Pedagógia Program - Sulinetabs.sulinet.hu/sites/default/files/PedProg.doc · Web viewAz intézménynek fel kell készítenie a diákokat a környezettel kapcsolatos állampolgári

Ady Endre – Bay Zoltán

Középiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és KollégiumPEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék1. Bevezetés..............................................................................................................................................72. Az iskola küldetésnyilatkozata..........................................................................................................73. Helyzetelemzés....................................................................................................................................73.1. Az intézmény környezete..................................................................................................................73.2. Partnereink elvárásai, igénye.............................................................................................................73.3. Az iskola környezetében működő közoktatási intézmények, kapcsolatrendszere............................83.4. Az iskola presztízse, eredmények, kínálata, hagyományrendszere...................................................83.5. Az intézmény tevékenysége..............................................................................................................8

3.5.1. A gimnáziumi képzés.............................................................................................................83.5.2. A szakképzés..........................................................................................................................93.5.3. Felnőttoktatás, felnőttképzés................................................................................................103.5.4. A kollégiumi nevelés...........................................................................................................10

3.6. A hagyományápolás tevékenységének formái................................................................................104. A nevelés-oktatás értékei..................................................................................................................114.1. A nevelés-oktatás alapelvei.............................................................................................................114.2. A helyi alapelvek meghatározása....................................................................................................134.3. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai.......................................................................................134.4. Eszközök, eljárások.........................................................................................................................144.5. Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció meg-

valósítása..........................................................................................................................................155. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................................165.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink........................................................165.2. A személyiségfejlesztés színterei....................................................................................................166. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...........................................................176.1. Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai...................................................176.2. Az iskolai egészségfejlesztést szolgáló tevékenységformák...........................................................176.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv................................18

6.3.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók.......................186.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok..........186.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok.......................18

7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................................187.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink..........................................................197.2. A közösségfejlesztés színterei.........................................................................................................198. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.............................208.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok...........................................................20

8.1.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei......................................20

Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium

5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889 1


8.1.2. Tevékenységeink, eljárásaink..............................................................................................208.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység........................21

8.2.1. A beilleszkedési, magatartási problémák kezelésének eszközei..........................................218.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység...........................................................22

8.3.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek színterei..............................228.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.................................................................22

8.4.1. A szociális hátrányok enyhítése iskolánkban.......................................................................228.4.2. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók egyéni, haladási igényére vonatkozó fe-

jlesztés segítő gyakorlata............................................................................................................239. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.............................................................239.1. A gyermek- és ifjúságvédelem célja, feladata iskolánkban.............................................................239.2. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata.................................................................................2410. Az esélyegyenlőség biztosítása.......................................................................................................2411. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai...........................................................2411.1. A pedagógusok feladatai...............................................................................................................2411.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre.........................................................................................2612. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje.............................................2612.1. A Diákönkormányzat helye, szerepe az iskolában........................................................................2613. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái.........2713.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái........................................................................................2713.2. A tanulókkal való kapcsolattartás formái......................................................................................2713.3. Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás formái................................................................27

13.3.1. A kapcsolattartás formái és módjai...................................................................................2714. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...........................................................................2814.1. A vizsgaszabályzat célja................................................................................................................2814.2. A vizsgaszabályzat hatálya............................................................................................................2814.3. A tanulmányi vizsga szervezése....................................................................................................2814.4. Vizsgafajták...................................................................................................................................28

14.4.1. Osztályozó vizsga.............................................................................................................2814.4.2. Különbözeti vizsga...........................................................................................................2914.4.3. Javítóvizsga.......................................................................................................................2914.4.4. Pótló vizsga.......................................................................................................................29

14.5. A vizsgák rendje............................................................................................................................3014.5.1. Az írásbeli vizsga..............................................................................................................3014.5.2. A szóbeli vizsga................................................................................................................3014.5.3. A sajátos nevelési igényű vizsgázókra vonatkozó szabályok...........................................31

14.6. Vizsgaidőszakok............................................................................................................................3114.7. Pontok átváltása osztályzattá.........................................................................................................32




14.8. Feladatok a vizsgával kapcsolatban...............................................................................................3215. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...........................................................3315.1. Átvétel másik iskolából.................................................................................................................3315.2. A felvételi eljárás különös szabályai.............................................................................................33

15.2.1. A felvételi vizsga..............................................................................................................3315.2.2. Felvétel a szakképző évfolyamokra..................................................................................33

1. A választott kerettanterv megnevezése...........................................................................................352. A kerettanterv feletti óraszámok.....................................................................................................353. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításai..............354. Az iskola helyi tanterve....................................................................................................................404.1. Óratervek.........................................................................................................................................40

4.1.1. A kerettanterv alap óraterve.................................................................................................404.1.2. Az osztályok tantárgyai és óraszámai a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben............45

5. Szakmai program.............................................................................................................................535.1. Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető....................................................................................546. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.......................567. Mindennapos testnevelés..................................................................................................................568. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai.............................568.1. Szabadon választható tantárgyak.....................................................................................................568.2. Egyéb foglalkozások, szakkörök, sportkör......................................................................................579. A középszintű érettségi vizsga témakörei.......................................................................................5710. A kétszintű érettségi vizsga és a felkészítés lehetőségei...............................................................5711. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az

értékelés, az ellenőrzés, a magatartás, szorgalom minősítése, a tanulók jutalmazása..............5911.1. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei............5911.2. Az ellenőrzés, értékelés.................................................................................................................59

11.2.1. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei.............................................................................5911.2.2. Az ellenőrzés fajtái...........................................................................................................5911.2.3. Funkciói............................................................................................................................6011.2.4. Elvek.................................................................................................................................6011.2.5. Az értékelés fajtái.............................................................................................................6011.2.6. A tanulók értékelése..........................................................................................................61A témazáró dolgozat értékelése..........................................................................................................62

11.3. A tanuló magatartásának, szorgalmának minősítése.....................................................................6211.3.1. A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái......................6211.3.2. A magatartás minősítés kialakításának elvei....................................................................6311.3.3. A magatartás értékelése....................................................................................................6311.3.4. A szorgalom minősítés kialakításának elvei.....................................................................64




11.3.5. A szorgalom értékelése.....................................................................................................6411.4. A tanulók jutalmazásának elvei.....................................................................................................65

11.4.1. Jutalmazás.........................................................................................................................6511.4.2. Az iskolai jutalmazás formái............................................................................................6511.4.3. A tehetségeket az alábbi állandó díjakkal jutalmazzuk:...................................................65

12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása. Az otthoni írás-beli házi feladat kiadásának korlátai.............................................................................................65

12.1. A házi feladat kitűzésének céljai...................................................................................................6512.2. A házi feladat kitűzésének céljai, elvei.........................................................................................6613. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...................................................6614. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek.......................6614.1. A tanulók fizikai állapotának mérése............................................................................................6614.2. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok.............................................................6615. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei................................................................6715.1. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja......................................................67

15.1.1. Az egészségnevelési program...........................................................................................6715.1.2. Célok és feladatok.............................................................................................................6715.1.3. Az egészségnevelési program ajánlott témakörei.............................................................6815.1.4. Az egészségnevelési program módszerei és eszközei......................................................6815.1.5. A program megvalósulásának színterei............................................................................68

15.2. A környezetnevelési program........................................................................................................6915.2.1. Célok és feladatok.............................................................................................................6915.2.2. A környezeti nevelési program ajánlott témakörei...........................................................6915.2.3. A program megvalósulásának színterei............................................................................6915.2.4. Módszerek és eszközök:...................................................................................................70

16. A közösségi szolgálat rendszerének kiépítése iskolánkban.........................................................7016.1. A közösségi szolgálat....................................................................................................................7016.2. A jogszabályi háttér.......................................................................................................................7016.3. Megvalósítás..................................................................................................................................701. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései......................................................................721.1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei...........................................................................................721.2. Célkitűzések.....................................................................................................................................722. Feladatok...........................................................................................................................................732.1. A tanulók életrendjének szervezése.................................................................................................73

2.1.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei............................................................................732.2. A tanulók tanulásának szervezése...................................................................................................73

2.2.1. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei...............................................................................732.2.2. A tanulási motivációk, értelmi képességek fejlesztése........................................................74




2.2.3. Tanulást segítő foglalkozások..............................................................................................742.2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás........................................................................................74

2.2.4.1. A tanulók tehetséggondozását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei..................742.2.4.2. A tanulók felzárkóztatását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei........................74

2.3. A tanulók szabadidejének szervezése..............................................................................................752.3.1. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei.......................................................752.3.2. A szabadidő tartalmas eltöltése............................................................................................75

2.3.2.1. A művelődési és sportolási tevékenység szervezése................................................752.3.2.1.1. Sport.........................................................................................................75

2.3.2.2. A tevékenységek színterei........................................................................................762.4. A tanulók fejlődésének elősegítése..................................................................................................76

2.4.1. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenységek elvei............................................................762.4.2. A tanulók személyiségfejlesztése.........................................................................................762.4.3. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység színterei..........................................................77

2.5. A pályaválasztás elősegítése............................................................................................................772.5.1. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei......................................................772.5.2. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység színterei................................................77

2.6. Az önálló életkezdés elősegítése.....................................................................................................772.6.1. Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei..............................................................77

2.7. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésének segítése................................................................................................................78

2.7.1. Céljaink a pályaorientáció terén...........................................................................................792.7.2. Eszközök, eljárások..............................................................................................................79

2.8. A tanulók teljes körű egészségfejlesztése, egészségnevelése..........................................................792.8.1. Az egészségnevelés- és fejlesztés célja................................................................................792.8.2. Az egészségfejlesztés eszközei, színterei.............................................................................79

2.9. A kollégiumi közösségi élet fejlesztése...........................................................................................802.9.1. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei...........................................................802.9.2. Hagyományőrzés és ápolás..................................................................................................80

2.9.2.1. Hagyományos ünnepek, közösségépítő rendezvények:...........................................802.9.3. Diákönkormányzat...............................................................................................................81

2.9.3.1. A diákönkormányzat célja, feladatai........................................................................812.9.3.2. A diákönkormányzat jogkörei..................................................................................822.9.3.3. A diákönkormányzat vezetősége.............................................................................82

2.10. A környezeti nevelés.....................................................................................................................822.10.1. A környezeti nevelés feladata, céljai................................................................................82

3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek......................................................833.1. A kollégiumi ifjúságvédelmi tevékenység célja..............................................................................83




3.2. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai........................................................................................834. A kollégium kapcsolatrendszere......................................................................................................834.1. Kapcsolattartás a szülőkkel.............................................................................................................834.2. Kapcsolattartás az iskolával.............................................................................................................845. Küldetésnyilatkozatunk...................................................................................................................846. Az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium kollégiumi keretterve és éves óraszáma

857. A Pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása...........................................................................998. Érvényesség.......................................................................................................................................999. A Pedagógiai program módosítása.................................................................................................9910. Nyilvánosságra hozatal.................................................................................................................100A szakképzés vizsgarendszere..............................................................................................................103Ösztöndíj a tehetségeknek....................................................................................................................104




I . Nevelési program

1. Bevezetés

Az iskola hivatalos elnevezése: Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és KollégiumAz iskola székhelye: 5720 Sarkad, Vasút u. 2.Az iskola internet címe: www.adybay.huAz iskola központi e-mail címe: [email protected]

2. Az iskola küldetésnyilatkozata

A sarkadi középiskola küldetését hűen tükrözi Goethe idézete: „A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” Tanulóinknak tudniuk, ismerniük kell a múltat, a gyökereket ahhoz, hogy később szárnyakat kaphassanak. Ennek egyik színtere a tanuló otthona mellett az iskola, melynek célja, hogy az elsajátított ismeretek által a gyakorlatban is alkalmazható tudást nyújtson az életben való helytálláshoz szükséges képességek kibontakoztatása és fejlesztése mellett. A sarkadi Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium számos olyan lehetőséget biztosít a tanulóknak, amelynek segítségével olyan gondolkodási módokat, képességeket sajátítanak el, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy sikeresek legyenek az életben. Tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek így az önművelésre, a pozitív jövőkép megfogalmazására.

3. Helyzetelemzés

3.1. Az intézmény környezeteAz intézmény a sarkadi kistérségben, Sarkad centrumában helyezkedik el. A középiskola kulcsszerepet tölt be a térségben mint középfokú nevelési-oktatási intézmény, szellemi bázisként funkcionál. A nagy múlttal és hagyományokkal rendelkező középiskola 1953-ban kezdte meg működését. A kezdetben gimnáziumi képzést nyújtó intézmény feladatkörei évről évre fokozatosan bővültek: mezőgazdasági szakképzéssel, postaforgalmi oktatással, kísérleti pedagógiával, informatikai szakképzéssel, angol–magyar két tanítási nyelvű oktatással.A középiskola jelenlegi arculatának kialakításhoz nagymértékben hozzájárult az a 2003-ban végrehajtott infrastrukturális fejlesztés, amelynek köszönhetően a 21. század elvárásainak megfelelő, akadálymentesített iskolába léphetnek be diákjaink, ahol egy olyan iskolacentrumot vehet birtokba a tanuló, ami magában foglalja a nevelés és oktatás alapvető intézményeit: az iskola épületét, a kollégiumot, a 27 ezer kötetes könyvtárat, az ebédlőt, a sportudvart, a tornatermet és a parkosított kollégiumudvart.

3.2. Partnereink elvárásai, igénye

Az intézmény fenntartója elvárja a középiskolától, hogy a kistérség általános iskolájából kikerülő tanulók számára a középiskola biztosítsa a folytathatóságot, a továbbépíthetőséget. Ennek tükrében a középiskola feladataként jelöli meg többek között a beiskolázás tudatos




tervezését, az eredményes oktatást, a szakképzésben résztvevő tanulók szaktudásának piacképessé válását, a kollégiumnál a tehetséggondozást, a hátránykompenzációt. A szülők a középiskolától elvárják a nevelés-oktatás során az ismeretátadás színvonalasságát, a folyamatos, következetes számonkérést, a továbbtanulásra történő sikeres felkészítést, a piacképes tudást, az élethosszig tartó tanulás megalapozását, a magas szintű idegen nyelv oktatását és az információs környezetben történő eligazodást. Nagy hangsúllyal jelenik meg a tehetséggondozás és a felzárkóztatás.Tanulóink elvárása, hogy az iskolai élet színes és változatos legyen, az intézmény rendelkezzen olyan pedagógiai színterekkel, amelyek sokféle tanulói tevékenység megvalósítására alkalmasak.

3.3. Az iskola környezetében működő közoktatási intézmények, kapcsolatrendszere

A középiskola szoros kapcsolatban a kistérség általános iskoláival. Ezt erősítik a közös értekezletek, a szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvételek, a módszertani bemutatók és gyakorlatok, az intézményi rendezvények látogatása.

3.4. Az iskola presztízse, eredmények, kínálata, hagyományrendszereA sarkadi kistérség egyetlen középiskolájaként törekszünk arra, hogy pedagógiai tevékenységünket elismerjék, vonzóvá tegyük az intézményt. Ennek mutatói: a 9. osztályba beiratkozott tanulók létszáma, a tanulmányi, sport, kulturális versenyeredményeink, végzős tanulóink továbbtanulási eredményei, a szakmát szerzett tanulók elhelyezkedési aránya a munkaerőpiacon.

3.5. Az intézmény tevékenységeA középiskola többcélú közoktatási intézmény, mely az alábbi feladatokat látja el:

szakközépiskolai képzés általános gimnáziumi képzés speciális informatikai képzés, gimnáziumi képzés angol–magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés érettségire épülő OKJ-s képzések: Informatikai rendszergazda (OKJ szám: 54 481 04),

Postai üzleti ügyintéző (OKJ szám: 54 84109) négy évfolyamos levelező, esti tagozatos gimnáziumi képzés felnőttképzés sokoldalú sportolási, kulturális, tanórán kívüli tevékenység kollégium ECDL vizsgaközpont ECL nyelvvizsgahely

3.5.1. A gimnáziumi képzés

A négy-öt évfolyammal működő gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Gimnáziumi osztályok:

– Négy évfolyamos általános gimnáziumi képzés




– Speciális informatikai képzés (négy évfolyam): a tagozaton magasabb óraszámban oktatjuk az informatika tantárgyat, számítógépes grafika tantárgyat építettünk be a 11-12. évfolyamon.

