1

Ütőné Visi Judit

Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból

Feladatmegoldások

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest

2

HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN

1. KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

1. feladat

1. a geocentrikus világkép megalkotása C

2. a bolygók mozgástörvényeinek felismerése D

3. a heliocentrikus világkép megalkotása B

4. a Jupiter 4 holdjának felfedezése A

2. feladat

Naprendszer, Tejútrendszer, Metagalaxis, Univerzum

3. feladat

A Tejútrendszernek az a része, amelyen belül a Nap gravitációs hatása érvényesül.

Az a távolság, amelyet a fény a légüres térben egy év alatt megtesz. Ez megközelítőleg 1012

km (9461 milliárd km)

A Nap és a Föld közepes távolsága. 1 CSE=150 millió km.

4. feladat

Igen, mert a nagy távolság miatt a fénynek hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy eljusson

a Földre.

5. feladat

A, C

Kis tömeg és nagy sűrűség, rövidebb keringési idő, kisebb átmérő.

Szilárd felszín (kéreg), elkülöníthető légkör, kevés hold.

Merkúr, Vénusz, Föld, Mars

6. feladat

1. D, 2. A, 3. B, 4. A, 5. A, 6. C, 7. A, 8. B, 9. B, 10. A

3

7. feladat

Mert a Vénusznak nincs saját fénye, tehát nem csillag. Csak a Nap fényét veri vissza, vagyis

bolygó.

8. feladat

Nap, nagybolygók, kisbolygók, holdak, üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag

9. feladat

B-t kell bekarikázni.

A meteoritok olyan meteorok, meteordarabok, amelyek elérik a földfelszínt. A meteorok

pedig nem biztos, hogy eljutnak a Föld felszínére. (Elkerülhetik a Földet vagy eléghetnek a

légkörben.)

10. feladat

Mars, Jupiter, Neptunusz, Szaturnusz, Föld

11. feladat

Az égbolt színe fekete.

Nincs légmozgás, szél.

Az árnyék éles, fekete, nincs átment.

Aprózódás jellemző, a formák a szél és a csapadék hiánya miatt sokáig élesen megmaradnak.

12. feladat

A Nap belsejében lejátszódó folyamatokból, amely során a hidrogén héliummá alakul át és

eközben hatalmas mennyiségű energia szabadul föl.

13. feladat

A) áramlási öv (konvektív zóna), B) mag, C) fotoszféra, D) sugárzási öv

kromoszféra, napkorona

E) protuberancia, F) napkitörés (fler)

napfolt, alacsonyabb hőmérsékletű

14. feladat

A napsugárzás energiaforrás a növények és közvetve az állatok és az ember számára.

4

A szén, a szénhidrogén tulajdonképpen elraktározott napenergia.

A napsugárzás alternatív energiaforrás.

A légköri folyamatok mozgatója, a legfontosabb időjárási és éghajlati tényező.

A naptevékenység befolyásolja a földi életet. (Például: mágneses viharok, sarki fény,

zavarok a rövidhullámú rádiózásban)

A naptevékenység befolyásolja az időjárás változékonyságát.

A naptevékenységnek élettani hatása is van. (Például az erős naptevékenység és a

szívinfarktusok gyakorisága közötti összefüggés mutatható ki. A naptevékenység

ingadozása bizonyos fák évgyűrűjének vastagságában is nyomon követhető.)

A Napból érkező káros ultraibolya sugaraknak sejtroncsoló hatásuk van. Ez ellen véd

a légkör ózonpajzsa.

15. feladat

Jurij Gagarin: első ember a világűrben

Neil Armstrong: első ember a Holdon

16. feladat

a) A Naprendszer forró gázködből (nebula) sűrűsödött össze. A forró csillagporból annak

hűlése következtében kialakuló centrifugális erő hatására szakadtak ki, majd sűrűsödtek

össze a bolygók. Megfogalmazója Pierre Simon Laplace.

b) Fred Hoyle

2. A FÖLD MINT ÉGITEST

1. feladat

1. I, 2. H, 3. H, 4. I, 5 I

2. feladat

A) Déli-sark, B) Egyenlítő, C) ekliptika síkja

D) 23, 5o, E) 66,5 o

3. feladat

tengely körüli forgás

keringés a Nap körül

5

tengely körüli forgás

keringés a Nap körül.

4. feladat

A Nap látszólagos mozgása keletről nyugat felé történik az égbolton. A tőlünk keletre fekvő

területekre utazva az óránkat előbbre kell állítani (azaz már elmúlt az az időpont), nyugatra

utazva pedig vissza kell tekerni.

5. feladat

1. A, 2. B, 3. A, 4. A, 5. C, 6. A, 7. B, 8. A, 9. D, 10. B

6. feladat

Dátum Hova érkeznek merő -

legesen a napsugarak?

Elnevezés Északi

félgömbön

A napsugarak

hajlásszöge a

Déli-sarkkörön

III. 21. Egyenlítőre Tavaszi

napéjegyenlőség

A tavasz kezdete 23,5 o

VI. 22. Ráktérítő Nyári napforduló A nyár kezdete Ezen a napon

nem kel fel a Nap

IX. 23. Egyenlítőre Őszi

napéjegyenlőség

Az ősz kezdete 23,5 o

XII. 22. Baktérítő Téli napforduló A tél kezdete 47o, ezen a na-

pon nem nyug-

szik le a Nap.

7. feladat

1. A, 2. E, 3. D, 4. B, 5. C, 6. C, 7. B, 8. E

8. feladat

Március 21.: 23,5o-os szögben, Június 22.: 47 o -os szögben,

Szeptember 23.: 23,5 o -os szögben, December 22.: nem emelkedik a látóhatár fölé.

9. feladat

Március 21.: 80o-os szögben, Június 22.: 56,5o-os szögben,

Szeptember 23.: 80o-os szögben, December 22.:76,5o-os szögben.

6

10. feladat

A déli szélesség 20 o-ról.

11. feladat

=, =, >,<, =

12. feladat

Napfogyatkozás: Nap, Hold, Föld.

Holdfogyatkozás: Nap, Föld, Hold.

13. feladat

Napfogyatkozás: újholdkor

Holdfogyatkozás: holdtöltekor

Azért mert, a Hold és a Föld pályasíkja 5˚-kal eltér egymástól.

14. feladat

1. A, 2. B, 3. D, 4. A, 5. C, 6. C, 7. A, 8. C

15. feladat

d.sz. 30 o, ny.h. 130 o

éjfél van

tél

Ausztrália

16. feladat

65˚

65x 111,3 km (= 1 fok) =7234,5 km

14 órát mutat szintén. Azért mert azonos hosszúsági körön van a két település.

17. feladat

Világidő a greenwichi 0o hosszúsági körhöz tartozó idő (középnapidő).

7

18. feladat

Helyi idő szerint akkor van dél, amikor a Nap éppen az adott hosszúsági körön halad át. Így

minden hosszúsági körön más és más a helyi idő. A szélességi körönként eltérő helyi idő

használata zavarokat okozna. Ezért vált szükségessé a zónaidő bevezetése. Az egyes

időzónákon belül azonos időszámítást, zónaidőt használnak.

19. feladat

szélesség 0o (Egyenlítő), ny. h. 15o

Atlanti-óceán

20. feladat

é. sz. 50 o, k. h. 30 o

d. sz. 40 o, k. h 30 o

90x111,3 = 10 017 km

21. feladat

helyi idő szerint 16 óra 20 perc

zónaidő szerint: 16 óra

22. feladat

Málta

1,7 x 111,3 km≈ 189 km (az 1,7 fok a térkép alapján történt becslés)

ÉNy

Athén

Igen, 1 órát előre

23. feladat

Egy nappal előbbre kell állítanunk.

3. KÖRNYEZETÜNK ÁBRÁZOLÁSA

1. feladat

1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I, 6. I, 7. I, 8. H, 9. I, 10. I, 11. H, 12. I, 13. I

8

2. feladat

1. Az azonos tengerszintfeletti magasságban lévő pontokat összekötő görbe.

2. A kicsinyítés mértéke a térképen. Megmutatja, hogy a térképi 1 cm hány centiméternek

felel meg a valóságban.

3. A kicsinyítés kifejezése rajzos formában.

4. A térkép olyan hálózata, ahol egy betű és egy szám kombinációja együtt határoz meg egy

területet (mezőt), amelyben a keresett pont megtalálható.

3. feladat

A) A Balti-tenger középszintje.

B) Nadapon, a Velencei-hegység előterében.

C) Lázár deák.

4. feladat

3., 1., 2.

5. feladat

1. A, 2. B, 3. C, 4. A, 5. C, 6. B, 7. B

6. feladat

1 : 4 000 000, kis méretarányú térkép

7. feladat

12² X 18² gyöke 20; A-b = 12, b – c = 16 = 28 km. A légvonalbeli távolság 20 km, összesen 28 km-t kerékpározott.

8. feladat

A tó területe 19,625 km2

9. feladat

Igen, mert az autópálya hossza 20 cm lesz a térképlapon.

10. feladat

12 cm2

9

11. feladat

1. C

2. B

A szintvonalak itt a legritkábbak.

3. 600 m

4. C

5. C

Mert ez az út a hegy déli lejtőjén vezet, amely a napsugarak nagyobb hajlásszöge miatt jobban

felmelegszik.

12. feladat

a) Domborzatrajz, síkrajz, névrajz

b) A természetes és mesterséges elemei (tereptárgyakat) ábrázolja. Típusai: alaprajzszerű

(felülnézeti) ábrázolás, magyarázó jel használata

c) Szintvonalas, színfokozatos, domborzatárnyékolásos, komplex

d) Balti-tenger

13. feladat

Kúpvetület: 1., 6.

Hengervetület: 2., 3., 5.

Síkvetület: 1., 4.

14. feladat

A) síkvetület, B) kúpvetület, C) hengervetület

TERMÉSZETFÖLDRAJZ 4. A KŐZETBUROK

1. feladat

A) belső mag, C) külső mag, E) földköpeny, D) asztenoszféra (lágy földköpeny), B)

kőzetburok F) vízburok, G) levegőburok, H) talajburok, I) bioszféra

10

2. feladat

a) földköpeny, b) belső mag, c) levegőburok, vízburok, talajburok, d) külső mag (maghéj),

e) belső mag, f) levegőburok

3. feladat

A hullámok a különböző sűrűségű anyagokban más-más sebességgel terjednek. Az eltérő

tulajdonságú gömbhéjak határán megtörnek, illetve visszaverődnek. A folyadékszerű

anyagokban pedig egyáltalán nem terjednek a transzverzális (szekunder) hullámok.

4. feladat

A) gránitos réteg, B) bazaltos réteg (a B betű a fekete vastag vonal feletti szürke sávra mutat),

C) gabbrós réteg (a C betű a fekete vastag vonalra mutat), D) asztenoszféra,

E) a földköpeny felső, szilárd része

Bejelölve: szárazföldi földkéreg: A és B; kőzetburok: A, B, E, illetve A, C, E

A kőzetburok magába foglalja a földkérget és a földköpeny felső, szilárd részét.

Az óceáni kéregnél hiányzik a gránitos réteg, vékonyabb – gabbró és bazalt alkotja. A

szárazföldi réteg vastagabb, gránitos réteg.

5. feladat

1. A, 2. D, 3. B, 4. B, 5. C, 6. D, 7. A

6. feladat

1. Észak-amerikai-lemez, 2. Arab-lemez, 3. Csendes-óceáni-lemez, 4. Eurázsiai-lemez,

5. Nazca-lemez, 6. Dél-amerikai-lemez, 7. Antarktiszi-lemez, 8. Afrikai-lemez,

9. Indoausztráliai-lemez,

elcsúsznak egymás mellett

közelednek egymáshoz

közelednek egymáshoz

távolodnak egymástól

Az Andok felgyűrődése, hegységképződés

Az Atlanti-óceán medencéjének kinyílása

7. feladat

A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része.

11

A földköpeny felső, képlékeny része.

A felszínre került magma.

A lágyköpeny (asztenoszféra) kőzetolvadéka.

Olyan vulkán, amelynek felépítésben tufa és lávarétegek váltakoznak.

Vulkáni kráter környéki beszakadás, gyakran robbanásos.

8. feladat

A területen húzódik végig a Szent András-törésvonal, amely mentén a Csendes-óceáni- és az

Észak-amerikai-lemez elcsúszik egymás mellett. Az elmozdulás követhető nyomon az

ültetvény sorainak megtörésében.

9. feladat

A) óceáni kőzetlemez, B) mélytengeri árok, C) szárazföldi kőzetlemez, D) gyűrthegység,

E) hasadékvölgy, F) óceáni hátság, G) (andezit) vulkán

aláhúzva: Andok

A távolodó kőzetlemezekhez kapcsolódó vulkánosságra jellemző: 2., 5., 6., 8.

Az ütköző lemezekhez kapcsolódó vulkánosságra jellemző: 1., 3., 4., 7.

A Föld belső hője tartja mozgásban az asztenoszféra anyagáramlásait, amelyek a

kőzetlemezeket mozgatják.

10. feladat

Az Alföldön nagyobb a geotermikus gradiens növekedésének értéke, mert vékonyabb a

földkéreg. (A Föld egyes területein jelentős eltérés figyelhető meg a geotermikus gradiens

értékében)

Dél-Afrikában 100 m/1 oC, az Alföldön 100 m/5 oC.

11. feladat

A) magmakamra, B) láva, C) vulkáni törmelék (tufa), D) kráter, E) kürtő, F) csatorna

rétegvulkán (sztratovulkán)

ütköző kőzetlemezekhez

andezit, riolit és ezek tufái

12

12. feladat

Mindkettő kőzetlemez szegélyéhez (lemeztektonikai folyamatokhoz) kapcsolódik.

