PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET 1. Ókori előzmények: Filozófia és orvoslás

A testre - lélekre vonatkozó vélekedések két vonulata filozófia; orvoslás

A két nagy világnézeti tradíció: holisztikus vs. analitikus megközelítés

Filozófia filozófia - „a bölcsesség szeretete” (az ógörög φιλοσοφία szóból) vallás /teológia – világkép, hit, erkölcs, viselkedési normák

Orvoslás – a test gyógyítása, a test megismerése

mágikus gyógyítás tapasztalati holisztikus orvoslás nyugati racionális orvoslás - test: orvostudomány

lélek: pszichológia

VÁZLAT

1. Orvoslás az ókorban: Kína, India, Egyiptom, görögök

2. Ókori filozófia: Keleti filozófiák

A görög filozófia: a nyugati gondolkodásmód alapjai

1. ORVOSLÁS AZ

ÓKORBAN

Holisztikus tradíciók:

India

Ajurvéda=„az élet tudománya”

Két könyvben:

Csaraka Szamhita (belgyógyászat)

Szusrita Szamrita (sebészet)

Kína

Nej csing (ie. .-4.sz.)

akupunktúra/ csi, meridiánok

16 ezer féle „gyógyhatású készítmény” leírása

Egyiptom

Edwin Smith sebészetipapirusz (i.e.3.ez.) Az agy első leírása, de aszív a legfontosabb szerv

Ebers papirusz (i.e. 1500)Betegségek és tünetek rendszerezett leírása

Mumifikáció - mégis viszonylag kevés anatómiai ismeret!

Görög orvostudomány

Alkmeon (i.e. 500 körül , Kroton) – az „első idegtudós” Az érzékelés helye az agy Boncolás alapján elsőként írta

le pl. hogy a szemben víz van, hogy az agyhoz fényszállító pályák mennek

Hippokrátész (i.e.460-377, Kos szigetén orvosi iskola, könyvtár). Pontos klinikai

betegségleírások Az epilepszia szervi

magyarázata Betegség= a négy testnedv

(„humor”: epe fekete/sárga, vér, nyálka) egyensúlyának megbomlása

Alexandria - i.e. 4.sz vége: Alexandriai Múzeum: (Létrehozta I. Ptolemaiosz, Arisztotelész tanítványa)

komplex tudományos központ, tudományos célú emberboncolás, élveboncolás legkiterjedtebb anatómiai feltárás: az emberi agy első részletes

leírása, oda vezető érzékelő és mozgató idegek, stb.

„Herophilosz és Eraszisztratosz szerint ennek az a legjobb módja, ha az élő emberen, a királyoktól kapott, börtönből származó rabon ejtenek metszést. És amíg még a bűnözőknél megmarad a légzés, megvizsgálják a testrészeket, amiket a természet korábban elrejtett... Nem, ez nem kegyetlenség, ahogyan azt a legtöbb ember állítja, mivel a gyógymódot az ártatlan emberek számára a bűntényt elkövetők némelyikének feláldozásával kell keresni.”

Galenus (i.sz. 2. sz, Róma) – „az orvoslás Arisztotelésze”

A pergamoni gladiátoriskola orvosa, 500 kötetet írt, 100 fennmaradt. Állatokon végzett boncolást és élveboncolást.

A kísérleti neurológia megalapozója; Megfigyelte, hogy az agy első részének

ingerlése ellenkező oldali végtagmozgást idéz elő

Leírta, hogy az érzékszervekből eredő idegek nem a szívhez, hanem az agyhoz futnak

„Személyiségelmélet”: valamely testnedv túlsúlya =temperamentum

- Szangvinikus - túl sok vér; vidámság, életkedv- Melankolikus - fekete epe; szomorúság- Kolerikus - sárga epe; ingerlékeny,szenvedélyes- Flegmatikus - nyálka; lassú, lomha, tompa

Galenus 1541-ben, Velencében kiadott

Opera Omnia c. művének címlapja/

2. FILOZÓFIA AZ ÓKORBAN

IndiaVédák(i.e.15.sz), Buddhizmus, Jógaimplicit pszichológia

KínaKonfucianizmus (i.e. 6.sz)–elsősorban etika, a

tökéletes, a lelkiekben nemes ember (junzi) ideálját helyezi előtérbe

Taoizmus Tao Te King (Lao-ce, i.e.. 5. sz.), nincsen vallásos tartalma, „helyes út”: a természettörvény felfedezése

A tao mindenekelőtt az örökké mozgó, változó világ végső egységének az elve

A GÖRÖG FILOZÓFIA

A filozófia teljessége megjelenik:

Természetfilozófia, kozmológia

Metafizika:

ontológia:Miből áll a világ; mi a valóság természete?

episztemológia:Megbízhatunk-e az érzékeinkben, az észben?

Hogyan ismerhető meg a világ, honnan származik a tudás? A tudás

megszerezhető / velünkszületett?

