljutnunk idáig, vagy ha már itt lennénk, talán még van visszaút. Kell lennie. Hasonlóképpen fontos, hogy a szilasi első kézből, hiteles forrásból értesüljön arról, mit is terveznek a település vezetői a falu jövőjéről. Noha csak negyedévente, de minden lényegit szeretnénk megírni. Új képviselő-testület állt fel 2010 októberében, alig több mint két hónapja. Most kint hideg tél van. Bölcs ember ilyenkor a kályha melege mellett a jövőt tervezi, a kinti fagy erre is való. Gondolkodjuk külön-külön, aztán majd együtt, mit szeretnénk: a jövő tavasszal már látni kell az új célokat és a megvalósítandó rövid- és hosszútávú feladatokat. Mert a munka temérdek, most látni csak igazán.

Áldott, békés-boldog karácsonyt és újesztendőt kívánunk mindenkinek!

Hagyományosan gerendára akasztott karácsonyfa a Szilasi Tájházban (fotó: Jozef Peniaško)

A TARTALOMBÓL 2–4. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT HÍREI

4–5. oldal ESEMÉNYNAPTÁR 6–7. oldal A TEMPLOM KERÍTŐFALÁRÓL

8–9. oldal RÉGI DOLGAINKRÓL 10. oldal KARÁCSONYVÁRÓ RECEPTEK

10–11. oldal EGÉSZSÉG 12. oldal SPORT



* Ö N K O R M Á N Y Z A T I H Í R E K *

Számadás Közeledik a karácsony, közeledik az új esztendő, véget ért egy év. Ilyenkor számadást készítünk, visszagondolunk az elmúlt időszakra. Mit tettünk, hogyan váltottuk valóra terveinket, elképzeléseinket. Majd megtervezzük a jövőt, az elkövetkezendő esztendőt. „Minden dolgotokat szeretetben intézzétek!”- írta Szent Pál apostol. Ezt szem előtt tartva végezzük munkánkat az eljövendőkben. Eltelt egy negyed év a helyhatósági választások óta. Negyedéves beszámolót szeretnék írni az újjáalakult önkormányzat és képviselő-testület munkájáról. Október 3-ának estéje sokak számára meglepetést hozott. Mivel ilyen még nem történt településünkön, jogértelmezési vita alakult ki, hogy mikortól polgármester a polgármester. Elvileg a megválasztás időpontjától, viszont esküt még nem tett. Így hivatalosan még nem intézkedhet. A régi polgármesternek, mint ügyvivőnek kellett volna az önkormányzat munkáját tovább vinnie az átadás-átvétel napjáig, ám erre nem volt hajlandó. Így október 4-étől rögtön át kellett vennem a folyamatban lévő ügyek intézését. Meg kellett szervezni a közhasznúak munkáját. Ez nem ment olyan egyszerűen. Kezdetben a meglévő szerszámokhoz igazítottuk az elvégzendő feladatokat. Ugyanis a megvásárolt eszközökről nem lévén leltár, azok idővel szőrén-szálán eltűntek. Elsőként szerszámokat kellett vásárolni. Legsürgősebb feladat volt a temetők kerítéseinek befejezése. Igaz, hogy a májusi testületi ülésen az alkalmasabb akácfa oszlopokról és vadhálóról beszéltünk, ehhez képest már az egyik temetőhöz megvásárolták a betonoszlopot és a drótfonatot, így már nem maradt választásunk, hogy a másikhoz mit vegyünk. Mindenszentek napjára sikerült a munkát befejezni. Mindössze a kapuk elkészítése maradt későbbre. A novemberi időjárásnak köszönhetően sikerült a Hunya-di út vízelvezető árkát olyan mértékben kiigazítani, hogy a pincékben esős napokon jelentkező talajvizet elvezesse. A Kossuth úton már nem sikerült ilyen jó munkát végez-ni, mert mint kiderült, itt hidakat is kell készíteni. Közben, amennyire kapacitásunk engedte, az őszi mező-gazdasági munkákat is végeztük. Az őszi szántásokat nem tudtuk mindenkinek időben elvégezni. A település ebben az évben a különböző építési pályázatokkal túlvállalta magát. Ezeknek a befejezése és pénzügyi elszámolása folyamatban van. - A Petőfi Sándor Művelődési Ház felújítása befejeződött. - A Körzeti Általános Iskola bővítése és belső felújítása befejeződött. - A kastély és a templom közötti kőfal az örökségvédelmi terv elkészítése után tavasszal lesz befejezve. - Az önkormányzati épület akadálymentesítése és bővítése valamilyen rejtélyes okból teljes egészében magánerős beruházás. Az ezekhez szükséges önerő kb. 14 millió Ft + a hivatal épületének építési költsége. És akkor most essen szó az úgynevezett sokszor emlegetett gázvagyonról. Gázvagyon egyszerűen NINCS. Ezt a pénzt a falu felélte, főleg az ez évi pályázati önrészeknek „köszönhetően”. A szennyvíz pályázatunk lassan révbe ér. Jó néhány hiánypótlást kellett beadnunk ahhoz, hogy a támogatási szerződés aláírására sor kerüljön. Jelen pillanatban úgy látom, ez január elején történhet meg. Sajnos a különböző megbízási szerződése-ket szeptemberben, sőt némelyeket október 1-jével az előző polgármester aláírta. Ezek nem mindegyike előnyös településünk szempontjából. Higgyék el, azon dolgozunk, hogy a falu érdekében a lehető legjobbat hozzuk ki ebből a pályázatból! Ősszel falugyűlést szerettem volna összehívni. Ezt a szennyvíz pályázat támogatási szerződésének aláírása után gondoltam. Mivel ez kitolódott, erre szintén csak januárban kerül sor. Ekkorra a Képviselő-testület meghatározza a lakásonként fizetendő önrészt, amely valóban 40-60 ezer Ft körüli összeg lesz. Ehhez a pályázathoz 17 millió Ft önrész kell. Nyújtottunk be EU önerőalap pályázatot, ez kb. 12 millió Ft támogatást jelentene. Összes tartalékunk kb. 8 millió Ft értékű főleg ÉMÁSZ részvény. Ennyit az elmúlt negyedévről, és már közben egy-két gondolatot írtam a jövőről is. Nem feledkezem meg választási ígéreteimről. A falugazdásszal felvettem a kapcsolatot mezőgazdasági gépek beszerzésének ügyében. A területvédelmi parancsnokkal beszéltem a polgárőrség megszervezéséről. Támogatok minden színvonalas kulturális rendezvényt. Ne csak azért csináljunk valamit, hogy legyen valami, hanem az a valami VALAMI is legyen. Valószínűleg sok minden van, amiről még írni lehetett volna. Biztos sokan lesznek majd, akik megjegyzik, hogy ez is, az is hiányzik még belőle. Amit fontosnak tartottam, leírtam. És most készüljünk az ünnepre. Adjuk át magunkat a csodálatos kisdednek, aki maga a Tökéletes Szeretet.

