Phillip Messier - Elshaan1 - Ébredő erők

8/17/2019 Phillip Messier - Elshaan1 - Ébredő erők

1/328

Phillip Messier

ElshaanI. Ébredő erők

Excalibur Könyvkiadó

2001


2/328


3/328


4/328

Phillip Messier

Eishaan

l. Ébredő erők

Excalibur Könyvkiadó

2001


5/328


6/328


7/328

„Az Elshaan végtelenül összetett lényének mibenlététkívülálló nem képes felfogni. Csak azok számára adatik

meg a megértés kicsiny szikrája, akiknek lelkét az időn és

fényévek távolán áthatolva megérintette, hogy önmaga

részévé tegye."

Telarion


8/328


9/328

Elshaan I.

I.

Siljagen

A Termékenység éve /147.

1.

Menthaji kellemes, lebegő érzés. Eleinte csak bárso-

nyos, simogató üresség, végtelen tér tölti be a helf tudatát

inkább éltetőmeleg, az anyaméh barátságos közegéhez ha-

sonló, nem a csillagok közötti élettelen tér hidegéhez. Súly-

talan nyugalom, ringató, mint a tenger, melynek hullámai

lassan tükörsima felszínnek adják át helyüket, amelyen a

legkisebb szellő is képes fodrokat kelteni. Teljes befelé

fordulás, amely csak a jelre vár, hogy megnyíljon a külvi-

lágból érkező legtávolabbi ingerek előtt is; sőt, elsősorban

éppen azok előtt, amelyek a közönséges érzékszervek szá-

mára felfoghatatlanok.

Mert fényévek választják el a testtől, amely most a leg-

mélyebb nyugalom állapotában pihen, hogy ne zavarja ész-

leléseivel és igényeivel a szellem teret és távolságot átíve-

lő utazását, inkább táplálja azt energiájával. A határok le-

omlanak, a tudat láthatatlan csápjait kinyújtja az áhított cél

felé, szédítő sebességgel száguldó üstökösként vágódik ki

a valós térbe, ahonnan fények és színek törnek elő, ame-

lyeknek ízük és hangjuk van.

Az ingerek vad intenzitással támadnak a felfokozott ér-

zékenységű idegekre, de lassan összeáll a kép: Sötét üres-

ség, az íze savanyú, hideg, mint a halál, benne apró színes

szikrák fájdalmasan forróak. Egy pici módosítás az érzé-

kelés szögén, és ott van, amit keresett! Örvénylő felszínű

gömb, sima, élő, törékeny, folyamatosan változó, és igen,

11


10/328

Phillip Messier

hatalmas, egy egész világ. Ezernyi hangon énekel, boldo-

gan, de mélységes fájdalommal is, a kő, a gép, az ember

hangján. Egy név bukkan elő a semmiből, testetlenül lebeg,forgolódik, igyekszik a felszínre jutni: Hinamor... Körülöt-

te mesterséges tárgyak mozognak, negatív, vak foltok, csak

a bennük lélegző, mozgó, táplálkozó és szaporodó élet ra-

gyog meleg fénnyel, az érzelmek, gondolatok tág spektru-

mát kínálva az érzékeknek. Közelebb! Lefelé, a gravitáció

mély kútjába, amely csak a testre, a fényre és az anyagra hat,

a lélekre nem. Lejjebb, egyre lejjebb! Felhők összemosódónedves érintése. Egyre kuszább, elviselhetetlenül szép, bo-

nyolult formák kavalkádja, fáradtság, forróság...

Elég! Elég! Túl sok, túl messze van, a részletek össze-

olvadnak, lüktetnek egy távoli szív, az ő szíve ritmusára...

légszomj... ellenállhatatlan erő húz visszafelé... zuhanás a

végtelen űrön, egy fehér csillag fényén keresztül. Neve

mindennél kedvesebb, hiszen az otthont jelenti: Zeifren.Perzsel és vakít, hogy szinte a semmibe tűnik a körülötte

keringő bíborló gázóriás és a mellette elsuhanó bolygó nagy-

ságú holdak: Trionar, Yagea, Leira... Élettől nyüzsgő

felszínükkel messzire ragyogó jelet hasítanak az őket kö-

rülvevő sivár pusztaságba, és úgy vonzzák a távolba kive-

tülő szellemet, mint a láng az éjszaka lényeit... Különösen

az egyikük, a Trionar, mely a legközelebb húzódik az óri-áshoz, mintha félne a kinti sötétségtől, és a fém színében

csillogó láncát maga köré kanyarítva próbálná azt távol tar-

tani.. . Nem, nem is lánc, inkább gyűrű, közel és mégis oly

távol a szülőbolygó ismerős helyeitől...

A test követeli a lélek társaságát, az pedig egyre sebe-

sebben zuhan a fénylő, lebegő ékszer felé. Az idegek elfá

12


11/328

Elshaan I.

radtak, védekeznek a túlterhelés ellen, a környezetérzéke-

lés lassan visszatér, a tudat felemelkedik a menthaji mély-

ségeiből a megszokott világ konkrét dolgai közé.

Siljagen izzadtan, levegőért kapkodva tért magához a

mentális utazásból. Kettős szíve vadul vert mellkasában,

mintha ki akarna szabadulni onnan. Szemhéja felpattant,

és szeme tágra nyílva meredt a kabin sötétjébe. A falak sá-

padt, vörös szellemképekként lebegtek a szívverése ritmu-

sára lüktető semmiben. A berendezési tárgyak: a két, falba

csúsztatható, bevetetlen ágy, az alacsony műanyag asztal-

ka alig valamivel világosabb foltokként rajzolódtak ki éj-

szakai látása előtt.

Hihetetlen! sóhajtott fel, és pattanásig feszített iz-

mai remegve ernyedtek el, ahogy végre tudatosult benne,

hol is van. Az Akadémia... tudatával gyorsan körbe-

kémlelt a kis fülkében, amelyet ketten használtak yageai

barátjával és évfolyamtársával, Tessszel közben oda sem

figyelve egy mentális quatt segítségével normalizálta lég-

zését és pulzusát. Az aktiváló kép már eltűnt belső tekinte-

te elől három egymásba fonódó piros karika, a három

vérkör szimbóluma: a test, a tüdő és a kettős szívet tápláló

érrendszer jele mikor rájött, hogy egyedül van. Persze

érezte a szomszédos kabinokban nyüzsgő élet jelenlétét,

de itt, a közvetlen közelében nem volt senki. Amíg ő a ment-

haji világában barangolt, Tess, aki Siljagentől eltérően tech-

nikusnak készült, nem pilótának, valószínűleg már rég le-

ment a Fuzziba és yageai szemmel nézve meglehetősen

elítélhető módon biztos épp megint az étterem külhoni

ételkülönlegességeket kínáló két éjfekete bőrű nimbai szép-

ségét bámulja.

13


12/328

Phillip Messier

Belemosolygott a sötétségbe Az utóbbi időben bi-

zony ő is egészen kellemes időtöltésnek találta az ilyesmit.

Hirtelen összerázkódott, és kiegyenesedett ültében. Iméntmegtalált békés nyugalma riadtan illant a semmibe.

Idő! nyögte ki rémülten, és egy kicsit dühösen,

ahogy tudatába villant a tarkójába ültetett mikroszkopikus

méretű kis szerkezet jelzése. Az interfész órája pontosan

húsz perccel mutatott többet a kelleténél.

A csillagokra! Elkések az analízisről, és még a letöl-

téssel sem végeztem!Sima mozdulattal bontakozott ki a meditációs pózból,

hogy ruganyosan felugorjon, és egy telekinetikus érintés-

sel felkapcsolja a kabin világítását. A helyiséget ragyogó

fehér fény öntötte el, minek következtében Siljagen össze-

görnyedt, és fintorogva kapta szeme elé a kezét, hogy meg-

védje meggondolatlan tette következményétől .

Hol vagy?! tapogatózott vakon a ruhája után, amitemlékezete szerint az ágyán hagyott, amikor levetkőzött a

menthajihoz. Közben valami furcsaság vonta magára a fi-

gyelmét. Tudta, hogy az előző szavakat ő mondta ki, de a

hang...

Erről más is az eszébe jutott, és most már valamivel

emberibb testtartást felvéve, hunyorogva a kabin egyik fala

felé szédelgett. Keze magától nyúlt az érintkezőhöz, és afal felülete egy pillanatnyi vibrálás után tükörré alakult.

Hát igen... dünnyögte az előbbi ismeretlen hang,

amit még mindig nem tudott a sajátjaként azonosítani. Va-

lahogy túl mély... és igen, olyan férfias csengésű volt, nem

az a mutáló kamaszhang, amit alig egy évnegyeddel

ezelőttig megszokott.

14


13/328

Elshaan f.

És a tükörképe...

Egy idegen tyron férfi állt előtte, nagy élénk fekete

szemekkel csodálkozva rá szabályos, keskeny arcából. Mez-telen aranybarna bőrén az éles fényben milliónyi apró ve

rejtékcsepp sziporkázott, amelyeket a menthaji megszaka-

dását követő nagyon is valószerű zuhanás érzete csalt elő.

Szépen ívelő szemöldöke, rövidre nyírt haja, amely most

izzadtságtól csapzottan meredt a tér minden irányába, sőt

még sűrű, hosszú szempillái is a szeme mélységesen sötét,

kékesfekete színében csillogtak. Öntudatlan mozdulattalnyúlt a hajához, és ujjaival végigszántott a sima hajszálak

között, mintha még mindig olyan hosszú volna, mint

Shokurry drasztikus beavatkozása előtt. Persze tyron ka-

déttársának, a másik tanelaanjelöltnek igaza volt. Szörnyen

festett alul szőke, középen barna, a tövében pedig fekete

frizurájával.

Kritikusan szemlélte az eredményt így már határo-zottan jobb derült elégedett mosolyra, és fogai hófehéren

villantak ki finom vonású arcából. Sőt, nagyon is jó !

nevetett fel. Ha nem tudnám, hogy képtelenség, azt mon-

danám, a bátyám néz rám a tükörből!

Azért nem egészen gondolta. A szemem, az más.. .

Érdeklődve hajolt közelebb a tükörképéhez, hogy jobban

megvizsgálja.Már nem látszott pupilláinak különleges formája, csak

ha egészen közelről nézte, és az éles fény épp a megfelelő

szögben esett rá... Picit mozdított a fején... Most! Ott vol-

tak a kis négyágú csillagok, melyek hegyes ágai pontosan

derékszögben álltak egymással. Mintha két keskeny vágás

olvadt volna össze középen: az egyik függőleges, a másik

15


14/328

Phillip Messier

vízszintes. Ritka jellegzetesség, és csak ő örökölte szüleik-

től az ősi északi klánok e sokat vitatott ismertetőjegyét.

