regio52vegleges

5/14/2018 regio52vegleges - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/regio52vegleges 1/60

ERDÉLYI HAVILAP | V. ÉVFOLYAM 2. (52.) SZÁM, 2012. MÁRCIUS ÁRA: 5 LEJ

sport

Olimpiára kszülLászló Szabolcs

sZíNÉsZportrÉ

Katona László

CIVIL SZEMMELIgény van a néptáncra | 30. oldal

HAGYOMÁNYOS GAZDÁLKODÁSA táj szava | 18. oldal

CíMLAPOn

CiWmn

VILÁgJÁRóBalavásár, Gyulakuta, Ken



2

......................................................................................................................................................................................................................................................



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

3

HAVONTA megjeleNőerdélyi közéleti magazin

V. vfo 2. (52.) sá,2012. ácus

» Fs kiadó: Lukács László» lapiazató: Tókos Pál

» Fszrkszt: Z. Nagy István » Fs szrkszt: Szathmáry Zsuzsánna

» Ovasószrkszt: Szabó Attila, Miklós Zsuzsánna

» Szrksztséi titkár: Gáspáry Lenke

» ds&tördés: Székely Katalin» marktin és trsztés:

Chronos Marketing, Média & PR Ügynökség

Tel.:+4 0748 294 983, [email protected]» munkatársak: Bán Kata, Both László, Csinta

Samu, Fischer Alfréd, Kiss Csaba, Kovács-KendiLehel, Lázár Lőrinc, Nagy Lajos, Nemes Imre,

Sztojka Leihla, Szucher Ervin, Telegdi Péter

» Cíapfotó: Balázs Attila» lapszáunk készítésébn közrűködtk:

Balázs Attila, Csáki Rozália, Cseke Andrea,Ménessy Kinga, Simó Márton

» Nyoda: Copy&Consulting Kft., Budapest» Szrksztsé: RO-535600, Székelyudvarhely

Orbán Balázs utca 18. számTel./Fax: +4 0266 210 590

E-mail: [email protected]

Kiadja a Chronos Consulting Kft.

ISSN 1844-8216A kiadvány megrendelhető a szerkesztőségünknél.

Negyed évre: 15 lej, fél évre: 28 lej, egy évre: 55 lej.

Céges előfizetőknek egy évre 60 lej (áfával).

Előfizetési csomag cégeknek 99 lej (áfával).

Bankszáaszáunk:

RO49OTPV261000070774RO04,OTP Bank, Odorheiu Secuiesc

A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véle-ményét tükrözik. Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat

nem áll módunkban visszaküldeni. A szerkesztőség

fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt cik-keket és a beérkezett leveleket rövidített és szerkesztett

formában közölje. A Régió Magazin bármely részének

másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden

jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása,

feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása

nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak

a Régió Magazinra való hivatkozással lehet.

VEZÉRCIKK

Civil szemmel

Üde színfoltot jelent egy-egy civil kezdeménye- zésről, szerveződés-ről szóló híradás pénzügyi, politikai és társadalmi krízisektől terhes vilá - gunkban.Ilyenkor egy pilla-

natig elégedettség tölti el az embert, hogy léteznek emberközeli, emberbarát megnyil - vánulások, tettek, cselekedetek is ebben a zűrzavaros világban. Mi a Székelyföl - di Régió Magazinban igyekszünk minél több civil kezdeményezést, szereplőt be - mutatni, megismertetni Önökkel. Több tucat egyesületről, alapítványról írtunk az elmúlt években és megszólaltattuk ezen szervezetek mozgatórugóit, a mozgalmakmögött álló lelkes, fáradhatatlan civil em - bereket. A kis, egyszemélyestől az óriási,nagy erővel rendelkező szervezetekig volt alkalmunk megtapasztalni több szakma hátterét, rendszerét és ami a legfontosabb: a civilek kiapadhatatlan életerejét. Írtunkszociális, környezet- és természetvédelmi,közösségi-társadalmi, művészeti és más kulturális, valamint gazdasági-társadalmi mozgalmakról. Több közös tulajdonságot sikerült meggyelnem: a civilségből adódóan mindegyik területen a valós igényeket igyek- szik kielégíteni az adott szervezet, illetve a kezdeményezés; kiemelt szerepet tulajdoní- tanak a humánerőnek és az összefogásnak(fontosabbnak számítanak a pénzügyi hát- térnél az esetek zömében); a problémák va- lós felmérését követően ezek gyökerénél kez - dik orvoslásukat; hatékonyan és intenzíven kihasználnak minden kommunikációs csatornát a cél elérése érdekében; minden forrást megtalálnak, kiaknáznak, és racio - nális költségvetéssel számolnak a pénzügyi keretek szűkössége és bonyolult elérhetősége miatt. Politikai hajcihőkhöz, bürokráci -

ához és az agyonmediatizált szennyhez szokott társadalmunkban igencsak tisz- tának és értékközpontúnak számítanaka civilek. Azért tartottam fontosnak ilyen részletesen boncolgatni ezt a témát, mert úgy tapasztalom, hogy az elmúlt két-három esztendőben mintha megerősödött volna a civil szféra. Egyre többet cikkezik róla a sajtó, egyre intenzívebben hallatják hangju - kat a különböző közügyek terén, egyre több gazdasági szereplő gondolja úgy, hogy part - nerséget kell kötni velük, sőt az utóbbi pár hónapban arról is hallhattunk, hogy kon - zultatív vagy aktív szerepet vállalnánakegyes települések vezetésében. Bátorítandó és mindenképp dicséretre méltó szándék ez.Ha a fennebb felsorolt jó tulajdonságaik tö- redékét is sikerül kamatoztatniuk a helyi közösségek érdekében, az már nagyon jó eredmény. Az elmúlt húsz évben a civil szereplőkneknem igazán sikerült lényeges hatást gyako- rolniuk az önkormányzati, városvezetői munkára. Ennek okai egyfelől a politikum útkeresésében, másfelől a civil szféra prag - matizmusában keresendőek. A felgyűlt vaskos tapasztalat és a szerveze - tek felnőtté válása immár alkalmassá teszi a civileket a szakmájukon túlmutató köz- szereplésre. Véleményem szerint ők ezentúl a helyi közélet kikerülhetetlen szereplői, té - nyezői lesznek. Ha a jelenlegi lapszámunkcímlapszereplőjének, Christophernek az elszántsága, tenni akarása, önzetlensége és lelkesedése – a civilek részvállalása folytán – megjelenik egy-egy helyi önkormányzat tevékenységében, szinte borítékolható az illető település ugrásszerű fejlődése az elkö - vetkezendő esztendőkben.

Z. Nagy IstváN



4

......................................................................................................................................................................................................................................................

tartaLoM

CÍMLAPON

› A szkelyek hisznek a közössgben– Interjú Christopher Wormannal ............................................................................................. 5 EGÉSZSÉG

› Dolgozzunk legjobb tudásunk szerint

– Interjú Dr. Csáki Máriával ....................................................................................................... 8ESEMÉNY

› 21 ves lesz a Szent György Napok ......................................................................................... 10

KÖRNYEZETVÉDELEM

› Zöldövezet program ............................................................................................................... 22

BORÁSZATI ROVAT

› Borrgiók Kárpátalján ............................................................................................................. 39

AUTÓSVILÁG

› Volvo V40: mindenkinek biztonságos ................................................................................... 40› Fnyűző, sportos s praktikus ................................................................................................ 41

SPORT

› Minden csapattársamtól tanultam valamit ......................................................................... 42

FEJTÖRŐ

› Rejtvnyskandi ........................................................................................................................ 45VIDÉK

› A közös erő .............................................................................................................................. 46

VILÁGJÁRÓ

› Balavásár, Gyulakuta, Kend .................................................................................................... 48

KASTÉLYSZÁLLÓK

› A Hertelendy-kastly .............................................................................................................. 51

TURISZTIKAI AJÁNLÓ

› Makói Hagymatikum Fürdő .................................................................................................... 53

TÚRAAJÁNLÓ

› Ördög-tó .................................................................................................................................. 54

GÓBÉ-TERMÉK

› Gáll Erzsbet – a háziszörpök ksztője ................................................................................... 56

CÉGVILÁGKiállítás› Fontos a termkek bemutatása ............................................................................................... 13Családi vállalkozás› Nem csak eladunk, segtjük is vevőinket .................................................................................. 15Kétoldalú kapcsolatok› A ktoldalú együttműköds erőstse a cl .............................................................................. 16Hagyományos gazdálkodás› A táj szava ................................................................................................................................... 18Humánerő› STARJOBS– a szakrtő partner .................................................................................................. 20

ÖRÖKSÉGÜNK Színészportré› Számt a szerep s a lelkiállapot– Interjú Katona Lászlóval ........................................................................................................... 25Esemény› Magyar Kultúra Napja ................................................................................................................ 26Recenzió› Ferenczes István s Bogáncs Ábel könyve ................................................................................ 29Civil szemmel› Igny van a nptáncra .............................................................................................................. 30Alma Mater› Benedek Elek Pedagógiai Lceum ............................................................................................ 32Médiaajánló› Duna Televzió: Liliomf ............................................................................................................ 33

› MTV: Az 1848–49-es szabadságharc ...................................................................................... 33› Duna World Rádió ...................................................................................................................... 33

TARTALOM

. . . . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

......................................................................................................................................................................................................................................................

Édes élményekkel köszönti a hölgyeket a Polgár Pincészet!

WWW.poLgar.ro



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

5

CÍMLAPON

...

.................................................

................................................

.................................................

.....

.....................................................................................................................................................................................................................................................................

A székelyek hisznek a közösségben.........................

– Honnan származol? – Az Egyesült Államokból vagyok, de sokáig éltem kül-földön – 6 évet Botswanában, 1 évet Paraguayban, 1 évetMongóliában, és most 6-ot Romániában. Tehát attól, hogy amerikai útlevem van, még nem igazán érzem magam ame-rikainak.

– Hogyan kerültél kapcsolatba a civil társadalommal? – Az első szervezet, amelynél dolgoztam, az egyetemen volt, ahol egy tanácsot vezettem – a diákönkormányzathozhasonló, de nem iskolával kapcsolatos kérdésekkel foglal-kozott. Egy 300 000 dolláros költségvetésű szervezet volt

és egy remek tapasztalati lehetőség. Bár azelőtt is volt márnonprot szervezetek terén tapasztalatom – az AEÁ-banszinte minden gyerek önkénteskedik vagy részt vesz sport-,civil vagy művészeti egyesületek tevékenységében.

– Honnan érkeztél Udvarhelyre? – Ploiesti-ről... Volt ott egy 10 hetes román nyelvképzés. Atanáraim azt mondták, hogy jól ment a román tanulás, szó- val úgy gondolták, hogy egy új nyelvet is megtanulhatnék – miért ne a magyart? Érdekes logika. De én örülök, hogy végül ide kerültem.

– Milyen a magyar nyelvtudásod? Tudsz beszélni ma-gyarul? – Értem a magyart, de nem mondanám, hogy tudok be-szélni. A mindennapi dolgok mennek, és az egyszerű pár-beszéd, de a magyar nyelv kihívás volt nekem. Ugyanakkornem is gyakorlom eleget – túl sokat dolgozom az irodában,és azért, hogy minél hatékonyabb legyek, az angolt hasz-nálom.

– Hogyan látsz minket, székelyeket? – Kedvelem a székelyeket. Jó a humorérzékük és erős a mun-

kamoráljuk. Sok ember azt mondja, hogy ez kezd eltűnni – remélem nem, mert ez büszkeséggel tölti el őket.

ChrIstopher WorMaN 2006-ban egy képzésre jött romániába. miután megszer- vezte az országos elismerésben részesül „2%-ot udvarhelynek” kampányt,

2007-ben útjára indította a székelyudvarhelyi közösségi alapítványt (szka),

melynek 2011. október 1-ig ügyvezet igazgatója volt. több mint 250 civil szer-

vezettel működött együtt vagy tartott számukra eladást marketing és

undraising témában. vidékejlesztéssel is oglalkozik.



6

......................................................................................................................................................................................................................................................CÍMLAPON......................................................................................................................................................................................................................................................

– Mit gondolsz, mennyire vagyunk „civilek” mi, székelyek? – Az emberek nagyon együttműködőek voltak az SzKA-val. Nagyon sok önkén-tesünk és támogatónk van. Valószínűleg azért, mert a munkánk jó részét a közös-ség vezérli. A Kalákát (az alapítvány egyik programja – szerk. megj.) nyilván nem mi

találtuk ki. Mi csak támogattuk és meg-szerveztük, mert az emberek azt mond-ták, hogy ez fontos volt Udvarhelynek.

– Mit gondolsz a gazdaságunkról? – Úgy tűnik, hogy Udvarhelyen jól mű-ködik. Lehetne jobb is természetesen,de lehetne rosszabb is. Jó látni szociális vállalkozásokat, mint a Székelygyümölcs,hiszen ezek értéket adnak a vidéknek. Énúgy gondolom, hogy a gazdaság lehetneerősebb, de az infrastuktúrális befekteté-

seket igényel – út, villany stb. és új ötletek. A könnyűipar jól megy és néhány ember,mint például Joseph Sawaya megtalálták amódját, hogy azt hogyan vezessék jöve-delmezően – de mi van a számítástech-nikával és az információs technológiával?Ez egy remek város és nincs akadályaaz IT-iparág kifejlesztésének. Jó székely programozók kerülnek ki az iskolákból – ajánljunk fel nekik ingyen teret arra,hogy projekteket fejlesszenek ki és sokan

közülük bátran mondják majd el, hogy Udvarhely az otthonuk, hiszen az infor-

matikában nem számít, milyen térségbendolgozik az ember.

– Mit gondolsz a vállalkozóink társa-dalmi felelősségvállalásáról? – Mindenképp nagylelkűek. És ez foko-zottan igaz az ország más régióival szem-ben. De természetesen ez is lehetne jobb.

Vannak adómentes lehetőségek arra, hogy hogyan adjon az ember – ha neked, vállal-kozónak adóznod kell, és ennek bizonyosszázalékat itt tarthatod Udvarhelyen olyanprogramokra, mint a Kaláka, iskolák, tan-ügy vagy bármi egyéb segítésére, akkor mi-ért küldenéd azt el mégis Bukarestbe? Ezelég nagy őrültségnek tűnik nekem. Mértnem teszik meg ezt az emberek többen? Azért, mert a vállalkozók nem értik meg,hogy mit csinálnak a civil szervezetek? Vagy azért, mert a vállalkozók nem értik

ezt a lehetőséget? Az SzKA több esetbenis élt ezzel a támogatási lehetőséggel – vi-szont bármelyik cég tehetne egy kis válto-zásért, és ha ezeket az adókat összerakjuk,akkor sokkal többet is tudunk tenni.

– Átadtad az SzKA vezetését? Miért? – Fontos, hogy az SzKA-t helyiek ve-zessék. Én tudok és tudtam segíteniabban, hogy felépítsünk dolgokat, de azSzKA a közösség alapítványa. Fontos,

hogy egy közösségből származó sze-mély vezesse.

– Mit gondolsz, hogy fog a szervezetélete alakulni a vezetőségváltás után? – Én nagyon optimista vagyok. CsákiRozi (az SzKA új ügyvezető igazgatója – szerk. megj.) remek ember, sok adottsá-ga, tudása van, és odaadással végzi a dol-

gát. Néha azt hallom, hogy „Udvarhely miattad dolgozott együtt az SzKA-val”.Ez egyszerűen képtelenség. Segítettemfelépíteni programokat, amelyekre a vá-rosnak igénye volt. De én nem is igazántudok beszélni magyarul – szóval szá-momra elfogadhatatlan, hogy ez csak miattam volt. Azért volt sikerünk, mertmeghallgattuk egymást és megosztottuk az irányítást a várossal. Ezt a dolgot ajövőben sem szeretnénk megváltoztatni,és ha Udvahely őszinte önmagával, akkor

belátja, hogy szüksége van az SzKA-ra,hogy olyan kérdésekkel is tudjanak fog-lalkozni, amelyekkel a kormány és az üz-letemberek nem tudnak. Az SzKA azértműködik, mert a székelyek hisznek aközösségben. Amíg a székelyek hisznek magukban és a közösségünkben, addig az SzKA-nak is helye van.

– Hol és milyen téren fogsz dolgoznia jövőben?

– Továbbra is a civil szférában fogok dolgozni, de inkább az IT oldalán. Sok,az SzKA-hoz hasonló tevékenység kö-tődik ehhez, de az internetet használjuk közösségépítésre. – Mikor lesz számodra vége ennek a vándorlásnak? Mikor fogsz végle-gesen letelepedni? Gondoltál már acsaládalapításra? – Mintha az anyámat hallanám. Gondol-kodom a családon, de az élet minősége vé-

leményem szerint a saját boldogságodonalapszik. Amíg boldoggá tesz a vándorlás,addig valószínűleg azt fogom tenni.

– Hogy érzed, ott hagyod a lényedegy részét különböző helyeken, ahola munkádnak nyoma marad? Én tanultam Udvarhelytől, és remélemUdvarhely is tanult tőlem. Sok mindenttettünk együtt és hiányozni fog nekem.

Z. Nagy IstváN



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

7

CÍMLAPON.....................................................................................................................................................................................................................................................................

CÍMLAPON

– Hogyan alakult? – 2007-ben helyi vállalkozók (Albert András, Boros Csaba, László János,

Muharrem Ünver, Marosi György, Jo-seph Sawaya, Zsombori László) és acivil szféra képviselői (Chris Worman,Csáki Rozália) alapították a Székelyud- varhelyi Közösségi Alapítványt (SzKA),mely Románia első közösségi alapítvá-nyaként indult el.

– Milyen céllal alapították, milyentevékenységei vannak? – Az alapítvány fő célkitűzése, hogy ahelyiek által fontosnak tartott ügyeket a

helyiek által kézben tartott támogatásirendszer révén segítsen megvalósítani. Teszi mindezt annak érdekében, hogy egy élhetőbb jövőt építsen a város éskörnyéke számára. Az SzKA három fő tevékenységi terü-leten aktív: adománygyűjtés, támogatás-osztás, közösségépítés.Számunkra kiemelten fontos az együtt-működés építése mind a magánszemé-lyek, mind vállalkozók és civilek, illetve

a közintémények között. – Mit kell tudnunk az KözösségiKártyáról és a Városi Kalákáról? – A Közösségi Kártya programmal egy országos és nemzetközi szinten is újmódszert vezetett be a Székelyudvar-helyi Közösségi Alapítvány 2009-ben.Ma már ez egy levédett márkanév ésmódszer az SzKA kezében. Egyszerűés igen hatékony együttműködést teszlehetővé a lakosság, a Közösségi Ala-

pítvány és a helyi vállalkozó között úgy,

hogy mindenki csak jól jár azáltal, haebbe bekapcsolódik: a kártyahasználóminden vásárláskor kedvezményben

részesül; a vállalkozónak kiépül a hűsé-ges vásárlói köre, továbbá megváltozik arculata, közösségi vállalkozássá alakulés kézzelfogható, mérhető eredménye-ket láthat közösségében; a Közösségi Alapítvány pedig e módszer révén he-lyi forrásokból gyűjt alapot arra, hogy ahelyi közösség, a helyi civil szervezetek munkáját támogathassa. A döntés pedig a lakosság kezében van, ő dönti el, hogy az általa gyűjtött pénzből mit támogas-son az SzKA. Az Alapítvány stratégiai

partnere az Elan Trio Kft.Udvarhelyen 2011-ben a Közössé-gi Kártya program keretében a többmint 3000 kártyahasználónak köszön-hetően az Orbán Alapítvány rehabili-tációs központjába bútorok kerültek; aFicánka Családi Napközibe új játékok;a felsőboldogfalvi óvodába Mozgáskot-ta nevű módszertani eszköz; a Caritas Vidékfejlesztés az Átalvető programjá-hoz egy találkozási helyet alakíthatott ki,

ahol a gazda átadhatja a helyi termékéta vásárlónak.2011-ben további két közösségben,Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyönis bevezették a Közösségi Kártyát azSzKA segítségével. A Városi Kaláka fontos számunkra ésjó példa arra, hogy sok mindent el le-het érni kevés pénzzel is. Udvarhely lakossága, közössége az utóbbi évek-ben bebizonyította, hogy igenis, felelősa környezetéért és kész cselekvően is

részt vállalni annak szebbé alakításában.

Számos vállalkozás és az önkormányzatis rendszeresen támogatja ezt a prog-ramunkat. Több mint 12 játszóteret

és közterületet újítottunk fel az utóbbiévekben.

– Kik támogatják? – Főbb helyi támogatóink a kurátoraink soraiból kerülnek ki. Kisebb összegek-kel, de folyamatosan támogat az a többmint 3000 család, amely a KözösségiKártyát használja, illetve az a több százszemély, aki a Kaláka-kampányunkhozcsatlakozott. Új stratégiai partnerünk azOTP Bank. Forrásaink jelentős részét

még mindig a külföldi pályázati támoga-tások teszik ki, ezek segítenek fedezni aműködési és személyzeti költségeinket.

– Melyek az új programok? – Az utóbbi két évben jelentősen fejlő-dött az SzKA. Ez a fejlődés új progra-mok indításában, de a támogató családok és személyek, vállalkozások számának gyarapodásában is tetten érhető. Jelentősebb új programok:

• Székelykeresztúri Közösségi Alap,• Helyi Filantrópia Műhely,• Unitárius Közösségi Alap,• Jótékony közösség.Ezek mellett folytatjuk a már hagyo-mányossá vált programjainkat, az Öndönt!-öt, a YouthBank-ot, a Városi Ka-lákát, a Közösségi Gála szervezését is. Tevékenységünkről bővebb információk a www.szka.org honlapunkon találhatók.

CsákI roZáLIaügyveZet IgaZgató



8

......................................................................................................................................................................................................................................................EGÉSZSÉG......................................................................................................................................................................................................................................................

..............

.............

