XIV. évf. 2. szám 2015. február

GyógyszertárXIV. évf. 2. szám 2015. február

MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991

PARAGRAFUS

„A patika mindenekelőtt egészségügyi intézmény”Beszélgetés dr. Gyetvai Lászlóval, a MOSZ országos elnökségének tagjával

A személyi jog és a tulajdonjog együttes átruházásának kérdései - 2. rész

PHARMA PRAXIS

Az időskori fájdalmak gyógyszeres terápiája

Tervezés, szervezés, irányításA gyógyszertárvezető szerepe a D-vitamin-termékek expediálásában

BEMUTATJUK

AKTUÁLIS

Megújult a MOSZ honlapja

GENERÁCIÓVÁLTÁS a tára mellett

(18-20. oldal)

RENDEZVÉNY

Gyógyszeres terápia időskorbanBeszámoló a januári kötelező szinten tartó továbbképzésről

NYITOTT SZEMMEL

Egészségügyi, gyógyszerpiaci hírek

Gyógyszertár-működtetés 2015.XX. Jubileumi KonferenciaProgramelőzetes (előadói felkérések)

2015. március 6. (péntek) INNOVATÍV GYÓGYSZERÉSZET 10.00–13.00 Dr. Samu Antal: Gondozási protokollok a gyakorlatban I.Dr. Szrogh Vivien–Dr. Gyetvai László: Gondozási protokollok a gyakorlatban II.Prof. Dr. Halmos Gábor: Modern szemlélet és annak új innovatív megoldási lehetőségei a biofarmáciábanDr. Csóka Ildikó: Beteg-adherenciaDr. Juhász Éva: Elsősegélynyújtás a gyakorlatban. Reanimáció

JOGI KÖRNYEZET ÉS GAZDASÁG 14.00–18.00 Dr. Vass Gellért: A gyógyszerellátással összefüggő jogi aktualitásokJuhász Katalin: A gyógyszerellátás számviteli kérdéseiSzabó Zoltán: Adóügyek és kontrolling Dr. Zolnay Kriszta: „Maradj éhes, maradj bolond!” – patikai marketing a hétköznapokbanKotán György: Esettanulmány a gyógyszertári ügyeletről Dr. György Péter: Egészségpénztári aktualitások

FÓRUM I.2015. március 7. (szombat)

TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM 09.30–11.00Szakmai előadások

GYÓGYSZERTÁR-MŰKÖDTETÉS

11.30–13.00 Dr. Jakab Zoltán: Innovatív gyógyszerekDr. Illés Zsuzsanna: A generikusok szerepe a magyar gyógyszeriparbanDr. Simon Kis Gábor: TársadalompolitikaDedinszky Csabáné dr.: Informatikai aktualitások

FÓRUM II.

14.00–18.00 Dr. Beneda Attila: Egészségügy 2015Dr. Cseh Ildikó: A gyógyszertárak szakmai környezeteDr. Bidló Judit: Változások az OEP tevékenységében FÓRUM III. SZÜNET

Dr. Ilku Lívia: A magyar gyógyszeripar helyzeteDr. Feller Antal: A gyógyszer-kereskedelem helyzete, tendenciák, lehetőségek, tervek I.Dr. Küttel Sándor: A gyógyszer-kereskedelem helyzete, tendenciák, lehetőségek, tervek II.Dr. Kató Bálint–Dr. Kovács Zsolt: A gyógyítás és az üzlet, a beteg és a vásárló Péterfi Mira: Gyógyszertárak igényeire szabott kedvezményes ajánlatok az UniCredittől

FÓRUM IV.2015. március 8. (vasárnap)

09.30A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE BESZÁMOLÓ KÖZGYŰLÉSE

A változtatás jogát fenntartjuk!

GYÓGYSZERTÁR 3XIV. évf. 2. szám 2015. február

TARTALOM

XIV. évfolyam 2. szám 2015. február

TOVÁBBKÉPZÉS

PHARMA PRAXIS

RENDEZVÉNY

BEMUTATJUK

AKTUÁLIS

Az időskori fájdalmak gyógyszeres terápiája 4

Receptúrai gyógyszerkészítés a mucoid plakk keratitis 8terápiájábanA 2014. évi GYOK Ifjúsági Fórumának győztes versenyelőadása

Tervezés, szervezés, irányítás 11A gyógyszertárvezető szerepe a D-vitamin-termékek expediálásában

Gyógyszertári menedzsment 13

Gyógyszeres terápia időskorban 14Beszámoló a januári kötelező szinten tartó továbbképzésről

„A patika mindenekelőtt egészségügyi intézmény” 16Beszélgetés dr. Gyetvai Lászlóval, a MOSZ országos elnökségének tagjával

Kettős ellenállás 18 Generációváltás a tára mellett – 1. rész

Megújult a MOSZ honlapja 21

A személyi jog és a tulajdonjog együttes átruházásának kérdései – 2. rész 22

Egészségügyi, gyógyszerpiaci hírek 24

Színház, komolyzene, kiállítás 28

„Szemezgetés” 30

Operaszerzők nagyjai 31Az olasz opera: Alessandro Scarlatti

PARAGRAFUS

NYITOTT SZEMMEL

Gyógyszertára Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Kiadványa

Alapítva: 2002. január

Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint

Felelős szerkesztő: Tóth Tamás

Szerkesztőbizottság:

Balázs LászlóBarabás Éva

Dr. Lovas ImreDr. Mikola BálintDr. Nagy BalázsDr. Samu Antal

Dr. Simon Kis GáborDr. Szrogh Vivien

Szakmai Tanácsadó Testület: felkérés alatt

Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám

Nyomdai kivitelezés:Innova 2000 - Innovariant Nyomda

Hirdetésfelvétel:Yooter Média Group Kft.

ertekesites@ymg.hutel.: 36/1 316 4556, 36/1 316 4598

A MOSZ címe:1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6.

telefon/fax: 361 236 09 74info@magangyogyszereszek.hu

ISSN 1588-8231

Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak – vagy azok egy részének – bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása

szükséges.

A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal.

KULTURÁLIS AJÁNLÓ

A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA

REJTVÉNY

GYÓGYSZERTÁR4

PHARMA PRAXIS

A három leggyakoribb fájdalom-lokalizáció időskorban a hátfájás, a csípő-, térd- és lábfájás, illetve az egyéb ízületi fájdalmak. Ebben a korcsoportban azonban más fáj-dalmak is gyakoriak, beleértve a neuropátiás fájdalmakat (herpesz, diabétesz), a kompressziós csi-golyatöréseket, a daganatos erede-tű fájdalmakat és egyéb krónikus, degeneratív betegségek okozta fájdalmakat is.

Fontos tudni, hogy az idős betegek nagy része úgy gondolja, a fájdalom az öregedés szükségszerű velejárója, ami önma-gában is az időskori fájdalomcsillapítás hiányosságaira utal. Egyes felmérések szerint az idős populációnak akár az 50 szá-zaléka is szenvedhet olyan fájdalmaktól, amelyek hátrányo-san befolyásolják a hétköznapi életüket. Az idősotthonokban élő gondozottak fele mindennapos fájdalmakat él át. Az idős személyek között a legmagasabb a fájdalomcsillapítókat hosszú távon rendszeresen szedők aránya. Egyúttal ez a po-puláció a leginkább érzékeny a gyógyszerek mellékhatásaira, valamint a polipragmázia miatt náluk a legnagyobb a gyógy-szer-interakció kialakulásának a valószínűsége.

Időskorban 6–30 százalékban fordulnak elő gyógyszermel-lékhatások, annak ellenére, hogy azok nagyrészt megelőz-hetők lennének.4 Ebben az életkorban a renális elimináció, a májmetabolizmus és a gyógyszerek iránti érzékenység is megváltozik. Ezek azonban az egyének szintjén nem azonos mértékben történnek, ezért időskorban a gyógyszeres terá-pia individuális beállítása szükséges. Itt kell megismerked-nünk a geriátriai heterogenitás fogalmával is, ami azt jelenti, hogy a naptári életkor és a biológiai életkor (a szervezet bio-lógiai állapota) nem feltétlenül azonos egymással. Léteznek középkorúak elégtelen szervi funkciókkal, tartalékkapacitás nélküli szervezettel, és vannak fitt idős emberek. Az esetle-ges társbetegségek ugyancsak alapvetően befolyásolhatják az aktuális terápiaválasztást.

Speciális terápiás problémát jelent az úgynevezett elesett állapotú (frailty) beteg. Az elesett állapot diagnózisa, ha az alábbi öt tünetből a beteg legalább hárommal rendelkezik: a) súlyvesztés, b) extrém gyengeség, c) a kéz szorítóerejének

gyengesége, d) lelassult járás, e) csökkent fizikai aktivitás. Az elesett állapotú betegeknél gyakran tapasztalható kognitív hanyatlás, depresszió és izomtömeg-csökkenés is, ami ne-hezíti a gyakori fájdalompanasz kezelését. Mindezek az idős betegek személyre szabott kezelésének szükségességét tá-masztják alá.

Az időskori fájdalom kezelését befolyásoló tényezők

Egy embernek egy időben többféle fájdalma is lehet. A felmérések szerint az idős betegek 28–59 százalékban jeleznek multiplex fájdalmakat, a nők több lokalizációban, mint a férfiak.5,6 Egy 1,2 millió emberre kiterjedő vizsgálatban azt találták, hogy a 65 éves korosztályba tartozó vagy annál idősebb emberek 82 százalékának van legalább egy krónikus betegsége, 65 százalékuknak pedig kettő vagy több. 7 Az eltérő mechanizmusú fájdalmak (neuropátiás, muszkuloszkeletális, viszcerális stb.) tovább komplikálják a terápiát. Ezeket a beteg vizsgálata során külön-külön célszerű felmérni, és a terápia hatását külön-külön monitorozni. Ezért különösen fontos a fájdalom mérése.8 Mi több, az idős betegeknél számos nem diagnosztizált vagy nem kezelt társbetegség fordulhat elő (például inkontinencia, kiszáradás), ami további bizonytalanságot okozhat a terápia kimenetelében.

A geriátria egyik speciális problémája a polipragmázia. Egy felmérés szerint a 60 éves vagy annál idősebb betegeknek egy év alatt átlagosan 41 féle gyógyszert írtak fel.9 Az idős emberek átlag 7 féle gyógyszert szednek egyidejűleg.10 A mellékhatások gyakorisága pedig ismert módon összefügg a párhuzamosan szedett gyógyszerek számával. 11,12

„Az idős betegek nagy része úgy gondolja, a fájdalom az öregedés szükségszerű velejárója.”Az intellektuális leépülés ugyancsak megnehezíti a hatékony fájdalomterápiát. A 65 évnél idősebbek között jelenleg 5 szá-zalék a demencia aránya, a 90+ korcsoportban azonban már több mint 50 százalék. Ugyanakkor a 85 évnél idősebbek ese-

Az időskori fájdalmak gyógyszeres terápiájaAnnak ellenére, hogy a krónikus fájdalmak döntő többsége időskorban fordul elő, meglepően kevés útmutató létezik az idős betegek fájdalomcsillapítására vonatkozóan, és azok sem mindig bírnak a legmagasabb evidenciaértékkel. A szakirodalom például még abban sem egységes, hogy időskorban a fájdalomérzet fokozódik-e vagy csökken. Jelen írás célja a különféle gyógyszeres fájdalomcsillapítási lehetőségek geriátriai szempontjainak rövid áttekintése. A cikk nem foglalkozik az életvégi fájdalomcsillapítással és a fájdalomkrízisek kezelésével. Ugyancsak nem feladata a fájdalomcsillapítás alapelveinek és az egyes speciális fájdalmak kezelésének ismertetése, ezek más közleményekben megtalálhatók.1,2,3 E rövid összefoglaló – a tel-jesség igénye nélkül – az időskori fájdalomcsillapítás klinikai-farmakológiai racionalitásaira hívja fel a figyelmet.