Logika: A gondolkodás törvényei

Filozófiai etika: Az erkölcsi parancsok filozófiai alapjai

Politikai filozófia: Ember és állam viszonya

Esztétika: A szépség természete

A lélek természete; psyché = pillangó, lélek

A delphoi Apollon jósda felirata:Gnóthi szeauton - Ismerd meg önmagadat!

A jós a jövőjükre, sorsukra kíváncsi embereknek azt felelte:

- Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.Ez a gnóthi szeauton igazi értelme.* * *

"Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat,

ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet,ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat,ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg

jellemedet, ésügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat."

Törésvonalak a görög gondolkodásban: statikus vs. dinamikus világkép (being vs. becoming) racionalizmus - empirizmus test-tudat dualizmus vs. monizmus idealizmus vs. materializmus innátizmus vs. tapasztalatelvűség mechanikus redukcionista v.s. organikus holisztikus világkép

I.e. 9-6.sz: társadalmi –politikai változások: a zárt, arisztokratikus társadalom átalakul nyitott polisz társadalommá, új értékek. Átmenet a mítoszból a filozófiába.

Kronologikus áttekintés:

Preszokrateszi filozófia Thalesz Herakleitosz Demokritosz ARISZTOTELÉSZ

SzokrátészPüthagorasz Parmenidész Protagorasz PLATON szofisták

Preszokratészi filozófia (i.e. 6.-5.sz)

A milétoszi természetfilozófusok: Thalesz, Anaxagorasz - első tudományos kozmológia (víz) mérnöki tudás, napfogyatkozás bejóslása, távolságok kiszámítása, stb. a világ tapasztalati úton történő megismerése

A matematika primátusa: Püthagorasz, Kroton a matematika, geometria segítségével mindenre található magyarázat halhatatlan lélek, reinkarnáció

Minden mozgásban van: Herakleitosz, Ephesos „panta rei”- a változás primátusa az ellentétek egysége

A mozgás csak látszat: Parmenidész, Elea „minden dolgok változatlanok” a változás látszat, az igaz valóság örök az istenektől származik, ők ültetik a fejünkbe a valóságra

vonatkozó gondolatokat = tudás (v.s. vélemény)

Materializmus, atomizmus: Demokritosz az érzékszervekben megbízhatunk minden atomokból áll; Az elmét a tűzhöz hasonlóan kicsi, sima, gyorsan

mozgó atomok alkotják érzékelés: a dolgokról atomok válnak le és az érzékszervekbe jutva

érzékleteket hoznak létre (elsődleges minőségek, pl. súly) vagy kapcsolatba lépnek a test molekuláival és így (másodlagos minőségek, pl. íz)

látás: eidola hipotézis. Az elme atomjai rendelkeznek az észlelt tárgyak képeivel (eidola); ezek a tárolás során dörzsölődnek egymáshoz, így megváltoznak.

a halállal az elme/lélek elmúlik

Relativizmus, szkepticizmus: Protagorasz - szofisták „Minden dolgok mértéke az ember” a tudás korlátozott és viszonylagos

2.2. A „nagyok”

Szokratesz (469-399) Athén

tanítványa Platon cél: biztos tudás – ez csak saját lelkünk

tanulmányozásából születhet érzékelés: konkrétumok (látszat); a

valóság a látszat mögött van, tapasztalatilag nem ismerhető meg

formák elmélete: Egyetemes formák (ideák) léteznek, az Istenek a lelkünkbe ültetik, ész által ismerhető meg (pl. erkölcs)

tanítási módszer: a tudás kicsalogatása, „bábáskodás”

A természettudományos magyarázat elégtelen - Szokratesz kritizálja Anaxagoraszt:

„/Anaxagorasz szerint/ mivel a csontok izületeiken csüngnek, elernyedő és megfeszülő inaimnak a műve, hogy most képes vagyok meghajlítani tagjaimat, és ez az oka annak, hogy most itt ülök behajlított térddel. A veletek folytatott beszélgetéssel kapcsolatban ugyanígy efféle okokat hozna fel… és közben épp az igazi okokat nem mondaná meg: hogy miután az athéniak jobbnak látták, ha elítélnek engem, én is jobbnak láttam, ha itt ülök, és igazságosabbnak, ha bevárom és alávetem magam a rám mért büntetésnek....”

Háttér: Kr. e 399-ben bíróság elé állították a hetvenesztendős Szókratészt, mert az athéniak attól tartottak, hogy a szabadgondolkodó megrontja az ifjúságot és megingatja a szabadság és demokrácia alaprendjét. Szókratész nem védekezett. Bögölyhöz hasonlította magát, abban látva a dolgát, hogy csípéseitől el ne alhassanak az athéniak. A bögölyt viszont - még az athéni demokráciában is - agyon szokták csapni.http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/szokrates.htm

Platon i.e.427-347

Athén, Akadémia (900 éven át működött!)

