A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

XI. évfolyam 2. szám 2013. február 22. | 5773. Ádár 12. | ב''ה

Hevesi Simon jahrzeitje (2. oldal) Emlékezzünk a régiekről - Heisler László (4. oldal)

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. február 22. | 5773. Ádár 12.

F e l ú j í t j á k a D o h á ny z s i n a g ó g a o rg o n á j át

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Zoltai Gusztáv • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: ringierprint@ringier.hu

J a h r z e i t - n a p o k a f a l n á l

Tímárné Darvas Éva március 1.Kövesi Lászlóné március 2.Reich Ferencné március 4.Grünwald Józsefné március 7.Kéri Lajosné március 7.

Gáti Ödön március 8.Halmi Sándor március 8.Fenyves Miksáné március 9.Tímár Jenő március 11.Silberer Józsefné március 11.

Raskó Magda március 12.Baráth Ferencné március 16.Markovits Márkusz március 18.Weisz Jenőné március 18.Reisner Sándor március 25.

Suchman Juliska március 29.Grósz Mór március 31.

A Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblák alatti gyertyák éventeöt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkirnapon, vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerintiévfordulóján – az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeitnapon a reggeli i.tentiszteletután a közösség átmegy a falhoz és Káddist mond az elhunytért. Lapunkban továbbra is közreadjuk, hogyelhunyt szeretteiknek mikor van a Jahrzeitje.

B ú c s ú K é z d y G y ö r g y t ő l

Barátaim, csak egyetlen mondat:… létezik egy semmihez nem fogható hőérzet,amely az élet szenvedélyes szeretetéről, szerel-méről vall és a jól végzett munka bonusza, pré-miuma, bár aligha forintosítható, még amegélhetési színészet újdonász pokoljárásábansem, – a fénylő Társulatban végképp nem, – ezpedig a tapsrendek melege, az a bizonyos kéz-fogás, kéz a kézben, együtt előre, vissza ésmegint előre, és fogjuk egymás kezét, szállunka diadallal, kipirultan, magunkat, bennünket ésegymást szeretve, akár izzadt, akár csontszárazforrósággal tapadva a másik életéhez, sorsához,ereihez, keringéséhez, szívdobbanásához, asárga irigységgel sóvárgott teltházak fény- éshőfüggönyében, a zenit tövében, vagy messzefölötte, az érdemek, kiválóságok, a talmi-ha-talmi díjak méltó és méltatlan méltóságában,igazságtalan durchmarsában, vagy rebetlijébentopogva, pukedlizve, vagy nemesen biccentve,és szaporábban ver a szívünk, az az egyetlen,egyszeri lényünk, életünk menetel, amelyik tö-kélymániával, kukkra ment hanggal épp meg-

világítani igyekezett a világot, világot ontva asötétség megszégyenítéséül, a lenézés, a go-noszság, a kirekesztés, a gyűlölködés megfrics-kázásaként, a szégyen és gyalázat megcsúfolásagyanánt, az emberiségért, az emberért, az egyénprimátusáért, társadalomért, nemzetért, nemze-dékért,, az Univerzum egyetlen kisgyermeké-ért, aki azért pisilt be sokáig, mert egy pestilakás WC-jében hárman dekkoltak és negyve-nen még mindenfelé a szükség és a szűkséghármasoltárán, melynek harmadik lapja egyvicces jolly joker kaján pofája volt, vagy pus-kacső, vagy gázcső, vagy csatornafedél, magaa halál, kudarca a teremtésnek és a Teremtőnekis, ha ilyen rút a vég… fogom a kezed, Gyuri-kám, Kézdy György művész úr, Gyuri bácsi,alapítóatya, beléd karolva megyek, mint egytapsrendben, akárcsak Birkenauban, ahol visz-szaintegettünk az oswiecemi integető kis csa-ládnak, akik tapsikoltak nekünk és csókokatdobáltak felénk, mert igenis: dögöljön meg ahalál és meneteljen az Élet… és fogom a kezed,fogom a kezed, fogom a kezed… Ámen.

Alig egy héttel 77. születésnapja előtt, február 8-án elhunyt Kézdy György színművész, az ÉletMenete Alapítvány egyik alapítója. Keserédes humorára jellemző, hogy csak nevetett, amikorkiderült, új autójának rendszámán a GOJ betűk szerepelnek. A Szomszédok népszerű Virághdoktorától Székhelyi József búcsúzott a Kozma utcai zsidó temetőben, a következő szavakkal.

Izraeli karmester a Budapesti Filharmóniai Társaság élénPinchas Steinberg világhírű izraeli karmestert választotta elnök-karnagyának a Budapesti Filharmóniai Társaság Erkel Ferenc alapította zenekara, amely operaházimuzsikusokból áll. Steinberg 2014. februárjától tölti be tisztségét, koncertek mellettoperákat is dirigál a 2013-14 es évadtól. Tavaly beugrással vezényelte a zenekart,ez alapján esett rá a választás. Pinchas Steinberg a nemzetközi opera- és koncert-repertoár legigényesebb és legnehezebben interpretálható műveinek egyik kiemel-kedő tolmácsolója. Zenei tanulmányait az Egyesült Államokban és Berlinbenfolytatta, ahol dirigensként 1974-ben lépett először a nagyközönség elé. Azóta ve-zényelte Európa csaknem összes jelentős szimfonikus zenekarát, és visszatérő ven-dégművészként lépett pulpitusra a legnevesebb operaházakban, a Covent Gardenben,a párizsi és a müncheni operában. 2010-ben debütált a milánói Scalában, ahol egyhárom koncertből álló szériát dirigált. Budapest mellett a következő időszakbanRóma, Cincinatti, Sydney, Moszkva és Amszterdam zenei színpadai várják.

