PACEM IN TERRIS

XXIII Jaacutenos paacutepa PACEM IN TERRIS kezdetű enciklikaacuteja

1963

A fordiacutetaacutes alapja Acta Apostolicae Sedis LV (1963) no 5 257 o skk

Fordiacutetotta

KOSZTOLAacuteNYI ISTVAacuteN

A fordiacutetaacutest a jelen kiadaacutes szaacutemaacutera aacutetdolgozta

HORVAacuteTH PAacuteL

A Tisztelendő Testveacutereknek Paacutetriaacuterkaacuteknak Priacutemaacutesoknak Eacutersekeknek Puumlspoumlkoumlknek eacutes maacutes Főpaacutesztoroknak akik az Apostoli Szentszeacutekkel beacutekeacuteben eacutes koumlzoumlsseacutegben eacutelnek tovaacutebbaacute a papsaacutegnak eacutes az egeacutesz foumlldoumln eacutelő kereszteacutenyeknek valamint minden joacuteakaratuacute embernek

XXIII Jaacutenos paacutepa

Tisztelendő Testveacuterek eacutes Kedves Fiaink Uumldvoumlzlet eacutes Apostoli Aacuteldaacutes

I Bevezeteacutes

A vilaacuteg rendje

1 A BEacuteKEacuteT A FOumlLDOumlN melyet az oumlsszes emberek a vilaacutegon minden időben oacutehajtottak nem lehet maacuteskeacutepp megteremteni eacutes megszilaacuterdiacutetani mint csak az Istentől alapiacutetott rend szent megtartaacutesaacuteval

2 Mert a tudomaacutenyok haladaacutesaacuteboacutel eacutes a technikai talaacutelmaacutenyokboacutel vilaacutegosan tudjuk hogy csodaacutelatos rend uralkodik az eacutelők vilaacutegaacuteban eacutes a termeacuteszet erőiben valamint az emberben is oly raacutetermettseacuteg van mellyel keacutepes vagy magaacutet e rendet felfedezni vagy magaacutenak alkalmas eszkoumlzoumlket keacutesziacuteteni hogy ezeket az erőket megszerezze eacutes a maga keacutenyelmeacutere alkalmazza

3 De a tudomaacutenyok haladaacutesa eacutes a technikai talaacutelmaacutenyok mindenekelőtt Isten veacutegtelen nagysaacutegaacutet mutatjaacutek aki mind a dolgok oumlsszesseacutegeacutet mind magaacutet az embert teremtette Azt mondjuk hogy a dolgok oumlsszesseacutegeacutet a semmiből alkotta abba boumllcsesseacutegeacutenek eacutes joacutesaacutegaacutenak bőseacutegeacutet adta ami miatt a szent Zsoltaacuteros e szavakkal magasztalja Istent egy helyen Uram mi Urunk milyen csodaacutelatos szeacuteles e vilaacutegon a te neved [1] maacutesutt e szavakkal Milyen sokreacutetű a te műved Uram Mindent boumllcsesseacutegedben alkottaacutel [2] Ugyancsak az Isten teremtette az embert sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera [3] eacutertelemmel eacutes szabadsaacuteggal ruhaacutezta

fel eacutes az egeacutesz mindenseacuteg uraacutevaacute tette amint ezt a zsoltaacuteros ezzel a mondattal vallja meg Majdnem isteni leacutennyeacute tetted dicsőseacuteggel eacutes foumlnseacuteggel koronaacuteztad Hatalmat adtaacutel neki kezed műve foumlloumltt mindent laacuteba alaacute vetetteacutel [4]

Az emberi leacutet rendje

4 Maacuterpedig a vilaacutegmindenseacuteg nagyszerű rendjeacutevel eacuteles ellenteacutetben aacutell mind az egyes emberek mind a neacutepek megbolygataacutesa mintha az egymaacuteskoumlzti viszonyt csak erővel lehetne szabaacutelyozni

5 Azonban a vilaacuteg Teremtője az ember lelke meacutelyeacutere beuumlltette a rendet amelyet lelkiismerete előtt nyilvaacutenvaloacutevaacute tesz eacutes koumlveteli annak pontos megtartaacutesaacutet Ezzel igazolja hogy a toumlrveacuteny szabta cselekedet a sziacuteveacutebe van iacuterva [5] Kuumlloumlnben hogyan is toumlrteacutenhetne ez maacuteskeacutepp Ugyanis baacutermit csinaacutelt az Isten mindaz veacutegtelen boumllcsesseacutegeacutet aacuterulja el eacutes annaacutel vilaacutegosabban aacuterulja el mineacutel teljesebben rendelkezik azzal a toumlkeacuteletesseacuteggel [6]

6 Teacuteves veacutelemeacuteny valoacuteban gyakran szuumll teacutevedeacutest mert sokan azt veacutelik azokroacutel a kapcsolatokroacutel amelyek az egyes embereket sajaacutet aacutellamukkal oumlsszekoumltik hogy ugyanazokkal a toumlrveacutenyekkel szabaacutelyozhatoacutek amelyekkel a vilaacutegmindenseacuteg erői eacutes eacutertelem neacutelkuumlli elemei de az ilyenfajta toumlrveacutenyeket mivel maacutesszerűek csak ott kell keresni ahovaacute azokat a minden dolgok Leacutetrehozoacuteja beiacuterta azaz az emberi termeacuteszetben

7 Ugyanis ezekből a toumlrveacutenyekből kivaacuteloacute moacutedon megtanuljaacutek az emberek hogy elsősorban mily moacutedon kell az emberek egyuumltteacuteleacuteseacuteben szabaacutelyozni koumllcsoumlnoumls kapcsolataikat azutaacuten mily moacutedon kell megaacutellapiacutetani az elveket melyek a polgaacuterok jogaacutet szabaacutelyozzaacutek sajaacutet aacutellami hatoacutesaacutegaikkal szemben azutaacuten mily moacutedon kell szabaacutelyozni az aacutellamoknak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet veacuteguumll mily moacutedon kell ezt szabaacutelyozni egyreacuteszt az egyes emberek eacutes aacutellamok maacutesreacuteszt az oumlsszes neacutepek szoumlvetseacutege koumlzt ennek a szoumlvetseacutegnek a megalakulaacutesaacutet komolyan koumlveteli mindenkinek az eacuterdeke

II Az emberek koumlzoumltti rend

8 Legelőszoumlr is arroacutel a rendről kell beszeacutelnuumlnk mely az emberek koumlzt kell hogy meglegyen

9 Baacutermilyen emberi koumlzoumlsseacutegneacutel amelyet joacutel megszervezettnek eacutes megfelelőnek akarunk az első alapelv az hogy minden ember rendelkezik a szemeacutelyiseacuteg tulajdonsaacutegaacuteval azaz eacutertelemmel eacutes szabad akarattal van termeacuteszete felruhaacutezva meacutegpedig uacutegy hogy oly jogokkal eacutes koumltelesseacutegekkel biacuter melyeket maga a termeacuteszet szabaacutelyoz eacutes egyszersmind abboacutel is koumlvetkeznek Ezeacutert ezek mivel aacuteltalaacutenosak eacutes seacuterthetetlenek semmifeacutele moacutedon ki nem sajaacutetiacutethatoacutek [7]

10 Hogyha az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacutet Istentől kapott igazsaacutegok feacutenyeacuteben szemleacuteljuumlk akkor lehetetlen hogy meacuteg nagyobbra ne becsuumlljuumlk mert az emberek Krisztus Jeacutezus veacutere aacuteltal vannak megvaacuteltva a termeacuteszetfeletti kegyelem reacuteveacuten Isten fiaivaacute eacutes baraacutetaivaacute lettek az oumlroumlk dicsőseacuteg javainak pedig oumlroumlkoumlsei

Jogok

11 Amikor az ember jogairoacutel akarunk szoacutelni mindjaacutert kezdetkor ki kell jelenteni hogy az embernek joga van az eacutelethez joga van testi eacutepseacutegeacutehez joga van mindazokra az eszkoumlzoumlkre

melyek szuumlkseacutegesek a tisztesseacuteges eacutelet eacuteleacuteseacutehez ilyenek elsősorban a taacuteplaacuteleacutek a ruhaacutezat a lakaacutes a piheneacutes a gyoacutegykezeleacutes veacuteguumll az aacutellamtoacutel nyuacutejtandoacute szuumlkseacuteges szolgaacuteltataacutesok amelyekkel az egyeacutenekről gondoskodik Ebből koumlvetkezően az a joga is megvan az embernek hogy gondoskodaacutes toumlrteacutenjeacutek roacutela ha egeacuteszseacutege megrenduumll ha megrokkan ha megoumlzvegyuumll ha megoumlregszik ha keacutenytelen munka neacutelkuumll lenni ha sajaacutet hibaacutejaacuten kiacutevuumll nem tudja megszerezni a megeacutelheteacuteshez szuumlkseacuteges dolgokat [8]

12 Az ember a termeacuteszetjog alapjaacuten koumlvetelheti hogy meglegyen a megbecsuumlleacutese hogy joacute veacutelemeacutennyel legyenek felőle hogy szabadon kutathassa az igazat s az erkoumllcsi rend eacutes a koumlzjoacute hataacuterain beluumll veacutelemeacutenyeacutet kinyilvaacuteniacutethassa koumlzoumllhesse maacutesokkal eacutes baacutermilyen mesterseacuteget űzhessen eacutes veacuteguumll hogy a nyilvaacutenos esemeacutenyekről eacutertesuumlleacutest szerezhessen

13 Szinteacuten a termeacuteszetjoghoz tartozik hogy az ember a kultuacutera birtokosa lehessen ezeacutert szuumlkseacuteges hogy aacuteltalaacutenos eacutes alapfokuacute oktataacutesban technikai tudomaacutenyos keacutepzeacutesben sajaacutet maga eacutes aacutellama javaacutera reacuteszesuumllve reacuteszt kapjon a tudomaacutenyos haladaacutes eredmeacutenyeinek hasznaacutelataacuteboacutel Ennek eleacutereacutese ceacuteljaacuteboacutel iparkodni eacutes toumlrekedni kell hogy az emberek keacutepesseacutegeiknek megfelelően magasabb tanulmaacutenyokat is folytathassanak meacutegpedig uacutegy hogy aztaacuten amennyire lehetseacuteges a taacutersadalomban oly aacutellaacutesokba eacutes hivatalokba jussanak amelyek mind keacutepesseacutegeiknek mind megszerzett ismereteiknek megfelelnek [9]

A hithez a vallaacuteshoz valoacute jog

14 Az emberek jogaihoz hozzaacutetartozik hogy Istent is mint lelkiismeretuumlk helyes normaacutejaacutet tisztelhesseacutek eacutes a vallaacutest egyeacutenileg eacutes nyilvaacutenosan megvallhassaacutek Mert amint szeacutepen taniacutetja Lactantius ez a koumlruumllmeacuteny tesz minket alkalmassaacute hogy a minket teremtő Istennek a jogos eacutes koumlteles tiszteletet megadjuk Őt egyeduumll elismerjuumlk Őt koumlvessuumlk A megvallaacutesnak ezzel a koumlteleacutekeacutevel vagyunk Istenhez koumltve ahonneacutet maga a vallaacutes is a neveacutet kapta [10] Ugyanerről iacuter halhatatlan emleacutekű előduumlnk XIII Leoacute Mert ez az igazi Isten fiaihoz meacuteltoacute szabadsaacuteg amely az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacutet a legbecsuumlletesebben megveacutedi minden erőszaknaacutel eacutes jogtalansaacutegnaacutel nagyobb az egyhaacutez előtt ez mindenkor kiacutevaacutenatos eacutes foumlloumltte draacutega Ilyen szabadsaacutegot koumlveteltek maguknak mindig az apostolok ezt szentesiacutetetteacutek a hitveacutedők iacuteraacutesaikban eacutes ezt szentelte meg nagyszaacutemuacute veacutertanuacute veacutereacutevel[11]

Az eacuteletaacutellapot megvaacutelasztaacutesaacutenak joga

15 Ezenfeluumll az ember jogainak teljesseacutegeacutehez tartozik hogy megvaacutelassza azt az eacuteletaacutellapotot amelyet joacutenak tart vagy csalaacutedot alapiacutet amelyben a feacuterfi eacutes nő egyenlő jogoknak eacutes koumltelesseacutegeknek oumlrvend vagy papi szerzetesi eacuteletmoacutedot vaacutelaszt [12]

16 Ami a csalaacutedot illeti ez a haacutezassaacutegban biacuterja gyoumlkereacutet amelyet szabadon koumlt meg amely monogaacutem felbonthatatlan ezt mintegy az emberi taacutersadalom első eacutes termeacuteszetes csiacuteraacutejaacutenak kell tartanunk Ebből koumlvetkezik hogy mind gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi vonatkozaacutesokban mind a tudomaacuteny eacutes erkoumllcs teruumlleteacuten szorgosan kell roacutela gondoskodni tudniillik mindezek arra szolgaacutelnak hogy a csalaacuted megerősoumldjeacutek eacutes ceacutelja eleacutereacuteseacutehez segiacutetseacuteget nyuacutejtsanak

17 A gyermekek gondozaacutesaacutenak eacutes neveleacuteseacutenek joga a szuumllők legsajaacutetosabb joga [13]

Gazdasaacutegi jogok

18 Ha figyelmuumlnket a gazdasaacutegi vonatkozaacutesuacute teruumlletre fordiacutetjuk vilaacutegos hogy itt a termeacuteszetjog alapjaacuten nemcsak az illeti meg az embert hogy munkalehetőseacutege legyen hanem hogy munkaacutejaacutet szabadon vaacutellalja [14]

19 De ilyen jogokkal egyuumltt jaacuter az a jog is amely megkoumlveteli hogy az ember oly felteacutetelek mellett veacutegezhesse munkaacutejaacutet amelyek sem testi erőit sem erkoumllcsi eacutepseacutegeacutet nem csorbiacutetjaacutek sem az ifjuacutesaacuteg jogos fejlődeacuteseacutenek nem aacutertanak Ami pedig a nőket illeti oly koumlruumllmeacutenyek koumlzt kell szaacutemukra munkalehetőseacuteget nyuacutejtani melyek mind a feleseacuteg mind az anya mivolt koumlvetelmeacutenyeivel eacutes koumltelesseacutegeivel oumlsszefeacuternek [15]

20 Az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacuteboacutel szuumlletik az a jog hogy gazdasaacutegi uumlgyleteket bonyoliacutethasson a szaacutemadaacutes koumltelezettseacutegeacutenek megfelelően [16] Ezeacutert nem lehet elhallgatni hogy a munkaacutesnak az igazsaacutegossaacutegnak megfelelő beacuter jaacuter amely ezeacutert legyen a vaacutellalat keacutepesseacutegeihez meacuterten akkora hogy a munkaacutesnak eacutes csalaacutedjaacutenak olyan eacuteletet tegyen lehetőveacute mely az ember meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelel Erről mondja boldog emleacutekű előduumlnk XII Pius A termeacuteszetbe helyezett munkakoumltelezettseacutegnek a termeacuteszetjog felel meg ennek erejeacutevel az ember koumlvetelheti hogy munkaacutejaacuteval megszerezze mindazt a maga eacutes gyermekei szaacutemaacutera ami az eacuteletfenntartaacuteshoz szuumlkseacuteges a termeacuteszet ily meacutelyrehatoacutean parancsolja az ember fennmaradaacutesaacutet[17]

21 Az emberi termeacuteszetből levezethető a jog hogy magaacutenvagyona is lehessen vagy ilyet szerezhessen alkalmas eszkoumlzoumlkkel ez a jog pedig amint maacutesutt kijelentettuumlk segiacuteti hogy hathatoacutesan megveacutedje az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes baacutermilyen feladataacutenak szabad veacutegzeacuteseacutet minden munkateruumlleten amely veacuteguumll a haacutezi egyuumltteacuteleacutes koumlteleacutekeacutet eacutes nyugalmaacutet megerősiacuteti ami nincs hataacutes neacutelkuumll az aacutellam beacutekeacutejeacutenek eacutes joacuteleacuteteacutenek noumlvekedeacuteseacutere [18]

22 Kuumlloumlnben is alkalmasint eacuteszre kell vennuumlnk azt is hogy a magaacutenbirtoklaacutesi jogban benne rejlik a taacutersadalmi koumltelezettseacuteg [19]

A gyuumllekezeacutesi eacutes taacutersulaacutesi jog

23 Abboacutel kiindulva hogy az emberek termeacuteszetuumlkneacutel fogva taacutersadalmi leacutenyek az koumlvetkezik hogy joggal gyűlhetnek egybe valamint maacutesokkal taacutersasaacutegot (egyesuumlletet) alakiacutethatnak hogy a megalakult taacutersasaacutegok azt a formaacutet veszik fel melyet legalkalmasabbnak iacuteteacutelnek ceacuteljaik eleacutereacuteseacutere hogy ugyanezekben a taacutersasaacutegokban oumlnkeacutent eacutes sajaacutet felelősseacuteguumlkre műkoumldnek hogy azok az oacutehajtott eredmeacutenyt eleacuterjeacutek [20]

24 De amint ezt Mater et Magistra koumlrleveluumlnkben erősen kihangsuacutelyoztuk mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges hogy sok testuumllet vagy koumlzbuumlleső taacutersasaacuteg alakuljon meg minden olyan ceacutelra amelyre az egyes ember nem tud eredmeacutenyesen toumlrekedni Ezek a testuumlletek eacutes taacutersasaacutegok ugyanis igen szuumlkseacuteges eszkoumlzoumlk az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacutenak eacutes szabadsaacutegaacutenak megveacutedeacuteseacutere a neacutelkuumlloumlzhetetlen felelősseacuteg keretein beluumll [21]

25 Minden embernek megvan a joga hogy aacutellama keretein beluumll lakhelyeacutet megtartsa vagy megvaacuteltoztassa sőt meacuteg azt is meg kell engedni felteacutetel neacutelkuumll amennyiben jogos okok szoacutelnak mellette hogy maacutes aacutellamba kivaacutendoroljon eacutes ott telepedjeacutek le [22] Azaacuteltal ugyanis hogy valaki egy meghataacuterozott aacutellam polgaacutera semmikeacuteppen sem szűnik meg az emberiseacuteg

csalaacutedjaacutenak tagja lenni sem az aacuteltalaacutenos koumlzoumlsseacuteg eacutes minden ember egyesuumlleacuteseacutenek a polgaacutera lenni

Politikai jogok

26 Az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacuteval egyuumlttjaacuter az a jog hogy az aacutellamuumlgyekben teveacutekenyen reacuteszt vegyen eacutes azt a polgaacuterok koumlzjavaacutera fordiacutetsa Mert amint boldog emleacutekű előduumlnk XII Pius mondja lehetetlen hogy az embert mint ilyet a taacutersadalmi eacutelet taacutergyaacutenak vagy tehetetlen elemeacutenek kellene tartani sőt sokkal inkaacutebb mint annak alanyaacutet alapjaacutet eacutes ceacuteljaacutet kell eacuterteacutekelni [23]

27 Az emberi szemeacutelyiseacuteghez hozzaacutetartozik hogy toumlrveacutenyes jogait meg is veacutedje eacutes ezt hathatoacutesan egyenlően a valoacutedi igazsaacutegossaacuteg normaacuteinak megfelelően amint boldog emleacutekű előduumlnk XII Pius figyelmeztet e szavakkal A jogszolgaacuteltataacutesi rendből melyet Isten akart koumlvetkezik az embernek az az elidegeniacutethetetlen eacutes oumlroumlk joga amely mindenkinek biztosiacutetja a jogszolgaacuteltataacutes biztonsaacutegaacutet eacutes biztos meghataacuterozott jogi teruumlletet jeloumll ki szaacutemaacutera amely minden oumlnkeacutenyes taacutemadaacutessal szemben biztonsaacutegot nyuacutejt [24]

Jogok eacutes koumltelezettseacutegek

28 Az eddig emliacutetett jogokkal melyek a termeacuteszetből erednek eacutes minden embert megilletnek jaacuternak az ugyanolyan koumltelezettseacutegek e toumlrveacutenyek eacutes koumltelezettseacutegek vagy a termeacuteszetjogboacutel szaacutermaznak vagy az parancsolja őket eacutes onneacutet veszik eredetuumlket fennmaradaacutesukat eacutes koumltelező erejuumlket

29 Tehaacutet hogy neacutehaacuteny peacuteldaacutet hozzunk ilyen az ember joga az eacutelethez amellyel oumlsszefuumlgg eacuteletfenntartaacutesaacutenak koumltelezettseacutege jog a meacuteltoacute eacuteletmoacutedhoz amelyhez hozzaacutetartozik a becsuumlletes eacutelet koumltelezettseacutege jog az igazsaacuteg szabad kutataacutesaacutehoz amelyhez hozzaacutejaacuterul az igazsaacuteg meacutelyebb eacutes messzire kiterjedő kereseacuteseacutenek aacutellandoacute koumltelezettseacutege

30 Miutaacuten ezt laacutettuk ebből az is koumlvetkezik hogy az emberi taacutersadalomban az egyik ember bizonyos termeacuteszetes jogaacutenak a toumlbbi emberneacutel koumltelezettseacuteg felel meg tudniillik az a koumltelezettseacuteg hogy ezt a jogot elismerjuumlk eacutes tiszteletben tartsuk Mert az ember minden egyes jogaacutenak az erejeacutet eacutes tekinteacutelyeacutet a termeacuteszettoumlrveacutenyben biacuterja amely azt neki adja eacutes a megfelelő koumltelezettseacuteget hozzaacutefűzi Azokat tehaacutet akik meacuteg a maguk jogait koumlvetelik de sajaacutet koumltelezettseacutegeikről vagy teljesen megfeledkeznek vagy annak nem teljesen tesznek eleget azokkal kell oumlsszehasonliacutetani akik egyik kezuumlkkel eacutepiacutetenek a maacutesikkal rombolnak

