Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
2017
EMMI ASZÓDI ÁLTALÁNOS ISKOLA,
SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA
OM: 038203
2014
Kossuth Lajos
Általános Iskola
1111 Budapest
Horváth tér 7.
Pedagógiai program
2
TARTALOM
1. AZ INTÉZET ADATAI 4
1/1 BEUTALÁSOK RENDSZERE 5
1/2 AZ INTÉZET FELADATA, RENDELTETÉSE 5
1/3 AZ INTÉZETI NEVELÉS TARTALMA 5
1/4 A PEDAGÓGIAI SZERKEZET FELÉPÍTÉSE 5
1/5 A FOGLALKOZTATÁS TERÜLETEI 6
2. AZ ISKOLA ADATAI 6
2/1 AZ ISKOLA TEVÉKENYSÉGI KÖRE 6
2/2. AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SEGÍTŐ ÉS
KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 7
3. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE 7
4. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE - SZOCIOLÓGIAI
HELYZETKÉPE 8
4/1 A BEUTALÁS OKAI 9
4/2 PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT NEHEZÍTŐ, KORLÁTAIT
MEGHATÁROZÓ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK 9
4/3 A TANULÓK BEISKOLÁZÁSÁNAK, BEILLESZKEDÉSÉNEK
LÉPÉSEI 9
5. AZ ISKOLA JELENLEGI MŰKÖDÉSI RENDSZERE 10
5/1 AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGÉHEZ RENDELKEZÉSRE
ÁLLÓ EGYSÉGEK 11
6. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 11
6.1 A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI,
CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 11
6.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI FELADATOK 14
6.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI FELADATOK 15
6.3.1 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI 15
6.3.2 AZ ELSŐSEGÉLY - NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
ELSAJÁTÍTÁSA 16
6.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI
FELADATOK 16
6.4.1 A TANÍTÁSI ÓRÁN MAGVALÓSULÓ
KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK 17
6.4.2 AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK
KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI 20
6.4.3 A DIÁK ÖNKORMÁNYZATI MUNKA
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI 20
6.4.4 A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG
KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI 20
6.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI,
AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 21
6.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL
KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 22
6.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTATKOZTATÁSÁT
SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 22
6.6.2 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK
FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 23
6.6.3 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI
NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE 25
6.6.4 AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA 26
3
6.6.5 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ
TEVÉKENYSÉG 26
6.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ
TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE 26
6.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL,
AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 26
6.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 28
6.9.1 A VIZSGASZABÉLYZAT HATÁLYA, CÉLJA 28
6.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ
ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI 30
7. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
7.1 A VÁLSZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE 30
7.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM 31
7.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK
ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 32
7.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT
PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 32
7.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 61
7.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLAKOZÁSOK ÉS
A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 61
7.7 PROJEKTOKTATÁS 61
7.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ
INTÉZKEDÉSEK 63
7.9 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK
SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 63
7.10 AZ OTTHON CSOPORTBAN VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ
ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK
MEGHATÁROZÁSA 65
7.11 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB
FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI 65
7.12 ATANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK,
EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 66
7.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI
NEVELÉSI ELVEI 67
7.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK
ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI 67
7.15 A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI 68
8. A SNI TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA A
FOGYTÉKOSSÁG TIPUSA ÉS FOKA ALAPJÁN 69
9. A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMAOKON FOLYÓ
SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA 72
10. SPECIÁLIS SZAKISKOLA PROGRAMJA 126
11. SZAKTANFOLYAMI KÉPZÉS PROGRAMJA 127
12. LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁSREND 132
4
B E V E Z E T Ő
1. AZ INTÉZET ADATAI A fenntartó alapító okiratának /2016. június 14-én kiadott, 26112-1/2016/JISZOC. okiratszám
alapján/ megfelelően, az alábbi alaptevékenységet látjuk el:
Ellátandó köznevelési feladatok:
általános iskolai nevelés – oktatás
szakiskolai nevelés – oktatás
felnőttoktatás
a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
nevelése - oktatása
Az alaptevékenységek szakfeladatrendi besorolása:
kormányzati
funkciószám
kormányzati funkció megnevezése
1 091211 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének,
oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon
2
091212 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének,
oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon
3
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével,
oktatásával összefüggő működtetési feladatok
4 091260 Felnőttoktatás 1-4. évfolyamon
5 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének,
oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon
6
092112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének,
oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon
7 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével,
oktatásával összefüggő működtetési feladatok
8 092140 Felnőttoktatás 5-8. évfolyamon
9 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai
elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092222 Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés
10 megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai
feladatai a szakképző iskolákban
11 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás
szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092232 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére
12 felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a
szakképző iskolákban
13 092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai
elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok
14 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő
működtetési feladatok
ELNEVEZÉSE: Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézet, Általános
Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 2170 Aszód, Baross tér 2.
AZ INTÉZET ALAPÍTÓ ÉS IRÁNYÍTÓ SZERVE:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI SZERVE: Legfőbb Ügyészség
5
FENNTARTÓ SZERV NEVE ÉS SZÉKHELYE:
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
1132 Budapest, Visegrádi utca 49.
A Bv.tvr. 344 §-a értelmében a javítóintézetnek biztosítania kell bűncselekményt elkövető
fiatal nevelését, oktatását és szakmai képzését. 350 §-a (6), 356 §. (1) (d) pontja szerint a
fiatal jogosult az iskolarendszerű, vagy iskolarendszeren kívüli oktatásra-képzésre. 1/2015
(I.14.) EMMI rendelet a javítóintézetek rendtartásáról is megerősíti a Bv.tvr-ben foglaltakat.
1/1. BEUTALÁSOK RENDSZERE
Az ítélkezési gyakorlat szerint a bíróságok általában abban az esetben alkalmazzák a
javítóintézeti nevelést, ha remény van arra, hogy a börtönbüntetés mellőzésével
megkísérelhető a további bűncselekménymentes, társadalmilag elfogadható, normakövető
beilleszkedés. A bírói intézkedés határozott időtartamú, 1-től 3 év, amelybe az előzetesben
eltöltött időtartam is beszámít.
1/2. AZ INTÉZET FELADATA, RENDELTETÉSE
Az organikus és környezeti okok miatt sérült bűnelkövető fiatalok re szocializációja:
korrekciós nevelése, a társadalmi beilleszkedési zavarok megszüntetése, enyhítése, a
társadalomba való visszairányításuk személyiségállapotuk figyelembevételével,
lakókörnyezetükbe való visszahelyezésük előkészítése, oktatásuk, munkafoglalkoztatásuk,
szakmai, szaktanfolyami képzésük, igény szerinti utógondozásuk.
1/3. AZ INTÉZETI NEVELÉS TARTALMA
A nevelőintézet a javítóintézeti nevelésre utalt fiatalokkal korrekciós és kompenzáló
pedagógiai fejlesztő tevékenységet végez, arra törekedve, hogy a növendékek a társadalmi
együttélési normákhoz minél sikeresebben közeledjenek, azt elfogadják, ahhoz
adoptálódjanak.
A pedagógiai alapkoncepciónk az, hogy a gondozásra, fejlesztésre bízott növendékek
számára biztosítsuk az alapvető jogot a személyiségfejlődést serkentő feltételekhez, annak
érdekében, hogy a növendékek adottságait optimális szintre fejleszthessük. Ebből
következően a testület a neveltekkel való együttműködés alapjának a személyiségelvet tekinti.
A személyiségfejlesztés, kiegészítve a korrigáló neveléssel, az egyéni, személyre szóló
pedagógiai programokban valósul meg.
A legfontosabb alapfeladatunk:
A javítóintézeti nevelésre utalt ép és enyhe fokban értelmileg sérült fiúk komplex re
szocializációjának biztosításával a bírói intézkedés végrehajtása.
1/4. A PEDAGÓGIAI SZERKEZET FELÉPÍTÉSE
Az intézetnek, mint a re szocializációs gondozást végző szervezetnek szükségletorientáltan
kell működnie.
Középpontban a szociális szükségletet meghatározóan és elsődlegesen kielégítő OTTHON
részleg áll.
Feladata kettős:
- Megfelelni a primer szociális igényeknek.
- Részt vállalni a re szocializációs gondozásból.
6
A nevelési szerkezet további feladatai:
- Közvetlen munkálkodás az intézeti nevelés céljainak az eléréséért,
- Pedagógiai, pszichológiai és szociális gondozói munkaforma segít-
ségével megvalósítani növendékeink tervszerű, egyéni fejlesztését,
a követelménytámasztást.
- A jutalmazás és büntetés megfelelő alkalmazásával motiválni növen-
dékeinket az együttélési normák betartására.
SZERKEZET: 1, Befogadó csoport
2, Nyílt csoportok
3, Pszicho pedagógiai csoport
4, Korrekciós csoportok
5, Zárt csoport
6, Egészségügyi csoport
7, Utógondozói csoport
8, 12-14 évesek izolált csoportja
1/5. A FOGLALKOZTATÁS TERÜLETEI - Ipari foglalkoztató és szakképző csoportok
- Mezőgazdasági foglalkoztató csoport
- Iskola
Az intézeti alapfeladatok megvalósításában, pedagógiai céljaink, fejlesztési programunk
véghezvitelében kiemelkedően fontos szerepet tölt be az iskola.
2. AZ ISKOLA ADATAI
Az iskola neve: EMMI Aszódi Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola,
OM038203
Székhelye: 2170 Aszód, Baross tér 2.
Alapítója: Művelődési Minisztérium
Az iskola felügyeleti szerve: Emberi Erőforrás Minisztérium
Az iskola fenntartója: Az Emberi Erőforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetén keresztül a
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Az iskola jogállása: Önálló jogi személy
Működési területe: Javítóintézeti nevelésre utalt fiatalok, országos beiskolázási területtel.
Az iskola finanszírozása és gazdálkodása:
Központi finanszírozású, nem önálló gazdálkodású intézmény.
2/1. AZ ISKOLA TEVÉKENYSÉGI KÖRE
ALAPTEVÉKENYSÉGE: - A tanulók nevelése, oktatása, képzése, felkészítése az alapműveltségi
vizsgára, szakmai és szaktanfolyami vizsgára.
TÍPUSA: - Speciális tanrenddel és tanítási struktúrával működő általános iskola (1-10 o.)
- Szakiskola (1-2 évfolyamos)
- Speciális szakiskola enyhe fokban értelmileg sérült fiatalok részére
- SNI és BTM-es fiatalok általános iskolai oktatása (1- 10 o.)
- Szaktanfolyami képzés (6-12 hónap)
7
2/2. AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SEGÍTŐ ÉS
KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
- Felzárkóztató programok működtetése
- Fejlesztő pedagógia
- Tehetséggondozás
- Szakköri tevékenységek
- Az intézet vonzáskörzetében élő fiatalok, fiatal felnőttek oktatása,
képzése (szolgáltatás jelleggel)
- A képzés profiljába illő, a gyakorlati oktatást segítő szakipari munkák
végzése külső megrendelőknek.
Alapfeladatunk ellátása a Btk-ban, a Bv.tvr-ben, a Köznevelési törvényben, a
Rendtartásban, a NAT-ban, a Kerettanterv–ben, valamint a Munka Törvénykönyvében
előírtak szerint valósul meg.
Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi túlkoros, az
iskolai oktatásból több évre kimaradt, magatartászavaros, bizonyos százalékban értelmileg
akadályozott, bűnelkövető fiatalokat nevelünk, oktatunk.
Törekszünk a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv követelményeihez igazodni, s a
minimális teljesítmények eléréséhez eljuttatni neveltjeinket.
Vállaljuk - ha a bírói beutalás időtartama, valamint a tanuló képessége ezt lehetővé teszi - az
alapműveltségi vizsgára való felkészítést, a szakmai és szaktanfolyami vizsgáztatást.
3. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE
Iskolarendszerünk az intézettel egyidős. 1884. augusztus 14-től - az intézet alapításától
kezdve - folyt és folyik a falak között általános iskolai oktatás és szakképzés. A rendelkezésre
álló dokumentumok szerint 1884-től 1986-ig iskolánk nem volt önálló jogi személy, hanem
valamelyik külső intézmény tagiskolájaként működött. A múltban a növendékek nevelése
elsősorban az iskolában folyt.
1884 - 1904 Az alapfokú iskolai oktatáson túl bognár, kovács, fényező,
kocsigyártó, kárpitos, szíjgyártó szakmákat tanultak a beutalt
növendékek. Ez időben működött a kertészképző, a vincellér és
földműves szakiskola is.
1910 A londoni Világkiállításon a kocsigyártó műhelyünkben készített
hintó első helyezést ért el.
1930 - 1945 Megtorpant szakképzésünk. Az erkölcsi nevelésen túl a munkára
nevelés képezte a nevelési rendszerünk fő irányvonalát.
1945 - 1980 A javítóintézet ipari részét átvette az MTH. A jól felszerelt
tanműhelyekben 26 szakmában folyt szakképzés. Pl. kovács, ács,
esztergályos, gyalus, marós, cipész, szabó, sütő, órás, bognár,
villanyszerelő, kéményseprő, vegyeskereskedő, vízvezeték-
szerelő...... stb.
1951 Az intézet életét áthatotta a politika, és legfontosabb célja a
munkáskáderek képzése lett. Majdnem minden növendéket
8
- függetlenül iskolai végzettségüktől - vasas szakmunkássá képeztek. Erről
az 1951. évi 34. sz. törvény rendelkezett.
1956 A forradalom ill. az azt követő zűrzavaros időszakban megtorpant
szakképzésünk, s mindössze 4-5 szakmában folyt szakmai oktatás
1958 - 1960 A szövetkezetek, állami gazdaságok létrehozásakor - állami és
megyei pártvezetői kérésre - beindult a traktoros képzés.
50 növendék végezte el a kért szakmát, s helyezkedett el az ország
különböző gazdaságaiban.
1960-as évek: Olyan híres volt a szakmunkásképzés, olyan kiemelkedő szakemberek kerültek
ki az intézetünkből, hogy az üzemek, gyárak, sorba álltak növendékeinkért.
1969 A bírói beutalások révén alacsony iskolai végzettséggel
rendelkezők kerülnek be nagy számban az intézetbe. Erősen
lecsökkent szakképzésünk, az általános iskolai oktatás volt a
domináns.
1986 szept.23. A Művelődési Minisztérium 87526/1986. sz. engedélyével az
iskola önálló jogi személy lett, s a Dolgozók Általános Iskolája
nevet kapta. A növendékek számára kizárólag a felnőttoktatás
keretében folyt a munka.
1996. május 23. Iskolánk a Népjóléti Minisztérium 45402/1996/XIV. sz.
engedélyével, valamint az aszódi Önkormányzat 1775/1996.
sz. határozatával - figyelemmel a Közoktatási Törvényben leírtakra - felvette
az Általános Iskola, Szakiskola és Speciális
Szakiskola nevet.
1996 - 1997 Iskolánkban az ép- és sérült populációhoz tartozó fiúk általános
iskolai oktatása, szakképzése, szaktanfolyami képzése történik.
2007.01. Minisztériumi névváltozás
2010, 2012 Minisztériumi névváltozás
2013 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint fenntartó
4. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE – SZOCIOLÓGIAI HELYZETKÉPE
Iskolánk tanulóinak 60 %-a az ép értelmű populációhoz tartozik, 40 %-a enyhe fokban
értelmileg akadályozott fiú.
A beutalt fiúk 85-90 %-a a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből
érkezett.
JELLEMZŐI: - szétzilált (csonka) sokgyermekes család
- több családban a szülők és a testvérek büntetett előéletűek
- nagyfokú alkoholizálás mindkét szülő részéről
- a család nyugdíjból, rokkantnyugdíjból, vagy szociális segélyből él
- a közszolgálatban dolgozó, vagy kisvállalkozó szülők közül is sokan
munkanélküliek lettek, így alkalmi munkából tartják el családjukat.
A beutalt növendékek 80-85 %-a cigány származású, s 10-15 %-uk állami gondozott. Az
intézeti nevelésre utalt növendékek között sok az erősen kriminalizálódott, szorongó, szülői
szeretet nélkülöző, védettség nélküli, felnőtt korú gyermek. A biztos kapcsolatot, érzelmi
szükségleteik kielégítését, a biztos megélhetést a barátok révén, a barátokban próbálták e
gyerekek megtalálni. Ezen kapcsolatok zömében további viselkedési zavarokhoz,
gyógyszerek, drogok, alkohol kipróbálásához vezettek. Ezek előteremtéséhez pénzre volt
szükségük, s így ők a bűnözés útjára léptek.
A bekerülő növendékek jelentős %-a már többször állt bíróság előtt, s kapott lehetőséget
korábbi életének megváltoztatására. Sajnos ők nem éltek az adott lehetőséggel, s ezért került
sor náluk bírói intézkedésre.
9
4/1. A BEUTALÁS OKAI
- vagyon elleni bűncselekmények
- rablások
- garázdaság
- hivatalos személy elleni erőszak
- súlyos testi sértés
- szemérem elleni erőszak
- nemi erőszak
- halált okozó testi sértésben való részvétel
- jármű önkényes elvétele
- okirattal való visszaélés ...... stb.
- Btk 16§. meghatározása szerinti bűncselekmények
A Bv.tvr. 109 §. 2/c. pontja értelmében minden javítóintézeti nevelésre utalt fiatalt
kötelezünk félbemaradt tanulmányai folytatására. Azokat, akik 8 osztályos alapvégzettséggel
kerülnek be intézetünkbe, szakképzésbe, ill. szaktanfolyami képzésbe iskolázzuk be. (Ez
utóbbiakat csak az önkéntesség elve alapján.)
4/2. PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT NEHEZÍTŐ, KORLÁTAIT MEG-
HATÁROZÓ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK
- A javítóintézeti nevelés határozott időtartamra szól (1-4 év), ez időbeli korlátokat szab egy
program véghezvitelének. Adott esetben az általános iskolai tanulmányok befejezése, mint
munkánk eredményességének mutatója, kívül esik lehetőségeink, kompetenciánk körén.
Tanulóink zöme túlkoros, intézetünkbe kerülésük előtt általában több tanévet is kihagytak,
kimaradtak a rendszeres iskolai oktatásból.
- A bizonyítványuk által igazolt végzettségük nem takar valós tudást. Ismeretanyaguk, tárgyi
tudásuk hiányos, megkopott - szélsőséges esetben - nem is volt. (funkcionális analfabéták)
- Tanulási képességeik, jártasságaik gyengék, hiányosak, ráadásul a többéves kihagyásnak, a
rendszertelen iskolába járásnak "köszönhetően" berozsdásodtak.
- Iskolai pályafutásuk tele van kudarcélményekkel, ami a kezdeti motiválatlanságban, teljes
érdektelenségben, esetenként az iskolával, tanulással, tanáraikkal szembeni ellenállásban
nyilvánul meg.
- Tanáraik részéről gyakran találkoztak az el nem fogadással, a bizalom hiányával, ami azért
súlyos, mert ily módon azt a szükséges bizalmat vonták meg tőlük, amelyre önbizalmuk
épülhetett volna. Ennek is következménye az, hogy a tanárt, mint referenciaszemélyt, eddigi
tapasztalataik alapján általában elutasítják.
- Kényszerhelyzetben vannak, a javítóintézeti nevelés ítélete kényszeríti őket ismét
iskolapadba, nem pedig belső meggyőződés, akarat.
A motiváció tehát kezdetben egy külső kényszer, amelyet nekünk kell belső meggyőződéssé
alakítanunk.
4/3. A TANULÓK BEISKOLÁZÁSÁNAK, BEILLESZKEDÉSÉNEK
LÉPÉSEI
1. Az újonnan érkezett növendékeket személyiségük, neveltségi szintjük, értelmi
képességeik feltárása érdekében egy szakértői csoport megvizsgálja, és dönt a
javasolt oktatási formáról, a gyógypedagógiai oktatás - speciális nevelés
szükségességéről
10
2. A beérkezett bizonyítványoknak megfelelően minden tanuló beiskolázásra kerül egy
speciális oktatási keretben működő iskolai rendszerbe.
3. A gyermek képességének, valós tudásának, ismeretanyagának felmérése után a
pedagógus meghatározza a felzárkóztatás, képességfejlesztés egyénre szabott
programját.
A tanulók oktatása kiscsoportos formában zajlik (8-12 fő/osztály), ami hozzájárul a
felzárkóztatás hatékonyságához, az egyéni képességfejlesztés programjának
megvalósításához, a jó személyes kontaktus kialakításához.
4. A beutalás-elbocsátás folyamatosságához alkalmazkodva növendékeinket beérkezésük
után azonnal beiskolázzuk. A bármely okból hátrányos helyzetben lévő tanulók
felkészítését egyéni foglalkoztatás keretében oldjuk meg (magántanuló). Pedagógiai
munkánk hatékonysága érdekében folyamatos munkakapcsolatban állunk az
intézet egyéb színtereivel, különös tekintettel a növendékek nevelőire.
5. AZ ISKOLA JELENLEGI MŰKÖDÉSI RENDSZERE
Az intézetünkbe beutalt növendékek oktatása, tekintettel korosztályi összetételükre, meglévő
ismereteikre, képességeikre, valamint a Köznevelési törvény előírásaira,
FELNŐTTOKTATÁS keretében, esti tagozatos rendszerben folyik. Ugyanakkor tanrendünk
és a tanítás struktúrája a nappali oktatási rendhez igazodik.
Az iskolai oktató és nevelőmunka, figyelemmel az ép és enyhe fokban sérült növendéki
populációra is, valamint a tantervi utasításalapján a NAT és a Kerettanterv alapján történik.
A tanév az iskolában szeptember elején kezdődik s a következő év júliusáig tart. Egy tanévet
két ciklusra osztunk. Az első ciklus szeptembertől január végéig, a második ciklus február
elejétől júliusig tart. Figyelemmel a Nkt. 60. §. pontjára a tanulók egy ciklusban egy évfolyam
tanulmányi követelményeinek tesznek eleget.
Egy-egy ciklusban növendékeink általában heti háromszor hét órában járnak iskolába. Ez egy
ciklusban 420 órát jelent. A tanórák 40 percesek. Csak közismereti tárgyakat oktatunk:
magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, biológia, fizika, kémia, matematika, földrajz,
etika , informatika, lehetőség szerint idegen nyelv. A tankönyvek, valamint az elsajátítandó
tananyag megegyezik az általános iskolaival, szakiskolaival. Természetesen csak a minimum
követelmény elsajátítását tesszük kötelezővé növendékeink számára.
Erre az oktatási formára a Nemzeti köznevelési törvény rendelkezésein, valamint a benne
rejlő lehetőségeken túl az ESÉLYEGYENLŐSÉG megszerzése, fenntartása miatt is szükség
van. Ha hagyományos, egy éves, rendszerben folyna az oktatás, növendékeink közül -
tekintettel a beutalás időtartamára - alig lenne olyan, aki befejezhetné általános iskolai
tanulmányait, s valamilyen szakképzésbe bekerülhetne. Ez pedig őket potenciális
munkanélküliekké tenné s az államra róna eltartásuk, támogatásuk további terheket,
feladatokat.
Ahhoz, hogy tanulóink eredményes tanévet zárhassanak, az otthonban is szervezett
tanulmányi munkának kell folynia. Naponta - beleértve a vasárnapot is - másfél-két órát
tanulnak a fiúk. Ezzel, valamint folyamatos iskolai korrepetáló foglalkozások szervezésével
elértük, hogy neveltjeink jelentős százaléka teljesíti az általunk előírt, valamint a törvény által
előírt minimum követelményeket s lép magasabb osztályba, vagy szerez -évközi jegyei
alapján- 8 osztályos bizonyítványt.
Az iskolában elmaradt készségtárgyak gyakorlására, művelésére az otthoncsoportok
tevékenységi keretében, ill. szakköri foglalkozások keretében nyílik lehetőség.
Azon növendékek részére, akik a bírói beutalás miatt később kerülnek beiskolázásra,
megvalósítjuk az IDŐFÜGGETLEN OKTATÁSI FORMÁT.
11
MENETE: tudásszint felmérése, felzárkóztatás - rendszeres tanári korrepetálással -,
osztályozó vizsga. (Debreceni és zalaegerszegi tanulóink esetében is ez az eljárás – külön
együttműködési megállapodás lapján.)
Az osztályok maximális létszáma 8-12 fő, tekintettel a tanulók túlkorossági mutatóira, szocio-
kultúrális alapozottságukra, jártasságaik relatív lemaradást mutató szintjére.
Az alacsony létszám miatt összevont osztályt is szerveztünk az alsó tagozatban, illetve a
létszámok alakulása miatt más osztályokban is.
A tanítási órákon a beiskolázott növendékek részvétele kötelező. A távolmaradások intézeti
és növendéki érdekből igazoltnak minősülnek (pl.: pszichológiai, orvosi vizsgálat,
eltávozások, jogeljárás miatti távollét, sport és kulturális rendezvényeken való részvétel). A
nem engedélyezett (szökés miatti) távolmaradás igazolatlannak minősül. Az igazolatlan
mulasztások 10 tanítási órát nem haladhatják meg.
Az általános iskolát végzett, megfelelő korosztályú (17-18 év) és érdeklődésű növendékek
számára egy éves OKJ. számmal jelzett szakmunkásképzés, ill. 6-12 hónapos betanított
munkás képzés folyik.
E képzési formával lehetőséget biztosítunk növendékeink számára a társadalomba való
sikeresebb beilleszkedésre, munkavállalási esélyeik növelésére. A megszerzett képesítésükkel
lehetőség teremtődik számukra - a megélhetésen túl - egy még kvalifikáltabb szakképzésben
való részvételre.