5

PHARMA PRAXIS

tén a fájdalom prevalenciája 72 százalék. A demenciával járó kommunikációs zavar nehezíti a krónikus fájdalomszindró-mák felismerését, az akut fájdalom adekvát leírását, és így negatív módon befolyásolhatja a terápiás döntéseket.13 Ebből kifolyólag komoly problémát jelent a demens bete-gek fájdalomfelmérése, amelynek megoldására különféle magatartási jelekre épülő skálákat dolgoztak ki.14,15,16 Mivel a fájdalomcsillapítás mind a mai napig a betegek vissza-jelzésén alapul, a demens idős betegek kezelése speciális problémának számít.

A fájdalomcsillapítással kapcsolatos attitűdök mind a beteg, mind az ellátó személyzet részéről befolyásolják a kezelést. A beteg részéről az erős opioidokkal kapcsolatos tévhitek, a hozzászokástól való félelem, az addikció veszélyének hely-telen megítélése nemcsak az orvossal való együttműködés hiányosságait (noncomplience), hanem a terápia visszautasí-tását is eredményezheti.17 Hasonlóképpen, az egészségügyi személyzet elavult vagy téves információi az erős opioidok idős személyek esetén történő alkalmazásáról elégtelen fáj-dalomcsillapításhoz vezethetnek.18 Az idős betegek egy ré-sze sztoikus módon tűri a fájdalmat, ami az orvoshoz fordulás elmaradását eredményezheti. 19

Az időskori fájdalom gyógyszeres terápiájának alapjai

Paracetamol

A fájdalomcsillapítás alapja időskorban is a farmakoterápia.20 Idős betegek esetén a szakirodalom elsődleges kezelésként a paracetamol adását javasolja, annak ellenére, hogy nem léte-zik nagy esetszámú, randomizált vizsgálat a 65+ korcsoportba tartozó betegeken. A fiatalabbaknál azonban a paracetamol számos mozgásszervi és egyéb fájdalom esetén hatékony, és számos terápiás útmutató egységes ebben a vonatkozásban. Mivel a paracetamol phenacetin-származék, ezért alkalmazá-sa kapcsán különös gondossággal vizsgálták a májtoxicitást. A paracetamol maximális napi dózisa 4 gramm. Ez a dózis hosszú távon is biztonsággal alkalmazható, amennyiben a terápia indításakor nem áll fenn májműködési zavar. Akut májtoxicitás előfordulását írták le komoly malnutríció esetén, ezért ilyenkor nem javasolják a napi 2 gramm meghaladását. 21

Nem-szteroid gyulladáscsökkentők

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) hatékonyak, ám óvatosan alkalmazandók, mivel az idős betegek kórházi felvételé-nek csaknem egynegyedére (23,5 százalékára) nem-szteroid mel-lékhatás (például gasztrointesztinális ulceráció, vérzés) miatt kerül sor.22 A gyomor-bélrendszeri mellékhatások misoprostol (prosztag-landin-analóg) vagy protonpumpa-inhibitor párhuzamos adásával csökkenthetők. Fontos megemlíteni, hogy a NSAID-ok a fennálló krónikus vesebetegségen ronthatnak, különösen, ha a beteg a NSAID-okkal egyidejűleg diuretikumot vagy ACE-gátlót is kap. 23

A NSAID-ok fokozhatják a vérnyomást, ennek átlagos értéke 5 Hgmm. 24 A szelektív COX-2 gátlók a fejlesztésük kapcsán

várt elképzelésekkel ellentétben komoly mellékhatásokat okoznak, így kontraindikáltak cerebrovaszkuláris és ischa-emiás szívbetegség esetén; csak óvatosan adhatók diabetes mellitusban, hiperlipidémiában, hipertóniában és dohány-zók esetén. Idős betegek NSAID terápiájának aranyszabálya, hogy esetükben a legkisebb hatékony dózist a lehető legrö-videbb időtartamig kell adagolni.

Opioidok

A tramadol kettős hatásmechanizmussal rendelkezik, ne-vezetesen gyenge opioid-agonista és monoamin- (norepi-nephrin és szerotonin) felvétel-gátló. A többi opioidnál gyengébb hatást fejt ki a légző- és a gasztro-intesztinális rendszerre. Ugyanakkor a monoamin felvételének gátlása miatt idős személyek esetén konfúziót okozhat. A tramadol ismert mellékhatása, hogy csökkenti a központi idegrend-szer görcskészségének küszöbértékét, ezért akiknek anam-nézisében epilepszia szerepel, vagy akiknek ismerten (primer vagy metasztatikus) agyi daganatuk van, a tramadol nem ja-vasolt. Ha a beteg egyéb szerotoninerg gyógyszert is szed, a tramadol adásával vigyázni kell.25 Egyes adatok szerint az idősek 20 százalékkal kevesebb gyógyszert igényelnek, annak ellenére, hogy a farmakokinetika az életkorral nem változik. 26 Elesett állapotú idős beteg esetén a napi 200 mg-nál nagyobb tramadoldózist nem javasolják.

Az erős opioidok alkalmazását időskorban csak elvétve vizs-gálták. Az addikciótól való félelem mind a betegek, mind az orvosok részéről fontos szempont a terápia visszautasítása vagy elindítása során. Több mint 25 ezer beteg hosszú távú, erős opioid kezelésének az adatait elemezték, olyanokét, akiknek anamnézisében nem szerepelt gyógyszerfüggőség, és mindössze 7 olyan beteget találtak, akiknél addikció ala-kult ki.26 Nagyon kevés az olyan vizsgálat (ha van egyáltalán), amelyet nagyszámú idős beteg bevonásával végeztek az erős opioidok hatékonyságának megítélése céljából. Így – számos egyéb gyógyszeres terápia mellett – az erős opioid kezelés is a teljes populáció adatainak idősekre vonatkoztatott extra-polációján alapul.

„A polipragmázia miatt náluk a legnagyobb a gyógyszer-interakció kialakulásának a valószínűsége.”A farmakokinetikának és a farmakodinámiának az életkor előrehaladtával történő változása miatt idős betegek esetén az opioidok szokásos kezdő dózisa a fiatalok kezdő dózisának a 25–50 százaléka. Innen indulva kell a dózist felfelé titrálni, egészen a kellő hatékonyság eléréséig. Időseknél – 4 óránként

GYÓGYSZERTÁR XIV. évf. 2. szám 2015. február

6

PHARMA PRAXIS

GYÓGYSZERTÁR

adott gyógyszer (például azonnal felszívódó morfin) esetén – a kisegítő dózisok nem haladhatják meg a napi összdózis 5 százalékát.27 Idősek esetén elsőként választott erős opioidnak nem javasolják a retard készítményeket, mert a mellékhatások előre nem kiszámíthatók. Mivel a rövid hatású szerek gyorsabban kiürülnek, az esetleges mellékhatás is kisebb problémát jelent.

Azt is fontos tudni, hogy a 25 százaléknál kisebb dózisemelés a betegek számára általában nem fokozza egyértelműen a fájda-lomcsillapítás mértékét. Ezért a titrálás során – a beteg állapo-tát és a mellékhatásokat mérlegelve – enyhe közepes fájdalom esetén 25–50 százalék, súlyos, kibírhatatlan fájdalom esetén 50–100 százalék dózisemelés javasolt. A dózisemelés a 100 szá-zalékot sohasem haladhatja meg. Ez alól a fentanyl jelent kivé-telt, ahol a dózisemelés mértéke a tapaszok esetén csak 25 µg/órás lépésekben, 2-3 naponta történhet.

A dóziseszkaláció mindig az adott gyógyszer plazmafelezési idejének a figyelembevételével történik. A dózisemelés rövid hatású opioid monoterápia esetén 2 óránként, hosszú hatású (retard) orális készítmények esetén 12–24 óránként, fen-tanyl tapasz, methadon vagy levorphanol esetén általában 72 óránként történhet (a fentanyl tapasz kapcsán indokolt esetben a 48 óránként történő csere is megengedhető).

Egyes adatok arra utalnak, hogy 65+ életkorban az oxi-codon hétszer nagyobb arányban okoz obstipációt, mint a transzdermális fentanyl.28 Idősek esetében a transzder-mális fentanyl nem daganatos fájdalomban hatékonyabb, mint a fiataloknál.29 A fentanylt – magas potenciája miatt – időskorban nem elsődleges terápiaként javasolják, ha-nem más erős opioidok elégtelensége, vagy a dózislimitá-ló mellékhatás elérése után, az opioid-rotáció részeként.

A buprenorphin hatékonysága nem mutat korcsoportfüg-gést,30 farmakokinetikája veseelégtelenség során sem vál-

tozik.31 Ezért gyakran alkalmazott készítmény idős betegek súlyos, nem daganatos eredetű fájdalmában. A buprenor-phin szublingvális és transzdermális kiszerelésben egyaránt elérhető. Veseműködési zavar esetén a morfin metabolitjai (morfin-3-glucuronid, morfin-6-glucuronid) akkumulálód-nak, ami mellékhatásokhoz vezethet. Idősek esetén a morfin esetleges szedatív hatására is gondolni kell.

Az oxycodon idősek esetén – rövid plazmafelezési idejének és a toxikus metabolitok hiányának köszönhetően – ugyan-csak gyakran alkalmazott készítmény. Gyors hatású és retard oxycodon készítmény egyaránt elérhető.

Adjuváns analgetikumok

Az adjuváns analgetikumok olyan gyógyszerek, amelyek el-sődleges indikációja nem a fájdalomcsillapítás, azonban egyes

fájdalomszindrómákban is hatékonyak. Közéjük tartoznak többek között az antidepresszánsok, az antiepileptikumok és a kortikoszteroidok. A triciklusos antidepresszánsok (TCA-k) csak nagy óvatossággal alkalmazhatók, mert egyes mellékhatásaik (vizeletretenció, székrekedés, verejtékezés, homályos látás, száj-szárazság) idősek esetén rosszul tolerálhatók; más mellékhatá-saik (szedáció, orthostatikus hypotonia) fokozzák az elesések számát; bizonyos mellékhatásaik (glaukóma, aritmia, zavartság) pedig egyenesen veszélyesek lehetnek. A betegek 20 százaléka a mellékhatások miatt hagyja abba a kezelést.10

Mindezzel együtt a TCA-k hatékonyak, NNT (number needed to treat) értékeik 2,1–2,8 közé esnek. A nortriptylin kevésbé anti-kolinerg hatású, mint a többi szer. A szerotoninvisszavétel-gát-lók tolerálhatósága jobb, mint ami a TCA-k esetén tapasztalha-tó, de fájdalomcsillapító hatásuk nem egyértelmű. A TCA-knál ugyancsak jobb tolerabilitással bírnak a szerotonin-noradrena-lin visszavétel-gátlók (SNRI-k). Ez utóbbiak közül a duloxetin és a venlafaxine a választható szerek. SNRI választandó elsődleges

WHOajánlások

II.

Erősopioid+NSAID

+/- adjuváns

I.

II.

III.

IV.

III.

I.

V.NSAID +/- adjuváns

Gyengeopioid+NSAID +/- adjuváns

Gyengeopioid

Max.dózisúNSAID

Alacsonydózisú

ibuprofen v.nem acetilált

szalicilát

Nemgyógyszeres

és/vagyparacetamol

DAGANATOSFÁJDALOM

NEM DAGANATOSFÁJDALOM

7

PHARMA PRAXIS

GYÓGYSZERTÁR XIV. évf. 2. szám 2015. február

IRODALOMJEGYZÉK

1 Telekes A. A modern fájdalomcsillapítás alapelvei. Gyógyszerészet 2011; 5: 259–262.

2 Telekes A. Az áttörő fájdalom kezelése az onkológiában. Onkológia 2011; 1(4): 243–247.

3 Telekes A. A neuropathiás fájdalom és gyógyszeres kezelése. Háziorvosi Továbbképző Szemle 2012; 17(2): 69–77.

4 Gurwitz JH, Field TS, Harrold LR et al. Incidence and preventability of adverse drug events among older persons in the ambulatory setting. JAMA 2003; 289(9): 1107–1116.