31 Mivel az emberek termeacuteszetuumlkneacutel fogva taacutersas leacutenyek maacutesokkal kell egyuumltt eacutelniuumlk eacutes maacutesok javaacutet kell keresniuumlk Ezeacutert a helyesen feleacutepiacutetett emberi egyuumltteacuteleacutes koumlveteli hogy ugyanazoknak a jogoknak ugyanazok a koumltelezettseacutegek feleljenek meg minden esetben Ebből koumlvetkezik az is hogy mindenki nagylelkűen műkoumldjeacutek koumlzre a polgaacuterok oly taacutersadalmaacutenak a kialakiacutetaacutesaacuten ahol a jogokat eacutes a koumltelezettseacutegeket lelkiismeretesebben eacutes gyuumlmoumllcsoumlzőbben teljesiacutetik

32 Hogy erre peacuteldaacutet nyuacutejtsunk nem eleacuteg hogy az embernek megadjuk a jogot hogy az eacutelethez szuumlkseacuteges dolgokhoz hozzaacutejusson hanem erőnkhoumlz meacuterten dolgoznunk is kell hogy az eacutelethez szuumlkseacuteges javak elegendően aacutelljanak rendelkezeacutesre

33 Ehhez hozzaacutejaacuterul meacuteg az hogy az emberi taacutersadalomnak nemcsak rendezettnek kell lennie hanem sok hasznos gyuumlmoumllcsoumlt kell a maga szaacutemaacutera hoznia Ez koumlveteli hogy koumllcsoumlnoumlsen elismerjeacutek eacutes gyakoroljaacutek a jogokat eacutes koumltelezettseacutegeket eacutes azt hogy mindannyian koumlzoumlsen vegyenek reacuteszt a legtoumlbb vaacutellalkozaacutesban melyet ennek a kornak a civilizaacutecioacuteja megenged tanaacutecsol vagy suumlrget

34 Ezenkiacutevuumll az emberi szemeacutelyiseacuteg meacuteltoacutesaacutega megkoumlveteli hogy az ember cselekveacuteseacuteben sajaacutet meggondolaacutesaacuteval eacutes szabadsaacutegaacuteval eacuteljen Ezeacutert ha a polgaacuterok koumlzoumlsseacutegeacuteről van szoacute valoacuteban tudja hogy mieacutert eacutel a joggal mieacutert vaacutellalja a koumltelezettseacuteget eacutes amikor szaacutemtalan alkalommal koumlzreműkoumldik maacutesoknak segiacutetseacutegeacutere siet ezt a sajaacutet kezdemeacutenyezeacuteseacutere eacutes elhataacuterozaacutesaacutera tegye uacutegy tudniillik hogy mindenki sajaacutet elhataacuterozaacutesaacuteboacutel iacuteteacuteleteacuteből eacutes koumltelezettseacutegeacutenek tudataacuteboacutel cselekedjeacutek nem keacutenyszerből vagy kiacutevuumllről joumlvő nyomaacutesra ha valamely emberi koumlzoumlsseacuteg erőszakkal van megszervezve aacutelliacutethatoacute hogy abban semmi emberi elem nincs mivel az emberek szabadsaacutegukban gaacutetolva vannak a koumlzoumlsseacutegeket ellenkezőleg oumlsztoumlnoumlzni kell az eacutelet fejlődeacuteseacutenek eacutes toumlkeacuteletesseacutegeacutenek alkalmas eleacutereacuteseacutere

35 Ezeacutert a polgaacuterok helyesen megszervezett koumlzoumlsseacutegeacutet akkor kell gyuumlmoumllcsoumlzőnek az emberi meacuteltoacutesaacuteg szaacutemaacutera alkalmasnak tartani ha az igazsaacuteg fűzi egybe iacutegy figyelmeztet ugyanis Paacutel Apostol Hagyjaacutetok el tehaacutet a hazudozaacutest beszeacuteljen mindenki őszinteacuten embertaacutersaacuteval hiszen tagjai vagyunk egymaacutesnak[25] Ez valoacuteban megvaloacutesul ha mindenki megleacutevő jogait eacutes maacutesokkal szemben fennaacutelloacute koumltelesseacutegeit helyesen gyakorolja Ezenfeluumll ilyenneacute vaacutelik az emberi koumlzoumlsseacuteg aminőnek most lefestettuumlk ha a polgaacuterok az igazsaacuteg vezeteacuteseacutevel mind a maacutesok jogaacutet tiszteletben tartjaacutek mind sajaacutet koumltelezettseacutegeiket teljesiacutetik ha a szeretet oly vaacutegya vezeti őket hogy maacutesok szuumlkseacutegleteit a magukeacutenak eacuterzik sajaacutet javaikban maacutesokat reacuteszeltetnek eacutes arra toumlrekszenek hogy egymaacutes koumlzt az egeacutesz foumlldoumln a leacutelek legnemesebb eacuterzuumlleteacutevel eacuterintkezzenek De meacuteg ez sem eleacuteg az emberi taacutersadalom ugyanis szabadsaacuteg aacuteltal keletkezett a polgaacuterok meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően akik mivel termeacuteszetuumlkneacutel fogva eacutertelemmel rendelkeznek ezeacutert cselekveacuteseik veszeacutelyt is rejtenek magukban

36 Tisztelendő Testveacuterek eacutes kedves fiaink az emberi taacutersadalom mindenekelőtt uacutegy tekintendő mint ami főleg a leacutelekhez tartozik ami aacuteltal az emberek az igazsaacuteg feacutenyeacutevel megvilaacutegosiacutetva a dolgok ismereteacutet egymaacutes koumlzt terjesztik jogaiknak eacuterveacutenyt szerezhetnek eacutes koumltelezettseacutegeket teljesiacutethetnek lelki javak utaacuten toumlrekedhetnek baacutermilyen tisztesseacuteges dologra vonatkozoacutelag egymaacutes koumlzt jogos kiacutevaacutensaacutegot taacuteplaacutelhatnak aacutellandoacute kiacutevaacutensaacutegkeacutent eacutel bennuumlk hogy legjobb javaikat maacutesokhoz eljuttassaacutek maacutesok lelki javaira uacutegy tekinthetnek hogy azt a maguk szaacutemaacutera megszerezzeacutek Ezek a javak egyszersmind kapcsolatban vannak mindazzal eacutes iraacutenyiacutetjaacutek mindazt ami a tanokra a gazdasaacutegi uumlgyekre a toumlrveacutenyek parancsaira eacutes a toumlbbi dologra vonatkozik amelyek kiacutevuumllről alkotjaacutek az emberi taacutersadalmat eacutes folyamatosan kibontakoztatjaacutek azt

A rend pedig mely az emberi koumlzoumlsseacutegben fejti ki hataacutesaacutet teljesen benne gyoumlkerezik a termeacuteszetben amennyiben az igazsaacutegra taacutemaszkodik az igazsaacutegossaacuteg szabaacutelyai szerint kell műkoumldnie hogy azt a koumllcsoumlnoumls szeretet lelkesiacutetse eacutes vigye veacutegbe hogy veacuteguumll az emberek jogegyenlőseacutege a mindennapokban is maradeacutektalanul megvaloacutesuljon

37 De az ilyennemű rend amelynek elvei mivel mindenkihez hozzaacutetartoznak fuumlggetlenek eacutes vaacuteltoztathatatlanok az igazi Istentől meacutegpedig a szemeacutelyes az emberi termeacuteszetet feluumllmuacuteloacute Istentől veszi mindenben az eredeteacutet

38 Isten ugyanis mivel ő mindeneknek az első igazsaacutega eacutes legfőbb java valamint igazaacuteban ő az ősforraacutes ahonneacutet az emberi koumlzoumlsseacuteg valoacuteban eacuteletet meriacutethet az a koumlzoumlsseacuteg amely keacutetseacutegtelenuumll helyesen van megalkotva s gyuumlmoumllcsoumlző eacutes alkalmas az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz [26] Erre vonatkozoacutelag mondja Aquinoacutei Szent Tamaacutes Mivel pedig az emberi eacutertelem az ember akarataacutenak a szabaacutelya amellyel meacuterjuumlk annak joacutesaacutegaacutet ez abboacutel az oumlroumlk toumlrveacutenyből ered amely az isteni eacutertelem ahonneacutet nyilvaacutenvaloacute hogy az emberi akarat joacutesaacutega sokkal inkaacutebb fuumlgg az oumlroumlk toumlrveacutenytől mint az emberi eacutertelemtől [27]

Korunk jelei

39 Korunkat haacuterom vonaacutes jellemzi

40 Mindenekelőtt a munkaacutesosztaacutelyt laacutetjuk hogy gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi teacuteren fokozatosan toumlrt előre Kezdetben ugyanis jogaikat akartaacutek eacuterveacutenyesiacuteteni főkeacutepp a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi rendben azutaacuten jogaikat fokozatosan eacuterveacutenyesiacutetetteacutek a politika teruumlleteacuten miacuteg veacuteguumll a műveltebb emberiseacuteg javainak eleacutereacuteseacutere fordiacutetottaacutek figyelmuumlket Ezeacutert a jelenben a munkaacutesok akik mindenuumltt ott vannak hevesen koumlvetelik a jogot hogy ne tekintseacutek őket eacutertelem eacutes szabad akarat neacutelkuumlli leacutenyeknek akiket maacutesok tetszeacutesuumlk szerint felhasznaacutelnak hanem az emberi koumlzoumlsseacuteg minden reacuteszeacuteben ember szaacutemba vegyuumlk őket azaz a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi eacuteletben a politikaacuteban eacutes a tudomaacutenyos eacutelet minden teruumlleteacuten is

41 Azutaacuten ott vannak az aacutellamban a nők nincs senki sem aki ezt ne tudnaacute ez talaacuten hamarabb jelentkezett azoknaacutel a neacutepekneacutel melyek a kereszteacuteny hitet valljaacutek keacutesőbben ugyan de mindenuumltt azoknaacutel a neacutepekneacutel is melyek maacutes kultuacuteraacutenak eacutes eacuteletmoacutednak az oumlroumlkoumlsei A nők ugyanis mivel napjainkban mindinkaacutebb tudataacuteban vannak emberi meacuteltoacutesaacuteguknak nem tűrik el hogy eacutelettelen taacutergynak vagy eszkoumlznek tartsaacutek őket sőt mindinkaacutebb koumlvetelik hogy az emberi szemeacutelyhez meacuteltoacute jogok eacutes koumltelezettseacutegek őket is megillesseacutek mind az otthon falai koumlzt mind az aacutellamban

42 Veacuteguumll napjainkban megfigyelhetjuumlk hogy az emberek egyuumltteacuteleacutese teljesen uacutej taacutersadalmi eacutes aacutellami aacutetalakulaacuteson ment keresztuumll Ugyanis mivel minden neacutep megszerezte magaacutenak a szabadsaacutegot vagy meg akarja szerezni azeacutert maacuter roumlvidesen nem lesznek neacutepek amelyek maacutesok felett uralkodnak sem amelyek maacutesok hatalma alatt lesznek

43 Az emberek baacutermilyen nemzethez is tartozzanak vagy maacuter szabad aacutellamok polgaacuterai vagy azon vannak hogy azok legyenek semmifeacutele toumlrzsi koumlzoumlsseacuteg nem akar maacuter alattvaloacuteja lenni idegen hatalomnak A mi időnkben ugyanis eleacutevuumlltek azok a felfogaacutesok amelyek annyi szaacutezadon keresztuumll tartottaacutek magukat amelyek szerint akaacuter a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi aacutellapotok miatt akaacuter nemuumlk miatt akaacuter sajaacutet aacutellamukban elfoglalt helyuumlk miatt vannak naacuteluk alacsonyabb rendű osztaacutelyok ezeacutert elsőbbseacuteget koumlvetelnek azok felett

44 Ellenkezőleg a legszeacutelesebb reacutetegekben elterjedt eacutes megerősoumldoumltt az a neacutezet hogy az emberek egymaacutes koumlzt termeacuteszetuumlk meacuteltoacutesaacutegaacutenaacutel fogva egyenlők Emiatt legalaacutebb a joacutezan eacutesz eacutes az elmeacutelet siacutekjaacuten semmi sem bizonyiacutetja hogy kuumlloumlnbseacuteget tegyuumlnk az emberek koumlzt faj szempontjaacuteboacutel ez ugyanis nagy jelentőseacutegű eacutes nagy suacutelyuacute az emberi egyuumltteacuteleacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban azoknak az elveknek az alapjaacuten melyeket fentebb emliacutetettuumlnk Ha az emberben jogainak tudata megszuumlletik szuumlkseacuteges hogy megszuumllesseacutek benne koumltelesseacutegeinek a tudata is uacutegyhogy akinek valamilyen joga van hasonloacutekeacuteppen legyen meg benne koumltelezettseacutege is jogainak elleneacuterteacutekekeacutent mint meacuteltoacutesaacutegaacutenak a jele a toumlbbiekben pedig legyen meg a koumltelesseacuteg hogy ezeket a jogokat elismerjeacutek eacutes tiszteletben tartsaacutek

45 Mivel az emberi taacutersadalom viszonyrendszere a jogon eacutes a koumltelezettseacutegen eacutepuumll fel eacutes az emberek ezt azonnal a leacutelekhez eacutes eacutertelemhez tartozoacutenak fogjaacutek fel mert tudjaacutek hogy mi az igazsaacuteg mi az igazsaacutegossaacuteg mi a szeretet mi a szabadsaacuteg ugyancsak megeacutertik eacutes tudataacuteban vannak hogy ők ilyen koumlzoumlsseacuteg tagjai De ez nem eleacuteg mert ilyennemű okoktoacutel indiacutettatva az emberek az igaz Isten jobb ismereteacutere jutnak aki felette van az emberi termeacuteszetnek eacutes szemeacutelyiseacuteggel rendelkezik Emiatt amelyek koumlztuumlk eacutes Isten koumlzt vannak mintegy eacuteletuumlk alapjaacutenak tekintik annak az eacuteletnek melyet vagy lelkuumlk belsejeacuteben eacutelnek vagy a toumlbbi ember taacutersasaacutegaacuteban

III Az egyeacutenek eacutes a koumlzhatalom viszonya

A hatalom eacutes a tekinteacutely szuumlkseacutegszerűseacutege eacutes isteni eredete

46 Az emberi taacutersadalom sem helyesen megszervezett sem javakban termeacutekeny nem lehet hacsak azok akik az eacutelen aacutellnak nincsenek felruhaacutezva toumlrveacutenyes tekinteacutellyel meg nem tartjaacutek az alapelveket eacutes amennyire csak tudjaacutek a koumlzoumlsseacuteg javaacutera nem fordiacutetjaacutek munkaacutejukat eacutes gondjukat Ezek valoacuteban Istentől kapjaacutek minden tekinteacutelyuumlket amint ezt Szent Paacutel taniacutetja e szavakkal Nincs hatalom csak Istentől [28] Az apostolnak ezt a mondataacutet Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos iacutegy fejtegeti Mit mondasz Vajon minden fejedelem Istentől rendelt Nem ezt mondom ugyanis nem az egyes fejedelmekről van szoacute most hanem magaacuteroacutel a dologroacutel Hogy fejedelemseacutegek vannak eacutes hogy egyesek parancsolnak maacutesok alaacute vannak vetve eacutes hogy nem a veacuteletlen eacutes az esetlegesseacuteg kormaacutenyoz mindent ezt az isteni boumllcsesseacutegnek tulajdoniacutetom [29] Mert mivel az Isten az embereket termeacuteszetuumlkneacutel fogva taacutersas leacutenyeknek teremtette semmifeacutele taacutersasaacuteg nem aacutellhat fenn hacsak nem aacutell valaki az eacuteleacuten eacutes az egyeseket hathatoacutesan s egyenlően nem noacutegatja a koumlzoumls ceacutelra koumlvetkezik ebből hogy az emberek polgaacuteri taacutersadalmaacutenak szuumlkseacutege van kormaacutenyzoacute tekinteacutelyre melynek nem kuumlloumlnben mint a taacutersasaacutegnak termeacuteszeteacuteneacutel fogva ezeacutert maga az Isten a szerzője [30]

47 Nem gondolhatoacute el semmilyen uralom tekinteacutely neacutelkuumll sőt mivel a parancsolaacutesi keacutepesseacutegből a joacutezan eacuteszre lehet koumlvetkeztetni jogosan az koumlvetkezik hogy koumltelező erejeacutet magaacuteboacutel az erkoumllcsi rendből veszi amely viszont Istent biacuterja mint elveacutet eacutes ceacuteljaacutet Amieacutert is boldog emleacutekű előduumlnk XII Pius ezt a figyelmezteteacutest teszi Az eacutelőknek abszoluacutet rendje eacutes magaacutenak az embernek a ceacutelja (az emberről aacutelliacutetjuk hogy szabad koumltelezettseacutegei vannak seacuterthetetlen jogokkal van felruhaacutezva eacutes az emberi taacutersadalomnak van eredete eacutes ceacutelja) az aacutellamot is mint valami szuumlkseacuteges koumlzoumlsseacuteget tekinteacutellyel ruhaacutezza fel amelyet ha megszuumlntetnek sem nem leacutetezhet sem nem eacutelhet A dolgoknak ez a rendje mivel a joacutezan eacutesz eacutes meacuteg inkaacutebb a kereszteacuteny hit szerint nem lehet hogy ne a szemeacutelyiseacuteggel felruhaacutezott Istentől mindnyaacutejunk teremtőjeacutetől szaacutermazzeacutek ezeacutert a hatalom birtokosai abboacutel nyerik meacuteltoacutesaacutegukat hogy magaacutenak Istennek a tekinteacutelyeacuteből reacuteszesuumllnek valamikeacutepp [31]

48 Amieacutert is ez az uralom mely kizaacuteroacutelag vagy főkeacutepp akaacuter a fenyegeteacutesekre s a buumlnteteacutesektől valoacute feacutelelemre akaacuter a jutalmak iacutegeacutereacuteseacutere alapul semmifeacutele moacutedon nem tud a koumlzjoacute kereseacuteseacutere hathatoacutesan buzdiacutetani amely ha meacutegis iacutegy toumlrteacutenik az emberi meacuteltoacutesaacuteggal amely tudataacuteban van eacutes reacuteszese a szabadsaacutegnak eacutes az eacutertelemnek semmi esetre sem egyeztethető oumlssze Mivel ugyanis a tekinteacutely leginkaacutebb szellemi erőn alapszik azeacutert az aacutellam vezetőinek tudatosan kell cselekedniuumlk azaz koumltelezettseacuteguumlket mely raacutejuk nehezedik a koumlzjoacute javaacutera kell teljesiacuteteniuumlk De mivel a termeacuteszetes meacuteltoacutesaacutegban minden ember egyforma ezeacutert senki sem keacutenyszeriacutethet maacutest oly cselekveacutesre mely lelkeacutenek legbensőbb eacuterzelmeivel ellenkezik ezt csak Isten teheti meg mint aki egyeduumll kutatja eacutes iacuteteacuteli meg a sziacutev titkos terveit

49 Akik tehaacutet az aacutellamot keacutepviselik csak annyiban koumltelezhetik az embereket lelkiismeretben amennyiben tekinteacutelyuumlk Isten tekinteacutelyeacutehez kapcsoloacutedik eacutes annak reacuteszese [32]

50 Ahol az elvet megtartjaacutek a polgaacuterok meacuteltoacutesaacutegaacutet is biztosiacutetjaacutek akik ugyanis a hatoacutesaacutegoknak engedelmeskednek semmi esetre sem engedelmeskednek nekik mint embereknek hanem valoacuteban az Istent minden dolgok gondoskodoacute Teremtőjeacutet tisztelik aki elrendelte hogy az emberek koumllcsoumlnoumls viszonyaacutet a tőle megaacutellapiacutetott rend szerint szabaacutelyozzaacutek azaacuteltal pedig hogy Istennek megadjuk a koumlteles tiszteletet nem nyomoriacutetjuk meg sajaacutet lelkuumlnket hanem inkaacutebb felemeljuumlk eacutes megnemesiacutetjuumlk mert Istennek szolgaacutelni uralkodaacutest jelent [33]

51 Minthogy az uralkodaacutes joga a szellemi dolgok rendjeacuteből koumlvetkezik eacutes Istenből ered ha veacuteletlenuumll az aacutellam vezetői ez ellen a rend ellen eacutes iacutegy Isten akarata ellen toumlrveacutenyt hoznak vagy valamit parancsolnak akkor sem a hozott toumlrveacutenyek sem az adott parancsok nem koumltelezik a polgaacuterok lelkeacutet mert inkaacutebb kell engedelmeskedni Istennek mint az embereknek [34] sőt akkor valoacutejaacuteban a hatalom veacutetkezik eacutes ruacutet jogtalansaacutegokat koumlvet el Aquinoacutei Szent Tamaacutes ezt taniacutetja A maacutesodikra azt kell vaacutelaszolni hogy az emberi toumlrveacuteny csak annyiban toumlrveacuteny amennyiben a joacutezan eacuteszt koumlveti eacutes e szerint nyilvaacutenvaloacute hogy az oumlroumlk toumlrveacutenyből szaacutermazik Amennyiben pedig elteacuter az eacutesztől akkor gonosz toumlrveacuteny eacutes iacutegy nem szaacutemiacutet toumlrveacutenynek hanem inkaacutebb ennek a megseacuterteacutese [35]

