Toacuteth Anna Judit

UumlNNEPEK A KERESZTEacuteNY EacuteS A POGAacuteNY KOR HATAacuteRAacuteN

VALLAacuteSANTROPOLOacuteGIAI TANULMAacuteNYOK KOumlZEacuteP-KELET-EUROacutePAacuteBOacuteL

6

Sorozatszerkeszt POacuteCS EacuteVA

Toacuteth Anna Judit

UumlNNEPEK A KERESZTEacuteNY EacuteS A POGAacuteNY KOR

HATAacuteRAacuteN

Balassi Kiadoacute Budapest

Keacuteszuumllta Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem NeacuteprajzndashKulturaacutelis Antropoloacutegia Tanszeacutekeacuten

Az ezekhez az eredmeacutenyekhez vezető kutataacutes az Euroacutepai Kutataacutesi Tanaacutecs reacuteszeacuteről az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg hetedik keretprogramjaacuteboacutel (2007ndash2013)

az EKT 324214 szaacutemuacute taacutemogataacutesi megaacutellapodaacutesa alapjaacutenfinansziacuterozaacutesban reacuteszesuumllt

A koumlnyv kiadaacutesaacutet taacutemogatta az Euroacutepai Kutataacutesi Tanaacutecs az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg hetedik keretprogramjaacuteboacutel(2007ndash2013) az EKT 324214 szaacutemuacute Neacutepi vallaacutes a keleti eacutes nyugati kereszteacutenyseacuteg

hataacuteraacuten folyamatossaacuteg vaacuteltozaacutesok eacutes koumllcsoumlnhataacutesokciacutemű projekt kereteacuteben

A boriacutetoacutenXIV szaacutezadi koacutedexlap reacuteszlete

MS Bodl 264 fol 21v (Oxford Bodleian Library)

copy Toacuteth Anna Judit 2017

ISSN 1418-2734 ISBN 978-963-456-011-1

Tartalom

KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS 9

1 BEVEZETEacuteS 11

2 A KEacuteSŐ OacuteKOR VILAacuteGA 21

3 A KLASSZIKUS ROacuteMAI NAPTAacuteR RENDSZERE 31

4 KALENDAE IANUARIAE A roacutemai uacutejeacutev 35 Uacutejeacutev a korai csaacuteszaacuterkorban 36 A Kalendae a keacuteső csaacuteszaacuterkorban Naptaacuteri forraacutesok 40

5 A KALENDAE MEGUumlNNEPLEacuteSEacuteNEK FORRAacuteSAI Libanios 43 Asterios 56 Pacianus 61 AmbrosiusSzent Ambrus 62 Ioacuteanneacutes ChrysostomosAranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos 63 AugustinusSzent Aacutegoston 68 Petrus ChrysologusAranyszavuacute Szent Peacuteter 70 Turini Szent MaximusMaximus Taurinensis 74 Antiochiai Izsaacutek 75 Arles-i Caesarius 76 Vita Hilari 81 Ioacuteanneacutes Lydos 82 Gaacutezai Chorikios 84 Bragai Maacuterton 85 Sevillai Isidorus 86 PseudondashTurini Maximus 87 Dasios-acta 88 Biacuteborbanszuumlletett Konstantin 96

6 EGY UacuteJ UumlNNEP KIALAKULAacuteSA A koumlztaacutersasaacutegkori Kalendae tovaacutebb eacutelő elemei 104 Principium anni 104 Strena eacutes a zoumlld aacuteg ndash előjelek 108 Uacutej elemek amelyek nem vezethetők le a reacutegi Kalendaeboacutel 111 A kelta forma cervulum facere 115 Az uumlnnep keleti tiacutepusa guacuteny eacutes csuacutefoloacutedaacutes 120 A Kalendaera hatoacute uumlnnepek 124 Saturnalia 124 Pompa circensis 132 Navigium Isidis 137 Dionysos seacutertegeteacutesei 139 Risus a neveteacutes istene 143 Magna Mater uumlnnepe 144 A roacutemai pompae diadalmenet eacutes gyaacuteszmenet 145 Tovaacutebbi analoacutegiaacutek dramatizaacutelt eacutes megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutesek 149 Konkluacutezioacutek 154

7 A KALENDAE UTOacuteEacuteLETE Szarvasmaszkok a koumlzeacutepkorban 158 A sorsistennők asztala 167 A bizaacutenci Kalendae 174

8 FEBRUARIUS KIŰZEacuteSE Februaacuter szenaacutetor toumlrteacutenete 181 Eredetmondaacutek Malalas kroacutenikaacutejaacuteban 185 Bűnbakrituaacuteleacutek Roacutemaacuteban 194 Februarius kiűzeacuteseacutenek helye a teacutel veacutegi uumlnnepek koumlzoumltt Lupercalia eacutes Luperkalion 200

9 KALENDAE MARTIAE Matronalia a nők uumlnnepe 206 A fecskeacutek koumlszoumlnteacutese 209 Martis eacutes martenica 217 Compitalia 219

10 MAIUMA Maiuma Brytai Marzēah eacutes egy neacutevtelen edessai uumlnnep 223 Zinza eacutes zenziarius 231 Szent Jaacutenos-napi fuumlrdőzeacutes 234 Napforduloacutes tuumlzek eacutes maacuteglyaacutek 239

11 BRUMALIA Bruma eacutes Brumalia 244 A bizaacutenci Brumalia 254 A harmincnapos teacuteli napforduloacute 258

12 KOumlVETKEZTETEacuteSEK 262

FUumlGGELEacuteK Forraacutesszoumlvegek 273 Libanios 273 Amaseai Asterios 277 Petrus ChrysologusAranyszavuacute Szent Peacuteter 281 Turini MaximusMaximus Taurinensis 284 Arles-i CaesariusCaesarius Arelatensis 286 Pseudo-Turini Maximus 291 Szent Dasios actaacuteja 293 Bragai MaacutertonMartinus Bracarensis 294 Gaacutezai Chorikios 295 Ioacuteanneacutes Lydos A hoacutenapokroacutel 297 Ioacuteanneacutes Malalas Chronographia 301 Trulloacutei zsinat 62 kaacutenon 308 Theodoacuteros Balsamoacuten 309 Ioacuteseacutephos Bryennios 312 Benedek kanonok Polypticusa 313 Felhasznaacutelt irodalom 317

ILLUSZTRAacuteCIOacuteK

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Koumlszoumlnetet mondok Prof Dr Poacutecs Eacutevaacutenak akinek a taacutemogataacutesa eacutes segiacutetseacutege neacutelkuumll ez a koumlnyv nem joumlhetett volna leacutetre valamint a bdquoKeletndashNyugatrdquo Vallaacutesetnoloacutegiai Kutatoacute-csoport minden munkataacutersaacutenak amieacutert segiacutetettek eligazodni a modern Balkaacuten vallaacutesi neacuteprajzaacuteban Koumlszoumlnoumlm eacutedesanyaacutemnak T Biacuteroacute Maacuteriaacutenak a szaacutemos oumltletet eacutes javasla-tot amit a munka soraacuten foumllvetett Haacutelaacuteval tartozom egykori professzoraimnak akik megismertetteacutek velem a bizaacutenci irodalom vilaacutegaacutet

Toacuteth Anna Judit

1 Bevezeteacutes1

Uumlnnepek idejeacuten ndash mint most is mikor e sorokat iacuterom ndash a meacutedia figyelme rendre a hagyomaacutenyos kalendaacuteriumi neacutepszokaacutesokra terelődik s ilyenkor uacutejra eacutes uacutejra elhang-zik egy ominoacutezus feacutelmondat mind a riporterek mind a kuumlloumlnfeacutele szakeacutertők szaacutejaacuteboacutel miszerint ez vagy az a szokaacutes meacutely kereszteacutenyseacuteg előtti gyoumlkerekkel rendelkezik Ezek gyakran intuitiacutev kijelenteacutesek s nincs maacutes alapjuk mint hogy az illető szokaacutes reacuteszleteit nem lehet egyeacutertelműen eacutertelmezni a kereszteacuteny szimboacutelumrendszer alapjaacuten E veacutele-meacutenyek moumlgoumltt gyakran egy koumlnnyen azonosiacutethatoacute elmeacuteleti koncepcioacute aacutell melynek forraacutesa Frazer eacutes műve az Aranyaacuteg2 Frazer volt az aki leghateacutekonyabban neacutepsze-rűsiacutetette az euroacutepai koumlzgondolkodaacutesban a neacutezetet miszerint a paraszti hagyomaacuteny koraacutebbi a kereszteacutenyseacuteget megelőző vallaacutesi riacutetusok nyomait őrzi Baacuter az Aranyaacuteg szer-zője maacuter reacutegen megszűnt megkeacuterdőjelezhetetlen tekinteacutely lenni a tudomaacutenyban a mű hataacutesa a populaacuteris kultuacuteraacuteban nem csoumlkkent inkaacutebb erősoumldoumltt paacuterhuzamosan a kuumlloumlnfeacutele uacutejpogaacuteny mozgalmak kibontakozaacutesaacuteval

Noha Frazer moacutedszertanaacutet eacutes a vallaacutes fejlődeacuteseacuteről kialakiacutetott hipoteacuteziseacutet renge-teg kritika eacuterte azt az alapgondolatot miszerint a kereszteacutenyseacuteg előtti kultuszok ele-mei neacutepszokaacutesokkeacutent eacutelhettek tovaacutebb senki nem vonja keacutetseacutegbe Eacuteppen ezeacutert kuumllouml-noumls hogy az elmeacuteletet alig tesztelteacutek egy olyan kultuacutera anyagaacuten melyben nemcsak a tovaacutebbeacuteleacutesek teacutenye bizonyiacutethatoacute hanem bőseacutegesen rendelkezuumlnk forraacutesadatokkal is a fejlődeacutes minden faacutezisaacuteboacutel a klasszikus goumlroumlg vallaacutestoacutel egeacuteszen az uacutejgoumlroumlg folkloacuterig iacutegy reacuteszletekbe menően veacutegigkoumlvethető milyen moacutedon zajlott le az aacutetalakulaacutes Egy ilyen kutataacutes veacutegigvitele nem csupaacuten a mediterraacuten kultuacutera szempontjaacuteboacutel biacuter jelentőseacuteggel hanem szaacutemos aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű tanulsaacuteggal szolgaacutelhat a vallaacutesok fejlődeacuteseacutere vaacutel-tozaacutesaira vonatkozoacutean is

A bevezeteacutesben csupaacuten egy megvaacutelaszolaacutesra vaacuteroacute probleacutemaacutera hiacutevnaacutem fel a figyel-met A neacutepi hagyomaacutenyokboacutel rekonstruaacutelhatoacute vallaacutesi gondolkodaacutes meglehetősen archaikus ndash valoacutejaacuteban sokkal archaikusabb mint a klasszikus mediterraacuten vallaacutesok vol-tak sőt tapasztalataim szerint leacutenyeges pontokon kuumlloumlnboumlzik azoktoacutel Iacutegy peacuteldaacuteul a kalendaacuteriumi szokaacutesok koumlzoumltt toumlbb is a csillagaacuteszati eacutev fontos forduloacutepontjaihoz koumltő-dik s mindebben koumlnnyű a kereszteacutenyseacuteg előtti napkultuszok nyomaacutet laacutetni hivatkoz-

1 Az ezekhez az eredmeacutenyekhez vezető kutataacutes az Euroacutepai Kutataacutesi Tanaacutecs reacuteszeacuteről az Euroacutepai Kouml-zoumlsseacuteg hetedik keretprogramjaacuteboacutel (2007ndash2013) az EKT 324214 sz taacutemogataacutesi megaacutellapodaacutesa alap-jaacuten finansziacuterozaacutesban reacuteszesuumllt

2 Frazer 1920ndash1922 [1890]

12

nak is gyakran mind a karaacutecsony mind a Szent Ivaacuten-eacutej eseteacuteben kereszteacutenyseacuteg előtti gyoumlkerekre Ha azonban az eleacuteggeacute joacutel ismert roacutemai eacutes atheacuteni naptaacuterakat megvizsgaacutel-juk egyetlen uumlnnepet sem talaacutelunk amely a neacutegy alapvető csillagaacuteszati forduloacutepont-hoz a napforduloacutekhoz eacutes nap-eacutej egyenlőseacutegekhez koumltődne Valoacutejaacuteban tudjuk hogy a Kr e IIndashV szaacutezadokban a kor magas szintű csillagaacuteszati ismeretei elleneacutere is komoly neheacutezseacuteget okozott hogy a naptaacuter ne csuacutesszon el akaacuter haacuterom-neacutegy hoacutenapot is a csil-lagaacuteszati eacutevhez keacutepest Ilyen meacutervű pontatlansaacuteg mellett a naptaacuter nem csupaacuten csilla-gaacuteszati esemeacutenyek előrejelzeacuteseacutere volt alkalmatlan hanem meacuteg arra is csak alig ami pedig alapvető funkcioacuteja kellett volna hogy legyen hogy a mezőgazdasaacutegi munkaacutekat hozzaacute időziacutetseacutek

Koumlnyvemben a vallaacutes egy koumlzponti szegmenseacutet az uumlnnepeket vizsgaacutelom egy olyan korszakra vonatkozoacutean amely a tovaacutebbeacuteleacutes szempontjaacuteboacutel koumlzponti jelentőseacuteggel biacuter ez pedig a keacuteső oacutekor időszaka A kereszteacutennyeacute lett Roacutemai Birodalom olyan kulturaacute-lis koumlzeget jelentett amely az aacutellamvallaacutes reacuteveacuten maacuter a koumlzeacutepkorhoz koumltődik azonban a gazdasaacuteg műkoumldeacutese a telepuumlleacutesszerkezet a taacutersadalmi viszonyok meacuteg jellegzetesen oacutekoriak Ez a kultuacutera vaacuterosi kultuacutera eacutes a vallaacutesa is vaacuterosi vallaacutes legyen szoacute kereszteacuteny-seacutegről vagy a politeista istenek kultuszaacuteroacutel A pogaacutenysaacuteg tuacuteleacutelő maradvaacutenyait a kuta-taacutes mindig is falusias koumlrnyezetben kereste Ennek nemcsak az az oka hogy maacuter a XIX szaacutezadban is koumlnnyebb volt neacutepszokaacutesokat a falvakban megtalaacutelni hanem az is hogy a reacutegi vallaacutes tuacuteleacuteleacutese falusias koumlrnyezetben tűnt elkeacutepzelhetőnek A pogaacuteny paganus szoacute egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacutese rsquofalusirsquo vagy rsquovideacutekirsquo s ez e szerint az eacutertel-mezeacutes szerint arra utalna hogy a kereszteacutenyseacuteg terjedeacutese a vaacuterosi koumlzpontokboacutel kiin-dulva zajlott a falu iraacutenyaacuteba ahol a legtovaacutebb őrizhetteacutek meg a reacutegi vallaacutest Meacuteg ha ez iacutegy is toumlrteacutent ami valoacutejaacuteban egyaacuteltalaacuten nem biztos3 akkor sem mellőzhetjuumlk a teacutenyt hogy az antik vallaacutesok csak a vaacuterosi koumlzpontok felől eacuterthetők meg A politikai szervező-deacutesek szempontjaacuteboacutel a Mediterraacuteneum toumlrteacutenete a fuumlggetlen vaacuterosaacutellamok iraacutenyaacuteboacutel tart a vilaacutegbirodalmak feleacute az uumlnnepek rendjeacutet illetően viszont mindveacutegig megmarad poliszrendszerűnek A Roacutemai Birodalomban egyseacutegesuumllő időszaacutemiacutetaacutesi rendszer nem szoriacutetja ki a helyi vaacuterosi naptaacuterakat eacutes azok uumlnnepeit A falu (goumlroumlguumll koacutemeacute) a vaacuteros uumlnneprendjeacutet koumlveti a lakossaacuteg a legfontosabb uumlnnepekre bemegy a vaacuterosba ndash ezeacutert leacutetezhetett Atheacutenban keacutet Dionysia a vaacuterosi Dionysia (Elapheacutebolion hoacute maacuterciusndashaacutepri-lis) melyet Atheacuten vaacuterosaacuteban uumlnnepeltek eacutes a falusi Dionysia (Poseideoacuten hoacute decem-berndashjanuaacuter) amelyet a falvak lakoacutei otthonukban uumlltek meg Meglehet a falu a vaacuteros-naacutel tovaacutebb maradt pogaacuteny azonban kultuszai csonkaacutek voltak nem toumlbbek mint a vaacuterosok egykori oumlsszetett kultuszrendszereacutenek fuumlggeleacutekei

A vallaacutes nagy aacutetalakulaacutesa tehaacutet a nagyvaacuterosokban zajlik amelyekben a csaacuteszaacuteri val-laacutespolitika direkt moacutedon eacutereztetheti hataacutesait ez a vallaacutespolitika pedig egyre erőtel-jesebben toumlrekszik a politeista kultuszok kiiktataacutesaacutera maacuter a teljes tiltaacutes előtt is Peter Schreiner a bizaacutenci neacutepi kultuacuteraacutet bemutatoacute iacuteraacutesaacutenak ciacutemeacuteuumll egy goumlroumlg koumlzmondaacutest

3 Alan Cameron 2011 14ndash25 a paganus szoacute olyan jelenteacutesekkel is biacutert mint rsquocivilrsquo vagy rsquokiacutevuumllaacutelloacutersquo eacutes valoacutesziacutenű hogy a rsquopogaacutenyrsquo jelenteacutes ezekből alakult ki

13

vaacutelasztott amely Maximos Planudeacutes koumlzmondaacutesgyűjtemeacutenyeacuteben maradt fent bdquovaacuteros eacutes toumlrveacuteny falu eacutes szokaacutesrdquo4 s ehhez hozzaacutefűz egy analoacuteg helyet Iustinianus toumlrveacutenyeiből

Azt akarjuk hogy mindez eacuterveacutenyes legyen a vaacuterosokban Azonban a falvakban ahol sok az egyszerűseacutegből fakadoacute probleacutema eacutes nem koumlnnyen hozzaacutefeacuterhető olyan sze-meacutely aki iacuter eacutes tanuacuteskodik ott a naacuteluk eddig eacuterveacutenyben levő [szokaacutesok] maradjanak tovaacutebbra is eacuterveacutenyben5

Ez a szociokulturaacutelis haacutetteacuter eacuterthetőveacute teszi hogy az egykori pogaacuteny szokaacutesok mieacutert maradnak koumlnnyebben fenn a falusias kora koumlzeacutepkorban de nagy keacuterdeacutes marad hogy mikeacuteppen maradhattak eacuteletben a kereszteacuteny Roacutema vaacuterosaiban

A pogaacuteny uumlnnepek helyzete nem egyseacuteges ebben a vallaacutespolitikaacuteban Sok uumlnnep egy-egy istenről kapja a neveacutet eacutes uumlnnepeacutenek egyetlen esemeacutenye az istennek bemuta-tott aacuteldozat ndash kereszteacuteny szemszoumlgből ezeket nyilvaacutenvaloacutean el kellett utasiacutetani Szaacutemos uumlnnep ugyanakkor nem hordozott egyeacutertelműen vallaacutesi tartalmat riacutetusainak koumlzeacutep-pontjaacuteban nem aacuteldozatbemutataacutes aacutellt hanem olyan cselekmeacutenyek amelyek vallaacutesi jelentőseacutege meacuteg a reacutesztvevők szaacutemaacutera is homaacutelyos volt Peacuteldaacuteul mi annak a vallaacutesi jelentőseacutege hogy az emberek kis saacutetrakat vernek a Tiberis partjaacuten eacutes ott megisznak annyi pohaacuter bort ahaacuteny eacutevig meacuteg egeacuteszseacutegben szeretneacutenek eacutelni Roacutemaacuteban pontosan ezt tetteacutek Anna Perenna uumlnnepeacuten6

A IVndashV szaacutezad naptaacuteraiban a hagyomaacutenyos uumlnneprendszer drasztikus leeacutepuumlleacuteseacutet eacutes szeacuteteseacuteseacutet laacutetjuk amit kiegeacutesziacutet egy ellenteacutetes iraacutenyuacute folyamat olyan koraacutebban peri-feriaacutelis helyzetű uumlnnepek felemelkedeacutese amelyeket sem kereszteacutenynek sem igazaacuten pogaacutenynak nem lehet tartani s ezek az uacutej uumlnnepek viharos gyorsasaacuteggal veszik aacutet a reacutegiek helyeacutet Neacutepszerűveacute vaacutelaacutesukat segiacuteti hogy a kereszteacuteny uumlnnepkoumlr meacuteg meglehe-tősen kialakulatlan eacutes a korabeli egyhaacutez kuumlzd sajaacutet uumlnnepeinek profanizaacutelaacutesa ellen iacutegy ezek az uacutej szekulaacuteris uumlnnepek leacuteguumlres teacuterbe nyomulhatnak be Toumlbbseacuteguumlk nem bizonyul hosszuacute eacuteletűnek aacuteltalaacuteban a X szaacutezad koumlrnyeacutekeacutere kikopnak az eacutev fő jeles napjai koumlzuumll a felismerhetetlenseacutegig aacutetalakulnak vagy egyszerűen a kereszteacuteny uumlnne-pek veszik aacutet helyuumlket Ha a koumlzeacutep- eacutes uacutejkori hagyomaacutenyban olyan szokaacutesokat kere-suumlnk amelyek igazolhatoacute moacutedon konkreacutet eacutes beazonosiacutethatoacute antik gyoumlkerekre men-nek vissza akkor ezeknek az uumlnnepeknek a kuumlloumlnboumlző moacutedosulaacutesaival talaacutelkozunk miacuteg a teacutenylegesen pogaacuteny uumlnnepek kihalni laacutetszanak a reacutegi vallaacutessal egyuumltt

A modern vallaacutestudomaacuteny megszuumlleteacuteseacutenek soraacuten az egyik legfontosabb meacuter-foumlldkő volt annak a felismereacutese hogy az euroacutepai neacutephit neacutepszokaacutesok kereszteacutenyseacuteg

4 Schreiner 2001 273 Goumlroumlguumll prodόλις καὶ νόμος κώμη καὶ ἔθος In Maximos Planudeacutes nr199 A gyűjtemeacuteny XIII szaacutezadi de a bizaacutenci lexikograacutefiai irodalom anyagaacutenak nagy reacuteszeacutehez hasonloacutean antik eredetű anyagra eacutepuumll

5 Novellae Iustiniani 73 9 bdquoταῦτα δὲ πάντα κρατεῖν ἐπὶ ταῖς πόλεσι βουλόμεθα ἐπείτοιγε ἐν χωρίοις ἔνθα πολλὰ τὰ τῆς ἁπλότητός ἐστι καὶ οὐδὲ γραφόντων ἢ μαρτυρούντων πολλῶν εὐπορία τὰ μέχρι νῦν παρrsquo αὐτοῖς κρατοῦντα καὶ νῦν ἔστω βέβαιαrdquo

6 Macrobius I 12 6

14

előtti vallaacutesok nyomait őrzik őrizhetik Mannhard Wald- und Feldkulte ciacutemű műveacutenek7 alapgondolataacutet maacuter ez a felismereacutes keacutepezte Tylor hasznaacutelta előszoumlr a jelenseacuteg meg-nevezeacuteseacutere a survival szoacutet egy vallaacutesi jelenseacuteg szokaacutes a vallaacutes konzervativizmusaacutenak koumlszoumlnhetően eacutevszaacutezadokkal tuacuteleacutelheti azt a vallaacutesi eszmerendszert melyen beluumll eacutertel-mezhető volt8 Ez termeacuteszetesen nem csupaacuten a vallaacutesi riacutetusokra igaz hanem az anyagi eacutes szellemi kultuacutera baacutermely termeacutekeacutere

Ez a felfedezeacutes leacutenyegeacuteben egy uacutej vallaacutestudomaacutenyi moacutedszert hozott leacutetre Az uacutej-kori vallaacutestoumlrteacutenet szaacutemaacutera azelőtt az egyik legfaacutejoacutebb hiaacutenyossaacutegot az euroacutepai forraacutes-anyag szűkoumlsseacutege jelentette Az oacutekori Mediterraacuteneum kereszteacutenyseacuteg előtti vallaacutesairoacutel rendkiacutevuumll gazdag anyaggal rendelkezett a kutataacutes de ettől eacuteszakra eacutes keletre maacuter joacuteval gyeacuterebbek a forraacutesok A pogaacuteny szlaacutev vallaacutes alig ismert a kelta eacutes germaacuten reacutegioacuteboacutel a fennmaradt anyag baacuter araacutenylag bőseacuteges tuacutelnyomoacutereacuteszt mitoloacutegiai jellegű A kelta neacutepek mitoloacutegiaacuteinak szinte minden forraacutesa a kereszteacuteny Iacuterorszaacuteg eacutes Wales kolosto-raiban keruumllt lejegyzeacutesre a germaacuten mitoloacutegiai anyag toumlbbseacutege pedig skandinaacutev meacuteg pontosabban izlandi eredetű eacutes szinteacuten magaacuten viseli a kereszteacuteny redakcioacute nyomait Termeacuteszetesen meacuteg iacutegy is bőseacuteges eacutes informatiacutev szoumlveganyagroacutel van szoacute azonban leg-nagyobbreacuteszt mitoloacutegiai anyagroacutel eacutes a XIX szaacutezad vallaacutestudomaacutenya szaacutemaacutera egyre nyilvaacutenvaloacutebb volt hogy egy vallaacutes nem csupaacuten miacutetoszokboacutel aacutell A riacutetusok jelentőseacutege pedig meghaladja a miacutetoszokeacutet az Edda nem pogaacuteny biblia eacutes csak korlaacutetozott meacuter-teacutekben alkalmas a skandinaacutev vallaacutes megismereacuteseacutere

Ebben a helyzetben a survival fogalmaacutenak megjeleneacutese oacuteriaacutesi jelentőseacuteggel biacutert mivel egy csapaacutesra megsokszorozoacutedott a kereszteacutenyseacuteg előtti vallaacutesok forraacutesanyaga eleacuteg ha a kutatoacute kiraacutendulaacutest tesz egy falusi neacutepuumlnnepeacutelyre eacutes maacuteris ablakot nyithat magaacutenak a pogaacuteny vilaacutegra A moacutedszer oacuteriaacutesi lehetőseacutegeket nyitott a vallaacutestudoacutesok előtt eacutes aligha van jogunk szemrehaacutenyaacutest tenni nekik amieacutert nem eleacuteggeacute koumlruumlltekintően eacuteltek a lehetőseacutegekkel A legtoumlbb kritika e teacuteren talaacuten Frazert eacuterte eacutes az Aranyaacutegat de ennek oka nem a monumentaacutelis mű hibaacuteinak kiriacutevoacute voltaacuteban keresendő hanem abban hogy az ő hataacutesa eacuterveacutenyesuumllt legtovaacutebb bőven a XX szaacutezad koumlzepeacuteig A koumlz-ponti probleacutema reacuteszben a XIX szaacutezad progressziacutev gondolkodaacutesaacuteboacutel fakad az evoluacutecioacutes elv tuacutelzott eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteből amely a primitiacutevebb formaacutekat automatikusan reacutegibbnek minősiacuteti eacutes egyaacuteltalaacuten nem vizsgaacutelja hogy az adott szokaacutes vagy hiedelem mikor kelet-kezett Frazer szaacutemaacutera a vallaacutes fejlődeacutest mutatoacute korszakolhatoacute dolog ennek elleneacutere a toumlrteacuteneti szemleacuteletnek nyomaacutet is alig talaacutelni opus magnumaacuteban az anyagot valoacutejaacute-ban inkaacutebb tipoloacutegiai alapon tagolja az Aranyaacuteg (eacutes az igazsaacuteg kedveacuteeacutert a legtoumlbb vele kortaacuters vallaacutestoumlrteacuteneti munka) legtoumlbb fejezete koncepcioacutejaacuteban eacutes feleacutepiacuteteacuteseacuteben leg-inkaacutebb Eliade fenomenoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesű monograacutefiaacuteira hasonliacutet Ez a moacutedszertan oacutehatatlanul lehetetlenneacute teszi baacutermifeacutele valoacutes toumlrteacuteneti perspektiacuteva eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet

7 Mannhardt 1875ndash18778 Tylor 1873 I 16 bdquo[Survivals] are processes customs opinions and so forth which have been car-

ried on by force of habit into a new state of society different from that in which they had their ori-ginal home and they thus remain as proofs and examples of an older condition of culture out of which a newer has been evolvedrdquo

15

Egy maacutesik okot is sejthetuumlnk a moumlgoumltt hogy nem toumlrteacutent meg maacuter sokkal koraacutebban a keacuteső antik adatok helyes vallaacutestoumlrteacuteneti kontextusba helyezeacutese A XIX szaacutezad veacutegeacutenek kutatoacutei elkeacutepesztő forraacutesismerettel rendelkeztek az antik nyelvű szoumlvegeket illetően ndash ennek felmeacutereacuteseacutehez eleacuteg egy gyors pillantaacutest vetni Frazer hatkoumltetes kommentaacuter-jaacutera melyet Pausanias Goumlroumlgorszaacuteg-uacutetleiacuteraacutesaacutehoz keacutesziacutetett9 Nagyon komoly kiacuteseacuterletek toumlrteacutentek az antik goumlroumlg vallaacutes modern folkloacuterban valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek kimutataacutesaacutera e vonatkozaacutesban a legfontosabb mű John Cuthbert Lawson Modern Greek Folklore and Ancient Greek Religion ciacutemű koumlnyve10 Ebben a szerző az antik forraacutesok elmeacutelyuumllt isme-reteacutere valamint sajaacutet goumlroumlgorszaacutegi terepmunkaacutejaacutera alapoz azonban az uacutejkori folk-loacuterboacutel szaacutermazoacute anyagot tuacutelnyomoacutereacuteszt a klasszikus antikvitaacutes anyagaacuteval veti oumlssze eacutes azon beluumll is magaacutenak a politeista istenvilaacutegnak az esetleges tovaacutebbeacuteleacutese eacuterdekli Az uacutejkori folkloacuter a koumlzeacutepkori eacutes keacuteső antik folkloacuter folytataacutesa nem pedig a Kr e V szaacutezadi Atheacuteneacute Ha egy Kr e V szaacutezadi vallaacutesi jelenseacuteg bizonyiacutethatoacutean eltűnt a Kr u IV szaacute-zadra akkor nem talaacutelhatjuk meg annak XX szaacutezadi leszaacutermazottjaacutet11 Lawson termeacute-szetesen eleacuteggeacute ismerte az oacutekort ahhoz hogy ritkaacuten koumlvessen el ilyen hibaacutekat azonban azaacuteltal hogy az eacuterdeklődeacutese foacutekuszaacuteban aacutelloacute keacutet kor a jelen eacutes a klasszikus antikvitaacutes koumlzoumltti perioacutedust szinte egeacuteszen mellőzte sajaacutet magaacutet fosztotta meg a lehetőseacutegeacutetől hogy elemezhesse a tovaacutebbeacuteleacutes teacutenyleges folyamataacutet Hogy egy peacuteldaacuteval tegyem vilaacutego-sabbaacute mire gondolok Phaidoacuten Kukuleacutes hatalmas hatkoumltetes munkaacutejaacuteban amelyet a bizaacutenci kultuacutera eacutes eacuteletmoacuted keacuterdeacuteseinek szentelt megemliacuteti a XIV eacutes XV szaacutezad for-duloacutejaacuten eacutelt Ioacuteseacutephos Bryennios egy helyeacutet ahol az a maacuterciusban viselt periammaacutekroacutel beszeacutel ndash ez az első emliacuteteacutese azoknak a piros eacutes feheacuter fonalboacutel keacutesziacutetett karkoumltőknek illetve maacutes vaacuteltozatokban babaacuteknak amelyeket a Balkaacuten egyes teruumlletein ma is visel-nek maacuterciusban12 Kukuleacutes szerint ennek eredete az eleusisi miszteacuteriumokban viselt krokeacute Az eleusisi miszteacuteriumok nagy koumlrmeneteacuten amikor az uumlnneplő toumlmeg a Rheitoi folyoacutehoz eacutert a beavatottak egy saacutefraacutenysaacuterga szalagot koumltoumlttek a jobb kezuumlkre eacutes a bal laacutebukra ez volt a krokeacute13 Az eleusisi nagy miszteacuteriumokat ősszel tartottaacutek a krokeacute hasz-naacutelata időben teacuterben eacutes funkcionaacutelisan is rendkiacutevuumll szűk volt Ugyanakkor Ioacuteanneacutes Chrysostomostoacutel tudjuk hogy maacuter 400 koumlrnyeacutekeacuten is hasznaacuteltak voumlroumls fonaacutel karkoumltőket aacuteltalaacutenos bajelhaacuteriacutetoacute eszkoumlzkeacutent14 Az eleusisi miszteacuteriumok persze sokkal előkelőbb pedigreacutet biztosiacutetanaacutenak a szokaacutesnak de azeacutert sokkal valoacutesziacutenűbb hogy az amulettkeacutent viselt fonaacutelboacutel vezethető le a maacuterciusi piros-feheacuter karkoumltők eredete az eleusisi miszteacute-riumok hataacutesaacutet pedig baacutetran kizaacuterhatjuk

9 A Frazer 1920ndash1922-es kiadaacutest hasznaacutelom10 Lawson 1910 hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutest alkalmaz Politeacutes 1871 is aacutem uacutejgoumlroumlg nyelven A XIX szaacute-

zadi goumlroumlg kutatoacutek a vallaacutesi-kulturaacutelis kontinuitaacutes igazolaacutesaacuteval egyszersmind vaacutelaszt akartak adni azoknak a nem goumlroumlg szerzőknek akik a korszakban tagadtaacutek az uacutejgoumlroumlg neacutep etnikai kapcsolataacutet az antik goumlroumlgseacuteggel

11 A tovaacutebbiakban ha egy daacutetum előtt nem jelzem kuumlloumln akkor Kr u eacutertendő12 Kukuleacutes 1947ndash1955 II 2313 Dillon 1997 6414 Ioacuteanneacutes Chrysostomos Ad Corinthios PG 61 105

16

A klasszikus anyag tuacutelhangsuacutelyozaacutesaacutenak eacutes a keacutesei anyag mellőzeacuteseacutenek az egyik leg-főbb oka egyszerű Amikor az antik vallaacutes tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek kutataacutesa neacutepszerűseacutege csuacute-csaacuten aacutellt a keacuteső oacutekor mint oumlnaacutelloacute korszak hiaacutenyzott a kutatoacutek laacutetoacutekoumlreacuteből Az előző szaacutezadforduloacute gondolkodaacutesaacuteban a keacuteső oacutekor eacutes a kora koumlzeacutepkor leiacuteraacutesaacutera szolgaacuteloacute kulcsfogalmak meacuteg mindig a dekadencia eacutes a barbaacutersaacuteg voltak Baacuter a kora koumlzeacutepkor barbaacuter kiraacutelysaacutegainak a romantika kora maacuter biztosiacutetott valamennyi regeacutenyes paacutetoszt azonban a Csaacuteszaacutersaacuteg keacuteső oacutekoraacutenak eacutes Bizaacutencnak megiacuteteacuteleacuteseacutet meacuteg a dekadencia miacuteto-sza uralta Roacutema meacuteltaacuten bukott el a dekadencia fertőjeacutebe suumlllyedve Bizaacutenc a hanyatloacute korszak eacuteletkeacuteptelen eacutes gyoumlnge kultuacuteraacutejaacutet eacuteltette tovaacutebb eacutes iacutegy tovaacutebb Pedig milyen hihetetlenuumll eacuteleterős lehetett a Roacutemai Birodalom ha haldoklaacutesa oumlnmagaacuteban eltartott bő ezer esztendeig tovaacutebb mint a Romulustoacutel Nagy Konstantinig eltelt idő A keacuteső oacutekor eacutes Bizaacutenc moralizaacuteloacute megiacuteteacuteleacutese a XIX szaacutezad veacutegeacuten meacuteg nagyon is eacutelő volt E miacutetosz feacutenyeacuteben a keacuteső oacutekor kultuacuteraacuteja maacutesodrendű volt a XIX szaacutezadban a kuta-taacutes foacutekuszaacuteban a klasszika-filoloacutegia eacutes a klasszika-archaeoloacutegia aacutellt Teacuteny hogy a kor-ban hatalmas mennyiseacutegben publikaacuteltak keacuteső antik eacutes bizaacutenci szoumlvegeket is azonban nem fogadtaacutek el hogy a keacuteső oacutekor sui iuris eacuterdemes a vizsgaacutelatra Ez a helyzet csak a XX szaacutezad maacutesodik feleacuteben vaacuteltozott meg amikor a keacuteső antikvitaacutes kutataacutesa oumlnaacutelloacute tudomaacutenyteruumlletteacute fejlődoumltt

A koumlvetkező fejezetekben a vallaacutes egy meghataacuterozott szegmenseacuteben nevezetesen a naptaacuteri uumlnnepek teacutemaacutejaacuten keresztuumll vizsgaacutelom hogy milyen moacutedon eacutes meacuterteacutekben nyiacutelt moacuted a reacutegi vallaacutes tovaacutebbeacuteleacuteseacutere a kereszteacutenyseacutegen beluumll A teacutemavaacutelasztaacutes alapja a for-raacutesok mennyiseacutege eacutes minőseacutege mivel egy az egyhaacutez aacuteltal pogaacutenynak minősiacutetett nap-taacuteri uumlnnep meguumlleacuteseacuteben a koumlzoumlsseacuteg egeacutesze vagy jelentős reacutesze reacuteszt vesz ez koumlnnyen eleacuterheti azt a zajszintet amelyet az egyhaacutez nem hagyhat figyelmen kiacutevuumll az eredmeacuteny pedig egy doumlrgedelmes szentbeszeacuted esetleg egy helyi zsinat rendelkezeacutese A nem nap-taacuteri szokaacutesok adatoltsaacutega sokkal szoacutervaacutenyosabb a reacutegi istenek hiedelemleacutenyekkeacutent valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek dokumentaacutelaacutesaacutet a bizaacutenci irodalom erősen klasszicizaacuteloacute jellege neheziacuteti tudniillik aki iacutert az joacutel ismerte az antik hagyomaacutenyt eacutes az isteni szfeacuteraacuteba tar-tozoacute leacutenyek bemutataacutesaacuteban az elteacuterő koruacute hagyomaacutenyok erősen kontaminaacuteloacutednak

Vizsgaacutelatom koumlzeacuteppontjaacuteban a IVndashVII szaacutezad aacutell tehaacutet az a perioacutedus amikor sor keruumll a reacutegi kultuszok fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacutera majd betiltaacutesaacutera Aacutem e korban a taacutersadalom meacuteg nem tekinthető homogeacuten moacutedon kereszteacutenynek a lakossaacuteg egy folya-matosan csoumlkkenő szaacutezaleacuteka deklaraacuteltan pogaacuteny illetve az oacutekor anyagi eacutes szellemi kul-tuacuteraacutejaacutenak kontinuitaacutesa miatt a filozoacutefia az irodalom az anyagi kultuacutera nagy szaacutemban őriz olyan koncepcioacutekat melyekre a krisztianizaacutecioacute folyamata meacuteg nem hatott Ebből a perioacutedusboacutel kiindulva vizsgaacutelom a korszak nem kereszteacuteny eredetű uumlnnepeit ki-tekinteacutessel a koraacutebbi időszakra az uumlnnep eredeteacutere illetve a keacutesőbbi korra az egyes uumlnnepi szokaacutesok koumlzeacutepkori tovaacutebbeacuteleacuteseacutere

A teacutemamegjeloumlleacutes termeacuteszetesen nem fuumlggetlen iacuteraacutesom fő teacuteziseacutetől Az oacutekor egye-temes zsinatai koumlzuumll a (csak a keleti egyhaacutezakban) elfogadott 691-es konstantinaacutepolyi Trullanum volt az ami a teoloacutegia helyett a gyakorlati egyhaacutezfegyelem keacuterdeacuteseire kon-centraacutelt iacutegy peacuteldaacuteul tiltotta a pogaacuteny uumlnnepek meguumlleacuteseacutet A zsinat 62 kaacutenonja neacutegyet sorol fel neacutev szerint Kalendae Vota Brumalia maacutercius 1 Ami az eacuterdeklődeacutesemet fel-

17

keltette az az a meglepő teacuteny hogy ezen bdquopogaacutenyrdquo uumlnnepek pogaacutenysaacutega legalaacutebbis keacutetseacutegbe vonhatoacute A Kalendae eacutes a Vota az uacutejeacutevi uumlnnepkoumlrhoumlz tartoztak a Kalendae munkaszuumlneti jellegeacutet Valentinianus eacutes Theodosius tehaacutet kereszteacuteny csaacuteszaacuterok toumlrveacute-nye iacuterta elő A Brumalia egy hosszabb decemberi uumlnnepi perioacutedust jeloumllt amelyre csak a kereszteacuteny korboacutel vannak adataink s amelyet meacuteg a X szaacutezadban Biacuteborbanszuumlletett Konstantin udvaraacuteban is megtartottak Maacutercius 1 a roacutemai naptaacuterban egy Matronalia nevű Iuno-uumlnnep napja aacutem amire itt a zsinat utal az egy ettől elteacuterő keacuteső oacutekori a tavaszt koumlszoumlntő nap Ha kiegeacutesziacutetjuumlk listaacutenkat neacutehaacuteny tovaacutebbi maacutes forraacutesok aacuteltal kaacuter-hoztatott uumlnneppel mint a Maiuma Rosalia a Szent Jaacutenos-naphoz koumltődő bdquopogaacutenyrdquo rituaacuteleacutek vagy egy neacutev neacutelkuumlli februaacuteri teacutelűző uumlnnep egyeacutertelmű tendencia rajzoloacutedik ki a teacutenylegesen pogaacuteny uumlnnepek tovaacutebbeacuteleacutesei baacuter leacuteteztek csak periferikusan voltak jelen15 ugyanakkor nagy jelentőseacuteghez jutottak olyan uumlnnepek amelyek teljesen uacutejak voltak vagy legalaacutebbis a koraacutebbinaacutel sokkal nagyobb fontossaacutegra tettek szert eacutes valoacute-jaacuteban nem pogaacutenyok amennyiben semmi koumlzuumlk sincs a politeista istenvilaacuteghoz Iacuteraacute-som ceacutelja annak feltaacuteraacutesa hogy honnan erednek ezek az uumlnnepek milyen teacutenyezők hiacutevjaacutek őket eacuteletre milyen funkcioacutet toumlltenek be eacutes mi lesz keacutesőbbi sorsuk a koumlzeacutepkor-ban uacutejkorban Az oacutekor uumlnnepei koumlzuumll leginkaacutebb ezek lesznek azok melyek tuacuteleacuteltek akaacuter maacuteig is eacutelnek s ez a fajta tuacuteleacuteleacutes megkeacuterdőjelezi hogy mennyiben beszeacutelhe-tuumlnk survivalről hiszen ezek az uumlnnepek a kereszteacuteny korban vaacutelnak csak elterjedtteacute A keacutesőbbi eacutertelmezeacutesek megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben fontosnak tartom hogy maacuter most kuumlloumlnbseacuteget tegyuumlnk a tovaacutebbeacuteleacutes keacutet tiacutepusa koumlzoumltt

a) Funkcionaacutelistipoloacutegiai tovaacutebbeacuteleacutes Ide olyan jelenseacutegpaacuterok tartoznak amelyek rituaacutelis ceacuteljaikat vagy a riacutetus lezajlaacutesaacutet tekintve koumlzel aacutellnak egymaacuteshoz azonban nem vilaacutegos hogy nevezhetjuumlk-e őket bdquoazonosrdquo szokaacutesnak Joacute peacuteldaacutekat kiacutenaacutelnak ilyesmire a kuumlloumlnboumlző bűnbakkiűző szokaacutesok Egeacutesz Euroacutepaacuteboacutel eacutes persze azon tuacutel is nagy szaacutem-ban ismeruumlnk hasonloacute rituaacuteleacutekat de ha egy mediterraacuten telepuumlleacutesen teacutel veacutegeacuten nagy-boumljt előtt vagy kora nyaacuteron bdquokihordjaacutek a Halaacuteltrdquo kiveacutegzik eacutesvagy eltemetik a Kar-nevaacutelt azt mennyiben nevezhetjuumlk pogaacuteny survivalnek Ezekkel teacutenylegesen azonos riacutetust nem ismeruumlnk az oacutekorboacutel a karnevaacutel fogalma csak az eacuterett koumlzeacutepkor idejeacutere jelenik meg Roacutemaacuteban voltak hasonloacute riacutetusok maacutercius koumlzepeacuten Mamurius Veturiust űzteacutek ki a vaacuterosboacutel ehhez koumlzel eső napokban az itur ad Argeos uumlnnepeacuten szalmabaacutebo-kat dobtak a Tiberisbe Goumlroumlgorszaacutegban eacutelő emberi pharmakosok toumlltoumltteacutek be a bűn-bak szerepeacutet Atheacutenban peacuteldaacuteul Apolloacuten Thargeacutelos maacutejusi uumlnnepeacuten eacutes adataink van-nak raacute hogy az VndashVI szaacutezadban egy Februariusnak nevezett szalmabaacutebot vertek meg eacutes vittek ki roacutemai vaacuterosokboacutel De vajon mieacutert kellene ezeket az esemeacutenyeket azonos-nak tartanunk mikor sem az időpont sem a bűnbak formaacuteja (ember aacutellat vagy baacutebu) sem elpusztiacutetaacutesaacutenak moacutedjai nem azonosak

Ugyanebbe a csoportba sorolhatjuk a szentek tiszteleteacutenek bizonyos aspektusait szaacutemos a mezőgazdasaacutegi eacutev ciklikussaacutegaacutet koumlvető uumlnnepet eacutes az azokhoz tartozoacute szokaacute-

15 A legismertebb peacutelda Roacutema vaacuterosaacutenak Lupercaliaacuteja Duval 1977 Graf 2015 163ndash183 vagy a Vol-canalia Opelt 1970

18

sokat az egyhaacutez ezen uumlnnepekhez koumltődő benedikcioacutes gyakorlataacutet16 Itt emliacutethetjuumlk a szentek kuumlloumlnoumlsen a gyoacutegyiacutetoacute szentek kultuszhelyein toumlrteacutenő incubatioacutet ami szaacutemos paacuterhuzamot mutat a gyoacutegyiacutetoacute istenek szenteacutelyeinek hasonloacute gyakorlataacuteval17 A funkcio-naacutelis eacutes tipoloacutegiai azonossaacuteg mellett valoacuteban beszeacutelhetuumlnk esetuumlkben survivalről is de csak a szoacute egy korlaacutetozott eacutertelmeacuteben valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy kitalaacuteloacuteik előkeacutepek alapjaacuten dolgoztak nem a semmiből alkottaacutek meg az egyes rituaacuteleacutekat azonban valoacute-jaacuteban ezekben az esetekben helyettesiacuteteacutesről van szoacute eacutes nem tovaacutebbeacuteleacutesről Hasonloacute jelenseacutegekkel szembesuumllhetuumlnk szinte minden aacuteltalunk kutatott uumlnnep kapcsaacuten egy tilalmazott pogaacuteny uumlnnep funkcioacuteit riacutetusait aacutetmentik egy időben koumlzel eső vallaacutesilag semlegesnek tűnő uacutej uumlnnepre majd a tovaacutebb szigorodoacute egyhaacutezi megiacuteteacuteleacutes hataacutesaacutera egy uacutejabb immaacuter a kereszteacuteny uumlnnepi naptaacuterhoz kapcsoloacutedoacute uumlnnepnapra

b) Genetikai tovaacutebbeacuteleacutes amikor egy konkreacutet szokaacutes eacutel tovaacutebb Ezt ritkaacuten tapasztal-hatjuk egy teljes uumlnnepre vonatkozoacutean inkaacutebb az uumlnnepekhez kapcsoloacutedoacute egyes hie-delmek szokaacutesok reacuteszleteiben talaacutelkozhatunk ilyesmivel

A megkuumlloumlnboumlzteteacutest toumlbb okboacutel is fontosnak tartom Az egyik ok hogy a taacutergya-landoacute szokaacutesok tovaacutebbeacuteleacutese szinte mindig eacutes minden korszakra vizsgaacutelva egyszersmind revival is Nem arroacutel van szoacute hogy a reacutegi hit riacutetusai funkcioacutejukat vesztett zaacutervaacutenykeacutent tovaacutebb leacuteteznek hanem inkaacutebb arroacutel beszeacutelhetuumlnk hogy ezek egy uacutej elvek szerint ren-deződő kalendaacuteriumi sziszteacutema reacuteszeiveacute vaacutelnak Ha egy uumlnnepneacutev egy szokaacutes egy hie-delem uacutej helyre keruumll formaacutet vaacutelt ugyanakkor aacutet is eacutertelmeződik hogy egy uacutej struk-tuacutera reacuteszekeacutent funkcionaacutelhasson Ha kijelentjuumlk hogy a koumlzeacutepkori bolondok uumlnnepe a taacutersadalmi hierarchia kiguacutenyolaacutesaacuteval eacutes parodizaacutelaacutesaacuteval levezethető az oacutekor veacutegi Kalendae Ianuariae hasonloacute szokaacutesaiboacutel azzal valoacutejaacuteban nagyon keveset mondtunk a bolondok uumlnnepeacuteről

A maacutesik ok hogy a keacutetfeacutele tovaacutebbeacuteleacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese segiacutet szem előtt tar-tani hogy a teljes uumlnneprendszer mennyire erős fluktuaacutecioacuteban van a keacuteső oacutekor eacutes a korai koumlzeacutepkor folyamaacuten folyamatosan igazodva az aktuaacutelis vallaacutespolitikaacutehoz Amikor Alfoumlldi Andraacutes felvetette hogy a karnevaacutel szoacute a car navale (rsquohajoacutekocsirsquo) kifejezeacutesből eredne s ilyen moacutedon Isis maacuterciusi Navigium Isidis nevű uumlnnepeacuteről kritikusai reacuteszben azeacutert vetetteacutek el az elmeacuteletet mert ez maga utaacuten vonta volna hogy az uumlnnep toumlbbszoumlr is időpontot vaacuteltott18 Maacuterciusroacutel aacutetkeruumllt januaacuter 1-jeacutere majd a koumlzeacutepkor derekaacuten huacutes-hagyoacute keddre eacutes ez az ide-oda mozgataacutes a klasszika-filoloacutegusok szaacutemaacutera valoacutesziacutenűt-lennek tűnt ndash holott ha megvizsgaacuteljuk a teljes teacuteli uumlnnepkoumlr forraacutesokkal adatolhatoacute eacutes bizonyiacutethatoacute vaacuteltozaacutesait akkor semmi kiriacutevoacutet nem kell laacutetnunk e toumlbbszoumlri időpont-vaacuteltozaacutesban

A koumlvetkezőkben a naptaacuter eacutes az uumlnneprend aacutetalakulaacutesaacutenak keacuteső antik koumlzeacutepkori meneteacutet fogom vizsgaacutelni keacutet megkoumlzeliacuteteacutesben 1 oumlsszegyűjtve eacutes eacutertelmezve a legfon-

16 Ezek bizonyos formaacuteit gyakran a korabeli egyhaacutez is kritikaacuteval illeti ez kuumlloumlnoumlsen gyakori a halotti megemleacutekezeacutesek eseteacuteben Rebillard 2009 Mint keacutesőbb laacutetni fogjuk egyes egyhaacutezatyaacutek aacuteltalaacute-nossaacutegban proacutebaacuteljaacutek a kereszteacuteny uumlnnepektől taacutevol tartani a mulatozaacutest

17 Graf 2015 241ndash26718 Alfoumlldi 1937a Alfoumlldi 1937b

19

tosabb keacuteső antik uumlnnepekre vonatkozoacute forraacutesadatokat 2 a naptaacuter mint rendszer aacutet-alakulaacutesaacutet eacutes ennek aacuteltalaacutenos tendenciaacuteit vizsgaacutelva Teacutezisem szerint az aacutetalakulaacutes nem pusztaacuten a pogaacuteny uumlnnepek fokozatos lemorzsoloacutedaacutesaacutet jelenti a kereszteacuteny uumlnnepkoumlr fokozatos bővuumlleacuteseacutevel kiacuteseacuterve hanem felismerhetuumlnk egy aacutetmeneti perioacutedust amely-ben reacuteszben spontaacuten moacutedon reacuteszben politikai taacutemogataacutessal egy olyan uumlnnepkoumlr for-maacuteloacutedik ki amelynek uumlnnepei szaacutendeacutekoltan profaacuten jellegűek Legalaacutebbis szakralitaacutesuk sem a reacutegi sem az uacutej vallaacutesboacutel nem vezethető le hanem inkaacutebb aacutellami emleacuteknapok-nak tekinthetők Ezek az uumlnnepek funkcionaacutelisan a reacutegi naptaacuter legneacutepszerűbb uumlnne-peit vaacuteltjaacutek fel Elterjedeacutesuumlket motivaacuteloacute teacutenyezők lehetnek toumlrekveacutes hogy a vallaacutesi oumlsszeteacuteteleacuteben meacuteg vegyes lakossaacuteg bizonyos uumlnnepeket koumlzoumlsen uumllhessen meg illetve hogy lehetőseacuteg nyiacuteljon vilaacutegias mulatsaacutegokra is Baacuter az egyhaacutezi szerzők a kezdetektől igyekeznek ezektől eltiltani a hiacuteveket egyhaacutezjogi leacutepeacutesekre csak a VI eacutes VII szaacutezadtoacutel keruumll sor eacutes a szaacutemos zsinati eliacuteteacuteleacutes elleneacutere az eacuterintett uumlnnepek akaacuter az ezredfordu-loacuteig vagy meacuteg tovaacutebb is fennmaradnak Melyek ezek

1 Az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedoacute uumlnnepek Kalendae Ianuariae vagy Ianuaria neacuteven az uacutejeacutev az ehhez kapcsoloacutedoacute jelmezes felvonulaacutesok A keacuteső antik uumlnnepek koumlzuumll a Kalendae toumlrteacutenete van legjobban feltaacuterva koumlszoumlnhetően a viszonylag bőseacuteges forraacutesadatoknak illetve a koumlzeacutepkori farsanggal valoacute kapcsolataacutenak

2 Februaacuteri uumlnnepek a Lupercalia Gelasius paacutepaacuteig fennmarad valamilyen formaacute-ban eacutes bizonyiacutethatoacute ugyanerre az időpontra egy teljesen uacutej teacutelűző uumlnnep megjele-neacutese amelynek soraacuten egy bdquoFebruariusrdquo-nak nevezett szalmabaacutebot űztek ki a vaacuterosboacutel

3 Matronalia vagy Kalendae Martiae Maacutercius 1 a Kr e III szaacutezad előtt a roacutemai eacutev kezdete volt valamint egy Matronalia nevű Iuno-uumlnnep napja A keacuteső oacutekorban egy-reacuteszt tavaszvaacuteroacute uumlnnep maacutesreacuteszt a nők uumlnnepe amelyen a feacuterjek megajaacutendeacutekozzaacutek feleseacutegeiket a nők a rabszolganőket Ez az uumlnnepnap a goumlroumlg nyelvteruumlleten oumlssze-olvad a legalaacutebb a Kr e VI szaacutezad oacuteta leacutetező tavaszkoumlszoumlntő szokaacutesokkal s veacuteguumll a leg-stabilabb tuacuteleacutelőnek bizonyul Tulajdonkeacuteppen az egyetlen pogaacuteny uumlnnep amely ere-deti karaktereacutet felismerhető moacutedon megőrizve maradt fenn az uacutejkorig

4 Maiuma A kisseacute rejteacutelyes uumlnnep neveacutet a hoacutenap Maius neveacuteből magyaraacutezzaacutek a for-raacutesaink baacuter valoacutejaacuteban sziacuter eredetű Majaacutelis jellegű uumlnnep volt termeacuteszetes vizekben valoacute fuumlrdőzeacutessel oumlsszekapcsolva Az uumlnnep szabadossaacutega miatt toumlbb egyhaacutezi kezdemeacute-nyezeacutes toumlrteacutenik a betiltaacutesaacutera azonban legalaacutebb az V szaacutezadig leacutetezik Kiacuteseacuterletet teszek annak bizonyiacutetaacutesaacutera hogy az uumlnnep bizonyos elemei a juacutenius 24-i Keresztelő Szent Jaacutenos-uumlnnephez kapcsolva eacutelnek tovaacutebb

5 Brumalia A veacutegső formaacutejaacuteban 24 napos uumlnnep főleg a goumlroumlgoumlk lakta teruumlleteken terjedt el november veacutegeacuten eacutes decemberben tartottaacutek Minden naphoz a goumlroumlg aacutebeacuteceacute egy betűjeacutet rendelteacutek eacutes akinek a nap betűjeacutevel kezdődoumltt a neve megvendeacutegelte baraacutetait Funkcionaacutelisan a Saturnalia helyeacutet veszi aacutet eacutes meacuteg a X szaacutezadban is leacutetezett

A bemutatandoacute uumlnnepek listaacutejaacuteroacutel baacuter faacutejoacute sziacutevvel de mellőznoumlm kellett egy hato-dikat ez a Rosalia Ez reacuteszben szinteacuten eacutevszakvaacuteltoacute uumlnnep volt a roacutezsaviraacutegzaacuteshoz kap-csoloacutedott azonban nagyon erős halotti jellege volt a siacuterok roacutezsaacutekkal diacutesziacuteteacuteseacutet is nevez-teacutek Rosaliaacutenak A Rosalia egyreacuteszt a Balkaacuten puumlnkoumlsdi szokaacutesaiban eacutelt tovaacutebb maacutesreacuteszt bizonyos a halottakkal valoacute kommunikaacutecioacutet gyakorloacute szinteacuten balkaacuteni taacutersasaacutegok riacutetu-

20

saiban A Rosalia eseteacuteben a forraacutesok kora karaktere olyan meacuterteacutekben elteacuter a toumlbbi oumlt uumlnneptől hogy reacuteszletes bemutataacutesa keveacutessel vinneacute előre gondolatmenetuumlnket azon-ban a koumltet koherenciaacutejaacutet megtoumlrneacute19

Az oumlt uumlnnepből haacuterom uacutejdonsaacutegnak tekinthető a goumlroumlgndashroacutemai kultuacuteraacuteban a Kalen-dae Ianuariae leacutetező roacutemai uumlnnep volt azonban a keleti teruumlleteken csak a keacuteső oacutekor-ban terjed el jelentőseacutege exponenciaacutelis sebesseacuteggel nő ebben a korszakban eacutes szaacute-mos olyan szokaacutessal egeacuteszuumll ki melyek koraacutebban ismeretlenek voltak Mind az oumltre igaz hogy valamilyen formaacuteban az eacutevszakvaacuteltaacutesokhoz kapcsoloacutedtak A felsoroltak lesz-nek a kereszteacuteny birodalom legneacutepszerűbb uumlnnepei ezeket ismerjuumlk a legtoumlbb for-raacutesboacutel baacuter neacutehaacuteny tovaacutebbi kisebb uumlnnep lokaacutelis tovaacutebbeacuteleacutese is adatolt A felsorol-tak toumlbbseacutege nem tartozott a klasszikus roacutemai naptaacuter fontos napjai koumlzeacute az uumlnnepek egy reacutesze pedig teljesen uacutej keacutepződmeacuteny Aacuteltalaacutenos trend hogy az uumlnnepek uacutej eredet-mondaacutet kapnak a roacutemai toumlrteacutenelem esemeacutenyeihez koumltik őket ezzel is hangsuacutelyozva a pogaacuteny kultuszoktoacutel valoacute taacutevolsaacutegukat illetve kifejezve az uumlnneplők roacutemai identitaacute-saacutet Az uumlnnepek bemutataacutesaacuteval fő ceacutelom nem a tovaacutebbeacuteleacutes demonstraacutelaacutesa hiszen ez a legtoumlbb esetben nyilvaacutenvaloacute teacuteny hanem a folyamat mikeacutentjeacutenek vizsgaacutelata hogyan proacutebaacuteljaacutek a reacutesztevők elkeruumllni a pogaacutenysaacuteg vaacutedjaacutet honnan poacutetoljaacutek ki a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai naptaacuterak nagy uumlnnepeinek eltűneacutese utaacuten a hiaacutenyt etnikailag foumlldraj-zilag eacutes szociaacutelis eacutertelemben honnan meriacutetenek Igyekszem vizsgaacutelni az uumlnnepek szer-vezeacuteseacutenek taacutersadalmi haacutettereacutet mivel ez fontos eacutes kellőkeacuteppen meacuteg nem vizsgaacutelt teacutema a kutataacutesban Egy toumlbbszaacutezezer lakosuacute nagyvaacuteros eseteacuteben egy nagy uumlnnepseacuteg meg-szervezeacutese lebonyoliacutetaacutesa komoly logisztikai probleacutemaacutekat okoz meacuteg egy zaacutert csalaacutedias uumlnnepseacuteg eseteacuteben is a gondok hatvaacutenyozoacutednak egy koumlztereken zajloacute fesztivaacutelnaacutel Mindazok a szervezetek struktuacuteraacutek amelyek Konstantin előtt a szakraacutelis esemeacutenyek szervezeacuteseacuteeacutert felelősek voltak legkeacutesőbb a kultuszok betiltaacutesaacuteval ellehetetlenuumllnek Ha egy uumlnnepet ezutaacuten is meguumllnek akkor a szervezeacutest uacutej moacutedokon kell megoldani Ezzel olyan gyakorlati probleacutemaacutek meruumlltek fel melyek az oacutekor koraacutebbi szakaszaacuteban nem leacuteteztek A kutatoacute intuitiacutev vaacutelasza az lenne hogy a kultuszok betiltaacutesa az uumlnnepe-ket egyre inkaacutebb a csalaacutedi eacutelet szfeacuteraacutejaacuteba az otthon neacutegy fala koumlzeacute szaacuteműzi ndash azonban az oumlt bemutatandoacute uumlnnep koumlzuumll kizaacuteroacutelag a Brumaliaacutera igaz hogy a neacutegy fal koumlzoumltt zaj-lott s meacuteg arra is csak reacuteszben a toumlbbi neacutegy uumlnnep nagy esemeacutenyei azonban az utcaacuten zajlottak

Veacuteguumll neacutehaacuteny zaacuteroacute megjegyzeacutes a bevezetőhoumlz Szeretneacutem ha a koumltet keacutepes lenne multidiszciplinaacuteris funkcioacutet betoumllteni eacutes a szoumlveg olvashatoacute s lehetőleg eacutelvezhető is lenne nemcsak a klasszika-filoloacutegusok vagy oacutekortoumlrteacuteneacuteszek hanem a neacuteprajzkutatoacutek vagy baacutermely eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ezeacutert keruumlloumlm a roumlvidiacuteteacutesek alkalmazaacutesaacutet illetve a taacutergyalt forraacutesszoumlvegek koumlzuumll a hosszabbaknak a fordiacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben helyeztem el a roumlvidebbeket pedig a főszoumlvegen beluumll eacutes ezeacutert iacutertam meg egy a roacutemai naptaacuter aacutelta-laacutenos jellegeacutet bemutatoacute fejezetet

19 A Rosalia tovaacutebbeacuteleacuteseacutevel foglalkozoacute fontosabb tanulmaacutenyok Miklosich 1864 Tomaschek 1868 Nilsson 1951b Puchner 1977b Puchner 2009b Kokkinia 1999

2 A keacuteső oacutekor vilaacutega

A keacuteső oacutekor (Spaumltantike Late Antiquity) mint oumlnaacutelloacute korszak eacutes kutataacutesi teacutema ma maacuter koumlnyvtaacuternyi sajaacutet szakirodalommal rendelkezik eacutes az oacutekortudomaacutenyon beluumll talaacuten az egyik legdinamikusabban fejlődő kutataacutesi teruumllet amelynek feluumlletes bemutataacutesaacutehoz is kuumlloumln monograacutefiaacutera lenne szuumlkseacuteg1 A koumlvetkező oldalakon csupaacuten neacutehaacuteny olyan jellegzetes aspektusaacutera hiacutevom fel a figyelmet amelyek teacutemaacutem szempontjaacuteboacutel fontosak

A keacuteső oacutekor mint időszak joacuteval toumlbb mint egy oumlsszekoumltő kapocs az antikvitaacutes eacutes a koumlzeacutepkor koumlzoumltt oumlnaacutelloacute karakterrel rendelkező toumlbb eacutevszaacutezados korszak Ez koumlzponti jelentőseacuteggel biacuter teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel hiszen a mediterraacuten vilaacuteg (eacutes termeacuteszetesen a tőle eacuteszakabbra fekvő Euroacutepa is) ekkor vaacutelik kereszteacuteny kultuacuteraacutejuacutevaacute A Late Antiquity kronoloacutegiai kereteit sokfeacutelekeacutepp huacutezhatjuk meg de teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel minden-keacuteppen eacuterdemes a kereszteacutenyseacuteg elterjedeacuteseacutenek faacutezisaihoz koumltni Kiinduloacutepontkeacutent ceacutelszerű Nagy Konstantin uralkodaacutesaacutet vaacutelasztani hiszen a kereszteacutenyseacuteg aacutellamvallaacutessaacute vaacutelaacutesa soraacuten mindenkeacuteppen ez a forduloacutepont Ugyanakkor az ezt megelőző eacutevszaacuteza-dot sem hagyhatjuk teljesen figyelmen kiacutevuumll A III szaacutezad a Roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg elhuacute-zoacutedoacute vaacutelsaacutegaacutenak időszaka amely magaacuteba foglalja a katonai anarchia feacutel eacutevszaacutezadaacutet eacutes maacuter előtte megfigyelhető a kuumlloumlnboumlző eredetű koumlzel-keleti (illetve deacutelkelet-euroacutepai) dinasztiaacutek hatalomra keruumlleacutese Mindez egyuumltt a roacutemai aacutellamvallaacutes meggyenguumlleacuteseacutehez vezetett A birodalom igazgataacutesa egyre keveacutesbeacute volt etnikailag a roacutemaiak kezeacuteben a vallaacutesi szinkretizmus eleacuterte a birodalom lakossaacutegaacutenak valamennyi reacutetegeacutet Ezt semmi esetre sem nevezhetjuumlk a hagyomaacutenyos vallaacutes vaacutelsaacutegaacutenak mivel nagyon neheacutez defini-aacutelni hogy mi keruumllt vaacutelsaacutegba az pedig egyeacutertelmű hogy ami meggyenguumllt sőt gyakor-latilag eltűnt az az ateista eacutes a materialista gondolkodaacutesmoacuted volt2 Ebben a szellemi koumlzegben alighanem a kereszteacutenyseacuteg diadala neacutelkuumll is drasztikus vallaacutesi aacutetalakulaacutesok koumlvetkeztek volna be

Az aacutetalakulaacutesi folyamat lezaacuterultaacutet joacuteval nehezebben helyezhetjuumlk el az időben A keleti birodalomfeacutel eseteacuteben az arab haacuteboruacutek jeloumllnek ki egyfeacutele hataacutert ndash ez a kriacutezis egyuumltt jaacuter az iacuterott forraacutesok megritkulaacutesaacuteval s mikor forraacutesaink uacutejra megsűrűsoumldnek maacuter egyeacutertelműen a koumlzeacutepkori Bizaacutencban jaacuterunk A Nyugatroacutemai Birodalom oumlssze-omlaacutesa maacuter az V szaacutezad veacutegeacuten bekoumlvetkezett azonban ezt szuumlkseacutegtelen a korszak veacutegeacute-

1 Egy aacuteltalaacutenos bevezeteacutes a keacuteső oacutekorhoz Rousseau 2009 Neacutehaacuteny fontosabb a krisztianizaacutecioacute folya-mataacutet bemutatoacute koumltet MacMullen 1984 Chuvin 1990 Trombley 1993 Alan Cameron 2011

2 A III szaacutezadban egyeduralkodoacutevaacute vaacutelik az uacutejplatonista filozoacutefia amely zaacutert kimondottan teoloacutegiai jellegű rendszereket hoz leacutetre

22

nek tekinti hiszen Itaacutelia jelentős reacutesze visszakeruumll Konstantinaacutepoly fennhatoacutesaacutega alaacute eacutes meacuteg eacutevszaacutezadokig ott is marad A koumlzeacutepkor iraacutenyaacuteba tartoacute aacutetalakulaacutes nagyon lassuacute eacutes fokozatos ami pedig az uumlnnepek teacutemaacutejaacutet illeti a birodalom oumlsszeomlaacutesa eacutes az oacutekor veacutege semmilyen eacuterzeacutekelhető vaacuteltozaacutest nem okoz a forraacutesanyagban

A korszak uumlnnepeit mind a kortaacutersak mind a kutataacutes a pogaacutenyndashkereszteacuteny dichotoacutemia alapjaacuten vizsgaacuteltaacutek A pogaacuteny szoacutet a politikai korrektseacuteg jegyeacuteben sokan eacutes sokfeacutelekeacuteppen proacutebaacuteltaacutek szaacuteműzni meacuteg az aacuteltalunk vizsgaacutelt korszak kutataacutesaacuteboacutel is Garth Fowden peacuteldaacuteul araacutenylag konzekvensen proacutebaacutelkozik a szoacute politeista jelzővel valoacute lecsereacuteleacuteseacutevel3 eacuten azonban teljes meacuterteacutekben osztom Alan Cameron aacutellaacutespont-jaacutet aki 2011-es monograacutefiaacutejaacuteban kitartott a pogaacuteny szoacute hasznaacutelata mellett4 A fő prob-leacutema nem az hogy vajon Symmachus offenziacutevnek talaacutelnaacute-e ha őt pogaacutenynak nevez-zuumlk enneacutel suacutelyosabb gond hogy a pogaacuteny jelző elhagyaacutesa elfedneacute vagy legalaacutebbis torziacutetoacute perspektiacutevaacuteba helyezneacute a korszak neacutehaacuteny fontos vallaacutesszocioloacutegiai sajaacutetsaacutegaacutet A kereszteacuteny egyhaacutez szabja meg a keacuteső oacutekor vallaacutesi diskurzusaacutet amely vallaacutesi alapon haacuterom csoportot kuumlloumlniacutet el vannak kereszteacutenyek zsidoacutek eacutes pogaacutenyok Az egyhaacutezi szerzők szaacutemaacutera a fő ceacutel az ortodoxia megtartaacutesa Ezt a pogaacutenyok keveacutesbeacute veszeacutelyeztetik mint az egyhaacutezon beluumlli veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek a pogaacutenysaacuteg teoloacutegiailag szinte eacuterdektelen eacutes ennek megfelelően keveset foglalkoznak vele A patrisztikus szerzők nem definiaacutel-taacutek hogy mit jelent pogaacutenynak lenni nem osztaacutelyoztaacutek a pogaacutenysaacuteg tiacutepusait nem tet-tek kuumlloumlnbseacuteget pogaacutenyok eacutes meacuteg pogaacutenyabbak koumlzoumltt A goumlroumlg nyelvben a pogaacutenyok megnevezeacutese helleacuten lesz Az egykor az etnikumot jeloumllő szoacute az uacutejkorig nem nyeri vissza eredeti jelenteacuteseacutet egyes bizaacutenci szerzők koumlvetkezetesen megkuumlloumlnboumlztetik a helleacuten embereket eacutes a Hellasboacutel szaacutermazoacutekat mivel a keacutet dolog maacutest jelentett5

