Upload
leonardo-andrian
View
148
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
jkbkj
Citation preview
RETORIKA
A retorika részterületei
A retorika fogalma, tárgya
Az antik retorika kialakulása, rendszere
A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai
A retorikai érvelés: a szónoki beszéd részei
A szónoki beszédre való felkészülés
A retorika fogalma, tárgya
A köztudatban: a szónoki beszéd szerkezete és előadása
a szónoki beszéd: emelkedett hangvételű, ünnepélyes alkalommal
nagyobb közönség előtt elmondott beszéd
A retorika fogalma, tárgya
A magyar nyelv értelmező szótára: „Az a tudományág, amely a szónoki beszéd
szerkesztésével és előadásával foglalkozik; szónoklattan” a szónoki beszéd (uo.):”Olyan beszéd, amelyet rendszerint nagyobb közönséghez intéznek, s amelynek célja, hogy a szónok a közönséget valamiről meggyőzze, valamire rábeszélje: szónoklat”
A retorika fogalma, tárgya
Újabban: a közérdekű kérdésekkel foglalkozó, nyilvános és a nyilvánosságnak szóló kommunikáció elméleti és gyakorlati tudománya
Kommunikáció: (latin): tájékoztatás, (hír)közlés, információcsere valamilyen jelrendszer segítségével.
Szűkebb értelemben: az emberi, dominánsan nyelvi kommunikáció
A retorika fogalma, tárgya
Kommunikációs modell (R. Jakobson)A nyelvi kommunikáció tényezői
Kontextus
Üzenet
Feladó (A)------------------------------Címzett (B)
(adó, küldő) (vevő, befogadó)
Kontaktus
KódLeegyszerűsítve: az adó, a vevő, a beszéd tárgya
A retorika fogalma, tárgya
Kommunikációs modell (R. Jakobson)A nyelvi kommunikáció funkciói
ReferenciálisPoétikai
Emotív---------------------------------------------KonatívFatikusMetanyelvi
Leegyszerűsítve: kifejező, tájékoztató, befolyásoló funkció
Az antik retorika kialakulása
Miből fakadt az ógörög tudományok fejlettsége? Művészi látásmód: nemesség, arányosság,
mérték A tudományos gondolkodásra való hajlam
„A szellem a király” (Anaxagorasz)
Az antik retorika kialakulása
Az anyanyelv szerepe kiemelt volt• tanították• kutatták
↓↓↓A retorika kialakulása
További okai: A beszédet és a tettet összhangban látták A városállam autonómiája – szabad polgárok közössége
Az antik retorika kialakulása
Techné rhétoriké ~ ars rhetorica ~ ars oratoria‘az ékesszólás művészete’
• egyszerre művészi képesség • és ugyanakkor megtanulható tudomány
isKr. e. 4. sz.-tól tananyag az iskolákban
Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői
1. Homérosz koraA retorika gyakorlati alapja:
az élőszóa meggyőzés ereje
↓↓↓beszédtanítás
(tisztviselők, de a királyok is, az igazság érdekében)
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
2. A retorika születése, a szofisták A retorika „születése” kb. a Kr. e. 5. sz.
Megszólalási alkalmak a demokráciában:• Törvényszéki eljárás, peres ügyek:
vádbeszéd, védőbeszéd – saját maguk• Népgyűlés: rétor (szónok)
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
A szónoki elmélet megalkotói:• Korax, Teisziasz – Szicília, kb. Kr. e. 460.• Gorgiasz – Athénbe hozza a retorikát, kb.
Kr. e. 430.
• Iszokratész, Démoszthenész
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
A szofistákSzerintük
• csak a meggyőzés a fontos• az igazságtartalom mellékes• az erkölcs viszonylagos
„az igazságos az, ami az erősebb érdeke” (Thraszümakhosz Kr. e. 5. sz.)
Peripoliteiasz: Az államról
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
3. A tudományos retorika és a filozófusok
Mi a filozófusok szerepe a retorika kialakulásában?
A szofistákkal folytatott vitáikban fejlődött ki a retorika mint tudomány.
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
Filozófusok a szofisták ellen:
Iszokratész, Platón – Kr. e. 4—5. sz.
A legnagyobb hatású: Platón, különösen
Gorgiasz és Phaidrosz c. műveiben
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
Platón• Elítéli a korabeli retorikát, mert elvált az
igazságtól• Felállítja a jó szónok négy legfontosabb
jellemzőjét mint követelményt
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
A jó szónok jellemzői:• „aki jó szónokká akar válni, igazságosnak kell
lennie, s tudnia kell, mi az igazság.”• a dolgokat egyben kell látnia• szüksége van természetes tehetségre és
gyakorlásra is• ismernie kell az emberi lelket
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
Az első retorika
Arisztotelész: Retorika (Kr. e. 4. sz.)• 3 könyvből áll• Különösen fontosnak tartja a logikai
érvelést, a bizonyítást
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
Arisztotelész: RetorikaI. könyv
• Inventio (feltárás)• Éthosz (jellem)• Pathosz (hatás az érzelmekre)• A példák bizonyító ereje• Enthünéma (következtetés)• A beszéd és fajai
II. könyv – A bizonyításról (érvelésről)III. könyv: A beszéd stílusa és felépítése
illő világosság
Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői
További jelentős retorikák• Cornificius Herenniusnak ajánlott retorikája
(Kr. E. 1. sz.)• Quintilianus: Szónoklattan (Kr. U. 1. sz.)
