Upload
burai-bernadett
View
56
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az információs társadalom hatására megváltozott könyvtári infrastruktúra bemutatása és az olvasói szokások változásának bemutatása.
Citation preview
Eszterházy Károly Főiskola
Médiainformatika Intézet
Informatika Tanszék
Olvasói szokások változása a fejlődő
könyvtári információs infrastruktúra
következtében
Készítette: Konzulens: Dr. Verók Attila
Burai Bernadett
Z2XPE4
Informatikus könyvtáros szak II. félév
Benyújtás éve: 2010
- 1 -
Tartalomjegyzék
A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI - 2 -
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A KÖNYVTÁR - 4 -
2.1. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM - 4 - 2.1.1. AZ ÚJ PARADIGMAVÁLTÁS - 4 - 2.1.2. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM ÉS A TUDÁSÁTADÁS - 6 - 2.2. AZ INFORMÁCIÓ ÉS HORDOZÓI - 6 - 2.2.1. AZ INFORMÁCIÓRÖGZÍTÉS - 6 - 2.3. A KÖNYVTÁR ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM - 7 - 2.3.1. A KÖNYVTÁR SZEREPVÁLLALÁSAI - 7 - 2.3.2. TUDÁSKÖZPONTOK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN - 10 - 2.4. AZ ÚJ KÖNYVTÁR- ÉS DOKUMENTUMTÍPUSOK - 11 - 2.4.1. A VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR - 11 - 2.4.2. AZ ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR - 12 - 2.4.3. A DIGITÁLIS KÖNYVTÁR - 13 - 2.5. A DIGITÁLIS KÖNYVTÁR PROJEKTEK - 14 - 2.5.1. INNOVÁCIÓ ÉSZAK-AMERIKÁBAN ÉS NYUGAT-EURÓPÁBAN - 14 - 2.5.2. MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSEK - 17 - 2.6. DIGITÁLIS FORRADALOM - 18 - 2.6.1. AZ ÁTALAKULT GYŰJTEMÉNY ÉS A KÖNYVTÁRÜGYI TÖRVÉNYEK - 18 - 2.6.2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TŐKÉJE - 21 - 2.6.3. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM EGYENLŐTLENSÉGEI - 22 - 2.6.4. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÚJ KÉPESSÉGEI – A DIGITÁLIS OLVASÁS - 23 - 2.6.5. AZ ALKALMAZKODÓ KÖZKÖNYVTÁR - 23 -
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM OLVASÓI - 26 -
3.1. A KÖNYVTÁR ÉS AZ OLVASÓK - 26 - 3.2. AZ OLVASÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA - 28 - 3.3. FELMÉRÉS 2009-BEN - 31 - 3.3.1. A MINTA JELLEMZŐI ÉS AZ ELŐZMÉNYEK - 31 - 3.3.2. A TANULÓK SZOCIÁLIS HÁTTERE ÉS ÉRTÉKRENDJE - 33 - 3.3.3. SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁS AZ OLVASÁS ÉS AZ INTERNETHASZNÁLAT TÜKRÉBEN - 39 - 3.3.4. DIGITÁLIS OLVASÁS – MIT, MENNYIT ÉS HOGYAN? - 42 - 3.3.5. A HAGYOMÁNYOS DOKUMENTUMOK HASZNÁLATA, FONTOSSÁGA - 43 - 3.3.6. VÉLEMÉNY AZ OLVASÁSRÓL - 44 - 3.3.7. VÉLEMÉNY A KÖNYVTÁRRÓL - 46 - 3.3.8. KÖNYVTÁR- ÉS INTERNETHASZNÁLAT - 47 - 3.3.9. TENDENCIÁK, KÖVETKEZTETÉSEK - 50 -
ÖSSZEGZÉS - 54 -
FELHASZNÁLT IRODALOM - 56 -
ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK - 61 -
FÜGGELÉK - 62 -
- 2 -
A kutatás előzményei
„Egy könyvnek annyi olvasata létezik,
ahányan elolvasták azt.
A művekben rátalálhatunk
saját múltunkra, jelenünkre.”
(Alberto Manguel)
Alberto Manguel író és műfordító, az olvasást a megismerés, a tudás, a megértés
lehetőségeként említi. Egy tevékenység az emberek kezében évezredek óta, amely által a
múltat és a jelent összeköthetik. Hosszú múltra tekint vissza az olvasás, azonban jövője az
elmúlt évek tapasztalatai alapján kérdésessé vált. A világ változásai hatással vannak az
olvasókra, az eszközökre és a környezetre is, amelyben e ősi információszerzés zajlik. Az
információs társadalom kialakulásával, az informatika és a hozzá kapcsolódó technológia
ugrásszerű fejlődésével új igények merülnek fel nem csak a tudományos életben, de az
emberek mindennapi tájékozódásában is.
Dolgozatomban a változások okozta átalakulások hátterét, hatásait szeretném bemutatni,
valamint azt, hogy az információs technológia milyen befolyással bír az olvasásra és a
hozzákapcsolódó szakemberekre, intézményekre, eszközökre és technikákra. Mivel új
társadalmi berendezkedés és eszközrendszer is jellemzi a 20. és a 21. század
olvasástechnikáját, ezért ezeket is szemügyre veszem. Azonban nem csak az információ
köré épült társadalom összetevőivel, hanem az olvasás tevékenységével is foglalkozom
olyan módon, hogy a magyarországi olvasáskultúrát tanulmányozó olvasás- és
művelődésszociológiai vizsgálatokat is bővítem egy saját kérdőíves felméréssel. A
magyarországi kutatások az 1940-es évek végén kezdődtek, a felnőtt lakosság körében. E
korosztály olvasási szokásairól számos eredménnyel rendelkezik a hazai szakmai élet,
azonban a fiatalabbak, a 10-14 évesek és a 14-18 évesek kevesebb figyelmet kaptak. Az
azonban egységesen (a 18 éven aluliak és a felnőtt népesség esetében is) kimutatható az
egymással átfedésben lévő, évtizedes eredmények összehasonlítása révén, hogy mind két
esetben romlás tapasztalható az olvasás minőségét és mennyiségét illetően. Már az 1990-es
évek előtt, a televízió megjelenését követően is csökkent az igény és az igényesség az
olvasás által megszerezhető műveltséget illetően, azonban az internet és az elektronikus,
digitális média megjelenésével ez a tendencia erősödni látszik. Különösen igaz ez a
fiatalabb és az idősebb korosztályra, az alacsonyabb iskolai végzettségűekre és a vidéken,
vagy kistelepüléseken élőkre. Az általam vizsgált populáció a középiskolai tanulók Heves
- 3 -
megyei csoportját öleli fel (szelektáltan), ám a kérdések összeállításakor figyelembe
vettem a korábbi vizsgálatok kérdéseit, mivel így az eredmények összehasonlítása
egyszerűbb volt. Az olvasás mennyiségi és minőségi értékelése mellett a könyv- és
könyvtárhasználatot, valamint a számítógép- és internethasználatot is vizsgáltam. Arról is
képet próbáltam kapni, hogy az internet és az új információhordozók valóban okozhatják-e
az olvasás halálát, mint ahogyan azt vészjósló utópiák hangoztatják. A 14-18 éves
korosztály vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert nagy hányadát képzik a
könyvtárhasználók körének, továbbá ők még egy szervezett és szabályozott közeg részei
(oktatási rendszer), akikre közvetlen külső effektusok (pedagógusok, szülők, stb.) naponta
hatnak és ezáltal még befolyásolhatók. Amennyiben felismerhetővé és azonosíthatóvá
válnának az olvasási kedv hanyatlásának okai, ebben a korban még meg lenne a lehetőség
arra, hogy a szokásokat alakítsák.
A korábbi kutatásokhoz kapcsolódóan a 2009-ben végzett kutatási eredményem szintén
alátámasztja az olvasás minőségbeli és mennyiségbeli hanyatlásának növekvő mértékét,
valamint a szabadidős tevékenységekben bekövetkezett változásokat is. Az internet és a
számítástechnika előretörése vitathatatlan, ezenkívül az is, hogy rontó hatással vannak az
olvasás idejére és az olvasmányok összetételére. Az elmúlt évtizedek rengeteg jó szándékú
oktatás- és kultúrpolitikai kezdeményezése ellenére a PISA-vizsgálatok eredményei, illetve
Falussy 2002-es, Vári 2001-es és 2002-es, Gereben Ferenc 2002-es és Nagy 2001-2002-es
kutatási eredményei egyaránt, a már korábban is sejtett stagnálást, bizonyos pontokon
kifejezett romlást jeleztek. Hasonlóan aggasztó eredményekkel zárult Kocsis Mihály
kutatássorozata, mely szerint az irodalom a középiskolások körében kifejezetten az
unalmas, haszontalan és nehéz tantárgyak egyikének minősül (Kocsis 2000).1
A következőkben bemutatom a társadalmat, az eszközöket és az intézményeket, amelyek
kapcsolatban vannak a középiskolások információszerzési, olvasási, kulturálódási és
művelődési szokásaikkal.
1 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.oszk.hu/01600/01643/
- 4 -
Az információs társadalom és a könyvtár
„Ez a világ a túláradó információ világa:
egyre több az információ és
egyre kevesebb a jelentés.”2
(Jean Baudrillard)
2.1. Az információs társadalom
2.1.1. Az új paradigmaváltás
A francia, posztmodern filozófus 20. században papírra vetett gondolatai, a század szülte
információs társadalom egyik olyan problémája, amelyet a technológiai és gazdasági
fejlődés üteme befolyásol. A 20. század végére, a társadalom és a gazdaság működésében
meghatározó szerepet játszik a kommunikáció, az információfeldolgozás, kialakulnak a
távközlési hálózatok és a globális jeltovábbító infrastruktúrák.3 A tudományos élet
felfedezései és a technikai fejlesztések eredményeképpen, a 19. századtól változó értékek
kerültek a közélet középpontjába. Az ipari forradalom az anyag, a II. világháború az erő,
majd a hidegháború az információ központú társadalom létrejöttét eredményezte. Az
erőforrás változása paradigmaváltáshoz hasonlítható, mivel az ilyen átalakulás során
globális transzformáció következik be. A számítástechnika, informatika, mikroelektronika
és telekommunikáció területén bekövetkezett robbanásszerű fejlődés, az információ óriási
mértékű megnövekedését eredményezte. A 20. század idusától, az addig kezelhető
információtömeg, hatalmas és túláradó méretet kezdett ölteni, ezért szükségessé vált az
addigi információkezelési-gyakorlat forradalmasítása. Az információ feldolgozása, tárolása
és továbbítása nem csak a tudományos, de a közélet elengedhetetlen összetevőjévé vált. Az
információnövekedés a kulturális környezetre is hatással volt, hiszen a közel fél évezreden
át uralkodó Gutenberg-galaxis tipográfiai dominanciájú szimbólumvilága multimédiássá
alakult.4 Az információ új közvetítő közege a képernyőre tevődik át, amely a dinamikus
információáram és interakciók világa, szemben az egyirányú kommunikációt megengedő,
papíralapú információhordozókkal. A megváltozott információs környezet az információ
értékelését is megváltozatta, mivel már nem volt elsődleges szempont a minőség és a
2 BAUDRILLARD, Jean, The Shadows of the Silent Majorities. Semiotext, New York, 1983. 3 KOMENCZI Bertalan, Információ, ember és társadalom, Eger, Líceum, 2009. pp. 245-300. 4 Uo.
- 5 -
felhasználhatóság. Elegendővé vált, ha újdonságértékkel bír az információ és ez a
tömegkommunikáció létrejöttének alapjául is szolgált.
Létrejött az „információtengelyű”(Masuda Y., 1980) társadalom, amelynek ismérve,
hogy a gazdaság szükségletének alapja és legfontosabb terméke az információ, valamint a
gazdaság és a társadalom az információs értékeket termelő és felhasználó mag körül
fejlődik. Yoneji Masuda rendszerének központi helyén egy olyan információs közmű
helyezkedik el, amely nyilvános információ feldolgozó és szolgáltató létesítményekből álló
infrastruktúra, amelynek számítógépek és kommunikációs hálózatok a fő összetevői.5 Ilyen
publikus és nyílt egységet az internet és a world wide web szimbiózisa valósítja meg ma.
Marx György már 1968-ban „Gyorsuló idő” címmel írt tanulmányt, ami korunk trendjét
jelzi és amely trendnek köszönhetően mára kialakultak az információáramlásához
szükséges globális telekommunikációs, informatikai, hírközlési és gazdasági hálózatok.6 A
kommunikációs infrastruktúrát valós és virtuális hálózatok összetett rendszere alkotja. Az
előbbit a telekommunikációs rendszerek, az utóbbit a Tim Berners-Lee által megalkotott
hipertextelv alapján működő world wide web alkotja, amely az infokommunikációs
infrastruktúra. A harmadik szint a gazdasági-társadalmi szféra sajátos működése.7
Az új társadalmi-gazdasági struktúra egy „globális faluvá” (McLuhan, 1960.) alakult
egység, amely az egész világot behálózó elektronikus kommunikációs hálózat használója,
ugyanakkor függ is tőle. Kialakult egy kommersz, tömegmédia alapú (mass-media bassed
public sphere) közszféra és ezzel párhuzamosan létrejött egy hálózati közszféra (network
publiced sphere), amelynek használóit aktívabb részvétel jellemzi, mint a tömegmédia
passzív fogyasztóit. Megjelent a blogszféra, különböző közösségi kommunikációs oldalak,
dinamikusan fejlődnek a wikipédiák és más közösségi médiaforrások, terjed a szellemi
közjogok, mindenekelőtt a nyílt forráskódú, szabadszoftverek cseréje.8 A világháló látszik
megvalósítani azt a közeget, amely a tömegmédia alapú és a hálózati szféra eltérő igényű
környezetét integrálni képes.
5 Uo. 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo.
- 6 -
2.1.2. A tudásalapú társadalom és a tudásátadás
Korunk technológiailag determinált, elektronikus hálózatokra épülő társadalmát
tudásalapú vagy tudástársadalomnak is nevezik.9 A technikai eszközök és a humánum
kapcsolata összetett, mivel egyik a másikra hatással van, az azonban kérdéses, hogy a
társadalomban felmerülő igények formálják a technológia fejlődésének irányát, avagy a
technikai újításokhoz való folytonos alkalmazkodás inspirálja a társadalmi átalakulást.10
Mindkét megközelítés alapja az információ központú társadalom, amelynek feladata és
szükséglete is a tudás felhalmozása és felhasználása. A tudás és az ismeretek
megszerzéséhez szükségszerűvé vált az információ tudományos mérése, használata,
feldolgozása és szolgáltatása. Mai világunkban oly mértékben vált meghatározóvá az
információfeldolgozás, a tudásrekonstrukció és tudásfelhasználás a gazdaság és a
társadalom részrendszerében, hogy indokolttá vált új, minden korábbitól eltérő társadalmi
korszaknak tekinteni, amelynek központi erőforrása az információ.11
Az információ a fogadó számára hír értékű, ismeretet nyújt és a közvetítésére, átadására,
valamint az átörökítésére számos lehetőség van. Az információ testet ölt, vagyis
hordozóeszközre van szükség, ahhoz, hogy áramolni tudjon. Kezdetben a legegyszerűbb
közeg szolgált a közvetítésére, az emberi beszéd. Ez azonban nem volt alkalmas a hosszú
távú megőrzésre, így már a Kr. e. 4. évezredben kialakul az írás, ami egy magasabb
műveltségű – az írásbeliséget nélkülöző társadalmakhoz képest – társadalmat is feltételez.
12 Az írás kialakulásával lehetőség nyílt arra, hogy az információ tér és idő függetlenné
váljon, közvetetten is lehessen rá reagálni, ezen kívül konzerválása hosszabb távúvá vált és
a közvetítés pontosabbá. Az ismeretek folyamatos gyarapodása egy idő után újabb
probléma elé állította az embert.
2.2. Az információ és hordozói
2.2.1. Az információrögzítés
A tudásfelhalmozás évezredeken keresztül kézi másolás útján történt a kultúráknak és
koroknak megfelelően. A többszörösítés fejlesztése érdekében, a 15. században, Johannes
9 Uo. 10 Uo. 11 Uo. 12 VÁRKONYI Nándor, Az írás és a könyv története [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.niif.hu/01600/01653/html/index.htm
- 7 -
Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást és megteremtette a tömegkultúra alapját, a
tipográfiai embert (McLuhan, M., 1962) és a nyomtatott dokumentumok évszázados
uralmát a tudáshordozásban és őrzésben. A közel 400 éves egyeduralmat – 16. századtól
sajtó és időszaki kiadványokkal kiegészülve13
– az elektronikus távíró, valamint az audio
és vizuális rögzítést lehetővé tevő eszközök megjelenése szakította meg. A 20. század
fejlődő technikai eszközei az információhordozók folyamatos átalakulását eredményezi,
amihez a gyűjtő és feltáró intézményeknek alkalmazkodniuk kell. A Gutenberg-galaxis
felbomlása, visszaszorulása a tipográfiai ember egyik legfőbb információközvetítő
lehetőségét, a betűírást is háttérbe szorítja.14
Megjelennek a komplex közvetítő eszközök,
amelyek egyszerre több érzékszervre is képesek hatni, ötvözve a látással, hallással,
tapintással nyerhető információkat. Az információ sokféle testet ölthet, attól függően, hogy
a célját, a hírközlést milyen módon tudja a leghatásosabban a befogadó felé közvetíteni.
Számos formája és tárgya miatt, különböző intézmények foglalkoznak a kezelésükkel. Az
információközvetítő intézmények funkciójukban, célcsoportjukban, feldolgozó és
közvetítő módszerükben is különböznek egymástól. A távközlési intézmények feladata az
információk technikai továbbítása. A kereskedelemben tevékenykedők a dokumentumok
eljuttatását biztosítják a használókhoz, vagyis az információhordozó mozgását garantálják.
E két szektor a hátteret biztosítja ahhoz, hogy a tudakozók, oktatási intézmények és
könyvtárak megfelelően működhessenek, feladatukat teljesíthessék.
2.3. A könyvtár és az információs társadalom
2.3.1. A könyvtár szerepvállalásai
A megőrzés és átörökítés úgy válhatott igazán szervezetté, hogy az írásbeliség termékeit,
a gondolat objektivációit az erre létrehozott intézményekben összegyűjtötték,
rendszerezték és visszakereshetővé tették.15
Ezen ősintézményből jött létre a könyvtár is,
melynek alapvonásai, morfológiai jegyei kezdettől azonosak. Már négy és félezer éve
„bibliotékaként” működik – a jelenleg ismert legrégibb ilyen intézmény Elbában Kr. e.
2500 működött –, vagyis mindenkor összegyűjtötte, szelektálta és rendszerezve
felhasználhatóvá tette, megőrizte és rendelkezésre bocsátotta a múlt és az adott kor
13 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 15-37. 14 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57. 15 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 15-37.
- 8 -
tárgyiasult információhordozóit. 16
A könyvtár dinamikus intézmény, mert bár alap pillérei,
mindenkori jellemzői nem változnak, azonban ezen feladatok ellátását igazítania kell a kor
társadalmi és technológiai elvárásaihoz. A könyvtári állománynövekedésnek köszönhetően
a társadalmi igények is differenciálódni kezdtek, azonban a mindenkori alapvető
követelmény a könyvtári és információs szolgáltatások rendszerszerű működtetése nem
változott. Ez az igény a könyvtárak önkéntes, saját érdekeik felismerésén alapuló, a
használók jobb kiszolgálását garantáló, az anyagi és személyi erőforrásokat maximális
hatékonysággal működtető kooperációját hívja életre, amelynek szilárd, technológiai
alapját a számítástechnika és a telekommunikáció széleskörű alkalmazása adja. Ma, a 21.
század hajnalán lényeges jelentés- és feladatbővülés jellemző erre az intézménytípusra,
amely alkalmazkodó képesség eredményezi fennmaradását, létjogosultságát. A könyvtár
komplex funkcióit más intézmények nem képesek ellátni. Szerepük „naprakész”
betöltéséhez fejlesztésre, alakításokra van szükség, nem csak a technikai eszközök terén,
hanem a könyvtári dolgozók képzésében is. Mivel a könyvtár működése külső, társadalmi-
kulturális és technikai igényektől, valamint belső (statisztika, felmérés, stratégia, stb.)
körülményektől és hatásoktól is függ, mindig törekednie kell az innovációra, az olvasók
szükségleteinek maximális kielégítésére. A könyvtár feladatait a kommunikációs
forradalmak szintén befolyásolják, mivel a régi helyett megalkotott új technikai
fejlesztések hatással vannak a szolgáltatásokra. A szolgáltatások változásának eredményéül
a könyvtár fejlődésének különböző állomásait állapította meg Michael Buckland. A
gyűjteményben megjelenő, egymástól eltérő ismerethordozók módosították a kezelő
intézmény működési és szervezési módszereit. 17
Az 1992-ben megjelent könyvében
Buckland a könyvtári szolgáltatások újratervezését vázolta fel. A könyvtár fejlődési
fázisainak szerinte három szintje van: a papírkönyvtár, az automatizált könyvtár
(dokumentumok papír alapúak, s a munkafolyamatok automatizáltak) és az elektronikus
könyvtár (állománya elektronikusan tárolt dokumentumokból áll és a munkafolyamatok is
automatizáltak).18
A valóság az utóbbi kettő keveréke, ahol a dokumentumok papír és
elektronikus formáinak aránya helyett, sokkal fontosabb a mindkettőhöz való hozzáférés
biztosítása.19
Erre az integrált, hibrid-kombinált könyvtár alkalmas, s e cél eléréséhez
integrációra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a különböző alapú dokumentumoknak a
könyvtári feldolgozását és használatra alkalmassá tételét is meg kell valósítani. A
16 Uo. 17 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. p. 21. 18 BUCKLAND, Michael, A könyvtári szolgáltatások újratervezése, Budapest, OSZK, 1998. 19 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57.