– Hogyan fogadta a hírt, hogy meg-kapta ezt a díjat? – Nagyon megörvendeztetett az a tény,hogy a Kárpát-medencei 218 jelölt ma-gyar orvos közül az első tíz élére kerül-tünk. Azért használok többes számot,mert nemcsak én, hanem két asszisz-tenskollégámmal közösen kaptuk a dí-jat, ők is részesei ennek. Amikor meg -tudtuk, hogy bekerültünk az első tízközé, úgy éreztük, hogy nyertünk, márakkor örvendtünk az eredményünknek.

– Miért fontos egy ilyen megméret-tetés, díj egy családorvos számára? – Azért, mert egy visszajelzést, elis-merést tükröz betegeink, ismerőseink,barátaink részéről. Betegeink jelöltek minket erre a pályázatra, ők küldtek történeteket rólunk, az ő szavazataik segítségével kerültünk az első helyre.Sokat küszködünk, dolgozunk a min-dennapokban betegeink érdekében, így

rendkívül hálásak vagyunk, hogy ennyi-re értékelik ezt a munkát.

– Mekkora körzetet lát el? Hány be-tege van? Mennyire zsúfolt, bonyo-lult a programja? – 2800 fős körzetünk van, egy eléggé nagy szám, de nemcsak az határozza meg amunkánkat, hogy hány beteg van, hanema pacientúrának a felépítése is: hány idős,krónikus betegünk, hány gyerekünk van,az milyen korosztály, stb. Nyilvánvaló,hogy akinek nagyon sok a krónikus be-tege, és sok a gyerekbetege, annál sokkalzsúfoltabb a rendelő is, ugyanis ezek a be-tegkategóriák látogatják meg leggyakrab-ban. Közülük kerülnek ki nagy számbanakut betegek is, krónikus betegek is. Ez valahol azt is tükrözi, hogy a mai ember

jobban törődik az egészségével, inkább el-megy az orvoshoz, felvilágosultabb, pró-bál tenni az egészségéért.

– Mennyire sikerül egyrészt azegészségügyi biztosítási rendszerelőírásainak, kereteinek, másrészt abetegek igényeinek megfelelni? – Sajnos nagyon megnehezítették adolgunkat. Minket már tavaly napi 24betegért zettek. De persze bárki be-jött a rendelőbe, lehetett az negyve-

nedik, ötvenedik, mi mindig mindenbeteget elláttunk, megvizsgáltunk. Haengem nem is zettek azért, hogy énmegvizsgáltam a beteget, tudtam egy szakrendelőbe szóló beutalót adni, haszüksége volt rá, vagy írhattam egy ked- vezményes receptet. Sajnos idén olyanmegszorítás elé nézünk, hogy a napi 25.betegnek már nem írhatunk sem ked- vezményes receptet, sem szakvizsgálatibeutalót. Arra gondoltunk, hogy nem

vesszük ezt a szabályozást gyelembe,igen ám, de akkor kitalálta a biztosító,

hogy amennyiben egy nap 24 személynéltöbb beteget látunk el, már a másnapi 24helynek a rovására tesszük, így elfogy-nak a helyek és hónap végén már senkitsem vizsgálhatunk meg. Nagyon sok akisjövedelmű, idős, krónikus betegünk,nekik rendszeresen vissza kell járniuk areceptek és a gyógyszerek miatt, ezzel – úgy tűnik – senki nem számol. Jönnek azakut betegek, akik esetében nem kiszá-mítható, hogy mikor betegszenek meg.Nagyon nehéz így sakkozni a betegekkel,persze próbálunk megoldásokat találni. Vannak betegek, akik belátják, hogy kor-látozva vagyunk, van rá eset, hogy ked- vezményes recept helyett egyszerűt írok,

elmegy és megveszi a gyógyszert. Akkor van a nagyobb baj, amikor előre nemláthatóan szakrendelésre, nagyobb ki- vizsgálásra rendelnek be valakit, és nemtudok beutalót adni. Nem tudom, hogy lehetne-e ezen valahogy segíteni. Remél-jük, hogy lassan megoldódik ez a helyzet.

– Mi az, ami a fentiek mellett mégjobban megnehezíti a munkáját? – Én nagyon szeretem a szakmámat, abetegeket is, és nagy türelmem van hoz-

zájuk. Az a legnehezebb, amikor egy beteget nem tudunk tökéletesen ellátni,amint az előbb elmondtam. Amikor abetegnek orvosként 5 percen át kell aztmagyaráznom, hogy megvizsgálom, desajnálom, nem tudok többet tenni, nemáll módomban receptet, szakvizsgálatibeutalót írni, ez a legnehezebb egy orvoséletében. Rengeteg idős betegem van, cse-csemőim vannak, rengeteget járok házhozdélután, program után. Jó, hogy van 2 óra

terepezésre szánt idő, de legtöbbször nemférünk abba bele és így a szabadidőm is

Dolozzuk lejobb tudásuk szerita magyar országos alapellátási intézet 2011-ben másodszor, határon túli kate-

góriában elször hirdette meg az év praxisa a kárpát-medencében pályázatát.a duna televízió és a béres gyógyszergyár zrt. által is támogatott program ha-

táron túli díjazottja Dr. CsákI MárIa székelyudvarhelyi családorvos, aki közel

5000 szavazatot kapott. a doktornvel díjáról és munkájáról beszélgettünk.

......

...............



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

9

EGÉSZSÉG.....................................................................................................................................................................................................................................................................

Kedves Olvasó!

Bármerre járok a Kárpát-meden-cében, az emberek azonnal elem-legetnek egy rokont, barátot, is-merőst, vagy akár önmagukat, ésmegajándékoznak egy igaz BéresCsepp-es történettel.2012-ben lesz 40 éves a BéresCsepp. Arra kérem, Önöket, hogy a jubileum kapcsán idézzék el emlékeiket akár a régmúltból akár

a jelenből. Írják meg kedves vagy éppen torokszorító, elemelő éstanulságos Béres-es történeteiket, hogy ezekkel köszönthessük alegnépszerűbb magyar egészségvédő készítményt!

Köszönettel: if. dr. Béres Józse

Írsaka „Én é Bé C” jegéve maxmm 3 oda er jedeemben az abb címre küdjék:Bé gz1300 Bd, p. 270. mil: lz@b.

Beküdés hard: 2012. mrcs 31.

1. d: 2 éjszaka éanzva az erdbéne Maga Hoeben,

és borkso a Béres Szbrokon23. d: Béresermékcsomag 20 000 orn érékben410. d: Béresermékcsomag 10 000 orn érékben120. lz: Cseben az ée című, d. dr. Béres Jzse éeúj bema knv

A Béres Cse vén nékü kaha robor ggszer. A kockzaokr és meékhasokr ovassa e a beegjékoza, vag kérdezze meg kezeorvos, ggszerészé!

rámegy. Én azt mondom, hogy mindez belefér, tü-relemmel és szeretettel csinálom. A legnehezebb az,amikor nem tudod a betegedet kellőképpen ellátni.

– Miben nyilvánul meg hivatásának a szépsége? – Ha beteged részéről azt a visszajelzést kapod,

hogy elégedett és szeretettel gondol rád. Ez a mos-tani nyertes pályázat is annak a tükre, hogy helyesa törekvésünk, hogy igenis dolgozzunk legjobb tu-dásunk szerint.

– A díj birtokosaként mit szeretne üzenni az orvos társainak? Tudva azt, hogy tíz kiemelt családorvosból négyenudvarhelyszékiek vagyunk, meg vagyok győződvearról, hogy kolléganőim, kollégáim is arra töreked-nek, hogy jól végezzék munkájukat. Azzal, hogy egy-egy ilyen megmérettetésen részt veszünk, er-kölcsileg, lelkileg is elégtételt kapunk a munkánkért.Ha lesz még ilyen pályázat, arra bátorítok minden-kit, hogy vegyenek részt benne, meg kell próbálni,ezzel nem veszítünk. Ha tudjuk, hogy valahol ki-emeltek bennünket azért, amit tettünk, amiért va-gyunk, további erőt ad munkánk folytatásához.

– Milyen – a díjjal együtt kapott – hasznos orvo-si eszközök segítik munkáját a továbbiakban? – A már meglévő EKG-gép mellé egy modernebbetkaptunk, meg az előző mellé egy vadonatúj vérnyo-

másmérőt – ezeknek mindenképp hasznát vesszük,segítenek bennünket. Nagyon felemelő és megtisz-telő volt az a fogadtatás, amiben a díjátadón része-sültünk, ingyen elszállásoltak, elláttak ottlétünk alatt. A díj mellé az első három helyezettnek felajánlottak egy ugyancsak ingyenes, háromnapos, budapesticsaládorvosi továbbképzőt. Ezen mindenképp résztfogok venni, remélem, hogy eredményes lesz.

LáZár LrINC

az é xi kmdncébn– n úli

1. Dr. Csk Mra, Székedvarhe2. Dr. Jng Némeh Erzsébe, Zena3. Dr. Veres Rzsa, Székedvarhe4. Dr. Fnna Jd, Marosvsrhe5. Dr. Raa Grg Rzsa, Szabadka6. Dr. Nag Gzea, Bgz7. Dr. Orbn Sndor, Székedvarhe8. Dr. Szcs Kcze Erzsébe, Szenkaona9. Dr. Széke Éva, Nrdgava

10. Dr. Szenmron Kmn, Désava

FeLhívás!

d. b jő, b ő , , m, k, , .

k, Bé gz Z.1300 Bd, p. 270. , flm@b. .

!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



10

......................................................................................................................................................................................................................................................

ESEMÉNY......................................................................................................................................................................................................................................................

Jó kis mókuskerék ez, gondolhatják so-kan, de a színvonalas programokat csak úgy lehet biztosítani, ha időben lerakjuk az alapokat – vallják a szervezők. Kü-lönböző fórumok, közvetlen és közve-tett forrásokból pedig azt is kiderítették,hogy kire lennének kíváncsiak a sepsi-szentgyörgyiek, ennek eredményekéntlesz a sztárvendég az 50 éves Omegaegyüttes, a Republic, a Hooligans, vala-mint az Iris és Felicia Filip.

GAZDAG KultuRáliS HÉt A 21. Szent György Napok „visszakap-ja” jól megszokott helyét, idén április 22.és 29. között jelentkezik. A hétvégi fesz-tivált egy kulturális hét is megelőzi. Ápri-lis 22-én, vasárnap Dan Gordon Esőem-ber (Rain Man) című darabját láthatják a színházkedvelők Kulka János és Nagy Ervin, valamint Kézdy György és Cseh Judit szereplésével. Április 23-án, hét-főn Hernádi Judit és Udvaros Dorottyafőszereplésével A Bandy-lányok zenésdrámát mutatják be. Az előadást megelő-zően, április 22-én, vasárnap Hernádi Ju-dit önálló zenés estet tart, ahol sanzono-kat, saját dalokat és örökzöldeket énekelmajd. Az előadásokra már február 13-tól

lehet jegyet vásárolni a sepsiszentgyörgyi Városi Kulturális Szervezőirodában.

SZÉKElyFölDRE JöN AZ OMEGA A hétvégi fesztiválra három színpadotállítanak fel: a Szabadság téren, a SzentGyörgy téren és a Székely Nemzeti Mú-zeum kertjében. A hétvégén 3-4 nagy-koncert várható a főszínpadon, pénte-ken este a fennállásának 16. évét ünneplőHooligans együttes fellépése. Szombat

este a 22 éves Republic zenekar lép szín-padra, egy hatalmas „best of ” koncerttel. Vasárnap estére időzítették a hétvégi fesz-tivál legvártabb eseményét, az Omegaegyüttes koncertjét. Az 50 éves legenda2012-es turnéjának első állomása Sepsi-szentgyörgyön lesz, a 21. Szent György Napok keretében. Az Omega 1962-tőlkétségkívül egy korszakot alkotott, dala-ikkal olyan üzeneteket fogalmaztak meg,amelyek minden határt átléptek. Az együt-

tes olyan hang- és fénytechnikát hoz ma-gával, amit Sting, Joe Cocker, Santana és aScorpions is használt saját koncertjeiken.„Nagy fejtörést okozott, hogy kit te-hetnénk vasárnap este az Omega elé,hiszen olyan előadót kerestünk, aki mél-tó a magyar rocklegenda előtt játszani. A

visszajelzések egyértelműen azt mutat-ták, hogy az Iris együttes lenne a legjobb választás” – mondta Dancs Zsolt prog-ramigazgató. Az Iris 1977 óta működik,8 millió ember előtt koncerteztek, többmint 4500 koncertet adtak fennállásuk óta. Az együttes egy vendéggel is készül.Felicia Filip nemzetközi hírű szoprán2000 óta kollaborál az Iris együtessel. Az Athenaeu című koncerten és leme-zen dolgoztak együtt, kiválóan ötvözték

a rockzenét a klasszikus operával. Ezt azélmény hozzák a városnapokra is.

lEtiSZtultABB pROGRAMKÍNálAt A programkínálatból idén sem marad kia kézművesvásár, amely nagy hangsúlytkap, ahogyan a Kultúrkert eseményei is.Itt többnyire népzenei, etno, jazz és világ-zenei koncertek sorakoznak fel – mondtaGrubisics Levente fesztiváligazgató. Egy lényegesen letisztultabb programsorozat

készül, hiszen tavaly sokan jelezték, hogy a programok sűrűsége miatt nehézségetokozott eljutni mindenhova. „Kihangsú-lyozom, ez nem jelenti azt, hogy a prog-ram-összeállításunk szegényebb lesz,inkább azt, hogy jobban fogunk gyelniarra, hogy mindenhova időben elérhesse-nek az érdeklődők” – tette hozzá. A 21. Szent György Napok programjanagy százalékban összeállt már, még többinformáció hamarosan.

MÉNessy kINga

21 éves lesz a Szet györy napokelkezddött a munka a szent györgy napok szervezirodájában. a napi rutint el-

váltották az egyeztetések, a határids munkák és az izgalom, hogy minden idbenkész legyen. bizonyára sokan nem tudják, de az egyhetes városnap megszervezése

nem egyhónapos munka, ezért a szervezés rögtön azután kezddik el, ahogyan az

esemény beejezdik.



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

11

ESEMÉNY.....................................................................................................................................................................................................................................................................

A rendezvényen tíz homoródmenti tele-pülés – Szentegyháza, Szentkeresztbánya,Kápolnásfalu, Lövéte, Homoródalmás,Homoródszentpál, Homoródszentmárton, Jánosfalva, Daróc és Vargyas – énekesei mu-tatkoztak be. Négy korosztályba csoportosí-tották a versenyzőket, az elbírálásnál a zsűritöbb szempontot vett gyelembe: a népda-

lok eredetiségét, az előadásmód hitelességétés a népviseletet. Az értékelésnél az is fontosszempont volt, ha egy településről több kor-osztály is részt vett a megmérettetésen.

A vetélkedőn kiemelkedő teljesít-ményt nyújtottak:7-12 évesek: Borbáth Szilveszter , 11 éves, Vargyas; Orbán Klaudia , 9 éves, Kápolnás;Szélyes Boróka , 10 éves, Szentegyháza;Sándor Sarolta , 11 éves, Szentkeresztbánya.

13-20 évesek: Nagy Csilla, 14 éves,Homoródszentpál; Dániel Kinga, 14

éves, Szentegyháza; András Andrea , 16éves, Lövéte; Dénes Erzsébet , 16 éves,Homoródszentpál.20-50 évesek: Varga Réka , 32éves, Vargyas; Konrád Imre , 50 éves,Szentegyházasfalu; Elekes Ibolya , 33éves, Szentegyházasfalu; Ballók Emőke ,33 éves, Homoródszentmárton.

50 év felettiek: Kele Erzsébet , 67 éves,Kápolnás; Ladó Adalbert , 72 éves,Szentkeresztbánya.Nagy sikere volt a szentegyházasfalvi csa-pat repertoárjában helyet kapó ősbemu-tatónak. A csoport egy olyan helyi nép-dalt adott elő, amelyet Vikár Béla 1903-as

gyűjtőkörútján rögzített viaszhengerre. Az eredeti fonográffelvétel alapján sike-rült lekottázni és életre kelteni az Elment,elment az a madár című népdalt. A vetélkedőn lehetőséget kaptak nemhomoródmenti településekről érkezők isa bemutatkozásra: Kézdiszentkeresztről,Pusztináról és Csíkszépvízről érkeztek

adatközlők. A szervezők a vetélkedő végén a ren-dezvényen készült fényképeket és hang-felvételeket tartalmazó CD-t ajándékoz-tak az összes résztvevőnek.

Z. Nagy IstváN

XiV. HOMORóDMENti NÉpDAlVEtÉlKEDő

Szvoalas memérettetés

március 3-án szentegyházán, a gábor áron műveldési házban tartották

a homoródmenti népdalénekesek hagyományos vetélkedjét.

a versenyt – amelyen pusztinai csángó énekesek is elléptek – a szentegyházi

gyermekilharmónia, a tanulók háza, valamint a gábor áron műveldési házszervezte.

Az Elment, elment az a madár című népdal régi és új előadása az alábbi linkeken hallgatható meg:

Régi: http://www.fli.ro/nepdal2012/elment_s_elment_az_a_madar_1903.mp3.

Új: http://www.fli.ro/nepdal2012/elment_s_elment_az_a_madar_2012.mp3.

.............

........



12

......................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM......................................................................................................................................................................................................................................................

térkövek és útszegélyek gyára



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

13

CÉGVILÁG • Kiállítás.....................................................................................................................................................................................................................................................................

a s r m ....................................................................................... 2012.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– Milyen szolgáltatásai vannak azExpo-Har Kft.-nek? – Cégünk kiállítások szervezésével és

kivitelezésével, valamint üzletember-ta-lálkozók és gazdasági fórumok megszer- vezésével foglalkozik. Svájci SYMA in-stallációval rendelkezünk, körülbelül 1000négyzetméter felületet tudunk beépíteni.

– Nemrég a cég Hargita és Kovásznamegyék mellett kiterjesztette tevé-kenységét Maros megyére is. Kik apartnereik és milyen rendezvényeketszerveznek?

– Hargita és Kovászna megyei váro-sok mellett immár Maros megyében

is aktívan részt veszünk a kiállítások szervezésében és kivitelezésében. Sep-

siszentgyörgyön, Marosvásárhelyen,Segesváron és Szászrégenben is társ-szervezői vagyunk az ottani vásároknak.Maros megye területén a Maros MegyeiKereskedelmi és Iparkamara a legfőbbpartnerünk. Abban a szerencsés hely-zetben vagyok, hogy ez utóbbi intéz-ménynél a kiállítás- és vásárszervezőirészleg igazgatói tisztségét is betöltöm. – Milyen kedvezményeket biztosí-tanak azok számára, akik több ren-

dezvényükön is részt vesznek, kiál-lítanak? – Azok a cégek, amelyek több rendezvé-nyünkön is részt vesznek, 40%-os ked- vezményt is elérhetnek (ez a maximum,és abban az esetben jár, ha minden ál-talunk szervezett vásáron részt vesznek mint kiállítók), emellett díjmentesenrészt vehetnek külföldi partnereink általszervezett kiállításokon (Újvidék, Fel- vidék, Moldova Köztársaság, valamintKárpátalja). A fent említett kiállításokona kiállítási felület és standépítés díjmen-

tes. Úgy gondolom, hogy ez hatalmassegítség azoknak, akik cégüket, szol-

gáltatásaikat, illetve termékeiket hatá-rainkon kívül is szeretnék megmutatni,megméretni. Ez nem állami támogatás-sal működik, ezt mi, rendezvényszerve-zők közösen támogatjuk.

– Véleménye szerint mennyire ösz-tönzőek a kiállítások, vásárok egytérség gazdasági életére? – Szerintem kiállítások és vásárok nél-kül nincs gazdasági élet, nemcsak itt, etérségben, hanem érvényes ez bárme-

lyik térség gazdasági életére. Az idén20 éve, hogy ezzel foglalkozom, sokatláttam, tapasztaltam, rengeteg cég találtpiacot, partnert rendezvényeimen. Sen-ki sem ment el úgymond üres kézzel,sokszor egy-egy visszajelzés is – lehetaz akár negatív – hasznos, tanulságos.

– Gazdasági válság idején csökken acégek marketing-költségvetése, vi-szont ebben az időszakban lenne alegnagyobb szükségük az eladások ösztönzésére. Véleménye szerint

Fotos a termékek bemutatásaa csíkszeredai expo-har kt. 1995 óta oglalkozik kiállítások és vásárok szerve-

zésével. a cég idéntl maros megyében is jogot nyert ilyen jellegű rendezvé-

nyek lebonyolítására, így a térség legmeghatározóbb szerepljévé vált.

CsIpor attILa cégtulajdonos válaszolt kérdéseinkre.

................



14

......................................................................................................................................................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CÉGVILÁG • Kiállítás

14

hogyan oldható fel ez az ellentmon-dás? – Gazdaságcentrikus politikával. Jelenleg a gazdasági szféra úgy boldogul, ahogy tud, így nem csodálkozom, hogy ide ju-tottunk, ahol vagyunk. Vagy továbbra is

a túlélésért küzdünk, vagy előbb-utóbbbeimportálnak külföldről egy életképesgazdaságpolitikát, a megfelelő megszo-rító intézkedésekkel. A közpénzekenfejlődő legpotensebb magáncégek, ame-lyek piaca garantált, sosem jelennek meg kiállításokon, nincs ilyesmire szükségük.Nyilván azoknak a cégeknek, amelyeknek nincs garantált piacuk, azoknak – ezek-ben a nehéz időkben – hiányoznak, vagy drasztikusan lecsökkentek a marketingreszánt alapjaik. Esetükben nem egyszerűa megoldás.

– Melyek azok a kiállítások, vásárok,amelyeket a közeljövőben Székely-földön szerveznek? – Március 29. és április 1. között szer- vezzük a Marosvásárhelyi Tavaszi Vá-sárt, április 26-29-én a SepsiszentgyörgyiNemzetközi Kiállítás és Vásárt, május10-13-án a Székelyudvarhelyi Tavaszi Vá-sárt, valamint május 17-20-án a Csíkex-

pót. További programjaink esetében még nem tudjuk a végleges időpontokat.

teLegDI pÉter

sC eXpohar srL537266 FitOD, nr. 171Web: www.exohar.roEma: [email protected]: 0744590226

Tisztelettel meghívjuk a MAROS EXPÓ Nemzetközi Kiállítás és Vásárra, amelyet 2012. március 29. – április 1. között szervezünk meg a marosvásárhelyi Sportcsarnokban.