– Angol–magyar két tanítási nyelvű képzés (öt évfolyam): az oktatás célja az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudásának és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztése. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja:

- az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése,

- a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása,- a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése,- a két tanítási nyelvű középiskolai oktatás befejezését követően a tanulók

legyenek képesek arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák, továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű nyelvtudással műveljék.

Az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre, valamint, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket.A gimnáziumi tagozatokon a követelmények teljesítését követően a 12., illetve a 13. évfolyam után közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet a tanuló.

3.5.2. A szakképzés

A Kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportra épülő szakközépiskolai osztálynak érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol a kilencedik-tizedik évfolyamon a kerettantervben meghatározott szakmacsoportos alapozó oktatás folyik, a 11-12. évfolyamon a szakmai képzésekre vonatkozó elvárások figyelembe vételével helyi tanterv alapján készülnek fel a tanulók. Ennek megfelelően kiemelt hangsúlyt fektetünk azokra a szakmai kompetenciákra, amelyekre a munkaerőpiacon való helytállás során, illetve a szakirányú továbbtanulás esetében szüksége lehet a tanulóknak. A szakképzést a 13-14. évfolyamon szervezzük meg, amely 14. évfolyam végén a választott képzési iránynak megfelelő szakmai vizsgával zárul.A 2013/2014-től a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az Informatika és a Kereskedelem szakközépiskolai ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben




az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

3.5.3. Felnőttoktatás, felnőttképzés

Az intézmény gimnáziumi és a szakképzési területen folytat felnőttoktatást, felnőttképzést, mellyel a munkaerőpiac változó igényeihez történő alkalmazkodás lehetőségét kívánjuk megteremteni, természetesen tartalmában modernizálva, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodva. A középfokú nevelés-oktatás helyi tanterve – felnőttoktatás (levelező, esti tagozat) Célok, feladatok: A levelező, esti tagozat 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakmai vizsgákra való felkészítés. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit.

A levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 10, esti oktatás esetében legalább 50 százalékát el kell érnie.KövetelményekA levelező, esti oktatás tanulmányi követelményei azonosak a nappali oktatás követelményeivel. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzésFelnőttképzést folytató intézményként az engedélyben felsorolt szakképesítéseket indítjuk. Ezek a képzések az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott képzési időnél rövidebb idő alatt készítenek fel a szakmai vizsgára, az ECL nyelvvizsgára, ECDL vizsgára. Az oktatás konzultációs jellegű, a tananyag elsajátítása részben egyéni felkészüléssel történik.

3.5.4. A kollégiumi nevelés

A kollégium megteremti a feltételt a vidéki növendékek iskolai tanulmányaihoz, ill. azoknak, akik közoktatási intézményünket választották továbbtanulási céllal. Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben résztvevő tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése.

3.6. A hagyományápolás tevékenységének formái– ünnepi megemlékezések állami, nemzeti ünnepeken– intézményi szintű ünnepségek (tanévnyitó, tanévzáró, karácsony, ballagás stb.)– iskolai, megyei, országos, szakmai tanulmányi versenyek, – az általános iskolásoknak szervezett versenyeink: Angol–amerikai Országismereti

Vetélkedő, Természettudományi vetélkedő, Nyelvőrző Tanulmányi Verseny– kiállítások (iskolatörténeti, tanulók munkái)– Ady-hét (az iskola névadójával kapcsolatos kulturális és sportrendezvények) – Arany János kollégiumi rendezvény (Arany-hét)




– nyílt napok– Merre tovább? beiskolázási napok– gólyatábor– gólyaavató– gólyabál– diákigazgató-választás– Nagy Zoltán emléknap– szalagavató – szerenád, „bolondballagás”– Helloween parti– Hálaadás – Gyertyaszentelő ünnep– osztályok vagy évfolyamok, érdeklődési csoportok szerveződései és szervezései

alapján kirándulások, utazások, nyelvtanulás ápolása céljából – Adys csillag születik– külső szakmai műhely működtetése

4. A nevelés-oktatás értékei

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján a köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. A nevelési-oktatási intézmény pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

4.1. A nevelés-oktatás alapelveiPedagógiai programunk tartalmazza a nevelő-oktató munka irányvonalait, meghatározza a célokat, a stratégiát, a nevelés-oktatás tartalmát, az egységes követelményrendszert.A mindennapi nevelő és oktató munkában az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretnénk érvényre juttatni a Nemzeti alaptanterv alapján:

– a nemzeti műveltség átadása,– az egyetemes kultúra közvetítése, – az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése,– a szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, – az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, – a közjóra való törekvés megalapozása, – a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése,– a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre nevelés az igazság és az

igazságosság, a jó és a szép iránt, – a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi,

társas és testi képességeket fejlesztése.




Az intézmény nagy hangsúlyt fektet azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztésére, (ismeretek, ismeretrendszerek, képességek, képességrendszerek és ezek felhasználása) amelyek szükségesek a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához.A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák:

Az anyanyelven folytatott kommunikációMeghatározás: az anyanyelven folytatott kommunikáció annak képessége, hogy gondolatokat, érzéseket és tényeket tudunk szóban és írásban egyaránt kifejezni és értelmezni (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint nyelvileg helyes módon kapcsolódunk be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe.

Idegen nyelvi kommunikációMeghatározása: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban idegen nyelven. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességek fejlesztését is igényli, mint a közvetítés, más kultúrák megértése.

Matematikai, logikai kompetenciákMeghatározás: a hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok/táblázatok).

Természettudományos kompetenciaMeghatározás: készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságát felhasználva magyarázatot adjunk a természet, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ kölcsönhatásának folyamatairól. E kompetencia fejlesztése magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és a fenntartható fejlődés érdekében szükséges egyéni és közösségi felelősség vállalását.

Digitális kompetenciaMeghatározás: a digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul: számítógép használata, információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából. Lehetővé teszi, hogy kommunikáljunk és együttműködő hálózatokban vegyünk részt az interneten keresztül.

Hatékony, önálló tanulásMeghatározás: a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megtervezni egyénileg és csoportosan egyaránt. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza. A kompetencia elengedhetetlen eleme a motiváció, a magabiztosság, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás.

Szociális és állampolgári kompetenciaMeghatározás: a magatartás minden olyan formája, amely módon a tanuló részt vesz a társadalmi életben, ami elősegíti a tanuló harmonikus életvitelének kialakulását és a közösségi beilleszkedését. Ez a kompetencia képessé teszi a tanulót arra, hogy a társadalom felépítéséről, folyamatairól és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaMeghatározás: a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. A tanuló képes célkitűzései érdekében terveket készíteni és végrehajtani, valamint feltételezi a környezetében zajló lehetőségek irányába történő nyitottságot is.




Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképességMeghatározás: magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

4.2. A helyi alapelvek meghatározásaAz intézmény – profiljának megfelelően – az alapelvek közé sorolja:

– a tanulók érettségire, szakmai vizsgára, továbbtanulásra történő felkészítését,– tudásközpontúságot, az eredményorientáltságot,– a magyar nyelv és kultúra megismertetését, megszerettetését,– az angol nyelv magas színvonalú oktatását az angol–magyar két tanítási nyelvű

osztályban,– informatikai ismeretek magas szintű elsajátítását,– a felnövekvő nemzedék

a haza felelős polgárává váljék,kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága,reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában,törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően,váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket,tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését,motivált legyen az önismeret igényére, hogy képes legyen értelmes, életalakító célt találni és pályát választani,képessé váljon az önfejlesztésre, az önálló kutatásra,használni tudja az elsajátított tudást és kompetenciákat,

– iskolánkban érezzék jól magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok, a tanulók szülei,

– iskolánk és környezete esztétikus legyen, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak,

– intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a kerületi oktatásügyben és a közéletben

4.3. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljaiAz erkölcsi nevelésA tanuló az erkölcsi értékeket vállaló, tartással bíró felnőtté váljon, aki felelősséggel tartozik saját cselekedeteiért és azok következményeiért, képes beilleszkedni a közösségbe, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre.Nemzeti öntudat, hazafias nevelésA tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Minden tanuló ismerje meg népünk, kultúránk nagy múltú értékeit. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi




tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése.Állampolgárságra, demokráciára nevelésA tanuló képes a társadalmi együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére. Képes legyen a közügyekben való részvételre.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztéseA tanuló képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélésre, a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.A családi életre nevelésA tanuló képessé válik a felelős párkapcsolat kialakítására, a családi életben felmerülő konfliktusok kezelésére.A testi és lelki egészségre nevelésAz egészséges életmódra nevelés hozzásegíti a tanulót az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Felelősségvállalás másokért, önkéntességA tanulóban kialakul a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, a segítő magatartás.Fenntarthatóság, környezettudatosságA diáknak ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.PályaorientációA tanuló sajátítsa el a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.Gazdasági és pénzügyi nevelésA gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal gazdálkodni képes tanulók oktatása, képzése. Diákjaink megértsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét, megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén.Médiatudatosságra nevelésA tanulók a medializált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.A tanulás tanításaEgyénre szabott tanulási módszerek kialakítása: pl. csoportos, kooperatív. A tanulók képessé válnak az önálló tanulásra, a tanulás tervezésére.




4.4. Eszközök, eljárásokA nevelő-oktató munka megvalósítása elsősorban a kötelező tanórákon történik, ahol a kompetencia alapú oktató-nevelő munkát helyezzük előtérbe. Célunk a készségek, a képességek fejlesztése, az alkalmazásképes tudás középpontba állítása. Ennek eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Eszközök, eljárások:

– Minden tantárgy keretein belül lehetőséget teremtünk az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére, a tantárgyak eltérő tanulási módszereit a tanórákon tudatosítjuk és gyakoroltatjuk.

– A csoportbontásos oktatás teszi lehetővé a differenciált képességek kibontakoztatását.– A kötelező érettségi tantárgyakat magasabb óraszámban oktatjuk. Emelt szintű

érettségire való felkészítést kínálunk több tantárgyból. – Az angol–magyar két tanítási nyelvű képzés tanulói célnyelven tanulnak több

tantárgyat.– A differenciált képességek kibontakoztatása válik lehetővé a szakkörökön,

felzárkóztató, tehetséggondozó, sportköri foglalkozásokon, a szabadidős tevékenységek során (pl. kirándulás).

– Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kibontakoztatásra nyílik lehetőség a művészeti megnyilvánulások számára szervezett programokon: Adys csillag születik című tehetségkutató verseny, szakkörök, amelyek az egyéni és közös önkifejezést szolgálják. A koncerteken, színházi előadásokon való részvétel során nevelünk művészetszerető és értő diákokat.

4.5. Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása

A TÁMOP 3.1.7. Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése című pályázat lehetővé teszi, hogy a közoktatás-fejlesztés érdekében a középiskola megvalósítsa a hálózati, horizontális tanulást. Célunk, hogy jó gyakorlataink – a kistérségi, megyei szintre kiterjesztett tanulmányi versenyeink, saját fejlesztésű alternatív programok – segítségével mintát közvetítsünk a közoktatás szereplőinek. Általános célokA projektünk megvalósításának fő célja, hogy iskolánk egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szolgáltatásait publikálni, valamint átadni képes intézmény legyen.Belső cél:

– középiskolánk referenciaértékű működési és pedagógiai gyakorlattal rendelkező közoktatási intézménnyé váljon,

– szakmai megújulás,– innovatív szemlélet kialakítása,– segítségnyújtás,– új ismeretek, módszerek átadása, a pedagógusok együttműködésének ösztönzése által,– önfejlesztés,– segítő, megerősítő visszajelzés a pedagógusnak,– segítse az alapvető kompetenciák fejlesztésének általánossá válását minden órán,– tapasztalatok hasznosítása az oktatás, nevelés folyamatában,




– nyitott iskolává válás: nyitott oktatási-nevelési környezet megvalósítása.Külső cél:

– a bevált gyakorlatok megismertetése,– az együttműködés lehetőségeinek felkutatása,– pedagógiai szemléletmódunk közvetítése minden partnerünk felé.

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A sarkadi középiskolába sok helyről érkeznek különböző társadalmi rétegekben élő gyerekek, és ez intézményünk számára már önmagában is komoly pedagógiai feladatot jelent. Minden pedagógusunk szembesül azzal, hogy még egy ilyen kis földrajzi térségen belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes társadalmi csoportok sajátos normái között, ez hatalmas pedagógiai kihívás mind a szaktanárok, mind pedig az osztályfőnökök számára. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében úgy igyekszünk megszervezni az iskolai életet, hogy figyelembe vesszük a tanulók egyéni lehetőségeit, fejlettségi szintjét, érdeklődési körét. A személyiségfejlesztésben fontos szerepe van a család és az iskola közötti együttműködésnek.

5.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink– a tanulók nevelése és tanítása, melynek során segítjük a tanulói személyiség teljes

kibontakozását, fejlesztését,– erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és

meggyőződéssé alakítása,– értelmi nevelés: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges

képességek kialakítása, fejlesztése; a világ megismerésére való törekvésigényének kialakítása,

– a közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés: az emberi együttélés szabályainak megismertetése; a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása; a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása,

– érzelmi (emocionális) nevelés: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása,

– önismeretre tanítás: az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése; a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása,

– nemzeti öntudatra nevelés: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése; a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése,

– állampolgári nevelés: az alapvető állampolgári és az EURÓPAI UNIÓ-s állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre,

– munkára nevelés: önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása,

– egészséges életmódra nevelés: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése; egészséges, edzett személyiség kialakítása; az egészséges




életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

5.2. A személyiségfejlesztés színterei– tanórák, tanórán kívüli foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás),– szabadidős tevékenységek,– iskolai, városi ünnepségek,– iskolai rendezvények,– a gyermek- és ifjúságvédelmi fogadóórák, – az iskolai szociális munkás fogadóórái (kistérségi pályázat keretében)– DÖK rendezvényei,– versenyek,– sportfoglalkozások,– könyvtár,– osztálykirándulások.

6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.

6.1. Az iskola egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében,– tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló

tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat,– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel.

6.2. Az iskolai egészségfejlesztést szolgáló tevékenységformák– A mindennapos testedzés lehetőségnek biztosítása: testnevelési órák, az iskolai

sportkör, sportfoglalkozások, a kihívás napja.– Osztályfőnöki, Biológia, Életvitel és gyakorlat órákon feldolgozott ismeretek.– Az egészségnevelést szolgáló szabadon választott tanórán kívüli foglalkozások:

szakkörök, kirándulások, vetélkedők az egészséges életmóddal kapcsolatban.– A Szent István Egyetemmel kötött Együttműködési megállapodás keretében

egészségnevelés témakörben tartott előadások évfolyamonként.– Mentálhigiénés szakember bevonásával foglalkozások évfolyamonként félévente egy

alkalommal, munkájával hozzájárul a teljes tanulóközösség életmódformálásához.– Osztálykirándulások.

Az egészségfejlesztési ismeretek témaköreit az egészségnevelési program tartalmazza.




Az iskolai egészségügyi szolgálat /iskolaorvos, védőnő, fogorvos/ segítségének igénybevétele:

– félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában,– a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése,– évente egy alkalommal fogászati szakrendelés biztosítása.

6.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.

6.3.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;– ismerjék fel a vészhelyzeteket;– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

6.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

6.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:

– az iskola kapcsolatot épít ki a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

– a helyi tantervben szereplő tantárgyak – Biológia, Kémia, Fizika, Testnevelés tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek,

– az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek.




7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanuló az iskolában az osztályközösségnek mint alapegységnek a tagja, így a közösségépítés feladatai erre a területre koncentrálódnak, de az évfolyam, az iskola közösségéhez és egyéb csoportokhoz, csapatokhoz, közösségekhez is tartozik (pl. szakkörök, sportcsoportok, stb.). A közösségfejlesztés célja, hogy a tanuló találja meg helyét, feladatát elsősorban az osztályközösségben, vállalja a közösségért végzett munkát, alakuljon ki benne a szolidaritás, társa támogatásának igénye, sikereinek elismerése.

