4 Csütörtök, 1977. november 10.

Jácintokkal a vízszennyeződés ellen

A Dél-Amerikában tényé- tás szennyvize kerül. Már az sző vízi jácintról, az eddig első hónapok jó eredmé-csak lakásdíszként alkalma- nyekkel jártak. Az öbölbe te-zott szép zöld virágról kide- lepített vízijácintok szinte rült, hogy olyan tulajdonsá- teljesen megtisztították az gokkal is rendelkezik, ame- egész öböl vizét. A további lyekkel méltán vonja magá- vizsgálatok azt is kimutatták, ra a víztisztítás problémáival foglalkozó szakemberek fi-

hogy a növények nem tar-

gyeimét Észrevették ugyan- talmaznak vegyi hulladéko-

is, hogy a melegégövi vízijá- ka t> ásványi sókban és fe-

clnt a szennyvizekben fejlő- hérjékben viszont igen gaz-

dik a legszebben. A növény dagok, ezért kiváló takar-

magába szívja a vízben elő- mányanyagnak bizonyulnak,

forduló szennyeződéseket és annál is inkább, mivel jól

azokat gyökereiben halmoz- száríthatók és őrölhetők.

za fel vagy rostjai fejleszté- A vízijácint-termesztésnek

sére használja. Ezek az ész- azonban sok megoldatlan

revételek arra ösztönözték a kérdése van: az északi terü-

kutatókat, hogy kísérletkép- leteken való elterjesztésük

pen vízijácintot telepítsenek legnagyobb akadálya az,

olyan vízterületekre, amelye- hogy ezek a növények nem

ket a lakóházak és a gyárak tűrik a hideget, ha megérke-

lefolyói erősen szennyeznek, zik a tél, elfonnyadnak. Gon-

Az első ilyen kísérletet dot okoz az is, hogy igen

Mississippi államban végez- gyorsan szaporodnak,

ték a St. Louis öbölben, aho- acre területen naponta 16

vá több mint 6 ezer háztar- tonna virág terem.

ü hőmérséklet és a szellemi

munka Megállapították, hogy a hő-

mérséklet befolyásolja a gon-dolkodás helyességét. Megfe-szített szellemi munkát olyan helyiségekben lehet a leg-eredményesebben végezni, amelyekben a hőmérséklet 19—23 Celsius-fok. Ha a hő-mérséklet 26 Celsius-fok fölé emelkedik, az intenzív szel-lemi munka igen nehézzé válik, 29 Celsius-fok felett pedig már semmiféle haté-kony szellemi munka nem végezhető.

Rombol az óceán Az afrikai kontinens leg-

nyugatibb pontja, a Zöldfok, ahol Dakar, Szenegál főváro-sa terül el, egyre jobban ki van téve az Atlanti-óceán vi-haros ereiű, romboló hullá-mainak. Nem segítenek a be-tonszerkezetek és az óriási

Esv k 5 gátak . Szenegál térképéről már több tengerparti halász-falu eltűnt. Helyükön az At-lanti-óceán vize hullámzik.

Csáky-rehabiSitáció

A „levelek" visszhangja

n rendszeres tájékoztatás Igen nagy érdeklődéssel ol- nyagolja. Természetesen a nyagságot) segítik, korrepe-

vastuk a Délmagyarország- félévvégi rövid vizsgaidő- tálják őket, átveszik velük a ban barátaimmal, kollegáim- szakban nem képes a mu- tananyag nehezebb részeit, mai együtt Horváth Dezső: lasztasokat megfelelően pó- A cikksorozat bevezető „Levél az egyetemnek" című tolni. Így nem a tanár, a „levelei" azt mutatják, hogy cikksorozatát. Nagyon idő- vizsgáztató, hanem a felké- — néhány felsőfokú, főleg szerű kérdést vetett fel. A születlen vizsgázó buktatja pedagógusképző intézetben „melós gyermeke" orvosegye- meg saját magát. De talán rriár alkalmazott módon — temi helyzetével foglalkozik felesleges volna ismételgetni azon munkásszülóket, akik'-ugyan, de lényegében bár- a cikksorozatban megszólaló nek akár az egyetem vagy mely egyetem vagy felsőfokú diáktársak vallomásait, vagy főiskola székhelyétől távoli intézményen tanuló sorstár- azokat még számtalan pél- lakóhelyük, akár nagyarányú •ára is illik. dával kiegészíteni. Ha mind- elfoglaltságuk, vagy más ok