- 9 -
könyvtárak évezredes történetében folyamatos alkalmazkodóképességre volt szüksége az
intézménynek ahhoz, hogy fennmaradhasson. Igazodott a társadalmi igényekhez, a
technikai feltételekhez és a gazdasági helyzethez is. A könyvtár jellegzetessége
megmutatkozott a nevében is, mivel a kor a sajátos tulajdonságokat meg is nevezte egy
összefoglaló jelzővel (enciklopédikus, szak, elektronikus, virtuális, stb.). A 21. századra, a
komplex könyvtár igényének felmerülésekor olyan intézményről beszélünk, amely
tartalmazza a klasszikus nyomtatott, a politextuális, multimédiás, elektronikus
dokumentumokat és az eredetileg nyomtatott dokumentumok digitalizált változatát.20
Az új
könyvtár egy osztott információs rendszer, amely mind a hagyományos, mind a rendkívül
változatos elektronikus dokumentumokat biztonságosan tárolja és a felhasználók igényeit a
legfejlettebb digitális technológiákkal és adatátviteli hálózatokkal támogatja. A
differenciálódott társadalom rétegzett olvasóközönséget, sokfajta információs igényt és
szükségletet hozott létre. A kereslet kielégítésére jöttek létre a felhalmozott tudásanyagok,
amelyek rögzített reprezentációit különböző gyűjteményekbe, egyedi rendszerekbe
szervezik.21
A könyvtárak nem elsősorban az enciklopédikus bibliotéka vonásait követik,
hanem az önellátás helyett a munkamegosztásra törekednek. Az újkor könyvtárai egyre
inkább egymása utaltak és egy rendszer részeként törekednek a tudásanyag világméretű
gyűjtésére. Fontos képességükké válik az integráció, mind a könyvtáron belüli
munkafolyamatok, mind a könyvtárak közötti együttműködés során. Ahhoz, hogy a
világbibliográfia elképzelése életben tartható legyen, fel kellett venni az ismeretanyag
duzzadásával a harcot.
A ma közkönyvtárainak (public library) a legváltozatosabb, legösszetettebb a potenciális
használói köre és feladata, hogy segítse a gondolatok szabad kifejezését és befogadását
úgy, hogy mindenféle médiumot befogad és lehetőséget nyújt mindennemű információ és
ismeret megszerzésére.22
A heterogén és széleskörű olvasói kör kiszolgálásához
elengedhetetlenné vált a könyvtári rendszerek, hálózatok kialakítása és az
együttműködéshez nélkülözhetetlen normatívák kidolgozása. Az olyan nagy nemzetközi
szervezetek, mint az IFLA (International Federation of Library Associations and
Institutions) és az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural
Organization) az 1950-es évektől kezdődően számos iránymutatást, elvet, ajánlást
dolgozott ki és tett nemzetközileg követendővé a könyvtárakkal kapcsolatban. Emellett
20 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57. 21 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 15-37. 22 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 69-101.
- 10 -
könyvtárosok és egyéb könyvtárügyi szervezetek kialakították a visszakereséshez
szükséges segédleteket, szabványokat, információkereső nyelveket és eljárásokat, valamint
a tudásanyagban való eligazodás eszközeit (bibliográfia, referáló lapok, repertóriumok,
indexek).
A hírközlés, a telekommunikáció, az elektronika és a számítástechnika fejlődése
eredményezte azt, hogy az idő szerepe (keresési idő csökkentése) jelentősen megnőtt a
keresés minősége szempontjából, egyre gyorsabb módszerekre és technikákra lett szükség.
Az információrögzítés és –közvetítés számítógépes és telekommunikációs technológiái
abban különböznek a korábbiaktól, hogy használatukhoz nem elegendő az ember jelenléte
önmagában, hanem a hordozó és felhasználó közé egy harmadik, rendszeres megújításra
számot tartó eszköz ékelődik. Másrészt e technika új információhordozói akkor válhattak a
könyvtári (és más intézmények) gyűjtemények állandó tagjává, miután megoldódott az
individuális felhasználásuk.
Az új közlési-közvetítési forradalom nem teszi fölöslegessé a könyvtár intézményét, sem
a könyvtáros szakember személyét, inkább kihívást jelent és ösztönzi, hogy történelmi
tapasztalatait és társadalmi specifikumait érvényesítse, valamint felhasználja az új
technológia szempontjából is előnyös tulajdonságait. A könyvtár mindig is az emberi
ismeret, tudás, információ sajátos reprezentációja volt. Az egész világra kiterjedő
könyvtári rendszer egyre teljesebben gazdálkodik az írásban és más kódolási módokban
rögzített, használatában idő- és térkoordinátákhoz egyre kevésbé kötött emberi
ismeretanyaggal. Az új technológiákban és integrálódásukban rejlő lehetőségek
nagyrendszerek kialakulását segítik elő. Általuk teremthető meg az emberiség
tudásanyagának virtuális rendszerbe foglalása és decentralizált felhasználása.
2.3.2. Tudásközpontok az információs társadalomban
Az új információhordozók megjelenése, a globális hálózatok kiépülése és a felmerülő
társadalmi-gazdasági igények hatására újfajta könyvtár megjelenése vált szükségszerűvé.
Ez természetesen nem jelenti a hagyományos könyvtár eltűnését, azonban fennmaradása
nagyban függővé vált attól, hogy mennyire képes alkalmazkodni a technikai fejlődés
eredményeihez és kihívásaihoz. A könyvtárak gyűjteményében történő változások
létrehozták az elektronikus, virtuális és digitális könyvtárak fogalmát, melyek változást
hoztak a felhasználók és a bibliotéka viszonyában, ezen kívül a törvényi szabályozásban is.
- 11 -
Az új technikai eszközök, a digitalizálható hagyományos dokumentumok, és az
elektronikus változatok a könyvtárak számára számos megoldandó problémát vetettek fel,
mind a gyűjtemény alakításával, mind az felhasználók megtartásával kapcsolatban,
ugyanakkor a mindennapi működéshez nagy segítséget jelentenek. Az informatikusok
fejlesztései nem azonnal integrálódnak a könyvtárak munkafolyamataiba, sőt sok esetben
nehéz lépést tartani a fejlődés ütemével, azonban a beépítésre szükség van. Az olvasói
igényeket leginkább kielégítő könyvtár ugyanis minden szükséges információt tartalmaz,
tehát adott esetben nem csak digitális objektumokat, de hagyományos dokumentumok
referenciáit is. Ez eredményezte a „hibrid” könyvtárak, a komplex információs rendszerek
létrejöttét.23
A korábban egymástól elhatárolódó területek, az adatbázisok, a hipertext
technológia és a hagyományos könyvtárak világa között konvergencia figyelhető meg.24
Az állományokban megjelennek a digitalizált frekventált irodalmak, amelyek hálózaton
(kezdetben intézményen belüli, LAN – Local Area Network) elérhetővé váltak. Ez
egyrészt az állományvédelemben jelentett előnyt, mivel az eredeti művek megóvását
célozta, másrészt a sokszorosítható és hálózaton szétosztható példányok miatt kevesebb
eredeti mű beszerzése vált szükségszerűvé, ami csökkentette a költségeket. Az elektronikus
formában elérhető dokumentumokat a hagyományos információhordozókhoz hasonlóan, a
feldolgozás során tartalmi és formai szempontok szerint fel kell tárni, visszakereshetővé
kell tenni.
2.4. Az új könyvtár- és dokumentumtípusok
2.4.1. A virtuális könyvtár
A virtuális könyvtár nem csak a szolgáltatások tradicionális lehetőségeit, de a fizikai teret
is megbontja, hiszen egy olyan intézmény képét jövendöli, amely „falak nélküli” és
közvetlen emberi kapcsolatokat nem igényel. Mind a felhasználók, mind a gyűjtemény
forrásainak oldaláról a feladatok, teendők és szolgáltatások megosztására alapozott, nyílt
rendszer.25
Bárki tagja lehet, szolgáltatásait bárki igénybe veheti, mivel elsődleges forrásai
olyan gyűjtemények, amelyek az interneten keresztül is elérhetőek. A virtuális könyvtár
olyan azonosítók rendezett gyűjteménye, amelyek másutt tárolt és hálózaton elérhető
dokumentumokat jelölnek és tesznek elérhetővé meghatározott szakmai szempontok
23 RUSBRIDGE, Ch.: Towards the hybrid lybrary. D-Lib Magazine, no. 7. 1998. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.dlib.org/dlib/july98/rusbridge/07rusbridge.html 24 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 230-231. 25 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. p. 232.
- 12 -
alapján.26
Forrásanyaga több típusú, hiszen nagyon sok kiadvány van, amelynek webes
elérhetősége valamilyen okból népszerűbb, keresettebb papír alapú változatánál és olyanok
is akadnak, amelyek már csak és kizárólag elektronikus formában jelennek meg. Ilyen
dokumentumok a tudományos életben gyakran alkalmazott preprint kiadványok, amelyek
kapacitáshiány miatt nyomtatásban még meg nem jelenet publikációkat foglalnak
magukba. Ezek főként a természettudományos területeken keresettek és kedveltek.27
Továbbá számos nonprofit szervezet és tudományos közösség teszi ingyenesen
hozzáférhetővé folyóiratát elektronikus úton, gyarapítva a virtuális könyvtár gyűjteményét.
Azonban nem csak dokumentumok forrása lehet, hanem kommunikációs fórum is. Egyik
formája az interneten kedvelt hírcsoport (newsgroup), melynek használatával olyan
hozzászólások, megjegyzések, „eszmecserék” kerülhetnek felszínre, amelyek archiválása
szükségszerű és gyűjtése indokolt a tudományos élet számára.28
Ezek mellett fontos
információértékkel bírnak a kiadók által közzétett tartalomjegyzékek és tartalmi kivonatok.
Végül meg kell említeni az egy gyűjteményre épülő digitális könyvtárakat, melyek maguk
is alkothatnak virtuális könyvtárat. A szöveges forrásadatbázisok, szövegtárak (text center)
a források digitalizált változatait őrzik.
2.4.2. Az elektronikus könyvtár
A virtuális könyvtárhoz képest ez a típus még inkább hasonlít a „falak közé szorult”
könyvtárra, mivel a hagyományos és az elektronikus dokumentumokat egyaránt gyűjti és
elérhetővé is teszi. A könyvtári ellátás, a szolgáltatások és az elérhetőség, valamint a
munkafolyamatok is számítógépes támogatással valósulnak meg. Egy olyan intézmény,
amely a hagyományos könyvtári tevékenységeket jellemzően számítógépes és egyéb
infokommunikációs eszközök segítségével, továbbá elektronikus dokumentumok
használatával végzi.29
Nem az elektronikus, vagy digitalizált dokumentumokon van a
hangsúly, hanem azon, hogy a könyvtár működését alapvetően a számítástechnika
határozza meg és hogy minden elektronikus formában érhető el.30
Ebből következtetve az
26 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. 2007.
[elektronikus dokumentum]
URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf 27 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. p. 233. 28 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 233-234. 29 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. 2007.
[elektronikus dokumentum]
URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf 30 Uo.
- 13 -
elektronikus könyvtár részét képzi a digitális könyvtár, amely azon keresztül valósul meg
és érhető el.
2.4.3. A digitális könyvtár
A digitális könyvtár gyűjteményének nagy részét teszik ki azok a dokumentumok,
amelyek nem papíralapú eredetiek digitalizált változatai, hanem eleve elektronikus
formában rögzített és olykor csak abban a formában létező dokumentumok. Ezek azonban
olyan sajátos jegyekkel rendelkeznek, amelyek a hagyományos könyvtári kategóriákkal
már nem írhatók le.31
Az elektronikus dokumentumok esetében különbséget kell tennünk
offline és online elérhető változatok között, mivel ez meghatározza a feltárás módját is. Az
offline elérhető dokumentum rendelkezik egy hordozóval így állandó adatokkal, ezzel
szemben az online csak egy technikai címmel rendelkezik, amely felett a könyvtárnak
nincsen befolyása és bármikor változhat, akár el is tűnhet. Az online elérhetőségűek közé
tartoznak az internet dokumentumok, amelyek címzéséhez (URL – Uniform Resource
Identifiers) az IETF (Internet Engineering Task Force) dolgoz ki szabványokat.32
Az online
dokumentumok azonosítása az URL címzés használatával nem oldódik meg, mivel az nem
a dokumentumot, hanem az elérési útvonalat azonosítja, a dokumentum helyét mutatja meg
a világhálón. A megoldást az URN (Uniform Resource Name) alkalmazás jelentheti, amely
konkrétan a dokumentumot azonosítja, valamint ennek a PURL (Persistence Uniform
Resource Name) címzési rendszere, amely a változások ellenére is hozzáférhetővé teszi a
dokumentumot.33
Az elektronikus dokumentumok formai feltárását a 15 elemből álló
Dublin Core szabvány is segíti, aminek segítségével MARC (Machine Readable
Catalogue) struktúrájú feltárás válik lehetővé. Egy másik metaadat-szabvány fejlesztésén is
dolgoznak az informatikus és filológus szakemberek, amely lényegében egy elektronikus
címlapot biztosít a webes állománynak. A TEI (Text Encoding Initiative) fejlécek MARC-
al való kompatibilitása még fejlesztés alatt áll.34
A metaadatok a webes dokumentumok azonosítását szolgálják, valamint azt, hogy a
hagyományos dokumentumokhoz hasonlóan kereshetővé váljanak és a felhasználó is képes
legyen megtalálni a keresett információt. Általában a felhasználói felület egy keresőoldal,
amely támogatja a keresést több különböző forrásban is. A keresőkérdés megfogalmazása
31 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 211-237. 32 Uo. 33 Uo. 34 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 225-228.
- 14 -
után a keresés elindításakor a rendszer több adatbázisban is egyszerre kereshet, amely
folyamatot a Z39.50-es35
kommunikációs protokoll felügyel. A tényleges (elsődleges)
dokumentumokra hivatkozó találatok a metaadatbázisok tételeiként jelennek meg. A
dokumentumokhoz való hozzáférést azután már a kezelésükért felelős dokumentumkezelő-
rendszer (document management system) szabályozza.36
2.5. A digitális könyvtár projektek
2.5.1. Innováció Észak-Amerikában és Nyugat-Európában
Az első digitális könyvtárak az Amerikai Egyesült Államokban jöttek létre, a
számítógépek negyedik generációjának megjelenését követően (ez az elnevezés azokra a
számítógépekre vonatkozik, amelyekben már az 1971-ben megjelenő, az Intel cég által
gyártott mikroprocesszort alkalmazzák működésük során37
), mivel e technológiai
előrelépés már lehetővé tette a széleskörű gép használatot. A PC (personal computer)
lakossági elterjedésével a digitalizált dokumentumok igénye jogosan merült fel, hiszen
egyre szélesebb körnek kellett információt szolgáltatni elektronikus formában is.
A hagyományos dokumentumok digitalizálása38
már az 1970-es években elkezdődött a
Gutenberg Projekt keretében. Michael Hart hozta létre 1971 júliusában azzal a céllal, hogy
a nyilvánosság ingyenesen érhessen el elektronikus dokumentumokat. Úttörőnek számított
akkoriban az oldal, hiszen ez volt a legelső digitális könyvtár. Mikor az internet
népszerűvé vált az 1990-es évek közepén, az elektronikus dokumentumok száma
ugrásszerűen megnövekedett: 1000 (1997 augusztusában), 5000 (2002 áprilisában), 10000
(2003 októberében), 15000 (2005 januárjában), 20000 (2006 decemberében) és 25000
(2008 áprilisában).39
35 „A Z39.50 nemzetközi szabvány a számítógépek közötti kommunikációban, amely lehetővé teszi a kliens-
szerver kapcsolat heterogén környezetű megvalósítását, függetlenül az operációs rendszertől, adatbázistól és
keresőnyelvtől.”
BARTOSEK, Miroslav, Digitální knihovny – teorie a praxe. Národní knihovna, 15. köt. 4. sz. 2004. pp. 233-
254. Ism.: PRÓKAI Margit, Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,
54. évf. 2. sz. 2007. [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4638&issue_id=479 36 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 229-231. 37 CSERNY László, Mikroszámítógépek. 2. javított kiadás, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1996. 38 Hagyományos adathordozón (papír, film, hang- és videoszalag stb.) levő információ számítógépre vitele
valamilyen speciális eszközzel (szkenner, hang- és videokártya stb.); a rajtuk levő "analóg" jelek
számjegyekké alakítása.
DRÓTOS László, Elektronikus könyvtári értelmező szótár [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.niif.hu/00000/00079/html/index.htm 39 LEBERT, Marie, Project Gutenberg (1971-2008) [elektronikus dokumentum]
- 15 -
1994 és 1998 között zajlott Amerikában a DLI (Digital Library Initiative) projekt, ami az
egyike volt az első, nagyszabású digitalizálási kezdeményezéseknek. Alapvető célja a
technológiai fejlődés a digitális információk gyűjtése, tárolása és szervezése terén,
valamint ezek globális hálózaton keresztül való közvetítése a használóknak. A több
alprojektből álló program 6 amerikai egyetemet jelölt ki a kutatásra és gyűjtésre. A projekt
második szakasza 1999 és 2002 között folytatódott, amely már digitális gyűjtemények
létrehozását is célul tűzte ki. Új területek bevonását és a kutatások folytatását az újonnan
csatlakozó intézmények is támogatták. Az első szakasszal párhuzamosan Nagy
Britanniában is elindították az e-Lib (Eletronic Library Programme) tervet, amely 1994 és
2000 között működött és a felsőoktatás mellett a középiskolákat is magába foglalta. Céljai
között volt egy közös virtuális katalógus létrehozása is.40
1995. május 1-jén az USA tizennégy legnagyobb kutatói könyvtára és két másik
szervezet vezetői aláírtak egy egyezményt. Az amerikai könyvtárak egy új
együttműködésről döntöttek, a közös szándék miatt, amelyben a Digitális Könyvtári
Szövetség (Digital Library Federation – DLF) létrehozásában állapodtak meg. A
szövetség célja, hogy összegyűjtse – a nemzeten belüli, és azon kívüli – a digitális
anyagokat, amelyek hozzáférhetők lesznek bármely hallgató, oktató és polgár számára, és
amelyek dokumentálják Amerika örökségét és kultúráját. Egy nemzeti digitális könyvtár
létrehozása helyett sokkal tágabb lett a programja, mely szerint tartalomtól függetlenül az
intézmények alakítsák ki a digitális könyvtárukat a szervezeten belül. 2000-ben a DLF
stratégiai terve „kutatókönyvtárak konzorciumának” nevezte a szövetséget, amely önmagát
alakítja és feladatait a hálózati és digitális technológiákhoz igazítja. 2003-ban a szövetség
hozzálátott a következő 3–5 évre szóló stratégiai terv kidolgozásához, amelyben a tagok
központi tartalomgyűjtést terveznek egy nyílt, digitális könyvtárban, amely elérhető lesz a
felhasználók számára.41
A könyvtári szövetség megalakulását követő évben két informatikus, Sergey Brin és
Larry Page, részt vettek a Stanford Digital Library Technologies Project által támogatott
URL: http://www.gutenberg.org/files/27045/27045-8.txt 40 BARTOSEK, Miroslav, Digitální knihovny – teorie a praxe. Národní knihovna, 15. köt. 4. sz. 2004. pp.