Még rejtegetnek meglepetéseket a Holt-tengeri barlangokFolytatódnak a Holt-tengeri barlangokban 2003-ban megkezdett kutatások. A leg-utóbbi ásatási szezonban a Második Templom korából származó leleteket találtak.A Második Templom az újjáépített jeruzsálemi templom volt, amely i. e. 516-tól 70-ben történt lerombolásáig állt, s a judaizmus központjának számított. A Haim Cohen által irányított régészcsapat a legutóbbi ásatási szezonban is folytattaa 400 méter magasan, az úgynevezett Mikve-barlang feltárását, amely a bejárataelőtt lévő rituális fürdőről kapta a nevét. Eddig számtalan érdekes leletet tártak fel:korai római kézműves termékeket, kovakő eszközöket, textileket, állatcsontokat,két, I. Agrippa idejéből származó érmét, egy üvegtálat és egy háromágú nyílvesszőt. Cohen úgy gondolja, a mikvéről elnevezett 27. számú lelőhely szent tárgyak raktáralehetett – akár olyan írásoké, amelyek a Második Templomból vesztek el (a „szentház” iratait az i.sz. I. századi felkelés során rejtették el a rómaiak elől). A Cohen ve-zette régészcsapat a tervek szerint még idén visszatér a helyszínre.

Fotó: Schäffer László

Fotó: Vargha Máté

Kezdje tanulással a hetet!Az i.tentisztelet után is folytatódik a hétfőesti program, aki teheti, maradjon, mertnagyjából 17:30-tól főrabbink, dr. FrölichRóbert tart – többek között Misna - okta-tást az érdeklődő uraknak a Talmud Tó-rában, a hölgyek szintén 17:30-tólFrölich Katival tanulhatnak a Dohánykörzet irodájában (Síp u. 12 – I. emelet).Persze a jelenlevők minden más, a val-lással kapcsolatos kérdéseikre is választkaphatnak. Így a szokások, vagy éppenaz éppen aktuális ünnepek kapcsán isfaggathatják főrabbinkat.

Kántor és KonrádEgy evangélikus közösség meghívására január27-én Bochumban járt Fekete László KonrádGyörggyel. Az író, az Elutazás és hazatérés(Das Glückre fordítva) című könyvéből olva-sott fel – németül, míg főkántorunk a bő egy-órás program során kántoriális betéteketénekelt. A majd kétszáz fős publikum érdek-lődve hallgatta az előadókat, majd az estevégén könyveit dedikáltatta a szerzővel, de fő-kántorunk is rengeteg autogramot osztott ki.

S z e r d a ? S z i d r a !Főrabbink a hét közepére is szervezettprogramot a tanulni vágyó hittestvérekszámára. Szerdánként a délutáni i.ten-tisztelet után, kb. 17,30-tól az adott hetihetiszakaszokról beszél bővebben az ér-deklődőknek. Tehát ha szerda, akkorSZIDRA!

A múzeum 1947-ben nyílik újra.1966-ban rendezik a háború utánielső, nagy figyelmet keltő kiállítást,a theresienstadti táborban készültgyermekrajzokból, melyeket a prá-gai Zsidó Múzeum ad kölcsön. Az1980-as évek elejéig két állandó ki-állítást lehet látogatni, az első te-remben a magyar zsidóságtörténetének főbb eseményeit mu-tatják be, a másodikban a magyarzsidóság holokauszt alatti tragédiá-ját. Néhány évvel a rendszerváltáselőtt nyílik a ma is látható állandókiállítás, amely a zsidó vallást, ha-gyományt, hétköznapokat mutatjabe, az ünnepek köré szerveződve.Az utolsó terem a soá magyaror-szági történetéről számol be. Az intézmény ma a MagyarországiZsidó Hitközségek Szövetségénekégisze alatt működik. Gazdag juda-isztikai gyűjteménye révén Európamásodik leggazdagabb zsidó múze-uma. Az utóbbi évtized törekvései-nek eredményeként az egykori,döntően vallástörténeti profilon túl,időszaki kiállítások sorozata mu-tatja be a zsidó alkotók munkáit afilmművészetben, a képzőművé-szetben, az építészetben, a művé-szetek és a kultúra megannyiterületén. A rendszerváltást köve-tően a múzeum legnagyobb, orszá-gos sikerét a Chagall-kiállításjelenti, de komoly szakmai és/vagyközönségsikert ér el „A zsidó nő”című kiállítás éppúgy, mint a RejtőJenő életét és munkásságát bemu-tató kiállítás, a szőnyegkiállítás,vagy legutóbb a magyar zsidó spor-tolókat bemutató program.A múzeum hídszerepet tölt be azsidó és a nem zsidó társadalom kö-zött, ennek megfelelően feladatköreis sokszínű: egyszerre múzeum,gyűjtemény és tudományos mű-hely, ennek keretén belül konferen-ciáknak, könyvbemutatóknak ishelyt ad. Cél a magyar zsidóság tör-ténetének, hagyományának bemu-

tatása a külföldi turistáknak, és ál-talában a zsidó vallás, hagyomá-nyok, és a magyar zsidóságtörténelmének bemutatása a nemzsidó hazai látogatóknak. Időszakoskiállításain fontos szerepet kap azsidó képzőművészet, beleértve akortárs alkotókat, valamint a magyarés az általános zsidó történelem.Ugyanakkor az izraeli kultúrát, tör-ténelmet is szeretnék közelebbhozni a magyar közönséghez, és azsidó művelődés valamennyi ágá-ból igyekeznek ízelítőt nyújtani:irodalomból és zenéből, sportból éstudománytörténetből. Mindez amúzeum egyik legfontosabb külde-tésébe illeszkedik bele: a zsidóságotés benne a magyar zsidóságot élő,dinamikus közegként bemutatni,megismertetni a látogatót a zsidóélet szépségeivel, örömeivel is.

Vallás Aktuális2 75773. Ádár 12. | 2013. február 22. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. február 22. | 5773. Ádár 12.