Nem is olyan régen, a Termékenység Évének első év-negyede előtt még sokkal feltűnőbb volt világoskék íriszé-

nek közepén, de a gyermekkori kék szem és szőke haj im-

már a múlté. Közeleg az Avatás, és a testében fortyogó

hormonok más, mélyrehatóbb változásokat is hoztak. A Tél

utolsó szakaszát, az Éhség Évét szinte teljes egészében az-

zal töltötte, hogy megtanulja hirtelen megnőtt végtagjai-

nak összehangolt mozgatását. Sikerrel járt, amit ékesen ta-núsít az Elshaan akadémiai edzőtermeit látogató többi helf

kadét óvatos tisztelete, amellyel igyekeznek elkerülni vele

minden tettlegességgel végződő konfliktust.

Most már magasabb, mint legtöbb kortársa, és széles

válla, keskeny csípője, nyúlánk, karcsú alakja a helfekre oly

jellemző kidolgozott izomzatával együtt határozottan férfi-

as látványt nyújt. De nem csak a teste ment át ilyen jelentős változásokon. Gondolatai is új, addig tökéletesen ismeretlen

utakon barangolnak mostanában pontosan azóta, hogy sze-

me és haja a tyron felnőttek sötét színében pompázik. Ér-

deklődése olyan irányba fordult, ami régebben legfeljebb csak

gúnyos megjegyzéseket váltott ki belőle, ha leirai vagy yageai

barátai szóba hozták. Sőt, egyre gyakrabban kapta magát

azon, hogy a kellemesen gömbölyödő formák, amelyekugyanilyen rövid idő alatt jelentek meg a korabeli tyron lá-

nyokon, mágnesként vonzzák a szemét.

A reakciók pedig, amit azok a formás idomok kivál-

tottak belőle, ha lehet, még zavarba ej többek voltak. Be

kellett vallania magának, hogy... nagyon is kellemesek.

Csak ne érezné magát miattuk mindig olyan ostobán!

16


15/328

Elshaan l.

Tekintete a testében kelt érzés hatására végigfutott tükör

képén, és a látványtól fülig vörösödve kapott a ruhája után.

Ha most Tess vagy valamelyik más barátja, mondjuk ahódításairól és csípős humoráról elhíresült Gille Hiúi látná,

valószínűleg nem állná meg, hogy gúnyolódásával a végső-

kig ne hergelje. Pedig eléggé veszélyes dolog az ilyesmi,

tudta ezt mindenki, mert a kívülállókat védelmező Helf Tör-

vények és Siljagen híres önuralma ellenére előfordult, hogy

lyron szokás szerint néhány csattanós pofonnal vett elégte-

lek a sértésekért. Egy tyron izomzata pedig, ötvözve egy helfküzdőtudományával, csúnya dolgokra képes a Shéhip által

nem védelmezett más fajok törékeny testalkatával. Tapasz-

talhatta ezt már Gil is, de mégis... A vele egyidős leirai hu-

szonhárom évével már régóta felnőttnek számít, és a női nem-

mel kapcsolatban szerzett tapasztalatainak büszke tudatában

gyakran élcelődött Siljagen „ártatlanságán".

Felnőtt vagyok! vágta dühösen tükörképe szemé- be Senki sem gúnyolódhat rajtam büntetlenül!

Mindent el kell kezdeni egyszer fújta ki tüdejéből a

levegőt, és vele együtt a hirtelen támadt indulatot, majd

helyére rángatta izzadt bőrére tapadó kadétegyenruháját,

amelynek fehér színe véletlenül épp megegyezett a klánja

hagyományos színével, de itt az Űrhajózási Akadémián

egészen más jelentést hordozott. Viselője végzős tanelaan,BZ egyik a sok százezer társa közül kiválasztott kettő kö-

zül. Ha átmegy a Vizsgán...

Megrázta a fejét. Rosszul fogalmazott: miután átmegy

a vizsgán, különleges képzettségű, első osztályú űrpilóta

lesz, és a megbízók kapkodni fognak utána. Büszkén ki-

húzta magát, megigazította a mellén az Elshaan jelvényét,

17


16/328

Phillip Messier

és kilépett a kadétszállás folyosójára. Orrát megcsapta sa-

ját verejtékének kissé csípős szaga, és száját elhúzva elha-

tározta, hogy a hölggyel való bensőséges találkozója után

első útja a zuhanyzóba vezet majd.

Hahó, Siljagen! köszöntötte csengő hangon a lift

felé viharzó gyerekcsapat. Egyikük lemaradt.

Na végre, hogy visszajöttél! csipogta Mesélj!

Milyen volt a terepgyakorlat?

Majd máskor mosolygott rá kedvesen Siljagen.

A Shantor24 nem félperces téma, Zek. Egyébként is, vár

rám a durmoló. Na, tünés! legyintette meg játékosan a

kölyök tejfelszínű kobakját.

A többiek úgy bámultak fel rá, mikor beszállt a liftbe,

mintha valami csodát látnának, és irigykedő pillantásaik-

ból a mellette büszkén feszítő Zeknek is bőven kijutott. Va-

lószínűleg híres ismerőse révén most kiemelkedő pozíciót

szerez magának a kölyökbandában.

Siljagen kajánul elvigyorodott. Végül is, valakinek át

kell vennie a helyet az egymással örök versengésben lévő

két suhancbanda élén, ha ő és Shokurry elhagyják az Aka-

démiát. Persze biztosan nem ez a kis bikfic lesz az. Inkább

valamelyik határozottabb egyéniségű idősebb fiú vagy lány,

aki elég energiával bír ahhoz, hogy újabb és újabb disznó-

ságok kieszelésével maga köré gyűjtse a többieket. Ponto-san úgy, ahogy ő tette...

***

Tizenkét emeletnyit vitette magát az űrállomás köz-

pontja felé, a rajongó tekintetek állandó kereszttüzében.

Majd a durmolószint nyüzsgő tülekedésében egy felül vi-

lágító számmal jelölt ajtóhoz sietett. Egy pillanat múlva

18


17/328

Elshaan f.

nagy, kör alakú teremben találta magát, ahol több sorban

és több szintben egymás fölött zömök tartályszerű készü-

lékek sorakoztak. Csak annyi hely volt közöttük, hogy egy

ember még éppen elfért, amíg felnyitja a tetejüket és be-

fekszik a puha heverőre.

Siljagen, miután elhelyezkedett az egyik üres gép-

ben, félretolta a többiek ál ta l használt szenzorsisakot,

és a tarkójába épített interfészhez csatlakoztatta a

virtuálkommunikációs oktatási számítógép csatlakozó-

ját. A fedél automatikusan lezáródott. Tökéletes csend

és sötétség vette körül egy pillanatra, majd halk szi-

szegés hallatszott, ahogy a kabin légkörét oxigénnel

dúsította a légkondicionáló berendezés. A számítógép

az összekapcsolódás pillanatában leolvasta az interfész

kódját, és máris indította a megfelelő oktatási progra-

mot. A hölgy, akit durmolónak is szoktak becézni, fel-

ébredt.

Üdvözöllek, Siljagen! szólalt meg egy barátságos

női hang a fiú fejében, miközben a bejelentkező képsorok

futottak lehunyt szemei előtt. Elkéstél! Mi a mentséged?

Talán nem működik az interfeszed időmérője?

Azzal semmi baj. Csak... fogalmazzunk úgy... egy

kicsit megfeledkeztem magamról.

Tudod, Siljagen, már kezd gyanús lenni ez az ismé-

telt feledékenység egy leendő tanelaantól, akiről javíts

ki, ha tévednék mindenki tudja, hogy abszolút memóriája

van, és csak az nem jut eszébe, amit nem akar. Látom, nem

nagyon lelkesít a történelemtanulás. Pedig az általános mű-

veltségnek ez is része. Még egy űrhajó parancsnokának is

szüksége lehet rá, sőt, neki még inkább, mint másnak, ha

19


18/328

Phillip Messier

bölcs döntéseket akar hozni. Nem elég az összes létező tí-

pus irányítását és működését ismerned, hanem tájékozód-

nod kell az Ismert Világ, hazád, Zeifren Csillagállam és szülőbolygód, a Trionar történelmének fontosabb esemé-

nyeiről is. A múltbéli és jelenkori konfliktusok kiváltó oka-

iról, következményeiről...

Engem azért jobban érdekelne az Ismeretlen Biro-

dalomban gyártott űrhajók technikai leírása, de ha már

arról nem tudsz bővebb információkkal szolgálni, hölgyem,

akkor talán essünk túl a nehezén. Szorít az idő. Úgy látom, az én kapacitásom nem elegendő, hogy

meggyőzzelek, te reménytelenül makacs, hálátlan szakbar-

bár! ...Készülj a letöltési fázisra.

Csak siessünk nevetett fel Siljagen, lelki szemei-

vel szinte látva a bősz emócióstabi lizásási műveleteket,

amelyeket a hölgy sietve végigfuttatott magán.

Nem volt még olyan tanítója, legyen az bármely faj-hoz tartozó ember vagy akár emóciószenzitiv mesterséges

intelligencia, akitamit ne tudott volna kihozni a sodrából.

Aztán persze legtöbbször megbánta a dolgot, és igyekezett

kiköszörülni a csorbát. Végül is tanítói nem érdemelték meg

legalábbis legtöbbször nem. Magasan képzett elmék vol-

tak, a legjobbak a maguk területén, és mesterei a nevelés

tudományának. Erejükön felül megtettek mindent és ké-sőbb mindig bebizonyosodott, hogy jól csinálták hogy

maximális teljesítményre ösztönözzék, de Siljagen minden

kis hibát, még a legapróbb igazságtalanságot is kíméletle-

nül megtorolta rajtuk. Nem tehetett róla, általában nem is

volt szándékos, és már csak akkor vette észre a dolgot,

amikor megtörtént. Egyszerűen nem bírta elviselni, ha olya

20


19/328

Elshaan f.

nok parancsolgattak neki, akiknek minden szándékába

könnyedén belelátott, és már előre tudta, mit akarnak elér-

ni nála. Éktelenkedett is emiatt néhány sötét folt a minősí-

tésében az öreg Mogorva Maunth jóvoltából.

Nos Siljagen is tisztában volt vele nem éppen egy-

szerű dolog egy tanelaan nevelése. A tanítása sem, de a

megfelelő személyiségvonások kialakítása... éppen a szük-

séges nyersanyag lelki sajátosságai miatt, emberpróbáló

feladat volt. Pláne, ha az a bizonyos nyersanyag még helf

is volt, bár Telarion törvényeinek szorításában és a lelké-

ben élő elemi tisztesség parancsainak engedelmeskedve a

fiú sohasem használta velük szemben telepatikus képessé-

geit. Mégis, a kívülállók olyan átlátszóak tudnak lenni...

de el kell ismerni, megdöbbentően kitartóak.

Talán néha még segíthetne is nekik.

Sóhajtva nyugodott bele a megváltoztathatatlanba.

Minek vitatkozni a számítógéppel, akinekaminek ma-

kacssága még az övét is magasan felülszárnyalja? Ez-

zel csak azt érné el, hogy a teszteredményeit tartalma-

zó adatállományba a késés regisztrációja mellé beke-

rülne egy az „ésszerűtlen viselkedés a már ismert in-

formatikai rendszerrel szemben" szövegű bejegyzés.