A szakipari oktatóprogram bevezetésével egy alapvetően új pedagógiai helyzetet
valósítottunk meg, ami mérhető a neveltek együttműködésének pozitív változásában.
Jelenleg faipari gépmunkás, valamint szobafestő szakmákban folyik szakképzés. A kosárfonó
és hegesztő szaktanfolyamot végzők - mivel ez nem OKJ számmal ellátott - betanított munkás
bizonyítványt szereznek. A növendéklétszám emelkedésével új szakmák bevezetését,
oktatását tervezzük.
Ehhez személyi és tárgyi feltételeink adottak. Ezek a következők lehetnek: kőműves,
szerkezetlakatos, esztergályos, forgácsoló; palántanevelő, sertésgondozó.
2013/2014.tanév: első tanítási nap: 2013. augusztus 29,
utolsó tanítási nap: 2014. június 20.
5/1. AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGÉHEZ RENDELKEZÉSRE
ÁLLÓ EGYSÉGEK
13 tanterem, 8 tanműhely, 2 iroda, 1 sportterem, 1 aula, 3 szertár-raktár, 3 egyéb helyiség. Ezt
a feladat ellátását szolgáló vagyont, teljes berendezéssel együtt, az EMMI Aszódi
Javítóintézete biztosítja.
6. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
6.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA,
FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Intézetünk jelmondata: „Esélyt adunk, utat mutatunk!”
Nevelőink, tanáraink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető
legtöbb növendékünk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
Az iskolánkban folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek
tanulóinkkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
12
1. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,
érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten
fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük
meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
2. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények
védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
3. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az
egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás
képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben
tartása). Az egészségvédelem(az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a
balesetek megelőzése).
4. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés,
önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás,
szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum
befogadására és létrehozására.
5. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,
tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás
és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és
tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés
7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és
önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra
ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,
jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és
hazaszeretet.
9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban
élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik
tiszteletben tartása.
10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek
egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.
Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a
közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes
formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és
történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy
mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében
biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség kibontakoztató
foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy
képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.
Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményekép-
pen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
- humánus,
13
- erkölcsös,
- fegyelmezett,
- művelt,
- kötelességtudó,
- érdeklődő, nyitott,
- kreatív, alkotó,
- becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
- képes a problémák érzékelésére és megoldására,
- gyakorlatias,
- képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
- jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
- van elképzelése a jövőjét illetően,
- becsüli a tudást,
- öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
- képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
- tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni
szóban és írásban,
- a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
- ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait
Továbbá megismeri és elfogadja:
- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
- a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti
környezetben,
- ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
- ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését
biztosító szabályokat,
- ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott
formáit és módszereit,
- viselkedése udvarias,
- beszéde kulturált,
- társaival együttműködik,
- szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
- képes szeretetet adni és kapni,
- szereti hazáját,
- megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
- szellemileg és testileg egészséges, edzett,
- egészségesen él,
- szeret sportolni, mozogni,
- megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását
elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra
kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez
kapcsolódó folyamatos értékelés.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két
nagy csoportra oszthatóak:
1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő
közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
14
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói
közösségen keresztül érvényesül.
15
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: ㄮ
Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
Szokások kialakítását
célzó, beidegző
módszerek.
Követelés.
Gyakoroltatás.
Segítségadás.
Ellenőrzés.
Ösztönzés.
A tanulói közösség
tevékenységének
megszervezése.
Közös (közelebbi vagy
távolabbi) célok kitűzése,
elfogadtatása.
Hagyományok kialakítása.
Követelés.
Ellenőrzés
Ösztönzés.
Magatartási modellek
bemutatása,
közvetítése.
Elbeszélés.
Tények és jelenségek
bemutatása.
Műalkotások bemutatása.
A nevelő személyes
példamutatása.
A nevelő részvétele a tanulói
közösség tevékenységében.
A követendő egyéni és
csoportos minták kiemelése
a közösségi életből.
Tudatosítás
(meggyőződés
kialakítása).
Tudatosítás
(meggyőződés
kialakítása)
Magyarázat, beszélgetés.
A tanulók önálló elemző
munkája
Felvilágosítás a betartandó
magatartási normákról.
Vita
6.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI
FELADATOK
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a
különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink
személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladata:
Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
2. A tanulók értelmi nevelése.
Feladata:
Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek
kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladata:
Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok
fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása.
A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladata:
Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra
irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
16
5. A tanulók akarati nevelése.
Feladata:
Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény
felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
6. A tanulók nemzeti nevelése.
Feladata:
A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti
hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,
megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
7. A tanulók állampolgári nevelése.
Feladata:
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés
felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi
tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
8. A tanulók munkára nevelése.
Feladata:
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és
környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
Feladata:
A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.
Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az
egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény
kialakítása.
6.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a) a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
b) tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását
szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
c) a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten
– a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében
– foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
- a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai
- a családi és kortárskapcsolatok,
- a környezet védelme,
- az aktív életmód, a sport,
- a személyes higiénia,
- az elsősegély
- nyújtás alapismeretei,
- a szexuális fejlődésterületén
6.3.1 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI
Minden pedagógusnak, nevelőnek, tanárnak, szakoktatónak kötelessége a tanórákon és azon
kívül is az egészségfejlesztés gondolatkörét alakítani, fejleszteni.
- Az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
- Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként,
melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is.
17
- A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek értékelése utáni feladat
meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során.
- Igény szerint külső szakember
- A testi egészségre nevelést erősíti az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és
életvitel, etika órákon.
- Ezek: dohányzás, alkohol és drog, szexualitás, AIDS
- A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a
feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a fiatalok életkorát (önismeret, stressz
kezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás).
- A témakörökkel foglakozunk osztályfőnöki órán, ember - és társadalomismeret,
tantárgy keretében a 7. évfolyamon is.
– évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap)
szervezése a „Madarak és fák napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel
az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;
– a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.
6.3.2 AZ ELSŐSEGÉLY - NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA
Az elsősegély – nyújtási alapismereteket elsősorban a délutáni programokban sajátíthatják el
növendékeink. Jó kapcsolatokat ápolunk a helyi mentőszolgálat dolgozóival, akik kérésünkre
bemutatókkal, játékos gyakorlatokkal készülnek az évenkénti közös rendezvényünkre.
6.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a
nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett
módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve
közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő - oktató
munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladata:
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)
kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű
nevelői fejlesztése.
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
Feladata:
A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral
változó közösségi magatartáshoz: a fiatal heteronóm – a felnőttek elvárásainak
megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát
értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.
3. Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata:
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői
segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt
módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata:
A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek
18
tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói
közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a
közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési
formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata:
A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,
formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
6.4.1. A TANÍTÁSI ÓRÁN MAGVALÓSULÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ
FELADATOK
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási
folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat
megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás
biztosítását és a differenciálást.
a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,
amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is
tartsuk.
b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe
helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók
tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás,
vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő - oktató munkája a lehetőségekhez mérten a
legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes
tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin
előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a
gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
1. Az egységes alapokra épülő differenciálás
Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek,
a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési
képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való
azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák
hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási
folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának
szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált
tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a
tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,
fejlesztését.
- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,
tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek
korrigálására és tudásának átrendeződésére.
- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,
formáit.
- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a
csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét,
önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe
állítani.
19
- A tanulásszervezés egyik főelve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás
a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az
ellenőrzésben, az értékelésben.
- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a
hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán
kívüli) tevékenységek segítik:
3. Az iskola hagyományrendszere:
- Az iskolák eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése,
valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség
minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos
teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves
munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is
megnyilvánul.
- Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők:
- nemzeti ünnepek (március 15. és október 23. )
- tanévnyitó és tanévzáró ünnepség
- ballagási ünnepség
- karácsonyi ünnepség
Az iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak:
- tanulmányi versenyek /iskolai, országos/
- gyermeknap
- farsang
- Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a
következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján,
karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.
- Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a
magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak
emléknapján, a költészet napján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás
Napján.
Követelmények: A hon és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a
természeti és társadalmi környezettel. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális
örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék meg a
kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, írók, költők, sportolók tevékenységét,
munkásságát.
Legyenek jól tájékozottak a hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi
életében. Sajátítsák el az ismereteket, gyakorolják az egyéni és közösségi tevékenységeket,
amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez,
megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosulásához vezetnek.
A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák,
vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.
Az iskolák és tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül részt vegyenek a nemzetközi
kapcsolatok ápolásában.
A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek
következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai
példákon ismerjék fel a társadalmi- gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti
következményeit.
A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
Életmódjukba a természet tisztelete, a felelősség a környezeti károk megelőzésére törekvés
váljon meghatározóvá.
20
A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és
kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei
álljanak.
Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó
fiatalokat kell nevelnie.
A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és
segítőkész magatartást.
Készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra
vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.
Fontos feladatunk, hogy megismerjük a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait.
Vegyük figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozzuk a tanulás
fejlesztését.
Segítsük a tanulók pályaválasztását, s nyújtsunk segítséget a munka világának
megismeréséhez.
Tudatosítsuk tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra
kényszerülhetnek.
A NAT és a Kerettanterv tehát, olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez tőlünk, amelyben a
tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a
középpontban.
A személyiségfejlesztést- tantárgyanként- a következő képen kívánjuk megvalósítani.
ANYANYELV-ÉS IRODALOM:
Az anyanyelvnek a személyiségfejlesztésben alapvető szerepe van. A nyelvi minták követése
értékeket, kultúrát közvetít, lehetőséget ad információk megszerzéséhez, problémák
megértéséhez. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására
és elsajátításának színvonalára.
Ezért a nyelvi nevelésnek minden tantárgyban jelen kell lennie. A kommunikáció – mint
érték, a társas –a társadalmi megértés legfontosabb színtere.
Az irodalom és az olvasó kapcsolatában cél és feladat annak megértése, hogy milyen
jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösségek számára.
Az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása, ezáltal fejlődik a
személyiség.
A könyvtárhasználat megismertetése, fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom
műveltségi területének feladata.
KÖNYVTÁRHASZNÁLAT:
A könyvtár használatára nevelés, (könyvek, folyóiratok, lemezek rendszeres forgatása). A
könyvtárhasználó szokások fejlesztése, a használói magatartás kialakítása.
Könyvtári segédletekből információk keresése;
- Értelmezés, kérdések megfogalmazása,
- Szerző és cím szerinti keresés a katalógusból,
- A tankönyvek és segédkönyvek irodalom ajánlásainak használata,
- Bibliográfiák használata,
- Számítógépes adatbázis használata stb.
TÖRTÉNELEM:
A történelem tantárgy keretein belül széles körben nyílik lehetőség a tanulók
személyiségformálására, személyiségfejlesztésére.
Példák: Példaképek állítása, hősök élete, környezete, munkásságuk.
- Anti hősök élete, bukásuk okai,
21
- Más népek iránti tolerancia kialakítása, történelmük alapján,
- A múlt történelmi következtetései a jövőre nézve, ezek elemzése,
- Világképek, világnézetek ütköztetése,
- A magyar történelmi emlékek bemutatásával a hazafiság, hazaszeretet, az egészséges
nacionalizmus kialakítása.
BIOLÓGIA:
A tananyag az ismeret és tudatfejlesztésen túl, az ember és természet kapcsolatán keresztül
növelheti az egyén felelősségérzetét a természet, a környezet, leginkább a szociális környezet
irányában.
Az anatómiai, fiziológiai, egészségtani ismeretek lehetőséget adnak az adott életkor,
élethelyzet biológiai problémáin keresztül a személyiség problémáinak megoldására, a családi
életvitelhez szükséges képességek, tudások, információk megszerzésére.
FIZIKA:
Ez a tantárgy is óriási lehetőséget rejt a személyiségfejlesztés területén.
A tanuló ismerje meg az élettelen anyagok legfontosabb tulajdonságait, kölcsönhatásait.
- Legyen képes az élettelen természet és a technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak
megfigyelésére és értelmezésére. Törekedjen a kapcsolatok feltárásával ezek
magyarázatára.
- Tudjon egyszerű kísérleteket összeállítani, méréseket elvégezni,
- Ismerje és alkalmazza a fizika fogalmait, összefüggéseit és törvényeit.
- Ismerje a mennyiségek SI-beli jeleit és mértékegységeit, legyen jártas a mértékegységek
átváltásában.
- Tudja, mely történelmi korokban születtek a nagyobb jelentőségű természettudományos
felfedezések, kik voltak azok a természettudósok, akiknek a nevéhez fizikai törvények,
elméletek, eszközök és jelenségek felfedezése fűződik.
- Törekedjen a környezetvédelmi problémák enyhítésére, használja fel ehhez a fizikában
szerzett ismereteit.
Az eddig fel nem sorolt tantárgyakban szintén óriási lehetőségek nyílnak a tanulók tudásának,
képességeinek, személyiségének fejlesztésére.
6.4.2 AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI
Iskolánk szorosan együttműködik a fenntartónkkal, elválaszthatatlan a javítóintézettől, így
minden programjában részt vesz. A rendezvények illetve a délutáni programok az intézet
Sárga Falak Pedagógiai Programjában találhatók meg.
6.4.3 A DIÁK ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI
FELADATAI
Speciális helyzetünknél fogva (a fiatalok kényszerhelyzetben vannak) a diák önkormányzati
tevékenység korlátozott, csak a javítóintézeti rezsim és az iskolai szabályok alapján
értelmezhető. Működik egy növendéki önkormányzat, azonban hatókörük korlátozott.
6.4.4 A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI
Fiataljaink szabadidős tevékenysége csak a javítóintézeti rendszer kontextusában képzelhető
el. Pedagógusaink részt vesznek az intézet által szervezett szabadidős, kulturális
programokon, sportrendezvényeken (pl.; színészválogatott – javítóintézet focimeccs). E
programok részletesen az intézet Sárga Falak Pedagógiai Programjában találhatók.
22
6.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk
tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk
meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális programok szervezése,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
Intézeti Tanácson való részvétel
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az iskolavezető bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a
felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az
osztályban tanuló növendékek nevelőivel.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
Csoportokban részt vesz az értékeléseken.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és
év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással
kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
23
6.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet
igénylőtanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek,
fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint
különféle egyéni fejlesztőmódszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási
folyamatban.
2. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
6.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTATKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ
TEVÉKENYSÉGEK
1. Alsó tagozat tehetségsegítési területei
A beérkező növendékek általában túlkorosak, funkcionális analfabéták, írni, olvasni nem
tudnak, több éve nem járnak iskolába. Mégis vannak tehetséges fiatalok közöttük, akik
elsősorban önhibájukon kívül nem tudtak az életkoruknak megfelelő képzésben részt
venni. Az összevont alsó osztályokban elsősorban alapozó munkát végzünk, valamint a
tehetség általános képességeihez tartozó elemeit próbáljuk hatékonyan fejleszteni. /Pl.:
anyanyelvi, matematikai képességek, memória/ Tehetséggondozó feladatunknak tekintjük,
hogy a kiemelkedő teljesítményre képes növendéket oly módon segítsük, hogy
képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, alkotó egyénekké váljanak.
Célunk a tapasztalatszerzésre épülő megismerés, a kooperatív tanulási technikák
alkalmazása és az egyéni fejlettséghez igazodó, differenciált fejlesztés.
Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazzuk az alsó tagozaton az egyéni
tehetséggondozást, a kooperatív tanulási technikákat és a projektpedagógiát.
2. Felső tagozat tehetségsegítési területei
A tehetségfejlesztést integrált formában végezzük. Délelőtt minden tanuló a saját
osztályában tanul. Feladatunk a tantervi követelmények minél magasabb szinten történő,
illetve a képességeknek megfelelő elsajátítása. A program a délelőtti tanórákon
alkalmazott differenciáláson túl a délutáni foglalkozásokkal egészül ki. Célunk az
ismeretfeldolgozás és a képességfejlesztés. Az idegen nyelvet (lehetőség szerint)
tanulóink csoportbontásban tanulják alap szinten.
Minden osztály számára tanulás-módszertani foglalkozást biztosítunk tanórai keretben. Így
lehetőség nyílik a mérési eredményeket figyelembe véve az alulteljesítő tehetségek számára a
megfelelő fejlesztést elvégezni, hiszen ezek a tanulók többnyire nehéz körülmények között
élnek. Sokszor a gyengébb tanulmányi teljesítmény hátterében nem a képességek hiánya áll,
hanem az, hogy nem rendelkeznek tanulóink a megfelelő tanulási stratégiákkal. A fejlesztő
munka során a megismerő folyamatokra fektetünk nagy hangsúlyt, így a figyelem, az
emlékezet, a megértő és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Mindezeket sok-sok
gyakorlattal, célirányos játékokkal segítve. Tanítjuk a gyerekeknek az olvasási technikákat
(ÁK3E vagy PQRST) módszert, jegyzetelést, átszerkesztést /rosszul szerkesztett szövegeket
áttekinthetővé tesszük/, grafikus ábrák készítését, mnemotechnikai eljárásokat, a
feleléstechnikát és a vizsgaszorongás kezelését. Ezekből is látszik, hogy az egyéni tanulási
stratégiák fejlesztése nagyon összetett feladat: sok elemet kell figyelemmel kísérni, azoknak
24
rendszerré kell összeállni. Elégedettséggel tölt el bennünket, amikor a fejlesztő munka
eredményeként láthatjuk, hogy a gyerekek a mechanikus tanulási technikák háttérbe
szorításával elkezdik hatékonyan használni a szervezett és mélyre hatoló stratégiákat. Így nő a
sikerélmény, ami szorosan összefügg a motivációval, kölcsönösen hatva egymásra. A
foglalkozásokat osztálykeretben tartjuk.
A tanórán kívüli foglalkozások keretében alkalmazzuk az 1-3 fő részére szervezett egyéni
tehetséggondozást is, ahol a pedagógusok versenyekre készítik fel a tanulókat.
A pedagógusok fontos feladatuknak tekintik az alulteljesítő tehetségek fejlesztését, mely
egyáltalán nem könnyű feladat. Többnyire a tanulók nem motiváltak, nem pozitív az
iskolához való viszonyuk, szüleik általában nem veszik fel a kapcsolatot az iskolával, az
osztályfőnökkel, szaktanárokkal. A tanulóknak rendkívül nagy szükségük van motiválásra,
dicséretre. A pedagógusok igyekeznek megtalálni azt a területet, ahol a tanuló tehetséges, s
erre a területre nagy hangsúlyt fektetnek. A tantestület a havi rendszerességgel megtartott
foglalkozásokon külön foglalkozik az alulteljesítő tehetségek tanulmányi eredményével,
motiválásuk lehetőségével, a különféle iskolai programokba való bekapcsolódásuk módjaival.
A differenciálást alkalmazzuk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. A
sokféle szempontot figyelembe véve iskolánkban a differenciálás következő módjait
alkalmazzák a pedagógusok:
differenciált csoportmunka
individualizált munka (egyéni feladat)
differenciált házi feladat
differenciált motiváció
feladat, információhordozó készítése
korrepetálás a tanórán kívül
differenciált értékelés
segítségadás más tanulóknak
Munkánk során a nevelők aktív közreműködésére is számítunk. Az osztályfőnökök
folyamatos kapcsolatot tartanak a programban résztvevő tanulók nevelőivel. Havi értékelő
értekezleteken is lehetőség nyílik a személyes beszélgetésre, így a nevelő és az iskolai
pedagógus között létrejön az információcsere a következő témákban:
célok tisztázása
a fejlődés értékelése
a gyermek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés
közös programok szervezése
pályaválasztás irányítása
6.6.2 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT
SEGÍTŐ PROGRAM
Minden gyermeknek alapvető joga van tanulni és tudni. Biztosítanunk kell számukra a
képességeik kibontakoztatását, olyan körülményeket kell teremtenünk, melyek lehetővé teszik
a társadalomba való beilleszkedést, illetve a normákhoz való alkalmazkodást.
Számos kutatás alátámasztja, hogy a társas és családi beilleszkedési, illetve viselkedés-és
tanulási zavarok a kisiskolások és a serdülők körében viszonylag gyakori jelenség.
A kognitív fejlesztés mellett a gyermekeknek szükségük van az egyéni működésüket
kibontakoztató támogatásra is.
A cél a gyerekek mentális, motorikus, szociális, érzelmi képességeinek a maximális
fejlesztése, ami előrevetíti a gyermeknek a társadalomba való beilleszkedését.
25
Minden gyerek tanulási nehézsége egyedi, és egyedi fejlődési folyamatban alakul ki.
Az iskolában szorgalmi időben biztosítunk tanulóink számára egyéni fejlesztést, heti 1-2
alkalommal. A fejlesztés nem rátanítás, korrepetálás. A foglalkozásokon tesztek segítségével
tárjuk fel a hiányosságokat, melyek a képességek egyenlőtlen fejlődését támaszthatja alá és
megmutatja az elakadás fázisát. És onnan, az elakadástól kell kezdeni a foglakozást, azokat a
hibákat kell kiigazítani.
A tanulási zavarok a központi idegrendszer diszfunkciójának (MCD), illetve annak
következményének tekinthető.
Egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: a figyelem, az emlékezet,
gondolkodás, koordináltság, beszéd, olvasás, írás, betűfelismerés, számolás, szociális
kompetencia, emocionális érettség.
Megnyilvánulásai lehetnek:
- a figyelmét csak rövid ideig tudja az adott feladatra összpontosítani
- nem észleli megfelelően a látott, hallott információkat, nem veszi észre az
azonosságot, különbözőségeket
- emlékezete pontatlan, rövid távú
- bizonytalan a téri tájékozódásban, a téri irányok ismeretében
- mozgáskoordinációja sokszor határozatlan
- írásbeli munkái csúnyák, kuszák, rendezetlenek
- nyelvi kifejezése szegényes
- viselkedésére általában jellemző a határozatlanság, szétszórtság, alacsony
tűrőképesség
- teljesítménye ingadozó
- gyenge ritmusérzék, sorba rendezési problémák
A tanulási nehézségek hátterében mindig az egyenlőtlenül fejlődő képességeket lehet
felfedezni. Az alapkészségek megfelelő szintű elsajátíttatása az óvoda és az alsó tagozat
feladata, amelyekhez az intézményeknek kötelessége minden gyermeknek egyenlő esélyt
biztosítani. Az alapkészségeket csak a megfelelően fejlett képességek birtokában lehet
elsajátítani.
A tanulási zavar / nehézség érinthet csak egy területet is.
A fejlesztés szempontjai és módszerei
Pszichológiai fejlesztésen nem a fejlődési ütem mechanikus felgyorsítását, vagy rátanítást
értünk, hanem a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított támasznyújtást, amely az
éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához és begyakorlásához biztosít megfelelő
tárgyi- és szociális környezetet.
Szempontjai:
- a fejlesztés időben elhúzódó, folyamatos befolyásolást jelent
- tudatos vezérlésre szükség van, hiszen pedagógiai helyzetteremtéssel, megfelelő tárgyi
feltételekkel érhetjük el a pszichés funkciók beindulását.
A korai fejlesztés eredményes a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében.
Mind a prevenciós, mind a korrekciós fejlesztésben a mozgásra építünk.
Prevenció:
Megelőző fejlesztés, támasznyújtás.
Korrekció:
A fejlődési ívben bekövetkezett megakadás, lemaradás rendezésére irányuló beavatkozás.
26
A fejlesztés során szem előtt kell tartani a komplexitás elvét. Fontos az elfogadó, megerősítő
jelenlét, bíztatni kell őket arra, hogy önmagukban bízzanak, ezáltal gyorsabban
kibontakozzanak.
Be kell tartani a lépcsőfokokat:
- mozgásfejlesztés: nagymozgás, egyensúly gyakorlatok, szem-kéz, szem-láb
koordináció, finommozgás
- testsémafejlesztés: a testrészek ismerete, a test alapkoordinátáinak kialakítása,
testfogalom alakítása
- percepciófejlesztés: vizuális figyelem, auditív figyelem, vizuális percepció, auditív
percepció, Gestait-látás, tapintásos észlelés, mozgásos észlelés, térpercepció- téri
viszonyok, keresztcsatorna
- verbális fejlesztés: tárgyak neve, cselekvések neve, testrészek neve, irányok, helyzetek
idő, alapformák, színek, méret, hasonlóság, különbözőség és ellentétesség.
A direkt megközelítés helyett az indirekt megközelítési módot helyezzük előtérbe.
Az egyedfejlődési fázisokon végigmenve keressük azokat a szinteket az egyes képességek
fejlődésében, ahol biztosan mozog a gyerek, hiszen a fejlesztés a teljesítményt létrehozó
funkció kialakítására irányul.
Lassan és türelmesen kell gyakorolni, játékos formában. Minden játéknak minősül, amit a
gyermek újra és újra szívesen játszik, emlékezik rá. Hinni kell a tevékenység
transzferhatásában!
A fejlesztés körülményei:
- nyugodt, strukturált játékhelyzetet teremtsünk
- fel kell kelteni az érdeklődést
- figyelembe kell venni a gyermek teherbíró képességét, fáradékonyságát
- személyes kapcsolatot kell kialakítani
- kis csoportlétszámot kell kialakítani
- meg kell engedni a pihenést fáradtság esetén
- a foglalkozások időtartamát fokozatosan kell növelni.