Apja Handler Márk, tanulmányait ahíres pozsonyi jesivában, a Chá-szám Szajfer fia, a Ktáv Szajfer -Rabbi Ávróhom Smuél Binjóminben Majse Szajfer irányítása alattvégezte. Ugyanakkor magyarulprédikál, harmadikként az ország-ban. A Handler nevet később He-vesi Simon magyarosíttatja.Vallásosságát erősíti anyja, Rosen-berg Júlia, aki maga is vallásáhozszigorúan ragaszkodó asszony volt.Nősülésekor is ilyen asszonyt vá-laszt, a remek talmudtudós, Szim-cha Bródy lányát veszi el.

Már gyermekkorában kitűnt éles el-méjével, s a betű szeretetével. Meg-határozó eleme volt a későbbinagyhatású szónoknak többek kö-zött Arany János költészete, de márekkor olvassa a görög filozófusokat.Beszél héberül, jiddisül, angolul.Ezen nyelveken ír, később fordít.1894-ben tesz rabbi vizsgát, s elsőműködési helye a kassai közösség.Ezt követően lugosi rabbi, majd1905-ben meghívják a Dohányutcai templom rabbijának, melytisztséget haláláig, 1943-ig tölti be.Hevesi Simont az utókor, mint a ki-emelkedő szónokot, illetve az ősihéber szövegek avatott fordítóját is-meri. Ez utóbbiban bennfoglaltatikJób könyvének fordítása éppúgy,mint a Dohány templomban mainapig használatos Nagyünnepi ima-könyvének magyar szövege. Kultu-rális és irodalmi tevékenységeegészen lugosi rabbi koráig nyúlikvissza. Itt kultúregyletet alapít,

majd Pestre kerülvén megalapítjaaz Országos Magyar Izraelita Köz-művelődési Egyletet, az OMIKE-t.Útjára indítja a Magyar ZsidóSzemlét, a Hácofe folyóiratot, aJabneh homiletikai folyóiratot,részt vesz az Izraelita Magyar Iro-dalmi Társulat, az IMIT munkájá-ban és irányításában. Emellettmaga is ír, filozófiai, illetve vallás-bölcseleti cikkeket és könyveket,nemcsak magyarul, hanem iro-dalmi héber nyelven is. Kiemel-kedő munkái közé tartoznakMajmuni Útmutatójáról, illetőleg

Immanuel Kantról írott művei.Kevésbé ismert azonban Hevesi Si-monnak a szegény sorsúak feleme-lésében tevékenykedő, valamint amindenkori zsidó jövendő iránt fele-lősséget érző rabbinikus működése. A XX. század elején nagyon sokzsidó gyerek kerül lelencházba, sonnan keresztény nevelőszülőkhöz.Ezek a gyerekek elvesznek a zsidójövő számára. Hevesi felismeriennek súlyát, és létrehozta a Ma-gyar Zsidó Patronage Egyesületet,így ezek a gyerekek zsidó nevelő-szülőkhöz kerülnek, későbbiekbena szervezet adományokból egyzsidó lelencházat is működtet.Figyelmét nem kerüli el a tanulóif-júság sem. Létrehozza a MenzaAkadémiát. Ez ingyenes, vagyolcsó étkezést kínál a tandíjat épp-hogy fizetni tudó zsidó egyetemihallgatóknak. A Menza Akadémiadeklarált célja mögött azonbanmeghúzódik a rabbi valódi szán-

déka. Az asszimiláció útjára lépettfiatalokat így összegyűjtve próbáljavisszafordítani a zsidó életbe.Felismerve a modern kor kihívá-sait, tevékeny részt vállal a MenzaAkadémiából kivirágzó Nőegyleteklétrehozásában, innen indul meg azsidó ápolónőképzés is.Munkásságát a magyarországi zsi-dóság érdekében végzett tevékeny-ségét mind Alma Matere, aRabbiképző, mind a Pesti IzraelitaHitközség elismeri és jutalmazza. ARabbiképzőben homiletikát tanít,majd ő lesz a vallásbölcseleti tan-szék vezetője. 1927-ben a PIH ve-zető főrabbinak nevezi ki, kollegáipedig megválasztják az OrszágosRabbi Egyesület elnökévé. E minő-ségében legfőbb feladatának tartottaa rabbik megbecsülésért folytatottszüntelen munkát.Mi lehetett szónoki képességeinektitka? Mi volt az a rejtély, amivelmegtöltötte minden prédikációjá-nak alkalmával a Dohány Zsina-góga padsorait? Mitől nem váltakporossá, elavulttá ma sem a Hevesiimakönyvek?A válasz e kérdésekre ott rejlik azemberben. Prédikációi, a még élő,egykori hallgatók elmondása sze-rint egyszerre voltak magasröptű,szinte irodalmi szövegek, s ugyan-akkor a zsidóság szívhez szóló,egyszerű igazságainak közvetítői. Arabbi a szószéken sem szűnt meg avallásos család gyermeke lenni,

írott és elhangzott szövegeibenegyaránt ott volt az erős I. tenhit, amély emberi humánum, az elegan-cia és a közérthetőség.Talán az is közrejátszott mindemetevékenységeinek elvégzésében,életfilozófiájának optimizmusában,hogy egyik fia, Ferenc folytatta azapai, nagyapai örökséget, s rabbi-ként szolgálta a magyarországi zsi-dóságot, majd a felszabadulás utánpályáját Amerikában zárta le.Hevesi Simon 1943. február 1-én,svát 26-án halt meg, 2013. február6-án volt 70. jahrzeitja, melyre aDohány utcai Zsinagóga méltókép-pen emlékezett meg.Dr. Frölich Róbert-Frölich Kati

Egykori főrabbink, Hevesi Simon hetvenedik jarzeitje tiszteletére Millennium: a Zsidó Múzeum születése

I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja novembertôl17.00 óra, helyszín a Talmud-Tórában.

Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával, kávéval és teával várjuk híveinket!

