Tanári segédanyag vázlata

1. Bibliográfia a felhasznált, illetve javasolt könyvek, segédanyagok, honlapok, média, stb. jegyzékével.

Antholzer, Roland: Gyász és vigaszEthos Kiadó, Budapest, 2001.

Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometikaSzent István Társulat, Budapest, 2001

Atkinson & Hilgard: PszichológiaOsiris kiadó, Budapest, 2005.

Balogh Éva: Pszichológiai kislexikonTóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2001.

Dr. Bartha Tibor (szerk.): Keresztyén Bibliai LexikonKálvin kiadó, Budapest, 1995.

Bodzsár Éva: A pubertáskor ELTE Eötvös Kiadó, 2003

Bolyki János: Újszövetségi etikaKálvin Kiadó, Budapest, 1998

Bonhoeffer, Dietrich: Etikai szemelvényekTillinger Péter, Szentendre, 1999

Carver & Scheier: SzemélyiségpszichológiaOsiris kiadó, Budapest, 2003.

Chambers, Oswald: Bibliai etikaEvangéliumi Kiadó, Budapest, 1998

Cole & Cole: FejlődéslélektanOsiris Kiadó, Budapest, 2006.

Cs. Szabó Sándor: József köpönyegében.Parakletos Könyvesház, Kiskunfélegyháza, 2008

Dobson, James C.: Felkészülés a serdülőkorra.Új Remény Alapítvány, 1999.

Fromm, Erich: Az emberi szív : miért vagyunk egyaránt képesek a rosszra és a jóra?Háttér Kiadó, Budapest, 1998

Fromm, Erich: A szeretet művészeteHelikon Kiadó, Budapest, 1984.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írásokGondolat Kiadó, Budapest, 1991.

Erik H. Erikson: Gyermekkor és társadalomOsiris Kiadó, Budapest, 2002.

Friedrich Schweitzer: Vallás és életútKálvin kiadó, Budapest, 1999.

Heinz Zahrnt: Az Isten-kérdés. Protestáns teológia a XX. században.Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya, Budapest, 1997.

Hellmuth Benesch: SH Atlasz – PszichológiaSpringer Verlag, Budapest 1994.

Homor Tivadar – Kamarás István: Emberismeret és etika a középiskolák számáraApáczai Kiadó, Celldömölk, 2010.

Horváth Pál: VallásismeretCalibra Kiadó, Budapest, 1996.

Jáki Zsuzsanna: Vallásos fejlődés, istenképek nőknél és férfiaknál.In: Egyházfórum, 2006/3, 13-15.p.

Karsay Ákos: A középiskolai diákság a vallásokról és az egyházakról. In: Theologiai Szemle: XLI. Évfolyam, I. szám; 1998/I.

Kast, Verena. Gyász - Egy lelki folyamat stádiumai és esélyeiT-Twins, Budapest, 1995.

Kasten Hartmut: Hogyan válnak felnőtté a gyerekek? : A serdülő- és az ifjúkorAkkord kiadó, Budapest, 2004.

Kézdy Péter: Érthetetlen In.: Evangélikus Élet, 71. évfolyam, 14. szám; 2006/április 2.

Kiss Tihamér László: A gyermek hitének és vallásos érzelmeinek kialakulása In: Theologiai Szemle, XXXIII. évfolyam; 1990/4. szám

Korherr, E.J.: A valláspedagógia fejlődéslélektani alapjai.Jel kiadó, Budapest, 2000.

Kulcsár Éva: A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzőiELTE PPK Tanárképzési és –továbbképzési Központ, Budapest, 2005.

Michna Krisztina: Az istenkép formálódása gyermek- és ifjúkorban. In: Református Egyház, LIX évfolyam; 2007/ 6. szám

Nagy László: Református keresztyén közösségi etikaReformátus Egyház Misztótfalusi Sajtóközpontja, Kolozsvár, 1998

Dr. Németh Dávid: Hit és nevelésKGRE Hittudományi Kara. Budapest, 2002.

Nyáry Péter, Sarkady Kamilla: Bibliodráma.Harmat Kiadó, Budapest, 2008.

Nyíri Tamás: Alapvető etika.Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest, 2003.

Perry G. Downs: Tanítás a lelki fejlődés érdekébenACSI Keresztyén Alapítvány, Budapest, 1998.

Plass, Adrian: Egy kegyes kétbalkezes naplója.

Harmat Kiadó, Budapest, 2000.

Pléh Csaba: A lélektan történeteOsiris Kiadó, Budapest, 2000.

Popper Péter: Van ott valaki? A valláspszichológia néhány fontos kérdéséről.Saxum Kiadó, Budapest, 2001.

Ranschburg Jenő: A serdülőkor pszichológiája Saxum Kiadó, 2010

Ranschburg Jenő: A mélységből kiáltok Saxum Kiadó, 2010

Ranschburg Jenő: Nyugtalan gyerekek - Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban Saxum Kiadó, 2009

Sebestyén Jenő: Református etikaIránytű kiadó, Gödöllő, 2000

Smith, Eliot R. & Mackie, Diane M.: SzociálpszichológiaOsiris kiadó, Budapest,2004.

Dr. Szathmáry Sándor: A reménység etikája.Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1990.

Dr. Szathmáry Sándor: Teológiai antropológia dióhéjban.Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2008.

Szűcs Ferenc: Teológiai etikaReformátus Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya, Budapest, 1993

Török István: EtikaEgyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 1997

Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődéseHelikon kiadó. Budapest, 1999.

Vergote, Antoine: Valláslélektan

Semmelweis Egyetem TF, Budapest, 2001.

