Tartalomjegyzék

Szalmabála ház történelem . . . . . . . . . . . . . 3

A szalmabála ház energetikai kérdései

Anyagismeret

A szalmabála legfontosabb épületfizikai jellemzői. . . 7

Hővezetés és hőszigetelés

Hőátbocsátási tényező

Nedvességtartalom 10

Páradiffúziós ellenállás 11

Tűzállóság 1

A hazai vizsgálatok 14

Hangszigetelés 16

Tartósság kérdése 1

Szalmabála szerkezetek 17

Előre szerelt épületek 20

Utólagos hőszigetelés szalmabálával 2

Tervezési szempontok 2

Kivitelezés 2

Kaláka szervezés 2

Engedélyezés 2

Finanszírozás 3

California Állam Egészségügyi és Biztonsági előírásai 33

Szerkezeti ábrák

Linkek 3

Jegyzet 3

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

. . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

3

Szalmabála ház történelem

A szalmabála házépítési technológiája az ipari forradalomnak köszönheti létrejöttét, hiszen a bálázó gépet

1880-ban találták fel. Az 1800-as évek végén Nebraska Sand Hills (Homok Hegyek) nevű területén a telepesek

a különböző épületeik elkészítéséhez kerestek valamilyen alternatív megoldást, ugyanis ezen a környéken a fa

hiánycikk volt. A szalmabála téglatest alakja adta az ötletet ahhoz, hogy a bálából kezdjék felépíteni

szálláshelyeiket és közösségi épületeiket. A szájhagyomány szerint a legelső bála épületet néhány telepes a

közelgő tél fenyegetettsége miatt építette. Eleinte csak ideiglenes hajléknak tekintették ezt, hogy majd építenek

„rendes” házat. Ezért eleinte csak a belsejét tapasztották le. Aztán 5 év múlva rájöttek, hogy van rendes házuk,

amelyik meleg, barátságos hajlék. Így kívülről is ellátták sártapasztással.A fáma szerint a szalmaházak tűzállósága is ezekben az időkben derült ki. Amikor a gőzgépekből kipattanó

szikra tarlótüzet okozott, akkor a fából épült házakban nagy károk keletkeztek. A szalmabála falak viszont

éghetetlennek bizonyultak, hiszen a tapasztás megvédte a szalmát a tűztől. A modernkori tűztesztekkel is azt

vizsgálgatjuk, hogy a betapasztott bála mennyi ideig áll ellen a különböző hőmérsékletű tüzeknek.

Az Egyesült Államokban óriási népvándorlás volt a rabszolga felszabadítások és az európai bevándorlási

hullámok miatt. Nagy arányban volt jellemző a mezőgazdasági ismeretekkel rendelkező szabad munkaerő,

akiknek meg kellett oldani a lakásgondjukat. A növekvő tömeg, növekvő igényt támasztott a mezőgazdasági

termelés iránt is. Sorra alakultak a farmok, amelyek igyekeztek az ipari kor technológiai vívmányait is alkalmazni.

Itt rengeteg embert foglalkoztattak, akik elhelyezéséhez lakásokat kellett építeni, de a közép-nyugat fában

szegény térség volt. Ugyanakkor az állattartásban a szilaj állattartás volt a jellemző. Az európai istállózós

állattartással ellentétben itt nem használták fel a szalmát almozásra tehát nagy mennyiségben akadt

felhasználatlan szalmabála. Ezen tényezők miatt a korabeli Amerikában rendre épültek szalmabála házak,

amelyek akkoriban jellemző építészeti megoldássá váltak.

A mai kor számára azért érdekes a szalmaépítészet kialakulásának a körülményeit figyelembe venni, mert

könnyen előállhat az a társadalmi helyzet, amikor ilyen technológiai megoldások jelenthetik a továbblépés

lehetőségét. Ha képesek vagyunk a múlt hibáiból tanulni, és egy olyan gazdaságra épülő társadalmat szeretnénk

felépíteni, amely a természet eltartó képessége szerint veszi igénybe a bolygó szolgáltatásait, akkor többek

között a szalmabála építészetnek nagy szerepe lehet ebben. Mind a technológiát, és annak hatásait, mind a

szalmaépítészet filozófiáját tekintve. A XX. században azonban egy kis időre feledésbe merült a szalmabála építkezés. Az ipari technológiával

előállított építőanyagok, valamint a szállítás elterjedése miatt más építőanyagokat kezdtek el használni az

emberek.

4

A szalmabála építészet igazi reneszánsza és világhódító útja a 1970-es évek olajválsága és a környezettudatosság

igényének megjelenése következtében indult el. Az építészetben is megjelent az az igény, hogy természetes

anyagokkal dolgozzanak, valamint olyan alapanyagokat találjanak, amelyek előállításuk során sem jelentenek

nagy környezetterhelést. Az ipari társadalom az ember egészségét is kikezdte. Az egészség felértékelődése

megteremtette az egészséges házak építésének az igényét is, ahol olyan alapanyagokat használnak fel, amely sem

gyártásában, sem a ház működése során nem jelent veszélyt a benne lakók számára. Ekkor fedezte fel újra a

szalmaházakat a környezettudatos ember. Mára szinte a világ összes országában találunk szalmabála házakat.

Sok helyen folynak különféle fejlesztések, amellyel az építést a helyi igényekhez lehet illeszteni. Az USA mellett

Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Angliában, Ausztriában, Dániában és Ausztráliában is

rengeteg szalmabála ház épül. Ez a jelenség bizonyítja, hogy a szalmabála, mint építőanyag nagyon eltérő éghajlati

körülmények között megállja a helyét, és sokféle kultúrához igazítható hozzá. Az eredeti önhordós szerkezet mellett megjelent a

könnyűvázas épületszerkezet, ahol már nem a bála

viseli a tető súlyát, hanem pl. fa oszlopok. Gyártanak

már szalma-panelházakat is, amelyeket erre a célra

kialakított műhelyekben állítanak elő, és maga az

építkezés csupán néhány napot vesz igénybe.

További fejlesztés eredménye, amikor meglévő

épületek utólagos hőszigetelésére használják fel a

szalmabálát, vagy amikor egy sodró gép

segítségével farönkhöz hasonló szalmakévéket

kötnek össze, és ezekből építenek „rönkházakat”. Mára több mint 30.000 szalmabála ház található a

világon. Készült szalmából: magánlakás, társasház,

kastély, rádió stúdió, zeneház, koncert terem, állatkórház, iskola, tornaterem, istálló, ipari épület, fürdőház,

vendégház, könyvtár, de még kazánház is.A történelmi áttekintéshez talán néhány mondat erejéig hozzá tartozik a jövővel való foglalkozás is. Az

energiahordozók kimerülése, valamint a környezetre való érzékenység miatt a szalmabála házak számára a

jövőben is lesz hely az építőiparban.A sokrétű felhasználási lehetőség, és az olcsó működtetése miatt, valamint a kiváló épületfizikai, épületbiológiai,

élettani tulajdonságai miatt ez az anyag alkalmas arra, hogy a jövő építőanyagává váljon. A szalmabála építészet

kompromisszumok nélküli megoldást nyújt, ahol megfizethető áron, kiváló hőszigetelésű, a környezetre

minimális terhet jelentő, megújuló nyersanyagból előállítható épület jöhet létre. Vajon mi emberek képesek

leszünk-e arra, hogy ezt felismerjük? Képesek leszünk-e megtanulni ezt a nem túl régi technikát? Képesek

leszünk-e továbbfejleszteni? Képesek leszünk-e újra a saját kezünkkel építeni, és visszaszerezni a munkához való

kötődésünket?

Ma a társadalom, a politika igyekszik a fiataloknak munkahelyet ígérni. Csakhogy az ipari technológiák

kiszorították a munka világából az embereket. Amit 100 éve még 100 ember végzett el, például a gabona

betakarítás idején, azt ma 3 ember, és a gépeik kényelmesen megcsinálják. A jövő fejlesztései pedig arra

irányulnak, hogy a mezőgazdasági munkákat végző gépeket műholdakról, emberi jelenlét nélkül irányítsák. Ez

egyrészről örvendetes is lehet, mert megkönnyíti a munkát, másrészről pedig elveszi a lehetőségét annak, hogy

a társadalom minden tagja hozzájusson a munkavégzés lehetőségéhez, és ezen keresztül jövedelemhez.Mindez pusztán azért érdekes a szalmabála építészet viszonylatában, mert ez a technológia viszonylag sok

élőmunkát igényel, valamint azért, mert sok ember nem juthat a mai gazdasági, technológiai rendszer

következtében megfelelő mennyiségű jövedelemhez, így olyan lakhatási megoldásban kell a részükre

gondolkodnunk, amely elkészítése, és üzemeltetése is kevés forrást igényel.

Szalmabála ház energetikai kérdései

Egy épületnek sokféle energetikai összefüggése lehet:

- Az üzemeltetés energiaigénye.- Az építő anyagok előállításának, helyszínre szállításának és beépítésének energiaigénye.- A karbantartás energiaigénye.- A ház életciklusának végén a bontás és ártalmatlanítás energiaigénye.- Az ezekhez szükséges energiahordozók forrása, és környezeti hatásaik.

A szalma a gabonafélék elszáradt szára. Mivel a gabonaféléket nagy mennyiségben termesztjük, ezért ez az anyag

minden évben újra keletkezik.Magyarországon a kalászos gabonák termőterülete 1,5-1,7 millió hektár között ingadozik évente.

Hektáronként nagyjából 2,9 tonna szalma képződik. Ez kb. 150 darab kisméretű bála. Ennek egy részét

állattartási célokra használjuk fel, de ma sokkal nagyobb szalmakészletek keletkeznek, mint amennyit az

állattartás, vagy akár a szalmabála építészet fel tudna használni. A szalmabálák előállítása, és szállítása a többi építőanyaghoz hasonlóan is csekély energiát igényel, így kevésbé

2terheli a környezetet. 1 m2 0,15 W/m K hőátbocsátású szalmabála fal anyagmennyiségének az előállításához 3

kW.h energiára van szükség. (Krick vizsgálatai nyomán). Összehasonlításképpen egy ugyanilyen hőtechnikai

tulajdonságokkal rendelkező polisztirol szigetelés előállításához ennek a mennyiségnek több mint a

harmincszorosára van szükség. A polisztirol szigetelőanyag pedig nem forgatható vissza a biológiai körforgásba.Mivel a szalmabála házak rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek, ezért az épületek fűtési és hűtési

energiaigénye is a töredéke a mai technológiákkal megépült házakhoz képest. A szalmabála szigetelés új lehetőséget nyit a megújuló energiahordozók számára is. A mi éghajlati viszonyaink

között sem a napenergia, sem a szélenergia nem elegendő a téli fűtés biztosítására. A biomassza tüzelésnek

pedig több gondja is van. (Egyrészt az élő anyagnak sokkal több funkciója van a természet eltartó képességének

a fenntartásában, mintsem hogy egyszerűen elégessük azt. Ezzel együtt a hazai tüzelési szokások és ismeretek

olyan gyakorlatot tartanak fent, amivel nagyon alacsony hatásfokkal valósul meg a biomassza tüzelés. Nagyon

kevesen tüzelnek 2 éves atroszáraz ( A(bsulut) tro(cken) = Teljesen száraz) fával. Így a fa energiatartalma nagyon

rosszul hasznosul, mert ennek egy jelentős része a fában lévő nedvesség elpárologtatására fordítódik). A

geotermikus energia kiépítése pedig igen nagy beruházási költséggel valósítható meg. A szuperhőszigetelő szalmabála falak alkalmazásával egy egészen más szerkezetű fűtési rendszert lehet

elképzelni, mert a megújuló energiahordozók sokkal nagyobb mértékben válnak alkalmassá a teljes, fűtési

energiaigény kielégítésére. Ez pedig megnyitja az autonóm házak, vagyis a közművektől, vezetékektől független

épületek költséghatékony és olcsó megvalósulását.Végül a ház életciklusa végén, az épület bontásakor a szalma könnyen elválasztható a többi építési anyagtól, így

könnyen komposztálható, és visszajuttatható a biológiai körforgásba.