Meacuteg ott eacuteltek a kereszteacutenyek koumlzoumltt nyiacuteltan politeista honfitaacutersaik eacutes meacutegis keveacutesbeacute tudtak mit kezdeni a reacutegi vallaacutessal mint akaacuter egy mai vallaacutestoumlrteacuteneacutesz Anakronisztikus kiacuteseacuterletekkel talaacutelkozunk amikor kereszteacuteny szerzők megproacutebaacuteljaacutek a reacutegi kultuszokat teljesen teacuteves moacutedon egyfajta ellen-kereszteacutenyseacutegkeacutent eacutertelmezni egy dogmarendszer-nek sajaacutet proacutefeacutetaacutekkal szent koumlnyvekkel stb6 Ezeknek a feacutelreeacuterteacuteseknek a forraacutesa nem az ellenseacutegesseacuteg hanem a megeacuterteacutes hiaacutenya Az egyhaacutezatyaacutek koumlzuumll szinte Szent Aacutegoston az egyetlen aki kutataacutesokat veacutegez szakmunkaacutekat olvas hogy megeacutertse a reacutegi vallaacutes műkoumldeacuteseacutet taniacutetaacutesait7 Maacutesok meacuteg a polemikus szaacutendeacutek kedveacuteeacutert sem teszik ezt meg Amikor az egyhaacutez a birodalom lakossaacutegaacutenak egy joacutekora haacutenyadaacutet a pogaacuteny ciacutemkeacutevel laacutetja el elkeacutepesztően heterogeacuten taacutersasaacutegot soumlpoumlr oumlssze a pogaacuteny nem egyszerűen poli-teista (ami maacuter magaacuteban sem egy konkreacutet vallaacutest jeloumll hiszen lehet roacutemai goumlroumlg gall sziacuter egyiptomi stb politeista) de aki idekeruumll teacutenyleges vallaacutesi identitaacutesaacutet tekintve lehet ateista agnosztikus uacutejplatonista manicheus szolaacuteris monoteista vagy henoteista de

3 Fowden 1991 1194 Alan Cameron 2011 255 Toacuteth 2010b6 Toacuteth 2011a7 Ezt tanuacutesiacutetja mindenekelőtt a De civitate Dei (Isten vaacuterosaacuteroacutel) roacutemai isteneknek szentelt szaacutemos feje-

zete ahol a szerző joacute adag iroacuteniaacuteval meacutelyuumll el a roacutemai pantheon pikaacutens vagy mulatsaacutegos reacuteszletei-ben megőrizve ezzel szaacutemunkra egy sor eacuterteacutekes szerző ndash mint peacuteldaacuteul Varro ndash szoumlvegeit

23

lehetne akaacuter a repuumllő spagettiszoumlrny hiacuteve is mindenki egyformaacuten a pogaacuteny kategoacute-riaacuteba fog esni Az eacuterintettek sajaacutet identitaacutesa nyilvaacutenvaloacutean nem bdquopogaacutenyrdquo volt de ha ehelyett politeistaacutenak nevezneacutenk őket semmivel sem aacuterulnaacutenk el toumlbbet teacutenyleges val-laacutesi identitaacutesukroacutel Cameron az ifjuacute Aacutegostont hozza fel peacuteldakeacutent aki megteacutereacutese előtt eacutertelemszerűen pogaacuteny volt de soha nem volt politeista A pogaacutenysaacuteg ciacutemkeacuteje tehaacutet tagadhatatlanul leegyszerűsiacutető azonban legalaacutebb nem a modern kutatoacute aacuteltal kreaacutelt kategoacuteria mivel a kor taacutersadalmaacuteban a vallaacutesi diskurzust az egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyseacute-get favorizaacuteloacute aacutellam hataacuterozta meg a pogaacuteny szoacute valoacuteban leiacuterja az akkori taacutersadalom egy teacutenylegesen leacutetező vallaacutesszocioloacutegiai csoportjaacutet

A Roacutemai Birodalmon beluumll a kereszteacutenyseacuteg nem fejedelmekkel eacutes toumlrzsfőnoumlkoumlkkel koumltoumltt megaacutellapodaacutesok reacuteveacuten terjedt Egy csaacuteszaacuter megteacutereacutese egyetlen alattvaloacutejaacutet sem koumltelezte ellenteacutetben a neacutepvaacutendorlaacuteskor germaacuten kiraacutelyaival8 A csaacuteszaacuteroknak moacuted-jaacuteban aacutellt erőteljes nyomaacutest gyakorolni vallaacutespolitikaacutejukban pozitiacutev diszkriminaacutecioacutet alkalmazni de eszkoumlztaacuteruk ennyiben meruumllt ki valoacutejaacuteban mindenki abban hitt ami-ben akart A Konstantin utaacuteni időkben sem vaacuteltozott ez a helyzet a teacutenyleges teacuteriacuteteacutes az oltaacuter mellől zajlik eacutes egyeacutenenkeacutent igyekszik meggyőzni a teljes lakossaacutegot A lakos-saacutegnak az uacutej hittel leginkaacutebb szemben aacutelloacute reacutetegei eacuteppen az arisztokraacutecia eacutes az eacutertel-miseacuteg akik eleacutegseacuteges műveltseacuteggel rendelkeznek hogy oumlnaacutelloacute filozoacutefiai vilaacutegkeacutepet alakiacutetsanak ki maguknak eacutes keacutepesek a kultuszok betiltaacutesa utaacuten is olyan kereteket talaacutelni amelyben a vallaacutes eacutes a riacutetusok iraacutenti igeacutenyeik kieleacutegiacutethetőek iacutegy a folyamat hosszabb időt igeacutenyel mint a koumlzeacutepkori teacuteriacuteteacutesekneacutel Majd egy eacutevszaacutezad telt el mire a kereszteacutenyseacuteg legalizaacutelaacutesaacutetoacutel eljutunk a pogaacuteny kultuszok betiltaacutesaacuteig Azonban meacuteg ez utoacutebbi doumlnteacutes sem koumltelezi az alattvaloacutekat a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutere bevallottan nem kereszteacuteny szemeacutelyeket meacuteg a VI szaacutezadboacutel is ismeruumlnk Valoacutejaacuteban Iustinianus csaacuteszaacuter volt az első aki kiacuteseacuterletet tett raacute hogy jogi eacutes politikai eszkoumlzoumlkkel keacutenyszeriacutetse ortodoxiaacutera valamennyi alattvaloacutejaacutet A keacuteső oacutekor csaacuteszaacuterai tehaacutet pogaacuteny alattvaloacuteiknak is csaacuteszaacuterai ezek igeacutenyei nem hagyhatoacutek figyelmen kiacutevuumll kuumlloumlnoumlsen addig amiacuteg meacuteg ők vannak toumlbbseacutegben

Ily moacutedon a kereszteacuteny hitre toumlrteacutenő megteacutereacutes minden esetben egyeacuteni doumlnteacutes eacutelethelyzet fuumlggveacutenye volt Ahhoz keacutepest hogy a vallaacutes megvaacuteltoztataacutesa mekkora pszi-cheacutes kriacutezishelyzetet jelenthetett az egyeacutenek szaacutemaacutera a birodalom krisztianizaacutecioacutejaacutenak uumlteme araacutenylag gyorsnak mondhatoacute baacuter a folyamat reacuteszletei alig ismertek Ennek

8 A birodalom krisztianizaacutecioacutejaacutenak aacuteltalaacutenos folyamatait vizsgaacutelandoacute toumlbb elmeacutelyuumllt eacutes a teacutema meacutereteacute-hez illően terjedelmes koumltet szuumlletett Csak a fontosabbakat emliacutetve MacMullen 1984 Trombley 1993 Chuvin 1990 Alan Cameron 2011 A lehetseacuteges forraacutesok mindig is toumlredeacutekesek maradnak reacuteszben azeacutert mert nem juthatunk kortaacuters demograacutefiai adatokhoz reacuteszben azeacutert mert megkockaacutez-tathatjuk hogy maguk a IVndashV szaacutezadi emberek sem laacutettaacutek aacutet hogy mi toumlrteacutenik veluumlk koumlruumlloumlttuumlk eacutes a kutatoacute szaacutemaacutera nagy a kiacuteseacuterteacutes hogy anakronisztikus moacutedon jelenkori cselekveacutesi mintaacutekat eacutes vilaacutegneacutezeteket vetiacutetsen vissza az oacutekorba Cameron erre mutat raacute mikor a IV szaacutezadi pogaacuteny ellen-aacutellaacutes eacutes uacutejjaacuteeacuteledeacutes leacuteteacutet tudomaacutenyos miacutetosznak minősiacuteti Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kiacute-vuumll hagynunk hogy a roacutemai csaacuteszaacutersaacuteg egeacutesz toumlrteacutenete folyamaacuten katonai diktatuacutera volt Forraacutesaink baacutermelyik oldalt keacutepviselteacutek nem csupaacuten sajaacutet eacuterteacutekrendjuumlk menteacuten torziacutetottak hanem valamilyen meacuterteacutekben igazodniuk kellett a politikai kliacutemaacutehoz is

24

magyaraacutezataacutera Alan Cameron egy egyszerű de meggyőző seacutemaacutet vaacutezol fel9 Cameron hajlik azon kutataacutesok elfogadaacutesaacutera amelyek szerint a megteacutereacutes igen gyors eacutes nagy-araacutenyuacute volt Ez azonban a taacutersadalom olyan aacutetalakulaacutesaacutet felteacutetelezneacute ami gyakorlati-lag peacuteldaacutetlan eacutes pszicholoacutegiailag is nehezen elkeacutepzelhető A magyaraacutezatot Cameron alapvetően abban laacutetja hogy a korban a vallaacutes identitaacutest meghataacuterozoacute szerepe gyenge volt a taacutersadalom szeacuteles reacutetegeiben Ő a IVndashV szaacutezad taacutersadalmaacutet oumlt reacuteszre osztja val-laacutesi szempontboacutel A keacutet szeacutelsőseacuteget az elkoumltelezett kereszteacutenyek valamint a pogaacutenyok alkotjaacutek peacuteldaacuteul Szent Aacutegoston vagy a maacutesik oldalon Symmacchus Koumlzoumlttuumlk talaacutel-hatoacutek a Cameron aacuteltal center-Christiannek eacutes center-pagannek nevezett csoportok Ők magukat kereszteacutenykeacutent vagy pogaacutenykeacutent hataacuteroztaacutek meg de ismereteik sajaacutet hituumlk-ről feluumlletesek szintuacutegy a kultuszban valoacute reacuteszveacuteteluumlk is Cameron peacuteldaacutei erre keresz-teacuteny reacuteszről a koumlltő Ausonius pogaacuteny oldalroacutel a kommentaacuterszerző Servius Az egyhaacutezi szerzők e koumlzoumlmboumls kereszteacutenyeket nem felteacutetlenuumll tekintetteacutek volna kereszteacutenynek vagy legalaacutebbis kritikaacuteval illetteacutek volna vallaacutesossaacutegukat azonban identitaacutesuk a maguk szaacutemaacutera eacutes koumlrnyezetuumlk szaacutemaacutera is egyeacutertelműen kereszteacuteny volt A center-pagan cso-portroacutel ugyanez mondhatoacute el mutatis mutandis Baacuter nem tuacutelzottan vallaacutesosak de a keacutesei antikvitaacutes taacutersadalmaacuteban a toumlbbseacuteget keacutepviselhetteacutek a kereszteacutenyek eacutes a pogaacute-nyok koumlzoumltt is Az oumltoumldik csoportot azok alkotjaacutek akiknek vallaacutesa valamilyen okboacutel nem meghataacuterozhatoacute ndash nem az utoacutekor szaacutemaacutera hanem a kortaacutersak szaacutemaacutera hiszen egyes szemeacutelyekről meacuteg sajaacutet ismerőseik sem tudtaacutek teljes biztonsaacuteggal eldoumlnteni hogy melyik vallaacuteshoz tartoznak Cameron neacutezete szerint Roacutema krisztianizaacutecioacuteja azt jelentette hogy a IV szaacutezad folyamaacuten a koumlzoumlmboumls pogaacutenyok keacutetharmada aacutetcsuacuteszott a koumlzoumlmboumls kereszteacuteny kategoacuteriaacuteba leacutenyegeacuteben az a vallaacutes vaacuteltozott amit az egyeacuten nem gyakorolt Ez magyaraacutezhatja hogy meacuteg a Iustinianus kori szerzők koumlzoumltt is sokan vannak akikről a kutataacutes nem tudja egyeacutertelműen meghataacuterozni hogy kereszteacutenyek voltak-e10 E bdquomegteacutereacutesektőlrdquo fuumlggetlenuumll keruumllt sor azokra az bdquoigazirdquo megteacutereacutesekre melyek reacuteveacuten akaacuter pogaacutenyok akaacuter koumlzoumlmboumls kereszteacutenyek teljes lelki aacutetalakulaacutessal vaacutel-tak a kereszteacutenyseacuteg hiacuteveiveacute ndash azonban ezek az esetek sokkal ritkaacutebbak voltak A lakos-saacuteg egeacuteszeacutenek vallaacutesvaacuteltozaacutesa ily moacutedon inkaacutebb generaacutecioacutekon aacutetiacutevelő leacutepcsőkben keacutepzelhető el ahol az egymaacutest koumlvető nemzedeacutekek egyre erősebben kereszteacuteny koumlr-nyezetben inkulturaacuteloacutednak Mindez azt jelenti hogy a kereszteacuteny aacutellam első szaacutezadai-ban a kereszteacuteny lakossaacuteg egy reacutesze is meglehetősen bizonytalan a sajaacutet hiteacuteben vagy legalaacutebbis annak teoloacutegiai reacuteszleteiben Ezt a sodroacutedoacute toumlmeget igyekszik az aacutellam eacutes az egyhaacutez gondosan megvaacutelasztott medrű csatornaacutekkal a kereszteacutenyseacuteg iraacutenyaacuteba terel-getni eacutes ez a toumlmeg nem eacuterzi a szuumlkseacutegeacutet hogy a puumlspoumlkei kedveacuteeacutert lemondjon a nap-taacuteri uumlnnepek neacutepszerűseacutegeacutet megalapozoacute mulatsaacutegokroacutel

9 Alan Cameron 2011 17410 Prokopios Evans 1971 Agathias Kaldellis 1999 Ioacuteanneacutes Lydos Kaldellis 2003 Toacuteth 2015

Kuumlloumlnoumlsen tanulsaacutegos a kroacutenikaiacuteroacute Ioacuteanneacutes Malalas esete aki baacuter lelkes kereszteacuteny de olyan elkeacute-pesztő tudatlansaacutegot aacuterul el vallaacutesi keacuterdeacutesekben hogy nem egy teoloacutegushallgatoacutem konferenciaacutekon nem akarta elhinni hogy kereszteacuteny szerzőről beszeacutelek Toacuteth 2014b

25

Ez a csatorna helyenkeacutent nagyon is meacutely eacutes nehezen kikeruumllhető A birodalom kereszteacutennyeacute vaacutelaacutesaacutenak folyamataacuteban a legismertebb teacuteny hogy Theodosius a 390-es eacutevek folyamaacuten hozott rendeleteivel betiltja a pogaacuteny aacuteldozatbemutataacutes minden formaacute-jaacutet meacuteg a haacutezi kultusz legaacutertalmatlanabb formaacuteit is Az aacuteltalaacutenos tilalmat tartalmazoacute rendelet meglepő moacutedon visszhang neacutelkuumll maradt a kortaacuters forraacutesokban A reacutegeacuteszeti anyag jelzi hogy a toumlrveacutenyt veacutegre is hajtottaacutek az antikvitaacutes nagy kultuszkoumlzpontjai bezaacute-rultak paacuter eacutevtized muacutelva maacuter az egyre romloacute aacutellaguacute eacutepuumlletek karbantartaacutesaacuteroacutel kellett a toumlrveacutenyeknek gondoskodniuk11 Ez a toumlrveacuteny nem volt egyeduumllaacutelloacute a theodosiusi toumlr-veacutenykoumlnyvben huszonoumlt toumlrveacuteny talaacutelhatoacute melyek az aacuteldozatbemutataacutesroacutel eacutes a pogaacuteny templomok helyzeteacuteről rendelkeznek12 Ezek koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk amelyeket bizonyosan soha nem hajtottak veacutegre iacutegy peacuteldaacuteul a templomok bezaacuteraacutesaacuteroacutel rendel-kező 346 eacutevi toumlrveacutenyt13 illetve vannak koumlztuumlk olyanok amelyek hataacutesaacuteroacutel semmit sem tudunk14 Uacutegy tűnik az aacuteldozatbemutataacutes tiltaacutesaacutera maacuter joacuteval Theodosius előtt talaacuten maacuter Constantinus alatt toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek aacutem ezek szinte visszhangtalanok marad-tak a toumlrteacuteneti forraacutesokban15 Az uralkodoacutei beavatkozaacutes a vallaacutes maacutes teruumlleteire is kiter-jed iacutegy peacuteldaacuteul kampaacuteny indul a maacutegia visszaszoriacutetaacutesaacutera amely a kortaacuters beszaacutemoloacutek szerint szaacutemos aacuteldozatot szed16 A pogaacuteny kultuszok tiltaacutesaacuteval ellenteacutetben ez a kam-paacuteny nem hoz hosszuacute taacutevuacute eredmeacutenyeket A folyamat veacutegpontjaacutet Iustinianus jelenti aki kiacuteseacuterletet tesz raacute hogy a toumlrveacuteny erejeacutevel keacutenyszeriacutetse kereszteacuteny ortodoxiaacutera a birodalom valamennyi lakosaacutet

Az uralkodoacutei beavatkozaacutesnak volt egy maacutesik keveacutesbeacute feltűnő uacutetja is A hagyomaacute-nyos politeizmus leacutenyegeacutet tekintve aacutellamvallaacutes volt amennyiben műkoumldtetője nem egy az aacutellamtoacutel elkuumlloumlniacutethető egyhaacutez hanem maga a politikai koumlzoumlsseacuteg eacutes annak a taacutersadalmi szerveződeacutesben megjelenő kuumlloumlnboumlző szintjei a csalaacuted a lakoacutekoumlrzet a vaacuteros a tartomaacuteny s veacuteguumll a birodalom egeacutesze Az aacutellamvallaacutes legfontosabb papja ter-meacuteszetesen a csaacuteszaacuter aki Augustus oacuteta viseli a pontifex maximus tisztseacuteget egy olyan ősi papi hivatalt amely felhatalmazta az aacutellamvallaacutes minden vonatkozaacutesaacutenak szabaacute-lyozaacutesaacutera Ezt a ciacutemet joacute ideig a kereszteacuteny csaacuteszaacuterok is felvetteacutek legalaacutebb Gratianusig

11 Saradi-Mendelovici 199012 McLynn 2009 DelmairendashRougeacute 2005 Bradbury 1994 Trombley 1993 1ndash9713 McLynn 2009 Codex Theodosianus XVI 10 4 bdquoPlacuit omnibus locis adque urbibus universis claudi

protinus templa et accessu vetito omnibus licentiam delinquendi perditis abnegari Volumus etiam cunctos sacrificiis abstinere Quod si quis aliquid forte huiusmodi perpetraverit gladio ultore ster-natur Facultates etiam perempti fisco decernimus vindicari et similiter adfligi rectores provincia-rum si facinora vindicare neglexerintrdquo Dat kal dec Constantio IIII et Constante III aa conss (346 [354] dec 1)

14 Graf 2015 129 Libanios ismer egy Valens eacutes Valentinianus alatt hozott toumlrveacutenyt is a kultuszok be-tiltaacutesaacuteroacutel

15 Bradbury 199416 Trombley 1993 59ndash71 a varaacutezslaacutes uumlldoumlzeacutese Ammianus Marcellinus (XXIX 2) szaacutemos toumlrteacutenetet

elbeszeacutel a maacutegia ellen felleacutepő hatoacutesaacutegok kegyetlenseacutegeacuteről Maga Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos is elmond egy toumlrteacutenetet arroacutel hogyan vaacutelt gyerekkeacutent kis hiacutejaacuten ugyanezen uumlldoumlzeacutes aacuteldozataacutevaacute (PG 60 274)

26

(367ndash375)17 Ez a titulus alapot biztosiacutetott a hagyomaacutenyos kultuszok az aacuteldozatbemu-tataacutesok rendje vagy az uumlnnepi naptaacuter szabaacutelyozaacutesaacutera ndash a csaacuteszaacuterok fokozatos vissza-vonulaacutesa a feladatkoumlr moumlguumll leacutenyegeacuteben kihuacutezta a fenntartoacute alapot az aacutellami kultu-szok aloacutel Ez a folyamat az aacutellam kihaacutetraacutelaacutesa az aacutellamvallaacutes moumlguumll keveacutes nyomot hagy maga utaacuten valoacutejaacuteban meacuteg a leglaacutetvaacutenyosabb koumlzjogi leacutepeacutest a pontifex maximusi ciacutem elhagyaacutesaacutet sem tudjuk pontosan dataacutelni

Az aacuteldozatbemutataacutes eacutes a templomok fenntartaacutesaacutenak problematikaacutejaacutehoz keacutepest meacuteg oumlsszetettebb az uumlnnepek keacuterdeacutese amennyiben itt meacuteg maga az egyhaacutezi hatoacutesaacuteg is nehezen megoldhatoacute definiacutecioacutes probleacutemaacutekba futott bele ndash tudniillik abba a keacuterdeacutesbe hogy valoacutejaacuteban hogyan lehet kuumlloumlnbseacuteget tenni pogaacuteny eacutes vilaacutegi riacutetusok koumlzoumltt

Eusebios Constantinus eacuteletrajzaacuteban egyebek mellett azeacutert is dicsőiacuteti a csaacuteszaacutert mert Konstantinaacutepoly alapiacutetaacutesaacuteval egy a pogaacutenysaacuteg szennyeacutetől maacuter kezdetektől mentes fővaacute-rost hozott leacutetre eacutes pontosan meg is hataacuterozza hogyan is eacuterti ezt a vaacuterosban nincse-nek istenszobrok melyek szenteacutelyekben vallaacutesi kultuszban reacuteszesuumllneacutenek az oltaacuterokat nem szennyezi az aacuteldozatok veacutere nincsenek egeacuteszen eleacutegő aacuteldozatok sem a deacutemonok-nak szentelt uumlnnepek sem maacutes babonaacutes szokaacutes18 Hogy a purista kereszteacuteny koumlrnyezet megvaloacutesiacutetaacutesa milyen neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzoumltt maacuter az első teacutetel komplikaacutelt megfogal-mazaacutesa jelzi Konstantinaacutepolyban ugyanis voltak istenszobrok nem is kevesen azon-ban Eusebios szerint ezek nem kultuszszobrok voltak tehaacutet szerepuumlk a dekoraacutecioacutera korlaacutetozoacutedott A baacutelvaacutenyimaacutedaacutes teacutenyaacutellaacutesaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutehoz szuumlkseacuteg van egy baacutel-vaacutenyra valamint az imaacutedaacutes aktusaacutenak veacutegbemeneacuteseacutere amely az aacuteldozat bemutataacutesaacute-ban mutatkozik meg A goumlroumlg eacutes roacutemai vallaacutesban nincsenek speciaacutelis riacutetusok amelyek a kultuszszobrot kultuszszoborraacute teszik (a szobrot a szakraacutelis teacuterben valoacute elhelyezeacutese eacutes a koumlruumlloumltte zajloacute kultikus cselekmeacutenyek teszik kultuszszoborraacute)19 Ami kereszteacuteny szempontboacutel eliacuteteacutelendő az a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes azonban szaacutemos antik vallaacutesi riacutetus ese-teacuteben nem beszeacutelhetuumlnk ilyesmiről Eusebios szerint Konstantinaacutepolyban soha nem uumlltek meg bdquodeacutemonikus uumlnnepeketrdquo (daimonikai heortai) Az uumlnnep jelenteacutese vilaacutegos de Eusebios nem aacuterulja el hogy mitől lesz deacutemoni egy uumlnnep

Abban bizonyosak lehetuumlnk hogy a hagyomaacutenyos roacutemai naptaacuter szaacutemos uumlnnepeacutet aacutetviszik az uacutej csaacuteszaacutervaacuterosba is hiszen Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyve

17 Alan Cameron 1968 Zoacutesimos Gratianus troacutenra leacutepeacuteseacutehez koumlti az esemeacutenyt aminek nyilvaacutenvaloacute epigraacutefiai bizonyiacuteteacutekok mondanak ellen A Cameron keacutesőbb felvetette hogy talaacuten meacuteg Theodo-sius eacutes Valentinianus is viselte a pontifex ciacutemeacutet Alan Cameron 2007

18 Eusebius Vita Constantini 3 48 bdquoΘεοῦ σοφίας ἣν τῆς ἐπηγορίας τῆς αὐτοῦ πόλιν ἐπώνυμον ἀποφῆναι ἔκρινε καθαρεύειν εἰδωλατρίας ἁπάσης ἐδικαίου ὡς μηδαμοῦ φαίνεσθαι ἐν αῦτῇ τῶν νομιζομένων θεῶν ἀγάλματα ἐν ἱεροῖς θρησκευόμενα ἀλλrsquo οὐδὲ βωμοὺς λύθροις αἱμάτων μιαινομένους οὐ θυσίας ὁλοκαυτουμένας πυρὶ οὐ δαιμονικὰς ἑορτὰς οὐδrsquo ἕτερόν τι τῶν συνήθων τοῖς δεισιδαίμοσινrdquo

19 A goumlroumlgoumlknek a szobrokhoz valoacute viszonya nem volt mentes a maacutegikus gondolkodaacutestoacutel azonban eacutep-pen a kultuszszobrok eseteacuteben nagyon keveacutes klasszikus kori adat utal az istenseacuteggel valoacute koumlzvetlen kapcsolatra tehaacutet az istenseacuteg jelenleacuteteacutere a szobraacuteban Tarn Steiner 2001 eacutes Faraone 1992 peacuteldaacutei szinte mind keacuteső oacutekoriak tehaacutet ahhoz a korhoz koumlthetők amikor az uacutejplatonikus filozoacutefiaacuteval oumlssze-kapcsoloacutedoacute theurgia elterjed melyben a szobrok megelveniacuteteacutese daimoacutenok vagy istenek szobraik-ban valoacute megideacutezeacutese sztenderd riacutetusnak szaacutemiacutetott

27

szerint meacuteg a koumlzeacutepkor derekaacuten is sor keruumllt egyfajta Lupercaliaacutera a palotaacuteban eacutes bizonyosan meguumllteacutek a Brumaliaacutet melyet a trulloacutei zsinat okkal vagy ok neacutelkuumll de pogaacutenynak minősiacutet Egy uumlnnep alapvetően keacutet moacutedon vaacutelhat bdquodeacutemonivaacuterdquo előszoumlr is az uumlnnep riacutetusaihoz kapcsoloacutedoacute aacuteldozatbemutataacutes reacuteveacuten Azonban szaacutemos uumlnnep ese-teacuteben az a helyzet hogy meacuteg akkor is marad annyi rituaacutelis eleme ami egy oumlsszneacutepi mulatsaacuteg alapjaacuteul szolgaacutelhat ha a programboacutel kivesszuumlk az aacuteldozatokat A maacutesik lehe-tőseacuteg ha szigoruacuteak vagyunk maacuter pusztaacuten az uumlnnep kapcsolata egy pogaacuteny istenseacuteggel eleacuteg ahhoz hogy az uumlnnep bdquodeacutemonivaacuterdquo vaacuteljon Nem tudjuk hogy Eusebios hogyan eacutertette a kifejezeacutest de arra mutatnak a nyomok hogy a naptaacuterszerkesztők a maacuteso-dik moacutedon koumlzeliacutetetteacutek meg a probleacutemaacutet eacutes egy eleacuteggeacute egyszerű moacutedszertan reacuteveacuten tisztiacutetottaacutek meg a naptaacutert megszabadultak azoktoacutel az uumlnnepektől amelyek neveacuteben egy pogaacuteny istenseacuteg neve szerepelt20 Amint arra a koumlvetkező fejezetek szaacutemos peacutel-daacuteval szolgaacutelnak majd a puumlspoumlkoumlk gyakran nem eacuterteacutek be ennyivel eacutes hevesen eliacuteteacutel-tek gyakorlatilag baacutermilyen neacutepi mulatsaacutegot Ez egyaraacutent vonatkozott a pogaacuteny vagy veacutelelmezett pogaacuteny eredetű szekulaacuteris mulatsaacutegokra eacutes a teljeseacuteggel kereszteacuteny jel-legű uumlnnepseacutegekre21

Miacuteg a veacuteres aacuteldozatok eseteacuteben az aacutellam eacutes az egyhaacutez alapvetően egyazon iraacutenyvona-lat koumlvette az uumlnnepek megiacuteteacuteleacuteseacuteben maacuter egyeacutertelmű toumlreacutes figyelhető meg a felek koumlzoumltt Az aacutellam ugyanis az első moacutedszert koumlvette eacutes uacutegy tűnik hogy szaacutemos esetben beeacuterte egy egeacuteszen feluumlletes szekularizaacutecioacuteval Arcadius eacutes Honorius 399-ben kelt toumlr-veacutenye egyeacutertelműen fogalmaz

Amint egy uumldvoumls toumlrveacutennyel eltoumlroumlltuumlk a profaacuten riacutetusokat uacutegy nem tűrjuumlk el hogy a polgaacuterok uumlnnepi oumlsszejoumlvetelei eacutes mindenki koumlzoumls vidaacutemsaacutega (laetitia) eltoumlroumlltesseacutek Ezeacutert uacutegy doumlntuumlnk hogy amennyiben mentesek baacutermilyen aacuteldozatbemutataacutestoacutel eacutes baacutermilyen eliacuteteacutelendő babonaacutetoacutel biztosiacutettassanak a neacutep szaacutemaacutera reacutegi szokaacutes szerint valoacute mulatsaacutegai (voluptates) eacutes amikor a koumlzoumls szaacutendeacutek uacutegy kiacutevaacutenja engedtesseacutek meg az uumlnnepi lakomaacutek laacutetogataacutesa22

Ez adott esetben azt is jelentheti hogy az aacutellam szinte eacuterintetlenuumll hagy pogaacuteny kul-tuszhelyeket mint peacuteldaacuteul abban a 382-es esetben ahol a csaacuteszaacuter megengedi egy Osrhoeacuteneacute teacuterseacutegeacuteben levő templom nyitva tartaacutesaacutet a kultuszkeacutep is a helyeacuten maradhat Az aacuteldozatok tiltottak mindazonaacuteltal a kultuszhelyhez koumltődő uumlnnepseacutegek megtart-

20 Alan Cameron 2011 16921 Rebillard 2009 Sandwell 2007 208ndash209 szaacutemos peacutelda Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos meacuteg az eskuumlvőn

valoacute eacuteneket eacutes taacutencot is eliacuteteacuteli22 Codex Theodianus XVI 10 17 bdquoUt profanos ritus iam salubri lege submovimus ita festos conven-

tus civium et communem omnium laetitiam non patimur submoveri Unde absque ullo sacrifi-cio atque ulla superstitione damnabili exhiberi populo voluptates secundum veterem consuetudi-nem iniri etiam festa convivia si quando exigunt publica vota decernimusrdquo Dat XIII kal sept Patavi Theodoro v c cons (399 aug 20) Lim 2009 508 eacutes Kahlos 2016 24 szaacutemos tovaacutebbi peacutel-daacutet hoz

28

hatoacutek23 Hasonloacute lokaacutelis hataacutelyuacute rendelkezeacutesekből valoacutesziacutenűleg toumlbb is leacutetezett mint amennyit a Codex Theodosianus megőrzoumltt a szaacutemukra iacutegy peacuteldaacuteul egy Capuaacuteban talaacutelt 387 november 22-i keltezeacutesű feliratos uumlnneplista a Feriale Campanse is csaacuteszaacuteri parancsra eacutes joacutevaacutehagyaacutesra hivatkozik amikor felsorolja a vaacuterosban megtartandoacutemeg-tarthatoacute (pogaacuteny) uumlnnepi riacutetusokat24

A csaacuteszaacuteri toumlrveacutenyhozaacutes toumlrekveacutese hogy az uumlnnepek eseteacuteben az eltoumlrleacutes helyett a szekularizaacutecioacutet taacutemogassa nagyon is eacuterthető Egyreacuteszt nem lett volna boumllcs dolog a bdquopanem et circensisrdquo-ből eltaacutevoliacutetani a circensist maacutesfelől az uumlnnepek puritaacuten megkouml-zeliacuteteacutese a csaacuteszaacutersaacuteg sajaacutet reprezentaacutecioacutejaacuteban is kaacutert okozott volna hiszen a kereszteacuteny csaacuteszaacuterok igyekeztek a csaacuteszaacuterkultuszboacutel a lehető legtoumlbbet aacutetmenteni25

A toumlrveacuteny veacuteguumll megszuumlntette a politeista kultuszgyakorlatot azonban egyelőre sen-kit sem koumltelezett arra hogy kereszteacuteny legyen Ebben a sajaacutetos koumlztes helyzetben a pogaacuteny lakossaacuteg szaacutemaacutera meacuteg mindig toumlbb lehetseacuteges menekuumlleacutesi uacutetvonal aacutellt nyitva amely lehetőveacute tehette hogy valamikeacuteppen kifejezzeacutek vilaacutegneacutezetuumlket A csaacuteszaacuterkor folyamaacuten a filozoacutefiai iskolaacutek fejlődeacutesi tendenciaacutei egyre inkaacutebb abba az iraacutenyba hatot-tak hogy lehetőveacute vaacuteljon egyfajta pogaacuteny teoloacutegia kialakiacutetaacutesa Diogeneacutes Laertios maacuter a III szaacutezad elejeacuten iacuterott filozoacutefus-eacuteletrajzainak nyitoacutefejezeteacuteben felemlegeti azt a gon-dolatot hogy a goumlroumlgoumlk szaacutemaacutera a filozoacutefus ugyanaz mint a druida a keltaacuteknak a brahmanok az indeknek eacutes a maacutegusok a perzsaacuteknak26 Ő meacuteg elutasiacutetja ezt a neacuteze-tet azonban ha ugrunk egy keveset az időben hogy eljussunk az uacutejplatonikus filozoacutefia egyeduralmaacuteig az V eacutes a VI szaacutezad filozoacutefusainak műveit eacutes eacuteletrajzait olvasva sem-milyen eacutervet nem tudneacutek megfogalmazni hogy mieacutert ne tekintsuumlk őket egy sajaacutetos henoteista vallaacutes papjainak Filozoacutefiaacutejuk minden maacutes előtt az istenseacuteg megismereacuteseacutet tűzi ki ceacutelul eacutes ezt a ceacutelt nemcsak racionaacutelis okoskodaacutes reacuteveacuten kiacutevaacutenjaacutek eleacuterni hanem meditaacutecioacute reacuteveacuten is toumlrekedve az unio mystica eleacutereacuteseacutere27 A theurgia kialakulaacutesa uacutejabb sziacutent visz a keacutepbe a theurgia cselekveacutes (ergon) reacuteveacuten toumlrekszik az istenseacuteg (theos) meg-koumlzeliacuteteacuteseacutere befolyaacutesolaacutesaacutera a cselekveacutes pedig itt rituaacutelis-maacutegikus cselekveacutest jelent

23 Codex Theodosianus XVI 10 8 Kahlos 2016 25 neacutehaacuteny tovaacutebbi peacuteldaacuteval24 Feriale Campanum CIL X 3792 A szoumlveg eacutes eacutertelmezeacutese Mommsen 1913 15ndash20 angol fordiacutetaacutes

eacutes kommentaacuter BeardndashNorthndashPrice 1998 77 a szoumlveg jogi vonatkozaacutesainak kutataacutestoumlrteacutenete Benoist 2009 36ndash37 A feliraton felsorolt uumlnnepek egyeacutebkeacutent reacuteszben azonosak az aacuteltalunk is taacuter-gyalandoacutekkal Vota publica Genialia (talaacuten a reacutegi Parentalia helyettesiacutetője) keacutet lustratio folyoacutevi-zekneacutel Rosaria uumlnnepi felvonulaacutes az Avernum toacutehoz szuumlret

25 Alfoumlldi 1970 MacCormack 1981 McCormick 1990 Latham 2016 183ndash23226 Diogeneacutes Laertios I prooimion27 A keacuterdeacuteskoumlrt reacuteszletesebben taacutergyalom konkreacutet peacuteldaacutekkal eacutes szakirodalommal Toacuteth 2013a Toacuteth

2013b Toacuteth 2015 Az uacutejplatonikus metafizika oumlnmagaacuteban eacuterveacutenyes teoloacutegiai rendszert nyuacutejt raacute-adaacutesul egy koumlnnyen adaptaacutelhatoacute rendszert hiszen a neoplatonikus filozoacutefiaacutet idővel adaptaacuteljaacutek a kereszteacuteny eacutes az iszlaacutem taniacutetaacutes rendszereacutere is A nem monoteista vallaacutesok eseteacuteben a Kaacuteldeus kinyi-latkoztataacutesok (Oracula Chaldaeica) jelenti azt a kinyilatkoztatott taniacutetaacutest amely kuumlloumlnoumlsen szorosan oumlsszefonoacutedik a neoplatonikus filozoacutefiaacuteval (Lewy 1978) de a pogaacuteny (mitikus) hagyomaacuteny teljes-seacutege oumlsszhangba hozhatoacute vele mint azt toumlbb pogaacuteny teoloacutegiakeacutent definiaacutelhatoacute IIIndashIV szaacutezadi iacuteraacutes leacutete bizonyiacutetja (Porphyrios De antro Nympharum Iamblichos De mysteriis Aegyptiorum Sallustios De diis et mundo)

29

Ez nem csak a hagyomaacutenyos politeista kultuszok riacutetusait legitimizaacutelja A theurgia bdquocse-lekveacuteseirdquo maacutegikus riacutetusok ezzel a theurgia mint az uacutejplatonizmus egy aacutega a kortaacuters populaacuteris maacutegia eszkoumlztaacuteraacutet teszi a filozoacutefia reacuteszeacuteveacute28 Baacuter az uacutejplatonikus filozoacutefusok koumlzoumltt nincs egyeteacuterteacutes abban hogy a maacutegia gyakorlaacutesa hasznos-e az egyeacuten lelki fejlő-deacuteseacutere neacutezve azt Ploacutetinostoacutel Proklosig elismerik hogy a maacutegikus riacutetus hataacutest gyakorol az istenseacutegre eacutes automatikus moacutedon kiprovokaacutel egy vaacutelaszhataacutest29 Neheacutez megmon-dani hogy a filozoacutefiaacutenak ez a fejlődeacutesi trendje valamikeacuteppen koacutedolva volt-e lehetőseacuteg-keacutent a platonizmusban vagy inkaacutebb a keleti vallaacutesok eacutes kuumlloumlnoumlsen az egyiptomi teoloacute-gia uacutejraeacuteledeacuteseacutenek tekinthetjuumlk A veacutegeredmeacuteny XXI szaacutezadi szemmel neacutezve bizarr A kor pogaacuteny filozoacutefusai keacutetarcuacuteak Proklos (412ndash485) egyreacuteszt a platoacuteni hagyomaacuteny komolyan veendő folytatoacuteja szaacutemos nehezen emeacuteszthető filozoacutefiai eacutertekezeacutessel ndash maacutes-reacuteszt pedig botcsinaacutelta varaacutezsloacute esőcsinaacuteloacute30 A ceacutel egy toumlbbeacute-keveacutesbeacute a modern eacuterte-lemben vett teoloacutegiai gondolkodaacutes megteremteacutese ennek egy joacute peacuteldaacuteja Sallustios Az istenekről eacutes a vilaacutegroacutel ciacutemű műve amely valoacutesziacutenűleg az egyik legeacuterdekesebb miacutetoszde-finiacutecioacutet adja bdquoezek a dolgok soha nem toumlrteacutentek meg de mindig vannakrdquo31

A bdquomi lett volna hardquo nem toumlrteacuteneti keacuterdeacutes aacutem meacutegis elgondolkodtatoacute hogy a keresz-teacutenyseacuteg neacutelkuumll miveacute alakult volna a birodalom vallaacutesa mivel az imeacutent bemutatott ten-denciaacutek semmi esetre sem magyaraacutezhatoacutek uacutegy mint a kereszteacutenyseacutegre adott puszta reflexioacutek Ploacutetinos nem koumlnnyed esti olvasmaacuteny iacutegy felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy ezek a neacutezetek mennyire tudtak szeacuteles taacutersadalmi hataacutest kelteni Az aacutellam Iustinianusig aki veacuteguumll bezaacuteratja az atheacuteni Akadeacutemiaacutet nem leacutep fel a filozoacutefia gyakorloacutei ellen A pogaacuteny filozoacutefusok maacuter ezt megelőzően egyre inkaacutebb taacutersadalmilag marginalizaacutelt szemeacutellyeacute vaacuteltak32 ugyanakkor ezzel paacuterhuzamosan vaacuteratlan eacutes uacutej keletű neacutepszerűseacutegre tettek szert az alsoacutebb taacutersadalmi reacutetegekben maacutegikus szakeacutertőkeacutent A kor filozoacutefus-eacuteletraj-zai elsősorban az esőcsinaacutelaacutes talizmaacutenkeacutesziacuteteacutes keacutepesseacutegeit emelik ki ezeknek bőseacuteges visszhangjaacuteval talaacutelkozunk a kor (kereszteacuteny) toumlrteacutenetiacuteroacutei szoumlvegeiben is33 A maacutegia egeacuteszeacutere igaz hogy teologizaacuteloacutedik a filozoacutefia megteremt egy elmeacuteleti haacutetteret amely lehetőveacute teszi hogy a maacutegiaacutet vallaacutesi rendszerkeacutent eacutertelmezzeacutek Ennek gyakorlaacutesaacutehoz pedig nem kellett filozoacutefusnak lenni Baacuter a IV szaacutezadban az aacutellam reacuteszeacuteről roumlvidebb

28 Peacuteldaacuteul Iamblichos De mysteriis II 11 96ndash97 A theugia legitimizaacutelja a riacutetust de ez hangsuacutelyozot-tan nem aacutellataacuteldozat (peacuteldaacuteul Porphyrios De abstinentia ciacutemű iacuteraacutesaacuteban a vegetarianizmus mellett aacutell ki) a theurgia riacutetusait a kortaacuters maacutegia eszkoumlztaacuteraacuteboacutel veszi (Dodds 1951 283ndash311 = Dodds 2002 229ndash258 Luck 2000)

29 Toacuteth 2013a 926 934ndash937 30 Marinos Vita Procli 28 a kaacuteld bdquoriacutetusrdquo uacutetmutataacutesait koumlvetve talaacutelkozott az istenekkel az iynx a zuacutegaty-

tyuacute megfelelő mozgataacutesaacuteval esőket ideacutezett elő foumlldrengeacutes elleni talizmaacutenokat keacutesziacutetett A maacutegikus zuacutegattyuacute az iynx hasznaacutelataacutehoz Lewy 1978 249ndash252

31 Sallustios De diis et mundo 4 bdquoταῦτα δὲ ἐγένετο μὲν οὐδέποτε ἔστι δὲ ἀείrdquo Lautner Peacuteter műfordiacute-taacutesa ndash bdquoEz pedig nem egy bizonyos időpillanatban toumlrteacutent meg hanem mindig iacutegy vanrdquo ndash pontosan fejezi ki azt amit Sallustios mondani akart azonban lemondani keacutenyszeruumll a goumlroumlg mondatban is meglevő erőteljes oxymoron eacuterzeacutekelteteacuteseacuteről

32 Fowden 1982 Toacuteth 2013b33 Toacuteth 2007a Dieterich 1925 C Blum 1946 Dodds 1947 Duliegravere 1970 Saradi-Mendelovici

1990 56ndash61

30

de szigoruacute uumlldoumlzeacutes suacutejtja a maacutegiaacutet a keacutesőbbiekben speciaacutelisan a maacutegia ellen iraacutenyuloacute aacutellami felleacutepeacutes nincs Az aacuteldozati cselekmeacutenyek betiltaacutesa eacutes a templomok bezaacuterataacutesa oacutehatatlanul előteacuterbe helyezi a pogaacuteny vallaacutesnak azon kultuszformaacuteit melyben szent szoumlvegek taniacutetaacutesok is szerepet jaacutetszottak az orphizmust a hermetikaacutet Raacuteadaacutesul ezeket meacuteg a kereszteacuteny szerzők is hajlamosak voltak bizonyos szimpaacutetiaacuteval kezelni34

Ha valaki nem kedvelte az ezoteacuteriaacutet pusztaacuten irodalmi szoumlvegkeacutent is megkoumlzeliacutethette a goumlroumlg eacutes roacutemai vallaacutes tekinteacutelyes szoumlvegeit Servius a IV szaacutezad veacutegeacuten monumentaacutelis kommentaacuterokat keacutesziacutet Vergilius oumlsszes műveihez Macrobius az V szaacutezadban szinteacuten Vergilius eacutes maacutes irodalmi forraacutesok alapjaacuten bizonyiacutetani proacutebaacutelja hogy az istenek a Nap-isten kuumlloumlnboumlző vetuumlletei Ioacuteanneacutes Lydos a VI szaacutezadban koumlnyvet iacuter a roacutemai naptaacuter-roacutel amelynek uumlnnepeit az uacutejplatonikus eacutes neopythagoreus szaacutemmisztika segiacutetseacutegeacutevel eacutertelmezi Nem tekinthetjuumlk ezeket a műveket pusztaacuten a filoloacutegia maacutesodviraacutegzaacutesaacutenak a filoloacutegia csak eszkoumlze vagy eredmeacutenye egy elnyomott vallaacutesi eacuterzeacutes kifejezeacuteseacutenek

Uacutejabb probleacutemaacutet jelent hogy a privilegizaacutelt helyzetbe keruumllő kereszteacuteny egyhaacutez egyaacuteltalaacuten nem sietett aacutetvenni a reacutegi vallaacutes helyeacutet Ez az uumlnnepek eseteacuteben kuumlloumlnouml-sen nyilvaacutenvaloacute Az V szaacutezadboacutel fennmaradt eacutes tisztaacuten kereszteacuteny Polemius Silvius-feacutele naptaacuter meacuteg csupaacuten a koumlvetkező kereszteacuteny uumlnnepeket tuumlnteti fel viacutezkereszt depositio Petri et Pauli huacutesveacutet Szent Lőrinc eacutes Hippolytus emleacuteknapjai karaacutecsony Szent Istvaacuten napja Ugyanezen naptaacuter nem csupaacuten profaacuten csaacuteszaacuteri emleacuteknapboacutel de meacuteg pogaacuteny eredetű uumlnnepből is toumlbbet tart szaacutemon Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a leeacutepuumllő pogaacuteny kalendaacuterium helyeacuten leacuteguumlres teacuter van az VndashVI szaacutezadi kereszteacuteny liturgikus eacutev meacuteg taacutevolroacutel sem az a komplexum amiveacute a koumlzeacutepkorban fog fejlődni A hiacutevekben termeacuteszetesen megvolt a keacuteszteteacutes hogy megszokott mulatsaacutegaikat egyszerűen aacutethelyezzeacutek egy-egy kereszteacuteny uumlnnepnapra de ez a keacuteső oacutekorban meacuteg az egyhaacutez ellenaacutellaacutesaacuteba uumltkoumlzoumltt A taacutersada-lomnak viszont szuumlkseacutege volt az uumlnnepleacutesre olyan uumlnnepekre amelyekben egy ember-keacutent tud reacuteszt venni a koumlzoumlsseacuteg a fogyatkozoacute szaacutemuacute pogaacutenyokat is beleeacutertve eacutes ame-lyeken alkalom adoacutedik a profaacuten mulatsaacutegra is

A protestaacutens egyhaacuteztoumlrteacutenet hagyomaacutenyosan Konstantin neveacutevel kapcsolta oumlssze a neacutepies kereszteacutenyseacuteg kezdeteit amely lehetőveacute tette a veacutegső soron pogaacuteny eredetű ele-mek toumlmeges beaacuteramlaacutesaacutet a katolikus vallaacutesgyakorlatba azonban ezek a bdquoneacutepiesrdquo vagyis sokszor egyszerűen katolikus elemek valoacutejaacuteban vagy joacuteval koraacutebbiak vagy keacutesőbbiek mint a konstantini kor A kora koumlzeacutepkor kereszteacutenyseacutegeacutenek egy igen fontos aspektusaacutet taacutergyalta Valerie J Flint The Rise of Magic in Early Medieval Europe ciacutemű koumlnyve35 A ciacutem kisseacute megteacutevesztő mivel Flint nem azt bizonyiacutetja hogy a kereszteacutenyseacuteg koumlzeacutepkori sike-reacutenek oka a szeacuteles eacutertelemben vett maacutegia toleraacutelaacutesa lett volna hanem azt hogy az egyhaacutez keacutepes volt raacute hogy az emberek kuumlloumlnboumlző spirituaacutelis igeacutenyeinek kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben az egyhaacutezi taniacutetaacutessal nem oumlsszeegyeztethető hiedelmek eacutes riacutetusok helyeacutere helyettesiacutetőket poacutetleacutekokat talaacuteljon Ez a folyamat azonban javareacuteszt keacutesőbb zajlik jelen koumlnyvuumlnk teacutemaacutejaacutenaacutel A kereszteacuteny oacutekor egyhaacutezatyaacutei meacuteg eacuteberen figyelik a kerszteacuteny vallaacutesgyakorlatba beszűrődő pogaacutenysaacuteg aproacute nyomait is

34 Toacuteth 2014b35 Flint 1991

3 A klasszikus roacutemai naptaacuter rendszere

A kalendaacuteriumi uumlnnepekről eacutes ezek vaacuteltozaacutesairoacutel fogok iacuterni ez viszont nem lehetseacute-ges aneacutelkuumll hogy legalaacutebb roumlviden foumllvaacutezolnaacutem hogy a kereszteacuteny csaacuteszaacutersaacuteg mit oumlrouml-koumllt eacutes hogyan műkoumldoumltt az a naptaacuter amelynek keretei koumlzoumltt kiformaacuteloacutedott egy uacutej uumlnneprend

A roacutemai naptaacuter a roacutemai vallaacutes rendszereacutenek alighanem legeredetibb eacutes valoacutesziacutenű-leg legősibb reacutesze A roacutemaiak a naptaacuter megalkotaacutesaacutet Numa Pompiliusnak tulajdoniacutetot-taacutek s meacuteg ha ez tuacutelzaacutes is a rendszer legősibb elemei valoacuteban a kiraacutelyok koraacuteig mehet-nek vissza A roacutemai eacutev tizenkeacutet hoacutenapboacutel aacutellt baacuter toumlbb szerző aacutelliacutetja hogy eredetileg a romulusi eacutev csak tiacutez hoacutenapos volt aneacutelkuumll hogy elmagyaraacuteznaacutek hogyan is lehet tiacutez holdhoacutenapot oumlsszehangolni a napeacutevvel Amennyiben van egyaacuteltalaacuten baacutermifeacutele valoacute-saacutegalapja az adatnak uacutegy kell eacutertenuumlnk hogy az eacutev maacuterciustoacutel tartott decemberig mely utoacutebbinak a neve tizediket jelent eacutes az utaacutena koumlvetkező januaacuter eacutes februaacuter egy-szerűen nem alkotta az eacutev reacuteszeacutet A hoacutenapoknak januaacutertoacutel juacuteniusig volt nevuumlk a mara-deacutekot pusztaacuten szaacutemoztaacutek ezek koumlzuumll a Quintilis eacutes a Sextilis a csaacuteszaacuterkorban a csaacuteszaacute-rokroacutel kapta a juacutelius eacutes augusztus nevet A csaacuteszaacuterkori goumlroumlg szerzők szerint egeacuteszen a caesari naptaacuterreformig teacutenylegesen holdhoacutenapok alapjaacuten szaacutemoltak1 ez azonban alig-hanem teacutevedeacutes Az uacutegynevezett Fasti Antiates szoumlvege mely egy Antiumban fennma-radt kőbe veacutesett kalendaacuterium s amelynek keletkezeacutese Kr e 84 eacutes 55 koumlzeacute tehető egy olyan Caesar előtti naptaacuterroacutel tanuacuteskodik amely sem a holdhoacutenapokat sem a napeacutevet nem koumlveti szigoruacutean2 A Fasti Antiates hoacutenapjai 28 29 eacutes 31 naposak is lehettek Ez ter-meacuteszetesen nem zaacuterja ki hogy a roacutemai naptaacuter eredetileg a hold jaacuteraacutesaacutet koumlvette csupaacuten azt bizonyiacutetja hogy a holddal valoacute szoros kapcsolat maacuter joacuteval a caesari naptaacuterreform előtt megszűnt3 A valoacutedi holdhoacutenapok hasznaacutelata eseteacuten az eacutev nagyon hamar csuacute-szaacutesba keruumll a csillagaacuteszati napeacutevhez keacutepest eacutes baacuter a Fasti Antiates maacuter nem teacutenyleges holdhoacutenapokkal operaacutel a napeacutevtől valoacute elteacutereacutes tovaacutebbra is jelentős A meacuterseacutekelt eacutegouml-voumln nem ceacutelszerű a naptaacutert fuumlggetleniacuteteni az eacutevszakok ritmusaacutetoacutel A probleacutemaacutet ugyan-uacutegy oldottaacutek meg mint ahogy a goumlroumlg vaacuterosaacutellamok naptaacuterai is haacuterom-neacutegy eacutevenkeacutent egy teljes szoumlkőhoacutenapot iktattak be Ezt sajaacutetos moacutedon nem az utolsoacute hoacutenap utaacuten hanem az utolsoacute hoacutenap belsejeacuteben helyezteacutek el a 13 szaacutemuacute szoumlkőhoacutenap februaacuter 24

1 S Stern 2012 207 Appianus II 154 Cassius Dio XLIII 262 Degrassi 1963 1ndash28 Bickerman 1963 25 Ruumlpke 1995 39ndash44 Hannah 2005 102ndash106 S Stern

2012 2053 Az eredeti holdnaptaacuter egy rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterlete Ruumlpke 1995 209ndash230 295ndash319

32

utaacuten kezdődoumltt Tudjuk hogy a caesari naptaacuterreform előtt ez a rendszer alaposan fel-borult eacutes egy joacute feacuteleacuteves csuacuteszaacutes alakult ki Augustus csaacuteszaacuter peacuteldaacuteul szeptember 23-aacuten szuumlletett ennek elleneacutere a csillagjegye Bak volt Ezt a kaacuteoszt tulajdoniacutethatnaacutenk a pol-gaacuterhaacuteboruacute zűrzavaros korszakaacutenak amikor a naptaacuterat is szabaacutelyozoacute papi funkcioacutekat betoumlltő arisztokrataacuteknak szaacutemos fontosabb gondjuk akadt a helyes intercalatio beikta-taacutesaacutenaacutel azonban tudjuk hogy hasonloacute csuacuteszaacutesok beacutekeacutesebb korokban is előfordultak Kr e 190-ben tizenegy eacutevvel a II pun haacuteboruacute befejezeacutese utaacuten Quintilis (juacutelius) 11-eacuten veacutegbement egy napfogyatkozaacutes amelynek valoacutejaacuteban maacutercius 14-re kellett volna esnie Kr e 168-ban szeptember 4-re esett egy juacutenius 21-i holdfogyatkozaacutes4 Ez a rendszerte-lenseacuteg megkeacuterdőjelezi mindazt amit az ősi naptaacuterak ceacuteljaacuteroacutel tudunk hogy tudniillik koumlvesse a mezőgazdasaacutegi munkaacutek ritmusaacutet Uacutegy tűnik a naptaacuter eacutes uumlnnepei elsődlege-sen oumlnmagukeacutert leacuteteztek Hogy ezzel a roacutemaiak is tisztaacuteban voltak jelzi hogy a koumlztaacuter-sasaacutegkor idejeacuten neacutehaacuteny mezőgazdasaacutegi uumlnnep időpontja nem volt fixaacutelva a naptaacuterban hanem a termeacutes eacutes a termeacuteszet teacutenyleges fejlődeacuteseacutenek faacutezisaihoz igazodtak5

A kaacuteoszban rendet Caesar teremtett aki egy az egyiptomi naptaacuterra alapozott tudo-maacutenyos igeacutenyű naptaacutert vezetett be amelyben az eacutevet 30-31 napos hoacutenapok alkottaacutek eacutes neacutegy eacutevenkeacutent 1 szoumlkőnap (bissextum) gondoskodott a csillagaacuteszati pontossaacutegroacutel E naptaacuter csillagaacuteszati taacutejolaacutesa valoacutesziacutenűleg neacutehaacuteny nappal elteacutert a mostanitoacutel mivel a Julianus-naptaacuter hibaacuteit korrigaacuteloacute gregoriaacuten naptaacuter nem a Caesar korabeli hanem a IV szaacutezad eleji aacutellapot helyreaacutelliacutetaacutesaacutera toumlrekedett Tehaacutet amikor Plinius eacutes maacutes szer-zők december 25-eacutet nevezik meg a teacuteli napforduloacute időpontjakeacutent6 az nem csillagaacuteszati meacutereacuteseik hibaacutejaacutera vezethető vissza hanem valoacutesziacutenűleg teacutenylegesen akkorra esett

A roacutemai eacutev eredetileg maacutercius 1-jeacuten kezdődoumltt amely mellett vele paacuterhuzamosan leacutetezett (vagy felvaacuteltotta azt) a januaacuteri eacutevkezdet A hoacutenapok szaacutemozaacutesa maacuterciussal kezdődik Az egyes hoacutenapokon beluumll a napokat soha nem szaacutemoztaacutek hanem haacuterom bdquohataacuternaphozrdquo viszonyiacutetottaacutek ezek a Kalendae (uacutejhold) Nonae (feacutelhold) Idus (telihold) A caesari naptaacuterban ezek időpontja hoacutenaptoacutel fuumlggően roumlgziacutetett a Nonae a hoacutenap 5

4 S Stern 2012 207 209 Kr e 450-ben eacutes 191-ben szuumllettek toumlrveacutenyek az intercalatioacutekroacutel de ezek tartalmaacutet nem ismerjuumlk Ruumlpke 1995 289 eacutes Stern szerint a 191 eacutevi toumlrveacuteny valamikeacuteppen kapcso-latban volt a koumlvetkező 190-es eacutev horribilis elteacutereacuteseacutevel a csillagaacuteszati eacutevtől

5 Ilyenek peacuteldaacuteul az Ambarvalia vagy a Compitalia Sokuk daacutetuma a csaacuteszaacuterkorban roumlgzuumllt6 Plinius Naturalis Historia XVIII 59 66 68 74 Nyilvaacuten nem veacuteletlenuumll keruumll ugyanerre a napra Sol

Invictus uumlnnepe A Julianus-naptaacuter azonban tartalmazott egy hibaacutet ami miatt minden 128 eacutevben egy nap csuacuteszaacutest gyűjtoumltt oumlssze a csillagaacuteszati eacutevhez keacutepest Ezt az oacutekor folyamaacuten senki nem eacuteszlelte hibakeacutent Amikor a IV szaacutezadban roumlgziacutetik a huacutesveacutetszaacutemiacutetaacutesok rendszereacutet a lokaacutelis egyhaacutezak meacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző nap-eacutej egyenlőseacutegi daacutetumot hasznaacuteltak A roacutemai egyhaacutez 342-ig maacutercius 25-eacutevel szaacute-molt ami Roacutemaacuteban a tavaszi nap-eacutej egyenlőseacuteg tradicionaacutelis daacutetuma volt eacutes ami a IV szaacutezadban maacuter toumlbb nappal elteacutert a csillagaacuteszati esemeacuteny korrekt daacutetumaacutetoacutel Az alexandriai egyhaacutez napfordu-loacuteja ugyanakkor maacutercius 21-re esik ami valoacutesziacutenűleg koumlzelebb esik a kor teacutenyleges nap-eacutej egyenlőseacute-geacutehez Ez utoacutebbi hasznaacutelata vaacutelt veacuteguumll koumltelezőveacute Vouml Pedersen 1983 42ndash43 A keacutesőbbi gregoriaacuten naptaacuterreform nem csupaacuten a joumlvőre neacutezve korrigaacutelta a julianusi rendszer hibaacuteit hanem visszamenő-leg is Ennek ceacutelja nyilvaacutenvaloacutean az volt hogy a tradicionaacutelis huacutesveacutetszaacutemiacutetaacutesok uacutejra egybeessenek a teacutenyleges csillagaacuteszati esemeacutenyekkel Egyeacutebkeacutent a gregoriaacuten korrekcioacutek teljes feacutelreeacuterteacutese vezetett raacute egy neacutemet amatőr toumlrteacuteneacuteszt hogy megalkossa a bdquokitalaacutelt koumlzeacutepkorrdquo meacuterhetetlenuumll ostoba aacutem rendkiacutevuumll profitaacutebilis elmeacuteleteacutet

33

vagy 7 az Idus 13 vagy 15 napja A daacutetumokat ezekhez keacutepest adtaacutek meg peacuteldaacuteul maacutercius 16 = aacuteprilis Kalendaeja előtti 17 nap A vallaacutesi konzervativizmus fenntartotta a rendszert minden neheacutezkesseacutege elleneacutere is

A roacutemai naptaacuter fő ceacutelja az volt hogy roumlgziacutetse a napok kedvező vagy kedvezőtlen voltaacutet minden nap mellett egy betűjel aacutell az F-fel jelzett napokon (fasti) szabad volt biacuteraacuteskodni az N-nel jelzetteken (nefasti) tilos volt a biacuteraacuteskodaacutes Ezek mellett voltak C-vel jelzett (comitialis) napok is amelyeken a biacuteraacuteskodaacutes ugyan tilos volt de neacutepgyű-leacuteseket oumlssze lehetett hiacutevni Az uumlnnepnapok aacuteltalaacuteban a fasti kategoacuteriaacutejaacuteba tartoztak de sok egyeacuteb nap is iacutegy valoacutejaacuteban sejtelmuumlnk sincs hogy mi doumlntoumltte el hogy egy-egy napot hova soroljanak az N eacutes F napok elrendeződeacutese semmifeacutele szabaacutelyossaacutegot nem mutat7

Tovaacutebbi napok is voltak amelyeken nem volt szerencseacutes uacutej vaacutellalkozaacutesba fogni aacutem ezeket a naptaacuter maacuter nem roumlgziacutetette betartaacutesuk alapja egyeacuteni doumlnteacutes volt Ilyenek az uacutegynevezett dies religiosi mindazon napok amelyek valamikeacuteppen az alvilaacuteghoz koumltőd-tek8 Ezektől toumlbbeacute-keveacutesbeacute elvaacutelnak az uacutegynevezett dies atri a rsquofekete napokrsquo Kalendaek Nonaek eacutes Idusok utaacuteni napok melyek szinteacuten veszeacutelyesek voltak eacutes alkalmatlanok raacute hogy az ember baacutermilyen uacutej vaacutellalkozaacutesba kezdjen rajtuk Nagyon keacutesőn jelennek meg a dies atri megnevezeacutest felvaacuteltoacute rsquoegyiptomi napokrsquo a dies Aegyptiacus Ezek első elő-fordulaacutesai az uacutegynevezett Philocalus-naptaacuterban talaacutelhatoacutek az V szaacutezadban eacutes a koumlzeacutep-korban veacutegig szaacutemontartottaacutek őket ezek gyakorlatilag megfelelnek a reacutegi dies atrinak azonban uacutej neacuteven9 Szinteacuten baljoacutesnak szaacutemiacutetottak azok a napok melyek a toumlrteacutenelem soraacuten a gyakorlatban bizonyiacutetottaacutek veszeacutelyesseacuteguumlket ilyen peacuteldaacuteul juacutelius 18 a kataszt-rofaacutelis cremerai eacutes alliai csataveszteacutes napja10 Az egyes napok mellett tovaacutebbi betűjele-ket is talaacutelunk A-toacutel H-ig ismeacutetlődő ciklusban ezek a nundinae a nyolcnapos roacutemai heacutet napjait jelezteacutek A nyolcadik nap volt a vaacutesaacuternap Maacuter a korai csaacuteszaacuterkorboacutel isme-ruumlnk naptaacuterakat ahol a betűjelek csak A-toacutel G-ig szerepelnek ez jelzi a heacutetnapos heacutet korai elterjedeacuteseacutet11

A koumlvetkező informaacutecioacute amelyet egy naptaacuternak tartalmaznia kell az uumlnnepek neve eacutes időpontja A roacutemai naptaacuter koumlruumllbeluumll negyven ősi eredetű uumlnnepet tartalmazott amelyek a hagyomaacuteny szerint a Numa Pompilius aacuteltal bevezetett naptaacuterban is szerepel-tek Ezeket a keacutesőbbi naptaacuterak is nagyobb betűkkel vagy elteacuterő sziacutennel jeloumllteacutek Ezeken kiacutevuumll minden hoacutenap Kalendaeja Nonaeja eacutes Idusa is uumlnnep volt Minden uumlnnep (keacutet kiveacutetellel) paacuteratlan napra esett a toumlbbnapos uumlnnepek napjai ezeacutert nem koumlzvetlenuumll

7 A roacutemai naptaacuter keacuterdeacuteseihez oumlsszefoglalaacutest nyuacutejt BeardndashNorthndashPrice 1998 II 60ndash77 Ruumlpke 1995 Ruumlpke 2011 Az uumlnnepek szerepe a naptaacuter struktuacuteraacutejaacuteban Ruumlpke 1995 488ndash522 Az egyedi roacutemai uumlnnepek bemutataacutesaacutehoz lexikonszerűen ma is joacutel hasznaacutelhatoacute Fowler 1899 illetve Scullard 1981

8 Dies religiosi volt a Lemuria a Parentalia eacutes a 3 mundus patet jelzeacutesű nap mindegyik egyeacutertelmű alvi-laacutegi vonatkozaacutesokkal Ruumlpke 1995 564 Dies atri Ruumlpke 1995 570ndash575

9 Harmening 1979 Ruumlpke 1995 574 Doumllger 1940 20410 Ruumlpke 1995 567ndash57011 Ruumlpke 1995 456ndash460 A roacutemai nundinae eacutes a vaacutesaacuternapok keacuterdeacuteseihez Johnson 1959 MacMullen

1970 Bennett 2004 Ker 2010 A nundinae mint iskolai szuumlnnap Ruumlpke 1995 454

34

koumlvetteacutek egymaacutest Kalendae eacutes Nonae koumlzoumltt nem volt uumlnnep Az ősi uumlnnepek koumlzuumll sok jelentőseacutegeacutet vesztette az idők soraacuten ugyanakkor bővuumllt is a naptaacuter Egy uacutej uumlnnep gyakran egy uacutej kultusz megjeleneacuteseacutenek is a jele ilyenek peacuteldaacuteul a koumlzel-keleti eredetű Kybeleacute eacutes Isis uumlnnepei amelyeket az egeacutesz birodalomban megtartottak eacutes az eacutev legfon-tosabb leglaacutetvaacutenyosabb uumlnnepei koumlzeacute keruumlltek A roumlgziacutetett daacutetumuacute uumlnnepek mellett a roacutemai naptaacuter toumlbb mozgoacute uumlnnepet is tartalmazott ilyen peacuteldaacuteul az Ambarvalia vagy a Compitalia Ezek időpontja elsősorban a termeacutes adott eacutevbeli noumlvekedeacuteseacutetől fuumlggoumltt peacuteldaacuteul az augurium canarium bemutataacutesaacutera akkor keruumllt sor amikor a magok elkezd-tek kiformaacuteloacutedni a kalaacuteszban A naptaacuterak nem tuumlntetteacutek fel a mozgoacute uumlnnepeket

Kuumlloumln kategoacuteriaacutet keacutepeznek a ludi avagy circensis azaz a loacuteversenyjaacuteteacutekok Egyes uumlnne-pekhez ősidők oacuteta cirkuszi versenyjaacuteteacutekok kapcsoloacutedtak ezek szaacutema eacutes időtartama folyamatosan nőtt Baacuter alapvetően profaacuten szoacuterakozaacutest kiacutenaacuteltak a loacuteversenyek vallaacutesi riacutetusnak szaacutemiacutetottak12 A gladiaacutetori jaacuteteacutekoknak csak egy tiacutepusa jelenik meg kizaacuteroacutelag naptaacuteri uumlnnepkeacutent az uacutegynevezett munus decemberben A naptaacuteri bejegyzeacutesek egy maacutesik tiacutepusaacutet jelentik az egyes nagy roacutemai templomok felszenteleacuteseacutenek emleacuteknapjai A templom veacutegleges felszenteleacutese a dedicatio az adott templom natalisa szuumlleteacutesnapja lesz eacutes amennyiben fontos kultuszhelyről van szoacute jelzik a naptaacuterban is peacuteldaacuteul natalis Martis stb formaacuteban Baacuter ezek nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett uumlnnepek meacutegis ezek-nek a legerősebbek a politeista koumltődeacuteseik a tulajdonkeacuteppeni uumlnnepek ritkaacutebban mutatnak egyeacutertelmű kapcsolatot egy-egy konkreacutet istenseacuteg alakjaacuteval Ezeken tuacutel a csaacute-szaacuterkorban naptaacuteri uumlnnepkeacutent jelennek meg a csaacuteszaacuterok szuumlleteacutesnapjai a troacutenra leacutepeacute-sek eacutevforduloacutei az istenneacute avatott egykori csaacuteszaacuterok uumlnnepnapjai

A roacutemai naptaacuter baacuter eredeteacutet tekintve vaacuterosi naptaacuter a roacutemai aacutellamigazgataacutes egeacutesze hasznaacutelja iacutegy mint időszaacutemiacutetaacutesi rendszer a birodalom teljes teruumlleteacuten jelen van Ez nem eredmeacutenyezi a helyi naptaacuterak kiszoriacutetaacutesaacutet a makedoacuten eredetű sziacuter hoacutenapneveket meacuteg a VI szaacutezadban is hasznaacuteljaacutek keleti vaacuterosokban A roacutemaiak aacuteltal alapiacutetott vaacuterosok esetleg kisebb a helyi igeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutessal aacutetveszik a roacutemai naptaacutert uumlnnepi nap-taacuterkeacutent is a roacutemai naptaacuterfeliratokroacutel ismert szaacutemos peacuteldaacutenyaacutet nem Roacutema vaacuterosaacuteban talaacuteltaacutek meg hanem toumlbb helyen Itaacutelia-szerte13 Azonban meacuteg a roacutemai coloniaacutek eseteacute-ben is neheacutez megmondani hogy mely uumlnnepeket tartottaacutek meg teacutenylegesen A roacutemai uumlnnepek koumlzuumll soknak az aacuteltalunk ismert riacutetusai konkreacutet Roacutema vaacuterosi kultuszhelyek-hez koumltődtek A februaacuteri Lupercalia peacuteldaacuteul fel van tuumlntetve a feliratos naptaacuterakban Roacutemaacuteban ennek riacutetusai a Palatinus-hegy oldalaacuteban megbuacutevoacute Lupercal-barlanghoz koumltődtek ahol a lupercus papok testuumllete arisztokrata ifjak kutyaacutet eacutes bakkecskeacutet aacuteldoztak majd mindnyaacutejan a felaacuteldozott kecskeacutek bőreacutebe oumlltoumlztek eacutes koumlrbefutottaacutek a Palatiumot14 Erősen keacuterdeacuteses hogy mit jelentett a Lupercalia neacutev olyan vaacuterosokban ahol nem volt sem barlang sem lupercus papok

12 A cirkuszi jaacuteteacutekok rituaacutelis elemeihez Latham 201613 Ruumlpke 1995 95ndash15914 A provinciaacutelis uumlnnepi naptaacuterak forraacutesaihoz Ruumlpke 1995 523ndash546