Fülöp József, polgármester

Betlehemi jászol a főtéren * fotó: Tamás István



* Ö N K O R M Á N Y Z A T I H Í R E K *

A Képviselő-testületi ülések határozatai*

A 2010. október 13-i alakuló ülés döntései Szegfű Józsefné, a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatja az ülés résztvevőit, hogy a 2010. október 3-án megtartott helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás Bódvaszilas községben rendben lezajlott és eredményes volt. A polgármester Fülöp József lett. Önkormányzati képviselők lettek Dr. Körhegyi János, Tamás István, Czifrák Attila, Meleg Attila, Babik János, Csontos Ferencné. Tamás István korelnök elővezetése alapján az önkormányzati törvény 32. §-át követve a képviselő-testület és a polgármester esküt tesz. Előbb a képviselő-testület tagjai, utána a polgármester teszi le az esküt. 45/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat a polgármester illetményének javasolására ad-hoc bizottság létrehozásáról * A Képviselő-testület Fülöp József polgármester illetményének összegére vonatkozó javaslat megtételére ad-hoc bizottságot hoz létre, melynek elnökévé Meleg Attilát, tagjaivá pedig Dr. Körhegyi Jánost és Csontos Ferencnét megválasztja. 46/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat a polgármesteri illetmény megállapítására irányuló döntéshozatalból Fülöp József polgármester kizárásáról * A Képviselő-testület Fülöp József főállású polgármestert az illetménye meghatározására irányuló eljárás során a döntéshozatalból saját kérésére kizárja. 47/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat Fülöp József főállású polgármester illetményének meghatározásáról * A Képviselő-testület Fülöp József főállású polgármester illetményét 2010. október 3. napjától havi 328 600,– Ft-ban határozza meg. 48/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat Fülöp József polgármester részére költségátalány megállapításáról * A Képviselő-testület Fülöp József főállású polgármester részére 2010. október 3. napjától illetménye 30%-ának megfelelő, havi 98 000,– Ft összegű költségátalányt állapít meg. 49/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat Tamás István alpolgármesterré választásáról * A Képviselő-testület Tamás Istvánt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára alpolgármesterré választja. 50/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat az alpolgármester kizárásáról a tiszteletdíjának meghatározásra irányuló döntéshozatalból. * A Képviselő-testület Tamás István alpolgármestert a tiszteletdíja meghatározására irányuló döntéshozatali eljárásból kizárja. 51/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározásáról * A Képviselő-testület Tamás István alpolgármester tiszteletdíját 2010. október 4. napjától havi 40 000,– Ft-ban határozza meg. 52/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat Tóth Sándor volt polgármester részére végkielégítés meghatározásáról * A Képviselő-testület Tóth Sándor volt főállású polgármester részére foglalkoztatási jogviszonyának 2010. október 3-án történt megszűnésére tekintettel az 1994. évi LXIV. törvény 2. §-nak (5) bekezdése alapján 1,7 havi illetményének megfelelő 724 500,– Ft összegű végkielégítést határoz meg. 53/2010. (X. 13.) számú Képviselő-testületi határozat az önkormányzati hivatalba kazán beszerzése és fűtés korszerűsítési költségek kifizetésének utólagos jóváhagyásáról * A Képviselő-testület elhatározza az önkormányzat hivatalába gázkazán vásárlását, és a hivatal fűtési rendszerének kiépítésével, valamint korszerűsítésével felmerült kiadások polgármester általi teljesítését utólag jóváhagyja. A 2010. október 21-i Képviselő-testületi ülés döntései 54/2010. (X. 21.) számú Képviselő-testületi határozat a szociális Bizottság tagjainak megválasztásáról * A Képviselő-testület Meleg Attilát, Csontos Ferencnét és Babik Jánost a Szociális Bizottság tagjaivá választja. 55/2010. (X. 21.) számú Képviselő-testületi határozat a cukorgyári ingatlan megvásárlásáról * Fülöp József polgármester előadja, hogy még az előző polgármester kezdte el a cukorgyári földterület megvásárlásának intézését, de Képviselő-testületi döntés még nem született benne. A szennyvíz beruházáshoz lenne nekünk erre szükségünk. A tulajdonossal sikerült elég kedvező árban megállapodni. Ezt követően a Képviselő-testület elhatározza a Márta Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Zrt. 1/1 arányban tulajdonában álló, Bódvaszilas községben 147/2 hrsz. alatt nyilvántartott 3103 m2 területű, kivett ipartelep megnevezésű ingatlannak 248 000,― Ft +áfa áron való megvásárlását. A Képviselő-testület megbízza a polgármestert és a körjegyzőt az adásvételi szerződés megkötésével és felhatalmazza annak aláírására. Határidő: 2010. október 31. Felelős: Polgármester, Jegyző. 56/2010. (X. 21.) számú Képviselő-testületi határozat a jogi és összeférhetetlenségi bizottság tagjainak megválasztásáról * A Képviselő-testület Czifrák Attilát, Dr. Körhegyi Jánost és Babik Jánost a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a jogi és összeférhetetlenségi bizottság tagjaivá választja. A 2010. november 23-i Képviselő-testületi ülés döntései 58/2010. (XI. 23.) számú Képviselő-testületi határozat az Edelényi Kistérség Többcélú Társulásának Bódvaszilas Községi Önkormányzatra vonatkozó 2011. évi belső ellenőrzési munkatervéről * Bódvaszilas Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az Edelényi Kistérség Többcélú Társulásának Bódvaszilas Községi Önkormányzatra vonatkozó 2011. évi belső ellenőrzési munkatervét és azt elfogadja.

*A Képviselő-testületi rendeleteknek terjedelmük miatt más módon biztosítunk nyilvánosságot, itt kizárólag a határozatokat

közöljük (a szerk.).