52 Abboacutel pedig hogy a tekinteacutely Istentől szaacutermazik egyaacuteltalaacuten nem koumlvetkezik az hogy az embereknek nem lenne meg a joga megvaacutelasztani hogy kik aacutelljanak az aacutellam eacuteleacuten eacutes milyen legyen az aacutellam formaacuteja eacutes meghataacuterozni a gyakorlandoacute hatalom szabaacutelyait eacutes hataacuterait Ebből koumlvetkezik hogy az előadott taniacutetaacutes baacutermilyen igazi demokratikus aacutellam kormaacutenyzaacutesi formaacutejaacuteval oumlsszeegyeztethető [36]

A koumlzjoacute megvaloacutesiacutetaacutesa

53 Abboacutel pedig hogy az egyes emberek eacutes a koumlzbuumllső csoportok eacutes koumlzoumlsseacutegek teveacutekenyseacuteguumlket a koumlzjoacutera tartoznak iraacutenyiacutetani az koumlvetkezik hogy sajaacutet eacuterdekeiket maacutesok szuumlkseacutegleteihez szabjaacutek eacutes vagyonukat valamint hivatalukat uacutegy hasznaacuteljaacutek amint azt az aacutellam vezetői előiacuterjaacutek megtartva az igazsaacutegossaacuteg szabaacutelyait az előiacuteraacutesok moacutedozatait eacutes korlaacutetait Akik ugyanis az aacutellamban a hatalmat viselik szuumlkseacuteges hogy uacutegy eacuteljenek vele hogy ne csak szabaacutelyszerű eacutes toumlkeacuteletes legyen a gyakorlaacutesa hanem teljesen az aacutellam javaacutet tekintse vagy arra vezethessen

54 Mivel pedig a koumlzjoacute minden tekintetben az aacutellam vezetőitől fuumlgg ebből egyenesen az koumlvetkezik hogy ezek a joacutet uacutegy keresseacutek hogy annak termeacuteszeteacutet megőrizzeacutek egyszersmind rendelkezeacuteseiket a dolgok jelen aacutellapotaacuteval oumlsszeegyeztesseacutek [37]

A koumlzjoacute leacutenyege

55 Tovaacutebbaacute a koumlzjoacuteban benne kell lennie mindannak ami az egyes nemzeteket egyenkeacutent megilleti [38] de ezek legkeveacutesbeacute sem hataacuterozzaacutek meg a koumlzjoacutet minden reacuteszeacuteben A koumlzjoacute azzal hogy teljesen oumlsszefuumlgg az emberi termeacuteszettel ezeacutert teljesen eacutes seacutertetlenuumll csak akkor aacutellhat fenn tekintve a koumlzjoacute belső termeacuteszeteacutet eacutes gyakorlaacutesaacutet ha mindenkor tekintetbe veszi az emberi szemeacutelyt [39]

56 Maacutesreacuteszt ez a joacute termeacuteszeteacuteneacutel fogva szuumlkseacutegesseacute teszi hogy az aacutellam minden polgaacutera reacuteszesuumlljoumln belőle baacuter kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben tekintetbe veacuteve a polgaacuteroknak hivatali beosztaacutesaacutet eacuterdemeit eacutes aacutellapotaacutet Ez oknaacutel fogva az aacutellam minden vezetőjeacutenek arra kell toumlrekednie hogy sem polgaacuterokat sem polgaacuteri osztaacutelyokat ne kedvezmeacutenyezzen ez az elv mindenkinek az eacuterdekeacutet szolgaacutelja amikeacutent ezt halhatatlan emleacutekű előduumlnk XIII Leoacute e szavakkal taacutemasztja alaacute Semmi moacutedon nem szabad megengedni hogy az aacutellami hatoacutesaacuteg egyeseknek vagy keveseknek az eacuterdekeacutet szolgaacutelja mert mindenki koumlzjava szolgaacutelataacutera alapiacutetottaacutek [40] De az igazsaacutegossaacuteg eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg neacuteha koumlvetelhetik hogy akik az aacutellam uumlgyeit inteacutezik toumlbb gondot fordiacutetsanak az elesettebb polgaacuterokra mert ezek sajaacutet jogaikat eacuterveacutenyesiacuteteni eacutes toumlrveacutenyes igeacutenyeiket kieleacutegiacuteteni keveacutesbeacute keacutepesek [41]

57 De ezen a helyen uacutegy veacuteljuumlk Fiainkat figyelmeztetni kell hogy a koumlzjoacute az egeacutesz emberhez tartozik azaz mind testi mind lelki szuumlkseacutegleteihez Ebből koumlvetkezik hogy az aacutellam vezetői ezt a joacutet alkalmas uacuteton eacutes fokozatosan toumlrekedjenek eleacuterni uacutegy tudniillik hogy tartsaacutek meg a dolgok helyes sorrendjeacutet eacutes a testi javakkal egyidejűleg polgaacuteraik lelkeacutevel is toumlrődjenek [42]

58 Uacutegy laacutetszik előttuumlnk hogy ezek az elvek valoacuteban meg vannak hataacuterozva Mater et Magistra enciklikaacutenkban ahol előadtuk hogy a koumlzjoacute magaacuteban foglalja a taacutersadalmi eacutelet azon felteacuteteleinek oumlsszesseacutegeacutet amellyel az emberek sajaacutet maguk toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutet teljesebben s koumlnnyebben eleacuterhetik [43]

59 Iacutegy tehaacutet az emberek akik testből eacutes halhatatlan leacutelekből vannak oumlsszeteacuteve a halandoacute eacutelet alatt sem szuumlkseacutegleteiket kieleacutegiacuteteni sem a toumlkeacuteletes boldogsaacutegot megszerezni nem tudjaacutek Ezeacutert a koumlzjoacutet oly uacuteton eacutes eszkoumlzoumlkkel kell megvaloacutesiacutetani amelyek az emberek oumlroumlk uumldveacutenek nemcsak hogy nem aacutertanak hanem azt elő is segiacutetik [44]

A koumlzhatalom felelősseacutege eacutes az egyeacutenek jogai koumltelesseacutegei

60 Mivel a mi korunkban a koumlzjoacutet leginkaacutebb az emberi szemeacutelyiseacuteg jogainak eacutes koumltelezettseacutegeinek megőrzeacuteseacuteben vaacutelik ezeacutert szuumlkseacuteges hogy az aacutellam keacutepviselői arra toumlrekedjenek hogy egyreacuteszt a jogokat elismerjeacutek tiszteletben tartsaacutek egymaacutessal egyeztesseacutek megveacutedjeacutek fejlesszeacutek maacutesreacuteszt koumltelesseacutegeinek mindenki koumlnnyebben tehessen eleget Mert az emberek seacuterthetetlen jogait veacutedeni eacutes oacutevni hogy mindenki koumlnnyebben teljesiacutethesse koumltelesseacutegeacutet minden hivatalos hatalomnak főfeladata [45]

61 Ezeacutert ha valamilyen hatoacutesaacuteg az ember jogait vagy el nem ismeri vagy megseacuterti nemcsak koumltelesseacutegeacutet nem teljesiacuteti hanem kiadott rendelkezeacutesei minden koumltelező erőt neacutelkuumlloumlznek [46]

62 Ezenkiacutevuumll akik az aacutellam kormaacutenyzataacutet viszik főfeladatuknak tartsaacutek hogy azokat a jogokat amelyekkel az emberek egymaacutessal koumlzoumlsseacuteggeacute egyesuumllnek alkalmasan eacutes megfelelően uacutegy aacutellapiacutetsaacutek meg eacutes szabaacutelyozzaacutek hogyha a polgaacuterok jogaikat eacuterveacutenyesiacuteteni akarjaacutek ez maacutesokat jogaikban ne haacuteboriacutetson hogyha valaki veacutedi a jogaacutet az ne zavarjon maacutesokat koumltelesseacutegei teljesiacuteteacuteseacuteben veacuteguumll is koumltelesseacutege a jogokat csorbiacutetatlanul megőrizni ha pedig megseacutertetteacutek vissza kell aacutelliacutetania seacutertetlenseacutegeacutebe[47]

63 Hozzaacutejaacuterul ehhez meacuteg az hogy az aacutellam vezetői fordiacutetsanak arra teacutenylegesen gondot hogy olyan koumlruumllmeacutenyek legyenek amelyekben az egyes polgaacuterok jogaikat megveacutedhesseacutek meacutegpedig koumlnnyen tehesseacutek ezt vagy koumltelesseacutegeiket teljesiacutethesseacutek mivel a mindennapi eacutelet

minket arra taniacutetott hogyha gazdasaacutegi vonalon aacutellami uumlgyekben tudomaacutenyos keacuterdeacutesekben a hatoacutesaacutegok nem jaacuternak el megfelelően főkeacutepp napjainkban az egyenlőtlenseacuteg a polgaacuterok koumlzt mindinkaacutebb megmarad eacutes ezeacutert megtoumlrteacutenhetik hogy az emberek jogai eacutes koumltelezettseacutegei elvesztik hataacutelyossaacutegukat

64 Ezeacutert szuumlkseacuteges hogy az aacutellam vezetői figyelmet eacutes gondot fordiacutetsanak arra hogy a polgaacuterok amint a gazdasaacutegi vonatkozaacutesuacute dolgokban előrehaladnak ugyanuacutegy haladjanak előre a taacutersadalmi vonatkozaacutesuacuteakban is eacutes amint fejlődnek a termelő szervezetek uacutegy fejlődjenek a szolgaacuteltataacutesok is ilyenek utak eacutepiacuteteacutese szaacutelliacutetoacute eszkoumlzoumlk uumlzletek ivoacuteviacutez-ellaacutetaacutes lakaacutesok az egeacuteszseacuteg biztosiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesek a vallaacutesos hit megvallaacutesaacutenak lehetőveacute teacutetele veacuteguumll a piheneacutes megkoumlnnyiacuteteacutese Szuumlkseacuteges hogy az aacutellam vezetői arra is toumlrekedjenek hogy a polgaacuterok peacutenzbeli megsegiacuteteacuteseacuteről gondoskodjanak hogyha valami szerencseacutetlenseacuteg eacuteri őket vagy a csalaacutedi megeacutelheteacutes nehezebbeacute vaacutelik az eacutelet tisztesseacuteges fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges javak akkor se hiaacutenyozzanak Nem keveacutesbeacute toumlrekedjenek az aacutellam vezetői arra eacutes valoacutesiacutetsaacutek meg hogy a munka veacutegzeacuteseacutere alkalmas munkaacutesok keacutepesseacutegeiknek megfelelő munkalehetőseacuteghez jussanak hogy mindenkit az igazsaacutegossaacuteg eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg toumlrveacutenyei szerint fizessenek hogy a javak termeleacuteseacutere alakiacutetott taacutersasaacutegokban a munkaacuteban reacuteszt vevő munkaacutesok az aacuteltaluk termelt munka szerzőinek tarthassaacutek magukat hogy neheacutezseacuteg neacutelkuumll lehessen alapiacutetani koumlzbuumllső taacutersasaacutegokat amelyek reacuteveacuten a polgaacuterok megeacutelheteacutese jobb s koumlnnyebb lehet veacuteguumll pedig mindenki megfelelő moacutedon eacutes fokon vehessen reacuteszt a tudomaacuteny eredmeacutenyeinek hasznaacutelataacuteban

65 De mindenki koumlzeacuterdeke azt is koumlveteli hogy az aacutellam vezetői a polgaacuteri jogoknak mind megalkotaacutesaacuteban s veacutedeacuteseacuteben mind fejleszteacuteseacuteben az araacutenyossaacutegot tartsaacutek szem előtt nehogy bizonyos embereknek vagy koumlzoumlsseacutegeknek toumlbb jusson eacutes az aacutellamban toumlbb hasznot juttassanak nekik eacutes ne legyenek a polgaacuterok lehetetlenuumll megakadaacutelyozva jogaiknak megveacutedeacuteseacuteben amikor abban eljaacuternak Mert elv hogy a hatoacutesaacutegok gondoskodaacutesaacutenak a gazdasaacutegi vonatkozaacutesuacute uumlgyekben meacuteg ha nagy teruumlletet eacuterint eacutes a koumlzoumlsseacuteg legbensőbb uumlgyeire vonatkozik is mindig olyannak kell lennie hogy a magaacutenember cselekveacutesi szabadsaacutegaacutet nemcsak ne akadaacutelyozza hanem inkaacutebb noumlvelje legfőkeacutepp pedig az emberi szemeacutelyek jogait seacutertetlenuumll megőrizze [48]

66 Ide kell tartozniuk azoknak a kuumlloumlnboumlző toumlrekveacuteseknek is melyeket az aacutellamok vezetői azeacutert vaacutellaltak magukra hogy az aacutellampolgaacuterok koumlnnyebben tudjaacutek jogaikat eacuterveacutenyesiacuteteni valamint koumltelezettseacutegeiket a taacutersadalmi eacutelet baacutermilyen teruumlleteacuten teljesiacuteteni

A koumlzhatalom szerkezete eacutes műkoumldeacutese

67 Aacuteltalaacuteban veacuteve nem lehet meghataacuterozni hogy melyik a legjobb aacutellamforma hogy az aacutellam vezetői milyen alkalmas moacutedon tudjaacutek hivatalukat betoumllteni milyen toumlrveacutenyeket kell hozni hogyan kell az aacutellamot igazgatni milyen legyen a biacuteraacuteskodaacutes

68 Valoacuteban annak megaacutellapiacutetaacutesa hogy milyen legyen az aacutellamforma mily alapon gyakoroljaacutek hivatalukat ez csak a neacutep jelenlegi aacutellapotaacutetoacutel eacutes leginkaacutebb koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg ezek ugyanis teacuterben eacutes időben vaacuteltoznak Uacutegy veacuteljuumlk hogy legjobban az felel meg az ember termeacuteszeteacutenek ha a polgaacuterok egyuumltteacuteleacutese uacutegy alakul ki ha ott a hatalmi aacutegak haacuterom rendje van meg amely a haacuterom legfőbb aacutellami feladatnak alkalmasan megfelel minthogy az ilyen aacutellamban nemcsak a hatoacutesaacutegok feladata hanem a polgaacuterok eacutes hivatalos hatoacutesaacutegok koumllcsoumlnoumls viszonya is jogszerűen le van fektetve Ez valoacuteban a polgaacuterok biztos elsőbbseacutegeacutet jelenti egyreacuteszt megveacutedhetik jogaikat maacutesreacuteszt teljesiacutethetik koumltelezettseacutegeiket

69 Maacuterpedig hogy az ilyen jogrendszerű eacutes politikai berendezettseacutegű aacutellam hasznosan tudjon műkoumldni szuumlkseacuteges hogy a hatoacutesaacutegok megtegyeacutek a maguk feladataacutet eacutes alkalmas moacutedon eacutes eszkoumlzoumlkkel elhaacuteriacutetsaacutek a tornyosuloacute neheacutezseacutegeket eacutes ezt tegyeacutek sajaacutet tisztseacuteguumlknek eacutes aacutellamuk mindenkori helyzeteacutenek megfelelő moacutedon Ugyancsak ez azt koumlveteli hogy a dolgok felteacuteteleinek aacutellandoacute vaacuteltozaacutesa koumlvetkezteacuteben a toumlrveacutenyhozoacuteknak nem szabad elhanyagolniuk sem az erkoumllcsi normaacutekat sem aacutellamuk alkotmaacutenyaacutet sem a koumlzjoacute koumlvetelmeacutenyeit teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten Ezutaacuten amint az aacutellam tisztviselőinek akik a toumlrveacutenyek teljes ismereteacuteben az adott helyzet koumlruumllmeacutenyeit szorgosan meacuterlegelik mindent a jog alapjaacuten kell tenniuumlk uacutegy a biacuteraacuteknak az embert megbecsuumllve de semmi reacuteszrehajlaacutest nem mutatva mindenkinek meg kell adniuk a maga jogaacutet A dolgok rendje tovaacutebbaacute koumlveteli hogy nemcsak az egyes polgaacuteroknak hanem a koumlzbuumllső testuumlleteknek ha jogaik gyakorlaacutesaacuteroacutel eacutes koumltelesseacutegeik teljesiacuteteacuteseacuteről van szoacute alkalmas toumlrveacutenyekkel segiacutetseacuteget kell nyuacutejtani akaacuter a polgaacuterok egymaacutes koumlzti teveacutekenyseacutegeacutere akaacuter hivatalos szemeacutelyiseacutegekeacutere vonatkozik is ez [49]

70 Nem lehet keacutetseacuteg abban hogy az aacutellam jogszolgaacuteltataacutesi rendjeacutenek meg kell egyeznie az igazsaacutegos eacutes helyes szabaacutelyokkal valamint az aacutellam alkotmaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutevel hogy a koumlzjoacutet a lehető legnagyobb meacuterteacutekben szolgaacutelja

71 De a mi korunkban a taacutersadalmi eacutelet annyira vaacuteltozatos annyira sokoldaluacute annyira gyorsuumltemű hogy a jogszolgaacuteltataacutesi rendszer joacutellehet nagy boumllcsesseacuteggel eacutes előrelaacutetaacutessal van megalkotva gyakran nem felel meg a szuumlkseacutegleteknek

72 Ehhez meacuteg hozzaacute kell adnunk azt is hogy az elvek melyek előszoumlr a polgaacuteroknak maacutes polgaacuterokkal majd a polgaacuteroknak s a koumlzbuumllső testuumlleteknek a hatoacutesaacutegokkal veacuteguumll a hatoacutesaacutegoknak ugyanazon aacutellam maacutes hatoacutesaacutegaival valoacute jogait szabaacutelyozzaacutek amint azt neacuteha laacutettuk annyira bizonytalanok eacutes annyira veszeacutelyekkel teltek hogy azokat a jog biztos hataacuteraikeacutent nem fogadhatjuk el Ezekben az esetekben maga a dolog koumlveteli hogy az aacutellam vezetői ha seacutertetlenuumll akarjaacutek megőrizni az aacutellam jogszolgaacuteltataacutesi rendjeacutet akaacuter magaacuteeacutert a jogrendeacutert akaacuter annak meacutelyebb alapjaieacutert ha a taacutersadalmi eacutelet főbb szuumlkseacutegleteit el akarjaacutek laacutetni ha a mai eacutelet szuumlkseacutegleteihez eacutes toumlrveacutenyeihez akarjaacutek alkalmazni eacutes uacutej keacuterdeacuteseket akarnak megoldani akkor helyesen eacuterezzeacutek meg hogy mi a feladatuk eacutes milyen hataacuterokat szabjanak azoknak ezeacutert oly lelki nyugalommal eacutes becsuumlletesseacuteggel oly eacutertelmi eacuteleslaacutetaacutessal eacutes akarati erősseacuteggel rendelkezzenek hogy amire teacutenyleg szuumlkseacuteg van azt habozaacutes neacutelkuumll meglaacutessaacutek időszerűen eacutes hathatoacutesan megvaloacutesiacutetsaacutek [50]

Aacutellampolgaacuteri reacuteszveacutetel a koumlzeacuteletben

73 Hogy az emberek az aacutellami eacuteletben reacuteszt vehetnek ez valoacuteban meacuteltoacutesaacuteguk sajaacutetsaacutega ha mindjaacutert csak aacutellamuk alkotmaacutenyaacutenak megfelelő moacutedon vehetnek is reacuteszt ebben melynek tagjai

74 Abboacutel hogy az embernek szabad reacuteszt venni az aacutellam igazgataacutesaacuteban uacutej eacutes igen nagy előny szaacutermazik szaacutemukra Mert a dolgok ilyen aacutellaacutesaacutenaacutel az aacutellam vezetői gyakrabban vannak jelen a polgaacuterok oumlsszejoumlvetelein eacutes megbeszeacuteleacutesein azeacutert alkalmasabban tudjaacutek a koumlzjoacutet megismerni eacutes az is mert a koumlztisztviselők egyes helyeken az előiacutert idő utaacuten elhagyjaacutek aacutellaacutesaikat tehaacutet taacutevol aacutell a hatoacutesaacutegoktoacutel az eloumlregedeacutes sőt iacutegy meggyorsiacutetjaacutek a taacutersadalom mobilitaacutesaacutet [51]

Az idők jelei

75 Ezekből a megtaacutergyalt keacuterdeacutesekből vilaacutegosan kitűnik hogy a mi korunkban az aacutellamok jogszolgaacuteltataacutesi rendje elsősorban azt koumlveteli hogy a főbb jogokat amelyek az embereknek sajaacutetjai roumlvid eacutes eacuterthető szavakba sűriacutetve megfogalmazzaacutek eacutes az aacutellam egyetemes alkotmaacutenyaacuteba bevegyeacutek

76 Ezutaacuten koumlvetelmeacuteny meacuteg az is hogy jogi nyelven megfogalmazott alkotmaacutenya legyen minden aacutellamnak ugyanis ez hataacuterozza meg hogy mily moacutedon vaacutelasztjaacutek ki az aacutellam vezetőit mily kapcsolatok koumltik oumlssze őket maacutesokkal egyenkeacutent milyen hatalom illeti meg őket eacutes veacuteguumll mily cselekveacutesi moacutedok s elvek koumltik őket