Péntek esti ima (novembertôl): 17.00-kor a Hôsök Templomban.Szombat reggeli ima a Hôsök Templomban: Sachrisz: 9.30

Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

A péntek esti kiddust a Hevesi Sándor teremben tartjuk, míg a szombat délutáni sálesüdeszt továbbra is a Talmud-Tórában.

Sálesüdeszek kezdete a következô hetekben:

www.dohany-zsinagoga.hu

2013. február 23. 17.05

2013. március 2. 17.15

2013. március 16. 17.25

2013. március 16. 17.35

2013. március 23. 17.45

Megemlékezés a Kozma utcábanFebruár 6-án megemlékezést tartott a Kozma utcai temetőben a Do-hány utcai körzet, egykori legendás főrabbija, Hevesi Simon 70. jahr-zeitje alkalmából. A zuhogó eső, és a hideg ellenére is mintegy két

minjen, azaz 20 fővett részt a megemlé-kezésen, amelyengyászéneket mondtakSzilágyi Gábor és Fe-kete László főkánto-rok, s a tudós sírjánálimát mondott FrölichRóbert főrabbi. Amegemlékezés közösKáddisssal zárult.

November óta új sorozattal kedveskedünk olvasóinknak, igyekszünkbemutatni a Magyar Zsidó Múzeumot, amely szerves része zsinagó-gánknak, s - főként nyáron – sokszor elsétálunk előtte. Bár vélhetőensokan jártak a múzeumban, múltjáról kevesebben tudnak. Ezen vál-toztatnánk, a jövőben megismertetjük Önöket a történelmével, s olvas-hatnak az állandó -, és az időszaki kiállításokról is. Előző számunkbanolvashattak a Múzeum kialakulásának apropójáról, a kezdetekről. Azidőutazást a II. világháború idején fejeztük be, s megtudhattuk, hogyaz épület életeket is mentett, mivel kapuja a gettón kívül helyezkedettel, így sokak számára a menekülés egyetlen lehetőségét nyújtotta.

Hetven esztendővel ezelőtt hunyt el a Dohány utcai zsinagóga legendásrabbija, Hevesi Simon, Cádok Hevesi, aki 1868. március 22-én, Aszódonszületett. Kötődését a zsidósághoz és egyúttal a magyarsághoz is apaipélda nyomán vallotta magáénak.

forrás: www.magyarzsido.hu

Fotó: I. G.

Egy régi dohányos, körzetünk örökös, tisztelet-beli elnöke, Heisler László (Eliezer Jaszef benSaul), 1918. április 30-án Cegléden született egyhagyományokat követő neológ zsidó családban.Édesapja termény nagykereskedő volt. Öt gyer-mekét a munka szeretetére nevelte. Laci bácsisokat emlegette, amikor fiatalon éjjel kellett el-indulnia Budapestre. Két ló húzta a szekeret,mindig igyekeztek, hogy a nagybani piacra mégidőben odaérjenek. Ha fázott, futott a szekérmellett – mesélte nekünk.Testvérei közül ő volt a középső. A világégést– ritka adományaként a sorsnak - mind az öt fi-atal túlélte. Akadt testvére, aki a holocaust alattbujkált, akadt aki védett házban vészelte át aszörnyűségeket, de akadt olyan is, akit a nyila-sok a Dunába lőttek, mégis életben maradt, agyilkos lövedékek ellenére, amelyek nyomaimáig látszanak. Ő maga hat év hadifogság után1948-ban érkezett haza Ceglédre. Akkor tudtameg, hogy édesanyját Auschwitzban megölték. A családi hagyományoknak megfelelően a ke-reskedelemben helyezkedett el. Szorgalmával ésrátermettségével gyorsan haladt a ranglétrán aSZÖVOSZ vezető munkatársa lett. Amikor te-hette rengeteg segítséget, álláslehetőséget adottaz éppen hazaérkező egykori bajtársainak. 1949-ben nősült meg, feleségével Perényi Rózsávaltöbb, mint hatvan évig, haláláig boldog házas-ságban éltek. Lányuk Kanadában, fiúk Budapes-ten él. Felesége, Rózsa néni mai napig a Dohány

utcai körzet lelkes híve, közismert a héber nyelviránti érdeklődéséről is, gyermekei pedig a zsidótradíciókat viszik tovább. Laci bácsinak meg-adatott a boldogság, hogy unokái bár-micvójánott állhatott mindkét fiú mellett a Dohány utcaibima mellett, s a kanadai lányunokák is mindenévben látogatták nagyszüleiket.Amikor Heisler Laci bácsi 1954-ben felköltözöttBudapestre, a neológ hagyományokat követőDohány utcai zsinagógát találta számára, és csa-ládja számára legmegfelelőbb zsidó közösségihelynek. Mindkét gyermeke a körzetben állt achupe alá. Az 1960-as, 1970-es években a zsi-nagóga bal oldalának 8. és 9. sorát lelkes híveksora tömte meg. Mindnyájuk sok-sok közös tu-lajdonsága, érdeklődése mellett az volt azonos,hogy Cegléd megmaradt zsidó közösségénektagjai voltak, akiket Laci bácsi és szeretett apósa„szervezett” be a Dohány közösségébe. Miután Laci bácsi elérte nyugdíjazását, önként,és nagy örömmel vállalt társadalmi munkát,majd a vezetőségi munkában lett a közösség pó-tolhatatlan, értékes embere. Reich Ferenc halálaután választották meg a körzet elnökének. Ki-váló szervezőkészsége, kapcsolatteremtő erejenagyban segítette a közösség munkáját és fejlő-dését. A meglévő közösség egyben tartása mel-lett szívügye volt a Dohány Zsinagóga felújítása.Rendkívül büszke volt arra, amikor a felújítottépületben ő mondhatott elsőként köszöntő be-szédet a zsinagóga ünnepélyes újjáavatásán. A

munkálatok során, vagy lehetetlennek tűnő fel-adatok végrehajtásakor sokszor ütközött falakba,ilyenkor gyakran megjegyezte: „mindig azt kellnézni, „hogyan igen” és soha nem azt, hogy „ho-gyan nem” lehet megoldani valamit”. A zsina-góga teljes befejezéséhez szükséges anyagiforrások felkutatása, és jelentős támogatások,adományok megszerzése is nevéhez fűződik.Gyakran személyesen kalauzolta a vendégeketaz épületben. Sokan még emlékszünk rá: a mindig elegáns, sohameg nem hajlott derekú Heisler Laci bácsi 92 éve-sen is egyenes szálfaként állt a bimánál. Büszkeemberként, büszke zsidóként élte végig hosszú éstartalmas életét. 2009. augusztus 31-én már szer-vezete nem bírta tovább a majd 100 év nehezét.Családja, szerettei, barátai és a közösség nagyonnagy bánatára hagyott itt minket.