7.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink Az iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

Az önkormányzás képességének kialakítása.Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. Vegyenek részt az iskolai diákönkormányzat munkájában.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Lehetőséget nyújtanak erre a szakkörök, a különböző vetélkedőkön, versenyeken való csoportos részvét, ünnepségeken egyéni és csoportos szereplés.

7.2. A közösségfejlesztés színtereiA tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:

– a tanulók kezdeményezőkészségének segítése,– a csoportmunka kialakításának képessége,– a tanulók öntevékenységének a fejlesztése,– a különböző munkaformákban differenciált munkákban való részvétel képességének

fejlesztése.A tanulói diákönkormányzat fejlesztése:

A közösséghez tartozás erősítésének, az állampolgári felelősségtudat kialakításának fontos színtere a diákönkormányzat, amely saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik, gyakorolja a törvényben biztosított jogokat. Rendezvényeik biztosítják a tartalmas szabadidő eltöltését.

A tanórán kívüli foglalkozások mint a közösségfejlesztés színterei:– szakkörök, fakultatív tevékenységek, szaktárgyi versenyek, vetélkedők, pályázatok,– szabadidős programok (múzeum, színház és mozi, ismeretterjesztő előadások),– kiállítások (saját munkákból vagy művészek munkáiból),




– sportfoglalkozások,– iskolai kirándulások,– tanulószoba,– ünnepélyek, megemlékezések, műsorok,– Ady-, Arany-hét,– Hálaadás,– Adys csillag születik.

8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a különleges bánásmódot igénylő tanuló:

◦ a sajátos nevelési igényű tanuló◦ beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló◦ a kiemelten tehetséges tanuló.

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

8.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatokIskolánk alapító okirata tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére, oktatására vonatkozó rendelkezést. A sajátos nevelési igényű tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

8.1.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:

- a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van;

- igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni;

- az iskola segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.

8.1.2. Tevékenységeink, eljárásaink

Tevékenységeink, eljárásaink lehetnek:– Prevenciós célúak (kudarcmegelőző funkció)

A pedagógiai folyamatba iktatott elemző tevékenységek, amelyek a pedagógiai munka folyamatos felülvizsgálatát célozzák, különös tekintettel az elvárások, a motivációs rendszer felülvizsgálatára.

Pontos diagnózis meghatározása




– A szaktanárok, a fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus javaslatára a szakértői bizottságok végzik.

– A megsegítés tevékenységei (kudarcmegoldó funkció)Probléma feltárása:

– A tanulók megismerése, képességekhez igazodó tanórai munka megszervezéséhez szükséges fejlettségi szintek feltárása. Az eltérések, hiányok számbavételével kezdjük meg a fejlesztő, felzárkóztató munkát. Ezt a tanítás – tanulás folyamatába, az osztálymunkába illesztjük. Szükség esetén szakértői bizottsághoz irányítjuk a tanulókat.

– A megsegítés formái – tanórai differenciált foglalkoztatás – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás

megszervezése

– differenciált foglalkoztatás a tanulószobán

– felzárkóztató foglalkozások szervezése

– fejlesztő foglalkozásokon való részvétel

A diagnózissal rendelkező tanulók fejlesztése a fejlesztő foglalkozásokon, egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokon történik a szakvélemény iránymutatásai alapján. A fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus rendszeresen konzultál a tanulót tanító pedagógussal és a szülővel. Munkájáról folyamatosan feljegyzést készít a foglalkozási naplóban. Elvégzi a szükséges vizsgálati és kontrollvizsgálati beutalásokat.A szakértői vélemény alapján az igazgató a véleményben foglaltak alapján gondoskodik a szükséges adminisztratív intézkedésekről, (felmentések, a számonkérés formáinak korlátozása, stb.) s azokról a szakértői vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles határozatot hozni.Az iskolánkba kerülő sajátos nevelési igényű tanuló számára készítendő egyéni tanmenethez figyelembe vehető dokumentumok:

– Nat– Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei – Sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei

A sajátos nevelési igényű tanulót tanító pedagógus, akinek tantárgyát a szakértői vélemény alapján érinti a feladat, a tanmenetének elkészítésével egyidejűleg köteles a sajátos nevelési igényű tanuló számára egyéni fejlesztési tervet készíteni, és munkáját a tanév folyamán ezen terv alapján végezni. Az egyéni fejlesztési terv készítésében és végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét.

8.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá




személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

8.2.1. A beilleszkedési, magatartási problémák kezelésének eszközei

– az osztályfőnöki, szaktanári odafigyelés, segítségnyújtás, az egységes, ugyanakkor differenciált és a tanulók életkori sajátosságihoz igazodó, egyértelmű követelménytámasztás,

– 9. osztályokban a tanév eleji tantárgyi kompetenciaalapú szintfelmérések (szövegértés, matematika) alapján a szaktanárok megállapítják, milyen szinten ismerik a tanulók a 8. osztály végéig tanult anyagot, kinek van szüksége külön segítségre,

– felzárkóztató foglalkozások,– az önismeret, önértékelés, valamint a tanulási módszerek témáival történő foglalkozás,– a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása,– a tanulási kudarcok, a képességek és szülői, iskolai elvárások különbözőségéből eredő

magatartási zavarok a pedagógusok és a szülők szoros együttműködésével, folyamatos információcserével és ezen keresztül az elvárások és követelmények fokozatos összehangolásával csökkenthetők (fogadóórák, szülői értekezletek, egyéni beszélgetések a tanulóval, szülővel),

– az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolavezetés amennyiben olyan magatartási problémát tapasztal, amely szakember (orvos, nevelési tanácsadó) beavatkozását igényli, köteles erről tájékoztatni a szülőt, és segítséget nyújtani a megfelelő szakember megkereséséhez,

– a kötelező érettségi tantárgyakat magasabb óraszámban oktatjuk,– a kollégiumban biztosított tanulószobai foglalkozások lehetőséget adnak az esetleg

szükségessé váló felzárkóztatásra,– a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő

foglalkozásait a Nevelési Tanácsadó munkatársai vezetik.

8.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységA diákok képességeinek kibontakoztatását segíti elő a tehetséggondozás. Ennek keretében segítjük diákjainkat abban, hogy megtalálják azt a területet, ahol képességeiket leginkább kifejleszthetik, ahol mind saját maguk, mind a közösség számára a leghasznosabb, a legeredményesebb munkát tudják végezni, irányítjuk tanórai és tanórán kívüli munkájukat ezeken a területeken, lehetőséget biztosítunk az adott területtel, tudományággal történő elmélyült foglalkozásra, kutatásra, pályázásra, versenyzésre.

8.3.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek színterei

– a tanulók érdeklődésének, igényeinek megfelelő tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök,

– a tanítási időben folyamatosan nyitva tartó gazdag iskolai könyvtár, megfelelő szakmai háttérrel,

– iskolai és a magasabb szintű versenyek, pl. szavaló, sport, idegen nyelv, helyesírás,– pályázatok,– Adys csillag születik tehetségkutató verseny.




8.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókSzociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket a különböző szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben Középiskolánk az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben található.

8.4.1. A szociális hátrányok enyhítése iskolánkban

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:– kompetencia alapú oktatás, differenciált tanulásszervezés,– felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, – a továbbtanulás irányítása, segítése, – rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás (iskolaorvos, fogorvos, védőnő), – egészségnevelési programok, felvilágosító tevékenység, – motiválás arra, hogy étkeztetésben, tanulószobai ellátásban részesüljön a tanuló, – kirándulások szervezése, – felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, – szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás, értesítés,– pályázati lehetőségek kihasználása, – a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata, – a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,– a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,– kapcsolattartás a társintézményekkel (polgármesteri hivatal, gyermekjóléti szolgálat,

nevelési tanácsadó, családsegítő központ, rendőrség, kisebbségi önkormányzat).

8.4.2. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók egyéni, haladási igényére vonatkozó fejlesztés segítő gyakorlata

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál az intézményben egyéni fejlesztés történik a bemeneti mérés eredménye alapján (olvasásképességi, szöveges feladat, elsajátítási motiváció). Az olvasásképességi, szöveges feladat bementi mérés a szaktanár, az elsajátítási motiváció felmérése, értékelése az osztályfőnök feladata. Ha az olvasásképesség és szöveges feladat megoldásánál bármelyik terület 40 %-on aluli teljesítményt mutat, a tanuló heti egy órában szaktárgyi fejlesztésen vesz részt. A szaktanár egyéni fejlesztési tervet készít a tanuló számára, a terveket háromhavonta értékeli, a tanuló képességeit, tudását méri, ellenőrzi. Az ellenőrzés módja: írásbeli értékelés, szóbeli értékelés. A szaktanár az eredmények alapján készíti az új egyéni fejlesztési tervet a tanuló számára. A tanulót az intézmény által kijelölt mentortanár motiválja heti 1,5 órában. A mentortanár feladatai: családlátogatás, folyamatos konzultáció a tanulók szaktanáraival. A fő cél, hogy a hátrányos helyzetben lévő tanulók tanuljanak tovább az érettségi vizsga megszerzése után. A tanév végén a tanulóknak a kimeneti mérésen legalább 60 %-os eredményt kell elérniük. Ha a tanuló nem éri el a 60 %-ot, fejlesztése a következő tanévben folytatódik tovább.




9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

9.1. A gyermek- és ifjúságvédelem célja, feladata iskolánkbanAlapvető célunk olyan iskolai légkör és tevékenységi formák kialakítása, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diákunk származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása miatt hátrányos helyzetbe kerüljön. Programunkkal arra törekszünk, hogy minden tanuló számára biztosítsuk a testi és szellemi fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket, hogy képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse vagy csökkenthesse azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni vagy kulturális helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Az iskola a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége keretében közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekjóléti feladatot ellátó más személyekkel és szervezetekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

9.2. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladataA gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy

– segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját,– a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, – családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, – a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, – segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, – a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezi, – tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

10. Az esélyegyenlőség biztosítása

Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit:

– a kulcskompetenciák bővítése, – a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az

iskolai nevelés-oktatás valamennyi területén,– a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek

alkalmazása, – a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása iskolán kívül,

– adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,– egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-

értékelési eljárások alkalmazása,– a tanulószobai csoportba a felvételt jelentkezés alapján szülői igény esetén minden

tanuló számára biztosítjuk,




– az iskola által nyújtott szolgáltatásokhoz (tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, könyvtár, számítógép, szaktantermek, stb.) történő hozzáférés lehetősége az életkori sajátosságok figyelembe vételével.

11. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

11.1. A pedagógusok feladataiA pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

– a rábízott tanulók nevelése, oktatása, – a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos

nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével,

– nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

– a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a nevelést, oktatást segítő szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse,

– segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,– előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási

szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,– egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és

megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat,

– a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a tanuló tanulmányait érintő lehetőségekről,

– a tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

– a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

– az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

– a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

– részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

– tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,

– a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,




– pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

– határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,– megőrizze a hivatali titkot,– hivatásához méltó magatartást tanúsítson,– a tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel– a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,– érettségi, szakmai, különbözeti, osztályozó, javítóvizsgák lebonyolítása,– kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,– a tanítási órákra való felkészülés,– a tanulók dolgozatainak javítása,– felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken– a tanulók felügyelete óraközi szünetekben – iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.

11.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre– az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire,– segíti a tanulóközösség kialakulását,– segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,– kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,– segíti a diákok pályaválasztását,– nagy gondot fordít az egészségnevelésre,– figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,– minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti, – javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére,– a szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra,– szülői értekezletet tart,– ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket, pl. elektronikus napló vezetése,

félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása; az osztályozási naplót és az ellenőrzőt havonként egybeveti, a hiányokat pótolja, eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek,

– segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát,– kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével,– tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,– részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását,– rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban,– a bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal

értesíti.




12. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

12.1. A Diákönkormányzat helye, szerepe az iskolábanA tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.A diákönkormányzat működését meghatározó legfontosabb tényezők:A diákok döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

– saját működéséről,– a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,– hatáskörei gyakorlásáról,– egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a jogszabályokban meghatározott ügyekben.

13. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái

13.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formáiAz iskola a tanév folyamán

– szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített időpontokban: szülői értekezletek: a szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az

aktuális feladatokról; az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a nevelést segítő és gátló tényezőkről;

fogadóórák: szaktanári, rendkívüli (a szülő vagy pedagógus külön kérésére, a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására), igazgatói.

– rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanuló tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről és magatartásáról az ellenőrző, valamint az elektronikus napló útján.

Intézményi Szülői MunkaközösségAz iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget), intézményi Szülői Munkaközösséget hozhatnak létre. Az intézményi Szülői Munkaközösség számára az igazgató évente két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.

13.2. A tanulókkal való kapcsolattartás formáiA tanulóközösségek, tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákközgyűlés




összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.A tanulókat folyamatosan tájékoztatja

az osztályfőnök osztályfőnöki órákon az iskola életéről, az aktuális feladatokról a szaktanárok a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról.

13.3. Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás formáiIntézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel.

13.3.1. A kapcsolattartás formái és módjai

– közös értekezletek tartása – szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel – módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása – közös ünnepélyek rendezése – intézményi rendezvények látogatása – hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

14. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

14.1. A vizsgaszabályzat céljaAz Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium vizsgaszabályzata – a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 64-73.§ alapján – szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák idejét, részeit, és értékelését.

14.2. A vizsgaszabályzat hatályaJelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

– osztályozó vizsgákra,– különbözeti vizsgákra,– pótló vizsgákra– javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:– aki osztályozó vizsgára jelentkezik,– akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,– akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

14.3. A tanulmányi vizsga szervezéseA tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni. (Félévi, év végi osztályzás esetén a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, míg javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt munkanapon belül kérheti a tanuló, hogy független




vizsgabizottság előtt vizsgázzon. A kérelmet az iskola igazgatója továbbítja a Kormányhivatalhoz.) A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

14.4. VizsgafajtákA tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek:

14.4.1. Osztályozó vizsga

A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha

- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - 250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet, - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az

elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, - egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott,- aki olyan tantárgyból akar előrehozott érettségi vizsgát tenni, amelyből még nem

teljesítette a tantervi követelményeket; 1. a jelentkezés módja: a tanuló, kiskorú tanuló esetében a tanuló és a szülő által

aláírt – az iskola titkárságán beszerezhető – jelentkezési lapon 2. a jelentkezési lap leadási határideje: január 20-ig.3. döntés: a tanuló a szaktanár és az osztályfőnök írásbeli hozzájárulásával kaphat

engedélyt a vizsgára; az osztályozó vizsgára benyújtott kérelemről a jelentkezési határidőt követően 2 héten belül dönt az igazgató; a döntésről határozat készül, melyről az iskola értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetében a szülőt; az igazgató engedélyezi, ha a tanuló1. az adott tantárgyból a tanuló előző tanév év végi, a jelentkezés tanévének a

félévi eredménye legalább jó (4), 2. tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt.

Az osztályozó vizsga eredménye végleges, az a vizsgát követően bekerül a tanuló törzskönyvébe és bizonyítványába. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.Egy vizsgaidőszakban legfeljebb három évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga.Abból a tantárgyból, mely az iskola pedagógiai programjában nem szerepel, igazgatói engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát tenni. (A vendégtanulói jogviszonyt a fogadó intézmény igazgatója létesíti a tanulóval.) Ez esetben az osztályozó vizsgákra a fogadó intézmény vizsgaszabályzatának rendelkezései vonatkoznak. Vendégtanulói jogviszonyban iskolánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e vizsgaszabályzat vonatkozik. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.

14.4.2. Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsgát azokból a tantárgyakból kell tennie, amelyeket korábban nem




tanult.

14.4.3. Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha- a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,- az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik,

távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.- az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

14.4.4. Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők.