Fontos az állandó kontaktus fenntartása. Nem kell versenyhelyzetet felállítani. A fejlesztő
pedagógusnak nem szabad büntetni, de a túlzott dicséret hatástalanná válhat. Jó érzékkel meg
kell találni az arany középutat.
6.6.3 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL
KÜZDŐK SEGÍTÉSE
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
- egyéni foglalkozások;
- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
- az intézeti könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni
vagy csoportos használata;
- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
- iskolai sportkör, szakkörök;
- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok);
- csoportlátogatások;
A nevelők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
27
6.6.4 AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA
Mivel intézményünk és intézetünk a gyermekvédelemi rendszer része, az ifjúságvédelemmel
kapcsolatos speciális feladatokat az intézet erre kijelölt szakemberei, szakmai közösségei
végzik az iskolával szoros együttműködésben.(Sárga Falak PP.)
6.6.5 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
Beutalt növendékeink szinte 100%-an a szociálisan hátrányosan érintett családokból
származnak.
A szociális hátrányok enyhítésére az elkövetkezendőekben felsorolt feladatok megvalósítását
tervezzük.
- Osztályozó vizsgára való felkészítés,
- Megfelelő tankönyv és tananyag kiválasztása a hiányok pótlására,
- A tudásbeli különbségek csökkentése az órák differenciált vezetésével,
- Drog és bűnmegelőzési programok szervezése,
- Az osztályfőnöki órák keretében drogellenes programok,
- Pályaorientációs tevékenység,
- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről,
- Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon,
- Még szorosabb együttműködés az otthon nevelőivel - a növendékek érdekében.
6.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI
RENDJE
6.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA
PARTNEREIVEL
Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése
1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az iskolavezető
segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján
valósul meg.
2. Az együttműködés fórumai:
- az iskolavezetőség ülései,
- a különböző értekezletek,
- megbeszélések,
- munkacsoportok
1. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
2. Az iskolavezető az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán,
valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
3. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó
pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait
közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.
1. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg
vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az
iskolavezetővel, vagy a közalkalmazotti tanáccsal.
28
A szakmai munkaközösségek együttműködése
1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért
és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének
összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett
feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
- a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
- iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
- iskolán kívüli továbbképzések,
- a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
1. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen
tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a
munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése
1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról
az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
1. A tanulót és a tanuló nevelőjét a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított
jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az
osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, vagy az intézményi tanácshoz.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,
illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, a
nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal.
A tanárok és a nevelők kapcsolattartása és együttműködése
1. A nevelőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális
feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- az iskola vezetője legalább félévente az intézeti nevelőtestületi értekezleten,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
1. A nevelők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a) Egyéni megbeszélések
Feladata a nevelők tájékoztatása a rábízott fiatal iskolai életéről, magaviseletéről,
tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a nevelőknek a fiatal neveléséhez;
valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a nevelő és a
tanár között.
b) Csoportlátogatás
Feladata, a fiatal csoportbeli hátterének, körülményeinek megismerése, illetve
tanácsadás a növendék optimális fejlesztésének érdekében.
c) Intézményi szintű tantestületi értekezlet.
Feladata:
- a nevelők és a tanárok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
- a nevelők tájékoztatása
29
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját növendékeinek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
a növendék osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,
problémáiról,
a nevelők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és
továbbítása az iskola vezetője felé.
d) Nyílt tanítási órák.
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka
mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon
közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
e) Írásbeli tájékoztató.
6.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA
6.9.1. A VIZSGASZABÉLYZAT HATÁLYA, CÉLJA
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója
különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.
1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget. Ha a tanulónak egy tanítási évben az
igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja,
és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási
évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási
órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet.
2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik,
távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást
befejezné.
30
3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott.
4. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban
szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók nevelőivel,
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, javítóvizsga
esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Osztályozó vizsgát az év
december é június hónapjában lehet letenni, ha az iskola vezetője másképp nem dönt.
6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a
kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai
munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok
állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek
ismeretében kell részletesen kidolgozni.
7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy
gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak.
Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek ismeretében kell
részletesen kidolgozni.
A tanulmányok alatt vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni:
Javítóvizsga:
Alsó tagozat
Tantárgy Írásbeli Szóbeli
Magyar nyelv és irodalom Írásbeli Szóbeli
Matematika Írásbeli Szóbeli
Környezetismeret Írásbeli Szóbeli
Felső tagozat:
Tantárgy Írásbeli Szóbeli
Magyar nyelv és irodalom Írásbeli Szóbeli
Matematika Írásbeli Szóbeli
Történelem Szóbeli
Idegen nyelv
(lehetőség szerint)
Írásbeli Szóbeli
Fizika Írásbeli Szóbeli
Biológia Írásbeli Szóbeli
Kémia Írásbeli Szóbeli
Földrajz Írásbeli Szóbeli
Informatika Írásbeli Szóbeli
Osztályozóvizsga:
Alsó tagozat:
Tantárgy Írásbeli Szóbeli
Magyar nyelv és irodalom Írásbeli Szóbeli
Matematika Írásbeli Szóbeli
Környzetismeret Írásbeli Szóbeli
31
Felső tagozat:
Tantárgy Írásbeli Szóbeli
Magyar nyelv és irodalom Írásbeli Szóbeli
Matematika Írásbeli Szóbeli
Történelem Szóbeli
Idegen nyelv
(lehetőség szerint)
Írásbeli Szóbeli
Fizika Írásbeli Szóbeli
Biolőgia Írásbeli Szóbeli
Kémia Írásbeli Szóbeli
Földrajz Írásbeli Szóbeli
Informatika Írásbeli Szóbeli
6.10. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI
1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – országos hatókörrel – és az Alapító
Okiratunknak megfelelően minden beutalt tanulót felvesz.
2. A beiskolázáshoz történő beiratkozáskor be kell mutatni:
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
a gyermek lakcímkártyáját;
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét,
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.
3. Az iskola említett beiskolázási keretein túli tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló
előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek,
valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola
vezetője dönt.
4. Az iskolába tanulónak –az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján
összeállított –szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző
iskolájában –a bizonyítvány bejegyzése alapján –nem tanult. Amennyiben a tanuló
bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a
vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán
teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév
közben az előző évfolyamra beiratkozni.
7. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
7.1 A VÁLSZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE
A választott központi kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi
táblázatok tartalmazzák.
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam ÖSSZEVONT(ö)
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+4 7+4 6+5 6+5
Matematika 4+2 4+2 4+2 4+2
Környezetismeret 1+2 1+2 1+2 1+2
Erkölcstan 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 22 22 22 22
32
12 fő alatt az osztályokat összevonjuk, így az alsó tagozaton a négy évfolyamból egy
osztály alakítható, feltéve, ha az egyik osztályból nincs növendékünk. minimális
osztálylétszám: 6 fő. Az Nkt 96. § (1-2)-re hivatkozva a javítóintézet délutáni
foglalkozásaiban tartjuk a készségtárgyakhoz kapcsolható fogalakozásokat.
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5.
évf.(ö)
6.
évf.(ö) 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4+2 4+2 3+2 3+2
Idegen nyelvek (2013/14 tanév
után) 3 3
Matematika 4+1 3+2 3+2 3+2
Erkölcstan 1+1 1+1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2+1 2+1 2+2 2+2
Természetismeret 2 2
Fizika 1+1
Kémia 1+1 2
Biológia-egészségtan 2+1 1+1
Földrajz 1+2 2+1
Informatika 1+1 1+1
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 22 22 29 30
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika A változat
Fizika A változat
Kémia A változat
Biológia-egészségtan A változat
7.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő
évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam összevont
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Szabadon tervezett órakeret 8 8 9 9
Rendelkezésre álló órakeret 22 22 22 22
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Szabadon tervezett órakeret 5 6 11 10
33
Rendelkezésre álló órakeret 22 22 28 29
7.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK
KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott
taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag
feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.
2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező
tanulói taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
3. A következő tanévre szóló kötelezően használt tanulói taneszközök listáját –igazodva
a megrendelési határidőkhöz –az iskola megküldi a nevelői munkaközösségnek. A
megrendelés visszajelzés után történik.
4. A nyomtatott taneszközök beszerzése és az egyéni taneszközök beszerzése is az intézet
kötelezettsége a tanév kezdetére.
5. A taneszközök kiválasztásánál a tantestület a következő szempontokat veszi
figyelembe:
A taneszközök segítségével legyen teljesíthető a helyi tanterv követelményrendszere. Az
egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek
több tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz alkalmazását a
pedagógiai program és a helyi tanterv teljesítésének elemző felülvizsgálata során, tantestületi
döntés nyomán, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.
A tartalmi követelményeknek megfelelő tankönyvek közül az olcsóbbat kell választani.
7.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI
FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA
1-4 osztály
A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy
ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak –
az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás
és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre
összpontosít.
Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcs-
kompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai
tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú
tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott meg-
alapozását.
A fejlesztő szakasz alapvető feladata – az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott
kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, varia-
bilitásának növelése.
Magyar nyelv és irodalom
A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
2. Olvasás, írott szöveg megértése
3. Írás, szövegalkotás
34
4. A tanulási képesség fejlesztése
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi
képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő,
artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak
megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszéd-
szándékokkal és célokkal. Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a
megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a
szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata.
Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete.
- Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése.
- Törekvés az érzékletességre.
-A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak
megfelelően.
- Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.
- Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra.
- A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. a testbeszéd).
- Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre
- Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi
tartalmának megértése.
- Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése,
elmondása.
- Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése,
elmondása.
- Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény
megfogalmazása.
- Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai
szövegek) ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték,
némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat).
2. Olvasás, írott szöveg megértése
A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szöveg-
értési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely
magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentés-
adó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását
az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú,
bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és
összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a
szövegben kifejtett vélemény bírálata.
-Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.
-A tanult betűk összeolvasása.
-Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása.
-A hangos és a néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni
sajátosságainak figyelembevételével.
-A különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és
reprodukálása a hangos olvasásban.
35
-Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.
-Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Az értelmező hangos
olvasás folyamatos gyakorlása.
-A hangos és néma értő olvasás gyakorlása.
-Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése csendes olvasással.
-Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.
-Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása.
-Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.
-Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból.
-A szöveg tagolásának gyakorlása.
-A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban.
A tanulási képesség fejlesztése
Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának
csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása.
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata,
könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). Tapasztalatszerzés ismeretek,
adatok, információk gyűjtésében (könyv- és könyvtárhasználat, verbális és nem verbális
[hangzó és képi] információk feldolgozásának gyakorlása).
Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
Annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja
össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra
fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő
önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes
önkifejezés lehetőségét is.
-Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat;
rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).
-Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos
bővítése, szókincsgyakorlatok.
-Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve
különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az
egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására.
- Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.
-Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése.
- Érzékenység az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése a belefeledkezés, a
játékosság, a kaland, a képzelet stb. iránti igénnyel.
- Az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.
-Történetek főszereplőinek azonosítása.
-Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására.
-Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet.
-A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása.
-A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek
megtapasztalása néhány példa alapján.
-Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság
felismerése, megértése és erre épülő tisztelete.
-A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és
megértésére.
-A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett
– élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.
36
-A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó és képi szövegekről
folytatott beszélgetésekben.
-Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a
mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő
néhány műalkotásban.
-A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett –
élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.
-Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák
kipróbálása révén (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat).
Matematika
1-4 osztály
-Tájékozódás (pl. az osztályban, iskolában, iskola környékén) nagytesti mozgással; mozgássor
megismétlése, mozgási memória fejlesztése.
-Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított tájékozódási pontok szerint; a
tájékozódást segítő viszonyok megismerése (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött).
-Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a füzetben, könyvben; tájékozódás a síkon ábrázolt
térben; tájékozódás szavakban megfogalmazott információk szerint).
-Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest (pl. a bal, jobb
szavak megjegyzése a gyerek testi dominanciája szerint, illetve dominancia hiányában saját
testi jelhez kötötten).
-A múlt, jelen, jövő megértése adott időpillanatban (pl. előbb, ezután).
-A múlt, jelen, jövő mint folytonosan változó fogalmak, például az előtte, utána (korábban,
később) viszonyok megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése;
szöveges feladatok, amelyekben az időrendnek szerepe van.
-Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal; szabványos egységekkel
(másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized).
-Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi
tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom, térfogat, darabszám)
szerint; becslés; mennyiségek fogalmának alapozása
-Finommotoros mozgáskoordinációk: apró tárgyak, korongok, pálcikák, rudak rakosgatása, ceruza,
füzet, négyzethálós lap, vonalzó, körző használata stb.
-Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése.
-Látott, hallott helyzet, kép összképben való felismerése, azonosítása, megkülönböztetése,
rekonstruálása különféle érzékszervek együttműködése révén, (pl. másolás, alkotás emlékezetből
való rekonstruálása, tájékozódás mozgássor tagolatlan másolásával).
-Az észlelés pontosságának fokozása.
-Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése.
-Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés;
osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos
működtetésével.
-A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem; elemek,
tulajdonságok megnevezése.
-Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása mint szintén közös jellemző.
-Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, több szempont egyidejű követése.
-Pontos megfigyelés statikus szituációkról, lényegkiemelés. Pl. helyzetről, képről kirakás, rajz,
egyszerűsített kirakás. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek
figyelmen kívül hagyásával
(analizálás elvontabb szinten).
37
-Számjelek bevezetése.
-Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával; matematikai
jelek –
-Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése
(megnevezett szám, megnevezett alakzat – pl. kocka, téglatest, téglalap, háromszög –, viszony
– pl. több, alacsonyabb, 2-vel kevesebb, előbb), ilyenek keresése, alkotása.
-Motoros emlékezés (tájékozódás mozgások felidézésével; formára való emlékezés a
tapintás alapján, nagymozgással és finomabb mozgásokkal; számmemória fejlesztése
mozgásokhoz kapcsolva, összefüggésekre való emlékezés végrehajtott cselekvéssor alapján;
alapszerkesztések; mozgással létrehozott vagy mozgással is összeköthető ritmus, minták és
szerkezetek felidézése; sorozatok).
-Auditív emlékezés.
-Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek
felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek,
elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének,
alakjának felidézése; függvények grafikus képe).
-Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; a megtanulást segítő eszközök megismerése.
-Tényismeretek memorizálása, mozgósítása (pl. a kéttagú összegek és a megfelelő
különbségek a 20-as számkörben; a szorzótábla eseteinek megtanulása; megismert testek,
síkidomok tulajdonságai, nevezetes azonosságok). Ismeretek megtanulásához összefüggések
felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása
kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez,
problémamegoldáshoz.
-Eljárásokra, módszerekre való emlékezés(pl. tanult algoritmusok felidézése, használata,
analógiák alapján való műveletvégzések,
-Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbözőségek, azonosságok tudatosítása,
megállapítása, jelölés.
-Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett
válogatásban felismert szempont szerint a dolgokat jellemző tulajdonságok tudatosítása és
az objektumok alaposabb megismerése céljából.
-Sorba rendezés. Sorozatok létrehozása (folytatása, kiegészítése) valamely szubjektív vagy
objektív tulajdonság tudatosítására és a sorba rendezett elemek jellemzésére.
-Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű
utasítás végrehajtásában, döntésben.
-Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés
szituációjával analóg helyzetben (pl. egyenletrendszerek megoldása megismert módszerrel).
-Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés,
ellenőrzés.
-Probléma felismerése (problémahelyzet átélése); problémaérzékenység
-Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is.
-Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és
elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult
fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl.: számok és jelöléseik; műveletek
jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek).
Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele a közös eredmény érdekében és
tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A
munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása.
Vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése.
Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése.
A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam
oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás,
függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye – helyes pedagógusmagatartás
esetén – háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.)
38
ANYANYELV-ÉS IRODALOM
5–6. évfolyam
A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez
szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a
folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése
a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével.
A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése.
56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56.
évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és
nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást
adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a
beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji
különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására
az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására,
személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha
a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek
megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális,
információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg
kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a
szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a
szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az
elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt
fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás
árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben
tartásának fontosságával.
A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos
fejlesztésük.
7–8. évfolyam
A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a
már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása,
hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése
(azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén
nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá
kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult
ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és
szövegépítő eljárásokkal.
78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 78.
évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő
szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően
alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a
beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik,
hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség
szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló
vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre,
hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak
azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek
kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá
megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés
39
módjaival. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az
eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális,
történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi
hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.
A legfontosabb célkitűzés tanulóink esetében az írás, helyesírás, olvasás és szövegértés terén
elsősorban azon hátrányok, hiányosságok leküzdése, amellyel intézetünkbe érkeztek.
Matematika
5–6. évfolyam
A felső tagozaton az eddig megszerzett tudást és kompetenciákat kell elmélyíteni és
kiterjeszteni. A mindennapi élet problémamegoldásához szükséges képességek és ismeretek
elsajátítása mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a matematikatanulás szolgálja egy jól
működő gondolkodásmód, egy tanulási stratégia, ítélőképesség, megértés és sok általánosabb
pozitív emberi tulajdonság formálását is.
Fontos feladat a tanulás tanítása, az elsajátítás képességének (emlékezet, figyelem,
koncentráció, lényegkiemelés stb.) fejlesztése. Meg kell ismertetni a matematika bevált
tanulási módszereit.
A matematikai gondolkodásmódot fel kell használni a problémamegoldások során. Ehhez
szükséges megfelelő szemléltető ábrákat, diagramokat elemezni és felhasználni; halmazokat
jellemezni, szabályszerűségeket észrevenni, általánosító sejtéseket, állításokat
megfogalmazni.
Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció fejlesztése folyamatos
feladatunk. Ehhez szükséges másokkal problémamegoldásban együttműködni,
gondolatainkat, a megismert fogalmakat rendszerezni. A modellalkotás fontos eszköz, amely
segítséget nyújt a problémák megoldásában. Fontos, hogy a tanulók a modellalkotásaik során
a megértett, és megtanult fogalmakat és eljárásokat fel tudják használni, és a modellekbe
szervesen be tudják építeni. Szükséges, hogy problémahelyzetet leíró szöveg alapján a
probléma lényegét felismerjék, majd annak megfelelő, a probléma megoldását elősegítő
modelleket alkossanak. Fokozatosan fejleszteni kell a matematikai szaknyelv és
jelölésrendszer használatát, alkalmazását.
Ebben a két évfolyamban sajátítják el egyszerű szöveges feladatok megoldásának néhány
stratégiáját: a hétköznapi és gyakorlati problémák megértését és megjelenítését matematikai
alakban, az eredmény becslését és ellenőrzését. Tájékozódnak síkban és térben, ismerik az
egyszerű síkbeli és térbeli alakzatokat. Tudják a tanult mértékegységeket átváltani. Készség
szinten számolnak egész számokkal, és gyakorlottak a racionális számokkal való műveletek
végzésében.
A fejlesztés
várt
eredményei a
két
évfolyamos
ciklus végén
Gondolkodási és megismerési módszerek
Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz
felírása, felismerése.
Két véges halmaz közös részének része, két véges halmaz
uniója uniójának felírása, ábrázolása.
Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.
Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.
Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások
megfogalmazása.
Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.
Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.
Számtan, algebra
Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása
számegyenesen.
Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.
Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű
40
esetekben.
A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági
feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság
értése, használata.
Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének
kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok
ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.
Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok
segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai
között).
Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények
helyességének megítélése.
A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.
Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók,
közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3,
5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.
A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg
szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek
egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai
kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és
térfogat számítása során.
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek
megoldása szabadon választott módszerrel.
Összefüggések, függvények, sorozatok
Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott
pont koordinátáinak a leolvasása.
Egyszerűbb grafikonok, elemzése.
Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok
felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat
esetén.
Geometria
Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík,
fogalmának ismerete.
A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő
ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű
használata.
Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos
egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező,
szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.
Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes
szimmetria felismerése.
A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete
és alkalmazása feladatok megoldásában.
Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása.
A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.
A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban
található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.
Valószínűség, statisztika
Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása.
Néhány szám számtani közepének kiszámítása.
41
7–8. évfolyam
Tizenhárom éves kortól a tanulók mindinkább általánosító elképzelésekben, elvont
konstrukciókban gondolkoznak. Elméleteket gyártanak, összefüggéseket keresnek, próbálják
értelmezni a világot. Az iskolai tanítás csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik
ezekhez a változásokhoz, illetve igyekszik azokat felhasználva fejleszteni a tanulókat. A
matematika kiválóan alkalmas arra, hogy a rendszerező képességet és hajlamot fejlessze. A
felső tagozat utolsó két évfolyamában mind inkább szükséges matematikai szövegeket
értelmezni és alkotni. Segítsük, hogy a tanulók a problémamegoldásaik részeként többféle
forrásból legyenek képesek ismereteket szerezni.
Ebben a korban a tanításban már meg kell jelennie az elvonatkoztatás és az absztrakciós
készség felhasználásának, fejlesztésének. A matematika tanításában itt jelenik meg a konkrét
számok betűkkel való helyettesítése, a tapasztalatok általános megfogalmazása. Ezekben az
évfolyamokban már komoly hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a megsejtett összefüggések
bizonyításának igénye is kialakuljon. A definíciókat és a tételeket mind inkább meg kell tudni
különböztetni, azokat helyesen kimondani, problémamegoldásban mind többször alkalmazni.
A mindennapi élet és a matematika (korosztálynak megfelelő) állításainak igaz vagy hamis
voltát el kell tudni dönteni. A feladatok megoldása során fokozatosan kialakul az adatok,
feltételek adott feladat megoldásához való szükségessége és elégségessége eldöntésének
képessége. A tanítás része, hogy a feladatmegoldás előtt mind gyakrabban tervek, vázlatotok
készüljenek, majd ezek közül válasszuk ki a legjobbat. Esetenként járjunk be több utat a
megoldás során, és ennek alapján gondoljuk végig, hogy létezik-e legjobb út, vagy ennek
eldöntése csak bizonyos szempontok rögzítése esetén lehetséges. A feladatmegoldások során
lehetőséget kell teremteni arra, hogy esetenként a terveket és a munka szervezését a
feladatmegoldás közben a tapasztalatoknak megfelelően módosítani lehessen. Egyes feladatok
esetén szükséges általánosabb eljárási módokat, algoritmusokat keresni.
A matematika egyes területei más-más módon adnak lehetőséget ebben az életkorban az
egyes kompetenciák fejlesztésére. A különböző matematikatanítási módszerek minden
tananyagrészben segíthetik a megfelelő önismeret, a helyes énkép kialakítását.
A tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességek hozzásegítenek az egyetemes
kultúra, a magyar tudománytörténet megismeréséhez. A gyakorlati élethez kapcsolódó
szöveges feladatok segítik a gazdasági nevelést, a környezettudatos életvitelt, az egészséges
életmód kialakítását. A definíciók megtanulása fejleszti a memóriát, a szaknyelv precíz
használatára ösztönöz. A geometriai ismeretek elsajátítása közben a tanulók térszemlélete
fejlődik, megtanulják az esztétikus, pontos munkavégzést. A halmazszemlélet alakítása és
fejlesztése a rendszerező képességet erősíti.
Az érdeklődés specializálódása természetes dolog. Akinél ez a reál tárgyak felé fordul, ott
igényes feladatanyaggal, kiegészítő ismeretekkel kell elérni, hogy az ilyen irányú
továbbtanuláshoz szükséges alapok kialakuljanak, az érdeklődés fennmaradjon. Akinél a
matematika, illetve a reál tárgyak iránti érdeklődés csökken, ott egyrészt sok érdeklődést
felkeltő elemmel: matematikatörténeti vonatkozással, játékokkal, érdekes feladatokkal lehet
ezt az érdeklődést visszaszerezni, másrész célszerű sok olyan feladatot beiktatni, amelyek jól
mutatják, hogy az életben sokszor előnybe kerülhetnek, jobb döntést hozhatnak azok, akik jól
tudják a matematikát.
A specializálódott érdeklődés, és az ekkorra már óhatatlanul kialakuló tudásbeli különbségek
miatt 7. osztálytól ajánlott, 8. osztályban pedig alapvetően szükséges a tárgy csoportbontásban
való tanulása. Ezzel célszerű lehetőséget teremteni a lassabban haladók felzárkóztatására és a
gyorsabban haladók tudásának elmélyítésére.
42
A fejlesztés várt
eredményei a
két évfolyamos
ciklus végén
Gondolkodási és megismerési módszerek
Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.
Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások
tagadása.
Állítások, feltételezések, választások világos, érthető
közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb
esetekben.
Fagráfok használata feladatmegoldások során.
Számtan, algebra
Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A
műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok
ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése,
ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.
Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság,
fordított arányosság.
A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult
összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.
A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a
legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök
közül.
Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.
Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke.
Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.
Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív
egész kitevők esetén.
Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a
mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása
következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás
ábrázolása számegyenesen.
A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása
matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok
megoldásában.
Összefüggések, függvények, sorozatok
Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.
Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris
kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos
feladatokban is.
Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint,
grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak
kiolvasása, értelmezése.
Geometria
A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat
készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.
Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait
(háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege,
nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását
alkalmazza a feladatok megoldásában.
Tengelyes tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése.
Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben
(szerkesztés nélkül).
A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási
feladatokban.
Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének,
43
területének számítása feladatokban.
A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb,
forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni
a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK
5–6. évfolyam
- Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és
magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a
nemzethez való tartozás élményének személyes megélése.
- A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka
értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása.
- Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak
felidézése.
- Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök
cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.
- Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott
szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a
mindennapokat.
- Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők
együttesen befolyásolják.
- Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi
közösségek létfenntartását.
- Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és
pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.
- Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű
emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.
- Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség
összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.
- Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és
legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.
- Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a
szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek
megkülönböztetésére
- Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből,
különböző médiumok anyagából.
- Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre.
- Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján
kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját.
- Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének
figyelembe vételére.
7–8. évfolyam
- Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, feldolgozásával
a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a azonosságtudat kialakulása.
- Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és
szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése.
44
- Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök
cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli,
tudjon példát mondani ellentétes értékelésre.
- Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak
főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.
- Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e
hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy
korszak főbb kérdéseinek felismerésére.
- Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette
területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi
sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban,
akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők.
- Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű
emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.
- Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát
mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.
- Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket,
betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget.
- Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket
megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.
BIOLÓGIA
A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1–6. évfolyamán
megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az
élő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember és
környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal
együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét.
Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük,
szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen
életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelmének
igénye.
A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeket megismerve
megérthetik, hogy az ember, mint a természet része csak a törvények betartásával, a
természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természeti
erőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére való
tekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezet-
és értékvédő.
A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok
alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki
egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és
anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető
szokások kialakulásának megelőzésében.
A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukra
legcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelések
rögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és a
lényegkiemelés gyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos
tanári visszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, saját
adottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják az
ismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció
érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet).
A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelési cél
megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őt
körülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére.
Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, a
45
segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul a
tanulók erkölcsi neveléséhez.
A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok, pl.: Balogh
János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi
Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, a közösséghez
tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek megismerésével
a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük.
A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létező bonyolult
hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatok egységes és mégis
egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeret fejlesztését, ami pedig segíti a
kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Az élőlények kapcsolatrendszerének megismerése
során világossá válik, hogy az emberi kapcsolatok hálózatának alapszövete a család.
A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek, megfigyelések,
terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitális feldolgozása, értékelése,
felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása, tudósok életének
megismerése, kutatása) során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az
érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat.
A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek az ismeretszerzés és a
képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományos értékelési eljárások (tanórai és a
tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli feleltetés,
elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. a gyakorlati feladatok megoldásának, az
önálló kutatómunkának, a versenyeken és a pályázatokon való részvételnek az értékelése is.
7–8. évfolyam
A biológia-egészségtan tanításának e két évében a tanulók megismerik az élő és élettelen
természet szoros kapcsolatát, az élet sajátosságait, az élőlények közös tulajdonságait és az
élővilág egységét. Foglalkoznak a legjellemzőbb élőlények testfelépítésével és életmódjával, a
környezethez való alkalmazkodással. Korszerű ismereteket szereznek az ember
testfelépítéséről, életműködéseiről, jellemző egészségügyi problémáiról és az egészségi
állapot szempontjából fontos viselkedésmódokról. Megismerik az alapvető elsősegély-
nyújtási eljárásokat, valamint a szűrővizsgálatok és a védőoltások jelentőségét a betegségek
megelőzésében. Fontos, hogy felismerjék az életmód, a környezet, a viselkedés és az
egészségi állapot közötti összefüggéseket, hogy megértsék: az egészség nem a betegség
hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota. Tudatosuljon bennük, hogy a
mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni
későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.
A fejlesztés várt
eredményei a
két évfolyamos
ciklus végén
A tanuló ismerje Magyarország legfontosabb nemzeti parkjait és a
lakóhelyén vagy annak közelében található természeti értékeket
(védett növények és védett természeti értékek).
Legyen tisztában a környezet-egészségvédelem alapjaival, a
gyógy- és fűszernövényeknek a szervezetre gyakorolt hatásával.
Tudja, hogy milyen szerepe van a biológiai információnak az
önfenntartásban és fajfenntartásban.
Értse a család szerepének biológiai és társadalmi jelentőségét.
Értse, hogy a párkapcsolatokból adódnak konfliktushelyzetek, és
legyen kész azokat megfelelő módszerekkel kezelni.
Tudja a tanult nem sejtes és sejtes élőlényeket összekapcsolni az
emberi szervezet működésével, értelmezze azokat az élőlények és
környezetük egymásra hatásaként.
Legyen tisztában saját szervezete működésének alapjaival.
Értse és tudja bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az élővilág
különböző megjelenési formáit a különböző élőhelyekhez való
46
alkalmazkodás alakította ki.
Legyen világos számára, hogy az ember a természet része, és
ennek megfelelően cselekedjen.
Tudja, hogy az életmóddal nagymértékben befolyásolhatjuk
szervezetünk egészséges működését. Tekintse az egészséget testi,
lelki szociális jóllétnek.
Kerülje az egészséget veszélyeztető anyagok használatát,
tevékenységeket.
Tudjon sérültet, beteget alapvető elsősegélynyújtásban részesíteni.
Empátiával viszonyuljon beteg és fogyatékkal élő társaihoz.
Tudjon egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat elvégezni,
csoportmunkában és önállóan infokommunikációs eszközök
segítségével beszámolókat készíteni, szemléltető anyagot
összeállítani, adatokat elemezni és valós problémákra
megoldásokat javasolni. Tanári irányítással tudjon projektmunkát
végezni.
FIZIKA
A fizika, mint természettudomány elsősorban a természetre, vonatkozó kérdésekre keresi és
adja meg a választ. A természettudományos gondolkodás tehát azt az életfilozófiát sugallja,
hogy a felmerült kérdésekre, problémákra odafigyeléssel, tudatos munkával megtalálható a
válasz, a megoldás. Ez a gondolkodás a konfliktuskezelést, ezen át az állampolgárságra,
demokráciára nevelést segíti.
A tantárgy lényegéből adódóan alapvető szerepet játszik a természettudományos és technikai
kompetencia fejlesztésében. Ennek alapvető összetevői ebben a szakaszban a tudományos
gondolkodás műveleteinek megismerése, a tudományos módszerek és a nem tudományos
elképzelések megkülönböztetése; a fizika fontosabb vizsgálati céljainak, módszereinek
bemutatása, biológiához, kémiához való kapcsolódási pontok tudatos keresése; a megfigyelés,
a kísérlet és a mérés módszereinek irányított alkalmazása; mérési adatok, ábrák értelmezése.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:
─ A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség,
hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly, feszültség, áramerősség) fizikai jelét,
mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes
a közismert mértékegységek közötti átváltásra.
─ Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapot változásokhoz tartozó
jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban. Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a
hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és
zajszennyezéseket. Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét. Legyenek ismeretei a
fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás eszközeiről.
─ Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az
energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát.
─ Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások
jellemzésére. Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit
felhasználni a járművek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára.
Kémia
A kémia, mint belépő természettudományos tantárgy kiváló megvalósítási terepe annak, hogy
a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható gondolkozásmódot (például
problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek
felismerése) alakítsanak ki.
47
A kémiával való ismerkedés közben tehát a tanulók olyan tapasztalatokon, kísérleteken
nyugvó, biztos anyagismereten alapuló tudást szerezhetnek meg, amely nemcsak segíti őket
(például a háztartási teendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a benzingőz
robbanásveszélyes viselkedése, szénmonoxid végzetes hatása).
Az elsajátított ismeretek és a természettudományos szemlélet birtokában a tanulók, majd a
felnőttek lehetőségeiktől és tehetségüktől függően egyre tudatosabban ügyelhetnek az
egészségükre, szűkebb és tágabb környezetükre. Ez a kialakuló természettudományos
látásmód – bizonyos mértékű tényszerű anyagismerettel karöltve – védheti meg a jövő
generációt vagy legalább annak egy részét az áltudományok különböző formáitól.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:
─ Természettudományos gondolkozás (lényeglátás, problémaérzékenység, szempontkeresés,
csoportosítás, rendszerbe foglalás igénye és képessége, asszociációs képesség, absztrakciós
képesség, oksági összefüggések keresésének igénye, meglátása, belátása). Tudás,
tudomány eredményeinek, tudósok munkásságának, magyar találmányok elismerése.
─ A modellalkotás mint tudományos megismerési módszer használata, korlátainak
felismerése. Egyszerűbb kémiai kísérletek elemzése, összevetése előző tapasztalatokkal,
ismeretekkel. Fizikai változások ismerete, megkülönböztetése a kémiai változásoktól
(halmazállapot-változás, oldódás, szűrés, desztilláció, adszorpció). Eligazodás a periódusos
rendszerben. Egyszerűbb számítások végzése az anyagmennyiség és kémiai egyenletek
alapján.
─ Alapszintű ismerete néhány, az életben fontos fémnek, nemfémes elemnek és legfontosabb
vegyületeiknek, felhasználásuknak, biológiai hatásuknak. Ismerete az élet
makromolekuláinak, és azok legfontosabb funkcióinak. Jellegzetes kémiai változások
ismerete, és ezek meghatározott szempontok szerinti csoportosítása. Annak a tudása, hogy
az élő és az élettelen világ ugyanazokból az atomokból épül fel, és a szerkezet
meghatározza a tulajdonságokat, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig
érvényesül a tömeg-, energia- és az elektromos töltésmegmaradás törvénye, és ezeket
(általában) az energiaminimumra való törekvés irányítja.
TERMÉSZETISMERET
─ Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran
egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a
természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret
tantárgy egyik legfontosabb feladata.
─ A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan
gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek
okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket
megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez
a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben
kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás
megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve
fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt
jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés
módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos
tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását.
─ A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a
lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit,
folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett
elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi
rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók
közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése,
48
kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok
természettudományos szemlélete.
─ A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek
elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez
való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a
tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból
szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a
tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem
öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható
tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi
kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő
tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az
érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek
elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a
természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.
─ A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az
érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az
állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek
vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ
különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a
készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök
alkalmazásának feltételeit biztosítják.
─ A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a
természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének
megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése.
─ A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet
és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének
formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális
problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére,
egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében.
A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a
hazaszeretet fejlődéséhez.
─ A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési
képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi
módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének
szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak
ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók
meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is.
─ A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs
képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a
tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek,
folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során.
─ Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az
ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás
folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi
életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek,
képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a
nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján,
lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb
teljesítményre ösztönzi őket.
49
5–6. évfolyam
─ A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület
tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését
szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia,
földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak
mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez.
─ A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az
egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik.
Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek
tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni,
rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes
eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az
együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló
elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése.
─ Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és
működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a
közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez
fűződő kapcsolatát.
─ Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és
időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a
szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és
szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz,
szülőföldjükhöz.
─ A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A
kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a
tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken.
─ A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi
folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket.
Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és
negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos
szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az
egészség és a környezet védelmében.
─ A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének
megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos
tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek
megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a
reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére.
─ Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább
egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat
lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló
készségeinek, képességeinek fejlődését is.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni,
jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából
Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait.
Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel
szokásrendszere.
Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete
irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen
embertársaival empatikus és segítőkész.
Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.
50
Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi
erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő
kölcsönhatásokról.
Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül
élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a
környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti
összefüggéseket.
Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek
jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.
Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek
védelmére.
Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait.
Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon
hozzá a fenntartható fejlődéshez.
Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban
biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni.
Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével
legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási
módszerei.
Földünk–környezetünk
1-4 osztály
Fejlesztési feladatok:
-A természeti környezetnek mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak
fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok
szerves része.
-A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása.
-A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz
működésének magyarázata már ismert összefüggések vagy hétköznapi ismeretek segítségével.
- Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának végigkísérése példákon
-A mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos
megismerése, gyakorlása. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás
számbavétele a tanulásban mindinkább tért nyerő megfigyelések, kísérletek végzése előtt.
-Tájékozódás az egyszerűbb forrásanyagokban tanítói segítséggel.
-Változások felismerése, azok fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A
különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű
összehasonlítása, csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján.
-Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése a megismert területeken.
-A halmazállapotok bemutatása, tudományos értelmezéseknek megfelelő
megkülönböztetése. (A porok nem kemény, de szilárd anyagok, a folyadék és a víz
fogalma világosan elkülönül, a nagyobb viszkozitású folyadékok is folyadékok,
természetesen a viszkozitás fogalmának meghatározása nélkül.)
-Halmazállapot-változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Konkrét
halmazállapot-változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek
el.
-Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival. Ezek megfigyelése, az
eredmények rögzítése.
- Az idő becslése, saját mérések. Tájékozódás a mindennapok időviszonyaiban.
- A helyváltoztatás és az eltelt idő összefüggésével való ismerkedés.
-Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, megfogalmazása,
megbeszélése.
- A Naprendszerbeli égitestek viszonyaival (heliocentrikus kép), valamint a Föld alakjával
kapcsolatos tudományos kép megformálása. Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről,
egyszerű megfigyelések végzése a meglévő tudás ellenőrzése érdekében.
51
-A szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése (pl. Miből áll? Milyen
kapcsolatokban vannak az elemek? Hogyan működik? Mi történik a rendszerrel?).
-Az elemzett konkrét rendszerek vizsgálata során az elemek állapotaival, a változásokkal
kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, összegyűjtése. Ismert állapotok, változások,
folyamatok elkülönítése, megnevezése, a rendszerek leírásában való használata.
-Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más
elképzelésekkel.
-Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése.
-Az élő és az élettelen összehasonlítása.
-A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések
felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük tudományos nézetekkel való összevetése
(természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban).
-Törekvés a szervezet számára szükséges egészséges táplálékok ismeretére alapozott,
megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota
az ember egészségére is hatással van.
-Az egészséges életkörülmények igénylése.
-A testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés.
-Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő,
helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás.
-Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása.
Földrajz
- A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti,
társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben
való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel.
Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti
folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti
eseményei állnak. A földrajz tantárgy a természet- és társadalomföldrajz, valamint a
regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban,
integrálja a földtani, a légkörtani, a hidrológiai, a talajtani és a planetológiai tudást.
Tantárgyi előzménye az alsó tagozatos környezetismeret, illetve 5–6. évfolyamon a
természetismeret, így annak követelményrendszerére épül, amelynek teljesítését
feltételezi.
- A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti
gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet
egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember
természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű
gazdálkodást. Az oknyomozó tudásszerzés elvéből kiindulva a tananyag feldolgozása
során a tanulók minden tényt, jelenséget és folyamatot elsődlegesen térbeli, emellett
időbeli változásában, fejlődésében ismernek meg, megláttatva azok okait és lehetséges
következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat felelős magatartásuk a szűkebb és a
tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági,
társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével
lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő
tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és
környezeti problémákat.
- A tartalmak feldolgozása a szűkebb és a tágabb környezet földrajzi jellemzőire épül.
Elsődleges célja a térbeli intelligencia fejlesztése. Kiemelt része a haza és környezete
földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetése, amelynek során megalapozódik a
hazához és a magyarsághoz való kötődés. Az Európai Unió, valamint a távoli országok
természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő
kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemlélet
kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a
52
kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő
megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti
magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A
hazáról, a földrészünkről és a távoli földrészekről való tudásszerzés mellett
nagymértékben segíti a tanulók képességeinek fejlődését. A más anyanyelvű országok és
kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő
kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi
kommunikáció fejlődését. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve
értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését.
- A természeti és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a
földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód
kialakulásához. Folytatja az 5–6. évfolyamon megkezdett integrált tudásszerzést és az
egységes természettudományi szemlélet alakítását. Az állandóság és a változás
látszólagos ellentmondásosságát, a rendszerek törvényszerűségeit, a struktúra és a
funkció összefüggéseit, az anyag, az energia, az információ különböző formáit regionális
megjelenésükben vizsgálja. A természeti jellemzőkhöz mindig hozzákapcsolja azok
társadalmi-gazdasági felhasználását, illetve egymáshoz illeszti a társadalmi élet és a
gazdaság elemeit is, ezáltal megveti a társadalomtudományi szemlélet alapjait is.
Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-
gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos
tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi
elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információkezelő
tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az
információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös
tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Mivel a
földrajz tantárgy feladatának tekinti a tanulók megismertetését a helyi, a regionális és a
globális környezetükkel, a valóság pedig gyorsan változik, ezért a tanulók kénytelenek
állandóan önállóan frissíteni ismereteiket. A távoli tájak megismerésében nagy szerepet
kapnak a mediatizált kommunikációs eszközök (nyomtatott sajtó, televízió, internet) által
szerzett információk. A földrajz tantárgynak tehát célkitűzése, hogy ösztönözze a
médiumok által közvetített világ kritikus elemzését, értelmezését, megértesse a
tanulókkal, hogy a világ itteni ábrázolása nem azonos a valósággal, az eseményeknek és a
jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatják.
- A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény
felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a
világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy elősegíti a szociális és
állampolgári kompetenciák fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak
megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet
eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá
válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását,
eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú középfokú
tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az általános iskolából kilépő diákok képesek
legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során.
- A földrajztanulás során a tanulók megszerzik a szemléleti térképolvasás képességét, és
jártasságot szereznek az okfejtő térképolvasásban (különféle méretarányú és
ábrázolásmódú térképeken). A dokumentum topográfiai és kulcsfogalmi listája csak az
adott témában újonnan megjelenő és azokat a fogalmakat tartalmazza, amelyek a
kerettanterv tartalmi és szemléleti újdonságainak pontosítása érdekében szükségesek, a
korábbi életkori szakaszban vagy a megelőző témák során feldolgozottakat tudottnak
feltételezi.
53
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI
CIKLUS VÉGÉN
A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb
egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és
tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű régióiról, országairól).
Legyen átfogó ismeretük földrészünk. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó
szerepével, jelentőségével.
Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és
törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és
megfogalmazására, az egyes földrészekre vagy régiókra, tájakra jellemző természeti
jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes
országok, régiók helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes
térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait.
Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Értsék, hogy a hazai
gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal
függenek össze.
Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a
lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a
Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel,
hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik.
Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen
kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban
tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és
gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus
információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges
elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek
megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és
tipikus tájakat.
Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a
logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti
tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a
köznapi életben, a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat
más tantárgyak tanulása során is.
Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy
későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.
INFORMATIKA
Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló
az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata
olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely
ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében
fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások
megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások
kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása.
Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom
működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő
fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv
műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó
54
feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell
fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk
megjelenítésére.
Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az
érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai
eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása
hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek
érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az
információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási
környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az
információforrások és az online lehetőségek.
Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek
kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában,
ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és
formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok
megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a
digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása,
az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való
aktív részvétel.
Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak
tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az
informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és
továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák
értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos
színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az
informatika tantárgy nyújtja az alapokat.
Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív
polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális
kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak,
műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt
módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek
elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi
műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok
közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív
részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és
hálózatokban.
Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő,
melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési
feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott
tudásra és az informatikai eszközök használatára.
Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az
informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető
működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az
adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb
hardverelemek működését.
Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon
élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok
meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható
lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly.
Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos
informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok
kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére
kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével,
megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával
szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a
55
tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül
kommunikálnak a számítógéppel.
Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a
szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel,
prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák
megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások
megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek
fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást
és az innovációt.
A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított
tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk
szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja
az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek
közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink
elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A
problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait
a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek,
módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás
általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes
megismertetni.
A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása,
feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai
eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás
elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd
az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes
programokat.
Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók,
illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások
által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és
a kritikus szemléletet is támogatja.
Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett
központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az
interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök
hatékony felhasználását.
Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek,
hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az
ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak
megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az
önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk
online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok
értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A
túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes
felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek
elkerülhetők.
Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák
és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat
magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a
netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül
zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek
érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról,
azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat,
szabályokat.
A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését,
használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja
56
az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük,
objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is.
Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és
képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal
kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az
aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az
egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő
szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra
hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben
számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat
birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés
többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti
értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák
kifejtésére.
A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő
lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével,
kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár
forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az
egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és
fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint
a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás,
tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el.
Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan
és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy
ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs
értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és
gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató
forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a
könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az
etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat.
A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források
használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a
tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes
műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen
a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket
kiszolgáló modern technikai lehetőségek.
Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és
az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi
gondolkodásra, a testi és lelki egészségre.
Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a
digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási
lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a
környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó
feladatokra.
A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen
adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök
használatával fejlődnek a diákok technikai készségei.
Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az
anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló
tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a
pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra
nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert
információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális,
a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló
tanulást.
57
A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az
önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók
megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb
részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A
csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak
megértéséhez, elfogadásához.
Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az
idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A programozással foglalkozó diák a program
használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során rákényszerül az
angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák
programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten,
emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag
áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol
nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük.
A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a
matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az
algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a
folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a
matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás
során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata,
a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel
ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói
dokumentumok fontosságát.
A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a
természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos
problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló
megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai
képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott
oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő
képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat,
emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak.
Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra
nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink
nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a
kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt
célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője
legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból
legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják
különböztetni a valóságot és a virtuális vil ágot. A multimédia jelentős szerepet játszik
társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az
információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus
gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a
manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes
médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető
a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló
döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése,
melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés.
Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket
ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre
neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár,
amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor
lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a
folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, -
feldolgozó képesség.
58
Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás
eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás
megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez.
Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki
egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált
gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre
gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi
tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a
környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is
hangsúlyt kell fektetni.
Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti
különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért
eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a
tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az
alkalmazott források és felhasználások körét.
A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen,
mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is
kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen
ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári
kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a
megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához
szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi
szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető.
A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan
használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és
könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának
megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó
folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a
differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése
területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint
ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a
digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi
és idegen nyelvű információforrásokat.
7–8. évfolyam
Az informatikai eszközök közül a számítógéppel való kommunikáció során fontos egy operációs
rendszer rutinszerű használata. Ezeken az évfolyamokon a tanulók már önállóan használják a
legfontosabb eszközöket, segítség nélkül kezelik a fájlokat és mappákat. Napjainkban egyre
fontosabbá válik az információk digitális formában való tárolása, az analóg információk
digitalizálása. A digitalizált állományok mérete sokszor rendkívül nagy lehet, ezért szükséges a
tömörítési módok és eljárások ismerete is.
Az alkalmazói ismeretek elsajátításával gyakorlottan használják a szövegszerkesztő
programot, tudnak szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy
leírás alapján elkészíteni. A dokumentumok esztétikus megjelenítése érdekében képek
gyűjtésére, feldolgozására kerül sor képszerkesztő program segítségével. Ismerik a
táblázatkezelés alapjait, a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudnak
különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájukban elhelyezni, ismerik a
webes publikáció jellemző elemeit.
A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben a tanulók az
életkoruknak megfelelő szinten tovább mélyítik az algoritmusleíró eszközökkel kapcsolatos
ismereteiket, egyszerű algoritmusokat értelmeznek és fogalmaznak meg. Az iskolai élettel
kapcsolatos vagy egyénileg választott összetettebb problémák megoldásának folyamatát a
tanulók tanári segédlettel részfolyamatokra bontják fel. A korábban megkezdett, folyamatos
59
beavatkozást igénylő problémák tanulmányozása a paraméterértékek változtatásával és a
változtatások eredményeinek megfigyelésével folytatódik.
A tanulók a problémákhoz algoritmusokat készítenek, az algoritmusokat programozási
nyelven kódolják, a kódolás során megismerik a program működését, alkalmazzák a
megismert utasításokat. Az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elve alapján a
tanulók több oldalról megközelíthetik a problémát, feltárják a probléma szerkezetét,
értelmezik az adatok közötti összefüggéseket, a strukturált megoldás érdekében eljárásokat
készítenek. Az egyenletekkel leírható folyamatok tanulmányozása nem feltétlenül igényel
informatikai segítséget, viszont a véletlen jelenségek tanulmányozása elképzelhetetlen a
számítógép véletlenszám-generátora nélkül. A véletlenen alapuló jelenségek tanulmányozása
akár a saját készítésű, akár mások által készített programok tanulmányozásakor tanulságos.
Az infokommunikációs eszközök használatakor, az információszerzés során az általános
iskola utolsó évfolyamain az internet hatékony használata kerül előtérbe. A tanulók az
egyszerű keresések mellett az összetett keresések végzésében is gyakorlatot szereznek. Az
információszerzés során szerzett tapasztalatok következtében megjelenik a kritikus szemlélet
az információk hitelességével szemben. A szükséges információk megkeresésén, letöltésén túl
a saját anyagaik publikálására is sor kerül.
A korábbi évek során megismert infokommunikációs eszközök bővítése, egyéb internetes és
mobilkommunikációs lehetőségek megismerése következtében a tanulók egyre tudatosabban
választanak a rendelkezésre álló elektronikus médiumok között. Betartják az adatvédelem
alapvető szabályait, felismerik az ártó szándékú támadásokat és megfelelő eszközökkel
képesek védekezni ezek ellen.
Az információs társadalom témakör feldolgozása során a tanulók megismerik az
információkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a veszélyek elhárítási lehetőségeit, a jogi és
etikai vonatkozásokat. Az alkalmazás során kiemelt szerepet kap az információforrások
hitelességének értékelése, az információk etikus használata. Az informatikai eszközök
használatakor törekednek a helyes módszerek kialakítására, megismerik a kulturált
együttélésre vonatkozó szabályokat és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata
jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait.
