Humanisztikus irányzatok - a személyközpotú megközelítés

Pszichoterápia

Az „orvosi” és „pszichoterápiás” megközelítés közti különbség a gyógyításban I.

● Orvosi● exploratív● orvosi kategóriákkal

dolgozik● a diagnózishoz való eljutás

foglalkoztatja● diagnózishoz rendelt,

főként biológiai gyógymódot használ

● Pszichoterápiás● interaktív● páciens belső kategóriáira

figyel● a páciens foglalkoztatja

● pácienshez illesztett, lelki gyógymódot használ

Az „orvosi” és „pszichoterápiás” megközelítés közti különbség a gyógyításban II.

● Orvosi● Tüneti javulásra

koncentrál● A kapcsolat teherbíró

képességére kevéssé figyel

● A terapeuta jellemzők, a gyógyító személyisége kevéssé vesz részt a gyógyításban

● Pszichoterápiás● Belső változás

létrehozására figyel● A kapcsolat teherbíró

képességének növelésére nagy figyelem fordul

● A terapeuta jellemzők szoros korrelációt mutatnak a terápia hatékonyságával

Személyiség felfogások, személyiség elméletek

● Személyközpontú modell: a magban szunnyadó képességek kibomlása

● Dinamikus modell: ösztön késztetések és szocializációs faktorok kölcsönhatása = Ego

● Kognitív modell: tanulás folyamata során kialakuló reakciómódok valószínűsége

● Biológiai modell: öröklött adottságok, tulajdonságok, idegrendszeri hozalozottság és annak fejlődése

A személyközpontú terápia alap hipotézise

● Legjobban maga a személy tudja mire van szüksége, leginkább saját magából kiindulva alkothatja meg jövőjét, jelölheti ki pályáját, mint ahogy a növényre is nyugodtan rá lehet bízni a fejlődést és növekedést, csak a feltételeket kell megteremteni és lehetőleg optimálisan alakítani. (C.Rogers)

A személyközpontú megközelítés ideális emberképe I.

( a „teljesen működő személy” )● Nyitottság minden tapasztalat iránt.● Tapasztalatok elhárításától való mentesség.● Mindenfajta tapasztalat tudatosítására kész.● A folyamatok szimbolizációjában pontos,

árnyalt.● Önképébe minden öntapasztalatot képes

integrálni.● Önképe dinamikusan változik, új

tapasztalatokkal gazdagodik.

A „teljesen működő személy” II.● Az Én az értékelések és kontroll végső forrása, mely

szabadságot és belső meghatározottságot jelent értékelésben, viselkedésben.

● A személyes és organizmikus értékelések egybe esnek.● Külső, idegen értékelő mozzanatok nincsenek.● Feltételek nélküli önbecsülés.● Az organizmikus értékelések képezik az örömök és

elégedettség vezérfonalát.● Másokkal kölcsönös tiszteleten alapuló harmónia.

A „rogersi ember” legfontosabb tulajdonságai

● Önmegvalósító törekvés, mely harmónikusan egyesíti a biológiai és pszichológiai fejlődést, növekedést, működést.

● Képes a tapasztalatok pontos feldolgozására, tudatosítására.

● Az önkép és a tapasztalatok összhangban vannak.● Igénye van kapcsolatokra, pozitív értékelésre,

másokkal való kölcsönös tiszteletre.● Igénye van pozitív önbecsülésre.● Kialakult értékrendje van.

A személyközpontú pszichoterápia céljai, irányultsága

● Az organizmikus, belső szükségletek és értékek iránti érzékenység növelése.

● Az elhárító magatartás helyett a pontos szimbolizáció fejlesztése.

● Az önképpel kongruens tapasztalatok közvetítése.● Pozitív értékelő kapcsolat kialakítása, az elfogadottság

élményének megteremtése.● Pozitív önbecsülés fejlesztése.● Énidegen, megbetegítő értékmozzanatok leépítése.

A személyközpontú megközelítés általános jellemzői

● Indeterminisztikus ( „itt és most”, nincs prekoncepció, a páciens aktuális folyamatai a meghatározóak, „belső értékrend” ).