233-254.
Ism.: PRÓKAI Margit, Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,
54. évf. 2. sz. 2007. [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4638&issue_id=479 41 SEAMAN, David - GEORGE, Jerry. The Digital Library Federation in America: A portrait. Zeitschrift für
Bibliothekswesen und Bibliographie, 50. köt. 3. sz. 2003. p. 124–130.
Ism.: BIRKÁS Bence, A digitális könyvtári szövetség (USA). Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf.
11. sz. 2004. [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3750&issue_id=456
- 16 -
kutatómunkában. Céljuk az volt, hogy működő digitális könyvtárakat hozzanak létre,
amely működése egy „feltérképező robotra” épül, ami indexeli a könyveket és a közöttük
lévő kapcsolatokat elemzi. A keresőrobot, amelyet akkor megépítettek, a BackRub nevet
viselte. Ez az idézet-elemzés módszerét alakította át, amely a Page Rank technológia42
algoritmusait ihlette. Ez képzi a velejét annak a keresési technológiának, amely a Google
kereső szolgáltatásának működéséhez szükséges. 2002. októberben Larry és Sergey
bejelenti a "Google Print"-et, a németországi Frankfurti Könyvvásáron, majd decemberben
a "Google Print" könyvtárprojekt indulását. Mára a Google Könyvkereső segítségével
mintegy hétmillió könyv teljes szövegében van lehetőség keresni. A keresési folyamat
során a könyvek indexében is keres és a releváns találatok feltűnnek a keresési eredmények
között. Egy-egy találatot kiválasztva megjelenik a könyv megfelelő része. Itt
megtekinthető néhány oldal és információt kapunk arról, hogy hol kölcsönözhető vagy
vásárolható meg az adott kiadvány. A Google Könyvkeresőjéhez kiadók, könyvtárak,
egyéb terjesztők és akár a szerzők maguk is csatlakozhatnak.
A digitalizálási programok száma egyre nőtt az 1990-es évektől és már nem csak a könyv
és időszaki kiadványok feldolgozása lett a cél. A már meglévő digitális könyvtárak olyan
formátumokkal bővítették állományukat, amelyek a hagyományos könyvtárak esetében
külön gyűjteményként jelenhetnek meg, vagy esetleg valamilyen speciális gyűjtőkörrel
rendelkező könyvtár képes magába foglalni. Azzal, hogy a szöveges dokumentumok, az
audio és vizuális alkotások, a mozgófilmek, sőt eszközök, tárgyak legkülönbözőbb fajtái
egy-egy digitális könyvtár részévé váltak, óriási méretűre duzzadt a digitalizált
információhordozók száma. Ilyen széles gyűjtőkörrel rendelkező könyvtár az Európai Unió
támogatásával létrejött Europeana, melynek célja, hogy az európai kulturális örökség tárgyi
emlékeit gyűjtse digitális formában és ennek elérhetővé tétele.43
A digitális téka már nem
csak a hagyományosan könyvtári állományba tartozó dokumentumokat tartalmaz, hiszen
múzeumok, levéltárak és egyéb audiovizuális gyűjtemények tartalmát is közzé teszi.44
42 „A PageRank objektív módon megállapítja a weboldalak fontosságát, ehhez egy több mint 500 millió
változót és 2 milliárd kifejezést tartalmazó egyenletet old meg. A közvetlen linkek megszámlálása helyett a
PageRank az „A” oldalról a „B” oldalra mutató linket úgy értelmezi, hogy az „A” oldal a „B” oldalra szavaz.
A PageRank ezután az oldal fontosságát a rá leadott szavazatok száma alapján határozza meg.”
Google cégismertető [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.google.com/corporate/tech.html 43 DAJKÓ Pál, Az európai digitális könyvtár, az Europeana, ITcafé, 2008. [elektronikus dokumentum]
URL: http://itcafe.hu/hir/europeana_prototipus.html 44 Europeana [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.europeana.eu/portal/aboutus.html
- 17 -
2.5.2. Magyarországi fejlesztések
A digitális gyűjtemények létrehozását nem csak Amerikában és Nyugat-Európában
támogatták a külföldi organizációk, egyetemek, kutatócsoportok és állami szervezetek.
Miután az internet Magyarországon is elérhetővé vált az 1990-es évek elején,
könyvtárosok egy csoportja egy elektronikus könyvtár létrehozását szorgalmazta, minek
eredményeképpen a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program első,
hároméves feladattervébe bekerült a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) projekt és
1995-ben elkezdődött a kiépítése. Gyűjtőköre teljes mértékben a hungarikumokat részesíti
előnyben, mivel csak magyar nyelvű vagy magyar, illetve közép-európai vonatkozású,
tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet
benne, elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjtik
továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból
érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is.45
A MEK-hez
kapcsolódóan 2003-ban kezdődött el az EPA (Elektronikus Periodika Archívum)
fejlesztése az OSZK berkein belül. Tevékenysége a magyar vonatkozású elektronikus
időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve válogatott folyóiratok
archiválására irányul. A szolgáltatás célja, hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre
álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból visszakereshető
katalógusa.46
Miután a könyvek és a periodikák digitalizálása megkezdődött felmerült,
hogy a további információhordozók is hálózati megosztásra kerüljenek. 1997-ben alapította
az Oktatási Minisztérium a Neumann Kht-t azzal a céllal, hogy az egyre növekvő számban
digitalizált vagy digitális formában születő dokumentumok nemzeti közgyűjteményeként
szolgálják az oktatást, a kutatást és a művelődést. Az 1997. évi CXL. törvény 59.§ 5.
pontja alapján "A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Kht. a multimédia és
elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja”. A Neumann Kht. feladatköre
az idők során jelentősen átalakult, mint ahogyan átalakult a technológiai, társadalmi
környezet is, amiben dolgozniuk kell. A digitalizált dokumentumokon túl egy
metaadatgyűjtő-adatbázissal is rendelkezik, amely az NDA (Nemzeti Digitális
Adattár/Archívum) nevet viseli. Az adatbázis lényege, hogy az interneten elérhető magyar
nyelvű és magyar vonatkozású tartalmak leíró adatait (metaadatokat) és a digitális
45 A MEK története… [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html 46 Elektronikus Periodika Adatbázis [elektronikus dokumentum]
URL: http://epa.oszk.hu/html/bemutatas.html
- 18 -
tartalmak katalóguscéduláit gyűjti, rendszerezi és teszi elérhetővé, kereshetővé. A
feldolgozás a nemzetközileg is elfogadott Dublin Core metaadat-szabvány szerint
történik.47
Projektjei közé tartozik továbbá a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum),
ami egy magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely a magyar
közszolgálati csatornák, valamint a két legnagyobb kereskedelmi csatorna magyar gyártású
és magyar vonatkozású televíziós, illetve rádiós műsorszámainak összegyűjtésével,
megőrzésével és kezelésével foglalkozik, valamint egyedülálló különgyűjteményekkel is
rendelkezik.48
2.6. Digitális forradalom
2.6.1. Az átalakult gyűjtemény és a könyvtárügyi törvények
Az új könyvtártípusok kialakulása kibővítette a gyűjthető információhordozók típusát,
számát, a tárolás módját és ezzel a felhasználóknak nyújtható szolgáltatásokat is. A könyv,
mint a könyvtári állomány egyik alapvető összetevője számos változáson ment keresztül az
évszázadok során, ami mára a kézzel „megfoghatatlan”, digitális könyvben mutatkozik
meg. A kommunikációs és elektronikus hálózatok világméretű kiterjedése, az új típusú
dokumentumok megjelenése a gyűjteményszervezést és –építést alapvető módon
változtatja meg. A modern könyvtár gyűjteményének összetétele Michael Gorman szerint
négy egységre bontható:
1. Megfogható dokumentumok, amelyek a könyvtár birtokában vannak, s amelyeket
meghatározott fizikai helyen tárolnak.
2. Megfogható dokumentumok, amelyek más könyvtárak birtokában vannak, de
könyvtárközi forrás-megosztási rendszerek és közös adatbázisok útján elérhetők.
3. Megfoghatatlan (elektronikus) források a könyvtár birtokában és a könyvtárban
használhatóan.
4. Megfoghatatlan (elektronikus) távoli források, amelyek nincsenek a könyvtár
birtokában, de amelyekhez a könyvtár hozzáférést nyújt.49
47 Nemzeti Digitális Adattár [elektronikus dokumentum]
URL: http://nda.hu/hu/az_nda 48 Nemzeti Audiovizuális Adattár/Archívum [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nava
http://nava.hu/nava/index.php 49 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57.
- 19 -
A könyvtáraknak tehát a falikon belülre kell hozniuk olyan távoli elérhetőségű
dokumentumokat, amelyeket a felhasználók nehezen, vagy egyáltalán nem tudnának elérni.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a könyvtárak lehetőségei végesek, nem képes
mindent gyűjteni és hozzáférhetővé tenni. A jellege, földrajzi helyzete, fenntartója,
felhasználói köre egyedileg határozza meg a gyűjtőkör összetételét, mindemellett a
nemzetközi és országos könyvtárügyi stratégiákat és irányelveket is szem előtt kell
tartania. Az 1931-ben Shiyali Ramamrita Ranganathan által lefektetett könyvtárügyi
törvények ugyan még ma is érvényesek, azonban az újragondolásra és aktualizálásra nagy
szükség volt, melyet 1995-ben Gorman vállat fel. Ranganathan útmutatásának
központjában a könyv és használata van, amelyet az információhordozók sokasága miatt
érdemes továbbgondolni. Az öt törvény a következőképpen szól:
1. A könyv használatra való.
2. Minden olvasónak meg kell találnia a könyvét.
3. Minden könyvnek meg kell találnia olvasóját.
4. Tiszteljük az olvasó idejét.
5. A könyvtár folyamatosan növekvő szervezet.50
Ezek a törvények ugyanolyan érvényesek ma is, mint ahogy a jövőben érvényesek
lesznek a digitális könyvtárakra. A könyvtárak rendeltetése nem pusztán a létezés, hanem a
szolgáltatás, a felhasználó kiszolgálása. 1995-ben Walt Crawford és Michael Gorman az
információs társadalom elvárásainak, az egyre növekvő információ mennyiségének és a
technikai fejlesztéseknek a figyelembevételével gondolta újra az indiai könyvtáros
törvényeit51
:
1. A könyvtárak az emberiséget szolgálják, vagyis céljuk mind az egyén segítése, mind az
emberiség magasabb rendű szándékainak támogatása.
2. Tiszteld a tudás átadásának minden formáját, azaz az újabb és újabb kommunikációs
eszközök ne zárják ki a korábbiak használatát és megőrzését. A könyvtár feladata, hogy
mindenféle tudás- és információhordozót befogadjon.
3. Intelligensen használd fel a technológiát a szolgáltatások fejlesztésére! Ezzel a ponttal
arra figyelmezteti a szakembereket Gorman, hogy nem szabad túlzásokba esni és
50 Uo. 51 KOEHLER, Wallace, Digital libraries, digital containers, „library patrons”, and visions for the future. The
Electronic Library, 22.köt. 5.sz. 2004. pp. 401-407.
Ism.: SZALÓKI, Gabriella, Digitális könyvtárak, digitális dokumentumok, felhasználók és a jövőkép.
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 6. sz. 2005. [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4003&issue_id=463
- 20 -
elzárkózni sem a technika vívmányaival kapcsolatban. Törekedni kell a
problémamegoldásra, költséghatékonyságra az eszközök és a technológiák könyvtári
munkafolyamatokba integrálása során.
4. Óvd a tudás szabad hozzáférhetőségét! A technológiai változások során nem szabad
elfelejteni, hogy a könyvtárak az emberi teljesítmény és tudás kollektív archívumai.
Központi szerepet kapnak a társadalmi, politikai, szellemi szabadság megőrzésében. A
társadalom és a közösség örökségét meg kell őrizniük, mert ha veszni hagyják az
cenzúrázásnak számít.
5. Tiszteld a múltat, és tegyél a jövőért! A jövő könyvtára, a könyvtárak és az emberi
kommunikáció történetét is megőrzi, ezáltal biztosítva központi helyét a
társadalomban. Az értékek tartóssága és a hivatás folyamatossága ismeretében a
könyvtárat sosem pusztíthatják el, racionálisan és érzelmek nélkül ötvözik a múltat és a
jövőt.52
Michael Gorman gondolatai a jövő könyvtárosai és információs szakemberi számára is
azt szemléltetik, hogy a könyvtáraknak a folyamatos megújulás mellett meg kell őrizniük a
kollektív tudás átörökítő képességüket. Rövid és középtávon valószínűleg a digitális és
papíralapú dokumentumok tartós együttélésével számolhatunk.53
Ezért az ideális könyvtári
berendezkedés a hibrid vagy digitális könyvtár irányába alakul, mivel ez az a típus, amely
a múltat és a jövőt a leginkább integrálni képes. A hibrid könyvtár egyrészt egyaránt
tartalmaz papíralapú és elektronikus (digitális) dokumentumokat, másrészt működtetői a
lehető legnagyobb mértékben igyekeznek a papíralapú és az elektronikus gyűjtemények
előnyeit egymással egyesíteni.54
Ahhoz, hogy ezt minél hatékonyabban végezhessék, a
továbbiakban szükség lesz a diszciplínák szakembereinek bevonására a digitális
könyvtárak működtetésében. Ez azt jelenti, hogy az informatikusok, a mérnökök és a
könyvtárosok közösen lesznek felelősek az információszolgáltatás biztosításáért az egyre
növekvő információtartalom, egyre változatosabb és komplexebb formátumai mellett, az
egyre kevésbé felkészült felhasználók számára.55
Mind szélesebb lesz a digitális szakadék
a technikailag képzett és a fejlődést nehezen követő felhasználók között.
52 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57. 53 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. 2007.
[elektronikus dokumentum]
URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf 54 Uo. 55 KOEHALER, Wallace, Digital libraries, digital containers, „library patrons”, and visions for the future.
The Electronic Library, 22.köt. 5.sz. 2004. pp. 401-407.
- 21 -
2.6.2. Az információs társadalom tőkéje
Az információs társadalom egyenlőtlenségi rendszerében felértékelődik a humán tőke
szerepe, ezen belül pedig a kulturális tőkében egyre fontosabbá válik a digitális írástudás,
valamint az információs és kommunikációs technika eszközeinek használatához szükséges
ismeret, tudásanyag. A 21. század társadalmának gazdasági fejlődésének fő meghatározója
a ma létező mértékegységekkel nem paraméterezhető szellemi tőke. A szellemi tőke a
tudás, a tehetség és az erkölcs szorzataként állapítható meg.56
A tehetség fejlesztéséhez, a
tudás megalapozásához és állandó növeléséhez nem csupán adatra, információra,
dokumentumra vagy éppen ezek összességére van szükség, hanem mindig feltalálható és
hozzáférhető, rendszerezett és új minőséget adó, adatok, információk és dokumentumok
kellenek hozzá.57
Amennyiben elfogadjuk, hogy a tudástársadalom – vagy információs
társadalom – fejlődésének alapja a szellemi tőke, akkor az azt termelő oktatás, kutatás
alapintézményeinek számító, és a kor számára speciális értékek birtokában levő
könyvtárak erőteljesen támogatandók abban, hogy értékeiket az információs és
tudástársadalom által megkívánt mértékben és szinten, a legmodernebb technológiákkal és
eszközökkel állítsák a tőketeremtés szolgálatába. Ahhoz azonban, hogy a szellemi tőke
továbbadása és halmozása sikeres legyen, nem elegendő a modern technológia
alkalmazása, elterjesztése, hiszen annak használatát a társadalom minden rétegében
népszerűsíteni és integrálni kell. A társadalom átfogó „továbbképzése” nélkül azonban
olyan szélsőséges különbségek alakulhatnak ki az egyes csoportok között, amely a digitális
szakadék növekedésével jár. Az információs társadalom jellemzője az általános,
folyamatosan gyorsuló változás. Az átalakulás és a fejlődés mozgatórugójának funkcióját
egyértelműen az információs és kommunikációs technológiák fejlődése látja el. Az emberi
intelligencia, a szellemi tőke egyre inkább a klasszikus tőke helyébe lép, elsődleges
tényezőjévé válik az információs, illetve ahogy egyre inkább jellemzik, a
tudástársadalomnak.58
Ism.: SZALÓKI, Gabriella, Digitális könyvtárak, digitális dokumentumok, felhasználók és a jövőkép.
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 6. sz. 2005. [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4003&issue_id=463 56 MADER Béla, Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai.
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 9-10. sz. 2001. [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=463&issue_id=28 57 Uo. 58 Uo.
- 22 -
2.6.3. Az információs társadalom egyenlőtlenségei
E társadalom transzformációjának a kezdeti fázisban, az egyik meghatározó
törvényszerűség, hogy mindazok, akik képesek használni és kihasználni az információt, a
tudást, a fejlett eszközöket és szolgáltatásokat, ki fognak emelkedni, és előre fognak
haladni mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődést illetően. Azok viszont, akik erre nem
képesek, a perifériára szorulnak, jelentőségük csökken, sőt az elszegényedés
fenyegetésével kell szembenézniük. A digitális egyenlőtlenséget („digital inequality”)
kezdetben az infokommunikációs eszközök elérhetősége és használata alapján mérték és
állapították meg a különböző társadalmi csoportok között.59
A penetráció előrehaladtával
már nem a hozzáférés a fontos, hanem az, hogy használat közben mire van lehetőség és
ténylegesen mire alkalmazzák a világhálót, vagyis a használat minősége válik
megkülönböztető dimenzióvá.60
Vitathatatlan, hogy a digitális szakadéknak megvan a
hatalma ahhoz, hogy a mai egyenlőtlenségeket szélesebbre és mélyebbre formálja. Egy új
technika társadalmi elfogadása a személyek közötti kommunikáció (belső tényezők) és a
tömegkommunikációs eszközök útján valósul meg (külső tényezők). A külső hatásra
technikai vívmányokat bevezetőket innovátoroknak, a belső hatásra reagálókat
imitátoroknak nevezik.61
A gazdag fogyasztók gyorsabban alkalmazkodnak a
tömegkommunikációs hatásokhoz, egy új terméket vagy szolgáltatást mielőbb birtokolni és
használni kívánnak, szemben a kevésbé tehetős fogyasztókkal, akik inkább hallgatnak
belső tényezőkre, mielőtt rászánnák magukat a vásárlásra. Ezért a digitális szakadék
egyszerűen azt tükrözi, hogy a szegényebb családok nem képesek olyan hamar és
gördülékenyen reagálni a technikai újdonságokra, mint a tehetősebbek. Nem szívesen verik
magukat adósságba az új technológia bevezetésével, a számukra nagyobb fokú pénzügyi
kockázat miatt, mint a gazdagabb családok.62
A szegényebbek inkább kivárnak, amíg az új
technika bebizonyította létjogosultságát és a kedvezőbb árú, olykor a számítástechnika
világának „csúcsragadozói” számára már elavult eszközöket vásárolják meg.
59 FÁBIÁN Zoltán, Digitális szakadék és szabályozás. Az infokommunikációs eszközök használatában
mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon, Híradástechnika. 59. évf. 11. sz. 2004.
[elektronikus dokumentum]
URL: http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2004/2004_11/HT0411-10.pdf 60 BOGNÁR Éva [et al.], Digitális szakadék monitor, ELTE-ITHAKA, 2004. [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.niif.hu/06500/06560/06560.pdf 61 The Digital Divide: a problem but not a remedy?. ASLIB Managing Information, 8. k. 5. sz. 2001. pp. 7-8.
Ism.: ROBOZ Péter, A digitális szakadék problémája. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 8. sz. 2002. pp.
328-329. [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=752&issue_id=43 62 Uo.