Rétegvulkán

13. feladat

Lemezszegélyekhez kapcsolódnak.

Ütköző (közeledő) kőzetlemezekhez.

Az óceáni hátság hasadékvölgyében folyamatosan működő bazaltvulkánossággal.

A gyűrthegységekhez és az árkokhoz.

14. feladat

a) Ütköző kőzetlemez-szegélyen helyezkedik el.

aktív vulkánosság

óceáni kőzetlemezek

b) 1. utórengés

2. cunami, özönár

15. feladat

a) b) epicentrum: 2 – rengésközpont

hipocentrum: 1 – rengésfészek

c) a rengésmélységet

16. feladat

Richter-skála Mercalli-skála

A mérés alapja a felszabaduló energia az okozott kár, pusztítás

Fokozatok száma nincs felső határa 12 fokozatú

17. feladat

Pacifikus-hegységrendszer Eurázsiai-hegységrendszer

Ütköző kőzetlemezek típusai Óceáni↔szárazföldi,

óceáni↔óceáni

Szárazföldi↔ szárazföldi

Legfontosabb felépítő kőzetek Vulkanikus kőzetek, főleg

andezit

Üledékes kőzetek

13

Futásának fő iránya É – D NY – K

Mely kontinenseken

található?

Amerika és Ázsia Afrika, Európa és Ázsia

Ásványkincsei Színes- és nemesfémércek Kevesebb színesfémérc, főleg

üledékes ásványkincsek

(sófélék, bauxit, barnakőszén,

szénhidrogének)

Kialakulásának fő időszaka Harmadidőszak Harmadidőszak

18. feladat

1. Kárpátok, 2. Atlasz, 3. Andok, 4. Kaukázus, 5. Appenninek, 6. Kordillerák, 7 Urál, 8.

Skandináv-hegység, 9. Francia-középhegység, 10. Pireneusok

a) Halmazok: fiatal gyűrthegységek → Eurázsiai-hegységrendszer: 1., 2., 4., 5., 10.,

→ Pacifikus-hegységrendszer: 3., 6.

óidei röghegységek → Kaledóniai-hegységrendszer: 8.,

→ Variszkuszi-hegységrendszer: 7., 9.,

19. feladat

Lépcsős vetődést és árkos vetődést.

A) vetősík

B) (kiemelt) rög

20. feladat

1. C, 2. B, 3. A, 4. A, 5. B, 6. B, 7. A, 8. B, 9. A, 10. D

21. feladat

a) lösz, b) gránit, c) csillámpala, d) dolomit

22. feladat

A kősó, mert az nem törmelékes, hanem vegyi üledékes kőzet. Elfogadható indoklás az is,

hogy a kősó ásvány, a többi pedig kőzet.

A gránit, mert az nem átalakult, hanem mélységi magmás kőzet.

A riolit, mert az nem mélységi, hanem kiömléses vulkáni kőzet.

Az andezit, mert az nem bázisos kőzetolvadékból származik.

14

23. feladat

Bükk: mészkő, Szent György-hegy: bazalt, Mátra: andezit,

Velencei-hegység: gránit, Bakony: mészkő, Gellért-hegy: dolomit

Zempléni-hegység: riolit, Mecsek: mészkő, Soproni-hegység: átalakult kőzetek (gneisz,

csillámpala)

24. feladat

A) kőolaj, B) földgáz, C) rétegvíz

szénhidrogéncsapda (elfogadható: redőboltozat)

redőboltozat (elfogadható: gyűrődés)

laza szerkezetű, lyukacsos kőzet

25. feladat

Csak a szén képződésére jellemző: a), e)

Csak a szénhidrogének képződésére jellemző: b), f), g)

Közös jellemző: c), d)

26. feladat

1100 ˚C: nikkel, platina

1000 ˚C: vas, króm

500 ˚C: urán, ón

350 ˚C: réz, arany, cink, ólom

27. feladat

1. gipsz

2. kősó

3. kálisó

4. agyag

Meleg, száraz éghajlaton. Mert ott erős a párolgás.

28. feladat

a) aprózódás: A kőzetek apróbb darabokra történő szétesése, fizikai változás.

mállás: Olyan folyamat, amely során megváltoznak a kőzetek kémiai tulajdonságai.

b) Aprózódást idézhet elő a hőingadozás, a fagy és az élővilág (pl. gyökerek feszítő ereje)

15

c) A málláshoz kémiai hatóanyagot (savakat) tartalmazó vízre van szükség. A folyamat annál

hatékonyabb, minél magasabb hőmérsékleten megy végbe.

d) 1. A, 2. M, 3. M. 4. A, 5. A, M,

29. feladat

1. A, 2. C, 3. B, 4. A, 5. B

30. feladat

a) A zonális talajok a természetföldrajzi övezetességhez kapcsolódnak. Az éghajlati,

növényzeti adottságokhoz illeszkedve alakultak ki, jellemzőek az adott övezetre, övre.

Olyan talajok, amelyek az egyes zónákon belül helyi tényezők hatására – pl. kőzetminőség,

vízrajzi adottságok – alakultak ki.

Bármelyik földrajzi övezetben előfordulhatnak olyan talajok, melyeken a klíma hatása nem

ismerhető fel, pl. az ártéri öntéstalajok.

b) Zonális talaj: 2., 5., 6., 7. Intrazonális talaj….4..…Azonális talaj: 1., 3., , 8.

31. feladat

A külső erők tevékenysége (szél, víz, jég) szinte alig vehető észre a belső erők látványos,

néha szemünk előtt lejátszódó (pl. földrengés, vulkán működése) felszínformáló

tevékenysége mellett. Hosszú (földtörténeti) idő alatt azonban a külső erők is jelentősen

átformálják a felszínt.

A földmagban lejátszódó radioaktív bomlási folyamatokra.

A Nap sugárzása.

32. feladat

a) nehézfémek érceit (platina, nikkel, króm), vasércet

b) A külső erők által lepusztított kőzetek színes- és nemesfémércet tartalmazhatnak. A

torlatokban felhalmozódó hordalékból aranyércet moshattak ki.

c) Üledékes eredetű ásványkincs, feketekőszén.

d) ősmasszívum

33. feladat

Sorrend: B, D, C, A

1. Pangea, 2. Laurázsia, 3. Gondvana, 4. Panthalassza, 5. Tethys

16

34. feladat

Óidő: 1.,5.,6.,9. időrendi sorrendben: 9.,1.,5., 6.

Középidő: 2.,3.,10. időrendi sorrendben: 2., 10.,3.

Újidő: 4.,7.,8. időrendi sorrendben: 8.,7.,4.

35. feladat

A) Kaledóniai-hegységrendszer óidő, szilúr

B) ősföldek előidő:

C) Variszkuszi-hegységrendszer óidő, karbon

D) Eurázsiai-hegységrendszer újidő, miocén

E) Pacifikus-hegységrendszer újidő, miocén

Északról dél felé egyre fiatalabb szerkezeti egységek építik fel a kontinenst.

36. feladat

‐ nagyjából vízszintes felszín, szintkülönbség 50m/km2 alatt

‐ lejtés nem haladja meg a 6‰-et

Az eltérő tengerszint feletti magasság.

alföld: Alföld, Kisalföld

mélyföld: Holland-mélyföld, Kaszpi-mélyföld

fennsík: Bükk-fennsík, Tibet

37. feladat

1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. H, 6. I, 7. H, 8. I, 9. I, 10. H

38. feladat

A középhegységek és a dombvidékek területét.

Az erózió legjobban a lejtős területeket sújtja. Különösen nagy az erózió veszélye ott, ahol

a gazdálkodás, a terjeszkedő földművelés igényei miatt megbontották, vagy teljesen

kiirtották az eredeti, zárt növénytakarót.

A legveszélyeztetettebb területeken a művelés megszűntetésével, visszaerdősítéssel,

máshol a körültekintőbb, a talajeróziót csökkentő művelés bevezetésével: pl. a lejtő

irányára merőleges szántással, a gyümölcsfák, szőlők ilyen irányú sorokba történő

telepítésével, teraszos művelés kialakításával.

Pl. a savas esők, a hulladék nem megfelelő elhelyezése, a nem megfelelően használt

17

műtrágyák és növényvédő szerek maradékainak felhalmozódása a talajban. A túl magasan

álló talajvíz elvezetésének hiánya. A szikesedés.

39. feladat

Az erózió legerősebben a dombok, a lejtők tetejét pusztítja. Az eróziónak legelőször a talaj

felső, humuszban gazdagabb, és ezért sötétebb színű rétege esik áldozatul. Ennek helyén

azután a mélyebben fekvő, gyakran világosabb színű alapkőzet kerül a felszínre. A lehordott

termőréteg pedig a lejtők alján, a mélyebben fekvő területeken halmozódik fel.

5. LÉGKÖR

1. feladat

a)

Állandó gázok Változó gázok Erősen változó gázok

2., 3., 9. 1.,4., 7., 5., 6., 8., 10.

b) por, korom, sókristály

A felszíni vizek párolgásával és az élőlények élettevékenysége kapcsán párologtatással,

légzéssel.

2. feladat

a) A) troposzféra, B) termoszféra, C) sztratoszféra, D) mezoszféra, E) alsó légkör

b) Fokozatosan csökken, mert a levegő alulról, a földfelszín közvetítésével melegszik fel.

c) A sztratoszférában és a termoszférában, mert mindkettő elnyeli az UV sugarakat és ez

hőtermelődéssel jár.

d) Az ózonréteg helye a sztratoszféra feslő harmadában van. A réteg szerepe a Napból érkező

káros UV-sugarak elnyelése.

e) A termoszférához.

3. feladat

1. D, 2. C, 3. A, 4. B, 5. D, 6. A, 7. B, 8. C, 9. A, 10. D

4. feladat

A szántóföld felett, mert az több sugárzást nyel el (kisebb az albedója).

18

A lombos erdő felett, mert az több sugárzást nyel el (kisebb az albedója).

A földfoltokkal tarkított hó felett, mert az sötétebb színű és több sugárzást nyel el (kisebb

az albedója).

A déli lejtő felett, mert ezt a lejtőt érik nagyobb hajlásszögben a napsugarak.

A szántóföld felett. A víz ugyan jóval több sugarat nyel el, de a fajhője sokkal nagyobb,

ezért kevésbé melegszik fel, mint a szántóföld. Így a levegő is a szántóföld felett lesz

melegebb.

5. feladat

a) A) A Nap járása (a besugárzás változása).

B) A hőmérséklet változása.

b) A legmagasabb a hőmérséklet 15 óra körül a két görbe dél utáni metszéspontjában, a

legalacsonyabb nem sokkal a napfelkelte utáni metszéspontban.

c) A napkelte utáni és előtti grafikonrész.

d) Az eltérés oka az, hogy a levegő nem közvetlenül, hanem a földfelszín közvetítésével

melegszik fel. (Idő kell, hogy a felmelegedett földfelszín átadja a hőt a légkörnek.)

6. feladat

a), b): napi középhőmérséklet: 7,8 oC, napi hőingás: 11 oC

c) A legmagasabb hőmérsékletet 11 órakor mérték, nem pedig délután 15 óra körül.

Magyarázata lehet: hidegfront megérkezése (gyors felhősödés, hűvös szél, esetleg

csapadék).

7. feladat

a) 8,8 oC

b) évi közepes hőingás, 22,5 oC

c) aláhúzva: Az Egyenlítőhöz képest északra vagy délre fekszik-e; Az óceánhoz közel vagy

attól távol fekszik-e;

8. feladat

Nappal a szárazföld gyorsabban felmelegszik, felette alacsony légnyomás alakul ki. A

tenger lassabban melegszik fel, felette magas égnyomás alakul ki. A szél a tenger felől a

szárazföld felé fúj. Este a helyzet fordított.

parti szél

19

hegy-völgyi szél, városi szél

9. feladat

1. ciklon 2. anticiklon

10. feladat

Magas légnyomású terület (M): É. sz.: 30°, 90°; D. sz.: 30°, 90°

Alacsony légnyomású terület (A): 0°, É. sz.: 60°, D. sz. 60°

a) Az Egyenlítő és a sarkvidékek területén hőmérsékleti okokkal. A 30. szélességi fok magas

nyomású övének kialakításában az anticiklonok, a 60. szélességi fok alacsony nyomású

övének kialakításában a ciklonok játszanak szerepet.

b) Nagy magasságban (a troposzféra felső határán), az egész Földet körülfutó, nagy sebességű

nyugatias szeleket.

c) A nyugatias szelek a jellemzők.

11. feladat

A Coriolis-erő a Föld forgásából származó eltérítő hatás.

a) Északi félgömb nyara:

Északi félgömb tele:

b) növekszik

12. feladat

a)

Északi félgömb

Egyenlítő

Déli félgömb

20

b)

Nyár Tél

Északi félgömb DNY ÉK

Déli félgömb ÉNY DK

c) Az Egyenlítőt átlépő szélre más irányú eltérítő erő hat, ezért változik a szél iránya.

13. feladat

Az a hőmérséklet, amelyen a lehűlő levegő telítetté válik.

Megmutatja, hogy a levegőben lévő vízgőztartalom hány %-a annak, amelyet ezen a

hőmérsékleten képes lenne befogadni.

Az a vízgőzmennyiség, amely egy adott pillanatban éppen a levegőben van (g/m3).

14. feladat

1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. H

15. feladat

1. harmat 2. zúzmara 3. dér 4. eső 5. ónos eső

16. feladat

1. D, 2. B, 3. A, 4. C, 5. A, 6. D, 7. B

17. feladat

I. Hajnalra erősen lehűlt a levegő, elérte harmatpontját, és a felszín közelében lévő

légrétegekben megindult feleslegessé vált vízgőztartalom kicsapódása a kondenzációs

(kicsapódási) magvakon. (Megindult a talaj közeli felhőképződés.)