4 Kalendae Ianuariae

A roacutemai uacutejeacutev

Az oacutekor utolsoacute szaacutezadainak nagy uumlnnepei koumlzuumll a Kalendae Ianuariaenak nevezett uacutejeacutevet ismerjuumlk legjobban talaacuten egyetlen oacutekori uumlnnepről sem rendelkezuumlnk hasonloacute meny-nyiseacutegű iacuterott forraacutesadattal Ennek megfelelően a keacuteső oacutekor uumlnnepei koumlzuumll ez eacuterde-melte ki a legeacuteleacutenkebb kutatoacutei eacuterdeklődeacutest a XX szaacutezad folyamaacuten sőt maacuter joacuteval az előtt is A Kalendae problematikaacuteja toumlbb iraacutenyboacutel is megkoumlzeliacutethető A modern karaacute-csony korai toumlrteacutenete nem fuumlggetleniacutethető a roacutemai uacutejeacutev keacuterdeacuteseacutetől Nilsson ma is alap-vető monograacutefiaacuteja A karaacutecsony előtoumlrteacutenete (Vorgeschichte) ciacutemet viseli1 E K Chambers aki az egyik első rendszerezője volt a forraacutesszoumlvegeknek sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneti szempontboacutel eacuterdeklődoumltt a Kalendae iraacutent amely a neacutepi sziacutenjaacutetszaacutes legkoraacutebbi ismert peacuteldaacuteit nyuacutejtja Nyugat-Euroacutepaacuteban2 Vizsgaacutelatra eacuterdemes keacuterdeacutes az is hogy milyen hataacutessal lehetett a keacuteső antik Kalendae feje tetejeacutere aacutelliacutetott vilaacutega a koumlzeacutepkori bolondok uumlnnepeacutere illetve a karnevaacutelra3 Mihail Bahtyin alapvető karnevaacutelmonograacutefiaacutejaacuteban a Saturnalia-eacutelmeacuteny folytataacutesaacutet laacutetja a koumlzeacutepkori karnevaacutelban4 maacutesok kimondottan tagadjaacutek e kap-csolatot5 Harmening kivaacuteloacute műveacuteben ama koumlzeacutepkori neacutepi hiedelmek eacutes szokaacutesok egyikekeacutent mutatja be amelyeket az elit kultuacutera superstitioacutenak minősiacutetett6 Ha lehet-seacuteges meacuteg problematikusabb a Kalendae tovaacutebbeacuteleacutese Bizaacutencban eacutes az ortodox Kelet-Euroacutepaacuteban A bizaacutenci goumlroumlg forraacutesszoumlvegek mennyiseacutege kisebb mint a latinokeacute azon-ban ezeacutert bőven kaacuterpoacutetol(hatna) minket az uacutejkori neacuteprajzi anyag A XX szaacutezad eleji klasszika-filoloacutegusok meacuteg toumlrekedtek raacute hogy naprakeacutesz ismeretuumlk legyen az aktuaacutelis etnograacutefiai kutataacutesokroacutel7 azonban a szaktudomaacutenyok koumlzoumltti szakadeacutek meacutelyuumlleacutese a publikaacutecioacutek exponenciaacutelisan noumlvekvő szaacutema s nem utolsoacutesorban a nemzeti nyelve-ken szuumllető publikaacutecioacutek magas araacutenya azt eredmeacutenyezte hogy a kortaacuters uumlnnepkuta-taacutesban szinte Walter Puchner az egyetlen akinek azonos sziacutenvonalon eacutes paacuterhuzamo-

1 Nilsson 19162 Chambers 1903 Szaacutez eacutevvel keacutesőbb egy hasonloacute szempontrendszer menteacuten vizsgaacuteloacutedik Twycrossndash

Carpenter 20023 Harris 20114 Bahtyin 2002 885 Harris 2006 57 Kinser 20026 Harmening 1979 121ndash1457 Ez tetten eacuterhető a szaacutezadelő nagy Kalendae-tanulmaacutenyaiban peacuteldaacuteul Nilsson 1916 Schneider

19201921

36

san sikeruumllt eacuterveacutenyesiacuteteni a neacuteprajzi eacutes az oacutekortudomaacutenyi szempontokat iacuteraacutesaiban8 A Kalendae szokaacutesait nemcsak koumlzeacutepkori tovaacutebbeacuteleacutesuumlk teszi eacuterdekesseacute hanem ősi ere-detuumlk is amennyiben bizonyos elemei talaacuten a roacutemaiakat megelőző helyi kelta lakos-saacutegig vezethetők vissza9 Meslin a Kalendaet mint roacutemai uumlnnepet vizsgaacutelta annak koumlz-taacutersasaacutegkori kezdeteitől10 A legfrissebb monograacutefia amelyben koumlzponti szerep jut a keacuteső oacutekor uumlnnepeinek Fritz Graf iacuteraacutesa aki egy uacutej szemponttal jelentkezik mikor a Kalendaet mint a birodalom keleti tartomaacutenyaiban elterjedő roacutemai uumlnnepek egyikeacutet vizsgaacutelja11 A kiterjedt koraacutebbi kutataacutesoknak koumlszoumlnhetően jelentős szaacutemuacute forraacutesszouml-veg gyűlt oumlssze amelyekhez a XXI szaacutezadi kutataacutes maacuter csak keveset tudott hozzaacutetenni Uacutejdonsaacutegok felbukkanaacutesaacutera leginkaacutebb a koumlzeacutep eacutes keacuteső bizaacutenci korboacutel szaacutemiacutethatunk ezek koumlzuumll neacutehaacuteny forraacutest a keacutesőbbiekben reacuteszletesen elemezni fogok mint peacuteldaacuteul Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyveacutenek egy reacuteszleteacutet maacutesokat keacutesei kelet-kezeacutesuumlk miatt (vizsgaacutelatom foacutekuszaacuteban a IVndashVII szaacutezad aacutell) csak roumlviden emliacutetek12 Baacuter kiteacuterek majd a Kalendae tovaacutebbeacuteleacuteseacutere is elsősorban az uumlnnep eredeteacutet vizsgaacute-lom mivel a roacutemai uacutejeacutev a IV szaacutezad folyamaacuten olyan meacutelyrehatoacute aacutetalakulaacuteson ment aacutet eacutes olyan sebesseacuteggel vaacutelt a birodalom legneacutepszerűbb uumlnnepeacuteveacute hogy a keacuteső antik Kalendae Ianuariae leacutenyegeacuteben uacutej uumlnnepnek is tekinthető E fejlődeacutesi folyamat feltaacute-raacutesa nemcsak magaacutenak az uumlnnepnek a megeacuterteacuteseacutet segiacuteti hanem szaacutemos tanulsaacuteggal szolgaacutelhat amikor meg akarjuk eacuterteni a kereszteacuteny roacutemai birodalom neacutepi vallaacutesossaacute-gaacutet illetve a pogaacuteny kultuszok esetleges tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek lehetőseacutegeit

Uacutejeacutev a korai csaacuteszaacuterkorban

A Kalendae Ianuariae uumlnnepe nem előzmeacutenyek neacutelkuumll tűnik fel azonban jelentő-seacutege csak a kereszteacuteny csaacuteszaacuterok alatt nő meg annyira hogy a birodalom legzajosabb neacutepuumlnnepeacutelyeacuteveacute vaacuteljeacutek amelyet nemcsak a latin nyelvű provinciaacutekban uumlnnepelnek hanem a birodalom teljes teruumlleteacuten A roacutemaiak szaacutemaacutera az eacutev kezdete legalaacutebb haacuterom kuumlloumlnboumlző napra is eshetett a toumlrteacutenelem kuumlloumlnboumlző szakaszaiban Hosszuacute ideig maacuter-cius 1-jeacuten kezdődoumltt az uacutej eacutev eacutes csak a koumlztaacutersasaacutegkor derekaacuten keruumllt januaacuter 1-jeacutere a konzulok hivatalba leacutepeacuteseacutenek napja13 A csaacuteszaacuterkorban ezen keacutet daacutetum mellett gyakor-lati jelentőseacuteget kapott a szeptember 1 vagy koraacutebban szeptember 21 amely az adoacute-

8 Puchner 1983 ennek aacutetdolgozott vaacuteltozata Puchner 2009a 177ndash192 9 Arbesmann 1979 Grieg 201710 Meslin 197011 Graf 201512 Ilyen Ioacuteseacutephos Bryennios egy szoumlvege (Oeconomos 1930) vagy Leone Allacci (Allatius 1645) gouml-

roumlg neacutephittel foglalkozoacute XVII szaacutezadi műveacutenek vonatkozoacute reacuteszei13 A maacutercius 1-jei uacutejeacutevről Michels 1967 97ndash99 Samuel 1972 164ndash165 Ruumlpke 1995 193ndash197 Egyes

forraacutesok a maacuterciusi eacutevkezdetet oumlsszekapcsoljaacutek azzal a maacutesik sokkal hipotetikusabb aacutelliacutetaacutessal mely szerint ez az ősi naptaacuter mindoumlssze 10 hoacutenapos volt (Macrobius 1 12 3 Censorinus 20 2ndash3) Varro Kr e 116ndash127 koumlruumll maacuter muacutelt időben beszeacutel a maacutercius 1-jei uacutejeacutevről (Varro De lingua Latina 6 3) Scullard szerint (Scullard 1981 52) Kr e 153 előtt maacuter januaacuter 1-jeacuten kezdődik az eacutev

37

zaacutesban jelentett uacutej eacutevkezdetet s amelyet dataacutelaacuteshoz is hasznaacuteltak14 Mivel uacutegy tűnik hogy a koumlztaacutersasaacutegkor bizonyos szakaszaiban a konzulok juacutenius 1-jeacuten foglaltaacutek el hiva-talukat ezt a daacutetumot is hozzaacuteadhatjuk az előzőekhez baacuter a nyaacuteri eacutevkezdet megleacutete csupaacuten hipoteacutezis15 A leghosszabb ideig eacuterveacutenyben leacutevő eacutes a legnagyobb kultikus jelen-tőseacuteggel biacuteroacute uacutejeacutevi daacutetum a januaacuter 1 volt a januaacuter hoacutenap kalendaacuteja azaz Kalendae Ianuariae Azonban e nap csak hosszuacute fejlődeacutes utaacuten vaacutelt jelentős uumlnnepnappaacute16

Igaz ez a nap mindig is uumlnnep volt de csak abban az eacutertelemben ahogy a legősibb naptaacuterban minden holdhoacutenap uacutejholdja (Kalendae) a feacutelhold (Nonae) eacutes a telihold (Idus) uumlnnepnapokkeacutent volt feltuumlntetve E hataacuternapok maacuter a Caesar-feacutele naptaacuter reform előtt fuumlggetlenedtek a hold teacutenyleges faacutezisaitoacutel eacutes a Iulianus-naptaacuterban aacutellandoacute daacutetu-mokra keruumlltek17 A januaacuteri Kalendae kuumlloumlnleges jelentőseacutegeacutet az adta hogy aznap leacutep-tek hivatalba az adott eacutev konzulai akiknek a neveacutet az eacutevek megnevezeacuteseacutere hasznaacuteltaacutek iacutegy a nap automatikusan az uacutej eacutev kezdőnapjaacutevaacute lett

Ez az uacutejeacutev meacuteg a csaacuteszaacuterkor első feleacuteben is csak maacutesodlagos jelentőseacuteggel biacutert a piros betűs napok soraacuteban A konzulok hivatalba leacutepeacutese termeacuteszetesen uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt toumlrteacutent s ez ndash legalaacutebbis Roacutema vaacuterosaacuteban ndash valoacuteban uumlnnepi jelleget koumll-csoumlnoumlzhetett a napnak azonban a naphoz koumltődő csalaacutedias uumlnnepseacutegeket meacuteg nem jellemezte az az extravagaacutens pazarlaacutes amely keacutesőbb a kereszteacuteny csaacuteszaacutersaacuteg eacutevszaacutezadai alatt leacutepett gyakorlatba Szinte teljesen hiaacutenyoznak az uumlnnep riacutetusaiboacutel mindazok a szimbolikus elemek amelyek a mediterraacuten kultuacuteraacutek uacutejeacutevi jellegű uumlnnepeiben sok eset-ben kimutathatoacutek Ezek az uacutejeacutev meguumlnnepleacuteseacutet kozmogoacutenikus keretek koumlzoumltt eacutertel-mezik vagy az aacutetmeneti riacutetusokra jellemző szertartaacutesokkal fejezik ki szimbolikusan az idő meguacutejulaacutesaacutet18

14 Az uacutegynevezett indictioacutes rendszerhez Grumel 1958 193ndash202 BagnallndashWorp 1978 22ndash42 Meimaris 1992 32ndash34 BlackburnndashHolford-Strevens 1999 769ndash771 Valoacutesziacutenű hogy az első tizenoumlt eacuteves ciklus Egyiptomban kezdődoumltt Kr u 297-ben Egyiptomban kezdete vaacuteltozoacute volt a roacutemai indictio a VI szaacutezadtoacutel ismert eacutes december 25-eacuten vagy januaacuter 1-jeacuten kezdődoumltt A Konstanti-naacutepolyi indictio első napja melyet a Koumlzel-Kelet maacutes teruumlleteacuten is hasznaacuteltak legalaacutebb az V szaacutezad koumlzepeacutetől szeptember 1-jeacuten volt Grumel felteacutetelezte hogy ezt megelőzően 312 eacutes 462 koumlzoumltt az indictio első napja szeptember 23 volt Augustus szuumlleteacutesnapja

15 Ez a daacutetum egyes Liviusnaacutel olvashatoacute adatok alapjaacuten felteacutetelezhető ahol a toumlrteacutenetiacuteroacute juacutenius 1-jeacuten hivatalba leacutepő konzulokroacutel tesz emliacuteteacutest Brelich 1955 122 (=Brelich 2008 117ndash118) a februaacuter eacutes juacutelius hoacutenap uumlnnepeinek szoros paacuterhuzamai alapjaacuten jut erre a koumlvetkezteteacutesre

16 A Kalendae Ianuariae (kora) csaacuteszaacuterkori meguumlnnepleacuteseacutenek egyik legaacutetfogoacutebb oumlsszefoglalaacutesaacutet Meslin monograacutefiaacuteja nyuacutejtja Meslin 1970 22ndash50 emellett laacutesd meacuteg Scullard 1981 51ndash54 aki főleg az aacutellamjogi vonatkozaacutesokat taacutergyalja illetve W Fowler (1899 277ndash278) aki a koumlztaacutersasaacuteg-kori naptaacuterra koncentraacutelt csak a strena-adaacutes szokaacutesaacutet emliacuteti egyeacutebkeacutent naacutela a Kalendae Ianuariae mint uumlnnep nem leacutetezik

17 Laacutesd az előző fejezetet18 Versnel (1993 79ndash88 129ndash32 eacutes passim) a felnőtteacute avataacutesi riacutetusok motiacutevumait ismeri fel egyes uacutej-

eacutevi uumlnnepekben A babiloacuteni epikus teremteacutesmiacutetosz az Enuma elish előadaacutesa az uacutejeacutevhez kapcso-loacutedott Igaz az is teacuteny hogy egyes a kutataacutesban tipikusan uacutejeacutevikeacutent eacutertelmezett uumlnnep naptaacuteri szempontboacutel nem kapcsoloacutedott az uacutej eacutev kezdeteacutehez ilyen peacuteldaacuteul az atheacuteni Anthesteacuteria (Burkert 1983 213ndash247)

38

A roacutemai Kalendae Ianuariae teljesen szekulaacuteris uumlnnep minden teoloacutegiai meacutelyseacuteg neacutelkuumll Ez alighanem a daacutetum megvaacuteltoztataacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye baacuter a konzulok hivatalba leacutepeacutese eacutes neacutehaacuteny szorosan az eacutev első napjaacutehoz kapcsoloacutedoacute riacutetus eacutes hiedelem aacutetkeruumllt januaacuter 1-jeacutere az eacutevkezdethez tartozoacute rituaacutelis elemek toumlbbseacutege a roacutemai vallaacutes konzervativizmusaacutenak jegyeacuteben egyszerűen ott ragadt a maacutercius hoacutenapban19 Talaacuten a legszembeszoumlkőbb furcsasaacuteg hogy a Kalendae Ianuariae előtt nem volt szilveszter Meguumlnnepelteacutek az uacutej eacutevet de semmi nyoma hogy a koumlztaacutersasaacuteg eacutes a korai csaacuteszaacutersaacuteg koraacuteban elbuacutecsuacuteztattaacutek volna a reacutegit Szokatlan hogy az uumlnnepnek nem volt neve a Kalendae Ianuariae pusztaacuten a daacutetum megnevezeacutese semmi esetre sem uumlnnepneacutev20 A keacutepet aacuternyalja hogy a januaacuter 1-jeacutere keruumllő uacutejeacutev gazdagodott is a hoacutenap Ianus isten-ről kapta a neveacutet a kapuk s aacuteltalaacuteban minden kezdet isteneacuteről akinek alakja nagyon is joacutel illik egy uacutejeacutevi uumlnnephez A hoacutenap azonban maacuter koraacutebban is Ianus neveacutet viselte maacuter akkor is amikor csak a tizenegyedik volt a hoacutenapok soraacuteban A nyilvaacutenvaloacute ellent-mondaacutesokra nincs elfogadott vaacutelasz talaacuten valoacuteban a keacuteső oacutekori forraacutesok szerzői laacutet-taacutek helyesen eacutes nem keacutet egymaacutest időben felvaacuteltoacute kalendaacuteriumi struktuacuteraacuteroacutel van szoacute hanem egymaacutes mellett paacuterhuzamosan leacutetező rendszerekről21 A keacuterdeacutes eldoumlnteacuteseacutere a forraacutesok hiaacutenyaacuteban nincs lehetőseacuteg

Az Augustus kori uacutejeacutev fő forraacutesa Ovidius (Kr e 43 ndash Kr u 17) Fastija A tankoumllte-meacuteny első koumlnyveacuteben maga Ianus isten a hoacutenap neacutevadoacuteja szaacutemol be az uumlnnepleacutes moacuted-jaacuteroacutel Az uacutejeacutevhez koumltődő szokaacutesok toumlbbseacutege az eacutev első napjaacutenak oacutemenjellegeacuten alapul tudniillik amilyen az első nap olyan lesz az egeacutesz eacutev is Ez volt az ok amieacutert az uacutejeacutev nem volt munkaszuumlneti nap22 mivel eacuteppen azt akartaacutek eleacuterni hogy az eacutev egeacutesze is szor-galmas munkaacuteban teljeacutek Ebből koumlvetkezik hogy Ovidius koraacuteban az uacutejeacutevi uumlnnepseacute-geket nem az a toumlbbnapos italozaacutes eacutes lakomaacutezaacutes jellemezte mint ami az oacutekor veacutegeacuten Erre igeacuteny sem igen lett volna hiszen a Kalendae Ianuariaet alig egy heacutet vaacutelasztotta el a Saturnaliaacutetoacutel amelyet a csaacuteszaacuterkorban haacuterom- oumlt- majd heacutetnapos dorbeacutezolaacutessal uumlnnepeltek meg23 valamint nagyjaacuteboacutel egybeesett a Compitalia uumlnnepeacutevel amely ere-

19 Meslin 1970 11ndash12 maacutercius 1-jeacuten gyuacutejtottaacutek meg uacutejra Vesta szenteacutelyeacuteben a szent tuumlzet bizonyos szenteacutelyek kapujaacutet ekkor koszoruacuteztaacutek meg babeacuteraacutegakkal ami a magaacutenhaacutezak eseteacuteben tipikus ja-nuaacuter 1-jei riacutetus volt (Ovidius Fasti II 640ndash656) maacutercius koumlzepeacuten volt Anna Perenna uumlnnepe aki neve alapjaacuten egeacuteszen biztosan uacutejeacutevi istennő volt eredetileg

20 Hogy egy uumlnnepnek ne legyen sajaacutet neve az meacuteg a roacutemai naptaacuterban is egyeduumllaacutelloacute Maacutes uumlnnepek eseteacuteben a hataacuternap megnevezeacuteseacutehez (Kalendae Nonae) valamilyen jelző jaacuterult ilyen volt a Nonae Caprotinae nevű juacuteniusi Iuno-uumlnnep (=rsquokecskefuumlgeacutes Nonaersquo az uumlnnepen kulcsszerepet jaacutetszoacute fuumlge-faacuteroacutel) vagy a szinteacuten juacuteniusi Kalendae Fabariae rsquobabos Kalendaersquo mivel babot ajaacutenlottak fel az iste-neknek A Kalendae szoacutet maguk a roacutemaiak anakronisztikus moacutedon a goumlroumlg nyelvből a goumlroumlg kaleoacute (rsquohiacutevnirsquo) igeacuteből eredeztetteacutek Varro De lingua Latina VI 27 Macrobius I 15 9ndash11

21 Emellett eacutervel peacuteldaacuteul Ruumlpke 1995 193ndash197 S Stern (2012 208) a jelenseacuteg kapcsaacuten analoacutegiakeacutent emliacuteti a koumlzel-keleti naptaacuterakat ahol a toumlbbszoumlroumls eacutevkezdet jelenseacutege szinteacuten ismert

22 Ovidius Fasti I 167ndash168 Columella szerint a joacute foumlldműves januaacuter első heteiben egyaacuteltalaacuten nem dolgozik kiveacuteve januaacuter 1-jeacutet amikor valamit dolgozik kifejezetten a joacute előjel kedveacuteeacutert (auspicandi causa) Columella 1198 Meslin 1970 37

23 A Saturnaliaacutehoz oumlsszefoglaloacute jelleggel laacutesd Fowler 1899 268ndash273 Latte 1960 254ndash255 Scullard 1981 205ndash207 Versnel 1993 136ndash227 Dolansky 2011a

39

detileg mozgoacute uumlnnep volt de daacutetuma a csaacuteszaacuterkorban januaacuter 3-aacuten roumlgzuumllt s ami a sze-geacutenyebbek eacutes kuumlloumlnoumlsen a rabszolgaacutek neacutepszerű uumlnnepe volt24

A Kalendae Ianuariae fő esemeacutenye a konzulok uumlnnepeacutelyes felvonulaacutesa volt a Capitoliumra ahol aacuteldozatot mutattak be Iuppiternek de ez csak Roacutema vaacuterosa szaacute-maacutera jelentett laacutetvaacutenyossaacutegot25 A leacutegioacutek szaacutemaacutera ez volt a hűseacutegeskuumlk meguacutejiacutetaacutesaacutenak napja26 Januaacuter 2-aacutehoz nem koumltődtek uumlnnepseacutegek mivel a Kalendae a Nonae eacutes az Idus utaacuteni napok baljoacuteslatuacute napnak szaacutemiacutetottak27 Az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegekhez lazaacuten kap-csoloacutedott a 3-ai Vota publica Ezen a napon a konzulok a csaacuteszaacuter eacutes a birodalom uumldveacute-eacutert mutattak be aacuteldozatot28

A magaacutenjellegű esemeacutenyek toumlbbseacutegeacutenek ceacutelja a joacute oacutemenek biztosiacutetaacutesa Az emberek joacutekiacutevaacutensaacutegokkal uumldvoumlzoumllteacutek egymaacutest29 eacutedesseacutegeket ajaacutendeacutekoztak aszalt fuumlgeacutet dato-lyaacutet meacutezet ndash ezek is előjelnek tekinthetők a teacutelen eleacuterhető eacutedesseacutegekkel kiacutevaacutentaacutek megeacutedesiacuteteni a koumlvetkező eacutevet30 Tipikus ajaacutendeacutek volt meacuteg az agyagmeacutecses innen joumln az uumlnnep egy ritkaacuten hasznaacutelt megnevezeacutese rsquomeacutecseses Kalendaersquo Kalendae Lucernariae31 Szinteacuten előjelkeacutent ajaacutendeacutekoztak peacutenzt32 Ovidius meacuteg tudta hogy ez eredetileg nem extravagaacutens peacutenzajaacutendeacutekokat jelentett hanem egyetlen peacutenzeacutermeacutet ami hagyomaacutenyo-san a legkisebb reacutezpeacutenz egy as volt amelynek egyik oldalaacutet Ianus keacutepe a maacutesikat egy hajoacute diacutesziacutetette Igaz maacuter Ovidius is megjegyzi hogy a mai vilaacutegban az emberek jobban oumlruumllnek a nem jelkeacutepes eacuterteacutekű aranypeacutenznek Leginkaacutebb erre a peacutenzajaacutendeacutekra hasz-naacuteljaacutek a strena megnevezeacutest amely eredetileg a koraacutebbi maacuterciusi eacutevkezdethez koumltő-doumltt eacutes valoacutesziacutenűleg nem peacutenz volt hanem zoumlldellő aacuteg leginkaacutebb babeacuteraacuteg33 A strena-

24 Compitalia Fowler 1899 279ndash280 Latte 1960 90ndash91 Scullard 1981 58ndash60 Ehhez az uumlnnep-hez ludi is tartozott ez az a loacuteverseny amely az uacutejeacutevi uumlnnepek reacutesze lett meacuteg olyan teruumlleteken is ahol a Compitaliaacutet soha nem ismerteacutek A Compitalia a larok uumlnnepe volt a csalaacuted joacuteleacuteteacutet biztosiacutetoacute neacutev neacutelkuumlli haacutezi istenekeacute

25 A konzulok beiktataacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute ceremoacuteniaacutekhoz Meslin 1970 23ndash27 Scullard 1981 52ndash54

26 Gaacutespaacuter 1982 28 42ndash43 A sacramentum militaehez Tacitus Annales I 8 4 XVI 22 1 Tacitus His-toriae I 55 sollemni kalendarum Ianuarium sacramento illetve ennek a polgaacuteri lakossaacutegra vonatkozoacute hűseacutegeskű vaacuteltozataacutehoz Plinius Epistolae X 52 ius iurandum more sollemni

27 Michels 1967 65 Meslin 1970 43 Ruumlpke 1995 564 6 jegyzet A relevaacutens szoumlveghelyek Varro De lingua Latina VI 29 bdquodies postridie Kalendas Nonas Idus appellari atri quod per eos dies nihil novi inciperentrdquo (a Kalendae Nonae Idus utaacuteni napot feketeacutenek hiacutevjaacutek mert ezekben a napok-ban semmi uacutej vaacutellalkozaacutesba nem kezdenek) Macrobius I 15 22 I 16 21ndash24 Livius VI 1 11ndash12 Gellius V 17 1ndash2 Ovidius Fasti I 58 Emellett az a hagyomaacuteny is eacuterveacutenyesuumllhetett a 2-a diszkredi-taacutelaacutesaacuteban hogy eredeti roacutemai uumlnnep nem esett paacuteros napra mivel a paacuteratlanokat kedvezőbbnek tartottaacutek

28 Uacutegy tűnik hogy a Vota publica pontos daacutetuma januaacuter 3 mellett januaacuter 1 is lehetett Meslin 1970 31 A Votaacutehoz laacutesd meacuteg Livius XXI 63 Tacitus Annales XVI 22 Plinius Epistolae X 35 Suetonius Nero 46 A VI szaacutezadban Graf 2002 441

29 Ovidius Fasti I 175ndash176 Meslin 1970 38ndash3930 Ovidius Fasti I 185ndash186 Meslin 1970 4231 Meslin 1970 44 Mariotti 1978 Champlin 1987 176 Az uacutejeacutevi meacutecsesek a teacutenyleges reacutegeacuteszeti

anyagban is megjelennek Heres 1972 182ndash19332 Ovidius Fasti I 18933 DeubnerndashKretschmer 1910 Meslin 1970 40

40

ajaacutendeacutekok koumlrforgaacutesaacuteba a csaacuteszaacuter is bekapcsoloacutedott sajaacutet ajaacutendeacutekaival mint ezt a csaacuteszaacutereacuteletrajzok tanuacutesiacutetjaacutek34

Az első szoumlveghelyet ahol kereszteacuteny szerző emliacuteti az uumlnnepet a szigoruacute Tertul-lianusnaacutel talaacuteljuk keacutet roumlvid megjegyzeacutesben ahol a kereszteacutenyek szaacutemaacutera tilalmas uumlnne-peket sorol fel35 A strena captanda (rsquostrena-ajaacutendeacutekok hajhaacuteszaacutesarsquo) neacuteven a Kalendaera utal A maacutesik helyen Ianuariakeacutent hivatkozik ugyanerre az uumlnnepre Tertullianus sza-vaiboacutel nem tudjuk meg hogy mennyire volt ez fontos uumlnnep a birodalom lakoacuteinak eacutele-teacuteben csupaacuten azt hogy sajaacutet koumlrnyezeteacuteben vagyis a roacutemai Eacuteszak-Afrikaacuteban meguumllteacutek illetve hogy a kereszteacutenyek reacuteszveacuteteleacutet helyteleniacutetette Azaz maacuter a II szaacutezad kereszteacute-nyeinek egy reacutesze sem gondolta hogy veacutet hite ellen ha strena-ajaacutendeacutekot ad vagy elfo-gad Mivel Tertullianus igen rigoroacutezus ha egy szokaacutest pogaacutenynak kell minősiacuteteni az ő megiacuteteacuteleacutese semmit sem mond arroacutel hogy az uumlnnep kuumllsőseacutegeiben iacutegy peacuteldaacuteul az aacuteldo-zatbemutataacutesok rendjeacuteben milyen moacutedon eacuterveacutenyesuumllt a politeista vallaacutesi haacutetteacuter

A Kalendae a keacuteső csaacuteszaacuterkorban Naptaacuteri forraacutesok

A Kalendae jelentőseacutege a Konstantin utaacuteni időkben nő meg laacutetvaacutenyosan eacutes ebben a korban kezdenek sűrűsoumldni forraacutesaink is Talaacuten egyetlen maacutesik oacutekori uumlnnepről sem rendelkezuumlnk ekkora forraacutesanyaggal meacuteg ha a forraacutesok toumlbbseacutegeacutet az uumlnneppel ellen-seacuteges kereszteacuteny szentbeszeacutedek alkotjaacutek is A pogaacuteny uumlnnepek koumlzuumll messze a legtoumlbb feddeacutest a Kalendae Ianuariae kapja toumlbb teljes homiacutelia szoacutel csak erről a keacuterdeacutesről Ioacuteanneacutes Chrysostomos Asterios eacutes Szent Aacutegoston egy homiacuteliaacuteja Torinoacutei Maximus Arles-i Caesarius Petrus Chrysologus keacutet beszeacutede emellett szaacutemos roumlvidebb megjegy-zeacutes kuumlloumlnboumlző kereszteacuteny szerzőktől A maacutesik felet a pogaacuteny Libanios keacutet beszeacutede keacutepviseli A forraacutesbőseacuteg eredmeacutenyekeacuteppen szinte ez az egyetlen olyan antik uumlnnep amelyneacutel lehetseacuteges helyi variaacutensokat megkuumlloumlnboumlztetni esetleg meacuteg kronoloacutegiai vaacuteltozaacutesokat is felvaacutezolni Hasonloacutet semmilyen pogaacuteny szokaacutessal kapcsolatban nem tapasztalunk Mindez jelzi hogy a Kalendae nem csupaacuten tuacuteleacutelte a kultuszok betiltaacutesaacutet hanem eacuteppen akkor az eacutev legnagyobb nem kereszteacuteny uumlnnepeacuteveacute vaacutelt nem csupaacuten a latin nyelvű reacutegioacutekban hanem a keleti goumlroumlg teruumlleteken is

A Kalendae meguumlnnepleacuteseacutet csak kis meacuterteacutekben eacuterintetteacutek mindazok a hivatalos kor-laacutetozaacutesok amelyek a pogaacuteny kultuszformaacutekra vonatkoztak A kultuszok betiltaacutesa azt jelentette hogy az isteneknek szoacuteloacute uumlnnepeacutelyes aacuteldozatok megszűntek a Kalendaen

34 Suetonius Augustus 57 Uő Tiberius 34 Uő Caligula 42 Csaacuteszaacuteroknak kijaacuteroacute strena Meslin 1970 31ndash36

35 Tertullianus De idolatria 10 (PG 1 661ndash706) bdquoEtiam strenae captandae et septimontium et Bru-mae et carae cognationis honorariardquo Uo 14 bdquoNobis quibus sabbata extranea sunt et numeniae et feriae a deo aliquando dilectae Saturnalia et Ianuariae et Brumae et Matronales frequentantur munera commeant et strenae consonant lusus convivia constrepuntrdquo (Mi akiktől idegen a szab-bat az uacutejhold eacutes az uumlnnepek melyek valaha Istennek kedvesek voltak reacuteszt veszuumlnk Saturnaliaacutekon Ianuariaacutekon Brumaacutekon eacutes Matronalesokon ajaacutendeacutekok eacutes strenaacutek csereacutelnek gazdaacutet jaacuteteacutekok zaja eacutes vendeacutegseacutegek ricsaja hangzik)

41

is de az uumlnnephez kapcsoloacutedoacute szokaacutesok toumlbbseacutege vagy magaacutenjellegű volt vagy az aacutellami reprezentaacutecioacute szolgaacutelataacuteban aacutellt Alig paacuter eacutevvel koraacutebbroacutel 389 augusztus 7-ről kelteződik Valentinianus Theodosius eacutes Arcadius csaacuteszaacuterok rendelete a munkaszuuml-neti napokroacutel pontosabban a biacuteroacutesaacutegi iacuteteacutelkezeacutes szuumlnnapjairoacutel Ezek a koumlvetkezők a kaacutenikula eacutes az őszi munkaacutek időszaka januaacuter Kalendaejaacutenak napjai Roacutema eacutes Kons-tantinaacutepoly alapiacutetaacutesaacutenak emleacuteknapjai a huacutesveacutet eacutes az azt koumlvető valamint megelőző heacutet valamennyi vasaacuternap eacutes a csaacuteszaacuterok szuumlleteacuteseacutehez eacutes troacutenra leacutepeacuteseacutehez kapcso-loacutedoacute uumlnnepnapok36 A dokumentum a naptaacuter teljes krisztianizaacutecioacutejaacutenak jegyeacuteben fogant a korra meacutegis jellemző hogy a vasaacuternapot dies Solisnak a rsquoNap napjaacutersquo-nak nevezi a vasaacuternap reacutegi pogaacutenyok aacuteltal hasznaacutelt neveacuten A Kalendae eseteacuteben kifeje-zetten toumlbb naproacutel beszeacutel a szokaacutes aacuteltal megszabott napokroacutel (bdquoKalendarum quoque Ianuariarum consuetos diesrdquo) tehaacutet nemcsak a januaacuter 1-je hanem az uumlnnep teljes tartama alatt biacuteroacutesaacutegi szuumlnet volt A Kalendae bekeruumlleacutese erre a szűk listaacutera az aacutellami reprezentaacutecioacute ban jaacutetszott fontossaacutegaacutet jelzi37

A jogi forraacutesok utaacuten eacuterdemes foglalkozni a naptaacuteri forraacutesokkal meacuteg akkor is ha ezek meglepően keveacutes informaacutecioacuteval szolgaacutelnak Keacutet keacuteső oacutekorboacutel eredő naptaacuter maradt fenn A koraacutebbi a Philocalus-naptaacuter vagy 354-es eacutev naptaacutera A szoumlveg a ciacutemeacuteben is jelzett eacutevre vonatkozik eacutes akkor is keacuteszuumllt Kereszteacuteny megrendelő szaacutemaacutera aacutelliacutetottaacutek oumlssze Roacutemaacuteban ennek elleneacutere a naptaacuteri reacuteszben a kereszteacuteny elem csekeacutely ugyan-akkor leacutenyegeacuteben meacuteg teljes listaacutet ad a reacutegi roacutemai uumlnnepekről Ebben semmi sem jelzi hogy az eacutev elejeacutehez speciaacutelis uumlnnep tartozna38 Januaacuter 1-jeacuteneacutel termeacuteszetesen sze-repel a Kalendae Ianuariae (Kal Ian) megnevezeacutes azonban ez csupaacuten a nap megne-vezeacutese A 2-a megjeloumlleacutese dies Aegyptiacus azaz rsquoegyiptomi naprsquo Ez a baljoacutes napokat jeloumllő szoacutekapcsolat a Philocalus-naptaacuterban fordul elő első iacutezben hogy aztaacuten keacutesőbb a koumlzeacutepkori naptaacuteri babonaacutek koumlzoumltt jusson nagyobb szerephez39 A roacutemai naptaacuterban

36 Codex Theodosianus II 8 19 bdquoOmnes dies iubemus este iuridicos Illos tantum manere feriarum dies fas erit quos geminis mensibus ad requiem laboris indulgentior annus accepit aestivis fervo-ribus mitigandis et autumnis foetibus decerpendis Kalendarum quoque Ianuarium consuetos dies otio mancipamus His adiicimus natalitios dies urbium maximarum Romae atque Constantinopo-lis quibus debent iura deferre quia et ab ipsis nata sunt Sacros quoque Paschae dies qui septeno vel praecedunt numero vel sequuntur in eadem observatione numeramus nec non et dies solis qui repetito in se calculo resolvuntur Parem necesse est haberi reverentiam nostris etiam diebus qui vel lucis auspicia vel ortus imperii protulerunt Dat VII id aug Roma Timasio et Promoto cossrdquo A toumlrveacuteny (jogi) kontextusaacutehoz eacutes recepcioacutejaacutehoz Graf 2015 105ndash127

37 Minthogy az uumlnnep ilyen jogi megalapozottsaacuteggal rendelkezett Graf (2012 2015 passim) az egy-haacutezatyaacutek taacutemadaacutesaiban maacuter-maacuter a polgaacuteri engedetlenseacuteg sőt szinte az aacutellamellenes agitaacutecioacute je-leacutet laacutetja Maguk az egyhaacutezi szerzők eacuteppen ezeacutert nem magaacutet a Kalendaet utasiacutetjaacutek el hanem a hozzaacute kapcsoloacutedoacute szokaacutesokat vagy moraacutelis alapon (italozaacutes szerencsejaacuteteacutek tuacutelzott ajaacutendeacutekozaacutes) vagy doktrinaacutelis okokboacutel (istenek megjeleniacuteteacutese előjelek megfigyeleacutese) eacutes hallgatnak roacutela hogy az uacutejeacutev uumlnnepi jellegeacutet toumlrveacuteny deklaraacutelja

38 A naptaacuter szokaacutesos megnevezeacutese a 354 eacutev naptaacutera (Calendarium ad annum 354) vagy Philocalus-nap-taacuter a legfrissebb kiadaacutes bőseacuteges kommentaacuterokkal DivjakndashWischmeyer 2014 205 232ndash236 A szoumlveghez laacutesd meacuteg H Stern 1953 Salzman 1990 122 A keacutet naptaacuter szoumlvege megjelent meacuteg CIL I (1863) 334ndash357 eacutes PL 13 675ndash688

39 Harmening 1979 165ndash168

42

januaacuter 2-a fastikeacutent szerepelt tehaacutet abban az archaikus időszakban mikor a toumlrveacutenyke-zeacutes szaacutemaacutera engedeacutelyezett eacutes tilalmas napok rendszere roumlgzuumllt meacuteg semmilyen rituaacute-lis tilalom nem kapcsoloacutedott hozzaacute azonban keacutesőbb az uacutegynevezett dies ater koumlzeacute sorol-taacutek mint minden Kalendaet koumlvető napot ezek baljoacutes voltaacutet a naptaacuterak nem jeloumllteacutek Philocalus a januaacuter hoacutenapnaacutel a Kalendae Nonae eacutes Idus utaacuteni napokat nevezi dies Aegyptiacusnak tehaacutet a neacutev uacutej de maga a koncepcioacute ősreacutegi 3-aacuten a votorum nuncupatio kifejezeacutes szerepel ami a Vota publica egy alternatiacutev megnevezeacuteseacutenek tűnik eacutes meglepő folyamatossaacuteggal eacutelt tovaacutebb a kereszteacuteny korban is40 3-aacutetoacutel 5-eacuteig ludi zajlott azaz cirku-szi versenyjaacuteteacutekok ez eredetileg a ludi Compitales volt a Compitalia uumlnnepeacutehez kapcso-loacutedoacute versenyek Ez az oumlt nap alkotta a Kalendae uumlnnepseacutegsorozataacutet

Egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb keletkezett Polemius Silvius naptaacutera amely a 449 eacutevre keacuteszuumllt Galliaacuteban Ez a pogaacuteny uumlnnepek koumlzuumll maacuter csak keveset ismer elsősorban olya-nokat ahol az uumlnnepneacutev nem tartalmaz istennevet41 Ebben a koumlvetkezőket olvashat-juk januaacuter első napjaacutenaacutel a Kalendae egy goumlroumlg nyelvből szaacutermazoacute eacutes termeacuteszetesen hamis etimoloacutegiaacutejaacutet adja meg eszerint a szoacute a goumlroumlg kalein (rsquohiacutevnirsquo) igeacuteből ered mert ekkor hiacutevtaacutek gyűleacutesbe a neacutepet 2-a circus privatus 3-aacuten eacutes 4-eacuten jelzi a ludi Compitalest s a 3-aacutenaacutel megjegyzi hogy dies Auspicalium rsquomadaacuterjoacuteslatok napjarsquo vagy egyszerűen rsquojoacutes-latok napjarsquo A Polemius Silvius-naptaacuterra egeacuteszeacuteben jellemző hogy nemigen tudja mivel kitoumllteni a kalendaacuteriumaacutet mint kereszteacuteny szerző erősen szelektaacutel a pogaacuteny uumlnnepek koumlzoumltt de a helyuumlkre felvenni maacutest nem tud Maacutesik sajaacutetsaacutega hogy egyes uumlnnepekneacutel roumlviden utal az uumlnnep eredeteacutere alapiacutetaacutesi legendaacutejaacutera Ez a Kalendae eseteacuteben sajnos hiaacutenyzik

40 A trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja a VII szaacutezadban meacuteg Βότα alakban a tilalmas uumlnnepek koumlzoumltt nevezi meg ami a latin Vota szoacute korrekt goumlroumlg aacutetiacuteraacutesa azonban a kaacutenon megfogalmazoacutei nyilvaacutenvaloacutean nem eacutertetteacutek a szoacutet Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a X szaacutezadban januaacuter maacutesodikaacutehoz kapcsoloacutedva beszeacutel olyan ceremoacuteniaacutekroacutel illetve cirkuszi versenyekről melyek a Vota leszaacutermazottai lehetnek (De caerimoniis I 72) azonban a cirkuszi jaacuteteacutekok nem a Vota publica miatt kezdődtek januaacuter har-madikaacuten hanem azeacutert mert a Compitalia uumlnnepe is akkor kezdődoumltt Uacutegy tűnik a Vota szoacute a gouml-roumlg nyelvi koumlrnyezetben elvesztette eredeti jelenteacuteseacutet eacutes egyszerűen a Kalendae harmadik napjaacute-nak megnevezeacuteseacutere szolgaacutelt Azt nem tudjuk hogy toumlrteacutent-e kiacuteseacuterlet a keacuteső oacutekorban hogy a Votum nevet (= uumlnnepeacutelyes vallaacutesi fogadalomteacutetel) uacutej kereszteacuteny jelenteacutessel toumlltseacutek fel

41 Kimondottan a szoumlveggel foglalkozik Dulabahn 1993-ban publikaacutelt doktori disszertaacutecioacuteja ezt nem sikeruumllt megszereznem Salzman 1990 eacutes DivjakndashWischmeyer 2014 is foglalkoznak ezzel a szouml-veggel kontrasztba aacutelliacutetva a Philocalus-naptaacuterral

5 A Kalendae meguumlnnepleacuteseacutenek forraacutesai

Az uacutejeacutevi uumlnnepek forraacutesszoumlvegei koumlzuumll elsőkeacutent keacutet olyan szerzőt emelek ki akik reacuteszletesen leiacuteroacute jelleggel mutatjaacutek be a Kalendae uumlnnepeit1 Az első az antiochiai Libanios aki sajaacutet vaacuterosa gyakorlataacutet iacuterja le s aki szinte egyeduumllikeacutent keacutepviseli a nem kereszteacuteny aacutellaacutespontot A maacutesik az amaseai Asterios puumlspoumlk aki egy terjedelmes viacutezke-reszti szentbeszeacutedben roacutetta meg hiacuteveit amieacutert a Kalendae meguumlnnepleacutese taacutevol tar-totta őket a templomtoacutel Asterios uacutegy doumlntoumltt hogy az uumlnnep minden kis elemeacuteről bebizonyiacutetja hogy pogaacuteny vagy erkoumllcstelen s e retorikai taktikaacutenak koumlszoumlnhetően olyan reacuteszletes leiacuteraacutesaacutet adja az uumlnnepnek mintha hallgatoacutesaacutegaacutet kiacutevaacutencsi XXI szaacutezadi neacuteprajzkutatoacutek alkotnaacutek nem pedig olyan roacutemai polgaacuterok akik paacuter nappal koraacutebban szem- eacutes fuumlltanuacutei sőt reacutesztvevői voltak a leiacutert esemeacutenyeknek Libanios eacutes Asterios szouml-vegeit kevesebb mint egy eacutevtized vaacutelasztja el egymaacutestoacutel időben Libanios az Oronteacutes-parti Antiochiaacuteban a roacutemai Syria eacutes az egeacutesz Kelet (Oriens) legfontosabb vaacuterosaacuteban iacutert Amasea a Fekete-tenger deacuteli partjaacuten fekvő kisebb jelentőseacutegű pontosi vaacuteros

Libanios (314 kndash393)

Libanios a nagy antiochiai reacutetor eacutelete veacutegeacuteig megmaradt pogaacutenynak Iulianus csaacuteszaacuter-nak baraacutetja volt toumlbb beszeacutedeacuteben is megemleacutekezett roacutela ennek elleneacutere I Theodosius alatt a praefectus praetorio ciacutemeacutet is elnyerte2 Iacuteraacutesai a keacuteső oacutekori vaacuterosi kultuacutera eacutes vaacuterosi politika alakulaacutesaacutenak kivaacuteloacute forraacutesai Taniacutetvaacutenyai koumlzoumltt kereszteacutenyeket is tudhatott iacutegy

1 A Kalendae Ianuariae főbb forraacutesszoumlvegeit a XX szaacutezad elejeacutere maacuter oumlsszegyűjtoumltteacutek peacuteldaacuteul Tille 1899 Chambers 1903 Muumlller 1909 Nilsson 1916 Schneider 19201921 de a teacutema kutataacutes-toumlrteacutenete enneacutel sokkal hosszabb muacuteltra tekint vissza a fő forraacutesokat maacuter a XVII szaacutezadi Martin Lipen neacutel megtalaacuteljuk (Lipenius 1670) vagy a pogaacuteny reacutegiseacutegekkel aacuteltalaacutenosabban foglalkozoacute Caspar Sagittariusnaacutel (Sagittarius 1685) A kutatoacutek főleg a latin nyelvű hagyomaacutenyokra koncent-raacuteltak kifejezetten a goumlroumlg Kalendaeroacutel szinte csak Kaldellis 2012 iacuter azonban az ő anyaggyűjteacutese kronoloacutegiailag korlaacutetozott Az 1 teacuterkeacutep a Kalendae Ianuariae uumlnnepseacutegeinek ismert előfordulaacutesi helyeit mutatja

2 A Libanios-szoumlvegeket Foerster illetve Gibson kiadaacutesaacuteboacutel ideacutezem A Kilencedik beszeacutednek angol for-diacutetaacutesa is megjelent M Wright 2012 illetve a progymnasma egy magyar fordiacutetaacutesa Bolonyai 2001 246ndash249 Libanioshoz eacutes a korabeli Antiochiaacutehoz Petit 1955 Liebeschuetz 1972 Cribiore 2007

1 teacute

rkeacutep

45

peacuteldaacuteul Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenost aki meacuteg Konstantinaacutepolyba keruumlleacutese előtt tartott egy beszeacutedet az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegek ellen ndash Libanios beszeacutede talaacuten vaacutelasz erre a homiacuteliaacutera3

Libanios keacutet iacuteraacutesa szoacutel az uacutejeacutevről az egyik a Kilencedik beszeacuted (Oratio IX) mely a Kalendae uumlnnepeacutenek dicsőiacuteteacutese tehaacutet műfaji szempontboacutel a bemutatoacute beszeacuted egy altiacutepusa A Kilencedik beszeacuted meglehetős pontossaacuteggal dataacutelhatoacute ugyanis Libanios utal arra hogy a toumlrveacuteny maacuter nem engedeacutelyezi az isteneknek bemutatott aacuteldozatot A toumlr-veacutenyi tilalom 391-ben leacutep eacuteletbe Libanios 393-ban meghal iacutegy a beszeacuted valoacutesziacutenűleg 392 januaacuter 1-jeacutere esetleg 393 januaacuter 1-jeacutere dataacutelhatoacute4 A maacutesik szoumlveg a Progymnasmata ciacutemű gyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute5 A progymnasmaacutek az iskolai oktataacutesban alkalmazhatoacute kuumlloumlnfeacutele taacutergyuacute mintabeszeacutedek a beszeacuted a leiacuteroacute bemutatoacute beszeacuted azaz az ekphrasis egyik mintaszoumlvege azok koumlzoumltt is az oumltoumls szaacutemuacute

Baacuter nem zaacuterhatoacute ki hogy a beszeacuted megiacuteraacutesaacutenak apropoacutejaacutet Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos-nak az uumlnnep elleni kirohanaacutesa adja egyik szoumlveget sem olvashatjuk a Kalendae koumlz-vetlen apoloacutegiaacutejakeacutent veacutedőbeszeacutedkeacutent hanem ezek teacutenylegesen bemutatoacute-dicsőiacutető beszeacutedek A szoumlvegek leiacuteroacute jellegűek eacutes egy pillanatig sem tagadjaacutek hogy a zajos feszti-vaacutel szaacutemos eleme sokaknak okozhatott teacutenyleges bosszuacutesaacutegot kellemetlenseacuteget Liba-nios sem eacuterveleacutessel sem retorikai eszkoumlzoumlkkel peacuteldaacuteul szoacutevaacutelasztaacutessal nem igyekszik tompiacutetani ennek eacuteleacutet Szerinte a Kalendae hangos sokan reacuteszegednek le a saacuterga foumll-dig toumlmeacutentelen peacutenzt koumlltenek ajaacutendeacutekokra baacuter talaacuten ők maguk semmit sem kap-nak azonban a leacutenyeg az hogy az emberek mindebben oumlroumlmuumlket lelik Mindkeacutet szoumlveg jelzi ezt a paradoxont amit talaacuten tekinthetuumlnk az egyhaacutezi kritikaacutera valoacute refle-xioacutenak valoacuteban az uumlnnep nem joacutezan nem ereacutenyes meacuteg csak nem is igazsaacutegos azon-ban meacutegis mindenkit boldoggaacute tesz A Kilencedik beszeacuted megszemeacutelyesiacuteti az uumlnnepet a Kalendae uacutegy hat mint valami termeacuteszeti erő vagy akaacuter egy termeacuteszetfeletti istenseacuteg mely magaacuteval ragadja az emberek elmeacutejeacutet eacutes kiforgatja őket heacutetkoumlznapi valoacutejukboacutel Mit aacuterul el a Beszeacuted az uumlnnepről

a) Az uumlnnep egy nagy daimoacutennak van szentelve akit Libanios nem nevez meg (Oratio IX 1) A Kalendae istene eredetileg bizonyosan a roacutemai Ianus volt aki azon-ban a goumlroumlg nyelvű keleten ismeretlen Libanios koraacutet eacutes taacutersadalmi helyzeteacutet meacuterle-gelve Graf uacutegy gondolja hogy a keacuterdeacuteses daimoacuten vagy a csaacuteszaacuter vagy Iuppiter6 Ezek-neacutel keacutezenfekvőbb a negyedik alternatiacuteva hogy ez az isten a roacutemai Saturnus avagy goumlroumlg neveacuten Kronos A roacutemai naptaacuter december 17-eacuten uumlnnepelte a Satunaliaacutet amely-nek toumlbb elemeacutet magaacuteba olvasztotta a Kalendae is iacutegy az extravagaacutens ajaacutendeacutekozaacutest a szolgaacuteknak adott szoacutelaacutesszabadsaacutegot stb A VI szaacutezadboacutel egyeacutertelmű forraacutesunk van raacute hogy a Kalendae isteneacutenek Kis-Aacutezsiaacuteban Kronos-Saturnust tartottaacutek7

b) A bevezeteacutes egy feacutelmondata arra laacutetszik utalni hogy az uumlnnep legalaacutebbis annak bizonyos aspektusai peacuteldaacuteul az uumlnnep grandiozitaacutesa uacutejnak mondhatoacute bdquomegfeledkez-

3 Graf 2015 137 nem zaacuterja ki ezt a lehetőseacuteget annak elleneacutere hogy a szoumlvegszerű paacuterhuzamok hiaacute nyoznak

4 Graf 2015 129 illetve előszoumlr Schmid 19165 Mindkeacutet szoumlveg teljes fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a koumlnyv Fuumlggeleacutekeacuteben6 Graf 2015 1337 Lydos De mensibus 42

46

tuumlnk egy ilyen jelentős uumlnnepről pedig tudjuk hogy az előttuumlnk eacutelők koumlzuumll egyesek ezt nem tapasztalhattaacutek megrdquo8 A megjegyzeacutes ceacutelja hogy magyaraacutezatot adjon mieacutert szuumlkseacuteges a beszeacuted megiacuteraacutesa a retorika nagy klasszikusainak meacuteg nem volt moacutedjuk raacute hogy dicsőiacutető beszeacutedet iacuterjanak az uumlnnepről hiszen az egyszerűen ismeretlen volt vagy sokkal kisebb volumenű mint Libanios koraacuteban Az bdquoelőttuumlnk eacutelőkrdquo megfogalmazaacutes-boacutel nem aacutellapiacutethatoacute meg hogy az egy-keacutet nemzedeacutekkel koraacutebbi vagy akaacuter feacutel eacutevezred-del reacutegebbi reacutetorokra gondol A mi szempontunkboacutel e megjegyzeacutes azeacutert fontos mert jelzi hogy Libanios eacuterzeacutekelte az uumlnnep vaacuteltozaacutesait

c) Az uumlnnepet az egeacutesz Roacutemai Birodalomban meguumllik (Oratio IX 4) Az ekphrasis is hangsuacutelyozza ugyanezt a Kalendae az egyetlen Libanios aacuteltal ismert uumlnnep amelyet mindenhol megtartanak A kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek mindig az uumlnnepseacuteg lokaacutelis vaacutelto-zatai ellen kelnek ki azonban beszeacutedeik mennyiseacutege valamint keletkezeacutesi helyeik Kis-Aacutezsiaacutetoacutel a mai Portugaacutelia teruumlleteacuteig jelzik hogy Libanios ezen a ponton aligha teacuteve-dett a roacutemai uacutejeacutevet az egeacutesz birodalomban meguumllteacutek Ez az elterjedtseacuteg nem magaacutetoacutel eacutertetődő Az oacutekor uumlnnepi naptaacuterai mindig lokaacutelis vaacuteroshoz esetleg reacutegioacutehoz koumltődő naptaacuterak nem szuumlkseacutegszerű hogy akaacuter a szomszeacutedos telepuumlleacutesek uumlnnepei koumlzelebbi hasonloacutesaacutegot mutassanak Roacutema mint birodalom szaacutemaacutera fontos volt hogy koumlzoumls riacutetu-sok reacuteveacuten valamifeacutele kultuszkoumlzoumlsseacuteget hozzon leacutetre de ezt a ceacutelt a csaacuteszaacuterok emleacutek-uumlnnepei szolgaacuteltaacutek szuumlleteacutesnapok eacutes troacutenra leacutepeacutesi eacutevforduloacutek elhunyt eacutes istenneacute ava-tott csaacuteszaacuterok uumlnnepei nem pedig az etnikusan roacutemai vallaacutesi uumlnnepek terjeszteacutese Iacutegy a Kalendae megjeleneacutese a provinciaacutekban vaacuteratlan fejlemeacuteny Valoacutejaacuteban meacuteg az sem egyeacutertelmű hogy mindenuumltt uacutejeacutevi uumlnnepkeacutent funkcionaacutelt-e A roacutemai adminisztraacutecioacute ugyan a sajaacutet naptaacuteri rendszereacutet hasznaacutelta de ez nem szuumlntette meg az ősibb helyi naptaacuterakat melyek elteacuterő hoacutenapneveket ismertek melyek kezdete nem okvetlenuumll esett egybe a roacutemai hoacutenapokeacuteval eacutes az eacutevkezdet sem okvetlenuumll teacutelen volt9

d) Libanios hangsuacutelyozza hogy az uumlnnep termeacuteszetes reacutesze a koumlltekezeacutes a piacok forgalma soha nem akkora mint a Kalendaen A peacutenzt reacuteszben az uumlnnep meacuteltoacute meg-uumlnnepleacuteseacutere fordiacutetjaacutek tehaacutet a csalaacuted szaacutemaacutera keacuteszuumllő lakomaacutera Libanios toumlbbszoumlr emliacuteti a draacutega eacutelelmiszereket s hogy meacuteg a szegeacutenyek is igyekeznek az eleacuterhető leg-jobb eacutetekkel joacutellakni (Oratio IX 6 Ekphrasis V 3ndash4) A maacutesik eacutes valoacutesziacutenűleg koumllt-seacutegesebb ceacutel az ajaacutendeacutekozaacutes Libanios szavai szerint a foumlld megtelik timeacutevel (Oratio IX 8) megbecsuumlleacutessel tisztelettel Az előkelők ajaacutendeacutekokat adtak egymaacutesnak alaacuteren-deltjeiknek az alaacuterendeltek feljebbvaloacuteiknak Libanios pozitiacutevan mutatja be a szokaacutest az emberek egykeacutent oumlruumllnek amikor kapnak eacutes amikor adnak sőt ndash rejteacutelyes moacutedon ndash

8 bdquoἑορτῆς τοσαύτης ἠμελήκαμεν καὶ ταῦτα εἰδότες τῶν πρὸ ἡμῶν τινας τοῦτο οὐ πεπονθόταςrdquo (Oratio IX 2)

9 S Stern 2012 234 a seleukida naptaacuter alapvetően a babiloni naptaacuter rendszereacutet veszi aacutet uacutegy hogy koumlzben makedoacuten hoacutenapneveket hasznaacutel Az uacutejeacutev időpontja megvaacuteltozik miacuteg ez Babilonban ta-vaszra esett addig a seleukida naptaacuterakban őszre eacutes az első hoacutenap a Dios hoacutenap lesz Ez a rendszer eacuterveacutenyesuumllt Antiochiaacuteban is S Stern (2012 236ndash237) listaacutet ad azon kis-aacutezsiai eacutes koumlzel-keleti vaacutero-sokroacutel ahol ez az őszi eacutevkezdet bizonyiacutethatoacute Arabia provincia az egyetlen reacutegioacute a mai Koumlzel-Kele-ten ahol uacutegy tűnik fennmaradt a koraacutebbi tavaszi uacutejeacutev A roacutemaiak teacutelkoumlzeacutepi uacutejeacuteve keveacutes hataacutest gya-korol ezekre a rendszerekre

47

az is boldog akinek nem jutott ajaacutendeacutek (Oratio IX 9) Az ajaacutendeacutekozaacutes arra taniacutet hogy az ember ne ragaszkodjon tuacutelsaacutegosan a peacutenzhez hanem koumlnnyen kiadja a kezeacuteből

A kalendaei ajaacutendeacutekozaacutes a mi karaacutecsonyunkkal valoacute feluumlletes hasonloacutesaacuteg elleneacutere elteacuterő motivaacutecioacutejuacute elsődleges ceacutelja a taacutersadalmi koheacutezioacute erősiacuteteacutese a taacutersadalmon beluumll megleacutevő hivatali uumlzleti eacutes egyeacuteb kapcsolatok artikulaacutelaacutesa kifeleacute a forraacutesok nem utal-nak raacute hogy a csalaacutedon beluumll is ajaacutendeacutekoztak volna Az utak megtelnek aacuteruval a vaacuteros-ban eacutes videacuteken is ndash ezt Libanios toumlbbszoumlr hangsuacutelyozza s uacutegy tűnik hogy az ajaacutendeacute-kok szaacutelliacutetaacutesa nyilvaacutenos moacutedon toumlrteacutent hogy a nagykoumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera is egyeacutertelműen megmutassa az ajaacutendeacutekozoacute gazdagsaacutegaacutet eacutes nagyvonaluacutesaacutegaacutet Az ajaacutendeacutekok mibenleacute-teacutere vonatkozoacutean nem kapunk utalaacutest a hagyomaacutenyos ajaacutendeacutekok a fuumlge eacutes a dato-lya Libaniosnaacutel nem szerepel Az Ekphrasis olyan aacuterukroacutel ajaacutendeacutekokroacutel beszeacutel melyek az asztal feacutenyeacutet emelhetik (Ekphrasis V 5) ez valoacutesziacutenűleg nem eacutelelmiszerekre utal hanem eacutetkeacuteszletekre Koraacutebban a Saturnaacuteliaacutek uumlnnepeacuten az ezuumlstnemű tipikus ajaacuten-deacutek volt A goumlroumlg nyelvű szoumlvegekben toumlbbszoumlr előfordul az argyrion (rsquoezuumlstrsquo) szoacute ez a Kalendae kontextusaacuteban inkaacutebb vonatkozhat ezuumlsttaacutergyakra mint -peacutenzre mert az ajaacutendeacutekozott peacutenzeacutermeacutek eseteacuteben inkaacutebb aranyroacutel beszeacutelnek de az elkuumlloumlniacuteteacutes nem mindig lehetseacuteges Libanios ndash eacutes Libanios egyeduumll ndash az ajaacutendeacutekok mellett vendeacuteglaacute-taacutesroacutel is beszeacutel azok szaacutemaacutera akik egyik vaacuterosboacutel a maacutesikba vagy videacutekről joumlnnek fel a vaacuterosba esetleg bdquovideacutekről videacutekrerdquo utaznak Eszerint a Kalendae ugyanolyan nagy utazaacutessal eacutes neacutepmozgaacutessal jaacutert mint a mai karaacutecsony de ennek okairoacutel Libanios nem beszeacutel tehaacutet nem tudjuk hogy a csalaacutedok taacutevol eacutelő tagjai keresteacutek-e fel egymaacutest vagy ndash a szoumlveg alapjaacuten ez is lehetseacuteges ndash szokaacutes volt az uumlnnepre eacuterkező idegenek vagy taacutevoli ismerősoumlk befogadaacutesa Az ajaacutendeacutekozaacutes meghitt baraacuteti jellegeacutet hangsuacutelyozza Libanios azzal hogy meacuteg a csaacuteszaacuter is sajaacutet kezűleg diacutesziacuteti fel ajaacutendeacutekait (Oratio IX 15) Ez azt is jelenti hogy az ajaacutendeacutekok eseteacuteben a csomagolaacutes is fontos volt

Libanios a retorika tanaacutera szaacutemaacutera oumlroumlm hogy erre a napra esik a tandiacutejak kifi-zeteacutese Az Ekphrasis megfogalmazaacutesa szerint ez bdquoteacutes heorteacutes henekardquo rsquoaz uumlnnep ked-veacuteeacutertrsquo toumlrteacutenik esetleg az uumlnnepre tekintettel (Ekphrasis V 9) A tandiacutejfizeteacutesekről a Beszeacutedben is emliacuteteacutest tesz egy nyakatekerten metaforikus mondatban (Oratio IX 16) Ezek a roumlvid megjegyzeacutesek fontossaacuteggal biacuterhatnak a Kalendae peacutenzmozgaacutesainak meg-iacuteteacuteleacuteseacuteneacutel A beacutermunka az oacutekoriak szaacutemaacutera a megeacutelheteacutesnek egy keveacutesseacute tiszteletre-meacuteltoacute formaacuteja volt olyasmi ami veszeacutelyesen koumlzel esik a rabszolgasaacuteghoz hiszen aki beacutert kap egyszersmind fuumlggő helyzetbe is keruumll10 A Beszeacutedben Libanios is csak viraacuteg-nyelven szoacutel a tandiacutejfizeteacutesről mint az bdquoaranyalmaacutek leszuumlreteleacuteseacuterőlrdquo beacutert kapni nem elegaacutens dolog A beacuterből eacutes fizeteacutesből eacutelő csoportok legmagasabb presztiacutezsű tagjai a csaacuteszaacuteri adminisztraacutecioacute hivatalnokai alapvetően egy katonai sziszteacutemaacuten beluumll dolgoz-

10 A munka eacutes megiacuteteacuteleacutese Dreyer 2006 157 Laes 2011 Egy locus classicus a tiszteletremeacuteltoacute eacutes ke-veacutesbeacute tiszteletremeacuteltoacute megeacutelheteacutesekről Cicero De officiis I 150ndash151 A beacuterből eacutelő eacutertelmiseacutegi eacutele-teacutenek karikatuacuteraacutejaacutet nyuacutejtja Lukianos Peri toacuten en misthoacute synontoacuten (magyarul Akik beacutereacutert elszegőd-tek) ciacutemű szatiacuteraacuteja

48

tak katonai rendfokozatokban iacutegy fizeteacutesuumlk leacutenyegeacuteben zsold volt nem beacuter11 A jogaacute-szok tanaacuterok orvosok eacutes egyeacuteb magas staacutetuszuacute eacutertelmiseacutegiek eseteacuteben viszont bizo-nyos kellemetlenseacuteget okozhatott hogy a peacutenz amieacutert dolgoznak veacutegső soron beacuter akaacuter egy egyszerű napszaacutemos diacuteja Ezt a szociaacutelis frusztraacutecioacutet enyhiacutethette ha a fizeteacutest a Kalendaeval kapcsoltaacutek oumlssze iacutegy a tandiacutej veacutegső soron uumlnnepi ajaacutendeacuteknak minősuumllt Ez talaacuten meacuteg azzal a haszonnal is jaacutert a fizető feacutel szaacutemaacutera hogy nem kellett meacuteg kuumlloumln kalendaei ajaacutendeacutekokroacutel is gondoskodnia

e) Az uumlnnep feloldja a heacutetkoumlznapi korlaacutetozaacutesokat nemcsak a takareacutekossaacuteg hanem az eveacutes-ivaacutes keacuterdeacuteseacuteben is Akik a saacuterga foumlldig leisszaacutek magukat eacutes a koumlvetkező napot aacutegyban toumlltik maacutesnapossaacutegukat kuacuteraacutelva nem eacutereznek bűntudatot eacutes nem teszik ki magukat koumlzmegveteacutesnek hiszen csupaacuten az uumlnnep parancsaacutenak engedelmeskedtek meacuteg ha nem is boumllcs moacutedon (Ekphrasis V 9 Oratio IX 7)

f) Az eddigiek utaacuten aligha meglepő hogy a Kalendaen nincs helye munkaacutenak Ez eacuteles vaacuteltaacutes a koraacutebbi szaacutezadokhoz keacutepest Ovidius koraacuteban az uacutejeacutevi munka eacuteppen a nap előjel volta miatt volt szuumlkseacuteges az oacutekor veacutegeacuten ugyanezeacutert tilos Mint Libanios iacuterja ha minden nap olyan volna mint a Kalendae senkit se eacuterdekelneacutenek a Boldogok Szige-teiről szoacuteloacute toumlrteacutenetek Libanios a kalendaei munkaszuumlnetet az első fecske eacuterkezeacuteseacutevel hasonliacutetja oumlssze12 az is oumlroumlm de nem akasztja meg a munkaacutet Mark Wright angol nyelvű fordiacutetaacutesaacuteban a fecske (chelidoacuten) helyeacutere fuumllemuumlle keruumll azonban Libanios a madaacuter fel-emliacuteteacuteseacutevel nem aacuteltalaacuteban a madaacuterdal baacutejos voltaacutera utal vagy a hajnali madaacuterdalra mely baacutermily kellemes de azeacutert jobb a hajnalt munkaacutetlanul veacutegigaludni13 Itt egy maacutesik uumlnnepre a Kalendae Martiaera toumlrteacutenik utalaacutes melyet a Kalendae neacutev paacuterhuzamba aacutelliacutet az uacutejeacutevvel s amelyet mint tavaszkoumlszoumlntő uumlnnepet a fecskeacutek hazateacutereacuteseacutevel kapcsoltak oumlssze14 Libanios megjegyzeacuteseacuteből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a Kalendae Martiae baacuter neacutepszerű uumlnnep volt nem jaacutert egyuumltt munkaszuumlnettel Az oacutekorban az aacutellam nem szabaacutelyozta a munkaszuumlneti napok keacuterdeacuteseacutet a fentebb ideacutezett IV szaacutezadi toumlrveacuteny csak a biacuteroacutesaacutegi szuumlnnapokroacutel rendelkezett15 A nem aacutellami alkalmazottak eseteacuteben a mun-kaszuumlneti napok keacuterdeacuteseacutet egyeacuteni munkaszerződeacutesek roumlgziacutetetteacutek ezt laacutetjuk peacuteldaacuteul a roacutemai kori Egyiptom inasszerződeacuteseiben ahol a szerződeacutesek meacuteg az adott foumlldrajzi teruumlleten beluumll is elteacuterő uumlnnepekre biztosiacutetanak munkaszuumlnetet16 Libanios koraacuteban a legtoumlbb vaacuterosi munkavaacutellaloacute szaacutemaacutera valoacutesziacutenűleg a Kalendae napjai jelentetteacutek a leg-hosszabb oumlsszefuumlggő időszakot amikor nem kellett dolgozniuk

11 Az adminisztaacutetorok katonai staacutetuszaacutehoz laacutesd Palme 1999 101ndash102 Jones 1949 49 Hogy mennyire tudataacuteban voltak az adminisztraacutecioacute tagjai ennek a helyzetnek azt egyeacutertelműveacute teszi a VI szaacutezadi Ioacuteanneacutes Lydos roacutemai hivatalokroacutel iacuterott munkaacuteja (De magistratibus) eacutes kuumlloumlnoumlsen ennek oumlneacuteletrajzi fejezetei melyekben Lydos konzekvens katonai terminoloacutegiaacutet hasznaacutel (Magyar fordiacutetaacutesa Toacuteth 2011b Bandy 1983 Carney 1971 77ndash84)

12 Oratio IX 10 bdquoἡδὺ μὲν γὰρ καὶ ἡ πρώτη χελιδὼν ἀλλrsquoοὐ κωλύει πονεῖνrdquo (bdquoHiszen oumlroumlmmel toumllt el az első fecske is de az nem akasztja meg a munkaacutetrdquo)

13 M Wright 201214 Laacutesd a 9 fejezetet15 Laacutesd 4 fejezet 36 laacutebjegyzet Codex Theodosianus II 8 1916 Bergamasco 1995 129 a szoacuteban forgoacute papiruszok P Fouad I37 P Oxy XLI 2971 P Oxy IV725

P Oxy XIV 1647 P Oxy XXXI 2586

49

g) A Kalendaen megszűnnek a taacutersadalmi kuumlloumlnbseacutegek legalaacutebbis a heacutetkoumlznapokra jellemző szigoruacute fegyelem eltűnik (Ekphrasis V 11 Oratio IX 11ndash12) A lustaacutelkodoacute rabszolgaacutet nem buumlntetik meg meacuteg ha kockaacutezaacutessal is toumllti idejeacutet ndash a legaacutelis szerencse-jaacuteteacutek is a Kalendae reacutesze volt A gyerekeknek nem kell tartaniuk a tanaacuteroktoacutel eacutes a szigoruacute taniacutetoacutektoacutel Nincs biacuteraacuteskodaacutes eacutes meacuteg a boumlrtoumlnoumlkbe is beszivaacuterog a Kalendae vidaacutemsaacutega (Oratio IX 12)

h) Az uumlnnepen mindenki vidaacutem a boumlrtoumlnoumlk rabjai mellett Libanios maacutesik peacuteldaacuteja meacuteg a fiaacutet gyaacuteszoloacute apa is megvigasztaloacutedik kisseacute ezeken a napokon a csalaacutedokon beluumlli feszuumlltseacutegek vitaacutek elsimulnak (Oratio IX 13ndash14)

i) A beszeacuted zaacuteraacutesa az uumlnnep hivatalos csuacutecspontja a konzulok uumlnnepeacutelyes hiva-talba leacutepeacutese illetve az istenek aacuteldozatai melyeket a toumlrveacuteny a koumlzelmuacuteltban megtiltott (Oratio IX 18) A konzulok Konstantinaacutepolyban leacuteptek hivatalba az aacuteldozatok betil-taacutesaacuteval az uumlnnep bdquohivatalosrdquo bdquoaacutellamirdquo jellege Antiochiaacuteban ha nem is szűnt meg telje-sen de csoumlkkent eacutes Libanios előre sejthette hogy az uumlnnep egeacuteszeacutere ez vaacuter majd ez magyaraacutezza a szoumlveg nosztalgikus hangveacuteteleacutet a szerző eacuterzi hogy a bemutatott jelen hamarosan muacutelt lesz

