Pénzügyi terv6. Előadás

Somodi-Tóth Orsolya

Pénzügyi terv

A vállalatban zajló reál- és nominál folyamatok között fennállószoros kölcsönhatás miatt a pénzügyi menedzsment nemnélkülözheti a stratégia végrehajtásához kapcsolódó befektetésiés finanszírozási döntései együttes hatásának végiggondolását,számszerűsítését.

Magát a folyamatot pénzügyi tervezésnek, a folyamateredményét – számszerűsített formában – pedig pénzügyi tervneknevezzük.

Brealey és Myers (2011) szerint a „Pénzügyi tervezés nélkül avállalat fekete doboz.”

Mind a vállalat külső érintettjei, mind pedig a tulajdonosokérdekeltek a tisztánlátásban, a vállalattal kapcsolatos megbízhatóinformációk beszerzésében.

Pénzügyi terv

A pénzügyi terv alapvető célja, hogy a vállalkozás tervezetttevékenységét jól tükröző, hiteles és részletes pénzügyielőrejelzések sorát mutassa be.

Míg az üzleti terv egyéb részeiben a vállalat és az üzleti környezetjellegének bemutatására törekszünk, addig a pénzügyi tervben avállalkozás jövőbeli vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetére, aműködés eredményeire koncentrálunk.

A befektetőknek e részből derül ki, hogy a vállalatba történőbefektetéstől milyen hozamra, illetve megtérülésre lehetszámítani.

A hitelezők pedig arról kapnak információt, hogy akölcsönfelvevőnek milyen az adósságszolgáltató kapacitása, azaza tőketörlesztés és kamatfizetés folyamatossága,megalapozottsága mennyire biztosított.

Pénzügyi terv

Ha az összhang nem áll fent az üzleti tervben, a tőkebefektetők szempontjából bizalmatlanságot okoz, a hitelnyújtók pedig elállhatnak a kölcsöntől.

A pénzügyi tervben kerülnek meghatározásra és bemutatásra: az egyes időszakokban tervezhető bevételek,

termelési költségek,

elérhető eredmény,

a vállalkozás vagyonának alakulása, valamint

a likviditás szempontjából fontos pénzáramlások.

Szintén itt célszerű bemutatni a tevékenységgel kapcsolatosgazdasági és gazdaságossági mutatókat, valamint a különbözőgazdasági elemzések eredményeit.

A pénzügyi terv

elkészítése

Állományi szemléletű tervezés

Pl. mérlegterv

Állományi adatok

Egy adott időpontra vonatkoznak, pl. követelésállomány, hitelállomány, anyagkészlet stb.

Eszközök és források értékének szembeállítása

Forgalmi szemléletű tervezés

Pl. eredményterv és pénzforgalmi terv

Az adott időszakra tervezett forgalmi adatok (például hiteltörlesztés, értékesítés, beszerzés) növelő és csökkentő tételként kerülnek feltüntetésre

A várható bevételek és kiadások szembeállítása

Az állományi és a forgalmi szemléletű terv adatai között szoros az összefüggés.

A növelő és csökkentő tételek különbsége megegyezik a záró és a nyitó állomány közötti eltéréssel, amely a

mérlegegyezőség elvének alapja.

Az eredmény-, mérleg- és pénzforgalmi számítások összefüggései

Tőkeigény és finanszírozás

Az üzleti terv kimondottan fontos eleme ez az alfejezet,különösen akkor, ha a terv célja valamilyen külső forrásigénybevétele.

Induló vállalkozásként a vállalkozónak itt kell meghatároznia ésbemutatnia, hogy milyen jogi formában fog gazdálkodni, és hogyhogyan tervezi a vállalkozás tőkeszerkezetének kialakítását.

A már működő vállalkozások esetén a tulajdonosi struktúra és atőkeszerkezet esetleges változását kell ismertetni.

Ezen túl ebben a fejezetben kell részletesen bemutatni avállalkozás tőkeigényét, az igénybevett finanszírozási forrásokatés az azokhoz kapcsolódó különböző feltételeket, kondíciókat.