Izsák Gábor

A Fischer Gyula Szabadegyetem „hallgatóival”február közepén félig megtelt az „előadó”, a Síputcai Díszterem. Ezúttal az „egyetem” főszerve-zője, Freiman Péter beszélt a jelen lévőkhöz.Megtudtuk, hogy „a nagy hangszer”, az maga a(szimfonikus) zenekar, s ezen a hangszeren akarmester „játszik”. Előadónk beszélt arról,mennyire komoly feladatot jelent, hogy a zené-szek ne csupán tisztán, szépen muzsikáljanak,de közben figyeljenek a társaikra, s szinkronbanlegyenek velük. Megismerhettük a hangszercso-portokat (vonós, ütős, fúvós), s ezeken belül

több hangszerről is megtudtuk érdekességeket.Az egyik, hogy a 10 első hegedűs akkor játszikigazán jól, ha egynek halljuk, de gondolom azoboa kiemelt szerepe is sokaknak jelentett új-donságot. Vélhetően nem csak számomra voltmeglepő, hogy az egész zenekar az oboához iga-zodik, legalábbis az oboa kapja a kulcsszerepeta hangolásban. /Erről és a zenekarokról itt rész-letesebben is olvashatnak:hu.wikipedia.org/wiki/Szimfonikus_zenekar ./Ezt követően ugyan a technika… pontosabbana távirányító gombjai többször is megtréfáltákelőadónkat, de azért számos, látványos koncert-felvétel részletét is megnézhettük. Az persze márgondot okozott nekem, jó eséllyel a botfülemokán, – de talán nem egyetlenként, - amikor va-lami apróságra nagyon kellett figyelni, de hát la-ikusként egy tornagyakorlat nüansznyi hibái setűnnek fel. No, meg egy labdarúgó mérkőzéstcsak elvétve nézőnek is hiába magyaráznánk,milyen remekül is állított lesre a védelem... A háromrészes „koncertsorozat” következő ál-lomásán, majd – egy kis szünet után – a karmes-terek feladatáról, szerepéről lesz szó.

(sch)

Múltidéző Fókuszban4 55773. Ádár 12. | 2013. február 22. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. február 22. | 5773. Ádár 12.

Emlékezzünk a régiekről- A Dohány felújításának főszervezője A nagy hangszer a SzabadegyetemenÚj sorozatunkban azokat a templomjáró társainkat szeretnénk bemutatni, akik nincsenek már közöttünk. Sok arc, sok személyestörténet még közöttünk él, de fontos, hogy az emlékük, emlékezetük soha se múljon el. Bemutatott nagyjaink között lesznek híresrabbik, kántorok, elöljárók, de lesznek hétköznapi kis-nagy emberek, akik meghatározó személyiségei voltak templomkörzetünknek.

Előadó: Freiman Pétercsellóművész

Az előadás helyes és ideje: 1075. Bp. Síp utca 12.

(Díszterem)2013. április 9., kedd 17:00

Maestro(A három részből álló előadás második „felvonása”)

Ne engedjen idegent a házba!Előző két számunkban több hasznos tanácsotis adott Bogdán András alezredes, a VII. ke-rületi Rendőrkapitányság alosztályvezetője,hogy miként ügyeljünk értékeinkre. Most né-hány nemrég történt bűnesettel hívja felugyanerre a figyelmet.

Már egyre kevésbé hidegek a napok, s a bű-nözők most sem pihennek. Néhány hete egybérház liftjébe belépő idős hölgyet támadottmeg egy 20 éves férfi. Letépte a hölgy nyak-láncát és a fülbevalóit. Menekülés közbenazonban a közterület-felügyelők elfogták és akiérkező rendőröknek átadták. Kérem, ügyeljenek arra, hogy ismeretlennelne szálljanak egy liftbe! A látható aranytár-gyaikat fedjék sállal, vagy sapkával. S a ka-putelefonon keresztül csak azt engedjék be aházba, akit ismernek! Érdekes a köves betörők története is. Szinténemeletes házaknál alkalmazzák előszeretettelezt az új trükköt. A bűnözők felmennek a leg-magasabb emeletre és onnan kisméretű köve-ket dobálnak le. Felmérik, hogy ki jön kimegnézni a furcsa zajt, melyik lakásban lát-nak mozgást. Ha nincs reakció, akkor nagybiztonsággal betörnek…Még mindig sok tás-kát lopnak el az értéktárgyakkal, mert tulaj-donosuk vásárlás közben azt a földre, vagybevásárló kocsijába teszi, illetve ugyanez tör-ténik a szórakozóhelyen, ha táncolni, vagy apulthoz megy az áldozat.

Egy százalék a DohányértAz Alapítvány a budapesti Dohány utcai zsinagógáért köszöni az elmúlt évisegítséget. Idén is számítunk előző évi támogatóink hozzájárulására, és re-méljük újak is csatlakoznak hozzájuk. Az adományokat a körzet kulturálisprogramjaira és egyéb rendezvényekre fordítjuk.