● Analógiás fogalmi rendszerrel dolgozik. (de: igyekszik digitalizálni, verbalizálni, szimbolizációt, tudatosítást fokozni )

● A szubjektum megnyilvánulásait az objektivitás rangján kezeli.

A személyközpontú pszichoterápia hatótényezői I. ( a páciens részéről )

● Az önfeltárás: a kliens azon megnyilvánulásai, amikor személyes, belső élményeit fejezi ki, ezekkel differenciáltan foglalkozik, s önmaga számára új belső összefüggések, következtetések megfogalmazása válik lehetségessé.

● Területei: érzések, hangulatok, indulatok önmagával, másokkal a világ dolgaival, érzelemmel telített állásfoglalások, beállítódások, célok, vágyak, remények.

Az önfeltárás jelentősége

● Az egyik legegyértelműbb összefüggést mutatja a terápia hatékonyságával.

● A páciens önmagához való viszonya differenciáltabbá, tudatosabbá, árnyaltabbá, elfogadhatóbbá és befolyásolhatóbbá válik.

● Az önfelfedezés, önelfogadás a változás, változtatás lehetőségének alapfeltétele.

Az önfeltárás tartalmi elemei● Eckert és Schwartz öt

bipoláris elemet írt le● saját élmények

megjelenése/hiánya● érzelmi közelség/távolság● saját érzések

elfogadása/elutasítása● a beszéd belső/külső

vonatkozása● a belső tartalmak

differenciált/globális megnyílvánulása

● Spierer hét faktort írt le● érzések, személyes

tapasztalat● jelen idejű átélés● tapasztalat és önkép

inkongruenciája● önképről szóló közlések● tapasztalat konstruktumok

jellege● problémához való viszony● személyekkel kapcs. viszony

Az önfeltárás szintjei(Tringer-Pintér szerint)

● 0. A páciens nem önmagáról beszél, hanem eseményekről, más személyekről

● 1. A p. főképp panaszairól beszél ( testi v. lelki)● 2. A p. saját viselkedéséről beszél, belső élmények nélkül● 3. A p. belső élményei utalások alapján jelennek meg● 4. A p. nagyrészt belső élményeivel foglalkozik● 5. A p. „” , önmagához való viszonyáról beszél, önmagát értékeli● 6. A p. intenzíven foglalkozik belső élményeivel,

összefüggésekre bukkan, így ismeretei önmagáról növekednek, reálisabbakká válnak

● 7. A p. önmagáról szerzett új ismeretei alapján viselkedésváltozásokra törekszik, új magatartást próbál

A személyközpontú pszichoterápia hatótényezői II.( a terapeuta részéről)

● Az empátia● a személyiség olyan (fejleszthető) képessége, amelynek

segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket is, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. Az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másikat jellemző feszültségek, érzelmek, indulatok, élmények.

Az empátia egyes elemei, jellemzői

● Kommunikációs kapcsolat létrejötte szükséges.● Akaratlagos odafordulással működik.● A megértés mozzanatai folyamattá szerveződnek.● Analógiás, nem racionális elemek tudatosulása történik.

● Műveleti, fejleszthető készség !!!● A működő empátia lényege a kommunikáció !!!

A verbalizáción belül elkülöníthető faktorok

● A kliens megnyilvánulásaira való támaszkodás● Nyelvi hajlékonyság● A belső tartalmakra való irányultság● A terapeuta belső részvétele● A terapeuta nyitott- illetve zárkózott magatartásának

mértéke● A megnyilvánulások konkrétsága● A megnyilatkozások világossága

A verbalizáció értékelése( Tringer - Pintér-féle mérőskála )

● 0. A thta. explorál, kikérdez, tanácsokat ad, bagatellizál, moralizál, elképzelései sz. értelmez

● 1. A thta. aktívan figyel („igen”, „értem” stb.)● 2. A thta. a közlés tartalmának felszínes vonatkozásaira

reagál● 3. A thta. újrafogalmaz ( parafrázis)● 4. A thta. a közlés tartalmának egy lényeges, belső elemére

reagál● 5. A thta. a közlés tartalmának minden lényeges, belső

elemére reagál● 6. A thta. „…” és ezeket általános összefüggésbe állítja● 7. A thta. „…”, „…” és új látásmód kialakítását kínálja fel

A személyközpontú pszichoterápia hatótényezői III.