Tőkeigény és finanszírozás

A finanszírozási források közül kiemelt jelentősége van avállalkozás rendelkezésére álló saját forrás mennyiségének.

A saját tőke származhat belső forrásképződésből, de eredete lehetkülső forrásból származó idegen tőke is, amely saját tőkévé válik,illetve válhat.

Abban az esetben, ha a tőkeigény meghaladja a saját erőmennyiségét, a vállalkozás külső (idegen) forrás bevonásárakényszerül. A külső finanszírozás formái közül a pénzügyi piacszerepe meghatározó.A leggyakrabban igénybevett külső forrás a hitel, amely egy előremeghatározott összegű kölcsönt jelent adott időszakra vonatkozótőke- és kamatfizetés mellett.

Az EU-s és nemzeti támogatások nagyságrendjük és saját tőkévéválásuk lehetősége miatt a vállalatok finanszírozásban az egyiklegfontosabb elemnek tekinthetők.

Tőkeigény és finanszírozás

A hosszú távú befektetések finanszírozhatók lízing útján is, amiolyan főleg kis és szegény vállalkozások esetében jelent jómegoldást, amelyek nehezen tudnak hitelhez jutni

Lehetőségünk van különböző tőkebefektetők (befektetési alapok,üzleti angyalok) bevonására is, amely bizonyos mértékűtulajdonrész értékesítést jelent.

A magvető tőke azon befektetők tőkéje, akik innovatívvállalkozásokat már a kezdeti időszakban felkarolnak, mertfantáziát látnak a projektben.

Szerepük az innovációs folyamatban igen jelentős, lényegébenáthidalják azt az időszakot, amikor a vállalkozás saját forrásai márkimerültek, de még a pénzpiacon nem jutnak forrásokhoz.

Tőkeigény és finanszírozás

Nagy jelentősége van a szükséges tőke (befektetett és forgótőke)minél pontosabb meghatározásának, amely induló vállalkozáskénta működés megkezdéséhez, már működő vállalkozás esetébenpedig az adott üzleti elképzelés, fejlesztés megvalósításáhozszükséges.

Az alultőkésített vállalkozások, projektek súlyos hátránnyal kezdikmeg működésüket, ugyanakkor az sem kívánatos, hogy aszükségesnél több forrást igényeljünk, mivel ez több saját erőbőltörténő befektetést vagy magasabb adósságszolgálat vállalásátjelentheti.

A hiteligény és forrásszerkezet bemutatásán túl a finanszírozásütemezését (gantt-diagram) is meg kell adni.

Tőkeigény és finanszírozás

A pénzgazdálkodás egyik fontos alapelve a normativítás, amely aforrás összetételére vonatkozóan tartalmaz előírásokat.

Például az idegen források igénylésének egyik feltétele lehet azösszes forrásigényen belül a saját erő adott hányadánakbiztosítása.

A saját erő összegére vonatkozó előíráson túl kötött lehet aforrások felhasználásának sorrendje is: először a saját erő, majd azállami támogatás, és csak ezután kerülhet sor a hitelfelhasználására.

Az időbeliség elve, amely az eszközök termelésben való lekötésiideje és a források lejárati ideje közötti összhangot jelenti. Ahosszú távú pénzügyi stabilitás érdekében ezt az összhangotbiztosítani kell,

azaz a termelésben éven túl, illetve állandó jelleggel lekötötteszközállományhoz csak saját tőkét, vagy hosszú lejáratú idegenforrásokat rendelhetünk.

Tőkeigény és finanszírozásPélda a fejlesztés forrásigényének bemutatására (ezer Ft)

Tőkeigény és finanszírozás

Az előirányzott tőkeigényeknek összhangban kell lennie a tervtöbbi részével is.

Az itt szereplő számadatoknak nyilvánvalóan egyezniük kell apénzügyi terv további fejezeteiben szereplő adatokkal,

különösen a tervezett mérlegben megadottakkal, hiszen a mérlegközvetlenül tükrözi a tőkeforrásokat, illetve azok felhasználásánakmódját.