Adószámunk: 18005127-2-42

ADÓJA 1%-ÁVAL 2013-BAN IS TÁMOGASSA A MAZSIHISZ TÁRSADALMI MUNKÁJÁT!SZOCIÁLIS MUNKA, IFJÚSÁG, KULTÚRA:

Ha a világ a feje tetejére is állt, a teremtésrendje nem változik! az igaz emberség nem

téved el, ha követi a hagyományt:

az égre tekintés szilárdan áll

a földön.

minden utadongondolj rá!

0358

De hogy is kerülünk az orgonába? Nos, amígfelkészülnek a túrára, addig Frölich Katitól eztis megtudhatják.– A Templom felújítása óta nem nyúlt hozzásenki a hangszerhez, illetve a nagyünnepek előtthangolták. Tavaly ősszel, a hangolást végző cégvezetője jelezte, hogy nagy rekonstrukcióra leszszükség – kezdte Kati. – Az egy hónapig tartómunkát január végén kezdték, és hamarosan be-fejezik. A felújítás során a legapróbbtól, a leg-

nagyobbig minden síp megtisztul. Sípok kéthelyen vannak, a többség a frigyszekrény fölött,egy kisebb része, a múzeum felé eső sarokban.Ráadásul utóbbiakhoz csak a múzeum irodájánkeresztül lehetett bejutni. Ezért szeretnék köszö-netet mondani Peremiczky Szilvia igazgatónő-nek és kollegáinak a türelemért és azért, hogymindenben partnerek voltak, az ottani munkákegy hete alatt. Köszönet Békés Balázs cégveze-tőnek és négy munkatársának is, hogy mindenkérésünket figyelembe véve dolgoznak, ésügyelnek arra, hogy minél kevésbé zavarják aturistaforgalmat a zsinagógában. Orgonistánk,Lisznyai-Szabó Mária is rengeteget segít taná-csaival a felújításban. Tavasszal, amikor átköl-

tözünk a Dohány Zsinagógában, akkor a PestiSólet olvasói is tapasztalhatják, miért is nevezikaz orgonát a hangszerek királynőjének…Ezt követően átmentünk a zsinagógába, az or-gonához, a sípok erdejébe. Mielőtt elindulnánk,itt is szeretnék köszönetet mondani a segítségértKatinak, a lapunkban található képekért SchäfferLászló fotóművésznek, míg a „tárlatvezetésért”Szőke Csabának, aki végigkísért a sípok között.Csaba már évek óta részt vesz a Dohány orgo-

nájának hangolásában, így jól ismeri. Menjünkutána a játszóasztalhoz, ahol megmutatta, hogyegy-egy manuál, hol szólaltatja meg a sípokat,hogy a pulton található „ezernyi” gomb mikéntváltoztatja meg a hangzást, s mi történik, amikorminden manuál egyszerre szól. Bevallom, csakámultam és bámultam – nem utoljára. A rögtön-zött „koncert” tetszett a zsinagógában lévő tu-ristáknak is. A látottak alapján biztos vagyokabban, az orgona nem csupán a hangszerek ki-rálynője, de azon szépen játszani, rendkívüli tu-dást igényel. Ez a hangszer egymaga felér egyzenekarral. Megannyi gomb és pedál. Képzeljékmaguk elé, amikor vezetni tanultak és előszörkellett figyelniük visszapillantó tükrökre – kívülés belül, a pedálokra, a többi autósra és még né-

hány dologra – no, akkor ezt nagyon sokkal szo-rozzák fel…Kövessenek, létrán felmegyünk egy „emeletet”,itt közelről láthatjuk a különböző méretű és for-májú sípokat, de akad több fasíp is, amely máraz 1859-es avatáskor szólt. Menjünk vissza,majd eggyel lejjebb, itt és egy „szobával” odébbis különféle sípokat találunk, de rengeteg huzaltis, illetve azokat a tokokat, amelyekből a levegőkiáramlásakor megszólalnak a hangok.A felújítás során minden sípot kivesznek, egye-sével kitisztítanak, s a porszívó is szerepet kapa takarításban. Ha elkészült, akkor jöhet hango-lás, ami szintén nem könnyű egy ilyen bonyolulthangszer esetében.

(schiller)

Kultúra Aktuális6 3

Sharon Ashera j á n l a t aA Blogger Séf

Hozzávalók: pulykafarhát, pulykamell-csont, 2 szál sárgarépa, 2 szál petrezse-lyemgyökér, 1/4 zellergumó, borsikaszár,majoránna, 1 teáskanál őrölt pirospaprika,

1 fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, só, bors Gombóchoz: 3 evőkanál zabpehely, 3 evőkanál pászkadara,3 evőkanál barnakenyér-morzsa, 2 db tojás, csipetnyi gyömbér-por, 1 csokor finomra vágott petrezselyemzöld, só.Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, megmossuk majd ízlésszerint szeleteljük. A pulykahúst hideg vízben feltesszük főni,közben a habot leszedjük róla. Ha félig megpuhult a hús, hozzátesszük a zöldséget. A levest sóval, borssal ízesítjük. Végig ta-karékon, lassan főzzük, hogy ne forrjon fel. Ha leszűrtük a hús-levest, egy kisebb lábasban főzzük meg a petrezselymesgombócokat. A két tojást felverjük egy mély tálkában, s az összestöbbi anyaggal jól összegyúrjuk. Vizes kézzel kb. 2 cm átmérőjűgombócokat formálunk, és a fölforrt levesbe engedjük őket. Ér-demes először egy próbagombócot megfőzni, mert ha lágy lennea tészta, keverhetünk hozzá még egy kis morzsát. A gombócokakkor vannak készen, ha feljönnek a leves felszínére. A gombó-cokat tálalhatjuk levesben, vagy külön tálban is, csak ügyeljünkarra, hogy ne száradjanak ki.