Rövid etika történet: http://jegyzeteink.blogspot.com/2008/06/etika-jegyzetek-1-flv.html

http://csecsy.hu/konyvek/torok_istvan/etika/5-a_keresztyen_etika_meghatarozasa

http://www.tanarkepzohalozat.hu/files/documents/8/1/5/1/pdf_xii_13_pedagogiai-kredontologia_isodorottya.pdf

A döntéshozalatról:http://gyulaytibor.wikispaces.com/file/view/ Felelősség +és+ döntés .rtf

Erkölcsi dilemmákról az osztályban:

http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=27

Környezetvédelmi témához:

http://www.teremtesvedelem.hu/content/korlevel/segedanyag-kornyezeti-neveleshez

2. Énekjavaslat

RÉ Ifjúsági énekek1. 338: „Lelki próbáimban” Ó, ifjak, lányok2. 421: „Tudom az én megváltóm él” Jöjj, az Úr vár reád3. 226: „Krisztusom kívüled” Bízom benned, szent

Úristen4. 394: „Térj magadhoz drága Sion” Mindig veled, Uram5. 277: „Gondviselő jó Atyám vagy” Ó, mily hű barátunk Jézus6. 395: „Isten szívén megpihenve” Több erőt, több szeretetet7. 274: „Ki Istenének átad mindent” Velem vándorol utamon

Jézus8. 392: „Az egyháznak a Jézus a fundámentoma” Új szívet adj9. 220: „Bocsásd meg Úristen” Az Úr csodásan működik10. 256: „Irgalmazz Úristen immáron énnékem” Védelmezz, Istenem

11. 466: „Rád tekint már hitem” Jézus, te égi szép12. 422: „Hadd menjek Istenem” Kik a Krisztusban hunytak

el13. 465: „Szelíd szemed, Úr Jézus” Kérünk sziklánk te légy14. 249: „Nagy az Úr, ki fényes házát építette” Minden mi él15. 512: „Szólj, szólj hozzám, Uram” Fogjad kezem

3. Módszertani javaslatok, háttérgondolatok

A modul javasolt tematikai felosztása

Tematikai egység

Cím Javasolt óraszám

1 Mit jelent tinédzsernek lenni? –játékos bevezetés

A serdülőkor pszichológiája (rövid bevezetés)

1-2 óra

2 Identitás: a testi és lelki tükör – és zavarai 1 óra

3 Lázadásaink 1 óra

4 Értékes – de mitől? Értékrendjeink 1 óra

5 Mi és mások: közösség és barátok 1 óra

6 Mi és mások: élet a családban, a szülők tisztelete 1 óra

7 Mi és mások: az önálló élet kezdetei 1 óra

8 Mi és mások: a gyülekezet és az ifjúsági csoport 1 óra

9 Erkölcs a szerelemben 1 óra

10 Konfliktusok és krízisek az ember életében 1 óra

11 Mindennapi veszteségeink és keresztyén válaszok 1 óra

12 Szemben az elmúlással: öngyilkosság, halál, a haláltól való félelem és keresztyén válaszok

1 óra

13 Irányító vagy irányított? Vágyak és kísértések 1óra

14 Amikor a jövő a tét: környezetvédelem a gyakorlatban 1 óra

15 Összefoglalás (interaktivitásra épülő, akár projektmunka segítségével), Témazárás

2-3 óra

Összesen: 16-18 óra

1. A téma örökzöld azok számára, akik középiskolás korú fiatalokkal foglalkoznak: serdülőkor. Problémás időszak, sok bizonytalanság, identitásválság, alapvető formák és személyiségstruktúrák változása, korábbi fejlődési szakaszok újra élése. Elég gazdag szakirodalma van a témának, érdemes utána olvasnunk, feleleveníteni a fejlődéslélektani ismereteinket a témában!Fontos szem előtt tartanunk, hogy nem felnőtteknek akarunk beszélni a serdülő korról, hanem olyan fiataloknak, akik benne vannak. Egész készülésünket, hozzáállásunkat át kell hatni annak a megértő, elfogadó hozzáállásnak, hogy mi is átestünk ezeken a harcokon, amiken tanítványaink, néha meg is oszthatjuk velük ilyen irányú tapasztalatainkat!Az első egységben egyrészt érdemes egy ötletrohamot tartani, játékos, akár humoros formában összegyűjteni mindazt, ami jellemzi a serdülőkort! Jó dolog felismerniük magukban azt, ahogy változik minden bennük és azt is, hogy kortársaik között mindeközben nincsenek egyedül.Másrészt hívjunk meg egy olyan embert, aki hitelesen és kellő hozzáértéssel tud beszélni erről a korszakról a diákok számára. Egy érdekes, ismeretterjesztő jellegű előadás jó kedvcsináló lehet az egész modulhoz. Fontos, hogy akár az előadásban vagy az azt követő beszélgetésben elhangozzon, hogy nem a serdülőkorról lesz szó csupán, hanem azokról a döntésekről, etikai helyzetekről, amelyek előtt áll egy serdülőkorú fiatal. Fel kell mutatnunk azokat a kapaszkodókat, irányokat, amelyek segíthetnek a tájékozódásban életünknek talán ebben a legbizonytalanabb és legnehezebb időszakában is.

2. Az önismeret szempontjából igazán intenzív időszak a serdülőkor. Jóllehet a felnőtt korban folytatódhat és teljesedhet ki igazán az önismereti munka, mégis az első igazán őszinte és mély kérdéseket serdülő korban teszik fel a fiatalok. Ennek az egységnek a célja, hogy egyrészt segítse az önreflexiót, saját magának jobb megismerését, másrészt segítheti a csoporton / osztályon belüli kapcsolatok elmélyülését is. Ezért szerepel a feladat leírásban az, hogy olyan tanulót válasszanak párul, akit talán a legkevésbé ismernek. Jó lehetőséget kínál ez a téma arra, hogy a tanulók egymás közti kapcsolatrendszerei is bővüljenek, színesedjenek a csoportban. érdemes figyelemmel lenni arra, hogy mivel ez a téma nagyobb fokú őszinteséget igényel, előfordulhat, hogy a fiatalok feszültek lesznek vagy feszélyezve érzik magukat. Egyesek nevetgélni kezdenek, mások