● A feltétel nélküli elfogadás● Amennyiben a terapeuta kliensének minden

élményét meleg együttérzéssel képes elfogadni, úgy hogy azok az ő (a terapeuta) részét képezik, feltétel nélküli elfogadás jellemzi magatartását.

A feltétel nélküli elfogadás összetevői

● pozitív érzelmi odafordulás● non-direktivitás● feltétel nélküliség

● pozitív értékelés, érzelmi melegség (Tausch)● a másik személyre adott érzelmi válaszreakció

(Barrett-Lennard)

Az FNE becslése, mérése0……………………………………………………….7

● A th. kioktat,túlbeszél, meggyőzni próbál, ütköztet

● A th. közönyös, unott, közléseket elvét, kihagy

● A th. irányít, tematizálja a beszélgetést

● A th. elítél, dicsér, kritizál● A th. távolságot tart, a dolgok

fölött áll, kontaktust hárít● A th. tárgyszerű, hűvös,

személytelen● A th. sokat beszél, közbeszól,

türelmetlen, nem hagy beszélni

● A th. a kl.-re hagyatkozik, saját véleményt nem hoz elő

● A th. elkötelezett, fáradozik a kl.-ért, valódi érdeklődés van

● A th. a kliens után igazodik

● A th. nem értékel● A th. komoly, mély kapcsolatot

létesít● A th. megértő és meleg

● A th. türelmes, nem sürget

A személyközpontú pszichoterápia hatótényezői IV.

● A kongruencia● Annak a mértéke, ahogy az egyén integrálódik

másokkal való viszonyának kontextusában, úgy, hogy sem konfliktus, sem egyenetlenség nem mutatkozik össz-tapasztalata, tudatossága és nyílt kommunikációja között.

● Az optimális kongruencia: az egyén organizmikus folyamatainak (fiziológiaitól a tudatos-szimbolikus szintig) maximális egységét és integráltságát jelenti.

A kongruencia elemei

● Tapasztalat és tudatosság közti megfelelés (a tudatosság növelése növeli a kongruenciát. Önismeret !)

● A közlés szabadsága, kényszermentessége (mindent úgy közlünk, ahogy észlelünk, de nem mindent közlünk, amit észlelünk)

A kongruencia mérése (Truax-Tausch-Helm)

● Nyilvánvaló ellentmondások a terapeuta élményei és megnyilvánulásai között. Ellentmondások, védekezés, hárítás, bizonytalanság a terapeuta beszédében.

● „…” A th. személytelen, professzionális. Előre „megrágott” kinyilatkoztatások, szónoklatok.

● Megnyílvánulások látszólag fedésben az érzésekkel, esetenként azonban diszkrepanciára utaló jelek.

● Teljes összhang. A th. valóban azt gondolja, amit mond. Természetesen viselkedik.

● „…” A th. belsőleg szabad és teljesen önmaga, nem tér ki a problémák elől, hanem vállalja azokat. A th. saját érzéseit (akár negatívakat is), melyek a páciensre vonatkoznak konstruktív módon használja a terápia során.

A személyközpontú pszichoterápia hatékonyságát befolyásoló tényezők

A páciens állapot változ ói

A páciens kommunikációja

A terapeuta állapot változ ói

A terapeuta kommunikációja

Hatékonys ág

A személyközpontú terápia technikai jellemzői

● Célja: önexploráció mélyítése● Eszköze: visszatükrözés

● Technikai elemek, jellemzők● indirekt ( a páciens által „hozott anyagra épít”)● aktív visszatükrözés● egyenes, árnyalt kijelentő mondatok● a tények helyett a lényegre koncentrál● tudatosan használja a páciens kifejezésmódját● konkrét, pontos, érthető visszajelzéseit a páciens

mondandójának tagoltságára építi

Köszönetnyilvánítás

● Az előadás Lehócky Pál „Pszichoterapeuta szakképzésbeli” anyagának felhasználásával készült.