5

6

Anyagismeret

A szalma:Szalmának a gabonafélék és a rostnövények kiszáradt szárát nevezzük. (Ellentétben a fűfélék kaszálékából

keletkező anyaggal, amit szénának nevezünk, ami nem alkalmas építészeti célokra, mert túl sok emészthető

anyagot tartalmaz).Így beszélünk: búza-, rozs-, rizs-, zab-, árpa-, köles-, len-, kender-, stb. szalmáról. A szalma anyaga celulózból,

kovaföldből, és ligninből áll. A szalmaszálak felületét viaszszerű, vízlepergető anyag képezi. A szalmaszálak üreges

szerkezetűek, az üregekben pedig nyugalmi állapotú levegő van bezárva. Ez a megannyi kis légüreg biztosítja a

szalmabála kiváló hőszigetelő tulajdonságát. A szalmának nagyon sokféle felhasználási területét ismerjük, mivel a magas szilikáttartalom miatt a szálak

nehezen bomlanak le. Ezért alkalmas pl. almozásra, vagy talajlazításra. A szalmát biológiai úton csak

cellulózbontó baktériumok képesek lebontani, ezt is csak megfelelően nedves környezetben. A szalma lignin tartalma lehetővé teszi a szalmabáláknál vékonyabb szigetelőanyag előállítását. Ugyanis a lignin

nagy nyomáson, és magas hőmérsékleten megolvad, ezért a szalma akár táblásítható is. Sajnos hazánkban még

nincs erre alkalmas berendezés, de Angliában több ilyen táblásító gép is üzemel.Építési célra legelterjedtebb a búza-, a tönkölybúza- és a rozsszalma. Az árpa szalmája túl szúrós, ezért a

kivitelezési munkákat megnehezíti. A szalmát évszázadok óta használják a vályog építkezések adalékanyagaként, mert javítja a vályog hőszigetelését,

de leginkább a kötésben, és száradáskor keletkező repedések megelőzésében játszik fontos szerepet. A

vályogépítészetben való régi hasznosítása is bizonyítja azt, hogy megfelelően száraz körülmények között a

szalma időtálló anyag, ami nem bomlik le. Szalmát, és szalmatöreket kevertek mind a vályogfalba, mind a

sártapasztásba a fenti tulajdonságai miatt.

A szalmabála:A szalmabála a betakarításkor keletkező anyag. A kombájnok

learatják a teljes növényt, szétválasztják a magokat, és a többi

elszáradt szárrészt egymástól. Ez utóbbit vagy a kombájn, vagy egy

bálázó berendezés köti össze bálává.A mezőgazdasági betakarítás során többféle bálát is létrehoznak a

szállítási, raktározási, és későbbi felhasználási szándéknak

megfelelően.Magyarországon használatos kis bála mérete: 30-35 x 45-55 x 80-

100 cm. Ezen kívül létezik még nagyméretű bála és körbála is, de ez

utóbbiakat nem, vagy csak speciális esetekben használják

építkezésre. Beépítésre legtöbb esetben kis bálák kerülnek. A

tarlón összegyűjtött szalmát a bálázógép téglatest alakúra préseli

majd 2 vagy 3 zsinórral összeköti. Egy bála 10-16kg.Új fejlesztés a rúdbála. Egy berendezéssel ekkor a farönkökhöz

hasonló kör átmérőjű hengereket kötegelnek össze. Ezek átmérője

5 cm. Hossza pedig tetszőleges, általában 4 m. Ezeket a szálakat

egymás mellé kötegelik, így rönk vastagságú, hajlítható szalma

alapanyagú építőanyag jön létre, amivel a rönkházak fa anyaga

helyettesíthető, vagy a kisbálánál vékonyabb szigetelőanyag

építhető.

7

A szalmabála legfontosabb épületfizikai jellemzői

Hővezetés és hőszigetelésA hővezetés a hő anyagon belüli terjedését írja le. Az épületek hőszigetelő képességének meghatározásához ismernünk kell a határoló szerkezetek

rétegrendjének megfelelő hővezetési tényezőt és az anyagvastagságot. A hővezetési tényezőt lambdával jelöljük. 2Mértékegysége a W/mK. Azt fejezi ki, hogy az 1 m vastag anyag 1 m felületű részén, 1 oC hőmérséklet-

különbség hatására hány watt hőenergia halad át. A szalmabála esetében a hővezető képesség függ a bála beépítési módjától is (tehát, hogy lapjára fektetve vagy

élére állítva építjük-e be), mert a szálak fekvésének iránya is meghatározza a hővezetési tulajdonságokat. A

szalmaszálakra merőlegesen nehezebben vezetődik a hő, mert sokkal több ellenállásba ütközik. A szálaknak

megfelelő irányban hosszabb szakaszokon áramolhat a hő az anyagban, vagy a levegőben. A fenti táblázatból jól látjuk, hogy a szalmabálák hővezetési tényezője mesze alacsonyabb a hagyományosan

alkalmazott építőanyagokéhoz képest. Ez a tényező biztosítja a nagyon jó hőszigetelési képességet. Megfelelő

tervezés segítségével un. passzív ház is építhető szalmabálából.

Hőátbocsátási tényezőA hőátbocsátási tényező U, értéke megmutatja, hogy az adott falszerkezeten egységnyi hőmérséklet különbség

hatására mennyi hőenergia áramlik át. Minél kisebb ez az érték, annál jobban szigetel a fal.Passzív házak falára az U=0,15W/m k értéket írták elő. A szalmabála fal esetében ezt az értéket 35 cm vastag

biztosítja, ha a szálirányra merőlegesen áramlik a meleg. Szálirányra párhuzamosan áramló hő esetében ez az

érték 50 cm, vagyis egy fektetett bála vastagság.Egy épület esetében azonban nem csak a falszerkezet hőszigetelési képessége határozza meg azt, hogy mennyi a

teljes energiaigénye. Az aljzat, a födém, és a nyílászárók hőátbocsátási tényezői, illetve a résmentes kötések

kialakítása összességében adja a hőigényt. Egy passzív ház fűtési energiaigénye 15kWh/m /év. Ez megfelel kb. 1,5 l olajnak, vagy másfél köbméter

földgáznak. A szalmabála technológia alkalmas ilyen épületek megépítésére, amennyiben a födémre, és a

nyílászárókra is megfelelő figyelmet fordítunk. A szalmabála alkalmas födém-szigetelésre is.

2

2

8

HőtárolásA hőtárolás elsődleges formája az épülettömegben tárolt hő, amely a hőtároló tömeg függvénye. Hőtároló

tömeg alatt azokat az épületszerkezeteket értjük, amelyek a belső térrel kölcsönhatásba kerülnek, és a beeső

napsugárzás, illetve a levegő konvekciója hatására felmelegednek, vagy lehűlnek. A tárolt hő mennyisége a

hőmérsékletkülönbség a hővezetési tényező, a felmelegedés/lehűlés fázisideje, az anyag fajhőjének és

tömegének függvénye.A szalmafalak önmagukban nem rendelkeznek jó hőtároló képességgel, mivel viszonylag kicsi a tömegük. Ezért a

magyarországi klimatikus viszonyok között, (ahol kánikulai forrósággal és dermesztő hidegekkel is

számolhatunk) nyáron könnyen túlmelegedhet, illetve télen hamar kihűlhet egy ilyen ház. Éppen ezért a szalmát

érdemes más anyagokkal kombinálni, olyan építőanyagokkal, melyek nagy tömegük révén képesek a jó

hőtárolásra (pl.: vályog, kő, tömör tégla). A szalmaházaknál ezt a közfalak kialakításával, vagy egy belső hőtároló

fal építésével lehet megoldani (a szalmabálát a nagy helyigény miatt egyébként sem ajánlatos közfalként

alkalmazni). A közfalak anyagának kiválasztásában a fenntarthatósági szempontok mellett érdemes a helyi

adottságokat és hagyományokat is figyelembe venni: az Alföldön inkább a vályogtégla, míg a hegyvidéki

területeken a kő az erre legalkalmasabb építőanyag.A hőtárolásban nemcsak a falaknak és a födémnek van nagy szerepe, hanem az épület alatti közegnek is. A téli időszakban fontos hőszigetelés mellett komfort-, környezeti- és gazdaságossági szempontok miatt is

egyre fontosabb, hogy épületeink a nyári meleg ellen is védelmet nyújtsanak. A klímaberendezések korában a

hűtés viszonylag egyszerűen megoldható, azonban a „megoldás” problémákat generál. Egyrészt az üzemeltetés

drága, másrészt jellemzően korlátos nem megújuló energiát igényel, harmadrészt a hűtés „melléktermékeként”

fűti a külső környezetet, ami további hűtő kapacitás beépítését igényli…

U-érték (W/m2K)

λ (W/mK) Vastagság (m) Anyag

3,8 1,55 0,15 Beton

2,38 2,32 0,5 Kő* (2400 kg/m3)

1,29 0,67 0,38 Tömör tégla*

1,05 0,6 0,45 Tömör vályog tégla* (1400 kg/m3)

0,67 0,35 0,35 Könnyűvályog* (1000 kg/m3)

0,34 0,14 0,38 Soküreges tégla falazat*

0,3 0,14 0,44 Soküreges tégla falazat*

0,22 tégla: 0,17

kőzetgyapot: 0,04

30+10 Soküreges tégla falazat* 10 cm kőzetgyapot szigeteléssel

1,38 0,25 Paneles épület (12-7-6)

0,21

0,41 Paneles épület (12-7-6) 16 cm polisztirol hőszigeteléssel

0,16 0,6 Vályog-Szalma 15-35

0,15 0,75 Vályog-Szalma 30-35

0,12 0,06 0,5 Szalma**

* kétoldali 1,5-1,5 cm mészvakolattal

** kétoldali 3-3 cm vályogvakolattal

9

Családi házaknál mindenképpen érdemes az úgynevezett passzív hűtés eszközeinek alkalmazása. A tervezési

módszernek lényege, hogy aktív gépészeti rendszerek helyett az épület szerkezeteivel biztosítja a belső tér

komfortját. A gyakorlatban alkalmazott számos megoldás (pl. árnyékolás, hőtárolás, szellőztetés, légnedvesítés,

növényzet tervezése, stb.) közül egy az épületek hőtárolásának lehetősége. A hűtő hatás úgy érvényesül, hogy

intenzív esti szellőztetéssel lehűtjük az épület belső szerkezeteit, amely szerkezetek nappali felmelegedése

mérsékli a belső levegő hőmérséklet-emelkedését. A vastag falazatok biztosította nyári klíma közismert (lásd

templomok, vályogházak), de általában kevesebb figyelmet fordítunk a padló hőtároló szerepére. A talajon

fekvő padlók hőszigetelése lényeges a ház energiamérlege szempontjából. A falak, födémek, ablakok

hőszigetelésével a padlón keresztül távozó energia hőszigetelés nélkül egyre nagyobb részarányt képvisel a ház

teljes hőveszteségében. Hőszigetelni tehát kell. A hőszigetelés elhelyezhető az alapozás és a lábazat mellett a

ház külső oldalán függőlegesen és/vagy a padlószerkezetben vízszintesen. (1. ábra)

Medgyasszay Péter építész 2008-ban készült PhD dolgozatában egy épület nyári időszakot is elemző, dinamikus

épületszimulációs vizsgálatával mutatta be, hogy a padlószerkezetbe elhelyezett hőszigetelés helyzete

jelentősen befolyásolja a nyári komfortot. Amennyiben vízszintesen elhelyezett szigetelés vastagságát

csökkentjük és mellette a függőleges szigetelés vastagságát növeljük, az épület energiaigénye nem nő jelentősen,

ugyanakkor nyári állapotban a kellemetlen órák száma (jellemzően 26°C fölötti belső hőmérséklet) radikálisan

csökken. (2. ábra)

2. ábra: A padló hőszigetelésének

variációi és a kellemetlen órák

száma (XPS0-120: lábazati

hőszigetelés vastagsága úgy,

hogy a padlón 10 cm EPS

hőszigetelés kerül kialakításra.

