• Phylum: Arthropoda• Subph.: Myriapoda

• Cl.:Chilopoda• Cl.:Symphila• Cl.:Pauropoda• Cl.:Diplopoda

• Subph.: Hexapoda• Cl.: Parainstecta• Cl.: Insecta

29.4. MYRIAPODA 1. cl: Chilopoda - százlábúak

2

szelvényenként 1 pár láb

- minimum 15 pár

Éjjeli ragadozók– első láb állkapcsi lábbá alakult

– méregmirigyet tartalmaz

– háti-hasi irányban lapított test

Gyors mozgás

Rejtett életmód– fakéreg-, kövek alatt, avarban

3

1. Cl: Chiliopoda (százlábúak) mind: ivarnyílás hátul

Subcl: Notostigmophora (háton légnyílásosak)

1. Ordo: Scutigeomorpha (Pókszázlábúak)

Subcl: Pleurostigmophora (oldalt-légnyílásosak)

2. Ordo: Lithobiomorpha (igazi százlábúak)

3. Ordo: Scolopendromorpha (szkolopendrák)

4. Ordo: Geophyilomorpha (rinyák)

4

Napos, száraz helyek, de leginkább lakások.

Hosszú lábait ostorszerűen használja: legyek, más rovarok a zsákmány

Az embert is képes megmarni, a csípés kb 36 óra elteltével múlik el.

Petéit egyesével, pár naponként rakja le. Szövedéket nem készít.

Lárvaként elvesztett lábai a következő vedléskor pótlódnak. Több évig él.

Scutigera coleoptrata – (légyölő) pókszázlábú

1. o: Scutigeomorpha – pókszázlábúak (scutica = szíjostor, korbács, lat.)

5Lithobius forficatus – barna százlábú

2. o: Lithobiomorpha - százlábú félék

Erdők avarja, bokros helyek, kövek, korhadó fadarabok

90% relatív páratartalmat igényel

Kisebb rovarokat, lárvákat, ászkarákokat fogyaszt.

Mirigyeiben 3 harapásra elegendő mérget képes tárolni.

A hím először egy néhány cm-es szövedéket készít szaporodáskor.

A hím ondóját egy spermatoforába üríti, melyet a szövedékbe helyez.

A nőstény hátsó lábai közé veszi a spermatoforát és a benne levő ondót

ivarnyílásába juttatja, a spermatofora megszilárdult váladékát megeszi.

6Scolopendra cingulata - örvös szkolopendra

Feltűnő színűek lehetnek, méretük 15-265 mm között.

35 szelvény, 21 pár járólábbal.

Utolsó lábpárjuk tüskékkel borított, védekezésre használják.

Szemük csak néhány ocellusból áll, vagy teljesen hiányzik.

Melegkedvelők, főleg trópusi, szubtrópusi területeken.

Marásuk fájdalmas lehet. 550 faj, nálunk 2 család.

Cryptops hortensis kerti vakszkolopendra

3.o: Scolopendromorpha - szkolopendrák

7

Geophilomorpha - rinya

9-200 mm, testük hosszú vékony, homonom szelvényekből áll.

lábuk (41-191 pár) rövid, gyenge, ezért mozgásuk viszonylag lassú.

Fejük kicsi, lapos,

agyuk leegyszerűsödött

szemeik hiányoznak.

A fényt kerülik, sötét párás élőhelyeken.

A talaj felső rétegeiben kb 40 cm mélységig gilisztajáratokban élnek.

Geophilus longicornis – ártéri rinya

4.o: Geophyilomorpha – rinyák

8

~ 500 faj

kicsik (1.0-1.5 mm)

Kövek alatt, avarban

villás csáp

29.4. MYRIAPODA 2. cl: Pauropoda - villáscsápúak

9www.fcps.k12.va.us/StratfordLandingES/Ecology/Arthropods

North American Millipede

Narceus americana

test tagolódása:

fej

+ 4 normál szelvény

+ ikerszelvények2 pár láb/szelvény

Többség: ~ 30 szelvény

Nedves élőhelyeken

Avarban, kövek alatt, talajban

Növény v korhadékevők

29.4. MYRIAPODA 4. cl: Diplopoda - ikerszelvényesek

10

Cl: Diplopoda (ikerszelvényesek)

Subcl: Penicillata szőrös ikerszelvényesek

1. Ordo: Polyxenida

Subcl: Chilognatha

Infracl: Ophisthandria (Pentazonia)- hátsópárzólábúak

2. Ordo: Glomerida (gömbölyödő ezerlábúak)

Infracl: Proterandria (Helminthomorpha) elülső párzólábúak

3. Ordo: Julida

4. Ordo: Polydesmida - karimás ezerlábúak

11

Glomeris hexasticha – gömbsoklábú

Teste rövid zömök, 5-16 mm.

Keresztmetszetük félkör alakú

kutikulájuk elmeszesedett, fényes, mintázata márványos

Ikerszelvényeiben méregmirigyek, közös kivezetőnyílásuk a hátoldalon

Védekezésképpen tökéletes össze tudnak gömbölyödni

Lomberdők gyakori faja, avarban, korhadó farönkökben.

Korhadó levelekkel, friss növényi részekkel táplálkozik.

Glomerida Glomeris hexasticha – gömb-soklábú

o: Glomerida - gömbölyödő ezerlábúak

12

Szürkésfekete, a hím hátának közepén 1 db vékony, sötét csík

a nőstényen 2 csík

Az imágó teste 40-nél mindig több szelvényből áll.

