TÖRTÉNELEM ARADIÓBANÉS A TV-BEN

Elöljáróban szögezzük le, hogy a továbbiakban nem a kifeje-zetten tudományos jellegű történelmi művek, tanulmányokműsorbaiktatásáról kívánunk beszélni. Magától értetődik, hogymás tudományok kiváló képviselői mellett történészek is szó-hoz, szerephez juthatnak akár a rádióban, akár a televízióban.Léteznek olyan műsortípusok, amelyeknek célja az oktatás;ilyen műsorokban a történelem szigorúa n tudományos-didak-tikus formában szerepelhet. A történelmi tények - események,folyamatok, személyiségek - ismertetésének, illetve ezek rádiós-televíziós feldolgozásának azonban vannak másfajta lehető-ségei is. E másfajta (tehát nem tudományos) feldolgozásilehetőségekről szeretne e cikk egyet s mást elmondani; azok-ról a műsorokról,amelyeket összefoglaló néven történelmidokumentációként ismerünk.

Ami a történelemtudomány t illeti: nem lenne helyes e tu-dományágat más tudományokkal szemben előnyben részesíteni:nem állíthatjuk, hogya történelem fontosabb más tudományok-nál. Mégis kétségtelen, hogy a történelern váltja ki a legna-gyobb érdeklődés t a nézők, hallgatók legszélesebb rétegeinél.Feltehetően azért, mert függetlenül a néző, hallgató műveltségifokától - mindenki az embert érzékeli a történelemben; azegyes ember vagy népek, nemzetek életének sorsfordulóit. Min-den más tudományág lényegesen magasabb fokú felkés7.ültsé-

324

====----------_._--------

get igényel. A történelem viszont hatást gyakorol a legalacso-nyabb képzettségűekre is, és a műveltségi szint emelkedéséve1bővül az egyszerű eseményekből, tényekből levonható követ-keztetések értéke, az összefüggések felismerésének lehetősége.

De még a történelmi témákon belül is éles határvonal vá-lasztja el egymástól a régmúlt és a közelmúlt eseményeit fel-dolgozó műveket. Hol húzódik ez a határvonal? Mostanábannagyjából az 1915-1920-as évek ~6jin. Ami régebben történt,az ma már tisztán csak történelem. A század második évtize-dének végén azonban már olyan események zajlottak le, ame-Iyeknek részesei ma is közöttünk élnek; amelyekről - családikörben is - gyakran esik szó , amelyeknek kihatásai közvetle-nül érintették kortársaink életét. Jól emlékszem például édes-anyám könnyeire, amelyeket az r. világháborúban elesett bátyjamiatt sírt. Az elesett nagybácsit susem ismertem, csak katona-fényképeit láttam. Mégis: már kisgyermek koromban nyomasztóvíziókban öltött testet a háború. Anyám könnyei, a halottaknapján meggyújtott gyertyák, a délceg, bajuszos katona meg-kopott fényképe keveredtek ebben a vízióban azokkal a té-nyekkel, amelyek könyvekből, iskolai tanulmányokból szívód-tak belém. Itt élnek közöttünk azok is, akiknek gyermekkorátbeárnyékolta, hogy apa nélkül nőttek fel, mert apjuk "hősi"halált halt. A történelem tehát a lehető legközvetlenebb módonbeleszólt személyes életük alakulásába. De nyilvánvaló az is,hogy a közelmúlt történelmi eseményei meghatározó szerepetjátszottak a mai világ kialakításá ban,

Meanél messzebbre megyünk vissza a múltba -- évszázadok,esetleg évezredek távolába -, annál inkább meseszerűvé válnaka legszigorúbban bizonyítható tények is, annál inkább növek-szik a történelmi cselekmények egyes szereplőinek sorsa irántiérdeklődés - de csak olyan szereplők sorsa számíthat érdeklő-désre, akik drámai események kÖ7.éppontjába kerültek. A néző,