14.5. A vizsgák rendjeTanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak a tantárgy érettségi vizsga részeinek megfelelően. A szakközépiskolai osztály (Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport) tantárgyainál írásbeli és gyakorlati vizsgarészekből (Szakmai orientációs gyakorlat, Gépírás) áll a vizsga. Az Informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető (OKJ szám: 5448103) OKJ-s képzés esetében a szakmai követelménymodulokat, valamint a vizsga formáját az 1. számú melléklet tartalmazza. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza.

14.5.1. Az írásbeli vizsga

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként

a) negyvenöt perc, b) magyar nyelv és irodalom és angol nyelvű szaktantárgyak esetén hatvan perc.

A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. – Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon,

feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.

– Az íróeszközökről, függvénytáblázatról és számológépről a vizsgázó, a vizsgához szükséges egyéb segédeszközökről az iskola gondoskodik.

– A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. – Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet

megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani.




– Az írásbeli vizsgán tapasztalt szabálytalanság esetén a rendeletben leírtaknak megfelelően kell eljárni.

– Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejeznéo a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott

válaszokat értékelni kell.

o pótló vizsgára bocsátható.

14.5.2. A szóbeli vizsga

– A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

– Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

– A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.– A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg

tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. – A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális

idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet. – A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a

vizsgázó számára, kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő. – A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot,

és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. – A megoldás sorrendjét a vizsgázó határozza meg. – A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel.– A vizsgázónak a tétellel kapcsolatosan kérdéseket lehet feltenni, ha a vizsgázó a

tételkifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. – A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában vagy a tétel kifejtésében

megzavarni. – Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének

értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

– Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja.

– Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

– Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

14.5.3. A sajátos nevelési igényű vizsgázókra vonatkozó szabályok

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:




– az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

– lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

– engedélyezni kell, hogyo írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen,

o a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

14.6. Vizsgaidőszakok- javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között- különbözeti vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban- osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Egy tanévben három alkalommal

szervezünk vizsgát:- az első félév lezárása előtt 1 héttel- áprilisban (előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezők számára)- a második félév lezárása előtt 1 héttel

Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

14.7. Pontok átváltása osztályzattáHa a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább 12%-ot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:Közismeret esetén:

0% – 25% elégtelen 26% – 45% elégséges 46% – 65% közepes 66% – 85% jó 86% – 100% jeles

Szakmai tantárgyak esetén:81 - 100 % elérése esetén jeles (5)71 – 80 % elérése esetén jó (4)61 – 70 % elérése esetén közepes (3)51 – 60 % elérése esetén elégséges (2) 0 – 50 % elérése esetén elégtelen (1).

14.8. Feladatok a vizsgával kapcsolatbanIgazgató

– Megbízza a vizsgabizottság elnökét és tagjait egy héttel a vizsga előtt.– Kitűzi a vizsga helyét és idejét.– Meggyőződik a vizsgára bocsátás jogszerűségéről.– Biztosítja a megfelelő körülményeket a vizsgához.– Kivizsgálja az esetleges szabálytalanságot.




– Aláírja a vizsgajegyzőkönyveket.Vizsgaelnök

– Biztosítja a vizsga szabályos lefolyását.– Rávezeti a jegyzőkönyvre a jegyeket.– Vezeti a szóbeli vizsgát.– A vizsgázó teljes tájékozatlansága esetén egy alkalommal póttételt húzat.– Véleményeltérés esetén a bizottság szavazását rendeli el.– A vizsga végén leadja az igazgatónak a jegyzőkönyveket a lezárt osztályzatokkal, a

kijavított dolgozatokat és a szóbeli tételek listáját.Vizsgabizottsági tagok

– Előkészítik az írásbeli feladatokat– Kijavítják az írásbeli dolgozatokat, rávezetik az értékelést és átadják azokat az

elnöknek– A szóbeli tételsorokat elkészítik– A szóbelin tételt húzatnak és értékelik a vizsgázók teljesítményét

Felügyelőtanár– Kialakítja a megfelelő ülésrendet az írásbeli vizsgán.– Kiosztja és beszedi a feladatlapokat.– Vezeti a jegyzőkönyvet.– Az írásbeli végén leadja az igazgatónak a megírt dolgozatokat és a jegyzőkönyvet.

Vizsgázó:– Alkalomhoz illő öltözékben megjelenik a vizsga helyszínén legalább 10 perccel a

vizsgája előtt.– Az írásbelin az ültetési rend szerint foglal helyet, a kiadott feladatlapon önállóan

dolgozik.– A szóbeli vizsgán tételhúzás és (az idegen nyelvek kivételével) legkevesebb 30 perc

felkészülési idő után önállóan felel.

15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.

15.1. Átvétel másik iskolábólMás iskolából történő átvételre a szülő által benyújtott írásos kérelem alapján kerülhet sor. Az átvételkor vizsgálni kell, hogy az átadó iskola pedagógiai programja lehetővé teszi-e az átvételt, tantárgyszerkezete megfelel-e a kerettantervben foglaltaknak és iskolánk tantárgyi struktúrájának, a tanuló által tanult idegen nyelv további tanulását tudja-e az iskola biztosítani, és azt, hogy a kerettanterv minimum követelményei feletti részből az átadó iskola mit követelt meg, és ez milyen viszonyban van iskolánk követelményeivel.A 11. évfolyamtól csak rendkívüli méltánylást érdemlő ok alapján vehető át más iskolából a tanuló.Az átvétel feltételeinek vizsgálata és a rendelkezésre álló helyek alapján az átvételről az igazgató dönt. Amennyiben az átadó és az átvevő iskola pedagógiai programjában a




kerettanterv minimuma feletti részek különbözősége – a szaktanárok véleménye szerint – azt indokolttá teszi, az igazgató az átvételt évismétléshez, különbözeti vagy osztályozó vizsgák letételéhez kötheti.

15.2. A felvételi eljárás különös szabályai15.2.1. A felvételi vizsga

Iskolánk nem vesz részt a közös szervezésű előrehozott felvételi eljárásban. A felvételi eljárás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Sarkad. Különleges helyzetet az iskola nem vesz figyelembe.A pontos felvételi eljárást évente megjelenő kiadványokban juttatjuk el az általános iskoláknak, továbbá közzétesszük iskolánk honlapján. 15.2.2. Felvétel a szakképző évfolyamokra

A felvételi eljárás keretében az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló, a tárgyév augusztus 31-éig. A felvételről az igazgató dönt. Túljelentkezés esetén az azonos tanulmányi eredményű tanulók között elsőbbséget élvez az, aki az általános műveltséget megalapozó oktatást iskolánkban végezte. A tanulókat az iskola határozatban értesíti a felvételről vagy az elutasításról.




II . Az intézmény helyi tanterve

1. A választott kerettanterv megnevezése

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése A választott kerettanterv megnevezése

Matematika B változatFizika B változatKémia B változatBiológia-egészségtan A változatÉnek-zene A változat

2. A kerettanterv feletti óraszámok

A kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére tartható:– egyéb foglalkozás (pl. szakkör),– osztálybontás,– a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a

beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozások,

– sportkör, sportfoglalkozások.Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok meghatározott időkerete felett.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre.

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításai

Cél Feladat Tantárgyak, foglalkozások

Az erkölcsi nevelés A pedagógus feladata, hogy felkészítse a tanulókat az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.

Magyar nyelv és irodalomTörténelemEtikaOsztályfőnökiSzínjátszó szakkör




Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulókéletében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy megismertesse tanulóival az egyéni és közösségi tevékenységek lehetőségeit, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A pedagógiai munka során alapozza meg a nemzet- és magyarságtudatot.

Magyar nyelv és irodalomTörténelemEtikaÉnek-zeneVizuális kultúraMozgóképkultúra és médiaismeretOsztályfőnöki

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A pedagógus feladata, hogy a tanuló megismerje a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatjáka tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Magyar nyelv és irodalomTörténelemEtikaOsztályfőnökiÉletvitel és gyakorlatDiákönkormányzat

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A nevelő-oktató munka során törekedni kell a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Ki kell alakítani az alapvető erkölcsi és etikai normákat. A tanulókat képessé

OsztályfőnökiSzínjátszó szakkörMagyar nyelv és irodalomÉletvitel és gyakorlatEtika




kell tenni arra, hogy érezzék saját felelősségüket fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

A családi életre nevelés Segíteni kell a fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének kialakítását. A harmonikus családi minták közvetítésével, a családi közösségek megbecsülésével, nyújtunk segítséget a családi életre.

OsztályfőnökiÉletvitel és gyakorlatElőadások

A testi és lelki egészségre nevelés

A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Testnevelés és sportEtikaOsztályfőnökiBiológiaÉletvitel és gyakorlatTömegsportElőadások

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Törekednünk kell arra, hogy a tanulók a saját élményeiken keresztül ismerjék meg a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás kialakításához az alábbi képességek fejlesztése válik fontossá: együttérzés, együttműködés,

OsztályfőnökiKözösségi szolgálat




problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Az intézménynek fel kell készítenie a diákokat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

BiológiaFöldrajzOsztályfőnökiKémiaTörténelemKirándulások

Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

OsztályfőnökiBeiskolázási program

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Ki kell alakítani a tanulókban az okos gazdálkodás képességét, biztosítani kell a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok elsajátítását.

TörténelemOsztályfőnökiÉletvitel és gyakorlatFöldrajzSzakmai órák

Médiatudatosságra nevelés A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a

Vizuális kultúraMozgóképkultúra és médiaismeret




valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban. Fontos a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

OsztályfőnökiSzaktárgyak




4. Az iskola helyi tanterve

A középiskola helyi tanterve tartalmazza a kötelező minimális óraszámok mellett a választott kerettanterv feletti óraszámot is.

4.1. Óratervek4.1.1. A kerettanterv alap óraterve

A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 1. számú mellékletében a 9–13. évfolyamokra kiadott kerettanterveket 2020. augusztus 31-ig kifutó rendszerben lehet alkalmazni az intézményben a Nat és az e rendelet alapján kiadott kerettantervek felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva.

TantárgyHeti óraszám évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4Történelem 2 2 3 31. idegen nyelv 3 3 3 32. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 4Informatika 2Fizika 1,5 2,5 2Biológia 1,5 2 2Kémia 2 2Földünk és környezetünk 2 2Ének-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 1 1Testnevelés és sport 5* 2 2 2Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Emberismeret és etika 1Bevezetés a filozófiába 1Társadalomismeret 0,5 0,5 0,5 0,5Tánc és dráma 0,5 0,5Mozgókép és médiaismeret 0,5 0,5Művészetek 1 1Szabadon tervezhető 1,5 1 4 5

Összes tanóra hetente/diák 30 30 30 30* Az új Köznevelési Törvény 27. § mindennapos testnevelésről szóló rendelkezése alapján. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)




4 évfolyamos általános gimnáziumi képzésAz eszerint a tanterv szerint haladók egy olyan általános képzésben részesülnek, amely semmiféle szakosodást nem tartalmaz. A diák dönti el, hogy a 11. évfolyamon pluszban választott tantárgyak segítségével mely tudományterület felé akar orientálódni.


9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4Történelem 2 2 3 31. idegen nyelv 3 3 3 32. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 4Informatika 2 2Fizika 2 2 2Biológia 1 2 2Kémia 2 2Földünk és környezetünk 1,5 2Ének-zene 0,5 0,5Rajz és vizuális kultúra 1 1Testnevelés és sport 5* 2 2 2Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Emberismeret és etika 1Bevezetés a filozófiába 1Társadalomismeret 1Tánc és dráma 0,5Mozgókép és médiaismeret 1Művészetek 1 1Szabadon választandó óra / Fakultáció, előkészítő / 4 4

Összes tanóra hetente/diák 27,5 28,5 29 30

* Az új Köznevelési Törvény 27. § mindennapos testnevelésről szóló rendelkezése alapján. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)




Speciális informatikai képzésEbbe a csoportba várhatóan azok jelentkeznek majd, akik kifejezetten érdeklődnek a számítástechnika iránt, és már rendelkeznek egy bizonyos szintű tudással, pld. ECDL vizsgával. A hozott tudás igazolása felvételi megírása útján történik.


9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4Történelem 2 2 3 31. idegen nyelv 3 3 3 32. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 4Informatika 4 4 3 3Fizika 2 2 2Biológia 1 2 2Kémia 2 2Földünk és környezetünk 1,5 2Ének-zene 0,5 0,5Rajz és vizuális kultúra 1 1Testnevelés és sport 5* 2 2 2Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Emberismeret és etika 1Bevezetés a filozófiába 1Társadalomismeret 1Tánc és dráma 0,5Mozgókép és médiaismeret 1Számítógépes grafika 1 1Szabadon választandó óra /Fakultáció, előkészítő/ 2 2

Összes tanóra hetente/diák 29,5 30,5 30 31





Postai ügyintéző képzés (4 év szakközépiskolai alapozó képzés + 1 év szakképzés)


9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4Történelem 2 2 3 3Idegen nyelv I. 3 3 3 3Matematika 3 3 3 4Informatika 2 2 2 2Fizika 2 2 2Biológia 1 2 2Kémia 2 2Földünk és környezetünk 1,5 2Ének-zene 0,5 0,5Rajz és vizuális kultúra 1 1Testnevelés és sport 5* 2 2 2 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1Társadalomismeret (és etika) 1Tánc és dráma 0,5Szakmai orientációs elmélet 2 2Szakmai orientációs gyakorlat 3 3Gépírás 2 2Marketing ismeretek 2Biztosítási ismeretek 2 2Postai alapismeretek 2 2Szakmai ismeretek I. 10Szakmai ismeretek II. 10Jogi és ügyviteli ismeretek 2Szakmai francia nyelv 1Informatika II. 1

Összes tanóra hetente/diák 29,5 30,5 30 30 34





Angol–magyar két tanítási nyelvű képzés


9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3 4Történelem 1 2 2 3 3

Angol nyelv 18 5 5 4 42. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 2 3 3 3 4Informatika 1 2 2Fizika 0,5 2 2 2Biológia 1 2 2 2

Kémia 2 2Földünk és környezetünk 0,5 2 2Ének-zene 0,5 0,5Rajz és vizuális kultúra 1 1Testnevelés és sport 5* 2 2 2 2Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1Emberismeret és etika 1Bevezetés a filozófiába 1Társadalomismeret 1 1Tánc és dráma 0,5Mozgókép és médiaismeret 1Művészetek 1 1Célnyelvi civilizáció 2 2Világtörténelem 1 1 1 1 1Szabadon választandó óra /Fakultáció, előkészítő / 2 2

Összes tanóra hetente/diák 32 30,5 31 30 31





4.1.2. Az osztályok tantárgyai és óraszámai a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben




Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium

Gimnázium (négy évfolyam) Évfolyam

9. 10. 11. 12.

Osztály Osztály Osztály Osztály

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő ó

rake

ret

Cso

portb

ontá

s

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő ó

rake

ret

Cso

portb

ontá

s

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő ó

rake

ret

Cso

portb

ontá

s

Szab

adon

vál

aszt

ható

óra

kere

t

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő ó

rake

ret

Cso

portb

ontá

s

Szab

adon

vál

aszt

ható

óra

kere

t

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom1 4 1 4 1 4 1 2 4 2 2

I. idegen nyelv - Angol nyelv 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4 II. idegen nyelv - Német, Francia nyelv 3 3 3 3 3 1 4 3 1 4

Matematika 3 1 3 1 3 2 3 2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 1 2 3 2 2

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 2

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 2

Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 2 2

Informatika 1 1 2 1 1 2

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Összesen 31 4 14 32 4 14 29 6 13 4 27 8 13 4

49 50 52 52

Lehetőség 57 57 58 58

Délutáni foglalkozások: sportkörök, szakkörök, egyéb 8 7 6 6


Angol–magyar két tanítási nyelvű képzés (öt

évfolyam)Évfolyam

Kny 9. 10. 11 12.

1

A Magyar nyelv és irodalom tantárgy bontása: Irodalom tantárgy (heti 3 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti 2 óra) 9-10. évfolyamon, 11. évfolyamon Irodalom tantárgy (heti 4 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti 1 óra), 12. évfolyamon Irodalom tantárgy (heti 5 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti 1 óra).