Az árbevétel tervezése

Az árbevétel tervezésének alapja a vállalkozás által az elkövetkezőidőszakban a különböző termékekből, szolgáltatásokból előállítottés értékesített mennyiséget tartalmazó termelési és értékesítésiterv.

Az értékesítési terv általában nemcsak az értékesítendőtermékek/szolgáltatások mennyiségét, de azok pénzben kifejezettértékét is magában foglalja.

A termelni és értékesíteni kívánt termékmennyiség, valamint azértékesítési ár meghatározásában a marketing terület nagyonfontos szereppel bír.

Az árbevételt a piackutatás során előre jelzett értékesítési adatokalapján célszerű tervezni.

Ennek megfelelően ezek a számok már rendelkezésünkre állnak akorábbi fejezetekből (marketingterv, működési terv).

Az árbevétel tervezése

Az értékesítés nettó árbevételének meghatározásatermékenként/szolgáltatásonként vagy termék/szolgáltatás-csoportonként értékesített mennyiség és az értékesítési árszorzataként történik.

Kiemelendő, hogy az általános forgalmi adóval ezen a ponton nemkell számolnunk.

Abban az esetben, ha az értékesítési árak időben változnak azegyes évek között vagy akár éven belül is, azok ismertetése az időfüggvényében nélkülözhetetlen, hiszen az árbevétel változásátazonos értékesítési mennyiség mellett ez határozza meg.

A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok értékesítésitervének elkészítését sajátosságok jellemzik, melyek e vállalatoktulajdonságaiból erednek.

Az értékesítési terv elkészítése e vállalatok esetében csak azárukészletek, és árubeszerzés tervezésével együtt történhet.

Értékesítési terv (pénzértékben, ezer Ft)

A termelési költségek tervezése

A termelési költségek tervezésének feladata, a termelési tervbenrögzített tevékenységek zavartalan viteléhez szükséges ésindokolt költségek számszerűsítése

Ennek ismerete elengedhetetlenül szükséges az eredményszámszerűsítéséhez, de a takarékos költséggazdálkodás, aköltségek alakulásának ellenőrzéséhez is fontos információt ad.

A költségek tervezésének alapja a felhasznált ráfordításokvolumenének ismerete, természetes mértékegységben.

Ezek az információk és adatok a működési tervben kell hogykidolgozásra és bemutatásra kerüljenek

A ráfordítások között terveznünk kell az anyagjellegű, a személyijellegű, valamint az egyéb ráfordításokat

A termelési költségek tervezése

A költségek tervezése történhet költségnemenként,költséghelyenként és költségviselőként.

A költségnemenkénti tervezés általánosan elterjedt gyakorlatnaktekinthető.

Az elsődleges elszámolás elsősorban a felmerülés okára és nem afelmerülés céljára vonatkozik. Erre utalnak a költségnemek tartalmikategóriái is

Az anyagjellegű költségeken belül az anyagköltségek tervezését azanyag beszerzési és felhasználási terv alapján, az igénybe vettszolgáltatásokat ehhez hasonlóan, a működési tervben szereplőadatok alapján tervezzük

A személyi jellegű költségek tervezése a humán erőforrás-szükségleti terv és a bérezési-ösztönzési rendszer alapján történik.

A személyi jellegű költségek tervezésekor három költségtételt kellfigyelembe venni: bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,valamint bérjárulékok.

A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak: pl. a munkábajárás költségtérítése, belföldi kiküldetés (saját gépjármű használata)költsége, illetve a különböző kafetéria juttatások költsége

A termelési költségek tervezése

A bérjárulékok közé tartozik a szociális hozzájárulási adó és aszakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan, adók módjárafizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy afoglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenülazok elnevezésétől.

Ennek meghatározása mindig az érvényben lévő jogszabályielőírások alapján történik

Az üzleti tervben nem szükséges részletezni, mindenalkalmazottra megbontani a költséget, különböző csoportképzőismérvek (pl. munkakörök) szerint összegezhetőek az adatok

A termelési költségek tervezése

Az értékcsökkenés a befektetett eszközök fizikaielhasználódásának mértékét számszerűsíti, tehát részt vesz azértékteremtő folyamatban, és ez a termék értékében ismegjelenik.