Rendezvényünkön a helybeli kiállítókmellett részvételüket jelezték cégek, gaz - dasági képviseletek, önkormányzatok

Magyarországról, Újvidékről, Felvi - dékről, Kárpátaljáról és a Moldova Köztársaságból is. A fent említett régiók elöljáróival, a marosvásárhelyi önkormányzat, vala - mint a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásának köszönhe- tően kiállítóinknak lehetőségük nyílikdíjmentesen részt venni az említett régi- ók gazdasági rendezvényein! Ugyancsak díjmentesen vehetnek részt a gazdasági fórumon is, amelyet a

Grand Szállóban szervezünk meg ne - ves előadókkal, elöljárókkal, ahol a bemutatkozás, ismerkedés mellett aktu - ális gazdasági kérdéseket vitathatnakmeg, megismerhetik részleteiben a We - kerle-, valamint a Mikó Imre-tervet.Szeretettel várunk minden érdeklődőt régiónk legrangosabb gazdasági esemé- nyére!



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

15

CÉGVILÁG • Családi vállalkozás

merjük törzsvásárlóinkat és személyreszabhassuk kínálatunkat. Jelenleg ezúgy működik, hogy minden 200 RONfeletti összegre vásárló kliensünk jogo-sult egy törzsvásárlói kártyára, melynek több előnye is van számára: folyama-tosan kedvezményben részesül min-den részlegünkön; elsőként értesítjük különleges, határidős ajánlatainkról

SMS-ben is; értékes divattippekkel éstanácsokkal látjuk el; termékeinket ha-zavihetik és felpróbálhatják, és ha nemtalál, 10 napon belül mi szó nélkül be-cseréljük bármilyen más méretre vagy termékre; születésnapján pedig mindentermékünket 10%-kal olcsóbban kapjameg a törzsvásárló. A fenti előnyök birtokában sosem kellbánkódniuk, hogy lemaradnak egy visszanem térő lehetőségről, és mindig a ruha-

tárukhoz legjobban illeszkedő darabottudják kiválasztani. Ezzel rengeteg feles-leges kiadástól mentesítjük vásárlóinkat,de nem elhanyagolható a megtakarítottidő sem. Sokszor úgy érzem, hogy vissza-térő klienseink inkább családtagok, mint-sem vásárlók, és ez a munkatársainkkalis így van, mivel vannak olyan tapasztaltembereink is, akikkel több mint 17 évedolgozunk együtt. Az ő gyelmességük,tudásuk és kiváló személyes kapcsolataik nélkül nem jutottunk volna idáig.

– Mi az a legfontosabb előny, amimegkülönbözteti a versenytársaktól? – Melinda: Vásárlói visszajelzések sze-rint elsősorban összehangolt kollek -cióink és divattanácsaink, valamint ahosszú távú megbízhatóság és a széles választék az, ami miatt a legtöbb vásár-ló minket választ. – Sándor: Én úgy gondolom, hogy a vevőkkel szembeni őszinte segíteni

akarás az, ami miatt a mai napig fenn-maradhatott üzletünk jó hírneve.

– Mi lesz a legközelebbi érdekesség,amivel előrukkol a Romarta? – Melinda: Sok játékos vásárt szervez-tünk a tavaly: a tavaszi pólóvásárunk alkalmából több mint 90 színű pólótszereztünk be és vásárláskor minden vásárlónk egy fagylaltajándékban is ré-szesült. Az egyik legsikeresebb kampányunk a

Jolidon-napok voltak, melyet az idénis megszervezünk március 8-18. kö-zött. Ez idő alatt a Jolidon fehérnemű-re 20%-os kedvezményt, valamint to- vábbi értékes ajándékokat ajánlunk fel vásárlóinknak. Ez a rendkívüli ajánlata Jolidonnal való többéves együttmű-ködésünk eredményeként jöhetett létreés csak ebben a rövid 10 napban lesz-nek ilyen hihetetlen áron elérhetőek afehérneműk.

– Mi a fő irányelvetek, mit tartotok alegfontosabbnak a szakmán belül? – A Székelyföldön van egy letisztultöltözködési stílus, ami nem követ min-denféle divatirányzatot, ám igen-igen jólismeri a minőséget és ezt kívánja visel-ni modern és kényelmes változatban.Hivatásomnak érzem ezen termékek tervezését rendelését és árusítását, ezzelhozzájárulva a székely ízlésvilág tisztamegőrzéséhez.

NeMes IMre

– Az önök üzlete az udvarhelyi vá-sárlóközönséget évszakról évszakramegújuló kollekciókkal látja el. Mi van mindennek a hátterében, amitnem látnak a kliensek, és amitől mára második évtizede sikeres az üzlet? – Melinda: Elsősorban rengeteg fárad-hatatlan munka és a hosszú évek ta-pasztalata szükséges ahhoz, hogy fenn

tudjuk tartani változatos, sok esetbenhétről hétre megújuló kínálatunkat. Azudvarhelyi közönség rendkívül igényesés általában csak mérsékelten követi anagyvilági divathullámokat. Ugyanak-kor a divat évről évre változik és példáula cipők esetében egy évvel azelőtt meg kell rendelnünk készleteinket, mielőttmég láthatnánk, hogy mi lesz divatban.

– Hogyan lehet kitalálni egy évre

előre, hogy mi lesz a divat? – Melinda: A klienseink mindig is a ma-gas minőséget és a tartós darabokat ked- velik, ezért termékeink kiválasztásakor ezelsődleges kritérium. A minőségnek ma-napság több összetevője is van, mint pél-dául a kényelmes viselet, a formatervezés,a felhasznált anyagok összetétele és a ter-mék funkcionalitása. Mindezt gyelembe vesszük és munkatársainkat is bevonjuk az egyes cipők és ruhakollekciók teszte-lésébe, hogy végül csak a helyi ízlésnek

legmegfelelőbb és legkiválóbb termékek maradjanak a kínálatunkban. Éventetöbb országos kiállítást látogatunk, aholtöbb száz hazai termelő és importőr vanjelen, így az évek során sikerült kiválogat-ni a leghitelesebb beszállítókat.

– Úgy tudom, hogy nemrégiben atörzsvásárlókat különleges bónu-szokkal ajándékozták meg… – Sándor: A 2008-as szezonunk alatt

hoztuk létre a Romarta Klubot, mely-nek célja, hogy közelebbről megis-

Nem csak eladunk, segítjük is vevőinketaz idén 18 éves a székelyudvarhelyi romarta üzlet. a családi vállalkozás sikeré-

nek titkáról és az évek során elhalmozott tapasztalatairól, kihívásairól kér-

deztük az üzlet vezetit: Major MeLINDát És Major sáNDort.

.......

.....



16

......................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • Kétoldalú kapcsolatok ......................................................................................................................................................................................................................................................

– Szatmáry Kristóf, a Magyar Nem-zetgazdasági Minisztérium gazda-ságszabályozásért felelős államtitká-ra szerint kiemelten fontos a vegyeskamara működése. Hogyan segítiaz intézmény a kétoldalú gazdaságikapcsolatokat?

– A szomszédsági kétoldalú gazdaságikapcsolatok jelentőségét azon felisme-rés növelte meg, hogy a globalizációsfolyamatoknak, valamint az EU-integ-ráció által létrehozott egységes piacnak köszönhetően elmosódtak a határok abel- és külpiac vonatkozásában. Ma máregy olyan nyitott gazdaság esetében,mint Magyarország, nem beszélhetünk csak magyar belpiacról, hanem sok-kal inkább a térség, a Kárpát-medencepiacáról. Mivel a kétoldalú gazdaságikapcsolatok által létrehozott együttmű-

voltak, mint a Duna Menti Kamarák Szövetsége (www.dcca.eu), vagy pedig az együttműködés a székelyföldi vállal-kozásokat tömörítő vállalkozói szövet-séggel (SZVESZ). Felismertük, hogy akétoldalú gazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb intézménye a Magyar Ke-reskedelmi és Iparkamara (MKIK) általműködtetetett vegyes kamarai rendszer,melynek része a Kolozsváron működőKárpátia, és ezt követően, 2011 decem-berétől vállaltuk a tagsággal járó jogokat

és kötelezettségeket. Az elmúlt időszak -ban, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok irányában tett lépéseink elismeréseként,Parragh László, az MKIK elnökének ja- vaslatára a Kárpátia elnöksége a követke-ző két évre engem bízott meg az elnökiteendők ellátásával. Az elkövetkező kétév legfontosabb kihívásának tekintem aKárpátia elismertségének a növelését, ezáltal a tagság bővítését, valamint a Kár-pát-medencei Üzletfejlesztési Irodaháló-

zat létrehozására létrejött együttműködésgyakorlati megvalósítását, mely az MKIK és a Magyar Nemzeti Külgazdasági Hiva-tal (HITA) fontos célja.

– Ön a Budapesti Kereskedelmiés Iparkamara főtitkára is. Össze-egyeztethető-e a két feladatkör, illetve ha igen, milyen mértékben egé-szítik ki egymást? – Igen, a két feladatkör teljes mérték-ben összeegyeztethető: tekintettel arra,

hogy a Kárpátia elnökségi megbízatását

ködés jobb lehetőséget teremt a vállalatiinnovációra, a közös beruházásokra, a – területileg – szorosan összetartozó kül-és belgazdaságok bizonyos szinten ésmódon történő összekapcsolása gazda-sági fejlődést mozdíthat elő. A fentieketgyelembe véve, Magyarország szem-pontjából alapvetően meghatározó,hogy a szomszédos országokkal ápoltgazdasági kapcsolatai jók legyenek.Ezen belül is kiemelten fontos külke-reskedelmi partner Románia. Mindezek

alapján, ahogyan azt Szatmáry Kristóf államtitkár úr is kiemelte, a vegyes ka-mara működése rendkívül fontos szere-pet tölt be. Ez egy olyan vállalkozási-önkormányzati szellemiségben létrejöttszerveződés, amely lehetőséget kínálromán, magyar és vegyes vállalkozások-nak, hogy a kamarai tagságnak köszön-hetően saját üzleti érdekeinek megfele-lően alakítsanak ki üzleti kapcsolatokat, vegyenek részt a két ország közti gazda-

sági tárgyalások menetében.

– Milyen célkitűzésekkel, prioritá-sokkal vág neki az elnöki teendők -nek? – A 2008-as BKIK-s választásokatkövetően az újonnan elfogadott kül-gazdasági stratégia a szervezet nem-zeti kapcsolatait új alapokra helyezte. A stratégia konkrét megvalósításának egyik eleme a közvetlen szomszédja-inkkal való kapcsolatok elmélyítése,

amelynek olyan konkrét eredményei

Új eLNök a kárpátIa ÉLÉN

A kétoldalú együttműködés

erősítése a célebruár 2-án kolozsváron tartották a kárpátia magyar-román kereskedelmi és

iparkamara tisztújító közgyűlését. az eladásokat és beszámolókat követen

kIss ervINt, a budapesti kereskedelmi és iparkamara (bkik) titkárát választot-

ták meg a kamara elnökének. az új elnököt terveirl kérdeztük.

................



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

17

CÉGVILÁG • Kétoldalú kapcsolatok .....................................................................................................................................................................................................................................................................

a BKIK jelölésével és felhatalmazásávaltöltöm be, az összeférhetetlenség kér-dése fel sem merült. A BKIK főtitká-raként fő tevékenységem az intézmény

működtetése, a vegyes kamara elnöke-

ként pedig többek között a kétoldalúüzleti-gazdasági stratégia megfogalma-zása, illetve megvalósításának előmoz-dítása és támogatása.

– Kiemelt célként határozták mega Kárpát-medencei ÜzletfejlesztésiIrodahálózat létrehozását. Mely or-szágokban indítanak irodákat, há-nyat terveznek Erdélyben? – Az MKIK és Magyar Nemze-

ti Külgazdasági Hivatal közöttikeretmegállapodás rögzíti az országo-kat, miszerint Szlovákiában, Ukrajná-ban, Romániában, Szerbiában és Hor- vátországban indítanak irodákat. Azirodák helyszíneire a következő javasla-tok fogalmazódtak meg: Szlovákiában:Kassa, Dunaszerdahely (gyelembe véve, hogy Pozsonyban van külgazdasá-gi szakdiplomata); Ukrajnában: Ungvár(kitekintéssel Beregszászra); Romániá-ban: Nagyvárad és Kolozsvár, Székely-földön pedig Székelyudvarhely és Sep-siszentgyörgy; Szerbiában: Szabadka ésÚjvidék; Horvátországban: Eszék.Ezen irodahálózat tevékenységében ésműködtetésében a vegyes kamara egy közvetítő szervezet szerepét tölti be, ahelyszíneken felméri a humán és inf-rastrukturális lehetőségeket és a meg -fogalmazott igények alapján javaslatottesz a döntéshozók felé. A döntések függvényében aktívan bekapcsolódik

ezek megvalósításába.

– Mi lesz a szerepe az Üzletfejlesz-tési Irodahálózatnak? Milyen szol-

gáltatásaik lesznek, milyen infor-mációkkal segítik a vállalkozókat,cégeket? – Az Üzletfejlesztési Irodahálózat egyik fő feladata a kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támoga-tása, a vállalkozások külpiacra jutásának,külföldi tőkekihelyezésének elősegítése. A Magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal(HITA) feladatainak bővítésével továbbifeladat a határon túli magyar tulajdonúcégek regisztrációja, illetve a későbbi-ekben a jogi és szakmai háttér létrejöt-tével a Széchenyi Kártya és a SzéchenyiPihenőkártya kiterjesztése a határontúli magyar vállalkozások számára is. Aszakmai elképzelésben olyan iroda sze-repel, amely nemcsak új munkahelyeketteremt, hanem a néhány napig ott tartóz-kodó üzletembereknek segítséget nyújt amindennapi ügyek és az üzleti ügyek in-tézéséhez egyaránt. Biztosítja a helyszínt,a technikai és adminisztratív hátteret a

tárgyalásokhoz. Általános információkatszolgáltat a helyi és a magyarországi gaz-dasági környezetről, piaci viszonyokról,adó-, vám-, pénzügyi és jogi szabályozá-

sokról. Segítséget nyújt a cégek számá-ra a helyi vállalatalapítással kapcsolatoskérdésekben. Szerepet vállal a konkrétexportlehetőségek feltárásában, és an-nak eljuttatásában a vállalatokhoz, a márott tevékenykedő vállalkozások számárasegít felkutatni a potenciális üzleti part-nereket és lehetőségeket. Részt vesz a ke-reskedelem-fejlesztési programok meg- valósításában, a gazdasági rendezvények szervezésében az adott térségben.

– Nemzetgazdasági szempontbólmilyen konkrét eredményeket vár-nak az irodahálózat tevékenységenyomán, ez mennyire befolyásol-hatja a magyar-román gazdaságiegyüttműködést? – Nemzetgazdasági vonatkozásban re-méljük, hogy a két ország közti keres-kedelmi és befektetési kapcsolatok vo-lumene emelkedni fog. Bízunk benne,hogy az irodahálózat tevékenysége hoz-

zájárul a gazdaság erősítéséhez.

Z. Nagy IstváN



18

......................................................................................................................................................................................................................................................

CÉGVILÁG • Hagyományos gazdálkodás

A táj szava

– Miért éppen bivalytenyésztésbe fo-gott?

– Azzal kezdeném, hogy én csak képeskönyv-

ből ismertem a bivalyt,tömbházban nőttem felSzatmárnémetiben. Tíz-éves koromban volt egy képeskönyvem, amely-nek egyik oldalát hosszúideig nem mertem ki-nyitni, mert féltem azok-tól az állatoktól, amelyek oda voltak festve. Ez

volt a bivaly és a jak. Na, ehhez képestmegszerettem. Nem bivallyal kezdtem,hanem tehénnel, először egy magyar tarkatehenünk volt. Egy szép nap találkoztamRózsa Péter hortobágyi biogazdával, akiéppen bivalyokat vásárolt. Akkor ismer-kedtem meg közelebbről a bivallyal, amikorsegítettem neki itt megvásárolni egy jelen-tősebb állományt, és kijuttatni Hortobágy -ra. A Nemzeti Park területén legelnek mostazok a bivalyok. Akkor kaptam egyet, így volt egy tehenem és egy bivalyom. A bivaly mellett a csodálatos minőségű teje szól.

– Mióta tenyészti a bivalyokat? Je-lenleg hány van belőlük? – Az említett első bivalyomat 2007-ben kaptam, azóta tenyésztem őket,

jelen pillanatban 13 darab van a tulaj-donunkban.

– Hogyan egyeztethető össze a lel-készi szolgálat a gazdálkodással? – Mikor 2002. július 1-jén megkaptama kinevezésemet és ideérkeztem, négy tehene és negyven juha volt az előzőlelkésznek. Legendás gazdálkodó lel-kész elődöm, Szabados József hoztabe a harmincas években a szövetkeze-ti mozgalmat (Hangya Szövetkezet) afaluba, úgyhogy Dályában nem kérdésaz, hogy gazdálkodik-e a lelkész. Sza-bados Józsefnek egyébként szintén bi- valyai voltak.Elhatározásom másik oka: azzal szembe-sültem itt, hogy az emberek 90%-a min-dig is állattartásból és földművelésből élt.Ha én közel akarok kerülni a lelkükhöz,ha bele akarom élni magam a helyzetük-be, életükbe, akkor nekem is valamilyenszinten ezzel foglalkozni kell.

– Hagyományos gazdálkodást foly-tat. Hogyan nyilvánul ez meg a bi- valytartásban? – Megpróbálok gyelni az állatra, hogy

hogyan viselkedik. Ha beszélni tudná-nak, meg is kérdezném őket, hogy nekik mi a jó. Tavasztól őszig kint vannak a le-gelőn, mi járunk ki oda gondozni, fejni.Egyébként nem véletlenül a bivaly jelölia keleti állatöv fényben leggazdagabbhónapját. A júliusi hónapot nálunk arák, ott a bivaly jelöli. Ez magában hor-dozza az anyasággal, az önfeláldozássalösszefüggő tulajdonságokat. Ahogy meggyeltem, a bivaly tényleg nagyonragaszkodik a borjához.Például az egyik állat megborjúzott kinta legelőn és egyszerűen nem volt haj-landó otthagyni azt a kosarat, amiben aborja volt. Akkoriban az esti és a reggelifejés miatt egymás mellett, de egymástólelzárva tartottam őket. Ez a bivaly, amíg oda nem engedtem a borját, se nemevett, se nem ivott. Második nap bead-tam a derekam és odaengedtem. Azótaminden állatomat így tartom, nappaljárnak a borjak az anyjukkal, szopnak,

FüLöp sZaBoLCs székelydályai reormátus lelkész városi gyerekként élt a képes-

könyv estett bivalyától. ehhez képest jelenleg lovak és tehenek mellett 13 bivaly

gazdája. a háromgyerekes tiszteletes eleségével hagyományos módon dol-

gozza el a bivalytejet.

......................................................................................................................................................................................................................................................



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

19

CÉGVILÁG • Hagyományos gazdálkodás

amennyit akarnak, este berekesztemőket és reggel fejünk. A tapasztalat aztmutatja, hogy így magasabb tejhozamo-kat tudok elérni. Télen, a nagy hidegek idején bekötöm őket, de csak addig,

amíg nem enyhül az időjárás.

– Milyen élelmiszereket készítenek,és hogyan lehet ezeket megvásárol-ni? Miben különböznek az élelmi-szerek az ipari termékektől? – A feleségem felel a feldolgozásért ná-lunk, lehet, hogy neki kellene erről be-szélnie. Elsősorban sajtokat készítünk és különleges sajtkészítményeket. A fele-ségem tavaly és idén is részt vett a Me-gyei Tanács által szervezett kézművessajtkészítő tanfolyamon. Ott megtanultaaz otthoni sajtkészítés alapelveit. Sokkalnagyobb odagyelésre van szükség, haaz ember, mondjuk, csak 10-30 liter bivalytejet dolgoz fel. Fejés után, amilyengyorsan csak lehet, behozom a tejet, nemkell pasztörizálni, mert rögtön fel is dol-gozom, ez növeli a termékek minőségét. A pasztőrözött tej bizonyos ízeket elve-szít, ezt a tanfolyamon tanították.Egy másik előny, hogy mivel én magam

felügyelem az egész folya-matot a termeléstől az ér-tékesítésig, így ennek min-den fázisára van rálátásom. Az értékesítésben pedig aszemélyes kapcsolatokat

tartom a legfontosabbnak.Például ma döntöttük el véglegesen a feleségemmel,hogy soha nem akarunk olyan nagyüzem lenni,hogy üzletbe kerüljenek atermékeink. Hetente ked-den és pénteken házhozszállítjuk a termékeket,havonta egyszer pedig el-megyünk Csíkszeredába, aHagyományos Termékek Vásárára. Készítünk jog -hurtot, ízesített joghurtot,félkemény sajtokat, abbóltöbbfélét, különféle ízesíté-sűeket, lágy sajtokat és nemutolsósorban a csak a Szé-

kely Sajtkészítők Kézműves Egyesületeáltal készíthető Hargita, vagy más névenhegyi sajtot. Több mint húszféle termé-künk van.