5 Jakobsson U, Klevsgard R, Westergren A, Hallberg IR. Old people in pain: A comparative study. J Pain Symptom Manage. 2003; 26(1):625–36.

6 Miro J, Paredes S, Rull M, et al. Pain in older adults: A prevalence study in the Mediterranean region of Catalonia. Eur J Pain. 2007; 11(1):83–92.

7 Wolff JL, Starfield B, Anderson G. Prevalence, expenditures, and complications of multiple chronic con-ditions in the elderly. Arch Intern Med. 2002; 162(20):2269–76.

8 Telekes A: A fájdalom mérése. Háziorvosi Továbbképző Szemle 2013; 18(1): 21–25. Milton JC, Hill-Smith I, Jackson SH. Prescribing for older people. BMJ. 2008; 336(7644):606–9.

9 Barber JB, Gibson SJ. Treatment of chronic non-malignant pain in the elderly. Safety considerations Drug Saf. 2009; 32(6):457–74.

10 Johnell K, Klarin I. The relationship between number of drugs and potential drug-drug interactions in the elderly: A study of over 600,000 elderly patients from the Swedish prescribed drug register. Drug Saf. 2007; 30(10):911–8.

11 Green JL, Hawley JN, Rask K. Is the number of prescribing physicians an independent risk factor for adverse drug events in an elderly outpatient population? Am J Geriatr Pharmacother. 2007; 5(1):31–9.

12 Kelley A, Siegler E, Reid MC. Pitfalls and recommendations regarding the management of acute pain among hospitalized patients with dementia. Pain Med. 2008; 9(5):581–6.

13 Shega JW, Rudy T, Keefe FJ, et al. Validity of pain behaviors in persons with mild-to-moderate cognitive impairment. J Am Geriatr Soc. 2008; 56(9):1631–7.

14 Chapman CR. Progress in pain assessment: The cognitively compromised patient. Curr Opin Anest-hesiol. 2008; 21(5):610–6.

15 Kunz M, Scharmann S, Hemmeter U, Schepelmann K, Lautenbacher S. The facial expression of pain in patients with dementia. Pain. 2007; 133(1–3):221–8.

16 Lewis ET, Combs A, Trafton JA. Reasons for under-use of prescribed opioid medications by patients in pain. Pain Med. 2010; 11(6):861–71.

17 Kaasalainen S, Coker E, Dolovich L, et al. Pain management decision making among long-term care physicians and nurses. West J Nurs Res. 2007; 29(5):561–80.

18 Helme RD, Gibson SJ. The epidemiology of pain in elderly people. Clin Geriatr Med 2001; 17: 417–31.

19 Kaufman DW, Kelly JP, Rosenberg L, Anderson TE, Mitchell AA. Recent patterns of medication use in the ambulatory adult population of the United States. The Slone Survey. JAMA. 2002; 287(3):337–44.

20 Claridge LC, Eksteen B, Smith A, Shah T, Holt AP. Acute liver failure after administration of paracetamol at the aximum recommended daily dose in adults. Br Med J 2010; 341: c6764

21 American Geriatrics Society Panel on the Pharmacological Management of Persistent Pain in Older Persons. Pharmacological management of persistent pain in older persons. J Am Geriatr Soc 2009; 57: 1331–46.

22 Nikolaus T, Zeyfang A. Pharmacological treatments for persistent non-malignant pain in older persons. Drugs Aging 2004; 21: 19–41.

23 Johnson AG, Nguyen TV, Day RO. Do nonsteroidal antiinflammatory drugs affect blood pressure? A meta-analysis.

24 Ann Int Med 1994; 121: 289–300.

25 Barber JB, Gibson SJ. Treatment of chronic non-malignant pain in the elderly: safety considerations. Drug Safety 2009; 32: 457–74.

26 Mercadante S, Arcuri E. Pharmacological management of cancer pain in the elderly. Drugs Aging 2007; 24: 761–76.

27 Abraham J. Advances in pain management for older adult patients. Clin Geriatr Med 2000; 16:269-311.

28 Ackerman SJ, Knight T, Schein J, Carter C, Staats P. Risk of constipation in patients prescribed fentanyl transdermal system or oxycodone hydrochloride controlled-release in a California Medicaid population. Consult Pharm 2004; 19:118–32.

29 Otis J, Rothman M. A Phase III study to assess the clinical utility of low-dose fentanyl transdermal sys-tem in patients with chronic non-malignant pain. Curr Med Res Opin 2006;22: 1493–501.

30 Likar R, Vadlau EM, Breschan C, Kager I, Korak-Leiter M, Ziervogel G. Comparable analgesic efficacy of transdermal buprenorphine in patients over and under 65 years of age. Clin J Pain 2008; 24: 536–43.

31 Kress HG. Clinical update on the pharmacology, efficacy and safety of transdermal buprenorphine. Eur J Pain 2009; 13: 219–30.

32 Telekes A. Időskori krónikus fájdalmak és kezelésük. Háziorvosi Továbbképző szemle 2011; 16(7): 362–366.

adjuváns analgetikumként, ha a betegnél egyidejű depresszió áll fenn. A duloxetin nem adható májfunkciós zavar esetén, a venlafaxine dózisát pedig csökkenteni kell, ha vese- vagy máj-működési zavar áll fenn.

Az antiepileptikumok (például gabapentin, pregabalin, lamotrigine, levetiracetam, tiagabine, topiramate) ha-tékonyak neuropátiás fájdalmak esetén. Alkalmazásuk során alacsony kezdődózis és lassú dózisemelés java-solt („start low, go slow”), mivel szedációt, zavartságot okozhatnak. A lamotrigine és a tiagabine kivételével va-lamennyi antiepileptikum dózisát a vesefunkció értéke szerint kell módosítani, veseműködési zavar esetén ezért ezek az elsődlegesen választandó szerek. Ha – normális vesefunkció mellett – májfunkciós zavar áll fenn, akkor a gabapentin, a pregabalin vagy a levetiracetam a válasz-tandó gyógyszer. A pregabalin anxiolitikus hatású, ezért szorongó betegek esetén ez az elsődlegesen választandó adjuváns antiepileptikum.

A kortikoszteroidok számos fájdalomszindrómában (csontfájdalom, neuropátiás fájdalom, fokozott intracra-niális nyomáshoz társuló fejfájás, ízületi fájdalmak, uré-ter- vagy bélobstrukció, gerincvelő-kompresszió) mutat-nak fájdalomcsillapító hatást. A kortikoszteroidok és a NSAID-ok együttes adagolása erősen fokozza a perforá-cióval járó gyomorfekély kialakulásának veszélyét. A szte-roidok alkalmazása időskorban a már meglévő állapotok romlását okozhatja (például diabétesz, oszteoporózis, hipertónia), vagy új tüneteket válthat ki (agitáció, proxi-mális miopátia, folyadékretenció, a bőr elvékonyodása, immunoszupresszió stb.). Ezért az idős betegek tartós szteroidkezelése egyéni megfontolást igényel.

Összefoglalás

Időskorban nagyon gyakori tünet a fájdalom. Ahhoz képest, hogy incidenciája az életkor előrehaladtával exponenciá-lisan fokozódik, és a fájdalomcsillapításhoz való jog alap-jog, meglepően kevés az idős betegek fájdalmát és annak kezelését vizsgáló életkor-specifikus klinikai tanulmány. A fájdalomcsillapító terápia során az életkor előrehaladásával együtt járó fiziológiás változásokat, a társbetegségeket és az azok kezelésére alkalmazott gyógyszereket is figyelem-be kell venni. A demencia nemcsak a fájdalom felmérését, hanem magát a terápiát is komplikáló tényező. A fájdalom-csillapítás individualizált kezelést jelent, ami időskorra külö-nösen igaz. Aktualitása miatt e klinikai terület az orvostan-hallgatók képzésében és a szakvizsgaképzésben is kiemelt szerepet kell hogy kapjon.

Akik az idős betegek fájdalomcsillapításának egyéb aspek-tusai után is érdeklődnek, azoknak egy korábbi közlemény-re hívjuk fel a figyelmét. 32

Dr. habil. Telekes András,a Bajcsy-Zsilinszky Kórház

Onkológiai Osztályának osztályvezető főorvosa

GYÓGYSZERTÁR8

PHARMA PRAXIS

A Kaposi Mór Oktató Kórház egyik szemész főorvosnője két betege kapcsán vette fel a kapcsolatot a gyógyszerész kol-légákkal. Az első páciense egy felnőtt férfi, akit már hosz-szú ideje kezeltek conjunctivitis diagnózissal. Állapota a kezelések hatására nem javult, ezért jelentkezett a kórház szemészeti osztályán. A doktornő mucoid plakk keratitisre gyanakodott. Ez a kórkép a szemen kóros váladék képződésével jár, ami a corneán állandó gyulladási gócot jelentő plakkok kialakulá-sát eredményezi. A mucoid plakkok leggyakrabban száraz szem szindrómában figyelhetők meg, de herpes zoster fertő-zésben is megjelenhetnek [3].

A doktornő terápiának szteroidtartalmú szemcseppet, a plakkok oldására pedig – a nemzetközi szakirodalom aján-lása alapján – acetylcystein-tartalmú oldatot szeretett volna alkalmazni. Magyarországon azonban nem talált acetylcys-tein-tartalmú szemcseppet, ezért a parenterális használatra szánt Fluimucil injekciót alkalmazta, 5x1 cseppel naponta (ekkor még nem vette fel velünk a kapcsolatot). Az első adag hatására a beteg panaszai és a plakkok kiterjedése is a mi-nimálisra csökkent, a második adag alkalmazását követően pedig ezek teljesen meg is szűntek. A kezelés alatt a páciens semmilyen mellékhatást nem tapasztalt.

A doktornő második páciense egy kisfiú volt, akinek a szem-résében szintén plakkok jelentek meg. Az anamnézisben itt is hosszas előkezelés szerepelt, a kis beteget több helyen is lát-ták, de sehol nem merült fel az acetylcysteinnel való kezelés lehetősége. A doktornő az előző betegéhez hasonló módon megkezdte a kezelést. A kisfiúnál azonban nem várt hatást, erős csípő érzést tapasztaltak. A doktornő ekkor vette fel a kapcsolatot a gyógyszerészkollégákkal.

A probléma felismerése

A szakirodalmi ajánlásoknak megfelelő, 10% acetylcys-tein-tartalmú készítmény szemcsepp formájában nincs for-galomban Magyarországon. A nemzetközi adatbázisokban pedig az acetylcystein csak a szokásos orális, intravénás és in-halációs beviteli módokban szerepel, így az importálás lehe-tősége sem jöhet szóba. Egyetlen utalást találtunk egy angol cég honlapján 5%-os és 10%-os acetylcystein hatóanyagú szemcseppekre, viszont aggályt kelt, hogy ezekkel kapcso-latban ott semmilyen további információ nem szerepel [4]. Ezeken kívül alacsonyabb hatóanyag-tartalommal találtunk még készítményeket, illetve összetételeket, azonban az ilyen koncentrációk nem alkalmasak a plakkok feloldására.