Osztály Osztály Osztály Osztály Osztály

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő

órak

eret

Cso

portb

ontá

s

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő

órak

eret

Cso

portb

ontá

s

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő

órak

eret

Cso

portb

ontá

s

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő

órak

eret

Cso

portb

ontá

s

Szab

adon

vál

aszt

ható

ór

aker

et

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő

órak

eret

Cso

portb

ontá

s

Szab

adon

vál

aszt

ható

ór

aker

et

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom2 3 3 3 4 4 1

I. idegen nyelv - Angol nyelv 18 18 6 2 8 6 1 7 5 1 6 2 5 1 6 2

II. idegen nyelv - Német, Francia nyelv 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3 1 3 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan angol nyelven

2 2 2 2 2 2 2 2

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Földrajz angol nyelven 2 2 2 2 1 1 1 1

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 2

Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 2 2

Informatika angol nyelven 1 1 1 1 2 2

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Célnyelvi civilizáció 1 1 1 1 2 2 2 2

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Összesen 35 0 26 33 2 19 35 1 21 34 2 19 4 32 3 19 4

61 54 57 59 58

Lehetőség 62 62 62 63 63Délutáni foglalkozások: sportkörök, szakkörök,

egyéb1 8 5 4 5

2 A Magyar nyelv és irodalom tantárgy bontása: Kny– 9-10. évfolyamon Irodalom tantárgy (heti 2 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti óra), 11. évfolyamon Irodalom tantárgy (heti 3 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti 1 óra), 12. évfolyamon Irodalom tantárgy (heti 4 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti 1 óra).





Szakközépiskola Évfolyam

Informatika, Kereskedelem szakközépiskolai ágazat

9. 10. 11. 12.

Osztály Osztály Osztály Osztály

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő ó

rake

ret

Cso

portb

ontá

s

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő ó

rake

ret

Cso

portb

ontá

s

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő ó

rake

ret

Cso

portb

ontá

s

Szab

adon

vál

aszt

ható

ór

aker

et

Ker

etta

nter

vi ó

rasz

ám

Szab

adon

terv

ezhe

tő ó

rake

ret

Cso

portb

ontá

s

Szab

adon

vál

aszt

ható

ór

aker

et

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom3 4 1 4 1 4 1 4 1

Idegen nyelv - Angol vagy Német nyelv 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4

Matematika 3 1 3 1 3 1 2 3 1 2Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 1 2 1 3 1 3 1

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Mozgóképkultúra és médiaismeret 1

Informatika 1 1 2 2

Szakmai tárgyak 6 6 7 7 8 8 11 11

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Összesen 31 4 16 32 4 16 31 4 17 4 31 4 15 4

51 52 56 54

Lehetőség 57 57 58 58

Délutáni foglalkozások: sportkörök, szakkörök, egyéb 6 5 2 4

3

A Magyar nyelv és irodalom tantárgy bontása: Irodalom tantárgy (heti 3 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti 2 óra) 9-10. évfolyamon, 11. évfolyamon Irodalom tantárgy (heti 4 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti 1 óra), 12. évfolyamon Irodalom tantárgy (heti 4 óra) és Magyar nyelv tantárgy (heti 1 óra).



Informatika szakközépiskolai ágazat

Szakmai követelménymod

ulokTantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati szakképzés közismeret

nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó

évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti

óraszám ögyheti

óraszám ögyheti

óraszám ögyheti

óraszámheti

óraszám ögy heti óraszáme gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

1

1

0,5

10815-12Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok 1 1 Információtechnológiai gyakorlat 2 1 1 1 3 1

10826-12Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek 1 1

Munkaszervezés gyakorlat

2 2

10817-12Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

1 1 2 1 4 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

1 2 2 2 8 1Hálózati ismeretek I.

1 1 2 4 Hálózati ismeretek I. gyakorlat

2 2 2 8 11499-12 Foglalkoztatás. 1

Szakmai követelménymod

ulokTantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati szakképzés közismeret

nélkül


évf.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

1

2

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek 5,5 Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 7

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Hálózati ismeretek II. 6 Hálózati ismeretek II. gyakorlat 6IT hálózat biztonság 2 IT hálózat biztonság gyakorlat 2

Osztályfőnöki 1 1

összes óra3

3 70 2 5 105 3 5 140 4 7 14 21 160 17 18összes óra 6 7 8 11 35 35

Kereskedelem szakközépiskola ágazat

Szakmai követelménymo

dulok

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül


évf.9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszáme gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

10032-12 Marketing

A marketing alapjai 2 3 4

Marketing a gyakorlatban 20 1 2 20

11508-12Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

3 3 3 3 11

Vezetési ismeretek 1 1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

1 1 1 60 1 5 80

11507-12Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom 1,5 3 1 1 6,5

Áruforgalom gyakorlata 70 105 1 60 1 4 60

10845-12Postai ügyintézés

Általános postai szolgáltatói ismeretek

2,5

Küldeményforgalmi ismeretek 6,5

Pénzforgalmi ismeretek 5

Elszámolási ismeretek 3,5

Értékesítés a gyakorlatban 3

Postai szolgáltatói gyakorlat 11

Osztályfőnöki óra 1 1 összes óra 5 1

706 1

1056 2

1408 3 23 11 1

60

21 14

összes óra 6 7 8 11 35 35



Gimnázium, esti, levelező (négy évfolyam) Évfolyam

9. 10. 11. 12.

esti levelező esti levelező esti levelező esti levelező

Tantárgy

Anyanyelv, kommunikáció 1 0,5 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5Magyar irodalom 2 2 2 2 2 2 2 1

Matematika 3 2 3 2 3 2 2 2Fizika 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5Kémia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Földrajz 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -Biológia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Történelem és állampolgári ismeretek 1 1 1 1 1 1 1 1

Művészeti ismeretek 1 - 1 - 1 - - -Idegen nyelv (Angol) 2 2 2 2 2 2 2 2

Osztályfőnöki óra 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5Szabadon tervezhető órakeret - - - - - - 5,5 2,5

Összesen 15 10 15 10 15 10 15 10




5. Szakmai program

A POSTAI ÜZLETI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS, valamint az INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS programját a helyi tanterv tartalmazza.




5.1. Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető4

A tananyagegység

sorszáma

azonosítója megnevezése

13. évfolyam 14. évfolyam

óraszáma

elméleti

elmélet-

igényes

gyakorlati

gyakorlati

összes előírt

legkevesebb

lehetséges

36 héten keresz

tül elméleti

elmélet-

igényes

gyakorlati

gyakorlati

összes előírt

legkevesebb

lehetséges

32 héten keresztül

összes hetiösszes heti

1 166/1. 0/1142-06Informatikai alapismeretek 104 131 0 235 252 7

2 166/2. 0/1142-06Munkatervezés és -szervezés 40 0 0 40 72 2

3 166/1.0/1143-06Projektirányítás 35 40 0 75 72 2

4 166/2.0/1143-06Szoftvermenedzsment 20 30 0 50 72 2

5 166/1.0/1143-06Vállalkozásmenedzsment 41 17 0 58 72 2

6 166/1.0/1168-06Hardvertechnológia 49 48 24 121 144 4

7 166/2.0/1168-06Szoftverismeretek 192 146 0 338 360 10

8 166/1.0/1163-06Hálózati alapok 39 16 0 55 72 2

1/a 166/*.*/1142-06 Szakmai Angol 72 0 0 72 72 2

8/a 166/*.*/1163-06

Szakmai elméletigényes gyakorlat 0 36 0 180 36 1

Osztályfőnöki 0 0 36 36 36 1

9 166/2.0/1163-06LAN technológiák 192 0 0 192 192 6

10 166/3.0/1163-06Forgalomirányítók 64 96 0 160 160 5

11 166/4.0/1163-06 Kapcsolók 64 64 0 128 128 4

12 166/5.0/1163-06WAN technológiák 64 80 0 144 160 5

13 166/6.0/1163-06

Speciális hálózati technológiák 58 64 0 122 128 4

14 166/7.0/1163-06Hálózat menedzsment 0 118 0 118 128 4

1/b 166/*.*/1142-06 Szakmai Angol 64 0 0 64 64 2

1/c 166/*.*/1142-06


3/a 166/*.*/1143-06


Osztályfőnöki 0 0 32 32 32 1

Mindösszesen óra: 592 464 60 1260 1260 35 506 550 160 1120 1120 35

4

A 2013/2014-es tanévben a 14. évfolyamos tanulókra érvényes.




6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, taneszközök felölelik a tantervben előírt ismeretanyagot, jól tagoltságuknak, logikus felépítésüknek köszönhetően tanulhatók és taníthatók az abban leírtak.Pedagógusaink csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A különböző évfolyamokon az egyes tantárgyakhoz szükséges kötelező tanórai taneszközöket a helyi tanterv tartalmazza. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának fontos szempontja, hogy

– kompatibilis legyen a Nat- kerettantervvel,– illeszkedjen a helyi tantervhez,– megfeleljen a korosztály fejlettségi szintjének, – tartalmazzon különböző pedagógiai módszereket ötvöző feladattípusokat (pl.

problémamegoldó, kooperatív, rávezető),– szolgálja a tagozat sajátos céljait (pl. két tanítási nyelvű),– esztétikus és tartós legyen– ára a lehetőségekhez képest mérsékelt legyen.

A pedagógusoknak lehetőségük van arra, hogy használják az általuk készített tanítási segédanyagokat.A kötelezően előírt taneszközökről tájékoztatjuk a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév áprilisában szülői értekezleten). A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Intézményünk lehetőségeihez mérten törekszik arra, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára, melyeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatnak. Ezzel tudjuk segíteni hátrányos helyzetű tanulóinkat.

7. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: a 9. évfolyamon – 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben – a tanulók órarendjébe építettük az öt testnevelés órát.

8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

8.1. Szabadon választható tantárgyakA 11-13. évfolyamon legalább két tantárgyból órarendbe épített érettségi előkészítő foglalkozásokon vesznek részt tanulóink, amely lehetőséget nyújt a kétszintű érettségi vizsgára való felkészüléshez. A középiskola három tantárgyból biztosítja – igény szerint 5 jelentkező esetén – az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést:

Földünk és környezetünk Informatika Biológia




A középiskola a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben szabadon választott tanítási órákkal biztosítja az emelt szintű érettségire való felkészítést:

magyar nyelv és irodalom-történelem, angol-biológia, informatika-matematika tantárgyakból.

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak, kiskorú esetén szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.Az intézménynek május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni.A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.

8.2. Egyéb foglalkozások, szakkörök, sportkör

A tanuló a tanév első hónapjában meghirdetett /megjelölve a foglalkozás helyét, időpontját, a foglalkozást tartó pedagógus nevét/ – az érdeklődés előzetes felmérése alapján – szakkörökre, órarenden kívüli tevékenységekre írásban, osztályfőnökén keresztül jelentkezhet. A szakkörök legalább 8 fő esetén indulnak. A foglalkozásokon a részvétel kötelező. Az értékelés, minősítés ezekre a foglalkozásokra nem vonatkozik.

A középiskola az alábbi foglalkozásokat biztosítja:

- szakkör: színjátszó, művészet, zene- sport: röplabda, kézilabda - felzárkóztatás: magyar nyelv, matematika- egyéni foglalkozások- tehetséggondozás: 2. idegen nyelv, angol nyelvű földrajz, magyar nyelv, matematika

9. A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témakörei megegyeznek az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben közzétett témakörökkel. A jogszabályok változását követve a munkaközösségek évente ellenőrzik és aktualizálják a kihirdetést megelőzően a témaköröket.

10. A kétszintű érettségi vizsga és a felkészítés lehetőségei

Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A




tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.

A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet szerint minden tanuló 5 tantárgyból köteles vizsgázni a középiskolai tanulmányainak befejezéseként:

Kötelező vizsgatárgyak: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem 3. Matematika 4. Idegen nyelv

– A középiskola a kötelező vizsgatárgyakból biztosítja mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést.Választott vizsgatárgy: 5. A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet által meghatározottak közismereti vagy

szakmai előkészítő tantárgy (Informatika, Kereskedelem szakközépiskolai ágazat). Intézményünk a következő tantárgyakból biztosítja a középszintű felkészítést:

– Földünk és környezetünk– Biológia– Informatika– Testnevelés– Célnyelvi civilizáció– Fizika– Kémia– 2. Idegen nyelv

Emelt szintű felkészítésA középiskola az alábbi tantárgyakból teszi lehetővé az emelt szintre történő felkészülést a

kötelező érettségi tantárgyakon kívül:– Informatika– Biológia

Az érettségi vizsga letételének feltétele– Érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott

követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

– A felkészítésre a helyi tantervben 11-13. évfolyamon középszintű érettségi vizsga esetén legalább 138 órát, emelt szintű érettségi vizsga esetén legalább 276 órát kell biztosítani.




11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az értékelés, az ellenőrzés, a magatartás, szorgalom minősítése, a tanulók jutalmazása

11.1. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei

– Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.

– A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem a tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

– Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.

– A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás-képesség-teljesítmény egységében kell értékelni.

– Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

– A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

11.2. Az ellenőrzés, értékelésA tantárgyi értékelés a tanulói teljesítmények mérésének, a tanár tájékozódásának, a tanuló és a szülő tájékoztatásának, az oktatásnak és egyúttal a nevelésnek is eszköze.

11.2.1. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei

– folyamatosság, rendszeresség– korrektség– igényesség– objektivitás és empátia egészséges aránya– a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye

11.2.2. Az ellenőrzés fajtái

– szóbeli feleltetés– házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése– írásbeli számonkérési formák:– írásbeli felelet (egy anyagrészből)– beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése– röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból)– dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből)– témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással

előkészített, teljes témakört felölelő) – a tanuló produktumának (pl. vizuális kultúra órán előállított tárgy) ellenőrzése




11.2.3. Funkciói

– Folyamatos munkára készteti a tanulókat.– Folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport

(osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről.– A tanulók reális önértékelésének eszköze.

11.2.4. Elvek

– Bejelentés nélkül témazáró dolgozatot nem íratunk.– Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.– A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján

született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni, illetve tehetnek.

– A szaktanár mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a tanuló írhat- e pót- vagy javító dolgozatot.

– Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni

– Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára.

– A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül (két hét) értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul.

– Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok stb.) a tanuló „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg a tanár

– A tanulót tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti el, szedheti be a tanár.

11.2.5. Az értékelés fajtái

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.

Mindhárom értékelési fajtát használjuk a tanév során: Diagnosztikus (előzetes helyzetfeltáró) mérés: tájékozódás egy-egy nagyobb tematikai

egység előtt. A tanulási szakasz kezdetén segíti a célok, feladatok kidolgozását. Diagnosztikus értékelést megalapozó mérések pl.: szövegértés mérése, ok-okozati összefüggések, eseményeket alakító tényezők feltárása. Elsősorban az iskolába újonnan belépő tanulók hozott tudását mérjük fel százalékos formában.Cél: a tanulók előzetes tudásának, képességeinek feltárása.

Formatív mérés: a tudáselemekre és nem a komplex tudásra irányuló, állandóan jelenlevő értékelés. Cél: az eredményes tanulás elősegítése, az oktatási folyamat optimalizálását szolgáló,

folyamatos visszajelentés. Szummatív (összegző) mérés: a nagyobb témák és a tanév végén.




Cél: a tanuló milyen mértékben tudta elsajátítani globálisan a tananyagot és szelektív készsége mennyire fejlődött ki.

Folyamatos

A folyamatos értékelés funkciói:– Visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében.– Jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előremeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái:– órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére)– szóbeli felelet értékelése– gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban

(készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére)– írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat, hozzáfűzött megjegyzések,

tanácsok)– szülőknek ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a

kiemelkedően jó teljesítményről.

Félévi és tanév végi

– Félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő–e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.

– Év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.

– A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.

– Osztályzatot félévenként legalább 3-5 érdemjegy alapján lehet adni.