befordulhatnak. Bíztassuk őket, hogy csak annyit kell megosztani magukból, amennyit szeretnének és senki nem akar vájkálni bennük vagy a múltjukban. Legyünk érzékenyek arra, hogy ha valaki tényleg megnyílik, érezze a csoportban a biztonságot, és semmiképpen ne váljon gúny tárgyává.A téma egyik alcíme a testi és lelki tükör zavarai. Előfordulhat, hogy az egyes személyiségprofilok elkészítése során világossá válik, hogy ilyen zavarral van dolgunk. Nem kell feltétlenül néven nevezni a tanuló számára, hogy szerintünk ez milyen zavar vagy nehézség, de érdemes ilyenkor visszakérdezni, jelezni, hogy esetleg miben kellene / lehetne másként gondolni önmagára. Az identitás alakulásával küzdő serdülőnek fontos a bíztatás, bátorítás illetve akár a megnyugtatás a felnőttek részéről arra nézve, hogy nem baj, ha nem tökéletes illetve nem felel meg annak az ideálnak, amit kitűzött maga elé. Fontos szempont lehet önismereti szempontból az is, hogy elsősorban te tulajdonságokat soroljanak fel a tanulók, hanem olyan példákat hozzanak fel, amelyek azt mutatják, egyes helyzetekben hogyan reagálnak. Például nem azt kell csupán megfogalmazni, hogy én ingerlékeny típus vagyok, hanem azt, hogy akkor viselkedem ingerlékeny módon, amikor… Az egység vége felé fontos felmutatni azt, hogy úton vagyunk, folyamatosan változunk és alakulunk. Az ember Isten elfogadó szeretetében élhet, amely segítheti őt is abban, hogy elfogadja magát. Beszélhetünk arról az egyensúlyról is, mit jelent elfogadni magunkat, de közben folyamatosan a jobbra törekedni és késznek lenni a változásra is. Választhatunk több olyan bibliai idézetet is, ami isten szeretetéről, az elfogadottságról szól. Ez után az egység után célszerű jegyzeteket készíteni a magunk számára azért, hogy a későbbiek során különös figyelemmel lehessünk azokra a diákjainkra, akik különösen is nehézségekkel küzdenek belsőjüket vagy külsőjüket illetően.

3. A lázadás szóra mindenkinek eszébe jutnak olyan események, amikor ő maga lázadt vagy ellene lázadtak, illetve a szóhoz kapcsolódó érzelmi töltés is előjöhet. Az emberi természet alapvető velejárója a lázadás, ami személyiségfejlődésünk során sokszor a legkülönbözőbb formákban is testet ölt.A téma kapcsán tartsuk szem előtt azt a célt, amiért most beszélünk erről: a serdülőkorban sok tettet mozgat a lázadás, illetve a serdülő fiatal

keresi az erejét is, hogy képes lázadni, változtatni, szétfeszíteni a kereteket. Kerüljük a lázadásról szóló erkölcsi beszédeket, illetve azt, hogy egyoldalúan pozitív, izgalmas dolognak vagy épp elítélendő rossznak állítsuk be. Ha történelmi vagy közéleti példákat hozunk a lázadás természetének megértésére, ügyeljünk arra, hogy ne merüljünk el a történelmi háttér részletes elemzésében, hanem próbáljunk olyan példákat hozni, amikor az emberi természetben lévő lázadás kerül előtérbe. Válogassunk olyan alakokat akár a magyar történelemből, akik változásokat indítottak el a környezetükben azért, mert nem fogadták el a fennálló rendet. (Például szabadságharcainkban meghatározó alakok.) Hozhatunk olyan példákat is, akik rossz irányba sodorták a dolgokat hasonló magatartásukkal.Érdemes a lázadás általános természetének feltárása felé irányítani az előadást, és beszélni arról, miért része a lázadás az ember természetének. Mutassuk fel, hogy vannak alapjában véve konform és non konform típusú emberek- illetve olyan élethelyzetek, mikor ez vagy az érvényesül inkább. A legjobb az, ha az ember mindkettőre képes (tehát lázadni és elfogadni azt, ami van)- meg kell tanulni mindezeket megfelelően használni adott helyzetekben. Az Isten ellen való lázadás kapcsán lehetne beszélni annak bibliai őspéldájáról, a bűnesetről, vagy más történetről. Ne felejtsük el a képből azt, hogy ugyanakkor miért fontos elmondani Istennek a kétségeinket, kérdéseinket, miért lehet olykor „perelni” vele? Természetesen jó, ha az engedelmesség kérdéséig eljutunk, de ne erőltessük ezt, ha még nem tart ott a csoport, hogy ez egy belső felismerés a számukra. Egyházi iskolákban bizonyára előkerül az iskola rendje, fegyelme elleni lázadás kérdése is. Jó lenne erről őszintén beszélni a téma kapcsán. Akár arról, mi az, ami tényleg nehéz a diákok számára, mi az, aminek nem látják értelmét- mi az, amit mégis el tudnak fogadni. Sok feszültség feloldódhat, ha a téma kapcsán ki tudják adni magukból kérdéseiket, kétségeiket.

4. Ebben az egységben egyrészt folytatjuk az előzőleg elkezdett témát, és az értékesség kérdését járjuk körül. Egyre inkább el kell mozdulni azonban attól a kérdéstől, hogy „én magam értékes vagyok –e és annak érzem-e magam” afelé, hogy „mi az az értékrend, ami fontos számomra, és ami miatt én magam is értékes része vagyok egy közösségnek”?