. , ezeket a leveleket író édes- miatt nincs módjuk gyerme-löDD évtizedes lelsookta- ó k t u d t á k v o l n a > egészen küket megfelelő időközökben

tása tapasztalatom alap an b l z t o s a n m á s k é p p e n f o g a l _ meglátogatni, ellenőrizni állíthatom, hogy a fizikai m a z n a k > s n e m e g y o l da lúan (amelyre még nagyon sok dolgozó gyermeké mind a a z e g y e temre, a tanárokra „egyetemi polgárnak" tovább lelvetelire előkészítés te- p a n a s z k o d n á n a k . is szüksége van), a KISZ-rén, nund a ftísoíoku ta- egyetemen és fel- szervezetnek vagy a patro-nulmányai végzésénél maxi- ' , e g y e t e m e n es xei tanároknak zrWteni f tk málist segítséget kap, s ha "öoktatási Intézményben van- naló tanároknak értes temók

rátermett a pályára, s kellő " f k patronáló tanárok KISZ- k « ™ km Ó ^

szorgalma megvan, feltétle- alapszervezetek tanulmányi helyzetéről, mert csak isv csak így egyoldalú

nui megszerzi a dipiomai a ^ " i - i ü ^ ~Mi'eíöÍt tájékoztatás, s így valósítható tanulmanyok során nyújtott í 1 * ™ * . e z i f 1 0 - 1 . Naev JÓTsef hoz-többoldali segítés a hivata- ^ a d a t u k - a hátrányos „ S e n i f h ^ g -losan hátránvo* helvzetű- helyzetűek tanulmanyait, s zaszö.asa cimeben is hang losan „nairanyos neiyzeiu- sikertelenséaei esetén súlyozott kózös felelősség, nek" nevezett gyermekek' ré- siKerteiensegei eseten, J . . -

különösen ha ez nem a hall- Dr. Zsambeki Laszlo gatő hibájából állt elő (értve ny. óvónőképző Intézeti itt a szorgalomhiányt, ha- igazgatóhelyettes

szére olyan méretű, hogy ezt számosan közülük önér-zetüket sértőnek találják.

Véleményem szerint a cikksorozat jelentősége nem abban van, hogy a melós gyermekének nagyobb segí-tésére hívja fel az illetéke-sek figyelmét, hanem éppen abban, hogy rámutatott a munkásszülők alapos és ta-lán azt is mondhatjuk, rend-szeres tájéköztatásának szük-ségességére, gyermekük egye-temi és főiskolai helyzeté-nek minden vonatkozását illetően. A cikksorozat má-sodik és harmadik részében megszólaltatott tanulótársak világosan utaltak arra, hogy néhány társuk — s ilyenek-nek vélik a levelekben sze-replő szülők gyermekei is — helytelen tájékoztatást nyúj-tanak szüleiknek egves okta-tók „kivételezéseiről". sőt egyetemi tanulmányaik költ-ségeiről is. A mi tapasztala-tunk is az. hogy főleg az el-kényeztetett gyermekek, fo-galmazzuk így: a túl nagy áldozatot vállaló 6zülők gyermekei verik feleslegesen nagy kiadásba szüleiket, akik nem tudják, hogy gyermekük az ezer forintos albérlet he-lyett annak negyedéért kap-hatna nagyon korszerű, min-den normális igényt kielé-gítő kollégiumi szállást, s a menzán olcsó étkezést. Sok szülő nem tudja — amint r cikksorozatban is olvasható —, hogy egyik-másik gyer-mek a középiskolai, az ott-honi állandó tanulási fel-ügyelettől megszabadulva, a nagy egyéni szabadságtól szinte megrészegülve, nem tanul évközben, sőt az elő-adások látogatását ia elha-

Ha visszatekintünk Csáky József (1888—1971) küzdel-mekkel teli életútjára, el-mondhatjuk, hogy 1908-ban Szegedről elkerülve meghó-dította a művészet világát és Európa-szerte ismert, jelen-tős szobrásszá lett. „Emlé-kek a modern művészet nagy évtizedéből" (1904—1914) cí-mű memoárja, Csáky pályá-jának első szakaszát, a Pá-rizsban működő fiatal, sze-gedi születésű szobrász bizta-tó eredményeit öleli fel.