- 23 -
2.6.4. Az információs társadalom új képességei – a digitális olvasás
Az új társadalmi forma kialakulását megalapozó elektronikai, telekommunikációs és
informatikai fejlődés hatása nem csak gazdasági változásokat, de társadalmi, kulturális
átalakulást is eredményezett. A szellemi tőke – vagy kulturális tőke – megszerzése, építése,
átadása újfajta cselekvéseket, újfajta eszközöket és környezetet igényel. Az új írásbeliség
kialakulásának kezdetét olyan új dokumentumtípusok megjelenése jelzi, amelyek merőben
eltérnek a tradicionális formáktól.63
Ezek létrejötte elképzelhetetlen lett volna a technikai
fejlesztések nélkül és használatuk is ezekhez köthető. Ezek a dokumentumok egyszerre
tartalmaznak szöveg, kép, hang, mozgókép vagy egyéb szoftveres alkalmazásokat,
amelyek megtekintése, olvasása, elsajátítása az új kommunikációs és informatikai
eszközök használatát feltételezi. A komplex tartalommal bíró információhordozók nem
csak új formát, hanem olvasást is igényelnek. Megjelenik a „metaolvasás”, amellyel az
olvasás fogalma kitágul, mivel egyszerre több féle információtípus olvasható, ami egyfajta
politextualitást eredményez és rendkívül gyorssá válik az információszerzés.64
Azonban,
aki nem képes elsajátítani az újfajta olvasási formát és használni a megújult
dokumentumtípusokat, az könnyedén a perifériára sodródik. A digitális forradalom nem
jelenti az analfabéták, vagy funkcionális analfabéták csökkenését, ellenkezőleg, már nem
elég megtanulni olvasni, hanem az olvasáshoz szükséges eszközöket is magabiztosan kell
használni. Az új technikai eszközök integrálása a mindennapi életbe szükségszerű és nem
kérdéses, hogy az új képességek elsajátítása elkerülhetetlen, mivel számos olyan
információhordozó jelenik meg, amely csak elektronikus úton érhető el. A digitális
dokumentumok nem törlik el a hagyományosokat és lépnek a helyükbe végérvényesen,
viszont arányuk a társadalom használatában változni fog, ahogy a fejlesztések egyre
elérhetőbbé teszik az olvasásukhoz szükséges eszközöket.
2.6.5. Az alkalmazkodó közkönyvtár
A könyvtárak szociális, nevelő szerepe megnő, részt vállalnak a digitális olvasáshoz
szükséges ismeretek elsajátításában. A közkönyvtárak előtt álló jelenkori kihívások a
társadalmi-politikai változásokból, az élethossziglan tarató tanulás szükségletéből, a
könyvtárlátogató közönség változásaiból és mindenekelőtt a digitális forradalomból
63 MADER Béla, Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai.
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 9-10. sz. 2001. [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=463&issue_id=28 64 Uo.
- 24 -
fakadnak.65
A közkönyvtárakkal szemben erősek az elvárások és késztetések, hogy az
információs társadalom gazdasági racionalizmuson alapuló igényeit szolgálja, s reagáljon
az információs technológia forradalma következtében beálló változásokra, ugyanakkor
megmaradnak hagyományos funkciói a kulturális örökség megőrzésében és terjesztésében,
s mint kulturális és társadalmi központnak is erősödik a szerepe.66
A közkönyvtárnak
egyaránt feladata, hogy hozzáférhetővé tegye az információs világhálót és a rajta keresztül
elérhető tudáskincset, segítsen a navigálásban, de közben tovább kell fejlesztenie a
hagyományos könyvtári gyűjteményt és szolgáltatásokat is az eszmék és a kultúrák
sokszínűsége jegyében.67
Mivel mindenki számára szabadon és diszkrimináció nélkül
elérhető a közkönyvtári szolgáltatás, ezért elméletileg a társadalom minden csoportja előtt
nyitva áll az ajtaja, ez által lehetőség nyílik az információs társadalom elvárásaihoz
felzárkózni. A korszaktól, szemlélettől és konkrét helyszíntől függően a közkönyvtár
tartalmilag és megjelenési formájában heterogén, a helyi társadalom sokrétű igényeit és
szükségleteit leképző, tömeges használatra szánt gyűjteményű intézmény.68
Ezentúl
színteret és technikai segédeszközöket biztosít igény szerint azon kulturális
tevékenységekhez, amelyek az információk felhasználásával, feldolgozásával
kapcsolatosak. Abból kifolyólag, hogy az emberi kultúrát nem képes egyetlen könyvtár
egymagában összegyűjteni, szükségessé vált a könyvtári integrált rendszer kialakítása. Az
új technológiák és telekommunikációs rendszerek új távlatokat nyitottak meg a könyvtárak
előtt, melyek segítségével könnyebbé vált egyik könyvtárból a másikba „átlépni”.69
A könyvtári információs infrastruktúra fejlesztése azonban korlátozott, egyrészt az
intézmény funkciójából eredendően (összetett feladatkör jellemzi, sokrétű felhasználói
körrel), másrészt a mértéktelen fejlesztések finanszírozási problémákat is jelenthetnek,
mivel a közkönyvtárak döntő többségben nem önellátók. A véges lehetőségek sorozatos
döntésekre késztetik a könyvtárak fenntartóit, a beszerzések, beruházások és innovációk
kérdéseiben. A könyvtári trendek, stratégiák nem nyújtanak elegendő segítséget a
döntéshozatalban, mert átfogó, országos, sőt nemzetközi iránymutatások. Ahhoz, hogy a
könyvtárak minél nagyobb felhasználói kört tudjanak kielégíteni a szolgáltatásaik és
gyűjteményük összetételével maguktól az olvasóktól „kérnek segítséget”. Egyrészt az
integrált könyvtári rendszer szoftvereinek köszönhetően mérni tudják a gyűjtemény
65 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 69-101. 66 Uo. 67 Uo. 68 Uo. 69 Uo.
- 25 -
használatának mértékét és módját, valamint azt is, hogy mely szolgáltatások népszerűek és
melyek azok, amikre nincs igény. Másrészt lehetőségük van az olvasók véleményét kikérni
egy-egy nagyobb beruházás előtt, hiszen fontos, hogy olyan irányba mozdítsák a fejlődést,
amire ténylegesen szükség van. Magyarországon a statisztikai felmérés történhet a
könyvtár egyéni kezdeményezéséből, valamint az évenként kötelezően készítendő országos
statisztika részeként is (TEKE, SZAKMA). Ezek az eredmények számot adnak a
felhasználói kör összetételéről, a szolgáltatások és a gyűjtemény hiányosságairól, de a
pozitív visszajelzésekről is. Nem szabad azonban összetéveszteni a könyvtári és az olvasói
statisztikát, mivel az előbbi objektív, az utóbbi pedig általában empirikus úton végzett,
kérdőíves módszerrel készített, szubjektív álláspontokat (az olvasók véleményét) közöl.
- 26 -
Az információs társadalom olvasói
„Csak olvasás közben
tudja meg ez ember,
hogy mennyi mindent
hagyhatott volna olvasatlanul.”
(Raabe)
3.1. A könyvtár és az olvasók
Magyarországon az olvasáskutatás az 1960-as években kezdődött el szervezett keretek
között, bár már az 1940-es években (az olvasáskutatás első adatai 1946-ból származnak) is
történtek adatfelvételek, de azok nem kifejezetten az olvasás vizsgálatával foglalkoztak. Az
első nagyszabású, szakszerű olvasásvizsgálat 1962-ben készült, amelyet a Központi
Statisztikai Hivatal készített és adott ki „Mit olvasunk?” címmel 1965-ben. Az Országos
Széchényi Könyvtárban 1968 óta működik az a műhely (OSZK Könyvtártudományi és
Módszertani Központja), ahonnan az elmúlt negyven évben számos célzott kutatás indult a
kulturális szokások vizsgálatára, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők
Egyesülete is végez kutatásokat.70
Többnyire a felnőtt népesség szokásait vizsgálták, de
akadtak középiskolásokra és általános iskolásokra vonatkozók is. Ezek az olvasás mellett,
a könyv- és könyvtárhasználati adatokat mutatták be. A vizsgálatok során különböző
társadalmi rétegeket vizsgáltak, többnyire a 18 éven felüli lakosságot, ámbár 1968-ban
Gereben Ferenc a középiskolások olvasásszociológiai felmérését is elvégezte. Ezt követően
Nagy és Halász végeztek vizsgálatokat gyerekek és tizenéves fiatalok körében. Pedagógia
jellegű, főként a tizenévesek olvasáskultúráját, szövegértési szintjét célzó vizsgálatokat
pedig Nagyon kívül Horváth Zsuzsanna, valamint Vári Péter és csapata is végez.71
Ma már számba kell venni az újonnan megjelenő, a 21. századra mindennapossá váló
eszközöket és használatukat, melyek teljes mértékben megváltoztatták az olvasási
szokásokat. Ezekhez az eszközökhöz kapcsolódóan, már a számítógép- és
internethasználatot is érdemes figyelembe venni ilyen kutatások során.72
Különösen azért
érdemes ezt a területet is bevonni és vizsgálni, mert a digitális olvasás kialakulásával,
70 NAGY Attila – PÉTERFI Rita, Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az
internethasználatáról. Budapest, Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112. 71 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66. 72 NAGY Attila – PÉTERFI Rita, Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az
internethasználatáról. Budapest, Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112.
- 27 -
digitális irodalmi szövegek is létrejöttek. Ezeket Raine Koskimaa négy csoportra osztotta,
amelyek a következők:
1. Az eredetileg nyomtatott, de később digitalizált művek, amelyek elsősorban az
archiválást és az elérhetőséget célozzák meg.
2. Az eredetileg is már digitális formában született írások, például az internetes
irodalmi folyóiratok szövegei.
3. Az elektronikus formátum által nyújtott lehetőségeket kiaknázó szövegek, amelyek
nyomtatott formában már igen nehezen reprezentálhatók (pl. hipertextes,
multimédiás lehetőségeket tartalmazók).
4. A hálózati irodalom. Ez olyan szövegeket tartalmaz, amik folyamatosan íródnak az
interneten, az olvasók által.73
A hagyományos olvasásvizsgálatok a könyvolvasókat vizsgálták, ma már inkább az
emberek információs szükségleteit tanulmányozzák. Erre az átalakulásra azért volt
szükség, mert a hagyományos információhordozók egyeduralma megszűnni látszik és teret
nyernek a digitális dokumentumok is. Az olvasás, a szabadidős tevékenységek sorában
utoljára az 1948-as közvélemény kutatáson (országos reprezentatív felmérés) tudott az első
helyre kerülni, de figyelembe kell venni, hogy akkor még nem volt hazánkban televízió. A
nyolcvanas évekre a magyar családok bevonultak otthonaikba és inkább az otthon
végezhető tevékenységeket részesítették előnyben a többivel szemben.74
Korunk otthonülő
szabadidős életformájába mégis kevésbé fér bele az olvasás, mint a negyvenes évek
mozgalmasabb, kevésbé otthonhoz kötött életvitelébe. A nyolcvanas évekre a televíziózás
össztársadalmi jelenség lett, átrendezte a szabadidős tevékenységek sorrendjét és
uralkodóvá vált.
A kutatások75
alapján megállapítható, hogy a 19. századtól lassan ugyan, de
folyamatosan nő a szabadidőre fordítható idő és ezzel együtt a szabadidős tevékenységek
szerkezete is megváltozott. A szabadidő fogalma az 1800-as években jelent meg, amikor a
tőkés társadalomban kialakult az ember, aki a külső kényszer után (munka), belsőleg
szabályozza magát, saját maga dönti el, hogy mire fordítja a megmaradt, felhasználható
73 KOSKIMAA, Raine, Digital Literature. From Text to Hypertext and Beyond, 2000. [elektronikus
dokumentum]
URL: http://www.cc.jyu.fi/~koskimaa/thesis/thesis.shtml 74 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66. 75 ANDORKA Rudolf – FALUSSY Béla – HARCSA István, Időmérleg. Részletes adatok, 1982.
FALUSSY Béla – ZOLTÁNKA Viktor, A magyar társadalom életmódjának változásai az 1976-77., az
1986-87. és az 1993. évi életmód időmérleg felvételek alapján, Budapest, KSH, 1990.
- 28 -
idejét.76
A szabadidő kétféleképpen definiálható: az egyik a „szabad idő”, amely nem a
munkára fordított időt jelenti, hanem az azon túli időt, azonban ez kötött idő, a
mindennapos kötelezettségeinket végezzük ekkor. A másik a „szabadidő”, amelyet
kedvünk szerint használunk fel, ekkor végezzük például hobbijainkat.77
Ezt nevezzük
kötetlen időnek. Csíkszentmihályi Mihály kiegészítette egy harmadik fogalommal, az
úgynevezett „flow”-val, amely egy olyan időtöltést takar, amelyben a végzett tevékenység
extázisszerű élményt jelent számunkra.78
Az 1960-as 1970-es években végzett
olvasáskutatások szerint, a 18 éven felüli népesség semmit sem olvasóinak aránya 10-15%
között ingadozik, amely a 85-86-ban zajlott vizsgálatok szerint 5,3 %-ra csökkent. E
csoport egy része analfabétának, funkcionális analfabétának mondható, valamint
megjelentek azok, akik a funkcionális illiterációnak (az írási, olvasási és számolási
készségeknek egy olyan korlátozott, visszamaradt szintje, amely nem felel meg a kor
követelményeinek) nevezett jelenség körébe sorolhatók.79
A tapasztalatok szerint az
írásbeliség „fehér foltjai” főleg az alacsony iskolai végzettségű és magasabb életkorú,
valamint a kisközösségekben élő rétegekben mutatható ki. Azokban a rétegekben,
amelyekben a szociokulturális, egészségügyi és egyéb hátrányosító tényezők együttesen
jellemzők, erősen hajlamosak a halmozódásra, vagyis a „Máté-effektus”80
illusztrálására.
3.2. Az olvasás és az információs infrastruktúra
Az olvasás minőségét érintő alapkérdés, hogy mit és hogyan olvasnak az emberek. Az
ezredfordulón a kommercializálódás és prakticizálódás tendenciája már a
hagyományőrzőbb „kedvenc listákat” is elérte, manapság az olvasóknak már kevésbé
akadnak kedvencei és helyükbe egyre inkább a tömegkultúra divatsztárjai lépnek.81
A
művelődési és információszerzési szokások megváltozásának egyik fő okaként a gyorsan
terjedő számítógépes kultúrát és a világháló fokozódó használatát nevezik meg. 2000-ben a
76 ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 2002. pp. 461-486. 77 Uo. 78 CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály, Az áramlat, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2001. 79 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66. 80 „Az Újszövetségi Szentírásban, Máté apostol evangéliumában szerepel a meglehetősen jól ismert
példabeszéd a szolgáinak talentumokat osztó, majd elszámoltató Gazdáról. Maga a történet is nagyon érdekes
és tanulságos, de különös figyelemfelhívó, sőt mellbevágó a befejezés, amely mintegy a példabeszéd
tanulságát foglalja össze: „Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék; akinek pedig
nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.” (Mt 25, 29-30)
GEREBEN Ferenc, Az ún. „Máté-effektus” az olvasás- és könyvtárszociológiában. Könyvtári Figyelő, 43.
évf. 3. sz. 1997. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/gereben.html 81 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66.
- 29 -
felnőtt népesség közel negyede használt különböző okokból számítógépet, az e-mail és
internethasználók aránya pedig alig érte el a 10%-ot.82
2007-re a magyarországi
háztartások nagyobb hányada, csaknem 54%-a rendelkezik asztali számítógéppel, és
emellett 38%-ának van internetkapcsolata.83
Ezek a növekedések egyértelműen bizonyítják
a PC és az internet térhódítását, valamint azt is, hogy a technológia már szélesebb körben
is megfizethető és elérhető, ezért a családok kevésbé szorítkoznak a kulturális és egyéb
intézmények ilyesfajta szolgáltatásaira. Természetesen az eszközök birtoklása nem jelenti
egyértelműen a használatot is, de azt mindenképpen, hogy az infokommunikációs
technológia egyre inkább a háztartások részévé válik, ami az életkörülmények átalakulását
eredményezi. Az információhoz való hozzáférés az otthonok elhagyása nélkül is lehetővé
válik, így a televízió tömeges elterjedésével megkezdődött tendencia, miszerint a magyar
társadalom visszavonul intim családi köreibe84
újabb „otthontartó” kommunikációs
eszközzel bővült. A „házi” információszerzés erőteljes térhódításával és az
infokommunikációs eszközök tömegcikké válásával számos olyan szolgáltatás otthoni
körülmények között is elérhető a háztartások számára, amelyek korábban a kulturális,
közművelődési és egyéb szolgáltató intézményekben voltak elérhetők. Ezen intézmények
közé tartozik a könyvtár is, amelyre komoly hatással van a technológia terjedése. A jelek
szerint a szolgáltatás- és tájékoztatáscentrikus könyvtár háttérbe szorította a korszerűtlenné
vált „humanista-nevelő” (Katsányi, 1991) könyvtárat és a „személyes érintkezés
dimenzióira” (Nagy, 1977) érzékeny könyvtárost. A könyvtárhasználati „Máté-effektus”-
ból fakadóan arra lehet következtetni, hogy a könyvtárak az ezredfordulón nem képesek
sem a „humanista-nevelő” sem az „információs-szolgáltató” könyvtár funkciót ellátni.85
A magyarországi olvasásszociológiai vizsgálatok eddigi kutatásai és eredményei főként a
felnőtt lakosság szokásait elemezték (18 éven felüli népesség) és a fiatalabb korosztályokra
kevesebb figyelem irányult. Ez sajnálatos tény, hiszen az olvasás és a könyvtárhasználat
helyes módszerét minél előbb sajátítják el a gyermekek, annál nagyobb az esély rá, hogy
felnőtt korukban megfelelően alkalmazzák a könyvtár szolgáltatásait és örömüket lelik az
olvasásban. A fiatalabb korosztályok értékelése azért lenne fontos, mert a gyermekek és a
serdülők még a pedagógusok, a szülők és az iskolai környezet által befolyásolhatók,
taníthatók. Amennyiben ebben a korban felismerhető a probléma és forrása, kidolgozható
82 Uo. 83 A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT) eszközökkel való ellátottsága és az egyéni
használat jellemzői 2007, Budapest, KSH, 2008. pp. 7-13. 84 GEREBEN Ferenc, Könyv, könyvtár, közönség, Budapest, OSZK, 1998. pp. 16-88. 85 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66.
- 30 -
lenne egy oktatási-nevelési program, amely nem csak az intézmények és a pedagógusok,
könyvtárosok és szakemberek feladatára, módszereire lenne hatással, de a családokat,
szülőket is bevonná az olvasás minőségi és mennyiségi hanyatlásának megelőzésébe. A
probléma okozója ugyanis nem csak makrokörnyezetben keresendő, mivel a
mikrokörnyezet, a szűk családi kör nagymértékben befolyásolja a gyermek értékrendjét és
szokásait. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek olvasási szokásai nagyban függnek
az otthon látottaktól, az olvasással kapcsolatos attitűdök a családban alakulnak ki.
Bebizonyosodott például, hogy az olvasási kedv összefüggésben áll a szülők és főleg az
anya iskolai végzettségével és foglalkozásával.86
Az is kimutatható, hogy minden esetben
pozitívan befolyásolja az olvasási szokásokat a családi könyvtár nagysága és összetétele,
az ajándékba kapott könyvek száma és a gyerek közvetlen környezetében élő olvasni
szerető ember. „Vagyis azok a gyerekek értik legjobban az addig nem olvasott szövegeket,
akik nem csupán könyvekkel rendelkeznek otthon, továbbá a közeli nyilvános és iskolai
könyvtárakban hamar megtalálják az őket érdeklő dokumentumokat, hanem, akiknek kicsi
korukban rendszeresen meséltek, s a hallottakat módjuk volt a türelmes, szeretetteljes
felnőttekkel megbeszélniük.”87
A családnak óriási szerepe van a gyermek
olvasáskultúrájának alakulásában, azonban nem egyedül felelős, mert az oktatási, nevelési
és közművelődési intézmények is részt vesznek az alakításban. A kulturális tőke átadása,
növelése nem egyéni, családi érdek csupán, hanem egy egész nemzet, ország közös célja,
mivel így öröklődik nemzedékről-nemzedékre. Az olvasás, mint az információszerzés
egyik legősibb módja jelentős szereppel bír a kulturális tőke továbbításában. „Az írott betű
hatalma abban rejlik, hogy a pillanatnyilag elhangzó és elmúló beszédet kiragadja az idő
mulandóságából és a térben látható jelekkel rögzíti, de ezáltal kiemeli a beszédet a
pillanatnyilag jelenvaló szűk köréből is, és távolba hatóvá, a térnek és időnek ismeretlen
messzeségeibe elhangzóvá fokozza.”88
Az olvasás elsődlegessége az információ megszerzésében tagadhatatlan, ezért
változásának elemzése társadalmi érdek. Az olvasáskutatás ennek ellenére kevesebb
figyelmet és pénzügyi támogatást kap, mint amilyenre szükség lenne. Az olvasás
minőségének romlása pedig nem fiktív, eltúlzott jövőkép, hanem a jelen sajnálatos és
86 ÁBRAHÁM Mónika, 12-14 éves gyerekek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásai. Új Pedagógiai
Szemle, Január [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-01-ta-Abraham-12 87 NAGY Attila, Kulturális tőke és internethasználat – középiskolás szemmel. Könyv és nevelés, 3. évf. 3. sz.