A tanulók az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus
szolgáltatásokkal ismerkednek meg, majd sor kerül azok hétköznapi életben betöltött
szerepének, céljainak azonosítására és biztonságos, kritikus használatára. A fejlesztés során a
szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes
funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és
a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet.
A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés
a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek
ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az
iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló
forráskiválasztást és -használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók
megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott
és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét.
A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban,
értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék
készítése és a hivatkozások.
A fejlesztés várt
eredményei a
két évfolyamos
ciklus végén
A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére
ismerje meg a különböző informatikai környezeteket;
tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat
alapszolgáltatásait;
segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas
hardver- és szoftvereszközök kiválasztására.
A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére
60
tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni;
tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot
minta vagy leírás alapján elkészíteni;
tudjon egyszerű táblázatot létrehozni;
ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit;
tudjon bemutatót készíteni.
A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és
módszerekkel témakör végére
lássa át a problémamegoldás folyamatát;
ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket;
ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait;
tudjon kódolni algoritmusokat;
tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői
környezetben;
ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat;
legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján;
legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára.
A tanuló az infokommunikáció témakör végére
legyen képes megkeresni a kívánt információt;
legyen képes az információ értékelésére;
legyen képes előkészíteni az információt weben történő
publikálásra;
tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait;
használja a legújabb infokommunikációs technológiákat,
szolgáltatásokat.
A tanuló az információs társadalom témakör végére
ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel
kapcsolatos fogalmakat;
ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és
következményeket;
ismerjen megbízható információforrásokat;
legyen képes értékelni az információ hitelességét;
ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó
szabályokat;
ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit;
ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi
kapcsolatokra vonatkozó következményeit;
ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást;
legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára,
lemondására.
A tanuló a könyvtári informatika témakör végére
a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes
önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz;
a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a
feladatmegoldásban;
képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai
eszközök használata, szövegalkotás);
egyszerű témában képes az információs problémamegoldás
folyamatát önállóan végrehajtani.
61
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium
hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre
összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák
továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,
hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék
és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása,
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe;
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék
és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni;
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása,
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük;
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával;
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
62
7.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.
§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Mivel a
növendékek 24 órában az intézet falain belül tevékenykednek, állandó felügyelet alatt, így a
délutáni foglalkozások feladata a fiatalok testnevelését megszervezni. A kötelező testnevelési
foglalkozásokon túl lehetőség nyílik különböző sportos játékok gyakorlására is. Sajátságos
helyzetünk miatt ezért nem délelőtt, az iskolában történik a testedzés.
7.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLAKOZÁSOK ÉS A
PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI
Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési -
oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról:
14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év
végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles
azon részt venni. Erről a tényről –a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt
–a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a
tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban
tájékoztatni kell.
(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás,
továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási
órát. A tanulónak –kiskorú tanuló esetén a szülőnek –írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a
szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények
teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába
történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.
Választható tantárgyak
A 2013/2014. tanévtől első ill. ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben:
Bármely választott tanterv esetén:
Etika vagy egyházi hitoktatás heti 2 órában
Iskolánk speciális helyzete miatt pedagógusválasztásra a növendékeknek nincs lehetősége.
7.7 PROJEKTOKTATÁS
A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű
probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex
módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az
egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés
(kooperativitás).
Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A
munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta
a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), makett (gép, eszköz, kicsinyített
alkotás), előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás,
kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény,
ünnepély, egyéb. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre
épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága.
A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi
keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem
a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek
során. Tanítás, ismeretátadás, ismeretfelhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a
képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes
munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák
63
elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas
alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés.
Iskolánkban kísérleti jelleggel az alsó tagozaton indítottuk el a programot.
A projektoktatás lépései
Tervezés, témaválasztás
Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése,
További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása,
Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása,
Választás a megfogalmazott problémákból,
Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása,
Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében,
a terv elkészítésében.
Kivitelezés
Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az
adatközlők személyében,
Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges
eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák
kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás,
Differenciált segítség adása szükség szerint
Felülvizsgálat
A produktum bemutatása a csoportok előtt
A projekt értékelése: a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének
folyamata, a csoportok értékelésének középpontjában a bemutatás áll.
A szükséges javítások elvégzése
A projekt közzététele.
Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása – kiállítás, ünnepi műsor, honlapon
történő megjelentetés
A felvetődő kérdések (az értékelés, bírálat, visszajelzések tükrében) megbeszélése, esetleg
új projektek tervének megfogalmazása.
Pozitívumai:
A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak.
Saját érdeklődésük vezetiőket, így a motiváció igen erős.
Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési
képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a
tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását.
Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja.
Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy - egy probléma megoldásában.
Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt.
Lehetőség nyílik újfajta tanár - diák kapcsolat kialakítására.
Örömteli, stresszmentes együttműködést biztosít.
Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását.
64
Megvalósul az egymástól történő tanulás elve.
Tantestületünk egyet ért abban, hogy a hagyományos módszerek mellett szükség van
kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására.
újfajta tanár - diák viszony alakul ki (tanulói döntések, választások, demokratikus légkör),
a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az
időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az osztálykeretek is
felbomlanak,
a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen
értékelhető.
A projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez. A
projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést
kíván meg a tanárainktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti
összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb.
Fő feladatunk az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált
segítségnyújtás.
7.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
Beutalt növendékeink szinte 100%-an a szociálisan hátrányosan érintett családokból
származnak.
Erről „Az iskola tanulónépessége – szociológiai helyzetképe” c. fejezetben már részletesen
foglalkoztunk. A szociális hátrányok enyhítésére az elkövetkezendőekben felsorolt feladatok
megvalósítását tervezzük.
- Felzárkóztató szombatok szervezése,
- Osztályozó vizsgára való felkészítés,
- Megfelelő tankönyv és tananyag kiválasztása a hiányok pótlására,
- A tudásbeli különbségek csökkentése az órák differenciált vezetésével,
- Drog és bűnmegelőzési programok szervezése,
- Az osztályfőnöki órák keretében drogellenes programok,
- Pályaorientációs tevékenység,
- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről,
- Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon,
- Még szorosabb együttműködés az otthon nevelőivel-a gyermek érdekében,
- Tanulmányi kirándulások szervezése az iskola keretein belül.
7.9 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK
KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE
A Nkt. 54.§(1-8), valamint a 20/2012. EMMI r. 7.§(1,5) pontjának figyelembevételével
történik tanulóink értékelése, osztályozása.
MIT ÉRTÉKELJÜNK?
- a tanulók megnyilvánulásait
- a tantárgyhoz való viszonyt
- szaktárgyi tudást
- viszonyítást a tanuló eddigi teljesítményéhez
- azt, hogy a tanuló milyen mértékben tesz eleget a tantervi követelményeknek - az egyéni
teljesítmény viszonyítása az adott feladathoz, annak nehézségi fokához
- a továbbtanuláshoz elegendő minimumot
- munkafegyelmet
65
- a versenyeken való részvételt
- gyűjtőmunkát
- házi feladatot
- szorgalmi munkát
- készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítményt
KI ÉRTÉKEL?
- az osztályokban tanító szaktanárok és az osztályfőnök végez értékelést
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK FAJTÁI ÉS MÓDJA
1. DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉS
A tanítás-tanulás valamely nagyobb egységeinek megkezdése előtt.
Célja: Hogy megismerjük, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik el az oktatás-nevelés
adott szakaszát, megfelelnek-e a követelményeknek, miben kell fejlődniük, mit kell
intenzíven gyakorolniuk, melyek azok a területek ahol kiemelkedők vagy legalább
megfelelők.
2. FORMATÍV ÉRTÉKELÉS
A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Célja az eredményes tanulás elősegítése.
Elsősorban nem ítélkezés vagy minősítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált
feltárása, amely lehetővé teszi a javítást, pótlást. Tanítási órán, az új anyag feldolgozása során
történik.
3. ÖNÉRTÉKELÉS
"Az önértékelő képesség kialakítása a pedagógiai értékelés egyik legáltalánosabb és
legfontosabb célja. Az önértékelő képesség az önálló tanulás feltétele, s egyben
követelménye" LÉNÁRD FERENC
Amennyiben a tanítás-tanulás menetében megfelelő munkamorál alakul ki, a tanuló
szembesíthető saját produkciójával, és ez fejlesztően hat az önellenőrzési és önértékelési
képesség kialakítására.
4. MINŐSÍTŐ ÉRTÉKELÉS
Egy-egy folyamat lezárásánál alkalmazzuk. Célja az összegzés, a záró minősítés. A minősítés
legtöbb esetben együtt jár az osztályozással, bizonyítvány adással, szelekcióval, esetenként a
felelősség megállapításával is.
Amit a minősítő értékelés során érdemjeggyel értékelünk:
- dolgozat (a témazáró dolgozat érdemjegyét piros színnel jelöljük a naplóban)
- feladatlap
- összefüggő szóbeli felelet
- szövegértés
- kiselőadás
- bizonyítás, igazolás, elemzés
- beszédkészség
- nyelvi szerkezet alkalmazása
- gyűjtőmunka
- házi feladat
- gyakorlati munka
66
- pedagógiailag átgondolt és szerkesztett kérdésekre adott válaszok – történhet szóban és
írásban
- vizsgák
A tanulók tudásának ellenőrzésére alkalmazott formák elveiről, arányairól iskolatípusonként,
tantárgyanként külön rendelkezünk.
A Közoktatási Törvényt figyelembe véve, az a tanuló, aki a kötelező óraszám több mint 20 %-
án nincs jelen, osztályozó vizsgát köteles tenni.
OSZTÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI SZABÁLYOK
Minden tanulónak, félévenként, minden félévben, minden tantárgyból legalább három
osztályzata legyen. Az érdemjegyeket az órán kell bejegyezni az osztálynaplóba és az
ellenőrzőbe.
Az osztályzatot nem tekintjük abszolútnak, a tanulót fejlődésében értékeljük, ezért a félévi és
tanév végi osztályzatnál a jegyek átlagán túl a fejlődő személyiséget is vizsgáljuk.
TÉMAZÁRÓK ÉRTÉKELÉSE
Minden témakör befejezése és ismétlő-rendszerezése után témazáró felmérést írnak a tanulók.
A témazáró dolgozatok száma függ az adott tantárgy témaköreinek mennyiségétől.
Értékelésük egységes értékelési rend alapján történik:
30 %-os teljesítmény alatt - elégtelen
31-50 %-ig - elégséges
51-75 %-ig - közepes
76-89 %-ig - jó
90-100 %-ig - jeles
Ezek a pirossal beírt érdemjegyek a legfajsúlyosabbak a tanévben.
7.10 AZ OTTHON CSOPORTBAN VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI
ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
Az otthon csoportban való írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni
választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi
feladatot javasolhatunk.
Az otthon csoportokban lévő tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének
együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
A napi felkészülés a csoportokban nem lehet több 1-1,5 óránál.
7.11 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI
ELVEI
Iskolánkban lehetőség és az intézményben lévő növendékek létszáma alapján
csoportbontásban taníthatjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az
ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók
tudásának megalapozására.
A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek, a tanulók
képességfejlesztését teszik lehetővé.
- konzultáció tanulási problémákról (szaktanárral)
- kötetlen tárgyú konzultáció tanárral (más iskolai szakemberrel)
- mindennapos csoportos testedzés a tornateremben vagy a szabadban
67
- egyéni öntevékeny tornaterem és edzőterem használat
- szakkörök (művészetek, irodalom, számítógépes)
- felkészítés kulturális és sportversenyre, vetélkedőre, tanulóknak hirdetett
iskolai és iskolán kívüli versenyre
- könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele
- korrepetálás szaktanár irányításával
- délutáni csendes foglalkozás a csoportnevelők irányításával
- reggeli, tízórai, ebéd, vacsora
- főbb egészségügyi szűrések iskolailag előírt formája (szakképzésben résztvevőknél)
- orvosi rendelés; eseti, igény szerinti ellátás a házon belül
- a környező kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele (múzeumok, kiállítások,
mozi és színházlátogatás)
- táborok, túrák szervezése a nyári szünetben
A jelzett szolgáltatások a tanulók részére INGYENESEK.
A sokrétű, a szerteágazó konkrét tapasztalatgyűjtések a tanulók szociális képességeit
fejlesztik, az információk, a benyomások, a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét
tágítják, a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulóknak a szabadidő
tartalmas eltöltésére, képességei kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a
magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas
elfoglaltságot kínál, viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben,
sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. A tanórán kívüli
tevékenységben bőven kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatt (cigány
etnikum) hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására. Az érintkezési formák, elvárások
bemutatásával, játékos gyakorlásával, a test, a ruházat rendben tartatásával, a kulturált
étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő
viselkedés szabályainak gyakorlásával és számtalan más praktikus ismerettel igyekszünk
visszavezetni ezeket a tanulókat a mindennapok életébe.
Ezzel együtt saját kultúrájukat, hagyományaikat ápolhatják - ehhez segítséget, támogatást
kapnak - az osztályközösségben, az iskolai rendezvényeken, a kulturális megmozdulásokon.
7.12 ATANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ
SZÜKSÉGES MÓDSZEREK
A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján az országos mérés,
értékeléskeretében gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról.
Sajátos helyzetünk miatt a délutáni foglalkozások adnak terepet a testedzésnek, így a
növendékek fizikai állapotának felmérését is itt végezzük, szaktanár segítségével.
68
7.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI
Az iskola egészségnevelési elvei
a növendékek korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel
és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
fiataljainknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását
szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a növendékek az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából
legfontosabb ismeretekkel
a táplálkozás,
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
a családi és kortárskapcsolatok,
a környezet védelme,
az aktív életmód, a sport,
a személyes higiénia,
az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
a szexuális fejlődés területén.
a fiatalokban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel
elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő
szokásrendszer megalapozása;
növendékeinknek bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet
megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a
társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a fiatalok az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából
legfontosabb ismeretekkel:
Az iskola környezeti nevelési elvei
1. a környezet fogalmával,
2. a földi rendszer egységével,
3. a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
4. a környezetvédelem lehetőségeivel,
5. lakóhelyünk természeti értékeivel,
6. lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
7.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS
SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI
MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE
Példás a tanuló magatartása akkor, ha betartja mindazokat az erkölcsi normákat, amelyek
követése iskolai közösségen belül minden tanuló számára erkölcsileg kötelező:
- a nevelőtestület tagjaival szemben udvarias, illedelmes, tisztelettudó
- hangneme, stílusa, megnyilvánulása az alkalomnak, helynek megfelelő
- az iskolai házirendet betartja
- felszerelése rendezett
- megjelenésében, ruházatában rendezett
- kötelességteljesítésben, megbízhatóságban, pontosságban társai előtt példa-
mutató
- társaival, az osztályfőnöki közösséggel szemben áldozatkész, közösségi munkát is vállal
- nincs igazolatlan hiányzása (szökés)
69
- fegyelmező intézkedésben nem részesült
Jó a tanuló magatartása akkor, ha az előbb ismertetett követelményeknek megfelel, ám
maximum 7 óra igazolatlan mulasztása van, vagy maximum egy alkalommal részesült
fegyelmező intézkedésben (pl. szaktanári figyelmeztetés).
Változó a tanuló magatartása, ha a minősítésnek megfelelően "jó" időszakok, ill. "rossz"
magatartási időszakok váltakoznak nála.
Rossz a tanuló magatartása ha:
- az iskolai közösségen belül minden tanuló számára erkölcsileg kötelező normákat
sorozatosan és szándékosan megszegi nevelőtestület tagjaival szemben udvariatlan,
tiszteletlen, flegma, tanórákon fegyelmezetlen
- hangneme, stílusa, megnyilvánulásai bomlasztóan hatnak a közösségre, dezorganizál
- nagyhangú, kicsinylő megjegyzéseket tesz, pontatlan, rendszertelen, felszerelése
rendezetlen, hiányos
- társaival szemben ingerlékeny, önző, kötekedő
- többször volt szökésben
SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE
Példás szorgalmú az a tanuló, aki:
- képességeihez mérten maximális teljesítésre törekszik, tanórákon aktív
- rendszeresen készül az órákra, és ez az eredményén is meglátszik
- gyakorlati munkáját példamutatóan, lelkiismeretesen, eredményesen végzi
- feladatvállalásairól nem feledkezik meg
- munkavégzésében pontos, rendszeres
Jó szorgalmú a tanuló, ha:
- a képességeihez mérten nem nyújt maximális teljesítményt, és nem is törekszik arra, de
feladatait jól elvégzi
- a tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon aktivitásban elmarad a tőle elvárható szinttől
Változó szorgalmú a tanuló ha
- képességeihez mérten nem egyenletesen teljesít
- tanítási órákon és gyakorlati foglalkozásokon aktivitása, teljesítménye ingadozó
Hanyag szorgalmú a tanuló ha:
- a tanulást rendszeresen elhanyagolja
- tanulmányi eredményét nagymértékben lerontja
- egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzatra áll félévkor, ill. az év végén bukott
A tantestület döntése értelmében a tanulóink magatartását és szorgalmát minden hónap végén
érdemjeggyel értékeljük. Félévkor és évvégén a különböző hónapokban kapott érdemjegyek
átlaga adja az osztályzatot.
Az értékeléshez a tantestület egy formanyomtatványt hozott létre.
7. 15 A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI
- Az intézet "jutalmazás és büntetésrendszerébe" foglaltak alapján kell eljárni. A
növendékkel szemben hozott jutalmazási és fegyelmi intézkedést, ill. döntést a tanuló
nevelőjével közölni kell, s az osztálynaplóba be kell jegyezni.
A JUTALMAZÁS FOKOZATAI
- szaktanári dicséret szóban
- szaktanári dicséret írásban
- osztályfőnöki dicséret szóban
70
- osztályfőnöki dicséret írásban
- iskolavezetői dicséret szóban
- iskolavezetői dicséret írásban
- az intézet igazgatójának dicsérete szóban és írásban - kihirdetve az intézeti közösség előtt, s
feljegyezve a növendék személyi lapjára
- kedvezmények (szabadság, eltávozás, pénzjutalom, tárgyi jutalom)
FEGYELMI INTÉZKEDÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli
határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető (K.T.).
Fajtái:
- szóbeli szaktanári figyelmeztetés és megdorgálás
- írásbeli szaktanári figyelmeztetés és megrovás
- osztályfőnöki figyelmeztetés
- osztályfőnöki megrovás
- iskolavezetői figyelmeztetés szóban vagy írásban
- iskolavezetői megrovás
- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (pl.: eltávozás, szabadság
csökkentése, zsebpénz elvonása)
- rongálásért, szándékos károkozásért kártérítési kötelezettség.
8. A SNI TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA A FOGYTÉKOSSÁG TIPUSA ÉS
FOKA ALAPJÁN
A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve a Nkt. 58.§, 59§, valamint a
20/2012. EMMI r. 4§ (1) q), 53. – 60. §, 62. § (3) c),(8), 77. § (1) a sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-
vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos
nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan),
azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-
oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos
nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban
részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. A szükséges pedagógiai
feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára. A nevelés, oktatás, fejlesztés
kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A
köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező
feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal,
amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára,
mint például:
– speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,
– speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.
• Az Irányelv célja
Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi
szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más
gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:
– a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a
minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,
71
– az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,
– ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,
– a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai
programjainak tartalmi elemeivé,
– a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:
– a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy
egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
– a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,
– a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére
vonatkozó javaslatokat.
• A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása
A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az
iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor vesszük figyelembe.
A sajátos nevelési igény kifejezi:
a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű
módosulását,
b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő
ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól
eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli
differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását,
illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú
pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé.
• A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és
szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy
tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák
alkalmazását teheti szükségessé.
• A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság
együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy
egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy
helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával.
b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.
c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni
tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének
kibontakoztatása.
• A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
a) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa,
súlyossága.
72
b) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar
kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje.
c) A sajátos nevelési igényű tanuló
ca) életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,
cb) képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.
d) A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása,
továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés.
A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat,
tevékenységeket, követelményeket megjelenítjük:
a) az intézmény pedagógiai programjában,
b) a helyi tantervben
c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,
d) az egyéni fejlesztési tervben.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei
• Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak,
akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb
funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó
akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú
értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai
és pszichológiai feladat.
Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése,
valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.
• Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb
érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak,
amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy
következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető
jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb
gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének
eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási
képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás
eredményességét.
• A nevelésükhöz szükséges feltételek:
a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta,
gyógypedagógus foglalkoztatása,
b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve
c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő
gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is
számottevő lehet.
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai - Középfokú nevelés – oktatás szakasza
A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe
illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása.
A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi
prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, – vagy az integrált
73
keretek között történő – nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és
készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez,
megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül
szükségesek.
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz
A speciális szakiskola szakképző évfolyamán szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az
életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő
munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos
Képzési
Jegyzékben (OKJ) szereplő rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a
szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti
alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó
nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a
tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex
személyiségfejlesztés.
•A nevelés, oktatás, képzés célja:
A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,
A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése,
erősítése,
A szakmai vizsgára való felkészítés,
Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók
élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.
9. A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOKON FOLYÓ SZAKKÉPZÉS SZAKMAI
PROGRAMJA
SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ
a
21 582 01
SZOBAFESTŐ
részszakképesítés
34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés
kerettanterve alapján
A szakképzés jogi háttere
A szakmai tantervi adaptáció
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának
eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló
217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a 21 582 01 Szobafestő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
– a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet
alapján készült.
A részszakképesítés alapadatai
74
A részszakképesítés azonosító száma: 21 582 01
A részszakképesítés megnevezése: Szobafestő
A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar
Elméleti képzési idő aránya: 30%
Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
A részszakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel
Bemeneti kompetenciák: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra
A részszakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő
végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember
alkalmazható:
Tantárgy Részszakképesítés /Szakképzettség
Építőipari alapismeretek szakoktató tanár
Falfelület festése, díszítése szakoktató tanár Tapétázási munkák szakoktató tanár
Építőipari alapismeretek gyak. festő szakoktató
Falfelület festése, díszítése gyak. festő szakoktató
Tapétázási munkák gyak. festő szakoktató
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a
részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további
részletei az alábbiak:
Diagnosztikai (felületvizsgáló) eszközök, berendezések, műszerek
Kéziszerszámok
Díszítő szerszámok
Festőipari tapétázási gépek
Segédeszközök
Mérőeszközök
Állvány, létra
Műszaki dokumentáció
Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések
Szelektív hulladéktárolók, veszélyes anyagtároló
Megfelelő anyagtárolás, hulladéktárolás eszközei
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs
75
Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:
1. évfolyam
heti óraszám
1. évfolyam
éves óraszám
(20 hét)
2. évfolyam
heti óraszám
2. évfolyam
éves óraszám
(20 héttel)
Szakmai elmélet és
gyakorlat együtt 35 700+70 35 700
8-10% szabad sáv
(szakmai rész) 2 40 2 40
Mindösszesen
(teljes képzés ideje) 37 740+70 36 740
A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1550 óra (700+70+700+40+40) nyári
összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
szabadsáv nélkül
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
Heti óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati
10101-12
Építőipari közös
tevékenység
Építőipari
alapismeretek 5
70
3
Építőipari
alapismeretek
gyakorlata
2
10104-12
Szobafestő, díszítő
munkák
Falfelület festése,
díszítése 5 5
Falfelület festésének,
díszítésének
gyakorlata
15 15
10105-12
Tapétázási munkák
Tapétázási munkák 2 4
Tapétázási munkák
gyakorlata 13 10
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 12 25 12 25
Összes heti/ögy óraszám 37 70 37
Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott
tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre
álló részének legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola
szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
76
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
évfolyamonként
Szakmai
követelménymodul Tantárgyak/témakörök
Óraszám
Összesen 1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati
10101-12
Építőipari közös
tevékenység
Építőipari alapismeretek 100 60 160
Szakmai munka- és
balesetvédelem 33 33
Építési alapismeretek 34 60 94
Munkajogi és vállalkozási
ismeretek 33 33
Építőipari alapismeretek
gyakorlat 40 40
Építési alapismeretek 14 14
Műszaki rajz 13
13
Épületfizika 13 13
10104-12
Szobafestő, díszítő
munkák
Falfelület festése, díszítése 100 100 200
Festési technológiák,
anyagok szakmai ismerete 25 25 50
Festési munkálatok anyag-
és gyártásismerete 25 25 50
Díszítőmunkák, színelmélet,
szakrajz 25 25 50
Szakszámítás 25 25 50
Falfelület festésének,
díszítésének gyakorlata 300 300 600
Alapfelületek vizsgálata,
bevonatrendszerek elemzése 100 100 200
Festés készítése különböző
felületeken, különböző
anyagokkal
100 100 200
Különleges festési technikák,
díszítések 100 100 200
10105-12
Tapétázási
munkák
Tapétázási munkák 40 80 120
Tapétázás műveleti
sorrendje, eszközei,
szerszámai, gépei
20 16 36
Díszítési technológiák 5 16 21
Szakszámítás 5 16 21
Anyagismeret 5 16 21
Tapéták csoportosítása,
gyártásismerete 5 16 21
Tapétázási munkák
gyakorlata 260 200 460
Felület előkészítés,
előkezelés 90 85 175
Ragasztóanyagok
alkalmazása 80 30 110
Tapétázás, díszítés 90 85 175
Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 240 500 240 500 1480
Összes éves/ögy óraszám: 740 70 740 1550
Elméleti óraszámok/aránya 480/30,96 %
Gyakorlati óraszámok/aránya 1070/69,03 %
Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a
táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám
77
szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a
felosztásra került.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám
pedig ajánlás.
