ovodai tanterv- curriculum

ÓVODAI CURRICULUM

(3 –6/7 ÉV)

A korai nevelés fogalma

A korai nevelés fogalma nemcsak a nevelés időtényezőjéről tájékoztat, hanem meghatározott alapelvekről, szemléletről és gyakorlati módszerekről. Bár az egész életen át tartó nevelés elvét néhány gondolkodó már igen régen megfogalmazta, a legkorábbi életszakaszban történő nevelést (0-3 éves kor) csak a XX. század 60-as, 70-es éveitől kezdve tekintették jogosnak és természetesnek.

Atzesberger a korai fejlesztés célját a következőkben látja: „A korai pedagógiai gondoskodásnak az önellátás beindítása, a világ felé fordulás, figyelemébresztés a célja, ami szenzomotoros és kontaktusszerű képességek kibontakozását teszi szükségessé.” (1970)

Katona Ferenc az időtényezőre hívja fel a figyelmet: „Az agy működése a születés utáni hónapokban rendkívül plasztikus. (1979)

Lányiné meghatározása szerint a korai nevelésen az óvodáskor előtti nevelési beavatkozást értjük, mert a gyermek számára „Az első három életév igen nagy jelentőségű, mind a szociális, az interperszonális kapcsolatok alakulása, mind az érdeklődés, az ismeretszerzés motiváció, mind az alapvető kognitív folyamatok szerveződése szempontjából.” (1985)

Mint e néhány példából is kitűnik, a szerzők mindnyájan a korai időpontban megkezdődő, a gyermek és szülő igényeihez alkalmazkodó, a szocializációt szolgáló gondoskodást hangsúlyozzák.

A korai nevelésen az óvodáskor előtti nevelést értjük. Természetesen a megfelelő időben elkezdett korai fejlesztő munka nem szűnhet meg a kisgyermek óvodába lépésekor sem.

A végső cél a gyermek társadalomba történő beilleszkedése. A korai nevelés során igyekszünk segítséget nyújtani a szülőknek, hogy a kisgyermek minél a szociabilisabb legyen, megtanuljon önmagáról és a külvilágról oly ismereteket, amelyek a későbbi tanulást segítik elő. Az első két év az én érzékelése kialakulásának az időszaka.

Az óvoda és a gyermek

Az óvoda a gyermek önállóságát fejlesztve készségeket, szokásokat alakít ki a táplálkozás, az öltözködés és a személyes higiénia terén.Az óvoda követi:

- az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést,- a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség

kialakítását,- az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos

megszervezésével. Nagyon fontos feladatának tekinti az értelmi nevelés terén:

- a figyelem összpontosítására való képesség, - az észlelés, a reproduktív emlékezet,

- a problémamegoldó, a fogalmi gondolkodás fejlesztését.Az említett területeken történő fejlesztés a kisgyermek érési folyamataihoz igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet.

Ebben a folyamatban meghatározó szerepet töltenek be a 3–7 éves kor alapvető sajátosságai: - az érzelmi biztonság alapszükséglete,- az érzelemvezérelt megismerés,- az élmény fonalán haladó gondolkodás.Az óvoda a harmonikus személyiségfejlesztés keretében nagy hangsúlyt fektet az énkép, az

önértékelés kialakítására,az erkölcsi értékek és a szokásrendszer elsajátítására.

1

A 3–7 éves korosztály legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek. A mozgás, a finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, a lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is.

A mozgásfejlesztés fő területei, fő feladatkörei egyben alapozói az énfunkciók alakulásának. A nagymozgások, a szem-láb, szem-kéz koordináció fejlesztése elősegíti –a mozgásos ügyesség és összerendezettség fejlesztése réven – az énkép, a testkép, a figyelemkoncentráció, a feladattudat, a feladattartás, a téri tájékozódás, a finommotorikus koordináció, a szeriális gondolkodás, a ritmusérzék fejlődését. Ezen képességek megfelelő fejlettségére az olvasás, írás és matematika eredményes elsajátításához nagyon nagy szükség van.

Az óvodás kor alaptevékenysége a játék. A játék révén elérhető: ● a világ szépségének és nagyságának láthatóvá tétele ● a tudásvágy, a kíváncsiság felélesztése ● együttérzés, empátia fejlesztése ● kreativitás, divergens gondolkodás fejlesztése ● másság elfogadásának kialakítása (viselkedéskultúra bővítése, tolerancia fejlesztése).

1. Bevezetés

Az új óvodai curriculum kidolgozását több tényező indokolta, de elsősorban a korai nevelés fogalmának és gyakorlatának a bevezetése. Szükségessé vált az érvényben levő tanterv korrekciója, hiszen 2002-től több reformintézkedésre került sor mint amilyen:

a nagycsoport általánosítása, a nagycsoport tantervének a bevezetése, programjának a kidolgozása és bevezetése az iskolába lépés éve 6 év lett, 2005-2006-os tanévben az UNICEF támogatásával az Oktatási és Kutatási Minisztérium

stratégiát dolgozott ki a korai nevelésre vonatkozóan, egyre inkább követelménnyé vált az ENSZ által elfogadott alapelvek érvényesítése konkrétan megfogalmazódtak a korai nevelés céljai.

2. A 3 –6 /7 éves gyermek fejődése és nevelése

A korai nevelésnek pozitív hatása van a készségek fejlődésére, a társadalmi beilleszkedésre. Az óvodai személyzet úgy fejt ki pozitív hatást a gyermekre, hogy egyre aktívabban bevonja a családot a nevelésbe. Ennek szellemében alakul az új óvodai curriculum.

3. A curriculum szerkezete és tartalma

A curriculum alapelvei: 1. Rendszerszerűség:

- folyamatosság a fejlődési szakaszon belül- összefüggés megteremtése az óvodai nevelés és az iskolai I-II. osztály között (alapozási

szakasz)- nyitás az opcionalitás felé (helyi és sajátos jelleg)

2. Kiterjesztés (a minél tágabb tapasztalatok irányába)3. Egyensúly a tapasztalati területek között4. Relevancia (a szükségletekhez igazítás)5. Differenciálás

2

6. Előre haladás és folyamatosságAz új óvodai curriculum tapasztalati területekről beszél, amelyeket integrált kognitív mezőkként

határoz meg. Ezek helyettesítik a hagyományos fejlesztési területeket (pszichomotoros, a nyelvi fejlesztés, az érzelmi-szociális, kognitív fejlesztés).

Tapasztalati területek:- Nyelv és kommunikáció- Tudományok- Ember és társadalom- Esztétikai és kreativitás- Pszichomotoros

A curriculum két életkori szintet különít el az óvodában: a 3–5 éves kor közötti és az 5–7 éves kor közötti szintet.

4. A korrigált curriculum újszerűsége

Az új curriculum változatos tanítási-tanulási-értékelési módszereket javasol, ugyanakkor felhívja a figyelmet az újszerű, funkcionális nevelési környezet kialakítására, amely támogatja a gyermek természetes, szabad fejlődését. Kiemeli a szeretetteljes légkör szükségességét, amely nem feltételekhez kötött,eltekint az etnikai hovatartozástól, bőrszíntől, és amely csak akkor tud igazán kibontakozni, ha elfogadjuk a gyermeket mind pozitív, mind negatív tulajdonságaival együtt. Hangsúlyozza az inkluzív nevelés elvei alkalmazásának szükségességét az óvodában. Mindebben fontos szerepe van a családnak, amellyel együtt kell működnie az óvodának, amelyet partnernek kell tekintenünk.

Fontos újítása a curriculumnak a gyermek globális fejlesztésének a szemlélete, az integrált nevelés elveinek az alkalmazása. Ez abban is tetten érhető, hogy a fejlesztési és részletes követelményeket a tapasztalati területek szintjén, globálisan fogalmazza meg.

A. A fizikai fejlesztés, az egészség és a személyes higiénia fejlesztéseEzen a területen a következő jártasságok, készségek kialakítása a legfontosabb:

- a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése

- a mozgásszint fejlesztése, a mozgás-tapasztalatok bővítése, bő gyakorlási lehetőség biztosításával

- a testi képességek - fizikai erőnlét - fejlesztése - a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás fejlesztése, - a személyes higiéniával, a helyes táplálkozással, az étkezéssel, az egészség

megőrzésével és a személyes biztonsággal kapcsolatos ismeretek és azok gyakorlása

Ezen belüli részterületek: Mozgásfejlesztés (fizikai fejlesztés):

- nagymozgások fejlesztése- finommozgások fejlesztése

- szenzomotoros fejlesztés (mozgásos feladatok által serkentjük az értelmi és a szociális funkciók fejlődését)

Az egészség és a személyes higiénia fejlesztése- az egészség megőrzésére és a helyes táplálkozásra való nevelés- a testápolás és személyes higiénia tanulása- a személyes biztonság megőrzésére való nevelés

B. Szociális és érzelmi fejlesztés területe

3

Az óvodába lépés ideje a társadalmi beilleszkedés kezdete, ekkor kezd kialakulni a másokkal való kapcsolatteremtés képessége.