EPS0-100: padló-szerkezetben

lévő hőszigetelés vastagsága

úgy, hogy a lábazaton 12 cm

XPS hőszigetelést építenek

be.) [Medgyasszay, 2008]

1. ábra: A hőszigetelés elhelyezésének lehetőségei (a) vízszintesen; b) vízszintesen és függőlegesen; c) függőlegesen) [Medgyasszay, 2008]

10

A számított értékek azzal magyarázhatók, hogy a függőleges hőszigeteléssel a padló alatti nagy tömegű

földréteg mint „hőtároló medence” működik. A vízszintes hőszigetelés nélkül ez a „medence” nincs elzárva a

belső légtértől, így hűteni tudja azt (míg vízszintes hőszigeteléssel elvágjuk a belső teret a hőtároló szerepet

viselő földtömegtől). A függőlegesen tett hőszigetelés téli állapotban is működik bár nem olyan hatékonyan,

mint vízszintes hőszigetelés. A hőszigetelő hatás úgy érvényesül, hogy a hő útja a függőleges szigetelés miatt

lényegesen megnő. A belső hő nem tud rövid úton a lábazaton keresztül távozni a külső tér felé, hanem meg kell

kerülje az alapot, mintegy 160 cm földön keresztül áthaladva, ami jelentősen gátolja a hő áramlását. (3. ábra)

2008 óta a Belső Udvar Építész Irodában több esetben a

padló szigetelését függőleges hőszigeteléssel oldották meg.

A falon alkalmazott hőszigeteléssel közel azonos vastagságú

hőszigetelést terveztek az alap mellett, míg vízszintesen csak

5 cm hőszigetelés került beépítésre. A megépült épületek a

valóságban több helyen igazolják a számításokat. A téli

hőigény ugyan kb. 4 kWh/m a értékkel magasabbak

függőleges hőszigetelés alkalmazásával, azonban más

intézkedésekkel együtt alkalmazva a belső terek nyári

hőkomfortja nagyon kedvező. Több megvalósult családi ház

számított és mért téli nettó hőigénye, hővisszanyerő

szellőztetés nélkül, 40 kWh/m a körül mozog, míg nyári

állapotban a belső hőmérséklet szinte soha nem haladja meg

a 26°C-ot, aktív hűtés nélkül.

Irodalom:Medgyasszay Péter: A FÖLDÉPÍTÉS OPTIMALIZÁLT ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON: különös

tekintettel az építésökológia és az energiatudatos épülettervezés szempontjaira. 2008. (PhD disszertáció)

NedvességtartalomA szalma szerves anyag. Száraz állapotban is tartalmaz nedvességet. A nedvességtartalma a cellulózbontó

baktériumok, illetve a dohosodás miatt fontos. Ha a bála nedvességtartalma meghaladja a 20%-ot akkor a

cellulózbontó baktériumoknak kedvező körülmény alakul ki. Ennél szárazabb bálákban nem tudnak megélni. A

szalmabála csak akkor éri el ezt a határértéket, ha megázik, vagy a talaj kapillárisaiból, esetleg vízvezeték

meghibásodás miatt, vagy bármi más okból hosszabb ideig nedvességet kap. A levegőn kint hagyott bála, még

egy magas relatív páratartalom esetében (80%) sem képes annyi nedvességet felvenni, ami a cellulózbontó

baktériumok életműködéséhez szükséges. Ezért kell a szalmabála épületeket talajnedvesség ellen jól

leszigetelni, és az eresztúlnyúlással gondoskodni arról, hogy csapó eső se érje tartósan a falakat. A jó

vízszigetelés nem csak a szalmabála épületek esetében követelmény. A vizesedés és salétromosodás a legtöbb

építőanyagot képes tönkretenni, és az egészségkárosító hatás miatt is el kell kerülni ezeket a jelenségeket.A szalmabála az épület kivitelezése során csak a vakolásnál találkozik nedvességgel. A sártapasztás, vagy a

mészhabarcs felhordása nedves állapotban történik. Ez a technológiai művelet nem jelent olyan mennyiségű

nedvességet tartósan a falban, ami miatt a szalmabála szerkezete károsodhatna. A vastag tapasztás azonban

lassan szárad. A kivitelezési munkálatokat azért is érdemes jó előre megtervezni, hiszen a fagyok beköszönte

előtt el kell végeznünk a falak tapasztását, hogy legyen ideje a kiszáradásra. A szalmabála nedvességtartalma az épület hőgazdálkodásának is fontos része. A nyári külső meleg igyekszik a

hűvösebb belső terek felé. Ahogy a szalmabála fal elkezd felmelegedni, úgy a szalmában lévő nedvesség elkezd

párologni. A víz párolgáshője 2257 kJ/kg, ill. 40,8 kJ/mol. Ez nagyon sok hőenergiát emészt fel, így a szalmabála

2

2

3. ábra: A hőáram útja függőleges

hőszigetelés esetén

11

hőszigetelési képessége nem csak a légzárványoknak, és a szalma csekély hővezető képességének köszönhető,

hanem a nedvességtartalom elpárolgásának is. Ez a nedvességtartalom idővel pótlódik a szalmabálában, de a

levegőből sohasem vesz fel többet, mint a bakteriális élet szempontjából kritikus 20%.

Páradiffúziós ellenállásAz évszakok változásával, és a külső-belső hőmérsékletkülönbség, valamint a szellőztetés gyakoriságának

következtében főleg a téli hónapokban előfordul, hogy a fűtött házak belső levegőjében a páranyomás nagyobb,

mint a külső terekben. Ezért a pára elindul a falakon keresztül a szabadba. Ezt a jelenséget nevezzük

páradiffúziónak. A szalmabálának nagyon jó a páraátengedő képessége. Egyrészt ha nagyon száraz, akkor felveszi ezt magába,

másrészt pedig átengedi magán. Minél rosszabb egy szerkezet páraátengedő képessége annál nagyobb

valószínűséggel torlódik fel az anyagban, vagy annak a felületén a pára. Mivel az épület fala a különböző rétegrendeknek megfelelően többféle anyagból áll, ezért igen fontos, hogy

odafigyeljünk a páraáteresztő képességre.Ha a szalmát a külső tér felől olyan vakolattal látjuk el, aminek rossz a páraáteresztő képessége, akkor a pára a

vakolat alatt feltorlódhat, és kicsapódhat. Ez a nedvességtartalom pedig károsítani tudja a szalmát. Ezért nagyon

lényeges, hogy a szalmát olyan anyagokkal tapasszuk be, aminek jó a páraátengedő képessége. Ugyanakkor a nagyon nedves levegőjű helységekben, mint pl. fürdőszoba, vagy mosókonyha, célszerű a belső

vakolatot úgy kialakítani, hogy ez fékezze a pára behatolását a szalmabálába.

TűzállóságKülönbséget kell tenni a szalma, a szalmabála, és a szalmából készült vakolt falszerkezet tűzállósági jellemzői

között.Az égéshez Oxigén, éghető anyag, és megfelelő hőmérséklet kell normál körülmények között. A szalmabála tűzállóságára a Német általános építésfelügyeleti engedélyből ismerünk adatokat. E szerint a

szalmabála B2 azaz, közepesen gyúlékony kategóriába sorolt. A magyar szabályozás a tűzállóságra vonatkozó

MSZ 14800 számú szabványsorozatban a német szabályozásban megfogalmazott adatokat használ.Magyarországon az Energia és Környezet Alapítvány végzett tűztesztet egy vázas szerkezetű szalmabála

falrendszerre az ÉMI Kft. (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) laboratóriumában. E szerint

a szalmabála fal TH= 45 perc (REI 45) minősítést kapta meg. A falszerkezet éghetőségi besorolása: Nehezen éghető. Tűzveszélyességi osztály: „B”.

12

A szalmabálák építészeti alkalmazása esetén elsősorban a szalmabála tűzvédelmi paramétereit (tűzvédelmi

osztály, tűzállósági határérték) kérdőjelezik meg, ugyanakkor a szalma kiváló hőszigetelő képessége, és a kis

energia igényű előállítása az építési felhasználás mellett szól. A szalma égése során megállapítható, hogy az

elszenesedett szalmaréteg nemcsak az oxigén bejutást gátolja, hanem hőszigetelő réteget is képez a bála

felületén, így a tűz hőátadási képességét is lassítja. Ez a jelenség hasonló a fa égésekor tapasztaltakhoz, ahol az

elszenesedett réteg védelmet nyújt a fa belsőbb részeinek.Nemzetközi viszonylatban több tűzteszt is készült. A szalmabálából épült szerkezetek tűzvédelmi

megfelelősségét vizsgálták már Ausztriában, Dániában, Kanadában, az Egyesült Államokban, és Magyarországon

is. Nézzük először a nemzetközi tapasztalatokat:

1. ASTM E-119-es szabványos vizsgálat, vakolt és vakolatlan szalmabála szerkezetenAz ASTME E-119 az USA-ban használatos vizsgálati szabvány, mellyel az építési anyagok és termékek

tűzállóságát mérik szabványosított körülmények között. A szabvány szerint a vizsgálat során 3 lépcsőben kell a

hőmérsékletet emelni. Az első öt percben 1000°F-re (539°C), majd 1550°F-re (843°C) a harmincadik percben,

míg végül 1750°F-re (954°C) 1 óra múltán. 1993-ban két kisméretű, nem teherhordó bálaszerkezetű fal

vizsgálatát végezték el, Albuquerque-ben, New Mexico államban (USA). Az egyik próbatest egy vakolatlan

szalmabála falszerkezet, a másik próbatest már mindkét oldalán vakolattal ellátott szalmabála falszerkezet volt

(a bálakötöző anyaga fém drót volt).A vakolatlan szalmabála fal vizsgálatakor a tűzhatás ellen védett oldalon az átlaghőmérséklet a harmincadik perc

után 11,5°C-kal emelkedett. A vizsgálat 30 perce alatt sem láng, sem forró gáz nem jutott át a szerkezeten. A szalma tűzeset alatti viselkedését figyelő nyílásokon, a vizsgálat teljes időtartama alatt figyelemmel kísérték.

Kemencéből való kiemelés után is megvizsgálták a próbatesteket. Kiemelés után a bálák lassan izzottak, de nem

kaptak lángra. Az elszenesedett szalmabála külső rétegei elzárták az égést tápláló levegő (oxigén) bejutását a

bála belsejébe, így lassítva az égést. A kemencében mért legmagasabb hőmérséklet 1691°F (921,7°C) volt. Vakolt bálafal vizsgálati eredményei:A 120 perces vizsgálat alatt a vakolt szalmabálák tűztől mentett oldalán mért legnagyobb

hőmérsékletemelkedés 17,3°C volt. A legnagyobb hőmérséklet a tűz felőli oldalon 1061°C volt. A vizsgálat

alatt lángáttörés nem következett be. A vizsgálat végén (a 120. percben) egy 2,5 inch (6,35cm) átmérőjű

tömlőből vizet locsoltak a szerkezetre, amely semmilyen károsodást vagy állagvesztést nem okozott.

13

14

A hazai vizsgálatok/Kivonat a professzorok által készített kísérlet jegyzőkönyvének magyarázatából/

Kísérletek célja az volt, hogy előkészítsük a szalmabálából készülő szerkezetek további fejlesztését és

szabványos vizsgálatát. Hazai viszonylatban eddig ilyen jellegű kísérletet nem végeztek. A kísérleteket a

Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén végeztük el. A

vizsgálatok elvégzése során törekedtünk az MSZ EN ISO 11925-2-2002 szabvány legfontosabb alapelveinek

követésére. Következtetéseink arra alkalmasak, hogy a szalmabálák szabványos kislángos vizsgálatának

megtervezését előkészítsék.

A kísérlet módjaA szalmából 15x15x15 cm-es, kis méretű bálákat alakítottunk ki, A tömörítésnél figyelembe vettük az

3építkezésre szánt szalmabála irányadó halmazsűrűségét, ami 80-120 kg/m . Egy szalmakockát kötöztünk

általános műanyag kötözővel, egy szalmakockát acélhuzallal, 6 darabot kötöző spárgával. A vizsgálat során a

hőmérsékletet termoelemekkel mértük. A vizsgálatot a hőmérséklet csökkenésekor állítottuk le. A

következőkben az elvégzett 8 vizsgálatból a 3 legfontosabb vizsgálatot mutatjuk be.

Első vizsgálatA vizsgálatot 2009. október 5-én végeztük, amikor 15 °C volt és enyhe szél fújt. A próbatest tömege 270 g volt,

3ami 80 kg/m -es halmazsűrűséget jelent. A vizsgálatot 2 perc 58 sec után leállítottuk. A próbatest a polipropilén

műanyag kötöző anyag elégése miatt szétesett. Ennek következtében a próbatest belső rétegeibe is elegendő

levegő jutott, az égés intenzitása felgyorsult.