A Progymnasmataacuteban talaacutelhatoacute mintabeszeacuted szaacutemos tovaacutebbi informaacutecioacuteval egeacutesziacuteti ki az előző szoumlveget Ebben Libanios az uumlnnep esemeacutenyeinek időrendben toumlrteacutenő bemu-tataacutesa mellett doumlnt s iacutegy ez a mintabeszeacuted az egyetlen oacutekori forraacutes amely reacuteszletesen eacutes az esemeacutenyek sorrendjeacuteben pontos időpontokkal mutatja be a fesztivaacutelt A szerző az előkeacuteszuumlletek bemutataacutesaacuteval indiacutet az uumlnnepi vaacuterakozaacutessal vaacutesaacuterlaacutessal (Ekphrasis V 3ndash5)17 Maacuter az uumlnnep koumlzeledte is oumlroumlmmel toumllti el az embereket Az uumlnnep kez-deteacuten mindenki vaacutesaacuterol tiszta ruhaacutet oumllt December 30-aacuten keresztuumllviszik a vaacuteroson az ajaacutendeacutekokat ndash ez a Kilencedik beszeacutedben is emliacutetett esemeacuteny meacuteg a vaacutesaacuterlaacutes eacutes a keacuteszuuml-lődeacutes reacutesze az ajaacutendeacutekozaacutesra keacutesőbb keruumll sor A szoumlveg egyeacutertelműveacute teszi hogy az egeacutesz eacutejszakai mulatozaacutes az uumlnnep előesteacutejeacutehez tehaacutet a tulajdonkeacuteppeni szilveszter eacutejszakaacutehoz koumltődik (Ekphrasis V 6) Itt olvasunk előszoumlr arroacutel amit a kereszteacuteny szer-zők keacutesőbb annyira eliacuteteacuteltek hogy a mulatozoacutek bekopognak az ajtoacutekon eacutes nem hagy-jaacutek aludni az embereket ndash amit azok inkaacutebb neveteacutessel mint rosszallaacutessal fogadnak A katatoacutethazusi ige (Ekphrasis V 6) rsquocsuacutefoloacutedaacutesrsquo-t jelent de a szoumlveg nem magyaraacutezza el pontosan hogy mi toumlrteacutenik

Az egeacutesz eacutejszaka tartoacute utcai taacutenc eacutes eacutenek utaacuten virrad fel a tulajdonkeacuteppeni Kalendae napja Hajnalban a kapukat babeacuteraacutegakkal vagy maacutes zoumlldellő noumlveacutennyel koszoruacutezzaacutek meg Az ajtoacutek uacutejeacutevi megkoszoruacutezaacutesa valamilyen oumlroumlkzoumllddel elsősorban babeacuterral reacutegi szokaacutes eacutes meacuteg eacutevszaacutezadokig az uumlnnep fontos reacutesze marad Ugyanekkor kora hajnal-ban egy fontos eacutes kisseacute rejteacutelyes szertartaacutesra is sor keruumll A hippotrophos aneacuter a rsquoloacutenevelő feacuterfirsquo nagy kiacuteseacuterettel eacutes kis faacuteklyaacutek (lampadion) feacutenye mellett a templomokhoz vonul miacuteg kiacuteseacuterete peacutenzt szoacuter a toumlmegbe (Ekphrasis V 7)18 A feacutenyekből iacuteteacutelve meacuteg nem kelt

17 Az uumlnnepek eacutes a vaacutesaacuterok koumlzoumltt gyakran van kimutathatoacute kapcsolat Belayche 2009 190 MacMul-len 1970 335ndash336 Debord 1982 11ndash17

18 A peacutenzszoacuteraacutes (sparsio) szokaacutesaacutehoz Nibley 1945 A kalendaei konzuli sparsioacutehoz Meslin 1970 59ndash61 A Vota publica eseteacuteben ehhez speciaacutelis eacutermeket is vertek Alfoumlldi 1937a Alfoumlldi 1937b

50

fel a nap a reacutesztvevők nem alvaacutessal toumlltoumltteacutek az eacutejszakaacutet A jelenetet a toumlmeg reacuteszeacuteről eupheacutemia kiacuteseacuteri A szoacute problematikus a rsquojoacutersquo jelenteacutesű eu- előtag eacutes egy rsquobeszeacutedrsquo-et jelentő pheacutemi ige oumlsszeteacuteteleacutevel keacutepzett főneacutev amelyet a szoacutetaacuterak időnkeacutent aacutehiacutetatos csendkeacutent eacutertelmeznek E Goumldde bizonyiacutetotta19 hogy a rituaacutelis eupheacutemia sohasem csoumlndet jelent hanem mindig is szavak hasznaacutelataacutet artikulaacutelt hangadaacutest rituaacutelis akklamaacutecioacutet Szouml-veguumlnk eseteacuteben a toumlmegbe szoacutert peacutenz maacuter eleve kizaacuterja hogy a jelenet tisztelettel-jes neacutemasaacutegba burkoloacutezzon a jelenlevők eacuteljenezve koumlvetik a menetet s ez az eacuteljenzeacutes Libanios szaacutemaacutera rituaacutelisszakraacutelis jelleggel biacuter ezeacutert hasznaacutelja az eupheacutemia főnevet

Az Ekphrasis szoumlvegeacuteben meacuteg legaacutelis az aacuteldozatbemutataacutes amelynek ceacutelja győzelmet keacuterni a lovak szaacutemaacutera az istenektől hiszen keacutet nap muacutelva kezdődnek a Compitalia loacuteversenyei Az előbbi mondat meacuteg egyes szaacutemban hippotrophosroacutel beszeacutel egy darab loacutetenyeacutesztőről a koumlvetkező mondat azonban maacuter toumlbbes szaacutemban a versenylovak neve-lőiről Az aacuteldozatbemutataacutes utaacuten a loacutetenyeacutesztők talaacutelkoznak a vaacuterosvezeteacutessel azaz az archoacutenokkal eacutes a buleacute a vaacuterosi tanaacutecs tagjaival eacutes aranyakat adnak a hivatalszolgaacuteknak (hypeacutereteacutes) az oumlnkormaacutenyzat alacsonyabb ranguacute tisztviselőinek s ugyanezt teszik a buleacute tagjai is majd ők egymaacutest is aranyakkal ajaacutendeacutekozzaacutek meg Az archoacutennak nevezett tiszt-viselők gyakorlatilag a vaacuteros polgaacutermesterei latin terminussal duumvirek ndash a szoumlveg szerint is valoacutesziacutenűleg ketten vannak A buleacute a vaacuterosi szenaacutetus a curia20 A jelenetet az teszi rejteacutelyesseacute hogy Libanios nem aacuterulja el kik ezek a loacutetenyeacutesztők s mieacutert biacuternak ekkora fontossaacuteggal a vaacuteros szaacutemaacutera

Liebeschuetz a Libanios-szoumlveg elemzeacutesekor felteacutetelezi hogy ők is a vaacuterosi tanaacutecso-sok koumlzeacute tartoztak ők voltak azok a curialisok akik lovakat ajaacutenlottak fel a versenyek-re21 Ez azonban koraacutentsem egyeacutertelmű A jelenet toumlbbi szereplői az archoacutenok eacutes a buleacute korrekt preciacutez titulusaikkal szerepelnek miacuteg a loacutetenyeacutesztők csupaacuten mint bdquoloacutenevelőrdquo (hippotrophos aneacuter) illetve koumlruumlliacuteraacutessal lovakat a versenyekre tenyeacutesztő (szemeacutelyek) (οἱ τοὺς ἵππους ἐπὶ ταῖς ἁμίλλαις τρέφοντες) Az antik civilizaacutecioacutekban mindig is a neacutepszerűseacutegszerzeacutes egy hateacutekony moacutedja volt elvaacutellalni egy nagy uumlnnepseacuteg laacutetvaacutenyos-saacutegainak finansziacuterozaacutesaacutet ez kortoacutel eacutes helytől fuumlggően toumlrteacutenhetett oumlnkeacutentes alapon de lehetett koumltelező is Akaacuterhogyan is toumlrteacutent ez a szponzoraacutecioacute dicsőseacuteget jelentett s egyuumltt jaacutert valamilyen megtisztelő titulussal is22 Teljesen eacuterthetetlen hogy Libanios mieacutert hasznaacutel koumlruumlliacuteraacutest ahelyett hogy a korrekt titulussal eacutelne ndash kiveacuteve ha nem volt ilyen titulus eacutes a loacutenevelő feacuterfiaknak nem volt szoros kapcsolatuk a curialisok osztaacute-lyaacuteval eacutes a diacuteszes felvonulaacuteson valoacuteban csak mint hivataacutesos versenyloacutetenyeacutesztők vet-tek reacuteszt

A loacuteversenyek pontosabban kocsiversenyek nagy fontossaacuteggal biacutertak a roacutemai kultuacute-raacuteban s meacuteg nagyobbal a bizaacutenci korban ezeknek a szervezeacutese eacutes finansziacuterozaacutesa azon-ban elteacutert a goumlroumlg szokaacutesoktoacutel A csaacuteszaacuterkor egeacuteszeacuteben a cirkuszi loacuteversenyeken keacutet

19 Goumldde 2003 27ndash30 illetve egy teljes koumlnyv formaacutejaacuteban Goumldde 2011 4ndash17 Baacuter Goumldde a goumlroumlg iro-dalom archaikus eacutes klasszikus kori szerzőire eacutepiacuteti bizonyiacutetaacutesaacutet eacuterveleacuteseacutet a roacutemai korra is elfogadjaacutek peacuteldaacuteul Chaniotis 2009 119

20 Lomas 1993 150 Liebeschuetz 1972 101ndash10521 Liebeschuetz 1972 22922 Alan Cameron 1976 6 13 Petit 1955 124

51

bdquosziacutenrdquo a keacutekek eacutes zoumlldek versengtek kiegeacuteszuumllve keacutet alaacuterendelt sziacutennel a voumlroumlssel eacutes a feheacuterrel ezek lovait eacutes versenyzőit a keacutet fő sziacuten versenyistaacutelloacutei aacutelliacutetottaacutek ki A Kelet-roacutemai Birodalom teruumlleteacuten az V szaacutezadtoacutel kezdődően a cirkuszi drukkerek csoportjai bdquopaacutertjairdquo olyan szervezettseacuteggel eacutes erővel biacutertak hogy baacutermikor keacutepesek voltak vaacutero-sukban veacuteres zavargaacutesokat provokaacutelni s akaacuter politikai keacuterdeacutesekben is felleacutepni Mivel az egeacutesz jelenseacuteg egyfajta plebejuskarakterrel biacutert a probleacutemakoumlr fontos reacuteszleteit nem ismerjuumlk iacutegy peacuteldaacuteul olyan alapvető keacuterdeacuteseket hogy milyen viszony volt a cirkuszi paacutertok illetve a teacutenyleges versenyistaacutelloacute koumlzoumltt azonosak egymaacutessal eacutes a szurkoloacuteknak a tulajdonos valamilyen eacutertelemben a vezetője Vagy nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni koumlzeacutejuumlk ahogyan egy mai fociklub eacutes annak ultraacutei koumlzeacute sem Nem tudjuk hogy az aacutelta-luk keacutepviselt politikai eacutes vallaacutesi aacutellaacutesfoglalaacutesok mennyire voltak konzekvensek Keacuterdeacute-ses hogy egyaacuteltalaacuten mire vonatkoztak ezek az aacutellaacutesfoglalaacutesok Egy bizonyos Bizaacutencban a cirkuszi paacutertok akkora erőt keacutepviseltek amivel a politikaacutenak komolyan szaacutemolnia kellett A Nika-laacutezadaacutes soraacuten a konstantinaacutepolyi keacutekek eacutes zoumlldek oumlsszefogaacutesa kis hiacutejaacuten megbuktatta Iustinianus csaacuteszaacutert

Azonban egyelőre meacuteg csak a IV szaacutezad veacutegeacuten jaacuterunk s keacuterdeacuteses hogy a roacutemai stiacute-lusuacute cirkuszi sziacutenek jelen vannak-e maacuter Antiochiaacuteban Alan Cameron a hetvenes eacutevek folyamaacuten toumlbb fontos monograacutefiaacuteban vizsgaacutelta a kor cirkuszi paacutertjainak szerepeacutet szaacute-mos koraacutebbi neacutezetet revideaacutelva23 Ami szaacutemunkra eacuterdekes az Cameron dataacutelaacutesa uacutegy laacutetja hogy az V szaacutezad veacutegeacuten a Keletroacutemai Birodalomban nagyszabaacutesuacute aacutetalakulaacutesok mennek veacutegbe s ekkorra honosodnak meg a roacutemai stiacutelusuacute cirkuszi jaacuteteacutekok ahol a fogatok a keacutek eacutes zoumlld sziacutenekben versenyeznek Nagyjaacuteboacutel ugyanekkor keruumllnek a sziacuten-haacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok is a cirkuszi sziacutenek kezeleacuteseacutebe24 Koraacutebban mindezeknek nyoma sincs a birodalom goumlroumlg lakta feleacuten kiveacuteve talaacuten Konstantinaacutepolyt eacutes Alexandriaacutet Baacuter Cameron erősen hangsuacutelyozta az V szaacutezad veacutegi vaacuteltozaacutes hirtelenseacutegeacutet moumlgoumltte ő is egy hosszabban elnyuacuteloacute folyamat hataacutesaacutet mutatta ki A koraacutebban jelenteacutektelen kocsiverse-nyek neacutepszerűveacute vaacutelaacutesaacutet a IV szaacutezad elejeacuten bekoumlvetkező kulturaacutelis vaacuteltozaacutesokban laacutetta ez az a kor amikor a goumlroumlg vaacuterosokboacutel eltűnnek a gymnasionok amelyek koraacutebban a versenysport fő sziacutenterei voltak s ugyanakkor a gladiaacutetori jaacuteteacutekok is25 Uacutegy laacutetja hogy mindkeacutet fajta laacutetvaacutenyossaacutegot a divat vaacuteltozaacutesai soumlpoumlrteacutek el nem a kereszteacutenyseacuteg hiaacute-nyukban viszont egyfajta vaacutekuum keletkezett a toumlmegszoacuterakoztataacutes piacaacuten s ezt idővel a circus toumlltoumltte be ndash ennek jelei pedig maacuter a IV szaacutezad maacutesodik feleacuteben eacuterezhetők Cameron Basileiostoacutel eacutes eacuteppen Libaniostoacutel vesz peacuteldaacutekat amelyek a loacuteversenysport neacutepszerűveacute vaacutelaacutesaacutera utalnak ebből az időszakboacutel26 Cameron emellett meacuteg a csaacuteszaacuteri eacutepiacutetkezeacutesek jelentőseacutegeacutet is hangsuacutelyozza a tetrarchia koraacutetoacutel kezdve aacutellandoacute csaacuteszaacuteri szeacutekhelyek eacutepuumllnek keleten is a palotaacutekhoz kapcsoloacutedoacute circus-eacutepuumlletekkel Mikor az V szaacutezad veacutege feleacute jaacutervaacutenyszerűen szaporodni kezdenek forraacutesaink a cirkuszi sziacutenek

23 Alan Cameron 1973 Alan Cameron 197624 Alan Cameron 1976 193ndash20525 Alan Cameron 1976 215ndash217 Bomgardner 2000 201ndash20726 Alan Cameron 1976 217 Basileios PG 31 285 eacutes PG 29 80 vouml Petit 1955 124

52

keleti jelenleacuteteacuteről maacuter egy joacutel bejaacuteratott rendszer taacuterul eleacutenk27 Libanios szoumlveghelye e folyamatnak egy aacutetmeneti szakaszaacutet jelzi meacuteg szoacute sincs factioacutekroacutel vagyis az agressziacutev eacutes fanatikus cirkuszi paacutertokroacutel azonban a versenyek gyakorlati szervezeacutese maacuter nem egyszeri kituumlnteteacutes hanem hivataacutesosok feladata akik nem csak egyetlen uumlnnepi alka-lomra ajaacutenljaacutek fel lovaikat

Mieacutert volt szuumlkseacuteges ilyen hosszuacute kiteacuterőt tennuumlnk csupaacuten Libanios neacutehaacuteny keacutet-eacutertelmű szoacutefordulata miatt Azeacutert mert a kocsiversenyek vilaacutega eacutes a keacuteső oacutekor uumlnne-pei nem vaacutelaszhatoacutek el egymaacutestoacutel A IV szaacutezad veacutegeacutere nemcsak a gymnasion tűnik el hanem a vaacuterosi neacutepnek laacutetvaacutenyossaacutegot jelentő reacutegi uumlnnepek toumlmege is amelyeket vala-mikeacuteppen poacutetolni kellett Eacuteppenseacuteggel a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutenek keleti elterje-deacutese is hozzaacutejaacuterulhatott a cirkuszi jaacuteteacutekok keleti terjeszteacuteseacutehez pusztaacuten azaacuteltal hogy a roacutemai uacutejeacutevi uumlnnepseacutegek időben oumlsszekapcsoloacutedtak a Compitalia loacuteversenyeivel Ha a goumlroumlgoumlk roacutemai moacutedra akartak uacutejeacutevet uumlnnepelni akkor loacuteversenyjaacuteteacutekokat is rendez-niuumlk kellett Innentől kezdve a folyamat maacuter oumlngerjesztő a versenyistaacutelloacutek moumlgoumltt aacutelloacute gazdasaacutegi csoportok keacutepesek raacute hogy anyagi haacutetteret biztosiacutetsanak laacutetvaacutenyos vaacuterosi fesztivaacutelok meguumlnnepleacuteseacutehez a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute drukkertaacutebor pedig a taacutersadalmi baacutezist biztosiacutethatta mindehhez Baacutermennyire nem tisztaacutek a folyamat reacuteszletei ismerjuumlk a kezdő- eacutes a veacutegpontot iacutegy tudjuk hogy a koumlzbeeső fejlődeacutesi faacutezisok is lezajlottak

A felvonulaacutes veacutegeacuten a loacutetenyeacutesztők talaacutelkoznak a hivatalos vaacuterosigazgataacutes keacutepvise-lőivel Az itt aacutetadott arany akaacuter egy-egy eacutermeacutet jelent akaacuter komolyabb peacutenzoumlsszeget keacutesei leszaacutermazottja azoknak az egyszerű reacutezpeacutenzeknek melyeket Ovidius koraacuteban ajaacutendeacutekoztak hogy szerencseacutes oacutemenneacute tegyeacutek a napot Az ajaacutendeacutek nyilvaacutenvaloacutean a szociaacutelis kapcsolatrendszer megerősiacuteteacuteseacutere szolgaacutel eacutes aligha meglepő a buleacute a vaacuterosi tanaacutecs tagjai koumlzoumltt A loacutetenyeacutesztők csak koumlzvetetten vesznek reacuteszt benne a tanaacutecs-tagokhoz hasonloacutean ők is az alaacuterendelt hivatalnokoknak adnak peacutenzt A buleacute tagjai megcsoacutekoljaacutek egymaacutest eacutes koumlzben aacutetadjaacutek egymaacutesnak az aranyakat Ezt az elemet a baraacuteti csoacutekok vaacuteltaacutesaacutet a keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők is kiemelik peacuteldaacuteul Asterios vagy Turini Maximus28

Libanios leiacuteraacutesa folytatoacutedik mire a nap felkel azok akik maacuter nem aacutellnak a laacutebukon a reacuteszegseacutegtől nyugovoacutera teacuternek a toumlbbiek szaacutemaacutera megkezdődik az igazi ajaacutendeacuteko-zaacutes Itt reacuteszben peacutenzt adnak a vaacuterosvezetők mintaacutejaacutera reacuteszben maacutes eacuterteacutekes ajaacutendeacutek-taacutergyakat Ezek a januaacuter 1-je esemeacutenyei A koumlvetkező napon az uumlnnepleacutes a haacutezakon beluumll zajlik anyagi koumlruumllmeacutenyeihez keacutepest mindenki lakomaacutet rendez a gazdaacutek eacutes rab-szolgaacuteik koumlzoumls kockajaacuteteacutekkal muacutelatjaacutek az időt A harmadik napon megkezdődnek a cirkuszi versenyek Libanios szerint sokan keresik fel a fuumlrdőket is eacutes folytatoacutednak a lakomaacutek A negyedik eacutes oumltoumldik napon a mulatozaacutes elcsendesedik de csak lassan foko-zatosan teacuternek vissza az emberek a heacutetkoumlznapok ritmusaacuteba

27 Cameron szerint az első adat (Malalas XV 12 386) hogy a cirkuszi sziacutenek aacutetvetteacutek a sziacutenhaacutezi pro-dukcioacutek lebonyoliacutetaacutesaacutet is 490-re vonatkozik mikor Konstantinaacutepolyban a neacutegy sziacuten taacutencosai egyuumltt leacuteptek fel Azonban mikor 503-ban Anastasius csaacuteszaacuter szaacuteműzi a cirkuszi taacutencosokat eacutes a birodalom egeacutesz teruumlleteacuten betiltja a hasonloacute szoacuterakozaacutesokat ezzel maacuter az egeacutesz birodalom eacuteleteacutet felforgatja (laacutesd a Maiuma ciacutemű fejezetet) tehaacutet nem egy friss kialakuloacuteban leacutevő rendszert bolygat meg

28 Asterios Homilia IV 3 Turini Maximus Sermo XCVIII 2

53

A keacutet Libanios-beszeacuted a Kalendae keacutet legnehezebb szoumlvege a szoacute legegyszerűbb nyelvtani eacutertelmeacuteben is A stiacutelust mesterkeacutelt modorossaacuteg jellemzi a szerző nem toumlrek-szik raacute hogy mondanivaloacuteja koumlnnyen eacuterthető legyen Ennek oka nem csupaacuten a kor retorikai iskolaacuteiban kultivaacutelt kifejezeacutesmoacuted amelyet baacutetran nevezhetuumlnk dekadensnek hanem a teacutema keacutenyes volta is A Kilencedik beszeacuted iacuteraacutesaacutenak pillanataacuteban a toumlrveacuteny meacuteg nem koumltelezi a lakossaacutegot hogy kereszteacuteny legyen viszont bűncselekmeacutenykeacutent iacuteteacutel el minden politeista kultuszcselekmeacutenyt A Beszeacuted szoumlvegeacuteben ezeacutert van jelen egy buacutejta-tott apoloacutegia Mivel Libanios az egyetlen forraacutes aki pogaacuteny reacutesztvevőkeacutent iacuterja le pozitiacutev eacutelmeacutenyeit az uumlnnepről egyeduumll rajta keresztuumll alkothatunk fogalmat arroacutel mit jelen-tett a Kalendae a reacutesztvevők szaacutemaacutera hogyan eacutepuumllt be az ő eacutelmeacutenyvilaacutegukba

A modern olvasoacute szaacutemaacutera az első szembeszoumlkő teacuteny hogy Libanios meglepően eset-lenuumll eacutes uumlgyetlenuumll veszi a veacutedelmeacutebe az uumlnnepet szoumlvege szinte joacutevaacutehagyni laacutetszik az egyhaacutezatyaacutek eliacuteteacutelő keacutepeacutet anarchia loumlkdoumlsődeacutes zajongaacutes meacuterteacutektelen alkohol-fogyasztaacutes szerencsejaacuteteacutek stb Az hogy a reacutetor a pozitiacutev elemek (ajaacutendeacutekozaacutes oumlroumlm nagylelkűseacuteg munkaszuumlnet stb) mellett ennyire előteacuterben hagyja a negatiacutev elemeket nem eacuterveleacutestechnikai hiba hanem eacuteppen egy sajaacutetos vallaacutesi eacutelmeacuteny megfogalmazaacutesa

A kora csaacuteszaacuterkori Kalendae kapcsaacuten maacuter beszeacuteltem roacutela hogy abboacutel az uumlnnep-ből mennyire hiaacutenyoztak azok a keacutepzetek amelyek egyeacuteb kultuacuteraacutekban tipikusak az eacutev nagy forduloacutepontjainak riacutetusai soraacuten Itt leginkaacutebb arra a sajaacutetos ambivalenciaacutera gon-dolok ahogyan egymaacutes melleacute keruumll oumlroumlm eacutes fenyegetettseacuteg e vilaacuteg eacutes alvilaacuteg rend eacutes anarchia29 A nagy hataacuternapok azaacuteltal erősiacutetik meg a mindennapi eacutelet hataacutervona-lait hogy egy nap erejeacuteig lebontjaacutek őket Ez a kettősseacuteg joacutel laacutethatoacute a klasszikus goumlroumlg kultuacutera hasonloacute uumlnnepeiben mint peacuteldaacuteul a Dionysos tiszteleteacutere rendezett atheacuteni Anthesteacuteriaacutekon Ez toumlbbnapos vidaacutem boruumlnnep volt egyszersmind a haacuteromeacuteves gyere-kek is ekkor vaacuteltak a koumlzoumlsseacuteg tagjaivaacute Ugyanakkor uacutegy tartottaacutek hogy ez idő alatt a keacuter nevű halaacuteldeacutemonok is a vaacuterosban tartoacutezkodnak illetve bizonyos rituaacuteleacutek a veacuterbűn eacutes a veacuterbűn okozta rituaacutelis tisztaacutetalansaacuteg keacutepzeteacutet kapcsoltaacutek az uumlnnephez30 A roacutemaiak szaacutemaacutera a Saturnalia uumlnnepe toumlltoumltt be hasonloacute funkcioacutet Versnel foglalkozott meacutelyeb-ben ezzel a rejteacutelyes kettősseacuteggel amelyet Saturnus valamint goumlroumlg paacuterja Kronos alak-jaacuteban eacutes uumlnnepeiben figyelhetuumlnk meg a SaturnusKronos isten feacutemjelezte uumlnnep egyet jelentett a hajdanvolt aranykor feltaacutemasztaacutesaacuteval mikor a foumlld meacuteg magaacutetoacutel ter-mett eacutes nem leacutetezett szociaacutelis igazsaacutegtalansaacuteg SaturnusKronos ugyanakkor a miacutetosz-ban gonosz zsarnok aki az istenek kiraacutelyakeacutent felfalta sajaacutet gyermekeit31 Mindezek az oumlsszetett karnevaacuteli-uacutejeacutevi keacutepzetek hiaacutenyoztak a koumlztaacutersasaacutegkori eacutes kora csaacuteszaacuterkori Kalendaeboacutel Jelenleacutetuumlk redundaacutens lett volna hiszen a Saturnalia csak bő egy heacutet-tel előzte meg az uacutejeacutevet Az oacutekor veacutegeacuten a kereszteacuteny csaacuteszaacutersaacuteg koraacuteban azonban azt laacutetjuk hogy ezek a karnevaacuteli elemek egyre erőteljesebben jelentkeznek immaacuter a Kalendae Ianuariaehoz koumltődve

29 Versnel 1993 Burkert 1983 213ndash24730 Burkert 1983 226ndash22931 Vernsel 1993 136ndash227 a goumlroumlg Kronosroacutel oumlsszefoglaloacute formaacuteban Versnel 1988

54

A Kalendae eredetileg Ianus uumlnnepe volt de az oacutekor veacutegeacuten a goumlroumlg nyelvű sőt a latin teruumlleteken is egyre toumlbb Satunalia-szerű vonaacutest vesz fel (peacuteldaacuteul ajaacutendeacutekozaacutes a rabszolgaacuteknak adott pihenőnap a taacutersadalmi hierarchia meglazulaacutesa) s alkalmat adhatott hogy aacutethelyezzeacutek raacute mindazon eacutelmeacutenyek megeacuteleacuteseacutet amelyek koraacutebban a Saturnaliaacutehoz eacutes az ahhoz hasonloacute uumlnnepekhez koumltődtek A vaacuteltozaacutest motivaacutelhatta hogy a kereszteacuteny korban a Saturnalia eacutes goumlroumlg megfelelői gyanuacutessaacute vaacutelnak hiszen egyeacutertelműen politeista istenek kultuszaacutehoz koumltődnek a Saturnalia neveacuteben hor-dozza az istenseacuteg neveacutet A januaacuter 1-je eseteacuteben erről szoacute sincs az aacutellam toumlrveacutenyben rendeli el meguumlnnepleacuteseacutet istene Ianus pedig keleten ismeretlen A keacutetarcuacute isten-nek nem volt goumlroumlg megfelelője iacutegy az uumlnnep bdquopogaacutenyrdquo karaktere keveacutesbeacute szembe-szoumlkő Az uacutej karnevaacuteli jelleg a forraacutesa a nap ambivalenciaacutejaacutenak melyet Libanios nem nagyon leplez az oumlroumlm eacutes a megbecsuumlleacutes kifejezeacutese mellett jelen van az anarchia a heacutetkoumlznapi moraacutel felruacutegaacutesa is A Kalendae riacutetusainak ez a kettősseacutege forraacutesaink-ban az idők soraacuten nem csoumlkken inkaacutebb noumlvekszik azonban Libanios az egyetlen aki szerzőkeacutent maga is megeacuteli az uumlnnep ambivalenciaacutejaacutet s igyekszik ennek hangot is adni szoumlvegeacuteben

A Libanios-beszeacutedek forraacuteseacuterteacutekeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacuteneacutel a koumlzponti keacuterdeacutes az hogy vajon mennyiben ad teljes torziacutetaacutesmentes keacutepet az uumlnnepről Pusztaacuten az hogy ő nem az invektiacuteva szaacutendeacutekaacuteval iacuterja a szoumlvegeket nem jelent előiacuteteacutelet-mentesseacuteget eseteacuteben inkaacutebb egyfajta buacutejtatott apologetikus szaacutendeacutekot gyaniacutethatunk Legalaacutebb neacutegy pontot ki tudunk emelni ahol Libanios leiacuteraacutesa hiaacutenyosnak laacutetszik

Ha a kalendaacuteriumi forraacutesokkal oumlsszevetjuumlk leiacuteraacutesaacutet tapasztalhatunk egy egyszerű formai hiaacutenyossaacutegot nem jelzi hogy a Kalendae valoacutejaacuteban nem egy toumlbbnapos uumlnnep hanem inkaacutebb uumlnnepciklus 1-je volt a Kalendae Ianuariae a 3-a megnevezeacutese Vota Vota publica Valamilyen okboacutel Tertullianus eacutes a keacutesőbbi zsinati tiltoacute hataacuterozatok peacuteldaacuteul a Trullanum 62 kaacutenonja a Kalendaet eacutes a Ianuariaacutet kuumlloumln uumlnnepkeacutent tilalmazza illetve egyeacutertelműen megkuumlloumlnboumlzteti a Votaacutet Ez a distinkcioacute azonban nemcsak Libaniosnaacutel hiaacutenyzik hanem a nagyszaacutemuacute Kalendae ellen iacuterott homiacuteliaacuteboacutel is ami arra utal hogy a jeles napok elkuumlloumlniacuteteacutese merőben formaacutelis volt a teacutenyleges uumlnnepleacutes meneteacutet nem befolyaacutesolta az emberek szaacutemaacutera a Kalendae egyetlen oumltnapos uumlnnep volt

Jelentősebb momentum hogy Libanios nem beszeacutel egy olyan szokaacutesroacutel amelyet bizonyosan ismertek Antiochiaacuteban ez pedig az aacutellam illetve a vaacuteros vezetőinek kiguacute-nyolaacutesa az uumlnnepen Erről a 400 eacutevben a kis-aacutezsiai Amasea vaacuterosaacuteban Asterios illetve a VI szaacutezad első feleacuteben Ioacuteanneacutes Lydos uacutegy iacuter mint aacuteltalaacutenos roacutemai szokaacutesroacutel egyeacutertel-műveacute teacuteve hogy az aacutellam legmagasabb ranguacute vezetőit is kifiguraacuteztaacutek a Kalendae ide-jeacuten Ez a karnevaacuteli guacutenyoloacutedaacutes mely a politikai elitet vette ceacutelba szinte bizonyosan ismert volt Antiochiaacuteban is Paacuter eacutevtizeddel koraacutebban Iulianus csaacuteszaacuter Antiochiaacuteban iacuterta meg Misopoacutegoacuten (rsquoSzakaacutellgyűloumllőrsquo) ciacutemű szatiacuteraacutejaacutet keveacutessel azelőtt hogy a fataacutelis-nak bizonyuloacute perzsiai hadjaacuterataacutera elindult volna Ennek oka eacuteppen az volt hogy a Kalendae napjaacuten Antiochia neacutepe csuacutenyaacuten kicsuacutefolta leginkaacutebb az uralkodoacutenak a kor-szakban kiacutenosan divatjamuacuteltnak szaacutemiacutetoacute szakaacutellaacutet veacuteve ceacutelba Minthogy a Kalendae szoacutelaacutesszabadsaacutega nem engedte a seacutertett uralkodoacutenak hogy erővel vaacutegjon vissza iacutegy nemtetszeacuteseacutet egy szatiacuteraacuteban fejezte ki amelyben sajaacutet magaacutet guacutenyolja ki Az esetről

55

termeacuteszetesen Iulianus koumlzeli baraacutetja Libanios is tudott iacuteraacutesaiban utal raacute32 Az elhall-gataacutes oka vilaacutegos a Kalendae az aacutellam uumlnnepe amelyet a csaacuteszaacuter tett koumltelező mun-kaszuumlneti nappaacute tehaacutet disszonaacutens jelenseacuteg hogy ez a nap a taacutersadalmi hierarchia kiguacutenyolaacutesaacuteval jaacuter egyuumltt A kereszteacuteny szerzők pedig eacuteppen ezt az anarchisztikus hangulatot hangsuacutelyozzaacutek hogy az uumlnnep taacutersadalmi veszeacutelyesseacutegeacutet eacuterzeacutekeltesseacutek Libanios egyszerűen elfelejt emliacuteteacutest tenni e szokaacutesroacutel Maacutes iacuteraacutesaiban Libanios nem-tetszeacuteseacutet fejezi ki azeacutert amieacutert a toumlmeg vallaacutesi uumlnnepeket cirkuszi szoacuterakozaacutessaacute alacso-nyiacutet le nemcsak az aszkeacuteta puumlspoumlkoumlk viselik nehezen az utcai mulatsaacutegokat van egy pont amin tuacutel maacuter az ő iacutezleacutese sem toleraacutelja a vulgaacuteris mulatsaacutegokat A Kalendae vagy nem eacuterte el ezt a szintet vagy Libanios szaacutendeacutekosan nem vett tudomaacutest a neki nem tetsző esemeacutenyekről33

Ugyanezzel fuumlgg oumlssze egy maacutesik hiaacutenyossaacuteg a csuacutefoloacutedaacutes a keacutesőbbi forraacutesok emliacute-teacuteseiben egyfajta pompeacute uumlnnepi menet reacuteszekeacutent toumlrteacutenik azonban Libanios egyet-len szervezett felvonulaacutesroacutel beszeacutel az istaacutelloacutetulajdonosokeacuteroacutel Nem tudjuk megaacutella-piacutetani hogy a komikus pompeacute leacutetezett Antiochiaacuteban aacutem Libanios hallgat roacutela vagy pedig a guacutenyoloacutedaacutes maacutes formaacuteban toumlrteacutent esetleg nem is volt aacutellandoacute eleme az uumlnnepseacutegnek Eacuten az első lehetőseacuteget tartom a legvaloacutesziacutenűbbnek Libanios egyeacuter-telműen elhallgat valamit amikor az emberek nyugalmaacutet megzavaroacute vidaacutem taacutersasaacute-gokat emliacuteti Asterios szoumlvegeacuteben a hasonloacute taacutersasaacutegok peacutenzt kapnak teveacutekenyseacuteguuml-keacutert Antiochiaacuteban a Kalendae ellen vagy mellett iacuterott szoumlvegek Libanios beszeacutedei eacutes Ioacuteanneacutes Chrysostomos homiacuteliaacutei nem emliacutetenek ilyesmit azonban az utoacutebbi egy maacutesik szoumlvegeacuteben egyeacutertelműen arroacutel beszeacutel hogy egy teacuteli uumlnnepen bekormozott arcuacute zeneacute-szek jaacuterjaacutek a haacutezakat s ezeacutert peacutenzt kapnak az emberektől Ez az uumlnnep aligha lehet maacutes mint a Kalendae34

Ugyancsak meglepő hogy Libanios nem ad magyaraacutezatot az uumlnnep eredeteacutere nincs eredetmiacutetosz eacutes csak rejtveacutenyben utal raacute hogy mit is uumlnnepelnek a reacutesztvevők ezen a napon egy nagy daimoacutent akinek szemeacutelyazonossaacutegaacutet szaacutendeacutekosan homaacutelyban hagyja Baacutermilyen nagy jelentőseacuteggel is biacutertak ezek a napok a birodalom goumlroumlg nyelvű teruuml-letein meacutegis gyoumlkeacutertelen marad az uumlnnep a goumlroumlgoumlk előtt a Kalendae valoacutedi istene ismeretlen az uacutejeacutevi jelleg keacutetseacuteges az uumlnnep eredeteacutere nincs hagyomaacutenyos magyaraacute-zat Mint laacutetni fogjuk az egyhaacutezatyaacutek igyekeznek majd hangsuacutelyozni ezeket a hiaacutenyos-saacutegokat mikor megfogalmazzaacutek az uumlnneppel szembeni kritikaacuteikat Libanios bizonyo-san keacutepes lett volna utaacutenajaacuterni a Kalendae roacutemai előzmeacutenyeinek eacutes kontextusaacutenak de nem tette Az ok reacuteszben műfaji a mintabeszeacuted ekphrasis tehaacutet egy jelenseacuteg leiacuteraacutesa ebben sem az okok sem a ceacutelok bemutataacutesaacutenak nincs helye A Kilencedik beszeacutedben maacuter lett volna lehetőseacuteg az eredetek bemutataacutesaacutera hiszen baacutermilyen szemeacutely vagy dolog eseteacuteben a dicsőiacuteteacutes egyik lehetseacuteges moacutedja ősiseacutegeacutenek a meacuteltataacutesa Itt Libaniost talaacuten az a megfontolaacutes vezette hogy ha erre a teacutemaacutera koncentraacutel szoumlvegei dicsőiacutető beszeacuted

32 Gleason 1986 Libanios Oratio I 129 Sandwell 2007 172 Libanios Oratio XV 3533 Libanios Oratio XV 19 ruacutet taacutencok melyekkel a vallaacutesos uumlnnepet tisztesseacutegtelen cirkuszi szoacuterako-

zaacutessaacute alacsonyiacutetottaacutek Libanios Oratio XLI 16 az ifjuacutesaacutegot megrontoacute fesztivaacutelok emliacuteteacutese34 PG 57 409

56

helyett reacutegiseacutegtani eacutertekezeacutesseacute alakulnaacutenak aacutet ami ellentmondott volna a szerző ceacutel-jainak Iacutegy inkaacutebb egy maacutesik lehetőseacuteget vaacutelasztott a miszteacuterium koumldeacutebe burkolta az uumlnnep istenseacutegeacutet eacutes kezdeteit s a titokzatossaacuteg reacuteveacuten igyekezett fokozni a leiacuteraacutes paacuteto-szaacutet A műfaji elvaacuteraacutesok maacutes teacuteren is befolyaacutesolhattaacutek a tartalmat Libanios egy maacutesik szoumlveghelye a 29 ekphrasis az aacuteltalaacutenossaacutegban vett Uumlnnep bemutataacutesaacutet tartalmazza eacutes a szoumlveg nagyon szoros paacuterhuzamokat mutat a Kalendae leiacuteraacutesaacuteval35 Itt a koumlzpontban az istenek tisztelete eacutes a nekik bemutatott aacuteldozatok aacutellnak mintha egy teljesen keresz-teacutenyseacutegtől mentes vaacuterosban jaacuternaacutenk ez a nosztalgikus eacutes anakronisztikus attitűd meg-keacuterdőjelezi a Kalendae bemutataacutesaacutenak a pontossaacutegaacutet is kuumlloumlnoumlsen a pogaacuteny istenek templomaihoz vonuloacute loacutetenyeacutesztők eseteacuteben Eacutes ezzel vissza is kanyarodhatunk az első ponthoz mivel Libanios ceacutelja egy tekinteacutelyes pogaacuteny uumlnnep bemutataacutesa ezeacutert a nem hivatalos nem formaacutelis esemeacutenyeket haacutetteacuterbe szoriacutetja

Libanios szoumlvegeinek mindezek a hiaacutenyai eacutes elhallgataacutesai jelzik hogy nincs olyan kortaacuters szoumlveguumlnk amelyet egymagaacuteban etalonkeacutent kezelhetuumlnk Nem gondolhatjuk hogy egyik vagy maacutesik oldal oumlnmagaacuteban hiteles keacutepet ad az uumlnnepről a kereszteacuteny eacutes pogaacuteny forraacutesokat egyuumltt kell eacutertelmeznuumlnk

Asterios (350 kndash410 k)

Libanioshoz időben nagyon koumlzel eső forraacutes Asterios amaseai puumlspoumlkeacute a Kalendae ellen iacuterott IV szaacutemuacute homiacuteliaacutejaacutet a benne talaacutelhatoacute politikai utalaacutesok miatt pontosan dataacutelni tudjuk 400 januaacuterjaacutera A beszeacuted adatbőseacutegben csak Libanios iacuteraacutesaihoz eacutes a joacuteval keacutesőbbi arles-i Caesariuseacutehoz hasonliacutethatoacute36 A szoumlveg sokkal koumlnnyebben koumlvet-hető mint a mesterkeacutelt nyelvezetű megfejthetetlen metaforaacutekkal telezsuacutefolt Libanios-szoumlveg37 Gondolatmenete keacutet axiomatikus kijelenteacutesből indul ki a) Egy neacutepuumlnne-peacutelyen az oumlroumlmnek egyetemesnek kell lennie majd bizonyiacutetja hogy a Kalendae eseteacuteben ez kizaacutert Itt a szoumlveg valoacutesziacutenűleg koumlzvetlenuumll reflektaacutel Libanios iacuteraacutesaira aki ennek ellenkezőjeacutet aacutelliacutetja b) Egy uumlnnepnek kell hogy legyen vilaacutegos oka eacutes ceacutelja ami a Kalendae eseteacuteben hiaacutenyzik ndash ezzel egy valoacuteban fontos hiaacutenyossaacutegra utal Asterios Ő uacutegy tűnik nem tekinti uacutejeacutevi uumlnnepnek a Kalendaet ami eleacutegseacuteges magyaraacutezat lehetne az uumlnnepleacutesre Aacutelliacutetaacutesa szerint vannak ugyan kuumlloumlnfeacutele miacutetoszok a Kalendae eredeteacuteről azonban ezek ellentmondanak egymaacutesnak s nem is hihetőek

35 A XXIX ekphrasis ciacuteme paneacutegyreoacutes [ekphrasis] az uumlnnep leiacuteraacutesa eacutes meacuteg az egyes teacutemaacutek sorrendje is paacuterhuzamos a Kalendaeeacutevel koumlzoumls pontok a videacutekről a vaacuterosba szaacutelliacutetott javak az uumlnnepi ruhaacutek beszerzeacutese vagy koumllcsoumlnkeacutereacutese idegenek vendeacuteguumll laacutetaacutesa vidaacutemsaacuteg a fenyiacuteteacutesektől valoacute megkoumlny-nyebbuumlleacutes a rabszolgaacutek eacutes az iskolaacutesok szaacutemaacutera nem szeacutegyen a reacuteszegseacuteg az uumlnnepleacutes csak a har-madik napon hagy alaacutebb A kuumlloumlnbseacuteg a szoumlvegek koumlzoumltt hogy itt a rituaacutelis centrum az uumlnnep első napjaacuten a templomokban zajloacute aacuteldozatok a mulatsaacutegok eacutes lakomaacutek ezutaacuten koumlvetkeznek

36 Asterios Datema-feacutele kiadaacutesaacutet hasznaacuteltam a szoumlveg megtalaacutelhatoacute a Patrologiaacuteban is PG 40 215ndash225 A teljes homiacutelia fordiacutetaacutesaacutet tartalmazza a Fuumlggeleacutek

37 Valoacutesziacutenű hogy Asterios eacuteppen Libanios iacuteraacutesaacutera akart reagaacuteni sajaacutet homiacuteliaacutejaacuteval laacutesd Graf 2015 139 Eredetileg Max Schmid vetette fel doktori disszertaacutecioacutejaacuteban hogy Asterios Libaniosra reagaacutel

57

Roacutemai eredetmiacutetosz valoacuteban nem leacutetezett hiszen aacuteltalaacuteban roacutemai miacutetoszok sem leacuteteztek s a keacuteső oacutekorboacutel sem ismeruumlnk olyan latin vagy goumlroumlg nyelvű toumlrteacutenetet mely a Kalendae eredeteacutet magyaraacuteznaacute noha egyeacutebkeacutent az VndashVI szaacutezadboacutel toumlbb narratiacuteva ismert amely kuumlloumlnboumlző uumlnnepek pszeudotoumlrteacuteneti eredetmondaacutejaacutet tartalmaz-za38 Azonban Asterios nem teacuteved amikor ilyen miacutetoszokroacutel beszeacutel A bizaacutenci szerző Ioacuteanneacutes Tzetzeacutes egy iacuteraacutesaacuteban ideacutezi a VI szaacutezadi Heacutesychios elveszett műveacutet aki szerint a Kalendae a Nonae eacutes az Idus a roacutemai hoacutenap forduloacutenapjai nevuumlket haacuterom nagylelkű szemeacutely utaacuten kaptaacutek akik kisegiacutetetteacutek a vaacuterost egy eacutehiacutenseacuteg idejeacuten Ugyanezt megemliacuteti meacuteg Theodoacuteros Balsamoacuten is a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonjaacutet kommentaacutelva39 A toumlrteacutenet Anna Perenna sokkal reacutegibb legendaacutejaacutet variaacutelja s egyszersmind megmagyaraacutezza a forduloacute-napok eredeteacutet Egy ettől teljesen elteacuterő eredetmiacutetoszt fedezett fel Fritz Graf a lehető legmeglepőbb forraacutesban a Misnaacuteban40 A Misna (Avodah Zarah 13) megtiltja a zsidoacutek szaacutemaacutera a reacuteszveacutetelt bizonyos pogaacuteny uumlnnepeken iacutegy a Kalendaen a Saturnaliaacutekon eacutes a csaacuteszaacuterok emleacuteknapjain A Kalendaehoz a szoumlveg magyaraacutezatot is fűz41 a roacutemaiak haacuteboruacutet viseltek az egyiptomiakkal a csata előtt pedig olyan egyesseacuteget koumltoumlttek hogy amelyik sereg fővezeacutere elsőkeacutent oumlngyilkossaacutegot koumlvet el azt tekintik győztesnek A roacutemai vezeacuter Ianuarius ezt megtette s mivel haldokolva magaacutehoz hiacutevatta fiaacutet (goumlroumlg igeacutevel kalein) innen kapta a nap a Kalendae Ianuariae nevet S mivel a koumlvetkező napon meggyaacuteszoltaacutek a vezeacutert az szerencseacutetlen nappaacute vaacutelt itt a Talmud is goumlroumlg kife-jezeacutest hasznaacutel melany hymera ndash korrekt goumlroumlg alakban melaina heacutemera ami a latin dies ater rsquofekete naprsquo fordiacutetaacutesa

Nyilvaacutenvaloacute hogy a toumlrteacutenet eredetileg nem zsidoacute koumlzegben szuumlletett A bizarr gon-dolat hogy egy csataacutet a vezeacuterek oumlngyilkossaacutegaacuteval doumlntsenek el egy valoacutedi roacutemai riacutetus feacutelreeacutertelmezeacutese lehet ez a hadvezeacuterek devotioacuteja amelyre a koumlztaacutersasaacutegkorban toumlbb-szoumlr sor keruumllt a vezeacuter sajaacutet eacuteleteacutet ajaacutenlotta fel a győzelemeacutert az alvilaacutegi isteneknek s ha ezutaacuten elesett a csataacuteban uacutegy tekintetteacutek hogy az istenek elfogadtaacutek a felajaacuten-laacutest42 A mesebeli Ianuarius taacutebornok tette eacutertelmezhető a devotioacutes riacutetus feacutelreeacuterteacutese-keacutent Mindkeacutet aitiologikus mese illeszkedik tartalmilag a keacuteső antik legendagyaacutertaacutes trendjeibe hasonloacute fiktiacutev koumlztaacutersasaacutegkori esemeacutenyekről a keacutesőbbiekben is gyakran esik szoacute Nem tudjuk hogy Asterios milyen egymaacutesnak ellentmondoacute eredettoumlrteacutene-teket ismert de koumlzuumlluumlk legalaacutebb ez a kettő fennmaradt a mi korunkra is Asterios tovaacutebbi kifogaacutesai moraacutelis termeacuteszetűek

a) A peacutenz eacutes a baraacutetsaacuteg kizaacuterjaacutek egymaacutest a peacutenz megoumlli az őszinteseacuteget eacutes az igaz szeretetet Meglepő lehet hogy a Kalendae kapcsaacuten az egyhaacutezi szerzők magaacutet az ajaacuten-deacutekozaacutest kifogaacutesoljaacutek hiszen a caritas a kereszteacutenyseacuteg alapeacuterteacuteke de nem szabad elfe-lejtenuumlnk hogy a Kalendae nem karaacutecsony volt az ajaacutendeacutekok toumlbbseacutege a csalaacutedon

38 Laacutesd keacutesőbb a 8 fejezetben eacutes a Fuumlggeleacutekben39 Kaldellis 2012 195ndash196 201 Theodoacuteros Balsamoacuten PG 137 728 Mileacutetosi Heacutesychios műveacutehez laacutesd

Kaldellis 2005 ndash teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel nagy veszteseacuteg hogy műve nem maradt fenn mivel tema-tikusan sok paacuterhuzamot mutat az uumlnnepek eredettoumlrteacuteneteinek fő forraacutesaacuteval Ioanneacutes Malalasszal

40 Graf 2015 6941 Graf 2015 69 31 jegyzet tovaacutebbi szakirodalommal42 Koumlves-Zulauf 1995 103

58

kiacutevuumllre keruumllt fő ceacuteljuk a vertikaacutelis taacutersadalmi kapcsolatok megerősiacuteteacutese volt Lehet meacuteltatlankodni az egyhaacutezatyaacutek szűklaacutetoacutekoumlrűseacutegeacuten de valoacutesziacutenűleg mindnyaacutejan haacutet-borzongatoacutenak talaacuteljuk a gondolatot hogy karaacutecsonykor kuumlloumlnboumlző szinteken dol-gozoacute főnoumlkeinknek valoacuteban eacuterteacutekes ajaacutendeacutekokat kelljen adnunk Nincs okunk keacutetel-kedni Asterios szavaiban hogy ez mikeacutent volt kivitelezhető az ajaacutendeacutekok nagy reacutesze koumlrbejaacutert mint gyerekek koumlzoumltt a labda amit kaptak meacuteg aznap tovaacutebbadtaacutek eacutes előre megjoacutesolhatoacute moacutedon a java veacuteguumll a legbefolyaacutesosabb szemeacutelyek kezeacuteben landolt bdquoaho-gyan veacuteguumll minden folyoacute a tengerbe oumlmlikrdquo43

b) Libanios csak egeacuteszen roumlviden tett emliacuteteacutest arroacutel a szokaacutesroacutel hogy a mulato-zoacutek bekopogtattak a haacutezak ajtajaacuten Ennek ceacuteljaacuteroacutel Libanios nem iacutert Asterios szerint Amaseaacuteban igen gyakorlati eacutes haszonelvű ceacutelboacutel tetteacutek itt a kopogtataacutes ceacutelja a peacutenzkeacute-reacutes E mulatsaacuteg reacutesztvevőit a puumlspoumlk a koumlvetkezőkeacuteppen nevezi meg deacutemotai agyrtai eacutes orkheacutestras thaumatopoioi Mindkeacutet kifejezeacutes nagy jelentőseacuteggel biacuter s iacutegy bővebb eacutertelme-zeacutesre szorulnak Az orkheacutestras thaumatopoioi sziacutenhaacutezi mutatvaacutenyost jelent Baacuter az oacutekor-nak ez az előadoacute-műveacuteszeti aacutega sajnos keveacutesseacute ismert jelenteacutese nem nagyon kuumlloumln-boumlzoumltt a mai cirkuszi műfajoktoacutel bűveacuteszek zsonglőroumlk akrobataacutek leacutete igazolhatoacute az oacutekorboacutel is A deacutemotai agyrtai eacutertelmezeacutese nehezebb Az agyrtai e kontextusban csavar-goacutet jelent akaacuter a szoacute szoros eacutertelemben akaacuter minősiacutető ciacutemkekeacutent semmirekellő ala-csony taacutersadalmi staacutetuszuacute szemeacutely A deacutemoteacutes etimoloacutegiailag a neacutephez tartozoacutet jelent ha a szoacute szociaacutelis eacutertelemben szerepel akkor itt gyakorlatilag csőcseleacuteket jelent Keacutesőbb a VI szaacutezadra azonban a szoacute jelenteacutese specializaacuteloacutedik mivel a deacutemos = neacutep szoacute bdquocirku-szi paacutertrdquo jelenteacutest vesz fel a deacutemoteacutes gyakran ezeknek a paacutertoknak az aktivistaacuteit jelenti egyes szerzőkneacutel egeacuteszen konzekvens moacutedon44 Asterios szoumlvege valoacutesziacutenűleg tuacutelsaacutego-san korai hogy az ő deacutemoteacuteseinek is ilyen speciaacutelis jelenteacutest tulajdoniacutetsunk

A szoumlveg tartalmaz meacuteg egy fontos szoacutet amit a szakirodalom nem hangsuacutelyoz Asterios megmondja hogy mit akarnak csinaacutelni ezek a bdquocsavargoacutekrdquo miutaacuten bejutottak a haacutezakba deacutethen eupheacutemusin az iroacuteniaacutet jelző deacutethen szoacutecska utaacuten az eupheacutemeoacute ige szere-pel Ez ugyanaz a szoacute mellyel maacuter Libaniosnaacutel is talaacutelkoztunk csak ott főneacutevi alakban Ez az ige taacutegabb eacutertelemben vonatkozhat egyszerűen az uumlnnepi joacutekiacutevaacutensaacutegokra azeacutert akarnak bejutni a haacutezba hogy boldog uacutej eacutevet kiacutevaacutenjanak Ezen tuacutel az eupheacutemeoacutenak van egy alapvetőbb rituaacutelis-vallaacutesi jelenteacutese is nem veacuteletlen hogy etimoloacutegiai szempontboacutel ugyanazt jelenti mint a latin bene-dicere aacuteldani Az eupheacutemeoacute jelentheti hogy joacute előjel-keacutent felhangzoacute szavakat mondani elkeruumllni a baljoacutes eacutertelmű szavak hasznaacutelataacutet45 Az adott kontextusban szinte biztosan rituaacutelisan kell eacutertelmeznuumlnk a bdquocsavargoacutekrdquo szaacutejaacute-boacutel elhangzoacute szavak ceacutelja hogy maacutegikusan előmozdiacutetsaacutek a haacutez lakoacuteinak joacuteleacuteteacutet baacuter-mik is legyenek ezek a szavak Meacuteg azt sem zaacuterhatjuk ki hogy itt egyfajta bdquoregoumlleacutesrőlrdquo van szoacute s ezeacutert vaacuternak csereacutebe peacutenzajaacutendeacutekot Noha Asterios leiacuteraacutesa a haacutezakat ostrom alatt tartoacute eacutes egeacuteszen kifosztoacute taacutersasaacutegokroacutel nyilvaacuten erősen karikiacuterozott az utcai inzul-

43 Asterios IV 344 Toacuteth 2005 119ndash12045 Goumldde 2003 2011

59

tusok aligha voltak olyan gyakoriak mint a puumlspoumlk aacutelliacutetja de a keacutep olyan idilli sem lehetett mint Libaniosnaacutel

Asterios egy maacutesik a vaacuterost koumlrbekolduloacute taacutersasaacutegroacutel is emliacuteteacutest tesz ez pedig a gye-rekekeacute akik ezuumlstoumlzoumltt almaacutekat kiacutenaacuteltak eladaacutesra termeacuteszetesen eacuterteacutekuumlk duplaacutejaacuteeacutert Baacuter Asterios a kettőt egymaacutes utaacuten emliacuteti egyaacuteltalaacuten nem biztos hogy paacuterhuzamosan zajlottak

c) Libanios Antiochiaacuteja eseteacuteben nem tudjuk megiacuteteacutelni mennyiben vaacuterosi illetve videacuteki volt az uumlnnep jellege Asterios viszont egyeacutertelműen fogalmaz a vaacuterosba laacuteto-gatoacute parasztok jaacutembor egyszerű neacutepek sőt Asteriostoacutel egyenesen a hieros rsquoszentrsquo jelzőt kapjaacutek akik a Kalendae uumlnnepe elől paacutenikszerűen menekuumllnek haza Tehaacutet itt egyeacuter-telműen egy urbaacutenus uumlnnepről van szoacute46

d) Az uumlnnephez sajaacutetos felvonulaacutes is tartozott a katonaacutek egy szekeret hasznaacuteltak sziacutenpadkeacutent Innen guacutenyoltaacutek ki a kuumlloumlnboumlző hivatalokat (archeacute) meacuteg a legmaga-sabb archeacuteval szemben is megengedteacutek maguknak a guacutenyt Ez a koumlruumlliacuteraacutes leginkaacutebb a csaacuteszaacuterra utalhat A katonaacutek jelmezt viseltek Asterios szerint egyesek doryphorosnak (rsquodaacuterdaviacutevőrsquo rsquotestőrrsquo) oumlltoumlztek maacutesok pedig nőnek maszkiacuteroztaacutek magukat A női ruhaacuteba oumlltoumlzeacutes eacutes keacutesőbb neacuteha nők feacuterfiruhaacuteba oumlltoumlzeacutese a Kalendaek aacutellandoacute reacutesze lesz Toumlbben felteacutetelezteacutek hogy e szereplők a testőroumlk eacutes a houmllgyek egy bdquokiraacutelyrdquo kiacuteseacute-reteacutet alkotjaacutek47 E kutatoacuteknak nyilvaacuten a keacutesőbbi koumlzeacutepkori bolondok kiraacutelya farsangi kiraacutely alakja lebegett a szemuumlk előtt azonban maga Asterios nem mondja ezt ki Baacuter valoacuteban az a messze legvaloacutesziacutenűbb lehetőseacuteg hogy itt egy bdquocsaacuteszaacuterrdquo vonul fel kiacuteseacutere-teacutevel a menet elvileg lehetett a konzulok diacuteszfelvonulaacutesaacutenak vagy valamilyen katonai esemeacutenynek a paroacutediaacuteja is Egy indirekt eacuterv hozhatoacute fel amellett hogy itt a csaacuteszaacutert parodizaacuteljaacutek a konzulok beiktataacutesa nagy esemeacuteny lehetett a fővaacuterosban egy videacuteki helyőrseacutegben viszont keveset szaacutemiacutetott a katonaacutek szaacutemaacutera az uacutejeacutev a csaacuteszaacuternak adott hűseacutegeskuuml meguacutejiacutetaacutesaacutenak a napja volt48 Asterios nem emliacuteti a csaacuteszaacutert annaacutel toumlbb-szoumlr a konzuli hivatalt de ennek oka nemcsak az lehet hogy a taacutemadaacutesok ceacutelkereszt-jeacuteben nem a csaacuteszaacuter aacutellt az is elkeacutepzelhető hogy Asterios diplomatikusan nem akarja hangsuacutelyozni hogy a vaacuterosban nyilvaacutenosan koumlvetik el a felseacutegseacuterteacutes bűneacutet A guacuteny az előkelők kiguacutenyolaacutesa azonban keacutetseacutegtelenuumll reacutesze volt az amaseai szokaacutesoknak Elő-szoumlr akkor emliacuteti ezt a szerző mikor a vaacuterosba laacutetogatoacute videacutekiek seacutertegeteacuteseacuteről szoacutel A hasznaacutelt ige a komoacuteduntai komeacutediaacuteznak mely meacuteg toumlbbfeacutelekeacutepp lenne eacutertelmez-hető azonban a folytataacutes miszerint meacuteg a papokra is raacutetaacutemadnak egyeacutertelműveacute teszi hogy ez a komeacutediaacutezaacutes guacutenyoloacutedaacutest csuacutefoloacutedaacutest jelent49 Egyeacutertelműbb megfogalma-zaacutest talaacutelunk kicsit keacutesőbb a katonaacutek felvonulaacutesaacutenaacutel Ennek reacutesze a toumlrveacutenyek eacutes az aacutellamhatalom ellen iraacutenyuloacute treacutefaacutelkozaacutes50

46 Asterios IV 6 147 Peacuteldaacuteul Harris 2011 17 Datema 1970 230 Arbesmann 1979 115 Versnel 1993 206 Twyc-

rossndashCarpenter 2002 3448 Gaacutespaacuter 1982 28 42ndash4349 bdquoκωμῳδοῦνται λόγοις καὶ ἔργοιςmiddot πληροῦνται τῆς ὕβρεως οἱ βέλτιστοι ἡμῶν προφῆται τὰ ἀπόνηρα ζῶα αἱ ἁπλοϊκαὶ τοῦ Θεοῦ εἰκόνες οἱ ἐν ἐλευθερίᾳ πιστοὶ δοῦλοι τῆς ἡμετέρας ζωῆςrdquo (62)

50 bdquoπαιδιὰν κατὰ τῶν νόμων καὶ τῆς ἀρχῆς ἧς ἐτάχθησαν φύλακεςrdquo (71)

60

Miutaacuten Asterios bebizonyiacutetotta hogy a Kalendae megrontja a taacutersadalom minden csoportjaacutet a homiacutelia befejező reacuteszeacuteben a gazdagokat eacutes hatalmasokat ostorozza az aacutellam vezetői a veacutegtelenseacutegig korruptak a rablott peacutenzt prostituaacuteltakra eacutes sziacuteneacuteszekre koumlltik joacuteteacutekonysaacuteg helyett azonban ndash amint toumlrteacuteneti peacuteldaacutekkal is bizonyiacutetja ndash meacuteg a konzuli hivatal utaacuten is lehet meacutelyre bukni hiszen mindez csak hiuacutesaacutegok hiuacutesaacutega Ezek az utolsoacute fejezetek sajaacutetos feacutenybe helyezik az előzőeket Toumlbbeacute-keveacutesbeacute igazat adhatunk Grafnak aki maacuter-maacuter polgaacuteri engedetlenseacuteget laacutet bele a klerikus szerzők Kalendae-ellenes kirohanaacutesaiba melyek egy fontos eacutes reprezentatiacutev aacutellami riacutetus leacutetjo-gosultsaacutegaacutet keacuterdőjelezik meg51 Koumlztuumlk is talaacuten Asterios megy legtovaacutebb aki nem pusz-taacuten az uumlnnep romlottsaacutegaacutet taacutemadja hanem magaacutet a konzuli inteacutezmeacutenyt keacuterdőjelezi meg s ezen keresztuumll oacutehatatlanul a teljes politikai elitet ndash mikoumlzben paacuter sorral fentebb maga roacutetta meg a katonaacutekat amieacutert kifiguraacutezzaacutek az aacutellam vezetőit Nem tudjuk hogy Asterios eacuterzeacutekelte-e ezt az ellentmondaacutest az mindenesetre vilaacutegos hogy a toumlrteacutenetben az igazi anarchista maga a puumlspoumlk

Libanios eacutes Asterios reacuteszletesen bemutatott forraacutesszoumlvegei koumlzel egykoruacuteak de maacutes-maacutes reacutegioacuteboacutel szaacutermaznak Tartalmaznak koumlzoumls elemeket iacutegy peacuteldaacuteul az ajaacutendeacute-kozaacutest de sok a taacutergyszerű elteacutereacutes is kuumlloumlnoumlsen az uumlnnepi felvonulaacutesok bemutataacutesaacute-ban A koumlzoumls elemeket elfedni laacutetszik a radikaacutelisan elteacuterő megiacuteteacuteleacutes Libanios uumlnnepe valoacuteban uumlnnep szent nap Baacuter tartalmi szempontboacutel naacutela is a mulatozaacuteson ivaacuteson van a hangsuacutely de szoacutehasznaacutelataacuteban a szentseacuteg uumlnnepeacutelyesseacuteg a numinoacutezus eacuterzeteacutet igyekszik felkelteni Erre szolgaacutel az uumlnnep megszemeacutelyesiacuteteacutese a Kilencedik beszeacutedben akiami maga is nagyhatalmuacute eacutes ellenaacutellhatatlan istenseacutegkeacutent jelenik meg a sorok koumlzoumltt Az eacutelet ezekben a napokban olyan akaacuter a Boldogok Szigetein Az uumlnnepen lehetőseacuteg nyiacutelik a bdquotiszta gondolatokban valoacute oumlrvendezeacutesrerdquo (ταῖς γνῶμαις καθαραῖς ἀπολαύειν) ndash ami nem toumlbb mint patetikus megnevezeacutese a munkaszuumlneti napnak Libanios az univerzaacutelis szeretet eacutes oumlroumlm maacuter-maacuter groteszk keacutepeit ideacutezi fel meacuteg a gyer-mekeacutet gyaacuteszoloacute apa faacutejdalma is enyhuumll e napokban Libanios bemutataacutesaacuteban az uumlnnep valoacuteban az aranykor megeacuteleacuteseacutevel egyeneacuterteacutekű Asterios leiacuteraacutesaacuteban ugyanezt a napot az anarchia jellemzi eacutes a csőcseleacutek uralma a tisztes polgaacuterok pedig rettegve buacutejnak meg haacutezaikban

A keacutet keacutep kuumlloumlnbseacutegeacutenek oka elsősorban retorikai de valamennyi teacutenyszerű kuumlloumlnb-seacuteg is aacutellhat moumlgoumlttuumlk Ez reacuteszben az elteacuterő helysziacutenből fakad de a szoumlvegek keletke-zeacutese koumlzoumltt eltelt koumlzel egy eacutevtized is szerepet jaacutetszhat benne Semmilyen forraacutessal nem rendelkezuumlnk arroacutel hogy a kultuszok betiltaacutesa milyen azonnali hataacutessal jaacutert az uumlnne-pekre Az aacuteldozatok bemutataacutesa mindenkor a helyi papsaacuteg feladata volt az uumlnnepek-hez kapcsoloacutedoacute egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegokat viszont az oumlnkormaacutenyzatok szervezteacutek Semmi-lyen adattal nem rendelkezuumlnk arra neacutezve hogy a kultuszok betiltaacutesa hogyan eacuterintette a nem aacuteldozati jellegű cselekmeacutenyek finansziacuterozaacutesaacutet milyen helyi alkuk soraacuten dőlt el hogy egy-egy szokaacutest profaacutennak vagy politeistaacutenak minősiacutetettek s iacutegy tiltottnak nyil-vaacuteniacutetotta a helyi tanaacutecs is Logikus a felteacutetelezeacutes hogy a finansziacuterozaacutesban s aacuteltalaacute-

51 Graf 2012

61

ban az aacutellami taacutemogataacutesban bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesok azt eredmeacutenyezteacutek hogy a Kalen-dae szervezeacuteseacuteben nagyobb szerep jutott az alulroacutel joumlvő kezdemeacutenyezeacuteseknek vagyis a nem az elit reacuteszeacutet alkotoacute koumlzoumlsseacutegeknek Ezek koumlzuumll kettőt meg is emliacutet Asterios a katonasaacutegot eacutes a szervezett szoacuterakoztatoacuteipart

A Kalendae tovaacutebbi forraacutesai nem csupaacuten az uumlnnep rendkiacutevuumlli elterjedtseacutegeacutere utal-nak hanem nagymeacuterteacutekű helyi kuumlloumlnbseacutegekre is Eacuterdemes ezeket egyenkeacutent idő-rendben haladva bemutatni

Pacianus (310 kndash391)

A latin nyelvű nyugaton az első szoumlveg mely a Kalendae uacutejszerű formaacuteban toumlrteacutenő meguumlnnepleacuteseacuteről tanuacuteskodik Pacianus hispaacuteniai puumlspoumlk iacuteraacutesa Pacianus 310 koumlruumll szuumlletett ő Barcelona első ismert puumlspoumlke Csalaacutedos ember volt fia Flavius Dexter Honorius alatt a praefectus praetorio rangjaacuteig emelkedett Szent Jeromos szemeacutelye-sen is ismerte őt A De viris illustribusban Jeromos emliacuteti Pacianust eacutes egy Cervus azaz rsquoSzarvas rsquo ciacutemű iacuteraacutesaacutet52 Egy helyen maga Pacianus is utal erre a ndash sajnos ndash elveszett iacuteraacute-saacutera eacutes ez kicsit toumlbbet elaacuterul a tartalmaacuteroacutel Egy teljesen maacutes teacutemaacutejuacute műveacuteben a bűn-baacutenatra figyelmeztető buzdiacutetaacutesait a puumlspoumlk egy ironikus megjegyzeacutessel zaacuterja nem sze-retne tuacutel sokat beszeacutelni a bűnoumlkről hiszen ezek reacuteszletes bemutataacutesa is inspiraacutelhatja azok elkoumlveteacuteseacutet

Ugyanis azt hiszem hogy legutoacutebb az a bizonyos Szarvas ezt eacuterte el hogy annaacutel szorgalmasabban gyakoroltaacutek mineacutel nyomateacutekosabban intetteacutek őket Eacutes ennek a nyilvaacutenvaloacute eacutes gyakran ismeacutetelt szeacutegyentelenseacutegnek a megfeddeacutese uacutegy tűnik nem elnyomta hanem meacuteg oktatta is a kicsapongaacutest Eacuten szerencseacutetlen Mifeacutele gaztettet koumlvettem el Talaacuten azt sem tudtaacutek hogyan kell bdquoszarvast csinaacutelnirdquo ha a feddeacutes reacuteveacuten nem mutattam volna meg nekik53

Cervu(lu)m facere azaz rsquoszarvas(kaacute)t csinaacutelnirsquo Mit is jelenthet ez a rejteacutelyes kifejezeacutes Nemcsak a megemliacutetett szokaacutes hanem a szoacutefordulat is szaacutemos alkalommal fog meacuteg visszateacuterni a Kalendae uumlnnepeit kaacuterhoztatoacute szentbeszeacutedekben Gallia eacutes Itaacutelia teruumlle-teacuten A Kalendae uumlnnepeacuten tartott vidaacutem menet reacutesztvevői a keacutesőbbi forraacutesok szerint bizonyos aacutellatoknak oumlltoumlztek melyek koumlzoumltt kiemelkedő jelentőseacutegű volt a szarvas olyannyira hogy aacuteltalaacuteban annak a megnevezeacuteseacutevel utalnak az egeacutesz szokaacutesra54 Mit aacuterul el Pacianus e szokaacutesroacutel a puszta leacuteteacuten tuacutel Előszoumlr is azt hogy a puumlspoumlk szigo-

52 Hieronymus PG 23 703 cap 106 bdquoPacianus in Pyrenaei iugis Barcelonae episcopus [hellip] scripsit varia opuscula de quibus est Cervusrdquo

53 Pacianus PL 13 1081 bdquoHoc enim puto proxime Cervulus ille profecit ut eo diligentior fieret quo impressius notabatur Et tota illa reprehensio dedecoris expressi ac saepe repetiti non comp-ressisse videatur sed erudisse luxuriam Me miserum Quid ego facinoris admisi Puto nescierant Cervulum facere nisi illis reprehendendo monstrassemrdquo

54 A cervulum facere jelenteacuteseacutet Denk (1906 430) tisztaacutezta

62

ruacutean eliacuteteacutelte azonban azt sajnos nem tudhatjuk hogy milyen indokkal tett iacutegy Valoacute-jaacuteban azt sem tudjuk meg hogy Barcelona koumlrnyeacutekeacuten milyen alkalomboacutel keacutesziacutetettek szarvasmaszkot Mivel a kifejezeacutes keacutesőbb csak eacutes kizaacuteroacutelag a Kalendae kapcsaacuten fordul elő erősen valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy maacuter itt is erről van szoacute de ezt teljes bizonyossaacuteggal nem aacutelliacutethatjuk Fontos eacuteszrevenni hogy Pacianus a Szarvas ciacutemet adta az iacuteraacutesnak eacutes nem mondjuk a Kalendae ciacutemet tehaacutet reacuteszeacuteről az eliacuteteacutelő szavak nem aacuteltalaacuteban a fon-tos aacutellami uumlnnepnek szoacuteltak hanem egy konkreacutet szokaacutesnak az aacutellatmaszkok viseleacuteseacute-nek Eacutes talaacuten a legfontosabb informaacutecioacute amit a roumlvid megjegyzeacutes elaacuterul sokan eacuteppen Pacianus koumlnyvecskeacutejeacuteből tanultaacutek meg hogyan kell bdquoszarvast csinaacutelnirdquo Nincs mieacutert keacutetelkednuumlnk az egeacuteszseacuteges oumlniroacuteniaacutet megcsillantoacute kijelenteacutes objektiacutev igazsaacutegtartal-maacuteban Pacianus valoacuteban azon kapta magaacutet hogy iacuteraacutesa is hozzaacutejaacuterult a szokaacutes neacutepsze-rűveacute vaacutelaacutesaacutehoz Ez egyeacutertelműen jelzi hogy olyan szokaacutesroacutel van szoacute mely a korszak-ban terjedőben volt Vajon taacutersadalmilag vagy regionaacutelisan milyen iraacutenyban zajlott ez a folyamat Amennyiben Pacianus sajaacutet koumlnyvecskeacutejeacutet is felelősseacute teszi ez arra utal hogy a műveltebb koumlnyvolvasoacute tehaacutet vaacuterosi teruumlleteken a szokaacutes koraacutebban nem volt ismert azaz a terjedeacutes iraacutenya a videacutek a parasztok koumlreacuteből indult eacutes innen jutott el a vaacuterosokba talaacuten Pacianus Barcelonaacutejaacuteba is Ennyi informaacutecioacutet szűrhetuumlnk le a roumlvid megjegyzeacutesből mely a maszkos felvonulaacutesok legkoraacutebbi emliacuteteacutese