77 Kiacutevaacutenjuk veacuteguumll hogy kuumlloumlnoumlsen a jog eacutes koumltelezettseacuteg mezejeacuten hataacuterozzaacutek meg az elveket amelyek a polgaacuteroknak az aacutellam vezetőivel szembeni jogaacutellaacutesaacutet szabaacutelyozzaacutek szabatosan hataacuterozzaacutek meg hogy mi a legfőbb feladatuk a polgaacuterok jogait eacutes feladatait meg lehessen ismerni azt tiszteletben lehessen tartani egymaacutessal szemben egyeztetni veacutedeni pert indiacutetani

78 Azonban nem lehet joacutevaacutehagyni azoknak az aacutellaacutespontjaacutet akik szerint akaacuter egyes emberek akaacuter egyes csoportok akarata az első eacutes egyeduumlli forraacutes melyből akaacuter a polgaacuterok jogai eacutes koumltelezettseacutegei fakadnak akaacuter az aacutellam alkotmaacutenya koumltelező erejeacutet nyeri akaacuter az aacutellam feletti veacutegső uralmi elv fakad [52]

79 De ezek a toumlrekveacutesek amelyekről szoacuteltunk azt is nyilvaacutenvaloacutevaacute teszik hogy a mi korunkban az emberek mind jobban tudataacuteban vannak emberi meacuteltoacutesaacuteguknak eacutes ezeacutert reacuteszt kiacutevaacutennak venni az aacutellam vezeteacuteseacuteben valamint koumlvetelik hogy sajaacutet seacuterthetetlen jogaikat az aacutellam alkotmaacutenyaacuteban biztosiacutetsaacutek De ez meacuteg nem minden mert az emberek ezenfeluumll meacuteg azt is koumlvetelik hogy az aacutellami hatoacutesaacutegokat az alkotmaacuteny szerint szervezzeacutek meg eacutes azok hivatalukat ennek hataacuterain beluumll gyakoroljaacutek

IV Az aacutellamkoumlzi kapcsolatok

80 Amit az aacutellamroacutel Elődeink gyakran taniacutetottak azt most tekinteacutelyuumlnkkel mag kiacutevaacutenjuk erősiacuteteni tudniillik a nemzetek koumlzti koumllcsoumlnoumls jogok eacutes koumltelezettseacutegek fennaacutellaacutesaacutet ezeacutert ezeknek a viszonyoknak a rendezeacutese az igazsaacuteg az igazsaacutegossaacuteg a lelkek joacuteindulatuacute kapcsolataacutenak eacutes szabadsaacutegaacutenak normaacuteja szerint toumlrteacutenjeacutek Amint a termeacuteszeti toumlrveacuteny az egyes polgaacuterok eacuteleteacutet szabaacutelyozza ugyanazzal kell szabaacutelyozni az aacutellamok koumllcsoumlnoumls viszonyait is

81 Ez a kijelenteacutes mindenki előtt koumlnnyen megeacuterthető ha megfontolja hogy az aacutellamok vezetői semmi moacutedon sem feledkezhetnek meg termeacuteszetes meacuteltoacutesaacutegukroacutel amikor sajaacutet koumlzoumlsseacuteguumlkeacutert dolgoznak eacutes annak javaacutet tekintik semmi moacutedon nem szabad elhagyniuk a termeacuteszeti toumlrveacutenyt amely koumlti őket amely magaacutenak az erkoumllcsnek a szabaacutelyozoacuteja

82 Kuumlloumlnben is nem keacutepzelhető el hogy emberek mert az aacutellam eacuteleacuten aacutellnak keacutenyszeruumllneacutenek levetni emberseacuteguumlket Ellenkezőleg eacuteppen emiatt oly meacuteltoacutesaacutegra jutottak hogy tekintve kivaacuteloacute lelki adottsaacutegaikat eacutes felkeacuteszuumlltseacuteguumlket az aacutellam uumlgyeit a legkivaacuteloacutebb moacutedon inteacutezhetik

83 Sőt magaacuteboacutel az erkoumllcsi rendből koumlvetkezik hogy az emberek polgaacuteri koumlzoumlsseacutegeacutenek szuumlkseacuteges a tekinteacutely mely kormaacutenyozza sőt a tekinteacutely ezt a rendet nem bonthatja meg aneacutelkuumll hogy az azonnal oumlssze ne omoljeacutek mivel megfosztotta ekkor az alaptoacutel Hisz ez magaacutenak Istennek is a figyelmezteteacutese Halljaacutetok haacutet kiraacutelyok eacutes sziacutevleljeacutetek meg tanuljatok akik a foumlld hataacuterait kormaacutenyozzaacutetok Figyeljetek fel akik a sokasaacutegon uralkodtok eacutes buumlszkeacutek vagytok a neacutepek nagy szaacutemaacutera A Mindenhatoacute adta nektek a hatalmat eacutes a Magassaacutegbeli az uralmat s majd szaacutemon keacuteri tetteiteket eacutes kivizsgaacutelja szaacutendeacutekaitokat [53]

84 Veacuteguumll azt is figyelembe kell venni ami az aacutellamok koumlzti elvek rendezeacuteseacutehez tartozik hogy a tekinteacutelyt uacutegy kell hasznaacutelni hogy a koumlzjoacutet előmozdiacutetsa mivel elsősorban erre van hivatva

85 A koumlzjoacute legfőbb parancsaacutenak azt kell tartani hogy az erkoumllcsi rendet mindenuumltt elismerjeacutek eacutes annak parancsait seacutertetlenuumll megőrizzeacutek Az aacutellamok joacutel megalapozott rendje a becsuumlletesseacuteg normaacutejaacutera mint mozdulatlan eacutes vaacuteltozhatatlan sziklaacutera kell hogy taacutemaszkodjeacutek amelyet a vilaacuteg Alkotoacuteja magaacuteban a dolgok termeacuteszeteacuteben akart nyilvaacutenvaloacutevaacute tenni eacutes az emberek lelkeacutebe kitoumlroumllhetetlen betűkkel beveacuteste Parancsainak ugyanezzel a feacutenyeacutevel feacutenysugaacuterhoz hasonloacutean a helyes utat szuumlkseacutegkeacuteppen megmutatja mind az egyes embereknek mind a nemzeteknek akiknek aztaacuten figyelmeztető uumldvoumls eacutes gondoskodoacute jeleiből a szabaacutelyokat eacutes az iraacutenyiacutetaacutest aacutet kell venniuumlk nehogy a dolgok uacutej rendjeacutere fordiacutetott faacuteradsaacuteguk eacutes szorgalmuk amelyet magukra vettek mintegy kiszolgaacuteltassa őket a duumlhoumlngő viharoknak eacutes hajoacutetoumlreacutest szenvedjenek [54]

Igazsaacutegban

86 Első elvuumll meg kell aacutellapiacutetani hogy az aacutellamok koumllcsoumlnoumls viszonyaacutet az igazsaacutegnak kell szabaacutelyoznia Az igazsaacuteg azonban azt koumlveteli hogy ebben a dologban a fajok kuumlloumlnboumlzőseacutegeacutenek az elveacutet szaacutemiacutetaacuteson kiacutevuumll kell hagyni ezeacutert szent eacutes erős meggyőződeacutesnek kell lennie hogy minden aacutellam egymaacuteskoumlzt egyforma a termeacuteszet meacuteltoacutesaacutegaacutenaacutel fogva Mindegyik jogaacutehoz tartozik tehaacutet hogy leacutetezzeacutek hogy fejlődjeacutek hogy az ehhez szuumlkseacuteges kelleacutekekkel rendelkezzeacutek hogy ennek eleacutereacuteseacuteben eacutes megszerzeacuteseacuteben az első zsengeacutet ő eacutelvezze ugyancsak jogosan megkoumlvetelheti hogy joacute veacutelemeacutennyel legyenek roacutela eacutes megkapja a neki kijaacuteroacute tiszteletet

87 Azt tapasztaltuk hogy az emberek gyakran kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel meacutegpedig nagyon tudaacutesban ereacutenyben tehetseacutegben eacutes a kuumllső javak gazdagsaacutegaacuteban Ebből azonban sohasem taacutemadhat jogos ok amieacutert egyesek a toumlbbit feluumllmuacuteljaacutek maacutesok eleacute helyezzeacutek magukat sőt inkaacutebb suacutelyosabban haacuterul mindegyikuumlkre a koumltelezettseacuteg hogy maacutesokat koumllcsoumlnoumls munkaacuteval a toumlkeacuteletesseacutegre segiacutetsenek

88 Hasonloacutekeacuteppen megtoumlrteacutenhet hogy az egyik neacutep a maacutesikat feluumllmuacutelja a tudomaacuteny előrehaladaacutesaacuteban a civilizaacutecioacuteban eacutes a gazdasaacutegi fejlődeacutesben Csak e kivaacuteloacutesaacuteg miatt nem szabad maacutesok felett jogtalanul uralkodni sőt ez oumlsztoumlnoumlzze hogy nagyobb munkaacutet veacutegezhessenek a neacutepek koumlzoumls előrehaladaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben

89 Valoacutejaacuteban az emberek termeacuteszetuumlkneacutel fogva nem lehetnek maacutesoknaacutel kivaacuteloacutebbak mert mindenki egyforma termeacuteszetes meacuteltoacutesaacuteggal rendelkezik Ebből koumlvetkezik hogy sem a polgaacuterok sem a koumlzoumlsseacutegek egymaacutes koumlzt nem kuumlloumlnboumlznek ha meacuteltoacutesaacutegukat a termeacuteszettől eredőnek szemleacuteljuumlk az egyes aacutellamok ugyanis oly testhez hasonliacutetanak melynek tagjai

emberek Kuumlloumlnben amint a gyakorlatboacutel tudjuk amik valami moacutedon a neacutep neveacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutehoz tartoznak abban nagyon is jogosan eacuterzeacutekenyek

90 Ugyancsak az igazsaacuteg parancsolja hogy a legtoumlbb kezdemeacutenyezeacutesben melyet az uacutejabb technikai talaacutelmaacutenyok feltalaacutelaacutesa tett lehetőveacute eacutes amelyek segiacutetseacutegeacutevel a neacutepek koumllcsoumlnoumls megismereacutese lehetőveacute vaacutelik az egyenlőseacuteg komoly szabaacutelyait megtartsuk Ez azonban a legkeveacutesbeacute sem tiltja hogy a neacutepek ereacutenyeiket ne mutassaacutek meg kuumlloumlnleges feacutenyben De teljesen elvetendő az a propaganda amely maacutes neacutepek hiacuterneveacutet seacuterti mert az igazsaacuteg eacutes igazsaacutegossaacuteg parancsait meggyalaacutezza [55]

Az igazsaacutegossaacuteg

91 Ezenkiacutevuumll az aacutellamok koumllcsoumlnoumls kapcsolatai az igazsaacutegossaacuteg szabaacutelyai szerint inteacutezendők ez koumltelesseacuteggeacute teszi hogy a koumllcsoumlnoumls jogokat a felek elismerjeacutek valamint a koumllcsoumlnoumls koumltelezettseacutegeknek eleget tegyenek

92 Mivel az aacutellamoknak joguk van hogy eacuteljenek előrehaladjanak s a fejlődeacutesuumlkhoumlz szuumlkseacuteges eszkoumlzoumlk bőseacutegeacutet megszerezzeacutek eacutes ebben a bőseacutegben vezető helyre keruumlljenek joacute hiacuternevuumlket s a szuumlkseacuteges becsuumlletet megveacutedjeacutek ebből koumlvetkezik hogy az aacutellamoknak egyidejű koumltelesseacutege minden ilyen jogot hathatoacutesan megveacutedeni eacutes azokat a cselekedeteket mellőzni amelyek ezt megseacuterthetneacutek Amikeacutent ugyanis az emberek egyeacuteni uumlgyleteikben nem juthatnak előnyhoumlz uacutegy hogy maacutesoknak kaacutert okozzanak azonos moacutedon az aacutellamok sem tehetik meg bűn neacutelkuumll hogy uacutegy noumlveljeacutek sajaacutetjukat hogy ezzel maacutes nemzeteket igazsaacutegtalansaacuteg eacuterjen vagy maacutesokat jogtalanul elnyomjanak Erre vonatkozoacutelag talaacuteloacute Szent Aacutegoston kijelenteacutese Ha elhagyjuk az igazsaacutegossaacutegot mi maacutesok az orszaacutegok mint nagy rabloacuteszoumlvetkezetek [56]

93 Termeacuteszetesen megtoumlrteacutenhet amint valoacuteban meg is toumlrteacutenik hogy a javak eacutes az eacuterdekek amelyekre az aacutellamok toumlrekszenek szemben aacutellnak egymaacutessal meacutegis az ebből keletkezett neacutezetelteacutereacuteseket nem a fegyverek erejeacutevel nem csellel vagy ravaszsaacuteggal kell elinteacutezni hanem amint ez emberhez illik egymaacutes elveinek eacutes lelkuumlleteacutenek koumllcsoumlnoumls megbecsuumlleacuteseacutevel a dolgok komoly eacutes igazsaacutegon alapuloacute meacuterlegeleacuteseacutevel az ellenkező felfogaacutesok meacuteltaacutenyos tekintetbeveacuteteleacutevel kell megoldani

A kisebbseacutegekkel valoacute baacutenaacutesmoacuted

94 Ide tartozik kuumlloumlnoumls moacutedon az aacutellamoknak az a toumlrekveacutese mely a XIX szaacutezadtoacutel kezdve elterjedt eacutes elhatalmasodott mindenfeleacute hogy az ugyanazon fajboacutel szaacutermazoacute emberek oumlnjoguacuteak akarnak lenni eacutes egy nemzetteacute akarnak egyesuumllni Mivel ez sok okboacutel kifolyoacutelag nem mindig lehetseacuteges ebből szaacutermazik az hogy gyakran neacutepi kisebbseacutegek maacutes fajuacute nemzetek hataacuterai koumlzt eacutelnek eacutes ebből nagyfontossaacuteguacute keacuterdeacutesek taacutemadnak

95 Ebben a keacuterdeacutesben nyiacuteltan meg kell mondani hogy amit e neacutepek ellen tesznek faji eacuteletuumlknek vagy gyarapodaacutesuknak megakadaacutelyozaacutesaacutera suacutelyosan seacuterti az igazsaacutegossaacutegot eacutes ez meacuteg inkaacutebb vonatkozik arra hogyha gonosz moacutedon ennek a nemzetnek a kiirtaacutesaacutera toumlrekednek

96 Az igazsaacutegossaacuteg parancsaacutenak nagyon is megfelel ha az aacutellam vezetői a kisebbseacutegi faj polgaacuterainak hathatoacutes segiacutetseacuteget nyuacutejtanak az emberi felteacutetelek kialakiacutetaacutesaacutehoz ez vonatkozik nyelvuumlkre kultuacuteraacutejukra eacutes gazdasaacutegi helyzetuumlkre is [57]

97 Nem keveacutesbeacute kell figyelemmel lenni arra hogy e kisebbseacutegek akaacuter a dolog aacutellapota miatt melyet nehezen tűrnek akaacuter az elmuacutelt idők esemeacutenyei miatt nem ritkaacuten hajlamosak arra hogy nemzetuumlk sajaacutetossaacutegaira a kelleteacuteneacutel raacutetartibbak legyenek meacutegpedig annyira hogy azokat a javakat melyek minden embernek a sajaacutetjai keveacutesre becsuumllik mintha az emberiseacuteg javainak az ő nemzetiseacuteguumlk javaacutet kellene szolgaacutelni A joacutezan eacutesznek megfelel hogy ezek a polgaacuterok elismerjeacutek azokat az előnyoumlket amelyek a dolgoknak ezekből a kuumlloumlnoumls koumlruumllmeacutenyeiből erednek veluumlk szuumlletett tehetseacutegeik eacutes szellemuumlk kialakiacutetaacutesaacutera nem csekeacutely hataacutessal van a maacutes műveltseacuteggel rendelkező polgaacuterok mindennapi szokaacutesa mivel ebből azok az ereacutenyek amelyek a maacutesik nemzet sajaacutetjai lassankeacutent az ő veacuteruumlkkeacute vaacuteltozhatnak De ez csak akkor toumlrteacutenik meg ha kisebbseacutegi aacutellapotban eacutelő polgaacuterok a koumlruumllvevő neacutepekkel koumlzoumlsseacutegbe leacutepnek ezeknek szokaacutesait eacutes inteacutezmeacutenyeit magukeacutevaacute tenni igyekeznek ha azonban a viszaacutelyt keresik ebből szaacutemtalan baj szaacutermazik eacutes megakadaacutelyozza a nemzetek polgaacuteri fellenduumlleacuteseacutet

98 Mivel az aacutellamok koumllcsoumlnoumls kapcsolatait az igazsaacuteg eacutes igazsaacutegossaacuteg szabaacutelyai szerint kell kezelni annak az erők eacutes lelkek teveacutekeny kapcsolataacuteboacutel kell gyarapodniuk Ez az egyes taacutersadalmak sokfeacutele teacutenykedeacuteseacuteveI eacuterhető el A mi korunkban a gazdasaacutegi a taacutersadalmi politikai kulturaacutelis egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes sportkapcsolatokban egyaraacutent szaacutemos a neacutepeket koumlzeliacutető eredmeacuteny szuumlletett Mindig szem előtt kell tartanunk hogy az aacutellamhatalom termeacuteszeteacuteneacutel fogva nem arra szolgaacutel hogy az embereket minden nemzet sajaacutet hataacuterai koumlzt feacuteken tartsa hanem hogy elsősorban megveacutedje az aacutellami koumlzjoacutet ami biztos hogy nem vaacutelaszthatoacute el az egeacutesz emberi csalaacuted javaacutetoacutel

99 Iacutegy eleacuterhető hogy az aacutellamok sajaacutet eacuterdekeiket keresve nemcsak hogy maacutesoknak nem aacutertanak hanem egymaacutes koumlzt terveiket eacutes erőiket egyesiacutetik ott ahol az egyes aacutellamok toumlrekveacutesei az oacutehajtott eredmeacuteny eleacutereacuteseacutere nem elegendők de itt nagyon kell attoacutel oacutevakodni nehogy ami egyes aacutellamoknak hasznot hoz az maacutesoknak inkaacutebb kaacutert mint hasznot hozzon

100 Ugyancsak az aacuteltalaacutenos koumlzjoacute koumlveteli hogy az egyes nemzetek polgaacuterai eacutes koumlzbuumllső taacutersasaacutegai koumlzoumltt mindennemű uumlgylet megengedtesseacutek Mivel ugyanis a foumlld kerekseacutegeacutenek sok reacuteszeacuten vannak emberi kapcsolatok toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyenlőtlen neacutepek koumlzt gondoskodni kell hogy az egyik neacutep emberei ne akadaacutelyoztassanak abban hogy a maacutesik neacutep embereivel uumlzleteket bonyoliacutethassanak le ez nyiacuteltan ellentmond korunk elveinek ahol az ellenteacuteteket ami az egyes neacutepeket elvaacutelasztja majdnem eltaacutevoliacutetottaacutek Nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy valamilyen faj polgaacuterainak sajaacutet eacutes kuumlloumlnleges adottsaacutegaik mellett amelyek reacuteveacuten maacutes emberektől kuumlloumlnboumlznek vannak azokkal koumlzoumls vonaacutesaik is eacutes ezek igen jelentősek mert ezek reacuteveacuten tudnak mindinkaacutebb fejlődni eacutes magukat toumlkeacuteletesiacuteteni főkeacutepp azokban a dolgokban amelyek a leacutelek javaacutet szolgaacuteljaacutek Joguk eacutes koumltelesseacuteguumlk tehaacutet egyuumltt eacutelni a toumlbbivel koumlzoumlsseacutegben

101 Mindenki előtt joacutel tudott dolog hogy a foumlld egyes helyein kuumlloumlnbseacuteg van a művelendő foumlldek nagysaacutega eacutes lakosainak szaacutema koumlzt maacutesutt a talaj gazdagsaacutega eacutes a foumlld műveleacuteseacutere szolgaacuteloacute eszkoumlzoumlk koumlzt eacutes ezeacutert szuumlkseacuteges hogy a neacutepektől segiacutető munkaacutet keacuterjenek amelyet koumlvet aztaacuten akaacuter a javaknak akaacuter a vagyonnak akaacuter maguknak az embereknek koumlnnyebb csereacuteje [58]

102 Uacutegy veacuteljuumlk hogy ilyen esetekben igen alkalmas hogy amennyire lehetseacuteges a tőke keresse a munkaacutet eacutes nem pedig a munka a tőkeacutet Ekkor ugyanis a legtoumlbb polgaacuternak meglesz a lehetőseacutege a csalaacutedi vagyont gyarapiacutetani aneacutelkuumll hogy elhagyni keacutenyszeruumllne a szuumllőfoumlldet eacutes lelkeacutenek nagy baacutenataacutera maacutes helyet kelljen keresnie ahol uacutej koumlruumllmeacutenyek koumlzeacute keruumll eacutes maacutes polgaacuterokkal keacutenytelen felvenni uacutej szokaacutesok alapjaacuten a kapcsolatokat

A politikai menekuumlltek probleacutemaacuteja

103 Istentől indiacutettatva atyai szeretettel szeretuumlnk minden embert iacutegy keserű szomoruacutesaacuteggal neacutezzuumlk azok helyzeteacutet akiket a politikai esemeacutenyek elűztek hazaacutejukboacutel ezeknek a menekuumllteknek a sokasaacutegaacutet mely korunkban valoacuteban megszaacutemlaacutelhatatlan sok eacutes hihetetlen szenvedeacutes kiacuteseacuteri mindenkor