Második vizsgálat3A második vizsgálatot szintén 2009. október 5-én végeztük. A próbatest tömege 300 g (90 kg/m ) volt. A

dróthuzallal átkötött bálával végzett kísérletet a 20. percben felfüggesztettük (2. ábra), mert a hőmérséklet a

próbatestben fokozatosan csökkent. A megerősített (acél) kötözés miatt a próbatest nem esett szét. A

próbatest széleinél 3-5 cm-es elszenesedés látszódott. Megállapítható, hogy az elszenesedett szalmaréteg

nemcsak az oxigén bejutást gátolta, hanem hőszigetelő réteget is képezett a próbatesten, így a hőátadást is

lassította. Ez a jelenség hasonló a fa égésekor tapasztaltakhoz, ahol az elszenesedett réteg védelmet nyújt a fa

belsőbb részeinek.

15

Harmadik vizsgálat

A vizsgálatot 2009. október 21-én hajtottuk végre. A külső hőmérséklet 16°C volt, enyhe szél fújt. A 370 g-os 3 próbatest halmazsűrűsége 110 kg/m volt. A szalma a tűz indukálásának helyén azonnal izzani kezdett, a lángok a

kiálló tarlókon oldal irányban terjedtek. A szalma azonnal kezdett elszenesedni, a tarlók tovább égtek. A láng a

próbakocka mindkét oldalára elterjedt. 15 sec elteltével a gázlángot elzártuk. A kiálló tarlók tovább égtek

ugyan, de a gázláng elzárása után 3 perc elteltével a tűz kialudt.

Megállapítások1) A kötöző anyag minősége alapvetően befolyásolja a szalmabálák tűzeseti viselkedését. Látható, hogy

amennyiben a kötöző anyag nem áll ellen a tűzhatásnak, illetve éghető anyagból készül, károsodásakor a

szalmabála szétesik és elegendő mennyiségű oxigén jut az égéshez, így az égési folyamat gyorsan végbemegy.

Elsődleges feladat tehát építésre szánt szalma bálázásánál, illetve a további fejlesztéseknél a tűz szempontjából is

megfelelő kötöző anyag megválasztása. A legmegfelelőbbnek a horganyzott acél huzalt tartjuk.

2) A tömörség növelése kedvezően befolyásolja a szalmabálák tűzzel szembeni ellenállóságát. A szalmabálákra

vonatkozó magyar szabvány hiányában nincs előírás az építkezésre szánt szalmabálák tömörségére 3

vonatkozóan. Kaliforniában, a helyi szabályzatnak (building code) megfelelően, csak a 110 kg/m , vagy ennél

nagyobb tömörségű bálák használhatók építkezésre. A kísérletek rámutattak, hogy a szalmabála, -mint építési

anyag- tűzzel szembeni ellenállósága a tömörség növelésével javítható. Továbbá megfigyelhető volt az összes

nagytömörségű próbatest esetében, hogy a kötöző anyag alatt el sem szenesedett a próbatest, mert a

tömörség itt jóval nagyobb, mint a próbatest többi részén.

3) A nagyobb tömörségű szalmabálák nyílt lánggal égés helyett elszenesedéssel reagálnak a tűzhatásra. Az

elszenesedett külső rétegek csökkentik az oxigén bejutását a próbatest belső részébe. Az elszenesedés

mértéke függ a lánghatás és a kötözők helyzetétől. Megállapítható, hogy az elszenesedett szalmaréteg nemcsak

az oxigén bejutást gátolja, hanem hőszigetelő réteget is képez a próbatesten, így a hőátadást is lassítja. Ez a

jelenség hasonló a fa égésekor tapasztaltakhoz, ahol az elszenesedett réteg védelmet nyújt a fa belsőbb

részeinek.

4) A próbakockákról szándékosan nem távolítottuk el a kiálló szálakat (tarlókat). Ez azt eredményezte, hogy

tűz hatására elsőként a kiálló szálak kaptak lángra, ennek ellenére a próbatest nem égett át. A próbatest

belsejében még a kiálló szálak ellenére sem tapasztaltunk károsodást, elszenesedést.

ÖsszefoglalásA szalmabálák építészeti alkalmazása ellen elsősorban a tűzvédelmi paramétereit kérdőjelezik meg, ugyanakkor

a szalma hőszigetelő képessége, kis energia igényű előállítása az alkalmazás mellett szól. Magyarországon az

MSZ EN ISO 11925-2 vizsgálatot szalmabálára még nem végeztek el, ami feltétele a szalmabála széleskörű

építőipari felhasználásának. Kísérleteink célja az volt, hogy előkészítsük a szalmából készülő szerkezetek

további fejlesztését és vizsgálatát. Kísérleteinkhez a szalmabálából 15x15x15 cm-es, tömörített próbatesteket

alakítottunk ki. A tömörítésnél figyelembe vettük az építkezésre szánt szalmabála irányadó halmazsűrűségét, 3

ami 80-120 kg/m . Összesen 8 vizsgálatot végeztünk.

A kísérleteink alapján megállapítottuk, hogya kötöző anyag minősége alapvetően befolyásolja a tűzeseti viselkedést,a tömörség növelése kedvezően befolyásolja a szalmabálák tűzzel szembeni ellenállóságát,a nagyobb tömörségű szalmabálák nyílt lánggal történő égés helyett elszenesedéssel reagálnak a

tűzhatásra,a kiálló tarlók kapnak elsőnek lángra, de ez nem eredményezi a bálatest átégését.

Dr. Moder István és Dr. Lubloy Éva Budapesti Műszaki Egyetem

16

HangszigetelésA falszerkezetek hangszigetelését a DIN 4109 szabvány alapján, a léghanggátlási számmal (Rw) fejezik ki.A szalmabála falszerkezet Rw értéke 55dB, azaz jelentős hangszigetelő képességgel bír.

Hangszigetelés mérése szalmabála falakkal (forrás: Schallschutztests an Strohballenwänden)

Eredmény: 2

Az agyagvakolatos falváltozat (54 kg/m ) Rw = 55 dB

Tesztelési eljárás: A méréshez 100-tól 5000Hz-es zajt sugároztak a külső

oldalon, kívül és belül a hangnyomásszintet mozgó

mikrofonokkal mérték. 4 variációt mértek (rétegek belülről kifelé):

21: A* = 46 kg/m Rw: 33 C: -1 Ctr: -4 (dB)

22: A + B** = 107 kg/m Rw: 48 C: -2 Ctr: -9 (dB) 23: A + B + C*** = 121 kg/m Rw: 53 C: -4 Ctr: -12 (dB)

24: A + B + D**** = 161 kg/m Rw: 55 C: -3 Ctr: -10 (dB)

* A: 9 cm-es rétegragasztott fenyőfa ** B: 50 cm vastag szalmabálák *** C: 5x5-ös függőleges stafnikon 62,5 cm-es tengelytávval

2,2cm-es fenyő 3 rétegű rétegelt lemez fassade szerkezet **** D: 3-4 cm vastag agyagvakolat jutahálón

Szabályozási háttér: Az ÖNORM B 8115 2.része szabályozza a külső falak léghanggátlási kritériumait. Ausztriában a léghanggátlási érték Rw minimuma 43-tól 55 dB-ig (kórházak pl.) terjed. A számított léghanggátlási értékek mellett azonban figyelembe kell venni a spektrum-megfelelési értékeket is. A spektrum-megfelelési értékei C és Ctr az építőelemek alkalmasságát minősítik speciális hanghatások esetén.Míg a C érték a határoló szerkezetekre jellemző kiegészítő információt jelenti, mely az egyenletes

frekvenciaspektrumra vonatkozik, úgymint lakások, vasút, játszótér, stb. zaja, addig a Ctr fogalom az uralkodó

mélyhang-tartományokra vonatkozik, mint pl. az utcazaj nagy tehergépkocsi-forgalommal, repülők zaja, diszkók,

stb. A C és Ctr értékek többnyire 0 és 10 között mozognak. A frekvenciamutató annál kedvezőbb, minél jobban

közelít a 0-hoz. A léghanggátlás Rw és a spektrum-megfelelési értékek összege adja a külső utcai zajok és a bent hallhatóak

közötti ugynevezett hangnyomásszint különbséget. Ez az érték max 5 dB-el lehet alacsonyabb az előírt

léghanggátlásnál (esetünkben 43 dB).

A tartósság kérdéseGyakori kérdés a szalmabála épületek esetében az épületek élettartama. Ezt sok tényező együttesen határozza

meg. A szalma, ha nem kap nedvességet, nem bomlik le. Fáraósírokból kerültek már elő 2000 éves szalmaszálak,

amelyek ezt az időt is átvészelték. A szalmabála építészet még viszonylag fiatal technológia, de a legrégebbi

épületek már a 100 éve állnak. Tehát gondos tervezés, kivitelezés, és karbantartás következtében a szalmabála

épületek élettartalma meghaladja azokat az időléptékeket, amelyekben egy-egy épület működik. A

településfejlődés, népességalakulás, és ezek következtében bekövetkező átépítések sokkal hamarabb okozzák a

szalmabála épületek elbontását, mint a technológia elöregedéséből következő lebontási kényszer.

17

18

Vázas szerkezetű épülettípusokA “Nebraska”- típussal szemben ma nagyon kedveltek a vázas szerkezetű bálaházak. Ebben az esetben a

szalmabála vázkitöltő fal, és hőszigetelő szerepe valamint egyéb épületfizikai előnyei válnak elsődlegessé.A vázas kialakítás előnyei már a tervezés és a kivitelezés időszakában is nyilvánvalóak. A tervezés során már

rendelkezésre állnak azok a tapasztalatok, előképek, térélmények, ami a mai lakások esetében elfogadott. Sajnos

közben elveszőben vannak a vályogépítészet jellegzetességét is adó lineáris térsorolású, kisebb alapterületű

lakóépületek. Vagyis a mai lakásfelfogásnak jobban megfelel az összetett tereket magába foglalni képes,

bonyolultabb alaprajzi kialakításra is alkalmas vázas rendszer. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy az

építési hatóságok is könnyebben adnak ki építési engedélyt egy már elfogadott, alapelveiben,

anyaghasználatában és szerkezeti csomópontjaiban jobban ismert szerkezetű épület terveire, és kevesebb

magyarázkodásra kényszerülünk, ha csak a kitöltő falat kell elfogadtatnunk.

A vázas rendszer előnyei jelentkeznek akkor is, amikor a vázat és a nagyobb szaktudást igénylő tetőszerkezetet

vállalkozásban készíttetjük el, és csak a bálázás, vakolás és burkolás marad a házilagos kivitelezőkre. A vázas

szerkezet nagy előnye, hogy a tetőfedés hamarabb elkészül, mint maga a fal, így a szalmabálák beépítése esőtől

védett helyen valósulhat meg. A vázas rendszer előnyei mellett az is nyilvánvaló, hogy a faváz az egyetlen jó megoldás. Elvileg elképzelhető

lenne például az acélvázas épület is, de ez a technológia a környezettudatosság szempontjából igencsak

ellentmondana a szalmaépítészet filozófiájának, ráadásul a hőhidak kialakulásának veszélye fokozottan fennállna.

Ugyanakkor meglévő épületek (pl. mezőgazdasági tároló hangárok) esetében már többször előfordult, hogy az

“acéldoboz” külső oldalát szalmabálával vették körül és így hőszigetelték utólagosan. Ez elfogadható megoldás,

de a belső oldali szalmabála hőszigetelés már nem lenne az, mivel az acéllemezen olyan mértékű páralecsapódás

jönne létre, ami az épület falainak tönkremenetelét okozná.