11.2.6. A tanulók értékelése

Alapja: a kerettantervhez igazított helyi tanterv tantárgyanként és évfolyamonként meghatározott követelményei. Célja: A tanulók tanulási tevékenységének, magatartásuknak és szorgalmuknak minősítése. A tanulók tanulási tevékenységének értékeléseTantárgyi érdemjegy Az értékelés minősítés tartalma

Jeles (5) A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt.

Jó (4) A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Definíciói betanultak.

Közepes (3) A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a tanári segítségre (javításra, kiegészítésre).




Elégséges (2) A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.

Elégtelen (1) A tantervi követelményeknek a tanár útbaigazításával sem tud eleget tenni. Nem teljesíti a továbbhaladás kerettantervi feltételeit.

A témazáró dolgozat értékelése

%-os határok jegyek

85 %- től jeles

70 % - től jó

55 % - től közepes

40 % - től elégséges

40 % alatt elégtelen

Egyéb dolgozatok esetén is ez a főszabály, de a dolgozat jellegétől függően 10%-kal lehet eltérni.

Az ettől eltérő értékelés a tantárgy helyi tantervében található.

A témazáró dolgozat súlyozása: maximum kétszeres szorzóval kerül beszámításra.Az érdemjegyek kerekítése: az elégséges osztályzat feltétele: 1,75 átlag, ettől lehetséges a felfelé kerekítés.

A hiányzóknak a témazáró dolgozatokat pótolni kell a szaktanárral egyeztetett időpontban és módon. Amennyiben a fenti egyeztetett időpontban a diák nem jelenik meg, akkor utána bármikor pótoltathatja a szaktanár.

A kijavított dolgozat megtekintésére a szülőnek az iskolában kell lehetőséget biztosítani. A kijavított dolgozatokat a diáknak ki kell osztani, azt megnézheti, majd a tanárnak össze kell gyűjtenie ezeket. A témazáró dolgozatot az év lezárása után még egy tanéven át őrizni kell.

11.3. A tanuló magatartásának, szorgalmának minősítése11.3.1. A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái

Folyamatos minősítés

– A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira.

– Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk.

– Kiemelkedő teljesítmény jutalma: szóbeli és írásbeli dicséret.




Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása

– A tanuló önértékelésének figyelembe vételével.– Az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját minősítésükre

vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát.– Az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt.– A döntést vitás esetben az osztályfőnök hozza meg.

11.3.2. A magatartás minősítés kialakításának elvei

A magatartás a tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz.

A tanuló magatartás minősítésében kifejezésre jut:– az iskolába járási fegyelme,– iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken való részvétel,– társaihoz való viszonya,– beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az

iskolai szervezésű rendezvényeken,– a tanuló korábbi magatartásához képest történt változás,– tanórai, tanórán kívüli magaviselet.

11.3.3. A magatartás értékelése

Példás magatartású az a tanuló, aki:– órai és órán kívüli magatartásával követendő példát nyújt a többiek számára, s

viselkedését a tanulók és a szaktanárok egyike sem kifogásolja súlyosan,– állandó közösségi megbízatását következetesen és jól végzi,– pozitív közösségformáló ereje van,– többször részt vállal közösségi feladatok elvégzésében,– az értékelt félévben, illetve tanévben egyszer sem hiányzott igazolatlanul óráról,– nem kapott osztályfőnöki, illetve igazgatói figyelmeztetést.

Jó magatartású az a tanuló, aki:– a tanulói közösségnek és az iskola nevelőinek nincs kifogása a viselkedése ellen,– a házirend előírásait betartja,– csak alkalmanként vállal kisebb közösségi megbízatást,– az értékelt félévben legfeljebb egy igazolatlan órája van,– az értékelt félévben, illetve tanévben nincs igazgatói figyelmeztetése.

Változó a magatartása annak a tanulónak:– akinek a viselkedésével kapcsolatban a tanulói közösségnek, a pedagógusoknak vagy

egyes tanároknak határozott kifogása van, illetve igazgatói figyelmeztetőt kapott,– aki magatartásával rendszeresen zavarja, akadályozza az órai közös munkát,– aki a közösségi munkában egyáltalán nem vesz részt,– akinek a félév, illetve a tanév során egynél több igazolatlan órája van.

Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki:– gátolja a közösség munkáját, bomlasztó hatással van az osztály, illetve az iskola

közösségére,– társaival, a tanárokkal vagy az iskola más dolgozóival szemben durván és gorombán

viselkedik,– akinek igazgatói megrovása vagy érvényes fegyelmi büntetése van,




– tíznél több igazolatlan órával rendelkezik.

11.3.4. A szorgalom minősítés kialakításának elvei

A szorgalom a tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitása, érdeklődése.

A tanuló szorgalmának minősítésében kifejezésre jut a tanuló– tudás iránti igénye,– képességéhez mért teljesítménye,– feladattudata,– részvétele az órák menetében,– írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége

(gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalom jegyben kifejezett értékelés alapelvei

– Az abszolút teljesítmény helyett relatív, tehát a képességekhez mért teljesítmény minősítésének eszköze.

– Az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembe vételével minősíthető.

– A szorgalom jegyben tükröződnie kell a változásnak.– A szorgalom jegytől – amennyire csak lehet – el kell különíteni a magatartás jegyet.

11.3.5. A szorgalom értékelése

Példás szorgalmú az, aki:– képességei alapján tudása legjavát nyújtva folyamatosan eleget tesz tanulmányi

kötelezettségeinek,– aktívan részt vesz a tanórai munkában,– érdeklődési körén belül kész többletmunkát végezni, képes az önálló tudásszerzésre,

képességfejlesztésre,– eredményeiben, a tanuláshoz való hozzáállásában erőteljes javulást mutat az értékelt

időszakban.Jó a szorgalma annak, aki:

– kisebb ingadozásoktól eltekintve képességei szerint dolgozik,– az órákon figyel, de nem rendszeresen kapcsolódik be az aktív munkába,– az előző időszakhoz viszonyítva egy- két tantárgyból gyengébb teljesítményt nyújt.

Változó szorgalmú az a tanuló, aki:– folyamatosan képességei alatt teljesít és tanulmányi kötelezettségeinek rendszertelenül

tesz eleget,– szándékos órai passzivitásával rossz hatással van társaira,– önálló munkavégzésre nem hajlandó.

Hanyag minősítést kap, aki:– tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelezettségeinek rendszeresen nem tesz

eleget,– az addigi – képességeihez mérten gyenge – eredményét tovább rontja.




11.4. A tanulók jutalmazásának elvei11.4.1. Jutalmazás

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartás tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti.

11.4.2. Az iskolai jutalmazás formái

– Szaktanári dicséret:A tanítási órákon folyamatosan tanúsított aktivitásáért és egyéb plusz teljesítményért.

– Osztályfőnöki dicséret: Az osztályban végzett közösségi munkáért, kiemelkedően jó, egyenletesen végzett tanulmányi munkáért, tartósan példamutató magatartásért, iskolai szintű versenyeken elért 1-3. helyezésért, valamint városi, területi versenyeken elért eredményes szereplésért.

– Igazgatói dicséret: Városi, megyei, regionális versenyeken elért 1-3. helyezésért, országos versenyeken való eredményes szereplésért, kiemelkedő, példamutató magatartásért, és szorgalomért.

– Nevelőtestületi dicséret: Országos versenyeken elért 1-20. helyezett teljesítményért, nemzetközi versenyeredményekért, kimagasló közéleti, alkotó tevékenységért.

Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséretet az iskolai közösség előtt kell kihirdetni. A versenyeken elért helyezéseket a szaktanár, a dicséreteket pedig az osztályfőnök köteles bejegyezni az osztályozó-haladási napló jegyzetrovatába. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

– szaktárgyi teljesítményért, – példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért és kiemelkedő közéleti,

közösségi tevékenységért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

11.4.3. A tehetségeket az alábbi állandó díjakkal jutalmazzuk:

Ady-díj A középiskola alapítványa által adományozott díjak:

o Pro Insign-díj o Pro Lingua-díj o Pro Sport-díj o Ifjú Polihisztor-díj

Ösztöndíj a tehetségeknek (2. számú melléklet)

12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai.

12.1. A házi feladat kitűzésének céljai– Újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat.– Készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat.– Önálló kutatómunkát végezni valamely témában.




– Alkotómunkát végezni valamely témában.

12.2. A házi feladat kitűzésének céljai, elvei– Házi feladatot öncélúan nem adunk.– A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni,

hogy a tanulóknak naponta 5 – 8 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.

– Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes.

– A házi feladatot mindig részben vagy teljesen ellenőrizni kell.– Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell

tenni a mulasztás oka szerint:– meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül

(igazolt betegség) mulasztotta azt el; – a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel.

(Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.)

– A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

– Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.

13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a célnyelven tanított tantárgyakat a két tanítási nyelvű osztályokban, a szakmai tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

14.1. A tanulók fizikai állapotának méréseA tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelő tanárok végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal: október, illetve május hónapban.A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.

14.2. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatoka) feladat: Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése)




b) feladat: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (a hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Értékelés: 4 perc alatt végrehajtott törzsemelések száma

c) feladat: Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (a hasizmok erő-állóképességének mérése)

Értékelés: a szünet nélkül szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt

d) feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (a vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma:

Lányok 2 perc,

Fiúk 4 perc

e) feladat: 12 perces futás „Cooper teszt” (futó-állóképesség mérése)A tanulók teljesítményének pontértékelésre való átalakítását a „Hungarofit teszt” által

megadott pontérték táblázat alapján végezzük.

15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

15.1. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja15.1.1. Az egészségnevelési program

A program célkijelölésénél meghatározó a tanulók egészségkulturáltsága, mely magában foglalja a diákok:

– egészségi állapot jellemzőit,– az egészséggel, az egészséges életmóddal kapcsolatos tudását,– a leggyakoribb, nem fertőző betegségeket eredményező rizikófaktorok ismeretét.

15.1.2. Célok és feladatok

Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók:

– pozitív egészségmagatartást támogató ismereteket birtokoljanak,– olyan életvezetési készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel képessé válnak az

egészségüket meghatározó tényezők felügyeletére, egészségük javítására, egészségvédő alternatívák választására,

– az egészséges életmódot, az erkölcsös és konstruktív életvitelt értékként fogadják el.

Az iskola feladata:

– olyan fizikai és pszichoszociális környezet biztosítása, ahol a tanulók egészségtudata fejleszthető, bizonyos egészségügyi problémák kezelhetők, s ahol az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó,

– a pedagógusok egészségismeretének bővítése, korszerűsítése, kompetenciájuk erősítése az egészségnevelésben,

– a tanulók egészségnevelésével a prevenciós tevékenység kiszélesítése szülői, rokoni, ismerősi és baráti körben.




15.1.3. Az egészségnevelési program ajánlott témakörei

Egészség – betegség, időben orvoshoz fordulás,

Az egészséges táplálkozás,

Testmozgás,

Társas kapcsolatok, női és férfiszerep,

Szeretet, szerelem, szexualitás, családi életre nevelés,

Konfliktuskezelés – stressz-oldás, önismeret,

Segítséggel élők és hátrányos helyzetűek,

Napirend – szabadidő helyes felhasználása,

Testi és személyi higiéné,

Káros szenvedélyek – helyes döntések,

Egészséges környezet és védelme,

Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás

15.1.4. Az egészségnevelési program módszerei és eszközei

Az eszközök és módszerek megválasztása során általános ajánlásként fogalmazódik meg, hogy:

– életszerű, motiváló, tevékenység- és élményközpontú legyen,– feleljen meg a tanulók életkorának,– pozitív életszemléletet adjon,– együttműködésre épüljön.

15.1.5. A program megvalósulásának színterei

Tanórán belüli programok a Nat-ban meghatározott elvek alapján szerveződnek.

– Biológia óra– Osztályfőnöki óra– Életvitel és gyakorlat óra

A tanórán kívüli tevékenységek komplex foglalkozásokat ölelnek fel, melyek kiegészíthetik a tanórai programokat:

– szakkörök, előadások, filmvetítések, versenyek, pályázatok,– projektmunka,– tanórán kívüli sportfoglalkozások.




– Kirándulások.

15.2. A környezetnevelési program15.2.1. Célok és feladatok

A környezeti nevelési program célja, hogy a tanulók

– érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt,– képesek legyenek a környezet természet és az ember adta értékeinek felismerésére és

megvédésre (sokféleség megőrzésére), a környezet minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,

– kapcsolódjanak be a környezetük értékeinek megóvásába, gyarapításába, és ezt a tevékenységet szélesítsék ki rokonaik ismerőseik körében.

– a környezetkímélő magatartást, a konstruktív életvitelt értékként fogadják el.

Az iskola feladata:

– olyan iskolai környezet biztosítása, ahol a tanulók bekapcsolódhatnak és személyes tapasztalatot szerezhetnek a környezeti konfliktusok közös kezelésére és megoldására,

– a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése a környezeti nevelés területén.

15.2.2. A környezeti nevelési program ajánlott témakörei

A fenntartható fejlődés

A kölcsönös függőség, globális összefüggések és válságjelenségek

A helyi és globális szintek kapcsolatai

Az alapvető emberi szükségletek

Az emberi jogok, a civil szervezetek, az egyén lehetőségei

Biológiai és társadalmi sokféleség

A társadalmi, gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásai a környezeti következmények tükrében

A fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolata

15.2.3. A program megvalósulásának színterei

Tanórán belüli programok:

szaktárgyi órák (kiemelten a természettudományi tantárgyaknál),

osztályfőnöki órák.

Tanórán kívüli foglalkozások




tanulmányi kirándulás.

pályázatok, kiállítás, együttműködés más szervezetekkel.

szakkörök.

takarítási nap: osztály, iskola, környezet.

15.2.4. Módszerek és eszközök:

Előnyt élveznek az élményszerű, interaktív, tanulói tevékenységre, együttműködésre épülők:

– kooperatív tanulási technikák– projektmódszer– kreatív tevékenység– vita– tanulói portfolió

16. A közösségi szolgálat rendszerének kiépítése iskolánkban

16.1. A közösségi szolgálatA közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.

16.2. A jogszabályi háttérA kötelezően alkalmazandó jogszabály a köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.

16.3. Megvalósítás A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre,

arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

Egy tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg, hogy évfolyamonként milyen tevékenységi körben szervez közösségi szolgálatot a diákok számára.

A programok megvalósulását, a szervezési feladatok ellátását az igazgató által kijelölt pedagógus koordinátor segíti.




A tanuló feladatai: A tanuló jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység megjelölésével

jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni.

A tanulónak saját közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni.Az osztályfőnök feladata:

folyamatosan vezeti a közösségi szolgálat teljesítését a tanuló tanulmányi

előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban (osztálynapló,

törzslap, bizonyítvány)

Az iskola feladata:

az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban,

amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a

felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a

megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás

időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét,

Iskolánk az alábbi területeken kíván közösségi szolgálatot szervezni:

– az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium saját rendezvényei – szociális és jótékonysági (Vöröskereszt, Református Egyház, stb.)– oktatási (Általános Iskola)– kulturális és közösségi (Bartók Béla Művelődési Központ, stb.) – környezet- és természetvédelmi (Sarkadi Városszépítő Egyesület, Sarkadi Horgász

Egyesület, stb.) – katasztrófavédelmi (Katasztrófavédelem)– az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel

közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység (sarkadi óvodák, Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, stb.)További lehetőségek

A szülőknek (a bejáró diákok szüleinek) arra is van lehetőségük, hogy saját maguk keressenek

(a lakhelyhez közeli) olyan szervezetet, ahol a közösségi szolgálatot a gyermekük teljesíteni

fogja. Ezt a szülőknek az intézményünk igazgatójánál kell kérvényeznie, mely kérvény egyedi

elbírálásban fog részesülni. Intézményünk a választott szervezettel is együttműködési

megállapodás köt.




III . A kollégium pedagógiai programja„Minden gondolatunk, minden tervünk azt célozza:

hogy lehetne benneteket vidámabbá, életrevalóbbá, műveltebbé, derekabbá tenni.”