Párzólábai a 7. szelvényen, bőrtasakba visszahúzhatók.

Euanamorfózissal (peridomorfózis) fejlődik, végig nő a szelvényszám.

Gyakori, főként tölgyesek avarjában, lehullott falevelekkel táplálkozik.

Erdei vaspondró – Chromatoius projectus

o: Julida – hengeres vaspondrók

13

o: Polydesmida: karimás ezerlábúak

a Diplopoda legfajgazdagabb rendje: ~3000 faj

A sternitek, pleurotergitek összeolvadtak

hengeres keresztmetszet, de ikerszelvényein szárnyszerű oldalnyúlványok

(paratergit).

14

Polydesmus complanatus – karimás ikerszelvényes

20 szelvény, a 7. szelvényen az első pár a párzó-lábpár

egyik leggyakoribb ikerszelvényes fajunk

erdei avar, kövek alatt

Korhadó fával táplálkozik.

A nőstény csomókban rakja le petéit, melyeket kicsiny, kúpszerű

földkupaccal takar be. A peték gázcseréjét egy kis szellőzőnyílás biztosítja.

o: Polydesmida: karimás ezerlábúak

15

TRILOBITA ősitengeri

háromkaréjú ősrákok amandibulatavégtagokon kopoltyúk

CHELICERATA ősitengeri eredet

csáprágósok csáprágó, amandibulatalemezes kopoltyú/tüdő

CRUSTACEA ősitengeri eredet

rákok mandibula

végtagokon kopoltyúk

MYRIAPODA ősitengeri eredet

soklábúak mandibulatrachea

HEXAPODA fiatal (~400 millió éve, devon)szárazföldi eredet

hatlábúak mandibulatrachea

Protura Collembola

Diplura Microcoryphia

Thysanura Ephemerptera

Odanota Grylloblattaria

Phasmida Orthopthera

Mantodea Blattaria

Isoptera Dermaptera

Embiidina Plecoptera

Zoraptera Psocoptera

Phthiraptera Hemiptera

Homoptera Thysanoptera

Neuroptera Coleoptera

Strepsistra Mecoptera

Siphonaptera Diptera

Trichoptera Lepidoptera

Hymenoptera

Coleoptera

Diptera

Lepidoptera

Hymenoptera

Subphylum: HEXAPODA

FEJ :

TOR: 3 pár láb

POTROH

Trachea rendszer (más csoportoknál is van)

Fig. 7.2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

rovarrendek

18

Hypothetical

evolutionary transition

from annelid-like

ancestor to hexapod

arthropod

FEJ :

TOR: 3 pár láb

POTROH

Trachea rendszer (más csoportoknál is van)

19

cl: Insecta

HEXAPODA

cl: Parainsecta

Subphylum: HEXAPODA

20

o: PROTURA - előrovarok

- Több mint 200 faj (~500)

- szem nincs 1 pár pszeudoocellum

- csáp nincs

- Első pár láb tapogatóként funkcionál

- Potroh 11 szelvény

- Első 3 potrohszelvényen csökevényes láb

Protos: egy, első

Oura : uszály, farok

21

- kolla: ragasztó, enyv; embolon: farok- 0,2 – 9 mm- epiedafikus (talajfelszínen, avarban) veuedafikus (a talaj felső rétegében)

lehet, barlang, hó- szaprofita életmód, fontos szerep az avardekomponáló folyamataiban

- minden kontinensen (az Antarktiszon is)

o: COLLEMBOLA - ugróvillások

Neanura muscorum (Templeton, 1835)

22

Podura aquatica – Vízi ugróvillás

- 2 mm, kék

- vízpart, vízfelszín, hó ugróvilla lapos, hosszú

- a víz felszínére hullott szerves törmelékkel táplálkozik

- Család egyetlen faja

- Holarktikus, gyakori

Poduridae

23Podura aquatica – Vízi ugróvillás

24

o: DIPLURA - lábaspotrohúak

páros fartoldalék (cerci) diploos: kettő oura: farok

fej kerek, test hosszú, kicsi 2-10 mm

szájszerv fejtokba viszahúzható

csáp hosszú, gyöngysorszerű

több évig élnek, szemtelenek

~ 700 faj

életük végéig vedlenek (kb. 30 alkalommal)

ált. talaj: szaprofágok, v ragadozók

fonálfarkúak fogófarkúak

Campodeidae Japygidae

25

Japygidae -fogófarkúak

ragadozók

fogószerű fartoldalékkal ragadják meg a zsákmányt

csáp teleszkópszerűen visszahúzható

fogófarkú ősrovar

26

Campodeidae – fonálfarkúak

többség mikrofitofág, de van köztük ragadozó is

fonálfarkú ősrovar

subph: Hexapoda

cl: INSECTA

INSECTA = BEVÁGOTT, felosztott

FEJ: 6 szelvény

TOR: 3 szelvény 3 pár láb

POTROH: 12 szelvény

szájszerv a fejtok külsején ízesül (ectognath)

rágószájszerv a legősibb, többi ebből módosult

cl: INSECTA

29/5. subph:

HEXAPODA Monocondylea

1. scl: Monocondylea: mandibula (rágók) a fejhez ill. lábszár a combhoz egy bütyökkel ízesül