Szarvashiba...

De vajon mivel tehetné elviselhetőbbé a rá váró több

órányi szenvedést? Hirtelen eszébe jutott a közelgő hazau-

tazás és Kitthari... Hoppá! Támadt egy ötlete.

Utasítás! Hangváltoztatás: a minta Kitthari 400507

kadét! adta ki a parancsot.

Végrehajtottam nyugtázta teljesítését a hölgy már

az új hangon, ami magasabb, lágyabb és sokkal fiatalosabb

21


20/328

Phillip Messier

volt, mint az előző, lévén hogy egy Siljagennel azonos korú

lánytól kölcsönözte.

Már értem! Csak nehogy elvonja a figyelmedet! Amotivációs szinted így is egy billok farka alatt található.

Kezdhetjük?

Igen.

Siljagen igyekezett elhessegetni a lány hangja hallatán

felmerülő izgató gondolatait, és az adatletöltéshez szüksé-

ges transzállapotba merülni. Ez eleinte sehogy sem akart si-

kerülni neki, bár a tudatállapotok közötti átmenet általábannem jelentett komolyabb feladatot számára, mint lenyelni

egy falat édes ghugot vagy egy korty wawot. De a hölgy

némi próbálkozás után megoldotta a problémát: Az interfé-

szen keresztül küldött egy impulzussorozatot egyenesen a

fiú agyába, az alvást és ébrenlétet szabályozó központba.

Az intenzív letöltési szakasz rövid ideig, legfeljebb két

három percig tartott, utána negyed óra pihenő következett,hogy a tekintélyes adathalmaz rögzítődjön a hosszú távú

memóriában. Siljagen ezalatt szinte önkívületben feküdt a

kabinban, tudatáig semmi sem jutott el a belépumpált in-

formációkból. Most következett a hosszadalmasabb eljá-

rás, amelynek során lépésrőllépésre tudatosítják a már a

memóriájában lévő adatokat.

A kedves, fiatal hang fáradhatatlanul duruzsolt a fülé- be, miközben képek, adatmezők jelentek meg a látóteré-

ben, háromdimenziós, multiszenzoros filmeken elevenítve

meg a régmúlt eseményeket, neveket, dátumokat.

Siljagen motivációs szintje talán a virtuálkommuni

kációs oktatási számítógép egy ügyes húzása következté-

ben elhagyta a negatív tartományt, és saját maga számára

22


21/328

Elshaan I.

is meglepő módon kezdett némi érdeklődést mutatni a téma

iránt.

Fúj, stréber! fintorgott kissé szégyenkezve. Nem esett jól arra gondolnia, hogy ahölgy ugyanúgy befolyásolja, mint

Elshaanbéli tanítómestere, mikor hatéves fejjel a Kezdet

Szintjének lépcsőit járta, vagy ami még rosszabb egy

tudatlan kívülál lót... Hát, ami azt illeti, talán a kívülállók is

így vannak a helfékkel...

A következő impulzus megszakította gondolatainak el-

szabadult fonalát. Hazánk, Zeifren Csillagállam és a hatalmas Hina

mori Birodalom története közös múltban gyökerezik du-

ruzsolta Kitthari édes hangja Népeik testvérek, még ha ez

a kapcsolat inkább a mostohatestvérekére hasonlít is. Kö-

zös őseik a Csillagkolónia Terv attyai voltak: az Eredeti

Faj, mely az Új Történelem négyezer évének események-

ben bővelkedő időszakában ágazott szét a hinamoriak, aleiraiak, a yageaiak, a tyronok és egyéb humanoidok faja-

ira...

A Csillagkolónia népeinek történelme az Ismeretlen-

be Tett Ugrással vette kezdetét...

Siljagen lelki szemei előtt kitágult a tér, színek, han-

gok töltötték meg, és egy pillanattal később úgy érezte, hogy

ő is ott van közöttük, része az előtte kibontakozó esemé-nyeknek.

Hatalmas jármű első a maga nemében száguld a

hiperűr irracionális világában. Nem tudni hová, csak azt,

hogy ahonnan elindult, oda többé nem térhet vissza. Ol-

dalához, mint valami fura élősködő, az őt felépítő űrállo-

más szabálytalan alakú tömege tapad. Fölösleges teher,

23


22/328

Phillip Messier

amelytől a fejvesztett menekülés közben nem tudtak meg-

szabadulni.

A bűn, ami az ősi otthont alakjukat változtató, pusz-tító szörnyekkel árasztotta el, nem szennyezte a Csillagha-

jó hibernált álomban nyugvó százezreinek lelkét. Nem ők

alkották meg a genetika magasztos tudományát és a termé-

szetet megcsúfoló, félig élő, félig mesterséges rabszolgá-

kat, bár használták őket egészen addig, amíg azok fel nem

lázadtak. A kényelem és a hatalomvágy anarchiába torkol-

lott, és nem maradt már senki a születés bolygóján, aki el-búcsúzhatott volna a nagyra törő cél, a világűr meghódítá-

sára alkotott űrhajó fedélzetén utazó túlélőktől... fajukból

az utolsóktól.

Az idegeket zsibbasztó ugrás a remélt cél felé véget ér,

az ablakok előtt kavargó színek a világűr hétköznapi feke

teségébe olvadnak. Tétován keresgélő tekintetek fúródnak

a végtelen ürességbe, műszerek tapogatják le maguk körülaz ismeretlen csillagképek idegenül hunyorgó halmazait.

Hol vagyunk? fogalmazódik meg a kérdés, de válasz nincs.

Névtelen csillagóriás bolygója dédelgeti a közelben árapály-

tól dúlt felszínű holdjait, három közülük maga is egész vi-

lág, pályájuk ingatag, de képesek arra, hogy ideigóráig

megtartsák magukon az élet törékeny rétegét. Itt az alka-

lom lerázni az űrhajóra akaszkodó koloncot, és megkeres-ni a Csillagkolónia Terv kiválasztott világát...

Az űrállomás hamarosan magányos szigetként lebe-

gett az űrben, és a rajta élő embereknek újabb csapással

kellett szembenézniük: a Csillaghajóról lemaradt tudóscso-

portban megtestesülő átokkal, az otthonukra lesújtó kataszt-

rófa előidézőivel.

24


23/328

Elshaan I.

Genetikusoki járja be a folyosókat a gyűlölt szó, és

a kezek ökölbe szorulnak hallatán. A vágy, hogy elpusz-

títsák őket és hatalmas konténereiket megtöltő rakomá-nyukat, elég erős ahhoz, hogy vérszomjas csőcselékké vál-

toztassa az űrállomás lakóit... Ekkor jön az Ötlet. A gyors

halál túl könyörületes lenne számukra. Sokkal szörnyűbb

büntetést érdemelnek: Jussanak még élve a Pokol legmé-

lyebb bugyrába!

Az ítélet: száműzetés a legbelső holdra.

A Csillaghajó pedig hibernált utasaival útra kelt,és a Hosszú Bolyongás tizenöt éve után végre révbe ért...

Nem ott, ahol eredetileg tervezték, de a primitív techniká-

val megépített első hiperhajtómű csak pontatlanul volt

képes végrehajtani az ugrásokat, és csupán a csodának

köszönhető, hogy élve eljutottak egy lakható bolygó

közelébe...

...a későbbi korokra csak kevés hiteles adat maradt fenn a Csillagrév az ősi nyelven Hinamor őstörténeté-

ről. A Dicsőség Korának záróakkordjaként bekövetkezett

Tisztogatók Forradalmának esztelen pusztítása csak kö-

dös meséket hagyott meg a Kezdet és az utána következő

Építés Korából. Amit mégis sikerült kihámozni a legen-

dás köntösbe burkolt emlékek kusza halmazából, azok nagy

részét is eltorzította a Hinamori Elshaan Új Rendjénekhamis propagandája, amely átírta a valós eseményeket,

és egy dicsőséges múlt illúzióját teremtette meg a töme-

gek számára...

...a technikai eszközökkel jól felszerelt telepesek, az

Emlékezet Kora tudásának birtokában, a Csillaghajón szál-

lított komplett, és csak felállításra váró városokkal, gyá

25


24/328

Phillip Messier

rákkal, erőművekkel hamarosan működő kolóniát hoztak

létre. Az egymásra következő nemzedékek életét a Láza-

dás, a Pusztulás Századának ökológiai katasztrófája és aSzakadás dúlta fel. Ez utóbbi eseménynek köszönhető a

Bellát rendszer betelepítése, amely most a Hinamori Biro-

dalom egyik Külső Tartománya...

Siljagen figyelme ittott kezdett kissé kihagyni, míg

végül reménytelenül elkalandozott. Újra a Shantor24 kon-

zultációs termében ült sokadmagával, szeme előtt a

Hinamori Birodalom ismert csatáinak pergő képsorai, azelemzésükön vitatkozó kadéttársai és tanáraik ...

* ...Az űrben száguldó Elementálok, a Gigantok és

az Univerzálok... hatalmas csillaghajók, pusztító

hadigépezetek, egy hódító hadsereg félelmetes fegy-

verei, amely akadálytalanul tör utat, és legyőz min-

den...

Éles fájdalom térítette vissza a jelenbe, és a fejébenkellemetlen bizsergés adta tudtára, hogy a következő alka-

lommal a gép megszakítja az elemzést, a remek minősíté-

sébe pedig egy csúf Figyelmeztetés fog belerondítani. Va-

lami kimaradt valószínűleg Hinamor teljes történelme

a hölgy azonban erről tudomást sem véve a Trionar őshis

tóriájával fojtatta.

A Hagyományok Könyvében őrzött emlékek a Ke- serves Száműzetés néven emlegetik a tyron faj történelmé-

nek első éveit...

Földrengésektől, viharoktól dúlt vidéken emberek tá-

molyognak szédelegve a leszállóegység hajtóművei után

maradt kiégett talajon, szemüket a tűz félelmetes színé-

ben tündöklő ég felé fordítva, ahol a remény apró szikrá

26


25/328


26/328

Phillip Messier

ban, mint a trittek, nem ölték meg őket, ha a titkaikat rej-

tő területükre tévedtek. Zireelnek nevezték magukat, és

puha, kékesfehér szőrrel fedett testükbe fogadták a táplá-lásukhoz szükséges anyagok híján pusztulásra ítélt emb-

riók nemzedékeit... A fennmaradáshoz saját génjeiket, és

a véletlen különös szeszélye folytán egy hosszú, inaktív

DNS láncot ajándékoztak nekik, és saját gyermekeikként

nevelték fel őket...

