1

Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály

Dénes Szakgimnáziuma és

Szakközépiskolája

2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b

Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és

Szakközépiskolája, 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b

Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és

Szakközépiskolája Kistarcsai Fiókintézménye

2243 Kistarcsa, Ifjúság tér 3.

Pedagógiai Programja

2016.

2

1. A Pedagógiai Program hatálya

Jelen Pedagógia Program a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgim-

náziuma és Szakközépiskolája programja.

Ezen Pedagógiai Programot kell alkalmazni a Ceglédi Szakképzési Centrum Mi-

hály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában, és a Ceglédi Szakképzési

Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kistarcsai Fiókin-

tézményében.

A Pedagógiai Programot a tagintézmény nevelőtestülete véleményezte és elfogadta.

Az oktatott szakmák tekintetében a hatályos jogforrásokat kell alkalmazni.

Bevezetés

3

2. Bevezető gondolatok

A tanulás olyan tevékenység, amelyet két szemszögből láttathatunk. Sokan nyűgnek

érzik, alig várják életüknek azt a szakaszát, amelyben befejezhetik ezt a tevékenységet.

Szerencsére többen vannak azok, akik egyre inkább szükségét érzik, belső igényük van

a tanulásra.

Jens Peter Jacobsen szerint „Tanulni éppen olyan szép, mint élni.” A gondolatot tovább

ízlelgetve arra a következtetésre jutunk, hogy mindenkinek, kortól, nemtől függetlenül a

tanulás az élete része; akár szeretjük, akár nem. A látásmódunkon múlik, hogy ezt a

tevékenységet pozitívan fogjuk fel, örömmel éljük meg.

Iskolánk magáénak vallva Jens Peter Jacobsen gondolatát, mint ars poeticát zászlónkra

tűzve hirdetjük a tanulás szépségét, az életünkre és a lelkünkre gyakorolt csodálatos

hatását. Célunk, hogy ezt a szépséget minél többen megismerjék; felemeljük azt, aki

nehézségekkel küzd; lehetőséget teremteni annak, aki már keresi ezt az érzést, a szellem

és a lélek megújulását.

3. Az iskolánk bemutatása

Iskolánkat, a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakkö-

zépiskolája jogelődjét 2003-ban az Ezredfordító Oktatási Alapítvány hozta létre azzal a

céllal, hogy új lehetőségeket teremtsen a felnőttképzésben, felnőttoktatásban és az érett-

ségi utáni szakmai tanulmányok folytatásában. Az iskola tevékenységét a szakgimnázi-

umban és a szakközépiskolában a nem tanköteles fiatalok és felnőttek szakmai képzése

határozza meg.

Az Európai Uniós csatlakozás, a munkaerő mobilabbá válása következtében nem tartha-

tó az „egy élet – egy szakma” filozófia. Hisszük, hogy napjainkban létfontosságú az

egész életen át tartó tanulás, szükséges akár négy-öt szakma elsajátítása és magas szintű

művelése. Iskolánk felvállalja a felnőttek és a nappali tagozatos képzésből kiszorult

fiatalok felnőttoktatását esti vagy nappali rendszerű képzésben.

Törekszünk arra, hogy szakmai kínálatunk megfeleljen a térség, a régió és az Európai

Unió munkaerőpiacának XXI. századi elvárásainak.

Bevezetés

4

Iskolánk 2016 augusztusáig alapítványi iskolaként működött, azonban 2016. szeptember

1-étől a Ceglédi Szakképzési Centrum tagintézményeként folytatja tevékenységét.

Az intézmény önálló jogállással és gazdálkodással nem rendelkező tagintézmény.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény , a szakképzésről szóló a 2011. évi CLXXXVII. törvény, és az Országos Kép-

zési Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet előírásai alapján folyik.

Bevezetés

5

Az iskolában folyó képzések

Oktatási szerkezet

(szakmai középfokú oktatás)

Szakközépiskola

nem érettségire épülő, középfokú iskolai rendszerű szakképzések;

esti tagozaton 1-2 tanév

Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés

Szakgimnázium

érettségire épülő, felső közép és emeltszintű-ráépülés iskolai rendszerű szakkép-zések,

esti tagozaton 1-2 tanév

Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés

Dokumentumok

6

4. Az iskola működési jellemzői

4.1. Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei

Iskolánk, a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakkö-

zépiskolája legfontosabb alapelve, hogy korszerű, a mindennapi életben is használható

ismereteket nyújtson.

További alapelveink:

Egyenlő feltételek biztosítása valamennyi tanulónknak mind szakmai tekintetben, mind

a tárgyi feltételek tekintetében.

Felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásá-

val.

Befogadó szemlélet, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé.

Befogadó szemlélet, amely elfogadja a tanulót bármilyen származású, vallású és gon-

dolkodású. Megítélése és értékelése csakis az ismeretszerzési hajlandósága és eredmé-

nyei alapján történhet.

Különös figyelmet fordítunk arra, hogy valamennyi tanulónkat egyenlő elbánásban ré-

szesítsük a tanulmányai során.

Nem részesülhet kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható

helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

4.2. Az intézményben folyó nevelő oktató munka eljárásai és eszközei

A nevelési eszköz az a módszer, amellyel mint a tevékenységformával a nevelési fo-

lyamat megvalósul. Mivel tanulóink felnőttek, a nevelés alatt leginkább értékközvetí-

tést, illetve különböző jártasságok kialakítását értjük. Oktató-nevelő munkánk eszközeit

és eljárásait úgy választjuk meg, hogy azok segítsék alapvető céljaink, feladataink meg-

valósítását. Mivel intézményünkben a nevelési-oktatási folyamat a tanulók sajátos tanu-

lási képességeire épül, a tanulók egyéni szükségleteihez igazodik, a folyamat:

egyénre szabott legyen,

legyen változatos, sokoldalúan megközelített,

differenciáláson alapuljon.

Dokumentumok

7

A következő nevelési eljárásokat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében:

• az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív

alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének

fejlesztésére;

• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fej-

lesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kap-

csolatokban, a barátságban, a csoportban;

• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az ismeretek tapasz-

talati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

• az egyéni fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs feladatok teszik teljessé a felnőtt

tanulóink egyéni képességéhez igazodó fejlesztési folyamatát,

• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, kész-

ségek fejlesztése; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanu-

lás és az önművelés fejlesztésével;

• növeljük a felnőtt tanulóink aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok ará-

nyát (megfigyelés, cselekvésbe ágyazott tanulás, új információs és kommunikáci-

ós technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, projekttémák feldolgozása, szerepjáték

stb.).

• a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs

folyamatokat segíti elő.

4.3. Általános és speciális intézményi célok és feladatok

A nevelés-oktatás általános és speciális céljai, feladatai

Célunk, hogy növendékeink harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségekké vál-

janak pozitív tulajdonságokkal, ne alakuljanak ki másodlagos sérülések. Az egyé-

ni képességeiknek megfelelően, az alapkészségek birtokában legyenek képesek a

társadalmi beilleszkedésre, önálló életvitelre.

Az általános műveltség fejlesztése a tanulási akadályozottság figyelembevételé-

vel.

Tovább fejleszthető tudás megalapozása, erősítése az egyéni adottságokhoz, eset-

leges sérülésekhez viszonyítottan.

Dokumentumok

8

Alapvető tanulási képességek továbbfejlesztése olvasás-írás, matematikai logika,

informatikai- kommunikációs és technikai képességek, szociális-életviteli és kör-

nyezeti képességek, életpálya építési kompetenciák kialakítása egyéni és kiscso-

portos formában.

Munkatevékenységek, gyakorlati ismeretek elsajátítása mely alkalmassá teszi őket

optimális szocializációjukra a társadalomban, segítségével értékteremtő munkát

tudnak végezni.

A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése,

önbecsülésük erősítése.

Differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás az egyéni fejlesztések so-

rán. (habilitáció)

A rendelkezésünkre álló terápiás módszerek, eljárások, eszközök alkalmazása a

tartós tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő tanulók fejleszté-

sében.

Az állóképesség és erőnlét fokozása, a kitartás és akarat fejlesztése.

Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése.

Reális önismeret, önelfogadás.

Az önálló életvezetési technikák gyakorlása.

A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a

konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében

Önmaga és társai másságának ismerete, megértése, elfogadása, a mások hátrányos

helyzetével való visszaélés elkerülése.

Erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal, felnőttekkel szemben, segítő-

készség, a szorgalom és a rend cselekedetekben való megmutatkozása.

Adottságokhoz mért harmonikus személyiségfejlesztés, amely törekszik képessé-

geik maximumának elérésére.

Dokumentumok

9

4.4. Esélyegyenlőségi program

Az Intézmény a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő

bánásmód érdekében, figyelembe véve:

Minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, ez

alapján a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját.

Általános szabályok

A cél, hogy azonosítsa

az iskola hátteréből,

a családi háttérből adódó feladatokat,

az iskolával való együttműködés módjait,

a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit.

Az egyenlő bánásmód követelményét az intézmény, az oktatás szervezésében, irányítá-

sában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a tanulókkal kap-

csolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor köteles megtartani.

A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szer-

vezett programok, események esetében az intézményen kívül is.

Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód követelménye

Az esélyegyenlőségi,- illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vé-

telre került, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország terü-

letén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi szemé-

lyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény

rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azo-

nos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy kiterjed minden olyan neve-

lésre, oktatásra, képzésre:

amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik,

amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támoga-

tást nyújt,

közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás

útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás);

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:

az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi ké-

relmek elbírálása,

Dokumentumok

10

az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

a teljesítmények értékelése,

az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés és

az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása

érdekében folytatott intézményi tevékenység

Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének

biztosítása érdekében a következő feladatok vannak:

az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód

követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának

meghatározása,

a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód kö-

vetelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának

meghatározása,

az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcso-

lattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az

egyenlő bánásmód követelményének megtartását,

a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezek-

kel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,

a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel

kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,

a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos

feladatok meghatározása.

A fenti feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza.

Az iskolai háttérből adódó feladatok

Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcso-

latos feladatok:

az oktatásba történő bekapcsolódás segítése,

a követelmények teljesítésének támogatása,

a mulasztások nyomon követése,

a csoport vagy személy jogellenes elkülönítésének elkerülése,

Dokumentumok

11

a továbbtanulásra való felkészítés megszervezése,

az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások teljes körű biztosítása, és

az oktatással kapcsolatos jutalmazási elvek kidolgozása, nyilvánossá tétele és al-

kalmazása.

Az oktatásba történő bekapcsolódás területén ellátandó feladatok

a beiratkozás időpontjának közzététele az iskola bejáratánál jól látható helyen, il-

letve az iskola weblapján,

tájékoztató készítése a beiratkozással, tanulói felvétellel, átvétellel kapcsolatos

kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól,

a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket a tankönyvtámogatás rendszeré-

ről, valamint az önkormányzati, illetve munkáltatói (beiskolázással kapcsolatos)

támogatások igénylésének lehetőségéről,

beiratkozáskor át kell adni az intézmény házirend egy példányát,

a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy

tanulók felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e,

tanuló átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel eluta-

sítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e.

Követelmények teljesítéséhez tartozó feladatok

A pedagógus-továbbképzés tudatos irányítása: az iskolai tanulói kudarcok le-

küzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele,

hogy szakmailag felkészült nevelők már az iskola megkezdésekor felismerjék

azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét nehezítik.

A pedagógus által készített és alkalmazott dokumentumokon keresztül – az isko-

la – jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcso-

latos esélyegyenlőséget.

A pedagógus feladata, hogy olyan dokumentumokat, programokat állítson össze,

olyan módszereket alkalmazzon, hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes ta-

nulócsoportok esélyegyenlőségét.

A pedagógus feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza,

hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét.

Az iskola által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló

eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, - több évre szóló eszköz-

pótlási, fejlesztési program összeállítása, - eszközfejlesztési pályázatok útján.

Dokumentumok

12

Mulasztásokkal kapcsolatos feladatok

A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét

formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza.

Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó feladatok

A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaz-

nak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt

okozóan kezelik.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek

eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt:

neme,

faji hovatartozása,

bőrszíne,

nemzetisége,

nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,

anyanyelve,

fogyatékossága, egészségi állapota,

vallási vagy világnézeti meggyőződése,

politikai vagy más véleménye,

családi állapota,

anyasága (terhessége) vagy apasága,

szexuális irányultsága,

nemi identitása,

életkora,

társadalmi származása, - vagyoni helyzete,

foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszo-

nyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

érdekképviselethez való tartozása,

egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője

miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz

képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érde-

kében ellátandó konkrét feladatok

Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérül-

jön valamely személy, vagy csoport

Dokumentumok

13

intézménybe való felvétele, átvétele során, elkülönítése során az intézményen

belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való

részvételének lehetőségében,

a követelmények teljesítésének értékelésekor,

a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti

lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések),

a tanultak számonkérésekor és értékeléskor,

a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, -

méltóságát sértő bánásmód során,

olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer

vagy intézmény létesítése, fenntartása során.

Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során az oktatás valamely vonatkozásában

meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározot-

takat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem

biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az álta-

lában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan szakkö-

rök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más sze-

mélyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és az oktatással kapcsolatos jutalmazá-

sok témaköréhez tartozó feladatok

Minden tanulónak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az oktatáshoz kapcsolódó

szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételei-

ről minden tanulót tájékoztatni kell:

a tanórán kívüli foglalkozások vonatkozásában (korrepetálás),

az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető foglalkozásokvonatkozásában,

az iskola helyiségeinek használata tekintetében,

tanulóknak lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgálta-

tásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák,

a jutalmazások során a pedagógusoknak, a csoportmentoroknak, illetve az isko-

laigazgatónak a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a tanu-

lókkal való egyenlő bánásmód elvét ne sértse,

a tanulók, ismerjék az oktatással kapcsolatos jutalmazások lehetőségeket.