2. scl: Dicondylea

cl: Parainsecta

28

scl DICONDYLEA: o: Zygentoma - pikkelykék

- ~370 faj

- többségük trópusi, szubtrópusi

- a csápok hosszúak, összetett szem, egy pár tapogató

- az előtor a legszélesebb torszelvény

- gyors mozgás

- többnyire szerves törmeléket fogyasztanak

29

Lepisma saccharina – Ezüstös ősrovar (ezüstös pikkelyke)

- 7-10 mm, teste ezüstösen csillogó

- melegkedvelő faj, elsősorban lakásokban

- a természetben sziklafalakon, fakéreg alatt

- éjjel aktív, nappal szűk résekben rejtőzik

- szerves anyagokkal táplálkozik

- 3 – 4 évig élnek

o: Zygentoma – pikkelykék

o: EPHEMEROPTERA - kérészek

• Vízi lárvák (szárnyas: nimfa)

• Potrohon trachekopoltyúk (lemezes vagy tollas)

• A lárvák „ökológiai indikátorai" a vízminőségnek

• Fontos táplálékforrása vízi állatoknak.

• tömeges kikelés can also create a nuisance

• hemimetamorfózis (prometabolia - tökéletlen átaluklás v. átváltozás)

http://www.famu.org/mayfly/images/pluteus_nym.jpg

Lárvák:

„ephemeros” – rövid ideig élő „ptera” - szárny

Ephemeroptera - kérészek

- 3 – 4 cm, Európa legnagyobb kérésze,

- a filum terminale hiányzik

- hazánkban a Tiszában és néhány mellékfolyójában

- tiszta vizű, meredek, agyagos partszakaszok

- a lárva legalább 3 évig fejlődik.

VÉDETT!

Palingenia longicauda – Tiszavirág

Palingenidae

Ephemeridae (burrowing mayflies)

• nagyok

• ásó lárvák

• 2 or 3 caudal filaments

Ephemera vulgata – Tarka kérész

- ~2 cm

- van filum terminale

- síkvidéki, alföldi folyók és nagyobb patakok mentén

hemimetamorfózis (tökéletlen átalakulás, átváltozás): heterometabolia

• Hosszú életűek

• vízi lárvák, imágók ált. vízközelben

• minden forma ragadozó, rágó szájszerv

• nagy, összetett szemek, 3 pontszem

• csáp rövid és sörteszerű

• jól fejlett tor (repülés!)

• gyakran fémes szín

• változó méret 20 -135 mm

o: ODONATA - szitakötők

“odon” – fog, mouthparts of the adultsVízminőség indikátorai

A legősibb ismert szárnyas rovar fosszília a 350

millió éves Meganeura mony ősszitaköt a

karbonban élt, 100 millió évvel korábban, mint

az első dinoszauruszok és 150 millió évvel

korábban, mint az első madarak.

lárvák

külső szárnykezdemények

A lárva szájszerve (alsó ajakból) az álarc:

40 stádium is lehet

1. Subordo: ZYGOPTERA

• 3 széles lemezes

tracheakopoltyú

a potroh végén

• fej szélesebb

mint a tor és a

potroh

Egyenlő szárnyú „kis” szitakötők

• Elterjedés: sík- és

dombvidéken gyakori,

hegyvidéken ritka.

• Élőhely: kisebb álló- és

lassú folyású vizek

mentén fordul elő.

Platycnemidae – széleslábú szitakötők

Platycnemis pennipes – Széleslábú szitakötő

Életmód: Lassú folyású vizek mentén 500 m–ig gyakori.Gyakran pihen a víz fölé hajló sás, gyékény levelein. A nemteljesen ivarérett fiatalok egy csoportban maradnak, gyakranegy-egy sáscsomón töltik az éjszakát.

Agrion splendens - Sávos szitakötő

Leírás: 42-48 mm. A hím tora, szárnytöve kékeszöld, a potroh kék, szárnyakon folt

A nőstény zöldes-aranyos, a szárnyjegye fehéren világít, a lábai szürkésfeketék.

2. Subordo: ANISOPTERA

• végbélkopolyúk

• fej nem széles

• 3 to 5 short pointed

appendages visible at

tip of abdomen

Egyenlőtlen szárnyú „nagy” szitakötők

• Nagy testű, gazdag színezetű fajok

• szemei hosszan összeérnek

Anax imperator

- óriás szitakötő

szárnyak elülső szegélyere a szárny-jeggyel együtt sárga (Anax fajok)

síkvidéki, alföldi csatornák, vizesárkok mellett. Rendkívül gyors.

Aeshnidae - karcsú acsák

Libellula depressa – közönséges acsa

• potroh feltűnően széles

• többé-kevésbé lapos

• oldala élben végződik

• hím potroha olykor kékesen hamvas

• 38-50 mm.

• Potroha feltűnően széles

• A 2. szárny tőfoltja nagyobb

• sík- és dombvidéki

• állóvizek, kisebb tavak, tócsák

• gyakran tömegesen nagy távol-

ságra vándorol

• de peterakásra mindig visszatér

a vizekhez

Libellulidae - laposhasú acsák

Sympetrum sanguineum - alföldi szitakötő

• Kisebb, hengeres potroh. 30-35 mm.

• hím bordó-piros, a nőstény sárga

• sík és dombvidék, kis kiterjedésű állóvizek

közelében, tocsogós réteken, tisztásokon

• gyakori

• Néha népes csoportokban cikáznak a

napfényes nyári melegben.