– Miért tartja fontosnak a hagyomá-nyokat, a hagyományőrzést, a ha-gyományos élelmiszereket? – Egy család, egy közösség számára ahagyományok jelentik az alapot, a biztostalajt a lábunk alatt, ami ebben a változó világban állandó marad. Mint a Terem-tőnek a kegyelme. Ha ezekhez a hagyo-mányokhoz nem ragaszkodunk, akkorfelszívódunk ebben a globalista világbanés olyanok leszünk, mint egy falevél, amitide-oda sodor a szél. Ha nem lennének hagyományaink, nem ülnénk itt Erdély-ben. Olyan helyre mennénk, ahol jóvaltöbbet lehet keresni (ezt sajnos nagyonsokan meg is teszik). Engem idekötnek a gyökereim. A hagyomány az élelmisze-rekben egész egyszerűen azt jelenti, hogy ami száz, ezer, vagy tízezer évig jó volt,az most miért ne lenne jó? Számomra ahagyományos élelmiszer vegyszermen-tes, saját magam által előállított egészsé-ges élelmiszer. Nem akarjuk soha – és ezt

is ma fogalmaztuk meg a feleségemmel –, hogy a saját készítésű sajtok mellett azöldségeket vásárolni kelljen. A parókiakertje és az általunk megvásárolt dályaiföldek alkalmasak arra, hogy mindenszempontból önellátóak legyünk. Ez az

elsődleges célunk.

– Fogadnak-e turistákat Székely-dályában? Miket lehet itt megtekin-teni? – Én főleg a templom miatt jöttem öröm-mel Dályába. Amikor hívott a gyülekezet,akkor azt sem tudtam, hogy hány emberlakik itt, de azt tudtam, hogy a település-nek van egy csodaszép, közel nyolcszázéves műemlék temploma, amely mindenépítési szakaszából hagyott valamit azutókorra: van itt 13-14. századi falfest-mény és rovásírásos felirat, van 16. szá-zadi szentélyboltozat-festmény, valamint17. századi kazettás mennyezet. Nagyonsok templomlátogatónk van a nagyonrossz út dacára is. Én egy kicsit úgy va-gyok ezzel a nagyon rossz úttal, hogy igenis meg kell küzdeni ezért az értékért,szépségért, ami itt fogadja a látogatót. Amásodik dolog, ami vonzóvá teszi a te-lepülést, az maga a táj, amely engem is

megszólított: ide tartozol. Ezért is pró-bálunk itt gyökeret ereszteni, azt szeret-nénk, hogy a gyermekeink itt nőjenek fel.

– Mire ösztönözné a székelyföldi vendéglátókat? – Lényeges, hogy hagyományos székely ételként csak azt kínálják, ami valóbanhagyományos. Dédszüleink, nagyszüle-ink nagyon ízletes étkeket tudtak előállí-tani. Ne szégyelljük megmutatni azokataz értékeket, amelyek ebből a földből,a mi lelkünkből nőttek ki, amelyek kö-zösségünk hagyományai. A turista azértjön ide, hogy valami olyasmit tapasztal-jon meg, ami itt van és máshol nincs. Aznem érdekli, hogy milyen pizzát lehet ittenni úgy, ahogy azt Rómában csinálják,mert azt ott tudják a legjobban. Itt, Szé-kelyföldön meg az itteni, helyi ételeket.Erre volna nagyon jó gyelni.

Z. Nagy IstváN

.....................................................................................................................................................................................................................................................................



20

......................................................................................................................................................................................................................................................

STARJOBS– a szakértő partnernem kell költséges hr osztályt működtetnie, gazdaságosabbá teheti, átszer-

vezheti hr tevékenységét. a humánerorrás területére szakosodott szakem-

bereink segítségével elérheti erorrásainak optimális kihasználását, komoly

összeget takarítva meg vállalkozása részére.

CÉGVILÁG • Humánerő

2020

.................

Szolgáltatásainkra jellemző, hogy a közép-

kelet-európai HR szolgáltatási piac meg -határozó szereplői vagyunk, rugalmasmenedzsergárdánk az adott projektekretelepülve az egész térségben bevethető-ek. E régióban (Magyarország, Szlovákia,Románia, Csehország, Lengyelország)2010-ben az összes HR teljesítmé-nyünk meghaladja a 13 milliárd forintot! A STARJOBS Kft. a STARJOBS európaimunkaerő-hálózat romániai tagja. Meg -alakulásának jegyében a hálózat letisztultmunkaszervezési know-how-ját, tobor-zási és kiválasztási szisztémáját adaptáltaa humánerőforrás-menedzsment összesterületére, melyet kiegészített magas szin-tű munkaügyi és tb ügyintézői hátérrel.

tevÉkeNysÉgeINk

1. MuNKAERő-KölCSöNZÉS Adatbázisunkból elvárásainak és elkép-zeléseinek mindenben megfelelő mun-kavállalót keresünk és munkaszerződést

kötünk vele, állományba vesszük, majd

az Önök rendelkezésére bocsátjuk,

„kölcsönadjuk”. Cégével megbízásiszerződést kötünk, Önnek semmilyenterhet nem kell átvállalnia, a kapottszámlát költségként elszámolhatja. Amunkavállaló bruttó bérét az Ön igé-nye alapján állapítjuk meg, melyhezegy szorzót rendelünk, amely kiadjaa számla végösszegét. Ez – a munka-erő megtalálásán túl – tartalmazza azösszes közteher, adminisztratív, szám-fejtési és minden egyéb költség átvál-

lalását.

2. MuNKAERő-KöZVEtÍtÉSHa szeretne garanciát arra, hogy a lehe-tő legjobb munkaerő kerüljön cégéhez,érdemes erre szakosodott szervezethezfordulnia, amely rendelkezik a kutatáshozszükséges adatbázissal, rangsorral és inf-rastruktúrával, továbbá a kiválasztáshozszükséges ismeretekkel. Munkaerő-köz- vetítés során a cége által támasztott krité-riumrendszer alapján mi megkeressük az

Önnek legmegfelelőbb munkaerőt.

kcl:400095 k,

i m 17/7 : f@..

t./: 0264 431 985gsm: +40755 084 330

www..

3. MuNKAJOGi tANáCSADáS

A munkajog labirintusában nehéz kiiga-zodni, sok esetben a munkáltatók nehéz-ségekbe ütközhetnek bizonyos helyzetek megoldásában, a jogi előírások kideríté-sében és értelmezésében. Cégünk ebbenis partnereink segítségére lehet.

WWW.starjoBs.eu



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

21

REKLÁM



22

......................................................................................................................................................................................................................................................

KÖRNYEZETVÉDELEM

ZölDöVEZEt 2006-2011

A Zöldövezet program 2006-ban jöttlétre, indulásakor a városi zöldövezetek kialakítását és felújítását tűzte ki célul,felismerve ennek szükségességét egy olyan országban, ahol a városi zöld-

övezetek leromlott állapota szembe-tűnő. 2009-ben a program egy újabbkomponenssel bővült: a Védett terü-letek programrész a védett területek megőrzését és népszerűsítését célozzameg tevékenységek széles skáláján ke-resztül. Az eddigi pályázati kiírások mérlegétmegvonva: a Zöldövezet által mintegy 93 000 önkéntes kapcsolódott be ország-szerte a városi zöldterületek rehabilitáci-ójába vagy újak létrehozásába, valaminta védett területek népszerűsítésébe. Ily módon 2006 és 2011 között a programrésztvevői akkora földfelületet tettek zölddé, amelyen elférne a bukaresti Bo-tanikus kert és a kolozsvári Egyetemi(Iuliu Haţeganu) sportpark – azaz egy 30hektárt is meghaladó terület. Ugyancsak ebben az időszakban a Zöldövezet prog -ram keretében 76 projekt révén hívtuk fel a gyelmet a védett területek fontos-ságára.

A pROGRAM 2011-ESEREDMÉNyEi

Az elmúlt évben a MOL Románia 150000 euróval támogatta a programot,amelynek eredményei a következők: – több mint 21 500 résztvevő az 53 pro-

jekt megvalósításában; – körülbelül 42 000 m2 kialakított/fel-újított városi zöldövezet; – több mint 4200 elültetett fa és cserje, valamint 4700 elültetett virágtő; – 14 tanösvény kialakítása és 7 kiállításlétrehozása; – biodiverzitás-napi rendezvények meg-szervezése 4 helyszínen; – a védett terület napja alkalmából szervezett rendezvények megszervezése 5helyszínen.

A ZölDöVEZEt DÍJ NyER-tESE 2011-BEN

A Team-Work Egyesület kreativitá-sát bizonyítja a Bukaresti BotanikusKert területén telepített gyümölcsösés zöldségeskert. A látogatók megcso-dálhatják a hagyományos kertekbenfellelhető gyümölcsfákat, cserjéket észöldségeket.

A Nagymama kertje elnevezésű projektaz ötlet eredetiségének és a biodiverzitásnapja, a környezet napja és a gyereknapalkalmából szervezett ökológiai nevelésitevékenységeknek köszönhetően nyerteel a Zöldövezet Díjat. – A Nagymama kertje projektet a Bu-

karesti Egyetem Botanikus Kertjével5 éve kezdeményezett együttműködésihlette. Kimondhatatlanul örvendtem,amikor nyert a projektünk, és már láttamis az érett paradicsomokat a kertben ésa kisgyerekeket, ahogyan megcsodálnak egy óriási tököt, mint a mesében, amely mégis igazibb, mint az üzletekben látottzöldségek nagy része. Az eredmények felülmúlták elvárásainkat és a Nagyma-ma kertje valóság lett, amelyben sétál-hattál, bele tudtál harapni egy zöldségbe

és érezhetted az igazi, kertben termettzöldség ízét – nyilatkozta Anca Anton, a Team-Work Egyesület alelnöke.

GONDOlAtOK, tApASZ-tAlAtOK A 2011-ESpROJEKtEK VEZEtőitől

ACCENT GeoÖkológiai Szervezet(Tusnádfürdő) – Imecs István pro-jektasszisztens:

ZöLDöveZet prograM

Az élhetőbb köryezetérta MoL roMáNIa és a poLgár-társ aLapítváNy által

2012-ben is kiírt zöldövezet elnevezésű közös prog-

ramra a ebruár 29-i határidig összesen 197 pályázat

érkezett az ország minden részérl. a hetedik alka-

lommal meghirdetett program városi zöldövezetek

részében 104, míg a védett területek programrészben

93 pályázat érkezett az alapítvány székhelyére.

......................................................................................................................................................................................................................................................

............................

.



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

23

KÖRNYEZETVÉDELEM

.......................................................................................................................................

– Szervezetünk számára a Zöldövezetprogramban való részvétel rengeteg po-zitív eredményt jelentett a 2011-es év során. A nyertes pályázatunk címe A Só-

lyomkő Természetvédelmi Rezervátum Tusnádfürdő szimbóluma, amely soránsikerült a tusnádfürdői lakosság és az idelátogató turistacsoportok soraiban egy környezettudatos magatartást kiváltani.

Váradi-Bartalis Alapítvány (Sepsiszent-györgy) – Balla Barna projektvezető: – Amikor belevágtunk a pályázatba, arra vágytunk, hogy az iskolánknak egy szépparkja legyen. Amikor a végére értünk,örömmel nyugtáztuk, hogy egy parkkal,egy jó hangulatú csapattal és rengeteg közösségi élménnyel lettünk gazdagab-bak. A pályázatnak elsősorban a közös-ségformáló szerepét emelném ki: a miesetünkben bekapcsolódtak a szülők is, amikor látták, hogy az iskolakertben„valami történik”.

Gyilkostó Adventure Egyesület (Gyer-gyószentmiklós) – Simon László pro-jektvezető:

– A 2011-es pályázat fő célja egy tanös- vény kiépítése volt a Súgó-barlang térsé-gében és a Súgó-napok megszervezése.Nagyon fontos volt számunkra, hogy apályázat kivitelezésében a partnereink aktívan részt vettek a munkálatokban,diákokat tudtunk kivinni terepre, megis-mertetni velük a természetvédelmi terü-letünk biológiai és geológiai sokszínűsé-gét. (…) Nagyon fontos megemlíteni apályáztató, vagyis a Polgár-Társ Alapít-

vány rugalmas és megértő hozzáállásáta pályázat lefutása alatt és még azután is.

Sicul Rrom Egyesület (Kézdivásárhely)

– Prunel Andrea projektvezető: – 2011 márciusában az általunk benyúj-tott Iskolám udvara projektünk a MOLés a Polgár-Társ Alapítvány által meg-hirdetett Zöldövezet program kereténbelül pozitív elbírálásban részesült. A projektünk során a KézdivásárhelyiÖnkormányzat városgazdálkodás éskertészet osztályával karöltve megvál-toztattuk a Molnár Józsiás Általános Is-kolához tartozó, elsősorban roma gye-rekeket foglalkoztató Oroszfalvi Iskolaudvarának arculatát.

Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság – Pál Zoltán projektvezető: – A Cholnoky Jenő Földrajzi Társa-ság Korond-Parajd Természetvédel-mi Gondnoksága nevében írom le akorondi szabadtéri természetvédelmikiállítás és biodiverzitás-napi csapatver-seny megszervezésének élményeit. A valamit megvalósítani kívánó maréknyi

ember első gondolatai, az álmai a leg -fontosabbak. A MOL és a Polgár-TársZöldövezet programjának sikeres pályá-zói szerintem az álmaikat jól leírni tudószervezetek, akiknek konkrét elképze-léseik vannak azzal kapcsolatosan, ho-gyan is szeretnék a zöldövezeteket job-ban védeni, ismertté tenni, tiszteltetni.

Xantus János Alapítvány (Csíkszere-da) – Jakab Judit projektvezető:

– Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy pályázatunk pozitív elbírálásban része-sült. Korábban elképzeléseinkben mártöbbször rendeztük és „zöldesítettük” az

iskolánk udvarát, de anyagi források hiá-nyában a megvalósítás még váratott ma-gára. Már a pályázat megírása alatt „be-lelkesültünk”, a kertépítő által elkészítettterveket látva még inkább éreztük, hogy azt az udvart szeretnénk magunknak.

ZölDöVEZEt 2012

Az idei kiíráson a program két kom-ponensében – Városi zöldövezetek és

Természetvédelmi területek – a MOLRománia mintegy 150 000 eurót ajánlfel támogatásként. A pályázatok leadásihatárideje február vége volt, a nyertescivil szervezeteket márciusban hirdet-jük ki. A városi zöldövezetek helyreál-lítására vagy létrehozására benyújtottprojekteknek egyenként odaítélhetőlegnagyobb összeg 9000 lej. A védett te-rületek népszerűsítését célzó pályázatok esetében a maximális összeg projekten-ként 20 000 lej.

Újdonság idén, hogy a Városi zöldöve-zetek programrészen belül az ország összes városából küldhettek pályázato-kat a szervezetek. A támogatott tevé-kenységek között idéntől kiemelt sze-repet kap az ökológiai nevelés a helyiközösség körében – ennek megfelelőena megpályázható összeg is nagyobb a ta- valyihoz képest.

Cseke aNDrea

.....................................................................................................................................................................................................................................................................



24

......................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM......................................................................................................................................................................................................................................................

BARCASÁg ÉS SZÉKELYFÖLDHETILAPJA

a 1849

WWW.CoMputerprINt.ro



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

25

KULTÚRA • Színészportré.....................................................................................................................................................................................................................................................................

a s r m .......................................................................................... 2012.

SZÍNÉSZpORtRÉ

Katoa Lászl

Főbb színházi szerepei:

Marosvásárhely: • Tanár (Az ember, az állat és az erény) – 1999• Porkoláb (Szeget szeggel) – 1999• Károlyi Gyurka (3:1 a szerelem javára) – 2000

• George Pigden (A miniszter félrelép) – 2000• Srác (Csirkefej) – 2001• Pourceaugnac úr (A hecc) – 2001• Férj (Példás történet) – 2001• Rica Venturiano (A zűrzavaros éjszaka) – 2001Budapest:• Andres-W (Woyzeck, József Attila versei) – 2001• Zenész (A hideg gyermek) – 2003• Színházi Lacika (Nézőművészeti főiskola) – 2003• Medvegyenko – Siráj (Sirály) – 2003• Clitandre (Mizantróp) – 2004• Kasimir (Kasimir és Karoline) – 2005• Sovány (Peer Gynt) – 2005• 1., 2. és 3. Apa, valamint Aviomies (Jégképkockák) – 2006• Simon bán (Bánk bán) – 2007

• Theo (Van Gogh szerelme) – 2008• Parmeno (Celestina, avagy Calistoés Melibea tragikomédiája) – 2008• Poszeidón (Odisszeisz-fázis) – 2009• Minitaurosz (Fédra Fitness) – 2009• Avram, könyvárus (Hegedűs a háztetőn) – 2010• Oleg (Dolcsaja Vita) – 2010• Mick (A gondnok) – 2012Temesvár:• Rosencrantz (Rosencrantz és Guildenstern halott) – 2009 Nagyjátékflmek:• Szabó Zsoli – Macerás ügyek (2001, rendezte HajduSzabolcs)• Több szerep – O Hollywood (2007, rendezte HajduSzabolcs)• Fodrász – Bibliothéque Pascal (2010, rendezte Hajdu

Szabolcs)Tévéflmek:• FEKETEország – színes magyar színházlm, 100 perc,2006, rendező: Schilling Árpád • Hazámhazám – színes magyar színházi felvétel, 2007,rendező: Schilling Árpád Kisjátékflmek:• Határontúl – 22 perc, 2003, rendező: Schilling Árpád • Coming soon – színes magyar rövid játéklm, 7 perc,2006, rendező: Lakos Nóra• A hangya és a tücsök – színes magyar kisjátéklm,10 perc, 2006, rendező: Csáki László• Hanna – színes magyar kisjátéklm, 17 perc, 2007,rendező: Lakos Nóra• Etetés – színes magyar kisjátéklm, 26 perc, 2008,

rendező: Xantus János



26

......................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Színészportré

– Budapesten több színházban isjátszol, fellépsz Temesváron, mostmeg Ausztráliába készülsz, de ha-marosan Sepsiszentgyörgyön is lát-ható leszel. Hogy van ez? – Ezen én is sokat gondolkodom, ezígy hogyan jött össze. Nyilván annak köszönhető, hogy több színházbanjátszom, amelyek közül van egy-kettő,amelyik fesztiválokra utazik, így jön

össze 2 héten belül Temesvár, Auszt-rália, Sepsiszentgyörgy. Ez egyfajtaszabadúszás, de azért vannak stabilszínházak és rendezők, akikkel rendsze-resen együtt dolgozom. A Krétakör fel-bomlása után Scherer Péterrel és MucsiZoltánnal alapítottunk egy kis csapatot,több színházzal: a Szkénével, a Tháliá- val koprodukcióban hozunk létre elő-adásokat. Játszom még a Nemzetiben,a Vígszínházban, a Bárka Színházban.Mundruczó Kornél előadásaiban is,ezek általában nemzetközi projektek.

– Ausztráliába is dolgozni mész. – Mundruczó Kornél Nehéz Istennek lenni című darabját fogjuk játszani hatalkalommal Adelaide-ben, egy nemzet-közi színházi fesztiválon. Az ausztrálszervező egy brüsszeli fesztiválon láttaaz előadást, és akkor hívta meg. Van egy ilyen körforgás a fesztiválokon.

– Marosvásárhelyen kezdted a pályá-dat, aztán Budapest következett, egy

darabig még kétlaki voltál, aztán még-is a Krétakör mellett döntöttél. Miért? – 2002-ben Marosvásárhelyen egy elő-adásban látott Schilling Árpád, a Kréta-kör alapítója, vezetője, és akkor hívott ki.Egy évig gyakorlatilag ingáztam Francia-ország, Budapest és Marosvásárhely kö-zött. Ez az egyik, ha nem a legerősebbcsapat volt Magyarországon, színésze-ket, rendezőket beleértve. Még a világ is

kinyílt előttem. Akkor nem is sejtettem,hogy a legismertebb és legsikeresebbmagyar színház lesz az elkövetkező hatévben, úgy külföldön, mint Magyaror-szágon. Sokat hallottam már erről a csa-patról. Akkor szerződött oda Mucsi Zol-tán, Scherer Péter, Csákányi Eszter, akik már akkor a kedvenc színészeim voltak,ez önmagában is kecsegtető volt, hogy velük játszhatom. Persze Schillingnek az improvizációkra épülő kísérletezései,az új színházi formái is érdekeltek. Meg 25 éves voltam, éppen tönkrement egy hosszabb kapcsolatom, miért ne vág-tam volna bele? Az utazásokról nem isbeszélve, tudtam, hogy az első évben kéthónapot Párizsban leszek. Amikor lejött Vásárhelyre, nem engem akart megnéz-ni, szerencsém volt, hogy pont játszot-tam abban az előadásban, amit látott.

– Mi lett a Krétakörrel? – A Krétakör beállt egy kőszínházi re-

pertoár-struktúrára. Soha nem volt sajáthelyünk, de sok színházban voltak elő-

adásaink. Volt, hogy 10 darab volt egy -szerre repertoáron, havi 22-26 előadásttartottunk. Schilling Árpádot mindig jobban érdekelte az elvonulás, elmé-lyülés, kísérletezés. Mi, színészek sem voltunk elég gyelmesek, nem vettük észre időben a jeleket. 2009-ben úgy döntött, hogy más utakat keres. Elértmindent. Nem érdekelte már az ilyentípusú színházi útkeresés. Azóta külön-böző projekteket csinál, diákokkal is so-kat dolgozik, ha jól tudom, nemsokáraSepsiszentgyörgyön lesz egy bemutató-ja. Nem volt könnyű megélni, hogy ez aszínészcsapat szétment. Persze, azóta isnagyon sok előadásban játszunk együtt

a krétakörösökkel. Sokat tanultam Ár-pádtól a 7 év alatt.

Számít a szerep és

a lelkiállapotkatoNa LásZLó diákszínjátszóként kezdte a színészi

pályát székelyudvarhelyen, majd marosvásárhelyi

színi tanulmányait és a pályakezdést követen buda-

pestre költözött. a krétakör társulattal bejárta szin-

te az egész világot, több mint 50 országban játszott.

jelenleg szabadúszóként több színházban is játszik.

......................................................................................................................................................................................................................................................

.........................



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

27

KULTÚRA • Színészportré

– Tudom, hogy krétakörösként ren-geteget utaztatok, gyakorlatilag be-jártátok a világot. Fontos az, hogyidegen kultúrközegben is megméret-tessék egy előadás, egy társulat, egy

színész? – Az európai színházi élet nagyon szá-mon tartotta a Krétakört, minden ne- ves fesztiválra eljutottunk, rengeteg dí-jat nyertünk. Egy jó előadásnak, amely szól valamiről, megszólítja az embere-ket, nem lehet akadálya a nyelv. Perszemindig feliratoztuk az előadást. Egyszermegszámoltuk, kb. 50 országba jutot-tunk el ezekkel az előadásokkal. Érdekes volt játszani a Sirályt Kínában, Szöulban

vagy Damaszkuszban. Csak hogy a legiz-galmasabbat említsem.