„Egy magisztrális készítmény is lehetőséget biztosíthat egy ritka betegség egyedi terápiájára.”Magyarországon a betegséggel kapcsolatban egyetlen eset-tanulmány jelent meg a Szemészet című folyóirat 141. évfo-lyamában [3], amely kezelésként szintén a Fluimucil injekciót javasolja a főorvosnő által is alkalmazott adagolás szerint. Munkánkat először a Fluimucil injekciós oldat vizsgálatá-val kezdtük, hogy kiderítsük, megfelel-e a szemcseppekkel szemben támasztott követelményeknek, illetve, hogy mi okozhatta az esettanulmányunkban bemutatott második pá-

A szem a legérzékenyebb érzékszervünk, amelynek kezelése csak irritációmentesen történhet. A szem természetes közege a könnyfolyadék, amelynek pH-ja, sűrűsége, viszkozitása, törésmutatója és felületi feszültsége is finoman szabályozott. Irritá-ciót okozhat, ha nagyobb mértékben eltérünk ezektől a fiziológiás körülményektől, ezért fontos szem előtt tartani ezeket egy szemészeti készítmény tervezésekor, előállításakor.

Receptúrai gyógyszerkészítés a mucoid plakk keratitis terápiájábanA 2014. évi GYOK Ifjúsági Fórumának győztes versenyelőadása

GYÓGYSZERTÁR 9

PHARMA PRAXIS

XIV. évf. 2. szám 2015. február

ciensnél fellépő panaszokat. A Fluimucil injekció egy 10%-os oldat, ami megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. pH-ja (6,73) a fájdalommentes tartományban van, azonban ozmolalitása (1294mOsmol/l) hiperozmotikus a könnyfolyadékhoz képest, ami magyarázata lehet a második páciens által tapasztalt mellékhatásoknak.

Célkitűzés

A fentiek ismeretében egy olyan N-Acetylcystein hatóanyagú magisztrális szemcsepp formulálását tűztük ki célul, amely alkalmas a mucoid plakk keratitis kezelésére. A készítmény összetételének optimalizálásánál a biofarmáciai, biokompa-tibilitási alapfeltételeknek való megfelelést is figyelembe vet-tük, továbbá, hogy a szemcsepp az eltartás során megfelelő kémiai stabilitással rendelkezzen.

Anyagok és módszerek

A könnyfolyadéknak a pH-ja, a sűrűsége, a viszkozitása, a törés-mutatója és a felületi feszültsége is finoman szabályozott [1].

Munkánk során az acetylcystein szubsztanciát gyakorlat-ban előforduló szemészeti oldószerekben (Aqua purificata, 0,9%-os nátrium-klorid oldat, Solutio ophthalmica cum ben-zalkonio FoNoVII., Solvens pro oculoguttis cum thiomersalo FoNoVII., acetát puffer, foszfát puffer) oldottuk fel. Az elővizs-gálatok kiértékelését követően, amelyek során a kémhatást és az ozmolalitást vizsgáltuk, a nátrium-klorid (0,9%) oldatot, az acetát- és a foszfát-puffer oldatokat találtuk megfelelőnek a további vizsgálatokhoz. A kémhatást nátrium-hidroxid ol-dattal semlegesítettük.

A készítéshez Aqua purificatát, Acetylcysteinumot, Dinatrii phosphas dodecahydricust, Kalii dihydrogenophosphast, Natrii acetas trihydricust, Natrii chloridumot, Natrii hydroxi-dumot és Thiomersalum solutum 0,1%-ot használtunk. Min-den oldatot megvizsgáltunk arra nézve, hogy milyen mérték-ben felel meg a könnyfolyadék fiziológiás sajátságainak. A vizsgálatokhoz a következő műszereket használtuk:

• WTW inoLab level 2 típusú pH-mérő (WTVV GmbH, We-ilheim, Németország);

• Anton Paar DMA 35 N digitális sűrűségmérő (Anton Paar GmbH, Graz, Ausztria);

• Oswald Fenske-féle kapilláris viszkoziméter (KUTESZ, Magyarország);

• KSV Sigma 700/701 felületi feszültségmérő (KSV Instru-ments, Finnország);

• K-7400 Semimicro Osmometer (Knauer GmbH, Berlin, Németország);

• HPLC (Shimadzu Class LC 10 / M10A (Japán).

A vizsgálatok mindegyikét – három párhuzamos mérést vé-gezve – a minták összemérésekor végeztük. Ezt követően egy hét, egy hónap és három hónap elteltével ismételten lemér-tük a szobahőmérsékleten, valamint a hűtőben tárolt minták pH-ját; és nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiával a hatóanyag-tartalom meghatározását is elvégeztük; három hónap után pedig a minták felületi feszültségét is lemértük. Az eltarthatóság kapcsán a szobahőmérsékleten (15–25 °C) és a hideg helyen (2–8 °C) lévő tárolásra vonatkozó értékek is meghatározóak, ezért mindkét hőmérsékleten eltartottuk a vizsgálandó oldatokat. A vizsgálatokat a Pécsi Tudomány-egyetem Általános Orvostudományi Karának Gyógyszertech-nológiai és Biofarmáciai Intézetében végeztük.

Eredmények, következtetések

Az acetylcysztein-oldatok vizsgálati eredményeit az alábbi táblázatban összesítettük.

Mindegyik esetben euhidria figyelhető meg. A törésmutatók és a felületi feszültségek értékei a biofarmáciai elvárások-nak megfelelőek. A mért eredmények alapján az általunk elkészített oldatok hiperozmotikusak, ám még így is jobban megközelítik a könnyfolyadék biofarmáciai értékét, mint a klinikumban jelenleg alkalmazott injekció. A hatóanyag-tar-talom eredményei az összemérésnek megfelelően alakultak. A tárolás során az acetát-pufferrel készült oldat esetében je-lentős kémhatáscsökkenést tapasztaltunk, ami kedvezőtlen változás. A többi összetételről elmondható, hogy kémhatá-suk a 6,8–8,5 közötti fájdalommentes tartományba esik. A hatóanyag-tartalom meghatározása során nyert eredmények alapján, az anyagokat szobahőmérsékleten tárolva az első hét folyamán kisebb, majd jelentősebb bomlás következett be. A hűtőben tárolt minták esetében három hónap után is elfogadható, öt százalékon belüli hatóanyagtartalom-válto-zás történt.

A könnyfolyadék fontosabb biofarmáciai jellemzői [5]sűrűség 1,0005 g/l

törésmutató 1,336viszkozitás 1,02 mPas

felületi feszültség 46,2 mN/m (32oC-on)pH 7,3-7,7

Vizsgálati mintákKódjelzés A minta összetétele

S1 10% NAC + 0,9% NaCl + NaOH S2 10% NAC + acetát-puffer + NaOH S3 10% NAC + foszfát-puffer + NaOH F Fluimucil injekció (10%)

A NAC-oldatok vizsgálati eredményei összeméréskor

Mintakód Oldószer pH Törésmu-tatóOzmolalitás(mOsmol/l)

Felületifeszültség

(mN/m)

Hatóanyag-tartalom

(g/100ml)S1 0,9% NaCl-oldat 6,97 1,341 719 53,73 10,9S2 acetát-puffer 6,9 1,341 741 45,32 10,5S3 foszfát-puffer 6,9 1,342 744 42,08 10,7

F „Fluimucil injekció” 6,73 1,351 1249 53,46 -

GYÓGYSZERTÁR10

Összefoglalásképpen a következő javaslatokat tesszük. Az eddigi vizsgálatok alapján a foszfát-pufferrel készült összetétel a legalkalmasabb a szemcsepp formulálására. A hatóanyag bomlékonysága miatt célszerű „ex tempore” elkészíteni az oldatot, ami egy hétig 2–8 °C-on eltartható. Ez az időtartam a FoNo-s szemcseppek esetében is jellemző. Ahhoz, hogy mindez megvalósítható legyen, kérvényezni kell, hogy az N-acetylcysteint a GYEMSZI-OGYI pozitív listára emelje.

„Az eddigi vizsgálatok alapján a foszfát-pufferrel készült összetétel a legalkalmasabb a szemcsepp formulálására.” Véleményünk szerint a második betegnél fellépő nem kívánt hatásokat a Fluimucil injekciós oldat ozmolalitása (1249mOs-mol/l) okozta. Ezen a kisebb ozmolalitású (744mOsmol/l) foszfát-pufferrel készült oldat javíthat. A vizsgálatok során nyert eredményeket a doktornő tájékoztatása után a máso-dik páciens édesanyjával is ismertettük, aki azonban félve az újabb mellékhatásoktól, nem járult hozzá a további acetylcy-stein-tartalmú kezeléshez.

Eredményeink is azt mutatják, hogy az acetylcystein-tar-talmú szemcsepp összetételének további finomítására van szükség, ami főként az ozmolalitás csökkentésére irányulna. Úgy gondoljuk, munkánk arra is rávilágít, hogy egy magiszt-rális készítmény is lehetőséget biztosíthat egy ritka betegség egyedi terápiájára.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket dr. Mayer Klára egyetemi adjunktusnak, dr. Gál Ilona szemész főorvosnőnek, valamint dr. Hoppál Gabriella gyógyszerésznőnek. Továbbá köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézete dolgozóinak a vizsgálatokban nyújtott odaadó segítséget.

Simon Judit, Csodaszarvas Gyógyszertár, Kaposvár

Merczel Sára,Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Gyógyszertár, Kaposvár

[1] Bozó Tamás, dr. Mayer Klára, Pál Szilárd, dr. Dévay Attila: A szem korszerű gyógyszeres terápiájának lehetőségei; Gyógyszerészet 53. 5–12. 2009.

[2] Dr. Hajdú Mária: Szemészeti készítmények a gyógyszertári gya-korlatban; Gyógyszerészet 51. 465–472. 2007.

[3] Tönköl Tamás, Vámosi Péter: Mucoid plakk keratitis kezelése N-acetylcystein-tartalmú szemcseppel. Esetismertetés; Szemészet 141. 471–474. 2004.

[4] http://www.quantumpharma.co.uk/About-Us/Testimonials/PartVIIIB-NOV-2013-Pricing_CustomerView-%28version-1.aspx (2014.05.08.)

[5] Dévay Attila, Antal István: A gyógyszeres terápia biofarmáciai alapjai; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009.

[6] Süveges Ildikó: Szemészet; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2010.

[7] Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadás I–IV. kötet; Medicina Könyv-kiadó, Budapest, 2003.

[8] Formulae Normales VII. – Szabványos vényminták VII. gyógysze-részi kiadás; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003.

[9] Magyar Gyógyszerkönyv VII. kiadás I–IV. kötet; Medicina Könyvki-adó, Budapest, 1986.

PHARMA PRAXIS

IRODALOMJEGYZÉK

11

PHARMA PRAXIS

GYÓGYSZERTÁR XIV. évf. 2. szám 2015. február

A beteg, terápiája megkezdése előtt, utolsóként a patikában találkozik egészségügyi szakemberrel; itt kap(hat) olyan in-formációkat, tanácsokat, amelyek segítik egészsége megőr-zésében, helyreállításában. A gyógyszertár a magas szintű beteggondozás egyik fontos láncszeme, ugyanakkor üzleti vállalkozás is. Vezetőjének a betegek érdekeit, munkatársai-nak igényeit és elvárásait, illetve a piaci körülményeket is fi-gyelembe kell vennie, annak érdekében, hogy korszerűen és hatékonyan működő patikát üzemeltessen.

Az elmúlt 25 év a gyógyszerportfólióban és a betegek viselke-déskultúrájában is radikális változásokat hozott, ugyanakkor alig alakította át a patikavezetői szemléletmódot. A „gyógyí-tás” és az „üzlet”, a „beteg” és a „vásárló” sokak szemében még most is egymást kizáró fogalmak, holott a hozzánk betérő beteg egyben lehetséges vásárló is. A magas szintű szakmai munkához egyaránt elengedhetetlen a kiszámítható módon növekvő nyereség és az elkötelezett, motivált kollégák. A pa-tikavezető gyógyszerész egy személyben gyógyító, coach és üzletember. Nem könnyűek a hétköznapjai…

Időzavarban

A gyógyszertárvezetőnek kis túlzással a mitológiai heka-tonkheirek száz karjára lenne szüksége ahhoz, hogy minden feladatát maradéktalanul ellássa. Előfordult már önnel, hogy beragadt az akciós készlete? Hogy kisebb lett a forgalma a vártnál? Hogy a patika egyik zugában szép csendben lejárt egy termék szavatossága? Hogy jelentős veszteséget okozott önnek a vaklicit? Hogy expediálói „megfeledkeztek” a promo-tált termékekről? Hogy más készítményt rendelt akcióban, mint amit tévéreklám támogatott?