59/2010. (XI. 23.) számú Képviselő-testületi határozat a Művelődési Ház felújítása költségvetésének és támogatási szerződésének módosításáról * A Képviselő-testület a Művelődési Ház felújításának költségvetését akként módosítja, hogy a beruházás összköltsége 21 794 352,– Ft-ról 21 530 896,– Ft-ra, a pályázati támogatás összege 19 614 917,– Ft-ról 19 377 806,– Ft-ra, a saját forrás pedig 2 179 435,– Ft-ról 2 153 050,– Ft-ra változik. 60/2010. (XI. 23.) számú Képviselő-testületi határozat Rencsi Zoltán Őrsparancsnoki kinevezésének véleményezéséről * A Képviselő-testület Rencsi Zoltán r. őrnagy 2011. január 1. napjával Bódvaszilasi Őrsparancsnokká való kinevezését támogatja. 61/2010. (XI. 23.) számú Képviselő-testületi határozat a Csereháti Településszövetséghez való csatlakozásról * A Képviselő-testület az önkormányzat Csereháti településszövetséghez való csatlakozására vonatkozó döntést későbbi ülésére halasztja. 62/2010. (XI. 23.) számú Képviselő-testületi határozat a hulladékudvar létesítéséről való döntés elhalasztásáról * A Képviselő-testület a Bódvaszilas községben tervezett hulladékudvar létesítéséről való döntést annak előkészítése és megalapozottsága érdekében elhalasztja. 63/2010. (XI. 23.) számú Képviselő-testületi határozat az Idősek napja szervezéséről * A Képviselő-testület elhatározza 2010. december 16-án műsorral és vacsorával egybekötött idősek napi rendezvény szervezését. A 2010. december 9-i Képviselő-testületi ülés döntése 64/2010. (XII. 9.) számú Képviselő-testületi határozat az Idősek napi rendezvény költségvetésének meghatározásáról * A Képviselő-testület a 2010. december 16-án megtartásra kerülő idősek napi rendezvény költségvetését 500 000,– Ft-ba határozza meg, amiből fejenként ½ kg szaloncukor, egy darab bögre és egy csomag tea kerül beszerzésre, valamint ebből az összegből kell finanszírozni a vendéglátás költségeit is. A Képviselő-testület megbízza a polgármestert a rendezvény megszervezésével, az ehhez szükséges árucikkek beszerzésével, és felhatalmazza a felmerülő kiadások teljesítésére. Határidő: 2010. december 16. Felelős: a polgármester. A 2010. december 13-i Képviselő-testületi ülés döntései 65/2010. (XII. 13.) számú Képviselő-testületi határozat a háromnegyed éves költségvetési beszámoló elfogadásáról * A Képviselő-testület a polgármesternek az önkormányzat ¾ éves gazdálkodásáról tartott beszámolóját 324 392 eFt bevétellel és 349 901 eFt kiadással a határozat mellékletét képező kimutatások szerinti adattartalommal elfogadja. 66/2010. (XII. 13.) számú Képviselő-testületi határozat a 2011. évi költségvetési koncepció meghatározásáról * A Képviselő-testület a polgármesternek az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójára vonatkozó előterjesztését megtárgyalta és azt a következők szerint fogadja el: a nehéz gazdasági környezet miatt továbbra is elsőrendű cél a takarékosságra való törekvés, a község üzemeltetése és az önkormányzati intézmények működése zavartalanságának biztosítása. De gondoskodni kell a folyamatban lévő beruházások lebonyolításáról is. A 2011. évre meghatározott feladatok végrehajtásának forrása az önkormányzat részére nyújtott költségvetési támogatás, és a beszedett saját bevételek. Határidő: 2011. december 31. Felelős: polgármester, körjegyző. 67/2010. (XII. 13.) számú Képviselő-testületi határozat a támogatási igény benyújtása a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentéséréről * Bódvaszilas Község Önkormányzata a 2011. évre vonatkozóan a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére támogatási kérelmet kíván benyújtani a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz. Felhatalmazza a polgármestert a mellékelt Önkormányzati Nyilatkozat aláírására. 69/2010. (XII. 13.) számú Képviselő-testületi határozat a traktor által végzett szállítás díjának meghatározásáról * A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonát képező traktorral végzett szállítás díját 2010. december 14. napjától a gépjármű igénybevétele időtartamától függően óránként 3200,– Ft+Áfa, összesen 4000,– Ft összegben határozza meg. 70/2010. (XII. 13.) számú Képviselő-testületi határozat a karácsonyi rendezvény pénzbeli támogatása * A Képviselő-testület a Galiczáné Dudás Judit által 2010. december 23-án a Bódvaszilasi Művelődési Ház a településen élő családok számára megszervezi tervezett karácsonyi ünnepséghez egyszeri 15 000,– Ft összegű pénzbeli támogatást nyújt. A Képviselő-testület megbízza a polgármestert a támogatás összegének folyósításával.

Dr. Stefán Sándor, körjegyző

* E S E M É N Y N A P T Á R *

Szilasi rendezvények októbertől az év végéig október 6. az aradi vértanúk emléknapja * A diákok az iskolában emlékeztek meg az 1848/1849-es szabadságharcot követő megtorlás során kivégzett hősökről. október 16. szüreti nap, felvonulás lovas hintókkal * Az I. Bódvaszilasi Szüreti Vigasságot szüreti felvonulással, tréfás szüreti szerepjátékkal kezdődött a falu utcáin – Galiczáné Dudás Judit szervezésében. A művelődési házban tartott esti mulatságot többek között a bódvavendégiek szereplése, majd Bak László és Leskó István jósvafői zenészek játéka színesítette, illetve a helyi fiatalok keringője, mintegy bevezetve a hajnalig tartó szüreti bált. október 23. iskolai és községi rendezvény az 56-os forradalom ünnepe és a 3. magyar köztársaság kikiáltásának napján * Megemlékezést tartottak a művelődési ház nagytermében az ünnep alkalmából. A műsorban az általános iskolások elevenítették fel az 56-os eseményeket a forradalom kezdetétől egészen a szabadságharc vérbefojtásáig.



november 1. Mindenszentek, litánia a temetői nagykereszt előtt * Általános szokás, hogy mindenszentek napjára rendbe teszik a sírokat és virággal díszítik, amelyen gyertyákat gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A katolikus egyház szertartása szerint a temető nagykeresztjénél elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Így történt ez most is Mindenszentek napján a bódvaszilasi katolikus temetőben levő nagykeresztnél megemlékező szertartás volt az elhunytakért. november 20. német nemzetiségi délután és műsoros est a művelődési házban * A Bódvaszilasi Német Kisebbségi Önkormányzat november 20-án szombaton rendezte meg a Német Nemzetiségi Délutánt, amelyen a Hercegkúti Sváb Néptánccsoport, az Ináncsi Rozmaring Dalkör, továbbá a Szendrői Klarinét Kvartett is fellépett. A színvonalas műsorokat a jelenlevők nagy tapssal köszönték meg. A közös vacsora után, hajnalig tartó táncmulatság volt. november 28. Advent első vasárnapja, az első gyertya meggyújtása * Az iskolai ünnepség keretében a főtéren elhelyezett kb. 5 m átmérőjű adventi koszorún a gyertyagyújtás már 26-án megvolt. Az általános iskolások adventi koszorúján kis műsor keretében Mezei Ágnes gyógyszertár vezető gyújtotta meg az első gyertyát. Délelőtt közel 200 általános iskolás, valamint 20-25 óvodás vette körbe nevelőikkel együtt a napsütésben pompázó adventi koszorút. A következendő hetekben is mindig pénteken került sor a gyertyák gyújtására, mivel körzeti iskolások és óvodások is járnak intézményeinkbe.

december 1. az általános iskola új épületszárnyának ünnepélyes átadása * „Aki iskolát épít, bízik a jövőben.” Ünnepélyesen átadták a Bódvaszilasi Körzeti Általános Iskola ÉMOP pályázatból meg-valósult új épületrészét. A szalagot Gúr Nándor országgyűlési képviselő úr és Fülöp József polgármester úr vágták át. A meg-valósult projekt hozzájárul ahhoz, hogy az itt élő gyerekek korszerű épületben igényes, modernül berendezett termekben tanulhassanak, így is biztosítva számukra az esélyegyenlőséget. december 16. az idősek köszöntése a művelődési házban * A Bódva-szilasi Önkormányzat Képviselő-testülete rövid műsorral és vacso-rával, jelképes ajándékkal kedveskedett a falu időseinek. Ezúttal a vacsora felszolgálásában maguk a képviselők is részt vettek. december 18. disznóölés a Tájházban * Szilasi hagyományokat felelevenítő disznóölést rendezett a Bódvaszilasért Baráti Kör a Szilasi Tájház portáján. A hat órai disznóvisítást követőn szalmán perzselték a közel másfél mázsás jószágot. A fogópálinka sem

maradt el. Aztán a régi falusi gasztronómiai élvezetek következtek: sült hagymás vér, tojásos ész pirítóssal és forralt borral. Kora délutánra megfőtt a húsleves, a nagyüstben kisült a tepertő, majd a kemencében a hurka és a kolbász is. A rendezvény költségeit egészében a BBK állta. december 19. Advent negyedik vasárnapja * A szeretet és békét szimbolizáló LÁNG vasárnap 13 órakor érkezett meg Bódva-szilasra a katolikus templomba, ahol a szentmise kezdetén ünnepélyesen fogadták a helyi német kisebbségi önkormányzat küldöttségét, akik Bécsből hozták el a lángot viharlámpában, hogy Advent 4. vasárnapján a 4. gyertyát erről gyújtsák meg. Puskárik Zoltán szendrői káplán megköszönte a küldöttség-nek, hogy elhozták a lángot, méltatta a láng szerepét életünk-ben: „Add, Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény! Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni szívünkben a hit, remény, szeretet és béke lángját.” december 23. karácsonyi műsor a művelődési házban * A program szerint: adventi gyertyák, karácsonyi versek, Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?, karácsonyi mese, pásztorjáték, karácsonyi jókívánság és vendéglátás szerepel a műsoron. december 24 és 26 között. betlehemi játékok felelevenítése * Az általános iskolások az elmúlt esztendők szokásaihoz híven betlehemmel járják a falut. december 31. szilveszteri évbúcsúztató * Rendezvény a művelődési ház szervezésében (a jegyek ára 2000,– Ft). A programajánló szerint a jó hangulatot Szabó András zenész garantálja. Éjfélkor, a Himnuszt követően pezsgős újévi köszöntő, majd tombola (a fődíj: újévi malac).