Az antik retorika rendszere
Fő területei• A beszéd részei• A szónok feladatai• A beszéd fajai• Az ügyállás fajtái
Az antik retorika rendszereA. A beszéd részei
o Bevezetés (exordium): a hallgatóság megnyerése, az érdeklődés felkeltése
o Elbeszélés (narratio): a tényállás rövid ismertetése
o Tétel (divisio): véleményének (egyetértés, egyet nem értés) ismertetése
o Bizonyítás (confirmatio):érvek és bizonyítékok logikus előadása
A beszéd részei
o Cáfolás (confutatio): az ellenkező vélemények helytelenségének kimutatása
o Befejezés (conclusio): a beszéd művészi lezárása, a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, érzelmi ráhatás
~ Kitérő (egressio): nem állandó része a beszédnek, célja a hallgatók pihentetése, érzelmi ráhatás, es. az ellenfél lejáratása
A beszéd részei
o Bevezetés (exordium~principium):• Átvezetés
Írott szövegben: a cím és a szöveg között Mondott szövegben: a megszólítás és a
szöveg között
• Legyen arányos az egész szöveghez képest.
A beszéd részei: bevezetés
Tartalmazza a következőket:
1. A jóindulat megnyerése (captatio benevolentiae)
2. A figyelem megragadása
3. A téma megadása
Követelményeiket ld. a következő dián!↓
1. Toposzok (tkp. közhelyek): felkészületlenség, bizonytalanság, ráígérés, megbízatás, ajánlás, belső kényszer stb.
2. Élénk, ismétlő, fokozó jelleg, kérdések, felkiáltások stb.
3. A felsorolás a fontos, nem a részletezés, egyszerű, közepes stílusban, pátosz nélkül stb.
A beszéd részei: bevezetés
A beszéd részei
o Elbeszélés (narratio): a dolgok feltárása• Célja: informálás ált. történet formájában• Formája: ált. leírás és jellemzés, es.
példázatokkal• Az elbeszélés rendje:
Természetes rend: időrend, tér, ok-okozat Mesterséges rend: a szónok szándéka szerint
A beszéd részei: elbeszélés
Az elbeszélésben érvényesüljenek a retorikai szövegerények:• Rövidség• Világosság• Valószerűség
A beszéd részei
o Tétel (divisio~propositio, partitio)• Célja:
• A beszéd gondolati magvának összegzése• A beszélő álláspontjának kimondása
• Terjedelme: rövid• Szerkezete
• Egyszerű (simplex)• Összekapcsolt (juncta)
A beszéd részei
o Bizonyítás (confirmatio~argumentatio): a retorikai szöveg „szíve”Feladata:• Meggyőzés• A hallgató gondolatainak irányítása
A közlés elfogadásának okai:• Bizonyító erejű érv (~logikus érv)• Pozitív hangulatkeltés (~etikus összetevő)• Kellemes v. kellemetlen következmény (~patetikus
összetevő)
A beszéd részei: bizonyítás
Fajtái• Művészeten kívüli: külső bizonyítékok
• függetlenek a szövegtől, a retorikai mesterségbeli tudástól
• nem kell igazolni őket• Művészeten belüli: érvek
Fajtái:• Jelek: kikövetkeztethető belőlük a tartalom• Példák: szemléltetés, hasonlítás
A beszéd részei: bizonyítás
Az érvek forrásaik szerint származhatnak• Személyből (életkorából, neméből, tetteiből
stb.)• A tárgyból• Az eseményből, a történetből• A cselekedet módjából stb.
A beszéd részei: bizonyítás
Logikailag mi lehet érv?• Ami nem szorul további bizonyításra (deduktív
vagy induktív következtetés)• Amit a közvélemény elfogad (az érvelés első
premisszája)• Aminek az ellenfél sem mond ellent (induktív
valószínűség)• Ami már be van bizonyítva (induktív v. deduktív
érveléssel)
A beszéd részei: bizonyítás
• Dedukció (visszakövetkeztetés): általános → egyedi
eljárása: a szillogizmus:
premissza+ premissza→konklúzió
bizonyíték+bizonyíték →bizonyítandó tétel
Minden ember halandó. + Jób ember. → Jób halandó.
A beszéd részei: bizonyítás
• Indukció (következtetés): egyedi → általános
eljárása: összetett szillogizmus: analógia és különbözés
premissza+premissza+premissza →konklúzió
Pr.: A dékán egyszer engedélyezte egy diáknak, hogy negyedszerre is felvehessen egy vizsgát.
Pr.: A diáknak rosszak voltak az eredményei.