Cordulegaster boltonii – Sárgafoltos hegyi szitakötő

• gyors folyású hegyi

patakok mentén

• Hazánk egyik

legveszélyeztetettebb és

legritkább szitakötője.

• A Mecsekben és az

Őrségben élnek

populációi.

• VÉDETT!

Cordulegasteridae

NEOPTERA

• Ebbe a csoportba tartozik a recens rovarok 97%-a

• valószínű, hogy monofiletikusak

• E csoport három részcsoportra tagolható

– a szárnyak alakulása

– egyedfejlődésük sajátosságaik alapján

o: PLECOPTERA - álkérészek

Habitat: vízi lárvák; az imágók a patakok, folyók partja mentén találhatók

Testük 8-30 (3-50) mm.

2000 körüli fajukat írták le, hazánkban 40 fajuk él.

név: a pihenő hátsó szárnyak

öszehajtogatott, redőzött

részére utal.

(pleco: sodor, csavar)

(Stoneflies)

nyugalomban a szárnyak a test fölött

vízszintesen helyezkednek el,

túlnyúlva a potrohon

első szárnyuk

hosszúkás

A 2. szélesebb,

redőzhető

Óriás álkérész (Perla maxima)

Embiidina = Embioptera (Webspinners)

o: EMBIOPTERA - szövőlábúak

• 1.5-2 mm

• csak a hímek szárnyasak

• sz: potroh fölött laposan egymásra

helyezve

• csápjuk hasonló, de hímeknél

sokkal több íz

• trópuson, szubtrópuson

• kérgek, levelek alatti szövedékben

hím nőstény

Grylloblattodea (Rock Crawlers, Icebugs)

o: NOTOPTERA - gleccsersáskák

• csak hideg, jeges élőhelyeken, 13 faj

• Kína, Szibéria, Japán, Ny-USA és Kanada

magashegyeiben

o: DERMAPTERA - fülbemászók

Derma(to)ptera

• epimorfózis

• Hosszúkás test

• potrohuk végén hatalmas fogók

• előrenyúló rágó szájszerv

• pontszemek hiányoznak

• táplálék: többnyire elhalt

növények, állatok

cercus

• éjjel aktívak

• kedvelik a meleget és a nedvességet

• ivadékgondozásuk kezdetleges szociális viselkedés:

a nőstények védik a petéket

a terméketlen vagy az elhalt petéket kiválogatják és megeszik

Forficula auricularia – közönséges fülbemászó

• Ősszel párzik, a nőstény kövek,

fadarabok alá kis barlangot váj,

amibe 50-60 petét rak és maga is

melléjük húzódik.

• kozmopolita

• közönséges

• növényi és állati táplálék

• Epimorfózis

• “módosult, ragadozó csótányok”

– cerci

– ootheca

• fejük körbeforgatható

• 40-70 (10-160) mm

• A rágók jól fejlettek

• Ragadozók, nappal vadásznak

o: MANTOPTERA - fogólábúak

Mantis religiosa – imádkozó sáska

A nőstények habos szerkezetű tokba rakják petéiket.

a 2. szárny hártyás

az 1. szárny pergamenszerű,

dús, finom erezetű

Túlnyomóan a trópusi meleg égöv lakói

Az előhát keskeny, erősen megnyúlt

az 1. láb ragadozó fogólábbá alakult

a lábszár a combhoz visszahajtható.

Mantis religiosa – imádkozó sáska v. ájtatos manó Védett!

Környezetétől függően zöld vagy barna.

o: BLATTOPTERA - csótányok

• 3500 faj, hazánkban 10

• 6-25 (3-95) mm

• ovális alakú testük

háti-hasi irányban lapított

• előhát széles, pajzsszerűen a fejet befedi

• hosszú fonalas csáp

• rágók jól fejlettek

• lábszárai feltűnően tüskések

• potroh végén 4 függelék

• Jó futók, fénykerülők, melegkedvelők.

• A csótányok a szárnyas rovarvilág egyik legrégebbi képviselői, őseik a karbon

is éltek.

• 1. szárny erősebben kitines pergamenszerű, dús erezet

• 2. pár szárny jóval szélesebb,

az elülső alatt hosszanti irányba redőzve pihen

• bokrokon, talajban, hangya- és termeszfészkekben is

• túlnyomóan a meleg égöveken

Blatta orientalis (Periplaneta ~)- konyhai csótány (svábbogár)

• 19-26 mm, éjszaka aktív. Kártevők.

• emberi környezethez alkalmazkodtak (synantrop).

• nőstény 1 éves élete alatt 5-8, ~ 17 petét tartalmazó ún.

petetokot termel, lúgokkal, savakkal szemben is ellenálló.

• kikelés: 5 hét – 3 hónap.

• Alkalmas helyen egész éven át szaporodhatnak.

szárnyak

csökevényesek

szárnyak

megrövidültek

• 11-13 mm

• repülni nem szokott, ugrás közben szárnyával segíti magát előre

• Lárvái 2-6 hét alatt kelnek ki

• Fél vagy egy évig fejlődnek, 6 vedlés után ivarérettek

• maximum 1 évig élnek

• Synantrop

• padlószinten, a falakon, sőt a mennyezeten is mozog.

• Kártevő.