2001. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/3/cikk2.html 88 THINEMANN Tivadar, Irodalomelméleti alapfogalmak, Pécs, 1931.
In: HALÁSZ László, Vége a Gutenberg-galaxisnak?, Gondolat, Budapest, 1985. pp. 48–9.
- 31 -
beismerendő ténye. A 2000 óta zajló hazai PISA (Programme for International Student
Assessment) vizsgálatok sorozatosan alulteljesítő (az OECD89
-országok átlagához képest)
szövegértési teljesítményről adnak képet a magyar diákokat illetően.90
Az, hogy a magyar
tanulók ilyen eredményt érnek el, egy összetett folyamat és számos tényező eredménye.
Ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy a nem értés kudarcélménye okozza az olvasás
iránti érdeklődés hanyatlását, vagy az olvasás iránti érdeklődés okozata az írott szöveg
értésének ilyen mértékű romlása. Mindenesetre a külföldi példákból kitűnik, hogy hosszú
távú és átfogó stratégia szükséges ahhoz, hogy egy jól olvasó és informálódó generációt
neveljen a magyar oktatási rendszer.
A KSH 1999-es adatai szerint a legnagyobb olvasási veszteség az általuk csak részben
vizsgált 15-19 éves korosztályban mutatkozott.91
Az említett korosztály olvasási, könyv- és
könyvtárhasználati szokásairól, művelődésszociológiai magatartásáról számos kutatás
készült, amelyeknek létjogosultságát jól magyarázza, hogy a magyar könyvtárakat döntő
hányadban a szervezett oktatás résztvevői használják.92
3.3. Felmérés 2009-ben
3.3.1. A minta jellemzői és az előzmények
Kutatási témám a korábbi olvasásszociológiai vizsgálatokhoz kapcsolódva a fiatalok,
elsősorban a középiskolai tanulók olvasási szokásairól, a könyvhöz és a könyvtárakhoz
fűződő viszonyáról, a szabadidős tevékenységről szól, valamint arról, hogy az olvasási
szokásaikat mennyire befolyásolja a vizuális kultúra, a számítástechnika és az internet
gyorsan növekvő hatása. A kutatás standard kérdőíves felmérés elemzésére épül, amely
személyes kérdezéssel lett rögzítve. A felmérés egy vidéki középiskolában93
zajlott 2009.
szeptemberében 9., 10., 11., 12. osztályos tanulók körében, a 14-18 éves korosztályra
fektetve a hangsúlyt. A 39 kérdésből álló kérdőívet94
évfolyamonként 25, véletlenszerűen
kiválasztott tanuló töltötte ki. A szakközépiskola 4 évfolyamából a teljes populáció 100 fő.
Az iskola tanulóiról 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium számára
89 Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés
Szervezete 90 NAGY Attila, Észak-Európa vagy Balkán?. Könyvtári Figyelő, 54. évf. 2. sz. 2008. [elektronikus
dokumentum]
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.114 91 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66. 92 HORVÁTH Tibor - PAPP István, Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 279-283. 93 Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola, Eger 94 A teljes kérdőív megtalálható a függelékben.
- 32 -
kompetencia-jelentés készült, amely szerint az iskola 10. évfolyamos diákjai
szövegértésben hasonló eredményeket értek el, mint az országos átlag.95
Ezt azért tartom
fontosnak megemlíteni, mert ahhoz, hogy egy a valóságot tükröző eredményt kapjunk,
inkább az átlagos teljesítményű diákok körében érdemes a kutatást végezni, mintsem
számottevően jobb, vagy rosszabb képességű tanulók között. Sok korábbi olvasás- és
művelődésszociológiai vizsgálat bizonyította, hogy hazánkban az országos átlagot a
kisvárosi helyzettel lehet leképezni.96
A reálisnak tekinthető eredményeket az a tényező is
erősíti, miszerint a felmérés egy vidéki kisvárosban készült. Ámbár a kutatásom célja nem
egy országos kiterjedésű helyzetjelentés, de a Heves megyei helyzetet képes reprezentálni
az átlagos összetételű populáció.
Kifejezetten ebben az életkorban lévőkről kevesebb felmérés készült, mint amennyire
szükség lett volna az elmúlt 50 év magyarországi olvasáskutatás történetében, de 2000-es
és 2001-es év bővelkedett kutatásokban. Előbb Gereben Ferenc a felnőtt lakosság, majd a
következő évben Nagy Attila a 15-17 évesek olvasási és művelődésszociológiai szokásait
elemezte. Az általam, középiskolások körében végzett kutatás populációja és kérdései
részben lefedik a 8 évvel korábban végzett kutatásokat, ezért eredményeim értékeléséhez a
2001-es eredményeket használatom fel. A két felmérés között eltelt 8 év jelentős fejlődést
hozott a könyvtárak, az oktatásban résztvevők és a magyar lakosság számára is.
Kérdéseimmel arra kerestem a választ, hogy milyen hatással van az internet és számítógép-
használat elterjedése a könyv- és könyvtárhasználatra, valamint az olvasási szokásokra.
Guglielmo Cavallo és Roger Chartier szerint az olvasás mára a harmadik korszakát éli. Az
első a nyomtatás előtti „intenzív” olvasás, a második a Gutenberg találmányának
köszönhetően megjelenő „extenzív” olvasás időszaka. „Az intenzív olvasót könyvek
korlátozott és zárt korpusza vette körül, amelyeket újra és újra elolvasott, memorizált és
recitált (...). Az extenzív olvasót, akit a Lesewut, az olvasási düh kerített hatalmába, s aki
német vidéken tűnt fel Goethe idejében, egészen más fából faragták: rengeteg
nyomtatványt fogyasztott, különféléket és számos efemert is; gyorsan és mohón falja, és
kritikus szemmel nézi őket, s egyetlen terület sem menekülhet szisztematikus kétkedése
elől.” A középkor óta bekövetkezett harmadik forradalmat a szövegek elektronikus
95 FIT jelentés, 2009. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.ekszi.sulinet.hu/suli/oldalak/download/komp_2009.pdf 96 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.oszk.hu/01600/01643/
- 33 -
közvetítése és az ezáltal implikált olvasásmódok jelentik.97
Amennyiben az elektronikus
technológia és az új információhordozók új technikát és ezzel korszakot nyitottak az
olvasás történetében, valóban óriási átváltozásra kell gondolni. Jelen tanulmány ezekre a
változásokra kíván rávilágítani, valamint arra, hogy az évtizedek óta csökkenő olvasási
kedv milyen irányban változott.
3.3.2. A tanulók szociális háttere és értékrendje
Elsőként a vizsgált minta jellemzőit tekintsük át, mivel a szociális háttér, a környezet
hatása és maga az alany tulajdonságai, értékrendje, jövőképe jelentősen befolyásolja a
vizsgált témakörhöz való viszonyát. Az életkor behatároltsága alapvető, mivel kizárólag
középiskolai tanulók körében készült a felmérés, azonban azt érdemes megjegyezni, hogy
a populáció ténylegesen jól reprezentálja egy átlagos középiskola tanulóinak összetételét,
mivel a követkőképpen oszlik meg a születési évek száma:
1990 1991 1992 1993 1994 1995 Összesen
1 19 21 29 22 8 100
1. Táblázat Születési évek megoszlása
Mivel 9-12-es osztályokban történt a mintavétel, egyértelműen kirajzolódik, hogy nem
jellemző a visszamaradás, a bukás, hiszen 18 évesnél idősebb tanuló is csak egy lelhető fel,
vagyis a tanulmányokban való előrehaladás normális. Látható az is, hogy mindannyian a
rendszerváltást követő időszakban születtek, vagyis már a keleti szorításból kikerült
Magyarországra. Ők már az „y-generáció” nemzedéke, a „technika gyermekei”, akik már
beleszülettek a televízió centrumú, a mindenhol jelenlevő számítástechnika, a mindent
behálózó internet világába.98
A technológiai változás megsokszorozta a lehetőségeket az
oktatás fejlesztése, de az otthonok felszereltsége terén is, azaz az információs és
kommunikációs technológiák használatában és elsajátításában. Azonban ahogyan Nagy
Attila írta: „… a világ vezető társadalomtudósaitól pontosan tudjuk, hogy a parlamentáris
demokrácia és a piacgazdaság kiépülése csak egyik, de nem elégséges feltétele a hatékony
társadalmi modernizációnak. Éppen az erős középosztály megteremtése lehet biztosítéka a
97CAVALLO, Guglielmo – CHARTIER, Roger, Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, Budapest,
2000. p. 33. 98TARI Annamária, Y generáció, Fordulópont. 41 sz. 2008. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.fordulopont.hu/FP-41_y-generacio.pdf
- 34 -
kiegyensúlyozott társadalmi szerkezetnek, ahol viszonylag magas a lakosság iskolai
végzettsége, ahol erős civil polgári kultúra, mentalitás, értékek és erkölcsök uralkodnak.”99
A szociológiai kutatások azonban az egyre szélesebbre nyíló kulturális olló mellett, a
társadalmi egyenlőtlenségek kiszélesedéséről, társadalmi rétegek leszakadásáról
tudósítanak. A minta lánytöbbséget mutat (65% lány és 35% fiú), ami némileg kedvez az
olvasásra vonatkozó válaszok pozitív eredményének. Ami viszont negatív irányba húzhatja
az eredményeket az a válaszadók lakhelyének megoszlása. Annak ellenére, hogy egy
megyeszékhelyen lévő középiskolában történt a mintavétel, a tanulók többsége (59%)
nagy- vagy kistelepülésről és csupán 41% jár városból iskolába. A 2000-es évben Vári
Péter és munkatársai a korábbi évek hazai Monitor (szövegértés) vizsgálatokat elemezték,
amelynek során kimutatták, hogy az olvasási készség többek között a települések
nagyságrendje mentén is jellegzetes szórást mutat. Ennek értelmében, a legjobban a
budapesti és nagyvárosi diákok, leggyengébben a községi iskolák tanulói teljesítettek.100
Ezt figyelembe véve a minta községi többsége enyhén gyengít az eredményeken, de az,
hogy minden tanuló egyazon iskolában tanul, ugyan azon tanterv alapján kisimítja a
települési különbséget. Annak ellenére, hogy a többségük nem az iskola székhelyén lakik,
mindösszesen 9%-uk kollégista, vagyis a túlnyomó többség otthoni környezetben tölti
mindennapjait. Az otthon található kommunikációs, számítástechnikai és irodai eszközök,
valamint a házi könyvtár nagyságát illetően megkérdőjelezhetetlen eredmények olvashatók
ki a válaszok alapján. Miközben a tanulók több mint felének (57%) nem éri el, vagy éppen
csak megüti a 100-as értéket a könyvek száma, addig a telefon, a számítógép 99%-ot, de
még a kábeltévé, a DVD-lejátszó és az internet-hozzáférés is 90% fölött teljesítenek.
99 NAGY Attila, Modernizáció: globalizáció, amerikanizáció?. Változási tendenciák a hazai és olvasási és
könyvtárhasználati szokásokban. Könyvtári Figyelő, 43. évf. 3. sz. 1997. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/nagy.html 100 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.oszk.hu/01600/01643/
- 35 -
Házikönyvtár
1 0
5
51
37
6
0
10
20
30
40
50
60
Nincs
könyvünk
5-10 db 10-30 db 30-100 db 100-500 db 500-nál
több
1. ábra Házikönyvtárak mérete
Azok a tanulók aránya, akiknek 100, vagy afölötti példányszámmal bír az otthoni
könyvállománya, csupán 43%. Arról azonban, hogy e gyűjtemények összetétele milyen,
nincsenek adataim, továbbá arról sem, hogy a házikönyvtárak milyen mértékben vannak
kihasználva. Az ugyanis, hogy nagyobb a könyvállomány egyes háztartásokban csupán
nagyobb esélyt rejt magában arra, hogy a gyermek kedveli a könyvet és még olvasásra is
ösztönzi. Ezt alátámasztja az is, hogy a 100 vagy annál kevesebb és a 100 vagy annál több
könnyel rendelkező tábor olvasási kedve azonos, mivel mind két esetben 10-10 fő az, aki
havonta többször olvas könyvet. Ebből arra lehet következtetni, hogy a házkönyvtárak
száma ugyan lehet befolyással a könyvhöz való viszonyra, de számos más tényező is
közrejátszik. A 2001-es felmérés adataihoz képest azonban a könyvnélküliség és a szerény
könyvtárral rendelkező háztartások száma csökkenni látszik. A 9 évvel ezelőtt végezett
felmérés szerint a megkérdezettek 17,4% nem, vagy maximum 50 könyvet számláló
gyűjteménnyel rendelkezik, ami 6%-hoz képest jelentősen nagyobb arány.101
A World Internet Project 2007. évi jelentése szerint 2004-ben a háztartások csupán 32%-
a rendelkezett számítógéppel és mindössze 14%-uk internet-hozzáféréssel.102
Habár ez egy
országos reprezentatív felmérés eredménye mégis érdemes összehasonlítani az 5 évvel
későbbi számokkal.
101 Uo. 102 A digitális jövő térképe, Budapest, ITHAKA Kht., 2007. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.ithaka.hu/Letoltheto
- 36 -
Otthoni felszereltség
99
99
13
83
95
95
50
94
36
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Számítógép
Telefon
Fax
Nyomtató
Internet hozzáférés
Kábeltévé
Szkenner
DVD lejátszó
Játékkonzol
2. ábra A háztartások felszereltsége %-os megoszlásban
A különböző anyagi háttérrel és lakóhellyel rendelkező 100 tanuló közül mindössze 1
tanuló válaszolta azt, hogy háztartásukban nem található számítógép és 5, hogy nem
rendelkeznek internet-hozzáféréssel. Ebből feltételezhető, hogy a családok számára
elengedhetetlenné vált az otthon is megtalálható számítógép-használat és a világhálóra való
csatlakozás. Egyértelmű következtetéseket nehéz lenne levonni a két merőben eltérő minta
miatt, azonban a jelentős növekedés tagadhatatlan. Az internet és a számítógép a
háztartások teljes értékű tagjaivá váltak, utolérve a televízió népszerűségét.
Mára ezek az eszközök hatással vannak a mindennapi életre, főként a középiskolás
korosztályra, mivel már egy 2007-es felmérés szerint is a 16-24 évesek közül interneteznek
a legtöbben (84%).103
Ez a szám növekedő tendenciát mutat és 2010-re még nagyobb
arányú lehet az internetet használók aránya e korosztály tekintetében. Az azonban tény,
hogy az egyre idősebb korosztályok hálóhasználati kedve csökken, vagyis arányos
növekedésről van szó.104
Az olvasás, a szórakozás, a kommunikáció újfajta élménye, amit a számítógép és az
internetkapcsolat együttese nyújt a fiatalok számára, kihat a társas életükre, a szórakozási
formájukra, az értékrendjükre.
103 A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága és az egyéni
használat jellemzői 2007, Budapest, KSH, 2008. pp. 7-13. 104 Uo.
- 37 -
Elsődlegesen fontossá váltak a családi, baráti kapcsolatok, valamint a szabadidős
tevékenységek. Ez a három kategória volt az egyetlen, amelyek esetében a döntő többség
(mind három esetében 50% feletti érték) az 1-10-es értékelési skálán 10 pontra minősítette.
9,35
7,58
8,388,74
9,08
6,44
3,33 3,21
5,86
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Pontszámok átlaga
Család
Pénz
Tanulás, munka, hivatás
Kikapcsolódás, szabadidő
Barátok
Kultúra, műveltség
Vallás, hit
Politika, közélet
Olvasás
3. ábra Értékek fontossági sorrendje
A tanulás, a munka nem sokkal lemaradva, a 4. helyre került, de ha figyelembe vesszük,
hogy a pénz fogalma követi, akkor igen figyelemreméltó karrier és pénzorientáltság
olvasható ki. Érdekes, hogy a tanulás milyen előkelő helyen végzett, míg az olvasás a
sereghajtók közé tartozik és csak a vallás és politika kevésbé fontos a tanulók számára. Az
is megállapítható, hogy minél több eszköz áll rendelkezésre az otthoni környezetben, annál
kevésbé tartják fontosnak az olvasást. Ez jelentheti, hogy a tanulás, már nem csak az
olvasott információ által történik, hanem multimédiás és hangzóanyag segítségével is. Az
azonban mindenképpen aggasztó képet mutat, hogy míg sem az olvasás, sem a kultúra és a
műveltség nem a legfontosabb értékek egyikei, addig a megkérdezett 100 tanuló közül egy
sem válaszolta azt, hogy nem akar tovább tanulni. A továbbtanulási kényszer egyértelmű,
azonban az már korántsem biztos, hogy a felsőfokú képzés követelményeinek eleget is
tudnak tenni.
- 38 -
Továbbtanulás
24
42
12
0
22
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
Igen, egyetemen.
Igen, főiskolán.
Igen, felsőfokú
szakképzésben.
Nem.
Nem tudom még.
4. ábra Továbbtanulási szándék megoszlása
A kultúra és a műveltség valamivel magasabb pontszámot tudott elérni, mint az olvasás,
amely a korábbi vizsgálatok alapján átlagos eredménynek mondható. A műveltség
megszerzése már nem kapcsolódik szorosan az olvasás fogalmához, vagyis az írásos
információhordozók kizárólagos forrásszerepe megszűnni látszik.
- 39 -
3.3.3. Szabadidő felhasználás az olvasás és az internethasználat
tükrében
„Nincs olyan szórakozás, amely
elhódítana a könyvektől.”
(Chaucer)
Amennyiben az olvasás képessége és a műveltség megszerzése nem
különválaszthatatlanok többé, érdemes megvizsgálni, hogy mit, hol, milyen formában
sajátítanak el a tizenévesek.
A szabadidő felhasználásának kérdése az olvasás-és művelődésszociológiai vizsgálatok
állandó résztvevője. Kérdőívemben kifejezetten a könyv- és könyvtárhasználat, valamint
az internet-használat és az olvasás, televíziózás, rádiózás köré csoportosítottam a
kérdéseket. Továbbá szándékom volt felmérni, hogy milyen arányú az elektronikus, online
média és információhordozók használata.
Egy egyszerű táblázat kitöltésével arra kellett választ adni, hogy bizonyos
tevékenységeket kedvel-e vagy sem, illetve, hogy jut-e ideje az adott tevékenység
végzésére a tanulónak. Az eredményeket szintén táblázatban tüntettem fel, mivel így
összeolvasható az egyes tevékenységekre adott választok eredménye. A legrosszabbul az
olvasás teljesített az idő és a kedveltség tekintetében is. A legkevésbé, 60%-uk szeret
olvasni és a leginkább arra nem jut idő, a tévézés és az internetezés javára. Sőt 15%-uk
egyáltalán nem szokott olvasni – középiskolásként hogyan lehetséges ez? – szemben azzal,
hogy internetezni csupán egy százalékuk nem szokott. Ez a jelentős különbség arra utal,
hogy az olvasás súlyos hátrányba kerül az internet és a számítógép-használat mellett.
Annak ellenére, hogy az olvasás egy jóval mobilizálhatóbb tevékenység, mint az
internetezés, még inkább az utóbbira jut idő (77%-nak van ideje internetezni), mintsem az
olvasásra (41%). A világháló olyannyira teret hódít, hogy a televíziózás is kevésbé kedvelt
annál.
Jut rá ideje
Nem mindig jut rá ideje
Egyáltalán nem
szokta csinálni
Szereti Nem
szereti
Televíziózás 64 34 2 88 12
Olvasás 41 44 15 60 40
Internetezés (nem olvasás
céljából) 77 22 1 98 2
2. Táblázat Vélemény a szabadidős tevékenységekről
- 40 -
Arányaiban nézve a legkevésbé kedvelt tevékenység szintén az olvasás, mivel a
válaszadók 40%-a számára nem kellemes időtöltés. Ez azt jelenti, hogy nemcsak hogy nem
szánnak rá időt, illetve a többi tevékenység javára kevesebb időt áldoznak az olvasásra, de
mivel nem is kedvelik ezért kérdéses, hogy amiatt nem szánnak rá időt, mert számukra
nem jelent örömöt, vagy amiatt nem kedvelik az olvasást, mert nincs lehetőségük
megszeretni.