Dokumentumok

14

Családi háttérből adódó feladatok

A feladatok meghatározásához vizsgálni kell a

a családi háttér összetételét,

a családfenntartók foglalkoztatottságát,

a család szociális, anyagi helyzetét.

A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, va-

lamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egy-

mással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott tanulónál halmozódva je-

lenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről.

A pedagógus feladata az, hogy

felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit,

felismerje a családi háttérből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról „ezt neked

tudnod kell", a másik oldalról „ha akarnék, sem tudok segíteni"),

felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásokat,

tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást,

gyengébb képességű tanulónál javasolja az egyéni foglakozáson, felkészítésen

való részvételt,

teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a

többféle tanulói igény kielégítésére.

Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család szociális helyzetéből fakadó egyes

hátrányokat, pl.: a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat hiánya.

A fenti hátrányok leküzdését segítik:

az iskolai kézikönyvtárból, a titkárságon vagy a szaktanártól kölcsönözhető, il-

letve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok,

a tanár által összeállított tananyagok, segédanyagok közzététele,

az iskolában biztosított internet-hozzáférés.

Együttműködés az iskolával

Az iskolával kapcsolatos együttműködés területén, külön feladatot képeznek:

a megfelelői iskolai légkör közös kialakítása,

a tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok.

Egyeztetés az iskola és fenntartó között:

a minőségirányítási programban meghatározott célokkal kapcsolatban,

Dokumentumok

15

az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi

eszközök),

a pedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő

intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehető-

ségek növelésére és kihasználására.

Az intézmény kiemelt feladata, hogy

biztosítsa a tanulói jogokat valamennyi tanuló számára, a jogok biztosítása terén

érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye,

a tanulói kötelezettség teljesítését minden tanulótól megkövetelje, illetve eltárja

a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által

alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműkö-

dését kérje.

Az iskola külső kapcsolatai

Az iskola, illetve annak igazgatója szoros kapcsolatot ápol mindazokkal a hiva-

talos és civil szervezetekkel, amelyek segíthetik az iskola működését, és eleget

tesznek a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolattartás elveinek.

Az iskolát a külső szervezetek felé minden esetben az iskola igazgatója képvise-

li, illetve az általa megbízott személy.

Lehetséges partnerek: a Ceglédi Szakképzési Centrum többi tagintézménye, ala-

pítványok, egyesületek, alkalmi vagy állandó közösségek, más oktatási és kultu-

rális intézmények, cégek és vállalkozások, bankok, külföldi partnerek, egyéb, a

fenti követelményeknek megfelelő szerveződések.

A partnerségről és a kapcsolat fenntartásáról minden esetben írásos megállapo-

dást kell kötni, amelyet az iskola igazgatója ír alá – szükség esetén - a nevelőtes-

tület és a vezetőség véleményének kikérésével.

Dokumentumok

16

5. A nevelési program

Intézményünk nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, me-

lyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és

lehetőségek figyelembevételével nevelőtestületünk készít el. A pedagógiai program

tartalmazza a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá - mint a szakképzésben

részt vevő iskolákban - a szakmai programot.

Dokumentum Elkészíti és elfogadja Jóváhagyja

Pedagógiai program:

Nevelési program

Szakmai program

Nevelőtestület Fenntartó

Helyi tanterv A módosított helyi tantervet a nevelőtestület az adott tan-

év első nevelési értekezletén fogadja el és a központi

programhoz csatoltan illesztjük a pedagógiai progra-

munkba.

A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének

feltételei

A beiratkozás feltétele az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok mellett az,

hogy a tanuló a felvételi beszélgetés során megismerje, és vállalhatónak tekintse az is-

kola működési rendjét, szabályait - a más kultúrájú társainak elfogadását - és tanulási

szándékait kinyilvánítsa. A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a Nemzeti közne-

velésről szóló törvény, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartal-

mazza.

Más iskolából történő átvétel esetén a felvételnél alkalmazott eljárást kell alkalmazni,

kiegészítve – a hivatalos áthelyezési papírok ellenőrzésén túl - az eddigi tanulmányok

dokumentációjának másolatának bekérésével.

A tanulói jogviszony megszűnik a szakközépiskolában és a szakgimnáziumban folyó

szakképzésben

az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első

szakmai vizsga utolsó napján,

Dokumentumok

17

ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az

iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván to-

vábbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem ta-

nulhat tovább.

Megszüntethető a tanulói jogviszony továbbá abban az esetben, ha a tanuló:

sorozatosan vagy súlyosan megszegi a házirend szabályait;

30 óránál többet hiányzik igazolatlanul. Igazolatlan hiányzásnak minősül, ha tá-

volmaradását orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással nem tudja alátámasztani;

elbocsátás fegyelmi büntetésben részesül;

a tanuló írásbeli kérésére, melyet az iskola igazgatójának köteles benyújtani.

Az iskolánkban folyó oktatás a törvény előírások vonatkozó rendelkezéseinek megfele-

lően tandíjmentes az első és a második szakképesítés megszerzéséig. A harmadik szak-

képesítés megszerzéséért térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét a Ceglédi Szakkép-

zési Centrum főigazgatója állapítja meg. (Mindez csak az állam által támogatott képzé-

sekre, illetve a nem ráépülés-szakképesítékre vonatkozik.

5.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

Iskolánk arra törekszik, hogy kifejezésre jutassa egyik legmeghatározóbb szakmai és

pedagógiai törekvésünket, nevezetesen azt, hogy a nálunk végzett diákok az itt meg-

szerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is „európaivá” váljanak.

A szakképző iskolák felelőssége e tekintetben rendkívül nagy, hiszen az itt képesítést

szerző diákok tényleges szakmai pályafutásukat már az EU keretein belül és kihívásai-

nak megfelelve fogják kiteljesíteni egy mobilizált munkaerőpiacon. Az integráció

ugyanakkor nem jelent aszimilációt. Fontos nevelési alapelvnek tartjuk a hazafiság, a

hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítá-

sát, gyakorlását.

Nevelési alapelvünk tehát:

a hazafiság,

a hazaszeretet,

nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és

tolerancia kialakítása, gyakorlása.

Dokumentumok

18

Nevelési célkitűzéseink megvalósítása nem direkt eszközökkel történik, hiszen tanuló-

ink már felnőttek, személyiségük kifejlődött, a világról alkotott képük már nagyrészt

megszilárdult. Ezért tanáraink főként személyes példamutatáson keresztül, értékközvetí-

téssel segítik tanulóinkat A mi iskolánkba járó tanulók életkoruknál fogva már nem

„nevelhetőek” hagyományos, tekintélyelvű, iskolás módszerekkel, ugyanakkor vannak

egészen fiatalok, kiknek személyisége még sokszor kiforratlan, küzdenek a fiatal felnőt-

teket érintő számos gonddal és veszéllyel (párválasztás, gyermek-szülő kapcsolat átérté-

kelődése, pályaválasztás, egzisztencia-teremtés, szenvedélybetegségek stb.). Az

csoprtmentorokra, mint az egy-egy fiatal számára egyénileg is hozzáférhető segítő, ta-

nácsadó, közvetítő, orientáló segítőre óriási szükség van, és erre különös hangsúlyt fek-

tetünk mind az osztályfőnöki szerepben lévő csoportmentorok kiválasztásánál, mind

pedig továbbképzésüknél.

5.2. A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai

5.2.1. Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben

A szakközépiskolai képzésbe bekapcsolódó (nem tanköteles korú) tanulók, akik a

nyolc általánost, illetve a 9-10. osztályt elvégezve vagy munkába álltak vagy a munka-

nélküliek sajnálatos módon igen nagyszámú táborát gyarapították, nálunk lehetőséget

kapnak arra, hogy a tananyag szisztematikus és testre szabott elsajátítása után piacképes

szakmát kapjanak kézükbe.

A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és tovább-

fejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeiket, az élethosszig tartó tanulás

igényének, és az erre való képességek kifejlődésének érdekében.

Alkalmat adnak életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk

továbbfejlesztésére.

Ennek megvalósítása érdekében legfontosabb nevelési alapelveink

Az intézményben folyó nevelő- oktató munka alapelvei

Mottó: „Minden felnőttet elfogadunk olyannak amilyen, azzá neveljük, amivé válni ké-

pes, annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.”

Dokumentumok

19

Tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, ame-

lyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg ne-

velő -oktató munkánk alapelveit:

a felnőttek személyiségét tiszteletben tartjuk,

a felnőttek egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

a pontosságot, igényességet és kitartást várunk el tanítványainktól és önmagunk-

tól is,

diákjaink előre megismerhetik a követelményeket, így tudhatják, mit várunk el

tőlük,

minden diákunk számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi

munkájában.

5.2.2. Célok és feladatok a középfokú és emelt szintű szakképzéseknél

Köztudott, hogy a szakképzés általánosan képző funkciója korlátozott, ezért fontos

meghatároznunk azokat az alapvető szakmai-pedagógiai elveket, értékeket, amelyeket a

tantestület, a fenntartó, az iskola-használók egyaránt az intézmény legfontosabb peda-

gógiai céljának tartanak.

Szakértői vélemények szerint a magyar társadalom úgy jellemezhető, hogy a tudomá-

nyos kutatások, elméleti képzések terén ugyan európai szintű, de a gazdasági tevékeny-

ségek terén közepes, míg a hétköznapi kultúra terén alacsony szintű tevékenységet foly-

tat.

Ezért fő nevelési célként

a viselkedéskultúra,

etikai normák betartása (üzleti, családi, IT, stb.),

pozitív irányultságú, problémamegoldó és kreatív gondolkodásmód kialakí-

tása.

Az érettségihez kötött szakképzések azoknak a potenciálisan munkanélküliségre

„ítélt” fiataloknak nyújtanak továbblépési lehetőséget, akik a középiskola elvégzése

után nem tudtak vagy nem akartak tovább tanulni, és szakmai végzettség híján csak na-

gyon kevés esélyük maradt arra, hogy a munkaerőpiac keresett szereplőivé váljanak. A

másik megcélzott réteg a jelenleg munkaviszonyban álló réteg, akiknek munkahelyük

megtartásához szükséges a folyamatos továbbtanulás, új szakmák megszerzése. Szá-

mukra olyan piacképes közép- illetve emelt szintű képzettséget jelentő szakmákat és

Dokumentumok

20

készségeket (kommunikáció, nyelvismeret, informatikai ismeretek) kínálunk, melyek

révén nagyságrendi előrelépést várhatnak munkába állási esélyeiket illetően, valamint

lehetőséget biztosít a továbbtanulásra is az arra érdemeseknek.

Az emelt szintű szakképzés során különös hangsúlyt fektetünk a képessé-

gek/készségek fejlesztésére, többek között a

szakirodalom tanulmányozása hagyományos és korszerű módon (internet),

több nyelven való kommunikációs készség (nyelvtudás),

az informatika adta lehetőségek felhasználása, beépítése a mindennapi élet-

be,

egyetemi/főiskolai tanulmányokra való előkészítés hatékonyabbá tételére.

5.3. A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei

Ezek általánosságban a következők lehetnek:

nyelvi (verbális) eszközök

nem nyelvi (non verbális) eszközök

szociális technikák

valamint

technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, techni-

kák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett,

azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcso-

latait, egyedi tulajdonságait, készségeit,

szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konflik-

tuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és mo-

dellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizá-

ló tevékenység; stb.

5.4. A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségi lét, közösségi szemlélet kialakítása és működése több szinten valósul meg

minden ember életében, így az oktatási-nevelési intézményekben is ezeknek a szintek-

nek megfelelően kell a szükséges célokat kitűzni.

A család, mint alapvető kisközösség meghatározó szerepet játszik életünkben. Ugyan-

akkor a ma iskolába járó diákok között sajnos évről-évre nő azoknak a száma, akiket

munkanélküliség súlyt, vagy rendezetlen a családi háttere.

Dokumentumok

21

Az iskolai létből fakadóan nagyon fontos az osztály/csoportközösség kialakítása, az

osztálytársakhoz való kötődés erősítése. Minden osztálynak közös levelező csoportot

hozunk létre, melyen keresztül egymással egyszerűen tarthatják a kapcsolatot, küldhetik

a jegyzeteiket vagy konzultálhatnak a feladatokról.

Az osztályközösségen túlmenően fontos az évfolyamok, az azonos szakmacsoportba

járó diákok együvé tartozásának, a közös érdeklődésből származó közösségvállalásnak

az erősítése is.

A kisebbségi lét, mint közösségformáló erő az iskola szempontjából nem pusztán a ki-

sebbségek tagjai számára jelent nevelési feladatot, hanem a tolerancia, elfogadás erősí-

tése révén minden tanulónk bevonására késztet.

Mindannyian tagjai vagyunk egy nagy közösségnek. A Magyarország állampolgárai

lévén tehát erősítenünk kell tanulóinkban a hazaszeretet érzését, a hazájuk megismeré-

sének igényét.

A fentiekben felsorolt közösségfejlesztéssel kapcsolatos elvek az iskoláinkban folyó

összes képzési területen és irányban érvényesülnek.

Természetesen az egyes képzési formákban a különböző szintek – az életkori sajátossá-

goknak és az adott képzés nyújtotta kereteknek megfelelően – más-más hangsúlyt illet-

ve prioritást kapnak.