Gyakorló gyógyszerészként sok kolléga fog szinte mindegyik kérdésre igennel felelni. Magyarázatként pedig olyan mon-datok hangzanak el, mint hogy: „az expediálóim nem figyel-tek rám”, „sürgős rendeléseket kellett leadnom”, „a számlák írása, ellenőrzése minden energiámat elvette”, „új pénztárgé-pet kellett beszereltetnem”, „én is rendszeresen expediálók, hogy segítsem kollégáimat”, „örülök, ha az adminisztratív kötelességeimet ellátom, a munkatársakkal beszélgetni már nem marad időm”. Ok és felelős mindig akad, nem is kevés. Érdemesebb azonban a megoldást keresni, azaz az okok fel-tárása után a változtatás lehetőségeire fókuszálni.

Nem elég berendelni

Nézzük meg, hogyan működhet mindez hatékonyan egy tél végén, tavasz elején kurrens termékcsoport, a D-vitamin-tartal-mú készítmények értékesítése esetében! A D-vitaminnak egyre szélesebb körben ismert a szükségessége, pozitív hatásai. Ám mivel a hozzánk betérő páciens az esetek túlnyomó többségé-ben nem szakember, sejtelme sincs a D-vitamin konkrét hatás-mechanizmusáról, hormonháztartásban betöltött szerepéről. Éppen ezért, amennyiben kellőképpen megtervezzük az ezzel a termékcsoporttal kapcsolatos cselekvési tervünket, akár meg is különböztethetjük magunkat a versenytársainktól, ami stabil betegkörünk növekedéséhez, hosszabb távon pedig pénzügyi mutatóink javulásához vezethet.

Mi ezzel kapcsolatban a gyógyszerészek, az expediálók fel-adata? A megélénkülő keresletre történő felkészülés első lépéseként frissítsék fel, illetve aktualizálják ismereteiket az adott termékcsoporttal kapcsolatban. A D-vitamin, mint azt mindannyian jól tudjuk, zsírban oldódó vitamin. Egyik leg-fontosabb élettani hatása a kalcium-anyagcsere befolyásolá-sa, aminek eredményeképpen a szervezetben normál csont-

Tervezés, szervezés, irányításA gyógyszertárvezető szerepe a D-vitamin-termékek expediálásában

A PharmaTrainer 8 éve tart Magyarországon gyógyszeripar-specifikus képzéseket, tanácsadásokat, amelyek a legkorszerűbb kommunikációs és pszichológiai eredmények felhasználásával törekednek választ adni a szakma legsürgetőbb kérdéseire. Jelen cikksorozatunk célja, hogy egy-egy népszerű termék bemutatásán keresztül olyan kommunikációs stratégiákat ismer-tessünk meg olvasóinkkal, amelyek könnyebbé és eredményesebbé tehetik a gyógyszertár-vezetői munkát.

GYÓGYSZERTÁR12

sűrűség és csontszerkezet, valamint megfelelő minőségű fogak alakulnak ki. Az elmúlt évek vizsgálati eredményei által alátámasztott tény, hogy a D-vitamin segít az emlő és a vas-tagbél rosszindulatú megbetegedéseinek megelőzésében, továbbá hozzájárul a felső légúti problémák előfordulásának csökkentéséhez, beleértve az influenzát is. Alkalmazása je-lentősen mérsékli az allergia okozta panaszok kialakulásának gyakoriságát, és számos bőrbetegség kezelésének hatékony kiegészítő terápiája lehet.

„A vezető legfőbb feladata egy olyan biztonságos környezet megteremtése, amelyben az elismerés növeli munkatársai bizalmát, és ösztönzőleg hat rájuk.”Második lépésként, a gyógyszertárvezetőnek be kell rendel-nie a megfelelő mennyiségű D-vitamin-tartalmú készítményt, azt is szem előtt tartva, hogy a készletek túlzott felhalmozása akár kontraproduktív is lehet (beragad, lejár a termék).

Mi ilyen esetekben az általános gyakorlat? A patikavezető – akár több cégtől is – megrendeli a D-vitamint. Jelzi az ex-pediálóknak a termék érkezését, bízva abban, hogy a sokat tapasztalt, lelkiismeretes kollégák pontosan tudják, mi a te-endőjük vele. Ennek következtében sajnos sokszor tapasz-taljuk, hogy az expediálók rövidesen arról igyekeznek megy-győzni a patikavezetőt, hogy a gyógyszertár által preferált készítmény „eladhatatlan”, túl drága, nem keresik, mivel nincs reklámja a tévében.

Az ideális termék kiválasztása

Hogyan lehet ezt megelőzni? A patikavezetőnek kezdettől úgy kell foglalkoznia az adott készítménnyel, hogy arányosan elosztja az azzal kapcsolatos teendőket: a termék mögé áll, motivál és kommunikál.

A vezető tervez, szervez és irányít. Legfőbb feladata egy olyan biztonságos környezet megteremtése, amelyben az elismerés növeli munkatársai bizalmát, és ösztönzőleg hat rájuk. A ki-egyensúlyozott, igazságos, motiváló munkahelyi légkör ered-ménye: elégedett betegek és tervezhető forgalomnövekedés.

A gyógyszertárvezetőnek egy feladat megszervezése során négy komponenst kell figyelembe vennie: önnön személyét (motiváció, tapasztalat), a kollégáit (tapasztalat, önértékelés, feladattal kapcsolatos elvárás), a feladat jellegét (strukturáltság, bonyolultság, rendelkezésre álló idő), illetve a piaci és a munkahelyi kontextust (a vezető hatalmi helyzete, csoporthoz való viszonya, a szervezet struktúrája és normái).

Visszatérve aktuális példánkra, a D-vitamin-tartalmú készít-mények értékesítésére, az első lépés itt is a tervezés. Mérle-geljük, hogy a lehetséges választékból melyik terméknek a legoptimálisabb az ár-érték aránya, melyik készítmény az, ami mellett letesszük a voksunkat. Sokszor érdemes megver-senyeztetni a gyártókat, akik ilyen termékkel foglalkoznak, hiszen nem mindegy, mekkora árrést realizálhatunk egyik vagy másik készítményen.

A megrendelést követően azt is végig kell gondolnunk,

• hogyan fogunk az általunk preferált termékkel „gyógyí-tani”, azaz kinek adjuk el;

• hogyan, mennyi idő alatt értékesítjük a berendelt készletet;

• mi szükséges ahhoz, hogy készítmény a lehető legjobb fogadtatásra találjon.

Motiváló megbízatás

A vezető számára komoly kihívást jelenthet, hogy miközben a közös cél érdekében neki is számos tevékenységet kell elvé-geznie, megőrizze magát a nagy feladatok számára, amelye-ket más nem tud elvégezni helyette.

A rendelés és az expediálás folyamatának megtervezését kö-vetően a motiválás, a számonkérés és a delegálás kérdésköré-vel is foglalkoznunk kell, annak érdekében, hogy a feladatok kioszthatóvá, hatékonyan nyomon követhetővé és ellenőriz-hetővé váljanak. Konkrétan, érdemes megterveznünk, hogy a munkatársak közül kit bízunk meg (és motiválunk ezzel) a D-vitamin-tartalmú készítmények értékesítésének „mene-dzselésével”, milyen mértékben adunk neki szabad kezet és mit várunk el tőle – azaz mik a keretei és mi a célja ennek a feladatnak.

Amennyiben az elkövetkező hónapokban nyomon követik cikksorozatunkat, a fenti kérdésekben rejlő lehetőségekre és veszélyekre egyaránt válaszokat fognak kapni.

Dr. Kovács Zsoltgyógyszerész, kommunikációs szakember

PHARMA PRAXIS

VEZETÉS

TERVEZÉS

SZERVEZÉS

IRÁNYÍTÁS

13GYÓGYSZERTÁR XIV. évf. 2. szám 2015. február

A gazdasági helyzet alakulása miatt egyre fontosabbá válik a gyógyszerészek számára a gazdasági és menedzs-

mentkérdésekkel való foglalkozás.

Gyógyszerügyi rendszerek: Vevő, beteg, páciens, vagy…? (előadó: dr. Simon Kis Gábor)

A magángyógyszertáraknak nemcsak a betegekkel kell foglalkozniuk, hanem az úgynevezett páciensekkel is, mivel Magyarországon körülbelül 3 millió ember egészsé-gesnek érzi magát. Abban, hogy egészséges is maradjon,

kulcsszerepet játszhatnak a patikák.

Gyógyszerügy és környezete: Versenykörnyezet (előadó: dr. Mikola Bálint)

A gyógyszerügy és környezete mind hazai, mind nemzet-közi vonatkozásban versenyhelyzetbe került. Az egyik fő veszély a patikaláncok térhódítása. További gond a pati-kák egyre rosszabb gazdasági helyzete, ami ugyancsak a láncok térhódításához vezet. A még személyi jogos gyógyszerészek között hatékonyabb összefogásra van

szükség.

Gyógyszertári üzemvitel: Konkurenciaelemzés, vevői magatartásformák (előadó: dr. Samu Antal)

A gyógyszertár-tulajdonosoknak azért kell tisztában len-niük a klasszikus vevői magatartásformákkal, hogy kiis-merjék magukat a konkurenciák jellege és veszélyessége

között. Itt is csak az összefogás segít.

Menedzselési ismeretek: Emberi erőforrás, csoportmunka, csapatmunka, csapatépítés (előadó: dr. Takács Gézáné)

Minden magánpatikának rutinból foglalkoznia kell a csa-patépítéssel. Nagyon fontos, hogy valamennyi magán-gyógyszertár összes dolgozója csapatban gondolkozzon,

és úgy is dolgozzon.

Gazdálkodási ismeretek: Üzleti terv (előadó: dr. Sándor István)

Mivel minden magángyógyszertár önálló egészségügyi, jogi és gazdasági egység, az üzleti terv készítése és nap-rakész gondozása a szó szoros értelmében véve életbevá-

góan fontos téma.

A továbbképző tanfolyam - az akkreditációs bizottság döntése alapján - részvétel esetén15 kreditpont értékű,

sikeres tesztvizsgával együttesen

30 KREDITPONT ÉRTÉKŰ.

A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik. (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi pontelszámolási díj: 500,- Ft.

A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról a továbbképzés előtt 8 nappal adunk tájékoztatást.

A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1/252-49-48, 06/30/662-8102; illetve Takács Gézáné dr. tel: 06/30/9558-125.

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát.

Budapest, 2015. január 02.

Tisztelettel:Dr. Simon Kis Gábor s.k.

egyetemi docens

MISKOLC

BÉKÉSCSABA

SZEGED

PÉCS

BUDAPEST I.

GYŐR

BUDAPEST II.

VESZPRÉM

SZOLNOK

BUDAPEST III.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT

Továbbképző tanfolyam 2015

JELENTKEZÉSI LAPGyógyszertári menedzsment - 2015. év

A továbbképzés választott helyszíne:Jelentkező neve: Előző név: Működési nyilvántartási száma:Levelezési cím:Címzés:Irányítószám/ Város/ utca:Telefon: Email:

Számlázási adatokSzámla címzés: Irányítószám/ Város/ utca:

Fizetési mód: Átutalás Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont-nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják.