19

A pillérvázas szerkezetű bálaépületek jellemzőiA pillérvázas épületek esetében jellemzően a 10x10 cm-es, 10x15 cm-es vagy nagyobb igénybevétel esetében

15x15 cm-es szerkezeti elemeket használhatjuk. A pillérvázas rendszer kötetlen alaprajzi formálást és

homlokzati megnyitásokat tesz lehetővé, így szinte határtalan a tervezési szabadság. Sőt többszintes épületet is

építhetünk ezzel a szerkezeti módszerrel.A vázas rendszerek esetében az elsődlegesen eldöntendő szempont, hogy a faváz a szalmafalon belül, kívül vagy

közben helyezkedjen el. Mindhárom megoldásnak van előnye és hátránya is. A váz helyzete nem csupán a

felületképzések miatt fontos, hanem kiemelt hangsúlyt kaphat akkor, ha különleges belsőépítészeti

megoldásokat és hatásokat szeretnénk elérni. A bálaépítés pedig nagyon csábít erre is. Az organikus, magyarul a

természetes anyag, a puhább falvégek és vastagabb, természetes színű agyagvakolatok sok lehetőséget

tartogatnak, és ebbe a képbe szépen illeszkednek a fa szerkezeti elemek. Sok építtető és tervező éppen ezért a

látható szerkezetek mellett teszi le voksát. Számukra egy megfontolandó tanács van a szakirodalomban: kis terű

helyiségekben a hangsúlyos oszlopok zavaró hatásúak lehetnek.A vázas rendszer mellett sokan döntenek azok közül is, akik elfogadják a szerelt gyors-lakóházak előnyeit (a

teherhordó szerkezet és a tető valóban rövid idő alatt elkészülhet), de az átlagos európai klíma mellett ismerik

annak jelentős hátrányait is: vagyis a nyári túlmelegedést, és a páratechnikai hátrányokat. További előnye a vázas

rendszernek, hogy különösebb technikai bravúrok nélkül is lehet 2 vagy 3 szintes lakóépületet készíteni favázas

teherhordó szerkezettel. Magyarországon azonban ennek akadálya az, hogy fafödém nem tervezhető sem

lakások közé, sem vizes helyiség alá. Ennek megfelelően csak olyan többszintes ház épülhet, ahol ezek a

feltételek teljesülnek.A tervezés során fontos, hogy használjuk a nagyobb ablakok és megnyitások előnyeit (a “Nebraska” - típus

éppen ezért inkább a sivatagi területeken terjedt el a kis nyílásokkal és tömör falfelületekkel). A méretpontos

szerkezet fontos előny akkor is, ha a nyílászárók és a többi szerkezeti elem nem a helyszínen készül, vagyis kevés

lehetőségünk van a méretpontatlanságok utólagos korrigálására.

Létravázas szerkezetű bálaépületek jellemzőiA pillérvázas épületek esetében meglehetősen robosztus szerkezetet kell létrehozni, miközben a nyílászárók

környezetében is különleges megoldásokat kell alkalmazni. A fával való takarékoskodás érdekében, és igazodva

a vastag bálafalak logikai rendjéhez, jó megoldás a létravázas fal és koszorúszerkezet. Ez a szerkezeti rendszer a

vázas épületek előnyeit megtartja, és egyszerűsíti a kiegészítő szerkezetek elhelyezését, valamint a vakolást

segítő háló rögzítését is. Amennyiben a

bálák méretét figyelembe véve terveztük

a szerkezeti rendszert, a létravázas

kialakítás még egyszerűbbé teszi a bálák

elhelyezését. A létraváz geometriája

azonban - hasonlatosan a teherhordó

falas rendszerhez - szintén az egyszerűbb

tér - és tömegformálást igényli, azzal a

különbséggel, hogy kialakíthatóak nagy

nyílások, magasabb terek és nagyobb

fesztávok.

20

Előre szerelt épületek (szalmabála panelek):A betonpanel épületekhez hasonlóan a szalmabála építészetben is megjelent ez a technológiát. Az épület falait

ebben az esetben egy üzemben gyártják le. A szalmapanelek tokszerkezetét fából készítik el, majd szalmával

töltik fel ezeket a „dobozokat”. Az elkészült szalmapaneleket gyakran még a helyszínen be is tapasztják. A kész

paneleket ezek után szállítják az építkezés helyszínére, és itt szerelik össze az épületet. Ausztriában nagyon sok

ilyen rendszerrel megépített házat adtak már át. Érdekességképpen még egy kis kápolnát is elkészítettek ezzel a

technológiával. A kápolna falszerkezetének építése egy nap alatt be is fejeződött.

Ennek a technológiának az előnye, hogy gyors helyszíni építkezést tesz lehetővé, így az időjárási körülmények

kevésbé akadályozzák az építkezést. További előnye hogy a szalma tömörsége, valamint a tapasztás minősége jól

biztosítható. Télen is lehet szalmabála paneleket gyártani, így akár „tömeggyártás” is elképzelhető ezzel a

megoldással.

21

Utólagos hőszigetelés szalmabálával

A szalmabála nem csak arra jó, hogy új épületeket építsünk

belőle, hanem meglévő épületek utólagos hőszigetelésére is

alkalmas. Ennél a technológiánál is ugyanazokra a szabályokra

kell figyelni, mint a bálaépületek esetében: a legfontosabb,

hogy a szalmaszigetelést se alulról, se felülről ne károsíthassa a

víz. Egy B30-as téglafal szalmabálával szigetelve tizedannyi

hőenergiát enged át. Ott érdemes az utólagos hőszigetelés

ezen módján gondolkodni, ahol van elegendő hely a

szalmabálák felszerelésére. Sokszor a nem elegendő

tetőkinyúlás miatt nehezen megvalósítható a szalma-

szigetelés. Ekkor a régi tetőszerkezet cseréje, esetleg egy

tetőszoknya kialakítása jelentheti a megoldást. Érdemes azt is

szem előtt tartani, hogy a bálák miatt a fal vastagsága

jelentősen megnő. Ez egyébként előnyére is válhat a ház

megjelenésének, hiszen a vastag falakat felhasználhatjuk, mint

látványelem is.

Tervezési szempontok

Bár elsőre úgy tűnik, hogy szalmából könnyű házat építeni, mindenképpen terveztessük meg az épületünket,

még ha nem is engedélyköteles az építési tevékenység. Lehetőleg olyan tervezőt válasszunk, akinek volt már

dolga szalmaházzal, vagy hajlandó szalmaházas tervezővel konzultálni.Érdemes a szalmabálához tervezni az épületet! Ehhez tudnunk kell, hogy mekkora bálákat tudunk majd

beszerezni. A létraváz oszlopainak távolságát a bálák hossza -10 cm távolsággal terveztessük! Ha pl. 90 cm

hosszú bálákat tudunk beszerezni, akkor 80 cm-es közökkel, ha 1 méteres bálákat, akkor 90-es közökkel

számoljunk! Így a falberakásnál jól be tudjuk szorítani a bálákat a falszerkezetbe. A tervezés az építkezés egyik legfontosabb lépése. Ezért ne sajnáljuk rá az időt. Gondoljuk át alaposan a saját,

illetve a családunk igényeit, gondolkodjunk hosszútávon! A szalmabála épület tervezésénél gyakran ugyanazok a szempontokat is át kell gondolnunk, mint egy

hagyományos épület esetében. Figyelnünk kell:- a költségvetésre- arra, hogy van-e a környéken megfelelő szakembergárda, és megfelelő számú kalákás segítő- arra, hogy mikor építünk, hiszen a szalmaházaknál a friss szalma miatt különösen fontos az időzítés- az anyagbeszerzés lehetőségeire (jó minőségű szalma, vályog, stb.)- a ház méretére, elrendezésére, tájolására- a helységek számára, funkcióira- a fűtés, és a gépészet megtervezésére. (Ebben az esetben is érdemes arra figyelnünk, hogy a kiemelkedően

jó hőszigetelési tulajdonság miatt lehetőségünk van a megújuló energiahordozók szélesebb körű

alkalmazására is.)

Minden tervezésre fordított idő sokszorosan megtérül.

22

Egy szalmaház építése, mint minden lakóházé, mindenképpen az álmodozással kezdődik. Először viszont azt

érdemes tisztázni, hogy mi magunk alkalmasak vagyunk-e egy ilyen egyedi lakóház tulajdonosának. Aki nem

szeret vagy nincs ideje a háza körül tevékenykedni, nem tud időt szakítani arra, hogy a kivitelezés egyes részeit ő

maga a családjával, esetleg a barátokkal együtt valósítsa meg, az bele se kezdjen egy szalmaház tervezésébe. Egy

ilyen épület a kivitelezés és a fenntartás alatt is sok munkaigényes feladattal jár, a szalmaház jó tulajdonságainak

és az olcsó üzemeltetésnek bizony ára van, főként a figyelmünk, és a munkánk. Nézzünk tehát utána a

szalmaházas tapasztalatoknak, keressünk fel háztulajdonosokat, szalmaépítő egyesületeket, kutakodjunk az

interneten!

Kivitelezés

Előkészületek, szervezésEgy szalmaház építéséhez sajnos még nehezen találunk generálkivitelezőt, ezért az egyedi munkákhoz saját

magunknak kell jó szakembereket keresni. Lehetőleg olyanokat, akik szeretik a kihívást! Két fontos szakmára

van szükségünk az egyedi szerkezetek kivitelezéshez:

ÁCSA faszerkezet a szalmabála épület lelke, hiszen ez tartja a tető súlyát, és ide fogjuk beszorítani a bálákat.

Kivitelezése terv szerinti, precíz, pontos munkát igényel!

KŐMŰVESSajnos nehéz olyan kőművest találni, aki az egyedi munkákat elvállalja. A vályogtéglával falazás, a bálafal

tapasztása, a cement nélküli mészhabarcs vakolás, mind-mind olyan munkák, amelyeket a mai kőművesek nem

szívesen vállalnak el. Érdemes felkeresni idősebb mestereket, akik még dolgoztak hasonló anyagokkal! Számolni

kell azzal is, hogy egyes munkafolyamatokat saját magunknak kell elvégeznünk (pl.: tapasztás vagy vályogvakolat

előkészítése). Az előkészületek egyik legfontosabb mozzanata a szalmabála beszerzése. Kizárólag tömörre kötött, jó

minőségű friss bálát szabad megvennünk. A bálák tárolása kulcsfontosságú, hiszen az eső nem érheti a szalmát.

23

Mivel először a faszerkezet épül meg, és a tető is a bálaberakást megelőzően készül el, célszerű a szalmát az

épületen belül tárolni. Az időzítés is nagyon fontos. A bálákat az aratás után kb. július végén, augusztus elején

tudjuk frissen megvenni. Ekkor már állnia kell a falszerkezetnek és a tetőnek. A szalmát minél előbb be kell

építenünk, hogy a vakolással nehogy kicsússzunk az időből. Ez több dolog miatt fontos: egyrészt minél hamarabb

bevakoljuk, lezárjuk a bálát, annál kisebb az esélye a rágcsálók bejutásának és egyúttal megszűnik a tűzveszély is,

másrészt a vályogvakolat igen lassan szárad, és ha még simítást is szeretnénk vagy meszelést, akkor azt a mész

fagyérzékenysége miatt mindenképpen a fagyok beállta előtt kell elvégezni. Ha úgy látjuk, hogy kicsúsztunk az

időből, inkább hagyjuk tavaszra a mész használatával járó munkákat!

Az egyedi szerkezetek kivitelezéséhez beszerzendő szerszámok és eszközök:Szalmabála beépítése a faszerkezetbe:

? motoros láncfűrész: bálák slankítása, karcsúsítása (hosszanti vágás)? bálatű: bálák méretre kötése ? fa karók: tömörítés, tömködés? fabunkó, nagyméretű balta: bálák befeszítése, beékelése, tömörítés? bálamadzag: méretre vágott bálák újrakötése? sniccer: bálamadzag vágás

Vályogvakolat, agyagvakolat feldolgozása, felhordása:? bontott vályog: beáztatva, újra feldolgozva vályogvakolatként hasznosítható? kapa (írtókapa): a beáztatott vályog felvágása, keverése? gumicsizma: a vályog keverése? fűgyűjtős fűnyíró: szalmatörek készítése? „kézi villa”: vakolat felhordása, ez kiváltható kézi felhordással, tapasztással? nagyméretű fa simító, kartecsni: a felhordott vakolat elsimítása? erős vödrök: a vályogvakolat szállítása

Rabicháló felrögzítése? lemezvágó olló: drót vágása? csibeháló v. strukatúrnád? u-szeg: rabicháló rögzítése a faszerkezethez? kalapács

Agyaghabarcs simítás? klasszikus kőműves szerszámok: simítás felhordása? betonkeverő: habarcs keverése? pelyva vagy fűrészpor: adalékanyag? főtt lisztpép

1. Betonalap, lábazatA szalmaházak jórészt a modern házakra jellemző beton sávalappal

készülnek. Az alap (helyenként vasalva) egyben lábazatként is szolgál,

mely kiemeli a bálát a padlózattól. A legcélszerűbb ún. zsalukövekből

megépíteni. Az alap és a szalmafal hőszigetelése közötti nagy

különbséget ún. lábazati hőszigeteléssel egyenlíthetjük ki, ennek

hiányában hőhíd kialakulásával számolhatunk.