Ezen belüli részterületek: Szociális fejlesztés:

- a felnőttekkel való kapcsolatteremtés készségeinek a fejlesztése- a gyermekekkel való kapcsolatteremtés készségeinek a fejlesztése- a másság elfogadása- proszociális viselkedés fejlesztése (társas együttélés és a szociálisan elfogadható

önérvényesítés életkorban elvárható alapvető normái stb.) Érzelmi fejlesztés:

- az önismeret, az önmegvalósítás alakítása - az érzelmi-indulati élet elvárható uralásának, kontrolljának a fejlesztése- az érzelmek kifejezése képességének a fejlesztése -

C. Nyelvi-kommunikációs képességek területeEzen belüli részterületek:

Nyelvi-kommunikációs fejlesztés:- a beszédértés fejlesztése- a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

Az olvasás és írás alapozása:- a könyv mint kulturális termék megismerése, megtapasztalása, értékelése- a hangleválasztás képességének a fejlesztése (hang-betű társítása)- az írásbeli üzenetközvetítés lehetőségének a tudatosítása

- az írás és olvasás mint üzenetközvetítés tudatosítása- az íráskészség alapozása elsajátítása

D. Kognitív fejlesztés területeEzen a területen belül fontos a tárgyak, jelenségek, események, történések és személyek közötti

viszonyok, összefüggések megértése, a logikus gondolkodás, a problémamegoldás készségeinek a fejlődése, elemi matematikai

ismeretek, a világra és környezetre vonatkozó alapvető ismeretek tanulása. Ezen belüli részterületek:

A logikus gondolkodás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Elemi matematikai ismeretek, a világra és környezetre vonatkozó alapvető

ismeretek tanulása: - elemei matematikai reprezentációk (számok, műveletek, térfogalmak,

mértani fogalmak, a modellek értése, mérés)- a világ megismerése és megértése (élővilág, föld, világűr, a környezet

megismerésének tudományos módszerei)

E. Tanulási képességek, a tanulás tanulásaEzen belüli részterületek:

- a kíváncsiság és érdeklődés felkeltése- kezdeményezőképesség fejlesztése- kitartás, állhatatosság alakítása- kreativitás fejlesztése

4

5. Kerettanterv

A kerettanterv különbözik a két korosztály és a két óvodatípus függvényében:1. 3 – 5 év: normál programú óvoda, 3 – 5 év: napközi otthon2. 5 – 7 év: normál programú óvoda

5 – 7 év: napközi otthon

KERETTANTERV (3 – 6/7 év)

Korcsoport Tevékenységtípusok Tevékenységek száma/ hét

Óraszám/óvoda pedagógus

óraszáma

R.P.O.* N.P.O/H.P.O.*

37 – 60 hónap(3 – 5 éves

korosztály)

Tapasztalati területek szerinti tevékenységek

8 + 8 2 h x 5 nap= 10 h

Szabad tevékenységek, játékok

10 + 5 1,5 h x5 nap = 7,5h

Személyes fejlődést célzó

Tevékenységek

5 + 10 1,5 h x5 nap = 7,5h

Összesen 23 + 23 25 h61 – 84

hónap(5 – 7 éves

korosztály)

Tapasztalati területek szerinti tevékenységek

12 + 12 3 h x5 nap= 15h

Szabad tevékenységek,

Játékok

10 + 5 1h x5 nap = 5 h

Személyes fejlődést célzó

Tevékenységek

6 + 11 1h x5 nap = 5 h

Összesen 28 +28 25h

Megjegyzés:A rövidítések a különböző programmal működő óvodák megnevezését jelentik:*R.P.O. = rövid programmal működő óvoda *N.P.O = napközis programmal működő óvoda *H.P.O = hetes programmal működő óvoda A napközis és hetes programmal működő óvodáknál feltüntetett foglalkozások száma magába foglalja az

óvodapedagógus gyermekekkel szervezett délutáni tevékenységét.A tapasztalati területek szerinti tevékenységek román nyelv tevékenység számát is magába foglalja: a 3 – 5

éves korosztálynál 1 román nyelv tevékenység, az 5 – 7 éves korosztálynál 2 román nyelv tevékenység.

5

6. Ajánlások a kerettanterv alkalmazásához

Alapelvek:

1. A rendszerszerűség szemléletének érvényesítése2. A tevékenységek típusának és számának betartása3. A gyermek egészséges fejlődésének szem előtt tartása4. Fejlesztő tanulási tevékenységek tervezése és megvalósítása5. Tevékenységtípusok:

a. Tapasztalati területek szerintI: integrált vagy tantárgy (fejlesztési terület) szerinti tevékenységek,

b. Választott tevékenységek és játékok (szabadtevékenységek) c. A személyes fejlődést biztosító tevékenységek: szokások (rutinok) fejlesztése, áthajlások

(átmenetek) egyik tevékenységtípusból a másikba, választott (opcionális) tevékenységek, délutáni tevékenységek a napköziotthonban.

6. Játék mint alapvető tevékenyégi forma 7. Hat nagy témát javasol a tanterv, amelyet a gyermek személyes fejlődése szempontjából nem

lehet megkerülni. Ezek a következők: Ki vagyok? Kik vagyunk?Mikor, hogyan és miért történik?Élet a földönHogyan tervezzünk?Hogyan fejezzük ki érzelmeinket?Mi akarok lenni/milyen akarok lenni?

8. Az ajánlott témák szerint a globális, integrált nevelés szemléletét alkalmazva, a tanterv: projektek (maximum 7 hét), tematikus hetek és tematikus napok szerinti tanítást javasolja9. A tevékenységek időtartama a korosztálytól függően: 15 perc (kiscsoport), 30 perc (középső

csoport), 45 perc (nagycsoport)10. A tevékenységek száma naponként:

3-5 év: 10 óra hetente (tapasztalati területek szerint arányosan megosztva)5-7 év: 15 óra hetente (tapasztalati területek szerint arányosan megosztva)

11. A 3-5 éves korosztály fő feladata a szocializálás, az 5-7 évesé az iskolára való előkészítés 12. Napirend betartása

12. Előírt naponta egy mozgásfejlesztő, testnevelő tevékenység, amelynek legyen a szabadban is egy mozzanata

14. Az óvodapedagógus 5 órát tevékenykedik naponta a gyerekekkel, 3 órát pedig a felkészülésre, módszertani tevékenységre és a szülőkkel való kapcsolattartásra fordít. 13. Az óvodai csoportlétszám: minimum 10, maximum 20 gyermek.

16. Ajánlott a természetes anyagokból készült eszközök használata, a tapasztalati területek szerinti nevelési felületek kialakítása

14. Ajánlás a napi tevékenységek lefolytatásához: reggeli találkozás, köszönés, az újdonság megbeszélése, a nap üzenete, szabad tevékenységek (játékok), szokásokat kialakító tevékenységek, átmenetek, integrált tevékenységek.

6

7. Minőségbiztosítás az óvodai nevelés területén

A minőség biztosításának feltétele a funkcionális, tapasztalati területekhez igazított nevelési környezet megteremtése, a korszerű évi, félévi tervezés, valamint a projektek, tematikus hetek vagy tematikus napok megtervezése.

A tematikus tervezés (projekt, tematikus hét vagy tematikus nap) az integrált tevékenységekben való gondolkodást jelent, amelyeknek 4 típusát különböztetjük meg:

1. Az összes tevékenységet integrálja egy nap: szabad tevékenységeket, átmeneteket, szokásokat (rutinokat) kialakító tevékenységeket, fő integrált tevékenységeket.2. A szabad tevékenységet és valamely tapasztalati terület tevékenységét integráló tevékenység

3. Az összes tapasztalati területet integráló tevékenység4. Olyan tevékenység, amikor egy tapasztalati terület van a középpontban, amelybe több tapasztalati terület elemeit integráljuk (interdiszciplináris)

A minőség biztosításának feltétele az intézményi szintű, jól szervezett módszertani tevékenység.