Szöveg és fotó: Tamás István, alpolgármester



* H E L Y T Ö R T É N E T *

A szilasi római katolikus templom kerítőfala 2010. folyamán – ha bulvárformán szeretnénk fogalmazni, azt mondhatnánk – szenzációs adatok birtokába jutottunk Pető Zsuzsa és Simon Zoltán régészek jóvoltából, amelyek a régi Szilas eddig nem ismert történetébe engednek bepillantást. Sokaknak ezek feleslegesnek tűnő dolgok, hiszen csak falmaradványokról és némi egyéb leletanyagról van szó. Mégis, valami olyan dolgot tudtunk meg, amit – noha nap mint nap elmentünk mellette – eddig nem is sejtettünk. Előttünk áll Szilas jelenleg legrégebbinek számító építménye: a templom kerítőfala. Amit eddig a mai templommal egyidősnek sejtettünk, arról kiderült, hogy bizony jóval korábbi. Hogy érthető legyen mindez, tágabb történeti keretbe foglalva írunk most erről.

Szilas első temploma * Noha egyelőre nincs olyan falrészletünk, melyről bizton állíthatnánk, hogy az Szilas első – feltehetően a 13. században épült – templomának része lehetett, mégis, a később részletezett forrásokat ismerve, egyértelműnek tartjuk, hogy a falu középkori templomának alapfalai a ma is álló barokk templom alatt, illetve talán benne keresendők. A középkori településeken a templomot az építtetők igyekez-tek a falu központi fekvésű helyén, lehetőleg magaslaton elhe-lyezni, falainak tájolását tekintve pedig úgy épült fel a temp-lom, hogy szentélye kelet felé nézett (ez az úgynevezett „kele-telt” elhelyezés). Ilyenkor a felkelő nap sugarai az oltárt világí-tották meg elsőnek. Ilyen templom áll például Abodon, Sza-

lonnán, Rakacaszenden, Szögligeten vagy éppen Tornaszentandráson. Ha az itt leírtakat a mai barokk templomhoz szeretnénk igazítani, akkor a régi templom szentélyét valahol a Szent Sírnak nevezett toldalék(?)építmény (a Kereszt-mellékoltár és a keresztelőkút mellett nyílik a bejárata) közelében kell elképzel-nünk, a régi templomhajó pedig valahol a két mellékoltár közötti részen húzódhatott. A mai templom tengelye tehát elfor-dult 90 fokkal a régiéhez képest. (A barokk korban a keletelést, mint építőelvet már nem tartották olyan fontosnak.) Nem tartjuk lehetetlennek a Szent Sírt a régi templom szentélyének értelmezni, bár valóban elég kis alapterületű térről van szó. A falu első temetője is az első templom körül helyezkedett el. Amennyiben az első templomnak maradó anyagból készült kerítése is volt, akkor a templom és a fal közötti részen (az ún. cinteremben) feküdt a temető. Mivel ez a tér egy templom-nál sem volt számottevő nagyságú, ezért valószínűsítjük, hogy a sírokat gyakran a korábbi sírokra ásták. Ez nem lenne egyedi jelenség, találunk ilyen temetőket több helyütt is, ahol a sírok bolygatva, több rétegben találhatók (közeli példa rá Edelény—Borsod középkori templomának, a mai református templomnak a temetője). A 17—18. század * Ekkor minden megváltozik. A vidéket eléri a reformá-ció, először annak lutheri majd kálvini irányzata (előbbiek ősei az evangéliku-sok, utóbbiaké a reformátusok). Szilas lakossága a Szádvárban székelő Bebe-keket követve reformál. Amikor 1561-ben Mecskei Ferenc püspöki vizitátor járja végig a falvakat, megrökönyödve írja: „Szilason, Bebek úr birtokán, a plébá-nos Jolsvafői Benedek, eretnek, felesége van, sem Eucharisztiát, sem keresztkutat nem tart.” 1606 és 1611 közötti időszakból ismerjük az abaúji református egyház-megye egyházlátogatását, melyből már a szilasi, házzal is rendelkező prédiká-tor (bizonyára az elfoglalt plébánián la-kik) híveitől szedett hasznait is leírják. A papi adó sem kevés, de ekkor még a törökök és a császáriak is adóztatják a falut. Olykor a védelem is elkell, talán nem tévedünk, ha azt véljük, hogy ekkor a helyiek megerősítgetik a középkori kerítőfalakat. (Szalonnát és Perkupát 1562-ben felégeti a török, az elfogdosott lakossá-got rabszíjon hurcolják el, a két lenkei nemes Lenkey Györgynek, szendrői vitézeknek Egerbe viszik levágott fejét. Van tehát mitől tartani.) Zűrzavaros időszak ez, Szádvár 1567-es ostroma után a császári tiszttartók évről-évre csak az adókat emelik, a szilasi (református) jobbágyok Saurer szendrei kapitánynak elővezetett jeremiádja is arról szól, hogy a provizorok „még az anyjok méhét is megdézsmálták”. A török kiűzésével (1686) nyugodtabb évtizedek veszik kezdetüket, Szádvárra sincs

Ilyennek képzeljük Szilas első templomát, melyet a 17. század végén erősítenek meg (jobb sarokban a ma is álló bástya)

Amikor 1772–73-ban felépül az új barokk templom, akkor a korábbi erőd falai is a kerítőfal részeivé lesznek; megépül még ekkor a kastély és a plébánia is