A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája

A pedagógusok és a diákok kapcsolatát a nyílt, őszinte és korrekt hozzáállás kell, hogy

jellemezze. Ennek csak a kölcsönös tiszteleten alapulhat.

A pedagógusnak rendszeresen kell tájékoztatni a tanulókat az elért eredményekről, a

javítás, illetve továbblépés lehetőségéről. Folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat az

iskolában folyó eseményekről.

A pedagógus a vezetőség utasítása alapján szóban közli a tanulókkal a szakmai vizsgák

időpontját. A tartósan hiányzó tanulókat az iskolatitkár levélben vagy telefonon értesíti.

A tanulók kérésére korrepetálást, gyakorlást lehet szervezni az iskolavezetés engedélyé-

vel. A tanulók az őket tanító pedagógussal állnak napi kapcsolatban. Az oktatásukat és

képzésüket érintő bármilyen kérdést elsősorban a pedagógussal beszélnek meg. Ameny-

nyiben a pedagógus nem tud intézkedni, a kérést továbbítja az iskolavezetéshez.

Dokumentumok

22

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje

5.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenység

Iskoláink tanulói tankötelezettség után, önként vállalják és végzik tanulási tevékenysé-

güket, így a szoros értelemben vett iskolai beilleszkedési zavarok viszonylag ritkák.

A megelőzés szemlélete azon felfogásunkat tükrözi, mely szerint - ha a cél egy „súlyos-

sági fázis” elkerülése -, az előző fázisok valamelyikébe kell beavatkozni ahhoz, hogy a

folyamat további előrehaladása meggátolható legyen. Így a megelőzés során iskoláink-

ban a nevelés központjában nem csak a tananyag, hanem a szilárd belső értékekkel ren-

delkező, azokat következetesen képviselő pedagógus áll, aki oktatja a tananyagot, oldja

a tanuló kríziseit. Vagyis a szocializációs folyamat alapja a pedagógus mintanyújtása,

következetessége, szilárd értékrendje.

5.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

5.4.2.1. Tanulásmódszertan

Célja: A különböző iskolákból érkező és eltérő képességekkel, munkafegyelemmel,

tanulási motiváltsággal rendelkező tanulóknak a tanuláshoz szükséges alapvető készsé-

gei fejlesztése.

Követelmény: Mutasson a tanuló aktív érdeklődést a tanórán folytatott tanulást segítő

tevékenységek iránt. Legyen képes - folyamatos fejlesztés mellett - önállóan is ismeretet

szerezni, információt gyűjteni!

Az iskolánkba bekerülő tanulók csaknem mindegyikénél tapasztalható a tanulással kap-

csolatos kisebb-nagyobb mértékű frusztráció, tanulási kudarcok és sikertelenség, az

iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz való negatív, elutasító, vagy legalábbis pesszimista

attitűd. Ezek – tapasztalataink szerint - rendszerint két fő okra vezethetőek vissza: az

eddigi negatív iskolai élmények okozta pszichés elutasításra, másrészt a tanulási kész-

ségek, tanulásmódszertani technikák nem megfelelő szintű ismeretére illetve alkalmazá-

sára.

Az általunk ajánlott képzési program legmeghatározóbb sajátos eleme a mindhárom

célcsoport számára – más és más tematikával – kidolgozott felzárkóztató periódus. En-

nek lényege, hogy mielőtt az egyes évfolyamok tényleges és intenzív ismeretközlő-

átadó moduljai elkezdődnének, a képzésben részt vevők olyan általános személyiségfej-

Dokumentumok

23

lesztő tréningben, készségfejlesztő programban részesülnek, amely lehetővé teszi majd

számukra a későbbiekben az egyes évfolyamok tananyagának elsajátítását. Szükség

esetén ez a folyamat végigkíséri a teljes képzési időszakot.

A szakközépiskolai képzésbe jellemzően tanulási kudarccal terheltek jelentkeznek.

Számukra feldolgozási lehetőséget biztosítunk korábbi iskolai kudarcaik kompenzá-

lására. Módot nyújtunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szo-

cializálására.

Szükség esetén felzárkóztatást nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók

érdeklődése, igénye szerint [Nkt. 52. § (7)] szervezzük.

Az iskolában előforduló tanulási problémák jellegétől függően a tanulási kudarcnak

kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot a beiratkozást követően a tanév elején

mutatkozó igények szerint állítjuk össze.

A felzárkóztatás időkeretét, azok óraszámait, a nem kötelező órakeret terhére mindig az

aktuális igény függvényében határozzuk meg.

A középfokú szakképzés céljaként egyrészt a piacképes munkaerőképzés megerősíté-

sét, másrészt a hátrányos helyzetűek szakképzésbe való bekerülését, esélyteremtést, az

esélyegyenlőség biztosítását jelöltük meg.

5.4.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehe-

tőségei

Iskoláinkban valamennyi tanuló részére - szakiránytól függetlenül - az alábbi szociális

ellátási formákat biztosítjuk (igény szerint):

foglalkozásegészségügyi vizsgálat, egészségügyi szűrések biztosítása,

hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása ingyenes tananyag, jegyzet bizto-

sításával.

5.4.4. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés feladatai

az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismerése (a globá-

lis gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása),

az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak felismer-

tetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek stb.),

a természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása,

Dokumentumok

24

egészségvédő és megőrző (kiemelten a drog-és bűnmegelőzési) programokon

való részvétel lehetőségeinek kibővítése,

a fenntartható fejlődés szemléletének megismertetése, lehetséges megvalósítása,

a szakmai képzés egészségügyi vonatkozásainak hangsúlyozása a tanulási fo-

lyamat során.

5.4.5. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása

Iskolánkban a szakmai ismeretek oktatása mellett fontosnak tartjuk a szakmai tevékeny-

séghez kapcsolódó, valamint az általános elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását. Az

adott szakképesítés munka-, tűz- és balesetvédelmi okatásán belül hangsúlyt helyezünk

az elsősegélynyújtás alapvető ismereteire is. A cél az, hogy tanulóink olyan képessé-

gekre tegyenek szert, hogy baj esetén bátran és magabiztosan tudjanak segítséget nyúj-

tani.

5.4.6. A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása, intézményi döntési

folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Iskolánk elsősorban felnőttek képzését végzik. Fontos, hogy létrejöjjön egy olyan szer-

vezet, amely tanulóink véleményét képviseli, hiszen koruknál fogva igen megfontoltan

és lényegre törően képesek önmagukat képviselni.

Az évfolyamonként a tanulóink egy tanulói képviselőt és egy helyettest választanak.

Munkarendjüket, helyettesítésük módját és működésüket önmaguk szabályozzák. Alap-

vető feladatuk a tanulók véleményének továbbítása az iskola vezetése felé.

Feladatuk különösen az iskolai dokumentumok, elsősorban a pedagógiai program véle-

ményezése, bírálata. A képviselők - témától függően - részt vehetnek az iskolavezetés

értekezletein, ott véleményt nyilváníthatnak a tanulókat érintő oktatási, szociális és jólé-

ti kérdésekben.

A tanulói képviselő kezdeményezheti tanulói vagy vezetői értekezlet összehívását egy

kérdéskör megvitatására, illetve eldöntésére, ha legalább a tanulók 15%-át érintő intéz-

kedés történik, vagy súlyos törvénysértést tapasztal.

Az iskola vezetése és tanári kara köteles döntéseinél a tanulói képviselő véleményét

mérlegelni, megfontolni, illetve figyelembe venni.

A tanulói önkormányzati képviselőknek lehetőséget kell biztosítani az iskolának az in-

formációkhoz való hozzájutáshoz, valamint ehhez a tevékenységéhez igénybe vehetik

az iskola infrastruktúráját.

Dokumentumok

25

5.4.7. Helyi tanterv

A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere

A számonkérés formái

A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést. A szá-

monkérés formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és

írásbeli számonkérés aránya igazodik a belső vizsgák, valamint az adott szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményéhez. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli és írásbeli szá-

monkérés alapkövetelmény.

Az összegző (szummatív) számonkérés mellett érdemi szerepet kap az elemző (diag-

nosztikai) és formáló (formatív) számonkérés és értékelés.

A tanuló minősítése, osztályozása

A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik. A pedagógus a

tanuló teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén pedig

osztályzattal minősíti. A tantárgyak tömbösített oktatása miatt minden tantárgyból, min-

den hónapban minimum egy érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét. Az év

végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszá-

mításnál súlyozottan szerepelnek a nagydolgozatok érdemjegyei és a belső vizsgák ér-

demjegyei (két feleletjegyet érnek). A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az

órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát.

A tanuló félévi és év végi osztályozása általában szóbeli szöveges értékeléssel párosul,

mely segíti a tanulót abban, hogy a szakmai vizsgára történő felkészülés során mely

témakörökre fordítson nagyobb figyelmet.

A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet.

5.4.8. A számonkérés szabályai

A tanulók esetében a számonkérés formáit a következőkben korlátozhatók:

Szóbeli vagy írásbeli felelet esetén, amely csak kisebb témakört ölel fel, nincs

korlátozás, a tanárnak nem kell előre bejelenteni.

Témazáró dolgozat vagy témazáró felelet esetén legalább egy héttel előre kell je-

lezni a számonkérést.

Több témazáró dolgozat vagy felelet esetén-két számonkérés között minimum 3

napnak kell eltelni.

Dokumentumok

26

A tanulók kérésére a tanárnak indokolnia kell az értékelést és az érdemjegyet.

Vita esetén az iskola igazgatója hallgatja meg a panaszt, és első fokon ő dönt a

vita kimeneteléről.

A tapasztalatok értékelése

Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az igazgató a pedagó-

gusokkal egyénileg megbeszéli.

Az általánosítható tapasztalatokat a további feladatok egyidejű meghatározásával tantes-

tületi értekezleten az igazgató összegezi és értékeli.

5.4.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatá-

rozásának elvei és korlátai

Mivel iskolánk esti képzéssel foglakozik, a tanulóink legtöbbször önként vállalják a

család és gyakran munka melletti tanulást. Így az otthoni felkészülést és gyakorlást ön-

tevékenyen, saját teherbíró képességeiknek és időkorlátaiknak megfelelően végzik.

Tanáraink szerepe ebben elsősorban a tanácsadás, amely azt a célt szolgálja, hogy tanu-

lóink minél gyorsabban és hatékonyabban elsajátítsák az önálló ismeretszerzés képessé-

gét. Ehhez célszerű feladatsorokat és gyakorlatokat állítanak össze tanulóinknak, betart-

va a fokozatosság elvét, valamint figyelembe véve az egyéni terhelhetőséget.

Ha szükséges, korrepetálással és egyéni foglalkozásokkal segíthetik a felkészülést.

A sikeres felkészülés érdekében speciális, szakma-specifikus feladatbankot kínálunk.

Törekszünk arra, hogy az otthoni felkészülésre fordítandó idő ne haladja meg a napi 1-

1,5 órát.

5.4.10. A nevelő-oktató munka mérési rendszere

A mérési rendszer célkitűzése

folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés,

szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével,

a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása,

önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése,

pályaorientáció, pályakorrekció,

Dokumentumok

27

mivel tanulóink nagykorúak, így a törvényes előírásoknak megfelelően a fizikai

állapot mérésére elsősorban a szakmai orvosi alkalmassági vizsgálat keretében

kerül sor.

A mérési rendszer alapelvei:

Kiszámítható, az érintettek által ismert, elfogadott legyen.

A szaktanár a tanév elején közli a minimális követelményeket, a számonkérés

formáit, körülményeit, a félévi, év végi minősítés szempontjait.

Rendszeres, változatos, igazodjon az életkori sajátosságokhoz.

A szaktanár a tanuló tevékenységét 10 óránként legalább egyszer szóban értéke-

li. Az értékelés személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartal-

maz.

Objektív legyen, tényekre épüljön.

Nyílt, őszinte, nyilvános, ugyanakkor emberséges, tapintatos legyen.

A szaktanár az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írás-

beli dolgozatok megtekintésére, a tanulók félévi, év végi értékelését az osztály

nyilvánossága előtt végzi, de nem sértve a személyiségi jogokat.

Nevelő hatású, adjon ösztönzést a tanulás folytatására, mutassa meg a továbbfej-

lődés lehetőségét, módját.

Az osztályozás nem puszta ítélkezés, minősítés, hanem a tanár és a diák kölcsö-

nös tiszteleten alapuló, tartalmas munkakapcsolatának, a pedagógiai folyamat-

nak szerves része.

A tanulók fizikai mérése a felnőttoktatás esti tagozatán nem szervezhető meg, és

nem is kötelező, mivel a tantervnek nem része a testnevelés tantárgy.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése

A tanári munka ellenőrzése mindig az ellenőrzött fél tudtával történhet.

Ellenőrzésre jogosult személyek:

az igazgató és helyettese az iskolai élet bármely területén.

a vezetőtanár a szaktárgyával összefüggő területen a szaktanári munka felett.

az osztályfőnök-csoportmentor az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevé-

kenység területén. Rendszeresen ellenőrzi a késések, a hiányzások, az osztályza-

tok beírását, a haladási napló vezetését.

Az ellenőrzés módjai

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyeletek ellenőrzése,

Dokumentumok

28

az írásos dokumentumok vizsgálata,

tanulói munkák vizsgálata,

a szervezett tanulói vélemények megismerése,

beszámoltatás szóban és írásban,

5.5. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere

A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei

Az állami vizsgarendszer alapdokumentumai az 2011. évi CLXXXVII. törvény a

szakképzésről, valamint. a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013.

(VIII. 28.) Korm. rendelet.

5.5.1. Felkészítés a szakmai vizsgára, értékelés a szakmai vizsgán

A felkészülés során a részletes - tantervekben lebontott - követelmények teljesítésének

mérése a belső értékelési rendszer alapján történik.