Az emberi élet önmagában értékes és tiszteletre méltó. A tanulói feladatokban ehhez és más alapvető etikai kijelentéshez tartozó kérdés is található, amelyek mentén igazi vita alkalom készíthető elő. Lehet keresni idézeteket vagy konkrét eseteket arra, hogyan mutatkozik meg valakinek az értékrendje a tetteiben!Érdemes külön figyelmet fordítani arra, hogy lehet, hogy a lázadás témája után nem lesz könnyű a keresztyén értékek elfogadása mellett érvelni a tanulóknak. Előzetesen érdemes esetleg házi feladatnak kiadni olyan idézeteket, szövegeket, ami ráhangolja őket a témára. Magának a vita technikának az elsajátítására, gyakorlására is szükség lehet, erre is lehet időt szánni az órán.Elég nehéz elfogadni azt, hogy a társadalomban vagy akár az egyházban is különböző értékrendű emberek, közösségek élnek egymás mellett. Ezek ütköznek, hatnak egymásra, miközben természetesen vannak átfedések, közös célok és értékek is. Érdemes a vita végén beszélgetést kezdeményezni arról, hogy milyen módon lehet jelen a keresztyén ember úgy a világban, hogy betöltse küldetését: só és világosság vagyunk. Hogyan lehetünk mi hatással mások értékrendjére?

5. A serdülőkorú fiatal egyik legnehezebb életközege a közösség. Nem elég, hogy belső problémák, bizonytalanságok gyötrik, még a közösségben sem találhatja meg sokszor azt a nyugalmat, amire szüksége van. Szenved attól, hogy azok a közösségek nem funkcionálnak jól, amelyekbe született. A családjában lehet, hogy csalódott, a gyülekezet is lehet, hogy nem az ő nyelvén szól hozzá, nem otthonos a számára. Az iskolai közösségben nagy különbségek lehetnek, minden esetre a kötelesség teljesítése és a szabályok miatt ez sem feltétlenül lesz biztonságot nyújtó, felszabadító közösséggé. Ugyanakkor persze az iskola az a hely, ahol, ha vannak jó barátok, akkor a jó kis szünetekért és iskola előtti / utáni programokért ki lehet bírni a közötte lévő órákat is! A barátság központi helyet tölt be a serdülő életében. A kortárs csoport számára mérvadóbb, mint szülei vagy tanárai véleménye. A felnőttek ijesztő és távoli világa helyett szívesebben oszt meg bármit a társaival, barátaival. Ez normális működésnek számít, ugyanakkor sok veszély forrása is lehet. A kortársak ugyanis nem biztos, hogy azt a biztonságot nyújtják egy serdülőnek, amire vágyik, illetve lehet, hogy teljesen destruktív irányba mozdítják el. Szélsőséges esetben ezek a csoportok bandákba szerveződnek és teljesen antiszociális módon is működhetnek.Mi határozza meg egy kortárs csoport erkölcsi normáit? Nyilván a csoport tagjainak egyes értékei, illetve az ezek alapján kialakult

csoportnorma. A csoportnorma aztán formálódhat más kortárscsoportok illetve a külvilággal való érintkezés és csoportesemények által.Érdemes hangsúlyt helyezni ennél a modulnál is arra, hogy ne általában beszéljünk a közösségekről, a barátságról, hanem hadd figyeljék meg a tanulók azt, milyen módon viselkednek egy közösségben? Milyen szerepet töltenek be általában? Mik azok a visszatérő szerepek, amikbe belesodródnak egy közösségi rendszerben?Konkrétan is meg lehet vizsgálni azt, hogyan alakulnak ki a csoportnormák. Hogyan hathat egy keresztyén fiatal hite, értékrendje egy csoportra?Mivel a következő téma a család és a szülőkkel való kapcsolat lesz, igyekezzünk a témát általában a közösségi működésre és a barátságra korlátozni. Egyrészt érdemes olyan csoportdinamikát megmozgató illetve láthatóvá tévő játékokat játszani, amik megmutatják azt például, hogy valaki inkább vezetni vagy vezettetni szeret? A játékok kiválasztásánál legyen szempont, hogy előtérbe kerülhessen az, ki milyen szerepet szeret betölteni egy csoportban? Bátorítani kell a tanulókat, hogy nincsenek jobb vagy rosszabb szerepek (pl. hangadó vagy éppen végrehajtó), hanem mindenkinek meg kell találnia a helyét a csoportban. A feladatok lehetnek ügyességi játékok, például mindenkinek be van kötve a szeme és egy összegubancolt kötelet kell kibogozni vagy a csoport tagjainak egy szabályos négyszöget kell formálni belőle. A játékok után mindig hagyjunk időt arra, hogy a tanulók reflektálhassanak mindarra, amit megéltek, megfogalmazhassák kérdéseiket, visszajelezhessenek egymásnak.A másik téma a barátság. A kollázs segítségével sok mindent kifejezhetnek, amit nehéz szavakkal elmondani. (A kollázs olyan művészeti alkotás, amelyet papír, fénykép, textil, fa, fém vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. Általában mozaikszerűségéből és sok kis foszlánynak egy nagy képpé való összeállásából ered az ereje. A fiatalok jellemzően sok információt kapnak, sok kisebb ismeret töredékük van, és sokszor gondolkodásukban is egy-egy kérdést ily módon „kollázs-szerűen” érzékelhetnek. A kollázs, mint technika könnyen tükrözheti véleményüket, egy-egy kérdésről alkotott elképzelésüket.) Segítsük őket, hogy fogalmazzák meg, mit tudnak adni egy barátságban illetve mit várnak el. Beszéljünk a tanulókkal arról is, mi történik, ha egy náluk nagyon különböző értékrendű / gondolkodású barátot választanak? Hogyan hatnak egymásra a barátok? Miért fontos, hogy megbízhassunk másokban és mi magunk is megbízhatóak legyünk? Igyekezzünk bibliai,

akár egyháztörténeti példákat hozni annak illusztrálására, milyen egy kitartó, hűséges igaz barát.