A napsütés hatására a levegő fokozatosan felmelegedett, és így egyre több vízgőzt tudott

magában tartani. Ezért a köd fokozatosan megszűnt.

II. Ez az ún. áramlási köd. A hideg talajfelszín fölé meleg, nedves légtömeg érkezik lassan, a

hirtelen lehűlt levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és vastag köd alakul ki.

Ilyenkor lehetséges, hogy a felszín közelében hidegebb van, mint a magasban, ahol süt a

Nap. (Hőmérsékleti inverzió alakul ki.)

Erősebb szél, frontbetörés szűntetheti meg a helyzetet. (Az ilyen köd általában tartós,

hiszen a hidegebb levegő nehezebb és ez van felszín közelében.)

21

18. feladat

69%

10 oC-on, 600 m magasan

5,5 oC

Ne induljanak el, mert nagy valószínűséggel megáznak, hiszen már 600 m magasan

megindul a felhőképződés.

19. feladat

Igen, kell csapadékkel számolniuk.

Az indulás helyén: 17/100 x 76 = 12,9 ≈ 13 g/m3. Harmatpont 15 oC-on 900 m magasan →

900 méter felett már lehet csapadék, esőre számíthatnak.

1900 m 100m/-0,5 oC → - 8,5 → hegycsúcson 6,5 oC

Másik oldal: 1600 m 100m / + 1 oC → 22,5 oC-ot

Főn szél

20. feladat

ciklon

A) hideg levegő, B) meleg levegő, C) izobárvonal, D) hidegfront, E) melegfront

21. feladat

1. anticiklon, 2. ciklon, 3. ciklon, 4. anticiklon, 5. ciklon

22. feladat

1. M, 2. H, 3. H, 4. M, 5. H

23. feladat

1. D, 2. C, 3. A, 4. B, 5. C, 6. A, 7. D, 8. C, 9. A, 10. B

24. feladat

1. D, 2. A, 3. C, 4. A, 5. B., 6. B, 7. D., 8. D

25. feladat

A hideg- és a melegfront összekapcsolódásával záródott front. (Mivel a meleg levegő a

ciklonban felemésztődik, ez a ciklon pusztulását jelenti.)

22

A trópusi ciklon neve a Csendes-óceán északi térségében (K-, DK-Ázsiában).

A trópusi ciklon neve a Karib-tenger térségében.

A nagyon eltérő hőmérsékletű légtömegek találkozásakor kialakuló forgószél a mérsékelt

övezetben. Főleg Észak-Amerikában gyakori.

Gomolyfelhő. Kis vízszintes és jelentős függőleges kiterjedésű, habosan felboltozódó felhő.

Fátyolfelhő. Nagy magasságban kialakuló, jégkristályokból álló, a napfényt törten átengedő

felhő.

26. feladat

Azért, mert a laza, friss hótakaró a hópelyhek között lévő levegő miatt nagyon rossz hővezető.

Így meg tudja óvni a hótakaró alatti növényeket a fagy káros hatásaitól.

27. feladat

a) ciklon

b) A) okklúziós front, B) hidegfront C) melegfront

c) Nyugat-Európában, Észak-Európában, Közép-Európában. A ciklonban kialakuló hideg- és

melegfrontok következtében.

d) anticiklon

e) napos, száraz

f) A hidegfront elhagyja a Kárpát-medencét, de rövidesen egy újabb ciklon melegfrontja éri

el. Változékony, csapadékos időjárás lesz a jellemző.

28. feladat

a) anticiklon

b) száraz, csendes téli idő van

c) egy melegfront

d) Izland térségében

e) A ciklon felemésztődik, el fog pusztulni. A hidegfront utoléri a meleget, okklúziós front

alakul ki.

23

29. feladat

A) barkán, B) parabolabucka

Közös: a szél felhalmozó munkája során jön létre

Eltérő: a barkán a sivatagban szabadon mozgó homok jellegzetes felhalmozódási formája, a

parabolabucka a nedvesebb területek félig kötött homokvidékeire jellemző.

30. feladat

a) Mert megsérül a gyér növénytakaró, a szélkifúvás megmozdítja a laza talajt, és homokkal

teríti be a termőföldeket.

b) A Szahel-övezet Afrikában.

c) A nagyobb összefüggő szántóterületeket megosztó erdősávok telepítésével, helyes

talajműveléssel, pl. a tarló felszántása utáni másodvetéssel.

d) A hófúvás.

31. feladat

Növekedés.

A XX. század második felében (az 1950-es évektől).

Az energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) egyre nagyobb mennyiségben történő

elégetésének. (A közlekedés és az energiaigény növekedésének.)

Az erdők felégetése közvetlenül, az ezzel, illetve az erdők kivágásával járó fotoszintetizáló

zöldfelület csökkenése közvetve szintén fokozza a folyamatot.

A fokozódó üvegházhatás.

A fokozódó üvegházhatás következtében világméretű felmelegedés várható. Ez

megváltoztathatja Földünk egész éghajlati rendszerét. (Jégsapkák olvadása – a világtenger

szintjének megemelkedése – a part menti területek elöntése – módosuló szélrendszerek és

24

tengeráramlások – megváltozó csapadékeloszlás)

32. feladat

A) szén-dioxid: 5., 6., 7.

B) szén-monoxid: 1., 4.

C) nitrogén-oxidok: 1.,3.,6.

D) kén-dioxid: 3.,7.

E) ólom: 2.,8.

33. feladat

A légkör két különböző tartományáról van szó. Az ózon csökkenése, az ózonréteg

elvékonyodása a sztratoszféra jelensége. Az ózonkoncentráció káros mértékű emelkedése

viszont a felszínhez közeli légrétegekben játszódik le.

Az élő sejteket erősen roncsoló hatása miatt.

A nitrogén-oxiddal és szénhidrogénnel szennyezett levegőben az erős napsugárzás hatására

képződik az ózon.

Igen. A tartós, erős napsütés elősegítette az ózonkoncentráció növekedését.

A légkörbe jutó és felhalmozódó freonok, valamint a sztratoszféra alsó rétegeiben

közlekedő repülőgépek égéstermékei elbontják a napsugárzás hatására keletkező ózont.

Az ózonréteg védi meg a földi életet a Nap káros ultraibolya sugaraitól, nélküle nem

lehetne élet a szárazföldön. Az ózonréteg elvékonyodása miatt a káros, sejtroncsoló,

bőrkárosító hatású UV-sugarak nagyobb mennyiségben juthatnak el a Föld felszínére.

34. feladat

1. emisszió (kibocsátás) forrásai: közlekedés, hőerőművek, ipar, lakosság

2. transzmisszió (szállítás) eszköze: szél

3. immisszió (visszajuttatás a felszínre) módjai: csapadék, ülepedés

35. feladat

a) szén-dioxid, kén-dioxid, korom

b) porszennyezés, zajszennyezés

c) a napsugárzást, a szelet

d) a szelet, mert a Kisalföld hazánk legszelesebb tája

25

6. A VÍZBUROK

1. feladat

A szövegbe beírandó szavakat dőlten jelöljük:

A Föld vízkészlete állandó körforgásban van, ezt a napsugárzás működteti. A folyamat részei

a párolgás, a csapadék és a lefolyás. A Föld vízháztartása egyensúlyban van. Ez azt jelenti,

hogy éves szinten a Föld egészére nézve a párolgás és a csapadék mennyisége megegyezik.

Ha a szárazföldek illetve az óceánok szempontjából vizsgáljuk az egyenleget, akkor a két

tényező egyensúlyát a lefolyás teremti meg. A körforgás következtében a körforgásban

szerepet játszó egyes tényezők vízkészlete kicserélődik. Leggyorsabban ez a légkör

vízkészletével történik meg, leglassúbb a szárazföldi jég és a világtenger vízkészletének

kicserélődése.

2. feladat

1. Csendes-óceán, 2. Atlanti-óceán, 3. Indiai- óceán

1. Csendes-óceán, 2. Indiai- óceán, 3. Atlanti-óceán

1. Csendes-óceán, 2. Indiai- óceán, 3. Atlanti-óceán

3. feladat

beltenger: 2., 3., 6., 7.

peremtenger: 1., 4., 5., 8.

4. feladat

A tengervíz hőmérsékletének ingadozása alacsony, a sarkok környékén még az átlagosnál

is kisebb.

A nagy fajhő és hőtároló képességgel, illetve azzal, hogy a napsugarak mélyebb rétegekbe

is lehatolnak.

A déli félgömbön mindhárom óceán nyitott a hideg sarki vizek felé, ezért azok hűtő hatása

erősebben érvényesül. Ezzel szemben az északi félgömbön a szárazföldek jobban elzárják a

hideg sarki vizek útját.

5. feladat

a) Az, hogy a tengervíz sótartalma csökkenti a víz fagyáspontját. Minél sósabb a víz, annál

26

alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg.

b) Az elsőben volt a Balti-tenger vize, a másodikban az Adriából származó víz és a

harmadikban a Vörös-tenger vize.

6. feladat

A térítők vidékén.

A száraz, meleg éghajlaton nagy a párolgás, kevés a csapadék. Nem érkeznek nagy

vízhozamú folyók sem a tengerbe.

Az alacsony hőmérséklet miatt kicsi a párolgás. Az olvadó jég és a tengerbe ömlő, jelentős

vízmennyiséget szállító folyók is csökkentik a sókoncentrációt.

A sótartalom függ a csapadéktól, a párolgástól, a beömlő folyók vizének mennyiségétől. A

sarki területeken az olvadó jég is befolyásolja a sótartalmat.

7. feladat

1. D, 2. E, 3. A, 4. C, 5. B

8. feladat

A meredek partfalakat pusztító hullámverés.

A pusztuló tengerpartokon alakul ki az eltérő kőzetminőség hatására. A keményebb,

ellenállóbb kőzetű magaspart oszlopszerű maradványa.

A tengervíz fölé emelkedő, a parttal többnyire párhuzamosan futó, hordalékból a hullámzás

hatására felépülő gát.

sekély vizű, lapos partszakasz

parti dűne, lagúna, turzás

9. feladat

a) 1. abráziós terasz kaviccsal 2. abráziós fülke 3. abráziós torony 4. abráziós törmelék

A partfal pusztulása következtében várható hátrálást.

b) A tengervíz mélysége, a partot felépítő kőzet minősége, a partvonal tagoltsága.

10. feladat

1. Nyugati szél-áramlás 2. Benguela-áramlás 3. Golf-áramlás

4. Humboldt-áramlás 5. Kuro-shio-áramlás 6. Oja-shio-áramlás

a) Az állandóan egy irányba fújó szelek (a nagy szélrendszerek szelei), a Coriolis-erő, a

27

kontinensek elhelyezkedése

b) Az, hogy a déli félgömbön a második áramlási kör nem alakult ki.

c) Mert az Egyenlítő felől érkező áramlás vize a környezetéhez képest melegebb.

d) A partok mellett elhaladó hideg és meleg tengeráramlások befolyásolják a partvidék

éghajlatát: a nyugati partokat fűtik, a keleti partokat hűtik (az északi félgömbön). A

kontinensek belseje felé az óceánok mérséklő hatása egyre kevésbé érvényesül.

e) Hőmérsékleti anomália

11. feladat

a) A Hold felőli és az ellentétes oldalon a dagályhullámok, a sarkpontok környékén az apály

beírása.

b) A Hold felőli oldalon a Hold vonzása, az ellentétes oldalon a Hold és a Föld közös

tömegpontja körüli keringésből származó centrifugális erő hozza létre.

c) keletről nyugatra

d) kétszer

e) Szökőár: A szokásosnál magasabb dagályhullám újholdkor és holdtöltekor (a Nap, a Hold

és a Föld együttállásakor).

Vakár: Az átlagosnál kisebb dagályhullám első és utolsó negyedkor (amikor a fenti három

égitest 90 fokos szögben áll egymáshoz képest).

f) Újholdkor és holdtöltekor a Nap és a Hold árkeltő ereje összeadódik, első és utolsó

negyedkor a Nap és a Hold árkeltő ereje egymást gyengíti.

12. feladat

Az, hogy a leggazdagabb halászterületek, a kitermelhető tengeri kőolaj- és földgázkészlet

és a tengerfenék érckészlete majdnem teljes egészében a 200 mérföldes sávon belül

helyezkedik el.

A szárazföldközeli területeken csak a part menti országok folytathatnak gazdasági

tevékenységet, a többi ország nem részesülhet a világtenger kincseiből. Konfliktusok

alakulhatnak ki a part menti országok között is egyes területek hovatartozása miatt.

13. feladat

1. I, 2. H, 3. I., 4. H, 5. I, 6. I, 7. H, 8. H, 9. I, 10. H

14. feladat

Talajnedvesség: 2., 10.,

28

Talajvíz: 2., 4., 11., 14., 15.

Rétegvíz: 1., 4., 6., 9.

Hévíz: 4., 5., 8., 12.

Ásványvíz: 4., 8., 13.

Egyikre sem vonatkozik: 3., 7.

15. feladat

A mészkő víz hatására történő oldódási folyamatát és a vele járó felszínalakítást.

Mert a tiszta víz csak nagyon gyenge oldó hatással rendelkezik. A szénsavas víz viszont

könnyen oldja a karbonátokat:

CO2+H2O↔H2CO3 H2CO3+CaCO3↔Ca(HCO3)2

Kisebb részben a levegőből, jelentős részben a talajból (termelésében a talaj élővilága

játszik szerepet).

16. feladat

a) 1. dolina 2. polje 3. zsomboly 4. karsztforrás 5. cseppkő 7. barlang 7. víznyelő

b) Mert a karsztvíz szintje (mennyisége) a mélybe szivárgó csapadékvíz mennyiségétől függ.