2. A szalmabálák beépítéseA bálák beépítése tulajdonképpen a faszerkezetbe, létravázba

történő beszorítást jelenti. A beszorítás taposással, befeszítéssel,

bedöngöléssel zajlik. A bálák hosszát a bálamadzag elvágásával majd a

24

kívánt méretnél újrakötéssel tudjuk beállítani. Figyelni kell arra, hogy a bálák ne veszítsenek sokat a

tömörségükből! A szalmabálák széléből láncfűrésszel lehet levágni. A bálák találkozásánál és a gerendák miatt

kimaradó hézagokat tömködéssel tömítjük. 3. Vályogvakolat A legolcsóbb és legcélszerűbb megoldás, ha bontott

vályogot vagy a helyszínen kitermelt vályogot

használunk a vakoláshoz. A vályogot jóval a vakolás

előtt be kell áztatnunk, kis medencéket, krátereket

kialakítva. A beáztatott anyagot többször

felkapáljuk, a kavicsokat, fadarabokat szedjük ki

belőle. Végül szalmatöreket keverünk az anyaghoz,

és ezt is felkapáljuk, illetve megtapossuk. A töreket

fűgyűjtős fűnyíróval a legegyszerűbb összeaprítani.A lassú száradás miatt a vályogvakolatot legalább

két rétegben érdemes felvinni.

4. RabicolásA rabicolás csibehálóval törénik, ez kiváltható

strukatúrnáddal is. Érdemes a két vályogréteg közé,

u-szeggel a merevítésül szolgáló tetőlécekre

rögzítve.

5. SimításEz általában agyaghabarccsal történik, melyet

pelyvával vagy fűrészporral keverünk össze.

Keverési arányok általában: 3 rész homok, 1 rész

tiszta agyag, 2 rész pelyva vagy fűrészpor. A pelyvás

vakolat kissé érdesebb felületet képez, a

fűrészporos vakolat simább felszínt ad. A

simítóhabarcsba érdemes főtt lisztpépet (csirízt) is

keverni, mely egy erős, természetes ragasztóanyag.

Csiríz recept: 0,5 liter liszt + 2 liter vízElőször hideg vízben keverjük el csomómentesre a

lisztet. A maradék vizet forraljuk fel és ehhez adjuk

hozzá a hideg lisztpépet. Lassan adagoljuk, fontos a

folyamatos forrás! Gyakran kevergessük, nehogy

odaégjen! 20 liter habarcsba kb. 2,5 dl csirízt

keverjünk.

6. MeszelésAz agyaghabarcs simítás a csapóesőnek kitett helyeken könnyen erodálódhat. Éppen ezért az épületek északi

oldalán, vagy ahol a tetőkinyúlás nem elégséges érdemes a víznek ellenállóbb felületet kialakítani. Ennek

legegyszerűbb és legtermészetesebb módja a meszelés. A meszelés alapozását, mely egy nagyon híg meszes víz,

az agyaghabarcs simítás teljes kiszáradását megelőzően érdemes felvinni. Ez azért fontos, hogy meszelés és a

vakolat szinte egybeolvadjon. A meszelés szép, és szellőző felületet biztosít, de mechanikai hatásokkal szemben

igen sérülékeny. Ezt a tulajdonságát túró hozzáadásával javíthatjuk, mely a mésszel egy ellenálló természetes

25

ragasztóanyagot, ún. túróenyvet vagy kazeinenyvet alkot. A gyakorlatban jól bevált recept:

o 1 rész sovány túróo 1-3 rész mészo 1,5-2,5 rész víz

Ha a felületet szeretnénk lemoshatóvá tenni, akkor max 10% lenolajkence hozzáadásával ezt elérhetjük, viszont

ez esetben nehezebb lesz a festék felhordása, valamint a páradiffuzióját is rontjuk a falnak.

A túró kiváltható kazeinpor hozzáadásával is.

Vizes helységek meszeléséhez az alábbi receptet javasoljuk: 1 rész meszet és 5 rész sovány túrót víz hozzáadása

nélkül pár percig elkeverünk, majd hozzáadunk még 20 rész meszet és 2-4% lenolajkencét. Majd tovább keverve

vízzel higítjuk olyan állagúvá, ami már alkalmas a meszelés elvégzésére.

Kaláka szervezés

A szalmabála építkezés bizonyos szakaszai alkalmasak a kalákában történő kivitelezésre.A kalákák szervezéséhez is időben kell hozzáfogni. Fontos tudnunk, hogy a kalákában résztvevők a

szabadidejüket adják oda. Ezért érdemes olyan módon megszervezni a kalákát, hogy ez az alkalom egyben egy

közösségi esemény is legyen. A szalmabálák behelyezése, valamint a tapasztás az a munkaelem, ami sok emberi

munkaerőt igényel. A kaláka megkezdése előtt érdemes egy rövid tájékoztatást tartani a résztvevőknek arról, hogy mi is történik

ott, és kiosztani a feladatokat. Nagyon fontos, hogy a munkavégzés előtt a kalákában résztvevőknek egy rövid

munkavédelmi előadást tartsunk, amikor is elmondjuk a legfontosabb szabályokat, amit a résztvevők, és az

építkezés szempontjaiból be kell tartani. A legjobb, ha mindenkivel aláíratunk egy jegyzőkönyvet, hogy

meghallgatta a munkavédelmi oktatást.

Érdemes listába gyűjteni, hogy mik a legfontosabb munkavédelmi szabályok. Néhány példa::- Mivel a szalmabála az építkezés során szabadon van, ezért tilos az építkezés teljes területén a dohányzás,

és a nyílt láng használata.

26

- Fontos a megfelelő munkaruházat.- Ha valaki megsérül, akkor hol található az elsősegély doboz, és kinek kell szólnia.- Miként bánjunk az elektromos berendezésekkel, szerszámokkal, hová és hogyan helyezzük el azokat, ha

éppen nem használjuk. Miképpen kell, és ki használhatja az egyes eszközöket pl. betonkeverő, láncfűrész,

stb.- A munkavédelem szerves része a munkaszervezés, és az, hogy ha éppen nincs feladata valakinek, akkor

hol és hogyan tartózkodjon. - Az egymásra való fokozott odafigyelést külön ki kell emelni, hiszen a kalákában résztvevők gyakran nem

gyakorlottak az építőipari kivitelezésben.

A kalákában résztvevő emberektől nem mindig lehet olyan munkatempót elvárni, mint a fizetett

szakemberektől, mert pl. hiányzik a rutinjuk. Ezt a munkák ütemezésénél, és a kalákák létszámának a

tervezésénél figyelembe kell venni.

Engedélyezés

A szalmabála házak engedélyezése körül sok nehézséggel találkoztunk. Korábban csak a szerkezetre elvégzett

komplett ÉME vizsgálatokkal lehetett alátámasztani az engedélyezést. Bár volt jogi lehetőség, de az építésügyi

hatóságok mégis csak azt voltak inkább hajlandók elfogadni.

2012. nyarán kijött az MSZE 3576-1 illetve 2, szabvány a vályog és szalmabála építőelemekre, ami megszabja az

elvárt követelményeket. E szerint ezen anyagok alkalmazásához egy úgynevezett gyártóra lenne szükség, illetve

arra, hogy ki lehessen adni a megfelelőségi igazolást a beépített anyagokra. A szabvány és a 3/2003 ide vonatkozó

részei:

"Ez az elő-szabvány, mint magyar nemzeti szabványkiadvány a termékre vonatkozó 3/2003. (1. 25.) BM-

GKMKvVM együttes rendelet szerinti jóváhagyott specifikációként a megfelelőségigazolási eljárás alapját

képezheti.”

"A megfelelőség igazolása9. § (1) A szállító feladata a termékre előírt megfelelőség igazolási eljárás lefolytatása, valamint az eljárás

eredményeként kiállított megfelelőség igazolásnak (megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi

nyilatkozat) a termékhez való csatolása.

27

(4) Építési termék egyedi (nem sorozat) gyártása esetén elegendő a 4. számú melléklet 2. ii) pontjának

harmadik lehetősége szerinti szállítói megfelelőségi nyilatkozatban a termék egyedi műszaki specifikációjának

való megfelelőséget igazolni.”"2. A megfelelőség igazolás módozatai

1. a termék első típusvizsgálata a gyártó által;2. gyártásellenőrzés a gyártó által."

Vagyis többféle lehetőség is fennáll ma már arra, hogy ez az igazolás megszülessen. Jelenleg dolgozunk a

szervezeti háttér kiépítésén.

Minisztériumi állásfoglalás az engedélyek kiadásával kapcsolatban:

Természetes anyagok és egyedi termékek A 89/106/EGK számú „Építési termék irányelv” a biztonság egységes szintjének érdekében az

építményekkel szemben hat alapvető követelményt támaszt. Ezek a következők: a mechanikai szilárdság és

állékonyság; a tűzbiztonság; a higiénia, egészség- és környezetvédelem; a használati biztonság; a zajvédelem; az

energiatakarékosság és hővédelem. Az egyes építési termékre vonatkozó alapvető követelmények az

építményekben betöltött szerepéből következnek, milyen módon járul hozzá az adott termék az építmény

alapvető követelményeinek teljesítéséhez.Egy építési termék akkor alkalmas építési célra, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek

megfelelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű használat

és előírt karbantartás mellett, az építmény - amelybe a termék beépítésre kerül - kielégíti az alapvető

követelményeket.Az építési termék fogalomkörébe tartozik minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző

részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék. Fontos

megjegyezni, hogy az építési termékek az építmény alkotó részévé válnak. Amennyiben a felhasználás módja

nem ilyen, akkor nem tekintjük az adott terméket építési terméknek (beépített bútor, falfestékek). Az építési

termékekre vonatkozó konkrét és részletes termékkövetelmények áttételesen származtathatók az

építményre vonatkozó, általánosságban megfogalmazott alapvető követelményekből, és az építési termékre

kidolgozott műszaki specifikációban jelennek meg.Az építési termékek szabad forgalmazása, és a biztonság egységesen magas szintje érdekében, az építési

termékek csak megfelelőségigazolással hozhatók forgalomba. Ezt összhangban az Építési termék irányelvvel

nem csak a három minisztérium közös rendelete[1], hanem a 2004. évi XXII. törvénnyel módosított Étv[2]. is

egyértelműen rögzíti.

Az Étv. 41. §-ának (1) és (2) bekezdései szerint:Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőség-

igazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni.A megfelelőség-igazolás annak írásos megerősítése, hogy az építési célú termék a tervezett felhasználásra

alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozóa) honosított harmonizált európai szabványban, vagyb) európai műszaki engedélyben,c) ezek hiányában egyéb nemzeti műszaki specifikációban (nemzeti szabványban vagy építőipari

műszaki engedélyben), valamintd) egyedi (nem sorozatban gyártott) termék esetén a gyártási tervdokumentációban előírt

követelményeket.

28

Az előzőekből megállapítható, hogy az Európai Unió Építési termék irányelve egységesen vonatkozik bármely

építménybe beépített, bármely építési termékre. Az építési termékek között nem tesz különbséget abból a

szempontból, hogy újonnan gyártott ipari termékekről, vagy természetes építőanyagról, illetve bontott

termékről van-e szó.Logikus, hogy a kész építmény biztonsága és a beépített termékek építési célra való alkalmassága nem függhet az

építési termékek származásától. Ha az épület helyi vagy természetes anyagokból épül, akkor sem engedhető

meg, hogy biztonsági kockázatot jelentsen, és összedőljön vagy hirtelen leégjen és ezzel szomszédos épületeket

is veszélyeztessen. Az építőanyag megfelelőségének elbírálását nem lehet a laikus építtetőre bízni. Azt is szem

előtt kell tartani, hogy a tömegesen, alkalmatlan anyagokból felépített házak javítási költségei a társadalmi

hatások miatt a gyakorlatban nem a magánszemély építtetőket, hanem a költségvetést terhelik (pl.

martinsalakos házak).

