MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 1

Jóváhagyom: Budapest 2014. …………

v.l. Dömötör Zoltán nőr. vezérezredes

elnök-főparancsnok

1956 MAGYAR NEMZETŐRSÉG

RENDFOKOZATI ÉS

BEOSZTÁSI SZABÁLYZATA

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 2

Bevezetés

A szabályzat hatálya

Az 1956 Magyar Nemzetőrség „Rendfokozati és Beosztási Szabályzata „

vonatkozik minden Nemzetőr fogadalmat tett nemzetőrre, aki állománytáblában

beosztással és állománytáblai feladattal rendelkezik.

E szabályzat alkalmazásában

Országos parancsnok: Magyar Nemzetőrség országos elnöke,

főparancsnoka

Állományilletékes parancsnok: az általános jogkört gyakorló elöljáró, aki

a szervezet olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával

rendelkezik; gyakorolja mindazon jogokat, és teljesíti azokat a

kötelezettségeket, amelyeket a Nemzetőrség alap- és egyéb szabálya nem

határoz meg más parancsnok, vezető részére

Elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati

elöljárója

Szolgálati elöljáró: a Nemzetőrség állománya tagjával szemben a

magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására

jogosult személy

Szervezeti egység: a szervezet szervezeti rendszerében elhelyezkedő,

különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok által

vezetett szervezet

Szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a

Nemzetőrség állomány tagja tartozik

A szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész,

ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani

Kinevezés: az elöljáró rendelkezése a Nemzetőrség állományába történő

felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az első és az ezredesi illetve

tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb vagy azonos beosztásba

helyezésről

Felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony

megszüntetésének módja

Áthelyezés: a szervezet szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti

egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb

beosztásba helyezés

Berendelés: a szervezetet vezető arra irányuló rendelkezése, hogy az

1956 Magyar Nemzetőrség állományának tagja a meghatározott beosztásban

teljesítse szolgálatát

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 3

Vezénylés: a Nemzetőrség állománya tagjának az eredeti szervezeti

egységétől meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más

szervezeti egységhez időleges, illetőleg a rendelkezési állományból más

szervezeti egységhez, valamint más szervhez időleges vagy határozatlan

időtartamra történő átirányítása

Magasabb beosztás: nagyobb felelősséggel, szélesebb hatáskörrel és

ennek megfelelően magasabb rendfokozattal járó státusz

A szolgálati viszony jellege

A szolgálati viszony a Nemzetőrség parancsnoksága és a Nemzetőrség

állományának tagjai között létrejött különleges szolgálati jogviszony,

amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a

Nemzetőrség egyéb szabályzataiban meghatározott kötelezettségek terhelik,

és jogosultságok illetik meg

A Nemzetőrség állományának tagja a önkéntes társadalom szervezeti

viszonyból fakadó kötelmeit - a szervezet Alapszabály szerinti feladatainak

megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, függelmi rend

elfogadásával, teljesíti

Egyenruha és rendfokozatok

A Nemzetőrség állományának tagja szolgálati beosztásához és

feladatainak végrehajtásához az 1956 Magyar Nemzetőrség Öltözködési

Utasításában előírtaknak megfelelően esetenként a szervezetnél

rendszeresített egyenruhát , és az egyenruhán rendfokozatot viselnek.

A rendfokozat kifejezi az állomány tagjának állománycsoportba

tartozását, alá – és / vagy fölérendeltségi viszonyát, ami meghatározott

jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt

A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni az öltözködési utasításban

meghatározottak szerint

A Nemzetőrség állományának tagját az első és az ezredesi illetve a tábornoki

rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik

A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez igazodnak

A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket e szabályzat

tartalmazza

A Nemzetőrség állományának tagja rendfokozatát neve, az adott

szervezethez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után

használhatja mind szóban, mind írásban (pl. nőr.szds., nőr.őrgy.,

nőr.alez.)

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 4

Aki jogosult a mérnök, vagy lelkész megnevezés használatára az adott

szervezethez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után a

rendfokozati jelzés előtt használhatja mind szóban, mind írásban (pl. nőr. mk.

szds. vagy nőr. lelkész őrgy). Doktor jelzést a név előtt a jogszabályban

meghatározottak szerint kell használni. (pl. Dr. Kováts ….)

A Nemzetőrség állományának tagja csak azonos rendfokozati

állománycsoporton belül vethető vissza rendfokozatban.

Rendfokozat elismerési feltételek

Minden, az 1956 Magyar Nemzetőrséghez belépő új tagnak a más fegyveres

és /vagy rendvédelmi testületnél, szervezetnél elért rendfokozatot kell

megadni, illetve ha ez indokolt egyel nagyobb adható.

Az új tag a más szervnél elért rendfokozatát okmányával köteles

igazolni.

Katonai vagy rendvédelmi múlttal nem rendelkező új tag (újonc) belépése

esetén az iskolai végzetség az állomány táblában betöltendő beosztás és az

életkora alapján célszerű az első rendfokozatba kinevezni.