Ezért a csapadékos időszakban, vagy olvadáskor a vízhozam megnő, a száraz időszakban

pedig jelentősen lecsökken.

c) A növénytakaró kiirtásával a mészkőhegységek vékony, lassan képződő talajrétege

gyorsan lepusztul, és kopár felszínek jönnek létre.

17. feladat

a) Vízgyűjtő terület: Az a terület, ahonnan egy adott folyó az összes felszínen és felszín alatt

lefolyó vizet összegyűjti és elvezeti.

Vízállás: A folyó vízszintjének magassága.

Vízhozam: A meder keresztmetszetén egységnyi idő (másodperc) alatt átfolyó víz

mennyisége.

Vízjárás: A vízhozam (a folyó vízszintjének) szabályszerű változása, általában egy évet

véve alapul.

b) A vízgyűjtő terület nagyságától, a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségétől, a vízgyűjtőt

borító növényzettő, a vízfolyás esésétől.

c) A csapadék mennyisége és időbeli eloszlása (éghajlat), a hó- és gleccserolvadás, a víz

lefolyását módosító növénytakaró.

29

d) I Duna, I Volga, E Temze, E Amazonas, I Nílus, E Kongó, I Tisza, I Ebro, I Pó, I Gangesz

18. feladat

Vízhozam: 50 m2 x 5 m/s = 250 m3/s

19. feladat

a) A vízhozamtól és a víz sebességétől (a folyó esésétől).

b) Az árhullám során megnő a folyó sebessége. Minél nagyobb lesz a sebessége, annál

nagyobb hordalékdarabokat tud elszállítani. Tehát a homok mellett várhatóan a nagyobb

méretű hordalékdarabokat is elszállítja.

c) Bevágódó (felső) szakaszjelleg: M > H

Feltöltő (alsó) szakaszjelleg: M < H

Kanyargó (közép) szakaszjelleg: M = H

20. feladat

a) és b) a rajzba jelölve

c) A folyó a kanyarulat domború oldalát építi, a homorú oldalát pusztítja. A

folyókanyarulatok fokozatos növekedése, majd átvágódása morotva tó (elfogadható: a

kanyarulatok lefűződéséhez) kialakulásához vezethet.

d) a metszet rajza

e) kanyargó (közép-) szakaszjellegű.

21. feladat

1. C, 2. A, 3. B, 4. D, 5. C

22. feladat

Deltatorkolata van: 1., 4., 6., 7., 10., 12.

Tölcsértorkolata van: 2., 3., 5., 8., 9., 11.

Az apály és a dagály szintkülönbségének nagyságától és a folyó hordalékának

30

mennyiségétől.

Mert a kevesebb hordalék és az erős tengerjárás miatt kialakult mélyebb vizű

tölcsértorkolatokban a hajók könnyen feljuthatnak a szárazföld belseje felé, a védett helyen

kialakított kikötőbe.

23. feladat

a) Bajkál-tó: vetődés Bóden-tó: a gleccser által kimélyített és

morénasánccal elgátolt

Balaton: vetődés Szelidi-tó: morotvató

Gyilkos-tó: hegyomlás által elgátolt Erie-tó: jégkori jégtakaró munkája nyomán

Arlói-tó: csuszamlással elgátolt Tanganyika-tó: vetődéssel

Fehér-tó (Szeged): szél által elgátolt Szent Anna-tó: krátertó

Tisza-tó: mesterséges tó Ladoga-tó: jégkori jégtakaró munkája nyomán

b) árkos vetődéssel (tulajdonképpen. óceánközépi hasadékvölgyek voltak vagy lennének)

c) a jég felszínformáló munkája nyomán

24. feladat

a) feltöltődés (folyók, szél, mesterséges), lecsapolódás, kiszáradás, eutrofizáció

b) fertő, mocsár, láp

25. feladat

1. láp 2. mocsár 3. fertő

26. feladat

a) ártér: A mentesített ártér: C hullámtér: E nyári gát: B

árvízvédelmi töltés: D

b) Árvízkor védi a töltést a hullámzás káros hatásától, téli áradás esetén a jég pusztításától.

c) A töltés szükség esetén történő megmagasítására, pl. homokzsákokból épített gát. Az

árvízvédelmi töltés folyó felőli oldalára kell berajzolni.

27. feladat

Szélsőségesebb vízjárású lesz a folyó. Hamarabb következhet be hirtelen áradás, árvíz.

31

Indoklás: A lejtőt borító növénytakaró fékezi a csapadék és az olvadékvíz gyors lefolyását.

Mivel itt a növénytakaró és vele együtt a talajtakaró is jelentősen megsérült, ez a fékező hatás

erősen csökken.

28. feladat

Érvek az építkezés mellett:

• A vízjárás kiegyenlítettebbé válik, csökken az árvízveszély.

• Az ipar és a mezőgazdaság vízigényének kielégítése.

• Haltenyésztés, halászat.

• Üdülőkörzet kialakítása, idegenforgalom, vízisport.

• Új munkahelyek teremtése.

Negatív hatások:

• A talajvízszint megemelkedése, szikesedés veszélye.

• Nagyobb terület esetleg termőföld víz alá kerül.

• Az építkezéssel járó nehézségek (pl. zaj, por, a nagy tehergépkocsik megrongálhatják

a közutakat, a megnövekvő tehergépkocsi-forgalom okozta környezetszennyezés).

• Hosszútávon: a tározóban meginduló feltöltődési folyamat.

29. feladat

Szennyezőanyag A szennyeződés forrása Hatása

Nitrit, nitrát Nitrogéntartalmú műtrágya,

szerves trágya, háztartási

szennyvíz

Mérgező anyagok, különösen

a csecsemőkre veszélyesek,

súlyos esetben fulladást

okozhatnak

Foszfát Mosószerek, foszfáttartalmú

műtrágyák

Az eutrofizációt gyorsítják

fel.

Olaj Tankhajók, tengeri

kőolajmezők kitermelése

Nagy felületen szétterülve

elzárja a vizet a levegőtől,

oxigénhiányt és az élővilág

pusztulását okozza.

32

30. feladat

1. Északi-tenger 2. Botteni-öböl 3. Égei-tenger 4. Adriai-tenger 5. Boszporusz 6. Dardanellák

7. Gibraltári-szoros 8. Ladoga-tó 9. La Manche 10. Szajna 11. Rhône 12. Visztula 13. Elba

14. Volga 15. Dnyeper 16. Ebro, 17. Loire 18. Temze 19. Pó 20. Duna–Majna–Rajna-csatorna

31. feladat

lepusztítás → szállítás → felhalmozás

szállítóközeggel szállítóközeg nélkül

szél víz jég csuszamlás kőfolyás

32. feladat

Az a magassági szint, amely felett több hó hull le, mint amennyi elolvad.

Átmenet a hó és a jég között. (A felhalmozódott, összepréselődött hóból az olvadás és a

fagyás gyakori ismétlődésének hatására alakul ki.)

A jég által szállított és felhalmozott hordalék (törmelék).

A jég által lepusztított területeken található, keményebb, ellenállóbb kőzetekből álló, a

környezetből kiemelkedő, legömbölyített sziklahátak. (A gleccservölgyekben is van

vásottszikla.)

33. feladat

Aláhúzva: térítő. Indoklás: mert kevesebb a csapadék.

Aláhúzva: kontinens belsejében. Indoklás: az óceántól távolodva csökken a csapadék

mennyisége, és a fokozódik a kontinentalitás miatt nő a hőmérséklet ingása, így több hó

olvad el.

Aláhúzva: a déli oldalon. Indoklás: mert nagyobb hajlásszögben érik a napsugarak, ezért

jobban felmelegszik.

33

34. feladat

Bekarikázva 2.

Indoklás: Mert a korábban kialakult V keresztmetszetű folyóvölgyeket foglalta el, és

alakította U alakúra a jég.

7. A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

1. feladat

(A Kiruna, B Budapest, C Róma, D Lagos)

1. -, 2. D, 3. -, 4. B, C, 5. D, 6. A, 7. -

A) hideg, B) mérsékelt, C) mérsékelt, D) forró

Nem, mert csak a napsugarak hajlásszögét ismerjük, ez alapján csak a szoláris éghajlati

övek nevezhetők meg. A valós éghajlathoz ismerni kellene a módosító tényezőket.

2. feladat

a) 1. forró övezet, térítői öv 3; 2. forró övezet, átmeneti öv 1; 3. forró övezet, egyenlítői öv 4;

4. forró övezet, monszun vidék 2.

b) 1. szavanna, 2. (trópusi) monszun, 3. sivatagi, 4. egyenlítői

c) 1. térítői öv, 2. egyenlítői öv, 3. átmeneti öv, 4. térítői öv, 5. monszun vidék, 6. átmeneti öv

3. feladat

1. A, C, 2. B, D, 3. C, 4. D, 5. D, 6. B, 7. A, 8. A, 9. B, 10. B, D, (C), 11. A, D, 12. A

4. feladat

Az egyenlítői övre.

Mert reggel hat órakor kel és este hat órakor nyugszik a Nap.

Meleg van, és nagyon magas a páratartalom. (A verejték nem párolog el a bőrről, és a leírás

szerint nincs hűsítő hatású szél sem).

34

Az erős napsugárzás hatására gyorsan emelkedő hőmérsékletű levegő magába tudta

fogadni a vízgőzt.

A felmelegedés hatására meginduló felszálló légáramlás vezetett a felhő-, illetve a

csapadékképződéshez.

Gomolyfelhő

Aláhúzva: Kongó, Amazonas

5. feladat

Észak-Afrika: C, Szahara: D, Szavanna: A, Egyenlítő vidéke: B

passzátszélrendszer

az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i

irányból berajzolt nyilak.

aláhúzva: január

A kontinens déli területe, a d. sz. 10° környéke a legcsapadékosabb.

6. feladat

Terület Éghajlati öv /

terület

Természetes

növénytakaró

Kongó-medence egyenlítői trópusi esőerdő

Szudán átmeneti szavanna

Szahara térítői sivatagi, félsivatagi

A Földközi-tenger

partvidéke

mediterrán keménylombú erdő

Fokföld tengerparti sávja mediterrán keménylombú erdő

7. feladat

Négy évszak váltakozása.

A nyugatias szelek uralma.

Nem delel merőlegesen a Nap, de minden nap felkel, illetve lenyugszik.

8. feladat

a) 1. mediterrán, 2. (szubtrópusi) monszun

b)

35

c) A mediterrán éghajlat a kontinensek nyugati, a monszun éghajlat pedig a kontinensek keleti

oldalán alakul ki a meleg mérsékelt övben.

d)

mediterrán (szubtrópusi) monszun

9. feladat

Éghajlatok sorrendben: 3. óceáni; 1. nedves kontinentális; 2. száraz kontinentális; 4. mérsékelt

övezetei sivatagi; 1. nedves kontinentális

Talajok sorrendben: óceáni égh.. kilúgozott barna erdőtalaj; nedves kontinentális égh.: barna

erdőtalaj és foltokban feketeföld; száraz kontinentális égh.: feketeföld, illetve a szárazabb

puszták területén gesztenyebarna mezőségi talaj, mérsékelt övezeti sivatagi égh.: (sivatagi és

félsivatagi) váztalajok; nedves kontinentális égh.: barna erdőtalaj

I. nyugati szél, II. monszunszél

10. feladat

Gazdálkodási forma Jellemző termesztett

növények, tenyésztett

állatok

Hideg mérsékelt öv 8., 9., 1.,

Óceáni terület 15. 5., 6., 10. 13.

Mérsékelten szárazföldi terület 12., 4., 7., 10., 11.,13.

2., 5., 10. 3., 4., 6., 8

1.7.9.

36

Szárazföldi terület 12., 4, 7., 10., 11.

Szélsőségesen szárazföldi terület 2. 3., 14

11. feladat

a) A júliusi középhőmérséklet kelet felé fokozatosan nő, a januári pedig egyre csökken.

b) A nyugati partvidéken közelítőleg 10 oC, a keleti oldalon pedig 35-37 oC. Az évi közepes

hőingás kelet felé fokozatosan nő.

c) A csapadék mennyisége kelet felé csökken.

d) Az óceántól való növekvő távolság; az óceán felől nedves, enyhe levegőt hozó nyugati szél

kelet felé csökkenő hatása.

12. feladat

3., 2., 1., 5., 4.

13. feladat

Igen. A kontinens észak-déli nyitottsága miatt a hideg sarkvidéki légtömegek eljuthatnak a

déli szubtrópusi területekre is. A fagyok komoly károkat okozhatnak az ültetvényekben.

14. feladat

1. Hegyvidéki, a magasságtól függő övezetes növényzet

2. sarkköri (tundra), tundra növényzet 3.

3. tajga, fenyőerdő (tajga)

4. mediterrán, örökzöld, keménylombú erdő 1.

5. óceáni, lombhullató erdő (főleg bükkös) 2.

6. nedves kontinentális, lombhullató erdő (főleg tölgyesek)

7. száraz kontinentális, erdős és füves puszta (sztyepp)

15. feladat

sarkvidéki öv, állandóan fagyos éghajlat

Antarktisz, indoklás: Mert a leghidegebb hónap július (az északi félgömb nyarán a déli

félgömbön tél van).

16. feladat

1. Összefüggő lombhullató erdőségek, főleg tölgyesek.