Földbe vájt Menedékek sora bújik meg az égre ma-

gasodó fák tövében... lassan várossá sokasodnak, kék sze-mű gyerekek játszanak közöttük a szélben és esőben. Mez-

telenek, vadak, elfeledték alkotóik nyelvét és tudományát,

hogy a katasztrófák során a mélybe süllyedt gépekre buk-

kanva újratanulják azt. Az új haza szavai születnek ajku-

kon, melynek részei immár. Barátaik és testvéreik, a

zireelek szőrébe kapaszkodva fedezik fel, hogyan éljenek

ebben a pokolban, amely örök mozgásban van, és nemkíméli a gyengéket.

Sokan születtek és sokan haltak meg közülük, génje-

ik megváltoztak, mint ők maguk is: testükben és lelkükben

egyaránt. A Kegyetlen Tél éveiben éhezés és halál, hideg

és nyomorúság sújtotta őket, de bőrüket vastag, meleg szőr-

me borította be, testvéreik öröksége. Vérük többé nem fa-

gyott meg, még azután sem, hogy a civilizáció tavaszánakbeköszöntével többé nem öltötték magukra téli bundájukat,

és a Zeifren sugarai ismét csupasz bőrüket érték. A képes-

ség azonban megmaradt sejtjeik emlékezetében, zord idők-

re várva...

Kiáltás harsan az éjszakába... Shéhip! visszhan-

gozzák a közeli hegyek az első Városállam, lik csontfák

28


27/328

Eishaan I.

alatt rejtőző otthonai között. Kettős szívek dobbannak hal-

latán Siljagené is és az Ösztön parancsának engedel-meskedve az átalakult izmok hatalmas erejével lökik a

szabadba a tyronok testét. Felnőttek, de hajuk színe kü-

lönböző. .. világosabb vagy sötétebb, csak évszázadok ter-

mészetes szelekciója, a nap égető sugarai és a Genetikai

Törvény könyörtelen szigora szünteti meg e különbsége-

ket. De most ezzel senki sem törődik. Egyikük veszélyben

van, súlyos életveszélyben, és ilyenkor csak egyetlen szán-dék létezik: meg kell menteni!

Tyronok...

Akik túlélték a roksvírus pusztítását, szervezetük

nélkülözhetetlenül hasznos részévé tették azt, hogy szolgál-

jon és minden mást, ami ártani akar, felzabáljon. Felépí-

tették a Klánvárosokat és a Független Városokat, melyek-

ben virágzott a tudomány és a művészet. Benépesítették aKét Szabad Kontinenst, és a Shéhip békéjében éltek egy-

mással, a zireelekkel és a Trionar uraival, a trittekkel, akik

visszahúzódtak a Távoli Földekre, hogy többé ne avatkoz-

zanak a tyronok életébe... legalábbis nyíltan nem.

Évezredek szállnak el pergő képekkel, nevekkel,

sorsdöntő események felvillanó, majd elenyésző dátuma-

ival illusztrált harcokkal, küzdelemmel és győzelmekkelteli évek. Harcok és küzdelem... a természet, a tudatlan-

ság, a helfek és a betolakodók ellen.

Tyron a Shéhip születése óta többé nem emelt kezet

társára gyilkos szándékkal, de a Leira lakói igen. Űrhajók-

kal jöttek, a Városállamok és a Klánvárosok alatt dohogó

gyárak és üzemek cikkeiért, a nagy barlangfarmok élelmi-

szereiért, zikkért, és mindazért, amit a tyronok ügyes keze

29


28/328

Phillip Messier

az örökkévalóság számára teremtett. Először csak keres-

kedni akartak, aztán hódítani, de a fegyvert és technikai

tudományukat maguk adták a tyronok kezébe, és ők nemhaboztak felhasználni azokat.

Háború dúl... a pusztítás képei, szétszóródott űrha-

jóroncsok az óriásbolygó, a Niura gyűrűinek természetes

törmelékei között. Hideg sziklák, roncsok és halottak...

A Másik Hold, a Leira lakói nem hagytak fel önma-

guk és egymás pusztításával, és ez olyan fékező erőnek bi-

zonyult, hogy a semmiből kikapaszkodott új faj a Shéhipösztönétől védve hamarosan minden tekintetben túlszárnyal-

ta őket. A KIR, a Százak Társaságának tudását és bölcses-

ségét magába olvasztó, mesterséges lény a Nagy Számí-

tógép ekkor elhagyta megalkotóit, a leiraiakat, és új esz-

közt, új fajt választott, hogy létének célját, az Irányelvek

megvalósítását beteljesítse...

Hatalmas gépek, tyronok ezrei dolgoznak a KIRTrionar mélyébe fúródó új telepén... Háború dúl... lenn

a Yagea kopár földjén, az űrállomásra érkező emberek

leszármazottjainak első gyarmatán, a kupolavárosok-

kal beépített hitszegő földön, amely lerázta magáról a

Leira igáját. Háború, fenn az űrben... Szőke, kék sze-

mű betolakodók serege a Trionaron, akik megszelídí-

tett, légkondicionált bolygójukat csordulásig benépe- sítették, míg a zsúfoltság végül elviselhetetlenné vált.

Leiraiak, akik új lakóhelyért küzdenek, mit sem törőd-

ve az intő jelekkel...

...Miután a Gyarmat elveszett, megelégedtek volna

az általuk Száműzöttek Poklának nevezett Trionar birtok-

lásával is, hogy azt is saját képükre formálják, és esztelen

30


29/328

Elshaan l.

szaporodásukat folytatva benépesítsék. De csalódniuk kel-

lett. A Trionar nem volt már védtelen. A kemény akarat, a

faji összetartás és a KIR bölcsessége győzedelmeskedett a

hódítók fölött...

...Új évezred hajnala virradt fel... a Helf Törvények, a

fellendülés és az Utazás korának hajnala. Hosszú évszá-

zadok, amelyek tanúi lehettek Zeifren Csillagállam szüle-

tésének, a Belső Béke új korszakának, a Nimbai Háború

győztes csatáinak, a Phillos Inváziónak és a Sheyanraj be-

törésének. A negyedik évezred, melyre a Hinamori Biroda-

lom árnyéka vetül...

Az utolsónak elhangzott szavaktól Siljagen hirtelen fel-

eszmélt.

Hadakh! mondta ki gondolatban a Megosztott Fi-

gyelem aktiváló szavát, hogy tudatában létrejöjjön a két

vagy több egymástól elkülönülő rész, amelyek egymástól

függetlenül végzik majd az információk feldolgozását.

Hogy szabálytalan húzását a hölgy előtt titokban tartsa, egy

lenge, mentális zavaró fátyollal zárta el gondolatainak újon-

nan keletkezett csatornáját.

A Hinamori Birodalom! ízlelgette a szavakat áhítat-

tal, míg tudatának másik része odaadó figyelemmel csüg-

gött a hölgy szavain. Ma eljutottam egészen a Hinamorig!

Kísértést érzett, hogy egészen pontosan kiszámolja a tá-

volságot a jelenlegi konstellációk figyelembevételével, de

aztán meggondolta magát. Nem fontosak a korrekt adatok,

csak a nagyságrend. Korábban sohasem volt képes ilyen

távolra kivetíteni a tudatát, még a Felső Meditáció végte-

lenre tágult tudatállapotában sem.

Gondolatai észrevétlenül kalandoztak el. Elmerült az

31


30/328

Phillip Messier

álmok színes világában, szabadon szárnyaló képzelete a

gondolat sebességével suhant végig a történelem és a vá-

gyak útjain; a Csillagállamok száznál is több világa fölött,az Utazó Civilizációk ezernyi szállal egymáshoz kötött fa-

jainak hiperűrben száguldó űrhajóin; leszállt a Hasadékvi-

lágok Ifjú Népeinek félcivilizált bolygóin; lelki szemei előtt

látta apját, a számtalan hihetetlen kalandot, amit Zalathoz

átélt, és teljes érzékletességében adta át fiának, ahogy azt

csak egy helf képes a másiknak... a kalandokat, amire

Siljagen mindig is vágyott otthon a Trionar lángoló ege alatt,és a Shantor24 kadétszállásán töltött unalmas, álmodozás-

sal töltött óráiban.***

Arra tért magához, hogy felnyílik a fülke ajtaja, és éles

fény tűz át csukott szemhéján. Teste összerándult a hirte-

len inzultustól.

Üdv, Jagen! Jól aludtál?Csak Vell Tess, a szobatársa lehet ilyen pofátlan, hogy

nem várja meg, míg az ember rendesen visszatéri Siljagen

hunyorogva mászott ki a gépből, közben majdnem elfelej-

tette kihúzni a fejéből a számítógép csatlakozóját.

A parkban már percek óta repesve várunk! Na, mi

lesz? Kapd már össze magad!

Hideg düh öntötte el, és a tenyerében érzett heves visz-ketés arra utalt, hogy egy hatalmas pofon készül útra kelni,

hogy aztán a gyanútlanul vigyorgó fickó képén csattanjon.

Tess... Siljagen valahogy megfékezte kitörni ké-

szülő dührohamát, de vészesen villanó szeme és a fogai

kötött sziszegett szó hatására barátja arcáról lehervadt a

vigyor, és tétován hátrált egy lépést.

32


31/328

Blshaan l.

Na, mi van? kérdezte rosszat sejtve. Elfeküdted a

derekad, hogy ilyen képet vágsz?

A tyron megrázta a fejét, hogy kitisztuljon végre a meg-szakadt Hadakh és a durva visszatérés sokkjától.

Tudod, Tess, sápadtnak tűnsz... nyújtózkodott egy

hatalmasat ásítva és minden izmát megfeszítve. Nagyjából

másfél fejjel magasodott barátja fölé. Mit gondolsz, fel-

frissítsem egy kicsit az arcszínedet?

Semmi bajom... Úgysem teszed meg! esett le a

borzas fejű yageainak, hogy mire célzott barátja. Na! ugrott hátrébb. Helf vagy... nem üthetsz meg egy kívül-

állót csak úgy! Még akkor sem, ha az átkozott verekedős

tyronok között ez a szokás...

Ááá... Persze, hogy nem! mosolygott Siljagen so-

katmondóan. Csupán érdeklődni merészeltem az egész-

séged felől. Azt még egy helfnek is szabad, nem? Arra gon-

doltam, talán rosszul lehetsz, hogy csak úgy felnyitottad akabinom tetejét. Emlékezetkiesésre gyanakszom... Persze

azon tudok segíteni! ropogtatta meg az ujjait.

Nem kell! hadarta Tess gyorsan, és úgy érezte, sür-

gősen meg kell igazítani szürke egyenruháját. Az analí-

zis... tudod... hirtelen gonoszul elvigyorodott. Vagy

talán neked van baj az emlékezeteddel? Előfordul az ilyes-

mi egy tizenhat órás szellőzködés után... Hirtelen megri-adt saját vakmerőségétől. Ne vedd a lelkedre emelte fel

a kezét védekezően hogy eszedbe juttatom a büntetést!

Csak úgy kiszaladt a számon.

Te egy különleges állatfajta vagy, Tess nevetett

Siljagen a fickó komikus rémületén. És minden képzele-

tet felülmúlóan tapintatlan. Mondd csak, ezt szándékosan

33


32/328

Philllp Messier

csinálod, vagy csak úgy jön magától? Barátja értetlen

képét látva legyintett, és elindult a kijárat felé. Remény-

telen!