104 Ez valoacutejaacuteban azt mutatja hogy neacutemely nemzet vezetői igen szűken iacutertaacutek koumlruumll a jogos szabadsaacuteg hataacuterait amelyben az egyes polgaacuteroknak eacutelniuumlk szabad sőt az ilyen aacutellamokban neacuteha magaacutenak a szabadsaacutegnak a joga vagy keacutetseacuteges vagy teljesen hiaacutenyzik Ha ez megtoumlrteacutenik akkor a helyes aacutellami rend hiaacutenyzik mert az aacutellam joga termeacuteszeteacuteneacutel fogva a koumlzoumlsseacuteg javaacutenak veacutedelmeacutere valoacute amelynek legfőbb koumltelesseacutege elismerni a szabadsaacuteg becsuumlletes hataacuterait eacutes azt megingathatatlanul megőrizni

105 Nem lesz alap neacutelkuumll ha ezen a helyen arra figyelmeztetjuumlk az embereket hogy az ilyen menekuumlltek szemeacutelyi meacuteltoacutesaacuteggal rendelkeznek eacutes szemeacutelyi jogaikat el kell ismerni Ezeket a jogokat a menekuumlltek nem veszthetik el azeacutert mert otthagytaacutek nemzetuumlk aacutellamaacutet

106 Az emberi szemeacutely jogai koumlzeacute meacuteg azt is oda kell sorolni hogy szabad neki megvaacutelasztani azt a nemzetet ahol remeacuteli hogy sajaacutet magaacuteroacutel eacutes szuumlkseacutegleteiről alkalmasabban tud gondoskodni Ezeacutert az aacutellam vezetőinek koumltelesseacuteguumlk hogy a maacuteshonnan joumltteket befogadjaacutek eacutes fogadjaacutek sziacutevesen azokat akik esetleg uacutej polgaacuterai akarnak lenni az aacutellamnak

107 Ezeacutert nyilvaacutenosan helyeseljuumlk eacutes dicseacuterjuumlk ez alkalommal mindazokat a vaacutellalkozaacutesokat melyeket a testveacuteri kapcsolatoknak vagy a kereszteacuteny szeretet elveinek megfelelően kezdemeacutenyeztek eacutes arra toumlrekednek hogy azok szenvedeacutesei enyhuumlljenek akik szuumllőfoumlldjuumlkről maacuteshovaacute keacutenyszeruumlltek vaacutendorolni

108 Nem mellőzhetjuumlk hogy meg ne dicseacuterjuumlk a joacutesziacutevű embereknek kuumlloumlnboumlző nemzetekből alakult tanaacutecsait amelyeket e suacutelyos fontossaacuteguacute uumlgy inteacutezeacuteseacutere felaacutelliacutetottak

A fegyverkezeacutes

109 A maacutesik oldalroacutel ellenkezőleg suacutelyosan faacutejlaljuk hogy azokban az aacutellamokban ahol gazdasaacutegilag előbbre vannak roppant nagy fegyverkezeacutes folyt eacutes folyik erre fordiacutetjaacutek a szellemi eacutes anyagi erőforraacutesaik nagy reacuteszeacutet Ennek koumlszoumlnhető hogy miacuteg e nemzetek polgaacuterainak nem koumlnnyű terheket kell viselniuumlk maacutes aacutellamok segiacutetseacutegre szorulnak hogy gazdasaacutegi s taacutersadalmi vonalon előre jussanak

110 Ennek a katonai felkeacuteszuumlleacutesnek valoacutesziacutenű okaacutet abban szoktaacutek keresni hogy a beacuteke amint mondjaacutek nem lehet biztos a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzt hacsak nem nyugszik az egyforma felfegyverzettseacutegen Ha tehaacutet valahol a fegyverkezeacutes noumlvekszik ennek folyomaacutenya hogy maacutes helyeken is toumlrekednek veteacutelkedve fegyverkezni Iacutegy ha valamelyik nemzet atomfegyverekkel van felfegyverezve ez maacutes nemzeteknek alapot nyuacutejt arra hogy hasonloacute pusztiacutetoacute erővel ellaacutetott fegyvereket toumlrekedjenek maguknak keacutesziacuteteni

111 Ebből az koumlvetkezik hogy a neacutepek aacutellandoacute feacutelelemben eacutelnek mintha felettuumlk vihar lebegne amely baacutermikor szoumlrnyű hevesseacuteggel kitoumlrhet Nem ok neacutelkuumll mert a fegyverek megvannak Alig hihető el hogy vannak emberek akik magukra merneacutek vaacutellalni a

felelősseacuteget mely a haacuteboruacute nyomaacuten felleacutepő bajokat eacutes hatalmas kiterjedeacutesű rommezőket jelenteneacute meacutegsem szabad letagadni azt hogy a haacuteboruacute jelentkezhetik nem sejtett eacutes bizonytalan teacutenyből is Azonkiacutevuumll joacutellehet a mai hatalmas katonai erő az embereket a haacuteboruacutetoacutel elriasztja meacutegis feacutelni kell hogy a haacuteboruacutes okok miatt folytatott atomkiacuteseacuterletek melyeket kuumlloumlnboumlző aacutellamok veacutegeznek ha nem szűnnek meg suacutelyos bajba juttathatjaacutek a foumlldi eacuteletet

112 Ezeacutert az igazsaacutegossaacuteg a joacutezaneacutesz az emberi meacuteltoacutesaacuteg megbecsuumlleacutese aacutellandoacutean koumlvetelik hogy megszűnjeacutek a fegyverkezeacutesi verseny hogy a fegyvereket amelyekkel a kuumlloumlnboumlző aacutellamok rendelkeznek ezutaacuten egyidejűleg csoumlkkentseacutek hogy az atomfegyverkezeacutest megtiltsaacutek hogy mind a vilaacuteg orszaacutegai a megfelelő lefegyverzeacutest veacutegrehajtsaacutek megegyezeacutessel ahol koumllcsoumlnoumls eacutes hataacutesos biztosiacuteteacutekot adnak Minden erővel meg kell akadaacutelyozni - figyelmeztetett boldog emleacutekű előduumlnk XII Pius - hogy minden nemzet aacuteltalaacutenos haacuteboruacuteja amely oly sok gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi bajjal annyi gaztettel s az erkoumllcsoumlk felforgataacutesaacuteval jaacuter harmadszor is raacutezuacuteduljon az emberiseacutegre [59]

113 Mindenkinek kell hogy meggyőződeacutese legyen hogy nem lehet a fegyverkezeacutesi versenyt abbahagyni sem a fegyvereket csoumlkkenteni sem - eacutes ez a leacutenyeges - a fegyvereket addig eltaacutevoliacutetani miacuteg a teljes lefegyverzeacutes meg nem toumlrteacutenik eacutes aacutet nem jaacuterja a lelkeket tudniillik miacuteg mindenki egyeteacutertően eacutes őszinteacuten koumlzre nem műkoumldik hogy a lelkekből a haacuteboruacute feacutelelme eacutes aggodalma taacutevozzeacutek Ehhez pedig az szuumlkseacuteges hogy legfőbb toumlrveacuteny legyen amely a ma beacutekeacutejeacutet megadja eacutes minden egyebet maga alaacute rendel hogy megaacutellapiacutetsa hogy nem az egyenlő felfegyverkezeacutesben hanem csakis a koumllcsoumlnoumls bizalomban lehet a neacutepek koumlzt a beacutekeacutet megszilaacuterdiacutetani Mi biacutezunk abban hogy ez lehetseacuteges eacutes amikor erről taacutergyalunk ezt nem csupaacuten a joacutezan eacutesz szabaacutelyai parancsoljaacutek hanem a legnagyobb meacuterteacutekben a javak kiacutevaacutenatos bőseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes remeacutenye is

114 Elsősorban a joacutezan eacutesz parancsolja Valoacuteban amint mindenki tudja vagy legalaacutebbis tudnia kellene az aacutellamok koumllcsoumlnoumls szuumlkseacutegleteit nemkuumlloumlnben az egyes emberek viszonyait nem a fegyverek erejeacutevel hanem a joacutezan eacutesz szabaacutelyai szerint azaz az igazsaacuteg igazsaacutegossaacuteg eacutes az emberi kapcsolatok gyarapiacutetaacutesaacuteval kell szabaacutelyozni

115 Azutaacuten azt mondjuk hogy az ilyen elinteacutezeacutest hőn kell kiacutevaacutennunk Ugyanis ki ne kiacutevaacutennaacute laacutengoloacutebb lelkuumllettel hogy taacutevol legyenek a haacuteboruacute szoumlrnyűseacutegei a beacuteke pedig seacutertetlenuumll megmaradjon eacutes naproacutel napra ne erősiacutetseacutek meg erősebb veacutedelemmel

116 Veacuteguumll ez joacuteleacutetet teremt melynek előnyeit mindenki eacutelvezi tudniillik az egyes emberek a csalaacutedi koumlzoumlsseacutegek a neacutepek veacuteguumll az egeacutesz emberiseacuteg Ezeacutert halljuk meacuteg mindig csengeni fuumlluumlnkben előduumlnknek XII Piusnak figyelmeztető szavait Beacutekeacutevel nem megy toumlnkre semmi sem haacuteboruacuteval minden megsemmisuumllhet [60]

117 Mivel ezek iacutegy aacutellnak mi akik a foumlldoumln Jeacutezus Krisztusnak a vilaacuteg eacutes a beacuteke szerzőjeacutenek a szemeacutelyeacutet viseljuumlk az egeacutesz emberiseacuteg leghőbben oacutehajtott vaacutegyaacutenak tolmaacutecsai vagyunk eacutes atyai szeretettel viseltetuumlnk minden ember iraacutent koumltelesseacuteguumlnknek tartjuk hogy az emberekhez koumlnyoumlroumlgjuumlnk eacutes esdekeljuumlnk elsősorban azokhoz akik az aacutellamokat kormaacutenyozzaacutek hogy semmi gondot semmi faacuteradsaacutegot ne sajnaacuteljanak miacuteg az emberi teveacutekenyseacutegek folyaacutesa meg nem egyezik az emberi eacutesszel eacutes meacuteltoacutesaacuteggal

118 Az aacutellamfeacuterfiak tanaacutecskozaacutesain azok akik boumllcsesseacutegben eacutes tekinteacutelyben kivaacutelnak kutassaacutek azt hogy mily moacutedon lehetne az egeacutesz foumlldkerekseacutegen az aacutellamok koumllcsoumlnoumls

felelősseacuteget mely a haacuteboruacute nyomaacuten felleacutepő bajokat eacutes hatalmas kiterjedeacutesű rommezőket jelenteneacute meacutegsem szabad letagadni azt hogy a haacuteboruacute jelentkezhetik nem sejtett eacutes bizonytalan teacutenyből is Azonkiacutevuumll joacutellehet a mai hatalmas katonai erő az embereket a haacuteboruacutetoacutel elriasztja meacutegis feacutelni kell hogy a haacuteboruacutes okok miatt folytatott atomkiacuteseacuterletek melyeket kuumlloumlnboumlző aacutellamok veacutegeznek ha nem szűnnek meg suacutelyos bajba juttathatjaacutek a foumlldi eacuteletet

112 Ezeacutert az igazsaacutegossaacuteg a joacutezaneacutesz az emberi meacuteltoacutesaacuteg megbecsuumlleacutese aacutellandoacutean koumlvetelik hogy megszűnjeacutek a fegyverkezeacutesi verseny hogy a fegyvereket amelyekkel a kuumlloumlnboumlző aacutellamok rendelkeznek ezutaacuten egyidejűleg csoumlkkentseacutek hogy az atomfegyverkezeacutest megtiltsaacutek hogy mind a vilaacuteg orszaacutegai a megfelelő lefegyverzeacutest veacutegrehajtsaacutek megegyezeacutessel ahol koumllcsoumlnoumls eacutes hataacutesos biztosiacuteteacutekot adnak Minden erővel meg kell akadaacutelyozni - figyelmeztetett boldog emleacutekű előduumlnk XII Pius - hogy minden nemzet aacuteltalaacutenos haacuteboruacuteja amely oly sok gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi bajjal annyi gaztettel s az erkoumllcsoumlk felforgataacutesaacuteval jaacuter harmadszor is raacutezuacuteduljon az emberiseacutegre [59]

113 Mindenkinek kell hogy meggyőződeacutese legyen hogy nem lehet a fegyverkezeacutesi versenyt abbahagyni sem a fegyvereket csoumlkkenteni sem - eacutes ez a leacutenyeges - a fegyvereket addig eltaacutevoliacutetani miacuteg a teljes lefegyverzeacutes meg nem toumlrteacutenik eacutes aacutet nem jaacuterja a lelkeket tudniillik miacuteg mindenki egyeteacutertően eacutes őszinteacuten koumlzre nem műkoumldik hogy a lelkekből a haacuteboruacute feacutelelme eacutes aggodalma taacutevozzeacutek Ehhez pedig az szuumlkseacuteges hogy legfőbb toumlrveacuteny legyen amely a ma beacutekeacutejeacutet megadja eacutes minden egyebet maga alaacute rendel hogy megaacutellapiacutetsa hogy nem az egyenlő felfegyverkezeacutesben hanem csakis a koumllcsoumlnoumls bizalomban lehet a neacutepek koumlzt a beacutekeacutet megszilaacuterdiacutetani Mi biacutezunk abban hogy ez lehetseacuteges eacutes amikor erről taacutergyalunk ezt nem csupaacuten a joacutezan eacutesz szabaacutelyai parancsoljaacutek hanem a legnagyobb meacuterteacutekben a javak kiacutevaacutenatos bőseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes remeacutenye is

114 Elsősorban a joacutezan eacutesz parancsolja Valoacuteban amint mindenki tudja vagy legalaacutebbis tudnia kellene az aacutellamok koumllcsoumlnoumls szuumlkseacutegleteit nemkuumlloumlnben az egyes emberek viszonyait nem a fegyverek erejeacutevel hanem a joacutezan eacutesz szabaacutelyai szerint azaz az igazsaacuteg igazsaacutegossaacuteg eacutes az emberi kapcsolatok gyarapiacutetaacutesaacuteval kell szabaacutelyozni

115 Azutaacuten azt mondjuk hogy az ilyen elinteacutezeacutest hőn kell kiacutevaacutennunk Ugyanis ki ne kiacutevaacutennaacute laacutengoloacutebb lelkuumllettel hogy taacutevol legyenek a haacuteboruacute szoumlrnyűseacutegei a beacuteke pedig seacutertetlenuumll megmaradjon eacutes naproacutel napra ne erősiacutetseacutek meg erősebb veacutedelemmel

116 Veacuteguumll ez joacuteleacutetet teremt melynek előnyeit mindenki eacutelvezi tudniillik az egyes emberek a csalaacutedi koumlzoumlsseacutegek a neacutepek veacuteguumll az egeacutesz emberiseacuteg Ezeacutert halljuk meacuteg mindig csengeni fuumlluumlnkben előduumlnknek XII Piusnak figyelmeztető szavait Beacutekeacutevel nem megy toumlnkre semmi sem haacuteboruacuteval minden megsemmisuumllhet [60]

117 Mivel ezek iacutegy aacutellnak mi akik a foumlldoumln Jeacutezus Krisztusnak a vilaacuteg eacutes a beacuteke szerzőjeacutenek a szemeacutelyeacutet viseljuumlk az egeacutesz emberiseacuteg leghőbben oacutehajtott vaacutegyaacutenak tolmaacutecsai vagyunk eacutes atyai szeretettel viseltetuumlnk minden ember iraacutent koumltelesseacuteguumlnknek tartjuk hogy az emberekhez koumlnyoumlroumlgjuumlnk eacutes esdekeljuumlnk elsősorban azokhoz akik az aacutellamokat kormaacutenyozzaacutek hogy semmi gondot semmi faacuteradsaacutegot ne sajnaacuteljanak miacuteg az emberi teveacutekenyseacutegek folyaacutesa meg nem egyezik az emberi eacutesszel eacutes meacuteltoacutesaacuteggal

118 Az aacutellamfeacuterfiak tanaacutecskozaacutesain azok akik boumllcsesseacutegben eacutes tekinteacutelyben kivaacutelnak kutassaacutek azt hogy mily moacutedon lehetne az egeacutesz foumlldkerekseacutegen az aacutellamok koumllcsoumlnoumls

kapcsolatait emberseacutegesebb egyensuacutelyba hozni egyensuacutelyt mondunk amely koumllcsoumlnoumls bizalmon őszinte szerződeacuteseken seacutertetlenuumll megtartott megegyezeacuteseken nyugszik Ezt a keacuterdeacutest pedig minden oldalroacutel uacutegy meacuterlegeljeacutek hogy lehetőseacuteg nyiacuteljeacutek baraacuteti erős eacutes igen hasznos szerződeacuteseket koumltni

119 Ami pedig Raacutenk tartozik nem szűnuumlnk meg koumlnyoumlrgő imaacutedsaacuteggal Istenhez fordulni hogy eacutegből aacuteradoacute kegyelmeacutevel ezeket a faacuteradozaacutesokat megsegiacutetse eacutes termeacutekennyeacute tegye

A szabadsaacuteg

120 Ehhez hozzaacutetartozik meacuteg az hogy az aacutellamok koumllcsoumlnoumls viszonyait a szabadsaacuteg szabaacutelyai szerint kell rendezni Ennek a kijelenteacutesnek az ereje abban van hogy egy neacutepnek sem szabad olyat tennie amivel maacutest jogtalanul elnyom vagy azok teveacutekenyseacutegeibe jogtalanul beavatkozik Ellenben szuumlkseacuteges hogy mindenki segiacutetseacuteget nyuacutejtson maacutesoknak hogy ezek mindjobban tudataacutera jussanak koumltelezettseacutegeiknek hogy uacutejra eacutes hasznosra toumlrekedjenek hogy baacutermilyen teveacutekenyseacutegben maguktoacutel előrehaladjanak

121 Minthogy minden embert egybekapcsol az eredet a kereszteacuteny Megvaacuteltaacutes eacutes a veacutegső ceacutel koumlzoumls sorsa eacutes egy kereszteacuteny csalaacuted megalkotaacutesaacutera hivatottak ezeacutert Mater et Magistra koumlrleveluumlnkben a gazdagabb aacutellamokat buzdiacutetottuk hogy kuumlloumlnboumlző moacutedon nyuacutejtsanak segiacutetseacuteget azoknak az aacutellamoknak amelyek gazdasaacutegi fejlődeacutese folyamatban van [61]

122 Eacutes most nem kis vigasztalaacutessal valljuk be hogy ezt a figyelmezteteacutest sziacutevesen fogadtaacutek eacutes biacutezunk abban hogy ugyanazt a tovaacutebbiakban meacuteg taacutegabb sziacutevvel fogadjaacutek hogy tudniillik a szegeacutenyebb aacutellamok mineacutel előbb uacutegy fognak gazdasaacutegi vonatkozaacutesuacute dolgokban előrehaladni hogy polgaacuteraik emberi meacuteltoacutesaacutegnak jobban megfelelő eacuteletet eacutelhetnek

123 De azonnal azt kell ismeacutet eacutes ismeacutet hangoztatni hogy uacutegy kell ezeknek a neacutepeknek segiacutetseacutegeacutere sietni hogy seacutertetlenuumll meg tudjaacutek őrizni szabadsaacutegukat eacutes a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi uumlgyek e fejlődeacuteseacuteben eacuterezzeacutek hogy nekik kell vaacutellalni a nagyobb szerepet vagy e dolgok veacutegrehajtaacutesaacuteban raacutejuk esik a nagyobb reacutesz

124 Erről a dologroacutel boldog emleacutekű előduumlnk XII Pius boumllcsen taniacutetotta A dolgok uacutej rendje a becsuumlletesseacuteg szabaacutelyaira taacutemaszkodva teljesen megtiltja hogy baacutermilyen neacutepnek a szabadsaacutegaacutet becsuumlleteacutet eacutes eacutepseacutegeacutet megseacutertseacutek baacutermilyen is nagysaacuteguk vagy veacutedekezeacutesi keacutepesseacuteguumlk Ha tehaacutet toumlbbnyire szuumlkseacutegszerűen toumlrteacutenik is hogy a nagyobb aacutellamok mivel nagyobb gazdagsaacuteggal rendelkeznek eacutes hatalomban erősebbek kisebb aacutellamokkal valoacute kapcsolataikban gazdasaacutegi dolgokroacutel taacutergyalva maguk aacutellapiacutetjaacutek meg a felteacuteteleket meacutegis ezekkel a kisebbekkel a toumlbbiekhez hasonloacutean kell taacutergyalni szem előtt lebegjen mindenkor a koumlzjoacute az aacutellam szabad igazgataacutesa eacutes ne vegyenek reacuteszt a nemzetek viszaacutelyaiban amint ezt maga a termeacuteszetjog eacutes a nemzetkoumlzi jog parancsolja ugyancsak megilleti ezeket a kisebb aacutellamokat hogy sajaacutet gazdasaacutegi eacuterdekeiket megveacutedjeacutek Mert csakis e jogok biztosiacutetaacutesaacuteval lehetseacuteges hogy a kisebb nemzetek megfelelően tudjaacutek előmozdiacutetani a koumlzjoacutet eacutes ugyanakkor sajaacutet polgaacuteraik joacuteleacuteteacutet akaacuter a kuumllső javakra vonatkozoacutelag akaacuter azokban melyek a leacutelek műveleacuteseacutehez eacutes előrehaladaacutesaacutehoz tartoznak [62]