Kelt: 2015 aláírásBeküldési cím:Simon Patika Kft. 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.tel/fax: 061 252 4948

FELHÍVÁS

március 21-22. (szombat-vasárnap)

március 28-29. (szombat-vasárnap)

április 11-12. (szombat-vasárnap)

május 16-17. (szombat-vasárnap)

május 30-31. (szombat-vasárnap)

szeptember 19-20. (szombat-vasárnap)

szeptember 26-27. (szombat-vasárnap)

november 7-8. (szombat-vasárnap)

november 14-15. (szombat-vasárnap)

november 21-22. (szombat-vasárnap)

HELYSZÍNEK ÉS IDŐPONTOK:

GYÓGYSZERTÁR14

RENDEZVÉNY

Gyógyszeres terápia időskorban Beszámoló a januári kötelező szinten tartó továbbképzésről

Napjainkban a magyar lakosság körülbelül 17 százaléka, 1,7 millió ember tartozik a 65 évesnél idősebb korcsoportba, a század közepére pedig ez az arány a 26 százalékot is elérheti, azaz minden negyedik honfitársunk nyugdíjaskorú lesz.

Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy a 65 éves vagy annál idősebb magyar állampolgároknak legalább a kétharmada él magas vérnyomással, a fele szenved valamilyen mozgásszervi problémától, 20-25 százalékának magas a koleszterinszintje, körülbelül egyötöde cukorbeteg, s e krónikus megbetegedé-sek sok esetben egyszerre sújtják ugyanazokat a személye-ket.

Ebből eredően, a kor előrehaladtával a betegek egyre több gyógyszert szednek párhuzamosan: 60 és 70 éves kor között átlagosan még „csupán” 5–8 féle készítményt, 80 éves kor fe-lett azonban már naponta akár tucatnyi vagy annál több tab-lettát is kénytelenek bevenni. Mindezeket figyelembe véve nem túlzás azt állítani, hogy a patikai gyógyszer-kiszolgálta-tások egy igen meghatározó aránya az időskorúak különböző betegségeinek kezelését hivatott szolgálni.

Nem véletlen hát, hogy az időskorúak gyógyszeres terápiája az utóbbi időben nemcsak az orvosi tevékenység, hanem a gyógyszerészi munka kapcsán is kiemelt figyelmet kapott.

Ez utóbbi hatékonyságának alapfeltétele a tára mellett álló szakember naprakész felkészültsége. Ezt kívánta támogatni a január utolsó hétvégéjén megrendezett – a MOSZ „Geriát-ria” programjához illeszkedő – háromnapos szinten tartó to-vábbképzés, amelynek népes hallgatósága számos érdekes és hasznos előadásnak lehetett szem- és fültanúja.

Péntek

Dr. Vecsernyés Miklós, a Debreceni Egyetem (a továbbiak-ban DE) Gyógyszerésztudományi Karának dékánja felvezető előadásában az öregedés élettani folyamatait ismertette. Ezt követően, az időskorúak gyógyszerelése kapcsán részletesen is kitért a gyógyszerformulálással, -csomagolással kapcsola-tos szempontokra. Mint mondta, az öregedés során az íz- és szagérzékelés is megváltozik, a látás és a mozgáskoordináció romlása pedig a gyógyszerek beazonosítását és bevételét is megnehezíti.

Dr. Juhász Béla, a DE GYTK Gyógyszer-hatástani Tanszékének docense az időskori kardiovaszkuláris megbetegedésekről és azok lehetséges kezeléséről beszélt. A résztvevők ennek során többek között a HDL- (hasznos), illetve az LDL- (káros) koleszterinnel kapcsolatos ismereteiket is felfrissíthették. Az előadó animált kisfilmek segítségével mutatta be az

Ez év január 23–25. között a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórház díszterme adott otthont a Debreceni Egyetem OEC Gyógyszerésztudományi Kara kötelező szinten tartó gyógyszerész-továbbképzésének. Az előadások fókuszában az évről évre aktuálisabbá váló téma, az időskori gyógyszeres terápia állt.

GYÓGYSZERTÁR 15XIV. évf. 2. szám 2015. február

RENDEZVÉNY

érfali lipidlerakódások (plakkok) kialakulásának, illetve az ezek következtében létrejövő érelzáródás folyamatát. A prezentáció végén a szervezet káros koleszterinszintjét csökkentő élelmiszernövényekről is szó esett. Dr. Blaskó György, a Debreceni Egyetem tanára, a budapes-ti Trombózisközpont vezetője az új típusú antikoagulánsok jelentőségéről tartott előadást. Ennek keretében röviden ismertette a véralvadás mechanizmusát, illetve azt az orvo-si dilemmát, ami az antikoagulánsok adásával kapcsolatos (vérrögképződés kontra vérzékenység). Blaskó professzor ezt követően részletesen bemutatta az antikoagulánsok család-jának legfiatalabb tagjait, az apixaban, az edoxaban, a rivaro-xaban, illetve a dabigatran molekulák legfontosabb tulajdon-ságait, összehasonlítva azokat egymással, illetve a korábban alkalmazott véralvadásgátlókkal.

Dr. Bácskay Ildikó, a DE GYTK Gyógyszer-technológiai Tan-székének tanszékvezető-helyettese az időskorúak testi-lelki problémáinak kezelése során alkalmazható alternatív terápi-ás lehetőségeket ismertette. Az előadó részletesen kitért az indiai áyurvéda, illetve a hagyományos kínai orvoslás irány-elveire, az általuk javasolt terápiákra és gyógynövényekre. Dr. Bácskay Ildikó hozzátette, nagyon fontos, hogy a természetes eredetű készítményeket mindig ellenőrzött forrásból szerez-zük be, és kiszolgáltatásuk szakmai tanácsadással együtt tör-ténjen.

Szombat

Hol tart, hová tart az onkológia? – tette fel a költői kérdést dr. Halmos Gábor professzor, a továbbképzés szombati nap-jának nyitó előadója. A DE GYTK Biofarmácia Tanszékének vezetője elsőként a különböző daganatos megbetegedések előfordulási arányát ismertette. Mint elmondta, e területen a tüdő-, a vastagbél- és az emlőrák adja a legtöbb új esetet, és a daganatos megbetegedésekből eredő halálozások listáján is e három elváltozás a legfőbb oki tényező. Dr. Halmos Gábor ezt követően a daganatok komplex kezelésének eszköztárát sorolta fel, majd részletesen is szólt az adenokarcinóma kiala-kulásáról és terápiájáról.

Dr. Juhász Éva, a DE Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Osztálya munkatársának prezentációja so-rán a résztvevők az elsősegélynyújtás, konkrétan az újraélesz-tés gyakorlati fortélyaival ismerkedhettek meg.

Dr. Telekes András, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Onkológiai Osztályának vezető főorvosa az időskori fájdalomcsillapítás aktuális kérdéseiről (erről szóló cikkét lapunk 4–7. oldalán olvashatja), majd pedig az ebben az életkorban jelentkező daganatos megbetegedések kezeléséről beszélt.

Dr. Kiss István professzor, a Semmelweis Egyetem II. számú Bel-gyógyászati Klinikája Geriátriai Tanszéki Csoportjának vezetője az időskori hipertónia és a krónikus vesebetegségek előfordulásáról, kezelési irányelveiről tartott részletekbe menő előadást.

Vasárnap

A továbbképzés harmadik napjának első előadója, dr. Ferencz Csaba, a Szent Imre Kórház Pszichiátriai Osztályának vezető főorvosa a különböző időskori pszichiátriai megbetegedéseket és azok gyógyszeres kezelésének lehetőségeit ismertette.

Ezt követően dr. Székács Béla professzor, a Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikája Geriátriai Tan-széki Csoportjának munkatársa vezette be a jelenlévőket az időskori túlzott mértékű gyógyszerfogyasztás (polifarmácia, polipragmázia) problémakörébe. Ugyancsak ő beszélt az in-kontinencia kezelésének aktuális kérdéseiről, illetve a folya-dékháztartás egyensúlyának időskorban történő felborulásá-ról.

Dr. Paragh György professzor, a DE Orvos- és Egészség-tudományi Centrum I. számú Belgyógyászati Klinikájának munkatársa az ideális sztatinterápiáról és az LDL-koleszte-rinszint csökkentésének új gyógyszeres alternatíváiról tartott érdekfeszítő előadást.

Dr. Tósaki Árpád, a DE GYTK Gyógyszer-hatástani Tanszéké-nek vezetője az antimikróbás szerekről, azon belül is a bak-tériumok sejtfalszintézisére ható készítményekről beszélt. Prezentációjának fókuszában a különböző penicillinszár-mazékok álltak, amelyekkel kapcsolatban természetesen az antibiotikum-rezisztencia is szóba került.

Végezetül dr. Samu Antal, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság elnöke hangsúlyozta a geriátria kapcsán a gyógysze-részi szerepvállalás szükségességét, és részletesen szólt annak lehetséges színtereiről is.

A konferencia a szokásos tesztírással zárult, a résztvevők pedig – a megszerezhető 50 pont mellett – remélhetőleg számos hasznos információval is gazdagodtak a három nap folyamán.

MOSZinfo

GYÓGYSZERTÁR16

BEMUTATJUK

Gyógyszertár: Az októ-beri kongresszuson – az Egészségpénztár Munka-csoport megbízólevele kapcsán – kemény szavak-kal bíráltad gyógyszerész-kollégáid passzivitását. Kaptál valamilyen vissza-jelzést ezzel kapcsolat-ban?

Dr. Gyetvai László: Köz-vetlenül az előadás után többen is megkerestek, fő-leg az idősebb generáció tagjai közül, nem éppen

pozitív véleménnyel. Holott tényleg közös célunk, hogy ösz-szefogva tudjuk azokat az ügyeket véghezvinni, amelyekkel az érdekeinket védjük.

Viszont úgy vettem észre, közvetlen kollégáimnak, a MOSZ elnökségi tagjainak tetszett, hogy ébresztő jelleggel pró-báltam felhívni a figyelmet a problémákra, a változás szük-ségességére. Ezenfelül több e-mailt is kaptam, számomra idegen gyógyszerészkollégáktól, akik egyetértettek azzal, amit mondtam.

Gy.: Te vagy a MOSZ elnökségének legfiatalabb tagja; sze-rinted minek köszönhető a feléd megnyilvánuló bizalom?

Gy. L.: Már budapesti egyetemi éveim alatt is nagyon am-biciózus voltam, és azt gondolom, hogy most is az vagyok. Különböző tanulmányi versenyeken, kutatásokban, projekt-munkákban vettem részt: többek között a fogyasztói elége-dettséget vizsgáltam patikai vonalon, ami több fórumon is nagy sikert aratott. Ekkor kerültem a MOSZ érdeklődésének látóterébe: Rixer Mária 2010-ben meghívott a siófoki kong-resszus Ifjúsági Fóruma versenyelőadójának.

Nagyon tetszett a rendezvény miliője, beültem előadásokra, megtapasztaltam a MOSZ egységességét, és akkor határoz-tam el, hogy szeretnék ennek a közösségnek a tagja lenni, tenni azokért az ügyekért, amelyekkel az érdekeinket érvé-nyesíthetjük.

Onnantól szinte minden évben előadója voltam az Ifjúsági Fórumnak, majd 2012 végén a MOSZ Budapesti Szerveze-

tének tisztújító gyűlésén alelnöknek választottak. A 2014-es tavaszi kongresszuson már mint az Egészségpénztári Mun-kacsoport egyik tagja adtam elő. A MOSZ-on belül a siófoki tisztújító közgyűlést megelőzően is felvetődött a fiatalítás igénye; így kerültem többek között én is a képbe, és válasz-tottak be az országos elnökségbe. Mindezt nem pozíciónak, hanem megtiszteltetésnek és nemes munkának tartom.

Gy.: Első vagy többedik generációs gyógyszerész vagy?