Blattella germanica

– német csótány

Ectobius laponicus – lap erdei csótány

• 6-13 mm. Erdőszegély, tisztás.

• hímek növények levelein, fonákján

• nőstények inkább az avarban

• legtöbb fajjal ellentétben nappal aktív

• Gyors mozgású, jó repülő.

Ectobius silvestris – erdei csótány

• potroh végén ízelt fartoldalék

• Európában a sarkkörig.

• hím elég jól repül

• nőstény inkább az avarban

• tápláléka vegyes.

• nappal aktív

nőstény

hím

lárva

o: BLATTOPTERA - csótányok

• 3500 faj, hazánkban 10

• 6-25 (3-95) mm

• ovális alakú testük

háti-hasi irányban lapított

• előhát széles, pajzsszerűen a fejet befedi

• hosszú fonalas csáp

• rágók jól fejlettek

• lábszárai feltűnően tüskések

• potroh végén 4 függelék

• Jó futók, fénykerülők, melegkedvelők.

Blatta orientalis (Periplaneta ~)- konyhai csótány (svábbogár)

• 19-26 mm, éjszaka aktív. Kártevők.

• emberi környezethez alkalmazkodtak (synantrop).

• nőstény 1 éves élete alatt 5-8, ~ 17 petét tartalmazó ún.

petetokot termel, lúgokkal, savakkal szemben is ellenálló.

• kikelés: 5 hét – 3 hónap.

• Alkalmas helyen egész éven át szaporodhatnak.

szárnyak

csökevényesek

szárnyak

megrövidültek

• 11-13 mm

• repülni nem szokott, ugrás közben szárnyával segíti magát előre

• Lárvái 2-6 hét alatt kelnek ki

• Fél vagy egy évig fejlődnek, 6 vedlés után ivarérettek

• maximum 1 évig élnek

• Synantrop

• padlószinten, a falakon, sőt a mennyezeten is mozog.

• Kártevő.

Blattella germanica

– német csótány

Ectobius silvestris – erdei csótány

• potroh végén ízelt fartoldalék

• Európában a sarkkörig.

• hím elég jól repül

• nőstény inkább az avarban

• tápláléka vegyes.

• nappal aktív

nőstény

hím

lárva

o: ISOPTERA - termeszek

- ~2000 faj, 5-22 mm

- államalkotók, kasztrendszer

- 4 hártyás szárny

- fonalas csáp, gyöngyfüzérszerű

- Cellulóz fogyasztók

- A tor és a potroh befűződés nélkül csatlakozik

egymáshoz

- rajzás: szárnyas hímek és nőstények

rajzás

dolgozók

Pacific Dampwood Termite Reproductive --Zootermopsis angusticollis királynő szolgákkal

o: PHASMATODA - botsáskák

• hemimetabolia

• fajok többsége szárnyatlan

– gyakran csak a hímnek van

• trópus, szubtrópus

• a leghosszabb ma élő rovarok

• éjjel aktív

• szem gyengén fejlett

• fej gömbölyded, kicsi

• növényevők

Két fő típusuk:

botot vagy

levelet utánoz

Ordo: ENSIFERA CAELIFERA

Tettigonioidea Grylloidea

Szöcskék Tücskök Sáskák

Csáp Hosszabb a test felénél Rövid

Szem Kicsi, gyenge látás Nagy, jó látás

Szárnyak B fent, eltérők J fent j~b Alig fed át j~b

Hangadás Szárny-szárny Comb-szárny

Hallószerv 1. lábszár 1. potr.szelv.

Párzáskor H Alul Felül

Tojókészülék lapos tcső hengeres tcső Tojókampó

Életmenet Pete telel át Imágó v lárva Ált. pete

SALTATORIA-

ugró egyenesszárnyúak

ordo: ENSIFERA - tojócsövesek

subo.:Tettigonioidea - szöcskék

Ephippiger ephippiger – nyerges szöcske

Saga pedo – fűrészlábú szöcske V

Tettigonia viridissima – zöld lombszöcske

ordo: ENSIFERA - tojócsövesek

subo.: Grylloidea - tücskök

Gryllotalpa gryllotalpa – lótücsök

Acheta domesticus – házi tücsök

Gryllus campestris – mezei tücsök

ordo: CAELIFERA - tojócsövesek

Acridoidea - sáskák

Calliptamus italicus – olasz sáska

Acrida ungarica – sisakos sáska V

Paraneoptera (Eumetabolia)1. ordo ZORAPTERA – pillásszárnyú tetvek

- ~30 faj

- kicsik (3 mm)

-szárnyas v szárnyatlan is lehet

- a nőstény és hím is

- egy adott fajon belül különböző formák lehetnek (vak-szemes,

- pigmentált-depigmentált,

- szárnyas-szárnyatlan)

- hasonlítanak a termeszekre

- táplálék: gomba, spóra,

atka, kis rovartetemek

2. ordo PSOCOPTERA – fatetvek, fürge tetvek

- ~ 5500ja, Mo: ~70

- kicsik (6 mm)

- nagy fej, rágó szájszerv, szövőmiriggyel

- szárnyatlantól szárnyasig mindenféle lehet

- növény- és szerves törmelékevők

- párás helyeken, fákon, fészekben

- szabadon élők gyakran közös szövedékben

- könyvekben, gyűjteményekben is

3. ordo PHTHIRAPTERA – tetűalakúak

- a Psocoptera leszármazottai (sok fatetű fészekben él)

- 3,000 faj

- Anoplura (szívó szájszerv)

- Mallophaga (rágó szájszerv)

madarak madarak 500 faj pár faj elefánton,emlősök emlősök varacskos disznón

Phthirus pubis – lapostetű

Phthiraptera: tetvek (lice)

• kicsik, laposak, szárnyatlanok• mind külső parazita madarakon, emlősökön• kórokozók, betegségek vektorai• gazdaspecifikusak, sok faj csak 1 gazdafajon él• ua gazda más testrészein más fajok élhetnek• táplálkozás: vérrel, hajon, tollon, bőrön

Pediculus humanus capitis

– haj- v. fejtetű

Pediculus humanus h.