Pr.: Nekem jók az eredményeim.
Konk.: Valószínűleg nekem is engedélyezi, hogy negyedszer fölvehessek egy vizsgát.
A beszéd részei: bizonyítás
Az érvek elrendezése • erős és gyenge érvek sorrendje• kiemelésük alakzatokkal
Cornificius:• Ne időzzünk a kelleténél többet az egyes érveknél.• Ne térjünk vissza többször ugyanazokhoz az
érvekhez.• Ne hagyjuk félbe a megkezdett érvelést.• Ne ugorjunk egyik érvelésről a másikra.
A beszéd részei
o Cáfolás (confutatio~refutatio):
az ellenkező vélemények helytelenségének kimutatása -- része a bizonyításnak
Akkor van szükség rá, ha a hallgatót ellentétes hatás is érheti vagy ellenvéleményen van.
A beszéd részei: cáfolás
A cáfolás módja:• Bizonyítékból• Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az
egyik premissza• Hasonlóból vagy ellenkezőből• A már hozott ítéletekből
A beszéd részei: cáfolás
• Bizonyítékból:
Azt mondhatják, talán nem is igaz , hogy ez van a szerződésben, én azonban a saját szememmel láttam a szöveget.
A beszéd részei: cáfolás
• Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az egyik premissza, pl.:
Mindenki tudja, hogy a milliárdokat sikkasztókat rács mögé szokták dugni. [XY milliárdokat sikkasztott]
XY-nal ezt nem tették. [ A tények bizonyítékok. Tényeket soroltam fel.] Az ellenkező véleményen levők is tudják, hogy a tényeknek hihetnek.
Hatásosabb, mint a teljes szillogizmus!!
A beszéd részei: cáfolás
• Hasonlóból vagy ellenkezőből:
Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy hasonló eset fordult már elő.
Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy ellenkező eset még nem fordult elő.
A beszéd részei: cáfolás
• A már meghozott ítéletekből
Ha nem hisznek abban, hogy sikerünk lehet, gondoljanak arra, hogy hasonló tiltakozás változtatott meg már ORTT-döntéseket.
A beszéd részei
o Befejezés (conclusio~peroratio)
Célja:• a beszéd művészi lezárása, • a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, az
emlékezet felfrissítése• érzelmi ráhatás
A beszéd részei: befejezés
Az értelmi és érzelmi jegyek aránya a céltól, témától függően változó lehet.
Érzelmi: a szöveg legemelkedettebb része
Értelmi: cselekedetre buzdítás
A beszéd részei
o Kitérő (egressio~digresszió): célja a hallgatók pihentetése, az érzelmi ráhatás
Helye: a narrációban van (a közepén vagy a végén)
Tartalma: olyan (saját) eseményt idéz fel leíró formában, amely látszólag nem tartozik a tárgyhoz, mégis annak érdekeit szolgálja.
Nem lehet hosszú!!!
Az antik retorika rendszere B. A szónok feladatai
o Feltárás (inventio): anyaggyűjtés, az indíték feltárása + a retorika elmélete
o Elrendezés (dispositio): a feltárt anyag elrendezése, a beszéd vázlata
+ a struktúra elmélete
o Megfogalmazás, stílus (elocutio): nyelvi formába öntés, megfogalmazás
+ a stílus elmélete
A szónok feladatai
o Előadás (pronuntiatio):a kész beszéd előadásmódjának
kidolgozása + az előadásmód elmélete
o Emlékezetbe vésés (memoria): az elkészült beszéd fejben való
rögzítése + az emlékezőtehetség kutatása, fejlesztése
Az antik retorika rendszere C. A beszéd fajtái
o Bemutató beszéd (demonstrativum): valamely személy dicsérete
o Tanácsadó beszéd (deliberativum): rábeszélés valamire,
lebeszélés valamirőlo Törvényszéki beszéd (iudiciale):
peres eljáráshoz kapcsolódik
Az antik retorika rendszere D. Az ügyállás (sztatisz~status)
o Következtetésen alapul (konjecturalis)o Meghatározáson alapul (definitiva)o Jogosságon alapul (legitima)o Kifogáson alapul (translatio)
Az ügyállás
o Következtetésen alapul (konjecturalis):
a tényt vitatja
– Megtetted.
– Nem tettem meg.
Megtette-e?
Az ügyállás
o Meghatározáson alapul (definitiva)
a tény mibenlétét vizsgálja
– Megtetted.
– Megtettem, de nem úgy.
Hogyan tette?
Az ügyállás
o Jogosságon alapul (legitima)
a dolog jogosságát vitatja
– Megtetted.
– Megtettem, de jogosan.
Jogosan-e?
Az ügyállás
o Kifogáson alapul (translatio)
A vádlott elismeri tettét, azt is, hogy jogtalanul tette, de kifogást emel (pl.:napolják el a tárgyalást, váltsák le a bírót vagy a vádlót)
–Megtetted.
–Megtettem, de ti nem bíráskodhattok fölöttem.
Bíráskodhatnak-e?