Európában, Andorrát kivéve, szerintemminden országban játszottunk. Azt hi-szem, magyar nyelvű prózai színház még nem jutott el ennyi helyre, talán még aKatona József Színház…

– Miért könnyű és miért nehéz sza-badúszó művésznek lenni? Melyek az előnyei? – Ez azért mégsem teljes szabadúszás,mert megvannak a stabil helyeim. Amíg ezt fogom tudni csinálni, nem változta-tok. A legnagyobb előnye, hogy nagy -jából tudom, kivel, milyen rendezővelmilyen darabot csinálok. Azt is el kellmondanom, hogy a krétakörös múlt, a

kapcsolataim nagyon sokat számítanak. Tulajdonképpen minden ebből nőtt ki.

Ha most csak úgy, ismeretlen erdélyi szí-nészként megérkeznék Budapestre, nemnagyon rúgnék labdába. Visszatérve: ezóriási szabadságot ad. Biztonságot pedig egy évre. Mindig egy évre előre tudom,hogy kb. mit csinálok, hány előadásom

lesz. De hát a mai világban... Ha leszer-ződnék egy kőszínházhoz – amit nemzárok ki –, furcsa lenne, ha kiosztanának négy előadásba és egyik sem tetszene.

– Találtam rólad egy címlapot, ahol„faarcú, sovány égimeszelőként” jel-lemeznek téged. Ez lennél te? Ez akaraktered? – Szerencsére annyi fajta előadásban ésszerepben játszottam, hogy azt hiszem,sikerült kibújnom a beskatulyázás alól. Amúgy valóban: 194 cm-rel nem va-gyok alacsony színész.

– Azt tartják rólad, hogy rendkívülienergiával vagy képes játszani gya-korlatilag bármit. Te mit gondolszerről? Van kedvenc karakter, szerep,stílus, esetleg előadás? – Hogy mindent el tudok-e játszani? Tudod, hogy van. Van, amit jobban el-kap az ember, van, amit nem. Számít a

rendező, a csapat, a szerep, a lelkiálla-pot. Az energia tényleg fontos. 3 órátértelmesen, érthetően végigbeszélni.

– Mi, ki indított el ezen az úton? Tagja voltál középiskolás korodbana diákszínjátszó körnek és innenegyenes út vezetett a főiskoláig, vagy egész más a történet? – Mind a legtöbb udvarhelyi színész,én is diákszínjátszással kezdtem még 11évesen Szász M. Mária tanárnőnél, nekiés id. Szász M. Attilának köszönhetem,hogy megszerettem ezt a szakmát éselindultam a pályámon. Imádtam diák-színjátszó lenni. 14 évesen irigy voltama szintén székelyudvarhelyi Balázs Atti-lára, hogy ő már színész lett.

– Temesváron is játszol, a Rosencrantzés Guildenstern halott darabban,amely 2009 óta műsoron van. Hogykerültél oda?

– Na, erre tényleg büszke vagyok. AKrétakör felbomlása után sokat beszél-

Díjak:• 2002 – Teplánszky alakítási díj (Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja,Kisvárda)

• 2002 – Hunyadi László-díj (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház)• 2011 – legjobb fér főszereplő(V. Interetnikai Színházi Fesztivál, Arad)

• 1977. november 13-án született Székelyudvarhelyen.• 1992-1996: a székelyudvarhelyi

Tamási Áron Gimnázium Vitéz Lelkek színjátszócsoportjának tagja.• 1996-2000: a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola hallgatója.• 2000-2002: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja.• 2002-2008: a budapesti Krétakör Színház tagja.

• 2008-tól szabadúszó.

.....................................................................................................................................................................................................................................................................



28

......................................................................................................................................................................................................................................................

KULTÚRA • Színészportré

gettem Balázs Attilával, aki a temes- vári színház igazgatója, hogy jó lenne

csinálni valamit. Én év közben nemtudok ingázni Budapest és Temesvárközött, ezért 2009 nyarán létrehoztuk a Rosencrantz és Guildenstern halottcímű előadást Victor Ioan Frunza ren-dezésében, amelyben ketten játsszuk akét főszerepet. Az előadás 2010-ben el-nyerte a legrangosabb román színházidíjat, az Unitert. Ritka, amikor ezt egy erdélyi magyar előadás kapja. A sepsi-szentgyörgyi Reex Nemzetközi Szín-

házi Biennálén is látható lesz március23-án.

– Milyen Attilával játszani? Egyáltalánmennyire tartjátok számon udvarhelyi

származású színészekként egymást? – Attilával nagyon egymásra találtunk,az első két hétben még szoktuk egy -mást, hogy ki milyen stílusban játszik, dea rengeteg szövegtanulás, értelmezés (azelőadás nagy részében ketten, azaz egy másik színésszel hárman vagyunk a szín-padon) összekovácsolt. Azóta több mint20-szor játszottuk. Tehát vele rendszeresa kapcsolatom. Fazakas Julival (ugyancsak székelyudvarhelyi származású budapesti

színésznő, a Székelyföldi Régió Maga-zin 51-es számában mutattuk be – szerk.

megj.) együtt muzsikálunk az Eugénia ze-nekarban Budapesten, hetente fellépünk és/vagy próbálunk.

– Apropó, zenekar: általános iskoláskéntalapító tagja és basszusgitárosa voltál a

Kopó Blues Band nevű bandának, azegyüttes már feloszlott, de a muzsikálásazóta is jelen van az életedben. – A Kopó az egyik legszebb udvarhelyiemlékem. A gitártudásomat rengetegethasználtam színházi előadásokban és szí-nészzenekarokban. Amikor a Krétakörösszeállt, kiderült, hogy hat embernek kiváló a hangszertudása és létrehoztuk aKrétakör Színésztánczenekart. Rengeteg koncertünk volt. A végére már annyiraismertek lettünk, hogy sokan azt hitték,

a Krétakör nem is társulat, hanem együt-tes. Amikor a csapat szétment, a zenekaris. Nagyon hiányzott a zenélés. Akkorcsatlakoztam az Eugéniához, mint basz-szusgitáros. És énekelek is néhány szá-mot. Természetesen az Eugénia keksz-ről kapta a nevét. Román, bolgár, szerb,lengyel, orosz dalokat játszunk, nem istudnám meghatározni, amolyan szlávosbalkáni folk és punkféle. Nagyon lehetbulizni. Pesten gyakran fellépünk külön-

böző kocsmákban. Udvarhelyre is szíve-sen mennénk, ha valaki meghívna.

– Több lmben szerepeltél már, demindenhol a Hajdu Szabolcs rendezteMacerás ügyek-et emelik ki. Miért? – A Macerás ügyek tényleg egy nagyonjól sikerült lm, nagyon passzolt a fur-csa karakter, amit abban alakítottam. Demég van egy rövidlm, amit nagyon sze-retek, A hangya és a tücsök, ott a tücskötjátszom. A Duna Tévében néha leadják.

– Szokott honvágyad lenni? Milyengyakran jársz haza? – Gyakran járok haza, az egész családomott él, nyarakat töltök otthon. Mivel Bu-dapest nincs olyan messze, megnyugtata tudat, hogy bármikor hazamehetek,így nincs olyan nagy honvágyam. Bár hahosszabb időt töltök otthon, nehéz visz-szajönni. Budapest szép és jó város, de ittélni stresszes. Otthon sokkal nyugodtabb vagyok.

BáN kata

......................................................................................................................................................................................................................................................



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

29

KULTÚRA • Recenzió

– István, volt-e neked korábban ku-tyád? Gyermek- és ifjúkorodban.

Esetleg később? – Gyermekkoromban Pálfalván mindig volt valamilyen kutyánk, aztán későbbis, amikor már csak vendégként jártamhaza a szüleimhez, de nem élvezett kü-lönösebb státust, házat őrzött. A galam-bok, a tehenünk jobban érdekelt. Aztánahogy blokklakó lettem, teljesen állatta-lanná lett az életem.

– Az indokolta a kutyaszerzést, hogyházad lett?

– Igen. Mikor kiköltöztünk, hazavittemegy kis, fekete szőrgomolyagot, aki tel-jesen megváltoztatta az életünket. Kide-rült, hogy nem is kutya, hanem valaki,amolyan ember és állat közötti lény.

– Milyen most a viszonyod a kutyád-dal? – Ő az enyém, és én az övé vagyok. Job-ban kommunikálunk, mint az emberek közt szokás, de még nálamnál is jobban

szereti a feleségemet. Mindenkit szeret.Ha kimegyünk a zsákutcánkba, s az egyik

sarkon emberek állnak, és a másikon ku-tyák ücsörögnek, biztos, hogy előbb azemberekhez megy oda. A kislányokértpedig még a tisztaszobába is bemegy,pedig – elméletileg – onnan ki van tiltva.

– Harapott-e meg valakit? – Még a tolvajt sem harapja meg. Egyszerugyan hozzám kapott, de abban én voltama hibás, mert el akartam venni a csontját.Égbekiáltó vétek ezt tenni egy pulival!

– Keresi-e a juhot? – Minden estefelé lerohan egy-két terelő-kört. Ha leülök a kerti padra, mindig a tér-dem kalácsa alá bújtatja buksiját. Ilyenkordelel. Mintha én lennék a juhnyáj.

– Ezek a könyvben szereplő történe-tek mind megjelentek korábban? – Igen, 2010 nyarán a Hargita Népefolytatásokban, tárca-rovatban közölte.

– A könyv rokona-e Fekete Istvánművének? Rokona, gondolom, ter-mészetes, hogy az, de mennyire? Aza Bogáncs hatott rád, vagy Bogáncs Ábelnek akkora egója van, hogyminden előzményt lehengerel? – Annyiban van köze, hogy miutánhazavittem, feleségem, az örök ma-gyartanárnő a Bogáncs nevet adtaneki. Egy hét múlva az állatorvos hoz-ta a törzskönyvét, amely szerint Ábela neve. Így lett Bogáncs Ábel. Tehát

Tamásihoz is van köze. Ezt a magaslabdát pedig le kellett ütnie/ütnünk. A

könyvben valahol el is mondja, hogy büszke arra, hogy ketten vannak.

– Nem gyermek- és ifjúsági könyv. Vagy nem csak az. Kinek ajánlod? – De. És mégsem. Fekete Istvánnal és Ta-másival azonban a névrokonságban ki ismerül a kapcsolat. Eddig szinte szó szerintígy történtek a dolgok, ahogy megírtuk. A többi már irodalom, „képzelmény”, te-remtő fantázia. Bogáncs Ábel történeteegészen másról szól. Például egy kicsit

december 5-ről is. Ez tárcaregény. Lektűr,szórakoztató olvasmány annak, aki még olvas. Ajánlom minden korosztálynak. Akönyvkereskedők szerint eléggé keresik. Azt hiszem, jó úton jár az „elhíresülés” felé.

– Bogáncs Ábel mit szól a könyv-höz? Ha írnia kellene most egy rövidajánlót, mit írna? Egy interjúban mitmondana a buta riporternek? – Nem tudom, de azt hiszem – meg-emelvén egyik hátsó lábát –, már rég túllépett rajta… Most éppen a verseitírjuk. Összegyűlt már egy félkötetnyi.

– Hogyan fogadták a könyvet szű-kebb pátriátokban? – Ha a kiadó áldozott volna egy kicsit areklámra és a marketingre, már túllépte volna rég a Székelyföld határait. Ez van,semmi sincs veszve, mert szűk négy hó-nap telt el a megjelenése óta, és még sok van az örökkévalóságig…

sIMó MártoN

Ferenczes István és Bogáncs Ábel könyve „A két ember ott ült az ajtó előtt, ők azt hitték, hogy nem látom őket, azt hitték, hogy csak ők látják az én

fényes szemeimet, de én láttam, hogy ők is sírnak. S akkor az én kicsi buta agyamban felsejlett, hogy hát ez akét ember is éppen olyan bánatos, mint én, hogy ők még nálamnál is árvábbak, azért sírnak úgy, azért akar -nak engemet szeretni, mert őket nem szereti senki. (…) Amikor hajnalban megébredtem, már tudtam, hogy édesanyám és testvéreim helyett ez a két ember lesz az én gazdim és gazdinám. És én szeretni fogom őket,mások helyett is…”

– írja bogáncs ádám gazdája, FereNCZes IstváN tollával a csíkszeredai pro-

print kiadónál a közelmúltban megjelent kötet hátsó borítóján. a rendhagyó

„tárcaregényrl” aggattuk az emberi és magyar írást ismer páros egyikét.

.....................................................................................................................................................................................................................................................................

...

..............................



30

......................................................................................................................................................................................................................................................

KULTÚRA • Civil szemmel......................................................................................................................................................................................................................................................

– Kik alapították az egyesületet ésmilyen céllal?

Az Egyesület1990-ben ala-kult meg Ro-mániai Magyar Táncszövetség néven. Alapítótagjainak szán-déka, egy olyanszakmai tömö-rülés létrehozá-

sa volt, amely tudatosan felvállalja a Magyarországrólismert táncházmozgalom és az ehhezkapcsolódó mindennemű hagyomány -ápoló tevékenységek itthoni képviseletét. A kezdetekben magánszemélyek voltak az alapítók, 2004-ben viszont több síkonis változások álltak be a szervezet életé-be. A változások bevezetésének úttörőjenagyrészt a tagság által megválasztott újelnök, Deák Gyula Levente volt. Első-sorban a tagság cserélődött le magánsze-mélyekről jogi személyiséggel rendelke-ző csoportosulásokra, a Táncszövetség megnevezés mára már csak a köznyelv-ben ismeretes, hivatalos megnevezésünk Romániai Magyar Néptánc Egyesület.Újrafogalmazott alapszabályzatunk isbővült néhány ponttal, megtartva az ere-deti célkitűzéseket is. Az elnöki tisztsé-get a mai napig Deák Gyula Levente, aHáromszék Táncegyüttes igazgatója töltibe. A szervezet fő célkitűzése a néptánc-

és népzenemozgalom, valamint az ezek-hez kapcsolódó művészi megjelenítések,

alkotói folyamatok támogatása. Elsőren-dű feladata a szakemberképzés, ezáltallehetővé téve a hagyományos népi kul-túra igényes megőrzését és sokrétű mű- vészi feldolgozását. Továbbá bizonyostársadalmi rétegek erkölcsi és esztétikainevelésére is törekszik, minek következ-tében, e rétegek képviselői a magyar népikultúra és hagyományok fogyasztóivá válhatnak.

– Hány tagja, hány partnere, illetve

partnerszervezete van? – Egyesületünk tagsága változó, ugyan-akkor van egy kemény mag, akikkel már2005 óta együtt dolgozunk. Jelenleg 26tagszervezettel és két ókszervezettel szá-molunk. Tagjaink között tudhatjuk az öthivatásos együttest, valamint számos is-mert műkedvelő néptáncegyüttest – avagy az őket képviselő egyesületet, alapítványt.Programjaink, projektjeink lebonyolításátnagyrészt saját tagságunkkal partnerség-ben valósítjuk meg, viszont programjaink szakmai kérelmeihez igazodva igyekszünk megtalálni a legmegfelelőbb partnereketa tagságon kívül is. A hazai partneri kap-csolatok mellett állandó kapcsolatban va-gyunk a budapesti Táncház Egyesülettel.Hosszú távon célunk partnerséget kialakí-tani a Kárpát-medence minden irányábanhasonló tevékenységi körű szervezetekkel.

– Milyen eseményeik, rendezvényeik vannak?

– A Romániai Magyar Néptánc Egyesü-let évente három nagyobb rendezvény

fő-, illetve társszervezője. E három ren-dezvény: Erdélyi Néptánc Antológia – az erdélyi műkedvelő néptáncegyüt-tesek „válogatásának” becézhetnénk.Idén a rendezvényünkre október 27-énkerül sor, Nagyváradon. Az előváloga-tásra folyó év május 1-ig lehet beküldeniaz anyagokat. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Szakmai Fóruma – a köznyelven „Protalálkozónak”

becézett rendezvény lényege, hogy hi- vatásos együtteseinknek, táncosaiknak megteremtsük a lehetőséget egymásmunkájának értékelésére, gyelemmelkövetésére. Erdélyi Táncházzenészek Találkozója – idén hetedik kiadásához érkező ren-dezvény, amely folyamatos fejlődésben van. Erdély-szerte több mint száz ze-nész muzsikál eredeti népzenét – tánc-házakban, néptáncegyüttesek mellett, vagy kimondottan saját közösségének örömére. Zenészek nélkül nincs szín-padi tánc, elsősorban ez motivált ben-nünket a rendezvény felkarolásában. Arendezvény kitalálója, fő szervezője ésazóta is házigazdája Molnár Szabolcs,helyszíne a borospataki Skanzen.E három nagyrendezvény mellett szá-mos „kisebb” projektünk fut, pedagó-gusoknak szervezzük „Ekete, pekete...”képzésünket több helyszínen, közre-működve a Tanítók Házával (ahol erre

van lehetőség). Szakmai archívumun-kat folyamatosan igyekszünk bővíteni,

Iéy va a éptácraa sepsiszentgyörgyi székhellyel működ romániai magyar

néptánc egyesület eldje 1990-ben alakult. az elmúlt hu-

szonkét év során az egyik legrangosabb erdélyi szakmai

szervezetté vált, 26 tagszervezete között van az öt hivatásos

együttes, valamint két iókszervezettel is büszkélkedhet. az

egyesület működésérl, a rendezvényekrl és programok-

ról kereZsI hajNaLka irodavezett kérdeztük.

......................................................................................................................................................................................................................................................



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

31

KULTÚRA • Civil szemmel.....................................................................................................................................................................................................................................................................

számos szakkönyv, kép- és hanganyag található benne. Jelenleg dolgozunk azerdélyi műkedvelő néptáncegyüttesek internetes adatbázisán – ezt igyekszünk a közeljövőben közzéteni. Az adatok begyűjtése már két éve folyik, eléggénehézkesen, de reménykedünk benne,hogy kitartásunknak meglesz az ered-ménye. Az adatbázis reményeink szerintegy sokkal átfogóbb képet tud nyújtaniaz erdélyi „táncházmozgalom” alakulá-sáról, az érintett tömegekről.

Néhány éve szerveztünk koreográfustovábbképzőket. Az egyik legkiemelke-dőbb esemény szervezetünk életébenCsíkszeredához kapcsolódik: 2007-benhozzávetőlegesen 2500 embert sikerültösszehívni, hogy együtt ünnepelhessük az első erdélyi táncházak harmincadik születésnapját. A rendezvény sikereminden számításunkat felülmúlta. Enagyszámú érdeklődő megerősített ben-nünket, bebizonyosodott, hogy igény van a táncházra, a mozgalomra, a mun-kánkra. Természetesen a szervezésbennagyon sok segítséget kaptunk a HargitaNemzeti Székely Népi Együttestől is.

– Milyen szakmai segítségért fordul-hatnak Önökhöz az érdeklődők? – Egyesületi szinten igyekszünk ellátnitagszervezeteink érdekképviseletét, kap-csolatépítésben, partnerségek létrejötté-ben segítkezünk, néptánccal, népzené- vel kapcsolatos szakmai információkat

nyújtunk az érdeklődőknek. Ugyanakkortagszervezeteinknek pályázati tanács-

adás, fesztivál közvetítés, partnerség,információ, szakanyagtár áll rendelke-zésükre.

– Milyen a pénzügyi hátterük? Kik támogatják az egyesületet? – Egyesületünk pénzügyi hátterea mai viszonyokhoz képest jónak mondható. Az RMDSZ ÜgyvezetőElnöksége évek óta pártolja tevé-kenységünket egy normatív jellegűtámogatással, amely lehetővé te-

szi irodánk működtetését. Irodánk Sepsiszentgyörgyön, a Míves Ház(Székely Nemzeti Múzeummal át-ellenben) utcára nyíló helyiségébenműködik. Az Ügyvezető Elnökség támogatá-sán kívül részesedünk egy alacso-nyabb nagyságrendű, de ugyancsak működésre használható támogatássala Nemzeti Jelentőségű Intézmények program keretén belül. E támogatásévi 500 000 Ft-nak megfelelő lejt je-lent. E két említett forrást felemésztiaz iroda fenntartása, az irodavezetőés a bedolgozó könyvelő javadal-mazása. Rendszeres programjainkatpályázatokból, szponzorok megke-resésével, valamint a tagságdíjak fel-használásával valósítjuk meg. 2%-oskampányt saját részünkre nem szer- vezünk, mivel nem célunk elvonnitagszervezeteinktől e lehetőséget.Pályázatainkat általában az aláb-

bi fórumokhoz nyújtjuk be: Et-nikumközi Kapcsolatok Főosztá-

lya (Departamentul pentru RelatiiIneteretnice), Kovászna Megye Taná-csa, Nemzeti Kulturális Alap Romá-nia (Administratia Fondului CulturalNational), Nemzeti Kulturális AlapMagyarország, Bethlen Gábor Alap,Communitas Alapítvány. A fent megnevezett lehetőségek mel-lett igyekszünk más forrásokat is meg-célozni kisebb-nagyobb sikerrel.

Z. Nagy IstváN

.....................................................................................................................................................................................................................................................................