37

2. Bükkösök és foltokban megjelenő fenyőfélék jellemzik.

3. Fenyőfélék uralkodnak.

4. Törpefák, lágy szárú virágos növények.

5. Mohák, zuzmók, hidegtűrő virágos növények.

17. feladat

a) A trópusi övezetben, ahol a hegy lábától indulva juthatunk el az állandó hó és jég

birodalmába.

b) Az ilyen mértékű csökkenés 100 méterenként történik.

c) a hóhatár felett: a jég és a fagyaprózódás

a hóhatár és az erdőhatár között: az aprózódás, a szél, a csapadék leöblítő hatása

az erdőhatár alatt: a folyók

d) bányászat, erdőirtás, víztározók és vízerőművek építése, az idegenforgalmat szolgáló

építkezések (sípálya, sífelvonó, stb.), útépítés (alagút, viadukt), stb.

18. feladat

a Baktérítőn

Mert a Baktérítő mentén kevés a csapadék. A zavartalan napsugárzás hatására pedig

erősebb a felmelegedés.

A Baktérítőtől dél felé haladva fokozatosan csökken a hóhatár magassága.

az északi lejtőn

Indoklás: Mert a déli félgömbön az északi lejtőt érik nagyobb hajlásszögben a napsugarak.

19. feladat Banán Brazília, Guatemala, (India) Kávé Brazília, Etiópia,(India, Indonézia) Tea India Rizs Indonézia, (India) Datolya Irak Citrom Olaszország Narancs Olaszország Kakaó Ghána, (Indonézia, Brazília) (Megjegyzés: A zárójelbe tett országok említése is elfogadható.)

38

TÁRSADALOMFÖLDRAJZ 8. NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ

1. feladat

a) okok: A: a mostoha, hideg éghajlati viszonyok, a hatalmas, zárt fenyőerdők (északi fekvés)

B: a szárazság, a sivatagi körülmények

C: az áthatolhatatlan, sűrű növényzet, esőerdők, a forró, párás, nehezen elviselhető

éghajlat

D: magashegységek, a nagy tengerszint feletti magasság, a domborzati adottságok

b) 1. I, 2. I, 3. H, 4. H, 5. I

2. feladat

1. C, 2. B, 3. C, 4. A, 5. B, 6. D, 7. C, 8. D, 9. B, 10. A

3. feladat

a) A születések száma 1000 főre vetítve.

5 000 000/ 1000 x 80 vagy 5 000 000 x0,08 = 400 000 fő született egy évben

b) rossz életkörülmények, rövid születéskor bárható élettartam, magas csecsemőhalandóság,

járványok, betegségek, éhínségek, (más hely indok megnevezése is elfogadható)

c) nő a születéskor várható élettartam

d) népességrobbanás, demográfiai robbanás

e) Ázsia majd Afrika

f) India

g) A népességnövekedés üteme a 21. század elejéig nőtt, majd ezen a szinten megállt, az

előrejelzések szerint a növekedési ütem csökkenése várható.

1805 1 1927 2 1959 3 1974 4 1987 5 1999 6 2011 7 2025 8 2050 9

39

4. feladat

A. természetes szaporodás

B. népességrobbanás

C. korfa

D. népsűrűség

E. korszerkezet

5. feladat

2007: Európa: 10,5; Ázsia: 61,1; É-Amerika: 5,2; Latin-Amerika: 8,8; Afrika: 13,9;

Ausztrália: 0,5 %

Európa

Latin-Amerika

Afrika, Latin-Amerika és Ausztrália-Óceánia népességének aránya a világ népességében

növekedni fog. Bár továbbra is Ázsia marad a legnépesebb kontinens, aránya a világ

népességében fokozatosan csökken. Európa és Észak-Amerika részesedése a világ

népességéből egyre alacsonyabb lesz.

A világ népességének egyre nagyobb hányada él majd a gazdaságilag kevésbé fejlett

területeken.

6. feladat

a) A) születések száma

B) halálozások száma

C) természetes szaporodás

b) 1. I., 2. II., 3. I., 4. IV., 5. IV., 6. II., 7. III., 8. III, 9. IV., 10. IV.

40

7. feladat

a) Afrika

b) Európa

c) Ázsia, mert ezen a kontinensen él a Föld népességének többsége (mintegy 60 %-a).

d) Bekarikázva: 1., 3., 6., 7.

8. feladat

IV. szakasz

-4 ‰

Ez a korfa az öregedő korszerkezetű társadalmakra jellemző. A fiatal korcsoportok

létszáma csökken, az idős korcsoportok aránya nő. Az ország lakosainak száma csökken.

Magyarország

9. feladat

a) Nőtt a várható élettartam.

indoklás: javuló életkörülmények, javuló orvosi ellátás

b) A fejlett országokban magasabb a születéskor várható élettartam.

c) Bolíviában

d) Korszerű, magas színvonalú orvosi és szociális ellátás, életmód és gondolkodásmód,

egészségesebb táplálkozási szokások.

e) A nők várható élettartama magasabb.

Özvegy nőkből (nő többlet)

India. A társadalmi, kulturális szokások miatt. A nőkre hárul a nehéz életkörülmények

mellett a nagy létszámú család ellátása, a gyermekek felnevelése, és sok esetben az

élelmiszerek megtermelése is.

10. feladat

a), b)

Munkavállalási korú: 15 évesnél idősebb, de a nyugdíjkorhatárt még el nem érő népesség. 3.,

4., 5.

Aktív kereső: A társadalmi és a gazdasági élet különböző területein ténylegesen munkát

végző munkavállalási korú népesség. 5.

Kereső népesség: A munkavállalási korúak és a nyugdíjasok együttesen. 1., 5.

41

Eltartott népesség: A munkavállalási kornál fiatalabbak, a tanulók, a háztartásban élő,

munkahellyel nem rendelkező nők és a nyugdíjasok. 1., 2., 3., 4.,

Nyugdíjas korú: A munkavállalási kornál idősebb, a nyugdíjkorhatárt betöltött népesség. 1.,

A fiú eltartottból aktív keresővé válna.

11. feladat

Népességmozgás

ideiglenes népességmozgás végleges népességmozgás

belföldi nemzetközi belföldi nemzetközi

pl. ingázás, pl. vendégmunka, pl. városodás, pl. kivándorlás,

turizmus turizmus városból falura költözés, bevándorlás,

kitelepítés, kitelepítés,

betelepítés betelepítés,

menekültek letelepedése

12. feladat

1. B, 2. D, 3. C, 4. B, 5. A, 6. D, 7. C, 8. A, 9. B, 10. A

13. feladat

A városok számának, és a városban élő népesség arányának növekedése.

A városi életforma, életmód elterjedése.

A város vonzáskörzetébe tartozó települések együttese. A településeket szoros társadalmi-

gazdasági kapcsolat fűzi a városhoz.

A nagyvárosok és agglomerációik fokozatos növekedésével kialakult hatalmas, összefüggő

településrendszer.

A modern csúcstechnika kifejlesztésére mesterségesen létrehozott település, amelyben

biztosítják az ehhez szükséges szellemi erőforrást és a legmodernebb technikai feltételeket

is.

14. feladat

A) Hódmezővásárhely 3.

B) Dorog 1., 2.

42

C) Sárospatak 5.

D) Miskolc 1., 7.

E) Szeged 4., 5., 7.

F) Balatonfüred 8.

G) Szolnok 1., 4., 7.

H) Dunaújváros 1.

I) Esztergom 1., 4., 6.

15. feladat

Ázsiában

a fejlődő országok csoportjára

Afrikát

Ausztráliára

Tokió: 32 602 674 fő, Mumbai: 21 198 543 fő

16. feladat

a) Nigéria, Mexikó

b) Az egyre nehezebbé váló megélhetés a mezőgazdaságban. Az esetleges munkalehetőség a

városban.

c) Előnyös változás: jobb orvosi ellátáshoz juthatnak, tanulási lehetőség

Nehézségek: a képzettség hiánya miatt bizonytalan a munkához jutás. Az alkalmi munka

nem jelent biztos jövedelmet. Komoly nehézséget jelent a lakóhely biztosítása is.

d) Fejlett országok: 3., 5.,6., 8.

Fejlődő országok: 1., 2., 3., 4., 5., 7.

17. feladat

bolygóváros

alvótelepülés

ellenvárosodás

18. feladat

A) városközpont (city) 1. C) belső lakóöv 2. D) külső munkahelyöv 7. B) külső lakóöv 8.

E) helyi alközpont 4. G) elkerülő gyűrű (út) 3. F) bevásárlóközpont 9. H) szabadidőközpont

5. I) ipari park 6.

43

19. feladat

22 000 - 17 100 = 4 900 fő

bevándorlásnak / a pozitív vándorlási egyenlegnek

több munkalehetőség, magasabb színvonalú szolgáltatások, több kulturális esemény, nehézkes

bejárás (dugók, zsúfoltság), kevesebb időt töltenek utazással, kevesebbet kell költeni utazásra.

sikeres városrehabilitációs programok (más helyes ok megnevezése is elfogadható)

szuburbanizáció, reurbanizáció

mintegy 188 372 fő, itt található a legtöbb külföldi cég központja, nemzetközi repülőtér, a

pénzügyi és a gazdasági élet központja, jó kapcsolati tőke lehetőség, magas színvonalú

infrastruktúra és szolgáltatások, külföldiek számára képzést nyújtó egyetemek (más helyes

indoklás is elfogadható)

20. feladat

4.

1., 3.

2., 5.

21. feladat

a) A) iszlám, B) kereszténység, C) hinduizmus, D) zsidó, E) buddhizmus

b) Tóra – zsidó, Biblia – keresztény, Korán – iszlám

c) Mekka: iszlám

Jeruzsálem: keresztény, iszlám, zsidó

Medina: iszlám

22. feladat

angol, spanyol, francia, arab, kínai, orosz

23. feladat

a) Az állampolgárok tartós, történelmileg kialakult, politikai, társadalmi-gazdasági és

kulturális közössége. Összetartója a közös terület, a gazdaság, a történelmi múlt, a nyelv és

az államszerkezet.

b) Egy adott államban élő, de nem a többségi nemzetalkotó népességhez tartozó közösség. A

nyelv, a kultúra, a közös történelmi múlt köti össze őket.

c) Olyan népcsoport, amely rendelkezik az összetartozás tudatával. Sajátos kulturális

44

hagyományai, nyelve megkülönbözteti más népektől, de nincs minden esetben önálló

állama.

9. A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE

1. feladat

Természeti tényezők: 2., 4., 8., 11., 12.

Társadalmi tényezők: 1., 3., 5., 6., 7., 9., 10.

2. feladat

természeti: tagolt tengerpart, kedvező éghajlat, termékeny síkság, bauxitlelőhely, kedvező

közlekedés-földrajzi helyzet,

társadalmi: fejlett oktatás, kutatási tevékenység, az utóbbiakra alapozva szakképzett

munkaerő

nincs hazai energiaforrás, nem biztosított a megfelelő mennyiségű ipari víz, hiányzik a

közlekedési hálózat

a víz biztosítása a kisebb folyókon épített tározókkal vagy a karsztvízből; az energia

biztosítása külföldről vásárolt energiahordozók, vagy importált villamos energia

segítségével;

a közlekedési hálózat kiépítése

a hazai repülőgépipar

A korszerűsített nemzetközi közlekedési útvonalakra, a kikötőre, az idegenforgalom

szempontjából kedvező természeti adottságokra (éghajlat, tengerpart) és az oktatási

hagyományokra alapozva.

A bauxit kitermelését kísérő építkezések miatt további erdőpusztulás; a karsztvíz esetleges

felhasználása miatt a karsztvízforrások hozamának csökkenése; az esetleges mesterséges

víztározók építése miatti környezetátalakítás; a timföldgyártás során keletkező veszélyes

vörös iszap elhelyezése; a megnövekvő tranzit- és kikötőforgalom környezetszennyezése

aláhúzva: narancslé, bor, olívaolaj, halkonzerv, mazsola

3. feladat

a) Egy ország gazdasága által belföldön megtermelt, ill. létrehozott termékek és szolgáltatások

összértéke.

45

b) A GNI (gross national income, magyarul bruttó nemzeti jövedelem) a GDP-ből

származtatott mutató. Számítása során figyelembe veszik a külföldről kapott jövedelmeket,

és a levonják a kiáramlott jövedelmeket

c) Ha USA dollárban vagy euróban és 1 főre vetítve adják meg az adatokat.

d) Bekarikázva: 2., 3.

e) Az ország jelentős külföldi érdekeltségekkel (pl. cégei jelentős külföldi működőtőke-

befektetők) rendelkezik, amelynek jövedelmét hazautalják a külföldön tevékenykedő

cégek.

4. feladat

GDP + a hazai vállalkozások külföldi leányvállalatainak hazautalt jövedelme – külföldi

tulajdonú cégek bevételének kivitele az országból = GNI

5. feladat

Aláhúzva: 15000 USD/fő, csecsemőhalandóság: 2,75‰; fő halálozási ok: szív- és

érrendszeri betegségek (41%)

Bekarikázva: Népsűrűség: 300 fő/km2

6. feladat

Bekarikázva: a, d, e, f, h

7. feladat

a) A gazdasági szerkezet azt mutatja meg, hogy az egyes szektorok milyen arányban járulnak

hozzá a GDP előállításához.

b)

Nehézipar Könnyűipar Élelmiszeripar

Alapanyag-

gyártás

3, 4, 10 11, 13 15

Feldolgozóipar 1, 5. 8 2, 6 7, 9, 12,

8. feladat

Primer Szekunder Tercier Kvaterner

1., 5. 2., 4. 6. 3.,7.

46

9. feladat

a) A keresőképes aktív népesség megoszlása a gazdasági szektorok (ágazatok) között.

b) A) primer szektor

B) tercier szektor

C) szekunder szektor

D) negyedik (kvaterner) szektor

c) A primer szektor szerepe fokozatosan csökken. Az iparban dolgozók aránya kezdetben

növekszik, a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő itt talál munkát. Egy bizonyos szint

elérése után az iparban dolgozók aránya is csökkenni kezd, és egyre többen áramolnak át a

szolgáltatásba.

d) Foglalkozási átrétegződés

e) A korai iparosítás szakaszának jellemzői.