,)25

hallgató nagyjából ugyanúgy szemléli a régmúlt történelmiszemélyiségeit, mint a merőben Írói, költői fantázia alapjánmegalkotott drámai Iigurákat. A költészethez itt csak az ad- ~h~t. ~é~i többlet~t, hogya' régmúlt események és sorsok is ~ravrlaglt~atnak bizonyos történelmi analógiákra, frappáns ha-son~atos.sagokra, olykor megismétlf5désekre is, és így hozzá-s:glthetlk a közönséget egyes aktuális következtetések levoná-sahoz, aktuális igazságok felismoré<éhpz Rettegett I' ,- . ~. . van carharca ~ né~et ,lovagok ellen, vagy az orosz gerillák ellenállásaa napóleoni gardával szemben - sorsdőnrő következtetésekreadott alkalmat a nácik támadását visszaverő szovjet emberek-nek. De a közönség és a mű kapcsolata itt egészen más (össze-tettebb, áttételesebb), mint - rnondjuk abba bh " - n az eset en,

a a mal 40 evesek egy párméteres filmfelvételt látnak, amelySS-~s:t~~ n;asírozását ábrázolja, amelyen 't1 magasban elhúzórepulok.otelek, látható. Az I8Iz-es or0SZ gerillaharcos t be kellmutatm; hatást, együttérzést csak akkor vált ki h ' l .r ' 'k ' a va amIorteni ,v~l:: ~ masír~zó SS-legények puszta megjelenése,

a bombazokoteleknek pillanatokig tarto' felvillaná . d, • , .. o nasa mm en

tova~bl ne!ku~ elegendő rnély indulatok felkeltéséhez, hiszenszem~lyes elmenyek, emlékek kapcsolódnak hozzájuk.

MI,nde~ te~mészetesen nem azt jelenti, hogy a közelmúlt:se~en~elt eleg csupán felvillantani - és felesleges a rnűvésziab~azo~a~. Ellenkezőleg! Éppen a közelmúlt történelmi ese-menyeI es .~ ~özönség közötti szoros, eleven kapcsolat ad foko-~tt. le?etoseget a művészi eszközökkel való feldolgozásra.'

tisztan tU,d~~ányos, tehát döntően csak a logikára, az érte-lemre apellalo Ismertetés nek az érzelmek az ind l t k . ,,b l' . " 1 U a o ua-nya a va o elmelyítését érhetik el a köeelmüle t" t' ,. •,. " " or enesere mu·V~SZI eszkozokkel ábrázoló történelmi dokumentációs alko-tasok.

A továbbiakban az ilyenfajta műsorokról ejtünk szót, A tör-

326

ténelmi dokumentációs műsor legfontosabb alapnyaga és for-rása: a történelemtudomány. Tudományos művek, tanulmá-nyok, értékelések nélkül elképzelhetetlen a dokumentáció:ezek adják a dokumentáció "gerincét" . Bár a dokumentációsműsortól nem igényelhető olyanfajta teljesség, mint a tudomá-nyos műtől - nyilvánvaló, hogy végső következtetéseiben adokumentációs műsor is csak oda lyukadhat ki, ahová a tudo-mány; semmi esetre sem kerülhet ellentmondásba vele. Ilyenmódon a dokumentációs műsor előmozdíthatja a tudományosmegállapítások ismertetését, terjesztését, megkönnyítheti meg-értésüket, átérzésüket, és segíthet olyan következtetések le-vonásában, amelyek kihatnak a közönség aktuális állásfogla-lására.

Nézzünk egy példát. Közismert igazság, hogy alI. világ-háború magyar bűnöseinek egy része (méghozzá nem is jelen-téktelen része) elkerülte a nemzetközi egyezményekben meg-határozott felelősségrevonást. Tudományos műben ennek bizo-nyítására számos konkrét esetet kellene felsorolni, elemezni.A dokumentációs műsor azonban beérheti azzal is, hogy (jó-formán kommentár nélkül) bemutatja azokat a magyar nyelvűújságokat, amelyek még vagy lj évvel Szálasi kivégzése utánis - Szálasi képét közlik rninden egyes számuk első oldalán.Látjuk az újságpéldányokat - bennük Szálasi arcképeit -,aztán a lapok megjelenésének időpontját. Képes ábrázolásesetén ez megdönthetetlen bizonyíték. Ha - mondiuk -1958-ban is Szálasit dicsőíthétte (rendszeresen 1) egy München-ben megjelenő, az ottani rörvényeknek, szabályoknak és köz-felfogás nak alávetett sajtótermék - nos, akkor önként adódika következtetés, anélkül hogy bárki is igényt tartana ponto-sabb "tudományos" definiálásra. És az is bizonyos, hogy azilyenfajta "érvelés" szükségszerűen indulatokat is ébreszt!