Semennyit Kevesebb, mint 1 óra
1-2 óra 2-4 óra 4-8 óra 8-14 óra 14 óránál
több Összesen
Rádiózás 28 30 19 9 5 4 5 100
Televíziózás 3 10 14 26 20 14 13 100
Olvasás 17 26 29 12 11 3 2 100
Internetezés 0 1 11 18 28 19 23 100
3. Táblázat Szabadidős tevékenységekre szánt idő (egy hétre vonatkozóan)
Erre a kérdésre azonban a többi cselekvéshez való hozzáállás választ ad, hiszen mind a
televíziózásra, mind az internetezésre jut elegendő idő és a többségük kedvelt időtöltése. A
fenti táblázat még inkább részletesebben szemlélteti, hogy a diákok egy héten mennyi időt
fordítanak az egyes cselekvésekre. Ismét kirajzolódik, hogy a rádiózás mellett az olvasásra
szánt idő a legkevesebb, hiszen a tanulók 43% semennyit, vagy legfeljebb egy órát olvas
hetente. Ezt azt jelenti, hogy naponta átlagosan kevesebb, mint 10 percet olvasnak, ami egy
rövidebb könyvfejezet, vagy újságolvasásra elegendő idő. A kötelező olvasmányok és a
napi tananyag elolvasására vajon elegendő ennyi idő?
Az internetezésre és az olvasásra fordított idő megoszlásáról készült kördiagramok jól
szemléltetik, hogy nem időhiánnyal küszködnek a tanulók, hanem az új kommunikációs
csatorna megjelenése jelentősen csökkenti az olvasásra fordított időt. Általános az a
jelenség is, miszerint aki televíziózásra és internetezésre legalább 4 órát fordít hetente az az
olvasást hanyagolja és jellemzően kevesebb idő jut rá, vagyis a mindennapi cselekvések
rangsorában hátrébb szorul.
- 41 -
5. ábra Olvasásra és internetezésre fordított idő hetente, %-os bontásban
Ezek a vélemények annak ellenére alakultak ki, hogy a tanulók egyike sem értékelte úgy,
hogy abszolút nincs szabadideje. A kérdésre, hogy van-e elég szabadidejük 83%-uk felet
igennel, sőt, közülük egynegyedük jó időbeosztással és megtervezett napirenddel
rendelkezik, nem tartja úgy, hogy több szabadidőre lenne szüksége.
Van elég szabadideje?
23%
18%
42%
17%0%
Igen, mert jól
osztom be az
időmet.
Igen, általában
jut időm
kikapcsolódásra.
Igen, bár néha
lehetne több is .
Nem, sokszor
nem jut időm
pihenni,
kikapcsolódni.Nem, soha sincs
szabadidőm .
6. ábra Vélemények %-os megoszlása a szabadidőről
Elmondható, hogy az olvasásra fordítható időt másra használják fel, mivel az
eredményből az olvasható ki, hogy televíziózásra, internetezésre és rádiózásra tevődik át a
hangsúly. Chaucer középkorból származó mondása megdőlni látszik tehát.
Olvasás hetente
17%
26%
29%
12%
11%
3%
2%Semennyit
Kevesebb,
mint 1 óra1-2 óra
2-4 óra
4-8 óra
8-14 óra
14 óránál
több
Internetezés hetente
0%
1%
11%
18%
28%
19%
23%
Semennyit
Kevesebb,
mint 1 óra1-2 óra
2-4 óra
4-8 óra
8-14 óra
14 óránál
több
- 42 -
3.3.4. Digitális olvasás – mit, mennyit és hogyan?
Annak ellenére azonban, hogy 81%-uk naponta az otthonából (95%) használja a
világhálót és túlnyomó többségük online vagy elektronikus forrásokból tájékozódik,
alacsony azok aránya, akik olvasásra (nem csak könyv) használják. Az
információhordozók korántsem olyan elterjedtek, mint amilyet ez a magas használati arány
indokolna. Csupán egyharmaduk olvas könyvet, vagy időszaki kiadványokat a world wide
web segítségével, vagy egyéb elektronikus hordozón. A legkedveltebbek a különböző
fórumok (70%), majd az internetes naplók, blogok (55%), amelyeket a többség szívesen
olvas. Ezeket követik a periodikák, majd a rangsorban az utolsó a könyvek tábora 39%-os
használati aránnyal. Ez arra enged következtetni, hogy amennyiben online vagy
elektronikus olvasásra hajtják a fejüket a diákok, akkor sem az igényes, ellenőrzött,
nyelvtanilag szabályozott szövegeket részesítik előnyben, mivel az ilyen nyílt, közösségi
oldalak általában nincsenek felügyelve ilyen szempontból. Az azonban figyelemre méltó,
hogy értékrendjük és érdeklődési körük hasonló képet mutat atekintetben is, hogy milyen
weboldalakat látogatnak szívesen. A legtöbben az olyan honlapok látogatását preferálják,
amelyeken tanulással kapcsolatos információkat találhatnak. Ezt 86%-uk említette azon
témák között, amelyeket internethasználat során meglátogatnak. A második helyet a
hobbival kapcsolatos honlapok, a harmadikat pedig a filmek foglalják el. Ezek a kiugróan
magas arányt elért témák, jellemzően a fiatalokat érintő és érdeklő kérdések.
Változatosságuk, átalakulásra és változásra hajlamosságuk miatt az internet
kommunikációs lehetőségei remek lehetőséget adnak a virtuális interaktivitásra, amelyet a
diákok igényelnek. Ezek az iskolával, hobbival, egyéni érdeklődési körrel kapcsolatos
témák egyértelműen az internetes keresés és használat középpontjába kerültek. A második
legnépszerűbb kérdéskört a hírek iránti igény határolja körbe. A hírek, a sport és az
utazással kapcsolatos tudnivalók 40% körüli érdeklődési arányt mutatnak. Legkevésbé a
kultúrával és a művészetekkel foglalkozó oldalakat látogatják. Látható, hogy azon túl,
hogy szórakozásra és tájékozódásra használják a világhálót, a tanuláshoz szükséges
információkat rendkívül sokan keresik rajta. Az, hogy a nagymértékű internethasználat
rontaná az esélyét annak, hogy könyvtárba járjanak, meg van az esélye, mivel azok, akik a
tanulmányaikhoz forrásként alkalmazzák a web-et csupán 30,1% látogatja havonta
legalább egyszer a könyvtárat. Ami tovább fokozza a két tábor szétválását az az, hogy
közel azonos arányú az olvasást kedvelők és elutasítók aránya, vagyis azon diákok közül,
akik az interneten keresnek információt a tanuláshoz csupán 27,5% szeret olvasni.
- 43 -
3.3.5. A hagyományos dokumentumok használata, fontossága
Az online olvasási szokásokra és az internethasználatra irányuló kérdések eredményéből,
egy nem túl intenzív és kétségbe vontható minőségű olvasási tevékenység mutatkozik. A
helyzet a hagyományos dokumentumok esetében még inkább egyoldalúvá teszi az olvasás
kontra nem olvasás kérdését. A használat gyakoriságát tekintve a legrosszabbul a könyv
teljesített, amelyet 55%-uk 1 hónapnál ritkábban (ebből 7%-uk soha) nem forgat a
kezében, majd a második helyen a folyóirat található, melyet még kevesebben olvasnak
(20%-uk soha és 31%-uk 1 hónapnál ritkábban). Ezek az arányok azonban kevésbé
mutatnak olyan negatív eredményeket, mint az elektronikus változataik esetében. Mindkét
esetben a papíralapú információhordozó a népszerűbb, de ez nem befolyásolja az olvasás
minőségét. Alapvetően az, hogy az információgyűjtés papírról vagy képernyőről történik
nem jelent egyértelmű minőségbeli javulást vagy romlást. A két olvasási mód két teljesen
különböző környezetet igényel és a használóknak mások az elvárásaik az egyikkel, vagy a
másikkal szemben. A National Endowment for the Arts (NEA) tanulmánya - „Olvasni
vagy nem olvasni” (To read or not to read) – szerint, a vizsgálatban résztvevők az e-
mailezést és az egyéb szakmai szövegek, blogok, levelek olvasását nem tartják valódi
olvasásnak, sőt ezen túlmenve olyan tevékenységeknek gondolják, amelyek elvonják őket
a szépirodalomtól és a szakirodalmi művektől.105
Bár a két „műfajt” nem lehet
összekeverni, azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy számos olyan
elektronikus formában elérhető szöveget használunk ma, aminek egykor csak nyomtatott
formája létezett. Jelen esetben azonban nem az új technológia előtérbe kerüléséről van szó,
hanem sokkal inkább arról, hogy a középiskolások körében még a világháló és a
számítástechnikai eszközök sem képesek arra, hogy növeljék az olvasás iránti kedvet.
Kérdéses azonban, hogy amit olvasnak az hasznos-e az olvasási képességüknek, illetve
milyen hatással van rá. A legkedveltebb olvasmánytémák a könnyedebb műfajok közül
kerülnek ki, amelyek a szórakoztatást hangsúlyozzák. A szerelmi, kaland- és
detektívregények, a spot- és hobbikönyvek valamint a sci-fi és fantasztikus művek egyikre
sem kapcsolódik szorosan a középiskolai tananyag és a kötelező olvasmányok körébe.
Természetesen nem azzal van a probléma, hogy ezek után a területek után érdeklődnek a
leginkább a tanulók, mivel ezek is szélesíthetik ismeretanyagukat. Az viszont már
105 COYLE, Caren, Managing technology, E-reading, The Journal of Academic Librarianship. vol. 34. no. 2.
2008. pp. 160-162.
Ism: DÉVAI Péter, Az elektronikus olvasás megkönnyítése, Könyvtári Figyelő. 55. évf. 1. sz. 2009.
[elektronikus dokumentum]
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.181
- 44 -
aggasztóbb eredmény, hogy a tanulmányaikhoz szorosan kötődő vers, novella és
elbeszélés, valamint a színdarab műfajaiban csak megközelítőleg 10%-uk leli örömét.
Mivel a középiskola az általános műveltség megalapozásának lezárása, az érettségire
felkészítő intézmény és a felsőoktatás újabb és újabb generációit teremtő létesítmény,
szomorú, hogy ilyen korán hanyatlásnak indul a szépirodalom iránti vonzalom.
Amennyiben az előbbi 10% körüli tanulói arányt összeegyeztetjük azzal, hogy
mindösszesen 23%-uk válaszolt úgy, hogy iskolai tankönyvet olvas – ami szinte
lehetetlennek tűnik egy középiskolás esetében -, felmerül a kérdés, hogy milyen
képességgel rendelkeznek? Az olvasás képességgé válása nem egyenlő a betűk szavakká,
mondatokká, majd szöveggé alakításával. Az olvasott szöveget el kell sajátítani, értelmezni
kell és tudni kell rá reagálni, ezt pedig csak gyakorlás során lehet elérni. Az olvasási
képesség megfelelő fejlettségi szintje a hatékony kommunikációhoz, a személyes és
társadalmi érdekek érvényesítéséhez elengedhetetlen.106
Ennek fejlesztése azonban
szakmailag nem ellenőrzött szövegek esetén, nem feltétlenül következik be. Józsa
Krisztián és Pap-Szigeti Róbert vizsgálatai alapján az anyanyelvhasználat és az olvasási
képesség fejlődése lelassul, leáll a középiskola végére, de már a középiskola első
osztályától kezdve jelentős csökkenés mutatható ki az általános iskolai előrehaladáshoz
képest.107
Az olvasási képesség fejlesztése a középiskolai évek folyamán már nem kap
közvetlen figyelmet, miközben hatással van az írásbeli anyanyelvhasználat fejlettségére,
ami ugyanakkor visszahat az olvasás képességére.108
3.3.6. Vélemény az olvasásról
Az eredményekből az tűnik ki, hogy egyre kevésbé érdeklődnek az iskolai tananyag, a
kötelezően előírt olvasmányok iránt, a hagyományos formátumú információhordozók
esetében, mivel nem értek el magas eredményeket az ilyen módon olvasható műfajok,
témakörök, érdeklődési körök. Ellenben a tanulást, a karriert fontosnak tartják, többségük
felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni, de lehetőleg az olvasást kikerülve.
Olvasmányaik a szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó témák köré összpontosulnak, valamint
jellemzően a barátok, ismerősök segítségével választanak, szereznek be műveket.
Választásukra jelentős befolyással bírnak a televíziós, rádiós reklámok, valamint az
internet is. Az olvasmányélményt szintén a barátok, ismerősök körében szereti megosztani
106 JÓZSA Krisztián, Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése, Budapest, Dinasztia, 2006. pp. 131-151. 107 Uo. 108 Uo.
- 45 -
a többség, a szülőkkel egyharmaduk beszéli meg az olvasottakat és a pedagógusokkal
mindössze csak 12%-uk (könyvtáros szakemberekkel pedig csupán 1%). Ez az eredmény a
2003-as vizsgálathoz képest javulást mutat annak tekintetében, hogy akkor a
szakközépiskolás tanulók több mint fele senkivel sem beszélgetett az olvasmányairól, ez a
2009-es évben 22%-ra mérséklődött. A barátok akkor is a lista élén álltak, viszont a szülők
tekintetében is javulás látható (12%-ról 36%-ra).109
Mivel azonban a két minta összetétele
nem egyezik meg minden tekintetben, ezért nem egyértelmű, hogy milyen körülmények
változtatták meg a tanulók viszonyulását. Mindenesetre a felnőttekkel (szülők,
pedagógusok, könyvtárosok, stb.) szemben tanúsított bizalmatlanság, ami életkori
sajátosság, kétségtelenül leolvasható.
Mit jelent az olvasás Ön számára?
26%
20%
17%
19%
10%
8% 0%
Kikapcsolódást, szórakozást
Információszerzést,
tájékozódást
Csendes, pihentető szellemi
tevékenységet
Tanulást, önfejlesztést
Unalmas, elfecsérelt időtöltést
Kényszerből végzett
tevékenységet
Egyéb
7. ábra Vélemény az olvasásról %-os megoszlásban
Megállapítható az is továbbá, hogy nem feltétlenül az olvasáshoz való hozzáállással van
a probléma, sokkal inkább a mennyiséggel és a minőséggel. A 7. ábrán látható kördiagram
is azt mutatja, hogy a tanulók alapvetően jó véleménnyel vannak az olvasásról, mivel
többségük (82%-uk) pozitívan nyilatkozott róla. Azok, akik unalmas, elfecsérelt, sőt
kényszer tevékenységként értékelték, jellemzően nem tartoznak az olvasók körébe, vagyis
109 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.oszk.hu/01600/01643/
- 46 -
kevesebb, mint egy órát, vagy semennyi időt nem szánnak hetente olvasásra, nem olvastak
(vagy félbehagytak) szépirodalmat az elmúlt egy évben és nem járnak könyvtárba sem,
viszont mindennap jut idejük internetezésre. Az internetezés mértékétől függően
különböző könyvtárhasználati és olvasási szokások olvashatók ki az eredményekből. A
szélsőségesen sokat (több mint 14 órát hetente), vagy éppen keveset (1-2 órát hetente)
internetezők olvasási kedve, valamint könyvtár látogatási gyakorisága is alacsonyabb, mint
azoké, akik 2-8 órát töltenek a világháló böngészésével hetente. Azok, akik átlagosan 1
órát töltenek a WWW hálójában naponta, nagyobb arányban tagjai és használói a
könyvtáraknak. Az is megállapítható, hogy akik rendszeresen járnak könyvtárba azok
közül 82,6%, azok viszont, akik nem járnak könyvtárba 79,1% képviseli a naponta
internetezőket.
3.3.7. Vélemény a könyvtárról
Ezek után lássuk, hogy miként is vélekednek a diákok a könyvtárról. 50%-uk gondolja
úgy, hogy a könyvtár egy hely, ahol könyveket lehet kölcsönözni, ahová azért jár az ember,
hogy megtalálja és hazavigye a számára szükséges dokumentumot. Egy könyv tároló és
szolgáltató központ, ahol jóformán a kölcsönzésen kívül nem igen lehet mást csinálni, de
legalábbis a tanulóknak nincs tudomásuk más lehetőségekről.
Vélemények
15
2
50
4
19
37
0
0
Nem nekem való hely, nem is
járok oda.
Unalmas, használhatatlan hely.
Egy hely, ahol könyveket lehet
kölcsönözni.
Jó, mert olcsóbb, mint a
könyvesbolt.
Jó hely, mert sokféle szolgáltatást
lehet igénybe venni.
Nagy a könyvválaszték, sokat
lehet tanulni, olvasni, nekem való.
A csend, az elmélyülés, a
tájékozódás helyszíne.
Olyan hely, ahol kapcsolatokat
lehet kialakítani.
Egyéb
8. ábra Vélemények a könyvtárról %-os megoszlásban
- 47 -
A 27% megkérdezett, aki kifejezetten pozitívan vélekedik a könyvtárról, a sokféle
szolgáltatást, a nagy könyvválasztékot, valamint a nyugodt légkört értékelte leginkább.
Voltak azonban olyanok is, akik egyszerű pénzügyi megfontolásból gondolnak a
könyvtár használatára, ami a magas kiadvány árak mellett érhető is. A tanulók 15%-át
azonban semmilyen belső vagy külső késztetés nem inspirálja arra, hogy jó véleménnyel
legyenek a könyvtárról. Nem csak, hogy kijelentik, hogy nem nekik való hely, hanem nem
is látogatják, vagyis tapasztalatot sem szerezhetnek, így ez a vélemény nehezen
változtatható. Ez a tábor hasonló képet fest, mint az, amelyik az olvasással kapcsolatosan is
abszolút elhatárolódik; vagyis nem is olvas, nem is szeret olvasni, így igen kicsi az esély
rá, hogy megszeresse a gyakorlat nélkül. Végül pedig említsük meg azokat is, akik szerint
a könyvtár egy unalmas és használhatatlan hely. Ugyan, csak 2% vélekedik így, de ha már
középiskolásként így gondol a könyvtárra, később sem valószínű, hogy javul a megítélése.
3.3.8. Könyvtár- és internethasználat
„A könyv nyelvünk, kultúránk
maradandóságának, folytonosságának,
megújhodásának biztosíték, vigyáz
magára, megvédi magát.
Ma is, holnap is.”