Értékelési szempontok:

az elméleti órákon átadott ismeretanyag befogadási szintje,

az átadott ismeretanyag önálló feldolgozásának képessége,

az átadott ismeretanyag alkalmazásának szintje.

Értékelési módszerek:

befogadás szintje:

feleletválasztós ill. egyéb teszt, kérdőív, feleletek; írásbeli és szóbeli be-

számolók,

feldolgozási képesség

a szakirodalom megadott szempontok szerinti értelmezése, feldolgozása;

anyaggyűjtés önálló projektekhez,

alkalmazási képesség

esszé típusú házi dolgozat készítése megadott témából.

A tanulók értékelése, az elsajátított ismeretek mérése, a későbbi szakmai vizsga sikeres

megtétele érdekében az iskola belső vizsgákat szervez. Ez jelentős motivációs erővel

bír, rendszerező félév-, és tanévvégi ismétlésre késztet, valamint alkalmas a vizsgaszitu-

áció tanulására, kipróbálására.

A belső vizsga célja, hogy a szakmai vizsgára való felkészülés érdekében a szakma tan-

tárgyai kellő mértékben kerüljenek elsajátításra. A belső vizsgákon elért eredmény ér-

demjegye együtt értelmezendő a félév során elért többi jeggyel. A vizsga változó módon

írásban vagy szóban történik, szakképesítésenként igazodva a szakmai és vizsgaköve-

Dokumentumok

29

telményben előírtakhoz.. Az írásban történő beszámoló tantárgytól függően teszt vagy

önálló dolgozat. A belső vizsgák időpontja a tantárgy vagy modul lezárását követő hét.

Szorgalom címén a tanulók munkához való viszonyát értékeljük.

A magatartás megítélésénél a tanulónak az emberekhez (társaihoz, pedagógusokhoz,

szülőkhöz és más felnőttekhez) és tárgyakhoz (iskolaépülethez, taneszközökhöz, beren-

dezésekhez, környezetükhöz) való viszonyát értjük.

Értékelési szempont még a beszámolók, iskolai és házi dolgozatok minősége. Javító és

pótló vizsgákat augusztus utolsó hetében tartunk.

A szakmai vizsga bizottsága négy főből áll, melyek közül egyet az iskola delegál. Javító

és pótló szakmai vizsgákat minden évben februárban és októberben szervezünk. Szak-

mai vizsgák esetében a központivizsgarészek időpontját a szakképzésért felelős minisz-

térium jelöli ki.

5.5.2. A továbblépés feltételei

Iskolánkban valamennyi képzés során a tanulók az alábbi feltételekkel léphetnek maga-

sabb osztályba:

Valamennyi záró érdemjegye legalább elégséges.

A szaktanár és a Pedagógiai program által előírt feltételeket teljesítette vala-

mennyi felmérés tekintetében.

Hiányzása nem haladja meg a jogszabályokban és a Pedagógia programban

meghatározott, megengedett mértéket.

A szakmai programban meghatározott modulok által előírt követelményeket tel-

jesítette.

Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltételeit a szakmai és vizsgakövetelmény (szvk) tartal-

mazza. Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltétele az adott szakmai képzés záró évfolyamá-

nak elvégzése, illetve az szvk-ban előírt egyéb követelmények, pl. portfólió vagy szak-

dolgozat leadása.

Dokumentumok

30

5.6. A képzés tárgyi feltételei1

5.6.1. Az iskola épülete

Az iskolánk nem rendelkeznek saját épülettel. A működéshez szükséges helyisé-

geket a gyömrői székhelyiskola – a KLIK és a Ceglédi Szakképzési Centrum

közös vagyonhasználatában lévő - Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú

Zeneművészeti és Táncművészeti Intézmény épülete biztosítja. Az intézmény

fiókintézménében folyó képzések Kistarcsán a KLIK és a Ceglédi Szakképzési

Centrum közös vagyonhasználatában lévő - Simándy József Általános Iskola és

Alapfokú Művészeti Iskola épületében folynak.

A biztosított infrastruktúra oktatás céljára szóló igénybevétele a Nemzeti köznevelési tv.

által meghatározott működési rend szerint, a vagyonhasználati szerződésben meghatáro-

zott időszakon belül kizárólagos használattal, előzetes egyeztetést követően történik.

5.6.2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszere-

lések jegyzéke

Az oktatás-nevelés 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel meghatározott tárgyi feltétel-

rendszere jegyzéket az iskola leltára tartalmazza, melyet a pedagógiai programhoz mel-

lékletként csatolunk.

A Gyömrőn helyiség került kialakításra az eladó, a szociális gondozó és ápoló, az élel-

miszer-, és vegyiáru- és gyógynövény-eladó, a gyakorló ápoló szakmák gyakorlati rész-

képzéshez szükséges eszközökkel.

5.6.3. Tankönyvellátás rendje

Iskolánkban csak szakképző osztályok vannak, ezért a tankönyvellátást saját beszállítói

háttérrel oldjuk meg. Ennek oka: Iskolánkban csak nagykorú, többnyire saját keresettel

rendelkező tanulók járnak. Továbbá közismereti tárgyak oktatása nem folyik.

Ezért iskolánknak a képzési és szervezeti sajátosságokból adódóan, az igényeknek meg-

felelően kell kiválasztania az alkalmas tankönyveket.

A szaktanárok – betartva a tankönyvkiválasztás elveit – a tanév befejezésig leadják a

következő évre igényelt tankönyv listát.

Az iskola vezetősége adott év augusztus 1-jéig megrendeli az igényelt tankönyveket,

illetve gondoskodik a tanárok által készített jegyzetek sokszorosításáról.

1 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet

iránymutatásai alapján került meghatározásra.

Dokumentumok

31

A tanulók részére a szükséges tankönyveket, saját jegyzeteket adott tanév szeptember

15-ig kell átadni.

5.6.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A bérelt és saját tulajdonú oktatási segédeszközök listáját az iskola kötelező eszköz-

jegyzéke tartalmazza. A szakképzésben a tananyagok egy része tankönyv és ajánlott

szakirodalom*, másik része saját szerkesztésű, belső használatra készült jegyzet**.

A tankönyvek kiválasztásánál valamint a belső jegyzetek elkészítésénél az alábbi

szempontok érvényesültek:

Didaktikai követelmények

életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretanyag

szaktudományos megfelelés

A munkaadó elvárásai

praktikus, gyakorlatban azonnal alkalmazható ismeretek, technikák

piaci információkat követő tantervi módosítások

Helyi tanterv belső jegyzetei

Tanulásmódszertan

Szakmai nyelvi programok

5.7. A képzés személyi feltételei2

5.7.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az oktatók valamennyien felsőfokú (egyetemi ill. főiskolai, vagy felsőfokú képzettség-

gel) végzettséggel rendelkező tanárok, akik közül hárman közalkalmazotti jogviszony-

ban, illetve - a modulokban történő oktatás miatt tanévenként is változó létszámban,

átlag 50 fő - óraadókén, megbízottként látja el feladatát.

A képzésben szereplő elméletigényes gyakorlatot igénylő tantárgyak oktatására szakirá-

nyának megfelelő egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkező szakdolgozókat is

alkalmazunk óraadóként főként az egészségügyi és a szociális szakképesítéseknél.

* A kötelezően használt, ill. ajánlott tankönyvek jegyzékét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési

Igazgatóságága központi programjai szakképzésenkénti bontásban tartalmazzák. ** A piaci információk birtokában saját kutatások eredményeként készült belső jegyzetek,tanévenként és szakképzésenként kerülnek összeállításra 2 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet

iránymutatásai alapján került meghatározásra.

Dokumentumok

32

Az iskolák nevelőtestületi ülésein az óraadó tanárok is részt vesznek, amit a Nemzeti

Köznevelési törvény nem tilt.

Azokat a tantárgyakat, amelyekhez nem kapcsolódik tanári képzés, a szakterületnek

megfelelő felsőfokú, illetve főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező szakem-

berekkel kell megoldani a gyakorlati képzést.

A választható órák esetében a pedagógusnak rendelkeznie kell:

szakmai és speciális előképzettséggel és ennek meglétét igazoló dokumentu-

mokkal megléte.

olyan speciális képességekkel, amelyek az adott foglalkozás levezetéséhez szük-

ségesek.

5.7.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak főállásban az alábbi munkaköröket

töltik, illetve tölthetik be:

gazdasági ügyintéző

iskolatitkár,

tanulmányi referens (kisegítő dolgozóként)

rendszergazda

6. A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere

Iskolánk fontosnak tartja az értékelési – minőségbiztosítási rendszer kidolgozását. En-

nek értelmében iskolánk minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása elkészült, mely-

nek kulcskérdése az oktatás minőségének fogalma.

Az oktatás minőségét, a minőségi oktatást nagyon nehéz meghatározni. Számunkra a

legelfogadhatóbb meghatározást az 1992-ben kiadott ISO 8402 szabvány kínálja. „Egy

szervezetnek az alkalmazottak együttműködésére alapozott vezetési módszere, amely a

minőséget állítja a középpontba és az ügyfelek kielégítésén keresztül hosszú távú siker-

re, valamint a szervezet tagjainak és a társadalomnak hasznára irányul.” A minőségi

oktatásról tehát csak akkor beszélhetünk, ha az iskola az ügyfelek (az iskolafenntartó, a

szülő, a tanuló) igényeit, elvárásait a szolgáltatásaiba beépíti, és magas szinten teljesíti.

Az Intézményeink jelenleg is szabályozottan, szigorú felügyelet mellett működnek,

azonban ezzel csak részben teljesítik az új minőségügyi szabvány követelményeit.

Dokumentumok

33

7. Képzési struktúra

7.1. A nevelő-oktató munka eljárásai

7.1.1. Képzési struktúra kialakítása az esélyegyenlőség jegyében

Az esélyegyenlőség megteremtésének igénye, az arra való határozott törekvés volt a

meghatározó alapmegfontolás akkor, amikor a jelen pedagógiai programba foglalt kép-

zési struktúránkat kialakítottuk. (Lásd: Az iskolában folyó képzések). Mindkét képzési

szint elsősorban (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan célcsoportokra irányul,

melyek tagjai éppen a társadalmi, szociális, származási illetve egyéb egyenlőtlenségek

vagy hátrányok folytán nem képesek a hagyományos 8+4, 6+6 vagy 4+8 osztályos

„normál”, szabványos iskolarendszerben megvalósítani a szakmához szükséges tanulási

folyamatot.

7.1.2. A képzési struktúra átjárhatósága

Szintén az esélyegyenlőség jegyében alakítottuk ki képzési struktúránk teljes körű átjár-

hatóságát, a rugalmas, egyénre szabott be- illetve kicsatlakozási lehetőségeket. A teljes

paletta igénybe vételével egy, csak alapfokú általános iskolai végzettséggel rendelkező

tanuló nálunk az egymásra építhető képzések révén eljuthat a szakmunkás bizonyítvány,

vagy az érettségire épülő közép és/vagy felsőfokú OKJ-s szakvizsgáig. Ugyanakkor a

realitások és a belőlük fakadó tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen az érintett célcso-

portokra jellemző leginkább a hosszú távú tanulás feltételeinek hiánya, a családi, egzisz-

tenciális, társadalmi körülmények gyakori, sokszor drasztikus változása (pl. munkanél-

küliség, új munkaerő piaci kihívások, válás, haláleset, betegség stb. révén). Ezért alakí-

tottuk ki képzéseink rendszerét úgy, hogy a meglévő előképzettség függvényében bár-

mely ponton becsatlakozható legyen, majd szükség esetén a tanulási folyamat egy adott

szint végeztével egy, két vagy három év után már sikeresen befejeződhessék. Esetleges

munkába álláskor tanulóink nappali tagozatról átjelentkezve esti tagozaton folytathatják

tanulmányaikat, illetve egy adott szint végén befejezett tanulmányaikat később egy ma-

gasabb szinten folytathatják.

Dokumentumok

34

7.1.3. A gyakorlati oktatás feltételei

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 2011. évi CLXXXVII. tör-

vény a szakképzésről meghatározza a szakképzés elméleti és gyakorlati megvalósítá-

sának szakaszait és alapkövetelményeit. Ennek anyagi bázisát az alapítványi fenntar-

tás alatt saját forrásból teremtettük meg. A szakképzési centrumhoz való tartozás lehe-

tővé teszi, hogy számítástechnikai gépparkunkat folyamatosan korszerűsítsük, hogy az

informatika alapú szakmai gyakorlatok feltételeit javítani tudjuk.

Iskoláinkban az elméleti szaktantárgyak gyakorlatban történő elmélyítése egyrészt

szaktantermekben, tanműhelyben, másrészt a különböző, szakmai képzésünknek megfe-

lelő profilú vállalatok, állami foglalkoztatók (kórházak, szociális otthonok), kft-k és

egyéb kisvállalkozások keretében, különböző munkahelyeken tömbösített formában a

vállalatokkal, foglalkoztatókkal kötött együttműködési megállapodás, másrészt

egyéni tanulószerződések keretében tervezzük megvalósítani. Határidő: az iskola indí-

tásának, illetve a gyakorlati képzés kezdetéig.

Mindegyik szakirányban törekszünk arra, hogy hallgatóink ismeretei naprakészek le-

gyenek, így az adott szakirány területén belül rendezett nemzetközi kiállításokra és vá-

sárokra szervezett iskolai program keretében, szaktanár vezetésével visszük el tanulóin-

kat.