– ruhatetű

kiütéses tífusz és a visszatérő lázkórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti.

4. ordo THYSANOPTERA – tripszek

- 5000 faj

- többnyire virágokon, van ragadozó is

- betegségek vektorai

- fejlődésük egyedülálló

neometabólia: -2 lárvastádium-1 félig nyugvó elő-nimfa-1v2 nyugvó nimfa (~ a bábok)

- aszimmetrikus szájszervük

szúró-szívó típusú

hólyagoslábúak v rojtosszárnyúak thysanos: rojtos

5. ordo HETEROPTERA – poloskák

- 1 mm-től 10 cm

- többé-kevésbé lapított test

scutellum

5. ordo HETEROPTERA – poloskák

− 1. pár szárny: félfedő (hemielythrum)

− Bőrszerű része a corium, hártyás a membrana.

− 2. pár szárny: hártyás, a félfedő alá teljesen behúzható.

− Repülés: a két szárnypár összekapcsolódik

− nyugalomban a szárnyak laposan fekszenek a potroh felett.

− Az utómellen nyíló bűzmirigyek főleg védekező szervek.

− Elsősorban növényevők, de sok ragadozó, vérszívó is van.

Infraordo: Nepomorpha - Vízi poloskák

Csápjaik rövidek, a fej alsó vagy oldalsó árkában fekszenek, felülről nem láthatók. A fajoknagy része vízben él, ezek aktív úszók, áramvonalas testűek és gyakran úszólábakkal rendelkeznek.Többségük ragadozó.

Familia: Corixidae - Búvárpoloskák

Csónakszerű testük sötét színű, hátoldaluk szélesen lapított. Szipókájuk rövid. Az első láb lapátszerű vagyhengeres, a második kapaszkodó, a harmadik úszó.

Élőhelyük növényzettel dúsan benőtt, álló- vagy lassú folyású vizek. A víz aljzatán tartózkodnak. Algákat,elhalt növényi részeket szívogatnak, de ragadozók is lehetnek. Kitűnő repülők.

Familia: Nepidae - Víziskorpiók

8. potrohszelvényük két hosszú nyúlványban végződik, amelyek légzőcsövet (sypho) alkotnak. Első lábukbicskaszerű fogólábbá módosult.

Álló- vagy lassan folyó vizek aljzatán, vagy vízinövényeken mászkálnak. Ragadozók.

Nepa cinerea - VíziskorpióSzélesen lapított, ovális testű.

Potroha a szárnyak alatt piros. 16-22 mm. Petéit vízinövényekbe rakja. Az imágó nem tud repülni. Falánk ragadozó, még a halivadékot is megtámadja. Egy nemzedéke van, az imágó a vízparton telel át.

Gerris paludum - Közönséges molnárpoloska14-16 mm. Fején és az előhát elülső részén sárgásvörös hosszanti vonal húzódik.

Petéit a vízfelszín alá, vízinövényekre ragasztja. Télen elhagyja a vizet és avarban, kéreg alatt, búvóhelyeken telel.

Infraordo: Gerromorpha - Kétéltű poloskák

Testük hasoldalát bársonyszerű, ezüst vagy sárgásfehér szőrzet borítja. Csápjuk fejlett, felülrőllátható. A fajok legnagyobb része a vízfelszínen él, de előfordulhatnak a vízparton, iszapon, nedves mohaközött is. A hátulsó végtagok megnyúltak, a lábfej karmai nem végállásúak, esetleg szőrpamat segíti atámaszkodást a víz felületén. Ragadozók.

Familia: Gerridae - Molnárpoloskák. Első lábuk fogóláb. Második és hamadik pár lábuk igen hosszú. A víz felületén futkosnak, az ide hulló apró rovarokat fogyasztják. Ragadozók, csak a nyugodt vizeket kedveli.

Familia: Reduviidae - Rablópoloskák

Testük nagy, megnyúlt. Fejük a szemek mögött befűződik, nyakszerű, csápjuk térdszerűenhajlott. Szipókájuk erős, hegyes, erősen görbült.

Valamennyi fajuk ragadozó. Növényeken, virágokon leselkednek, rovarokat zsákmányolnak.

Reduvius personatus - szemetes zugpoloskaLeírás: Az egész testét por fedi, amit az állat ösztönösen szór időnként magára, s így a környezetébe tökéletesen beleolvad. 16-18 mm. Életmód: Lakásokban kaszáspókokat, legyeket fogyaszt, a mezőn főleg a virágokon élő rovarokat ejti el.

Sp.: Rhinocoris iracundus - Gyilkospoloska14-17 mm-es, fekete-piros állat. Száraz, meleg helyeken a talajon vagy növényeken

tartózkodik. Szúrása az embernek is fájdalmas.