10. feladat

A:

B:

A fejlett országokra jellemző: A, a fejlődőkre B

11. feladat

aláhúzva: fejlődő országok

a mezőgazdaságban

ok: a piacok elvesztése, külföldi verseny, elaprózódó birtokszerkezet (más helyes indok is

elfogadható)

a rendszerváltás (piacgazdaságra való áttérés, privatizáció)

2., 3.

47

12. feladat

Az ipar szerepe a gazdaságis szerkezetben és a foglalkoztatás szerkezetben lassan csökken, a

gazdaságban a vezető szerepet a szolgáltató ágazatok, az információ-technológia (az

információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése) válik meghatározóvá.

Az Amerikai Egyesült Államok

13. feladat

1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. H, 6. H, 7. I, 8. H, 9. I, 10. H

14. feladat

1. a) b) d)

2. b) c)

3. c) d)

4. a) b) c)

5. a) b) c) d)

15. feladat

a) a) G, b) D, c) C, d) E, e) B, f) A, g) F, h) H

Mert a megtermelt mennyiség az ország népességéhez viszonyítva bőséges, ezért jelentős a

kivitel.

A nagy, és gyorsan növekvő népességszám miatt a jelentős termésmennyiség ellenére sem

tudja ellátni az ország mezőgazdasága a lakosságot. A termelés mennyisége pedig a

monszun kiszámíthatatlansága miatt erősen ingadozó.

16. feladat

Nem állapítható meg.

Hollandiára a fejlett, intenzív árutermelő mezőgazdaság jellemző. A magas termésátlagok

elérésében a gépesítettség mellett a nagyarányú műtrágya-felhasználásnak is szerepe van.

Ausztráliában ma is jelentős az extenzív (külterjes) mezőgazdálkodás, amely kevesebb

műtrágyát igényel. A nagyobb termőterület és a viszonylag kisszámú népesség sem teszi

szükségessé a nagyobb arányú felhasználást.

Az Asszuáni-gát megépítése után elmaradt a Nílus áradásának köszönhető talajerő-

utánpótlás. A termelés biztosításában ezért egyre fontosabb szerepe lett a műtrágyának.

Nagyobb népességű, sűrűn lakott ország, kevés a művelhető földterület. A népesség

48

megfelelő színvonalú ellátásához szükség van az egyre intenzívebb gazdálkodásra.

17. feladat

Elsődleges energiahordozó, energiaforrás: 1., 3., 4., 6., 7., 8., 9., 10., 12.

Másodlagos energiahordozó, energiaforrás: 2., 5., 11.

Megújuló energiahordozók: 3., 4., 8., 9., 12.

18. feladat

Európa és Észak-Amerika

Ázsia és Afrika

Ok: Jelentős az energiahordozók kitermelése (kőolaj, földgáz, kőszén). A kontinensek

országainak túlnyomó része a fejlődő világhoz tartozik. Fő bevételi forrásuk az

energiahordozók értékesítése.

energiatermelés: legnagyobb Ausztráliában legkisebb: Afrikában

energiafelhasználás: legnagyobb Észak-Amerikában Legkisebb: Afrikában

A fejlett gazdasággal rendelkező országok esetében magasabb az egy főre jutó

energiafelhasználás.

Ázsiában és Dél-Amerikában. Itt fejlődő országok erőteljesebb gazdasági fellendülése

várható.

19. feladat

A kőolaj aránya. Indoklás: A kőolaj világpiaci árának jelentős emelkedése. A véges,

néhány évtizedig elegendő készletek miatt szerepe vegyipari alapanyagként ma már sokkal

fontosabb (üzemanyag, műanyagok stb.).

Az egyéb energiahordozóké (megújuló energiahordozóké). Indoklás: Elfogynak a fosszilis

energiahordozók, nő a megújulók iránti igény. A hagyományos energiaipar rendkívül

környezetszennyező, a környezettudatosság miatt is nő a megújulók aránya

(egyezmények). A Zöld c) A csernobili és egyéb katasztrófák után megrendült a bizalom

az atomerőművek biztonságos működésében. Több országban atomerőműveket zártak be,

és leállították a fejlesztési programokat. Problémát jelent a radioaktív hulladékok

megfelelő elhelyezése. Eközben sokat javult a hagyományos erőművek hatékonysága is.

Aláhúzva: nem megújuló

Mert ma még többnyire kis hatásfokkal és nagyon drágán működnek. Az elterjedésüket

49

technikai-technológiai problémák is nehezítik.

20. feladat

1. A, C

2. A, C)

3. A, B, C, D

4. B, C, D

21. feladat

1. A, 2. C, 3. D, 4. B

22. feladat

1. háziipar

2. kézműipar

3. gyáripar

4. alapanyagipar

5. feldolgozóipar

6. iparszerkezet

23. feladat

Helyi nyersanyagra (kőszén, vasérc,) települt nehézipari iparvidékek.

Hagyományos (nehézipari) iparvidéknek.

Bányászat, vas- és acélkohászat, nyersanyagigényes gépipari ágazatok.

A nyersanyagkészletek kimerülése, dráguló kitermelése. A feldolgozóipar csökkenő

nyersvas és az acél kereslete.

1. Nápoly, 2. Bréma, 3. Glasgow, 4. Liverpool, 5. Genova

Ezek a kikötők a vas- és acélgyártás újabb központjai. A hagyományos iparvidékek

hanyatlásával egy időben fejlődésnek indult alapanyaggyártás az olcsó, a kikötőkbe érkező

importált nyersanyagokra települt.

24. feladat

Döntés: Béhegy

Indoklás: Jobb közlekedésföldrajzi és egyéb infrastrukturális adottságok. A tervezett

tevékenységeknek jobban megfelel a munkaerő képzettsége. A gépkocsigyártásban tervezett

50

fejlesztői munkához kedvezőbb hátteret ad a műszaki felsőoktatás (K+F tevékenység jobb

feltétele).

Nagyobb helyi fogyasztópiac.

25. feladat

1. I, 2. H, 3. I, 4. I

26. feladat

Az a tevékenység, amelynek célja egyrészt a tudományos és technikai ismeretek

folyamatos bővítése, másrészt az ismeretek termelési-gazdasági alkalmazhatóságának

kidolgozása, a termelés folyamatának állandó korszerűsítése.

A fejlettebb gazdasággal rendelkező országok a GDP-jük nagyobb százalékát költik K+F

tevékenységre.

Szlovénia

Észak-Európa, Nokia, Ericsson

1. Koreai Köztársaság, 2. Görögország, Lengyelország (a volt szocialista országok

bármelyikének említése elfogadható)

27. feladat

1. a), c), d)

2. a), b), d)

3. a), b), c)

28. feladat

Gazdasági szolgáltatások 1., 3., 7., 10.

Társadalmi szolgáltatások 2., 6., 8., 9.

Személyes szolgáltatások 4., 5.,

29. feladat

A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények összessége,

amelyek közvetlenül nem vesznek részt az anyagi javak előállításában.

Az infrastruktúra teremti meg a szolgáltató tevékenységhez szükséges technikai

feltételeket, eszközöket.

51

30. feladat

1. D, 2. B, 3. D, 4. A, 5. B, 6. C, 7. B, 8. D, 9. C, 10 A

31. feladat

repülőgépen

kamionon

tartálykocsiban

vasúton

speciális szállítójárművel közúton

csővezetéken

hűtőhajóval

vasúton

hűtőkocsiban vagy repülőgépen

32. feladat

1. A, 2. B, 3. A, 4. B, 5. A

33. feladat

Megfelelő minőségű közút, villany, ivóvíz, csatorna, gáz, hulladékszállítás, telefon vagy

egyéb elektronikus elérhetési lehetőség

Munkalehetőséget teremt a faluban (pl. felszolgáló, szakács, kertész). A vállalkozás

jövedelme után befizetett helyi adó, a vendégek által befizetett üdülési adó növeli a

település bevételeit. A panzió és a vendégek igénybe veszik a helyi szolgáltatásokat (pl.

posta, gyógyszertár, pék, fuvarozó, orvos). Ezzel ugyancsak újabb munkalehetőséget ad a

falu lakosainak. A szolgáltatások iránti igény megnövekedése hozzájárul azok minőségének,

színvonalának javulásához. A sikeres vállalkozás másokat is újabb vállalkozások indítására

ösztönözhet. A szépen felújított épületben működő szálloda hozzájárulhat a környezeti

kultúra fejlődéséhez (pl. közterületek parkosítása, tatarozás).

34. feladat

1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. I, 6 H, 7. I

35. feladat

I. A kakaóbab ára emelkedik. Aláhúzva: a kakaótermelőknek

52

II. Túlkínálat lesz a piacon, ezért csökken a kőolaj világpiaci ára. Ez csökkenti az olajtermelő

országok hasznát. A termelők az ár újbóli emelése érdekében csökkentik a kőolaj

kitermelését. Így csökken a kínálat. Ha a kínálat nagyobb mértékben csökken, mint a

kereslet, ez a kőolaj világpiaci árának újbóli emelkedéséhez vezet.

36. feladat

1973: 2.

1979 és az utána következő időszak: 3., 4., 6.

1982 és az utána következő időszak: 1. 7. 8.

Az 1990-es évek: 5. 9.

2008-ban kirobbanó pénzügyi válság: 10.

37. feladat

a) 1. A technológia, ezen belül a kommunikációs technológia gyors fejlődése.

2. A transznacionális vállalatok világgazdasági szerepének növekedése.

3. A pénz (pénzpiaci spekuláció) világgazdasági szerepének felerősödése.

b) Kedvezőtlen hatás a nemzeti sajátosságok, a kulturális értékek, a hagyományok elvesztése.

Kedvező hatás a szabad és gyors információáramlás lehetősége, a külföldi szolgáltatások

igénybevételének lehetősége.

38. feladat

Bekarikázva: 1., 4., 5., 7., 8.

39. feladat

1. E, 2. D, 3. C, 4. B, 5. F, 6. A

40. feladat

Az olajiparban.

Az USA vállalatai.

Veszteségessé vált.

Kína.

Alapanyagot és energiát biztosítanak a gazdaság számára.

Az ipar gyors fejlődése hatalmas energiaigénnyel jár. A lakosság életszínvonalának

emelkedése ugyancsak növeli az energiafelhasználást.

53

41. feladat

1. kedvezményes (preferenciális) vámövezet: B

2. szabadkereskedelmi övezet: D

3. vámunió: C

4. közös piac: F

5. gazdasági unió: E

6. politikai unió: A

42. feladat

ASEAN: 2., 6.

NAFTA: 2., 3.

EU: 4., 5.,

APEC: 1., 2.

43. feladat

Olyan óriásvállalat, amelynek egy adott országban van a központja, de a tulajdonukban

lévő leányvállataik más országokban is működnek. Termelésüket országhatároktól

függetlenül, világméretekben szervezik meg.

Mert képesek kihasználni az egyes országok eltérő, kedvező adottságait. Az egyes

termékeket mindig ott állítják lelő, ahol azok világviszonylatban a legkisebb költséggel és a

legnagyobb haszonnal termelhetők meg.

44. feladat

Több országban hozott létre üzemeket. A minél nagyobb haszon és a piac megtartása

érdekekében hozza meg a döntéseit (fúzió, elbocsátások). A nagyobb hasznot hozó, újabb

térségekbe telepít új üzemeket és bezárja a kevésbé jövedelmezőket.

Olcsóbb, szakképzett munkaerő. Gyorsan bővülő felvevőpiac. A térség jelenleg az

elektronikai, számítástechnikai ipar egyik központja, ami megteremti a kooperáció

lehetőségét más cégekkel.

Ázsia leggyorsabban fejlődő kereskedelmi, pénzügyi központja, fejlett sokoldalú

szolgáltatással, magas színvonalú infrastruktúrával. Számos más elektronikai cégnek van itt

regionális központja. Adóparadicsom.

A szűkülő piacon kevesebb cég tud megélni, az egyesítéssel pedig csökken a konkurencia.

Az egyesítéssel csökkenthetők a termelés költségei, nagyobb mennyiségben és olcsóbban

54

állíthatók elő a termékek.

Az egyesítés és az európai üzemek bezárása átszervezést, a munkahelyek megszüntetését

jelenti, munkanélküliséget okoz. Csökken a részvények árfolyama, elbizonytalanítja a

befektetőket.

45. feladat

a) Információtechnológia, hírközlés fejlődése; a pénzforgalom liberalizálódása; a termelés

növekvő koncentrációja; a közlekedés fejlődése; az áruk és a szolgáltatások szabad

áramlásának lehetősége

b) Mert a globális termelés-szervezés fő haszonélvezői a TNC-k, működésükből adódóan ők

tudják legjobban kihasználni a szabad áru, szolgáltatás és tőkeáramlás előnyeit.

c) Olyan termékeket, amelyek napjainkban az egész világ fogyasztói társadalmában ismertek,

gyakorlatilag a világon bárhol megvásárolhatók.

Pl. Coca-Cola, Nokia (Samsung, LG) mobiltelefon, hamburger (Mc’ Donalds)

46. feladat

1. C, 2. B, 3. A, 4. C, 5. A, 6. B, 7. C, 8. B, 9. C, 10. C

47. feladat

a) A fix kamatozású hitel kamata a futamidő alatt nem változik, a változó kamatozásúé nőhet

és csökkenhet is.

Az euró és a forint egymáshoz viszonyított értékét.

b) 1. I., 2. I., 3. H, 4. I, 5.I

48. feladat

1. konvertibilis, 2. (valuta)árfolyam, 3. értéktőzsde, 4. Kvóta, 5. gazdasági integráció /

gazdasági unió, 6. költségvetési hiány / államháztartási hiány

49. feladat

Az árak általános és tartós növekedése, a pénz vásárlóértékének fokozatos csökkenése. (A

forgalomban levő pénz mennyisége több, mint amennyi a gazdasági élet normális

működéséhez szükséges.)