6. Az ötödik parancsolat örökzöld téma, különösen a serdülőkorban. Ne felejtsük el, hogy tanárként valószínűleg személyünkre vetítik szüleikkel való kapcsolatukat: vagy meglévő szüleik valamelyikéhez hasonlóan-, vagy ideális szülői viszonyulással viseltetnek felénk. A téma kapcsán tehát nehéz lehet számunkra megnyílásuk. Bátorítsuk őket, hogy őszintén tudjanak a témáról beszélni!Az etika alapmodulban már körüljárták a tanulók a szülők tiszteletének témáját. Érdemes ránézni arra, mi maradt meg az ott elsajátítottakból. Mindez különösen érdekes lehet annak fényében, hogy azóta eltelt valamennyi idő, és bizonyára új tapasztalatokkal gazdagodtak a tanulók a szülők tiszteletét illetően. Fontos, hogy a korábban már elsajátított ismereteket mélyítsük, illetve koncentrikus körben bővítsük azokat. Az előző egységben beszéltünk már a közösségről, ezen a vonalon lehetne folytatni a közösség egy újabb formájának, a családnak a megértését. Természetesen etikai szempontból vizsgáljuk a család működését, döntéshelyzeteket, a fiatalok családban betöltött szerepét. Fontos lenne eljutni addig a kérdésig, hogy mi lehet a feladatuk, küldetésük a tanulóknak saját családjuk felé? Lehet, hogy nem keresztyén családban élnek, így különösen húsba vágó és aktuális lehet a kérdés: hogyan tisztelhetem a családtagjaimat, hogyan szerethetem őket akkor is, ha nem értenek meg? Az a kölcsönös tisztelet, ami a szülőkkel való harmonikus kapcsolat és az egészséges fejlődés feltétele, feltehetően elég kevés családban adott. Etikai szempontból fontos hangsúlyozni azt, hogy mindenki azért felelős, ami rajta áll; az egész kapcsolat rossz vagy hiányos működéséért nem biztos, hogy a fiatalok a felelősek. Ráadásul etikai szempontból sem egyenlő a felelősség, hiszen a szülő felnőttként, szülő szerepben van a családban, eközben a tanulók még kiskorúak „félig” még gyerekek.Az ébredő felelősség mellett tehát a lehetőségek határait is érdemes felmutatni azért, hogy a felesleges bűntudat vagy irreális felelősségérzet ne terhelje a fiatalokat.Hozzunk bibliai, egyháztörténeti példákat arra, hogyan működnek jól családok, miért felelőssége a gyermeknek a szülők iránti engedelmesség, illetve az idők során hogyan változhat partneri kapcsolattá gyermek és szülő kapcsolata. Különösen olyan szituációk lesznek nehezek, mikor a

gyermek számára a szülő abszolút nem tekintély, és nagyon nehezen tisztelhető.Segítsük ötletekkel, szempontokkal a „Levél szüleimnek” feladat elkészítését. Ezt a levelet nem kell megmutatnia a szüleinek, sőt, ha nem szeretné, az osztályban sem. Fontos lenne, hogy őszintén meg tudja fogalmazni, miért hálás, mi az, amit ugyanúgy szeretne csinálni majd az életben, ahogy szülei tették vele; ugyanakkor azt is, ami fáj, ami hiány, és amit mindenképpen szeretne máshogy tenni. Fogalmazza meg a tanuló, mi az, amiért igazán tudta szüleit tisztelni; mi az, ami megnehezítette helyzetét. Figyeljünk arra, hogy ha valaki igazán személyes dolgokat oszt meg magából, a csoport nyújthasson biztonságot számára.

7. Mi és mások- az önállóság kezdetei, felelős döntéshozatal. A serdülőkor olyan témájánál tartunk, amivel való megküzdés a felnőtt személyiségének egy alapeleme. Hangsúlyozom, hogy mindezzel egy olyan világban kell foglalkoznunk, ahol az önálló döntéshozatal képessége és a tetteinkért való felelősségvállalás sokszor alapvetően hiányzik. Biztosan fogunk tehát találkozni azzal, hogy a felnőttek sem teszik, miért tennénk akkor mi?Nagymértékben fogja befolyásolni a témához való hozzáállást az, hogy a tanulók számára milyen mintákat adtak a témában a szüleik! Ha ők maguk erre a nevelés során hangsúlyt fektettek, akkor érteni fogják a tanulók, miről is van szó. Ha ez nem történt meg, akkor nehezebb dolgunk lesz.Talán ez a téma kínálja a legtöbb lehetőséget arra, hogy személyes példákat osszunk meg diákjainkkal arról, hogyan tanultuk meg mi magunk azt, mit jelent, hogy felelősséggel tartozunk döntéseinkért! Beszélhetünk őszintén kudarcainkról, örömeinkről is. Ezt az egységet felhasználhatjuk arra, hogy őszintén beszélgessünk, körbe üljünk, és bensőséges légkörben osszuk meg egymással az önállósággal és döntésekkel járó harcokat.A téma szerteágazó. Kapcsolódik az etika alapmodul témáihoz, például a keresztyén ember a társadalomban témához. Elevenítsük fel az ott elmondottakat is. Másrészt az önállóság ambivalenciájával fogjuk szembetalálni magunkat: a serdülők vágyják az önállóságot, eközben pedig félnek is tőle. A szüleikről szeretnének leválni, de gyászolják is elvesztésüket. Azt akarják, hogy felnőttként kezeljék őket, máskor gyermeki ölelésre, dédelgetésre vágynak. Az önállóságnak ára van, amire sokan nem gondolnak, amikor vágynak rá. Fiatal felnőtt korban sokszor a szülőktől való függetlenség és leválás azzal jár, hogy a szülők anyagilag

sem támogatják már gyermekeiket, így az embernek magáról kell gondoskodnia.A magtankönyvben olvasható egy részlet az önálló felelős döntés meghozatalának modelljéről. Nyilván ez egy modell, elmélet, kissé nehézkes nyelven megfogalmazva, mégis, érdekes lehet, ha a mindennapi élet döntéshelyzeteire próbáljuk alkalmazni.Igyekezzünk a beszélgetést afelé mozdítani, hogy a tanulók adott élethelyzetében mik azok a helyzetek, ahol felelős döntést kell hozni? Miben lehetünk segítségükre, hogy meg tudják hozni a döntéseiket és tudják vállalni annak következményeit? Igyekezzük kifejezni a diákok számára azt, hogy mellettünk állunk, kísérjük őket ezeken a sokszor nehéz utakon is, és bár egyedül kell döntést hozni, nem maradnak az egész helyzetben egyedül.