78
A
10101-12 azonosító számú
Építőipari közös tevékenység
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
79
Építőipari alapismeretek tantárgy 160 óra
A tantárgy tanításának célja
Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása, a helyes munkaeszközök
kiválasztására, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a biztonságos
munkafolyamatok megtervezése a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembe
vételével.
A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése,
illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálása.
Az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok megfelelő alkalmazása. Különféle
építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök
és szerszámok megismertetése. Kivitelezési munkafolyamatok megismertetése.
Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése.
A jogok és kötelezettségek megismerése munkaadói és munkavállalói oldalról. Az
önálló vállalkozási tevékenység elindításához szükséges munkaügyi és pénzügyi
feltételek megismerése, figyelembe véve a mindenkori munkaerőpiaci információkat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
Témakörök
Szakmai munka- és balesetvédelem 33 óra
Munkavédelmi törvény.
Munkaegészségügyi előírások.
Tűzvédelmi előírások az építőiparban.
Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.
Munkavédelmi eszközök és használatuk.
Építési terület minimális munkavédelmi és szociális előírásai.
Környezetvédelem, veszélyes hulladékok.
Építőipari kivitelezési biztonságtechnikai előírások.
Építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés, időjárás, vegyi
anyagok, gépek stb.), kockázatelemzés, értékelés ismertetése.
Foglalkozási ártalmak.
Balesetvédelmi előírások gépek és szerszámok esetében.
Szállítási, közlekedési és anyagmozgatási előírások.
Elsősegélynyújtás.
Teendők a baleset helyszínén.
A baleseti helyszín biztosítása.
Vérkeringés, légzés vizsgálata.
Heimlich-féle műfogás.
Rautek-féle műfogás.
Elsősegélynyújtás vérzések esetén.
Sebellátás.
Hajszáleres vérzés.
Visszeres vérzés.
Ütőeres vérzés.
Belső vérzések és veszélyei.
Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkohol-
mérgezés.
Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés.
80
Fektetési módok.
Idegen test szemben, orrban, fülben.
Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén.
Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén.
Építési alapismeretek 94 óra
A kivitelezés fogalma.
Az építőipari szakmák tevékenységi köre.
Tevékenységek kapcsolata a megvalósítás folyamatában, szakmák sorrendisége.
Az építési munkák csoportosítása.
Kivitelezési munkák dokumentumai, műszaki tervek - építési engedély, bontási
engedély, kivitelezési terv, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély,
tervrajzok, műszaki leírás, költségvetés, építési szerződés, építési napló.
Építési, beruházási folyamat résztvevői, feladataik és jogkörük, szakmai
kommunikáció.
Munkahelyi kapcsolattartás – az építésvezető és a műszaki ellenőr feladata,
jogköre.
Az építési folyamat előkészítő munkái.
Az építési helyszín berendezésének elemei, vonatkozó előírások – gépek,
raktárak, szociális ellátás létesítményei, építésirányítás helységei, elektromos
hálózat, vízhálózat, csatorna, vízelvezetés, ideiglenes utak, közlekedés útvonalak
kialakítása.
Szállítás eszközei közúton és építési területen.
Építési technológiák, építési módok ismertetése.
Munkaterület átadás-átvétel, teljesítés igazolása, levonulás dokumentálása.
Az építőipar feladata.
Az építőipar felosztása.
Települési infrastruktúra.
Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, jellemzőik.
Lakóépületek kialakítása, elhelyezése, tájolása.
Lakóépületek fajtái.
Lakóépületek helyiségei, azok rendeltetése és sajátosságai.
Épületszerkezetek.
Az építőipari alapanyagok felépítése, szerkezete, tulajdonságai.
Kivitelezési eszközök és szerszámok.
Munkajogi és vállalkozási ismeretek 33 óra
A magyar jogrendszer.
Munkajogi szabályozás.
Önálló munkavégzés és a „függő” munka közötti alapvető különbség.
Alapvető törvények a munkajogviszonyban:
Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) Mt.
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv.) Kjt.
Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXIII. tv.) Ktv.
Személyes jog.
Együttműködési kötelezettség.
Érvénytelenségnek fajtái:
semmisség
megtámadhatóság
részleges érvénytelenség.
Mit jelent az elévülés, milyen szabályok vonatkoznak az elévülésre.
Mikor nyugszik, ill. mikor szakad meg az elévülés.
Munkahelyi szervezetek.
Munkaviszony létesítése.
Munkaszerződés kötése.
81
A munkáltató jogai és kötelességei:
Munkáltató jogai:
irányítási jog
munka feletti felügyelet jog
fegyelmezési jog
vagyoni jellegű jog
személyzeti jogok.
A munkáltató kötelességei:
munka díjazásának kötelessége
foglalkoztatási kötelesség
ún. gondoskodási kötelesség.
Munkavállaló jogai:
kollektív jogai
koalíciós szabadságjogok
részvételi jogok
bármikor szakszervezet szervezhető
munkavédelmi képviselő választható 50 fő munkavállaló fölött kötelező.
Munkavállaló kötelezettségei:
munkavállaló rendelkezésre állási személyes kötelesség
Rendelkezésre állás helye
Rendelkezésre állás ideje
munkavégzési kötelesség
egyéb ún. magatartási kötelesség
titoktartási kötelesség
a munkáltató szervezeti rendjébe való beilleszkedés kötelessége
oltalmi kötelezettség.
Munkabér, pótlékok, munkaidő, pihenőidő, szabadság.
Munkaviszony megszüntetésének szabályai, vonatkozó előírásai.
A vállalkozás fogalma és alapfunkciója.
Tulajdoni forma alapján lehet:
magán
állami
önkormányzati
szövetkezeti
egyéb közösségi
illetve vegyes tulajdonú vállalkozás.
Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni- vagy társas vállalkozás.
Egyéni vállalkozás:
devizabelföldi fogalma
cselekvőképesség fogalma
foglalkozástól, közügyektől, eltiltott fogalma
egyéb feltételek tisztázása
vállalkozás indítása 2010. január 1 után
főállású egyéni vállalkozó.
Társas vállalkozások:
gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés).
szövetkezetek
közhasznú társaságok
szabadalmi ügyvivői társaság
ügyvédi munkaközösség
oktatói munkaközösség.
Tevékenység típusok szempontjából lehetnek:
ipari
kereskedelmi
mezőgazdasági
82
közlekedési-, pénzintézeti
személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat.
Nagyságrend tekintetében:
mikro
kis-, közepes
nagyvállalkozás.
Vállalkozás finanszírozása (saját tőke, hitel).
Pénzforgalom lebonyolítása (pénztár, bankszámla)
Vállalkozás gazdálkodása (bevétel, kiadás, nyereség, veszteség)
Vállalkozás megszűnése, csődeljárás, felszámolási eljárás
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök
és felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. kiselőadás x -
1.3. megbeszélés x -
1.4. szemléltetés x -
1.5. projekt x -
1.6. házi feladat x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel x -
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -
1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.5. Információk önálló rendszerezése x -
1.6. Információk feladattal vezetett
rendszerezése x -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x -
2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x -
2.3. Tesztfeladat megoldása x -
2.4. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -
4. Csoportos munkaformák körében
4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x -
4.2. Csoportos versenyjáték x -
83
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Építőipari alapismeretek gyakorlat tantárgy 40 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanulók sajátítsák el a következő ismereteket: az építészeti alapfogalmak
megismertetése és azok gyakorlati alkalmazása. Különféle építési technológiák és
módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok
megismertetése, azok megfelelő használata. Kivitelezési munkálatok előkészítése.
Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése.
Az egyes szakterületek munkafolyamataihoz kapcsolódó víz-, hő- és hangszigetelési
munkák anyagainak, technológiáinak elméleti és gyakorlati megismerése.
Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelés készítéséhez szükséges ismeretek
elsajátítása. Hőtechnikai, akusztikai és hidrotechnikai tulajdonságok ismerete. Szigetelő
anyagok, szigetelési munkák eszközeinek és gépeinek megfelelő használata.
Az épületek energetikai, hőtechnikai, elektromos és akusztikai feltételeinek ismerete.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
Témakörök
Építési alapismeretek 14 óra Építészeti alapfogalmak értelmezése, gyakorlati alkalmazása.
Alapvető építési és kivitelezési technológiák alkalmazása.
Építési alapanyagok szakszerű használata.
Építési alapanyagok tárolására vonatkozó előírások.
Építési anyagok csoportosítása.
Szerszámok, eszközök ismertetése.
Eszközök és szerszámok megfelelő használata.
A kivitelezési munkafolyamatok résztvevői.
Kivitelezési munkafolyamatok sorrendisége, szervezés jelentősége.
Szervezési munkafolyamatok lebonyolítása.
Engedélyeztetések dokumentációinak ügyintézése..
Kivitelezési munkálatok megkezdése, a munkafolyamatok nyomon követése,
ellenőrzése, lebonyolítása.
Építési helyszínek ismerete, sajátosságai.
Műszaki rajz 13 óra A rajzolás alapjai.
Vonalgyakorlatok, szabványírás.
A szabvány fogalma, a rajzi szabványok.
Építőipari szabványok.
A megfelelő méretarányok ismerete.
Méretarányok átváltása.
Szerkesztési gyakorlatok.
Ábrázolási módok.
Vetületi ábrázolások.
84
Axonometrikus ábrázolások.
Az építészeti rajzokon használt tervi jelölések értelmezése, gyakorlati jelentősége a
kivitelezés során.
Anyagjelölések ismertetése, részletrajzon való felismerése.
Az építészeti rajz formai követelményei.
Építészeti rajzok megismerése, értelmezése.
Engedélyezési és kiviteli terv szerepe a megvalósítás folyamatában.
Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése.
Műszaki rajz készítése megadott szempontok alapján.
Épületfizika 13 óra Épületszerkezettani alapismeretek alkalmazása.
Statikai alapismeretek gyakorlati alkalmazása.
Hőterhelési korlátok.
Páraterhelés.
Akusztika alapjai, hangszigetelési ismeretek.
Épületgépészeti és energetikai ismeretek.
Elektromos szakipar alapjai.
Hidrotechnikai tulajdonságok.
Szerkezeteket károsító nedvesség előfordulási formái.
Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználási gyakorlata.
Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagai, szigetelési módok bemutatása.
Szigetelő anyagok fektetése, toldása.
Szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok tárolása, kezelése.
Szigetelési hibák korrigálása.
Kapcsolódó tervekben méretmegadási módok gyakorlati alkalmazása.
Szigetelések anyagjelölése a terveken.
Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján.
Épületeket érő hő és hanghatások.
Hőtechnikai ismeretek.
Hővezetés.
Hősugárzás.
Hőáramlás.
Hőátbocsátási tényező.
Hőtágulás.
Tűzállóság.
Hőtechnikai jellemzők.
Akusztikai alapfogalmak.
Hőhíd épületszerkezetekre gyakorolt hatása.
Hő- és hangszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények.
Hő- és hangszigetelés alapanyagai, fajtái, jellemzői.
Hő- és hangszigetelési technológiák gyakorlati alkalmazása.
Utólagos hő- és hangszigetelése készítése.
Hő- és hangszigetelés jelölése tervrajzokon, részletrajzokon..
Hő- és hangszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások betartása.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá
m
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
85
egyéni csoport osztály lebontása, pontosítása)
1.1 magyarázat x -
1.2. kiselőadás x -
1.3. megbeszélés x -
1.4. szemléltetés x -
1.5. házi feladat x x x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök
és felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -
1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.5. Információk önálló rendszerezése x -
1.6. Információk feladattal vezetett
rendszerezése x -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x -
2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -
2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése
szóban x -
3. Képi információk körében
3.1. Kiviteli és engedélyezési
tervdokumentáció értelmezése x -
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
86
A
10104-12 azonosító számú
Szobafestő, díszítő munkák
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
87
Falfelület festése, díszítése tantárgy 200 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló legyen képes a lakó- és középületek falfelületeinek a megrendelő által igényelt
bevonatrendszerrel történő kialakítására a felületvédelmi és higiéniai előírások
betartásával. Ismerje a színhasználat nyújtotta téralakítási lehetőségeket, valamint a
különféle díszítési technikákat és eljárásokat.
Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül
Témakörök és elemeik
Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete 50 óra Alapfelület vizsgálatának ismerete különböző módszerekkel
Alapfelületek műszeres módszerrel történő vizsgálatának ismerete
Alapfelületek mechanikus módszerrel történő vizsgálatának ismerete
Alapfelületek laboratóriumi módszerekkel történő vizsgálatának ismerete
Felülettisztítási eljárások ismerete
Hézagoló anyagok ismerete és alkalmazási területei
Hézagerősítő szalagok típusai és alkalmazási területei
Felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási területei
Élvédők típusai, alkalmazási feltételei
A falfestés során használatos szerszámok működésének technológiái, azok szakszerű
használata
A falfestés során használatos műszerek működésének technológiái, azok szakszerű
használata
A falfestés során használatos gépek működésének technológiái, azok szakszerű
használata
Munka megkezdésének feltételei
Felületkezelés
Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása tervből,
Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása költségvetésből
Felhasznált alapanyagok fajtái
Kivitelezés lépései
Kültéri alapvakolatok felületének, javításuk anyagainak ismerete
Beltéri alapvakolatok felületének, javításuk anyagainak ismerete
Különböző kötőanyagú és struktúrájú festékek ismerete
Homlokzatfestés különböző vékonyvakolattal
Homlokzatfestés szilikát festékkel
Pigmentek fajtái
Pigmentek alkalmazási területei
Pigmentek szakszerű használatának ismerete
Munka- és balesetvédelmi ismeretek
Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete 50 óra Anyagok fizikai tulajdonságainak ismerete
Anyagok kémiai tulajdonságainak ismerete
Alapfelületek anyagainak ismerete
Alapfelületek fajtáinak ismerete
Festékek csoportosítása
Falfelületek kéziszerszámos felületcsiszolás technológiái
Falfelületek kiegyenlítésének ismerete gletteléssel
88
Szerves kötőanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismerete
Szervetlen kötőanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismerete
Felület előkezelő anyagok tulajdonságainak ismerete
Felület előkészítő anyagok tulajdonságainak ismerete
Felület hibáinak javítására szolgáló anyagok (masszák, glettek, gipszek)
tulajdonságainak ismerete
Pigmentek, színezőanyagok csoportosítása és tulajdonságainak ismerete
Festékek gyártástechnológiájának ismerete
Töltő, adalékanyagok tulajdonságainak ismerete
Festékek tulajdonságai
Festékek csoportosítása
Kész bevonatrendszerek rétegrendjének kapcsolatai
Falfelületek előkészítésének technológiái
Alapozó festés tulajdonságai
Mészfesték tulajdonságai
Enyves festék és fröcsköléses technológia tulajdonságai
Sablonmintázás készítésének technológiája
Hengerezés technológiája
Textil mintázat és plasztikus vonalazás készítésének technológiája
Lazúrfestés készítésének technológiája
Kazein kötőanyagú festékek ismerete
Diszperziós glettek tulajdonságainak ismerete
Műgyanta kötőanyagú festékek tulajdonságainak ismerete
Stukkó díszítés tulajdonságai
Antikolás, márványozás tulajdonságai
Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz 50 óra Szakrajzi feladatok
Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások)
Színelmélet (téralakító hatások)
Színelmélet (pszichológiai hatások)
Színelmélet (lélektani hatások)
Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete
Színharmónia ismerete, alkalmazása
Szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása
Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete
Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete
Modern díszítőanyagok használatának ismerete
Határoló- és díszítővonalozás, sablonálás készítésének ismerete
Mintanyomó hengerezés készítésének ismerete
Egyszerű díszítőelemek kültéri felhelyezésének ismerete
Egyszerű díszítőelemek beltéri felhelyezésének ismerete
Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete
Homlokzat színezésének megtervezése
Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének anyagai
Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének lépései
A művészettörténet stíluskorszakai és legújabb irányzatai, az egyes időszakok
szellemiségébe ágyazottan
Jelentős alkotók, kiemelkedő alkotások
Hazai műemlékek, műgyűjtemények anyaga, az egyetemes művészettörténet
emlékanyagának lelőhelyei
A műalkotások önálló értelmezési módjai, az ismeretek kreatív alkalmazási
lehetőségei (kor-, stílus-meghatározás, műleírás, műelemzés)
Környezet- és tárgykultúra, azok változása
A képkomponálás szabályai A
89
A különböző képi elemek felületképző lehetőségei
A színek törvényszerűségei és kifejezőereje
Fény-árnyék viszonyok megjelenítése, kontraszthatások – a tónusképzés lehetőségei
A rajzolás és festés mestersége, különböző technikái
Egyszerű geometrikus formák és térelemek megjelenítése
Természeti formák, növények és állatok megjelenítése, azok felépítése, arányai,
mozgásai
Az emberi test felépítése, anatómiai szerkezete, arányai, mozgása
Az épített külső és belső környezet megjelenítése
Különböző kompozíciók alkotása, montázs, kollázs, kevert és egyedi technikák
alkalmazása
A térábrázolás ismert geometriai rendszerei (perspektíva, axonometria, Monge-
rendszer)
A különféle formák – térformák, emberi test stb. – kifejező kapcsolatai
Formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak térbeli
ábrázolása
Tárgyak, növényi és állati formák, emberi figura, portré mintázása
Dombormű, szobor és plasztika készítési folyamata
Az elkészült munkák kiállításra való előkészítésének ismerete
Szakszámítás 50 óra Szükséges anyagnormák ismerete
Szükséges időnormák ismerete,
Időterv készítésének technológiája
Munkavégzéshez szükséges eszközök felmérésének ismerete
Munkavégzéshez szükséges gépek felmérésének ismerete
Munkavégzéshez szükséges munkaerő felmérésének ismerete
Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján
Felmérés helyszínen
Árajánlat készítése
Alaprajz,
Műszaki leírás, költségvetés
Internethasználat, keresésének technológiái
Alaprajzok készítésének ismerete
Anyagköltség kiszámításának ismerete
Vázlatkészítési technológiák
Dokumentumelemzési ismeretek
Méretezési programok használatának ismerete
Egyszerűsített rajzolóprogram ismerete
Tervdokumentációk használatának ismerete
Anyagmennyiség-meghatározásának ismerete
Rendelési dokumentumok
Munka megkezdésének feltételei
Munkaterület átadás-átvételének szabályai
Az elvégzett munka dokumentálása
Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek)
Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló)
Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások
Kiviteli tervek
A képzés javasolt helyszíne
Tanterem
90
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. elbeszélés x -
1.3. kiselőadás x -
1.4. megbeszélés x -
1.5. vita x -
1.6. szemléltetés x -
1.7. projekt x -
1.8. kooperatív tanulás x -
1.9. szimuláció x -
1.10. szerepjáték x -
1.11. házi feladat x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel x -
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -
1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.6. Információk önálló rendszerezése x -
1.7. Információk feladattal vezetett
rendszerezése x -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x -
2.2. Leírás készítése x -
2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x -
2.4. Tesztfeladat megoldása x -
2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -
2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -
2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése
szóban x -
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x -
3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés
irányítással x -
3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -
3.4. Csoportos versenyjáték x -
91
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy 600 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a falfelületek festése és díszítése során alkalmazott anyagok,
eszközök és szerszámok balesetmentes, szakszerű használatát. Az elméletben tanult
tananyagok begyakorlása képesség, készség, jártasság szinten.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül
Témakörök és elemeik
Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése 200 óra
Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács,
azbesztcement)
Alapozó réteg előkészítése
A vakolatok csoportosítása
A vakolatok anyagai
A vakolatok minőségi követelménye
Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására
Vakolattartó szerkezetek használata
Rabic vakolattartó szerkezet használata
Vakolatok felületeinek vizsgálata
Felületvizsgálat szemrevételezéssel
Felületvizsgálat, műszerekkel
Felületvizsgálat mechanikus úton
Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása
Alapfelület anyagának meghatározása
Alapfelület minőségének felmérése
Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete
Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése
Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése
Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal 200 óra
Anyagszámítás készítése tervből
Anyagszámítás készítése költségvetésből
Felhasznált alapanyagok fajtái
Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, és különböző glettanyagokkal
Előkészített felület portalanítása, tisztítása
Alapozás (impregnálás)
Kültéri speciális alapozók használata
Beltéri speciális alapozók használata
Kijelölés, határoló vonalak kicsapása
Meszes glett, mészfestés
Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek
Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája
Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése
92
Színezőanyagok alkalmazása
Strukturált felületek kialakítása
Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése
Speciális bevonatok készítése
Munka- és balesetvédelmi ismeretek
Anyagtárolás és szállítás
Kivitelezés lépései
Különleges festési technikák, díszítések 200 óra
Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez
Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, rozetták) felhelyezése
Díszítendő felületek kijelölése, kicsapása
Díszítőanyag előkészítés, próbafestés készítése
Hengerezés gyakorlása
Vonalazás gyakorlása
Fröcskölés gyakorlása
Tamponálás gyakorlása
Fallazúrozás gyakorlása
Strukturált felületek kialakítása, díszítése (masszamunka)
Díszítő sorminta, sablon alkalmazása
Modern díszítések bemutatása
Különleges díszítési munkák bemutatása
A képzés javasolt helyszíne
Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. elbeszélés x -
1.3. kiselőadás x -
1.4. megbeszélés x -
1.5. vita x -
1.6. szemléltetés x -
1.7. projekt x -
1.8. kooperatív tanulás x -
1.9. szimuláció x -
1.10. szerepjáték x -
1.11. házi feladat x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
93
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel x -
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -
1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.6. Információk önálló rendszerezése x -
1.7. Információk feladattal vezetett
rendszerezése x -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x -
2.2. Leírás készítése x -
2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x -
2.4. Tesztfeladat megoldása x -
2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -
2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -
2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése
szóban x -
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x -
3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés
irányítással x -
3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -
3.4. Csoportos versenyjáték x -
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
94
A
10105-12 azonosító számú
Tapétázási munkák
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
95
Tapétázási munkák tantárgy 120 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló ismerje meg a tapétázás célját, a különböző anyagú felületek esztétikai és
felületvédelmi célból történő bevonását. Ismerje meg, hogy a speciális tapéták
alkalmazásával hőszigetelő, ütésálló, erősítő, mosható, dörzsölhető felületeket hozhatunk
létre. A tantárgy célja a tapétázási műveletek megismertetése, díszítések bemutatása.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
Témakörök és elemeik
Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei 36 óra
Alapfelület vizsgálatának ismerete különböző módszerekkel (műszeres, mechanikus,
laboratóriumi)
Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási
területei
Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai
Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők alkalmazási területei
Élvédők típusai, alkalmazási feltételei
A tapétázási munkák során használatos szerszámok szakszerű használata
A tapétázási munkák során használatos műszerek szakszerű használata
A tapétázási munkák során használatos gépek működése, azok szakszerű használata
Felületkezelés
Anyagszámítás tervből, költségvetésből
Felhasznált alapanyagok fajtái
Munka és balesetvédelmi ismeretek
Kivitelezés lépései
Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése, szilárdítása, fogadóképes
felület kialakításának lépései
Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése
Vizsgálatok eredményétől függően a felület szilárdítása
Vizsgálatok eredményétől függően a fogadóképes felület kialakításának lépései
Felület hiányosságainak pótlásának módjai
Tapétázás előkészítő munkálatainak ismertetése
Tapéták csoportosítása korok szerint
Tapéták csoportosítása stílusok szerint
Tapéták csoportosítása anyaguk szerint
Tapéták fajtájuk szerint
Tapéták csoportosítása súlyuk szerint
Tapétákon alkalmazott piktogramok ismertetése
Tapétázás műveleti sorrendjének ismertetése a tapéta anyagától függően
Tapétázás anyagainak, segédanyagainak ismertetése (felületerősítők, ragasztók,
adalékanyagok, segédszerkezetek)
Tapétázási munkák díszítésének anyagai, lehetőségei
Tapéta felújítás műveleteinek ismerete
Tapéta javítás műveleteinek ismerete
Tapéta tisztítás műveleteinek ismerete
Díszítési technológiák 21 óra
Díszítő anyagok ismertetése
Díszítő anyagok csoportosítása
96
Díszítések műveleti sorrendje
Tapéta stílusának megfelelő díszítések alkalmazása
Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások)
Színelmélet (téralakító hatások)
Színelmélet (pszichológiai hatások)
Színelmélet (lélektani hatások)
Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete
Színharmónia ismerete, alkalmazása
Szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása
Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete
Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete
Modern díszítőanyagok használatának ismerete
Határoló- és díszítővonalozás, sablonálás készítésének ismerete
Mintanyomó hengerezés készítésének ismerete
Egyszerű díszítőelemek kültéri felhelyezésének ismerete
Egyszerű díszítőelemek beltéri felhelyezésének ismerete
Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete
Homlokzat színezésének megtervezése
Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének anyagai
Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének lépései
Szakszámítás 21 óra Tapétázandó felület nagyságának meghatározása
Felület előkészítés, előkezeléshez szükséges anyagok kiszámítása
Szükséges segédanyagok meghatározása (makulatúra, ragasztó)
Tapétázási munkák időnormájának ismertetése
Tapétázási munkák anyagnormáinak ismerete
Időterv készítésének technológiája
Munkavégzéshez szükséges eszközök felmérésének ismerete
Munkavégzéshez szükséges gépek felmérésének ismerete
Munkavégzéshez szükséges munkaerő felmérésének ismerete
Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján
Felmérés helyszínen
Árajánlat készítése
Alaprajz,
Műszaki leírás, költségvetés
Internethasználat, keresésének technológiái
Alaprajzok készítésének ismerete
Anyagköltség kiszámításának ismerete
Vázlatkészítési technológiák
Dokumentumelemzési ismeretek
Méretezési programok használatának ismerete
Egyszerűsített rajzolóprogram ismerete
Tervdokumentációk használatának ismerete
Anyagmennyiség-meghatározásának ismerete
Rendelési dokumentumok
Munka megkezdésének feltételei
Munkaterület átadás-átvételének szabályai
Az elvégzett munka dokumentálása
Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek)
Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló)
Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások
Kiviteli tervek
Anyagismeret 21 óra Felület előkészítésének ismerete
97
Felület előkezelésének technológiája
Felület anyagainak ismerete
Felület anyagainak használatának ismerete
Tapéták nyersanyagainak ismerete ( papír, textil,
fa, bőr, műanyag, és ezek kombinációi.)
