Populációs kölcsönhatások

A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus)

tényezőit.

A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek egyaránt lehetnek közömbösek, előnyösek , de hátrányosak is akár az egyik, akár a másik sőt akár mindkét kapcsolatba került populáció számára.

Előnyös, ha a viszony eredményeképpen a populáció életrevalósága nő, szaporulata emelkedik, hátrányos ha az élet- és szaporodási esélyei ennek következtében csökkennek.

A mutualizmus (kölcsönösség): mindkét populáció számára előnyös kölcsönhatások gyűjtőfogalma (+,+).

Két populáció között kialakuló laza, alkalomszerű, mindkét fél számára nélkülözhető mutualizmus az alliancia. Alliancia fajtási: -riasztó kölcsönösség pl: struccok és zebrák együtt legelése; -tisztogató kölcsönösség pl:a bivaly a vöröscsőrű nyűvágókkal; seregélyek és szarvasmarhák

-rejtegető kölcsönösség pl: számos tengeri rák kültakarója az algabevonat miatt szinte felismerhetetlenné válik a vízben.

A szimbiózis (együttélés): szintén mindkét fél számára előnyös kapcsolat, a társszervezetek kölcsönösen segítik egymás elterjedését (+,+). A két populáció között már tartós, szoros kapcsolat áll fenn. Pl: A pillangósvirágú növények gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok.

Különleges szimbiózis a mikorrhiza. Gombafonalak kusza szövedékének – a micéliumnak – és a növények gyökérzete között kialakuló szoros élettani kapcsolat. A gyökerek felszínét körbefogó, sőt az élő gyökérsejtek közé benövő gombafonalak átveszik a vízfelvétel feladatát a gyökértől.

A kommenzalizmus (asztalközösség) az egyik fél számára előnyös, a másik számára közömbös kapcsolat (+,0). Ilyen viszonyban vannak egymással a fák és a törzsükön megtelepedő mohák, vagy a ragadozók és a dögevők melyek a zsákmány meghagyott részét hasznosítják. Ide soroljuk a detritivória, vagyis lebontó szervezetek tevékenységét is melyek hasznosítják az elhullott állat szerves anyagait.

A kölcsönhatások közül a zsákmányszerzés ( predáció ) alapvető a társulás kialakulása szempontjából. Zsákmányoláson ez esetben táplálkozási kapcsolatot értünk, a zsákmányoló állat lehet növényevő, mindenevő és húsevő.

A zsákmányoló populáció szempontjából előnyös, a zsákmánypopuláció számára viszont hátrányos (+,–). A zsákmányolásnak nagyon fontos szerepe van a populációk egyedszámának szabályozásában. A ragadozók csökkentik a zsákmánypopuláció egyedszámát, ami ugyanakkor visszahat a ragadozó populáció létszámára is. Hiszen, ha csökken a zsákmány mennyisége, kevesebb utód nevelhető fel.

Herbivorizmus (növényevés) során a növény maga nem pusztul el, csak csonkább lesz.

Az élősködés (parazitizmus ) csak az élősködő számára előnyös kapcsolat, hiszen a parazita a gazdaszervezet anyagait fogyasztja. Bár a kölcsönhatás a gazdaszervezet károsodásával jár, a gazda az esetek többségében nem, vagy csak lassan pusztul el. Parazitizmus a növények, az állatok és a gombák között egyaránt előfordul.

A neutralizmusnál a két populáció között nem figyelhető meg kapcsolat, közömbösek egymás számára. Pl: katicabogár-szarvas, vöröshagyma-denevér.

Az amenzalizmus során az egyik populáció által kiválasztott kémiai anyag hat a másik populációra. Egyik formája az antibiózis, amelyben a gombák antibiotikumaikkal korlátozzák a baktériumok terjedését. Egy másik formája az allelopátia, amelyben az egyik növénypopuláció a másikat kémiai úton gátolja. Pl: a dió juglon nevű vegyülete számos növény fejlődésére gátló hatású.

A versengés ( kompetíció) hasonló környezeti igényű populációk között alakul ki, amennyiben a környezeti erőforrások valamelyike korlátozott mennyiségben van jelen. A versengő populációk kölcsönösen korlátozzák egymás elterjedését, ezért a kölcsönhatás mindkét fél számára hátrányos (–,–).

A versengés akkor a legerősebb, ha a két populáció környezeti igényei azonosak. Ilyen eset áll fenn például akkor, ha két növényevő populáció egyedeinek ugyanaz a tápláléknövénye. Közös a táplálékforrása a szavanna dögevőinek, a keselyűknek és a hiénáknak is.

NICHE A niche (ökológiai fülke) egy adott faj egyedeinek társuláson belül betöltött szerepe, melyet a környezeti tényezők olyan összessége, melyet igényelnek, illetve képesek elviselni.

A Gause hipotézis szerint két teljesen hasonló ökológiai igényű faj tartósan nem létezhet együtt, mert az egyik kiszorul a társulásból a kompetíció miatt. A versengés hatására jön létre a niche szegregáció az élőlények felosztják a forrásokat egymás közt.

Populációs kölcsönhatásokSlide Number 2Slide Number 3Slide Number 4Slide Number 5Slide Number 6Slide Number 7Slide Number 8Slide Number 9Slide Number 10Slide Number 11Slide Number 12Slide Number 13Slide Number 14Slide Number 15Slide Number 16Slide Number 17Slide Number 18Slide Number 19Slide Number 20