AmbrosiusSzent Ambrus (340 kndash397)

A koumlvetkező forraacutesadatunk szerzője Szent Ambrus Ambrosius 374-től Milaacutenoacute puumlspoumlke Egy iacuteraacutesaacuteban egy hosszabb reacuteszt a kiacutegyoacutet eltaposoacute szarvas allegorikus keacutepeacutenek szentel amely a kereszteacuteny oacutekorban koumlzkedvelt volt Az erőteljes eacutes koumlltői proacutezaacutet meghoumlkkentő befejezeacutes zaacuterja bdquoMaacuter eleget szoacuteltunk a bevezeteacutesben amikeacuteppen a szarvas jaacutetszik az eacutev kezdeteacuten a toumlmeg szokaacutesa szerintrdquo55 Itt maacuter egyeacutertelmű hogy az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedoacute neacutepi alakoskodaacutesroacutel van szoacute amelyet azonban Ambrus teljesen maacuteshogy eacuterteacutekel mint a tőle időben nem tuacutel taacutevoli Pacianus Ami ott dedecus (rsquoszeacutegyentelenseacutegrsquo) eacutes luxuria (rsquokicsapongaacutesrsquo) itt csupaacuten koumlnnyed poeacuten forraacutesa a Krisztussal azonosiacutetott szarvasroacutel szoacuteloacute fejezet lezaacuteraacutesakeacutent keruumll ide ez a maacutesik szarvas ndash Pacianus alighanem iacutezleacutestelen blaszfeacutemiakeacutent eacuterteacutekelte volna ezt a retorikai fordulatot

Elkeacutepzelhetetlen hogy Ambrus aki kuumlzdoumltt a Victoria-oltaacuter visszaaacutelliacutetaacutesa ellen eacutes szerepe volt Theodosius pogaacuteny kultuszokat betiltoacute dekreacutetumaacutenak megszuumlleteacuteseacute-ben iacutegy iacutert volna az uacutejeacutevi szarvasroacutel ha baacutermi pogaacutenysaacutegot baacutelvaacutenyimaacutedaacutest laacutet benne E tolerancia okaacuteroacutel csak talaacutelgathatunk Lehetseacuteges hogy szaacutemaacutera taacutevoli idegen szo-kaacutesroacutel van szoacute nem olyasmiről ami Milaacutenoacute utcaacutein zajlott minden eacutevben ugyanakkor az utalaacutes odavetett jellege bizonyiacutetja hogy azeacutert olyan szokaacutesroacutel van szoacute amit Ambrus is joacutel ismert eacutes vaacuterhatoacute koumlzoumlnseacutege is magyaraacutezat neacutelkuumll eacutertette miről van szoacute Az bdquoide-genseacutegrdquo ebben az esetben talaacuten nem annyira foumlldrajzi hanem taacutersadalmi a szokaacutest

55 Ambrosius PL 14 813 bdquoSed iam satis nobis in exordio tractatus sicut in principio anni more vulgi cervus adlusit Pergamus ad ceterardquo

63

vulgi more gyakoroltaacutek az egyszerű neacutep talaacuten a videacuteki neacutep koumlreacuteben Ambrus szaacutemaacutera akinek a pogaacutenysaacuteg elleni harc Symmachusok eacutes taacutersaik elleni politikai csataacuterozaacutesokat jelentette maacuteshogy iacuteteacutelhette meg a falusi szokaacutesokat mint a parasztok lelki gondozaacute-saacuteeacutert is felelős Pacianus puumlspoumlk egy taacutevoli provinciaacuteban

Ioacuteanneacutes ChrysostomosAranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos (349 kndash407)

Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos azaz Ioacuteanneacutes Chrysostomos az első aacuteltalunk ismert szerző aki teljes homiacuteliaacutet szentelt a Kalendae keacuterdeacuteseacutenek meacuteghozzaacute mindjaacutert kettőt Az első a ciacutemeacuteben is a Kalendaera utal keletkezeacutesi idejeacutet Fritz Graf 387 eacutes 398 januaacuter 1-je koumlzeacute dataacutelja56 mivel a bevezetőből kideruumll hogy a beszeacutedet Jaacutenos maacuter papkeacutent tartotta de taacutevol leacutevő puumlspoumlkeacutet helyettesiacutetve Roumlvidebben kiteacuter a teacutemaacutera a Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute homiacuteliaacuteban is57

Mindkeacutet szoumlveg erőteljes invektiacuteva ami keveacutes reacuteszletet aacuterul el magaacuteroacutel az uumlnnep-ről Graf elsősorban az eacuterveleacutes agresszivitaacutesaacutet hangsuacutelyozza hiszen egy olyan uumlnnep ellen inteacutez taacutemadaacutest amely az aacutellam uumlnnepe moumlgoumltte ott aacutell a toumlrveacuteny eacutes Aranyszaacutejuacute a Kalendae meguumlnnepleacutese elleni felleacutepeacutest koumlvetelve olyan peacuteldaacutekra hivatkozik mint az oacuteszoumlvetseacutegi Phineas aki megoumllte egy honfitaacutersaacutet mert az kaacutenaaacutenita nővel haacutelt (Num 257ndash8) A szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy mint buzdiacutetaacutes vagy akaacuter usziacutetaacutes az aacutellam elleni polgaacuteri engedetlenseacutegre Ismerve Aranyszaacutejuacute eacuteleteacutenek keacutesőbbi fordulatait ez az atti-tűd aligha volt idegen jellemeacutetől azonban uacutegy gondolom eacuterdemes megkiacuteseacuterelnuumlnk a szoumlveg aacuternyaltabb eacutertelmezeacuteseacutet

Chrysostomos nem beszeacutel reacuteszletesen az uumlnnep esemeacutenyeiről A nem kifejezetten karakterisztikus eacutejszakai mulatsaacutegokon tuacutel emliacuteti az ajaacutendeacutekozaacutest az ajtoacutekat diacutesziacutető koszoruacutekat58 a nap előjel jellegeacutet eacutes eacuteppen azon a ponton ahol nagyon fontos lenne tudnunk hogy mi zajlott januaacuter 1-jeacuten Antiochiaacuteban keacuteteacutertelműen fogalmaz A Kalendae elleni eacutervei moraacutelteoloacutegiai szempontboacutel szegeacutenyesek Asterios neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbbi homiacuteliaacutejaacuteban keacutepes raacute hogy az uumlnnep minden aproacute reacuteszleteacutet az aacuteltalaacute-nos etika meacuterlegeacutere tegye eacutes koumlnnyűnek talaacutelja Az őt koumlvető egyhaacutezatyaacutek leggyakrab-ban a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes beacutelyegeacutet suumltik a Kalendaera ha nem is teljesen jogosan de meacutegis elfogadhatoacute eacutervekkel alaacutetaacutemasztva Chrysostomos beszeacutede olyan vaacutedbeszeacuted amely-ből hiaacutenyzik a bizonyiacutetaacutes Alighanem jogosan vaacutedolja a Kalendae reacutesztvevőit reacuteszeges-seacuteggel eacutes maacutes hasonloacute bűnoumlkkel de a meggyőzeacutesre valoacute toumlrekveacutes hiaacutenyzik beszeacutedeacute-ből csakuacutegy mint az igazaacuten komoly vaacutedak s a modern kutatoacutet veacutegső soron keacutetseacutegek koumlzoumltt hagyja hogy meacutegis mi zajlott a Kalendae napjain Ugyanis Chrysostomos meg-fogalmaz egy vaacutedat

Mert koumlruumlloumlttuumlnk is haacuteboruacute zajlik ma nem az amalekitaacutek taacutemadaacutesa ellen ahogy akkor eacutes nem maacutes barbaacuterok rohama ellen hanem deacutemonok paraacutedeacuteznak (daimonoacuten

56 Graf 2012 18057 PG 48 953ndash962 PG 48 964ndash982 Nilsson 1916 Graf 2015 135ndash138 Maxwell 2006 15ndash15758 PG 48 954

64

pompeusantoacuten) az agoraacuten Ugyanis a ma zajloacute oumlrdoumlgi egeacutesz eacutejszakaacutes uumlnnepleacutes a csuacute-foloacutedaacutesok a gyalaacutezkodaacutesok az eacutejszakai taacutencok eacutes az a nevetseacuteges komeacutedia minden ellenseacutegneacutel suacutelyosabb moacutedon tartjaacutek fogsaacutegban vaacuterosunkat59

Kicsit keacutesőbb uacutejra elhangzik egy a deacutemonok felvonulaacutesaacutera utaloacute megjegyzeacutes

Mikor hallod a laacutermaacutet eacutes hogy az agora megtelt zűrzavarral hitvaacuteny eacutes feacutektelen emberek oumlrdoumlgi felvonulaacutesaacuteval (pompeacute diabolikeacute) maradj otthon eacutes vonulj feacutelre ettől a felfordulaacutestoacutel60

A keacutesőbbi főleg latin de goumlroumlg nyelvű szerzők is majd arroacutel iacuternak hogy uacutejeacutevkor pogaacuteny szokaacutest koumlvetve az emberek pogaacuteny isteneknek oumlltoumlzkoumldve vonulnak fel vaacutero-sokban Chrysostomos is erre laacutetszik utalni A kutatoacutek jelentős reacutesze elfogadja hogy a deacutemonok pompeacuteja mely Antiochia koumlzterein zajlik istenek azaz istenszobrok vagy isten-nek oumlltoumlzoumltt jelmezes emberek felvonulaacutesaacutet jelenti olyan formaacuteban ahogy keacutesőbb peacuteldaacuteul Petrus Chrysologus szoumlvegei bemutatjaacutek61 Azonban ha Antiochia lakoacutei iste-neknek oumlltoumlzkoumldtek vagy akaacuter csak istenek szobraival vonultak fel a vaacuteros koumlzterein akkor az Aranyszaacutejuacute mieacutert nem vaacutedolja őket baacutelvaacutenyimaacutedaacutessal Baacuter a keacutet megjegyzeacutes a pogaacuteny istenseacutegek megjeleniacuteteacuteseacutere laacutetszik utalni a szoacutenok meacutegsem veti foumll az idolatria vaacutedjaacutet eacutes a folytataacutes egy maacutesik eacutertelmezeacutest is megenged sőt uacutegy gondolom egy maacutesik jelenteacutest koumlvetel meg Az első emliacuteteacutesneacutel metaforikus deacutemonokroacutel van szoacute az eacutejsza-kai mulatsaacutegok taacutencok komeacutediaacutek azok a bdquodeacutemonokrdquo melyek a tereken paraacutedeacuteznak eacutes fogsaacutegban tartjaacutek a vaacuterost nem pedig deacutemonok maszkjait viselő emberek A maacuteso-dik alkalommal maacuter egyeacutertelműen emberek alkotjaacutek az oumlrdoumlgi felvonulaacutest azonban ez nem jelenti azt hogy pogaacuteny isteneket megszemeacutelyesiacutető emberek vonulnak fel baacutermi maacutesra is utalhat amit Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos bűnoumls dolognak tartott A bdquopompa diabolirdquo a saacutetaacuten eacutes az ő felvonulaacutesainak megtagadaacutesa a kereszteleacutesi fogadalom reacutesze a kifejezeacutes raacutesuumlteacutese baacutermilyen uumlnnepi rendezveacutenyre retorikai eszkoumlz melynek ceacutelja hogy a hallgatoacutesaacuteg a kereszteleacutesi eskuuml alapvetően metaforikus szoacutefordulataacutet felismerje a teacutenylegesen zajloacute uumlnnepseacutegben s ezaacuteltal elfogadja hogy az uumlnnepen valoacute reacuteszveacutetel gyakorlatilag aposztaacutezia62

59 PG 48 954 bdquoΚαὶ γὰρ καὶ ἡμῖν πόλεμος συνέστηκε νῦν οὐκ Ἀμαληκιτῶν ἐπελθόντων καθάπερ τότε οὐδrsquo ἑτέρων τινῶν βαρβάρων καταδραμόντων ἀλλὰ δαιμόνων πομπευσάντων ἐπὶ τῆς ἀγορᾶς Αἱ γὰρ διαβολικαὶ παννυχίδες αἱ γινόμεναι τήμερον καὶ τὰ σκώμματα καὶ αἱ λοιδορίαι καὶ αἱ χορεῖαι αἱ νυκτεριναὶ καὶ ἡ καταγέλαστος αὕτη κωμῳδία παντὸς πολεμίου χαλεπώτερον τὴν πόλιν ἡμῶν ἐξῃχμαλώτισαν [hellip]rdquo

60 PG 48 957 bdquoὅταν ἀκούσῃ θορύβους ἀταξίας καὶ πομπὰς διαβολικὰς πονηρῶν ἀνθρώπων καὶ ἀκολάστων τὴν ἀγορὰν πεπληρωμένην οἴκοι μένε καὶ τῆς ταραχῆς ἀπαλλάττῃς ταύτηςrdquo

61 Arbesmann 1979 114 iacutegy eacutertelmezi maszkos pompeacutenak hasonloacutekeacuteppen Gleason 1986 110 Harris 2011 14 Graf 2015 135ndash136

62 Waszink 1947 a kereszteleacutesi fogadalom pompa diabolae kifejezeacuteseacutere valoacute utalaacutesokat vizsgaacutelva me-lyek kuumlloumlnoumlsen Tertullianusnaacutel gyakoriak nagyon hataacuterozottan arra a konkluacutezioacutera jut hogy ez a pompa nem szemeacutelyeket jelent hanem dolgokat a saacutetaacuten teveacutekenyseacutegeit

65

Ez az eacutertelmezeacutes nem zaacuterja ki valamilyen maszkos felvonulaacutes leacuteteacutet A csuacutefoloacutedaacutes guacutenyoloacutedaacutes szavai nagyon erősen jelen vannak a szoumlvegben τὰ σκώμματα αἱ λοιδορίαι καταγέλαστος αὕτη κωμῳδία ez toumlrteacutenhetett szervezett ritualizaacutelt keretek koumlzoumltt is mint Asterios Amaseaacuteban valamilyen nyilvaacutenos felvonulaacutes vagy előadaacutes formaacutejaacuteban melynek ceacutelja a taacutersadalmi rend eacutes az elit kicsuacutefolaacutesa nem pedig pogaacuteny istenek meg-szemeacutelyesiacuteteacutese Nehezen elkeacutepzelhető hogy Chrysostomos kihagynaacute a baacutelvaacutenyimaacute-daacutes vaacutedjaacutet ha egyszer kiacutenaacutelkozott a lehetőseacuteg A beszeacuted koumlzpontjaacuteban azonban nem ez hanem egy maacutesfajta vaacuted aacutell Szerzőnk eacuterveleacutese Szent Paacutel egy helyeacutere taacutemaszkodik (bdquoMegtartjaacutetok a napokat eacutes hoacutenapokat eacutes időket meg az esztendőketrdquo Gal 410ndash11) Chrysostomos szerint a Kalendaeban a bűn a bdquojoacuterdquo eacutes bdquorosszrdquo napok megkuumlloumlnboumlzte-teacutese Szerinte az emberek azeacutert mulatoznak a Kalendae napjaacuten mert e nap bdquojoacuterdquo nap olyan nap mely az egeacutesz eacutev minőseacutegeacutet jelzi előre az emberek azeacutert isznak eacutes lakomaacutez-nak ekkor hogy az egeacutesz eacutevuumlk hasonloacutekeacuteppen boldog legyen63 Chrysostomos kritikaacuteja erre a koncepcioacutera iraacutenyul nem pedig aacuteltalaacutenossaacutegban veacuteve az uumlnnepleacutes teacutenyeacutere itt veacuteli megtalaacutelni azt a pontot ahol a Kalendae a kereszteacuteny taniacutetaacutessal oumlsszeegyeztethe-tetlen Hogy a moraacutelteoloacutegiai probleacutemaacutet szemleacuteletesebbeacute tegyuumlk a huacutesveacutet meguumlleacutese Krisztus feltaacutemadaacutesaacutera valoacute megemleacutekezeacutes azonban nem szuumlkseacuteges az embereknek meguumllniuumlk a huacutesveacutet uumlnnepeacutet ahhoz hogy a megvaacuteltaacutes uumldvoumls hataacutesai megszuumllesse-nek A Kalendae eseteacuteben viszont eacuteppen ez a helyzet eacutes Chrysostomos ezt az aacutellaacutes-pontot minősiacuteti pogaacutenynak amiben tagadhatatlanul igaza van Aacutellaacutesfoglalaacutesa ugyan-akkor vitathatatlanul szeacutelsőseacuteges A vaacuteros lakossaacutegaacutenak jelentős reacutesze nem kereszteacuteny a politeista kultuszok meacuteg legaacutelisak a Kalendae pedig elismert aacutellami uumlnnep Keacutetseacute-ges hogy milyen jogalapja van sajaacutet moraacuteljaacutet kiterjeszteni a vaacuteros egeacutesz lakossaacutegaacutera Eacuterveleacutese teoloacutegiailag sem igazaacuten erős szaacutemaacutera az elsődleges impulzus a moraacutelis fel-haacuteborodaacutes volt s utoacutelag proacutebaacutelt eacuterveket fabrikaacutelni a taacutemadaacuteshoz eacutervei pedig araacutenylag gyengeacutek A keacutesőbbi szerzők szaacutemos konkreacutet moacutedszert megemliacutetenek hogyan kiacutevaacuten-taacutek a szilveszterezők az uumlnnepet a koumlvetkező eacutev sikeresseacute teacuteteleacutere felhasznaacutelni ezek-ről Chrysostomos egyetlenegyet ismer a lakomaacutezaacutes oacutemenjellegeacutet mely egyeduumll naacutela keruumll ennyire a koumlzeacuteppontba Mint mondja a Kalendae reacutesztvevői azeacutert mulatnak hogy az egeacutesz eacutev hasonloacutean vidaacutem legyen Chrysostomos attitűdjeacutere jellemző hogy a kereszteacuteny uumlnnepekhez kapcsoloacutedoacute mulatsaacutegokat ugyanilyen heacutevvel iacuteteacuteli el64 Meacuteg egy XX szaacutezadi szilveszteri vacsoraacutehoz is toumlbb babona kapcsoloacutedik mint amiről az egyhaacutez-atya tud s megkockaacuteztatom hogy egy modern szerzetesi koumlzoumlsseacutegben is kuumlloumlnoumlsebb lelkiismereti aggaacutelyok neacutelkuumll fogyasztjaacutek el az uacutejeacutevi lencsefőzeleacuteket Ne felejtsuumlk el hogy a Chrysostomos-homiacutelia keletkezeacutesekor az istenek kultuszai meacuteg legaacutelisak Liba-nios koumlruumllbeluumll ugyanebben az időben mintha csak egy paacuterhuzamos valoacutesaacutegban eacutelne a pogaacuteny istenek templomaihoz vezetett felvonulaacutesokroacutel iacuter eacutes az istenek oltaacuterain eacutegő aacutellataacuteldozatokroacutel

Eacuterdemes oumlsszevetnuumlnk Libanios leiacuteraacutesaacutet Chrysostomoseacuteval Baacuter a Chrysostomos-be-szeacuted keletkezeacutesekor a kultuszok meacuteg legaacutelisak eacutes Libanios leiacuteraacutesa is ugyanerre a koumlzel-

63 PG 48 95564 Sandwell 2007 208 eliacuteteacuteli a zeneacutevel eacutes lakomaacuteval kereszteacuteny uumlnnepeket uumllő kereszteacutenyeket

66

muacuteltra vonatkozik a Kalendae mindkeacutet szerző bemutataacutesaacuteban elsődlegesen vilaacutegias mulatozaacutesnak laacutetszik Baacuter Libanios eacutes Chrysostomos ellenkező oldalon aacutellnak retori-kai eacutervekkel a maguk ellenteacutetes szempontjaiboacutel ugyanazt szeretneacutek bizonyiacutetani hogy a Kalendae Ianuariae pogaacuteny uumlnnep de ha lehaacutentjuk a retorika maacutezaacutet nem laacutetunk maacutest csak alkoholt kaloacuteriaacutekat eacutes ajaacutendeacutekcsomagocskaacutekat Azonban Chrysostomos egy teljesen maacutes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt elhangzoacute mondata oacutevatossaacutegra int a baacutermily ala-pos forraacutesvizsgaacutelattal kapcsolatban is A Maacuteteacute evangeacuteliumaacutehoz iacutert 35 homiacuteliaacuteban hang-zik el egy mondat amelyben szemrehaacutenyaacutest tesz a hallgatoacutesaacutegnak amely nem akar alamizsnaacutelkodni

Most viszont azok akik teacutelviacutez idejeacuten fuvolaacutekkal eacutes siacutepokkal eacutebresztenek foumll titeket oumlsszevissza eacutes eacutertelmetlenuumll haacuteborgatnak benneteket azok sok ajaacutendeacutekot nyerve taacutevoznak el tőletek 65

A szoumlveghelyet az eddigi kutataacutes nem vizsgaacutelta azonban valoacutesziacutenű hogy ez a mondat a Kalendae Ianuariae uumlnnepeacutere vonatkozik eacutes bizonyiacutetja hogy Antiochiaacuteban a Liba-nios aacuteltal is emliacutetett szokaacutes az emberek zajos eacutebrentartaacutesa pontosan ugyanazt a ceacutelt szolgaacutelta mint Amaseaacuteban a haacutezba bekopogoacute taacutersasaacutegok előadaacutesukeacutert ajaacutendeacutekokat remeacutelhettek s baacuter Asterios arra panaszkodik hogy e csoportok kifosztjaacutek a tisztes pol-gaacuterokat Chrysostomos eacuteppen arra panaszkodik hogy az antiochiaiak sziacutevesen adakoz-nak e zeneacuteszek csapatainak

A leegyszerűsiacutetett keacutepet a Kalendaet dicsőiacutető pogaacuteny Libaniosroacutel eacutes vele szemben az uumlnnepleacutest szigoruacutean eliacuteteacutelő kereszteacuteny kleacuterusroacutel aacuternyalja egy roumlvid szoumlveghely mely ugyan az uumlnnepleacutes reacuteszleteiről nem aacuterul el uacutej informaacutecioacutet viszont jelzi hogy a fő-papsaacuteg veacutelemeacutenye nem felteacutetlenuumll volt olyan sarkiacutetott mint Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenoseacute Nyssai Szent Gergely (335336ndash394 u) a kappadoacutekiai atyaacutek egyike egy levele bevezeteacute-seacuteben tesz emliacuteteacutest a Kalendaeroacutel

A roacutemaiak szokaacutesa hogy valamilyen ősi hagyomaacuteny szerint uumlnnepet uumllnek teacutelviacutez idejeacuten amikor a nap visszateacuter a fenti videacutekekre eacutes a nappal meacuterteacuteke hosszabbodni kezd66 Szentnek tartottaacutek a hoacutenap kezdeteacutet eacutes mivel ennek a napnak a reacuteveacuten tesz-nek előrejelzeacuteseket az egeacutesz eacutevre vonatkozoacutean ilyenkor kedvező esemeacutenyekre oumlrouml-moumlkre eacutes beveacutetelekre van gondjuk Mieacutert is kezdem ezzel a levelemet Mert magam is megtartottam ezt az uumlnnepet hozzaacutejuk hasonloacutean aranyat hordozva mert arany keruumllt az eacuten kezeimbe is akkor nem az a koumlzoumlnseacuteges arany melyet a hatalmasok sze-

65 PG 57 409 bdquoΝῦν δὲ οἱ μὲν ἐξυπνίζοντες μετὰ αὐλῶν καὶ συρίγγων έν χειμῶνος ὥρα καὶ εἰκῆ καὶ μάτην ἐνοχλοῦντες ξένια πολλὰ λάμβάνοντες παρὰ σοῦ ἀναχωροῦσιrdquo Ami az uumlnnep azonosiacutetaacute-saacutet illeti Chrysostomos talaacuten ugyanarroacutel az uumlnnepről beszeacutel melyről a keacutesőbb taacutergyalandoacute Antio-chiai Izsaacutek s iacutegy nem zaacuterhatoacute ki teljesen hogy egy maacutesik teacuteli uumlnnepről a Brumaliaacuteroacutel van szoacute azon-ban a Kalendaeval valoacute azonosiacutetaacutes sokkal valoacutesziacutenűbb

66 A furcsa megfogalmazaacutes moumlgoumltt valoacutesziacutenűleg ugyanaz az elkeacutepzeleacutes aacutell amit Lydosnaacutel is olvasha-tunk miszerint a roacutemaiak az eacutev kezdeteacutet nem a napforduloacutera helyezteacutek hanem olyan napot vaacute-lasztottak amikor a napoacuteraacutekon eacuterzeacutekelhetőveacute vaacutelik a napok hosszabbaacute vaacutelaacutesa Lydos De mensibus III 17

67

retnek eacutes ajaacutendeacutekul adnak azok akik rendelkeznek vele roumlvid ideig tartoacute hitvaacuteny eacutes leacutelektelen szerzemeacuteny hanem az ami az eacutesszel rendelkezők szaacutemaacutera minden gazdagsaacutegnaacutel magasztosabb s Pindaros szavaival eacutelve valoacuteban a baraacutetsaacuteg legszebb zaacuteloga a te leveled eacutes a benne rejtett sok gazdagsaacuteg Mert uacutegy toumlrteacutent hogy amikor eacuteppen aznap Kappadoacutekia fővaacuterosaacuteba laacutetogattam oumlsszefutottam egy ismerőssel aki aacutetadta nekem ezt az ajaacutendeacutekot a levelet mintegy az uumlnnep szimboacutelumaacutet67

Gergely levele tartalmazza mindazokat a vaacutedakat amelyeket a kalendaei ajaacutendeacutekozaacutes-sal szemben szokaacutes felvetni azonban hozzaacuteaacutellaacutesa inkaacutebb Ambruseacutera hasonliacutet A moacuted ahogy a Kalendae motiacutevumaacutet felhasznaacutelja az eacuteppen uacutejeacutev napjaacuten megkapott leveacutel feletti oumlroumlmeacutenek kifejezeacuteseacutere jelzi hogy Gergely szaacutemaacutera a Kalendae talaacuten vulgaacuteris szokaacutes de aligha tűrhetetlen pogaacutenysaacuteg68

Nagyjaacuteboacutel ugyanebből a korboacutel szaacutermazik egy latin nyelvű szoumlveghely mely egye-duumllaacutelloacute informaacutecioacuteval szolgaacutel az uacutejeacutevi riacutetusokroacutel Szent Jeromos (347ndash420) Izajaacuteshoz iacuterott kommentaacuterjaacuteban ez olvashatoacute

Minden vaacuterosban de kuumlloumlnoumlsen Egyiptomban eacutes Alexandriaacuteban eacutel az a reacutegi baacutel-vaacutenyimaacutedoacute szokaacutes hogy az eacutevnek eacutes annak a hoacutenapnak mely az utolsoacute az utolsoacute napjaacuten sokfeacutele eacutetellel megrakott asztalt keacutesziacutetenek elő eacutes meacutezes borral kevert italt ezzel joacutesolva meg akaacuter az elmuacutelt akaacuter a joumlvő eacutev termeacutekenyseacutegeacutet69

Hasonloacutet legkoumlzelebb a neacutepvaacutendorlaacutes kori Nyugat-Euroacutepa egyhaacutezi szerzőitől hallunk Caesariustoacutel eacutes Bragai Maacutertontoacutel a legtoumlbb forraacutesunk pedig a koumlzeacutepkorboacutel fog eredni főleg neacutemet nyelvteruumlletről Ennek az asztalnak a kuumlloumlnlegesseacutege abban aacutell hogy a rajta előkeacutesziacutetett eacuteteleket az uumlnneplők nem fogyasztottaacutek el70 A Jeromos-hely oacutevatos-saacutegra int az egyhaacutezatya szerint a leiacutert szokaacutes aacuteltalaacutenosan elterjedt a birodalom teruumlle-teacuten azonban meacutegis ő az egyetlen forraacutesa a Roacutemai Birodalom teruumlleteacuteről

67 14 leveacutel PG 46 1049ndash1051 bdquoἙορτὴν ἄγειν σύνηθες τοῖς Ῥωμαίοις περὶ τὴν χειμέρινον ὥραν τρόπον κατά τινα πάτριον ὅτε τοῦ ἡλίου πρὸς τὴν ἄνω χώραν ἀναποδίζοντος πλεονάζειν ἄρχεται τὸ ἡμερήσιον μέτρον Ἱερὰ δὲ νενόμισται τοῦ μηνὸς ἡ ἀρχὴ καὶ διὰ ταύτης τῆς ἡμέρας τὸ πᾶν ἔτος οἰωνιζόμενοι δεξιάς τινας συντυχίας καὶ εὐφροσύνας καὶ πόρους ἐπιτηδεύουσι Τί βουλόμε νος ἐντεῦθεν τοῦ γράμματος ἄρχομαι Ὅτι καὶ αὐτὸς διήγαγον τὴν ἑορτὴν ταύτην παραπλησίως ἐκείνοις χρυσοφορήσαςmiddotἦλθε γὰρ τότε καὶ εἰς τὰς ἐμὰς χεῖρας χρυσὸς οὔ τοι κατὰ τὸν πάνδημον τοῦτον χρυσὸν ὃν ἀγαπῶσιν οἱ ἄρχοντες καὶ δωροφοροῦσιν οἱ ἔχοντες τὸ βαρὺ καὶ αἰσχρὸν καὶ ἄψυχον κτῆμαmiddot ἀλλrsquo ὃ παντὸς πλούτου τοῖσγε νοῦν ἔχουσιν ὑψηλότερόν ἐστιν τὸ κάλλιστον ὄντως δεξίωμα κατὰ Πίνδαρον τὰ σὰ φημὶ γράμματα καὶ ὁ πολὺς ἐν ἐκείνοις πλοῦτος Οὕτο γὰρ συνέβη κατὰ τὴν ἡμέραν ἐκείνην προσφοιτήσαντά με τῇ μητροπόλει Καππαδόκων ἐντυχεῖν τινι τῶν ἐπιτηδείων ὅς μοι τὸ δῶρον τοῦτο τὴν ἐπιστολὴν οἷόν τι σύμβολον ἑορτῆς προσετείνατοrdquo

68 A leveacutel ciacutemzettje talaacuten Libanios de nem nevezi meg csupaacuten az egyeacutertelmű hogy neves reacutetorroacutel van szoacute illetve olyasvalakiről aki befolyaacutessal van Gergely Kyneacutegios nevű fiaacutenak nevelteteacuteseacutere

69 PL 24 663 bdquo[hellip] est autem in cunctis urbibus et maxime in Aegypto et in Alexandria idolatriae ve-tus consuetudo ut ultimo die anni et mensis eius qui extremus est ponant mensam refertam varii generis epulis et poculum mulso mixtum vel praeteriti anni vel futuri fertilitatem auspicantesrdquo

70 Mivel a szokaacutes legtoumlbb relevaacutens forraacutesa koumlzeacutepkori ezeacutert a teriacutetett asztal keacuterdeacuteseacutevel csak a 7 fejezet-ben a Kalendae koumlzeacutepkori utoacuteeacutelete kapcsaacuten foglalkozom bővebben

68

AugustinusSzent Aacutegoston (354ndash430)

A keacuteső oacutekor termeacutekeny homiacuteliaszerzői koumlzuumll Szent Aacutegostont (354ndash430) ideacutezik legrit-kaacutebban a Kalendae kapcsaacuten noha ő iacuterta a leghosszabb homiacuteliaacutet az uumlnnep ellen Elő-szoumlr egy karaacutecsonyi beszeacutedben keruumll szoacuteba a teacutema (sermo 196) ennek zaacuterszavaacuteban a koumlzelgő Kalendaera figyelmezteti Aacutegoston a hiacuteveket eacutes nyomateacutekosan inti őket hogy maradjanak taacutevol az uumlnnepleacutestől Ezutaacuten a Patrologia Latinaacuteban 197 eacutes 198 szaacutem-mal jelzett homiacutelia koumlvetkezik E szoumlvegek csak toumlredeacutekei egy nagy terjedelmű uacutejeacutevi homiacuteliaacutenak melyet a koumlzelmuacuteltig elveszettnek hittek azonban egy mainzi koacutedexben vaacuteratlanul előkeruumllt szaacutemos koraacutebban ismeretlen Aacutegoston-homiacuteliaacuteval egyuumltt71 A szouml-veg megmagyaraacutezza majdnem elveszeacuteseacutet is előadaacutesa toumlbb oacuteraacuten keresztuumll tarthatott Beda be is ismeri hogy keacuteptelen volt veacutegigolvasni72 eacutes a hosszuacutesaacutegot egy maacutes helyen maga Aacutegoston megmagyaraacutezza ha erőfesziacuteteacutese maacuter eleve bukaacutesra iacuteteacuteltetett hogy visz-szatartsa a hiacuteveket az uumlnnepleacutestől akkor a szentbeszeacuted elhuacutezaacutesaacuteval a lehető legto-vaacutebb keacutesleltette a pillanatot mikor Hippo neacutepe a templomboacutel elvonul pogaacuteny moacutedra uumlnnepelni73

Meacuteg a teljes terjedelmű szoumlveg is keveacutes reacuteszletet aacuterul el az uumlnnep esemeacutenyeiről74 Arbesmann szaacutemaacutera az akkor ismert szoumlvegek az argumentum ex silentio eacuterveacutet kiacutenaacuteltaacutek annak eldoumlnteacuteseacutere hogy ismertek voltak-e Afrikaacuteban a maszkos felvonulaacutesok s vaacutela-sza hataacuterozott nem volt75 Nilsson viszont felveti hogy az egyiptomi istenek felideacutezeacutese esetleg implicit utalaacutes az aacutellatmaszkok leacuteteacutere76 Valoacuteban neheacutez elhinni hogy Aacutegos-ton ne emliacuteteneacute meg ezeket a zajos pogaacuteny felvonulaacutesokat ha ismertek lettek volna Hippoacuteban De vajon valoacuteban teljes a silentium Aacutegoston reacuteszeacuteről

Nem szabad elfelejtenuumlnk hogy forraacutesaink nem valamifeacutele tudomaacutenyos neacuteprajzi gyűjteacutes eredmeacutenyei ceacuteljuk csakis annyi hogy a templomi hallgatoacutesaacutegot meggyőzzeacutek hogy jobban jaacuternak ha taacutevol maradnak az uumlnnepleacutestől E ceacutel eacuterdekeacuteben az egyes szer-zők veacutermeacuterseacutekletuumlknek megfelelően a legkuumlloumlnboumlzőbb retorikai eszkoumlzoumlket eacutes teoloacute-giai eacuterveket alkalmazzaacutek Egyes szerzők mint Asterios reacuteszletekbe menően leiacuterjaacutek mi zajlik az uumlnnepeken majd teacutetelesen bizonyiacutetjaacutek hogy ezek nem feacuternek oumlssze a keresz-teacuteny moraacutellal Maacutesok mint Ioacuteanneacutes Chrysostomos a moraacutelteoloacutegia siacutekjaacuten maradva alig szaacutemolnak be konkreacutet reacuteszletekről Pacianus beszaacutemolt de keacutesőbb magaacutet hibaacutez-tatja hogy ezzel csak a bűn terjedeacuteseacutehez jaacuterult hozzaacute Petrus Chrysologus eacutes Turini Maximus baacutelvaacutenyimaacutedaacutessal vaacutedolja a reacutesztvevőket Mit tesz Aacutegoston Teacutemaacutenk szem-pontjaacuteboacutel a homiacuteliaacutenak az a reacuteszlete eacuterdekes amely maacuter a Patrologiaacuteban is megjelent 198 szaacutem alatt77 A fő gondolatmenet joacutel koumlvethető ndash eacutes egy szoacute sem esik benne a Kalendaekroacutel Aacutegoston ugyanis nem a direkt taacutemadaacutes taktikaacutejaacutet vaacutelasztotta hanem

71 Dolbeau 1996 a megtalaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyeihez Dolbeau 199072 Brown 2000 44473 Grieg 2017 243 Augustinus Tract in Ev Joh VII 24 (PL 35 1379ndash1976)74 Grieg 2017 240 24375 Arbesmann 1979 11376 Nilsson 1916 8077 Augustinus PL 38 1021ndash1024

69

keruumllő uacuteton bizonyiacutetja hogy az uumlnnep pogaacutenysaacuteg Az eacuterveleacutes kiinduloacutepontja nem az uumlnnep hanem egy aacuteltalaacutenosabb teoloacutegiai keacuterdeacutes Isten haragja lesuacutejt a bűnoumlsoumlkre de vajon milyen jogon teszi ezt a zsidoacutekkal eacutes a pogaacutenyokkal is A zsidoacutek eseteacuteben a magyaraacutezat egyszerű hiszen nekik ott van a Toumlrveacuteny melynek alapjaacuten pontosan tud-niuk kell hogy Isten szemeacuteben mi helyes eacutes mi nem A pogaacutenyok is szaacutemonkeacuterhetők mert nekik lehetőseacuteguumlk volna raacute hogy a termeacuteszet műveiből ismerjeacutek fel a termeacute-szet moumlgoumltt aacutelloacute Teremtőt ahogyan a lelket sem koumlzvetlenuumll eacuterzeacutekeljuumlk csak hataacutesai-ban A gőg eacutes az elbizakodottsaacuteg azonban megakadaacutelyozza ezt a felismereacutest eacutes veacuteguumll ez vezet a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes megjeleneacuteseacutehez Az emberi alakban elkeacutepzelt istenek jel-lemzik a goumlroumlgoumlk vallaacutesaacutet de van valami ami meacuteg enneacutel is rosszabb az egyiptomiak baacutelvaacutenyimaacutedaacutesa akik feacutelig aacutellati alakot adtak baacutelvaacutenyaiknak78 A pogaacutenyok azt hozzaacutek fel mentseacuteguumlkre hogy nem a szobrot imaacutedjaacutek hanem azt amit a szobor jeloumll Azon-ban mindkettő egyformaacuten helytelen ha Neptunust imaacutedjaacutek akkor egy emberi hazug-saacutegot imaacutednak ha magaacutet a tengert akkor a Teremtő helyett annak teremtmeacutenyeacutet Ezutaacuten Aacutegoston lazaacuten kapcsoloacutedoacute maacutesik teacutemaacutera vaacutelt aacutet az apostoloknak eacutes aacuteltalaacuteban az egyhaacuteznak jellemzője az alaacutezat mellyel a taniacutetoacute elutasiacutetja sajaacutet tiszteleteacutet ellenteacutet-ben az olyan eretnekekkel mint Simon maacutegus vagy a donatistaacutek akik jobban tisztelteacutek Donatust meacuteg Jeacutezus Krisztusnaacutel is

Mi koumlze mindennek a Kalendaehoz Az egyetlen lehetseacuteges kapcsoloacutedaacutesi pont a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes keacuterdeacutese a maacuter taacutergyalt homiacuteliaacutek az istenek felvonultataacutesaacuteban termeacute-szetesen a baacutelvaacutenyimaacutedaacutest laacutettaacutek kaacuterhoztathatoacute pontnak Ha az Aacutegoston-homiacutelia szaacuten-deacuteka valoacuteban a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutenek eliacuteteacuteleacutese eacutes ezt a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes felől koumlzeliacuteti meg akkor lehetseacuteges hogy Hippoacuteban is sor keruumllt valamifeacutele processzioacutera melyen akaacuter jelmezzel megszemeacutelyesiacutetve akaacuter szobrok baacutebok formaacutejaacuteban ott voltak a reacutegi istenek Neacutev szerint Neptunust eacutes Iunoacutet emeli ki ndash vaacutelasztaacutesaacutenak oka a keacutet isten-seacuteg egyszerű allegorizaacutelhatoacutesaacutega Koraacutebbi homiacuteliaacuteink a baacutelvaacutenyimaacutedaacutest deacutemonok imaacute-daacutesakeacutent beacutelyegezteacutek meg Aacutegoston viszont egy maacutesik utat vaacutelaszt a pogaacuteny istenek allegoacuteriaacutek amint azt maguk a pogaacutenyok is keacuteszseacuteggel elismerik iacutegy viszont imaacutedaacutesuk ha nem is baacutelvaacutenyimaacutedaacutes de a teremtett dolgok imaacutedaacutesa Ez a megkoumlzeliacuteteacutes egy olyan ember eacuterveleacutese aki keacutesz valoacutedi vitaacuteba szaacutellni ellenfeleivel eacutes meghallgatni eacuterveleacutesuumlket nem pedig maacuter eleve saacutetaacutenizmuskeacutent beacutelyegezni meg hituumlket Neptunus azonosiacutetaacutesa a tengerrel magaacutetoacutel eacutertetődő Juno eseteacuteben pedig a goumlroumlg Heacutera neacutev eacutes az aeacuter rsquolevegőrsquo szoacute hasonloacutesaacutega miatt az allegorikus jelenteacutes szinteacuten koumlzhelyszaacutemba ment Rajtuk kiacutevuumll az egyiptomi istenekről beszeacutel csak kuumlloumln Szerepelteteacutesuumlknek oka elsődlege-sen az hogy Aacutegoston az eacuterveleacuteseacutet a Roacutemaiakhoz iacutert leveacutel 123-ra eacutepiacuteti itt pedig nem-csak az emberek hanem aacutellatok keacutepmaacutesaacutera keacutesziacutetett baacutelvaacutenyokroacutel is szoacute van A maacutesik

78 bdquoQuia vero non est major et superstitiosior idolatria quam Aegyptiorum nam Aegyptus perfudit mundum figmentis talibus qualia deinceps dicit Apostolus cum dixisset In similtudinem imaginis corruptibilis hominis addidit et volucrum et quadrupedum et serpentium Numquid enim fratres in aliis templis vidistis simulacrum capite canino vel taurino caeterorumque animalium irrationa-bilium figmenta Haec enim est idola Aegyptiorum sunt Utrumque enim genus complexus ait Apostolus raquoIn similitudinem imaginis corruptibilis hominis et volucrum et quadrupedum et ser-pentiumlaquordquo

70

lehetseacuteges ok felteacutetelezeacutes a Kalendae napjain felvonultatott istenek Hippoacuteban sem voltak teljesen ember alakuacuteak hanem szoumlrnyek vagy aacutellatok is felbukkantak koumlzoumlttuumlk Hogy ezek is baacutelvaacutenyok arra a legkoumlzelebbi paacuterhuzamot az egyiptomi vallaacutes kiacutenaacutel-hatta Aacutegoston szaacutemaacutera Azonban itt sem hivatkozik a Kalendaet uumlnneplő toumlmegre hanem arra hogy az egyiptomiak templomaiban laacutethatott koumlzoumlnseacutege ilyen leacutenyeket Nem tudjuk hogy mieacutert doumlntoumltt Aacutegoston egy ilyen retorikai taktika mellett de koumlvet-kezetesen keruumlli a templom falain tuacutel folyoacute uumlnnep baacutermilyen emliacuteteacuteseacutet azonban ha nem volt uumlnnepi jelmezes processzioacute akkor rejteacutelyes hogy mieacutert beszeacutel ember eacutes aacutellat alakuacute istenekről S azt se felejtsuumlk el hogy Apuleius az Aranyszamaacuter szerzője melyben egy a keacutesőbbi uacutejeacutevi felvonulaacuteshoz nagyon hasonloacute menetet is leiacuter Isis istennő uumlnne-peacuten Madaurosban szuumlletett ahol Aacutegoston is tanulmaacutenyokat folytatott keacutetszaacutez eacutevvel keacutesőbb eacuteleteacutenek jelentős reacutesze Karthagoacuteban telt s Aacutegoston keacutetseacutegtelenuumll joacutel ismerte Apuleius iacuteraacutesait79

Petrus ChrysologusAranyszavuacute Szent Peacuteter (380 kndash450 k)

Ha időrendbe helyezzuumlk forraacutesainkat a koumlvetkező szoumlveg visszavisz Itaacuteliaacuteba meacutegpedig a Roacutemaacutetoacutel a csaacuteszaacutervaacuteros ciacutemeacutet aacutetvevő Ravennaacuteba Az uacutejabb keacutet a Kalendae ellen iraacute-nyuloacute homiacutelia szerzője Petrus Chrysologus Ravenna puumlspoumlke80 Mindkeacutet szoumlveg egyet-len riacutetust emel ki az uumlnnep esemeacutenyeiből az istenek felvonulaacutesaacutet s itt maacuter nyoma sincs annak a toleranciaacutenak melyet koraacutebban Ambrusnaacutel tapasztalhattunk Az első szoumlveg a 155 beszeacuted Bevezeteacuteseacuteben mindjaacutert felvaacutezolja mi is a puumlspoumlk baja a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutevel

Innen ered testveacuterek innen ered az hogy a mai napon a pogaacutenyok az istenei-ket ndash megtervezett eacutes aacutetgondolt ocsmaacutenysaacutegukban eacutes ruacutetsaacutegukban a csuacutefsaacutegnaacutel is csuacutefabb isteneket ndash koumlzszemleacutere teacuteve hurcolaacutesszaacutek fel-alaacute amivel csak meacuteg vissza-tetszőbbeacute teszik őket Mifeacutele hiaacutebavaloacutesaacuteg milyen őruumlltseacuteg mekkora vaksaacuteg meg-

79 Az Isis-felvonulaacuteshoz laacutesd a koumlvetkező fejezetet Aacutegoston emliacuteteacutesei Apuleiusroacutel Augustinus Epistu-lae 138 19 (PL 33) De civitate Dei VIII 19 (PL 41) eacutes meacuteg szaacutemos helyen a VIII eacutes IX koumlnyvben kimondottan a szamaacuterregeacutenyről pedig XVIII 18

80 A keacutet szentbeszeacuted fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben Petrus Chrysologus Sermo CLV eacutes CLV bis a szoumlvegeket Olivar szoumlvegkiadaacutesaacuteboacutel ideacutezem A keacutet homiacutelia koumlzuumll az első mindig is Chrysologus művekeacutent volt szaacutemontarva iacutegy talaacutelhatoacute meg a Patrologia Latinaacuteban is (PL 52 609ndash611) a maacutesodik kiadaacutestoumlrteacutenete sokkal szoumlveveacutenyesebb A koacutedexekben egy goumlroumlg szerző Gabalai Severianos neve alatt hagyomaacutenyozoacutedott eacutes egy olyan ciacutemmel melynek semmi koumlze a szoumlveg tartalmaacutehoz (De pytho-nibus et maleficis azaz a saacuterkaacutenyokroacutel eacutes a boszorkaacutenyokroacutel) eacutes iacutegy keruumllhetett be a Patrologia Grae-caacuteba (PG 65 27ndash28) baacuter senki sem felteacutetelezte hogy valoacuteban Severianos műve lenne eacutes a nyelve latin volt Hasonloacute pszeudonim hagyomaacutenyozoacutedaacutes a szentbeszeacutedekneacutel nagyon gyakori csupaacuten azeacutert szuumlkseacuteges raacute itt kiteacuterni mert Chrysologus modern szoumlvegkiadaacutesa csak 1982-ben jelent meg eacutes a koraacutebbi szakirodalom aacuteltalaacuteban a Homilia de pythonibus ciacutemen hivatkozik erre a szoumlvegre A homiacute-liaacutek eseteacuteben a teacutevesen megadott szerző gyakori de az ennyire teacuteves ciacutemadaacutes maacuter nem Az eredeti saacuterkaacutenyokroacutel eacutes boszorkaacutenyokroacutel szoacuteloacute szoumlveggel foglalkozom egy tanulmaacutenyomban Toacuteth 2017

71

vallani az isteneket aztaacuten szaacutenalmas guacutenyoloacutedaacutessal befeketiacuteteni őket Csuacutefoloacutedoacutek nem imaacutedoacutek akik az isteneket akiket tisztelnek iacutegy kiguacutenyoljaacutek Seacuterteacutes eacutes nem tisztelet amikor a sajaacutet teremtőiknek veacutelt isteneiket iacutegy eltorziacutetjaacutek megcsuacutefoljaacutek nem pedig dicsőiacutetik mikor őket ilyen zűrzavarosan mintaacutezzaacutek meg81

Ez a legkoraacutebbi szoumlveg mely egyeacutertelműen aacutelliacutetja hogy uacutejeacutevkor pogaacuteny istenek figu-raacutei is szerepet jaacutetszottak s ezek mindjaacutert torz szoumlrnyalakokkeacutent jelennek meg A meg-fogalmazaacutes magaacuteval vonja hogy az igaz vallaacutest nem ismerő pogaacuteny kultuszban leg-alaacutebb ott lehet a vallaacutesos kegyesseacuteg csiacuteraacuteja azonban a pogaacuteny aki sajaacutet veacutelt teremtőjeacutet deacutemoni kuumllsővel ruhaacutezza fel meacuteg az egyszerű baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnaacutel is suacutelyosabb bűnt koumlvet el Petrus Chrysologus eacuterveleacutese keacuteteacutelű fegyver hiszen hogyan koumlvetheti el a baacutel-vaacutenyimaacutedaacutes bűneacutet az aki kiguacutenyolja eacutes csuacuteffaacute teszi a pogaacuteny isteneket Erre a keacuterdeacutesre nem ad vaacutelaszt a puumlspoumlk

Petrus nem toumlrekszik az uumlnnepi menet teacutenyszerű leiacuteraacutesaacutera a szoumlveg egyetlen szen-vedeacutelyes kirohanaacutes a szokaacutes ellen azonban iacutegy is sok informaacutecioacutet nyerhetuumlnk belőle A legfontosabb felismereacutes az uumlnnepi felvonulaacutes kettősseacutege egyeacutertelműen voltak az isteneket maszkban jelmezben megszemeacutelyesiacutető felvonuloacutek eacutes az isteneket aacutebraacutezoloacute szobrok vagy inkaacutebb baacutebok is Az utoacutebbira utalnak a hasznaacutelt igeacutek deos suos uiden-dos trahunt distrahunt pertrahunt az isteneket rsquoviszikrsquo rsquohordozzaacutekrsquo A 4 caput szerint bdquofaciant ut eos aliquando et ipsi qui faciunt horreant et relinquantrdquo (olyanra formaacutez-zaacutek meg az isteneket hogy maguk a keacutesziacutetőik is elborzadnak tőluumlk eacutes otthagyjaacutek őket) Ebben a megfogalmazaacutesban adott egy ember aki elkeacutesziacutetője egy taacutergynak amelynek a laacutetvaacutenya reacutemuumlletet okoz s ezeacutert otthagyja Ez nem egy jelmez leiacuteraacutesaacutenak tűnik

Maacutes pontokon ugyanakkor egyeacutertelmű hogy a szoumlveg csak jelmezekre maszkokra vonatkozhat A 4 caput veacutege olyan emberekről beszeacutel akik sajaacutet magukat teszik meg istenek keacutepmaacutesaacutevaacute (bdquoqui simulacra faciunt semet ipsosrdquo) A puumlspoumlk szaacutemaacutera mindez egyeneacuterteacutekű az ember istenkeacutepi mivoltaacuteroacutel valoacute lemondaacutessal s iacutegy nyiacutelt aposztaacutezia (bdquoNonne isti amiserunt imaginem dei dei similitudinem perdiderunt Christi exuti sunt indumentum qui se simulacrorum formis sacrilegis formaueruntrdquo) E gondolat megismeacutetlődik a homiacutelia 5 caputjaacuteban is aki istenneacute teszi magaacutet ellentmond az igaz Istennek Nem akarta Isten keacutepmaacutesaacutet hordozni aki a baacutelvaacuteny aacutelarcaacutet akarta viselni

Minthogy Chrysologus nem tesz eacuteles kuumlloumlnbseacuteget jelmezes alakoskodoacutek eacutes a menet-ben hordozott keacutepmaacutesok koumlzoumltt meacuteg keveacutesbeacute aacuterulja el hogyan kell e keacutepmaacutesokat el-keacutepzelnuumlnk Az egyeacutertelmű hogy a jelmezeket illetve baacutebokat csak ideiglenes ceacutellal keacutesziacutetik az uumlnnep időtartamaacutera Mivel neheacutez elhinni hogy egy felnőtt ember olyan reacutemiacutetőnek talaacuteljon egy sajaacutet maga aacuteltal keacutesziacutetett keacutepmaacutest hogy inkaacutebb otthagyja műveacutet

81 bdquoHinc est fratres hinc est quod hodie gentiles deos suos foeditatibus exquisitis excogitato dede-core et ipsa turpitudine turpiores ndash deos suos uidendos trahunt distrahunt pertrahunt quos fa-ciunt non uidendos Quae uanitas qualis dementia quanta caecitas fateri deos et eos ludibriis in-felicibus infamari Inrisores sunt cultores non sunt qui deos quos uenerantur inludunt Iniuriis afficiunt non honorant qui deos a quibus se formatos existimant sic deformant confundunt non glorificant qui eos de ipsa confusione conponuntrdquo

72

ezeacutert felvethetjuumlk hogy az ideacutezett mondat arra utal hogy aacuteltalaacuteban mi toumlrteacutent e keacutep-maacutesokkal az uumlnnep utaacuten egyszerűen feacutelredobtaacutek őket

Chrysologusnak a teacutemaacuteban tartott maacutesodik beszeacutede tovaacutebb aacuternyalja a keacutepet

1 Iacuteme eljoumlnnek a napok eljoumln a Kalendae eacutes felvonul a deacutemonok egeacutesz diacutesz-menete a baacutelvaacutenyok egeacutesz gyuumllekezete (officina) kivonul eacutes reacutegi szentseacutegtoumlreacutessel szenteli meg az uacutej eacutevet Eljaacutetsszaacutek Saturnust megszemeacutelyesiacutetik Iuppitert megfor-maacuteljaacutek Herculest felleacuteptetik Dianaacutet vadaacutesztaacutersaival egyuumltt koumlrbeviszik az undok tet-teit elszuszogoacute Vulcanust eacutes a toumlbbieket akiknek a neveacutet el kell hallgatni mert reacutem-alakok ezek torzsaacutegaacutet mivel ilyet a termeacuteszet nem tartalmaz a teremteacutes nem ismer ezeacutert a műveacuteszet faacuteradozik kitalaacutelaacutesukon Emellett emberek barmoknak (pecudes) oumlltoumlzkoumldnek a feacuterfiakat nőveacute alakiacutetjaacutek megseacutertik a tisztesseacuteget a toumlrveacutenykezeacutest ki-figuraacutezzaacutek a koumlzveacutelemeacutenyt kinevetik a vilaacuteg sziacutene előtt kiguacutenyoljaacutek a vilaacutegot eacutes azt mondjaacutek mindezt treacutefaacuteboacutel teszik2 Nem nem treacutefa ez bűn Baacutelvaacutennyaacute vaacuteltoztatjaacutek az embert eacutes ha a baacutelvaacutenyokat fel-keresni maacuter bűn minek tekintsuumlk ha valaki maga lesz baacutelvaacutennyaacute [hellip] Mert nincs eleacuteg szeacuten ami az ilyen istenek arcaacutet befeketiacutetse eacutes hogy ezek megjeleneacutese tiszta rettenettel tetőződjeacutek a vilaacutegban felkutatjaacutek mind a szalmaacutet (palea) bőrt (pelles) rongyokat (pannus) szemetet (stercus) eacutes ami csak az emberi zűrzavarboacutel fakad az arcukra helyezik Mert az effeacutele istenek koumlzoumltt azt tartjaacutek a nagyszerűbbnek aki a ruacutetak koumlzoumltt is ruacutetabbat tud kitalaacutelni eacutes az lesz a legnagyszerűbb aki egyeduumllaacutelloacute torzsaacutega miatt a szoumlrnyetegek is megcsodaacutelnaacutenak82

Latin nyelvű teruumlletről ez az egyetlen forraacutes amely szerint konkreacutet neacuteven nevezhető istenek vonulnak fel Saturnus Iuppiter Hercules Diana Vulcanus A sorban az első Saturnus eacutes eacuterdekes moacutedon Ianus hiaacutenyzik s mintha a szerző kuumlloumlnbseacuteget tenne ezen istenek eacutes azon bdquoreacutemalakokrdquo koumlzoumltt akiket neacuteven sem lehet nevezni E megkuumlloumlnboumlz-teteacutes elleneacutere valoacutesziacutenűbb hogy a klasszikus roacutemai pantheon isteneit is csuacutef alakban jeleniacutetetteacutek meg hiszen mindkeacutet homiacutelia koumlzponti gondolata az hogy a pogaacutenyok meacuteg az aacuteltaluk tisztelt isteneket is elcsuacutefiacutetjaacutek Keacuterdeacuteses hogy a jelmezek ruacutetsaacutegaacuteban valoacute versengeacutes csak retorikai eszkoumlz vagy szoacute szerint kell eacutertenuumlnk hiszen elkeacutepzel-hető volna hogy a maszkokat teacutenyleg versenyeztetteacutek melyik lett a legreacutemiacutetőbb

82 Petrus Chrysologus Sermo CLV bis bdquoEcce ueniunt dies ecce kalendae ueniunt et tota daemonum pompa procedit idolorum tota producitur officina et sacrilegio uetusto anni nouitas consecratur Figurant Saturnum faciunt Iouem formant Herculem exponunt cum uernantibus suis Dianam circumducunt Vulcanum uerbis anhelantem turpitudines suas et plura quorum quia portenta sunt nomina tacenda quorum deformitates quia natura non habet creatura nescit fingere ars laborat Praeterea uestiuntur homines in pecudes in feminas uiros uertunt honestatem uiolant iudicia subsannant censuram publicam rident inludunt saeculo teste saeculo et dicunt se facien-tes ista iocari 2 Non sunt non sunt ioca sunt crimina In idolum transfiguratur homo et si ire ad idola crimen est esse idolum quid videtur [hellip] Namque talium deorum facies ut pernigrari pos-sint carbo deficit et ut eorum habitus pleno cumuletur horrore paleae pelles panni stercora toto saeculo perquiruntur et quicquid est confusionis humanae in eorum facie collocatur Quia ille inter tales deos magnificentior creditur qui inter turpes turpior inuenitur et ille magnificen-tissimus habetur quem pro deformitate singulari potuerint ipsa monstra mirarirdquo

73

A puumlspoumlk biacuteraacutelataacutet az istenek maszkjaira hegyezi ki hiszen itt tud legjobban eacutervelni a szokaacutes bűnoumls volta mellett de mindkeacutet beszeacutedben talaacutelunk utalaacutesokat tovaacutebbi masz-kokra is Maacuter az első beszeacuted befejezeacutese is nyiacuteltan beszeacutel aacutellatjelmezekről

Tartsa vissza apa a fiaacutet szolgaacutejaacutet a gazda szuumllő a szuumllőt polgaacuter a polgaacutert ember az embert a kereszteacuteny mindazokat akik magukat vadaacutellatokhoz tetteacutek hasonloacutevaacute igavonoacute aacutellatokkal aacutelliacutetottaacutek magukat egy sorba barmokhoz szerelkeztek foumll deacutemo-nok alakjaacutera formaacuteltaacutek magukat [hellip]83

Miacuteg egyetlen szoacute a daemones utal az isten- vagy szoumlrnymaszkokra haacuterom az aacutellatokra A bestia baacutermilyen haacutezi eacutes vadaacutellatot jelenthet a iumenta igavonoacute aacutellat a pecudes kecske vagy birka A szarvas emliacuteteacutese hiaacutenyzik baacuter esetleg a bestiae oumlsszefoglaloacute megnevezeacutese magaacuteba foglalhatja őt is aacutem egyeacutertelműbb a haacuteziaacutellatok jelenleacutete A pecudes mint tipi-kus jelmez maacuteshol is felbukkan sajnos nem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy kecskeacutere vagy baacuteraacutenyra utal A keacutesőbbi goumlroumlg nyelvű forraacutesok kecskebőrből keacuteszuumllt kosztuumlmoumlket emlegetnek azonban kecskeacutenek oumlltoumlzeacutest nem Gyakorlati okokboacutel a szarvas szakaacutellas kecskebak koumlnnyebben karikiacuterozhatoacute egy jelmezhez de ez a gyakorlatias eacuterv tuacutel keveacutes a doumlnteacuteshez kuumlloumlnoumlsen mert lehetseacuteges hogy a pecudes szoacute vaacutelasztaacutesaacutet eacuteppen az indo-kolja hogy a baacuteraacuteny eacutes a kecske is jelen van a felvonulaacuteson Az aacutellatjelmezek emliacuteteacutese haacutetteacuterben marad a puumlspoumlk ezt csupaacuten szeacutegyenletesnek tartja de teoloacutegiai eacuterveket nem tud ellene felhozni Az aacutellatjelmezek mellett keacutet olyan aspektusaacutet is bemutatja az uumlnnepi menetnek melyeket maacuter Asteriostoacutel is ismeruumlnk feacuterfiak nőnek oumlltoumlzkoumldtek s a reacutesztvevők guacutenyt űznek a vilaacuteg tisztesseacuteges rendjeacuteből Ez eacutertelmezhető uacutegy hogy viselkedeacutesuumlk elsősorban a női ruhaacuteba oumlltoumlzeacutes koumlzfelhaacuteborodaacutest kelt azonban valoacutesziacute-nűbb hogy a guacutenyoloacutedaacutes hasonloacute formaacuteira gondol mint Asterios Az utolsoacute szoacute maacuter a reacutesztvevők veacutedekezeacutese ők azt mondjaacutek hogy mindez jaacuteteacutek treacutefa iocus

A latin nyelvű homiacuteliaacutekban toumlbbszoumlr is felbukkan ez a veacutedekezeacutes A reacutesztvevők egy pillanatig sem gondoltaacutek uacutegy hogy mulatsaacuteguk politeista istenek vallaacutesi kultusza volna Szaacutemukra mindez iocus A szoacute eacutes igei vaacuteltozata legalaacutebb neacutegyszer ismeacutetlődik a keacutet roumlvid beszeacutedben eacutes felteacutetelezhetjuumlk hogy az uacutejeacutevi jaacuteteacutekoknak ez belső sajaacutet hasznaacutelatuacute ter-minusa volt Mikor a puumlspoumlk megszoacutelaltatja a bdquobűnoumlsoumlketrdquo hogy roumlgtoumln caacutefolhassa is veacutelemeacutenyuumlket meacuteg tovaacutebbi fontos teacutenyt is elaacuterul A jelmezes jaacuteteacutek novitatis laetitia rsquoaz uacutej dolgok oumlroumlmersquo nem pedig a reacutegi kor teacutevelygeacutese (vetustatis error) tehaacutet a szilveszte-rezők nem azonosiacutetottaacutek mulatsaacutegukat a reacutegi kultuszokkal84 Az bdquouacutej dolgokrdquo itt nem a szokaacutes uacutejdonsaacutegaacutera vonatkoznak hanem arra hogy az uacutej eacutev uumlnnepleacutese folyik

Sajnos Chrysologus nagyon keveset mond arroacutel hogy a jelmezes felvonuloacutek tulaj-donkeacuteppen mit csinaacuteltak miutaacuten feloumlltoumltteacutek groteszk szoumlrnymaszkjaikat A kereszteacute-

83 bdquoAbstrahat ergo pater filium seruum dominus parens parentem ciuem ciuis homo hominem christianus omnes qui se bestiis conpararunt exaequarunt iumentis aptauerunt pecudibus dae-monibus formauerunt et ille qui liberat inuenit praemium qui neglegit adquirit offensamrdquo

84 bdquo5 Sed dicit aliqua non sunt haec sacrilegiorum studia uota sunt haec iocorum et hoc esse noui-tatis laetitiam non uetustatis errorem esse hoc anni principium non gentilitatis offensam Erras homo Non sunt non sunt haec ludicra sunt crimina Quis de inpietate ludit De sacrilegio ioca-tur Piaculum quis dicit risumrdquo

74

nyeket arra inti hogy menekuumlljenek eacutes zaacuterkoacutezzanak el a kapuk moumlgeacute e laacutetvaacutenyossaacuteg elől85 Ez utalhat arra hogy a felvonuloacutek bekeacuteredzkedtek volna a haacutezakba de lehet-seacuteges hogy egyszerűen a mulatsaacutegban valoacute passziacutev reacuteszveacutetelt akarja megtiltani egy kereszteacuteny meacuteg teacutetlen szemleacutelőkeacutent sem lehet reacuteszese e pogaacutenysaacutegnak

Turini Szent MaximusMaximus Taurinensis (ndash420 k)

Petrus Chrysologussal koumlruumllbeluumll egykoruacute egy maacutesik itaacuteliai szent puumlspoumlk a turini (latin neveacuten Augusta Taurinorum) Maximus Keacutet hiteles szerzőseacutegű homiacuteliaacutejaacuteban (sermo 63 eacutes 98) foglalkozik az uacutej eacutevi uumlnnepekkel86 Az aacuteltala leiacutertak alig-alig hasonliacutetanak a ravennai Kalendaera hiaacutenyzik baacutermilyen jelmezes felvonulaacutes az esemeacutenyek koumlzelebb aacutellnak ahhoz amit az antiochiai uumlnnepseacutegekről olvashatunk Libaniosnaacutel eacutes Ioacuteanneacutes Chrysostomosnaacutel A 63 homiacuteliaacuteban is elhangzik a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes vaacutedja de a bizonyiacuteteacute-kok koumlzvetettek Maximus szerint az uumlnnep Ianus tiszteleteacutere folyik aki valoacutejaacuteban egy ember volt a Ianiculum vaacuteros alapiacutetoacuteja Aki reacuteszt vesz az uumlnnepen halandoacute embert reacuteszesiacutet az Istennek kijaacuteroacute tiszteletben (c 2) Maacutesodik eacutervkeacutent elhangzik a maacuter joacutel ismert paacuteli figyelmezteteacutes bdquoMegtartjaacutetok a napokat eacutes hoacutenapokat eacutes időket meg az esztendőketrdquo (Gal 410ndash11) Maximus szerint az tartja meg a napokat aki a Kalendae miatt nem joumltt el a templomba eacutes nem boumljtoumllt hanem ehelyett reacuteszt vett a pogaacutenyok uumlnnepeacuten Ezt kapcsolja oumlssze egy maacutesik paacuteli hellyel bdquoMert mi szoumlvetseacutege van az igaz-saacutegnak eacutes hamissaacutegnak vagy mi koumlzoumlsseacutege a vilaacutegossaacutegnak a soumlteacutetseacuteggel [hellip] vagy mi koumlze a hiacutevőnek a hitetlenhez Vagy mi egyezeacutese Isten templomaacutenak a baacutelvaacutenyok-kalrdquo (Kor II 614ndash16) Ennek szellemeacuteben a kereszteacutenyeket elkuumlloumlnuumlleacutesre szoacuteliacutetja fel a kereszteacutenyeknek nem szabad keveredniuumlk a pogaacutenyokkal ndash ez az egyaacuteltalaacuten nem magaacutetoacutel eacutertetődő erkoumllcsi felszoacuteliacutetaacutes magyaraacutezza a beszeacuted veacutegeacutenek roumlvid zsidoacuteellenes kirohanaacutesaacutet is a zsidoacutek taacutersasaacutegaacutetoacutel is tartoacutezkodni kell

Az uumlnnep leiacuteraacutesaacuteban a dominaacutens elem a mulatsaacuteg eacutes annak eliacuteteacuteleacutese a Kalendae jellemzője a reacuteszegeskedeacutes falaacutenksaacuteg taacutenc A 63 homiacutelia egyetlen aproacute utalaacutest tar-talmaz egyeacuteb teveacutekenyseacutegekre az tartja meg a napokat aki nem joumln el a templomba hanem kimegy a mezőre (c 2) bdquoqui hesterna die non processit ad ecclesiam proces-sit ad campumrdquo A procedo ige valamifeacutele felvonulaacutesra (processio) is utalhat azonban a maacutesik homiacuteliaacuteboacutel kideruumll hogy itt egeacuteszen maacutesfajta felvonulaacutesroacutel van szoacute mint amiről az eddigiekben olvashattunk

85 bdquoFugite ista claudite uos uestrasque domus istis quia deus qui in occulto uidet circumueniri non potest in apertordquo

86 A szoumlvegek fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben Mutzenbecher kiadaacutesaacutet ideacutezem Turini Maximus 1962 266ndash267 390ndash393 Maximus eseteacuteben bizonyos probleacutemaacutet jelent hogy hogyan is nevezzuumlk A latin vaacuterosneacutevvel toumlrteacutenő megnevezeacutessel (Augusta Taurinorumi Maximus) eacuterthető okokboacutel senki nem proacutebaacutelkozott a vaacuteros modern neve Torino azonban a vaacuteros reacutegi magyar illetve valoacutejaacuteban neacute-met neveacutevel valoacute megnevezeacutes is rendelkezik bizonyos hagyomaacutennyal a magyar egyhaacutezban eacutes szak-irodalomban iacutegy veacuteguumll hosszas toumlprengeacutes utaacuten emellett tehaacutet a Turini Maximus neacutevalak mellett maradtam

75

A 98 sermo hosszan iacuter a Kalendaehoz kapcsoloacutedoacute ajaacutendeacutekokroacutel Ezek megnevezeacutese strena eacutes aacutetadaacutesuk ugyanuacutegy rituaacutelis aktus mint Libanios Antiochiaacutejaacuteban koraacuten reg-gel a koumlzterekre sietnek a kis ajaacutendeacutekokkal baraacutetaikat megcsoacutekoljaacutek majd aacutetnyuacutejt-jaacutek az ajaacutendeacutekokat A puumlspoumlk szaacutemaacutera ez a csoacutek valoacutesaacutegos Juacutedaacutes-csoacutek az ajaacutendeacutekozaacutes pedig bűn hiszen a szegeacutenyek adoacutessaacutegokba verik magukat hogy megajaacutendeacutekozzaacutek a gazdagabbakat a gazdag aki a koldustoacutel megtagadja az alamizsnaacutet most bőkezű

A maacutesik kifogaacutesolt pont az előjelek figyeleacutese Az előjelek figyeleacutese maacuter Ovidiusnaacutel az uumlnnep reacutesze de ennek mikeacutentjeacuteről eddig keveset tudhattunk meg Az előjelek meg-figyeleacuteseacutenek ideje a dies interposita a rsquokoumlzbeeső naprsquo ndash sajnos nem vilaacutegos mik koumlzeacute eső A Kalendae kiemelt napjai az 1-je eacutes a 3-a ezek koumlzeacute esik a 2-a Azonban januaacuter 2-a a baljoacutes nap s minden forraacutesunk szerint ezt a napot otthon csalaacutedi koumlrben szo-kaacutes eltoumllteni Baacutermelyik napra is gondol Maximus a torinoacuteiak akkor a vaacuteroson kiacutevuumllre vonultak (bdquoprocedunt extra civitatemrdquo) eacutes előjeleket keresnek (bdquoauspicia colligant ominaque perquirantrdquo) eacutes ezekből koumlvetkeztetnek az eljoumlvendő eacutevre A madarak meg-figyeleacuteseacutet meghoumlkkentő bdquobűnnelrdquo teteacutezik a reacutesztvevők aacutegacskaacutekat visznek be a vaacuterosba pro omine mintegy előjelkeacutent Ezek ugyanazon zoumlld aacutegak melyekkel maacuter Ovidius koraacute-ban is az ajtoacutekat koszoruacuteztaacutek Ezt Maximus eacutertelmezi előszoumlr előjelkeacutent talaacuten nem ok neacutelkuumll de szigoruacutesaacutega mellyel megbeacutelyegzi az aacutertatlan szokaacutest szeacutelsőseacuteges