125 A viraacutegzoacutebb aacutellamok tehaacutet miacuteg a szűkoumllkoumldőbbeknek sokfeacutele moacutedon segiacutetseacutegeacutere sietnek szuumlkseacuteges hogy kuumlloumlnoumlsen tiszteljeacutek minden nemzetnek sajaacutetos arculataacutet eacutes aacutellami inteacutezmeacutenyeit melyeket az őseiktől vettek aacutet ugyancsak oacutevakodniuk kell baacutermilyen uralkodaacutesi szaacutendeacutektoacutel Hogyha ez iacutegy toumlrteacutenik nem kis haszon szaacutermazik belőle a koumlzoumlsseacutegbe toumlmoumlruumllő

aacutellamok szaacutemaacutera amelyeknek egyesei sajaacutet jogaiknak eacutes koumltelezettseacutegeiknek tudataacuteban hasonloacute moacutedon minden neacutep javaacutera koumlzreműkoumldnek [63]

Az idők jelei

126 A mi időnkben mind jobban meggyőződeacuteseacuteveacute vaacutelik az embereknek hogy az ellenteacuteteket melyek esetleg az egyes neacutepek koumlzt keletkeznek ne fegyverrel hanem megegyezeacutesekkel eacutes taacutergyalaacutesokkal doumlntseacutek el

127 Azt hisszuumlk ennek a meggyőződeacutesnek a szuumllőoka az hogy a jelenlegi haacuteboruacutes eszkoumlzoumlk borzalmas megsemmisiacutető hataacutessal rendelkeznek eacutes feacutelnek az emberek a bajoktoacutel s a borzalmas romoktoacutel amelyeket e fegyverek okoznak Ezeacutert a mi korunkban amely az atomerővel dicsekszik taacutevol aacutell az a meggyőződeacutes hogy a haacuteboruacute alkalmas a megseacutertett jogot joacutevaacute tenni

128 Sajnos meacutegis gyakran laacutetjuk hogy a neacutepek a feacutelelemnek mint a legfőbb toumlrveacutenynek vannak alaacutevetve eacutes ezeacutert fegyverkezeacutesre tekinteacutelyes oumlsszeget koumlltenek Azt aacutelliacutetjuk hogy ezt nem azeacutert teszik - nincs okunk hogy ezt ne higgyuumlk el - hogy maacutesokat elnyomjanak hanem elriasszanak a taacutemadaacutestoacutel

129 Maacuteskeacutent nem lehetne remeacutelni hogy a neacutepek koumllcsoumlnoumls szuumlkseacutegleteikről uumlgyleteikről valoacute taacutergyalaacutesaik reacuteveacuten jobban megismerik az emberi termeacuteszet koumlteleacutekeit amelyekkel egymaacuteshoz vannak fűzve jobban megeacutertik hogy a koumlzoumls termeacuteszet főbb koumltelezettseacutegeiben az aacutell hogy az egyes emberek eacutes neacutepek magatartaacutesa a szeretetnek engedelmeskedik nem a feacutelelemnek mert elsősorban a szeretet feladata hogy az egyes embereket az őszinte a dolgok s a lelkek sokformaacutejuacute kapcsolataacutera vezesse ahonneacutet annyi joacute aacuteradhat raacutejuk

V Az emberi kapcsolatok eacutes a politikai koumlzoumlsseacuteg

130 A tudomaacutenyoknak eacutes a technikaacutenak uacutejabb gyarapodaacutesa az emberi erkoumllcsoumlket is eacuterinti ezeacutert az embereket baacuterhol is vannak arra indiacutetjaacutek hogy a koumllcsoumlnoumls munka reacuteveacuten mind jobban kapcsolatba keruumlljenek egymaacutessal Ma ugyanis a dolgok tudomaacutenyok eacutes az emberek kapcsolata nagyon is megnőtt Ennek okaacuteboacutel tuacutelsaacutegosan megnőttek a polgaacuterok csalaacutedok koumlzbuumllső taacutersasaacutegok koumllcsoumlnoumls kapcsolatai is akik kuumlloumlnboumlző nemzetekhez tartoznak gyakran tartanak a kuumlloumlnboumlző aacutellamok vezetői egymaacutes koumlzt tanaacutecskozaacutesokat Ugyanezen idő alatt az aacutellamok gazdasaacutegi uumlgyei mindinkaacutebb maacutes aacutellamok gazdasaacutegi uumlgyeivel keruumllnek kapcsolatba a nemzetek gazdasaacutegi teacutenykedeacutesei egymaacutes koumlzt fokozatosan annyira oumlsszefonoacutednak hogy az egyesek kapcsolataiboacutel mintegy az egeacutesz foumlld gazdasaacutegi rendje alakul ki veacuteguumll baacutermilyen aacutellam taacutersadalmi előrehaladaacutesi rendje biztonsaacutega eacutes nyugalma szuumlkseacutegszerűen oumlsszefuumlgg a toumlbbivel

131 Ezeket tudva nyilvaacutenvaloacute hogy az egyes aacutellamok elkuumlloumlnuumllve a toumlbbitől sajaacutet eacuterdekeikről megfelelően gondoskodni magukat amint ez szuumlkseacuteges fejleszteni egyaacuteltalaacuten nem tudjaacutek Baacutermily aacutellamnak ugyanis a joacuteleacutete eacutes fejlődeacutese maacuter a toumlbbi joacuteleacuteteacutenek eacutes fejlődeacuteseacutenek reacuteszben a koumlvetkezmeacutenye reacuteszben az oka

132 Az emberi kapcsolatok egyseacutegeacutet nem toumlrli el semmifeacutele kor mint az emberekről is ugyanez nyilvaacutenvaloacute mert a termeacuteszeti meacuteltoacutesaacutegban egyformaacuten reacuteszesuumllnek Ez okboacutel fog suumlrgetni mindig a szuumlkseacutegesseacuteg mely magaacuteboacutel az emberi termeacuteszetből fakad hogy alkalmas moacutedon toumlrekedjeacutek a koumlzjoacutera tudniillik arra ami az egeacutesz emberiseacuteg hasznaacutera vaacutelik

133 Az elmuacutelt időkben eleacutegseacutegesnek laacutetszottak az aacutellamok vezetői arra hogy megvaloacutesiacutetsaacutek a koumlzjoacutet ezt pedig eleacuterni igyekeztek akaacuter sajaacutet nemzeteik koumlveteivel akaacuter oumlsszejoumlvetelek eacutes az aacutellam legkivaacuteloacutebb embereinek taacutergyalaacutesai aacuteltal akaacuter szerződeacutesek eacutes megaacutellapodaacutesok aacuteltal oly utakon eacutes oly eszkoumlzoumlk felhasznaacutelaacutesaacuteval melyeket vagy a termeacuteszetjog vagy a nemzetek joga vagy az aacuteltalaacutenos nemzetkoumlzi jog szabaacutelyozott

134 Napjainkban azonban az aacutellamok koumllcsoumlnoumls magatartaacutesaacuteban nagy vaacuteltozaacutesok toumlrteacutentek Egyreacuteszről a minden neacutepre vonatkozoacute koumlzjoacute reacuteszeacuteről meruumllnek fel suacutelyos neheacutez eacutes mielőbb megoldandoacute keacuterdeacutesek amelyek leginkaacutebb az egeacutesz foumlld biztonsaacutegaacutenak eacutes beacutekeacutejeacutenek megoacutevaacutesaacutera vonatkoznak maacutesreacuteszről egyes nemzetek vezetői akik egymaacutes koumlzt egyenlő joggal biacuternak joacutellehet megsokszorozzaacutek taacutergyalaacutesaikat eacutes toumlrekveacuteseiket hogy alkalmasabb jogszabaacutelyokat talaacuteljanak de nem nagy eredmeacutennyel nem mintha hiaacutenyozneacutek belőluumlk az őszinte szaacutendeacutek eacutes uumlgyesseacuteg hanem mert tekinteacutelyuumlk neacutelkuumlloumlzi a megfelelő hatalmat

135 Tehaacutet az emberi koumlzoumlsseacuteg mai koumlruumllmeacutenyei koumlzt sem az aacutellamok alkotmaacutenya eacutes alakja sem ereje hogy a foumlld minden neacutepe foumlloumltt nyilvaacutenos tekinteacutellyel rendelkezzeacutek hogy a neacutepek koumlzjavaacutet előmozdiacutetsaacutek erre nem alkalmasak

A koumlzjoacute eacutes a koumlzhatalom

136 Maacuterpedig ha alaposan megvizsgaacuteljuk akaacuter a koumlzjoacute belső elveacutet akaacuter az aacutellami tekinteacutely termeacuteszeteacutet s műkoumldeacuteseacutet nincs senki sem aki be ne laacutetnaacute e keacutet dolog koumlzt az oumlsszhang szuumlkseacutegesseacutegeacutet Ugyanis az erkoumllcsi rend amint kiacutevaacutenja az aacutellami tekinteacutelyt a polgaacuteri taacutersadalomban a koumlzjoacute előmozdiacutetaacutesaacutera hasonloacutean koumlveteli hogy ugyanaz a tekinteacutely azt valoacuteban veacutegre is tudja hajtani Ebből koumlvetkezik hogy a polgaacuteri inteacutezmeacutenyek - amelyekben az aacutellami tekinteacutely testet oumllt műkoumldik eacutes ceacuteljaacutera toumlrekszik - oly alakkal eacutes oly hateacutekonysaacuteggal legyen ellaacutetva hogy a koumlzjoacutera tudjanak vezetni oly utakon eacutes elvekkel amelyek a dolgok kuumlloumlnboumlző pillanatainak alkalmasan megfelelnek

137 De mivel ma minden nemzet koumlzjava oly keacuterdeacuteseket tesz fel amelyek minden neacutepet eacuterintenek mivel ily keacuterdeacutesekre csak oly nyilvaacutenos tekinteacutely adhat feleletet amelynek mind hatalma eacutes alakja mind eszkoumlzei hasonloacutean kiterjedtek eacutes amelynek hataacuteskoumlre oly messzire terjed mint a foumlld kerekseacutege ebből koumlvetkezik hogy maga az erkoumllcsi rend keacutenyszeriacutet arra hogy szuumlkseacuteg van ilyen nyilvaacutenos aacuteltalaacutenos tekinteacutelyre

138 Azonban ezt az aacuteltalaacutenos tekinteacutelyt melynek a foumlldoumln mindenuumltt legyen hatoacuteereje eacutes alkalmas eszkoumlzoumlkkel vezessen az aacuteltalaacutenos koumlzjoacutera minden neacutepnek az egyeteacuterteacuteseacutevel kell leacutetrehozni nem pedig erőszakkal foumlleacutejuumlk helyezni Ez abboacutel koumlvetkezik hogy az ilyen tekinteacutelynek műkoumldeacuteseacuteben hathatoacutesnak mindenkivel szemben paacutertatlannak reacuteszrehajlaacutestoacutel mentesnek kell lennie eacutes minden nemzet koumlzjavaacutera kell toumlrekednie Mert ha ezt az aacuteltalaacutenos tekinteacutelyt a hatalmasabb nemzetek erővel keacutenyszeriacuteteneacutek a toumlbbire valoacuteban feacutelni kellene hogy ez vagy csak a kevesek eacuterdekeacutet szolgaacutelnaacute vagy csak neacutehaacuteny nemzettől fuumlggne ezeacutert aztaacuten magaacutenak a teveacutekenyseacutegnek az ereje eacutes hataacutesossaacutega veszeacutelybe keruumllne Joacutellehet a nemzetek egymaacutestoacutel nagyon kuumlloumlnboumlznek a kuumllső javak gazdagsaacutegaacuteban eacutes katonai felkeacuteszuumlltseacutegben meacutegis nagy iparkodaacutessal veacutedik a jogegyenlőseacuteget eacutes eacuteletuumlk sziacutenvonalaacutet Ezeacutert eacuterthető hogy az aacutellamok nehezen vetik magukat alaacute oly tekinteacutelynek amelyet vagy raacutejuk keacutenyszeriacutetenek vagy amelynek leacutetrehozatalaacutenaacutel nem voltak jelen vagy amelyet oumlnkeacutent nem vaacutellaltak

139 Amint az egyes aacutellamok koumlzjavaacuteroacutel uacutegy az oumlsszes aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeiről csak akkor lehet iacuteteacuteletet mondani ha tekintetbe vesszuumlk az emberi szemeacutelyiseacuteget ezeacutert a nyilvaacutenos eacutes aacuteltalaacutenos tekinteacutelynek a legfőbb koumltelesseacutege hogy az emberi szemeacutely jogait elismerje koumlteles tiszteletben tartsa seacutertetlenuumll megőrizze valoacuteban gyarapiacutetsa amit megtehet vagy sajaacutet maga ha a dolog uacutegy alakul vagy az egeacutesz foumlld kerekseacutegeacutere hozott megaacutellapodaacutesokkal amelyek segiacutetseacutegeacutevel az egyes aacutellamok vezetői keacutenyelmesebben tudjaacutek sajaacutet hivatalukat ellaacutetni

140 Ezekhez mint az egyes aacutellamokban az alkotmaacutenyok melyek az aacutellami tekinteacutely jogaacutet szabaacutelyozzaacutek a polgaacuterokkal csalaacutedokkal eacutes koumlzbuumlleső taacutersasaacutegokkal hogy kormaacutenyozni eacutes iraacutenyiacutetani lehessen szuumlkseacuteges a segiacutető koumltelezettseacuteg elve ezzel meacuteltaacutenyosan lehet rendezni a kapcsolatokat amelyek az egyetemes nyilvaacutenos tekinteacutely eacutes az egyes nemzetek aacutellamainak tekinteacutelyei koumlzt vannak Ugyanis ennek az egyetemes tekinteacutelynek a feladata azokat a keacuterdeacuteseket meacuterlegelni eacutes eldoumlnteni amelyek vagy az aacuteltalaacutenos koumlzjoacute koumlruumll felmeruumllnek vagy a gazdasaacutegi taacutersadalmi politikai eacutes kulturaacutelis vonalat eacuterintik azt mondottuk hogy az ilyen keacuterdeacuteseket amelyek mivel nagy fontossaacuteguacuteak eacutes igen suumlrgetőek nehezebbeknek kell tartanunk mintsem azokat az egyes aacutellamok vezetői szerencseacutesen megoldhatnaacutek

141 Termeacuteszetesen ennek az aacuteltalaacutenos tekinteacutelynek nem tartozik hataacuteskoumlreacutebe hogy kikeacutenyszeriacutetse vagy magaacutehoz ragadja azokat az uumlgyeket amelyek maacutes aacutellamok hivatalos hatoacutesaacutegaihoz tartoznak Ellenben arra kell toumlrekednie hogy az egeacutesz foumlldoumln oly uumlgyrendet aacutellapiacutetsanak meg amelyben nemcsak minden aacutellam nyilvaacutenos tekinteacutelye hanem az egyes emberek eacutes koumlzbuumlleső taacutersasaacutegok is biztosabban jaacuterhatnak el hivataacutesuk teljesiacuteteacuteseacuteben veacutegezhetik el koumltelesseacutegeiket veacutedhetik meg jogaikat [64]

Az idők jelei

142 Amint mindenki tudja 1945 juacutenius 26-aacuten megalakult az Egyesuumllt Nemzetek Szervezete - roumlvidiacutetve ENSZ - amelyhez azutaacuten tovaacutebbi szervezeteket csatoltak amelyeket kuumlloumlnboumlző nemzetek tagjaiboacutel alakiacutetottak amelyeket fontos jelentőseacutegű megbiacutezataacutesokkal laacutettak el s illetőseacuteguumlk a foumlld minden orszaacutegaacutera kiterjed gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi kulturaacutelis neveleacutesi eacutes koumlzegeacuteszseacutegi uumlgyekre vonatkozoacutelag Tovaacutebbaacute az Egyesuumllt Nemzetek Szoumlvetseacutegeacutenek fő feladata hogy megoacutevja eacutes megerősiacutetse a beacutekeacutet eacutes hogy az aacutellamok koumlzoumltt az egyenlőseacuteg elveacutere helyezkedve a baraacutetsaacutegi kapcsolatokat segiacutetse eacutes melengesse a koumllcsoumlnoumls megbecsuumlleacutes eacutes egyeteacuterteacutes sokfeacutele formaacutejaacuteban az emberi teveacutekenyseacuteg minden teruumlleteacuten

143 Ennek a szervezetnek a gondozaacutesaacuteban jelent meg a kivaacuteloacute tartalmuacute Emberi jogok aacuteltalaacutenos nyilatkozata melyet az Egyesuumllt Nemzetek Szervezete 1948 december 10-eacuten hagyott joacutevaacute Ennek a nyilatkozatnak a bevezetőjeacuteben az aacutell hogy a neacutepeknek eacutes minden nemzetnek arra kell legfőkeacutepp toumlrekedniuumlk hogy a nyilatkozatban foglalt minden jogot eacutes a szabadsaacuteg formaacuteit valoacuteban elismerjeacutek eacutes seacutertetlenuumll megtartsaacutek

144 Azonban meg kell emliacutetenuumlnk hogy ennek a nyilatkozatnak neacutehaacuteny fejezete keveacutesbeacute bizonyiacutetottnak laacutetszik egyesek előtt eacutes nem meacuteltatlanul Meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy a nyilatkozatot mint leacutepcsőt eacutes bejaacuteratot kell tartanunk a vilaacuteg minden neacutepeacutenek jogrendje s politikai rendje megalkotaacutesaacutehoz Ugyanis ezzel egyenesen uumlnnepeacutelyesen elismerik minden ember szaacutemaacutera az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes biztosiacutetjaacutek minden ember szaacutemaacutera az igazsaacuteg szabad kereseacuteseacutet a becsuumlletesseacuteg normaacuteinak koumlveteacuteseacutet az igazsaacutegossaacuteg eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet az emberhez meacuteltoacute eacutelet eacuteleacuteseacutet s maacutes ezekkel kapcsolatos dolgokat

139 Amint az egyes aacutellamok koumlzjavaacuteroacutel uacutegy az oumlsszes aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeiről csak akkor lehet iacuteteacuteletet mondani ha tekintetbe vesszuumlk az emberi szemeacutelyiseacuteget ezeacutert a nyilvaacutenos eacutes aacuteltalaacutenos tekinteacutelynek a legfőbb koumltelesseacutege hogy az emberi szemeacutely jogait elismerje koumlteles tiszteletben tartsa seacutertetlenuumll megőrizze valoacuteban gyarapiacutetsa amit megtehet vagy sajaacutet maga ha a dolog uacutegy alakul vagy az egeacutesz foumlld kerekseacutegeacutere hozott megaacutellapodaacutesokkal amelyek segiacutetseacutegeacutevel az egyes aacutellamok vezetői keacutenyelmesebben tudjaacutek sajaacutet hivatalukat ellaacutetni

140 Ezekhez mint az egyes aacutellamokban az alkotmaacutenyok melyek az aacutellami tekinteacutely jogaacutet szabaacutelyozzaacutek a polgaacuterokkal csalaacutedokkal eacutes koumlzbuumlleső taacutersasaacutegokkal hogy kormaacutenyozni eacutes iraacutenyiacutetani lehessen szuumlkseacuteges a segiacutető koumltelezettseacuteg elve ezzel meacuteltaacutenyosan lehet rendezni a kapcsolatokat amelyek az egyetemes nyilvaacutenos tekinteacutely eacutes az egyes nemzetek aacutellamainak tekinteacutelyei koumlzt vannak Ugyanis ennek az egyetemes tekinteacutelynek a feladata azokat a keacuterdeacuteseket meacuterlegelni eacutes eldoumlnteni amelyek vagy az aacuteltalaacutenos koumlzjoacute koumlruumll felmeruumllnek vagy a gazdasaacutegi taacutersadalmi politikai eacutes kulturaacutelis vonalat eacuterintik azt mondottuk hogy az ilyen keacuterdeacuteseket amelyek mivel nagy fontossaacuteguacuteak eacutes igen suumlrgetőek nehezebbeknek kell tartanunk mintsem azokat az egyes aacutellamok vezetői szerencseacutesen megoldhatnaacutek

141 Termeacuteszetesen ennek az aacuteltalaacutenos tekinteacutelynek nem tartozik hataacuteskoumlreacutebe hogy kikeacutenyszeriacutetse vagy magaacutehoz ragadja azokat az uumlgyeket amelyek maacutes aacutellamok hivatalos hatoacutesaacutegaihoz tartoznak Ellenben arra kell toumlrekednie hogy az egeacutesz foumlldoumln oly uumlgyrendet aacutellapiacutetsanak meg amelyben nemcsak minden aacutellam nyilvaacutenos tekinteacutelye hanem az egyes emberek eacutes koumlzbuumlleső taacutersasaacutegok is biztosabban jaacuterhatnak el hivataacutesuk teljesiacuteteacuteseacuteben veacutegezhetik el koumltelesseacutegeiket veacutedhetik meg jogaikat [64]