Familia: Cimicidae - Vérszívó poloskák

Erősen lapított testű, kerekded, 3-6 mm-es rovarok. Világos vagy feketésbarna testük egyenletesen,sűrűn szőrös. A hátsó szárnyak elcsökevényesedtek, az elülsőkből kis pikkelyek maradtak meg. Állandótesthőmérsékletű állatok vérét szívják, rendszerint éjjel. Bűzmirigyeiket nem tudják elzárni, így azokváladéka állandóan szivárog.

Cimex lectularius - Ágyi poloska4-6 mm. Testét merev szőrök fedik. Színe sárgás vagy vörösbarna. Elsősorban az

ember vérét szívja. Éjjel hagyja el rejtekhelyét. Fél évig is képes éhezni. Egy állat több száz petét rak, teljes kifejlődése 6-8 hétig tart. Csak elhanyagolt, piszkos lakásban maradnak meg huzamosabb ideig. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, onnan hurcolták szét a világ minden tájára. Súlyos betegségeket terjeszt (tífusz, visszatérő láz, kala-azar, lepra, stb.).

Familia: Miridae - Mezei poloskák

Testük lágy, törékeny. Többségük hosszúkás, ovális alakú, közepes vagy kis termetűek. Félfedőjükön színes,jól körülhatárolható függelék (cuneus) helyezkedik el. A szárnyhártyán két sejt található. Csápjuk két utolsóíze gyakran ostorszerűen megnyúlt és elvékonyodott. Pontszemük nincs. A legtöbb fajt magába foglalópoloskacsalád. Túlnyomóan növényi nedveket szívnak (monofágok vagy polifágok), kevés ragadozó is vanközöttük.

Adelphocoris lineolatus - Lucernapoloska

8-9 mm. Sárgás vagy szürkészöld. Előhátán két fekete folt látszik. Combjai feketésbarna foltokkaldíszítettek. Sok pillangós növényt károsít. A legveszélyesebb lucernamag-kártevő. A tojás telel áttarlómaradványokban. A lárva 4-5 hét után, június elején alakul át imágóvá. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik.

Scutelleridae - Pajzsos poloskákPajzsuk a potroh csúcsán is túlnyúlik, befedi a szárnyakat, csak az oldalszegély marad fedetlen. Testük erősen kitinizált, domború. Növényevők.

Graphosoma lineatum –

Csíkos pajzsospoloska

8-11 mm. Ernyősvirágzatúakon közönséges.

Infraordo: Pentatomomorpha - Címerespoloska-alkatúakViszonylag egységes csoport. Rendszerint erősebben kitinizáltak. Talajban, talaj felszínén, növényzeten is előfordulnak.

Eurygaster maura - MórpoloskaRéteken gyakori, a gabona tejes kalászaiban olykor kárt tesz.

Rhaphigaster nebulosa - BencepoloskaFekete csápján sárga gyűrűk vannak. A potroh második haslemezéből hosszú,

erős tüske nyúlik előre. 14-16 mm. Réteken közönséges. Ősszel a lakásokba is behúzódik.

Familia: Pentatomidae - Címeres poloskákA pajzs rövidebb a potrohnál, a hártya és a pászta mindig szabadon marad. Többnyire élénk színűek. Főleg növényevők, de kis részük ragadozó.

Palomena prasina - zöld bogyómászó poloska

Szárnyhártyái barnák. Főleg fákon cserjéken él, de lágyszárúakon sem ritka.

Színe alacsonyabb hőmérsékleten, késő ősszel és télen megváltozik, barna vagy

vörösesbarna színűvé válik. Az avarban telel át.

Jelentősége: A gyümölcsöt megmászva, emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi.

Dolycoris baccarum – közönséges bogyómászó poloskaMirigyváladékával élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket.

Aelia acuminata - Közönséges szipolypoloskaSzürkéssárga, elhegyesedő fejű poloska. A második és a harmadik lábpár combján 2-2 fekete foltot visel. 8-9 mm. Főleg takarmányfüveket szívogat, de gabonaföldeken is károsít.

Pentatoma rufipes – vöröslábú címerespoloska

gyakori faj, növények- és apróbb rovarok testnedvét is szívja

6-10 mm. Alapszíne kárminpiros, narancssárga, fekete rajzolattal díszítve.A káposztát a palántázástól a fejesedésig, a maghozó növényeket a virágzástól a becőérésig károsítja. 3 nemzedéke van, az imágó telel át.

Eurydema ornatum - Díszes poloska

Pyrrhocoris apterus - Verőköltő bodobács

Elsősorban a hárs és a mályva termését szívogatja. Petéit talajba, avarba rakja.A lárvák júniustól októberig fejlődnek.

Familia: Pyrrhocoridae - Verőköltő poloskákSzárnyhártya nincs. Vörös-fekete vagy sárga-fekete színűek. Növényi nedveket szívnak.

Familia: Lygaeidae - BodobácsokHosszúkás-ovális test, előhátuk trapéz alakú. Általában egyszínűek, barnák vagy feketék, talajon élnek. Főleg növényszívogatók, némelyik ragadozó.

Lygaeus equestris - Lovagbodobácscsápjai és lábai feketék. Július-augusztusban fejlődik, a talajban telel.

• Szipókájuk a poloskákéval szemben egészen hátul ered, egyes esetekben csaknem az elülső lábak között.