Antiochiai Izsaacutek (V szaacutezad koumlzepe)

Maud Gleason egy tanulmaacutenyaacuteban a Kalendae egy uacutej forraacutesaacutet azonosiacutetotta amely azon-ban a kutataacutesban meglepően visszhangtalan maradt87 Ennek oka reacuteszben az hogy Gleason a forraacutesszoumlvegnek csak egy neacutemet nyelvű eacutes sajaacutet eacuterteacutekeleacutese szerint is szabad fordiacutetaacutesaacutet ideacutezi a maacutesik ok a forraacutesszoumlveg tartalma mely nincs teljesen oumlsszhangban azzal amit az antiochiai uacutejeacutevről tudunk

Az V szaacutezad koumlzepeacuten sziacuter nyelven alkotott Antiochiai Izsaacutek egy monofizita egyhaacutezi szerző akinek műveit amelyek metrikus homiacuteliaacutek formailag eacutes tartalmilag is nagyra eacuterteacutekelik de modern nyelvű eacutes tudomaacutenyos igeacutenyű fordiacutetaacutes nem jelent meg az iacuteraacutesai-boacutel A XV szaacutemuacute homiacutelia egy antiochiai uumlnnepről szoacutel melyet Gleason a Kalendaeval azonosiacutet88 A szoumlveg eacutertelmezeacuteseacuteneacutel sajnos keacutenytelen vagyok a latin fordiacutetaacutesra taacutemasz-kodni A szoumlveg szerint Izsaacutek eacutes taacutersai Kanun hoacutenapban egy uumlnnep idejeacuten eacuterkeznek a vaacuterosba Nem tisztaacutezza hogy a keacutet Kanun hoacutenap koumlzuumll ez az első vagy a maacutesodik tehaacutet december vagy januaacuter89 Az uumlnnep miatt a vaacuterosban egeacutesz eacutejszaka zene szoacutel az utcaacutekon az előkelők haacutezai előtt az egeacutesz vaacuteros egyetlen nagy tavernaacutehoz hasonliacutet Mindenki csak csendben leacutepked hogy ne nyomja el a gyoumlnyoumlrű zeneacutet A zene elbűvoumlli Izsaacutekot

87 Gleason 1986 110 eacutes 58 jegyzet88 A sziacuter szoumlveg eacutes egy latin nyelvű fordiacutetaacutes Bickell 1873 I 295ndash307 A minket eacuterdeklő XV homiacutelia

a S Isaaci carmen de vigiliis Antiochenis et de eo quod bonum est confiteri domino ciacutemet viseli89 A sziacuter naptaacuter hoacutenapjaihoz S Stern 2012 257

76

eacutes taacutersait eacutes mikor egy eacutejszaka a viacuteziorgona hangjaacutera eacutebred nem az jut eszeacutebe hogy elhallgattassa hanem az hogy a zeneacutere taacutersaival egyuumltt zsoltaacuterokat eacutenekeljen

Az eddigi forraacutesok utaacuten legalaacutebbis meghoumlkkentő a szoumlveg a dereacutek sziacuter szerzetes uacutegy tűnik kimaradt a pogaacuteny uumlnnepek oumlrdoumlgi voltaacutet taacutergyaloacute addigi diskurzusboacutel Nem vagyok szaacutez szaacutezaleacutekig meggyőződve hogy a Kalendaeroacutel van-e szoacute egyaacuteltalaacuten A szoumlvegből annyi deruumll ki hogy a zeneacuteszek az előkelők haacutezai előtt muzsikaacutelnak s ezeacutert valamilyen viszonzaacutest vaacuternak Ez lehet a Kalendae azonban ami furcsa hogy mintha hosszabb esemeacutenysorroacutel lenne szoacute Baacuter az uumlnneplő vaacuterost tavernaacutehoz hason-liacutetja az elmeacutelyuumllt zenehallgatoacutek keacutepe nem hasonliacutet Libanios Kalendaejaacutera ndash igaz azoacuteta eltelt egy feacutel eacutevszaacutezad eacutes egy vaacuterosi uumlnnep eseteacuteben ezalatt komoly vaacuteltozaacutesok is toumlr-teacutenhetnek Lehetseacutegesnek tartom hogy ez az uumlnnep valoacutejaacuteban a Brumalia ami az első Kanun hoacutenapra esett eacutes koumlruumllbeluumll egy hoacutenapig tartott Baacutermi is legyen a hoacutenap a sziacuter atya hozzaacuteaacutellaacutesa uumldiacutető a toumlbbi forraacutesunk mellett

Arles-i Caesarius (468470ndash542)

A koumlvetkező fontos szerzőnk Arles-i Caesarius egy deacutel-galliai puumlspoumlk aki a kor neacutepi val-laacutesossaacutegaacutenak talaacuten leggyakrabban ideacutezett forraacutesa Szuumllőhelye maacuter szuumlleteacutesekor sem reacutesze a Roacutemai Birodalomnak hanem germaacuten kiraacutelyok uraljaacutek eacuteleteacutenek sziacutentere a meroving Gallia Caesarius elsősorban preacutedikaacutecioacuteiroacutel ismert melyek kuumlloumlnoumlsen a val-laacutestoumlrteacuteneacuteszek szemeacuteben teszik kuumlloumlnleges eacuterteacutekű forraacutessaacute ugyanis akaacuter Arles vaacuteros volt a babona eacutes a pogaacutenysaacuteg melegaacutegya akaacuter Caesarius volt kuumlloumlnoumlsen eacuterzeacutekeny e probleacutemaacutera de igen sok beszeacutede foglalkozik a neacutephit pogaacutenynak tekintett elemeivel koumlzuumlluumlk kettő a Kalendaeval90

A keacutet homiacutelia maacuter nem toumlrekszik annak bizonyiacutetaacutesaacutera hogy a Kalendae meguumlnnep-leacutese pogaacuteny dolog a Szentiacuteraacutessal vagy a kereszteacuteny erkoumllccsel ellenteacutetes ez maacuter nem konkluacutezioacute hanem premissza Maacuter ősi hagyomaacuteny a reacutegi szent atyaacutek előiacuteraacutesa hogy a kereszteacutenyek ilyenkor boumljtoumlljenek az uumlnneplők bűneacutenek engeszteleacuteseacutere91 Noha nagyon hataacuterozottan eliacuteteacuteli az uumlnnepleacutest meacutegis bizonyos diplomatikussaacuteggal fordul a hiacutevek feleacute nem vaacutedolja őket reacuteszveacutetellel hanem arra szoacuteliacutetja fel őket hogy a tőluumlk fuumlggő rokonoknak szolgaacuteknak tiltsaacutek meg az uumlnnepleacutest Ez az attitűd annak is koumlszoumln-hető hogy ebben a szoumlvegben maacuter (vagy uacutejra) az alacsonyabb neacutepreacutetegek uumlnnepekeacutent szerepel a Kalendae Nem aacutelliacutetja hogy a szilveszteri felvonulaacutes oumlnmagaacuteban pogaacutenysaacuteg vagy baacutelvaacutenyimaacutedaacutes hanem csak abboacutel ered a jelmezek eacutes szokaacutesok abszurditaacutesaacutera hivatkozva akarja meggyőzni hallgatoacuteit hogy a reacuteszveacutetel esztelenseacuteg

90 Caesarius Sermo 192 eacutes 193 Morin kiadaacutesaacuteban 1953 779ndash786 A szoumlvegek fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben

91 192 4 bdquoEt ideo sancti antiqui patres nostri considerantes maximam partem generis humani die-bus istis gulae vel luxuriae deservire ebrietatibus et sacrilegis saltationibus insanire statuerunt universo mundo ut per omnes ecclesias publicum indiceretur ieiuniumrdquo

77

Ismeri Ianus isten alakjaacutet s belőle vezeti le az uumlnnep sajaacutetsaacutegait Maximushoz hason-loacutean euheacutemerista moacutedon eacutertelmezi a roacutemai istenseacuteget egy reacutegi időkben eacutelt kiraacutely volt akit alattvaloacutei istenkeacutent imaacutedtak Ismeri a reacutegi maacuter Ovidiusnaacutel felbukkanoacute magyaraacuteza-tot az isten keacutet arcaacutera a kapuk istenekeacutent egyik arcaacuteval az előző maacutesikkal a koumlvetkező eacutevet neacutezi92 A tudatlan emberek akik a keacutet arccal emelni akartaacutek isteni meacuteltoacutesaacutegaacutet valoacutejaacuteban szoumlrnyeteggeacute formaacuteztaacutek hiszen ez meacuteg a haacuteziaacutellatok koumlzoumltt is a torzszuumlloumltt-seacuteg jele Az uacutejeacutev meguumlnnepleacutesekor istenuumlk torzsaacutegaacutet utaacutenozzaacutek mikor maguk is obsz-ceacuten szoumlrnyek jelmezeacutet oumlltik magukra

2 Innen ered tehaacutet az hogy azokon a napokon a pogaacuteny emberek minden dolgok rendjeacutenek a felforgataacutesa utaacuten visszatasziacutetoacute csuacutefsaacutegokkal takarjaacutek el magukat hogy az imaacutedoacutek olyannaacute tegyeacutek magukat amilyen az volt akit tisztelnek Mert azokon a napokon szerencseacutetlen emberek eacutes ami rosszabb meacuteg neacutemely megkeresztel-tek is haacutezassaacutegtoumlrő alakokat oumlltenek szoumlrnyszuumlloumltt formaacutekat melyekről nem tud-naacutem megmondani hogy nevetseacutegesek vagy szaacutenni valoacutek inkaacutebb Ugyan hiheti-e boumllcs ember hogy akadnak olyan eacutepelmeacutejű szemeacutelyek akik szarvast jaacutetszva magu-kat vadaacutellatokkaacute akarjaacutek aacutetvaacuteltoztatni Maacutesok haacuteziaacutellatok (pecudes) bőreacutebe oumlltoumlznek megint maacutesok vadaacutellatok fejeacutet oumlltik magukra oumlruumllnek eacutes ujjonganak ha magukat annyira aacutetformaacuteltaacutek a vadak alakjaacutera hogy maacuter nem is laacutetszanak embernek [hellip] Az pedig maacuter toumlbb mint visszatasziacutetoacute hogy feacuterfinak szuumlletett szemeacutelyek női tunikaacuteba oumlltoumlznek eacutes a legruacutetabb aacutetalakulaacutessal feacuterfierejuumlket laacutenyos alakoskodaacutessal nőiesiacutetik el nem szeacutegyellik katonaacutes karjaikat női tunikaacuteval fedni arcuk szakaacutellas eacutes nőnek akarnak laacutetszani eacutes meacuteltaacuten vesztik el feacuterfias erejuumlket akik női kuumllsőt oumlltoumlttek azt kell hinnuumlnk hogy Isten jogos iacuteteacutelete folytaacuten toumlrteacutent hogy elvesztetteacutek a katonai ereacutenyt akik magukat női megjeleneacutessel csuacutefiacutetottaacutek el (Sermo 192)93

Petrus Chrysologus a jelmezek csuacutefsaacutegaacutet hangsuacutelyozta Caesarius a torzsaacutegot haacutezas-saacutegtoumlrő alakok azaz kevereacutekleacutenyek szoumlrnyszuumlloumltt formaacutek mindkettő e leacutenyek torz vol-taacutera utal Mivel Ianus isten keacutetarcuacutesaacutegaacuteboacutel vezeti le a jelmezbaacutel szokaacutesaacutet első olvasaacutesra

92 Caesarius Sermo 192 193 bdquo1 Et ideo optima erroris ipsius declaratione atque iudicio dum eum religiosa vanitate imaginum

deum videri volunt daemonem publicarunt 2 Hinc itaque est quod istis diebus pagani homines perverso omnium rerum ordine obscenis deformitatibus teguntur utique ut tales se faciant qui co-lunt qualis fuit ille qui colitur In istis enim diebus miseri homines et quod peius est etiam aliqui baptizati sumunt formas adulteras species monstruosas in quibus quidem quae primum ridenda aut potius dolenda sint nescio Quis enim sapiens credere poterit inveniri aliquos sanae mentis qui cervulum facientes in ferarum se velint habitus commutate alii vestiuntur pellibus pecudum alii adsumunt capita bestiarum gaudentes et exultantes si taliter se in ferinas species transforma-verint ut homines non esse videantur [hellip] Iam vero illut quale vel quam turpe est quod viri nati tunicis muliebribus vestiuntur et turpissima demutatione puellaribus figuris virile robur effemi-nant non erubescentes tunicis mulieribus inserere militares lacertos barbatas facies praeferunt et videri se feminas volunt Et merito virilem iam fortitudinem non habent qui in muliebres habitus transierunt iusto enim iudicio dei evenisse credendum est ut militarem virtutem amitterent qui feminarum se specie deformassentrdquo

78

elsikkadhat egy fontos teacuteny aacuterva szoacutet sem ejt pogaacuteny istenek jelmezes megjeleniacuteteacuteseacute-ről azt iacuterja hogy Ianus szoumlrnyszuumlloumltt ezeacutert hiacutevei is annak oumlltoumlznek maacutermint torzszuuml-loumlttnek nem pedig Ianus istennek Koumlnnyen lehet hogy tud roacutela hogy ilyen szokaacutes valaha leacutetezett s ezt az ismeretet felhasznaacutelja Ianus isten felemlegeteacuteseacutevel de meacuteg implicit utalaacutes szintjeacuten sem jelzi hogy Arles vaacuterosaacuteban pogaacuteny roacutemai vagy akaacuter ger-maacuten istenek vonulnaacutenak fel

Az első emliacutetett jelmez a szarvaseacute bdquoMert melyik boumllcs hihetneacute hogy akadnak eacutepel-meacutejű emberek akik szarvast jaacutetszva vadaacutellatok alakjaacutera akarjaacutek magukat aacutetalakiacutetanirdquo94 Pacianus eacutes Ambrus kora oacuteta most előszoumlr talaacutelkozunk uacutejra a szarvassal megvan a kicsinyiacutető keacutepző melyet Pacianus is hasznaacutelt eacutes ugyanaz a szoacutekapcsolat is cerv(ul) um facere rsquoszarvast csinaacutelnirsquo noha eltelt maacutesfeacutel eacutevszaacutezad eacutes Arles sem fekszik Barcelona szomszeacutedsaacutegaacuteban A jelmezek koumlzuumll a szarvast emliacuteti első helyen mint a felvonulaacutes emblematikus figuraacutejaacutet Ezutaacuten koumlvetkeznek a haacuteziaacutellatok bdquoegyesek a kecskebirka bőreacutebe oumlltoumlznek maacutesok vadaacutellatok fejeacutet oumlltik magukrardquo95 Ez az első hely ahol konk-reacutetumokat hallunk a jelmezek keacutesziacuteteacuteseacuteről a baacuteraacuteny vagy esetleg kecske bundaacutejaacutet veszik magukra s keacutesziacutetenek ebből valamilyen jelmezt Nem szuumlkseacutegszerű hogy ez azt jelentse hogy aacutellatnak oumlltoumlznek baacuter Caesarius erre laacutetszik utalni Maacutesok aacutellatfej for-maacutejuacute maszkokat keacutesziacutetenek

Az aacutellatok utaacuten koumlvetkezik az alkalmi cross-dressing eliacuteteacuteleacutese Arles egyes feacuterfila-koacutei is női ruhaacuteban vonultak utcaacutera96 Itt Caesarius keacutet alkalommal hasznaacutelja a militaris (rsquokatonaacutesrsquo rsquokatonairsquo) jelzőt a reacutesztvevők katonaacutes karjaikat nőiesiacutetik el a női ruhaacutezattal s keacutesőbb ez a viselkedeacutes a katonai virtus elveszteacuteseacutet eredmeacutenyezi Eldoumlnthetetlen hogy itt a katonaacutessaacuteg mint a feacuterfiassaacuteg metaforaacuteja szerepel vagy teacutenylegesen katonaacutek a reacuteszt-vevők ndash s ha katonaacutek a reacutesztvevők akkor milyen katonaacutek Milyen etnikumuacute katonaacutek

Caesarius felszoacuteliacutetja a hiacuteveket hogy aktiacutevan leacutepjenek fel a szokaacutes gyakorloacutei ellen s azon kereszteacutenyek ellen is akik reacuteszt vesznek benne vagy baacutermifeacutele bdquomegfigyeleacute-seketrdquo veacutegeznek az uumlnnepen Az observatio itt joumlvendőmondaacutest a jelek megfigyeleacuteseacutet jelenti melyeket a puumlspoumlk gondosan listaacuteba is szed s amint gyorsan nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik egyik sem augurium a szoacute hagyomaacutenyos eacutertelmeacuteben baacuter Caesarius maga ezt a szoacutet hasznaacutelja raacutejuk Mindjaacutert az első uacutejdonsaacuteg bdquoVannak akik januaacuter Kalendaejaacuten uacutegy figyelik meg a jeleket hogy tűzhelyuumlket otthonukboacutel vagy baacutermifeacutele maacutes joacuteteacutetemeacutenyt az azt keacuterőknek nem adjaacutek odardquo97 A tribuant aacutelliacutetmaacuteny eacutertelmezhető volna megosztaacutes-keacutent is de mivel az itt felhozott hiedelmeket maacutes keacutesőbbi forraacutesokboacutel is ismerjuumlk iacutegy

94 bdquoQuis enim sapiens credere poterit inveniri aliquos sanae mentis qui cervulum facientes in fera-rum se velint habitus commutarerdquo

95 bdquo[hellip] alii vestiuntur pellibus pecudum alii adsumunt capita bestiarum [hellip]rdquo96 bdquoIam vero illut quale vel quam turpe est quod viri nati tunicis muliebribus vestiuntur et turpissima

demutatione puellaribus figuris virile robur effeminant non erubescentes tunicis mulieribus inse-rere militares lacertos barbatas facies praeferunt et videri se feminas volunt Et merito virilem iam fortitudinem non habent qui in muliebres habitus transierunt iusto enim iudicio dei evenisse cre-dendum est ut militarem virtutem amitterent qui feminarum se specie deformassentrdquo

97 c3 bdquoSunt enim qui in kalendis ianuariis ita auguria observant ut focum de domo sua vel aliud quod cumque beneficium cuicumque petenti non tribuantrdquo

79

vilaacutegos hogyan kell eacutertenuumlnk Caesarius szavait egyesek uacutejeacutev napjaacuten semmit nem vol-tak hajlandoacutek kiadni a haacutezboacutel de legkeveacutesbeacute tuumlzet nem adtak az azt keacuterőknek Ennek oka a nap előjel volta nehogy uacutejeacutev napjaacuten baacutermilyen fogyatkozaacutes eacuterje a haacutezat ndash a babo-naacutek koumlzuumll ez kuumlloumlnoumlsen alkalmas raacute hogy a puumlspoumlk ceacutelkeresztjeacutebe keruumlljoumln hiszen alapvetően mond ellent a kereszteacutenyi koumlnyoumlruumllet ideaacutejaacutenak A koumlvetkező observatio az ajaacutendeacutekozaacutes neacutemelyek oumlrdoumlgi strenaacutekat (diabolicas strenas) adnak eacutes fogadnak el98 Az utolsoacute observatio is uacutejdonsaacuteg bdquoEgyes parasztok az előző eacutejjel asztalkaacutekat aacutelliacutetanak fel sokfeacutele eacutetellel megrakva eacutes azokat egeacutesz eacutejszaka iacutegy hagyjaacutek abban a hiszemben hogy azzal lehet hasznukra a januaacuteri Kalendae hogy lakomaacuteik egeacutesz eacutevben ilyen bőseacuteggel tartsanak kirdquo99 Ez az első felbukkanaacutesa egy szokaacutesnak melynek eacutertelmezeacuteseacutere ezen a ponton meacuteg nem vaacutellalkozhatunk Az uumlnnepi szokaacutesok leiacuteraacutesa utaacuten teacuter aacutet a helyes kereszteacuteny viselkedeacutes bemutataacutesaacutera

A maacutesik januaacuter Kalendaejaacutera iacuterott homiacutelia a 193 szaacutemuacute Sajnos a keacutet beszeacuted egy-maacuteshoz valoacute viszonya megaacutellapiacutethatatlan nem tudjuk pontosan dataacutelni őket Caesarius eacuteletműveacuten beluumll a 193 szaacutemuacute beszeacuted mint oly sok homiacutelia nem is Caesarius neveacuten maradt fenn baacuter szinte keacutetseacutegtelen hogy tőle szaacutermazik A teacuteny hogy keacutet beszeacutedet iacutert a teacutemaacuteban bizonyiacutetja hogy nem sikeruumllt felszaacutemolnia az uacutejeacutevi mulatsaacutegot Arles vaacutero-saacuteban de enneacutel toumlbbet nem tudhatunk a keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyekről

Caesarius felleacutepeacutese oacutevatosnak mondhatoacute itt sem akarja felelőtlenuumll a baacutelvaacutenyimaacute-daacutes vaacutedjaacutet szoacuterni hiacuteveire A bevezeteacutesben megkuumlloumlnboumlztet tudatlansaacuteggal oumlsszekap-csoloacutedoacute hibaacutekat (errores) eacutes bűnoumlket (peccata) A hibaacutek koumlzeacute tartozik peacuteldaacuteul a falaacutenksaacuteg a felelőtlen veacutelemeacutenyalkotaacutes a bujasaacuteg a laacutetvaacutenyossaacutegok iraacutenti lelkesedeacutes ndash eacutes talaacuten meglepő moacutedon suacutelyosabb dolgok is mint az előjelek megfigyeleacutese eacutes az uacutejeacutev babo-naacutekkal oumlvezett mulatsaacutegai is Mikor a felismert hiba kijaviacutetatlanul marad a hiba gőgbe csap aacutet s ez maacuter meghiacutevaacutes a deacutemonoknak Az uacutejeacutev meguumlnnepleacutese a deacutemonoknak be-mutatott aacuteldozat eacutes iacutegy baacutelvaacutenyimaacutedaacutes azonban a szoacute aacutetvitt eacutertelmeacuteben a deacutemonok-nak kedveskeduumlnk amikor viselkedeacutesuumlnkből elmarad a joacutezansaacuteg eacutes a tisztesseacuteg

Az uumlnnep leiacuteraacutesa neacutehaacuteny kis reacuteszlettől eltekintve ugyanaz mint az előző beszeacuted-ben100

Mert mi lehet olyan esztelen mint a feacuterfinemet ruacutet oumlltoumlzeacutekkel női alakra vaacuteltoz-tatni Mi olyan esztelen mint elcsuacutefiacutetani az arcot eacutes az orcaacutet elfedni hogy laacutettukra meacuteg a deacutemonok is megrettenjenek Mi olyan esztelen mint rendezetlen mozgaacute-sokkal eacutes szemeacutermetlen dalokkal a bűnoumlk dicseacutereteacutet megeacutenekelni szemeacutermetlen mulatsaacuteggal aacutellatnak oumlltoumlzni eacutes őzhoumlz (caprea) vagy szarvashoz (cervus) hasonloacutevaacute vaacutelni hogy az Isten keacutepmaacutesaacutera eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtett ember a deacutemonok

98 bdquo[hellip] diabolicas etiam strenas et ab aliis accipiunt et ipsi aliis traduntrdquo 99 bdquoAliqui etiam rustici mensulas suas in ista nocte quae praeteriit plenas multis rebus quae ad

manducandum sunt necessariae componentes tota nocte sic compositas esse volunt credentes quod hoc illis kalendae ianuariae praestare possint ut per totum annum convivia illorum in tali abundantia perseverentrdquo

100 Sermo 193 A szoumlveget teacutevesen tulajdoniacutetottaacutek Szent Aacutegostonnak eacutes Szent Sedatusnak is Arbes-mann 1979 90

80

aacuteldozati ajaacutendeacutekaacutevaacute vaacuteljon [hellip] Eacutes ezeacutert ha bűneikben nem akartok reacuteszesek lenni a szarvasocskaacutet (cervulus) vagy az egyeacuteves borjuacutet (annicula) vagy maacutes akaacutermi-lyen szoumlrnyszuumllemeacutenyt ne engedjetek haacutezaitok eleacute101

A szarvas mellett uacutej szereplő az őz (caprea) s az annicula (rsquoegyeacuteves uumlszőrsquo) ez utoacutebbi eacutertelmezeacutesi probleacutemaacuteira keacutesőbb meacuteg visszateacuterek A hallgatoacutekat figyelmezteti hogy e menetet ne engedjeacutek haacutezaik eleacute ndash ami arra utal hogy a groteszk menet megaacutellt a haacutezak előtt talaacuten eacutenekeltek az ott lakoacuteknak Felbukkan egy fontos szoacute mely az uumlnneplők mentegetőzeacutese lehetett ők csak ludunt (rsquojaacutetszanakrsquo)102 Mint az előző beszeacutedben is a karnevaacuteli felvonulaacutes utaacuten aacutetteacuter a jelek megfigyeleacuteseacutere

3 Mert vannak olyanok ami meacuteg rosszabb akiket a rosszindulatuacute babona (observatio) uacutegy megront hogy a Kalendae napjaacuten ha esetleg a szomszeacutedoknak vagy arra jaacuteroacute idegeneknek szuumlkseacutege van raacute uacutegy tesznek mintha nem tudnaacutenak tuumlzet adni emel-lett sokan mind maguk szoktak strenaacutekat felajaacutenlani illetve maacutesoktoacutel elfogadni103

A szarvas (cervulus) eacutes az egyeacuteves uumlsző (annicula) a koumlzponti figuraacutek mikor egy maacutesik szentbeszeacutedben roumlviden hivatkozik az uacutejeacutevi szokaacutesokra csak ezt a keacutet jelmezt emliacuteti meg104 A beszeacuted utolsoacute fejezete laacutetszoacutelag uacutej teacutemaacutet vet fel a napokhoz kapcsoloacutedoacute babonaacutekat A heacutetnapos heacutet nem a zsidoacute vallaacutesboacutel eacutes nem a kereszteacutenyseacuteg reacuteveacuten eacuteri el Euroacutepaacutet egy aacuteltalaacutenosan ismert koumlzel-keleti rendszerről van szoacute melyben a heacutet napjait a heacutet eacutegitesttel kapcsoltaacutek oumlssze nevezetesen a Nappal a Holddal eacutes az oumlt akkor ismert bolygoacuteval ndash melyek mindegyike egyszersmind istenneacutev is Az uacutejlatin nyelvek maacuteig eze-ket a megnevezeacuteseket hasznaacuteljaacutek Hogy a hetes rendszer milyen gyorsan terjedt eacuteszaki iraacutenyba talaacuten meacuteg a birodalom hataacuterain tuacutelra is bizonyiacutetjaacutek a germaacuten nevek melyek szinteacuten istenneveket tartalmaznak Az egyhaacutez keveacutes sikerrel proacutebaacutelt kuumlzdeni e nevek ellen de az alternatiacutev megnevezeacutesek maacutesodik harmadik negyedik stb uumlnnep (feria) oly-

101 bdquoQuid enim est tam demens quam virilem sexum in formam mulieris turpi habitu commutare Quid tam demens quam deformare faciem et vultus induere quos ipsi etiam daemones expaves-cunt Quid tam demens quam inconpositis motibus et inpudicis carminibus vitiorum laudes in-verecunda delectatione cantare indui ferino habitu et capreae aut cervo similem fieri ut homo ad imaginem dei et similitudinem factus sacrificium daemonum fiat [hellip] Et ideo si in peccatis eorum participes esse non vultis cervulum sive anniculam aut alia quaelibet portenta ante do-mos vestras venire non permittatisrdquo

102 bdquoQuicumque ergo in kalendis ianuariis quibuscumque miseris hominibus sacrilego ritu insanien-tibus potius quam ludentibus aliquam humanitatem dederint [hellip]rdquo

103 bdquo3 Sunt enim aliqui quod peius est quos ita observatio inimica subvertit ut in die kalendarum si forte aut vicinis aut peregrinantibus opus sit etiam focum dare dissimulent multa praeterea stre-nas et ipsi offerre et ab aliis accipere solent [hellip]rdquo

104 Caesarius Sermo 13 5 bdquoEt licet credam quod illa infelix consuetudo quae de paganorum profana observatione remansit iam vobis castigantibus de locis istis fuerit deo inspirante sublata tamen si adhuc agnoscitis aliquos illam sordidissimam turpitudinem de annicula vel cervulo exercere ita durissime castigate ut eos paeniteat rem sacrilegam conmisisserdquo A koacutedexek a szoumlveget teacutevesen Szent Aacutegostonnak tulajdoniacutetottaacutek ezeacutert az ő neve alatt is lehet vele kiadvaacutenyokban talaacutelkozni Az annicula szoacute a koacutedexek hinnicula olvasataacuteboacutel van javiacutetva

81

annyira esetlenek voltak hogy csupaacuten a goumlroumlg eacutes a portugaacutel nyelvből sikeruumllt kiszoriacute-taniuk az istenekről elnevezett megnevezeacuteseket Caesarius az egyik első forraacutes aki fel-leacutep e nevek eacutes a hozzaacutejuk koumltődő babonaacutek miatt Mint mondja egyesek utazaacutesaikat a napokhoz időziacutetik tudniillik a heacutet egyes napjai alkalmasabbak vagy kedvezőtlenebbek voltak az uacutej vaacutellalkozaacutesokhoz nyilvaacuten istenuumlk karaktereacutehez igazodva105 Euheacutemerista moacutedon tagadja a hagyomaacutenyos nevek helyesseacutegeacutet a heacutet (szaacutemozott) napjai a terem-teacutessel keletkeztek miacuteg a nevuumlket adoacute szemeacutelyek keacutesőbb istenkeacutent imaacutedott emberek voltak s sokkal keacutesőbb eacuteltek E magyaraacutezat szerint a napok egyhaacutezi megnevezeacutese nem a heacutet napjai koumlzoumltt elfoglalt sorrendjuumlkre utal hanem a teremteacutes napjainak sorrend-jeacutere ahol a szaacutemok teacutenylegesen el is hangzanak a Biblia szoumlvegeacuteben106

Nem tudjuk mieacutert tartotta Caesarius fontosnak hogy beszeacutede veacutegeacuten ezekről szoacutet ejt-sen Talaacuten nem akart maacutest mint az uacutejeacutevi joacuteslaacutesi moacutedszerek mellett minden egyeacuteb joacuteslaacutesi moacutedszert is eliacuteteacutelni Azonban azt sem zaacuterhatjuk ki hogy a heacutet napjainak volt valamilyen szerepuumlk a Kalendae koumlruumlli hiedelmekben Van egy forraacutesunk mely explicit moacutedon beszeacutel is erről egy időben koumlzeli de teacuterben nagyon taacutevoli forraacutes Azonban előbb olvas-sunk bele egy roumlvid szoumlvegbe mely szinteacuten emliacuteti a szarvasmaszkok hasznaacutelataacutet

Vita Hilari (dagger540)

Caesarius szoumlvegeivel nagyjaacuteboacutel egykoruacute Szent Hilarius eacuteletrajza aki mielőtt puumlspoumlk lett egy kis szerzetesi koumlzoumlsseacutegben eacutelt Vicus Mimalensis koumlzeleacuteben melynek mai neve Mende eacutes Deacutelkelet-Franciaorszaacutegban talaacutelhatoacute Itt tapasztalhatta hogy a helybeliek januaacuter Kalendaeja idejeacuten szarvasmaszkot viseltek miacuteg Hilarius meg nem győzte őket a szokaacutes helytelen voltaacuteroacutel107

Mikor a szokaacutesos hoacutenapban melyet a pogaacutenyok Ianus kiraacutelyroacutel januaacuternak hiacutevtak a koumlzrendű toumlmeg jaacuteteacutekokkal dalokkal vagy rituaacutelis lakomaacutekkal toumlltoumltte az időt az az ősi kiacutegyoacute az oumlroumlm aacutelcaacuteja alatt halaacutelos meacuterget oumlntoumltt szeacutet jaacuteteacutekot sziacutenlel hogy a sziacutevet szentseacutegtoumlreacutessel forgassa fel Az oumlrdoumlgi raacutebeszeacuteleacutes bűne a szarvasfej magukra erősiacuteteacuteseacutevel vadaacutellatok alakjaacutenak utaacutenzaacutesra hajliacutetja az emberi termeacuteszetet Az atya felismerte hogy ezt a rosszat a kolostoraacutetoacutel nem messze űzik eacutes keacutet testveacutert maga melleacute veacuteve elindult hogy a boldogtalan neacutepet szent buzdiacutetaacutessal javiacutetsa ki

105 Uo 13 4 bdquoNonnulli enim in haec mala labuntur ut diligenter observent qua die in itinere exeant honorem praestantes aut soli aut lunae aut Marti aut Mercurio aut Iovi aut Veneri aut Saturnordquo

106 bdquo[hellip] sed primam et secundam vel tertiam feriam secundum quod scriptum est nominemusrdquo107 Vita Hilari 638 bdquoCum more solito mense quem gentiles a Jano rege januarium vocitavere vulgus

ignobile ludis cantibus exerceretur vel epulis antiquus ille serpens per speciem laetitiae mortis venena diffudit ludum simulat ut sacrilegio corda subvertat Praefixo quidem cervi capite ad imi-tandum ferae formam conditionem humanam persuasionis diabolicae scelus inclinat Mala haec geri haud procul a monasterio suo pater agnovit et duobus adscitis fratribus infelicem plebem sanctaque correcturus exortatione progressus estrdquo ndash Az epulum szoacutet aligha eredeti jelenteacuteseacuteben hasznaacutelja vallaacutesi terminuskeacutent az epulum olyan aacuteldozati lakomaacutet jelent melyen az istenek szob-rai is reacuteszt vesznek

82

Ioacuteanneacutes Lydos (490ndash565 k)

Ioacuteanneacutes Lydos aki a VI szaacutezadi Konstantinaacutepolyban eacutelte le eacutelete javaacutet sok szempont-boacutel kakukktojaacutes forraacutesaink koumlzoumltt Vilaacutegi eacutertelmiseacutegi szerző hivatalnokkeacutent szolgaacutelt a praefectus praetorio hivatalaacuteban tanult platonikus filozoacutefiaacutet szeacuteleskoumlrű műveltseacuteggel rendelkezett eacutes ami a korban keleten maacuter ritka iacutert eacutes olvasott latinul Haacuterom kismo-nograacutefiaacutet keacutesziacutetett goumlroumlg nyelven reacutegiseacutegtani teacutemaacutekban egyet a roacutemai aacutellam aacutellam-apparaacutetusroacutel (De magistratibus) egy toumlredeacutekesen fennmaradt iacuteraacutest a roacutemai naptaacuterroacutel (De mensibus) eacutes egy meacuteg toumlredeacutekesebbet az előjelekről kuumlloumlnleges eacutegi jelenseacutegekről (De ostentis)108 Mivel maacuter Iustinianus uralkodaacutesa alatt toumlltoumltt be fontos hivatali funk-cioacutekat felteacuteteleznuumlnk kell hogy legalaacutebb valamilyen formaacutelis szinten kereszteacuteny volt azonban ennek műveiben semmi nyomaacutet nem talaacuteljuk109 A reacutegi ndash pogaacuteny ndash kor teacutemaacutei-roacutel iacuter uacutegy mint az uacutejplatonikus filozoacutefia rajongoacuteja

A De mensibusban keacutet helyen emleacutekezik meg a Kalendaeroacutel Az első helyen iacutegy iacuter bdquoa mi Philadelphiaacutenkban maacuteig megőrződoumltt a hagyomaacuteny nyoma mert a Kalendae napjaacuten maga Ianus joumln elő jelmezben keacutetarcuacute aacutelarcban eacutes őt Saturnusnak azaz Kronosnak nevezikrdquo110 Itt egyeacutertelműen egy maszkos-jelmezes figura jelenik meg A neacutev bizonytalansaacutegaacutenak az oka hogy a roacutemai Ianus isten keleten mindig is ismeret-len volt eacutes uacutegy tűnik hogy a lydiai goumlroumlgoumlk a jelmezes figuraacutet Kronos-Saturnusnak veacutel-teacutek ami alig paacuter heacutettel a Saturnalia utaacuten nem is meglepő keacutepzettaacutersiacutetaacutes A roacutemai val-laacutest jobban ismerő Lydos azonban a kettős maszk alapjaacuten keacutepes volt azonosiacutetani Ianus alakjaacutet a figuraacuteban Lydos az uumlnnepet megemliacuteti a De mensibus egy maacutesik helyeacuten is a Vota publica napja kapcsaacuten Lydos aacutelliacutetaacutesa szerint e napon mikor a konzulok aacuteldoza-tokat mutattak be az aacutellam eacutes a roacutemai neacutep uumldveacuteeacutert alkalom adoacutedott kiguacutenyolaacutesukra is

Aacuteldozatokat mutattak be a konzulok az aacutellam eacutes a roacutemai neacutep eacuterdekeacuteben eacutes minden magisztraacutetus megeskuumldoumltt hogy megőrzi az alattvaloacutek javaacutet [hellip] A neacutep tiszteletlen moacutedon baacutemulta meg a magisztraacutetusokat nem szavakkal guacutenyoloacutedva hanem nevet-seacuteges jelmezekkel (scheacutema) Ezt a szabadsaacuteg tiszteleteacutere tetteacutek eacutes a magisztraacutetusok eltűrteacutek meghaacutetraacutelva a szokaacutes mintegy toumlrveacuteny előtt A konzulok madaacuterjoacuteslatot tar-tottak a csaacuteszaacuteroknak amiből megtudtaacutek milyen lesz az eacutev Mert a termeacuteszet kuta-toacutei a heacutet első napjaacutet a Napnak adjaacutek a maacutesodikat a Holdnak a harmadikat Areacutesnak a negyediket Hermeacutesnek az oumltoumldiket Zeusnak a hatodikat Aphroditeacutenek a hete-diket Kronosnakhellip111

108 A De mensibus meacuterteacutekadoacute kiadaacutesa sajnos maacuteig Wuensch 1898-as koumltete Bandy 2013-as posztu-musz megjeleneacutesű szoumlvegkiadaacutesa nem alkalmas raacute hogy levaacuteltsa a XIX szaacutezad veacutegit Lydos koumlny-veacutenek a teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel fontosabb reacuteszleteit a Fuumlggeleacutekben fordiacutetaacutesban koumlzloumlm

109 Lydos vallaacutesaacutehoz Toacuteth 2015 Kaldellis 2003 302 vouml Maas 1992 4ndash5 Averil Cameron 1996 246

110 bdquoΚαὶ ἐν τῇ καθrsquo ἡμᾶς Φιλαδελφείᾳ ἔτι καὶ νῦν ἴχνος τῆς ἀρχαιότητος σώζεταιmiddot ἐν γὰρ τῇ ἡμέρᾳ τῶν Καλενδῶν πρόεισι ἐσχηματισμένος αὐτὸς δῆθεν ὁ Ἰανὸς ἐν διμόρφῳ προσώπῳ καὶ Σατοῦρνον αὐτὸν καλοῦσιν οἷον Κρόνονrdquo (De mensibus 4 2)

111 bdquoἹερούργουν δὲ καὶ οἱ ὕπατοι ὑπὲρ τῆς πολιτείας καὶ τοῦ δῆμου τοῦ Ῥωμαικοῦ καὶ πάντες οἱ ἄρχοντες ἐξώμνυντο τὰ δίκαια φυλάττειν τοῖς ὑπηκόοις [hellip] καὶ ἀδεῶς τὸ πλῆθος ἀπέσκωπτεν

83

Ezutaacuten elmondja melyik esetben mit vaacutertak az eacutevtől Műve jellegeacuteből adoacutedoacutean a naptaacuteri forraacutesokhoz hasonloacutean nem egyseacuteges uumlnnepkeacutent kezeli a Kalendaet hanem kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonkeacuteppeni Kalendae Ianuariae eacutes a Vota publica koumlzoumltt Ianus-Saturnus isten jelmezes felleacutepteteacutese egyeacutertelműen jelen időben aacutell eacutes lydiai szuumllővaacuterosaacutera vonatkozik A Vota publica leiacuteraacutesa muacutelt időben toumlrteacutenik Iustinianus 541 utaacuten nem nevezett ki konzulokat iacutegy a hivatalos uacutejeacutevi uumlnnepek főszereplői eltűnnek a toumlrteacutenelemből Lydos az egyetlen aki az aacutellam vezetőinek kifiguraacutezaacutesaacutet uacutegy mutatja be mint ami a fővaacuterosban az eacuterintettek szeme laacutettaacutera toumlrteacutent Lydos aacuteltalaacuteban meg-biacutezhatoacute forraacutesait tiszteletben tartoacute szerző nincs okunk keacutetseacutegbe vonni hogy az aacuteltala leiacutertak Roacutemaacuteban vagy Konstantinaacutepolyban valoacuteban szokaacutesban voltak csak eacuteppen azt nem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy pontosan mikor

Az uacutejeacutevi joumlvendőmondaacutes eddigi vaacuteltozatait Lydos egy uacutej moacutedszerrel egeacutesziacuteti ki meg-neacutezteacutek hogy a heacutet mely napjaacutera esik az uacutejeacutev eacutes a vonatkozoacute isten karaktere alapjaacuten proacute-baacuteltak koumlvetkeztetni a koumlvetkező eacutevre Lehetetlen megaacutellapiacutetani hogy ez a moacutedszer mennyiben a toumlrteacutenelem eacutes mennyiben Lydos jeleneacutenek a reacutesze Szoacutervaacutenyos forraacutesa-ink eacutes nem csak Arles-i Caesarius tanuacutesiacutetjaacutek hogy a heacutet napjaihoz kapcsoloacutedtak babo-naacutek de keveacutes adattal biacuterunk annak egyeacutertelmű bizonyiacutetaacutesaacutehoz hogy a Lydos kora-beli goumlroumlgseacuteg ezt hasznaacutelta-e meacuteg a Lydos aacuteltal leiacutert formaacuteban illetve hogy Caesarius ismerte-e ezt a moacutedszert eacutes talaacuten eacuteppen ezeacutert asszociaacutelt az uacutejeacutevről a napok babonaacuteira

Lydos megemliacuteti meacuteg ezeken tuacutel a strena-ajaacutendeacutekozaacutest amelyet a roacutemai reacutegiseacuteg-tudoacutesokkal oumlsszhangban az uumlnnep kelleacutekeacuteből a babeacuteraacutegboacutel babeacuterleveacutelből vezet le illeve tud a szaacuteriacutetott fuumlgeacuteről mint tipikus kalendaei ajaacutendeacutekroacutel s uacutegy tartja ennek valamilyen nyoma sajaacutet koraacuteban is eacutelt meacuteg bdquoAzonban a szokaacutes uacutegy maradt meg hogy a kivitelezeacutes megvaacuteltozott mert szaacuteriacutetott fuumlge helyett ma popana nevű suumltemeacutenyt adnak a levelek helyett aranyatrdquo112 Nem Lydos az egyetlen aki tisztaacuteban van vele hogy a peacutenzajaacutendeacutekra hasznaacutelt strena szoacute eredetileg az uumlnnepi zoumlldaacuteg neve volt azon-ban ő az első eacutes egyetlen aki azt aacutelliacutetja hogy az egykor ajaacutendeacutekba adott szaacuteriacutetott fuumlgeacutet valamilyen speciaacutelis uumlnnepi suumltemeacuteny vaacuteltotta fel113 Sajnos Lydos nem ennek a suumlte-meacutenynek a keacutesziacuteteacuteseacutet vagy az uumlnnepen jaacutetszott szerepeacutet magyaraacutezza meg hanem nagy-

εἰς τοὺς ἄρχοντας οὐ ῥήμασιν ἀλλὰ καὶ σχήμασιν ἐπὶ τὸ γελοιῶδες ἔχουσιmiddot τοῦτο δὲ ἔπραττον εἰς τιμὴν ἐλευθερίας καὶ οἱ ἄρχοντες ἐνεδίδοσαν ὡσανει νόμῳ τῇ συνηθείᾳ παραχωροῦντες Καὶ ἀνέφερον τὴν οἰωνοσκοίαν οἱ ὕπατοι τοῖς αὐτοκράτορσι διrsquo ἧς ἐγινώσκετο ποταπὸς ἄρα ἔσται ὁ ἐνιαυτὸς Ἐπειδὴ γὰρ οἱ φυσικοὶ τὴν μὲν πρώτην τῆς ἑβδομάδος ἡμέραν τῷ Ἡλίῳ ἀναγράφουσι τὴν δὲ δευτέραν τῇ Σελήνῃ τὴν δὲ τρίτην Ἄρει τὴν δὲ τετάρτην Ἑρμῇ τὴν δὲ πέμπτην δὲ τῷ Διί τὴν δὲ ἕκτην τῇ Ἀφροδίτῃ τὴν δὲ ἑβδόμην τῷ Κρόνῳ [hellip]rdquo (De mensibus 410)

112 Lydos De mensibus IV 4 bdquoδιέμεινε δὲ ὅμως τὸ ἔθος ἐκ μόνης εὐπορίας ἐναλλαγένmiddot ἀντὶ μὲν γὰρ ἰσχάδων ἐπιδίδωσι πόπανα ἀντὶ δὲ τῶν φύλλων χρυσίονrdquo

113 Lydos a popana latin megfelelőjekeacutent a plakus szoacutet adja meg ez valoacutejaacuteban egy tipikus aacuteldozati ka-laacutecs goumlroumlg neve A helyes latin elnevezeacutes placentum lenne Cato a De agricultura 76-ban koumlzoumll egy receptet ott ez egy eacutedes eacutes sajttal talaacuten ricottaacuteval toumlltoumltt suumltemeacuteny hasonloacutean iacuterja le ezt az eacutedes-seacuteget a csaacuteszaacuterkori Ailianos is (Varia III 20 1) Macrobius (I 7 25) is emliacuteteacutest tesz a meacutezes pla-centumok ajaacutendeacutekozaacutesaacuteroacutel csakhogy ezt szerinte a kyreacuteneacuteiek teszik eacutes nem a Kalendaen hanem a Saturnalia alkalmaacuteboacutel

84

szaacutemuacute rejteacutelyes suumltemeacutenyneacutev felsorolaacutesaacuteval sajaacutet gasztronoacutemiai ismereteit fitogtatja Ez a hiaacuteny azeacutert sajnaacutelatos mert a mai Goumlroumlgorszaacutegban az uacutejeacutevi eacutetkezeacutes fontos eleme egy vasilopita (basilopitta) nevű uacutejeacutevi torta a belerejtett aproacutesaacutegok a megtalaacuteloacute szaacutemaacutera a koumlvetkező eacutev perspektiacutevaacuteiroacutel aacuterulkodnak114 Meglehet hogy Lydos az első forraacutesa a vasilopitaacutenak115 A recept nyilvaacuten nem azonos a naacutedcukor megjeleneacutese alapjaiban ala-kiacutetotta aacutet az euroacutepai eacutedesseacutegkiacutenaacutelatot azonban lehetseacuteges hogy a suumltemeacutenybe rejtett peacutenz maacuter Lydos koraacuteban ismert volt ndash sajnos ezt sem Lydostoacutel sem maacutestoacutel nem tudjuk meg A popanaacuteroacutel tett megjegyzeacutese meacutegis fontos ez a feacutel mondat az egyetlen amely a Kalendae azon esemeacutenyeire utal melyek a haacutez falai koumlzoumltt zajlottak

Gaacutezai Chorikios (IVndashV szaacutezad forduloacuteja)

Miacuteg Lydos az uacutejeacutevet reacutegiseacutegtani keacuterdeacuteskeacutent kezeli eacutes azt proacutebaacutelja feltaacuterni amit ő az uumlnnep hiteles előtoumlrteacuteneteacutenek veacutel egy maacutesik nagyjaacuteboacutel kortaacuters szerző a gaacutezai reacutetor Chorikios arra utal hogy az uumlnnepet meacuteg a csaacuteszaacuteri palotaacuteban is megtartjaacutek

A csaacuteszaacuter sem veti meg a laacutetvaacutenyossaacutegot hanem a teacutel tetőpontjaacuten amikor a roacutemai ak ősi uumlnnepuumlket tartjaacutek mikor az egyik eacutev veacuteget eacuter eacutes elkezdődik a maacutesik s ami-kor szokaacutesa a hatalmon levőknek hogy vendeacutegseacutegeket rendezzenek a lakomaacutekat mimos-előadaacutesokkal eacutedesiacutetik meg Ezeket a csaacuteszaacuteri palotaacuteban tartjaacutek jelen van a teljes csaacuteszaacuteri szenaacutetus eacutes az első helyet a jogar birtokosa foglalja el s nem csu-paacuten egy vagy keacutet vagy haacuterom napot toumlltenek el az előadaacutesok megneacutezeacuteseacutevel meacuteg ha ennek a keacutetszereseacutet is uacutegy eacuterezneacutek hogy meacuteg egyre szuumlkseacuteg lenne116

A szoumlveget első kiadoacuteja Graux a Brumalia emleacutekeacutenek tekintette azonban ezt Crawford caacutefolta mivel a Brumalia egyeacuteb forraacutesaiban nem emliacutetenek mimos-előadaacutesokat illetve az időpont meghataacuterozaacutesa is inkaacutebb a Kalendaera utal117 Teacuteny azonban hogy a Kalendae nagyszaacutemuacute forraacutesai maacuteshol nem beszeacutelnek szervezett professzionaacutelis sziacutenhaacutezi előadaacutesokroacutel a sziacutenjaacuteteacutek spontaacuten moacutedon az utcaacuten zajlik Az időpont megjeloumlleacutese azon-ban annyira egyeacutertelmű Chorikios szoumlvegeacuteben hogy nem vonatkozhat maacutesra mint a

114 Hasluck 1927115 Az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedoacute rituaacutelis jelentőseacutegű suumltemeacuteny Roacutemaacuteban maacuter koraacutebban is ismert volt A Fes-

tus lexikon szerint ennek neve ianual bdquoIanual libi genus quod Iano tantummodo delibaturrdquo (Festus 93) ez viszont valoacutesziacutenűleg aacuteldozati ajaacutendeacutekkeacutent az istennek felajaacutenlott suumltemeacuteny volt el-teacuterően Lydos popanaacutejaacutetoacutel A roacutemai szakraacutelis cukraacuteszathoz laacutesd Morpurgo DaviesndashLevick 1971 Glinister 2014

116 Choricius Oratio 8 (=32) 58 bdquoοὐδὲ βασιλεὺς γὰρ ἀποδοκιμάζει τὴν θέαν ἀλλὰ παρὰ τὴν τοῦ χειμῶνος ἀκμὴν ἐν ᾗ Ῥωμαῖοι τὴν πάτριον ἄγουσιν ἑορτήν ἐνιαυτοῦ τοῦ μὲν πεπαυμένου τοῦ δrsquoἀρχομένου ἡνίκα νόμος αὐτῷ τοῖς ἐν τέλει συνεστιᾶσθαι ἡδίω τὴν εὠχίαν ἡγεῖται θεάματι γίνεσθαι μίμων Τοιγαροῦν τελεῖται μὲν ἐν βασιλείοις πάρεστι δὲ τὸ βασιλικὸν ἅπαν συνέφριον προκαθημένου τοῦ τὰ σκῆπτρα λαχόντοςmiddot οὐ μίαν δὲ μόνον ἢ δευτέραν ἢ τρίτην ἑωρακότες ἡμέραν ἐμπίμπλανται κἂν διπλασιάσῃς τὸν ἀριθμόν ἄλλης ἔτι μίας προσδεήσειrdquo

117 Crawford 1914ndash1919 374

85

Kalendaera s rajta keresztuumll roumlpke betekinteacutest kapunk a forraacutesainkban egy alig adatolt helysziacutenre a csaacuteszaacuteri udvarba Chorikios megjegyzeacuteseacutet annak a feacutenyeacuteben kell olvasni hogy az egyhaacutezatyaacutek a kezdetektől fogva egyoumlntetűen ellenseacutegesen viszonyulnak a sziacuten-jaacutetszaacutes minden formaacutejaacutehoz amit Choirikiosnaacutel olvasunk a műfaj apoloacutegiaacuteja

Bragai Maacuterton (510 kndash579)

Bragai Maacuterton egy iacuteraacutesa visszavisz minket nyugatra A szerző valoacutesziacutenűleg Pannoniaacuteban szuumlletett 510 koumlruumll megjaacuterta a Szentfoumlldet mielőtt veacuteguumll eljutott volna Euroacutepa nyu-gati hataacuteraacutera mely akkortaacutejt a Szveacuteb Kiraacutelysaacuteg reacutesze A minket eacuterdeklő iacuteraacutes ciacuteme De correctione rusticorum vagyis rsquoA parasztok kijaviacutetaacutesaacuteroacutelrsquo118 Az iacuteraacutes formailag leveacutel melyet Maacuterton egy puumlspoumlktaacutersaacutenak iacutert Braga vaacuterosa a mai Portugaacutelia teruumlleteacuten fekszik a szouml-veg megiacuteraacutesaacutenak terminus ante quemje 579 Maacuterton halaacutelaacutenak eacuteve A szoumlveg nem maacutes mint kuumlloumlnfeacutele neacutepi hiedelmek listaacuteba szedeacutese mikoumlzben a felhaacuteborodott szerző eacuterve-ket is felhoz a hiedelmek pogaacuteny voltaacutenak bizonyiacutetaacutesaacutera A leveacutelformaacuteboacutel koumlvetkezik hogy itt a ceacutel nem a meggyőzeacutes hiszen a puumlspoumlktaacuters veacutelelmezhetőleg egyeteacutertett Maacuter-tonnal a szokaacutesok eliacuteteacuteleacuteseacuteben a szoumlveg inkaacutebb egyfajta segeacutedeszkoumlz melynek eacuterveit baacutermikor koumlnnyen be lehetett eacutepiacuteteni egy homiacutelia eacuterveleacuteseacutebe

A De correctione listajellegeacuteből koumlvetkezik hogy a szoumlveg koheacutezioacuteja gyengeacutebb mint az eddig taacutergyalt szentbeszeacutedekneacutel hiaacutenyzik a rendezőelv iacutegy hiaacuteba olvasunk egyeacuteb-keacutent a Kalendaeval kapcsolatban ismert szokaacutesokroacutel nem lehetuumlnk biztosak benne hogy Maacuterton mindet az uacutejeacutev kapcsaacuten ismerte A 10 bekezdeacutes a Kalendae uacutejeacutev voltaacutet caacutefolja ndash itt a bdquopogaacuteny babonardquo maga az az aacutelliacutetaacutes volna hogy az eacutev januaacuter 1-jeacutevel kezdő-dik Tudatlan eacutes falusias hiedelemnek nevezi ezt mondvaacuten hogy az eacutev kezdete valoacutejaacute-ban a tavaszi nap-eacutej egyenlőseacuteg mivel Isten a teremteacutes kezdeteacuten elvaacutelasztotta a feacutenyt eacutes a soumlteacutetet a helyes elvaacutelasztaacutes pedig fele-fele alapon toumlrteacutenik iacutegy a teremteacutes a maacuterciusi nap-eacutej egyenlőseacutegkor toumlrteacutent119

A koumlvetkező bekezdeacutesben aacutetteacuter a bdquomolyok eacutes egerek napjaacuterardquo aneacutelkuumll hogy tisztaacuteznaacute mit is jelent a molyok napjaacutenak megtartaacutesa120 aacutem valoacutesziacutenű hogy ez is a Kalendaehoz

118 Hainthaler 2009 McKenna 1938 84ndash107 A szoumlveg teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel relevaacutens reacuteszeinek fordiacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben koumlzloumlm

119 De correctione 10 bdquoSimiliter et ille error ignorantibus et rusticis subrepit ut Kalendas Ianuarias pu-tent anni esse initium quod omnino falsissimum est Nam sicut scriptura sancta dicit VIII Kal Aprilis in ipso aequinoctio initium primi anni est factum Nam sic legitur et divisit deus inter lucem et tenebras Omnis autem recta divisio aequalitatem habet sicut et in VIII Kal Aprilis tantum spa-tium horarum dies habet quantum et nox Et ideo falsum est ut Ianuariae Kalendae initium anni sintrdquo Hainthaler 2009 502 adatok a maacutercius 25-i eacutevkezdetről Ez a szaacutemiacutetaacutesi forma nem vaacutelt szeacute-les koumlrben elterjedtteacute de Angliaacuteban egeacuteszen a Gergely-naptaacuter bevezeteacuteseacuteig fennmaradt

120 De correctione 11 bdquoIam quid de illo stultissimo errore cum dolore dicendum est quia dies tinearum et murium observant et si dici fas est homo Christianus pro deo mures et tineas veneratur Qui-bus si per tutelam cupelli aut arculae non subducatur aut panis aut pannus nullo modo pro feriis sibi exhibitis quod invenerint parcentrdquo Hainthaler 2009 500 a molyok eacutes egerek napjaacutet uacutejeacutev-hez koumlti eacutes kimutat neacutehaacuteny paacuterhuzamot iacutegy peacuteldaacuteul Noyon-i Szent Eligiusnaacutel (dagger660 Vita PL 87 528) illetve a pseudo-aacutegostoni Tractatus de rectitudine catholicae conversationisban (PL 40 1172)

86

kapcsoloacutedott mivel ugyanebben a bekezdeacutesben beszeacutel az uacutejeacutevi oacutemenekről a babonaacutes emberek lakomaacutekat csapnak abban a hiszemben hogy ez elősegiacuteti joacute szerencseacutejuumlket az egeacutesz eacutevre121

Mielőtt visszateacuterne a Kalendaehoz megemliacutet egy sor kultuszformaacutet amelyek pogaacuteny-saacutegnak minősuumllnek eliacuteteacuteli a termeacuteszetben talaacutelhatoacute szakraacutelis helyek felkereseacuteseacutet az ott toumlrteacutenő gyertyagyuacutejtaacutest legyen szoacute sziklaacutekroacutel faacutekroacutel forraacutesokroacutel vagy keresztutakroacutel Ezutaacuten visszateacuter az uumlnnepekhez kettőt emel ki a Vulcanaliaacutet eacutes a Kalendaet majd listaacuteba szed egy sor babonaacutet melyeknek legalaacutebb egy reacutesze az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedott A lista a koumlvetkező az asztalok feldiacutesziacuteteacutese a babeacuteraacuteggal diacutesziacuteteacutes a laacutebakra figyelni (pedem obsequere) a tűzhelyre gyuumlmoumllcsoumlt eacutes bort oumlnteni a forraacutesviacutezbe kenyeret tenni a szoumlvőszeacutekneacutel Minervaacutet megnevezni a haacutezassaacutegkoumlteacutesekneacutel Venus napjaacutet figyelembe venni illetve uacutetra keleacutesneacutel a napot figyelembe venni Ezek koumlzuumll az uumlnnepre előkeacute-sziacutetett asztal eacutes a babeacuteraacuteg maacuter előfordult122 A laacutebakra valoacute odafigyeleacutes egy koumlzismert babonaacutera utal miszerint szerencseacutetlenseacuteg fenyegeti azt aki bal laacutebbal kileacutepve indul el vagy a bal laacutebra valoacute cipőjeacutet veszi fel előszoumlr123 A tűzhelyre oumlntoumltt uacutejeacutevi italaacuteldozat is ismert maacuter forraacutesokboacutel124 Az istenek bdquokultuszardquo ebben a korban uacutegy tűnik maacuter csak roumlvid formulaacuteris fohaacuteszok formaacutejaacuteban eacutelt illetve a heacutet napjainak babonaacuteiban peacuteldaacuteul a heacutet mely napjaacuten mely isten napjaacuten haacutezasodtak vagy utaztak Egyeacutebkeacutent a neolatin nyelvek koumlzuumll egyeduumll a portugaacutel hasznaacutelja azokat a megnevezeacuteseket melyeket Bragai Maacuterton ajaacutenl feria prima secunda stb

Sevillai Isidorus (560 kndash636)

Baacuter időrendben keacutesőbbi Bragai Maacutertonnaacutel szoumlvegszerűen Caesariushoz koumltődik Sevil-lai Isidorus egy szoumlveghelye legalaacutebbis Caesariushoz keacutepest nem kiacutenaacutel uacutejdonsaacutegot Maacuter a ciacutem is aacuterulkodoacute bdquoa januaacuteri Kalendae boumljtjeacuterőlrdquo tehaacutet nem a pogaacuteny uumlnnepleacutes a teacutema hanem az a maacuter bevett szokaacutes szorul magyaraacutezatra hogy mieacutert is kell januaacuter 1-jeacuten boumlj-toumllni Caesariushoz hasonloacutean Ianus kultuszaacuteboacutel eredezteti az uumlnnepet illetve felso-rolja azokat a pontokat melyek az uumlnnepleacutesen pogaacutenyok vagy erkoumllcstelenek eszerint

121 De correctione 11 bdquoSine causa autem sibi miser homo istas praefigurationes ipse facit ut quasi sicut in introitu anni satur est et laetus ex omnibus ita illi et in toto anno contingat Observationes is-tae omnes paganorum sunt per adinventiones daemonum exquisitaerdquo

122 De correctione 16 bdquoNam ad petras et ad arbores et ad fontes et per trivia cereolos incendere quid est aliud nisi cultura diaboli Divinationes et auguria et dies idolorum observare quid est aliud nisi cultura diaboli Vulcanalia et Kalendas observare mensas ornare et lauros ponere et pedem observare et fundere in foco super truncum frugem et vinum et panem in fontem mittere quid est aliud nisi cultura diaboli Mulieres in tela sua Minervam nominare et Veneris diem in nuptias observare et quo die in via exeatur adtendere quid est aliud nisi cultura diaboli Incantare herbas ad maleficia et invocare nomina daemonum incantando quid est aliud nisi cultura diabolirdquo

123 Ioacuteanneacutes Chrysostomos Comm ep Ephes serm12 PG 62 92 Az egyhaacutezatya a babonaacutes ember szavait ideacutezi McKenna 1938 98ndash104 Harris 2011 21

124 Harris 2011 22 57 jegyzet Johnston 1939

87

sziacutenjaacuteteacutekokra keruumllt sor (scenae) a reacutesztvevők szoumlrnyeteg alakjaacutet vetteacutek fel vagy nőnek oumlltoumlznek auguriumokra keruumll sor illetve mulatsaacutegra amelyben mindkeacutet nem reacuteszt vett s ezen cselekmeacutenyek engeszteleacuteseacutere vezetteacutek be a boumljtoumlt125

Pseudo-Turini Maximus

Turini Maximus neve alatt fennmaradt egy szoumlveg amely azonban bizonyosan nem tőle szaacutermazik126 Maximus uacutejabb szoumlvegkiadaacutesaacuteba maacuter be sem keruumllt azonban a szerzőseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa meacuteg vaacuterat magaacutera iacutegy viszont nem tudjuk teacuterben eacutes időben elhelyezni a szoumlveget Megfogalmazaacutesa nagyon erősen fuumlgg Caesariuseacutetoacutel ez kijeloumll egy egyeacuter-telmű terminus post quemet s mivel nem vagyok Caesarius-kutatoacute nem tudok hataacute-rozott elleneacutervet megfogalmazni hogy a Caesariushoz korban eacutes stiacutelusban ilyen koumlzel aacutelloacute szerző mieacutert ne lehetne maga Caesarius Ha nem is ő a szerző hozzaacute teacuterben eacutes időben koumlzel eső iacuteroacutet kell felteacuteteleznuumlnk

A jelmezes felvonulaacutes szaacutemaacutera is őruumlltseacuteg esztelenseacuteg amely a deacutemonoknak szolgaacutel-tatja ki az embert A jelmezek bemutataacutesa toumlmoumlr de meacutegis az oumlsszes alapvető tiacutepus sze-repel előszoumlr a nőnek oumlltoumlző feacuterfiak majd az aacutellatjelmezek előszoumlr a pecudes (kecske vagy baacuteraacuteny) majd a vadaacutellatok (ferae) s veacuteguumll a portenta torz vagy szoumlrnyszuumlloumltt ala-kok a ma is hasznaacutelatos monstrum eredetileg koumlruumllbeluumll szinonimaacuteja volt a latin val-laacutesi terminoloacutegiaacuteban A monstrum csakuacutegy mint a portenta a roacutemai vallaacutesban szoumlrny-szuumlloumlttet jelent olyan emberi vagy aacutellati uacutejszuumlloumlttet akinek szuumlleteacutesi rendellenesseacutege eleacuteg suacutelyos ahhoz hogy az istenek aacuteltal kuumlldoumltt figyelmeztető jelnek lehessen tekin-teni A felsorolaacutes utaacuten127 egy mondat aacuterulkodik a jelmezek minőseacutegeacuteről is az Isten

125 Isidorus De ecclesiasticis officiis I 41 PL 83 774Dndash775B bdquoDe ieiunio Kalendarum Ianuarium Ieiu-nium Kalendarum Ianuariarum propter errorem gentilitatis instituit Ecclesia Ianus enim quidam princeps paganorum fuit a quo nomen mensis Januarii nuncupatur quem imperiti homines ve-luti deum colentes in religione honoris posteris tradiderunt diemque ipsum scenis et luxuriae sacraverunt Tunc enim miseri homines et quod peius est etiam fideles sumentes species mon-struosas in ferarum habitu transformantur alii femineo gestu demutati virilem vultum effemi-nant nonnulli etiam de fanatica adhuc consuetudine quibusdam ipso die observationum auguriis profanantur perstrepunt omnia saltantium pedibus tripudantium plausibus quodque est tur-pius nefas nexis inter se utriusque sexus choris inops animi furens vino turba miscetur proinde ergo sancti patres considerantes maximam partem generis humani eodem die huisumodi sacrile-giis ac luxuriis inservire statuerunt in universo mundo per omnes ecclesias publicum ieiunium per quod agnoscerent homines in tantum se prave agere ut pro eorum peccatis necesse esset om-nibus ecclesiis ieiuniarerdquo

126 Homilia XVI De calendis Januariis PL 57 254ndash258 A szerzőseacuteg keacuterdeacuteseacutehez laacutesd Arbesmann 1979 105 69 jegyzet A szoumlveg fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben

127 bdquoAn non omnis quae a ministris daemonum illis aguntur diebus falsa sunt et insana cum vir vi-rium suarum vigore mollito totum se frangit in feminam tantoque illud ambitu atque arte agit quasi poeniteat illum esse quod vir est Nunquid non universa ibi falsa sunt et insana cum se a Deo formati homines aut in pecudes aut in feras aut in portenta transformant Nunquid non omnem excedit insaniam cum decorem vultus humani Dei specialiter manibus in omnem pulchri tudinem figuratumrdquo

88

aacuteltal megformaacutezott arc szeacutepseacutegeacutet szemeacutettel eacutes piszokkal csuacutefiacutetjaacutek el (squallore sordium et adulterina foeditate deturpant)

Toumlrteacutenik neacutehaacuteny aacuteltalaacutenos utalaacutes a joacuteslatokra elhangzanak a maacuter ismert kifejezeacute-sek iocus lusoribus ludunt melyek az uumlnnepseacuteg egy alternatiacutev az egyhaacutezi aacutellaacutespont-toacutel elteacuterő megiacuteteacuteleacuteseacutere utalnak mindez csak jaacuteteacutek Ezt koumlveti egy megjegyzeacutes

Kemeacuteny azoknak a sziacuteve eacutes istentelenseacuteg szoriacutetja oumlssze akik a szentseacutegtoumlrő jaacuteteacute-kok reacuteveacuten eacutes az isteni figyelmezteteacuteseket kiguacutenyolva a hiaacutebavaloacutesaacutegokban lelik oumlrouml-muumlket eacutes a hamissaacutegokat koumlvetik eacutes mindezek utaacuten meacuteg teljesseacute teacuteve a seacuterteacutest ezeket a napokat uacutejeacutevnek hiacutevjaacutek Baacuter meacutegsem helytelenuumll nevezik uacutejnak az eacutevet mert a szentseacutegtoumlrő uumlnnepek reacuteveacuten a tisztesseacuteg helyett a hamis ruacutetsaacuteg eacutes elteacutevelye-deacutes uacutejul meg Uacutej eacutevnek nevezik mintha akaacuter az eacuteg akaacuter a foumlld baacutermi uacutejdonsaacutegot mutatna Uacutejeacutevnek nevezik januaacuter Kalendaejaacutet mikor mindig a reacutegi hibaacuteval eacutes ret-tenettel mocskoljaacutek be128

A veacutegső retorikai fordulat az uacutejeacutev uacutejsaacutegaacutenak e tagadaacutesa amiről Bragai Maacuterton is iacutert

Dasios-acta

Az előzőhoumlz hasonloacutean Szent Dasios passioacutejaacutet egy hiacuteres sokat eacutertelmezett eacutes feacutelreeacutertel-mezett szoumlveget sem tudunk pontosan dataacutelni129 Frazer Aranyaacutega hozta be a koumlztudatba a szoumlveget Raacutenk maradt formaacutejaacuteban egy 325 eacutes 579 koumlzeacute keltezhető goumlroumlg nyelvű hagiograacutefiai iratroacutel van szoacute mely egy Diocletianus alatt a bulgaacuteriai Durostorumban maacutertiacuterhalaacutelt halt katona toumlrteacuteneteacutet meseacuteli el130 A szoumlveg szerint a durostorumi katonaacutek koumlzoumltt szokaacutesban volt hogy a Saturnaliaacutek alatt kivaacutelasztottak maguk koumlzuumll egyet akit kiraacutelyi ruhaacuteba oumlltoumlztettek harminc napon aacutet kiraacutelykeacutent baacutentak vele azonban veacuteguumll Saturnus uumlnnepeacuten az isten oltaacutera előtt oumlngyilkossaacutegot kellett elkoumlvetnie A kereszteacuteny Dasios mikor őt jeloumllteacutek ki e szerepre megtagadta a reacuteszveacutetelt ebben a bdquoszentseacutegtelen jaacuteteacutekbanrdquo s miutaacuten kereszteacuteny volta bebizonyosodott kiveacutegezteacutek

Mindez baacutermi is legyen a toumlrteacutenet valoacutesaacutegalapja szoros kapcsolatban aacutell a teacuteli uumlnnepkoumlr toumlrteacuteneteacutevel azonban egyelőre eacuterdemes csupaacuten egy reacuteszletet kiragadni

128 bdquoGrave utique eorum cor est atque omni impietate depressum qui per sacrilegos jocos divinis monitis illudentes et vana diligunt et falsa sectantur et post omnia ad offensionis plenitudinem dies ipsos annum novum vocant Quanquam non inconvenienter secundum se novum appellant annum quoniam per nefandas ferias pro honestate falsa turpitudo et perversitas innovantur No-vum vocant annum quasi novi aliquid aut coelum tunc ostendat aut terra Novum annum Janua-rias appellant calendas cum vetusto semper errore et horrore sordescantrdquo

129 A szoumlveg első kiadaacutesa Analecta Bollandiana tomus XVI Bruxelles 1897 Les Actes de S Dasius par Franz Cumont 1897 az aacuteltalam hasznaacutelt modern szoumlvegkiadaacutes Pillinger 1988 A szoumlveg beve-zető reacuteszeacutenek fordiacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben koumlzloumlm

130 A dataacutelaacuteshoz Pillinger 1988 44

89

melyben a szoumlveg keacutesziacutetője roumlvid kommentaacutert fűz a durostorumi Saturnaliaacutehoz azt aacutelliacutetva hogy ilyen szokaacutesokat meacuteg sajaacutet koraacuteban is gyakoroltak

3 Ez a tisztaacutetalan hagyomaacuteny egeacuteszen a mi korunkig eljutott meacuteg szaacutenalmas moacutedon megőrződve Ugyanis a rossz szokaacutes nem eacuter veacuteget meacuteg az (aacutellam)rend felbomlaacutesaacute-val sem hanem meacuteg hitvaacutenyabb formaacuteban meguacutejul Tudniillik januaacuter Kalandaejaacuten hiaacutebavaloacute emberek akik baacuter kereszteacutenynek nevezik magukat de a pogaacutenyok szokaacute-sait koumlvetik hatalmas felvonulaacutessal joumlnnek elő alakjukat elvaacuteltoztatva eacutes az oumlrdoumlg kuumlllemeacutet eacutes viselkedeacuteseacutet oumlltve magukra kecskebőroumlkbe burkoloacuteznak arcukat elvaacutel-toztatva eldobjaacutek a joacutet melyben uacutejjaacuteszuumllettek eacutes uacutejra feloumlltik a rosszat melyben szuuml-lettek Baacuter kereszteleacutesuumlkkor megfogadtaacutek hogy elvetik a saacutetaacutent eacutes az ő felvonulaacute-sait ismeacutet hadba vonulnak vele a hitvaacuteny eacutes gonosz tettekben131