Én?! Én vagyok reménytelen? Jövök, teljesen ártat-

lanul, hogy figyelmeztesselek, a többiek már mind leégtek

a parkban heverészve, a Tanító a szája szélét rágja mérgé-

ben, te meg... Hálátlanul azon jártatod azt a csippel spé

kelt agyadat, hogy jól pofán vágsz! Na, erre mit szólsz?

Nem lehet pofán vágni azt, aki pofátlan.

Erről jut eszembe. Leesik a pofám, ha rágondolok...

azok a lányok ott a Fuzziban!

Mi van velük?

Nem is lányok! Azaz, hogy azok is... de nem csak

azok... A fenébe, Jagen! Átkozott hermafroditák, és ez csak

azután derült ki, hogy... hogy...

Mit lepődsz meg? A leiraiak betegesen féltékenyek,

a yageaiak szégyellik a nemüket tisztelet a kivételnek animbaiak fele meg hermafrodita. Fő a változatosság.

A tyronok pedig fű veifával... Na jó, váltsunk té-

mát. Milyen volt odakint a Shantor24 lövegeihez bilin-

cselve?

Tess jót vihogott Siljagen elsápadó ábrázatán, majd

biztonságos távolságot tartva kilépett utána a C71 es szek-

tor huszonnegyedik emeleti, nyugati főfolyosójának nyüzs-gő forgatagába. Innen közvetlen rálátás nyílt az űrállomás

hatalmas, ragyogó napfényben fürdő Központi Parkjára. Rö-

vid gyaloglás és liftezés után máris a tyron ízlés szerint

kissé huzatos, de szemet gyönyörködtetően berendezett

óriás csarnokban, a világ minden tájáról származó növé-

nyek között találták magukat. A melengető napfényben

34


33/328

Elshaan f.

változatos formájú, korú és ruházatú emberek sétálgattak,

legtöbbjük Zeifren Csillagállam négy humán népének va-

lamelyikéhez tartozott.

* Nahát! Itt vagytok végre! szállt Siljagen felé egy

ismerős aurával övezett vidám gondolatsor. A

Tanító már nagyon türelmetlen. Szerintem ő is

éhes, mint mi, úgyhogy szedd a lábad gyorsabban!

/ Türelmetlenség / karikatúraszerű képek fel-

villanása, amelyek a kadétokat ábrázolják ge-

rincükre száradt üres hassal / éhség nem-

csak ételre, hanem valami másra is... érin-

tésre

Nemsokára meg is pillantotta a lányt, akitől az üzenet

eredt. A szokott helyen, a dilicserje árnyékában, ahol má-

sik négy társával heverészett a fehér mohaszőnyegen, ru-

házata egy részétől megszabadulva.

Nianiati, kedves és csinos tyron lány volt, helf a szó

köznapi értelmében, de az Elshaan egyetlen tagja sem ne-

vezte volna annak. Nem jutott tovább a Tudatosság Ti-

zenhat Ugrásából az első szintnél, és a mentális spektrum

nyolc tartománya közül csupán egyet, a középpontban el-

helyezkedő zöld szűk sávját uralta. Szemben például

Siljagennel, aki széles, narancsspektrumú helf volt hat

periférikus tartományra kiterjedő képességekkel és pil-

lanatnyilag a mesterfokozat előtti utolsó szinten, az Egyen-

súly lépcsőjén állt.

Ebből adódóan Nianiati gyenge telepata volt, aki se-

gítség nélkül nem képes csatlakozni a Találkozó egymásba

olvadó szupertudatához, így az Elshaan terminológiája sze-

rint nem tekinthető helfnek. Ahhoz azonban elég érzékeny

35


34/328

Phillip Messier

nek bizonyult, hogy kis távolságból ha láthatta is a másik

embert titkos beszélgetéseket folytasson.

Siljagen egy üdvözlő érintést küldött felé, távolról ésanélkül, hogy valóban hozzáért volna, de mindkettőjük

bőrén kellemes borzongás futott végig tőle. Ezt egy pajkos

simogatás követette a lány testének azon a részén, ami hí-

vogatóan kukucskált ki az egyenruha nyitott felsőrészén.

Nia cinkos mosollyal jutalmazta a gesztust. Arcán huncut

gödröcskék jelentek meg, fejét hátravetette, hogy szemébe

hulló göndör fekete fürtjeit a helyükre igazítsa. Bőre vala-mivel sötétebb árnyalatú volt, mint a fiúé és milyen in-

gerlőén hamvas!

* Milyen lett a gyakorlatod minősítése, Jagen ? száll-

tak Siljagen felé a lány gondolatai. Remélem az a

sajnálatos affér nem húzta le az átlagát...

* Már mindenki tud róla?! fortyant fel a fiú.

* /Hallgatózó fülekbe suttogó szájak, kárör-vendőarcok/szégyen, bosszúság, igazság-

talanság

* Az a szemét Shokurry... nem elég, hogy miatta

büntetnek meg, mert tréfás kedve támadt, még

világgá is kürtöli!

Nianiati alig tudta megállni, hogy hangosai) lel ne kun-

cogjon Siljagen fancsali képének láttán.* A Találkában rebesgetik... fűzte hozzá magya-

rázatképpen, aztán győzött benne az. együttérzés.

Nagyon rossz volt?

Siljagen megrántotta a vállát, és zavartan rámosoly-

gott.

* Mit mondjak, az öreg Maunth úgy káromkodott

36


35/328

Elshaan I.

vallotta be kellet lenül mint még soha, mikor a

pályaadatok helyett azok a képek jelentek meg a

navigációs számítógép nagy virtuálernyójén!* /számok, vektorok a cirkáló hatalmas har-

cászati vezérlőjének adaternyőjén, hátte-

rükben csupasz bőrű lányok táncolnak, fi-

atalok, izgatóan szépek / az Öreg kivörö-

södött ábrázata, vihogó irányítószemélyzet

* El tudom képzelni! vágott szörnyülködő arcot a

lány. Az öreg tanelaan nem éppen a nyájas mo-doráért kapta a Mogorva nevet. De az előbb úgy

értettem, hogy ott kint... milyen érzés volt?

Siljagen és Tess ekkor ért oda a dilicserje árnyékában

hűsölő csoporthoz, és barátságosan üdvözölték őket, de a

tyron fiú pillantása azonnal visszatért Nianiatira. Összevonta

a szemöldökét. Miért épp erre kíváncsi?

* A szkafander minimális fűtésével válaszolta vé-gül tizenhat órán keresztül a világűrben egy

nyolcvan megakilles quantum sugárágyúhoz kö-

tözve... pazar!

* Aha...

* Na jó. Azt hittem, kinő a téli szőrzetem abban a

hidegben!

*** Helye zzétek maga toka t kény elem be, ha már vég-re ideértetek szólította meg a jövevényeket a magas,

szőke leirai Tanító, furcsa pillantást vetve a vigyorgó

Siljagenre.

Ez az utolsó alkalom, hogy összejöttünk beszélgetni

folytatta kissé megenyhülve, mikor a tyron fiú üdvözlés

37


36/328

Phillip Messier

képpen meghajolt felé, és letelepedett a többiek közé ezu-

tán következhet a Vizsga!

A félelmetes szó hallatán az öt végzős kadét feszengőpillantásokat váltott egymással. A Vizsga, a Nagy Megnyú

zatás! Ha sikeresen túljutnak rajta, új szakasz kezdődik éle-

tükben, és annak első lépéseként azonnal egy súlyos döntést

kell meghozniuk: Milyen formáját választják a megélhetés-

nek? A biztos, de szigorú szabályoktól kötött kommersz ál-

lampolgárságot, vagy a szabadabb mozgást kínáló, de küz-

delmesebb független életet? Mindkettőnek megvan a magaelőnye, és a hátránya is persze, de szerencsére van lehetőség

váltani, ha nem volt sikeres a választás.

A Tanító harsányan felnevetett a fiatalok képére kiülő

borús kifejezésen.

Mielőtt még teljesen berezelnétek jegyezte meg

bátorítóan biztosítalak benneteket, hogy tudomásom sze-

rint még senki sem halt bele a Vizsgába! Persze én semtudhatok mindent szabadkozott az az ember, akinek a tel-

jes akadémiai könyvtár az összes naprakész információvá!

a fejében volt.

Kezdjük akkor! ült le ő is a tanítványokkal szem-

ben. Van valakinek kérdése az átvett történelmi korokkal

kapcsolatban?

Szerintem kezdte Tess tudálékosan összekulcsol- va a kezeit van több homályos pont is, különösen az ele-

jén. Furcsának találom például, hogy sehol sem említik a

Csillagkolónia kiindulási bolygójának nevét. Miért?

A Tanító elmosolyodott .

Abból az egyszerű okból, hogy nem maradt fenn a

feljegyzésekben.

38


37/328

Elshaan l.

Az hogyan lehet? És mi a helyzet a hinamoriakkal?

Ők sem tudják? Nem ingatta a fejét a Tanító. Az összes a Csillag-

kolónia Tervre vonatkozó adat megsemmisült, miután a Sza-

kadárok elhagyták a Hinamort, és a Bellatot elérve az újabb

lázadás elkerülése végett felrobbantották a Csillaghajót.

Siljagen elérkezettnek látta az időt, hogy közbeszól-

jon.

És nem próbálták meg kiszámítani a visszaérkezésiponton mért sebességből és a téridőtorzulás vektoraiból az

ugrás valószínűsíthető kiindulási koordinátáit?

igen csatlakozott hozzá Nia a kilépési pont és az

expedíció által eredetileg meghatározott pálya adatai ismer-

tek. Ezekből könnyen megkaphatjuk az eltérés százalékos

értékét, és azt a térszeíetet, ahol az eredet világát keres-

nünk kell. A Tanító elgondolkozva dobolt ujjaival a térdén, míg

a várt adatok megérkeztek hozzá a KIRkapcsolaton ke-

resztül.

De igen, elvégezték ezeket a számításokat, és talál-

tak is egy megfelelőnek tűnő bolygót, közel az Ismeretlen

Birodalom lezárt határához. Ez egy fejlődő világ, amely-

nek a neve Föld. Itt azonban nyoma sem volt az ősi legen-dák szörnyeinek, vagy annak a kultúrának, amely képes volt

kifejleszteni a térváltáson alapuló űrutazást. Ezen a vilá-

gon humanoid faj él, amelynek civilizációja alig párezer

évre tekint vissza, és ebből is csak az utolsó kétszáz évben

vált határozottan technikaorientálttá. Ez nem lehet az ős-

haza, de az adott határokon belül egyszerűen nincs más la-

kott vagy valaha lakott bolygó. Tehát azt kell mondanom,

39


38/328

Phillip Messier

a mai napig sem tudjuk, hogy honnan, a galaxis mely ré-

széből származunk.