32

......................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Alma Mater

– Megkérem, mutassa be az iskolatörténetét. – Lukács István: Valami-kor 1670-nél kezdtük atörténetét. Most bizonyosanyagi javakkal együtt,amit vissza-, illetve átad-tunk a felekezeti iskolá-nak, ezt is átírtuk. 1927-nél kezdjük, amikor areformátus főgimnáziumfelfüggesztette működését

és Nagyenyedről átkerültide az 1917-ben alapított

tanítóképző leánytagozata. Azóta ki-sebb-nagyobb beiskolázási szünetekkelmindvégig tanítóképző vagy pedagógiailíceumként működik, természetesen amindenkori államhatalom tanügyi rend-szerének függvényében. 1948-ig refor-mátus tanítóképző volt, az államosításután megszűnt a felekezeti jellege. 1955-től, a Székelykeresztúrról átkerült úk -

kal kiegészülve itt is beindult a koeduká-ció. Ugyanolyan veszteségekkel vészelteát a kemény diktatúrát, mint Erdély töb-bi hasonló iskolája. 1989 után látványosfejlődést mutat; rövid idő alatt szeretnéorvosolni a kommunizmus előidézteszakemberhiányt. Aztán a XXI. századelső évtizedében szinte megszűnt a tör-ténete. Miután a református egyház visz-szakapta iskolaépületét, melyben a taní-tóképző mellett már 1994-től felekezetiosztályok is működtek, minden eszköz-

zel megpróbálta kezdetben beolvaszta-

ni, majd lehetetlen helyzetbe hozni azépületgonddal küzdő iskolát. Ez voltaz idő, amikor az intézménytörténetszinte azonos volt az épülettörténettel. Aztán 2007 és 2011 között megújult aziskola tulajdonában levő Mária Valériaműemléképület, ami megoldotta az in-tézmény épületgondjait és ezáltal újrabiztosította stabilitását a város iskola-rendszerében.

– Milyen szakokat oktatnak jelenleg,

milyeneket terveznek a közeljövő-ben? – Lukács István: Jelenleg három osz-tálytípus van. Természettudomány-angol kétnyelvű osztályaink IX-tőlXII-ig; társadalomtudomány-intenzív angol a XI–XII.-ben és tanító-óvó-képző osztályok IX–X.-ben. Idéntőlaz új törvény előírásainak megfelelően,a tanító-óvóképző osztályok helyettkisgyereknevelő osztályt indítunk, ami

teljesen új szak, a másik induló osztály marad a jól bevált természettudomány-kétnyelvű angol. Az új szakról még annyit, hogy több lehetőséget is hor-doz: szakdiplomát ad az érettségi után,amivel több helyen is el lehet helyez-kedni; kiemelt továbbtanulási lehetősé-get biztosít az egyetem tanítói szakán,ami mellesleg itt van a szomszéd épü-letben, és adott a továbbtanulás lehe-tősége bármely más egyetemi szakon. A középiskolai osztályok mellett ott

vannak az elemi step by step rendszerű

Beedek Elek

Pedaiai Lceumközépiskolákat bemutató sorozatunkban a szé-

kelyudvarhelyi benedek elek pedagógiai líceumról

LukáCs IstváN igazgatót és Novák károLy IstváN

igazgatóhelyettest kérdeztük.

Mária Valéria épület (Székelyudvarhely)

...............

.....................................

....................................

.....................................

....................................

..

.................



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

33

KULTÚRA • Alma Mater

osztályok és a hagyományos gimnáziu-mi tagozat.

– Hány diák tanul és hány pedagó-gus tanít az intézményben?

– Lukács István: Jelenleg 455 diákunk van, ez az új előkészítő osztállyal kb.480-nál stabilizálódni fog. A pedagógu-sok jelenlegi száma 44.

– Megkérem, sorolja fel azokat a pe-dagógusokat és diákokat, akikre alegbüszkébbek… – Lukács István: Ritkán használom ezta kifejezést, most is megpróbálom elke-rülni. Szóval azt a pedagógust és diákot

emelném ki, aki egy kicsit sztoikusként viselkedik egy ilyen intézmény esetében,mint amilyen az iskola. Azt, aki tudatá-ban van annak, hogy az intézmény szentakkor is, ha a benne levők viselkedéseprofán. Azt, aki nem téveszti össze aziskolát egy termelő vállalattal, de még egy nomabb szolgáltatást nyújtó cég -gel sem. Azt, akinek az átlagnál nagyobba felelősségtudata. Azt, aki tudja, hogy nem fogja megtalálni a bölcsek kövét,mégsem adja fel.

– Milyen beruházásokat fejeztek be,illetve milyenek vannak folyamatbanjelenleg?

– Novák Károly István: Az elmúltöt év alatt zajlottle a Mária Valé-ria-épület teljesrenoválása és kis-mértékű bővíté-se, átalakítása. Ezegy 2 000 000 lejtmeghaladó nagy-ságrendű befek -

tetés volt, ami többet jelentett az épületpuszta újjászületésénél. Kiépült egy ha-tékony fűtésrendszer, az épületben levőhárom szakterem, a tanári szoba, vala-mint az irodák bútorzata és az eszköztárjelentős részét sikerült újra cserélni, miu-tán a régi bútorzatot, illetve felszereléstátadtuk a református gimnáziumnak,

hogy abban az épületben maradjon, aho-

vá eredetileg is készült. Minél hamarabbszeretnénk előkészíteni és kialakítani aszükséges helyiségeket, hogy megoldjuk a könyvtárunk költöztetését is, amely még mindig a református gimnázium

épületegyüttesében van, és amit a kétiskola diáksága, valamint a tanítóképzősegyetemisták is használnak.

– Mi az, amire a legnagyobb szüksé-gük van jelen pillanatban? – Novák Károly István: Intézményünk két épületben működik, ami olyanhelyzet, mint egy jól szabott öltöny,ahol minden méret talál, és sehol semlehet kiengedni belőle. A rendelkezé-

sünkre álló felületek, helyiségek számaéppen annyi, amennyire minimálisanszükségünk van, de nincs lehetőségünk semmilyen pluszra. Mivel az iskolának nincsen tornaterme, a hátsó épületünk tetőterét igyekszünk fokozatosan oly módon átalakítani, hogy legalább alap- vető feltételeket tudjunk biztosítani atestnevelésnek és iskolai rendezvényte-remként is használhassuk. Terveink között szerepel egy olyanmultimédiás terem kialakítása, ahol egy

helyen több típusú tevékenység lebo-nyolítása válik lehetővé, hogy ez általenyhítsük a fennálló teremhiányt.

– Kik segítik az iskolát? – Novák Károly István: Évek óta folya-matosan támogat az ICOS-CONF Rt.Nem hagyhatjuk azonban gyelmenkívül azt az igen jelentős támogatást,amelyben Székelyudvarhely városa, amegyei önkormányzat, a tanfelügye-

lőség és a kormányzati-parlamentiképviseletünk részesített az elmúlt esz-tendőkben, ami nélkül iskolánk meg -maradása kétséges lett volna.És végül köszönet illeti iskolánk mun-katársait, diákjait és a szülőket, akik bíztak intézményünkben, dolgoztak érte és kitartottak mellette akkor is,amikor mások nem.

NeMes IMre

...............

....................................

.....................................

....................................

....................................

...



34

......................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Médiaajánló......................................................................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................................................................................

Liliomf2012. március 15., csütörtök, 14:15 óra Magyar játéklm (1954)

Forgatókönyvíró: Szigligeti EdeRendezte: Makk Károly Szereplők: Balázs Samu, Dajka Margit,Darvas Iván, Garas Dezső, Krencsey Marianne, Pécsi Sándor, Rajnai Gábor,Rózsahegyi Kálmán, Ruttkai Éva, SoósImre, Szemere Vera, Tompa Sándor

A magyar színjátszás hőskorát idéző tör-ténetben a vándorszínész trupp éppen

Balatonfüredre érkezik, ahol is Szilvay professzor gyámleánya és nevelőanyjanyaral. Mariska és Liliom, az ünnepeltszínész, aki valójában Szilvay unokaöcs-cse, minden előítélet ellenére egymásbaszeretnek. Azt sem tudják, hogy a pro-fesszor már rég egymásnak szánta őket,

bár találkozásukat nem is sejtette. A há-zasság feltétele, hogy Liliom hagyjonfel a színészettel. A szerelmesek bájosancsúffá teszik az ájtatos képmutatást, amohóságot, a zsarnokoskodást, majdegyütt kelnek útra Thália szolgálóiként.

2012. március 15., csütörtök, 17:15óra – m2 A sorozat 46 részben dolgozza fel Ma-gyarország történetét. A Magyar Tele- vízió izgalmas szellemi kalandot kínál,nem iskolás ízű ismereteket. Történészszakértőik és Nagy György műsorve-zető segítségével felfedezővé akarják tenni a Nézőt, hogy ő maga csodál-

kozzon rá azokra a tényekre, amelyeket

esetleg már korábban is ismert, de va-lahogy nem is gondolt rájuk tudatosan.1848–49 hősies és torokszorító,megdöbbentő és keserű történeteikerülnek bemutatásra a sorozat 28.adásában. Felkeressük Gábor Áronkézdivásárhelyi ágyúöntő műhelyé-nek a helyét; Vácott a barokk hídnállefolytatott csata félszemű hőséről

mesélünk, majd fejet hajtunk a sza-

badságharc női honvédtisztjeinek asírjánál. Kossuth karosszékében atrónfosztásra, a Redoute épületének hűlt helyén pedig az értelmetlen pusz-tításra emlékeztetünk. Egy rendkívülizgalmas nyomozásban feltárjuk Pe-tő egyetlen hiteles fotójának a tör-ténetét, és természetesen felkeressük a világosi fegyverletétel és az aradi ki-

végzések helyszínét is.

Február 27-től sugározza műsorát aközmédia új csatornája, a világszer-te fogható Duna World Rádió

2012. február 27-én, hétfőn megszólalt„a szülőföld hangja”, a Duna World Rá-dió, a közmédia önálló digitális műhol-das rádiócsatornája. Mint neve is jelzi, a

Duna Világrádió szándéka a hazájuktóltávol élő magyarokat világszerte tájé-koztatni az anyaország történéseiről,eseményeiről. Európa, Észak Afrika, aKözel-Kelet, Észak- és Dél-Amerika,

Ausztrália és Új-Zéland magyar ajkúlakói február 27-től minden nap in-gyenesen hallgathatják anyanyelvükönszülőföldjük eseményeit. Jelen és múltösszeér a Duna World Rádió műsora-iban: naponta krónikák, hírek, közéletiés kulturális műsorok, műsorrészletek,összeállítások hangzanak el a Kossuth

Rádió és a Bartók Rádió aznapi mű-soraiból, hogy távol élő hontársaink tájékozódhassanak mindarról, ami amagyar közvéleményt foglalkoztatja.Ugyanakkor kultúránk alapköveiről és

hagyományainkról sem feledkezünk

meg: a Duna Világrádió ízelítőt ad a ma-gyar Közszolgálati Archívum egyediengazdag kínálatában található klasszikusirodalmi, rádiószínházi, zenei és humo-ros felvételekből is.

MAGyARORSZáG töRtÉNE tE

Az 1848–49-es szabadságharc

Duna World Rádió



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

35

PÁLYÁZAT .....................................................................................................................................................................................................................................................................

idén mr hagomnnak mondha, hog aSzabaddkaaz endíja avasz oza. Ezúa kcs mdosíonk a részvée szabokon, és ahagomnos oza hee adagűj zaohrdeünk meg.a lz cél: Széked rénem érékenek bemasa énkées és szveges ormban.Eg za eg széked rénem éréke (emékművek, emomok, nevezees éüeek, rénem emékheek, krs kzonok, rszka vnossgok,ermésze érékek sb.) ke bemasson maxmm 10énké és kb. 2000 karakeres bema szveg segíségéve. A énkéek és a magarz szveg s a vaszorénem érék mné részeesebb és fgeemekebbbemasra ke rekedjen.

A za ní, rész vehe benne brk. A beérkezemnkka kzzéesszük az nernees odankon(www.zbdidlz.). A zsűr a arra érdemesnek a aműveke díjazn ogjk.A za sorn hrom darab ké szemére szhévégé ehe nern Magarorszgra: Egerbe, tara,eve Bnkba.A zaoka mrcs 30g ehe beküden. tovbbnormckér ordjanak a szerkeszségünkhz:széldl, F c 14/8. zm, ln:0266216 768, 0788964 557,mil: [email protected].

Minden pályázónak eredményes munkát kívánunk!



36

......................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM......................................................................................................................................................................................................................................................

Reklámozzo a Vox Rádiba, amely Székelykeresztúro,Korodo, Parajdo és Seesváro is fohat.

144 000 poteciális hallat!Székelykeresztúr, Szabadsá tér 55. sz.

Tel:. 0266-242610Hallassa rádikat o-lie is: www.voxfm.ro



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

37

AJÁNLÓ.....................................................................................................................................................................................................................................................................

SzépirodalomKirály László versei .................................................................... 5Füzi László: A kilépés ................................................................ 9 Vaszilij Bogdanov: Az utolsó versek (Bogdán László fordítása) ........................ 27Bonczidai Éva: Átkok, pletykák ............................................. 35 Jánk Károly versei .................................................................... 43Bálint Csaba: Az öregember, az oroszlán meg a póniló ..... 45Nagy Gábor versei ................................................................... 57

Literata HungaricaDávid Gyula: Reményik és Dsida .......................................... 60

ForgószínpadEngem az isten jókedvében teremtett(Kovács Eszter beszélgetése Czintos József színművésszel) ..72

KödoszlásGáll Erwin: Doboka a modern nemzetimítoszok fogságában ............................................................... 82

Ujjlenyomat„Aki tudta, remorkával, másik autóval, másik szekérrel,

másik vitte szotyorban...” (Gagyi József beszélgetése BaloghPali bácsival) ............................................................................ 111

SzemlePieldner Judit: Beszélni, amiről nem lehet (Balla Zsóa: Anyár barlangja) .........................................................................129 Tamás Dénes: Hiperkamara (címke-függöny – Tompa Gá-bor színházi magánszótára) .................................................. 133Szőke Zsolt: Kezdő lépések a haladásig (Brestyánszki BorosRozália: Színházi alapok amatőröknek) .............................. 138Demeter M. Attila: Egyesülés, avagy egyesítés? (Pál Judit:Unió vagy „unikáltatás”? Erdély uniója és a királyi biztos

működése – 1867–1872) ....................................................... 141Dr. Balázs Lajos: Háromszéki halálszokások (Deák FerencLoránd: Temetkezési és halottas szokások Csernátonban éskörnyékén) .............................................................................. 150Olvasólámpa (Szabó Gyula, Nyikolaj Tyihonov, Gazda Jó-zsef könyveiről) ...................................................................... 153

Mens sana A hegyet nem lehet meghódítani...(Oláh-Gál Elvira beszélgetése Erőss Zsolt hegymászóval) .. 159Előzetők listája ..................................................................... 179

(E lapszámunkat Szepessy Béla munkáival illusztráltuk.)

2%. Közösségeinkért! „Segítenék. De nincs pénzem, nem érek rá, túl bonyolult” –

sorolhatnánk. Pedig a segítség most nem kerül semmibe.Hiszen május 15-ig saját magad rendelkezhetsz jövedelem-adód egy részével. Magyarán: adód 2%-a nem az államnál marad, hanem te döntheted el, milyen célt szolgáljon.

A Gyulafehérvári Caritas azokba a közösségekbe szeretnéezt az összeget visszajuttatni, ahonnan a felajánlás érke-

zett, és ahol erre leginkább szükség van. Programjai révénszegény, vidéki gyerekeken, idősökön, kirekesztett fogyaték -kal élőkön segítene a begyűlt összegből.Ha számodra is fontos az, hogy te rendelkezhess adód 2%-val, egyszerűen nyomtasd ki az 230-as adófelajánlási űrla-

pot a www.caritas-ab.ro honlapról, és töltsd ki személyesadataiddal. Majd ajánlott levélként postán vagy szemé-

lyesen juttasd el lakhelyed adóhivatalához legkésőbb má- jus 15-ig. Esetleg kérd meg erre ismerőseidet, barátaidat is.Nagyon sokan nem élnek még ezzel a lehetőséggel: a mun-kavállalók csupán egyharmada ajánlotta fel tavaly adója2%-át.

A Gyulafehérvári Caritas több mint két évtizede tevékenyke-dik 35 000 emberért Erdély öt megyéjében. Felajánlásoddal te is segíthetsz közösségeden.

További részletek: www.caritas-ab.ro.



38

......................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM

RÉGIÓ ELŐFIZETÉSSMS-BEN IS!

az előfzetés egyi legmodenebbmódszeét is hsználhtjá edvesolvsóin. két sms elüldésével egyéve megendelheti régió Mgzint.

1. lépés: küldj l a regio szót a 7666-

s övd tlfnszáma.

2. lépés: küldj l a regio szót a 7442-

s övd tlfnszáma.

......................................................................................................................................................................................................................................................



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

39

BORÁSZATI ROVAT

Borréik

Kárpátaljákárpátalja a magyarság borrégiói közül

a legkevesebb írott dokumentációval

rendelkez borrégió, mely 1918 széig

szerves része volt magyarországnak.

a szl kárpátalja délnyugati részén

terem meg csak, híresek a beregszászi,

munkácsi, nagyszlsi, szolyvai és ung-

vári szlsök.

Az első írásos említés aXIII. században történik,majd a domonkos szerze-tesrend kezd el szőlőter-mesztéssel, borkészítéssel

és kereskedéssel foglal-kozni olyannyira, hogy aberegszászi elöljárók adótrónak ki a borkereskedés-re, mely egy kicsit visz-szafogta a jövedelmező

üzletet. Mindaddig, míg Bethlen Gáborerdélyi fejedelem – kinek a birtoka voltBeregszász és környéke – majdnem tel-jesen eltörölte az adózást a borkereske-désre és ismét fellendítette a borászatot. A XVII. században az osztrák kormány

adót ró ki a borkereskedésre, ez ismétmegpróbáltatások elé állítja a gazdákat,de II. Rákóczi Ferenc szabadságharcaidején, az ott állomásozó seregek miatt,olyannyira megnő a kereslet a jó borok iránt, hogy a gazdák ismét erőt és ked- vet kapnak és egyre nagyobb gyelmetfordítanak a minőségre is. A XIX. század végi loxéravész Kárpát-alját sem kerüli el, a nemes szőlő nagy része elpusztul, és a vész talán egyetlen

hozadéka, hogy sokkal körültekintőbbentelepítik újra a kipusztult szőlőket.

Oly gondosan, hogy a Szőlő, Bor,Gyümölcs szaklapban egy, az 1930-asévekben közölt cikkben már a követke-zők olvashatók:„Bejárhatjuk egész Európát, de olyan le -

nyűgözően nagyszerű, tökéletesen összefüggő szőlőhegyláncot sehol sem fogunk látni, mint amilyen a beregszászi, amely több mint öt - ven kilométer hosszúságban terül el anélkül,hogy csak egy helyen is meg volna szakítva. A millió és millió szőlőtőke a százezer és százezer gyümölcsfa egymás mellé sorakozva úgy áll előttünk, mintha a nagy természet fenséges hadseregének véghossztalan díszcsa- patai vonultak volna fel tiszteletünkre.” Közel kétezer hektárt tett ki a szőlőül-

tetvény, mely tényleg szemkápráztatóanszép lehetett. Sajnos ez már a múlté.Ez lehetett az aranykor, a jelen pedig közel 500 hektár összterületű szőlős,javarészt Izabellával beültetve, melyből25 hektárnyit tesznek ki a hagyományosfajták, melyek közül megtalálhatjuk aRizlingszilvánit, az Ottonel Muskotályt,a Leánykát és a Hárslevelűt, de újabbana Cserszegi fűszerest, a Zengőt és a Ze-nitet is. A vörösbort adó szőlők közülpedig a Zweigelt. Fogyasztó és felvásár-ló piac jutott bőven a borokra, ugyanis

Ukrajna csak a Fekete-tenger partvidé-kén, azaz a Krím-félszigeten termeltmég szőlőt, majd a Szovjetunió is elég nagy piac volt. A borok régebben a ver-senyeken kívül is eljutottak Lengyelor-szágba Lembergen (Lvov) keresztül, deCsehországba is. A beregszászi borvidék után a szerednyeia legnagyobb, a két borrégió együtt máregy nagyon szép kirándulás emlékeivel

gazdagíthat bennünket. Bort több he-lyen is lehet kóstolni, ugyanis egyre többborász ismeri fel a turizmusban rejlő le-hetőségeket, ezen belül természetesena borturizmusban – a történelmi neve-zetességeken kívül színes a borok vá-lasztéka is. Ottjártamkor az üzletekbenis bőséges volt a felhozatal a helyi bo-rokból, mennyiségben talán csak a grúzborok nagyon széles választéka győztele a helyi kínálatot.

FIsCher aLFrÉD

.....................................................................................................................................................................................................................................................................



40

......................................................................................................................................................................................................................................................AUTÓSVILÁG

....................................................................................................................................................................................................................................................................

Nem csak az autóban ülők, de a jármű

körül lévők számára is az egyik legbizton-ságosabb autó lesz az új Volvo V40. AGen Autószalonon bemutatkozó kom-pakt sportkombival nem titkoltan a prémi-um kategória nagyágyúival, az Audival, aBMW-vel és a Mercedesszel kíván verseny -

re kelni a svéd márka. Ennek megfelelően

a lendületesen vonalakkal megrajzolt típus-hoz a világon elsőként gyalogos-légzsák isrendelhető lesz – ez akkor léphet műkö-désbe, amikor a magától fékező gyalogos-gyelő rendszer sem tudja meggátolni abalesetet. Emellett a más Volvo-modellek -

ből ismert City Safety technológia esetében

már nem 30 km/h, hanem 80 km/h az asebességhatár, amíg a jármű magától lefé-kez, ha úgy érzi, hogy elkerülhetetlenné vá-lik az ütközés az előtte haladó járművel. Azúj Volvo V40 4,37 méter hosszú, míg ten-gelytávja 2647 mm. A forgalmazás kezde-tekor a motorválaszték hat turbófeltöltéseserőforrásból áll, a három-három benzinesés dízelegység start/stop automatikával ésa fékezési energiát visszanyerő rendszerrelérkezik. A benzines palettát az 1,6 literes

egység 150 és 180 lovas változata, illetve a2,5 literes, 254 lóerős motor alkotja. A díze-leknél az 1,6-os, 115 lovas motor számít azalapverziónak, ezen kívül a 2,0-s aggregát150 és 177 lóerős verziója lesz kapható. Amodellcsaládnak a jövőben lesz a jövőbenlesz limuzin, háromajtós és hobbiterepjáró változata is.