Ez a felvonulaacutes bizonyos hasonloacutesaacutegokat mutat a nyugati szerzőktől ismert aacutellatala-kos felvonulaacutesokkal de elteacutereacutesek is akadnak eacuteppen ezeacutert szerencseacutes volna ismerni a szoumlveg pontos keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyeit Cumont eredeti kiadaacutesaacuteban felteacutetelezte hogy a goumlroumlg szoumlveg moumlgoumltt egy elveszett eacutes koraacutebbi latin eredeti aacutellt Ezt a moder-nebb kiadaacutesok elvetik mivel a Cumont aacuteltal bizonyiacuteteacutekkeacutent felhozott latin eredetű szavak a szoumlvegben joumlveveacutenyszavak melyeket maacuter a toumlrteacutenet katonai kontextusa is indokol132 A kor vulgaacuteris nyelvezetű goumlroumlg szoumlvegei mint peacuteldaacuteul a Malalas-kroacutenika meglepően nagy szaacutemban tartalmaznak latin joumlveveacutenyszavakat A szoumlveg tehaacutet az oacutekor veacutegeacuten keletkezett valahol goumlroumlg nyelvteruumlleten A megfogalmazoacute erőteljesen hivat-kozik a konstantinaacutepolyi hitvallaacutesra iacutegy 381-neacutel nem lehet koraacutebbi Egy feliratboacutel tud-juk hogy OdessosVaacuterna puumlspoumlke Dulcissimus a VI szaacutezad veacutegeacuten keacutenyszeruumll mene-kuumllni a szlaacutevok eacutes az avarok elől eacutes ekkor keruumll sor a szent ereklyeacuteinek translatioacutejaacutera Anconaacuteba133 ez adja az acta keletkezeacuteseacutenek 579-es terminus ante quemjeacutet A kelet-kezeacutesi helyet illetően a kutataacutes a szoumlveget Dasios tiszteleteacutenek helyeacutehez vagyis Durostorum reacutegioacutejaacutehoz koumlti

Uacutegy gondolom a szoumlveg tartalmaz egy feacutelmondatot ami talaacuten hozzaacutesegiacutethet hogy az adott időhataacuterokon beluumll pontosabban elhelyezzuumlk a szoumlveget A 3 bekez-deacutes 2 mondataacuteban szerepel a leacutegontos [hellip] tu kosmu kifejezeacutes Ez egyeacutertelműen egy genitivus absolutus nevű mondatroumlvidiacutető szerkezet melyet ha csak oumlnmagaacuteban laacutet-naacutenk egy kezdő goumlroumlgoumls is koumlnnyen lefordiacutetana bdquoamikor megszűnik a vilaacutegrdquo vagy

131 Acta Dasii 3 bdquoΑὕτη ἡ μυσαρὰ παράδοσις καὶ μέχρις ἡμῶν τῶν ἐσχάτων περιελθοῦσα ἀθλιωτέρως παραφυλάττεταιmiddot οὕτε λήγοντος γὰρ τοῦ κόσμου τὸ ἔθος τὸ κακὸν τέλος λαμβάνει ἀλλὰ μᾶλλον χειροτέρως ἀνανεοῦταιmiddot ἐν γὰρ τῇ ἡμέρᾳ τῶν καλανδῶν Ἰανουαρίων μάταιοι ἄνθρωποι τῷ ἔθει τῶν Ἑλλήνων ἐξακολουθοῦντες χριστιανοὶ ὀνομαζόμενοι μετὰ παμμεγέθους πομπῆς προέρχονται ἐναλλάττοντες τὴν ἑαυτῶν φύσιν καὶ τὸν τρόπον καὶ ltτὴνgt μορφὴν τοῦ διαβόλου ἐνδύονταιmiddot αἰγείοις δέρμασι περιβεβλημένοι τὸ πρόσωπον ἐνηλλαγμένοι ἀποβάλλουσιν ἐν ᾧ ἀνεγεννήθησαν ἀγαθῷ καὶ διακατέχουσιν ἐν ᾧ ἐγεννήθησαν κακῷmiddot ἀποτάξασθαι ὁμολογήσαντεςrdquo

132 Pillinger 1988 30ndash31133 Pillinger 1988 51

90

bdquoamikor a vilaacuteg megszuumlntet valamitrdquo utoacutebbi esetben egy taacutergyra is szuumlkseacuteg volna Musurillo angol fordiacutetaacutesa iacutegy hangzik bdquoFor the world not ony does not give up the wicked practice it renews it ever more shamefullyrdquo134 Ez a fordiacutetaacutes nyelvtanilag nem tarthatoacute mert ha a rossz szokaacutes (to ethos kakon) a taacutergy amit a vilaacuteg nem hagy abba akkor a maradeacutek keacutet szoacute a bdquoveacuteget eacuterrdquo (telos lambanei) eacutertelmetlenneacute vaacutelik Renate Pillingerneacutel ugyanennek a fordiacutetaacutesa bdquoJa auch nicht wenn die Welt zu sein aufhoumlrt nimmt dies(se) uumlble Sitte ein Ende sondern erneuert sich in weit schlechterer Weiserdquo135 Ha a mondat arra utal hogy a szokaacutest a vilaacuteg veacutegeacuteig gyakorolni fogjaacutek nyelvtanilag korrekt mondatot kapunk baacuter keacuterdeacuteses marad hogy joumlvő helyett mieacutert aacutell jelen időben a mondat mindkeacutet aacutelliacutetmaacutenya raacuteadaacutesul a jelenteacutes legalaacutebbis furcsa hiszen hogyan keacutepzelhető el egy kereszteacuteny szerző szaacutemaacutera hogy egy pogaacuteny szokaacutes meacuteg a vilaacuteg veacutegeacutevel sem szűnik meg

Uacutegy gondolom hogy a probleacutema azonnal megoldoacutedik ha a kosmos szoacutet nem vilaacuteg-nak fordiacutetjuk A LiddelndashScott-feacutele goumlroumlg szoacutetaacuter egy keacutesei jelenteacutesvaacuteltozatkeacutent hozza hogy a kosmos szoacute oikumeneacute = rsquolakott vilaacutegrsquo jelenteacutesben is hasznaacutelhatoacute Ezt sajaacutet tapasz-talatom is megerősiacuteti a Dasios-actaacutehoz hasonloacutean koumlznyelvi tehaacutet nem irodalmi nyel-vezetű Malalasnaacutel is megfigyelhető ez a jelenteacuteseltoloacutedaacutes136 a kosmos jelentheti a teljes teremteacutest eget eacutes foumlldet maacuteskor viszont szűkebb peacuteldaacuteul Nagy Saacutendor meghoacutediacutetja az egeacutesz kozmoszt137 a Zeusnak szentelt olimpia bdquokozmikus uumlnneprdquo volt138 ami nem egy eacuterdekes teoloacutegiakoncepcioacute kifejezeacutese pusztaacuten annak kinyilvaacuteniacutetaacutesa hogy baacuter-mely goumlroumlg vagy roacutemai reacuteszt vehetett rajta S ami talaacuten a legmeghoumlkkentőbb ideacutezi Iustinianus csaacuteszaacuternak a perzsa nagy kiraacutelyhoz iacuterott egy leveleacutet ahol a keacutet birodalmat keacutet aacutellamnak (politeia) majd keacutet kosmosnak nevezi szinte a birodalom szoacute szinonimaacute-jakeacutent hasznaacutelva a fogalmat139 Ez a jelenteacutesfejlődeacutes valoacutesziacutenűleg nem fuumlggetlen attoacutel hogy a goumlroumlg kosmos szoacute alapjelenteacutese rsquorendrsquo volt a rsquovilaacutegegyetemrsquo jelenteacutes ettől fuumlgg

Ha a Dasios-acta kozmoszaacutet iacutegy eacutertelmezzuumlk akkor a mondat azonnal eacutertelmesseacute vaacutelik bdquomikor az aacutellamaacutellamrend megszűnik a rossz szokaacutes nem eacuter veacuteget hanem hit-vaacutenyabb formaacuteban meguacutejulrdquo Az aacutellamisaacuteg megszűneacutese maacuter olyasmi ami lehet jelen idejű tapasztalat eacutes arra utalhat hogy a szoumlveg keletkezeacutese koumlzelebb esik a lehetseacuteges veacutegdaacutetumhoz a VI szaacutezad veacutegeacutehez mint a 400 koumlruumlli lehetseacuteges legkoraacutebbi időpont-hoz elkeacutepzelhető hogy az acta szoumlvegeacutenek valamifeacutele reviacutezioacutejaacutera eacuteppen a translatio kapcsaacuten keruumllt sor

Az acta esemeacutenyei a Saturnaliaacutehoz koumltődnek azonban a szoumlveg szerzője szaacutemaacutera a toumlrteacutenet az uacutejeacutev napjaacutenak szokaacutesait ideacutezi fel Baacuter a szerző a szokaacutest pogaacutenynak (szoacute sze-rint helleacutennek) minősiacuteti de aacutelliacutetaacutesa szerint a reacutesztvevők legalaacutebb neacutevlegesen keresz-teacutenyek Valoacutesziacutenű hogy a felvonulaacutes megnevezeacutese azonos a nyugati felvonulaacuteseacuteval

134 Musurillo 1972 275135 Pillinger 1988 19136 Toacuteth 2005 131ndash132137 Malalas 83 198 919 224138 Malalas 420 90 Ugyaniacutegy beszeacutel bdquokozmikus eacutehiacutenseacutegrőlrdquo is 1233 302139 Malalas 1853 454 bdquoὅτι δὲ μεγάλῃ δόξα καὶ ἐπαινός ἐστιν ἐν πάσῃ τῇ γῇ παρὰ θεῷ καὶ ἀνθρώποις τὸ εἰρήνην γενέσθαι μεταξὺ τῶν δύο κόσμωνrdquo

91

jaacuteteacutek mivel a szerző a kerettoumlrteacutenet leacutenyegeacutet adoacute saturnaliai emberaacuteldozatot athemita paigniaacutenak nevezi szentseacutegtelen jaacuteteacutekoknak A jelmezek viseleacuteseacutet sziacutenjaacuteteacutekok előadaacute-saacutet a goumlroumlg nyelv soha nem nevezte jaacuteteacuteknak tehaacutet a paignia szoacute hasznaacutelataacutet ezzel nem magyaraacutezhatjuk ez valoacutesziacutenűleg az eacutelő kortaacuters uacutejeacutevi szokaacutes hataacutesa lesz A kecskebőr eacutes az arc elvaacuteltoztataacutesa akaacuter aacutelarc hasznaacutelataacutera utal akaacuter egyszerűen az arc befeketiacute-teacuteseacutere hasonloacutesaacutegot mutat a nyugatroacutel ismert felvonulaacutesokkal azonban van egy fon-tos kuumlloumlnbseacuteg itt nincs raacute utalaacutes hogy a reacutesztvevők aacutellatnak oumlltoumlztek volna ehelyett a hangsuacutely a felvonulaacutes diabolikus voltaacutera utal A kuumlloumlnbseacuteg baacuter aacuternyalatnyi de fontos A balkaacuteni teacuterseacutegben a XX szaacutezadig gyakorolt maszkos uacutejeacutevi felvonulaacutesok előadoacutei az uacutejkorig is gyakran preacutemes aacutellatbőroumlket viseltek arcukat feketeacutere festetteacutek azonban a rituaacutelis draacutemaacuten beluumll nem aacutellati hanem emberi szerepet jaacutetszottak eacutes nem is proacutebaacutel-tak aacutellatokra hasonliacutetani140

Baacuter a passioacute keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyei rendkiacutevuumll vitatottak a kutataacutes egy a Balkaacute-non gyakorolt uacutejeacutevi szokaacutes reacuteszeacutenek tekinti mely elkuumlloumlniacutethető a nyugat-euroacutepai aacutellat-maszkoktoacutel141 Ginzburg nem vaacutelasztja el egymaacutestoacutel eacutelesen a keleti eacutes nyugati jelmezes felvonulaacutest hanem egyazon hagyomaacuteny reacuteszeacutenek tekinti142 A keacuterdeacutes a keleti forraacutesok kicsiny szaacutema eacutes elteacuterő jellege miatt nem doumlnthető el Nilsson ezt a szokaacutest a Dionysos-kultuszhoz kapcsolja főleg a kecskebőroumlk hangsuacutelyozott emliacuteteacutese miatt Kukuleacutes ezek-nek az uacutejeacutevi jelmezeknek a hataacutesaacuteval magyaraacutezza annak a hiedelemnek a kialakulaacutesaacutet az uacutejkori Goumlroumlgorszaacutegban hogy az uacutejeacutevkor szuumlletett gyermek kallikantzaros lesz143

Ez a beszaacutemoloacute az első adat arroacutel hogy keleten is sor keruumllt aacutellatbőroumlkbe oumlltoumlzoumltt magukat elcsuacutefiacutetoacute feacuterfiak felvonulaacutesaacutera Baacutermennyire gazdag a keacuterdeacutes uacutejkori forraacutes-anyaga az oacute- eacutes koumlzeacutepkorboacutel csupaacuten kisszaacutemuacute tovaacutebbi szoumlveghelyet ismeruumlnk a leg-fontosabb a trulloacutei zsinat tiltaacutesa lesz a VII szaacutezad veacutegeacuten eacutes majd ennek kommentaacuterjai a bizaacutenci korboacutel Theodoacuteros Balsamoacutennaacutel144 Az acta eacutes a zsinati kaacutenon megfogalma-zaacutesa is arra utal hogy rendkiacutevuumll elterjedt meacutelyen meggyoumlkeresedett szokaacutesroacutel van szoacute azonban valamilyen okboacutel nyugati megfelelőjeacuteneacutel keveacutesbeacute keruumll reflektorfeacutenybe Az ok lehet irodalmi is az VndashVII szaacutezad goumlroumlg nyelvű homiacuteliaanyaga sokkal kisebb meny-nyiseacutegű mint a latin eacutes erősebben teoloacutegiai iraacutenyultsaacuteguacute A maacutesik ok hogy Euroacutepa gazdasaacutegi-politikai centruma az oacutekor utaacuten fokozatosan Gallia eacutes Eacuteszak-Itaacutelia teruumlle-teacutere csuacuteszik aacutet ndash vagyis oda ahol a szarvasos felvonulaacutes szokaacutesa viraacutegzott Ezzel szem-ben Bizaacutenc szempontjaacuteboacutel a Balkaacuten sőt a tulajdonkeacuteppeni Hellas teruumllete perifeacuteriaacutevaacute vaacutelik mely egyre inkaacutebb kicsuacuteszik a bizaacutenci aacutellamigazgataacutes kezeacuteből paacuterhuzamosan a teruumllet elszlaacutevosodaacutesaacuteval

Az acta szerzőjeacutenek kommentaacuterja a kecskebőroumls oumlrdoumlgi menetről januaacuter 1-jeacutehez koumltődik azonban a Dasios-actaacuteban kulcsfontossaacuteguacute uumlnnep nem a Kalendae hanem

140 Dawkins 1906 191ndash206 Anastassiadou 1976 illetve Pillinger 1988 37 58 eacutes 60 laacutebjegyzet modern bolgaacuter szakirodalommal Puchner 1977a 210ndash222 225ndash231 Puchner 1983 Puchner 2009a

141 Nilsson 1916 89ndash90142 Ginzburg 1989 162ndash163143 Kukuleacutes 1948 17144 Theodoacuteros Balsamoacuten PG 137 727

92

egyeacutertelműen a Saturnalia Ez a katonai Saturnalia azonban szinte teljesen idegen mindattoacutel amit erről az ősi roacutemai uumlnnepről tudunk egy egeacutesz hoacutenapig tartana egy kivaacutelasztott katona jaacutetssza el addig az uumlnnep isteneacutet eacutes az uumlnnep zaacuteraacutesa gyakorlatilag emberaacuteldozat Baacuter első olvasaacutesra mindez egy kereszteacuteny szerző proacutebaacutelkozaacutesaacutenak tűn-het a pogaacutenysaacuteg deacutemonizaacutelaacutesaacutera az acta szoumlvegeacuteben meacutegis sok a valoacutesaacutegelem inkaacutebb azzal szembesuumlluumlnk hogy a szerző aacuteltala csak reacuteszben eacutertett szokaacutesokat proacutebaacutel meg-oumlroumlkiacuteteni Ezekben oumlsszekever haacuterom eredetileg fuumlggetlen uumlnnepet A durostorumi katonaacutek Kronost akarjaacutek meguumlnnepelni aki a roacutemai Saturnus goumlroumlg megfelelője Uacutegy tűnik az acta szerzője szaacutemaacutera ez a Saturnus-uumlnnep maacuter a toumlrteacutenelmi muacutelt reacutesze ezeacutert mondja ki a nyilvaacutenvaloacute teacutenyt hogy az uumlnnepet minden eacutevben megtartottaacutek145 A kuta-taacutes szaacutemaacutera sok fejtoumlreacutest okozott az uumlnnep sajaacutetos dataacutelaacutesa A Saturnalia december 17-eacuten kezdődoumltt azonban a passioacute szerint Dasiost maacuter november 20-aacuten kiveacutegzik eacutes az egy hoacutenapos puumlnkoumlsdi kiraacutelysaacuteg felteacutetelezi hogy az uumlnnep is egy hoacutenapig tartott146 A neheacutezseacutegek koumlnnyen feloldhatoacutek ha figyelembe vesszuumlk hogy a keacuteső oacutekorban egy harmadik nagy teacuteli uumlnnep is megjelenik ez pedig a Brumalia A Brumalia az VndashVI szaacute-zadtoacutel kezdve bontakozik ki keleten Goumlroumlg nyelvteruumlleten huszonneacutegy napos mert ennyi betűje van a goumlroumlg aacutebeacuteceacutenek ndash a neacutev a latin nyelvből ered de Brumalia for-maacuteban kizaacuteroacutelag goumlroumlg forraacutesok hasznaacuteljaacutek eredete homaacutelyba veacutesz147 Amennyiben a legionaacuteriusoknak tulajdoniacutetott szokaacutesnak legalaacutebb reacuteszben van valoacutes toumlrteacuteneti alapja akkor ez a kialakuloacutefeacutelben leacutevő Brumalia uumlnnep első dokumentuma Az acta szoumlvege ily moacutedon egy kalap alaacute veszi a Saturnaliaacutet a Brumaliaacutet eacutes a Kalendae Ianuariaet A szerző nem laacutet vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteget koumlzoumlttuumlk noha a haacuteromboacutel kettőt a Kalendaet eacutes a Brumaliaacutet meacuteg sajaacutet koraacuteban is meguumlnnepelteacutek sőt mi toumlbb ő maga felteacutetelez kontinuitaacutest a Saturnalia eacutes az uacutejeacutev koumlzoumltt A definiacutecioacutenak e lazasaacutega arra figyelmeztet hogy az egyes uumlnnepek eacutes elemeik meglepő koumlnnyedseacuteggel mosoacutedtak oumlssze csuacutesztak aacutet egymaacutesba

A szoumlveg maacutesik az eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel kulcsfontossaacuteguacute pontjaacutera most csak roumlviden teacuterneacutek ki A katonaacutet a harmincnapos perioacutedus elejeacuten megvaacutelasztjaacutek ndash miveacute is A szoumlvegben nem a basileus (rsquokiraacutelyrsquo) szoacute szerepel hanem ennek melleacutekneacutevi formaacuteja a basilikos mindkeacutet alkalommal a kivaacutelasztott katona ruhaacutejaacutenak jelzőjekeacutent148 Persze amint (Caesarius) mondta homiacuteliaacutejaacuteban aki a zsarnok ruhaacutejaacutet viseli az a zsarnok s aacuteltalaacuteban felteacutetelezhetjuumlk hogy aki kiraacutelyi oumlltoumlzeacuteket visel az valamikeacutepp kiraacutely Az acta azonban nem aacutelliacutetja hogy a kivaacutelasztott katona bdquokiraacutelyrdquo lett volna meacuteg keveacutesbeacute hogy a Saturnalia kiraacutelya azt viszont hataacuterozottan mondja hogy a kiraacutelyi ornaacutetust Kronos hasonlatossaacutegaacutera viselte149 A kivaacutelasztott magaacutet SaturnusKronos istent volt hivatott megszemeacutelyesiacuteteni csak annyiban kiraacutely ahogy a miacutetoszban Saturnus is Itaacutelia kiraacutelya

145 Brugnoli 1984 51146 Egyes szerzők (peacuteldaacuteul Brugnoli 1984) eacuteppen ezeacutert tekintetteacutek toumlrteacutenetileg hiteltelennek a tel-

jes szoumlveget147 Laacutesd a 11 fejezetben148 bdquoκομιζόμενος βασιλικὸν ἔνδυμαrdquo majd keacutesőbb bdquoὁ τὸ βασιλικὸν ἐπιφερόμενος σχῆμαrdquo149 bdquoπροΐων κατὰ τὴν αὐτοῦ τοῦ Κρόνου ὁμοιότηταrdquo

93

Baacuter a kutataacutesban mindig is a kiraacutelykeacutent valoacute eacutertelmezeacutes dominaacutelt nem maradt eacuteszre-veacutetlenuumll az a teacuteny sem hogy Dasiosnak egy istenseacuteg szerepeacutenek eljaacutetszaacutesaacutet szaacutenjaacutek150

A roacutemai Saturnaliaacutenak ndash Frazer koumlzismert aacutelliacutetaacutesaival ellenteacutetben ndash nem volt kiraacute-lya tehaacutet nem leacutetezett olyan ősi roacutemai szokaacutes mely soraacuten a Saturnalia idejeacuten a haacutez-tartaacutes tagjai vagy egy vendeacutegseacuteg reacutesztvevői kiraacutelyt (rex) vaacutelasztottak maguknak aki a frazeri eacutertelemben egyfajta puumlnkoumlsdi kiraacutelyi szerepet toumlltoumltt volna be Ami valoacuteban leacutetezett a csaacuteszaacuterkor első eacutevtizedei oacuteta adatolt szokaacutes hogy a Saturnalia lakomaacutein a reacutesztvevők princepset csaacuteszaacutert vaacutelasztottak maguknak aki ndash alapvetően goumlroumlg min-taacutera ndash bolondos parancsok osztogataacutesaacuteval igyekezett fenntartani a hangulatot151 Ez a lakoma- diktaacutetor nemcsak neveacuteben hanem szerepkoumlreacuteben sem hasonliacutet arra a sze-repre amelyre Dasiost szaacutentaacutek Ha azonban uacutegy tekintjuumlk hogy Dasiosnak elsődlege-sen egy istenseacuteget kellett volna eljaacutetszania a jelenseacuteg maacuteris elveszti egyeduumllaacutelloacute jelle-geacutet hiszen az eddig taacutergyalt szoumlvegek toumlbb esetben beszeacuteltek isteneket eacutes ezek koumlzoumltt is SaturnusKronost megszemeacutelyesiacutető alakoskodoacutekroacutel iacutegy Petrus Chrysologus eacutes kuumllouml-noumlsen Lydos szoumlveghelye aki egy SaturnustIanust megszemeacutelyesiacutető figuraacuteroacutel iacuter sajaacutet szuumllővaacuterosaacuteban a lydiai Philadelphiaacuteban

Amennyiben felteacutetelezzuumlk hogy Dasiosnak Saturnus nem pedig a Saturnalia kiraacutely-szerepeacutet szaacutentaacutek bajtaacutersai a toumlrteacutenet egeacutesze vilaacutegosabbaacute vaacutelik Ugyanezen Diocletianus alatti uumlldoumlzeacutes soraacuten halt maacutertiacuterhalaacutelt a neacutegy megkoronaacutezott szent a Sancti Quattuor Coronati akik kőfaragoacutek voltak s inkaacutebb vaacutellaltaacutek a halaacutelt mint egy Aesculapius-szobor elkeacutesziacuteteacuteseacutet152 Dasiostoacutel azt vaacutertaacutek hogy ő maga szemeacutelyesiacutetse meg a pogaacuteny istent s nem meglepő ha ezt oumlsszeegyeztethetetlennek tartotta hiteacutevel s nem akart (Petrus Chrysoslogust ideacutezve) ő maga baacutelvaacutennyaacute lenni

A Dasios-acta szoumlvege legyen terhelt baacutermennyi feacutelreeacuterteacutestől megenged egy sor fontos koumlvetkezteteacutest A Lydos-szoumlveg mellett ez tanuacutesiacutetja teljesen explicit moacutedon hogy keleten oumlsszekeverteacutek a Saturnushoz koumltődő Saturnaliaacutet eacutes a Ianushoz koumltődő Kalendaet az acta szerzője a Dasios maacutertiacuteriumaacutet eredmeacutenyező Saturnaliaacutet azonos-nak tekinti sajaacutet koraacutenak Kalendaejaacuteval Ugyancsak egyeacutertelmű bizonyiacuteteacutekot szolgaacutel-tat amellett hogy a Saturnalia keleten keacutet kuumlloumln uumlnnepre hasadva eacutelt tovaacutebb melyek egyike a Kalendae a maacutesik a Brumalia153 A Brumalia neve a latin nyelvből eacutertelmez-hető azonban minden ismert forraacutes az uumlnnep egy erősen grecizaacutelt formaacutejaacutet repre-zentaacutelja ahol az uumlnnep november 24 eacutes december 17 (azaz a Saturnalia) koumlzoumltt tart

150 Weinstock 1964 394 maacuter Weinstock felhiacutevja a figyelmet hogy Kronost jaacutetssza el Ugyancsak Kro-nos alteregoacutejakeacutent eacutertelmezi Versnel 1993 210

151 Versnel 1993 206ndash207 Weinstock 1964 392 neacutehaacuteny fontosabb szoumlveghely Seneca Apocolocynt-hosis 8 2 Tacitus Annales 13 15 2 Lukianos Kronosolon 2 eacutes 3 Frazer erőteljesen kiaacutellt amellett hogy a Dasios-acta szoumlvege a helyettesiacutető kiraacutely felaacuteldozaacutesaacutenak emleacuteke lenne (Frazer 1920ndash1922 VI 306) Frazer emiatt rengeteg kritikaacutet kapott azonban fontos hangsuacutelyozni hogy e kritikaacutek el-sődlegesen arra az elkeacutepzeleacutesre iraacutenyulnak miszerint egy ősi szuumlkseacutegszerűen a kiraacutelyok koraacuteboacutel szaacutermazoacute roacutemai riacutetus felbukkanaacutesaacuteval van itt dolgunk Ez gyakorlatilag elkeacutepzelhetetlen Az azon-ban teacuteny hogy a csaacuteszaacutersaacuteg idejeacuten a Saturnalia meguumlnnepleacuteseacutenek egy szereplője lett a bdquoSaturnalia csaacuteszaacuterardquo

152 Nagy 1939 61ndash64153 Toacuteth 2014a

94

mely időszak huszonneacutegy napja a goumlroumlg aacutebeacuteceacute huszonneacutegy betűjeacutevel aacutell megfelelteteacutes-ben A Dasios-acta az egyetlen ismert szoumlveg mely harminc naproacutel beszeacutel s valoacutesziacutenű-leg az uumlnnep kiformaacuteloacutedaacutesaacutenak egy korai faacutezisaacutet roumlgziacuteti mikor az meacuteg őrizte szoros kapcsolataacutet a Saturnaliaacuteval s valoacuteban nem volt meacuteg toumlbb mint a Saturnalia egy hossza-dalmas előjaacuteteacuteka Mivel mindezeket az oumlsszefuumlggeacuteseket az acta szerzője uacutegy jegyzi le hogy ő maga egyaacuteltalaacuten nem eacuterti őket tehaacutet peacuteldaacuteul nem hasznaacutelja fel az VndashVI szaacutezad-ban a csaacuteszaacuteri udvarban is uumlnnepelt Brumalia diszkreditaacutelaacutesaacutera illetve nem moacutedosiacutetja uacutegy hogy jobban hasonliacutetson sajaacutet koraacutenak Brumaliaacutejaacutera ezeacutert felteacutetelezhetjuumlk hogy a leiacutertak teacutenyszerűek tehaacutet valoacuteban megtoumlrteacutentek Dasios IV szaacutezad eleji maacutertiacuterhalaacutela-kor vagy ha nem akkor is a legendakeacutepződeacutes egy korai faacutezisaacutehoz koumltődnek mely joacuteval megelőzi az acta szoumlvegeacutenek roumlgziacuteteacuteseacutet

A harmadik koumlvetkezteteacutesuumlnk az istenek megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutere vonatkozik Forraacute-saink koumlzuumll Petrus Chrysologus Arles-i Caesarius eacutes Ioacuteanneacutes Lydos beszeacutelt arroacutel hogy a kalendaei felvonulaacutes reacutesztvevői isteneket szemeacutelyesiacutetettek meg Negyedik forraacuteskeacutent idesorolhatjuk a Dasios-actaacutet is Chrysologus (155bis 1) listaacutejaacuten Saturnus az első a meg-szemeacutelyesiacutetett istenek koumlzoumltt Caesarius nem ad neveket Lydos szoumlvege szerint egyet-len jelmezes isten vonul fel akiben keverednek Saturnus eacutes Ianus vonaacutesai Ha az acta aacutelliacutetaacutesait hitelesnek fogadjuk el feltehetjuumlk hogy a maszkban megszemeacutelyesiacutetett isten-seacuteg felvonulaacutesa eredetileg nem a Kalendaehoz hanem a Saturnaliaacutehoz koumltődoumltt s nem Ianus hanem Saturnus aacutellt a koumlzeacuteppontban Ez a felteacutetelezeacutes mint laacutetni fogjuk ala-posan oumlsszekuszaacutelja majd az uacutejeacutevi felvonulaacutes eredeteacutevel kapcsolatban szőtt eacutes szőhető elmeacuteleteket Mindazonaacuteltal nem szeretneacutem a Dasios-acta aacutelliacutetaacutesait feacutelredobni amiacuteg azt nem koumlveteli meg igazaacuten erős eacuterv A toumlrteacutenet egyetlen valoacuteban problematikus eleme a Saturnust eljaacutetszoacute katona koumltelező oumlngyilkossaacutega ndash kvaacutezi emberaacuteldozat Saturnus oltaacutera előtt A legerősebb ellene szoacuteloacute eacuterv gyakorlati ha a birodalom szaacutemtalan katonai hely-őrseacutegeacuteben iacutegy uumlnnepelteacutek volna a Saturnaliaacutet az eacuteves rendszeresseacuteggel okozott volna komoly emberveszteseacuteget Nehezen hihető hogy ezt egy professzionaacutelis katonai veze-teacutes felvaacutellalta volna Azok a kutatoacutek akik meacutegis valoacutesnak tekintetteacutek az emberaacuteldoza-tot aacuteltalaacuteban a durostorumi helyőrseacuteg katonaacuteinak etnikumaacuteval magyaraacuteztaacutek a jelen-seacuteget eacutes keletről eredeztetteacutek154 Ha ez az aacutelliacutetoacutelagos sakaia nevű babiloni vagy perzsa uumlnnep eacutes a Dasios-acta Saturnaliaacuteja valoacutes kapcsolatban aacutellna az gyakorlatilag Frazer teoacuteriaacutejaacutet eacuteltetneacute tovaacutebb tehaacutet a meghaloacute vegetaacutecioacutes istenseacutegek puumlnkoumlsdi kiraacutelyok eacutes

154 Weinstock 1964 393 399 Eredetileg Parmentier vetette foumll hogy itt egy orientaacutelis uumlnnep aacutetveacute-teleacuteről van szoacute (Parmentier 1897) azonban a perzsa sakaia uumlnnep egyetlen ezt taacutemogatoacute forraacutes-helye Dioacuten Chrysostomos (Oratio IV 66ndash68) ahol Nagy Saacutendor eacutes a cinikus Diogeneacutes beszeacutelge-teacuteseacuteben keruumll szoacuteba a perzsaacuteknak a saka neacutepről elnevezett uumlnnepe ahol egy bűnoumlzőt vaacutelasztanak kiraacutellyaacute joacutel tartjaacutek eacutes teljesiacutetik parancsait azonban az uumlnnep veacutegezteacutevel felakasztjaacutek Az uumlnnep maacutesik keacutet forraacutesa nem tud ilyen emberaacuteldozatroacutel Atheacutenaios 639c a Kr e V eacutes III szaacutezadi Kteacutesiasra eacutes Beacuterossosra hivatkozva iacuter a Babyloacutenban tartott oumltnapos uumlnnepről melynek neve sakaia itt is je-len van a szolgaacutek eacutes a szabadok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg ideiglenes megszuumlnteteacutese ndash az adott helyen Atheacute naios ugyanis ilyen uumlnnepeket szed sorba ndash valamint egy bdquokiraacutelyrdquo kivaacutelasztaacutesa eacutes ciacutemeacutenek meg-felelő feloumlltoumlzteteacutese azonban megoumlleacuteseacuteről nincs szoacute Straboacuten (Kr e 63 kndashKr u 23 k) szerint (Geoacutegraphika XI 8 5 512) az uumlnnep perzsa eacutes az oumlsszneacutepi mulatozaacuteshoz szkiacutetaacutenak oumlltoumlztek (Par-mentier illetve Frazer kritikaacuteja Lang 1901 eacutes Fontenrose 1971 5ndash7)

95

bűnbakok fogalomrendszereacuten beluumll maradva eacutertelmezhetneacutenk a riacutetust ugyanakkor nem kellene szembeneacuteznuumlnk a kiacutenzoacute keacuterdeacutessel hogy egy ősi roacutemai szokaacutes egyetlen ismert felbukkanaacutesa mieacutert a keacuteső antik Bulgaacuteria teruumlleteacuten toumlrteacutenik Azonban a veacutelel-mezett kapcsolat a sakaia uumlnneppel szinteacuten rendkiacutevuumll taacutevoli eacutes keacutetes eacuterteacutekű Graeca sunt non leguntur goumlroumlguumll van nem olvassuk ndash ez volt a koumlzeacutepkori taniacutetoacutek reakcioacuteja a problematikus goumlroumlg nyelvű szoumlveghelyekre A klasszika-filoloacutegusok toumlbbseacutegeacutenek ndash e sorok szerzőjeacutet is beleeacutertve ndash nehezeacutere esik hogy elkeruumllje ennek az attitűdnek egy modern vaacuteltozataacutet azok a vallaacutes- eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti adatok melyek eacuterthetetlenek isme-retlen eredetűek uram bocsaacutersquo tuacutelsaacutegosan barbaacuterak ahhoz hogy roacutemai vagy helleacuten vol-tukat elhiggyuumlk koumlnnyen kapjaacutek meg a bdquonyilvaacuten valami keleti koumllcsoumlnzeacutesrdquo ciacutemkeacutet

A durostorumi emberaacuteldozatra a legegyszerűbb eacutes legkeacutezenfekvőbb magyaraacutezat hogy soha nem toumlrteacutent meg az Actaacutenak a pogaacutenysaacutegban saacutetaacutenizmust laacutetoacute szerzője egy-szerűen kitalaacutelta mivel nem eacutertette hogy főhőse mieacutert vaacutelasztja inkaacutebb a halaacutelt mint Saturnus kiraacutelyi palaacutestjaacutet Hasonloacute kitalaacutelt pogaacuteny emberaacuteldozatokra toumlbb peacuteldaacutet is ismeruumlnk a keacuteső oacutekor irodalmaacuteban155 Ezen tuacutel meacuteg egy lehetőseacuteggel szaacutemolnunk kell baacuter Dasios kiveacutegzeacutese nem szerepelt az uumlnnepseacuteg eredeti programjaacuteban maacuter a kortaacuters (pogaacuteny) reacutesztvevők is uacutegy eacuterezteacutek hogy ez valamikeacutepp helyes eacutes a nem ter-vezett veacuterontaacutes illik Saturnus uumlnnepeacutehez Hogy ezt vilaacutegosabbaacute tegyem roumlvid kiteacuterőt kell tennuumlnk

A durostorumi emberaacuteldozat leacutete meglehetősen hihetetlen s nagyjaacuteban-egeacuteszeacute-ben feledeacutesbe meruumllt a frazerianus megkoumlzeliacuteteacutes tuacutelhaladottaacute vaacutelaacutesaacuteval A legfrissebb szerző aki komoly (eacutes uacutej) eacuterveket sorakoztatott fel amellett hogy a szoumlveget meacutegis eacuterdemes komolyan venni Henk Versnel volt156 Baacuter nem jelenti ki hogy a durostorumi emberaacuteldozat valoacuteban megtoumlrteacutent nyomoacutes eacuterveket sorakoztat fel az ellen hogy egy ilyen aacuteldozat idegen lett volna a kor roacutemai vallaacutesaacutetoacutel Saturnus keacutetarcuacute istenseacuteg nem-csak az aranykor kiraacutelya hanem veacuteres zsarnok aki felfalta gyermekeit A roacutemai laacutetvaacute-nyossaacutegok koumlzoumltt a kocsiversenyek vallaacutesi uumlnnepekhez koumltoumlttseacutege mindveacutegig egyeacuter-telmű miacuteg a gladiaacutetori jaacuteteacutekok alapvetően profaacuten rendezveacutenyek baacuter mind a kutatoacutek mind a kortaacutersak uacutegy sejtetteacutek hogy a gladiaacutetori jaacuteteacutekok eredetileg a temeteacutesekhez eacutes a halottkultuszhoz kapcsoloacutedtak s iacutegy szinteacuten biacutertak vallaacutesi koumltődeacutessel157 Az egyet-len kiveacutetel a decemberi munus egy olyan gladiaacutetori jaacuteteacutek amelynek megszervezeacutese az aacutellamra haacuteruloacute vallaacutesi koumltelezettseacuteg eacutes amely a Saturnaliaacutehoz kapcsoloacutedott Ez nehe-zen magyaraacutezhatoacute maacuteskeacuteppen mint Saturnus tiszteleteacutere bemutatott emberaacuteldozat-keacutent A karthagoacutei kereszteacuteny veacutertanuacuteknak akik koumlzoumltt Szent Perpetua eacutes Felicitas is maacutertiacuterhalaacutelt szenvedett ezen alkalomboacutel kellett meghalniuk eacutes aacuterulkodoacute hogy a jaacuteteacute-kok rendezői Saturnus papjainak illetve Ceres papnőinek ruhaacutezataacutet akartaacutek raacutejuk keacutenyszeriacuteteni amit ők visszautasiacutetottak158

155 Toacuteth 2010a156 Versnel 1993 210ndash227157 Versnel 1993 210 Bomgardner 2000 32 illetve bővebben a koumlvetkező fejezetben158 Coleman 1990

96

Nem hiszem hogy Durostorumban Dasiostoacutel toumlbbet vaacutertak volna mint Saturnus megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutet amit ő kereszteacutenykeacutent megtagadott s iacutegy lelepleződoumltt keresz-teacutenyseacutege miatt veacutegezteacutek ki Ugyanakkor a vaacutezolt vallaacutesi haacutetteacuter mellett valoacuteban lehet-seacuteges hogy a helyőrseacuteg pogaacuteny katonaacutei az esemeacutenyek ilyen alakulaacutesaacuteban felismerni veacuteltek egy nagyon is saturnusi fordulatot s Dasiost magaacutet koumlnnyen tekinthetteacutek az istenseacutegnek szaacutent (s tőle elvaacutert) aacuteldozatnak Ennyiben ndash eacutes csakis ennyiben ndash az acta beszaacutemoloacuteja akaacuter hitelesnek is tekinthető

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin De caerimoniisa

A Kalendae goumlroumlg nyelvteruumlleten valoacute meguumlnnepleacutese eacutes az uumlnnep bizaacutenci utoacuteeacutelete sokkal keveacutesbeacute kutatott keacuterdeacutes mint a nyugati megfelelőjeacuteeacute egyetlen oumlsszefoglaloacute tanulmaacuteny szuumlletett az uumlnnep keleti utoacuteeacuteleteacuteről Anthony Kaldelliseacute mely azonban időben csak 1200-ig koumlveti a forraacutesokat eacutes neacutehaacuteny fontos szoumlveget egyaacuteltalaacuten nem vizs-gaacutel159 iacutegy peacuteldaacuteul a Biacuteborbanszuumlletett Konstantin (Koacutenstantinos Porhyrogenneacutetos 905ndash959) aacuteltal oumlsszeaacutelliacutetott De caerimoniist A csaacuteszaacuter akit baacuter gyermekkeacutent megkoronaacuteztak eacutelete utolsoacute szakaszaacuteig nem uralkodhatott teacutenylegesen mellőzoumlttseacutegeacuteeacutert komoly irodalmi teveacutekenyseacuteggel kaacuterpoacutetolta magaacutet Művei koumlzuumll a magyar koumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera a legismer-tebb a De administrando imperii a birodalom igazgataacutesaacuteroacutel amely a korai magyar toumlr-teacutenelemnek is fontos forraacutesa iacutegy a heacutet magyar toumlrzs neveacutet egyeduumll ő adja meg A De caerimoniis vagy ritkaacuten hasznaacutelt eredeti goumlroumlg ciacutemeacuten Peri teacutes basileiu taxeoacutes a bizaacutenci udvar szertartaacutesrendjeacutet mutatja be A szoumlveg alapvetően kompilaacutecioacute mely keletke-zeacutesi idejeacuteneacutel gyakran szaacutemottevően reacutegibb forraacutesokat eacutepiacutet be szoumlvegeacutebe160 A szouml-veg toumlbb pogaacuteny eredetűnek tekinthető uumlnnep ismereteacutet bizonyiacutetja a X szaacutezadboacutel egyes a Kalendaehoz koumltődő szokaacutesok mellett a Lupercalia a Brumalia is megjelenik Kaldellis valamieacutert mellőzi a De caerimoniis bemutataacutesaacutet eacutes Graf is csak a keacutet uacutejeacutevhez koumltődő passzus egyikeacutet taacutergyalja ez pedig a Votaacutehoz kapcsoloacutedoacute cirkuszi versenyjaacuteteacutek a De caerimoniis I 72 fejezeteacuteben161 Ennek daacutetuma januaacuter 2-a de kapcsolata a reacutegi januaacuter 3-i Votaacuteval egyeacutertelműnek laacutetszik csak a daacutetum vaacuteltozott162

A De caerimoniis azonban egy maacutesik sokkal eacuterdekesebb szertartaacutesroacutel is emliacuteteacutest tesz melyre ugyanezen a napon keruumllt sor ez az uacutegynevezett bdquoGothikardquo a goacutet taacutenc A szokaacutes egyetlen ismert emliacuteteacutese a De caerimoniis I 83-ban talaacutelhatoacute egyetlen a szoumlveggel fog-lalkozoacute szakmunkaacutet ismerek Eugenia Bolognesi tanulmaacutenyaacutet163 A De caerimonii a koumlvet-kezőkeacuteppen iacuterja le a szokaacutest Karaacutecsony kilencedik napjaacuten jaacuterunk tehaacutet januaacuter 2-aacuten Az

159 Kaldellis 2012 Kukuleacutes (1948) a bizaacutenci Kalendaet taacutergyaloacute fejezetben főleg az ismertebb ko-rai forraacutesokat mutatja be

160 A De caerimoniis standard szoumlvegkiadaacutesa meacuteg ma is Reiske 1829ndash1830 (Ezek a bonni szoumlvegkiadaacutes eacutevszaacutemai Reiske maga 1751 eacutes 1766 koumlzoumltt keacutesziacutetette el szoumlvegkiadaacutesaacutet) Egy angol nyelvű fordiacute-taacutest keacutesziacutetett Ann Mofatt 2012-ben

161 Graf 2015 221ndash222162 Graf 2015 221ndash222163 Bolognesi 1995

97

ezen a napon zajloacute uumlnnepi eacutetkezeacutesnek az egyik megnevezeacutese bdquoszuumlretirdquo (trygeacutetikos) A csaacute-szaacuter asztalhoz uumllt az ebeacutedlőterem bejaacuteratainaacutel pedig felsorakoznak a vidaacutem szertartaacutes reacutesztvevői a keacutek eacutes a zoumlld cirkuszi paacutert vezetői (maistros) a paacutertok neacutehaacuteny tagja (deacutemoteacutes) zeneacuteszek eacutes a bdquogoacutetokrdquo akik aacutelarcokat viselnek eacutes kifordiacutetott szőrmeruhaacutet (guna) Prob-lematikus hogy ott eacutes akkor egy bunda eseteacuteben melyik volt a bdquohelyesrdquo iraacuteny de valoacutesziacute-nűsiacutetem hogy a bdquokifordiacutetottrdquo viselet jelenti a bundaacutes oldallal kifeleacute iraacutenyt Szimbolikus fegyverzetet viselnek pajzsot eacutes botokat eacutes adott jelre beszaladnak roumlvid koumlrtaacutencot jaacuter-nak majd eleacutenekelnek egy dalt melynek szoumlvegeacutet Konstantin koumlzli is

Gauzas bonas beacutekidias (Hagia) Gaudentes elkeacutebonides enkertys (Hagia) Bona hora tutu bantes bona amore episkyantes idesalbatus (Nana) Deus deus seba-kiba (Nana) Deumonogyngybele gybilus gybelares (Hagia) Gybilus gybelares (Nana) Tu gegdema de tulbele nikato tuldo (Nana) Hezekiaacutes felfegyverkezve a haacuteboruacutera az assziacuterok ellen (Anana) leigaacutezta mind a nemzeteket eacutes az istentelenek zsarnoksaacutegaacutet (Hagia) Ereacutenyes uralkodoacutek a megvaacuteltoacute (Nana) vesse ellenseacutegeite-ket rabszolgakeacutent laacutebaitokhoz Iber iberiem tu ingerua gergerethroacute (Nana) Sika-diase peretures

A dal halandzsaacutenak hangzik de nem az hanem goacutet latin eacutes heacuteber szavak kevereacuteke Ezt egy maacutesik Alphabetarinnak nevezett eacutenek koumlveti mely a csaacuteszaacutert dicsőiacuteti s amely-nek minden sora az aacutebeacuteceacute egy uacutejabb betűjeacutevel kezdődik

A De caeriomoniis mint teljes mű keacutesei eacutes a leiacutert szokaacutes bizonyosan leacutetezett a koumlzeacutep-bizaacutenci korszak legalaacutebb egy roumlvidebb perioacutedusaacuteban azonban a szoumlveg magja sokkal koraacutebbinak laacutetszik Bury a IV szaacutezad veacutege eacutes a VI szaacutezad koumlzepe koumlzeacute dataacutelja a nagy-szaacutemuacute latin szoacute illetve a toumlbbeacute-keveacutesbeacute hiteles goacutet szavak alapjaacuten164 Mivel a cirkusz paacutertok tagjainak szerepelteteacuteseacutet goacutetokkeacutent Bolognesi az uumlnnep IX szaacutezadi uacutejjaacuteeacutelesz-teacuteseacutehez koumlti iacutegy felteacutetelezi hogy eredetileg a goacutetok nemcsak inspiraacutecioacutet adtak a taacutenc-hoz hanem teacutenylegesen ők vettek reacuteszt benne A szoumlveget kommentaacuteloacute Vogt szerepel-teteacutesuumlket a goacutet haacuteboruacutek győzelmeihez koumlti s iacutegy a legyőzoumltt ellenseacuteg kiguacutenyolaacutesaacutet laacutetja benne Benedikz eacutes Bolognesi eacuteppenseacuteggel a goacutet etnikum integraacutecioacutejaacutet elfogadtataacutesaacutet a csaacuteszaacuteri udvarban laacutetja a szoumlvegben Bolognesi az eredeti szoumlveg keletkezeacuteseacutet a 382 eacutes 488ndash489 koumlzoumltti időszakhoz koumltve165 Utaacutena ezt tovaacutebb szűkiacuteti II Theodosius (408ndash450) uralkodaacutesaacutera mikor a goacutet jelenleacutet egyreacuteszt tetőpontjaacuten volt Konstantinaacutepolyban maacutesreacuteszt a csaacuteszaacuter a zoumlld paacutertot taacutemogatta ndash a szoumlveg szerint ők kapjaacutek a megtisztelő jobb oldali helyet Akaacuter a szűkebb akaacuter a lazaacutebb dataacutelaacutest fogadjuk el a szoumlveg magja mindenkeacutepp az aacuteltalunk taacutergyalt korszakboacutel ered

Bolognesi a szertartaacutest eacutertelmezve az uacutejeacutevhez koumlzeli a Votaacutehoz kapcsoloacutedoacute daacutetum elleneacutere a Brumalia uumlnnepeacutehez akarja koumltni azonban eacuterveinek toumlbbseacutege hibaacutes iacutegy peacuteldaacuteul analoacutegiakeacutent hozza fel Malalasnak eacutes Ioacuteanneacutes Lydosnak a Brumalia-adatait

164 Bury 1907 435165 Benedikz 1969 22ndash23 Bolognesi 1995 120

98

akik mindketten aacutelarcos taacutencokat emlegetneacutenek166 ndash nehezen magyaraacutezhatoacute hiba hiszen sem Malalas sem Lydos szoumlvegeacuteben nincs semmifeacutele utalaacutes maszkokra vagy aacutelarcokra Maacutesik eacuterve hogy a bdquogoacutet taacutencotrdquo egy alphabetarin himnusz koumlveti melynek minden sora az aacutebeacuteceacute egy uacutejabb betűjeacutevel kezdődik Az aacutebeacuteceacutenek valoacuteban fontos sze-repe volt a Brumalia uumlnnepeacuten azonban a Brumaliaacutera iacuteroacutedott dalok mindig csak egyet-lenegy betűt eacutenekelnek meg A harmadik eacuterv hogy az egeacutesz esemeacuteny a szuumlreti jelzőt kapja eacutes a Brumaliaacutet egyes bizaacutenci forraacutesok Dionysos kultuszaacutehoz koumltik A hosszab-ban taacutergyalt Brumalia-kapcsolat mellett Bolognesi kiteacuter a Kalendaera is eacutes annak keacuteső bizaacutenci emliacuteteacuteseire Theodoacuteros Balsamoacutennaacutel eacutes Ioacuteseacutephos Bryenniosnaacutel azonban nem foglal aacutellaacutest hogy pontosan hogyan laacutetja a Goacutet taacutencok eacutes a keacutet teacuteli uumlnnep viszonyaacutet

A De caerimoniis szoumlveghelye felteacutetlenuumll a goumlroumlg Kalendae legfontosabb ugyanak-kor legrejteacutelyesebb forraacutesai koumlzeacute tartozik Az időpont januaacuter 2-a tehaacutet a Vota bizaacutenci daacutetuma ndash ez valoacutesziacutenűleg a IX szaacutezadi aacutellapotot tuumlkroumlzi A szuumlreti jelző hasznaacutelata furcsa magyaraacutezhatja ha esetleg nem szoacute szerint kell eacutertenuumlnk hanem valamilyen ceremoniaacutelis lakomatiacutepus nevekeacutent egy maacutesik lehetőseacuteg hogy nem szőlőszuumlretre utal hanem olajbogyoacutera melynek betakariacutetaacutesa fajtaacutetoacutel fuumlggőn egeacutesz teacutelen eltarthat167 Teacuteny hogy a Brumalia eacutes Saturnalia uumlnnepeacutet gyakrabban hozzaacutek kapcsolatba az aukto-rok Dionysos uumlnnepeivel de mint keacutesőbb laacutetni fogjuk egy ilyen kapcsolat a Kalendae eseteacuteben sem kizaacutert

Az elmondottak elleneacutere meglehetősen valoacutesziacutenű hogy a bdquogoacutet taacutencoknakrdquo volt kap-csolata a Brumaliaacuteval ennek fő forraacutesa egy papiruszlelet168 mely egy gazdag csalaacuted Brumalia uumlnnepi kiadaacutesait tartalmazza itt nagyobb mennyiseacutegű bor szerepel egyreacuteszt a szoacuterakoztataacutest biztosiacutetoacute zeneacuteszeknek illetve a bucelariusoknak spathariusoknak eacutes a goacutetoknak Sajnos a lelet tuacutelsaacutegosan szűkszavuacute ahhoz hogy eldoumlntsuumlk hogy ezek a goacutetok valoacutediak-e katonaacutek vagy civilek vendeacutegek vagy a vendeacutegek szoacuterakoztatoacutei min-denesetre a papiruszon neacuteven nevezik a Brumaliaacutet Ez a kapcsolat azonban nem iacuterhatja feluumll azt a teacutenyt hogy a De caerimoniisban a goacutet taacutenc teljes egyeacutertelműseacuteggel az uacutejeacutevhez koumltődik Hogy a teacuteli uumlnnepkoumlr elemei milyen meacuterteacutekig egymaacutesba folytak azt a Dasios-acta szoumlvege maacuter bizonyiacutetotta a De caerimoniis csak egy uacutejabb peacuteldaacuteja a jelenseacutegnek

A taacutencosok aacuteltal viselt guna a latin gunna szoacuteboacutel joumln mely bundaacutet preacutemet jelent Aacutellati bunda eacutes maszkok egyuumlttese ez ugyanaz a kosztuumlm amellyel a Dasios-actaacuteban eacutes a nyugat-euroacutepai uacutejeacutevi felvonulaacutesokon talaacutelkoztunk eacutes a De caerimoniis megerősiacuteti gya-nuacutenkat az egyhaacutezatyaacutek aacutelliacutetaacutesaival ellenteacutetben e jelmez hasznaacutelata nem aacutellt meg a feacutel-barbaacuter eacutes feacutelpogaacuteny parasztok kunyhoacuteinaacutel hanem jelen volt a fővaacuterosban is mi toumlbb egyenesen a csaacuteszaacuter asztalaacutenaacutel Ebben az esetben azonban a reacutesztvevők koumlnnyen felhoz-hattak volna mentseacuteguumlkre egy nehezen caacutefolhatoacute kifogaacutest az aacutellati preacutem itt nem arra

166 Bolognesi 1995 128167 Michels 1944 ezzel magyaraacutezza hogy Roacutemaacuteban Consusnak a betakariacutetaacutes isteneacutenek nemcsak nyaacute-

ron hanem decemberben is volt uumlnnepe168 Perpillou-Thomas 1993 vizsgaacutelta a Brumalia forraacutesakeacutent a papirusz adatait P Oxy XXVII 2480

I 37 Perpillou-Thomas a reacutesztvevők katonai kontextusaacutet hangsuacutelyozza mely oumlsszhangban van a Brumalia antik szerzőkneacutel adatolt jellegeacutevel de a goacutetok keacuterdeacuteseacutevel nem foglalkozik A szoumlveg az 565566 eacutevre dataacuteloacutedik

99

szolgaacutel hogy a reacutesztvevők vadaacutellatok vagy szoumlrnyetegek keacutepeacutet vegyeacutek magukra hanem azoknak a megjeleneacuteseacutet utaacutenozza akik minden civilizaacutelt goumlroumlg roacutemai eacutes bizaacutenci sze-rint egy leacutepeacutessel koumlzelebb aacutellnak a vadakhoz a barbaacuterokeacutet

Az antikvitaacutesban a szőrmebunda illetve az aacutellati bőroumlk hasznaacutelata neacutelkuumlloumlzte a presztiacutezst hasznaacutelatuk kuumlloumlnoumlsen a feldolgozott bőreacute elkeruumllhetetlen volt azonban a szőtt textiacuteliaacutenaacutel alacsonyabb eacuterteacutekű volt Isidorus (560 kndash636) Etymologiaacuteja egy preacute-mekre haszaacutelatos ritka szoacutehoz ezt a magyaraacutezatot fűzi

Mastruca germaacuten ruha vadak bőreacuteből melyről Cicero a Pro Scauro ciacutemű beszeacuted-ben iacuterja bdquoAkire a kiraacutelyi biacutebor nem volt hataacutessal azt a szaacuterdok mastrucaacuteja megindiacute-tottardquo A mastruca szoumlrnyszerűt is jelent azeacutert mert aki ebbe oumlltoumlzkoumldik mintegy vadaacutellatok alakjaacutet veszi fel169

Pons-Sanz a barbaacuter-civilizaacutelt megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek egyik alapvető jeleacutet laacutetja ebben a civilizaacutelt (goumlroumlg-roacutemai) ember szőtt textiacuteliaacutet hord a barbaacuterok bundaacutekat eacutes bőrruhaacute-kat170 Pons-Sanz felteacutetelezi hogy Isidorus olvasoacutei a bejegyzeacutes kapcsaacuten automatikusan a kalendaei tilalmakra asszociaacutelhattak Ez a dichotoacutemia nemcsak lokaacutelisan aacutellt fenn tehaacutet mi = roacutemaiak goumlroumlgoumlk civilizaacuteltak eacutes ők = barbaacuterok viszonylataacuteban hanem idő-ben is az aacutellati bőroumlk preacutemek viseleacuteseacutet az emberiseacuteg primitiacutev civilizaacutecioacute előtti korsza-kaihoz kapcsoltaacutek Egyes goumlroumlg miacutetoszokban a kultuacutera fejlődeacutese az aacutellati meztelenseacuteg majd az aacutellati bőroumlk viseleacuteseacutenek fokozatain aacutet halad a szoumlveacutes-fonaacutes felfedezeacuteseacuteig171

A reacutesztvevők goacutetnak oumlltoumlznek vagy pontosabban jelmezuumlk megnevezeacutese bdquogoacutetrdquo ebben az esetben a bundaacutes oumlltoumlzeacutek a bdquobarbaacuterrdquo alakjaacutet hivatott megjeleniacuteteni Bolognesi eacutes a De caerimoniis kommentaacutetorainak eacutertelmezeacutese ott csuacuteszik feacutelre hogy az előadaacutest nem tekintik annak aminek daacutetumaacuteboacutel adoacutedoacutean lennie kell uacutejeacutevi bankettnek mely szoros rokonsaacutegot mutat a nyilvaacutenossaacuteg előtt zajloacute kalendaei felvonulaacutesokkal Ebben a kontextusban a goacutetok maacuter nem mint egy Roacutemaacuteval eacuteppen valamilyen politikai viszony-ban aacutelloacute neacutepcsoport jelennek meg hanem mint az Idegen reprezentaacutensai pontosab-ban mint a koumlztuumlnk eacutelő Idegen Nem szuumlkseacuteges azt hinnuumlnk hogy valaha igazi goacutetok adtaacutek elő az eacuteneket ndash ők aligha kevertek volna heacuteber szavakat a goacutet szoumlvegbe ndash valoacute-sziacutenűbb hogy mindig is hivataacutesos előadoacuteműveacuteszekeacute volt a feladat Ez a karikiacuterozott aacutebraacutezolaacutes a csaacuteszaacuteri udvarban eacutelő goacutetokat talaacuten seacutertette talaacuten mulattatta de az elsődle-ges ceacutel nem a valoacutes neacutepcsoport megalaacutezaacutesa vagy eacuteppen elismereacutese volt a valoacutedi goacutetok jelenleacutete csupaacuten annak az oka hogy a riacutetusban megjeleniacutetett idegenek eacuteppen a goacutet megnevezeacutest kapjaacutek eacutes nem maacutest

Eacutenekuumlket jobbaacutera nem goumlroumlg szavak alkotjaacutek ezekhez alighanem a De caerimoniis szoumlvegeacutenek veacutegleges megszerkeszteacutesekor szoacuteszedetet fűztek A Nana eacutes Hagia szavak

169 Isidorus XIX 23 bdquoMastruca vestis Germanica ex pelliculis ferarum de qua Cicero pro Scauro raquoQuem purpura regalis non commovit eum Sardorum mastruca mutavitlaquo Mastruca autem quasi monstruosa eo quod qui ea induuntur quasi in ferarum habitum transformanturrdquo

170 Pons-Sanz 2006 kuumlloumlnoumlsen 632 vouml meacuteg Howard-Johnston 1998 70ndash71171 Borgaud 1988 15ndash17

100

(utoacutebbi a szent jelenteacutesű goumlroumlg hagios nőnemű alakja) valoacutejaacuteban az eacutenekleacutesneacutel koumlve-tendő intonaacutecioacutet jelzik172 ennek elleneacutere a glosszaacuterium oumlsszeaacutelliacutetoacuteja szerint a nana Isten megszoacuteliacutetaacutesa goacutetul ndash ez keacutetseacutegeket eacutebreszt a toumlbbi goacutet szoacute jelenteacuteseacutenek meghataacute-rozaacutesaacuteval kapcsolatban A szoumlveg nem egy eredeti goacutet dalszoumlveg eacutevszaacutezadok alatt leacutetre-joumltt torzulaacutesaacutenak laacutetszik inkaacutebb olyasvalaminek ami maacuter eleve idegen nyelvű halan-dzsaacutenak keacuteszuumllt a goacutet szavak koumlzeacute joacutel felismerhető latin szavak vegyuumllnek az eacuterthető goumlroumlg nyelvű mondatok pedig hivatottak a tartalomra utalni ez a csaacuteszaacuter ereacutenyeinek patetikus dicsőiacuteteacutese ndash de lehet-e egy szoumlveg teacutenylegesen az uralkodoacute fennkoumllt dicsőiacute-teacutese olyan feacutelmondatok utaacuten hogy deumonogyngybele gybilus gybelares Gyanuacutesan sűrűn sorakoznak egymaacutes mellett komikusan alliteraacuteloacute szavak bonas beikidias elkebonides enkertus gybilus gybelares iber iberiem tu ingerua A szoumlveg paroacutediaacutenak hangzik egy cere-moniaacutelis himnusz paroacutediaacutejaacutenak eacuteppen azon udvari ceremoacuteniaacutek paroacutediaacutejaacutenak melye-ket a De caerimoniis alkotoacuteja oly lelkiismeretesen oumlsszegyűjtoumltt

Koumlvetkezzeacutek a forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent neacutehaacuteny olyan szoumlveg amelyek nemcsak keletkezeacutesi idejuumlk folytaacuten hanem műfajuk reacuteveacuten is lezaacuternak egy korszakot Zsinati rendelkezeacutesekről van szoacute reacuteszben nyugatroacutel Galliaacuteboacutel reacuteszben pedig Konstantinaacute-polyboacutel melyek koumlruumllbeluumll egy eacutevszaacutezad elteacutereacutessel a kereszteacuteny vilaacuteg keacutet veacutegeacuten immaacuter kvaacutezi toumlrveacutenyi jelleggel korlaacutetozzaacutek a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutet173

Nyugaton toumlbb helyi zsinati tiltaacutes szuumlletik melyek nagyjaacuteboacutel ugyanarra a teruumlletre koncentraacuteloacutednak mint a szarvasos felvonulaacutes Az 567 tours-i zsinat 22 kaacutenonja aacutelta-laacutenossaacutegban minősiacuteti pogaacutenysaacutegnak az uacutejeacutevet Ianus pogaacuteny voltaacutera hivatkozva talaacuten Caesarius nyomaacuten174 Az 571-es bragai zsinat megemliacuteti a babeacuteraacuteg vagy egyeacuteb zoumlld aacuteg alkalmazaacutesaacutet a haacutezak uacutejeacutevi diacutesziacuteteacuteseacuteben termeacuteszetesen tilalmazva azt175 Az auxerre-i zsi-nat betiltja a szarvas- eacutes borjuacutejelmezek hasznaacutelataacutet valamint a strenaacutek megfigyeleacuteseacutet176 Ennek a zsinatnak a pontos időpontjaacutet nem ismerjuumlk azonban tudjuk hogy Aunarius puumlspoumlkseacutege alatt zajlott aki 561 eacutes 603 koumlzoumltt volt Auxerre puumlspoumlke177 A keacutesőbbi nagy-szaacutemuacute nyugati forraacutes elsősorban bűnbaacutenati keacutezikoumlnyvek melyek az uacutejeacutevi aacutellatmaszkok hasznaacutelataacutet eliacuteteacutelik s melyekről a fejezet veacutegeacuten fogok szoacutet ejteni mind erre a szoumlvegre mennek vissza178

172 Moffatt fordiacutetaacutesaacutenak jegyzetei 281 Reiskeacutehez173 A zsinatokhoz Jonkers 1968 Arbesmann 1979 93 Graf 2015 147174 Conc Turonense c 22 (Mansi IX 803) bdquoQuoniam cognovimus nonnullos inveniri sequipedas

erroris antiqui qui Kalendas Ianuarii colunt cum Ianus homo genitilis fueerit rex quidem sed Deus non esse potuit Quisquis ergo unum Deum regnantem cum filio et Spiritu Sancto credit certe hic non potest integer Christianus dici qui aliqua de gentilitate custoditrdquo

175 Jonkers 1968 52 Mansi IX 858 bdquoNon liceat iniquas observationes agere Kalendis et otiis va-care gentilibus neque lauro aut viridate arborum cingere domos Omnes haec observatio paga-nismi estrdquo

176 Auxerre 578 Conc Autisiorense c 1 (Mansi IX 912) bdquoNon liceat Kalendis Ianuariis vetula vel cervola facere vel strenas diabolicas observare sed in ipsa die sic omnia beneficia tribuantur si-cut in reliquis diebusrdquo

177 Arbesmann 1979 93178 Arbesmann 1979 96

101

Goumlroumlg nyelvteruumlletről az utolsoacute szoumlveg mellyel itt foglalkozni szeretneacutek a 691 eacutevi trulloacutei zsinat egy kaacutenonja maacuter semmikeacuteppen sem sorolhatoacute a keacuteső antikvitaacutes korsza-kaacuteba Ennek elleneacutere eacuterdemes foglalkoznunk vele mivel goumlroumlg nyelvű teruumlleten ez az első egyhaacutezjogi eliacuteteacuteleacutese a pogaacuteny uumlnnepeknek eacutes az egyetemes zsinat tekinteacutelye reacuteveacuten alapjaacuteul szolgaacutelt minden tovaacutebbi hasonloacute tartalmuacute egyhaacutezi megnyilatkozaacutesnak az ortodoxia teljes teruumlleteacuten A Trullanum vagy Quinisextum zsinat melyet a nyugati egyhaacutez soha nem ratifikaacutelt eacutes a reacutesztvevők is csupaacuten a hatodik egyetemes zsinat foly-tataacutesaacutenak tekintetteacutek nem meacutely teoloacutegiai keacuterdeacutesekre koncentraacutelt hanem inkaacutebb koumlz-napi egyhaacutezfegyelmi keacuterdeacutesekre melyeket teljesen a keleti goumlroumlg hagyomaacutenyok alap-jaacuten szabaacutelyozott Iacutegy keruumllhet szoacuteba a 62 kaacutenonban a neacutepi illetve pogaacuteny uumlnnepek keacuterdeacutese179 A kaacutenon toumlbb uumlnnepet tilt meg neacuteven nevezve őket ez a Kalendae a Vota a Brumalia eacutes maacutercius Kalendaeja Ezutaacuten bizonyos uumlnnepi szokaacutesokat tilt meg aneacutel-kuumll hogy tisztaacuteznaacute hogy melyik melyik uumlnnep reacutesze volt Tilos a koumlrtaacutenc kiemelten a nők koumlrtaacutenca melyből sok baj szaacutermazhat majd egyenkeacutent felsorolja a pogaacutenyok aacuteltal istennek nevezett leacutenyek a feacuterfiak eacutes a nők koumlrtaacutencait is Tilosak a pogaacutenyoktoacutel eredő riacutetusok (teleteacute) eacutes tilos feacuterfiaknak nőnek oumlltoumlzni valamint nőknek feacuterfiruhaacutet viselni Tilos komikus szatiacuter- vagy tragikus maszkokat oumllteni Tilos Dionysos neveacutet kiaacuteltani a szuumlreti munkaacuteknaacutel

Oumlsszevetve a szoumlveget a kicsit koraacutebbi Caesarius-homiacuteliaacutekkal vagy az egykoruacute nyu-gati (peacuteldaacuteul a bragai vagy az auxerre-i) zsinatokkal a leginkaacutebb szembeszoumlkő kuumlloumlnb-seacuteg hogy a konstantinaacutepolyi atyaacutek mintha a reacutegiseacutegtudoacutes perspektiacutevaacutejaacuteboacutel szemleacutelneacutek az esemeacutenyeket Toumlbb anakronisztikus vagy pontosabban anakronisztikusnak hatoacute elem bukkan fel A legfeltűnőbb a maszkok kategorizaacutelaacutesa komikus szatiacuter- eacutes tragikus maszkokat sorolnak fel Ez megfelel a klasszikus atheacuteni draacutema felosztaacutesaacutenak ahogy azt a műfaj feacutenykoraacuteban a Kr e V szaacutezadban ismerteacutek trageacutedia komeacutedia eacutes szatiacuter-draacutema voltak az alapvető draacutemai műfajok Ezek koumlzuumll a szatiacuterdraacutema a tragikus tri-loacutegiaacutek utaacuten előadott koumlnnyedebb hangveacutetelű vidaacutem esetleg parodisztikus vagy bur-leszkszerű műfaj volt ami azonban műfaji oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet maacuter a Kr e V szaacutezad veacutegeacuten elvesztette maacuter Euripideacutes szatiacuterdraacutemaacutei oly meacuterteacutekben mutatjaacutek a műfaj bomlaacutesaacutenak tuumlneteit hogy esetenkeacutent szatiacuterok sem szerepelnek bennuumlk180 Mindez toumlrteacutent 1100 eacutevvel a zsinat előtt A roacutemai csaacuteszaacuterkor szoacuterakoztatoacuteiparaacutenak fejlődeacutesi tendenciaacutei a toumlbbi műfajt is alaacuteaknaacuteztaacutek s a sziacutenhaacutezakban bekoumlszoumlntoumltt a teljes kommercializaacuteloacutedaacutes eacutes a posztmodern kora szaacutemos uacutej műfajjal eacutes fellazuloacute műfaji hataacuterokkal A kaacutenon megfogalmazoacuteja meacutegis uacutegy beszeacutel mint egy klasszikus atheacuteni a maszkok tilalmaacuteroacutel Dionysosnak a draacutemaelőadaacutesok veacutednoumlkeacutenek kultusza jut eszeacutebe Ugyanilyen meglepő a Vota felemlegeteacutese Goumlroumlg nyelvteruumlleten az uumlnnepneacutev előfordulaacutesa oly ritka hogy meacuteg a kutatoacutek koumlzoumltt is akadt aki Paacuten uumlnnepeacutenek veacutelte181 A Kalendae meguumlnnep-lőit keveacutesseacute eacuterdekelte hogy az uumlnnep harmadik napja a Vota publica nevet viselte A szoumlveg megfogalmazaacutesa baacutermennyire anakronisztikusan hangzik a maga koraacutehoz

179 Ohme 2013 48 Jonkers 1968 Constantelos 1970180 Euripideacutes Alkeacutestis ciacutemű draacutemaacutejaacutet mutattaacutek be a draacutemai tetraloacutegiaacuteban a szatiacuterjaacuteteacutek helyeacuten181 Constantelos 1970 24

102

keacutepest azonban megnevezi mindazokat a maszkokat melyeket nagyjaacuteboacutel ugyanebben a korban Nyugat-Euroacutepaacuteban ismertek tud nőnek oumlltoumlző feacuterfiakroacutel eacutes tud maszkok-roacutel Taacutencokroacutel beszeacutel melyeket feacuterfiak eacutes nők a pogaacutenyok hamis isteneinek neveacuteben adnak elő ndash baacutermit is jelentsen ez A tovaacutebbi forraacutesok ismereteacuteben a szatiacutermaszkok tűnnek a legleacutenyegesebbnek mivel ezeken alighanem valamilyen szoumlrnymaszkot kell eacutertenuumlnk amelyek aacutellatbőroumlk hasznaacutelataacuteval taacutersulnak A szatiacuternak oumlltoumlzoumltt sziacuteneacutesze-ket aacutebraacutezoloacute csaacuteszaacuterkori szobrok mozaikok bundaacutes kezeslaacutebast viselő feacuterfiakat mutat-nak182 A Dasios-actaacuteboacutel vagy a latin forraacutesokboacutel ismert szoumlrnyjelmezekben egy klasszi-kus műveltseacutegű klerikus koumlnnyen ismerhette fel a pogaacuteny szatiacuterjaacuteteacutekok szereplőit Az azonosiacutetaacutesban aligha a gyakorlati tapasztalat vezethette őket hiszen a műfaj reacuteg halott volt azonban a dionysosi koumlrmenet szatiacuterokkal eacutes bacchaacutensnőkkel a csaacuteszaacuterkori keacutep-zőműveacuteszetnek is koumlzponti fontossaacuteguacute teacutemaacuteja maradt a vaacuterosi centrumokban meacuteg egy VII szaacutezadi kereszteacutenynek is szaacutemos bacchanaacuteliaaacutebraacutezolaacutessal kellett szembesuumllnie