Az idők jelei

142 Amint mindenki tudja 1945 juacutenius 26-aacuten megalakult az Egyesuumllt Nemzetek Szervezete - roumlvidiacutetve ENSZ - amelyhez azutaacuten tovaacutebbi szervezeteket csatoltak amelyeket kuumlloumlnboumlző nemzetek tagjaiboacutel alakiacutetottak amelyeket fontos jelentőseacutegű megbiacutezataacutesokkal laacutettak el s illetőseacuteguumlk a foumlld minden orszaacutegaacutera kiterjed gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi kulturaacutelis neveleacutesi eacutes koumlzegeacuteszseacutegi uumlgyekre vonatkozoacutelag Tovaacutebbaacute az Egyesuumllt Nemzetek Szoumlvetseacutegeacutenek fő feladata hogy megoacutevja eacutes megerősiacutetse a beacutekeacutet eacutes hogy az aacutellamok koumlzoumltt az egyenlőseacuteg elveacutere helyezkedve a baraacutetsaacutegi kapcsolatokat segiacutetse eacutes melengesse a koumllcsoumlnoumls megbecsuumlleacutes eacutes egyeteacuterteacutes sokfeacutele formaacutejaacuteban az emberi teveacutekenyseacuteg minden teruumlleteacuten

143 Ennek a szervezetnek a gondozaacutesaacuteban jelent meg a kivaacuteloacute tartalmuacute Emberi jogok aacuteltalaacutenos nyilatkozata melyet az Egyesuumllt Nemzetek Szervezete 1948 december 10-eacuten hagyott joacutevaacute Ennek a nyilatkozatnak a bevezetőjeacuteben az aacutell hogy a neacutepeknek eacutes minden nemzetnek arra kell legfőkeacutepp toumlrekedniuumlk hogy a nyilatkozatban foglalt minden jogot eacutes a szabadsaacuteg formaacuteit valoacuteban elismerjeacutek eacutes seacutertetlenuumll megtartsaacutek

144 Azonban meg kell emliacutetenuumlnk hogy ennek a nyilatkozatnak neacutehaacuteny fejezete keveacutesbeacute bizonyiacutetottnak laacutetszik egyesek előtt eacutes nem meacuteltatlanul Meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy a nyilatkozatot mint leacutepcsőt eacutes bejaacuteratot kell tartanunk a vilaacuteg minden neacutepeacutenek jogrendje s politikai rendje megalkotaacutesaacutehoz Ugyanis ezzel egyenesen uumlnnepeacutelyesen elismerik minden ember szaacutemaacutera az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes biztosiacutetjaacutek minden ember szaacutemaacutera az igazsaacuteg szabad kereseacuteseacutet a becsuumlletesseacuteg normaacuteinak koumlveteacuteseacutet az igazsaacutegossaacuteg eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet az emberhez meacuteltoacute eacutelet eacuteleacuteseacutet s maacutes ezekkel kapcsolatos dolgokat

145 Hőn kiacutevaacutenjuk tehaacutet hogy az Egyesuumllt Nemzetek Szervezete feleacutepiacuteteacuteseacutevel eacutes teacutenykedeacuteseacutevel mindinkaacutebb keacutepes legyen alkalmazkodni nagyszabaacutesuacute eacutes fennkoumllt feladataacutehoz Baacutercsak mineacutel előbb eljoumlnne az az idő amikor ez a szervezet hathatoacutesan megveacutedhetneacute az emberi szemeacutely jogait jogokat mondunk amelyek mivel az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutegaacuteboacutel koumlzvetlenuumll fakadnak ezeacutert aacuteltalaacutenosak seacuterthetetlenek eacutes megvaacuteltoztathatatlanok annaacutel is inkaacutebb mert ma az emberek sajaacutet nemzetuumlk eacuteleteacuteben naproacutel napra jobban reacuteszt vesznek teveacutekenyebb igyekezettel foglalkoznak minden neacutep uumlgyeacutevel eacutes mindinkaacutebb tudataacuteban vannak annak hogy ők is tagjai az emberiseacuteg csalaacutedjaacutenak

VI Lelkipaacutesztori megfontolaacutesok

146 E helyen fiainkat ismeacutetelten buzdiacutetjuk hogy buzgoacuten vegyenek reacuteszt az aacutellam uumlgyeiben eacutes sereacutenykedjenek koumlzoumls munkaacutejukkal az egeacutesz emberi nemeacutert eacutes mindenki sajaacutet orszaacutegaacutenak a joacuteleacuteteacuten faacuteradozzeacutek Szuumlkseacuteges nem keveacutesbeacute az is hogy kereszteacuteny feacutennyel felvilaacutegosiacutetva eacutes szeretettől vezetve toumlrekedjenek arra hogy az inteacutezmeacutenyek akaacuter gazdasaacutegi akaacuter taacutersadalmi akaacuter tudomaacutenyos eacutes civilizaacutecioacutes vonatkozaacutesuacuteak ne akadaacutelyozzaacutek az embereket hanem segiacutetseacutek őket akaacuter a termeacuteszet rendjeacuteben akaacuter a termeacuteszetfeletti rendben

147 Meacutegis mindazonaacuteltal a civilizaacutecioacutehoz nem elegendő hogy azt a helyes eacutes kereszteacuteny elvekhez alkalmazva Fiaink a mennyei hit vilaacutegossaacutegaacuteval eacutelvezzeacutek eacutes a joacute eacuterdekeacuteben hevuumlljenek ehhez meacuteg az is szuumlkseacuteges hogy eacuterdeklődjenek a civilizaacutecioacute inteacutezmeacutenyei utaacuten s hathatoacutesan vegyenek reacuteszt annak belső munkaacutejaacuteban

148 Valoacuteban mivel a jelen emberi eacutes civilizaacutecioacutes eacuteletet a tudomaacutenyos eacutes technikai talaacutelmaacutenyok jellemzik senki sem vehet reacuteszt valoacutejaacuteban a koumlzuumlgyekben hacsak nem jaacutertas a tudomaacutenyban nem felkeacuteszuumllt műszakilag eacutes veacuteguumll ha szakmaacutejaacuteban nem keacutepezett

149 Semmi esetre sem kell azt gondolni hogy mindezek elegendők hogy a mindennapi eacutelet kapcsolatai emberibb formaacutet kapjanak szuumlkseacuteges hogy az igazsaacutegra taacutemaszkodjeacutek az igazsaacutegossaacuteg szabaacutelyozza erejeacutet az emberek egymaacutes iraacutenti koumllcsoumlnoumls szereteteacutetől kapja a szabadsaacuteg szelleme lengje aacutet

150 Ezeknek az elgondolaacutesoknak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera hogy valoacuteban emberekkeacute vaacuteljanak szorgalmasan kell dolgozniuk azon hogy mindenekelőtt ennek az eacuteletnek a kialakiacutetaacutesaacuteban megtartsaacutek a toumlrveacutenyeket minden dolognak a jellegzetesseacutegeacutet eacutes szabaacutelyait megoacutevjaacutek amint ez a termeacuteszetnek megfelel azutaacuten sajaacutet teveacutekenyseacutegeiket az erkoumllcsi parancsokkal egyeztesseacutek eacutes uacutegy viselkedjenek mint akik jogaikat gyakoroljaacutek vagy koumltelesseacutegeiket teljesiacutetik Sőt a joacutezan eacutesz suumlrgeti hogy az emberek Isten gondviselő terveinek eacutes parancsainak melyek a mi uumldvoumlsseacuteguumlnket ceacutelozzaacutek engedelmeskedjenek eacutes legyenek tudataacuteban annak hogy az eacutelet teveacutekenyseacutegeiben uacutegy kell viselkedniuumlk hogy a tudomaacutenyhoz technikaacutehoz eacutes szakmaacutejukhoz tartozoacute dolgok a leacutelek legfőbb javaacuteval mindenkeacuteppen egybeolvadjanak

A hit eacutes a cselekveacutes egyseacutege

151 Azt is aacutelliacutetjuk nyiacuteltan hogy azokban az aacutellamokban ugyanis ahol a kereszteacuteny tant reacutegoacuteta tartjaacutek jelenleg aacutellami inteacutezmeacutenyek viraacutegzanak a tudomaacuteny előrehalad eacutes bőven rendelkeznek eszkoumlzoumlkkel melyek alkalmasak hogy baacutermilyen tervet megvaloacutesiacutetsanak de mintha gyakran a kereszteacuteny kezdemeacutenyezeacutes eacutes ihleteacutes hiaacutenyozneacutek ezekből

152 Jogosan keacuterdezzuumlk hogy mikeacutepp toumlrteacutenhet ez meg amikor ezeknek a toumlrveacutenyeknek megalkotaacutesaacutenaacutel nem csekeacutely munkaacutet veacutegeztek eacutes veacutegeznek olyanok akik kereszteacuteny nevet viselnek eacutes valoacutejaacuteban eacuteletuumlket legalaacutebb reacuteszben az evangeacuteliumi szabaacutelyok szerint alakiacutetjaacutek Ennek az okaacutet abban veacuteljuumlk feltalaacutelni hogy cselekveacutesi moacutedjuk nem fuumlgg oumlssze hituumlkkel Illeneacutek tehaacutet hogy bennuumlk az eacutertelem eacutes a leacutelek egyseacutege uacutegy valoacutesuljon meg hogy cselekedeteikben a hit feacutenye eacutes a szeretet ereje egy időben uralkodjeacutek

153 Hogy a kereszteacuteny hiacutevőkben a vallaacutesos hit a cselekveacutesből sokszor hiaacutenyzik azt azzal magyaraacutezzuk hogy a kereszteacuteny erkoumllcs eacutes a kereszteacuteny tan teacuteteleivel keveacutesbeacute ismerősek Ugyanis nem egyszer eacutes nem egy helyen megtoumlrteacutenik hogy vallaacutesos dolgokban nem teljesen felkeacuteszuumlltek eacutes gyenge munkaacutet nyuacutejtanak eacutes joacutellehet tudomaacutenyukban szaktekinteacutelyek a vallaacutesi dolgokat illetőleg tudaacutesuk nem muacutelja feluumll aacuteltalaacuteban veacuteve az elemi ismereteket A szuumlkseacutegesseacuteg tehaacutet arra keacutenyszeriacutet hogy az ifjuacutesaacuteg neveleacutese teljes legyen legyen folyamatos oly moacutedszerekkel aacutetadott hogy a vallaacutesos dolgok ismerete eacutes a leacutelek keacutepzeacutese hasonloacute leacutepeacutesekben toumlrteacutenjeacutek mint a tudomaacuteny megszerzeacutese eacutes a mindennapi technikai ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesa Ezenfeluumll szuumlkseacuteges az ifjuacutesaacuteg oly moacuteduacute taniacutetaacutesa hogy alkalmasan tudjaacutek betoumllteni hivataacutesukat [65]

154 Ebben a dologban alkalmasint figyelmeztetni kell hogy mily neheacutez helyesen megeacuterteni hogy valoacutejaacuteban milyen kapcsolat van az emberi teveacutekenyseacutegek eacutes az igazsaacutegossaacuteg elve koumlzt azaz pontosan koumlruumlliacuterni mily fokon eacutes mily formaacuteban kell a tanteacuteteleket eacutes az oktataacutest a jelenlegi emberi egyuumltteacuteleacutes viszonyaira alkalmazni

155 Annaacutel nehezebb meghataacuterozni az ilyennemű fokot eacutes formaacutet mert korunk ahol mindenkinek koumlzre kell műkoumldni az aacuteltalaacutenos koumlzjoacute javaacutera gyors uumltemben vaacuteltozik Emiatt mindennap utaacutena kell neacutezni annak mikeacutepp kell megfelelően alkalmazni a taacutersadalmi eacuteletet az igazsaacutegossaacuteg toumlrveacutenyeihez eacutes ezeacutert nem szabad arra gondolniuk kedves Fiainknak hogy abbahagyhatjaacutek eacutes megnyugodhatnak a megkezdett uacuteton

156 Sőt minden embernek uacutegy kell iacuteteacutelnie hogy mindez amit eddig tett nem elegendő a szuumlkseacuteglethez eacutes ezeacutert naponkeacutent mindig nagyobb eacutes alkalmasabb munkaacutet kell vaacutellalnia ez vonatkozik a termelőszoumlvetkezetekre szakszervezeti egyesuumlletekre szakmai szoumlvetkezetekre taacutersadalmi biztosiacutetaacutesra kulturaacutelis inteacutezmeacutenyekre jogrendszerekre az aacutellam formaacutejaacutera egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesra sportra eacutes veacuteguumll minden ilyenre aacuteltalaacuteban veacuteve Mindezt ugyanis korunk kiacutevaacutenja mert az emberek miutaacuten felfedezteacutek egyeacuteniseacuteguumlket a vilaacutegűrbe toumlrnek hogy uacutej utakon tudjanak a veacutegtelenbe tekinteni

157 Mindaz amit eddig taacutergyaltunk egyreacuteszt magaacuteboacutel a dolgok termeacuteszeteacuteből maacutesreacuteszt igen gyakran a termeacuteszetjog rendjeacuteből koumlvetkezik Ezeacutert hogy ezek megvaloacutesuljanak a katolikus ember gyakran taacutersul elveacutegzeacutesuumlkre vagy oly kereszteacutenyekkel akik nem tartoznak az Apostoli Szentszeacutekhez vagy oly emberekkel akik teljesen jaacuteratlanok a kereszteacuteny hitben de eacutertelmesek Ebben az esetben a katolikusok legyenek tudataacuteban mindig hogy kicsodaacutek eacutes ne csinaacuteljanak semmi olyat amiből vagy a vallaacutes vagy az erkoumllcs eacutepseacutege kaacutert szenvedne Hasonloacutekeacuteppen viselkedjenek uacutegy hogy maacutesok veacutelemeacutenyeacutet meacuteltaacutenyos joacutesaacuteggal meacuterlegeljeacutek eacutes mindent ne hasznaacuteljanak fel a maguk hasznaacutera eacutes legyenek keacuteszek bizalommal s minden erővel azon dolgozni ami termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute vagy joacutera vezethet [66]

158 Tovaacutebbaacute jogos ha a teacutevedeacutest mindig megkuumlloumlnboumlztetjuumlk attoacutel aki a teacutevedeacutest elkoumlvette mivel emberekről van szoacute akik vagy teacutevedtek vagy nem eacutertetteacutek meg teljesen a dolgot ami a vallaacutesra vagy az eacutelet helyes tennivaloacuteira vonatkozik Mert a teacutevedeacutest elkoumlvető ember nem

152 Jogosan keacuterdezzuumlk hogy mikeacutepp toumlrteacutenhet ez meg amikor ezeknek a toumlrveacutenyeknek megalkotaacutesaacutenaacutel nem csekeacutely munkaacutet veacutegeztek eacutes veacutegeznek olyanok akik kereszteacuteny nevet viselnek eacutes valoacutejaacuteban eacuteletuumlket legalaacutebb reacuteszben az evangeacuteliumi szabaacutelyok szerint alakiacutetjaacutek Ennek az okaacutet abban veacuteljuumlk feltalaacutelni hogy cselekveacutesi moacutedjuk nem fuumlgg oumlssze hituumlkkel Illeneacutek tehaacutet hogy bennuumlk az eacutertelem eacutes a leacutelek egyseacutege uacutegy valoacutesuljon meg hogy cselekedeteikben a hit feacutenye eacutes a szeretet ereje egy időben uralkodjeacutek

153 Hogy a kereszteacuteny hiacutevőkben a vallaacutesos hit a cselekveacutesből sokszor hiaacutenyzik azt azzal magyaraacutezzuk hogy a kereszteacuteny erkoumllcs eacutes a kereszteacuteny tan teacuteteleivel keveacutesbeacute ismerősek Ugyanis nem egyszer eacutes nem egy helyen megtoumlrteacutenik hogy vallaacutesos dolgokban nem teljesen felkeacuteszuumlltek eacutes gyenge munkaacutet nyuacutejtanak eacutes joacutellehet tudomaacutenyukban szaktekinteacutelyek a vallaacutesi dolgokat illetőleg tudaacutesuk nem muacutelja feluumll aacuteltalaacuteban veacuteve az elemi ismereteket A szuumlkseacutegesseacuteg tehaacutet arra keacutenyszeriacutet hogy az ifjuacutesaacuteg neveleacutese teljes legyen legyen folyamatos oly moacutedszerekkel aacutetadott hogy a vallaacutesos dolgok ismerete eacutes a leacutelek keacutepzeacutese hasonloacute leacutepeacutesekben toumlrteacutenjeacutek mint a tudomaacuteny megszerzeacutese eacutes a mindennapi technikai ismeretek elsajaacutetiacutetaacutesa Ezenfeluumll szuumlkseacuteges az ifjuacutesaacuteg oly moacuteduacute taniacutetaacutesa hogy alkalmasan tudjaacutek betoumllteni hivataacutesukat [65]

154 Ebben a dologban alkalmasint figyelmeztetni kell hogy mily neheacutez helyesen megeacuterteni hogy valoacutejaacuteban milyen kapcsolat van az emberi teveacutekenyseacutegek eacutes az igazsaacutegossaacuteg elve koumlzt azaz pontosan koumlruumlliacuterni mily fokon eacutes mily formaacuteban kell a tanteacuteteleket eacutes az oktataacutest a jelenlegi emberi egyuumltteacuteleacutes viszonyaira alkalmazni

155 Annaacutel nehezebb meghataacuterozni az ilyennemű fokot eacutes formaacutet mert korunk ahol mindenkinek koumlzre kell műkoumldni az aacuteltalaacutenos koumlzjoacute javaacutera gyors uumltemben vaacuteltozik Emiatt mindennap utaacutena kell neacutezni annak mikeacutepp kell megfelelően alkalmazni a taacutersadalmi eacuteletet az igazsaacutegossaacuteg toumlrveacutenyeihez eacutes ezeacutert nem szabad arra gondolniuk kedves Fiainknak hogy abbahagyhatjaacutek eacutes megnyugodhatnak a megkezdett uacuteton

156 Sőt minden embernek uacutegy kell iacuteteacutelnie hogy mindez amit eddig tett nem elegendő a szuumlkseacuteglethez eacutes ezeacutert naponkeacutent mindig nagyobb eacutes alkalmasabb munkaacutet kell vaacutellalnia ez vonatkozik a termelőszoumlvetkezetekre szakszervezeti egyesuumlletekre szakmai szoumlvetkezetekre taacutersadalmi biztosiacutetaacutesra kulturaacutelis inteacutezmeacutenyekre jogrendszerekre az aacutellam formaacutejaacutera egeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesra sportra eacutes veacuteguumll minden ilyenre aacuteltalaacuteban veacuteve Mindezt ugyanis korunk kiacutevaacutenja mert az emberek miutaacuten felfedezteacutek egyeacuteniseacuteguumlket a vilaacutegűrbe toumlrnek hogy uacutej utakon tudjanak a veacutegtelenbe tekinteni

157 Mindaz amit eddig taacutergyaltunk egyreacuteszt magaacuteboacutel a dolgok termeacuteszeteacuteből maacutesreacuteszt igen gyakran a termeacuteszetjog rendjeacuteből koumlvetkezik Ezeacutert hogy ezek megvaloacutesuljanak a katolikus ember gyakran taacutersul elveacutegzeacutesuumlkre vagy oly kereszteacutenyekkel akik nem tartoznak az Apostoli Szentszeacutekhez vagy oly emberekkel akik teljesen jaacuteratlanok a kereszteacuteny hitben de eacutertelmesek Ebben az esetben a katolikusok legyenek tudataacuteban mindig hogy kicsodaacutek eacutes ne csinaacuteljanak semmi olyat amiből vagy a vallaacutes vagy az erkoumllcs eacutepseacutege kaacutert szenvedne Hasonloacutekeacuteppen viselkedjenek uacutegy hogy maacutesok veacutelemeacutenyeacutet meacuteltaacutenyos joacutesaacuteggal meacuterlegeljeacutek eacutes mindent ne hasznaacuteljanak fel a maguk hasznaacutera eacutes legyenek keacuteszek bizalommal s minden erővel azon dolgozni ami termeacuteszeteacuteneacutel fogva joacute vagy joacutera vezethet [66]

158 Tovaacutebbaacute jogos ha a teacutevedeacutest mindig megkuumlloumlnboumlztetjuumlk attoacutel aki a teacutevedeacutest elkoumlvette mivel emberekről van szoacute akik vagy teacutevedtek vagy nem eacutertetteacutek meg teljesen a dolgot ami a vallaacutesra vagy az eacutelet helyes tennivaloacuteira vonatkozik Mert a teacutevedeacutest elkoumlvető ember nem

szűnik meg ember lenni sohasem vesziacuteti el szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet amit ugyanis mindig eacuteszben kell tartani Ezenkiacutevuumll az ember termeacuteszeteacuteben sohasem szűnik meg a keacutepesseacuteg hogy a teacutevedeacuteseknek ellenaacutelljon eacutes keresse az igazsaacutegra vezető utat Ebben a dologban a gondviselő Isten kegyelme sohasem hagyja cserben az embert Ezeacutert megtoumlrteacutenhet hogy aki ma a hit vilaacutegossaacutegaacutet neacutelkuumlloumlzi vagy hamis tanokat vall keacutesőbb Isten kegyelmeacutetől felvilaacutegosiacutetva az igazsaacuteg birtokaacuteba jut Ha ugyanis katolikus emberek kuumllső okok folytaacuten oly emberekkel keruumllnek kapcsolatba akik egyaacuteltalaacuten nem vagy helytelen moacutedon hisznek Krisztusban mivel teacutevedeacutesben vannak ezeknek alkalmat vagy indiacutetaacutest adhatnak hogy az igazsaacutegra eljussanak