Költségként való elszámolása tehát indokolt, mert értékethasználunk fel – az elhasználódás mértékének megfelelően – az újtermék előállítása érdekében.

Az értékcsökkenési leírás –ÉCS –, mint csökkentő tétel jelenikmeg.

Az adott időszakban elszámolt ÉCS-en kívül csökkentheti abefektetett eszközök értékét a befektetett eszköz értékesítése,,selejtezés stb. is.

Növelő tétel lehet a befektetett eszköz vásárlása, felújítás stb.

A termelési költségek tervezése

A költséghelyenkénti tervezés hasonlóan fontos, mint aköltségnemenkénti tervezés.

A költségek ugyanis mindig valahol, valamilyen cél(ok) érdekébenmerülnek fel.

Mivel egy adott vállalat nagyon sokféle tevékenységet folytat(hat)– termelő, szolgáltató tevékenység stb. – a költségekfelmerülésének időpontjában nem mindig állapítható meg, hogyaz adott költség közvetlenül mely tevékenység, termék vagyszolgáltatás érdekében merült fel, tehát elsődlegesen csak afelmerülés helye határozható meg.

Ilyen költséghelynek tekinthető a raktározás, a gépüzemeltetés, ajavítóműhely, az általános költségek stb.

A termelési költségek tervezése

Közvetlen költségnek tekintjük – és közvetlenül a költségviselőre(termékek, szolgáltatások) terheljük – azokat a költségeket,amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy melyköltségviselő érdekében merültek fel.

Közvetett költségnek tekintjük – és külön költséghelyekengyűjtjük – azokat a költségeket, amelyek a termelés során nemcsupán egyetlen termék/szolgáltatás előállításával hozhatókkapcsolatba, hanem egy meghatározott időszakban többköltségviselő célját szolgálják.

A költséghelyek fontos szerepet játszanak a költségkalkuláció ésaz önköltségszámítás folyamatában. A jól meghatározott éselkülönített költséghelyek a mérés, az ellenőrzés és a befolyásolásmegbízható bázisai.

A költségviselők szerinti költségtervezés – költségnementként,illetve az alkalmazott kalkulációs tételeknek megfelelő bontásban– a hozamok közvetlen önköltségének tervezését alapozza meg.

A termelési költségek tervezése

A tevékenységalapú költségszámítás segítségével az önköltségmeghatározása reálisabban történhet

Gyakorlati szempontból a termelési költségeketelszámolhatóság szerint nem két, hanem három csoportraérdemes bontani:

Egyszerű közvetlen költségek, amelyek közvetlen hozzárendelésútján az adott költségviselőre terhelhetők.

Felosztott közvetlen költségek, amelyek tevékenységi, vagyoksági alapon történő hozzárendelés útján valamilyen felosztásialap (forrástényező) segítségével terhelhetők az adottköltségviselőre.

Általános költségek, amelyek nincsenek oksági viszonyban azadott költségviselővel, így csupán valamilyen vetítési alap(árbevétel, közvetlen költség) segítségével terhelhetők az adottköltségviselőre

A termelési költségek tervezése

Állandó költség

Független a termelésszínvonalától, volumenétől,akkor is felmerül, ha termelésnem folyik.

Tipikus állandó költségnektekinthető azértékcsökkenési leírás, azalapbér, annakjárulékvonzata stb.

Gazdasági elemzéseknélgyakran az elemzés céljadönti el, hogy mit tekintünkállandó költségnek.

Változó költség

Csak akkor merül fel, hatermelés folyik.

A hozam és a költségekalakulása között fennállókapcsolat alapján a változóköltségek lehetnekarányosan változó,progresszíven változó ésdegresszíven változóköltségek.

Termelési költségek lehetséges összesítése (ezerFt)

Az összesített költségterv tartalmazza tehát a vállalkozásműködéséhez kapcsolódó jövőbeli várható termelési költségeket,továbbá azok különböző ismérvek szerint történő csoportosítását.