A tudományos művek forrása nyagai : levéltári okmányok,

jegyzőkönyvek, törvények, rendeletek, statisztikai adatok, hiva-talos közlemények, államférfiak beszédei, levelei, újságok éskönyvek stb. A történelmi dokumentáció is felhasználja ezeketaz anyagokat, kiegészítve még minden olyan eszközzel, anyag-gal, amely a vizsgált korszak hangulatár, közfelfogását jól (éstömören) jellemezheti. A legfontosabb a film, a fénykép,a hangfelvétel, a korabeli zene, de jól használhatók egészen"periférikus" anyagok is: pl. reklámok és hirdetések, apróhirde-tések, irodalmi vagy képzőművészeti alkotások, karika túrák, le-velek, naplófeljegyzések, plakátok, vagy akár bélyegek és bé-lyegzők ... (Igen jellemzők példáu! azok a 20-as évekből szár-mazó hirdetések, amelyek házfelügyelőt keresnek - több ezerpengős "kaucióval" . Vagy az 1914-es "biztos hatású" szentkép-ajánlatok frontra indulók részére ... ) Nem kevésbé érdekeseklehetnek egyes tárgyi emlékek, és kiemelkedő szerepet játszhat-nak egyes történelmi események ma is élő szemtanúi.

Az "alapanyagok"-nak ez a korántsem teljes felsorolásaegyébként arra is utal, hogy a televízió dokumentációs rnű-sorai a lehetőségek szélesebb köréből válogathatnak, hiszenott a felsorolt anyagok rnindegyike alkalmazható, míg a rádió-ban az alkotó csak a hangos (vagy hanggal közölhető) anyago-kat használhatja fel, hogy azonban itt is rnilyen lehetőségekvannak, arra példa, rnondjuk, az e kötetben közölt Szép vagy,gyönyörű vagy, Magyarorsrág , . műsor országos hatása.

Miért oly érdekesek a dokumentációs műsorok? Nyilvánvaló:azért, mert az igazságot mondják el a történelem eseményeiről,s ezt az igazságot hiteles, ellenőrizhető bizonyítékokkal tá-masztják alá.

A történelmi dokumentációs mű alkotójának tehát mindenek-felett arra kell ügyelníe, hogy megőrizze a dokumentumokhitelességet, és hogy hiteles bizonyítékait mintegy perrendtartás-szerű logikával csoportosírsa.I

j,

,Semmiféle alkotás nem születhetik úgy, hogy az alkotó a

hallgatói, nézői részéről eleve hitetlenkedést, bizalmatlansá-got tételez fel. Ugyanakkor súlyos hiba lenne visszaélni a kö-zönség bizalmával. Nyitva kell hagyni azt a lehetőséget, hogya néző, a hallgató - ha szükségét érzi - eUenőrizhesse a szerzőbizonyítékait, és még ha ezt nem is teszi, éreznie kell, hogymeg tehetné ! Ha például Horthy egy több oldalas levelénekcsupán néhány sorát emeljük ki valamely állításunk alátámasz-tására - szükséges, hogy a néző lássa az egész levelet is,a címzés t és aláírást, a dátumot. Ha könyvből, régi újságbólidézünk, helyes megmutatni magát a könyvet, címlapját, vagypedig az újság feilécét is. A rádiós mű mindezt nem mutatjameg, de legalábbis elmondhatja! "Egy náci újság ... " - ezködös meghatározás. "A Völkischer Beobachter 1944. márc. zo-iszáma" - ez pontos és minden kétséget (a kérkedés felébrede-sét is) kizáró forrásmegjelölés.