Az infláció mértékét az árszínvonal egy időegységen belüli változásának nagyságával

fejezik ki, ezt nevezzük árindexnek (mértéke %).

55

1. gerjeszti, 2. mérsékli, 3. gerjeszti, 4. mérsékli, 5. gerjeszti

50. feladat

Valamely ország törtvényes fizetőeszköze, konkrét pénzneme.

A nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz.

Bármely más valutára szabadon átváltható valuta.

A nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke.

51. feladat

Ha egy külföldi útról hazatért turistának USA dollárja, azaz valutája van, akkor ezt a pénzt a

bankban devizaszámlán helyezheti el. Ha a következő alkalommal Csehországba utazik, akkor

erről a számláról valutát, azaz cseh koronát vehet fel.

52. feladat

felértékelődött

leértékelődött

április 2.

május 27.

Nyert, mert a visszaváltáskor 101 072 forintot kapott.

53. feladat

Szlovákia: szlovák euró, Ausztria: euró, Svájc: svájci frank, Franciaország: euró,

Lengyelország: zloty

54. feladat

1. C, 2. A, 3. A, 4. B, 5. C, 6. B, 7. B

55. feladat

1. Folyószámla-vezetés.

2. Devizaszolgáltatás.

3. Hitelt, pénzügyi kölcsönöket nyújtanak az ügyfeleik számára (hitel- és kölcsönszolgálat).

4. Pénzügyi tanácsadói szolgáltatást nyújtanak

5. Részt vesznek az értékpapír-kereskedelemben.

56

56. feladat

1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I, 6. I

57. feladat

1. New Yorki Értéktőzsde, 2. Tokiói Értéktőzsde, 3. Londoni Értéktőzsde

A tőzsdei forgalom mérésére alkalmas mutató a New Yorki Értéktőzsdén. (Az első 30

meghatározó jelentőségű cég részvényárainak súlyozott átlaga.)

BUX-index

58. feladat

Olyan felhalmozott érték (pl. pénz, vagyontárgy), amely a tulajdonosa számára rendszeres

jövedelmet termel.

Az a tőke, amelyet a termelésbe fektetnek be, és ennek kapcsán a befektető tulajdonosi

jogokhoz és profithoz (jövedelemhez) jut.

59. feladat

1. A, 2. A, 3. A, 4. B

60. feladat

A kötvényvásárlás, mert annak kamatokkal növelt visszafizetését a kibocsátó garantálja.

61. feladat

A forint leértékelődése: több forintot kell adni azonos mennyiségű külföldi valutáért, ezért

többe kerülnek a nyersanyagok, megnő a termelés költsége. Ennek következtében drágulhat

az előállított termék ára vagy ha erre nincs lehetőség, akkor csökken a vállalkozó

nyeresége, sőt vesztesége is lehet. A nyersanyag felhasználás csökkentésére (pl.

hatékonyabb termelés bevezetésére) is ösztönözhet.

Annak a cégnek, amely Magyarországon termel, és külföldön értékesíti a terméket.

62. feladat

Véországét.

A hitelből a korszerű, a világpiacon keresett és magasabb áron értékesíthető termékeket

előállító ipari ágazatokat kívánja fejleszteni. A hitel törlesztésének jobbak (biztosabbak) a

feltételei.

57

63. feladat

adó

jövedelemadó és fogyasztásra kivetett adó

költségvetés

deficites (hiányos lesz) az államháztartás

64. feladat

1. H, 2. I, 3. I, 4. H, 5. I, 6. H, 7. I, 8. I, 9. H, 10. I

65. feladat

Teljes magyar neve Közismert rövidítése Székhelye Tevékenysége

Egyesült Nemzetek

Szervezete

ENSZ New York 3.

Nemzetközi Valuta-

alap

IMF Washington 2.

Világbank IBRD Washington 1.

ENSZ Nevelésügyi,

Tudományos és

Kulturális Szervezete

UNESCO Párizs 8.

ENSZ Gyermekalap UNICEF New York 9.

Egészségügyi

Világszervezet

WHO Genf 11.

ENSZ Élelmezésügyi

és Mezőgazdasági

szervezet

FAO Róma 10.

Világkereskedelmi

Szervezet

WTO Genf 4.

Nemzetközi Bíróság ______________ Hága 5.

Európa Tanács ______________ Strasbourg 7.

Észak-atlanti

Szerződés Szervezete

NATO Brüsszel 6.

Arab Liga _______________ Kairó 13.

Kőolaj-exportáló OPEC Bécs 12.

58

Országok Szervezet

66. feladat

Vállalat Iparág, tevékenység Ország Royal Dutch Shell Olajipar Hollandia Exxon Mobil Olajipar USA Wal Mart Kereskedelem USA BP Olajipar Egyesült Királyság Chevron Olajipar USA Total Olajipar Franciaország ConocoPhilips Olajipar USA ING Biztosítási, banki szolgáltatás Hollandia Sinopec Olajipar Kína Toyota Motors Gépjárműgyártás Japán

10. KONTINENSEK, RÉGIÓK, ORSZÁGOK FÖLDRAJZA

1. feladat

1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. I, 6. H, 7. I, 8. I, 9. H, 10. H

2. feladat

1. A, 2. B, 3. B, 4. A, 5. B, 6. B

3. feladat

Ősmasszívum Röghegység Gyűrthegység Feltöltött alföld

1, 4.,6 2. 5.,7 3.

b) Mert a mai röghegységekhez hasonlóan az óidei hegységképződés során keletkezett, de a

Pacifikus-hegységrendszer felgyűrődése során ez a hegység is átformálódott, formakincsében

megfiatalodott.

4. feladat

1. Guyanai-hegyvidék

2. Andok

3. Brazil-felföld

59

4. Panama-csatorna

5. Karib-tenger

Ősmasszívum

5. feladat

A Baktérítő mentén kialakuló leszálló légáramlásnak, és a hegységeknek, amelyek útját

állják nedvesebb tengeri légtömegeknek (orografikus okok).

A hidegebb vizet szállító Humboldt-áramlás hűtő hatásának.

6. feladat

a) A) Nyugati körzet, B) Déli körzet, C) Észak-atlanti partvidék, D) Közép-Nyugat E) Nagy-

tavak

b) 1. Dallas, 2. Miami, 3. New York, 4. Atlanta, 5. Washington, 6. Chicago, 7. Houston, 8.

New Orleans, 9. Los Angeles, 10. San Francisco,

c) a: 2, b: 6., c: 7., d: 1., e: 10.

d) 1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5.H

7. feladat

Mexikóváros – A

Lap Paz – B

Rio de Janeiro – C

New York – D

Los Angeles – E

8. feladat

Atlanti part 6.,10,

Nagy-tavak vidéke 1.,7.,

Közép-Nyugat 2.,

Déli körzet 4.,5.,9

Nyugati körzet 3., 8.,

9. feladat

Bekarikázva: 1. 2. 5. 6. 8. 9. 10.

60

10. feladat

1. C, 2. A, 3. A, 4 B.

11. feladat

a) 1. Indonézia, 2. Tajvan, 3. Malajzia, 4. Dél-Korea, 5. Hongkong, 6. Thaiföld, 7. Fülöp-

szigetek, 8. Szingapúr

b) első hullám: 2., 4., 5., 8.

második hullám: 1., 3., 6., 7.

c) 1. Hongkong, 2. Szingapúr, 3. Dél-Korea, 4. Malajzia, 5. Thaiföld, 6. Tajvan, 7. Fülöp-

szigetek, 8. Indonézia

12. feladat

a) 1. Ural, 2. Dekkán, 3. Dél-kínai-hegyvidék, 4. Közép-szibériai-fennsík (Angara), 5.

Tiensan, 6. Himalája, 7. Kaukázus, 8. Pamír

1. röghegység, 2. ősföld, 7. gyűrthegység

9. Kínai-alföld, 10. Hindusztáni-alföld, 11. Mezopotámiai-alföld, 12. Turáni-alföld

alföld, feltöltött síkság,

Takla-Makán, mérséklet övezeti sivatagi éghajlat.

b) 14. Aral-tó, 15. Kaszpi-tenger, 16. Japán-tenger, kőolaj, peremtenger

A tó vízfelületének csökkenése / kiszáradás

Túlöntözés / vízigényes kultúrák termesztése / gyapottermesztés vízigénye (bármelyik

válasz elfogadható)

13. feladat

1. C, 2. B, 3. C, 4. A, 5. C, 6. C, 7. B, 8. C, 9. A, 10. A, 11. D, 12. B, 13. B

14. feladat

A helyes sorrend: 2., 3., 1., 4.

15. feladat

1. Nílus, 2. Egyiptom, 3. Vörös-tenger, 4. Madagaszkár, 5. Kongó, 6. Atlasz

Eurázsiai-hegységrendszer

Egyenletes vízjárás jellemzi.

Nagy gát, Asszuáni-gát

61

16. feladat

Egyiptom: 1., 4., 8.

Nigéria: 2., 5., 6.

Dél-afrikai Köztársaság: 3., 7., 9.

17. feladat

a) 1. Urál, 2. Alpok, 3. Pireneusok, 4. Balkán-hegység, 5. Fekete-tenger, 6. Volga

b) deltatorkolat

c) óidő, aláhúzva: vetődés

18. feladat

1. B, 2. A, 3. A, 4. B, 5. A, 6. B, 7. B, 8. A

19. feladat

1957: 5., 1973: 1., 1981: 4., 1986: 7., 1991: 3., 1994: 9., 1995: 2., 1999: 6., 2002: 8. 2004: 11.

2007: 10.

20. feladat

Ország Főváros Folyó

Ausztria Bécs Duna

Egyesült Királyság London Temze

Lengyelország Varsó Visztula

Csehország Prága Vlatva (Moldva)

21. feladat

a) 1. La Manche 2. Szajna 3. Marseille 4. Rhone 5. Strasbourg 6. Pireneusok 7. Földközi-

tenger

b) Tölcsértorkolat, indoklás: nagy ár-apály szintkülönbség

c) Az Európai Parlament székhelye

22. feladat

Németország: 1., 2., 4., 5., 7., 10., 13., 14., 15.

Olaszország: 3., 8., 12,

Közös: 6., 9., 11

62

23. feladat

Spanyolországra vonatkozik: 2., 4., 6., 7., 8., 9

24. feladat

germán, szláv, újlatin

25. feladat

1. A, C, 2. A, B, C, D, 3. D, 4. C, 5 B, 6. B, D, 7. C, 8 B, D, 9. A, D, 10. A, C

26. feladat

Milánó – Torino – Genova, kohászat, gépkocsigyártás, vegyipar, háztartási gépek gyártása,

irodaszerek gyártása (bármelyik három említése elfogadható).

27. feladat

Szénhidrogén-előfordulás: Norvégia Vasérclelőhely: Svédország

Termőföld: Dánia Erdő: Svédország, Finnország

Geotermikus energia: Izland Vízenergia: Norvégia, Izland

28. feladat

IKEA: bútor – Svédország; Volvo: közlekedési eszközök – Svédország; Ericcson: híradás-

technika – Svédország; Nokia: híradástechnika – Finnország; Electrolux: háztartási gépek –

Svédország; SKF: golyóscsapágy – Svédország; Lego: építőjáték – Dánia

Ericsson, Nokia, Electrolux

29. feladat

a) Rotterdam

b)

Ország Melyik folyótorkolata Tenger

Rotterdam Hollandia Rajna Északi-t.

Antwerpen Belgium Schelde Északi-t.

Marseille Franciaország Rhone Földközi-t.

Hamburg Németország Elba Északi-t.

Le Havre Franciaország Szajna La Manche (Atlanti-ó.)

63

London Nagy-Britannia Temze Északi-t.

c) elsősorban a tölcsértorkolat, kivétel Marseille

d) kőolaj, ércek, szén, textilipari nyersanyagok és termékek, trópusi termékek

e) Rotterdam, a Duna-Majna-Rajna-csatorna segítségével a Dunán egészen a Fekete-tengerig.

Hollandia, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Románia, Bulgária,

Ukrajna

Rhur-vidék

30. feladat

a) Az egykori NDK területe

A nyugati területekhez képest fejletlenebb, kevésbé termelékeny és korszerű ipar, illetve a

mezőgazdaság, az eltérő társadalmi-gazdasági fejlődésből adódó különbségek ma is

érvényesülnek.

b) Bréma és Hamburg jelentős kikötőváros. A behozott nyersanyagok (pl. ércek és kőolaj)

legfontosabb fogadó- és feldolgozó állomásai. Fejlett, sokoldalú ipar és élénk kereskedelem

jellemzi őket. Egykori Hanza városok.

c) A Ruhr-vidék gazdasági jelentőségével.

d) Hessen, Baden-Württemberg, Bajorország

e) A dél-német területeken szakképzett munkaerőt igénylő korszerű iparágak indultak

fejlődésnek (vegyipar, gépkocsigyártás, elektronika stb.).

31. feladat

Cég Termék, tevékenység Központ

Opel Gépjárműgyártás Frankfurt

BASF Vegyipari termékek Ludwigshafen

BMW Gépjárműgyártás München

Siemens Elektronika, híradástechnika,

háztartási gépek, ipari berendezések

München

Daimler-Benz Gépjárműgyártás Stuttgart

Bosch Elektronika, elektromos gépjármű

alkatrészek, szerszámok, háztartási

gépek

Stuttgart

64

32 . feladat

1. C, 2. B, 3. A, 4. B, 5.A, 6. A, 7. C, 8. B, 9. C, 10 A

33. feladat

1949: Az NDK és az NSZK megalakulása

1991: A két német állam újraegyesítése

34. feladat

Eladósodás, korszerűtlen energia és nyersanyag igényes ipar, elszakadás a világpiaci

folyamatoktól, alacsony termelékenység, elhanyagolt infrastruktúra (Bármelyik három

megnevezése elfogadható.)