Gy. L.: A Tolna megyei Hőgyészről származom, ahol a nagy-szüleim egészen a kilencvenes évek elejéig vezették a tele-pülés egyetlen gyógyszertárát. Édesapám agrármérnök, aki a biológiai szeretetét közvetlenül is továbbörökítette nekem. Tudni kell, hogy a családom nagyon vallásos; római katoliku-sok vagyunk, így egyértelmű volt, hogy tanulmányaimat is egyházi középiskolában, a pécsi ciszterciek Nagy Lajos Gim-náziumában folytatom.

Úgy gondolom, az ember jellemét nagyban meghatározza, hogy 14–18 éves kora között milyen neveltetést kap. Az első és legfontosabb nyilván a család hatása; én amiatt is szerencsésnek érezhetem magam, hogy a gimnáziumban nem csupán tanítás, hanem jó értelemben vett nevelés is folyt.

Gy.: Viszonylag rövid szakmai múlt áll mögötted. Egyből a mostani munkahelyeden kezdtél dolgozni?

Gy. L.: Az egyetem elvégzését követően rögtön beiratkoz-tam a szakgyógyszerész-képzésre, amit 2013-ban fejeztem be, gyógyszerügyi szervezés és szakigazgatás szakirányon. A zuglói Pascal gyógyszertárba 2012-ben kerültem, ahol a kez-detektől szakmai vezetőként dolgozom.

Gy.: Ez mit jelent konkrétan?

Gy. L.: A patikának sem tulajdonosa, sem személyi jogosa nem vagyok. Utóbbi mostanában válik majd aktuálissá. Ugyanakkor szakmai vezetőként, mint egy tulajdonos, intézem elsősorban az irodai ügyeket, amiben abszolút szabad kezet kapok. Idővel szeretnék majd saját gyógyszertárat, de nem mindenáron.

Gy.: A MOSZ országos elnökségén belül milyen feladataid vannak?

Gy. L.: Már említettük az egészségpénztárakat, amely terü-leten a három fő cél az elszámolási rendszer racionalizálása,

Ambiciózus, terhelhető, ráadásul a véleményét sem rejti véka alá – talán ezért is kaphatott helyet a MOSZ országos elnökségében a mindössze 28 éves gyógyszerész. Dr. Gyetvai László, a budapesti Pascal patika szakmai vezetője szerint az öngyógyítás erősödésével a gyógyszerészi kompetencia is felértékelődik, a Patika Hitelprogram viszont – jelenlegi formájában – nem nyújt segítséget a tulajdonrészt vásárolni szándékozó gyógyszerészeknek.

„A patika mindenekelőtt egészségügyi intézmény”Beszélgetés dr. Gyetvai Lászlóval, a MOSZ országos elnökségének tagjával

17

BEMUTATJUK

átláthatóbbá tétele; az elszámolható termékkör kibővítése; illetve az egészségkártyák használata kapcsán fellépő költsé-gek csökkentése volt. Az átláthatóvá tétel érdekében a há-rom legnagyobb rendszergazda közül kettő már elkészítette azokat a szoftvermódosításokat, amelyek révén, egymással összefésülve, nyomon tudjuk követni az egyes tranzakció-kat. Apró üröm az örömben, hogy nem mindegyik egészség-pénztár szolgáltat adatokat a rendszernek. Ha ez is megtörté-nik, ezt a feladatot teljesen kipipálhatjuk, a másik kettő pedig folyamatban van.

Egy másik fontos megbízatásom a nemzetközi kapcsolatok épí-tése, amelynek praktikáit Samu alelnök úrtól igyekszem ellesni. Elsőként az amerikai vonalat sikerült erősítenünk, ahol is a Ten-nessee Egyetem mellett a közelmúltban egy másik felsőoktatási intézményt is sikerült megnyernünk partnernek.

A tengerentúl mellett a környező országokban, mindene-kelőtt német nyelvterületen igyekeztünk kapcsolatokat kiépíteni. A MOSZ-nak régóta jó a nexusa az Osztrák Alkal-mazott Gyógyszerészek Szövetségével, ami elsőre talán meglepő lehet, ugyanakkor azt látjuk, hogy Ausztriában és Németországban a különböző szervezetek nem egymással szemben, hanem erőiket egyesítve védik a szakma érdekeit, harcolnak a közös célokért.

Magyarországon jelenleg nem létezik kifejezetten az alkal-mazottak érdekeit képviselő szervezet. Megfogalmazódott az ötlet, hogy a MOSZ-on belül alakítsunk ki egy ilyen szek-ciót. Addig is különböző szinteken ápoljuk a partnerséget az osztrák szervezettel, aminek eredményeként információkat, tapasztalatokat tudunk cserélni.

Tavaly a MOSZ képviseletében meghívást kaptam Német-országba, a Patikai Alkalmazottak Európai Szervezetének a német Adexa szakszervezettel közösen rendezett jubileumi kongresszusára. Itt a tanácskozások mellett továbbképzések is zajlottak, a tagországok képviselői bemutatták saját képzé-si rendszerüket, illetve szakmapolitikai kérdésekben egyez-tettünk. Büszkeséggel tölt el, hogy e rangos eseményen elfogadták tagfelvételi kérelmemet, így állandó meghívott résztvevőként európai viszonylatban is tovább erősíthetem szövetségünk jó hírnevét.

Gy.: Szerinted merre tart ma a gyógyszerészet Magyarországon?

Gy. L.: Még mindig sokan gondolkodnak úgy, hogy a gyógyszertár egy üzlet. Ez tévedés: a patika mindenekelőtt egészségügyi intézmény, ahol gyógyítás zajlik. Tény, hogy a vaklicitből adódóan folyamatosan csökken a patikák árrés-tömege, ráadásul a drasztikus áresés a nagykereskedőkre is kihat, akik emiatt csökkentik a gyógyszertáraknak eddig adott kedvezményeket. E két tényező felértékeli az OTC ter-mékek, a táplálékkiegészítők vagy éppen a dermokozmeti-kumok jelentőségét, amelyekkel viszonylag magasabb ár-rés realizálható. Az ezekből származó bevétellel valamelyest be tudjuk tömni azt a lyukat, ami az árréstömeg-csökkenés miatt keletkezett.

A vásárlói szokások is megváltoztak. Erősödik az öngyógyítás, az időhiány és az orvostól való félelem miatt mind többen fordulnak hozzánk, gyógyszerészekhez, abból a célból, hogy bizonyos problémáikra vény nélkül kapható készítményeket szerezzenek be. Mindez a gyógyszerészi kompetencia, a mi szakmai hozzáértésünk felértékelődését hozza magával.

A gyógyszerészeknek ezzel együtt tudniuk kell, hogy mikor szükséges a beteget orvoshoz irányítani, illetve mik azok a határok, amiket nem átlépve ők maguk is orvosolhatják a panaszokat. És itt kerül képbe a gyógyszerészi gondozás, amelynek magasabb szintre emelése egy olyan kitörési pont lehet a patikák számára, amelynek révén nemcsak a szakma presztízse emelkedik, hanem a gyógyszertárak anyagi muta-tói is javulhatnak. Gy.: Milyen szerepe lehet mindebben a fiatalabb generációnak?

Gy. L.: A MOSZ vezetői időben felismerték a generációváltás jelentőségét és szükségességét: tudatosan keresték azokat a fiatalokat, akik az általuk megkezdett munkát folytatni tud-ják. Feladatokat bíznak ránk, meghallgatnak bennünket és sok esetben meg is fogadják a tanácsainkat.

A patikák jelentős részében ez sajnos nem egészen így mű-ködik. A nyugdíjkorhatárhoz közeledő gyógyszertár-tulaj-donosok, patikavezetők, személyi jogosok – hacsak nem családtagról van szó – nem minden esetben adják át az ál-taluk felhalmozott tudást a fiataloknak. A legfőbb probléma azonban mégsem ez: ha a fiatal kolléga át is veszi a szakmai munka irányítását, a szükséges tulajdonrész vagy az ingatlan megvásárlásakor áthághatatlan akadályba ütközik. Elindult ugyan a Patika Hitelprogram, ám az jelen formájában telje-sen kivitelezhetetlen, mivel a hitelbírálat során olyan követel-ményeket támasztanak, amelyeknek szinte lehetetlen eleget tenni. Ez szintén megoldásra váró feladat, amelynek kapcsán az új generáció érdekeit és nehézségeit is figyelembe kellene venni.

Tóth Tamás

XIV. évf. 2. szám 2015. február GYÓGYSZERTÁR

GYÓGYSZERTÁR18

AKTUÁLIS

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) 2013. évi jelentése szerint a hivatal adatbázisában sze-replő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező 7544 gyógyszerész közül 1072-en töltötték be a 65. életévüket. E kollégák számára (már amennyiben a közforgalomban dol-goznak) egyre inkább égető feladatnak tűnhet utódjuk meg-találása, a szakmai vezetés fokozatos átadása, a vállalkozás átruházása egy fiatal gyógyszerészre.

Látunk biztató példákat, különösen ott, ahol az idős gyógy-szerészt gyermeke is követi a pályán. Más esetekben viszont nemegyszer tapasztalható, hogy a nyugdíjkorhatárt elért kolléga nem akarja átadni, a fiatal gyógyszerész pedig nem tudja átvenni a kormányrudat.

A „Gyógyszerészet – Múlt! Jelen. Jövő?” Facebook-oldal elin-dítói 2014 szeptembere és októbere között egy tíz kérdésből álló online kérdőív segítségével szerették volna felmérni, ho-gyan látják a fiatal (kétharmad részben 35 éves vagy annál fiatalabb) gyógyszerészek jelenlegi helyzetüket és hivatásuk jövőjét. A kapott válaszok több szempontból sem tekint-hetők reprezentatívnak, hiszen a kérdőívet mindössze 33 gyógyszerész töltötte ki, kivétel nélkül olyan kollégák, akik tagjai az említett Facebook-csoportnak, aktívak, nyitottak a változásra és rendszeres használói az internetnek, látogatói a különböző közösségi portáloknak.

A sok esetben részletesen kifejtett válaszok azonban így is részletgazdag képet rajzolnak ki a mai pályakezdő, szakmai karrierjüket alapozó fiatalok munkakörülményeiről és lehe-tőségeiről (sok esetben azok hiányáról). Az őszinte gondo-lataikat – ha anonim módon is, de – a közzel megosztó kol-légák tükröt tartanak a gyógyszerész-társadalom, egykori és jelenlegi főnökeik, kortársaik, az érdek-képviseleti szervek és a döntéshozók elé. Emellett pedig példaképekről, követendő gyakorlatokról, lehetséges kitörési pontokról is beszélnek.

Beszédes számok

A felmérés részben megerősíti egy korábbi kutatás azon ered-ményét, amely szerint a gyógyszerészhallgatók számára egyre kevésbé jelent vonzó perspektívát a tára mögötti munka. Előzetes terveik szerint a diploma megszerzését követően a válaszadóknak csupán az 57,5 százaléka kívánt a közforgalomban elhelyezkedni. E kedvezőtlen képet némileg korrigálja a tény, hogy a válaszadók há-romnegyedének végül mégis egy patika lett az első munkahelye.

A megkérdezettek (továbbra is kétharmad részben 35 éves vagy annál fiatalabb gyógyszerészek) 39,3 százaléka elége-dett a jelenlegi fizetésével, ennél is több (54,4%) a munka-idő-beosztásával, illetve a munkakörülményeivel (51,5%). Az érdekképviselet kapcsán viszont a többség (51,5%) inkább hiányosságokat lát, mind eredményeket.

Háttérbe szorítva

„A gyógyszerész-társadalom, legalábbis a környékünkön, nagyon el van öregedve, és bizony sok helyen fejcserére lenne szükség ahhoz, hogy a változások megvalósulhassanak – írja az egyik gyógyszerésznő. – Az idősebbek nehezen adják át a kezdeménye-zést a fiataloknak, és bizony nem nagyon látják be, hogy sok-sok dolog elavult már, ami 20 éve még megállta a helyét.”