7

8

FOGALMAK

I J S Á M R E T R A E S T S E Á K G

O K

ATTITŰD ATTITŰD

Élet a földönMikor,

hogyan és miért történik?

Hogyan tervezzünk?

Hogyan fejezzük ki érzelmeinket?

Tudományok

Ember és társadalom

Esztétika és kreativitás

Pszichomotoros

Nyelv és kommunikácio

Ki vagyok?/Kik vagyunk?

AJÁNLÁS A TÉMÁK FELDOLGOZÁSÁHOZ

9

TÉMÁK ÉS TÉMALEÍRÁSOK


Mikor és hogyan történik ? se înt

A téma leirása:Énkép alakítása, önismeret fejlesztése (testséma,

érzékszervek, tulajdonságok), egészséges életmódra nevelésTársas kapcsolatok alakítása (szokások, jogok és

kötelességek,meggyőződések, család, társak, barátok) A tárgyi , szellemi és kulturális örökség megismerése

(hagyományok, hitvilág)

A téma leirása:Énkép alakítása, önismeret fejlesztése (testséma,

érzékszervek, tulajdonságok), egészséges életmódra nevelésTársas kapcsolatok alakítása (szokások, jogok és

kötelességek,meggyőződések, család, társak, barátok) A tárgyi , szellemi és kulturális örökség megismerése

(hagyományok, hitvilág)

A téma leirása:Az évszakok világa, természeti jelenségek

megtapasztalása, ok-okozati össze-függések felfedezése, az anyagi világ megismerése;

A közvetlen és tágabb környezet rejtelmeinek felfedezése, betekintés a tudományok és technológia (anyagok felhasznalhatósága) világába

Mi akarok lenni/milyen akarok lenni?

10

Élet a földön

Ki és hogyan tervez ?

A téma leirása:Ismerkedés a naprendszerrel, az élet fejlődésével a Földön, az

életfeltételekkel, napjaink problémáival (környezetszennyezés, globális felmelegedés, túlnépesedés stb.)

Tájékozódás időben és térben, a személyes múlt, a helytörténet megismerése, környezetünk, a helyi földrajz megismerése, felfedezése, kutatása.

A család, a közösség, a nép hozzájárulása az európai felődéshez

A téma leirása:Ismerkedés a naprendszerrel, az élet fejlődésével a Földön, az

életfeltételekkel, napjaink problémáival (környezetszennyezés, globális felmelegedés, túlnépesedés stb.)

Tájékozódás időben és térben, a személyes múlt, a helytörténet megismerése, környezetünk, a helyi földrajz megismerése, felfedezése, kutatása.

A család, a közösség, a nép hozzájárulása az európai felődéshez

A téma leirása:Tevékenységek, játékok tervezése és szervezése, a munka

eredményének megismerése; az eredményhez vezető út tudatosítása

Az emberi közösségek világának a felfedezése, a munka világának a megismerése, a munkaerő felhasználása az emberi közösségekben, vállalkozói képességek (kezdeményező-képesség, kitartás stb.) fejlesztése

A téma leirása:Tevékenységek, játékok tervezése és szervezése, a munka

eredményének megismerése; az eredményhez vezető út tudatosítása

Az emberi közösségek világának a felfedezése, a munka világának a megismerése, a munkaerő felhasználása az emberi közösségekben, vállalkozói képességek (kezdeményező-képesség, kitartás stb.) fejlesztése

11

Hogyan fejezzük ki érzelmeinket ?

Mi akarok lenni,Milyen akarok lenni ?

A téma leirása:Gondolatok, érzések, meggyőződések, kifejezése

nyelvi eszközökkel és a különböző művészetek kifejezési formáival

Nemzeti és egyetemes értékek felfedezése

A téma leirása:Gondolatok, érzések, meggyőződések, kifejezése

nyelvi eszközökkel és a különböző művészetek kifejezési formáival

Nemzeti és egyetemes értékek felfedezése

A téma leirása:Jogaink, kötelezettségeink, gondolataink, vágyaink,

képességeink tudatosítása, az önismeret és önbecsülés fejlesztéseBetekintés a munka, a mesterségek, a természet és a

társadalmi értékek világába (a munka mint az ember alaptevékenysége)

A téma leirása:Jogaink, kötelezettségeink, gondolataink, vágyaink,

képességeink tudatosítása, az önismeret és önbecsülés fejlesztéseBetekintés a munka, a mesterségek, a természet és a

társadalmi értékek világába (a munka mint az ember alaptevékenysége)

12


A téma leírása:

Énkép alakítása, önismeret fejlesztése (testséma, érzékszervek, tulajdonságok) egészséges életmódra nevelés Társas kapcsolatok alakítása (szokások, jogok és kötelességek, meggyőződések, család, társak, barátok) A tárgyi, szellemi és kulturális örökség megismerése (hagyományok, hitvilág)

Projekttémák, tematikus hetek/napok:

Ki vagyok én? (a nevem, „itt a fejem, itt a szám”, külső és belső tulajdonságok stb.) Érzékszerveink (Mit látok? Mit hallok?, a szaglás, a tapintás, az ízlelés) Én és te (nyelvi, faji, vallási, kulturális különbségek, barátság, elfogadás, társas kapcsolatok stb.) Én és a családom (szülők, testvérek, nagyszülők, „édesanyám, szeret engem”, családi ünnepek, szokások a családban, felelősségek a családban, az

otthon, gyerekszoba stb.) Mi szeretnék lenni? („mesterségem címere”, foglalkozások: doktor bácsi, óvónéni, katona, rendőr, vasutas, informatikus, postás stb.) Tudom, tudni akarom, képes vagyok rá... (étkezés, öltözködés, a csoportszoba rendben tartása, ünkiszolgálás, növények gondozása stb.) Ünnepeljünk együtt! („Szép a huszár, ha felül a lovára”, gyermeknap, születésnapok stb.) Hagyományaink (jeles napok, hagyományok: pl. Szent mihály napja, Szent Márton napja, Luca-nap, balázsolás, Március 8, Gergely-nap, Szent

György-nap stb.)

Mikor, hogyan és miért történik?

Témaleírás

Az évszakok világa, természeti jelenségek megtapasztalása, ok-okozati összefüggések felfedezése, az anyagi világ megismerése;

A közvetlen és tágabb környezet rejtelmeinek a felfedezése, betekintés a tudományok és a technológia (anyagok felhasználhatóságának) világába.


Az ősz (természeti jelenségek, időjárás, növények, állatok, termések, munkálatok) A tél (természeti jelenségek, időjárás, téli játékok, sportok) A tavasz (természeti jelenségek, időjárás, növények, állatok, termések, munkálatok) A nyár (természeti jelenségek, időjárás, nyári zöldségek, gyümölcsök, rovarok)

13

Őszi jeles napok, ünnepek, szokások, hagyományok: szeptember 22 – Takarítás Világnapja, szeptember 29 – Mihály-napi vásár, október 5 – Állatok Világnapja, szüret, november 27 – Takarékossági Világnap)

Téli hagyományok, ünnepek: Advent, december 1 – Románia Nemzeti Ünnepe, december 3 – Fogyatékosok Világnapja, december 6 – Mikulás-nap, december 24 – karácsony, január 1 – Újév, február 2 – Gyertyaszentelő, Hamvazó Szerda, Farsang.

Tavaszi hagyományok, ünnepek: március 8 – Nemzetközi Nőnap, március 15 – az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc Napja, március 22 – Víz Napja, március 15 – április 15 Az erdő hónapja, április 7 – Egeszégügyi Világnap, Húsvét, április 18 – Műemlékvédelmi Világnap, április 22 – Föld Napja, május első vasárnap – Anyák Napja, május 10 – Madarak és Fák Napja, Pünkösd, május 31 – Nem dohányzók Világnapja

Nyári jeles napok és ünnepek: június 1 – Nemzetközi Gyemeknap, június 5 – Környezetvédelmi Világnap, Búcsú az óvodától Égitestek (bolygók, csillagok, űrutazás) Fény és árnyék (természetes és mesterséges fényforrás) Környezet, növény- és állatvédelem (kis környezetvédők, erdei óvoda, hulladékgyűjtés és újrahasznosítás) Egészséges életmód (egészséges táplálkozás: egyes élelmiszerek fogyasztásának káros hatása az egeszségre) Ki mivel foglalkozik? (mesterségek, szerszámok, termékek) Hol és mivel közlekedünk? (járművek és üzemanyagok) Mi miből készü,l és mire használjuk? (különböző anyagok átalakulása, különböző technológiai folyamatok) Kísérletek (víz körforgása és tulajdonsága, magok csíráztatása, lebegés, merülés, esés)

Hogyan fejezzük ki érzelmeinket?