Hozzávalók: 6 szelet pulykamell, 1 kgkrumpli, 1-2 fej fokhagyma, kakukkfű,rozmaring, só, bors

Elkészítés: A hússzeleteket besózzuk, megborsozzuk. Meg-pucoljuk a fokhagymát és lereszeljük. Egy zárható tetejű mű-anyag tálba lerakunk egy réteg húst, rászórjuk a reszeltfokhagymát, aztán megint jön egy réteg hús, majd újra fok-hagyma. A rétegezést addig folytatjuk, amíg az összes puly-kamellet bele nem raktuk a tálba. Ezután lezárjuk a tálat, ésegy éjszakára hűtőbe rakjuk. Másnap kivesszük a dobozból ahússzeleteket, és a megszokott módon először lisztbe, aztánvillával fölvert, enyhén megsózott tojásba, végül zsemlemor-zsába forgatjuk, bő forró olajban kisütjük. A krumplit meghá-mozzuk, ha túl nagyok, kettőbe, háromba vágjuk. A krumplitsós vízben öt percig előfőzzük, leszűrjük, s hagyjuk néhánypercig száradni. Majd tepsibe tesszük a krumplit, rászórjuk afokhagymát, a rozmaringot és a kakukkfüvet. Meglocsoljuk azolajjal, és az egészet jól összeforgatjuk. Sózzuk, borsozzuk. 200fokos előmelegített sütőben 35-40 percig sütjük, közben leg-alább egyszer átkeverjük. Amikor elkészült, újra megsózzuk,és azonnal tálaljuk.

Hozzávalók: Tésztához: 60 dkg finom-liszt, 35 dkg margarin, 4 ek. kristálycukor,1 dkg élesztő, sóTöltelékhez: 50 dkg mák, 50 dkg dió,

1 kg alma, 1 kg kristálycukor, őrölt fahéj, reszelt citromhéjElkészítés: Hozzáadjuk a liszthez a margarint, enyhén megsózzuk,majd a kristálycukrot és az élesztőt is belekeverjük, s ezt 2 decivízzel összegyúrjuk. Letakarva, egy órára a hűtőbe tesszük, ötegyenlő részre osztva. Négyet, egy belisztezett deszkán körré nyúj-tunk úgy, hogy a tortakarikát ráfektetjük és körbevágjuk. Kettőt, amargarinnal kikent tepsiben, közepesen forró sütőben kb. 10 percalatt elősütünk. A kristálycukor harmadát 2 deci vízzel felforraljuk,hozzáadjuk a mákot és maréknyi mazsolát belekeverünk, hűlnihagyjuk. A diótölteléket ugyanígy készítjük el. A margarinnal kikenttortaforma aljára tesszük az első tésztalapot, mielőtt rásimítjuk adiót a legducibb cipót téglalap alakúra nyújtjuk és belülről a formaoldalához tapasztjuk. Az egyik elősütött tésztakorongot ráfektetjük,erre jön a mák, amit a másik elősütött tésztával beborítunk. A meg-hámozott és durvára reszelt almát a maradék cukorral, kevés őröltfahéjjal és reszelt citromhéjjal összedolgozzuk, s az előzőekre ré-tegezzük, végül ráfektetjük az utolsó tésztalapot. Előmelegített sü-tőben, nagy lánggal 35 percig sütjük. Csak másnap szeleteljük fel.

Pulykahúsleves Rántott pulykamell rozmaringos krumplival

Flódnitorta

5773. Ádár 12. | 2013. február 22. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. február 22. | 5773. Ádár 12.

www.izrael-kulturaja.blogspot.com

Barangolás az orgona belsejébenEgy éve új sorozattal kedveskedünk olvasóinknak. Egy 1400darabból álló magángyűjteményt teszünk „közkinccsé”, éshónapról-hónapra bemutatunk egy-egy lapot, a hozzá tar-tozó ismeretekkel, érdekességekkel. A gyűjtemény az 1890-től 1945-ig megjelent, zsinagógákat ábrázoló, illetvea zsidósággal, a zsidó emberekkel, szokásokkal és üdvözle-tekkel foglalkozó lapokat tartalmazza. Görögország utánismét irányt váltunk és meglátogatjuk Bulgáriát.A mai Belgium területére korán letelepültek azok a zsidók, akikkénytelenek voltak a római megszállást követően új hazát ke-resni maguk számára. Egyes források már az isz. 50-60-as évek-ből említést tesznek a jelenlétükről.1200-ban Brabant és 1261-ben Henry herceg hozott zsidók el-leni rendeleteket. Ezek a rendeletek kiutasítással sújtották anemzetséget, és megtiltották számukra a pénzügyi munkák,uzsorák szedését. Ne feledkezzünk meg azonban, hogy a pénz-ügyi területre sodródásnak fő oka az volt, hogy az állam tiltottaa zsidók más jellegű munkájának gyakorlását!A keresztes hadjáratok során a zsidó közösség sokat szenvedett.Akik nem voltak hajlandóak átkeresztelkedni, azok jelentős részétmegölték. A közösség córeszét növelte a járványok gyakorisága,az 1348-1350-ig tartó üldöztetések sora, s az 1370-ben történtbarbár brüsszeli mészárlás, amelynek rengeteg zsidó áldozatául.Az úgynevezett marannusok, akik magukat keresztényeknekvallották, de titokban zsidóként éltek, elég nagy számban te-lepedtek le a XV. Században Antwerpenben. A XVI. századbantöbb szefárd zsidó a spanyol inkvizíció elől menekült és tele-pedett le Belgiumban, illetve Hollandiában. Az 1700-as évekelején miután Belgium osztrák uralom alá került, javult a zsidótársadalom megítélése és az askenázi bevándorlás javította azsidók helyzetét. Később a Franciaországból és Hollandiábóláttelepült hittestvérek is szabadon élhettek az országban. Az 1800-as évektől a világháborúk kitöréséig a kor modern ha-gyományainak megfelelően éltek az ország területén. Jelentősrészük a gazdaságban dolgozott, de mint más országokban is,