• Szárnyaik egyformán hártyásak, néha az első pár bőrszerűen megvastagodott.

• Nyugalomban többnyire háztetőszerűen tartják a potroh felett.

• Repüléskor a szárnyak összekapcsolódnak és együtt mozognak.

• Lábfejeik 3 ízűek.

• Kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak.

• Nemcsak szívásukkal, hanem vírusok és egyéb kórokozók terjesztésével igennagy károkat okoznak.

6. ordo: AUCHENORRHYNCHA – kabócák

Subordo: Fulgoromorpha

A középtor két oldalán a szárnyak tövén kis kitinlemezek (tegulák) találhatók. A homlokés a fejpajzs között varrat van. A csápok a szemek alatt erednek. A fajok többsége trópusielterjedésű.

Familia: Dyctiopharidae - Bordásfejű kabócák

Fejük csőrszerű, a szemeken jóval túlnyúlik.

Sp.: Dictyophara pannonica - Magyar bordásfejű kabóca

14 mm-es, zöld színű (esetleg rózsaszín) állat, feje hosszú, hengeres. Alföldi gyepekengyakori.

milia:

Subordo: Cicadomorpha

Tegulájuk hiányzik. A homlok és a fejpajzs között nincs varrat. Rövid csápjaik a szemek mellett, a pofákkörnyékén erednek. Kitűnő ugrók és jó repülők.

Familia: Cicadidae - Énekes kabócák

Nagytestű, 1-7 cm-es állatok. Első combjuk megvastagodott, erős tüskével. Lárváik első lába ásóláb.Fejpajzsuk hólyagszerűen kidomborodó, redőkkel és rovátkákkal díszített. Szárnyuk üvegszerűen átlátszó,színes erezetű, általában a potrohon túlnyúlik.

A fajokat a hangjuk alapján is fel lehet ismerni. A hímek hangadó szerve a potrohban található, a nőstényeknem adnak hangot. Lárváik földalatti gyökereket szívnak. Az imágók általában fákon, cserjéken élnek.

Tibicina haematodes - Óriás énekeskabócaTeste fekete, 3-4 cm-es. Az előháton vékony vörös csíkok vannak, a potrohgyűrűk

hátulsó szegélye vörös. Szárnya folt nélküli, vörösen erezett. Hangja ollóköszörülésre emlékeztet. Fejlődése leginkább a szőlővesszőhöz köti.

Cicada orni - Mannakabóca23-28 mm. A szárnyerek mentén barna foltok vannak. Hangja négyrészes

kereplés, egy perc alatt 200-szor ismétli. Szívása nyomán a kőrisfából cukortartalmú nedv szivárog, amely végül morzsalékos anyaggá szilárdul.

Familia: Cercopidae - Tajtékos kabócák

1 cm körüliek. Harmadik lábszáruk henger alakú, rajta 1-3 tüske és a végén tüskekoszorú található. Első párszárnyuk bőrszerű, gyakran tarkán mintázott, hátsó szárnyuk hártyás.

A lárvák folyékony ürülékükből, viaszból levegővel felfújt tajtékban („kakukknyál”) élnek. Ez megvédi őket akiszáradástól és a ragadozóktól is.

Cercopis sanguinolenta - Vérpettyes kabócaKékes fekete, az esz.-on vérvörös foltok vannak. 8-10 mm. A lárvák földalatti

hasadékokban élnek 10-15 cm mélyen, a habfészek lágyszárú növények gyökereit veszi körül. Almaféléken néha káros.

Centrotus cornutus - Szarvas kabóca8-10 mm. Az előtor hátrafelé irányuló tüskéje a test hátulsó részéig ér, ezenkívül

mindkét oldalon 1-1 háromélű szarv ered. Szürkésbarna, sűrűn pontozott. Főleg szedren, málnán található.

Familia: Membracidae - Púpos kabócákFejlett előhátukon hátrafelé irányuló, hosszú nyúlvány ül. Az előhátról további nyúlványok is eredhetnek. Kis és közepes termetűek. Trópusokon elterjedtebbek.

Copyright © 2004 Lisa M. AmesMembracidae - Umbonia crassicornisBig Cypress, Collier County, Florida, USA December 26, 2004

Adult and nymph of Membracis lunata (Membracidae, Hemiptera):Maceió (Alagoas state, Brazil, 7.VIII.2007)

http://www.entomology.umn.edu/cues/4015/morpology/

Familia: Cicadellidae - Mezei kabócák

Kis termetűek. Testük karcsú, hátrafelé keskenyedő. Hátulsó lábszáraik hosszúak, négyélűek és több sorban tüskék díszítik.

Lágyszárú növények, cserjék és fák szállítóedényeinek nedveit szívogatják. Sokszor roppant egyedszámban szaporodnak el. Elsősorban vírusterjesztésük által válhatnak kártvővé.

Cicadella viridis - Méregzöld kabóca7-9 mm. Első szárnya méregzöld vagy fűzöld. Sárgás fején fekete pontok vannak. Főleg nedves helyeken gyakori.

8. ordo: STERNORRHYNCHA - növénytetvek

www.zool.klte.hu/download.php?id=115

Psylla mali – almafa levélbolha

Viteus vitifolii – filoxéra

Aphis fabae – fekete répalevéltetű

Quadraspidiotus perniciosus – kaliforniai pajzstetű