(Domokos Géza)
Sajnos a könyvnek ma már segítő társakra van szüksége, mert az új vész, ami
veszélyezteti fennmaradását, egészen más természetű, mint az eddigiek. Természetesen
jelentősége, átörökítő képessége nem kérdőjelezhető meg, azonban olyan újszerű
technológia és ezáltal trend válik uralkodóvá, amely némileg visszaveti az emberek
használati kedvét. Nem csak a könyvek, de a tőle történelmileg is elválaszthatatlan
könyvtárak sorsára is hatással van az információközpontú társadalom olvasáskultúrájában
bekövetkezett változás. Amikor arról kérdeztem a tanulókat, hogy mi az oka annak, hogy
nem járnak könyvtárba két kimagaslóan nagyarányú választ kaptam eredményül. A
legtöbben (61%) az internetet említették, valamint az időhiányt (40%). Mindkét indok a
könyvtár háttérbeszorulását jelzi, ámbár két különböző megközelítésből. Az időre
hivatkozókat megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy annak ellenére érvelnek ezzel az
indokkal, hogy állításuk szerint elég szabadidejük van. Ebből arra lehet következtetni,
hogy nem szívesen áldoznak a szabadidejükből könyvtárlátogatásra, illetve nem
szabadidős tevékenységként gondolnak rá. A másik legnagyobb mértékben említett
- 48 -
könyvtárkerülő ok az internet volt. Amennyiben ekkora mértékben taszítja el a tanulókat a
könyvtári légkörtől és szolgáltatásoktól a világháló, feltételezhető, hogy rengeteg olyan
információt megtalálnak a world wide web segítségével, amire az infokommunikációs
technológia nélkül nehezen bukkannának. Ez az önállóság egyfelől fejleszti a kutatási
készségüket, másrészt számos hibalehetőséget és veszélyt rejt magában. Úgy tűnik ez a
trend több tényező miatt terjed rohamosan. Egyrészt nem biztos, hogy a tanulók
rákényszerülnek a könyvtár használatára, mivel az iskolai feladatok nem igénylik a
mélyreható kutatást és az egyéb iskolai tevékenységek sem. Azonban, ha mégis keresésre,
kutatásra kerül sor, akkor felbukkan egy egyre erősödő és terjedő tévhit, miszerint egy
internetes kapcsolattal rendelkező számítógép mindenre megoldást nyújt, hiszen ami nincs
a neten, az nem is létezik.110
Amennyiben feltételezzük, hogy az iskolai felkészülés nem
igényli az összetettebb és mélyrehatóbb keresési feladatokat, abban az esetben kérdéses,
hogy amit a diákok forrásként felhasználnak az interneten találtak közül, mennyire
hitelesek és felhasználhatók. Az is kérdéses továbbá, hogy keresési gyakorlatuk és
hozzáértésük nélkül milyen mértékben találnak releváns adatokat, dokumentumokat a
weben, ismerve azt a tényt, hogy létezik a világhálónak egy láthatatlan része. Sherman és
Price szerint, ez az internet olyan oldalait foglalja magába, amelyek hiteles, nívós szöveg
oldalak, fájlok, azonban az általános célú keresők technikai korlátaik vagy hiányzó
akaratuk miatt nem tesznek kereshetővé.111
A teljes láthatatlan web része a tudományos
láthatatlan web is, amely a tudományos élet számára releváns adatbázisok és gyűjtemények
elérhetetlen tartalmai az általános keresők számára.112
Ide tartoznak a leginkább szöveges
fájlokból (PDF, DOC, PS, PPT, stb.) álló szakirodalmak, online tartalmak, amelyek az
általános keresőket használók számára nagyobb eséllyel maradnak elérhetetlenek. A
láthatatlan web csak az egyik olyan tényező, ami miatt a könyvtár halálát jósló utópiák
azok is maradnak. Mark Y. Harring további 10 problémakört is megfogalmaz, amelyek a
következőképpen szólnak:
1. Nem minden található meg az interneten, mivel a folyóiratoknak csak nagyjából
8%-a lelhető fel, míg a könyvek esetében ez az arány még kisebb.
110 NAGY Attila – PÉTERFI Rita, Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az
internethasználatáról. Budapest, Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112. 111 LEWANDOWSKI, Dirk-Mayr, Philipp, Exploring the academic invisible web
Ism.: SOMOGYI Tamás, A láthatatlan web tudományos részének feltárása, Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás. 56. évf. 1. sz. 2009 [elektronikus dokumentum]
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5046&issue_id=500 112 Uo.
- 49 -
2. Az interneten megtalálni valamit olyan, mint tűt keresni a szénakazalban, mert a
keresők képtelenek mindent megtalálni.
3. A weben nincs minőség-ellenőrzés és tartalomkorlátozás sem, ezért bárki
nyilvánosságra hozhat bármit.
4. A digitalizált folyóiratok nem minden esetben teljesek, ezért felhasználásuk
megfontoltságot igényel.
5. A retrospektív információszolgáltatás meglehetősen hiányos, mivel az 1925 előtt
publikált címekből körülbelül 20000 található meg az interneten.
6. Az e-könyv olvasás egészségügyi problémákat okozhat hosszútávon és költséges is.
7. Nem lehet teljesen virtuális könyvtárat létrehozni.
8. A digitalizálás rendkívül drága és szerzői jogi problémákat is felvet.
9. Az interneten szinte minden fiatalabb 15 (ma már inkább 25) évnél.
10. Az internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatók és az emberek még
szívesebben használják a papíralapú hordozókat.113
Az internet szédületesen gazdagodó világában ma még a könyvtárak kínálata is
nélkülözhetetlen és az optimális megoldást a két eszközrendszer nem vagylagos, hanem
egymást kiegészítő jellegű, magabiztos ismerete és használata jelenti.114
Az együttes
használat azt is jelenti, hogy az olvasás már kibővült jelentéssel bír és digitális formában is
végezhető. A digitalizálás az olvasás szociológiája felől nézve felfogható úgy is, hogy a
digitális világ segítségével újra meghódítható az olvasás és az írásbeliség egy új, fejlettebb
szintre kerül. Ez a megközelítés a digitális világban használt képernyők természetéhez
kötődik, ezért elavulttá válik a McLuhan óta emlegetett régi probléma, mely a képernyőt (a
mozgó és beszélő képek univerzumát) szembeállítja a Gutenberg- galaxissal, az olvasás
írott, nyomtatott világával. „Az írástól a képernyőig” kifejezés utal egyrészt az írás
képernyővel való helyettesítésére, másrészt pedig az írás képernyőn való jelenlétére és
megjelenítésére is, mivel a digitalizált képernyőn mégiscsak írott kép jelenik meg. Ebből
ered az a paradox kapcsolat társadalmainkban, amely egyrészt az írás burjánzása és az
113 HERRING, Mark Y., 10 reasons why Internet is no substitute for a library. American Libraries. 2001. pp.
76-78.
Ism.: MOHOR Jenő, Tíz ok, amiért az internet nem helyettesítheti a könyvtárat. Könyvtári Figyelő, 47. évf.
4. sz. 2001. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/herring.html 114 NAGY Attila – PÉTERFI Rita, Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az
internethasználatáról. Budapest, Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112.
- 50 -
informatikán alapuló kommunikációs gazdaság, másrészt pedig az olvasás haláláról szóló
megnyilvánulások között áll fenn.115
3.3.9. Tendenciák, következtetések
A hagyományos olvasás haláláról beszélni talán túlzásnak tűnik még a 21. század elején,
de a könyvtárhasználat terén évről-évre romlást mutatnak a felmérések. A hanyatlás azért
nem ölt még olyan mértéket, hogy Lancaster papír nélküli társadalmának fantáziája – a
könyvek elavulnak, helyettük teljes szövegű elektronikus dokumentumok állnak majd
rendelkezésre és senkinek sem kell könyvtárba járnia116
– megvalósulni látszódna.
Azonban a könyvtárhasználatra hatással van az olvasmányok beszerzésének helye, olyan
módon, hogy a könyvtárat a családi könyvtár, valamint a könyvesbolt és az internet váltja
fel. 2001-ben a szakközépiskolások 45%-a, 2009-ben már csak a 38%-uk tagja legalább
egy könyvtárnak és azok száma is csökkent, akik több könyvtárnak felhasználója (20-ról
11%-ra).117
A használat gyakoriságát illetően erős periférikusság figyelhető meg. Ugyan
nőtt a havonta legalább egyszer könyvtárba látogatók aránya (34%-ról 50%-ra), de a másik
véglethez tartozók is jelentősen gyarapodtak. Az évi rendszerességgel járók 23%-an
vannak, ami jelentős romlást mutat a 2001-es 30%-hoz képest és azok, akik saját
bevallásuk szerint soha nem járnak könyvtárba, a diákok 27%-át teszik ki. Ebből
kiolvasható, hogy a könyvtárat egyáltalán nem használók tábora nőtt és az eddig évi
rendszerességgel járók egyre kevésbé látogatják a könyvtár intézményét. Az is
feltételezhető, hogy az iskola szeptembertől júniusig tartó időszaka némileg ösztönzően hat
a tanulókra a könyvtár látogatását illetően, ellenben a nyári szünet jelentősen mérsékli az
egyébként is csekély látogatószámot. A felmérés szeptemberben készült, ezért az utolsó
könyvtárhasználattal kapcsolatos kérdésre adott válaszokból kiolvasható, hogy a tanulók
75%-a a nyár folyamán egyáltalán nem volt könyvtárban, sőt 43%-uk egy évnél is
régebben. Azok közül, akik mégis betérnek a bibliotéka falai közé, túlnyomó többségben
kölcsönzés céljából teszik azt. Az, hogy a kölcsönzés ekkora mértékben kedvelt nem
meglepő, hiszen a könyvtár célja végső soron a felhasználók kiszolgálása és
115 CHARTIER, Roger, A könyv metamorfózisai, Könyvtári Figyelő. 4. sz. 2001. pp. 679-689. [elektronikus
dokumentum]
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/chartier.html 116 SCHUMAN, Glass, Patricia, Reclaming our technological future, Library Journal. 1990. pp. 34-38. 116 SCHUMAN, Glass, Patricia, Reclaming our technological future, Library Journal. 1990. pp. 34-38.
Ism.: NOVÁK István, Technológiára épülő jövő?, Könyvtári Figyelő. 36. évf. 3-4 sz. 1990. [elektronikus
dokumentum]
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1990/3_4/schuman_h.html 117 NAGY Attila, Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003. [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.oszk.hu/01600/01643/
- 51 -
információhordozókkal való ellátása. Másik oldalról a könyvtárakkal szemben egyre
nagyobb elvárás, hogy szociális és egyéb funkciókat is ellásson, azonban erre nem látszik
túl nagy igény, ámbár pozitív, hogy a 2001-es adatokhoz képest javulás mutatkozik.
Utolsó könyvtárlátogatás ideje
15
22
20
17
15
101 Ebben a hónapban
2-3 hónapja
Fél éve
Egy éve
2-3 éve
4 vagy több éve
Soha
9. ábra Utolsó könyvtárlátogatás ideje %-os megoszlásban
Azonban e tekintetben érdemes figyelembe venni azt a tényezőt is, hogy a diákok
mennyire tájékozottak a könyvtárak szolgáltatásaival és lehetőségeivel kapcsolatban. Azok
közül, akik járnak könyvtárba egyharmaduk nem tudja, hogy milyen részlegekkel
rendelkezik az általa használt könyvtár, ezen felül, amikor az elérhetőségek (honlap, e-mail
cím, online vagy elektronikus adatbázis) meglétéről kérdeztem a tanulókat, igen alacsony
arányú válaszokat kaptam. Természetesen lehetséges, hogy valóban nincs az adott
intézmények semmilyen elektronikus elérhetősége, erre azonban igen kevés esély van,
hiszen a 2008-2013-as könyvtárügyi stratégia céljai között is elvárásként szerepelnek
többek között a következők: egy szabványos felépítésű könyvtári portál kialakítása a
használók bevonásával és a nem könyvtári és nem hagyományos információk és ismeretek
(iwiw, wikipédia, könyvesboltok, antikváriumok, más archívumok, elektronikus
szolgáltatások) közvetítése. Ezen kívül az új technológiák bevonása a magasabb szintű
szolgáltatások közvetítésére (könyvtár 2.0, blogok, elektronikus hírlevelek, RSS,
- 52 -
keresőmotorok, személyre szabott keresőszoftverek, ingyenes és nyílt forráskódú
szoftverek és alkalmazások stb.).118
Könyvtárlátogatás célja
54
58 9
15 16
7
00
10
20
30
40
50
60
Könyvkölcsönzés
Egyéb dokumentum
kölcsönzése
Helyben olvasás
Internetezés
Információkérés
Nézelődés
Egyéb szolgáltatások (pl.
kiállítás, rendezvények, stb.)
Egyéb
10. ábra A könyvtárlátogatás célja %-os megoszlásban
Ettől függetlenül számításba kell venni, a nem megfelelő tájékoztatást a könyvtárosok
részéről, valamint az is, hogy maguk a felhasználók nem elég körültekintőek és
érdeklődők. Abban azonban, hogy egy 14-18 éves gyermek miként illeszkedik a
társadalomba és milyen értékeket, normákat fog követni nem csak a pedagógusoknak,
könyvtárosoknak van szerepük, hanem a szülőknek is, vagyis annak, hogy milyen példát
lát a tinédzser. Márpedig ha a 100 tanulóból 37-en mondják azt, hogy senki sem jár
könyvtárba a családjából és 14%-uk egymaga képviseli a családját a könyvtárlátogatók
körében, akkor nem egy motiváló képet kapunk a magyar társadalom legkisebb egységéről.
A könyvtárat nem használók közül, nagyobb eséllyel kerülnek ki a nem olvasó réteg
gyarapítói, amely korunk „betegségét”, a funkcionális analfabetizmust táplálja. Belátható
azonban, hogy a funkcionális analfabetizmus legalapvetőbb magyarázataként, a kulturális-
művelődési okok mögött jelen van az itt számításba vehető rétegek eredendő gazdasági-
társadalmi, vagyis szociokulturális helyzete is, valódi művelődési-tanulási lehetőségeivel,
szokásaival és igényeivel. Más összefüggések között a közoktatás társadalmi és pedagógiai
működési zavarait állítják előtérbe. Az egyre nagyobb tömegeket képző közoktatási
118 Koncepció a könyvtárfejlesztésről, Portál program – a könyvtárügy stratégiája 2008-2013, Oktatási és
Kulturális Minisztérium, 2007. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/portal_program_080410.pdf
- 53 -
rendszerek és pedagógiai kultúráik kisebb-nagyobb mértékben, de folyamatosan
újratermelik a funkcionális analfabetizmus tartalékát alkotó rétegeket. Mindezzel együtt a
közoktatási rendszerek pedagógiái tömegméretekben nem vagy csupán kevéssé hatékonyan
képesek arra, hogy a modernizáló törekvéseiket, amelyekben az „elektronikus
vizualitásnak”, illetve instrumentumainak egyre fontosabb szerep jut, azok deviáló
hatásainak ellensúlyozására is felhasználják.119
119 CSOMA Gyula – LADA László, Tételek a funkcionális analfabetizmusról, Új Pedagógiai Szemle. Június
1997. [elektronikus dokumentum]
URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00006/1997-06-ta-Tobbek-Tetelek.html
- 54 -
Összegzés
A középiskolások körében elvégzett felmérés válaszaiból, eredményeiből egyértelműen
leolvasható, hogy az infokommunikációs technológiák, valamint a technikai és információs
igények is megváltoztak az elmúlt évtizedekben. A minta összetétele miatt a
következtetések nem országos, reprezentatív eredmények, azonban a Heves megyei
fiatalok szokásait jól tükrözik, mivel változatos szociális, családi, környezeti háttérrel
rendelkeznek a válaszadó diákok. Az eltérő családi háttér ellenére a számítástechnikai, a
szórakoztató és a tömegmédiát szolgáltató eszközök jelentős mértékben képviseltetik
magukat a háztartások részekén, amiből kiderül, hogy családi igénnyé vált ezen kellékek
birtoklása. Az otthonok átalakulnak információszolgáltató és kereső-, tájékoztató-,
szórakoztatóközpontokká, ezáltal azok az intézmények, amelyek erre specializálódnak
egyre inkább jelentőségüket vesztik. Az információs társadalom információ és újdonság
utáni igénye erősödik, gyorsabb és pontosabb adatokat igényelnek a felhasználók, azaz a
társadalom tagjai. Az írásbeliség hétköznapi formái, a nyomtatott dokumentumok már nem
állhatnak az információszolgáltatás élén, helyükbe a vizuális dokumentumok
legflexibilisebb, leggyorsabban tudósító változatai, az online források lépnek. Az internet ,
a lakosság által is elérhető és megfizethető jelenléte óta, folyamatosan újabb és újabb
felhasználókat toboroz magának. Könnyen elsajátítható használata, szabadsága,
naprakészsége és állandóan frissülő tartalma miatt megjelentek az online médiák,
periodikák, sőt könyvek is. A hatalmas kínálat, amit a world wide web magába foglal
rendkívül csábító, viszont számos veszélyt is rejteget. Nő a diákok száma, akik egyre
többet interneteznek és minden más szabadidős tevékenységet kevésbé tartanak fontosnak.
Mára, az oly sokáig verhetetlen televíziózás is vesztesként került ki az tevékenységek
közül és győzött az internetezés. Ez önmagában nem lenne aggodalomra okot adó változás,
azonban az már igen, hogy az internethasználat összetétele nem sok jót mutat az olvasás
gyakorlását illetően, sőt minőségi romlást sejtet. Az iskolai felkészüléshez, az interneten
található források nem feltétlenül jelentik a legjobb megoldást, mivel tartalmuk kétségbe
vonható és az olvasási készséget sem fejlesztik, sokkal inkább egyfajta szelektív olvasásra
(és nem értelmezésre) ösztökélik a tanulókat. A megváltozott szerkezetű, új olvasási
képességeket igénylő információhordozók és az olvasásukhoz szükséges hardver és
szoftver eszközök, az internetes adatbázisok, keresőoldalak, mind olyan funkciókat
tartalmaznak, amelyek a gyorsabb, egyszerűbb információkeresést segítik. Ezáltal a
- 55 -
keresés látszólag már nem igényel szakértelmet, csökken az információkereső
szakemberek, intézmények szerepe, mert a felhasználók maguk is rábukkannak a számukra
értékes találatokra. A könyvtárhasználat gyakorisága folyamatosan csökkenő tendenciát
mutat és egyre többen egyáltalán nem igénylik a bibliotékák szolgáltatásait.
A 21. század technológiai fejlődése azonban nem okolható egyedüliként a tekintetben,
hogy az olvasás és a könyvtárhasználat iránti kedv csökken. A család szerepe, a szülők
szokásai szintén hatással vannak a tanulók viselkedésére, szokásaira, értékrendjére. A
kulturális tőke átadásában legalább akkora felelőssége van a társadalom legkisebb
egységének, mint az oktatásnak. A pedagógusoknak, a könyvtárosoknak és a szülőknek
nagy szerepük van abban, hogy a hagyományos és az új technológia kiegyensúlyozottan
legyen jelen a nebulók mindennapi életében. A digitális technológia és a nyomtatott
kultúra nem ellenségek, hanem megfelelő módon tökéletes kiegészítői egymásnak. Ezt az
egyensúlyt azonban nem csak a szakembereknek kötelességük fenntartani, hanem a
használóknak is irányt kell mutatni a tekintetben, hogy egyik a másiknak
komplementere. Az aranyközépút megtalálását, azonban egy átfogó társadalmi
programmal lehetne megvalósítani az oktatás színterein, valamint a köz- és
kulturálisintézmények keretein belül, megfelelően célzott és hosszú távú projektekkel.
- 56 -
Felhasznált irodalom
1. ÁBRAHÁM Mónika [elektronikus dokumentum]
12-14 éves gyerekek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásai. Új Pedagógiai
Szemle, Január
URL: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-01-ta-Abraham-12
Letöltés ideje: 2010. március 23.
2. ANDORKA Rudolf – FALUSSY Béla – HARCSA István
Időmérleg. Részletes adatok, 1982.
3. ANDORKA Rudolf
Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 2002. pp. 461-486.
4. BAUDRILLARD, Jean
The Shadows of the Silent Majorities. Semiotext, New York, 1983.
5. BIRKÁS Bence (ism.) [elektronikus dokumentum]
SEAMAN, David - GEORGE, Jerry. The Digital Library Federation in America: A
portrait. Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie, 50. köt. 3. sz. 2003. p. 124–
130.
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3750&issue_id=456
Letöltés ideje: 2010. február 21.
6. BOGNÁR Éva [et al.] [elektronikus dokumentum]
Digitális szakadék monitor, ELTE-ITHAKA, 2004.
URL: http://mek.niif.hu/06500/06560/06560.pdf
Letöltés ideje: 2010. március 1.
7. BUCKLAND, Michael
A könyvtári szolgáltatások újratervezése, Budapest, OSZK, 1998.
8. CAVALLO, Guglielmo – CHARTIER, Roger
Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, Budapest, 2000. p. 33.
9. CHARTIER, Roger [elektronikus dokumentum]
A könyv metamorfózisai, Könyvtári Figyelő. 4. sz. 2001. pp. 679-689.
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/chartier.html
Letöltés ideje: 2010. március 25.
10. CSERNY László
Mikroszámítógépek. 2. javított kiadás, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1996.
11. CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály
Az áramlat, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2001.
- 57 -
12. CSOMA Gyula – LADA László [elektronikus dokumentum]
Tételek a funkcionális analfabetizmusról, Új Pedagógiai Szemle. Június 1997.
URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00006/1997-06-ta-Tobbek-Tetelek.html
Letöltés ideje: 2010. január 18.
13. DAJKÓ Pál [elektronikus dokumentum]
Az európai digitális könyvtár, az Europeana, ITcafé, 2008.
URL: http://itcafe.hu/hir/europeana_prototipus.html
Letöltés ideje: 2010. március 14.
14. DÉVAI Péter (ism.) [elektronikus dokumentum]
COYLE, Caren, Managing technology, E-reading, The Journal of Academic Librarianship.
vol. 34. no. 2. 2008. pp. 160-162.
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.181
Letöltés ideje: 2010. március 22.
15. A digitális jövő térképe [elektronikus dokumentum]
Budapest, ITHAKA Kht., 2007.