Az előmenetel feltételei

A Magyar Nemzetőrség állományának, ha a szabályzatoknak megfelel az

önkéntesen vállalt nemzetőr tevékenység során belátható, tervszerű

előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás,

besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek

megszerzéséhez.

Az előmenetel feltétele

A magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz

meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés)

A magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat,

illetőleg vezetői készség

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;

Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek

megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) az 1956 Magyar

Nemzetőrség állományának tagjai részére minősítési rendszeren nyugvó

esélyegyenlőséget kell biztosítani.

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 5

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

A tábornoki, főtiszti, tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez

egyetemi akadémiai és/vagy főiskolai

A zászlósi és altiszti rendfokozathoz kötött beosztás

betöltéséhez pedig középiskolai végzettség és/vagy technikum szükséges. A

szabályzatban meghatározott altiszti rendfokozatokhoz kötött beosztásoknál

szakiskolai végzettség esetén indokolt esetben a középiskolai végzettségtől el

lehet tekinteni.

A tisztesi rendfokozatokhoz kötött beosztás betöltéséhez általános

iskolai végzettség szükséges.

A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség

(szakképesítés) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi,

illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben,

iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés keretében kell

megszerezni.

A Magyar Nemzetőrség állományának tagját szakmai ismereteinek fejlesztése

céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni,

amelyre az állományilletékes parancsnok javasolja a résztvevőket.

Előmenetel a beosztásban

Szolgálati érdekből magasabb betölthető szolgálati beosztásba kell

kinevezni a Magyar Nemzetőrség állományának tagját, ha a beosztáshoz

előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi

elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, a fizikai

alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban

nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás

betöltésére alkalmas.

A Magyar Nemzetőrség tagjainak magasabb beosztásba történő kinevezésével

biztosítani kell a szervezetnél a parancsnoki (vezetői) váltások

tervszerűségét, valamint - a rendkívül indokolt eseteket kivéve - a vezetési

szintek szerinti fokozatos előrehaladást.

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 6

Előmenetel a rendfokozatban

A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő

előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A Nemzetőrég állományának

tagja előléptethető

1. soron,

2. soron kívül,

3. külön meghatározott egyéb okból.

Soron történő előléptetés

A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a Nemzetőrség

állományának tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

o a soron következő rendfokozatra előírt iskolai végzettséggel

o (szakképesítéssel) rendelkezik

o az előléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat

lehetővé teszi

o a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.

A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről

szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani.

Nem léptethető elő a Nemzetőrség állományának tagja.

A rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet

végrehajtásának tartama alatt,

Ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.

Ha az 1956 Magyar Nemzetőrség állományának tagját büntetés miatt

nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés

kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének

napjával elő kell léptetni.

Soron kívüli előléptetés

A Magyar Nemzetőrség állományának tagja soron kívül eggyel magasabb

rendfokozatba előléptethető, ha ezt a beosztásához rendszeresített

rendfokozat lehetővé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai

végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedő minősítéssel rendelkezik, és

a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.

A Magyar Nemzetőrség állományának tagját a soron következő

rendfokozatba elő kell léptetni:

állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt

rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;

Magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a

rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 7

Az előléptetés egyéb esetei

A egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni az 1956

Magyar Nemzetőrség állományának tagját, ha a nemzetőr tevékenység

befejezésekor, az a szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta

el.

Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá

nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot.

A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt

hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

Rendfokozatok

A rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok sorrendben

rövidítve

altisztek: őrmester örm.

törzsőrmester törm.

főtörzsőrmester ftörm.

zászlósok: zászlós zls.

törzszászlós tzls.

főtörzszászlós ftzls.

tisztek: hadnagy hdgy.

főhadnagy fhdgy.

százados szds.

főtisztek: őrnagy örgy.

alezredes alez.

ezredes ezds.

tábornokok: dandártábornok ddtbk.

vezérőrnagy vörgy.

altábornagy altbgy.

vezérezredes vezds.

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 8

1956 Magyar Nemzetőrség rendfokozatai

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 9

MN. Rendfokozati és beosztási szabályzat 10

Az egyes rendfokozatban eltöltendő várakozási idő:

- tisztesi rendfokozatban 6 hónap

- őrmesteri rendfokozatban 1 év

- törzsőrmesteri rendfokozatban 2 év

- zászlósi rendfokozatban 3 év

- törzszászlósi rendfokozatban 4 év

- hadnagyi rendfokozatban 1 év

- főhadnagyi rendfokozatban 2 év

- századosi rendfokozatban 3 év

- őrnagyi rendfokozatban 4 év

A főtörzsőrmester, főtörzszászlós, alezredes, ezredes és tábornoki

rendfokozatban nincs várakozási idő.

A polgári felsőoktatási intézményben végzett hadnagy várakozási

idő figyelembevételével:

- őt év tanulmányi idő esetében 2 év.

- hat év tanulmányi idő esetében 1 év

A fentiektől való eltérést csak hivatalos kérelemmel, az elnök-főparancsnok

engedélyezhet.

Szarvas 2014. március 15. Farkas Gyula

nemzetőr mérnök ezredes

Megyei Parancsnok