már szükség (s hogy ne válhasson nemesi lázadás fészkévé) a bécsi haditanács a felrobbantásáról intézkedik. Az új birtok-központ Szilas lesz, az addig mellőzött település. A plébániát 1702-ben visszaállítják, de minderről keveset tudunk. Vissza-veszik tehát a templomot a reformátusoktól, akik jó ideig helyben (1804-ig) templom nélkül maradnak. A szilasi székhelyű szádvári uradalmat némi pereskedés és házasság útján a herceg Esterházyak szerzik meg. Nyilván, a Szádvárból kitelepített katonaságot is el kell valahol helyezni, megépül az első „kastély”. Így nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a templom kerí-tőfalát a várból átköltözött hajdúk teszik valódi védművé: a templom hatszögletű erődfalat kap (melynek teljes nyom-vonalát ma is követni tudjuk, elég rátekintenünk a földhivatali térképre), ennek három sarkán egy-egy lőrésekkel ellátott bástyával. Mindezt így ismerjük Esterházy Pál 1721-es halálát követő vagyonleltárból: „Szilas a jószág központja, ahol egy urasági udvarház is áll egy földesúri majorsággal együtt. Az udvarház egyetlen faházból állott, amelyre a megboldogult Csáky Péter gróf úr csináltatott emeletet. Ennek az épületnek a folytatásában van két ház, összekapcsolt kamrácskákkal, itt csak az urasági gabonát szokták őrizni, hogy ennek mennyi a mennyisége, azt alább köbölekben megadjuk. Ennek az épületnek az alsó végénél ugyancsak két ház van, hasonlóképpen két kamrácskával összekötve, ezek közül az egyikben, tudniillik a nyugatiban az uraság gabonafelügyelője lakik, a másik oldalon pedig a ház alatt börtön van. Az alsó részen van egy nagyobb kőkonyha, de a tűzhelyeken semmiféle rekesztővas nincs. Ennek az épü-letnek a déli végében egy fa palota áll, egyik oldalán a templom kerítésével érintkezik. A palotában szobák vannak, a déli oldalon kettő, amelyek közül az egyik kisebb, a másik nagyobb. A palotában hét ablak van, amelyeket az ajtószárnyakkal együtt megjavítottak. A palota kemencéit is megjavították. A palotában egy pohárszék, egy nagyobb fa asztal, három közönséges ágy, amelyeknek nincsenek meg a lécei, négy régi kép van. A palota gerendából készült. A kemencék jók, van rekesztő vasuk, egy kisebb kőkonyhája is van a palotának, amely szom-szédos az intéző házával. Ennek a háznak három ablaka van, amelyek újonnan készültek és kívülről meg vannak vasalva. Ennek a háznak a folytatásában áll egy kisebb, tornácos ház, amelynek sem ablakai, sem kemencéje nincsen, az ajtaja zárva van. Ennek az épületnek az alsó végében van két kő pince, az egyikőjük nagyobb, a másik kisebb. Az említett épületek tetőjét a templom felől mostanában javították, a harmadik oldalról, nyugatról azonban meg kell javítani a tetőt. Ebben az udvarházban régen volt a hajdúknak is egy kettős háza, amelyeket egy tető fedett, ezekből a két kemence maradt meg, amelyeket kenyérsütésre használnak, a tető javításra szorul. Fából készült istálló is van az udvarházban, amely tíz vagy tizenkét ló befogadására alkalmas, ugyanezen tető alatt, az előzőhöz kapcsolva egy másik istálló is van, amely két ló számára való, a tető jó, zsindelyből van.” Bél Mátyás az 1730-as években így tudósít: „Herceg Esterházy Pál kastélyt építtetett egy jó kilátással bíró dombra; ez olyannak készült, hogy ha a földesúr történetesen ide érkeznék, akkor tágasan és kényelmesen befogadhassa őt. Távollétében pedig az uradalom felügyelőjének – akit a mieink provizornak neveznek – nyújt szálláshelyet.”. A 2010 nyári ásatások leletanyaga (madaras tál töredéke, más kerámiák) sorra igazolják a kort. Azonban ezek még csak az Esterházyak korai építkezései.

Esterházy „Fényes” Miklós építkezései * A nagy faluren-dezés a 18. század végén megy végbe: 1772 és 1774 között új, pompás barokk templom épül a régi helyé-re (korabeli egyházlátogatás szerint csak a régi temp-lom szentélyét nem bontják el), az új alapfalakkal vé-gigmetszik a régi templomot övező temetőt. Nem meglepő tehát, hogy a 2010 nyári ásatások során a sekrestye melletti kutatóárokból emberi csontokat emeltek ki. A templomot övező falra ekkor már nincs szükség, ellenség hiányában az erőd felesleges. Barokk kerítőfallá szelídül, két sarokbástyájától is ek-kor foszthatják meg, a megmarad északi sarokbástya megcsonkolva a kastély felől kegyúri átjáró lesz. Egyetlen szakaszon, az ekkor épülő új kastély felől magasítják csak meg, s húznak hozzá kőfalakat, építenek mellé a terep mélyítésével pinceszintet. Fel-tehetően cselédlakás, istálló funkciót kapnak az új épületek az 1770 körül épült új kastély mellett. (Ezeket a 18. századi falakat az önkormányzat bon-tatta el 2006 és 2009 között, semmiféle engedély nél-kül és a kastély felújítása kapcsán már bizonyított, rá jellemző végtelen hozzá nem értéssel).

Tények a 2010-es fal körüli munkákról * A kerítőfallal kapcsolatos építési engedélyt az önkormányzat szerzett 2007-ben, az edelényi építéshatóságtól. Az engedélyhez a miskolci székhelyű Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is szakhatósági hozzájárulását adta számos ki-kötéssel, melyben többek között szerepel, hogy a kastély barokk kosáríves kapuját vissza kell állítani eredeti formájába (azt a kastély „felújítása” során csonkolták egyenesre), illetve ha örökségi érték kerül elő, akkor a munkákat le kell állítani. 2009-ben az önkormányzat 20 millió forint támogatást nyert a falak felújítására. (Az építtető önkormányzat a munkák 2010 tavaszi megkezdését az örökségvédelmi ható-ságnak, noha kötelessége lett volna, nem jelentette be.) Mivel 2010 nyarán bebizonyosodott, hogy az erődfal késő középkori, kora újkori, ezért az örökségvédelmi hivatal 2010 májusában leállította a munkákat, ezt követően semmiféle munkát nem szabad lett volna végezni. A hivatal előírta új tervek benyújtását, mely megfelelően kezeli a védendő falakat. Jelenleg az örökségvédelmi szempontoknak megfelelő tervek elkészítésére adott megbízást az önkormányzat. A vállalkozónak a falakon eddig elvégzett munkájáért 7 millió forint fizetettek ki eddig. A munkák tavasszal folytatódhatnak, amikorra is az örökségvédelmi szempontokat mindenben kielégítő új tervek már rendelkezésre állnak. [KK]

A templom és környezete kataszteri térképen (pontozottan a feltételezett erődfal nyomvonala



Káposztatermesztés Bódvaszilason* A szilasi káposztának egykor valódi jó híre volt, s a Bódva-völgy gazdálkodásának egyik jellegzetes helyi termelvényét jelentet-te. Ennek tényét a szakirodalom is elismeri, azonban bővebb leírást nem ad. Ezért most megkíséreljük fölvázolni gyűjtött adatok alapján e tevékenység múltját. Bár a falu káposztatermesztését említő legkorábbi biztos adataink csak a 19. század

elejéről származnak – ezek pedig Szilas 1807-es kataszteri fölmérésnek térképei, birtokosjegyzékei –, azonban okunk van föltételezi azt, hogy a szilasi káposztatermesztést a 17. század végén megszülető szilasi székhelyű szádvári Esterházy-uradalom gerjesztette mezőgazdasági tevékenységek között kell számon tartanunk. Tudjuk azt is, hogy a környéken egyes falvakban szintén foglalkoztak e növény jelentősebb termesztésével (pl. Görgő), de ilyen hosszan fennmaradó ismertséget kétségkívül csak a szilasi káposzta tudott kivívni magának. 1837-ben a szádvári uradalom volt gazdatisztje, Ruehietl Miklós írja a

következőket: „A káposztából t. i. – mi itt meglehetős mennyiséggel termesztetik – a szorgalmas falusi-gazdasszony fáradságos ápolása után

nem keveset szokott pénzelni.” S hogy e nagy múltú gazdálkodási ág mára megszűnt, azt az 1960-as évek eleji téeszesítés számlájára kell írnunk. Jól jellemzi a termesztést az, ahogyan a falu első téeszelnöke nyilatkozik egy, a téesz megalakulását

követő évben írt újságcikkben: „A káposzta Bódvaszilas legjövedelmezőbb kultúrnövénye, a legtöbbet ebből pénzeltek a szilasiak egyéni korukban is. Tavaly is, most is 30 holdon termelnek belőle. 1961-ben 3 ezer mázsát adtak el, mintegy 400 ezer forintot kaptak érte. A holdankénti 100 mázsás átlagterméssel nem lehetnek s nincsenek is megelégedve. A nagy szárazságot nem tudták ellensúlyozni rendszeres öntözéssel. Ez évre sem terveztek többet 100 mázsás átlagnál, pedig megerőltetés nélkül elérhető itt a duplája is. Csak az a nagyfokú gondosság kell

hozzá, amivel egyéni korukban művelték a káposztát.” Itt kell megjegyezzük, hogy ez a tevékenység Bódvaszilason ma sem tudott igazán új erőre kapni, s csak néhány, többnyire idősödő család foglalkozik napjainkban is káposztatermesztéssel.