A csoportok és osztályok kialakításánál legfontosabb rendezőelvek:

Szakmaiság;

Törvényesség;

Hatékony tanulási feltételek megteremtése;

Az optimális eszközellátottság megteremtése;

Az átlátható, ellenőrizhető teljesítménymérés lehetőségének biztosítása;

7.1.4. A gyakorlati képzés helyi megvalósítása

Iskoláink technikai felszereltsége lehetővé teszi a gyakorlati képzés helyi megvalósítá-

sát is a legtöbb szakképesítésben.

Azokban a szakmákban, amelyekben az iskola nem rendelkezik gyakorlati oktatásra

alkalmas szaktanteremmel, az erre feljogosított gyakorlati képzésre alkalmas munka-

hellyel képzési szerződések kötésével biztosítjuk a gyakorlati képzést.

A gyakorlati képzést a jogszabályokban meghatározott létszámok szerint csoportbontás-

ban végezzük. A maximális csoportlétszám: 15 fő.

Dokumentumok

35

7.1.5. Az iskola általános munkarendje

A tanév szorgalmi idejét, valamint az írásbeli vizsgák rendjét - évenként - az

EMMI rendeletben szabályozza. A tanév kezdő és befejező napjának

tagintézményvezető által történő meghatározását a köznevelési törvény felnőtt-

oktatásra vonatkozó külön rendelkezései teremtik meg.

A vizsgarend a vizsga esedékességének félévében a félév elején a titkárságon ke-

rül kifüggesztésre, illetve a csoportok/osztályok számára szóban is kihirdetésre

kerül.

Az iskola igazgatója - a Nemzeti Köznevelési törvényben foglaltakkal összhang-

ban - tanítási szünetet rendelhet el.

A tanítási órák rendjét, időtartamát a Nemzeti Köznevelési törvény által megha-

tározott időszakon belül és a 20/2012 (VIII.21) EMMI rendelet alapján.

Az iskola az új tanulók iskolaválasztásának megkönnyítésére nyitott napot tart-

hat évente 2 alkalommal. A nyitott nap megszervezése az igazgató és az igazga-

tóhelyettes feladata.

Iskolánkban a felnőttoktatás munkarendje szerint folyik a képzés, így a minden-

napos testnevelés megszervezése nem lehetséges.

A felvett tanulókat szakirányonként max.26-28 fős osztályokba soroljuk.

A szakmai tantárgyak oktatása túlnyomórészt osztálykeretben történik.

Az informatika gyakorlati oktatása csoportbontásban, maximum 15 fős csoportokban

zajlik.

Az nyelvi képzés kettő szinten (kezdő, középhaladó), a nyelvi előképzettség függvé-

nyében egy-egy szakirányon belül osztálykerettől függetlenül a nyelvi tudásszint sze-

rinti bontásban 10-15 fős csoportokban folyik (pl. kis- és középvállalkozások ügyve-

zetője ). Ezen túlmenően minden szinten fontos eleme az iskolánkban folyó nyelvokta-

tásnak a kifejezetten szakmaspecifikus nyelvi képzés is.

Szintén kiscsoportos foglalkozás keretében kerül sor az esetleges felzárkóztatásra, kor-

repetálásra, tanulásmódszertani tréningre. Az osztályfőnöki munka gyakran egyéni fog-

lalkozás keretében történik.

Dokumentumok

36

Iskolánkban a felnőttoktatási képzés jellege miatt a 20/2012 EMMI rendelet 7.§ (1)

alábbi előírásai nem relevánsak:

„bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai fog-

lalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező

tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szük-

séges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai fog-

lalkozások megnevezését, óraszámát,

be) mindennapos testedzés megszervezése,

bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusvá-

lasztás szabályait,

bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, ame-

lyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára va-

ló felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását,

hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik

választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,

bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi

vizsga témaköreit,

bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultú-

rájának megismerését szolgáló tananyagot,

bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez

szükséges módszereket,

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának ér-

tékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, ki kell dolgozni.”

Az egészségnevelési és környezeti nevelés munkatervét minden évben a tantestület ké-

szíti és fogadja el a pedagógiai programban meghatározott elvek, valamint az aktuális

tanév feladatai alapján.

Dokumentumok

37

8. Az iskola szakmai-, képzési programja

Mivel iskolánk szakképzési feladatokat ellátó közoktatási intézmény, egyszerre több

funkciót köteles megvalósítani. Valamennyi funkció nem valósulhat meg azonos hang-

súllyal, ezért célszerű azokat tudatosan rangsorolni.

A szakképzés célja:

oktatás

képességfejlesztés

Célunk a személyiség adottságai és a választott szakma követelményei közötti minél

nagyobb összhang kialakítása.

Az oktatás kiszélesítése érdekében intézményünk felnőttképzést is folytat(hat), így az

iskolarendszeren kívül oktatható szakmák is elérhetővé vállnak az általunk megcélzott

rétegnek.

A szakközépiskolai és szakgimnáziumi szintű, iskolarendszeren kívüli képzéseinkben a

jogszabályban jóváhagyott központi programokat használjuk, melyet hivatalosan a

Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Hivatal honlapján tesz közzé. Sajnos a mai napig ke-

vés programnak készült el a frissített változata, ezért mi a javasolt irodalom egy részét

napjaink igényeihez frissíteni kell, van frissebb, illetve a használt szoftvereket a mai

igényeknek megfelelően kiigazítottuk, illetve folyamatosan ellenőrizzük.

Az esti tagozaton, iskolarendszeren kívüli oktatásban a nappali képzéshez képest jóval

kevesebb óraszám áll a rendelkezésünkre, ezért a felsőfokú informatikai képzéseknél

szorgalmazzuk a szoftver-üzemeltetői előképzettséget. Így elegendő időt tudunk fordí-

tani az adott szakma elsajátítására és gyakoroltatásra. A kötelező oktatáson kívül heti

egy alkalommal – a szabadon választható órák terhére - 4 tanítási órát biztosítunk a fel-

adatok megoldására (természetesen szaktanár felügyelete mellett).

A szakképzési kerettantervek közül - ha lehetséges -, az iskolarendszeren belüli, esti

tagozatos programot tartalmazza a melléklet.

Az esti illetve az iskolarendszeren kívüli képzés nem tartalmaz testnevelés- és élet és

pályatervezés tantárgyakat.

Az iskolarendszeren belüli képzésekre a számonkérés:

Tömbösített tananyag esetén: témakörönként, tananyag végén írásban és gya-

korlatban kérjük számon a tanultakat. Az adott tantárgyból akkor érik el az elég-

Dokumentumok

38

séges szintet, ha minden részbeszámoló legalább elégségesre sikerült. Pótlási le-

hetőséget havonta egyszer biztosítunk. Az így kapott záró érdemjegy kerül a tan-

tárgy félévi, illetve év végi érdemjegyként a naplóba.

Nem tömbösített tananyag esetén: havonta legalább egy érdemjegynek kell sze-

repelni a naplóban. A témazáró dolgozatokat pótolni kell akkor, ha elégtelen

vagy valamilyen okból hiányzott. Témazáró dolgozatok megléte és elégséges

volta a tantárgy lezárásának feltétele.

Az iskolarendszeren kívüli képzés esetén a számonkérés:

Mivel a képzés tömbösítve folyik, témakörönként, tananyag végén írásban és gyakorlat-

ban kérjük számon a tanultakat. Az adott tantárgyból akkor érik el az elégséges szintet,

ha minden részbeszámoló legalább elégségesre sikerült. Pótlási lehetőséget havonta

egyszer biztosítunk. Az így kapott záró érdemjegy jegy kerül a tantárgy félévi, illetve év

végi érdemjegyként a naplóba.

A tanulók a gyakorlati feladatok többségét iskolánk saját feladatbankjából kapják kész-

hez, így mindenki számára jól tervezhető a tanulási folyamat és a számonkérésekre való

felkészülés. A feladatbankunkat folyamatosan frissítjük és bővítjük.

A képzés szerkezete, pedagógiai szakaszainak főbb céljai

A szakközépiskolai képzés ideje egy és két év. Ebben a képzési formában azokat a nem

tanköteles tanulni vágyókat várjuk, nappali vagy esti oktatásra, akik nem rendelkeznek

érettségi bizonyítvánnyal.

A gyakorlati oktatás során alkalmazott maximális csoportlétszám: 15 fő.

A szakközépiskolai képzést a 2004/2005. tanévtől indítottuk, a helyi igények felmérése

után.

A szakgimnáziumi képzés ideje szakképesítéstől, a szakma jellegétől függően

(alapszakképesítés vagy ráépülés) 1, illetve 2 tanév.

Dokumentumok

39

8.1. Érettségire épülő szakképzés, illetve emeltszintű szakképesítés-

ráépülés (szakközépiskola 13-14., illetve 15. évfolyam)

Informatikai, ügyviteli, közgazdasági, művészeti és oktatási

szakmacsoportos képzések:

OKJ 54 481 06 Informatikai rendszerüze-

meltető 1/13,

OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő mun-

katárs

2/14

OKJ 54 723 02 Gyakorló ápoló

1/13,

OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő

munkatárs

1/13

OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló keresztfél-

év

2/14,

OKJ 54 344 01 Pénzügyi –számviteli ügyinté-

ző

1/13, 2/14

OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő

2/14

OKJ 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes

könyvelő 1/15

OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár

2/14

OKJ 54 211 04 Grafikus

1/13

8.2. 8. illetve 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzés (szakközép-

iskola, 11.-12., illetve 13. évfolyam)

OKJ 34 341 01 Eladó

2/12

OKJ 35 345 01 Kis- és középvállalkozá-

sok ügyvezetője I. 1/13

OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápo-

ló 1/11, 2/12

Dokumentumok

40

8.3. Óratervek

8.3.1. OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő ( 2/14.)

Szakmai

követelmény-

modul

NAPPALI TAGOZAT3

Tantárgyak, témakörök

1/13. 2/14. Összes

óraszám e gy ögy e gy

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és b

izto

nsá

g

Munkahelyi egészség és biztonság 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4

Munkavégzés személyi feltételei 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n) Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani rendszerezés 2 8 8

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

Munkavállalói szókincs 24 24

10

81

5-1

2

Info

rmác

ióte

chno

lóg

iai

alap

ok

Információtechnológiai alapok 54 54

Bevezetés a számítógépes architektúrákba 27 27

Szoftverismeret 18 18

Információtechnológiai biztonság alapjai 9 9

Információtechnológiai gyakorlat 72 50 122

Számítógép összeszerelése 24 25 49

Telepítés és konfigurálás 36 25 61

Megelőző karbantartás 12 12

10

82

6-1

2

Sza

km

ai é

letp

ály

a-ép

ítés

,

mu

nk

asze

rvez

és,

mu

nk

ahel

yi

ko

mm

un

ikác

ió

Munkaszervezési ismeretek 36 36

Álláskeresés, foglalkoztatásra irányuló jogviszony

létesítése 4 4

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszerve-

zés, kommunikáció 8 8

Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás 8 8

Munkavégzés projektben 2 2

Pénzügyi, vállalkozási feladatok 4 4

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás 2 2

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőség-

irányítás 4 4

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság,

veszélyes anyagok kezelése 2 2

Munkaszervezés gyakorlat 72 72

3 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

Dokumentumok

41

Álláskeresés, foglalkoztatásra irányuló jogviszony

létesítése 8 8

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszerve-

zés, kommunikáció 12 12

Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás 8 8

Munkavégzés projektben 20 20

Pénzügyi, vállalkozási feladatok 16 16

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás 2 2

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőség-

irányítás 4 4

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság,

veszélyes anyagok kezelése 2 2

10

81

7-1

2

Hál

óza

tok

, p

rog

ram

ozá

s és

adat

báz

is-k

ezel

és

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 144 144

Programozás alapismeretek 6 6

Adattípusok 20 20

Programozás elemei 6 6

Programozási tételek 40 40

Adatstruktúrák 30 30

Programtervezés 24 24

Adatbázisok 18 18

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 288 60 348

Programozási nyelvek 20 20

Objektumorientált programozás 60 18 78

Programozási nyelv „A” 80 20 100

Állománykezelés 18 6 24

Web-programozás alapjai 74 16 90

Adatbázis fejlesztés 36 36

Hálózati ismeretek I. 144 144

Otthoni és kisvállalati hálózatok 72 72

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgálta-

tók (ISP) 72 72

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 288 50 338

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 144 25 169

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgálta-

tók (ISP) gyakorlat 144 25 169

10

83

5-1

2

Alk

alm

azás

fej

lesz

tés

Operációs rendszerek 64 64

Operációs rendszerek alapjai 32 32

Operációs rendszer „A” 12 12

Operációs rendszer „B” 12 12

Operációs rendszer „C” 8 8

Operációs rendszerek gyakorlat 64 64

Vizualizációs szoftverek kezelése 4 4

Operációs rendszer „A” 20 20

Operációs rendszer „B” 20 20

Operációs rendszer „C” 20 20

Alkalmazásfejlesztés 144 144

Programtervezés 64 64

Programtesztelés 16 16

Adatszerkezetek és algoritmusok 64 64

Alkalmazásfejlesztés gyakorlat 128 128

Dokumentumok

42

Objektum orientált programozás 48 48

Programtesztelés 20 20

Programfejlesztés 28 28

Komplex szoftverek fejlesztése 32 32

Web alkalmazásfejlesztés 64 64

Web alkalmazások fejlesztése 64 64

Web alkalmazásfejlesztés gyakorlat 128 128

Web alkalmazások fejlesztése 128 128

Programozási nyelvek gyakorlat 128 128

Programozási nyelv „B” 128 128

Multimédia gyakorlat 64 64

Grafikus szerkesztőprogramok 32 32

Videó és animációs programok 32 32

Adatbázis fejlesztés 32 32

Adatbázis fejlesztés 24 24

Adatbázis tesztelés 8 8

Adatbázis fejlesztés gyakorlat 64 64

Adatbázis fejlesztés 48 48

Adatbázis adminisztrációs folyamatok 16 16

Szakmai idegen nyelv 72 32 104

Szakmai idegen nyelv (angol) 72 32 104

Összesen 468 648 160

416 576 2268

Összesen 1116 992

Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat

Legitimáció

43

8.3.2. OKJ 54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző (1/13., 2/14.)

Szakmai

követelmény-

modul

NAPPALI TAGOZAT4

Tantárgyak, témakörök

1/13. 2/14. Összes

óraszám e gy e gy

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség és biztonság 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4