Karácsony Sándor

1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései

1.1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékeiA kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, a személyiség fejlesztése, kibontakoztatása.A mi kollégiumunk diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló tevékenységrendszert alakítunk ki, melynek fő elemei:a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség;d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése;f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele;g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére;h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása;i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés;j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése;k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

1.2. CélkitűzésekA kollégiumi nevelés célja, hogy sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával segítse a kollégisták szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges mentális fejlődését, megteremtse az iskolai tanulás, a sikeres életpályára való felkészülés feltételeit, hozzájáruljon személyiségük fejlesztéséhez, adottságaik, képességeik kibontakoztatásához, erkölcsi értékrendjük, konstruktív életvezetésük kialakításához, megszilárdítsa ismereteiket, műveltségüket gyarapítsa, önművelésre, önnevelésre, harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igényüket kialakítsa, annak megvalósításához a Maximális segítséget nyújtsa.Olyan kollégiumot szeretnénk, amely

– az iskola után „otthont” jelent a tanulónak, – hétköznap pótolja a családot, – szigorúan követel, – tudja értékelni a teljesítményt,




– amelynek következetessége szeretettel párosul,– ahol olyan légkört teremtünk, amelynek alapja a bizalom, az őszinteség, az elfogadás,

az érzelmi és értelmi biztonság, a családias és szereteten alapuló emberi viszony,– feltételrendszerében kompenzálja az esetleges otthoni szociális hátrányokat,– lehetőséget ad a 3-4 fős szobákban lakó tanulók intim szférájának, nyugodt tanulásnak

és pihenésnek megteremtéséhez,– biztosítja tanulóink szociális és emocionális fejlődését, a szabadidő hasznos eltöltését,– ahonnan erkölcsi normákat fenntartó, udvarias, kötelességtudó, egyénileg sikeres,

közösségi emberek kerülnek ki,– ahol a tanulóknak igényük van a folyamatos önképzésre, az élethosszig tartó tanulásra,

a művelődésre, az egészséges életmódra,– irányt mutat a környezet tudatos megóvására, a lakótér külső és belső esztétikájának,

tisztaságának igényére és a személyes higiénia fontosságára

2. Feladatok

2.1. A tanulók életrendjének szervezése

A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet kereteit a napi-, a heti-, valamint a házirend szabályozza.

2.1.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei

egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életrend figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása helyes életmódminta adása

2.2. A tanulók tanulásának szervezése.a kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, szakkörök, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a kiemelt figyelmet igénylő tanulók egyéni szükségleteire.

2.2.1. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei

a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárásrendszerének figyelembe vétele a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelező foglalkozások alól – egyéni elbírálás alapján – felmentés adható




2.2.2. A tanulási motivációk, értelmi képességek fejlesztése

A heterogén diákösszetételből fakadóan igen különböző motiváltság jellemzi kollégistáinkat. A tanulók számára biztosítani kell, hogy a szilenciumon kívül is legyen számukra nyugodt hely a tanulásra. Az eredményes ismeretszerzés érdekében fejleszteni kell a tanulási, megismerési és gondolkodási képességeket. A kollégiumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket.

2.2.3. Tanulást segítő foglalkozások

a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás,b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás,c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció,d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök,e) tematikus csoportfoglalkozásA tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére.

2.2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás

Kollégiumunk nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra és a felzárkóztatása. A kollégiumban olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek segítségével a tanulók között meglévő műveltségbeli, képességbeli különbözőségeket kezelni lehet.

2.2.4.1. A tanulók tehetséggondozását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei minden tanuló tehetséges valamiben – ennek megtalálása leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése a tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítő pedagógus szerepvállalása önálló tanulói innovációk felkarolása, támogatása a sokszínű, ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását az információkhoz való tanulói hozzájutás kiemelkedő fontossága az önálló, tanulói információfeldolgozásra való ösztönzés, pl. gondolatcserék révén világos fejlődési/továbblépési alternatívákat kell felmutatni a tehetség

kibontakoztatásához (az önálló választás fontossága)

2.2.4.2. A tanulók felzárkóztatását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető, ha lehetséges, mindez differenciált

formában történjen a tanulási technikák megtanulhatóak a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot a gyengébb képességű tanulók fejlesztését önmaguk fejlődéséhez viszonyítottan kell

szemlélni a felzárkózáshoz motiváció kell, ha lehetséges, ehhez a szülőt is meg kell nyerni a felzárkózás belső igényből fakadjon a felzárkóztatás hatékonysága a kisebb csoportokban nagyobb fontosnak tartjuk a személyes érintettség elvét állandó visszacsatolásokra van szükség, ne fukarkodjunk a dicséretekkel




2.3. A tanulók szabadidejének szervezése2.3.1. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

megfelelő idő biztosítása a szabadidőhöz a szabadidős programok a tanulók igényei és a lehetőségeinkhez mérten szerveződnek a szabadidejével a tanuló – a jogi normák és a házirend betartása mellett – rendelkezik

2.3.2. A szabadidő tartalmas eltöltése

A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés jegyében a sportköri foglalkozás, a természeti környezet megismerése és védelme. Fontos szerepe van még a művészeti, valamint a gitárszakkörnek.

2.3.2.1. A művelődési és sportolási tevékenység szervezése

A művelődési tevékenység, a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezése rendkívül szerteágazó és összetett feladat.

Kollégistáinkban tudatosítani kell, hogy mindazon értékek, amelyek az irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotásokban jelen vannak, az ő műveltségüket gyarapítják.

Ezen értékek megismerése hozzásegítheti őket, hogy kulturált magatartásúak és viselkedésűek legyenek, helyes irányban fejlődjön ízlésük.

Tartalmas szabadidő eltöltési szokásaik legyenek, kiegyensúlyozott életvitelük legyen. A kollégisták érdeklődésének megfelelően szabadidős szakköröket működtetünk,

lehetőség szerint kiállítás- és színházlátogatásokat szervezünk. Megismertetjük a kollégistákat az új médiumok művelődési lehetőségeivel. Lehetőséget adunk a számítógépen való alkotáshoz, a világhálón való

ismeretgyűjtéshez. A tanulók vegyenek részt a kollégium művelődési lehetőségeinek kihasználásában, a

szervezésében, valamint ötleteikkel a lehetőségek bővítésében.

2.3.2.1.1. Sport

A mozgás egészségesebbé teszi a szervezet működését, megnőnek biztonsági tartalékai. Az aktív sportélet egészséget fejlesztő hatású. Ezért:

igyekszünk megszerettetni a mozgást a sportolni nem szeretőkkel is, kihasználjuk az egészséges környezeti feltételeket, az iskolai-kollégiumi sportudvar

adta lehetőségeket, sportbajnokságokat és kupákat szervezünk, ezzel továbbfejlesztve a kollégiumi

sportbajnokságok rendszerét, ehhez megfelelő értékelési és jutalmazási rendszert alkotunk szponzorok megkeresésével,

megszerettetjük tanulóinkkal a rendszeres testmozgást, kialakítjuk bennük az egészséges életmód igényét,

fontos, hogy tanulóink ismerjék azt fel, hogy a sport kialakíthatja, illetve erősítheti a csoporthoz, a kollégiumhoz való tartozást, ellensúlyozhatja az előítéleteket, csökkenti




a gyűlölködést és agresszivitást, levezeti a felgyülemlett esetleges tanulási sikertelenségek miatti feszültséget, a sportolás során elért sikerélmény lendítő hatású lehet más területeken is, tanulóink részesítsék előnyben az aktív pihenést – játsszanak, sétáljanak a friss levegőn, minél többet kiránduljanak.

2.3.2.2. A tevékenységek színterei szabadon választható foglalkozások, szakkörök, érdeklődési körök, kollégiumi, baráti rendezvények, Filmklub, DÖK munka, (vetélkedők, partik, versenyek szervezése), sportolási lehetőségek biztosítása (labdarúgás, röplabda, kézilabda, pingpong, biliárd,

rex, csocsó, floorball), városi kulturális rendezvényeken való részvétel, könyvtárhasználat, könyvismertetés, internetes tevékenységek (játékok, ismeretanyagok letöltése a tanuláshoz stb.), kiállítások látogatása (városi szinten és más közelebbi településeken), kirándulások (többnapos kirándulás vagy a környező városok megismerése, helyi

sajátosságok kihasználása, a város feltérképezése).

2.4. A tanulók fejlődésének elősegítése2.4.1. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenységek elvei

átfogó jellegű tanulói kompetenciafejlesztés csak az az ember fejlődhet, aki ismeri önmagát személyiségfejlesztés átmenet- és szintéziskeresés a tantárgyi fejlődés és az általános tanulás között a „tanulás” egy életen át tartó folyamata

2.4.2. A tanulók személyiségfejlesztése

A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak:

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.

Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.

Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.

Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.

Testi egészség: az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.

Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása.




Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra.

Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban.

2.4.3. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység színterei

egyéni beszélgetések csoportfoglalkozások mentálhigiénés szakemberrel folytatott egyéni konzultáció biztosítása

2.5. A pályaválasztás elősegítése

A pályaválasztás az egyén életében egy olyan döntés, amelynek során életpályák közül van módja a tanulónak választani. A kollégiumi nevelés folyamatában plusz lehetőségek vannak a pályaválasztási kínálatok eldöntésében. A kollégium pályaorientációs tevékenységét azzal is ellátjuk, hogy egyénre szabott személyiségfejlesztést valósítunk meg.

2.5.1. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei

a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak a maga szerepében mindenki hasznos lehet önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás a pályaválasztás stratégiai döntés – ismeretek nélkül nincs biztos siker az életpályák – akár többször is – módosíthatók hiteles információt a megélt valóság ad a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai

2.5.2. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység színterei

egyéni foglalkozások filmnézés pályaorientációs foglalkozás szakember segítségével

2.6. Az önálló életkezdés elősegítése2.6.1. Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei

a polgári értékrend elemeinek megismertetése, kollégistáink elképzeléseinek megismerése a jövőről, reális jövőképük fejlesztése, konfliktuskezelési technikák gyakoroltatása, élethelyzetek modellezése szituációs játékok révén, családi és társadalmi élet főbb céljainak, állomásainak és tennivalóinak megismerése, demokrácia a mindennapi életben, előgyakorlatok a mindenkori érvények

egyeztetésére.

A kollégiumban a nevelési folyamatban hangsúlyt helyezünk a pozitív szociális szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia-, tolerancia-, konfliktuskezelő-, vita-, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segítünk a szociális ismeretek elméleti és gyakorlati




elsajátításában, kölcsönhatásainak megértésében. A kollégium nevelési feladatai között szerepel a párkapcsolat kulturált kialakítására, a családi életre – benne a takarékos gazdálkodásra – nevelés. Fontos a kommunikációs, együttműködési, segítő- és vezetésképesség fejlesztése. E feladat megvalósításában megfelelő mértékű teret és lehetőséget biztosítunk a kollégiumi diákönkormányzatnak.

2.7. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésének segítése

A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése.

Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a középiskola Helyi tantervben leírt fejlesztési feladatok az irányadóak. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Megvalósítható módszerek a kollégiumban: a tanulásra fordított idő szükségszerű meghosszabbítás, technikai eszköz használatának engedélyezése, például laptop vagy számítógép. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók számára teljesen akadálymentesített a kollégium

Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenység-központú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolával együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.

A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg:

anyanyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.

2.7.1. Céljaink a pályaorientáció terén

Társadalmi munkamegosztásra való felkészítés. A társadalmi mobilitás egyéni lehetőségeinek biztosítása. A társadalmi egyenlőtlenségek káros hatásainak enyhítése. Szocializáció. A tanulók személyiségének és képességeinek sokoldalú fejlesztése.




2.7.2. Eszközök, eljárások

Év elején tanulmányi gondokkal és szociális hátrányokkal küszködő tanulókat meg kell ismerni. Ennek módja, tanulmányi foglalkozáson és a leckekikérdezéseken, valamint az osztályfőnökök tájékoztatása alapján történik. Szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulóinkat kollégiumi tevékenységük figyelésével, társas viszonyaik során ismerjük meg.

Az iskolában dolgozó szaktanár iránymutatása alapján a lehető legrövidebb idő elteltével célirányos korrepetálások folyamán kell a tanulók szintre hozását elkezdeni A folyamatos munka a kívánt eredmény eléréséig történjen. Ezt követően szúrópróbaszerűen kell ellenőrzést végezni.

A szociálisan hátrányos tanulók esetén egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében pótolni kell a hiányosságokat. Alapvető követelmény ezekben az esetekben a nagyon jó és bizalmon és diszkréción alapuló tanár-diák kapcsolat.

Pályaorientációs foglalkozás kezdetben csoportosan, majd egyéni formában történjen. A kollégiumon kívüli ilyen irányú ismeretszerzési lehetőségekre a tanulókat normál körülmények között el kell engedni.

A tehetséggondozásban a kollégium tárgyi és személyi feltételrendszerének függvényében vesz részt, a kollégiumon kívüli lehetőségeket a legteljesebb mértékben ki kell használnunk.

A foglalkozások kötelező jellegét – figyelembe véve a szituációt, a tanuló fejlettségét, az elérendő hatás fontosságát- elsősorban a csoportvezető nevelő határozza meg.

2.8. A tanulók teljes körű egészségfejlesztése, egészségnevelése2.8.1. Az egészségnevelés- és fejlesztés célja

Az egészségnevelés olyan változatos formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási tevékenységek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. A kollégiumi egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye.

2.8.2. Az egészségfejlesztés eszközei, színterei

csoportfoglalkozások, egyéni és kiscsoportos beszélgetések, előadások, szűrővizsgálatok, sportversenyek, szobák közötti tisztasági verseny, ismeretterjesztő anyagok kiosztása, reformétel bemutató, kóstoló. többféle sportolási lehetőség biztosítása (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, táborozás,

gyalogos és kerékpáros túrák),




szakszerű ismeretközlés, gyakoroltatás (tapasztalat- és élményszerzés), az egészségkárosító szerek, szokások hatásának bemutatása foglalkozásokon,

filmvetítéseken, egyéni beszélgetéseken, prevenció.

2.9. A kollégiumi közösségi élet fejlesztése

A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt fektet a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumok feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés.

2.9.1. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei

a kollégiumi közösség pozitív értékeinek megőrzése, hírnevének öregbítése közösségi programok szervezése, azokon való részvétel csoportfoglalkozások (közösségi, tematikus) kollégiumi diákönkormányzat kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti

megbeszélések)

2.9.2. Hagyományőrzés és ápolás

Kollégiumi hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek kollégiumunkhoz. A hagyományok őrzése egy sajátos arculatot biztosít a kollégiumnak és segít megkülönböztetni intézményünket a többi kollégiumtól. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kulturált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását.

2.9.2.1. Hagyományos ünnepek, közösségépítő rendezvények: gólyatábor, az új kollégisták fogadása, a beérkezés napján a szülők tájékoztatása a kollégium házi-

és napirendjéről, szülői engedélyek, tiltások egyeztetése, kollégiumi tanévnyitó, ennek keretében a csoportvezető nevelők és a DÖK

bemutatása, gólyaavató ünnepség, az új kollégistáknak játékos ügyességi vetélkedők szervezése, október 6-a, az Aradi vértanúk ünnepe, megemlékezés csoportfoglalkozások

keretében, október 23. megemlékezés csoportfoglalkozások keretében, közösségépítő kirándulás szervezése (csónakázás az Éden tavon, kirándulás

Békéscsabára a Center moziba), Halloween parti, Hálaadás Napja, Mikulás-várás nosztalgia diszkóval,




„Szalagavató előszoba”- fényképek készítése, karácsonyi dekorációk és ajándékok készítése, karácsonyi ünnepség, Valentin-nap, Farsang, jelmezes diszkó, Nőnapi megemlékezés, március 15. csoportfoglalkozások keretében megemlékezés, Arany-hét, kollégiumi napok, A költészet napja, szerenád a kollégiumban, kollégiumi ballagás, sportversenyek, házibajnokságok, műveltségi vetélkedők a kollégium belső intranetes hálózatán keresztül, tanulmányi vetélkedők egyének és csoportok között, angol filmklub szervezése, negyedéves kollégiumi gyűlések tartása (szobák rendjének értékelése), kollégiumi nyílt napok, képzőművészeti foglakozások szervezése tematikusan és ünnepséghez kapcsolódva, kollégiumi diákönkormányzat működtetése.