Volvo V40: mindenkinek biztonságos



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

41

AUTÓSVILÁG

....................................................................................................................................................................................................................................................................

A rengeteg rétegmodell megjelenésével

mára már semmi sem meglepő az autó-iparban, így a Gen Autószalonon de-bütáló Jaguar XF Sportbrake sem. Azangol luxusmárkának ez már a második kombi modellje, és a tervezőknek si-került úgy ráaggatniuk a „puttonyt” azXF sportlimuzinra, hogy a design nem vesztett a dinamikájából. Bár a 2909 mil-liméteres tengelytáv megmaradt, a kom-bi változat 5 mm-rel hosszabb, mint azalapverzió (így eléri a 4966 mm-t). Az 550

literes csomagtér valamivel kisebb, mint anémet versenytársaké, de a hátsó ülések lehajtásával a brit típus esetében is tekinté-lyesre, 1675 literes bővül a hasznos tér. Azautó praktikus oldalát erősíti, hogy a cso-magtér-ajtó kinyitásakor a poggyászteretLED-lámpák világítják meg. Az ajtó nem-csak egyben, hanem csak az üvegrésznél

külön is nyitható lesz az apróbb dolgok

behelyezéséhez, csomagtartó padlója pe-dig dupla kialakítású. A gyári mérnökök szerint a hátsó légrugózásnak köszönhe-tően a kombi még terhelt állapotban isugyanolyan menettulajdonságokra és út-tartásra lesz képes, mint az XF limuzin. A

forgalmazás kezdetekor csakis a 2,2, illetve

a 3,0 literes dízelmotorral lesz kapható abrit kombi, de a gyár bejelentette, hogy már dolgoznak a V8-as, 510 lóerős ben-zinmotorral szerelt XFR csúcsváltozaton.

kIss CsaBa

Fényűző, sportos és praktikus



42

......................................................................................................................................................................................................................................................SPORT ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.....................

– Miért döntöttél úgy, hogy felnőtt-

ként is folytatod a birkózást? – A felnőtt birkózás-ba elég hamar bele-csöppentem, hisz még juniorként 3. helyen végeztem a felnőtt ro-mán bajnokságban. Ter-mészetesen akkor nemgondolkodtam ezen,így visszatekintve: csak az eredmények vezérel-

tek. Első nemzetköziszereplésem a felnőttkorosztályban jó ered-

ményekkel zárult, 4. helyezést értemel a szóai világbajnokságon. Ezt kö- vetően itthoni szerepléseim is javultak,2002-ben megnyertem a román felnőttországos bajnokságot. Összességébenúgy gondolom, hogy a birkózószőnye-gen eltöltött idő alatt a sikerek hatásárabelém ivódott e sport szeretete, így volt,ami ösztönözzön a továbbiakban.

– Melyik volt a legmeghatározóbbcsapat, klub karriered szempontjából? – A legmeghatározóbb klub a karrieremsorán természetesen a Székelyudvarhe-lyi Iskolás Sportklub. Innen indultam,ide kötnek az első sikerek, kudarcok, ittkaptam meg azokat az alapokat, ame-lyek végigkísértek karrierem során. Ittfonódtak az első barátságok, itt érez-tem először a csapatszellemet, a hova-tartozást. Három alkalommal voltunk

országos bajnokok a junior csapatbaj-

nokságban, úgy gondolom, hogy ezek afelkészülések és eredmények fontos sze-repet játszottak a további szerepléseimsorán. A másik klub, amelyet megemlítek,ahol szintén otthon érzem magam, az ajelenlegi, ahol már hat éve versenyzek: anémetországi SV Germania Weingarten.Itt újra megtapasztalhattam azt az érzést,amit itthonról már jól ismertem. Itt újragyeltek rám, az egészségi állapotomra,megkérdezték, hogy miben segíthetnek,

ha éppen szükségem volt valamire, ésigazán tettek azért, hogy a lehető legsi-keresebben alakuljanak a dolgaim, így nekem egy feladatom maradt: összpon-tosítsak a mérkőzésekre.

– Kik azok a birkózó csapattársak vagy edzők, akiktől úgy érzed, sokattanultál, akikre felnézel? – Azt gondolom, hogy a karrierem sorána legtöbbet az első edzőmtől, BodrogiCsabától tanultam. Ő nemcsak birkózni

tanított, hanem emberségre és a küzdésművészetére nevelt, megtanított, hogy hogyan lehet túllépni a nehéz pillana-tokon, felkészített a nagybetűs életre.Szinte minden csapattársamtól tanultam valamit, hiszen együtt fejlődtünk. Min-dig szívesen hallgattam az általam jobbsportolóknak tartott társaim tanácsait,tanításait. Példaképem egy nagy birkózó-legenda, akire felnézek és a szabadfogásúbirkózás koronázatlan királyának tartok:ő az oroszországi Buvaisar Saitiev.

– Hogyan fogadtak a Bundesligában?

– A Bundesligába 2002-ben kerültemki, ez nem volt könnyű még azokban azidőkben. Azt hiszem, mindannyian ál-modtunk arról, hogy egyszer ott lehes-sünk a hallásból jól ismert, az európaielithez tartozó németországi csapatbaj-nokságban. A második ligában kezdtem,négy évet töltöttem a KSV Rimbachcsapatánál. Csak jót mondhatok errőla csapatról, nagyon jó fogadtatásban volt részem, a rám szabott feladatokat

sokszor az elvárásokon felül is sikerültteljesítenem. Itt tanultam meg a németnyelvet. Az első ligába való átigazolá-som egy új fordulatot hozott az éle-tembe: erősebb mérkőzések vártak,ezzel együtt nagyobb teher nehezedettrám, de a sportág iránti szeretetemnek köszönhetően itt is sikerült egy fontospozíciót kivívnom. Az eredmények is mutatják, hogy erős a csapatunk, a2010-es évhez hasonlóan a 2011-esévet is bajnoki címmel zártuk. Mint

már említettem, ez az a csapat, amely-ben otthon érzem magam.

– Milyen terveid vannak az idénre? – Az idei legfontosabb tervem, hogy kijussak az olimpiára. Ehhez fontos,hogy az ezt megelőző kvalikációs ver-senyeken jól szerepeljek, s megkapjam akvótát a londoni részvételre. Természe-tesen fontosnak tartom az egészségemmegőrzését és a további jó szereplést aBundesligában.

Mide csapattársamtl taultamvalamit

LásZLó sZaBoLCs ígéretes székelyudvarhelyi pályakezdést követen kolozsvá-

ron, majd németországban olytatta – immár elnttként – birkózó pályautá-

sát. több tucat egyéni és csapat bajnoki helyezéssel büszkélkedhet, többszörös

román és német bajnok, jelenleg a brassói dinamo versenyzje . az olimpiára

készül sportolóval a székelyudvarhelyi elntt birkózásról is beszélgettünk



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

43

SPORT ..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

– Kik segítenek a felkészülésben? Kik a legnagyobb támoga-tóid? – Sérüléseim miatt kikerültem a román olimpiai keretből. Visz-szavételemmel kapcsolatosan nagy ellenállásba ütköztem, annak ellenére, hogy tavaly szeptemberben legyőztem a román országosbajnokot. Ezek után nagy segítségre nem számíthattam a román

szövetség részéről, úgyhogy a székelyudvarhelyi Városháza és itt-honi barátaim ennek tudatában felajánlották segítségüket a kvali-kációs versenyekre történő felkészülésre, és ha sikerül megszerez-nem a kvótát, az olimpiára is.

– Mennyibe kerül egy birkózó olimpiai felkészülése? – Konkrét számokat nem említenék, mivel ez változó annak függvényében, hogy hol készül valaki, itt, Romániában, vagy ki-utazik, mondjuk, Oroszországba vagy Ukrajnába, ez utóbbihoz – nyilván – már komolyabb anyagi feltételekre van szükség. Ésitt csak a hátralévő hat hónapról beszélek, de hát tudjuk, hogy afelkészülés az olimpiára akkor kezdődik, amikor lejárt az előző,tehát ez egy négyéves munkafolyamat.

– Gondolkodtál-e azon, hogy itthon, Székelyudvarhelyen foly-tasd a karrieredet? – Igen, foglalkoztat a gondolat, hogy itthon folytassam a karri-eremet. A jelenlegi állapotok nem engedik meg, hogy Székely-udvarhelyen leigazolt felnőtt sportolóként képviseljem a várost,mivel nincs a városnak felnőtt szabadfogású birkózócsapata.Ígéretet kaptunk a Városházától, hogy támogatják egy felnőttbirkózócsapat létrejöttét varosunkban. Amennyiben erre sor ke-rül, nagy szeretettel térek majd haza újra.

– Melyik volt életed legszebb, legemlékezetesebb mérkőzése? – A legemlékezetesebb mérkőzésem 2008-ban volt Moszkvában,az IPA (International Police Association) Európa-bajnokságon,ahol a döntőben sikerült legyőznöm a többszörös Európa-baj-nok, világbajnoki érmes, olimpiai ezüstérmes bolgár SeramBarzakovot. A sikert tetézi az a tény, hogy a győzelmet egy nagy kényszerpihenő, egy sérülést követő felépülés után arattam.Mint tudjuk, a sérülések utáni visszatérés a legnehezebb.

Z. Nagy IstváN

László Szabolcs

Székelyudvarhelyen született 1980. július 28-án. Tizenegy éves volt, amikor először birkózószőnyegre lé - pett. Első edzője Bodrogi Csaba volt. 1998-2002 között testnevelő tanári oklevelet szerzett.Eredményei:Hétszeres román országos bajnok, kétszeres ezüstérmes, egy alkalommal bronzérmesFelnőtt világbajnoki 4. helyezés (2001)7. és 8. helyezés a felnőtt Európa-bajnokságon (2001 és 2007)Felnőtt IPA (International Police Association) Európa-bajnokság 1. helyezés (2008)

Kétszeres német bajnok (2010 és 2011), egy alkalommal ezüstérmes



44

......................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM......................................................................................................................................................................................................................................................

keesse helyi üzleteben.



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

45

REJTVÉNY.....................................................................................................................................................................................................................................................................

A megejés, szemées adaava, a [email protected]ímre vrjk, vag a 0748291.785 eeonszmra ehe smsben eküden. tovbb szeméesen beehe hozn, vag osn e ehe küden szerkeszségünkbe, az Orbn Bazs ca 18. szm aa székedvarhe címre.

A hees megejk kz eg negedéves Rég Magaznefzeés sorsonk k.

A nereseke szerkeszségünk mnkarsa szeméesen éresík. Beküdés hard a a megjeenésé szmío hrom hé.

A negedéves Rég Magaznefzeés nerese a székedvarhe Sndor Gng.

E l ő z

ő r e

j t v é n y

ü n

k m e g f e

j t é s e :

F ö l ö s l e g e s

i s m e r n

ü n

k a

j ö v

ő t ,

h a

ú g y s e

m h

á r í t h a t j u

k e

l .



46

......................................................................................................................................................................................................................................................VIDÉK ......................................................................................................................................................................................................................................................

www.elka-international.com

– Milyen célokkal hozták létre azegyesületet? – 2009-ben fogalmaztuk meg polgár-mester-társaimmal először azt a tényt,hogy a közszolgáltatások terén gyakor-latilag nincs versenyhelyzet, monopol-helyzetben vannak egyes közszolgáltatá-sokat végző magáncégek, és a községek emiatt egyenként nem tudják érdekeiketkellőképpen érvényesíteni. Elhatároz-tuk, hogy egy olyan fejlesztési egyesü-letbe tömörülünk, amely segítségévelkülönböző közszolgáltatásokat közösentudunk versenyeztetni. Arra gondol-tunk, hogyha egy nagyobb piacot kíná-lunk a cégeknek, talán az érdeklődés isszélesebb körű lesz, így akár a megyén vagy az országon kívülről is jöhetnek érdeklődők a szolgáltatás iránt.

– Kik a tagjai a szervezetnek? – Az egyesületnek tizenhét udvarhely-széki önkormányzat a tagja. Tizen-hét olyan önkormányzat csatlakozott,amely úgy gondolta, hogy együtt ered-ményesebben sikerül érvényesítenünk érdekeinket, és vállalta az alapszabály-zatban megfogalmazott kötelezettsé-gek teljesítését a szervezet létrehozá-sára és fenntartására vonatkozóan. Azegyesület tagjai: Lövéte, Kápolnásfalu,

Máréfalva, Varság, Zetelaka, Fenyéd,

Oroszhegy, Parajd, Korond, Farkasla-ka, Siménfalva, Galambfalva, Újszékely,Románandrásfalva, Kányád, Felsőbol-dogfalva és Etéd.

– Milyen programjaik, pályázataik vannak? – Az egyesület megalapítása idején alegaktuálisabb problémánk a háztartásihulladékok elszállítása és tárolása volt. Abban az időszakban számolták fel aközségi hulladéklerakókat, ahová ad-dig saját erőből oldotta meg a legtöbbönkormányzat a hulladék szállítását. A helyi szemétlerakók felszámolásávalmegszűnt ez a lehetőség, mivel a regio-nális szeméttelepre nem szállíthattak azönkormányzatok. Erre a tevékenységreengedélyezett és felszerelt szolgáltatóval

kellett szerződést kötniük a települések elöljáróinak. A versenytárgyalásokon nem tolongtak a szolgáltatók (több esetben is egyetlencég jelentkezett), mivel nem volt vonzóa lehetőség, hogy községenként kössék meg a szerződéseket. Az volt az elsőcélkitűzésünk, hogy változtassuk meg a monopolhelyzetet a hulladékszállításterületén és tegyük lehetővé olyan szol-gáltatók idejövetelét, amelyek tisztes-séges áron tisztességes munkát tudnak

majd nekünk végezni.

– Ezt milyen mértékben sikerültmegvalósítani? – Eléggé hosszadalmas, bürokratikus ésegyáltalán nem felhőtlen folyamatot jár-tunk be az elmúlt három évben, de úgy néz ki, hogy most már sikerül a célt elér-ni, ha nem is minden községben. Azok a községek, amelyek foglalkoztak ezzele kérdéssel, és minden olyan megbeszé-lésen, közgyűlésen részt vettek, amely segített ennek a célnak az elérésében,illetve amelyeknek sikerült tisztázniuk jogi helyzetüket az előző szolgáltató- val, azoknak ma már egy tisztességesszolgáltatójuk van. Ez jelen pillanatbannyolc községet jelent a tizenhétből, to- vábbi három községnek jelenleg folyik aközbeszerzés-eljárási folyamata. Remél-jük, hogy még a nyár előtt sikerül vég -

legesíteni azoknak a helyzetét, amelyek közben megszabadultak az előző szol-gáltatótól.

– A meglévő kistérségekhez, kistér-ségi egyesületekhez képest mivelnyújt többet egy fejlesztési egyesü-let? – Míg a kistérség egy földrajzilag beha-tárolható települési szövetség, a fejlesz-tési egyesületeket a közszolgáltatások megszervezésére hozhatják létre a tele-pülések. A 855/2008-as kormányhatá-

A közös erő2009-ben 17 önkormányzat a háztartási hulladékszállítás hiányosságainak keze-

lése céljából hozta létre a ejld udvarhelyszék egyesületet. a szervezetrlDávID Lajos t, máréalva polgármesterét, az egyesület elnökét kérdeztük.



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

47

VIDÉK .....................................................................................................................................................................................................................................................................

Az Ön logisztikai partnere!

rozat értelmében a közszolgáltatásokat – vízszolgáltatás, kanalizálás, közszállí-tás, hulladékszállítás, hótalanítás stb. – aközösségeknek lehetőségük van közö-sen, fejlesztési egyesületekbe tömörülvemegszervezni. Tapasztalataim szerint a

községek szintjén még nem működnek nagyon jól ezek az egyesületek, de me-gyei szinten azt látom, hogy egyre többnagyobb EU-s projekteket pályázik meg sikeresen a megyei tanács a községekkelközösen. Az említett projekteket külön-külön sem a helyi, sem a megyei önkor-mányzatok nem pályázhatnák meg.

– Szeretnék-e tovább bővíteni azegyesületet, illetve jelezték-e belépé-si szándékaikat újabb önkormány-zatok? – Egyelőre Udvarhelyszéken nem je-lezték belépési szándékukat más ön-kormányzatok. Még gyerekcipőben járennek az egyesületi formának a telepü-lésvezetők körében történő megismer-tetése, tudatosítása. Be kell látniuk pol-gármester-társaimnak, hogyha ebbe azegyesületi formába tömörülünk, akkoreredményesebben tudjuk érvényesíteniérdekeinket, jobbak a pályázati lehető-

ségeink. Nagyobb fejlesztések megcél-

zására is ideális egy ilyen társulás. Remé-lem, hogy más közszolgáltatások terénis eredményeket tudunk felmutatni aközeljövőben, szakcsoportokként lét-rehozva egy-egy fejlesztési egyesületet. A megyei egyesület, amelynek mi is tag-jai vagyunk a gyergyói és csíki önkor-mányzatok mellett, uniós forrásokbóllétre szeretne hozni egy megyei integrált

hulladékgazdálkodási rendszert, ebbe

mi is be fogunk társulni. Azt sem tartomelképzelhetetlennek, hogy a pályázat el-indításával a három regionális egyesületlétrehoz egy-egy hulladékszállító céget. Jelenleg még folynak a költségelemzések,hogy melyik lenne az ésszerűbb megol-dás, hogyan lehetne életképesen fenntar-tani egy ilyen rendszert.

NeMes IMre



48

......................................................................................................................................................................................................................................................

Balavásárbalavásár község romániában, maros megyében. jelents orgalmi csomópont.

a alu marosvásárhelytl 18 km-re délkeletre, a kis-küküll középs olyásának

jobb oldalán ekszik. az erdélyi-medence közepén, a küküllmenti-dombvidéken

található. a helység alaprajza nyugat-kelet irányú, a utcán kívül kevés mel-

lékutcája van.

......................................................................................................................................................................................................................................................VILÁGJÁRÓ

...

..................

A félezer méternyi magas Őrhegy kö-zelében, a Kis-Küküllő árterületes, szé-lesedő terében ülő fészeköl elnevezésea Bala személynévből eredeztethető,amihez a vásár szó kapcsolódott, hiszősidők óta vásáros hely a település.1325-ben már Balauasara néven emlí-tik írások.

A letelepülés 1200 és 1250 között me-hetett végbe. A kiskendi uradalomhoztartozó birtokokat (Balavásár területétis) a Szalók nemzetségbeli Baládak kapták. A földbirtok megműveléséhezlakosságot telepítettek.

Később, a birtok felaprózódásával, a né-pesség földművelő munkásokra és rész-birtokosokra oszlik. A földbirtokosok olcsóbb munkaerőt (zsellérek, cselédek)telepítenek. Így jelenhetett meg a románés cigány népesség. A kereskedelem fejlődésével zsidó csa-ládok is lakják. Ősi vámoshíd is volt aKis-Küküllő folyón.

Vására régóta nevezetes. A környezőtelepülések lakói állat-, termény- ésháztartási szükségleteinek vásárait bo-nyolították és bonyolítják le, péntekinapon.

A település melletti nagy kiterjedésűszőlőhegy és a termékeny talaj (ártérihordalékos) a völgyben nagymérték-ben meghatározta a lakosság foglalko-zását. Kitűnő bortermő vidék, szüretei, vásárai egykor messze földön híresek voltak. 1851-ben az itteni szüreten tar-tották megbeszélésüket a Makk-féleösszeesküvés résztvevői, akiket árulásfolytán 1854-ben Marosvásárhelyen, aPostaréten kivégeztek.

Értékes református temploma Kós Ká-roly terve szerint készült. A falu lakói-nak nagy része református.



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

49

gyulakutagyulakuta község romániában, maros megyében. marosvásárhelytl 21 km-re

délkeletre, a kis-küküll jobb partján, a bikás-völgy torkolatánál ekszik.

VILÁGJÁRÓ.....................................................................................................................................................................................................................................................................

....

....

A hagyomány szerint első lakosai aGyula vezér által ásatott kút körül te-lepedtek le, innen a falu neve. Románneve a magyar név alapján alakult ki(román fântâna = kút). A kút mai napig megvan a Kisutca és a Csorgó találkozá-sánál. Érdekessége, hogy nagy szárazság idején is mindig van víz benne.

A települést 1332-ben Gulacucha névenemlítik először. A hagyomány szerint aBikás- és a Szék-patak összefolyásánálemelkedő Várhegyen állt egykor Gyula vezér vára. Határában őskori leletek, aSzászok erdeje nevű helyen római tégla-darabok kerültek elő.

1910-ben 1154 magyar lakosa volt. A tri-anoni békeszerződésig Maros-Torda vár-megye Marosi felső járásához tartozott.

1992-ben 2518 lakosából 2451 magyar,52 román, 10 cigány, 5 német volt. A reformáció idején Gyulakuta rómaikatolikus. A hívei a pápának zették adézsmát, a pénzt, a gabonát és az aján-dékot. 1530 után unitárius lesz és 1559után református. E vallás megszilárdulá-sa Szövérdi Gáspár János nevéhez fűző-

dik. A Lázár család gyámjául nevezte ki,aki később feleségül veszi Lázár Jánosözvegyét. Ő ajándékozta az egyháznak a Rákóczi-korabeli kelyhet, amelyet azegyház 1934-ben elad, és megépíti areformátus iskolát. Szövérdi Gáspár Já-nos nevéhez fűződik a kazettás meny -nyezet készítése is. Még ajándékozottaz egyháznak egy mázsás harangot is.Gyulakután az ellenreformáció későnkezdődött (1770-ben), amikor Lázár János elrabol egy osztrák grófnőt, ezért

Mária Terézia neheztel rá. Azzal a felté-tellel bocsát meg, ha a falut katolizálják. A falu közössége azonban ellenáll.14. századi eredetű református templomá-ban nyugszik Lázár György, Barcsay Ákosfejedelem volt helytartója, és vele együtt anagyhírű Lázár család több magas rangútagja, valamint Szövérdi Gáspár János,

Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere.Mennyezetét 1625-ben Egerházi Jánosfestette. A kápolnát 1950-ben lebontották. A templom belsejében egy kisebb javítássorán régi katolikus jellegű freskókat talál-tak, amelyek ma is megtekinthetők. A Lázár-kastélyt gr. Haller Gábor kezd-te építeni, majd a Lázár, az iktári Beth-len és a Bánffy családé is volt. A temetőben sok régi sírkő található, an-nak ellenére, hogy nagyrészüket a kripták és az új sírok alapjaiba beépítették.