Én hallottam egy elméletet hajolt előre ültében Nia

amely szerint az univerzumot végtelen számú alternatív

világ alkotja, amelyek időben és térben azonos helyet fog-

lalnak el, és feltételezhető, hogy valamilyen módon átjá-

rók keletkezhetnek ezek között. A hiperhajtómű is valami

hasonlót hoz létre térváltáskor, amikor belép a

multidimenzionális térbe, majd visszatér onnan. Mindnyá-

jan tudjuk, hogy el tűnnek néha hajók az ugrások során.

Talán átlépnek egy ilyen alternatív világba, ahonnan nem

tudnak visszatérni.

* Vogy észre sem veszik, hogy eltévedtek, ha az a

világ csak kevésben tér el a sajátjuktól tette hoz-

zá csak a lánynak szánva Siljagen.

Nem lehet, hogy valami hasonló történt a Csillagha-

jóval is? kérdezte az egyik fiú feltápászkodva fekvő hely-

zetéből.

Magyarázhatjuk így is, de semmilyen tudományos

bizonyíték nincs rá. A történészek továbbra is kutatják a

rejtély okát. Van még kérdés?

Igen! nyüzsgött tovább Vell Tess. Amikor a

Száműzöttek...***

Nem lehet igaz! Siljagennek szinte fizikai fájdalmat

okozott az unalom. Ez a szenvedés eltarthat még akár órá-

kig is, mire megkapja a Tanító lezáró szignóját. Már csak a

következő menetrend szerinti járattal mehet haza. Pedig

szeretett volna minél hamarabb indulni, Gille barátjának

ugyanis megígérte, hogy barátnőjével együtt leviszi őket a

40


39/328

Elshaan l.

Trionarra, hogy a családjánál töltsenek néhány napot. Hadd

ismerkedjenek meg ezek a kényes leiraiak az élet igazi, vad

szépségével, amit légkondicionált bolygójukon soha nemtapasztalhatnak!

Feltétlenül szólnia kell nekik, hogy ne várják hiába!

De nem állhat le most a csuklóján lévő telbe beszélni, mert

a Tanító kissé rossznéven venné. Nem maradt más lehető-

sége, telepatikusan kell üzennie, ami figyelembe véve, hogy

barátai nem helfek, kicsit szabálytalan lesz. Gille ugyan

egyszer már megengedte, hogy belépjen a gondolatai közé,amikor sehogy sem akart eszébe jutni legutóbbi barátnőjé-

nek neve, és Siljagen segített felidézni neki. Akkor hálás

volt neki, amiért sikerült elkerülni a botrány kitörését, de a

fene tudja, hogy fog most reagálni. A kívülállók olyan el-

szántan védelmezik agyuk érintetlenségét, mintha attól fél-

nének, ha feloldják elzárkózottságukat, felborul a világ!

Pedig nem is tudják, milyen sokat veszítenek szűk látókör-ük miatt.

Lesz, ami lesz, megpróbálja!

Felidézte magában barátja auráját, az érzéseket, amit

agyának kisugárzása keltett benne, mikor együtt voltak.

A kívülál lók nem is sejtik, mennyi mindent elárulnak ma-

gukról, anélkül, hogy egyáltalán be kellene lépni a tuda-

tukba.Ezeket a jellegzetességeket követve hamarosan ráta-

lált a leiraira, aki éppen a forró víz alatt állt, és a fejét

suvickolta nagy igyekezettel és hangos prüszköléssel. Szinte

maga előtt látta, ahogy a pára felszáll felhevült bőréről, érez-

te még a vízben lévő tisztálkodószer illatát is.

Óvatosan kinyúlt, és vigyázva megérintette a fiú tuda

41


40/328

Phillip Messier

tártak felszínét, csak egészen kis fodrozódást keltve rajta,

mintegy jelzésként, hogy megkérdezze: barátja megenge-

die, hogy létrehozza a kapcsolatot? Gille megdermedt egypillanatra, de nem mutatta jelét, hogy értené, mi történik

vele.

* Gil! Ne ijedj meg, én vagyok, Siljagen szólt hoz-

zá, végtelenül finoman érintve az idegen tudatot,

anélkül, hogy átlépett volna a határán. Erezte, ahogy

előbb a rémület, majd a felháborodás végighullám-

zik barátja agyán. Mit keresel a fejemben, pimasz helf?! kiabálta fel-

dúltan Gil a fürdőhelyiség falának. Elfelejtetted talán

Telarion Törvényeit .. . hogy milyen büntetést kap, aki meg-

szegi azokat?!

* Nyilvános megszégyenítést általában, ha bepana

szólják az illetőt. De te nem teszel ilyet, ugye? Es

nem szükséges ordítanod, mert nem szegtem meg semmit, és nem turkálok a fejedben, csak figyel-

meztetni akarlak, hogy a következő járattal me-

gyünk, mert itt ragadtam a történelemanalízisen.

Elég érthető voltam?

A leirai nem szólt egy szót sem, annyi azonban leol-

vasható volt az agyának felszínéről örvénylő érzés és gon-

dolatfoszlányokból, hogy lassan megnyugszik, és haragjais csillapodik. Hiába, elég megrázó élmény lehet a számá-

ra, hogy hirtelen nincs egyedül a fejében. ízlés dolga, egy

helf akkor esne kétségbe, ha teljesen magára maradna, be-

zárva saját koponyájába. Gil válasza tisztán érthető volt:

vette az adást, de most már hagyják békén!

A helf érzékelve a taszítást, azonnal visszahúzódott.

42


41/328

tlshaan I.

Hát, nem aratott osztatlan lelkesedést a manőverével, az

biztos, de legalább elintézte, amit akart. Gille pedig úgyis

hamar megbékül. Nem egy haragtartó típus. Viszont iga-zán jólesne neki is egy alapos zuhanyozás.

2.Két hosszú óra múlva az analízis véget ért, és a szignó

bekerült a vizsgalapok memóriájába. Immár semmi akadá-

lya, hogy a kadétok életük legnagyobb próbatétele elé áll-

janak. Siljagent pillanatnyilag azonban ez izgatta a legke- vésbé. Boldogan, hogy végre elszabadult, elköszönt társai-

tól, és az első útja a diákszállás egyik közös fürdőjébe ve-

zetett.

Ahogy belépett, elégedetten konstatálta, hogy az egy-

más mellett sorakozó fülkékben nincs senki. A boltíves

mennyezetű helyiség ragyogott a tisztaságtól, puha padló-

jának borítása leginkább a trionari sziklamoha bolyhos sző-nyegére hasonlított. A félig nyitott fülkékkel szemben az

egész falat tükör borította, előtte alacsony ülőalkalmatos-

ságok és a ruháknak fenntartott fogasok álltak. A fürdő

berendezése és megvilágítása meleg, meghitt hangulatot

árasztott.

Siljagen kedélyére is azonnal átragadt a hely nyugal-

ma.Hozzálátott a vetkőzéshez. Az egyenruha mellrészén

lévő stilizált mintákkal díszített kis, lapos csat megnyomásá-

val, egy halk cuppanó hang kíséretében szétnyílt az öltözet

egész eleje. Ez alatt általában nem viseltek semmit, mert a

porózus szerkezetű, bőrbarát anyag nem tette szükségessé.

Miután könnyedén kibújt belőle, egy pillanatig elgon

43


42/328

Phillip Messier

dolkodva méregette a kezében, majd úgy döntött, hogy láb-

belijével együtt beteszi a falba süllyesztett tisztítóba. Mire

végez, az is készen várja majd. Bőre kellemes bizsergesséladta tudtára, mennyire örül, hogy végre kiszabadult a ruha

rabságából. Kivételesen egy pillantásra sem méltatva a tü-

körben megjelenő képmását, belépett az egyik fülkébe, és

megnyomta a megfelelő gombot.

Már előre élvezte a gondolatot, milyen lesz majd az

imádott melegvíz érintése, ahogy végigfolyik az arcán, vé-

gig a testén, lágyan simogatva, mint egy szerelmes nő ciró-gató keze, amit valójában eddigi életében még sohasem

érezhetett. De nemsokára eljön annak is az ideje. Hiszen

már a Termékenység Évében járunk, és közeleg a várva

várt Felnőtté Avatás. Közben vékony sugarakban megin-

dult a falakon sorakozó nyílásokból a meleg, illatosított víz.

Elképzelte, hogy egy hasonlóan nedves test simul hoz-

zá. Forró, barna bőrű, kicsiny mellű, karcsú női test, olyan bársonyos, mint a Nia ruhájából elővillanó kerek dombocs

kák, amelyeket saját kezével is szívesen megérintett volna.

Vajon tényleg olyan simák, mint amilyennek látszanak? Fe-

jét hátrahajtva, arcát tartotta a vízsugarak alá. Kezével vé-

gigsimított nedves haján, közben a víz kis patakocskákban

folyt végig szokatlanul érzékennyé vált bőrén. Szemét szo-

rosan lehunyta, úgy élvezte a testét végigborzongató érzést.Teljesen elmerült az új, semmihez sem hasonlítható

élményben, így csak akkor vette észre, hogy valaki van még

rajta kívül a helyiségben, amikor már közvetlenül mellette

állt. Összerezzent, és hirtelen úgy érezte magát, mint akit

rajtakaptak valami tiltott dolgon. Csak állt, pislogva a sze-

mébe csorgó víztől, és alig tudta elhinni, amit látott.

4 4


43/328

Elshaan I.

Nia állt előtte mosolyogva,, és őt nézte. Furcsa, pajkos

tekintettel méregette, majd valami leküzdhetetlen vonzás-

nak engedelmeskedve felemelte kezét, és nem törődve az-zal, hogy ruhája átnedvesedik, végigsimított a fiú meztelen

mellkasán. Az érintéstől valami felszabadult Siljagen lel-

kében, és olyat tett, amire nem tudta, hogy mi sarkallta:

Elkapta a feléje nyúló kezet, és egy gyors mozdulattal ma-

gához rántotta. Ujjai azonnal rátaláltak a ruha kioldó kap-

csára, és már tépte is lefelé, heves, ösztönös mozdulatok-

kal, miközben másik karjával átölelte és magához szorítot-ta a készségesen engedelmeskedő lányt.

Arca nedves, göndör hajtömegbe fúródott, majd némi

keresgélés után ajka rátalált a finoman ívelő nyak forró

bőrére. Elemi erejű késztetés gyűrte maga alá akaratát, és

olyan érzések kerítették hatalmukba, amelyek létezéséről

nem is álmodott eddig.

Vadul ölelte, simogatta a törékeny testet, igyekezveegyszerre birtokolni minden porcikáját. A lány hangosan

zihált a karjában, és szemét lehunyva csókolta a fiú mellét,

nyakát, vállát, ahol érte. Szívük veszett ritmust diktált.

Siljagen végre tenyerében érezhette az egyik formás dom-

borulatot, a lány mellét, amire előbbi magányában olyan

forrón vágyakozott, és meglepődött rajta, milyen kemény.