2.9.3. Diákönkormányzat

A kollégium érdekképviseleti szerve a kollégiumi diákönkormányzat. E szerv az összekötő kapocs a nevelőtestület és a kollégiumi diákság között. A diákönkormányzati tevékenység fő terepe a demokratizmus tanulásának, a demokratikus érdekérvényesítő technikák alkalmazásának.

2.9.3.1. A diákönkormányzat célja, feladatai eredményes működésével tanítson állampolgári szerepre, adjon lehetőséget

állampolgári ismeretek gyakorlására; legyen a tanulók valóságos öntevékenységen alapuló szervezete, érdekeik

érvényesítésének a terepe; neveljen egymásért, neveljen a közösségért végzett tevékenykedésre; véleményalkotás a diákokat érintő kérdésekben; javaslattételekkel éljen a diákokat érintő valamennyi kérdésben; évente legalább egy alkalommal összehívja a diákönkormányzat vezetőségválasztó

közgyűlését; legyen a demokratikus értékrend, az európai gondolkodás kialakításának színtere; szükség esetén segítőket (pedagógust, szülőt, jogászt) kérjen fel munkájának

támogatására.

2.9.3.2. A diákönkormányzat jogkörei

Együttműködik a középiskola diákönkormányzatával, annak szerves része.

Döntési jogkör:

A diák- önkormányzati szerv önállóan, a saját belső működési szabályzatában meghatározott módon és feltételek betartásával határoz a jogkörébe utalt kérdésekben.




2.9.3.3. A diákönkormányzat vezetősége a csoportok maguk választják meg vezetőjüket, akik automatikusan tagjai a DÖK-nek; a DÖK vezetőségének tagjai titkos szavazással választják meg a diákönkormányzat

elnökét és tisztségviselőit; a DÖK munkáját a diákok által felkért, a kollégiumban dolgozó pedagógus segítheti; amennyiben a kollégium vezetése kéri, a diákönkormányzat végzett munkájáról

írásban vagy szóban tájékoztatást ad; a DÖK éves munkarend alapján végzi tevékenységét, ettől egyedi kezdeményezés

alapján eltérhet; a diákönkormányzati üléseken akkor hozható érvényes döntés, ha a szavazati jogú

tagok legalább fele jelen van.

A kollégiumi DÖK az iskolai DÖK-kel közösen gazdálkodik, pályázatok és szponzorok általi, valamint rendezvények általi bevételből.

2.10. A környezeti nevelés2.10.1. A környezeti nevelés feladata, céljai

A kollégiumban folyó környezeti nevelésünk célja, hogy felkészítse a tanulót a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre.

Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át.

Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására.

Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja.

Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, elő kell segítenünk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. A környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét.

A tanulóknak képesnek kell lenniük a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására.

Be kell kapcsolnunk tanulóinkat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Meghatározóvá kell, hogy váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés.




3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

3.1. A kollégiumi ifjúságvédelmi tevékenység célja

Meg kell előzni és elhárítani vagy enyhíteni a tanulóra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják. Segítenünk kell azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a tanuló egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, a kollégiumban alapvető célunk, hogy a pedagógiai munka minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s valljuk, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat.

3.2. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből

fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő

diákok segítése. A hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló

veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál.

4. A kollégium kapcsolatrendszere

4.1. Kapcsolattartás a szülőkkel Szülői értekezlet Fogadóóra Egyéni látogatás

A kapcsolattartás módja:

személyes írásbeli (az iskolai ellenőrző könyvbe beírunk minden szülőt érintő eseményt, amely a

kollégista tanulóval kapcsolatos akár dicsérő, akár fegyelmező intézkedés) telefonos (állandó telefonos kapcsolatot tartunk a szülőkkel, amennyiben a tanuló

igazolatlanul nem jelenik meg vagy eltávozik, azonnal hívjuk a szülőt)

4.2. Kapcsolattartás az iskolával

A kollégium nem önálló intézmény, a tanuláshoz, a szabadidős tevékenységhez használja az iskola létesítményeit.

A csoportvezető nevelők napi kapcsolatot tartanak a csoport tanulóinak osztályfőnökével, szaktanárokkal.

A kollégiumi közösség egy fővel képviselteti magát az iskolai DÖK-ben. Az iskola tanárai rendszeresen korrepetálást vállalnak a kollégiumban.




Az iskola tanárai alkalmanként részt vesznek a kollégiumi rendezvényeken. A kollégiumvezető félévi és év végi tantestületi értekezleten beszámol a kollégiumi

munkáról, tanulmányi helyzetképet készít.

A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a következő intézményekkel, szervezetekkel:

A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.

fenntartó működtető a sarkadi kistérség általános iskoláival társintézményekkel (békéscsabai Arany János Kollégium, gyulai Erkel Ferenc

Középiskola kollégiuma), a gyermekjóléti szolgálattal, polgármesteri hivatallal, rendőrséggel Sarkad város minden olyan intézményével, amely a tanulók nevelésében érintett,

illetve a közösségi szolgálat telephelyét biztosítja, helyi civil szervezetekkel (pl. Lovas klub, Teniszklub, Horgász Egyesület,

Városszépítő Egyesület, Vöröskereszt)

5. Küldetésnyilatkozatunk

A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával kívánunk foglalkozni a ránk bízott tanulókkal. Erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat szeretnénk nevelni. A testület minden tagjának mind személyiségében, mind viselkedésével és életvitelével példát kell mutatnia a diákjai számára.




6. Az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium kollégiumi keretterve és éves óraszáma

1. A tanulás tanítása2. Az erkölcsi nevelés3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése6. A családi életre nevelés7. Testi és lelki egészségre nevelés8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség9. Fenntarthatóság, környezettudatosság10. Pályaorientáció11. Gazdasági és pénzügyi nevelés12. Médiatudatosságra nevelés

TÉMAKÖR 9. ,9./Kny évfolyam

10. év-folyam

11. évfolyam

12. év-folyam

13-14. év-folyam

A tanulás tanítása 3 2 2 2 1

Az erkölcsi nevelés 2 2 2 1 1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2 2 2 1 1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2 2 2 1 2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1 1 1 1 1

A családi életre nevelés 1 2 2 3 3

Testi és lelki egészségre nevelés

2 2 2 2 2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2 2 2 1 1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2 2 2 2 2

Pályaorientáció 2 2 2 2 2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2 2 2 3 3

Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1

Összesen22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra




A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben - a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.




Kollégiumi foglalkozások, keretprogramtervek1. A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.- A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.- Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.- Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.- Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

ProgramtervÉvfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.Időkeret (óra) 3 2 2 2 1Témák Tartalmak, tevékenységek

- különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása

- a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése

- a könyvtárhasználat rendje és módszerei

Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.- Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat.- Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.- A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását.- Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.- Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket.

- Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra.- Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.




2. Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.- Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás

jelentőségét.- Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.

Időkeret (óra) 2 2 2 1 1

Témák Tartalmak, tevékenységek- erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

- felelősség- és kötelességtudat

- a munka megbecsülése

- mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

- Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.- Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között.- Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban.- Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük.- Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét.- Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.




3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.- Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.- Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.- Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.- Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.- Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.


Témák Tartalmak, tevékenységek- közösséghez tartozás, hazaszeretet

- nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai

- a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene

- nemzetünk kapcsolódása Európához

- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit,

hagyományait.- Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez.- Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.- Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.- Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.- Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.




4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).- Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.- Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.- Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.


Témák Tartalmak, tevékenységek

- a demokratikus jogállam felépítése

- a felelős állampolgári magatartás jelentősége

- a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

- cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet

- Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat.- Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét.- A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát.- Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.




5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.- Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.- Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.- Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.- Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- az önismeret és társas kapcsolati kultúra

- az empátia és mások elfogadása

- a tudás és tapasztalat jelentősége

- társas kommunikáció

- Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit.- A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását.- Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait.- Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.- Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.




6. A családi életre nevelés

A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.- Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és

felelősségvállalás fontossága.- Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a

párkapcsolatokban.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a család szerepe, jelentősége az egyén életében

- együttműködés és felelősségvállalás a családban

- szexuális kultúra

- családtervezés

- konfliktusok a családban

- Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon.- Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát.- Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon.- Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben.- Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát.- Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban.- Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.




7. Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.A kollégium sportélete nagy mértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével.- Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.- Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.- Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- egészséges életmód és életvitel

- a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

- prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit.- Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit.- Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre.- Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.- Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.




8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.- Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.- Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás

- önkéntes feladatvállalás másokért

- összetartás és együttérzés

- Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét.- Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni.- A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk.- Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását.- Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.




9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.- Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.- Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.- Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat.- Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.- Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a természet és az emberi környezet egymásra hatása

- természeti erőforrásaink védelme

- ipari termelés és a környezet védelme

- gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’

- Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket.- Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését.- A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat.- Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát.- A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában.- Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.




10. Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.- Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust.- Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.- Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- különféle életpályák bemutatása

- a munka világa és jellemzői

- továbbtanulási lehetőségek

- Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat.- Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit.- Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók.- Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit.- Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.




11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.- Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.- Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.- Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve

megszerzésének eszköze.- Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és

veszélyeivel.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a gazdaság működésének alapjai

- a családi gazdálkodás

- munka, fogyasztás és gazdálkodás

- pénzkezelés technikái

- vállalkozás és kockázat

- A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben.- Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak.- Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.).- Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.- Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat.- Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.




12. Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam- Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.- Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.- Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.- Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.- Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait.- Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14.



- a média társadalmi szerepe

- a reklám és a fogyasztás összefüggése

- a médiatartalmak és a valóság összefüggése

- az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség

- a számítógép, az internetfüggőség veszélyei

- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül.- Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása.- Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül.- Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében.- Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével.- Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése.- Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása




IV. A Pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása, érvényessége, nyilvánosságra hozatala

7. A Pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása

Jelen Pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. május 9-én fogadta el.

A Pedagógiai program érvénybelépéséhez az intézmény fenntartója egyetértési jogot

gyakorolt 2013. április 30-án.

Az elfogadáskor véleményezési jogot gyakoroltak:

a szakmai munkaközösségek 2013. március 27-én.

az iskolai Diákönkormányzat 2013. március 27-én.

a kollégiumi Diákönkormányzat 2013. március 27-én.

a szülői szervezet 2013. március 28-án.

Az intézményvezető jóváhagyta 2013. május 10-én.

8. Érvényesség

Ezen Pedagógiai program 2013. szeptember 1-jén lép életbe felmenő rendszerben.

9. A Pedagógiai program módosítása

Módosítása történhet:

törvényi előírás következtében

fenntartói rendelet következtében

intézményi belső kezdeményezésre

A módosítás körülményei:

A pedagógiai program módosítását a fenntartóval való egyeztetést követően a

nevelőtestületnek el kell fogadnia.

Évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a

szükséges korrekciókat.

Határidő: minden év augusztus 31.

legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges




10. Nyilvánosságra hozatal

Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. Egy példányát a szülők, a tanulók szabadon

megtekinthetik az iskola titkárságán. A Pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk az

iskola honlapján. Az iskola vezetője köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a

Pedagógiai programról.

Sarkad, 2013. május 10.

…………………………….

igazgató

Módosítások

Záradékok

A Pedagógiai program módosításra került 2013. 08. 28-án az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI

rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról alapján.

A nevelőtestület a módosítást 2013. augusztus 28-án elfogadta.


az iskolai, kollégiumi Diákönkormányzat 2013. 08. 24-én.

a szülői szervezet 2013. 08. 25-én.

Az intézményvezető jóváhagyta 2013. augusztus 28-án.

Sarkad, 2013. augusztus 28.

…………………..

Igazgató

A Pedagógiai program módosításra került 7/2014. (I.17.) Kormányrendelet rendelet alapján.

A nevelőtestület a módosítást a 2014. március 26-án tartott értekezletén elfogadta.


az iskolai, kollégiumi Diákönkormányzat 2014. 03. 25-én.

a szülői szervezet 2014. 03. 25-én.




Az intézményvezető jóváhagyta 2014. augusztus 03. 26-án.

A hatályba lépés időpontja: az iskola a 2014/2015. tanévben a 7/2014. (I.17.) Korm. rendeletalapján felülvizsgált pedagógiai program szerint kezdi meg a nevelő-oktató munkát

A Pedagógiai program módosításra került. A nevelőtestület a módosítást a 2015. június 30-án

tartott értekezletén elfogadta.

Az intézményvezető jóváhagyta 2015. június 30-án.

A hatályba lépés időpontja: az iskola a 2015/2016. tanévben a módosított pedagógiai programszerint kezdi meg a nevelő-oktató munkát.

Sarkad, 2015. június 30.

Zámori Ida

intézményvezető




MELLÉKLETEK



1. számú melléklet

A szakképzés vizsgarendszereAz Informatikai hálózattelepítő- és üzemeltetőOKJ szám: 54 481 03 0010 54 01

Szakmai követelménymodul / Tananyagegység

A vizsga formája A vizsga értékelése

Szóbeli Gyakorlati Írásbeli Interaktív %

Azonosító Megnevezés

0% - 50%1

51% - 60%2

61% - 70%3

71% - 80%4

81% - 100%5

166/1.0/1142-06 Informatikai alapismeretek

X

166/2.0/1142-06 Munkatervezés és – szervezés

X

166/1.0/1143-06 Projektirányítás X X166/2.0/1143-06 Szoftvermenedzsment X X166/3.0/1143-06 Vállalkozásmenedzsm

entX X

166/1.0/1168-06 Hardvertechnológia X X166/2.0/1168-06 Szoftverismeretek X X166/1.0/1163-06 Hálózati alapok X X166/2.0/1163-06 LAN technológiák X X166/3.0/1163-06 Forgalomirányítók X X166/4.0/1163-06 Kapcsolók X X166/5.0/1163-06 WAN technológiák X X166/6.0/1163-06 Speciális hálózati

technológiákX X

166/7.0/1163-06 Hálózat menedzsment X X


5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

Ösztöndíj a tehetségeknekaz Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban

Az ösztöndíj-támogatás belső szabályzata:Az ösztöndíj-támogatás célja elősegíteni a felsőfokú továbbtanulást megalapozó

középiskolai tanulmányok folytatását és befejezését. A pályázatban való részvétel feltétele a 4,6 feletti év végi, félévi átlageredmény, és valamely területen (pl. sport, művészet, tanulmányi verseny, kutatás) kiemelkedő eredmény. Az átlagszámításba nem számít bele a magatartás és a szorgalom osztályzat. A meghirdetett ösztöndíj keretlétszáma 3 fő/évfolyam felmenő rendszerben. Az ösztöndíj félévente felülvizsgálatra kerül. Az ösztöndíj összeg 25.000 Ft/félév. A pályázatnak tartalmaznia kell a tanuló kézzel írt egy oldalas önéletrajzát, valamint a kitöltött űrlapot, a versenyeredményeket igazoló oklevelek fénymásolatát. A támogatás feltétele, hogy az ösztöndíj odaítélését követően a tanulónak tanulmányi ösztöndíj-szerződést kell kötni az iskolával. Amennyiben a középiskolai tanulmányait a tanuló neki felróható okok miatt hagyja abba, szakítja meg, a tanulmányi ösztöndíjat a pályázó köteles visszafizetni az iskolának.

A pályázat benyújtási határideje: minden év szeptember 15.A felülvizsgálat időpontja: minden év január 31.A pályázat elbírálására jogosultak köre: a pályázó tanuló osztályfőnöke, igazgató.A hiányos vagy határidőn túl beadott pályázatokat nem fogadjuk el, azokat

érvénytelennek tekintjük.Pályázati űrlap az iskola titkárságán szerezhető be.A pályázat meghirdetése a fenntartóval folytatott egyeztetés után lehetséges. A fenntartó

az éves költségvetés ismeretében dönt a pályázat meghirdetéséről.


5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

Documents

Pedagógia Program - Sulinetabs.sulinet.hu/sites/default/files/PedProg.doc · Web viewAz intézménynek fel kell készítenie a diákokat a környezettel kapcsolatos állampolgári