Művek: Phaedros, Az állam

(37 műve maradt ránk)

„Az európai filozófia nem más, mint egy sor Platónhoz fűzött lábjegyzet” –

Alfred Whitehead

Filozófiája hatalmas szintézise az addigi görög gondolkodás főbb elemeinek, Szókratész tanaira építve

A filozófia az élet egészére kiterjedő tanítás

Raffaello: Az athéni iskola c. képe

Két világ létezik: Formák /ideák világa és az érzékelhető világ barlang hasonlat (Az állam, VII. könyv) Tanulás = anamnézis 3 részes lélek:

Ész /a gyeplőt tartó kocsiSzellem/ két vad ló Étvágy

Etika: a jó és az erény tárgyalása; az „én” nem különül el a cselekedeteitől

Az eugenika gondolata:„Az eddig elfogadott elvek alapján a legkiválóbb férfiaknak és nőknek minél gyakrabban kell közösülniök, a legsilányabbaknak pedig épp ellenkezőleg. Az előbbiek gyermekeit föl kell nevelni, az utóbbiakét azonban nem, ha azt akarjuk, hogy a nyáj a legegészségesebb legyen, s mindezen intézkedésekről senkinek sem szabad tudnia, csak a vezetőknek, ha azt.akarjuk, hogy az őrök nyájában a lehető legkevesebb torzsalkodás legyen."

/Platón: Az állam, 186.o./

Arisztotelész (i.e.384-322) Mestere Platon Athén, Lükeion, peripatetikus iskola Antidualista, funkcionalista világkép Nagy Sándor tanítója

Biológiája: „Bárhová nézek, azt látom, hogy a dolgok együtt (azaz egyetlen egész

részeiként) olyanok, mintha valami kedvéért lettek volna létrehozva, ezek a dolgok megőrződnek, és egy belső spontaneitás megfelelően rendezi egésszé őket.”

(Arisztotelész, Physicae Auscultationes)

Scala naturae: a létezés nagy láncolata, az élővilág hierarchiája

Metafizikája: Négy fő okozati fajta; az okok összefonódnak

materiális (anyagi) formális (formai) ható (létrehozó) végső (célszerűségi)

„Pszichológiája” - 3 kötetes mű: „A lélekről” (görögül Peri psychês, latinul: De Anima)

Minden élő dolog rendelkezik psychével; Öt erő:

1. táplálkozás, növekedés2. érzékelés3. mozgás4. vágyak5. gondolkodás

A psyche három fokozata : vegetatív psyche - növekedés(növények) szenzitív psyche – növekedés, érzékelés, mozgás, vágyak (állatok) racionális psyche – gondolkodás; kp.a SZÍVBEN! csak az emberben van meg mind az öt erő.

A gondolkodás képessége a világot átható racionális rend része (ez a felfogás se nem azonos a középkori világképpel se nem azonos a modern világképpel)

Antidualizmus: a lélek a testi folyamatok szerveződése; Minden pszichés erő a kiteljesedésre törekszik

Az érzékelés megelőzi a gondolkodást; az érzékelés nélküli tudat üres palatábla. Az egyes érzékletek (látás, hallás, szaglás, tapintás, íz) a „6.érzékben” kapcsolódnak össze („common sense”)

Az asszociáció „törvényei” (hasonlóság, ellentét,kontiguitás, ismétlés)

Miután Justinianus császár az athéni filozófiai iskolákat bezáratta, (i.sz.529) a görög bölcselet keleten lelt folytatásra. A görög filozófiai műveket arabra fordították. Az arab filozófia őrizte meg Arisztotelész, Platón és a többi görög műveit!

Összefoglalás

Az ókori görög orvoslás megalapozta a test tudományos megismerésének igényét

Az ókori görög kultúra létrehozta az európai racionális, analitikus gondolkodás hagyományának alapjait; ezzel együtt a bizonytalanság és a kétkedés is részévé lett a gondolkodásmódnak

Ugyanakkor a görög világ- és ember- (lélek-)kép egy alapvetően organikus felfogáson alapul, amely nagyon különbözik a középkoritól és a moderntől

Az ókorban a szívet ill. az agyat tekintették a lélek szervének

Az ókori görög filozófia megfogalmazta az összes, később a pszichológia szempontjából is lényeges tudományos világnézeti fogalompárt és filozófiai alap problémát

Ajánlott olvasmány Richard Tarnas: A nyugati gondolat stációi, AduPrint, 1995 Robert Pirsig: A Zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete, 1989

Honlap http://hu.wikipedia.org/wiki/Filozófia - teljes filozófiatörténet http://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztotelész

Nevek: AlkmeonHippokrátészThalészAnaxagoraszPüthagorászHerakleitoszParmenidészDemokritoszProtagorászSzokratészPlatonArisztotelész