8. Ismét egy olyan téma, ami az etika alapmodulban is szerepelt. A gyülekezethez való tartozás alkalmával ugyanakkor nem biztos, hogy ilyen mélységben lehetőség volt foglalkozni a témával, mint itt.A téma fontossága abban rejlik, hogy a tanuló hosszú távú gyülekezeti integrációja kulcskérdés a saját élete és az anyaszentegyház számára is. Ugyanakkor református gyülekezeteink nagy része nem kész arra, hogy egy mai fiatal számára befogadó, igazi otthon legyen. A téma kapcsán az osztályban ki fog derülni, hol működik ifjúsági közösség a gyülekezetekben és hol nem. Ez alapvető feszültség lehet a tanulókban. Érdemes figyelni arra, hogy ne merüljön ki a téma tárgyalása annyiban, hogy a helyi gyülekezetek vagy a lelkész hiányosságait ecseteljük. Az előző témánk a döntésekről és felelősségről szólt. Igyekezzük abba az irányba segíteni a beszélgetést, hogy mi az egyéni felelősség egy fiatal számára abban, hogy a gyülekezeti közösség, ifjúsági közösség jól működjön? Természetesen lehet, hogy valaki sebeket hordoz a témában, mert ő megpróbált sokat tenni és mégsem sikerült. Legyünk érzékenyek azokra a kérdésekre, amik a fiatalokban feszülnek a téma kapcsán.Elképzelhető, hogy az osztály nagy részének nincs igazán gyülekezeti kapcsolata, csupán formális. Érdemes abban is gondolkodni, hogy az osztállyal meg lehetne látogatni egy jól működő ifjúsági közösséget egy református gyülekezetben, hogy legyen egy közösségi élmény, ami kapcsolódik a témához.A tanórai munka elsősorban ötletelést, tervezést, konkrét lépéseket tartalmaz. Helyezzünk hangsúlyt arra, milyen felelősségünk, szolgálati

lehetőségünk lehet a gyülekezetünkben, miért fontos a gyülekezeti közösséghez tartozás a későbbi életünkre nézve?

9. A döntésről és felelősségünkről két egységgel korábban volt szó. A mostani téma különösen is aktuálissá és életszerűvé teszi ezt a témát. Talán a szerelem (és ehhez kapcsolódóan a szexualitás) az a terület, ahol a legkevésbé jellemző a megfontoltság, az átgondolt döntéshozatal, stb. A legtöbb fiatal talán ezekben az években éli át először igazán, mit jelent szerelmesnek lenni? Nincsenek könnyű helyzetben. Sok csalódás is érheti őket ilyenkor, érzékenyek, amúgy is labilisak. Egy szerelem teljesen felboríthatja ilyenkor normális működésüket.Készüljünk fel arra, hogy lehet, hogy az osztályban ez a téma többeknek nagyon is aktuális. Lehet, hogy kellemetlenül fogják érezni magukat, ha beszélniük kell róla. A keserűség, csalódás eltorzíthatja a véleményt, nyilván csorbítja az objektivitást is. Jeleznünk kell ilyenkor a tanul felé, hogy megértjük azt, hogy neki most nem könnyű, neki pedig meg kell értenie azt, hogy más szívesen foglalkozna a témával. Ebben az egységben a fiúk és a lányok közötti kapcsolatot az elvárások oldaláról próbáljuk megfogni. Nagy eltérések lehetnek abban, ki mit vár el a kapcsolattól, ki mennyi felelősséget tud vállalni a kapcsolatban? Ha sikerül arról egy jó beszélgetést kezdeményeznünk, hogy mik azok a pontok, amikben mások az elvárások általában fiúk és lányok között, és mit lehet tenni ezzel kapcsolatban, akkor már jó irányba tartunk. Természetesen átismételhetjük az etika alapmodul ide vonatkozó részeit is. Lehetséges, hogy a beszélgetésben egyáltalán nem fog megjelenni a hosszú távú felelősségvállalás, házasság, gyermekvállalás, hiszen ezek nem aktuálisak még számunkra. Ugyanakkor ezekről is érdemes szót ejteni, irányíthatjuk erre a beszélgetést, hiszen etikai szempontból ezek is mind fontosak. Legyünk nyitottak a diákok kérdéseire és próbáljunk biblikus de minél árnyaltabb válaszokat keresni a csoporttal együtt.

10. A konfliktusok, krízisek témaköre ismét egy olyan terület, amivel egy felnőtt naponta szembesül és megküzd, de egy tizenéves azt érezheti egy-egy ilyen helyzetben, hogy összedőlt a világ. Annyira nem képesek objektíven kezelni sokszor az ilyen helyzeteket, hogy nagy szükség van bátorító, de világos ismeretre, tapasztalatra, segítségre a felnőttek részéről.