A természetes építőanyagok általában nem szabványosított termékek. Legfeljebb a különböző faanyagokra

léteznek szabványok, de pl. a deszka- vagy zsindelyfedésre illetve, a vályogszerkezetekre nem. Ebből következik,

hogy más, nem szabványosított építési termékekhez hasonlóan a természetes anyagok építési célú

alkalmazása esetében sem lehet eltekinteni a szabványt pótló építőipari műszaki engedély (ÉME) [vagy az

európai műszaki engedély (ETA)] kidolgoztatásától. Ettől legfeljebb egy esetben lehet eltérni, a nem sorozatban

gyártott, egyedi termék esetén [lásd az Étv. 41. § (2) bekezdés d) pontját, és az együttes rendelet 9 §-ának (4)

bekezdését]. Ekkor a konkrét és részletes gyártmánytervet lehet egyedi műszaki specifikációnak tekinteni.Ilyen esetben az erre a feladatra jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell pontosan és részletesen

meghatározni a felhasználandó anyag elvárt tulajdonságait, a szállítás, az előkészítés, a tárolás és a beépítés

feltételeit, az alkalmazás műszaki megoldásit és a felhasznált anyagok és/vagy a késztermék megfelelősége

(minősége) ellenőrzésének módját, - a körülmények és az alkalmazott szerkezetnek megfelelő részletességgel.

A tervezőnek tehát, felelősséget kell vállalnia a természetes építőanyagra vonatkozó részletes, egyedi műszaki

specifikáció teljességéért és szakszerűségéért is.

Az egyedi termék fogalmát az Építési termék irányelvhez kiadott „M” jelű magyarázó irat (Guidance Paper)

tartalmazza: az egy, konkrétan meghatározott építési helyszínre tervezett, az esetleg speciális körülményeket

figyelembe véve tervezett és gyártott terméket vagy termékeket tekintjük egyedi terméknek.Egyedi terméknek tekinthető pl. az épülethez felhasznált vályog, ha az építendő épülethez a konkrét építési

telken belül termelik ki (pl. alapárokból, pincegödörből stb.). Ebben az esetben azonban, a tervezőnek a

szokásos engedélyezési tervnél részletesebb módon, úgy kell dokumentálnia a vályogfal anyagára vonatkozó

követelményeket, vizsgálatokat, alkalmazási-beépítési feltételeket, ahogyan az egy hasonló szerkezetre

egyébként kidolgozandó, egyedi műszaki specifikációban szükséges lenne. Ha a vályog kitermelése nem a saját

29

telken belül, hanem pl. a település külterületén történik, és az építőanyag más épületekhez is felhasználható

akkor a tégla nem minősíthető egyedi terméknek. Ebben az esetben a vályogtégla készítőjének egyedi műszaki

specifikációt kell kidolgoztatnia az anyagra (ÉME, esetleg ETA). Bármely épülethez akkor használható fel az

építőanyag, ha a szállító az egyedi műszaki specifikáció szerint elvégzett vizsgálatok alapján, megfelelőség-

igazolást mellékel a termékhez. A megfelelőség igazolása az együttes rendelet 9.§ (4) bekezdése szerint: „Építési

termék egyedi (nem sorozat) gyártása esetén elegendő a 4. számú melléklet 2. ii) pontjának harmadik

lehetősége szerinti szállítói megfelelőségi nyilatkozatban a termék egyedi műszaki specifikációjának való

megfelelőséget igazolni.”

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a saját telken kívüli anyagkitermelés engedélyköteles (területileg illetékes

szakhatóság: bányakapitányság stb.). Meg kell oldani a kitermelésbe vont terület utólagos helyreállítását,

rekultivációját is.

Az építési termék meghatározásából következik, hogy az építés helyszínén, a tényleges kivitelezési, szerelési

munka során létrejövő végleges szerkezetrészek, illetve maga a kész építmény nem tartozik az építési termékek

körébe. Az építési termék gyártójának, szállítójának felelőssége tehát a termékre, annak építési célú

alkalmasságára vonatkozik, nem pedig a kivitelezés eredményeképp létrejövő szerkezetre, illetve építményre. A

kivitelezés folyamatáért és a kész épületért a felelős műszaki vezetőnek kell helytállnia. Így pl. egy vályogfal

szakszerű megépítése is az ő felelősségi körébe tartozik, és a használatbavételi eljárás során adott felelős

műszaki vezetői nyilatkozat tulajdonképpen a kész építményre vonatkozik. A felelős műszaki vezető dolga

azonban az is, hogy ügyeljen arra, hogy az épületbe csak megfelelőség-igazolással rendelkező, építési célra

alkalmas építési termékeket építsenek be.

A természetes építőanyagokra kifejtett, előbbi gondolatmenet hasonló módon vonatkozik a bontott

építőanyagokra is. Így például, ha valaki egy régi ház bontott fagerendáit beépíti a tetőszerkezetbe,

értelemszerűen faanyagvédelmi szakértővel kell, hogy ellenőriztesse, nem gomba- vagy rovarfertőzött-e a

faanyag. Ha ezt elmulasztja, részben a tető megroggyanását idézheti elő néhány év múlva, továbbá előfordulhat,

hogy az új, eredetileg egészséges faanyagok is károsodnak. A bontott és újrahasznosított építőanyagnak is

ugyanúgy alkalmasnak kell lennie építési célra, mint az építőipar által gyártott új terméknek, és a bontott

30

építőanyag felhasználásával készült épületnek is ki kell elégítenie az építményre előírt alapvető

követelményeket. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13.§ (4)

bekezdés szerint: „A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési

munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint

szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt

felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.”

Műemlék épületek és szép régi házak felújításánál elvárás egyedi, vagy korhű anyagok és szerkezetek

beépítése. Mivel minden esetben egy konkrét meglévő épületbe meghatározott követelmények szerint

kerülnek kiválasztásra vagy tervezésre az egyes felhasznált építőanyagok vagy épületszerkezetek (pl. ablakok),

ezek szinte mindig egyedileg legyártott különleges termékek, amelyek egyedi terméknek tekinthetőek. Nem

zárja ki azonban ez, hogy készen kapható sorozatban gyártott építőanyagokat is felhasználjanak, ezeknek

természetesen rendelkezni kell az együttes rendeletben meghatározott megfelelőségigazolással.

Az építési engedélyezési eljárást és az egyes termékek megfelelőség igazolását nem szabad összekeverni. Amíg a

gyártó vagy a forgalmazó a termék megfelelőségéről kell nyilatkozzon, az építési engedélyezési eljárásban a

tervezett építményt kell vizsgálni, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelel-e. Abban az esetben, ha az

építményt a hagyományostól eltérő, olyan építőanyagok felhasználásával tervezik megépíteni, amelyekre

vonatkozóan nem rendelkezünk tapasztalatokkal az építésügyi hatóság kérheti az építmény állékonyságának,

vagy a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelőség igazolását. Ezek az igazolások lehetnek számítások vagy

mérési eredmények is. Építési rendszerek esetében a rendszerre készített műszaki specifikáció és a kezdeti

típusvizsgálat is tartalmazhatja.

31

Finanszírozás

A szalmabála épületek finanszírozási kérdéseit is érdemes áttekinteni.A finanszírozás egyik legfontosabb kérdése az építési költségek végösszegének a megtervezése.A következő kérdés, a költés, és az építési munkálatok előre haladásának a tervezése. Modern szóval Cash flow.Gyakorlati tapasztalat, hogy a leggondosabb tervezés esetén is közbejönnek olyan kiadások, amelyekre nem

lehet felkészülni. Ezért a költségvetés tervezésekor érdemes 5-10%-ot mindenre rászámolni.

A források előteremtése a hagyományos módszerekkel történhet: Megtakarítjuk a teljes összeget, és csak

azután vágunk bele az építkezésbe. Vagy csak egy részével rendelkezünk, a többi pedig baráti, családi, vagy banki

hitel, amely ilyen-olyan kamatokkal és futamidővel működik, és a ház felépítése után jó sokáig fizetjük ezeket.A szalmabála építészet azért érdekes a hitel visszafizetése szempontjából, mert a kiváló hőszigetelési képessége

miatt a ház rezsije alacsonyan tartható. Ebben az esetben a jövedelmünket nem terheli egyszerre a magas rezsi,

és a magas törlesztési részlet. Tehát ha hitelre kényszerülünk, akkor a szalmabála ház építése nagyobb

visszafizetési biztonságot jelenthet.

A szalmabála építészet, amennyiben a társadalom megismeri és befogadja, egy másik, alternatív finanszírozási

módszer alapjául is szolgálhat. Ma már egyre jobban ismertek a szívesség bankok, cserekörök, kalákakörök. A

szalmabála épület felépítése nagy élőmunka igénnyel jár, ami igen drága, mert a munkabérnek nagy az

adóvonzata, és sok költség terheli. Ugyanakkor egy másik jelenségnek is a szemtanúi vagyunk, ez pedig a

munkanélküliség növekvő jelenléte.

Közösségi szinten ebből a rendszerből a kölcsönös segítségnyújtás lehetősége tudna bennünket kimozdítani.

Ha egy közösség időben eltolva fejleszti a közösség tagjainak az infrastruktúráját, és a munka nagy részét

szívességi alapon végzik, akkor egyrészt a közösség tagjai számára megnyílik az a lehetőség, hogy

energiatakarékos, egészséges, lakásokat építsenek a saját maguk számára, mert az építkezés ténylegesen

kifizetendő költségeiből lejön az élőmunka közterhekkel növelt ára. Másrészt az alacsony rezsi, lehetővé teszi,

32

hogy a kevés jövedelmüket jobban fel tudják használni. Ezzel a módszerrel néhány év alatt egy kisebb közösség

egymásnak segítve képes lehet a saját életszínvonalát egy magasabb fokra emelni. Ehhez persze fel kell ismerni

az összefogásban rejlő lehetőséget.Ma az állami szabályzók persze nem támogatják a kalákás építkezési módszereket, mert ezen munkavégzés után

az állam nem jut bevételhez. A kalákás rendszerű építkezéseket a civil szervezetek alapításával, és működtetésével lehet ma legális keretek

között biztosítani. Ennek több módja is van. Az egyik, egy közös szervezet alapítása, aminek célja a tagok

létminőségének az emelése. Ebben az esetben a közösségi munka az egyesület alaptevékenységének számít. A

tagok a szervezet céljait segítik az önkéntes munkájukkal.

A másik lehetőség egy külsős önkéntes fogadó szervezet bekapcsolása a rendszerbe. A kalákakörök résztvevői

önkéntes szerződést köthetnek ezzel a szervezettel, aki a továbbképzések gyakorlati oktatását valósítja meg a

kalákakörök működtetésével.

33

California Állam Egészségügyi és Biztonsági előírásai

Útmutató a szalmabála építéshez

18944.30. (a) A Törvényhozás a következő tényeket találta és a következő megállapításokra jutott:

(1) Californiának sürgős szüksége van olcsó és energiahatékony lakásépítési technológiákra. (2) Az itt szokásos favázas építkezés ára jelentősen emelkedett a megfelelő minőségű építési faanyag hiánya

miatt. (3) A rizsszalma a cellulóz évente megújuló forrása, ami favázas szerkezetek energiahatékony helyettesítője

lehet. (4) Az állam megtiltotta a rizsszalma elégetését, törvényben szabályozott módon kell az égetést

szakaszonként 0-ra csökkenteni a 2000. évig. (5) A betiltott égetés miatt a termesztők alternatív kezelést keresnek a szalma számára. A legelterjedtebbek

azok az eljárások, amelyekkel a szalmát visszajuttatják a talajba. A két leggyakoribb eljárás a száraz

visszaforgatás és a rizsföldek téli elárasztása alatti visszaforgatás. Gazdaságilag életképes, farmokon kívüli

felhasználása a rizsszalmának még nem ismert. (6) A rizsföldek téli elárasztása elősegíti a rizsszalma természetes lebomlását és értékes élőhelyet biztosít a

vízimadaraknak. Az Észak-Amerikai Vízimadár Gazdálkodási Terv Central Valley Élőhelyre vonatkozó 2kockázatelemzési fejezete alapján a területen több, mint 400,000 acre (1 acre 4000 m ) arra alkalmassá tett

művelt mezőgazdasági terület szükséges a megcsappant költöző vízimadár-populációk helyreállításához a csendes-óceáni repülési útvonalon. Az elöntött rizsföldek kulcsfontosságú szerepet játszanak a történelmi

vízi és partlakó madárpopulációk sikeres helyreállításában. (7) A rizsföldek téli elárasztása előnyösen befolyásolja a vízimadarak élőhelyét és kiemelten támogatandó

azokon a helyeken, ahol minimális az esélye, hogy a lazacokra is hatással legyen a felszíni vizek elterelése. (8) Gazdaságilag életképes piac jöhet létre a rizsszalma számára, ha a rizsszalma bálákat építési célokra

használjuk. (9) A létező teljesítmény-alapú építési szabályzatok erősen

behatárolják a szalmabála építés fejlesztését. (10) Egy példa-alapú szabályzat a szalmabála építészeti

használatára határozottan kedvező hatással lenne, és

előmozdítaná az olcsó építkezés, a mezőgazdaság és a

halászat ügyét Californiában.