Eredményterv

Az eredményterv elkészítésének célja a vállalkozás várhatóeredményének lehető legpontosabb meghatározása

Az eredményterv az árbevétel- és a költségterv alapján állíthatóössze, amelyek részletezettsége, struktúrája a választotteredmény levezetési módszerhez igazodik. Elkészítése különbözőmódszerekkel történhet.

A várható eredmény levezethető vállalatgazdaságtanikalkulációkon keresztül is. Ekkor végső soron a tevékenység nettójövedelmét határozzuk meg, amely az adózás előtti eredménytjelenti:

Nettó jövedelem = Termelési érték – Termelési költség

Eredményterv

Az eredmény a nettó jövedelmen kívül kifejezhető fedezetihozzájárulás, fedezeti összeg és bruttó jövedelem formájában.

A gazdálkodás elemzése szempontjából nem mindegy, hogymikor melyik jövedelemkategóriát használjuk. A befektetőkáltalában az ÁKFN struktúrát preferálják:

(+/-)ÁRBEVÉTEL- Változó költségek- Egyedi költségek változó része- Általános költségek változó része= FEDEZETI ÖSSZEG- Fix költségek= NYERESÉG

A tervezett éves árbevétel meghatározásánál ki kell építeni azokata fedezetlépcsőket az ÁKFN struktúra modellnek megfelelően,ahol a gyártás tervezett közvetlen önköltségét, valamint akereskedelem, igazgatás fix költségeit levonva a tervezettárbevételből megkaphatjuk a tervezett éves eredményt.

Eredményterv

Bizonyos esetekben (pl. hitelkérelem) az üzleti terv befogadóimegkövetelik azt, hogy a vállalatgazdaságtani megközelítésűeredmény levezetés mellett vagy helyett az eredményterv aszámviteli eredménykimutatás formájában készüljön el.

Ez az ún. részletes eredménytervezés, amely követi a számvitelieredménykimutatás részletezettségét, ezért a vonatkozószámviteli előírásokat és a vállalati sajátosságokat, számvitelipolitikáját stb. is figyelembe kell venni.

Attól függően, hogy az eredmény-kimutatásban az üzemi (üzleti)tevékenység eredményének kimutatása milyen eljárással történik,megkülönböztetünk összköltség eljárással (16. táblázat),valamint forgalmi költség eljárással (17. táblázat) készülőváltozatot.

Összköltség eljárás

Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás bruttószemléletű, a vállalkozás tárgyévi összes termelési értékét állítjaszembe az összes ráfordítással, a termelési költségeket pedigköltségnemenkénti bontásban mutatja.

Forgalmi költség eljárás

Ezzel szemben a forgalmi költség eljárással készülőeredménykimutatás nettó szemléletű, csak az értékesítésselkapcsolatos bevételeket és költségeket veszi figyelembe, azaz azértékesítés költségeit mutatja be közvetlen és közvetett költségbontásban.

E struktúrával a gazdálkodónak szélesebb körű összehasonlításravan lehetősége és a nemzetközi viszonylatban is ez azelterjedtebb.

A forgalmi költség eljárással készülő eredménytervben az üzemitevékenység eredményének számszerűsítése tehát másértékkategóriák alapján történik, de mégis azonos eredményt kellkapjunk.

Eredményterv

A továbbiakban az eredményterv az alapja az eredményfelhasználási tervnek, ami megadja, hogy milyen összegekszolgálnak hiteltörlesztésre, osztalékfizetésre, fejlesztésre.

Az adózott eredmény fedezi a tulajdonosok tőke arányososztalékát, ami csökkenti a mérleg szerinti eredményt.

Az eredmény felhasználás ezt követően két célt szolgál.

Ha a vállalkozásnak hitelállománya van, akkor elsőként a tőketörlesztésére kell fordítania. (A kamatfizetési kötelezettségetköltségként már az adózás előtti eredmény levezetésekorelszámoljuk.)

Az ezen túl fennmaradó összeg egyfajta fejlesztési forrást,tartalékot képezhet.