Munkavégzés személyi feltételei 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Szakmai idegen nyelv 72 72

Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani rendszerezés 2 8 8

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

Munkavállalói szókincs 24 24

11

50

4-1

2

Gaz

dál

ko

dás

i al

apte

vék

eny

ség e

llát

ása

Gazdasági és jogi alapismeretek 198 198

Mikrogazdasági alapok 10 10

A fogyasztói magatartás és a kereslet 18 18

A vállalat termelői magatartása és a kínálat 20 20

A vállalkozások alapítása, működése 24 24

A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 22 22

A nemzetgazdaság ágazati rendszere 28 28

A marketing alapjai 16 16

Jogi alapismeretek 20 20

Tulajdonjog 12 12

A kötelmi jog 28 28

Ügyviteli gyakorlatok 216 216

Tízujjas vakírás 90 90

Szövegformázás 18 18

Levelezés és iratkezelés 72 72

Üzleti kommunikáció 36 36

Általános statisztika 72 72

A statisztika alapfogalmai 4 4

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei,

eszközei 30 30

Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok

összehasonlítása 18 18

Az érték-, ár-és volumenindex 16 16

4 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

Legitimáció

44

A grafikus ábrázolás 4 4

Statisztika gyakorlat 72 72

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei,

eszközei 32 32

Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok

összehasonlítása 16 16

Az érték-, ár-és volumenindex 16 16

Esettanulmány 8 8

Pénzügyi alapismeretek 144 144

Pénzügyi szektor alapvetései 4 4

Pénzügyi intézményrendszer 34 34

A pénzforgalom 34 34

A pénzügyi piac és termékei 60 60

Biztosítási alapismeretek 12 12

Pénzügy gyakorlat 36 36

A pénz időértéke 11 11

Értékpapírok értékelése 20 20

Valuta, deviza-árfolyama 5 5

Adózási alapismeretek 54 54

Az államháztartás rendszere 7 7

Adózási alapfogalmak 5 5

Kiemelt adónemek 42 42

Adózás gyakorlat 36 36

Személyi jövedelemadó 16 16

Általános forgalmi adó 14 14

Helyi adók 6 6

Számviteli alapismeretek 162 162

A számviteli törvény 20 20

A vállalkozás vagyona 24 24

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret 20 20

Tárgyi eszközök elszámolása 24 24

A vásárolt készletek elszámolása 28 28

A jövedelem elszámolás 18 18

A saját termelésű készletek elszámolása 16 16

Termékértékesítés elszámolása 12 12

Számvitel gyakorlat 36 36

A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok 9 9

A tárgyi eszközök nyilvántartása 9 9

A vásárolt készletek bizonylatai 9 9

Pénzügyi analitika számítógépen 9 9

10

14

7-1

2

Gaz

dál

ko

dás

i fe

lad

ato

k

ellá

tása

Gazdálkodási ismeretek 112 112

Gazdálkodás a befektetett eszközökkel 18 18

Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer 22 22

Munkaerő és bérgazdálkodás 26 26

Gazdálkodás, gazdaságosság 16 16

A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája 16 16

A vállalkozás válsága 14 14

1 1 5 0 5 - 1 2

K ö n y v e l é s s z á m í t ó g é p e n

Könyvelés számítógépen 128 128

Legitimáció

45

Szoftverjog és etika, adatvédelem 6 6

A könyvelési programokkal kapcsolatos követel-

mények 6 6

Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer 36 36

Tárgyi eszköz nyilvántartó program 18 18

Készletnyilvántartó program 18 18

Bérelszámoló program alkalmazása 18 18

Integrált vállalati rendszerek 26 26

10

14

9-1

2

Kö

nyv

vez

etés

és

bes

zám

oló

kés

zíté

s fe

lad

atai

Számvitel 192 192

A számviteli törvény, az éves beszámoló 18 18

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások 24 24

Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások 8 8

A vásárolt készletek elszámolása 30 30

Jövedelem-elszámolás 16 16

Költségekkel kapcsolatos elszámolások 18 18

Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámo-

lások 20 20

Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszá-

molások 24 24

Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások 12 12

A zárás, éves beszámoló 22 22

11

50

6-1

2

Vál

lalk

ozá

sfin

ansz

íro

zási

és

adó

zási

fel

adat

ok

Vállalkozás-finanszírozás 64 64

A vállalkozás pénzügyi döntései 2 2

A beruházások értékelése 26 26

A forgóeszköz-ellátás 16 16

A finanszírozás gyakorlata 14 14

A vállalkozások pénzügyi teljesítményének méré-

se 6 6

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat 32 32

Beruházások pénzügyi döntései 12 12

Forgóeszköz-szükséglet megállapítása 10 10

A finanszírozás gyakorlata 7 7

Pénzügyi teljesítmények mérése 3 3

Adózás 96 96

Az adózás rendje 4 4

Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulé-

kok 28 28

Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái 14 14

Társaságok jövedelemadózása 16 16

Általános forgalmi adó 22 22

Helyi adók 12 12

Elektronikus adóbevallás-gyakorlat 64 64

Gyakorlati előkészítés 4 4

Elektronikus bevallás gyakorlata 56 56

A bevallások ellenőrzése 4 4

11

50

1-1

2

Pro

jek

tfin

ansz

í-

rozá

s

Projekt-finanszírozás 64 64

Projekt-finanszírozás alapjai 26 26

A projektek pénzügyi tervezése 24 24

A projekt-támogatások 14 14

Projektfinanszírozás gyakorlat 64 64

Legitimáció

46

Projektértékelés módszerei 14 14

A projektek pénzügyi tervezése 14 14

A projektfinanszírozás gyakorlata 36 36 1

150

2-1

2

Pro

jek

tfo

lyam

ato

k

kö

vet

ése

Projektfolyamatok követése 64 64

Projektmenedzsment alapok 16 16

Projekt elemzése, tervezése 22 22

Projekt irányítása, dokumentálása 16 16

Közbeszerzési eljárás 10 10

Projekttervezés gyakorlata 32 32

Projektirányítás számítógéppel 20 20

Projektterv készítése 12 12

Összesen 720 396 672 320 2108

Összesen 1116 992

Összesen szabadsávval 1260 1120 2380

Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat

Legitimáció

47

8.3.3. OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár (2/14.)

Szakmai

követelmény-

modul

NAPPALI TAGOZAT5

Tantárgyak, témakörök

1/13. 2/14. Összes

óraszám e gy ögy e gy

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség és biztonság 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4

Munkavégzés személyi feltételei 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n) Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani rendszerezés 2 8 8

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

Munkavállalói szókincs 24 24

10

06

7-1

2

Gép

írás

és

do

ku

men

tum

kés

zíté

s,

irat

kez

elés

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 252 60 312

Vakírás alapjai 144 35 179

Dokumentumok szerkesztése, készítése, szöveg-

szerkesztő programok 108 25 133

Levelezési ismeretek 36 36

Üzleti levelezés sajátosságai 18 18

Hivatali, üzleti- és magánlevelezés 18 18

Levelezési ismeretek gyakorlat 198 85 283

Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása 108 50 158

A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása 90 35 125

10

07

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

ko

mm

un

ikác

ió

Kommunikáció alapjai 126 126

Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és proto-

kollszabályok 63 63

Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelv-

használati szabályok 63 63

Üzleti kommunikáció gyakorlat 144 15 159

Üzleti nyelvi kultúra 48 5 53

Üzleti magatartás, társalgási protokoll 48 5 53

A viselkedéskultúra szabályai 48 5 53

10

06

6-1

2

Gaz

dál

ko

dás

i

alap

fela

dat

ok

Gazdasági alapismeretek 144 144

Gazdaság alapelemei 72 72

A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrend-

szer 45 45

5 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

Legitimáció

48

Gazdálkodási ismeretek 27 27

Jogi ismeretek 90 90

A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak 45 45

Szerződésfajták, szerződéskötés követelményei 45 45

Vállalkozási ismeretek 108 108

Vállalkozási alapfogalmak 36 36

Vállalkozás működtetése 36 36

Vállalkozás dokumentációja 36 36

10

07

3-1

2

Tit

kár

i ü

gy

inté

zés

Üzleti adminisztráció gyakorlat 192 192

Az irodai adminisztráció alapjai 96 96

Iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás 96 96

Ügyviteli ismeretek 128 128

Ügyviteli alapismeretek 32 32

Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend,

programcsomag 32 32

Pénzügyi és számviteli előírások 32 32

Adózással kapcsolatos kötelezettségek 32 32

10

07

2-1

2

Ren

dez

vén

y-

és

pro

gra

msz

erv

ezés

Rendezvény és program dokumentáció alapjai 96 96

A rendezvényszervezés folyamata, teendői, do-

kumentumai 48 48

A PR szerepe a gazdasági életben, célja, feladata 48 48

Rendezvény és program dokumentáció a gya-

korlatban 192 192

Rendezvények forgatókönyvének elkészítése 96 96

Költségkalkuláció készítés, programokhoz, ren-

dezvényekhez 96 96

10

07

1-1

2

Hiv

atal

i ko

mm

un

ikác

ió

mag

yar

és

ideg

en

ny

elv

en

Hivatali protokoll ismeretek 80 80

Üzleti kommunikáció szabályai 40 40

Verbális és nem verbális jelek a kommunikáció-

ban 40 40

Szakmai idegen nyelv gyakorlat 224 224

Idegen nyelv használata hivatalban, irodában,

rendezvényeken 112 112

Titkári feladatok elvégzése írásban és szóban az

adott idegen nyelven 112 112

Összesen 522 594 160

384 608 2268

Összesen 1116 992

-elmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat

Legitimáció

49

8.3.4. OKJ 54 211 04 Grafikus (1/13.)

Szakmai köve-

telmény-modul

NAPPALI TAGOZAT6

Tantárgyak, témakörök

1/13. 1/14. Összes

óraszám e gy sz ögy e gy sz

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség és biztonság 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4

Munkavégzés személyi feltételei 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n) Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani rendszerezés 2 8 8

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

Munkavállalói szókincs 24 24

10

58

6-1

2

Mű

vés

zete

lmél

et é

s

ábrá

zolá

s

Művészet-történet 72 36 108

A művészetek története a 19. századig 72 72

A művészetek története a 20. században 18 18

A néprajz és a népművészet alapfogalmai 18 18

Térábrázolási rendszerek 72 72

A térábrázolás geometriai rendszerei 72 72

Rajz, festés, mintázás gyakorlat 252 64 316

A látvány utáni térábrázolás és formaképzés

alapjai 72 72

Emberábrázolás alapjai 72 72

Ember és tér 72 72

Szakmai rajz 36 36

10

58

8-1

2

Ter

vez

és é

s

tech

no

lóg

ia

Stílustan és szaktörténet 36 36 72

Stílustan 12 12

Szaktörténet 24 36 60

Technológia 108 36 32 176

Anyagismeret 54 18 72

Eszközismeret 54 18 72

Tervezés és gyakorlat 540 36 64 640

Tervezés 135 135

Anyag- és eszközhasználat 135 135

Műhely- és műteremhasználat 135 135

Kivitelezés 135 36 171

6 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

Legitimáció

50

10

5

87

-

12

Mű

-

vés

z

eti

vál

-

lalk

ozá

s

ok

mű

-

kö

dt

etés e

Művészeti vállalkozás 18 18

Művészeti vállalkozások működtetése 18 18 1

061

0-1

2

Gra

fik

ai a

lap

ok

Kortárs szakmai környezet 64 64 128

Képző- és iparművészet a 20. században 48 40 88

Kiállítások és kulturális események látogatása 16 24 40

Kortárs grafika szaktörténet 64 64

Tervezőgrafika a 20. században 48 48

Kortárs grafikusok, munkamódszerek 16 16

Szakmai ábrázolási gyakorlat 128 64 192

Ember és környezet ábrázolása 2 128 64 192

Grafika szakelmélet 64 64

Grafikai tervezési folyamatok 32 32

Tipográfiai ismeretek 32 32

10

61

1-1

2

Gra

fik

ai

illu

sztr

álás

Illusztrációs technikai gyakorlat 64 64

Manuális illusztrációs technikák 20 20

Digitális illusztrációs technikák 38 38

Sokszorosított grafikai illusztrációs technikák 6 6

Szakillusztrációs gyakorlat 64 64

Szakillusztrációk tervezése 32 32

Kép és szöveg integrációja 32 32

10

61

2-1

2

Alk

alm

azo

tt

gra

fik

ai m

un

ka

Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat 144 144

Médiatechnológiai gyakorlat 32 32

Média-sokszorosítási gyakorlat 112 112

Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat 320 320

Tipográfiai munka végzése 64 64

Tervezőgrafikai munka végzése 64 64

Tervezőgrafikai műfajok és médiumok 192 192

Összesen 324 792 144 160

272 720 128 2540

Összesen 1116 992

Elméleti óraszámok/aránya 27,80%

Gyakorlati óraszámok/aránya 72,20%

Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat; sz=szabad

óra

Legitimáció

51

8.3.5. OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs nappali óraszá-

mok7

Szakmai köve-

telmény-modul

Tantárgyak,

Ágazati szakközép-

iskolai képzés óra-

száma a közismeret

nélkül

Szakké-

pesítés-

specifi-

kus szak-

képzés

A szak-

képzés

témakörök óraszáma összes

1/14.