Témaleírás

Gondolatok, érzések, meggyőződések, kifejezések nyelvi eszközökkel és különböző művészetek kifejezési formáival Nemzeti és egyetemes értékek felfedezése


Együtt lenni jó! De jól telt a szünidő! (szünidő utáni találkozás, élménybeszámoló stb.) Ó! Ió! Áció! Vakáció! (készülődés a vakációra, tervek, vágyak stb.) Kör, kör, ki játszik? (népi gyermekjátok, a közös játékok öröme) De szép a mi óvodánk! (ismerkedés, bemutatkozás, büszke vagyok az óvodámra stb.) Mese, mese, mátka (mesehallgatás, mesélés, dramatizálás, bábozás, ábrázolás) Ha Mese–tündér lennék… (drámajáték) Ilyen vagyok én… („személyi igazolvány” készítése, tulajdonságtérkép stb. ) Madarat tolláról, embert barátjáról (Ki vagyok én? Ki vagy te? baráti viszonyok stb.) Én és a családom (családtagok közötti viszony, én és a nagytatám, én és az anyukám: anyák napi előadás stb.) stb. ) Ki kopog a nagy kapun? Jön a Mikulás!, Karácsonyra készülünk! (adventi koszorú, gyertya tartó készités, betlehemes játékok, mit hozott a Mikulás?,

karácsonyfa diszítés) Hull a hó és hózik… (hóember készítés, hógolyózás, szánkózás)

14

Gondozzuk a növényeket, madarakat (csíráztatás, madarak etetése stb.) Itt a farsang, áll a bál (álarcok készítése, farsangi szokások, farsangi mulatság stb.) Emlékezzünk hőseinkre (nemzeti ünnepeink, műemlékeink, műemlék koszorúzása stb.) Mondd mit érzel! (az én vallásom, templomi szertartás stb. ) Itt, Erdélyben.... (szülőhelyem és környéke, a településhez való kötődés, ragaszkodás stb. ) A világ gyermekei (zenehallgatás, albumkészítés, kisfilm)

Hogyan tervezünk és szervezünk meg egy tevékenységet?

Az emberi közösségek világának a felfedezése, a munka világának a megismerése, a munkaerő felhasználása az emberi közösségekben, vállalkozói képességek ( kezdeményezőképesség, kitartás stb.) fejlesztése

Tevékenységek, játékok tervezése, szervezése, a munka eredményének felfedezése; az eredményhez vezető út tudatosítása


A mi csoportszobánk (szabályok, játékterek, játszósarkok kialakítása, évszakonkénti díszítése, csoportnapló: születésnaptár, jelek stb.) A piacon, A mi kertünkben (pl. veteményezés, ültetés, szüret, betakarítás, eltevések) Somvirág, somvirág aranyszínű a világ (erdei óvoda, kirándulás szervezése a természetbe, állatkertbe stb. ) Világnak világa (töklámpás, lámpások, gyertyák, adventi naptár készítése) Én elmentem a vásárba félpénzzel... (vásár, kiállítások szervezése ) Tervezzünk és építsünk házat (pl. iglu, jurta, sátor, ház építésének terve) Gondoskodjunk kedvenceinkről (madáretető készítés, madáretetés télen, szobanövények és kisállatok gondozása) Fogadjunk örökbe egy folyót (patakot ), fát! (környezetvédelmi munkák megszervezése) Mesterségem címere (régi és mai mesterségek, foglalkozások: cipész, órás, asztalos, pék, kondás, szűcs, erdész stb.)

Élet a Földön

A téma leírása: Ismerkedés a naprendszerrel, az élet fejlődésével a Földön, az életfeltételekkel, napjaink problémáival (környezetszennyezés, globális felmelegedés,

túlnépesedés stb.) Tájékozódás időben és térben, a személyes múlt, a helytörténet megismerése, környezetünk, a helyi földrajz megismerése, felfedezése, kutatása . A család, a közösség, a nép hozzájárulása az európai felődéshez


15

Naprendszer (pl. Űrutazás: Föld, Nap, Hold, csillagok stb.) Őslények ( pl. Dinoszauruszok stb.) Az ősembertől napjainkig (pl. Családfa, Várjáték, Ilyenek vagyunk napjainkban stb.) Vigyázzunk a Földre! (pl. Föld napja, Víz napja, Környezetszennyezés, Veszélyben az élet!, Veszélyeztetett fajok, Noé bárkája stb.)

Évszakok és népi hagyományok (pl. ünnepek, jeles napok: szüret, Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, Anyák napja, pünkösd; az ünnepekhez és jeles napokhoz kapcsolódó hagyományok stb.)

A jurtától a felhőkarcolóig (pl. Otthonunk ma és régen: régi és mai lakóházak, épületek stb.) Kis felfedezők (pl. A fától a papírig, a homoktól az üvegig stb.) Itt élek én, ezen a tájon! (pl. domborzati formák, a lakóhely fontosabb történelmi és kulturális eseményei, a lakóhely tárgyi és szellemi öröksége stb.) Magyar vagyok, magyarnak születtem! (magyar népköltészet, népzene, néptánc, népművészeti tárgyak, népviselet stb.) Együtt Európában! (pl. európai népek és jellegzetességeik)

MI AKAROK LENNI / MILYEN AKAROK LENNI?

• Jogaink, kötelezettségeink, gondolataink, vágyaink, képességeink tudatosítása, az önismeret és önbecsülés fejlesztése• Betekintés a munka, a mesterségek, a természet és a társadalmi értékek világába (A munka mint az ember alaptevékenysége.)


Nekem is vannak jogaim és kötelességeim (viselkedési szabályok, normák betartása) Kicsi a hangya, de nagy a szorgalma (otthoni és csoportbeli munkák, feladatok vállalása és elvégzése ) Aki nem dolgozik, nem is eszik (a munka értékelése, megbecsülése) Kicsi vagyok én, majd megnövök én (mesterségek megismerése, baleset megelőzési szabályok ) Szorgalmas,becsületes és jó szakember szeretnék lenni (egyéni képességek, értékek tudatosítása ,megerősítése ) Mi lenne, ha nem lenne (pl. a foglalkozások fontossága: orvos, kéményseprő stb.) Mi lenne, ha …………… lehetnék? (vágyak és képességek összehangolása stb.) Iskolás szeretnék lenni (az iskolai környezet, iskolai tevékenységek, tanfelszerelések stb.)

16

KI VAGYOK/KIK VAGYUNK? 3 – 5 évesek

TAPASZTALATI TERÜLETEK

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

TEVÉKENYSÉGPÉLDÁK

NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

ANYANYELV

A 3 – 5 éves gyermek legyen képes:- aktívan részt venni csoportos és játékos tevékenységeken, beszélőként és hallgatóként egyaránt

A 3 – 5 éves gyermek:- részt vesz kiscsoportos beszélgetésekben - részt vesz játékos beszédhelyzetekben, csoportos tanulási helyzetekben, képes a játékhelyzet vagy tevékenység folytatására, - ismert témákról társalog felnőttekkel és társaival, elmeséli saját élményeit (magáról, családjáról, barátairól stb.)- kérdez és válaszol a kérdésekre- be tud mutatkozni- új szavakat sajátít el a játék során, különböző tanulási helyzetekben, és alkalmazza azokat, mondatokat, rövid szövegeket alkot- részt vesz szerepjátékokban

- egyszerű közlések megértésére és továbbítására

- egyszerű üzeneteket továbbít a játék és különböző tevékenységek során (pl. telefonos játék)- megért egyszerű utasításokat, és teljesíti azokat- a felnőtt segítségét kéri, ha nem ért meg egy közleményt- két, három vagy többszavas mondatokat alkot

- figyelemmel követni az elhangzott szöveget, érteni annak jelentését és bizonyítani, hogy megértette

- tudja követni a mese fonalát, képek vagy a felnőtt meséje alapján- válaszol az elhangzott szöveg vagy a rövid mese kapcsán feltett kérdésekre

- az elhangzott szöveget befogadni, intuitív módon érzékelni annak kifejező erejét és esztétikai jellegzetességeit