A káposzta termesztése * A melegágyat Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) és április 1-je között készítették el. Az istállótrágyát (lótrágyát, vagy ahol ló

nem volt, ott tehéntrágyát) 50–60 cm magas kupacokba rakták és letaposták. A melegágy(ak) száma és nagysága függött a termelt káposzta mennyiségétől. A trágya tetején kerti földet terítettek el, majd azt is bedöngölték. Erre pedig kb. 1 cm vastagan feketeföld került, amit a Dusa erdejéből szekéren vagy háton, zsákban hoztak. A feketeföldre szórták a káposztamagot, majd újra feketefölddel terítették be ujjnyi vastagon, majd ezt deszkával lelapogatták. A káposztamagot a vetés előtt gyűszűvel mérték ki, s egy gyűszűnyi magot egy arasszor egy araszos területre szórták el. A melegágyra végül ruda-kat tettek, amire pokróc vagy régi ponyva került fedésül, esténként pedig a melegágyat megöntözték. Egy hét múlva már kibújt a palánta a földből, az ún. rásza.

Körülbelül egy hónapig – május elejéig – volt a rásza a melegágyon. Ekkor kezdték el a palántálást, a pikírozást,

még a ház melletti kertben, méter széles ágyásokban, kb. 5 cm-re ültetve egymástól a szálakat. Ezt minden nap locsolták. Majd újabb egy hónapot növekedett a rásza a kertben, s május végén került ki végleges helyére, a szántóföldre, azaz a Káposzta-kertbe. Közben kiderült, hogy melyik rásza tökös, azaz nincs szíve, s nem fog befejezni, ezeket a jószággal föletették.

Ahogy a mondás tartotta: „Medárdig a káposztapalántának ki kell kerülnie a Káposzta-kertbe.” A házi kertben így fölszabadult területre más palántát: paradicsomot, paprikát, sőt még krumplit is ültettek, illetve egy részen otthoni használatra hagytak káposztát is. A Káposzta-kertben mindig káposzta termett, vetésforgót nem alkalmaztak. A terület előkészítésekor, tavasszal a tavalyi torzsát kihúzgálták és kihordták a földről. A tavaszi vetési munkák befejeztével (március végén, április elején) meg-szántották a talajt, majd megtrágyázták. Erre a célra általában ívett trágyát használtak, vagy a hídlás aljáról gyűjtött ganajlevet hordtak ki kimustrált, rossz boroshordókban a földre, amit szétlocsoltak. Ekkor a gazda újraszántotta és bedolgozta a trágyát, majd a földet megboronálta úgy, hogy a parcella szélét fölvetette: árkot hagyott a későbbi vízbevezetésnek. A több földdel bíró gazdáknak (helyi elnevezéssel jógazdáknak) a részes kapálók, részes aratók segítettek a tízezres számot is elérő rásza kiültetésében. Ahol kevesebb volt, ott a rokonság összefogott és kölcsönösen segített egymásnak. Május végén, június elején, ha sikerült kifogni egy jó esőt, az egész falu a Káposzta-kertben dolgozott. Az otthonról kosarakban hozott palántákat

ekkor rakták végleges helyükre, egymástól 40–45 cm távolságra. A férfiak árkoltak, a gyerekek hordták a palántát, rakták az árkokba. Ha azonban szárazságban kellett ültetni, akkor előtte a patakból hozott vízzel a gödröket meg kellett öntözni. Legpusztítóbb kártevője a fehérlepkék hernyója volt, ami ellen a vegyszeres védekezés megindulása előtt szitával kiszórt hamuval, szedéssel tettek. Példaként 1942 szeptemberében óriási hernyóinvázió volt, még a vonat is megállt, mivel a bábozásra induló hernyók a síneket is meglepték, amin a vonat megcsúszott. A hernyó mellett a káposztapenész és a káposztabolha volt ellensége a káposztának, utóbbi leginkább palánta korában lepte meg. (folytatjuk) [KK]

* A Szülőföldünk c. honismereti folyóiratban (28–29. szám; 2001) megjelent tanulmány jegyzetek és ábrák nélküli változata.

Káposztarászák más palántákkal melegágyon * fotó: a szerző



Disznóölés régen és ma 2010. december 18-án a Bódvaszilasért Baráti Kör a Szilasi Tájház portáján a régi hagyományokat felelevenítő disznóölést szervezett. A számos segítő munkájáért ezúton is köszönet jár. Jelen írásunkat, mely a régi disznóölés első óráját mutatja be a rendezvényen készült fényképekkel illusztráljuk (fotó: a tornagörgői Jozef Peniaško).

Kevés család volt a faluban, ahol disznóölés ne lett volna évente, a család létszámától és anyagi helyzetétől függően egyszer vagy kétszer. Általában a vágást decemberben végezték abból az okból, hogy a hús és a hústermékek a hideg idő miatt tárolhatók legyenek és az ünnepekre a jobb fogásokhoz való alapanyag biztosított legyen. A disznóölést elég sok előkészület előzte meg. A háziasszonyok feladata volt a rizs, a fűszerek beszerzése és az edények előkészítése. A férfiak jeleskedtek a tűzifa-előkészítésben, a kések fenésében és ők hozták haza a szőlőhegyi pincéből a bort és a pálinkát. Perzselőanyagként főleg gabonaszalmát (rozsszalmát) használtak, mert annak erősebb volt a tüze – legalábbis úgy mond-ták. Jó két korcos, törektől kirázott szalmát készítettek elő, meg egy kis zsúpszalmát. A férfiak munkája volt még a disznó megfogásának meg-szervezése, a böllérrel az időegyeztetés. Általában öt óra körül összegyűlt a társa-ság, megbeszélték a disznó lefogásának módját, melyet a böllér határozott meg. A szúrókést mindig a vérfogó vitte a vérfogó edénnyel. A disznót mindig a jobb olda-lára döntötték, hátulról a böllér az első lapockájára térdelt, a jószág jobb lábát megmarkolta, bal lábával a bal első lábára lépett és úgy szúrta torkon az állatot. A többi lefogó a disznó hátsó részét szorította a földhöz, a vérfogó tartotta a tálat a vér felfogására. Amikor a disznó mozdulatlanná vált, akkor hozta a pálinkát a gazda. Körülkínálta a résztvevőket: a böllér volt az első. Ez idő előtt nem volt italfogyasztás. Ezek után a disznót az előkészített perzselőhelyre vitték és megkez-dődött a perzselés, melyben már a gyerekek is részt vehettek. A disz-nót oldalra fektették és jó vastagon leszórták szalmával. Trágyavillá-val és botokkal igazgatták-emelgették az égő szalmát, hogy a tűz élén-küljön. Ezt úgy kétszer megismételték. Ezek után a szalmapernyét villával leszedték. A gyerekek a disznó mellett kis tüzet raktak, hogy világítson a pucoláshoz. A böllér késsel végigpucolta a jószágot, a szőrös részeket levakargatta. Amikor az az oldal jól megpirult, akkor átfordították és az előbb említett módon megismételték. Azokon a helyeken, ahol még nem pirult meg, marokba fogott zsúpszalmával pörkölték tovább. Amikor már úgy megpirult, hogy csörgött, akkor az összegyűjtött pernyét vízzel lelocsolták és azzal kézzel bekente az egész disznót a hentes. Ezek után a böllér jó éles késsel végigvakarta a disznót, miközben vízzel öntözték. A körmöket súrolókefével tisztították, de már tiszta szalmaágyáson. id. Molnár László