De nem annyira, mint az, aminek sürgető feszülését azótaérzi, hogy a lány megérintette.

Nia mindennél jobban kívánta, hogy a karjai közt ér-

zett feszeshajlékony test, aminek érzéki látványa felgyúj-

totta benne ezt a tomboló tüzet, eggyé olvadjon vele. For-

ró, meztelen bőrének tapintása, heves ölelése, bizsergető

en kellemes melegséget keltett a lány ágyékában, ahonnan

45


44/328

Phillip Messier

lassan szétáradt egész bensőjébe. Halkan felnyögött, mi-

kor a fiú ajkai rátapadtak a mellére, és érezte, amint fogai

finoman belemélyednek a húsába. Élvezettel markolt belea sűrű, rövid hajba.

Hirtelen elveszítette lábai alól a talajt, ahogy az erős

karok könnyedén a levegőbe emelték. A következő pilla-

natban a hátán érezte a fal hűvös nyomását. Támaszt keres-

ve átkulcsolta lábaival a fiatal férfi csípőjét, aki valóban

nem fiú már, hiszen nagyon is jól tudja, mit csináljon vele,

holott sohasem tanulta. Fejük most egy magasságba került.Siljagen Nia arcához hajolt, és ajkával végigsimította azt

egészen a nyakáig, ahol egy harapással fejezte be vándor-

útját, amitől a lány kéjes sóhajtással dőlt hátra. Síkos teste

minduntalan ki akart csúszni a férfi öleléséből, ezért vakon

a szemébe csorgó víztől, a fülke falán próbált kapaszkodót

találni. Ebbéli igyekezetében ekkor könyökével véletlenül

megnyomta az irányítópanel egyik gombját.Jeges áradat zúdult a két fiatal nyakába, akiknek a lé-

legzete is elakadt a meglepetéstől. Villámgyorsan ugrottak

ki a vízsugarak alól. Prüszkölve, nevetve igyekeztek leráz-

ni magukról a hideg cseppeket.

Huh! Ez bizony kijózanító élmény volt.

A hangulat varázsának lőttek, ázottan, levegőért kap-

kodva álltak egymással szemben, és lassan eljutott a tuda-tukig a felismerés, mit is műveltek az előbb. Valami olyat,

amire még egyikük sem volt felkészülve igazán. Nem is

sejtették, hogy képesek ilyesmire. Megdöbbentő volt, ahogy

az ösztöneik így eluralkodtak rajtuk. Pedig tisztában vol-

tak vele, a szüleik, testvéreik próbálták a fejükbe verni, hogy

egyszer eljön majd az idő, amikor testük megérik a szere

46


45/328

Elshaan f.

lemre, a legelső egyesülésre. Az Avatásra, ami minden tyron

életének legnagyobb eseménye, az ősi szertartás az első ter-

mékenységi időszak elején, mikor a fiatalok betöltik hu-szonharmadik évüket.

Letelt a nyolcéves Periódus, a Termékenység Éve el-

jött, a tyronok szervezete pedig hét év szünet után egy

időre újra képessé vált a fogamzásra. Az addig csupán a

szórakozást, az emberi kapcsolatok elmélyítését szolgáló

együttlétek most más értelmet nyertek. Az eredmény a Szü-

letés Évében mutatkozik majd meg, a szinte egy időben világra hozott soksok újszülött személyében.

Ez azonban a fürdőben egymásra talált fiatalok szá-

mára még túl korai lenne, hiszen olyan hivatást választot-

tak, amelynek gyakorlása egyelőre nemkívánatossá teszi

a gyermekáldást. De a véletlen szerencsére közbelépett,

és nem történt semmi olyasmi, amit később megbánná-

nak.Siljagen kissé zavarban volt, nem tudta, mit kellene

most tennie. Azt sem értette, hogyan került ide a lány, aki

nem is ezen a szinten lakik.

* Te hívtál, nem emlékszel? Bújt hozzá Nianiati

hízelegve. Siljagen sürgősen elzárta az utat gondo-

lataihoz a további behatolási kísérletek elől.

* Nem hívtalak tolta el a lányt magától. Csakábrándoztam rólad. A kettő nem ugyanaz!

* Számomra igen. Már régóta szeretnék veled job-

ban is megismerkedni. De te olyan büszke vagy,

olyan megközelíthetetlen. Néha azt hiszem, észre

sem veszel. De akkor nem értem, mi volt az a ta-

pogatózás az ingem alatt ott a parkban ?

47


46/328

Phillip Messier

A fiú vállat vont.

* Nem tudom. Szerinted mi?

* Szemtelenség, ha jobban belegondolok!* Ne haragudj. Nem akarlak megsérteni, de félre-

érthetetlen volt, hogy mit szeretnél. Ha kíváncsi

vagy a véleményemre, én ezzel szívesebben vár-

nék az Avatásig. Vagy még tovább is, mert azt

Kittharival fogom tölteni.

* Még majdnem egy negyedév van addig, meggon-

dolhatod magad.Siljagen elmosolyodott, de nem válaszolt.

* Miért érzem azt, hogy fölöslegesen próbálkozom?

toppantott mérgesen a lány. Nem tetszem talán

neked? Miért olyan különleges az a Kitthari, hogy

a fiúk mind őt akarják? Nem zavar, hogy ekkora

a konkurenciád?

* Zavar. De majd túlteszem magam rajta.* Talán megígérte, hogy téged választ? kérdezte

gúnyosan, majd mikor látta, hogy Siljagen arca el-

komolyodik, visszakozott. Jó, jó... nem az én

dolgom. Végül is nem olyan nagy katasztrófa, ha

nem nekem táncolsz az Avatáson.

Utána is jó lesz vigasztalta magát, elrejtve gondo-

latait. Visszalépett a fülkébe, amely időközben érzékel-te, hogy már nem áll benne senki, és automatikusan el-

zárta a vizet. Bekapcsolta a szárítást, és karját magasba

emelve forgolódott a forró légáramlatban. Közben nem

mulasztott el egy kacér pillantást vetni az őt bámuló fiú

irányába.

Reménytelen eset rázta meg a fejét Siljagen. Soha

48


47/328

Elshaan I.

sem fog letenni róla, hogy megszerezzen magának, lehető-

leg még az Avatás előtt.

Mielőtt mégis kísértésbe esett volna, bevonult a szom-szédos fülkébe megszárítkozni.

3. A trionari felségjelzésű, rövidtávú Fort58G típusú

komp, amely az Akadémiának otthont adó űrkomplexum

és a hold között közlekedett menetrendszerűen, kis döc

cenéssel szakadt el a dokktól. De a fedélzetén kényel-mes üléseikbe süppedő, főleg tyronokból és zireelekből

álló utasközönség ebből nem érzékelt semmit, mint

aho gy abbó l sem, ami ko r a j ár mű be in dí to tt a

antigravitációs hajtóműveit, és hirtelen gyorsulással a

vörösenfehéren fortyogó felszín felé kezdett zuhanni.

Energiáját az űrállomás mögött lebegő óriás gázbolygó

gravitációs mezejéből merítette, amely hatalmas töme-gével fogva tartott holdak sokaságával uralta a Zeifren

rendszernek az utastérből látható szeletét. Kilenc kon-

centrikusan elhelyezkedő gyűrűje tompán verte vissza a

távoli Zeifren csillag fehér fényét. A Niura, a „Kövek

Ura" ahogy a bíborvörös gázóriást nevezték találóan

az őslakos zireelek valójában inkább egy törpe csillag

volt, de infravörös tartományban sugárzott fényét csakSiljagen és a trionariak láthatták. Az ablakon át a kilá-

tásban gyönyörködő két ifjú leirai kadét tekintete előtt

rejtve maradt az a mélységesen sötét piros áradat, amely

körülölelte és éltette a három legnagyobb hold lakóit,

mivel a Zeifren csillag, pályájuk bizonyos szakaszain túl-

ságosan távol került tőlük ahhoz, hogy elég meleget su

49


48/328


49/328

Elshaan l.

dök állása. Szemmel láthatóan eltökélte, addig fogja ugrat-

ni Siljagent, amíg annak visszatér szokásos humorérzéke,

vagy teljesen kijön a béketűrésből.

Vell Tess látott titeket a zuhanyozóban. Amikor nem

talált a szobátokban, rögtön ott keresett, mert tudja, milyen

tisztaságmániás vagy. Észre sem vettétek, mi? Nem hát!

nevetett jóízűen.

Azt várta, hogy Siljagen majd paprikavörösen fog til-

takozni a nyilvánvaló tapintatlanság miatt. De csalódnia

kellett, mert azt látta, hogy barátja hátradől az ülésben, és

csak mosolyog rejtélyesen, de nem szól semmit. Most mi

ütött bele? Lehet hogy...

Arra gondolsz, amire én? kapcsolt végre.

Nem szabad tudnom, mire gondolsz.

Arra, hogy ideje végre jó modorra szoktatni ezt a

kákabélű, tenyérbe mászó képű yageai szervizakna pat-

kányt, nem igaz?

Egyetértek kottyantott közbe Hugn. Nekem is a

bögyömben van a fickó. A múltkor a Fuzziban a ruhámra

öntötte a zikkjét, és azóta sem tudok megszabadulni a sza-

gától, hiába mosom ki újra és újra. Egyáltalán, hogy képes

meginni valaki ilyen büdös löttyöt!? Neki meg eszébe sem

jutot t bocsánatot kérni...

Siljagen kurtán felnevetett.

Nem erőssége az ilyesmi.

.. .de azért ne bántsd nagyon! Jó? Nehogy megárt-

son neki!

Tulajdonképpen egy ujjal sem nyúlhatok hozzá vont

vállat kelletlenül a tyron és ezt tudja is, azért ilyen szem-

telen. Az Elshaan nem engedi kívülállók püfölését, csak

51


50/328

Phillip Messier

életbevágóan fontos esetekben. És azt, hogy életbevágó,

értsd szó szerint! Ez is Telarion egyik törvénye fordult

gúnyolódva Gille felé mint a „nem helfek" személyisé-gének sérthetetlensége, amit nemrég a fejemre olvastál. Bár

nem is tudom, ki vájkál más magánéletében?

Gil úgy tett, mintha nem értené a célzást.

Ez a Telarion megenged nektek egyáltalán bármit is?

Persze. Csak a kívülállókkal való kapcsolatot szabá-

lyozzák a Helf Törvények. Ezek nélkül már kétezer éve

kiirtották volna valamennyi helfet a galaxisban, vagy úgy jártak volna, mint a hinamoriak, ahol az elshaan kaszt nem

ismeri el a Törvényeket, és átvette a hatalom gyakorlását a

birodalom fölött.

Aha. Biztosan igazad van. Gil az ablak előtt elsu-

hanó párafelhőket bámulta megigézve. Hol fogunk lan-

dolni?

Ilk városának központi űrrepülőterén. Onnan majdaz anyaági bátyám fog továbbvinni minket egészen a Há-

zig. Már szóltam neki az előbb. Vár minket a kocsival.