A serdülőkor nagy személyiségfejlődési krízise az identitás kialakulása és megszilárdulása. Ez (az eriksoni modellben) normatív válságon keresztül erősödik, formálódik ki. Ezért ne úgy beszéljünk a konfliktusokról, krízisekről, mint életünk sötét oldaláról, hanem mint veszélyekről, de lehetőségekről is egyben.Több téma is rejlik a témában, ellentétpárokra is fel lehet fűzni a tanóra mondanivalóját. kudarc – siker; krízis: összeomlás – fejlődés; konfliktus: megromló – megújuló kapcsolatok. Célszerű rövid tanári előadással készülni, akár olyan bibliai történeteket elővenni, ahol konfliktusok megoldása révén vált nyilvánvalóvá a jobb megoldás egy helyzetben. Saját életpéldákat illetve konkrét etikai szituációkat is hozhatunk, amelyek segítségével kereshetjük együtt a keresztyén választ, megoldási lehetőséget. Például mondjunk el egy olyan személyes történetet, amikor egy konfliktushelyzetet sikerült megoldanunk. Mondjuk el, hogy milyen módszert használtunk, vagy azt, hogyan lehetett volna másként megoldani az adott helyzetet? Beszéljünk arról is, hogy jó esetben az idő múlásával az embernek nő a tapasztalata és így javulhat a konfliktus megoldó képessége is. A legnagyobb pofonokból lehet a legtöbbet tanulni. Ami nem öl meg, az megerősít- szól a közmondás.A krízis tárgyalása kapcsán az emberi élet természetes krízispontjairól is lehet beszélni, érdekes lehet ábrázolni egy számegyenesen és sorra venni azokat a pontokat, amikkel a legtöbb egészséges embernek meg kell küzdenie (pl. szülőkről való leválás, párkeresés, gyermekszületés, stb.).Végül nagyon fontos, hogy elhangozzon mindaz, ami vigasztalhat, erőt adhat, hiszen a fiatalok sokszor teljesen elveszettnek és gyengének érezhetik magukat azt érezve, hogy senki nem küzd olyan problémákkal, mint ők. Beszéljünk őszintén arról, hogyan nyerhet a keresztyén ember erőt, reménységet a hitéből, és hogyan segíthet az átjutni a nehéz időkön.

11. Veszteségek. A mindennapitól haladunk a rendkívüli veszteségek felé, a gyász, a halál témájához. A veszteségek át- és átszövik a mindennapokat. Röviden a gyászról: a gyásznak klasszikusan 4 fázisát különböztetjük meg:

1. sokkos állapot (a halálhírről való értesülés)2. összeszedettség állapota (általában a temetés körüli ügyek intézése

kapcsán)

3. nehéz időszak (kaotikus állapot) (Ezekben az állapotokban az ember lehet agresszív, türelmetlen, kritikus. Előfordulhatnak sírásrohamok, kialvatlanság, kétségbeesés, stb.)

4. szembenézés a veszteséggel (E fázisban a gyászoló hallja, látja szerettét, de ezt senkinek sem tudja elmondani (jogosan tartva attól, hogy örültnek tartanák… ). És jönnek a tipikus kérdések: „Mit tettem? Mit rontottam el?” Ez a vádak kivetítése - megkönnyebbülést jelent. Később a hozzátartozó rá fog jönni arra, hogy a szerettének is voltak hibái, mint ahogy magának is. A gyászt minden ember másképp éli meg. Mindenkinek foglalkoznia kell vele. A veszteségeket el kell fogadni! Meg kell tanulni veszteni!)

Mindennapi veszteségekről és keresztyén válaszokról lesz szó ebben az egységben. Egészen egyszerű veszteségekből induljunk ki. A serdülő fiatal érzékenységében sokszor az egészen egyszerű veszteségeket is nagy krízisként élheti meg. A serdülőkor jellemzője, hogy az identitáskrízis révén újra előjönnek a korábbi életszakaszok krízisei, amit újra élhet a serdülő. Így gyermekkori veszteségek is felerősödhetnek.Miközben konkrét veszteségekről van szó, nyilván a veszteség megélésének mechanizmusait is keressük, értelmezzük. A leválás, önállósodás is veszteség, és ne felejtsük el azt sem, hogy a serdülő fiatal a gyermekkorát is éppen ekkor veszíti el. Mind a bibliai történeteket értelmezve, mind saját élettörténeteket, példákat alapul véve próbáljunk etikai következtetéseket levonni a csoporttal. A veszteség Isten eszköze is lehet. A veszteség próba ugyanakkor és nagyon rossz lehet átélni, megélni. Aki elveszít valamit, az tulajdonképpen gyászol. Legyünk érzékenyek arra is, hogy lehet, hogy a csoportból van olyan tanuló, akit érzékenyen érinthet a veszteség témája. Figyeljünk oda, hogy akár gyászfeldolgozási lehetőségeket is kínáljunk, akár kreatív imádságok formájában, akár olyan példák, ötletek segítségével, amelyek segíthetnek túllépni a gyászon. A veszteség egyébként sokféle lehet. Egy válás során például elveszíti az egyik szülőt a gyermek. Lehet, hogy épp bizalomvesztést él meg valaki otthon vagy a baráti kapcsolataiban. Minden esetben igyekezzünk felmutatni egyrészt Isten vigasztalását, ami nyilvánvaló a bibliai történetek kapcsán is; illetve azt a lehetőséget, hogy egyrészt meg lehet találni, ami elveszett, másrészt Isten az, aki tud kárpótolni, helyreállítani teljesen.

12. Az etikai alapmodulban a „Ne ölj!” parancsolat kapcsán sok mindenről szó eshetett, amit ennek a modulnak a kapcsán érinteni lehet. A téma is elég tág (pl. gyilkosság, öngyilkosság, abortusz, eutanázia, háborúk, halálbüntetés), az előző egység kapcsán a veszteség oldaláról közelítünk. Érezzük meg, hogy melyik a legaktuálisabb téma; melyik a legégetőbb veszteség, ami a csoportot is foglalkoztatja, és helyezzük arra a hangsúlyt. A téma kapcsán megjelenik egyrészt az, hogy az ember legnagyobb vesztesége a gyász. Akár olyan oldalról, hogy meg kell halni egy nap, és az ember nem akarja elveszíteni az életet; akár arról az oldalról, hogy nem akarjuk elveszíteni a hozzánk közel állókat. Vegyük át előtte a magunk számára is a gyász fázisait, hogy az esetleges felmerülő reakciókkal tudjunk mit kezdeni, illetve megértsük azt, ha valaki személyesen érintett valamelyik ponton.A halál, a haláltól való félelem sokszor, sokféle formában előjön a bibliai történetekben. Az egész megváltás az ember elveszése, elveszettsége miatt történik. Az óra felépítésénél gondoljunk arra, hogy ehhez a témához igazán bizalom kell, ezért igyekezzünk „rámelegíteni” a csoportot. Kezdhetjük bizalomjátékokkal, vagy olyan történet felolvasásával, ami igazán a bizalomról szól.A feladatban megfogalmazott módon keressük a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek felmerülnek egy-egy adott téma kapcsán; igyekezzünk megfogalmazni az etikai szempontból is helytálló, árnyalt álláspontokat. Ha az óra jellege, bensőségessége engedi, énekléssel, imádsággal zárjuk le. Fontos, hogy megfogalmazzuk reménységünket a feltámadásról, ami a gyász, halál kapcsán különösen is fontos.