URL: http://www.ithaka.hu/Letoltheto
Letöltés ideje: 2010. március 18.
16. DRÓTOS László [elektronikus dokumentum]
Elektronikus könyvtári értelmező szótár
URL: http://mek.niif.hu/00000/00079/html/index.htm
Letöltés ideje: 2010. március 14.
17. Elektronikus Periodika Adatbázis [elektronikus dokumentum]
URL: http://epa.oszk.hu/html/bemutatas.html
Letöltés ideje: 2010. március 15.
18. Europeana [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.europeana.eu/portal/aboutus.html
Letöltés ideje: 2010. március 14.
19. FÁBIÁN Zoltán [elektronikus dokumentum]
Digitális szakadék és szabályozás. Az infokommunikációs eszközök használatában
mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon, Híradástechnika. 59. évf. 11. sz.
2004.
URL: http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2004/2004_11/HT0411-10.pdf
Letöltés ideje: 2010. március 19.
20. FALUSSY Béla – ZOLTÁNKA Viktor
A magyar társadalom életmódjának változásai az 1976-77., az 1986-87. és az 1993. évi
életmód időmérleg felvételek alapján, Budapest, KSH, 1990.
21. FIT jelentés, 2009. [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.ekszi.sulinet.hu/suli/oldalak/download/komp_2009.pdf
Letöltés ideje: 2010. március 23.
- 58 -
22. GEREBEN Ferenc [elektronikus dokumentum]
Az ún. „Máté-effektus” az olvasás- és könyvtárszociológiában. Könyvtári Figyelő, 43. évf.
3. sz. 1997.
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/gereben.html
Letöltés ideje: 2010. február 27.
23. GEREBEN Ferenc
Könyv, könyvtár, közönség, Budapest, OSZK, 1998. pp. 16-88.
24. Google cégismertető [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.google.com/corporate/tech.html
Letöltés ideje: 2010. március 16.
25. HORVÁTH Tibor - PAPP István
Könyvtárosok kézikönyve 3. kötet. Budapest, Osiris, 2001. pp. 15-234.
26. HORVÁTH Tibor - PAPP István
Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet. Budapest, Osiris, 2005. pp. 19-66.
27. HORVÁTH Tibor - PAPP István
Könyvtárosok kézikönyve 5. kötet. Budapest, Osiris, 2003. pp. 18-57.
28. JÓZSA Krisztián
Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése, Budapest, Dinasztia, 2006. pp. 131-151.
29. KOLTAY Tibor [elektronikus dokumentum]
Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. 2007.
URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf
Letöltés ideje: 2010. március 4.
30. KOMENCZI Bertalan
Információ, ember és társadalom, Eger, Líceum, 2009. pp. 245-300.
31. Koncepció a könyvtárfejlesztésről [elektronikus dokumentum]
Portál program – a könyvtárügy stratégiája 2008-2013, Oktatási és Kulturális
Minisztérium, 2007.
URL: http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/portal_program_080410.pdf
Letöltés ideje: 2010. március 30.
32. KOSKIMAA, Raine [elektronikus dokumentum]
Digital Literature. From Text to Hypertext and Beyond, 2000.
URL: http://www.cc.jyu.fi/~koskimaa/thesis/thesis.shtml
Letöltés ideje: 2010. március 22.
33. LEBERT, Marie [elektronikus dokumentum]
Project Gutenberg (1971-2008)
URL: http://www.gutenberg.org/files/27045/27045-8.txt
Letöltés ideje: 2010. március 8.
- 59 -
34. MADER Béla [elektronikus dokumentum]
Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai.
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 9-10. sz. 2001.
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=463&issue_id=28
Letöltés ideje: 2010. március 9.
35. A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT) eszközökkel való ellátottsága
és az egyéni használat jellemzői 2007, Budapest, KSH, 2008. pp. 7-13.
36. A MEK története… [elektronikus dokumentum]
URL: http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html
Letöltés ideje: 2010. március 15.
37. MOHOR Jenő (ism.) [elektronikus dokumentum]
HERRING, Mark Y., 10 reasons why Internet is no substitute for a library. American
Libraries. 2001. pp. 76-78.
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/herring.html
Letöltés ideje: 2010. március 28.
38. NAGY Attila – PÉTERFI Rita
Adatok az olvasásról a könyvtár- a számítógép- és az internethasználatáról. Budapest,
Könyvtári Intézet, 2009. pp. 79-112.
39. NAGY Attila [elektronikus dokumentum]
Észak-Európa vagy Balkán?. Könyvtári Figyelő, 54. évf. 2. sz. 2008.
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.114
Letöltés ideje: 2010. március 23.
40. NAGY Attila [elektronikus dokumentum]
Háttal a jövőnek?, Budapest, Gondolat, 2003.
URL: http://mek.oszk.hu/01600/01643/
Letöltés ideje: 2010. január 12.
41. NAGY Attila [elektronikus dokumentum]
Kulturális tőke és internethasználat – középiskolás szemmel. Könyv és nevelés, 3. évf. 3.
sz. 2001.
URL: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/3/cikk2.html
Letöltés ideje: 2010. január 16.
42. NAGY Attila [elektronikus dokumentum]
Modernizáció: globalizáció, amerikanizáció?. Változási tendenciák a hazai és olvasási és
könyvtárhasználati szokásokban. Könyvtári Figyelő, 43. évf. 3. sz. 1997.
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1997/3/nagy.html
Letöltés ideje: 2010. március 25.
43. Nemzeti Audiovizuális Adattár/Archívum [elektronikus dokumentum]
URL: http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nava
http://nava.hu/nava/index.php
Letöltés ideje: 2010. március 15.
- 60 -
44. Nemzeti Digitális Adattár [elektronikus dokumentum]
URL: http://nda.hu/hu/az_nda
Letöltés ideje: 2010. március 15.
45. NOVÁK István (ism.) [elektronikus dokumentum]
SCHUMAN, Glass, Patricia, Reclaming our technological future, Library Journal. 1990.
pp. 34-38.
URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1990/3_4/schuman_h.html
Letöltés ideje: 2010. április 1.
46. PRÓKAI Margit (ism.) [elektronikus dokumentum]
BARTOSEK, Miroslav, Digitální knihovny – teorie a praxe. Národní knihovna, 15. köt. 4.
sz. 2004. pp. 233-254.
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4638&issue_id=479
Letöltés ideje: 2010. március 5.
47. ROBOZ Péter (ism.) [elektronikus dokumentum]
Digital Divide: a problem but not a remedy?. ASLIB Managing Information, 8. k. 5. sz.
2001. pp. 7-8.
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=752&issue_id=43
Letöltés ideje: 2010. március 18.
48. RUSBRIDGE, Ch. [elektronikus dokumentum]
Towards the hybrid lybrary. D-Lib Magazine, no. 7. 1998.
URL: http://www.dlib.org/dlib/july98/rusbridge/07rusbridge.html
Letöltés ideje: 2010. március 24.
49. SOMOGYI Tamás (ism.) [elektronikus dokumentum]
LEWANDOWSKI, Dirk-Mayr, Philipp, Exploring the academic invisible web
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5046&issue_id=500
Letöltés ideje: 2010. március 27.
50. SZALÓKI Gabriella (ism.) [elektronikus dokumentum]
KOEHLER, Wallace, Digital libraries, digital containers, „library patrons”, and visions for
the future. The Electronic Library, 22.köt. 5.sz. 2004. pp. 401-407.
URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4003&issue_id=463
Letöltés ideje: 2010. március 22.
51. TARI Annamária [elektronikus dokumentum]
Y generáció, Fordulópont. 41 sz. 2008.
URL: http://www.fordulopont.hu/FP-41_y-generacio.pdf
Letöltés ideje: 2010. március 19.
52. THINEMANN Tivadar
Irodalomelméleti alapfogalmak, Pécs, 1931.
In. HALÁSZ László, Vége a Gutenberg-galaxisnak?, Gondolat, Budapest, 1985. pp. 48–9.
- 61 -
Ábra- és táblázatjegyzék
1. ábra Házikönyvtárak mérete - 35 -
2. ábra A háztartások felszereltsége %-os megoszlásban - 36 -
3. ábra Értékek fontossági sorrendje - 37 -
4. ábra Továbbtanulási szándék megoszlása - 38 -
5. ábra Olvasásra és internetezésre fordított idő hetente, %-os bontásban - 41 -
6. ábra Vélemények %-os megoszlása a szabadidőről - 41 -
7. ábra Vélemény az olvasásról %-os megoszlásban - 45 -
8. ábra Vélemények a könyvtárról %-os megoszlásban - 46 -
9. ábra Utolsó könyvtárlátogatás ideje %-os megoszlásban - 51 -
10. ábra A könyvtárlátogatás célja %-os megoszlásban - 52 -
1. Táblázat Születési évek megoszlása - 33 -
2. Táblázat Vélemény a szabadidős tevékenységekről - 39 -
3. Táblázat Szabadidős tevékenységekre szánt idő (egy hétre vonatkozóan) - 40 -
- 62 -
Függelék
Olvasói szokások változása a fejlődő könyvtári információs infrastruktúra következtében
című kérdőív, amely alapján a felmérés készült:
1. Születési éve: ………………
2. Neme:
Nő
Férfi
3. Lakhelye:
Kistelepülés (2000-nél kisebb lakosság)
Nagytelepülés (2000-nél nagyobb lakosság)
Kisváros (25000-nél kisebb lakosság)
Nagyváros (25000-nél nagyobb lakosság)
Megyeszékhely
Egyéb:…………………………………….
4. Kollégiumban lakott már?
Igen, jelenleg is.
Igen, de már nem.
Nem, de szeretnék.
Nem, nincs rá okom, nem is szeretnék.
5. Háztartásuk havi jövedelme:
60 ezer Ft alatt
60-89 ezer Ft
90-149 ezer Ft
150-200 ezer Ft
200 ezer felett Ft
6. Szeretne tovább tanulni?
Igen, egyetemen.
Igen, főiskolán.
Igen, felsőfokú szakképzésben.
Nem.
Nem tudom még.
- 63 -
7. Osztályozza a következő értékeket külön-külön aszerint, hogy mennyire fontosak Önnek.
Az 1-essel az egyáltalán nem fontosakat, a 10-essel a nagyon fontosakat jelölje.
Család
Pénz
Tanulás, munka, hivatás
Kikapcsolódás, szabadidő
Barátok
Kultúra, műveltség
Vallás, hit
Politika, közélet
Olvasás
8. Jelölje be, ha olvasott az elmúlt egy évben: (többet is megjelölhet)
Otthon levő régi könyvet
Az elmúlt évben vásárolt könyvet
Ajándékba kapott könyvet
Barátoktól, ismerősöktől kölcsön kapott
könyvet
Könyvtári könyvet
Egyéb könyvet
Egyiket sem
9. Hány darab könyvet tartalmaz a családi könyvtáruk?
Nincs könyvünk
5-10 db
10-30 db
30-100 db
100-500 db
500-nál több
10. Jelölje be, amely megtalálható az otthonában/kollégiumában!
Számítógép
Telefon
Fax
Nyomtató
Internet hozzáférés
Kábeltévé
Szkenner
DVD lejátszó
Játékkonzol
- 64 -
11. Mikor volt utoljára könyvtárban?
Ebben a hónapban
2-3 hónapja
Fél éve
Egy éve
2-3 éve
4 vagy több éve
Soha
12. Milyen gyakran jár könyvtárba?
Soha
Naponta
Hetente egyszer
Hetente többször
Havonta egyszer
Havonta többször
Félévente egyszer
Évente 1-2 alkalommal
Ritkábban
13. Jelenleg tagja valamelyik könyvtárnak?
Igen, egynek.
Igen, többnek.
Nem, nem is akarok.
Nem, de szeretnék.
14. Családjából hányan járnak könyvtárba (Önt is beleértve)?
Senki
Csak én
2 fő
2 főnél többen
15. Lakóhelyén van könyvtár?
Van, közel.
Van, de messze.
Nincs.
- 65 -
16. Miért nem jár könyvtárba? (Többet is megjelölhet.)
Járok könyvtárba
Messze van a lakóhelyemtől
Nincs rá időm
Anyagi okok miatt
Az interneten megtalálom, amit keresek
Nem ismerem a szolgáltatásaikat
Nem szeretem, mert számomra idegen, barátságtalan hely
Nincs szükségem a szolgáltatásaikra
Egészségügyi okokból
Nem megfelelő személyzet miatt
Nem nyújt megfelelő szolgáltatásokat
Egyéb.:………………………………………….
17. Ha ellátogat a könyvtárba, akkor milyen célból teszi azt? (Többet is megjelölhet.)
Nem járok könyvtárba
Könyvkölcsönzés
Egyéb dokumentum kölcsönzése
Helyben olvasás
Internetezés
Információkérés
Nézelődés
Egyéb szolgáltatások (pl. kiállítás, rendezvények, stb.)
Egyéb:……………………………………………………..
18. Jelölje be, amelyre van lehetőség a könyvtárban, ahová be van iratkozva! (Többet is
megjelölhet.)
Nem járok könyvtárba
Számítógép-használatra
Internetezésre
Nyomtatásra
Fénymásolásra
Szkennelésre
Hordozható adattárolóra menteni
Helyben olvasásra
Könyvtárközi kölcsönzésre
Elektronikus adatbázis használatra
Szakirodalom-gyűjtésre
- 66 -
19. Jelölje be, ha van a könyvtárnak, amelynek tagja! (Többet is megjelölhet.)
Nem vagyok könyvtári tag
Zenei részlege (CD, DVD, egyéb adathordozó)
Média részlege (Videó kazetta, DVD, CD, egyéb adathordozó)
Idegen nyelvi részlege (papír alapú eszközökön kívül más, elektronikus adathordozóval ellátva)
Egyik sincs
Nem tudom, hogy van-e
20. Jelölje be, ha van a könyvtárnak, amelynek tagja! (Többet is megjelölhet.)
Nem vagyok könyvtári tag
E-mail címe
Honlapja
Online adatbázisa (katalógusban keresési lehetőség)
Elektronikus adatbázisa
21. Mi a véleménye a könyvtárakról általánosságban? (Csak egyet jelöljön meg.)
Nem nekem való hely, nem is járok oda.
Unalmas, használhatatlan hely.
Egy hely, ahol könyveket lehet kölcsönözni.
Jó, mert olcsóbb, mint a könyvesbolt.
Jó hely, mert sokféle szolgáltatást lehet igénybe venni.
Nagy a könyvválaszték, sokat lehet tanulni, olvasni, nekem való.
A csend, az elmélyülés, a tájékozódás helyszíne.
Olyan hely, ahol kapcsolatokat lehet kialakítani.
Egyéb:……………………………………………………………
22. Jelölje be, hogy milyen rendszerességgel olvassa a következőket?
Soha Naponta Hetente
egyszer
Hetente
többször
Havonta
egyszer
Havonta
többször
Ritkábban
Könyv
Napilap
Hetilap
Folyóirat
23. Milyen témájú könyveket olvas a legszívesebben? (Többet is megjelölhet.)
Társadalmi regény
Történelmi regény
Vers
Életrajzi regény
Szociológia és politika
Szakkönyv
- 67 -
Novella és elbeszélés
Művészet és művészettörténet
Szerelmi regény
Utazás és útleírás
Sport- és hobbikönyv
Novella
Sci-fi- és fantasztikusregény
Természettudományos
Ismeretterjesztő
Kaland- és detektívregény
Színdarab
Iskolai tankönyv
Egyiket sem
Egyéb:……………………….
24. Az elmúlt egy évben olvasott szépirodalmi könyvet?
Igen, de félbehagytam.
Igen, egyet.
Igen, többet. Szám szerint: …..
Nem, egyet sem.
25. Milyen források alapján választ olvasmányt? (Többet is megjelölhet.)
Papíralapú sajtóanyagból tájékozódom
Elektronikus/online sajtóanyagból tájékozódom
Televíziós/rádiós reklámok alapján
Barátok, ismerősök tanácsa, ajánlása alapján
Csak az iskolai kötelező olvasmányokat olvasom
Interneten informálódom
Könyvtárosok, könyvárusok ajánlása alapján
Csak olyat olvasok, ami a családi könyvtárunkban megtalálható
26. Az elmúlt egy évben milyen formában jutott olvasmányhoz? (Többet is megjelölhet.)
Könyvtárból kölcsönöztem
Baráttól/ismerőstől kaptam kölcsön
Családi könyvtárból
Könyvesboltból vásároltam
Egyéb helyen vásároltam (pl. újságos)
Nyereményként, ajándékként
Iskolai/munkahelyi tankönyvként
Semmilyen formában
Egyéb:………………………………..
- 68 -
27. Hol szokott olvasni? (Többet is megjelölhet.)
Otthon
Iskolában/munkahelyen
Utazás közben
Könyvtárban
Kávézóban, étteremben, egyéb nyilvános helyen
Természetben, parkban
Nem szoktam olvasni
Egyéb:……………………………….
28. Honnan szerzi be általában az olvasmányait?
Családi könyvtárból, könyvtárból, könyvesboltból és ismerősöktől
Könyvtárból, könyvesboltból és ismerősöktől
Könyvesboltból és ismerősöktől
Csak ismerősöktől
Csak könyvtárból
Csak könyvesboltból
Csak családi könyvtárból
Sehonnan
Egyéb:………………………………..........
29. Mit jelent az olvasás Ön számára? (Csak egyet jelöljön be.)
Kikapcsolódást, szórakozást
Információszerzést, tájékozódást
Csendes, pihentető szellemi tevékenységet
Tanulást, önfejlesztést
Unalmas, elfecsérelt időtöltést
Kényszerből végzett tevékenységet
Egyéb:…………………………………………
30. Olvasmányélményeit kivel szokta megosztani, megbeszélni? (Többet is megjelölhet.)
Senkivel
Barátokkal
Szüleimmel
Testvéremmel
Tanárokkal
Könyvtárosokkal
Egyéb:……………………….
- 69 -
31. Szokott internetezni?
Soha
Naponta
Hetente többször
Hetente egyszer
Havonta többször
Havonta egyszer
Ritkábban
32. Hol szokott internetezni? (Többet is megjelölhet.)
1. Iskolában/munkahelyen
2. Otthon
3. Könyvtárban
4. Nyilvános helyen (kávézó, közterület, e-pont, stb.)
5. Nem használok internetet
A leggyakrabban: ………………..
33. Olvassa-e online (interneten) formában a következőket, és ha igen, akkor milyen
rendszerességgel?
Soha Naponta Hetente
egyszer
Hetente
többször
Havonta
egyszer
Havonta
többször
Ritkábban
Könyv
Napilap
Hetilap
Folyóirat
Napló
(blog)
Fórum
34. Jelölje be, ha elektronikusan (hangoskönyv, e-dokumentum, stb.) szokta olvasni a
következőket? (Többet is megjelölhet.)
Könyv
Napilap
Hetilap
Folyóirat
Egyiket sem
35. Az alábbiak közül jelölje be, hogy mire szokta használni az internetet! (Többet is
megjelölhet.)
Nem használok internetet
Híreket olvasni
Tanuláshoz információkat keresni
Munkához szakirodalmat keresni
- 70 -
Hobbival kapcsolatosan nézelődni
Kultúrával, művészetekkel kapcsolatos oldalakat keresni
Utazással kapcsolatban információt keresni
Filmekről informálódni
Sportról informálódni
Autókról informálódni
Egészségügyi témákkal kapcsolatosan informálódni
Sztárokról informálódni
Egyéb:………………………………………………………..
36. Online/elektronikus vagy papíralapú eszközök által tájékozódik inkább?
Online/elektronikus
Papíralapú
Semmilyen formában
37. Hetente mennyi időt fordít átlagosan a következő tevékenységekre?
38. Mi a véleménye a következő tevékenységekről?
Jut rá
ideje
Nem
mindig
jut rá
ideje
Egyáltalán
nem szokta
csinálni
Szereti Nem
szereti
Televíziózás Televíziózás
Olvasás Olvasás
Internetezés
(nem olvasás
céljából)
Internetezés
(nem
olvasás
céljából)
39. Ön szerint elég a szabadideje?
Igen, mert jól osztom be az időmet.
Igen, általában jut időm kikapcsolódásra.
Igen, bár néha lehetne több is.
Nem, sokszor nem jut időm pihenni, kikapcsolódni.
Nem, soha sincs szabadidőm.
Semennyit Kevesebb,
mint 1 óra
1-2 óra 2-4 óra 4-8 óra 8-14
óra
14
óránál
több
Rádiózás
Televíziózás
Olvasás
Internetezés