- megjegyez ritmusos, rímes szövegeket - helyes hanglejtéssel, a ritmus betartásával, megfelelő szünettartással mond el verseket, a jelentésnek, a kifejezett érzelmeknek megfelelően - beszéd közben alkalmazza a verbális és nonverbális kommunikációs eszközöket - részt vesz szerepjátékokban és dramatikus játékokban a meghallgatott irodalmi szöveg alapján, a szövegtartalomnak megfelelő hangszínt, hanglejtést alkalmazza a párbeszédek során

- érteni, hogy az írott szövegnek jelentése van

- képsor alapján történetet alkot- megtanul képeket „olvasni”, balról jobbra és fentről lefele- elmeséli, amit a képekről „olvasott”

- érdeklődést tanúsítani az olvasás iránt - beszél azokról a képes könyvekről, amelyekből mesét, verset olvastak neki- beszélni tud a mesehősökről

- felismerni az egyezményes jeleket (eligazító táblákat, irányokra,

- a valóságban és játékai során felismeri („olvassa”) az egyezményes jeleket, pl. a közismert eligazító táblákat, gyalogátjáró, autóbusz állomás, kijárat-

17




veszélyekre, mentésre utaló jeleket) bejárat, metróállomás, óvoda, kórház stb. jelét- felismeri globálisan vagy képek alapján jelzéseket (pl. a természetnaptár szimbólumait

- feladatok megoldásához írott szöveget, képes könyveket, folyóiratokat, gyermeklexikonokat használni

- információkat (képeket) tud keresni adott témához képeskönyvekből, gyermekfolyóiratokból, gyermeklexikonokból- összegyűjti a szükséges információkat adott témához (pl. albumot készít magáról, a családról)

- az íróeszközöket használni, uralni ezek használatához a szükséges motorikus készségeket

- használni tudja a papírt, ceruzát, színesceruzát, zsírkrétát, krétát

- íráselemek, rajzok segítségével feladatokat elvégezni

- ráír grafikai elemeket megadott körvonalra (kör, álló egyenes, fekvő egyenes, pipa stb.)- egyszerű grafikai elemeket vázol- észlel és kézmozgással követ adott irányvonalat (pl. labirintus)- hiányos, megkezdett rajzokat kiegészít- megfelelő a testtartása, megfelelően használja az íróeszközt

- tudatosítani, hogy az írott szövegnek jelentése van

- jelekkel, esetleg nevének kezőbetűjével személyesíti eszközeit, alkotásait- képekből egyénileg vagy csoportosan naplót, albumot, alkot

LIMBĂ ŞI COMUNICARE

LIMBA ROMÂNĂ

Copilul să fie capabil:- să participe la activităţile de grup, inclusiv la activităţile de joc, atât în calitate de auditor, cât şi în calitate de vorbitor;

Copilul:- înţelege mesaje simple;- participă la jocurile de grup şi reacţionează adecvat

- să pronunţe corect sunetele specifice limbii române în diferite contexte

- pronunţă corect sunetele specifice limbii române (ă, â / î );- articulează corect diftongii (ai, ei, au, eu, ou, ea, oa , ia) şi triftongii;- pronunţă corect şi clar diferite grupuri de sunete (ghe, ghi, che,chi);

- să-şi îmbogăţeasca vocabularul activ şi pasiv prin diferite experienţe de învăţare

- învaţă cuvinte noi în cadrul jocurilor sau activităţilor de învăţare;- utilizează vorbirea dialogată, folosind corect formulele de politeţe- accentuează corect cuvintele;

- să alcătuiască structuri gramaticale, propoziţii simple

- alcătuieşte structuri gramaticale, propoziţii simple în situaţii variate

- să participe cu interes şi cu plăcere la activităţile în limba română

- vorbeşte cu plăcere în limba română;

18




TUDOMÁNYOK- a matematikai ismeretek alapjául szolgáló érzékszervi tapasztalatainak, ismereteinek gazdagítására: tárgyak felismerése, megnevezése, mennyiségek megállapítása, osztályozás, csoportok/halmazok alkotása egy vagy több közös tulajdonság alapján (alak, méret, szín)

- felfedez és megnevez tárgyakat a csoportszobában, saját szobájában - tárgyakat, élőlényeket csoportosít különböző szempontok alapján (szín, forma, nagyság) vagy közös tulajdonság alapján- elismer csoportok közötti hasonlóságokat és különbségeket- megindokolja egy tárgy adott csoporthoz való tartozását- összehasonlít megalkotott csoportokat, megállapítja hol van több vagy kevesebb

- megérteni és megnevezni a térbeli viszonyokat, elhelyezni tárgyakat és önmagát a térben, egy viszonyítási ponthoz képest

- megállapítja saját magához viszonyítva a tárgyak távolságát (közel-távol)- megnevezi saját maga helyzetét egy tárgyhoz viszonyítva (a szobában, a szobán kívül, a széken, asztal alatt, társa mellett)- pontosan elhelyez tárgyakat (pl. fölé, rá, mellé, alá, kívül belül stb.) - megismeri testsémáját (a bal – jobb irányt 4 éves kor után)

- felismerni, megnevezni, megépíteni, és használni játékában a mértani formákat (kör, négyzet, háromszög)

- felismer mértani alakzatokat különböző anyagból vagy a környezetéből (kör, négyzet, esetleg háromszög 4 éves kor után), lerajzolja és megnevezi - rárajzol mértani alakzatokat megadott körvonalra

- számolni 1-től 5-ig, felismerni az 1-5 elemet tartalmazó halmazokat, és hozzárendelni a megfelelő számjegyet

-1-3 elemű halmazokat (4 éves korig) és 1-5 elemű halmazokat (4 éves után) alkot- megszámlálja a halmazt alkotó elemeket- felfedezi melyik szám hiányzik a számsorból- felismeri és megnevezi 1-től 3-ig a számképeket (4 éves korig) és 1-től 5-ig (4 éves után)

- sorozatokat alkotni tárgyakból adott vagy általa választott szempont alapján

-egyszerű sorozatokat alkot (pl. gyöngyből, babból, papírgalacsinból) az óvónő által megadott szempontok alapján - felismeri, hogy melyik elem következik egy sorozatban a megadott minta alapján

- megismerni a környező világ élőlényeit és alkotóelemeit (tárgyak, levegő, víz, talaj, növény- és állatvilág, az emberi lény mint a természet része, természeti jelenségek), és ezek között a kölcsönös összefüggést

- érzékszerveivel felfedezi a környező világ elemeit- közli a csoporttal felfedezései eredményeit- kérdéseket fogalmaz meg az észleltekkel kapcsolatban, - információit bővíti az adott témával kapcsolatban, érdeklődik szülőktől, óvónőtől, kutat könyvekben - felsorolja és jellemzi az emberi test részeit

- felismerni környezete szociális és kulturális jellemzőit

- megismeri annak a közösségnek tevékenységtípusait, amelyhez tartozik (egészségügy, oktatás, közlekedés, mezőgadaság, mesterségek stb.) - azonosítja környezetének fontosabb intézményeit - felfedezi a a környezetében élő emberek kulturális, nyelvi (esetleg vallási),

19




hagymánybeli különbségeit- beszél az ünnepek (vallási, hagymányos, kulturáis, történelmi) jelentőségéről

- megfigyelései alapján közölni benyomásait, gondolatait

- kérdéseket fogalmaz a megfigyeltekkel kapcsolatban - felismer a környezetére vonatkozó szimbólumokat (természetnaptárban, csoportnaplóban, a felelősök névsorában) - felismeri saját lakóhelyének tevékenységeit (város, falu, negyed)- közli felfedezéseinek eredményeit

- alkalmazni az egészséges életmódra, az emberi élet és a természet megóvására vonatkozó viselkedési normákat

- betartja az egyéni és közösségi higiéniai szabályokat- felismeri az egészségre káros tényezőket (alkohol, cigaretta, kávé stb.)- tiszteletben tartja a közösségi élet szabályait (helyesen viselkedik társaival, a felnőttekkel)

EMBER ÉS TÁRSADALOM

- a közösségbe való beilleszkedésre és a személyes biztonságára vonatkozó szabályok megismerésére és betartására

- bemutatkozik- bemutatja családtagjait, társait, - kapcsolatot teremt társaival elfogadva a másságot- válaszol a személyére vonatkozó kérdésekre- ismeri és alkalmazza a higiéniai és személyes biztonságára vonatkozó szabályokat

- a csoporthoz való alkalmazkodásra és abban való tevékenykedésre (család, óvoda, játszótársak)- a közösség értékrendjének tiszteletben tartására