megtalálhatóak voltak a hétköznapok minden területén, mintkiskereskedők, ipari munkások, jogászok, újságírók és ipar-mágnások, politikusok is.A nagy változást számukra is a II. világháború kitörése hozta.A háborús évek előtt a Belgiumban élő zsidók száma megkö-zelítette a 70 000 főt. A nagyrészük Antwerpenben élt, másikrészük pedig Brüsszelben. A németországi események, és aközös határvonal miatt is, majdnem 22 000 német zsidó tele-pült át az üldöztetések elől. Összességében a lakosság 6 %-aszámított zsidónak. 1940. május 10-én Németország hadüze-net nélkül letámadta és elfoglalta Belgiumot. A megszállás aháború végéig tartott. E borzalmas öt évben rákényszeríttettéka belga lakosságra a különböző náci, embertelen törvényeket,így azt az antiszemita politikát is, amely oda vezetett, hogy abelga zsidóság majd 45%-át deportálták Auschwitzba - aligmaradt néhány túlélő. Az ellenállási mozgalom többször ismegpróbált harcot vívni a német hódítókkal, de a háború nagyfordulatáig sajnos ezrek vesztek oda. Brüsszelben felépítettekegy emlékfalat, melyen több mint, 20 000 zsidó mártír neveszerepel, az öt évig tartó pokol áldozataié.Napjainkban ismét népes zsidó közösség él az országban, szá-muk megközelíti a 42 000 főt! A chaszid, ortodox zsidók elő-szeretettel élnek Antwerpenben, bizonyos kerületekbebetévedve azt gondolhatnánk, Mea Sharimban járunk. Zsidóóvodák, iskolák, yeshivák, kóser boltok, sábeszi kellék szaküz-letek, különleges ékszerboltok, ötvös műhelyek, nagy feketekalapos, ciceszes zsidó férfiak, és parókás, kendős nők, yeshivabócherek mindenütt. Az utcák hangosak a jiddis szavaktól. Köz-ismert, hogy Izrael és New York vallásos negyedei mellett abelga zsidók őrzik legjobban a jiddis nyelvi hagyományokat.Híres az országban működő zsidó oktatási rendszer. Magasszínvonalon, nemzetközi oktatókkal működnek az iskolák. Or-szágos szinten 45 zsinagóga működik, ezek közül 30 Antwer-penben, míg Brüsszelben jelenleg megközelítőleg 15 000 zsidóél. Ezúttal a brüsszeli zsinagógáról olvashatnak, a következőállomásunk pedig az antwerpeni lesz.

A Brüsszelben található nagyzsinagógát 1875-ben kezdték épí-teni román-bizánci stílusban. Az építész, 1878-ra fejezte be re-mekművét. Eleinte a hitközségi vezetőknek nem tetszettek anem zsidó származású építész tervei, úgy gondolták, nem elégkeleties a stílusa, ezért Desire De Keyser még több díszes, keletimintát használt fel az eredeti elgondolásával ellentétben.A város összképét mindig is egy kicsit megtörte a pompás épü-let egyedisége, homlokzatán megtalálható a kőtábla, két ol-daltornya remekül olvad bele a zsinagóga oldalán álló régiépületekbe is. A belsőépítészeti megoldások is sok szempont-ból eltérnek a szokásostól, hiszen az askenáz és szefárd stílusokkeveredése is jól illeszkednek egymáshoz.A zsinagóga 2008. június 4-én az „Európa Zsinagógája” címetkapta. Jose Manuel Barroso és két vezető európai rabbi írtákalá a dokumentumot az épületben tartott ünnepségen.A zsinagóga szerencsésen átvészelte a világháború borzalmait,ma az európai felvilágosodás, a világ zsidó lakosságának sza-bad vallásgyakorlását szimbolizálja, túl azon, hogy a hagyo-mányos funkcióit is betölti. Izsák Gábor

Zsinagógák a nagyvilágból - BrüsszelKépeslapok – képes történelem XIV.

A h a n g s z e r t ö r t é n e t eMár a felavatáskor (1859) orgona szólt zsi-nagógánkban. Az orgonát a thüringiai Pa-ulinzellben készítették, a Schulze és Fiaiorgona üzemben - 2 manuállal, 38 szólóváltozattal. Majd 1902-ben átépítették apécsi Angster gyárban 44 szóló és 26 mel-lék változattal, 3 manuálosra. Majd 1931-ben Wehner Géza utasításai alapján,Rieger Ottó pesti orgonagyárában alakítot-ták át, az akkori technika szerinti elektro-pneumatikus rendszerűre. A 70 regiszteres,4 manuálos hangszer 5030 síppal, 49 ha-ranggal az ország egyik legnagyobb orgo-nája volt. Ekkor készült a templom nyugativégfalánál, - a múzeum fölött - , a 4. ma-nuál. A hangszer hatvan év alatt fokozato-san tönkrement, s a zsinagóga 1991–96 évinagy rekonstrukciójakor a teljes orgonát kikellett bontani, a régiből csak 20 regisztermaradt, s Lehotka Gábor orgonaművészelképzelései alapján, épült újjá. Az orgo-nát, amelynek egy mechanikus és egyelektromos játszóasztala van, a hatásosmegszólalás miatt magasabbra emelték,így kiemeli és keretbe fogja Feszl Frigyestóraszekrényét.

Hölgyeim és uraim, most egy rendhagyó „kiállítás megtekintésére” invitálom Önöket: megnézzüka Dohány utcai Zsinagóga orgonáját – belülről. Kérem, óvatosan lépkedjenek majd a szűk he-lyeken, s a létrákon is figyeljenek magukra és egymásra.

Szeretettel meghívjuk Önt és családját március 25-én

a Goldmark-terembe, a Dohány utcai körzet

szokásos Széder-estjére, az esti imát követően. (kb. 17:45)

A részvételi díj 4500.- forintba kerül. Jelentkezni február 25-től

lehet (március 18-ig)Fülöp Ildikónál az irodában

(VII. Síp u. 12. I. emelet), vagy az ismert telefonszámon:

(06 1) 413-1515.

M eghívó Fotók: Schäffer László