* K O N Y H A *

Karácsony viliáján Szilason az asztalra hagyományosan mindig káposztalé és bobajka került. Noha talán közismert az elkészítésünk, mégis közöljük a régi receptet, úgy ahogyan nagyanyáink főzték. És még egy karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó étel: a kántálók gyakorta kaptak egy jellegzetes madárformájú kalácsot, ez a pipis vagy tubu. Lássuk, hogyan is készülnek!

Káposztalé A hozzávalók: 2 liter hordós káposzta leve, a rántáshoz olaj, liszt, őrölt pirospaprika, fokhagyma, betétként 10 dkg tészta. Elkészítése: a káposzta levét felforraljuk, közben a képződő habot leszedjük. Világos rántást készítünk: kevés olajban néhány cikk fokhagymát az ízéért megfonnyasztunk, majd kidobjuk belőle. Ezután belekeverjük a lisztet, majd végül a paprikát. A rántás a leveshez adjuk, és az egész levest összefőzzük. Betétként reszelt gombótatészta kerül még a fövő levesbe, esetleg ízesítésként pár darab szárított csirkegomba vagy potypinkagomba. Megjegyzés: a káposztalébe a böjti időszakban régen nem tettek állati zsiradékot, így kolbászt sem. Nem úgy viszont már újévkor, amikor fejenként egy-egy rövidke kolbászdarabot főztek bele.

Mákos bobajka vagy doboska A hozzávalók: 1 kg finomliszt, 4 dkg élesztő, 1,5 liter tej, 50 dkg darált mák, 25 dkg kristálycukor, 10 dkg vaj. Elkészítése: az élesztőt kevés cukros langyos tejben felfuttatjuk, majd a liszttel és fél liter tejjel tésztát dagasztunk. A tésztát kilenc egyenlő részre osztjuk, majd nagyujjvastagságúra söndörgetjük. A hosszú tésztaszálat kettéhajtva (ez az ún. gúnárnyak) tesszük a tepsibe, tepsinként hármat és sütőben megsütjük. (Ennyiből három tepsi gúnárnyak sül.) A kihűlt tésztát kb. ujjnyi széles darabokra vágjuk, majd egy alkalmas tálban liternyi forró tejjel leöntjük, hogy jól felvegye. Végül cukros mákkal, pirított vajjal átforgatjuk. Megjegyzés: a gúnárnyakat felhasználás előtt pár nappal korábban szokták meg-sütni, hogy száradjon. A mák helyett egyes családoknál használtak diót is.

Pipis, pipiske vagy tubu A hozzávalók: lásd mint a bobajka tésztája. Elkészítése: a tésztából ezúttal kb. 25 cm hosszú, ujjnyi vastag hurkákat készítünk, majd a tésztára csomót kötünk. A fejen csőrt formálunk az ujjunkkal, szemének feketeborsot nyomunk a tésztába, a farkat kétrét bevagdaljuk. Tepsiben sütjük meg. Molnár Lászlóné sz. Gavallér Ilona receptjei

* E G É S Z S É G *

A helyes fogápolás

Étkezéseink alkalmával a fog felszínére lepedék, úgynevezett plakk tapad. Ez a lepedék tartalmaz mikroorganizmusokat és különböző flórákat. Szorosan tapad az alatta lévő fog felszínéhez, amit öblítés vagy vízprés csak részben távolít el. Nagyobb mennyiségben szabad szemmel is láthatóvá válik, sárgás szemcsés. Ha a plakkot nem távolítjuk el rendszeresen fogainkról, akkor megvastagszik és a fog szuvasodását, a fogágy megbetegedését okozza. A helyes fogápolást már kisgyermek korban, a tejfogazat kibújását követően el kell kezdeni! A tisztításhoz fogkefére, fogkrémre, továbbá fogtisztító eszközre (fogselyemre) van szükség. A fogkefék különböző méretben kerülnek forgalomba. A fogkefe olyan nagyságú legyen, hogy a fogsorok minden területe könnyen hozzáférhető legyen. Általában a közepes keménységű, „normál” fogkefe mindenki számára megfelel. Érdemes kis fejű fogkefét választani, mellyel a hátsó fogak is könnyen elérhetők. A fogkefét legalább 2—3 havonta le kell cserélni, mert a használat során a sörték elkopnak, elferdülnek, így nem képesek kellő hatékonysággal tisztítani a fogakat. Számos fogkrém közül választhatunk, fontos, hogy fluoridot tartalmazzon. A benedvesített fogkefére kb. 1 cm csíkot nyomunk a tubusból. Fogainkat körkörös mozdulattal mossuk, mindkét oldalon, majd a rágófelszíneket is. Az alapos fogmosás 3—5 percet vesz igénybe. A fogmosást követően fogselymet is használjunk, így a fogak között, illetve az ínyen megrekedt lepedéket is el tudjuk távolítani, Naponta legalább háromszor, de lehetőségünkhöz mérten a főétkezések után mossuk meg fogainkat! A fogmosást követően használhatunk szájvizet, mely gátolja a lepedék lerakódását, gyulladáscsökkentő, kellemetlen lehelletet semlegesít. Ajánlatos a Listerine szájvíz, melynek számos változata van. Ajánlatos a nyelv megmosása is. „Szerencsés az a felnőtt, akinek még sosem fájt a foga!” Erre nekünk, magyaroknak nincs túl sok esélyünk, hiszen a statisztikák szerint évente átlagosan egy fogkefét és két tubus fogkrémet használunk el. Ez megdöbbentő! Fogaink egész életünkre szólnak. Fordítsunk néhány perccel többet fogaink ápolására és így egészséges fogaink lesznek egész életünkben! Oraveczné Béres Katalin, dentáhigiénikus



* E G É S Z S É G *

„Ha azt hiszed, hogy nem jut időd a megelőzésre, előbb-utóbb kénytelen leszel sokkal több időt szakítani a betegségre.”