- felismeri feladatait a csoportban- szükség esetén segítséget nyújt, és elfogadja mások segítségét

türelmes társaival

- magatartási formák értékelésére az óvodai közösség normáinak és szabályainak ismeretében; - barátságokat kötni, toleránsnak lenni és önfegyelmet tanúsítani

- felméri tetteinek, cselekedeteinek a hatását önmagára és a közösség többi tagjára - alkalmazkodik különféle helyzetekhez - toleráns társaival és a felnőttekkel

- pozitív énkép, akarati és jellembeli tulajdonságok alakitására

- tevékenységeiben fokozatosan önállóvá válik- bízik önmagában és társaiban- őszinte, türelmes és bátor magatartást tanusit

- a magyar néphagyományok megismerésére és ápolására

- megnevezi lakhelyét, szülőföldjét- megnevezi az országot és annak jelképeit (pl. zászló)- ismeri és tiszteletben tartja a néphagyományokat, megismeri a családi és a közösségi ünnepeket, résztvesz azok megünneplésében

- egyszerű munkaeszközok megismerésére és használatára a

- megnevezi és használja különböző tevékenységek munkaeszközeit, - megfelelő nyelvezetet használ a munkafolyamatok megnevezésére

20




gyakorlati tevékenységek során- a természetből inspirálódó és a mindennapi életből vett gyakorlati tevékenységek végzésére, - egyszerű háztartási tevékenységek végzésére

- egyénileg vagy csoportosan végez különböző gyakorlati tevénységeket - egyszerű gyakorlati tevékenységeket végez (vágás, hajtogatás, gyűrögetés, simítás, áztatás stb.) - megismer és elvégez egyszerű házi munkákat- megfelelő nyelvezetet használ e tevékenységek során

- saját és környezetével szembeni higiéniai és egészségügyi szabályok betartására

- személyi tárgyait elrendezi, tisztán tartja - betartja a higiéniai szabályokat

ESZTÉTIKA ÉS KREATIVITÁS

- érzékelni a természet és a környező világ hangjait, - megkülönböztetni a zörejeket a zenei hangoktól - megkülönbözteni a hangerősséget és a hangszínt

- megkülönböztet és visszaad különböző erősségű hangokat (pl.halk- hangos)- megkülönböztet és visszaad magas és mély hangokat (pl. szol- dó köz)

- gyermekdalokat énekelni - gyermekdalokat énekel egyedül, csoportosan vagy az óvónő kíséretével- a zene által keltett érzések mozgással való kifejezésére - érzékelni a metrumot és a tempót

- mozgással, csörgő- zörgő tárgyakkal, zenei kellékekkel (dob, csengő, tamburin stb.) kíséri az ismert dalokat- improvizációval fejezi ki az átélt zenei élményt (hangutánzás és dallam, hangutánzás és mozgás stb.)

- a zenei anyanyelv megismerésére, értékelésére - korosztályának megfelelő nemzeti és nemzetközi zenei alkotások hallgatására és felismerésére

- szívesen hallgat és néha fel is ismer részeket az óvodáskorúknak érdeklődésének megfelelő zenei műveket

- a környező világ plasztikus ábrázolására (rajzzal, festéssel, mintázással)- művészi hatás elérésére a különböző festési technikák alkalmazásával - mintázási technikák elsajátítására

- egyenes, görbe, zárt vonalakat rajzol- művészi hatást nyújt ecset és különböző technikák alkalmazásával (ragasztás, színtelenítés, felületfestés szivaccsal, vattacsomóval, ujjbeggyel stb.)

- alkotó módon kihasználni az adott felületet

- hozzon létre egyéni és csoportos alkotásokat többféle technika alaklmazásával (kollázs, grafikai rajz, festés, modellezés, festés/kollázs stb.)

- képzőművészi alkotások által keltett érzelmek kifejezésére

- különböző lehetőségeket talál saját alkotásai megismertetésére és felhasználására (kiállítások, szülinapok, évfordulók, jeles napok, versenyek, tombolák stb.)

- az életkori sajátosságoknak megfelelő - érdeklődéssel szemlél és néha fel is ismer korának és érdeklődésének 21




művészi alkotások szemlélésére és felismerésére

megfelelő nemzeti és egyetemes művészi alkotásokat

PSZICHOMOTOROS TERÜLET

- alapmozgások (járás, futás, ugrás, bukfenc, kúszás, mászás) végzésére

- az óvónő utasítására elvégez egyszerű mozgásgyakorlatokat

- ismerni és tiszteletben tartani a tornaeszközökre vonatkozó egészségügyi szabályokat

- megfelelő tornafelszerelést használ a testnevelési tevékenységeken- tornafelszerelését megfelelően tárolja

- helyes testtartásra álló, ülő helyzetben és mozgás közben

- helyes a testtartása különféle helyzetekben és mozgás közben- ismeri testfelépítését, testsémáját

- érzékelni a térbeli és időbeli tájékozódás összetevőit (ritmus, időtartam, távolság, támpont, irány)

- tájékozódik megadott támpont alapján- összehangolja mozgását az óvónő által megadott ritmussal-érzékeli a térbeli irányokat a mozgás során- testmozgását összehangolja a zene vagy a beszéd ritmusával

- érdeklődést tanúsítani általában a mozgás és a testnevelés iránt

- szívesen vesz részt a mindennapi testnevelési tevékenységeken, mozgásos játékokokban;

22

KI VAGYOK/KIK VAGYUNK?5 – 7 évesek




NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

ANYANYELV

Az 5 – 7 éves gyermek legyen képes:- aktívan részt venni csoportos és játékos tevékenységeken, különböző kommunikációs helyzetekben, beszélőként és hallgatóként egyaránt

Az 5 – 7 éves gyermek:- részt vesz kiscsoportos beszélgetésekben - részt vesz játékos beszédhelyzetekben, csoportos tanulási helyzetekben, képes a játékhelyzet vagy tevékenység folytatására - ismert témákról társalog felnőttekkel és társaival, elmeséli saját élményeit (magáról, családjáról, barátairól stb.)- kérdez és válaszol a kérdésekre- be tud mutatkozni- új szavakat sajátít el a játék során, különböző tanulási helyzetekben, és alkalmazza azokat, mondatokat és rövid szövegeket alkot - részt vesz drámajátékokban, bábjátékban- tudatosan használja a nonverbális eszközöket, a testbeszédet

- egyszerű közlések megértésére és továbbítására

- egyszerű üzeneteket továbbít a játék és különböző tevékenységek során (pl. telefonos játék)- megért egyszerű utasításokat, és teljesíti azokat- a felnőtt segítségét kéri, ha nem ért meg egy közleményt- egyszerű és bővített mondatokat alkot - értelmesen, összefüggően, kifejezően beszél

- figyelemmel követni az elhangzott szöveget, érteni annak jelentését és bizonyítani, hogy megértette

- tudja követni a mese fonalát, képek vagy a felnőtt meséje alapján- válaszol az elhangzott szöveg vagy a rövid mese kapcsán feltett kérdésekre- megfogalmazza élményeit, érzelmeit, pillanatnyi benyomásait, hangulatát- információkat szerez és véleményt nyilvánít

- az elhangzott szöveget befogadni, érzékelni annak kifejező erejét és esztétikai jellegzetességeit

- megjegyez ritmusos, rímes szövegeket - helyes hanglejtéssel, a ritmus betartásával, megfelelő szünettartással mond el verseket, a jelentésnek, a kifejezett érzelmeknek megfelelően - beszéd közben alkalmazza a verbális és nonverbális kommunikációs eszközöket - részt vesz szerepjátékokban és dramatikus játékokban a meghallgatott irodalmi szöveg alapján, a szövegtartalomnak megfelelő hangszínt, hanglejtést alkalmazza a párbeszédek során - érzékeli a vers ritmusát és zeneiségét- véleményt nyilvánít és erkölcsi ítéleteket fogalmaz meg- reprodukálja, dramatizálja az irodalmi műveket (pl.vers, mese)

- érteni, hogy az írott szövegnek jelentése - képsor alapján történetet alkot

23




van - megtanul képeket „olvasni”, balról jobbra és fentről lefele- elmeséli, amit a képekről „olvasott”- értékeli a könyveket, tájékozódni tud bennük (cím, kép, szöveg stb.)