Amint Csáky memoárjá-nak széljegyzetében olvas-hatjuk „.. .a második világ-háború után mégis a ,hallga-tás összeesküvése' vette körül Csákyt — ahogy halála alkal-mából egy francia újságíró kifejezte., — Elvesztette mű-kereskedelmi kapcsolatait, állami megbízásokat nem ka-pott és arra sem volt lehető-sége, hogy gipszfiguráit kőbe faragja vagy bronzba öntés-sé. Szegényen és elhagyatot-tan élt műtermében, de utol-

dolgozni. Ezt a munkát egy* részt az 1964 őszén nála tett párizsi látogatásom élményei és feljegyzései alapján kísér-lem megoldani. Másrészt, és főleg azokat az általa hozzám írt leveleit fogom felhasznál-ni, melyekét Csáky 1961— 1970. között Párizsból kül-dött Szegedre nekem. Ebben a több mint nyolcvan darab-ból álló levélgyűjteményben az idős mester — olykor hosszú oldalakon keresztül — írt a párizsi, illetve nemzet-közi művészeti események, műgyűjtők és múzeumok ve-le kapcsolatos viszonyáról, továbbá az egyre gyöngülő erejétől tellőeri, de lankadat-lan akarattal létrehozott újabb alkotásairól, s végül őszintén szólt hétköznapjai-nak eseménytelen szürkesé-géről, a magára hagyatottság érzésének nem titkolt fájdal-máról is. E levélgyűjtemény-ből akár néhány részletet is ismertetni természetesen nem sokat jelentene, mert ezeknek

Á Vénusz is kősivatag

Pompejlf Is MlUmúljja

Opionti kincsei Pontosan 1888 éve nyoma veszett egy gazdag városká-

nak. Opionti volt a neve. Az időszámításunk utáni 79. év augusztus 24. napján eltűnt a Vezúv láva- és hamuré-tegei alatt. A szomszédos helységekben, a világhírű Pom-pejiben és Herculaneumban immár 200 éve végeznek ása- az izzó lávában és tisol;at, Oplontiban azonban csupán tíz éve merült először ban. a földbe a régészek ásója. Az elmúlt évtizedben olyan kin-csek kerültek napvilágra, amelyek gazdagság és szépség te-kintetében a pompeji leletet is túlszárnyalják.

Régóta tudják már. hogy 10x15 méter méretű atri-Oplonti létezett. Késő ró- um van, kettős oszlopsor-mai kori katonai térképek ral az egyik végén. Csak-középkori másolatain na- nem valamennyi belső fa-gyobbnak tüntették fel a lat freskók, festmények bo- Tőrre Annunziata főutcája várost, mint például Pom- rítottak. Mintha éppen most pejit. Alfonso de Franciscis festették volna egyiküket-professzor. az ásatások ve- másikukat. Oszlopokat, aj-zetője megtalálta Opionti tókat, vázákat. virágfüzé-nevét ezen a térképen, és reket, pávákat ábrázolnak keresni is kezdte a mai Tor- térperspektívában, re Annunziata városban, Oplontiban csak gazdag nem messze Nápolytól. Ki- emberek élhettek. Itt nem derült, hogy Opionti pon- voltak szatócsok, kézműve-tosan a modern város sű- sek, utcalányok, mint egy-rűn beépült központja alatt kor Pompéjiben, ahol léte-nyugszik — nem könnyű ki- zésük oly sok bizonyítékát Induló helyzet egy régész találták meg. számára. Meglepetésre halottakat

Egész Itáliában nem ástak sem találtak Oplontiban.

só napjáig dolgozott szobra- fénytörése lehangolóvá tesz a z írásoknak zart osszefuggé-in, tervein, emlékiratán." bennünket. De hálátlanság Béből csak önkenyesen ra-