(b) A Törvényhozás szándéka, hogy rögzítse a szalmabálából

készült teherhordó és nem-teherhordó családiházak és egyéb

épületek építésére vonatkozó útmutatásokat, azzal a

megszorítással, hogy az útmutatás csak akkor érvényes egy

adott településen, vagy megyében, ha a helyi törvényalkotó

testület kifejezi határozott szándékát, miszerint alkalmazását a

helyi viszonyok lehetségessé, vagy szükségessé teszik.

18944.31. (a) Mindazonáltal az ebben a fejezetben felállított szabályok

alkalmazását nem szabad megkezdeni az adott településen,

vagy megyében csak akkor, ha a helyi törvényalkotó testület

kifejezte határozott szándékát, miszerint alkalmazását a

34

helyi viszonyok lehetségessé, vagy szükségessé teszik és

erről értesítik a Minisztériumot is. (b) Az ebben a fejezetben szereplő előírásokat és

szabályokat az adoptáló település vagy megye

tetszőlegesen megváltoztathatja, ha a helyi viszonyok ezt

szükségessé teszik. Azonban egyetlen változtatás vagy

módosítás sem léphet életbe mielőtt arról értesítenék a

Minisztériumot.

18944.32. A fejezet tartalmából semmi nem értelmezhető úgy, mint a 3

fejezet (5500-as bekezdéstől), vagy a 7. fejezet (6700-as

bekezdéstől) alól való kivétel. Azaz az üzleti és szakmai törvény

3. részébe foglaltak szerint, a hagyományos favázas

szerkezetektől eltérő szerkezetek tervezése, specifikálása,

rájuk vonatkozó számítások végzése csak képzett építész, vagy

mérnök vezetésével lehetséges.

18944.33. A fejezet további részében használt fogalmak definíciói:

(a) A "bála" jelentése téglatest alakú, összetömörített rizsszalma dróttal, vagy madzaggal átkötve. (b) A "Minisztérium": a Lakásügyi és Közösségfejlesztési Minisztérium (Housing and Commmmunity

Development) (c) A "réteg" jelentése a kibontott bálából eltávolított 5-8 cm vastagságú összefüggű szalmaréteg. A rétegek

a megrakott falban a bálák végei közötti kis rések kitöltésére szolgálnak. (d) A "fektetve rakott" falban a bálák úgy vannak rakva, hogy a legnagyobb területű lap vízszintes helyzetű, és

ennek a lapnak a hosszabb éle párhuzamos a fal síkjával. (e) Az "élére rakott" falban a bálák legnagyobb területű síkja függőleges helyzetű, a leghosszabb élük

vízszintes és párhuzamos a fal síkjával. (F) A "szalma" a gabonafélék száraz szára, miután a kalászokat már eltávolították.

18944.34. (a) Mivel anyagi forrásokkal is gazdálkodik, az Építési Szabvány Bizottságnak legkésőbb 2002. január 1.-éig

jelentést kell tennie a fejezetben foglaltak megvalósításáról a Minisztérium és a Törvényhozás felé is. (b) A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy mely települések és megyék alkalmazták a fejezetben foglaltakat, a

rendelkezéseknek megfelelően épült szerkezetek számát és típusát. A jelentés tartalmazhat ajánlásokat a

fejezetben foglalt útmutatás, vagy az ezzel összefüggésben levő bármely szabály módosítására, vagy

kiegészítésére. Az Építési Szabvány Bizottság tetszőleges rendelkezésére bocsátott, vagy neki

adományozott forrást elfogadhat és felhasználhat a fejezetben foglaltak megvalósítására.

18944.35. (a) A báláknak téglatest alakúaknak kell lenniük. (b) Az egy folytonos falszakaszban felhasznált báláknak azonos magasságúaknak és szélességűeknek kell

lenniük, hogy a terhelés egyenletes elosztását biztosítsák a fal mentén. (c) A bálákat polipropilén madzaggal, vagy bálázó dróttal kell összekötni. Szakadt, vagy laza kötésű bálákat

nem szabad felhasználni, csak ha a szakadt, vagy laza kötést kicserélik új kötésre, ami vissza tudja állítani a

bála eredeti tömörségét. (d) Beépítéskor a bála nedvességtartalma nem érheti el a bála teljes tömegének 20%-át. A bála

35

nedvességtartalmát a megfelelő nedvességmérő eszközzel kell ellenőrízni, amit rizsszalma, vagy széna

mérésére terveztek, és elegendően hosszú mérőfeje van ahhoz, hogy beérjen a bála közepébe. Az átlagos

nedvességtartalom meghatározásához legalább 5 véletlenül kiválasztott bálán kell elvégezni a mérést. 3

(e) A teherhordó falakba szánt bálák sűrűsége legyen legalább 110 kg/m a számított száraz sűrűsége. A

száraz sűrűséget a mért aktuális tömegből a nedvességtartalom tömegének kivonásával, majd a térfogattal

való osztással kapjuk meg. (f) Ahol egyedi méretű bálákra van szükség, ott is meg kell egyezzen a bálák sűrűsége, a kötés erőssége, és ha

lehet, még a kötések száma is a szabvány méretű bálákéval. (g) Különböző fajta szalmák beleértve a búza, rizs, rozs, árpa, zab és a hozzájuk hasonlók szalmája is

használható építési célokra, ha megfelelnek az ebben a fejezetben foglalt alak, sűrűség, nedvességtartalom,

és kötési követelményeknek.

18944.40. (a) A tapasztott, vakolt, vagy más megfelelő módon befejezett szalmabála fal ugyanolyan tűzbitonsági

osztályba tartozik, mint az azonos módon befejezett favázas szerkezetek. (b) A minimális bálafal vastagság 33 cm. (c) Teherhordó bálafallal készült épület nem lehet emeletes, és a fal bálából készült szakaszán a

magasság:szélesség arány nem haladhatja meg az 5,6 : 1 -et. (például egy 58 cm vastagságú fal maximum 325

cm magas lehet.) (d) Támaszték nélküli falszakasz hosszának és szélességének aránya nem érheti el a 15,7 : 1 -et. (például egy

58 cm vastagságú falszakasz támaszték nélküli hossza maximum 910 cm lehet.) (e) A megengedett függőleges terhelés (önsúly és terhelés együtt) egy teherhordó bálafal tetején maximum

20.000 N/m , és az eredő terhelésnek a fal középvonalán kell hatnia. A szalmabála szerkezeteket úgy kell

megtervezni, hogy elviseljék az Egységes Építési Szabályzat (UBC) legfrissebb kiadása által előirt vízszintes

és függőleges terhelési értékeket. (f) Az alapot úgy kell méretezni, hogy megfeleljen a bálafal vastagságának, és a faltól, valamint a tetőtől

származó önsúlynak és egyéb terheléseknek. Az alapnak, amin a szalmafal áll legalább 15 cm-rel a környező

talaj szintje fölé kell emelkednie. Az alapzatnak legalább olyan szélesnek kell lennie, mint a rajta álló bálafal,

ez alól az egyetlen kivétel, hogy a bálák az alap külső élén túllóghatnak maximum 8 cm-rel azért, hogy az alap

külső merev szigetelésével egy síkba kerülhessenek. Az alapnak legalább 30 cm-rel kell a természetes

talajszint alá nyúlnia, ha pedig ennél mélyebben van a fagyhatár, akkor azt kell elérnie. (1) Az alapba legalább 13 mm átmérőjű függőleges erősítő (fém)rudakat kell rögzíteni legalább 18 cm

mélyen úgy, hogy a rudak vége legalább 30 cm-rel emelkedjen az alap szintje fölé. A rudakat a fal

középvonalán kell elhelyezni nem messzebb mint 60 cm-enként. Egy-egy rudat kell minden ajtókeret és

sarok 30 cm-es környezetén belül is elhelyezni kivéve, ha ott horgony van.

(2) A bálafallal érintkező nem-bála falakat a következő eljárások valamelyikével, vagy ezekkel ekvivalens

eljárással kell a bálafalakhoz kapcsolni: (a) Megfelelő hosszúságú legalább 16 mm átmérőjű facsapokkal, amikből legalább 30 cm behatol a bálába, a

másik végük pedig a nem-bála falba fúrt lyukakba van rögzítve. A csapokat úgy kell elhelyezni, hogy minden

bálát legalább egy csap rögzítsen. (b) Kihegyezett, legalább 30 cm hosszú fakarókkal, amelyeknek a kiálló végeik legalább 4 x 9 cm

keresztmetszetűek és teljesen behatolnak minden bálasorba. (A másik vég ilyen esetben is a nem-bála falban

van rögzítve.) (C) Menetes fémrudakkal, amik a nem-bála falba vannak befalazva, a szomszédos bálán teljesen áthatolnak, a

túloldalon pedig anyacsavar és egy acél-, vagy rétegeltlemez alátét rögzíti. Az alátét legalább 15 cm élű

négyzet, ha acél akkor vastagsága legalább 5 mm, ha rétegelt lemez, akkor legalább 13 mm. Ezt a fajta

rögzítést elegendő 3 helyen alkalmazni.

2

36

(3) (A) A teherhordó bálafalakat le kell rögzíteni az alaphoz legfeljebb 1,8 m-enként. Ehhez az alapba kell

rögzíteni legalább 65 mm átmárőjű fészkeket, úgy hogy a fal végétől számított 90 cm-en belül biztosan legyen

egy. Legalább 13 mm átmérőjű menetes végű fémrudakat kell a fészkekbe és egymáshoz rögzíteni menetes

csatolóanyák felhasználásával a fal teljes magasságán keresztül, egészen addig, amíg át nem ér a tetőt közvetlenül

tartó szerkezeten, (a koszorú és a talpgerenda megfelelőjén) ahol anyacsavarral és alátettel kell rögzíteni.

37

38

Linkekwww.facebook.com/Szalmabalaepiteszet

- A szalmaépítészet népszerűsítése, elméleti és gyakorlati képzésekwww.energiaeskornyezet.huwww.szalmaepitok.huwww.amazonails.org.uk/page/gallerywww.modcell.com Egy panelgyár.www.balewatch.com 50 szalmabála épület terv.www.fasba.dewww.baubiologie.at/europe Sok megépült európai példa.www.ecobusinesslinks.com/straw-bale-house-design.htm Példák Amerikából.www.greenhomebuilding.com/strawbale.htmhttp://glassford.com.au/mainhttp://strawbaleplans.wordpress.com Tervek találhatóak itt.http://strawbalehomes.orghttp://mha-net.orghttp://straworks.cahttp://www.buildnaturally.com/

Könyvek- Medgyasszay Péter; Novák Ágnes: Föld és szalmabála építészet. TERC kiadó- Gernot Minke-Benjamin Krick: Szalmabála építés. Cser kiadó 2012- Athena Swentzell Steen Bill Steen, David Bainbridge :The Straw Bale House (A Real Goods

Independent Living Book)- Catherine Wanek :The New Strawbale Home, - Athena Swentzell Steen, Bill Steen: The Beauty of Straw Bale Homes - Bruce King: Design of Straw Bale Buildings; The State of the Art