Magától értetődik, hogy éppen a legsúlyosabb történelmieseményekről nem maradtak meg nyiltan, kendőzetlenül vallódokumentumok. De számos tényező, számos bizonyíték össze-vetése már perdöntő lehet. így például nem áll rendelkezé-sünkre olyanfajta eredeti okmány, amelyben valamely németparancsnok utasítja X vagy Y német repülőegységet Kassabombázására. Mégis bizonyítható, hogy Kassát T941-ben német(és nem szovjet) gépek bombázták. Okmányszerűen bizonyít-ható, hogya magyar vezérkar minden követ megmozgatott aSzovjetunió elleni náci támadáshoz való csatlakozás érdekében.Hogya magyar vezérkar titkos tárgyalásokat folytatott a né-met vezérkarral. Hogy már a bombázás napján teljes készen-létben álltak a propagandakampány eszközei, hogya magyarvezérkar eleve tudta: Kassán biztosan lesznek fel nem robbantbombák, amelyeken jól olvasható a cirill betűs felirat ... Ezekaz okmányszerűen bizonyítható tények már kellő alátámasz-

tás t adnak ahhoz, hogya kassai repülőtér egykori magyarparancsnokának vallomását kérkedés nélkül elfogadhassuk (bára perrendtartás tulajdonképpen legalább két tanút igényeine).Természetesen itt az is lényeges, hogy a tanú nem akárki,hanem valóban "illetékes" és feltétlenül hozzáértő személy!

A tanúk megszólaltatása a dokumentációs műsor egyik je-lentős "ütőkártyája". Csakhogy már az előbbi példából iskiderül, hogyamegszólaltatott tanúnak olyan személynek kelllennie, aki a szóbanforgó kérdésnek bizonyítható módon szem-vagy fültanúja volt, és akinek személyér maradéktalanul iden-

tifikálhatjuk.A horthysta hadsereg bármelyik repülő-százados ának vallo-

mása a kassai bombázás ügyében aligha lehetne jelentős bizo-nyíték. De ha az adott századosról bizonyíthatjuk, hogy akassai repülőtér parancsnoka volt, ha igazolható, hogy márakkor, 1941-ben közölte megfigyeléseit - úgy nyilvánvalóannem férhet kétség kijelentéseihez.

Más a helyzet a jelentős történelmi szerepet játszott egyé-nek meg szólaltatá sakor. Nagybaconi Nagy Vilmosról köz-tudott, hogy 1943-ban honvédelmi miniszter volt. Feltétlenülilletékes tehát arra, hogy rninisztersége idejének bármely kato-nai eseményéről nyilatkozzék. Ugyanúgy az az egykori vezér-kari ezredes, aki 1944. március 19-e előtt egy ideig a vezérkarhírszerző-osztályának főnöke volt, joggal állíthatja, hogy tudo-mása volt Hitleréknek Magyarország megszállását célzó elő-készületeiről.

A történelmi tanúk megszólalratásakor különös előny, hanevük valamely régi okmányban. cikkben, könyvben szerepel.vagy ők maguk egy régi fényképen, filmfelvételen felismerhe-tők, s így eleve nyilvánvaló, hogya szóban forgó ügynek, ese-ménynek közvetlen részesei voltak.

De nemcsak "nagy" események tanúj mondhatnak szá-

33°

munkra érdekeset. Egyik televízióműsorban, amely a nyilashatalomátvételt követő hetekről szólt, tucatnyi városi és falusiférfit, asszonyt szólaltattunk meg -- mindegyik két-három rnon-datban mondta el azokat a~yitkosságokat, rablásokat, ame-lyeknek ebben az időben tanúi voltak. Vallomásuk megerősí-tette, hogy az ország legkülönbözőbb részein szinte azonos"recept" szerint zajlottak le a kisebb-nagvobb rnéretű szőrnyű-ségek, és ez egyben érzékletes sé tette azt az állításunkat. hogyebben az időszakban az egész ország - a pokol hangulatátélte át.