50

......................................................................................................................................................................................................................................................

VILÁGJÁRÓ......................................................................................................................................................................................................................................................

.............

....

Kedkend két alu, kiskend és nagykend egyesülésébl keletkezett. a kisebb lélekszá-

mú kiskend, amelynek középkori neve kendhida volt, a kükülli vámoshíd köze-

lében alakult ki. ettl eljebb, a nádas-patak irányában eküdt a nagyobb test-

véralu, nagykend, amelyet a középkorban elkendnek neveztek.

A falu a Marosvásárhelyről Segesvárra vezető út mellett fekszik, Balavásárhoztartozik, melytől 4 km-re délkeletre van.1961-ben a Maros megyei történelmimúzeum régészei ásatásokat végeztek aPad nevű dűlőben, s nagyon gazdag le-letet tártak fel: bronzolvasztó kemencék,bronzbalták, sarlók, lándzsa- és nyílhe-gyek, ékszerek, tűk és agyagedények. Aleletek alapján a megyei múzeum régé-szei megállapították, hogy Kr. e. a VII– VI. században Kend és vidéke a szkíták birtokában volt. A szkíták után hosszúideig nincs nyoma az állandó telepü-lésnek. A középkorban a falutól észak-ra székely települések (Kelementelke,Szentdemeter) jönnek létre, délre viszonta szászok (Cikmántor, Nádas) telepedtek le. Kend és vidéke a szászokat és széke-

lyeket elválasztó gyepűrendszerbe tarto-zott és hosszú ideig lakatlan volt.

A két falut egy kis patak választotta elegymástól. A két település lakói gyakran viszálykodtak egymással. Ellentét me-rült fel a legelő, erdő, a Küküllőre vezetőút és sok más miatt is. Ritka volt hajdana két falu ifjainak összeházasodása is. Arégi ellentétek elsimultak, de a két Kendegyházilag ma is független egymástól. A falu lakóinak többsége református,azonban Kiskendnek és Nagykendnek külön temploma és lelkipásztora van.Kis számban élnek még római katoliku-sok és van néhány ortodox is.Kend lakossága eléri az 1500 főt. A la-kosság túlnyomó része magyar, de jelen-tős a romák száma is. A falunak van színjátszó csoportja, ésnéha a környékbeli falvakból, városok-ból is ellátogatnak a színtársulatok, nép-

táncegyüttesek. A Pető Sándor nevét viselő kultúrotthont 2001-ben kezdték

el javítani. A Kiskenddel közös, Sámu-el József lelkész nevét viselő általánosiskola ad otthont a kevés létszám miattfelszámolt szentdemeteri iskola V–VIII.osztályos diákjainak is. A lakosság többsége manapság is mező-gazdasággal foglalkozik: növénytermesz-téssel (búza, kukorica, szőlő, krumplistb.), állattenyésztéssel (disznó, szarvas-marha). A környékbeli (főleg balavásári)piacokon értékesítik gabonájukat, álla-taikat. Általános ezen kívül a kiegészítőkeresetként művelt szatyorkötés, főleg télen, amikor nincs mezei munka. Azutóbbi években elszaporodtak a korondimintára divattá vált kirakodó üzletek. Eztulajdonképpen a szatyorkötésből nőttki. Egyre többen keresnek a környékbeli városokban munkahelyet.

sZÉkeLy kataLIN



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

51

KASTÉLYSZÁLLÓK .....................................................................................................................................................................................................................................................................

A Hertelendy-kastély

51

...

...........................

A kastély helyiségei tükrözték a korhangulatát és a kialakult életformát az-zal, hogy külön könyvtárszoba, illetve abirtok és a családfő dolgainak intézésérekülön dolgozószoba állt rendelkezésre. A család 1951-ig lakta a házat, majd aszocialista diktatúra kitelepítési akciójasorán egy nap alatt kellett elhagyniuk azt. A későbbi tulajdonos, a Kutasi Ál-lami Gazdaság szerkezetileg megóvta aházat, így nem jutott a hozzá hasonlóépületek sorsára.

Kozmapuszta a második világháborúelőtt 200-300 fős tanyavilága a ’60-asévekre elnéptelenedik. A ’70-es évektőlaz itt elterülő 50 hektárnyi almás nyarantamegtölti a környéket építőtáborozókkal. A ’90-es évek elejéig a kastélyt is rendsze-resen építőtáborozók használják, a helyiállami gazdaság kezeli az épületet. A han-gulata abban az időben inkább a szocia-lista barakkokhoz hasonlítható. A kastélyt 1997-ben Hagyánek Lászlómegvásárolta és megmentette a pusztu-lástól. Kastélyszállóként háromcsillagosszínvonalon 2000-től fogadott ismét vendégeket. A birtok 2004-ben újbólgazdát cserélt. Az új svájci tulajdonos azeredeti terveknek megfelelően befejezteaz épületet, így az most teljes pompájá-ban fogadja újra vendégeit. A jelentősbefektetésnek köszönhetően a régió elsőötcsillagos szállodájaként 2007 tavaszá-tól várja a különleges élményekre vágyó vendégeket. Ez a minősítés a kastély

vendégeinek garantálja, hogy nemzetkö-zi összehasonlításban is a legmagasabbminőségű szolgáltatásokra számíthat.

a jelents birtokkal, igényes gyümölcs- és agrárkul-

túrával rendelkez hertelendy andor és családja az

1920-as évek elején építtette a kastélyt a kaposvár és

nagykanizsa között található kozmapusztán, ekkor

alakították ki a kastély díszparkját is. a tájba simuló, hi-

valkodástól mentes épület tervezésekor igyelembe vet-

ték, hogy tulajdonosai jelents társasági életet élnek.

A kastély valamennyi szobája és lakosz-tálya kinomult eleganciát tükröz. A fel-újítás során megtartották a múlt századépítészeti stílusának elemeit, míg a helyi-ségek berendezését illetően a legmaga-sabb igények kielégítésére is gondoltak:a szobákban légkondicionáló, LCD TV és DVD-lejátszó, vezetékes és wirelessinternet szolgálja a vendégek kényelmét. A minibárban térítés nélkül fogyaszthatófrissítőket találnak. A művészi igényes-ség az összes lakosztályban és szobábanmegmutatkozik a márvány mosdótól

kezdve a nemesfából készült bútorokonés a meleget adó cserépkályhán keresztülegészen a legnomabb szőnyegekig éságyneműig. A kastély maga a tökéletesdunántúli luxus búvóhely a világ elől.

sZÉkeLy kataLIN



52

...........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

53

TURISZTIKAI AJÁNLÓ......................................................................................................................................................................................................................................................................

Múlt lapszámunkban hírt adtunk a Duna– Körös–Maros–Tisza Eurorégió egyik legna-gyobb turisztikai látványosságának is ígérkező,Makovecz Imre Kossuth-díjas építész általmegálmodott remekmű januári megnyitásáról.Február utolsó napján szerkesztőségünk két

tagja is meglátogatta a makói Hagymatikum Fürdőt, így most közvet-lenül a helybeli szolgáltatásokkal kapcsolatos élményeinket is megoszt-hatjuk a Régió Magazin olvasóival.

A Hagymatikum varázslatos szaunavilágába szaunamester irányításá- val sikerült betekintenünk, amikor is aroma-sós felöntések jótékony hatásait élhettük meg simogatóan illatos, forró gőzben. Ugyanakkor

maradandó élmények lehetőségét kínálja a lelki felüdülést szolgálóaromaszauna, a légutak védelmére kidolgozott gyógynövényes sza-una, a fény gyógyító hatásait érvényesítő fényözönszauna, a meghittpillanatok élvezetét ösztönző intim szauna vagy – különleges sótégláiáltal – az infrakabin. A tervezők kiemelt gyelmet fordítottak a gyer-mekek szórakoztatására, ezért a HagyManó gyermekbirodalombanhamisítatlan scherwoodi hangulatot teremtettek számukra játszóház-zal, de a csúszdás, illetve a tocsogómedence is a kicsinyek kedvéértkészült. Az anyukák a baba-mama pihenőben zavartalanul lehetnek együtt a gyermekükkel. A gyógyászati részlegen rendelkezésre állómakói gyógyvíz kiválóan alkalmas az ízületi és gerinckopásos betegsé-gek, az ízületi gyulladás, ideggyulladás, idegfájdalmak, az idegbénulás,

valamint a sorvadt izmoknak a gyógyítására. A makói iszap kedvezőszemcseösszetétele és képlékenységi tulajdonságai miatt kitűnően gyó-gyítja a mozgásszervi reumás betegségeket. A gyógyászati kezelések során medencefürdő, iszapkezelés, súlyfürdő, orvosi gyógymasszázs,

víz alatti sugármasszázs, komplex fürdőgyógyászati ellátás igényelhe-tő. A teljes ellazulást szolgáló wellness-kezelések során svéd masszázs,cellulitiszmasszázs, gyógynövényes masszázs, aromamasszázs, lávakö-

ves masszázs, talpmasszázs, bioptron kezelés, de hangterápia is rendel-kezésre áll. Az sem elhanyagolandó, hogy a HagyMamma vendéglőházias ízeibe, illetve a Nyugi bár gyümölcskoktéljaiba, süteményeibeaki egyszer belekóstolt, azt a szíve, illetve a gyomra bizonyára vissza-

csábítja.Külön fejezetet érdemelne az Európában egyedülálló, organikus für-dőépület hajlított fából készült tartó- és tetőszerkezet elemeinek sze-met gyönyörködtető harmóniája, ahol tökéletes egységet képez a fa,a fém, az üveg és a beton. Az élménymedencék kupolatermének aközepén égre törő, Makovecz Imre építészeti lozóájának jegyeit vi-selő, több mint 10 méter magas, növényszerű organikus, fehér oszlop,illetve a kupolát körben tartó, hasonló díszítőelemeket viselő tartóosz-lopok az egzotikus pálmafák és orchideák között káprázatos látványtnyújtanak. A Hagymatikumról, a magyar építészeti kultúra legújabbremekművéről azonban nem elég olvasni, a tévében látni, hanem aszépségeinek, a hasznosságának a megéléséhez azt személyesen kell

látni, élvezni.g. L. / t. p.

A Hagymatikumtényleg a ürdők ürdője

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. .

.

.

.

. . . . . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . . .

.

.

.

.

.

. .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. .

. . . . . .

53



54

......................................................................................................................................................................................................................................................

TÚRAAJÁNLÓ......................................................................................................................................................................................................................................................

Ördö-t A Hargita hegység északi része az 1000m magas Libáni-hágótól az 1310 m ma-gasan fekvő Fertő-nyeregig tart. Ezen arészen is vulkáni kúpokkal, lávafolyások által létrehozott sziklagerincekkel találko-zunk, viszont ezen a részen ezek kevés-bé látványosak, hiszen régebbiek, minta Központi-Hargita vagy a Dél-Hargitahasonló képződményei. Az első vulkániépítmény a Csík-magasa (1153 m), mely

egy dagadókúp maradványa. Itt kráternem is létezett. Az Osztoros-kúp talpiátmérője 8 km, itt már kirajzolódik a haj-dani kráterperem is, melyet az Osztoros(1386 m), Veres-bükk (1336 m) és Vigyá-zó-kő (1368 m) csúcsok jelölnek. Ezt akrátert a keleti oldalon csapolta le a Lok-patak. Ennek a kráternek a nyugati, külsőlejtőjén jött létre az Ördög-tó nevű havasi tőzegláp, melyet a Hosszú-kő (1252m) és a Csicsaj köve (1222 m) határolnak nyugatról. Ez nem krátertó, hanem eró-

ziós kismedencében a vulkáni kőzetek mállásából kialakult agyagrétegeken lét-rejött tó. A növényzet az idők folyamánegyre jobban benőtte a tavat, kialakítvána mai oligotróf (dagadó) hegyi fellápot. A 20 ha területű láp botanikai rezervá-tum és Karcfalvához tartózik. Eredetileg a láp vizét a Súgó-patak vezette le, de aSikaszó-pataka erőteljes hátravágódásaútján átvágta a két patak közti vízválasz-tó gerincet. Így ma már a Sikaszó-patak

vízgyűjtő területéhez tartozik az Ördög-tó természetvédelmi terület.

A Vigyázó-kőtől délre az 1250 m magasnyereg választja el az Osztoros-kúptóla Komsa – Kis-havas – Fertő-tető vul-káni krátert. Ennek kráterperemét aFertő-tető (1589 m), Disznórió, Szél-bükk (1503 m) jelölik ki. A hajdani krá-tert délnyugaton az Ivó-pataka, keletena Kokojzás-patak vágta át. Ezt a vulkániépítményekben dúskáló vidéket látogatjuk meg egy közepesen nehéz gyalogtúrával.

A Libáni Csárdától indul a kék kereszt-tel jelzett turistaút, mely követi a Súgó-patak mentén felvezető erdei utat és 7km után érkezik meg az Ördög-tóhoz.Ide 2 órás gyaloglás és 320 m szint-különbség legyőzése után érkezünk.Ilyenkor télen nem sokat látunk a tő-zeglápból. Iszunk egyet a borvízforrás-ból, aztán rövid pihenő után folytatjuk utunkat. Jobbra térünk, most már a kék sávval jelzett útvonalat követjük. Előbbegy tágas tisztáson emelkedünk enyhén

balra kanyarodva, majd rövid, meredek hágó után kijutunk az 1250 m magasnyeregbe. Balra a Vigyázó-kő, jobbraa Komsa határolja a nyerget, ahol egy újonnan épült menhely várja a túrázó-kat. Itt kipihenhetjük a kapaszkodásfáradalmait, hogy újult erővel kezd-jünk mászni a Komsa meredek, erdősoldalában. Szép havasi úton mászunk egyre fennebb, aztán egy órai kemény kapaszkodó után kezd enyhülni a hágóés nemsokára lapos tisztásra érkezünk.Fenn vagyunk az 1589 m magas Fertő-

tetőn. A csúcs az ösvényünktől jobbra van, érdemes kimászni a csúcsra, mertnagyszerű körpanoráma tárul elénk. AzErdélyi Szigethegység, a Bekecs – Sik-lód-kő – Küsmöd-kő – Firtos vonulat, aFogarasi-havasok csipkés gerince, aztána Központi-Hargita közeli tömbje, majda Csíki-havasok, Naskalat, Nagyhagy-más, Csalhó mind szépen látszanak. Atetőről hosszú, meredek út vezet le a

mélyen alattunk meghúzódó nyeregbe.Itt keresztezzük az Ivóból Csíkmadaras-ra tartó erdei utat. Az Ördög-tótól idáig 3-3 ½ óra alatt érkezünk meg. Pihenőttartunk, csomagjainktól megszabadulvalesétálunk 100 m-t keletre az út alattiborvízforráshoz, ahol feltölthetjük víz-készletünket. Visszamászunk a nyereg -be és folytatjuk utunkat a kék sávval jel-zett úton, most már a Központi-Hargitanagy kráterkúpjának külső, nyugati pe-remén. A Madarasi Menedékházig még 9

km gyaloglás vár ránk. 3-4 óra alatt lehetezt az útszakaszt megtenni, természete-sen, ha nincs nagy hó. Ha a hóviszonyok nem biztatóak, vagy az erőnlétünk meg -fogyatkozik, ajánlott a Fertő-nyeregbőlleereszkedni Ivóba az erdei úton. Ez 9km gyaloglást jelent, végig kitaposott, jártúton, és csak ereszkedni kell. 2-3 óra alattkényelmesen leérünk a Kolping-táborig,ahonnan este 8 órakor autóbuszjárat in-dul Székelyudvarhelyre.

kováCs-keNDI LeheL



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

55

REKLÁM.....................................................................................................................................................................................................................................................................



56

......................................................................................................................................................................................................................................................GÓBÉ-TERMÉK

gáll Erzsébet – a háziszörpök készítője

dítanak a gyümölcsök minőségére, mertcsak frissen szedett gyümölcsből lehetházilag igazán nom, nyers szörpöketkészíteni.Gáll Erzsébet szörpjei azért különle-gesek és másabbak, mint a legtöbb ha-sonló termék, mert akár 2-3 évig is tö-kéletesen őrzik az alapanyagul használtgyümölcsök friss ízét, zamatát. A szörpök tízszeres hígítást bírnak üdítőitalnak alkalmazva. Mindenik fel-használt gyümölcsnek megvan a magajótékony hatása szervezetünkre. A ho-moktövis kitűnő immunrendszer-erősí-tő, a fenyőrügyszörp a légúti megbete-gedés tüneteire nyújt enyhülést, a fekete

áfonya eredményesen alkalmazható has-menés ellen, míg a vörös áfonya a vese-és húgyúti megbetegedésekre javallott.Fő célkitűzésük a minőség folyamatosmegőrzése. Nem törekednek arra, hogy egyre többet termeljenek, mivel úgy gon-

dolják, sokkal értékesebb az, hogy amitcsinálnak, azt szívvel-lélekkel tegyék. A Gáll család nagy örömmel fogadtaa Góbé-termékcsalád tagjai közé valóbekerülést. Úgy érzik, ez nagy elisme-rés a számukra, tudva azt, hogy Góbé-termék csak a helyi termékek legjobbjalehet. Ugyanakkor az értékesítés szem-pontjából is nagy segítséget látnak ben-ne, mivel így lehetőséget kaptak arra,hogy a székelyföldi üzletlánc mindenik üzletében jelen legyenek termékeikkel.Kifejezetten örülnek annak, hogy ter-mékeiket megismertethetik más váro-sok vásárlóközönségével is.Bíznak abban, hogy a Gáll-szörpök ki-

vívják maguknak a vásárlók megelége-dését és megállják a helyüket a Góbé-termékek sorában.

eléőé:535500 Gergszenmks,

Kossh lajos . 67. sz., Harga megete.: 0266362 945

Mob: 0749053 476Ema: [email protected]

Web: www.gaermekek.ro

A Gáll-háziszörpök természetes alapanya-gokból, hagyományos módon, hidegen,kézzel sajtolva készülnek, nagymama régireceptjeit alkalmazva. A gyergyószentmiklósi Gáll család 2003nyarán gondolt először arra, hogy a vidék -re jellemző gyümölcsökből eladási szán-dékkal készítsenek különböző szörpöket.Évről évre bővítgették a termékeik skáláját, vásárlóik egyre nagyobb megelégedésére.2005-től mint kisvállalkozás foglalkoznak aszörpkészítéssel, munkájukkal próbálják acsaládjuk megélhetését biztosítani. Az alapanyagokat (fenyőtoboz, fenyő-rügy, valamint erdei gyümölcsök: málna, vörös áfonya, fekete áfonya) a Gyergyó

környéki hegyek erdeiből gyűjtik be,érintetlen, tiszta környezetből. A feke-te ribizlit, meggyet saját termesztésbőlhasznosítják. A homoktövist a moldvaidombvidék lankáiról szerzik be.Szörpjeik készítésekor nagy gondot for-



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

57

GÓBÉ-TERMÉK



58

......................................................................................................................................................................................................................................................

NéV ..........................................................................................................................................................................

CíM ..........................................................................................................................................................................

TELEFONSZÁM...........................................................................................................................................

AKCió: 3+1 17

28

55

MEGRENDElEM A RÉGió MAGAZiNt

Jelezze előzetési szándékát telefonon(0266 210 590), (0748 291 785), e-mailben ([email protected]), illetve az alábbi előzetésiszelvény segítségével, melyet szíveskedjék szerkesztőségünkbe (535600, Székelyudvarhely, Orbán Balázs u. 18. szám) eljuttatni. Elő-zethet banki átutalással is, nevét és címét feltüntetve az átutalón. Bankszámlaszámunk: RO49OTPV261000070774RO04, OTPBank, Odorheiu Secuiesc. Magyarországi előzetőknek az egyéves előzetés ára 6600 forint. Banki adatok: SC Chronos Consulting

SRL, Odorheiu Secuiesc, str. Victoriei Nr. 32/4, judetul Harghita, Romania, bankszámlaszám: RO37OTPV261000070774HU01,OTP Bank, Sucursala Odorheiu Secuiesc.

REGIOELŐFIZETÉS SMS-BEN IS!

az lőfzé i lmdnbb mdzé i znl d lin.

ké m lldéél é mndli réi Mzin.

1. léé: regio 7666 .2. léé: regio 7442 .

a 7666 9 + , 7442 5 + .a ő .

Az sms-előzetés az Orange-, Vodafone- és Cosmote-hálózatokban érvényes. Az előzetés értéke az Ön telefonszámláján fog megjelenni.

Az sms-ek elküldését követően munkatársaink felveszik Önnel a kapcsolatot a kézbesítési cím pon-tosítása érdekében.

A hónap 25. napjáig beérkezett előzetések a következő hónap első napjától, a következő lapszám postázásával lépnek érvénybe.

te

Szeretem a Székelyföldi Régió Magazint. Ha akad egy szabad fél -órám a szerkesztőségben (márpedig erre akad), magamhoz veszem,

keresek egy csendesebb helyet és fellapozom. Általában megvan ben-ne mindaz, ami egy harmincéves olvasót kiemel a mindennapi rutinból,

még akkor is, ha munka közben csak kevés időt tud szentelni az olvasás-nak. Komoly, de szórakoztató stílusa mindig könnyed, ugyanakkor igényes

olvasnivalót ígér. Mostanig sosem csalódtam. Jó munkát kívánok, kollégák!

Günther Ottó programigazgató

Fun Fm és Retró Rádió

RÉGIÓ



.....................................................................................................................................................................................................................................................................

59



60

......................................................................................................................................................................................................................................................

Documents

regio52vegleges