A műtörténetírás tudomá- lenne megkímélni magunkat Sadnank k i ° l y a n momentu-nyos igényű tárgyilagossága ettől a rossz érzéstől azzal, mokat, melyek igy onmaguk-megköveteli, hogy a nagy hogy egyszerűen nem törő- b a"> izolaltan elvesztenek az mesterek életpályájának ne dünk emberi sorsának olykor egészhez kotodo melyebb er-csak a felfelé ívelő — úgy- tragikussá alakuló végkifej- telmuket mond a látványos és főleg létével. Vagyis, hogy közöm- Csáky művészeti rehabill-hálás — szakaszát tartsuk bősek legyünk például aSze- tációja, a mester 1971 tava-számon, s mindent kizáróan gedről Párizsba szakadt Csá- szán bekövetkezett halála csak ezt méltassuk. Az em- kynak azzal a megrendítő után nem váratott túl sokáig beri-művészi teljesség bemu- harcával szemben, mellyel az magára. Amint a Műgyűjtő tatására való törekvés azt idős mester — a reá súlyoso- 1974. 1. száma hírül adta, diktálja, hogy nem szabad dó betegség és szegénység, Csáky József emlékének a elfeledkeznünk arról a záró- feledés és magányosság elle- párizsi „Dépot 15" nevű galé-akkordról sem, amely egy nére is — a számára életet rla áldozott, amely 1973 őszén nyolcvanhárom évet megélt ós értelmet nyújtó aktív al- hatvan szobrot és száz rajzot nagy művész, Csáky József kotóművészetért, az utolsó mutatott be tőle. A kiállítás-életének utolsó évtizedében leheletéig küzdött. sal egyidőben értékes doku-

— vagyis 1961—1971 között Csáky József életét záró m e n t á c i ó s anyaggal ellátott — lezajlott. Jóllehet, hogy a tíz esztendejének érzékelteté- monográfiát is jelentettek művészet egén egy régebben sért egy bővebb terjedelmű m e g r o l a " A z E l e t e s I r o d a " fényesen ragyogó csillag tanulmányban szeretném fel- I o n a ,,1974- 2- s z a " l a szintén

foglalkozott Csaky sikeres párizsi kiállításával. Többek között szóba hozza, hogy „ . . . a mükritikusok emlékeztetnek Csáky József nagy szerepére a kubista művészet hőskorá-ban, amidőn méltó küzdőtár-sa volt Picassónak, Archipen-kónak és Laurensnek." A Quinzaine Littéraire című folyóiratban Régine Cathelin-Simonet ezt írja: „Ez a mű-vész, akit az őt befogadó or-szág méltatlanul nem ismert és akit hagyott 1971. május 1-én nyomorúságban meghal-ni, megérdemli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Donald Karsham folytat re-habilitációja érdekében."

Nyilvánvaló, hogy a ma-

gunk részéről ehhez a Pá-

rizsban elindított Csáky-re-

habilitációhoz szeretnénk a

szóban forgó levelek, ponto-

sabban válogatott levél-

részletek közrebocsátával

hozzájárulni. A számomra fe-

lejthetetlen emlékű mester-

nek ezek az utolsó tíz évét

tükröztető tekintélyes meny-

nyiségű levelel kétségtelenül

vallomásértéküek, tehát a

leghitelesebb Csáky-doku-

mentumoknak tekinthetők. E

levélgyűjtemény híven bizo-

nyítja a modern szobrászat

történetében jelentős helyet

megillető Csáky-életpálya zá-

ró-fejezetének legmélyebb

emberi és művészi megnyi-

latkozásait.

Szelesi Zoltán

A tudósok azokból a ké-nekből, amelyeket a szov-jet: Vénusz 9 és Vénusz 10 űrszondák 1975 októberé-ben a bolygó felszínéről a Földre közvetítettek. arra következtetnek, hogy nem-csak a Mars, hanem a Vé-nusz is, második szomszé-dunk, egyetlen nagy kősi-vatag.