Nyilván több oka van annak, hogy az idősebb generáció a patikában csupán apró lépésekben, látszólag vonakodva adja át a helyét a fiataloknak. Ragaszkodás egy élet munkájához és egzisztenciaféltés az egyik oldalon, az ambíció és/vagy a pénzügyi lehetőségek hiánya a másikon. Kétrészes cikkünkben „A gyógyszerészet jelene, jövője 2014” kérdőív eredményeit alapul véve igyekeztünk körbejárni a miérteket.

Kettős ellenállásGenerációváltás a tára mellett – 1. rész

GYÓGYSZERTÁR 19XIV. évf. 2. szám 2015. február

AKTUÁLIS

„Sok ismerősömnek, volt csoporttársamnak vannak nagyon jó ötletei, amik működnek az általuk vezetett patikában (igaz, hosszú és nehéz harc volt, amíg megvalósíthatták azokat). Nem biztos, hogy mindig a korábban berögzült dolgok a jók, ideje lenne váltani, és hagyni a fiatalságot kibontakozni, hogy az új ötleteket, amiket kidolgoztak vagy láttak külföl-dön, és letesztelték, hogy valóban működik, nagyobb lép-tékben kipróbálhassák és alkalmazhassák” – teszi hozzá egy másik válaszadó.

„A patikai tulajdonrész-vásárlás lehetősége nem igazán nekünk szól, hiszen ahhoz nincs meg a megfelelő alaptőkénk.”„Köztem és az asszisztensek között nagy a korkülönbség, gyakorlatilag mindegyikőjük az anyukám lehetne. Ebből is adódóan én sokszor máshogy látom a dolgokat, mint ők” – világít rá a generációs (nézet)különbségre egy fiatal kolléga.

Egy másik, tára mögött álló, pályakezdő szakember egyene-sen a fiatalok helyzetbe hozásának elmaradását kifogásolja: „Mindenki a fiatal gyógyszerészek térnyeréséről beszél. Nem igazán érzem, hogy olyan sok minden változott volna az el-múlt években, ami kifejezetten azért történt, hogy nekem mint fiatal gyógyszerésznek jobb legyen. A patikai tulajdon-rész-vásárlás lehetősége nem igazán nekünk szól, hiszen ah-hoz nincs meg a megfelelő alaptőkénk.”

Tükör főnököknek és fiatal kollégáknak

„Ami a leginkább hiányzik, az az emberség – állítja egy fiatal beosztott gyógyszerész. – Lehet, hogy nem minden vezető profi a gyógyszertár gazdasági irányításában, ám ha ember-számba veszi az alkalmazottakat, és odafigyel arra, hogy ne-kik jobb legyen, azzal a patikát működtető vállalkozásnak is jót tesz hosszú távon.”

„Egy életre megtanultam, milyen a rossz főnök, aki sosem szeretnék lenni” – kontráz rá egy másik, még pályája elején járó kolléga.

„A fiatalok nem vágynak vidékre, elsősorban a városokban keresnek munkalehetőséget, holott egyáltalán nem biztos, hogy a vidék anyagilag rosszabb, kiszámíthatatlanabb. Va-lahogy ezt a lehetőséget kellene vonzóbbá tenni számukra – világít rá az érvényesülés egyik lehetséges útjára egy pa-

tikavezető, egyetemen is tanító gyógyszerész. – Sok tanítvá-nyom volt az elmúlt időszakban, és a hallgatókból a legjob-ban a szakmai alázatot hiányolom: mindenki nagyon gyorsan szeretne sok pénzt keresni, és a szamárlétra több fokán egy-szerre átlépni. Holott én is nagyon sokat köszönhetek a rossz főnököknek, mert megtanulhattam, mit kellene másként csi-nálni, és emiatt a jelenlegi munkám is hatékonyabb.”

Kiábrándultak

Sajnálatos módon nem egy fiatal kolléga már pályája elején kiábrándul a szakmából, és hátat fordít választott hivatásá-nak. „A közforgalmú gyógyszerészet egy halott szakma – írja egyikük. – Pontosabban fogalmazva értelmetlen szakma, mert akkor is boltos vagy, ha dr.-t írhatsz a neved elé. A leg-nagyobb baj, hogy sok gyógyszerész azt hiszi, ő a gyógyszer szakértője, aztán feltesznek neki három kérdést (például hogy mi a különbség két generikum között, mit kell tenni a forgalomból kivont injekcióval, vagy mit adna pszoriázisra), és már meg is állt a tudomány. A patikában ma nagyon kevés a gyógyszerhez hozzáadott valódi érték. Ezért is örülök, hogy már nem a közforgalomban dolgozom.”

„Felhagytam a gyógyszertárazással, sokkal nyugodtabb va-gyok, amióta egy hatóságnál dolgozom” – árulja el egy 26 éves fiatal kolléga.

„Jelenleg angolt tanulok, mivel a nyelvtudás egy belvárosi patikában alapkövetelmény. A szakma jövőjét igen borúsan látom. Eddig azt gondoltam, hogy a beteg érdeke a legfon-tosabb. Mára megértettem, hogy a bevétel az elsődleges. A távoli jövőben nem szeretnék gyógyszerészettel foglalkozni” – jelenti ki, szavaiban nem kevés keserűséggel, egy másik po-tenciális pályaelhagyó. Sikertörténetek

A helyzet természetesen messze nem olyan kétségbeejtő, mint amilyennek az eddig megszólalók többsége lefestette. Bőven akad példa pozitív gyakorlatra, sikeresen megvalósult generációváltásra is.

„Egy sikeres pályázatnak köszönhetően 2010 óta működtetem a saját patikámat egy kistelepülésen, nagy-nagy sikerrel – írja az egyik válaszadó. – Az akkori gyógyszertár forgalmát meg-négyszereztem, és nyitottunk egy fiókpatikát is. Így aztán a volt munkahelyemen, ami a szomszéd településen működik, mára én lettem az első számú közellenség, hiszen jelentős forgalmat veszünk el tőlük. Ez nem meglepő, hiszen nálunk mindenki mo-solyog (ez kötelező, a munkaszerződés része), és minden páci-ens problémájára megtaláljuk a megoldást.”

„Korábbi munkahelyeimen sem én, sem a többi alkalmazott nem volt érdekeltté téve a jobb eladásban, a lojalitásban. Jelenleg én vagyok a gyógyszertár tulajdonosa, vezetője, és teljesen másként motiválok, mint a volt főnökeim – árulja

GYÓGYSZERTÁR20

AKTUÁLIS

el az eredményesség receptjét egy fiatal patikavezető. – A gyógyszerészek bruttó 450-500 ezer, a szakasszisztensek bruttó 200-250 ezer forintot keresnek. Emellett a maximáli-san adható kafetéria juttatást és 13. havi fizetést is kapnak. Minden eladásösztönző bónusz, amit a gyártók biztosítanak, az expediálóké lesz, így mára ott tartunk, hogy gyakorlatilag bármit képesek eladni. Mindenkit ösztönzök az önképzés-re, figyelembe véve, hogy mit szeretne tanulni, illetve mi az előnyös a patika számára, a megszerzett tudásukat pedig hagyom, hogy használják a patika adta lehetőségek között. A munkaszerződésben is rögzítve, plusz szabadság jár a ta-nuláshoz, kifizetem a tandíjat, ők pedig vállalják, hogy ezt a tudást meghatározott ideig a mi patikánkban kamatoztatják. A fentiek eredményeképpen nincs jelentősebb fluktuáció, és a szaklétszám még mindig bővíthető.”

Több fiatal gyógyszerész számol be arról, hogy tehetségének, ambícióinak kibontakoztatását felettesei is támogatják: „A jelenlegi munkahelyemen vezetőhelyettesi állást töltök be. Folyamatosan keresem a kihívásokat, amiket a cég hasznára tudok fordítani. Ezt a munkaadóim is értékelik: gyakorlatilag

szabad kezet kapok, cserébe mindenről referálok nekik. Ők hagynak dolgozni, én pedig hozom az elvárt eredményt.”

„Az egyik, számomra leginkább fekvő terület a gazdasági irányítás. Sikerélménnyel tölt el egy-egy kölcsönösen elő-nyös üzlet megkötése, különösen akkor, ha ezzel a pácien-seknek is jót teszünk. Nagyon sok munkát fektetek a patikai marketingbe: különösen izgalmasnak tartom ezt a területet, hiszen sokkal több szabályozás vonatkozik ránk, mint a ha-gyományos kereskedelemben tevékenykedőkre, a vásárló viszont erről nem igazán tud. Úgy kell vonzóvá tenni számá-ra az ajánlatunkat, hogy ugyanakkor minden jogszabálynak is megfeleljünk – magyarázza az ifjabb generáció egy másik tagja, aki szakmai elhivatottsága felől sem hagy kétséget. – A másik dolog, amit szeretek: gyógyítani az embereket, az expediálás során jót tenni velük. Jó érzéssel és büszkeséggel tölt el, amikor visszajönnek, és elmondják, hogy jobban van-nak. Ilyenkor mindig megköszönöm nekik a belénk fektetett bizalmat.”

Tóth Tamás(folytatjuk)

Hatóanyag:• Információ: forgalmi, pénzügyi, rendelési, készlet- és további

információk• Bizalom: egyenesen a Hungaropharma nagykereskedelmi rendszeréből

• Kötetlenség: online bármikor, bárhol

• Kényelem: minden egy helyen

Terápiás javallat: akut vagy krónikus információhiány

Az Ön patikája egészséges működéséért.

AZ ÉN PATIKÁM információs felület: www.hungaropharma.hu

HPHEnPatikam_210x148_5.indd 2 8/25/14 1:33 PM

GYÓGYSZERTÁR 21XIV. évf. 2. szám 2015. február

A gyors böngészést többek között a felső menüsor alatt látható címkék szolgálják. Ezt a listát rendszeresen át fog-juk alakítani, frissíteni, így itt egyetlen kattintással a legak-tuálisabb témákról talál majd híreket, illetve olyan infor-mációkat, amelyek lazábban kapcsolódnak hozzájuk. Ha ön például nemcsak az Orszá-gos Egészségbiztosítási Pénz-tár által megjelentetett támo-

gatásváltozásokról, közleményekről akar tájékozódni, hanem minden egyéb, OEP-pel kapcsolatos anyag is érdekli, erre a címkére kattintson. Ha az influenzajárványról szeretne min-dent megtudni, klikkeljen az „influenza” címkére, de ugyanígy azzal kapcsolatban is egy kattintással képbe kerülhet, hogy mi történt mostanában a MOSZ háza táján.

Lejjebb görgetve, a Gyógyszertár újság aktuális számában megjelent cikkeket, elemzéseket, beszámolókat olvashat-ja, a doboz tetején elhelyezett lapozó segítségével pedig a legfrissebb anyagok között válogathat. Közvetlenül az újság cikkei alatt a kiemelt fontosságú vezető hírek, történések, lapszemlék következnek. Ebben a címlapképes részben el-sősorban a napi munkát és a gyógyszeripart, egészségügyet érintő témákról olvashat.

Szintén a felső blokkban található multimédiás szekciónk, a médiatár. Itt akár saját magát is megkeresheti a Magángyógy-szerészek Országos Szövetsége által szervezett eseményeken készült fotókon, böngészheti a Gyógyszertár magazin elmúlt éveinek számait, továbbá hang- és videoanyagokat is talál.

Ez alatt a „legfrissebb hírek” címet viselő blokk következik. Ha ezt átfutja, akkor semmilyen, a honlapra felkerült hírről nem

marad le, hiszen a listán tematizálás nélkül minden megje-lenik, a gyógyszeripari történésektől kezdve az egészségpo-litikával kapcsolatos híreken át egészen az időjárás-előrejel-zésig.

A lap alján a tematizált blokkokat találja. Ezt a szekciót a jö-vőben az aktuális történések és az olvasókat érdeklő témák szerint állítjuk össze. Most épp