(Edward Stanley)

A jótékony tejsavbaktériumról Kedves Olvasó! * Mostani írásunk témája az immunológiai kutatások egy közelmúltban született jelentős felfedezése a jótékony tejsavbaktérium, az LGG. Rendszeresen szedve képes csökkenteni egyes betegségek (pl. fertőző légúti betegségek, bél-problémák, bizonyos allergiás eredetű panaszok) kialakulásának esélyét, valamint gyorsítani ezek gyógyulását. Az elmúlt évtizedek kutatásai feltárták, hogy vannak olyan baktériumfajták, amelyek a szervezetbe juttatva jótékony hatást fejtenek ki az egészségre. Ezeket nevezik probiotikumoknak. A probiotikumok legtöbbet tanulmányozott fajtája az úgyneve-zett Lactobacillus GG, rövidítve LGG probiotikum, amelynek az egészségre gyakorolt jótékony hatását számos orvosi vizsgálat bizonyítja. Az LGG alkalmazása sikeres módja az immunrendszer erősítésének, és ily módon a fent említett betegsé-gek megelőzésének is. Így egy kis odafigyeléssel a természet adta módon csökkenthetjük eme betegségek kialakulásának valószínűségét. Mivel az LGG a természetben előforduló jótékony hatású bacilus, ezért szedése során semmilyen mellékhatás nem várható. Ugyancsak tudományos vizsgálatokkal igazolták, hogy az LGG probiotikum szedése gyorsítja a felépülést egyes vírusos hasmenésekből, valamint elősegítheti az antibiotikumkezelések során előforduló bélpanaszok, hasmenések rendeződé-sét is. Az antibiotikumok köztudottan károsítják a bélflórát, ezért antibiotikumkezelés mellett feltétlenül ajánlott probiotikum szedése, amely segít a károsodott bélflóra helyreállításában. Egy további vizsgálat az LGG-nek egyes allergiás tünetekre gyakorolt kedvező hatását is kimutatta. A jótékony bacilus szedésével a tejérzékenység okozta ekcéma tüneteit sikerült két hónap alatt majdnem teljesen megszüntetni.

Hogyan is hat ez a bacilus? * Az LGG a fent említett pozitív hatásokat kétféle mechanizmussal éri el. Egyrészt erősíti az immunrendszert: immunrendszerünk egyik fontos funkciója, hogy a betegségeket okozó vírusok és baktériumok ellen speciális antitesteket termel. Ezen antitestek feladata, hogy a véráramba kerülve testünk minden részére eljuttatva elpusztítsák a kórokozókat. Az LGG fokozza az antitestek termelését, amelyek részt vesznek a kórokozók elpusztításában, ezáltal erősítik a szervezet védekezőképességét. Másrészt a bélrendszerben többféle módon hat a káros baktériumok visszaszorítására: - a bélfalra tapadva megakadályozza egyes betegséget okozó baktériumok megtelepedését, - eleszi a kórokozók táplálékának egy részét, - olyan anyagokat termel, amelyek megakadályozzák a kórokozók növekedését. Az LGG rendszeres alkalmazás mellett klinikailag bizonyítottan előnyös hatású a légúti betegségek megelőzésében és szövődménykockázatuk csökkentésében. A jótékony LGG ugyancsak csökkenti az orrnyálkahártyában lévő kórokozó baktériumok számát. Hatásos a különféle vírusos és bakteriális eredetű, valamint antibiotikumkezelés szövődményeként létrejövő bélproblémák kezelésében is. Az LGG multivitamin kombinációja olyan szempontból kedvező, hogy a vitamin- és ásványianyag-pótlás megszünteti az esetleges látens hiányokat, amelyek egyebek mellett az immunrendszer működését is károsíthatják és így az LGG optimális környezetben fejtheti ki előnyös hatásait. Éljünk vele! Kívánok valamennyi Olvasónak jó egészséget, békés, meghitt ünnepeket!

gyógyszerészük, Mezei Ágnes

A babamasszázsról A masszázs jótékony hatása ősidők óta ismert. A keleti kultúrákban a babamasszázs természetes dolognak számít, Indiában évezredes hagyománya van. A babamasszázs Vimala McClure nevéhez fűződik. Az anyák ösztönösen tudják, hogy a gyengéd simogatás nyugtatja a kisbabát. A masszázs olyan kommunikáció, amely szavak nélkül is képes érzelmeket, nyugalmat, szeretetet közvetíteni. A babamasszázs hatásai közül a legfontosabb a szülő, és gyermeke közötti kötődés megerősödése és elmélyülése.

Emellett a babamasszázs hatásai:

Segíti az anyatejes táplálást

Enyhíti, illetve megszűnteti a hasfájást

Megkönnyíti az elalvást, nyugodtabb alvást biztosít

Kiegyensúlyozottabbá teszi a baba szervezetének működését (pl.: keringés, légzés, emésztés)

Átsegít a fogzási nehézségeken

Erősíti a vázizomzat és az érzékszervek fejlődését

Növeli a baba ellenállóképességét

A Bódvaszilasi Védőnői Szolgálat babamasszázs tanfolyamot hirdet, amelyre szeretettel várja 0-12 hónapos korú csecsemőket. Jelentkezni személyesen, a védőnői szolgálatnál minden szerdán, a délelőtti órákban. Lehetőség van egyéni és csoportos tanfolyamokra is.

Galicza Zsuzsanna, védőnő, okleveles csecsemőmasszázs-oktató



* S P O R T *

Így alakult 2010-ben a szilasi foci… Azt hiszem, nem panaszkodhatunk az őszi eredményeinkre, annak ellenére, hogy jó néhány pontot elhullajtottunk. Örülök neki, hogy a táblázatra pillantva nagyon előkelő helyet foglal el mind a felnőtt, mind az ifi csapatunk. Versenyképes, fiatal és agresszív csapatot sikerült összehozni hosszú idő után. Gratulálok a felnőtt és az ifi csapat őszi teljesítményéhez, köszönöm minden játékosnak. Köszönjük továbbá az önkormányzat mindenkori támogatását. Köszön-jük mindenkinek, aki valamilyen formában segítette a csapatot. Ki kell emelnem, hogy jó volt idegenbe menni meccset játszani, mert volt olyan, amikor több szilasi szurkoló volt a meccsen, mint hazai. Tavasszal folytatjuk tovább. HAJRÁ SZILAS!

Nagy Attila Statisztika Bódvaszilas – Felnőtt Elért helyezés: 4. Mérkőzések száma: 15 Ebből győztes: 10 Ebből vesztes: 5 Lőtt gólok száma: 46 Kapott gólok száma: 21 Elért pontszám: 30

fotó: Tamás István

Statisztika Bódvaszilas – Ifjúsági Elért helyezés: 4. Mérkőzések száma: 15 Ebből győztes: 9 Ebből döntetlen: 1 Ebből vesztes: 5 Lőtt gólok száma: 59 Kapott gólok száma: 36 Elért pontszám: 28

* S Z Á M V E T É S – 2 0 1 0 *

Elhunytak 2010-ben Kalocsai Géza, Téglási József, Szegfű Józsefné, Mezei Józsefné, Nagy Sándor, Viszoki József, Németh Sándor, Hornyák István, Vanyó Józsefné, Parti Istvánné, Saláta Jánosné, Kalocsai Imre, Vanyó József, Rémiás József, Csoma Ferencné, Milány Istvánné.

Születtek 2010-ben Fóris Szimonetta, Dolányi Olivér, Fodor Helga, Nagy Martin, Toldi Tibor Szebasztián, Szlovják István, Gazdik Máté, Szegő Balázs.

SZILASI ÚJSÁG * Bódvaszilas negyedévi közéleti kiadványa * Megjelenik Bódvaszilas Község Önkormányzatának kiadásában * Példányszám: 500 * Felelős kiadó: Fülöp József polgármester * Szerkeszti Koleszár Krisztián Tamás István alpolgármester közreműködésével. * A szerkesztőség címe: 3763 Bódvaszilas, Akácos u. 5.; [email protected] * Sokszorosítás: a Polgármesteri Hivatalban.

mailto:[email protected]

Documents

S zilasi Újság - bodvaszilas.hubodvaszilas.hu/images/stories/dokumentumok/szilasi_ujsag_2010_tel... · Glória! (részlet a „szilasi” betlehemből, Holló Bálint szövegvariánsa)