A texasi Houstonban meg-tartott VII I . tudományos holdkonferencián a kutatók megmagyarázták azt a két fényképet, amelyet az űr-

berekét, akik védőén átr karolva egész vagyonukat — olcsó ékszereket vagy pén-zeszacskót — megfulladtak

hamu-

Claudius császárról tud-ják. hogy valahol Nápoly-tól délre nyári villája volt. Talán éppen az a pompás épület, amelynek maradvá-nyait már feltárták. Saj-nos, a további ásatás nagy nehézségekbe ütközne mert

ki még olyan nagy és gyö-nyörű luxusvillát, mint itt. Eddig több ezer négyzet-méterét tárta fel a régész-csoport. Az 58 méter szú, 30 méter széles villa (külső falai eredetileg négy méter magasak vol-tak) hat méter vastagságú láva- és hamuréteg alatt fekszik. A klasszikus stí-

Ennek az a valószínű oka, hogy Opionti égiszen közel feks'ik a tengerhez, és az ott élt gazdag családoknak

hosz- sok hajójuk, csónakjuk volt. római Röviddel a Vezúv kitörése

után urak és rabszolgák a tengerre szálltak — és meg-menekültek.

Pompejiben és Hercula-neumban viszont számos te-

lusú épület központjában temet találtak. Egyszerű em-

éppen ferdén átszeli a vil-lát. Jelenleg nincs kilátás a főutca áthelyezésére.

A legfőbb akadálya en-nek egy egykori tésztagyár, amelyet éppen a legértéke-sebb régészeti leletek fölé építettek. Tőrre Annunziata egykor a világ „makaróni-fővárosa" volt,, tésztakészítői azonban régóta munkanél-küliek — a gyár leállt.

Egy római újság nemrí glban ezt írta: „Csákánv kell fogni a tiszt agyárra ós tovább kell folytatni az ér-tékes régészeti leletek ki-ásását. Családok százainak lehet majd munkát és ke-nyeret adni, ha a szegény Tőrre Annunziata (65 ezer lakos) turistalátványosság lesz". Ezt reméli Alfonso de Franciscis professzor is —és az antik művészet vala-mennyi csodálója.

szondák felvettek, mielőtt a bolygó hőmérséklete (ke-reken 450 fokos) elpusztí-totta őket.

Az egyik kép, amely egy síkságon készült, legömbö-lyített köveket mutat, ame-lyekről úgy tűnik, mintha időjárási tényezők csiszol-ták volna le őket. Feltehe-tőleg valami bazaltjellegű kőzetről van szó. Mindeddig nem tisztázott az a kérdés, hogy 9 kövek a fényképe-ken miért vetnek éles ár-nyékot. A Vénuszt olyan sű-rű, felhős légkör övezi, hogy felszíne a Földről nem fi-gyelhető meg, és a kutatók számításai szerint a Vé-nusz felszínéről a Nap sem látható közvetlenül.

Mesterhegedűk Tizenöt évig tartó kuta-

tások után a szovjet szak-emberek olyan ú j technoló-giát fejlesztettek ki. amely-lyel eredményesen tudják „öregíteni" a faanyagot. Ez-által a hangversenyhegedű-ket, amelyek készítéséhez eddig csak érett és évtize-deken öt szárított fát hasz-náltak, most friss faanyag-ból is elő tudják állítani. Az ú j eljárással készült hege-dűk hangjukat tekintve tel-jesen hasonlóak a régi mes-terhegedűkhöz.

Idejében o vesebajok ellen

A vesebetegségek korai felderítésére és a gyógyítás idejében való elkezdésére Igen nagy gondot fordíta-nak az NDK-ban. A gyer-mekek kórében évente mintegy ötezer veeenasg-bete ;edést észlelnek. A be-tegség helyes diagnosztizálá-sára és a gyógymódra is rendkívül nagy súlyt helyez-nek.

Az NDK-ban hozták lét-re először a KGST-országok közül gyermekek részére a

berlini klinikán kizárólag a krónikus vesebetegségben szenvedő gyermekéket ke-zelik. A közeljövőben a iják ót rendeltetésének a ros-tockl és a lipcsei r ek-klinika művese.'HC.T 'i. A veseátültetés három köz-pontja: Berlin, Halle és Ros-tock.

A veseátültetésben ls je-lentős eredményt értek el az IS DK orvosai, s a kutatások-ra továbbra is nagy figyel-met és anyagi eszközöket"

művese-, másnáven dialízis- fordítanak. ÍBUDAPRESS— állomást. Ezzel az egyik PANORAMA).

t