Nem is kérdezem, hogyan szóltál oda.

Jaj, Gil! Ne piszkáld már mindig! torkolta le az

inkább csinos, mint szép leirai lány, aki egy kicsit fakónak

tűnt Siljagen ízlésének vörösesszőke hajával és fehér bőré-

vel. De hát minden fajtájabeli így néz ki. A bátyádról jut eszembe... terelte a beszélgetést

kellemesebb témára Hugn, közben vetett egy szúrós pil-

lantást Gilre, aki meglepő módon azonnal befogta a száját.

Siljagen csodálkozva állapította meg magában, hogy ez a

lány egészen jól kézben tartja a nagyszájú, kicsapongó leirai

mamlaszt.

52


51/328

Elshaan f.

Hm! Gil, neked véged. Vagy legalábbis a fennen hir-

detett szabadságodnak.

Ha a családodról beszélsz folytatta Hugn mindigazt mondod, az anyaágisenior nagyapád, az ifjúnemvér

húgod, első fivéred, második nővéred és más efféle fura

dolgokat. Áruld el nekem végre, mik ezek?

Ezek rokoni kapcsolatok nevei a Nemzetségen

belül , Hugn. Anyám a Nagyasszony, hi tvese Bhartalon,

a Nemzetségfő. Az ő szüleik és az ő szüleik és a Család-

juk. .. szóval ők a seniorok nemzedéke. Anyám és hitve-sének közös gyerekei a fivéreim, nemüktől függetlenül,

tulajdonképpen a féltestvéreim. Bhartalonnak és Ked-

vesének az apaágon lévő közös gyerekei a nemvéreim.

Velük nem köt össze vér szerinti rokonság. Tudsz kö-

vetni?

Hogyne...

Thordaqe, aki az űrkikötőben vár majd, a testvéremközös Anyánktól és Apánktól, Zalathoztól, aki Anyám Ked-

vese. Egyébként Anyámnak és Hitvesének közös gyerme-

kei szemszögéből Thor a nővérük, mert az anyaágon lévő

testvérem. Ez azért ne tévesszen meg, mert Thordaqe na-

gyon is hímnemű... Nem látom a megértés fényét csillogni

a szemetekben.

Legfeljebb könnyeket, Jagen nyögött fel elször-nyedve Gil Megtennéd, hogy megkímélsz a további meg-

próbáltatásoktól? Előre is köszönjük.

Hugn elmélyülten ráncolta a homlokát, majd végül ki-

bökte:

Nem értem. Akkor a te Apád, jól hangsúlyoztam

ugye? Szóval ő nem férje Anyádnak?

53


52/328

Phillip Messier

A férj és feleség leirai fogalom. Zalathoz törvényes

Kedvese Dorathiának...

Könyörgöm! Ki az a Dorathia?! Az Anyám. Szóval mindenkinek két törvényes társa

lehet: Hitvese és Kedvese, akikkel, és az ő családjaikkal

együtt élnek a Nemzetség Házában.

Ne hülyéskedj! Erről eddig sosem beszéltél. Kész

tömegnyomor lehet a házatokban.

Siljagen jól mulatott barátja megrökönyödésén.

A Ház elég nagy, majd meglátod. A Nemzetségempedig csak alig népesebb a trionari átlagnál. Egyedül

Anyámnak született tizenöt gyereke, ezért választották meg

a nemzetségek a klán Nagyasszonyának.

Hát igen, ez már teljesítmény! És mennyi idős most?

érdeklődött Hugn, magában sajnálkozva, milyen elgyö-

tört lehet már szegény asszony.

Még fiatal, százharminchét éves.Lágy, dallamos, jellegzetesen tyron férfihang szólalt

meg a fejük fölött rejtőző hangszórókból, és zeifreni közös

nyelven közölte az utasokkal, hogy öt perc múlva megér-

keznek lik városába, készüljenek fel a kiszállásra.

Az űrkomp tökéletes csendben ereszkedett le a leszál-

lópálya sík felszínére több hasonló jármű közé. Ilk fővá-

ros, a legősibb eredetű tyron település és Városállam nemhasonlított a Leirán vagy a Yageán megszokott monumen-

tális épületrengetegre. Egyetlen harmincemeletesnél ma-

gasabb építményt sem lehetett látni. A szolgáltató és fenn-

tartó szintek, az élelmiszergyárak, üzemek, a barlangfar-

mok mind a felszín alatt húzódtak láthatatlanul soksok

négyzetkilométeren keresztül.

5 4


53/328

Elshaan l.

Utak egyáltalán nem voltak, a Trionaron mindenki le-

begő járműveken, a bolygó kérgét átmeg átfúró suhanó

alagutakon, szerelvényeken közlekedett vagy gyalog járt. A város inkább egy hatalmas kertre hasonlított, mert az

áramvonalas, általában talajhoz lapuló lakóházak között

mindenhol növények nőttek, a Trionar legjellegzetesebb

élőlényeitől, a néha négyszáz méteres magasságba is fel-

nyúló csontfáktól az apró, sokágú csillagra hajazó és a szél

szárnyán utazó lebekig. Ez utóbbi a tyronok egyik legfőbb

tápláléka is. Néha egész felhőnyi gyűlik össze belőlük ala-csonyan a talaj fölött, ilyenkor akár kitátott szájjal átrohan-

va közöttük el lehet intézni a nap főétkezését, ahogyan a

testes anatopsok is szokták. Persze az ő óriási, fésűszerű

fogakkal teli szájuk az ilyen táplálkozásra sokkal alkalma-

sabb.

Ilk főváros és a Klánvárosok lakói csak a lakóépülete-

ket és a középületeket építették a felszínre. A Tábla hegy-ség vonulatainak szikláiba vájva rejtőztek az Elemi Szük-

ségletek gyárai és azok az üzemek, amelyeket nem volt

célszerű kitelepíteni az űrben keringő mesterséges létesít-

ményekre. A két kontinensen szétszórtan Házak százezrei

lapultak a földhöz a dühöngő elemek pusztításai elől. Né-

pes Nemzetségek élték itt önellátó életüket. Amerre a szem

ellátott, a célszerűség szülte szépség uralta a tájat, az élő ésszinte háborítatlan természetbe olvadó zord szépség.

Mindez így első ránézésre helytállónak tűnt a komp-

ból kiszálló leirai fiatalok számára, csak az nem tetszett

nekik, hogy alig kapnak levegőt a ruháikat lobogtató erős

széltől. Elő is kerültek gyorsan a csomagokból a könnyű

légzőmaszkok.

55


54/328

Phillip Messier

Siljagen kissé aggódott barátai egészsége miatt, és azt

fontolgatta, nem kellenee szólni nekik, hogy vegyék fel a

nyomáskiegyenlítő ruhát. A hőmérséklet viszont kelleme-sen melegnek bizonyult, és a leiraiak egyelőre nem mutat-

ták jelét rosszullétnek. Az élesen tűző nap hétágra szórta

fehér sugarait, átforrósítva zárt ruhájukat. Az égbolt pedig

néhány kósza felhőfoszlánytól eltekintve tiszta narancsszín-

ben ragyogott. Hiába, a Tavasz az egyetlen évszak, amikor

a bennszülötteken kívül más is elviselhetőnek találja az

éghajlatot.Nem mondott hát semmit, hanem a leszállópálya szé-

lén álló, zárt utasterű, masszív és mégis elegáns vonalú le-

begő felé terelte őket. Ott már várta őket egy nyúlánk ter-

metű, fiatal tyron férfi, aki éppen azzal volt elfoglalva, hogy

szélben lobogó, hosszú, fekete haját összekösse a feje tete-

jén. Már messziről mosolygott a jövevényekre, és mikor

végzett tevékenységével, eléjük futott, majd a barátai cso-magjait épp ledobó Siljagen előtt hirtelen megtorpant. Sze-

me elkerekedett a csodálkozástól, mint ahogy a leiraiaknak

is. A férfi, hosszú hajától eltekintve, szinte tökéletes ha-

sonmása volt Siljagennek.

Csípőre tett kézzel méregette testvérét, majd vá-

ratlan mozdulattal nevetve magához ölelte, olyan hát-

ba veregetéseket engedve meg magának, amiktől agyengébb felépítésű leiraiaknak minden csontjuk össze-

tört volna.

Sil! Nem hiszek a szememnek, kölyök! mondta

végül tyronul, olyan dallamos hangon, hogy Hugn szája

nyitva maradt tőle. Nem elég, hogy ilyen átkozottul jóké-

pű, még a hangja is... Ráadásul kettő van belőle! Fiata

56


55/328

Elshaan l.

labb, rövid hajú alteregója éppen vigyorogva próbált ki-

bontakozni a karjai közül.

Ne nevezz kölyöknek, Thor! jelentette ki önérze-tesen Mint észrevehetted, nem vagyok már gyerek.

De felnőtt sem az Avatás előtt derült a bátyja

csak egy éretlen tacskó. A szeme kissé ferdébb állású volt,

mint Siljagennek, és a válla talán valamivel keskenyebb.

Mit vágsz fel? évődött vele nevetve Siljagen. Még

te sem vagy nagykorú. Csak egy nemzedékkel vagy idősebb

nálam. Kész örökkévalóság. Nem mutatsz be a barátaidnak?

Akkor hiába öltöztem ki így? ! és egy szál fehér ágyékkö-

tőjére mutatott, ami a csípőjétől a combja közepéig tartott,

és annyiban különbözött másik, hétköznapi ruhadarabjá-

tól, hogy alsó szegélyét apró, fekete sorminta díszítette egy

ujjnyi vastag sávban. A lábán egyáltalán nem viselt sem-

mit. Hát nem vitted túlzásba jegyezte meg a testvére,

majd a kényelmetlenül toporgó vendégekhez fordult, és ud-

variasságból leirai nyelven szólt hozzájuk. Ne vegyétek

rossznéven, de a Trionaron először a vérrokonokat illik

üdvözölni. Ismerkedjetek meg! Ő a bátyám, Thordaqe. Szin-

tén helf, mint én. Ez utóbbit muszáj volt hozzátennie az

Elshaan tagjaira vonatkozó törvények miatt. A kívülállókmindig tudni akarják, kivel állnak szemben.

A nevezett bal kezét a háta mögé téve, másikat testé-

hez szorítva elegánsan meghajolt.

A barátaim, Gille Hiúi és Hugn Fatan.

A két leirai, népük szokása szerint kezet szorított új

ismerősükkel. Miután túlestek a bemutatkozáson, sorban

5 7


56/328

Phillip Messier

beszálltak a lebegőbe, és elhelyezkedtek a mély ülésekben.

Közben Thordaqe bedobálta a csomagokat a lebegő cso-

magtartójába. Mikor újra előkerült, fejét csóválva állapí-totta meg, hogy a vezetőülés már foglalt.

Siljagen kajánul vigyorogva nézett fel rá, miközben a

kormányművet ké

Documents

Phillip Messier - Elshaan1 - Ébredő erők