A történelmi dokumentáció igen fontos formai eszköze:a kontraszt-hatás kihasználása.

Vessük például össze Szálasi eskütételének frázis ait azzal,amit az "utc~ embere" 1944 telén átélt. "Esküszöm az élőIstenre, hogy Magyarországhoz hű leszek ... és mindent meg-teszek, amit az ország javára és dicsőségére rnegtehetek" ...E szép hangzású eskünek éles kontraszt ját adják azok a fal-ragaszok, közlemények, amelyek szinte minden mozdulatért a.Felkoncolrarik" kilátásár közlik az "utca emberé" -vel. Hasonlókontraszt-hatást váltanak ki azok a jegyzőkönyvek (annakidején természetesen nem tették kőzzé őket), amelyek a nyilas-kormány tanácskozásairól, a nyilas-vezetők "egymás közti" tár-gyalásairól vallanak. Az ellentmondások kihámozása és nyil-vánvalóvá tétele - ez a dokumentációs műsorok egyik leg-hatásosabb módszere.

Semmi sem olyan bántó és riasztó, mint ha az alkotó meg-fosztja közönségét az önálló véleményalkotás, ítélkezés lehető-ségétől, és "szájába próbálja rágni" a maga véleményét, ítéletét.Bizonyosak lehetünk abban, hogy a közőriség döntő többségeképes az önálló állásfoglalásra, és a megfelelőerr hitelt érdemlőbizonyítási eljárás ból a megfelelő következtetéseket vonja le.Számtalan példa alapján leszögezhetjük: a "szájbarágás" meg-

331

öli a dokumentációs műsort, nullával teszi egyenlővé a hatá-sát, vagy éppen ellenérzést, ellenkezést válthat ki r

Aki volt katona és járt a fronton, emlékszik rá: semmi semolyan zűrzavaros és áttekinthetetlen II részvevő számára mintegy nagyobb ütközet. A katona lassacskán elveszti táj~kozó-dását időben és térben - vonul vagy rohan, amerre küldik,vezetik; hallja körös-körül a fegyverropogást, lát más egysé-geket, következtet a helyzetre a parancsnok hangjábó! és a pa-rancsnokok hanghordozásából ; végső soron azonban nem tudsemmit. Érzi, hogy az előtte álló szűk frontsáv eseményeiösszefüggnek a távolabb zajló harcokkal - de azokról sej-telme sincs. Nincs áttekintése - nem képes kibogozni az össze-függéseket. Hasonlóképpen: I956-ban pontosabb képünk csakarról volt, ami mozgási körünkben történt. Tudtuk, hogy dön-tően fontosak más pesti kerületek, más városok, falvak ese-ményei is, sőt rendkívül fontos az is, ami a Szuezi csatornaövezetében játszódik: mindez azonban kívül esett látóme-zőnkön.

A nagyszabású, sok ember életére sorsdöntően ható törté-nelmi eseményt közvetlenül követő időszakban már az is~10zzásegít a tisztánlátáshoz, ha csupán kronologikus sor-rendben ismerjük meg a tényeket. Ami a kronológiából ki-maradt, azt bőven pótolják a saját, még frissen élő élmé-nyeink.

így röviddel a II. világháború befejeződése után rendkívülhatásosak voltak azok a filmösszeállítások, amelyek egész e"y-szerűen, időrendben egymás mellé helvezték a különböző fr~n-tokon készült híradó-felvételeket. Az ilyen ábrázolásmódotnevezhetnénk "horizontális" -nak: valamely hosszabb-rövidebbtörténelmi periódus fontosabb c..:omópontjai sorakoznak egy-más mellé, és az időrendben való sorbaállítás lehetőséget nyújtaz események fejlődésének, alakulásának tisztázására. (Ha

332

valaki a 30-as években olvasott egy újsághírt Enrico Fermiatomkutatásairól, még nem sejthette, hogya hír olyan folya-mat egyik láncszeme, amely sok-sok év múlva a hirosimaibombához vezet. Ugyanakkor olvasott számos más - esetlegérdekesebb - hírt is, amelyeknek azonban a későbbiekre nemvolt semmiféle hatásuk. Csakhogy az újságolvasás napján mégnem mérhető fel: melyik hír tartozik egy jelentős esemény-láocolathoz, és melyik nem?)