Tapéta összetételének laboratóriumi vizsgálata
Tapéták vizsgálata (szakadás, tépés, rugalmasság, nedvességfelvevő képesség, alak-
mérettartás, dörzsölhetőség, moshatóság, színtartás, mintanyomás)
Ragasztóanyagok alapanyagának ismerete
Ragasztóanyagok gyártástechnológiájának ismerete
Ragasztóanyagok vizsgálata laboratóriumi vizsgálatokkal
Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények
Segédanyagok fajtájinak ismerete
Segédanyagok tulajdonságainak ismerete
Üvegszövet tapéták ismerete
Öntapadós tapéták ismerete
Szervetlen kötőanyagok ismerete
Szerves kötőanyagok ismerete
Színezőanyagok előállításának ismerete
Tapéták csoportosítása, gyártásismerete 21 óra Tapéták gyártástechnológiája során alkalmazott anyagok bemutatása
Tapéták csoportosítása anyaguk szerint
Papírtapéták(könnyű papírtapéták,középnehéz papírtapéták, nehéz papírtapéták)
Papírtapéták jellemzőinek ismerete
Natúrtapéták, előnyomásos natúrtapéták, fond tapéták, olajnyomatú tapéták,fényezett
tapéták, permant tapéták, selyem tapéták, durva rostozatú tapéták, velúr tapéták,
folyékony tapéták ismerete
Üvegszövet tapéta, hőszigetelő tapéta, öntapadós tapéta, képtapéta, bordűr ismerete
Tapéta jelek ismerete
Tapéták méreteinek ismerete
Tapéták ragasztásának technológiái
Tapéták átfestésének technológiái
Tapéták csoportosítása súlyuk szerit
Tapéták csoportosítása típusuk szerint
Tapéták csoportosítása felhasználásuk alapján
Tapéták csoportosítása előállításuk alapján
Tapéták gyártásának bemutatása
Tapéták színezésénél, mintázásánál alkalmazott anyagok, technológiák
A képzésjavasolt helyszíne
Tanterem
98
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. elbeszélés x -
1.3. kiselőadás x -
1.4. megbeszélés x -
1.5. vita x -
1.6. szemléltetés x -
1.7. projekt x -
1.8. kooperatív tanulás x -
1.9. szimuláció x -
1.10. szerepjáték x -
1.11. házi feladat x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel x -
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -
1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.6. Információk önálló rendszerezése x -
1.7. Információk feladattal vezetett
rendszerezése x -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x -
2.2. Leírás készítése x -
2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x -
2.4. Tesztfeladat megoldása x -
2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -
2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -
2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése
szóban x -
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x -
3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés
irányítással x -
3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -
3.4. Csoportos versenyjáték x -
A tantárgy értékelésének módja
99
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy 460 óra
A tantárgy tanításának célja
Tapétázási munkák előkészítési műveleteinek, anyagainak, szerszámainak
megismertetése. A tapétázási munkák technológiai folyamatának gyakorlati elsajátítása, a
befejező műveletek gyakorlása, díszítő munkálatok elvégzése. A tanuló legyen képes
önállóan tapétázási műveletek elvégzésére
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és
szakmai tartalmakra épül.
Témakörök és elemeik
Felület előkészítés, előkezelés 175 óra
Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása
Felületvizsgálat gyakorlata mechanikusan, műszeresen
Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak
bemutatása
Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása (
Felület egyenetlenségeinek javításának gyakorlása
Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, gyakorlása
Pórustömítő alapozó használata
Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja
Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács,
azbesztcement)
Alapozó réteg előkészítése
A vakolatok csoportosítása
A vakolatok anyagai
A vakolatok minőségi követelménye
Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására
Vakolattartó szerkezetek használata
Rabic vakolattartó szerkezet használata
Vakolatok felületeinek vizsgálata
Felületvizsgálat szemrevételezéssel
Felületvizsgálat, műszerekkel
Felületvizsgálat mechanikus úton
Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása
Alapfelület anyagának meghatározása
Alapfelület minőségének felmérése
Anyagok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata
Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése
Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése
Ragasztóanyagok alkalmazása 110 óra
Ragasztóanyagok felhordásának módja
Ragasztóanyagok felhordásának szerszámai, eszközei
Ragasztóanyagok felhordásának gépeinek használata
Ragasztóanyagok alapanyagainak vizsgálata
Ragasztóanyagok típusainak vizsgálata
Ragasztóanyagok tulajdonságainak vizsgálata
Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények vizsgálata
100
Ragasztóanyagok ragasztástechnikai vizsgálata (adhézió, adhéziós szakadás, kohézió,
kohéziós szakadás, ragasztási szilárdság, kezdeti tapadás, szellőzési idő, nyitott idő)
Szerves eredetű ragasztók vizsgálata
Diszperziós eredetű ragasztók vizsgálata
Ragasztóanyagok megszilárdulásának vizsgálata
Ragasztóanyagok vizsgálata összetételük alapján (egykomponensű, kétkomponensű)
Ragasztóanyag kiválasztása
Ragasztóanyag bekeverésének szabályai
Próbaragasztás készítése
Tapétázás, díszítés 175 óra Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk
Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása
Tapétázás készítése
Tapéta díszítés készítése
Utómunkálatok elvégzése
Felületvizsgálatot, feltárást, felület diagnosztizálása
Műemléki és szakmatörténeti felületek, bevonatok, díszítések felismerése
Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálata
Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálása
Szakmai javaslat készítése felújítandó felület minősítéséről
Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelése
A megfelelő technika, anyag használata
Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerű javítása
Felvonulás a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel
Nem festendő felületek megóvása (takarás, maszkolás, ragasztás, leszerelés)
Választott technikának megfelelő alapozás (impregnálást)
Alapvakolat felületének javítása
A felület durva hibáinak javítása gipszeléssel
Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleinek erősítése, élvédővel
Felület simítása különböző glettanyaggal simítás
Felületfinomítás kézi, gépi csiszolással
Előkészített felület portalanítása, tisztítása
Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen
Tapétázás előkészítő munkálatainak elvégzése
Makulatúrázás
Ragasztó keverés, előkészítés
Alapfelületet ellenőrzés, próbaragasztás
Tapéta méretre vágása
Tapétát ragasztása
Tapéta simítás
Szükség szerinti utómunka végzése
Díszítést végzése
Befejező munkálatok elvégzése
Munkaterületet átadása
Tapéta felújítása (tisztítás)
A képzés javasolt helyszíne
Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
101
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. elbeszélés x -
1.3. kiselőadás x -
1.4. megbeszélés x -
1.5. vita x -
1.6. szemléltetés x -
1.7. projekt x -
1.8. kooperatív tanulás x -
1.9. szimuláció x -
1.10. szerepjáték x -
1.11. házi feladat x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása) E
gy
éni
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x -
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel x -
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -
1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.6. Információk önálló rendszerezése x -
1.7. Információk feladattal vezetett
rendszerezése x -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x -
2.2. Leírás készítése x -
2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x -
2.4. Tesztfeladat megoldása x -
2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x -
2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x -
2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése
szóban x -
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x -
3.2 Kiscsoportos szakmai munkavégzés
irányítással x -
3.3. Csoportos helyzetgyakorlat x -
3.4. Csoportos versenyjáték x -
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
102
Összefüggő szakmai gyakorlat
OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
1/9. évfolyamot követően 70 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek
keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,
a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök
10104-12
Szobafestő, díszítő munkák
Falfelület festésének, díszítésének
gyakorlata
Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek
elemzése
Festés készítése különböző felületeken,
különböző anyagokkal
Különleges festési technikák, díszítések
10105-12
Tapétázási munkák
Tapétázási munkák gyakorlata
Felület előkészítés, előkezelés
Ragasztóanyagok alkalmazása
Tapétázás, díszítés
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák
Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy
Témakörök
Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése
Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács,
azbesztcement)
Alapozó réteg előkészítése
A vakolatok csoportosítása
A vakolatok anyagai
A vakolatok minőségi követelménye
Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására
Vakolattartó szerkezetek használata
Rabic vakolattartó szerkezet használata
Vakolatok felületeinek vizsgálata
Felületvizsgálat szemrevételezéssel
Felületvizsgálat, műszerekkel
Felületvizsgálat mechanikus úton
Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása
Alapfelület anyagának meghatározása
Alapfelület minőségének felmérése
Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete
Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése
Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése
Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal
103
Anyagszámítás készítése tervből
Anyagszámítás készítése költségvetésből
Felhasznált alapanyagok fajtái
Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, és különböző glettanyagokkal
Előkészített felület portalanítása, tisztítása
Alapozás (impregnálás)
Kültéri speciális alapozók használata
Beltéri speciális alapozók használata
Kijelölés, határoló vonalak kicsapása
Meszes glett, mészfestés
Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek
Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája
Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése
Színezőanyagok alkalmazása
Strukturált felületek kialakítása
Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése
Speciális bevonatok készítése
Munka- és balesetvédelmi ismeretek
Anyagtárolás és szállítás
Kivitelezés lépései
Különleges festési technikák, díszítések
Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez
Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, rozetták) felhelyezése
Díszítendő felületek kijelölése, kicsapása
Díszítőanyag előkészítés, próbafestés készítése
Hengerezés gyakorlása
Vonalazás gyakorlása
Fröcskölés gyakorlása
Tamponálás gyakorlása
Fallazúrozás gyakorlása
Strukturált felületek kialakítása, díszítése (masszamunka)
Díszítő sorminta, sablon alkalmazása
Modern díszítések bemutatása
Különleges díszítési munkák bemutatása
10105-12 Tapétázási munkák
Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy
Témakörök
Felület előkészítés, előkezelés
Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása
Felületvizsgálat gyakorlata mechanikusan, műszeresen
Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak
bemutatása
Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása (
Felület egyenetlenségeinek javításának gyakorlása
Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, gyakorlása
Pórustömítő alapozó használata
Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja
Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács,
azbesztcement)
104
Alapozó réteg előkészítése
A vakolatok csoportosítása
A vakolatok anyagai
A vakolatok minőségi követelménye
Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására
Vakolattartó szerkezetek használata
Rabic vakolattartó szerkezet használata
Vakolatok felületeinek vizsgálata
Felületvizsgálat szemrevételezéssel
Felületvizsgálat, műszerekkel
Felületvizsgálat mechanikus úton
Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása
Alapfelület anyagának meghatározása
Alapfelület minőségének felmérése
Anyagok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata
Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése
Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése
Ragasztóanyagok alkalmazása
Ragasztóanyagok felhordásának módja
Ragasztóanyagok felhordásának szerszámai, eszközei
Ragasztóanyagok felhordásának gépeinek használata
Ragasztóanyagok alapanyagainak vizsgálata
Ragasztóanyagok típusainak vizsgálata
Ragasztóanyagok tulajdonságainak vizsgálata
Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények vizsgálata
Ragasztóanyagok ragasztástechnikai vizsgálata (adhézió, adhéziós szakadás, kohézió,
kohéziós szakadás, ragasztási szilárdság, kezdeti tapadás, szellőzési idő, nyitott idő)
Szerves eredetű ragasztók vizsgálata
Diszperziós eredetű ragasztók vizsgálata
Ragasztóanyagok megszilárdulásának vizsgálata
Ragasztóanyagok vizsgálata összetételük alapján (egykomponensű, kétkomponensű)
Ragasztóanyag kiválasztása
Ragasztóanyag bekeverésének szabályai
Próbaragasztás készítése
Tapétázás, díszítés
Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk
Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása
Tapétázás készítése
Tapéta díszítés készítése
Utómunkálatok elvégzése
Felületvizsgálatot, feltárást, felület diagnosztizálása
Műemléki és szakmatörténeti felületek, bevonatok, díszítések felismerése
Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálata
Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálása
Szakmai javaslat készítése felújítandó felület minősítéséről
Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelése
A megfelelő technika, anyag használata
Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerű javítása
Felvonulás a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel
Nem festendő felületek megóvása (takarás, maszkolás, ragasztás, leszerelés)
Választott technikának megfelelő alapozás (impregnálást)
105
Alapvakolat felületének javítása
A felület durva hibáinak javítása gipszeléssel
Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleinek erősítése, élvédővel
Felület simítása különböző glettanyaggal simítás
Felületfinomítás kézi, gépi csiszolással
Előkészített felület portalanítása, tisztítása
Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen
Tapétázás előkészítő munkálatainak elvégzése
Makulatúrázás
Ragasztó keverés, előkészítés
Alapfelületet ellenőrzés, próbaragasztás
Tapéta méretre vágása
Tapétát ragasztása
Tapétasimítás
Szükség szerinti utómunka végzése
Díszítést végzése
Befejező munkálatok elvégzése
Munkaterületet átadása
Tapéta felújítása (tisztítás)
SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ
a
21 543 02
FAIPARI GÉPKEZELŐ
részszakképesítés
a 34 543 02 Asztalos szakképesítés kerettanterve alapján
A szakképzés jogi háttere
A szakmai tantervi adaptáció
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának
eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló
217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a 21 543 02 Faipari gépkezelő részszakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27) NGM rendelet,
– a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet
alapján készült.
A részszakképesítés alapadatai
A részszakképesítés azonosító száma: 21 543 02
A részszakképesítés megnevezése: Faipari gépkezelő
A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar
Elméleti képzési idő aránya: 30 %
Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %
106
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel
Bemeneti kompetenciák: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra
A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő
végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember
alkalmazható:
Tantárgy Részszakképesítés /Szakképzettség
Biztonságos munkavégzés alapjai szakoktató tanár
Faipari szakmai és gépismeret szakoktató tanár Gépkezelési ismeretek szakoktató tanár
Biztonságos munkavégzés alapjai gyak. asztalos szakoktató
Faipari szakmai és gépismeret gyak. asztalos szakoktató
Gépkezelési ismeretek gyak. asztalos szakoktató
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a
részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további
részletei az alábbiak: nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs
Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:
1. évfolyam
heti óraszám
1. évfolyam
éves óraszám
(20 héttel)
2. évfolyam
heti óraszám
2. évfolyam
éves óraszám
(20 héttel)
Szakmai elmélet és
gyakorlat együtt 35 700+70 35 700
8-10% szabad sáv 2 40 2 40
Mindösszesen
(teljes képzés ideje) 37 740+70 37 740
A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1550 óra (700+70+700+40+40) nyári
összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.
107
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
szabadsáv nélkül
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
Heti óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati
11371-12
Biztonságos
munkavégzés
Biztonságos
munkavégzés alapjai 2
70
2
Biztonságos
munkavégzés
gyakorlata
1 1
10224-12
Alapvető tömörfa
megmunkálás
Faipari szakmai és
gépismeret 5 5
Faipari szakmai
gyakorlat 11 11
10228-12
Gépkezelés
Gépkezelési
ismeretek 5 5
Gépkezelési
gyakorlat 13 13
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 12 25 12 25
Összes heti/ögy óraszám 37 70 37
Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott
tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre
álló részének legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola
szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
108
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
évfolyamonként
Szakmai
követelménymodul Tantárgyak/témakörök
Óraszám
Összesen 1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati
11371-12
Biztonságos
munkavégzés
Biztonságos munkavégzés
alapjai 40 40 80
Munka- és tűzvédelem 20 20 40
Környezetvédelmi- és
technológiai szabályok 12 12 24
Faipari alapgépek,
szerszámok, eszközök
biztonságtechnikája
8 8 16
Biztonságos munkavégzés
gyakorlata 20 20 40
Faipari szerszámok,
eszközök
biztonságtechnikája
6 6 12
Faipari alapgépek
biztonságtechnikája 10 10 20
Munkabiztonság 4 4 8
10224-12
Alapvető tömörfa
megmunkálás
Faipari szakmai és
gépismeret 100 100 200
Tömörfa megmunkálás kézi
szerszámokkal, kisgépekkel 30 30 60
Fűrészelés és keresztmetszet-
megmunkálás gépei és
szerszámai
30 30 60
Alkatrészek felületi
előkészítése, ellenőrzése 10 10 20
Alapszerkezetek
kialakításának jellemző
típusai és
gyártástechnológiái
30 30 60
Faipari szakmai gyakorlat 220 220 440
Tömörfa megmunkálás kézi
szerszámokkal, kisgépekkel 50 50 100
Fűrészelés és keresztmetszet-
megmunkálás gépei és
szerszámai
50 70 50 100
Alkatrészek felületi
előkészítése, ellenőrzése 20 20 40
Alapszerkezetek
kialakításának jellemző
típusai és
gyártástechnológiái
100 100 200
10228-12
Gépkezelés
Gépkezelési ismeretek 100 100 200
Faipari megmunkálás
gépei, szerszámai 25 25 50
Lapanyagok
megmunkálása 40 40 80
Felületkezelés gépei,
berendezései 35 35 70
Gépkezelési
gyakorlat 260 260 520
Faipari megmunkálás
gépei, szerszámai 80 80 160
Lapanyagok
megmunkálása 110 70 180
Felületkezelés gépei,
berendezései 70 110 180
Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 240 500 240 500 1480
109
Összes éves/ögy óraszám: 740 70 740 1550
Elméleti óraszámok/aránya 480/30,96 %
Gyakorlati óraszámok/aránya 1070/69,03 %
Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a
táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám
szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a
felosztásra került.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám
pedig ajánlás.”
110
A
11371-12 azonosító számú
Biztonságos munkavégzés
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
111
Biztonságos munkavégzés alapjai tantárgy 80 óra
A tantárgy tanításának célja
A biztonságos munkavégzés alapjai elméleti oktatás célja, hogy a tanulókat felkészítse a
munkaterületen jelentkező munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatok
ellátására, a faipari alapgépekkel, szerszámokkal, eszközökkel történő körültekintő és
elővigyázatos munkavégzés szabályainak elsajátítására. A tantárgy oktatása során felelős,
környezettudatos magatartás alakuljon ki a tanulókban.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
Témakörök
Munka- és tűzvédelem 40 óra
A munkavédelem célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai.
A munkáltató és munkavállaló jogai és kötelességei.
A biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.
Az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikája.
Baleset fogalma, csoportosítása, megelőzése.
Balesetek kivizsgálása, nyilvántartása.
Tennivalók baleset esetén.
Az elsősegélynyújtás szabályai.
Szakhatóságok jogai.
Egészséges munkahelyek kialakítása, szervezeti intézkedések.
Gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése.
Kéziszerszámok biztonságos használata.
Munkabiztonsági felszerelések, eszközök, védőruhák használata.
Egyéni és kollektív védőfelszerelések használata a biztonságos munkavégzéshez.
A foglalkozási ártalom fogalma, csoportosítása, okai, következményei, valamint
megelőzésének lehetőségei.
Foglalkozási betegségek.
Foglalkozás-egészségügy tárgykörei (munkaélettan, munkalélektan, munkakörülményi
tényezők, munkakultúra).
Orvosi alkalmassági vizsgálatok.
Személyi higiénia.
Ergonómia.
A tűzvédelem célja és feladatai.
Az égés feltételei, fajtái.
Tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás.
Tűzoltó anyagok és eszközök, kezelésük.
Tennivalók tűz esetén, tűzoltási módok.
A villamosság biztonságtechnikája.
Érintésvédelem.
Környezetvédelmi- és technológiai szabályok 24 óra
Ökológiai alapismeretek.
A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége.
Környezetvédelem eszközei, módszerei.
A víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme.
A fa- és bútoriparban keletkező hulladékok feldolgozása, tárolása, ártalmatlanítása.
Beruházások környezetvédelmi előírásai.
A faipari beruházás előkészítése, szakhatóságok előírásai és telephely engedélyezési
eljárás.
112
Szennyvíz- és hulladékkezelés.
Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása.
Biztonsági adatlapok, R-S mondatok.
Zajvédelem.
Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 16 óra
Biztonságtechnika a faiparban.
Ergonómiai előírások, gépek kezelhetősége.
Faipari gépek üzemeltetésének környezeti szempontjai.
Faipari alapgépek működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismeretek.
Alapvető kéziszerszámok, kézi kisgépek biztonságtechnikája.
Elsősegély-nyújtási ismeretek.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-
szám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. megbeszélés x -
1.3. szemléltetés x -
1.4. házi feladat x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel x -
1.2. Információk feladattal vezetett
rendszerezése x -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Tesztfeladat megoldása x -
3. Képi információk körében
3.1. Munkavédelemi táblák értelmezése x -
4. Komplex információk körében
4.1. Esetleírás készítése x -
5. Csoportos munkaformák körében
5.5. Csoportos versenyjáték x -
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
113
Biztonságos munkavégzés gyakorlata tantárgy 20 óra
A tantárgy tanításának célja
A biztonságos munkavégzés gyakorlata oktatás célja, hogy felkészítse a tanulókat a
faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságos használatára. A tantárgy oktatása
során elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képesek legyenek a faipari
termelésben a kézi és gépi munkavégzés szabályainak maradéktalan betartására, a
munkabiztonsági eszközök, felszerelések használatára, a gépek, szerszámok biztonságos
használatára.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
Témakörök
Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 12 óra
Műhelyrend.
Padszerszámok, közös szerszámok.
Szerszámok tárolása.
Szerszámok tárolása munka közben.
Kéziszerszámok kezelése, fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók, kalapácsok.
Egyéb szerszámok biztonságos használata.
Faipari alapgépek biztonságtechnikája 20 óra
Faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása.
Védőberendezések, védőeszközök használata.
Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása.
A gépek üzemi körülményei, gépápolás.
Gépi szerszámok kezelése, tárolása.
Gépi szerszámok biztonságos szállítása és tárolása, szerszámok ellenőrzése.
Gépi munkavégzés szabályai.
Munkabiztonság 8 óra
A munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunkálás közben.
Magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megmunkálás közben.
Környezeti és technológiai szabályok munkavégzés közben.
Veszélyes anyagok kezelése, tárolása.
Elsősegélynyújtás.
Tűzoltó berendezések és eszközök használata.
Tűzkárbejelentés.
Érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben.
Faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
114
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek (ajánlás)
Sor-
szám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.4. megbeszélés x -
1.6. szemléltetés x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Gyakorlati munkavégzés körében
1.2. Műveletek gyakorlása x
1.3. Munkamegfigyelés adott szempontok
alapján x
2. Üzemeltetési tevékenységek körében
2.1. Géprendszer megfigyelése adott
szempontok alapján x
2.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x
2.3. Üzemelési hibák szimulálása és
megfigyelése x
2.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
115
A
10224-12 azonosító számú
Alapvető tömörfa megmunkálás
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
116
Faipari szakmai és gépismeret tantárgy 200 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanulók számára olyan alapképzést nyújtson, mely alapja lehet a faipari szakmák
speciális tananyagainak. Megismertesse a tanulókkal a fa megmunkálásának kézi
technológiáit, a faipari alapgépek szerkezetét és működési elvét, tegye alkalmassá a
tanulókat a szakelméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
Témakörök
Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 60 óra
A forgácsolás elmélete.
Faipari szerszámok és kézi kisgépek (fűrész-, maró- és csiszológépek, fúrógépek,
oszlopos fúró).
Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó szerszámoknál.
Jellemző szögek és hatásuk a felületi finomságra.
Forgácsoláshoz szükséges mozgások (főmozgás, mellékmozgás).
Forgácsoló sebesség, előtoló sebesség.
Forgácsolás egyenes vonal mentén.
Forgácsolás ív mentén.
Forgácsolással összefüggő szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, fűrészszalag
hossza, vastagsága, körfűrészek forgácsolási sebessége, előtoló sebessége, gyalugép
forgácsolási sebessége, előtoló sebessége).
Kézi szerszámok műhelyszintű használata.
Kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk.
Kézi csiszolásnál használt anyagok és felhasználásuk.
Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása.
Szelvény méretre alakítása kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel.
Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben, méretre munkálás kézi szerszámokkal,
faipari kisgépekkel.
Faipari kézi gépek működtetése és biztonságtechnikája.
Kézi fűrészgépek: körfűrészek, láncfűrészek, dekopír-fűrészek, rezgőfűrészek,
szúrófűrészek működése, alkalmazása.
Kézi gyalugépek működése, alkalmazása.
Kézi fúrógépek működése, alkalmazása.
Kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép) működése, üzemeltetése,
alkalmazása.
Kézi csiszológépek (szalag, korong, rezgő) működése, üzemeltetése, alkalmazása.
Kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók.
Kézi gépek biztonságtechnikai előírásai, szabályai.
Műhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.
Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai 60 óra
Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek).
Szalagfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai.
Körfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai.
Egyengető gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.
Vastagsági gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.
Fűrész- és gyalugépeknél használt por- és forgácselszívók.
Kiegészítő berendezések, sablonok, munkadarabok ellenőrzése.
Fűrész- és gyalugépek biztonságtechnikai előírásai.
117
Gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.
Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés.
Sík és térgörbék vágása.
Szelvény méretre alakítása faipari fűrészgépekkel.
Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben.
Méretre munkálás faipari gyalugépeken.
Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 20 óra
Csiszolási műveletek végzése kézzel és kisgépekkel.
Kézi és gépi csiszolóanyagok ismertetése.
Kézi csiszológépeken (szalag, tárcsás, rezgő) végezhető technológiák.
Sík, mart, profilozott felületek csiszolása.
Sarkok, élek letörése.
Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 60 óra
Faipari alapszerkezetek (lap-, keret-, káva- és állványszerkezetek).
Toldások, fakötések.
Egyszerű szélesbítő toldások (egyenes élillesztéssel, idegencsappal, gépi toldással)
szerkezeti kialakítása, felhasználási területei.
Egyszerű hosszabbító toldások (rálapolással, gépi toldással) kialakítása és
alkalmazásai.
Alap keretkötések (ollós csapozás, vésett csapozás) kialakításai, felhasználási területei.
Alap kávakötések (egyenes és fecskefarkú fogazások) kialakítása és alkalmazásai.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorsz
ám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. megbeszélés x -
1.3. szemléltetés x -
1.4. házi feladat x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel x -
1.3. Információk önálló rendszerezése x -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x -
2.2. Tesztfeladat megoldása x -
118
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Faipari szakmai gyakorlat tantárgy 440 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanulók ismerjék meg a faanyag tulajdonságait, megmunkálási lehetőségeit, tanulják
meg használni a kéziszerszámokat és kezelni a faipari alapgépeket.
A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakrabban használatos fafajokat és a
felhasználásukat megnehezítő fahibákat, ismerkedjenek meg az asztalos szakma
tevékenységi körével, lehetőségeivel, munkamódszereivel.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
Témakörök
Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 100 óra
Természetes fából készülő alkatrészek szabása, darabolása, szeletelése, kézi
szerszámokkal és kézi kisgépekkel (gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése,
szerszámok beállítása, működtetése).
Kézi fűrészek általános ismertetése (fűrészfog jellemzői, szögei, élezés menete,
terpesztés-oldallapsúrlódás csökkentés).
Fűrészelési gyakorlat (szükséges mérő- és rajzoló eszközök ismertetése, használata,
anyagkiosztás).
Fűrészelési technológia - anyagbefogás, rögzítési módok, ellenőrzés, munkavédelem.
Fűrészelési gyakorlatok.
Kézi körfűrész gépek, dekopír-, szúró-, rezgőfűrészek bemutatása, használata.
Gépi fűrészelési gyakorlatok.
Keresztmetszet megmunkáló kézi szerszámok és gépek, gépekhez tartozó szerszámok
jellemzői, késcsere, gépbeállítás.
Simító gyalu bemutatása, nagyolási gyakorlatok.
Eresztő gyalu felépítése, forgácstörő szerepe, egyengetési gyakorlat, kézjegy szerepe.
Derékszögű síkok képzése, méretre gyalulás, önellenőrzés.
Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használatuk.
Méretre gyalulás, méretellenőrzés.
Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése.
Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.
Kézi marógépek, marószerszámok, szerszámcsere, gépbeállítás, biztonságtechnikai
eszközök és berendezések alkalmazása, marási típusok.
Felsőmarógép bemutatása, használata.
Laposcsap (lamelló) marógép bemutatása, használata.
Kézi és állványos fúrógépek, fúrószerszámok, szerszámcsere, gépállítás, fúrási
típusok, technológiák.
Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szersz. 100 óra
Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek).
Gépi fűrészszerszámok (fűrészszalagok, körfűrészlapok és azok típusainak
bemutatása) felépítése, beállítása.
Asztalos szalagfűrészgép felépítése, beállítása, szalagcsere, fűrészelési gyakorlat.
Asztalos körfűrészgép felépítés, beállítása, az elővágó körfűrészlap szerepe.
119
Fűrészelés gyakorlása, darabolás, szélezés, szeletelés, íves (sík és térgörbe) alkatrészek
kialakítása.
Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használata,
gyalulási gyakorlat.
Egyengetés, vastagolás, teljes keresztmetszetű megmunkálás gyakorlása, méretre
gyalulás, méretellenőrzés.
Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése.
Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.
Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 40 óra
Csiszolási típusok, kézzel, kisgépekkel.
Csiszolóanyagok.
Természetes fa csiszolási technológiái (színlőpenge használata), natúr, pácolt, mázolt,
lazúr, lakkozott felület alá.
Csiszolópapírok, kézi szalagcsiszoló gép, vibrációs és korongcsiszoló gépek
használata, működése.
Csiszolási gyakorlatok - tömörfa alkatrészek, kávák csiszolása.
Méret- és minőség-ellenőrzés.
A gyártásközi ellenőrzések meghatározása, a dokumentálás tartalmi és formai
követelményei.
Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 200 óra Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.
Szélesbítő toldás egyenes élillesztéssel.
Szélesbítő toldás idegen csappal.
Hosszabbító toldás rálapolással, egyenes vagy ferde élillesztéssel.
Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.
Sarokkötések lapolással, 90°-os illesztésű lapolással (alkalmazási terület, műveleti
sorrend, összerajzolás menete, alkalmazott szerszámok), vállazás.
Sarokkötés ollós csapozással, 90°-os illesztéssel, egy oldalon (összerajzolás,
fűrészelés, vésés).
Sarokkötés ollós csappal 1/3 aljazással, 2/3-os aljazással (összerajzolás, aljazott
méretek, vállazási méretek összhangja).
Sarokkötés fészkes szakállas vésett- csappal, átmenő szakállas vésett- csappal.
„T” kötés átvésett csappal.
Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.
Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.
Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.
Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.
Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.
Egyszerű munkadarabok készítése.
Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-
szám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. megbeszélés x -
1.3. szemléltetés x -
120
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
5. Csoportos munkaformák körében
5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés
irányítással x -
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.2. Műveletek gyakorlása x -
6.3. Munkamegfigyelés adott szempontok
alapján x -
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
121
A
10228-12 azonosító számú
Gépkezelés
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
122
Gépkezelési ismeretek tantárgy 200 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanulók megismerjék a fa megmunkálásának gépi technológiáit, segítse a faipari gépek
szerkezetének megismerését, nevelje a tanulókat az új gépek, technológiák iránti
érdeklődésre, ráirányítsa a figyelmet a gépek megóvására, szakszerű karbantartására.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
Témakörök
Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 50 óra
Faipari forgácsoló gépek és szerszámok fajtái és alkalmazásuk.
Marógépek (asztalos marógép, felsőmarógép, csapozó marógépek) működése,
falhasználása és üzemeltetési szabályai.
Fúrógépek (hosszlyukfúró, sorozatfúró) működése, felhasználása és üzemeltetési
szabályai.
Láncmarógépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.
Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken.
Szerkezeti megmunkálások marógépeken.
Szerkezeti kötések kialakítása asztalos marógépen, csapozó marógépen,
láncmarógépen, felsőmarógépen.
Fúrógépek, fúrási technológiák, a hosszlyuk- és sorozatfúró gépekkel kialakítható
kötések.
Faipari esztergagépek alaptípusai, esztergályos szerszámok.
Csiszológépek (szalagcsiszólógépek, korongcsiszológépek, széles szalagú
csiszológépek, élcsiszológépek) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.
Furnérolló működése, furnérteríték-képzés gépeinek felhasználása és üzemeltetési
szabályai.
Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése,
felhasználása és üzemeltetési szabályai.
Prések működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.
Éllezáró gépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.
A felületkezelés gépei és berendezései, működése, felhasználása és üzemeltetési
szabályai.
A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése,
felhasználása és üzemeltetési szabályai.
Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai.
Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.
Por- és forgácselszívó berendezések.
Karbantartás műveletei, típusai.
Szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, körpályán mozgó szerszám forgácsolási
sebessége, előtoló sebessége).
CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése.
Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken.
Lapanyagok megmunkálása 80 óra
Lapszabászgépek, táblafelosztók típusai, szerkezeti felépítésük, működésük,
üzemeltetésük.
Fűrészelési hibák, előfordulásuk, a hibák oka és megelőzősük lehetőségei.
Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken.
Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása.
Csiszológépek és szerszámaik csoportosítása.
123
Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek szerkezeti felépítése, működése.
Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek.
Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása.
A csiszolási hibák javítása.
Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel.
Éllezárás gépei, élek megmunkálása.
Felületkezelés gépei, berendezései 70 óra
A felületkezelő anyagok felhordásának gépei, eszközei (mártás, hengeres felhordás,
öntés gépei, különböző szóróberendezések).
Lakkozott felületek szárító berendezései, működésük.
Felületbevonások, fóliázás, laminálás gépi berendezései.
A felületkezelés egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásai.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
124
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-
szám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. megbeszélés x -
1.3. szemléltetés x -
1.4. házi feladat x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg feladattal vezetett
feldolgozása x -
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel x -
1.3. Információk önálló rendszerezése X -
2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre X -
2.2. Tesztfeladat megoldása x -
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Gépkezelési gyakorlat tantárgy 520 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanulók megismerjék a gépi megmunkálások technológiai előírásait, az asztalosipari
gépek szerkezetét, működési elvét, tanulják meg használni a gépek védőberendezéseit, a
balesetmentes munkavégzés feltételeit, szerszámkarbantartás előírásait.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai
tartalmakra épül.
Témakörök
Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 160 óra
Marógépek (asztalos marógépek, felsőmarógépek, csapozó marógépek) működése,
üzemeltetési szabályai.
Fúrógépek (hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép) működése, üzemeltetési szabályai.
Láncmarógépek működése, üzemeltetési szabályai.
Szerkezeti kötések kialakítása maró-és fúrógépeken.
125
Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken.
Keret körbemarása vezető gyűrű, sablon segítségével.
Esztergályozási alapműveletek.
Csiszológépek (szalagcsiszológépek, korongcsiszológépek, széles szalagú
csiszológépek) működése, üzemeltetési szabályai.
Furnérolló működése.
Furnérteríték képzés gépeinek működése, üzemeltetési szabályai, furnérteríték
készítése.
Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése,
üzemeltetési szabályai.
Hidraulikus hőprésgépek működése, üzemeltetési szabályai.
Éllezáró gépek működése, üzemeltetési szabályai.
A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, üzemeltetési
szabályai.
Élezőgépek, működésük.
Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai.
Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.
Por- és forgácselszívó berendezések kezelése, karbantartása.
A karbantartás műveletei, típusai.
Megmunkáló gépek kiegészítő berendezései, sablonok.
CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése.
Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken.
Lapanyagok megmunkálása 180 óra
Lapszabászgépek, táblafelosztók üzemeltetése.
Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken.
Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása.
Csiszológépek és szerszámaik kiválasztása.
Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek üzemeltetése, csiszolási gyakorlatok.
Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek, csiszolási gyakorlatok.
Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása, csiszolási gyakorlatok.
Táblásított- és furnérozott lapok csiszolása felületkezelés alá.
A csiszolási hibák javítása.
Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel.
Éllezárás gépei, élek megmunkálása.
Ragasztás (préselés).
A ragasztás technológiája (présgép bemutatása, működése, préselési paraméterek
meghatározása).
Élek lezárása felületborítás után (furnér, élfólia, élléc, ABS).
Felületkezelés gépei, berendezései 180 óra
Pácfelhordó eszközök, berendezések.
Pácolási gyakorlat.
A felületkezelő anyag felhordásának módjai, gépei, eszközei (mártás, hengeres
felhordás, különböző szórástechnológiák, öntés).
Felületkezelési gyakorlatok.
Felületkezelési hibák, javításuk, megelőzésük.
A felületkezelés egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásai.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói
tevékenységformák (ajánlás)
126
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorsz
ám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység
szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály
1.1 magyarázat x -
1.2. megbeszélés x -
1.3. szemléltetés x -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-
szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete
(differenciálási módok) Alkalmazandó
eszközök és
felszerelések (SZVK 6.
pont lebontása,
pontosítása)
Eg
yén
i
Cso
po
rt-
bo
ntá
s
Osz
tály
-
ker
et
5. Csoportos munkaformák körében
5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés
irányítással x -
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.2. Műveletek gyakorlása x -
6.3. Munkamegfigyelés adott szempontok
alapján x -
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott
szempontok alapján x -
7.3. Üzemelési hibák szimulálása és
megfigyelése x -
7.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x -
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel.
Összefüggő szakmai gyakorlat
OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához
1/9. évfolyamot követően 70 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek
keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,
a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök
10224-12
Alapvető tömörfa megmunkálás
Faipari szakmai gyakorlat tantárgy
Alapszerkezetek kialakításának jellemző
típusai és gyártástechnológiái
10228-12
Gépkezelés
Gépkezelési gyakorlat tantárgy
Faipari megmunkálás gépei, szerszámai
127
10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás
Faipari szakmai gyakorlat tantárgy
Témakörök
Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.
Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.
Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.
Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.
Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.
Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.
Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.
Egyszerű munkadarabok készítése.
Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.
10228-12 Gépkezelés
Gépkezelési gyakorlat tantárgy
Témakörök
Faipari megmunkálás gépei, szerszámai
Marógépek (asztalos marógépek, felsőmarógépek, csapozó marógépek) működése,
üzemeltetési szabályai.
Fúrógépek (hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép) működése, üzemeltetési szabályai.
Láncmarógépek működése, üzemeltetési szabályai.
Szerkezeti kötések kialakítása maró-és fúrógépeken.
Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken.
Esztergályozási alapműveletek.
Csiszológépek (szalagcsiszológépek, korongcsiszológépek, széles szalagú
csiszológépek) működése, üzemeltetési szabályai.
A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, üzemeltetési
szabályai.
10. SPECIÁLIS SZAKISKOLA PROGRAMJA
A 2013/2014. tanévben a speciális szakiskola tevékenységét, működését ideiglenesen
szüneteltetjük, mivel az új, hatályos törvények nem adnak lehetőséget a jelenlegi struktúrában
váló működtetésére.
Az alábbi kérdésben kértünk állásfoglalást, illetve engedélyt az NGM illetékes főosztályától:
1. A jelenleg működtetett részszakképesítést adó OKJ-s szaktanfolyamaink –
felnőttoktatási kereteken belül - nappali tanítási rendben működhetnek –e? E
csoportok vizsgáztatása lehetséges-e egy éves terminusban?
2. A beutalt növendékek döntő többsége nem rendelkezik érvényes Tanulási
képességeket vizsgáló szakértői határozattal. A szakértői dokumentumokat – jelen
törvények szerint – nem kérheti meg az intézmény vezetője, csak a szülő, ami ebben
az esetben szinte lehetetlen, hiszen sok szülőről, azok hollétéről nincs információnk.
Lehetne-e változtatni vagy külön engedéllyel ellátni a javítóintézeteket?
Kérdéseinkre adott megnyugtató válasz után a 2014/15. tanévben a speciális
szakiskola programját is kidolgozzuk.
128
11. SZAKTANFOLYAMI KÉPZÉS PROGRAMJA
SZAKMAI TANTERV
KOSÁRFONÓ
Tanfolyam
A tanfolyami tantervi adaptáció
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának
eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló
217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a 21 215 01 Kosárfonó részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
tartalmazó rendelet,
– a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet
alapján készült.
A tanfolyam óraterve 20 hetes nappali rendszerű, felnőttoktatási rendszerben
A képzés heti tanfolyami óraszámai:
heti óraszám
Szakmai elmélet és
gyakorlat együtt 37
A tanfolyam oktatására fordítható idő 740 óra.
1. számú táblázat
A tanfolyami követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
évfolyamonként szabadsáv nélkül
Tanfolyami
követelmény Tantárgyak
Heti óraszám
Elmélet Gyakorlat
Kosárfonás
Kosárfonás
szakmai
ismeretek
4
Kosárfonás
szakmai
néprajz
3
Kosárfonás
szakmai rajz
gyakorlatok
10
Kosárfonás
gyakorlatok 20
Összes heti elméleti/gyakorlati
óraszám 7 30
A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű.
129
Kosárfonás
megnevezésű
szakmai követelmény
tantárgyai, témakörei
130
Kosárfonás szakmai ismeretek tantárgy 80 óra
A tantárgy tanításának célja
A Kárpát-medence magyar és nemzetiségi népi kézműves hagyományainak megismerése a
fonáskultúra kialakulásának története. A szálas anyagok feldolgozásának kultúrtörténete.
Az alapanyagok, eszközök, megismerése készítésmódok elsajátítása. A hagyományos
kultúra ápolása, újra gondolása a mai kor emberének használatára.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Néprajzi, - művészettörténeti,- történelmi,- földrajzi,- biológiai ismeretek
Témakörök
A fonatok kialakulása szakmatörténet, a szakma jeles alkotói
A fonatok kialakulása régészeti, művészettörténeti elemzések figyelembevételével, az
összefüggések felismerése. A kultúra elterjedése, a fonatok alkalmazásának, területei.
A felhasználható alapanyagok megismerése. Széleskörű szakmatörténet elsajátítása,
alkalmazása a kosárfonó, fonott-bútorkészítő szakma során. A szakma jeles alkotói.
A szálas anyagok fonásának ökológiai tényezői
Az ökológiailag jellemző alapanyagok ismerete használata az egyetemes, az európai,
és a hazai fonáskultúrában. Alkalmazása a korszerű lakáskultúrában.
A kosárfonás alapanyagai
A kosárfonáshoz szükséges alapanyagok, segédanyagok ismerete. A termesztésből
adódó anyagok, a füzek botanikai ismerete. A füzek helye a növényvilágban. Vadon
termő és termesztett füzek (kultúrfüzek) fajtái, sajátosságai. A termesztés és
feldolgozás során használt eszközök ismerete. A termesztett füzek minősítse,
osztályozása, az osztályozott vessző fajtái, feldolgozása értékesítése, beszerzési
lehetőségei.
A kosárfonás eszközei
A kosárfonásra, feldolgozására szolgáló eszközök, berendezések ismerete,
alkalmazásuk. A kéziszerszámok és gépi berendezések karbantartása, előkészítése a
használatra.
Fonástípusok, szegések és fülek alkalmazása
A fonástípusok ismerete, csoportosítása. A tárgynak, a tárgy szerkezetének megfelelő
fonástípus alkalmazása.
Kosár típusok
A kosarak különböző típusú aljak szerinti csoportosítása. A kosarak szerkezet és forma
szerinti csoportosítása. A kosarak használat szerinti csoportosítása.
A kosarak javítási lehetőségei
A hiba felismerése, feltárása, a szakmai ismeretek, elméleti és gyakorlati tudás
elsajátításával, alkalmazásával. A javíthatóság megállapítása.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem és tanműhely
Kosárfonás szakmai néprajz tantárgy 60 óra
A tantárgy tanításának célja
A szakmai néprajz oktatásának célja, a népi kézműves szakmák műveléséhez
elengedhetetlenül szükséges szakmai ismeret. A motívumkincs, ismerete, a forma, a
131
funkció és a díszítmény összhangjának megismerése. A szakma fejlődési szakaszainak
ismerete.
Témakörök
A Kárpát-medencei magyarság és a nemzetiségek legjellemzőbb kosár kultúrája,
formai gazdagsága
A Kárpát-medencében élő magyarság és az itt élő nemzetiségek fonáskultúrájának
kialakulása és fejlődése a történelem során. A különböző fonható vesszőből, liánokból
készült tárgyak, berendezések készítése a magyar paraszti kultúrában.
A tájegységek motívum és formakincse
A fonáskultúrának tájegységi területi jellemzői a magyar nyelvterület fonáskultúrája.
Építmények. Állattartók. Gazdasági kosarak. Kamrai kosarak. A lakásbelső kosarai.
A parasztspecialisták munkálkodása, a háziipari szövetkezetek kialakulása és
megszűnése. A mesterségből élő egyéni vállalkozók, a kortárs népművészet helyzete.
A tárgyak, szokások, környezetbe illesztése, alkalmazása
A fonott tárgyak alkalmazása a gazdálkodásban, a gazdaság építményeiben, a lakóház
környezetében, a lakóház belsejében.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szaktanterem, Könyvtár
Kosárfonás szakmai rajz gyakorlatok tantárgy 200 óra
A tantárgy tanításának célja
A szakrajzi ismeretek alkalmazása. A kivitelezéshez szükséges vázlatok, látványrajzok,
kivitelezési rajzok készítésének elsajátítása. Műhelyrajzok, motívumgyűjtemények (pl.
fonásminták) és tervdokumentációk készítésének elsajátítása.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Rajz gyakorlat, néprajzi ismeretek, művészettörténet, történelem.
Témakörök
Különböző térformák megjelenítése Különböző térformák megjelenítése, környezetbe illesztése. Gyűjteményből fonott tárgyak
másolása, múzeumi anyag másolása. Természeti formák, növények, állatok másolása.
Reprodukciós rajzok készítése, átdolgozása, alkalmazása
Reprodukáló rajzokat készítése, reprodukciós rajzokat átdolgozása, alkalmazása az
igénynek megfelelően. Mintagyűjtemény készítése. Fonatminták rajzolása.
Alapfokú kivitelezési és műhelyrajz készítés
A kosárfonás és fonott-bútorkészítés díszítő műveleteinek szerkezeti rajzainak elsajátítása.
Modell és szerkezeti rajz készítésének elsajátítása. A látványrajz elkészítése, műhely és
kivitelezési rajz készítése, a látványrajz értelmezése.
Mintagyűjtemény, vázlat, tervdokumentáció készítés, archiválás
A különböző fonatok, fonott tárgyak arányrendszerének ismeretének elsajátítása a vizuális
kultúra segítségével. Az elkészült rajzok mintagyűjteményének elkészítése.
Fotó dokumentációk, mintagyűjteményének archiválása, mintakönyv szerkesztése.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem, tanműhely
132
Kosárfonás gyakorlatok tantárgy 400 óra
A tantárgy tanításának célja
A kosárfonás gyakorlatban való megismerése. Az eszközök, berendezések a gyakorlatban
való megismerése. A munkafolyamatok elsajátítása. A szakma teljes elsajátítása. A
vizsgafeladatok elkészítése, felkészülés a szakmai vizsgára.
Témakörök
Különböző típusú kosáraljak, lábazatok, oldalak, ismerete, szerkezetek kialakítása,
fonása
Fonást előkészítő műveletek.
Alapanyagok kiválasztása, szakmai számítások elvégzése, segédanyagok kiválasztása.
A kosáraljak szerkezeti felépítése, a különböző formájú kosarak aljának készítése,
alkalmazott fonási eljárások megismerése.
Lábazatok kialakítása, különböző lábazatok készítésének gyakorlatban való megismerése,
kivitelezése, alkalmazása.
A gyűrűfonások szerepe, jelentősége.
A különböző gyűrűfonatok alkalmazása, beillesztése az adott munkafolyamatba.
Technikai kivitelezésének elsajátítása.
A különböző oldalfonások, oldalszerkezetek kialakításának elsajátítása. Különböző
oldalkialakítások, technikák, gyűrűfonatok együttes alkalmazása.
A sablonra (pl. különböző kosarak) és formára fonás (pl. üvegek, demizsonok)
kivitelezésének elsajátítása.
A különféle kapcsolódó alkatrészek, tetők (pl. szennyes tartó kosár, piknik kosár)
készítésének elsajátítása.
Különböző típusú kosarak szegések befejező műveletek ismerete, készítése
A különböző befejezési, szegési eljárások ismerete és alkalmazása. A tárgy típusának,
használatának megfelelő befejezés, illetve szegésfajták alkalmazása. A letisztázás
technikai megoldásainak ismerete.
Különböző kosárfülek ismerete, készítése
A különféle kosárfülek ismerete, gyakorlatban való elsajátítása, alkalmazása. A
különkészített fülek készítése és alkalmazása. A demizsonok, üvegek füleinek kiképzése,
alkalmazása, gyakorlati ismerete.
A különböző kosarak javítása
A meghibásodott kosáron a hiba felismerése, feltárása, a szakmai ismeretek, elméleti és
gyakorlati tudás elsajátításával, alkalmazásával. A javíthatóság megállapítása.
Zöldvesszőből készült paraszti munkák
A megtermett lombját lehullatott vesszőt gyűjtötték össze a falusi emberek és ebből a téli
időszakban a ház körül és a gazdálkodásban használatos kosarakat készítettek. A
sejtnedvességű anyag felhasználásának ismerete. Különböző gazdasági kosarak,
terményszállítók, aszalók, kocsikasok, készítésének elsajátítása.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szakmai tanterem, tanműhely
A 2013/2014, tanévben indítunk utoljára 9. osztályt a szakiskolában, jelenleg egy
osztályban folyik ilyen tanítás:
Tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (5 óra), matematika (5), történelem (4), földrajz (3),
fizika (2), kémia (2), etika (2), pályaorientáció (2).
Tízedik osztály nem indult a tanévben.
133
12. LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁSREND
Az iskola 2014. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg
először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2014. április 1.
napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a
nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
Aszód, 2017. október hó 31.
A tantestület a Pedagógiai Programot 2017. október 30-án elfogadta.
A dokumentumot az Aszódi Javítóintézet honlapján nyilvánosságra hozzuk, illetve a KIR
rendszerbe feltöltjük.
Jóváhagyta:
Takács Pál György
iskolavezető