- érdeklődést tanúsítani az olvasás iránt - beszél azokról a képes könyvekről, amelyekből mesét, verset olvastak neki- beszélni tud a mesehősökről- megismeri a könyvtárat és használja a könyveket, folyóiratokat, gyermeklexikonokat, audio-vizuális eszközöket

- felismerni az egyezményes jeleket (eligazító táblákat, irányokra, veszélyekre, mentésre utaló jeleket)

- a valóságban és játékai során felismeri („olvassa”) az egyezményes jeleket, pl. a közismert eligazító táblákat, gyalogátjáró, autóbusz állomás, kijárat-bejárat, metróállomás, óvoda, kórház stb. Jelét- felismeri globálisan vagy képek alapján jelzéseket (pl. a természetnaptár szimbólumait

- feladatok megoldásához írott szöveget, képes könyveket, folyóiratokat, gyermeklexikonokat használni

- információkat (képeket) tud keresni adott témához képeskönyvekből, gyermekfolyóiratokból, gyermeklexikonokból- összegyűjti a szükséges információkat adott témához (pl. albumot készít magáról, a családról)

- az íróeszközöket használni, uralni ezek használatához a szükséges motorikus készségeket

- használni tudja a papírt, ceruzát, színesceruzát, zsírkrétát, krétát

- íráselemek, rajzok segítségével feladatokat elvégezni

- ráír grafikai elemeket megadott körvonalra (kör, álló egyenes, fekvő egyenes, pipa stb.)- egyszerű grafikai elemeket vázol- észlel és kézmozgással követ adott irányvonalat (pl. labirintus)- hiányos, megkezdett rajzokat kiegészít- megfelelő a testtartása, megfelelően használja az íróeszközt

- tudatosítani, hogy az írott szövegnek jelentése van

- jelekkel, esetleg nevének kezőbetűjével személyesíti eszközeit, alkotásait- képekből egyénileg vagy csoportosan naplót, albumot, alkot

- felfedezi az írás szükségességét a mindennapi életben

- írásjeleket használ címke, papírpénz, üdvözlet, meghívó stb. készítésére

- megérti a szavak, betűk jelentőségét és szükségességét

- felismer és megnevez betüket- összekapcsol hangot betűképpel- leír betűket kipontozott minta alapján- játékos helyzetben lerajzol betűket

LIMBĂ ŞI COMUNICARE

Copilul să fie capabil:- să participe la activităţile de grup, inclusiv la activităţile de joc, atât în

Copilul: - ia parte la discuţii în grupuri mici- ia parte la activităţile de joc şi de învăţare în grup

24




LIMBA ROMÂNĂ calitate de vorbitor, cât şi în calitate de auditor;

- întreabă şi răspunde la întrebări- ştie să salute şi să se prezinte

- să înţeleagă comunicările sau indicaţiile date de educatoare în limba română;

- primeşte mesaje şi îndeplineşte instrucţiuni simple- solicită ajutorul adultului atunci când nu înţelege o indicaţie- să răspundă adecvat (comportamental sau verbal) la ceea ce i se spune

- să distingă şi să pronunţe corect sunetele, cuvintele specifice limbii române în diferite contexte

- să pronunţe corect sunetele limbii române- să utilizeze corect accentul în limba română

- să-şi îmbogăţească vocabularul activ şi pasiv prin diferite experienţe de învăţare

- învaţă şi utilizează cuvinte noi în diferite contexte- compune treptat propoziţii din două, trei sau mai multe cuvinte

- să audieze cu atenţie un text şi să demonstreze că l-a înţeles

- reţine personajele- utilizează vorbirea dialogată

- să utilizeze limbajul oral corect din punct de vedere gramatical

- formulează structuri gramaticale, propoziţii simple sau dezvoltate- utilizează corect acordul după gen, număr

- să fie capabil să creeze el însuşi povestiri scurte, mici dramatizări

- creează structuri gramaticale, povestiri scurte, mici dramatizări

- să participe cu interes şi cu plăcere la activităţile în limba română

- participă cu plăcere la jocuri şi activităţi desfăşurate în limba română, etc.

TUDOMÁNYOK- a matematikai ismeretek alapjául szolgáló érzékszervi tapasztalatok és, ismeretek gazdagítására (tárgyak felismerése, megnevezése, mennyiségek megállapítása, osztályozás, csoportok/ halmazok alkotása egy vagy több közös tulajdonság alapján: alak, méret, szín)

- felfedez és megnevez tárgyakat a csoportszobában, saját szobájában - tárgyakat, élőlényeket csoportosít különböző szempontok alapján (szín, forma, nagyság), vagy közös tulajdonság alapján (figyelembe véve először egy majd több szempontot) - felismer csoportok közötti hasonlóságokat és különbségeket- megindokolja egy tárgy adott csoporthoz való tartozását- összehasonlít megalkotott csoportokat, megállapítja hol van több vagy kevesebb

- megérteni és megnevezni a térbeli viszonyokat, elhelyezni tárgyakat és önmagát adott térben, egy viszonyítási ponthoz képest

- megállapítja saját magához viszonyítva a tárgyak közelségét, távolságát- megnevezi saját maga helyzetét egy tárgyhoz viszonyítva (a szobában, a szobán kívül, a széken, asztal alatt, társa mellett)- elhelyez tárgyakat a térben és helyesen nevezi meg a térbeli viszonyokat (fölé, alá, kint, bent, kívül belül rá, közel,távol, közelebb, távolabb, legközelebb, legtávolabb, mellett, mellé itt, ott stb.)- ismeri és alkalmazza a melléknév fokozását: alapfok, középfok, felsőfok- megismeri testsémáját, a bal – jobb oldaliságra fektetve a hangsúlyt

25




- felismerni, megnevezni, megépíteni, és használni játékában a mértani formákat (kör, négyzet, háromszög, téglalap)

- felismer, megnevez mértani alakzatokat környezetéből (kör, négyzet, háromszög,téglalap ) - rárajzol mértani alakzatokat megadott körvonalra

- számolni 1-től 10-ig, felismerni az 1-10 elemet tartalmazó halmazokat, és hozzárendelni a megfelelő számjegyet

- 1-10 elemű halmazokat alkot- megszámlálja a halmazt alkotó elemeket- felfedezi melyik szám hiányzik a számsorból- felismeri és megnevezi 1-től 10-ig a számképeket - csoportokat alkot és megfeleltetéssel összehasonlítja azok elemeit, megállapítja melyik csoportban van több vagy kevesebb- növekvő és csökkenő sorrendet alkot tízes számkörben - számol tízes számkörben- megnevezi egy adott szám szomszédait tízes számkörben

- műveleteket végezni (összeadni és kivonni 1-től 10-ig 1, 2 elem hozzáadásával, elvevésével)

- megérti az összeadás és kivonás lényegét (egy csoport számossága akkor növekszik, ha azonos elemet adunk hozzá, egy csoport számossága akkor csökken, ha azonos elemet veszünk el belőle)- 1, 2 elem hozzáadásával összeadást és kivonást végez tízes számkörben

- sorozatokat alkotni tárgyakból adott vagy általa választott szempont alapján

- egyszerű sorozatokat alkot (pl. gyöngyből, babból, papírgalacsinból) az óvónő által megadott,vagy saját szempont alapján- felismeri, hogy melyik elem következik egy sorozatban a megadott minta alapján

- megismerni a környezet élőlényeit és alkotóelemeit (tárgyak, levegő, víz, talaj, növény- és állatvilág, az emberi lény mint a természet része, természeti jelenségek), és a közöttük létező kölcsönös összefüggést

- érzékszerveivel felfedezi a környező világ elemeit- felsorolja és jellemzi az emberi test részeit- megfogalmazza a természeti és társadalmi környezet jellemzőit; erről véleményt nyilvánít, megfelelő nyelvezetet használ- kérdéseket fogalmaz meg az észleltekkel kapcsolatban - közli a csoporttal a felfedezései eredményeit- kiegészítő információkat keres az adott témával kapcsolatban, érdeklődik a szülőktől, óvónőtől, kutat könyvekben, tájékozódik más forrásokból- könyveket, enciklopédiákat, dokumentumfilmeket stb. hoz az óvodába, ezekről beszélgetést kezdeményez társaival és az óvónővel

- a környezet szociális és kulturális jellemzőinek a felismerésére

- azonosítja környezetének fontosabb intézményeit - elemzi/összehasonlítja a népek, fajok közti nyelvi, kulturális, vallási, hagyománybeli különbségeket- beszél egyes nemzeti ünnepek jelentőségéről (hagyományos, vallásos, kultúrális, történelmi)- megismeri a környezetének mindennapi tevékenységeit