A szocialista országokat tömörítő gazdasági szervezet (Kölcsönös Gazdasági Segítség

Tanácsa), 1949-1991

35. feladat

1. A, B, C, D 2. A, C, D 3. A, B, C, D 4. A, B, C 5. A, B, C

36. feladat

Csehország Szlovákia

1., 4., 5., 6, 8., 9., 10., 12., 14., 16., 17. 2., 3., 7., 11., 13., 14., 15., 18.,21.

Mindkét országra jellemző: 19., 20.

b) A Volkswagen-művek.

c) A sör, Plžen.

37. feladat

a) 1., 3., 4.,b) 4, c) 1., d) 4., e) 1., f) 2., g) 3., h) 3

38. feladat

a)

Ipari körzet neve Adottságok

I. Északnyugati 1., 2., 3, 4.,

II. Központi 4., 5, 6., 7., 8.

III. Volga menti 10., 11., 12., 14., 15.

65

IV. Uráli 8., 13., 14.

V. Szibéria 1., 7., 8., 9., 11., 12.,

15.,

b) Donyeci-medence, Ukrajna

c) Szibéria és Távol-Kelet

d) Északnyugati–körzet, Uráli-körzet

39. feladat

1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I., 6. H, 7. H

40. feladat

ország gazdaság ország gazdaság

Stuttgart Németország 5. Salzburg Ausztria 3.

Bern Svájc 1. Birmingham Nagy-Britannia 4.

Strasbourg Franciaország 2. Skopje Macedónia 1.

Dubrovnik Horvátország 3. Donyeck Ukrajna 4.

Hága Hollandia 2. Ostrava Csehország 4.

41. feladat

1. Törökország, 2. Egyiptom, 3. Svájc, 4. Izrael, Irán 5. Lichtenstein, 6. Izrael, 7. Svájc, 8.

Törökország, 9. Izrael, 10. Bahama-szigetek

42. feladat

Ausztria

Burgenland

Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye

43. feladat

1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. H, 6. H, 7. I, 8. I, 9. I, 10. I

44. feladat

1. D.,2. B, 3. B, 4. C, 5.A, 6.D, 7. D, 8. A

66

45. feladat

Nehezebb az árvizek elleni védekezés, a felkészülés az áradás fogadására. A vízgyűjtőt ért

szennyezések hazánk vizeibe jutnak, környezeti károkat okozva.

46. feladat

Hegység neve Jellemző felépítő kőzete Ásványkincse

Mecsek mészkő feketekőszén, uránérc

Bakony mészkő, dolomit barnakőszén, bauxit, mangán

Vértes dolomit, mészkő barnakőszén, bauxit

Soproni-hg. csillámpala, gneisz —

Mátra andezit rézérc, déli előtérben lignit

Bükk mészkő

Zempléni-hg. andezit, riolit, riolittufa nemfémes ásványkincsek

(perlit, kaolin, zeolit,)

47. feladat

1. B, 2. A, 3. A, 4. B, 5. A

48. feladat

A gazdasági rendszerváltás az országban nem járt együtt (együtt járt) az iparban dolgozók

arányának erőteljes csökkenésével. Az élelmiszeripar kivételével az ipari termelés

nyersanyag- és energiaigénye csak importból fedezhető. Az ipar hagyományos telepítő

tényezői még napjainkban is jelentősen befolyásolják (szinte teljesen elvesztették szerepüket)

az újonnan létesült ipari üzemek területi elhelyezkedését. Az ipar szerkezetében a gépipar áll

a vezető helyen. A gépipari termelésben egyre fontosabb szerepe van a jobbára nagy

nemzetközi vállalatok által létesített összeszerelő üzemeknek. A külföldi tőke, Budapest

központi szerepét nem számítva, egyenletesen (erősen eltérő mértékben) települ be az egyes

régiókba. A külföldi befektetők által létrehozott gépkocsigyártó és elektronikai cikkeket

összeszerelő üzemek, a termékeinek túlnyomó része belföldön (külföldön) kerül értékesítésre.

49. feladat

Többen költöznek el a régióból, mint ahányan odatelepülnek.

Közép-Magyarország.

67

A kedvező értékek elsősorban Budapestnek és vonzáskörzetének köszönhetők.

Az átlagnál magasabb az egy főre jutó GDP értéke és alacsonyabb a munkanélküliség. Az

átlagosnál kedvezőbb helyzetet jelzi a pozitív bevándorlási egyenleg is.

Észak-Magyarország és az Észak-Alföld

Észak-Magyarország esetében elsősorban a hagyományos iparvidék válsága az ok. A bányák

és az ipari üzemek nagyarányú bezárása, a lassan meginduló gazdasági szerkezetátalakulás.

Az Észak-Alföld esetében a mezőgazdaság átalakulását kísérő folyamatok, pl. a felvevő

piacok megszűnése nagyban hozzájárult a problémákhoz. Az észak-alföldi térség korábban

jelentős, elsősorban a kevésbé képzett munkaerőt kibocsátó körzet volt. A rendszerváltással

együtt járó leépítések ezt a munkaerőt érintették a legjobban. A térség fejlődését nehezíti a

kevésbé kiépített infrastruktúra és a tőkehiány is.

50. feladat

Az iparban és a mezőgazdaságban.

Oka az iparban a gazdasági rendszerváltást követő termelés-visszaesés majd, az ipar

szerkezetének átalakulása. A gazdaságtalan, energiaigényes ágazatok leépítése, az üzemek

bezárása. A fejlődésnek indult modern ágazatok kevésbé energiaigényesek. A mezőgazdaság

energiafelhasználása ugyancsak összefügg a rendszerváltást követő termelés-csökkenéssel,

illetve a korszerűbb mezőgazdasági gépek és eszközök kisebb energiafelhasználásával.

A kommunális fogyasztás és a lakossági energiafogyasztás növekedése.

A korszerűbb, a kisebb energiaigényű berendezések, gépek és technológiai megoldások

elterjedésével.

51. feladat

a) 1. Zalai-dombság, 2. Cserhát, 3. Vértes, 4. Aggteleki-karszt, 5. Börzsöny, 6. Zempléni-hg.,

7. Bakony,

kőolaj, földgáz (szénhidrogének),

Aláhúzva: barnakőszén, bauxit, mangánérc.

b) vetődés, Móri-árok

c) Mohácsi-sziget, alsószakasz-jellegű

d) 5. andezit, harmadidőszak, 7. mészkő, középidő

e) 10. Zalakaros, 11. Esztergom, 12. Szolnok, 13. Hajdúszoboszló, 14. Salgótarján

f) Térképvázlat kitöltése, ellenőrzése az atlasz alapján

68

52. feladat

Budapest és a Balatonpart

Balatonpart

A határ menti bevásárló és szolgáltatási turizmus miatt.

Jellemzője, hogy két körzetre koncentrálódik, és több a külföldi vendég, mint a hazai.

Javaslatok: jobb reklám; egyéb tájak, értékek megismertetése külföldön; szálláshelyek építése,

az infrastruktúra fejlesztése, szélesebb a programkínálat, a családi vállalkozások támogatása,

az idegenforgalom különböző területeinek támogatása (pl. gyógyturizmus, falusi turizmus)

53. feladat

1. Debrecen: a, b, c, d 2. Székesfehérvár: b, d, k 3. Szeged: a, b, d

4. Miskolc: a, b 5. Sopron: i, l 6. Pécs: a, b, d, h

7. Százhalombatta: e, f 8. Paks: d, e 9. Győr: a, b, d, g

10. Eger: b, i 11. Esztergom: c, g 12. Szolnok: b, d

13. Kecskemét: b, d, g 14. Orosháza: d, h 15. Gyula: d, j

54. feladat

1. Visegrád

2. Veszprém

3. Szekszárd

4. Debrecen

5. Keszthely

55. feladat

1. Körös-Maros köze

2. Mezőföld

3. Somogyi-dombság

4. Nyírség

5. Bükk

56. feladat

Audi: Győr; Elektrolux hűtőszekrény: Győr; Suzuki gépkocsi: Esztergom;

Nokia telefon: Komárom; Opel gépkocsimotor: Szentgotthárd; Törley pezsgő: Budapest;

Pick szalámi: Szeged

69

57. feladat

1: Tisza, Zagyva, 2. Körös (Fehér-Körös), 3. Bodrog, 4. Ipoly, 5. Maros, 6. Rába, 7. Duna, 8.

Duna.

58. feladat 1. A, B, 2. B, 3. B, C, 4. A, B, 5. A, 6. A, 7. B, C, 8. D, 9. C, 10. D, 11. A, B, 12. A, 13. A, C, 14. A, 15. C, 16. C, 17. D

GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 11. NAPJAINK GLOBÁLIS PROBLÉMÁI.

VÉDETT KÖRNYEZETI ÉRTÉKEINK

1. feladat

1. H, 2. I, 3. I, 4. I, 5. H, 6. I, 7. I

2. feladat

1. A, 2. B, 3. A, 4. B, 5. B, 6. A, 7. B

3. feladat

Az erdőknek fontos szerepe van az üvegházhatást fokozó szén-dioxid megkötésében. Ezért

területük csökkenése miatt nő a globális felmelegedés mértéke.

4. feladat

a) A Lecsökkent halhozamú halászvizek, B Az esőerdők irtása, C elsivatagosodás, D

talajpusztulás, termőképességének csökkenése

b) A tengervíz szennyeződésére és a túlhalászásra.

c) Természeti: Aszályos időszakok előfordulása

Társadalmi: Az állatállomány növekedése miatt a gyér füvű pusztákon történő túlzott

legeltetés.

d) A biológiai sokféleség (biodiverzitás) veszélyeztetése. Az esőerdők ugyanis Földünk

fajokban leggazdagabb életközösségei.

70

5. feladat

A) nagyfokú levegőszennyezés, B) savas esők előfordulása, C) olajszennyezés, D) kísérleti

atomrobbantás, E) tengeri szemétlerakóhely

6. feladat

A fenntartható fejlődés elve azt jelenti, hogy a világ jelenlegi szükségleteit úgy kell

kielégíteni, hogy az ne tegye lehetetlenné a következő nemzedékek számára a saját

szükségleteik kielégítését.

1992. Rio de Janeiro

7. feladat

Olyan eljárás, technológia, amely egy egységnyi termék előállításához a lehető legkevesebb

energiát használja fel.

A környezet, az élővilág természetes egyensúlyának megőrzését fontosnak tartó

gondolkodásmód

Olyan vásárlói magatartás, amely előtérbe helyezi a környezetbarát módon előállítható,

illetve a felhasználása során a környezetet kevésbé károsító (pl. újrahasznosított anyagból

készült, energiatakarékos stb.) termékek megvásárlását.

A kemikáliák alkalmazását mellőző, a biológiai védekezésen, természetes tápanyag

utánpótláson alapuló gazdálkodás.

Amikor a szervezet nem jut hozzá a normális működéséhez szükséges minimális

tápanyaghoz (energiához).

A szükséges energiához hozzájut ugyan a szervezet, de a táplálkozás egyoldalú, pl.

hiányzik a fehérje vagy a vitaminok bevitele.

Felesleges, a szervezet igényeit meghaladó tápanyagbevitel.

8. feladat

Kiotói Egyezmény (jegyzőkönyv), 1992

9. feladat

A hótakaró kiterjedésének csökkenése.

Globális klímaváltozás / globális felmelegedés.

Az üvegházhatás fokozódása.

aláhúzva: CO2, CH4, N2O

71

10. feladat

WWI – Worldwatch Institute

WWF – Természetvédelmi Világalap

Az óriáspandát.

11. feladat

Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

Hollókő ófalu és környezete

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

Pécs (Sopianae) ókeresztény sírkamrái

Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

12. feladat

Duna-Ipoly Nemzeti Park: 4

Hortobágyi Nemzeti Park: 6., 10.

Kiskunsági Nemzeti Park: 6.,8.

Körös-Maros Nemzeti Park: 11

Fertő-Hanság Nemzeti Park: 2

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: 3.

Bükki Nemzeti Park: 5., 7

Aggteleki Nemzeti Park: 9.

Duna-Dráva Nemzeti Park. 1.

A 10. nemzeti parkot az Őrségben alakítják ki.

13. feladat

20%-kal

földgáz

takarékosság, megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása

kevesebb kiadás, csökkenő importfüggőség, csökkenő lakossági kiadások, a kiotói célok

megvalósulása, új állások teremtése (Bármelyik három említése elfogadható)

kb. 6%

72

14. feladat

Forró övezeti (trópusi) ciklon, tájfun.

Csapadékvíz elvezetése / talajvíz elvezetése / erősödő süllyedés / a térség felszín alatti

vízháztartásának felborulása. (Bármelyik kettő említése elfogadható.)

A szivattyúzás miatti tömörödés.

Hollandia.

Műholdfelvétel.

15. feladat

1. H, 2. I, 3. H, 4. H, 5. I

16. feladat

a) Helyes sorrend: 2003, 1998, 2008

b) Természeti: száraz éghajlat, nagy párolgás (negatív vízháztartás),

Emberi tényező: a tavakat tápláló folyók vizének elöntözése

c) A tómederből származó száraz, sós por okozta lég- és talajszennyezés, az állat- és

növényvilág pusztulása, a halfajok kipusztulása és a halászat megszűnése, kedvezőtlen

éghajlati folyamatok. (Bármelyik kettő említése elfogadható.)