A "vertikális" (függőleges irányú) ábrázolásmódot alkal-mazó dokumentációs műsorok már a mélyebb összefüggéseksokoldalú feltárására törekszenek. Jó példa erre a Thorndike-házaspár Teuton-kard akció című dokumentumfilmje, amelya Sándor jugoszláv király marseiIle-i meggyilkolásáról készülteredeti filmfelvételből indult ki, apróbb részletekig "kivizs-gálta" a gyilkosság politikai, gazdasági, katonai, emberi vonat-kozásait, az ügy főbb szereplőinek későbbi pályafutását, külö-nösképpen megdöbbentő módon leplezte Ie így a későbbi náci-generális, majd NATO-hadvezér Speidel tábornokot,

Ez a "vertikális" ábrázolásmód különösen a rádió dokumen-tációs műsoraiban nyújt nagy lehetőségeket. Valamely "ap-róbb" - de az adott időszakra nagyonis jellemző - eseménykibontásával ugyanis ismertetni lehet azokat az összefüggéseketis, amelyek közrejátszottak az "anrócska" ügyben. A horthystafehér-terrorról például szárnos megrázó adattal és dokumen-tummal rendelkezünk, de ezek hatása megnövekedhet, haolyan "egyedi" eset köré csoportosítjuk őket, mint - mond-juk - Soltra János rendőr meggyilkolása. Soltra rendőr -őrszemként véletlenül tanúja lett annak, hogyadarutollastisztek a Britannia Szálló pincéjében kegyetlenkednek. Olyanidőpontban tett erről jelentést, arnikor a vezető köröknek márkellemetlen volt az országot felforgató, a tőkét elriasztó terror-helyzet ; ezért Soltrát elhallgattatták - örökre. Soltra rendőr

333

ügye: dráma. Sőt tragédia. De ha ezt az egyéni tragédiát ahiteles okmányok, a történelmi dokumentáció bizonyító mód-szereinek tükrében ábrázolj uk, az egyéni tragédia az egénmagyar társadalom tragédiáj ává emelkedik.

Az egyéni és a társadalmi vonatkozások szoros összekapcso-lása, az egyetlen, izgalmas és jellemző esemény köré CSOporto-sított vizsgálat és bizonyítás: a történelmi dokumentáció kor-szerűbb, hatásosabb, meggyőzőbb módszere.

"Memento mori" - "Emlékezzél a halálra" ... A középkorszerzetesei így intették önmagukat arra, hogy gondolataikkőzéppontjában mindenkor a túlvilági jövőnek kell állnia ..."Memento mori" - "emlékezzél a halálra" ... Igen: emlékez-zél milliók halálára és szenvedéseire! Emlékezzél bűnös törek-vésekre! Emlékezzél azokra a társadalmi folyamatokra, ame-lyek a bűnökhöz vezette k ! - A figyelmeztetés ebben a formá-ban ma is érvényes. Ha nem is a túlvilági jövendő, hanema nagyon is földi jelen és jövő szernszögéből ... És ha a törté-nelmi dokumentáció tárgya - zömében - a múlt, mondani-valója nagyon is a mához kapcsolódik, a mai emberhez szóJ.

Emlékezzél, hogy meg ne isrnérlődhessék, ami szenvedést,keserűséget, pusztulást okozott! Tanuld meg idejekorán fel-ismerni a bűnt - még csirájában! Vedd tudomásul, hogy amegbúvás, félrehúzódás, a felelősség elhárítása sosem segítettés ma sem segít!

Csak így, csak ezzel az emlékeztető és intő szándékkal vált-hat ki a történelmi dokumentációs mű igazi hatást. Ebbenrejlik a nagyszerű rádiós és televíziós műfaj drámai erejénekforrása.

BOKOR pETER

334