26




- közölni benyomásait, gondolatait megfigyelései alapján

- kérdéseket fogalmaz a megfigyeltekkel kapcsolatban - felismer a környezetére vonatkozó szimbólumokat (időjárásnaptár ,csoportnapló, stb.)- felismeri saját lakóhelyének jellegzetes tevékenységeit (város, falu, negyed)- közli felfedezéseinek eredményeit a csoporttal

- alkalmazni az egészséges életmódra, az emberi élet és a természet megóvására vonatkozó viselkedési normákat

- betartja az egyéni és közösségi higiéniai szabályokat- felismeri az egészséget károsító tényezőket (alkohol, cigaretta, kávé stb.)- tiszteletben tartja a közösségi élet szabályait ,civilizált magatartást tanusít a társaival, felnőttekkel szemben

EMBER ÉS TÁRSADALOM

- a közösségbe való beilleszkedésre és a személyes biztonságára vonatkozó szabályok megismerésére és betartására

- bemutatkozik- bemutatja családtagjait, társait, - kapcsolatot teremt társaival elfogadva a másságot- válaszol a személyére vonatkozó kérdésekre- ismeri és alkalmazza a személyes biztonságára vonatkozó szabályokat (háztartási gépek használata, idegen személyekhez való viszonyulás)

- ismeri és szükség esetén használni tudja az 112 sürgősségi hivószámot.- a csoporthoz való alkalmazkodásra és abban való tevékenykedésre (család, óvoda, játszótársak)- a közösség értékrendjének tiszteletben tartására

- felismeri feladatait a csoportban- szükség esetén segítséget nyújt, és elfogadja mások segítségét- türelmes társaival- betartja igéreteit

- magatartási formák értékelésére az óvodai közösség normáinak és szabályainak ismeretében; - barátságokat kötni, toleránsnak lenni és önfegyelmet tanúsítani

- felméri tetteinek, cselekedeteinek a hatását önmagára és a közösség többi tagjára - alkalmazkodik különféle helyzetekhez - toleráns társaival és a felnőttekkel

- pozitív énkép formálására; pozitív akarati és jellembeli tulajdonságok alakítására

- tevékenységeiben fokozatosan önállóvá válik- bízik önmagában és társaiban- őszinte, türelmes és bátor magatartást tanusit

- a magyar néphagyományok megismerésére és ápolására

- megnevezi lakhelyét, szülőföldjét- megnevezi az országot és annak jelképeit (pl. zászló, cimer, himnusz)- ismeri és tiszteletben tartja a néphagyományokat, megismeri a családi és a közösségi ünnepeket, (nemzeti, kulturális és vallásos események)- megkülönbözteti a hétköznapokat az ünnepnapoktól- résztvesz azok megünneplésében

- egyszerű munkaeszközok - megnevezi és használja különböző tevékenységek munkaeszközeit,

27




megismerésére és használatára a gyakorlati tevékenységek során

- megfelelő nyelvezetet használ a munkafolyamatok megnevezésére

- a természetből inspirálódó és a mindennapi életből vett gyakorlati tevékenységek végzésére - egyszerű háztartási tevékenységek megismerésére

- egyénileg vagy csoportosan végez különböző gyakorlati tevénységeket - egyszerű gyakorlati tevékenységeket végez változatos anyagokat és technikákat használva (vágás, hajtogatás, gyűrögetés, simítás, áztatás, kollázs, makettek stb.) - megismer és elvégez egyszerű házi munkákat- megfelelő nyelvezetet használ e tevékenységek során

- saját és környezetével kapcsolatos higiéniai és egészségügyi szabályok betartására

- személyi tárgyait elrendezi, tisztán tartja - betartja a higiéniai szabályokat

ESZTÉTIKA ÉS KREATIVITÁS

- érzékelni a természet és a környező világ hangjait- megkülönböztetni a zörejeket a zenei hangoktól- megkülönbözteni a hangerősséget és a hangszínt

- megkülönböztet és visszaad különböző erősségű hangokat (pl.halk- hangos)- megkülönböztet és visszaad magas és mély hangokat (pl. szol- dó köz)

- gyermekdalokat énekelni - gyermekdalokat énekel egyedül, csoportosan, láncban vagy az óvónő kíséretével, hangszeres kísérettel,

- a zene által keltett érzések mozgással való kifejezésére - érzékelni a metrumot és a tempót

- mozgással, csörgő- zörgő tárgyakkal, zenei kellékekkel (dob, csengő, tamburin stb.) kíséri az ismert dalokat- improvizációval fejezi ki az átélt zenei élményt (hangutánzás és dallam, hangutánzás és mozgás stb.)- hangszeren kísérni az ismert dalokat


- szívesen hallgat és néha fel is ismer részeket az óvodáskorúknak érdeklődésének megfelelő zenei műveket


- egyenes, görbe, zárt vonalakat rajzol- művészi hatást nyújt ecset és különböző technikák alkalmazásával (ragasztás, színtelenítés, felületfestés szivaccsal, vattacsomóval, ujjbeggyel stb.)


- egyéni és csoportos alkotásokat hoz létre többféle technika alkalmazásával (kollázs, grafikai rajz, festés, modellezés, festés/kollázs stb.)

28




- a zene által keltett érzések mozgással való kifejezésére - érzékelni a metrumot és a tempót

- mozgással, csörgő-zörgő tárgyakkal, zenei kellékekkel (dob, csengő, tamburin stb.) kíséri az ismert dalokat- improvizációval fejezi ki az átélt zenei élményt (hangutánzás és dallam, hangutánzás és mozgás stb.)


- szívesen hallgat és néha fel is ismer részeket az óvodáskorúak érdeklődésének megfelelő zenei műveket


- egyenes, görbe, zárt vonalakat rajzol- művészi hatást ér el ecset és különböző technikák alkalmazásával (ragasztás, színtelenítés, felületfestés szivaccsal, vattacsomóval, ujjbeggyel stb.)


- egyéni és csoportos alkotásokat hoz létre többféle technika alaklmazásával (kollázs, grafikai rajz, festés, modellezés, festés/kollázs stb.)- megfelelő testtartással dolgozik- saját és társai munkáit értékeli (vonalak,színek, alakzatok szempontjából)

- képzőművészi alkotások által keltett érzelmek kifejezésére

- különböző lehetőségeket talál saját alkotásai megismertetésére és felhasználására (kiállítások, szülinapok, évfordulók, jeles napok, versenyek, tombolák stb.)

- az életkori sajátosságoknak megfelelő művészi alkotások érzékelésére és felismerésére

- érdeklődéssel szemlél, néha fel is ismer korának és érdeklődésének megfelelő nemzeti és egyetemes művészi alkotásokat

PSZICHOMOTOROS TERÜLET

- alapmozgások (járás, futás, ugrás, bukfenc, kúszás, mászás) végzésére

- az óvónő utasítására elvégez egyszerű mozgásgyakorlatokat - távolugrást, mélyugrást, magasugrást végez - egyensúlyozó járás

- a tornaeszközökre vonatkozó egészségügyi szabályok megismerésére és tiszteletben tartására

- megfelelő tornafelszerelést használ a testnevelési tevékenységeken- tornafelszerelését megfelelően tárolja

- helyes testtartásra álló, ülő helyzetben és mozgás közben

- helyes a testtartása különféle helyzetekben és mozgás közben- ismeri testfelépítését, testsémáját

- a térbeli és időbeli tájékozódás összetevőinek az érzékelésére (ritmus, időtartam, távolság, támpont, irány)

- tájékozódik megadott támpont alapján- összehangolja mozgását az óvónő által megadott ritmussal- érzékeli a térbeli irányokat a mozgás során- testmozgását összehangolja a zene vagy a beszéd ritmusával

29




- a labdakezelés és a különböző labdajátékok megismerésére (gurítás, dobás, labdavezetés, célba dobás, kosárba dobás stb.)

- gurítja, dobja és elkapja a labdát, labdát vezet helyben, járás vagy futás közben- részt vesz labdával végzett testnevelési játékokban, csapatjátékokban versenyekben, hozzájárul a csapat sikeréhez

- annak tudatosítására, hogy a mozgás az egészséges életmód feltétele - érdeklődést tanúsítani általában a mozgás és a testnevelés iránt

- szívesen vesz részt a mindennapi testnevelési tevékenységeken, mozgásos játékokokban; - szívesen improvizál énekre, zenére; - szívesen táncol

30

Documents

ovodai tanterv- curriculum