5/13. és

óraszá-

ma

2/14.

e gy ögy e gy

11500-12

Munkahelyi egészség és biz-

tonság 60 60

Mu

nk

ahel

yi

egés

z-

ség

és

biz

ton

ság

Munkavédelmi alapismeretek 12 12

Munkahelyek kialakítása 8 8

Munkavégzés személyi feltét-

elei 8 8

Munkaeszközök biztonsága 8 8

Munkakörnyezeti hatások 8 8

Munkavédelmi jogi ismeretek 16 16

11499-12 Foglalkoztatás II. 16 16

Fo

gla

lko

z-

tatá

s II

. Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

11498-12 Foglalkoztatás I. 64 64

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Nyelvtani rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani rendszerezés 2 8 8

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

7 Az esti tagozaton alkalmazott óraszámok a nappali tagozaton alkalmazott óraszámok fele

Legitimáció

52

Munkavállalói szókincs 24 24

Legitimáció

53

11464-12 Pedagógia 428 428

Ped

agó

gia

i, p

szic

ho

lóg

iai

fela

dat

ok

Általános pedagógia és nevelés-

történet 196 196

Neveléselmélet 116 116

Didaktika 116 116

Pedagógia gyakorlat 360 208 568

Gondozási tevékenység 180 116 296

A gyermek megismerése, tevé-

kenységének megfigyelése,

problémahelyzetek elemzése 180 92 272

Pszichológia 420 420

Általános és személyiség-

lélektani ismeretek 100 100

Fejlődéslélektan alapjai 118 118

Szociálpszichológia alapjai 90 90

Pedagógiai pszichológia és

munkalélektan alapjai 112 112

11465-12

Gyógypedagógiai alapismere-

tek 112 112

Ált

alán

os

gy

óg

y-

ped

agó

gia

i fe

lad

a-

tok

A gyógypedagógia alapjai 112 112

Gyógypedagógiai gyakorlat 436 436

A gondozási tevékenységsérü-

lés-specifikus kérdései 220 220

A sérült gyermek tevékenysé-

gének elemzése, szituációk

megoldása 216 216

11466-12 Gyógypedagógiai pszichológia 128 128

Sp

eciá

lis

gy

óg

yp

edag

óg

iai

fela

dat

ok

Gyógypedagógiai fejlődéslélek-

tan 58 58

Gyógypedagógiai pszicho-

diagnosztika 40 40

Gyógypedagógiai nevelés-és

oktatáslélektan 30 30

Gyógypedagógiai egészségtan 128 128

Gyógypedagógiai iskola-

egészségtan 128 128

Gyógypedagógiai tantárgy- 160 160

Legitimáció

54

pedagógiák

A gyógypedagógiai nevelés,

oktatás intézményi formái 160 160

Összesen 908 360

208

608 436 2520

Összesen 1268 1044 2520

Elméleti óraszámok/aránya 1516

60,2%

Gyakorlati óraszámok/aránya 1004

39,8%

Legitimáció

55

8.3.6. OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (1/13.)

Szakmai köve-

telmény-

modul

NAPPALI TAGOZAT8

Tantárgyak, témakörök

1/13. 2/14. Összes

óraszám

e gy ögy e gy

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség és biztonság 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4

Munkavégzés személyi feltételei 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n) Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani rendszerezés 2 8 8

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

Munkavállalói szókincs 24 24

11

46

4-1

2

Ped

agóg

iai,

psz

ich

oló

gia

i

fela

dat

ok

Pedagógia 378 378

Általános pedagógia és neveléstörténet 180 180

Neveléselmélet 100 100

Didaktika 98 98

Pedagógiai gyakorlat 360 160 520

Gondozási tevékenység 180 80 260

A gyermek megismerése, tevékenységének megfi-

gyelése, problémahelyzetek elemzése 180 80 260

Pszichológia 360 360

Általános és személyiség-lélektani ismeretek 90 90

Fejlődéslélektan alapjai 90 90

Szociálpszichológia alapjai 90 90

Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai 90 90

11

46

7-1

2

Ok

tatá

si

tev

éken

ysé

g

Oktatási intézmények 112 112

Közoktatási jogszabályok 32 32

Az oktatás segítése 32 32

A nevelés segítése 32 32

Sajátos nevelés - oktatás 16 16

Szabadidő szervezés 96 96

Szabadidő – pedagógia 16 16

Rendezvények – ünnepségek szervezése 16 16

A játék pedagógiája és pszichológiája 32 32

Kézműves foglalkozások 32 32

8 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

Legitimáció

56

Pedagógiai segítés gyakorlata 192 192

Nevelési – oktatási tevékenységek gyakorlata 96 96

Szabadidős tevékenységek gyakorlata 96 96 1

146

8-1

2

Kap

cso

lat

a cs

alád

ok

kal

A Családtan 64 64

A család 32 32

A családokat érintő társadalmi jelenségek 16 16

Segítő kapcsolat a családokhoz 16 16

Kommunikáció, kapcsolatépítés 32 32

Kommunikáció 16 16

Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés 16 16

Kommunikáció a gyakorlatban 96 96

Kommunikáció gyakorlata 48 48

Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés a gyakorlatban 48 48

11

46

9-1

2

Csa

lád

ped

agóg

iai

gon

do

zás

Családpedagógia 128 128

A család működési zavarai 64 64

Szociális ellátások – Hálózati rendszer 32 32

A „kilábalás” útja 32 32

Szervezési és ügyviteli ismeretek 96 96

A munkavégzés során kezelt dokumentumok 48 48

Szervezés, ügyintézés 48 48

A szervezés és ügyintézés gyakorlata 96 96

Ügyiratkezelés a gyakorlatban 48 48

Az ügyintézés gyakorlata 48 48

Összesen 756 360 160

608 384 2268

Összesen 1116 992

Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat

Legitimáció

57

8.3.7. OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló (1/13, 2/14)

esti

Szakmai

követel-

mény-

modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépisko-

lai képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus

szakképzés

óraszáma

A szak-

képzés

összes

óraszáma

1/13 2/14

e gy ögy e gy

11

500

-12

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és b

izto

nsá

g

11500 /1 Munkahelyi egészség és biztonság 9 9

Munkavédelmi alapismeretek 2 2

Munkahelyek kialakítása 2 2

Munkavégzés személyi feltételei 1 1

Munkaeszközök biztonsága 1 1

Munkakörnyezeti hatások 1 1

Munkavédelmi jogi ismeretek 2 2

11

499

-12

Fo

gla

lko

zta-

tás

II.

11499/1 Foglalkoztatás II. 8 8

Munkajogi alapismeretek 2 2

Munkaviszony létesítése 2 2

Álláskeresés 2 2

Munkanélküliség 2 2

11

498

-12

F

og

lalk

ozt

a-

tás

I. (

éret

tség

ire

épü

lő

kép

zése

k e

seté

n) 11498/1 Foglalkoztatás I. 32 32

Nyelvtani rendszerzés 1 4 4

Nyelvtani rendszerezés 2 4 4

Nyelvi készségfejlesztés 12 12

Munkavállalói szókincs 12 12

11

110

-12

Eg

észs

égü

gy

i al

apis

mer

etek

11110/1 Egészségügyi alapismeretek 72 72

Szakmai jogi és etikai ismeretek 9 9

Szociológia 9 9

Pszichológia 9 9

Pedagógia 9 9

Egészségügyi ellátórendszer 9 9

Népegészségügy 9 9

Egészségfejlesztés 9 9

Környezet-egészségügy 9 9

11110/2 Szakmai kommunikáció 36 36

Kommunikáció 9 9

Legitimáció

58

Orvosi latin 18 18

Speciális kommunikáció 9 9

11

221

-12

A

lap

ápo

lás

11221/1 Ápolástan-gondozástan 90 90

Egészséges ember gondozása 9 9

Akadályozott ember gondozása 9 9

Ápolástudomány 9 9

Ápoláslélektan 9 9

Csecsemő és kisgyermekgondozás 18 18

Betegmegfigyelés 18 18

Ápolási beavatkozások 18 18

11221/2 Ápolástan-gondozástan gyakorlat 72 72

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása 28 28

Gondozási feladatok felnőttkorban 16 16

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban 28 28

11

222

-12

Kli

nik

um

i is

mer

etek

11222/1 Klinikumi ismeretek 171 171

Anatómia-élettan 36 36

Általános kórtan 9 9

Mikrobiológia-járványtan 9 9

Gyógyszertani alapismeretek 9 9

Belgyógyászat 27 27

Sebészet és traumatológia 18 18

Gyermekgyógyászat 9 9

Diagnosztikai alapismeretek 18 18

Terápiás alapismeretek 18 18

Elsősegélynyújtás – első ellátás 18 18

11222/2 Klinikumi gyakorlat 108 80 188

Belgyógyászati gyakorlat 44 20 64

Sebészeti gyakorlat 44 20 64

Traumatológia 0 20 20

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat 20 20 40

11

151

-12

Dia

gn

osz

tik

us

és

terá

piá

s b

eav

atk

ozá

sok

feln

őtt

bet

egn

él

11151/1 Diagnosztikus és terápiás szakismeretek 64 64

Biofizika 8 8

Biokémia 8 8

Gyógyszertan 16 16

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat 8 8

Eszközös vizsgálatok 8 8

Legitimáció

59

Terápiás eljárások 8 8

Perioperatív ellátás 8 8

11151/2 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások 40 40

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz 8 8

Mindennapos beavatkozások 8 8

Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál 8 8

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai 8 8

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 8 8

11151/3 Klinikai gyakorlat 256 256

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyó-

gyászati profilú osztályon 48 48

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti

profilú osztályon 40 40

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgás-

szervi sebészeti profilú osztályon 20 20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-

nőgyógyászati osztályon 20 20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológi-

ai osztályon 20 20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiát-

riai osztályon 20 20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai

osztályon 20 20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

kisklinikumi osztályokon 40 40

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi

osztályon 28 28

11

152

-12

Eg

észs

égn

evel

ő é

s -

fejl

eszt

ő

tev

éken

ysé

g

11152/1 Egészségnevelés-egészségfejlesztés 56 56

Egészségnevelés 8 8

Mentálhigiéne 8 8

Táplálkozástan-dietetika 16 16

Betegoktatás 8 8

Rehabilitáció 16 16

11152/2 Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat 40 40

Egészségnevelés gyakorlat 12 12

Edukációs gyakorlat 8 8

Rehabilitáció gyakorlat 20 20

Összesen 378 180 80

200 296 1134

Összesen 558 496 1134

Elméleti óraszámok/aránya 578 50,97%

Gyakorlati óraszámok/aránya 556 49,03%

Legitimáció

60

8.3.8. OKJ 34 341 01 Eladó (2/12)

esti

Szakmai köve-

telmény-

modul

Tantárgyak/témakörök

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Óraszám

11. évf 12. évf Összesen

e gy ögy e gy 11.

évf 12. évf

11

500

-12

Mu

nk

ahel

yi

egés

z-

ség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség és biztonság 9

9 0 9

Munkavédelmi alapismeretek 2 2 0 2

Munkahelyek kialakítása 2 2 0 2

Munkavégzés személyi feltételei 1 1 0 1

Munkaeszközök biztonsága 1 1 0 1

Munkakörnyezeti hatások 1 1 0 1

Munkavédelmi jogi ismeretek 2 2 0 2

11

499

-12

Fo

gla

lko

z-

tatá

s II

.

Foglalkoztatás II. 8 0 8 8

Munkajogi alapismeretek 2 0 2 2

Munkaviszony létesítése 2 0 2 2

Álláskeresés 2 0 2 2

Munkanélküliség 2 0 2 2

11

497

-12

Fo

gla

lko

z-

tatá

s I.