13. A téma kapcsán újra előtérbe kerülnek a döntés és a felelősség kérdése. Pár egységgel korábban már volt erről szó, kezdhetjük a téma felvezetését az ott tapasztaltakkal, tanultakkal. E mostani egység arra kívánja helyezni a hangsúlyt, hogy sokszor sodródunk ahelyett, hogy a kezünkbe vennénk az irányítást. A serdülő belső bizonytalanságaiból eredően könnyebben befolyásolható. Így akár a kortárs csoportnyomás, akár egy erőteljes felnőtt vagy nála idősebb ember hatására képes sodródni. Abban kellene bátorítani a tanulókat és világossá tenni számukra, hogy biztosan fognak ilyen helyzetekbe kerülni. A református keresztyén etika fontos építőeleme az ember felelőssége, a

Krisztusban újjászületett ember felelős, új életben való járása. Nem mondhatom, hogy én gyenge vagyok vagy inkább irányítható típus: bizonyos döntési szituációkban igenis az irányító szerepébe kell lépnem, és a jó értékrend szerinti döntést kell hozni. Ebben a folyamatban természetesen kérhetem Isten Lelkének segítségét, az erőt a döntésekhez, hogy valóban a szerint járjak el, amit jónak hiszek.Az egységben három területet veszünk elő. A feladatok is ezekre koncentrálnak csupán azért, hogy keretet adjanak a munkának. Természetesen lehet több vagy másfajta kerettel is dolgozni. Három területet érint a feladatban lévő 3 szituáció: hazugság, lopás, szex. Ilyen szituációkat találjunk ki, vagy a diákokkal együtt határozzuk meg, van-e olyan szituáció, ami a témák kapcsán most különösen is aktuális lehet a számukra, érdekelheti őket. Az emberi élet olyan területei, amelyek a serdülőket is érinthetik, de a felnőtt létben is ugyanúgy jelen vannak kísértésként. Igyekezzünk olyan élethelyzetet választani, amiben tényleg megjelenik a dilemma és akár a két vagy több választható út is. A szituációk döntési részét játszassuk el a gyerekekkel. Figyeljünk arra, hogy próbáljanak érvelni is, és értsék, milyen következménnyel járhatnak döntéseink.A feladat után hagyjunk időt a megbeszélésre, illetve arra is, hogy akár bibliai / egyháztörténeti példákkal szemléltessük, milyen, amikor az ember nem hagyja magát irányítani a rossz által.

14. A környezetvédelem egy olyan közkeletű téma, amit gyakran politikai irányzatok, üzleti érdekcsoportok is zászlajukra tűznek, miközben a mindennapi élet szintjén még mindig nagyfokú szemléletváltásra lenne szükség. Célunk, hogy a tanulók megértsenek valamit abból a felelősségről, amit Isten adott az embernek a teremtéskor, és ami azóta sem évült el. A keresztyén ember különösen is tudatára ébredhet ennek és megtalálhatja egyrészt a gyönyörűséget a természetben, ami Isten nagyságáról beszél; másrészt a feladatot is megragadhatja, ami a környezet védelmét, gondozását is magában foglalja. Nem is beszélve arról, hogy a szűkebb értelemben vett környezetünk megvédése és ápolása napi szintű érdek, hiszen az ember viselkedésére, lelki állapotára nagyon hat környezete is!A címben arra utaltam, hogy itt a jövő a tét. Érdemes utalni arra, hogy a ma tudatosan, felelősen meghozott döntések környezetvédelmi szempontból a jövőben térülnek meg.Hangsúlyozom, hogy a tanulók számára legfontosabb teendőnk a szemlélet formálása az etikai felelősség és szükségesség felébresztésével.

Erre szolgálnak a megoldandó feladatok is. Az egységben szereplő szempontokat figyelembe véve egyébként kivihetjük ezt az egész órát egy helyre, ami a természetben van, vagy hívhatunk szakértő előadót is a témában.

15. Az összefoglaló órán fontos visszatekinteni arra az útra, amit ideáig megtettünk. Mivel a téma különösen is indokolja, hogy ne csak lexikális tudást adjunk át, igyekezzünk gyakorlati, dramatikus módszerekkel tervezni az összefoglalást. Ehhez megfelelő eszközök is szükségesek. A diákok maguk is hozhatnak ilyeneket (készülhetnek kövekkel, sálakkal, bármilyen szimbólummal). Ha az idővonalat alkalmazzuk, akkor fontos láthatóvá tenni, hogy a modul előtt is voltak fontos dolgok, és utána is nyilván lesznek (nyilván folytatódik az élet), tehát legyen nyitott hátrafelé és előre is a megjelenítés. Igazából életük egy szakaszába engednek betekintést a diákok. Nyilván a tanórák rövidsége miatt nehéz mindenkivel részletesebben végignézni, mit élt meg, de egy-egy tanulóra biztos jut idő. Nem tartanám célszerűnek a pusztán a lexikális tudást vizsgáló hagyományos témazáró dolgozat készítését. A magtankönyvben lévő feladatot mindenképpen oldják meg, illetve a fontosabb fogalmakra, következtetésekre is kitérhetünk. A modul zárása történhet projekt formájában is, házi dolgozattal vagy rövid teszt írásával a fogalmakból, esetleg kutatómunkát adhatunk egy-egy diáknak egy adott témában.