159 Ezeacutert meg kell aacutellapiacutetani hogy a boumllcselők hamis tanait a vilaacuteg eacutes az ember termeacuteszeteacuteről eredeteacuteről eacutes ceacuteljaacuteroacutel teljesen meg kell kuumlloumlnboumlztetni azoktoacutel amelyek vagy a gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi vagy a kulturaacutelis vagy a politikai eacuteletre vonatkoznak meacuteg ha ezek ugyanazokboacutel a tanokboacutel is venneacutek eredetuumlket eacutes oumlsztoumlnzeacutesuumlket mert a tudomaacutenyos fogalom miutaacuten veacuteglegesen meghataacuteroztaacutek maacuter nem vaacuteltozik ugyanakkor azok az inteacutezmeacutenyek mivel vaacuteltozandoacute dolgok koumlruumllmeacutenyein alapulnak nem lehetseacuteges hogy ne legyenek azoknak nagyon is kiszolgaacuteltatva Kuumlloumlnben is ki tagadnaacute hogy ezekben a kezdemeacutenyezeacutesekben amennyiben tudniillik a joacutezan eacutesszel megegyeznek eacutes az emberek jogos koumlveteleacuteseit fejezik ki ne lehessen valami joacute eacutes helyes

160 Ez okboacutel megtoumlrteacutenhet hogy azelőtt semmi hasznot hajtoacutet nem laacutettak a taacutergyalaacutesok alkalmaacuteval valamely dologban most pedig gyuumlmoumllcsoumlzőnek tartjaacutek vagy a joumlvőben annak fog bizonyulni De megiacuteteacutelni vajon eleacuterkezett az a pillanat vagy sem eacutes emellett megaacutellapiacutetani hogy milyen moacutedon eacutes mily fokon kell keresni egyuumlttesen a valoacutedi joacutet akaacuter gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis keacuterdeacutesek akaacuter kulturaacutelis akaacuter koumlzigazgataacutes teruumlleten mindezt az okossaacuteg minden ereacuteny szabaacutelyozoacuteja doumlntheti el amely mind az egyes emberek mind a taacutersasaacutegba csoportosult emberek eacuteleteacutet kormaacutenyozza Ezeacutert ha katolikus emberek uumlgyeiről van szoacute a doumlnteacutes legelsősorban azoknak a feacuterfiaknak a hataacuteskoumlreacutebe tartozik akik az aacutellamban eacutes ezen beluumll egyes munkakoumlroumlk eacuteleacuten vannak csak azutaacuten megtartsaacutek a termeacuteszetjog alapelvein kiacutevuumll az Egyhaacuteztoacutel a taacutersadalmi keacuterdeacutesekben megaacutellapiacutetott tanokat azokat fogadjaacutek el eacutes az egyhaacutezi hatoacutesaacutegok előiacuteraacutesaihoz alkalmazkodjanak Szuumlkseacuteges hogy mindenki tudataacuteban legyen annak hogy az Egyhaacuteznak joga eacutes koumltelesseacutege nemcsak a hit eacutes erkoumllcsi tanokat veacutedelmezni hanem a sajaacutet tekinteacutelyeacutevel fiainaacutel is koumlzbeleacutepni akik vilaacutegi uumlgyek eacuteleacuten vannak amikor doumlnteni kell hogy ugyanazt a tant mikeacutepp kell a gyakorlatban alkalmazni [67]

161 Valoacuteban nem hiaacutenyoznak azok sem akik joacutellehet kivaacuteloacute lelki tulajdonsaacutegokkal rendelkeznek eacutes mikor az igazsaacutegossaacuteg elveivel vagy keveacutesseacute vagy egyaacuteltalaacuten nem megegyező koumlruumllmeacutenyek uacutegy hozzaacutek magukkal akkor mindent meguacutejiacutetani akaroacute buzgalomtoacutel eacutegnek vagy azt oly heacutevvel teszik hogy ez mintegy az aacutellam felforgataacutesaacutenak laacutetszik

162 Ebből vilaacutegosan koumlvetkezik hogy mindennek termeacuteszeti szuumlkseacutegszerűseacutegből fokozatosan kell noumlvekednie eacutes ezeacutert az emberi inteacutezmeacutenyekben semmi sem oldhatoacute meg jobban mint ha oacutevatosan beluumllről toumlrteacutenik a fejlődeacutes Erre figyelmeztet boldog emleacutekű előduumlnk XII Pius e szavakkal Nem a reacutegi fegyelem felforgataacutesaacuteban van a joacuteleacutet eacutes az igazsaacutegossaacuteg Mert a leacuteleknek a zabolaacutetlansaacutega mindig mindent rombolt sohasem eacutepiacutetett a szenvedeacutelyeket felgyuacutejtotta sohasem csillapiacutetotta Veacuteguumll azzal hogy gyűloumlletet eacutes romokat uumlltet taacutevol van tőle hogy a perlekedőket kibeacutekiacutetse eacutes inkaacutebb arra keacutenyszeriacuteti az embereket s a politikai paacutertokat hogy a meghasonlaacutessal okozott romok foumlloumltt komoly munkaacuteval eloumllről kezdjeacutek visszaaacutelliacutetani az eredeti alkotaacutest [68]

Suacutelyos koumltelesseacuteg

163 Uacutegy veacuteljuumlk hogy a nagylelkű feacuterfiak legsuacutelyosabb koumltelesseacutegeihez azt kell leginkaacutebb hozzaacutetenni hogy az igazsaacuteg igazsaacutegossaacuteg szeretet szabadsaacuteg alapjaacuten aacutellva az aacutellamvezetőknek helyre kell aacutelliacutetaniuk az emberi taacutersadalomban a kapcsolatok uacutej rendjeacutet azaz a polgaacuterokeacutet egymaacutes koumlzt azutaacuten a polgaacuterok eacutes aacutellamaik koumlzt majd az aacutellamokeacutet egymaacutes koumlzt veacuteguumll az egyes emberek csalaacutedok koumlzbuumllső taacutersasaacutegok egyes aacutellamok eacutes az egeacutesz emberi koumlzoumlsseacuteg koumlzt Ezt mindenki dicseacuteretre meacuteltoacute munkaacutenak tartsa mert belőle Istentől meghataacuterozott rend szerint valoacute igaz beacuteke csak erősoumldhetik

164 Meacuteltoacute hogy ezekhez a feacuterfiakhoz akik bizony a szuumlkseacuteglethez viszonyiacutetva igen csekeacutely szaacutemban vannak de az emberi koumlzoumlsseacutegből kivaacutelnak nyilvaacutenos dicseacuteretuumlnket inteacutezzuumlk egyszersmind felhiacutevaacutest is az uumldvoumls javaslatok kidolgozaacutesaacutehoz De ugyanakkor remeacuteljuumlk hogy ezekhez a feacuterfiakhoz sok maacutes elsősorban a kereszteacutenyek koumlzuumll fog csatlakozni akik tudataacuteban vannak koumltelezettseacuteguumlknek eacutes a szeretet hajtja őket Akik ugyanis Krisztushoz csatlakoztak azokhoz nagyon is illik hogy az embereknek gyuumllekezeteacuteben feacutenyszikraacutek a szeretetnek taacuteplaacuteloacutei eacutes az egeacutesz koumlzoumlsseacuteg kovaacuteszai legyenek ami annaacutel jobban sikeruumll mineacutel szorosabban tapad lelkuumlk Istenhez

165 Egyaacuteltalaacuten nem lesz beacuteke az emberek oumlsszesseacutegeacuteben hacsak előbb nincs meg az egyes emberek lelkeacuteben hacsak tudniillik ki-ki nem őrzi meg magaacuteban azt a rendet amelyet Isten megőrizni parancsolt Erről iacutegy szoacutel az emberhez Szent Aacutegoston Akarod hogy eacutertelmed alkalmas legyen legyőzni szenvedeacutelyeidet Rendeld alaacute a nagyobbnak eacutes legyőzi az alacsonyabbat eacutes beacuteke lesz benned valoacutesaacutegos biztos rendezett Mi ennek a beacutekeacutenek a rendje Isten parancsol az eacutertelemnek az eacutertelem a testnek nagyobb rend nem lehet [69]

166 Amit tehaacutet eddig ezekről a keacuterdeacutesekről taniacutetottunk amire az emberi taacutersadalmat a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzt olyannyira buzdiacutetottuk eacutes amitől a legnagyobb meacuterteacutekben fuumlgg az emberi taacutersadalom előrehaladaacutesa az a mi lelkuumlnkben is azt a gyoumltrő vaacutegyat uumlltette amelyről biztos hogy minden joacute szaacutendeacutekuacute embert heviacutet megszilaacuterdiacutetani ugyanis a beacutekeacutet ezekkel a foumlldoumln

167 Mert azt akinek helytartoacutei hatalmaacuteval műkoumlduumlnk - joacutellehet meacuteltatlanul - isteni előrelaacutetaacutesboacutel joumlvendoumllve a hiacuternoumlk a Beacuteke fejedelmeacutenek nevezte [70] Reacuteszuumlnkről aacutelliacutetjuk hogy gondolatainkat gondoskodaacutesunkat erőinket ennek a mindenre kiterjedő koumlzjoacutenak az előmozdiacutetaacutesaacutera szenteltuumlk Meacutegis a beacuteke uumlres szoacute hacsak nincs meg benne a dolgok ama elrendezeacutese amelyet e koumlrleveluumlnkkel minden remeacutenyuumlnktől indiacutettatva felvaacutezoltunk aacutelliacutetjuk hogy a tervezet az igazsaacutegon alapszik az igazsaacutegossaacuteg parancsai szerint van feleacutepiacutetve szeretettel taacuteplaacutelva eacutes teliacutetve veacuteguumll a szabadsaacuteg jelszava alatt megalkotva

168 Ezt a dolgot oly nagynak eacutes fenseacutegesnek kell eacuterteacutekelni hogy azt az ember ha joacute eacutes dicseacuterendő szaacutendeacutekkal is van felruhaacutezva ha csupaacuten sajaacutet erejeacutevel dolgozik semmikeacuteppen sem tudja veacutegrehajtani Tudniillik hogy az emberi taacutersadalom mineacutel jobban hasonliacutetson Isten orszaacutegaacutera szuumlkseacuteges ehhez nagyon is az Istenseacuteg segiacutetseacutege

169 Tehaacutet maga a dolgok rendje koumlveteli hogy e szent napok alatt ahhoz inteacutezzuumlk imaacuteinkat aki faacutejdalmas szenvedeacuteseacutevel eacutes halaacutelaacuteval eltoumlroumllte nemcsak a bűnoumlket minden meghasonlaacutes nyomor egyenetlenseacuteg forraacutesaacutet eacutes kuacutetfejeacutet hanem kiontott veacutereacutevel az emberi nemet Atyjaacutenak kegyelmeacutebe visszavitte a beacuteke ajaacutendeacutekait osztogatta Ő a mi beacutekesseacuteguumlnk aki a kettőt eggyeacute tette S eljoumltt hogy beacutekeacutet hirdessen nektek kik taacutevollevők voltatok s beacutekeacutet a koumlzelleacutevőknek [71]

170 De e szent napok szent szertartaacutesaiban visszacseng a szent hiacuter Feltaacutemadvaacuten Jeacutezus Urunk megaacutellt taniacutetvaacutenyai koumlreacuteben eacutes mondotta Beacuteke nektek alleluja oumlruumlltek a taniacutetvaacutenyok mert laacutettaacutek az Urat [72] Tehaacutet beacutekeacutet hozott nekuumlnk Krisztus beacutekeacutet hagyott nekuumlnk Beacutekesseacuteget hagyok nektek az eacuten beacutekesseacutegemet adom nektek nem mikeacutent a vilaacuteg adja adom eacuten nektek [73]

171 Tehaacutet ezt a beacutekeacutet melyet az isteni Megvaacuteltoacute hozott nekuumlnk hő imaacuteban keacuterjuumlk tőle Toumlruumlljoumln le az emberek lelkeacuteről mindent ami ezt a beacutekeacutet beszennyezhetneacute mindenkit alakiacutetson aacutet az igazsaacuteg eacutes igazsaacutegossaacuteg eacutes a testveacuteri szeretet tanuacuteivaacute Ezenkiacutevuumll azok eacutertelmeacutet akik a neacutepek eacuteleacuten vannak feacutenyeacutevel vilaacutegosiacutetsa meg hogy a polgaacuteroknak a beacuteke szeacutep ajaacutendeacutekaacutet meacuteltoacute eredmeacutenyek kiacuteseacutereteacuteben biztosan nyuacutejthassaacutek Veacuteguumll Krisztus minden ember akarataacutet gyuacutejtsa fel hogy zuacutezza be a kapukat melyek elvaacutelasztjaacutek az embereket egymaacutestoacutel a koumllcsoumlnoumls szeretet koumlteleacutekeit erősiacutetse meg hogy maacutesokat megeacutertsuumlnk eacutes megbocsaacutessuk a maacutesoktoacutel szenvedett jogtalansaacutegokat Meacuteg pedig uacutegy hogy kezdemeacutenyezeacuteseacutevel eacutes vezeteacuteseacutevel minden neacutep testveacuterkeacutent oumllelje aacutet egymaacutest koumlztuumlk mindig viraacutegozzeacutek eacutes mindig uralkodjeacutek a kiacutevaacutenatos beacuteke

172 Veacuteguumll azt keacuterjuumlk Tisztelendő Testveacuterek hogy ez a beacuteke szaacutelljon a raacutetok biacutezott nyaacutejra leginkaacutebb vaacuteljeacutek hasznaacutera a nagyon is gyenge embereknek akik kuumlloumlnoumls segiacutetseacutegre eacutes veacutedelemre szorulnak ezeacutert nektek mindkeacutet rend papjainak szerzetes feacuterfiaknak eacutes Istennek szentelt szuumlzeknek eacutes minden kereszteacuteny hiacutevőnek de neacutev szerint azoknak akik a buzdiacutetaacutesunkat taacutegra nyiacutelt leacutelekkel fogadjaacutek Apostoli Aacuteldaacutesunkat az Uacuterban szeretettel adjuk Minden joacuteakaratuacute embernek pedig akihez szinteacuten szoacutel a koumlrleveluumlnk a fenseacuteges Istentől uumldvoumlt eacutes szerencseacutet kiacutevaacutenunk

173 Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel nagycsuumltoumlrtoumlkoumln 1963 aacuteprilis 11-eacuten paacutepasaacutegunk oumltoumldik eacuteveacuteben

XXIII Jaacutenos paacutepa

Jegyzetek

[1] Zsolt 81 [2] Zsolt 10324 [3] V ouml Ter 126 [4] Zsolt 8 6-7 [5] Roacutem 215 [6] V ouml Zsolt 18 8-11 [7] V ouml XX Pius Nuntius radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 9-24 o eacutes XXIII Jaacutenos Sermo 1963 januaacuter 4 Acta Apostolicae Sedis LV (1963) 89-91 o [8] V ouml XI Pius Divini Redemptoris kezdetű enciklika Acta Apostolicae Sedis XXIX (1937) 78 o eacutes XII Pius Nuntius Radiophonicus 1941 Puumlnkoumlsd Acta Apostolicae Sedis XXXIII (1941) 195-205 o [9] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 9-24 o [10] Lactantius Divinae Institutiones IV c 282 Patrologia latina 6 535 o

[11] Libertas praestantissimum enciklika Acta Leonis XIII VIII (1888) 237-238 o [12] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 9-24 o [13] V ouml XI Pius Casti connubii enciklika Acta Apostolicae Sedis XXII (1930)539-592 o eacutes XII Pius Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 9-24 o [14] 14 V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1941 Puumlnkoumlsd Acta Apostolicae Sedis XXXIII (1941) 201 o [15] V ouml Rerum novarum 33 [16] V ouml Mater et magistra 109 [17] V ouml Nuntius Radiophonicus 1941 Puumlnkoumlsd Acta Apostolicae Sedis XXXIII (1941) 201 o [18] V ouml Mater et magistra 109 [19] V ouml Mater et magistra 116 [20] V ouml Rerum novarum 37 Quadragesimo anno 32 XII Pius Sertum Laetitiae enciklika Acta Apostolicae Sedis XXXI (1939) 635-644 o [21] V ouml Mater et magistra 66 [22] V ouml Nuntius Radiophonicus 1952 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XLV (1953) 35-46 o [23] V ouml Nuntius Radiophonicus 1944 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXVII (1945) 12 o [24] V ouml Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 21 o [25] Ef 425 [26] V ouml Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 14 o [27] Summa Theologiae Ia-IIae q 19 a 4 v ouml a 9 [28] Roacutem 13 1-6 [29] In Epist ad Rom c 13 vv 1-2 homil XXIII Patrologia Graeca 60 6155 o [30] XIII Leoacute Immortale Dei enciklikaacuteja Acta Leonis XIII V (1885) 120 o [31] V ouml Nuntius Radiophonicus 1944 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXVII (1945) 15 o [32] V ouml XIII Leoacute Diuturnum illud enciklikaacuteja Acta Leonis XIII II (1880-81) 174 o [33] V ouml u o 278 o eacutes XIII Leoacute Immortale Dei enciklikaacuteja Acta Leonis XIII V (1885) 130 o [34] ApCsel 529 [35] Summa Theologiae la-IIae q 93 a 3 ad 2um v ouml Nuntius Radiophonicus 1944 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXVII (1945) 5-23 o [36] V ouml XIII Leoacute Diutumum illud enciklikaacuteja Acta Leonis XIII II (1880-81)271-272 o eacutes XII Pius Nuntius Radiophonicus 1944 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXVII (1945) 5-22 o [37] V ouml Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 13 o eacutes XIII Leoacute Immortale Dei enciklikaacuteja Acta Leonis XIII V (1885) 120 o [38] V ouml XII Pius Summi pontificatus enciklikaacuteja Acta Apostolicae Sedis XXXI (1939) 412-453 o [39] V ouml XI Pius Mit brennender Sorge enciklikaacuteja Acta Apostolicae Sedis XXIX (1937) 159 o eacutes Divini Redemptoris enciklikaacuteja Acta Apostolicae Sedis XXIX (1937) 65-100 o [40] XIII Leoacute Immortale Dei enciklikaacuteja Acta Leonis XIII V (1885) 121 o [41] V ouml Rerum novarum 29

[42] V ouml XII Pius Summmi pontificatus enciklikaacuteja Acta Apostolicae Sedis XXXI (1939) 433 o [43] V ouml Mater et magistra 20 [44] V ouml Quadragesimo anno 74 [45] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1941 Puumlnkoumlsd Acta Apostolicae Sedis XXXIII (1941) 200 o [46] V ouml XI Pius Mit brennender Sorge enciklikaacuteja Acta Apostolicae Sedis XXIX (1937) 159 o Divini Redemptoris enciklikaacuteja Acta Apostolicae Sedis XXIX (1937) 79 o XII Pius Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 9-24 o [47] V ouml XI Pius Divini Redemptoris enciklikaacuteja Acta Apostolicae Sedis XXXIX (1937) 81 o eacutes XII Pius Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 2-24 o [48] Mater et magistra 55 [49] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 21 o [50] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1944 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXVII (1945) 15-16 o [51] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1942 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXV (1943) 12 o [52] V ouml XIII Leoacute Annum ingressi apostoli leveacutel Acta Leonis XIII XXII (1902-1903) 52-80 o [53] Boumllcs 6 2-4 [54] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1941 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXIV (1942) 16 o [55] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1940 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXIII (1941) 5-14 o [56] De civitate Dei lib IV c 4 Patrologia latina 41 115 o v ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1939 karaacutecsonyi vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXII (1940) 5-13 o [57] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1941 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXIV (1942) 10-21 o [58] V ouml Mater et magistra 153 [59] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1941 karaacutecsony vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXIV (1942) 17 o eacutes XV Benedek Adhortatio a haacuteboruacutet viselő neacutepek vezetőihez 1917 augusztus 1 Acta Apostolicae Sedis IX (1917) 418 o [60] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1939 augusztus 224 Acta Apostolicae Sedis XXXI (1939) 334 o [61] V ouml Mater et magistra 161 [62] V ouml XII Pius Nuntius Radiophonicus 1941 karaacutecsonyi vigiliaacutejaacuten Acta Apostolicae Sedis XXXIV (1942) 16-17 o [63] V ouml Mater et magistra 165 [64] V ouml XII Pius Allocutio az olaszorszaacutegi A C ifjaihoz roacutemai gyűleacutesuumlk alkalmaacuteboacutel 1948 szeptember 12-eacuten Acta Apostolicae Sedis XL (1949) 412 o [65] V ouml Mater et magistra 195 [66] V ouml Mater et magistra 239 [67] V ouml Mater et magistra u o XIII Leoacute Immortale Dei enciklikaacuteja Acta Leonis XIII V (1885) 128 o XI Pius Ubi Arcano enciklikaacuteja Acta Apostolicae Sedis XIV (1922) 698 o XII Pius Allocutio A katolikus nők nemzetkoumlzi szoumlvetseacutegeacutenek gyűleacutese Roacutema 1947 szeptember 11 Acta Apostolicae Sedis XXXIX (1947) 486 o [68] V ouml Allocutio az olaszorszaacutegi munkaacutesokhoz Roacutema 1943 juacutenius 13 Acta Apostolicae

Sedis XXXV (1943) 175 o [69] V ouml Miscellanea Augustiana S Augustini Sermones post Maurinos reperti Roma 1930 633 o [70] V ouml Iz 96 [71] Ef 2 14-17 [72] Resp ad Mat Huacutesveacutet nyolcada alatti peacutentek [73] Jn 1427