Foglalkoztatás I. 32 0 32 32

Nyelvtani rendszerzés 1 5 0 5 5

Nyelvtani rendszerezés 2 5 0 5 5

Nyelvi készségfejlesztés 12 0 12 12

Munkavállalói szókincs 10 0 10 10

10

025

-12

A k

eres

ked

elm

i eg

ysé

g

mű

kö

dte

tése

A működtetés szabályai 32 0 32 32

Jogszabályok alkalmazása 8 0 8 8

Pénzforgalmi előírások betartása 13 0 13 13

Bizonylatkitöltés 11 0 11 11

A működtetés szabályai gyakorlat 40 0 40 40

Jogszabályok alkalmazása 12 0 12 12

Pénzforgalmi előírások betartása 14 0 14 14

Bizonylatkitöltés 14 0 14 14

11

507

-12

Az

árufo

rgal

om

leb

on

yo

lítá

sa

Áruforgalom 36 32 36 32 68

Általános áruismeret alkalmazása 24 16 24 16 40

Áruforgalmi tevékenységek 12 16 12 16 28

Áruforgalom gyakorlata 90 90 0 90

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. 45 45 0 45

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata

II. 45 45 0 45

Legitimáció

61

10

027

-12

A r

uh

ázat

i ci

kk

ek

és a

veg

yes

ipar

cik

kek

fo

r-

gal

maz

ása

Áruforgalmazás I. 18 16 18 16 34

Ruházati és lakástextil ismeretek 15 11 15 11 26

Vegyes iparcikk ismeretek 3 5 3 5 8

Áruforgalmazás gyakorlata I. 108 80 108 80 18

8

Ruházati és lakástextil ismeretek 76 60 76 60 13

6

Vegyes iparcikk ismeretek 32 20 32 20 52

10

028

-12

Az

élel

mis

zere

k,

veg

yi

áruk

és

gy

ógy

növ

ény

ek f

org

alm

azás

a

Áruforgalmazás II. 36 16 36 16 52

Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek 30 13 30 13 43

Vegyi áruismeretek 6 3 6 3 9

Áruforgalmazás gyakorlata II. 108 104 108 104 21

2

Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek 76 75 76 75 15

1

Vegyi áru ismeretek 32 29 32 29 61

Értékesítés idegen nyelven 18 16 18 16 34

Szakmai nyelvi alapok I. 5 4 5 4 9

Szakmai nyelv I. 13 12 13 12 25

10

029

-12

A m

űsz

aki

cikk

ek f

org

alm

a-

zása

Áruforgalmazás III. 36 16 36 16 52

Műszaki berendezések 24 11 24 11 35

Szerelvények, szerszámok, vasáruk 12 5 12 5 17

Áruforgalmazás gyakorlata III. 90 96 90 96 18

6

Műszaki berendezések 45 50 45 50 95

Szerelvények, szerszámok, vasáruk 45 46 45 46 91

Értékesítés idegen nyelven II. 18 16 18 16 34

Szakmai nyelvi alapok II. 5 4 5 4 9

Szakmai nyelv II. 13 12 13 12 25

Összesen: 171 396

80

184 320 567 504 10

71

Összesen: 567 504 11

51

Elméleti óraszámok/aránya 30,84%

Gyakorlati óraszámok/aránya 69,16%

Legitimáció

62

8.3.9. OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló (1/11, 2/12)

esti

Szakmai

követel-

mény-

modul

Tantárgyak/témakörök

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Óraszám

11. évf 12. évf Összesen

e gy ögy e gy 11.

évf 12. évf

11

500

-12

Mu

nk

ahel

yi

egés

z-

ség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség és biztonság 9 9 0 9

Munkavédelmi alapismeretek 2 2 0 2

Munkahelyek kialakítása 2 2 0 2

Munkavégzés személyi feltételei 1 1 0 1

Munkaeszközök biztonsága 1 1 0 1

Munkakörnyezeti hatások 1 1 0 1

Munkavédelmi jogi ismeretek 2 2 0 2

11

499

-12

Fo

gla

lko

z-

tatá

s II

.

Foglalkoztatás II. 8 0 8 8

Munkajogi alapismeretek 2 0 2 2

Munkaviszony létesítése 2 0 2 2

Álláskeresés 2 0 2 2

Munkanélküliség 2 0 2 2

11

497

-12

Fo

gla

lko

z-

tatá

s I.

Foglalkoztatás I. 32 0 32 32

Nyelvtani rendszerzés 1 5 0 5 5

Nyelvtani rendszerezés 2 5 0 5 5

Nyelvi készségfejlesztés 12 0 12 12

Munkavállalói szókincs 10 0 10 10

10

569

-12

G

ond

ozá

si-á

po

lási

ala

pfe

lad

ato

k

Szakmai készségfejlesztés és kommuni-

kációs gyakorlat 63 48 63 48

11

1

Tanulástechnikai gyakorlat 36 0 36 0 36

A reális énkép szerepe a szociális segítés-

ben 9 8 9 8 17

A szakmai együttműködés és a segítő kap-

csolat 9 16 9 16 25

A veszteségek feldolgozása gyakorlat 0 16 0 16 16

A kongruens kommunikáció 9 8 9 8 17

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 45 48 45 48 93

Szociálpolitikai alapismeretek 27 0 27 0 27

A szociálpolitika intézményrendszere 9 0 9 0 9

Jogi és családjogi alapismeretek 0 16 0 16 16

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások 0 16 0 16 16

Legitimáció

63

Közigazgatási ismeretek 0 16 0 16 16

A szociális segítés etikája 9 0 9 0 9

Monitorozó gyakorlat 54 20 54 0 54

A szociális ellátás intézményei 18 18 0 18

Az egészségügyi ellátás intézményei 18 18 0 18

Egy intézmény részletes megismerése 18 18 0 18

Pszichológiai alapismeretek 72 72 0 72

Pszichológiai alapismeretek 18 18 0 18

Szociálpszichológiai jelenségek és folya-

matok 18 18 0 18

Az életút pszichológiája 18 18 0 18

A személyiség pszichológiája 18 18 0 18

Egészségügyi alapismeretek 99 8 99 8 10

7

Az emberi test felépítése, szerveződési

szintjei 27 0 27 0 27

Kórok és kórokok 18 0 18 0 18

A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés

szempontjai 18 0 18 0 18

A gyógyszerelés 0 8 0 8 8

A társadalmi helyzet és az egészség 9 0 9 0 9

Közegészségügyi és járványtani ismeretek 18 0 18 0 18

Egészségmegőrzés 9 0 9 0 9

Ápolási, gondozási alapismeretek 54 54 0 54

Általános ápolási ismertek 18 18 0 18

Gondozási alapismeretek 18 18 0 18

Az ápolás, gondozás dokumentációja 18 18 0 18

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gya-

korlat 72 20 72 0 72

Az ápolási folyamat megfigyelése 18 18 0 18

A gondozási folyamat megfigyelése 18 18 0 18

Elsősegélynyújtási gyakorlat 36 36 0 36

10

570

-12

A s

zük

ség

lete

k f

elm

érés

e Társadalomismeret 24 0 24 24

A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység

okai 8 0 8 8

A mai magyar társadalom 8 0 8 8

A szükségletfelmérés módszerei 8 0 8 8

Klinikai ismeretek 9 64 9 64 73

A keringés, a vérképző, a légző- és az

emésztőrendszer betegségei 0 16 0 16 16

Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és

az érzékszervek betegségei 0 16 0 16 16

Legitimáció

64

Endokrin, daganatos és sebészeti beavat-

kozást igénylő betegségek 0 16 0 16 16

Urológiai, nemi és a reumatológiai beteg-

ségek 0 8 0 8 8

Dietetikai ismeretek 0 8 0 8 8

Geriátriai ismeretek 9 0 9 0 9

Ápolási gyakorlat 36 20 36 0 36

Alapápolás belgyógyászati betegek köré-

ben 18 18 0 18

Alapápolás sebészeti beavatkozáson áteset-

tek körében 18 18 0 18

Gondozási ismeretek 36 36 0 36

A gondozási szükségletek felmérése 9 9 0 9

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők

körében 9 9 0 9

Gerontológia és az idősek rehabilitációja 9 9 0 9

Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybe-

tegek körében 9 9 0 9

A gondozási szükségletek felmérésének

gyakorlata 18 18 0 18

A gondozási szükségletek felmérése idősek

körében 6 6 0 6

A gondozási szükségletek felmérése fogya-

tékkal élők körében 6 6 0 6

A gondozási folyamat tervezése 6 6 0 6

10

571

-12

Saj

áto

s g

on

do

zási

fel

adat

ok

Szociális munka elmélete 56 0 56 56

Általános szociális munka 16 0 16 16

Szociális munka egyénekkel és családok-

kal 16 0 16 16

Szociális munka csoportokkal 16 0 16 16

Közösségi szociális munka 8 0 8 8

Szociális munka gyakorlata 16 0 16 16

Egyénekkel és családokkal végzett szociá-

lis munka gyakorlata 8 0 8 8

A csoportokkal végzett szociális munka

gyakorlata 4 0 4 4

Közösségi szociális munka gyakorlata 4 0 4 4

Szociális gondozás 80 0 80 80

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai 16 0 16 16

Aktivitás és foglalkoztatás 16 0 16 16

Háztartási ismeretek 16 0 16 16

Munka-, baleset- és tűzvédelem 8 0 8 8

A gyógyászati segédeszközök beszerzése 8 0 8 8

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

gondozása 16 0 16 16

Legitimáció

65

Szociális gondozás gyakorlata 20 48 0 48 48

Idős emberek gondozása 16 0 16 16

Fogyatékkal élők gondozása 16 0 16 16

Foglalkozási gyakorlat 4 0 4 4

Háztartási gyakorlat 4 0 4 4

Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata 4 0 4 4

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

gondozása 4 0 4 4

Mentálhigiéné 24 0 24 24

Elméleti ismeretek 8 0 8 8

A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai 16 0 16 16

Esetmegbeszélés és szupervízió a gya-

korlaton 24 0 24 24

Esetmegbeszélés 16 0 16 16

Szupervízió 8 0 8 8

10

572

-12

Go

nd

o-

zási

-áp

olá

si a

dm

i-

nis

ztrá

ció

A szociális adminisztráció 24 0 24 24

Az ápolás adminisztrációja 8 0 8 8

A gondozás adminisztrációja 8 0 8 8

Számítástechnika a gondozás adminisztrá-

ciójában 8 0 8 8

Összesen: 324 243

80

368 136 567 504 10

71

Összesen: 567 504 11

51

Elméleti óraszámok/aránya 60,12%

Gyakorlati óraszámok/aránya 39,88%

Legitimáció

66

9. A pedagógiai program legitimációja

A pedagógiai programot a nevelő testület, az igazgatóval együtt megtárgyalta és 2016.

szeptember 12-én jóváhagyta.

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 201. szeptember 1. napjától (2016/2017. tanévtől) szervezi meg nevelő

és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

A módosított Pedagógiai Program hatályos 2016. szeptember 1-jétől.

A program – nevelőtestületi – felülvizsgálatának határideje: 2020. szeptember 1.

Jelen Pedagógiai Program visszavonásig érvényes.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

Az érintett szaktanárok minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban

megfogalmazott általános célok és a szakmai programban megfogalmazott

tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.

Minden értékelést a szükséges intézkedések megtétele követ.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítását a tantestület tagjainak minősített többsége és

az iskola fenntartója kezdeményezheti.

A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetetten képviselőik útján

javasolhatják.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó

jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1.

napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános és minden érdeklődő számára megtekinthető.

Legitimáció

67

A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető: az iskola székhelyén és fiókin-

tézményében az iskola titkárságán, a tagintézmény honpapján, valamint a fenntartónál.

Gyömrő, 2016. szeptember 12.

..............................................

Fekete József

igazgató

Záradék:

Ezt a Pedagógiai Programot a fenntartó …………………jóváhagyta.

________________________

Buncsák Gábor főigazgató

Tartalomjegyzék és mellékletek

68

Tartalomjegyzék

1. A Pedagógiai Program hatálya 2

2. Bevezető gondolatok 3

3. Az iskolánk bemutatása 3

4. Az iskola működési jellemzői 6

4.1. Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei 6

4.2. Az intézményben folyó nevelő oktató munka eljárásai és eszközei 6

4.3. Általános és speciális intézményi célok és feladatok A nevelés-

oktatás általános és speciális céljai, feladatai 7

4.4. Esélyegyenlőségi program 9

5. A nevelési program 16

A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének feltételei 16

5.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei 17

5.2. A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai 18

5.2.1. Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben 18

5.2.2. Célok és feladatok a középfokú és emelt szintű szakképzéseknél 19

5.3. A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei 20

5.4. A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 20

A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája 21

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje 22

5.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 22

5.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 22

5.4.2.1. Tanulásmódszertan 22

5.4.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehetőségei 23

5.4.4. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés feladatai 23

5.4.5. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása 24

5.4.6. A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása, intézményi döntési

folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 24

Tartalomjegyzék és mellékletek

69

5.4.7. Helyi tanterv 25

A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere 25

5.4.8. A számonkérés szabályai 25

5.4.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai 26

5.4.10. A nevelő-oktató munka mérési rendszere 26

5.5. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere 28

5.5.1. Felkészítés a szakmai vizsgára, értékelés a szakmai vizsgán 28

5.5.2. A továbblépés feltételei 29

5.6. A képzés tárgyi feltételei 30

5.6.1. Az iskola épülete 30

5.6.2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések

jegyzéke 30

5.6.3. Tankönyvellátás rendje 30

5.6.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei 31

5.7. A képzés személyi feltételei 31

5.7.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 31

5.7.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 32

6. A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere 32

7. Képzési struktúra 33

7.1. A nevelő-oktató munka eljárásai 33

7.1.1. Képzési struktúra kialakítása az esélyegyenlőség jegyében 33

7.1.2. A képzési struktúra átjárhatósága 33

7.1.3. A gyakorlati oktatás feltételei 34

7.1.4. A gyakorlati képzés helyi megvalósítása 34

7.1.5. Az iskola általános munkarendje 35

8. Az iskola szakmai-, képzési programja 37

A képzés szerkezete, pedagógiai szakaszainak főbb céljai 38

8.1. Érettségire épülő szakképzés, illetve emeltszintű szakképesítés-ráépülés

(szakközépiskola 13-14., illetve 15. évfolyam) 39

Tartalomjegyzék és mellékletek

70

8.2. 8. illetve 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzés (szakközépiskola, 11.-12.,

illetve 13. évfolyam) 39

8.3. Óratervek 40

8.3.1. OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő ( 2/14.) 40

8.3.2. OKJ 54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző (1/13., 2/14.) 43

8.3.3. OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár (2/14.) 47

8.3.4. OKJ 54 211 04 Grafikus (1/13.) 49

8.3.5. OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs nappali óraszámok 51

8.3.6. OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (1/13.) 55

8.3.7. OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló (1/13, 2/14) 57

8.3.8. OKJ 34 341 01 Eladó (2/12) 60

8.3.9. OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló (1/11, 2/12) 62

9. A pedagógiai program legitimációja 66

Tartalomjegyzék 68

Mellékletek:

Leltár és kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék

Szakképzési kerettantervek