Aacutem hogy joumln ide a toumlbbi sziacutenhaacutezi maszk Keacutet szempontot is figyelembe kell vennuumlnk Az első hogy Chorikios koraacutebban ideacutezett szoumlvege egyeacutertelműen aacutelliacutetja hogy a csaacuteszaacuteri udvarban a VI szaacutezadban sziacutenhaacutezi előadaacutesokkal mulattak Ez alapjaacuten valoacutesziacutenű hogy a zsinati kaacutenon sem csupaacuten a neacutepi sziacutenjaacutetszaacutes műveleacutese ellen szoacutelal fel A maacutesik szem-pont lehetseacuteges hogy a goumlroumlg nyelvű reacutegioacute uacutejeacutevi uumlnnepseacutegeinek jelmezes felvonulaacute-sain a draacutemai narratiacutev jelleg jobban eacuterveacutenyesuumllt mint nyugaton Latin nyelvteruumlletről csak jelmezes felvonulaacutesroacutel hallunk dalok pajzaacuten dalok eacutenekleacuteseacutevel egybekoumltve de forraacutesaink nem laacutetjaacutek sziacutenhaacuteznak A Trullanum zsinati atyaacutei szaacutemaacutera az uacutejeacutevi laacutetvaacutenyos-saacuteg nem felvonulaacutes volt hanem sziacutenhaacutez s megfigyeleacutesuumlk egybevaacuteg az uacutejkori tapasz-talattal a XIXndashXX szaacutezadi uacutejeacutevi alakoskodaacutes kalojeri eacutes egyeacuteb neveken cselekmeacuteny-nyel rendelkező draacutema volt Ezek az előadaacutesok Thraacutekia Makedoacutenia eacutes a kontinentaacutelis Goumlroumlgorszaacuteg teruumlleteacuten diacutevtak illetve reacuteszben a szigeteken eacutes a szoumlrnymaszkok eacutes maacutes a szuumlrreaacutelis kelleacutekek elleneacutere veacutegső soron egy banaacutelis szerelmihaacuteromszoumlg-draacutema koumlreacute eacutepuumlltek183 Talaacuten nem alaptalan a felteacutetelezeacutes hogy a trulloacutei zsinaton a sziacutenhaacutezi jelleg hangsuacutelyozaacutesa azeacutert erősebb mint nyugaton mert ez a sziacutenhaacutezi jelleg teacutenyleg erősebb volt Kimondottan aacutellatnak oumlltoumlzeacutesről nincs szoacute ezt goumlroumlg forraacutesokban sem addig sem keacutesőbb nem talaacuteljuk meg Egyedi hogy a szoumlveg nem csupaacuten a feacuterfiak női ruhaacuteba oumlltouml-zeacuteseacutet tiltja hanem fordiacutetva is Ezt veacutelhetneacutenk jogaacuteszi pedanteacuteriaacutenak is mivel az oacutekor-boacutel semmi hasonloacutet nem ismeruumlnk azonban nem zaacuterhatjuk ki hogy leacutetező szokaacutesra utal Eacuteszak-goumlroumlg teruumlleteken a XVIII szaacutezadban meacuteg ismert volt egy az uacutejeacutevitől elteacuterő alakoskodaacutes a bdquoBabo napjardquo melyen nők jaacutetszottaacutek a feacuterfiszerepeket is184

A kaacutenon kiteacuter Dionysos bdquokultuszrdquo-aacutera is A leiacutertak Dionysos neveacutenek a puszta ki-mondaacutesa bizonyos heacutetkoumlznapi munkaacutek koumlzben strukturaacutelisan analoacutegok Bragai Maacuter-ton maacuter taacutergyalt helyeacutevel ott a nők a szoumlvőszeacutekneacutel Minerva neveacutet mondjaacutek ki Neheacutez megiacuteteacutelni hogy leacutetezett-e enneacutel meacuteg komolyabb kultusza a boristennek a VII szaacutezad-ban A koumlzeacutepkori forraacutesok Dionysos alakjaacutet a Brumalia uumlnnepeacutehez koumltik azonban a kaacutenon a szuumlreti munkaacutekra utal

182 Haigh 1907 255ndash266183 Bővebben laacutesd A Kalendae utoacuteeacutelete ciacutemű 7 fejezetben184 Anastassiadou 1976

6 Egy uacutej uumlnnep kialakulaacutesa

A Kalendae Ianuariae leacutete kuumlloumlnleges betekinteacutest kiacutenaacutel egy uumlnnep eacutevezredes fejlődeacutes-toumlrteacuteneteacutebe Toumlrteacutenete a roacutemai koumlztaacutersasaacutegkorban kezdődik amikor a roacutemai uacutejeacutev maacutercius 1-jeacuteről januaacuter 1-jeacutere keruumll aacutet s mondhatni maacuteig sem eacuter veacuteget hiszen hozzaacute koumltődő szokaacutesok terminusok a leguacutejabb korig tovaacutebb eacuteltek Euroacutepaacuteban Eacuteppen a tovaacutebb eacutelő szokaacutesok bőseacutege miatt nem eacuterdemes tudomaacutenyos eredmeacutenykeacutent kinyilvaacuteniacute-tani hogy a roacutemai uacutejeacutev tuacuteleacutelte a kereszteacutenyseacuteg megjeleneacuteseacutet mert egy ilyen aacutelliacutetaacutes sem-mitmondoacutean nyilvaacutenvaloacute lenne Sokkal fontosabb a vaacuteltozaacutesok veacutegigkoumlveteacutese Maga a Kalendae szoacute ismert szinte a teljes kelet-euroacutepai teacuterseacutegben azonban a vele megjeloumllt szokaacutesok (kolindaacutelaacutes kalanta stb) aacuteltalaacuteban nem az uacutejeacutevhez kapcsoloacutednak hanem a karaacutecsonyhoz Az uacutejeacutev az ortodox egyhaacutezban Nagy Szent Vazul uumlnnepe lett eacutes baacuter-mennyire csaacutebiacutetoacute a felteacutetelezeacutes hogy a Basileios (szoacute szerint rsquokiraacutelyirsquo) nevet viselő egy-haacutezatya uumlnnepe nem veacuteletlenuumll keruumllt erre a napra semmi komoly okunk nincs azt felteacutetelezni hogy nem ezen a napon halt meg1

Az anyag tartalmi heterogenitaacutesa eacutes a meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok felvetik a keacuterdeacutest vajon milyen hataacuterok koumlzoumltt tekinthetuumlnk egy uumlnnepet oumlnmagaacuteval azonosnak Vajon neacutehaacuteny formai analoacutegia eleacuteg az azonosiacutetaacuteshoz Vagy szuumlkseacuteges igazolni a koumlzoumls eredetet S mi a teendő ha fennaacutell a bdquogenetikairdquo rokonsaacuteg keacutet uumlnnep koumlzoumltt mikoumlzben a neacutev eacutes az időpont megvaacuteltozott A keacuteső oacutekori uacutejeacutev nyilvaacutenvaloacute moacutedon magaacuteba olvasztotta a roacutemai Saturnalia elemeit de keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute forraacutesokkal is szaacutemolhatunk a kelta Samhaintoacutel akaacuter a babiloni uacutejeacutevig A Kalendae utoacutedai koumlzeacute pedig vaacuteltozatos uacutejkori szokaacutesokat sorolhatunk be a bolondok uumlnnepeacutetől a karaacutecsonyi kolindaacutelaacutesig A roacutemai bdquoKalendaerdquo maacuteig fennmaradt de csak uacutegy mint az egyszeri ember fejszeacuteje amit az uumlk-apjaacutetoacutel oumlroumlkoumllt csak a fejeacutet meg neacuteha a nyeleacutet csereacutelteacutek ki paacuterszor időkoumlzben

Igazsaacuteg szerint a tuacutelzsuacutefolt teacuteli uumlnnepkoumlr kapcsaacuten meacuteg a XXI szaacutezadi euroacutepai szo-kaacutesok kategorizaacutelaacutesa sem egyeacutertelmű pedig itt a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesada-tok szaacutema gyakorlatilag a veacutegtelenhez koumlzeliacutet Egy beacutecsi multikulturaacutelis karaacutecsonyi dekoraacutecioacuten egyetlen szaacutenkoacuteba uumlltetteacutek az uumlnnepi ajaacutendeacutekosztoacutekat egymaacutes mellett

1 Keleten az uacutejeacutev jellegzetes suumltemeacutenye a vasilopita (βασιλοπιτα) mely a benne elrejtett taacutergyak reacute-veacuten a joumlvő eacutev esemeacutenyeinek megjoacuteslaacutesaacutera is alkalmas s neveacutet elvileg Nagy Szent Vazulroacutel Basileios-roacutel kapta aki egyfajta uacutejeacutevi Mikulaacutessaacute formaacuteloacutedott goumlroumlg nyelvteruumlleten A suumltemeacuteny neve azonban egyszerűen kiraacutelysuumltemeacutenykeacutent is eacutertelmezhető raacuteadaacutesul nyugaton is ismert ahol megnevezeacutese egyeacutertelműveacute teszi hogy a bdquokiraacutelyrdquo koumlzneacutev aacutell a neacutev moumlgoumltt (Hasluck 1927 165ndash167) Azonban a ja-nuaacuter 1-jeacutet maacuter Vazul testveacutere Nyssai Szent Gergely mint baacutetyja emleacuteknapjaacutet emliacuteti (Nyssai Szt Ger-gely In laudem fratris PG 46 788ndash789)

104

uumllt Santa Claus Mikulaacutes Christkindl Gyed Maroz Befana Szent Luca ndash csakhogy ezek a leacutenyek meacuteg csak nem is ugyanazon a napon eacuterkeznek az OsztraacutekndashMagyar Monar-chia Mikulaacutesa Szent Mikloacutes napjaacuten laacutetogatja meg a gyerekeket a Gyed Maroz uacutej-eacutevkor Befana neve viacutezkeresztre utal eacutes annak előesteacutejeacuten eacuterkezik A karaacutecsony mint az időszak legfontosabb uumlnnepe valamikeacutepp oumlsszefogni laacutetszik őket de keacuterdeacuteses hogy ez a kapcsolat meacutelyebb alapokon nyugszik-e mint a bevaacutesaacuterloacutekoumlzpontok azon toumlrekveacuteseacuten hogy nagyjaacuteboacutel ugyanazokat az ajaacutendeacutekokat eacutes uumlnnepi dekoraacutecioacutekat aacuteru-siacutetsaacutek minden orszaacutegban A keacuteső oacutekori eacutes koumlzeacutepkori anyagban fokozottan jelen van ugyanez a probleacutema de hiaacutenyzik az egyseacuteges teoloacutegiai haacutetteacuter ami segiacutetene elren-dezni a forraacutesanyagot Megtehetneacutenk hogy egy kutatoacutei kriteacuteriumrendszerrel eacutes defi-niacutecioacutekkal rendszert keacutenyszeriacutetuumlnk a heterogeacuten forraacutesanyagba de ez olyan rendszer lenne mely nem az anyagnak magaacutenak a sajaacutetja Amikor a Kalendae toumlrteacuteneteacutet vizs-gaacuteljuk kutataacutesunknak e vaacuteltozaacutesok elemzeacuteseacutere kell foacutekuszaacutelnia neacutehaacuteny alapvető szempont menteacuten

a) Az uumlnnephez kapcsoloacutedoacute szokaacutesok folyamatosan vaacuteltoznak uacutej szokaacutesok joumlnnek divatba reacutegiek eltűnnek A forraacutesanyag vizsgaacutelata lehetőveacute teszi hogy felvaacutezoljuk hogyan fejlődoumltt vaacuteltozott az uumlnnepseacuteg hogy lokaacutelisan vagy kronoloacutegiailag elkuumllouml-nuumllő vaacuteltozatokat azonosiacutetsunk

b) Az uacutej szokaacutesok keletkezhetnek spontaacuten a semmiből azonban ekkor is koumlthetők valamely foumlldrajzi teruumllethez vagy ndash ami talaacuten meacuteg gyakoribb ndash aacutetveacutetel uacutetjaacuten jelennek meg Itt kuumlloumlnoumlsen fontos keacuterdeacutes hogy mennyiben lehetseacuteges egy-egy uacutej elemet etni-kumhoz koumltni a Kalendae szokaacutesainak egy reacutesze ugyanis nyilvaacutenvaloacutean nem goumlroumlg vagy roacutemai eredetű

c) Fontos az uumlnnepek kontextusaacutenak vizsgaacutelata Nem csupaacuten a diakroacuten vizsgaacutelatnaacutel okoz probleacutemaacutet hogy az uumlnnepek fejlődeacutese nem rendezhető mechanikusan aacutettekint-hető csalaacutedfaacutekba egy toumlrteacuteneti koron beluumll is szaacutemolnunk kell koumllcsoumlnhataacutesokkal

E feladatok koumlzoumltt talaacuten a legkoumlnnyebben elveacutegezhető az uumlnnep egyes elemeinek vizsgaacutelata mi honnan eacuterkezett s legfőkeacutepp mikor A Kalendaehoz kapcsoloacutedoacute szokaacute-sok egy reacutesze reacutegi azaz maacuter a csaacuteszaacuterkor első feleacuteben is jelen volt maacutes reacutesze viszont uacutejnak tekinthető

A koumlztaacutersasaacutegkori Kalendae tovaacutebb eacutelő elemei

Principium anni

Ha szaacutemba vesszuumlk a keacuteső antik uacutejeacutev klasszikus roacutemai elemeit a legelső eacutes legfonto-sabb adottsaacuteg maga a neacutev eacutes a nap uacutejeacutevi jellege Mindkeacutet evidensnek laacutetszoacute teacuteny szaacute-mos probleacutemaacutet eacutes keacuterdeacutest vet fel A neacutev valoacutejaacuteban nem uumlnnepneacutev pusztaacuten a nap meg-nevezeacutese a roacutemai naptaacuterban minden hoacutenap első napja Kalendae s ez toumlrteacutenetesen a januaacuteri Kalendae Ez hasonloacute a mi szilveszter szavunkhoz ami arra utal hogy szilveszter napja toumlrteacutenetesen Szent Szilveszter uumlnnepe is aacutem Szilveszter-nap csak egy van a naptaacuter-ban Kalendae viszont tizenkettő volt

105

A megnevezeacutes tagadhatatlan előnye hogy vallaacutesi szempontboacutel semleges Istennevet csak koumlzvetetten tartalmaz amennyiben a januaacuter Ianusroacutel kapta a neveacutet de Ianus a birodalom keleti feleacuten ismeretlen istenseacuteg eacutes az uacutejeacutevi uumlnnepek meneteacuteben a ianusi jelleg nyomaacuteval is alig talaacutelkozunk Csak egeacuteszen keacutesőn a VI szaacutezadban kezdik uacutejra emlegetni az uacutejeacutev eacutes a keacutetarcuacute isten kapcsolataacutet A Konstantin utaacuteni korban Caesa-rius az első aki azt hozza fel az uumlnnep ellen hogy a pogaacuteny Ianusnak volt szentelve Keleten nagyjaacuteboacutel ugyanebben a korban Lydosnaacutel olvashatunk hasonloacutet s ő az első aki szerint Ianus istent megszemeacutelyesiacutetetteacutek az uumlnnepen Mindez arra utal hogy kor-szakunkban Ianus kapcsoloacutedaacutesa az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegekhez maacuter reacutegoacuteta nem toumlbb halott reacutegiseacutegtani informaacutecioacutenaacutel

A neacutev vallaacutesi semlegesseacutege Konstantin utaacuten az uumlnnep előnyeacutere vaacutelhatott hiszen leg-keveacutesbeacute sem egyeacutertelmű hogy mieacutert kellene megtiltani a kereszteacutenyek reacuteszveacuteteleacutet egy olyan uumlnnepen amely nem egy pogaacuteny isten tiszteleteacutere szerveződik A megnevezeacutes Kalendae fele a latinok szaacutemaacutera a hoacute első napjaacutet jelenti ebben a jelenteacutesben a goumlrouml-goumlk numeacuteniaacutenak fordiacutetjaacutek uacutejholdnak baacuter mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű volt hogy a Caesar-feacutele naptaacuterreform oacuteta a hoacutenapok elseje nem esik egybe az uacutejhold napjaacuteval Az uumlnnepneacutevben a goumlroumlgoumlk is a Kalendai vagy Kalandai formaacutet hasznaacuteljaacutek mely szaacute-mukra nem biacutert az uumlnnepneacutevtől fuumlggetlen jelenteacutessel mivel sajaacutet naptaacuteraik rendszere alapvetően kuumlloumlnboumlzoumltt a roacutemaitoacutel Roacutemaacuteban Augustusnak tulajdoniacutetottaacutek azt a szoacute-laacutesmondaacutest hogy a goumlroumlg Kalendae napjaacuten fizetni (soluturus ad Kalendas Graecas) ami a sohanapjaacuten kiskedden megfelelője volt2 Mivel a goumlroumlg nyelvteruumlleten csak az uumlnnepneacutevkeacutent is funkcionaacuteloacute Kalendaekat ismerteacutek ezeacutert megtoumlrteacutenik hogy ennek hataacutesaacutera a numeacutenia szoacutet uacutejeacutev jelenteacutesben hasznaacuteljaacutek Iulianus peacuteldaacuteul iacutegy beszeacutehet a Misopoacutegoacutenban a sziacuterek numeacuteniaacutejaacuteroacutel amikor az antiochiaiak sajaacutet naptaacuteraacutenak őszi uacutejeacuteveacuteről beszeacutel3

A neacutev nemcsak hogy nem igazi uumlnnepneacutev hanem hiaacutenyzik belőle az uumlnnep funk-cioacutejaacutera vagy riacutetusaira valoacute utalaacutes is ndash az antik eacutes a kereszteacuteny uumlnnepnevek egy jelen-tős csoportja is iacutegy keacutepződik huacuteshagyoacutekedd Equus October (az oktoacuteberi loacute a loacuteaacutel-dozatra utalva) Anthesteacuteria (bdquoviraacuteguumlnneprdquo Atheacutenban mivel a haacuteromeacuteves gyerekeket viraacutegkoszoruacuteval a fejuumlkoumln mutattaacutek be a koumlzoumlsseacutegnek) A Kalendae Ianuariae nem utal raacute hogy az uacutejeacutev uumlnnepe volna eacutes egyaacuteltalaacuten nem egyeacutertelmű hogy mindenki annak tekintette volna Leacuteteztek nem hivatalos alternatiacutev megnevezeacutesei is az uumlnnepnek iacutegy nevezteacutek Kalendae Lucernariaenek rsquomeacutecseses Kalendaersquo-nak a tipikus uacutejeacutevi ajaacutendeacutek-nak szaacutemiacutetoacute agyagmeacutecsesekről vagy egyszerűen Strena-uumlnnepnek de ezek a megneve-zeacutesek ritkaacutek4

A keacuterdeacutes azeacutert fontos mert nem szuumlkseacutegszerű hogy egy koumlzoumlsseacuteg a januaacuter 1-jeacutet uacutejeacutevkeacutent uumlnnepelje A Roacutemai Birodalmon beluumll a lokaacutelis vaacuterosi naptaacuterak megtartot-taacutek eacuterveacutenyesseacuteguumlket eacutes sajaacutet akaacuter eacutevezredes hagyomaacutenyaikat az eacutevezredeket szoacute sze-rint eacutertve Ezekben a hagyomaacutenyos naptaacuterakban szinte baacutermely eacutevszak vagy hoacutenap

2 Suetonius Augustus 873 Iulianus Misopoacutegoacuten 346 B4 DeubnerndashKretschmer 1910

106

lehetett valahol uacutejeacutevi hoacutenap A nyugati teruumlletek őshonos etnikumai eseteacuteben nagyon keveacutes az adat meacuteg a keltaacutek eseteacuteben is csak hipotetikusan vetődik fel egy esetleges őszi napforduloacutes eacutevkezdet lehetőseacutege a szigeti keltaacutek analoacutegiaacutejaacutera A keleti teruumlletek kronoloacutegiai rendszereit jobban ismerjuumlk A babiloacuteni uacutejeacutev eacutes uumlnnepe az Akitu tavasszal volt5 a Seleukida Birodalom ezt eacutes a makedoacuten naptaacuterat oumltvoumlzi oly moacutedon hogy a kro-noloacutegiai sziszteacutema megőrzi babiloni jellegeacutet de makedoacuten hoacutenapneveket hasznaacutelnak az uacutejeacutev időpontja pedig őszre keruumll aacutet eacutes az első hoacutenap a makedoacuten nevű Dios lesz6 A roacutemai kori Koumlzel-Keleten eacutes Kis-Aacutezsiaacuteban is szinte mindenuumltt marad ez az őszi eacutevkez-det mely eredetileg oktoacuteber 1-jeacutere esett A hoacutenapoknak a latin hoacutenapokkal valoacute paacutero-siacutetaacutesa soraacuten egy hoacutenapos csuacuteszaacutes toumlrteacutenik s veacuteguumll a Dios hoacutenapot iacutegy a latin novem-berrel azonosiacutetjaacutek7

Ezek a naptaacuteri rendszerek eacutes a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute uumlnnepek a roacutemaiak eacuterkezeacute-sekor maacuter toumlbb eacutevszaacutezados sőt eacutevezredes hagyomaacutennyal biacuternak s iacutegy nem valoacutesziacutenű hogy a roacutemai naptaacuter eacutes annak uacutejeacutevi uumlnnepe meacutelyebb hataacutest gyakorolt raacutejuk A kro-noloacutegiai zavart fokozandoacute ideacutezzuumlk fel hogy maguk a roacutemaiak is toumlbb uacutejeacutevet hoztak magukkal keletre A naptaacuterak első hoacutenapja a januaacuter eacutes ekkor leacuteptek hivatalba a kon-zulok akik nevet adtak az eacutevnek ndash mivel az iratok dataacutelaacutesa reacuteszben a konzulok neve alapjaacuten toumlrteacutent iacutegy a januaacuter 1-je uacutejeacutevi jellege a birodalom egeacutesz teruumlleteacuten eacuterezhető lehetett a helyi hagyomaacutenyoktoacutel fuumlggetlenuumll Egy ettől fuumlggetlen rendszer volt az indictioacutek tizenoumlt eacuteves ciklusa melynek adoacutezaacutesi vonatkozaacutesai voltak Ennek hasznaacutelata Hadrianus oacuteta rendszeres eacutes meacuteg joacuteval a Roacutemai Birodalom bukaacutesa utaacuten is hasznaacutelat-ban marad Az indictioacutes eacutev kezdete eredetileg szeptember 23 Augustus szuumlleteacutesnapja majd az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert szeptember 1 Ez a helyzet talaacuten ahhoz hasonliacutethatoacute ahogy a mi kultuacuteraacutenkban a januaacuter 1-jei uacutejeacutev mellett komoly gyakorlati jelentőseacutege van szeptember 1-jeacutenek az iskolaeacutev kezdeteacutenek Ez ugyan csak a lakossaacuteg iskolaacutes reacuteszeacutet eacutes az ő csalaacutedjaikat eacuterinti koumlzelről azonban mivel a nyaacuteri szabadsaacutegolaacutesokat eacutes a kaacuteniku-laacutet koumlveti ezeacutert pszicholoacutegiailag mindenki maacutes szaacutemaacutera is a relatiacuteve teacutetlen perioacutedus utaacuteni uacutejrakezdeacutes daacutetuma Ezeacutert elvileg elkeacutepzelhetjuumlk hogy Antiochiaacuteban a Kalendae Ianuariae nem az uacutejeacutev napja volt csupaacuten egy Kalendai nevű uumlnnep mely toumlrteacutenetesen januaacuterAudunaios hoacute 1-jeacutere esett

Goumlroumlg nyelvű forraacutesaink uacutegy tűnik semmi kuumlloumlnoumlset nem talaacuteltak benne hogy ugyanannak az eacutevnek toumlbb kezdete is legyen Ennek a gondolkodaacutesmoacutednak kuumlloumlnouml-

5 S Stern 2012 234 A ptolemaiosi Egyiptom naptaacuteri rendszereacutevel itt nem foglalkozom az egyipto-miak eacuteve elviekben a Sirius heacuteliakus felkeleacuteseacutevel juacutelius 18-aacuten kezdődoumltt azonban mivel tudatosan nem hasznaacuteltak szoumlkőeacutevet a naptaacuter neacutegyeacutevenkeacutent egynapos csuacuteszaacutesba keruumllt a csillagaacuteszati uacutejeacutevhez keacutepest eacutes csupaacuten az 1461 eacuteves Soacutethis-ciklus utaacuten keruumllt vissza termeacuteszetes helyeacutere Baacuter a roacutemai Ka-lendae ikonograacutefiaacuteja eacutes szokaacutesai keacutetseacutegtelenuumll tartalmaztak Egyiptomra illetve az Isis-kultuszra vo-natkozoacute referenciaacutekat maga az egyiptomi naptaacuteri rendszer nem gyakorolt kimutathatoacute hataacutest

6 S Stern 2012 234ndash237 Samuel 1972 174 1 jegyzet7 S Stern 2012 257 Samuel 1972 174 a roacutemai eacutes a Seleukida-hoacutenapok paacuterosiacutetaacutesai Az eacuterintett te-

ruumlleteken a Seleukida-hoacutenapneveket meacuteg a bizaacutenci korban is hasznaacuteltaacutek Baacuter ugyanazokat a make-doacuten hoacutenapneveket hasznaacuteltaacutek ezeknek a roacutemai hoacutenapnevekkel valoacute megfelelteteacuteseacuteben regionaacuteli-san komoly elteacutereacutesek figyelhetők meg

107

sen joacute peacuteldaacutejaacutet adja Ioacuteanneacutes Lydos aki a Hoacutenapokroacutel ciacutemű munkaacutejaacuteban a roacutemai naptaacuter időbeli vaacuteltozaacutesait uacutegy iacuterja le mint paacuterhuzamosan leacutetező rendszereket Mint mondja a roacutemaiak megkuumlloumlnboumlztetteacutek a szakraacutelis a katonai eacutes a polgaacuteri uacutejeacutevet A szakraacutelis vagy papi uacutejeacutev lett volna a januaacuter 1 a katonai a maacutercius 1 mivel a katonai műveletek idő-szaka az oacutekorban maacuterciustoacutel oktoacuteberig tartott eacutes veacuteguumll a polgaacuteri uacutejeacutev a szeptember 18 Baacuter nem mondja ki de ez az indictioacutek alapjaacuten szaacutemolt eacutev kezdete Meglehet hogy amit Lydos leiacuter semmi egyeacuteb mint egy reacutegiseacutegbuacutevaacuter spekulaacutecioacuteja azonban azt se felejtsuumlk el hogy a Koumlzel-Keleten a toumlbbszoumlroumls uacutejeacutev gondolataacutenak meacutely gyoumlkerei voltak A babi-loni naptaacuterban a legfontosabb uacutejeacutevi daacutetum a tavaszi Akitu volt azonban megfigyel-hető hogy valamilyen eacutertelemben ősszel is volt egy uacutejeacutev9 Ez a sumeacuter korig vezethető vissza eacutes az aacuterpa veteacuteseacutehez illetve arataacutesaacutehoz kapcsoloacutedik Vannak nyomai hogy az Akitut a seleukida korban is meguumlnnepelteacutek10 s valamilyen formaacuteban talaacuten meacuteg a roacutemai uralom alatt aacutelloacute Emesaacuteban is leacutetezett11 Az Akitu koumlzponti riacutetusai az Enuma elish kozmogoacutenikus miacutetosz előadaacutesaacutehoz kapcsoloacutedik melynek (akkaacuted eacutes sumeacuter) nyelvű vaacuteltozatait is ismerjuumlk Damaskios (480ndash550) uacutejplatonista filozoacutefus az atheacuteni akadeacutemia utolsoacute vezetője Aporiai kai lyseis peri toacuten proacutetoacuten archoacuten (Az első principiumokkal kapcsolatos probleacutemaacutek eacutes megoldaacutesok) ciacutemű iacuteraacutesaacuteban megjelenik a babiloni teremteacutesmiacute-tosz egy reminiszcenciaacuteja a szoumlveg tartalma meacuteg ekkor is ismert lehetett A palmyrai Baacutel-templom ikonograacutefiai jegyeinek kapcsaacuten a kutataacutesban toumlbb alkalommal felvető-doumltt hogy az Enuma elish direkt ismereteacuteről tanuacuteskodnak12 Ebben a kulturaacutelis miliő-ben valoacutesziacutenűleg semmi meglepőt sem talaacuteltak az emberek a toumlbbszoumlroumls uacutejeacutev gondola-taacuteban A Misna szerint neacutegy uacutejeacutev leacutetezik13 Ilyen gondolkodaacutesmoacuted mellett az uacutejeacutev nem annyira elindiacutetja mint inkaacutebb tagolja az eacutevet Keacutet vonaacutesa van a Kalendaenak mely az uumlnneplők szaacutemaacutera az uacutejeacutevi karaktert eacuterzeacutekelhetőveacute tette Az első a konzulok hiva-talba leacutepeacutese Iustinianus az aki veacuteguumll megszuumlnteti a konzulok neveacutevel toumlrteacutenő dataacutelaacutest magaacuteval a hivatallal egyuumltt 541542-ben Beiktataacutesuk ugyan csak Roacutema majd Konstan-tinaacutepoly lakosai szaacutemaacutera jelentett laacutetvaacutenyossaacutegot de a taacutevoli provinciaacutek lakoacutei is tisztaacute-ban voltak jelentőseacutegeacutevel Asterios beszeacutedeacutet eacuteppen erre hegyezi ki eacutes keacutetseacutegbe vonja a konzuli hivatal jelentőseacutegeacutet Libanios eacutes Lydos is megemliacutetik a konzulokat

A maacutesik jellegzetesseacuteg az előjelek figyeleacutese melyek a koumlvetkező eacutev egeacuteszeacutere adnak joacuteslatokat A forraacutesok tanuacutebizonysaacutega itt koumlvetkezetlen s sokszor megmagyaraacutezha-tatlan Libanios nem nevezi uacutejeacutevnek a Kalendaet eacutes nem tud auspiciumokroacutel sem baacuter egy olyan szokaacutest emliacutet amit maacuteshol auspiciumnak tartottak az ajtoacutek babeacuterral koszoruacutezaacutesaacutet Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos aki nagyjaacuteboacutel kortaacuters eacutes ugyanolyan tősgyoumlke-res antiochiai mint Libanios tud az előjelek megfigyeleacuteseacuteről Az uumlnnepről nagyon

8 Lydos De mensibus III 22 9 S Stern 2012 23710 Sherwin-White 198311 Geller 1997 A Heliogabalus aacuteltal Roacutemaacuteban is bevezetett emesai Nap-uumlnnep a nyaacuteri napforduloacute-

hoz kapcsoloacutedott de valoacutesziacutenűleg a babiloacuteni Akitu aacuteteacutertelmezeacuteseacuteből alakult ki12 Fishbane 2003 113 5 jegyzet szakirodalommal13 S Stern 2012 238 A Kalendae Ianuariae a zsidoacute forraacutesokban Graf 2002 Graf 2015 66ndash72

Stoumlkl 2009 491

108

reacuteszletes leiacuteraacutest adoacute Asterios nem tud auspiciumokroacutel Ha ekkorka anyag vizsgaacutelhatoacute egyaacuteltalaacuten statisztikailag az egyszerű szaacutemolaacutes azt mutatja hogy a latin forraacutesok gyak-rabban iacuteteacutelik el az előjelek megfigyeleacuteseacutet mint a keletiek amely teacuteny aligha fuumlggetlen attoacutel hogy a latin nyelvteruumlleten a roacutemai naptaacuter tekinteacutelye nagyobb volt hasznaacutelata el-terjedtebb mint keleten azonban keleten sem ismeretlen az előjelek megfigyeleacutese

A nyugati forraacutesok toumlbb alkalommal nevezik a napot kifejezetten principium anni-nak az eacutev kezdeteacutenek eacutes az uacutejeacutev elleni szeacutelmalomharcukban az egyhaacutezi szerzők el-mennek odaacuteig hogy ezt a teacutenyt is keacutetseacutegbe vonjaacutek Araacutenylag koumlzismert teacuteny hogy a koumlzeacutepkorban az uacutejeacutevet karaacutecsonytoacutel szaacutemiacutetottaacutek ez az egyik ok amieacutert nem tudjuk hogy Szent Istvaacuten kiraacutelyt 1000 vagy 1001 karaacutecsonyaacuten koronaacuteztaacutek Angliaacuteban egeacuteszen a gregoriaacuten naptaacuterreform aacutetveacuteteleacuteig hasznaacuteltak maacutercius 25-eacutevel kezdődő naptaacuterakat is Az hogy a Iulianus-naptaacuterban sziklaszilaacuterdan veacutesett januaacuter 1-jei eacutevkezdet a koumlzeacutep-korban iacutegy elhomaacutelyosult annak egyik oka az egyhaacutez harca lehet a szilveszteri mulatsaacute-gok ellen Pseudo-Turini Maximusnaacutel eacutes Bragai Maacutertonnaacutel maacuter talaacutelkozhattunk olyan eacutervekkel melyek az uacutejeacutev uacutejeacutev voltaacutet tagadjaacutek Az egyik szoumlveg bizonyosan a maacutesik valoacute-sziacutenűleg a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesa utaacuten keletkezett szoumlveg s talaacuten nem veacutelet-len hogy az uacutejeacutev időpontjaacutet csak ott eacutes akkor keacuterdőjelezik meg mikor maacuter kikeruumlltek a Roacutemai Birodalom fennhatoacutesaacutega aloacutel Semmilyen jel nem utal raacute hogy amiacuteg a Roacutemai Birodalom aacutellt ndash akaacuter keleten akaacuter nyugaton ndash az aacutellam baacutermi moacutedon kiaacutellt volna az egyhaacutez Kalendae-ellenes kuumlzdelme mellett az aacutellam szaacutemaacutera pedig a januaacuter 1 hivata-los uumlnnepnap volt

Strena eacutes a zoumlld aacuteg ndash előjelek

A strena szokaacutesa pontosabban maga a szoacute az uacutejeacutevi uumlnnepciklus leghosszabb eacuteletű ele-meacutenek tekinthető Baacuter a szoacute a csaacuteszaacuterkor előtti szoumlvegekben nagyon ritka meacuteg sincs okunk keacutetseacutegbe vonni az oacutekoriak veacutelemeacutenyeacutet miszerint a strena maacuter akkor is az uacutejeacutev-hez tartozott mikor az meacuteg maacutercius 1-jeacutere esett14 Az idővonal maacutesik veacutegeacuten azt laacutetjuk hogy a szoacute eacutetrenne formaacuteban tovaacutebb eacutel a francia nyelvben eacutes meacuteg a XIV szaacutezadi fran-cia kiraacutelyi udvarban is strenaacutet ajaacutendeacutekoznak egymaacutesnak ndash igaz ebben az esetben talaacuten inkaacutebb az oacutekor iraacutenti eacuterdeklődeacutes jegyeacuteben uacutejraeacutelesztett tradiacutecioacuteroacutel van szoacute15

A szoacute hasznaacutelata aacutellandoacute azonban nem aacutellandoacute a jelenteacutese Eredeti jelenteacuteseacutere a fő tanuacute Symmachus (345ndash402) aki szerint bdquoA maacuterciusi strena szokaacutesa csaknem a vaacuteros szuumlleteacutese oacuteta leacutetezett Tatius kiraacutelynak koumlszoumlnhetően aki Strenia istennő szent ligeteacute-ből (lucus) termő fa aacutegait kapta meg az uacutej eacutev első auspiciumakeacutentrdquo16 Baacuter Symmachus keacutesei szerző a kutataacutes nem laacutetott raacute okot hogy az adat hitelesseacutegeacutet keacutetseacutegbe vonja17

14 DeubnerndashKretschmer 191015 Buettner 2001 a VI Kaacuteroly uralkodaacutesaacutenak koraacuteboacutel (1380ndash1422) fennmaradt strenaacutekat vizsgaacutelja

Ő a szokaacutest inkaacutebb revivalnek tekinti (Buettner 2001 600)16 Symmachus Relationes 15 1 bdquoab exortu paene urbis Martiae strenarum usus adolevit auctore Tatio

rege qui verbenas felicis arboris ex luco Streniae anni novi auspices primus accepitrdquo Az etimoloacute-giaacutehoz laacutesd DeubnerndashKretschmer 1910 35 Heres 1972 183ndash184

17 DeubnerndashKretschmer 1910 35 Heres 1972 183ndash184

109

Termeacuteszetesen az obskuacuterus Strenia istennő kapta a neveacutet a strenaacuteroacutel eacutes nem fordiacutetva Amikor az eacutev kezdete januaacuter 1-jeacutere keruumllt aacutet a strena-adaacutes szokaacutesa is csupaacuten neacutehaacuteny a szakraacutelis jog aacuteltal erősen koumltoumltt helyzetben maradt meg maacuterciusban a rex sacrorum eacutes a flamen-papok haacutezaacutet valamint a reacutegi Curiaacutet eacutes a Vesta-templomot diacutesziacutető babeacuterkoszo-ruacutekat tovaacutebbra is maacutercius 1-jeacuten csereacutelteacutek uacutejra18 A strena eredetileg tehaacutet egy zoumlldellő aacuteg volt csak keacutesőbb lett az uacutejeacutevi ajaacutendeacutekok megnevezeacutese A csaacuteszaacuterkori szoumlvegekben eacutes azutaacuten is maacuter kizaacuteroacutelag csak az ajaacutendeacutekokra hasznaacuteljaacutek gyakran emliacutetik a haacutezakat diacutesziacutető babeacuter- vagy maacutes oumlroumlkzoumlld aacutegakat is azonban ezeket sosem nevezik strenaacutenak

A strena szoacute nem ajaacutendeacutekot jelentett vagy aacutegat hanem baacutermilyen taacutergyat amit a joacute előjel kedveacuteeacutert adtak vagy vettek Festus definiacutecioacuteja szerint bdquostrenam vocamus quae datur die religioso ominis boni gratiardquo bdquostrenaacutenak hiacutevjuk (azokat a dolgokat) melye-ket vallaacutesi jelentőseacutegű napon a joacute oacutemen kedveacuteeacutert adnakrdquo19 Ezt erősiacutetik meg az ismert goumlroumlg meghataacuterozaacutesok is Ioacuteanneacutes Lydos euarchismosnak fordiacutetja a strena szoacutet azaz bdquojoacute kezdetrdquo vagy bdquojoacute kezdetűseacutegrdquo20 Elvileg ez maacutes időszakokra is vonatkozhatna de gyakor-latban a strenaacuteroacutel csak eacutes kizaacuteroacutelag az uacutejeacutev kapcsaacuten hallunk annyira hogy a strena szoacute akaacuter helyettesiacutetheti is a Kalendae megnevezeacutest21

A strenaacutek fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek eacuterdekesseacutege hogy nem laacutetjuk az aacutetmeneti faacutezisokat A szoacute koumlztaacutersasaacutegkori szerzőkneacutel egyszer fordul elő22 eacutes amikor a csaacuteszaacuterkorban gya-koribbaacute vaacutelik sohasem az előjelkeacutent szedett aacutegakra hasznaacuteljaacutek hanem az ajaacutendeacutekokra s ezen beluumll is amint azt Deubner kimutatta a Kalendaen ajaacutendeacutekozott peacutenzeacutermeacutekre tehaacutet az uacutejeacutevi ajaacutendeacutekokat sem nevezik strenaacutenak csak az ajaacutendeacutek peacutenzeacutermeacutet23 A szoacute eredeteacutet taacutergyaloacute reacutegiseacutegtani szoumlvegek azonban tovaacutebbra is uacutegy tudjaacutek hogy az eredeti strena lombos aacuteg volt24 Ugyanilyen tisztaacutezatlan hogy mikor eacutes hogyan vaacutelik elterjedtteacute a keleti provinciaacutekban25

18 DeubnerndashKretschmer 1910 42 Ovidius Fasti III 13 Macrobius Saturnalia I 12 619 Festus 41020 DeubnerndashKretschmer 1910 39 Lydos De mensibus IV 4 Valoacutesziacutenűleg Lydostoacutel fuumlggetlenuumll for-

dul elő maacuter Atheacutenaiosnaacutel (Atheacutenaios III 97d) az euarchismos fordiacutetaacutes21 DeubnerndashKretschmer 1910 34 Augustinus Sermo 198 2 PL 38 1025 bdquoacturus es celebrationem

strenarum sicut paganusrdquo22 DeubnerndashKretschmer 1910 40 Plautus Stichus 461 67323 DeubnerndashKretschmer 1910 33 Peacuteldaacuteul Symmachus Relationes 15 bdquosollemes paterae cum quinis

solidis eacutes auro ducta munusculardquo Az ajaacutendeacutekoktoacutel elkuumlloumlnuumllő strena Tertullianusnaacutel De idolatria 14 (PG 1 661ndash706) munera et strenae ajaacutendeacutekok eacutes strenaacutek Ritka esetekben oumlsszemosoacutedhat a strena eacutes az uacutejeacutevi ajaacutendeacutek de ennek speciaacutelis oka van iacutegy peacuteldaacuteul Szent Jeromosnaacutel (in Epistulam ad Ephesinos PL 26 540b) megfeddi a klerikusokat akik baacuter jaacutemborak de fiaikat vilaacutegi moacutedon ta-niacutetjaacutek eacutes engedik hogy akaacuter egyhaacutezi javakat is vilaacutegi ceacutelokra szoacuterjanak szeacutet Itt iacuterja bdquokalendariam strenam et Saturnalitiam sportulam et Minervale munusrdquo ahol tisztaacuten retorikai okokboacutel a haacuterom nagy ajaacutendeacutekozaacutessal jaacuteroacute uumlnnep ajaacutendeacutekait haacuterom főneacutevvel nevezi meg

24 Az emliacutetett Lydos-hely (De mensibus IV 4) explicit moacutedon aacutelliacutetja hogy a reacutegi strena (babeacuterleveacutel) he-lyeacutebe leacutepett az aranypeacutenz

25 Blech 1982 feacutelezer oldalas monograacutefiaacutet iacutert a goumlroumlg koszoruacuteroacutel de nem emliacuteti a strenaacutet vagy azzal analoacuteg szokaacutest mikoumlzben Libanios eacutes Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos Antiochiaacutejaacuteban a kapuk megkoszo-ruacutezaacutesa maacuter evidencia

110

A koumlznyelv a strena szoacutet az előjelek egy formaacutejakeacutent eacutertelmezte eacutes megkuumlloumlnboumlztette a tulajdonkeacuteppeni ajaacutendeacutekoktoacutel (munera) Az előjelnek jelkeacutepes eacuterteacutekűnek kellene lennie peacuteldaacuteul a Ianus keacutepeacutevel diacutesziacutetett as-eacuterme azonban Ovidius maacuter a csaacuteszaacuterkor elejeacuten eacuterzeacutekeli hogy elvaacuteraacutessaacute vaacutelt a komoly eacuterteacuteket keacutepviselő peacutenzek ajaacutendeacutekozaacutesa Ez a fejlemeacuteny elvileg koumlnnyen vezethetett volna ahhoz hogy a strena eacutes a tulajdon-keacuteppeni ajaacutendeacutek oumlsszemosoacutedik azonban ez nem toumlrteacutent meg a forraacutesok szerint meacuteg a VI szaacutezadban is teljesen egyeacutertelmű volt a strena oacutemenjellege ellenteacutetben az ajaacuten-deacutekokkal

Az aacuteg a szent ligetből templomboacutel szaacutermazoacute zoumlld aacutegak hasznaacutelata a strena jelenseacute-geacuten tuacutel is adatolt Deubner attikai paacuterhuzamokat gyűjtoumltt ahol a hygieia szoacutet hasznaacutel-taacutek a szenteacutelyből kivitt megszentelt taacutergyakra ami peacuteldaacuteul egy aacuteg is lehetett26 Egyes kultuszhelyeken hasonloacute szokaacutesok a csaacuteszaacuterkor derekaacuten is eacutelő gyakorlatkeacutent folytak27 A Kalendaen hasznaacutelt aacuteg elsősorban baacuter nem koumltelezően babeacuteraacuteg lehetett Ez diacutesziacute-tette bizonyos templomok kapujaacutet (laacutesd fentebb) erről beszeacutel Libanios az antiochiai Kalendae leiacuteraacutesaacuteban csakuacutegy mint koraacutebban Tertullianus28 Lydos a babeacuterleveleket emliacuteti tipikus ősi kalendaei ajaacutendeacutekkeacutent29 A noumlveacuteny fajtaacuteja uacutegy tűnik nem volt koumltoumltt a leacutenyeg az volt hogy zoumlldelljen erre a ceacutelra a babeacuternaacutel keveacutes alkalmasabb noumlveacuteny volt ismert a korban A keacuteső oacutekori forraacutesokban semmilyen jel nem utal raacute hogy az ajtoacute-kat diacutesziacutető zoumlld aacutegat ajaacutendeacutekoztaacutek volna inkaacutebb uacutegy tűnik ki-ki a sajaacutet maga szaacutemaacutera szedte vagy vaacutesaacuterolta őket

Az előjelkeacutent adomaacutenyozott peacutenzt eacutes annak aacutetadaacutesaacutet Libanios taacutergyalja legreacuteszle-tesebben leiacuteraacutesa mutatja hogy ez meacuteg az ő koraacuteban is erősen ritualizaacutelt ceremoacutenia volt A toumlbbi uacutejeacutevhez koumltődő előjel nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat Eacuterdekes az uacutejeacutevi lako-maacutek eacutes munkaszuumlnet auspiciumkeacutent eacutertelmezeacutese hiszen a csaacuteszaacuterkor elejeacuten eacuteppen azeacutert dolgoztak uacutejeacutev napjaacuten hogy az eacutev egeacutesze szorgalmasan teljen neacutehaacuteny eacutevszaacutezad-dal keacutesőbb viszont eacuteppen azeacutert nem dolgoznak hogy egeacutesz eacutevben hasonloacute oumlroumlmoumlk-nek oumlrvendjenek Mintha az idők soraacuten az uacutejeacutevi babonaacutek szaacutemaacutenak bővuumlleacutese volna a tendencia az eddig taacutergyalt szoumlvegek koumlzoumltt csak neacutehaacuteny speciaacutelis uacutejeacutevi babonaacutet talaacutelunk azokat is a legkeacuteseibb adatok koumlzoumltt ezek szaacutema a koumlzeacutepkori anyagban sok-kal nagyobb lesz Meglehet a hiaacuteny csak laacutetencia mert azok a babonaacutek amelyeket ismeruumlnk aacuteltalaacuteban mind goumlroumlg mind latin nyelvteruumlleten megjelennek előbb vagy utoacutebb Ilyen a tűz kiadaacutesaacutenak tilalma a csalaacutedok uacutejeacutev napjaacuten semmit nem hajlandoacutek kiadni a haacutezboacutel legkivaacuteltkeacutepp pedig a tuumlzet noha ezzel semmit nem veszteneacutenek A latin nyelvteruumlleten Caesarius emliacuteti ezt a babonaacutet előszoumlr a goumlroumlgoumlkneacutel a XIV szaacute-zadban Ioacuteseacutephos Bryennios30 Ioacuteanneacutes Lydos azt aacutelliacutetja hogy kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel biacutert hogy a heacutet mely napjaacutera esett az uacutejeacutev ndash a latin nyelvű szerzők nem mondanak ilyet de talaacuten nem veacuteletlen hogy a Kalendaek elleni szentbeszeacutedekben kezdik osto-

26 DeubnerndashKretschmer 1910 3727 DeubnerndashKretschmer 1910 3728 Babeacuterral koszoruacutezott kapuk ianua laureata in Tertullianus Ad uxorem 2 629 Lydos De mensibus IV 4 DeubnerndashKretschmer 1910 4130 Szoumlvegeacutet laacutesd a Fuumlggeleacutekben

111

rozni a heacutet napjaihoz fűződő babonaacutekat Bragai Maacuterton iacuteteacuteli el előszoumlr az asztal uacutejeacutevi feldiacutesziacuteteacuteseacutet ndash csak sokkal keacutesőbbi forraacutesok teszik egyeacutertelműveacute hogy ezeket az aszta-lokat a sorsistennőknek teriacutetetteacutek meg

Uacutej elemek amelyek nem vezethetők le a reacutegi Kalendaeboacutel

A Kalendae kialakulaacutesaacutenak keacuterdeacutese első pillantaacutesra koumlnnyen aacutetlaacutethatoacute eacutes megoldhatoacute probleacutemaacutenak iacutegeacuterkezik a keacuteső antik Kalendae őse a kora antik Kalendae mindkettő szaacutemos forraacutesboacutel ismert joacutel dokumentaacutelt vallaacutesi jelenseacuteg Az ősi roacutemai maghoz tovaacutebbi elemek kapcsoloacutedtak iacutegy peacuteldaacuteul egy aacutelarcos-jelmezes felvonulaacutes a kutatoacute feladata csupaacuten annyi hogy ezekre az innovaacutecioacutekra magyaraacutezatot talaacuteljon Ezek a bdquocsupaacutenrdquo feladatok azonban mind suacutelyos vitaacutekat vaacuteltottak ki honnan joumlnnek a maszkok Kelta hataacutes Vagy eacuteppen Isis uumlnnepeiről koumllcsoumlnoumlzteacutek őket Mit kezdjuumlnk a Dasios-acta bizarr aacutelliacutetaacutesaival A szoumlveg nyilvaacutenvaloacutean fontos de vajon igazak-e a benne leiacutertak S ha igen milyen eacutertelemben igazak A vizsgaacutelatot neheziacuteti hogy a nagy mennyiseacutegű forraacutesadat megmutatja a teacuteli uumlnnepkoumlr egy olyan tulajdonsaacutegaacutet mely aligha kell hogy meglepe-teacutest okozzon a nagy idő- eacutes teacuterbeli variabilitaacutest Ez a vaacuteltozeacutekonysaacuteg egy maacutesik probleacute-maacutet is felfed a tovaacutebbeacuteleacutes kutataacutesa a vallaacutesi jelenseacutegek konzervativizmusaacutera eacutepiacutet kor-szakunk forraacutesai viszont eacuteppen a gyors vaacuteltozaacutesokroacutel tanuacuteskodnak A Kalendae keacuteső antik meguumlnnepleacuteseacuteben a legkarakterisztikusabb elem az erős koumlzoumlsseacutegi jelleg mely legegyeacutertelműbben az uumlnnepi felvonulaacutesban manifesztaacuteloacutedik ami azonban uacutejiacutetaacutes

A melleacutekelt taacuteblaacutezat a IVndashVIII szaacutezadi forraacutesok adatait rendszerezi időrendben illetve foumlldrajzi csoportosiacutetaacutesban Minden helyi forraacutes egy a maga nemeacuteben egyedi uumlnnepet mutat be ugyanakkor nem talaacutelunk olyan elemet melynek az eseteacuteben teljesen bizto-sak lehetuumlnk hogy mindveacutegig csak egyes reacutegioacutekra volt jellemző Baacuter az aacutellatmaszkok Nyugat-Euroacutepaacuteban tipikusak de keleten is hallunk aacutellati bőrből szőrmeacuteből keacutesziacutetett jelmezekről A Caesarius aacuteltal leiacutert felvonulaacutes az VndashVI szaacutezadi Galliaacuteban sok ponton hasonliacutet ahhoz amit Asterios laacutetott 400 koumlruumll Kis-Aacutezsiaacuteban Azonban ha a teacuter- eacutes időbeli vaacuteltozaacutesokat egyuumltt vizsgaacuteljuk kirajzoloacutedni laacutetszik valamifeacutele rendszer A legkoraacutebbi IV szaacutezadi forraacutesokban meacuteg egyeacutertelműen elvaacutelaszthatoacute keacutet regionaacutelis alaptiacutepus

1 Az első Nyugat-Euroacutepaacutehoz koumlthető annak is bizonyos teruumlleteihez Itt a koumlzponti elem az aacutellatjelmezekben toumlrteacutenő felvonulaacutes annyira hogy forraacutesaink hosszuacute időn keresztuumll maacutest nem is emliacutetenek Ezek az aacutellatjelmezek nem egyszerűen aacutellati bőroumlk-ből keacuteszuumllnek hanem konkreacutet leacutetező s egeacuteszen heacutetkoumlznapi vad- eacutes haacuteziaacutellatokat utaacute-noznak szarvast őzet szarvasmarhaacutet kecskeacutet vagy baacuteraacutenyt Az első emliacuteteacutesek araacutenylag koraiak Pacianus valamikor a IV szaacutezad koumlzepeacuten egy teljes vitairatot szentelt a jelen-seacutegnek A szarvas emliacuteteacutese joacutel lokalizaacutelhatoacute az Ibeacuteriai-feacutelsziget Gallia Eacuteszak-Itaacutelia Ez a teruumllet egyeacutertelműen egy etnikumra utal hiszen az eacuterintett teruumlletek mindegyikeacuten szaacutemolhatunk kelta szubsztraacutetumhataacutessal sőt akaacuter eacutelő kelta hagyomaacutenyokkal is Baacuter a kutataacutesban nagyon koraacuten megjelent ez a felismereacutes31 a kontinentaacutelis kelta vallaacutesra

31 Nilsson 1916 75ndash77 Schneider 192021 91 Arbesmann 1979 Grieg 2017

112

idő hely guacuteny aacutellatok maszk

Ovidius I sz eleje RoacutemaIulianus 363 Antiochia pamflet paroacutediaPacianus IV sz koumlzepe Barcelona szarvas(ka)Ambrus 340ndash397 Milano szarvaskaIoannes Chrysostomos

IV sz veacutege Antiochia komeacutedia guacuteny

Libanius IV sz veacutege Antiochia Iulianus-affeacuterAsterios 400 Amasea magaacutenszemeacutelyek

inzultaacutelaacutesanői ruha testőroumlk

Jeromos 347ndash420 AlexandriaPetrus Chrysologus V sz 1 fele Ravenna vilaacuteg toumlrveacuteny

kiguacutenyolaacutesahaacuteziaacutellatok

Turini Maximus V sz eleje TorinoAntiochiai Izsaacutek V sz koumlzepe AntiochiaChorikios VndashVI sz

forduloacutejaKonstantipoly

Arles-i Caesarius VI sz 1 fele Arles szoumlrnyek női ruha őz szarvas borjuacute

Pseudo-Maximus női ruha haacutezi- eacutes vadaacutellatok szoumlrnyek

Vita Hilari 540 előtt szarvasDasius-acta IV +

VndashVI szDurostorum kecskebőr szoumlrny

Bragai Maacuterton VI sz BragaIoacuteanneacutes Lydos VI sz 1 fele Philadelphia

Konstantinaacutepolykonzulok kiguacutenyolaacutesa

Isidorus 560ndash636 Hispania szoumlrnyek női ruhaTrulloacutei zsinat 681 női ruha sziacutenhaacutezi

maszkokBonifaacutec eacutes Zakariaacutes paacutepa

675ndash754 Roacutema

De Caerimoniis X sz +V sz

aacutellatbőroumlk

Atto X sz VercelliBurchard X sz Worms szarvas eacutes borjuacute

Balsamoacuten XII sz Konstantinaacutepoly szatiacuterkomikus maszkok egyhaacutezi habitus jelmezek női ruha

Ioacuteanneacutes Tzetzeacutes XII sz Bizaacutenc

Polyptycus(Cornomannia+ Kalendae)

XII sz Roacutema

penitentiariumok 700ndash1000 szarvas borjuacute

113

istenek keacuteregeteacutes szervezők lebonyoliacutetoacutek

strena ajaacutendeacutek zoumlld aacuteg előjelek

strena peacutenz igen

bdquoneacuteprdquozeneacuteszek ajaacutendeacutek kapukon igen

buleacute cirkusz strena ajaacutendeacutek kapukonfelnőttek eacutes gyerekek

katonaacutek sziacutenhaacuteziak

strena ajaacutendeacutek

asztalistenek szoumlrny-alakban

strena ajaacutendeacutek

zoumlld aacuteg előjelek mezőnzeneacuteszek

sziacutenhaacutezi elő- adaacutesok csaacuteszaacuteri udvarban

istenek strena tűz kiadaacutesa asztalkanapokelőjelek

Saturnus katonaacutek

babeacuter asztalkaIanusSaturnus

babeacuter heacutet napjai

parasztok előjelek

koumlrtaacutencok asztalkatűz kiadaacutesa

bdquogoacutet taacutencrdquo cirkuszi paacutertokkatonaacutek

ajaacutendeacutek tilos kiadni baacutermitasztalka munkatabuk paacuterkaacutek

klerikusok

keacuteregető papok eacutenekeacutert

papok csavargoacutek

haacutezak megaacuteldaacutesa suumltemeacutenygyerekek fegyvertaacutenca

pleacutebaacuteniaacutek babeacuter a tűzhelyre olajaacuteg

strena

114

vonatkozoacute forraacuteshiaacuteny korlaacutetozza a lehetőseacutegeinket Mivel egy a kontinensen is ismert kelta isten Cernunnos neve a szarvas szoacuteboacutel etimologizaacutelhatoacute s mivel aacutebraacutezolaacutesokroacutel is ismert egy agancsot viselő feacuterfiistenseacuteg alakja ezeacutert rendszerint vele hozzaacutek kapcso-latba az uacutejeacutevi szarvasjelmezeket

2 A Roacutemai Birodalom keleti teruumlleteacuten is felismerhető egy koumlzoumls tiacutepus Itt azonban nem egy kuumllsődleges elem biztosiacutetja a kapcsolatot hanem a ceacutel koumlzoumls funkcionaacutelis elem a guacuteny a csuacutefoloacutedaacutes Ha vizsgaacutelatunk foacutekuszaacuteba ezt helyezzuumlk eacutes minden egyeacuteb rituaacutelis elemet ndash az istenmaszkokat a női ruhaacutek viseleacuteseacutet sőt akaacuter a feacutelig-hipotetikus bdquopuumlnkoumlsdi kiraacutelyrdquo-vaacutelasztaacutest is ndash ennek a feacutenyeacuteben vizsgaacuteljuk akkor valamifeacutele egyseacuteges koncepcioacutet ismerhetuumlnk fel a kuumlloumlnboumlző szokaacutesok koumlzoumltt Miacuteg nyugaton a szarvas koumlz-ponti szerepe egyeacutertelmű a keleti forraacutesok eseteacuteben aacutelliacutetaacutesom talaacuten előzetes magya-raacutezatot igeacutenyel

Az első forraacutesok melyek arra utalnak hogy a birodalom keleti feleacuten az uacutejeacutevi uumlnnep-seacutegek terjedőben vannak eacutes sajaacutetosan uacutej sziacutenezetet kapnak a IV szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten keletkeztek Iulianus csaacuteszaacuter műve a Misopoacutegoacuten (rsquoSzakaacutellgyűloumllőrsquo) az antiochiai uacutejeacutevhez kapcsoloacutedik a mű a csaacuteszaacuter reakcioacuteja volt arra hogy Antiochia neacutepe nyilvaacutenosan kiguacute-nyolta A csaacuteszaacuter műveacuteben kimondja hogy valamifeacutele szokaacutes vagy toumlrveacuteny akadaacutelyozza meg hogy suacutelyosabb eleacutegteacutetelt vegyen a guacutenyoloacutedoacutekon32 Ez a fenyegeteacutes egyeacutertel-műveacute teszi hogy 360 taacutejaacuten a szokaacutes maacuter eleacuteggeacute roumlgzuumllt ahhoz hogy megkoumlsse a seacutertő-doumltt uralkodoacute kezeacutet illetve a koumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera eacuterthetőveacute tette azt az irodalmi moacutedot is ahogy a csaacuteszaacuter reagaacutelt maga is egy guacutenyirattal melyben paradox moacutedon sajaacutet magaacutet guacutenyolja ki

Libanios az uacutejeacutevről iacutert beszeacutedeiben egyetlen szoacuteval sem utal raacute hogy az uumlnnepen rutinszerűen kiguacutenyoltaacutek az aacutellam vezetőit azonban maacutes műveiben kideruumll hogy tudott a Iulianus-affeacuterroacutel33 Kortaacutersa Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos ugyan alig aacuterul el vala-mit az uacutejeacutevi szokaacutesokroacutel de azt egyeacutertelműveacute teszi hogy a csuacutefoloacutedaacutes szokaacutesban volt s valamifeacutele komeacutediaacuteroacutel is beszeacutel34 A goumlroumlg nyelvben a komeacutedia vagy a cirkusz szoacutet nem hasznaacuteltaacutek aacutetvitt eacutertelemben ahogy magyarul tesszuumlk ha valamit komeacutediaacutenak nevez annak teacutenylegesen sziacutenjaacuteteacutekot kell jelentenie meacuteg ha a sziacutenhaacutezon kiacutevuumll is elő-adaacutest ahol emberek szerepet jaacutetszanak Asterios szinteacuten aacutelliacutetja hogy az uumlnnep reacuteszeacutet keacutepezi az aacutellamrend eacutes az aacutellam vezetőinek kicsuacutefolaacutesa baacuter nem tisztaacutezza vilaacutegosan hogy ennek tere csak a katonaacutek aacuteltal tartott szekeres felvonulaacutes melynek reacutesztvevői jelmezt viseltek vagy esetleg ezenkiacutevuumll volt maacutes esemeacuteny is melyen fontos szemeacutelye-ket figuraacuteztak ki Az utolsoacute aki a szokaacutesroacutel emliacuteteacutest tesz Ioacuteanneacutes Lydos aki maacuter muacutelt időben beszeacutel roacutela Aacutelliacutetaacutesa szerint a roacutemaiaknak szokaacutesa volt a hivatalba leacutepő konzu-lok kicsuacutefolaacutesa s ezt nem bdquoszavakkalrdquo tetteacutek azaz nem peacuteldaacuteul guacutenyverseket kaacutentaacutelva vagy otrombaacuten szidalmazva őket hanem ehelyett bdquoscheacutemaacutekkalrdquo ami ebben a kontex-tusban csak jelmezt jelenthet Ezutaacuten keleten toumlbbeacute nem hallunk roacutela hogy az aacutellam

32 Iulianus Misopoacutegoacuten 337 bdquoἐμοὶ δὲ ἀπαγορεύει μὲν ὁ νόμος ἐπrsquoὀνόματος αἰτιᾶσθαι τοὺς ἀδικο μένουςhelliprdquo

33 Gleason 1986 Libanios Oratio I 12934 PG 48 954

115

vezetőit guacutenyolnaacutek ki uacutejeacutevkor a nyiacutelt sziacuteni komikus előadaacutesok azonban megmaradnak a Trullanum 62 kaacutenonja ilyenekről beszeacutel Nyugaton sokkal ritkaacutebban hallunk roacutela hogy az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegek ilyen direkt moacutedon ingatnaacutek meg az aacutellam pilleacutereit egyeduumll Petrus Chrysologusnaacutel hangzik el ez a vaacuted Ő viszont ami aligha veacuteletlen a nyugati csaacuteszaacutervaacuteros Ravenna puumlspoumlke volt

A kelta forma cervulum facere

A keacutet fő vaacuteltozat koumlzuumll vizsgaacuteljuk meg előszoumlr a jobban koumlruumllhataacuterolhatoacute nyugati tiacutepust Az eddig bemutatott forraacutesok koumlzuumll hatban talaacuteltunk emliacuteteacutest aacutellatmaszkokroacutel aacutellat-jelmezekről Pacianus Barcelonaacuteban a cervus (rsquoszarvasrsquo) eacutes cervulus (rsquoszarvasocskarsquo) formaacutekat hasznaacutelja a cervulum facere kifejezeacutes reacuteszekeacutent Ambrus Milaacutenoacuteban cervusroacutel beszeacutel az adlusit ige taacutersasaacutegaacuteban Petrus Chrysologus Ravennaacuteban sokkal aacuteltalaacutenosabb szavakat hasznaacutel pecudes (rsquokecskersquo vagy rsquobaacuteraacutenyrsquo) bestiae (rsquoaacutellatokrsquo) iumenta (rsquoigavonoacute aacutellatokrsquo) Arles-i Caesarius egybefoglalja az eddigieket annicula (rsquoegy eacuteves uumlszőrsquo) cer-vulus (rsquoszarvaskarsquo) fera (rsquovadaacutellatokrsquo) pecudes (rsquokecskersquo rsquobaacuteraacutenyrsquo) bestiae (rsquoaacutellatokrsquo) caprea (rsquoőzrsquo) Az auxerre-i zsinat kaacutenonjaacuteban olvashatoacute vetulo a klasszikus latin vitulus-boacutel szaacutermazik eacutes rsquoborjuacutersquo-t jelent

Pacianus Barcelona cervulus cervuscervulum facere

Ambrosius Milano cervulus (adlusit)Petrus Chrysologus Ravenna pecudes bestiae iumentaCaesarius Arles annicula vel cervulus (cervulum

facere) fera pecudes bestiae caprea

Vita Hilarii Mende (Deacutelkelet-Franciaorszaacuteg)

cervus

auxerre-i zsinat Auxerre vetolo cervolo

Ez csupaacuten hat szoumlveg azonban ha a keacutesőbbi koumlzeacutepkori szoumlveghelyeket is hozzaacute-adjuk melyekről a Kalendae koumlzeacutepkori utoacuteeacutelete kapcsaacuten fogok beszeacutelni a forraacutesok szaacutema tovaacutebbi keacutet tucattal noumlvekszik Ez utoacutebbiak szoacutehasznaacutelata sokkal sematikusabb lett keacutet aacutellatmaszkot emelnek ki az auxerre-i zsinat szoumlvegeacutet koumlvetve a cervulus eacutes vetolo kuumlloumlnboumlző alakvaacuteltozatait

A listaacuten szereplő főnevek koumlzuumll egy van melynek eacutertelmezeacutese komolyabb prob-leacutemaacutekat vet fel ez pedig az annicula Arbesmann a kuumlloumlnboumlző keacuteziratok anula agni-cula annicula olvasatait sorolja fel melyeket a reacutegebbi kiadoacutek gyakran hinniculaacutera vagy iuvencaacutera javiacutetottak35 Hasonloacutekeacuteppen a szoumlvegkiadaacutesok vetolo szava helyeacuten a keacutezira-tokban vecolo vetola vecola vaecola is olvashatoacute melyeket egy vitula (rsquouumlszőrsquo) alakboacutel

35 Arbesmann 1979 93

116

vezetnek le36 A probleacutema az hogy az annicula eacutes a vitula formaacutek haacuteziaacutellatok meg-nevezeacutesei volnaacutenak azonban ha az eredeti forma anicula illetve vetula lett volna ezek maacuter rsquooumlregasszonyrsquo-t jelenteneacutenek A reacutegi roacutemaiak maacuterciusi uacutejeacutevi uumlnnepseacutegei pedig egyuumltt jaacutertak egy Anna Perenna nevű oumlregasszonykeacutent elkeacutepzelt istennő koumlszoumlnteacuteseacute-vel aki az uacutejeacutevet szemeacutelyesiacutetette meg A kutataacutes megosztott az eacutertelmezeacutesben37 Min-den eacutervet figyelembe veacuteve sokkal valoacutesziacutenűbbnek laacutetszik Arbesmann eacutes Nilsson eacuterve-leacutese38 akik az anniculaacutet az egyeacuteves borjuacute megnevezeacutesekeacutent eacutertelmezik illetve a vetulaacutet vitulakeacutent tehaacutet mindkettő aacutellat A keacutet problematikus maszk megnevezeacutese mindig egy maacutesik aacutellattal paacuterba aacutelliacutetva szerepel Arles-i Caesarius portentumnak nevezi ami ebben a kontextusban csak szoumlrnyet szoumlrnyszuumlloumlttet jelenthet ami egy oumlregasszonyra keveacutesseacute illő megnevezeacutes39

Foumlldrajzilag az aacutellatmaszkok előfordulaacutesai egy joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute reacutegioacutehoz koumlthe-tők Eacuteszak-Itaacutelia (Ravenna Torino) Gallia Hispania eacuteszaki reacutesze A nagyszaacutemuacute koumlzeacutep-kori adat szinteacuten frank teruumlletekről ered a VII-től egeacuteszen a X szaacutezadig terjedő idő-szakboacutel Ez a reacutegioacute romanizaacuteloacutedott kelta teruumllet iacutegy adja magaacutet a felteacutetelezeacutes hogy a szarvasmaszkos uacutejeacutevi felvonulaacutes a kelta vallaacutesboacutel ered Mikor Nilsson szaacutez eacutevvel ezelőtt elkeacutesziacutetette monumentaacutelis tanulmaacutenyaacutet a karaacutecsony előtoumlrteacuteneteacuteről maacuter komoly szak-irodalomra tudott hivatkozni mely a szarvasjelmez kelta eredeteacutet aacutelliacutetotta40 A jelenseacuteg csak a kontinensről adatolt41 aacutem ez a teacuteny nem szoacutel a kelta eredezteteacutes ellen Gallia eacutes a Brit-szigetek vallaacutesa koumlzoumltt maacutes feltűnő kuumlloumlnbseacutegek is ismertek42 MacCullough hoz olyan iacuter adatokat miszerint a Samhain uacutejeacutevi uumlnnepein feacuterfiak a fejuumlkoumln ha nem is szarvas- de loacutefejet viselve ugraacuteltak aacutet tuumlzek felett43

Mivel a forraacutesok toumlbbseacutege keacutesei felvethető egy esetleges germaacuten hataacutes is ezt Arbesmann Pacianus korai dataacutelaacutesa alapjaacuten zaacuterja ki az ő koraacuteban germaacuten hataacutessal bizonyosan nem kell szaacutemolnunk44 Nehezebb keacuterdeacutes hogy milyen viszonyban aacutellt a nyugati szarvasjelmez a Balkaacuten aacutellatbőroumls kosztuumlmjeivel Arbesmann szerint a szo-kaacutes ismeretlen keleten eacutes az ennek ellenkezőjeacutere utaloacute forraacutesokat a Dasios-actaacutet eacutes a

36 Arbesmann 1979 9437 Oumlregasszonykeacutent eacutertelmezi Rohlfs 1948ndash49 Graf oumlregasszonykeacutent fordiacutetja de a latin szoumlvegben

megtartja az annicula formaacutet (Graf 2012 181)38 Arbesmann 1979 106ndash111 Nilsson 1916 77ndash7839 Caesarius Sermo 153 2 bdquocervulum sive anniculam aut alia quaelibet portentardquo Termeacuteszetesen a

szarvas vagy az uumlsző sem portentum oumlnmagaacuteban viszont egy aacutellatnak oumlltoumlzoumltt ember maacuter furcsa fele-maacutes leacuteny lesz a szarvassal szemben aacuteltalaacuteban ez a kritika taacutergya A feacuterfiak nőnek oumlltoumlzeacuteseacutet egysze-rűen perverzioacutenak minősiacutetik az egyhaacutezatyaacutek

40 Nilsson 1916 75ndash77 Arnold 1894 174 Schneider 19201921 91 Uacutejabban szakirodalom Ar-besmann 1979 116ndash119 Grieg 2017

41 Arbesmann 1979 95 Arbesmann hangsuacutelyozza hogy annak elleneacutere hogy a szokaacutes emliacuteteacutese elő-fordul neacutehaacuteny olyan penitenciaacuteskoumlnyvben melyeket egy időben a szigetekhez koumltoumlttek azonban mindegyik esetben bebizonyosodott hogy a kontinensen keletkeztek

42 Peacuteldaacuteul Epona lovas istennő neacutepszerű galliai kultusza a britek koumlzoumltt ismeretlen volt a roacutemai hoacute-diacutetaacutes előtt

43 MacCulloch 1912 Haderlein 1992 744 Arbesmann 1979 116 vouml meacuteg Pons-Sanz 2006 634 Nilsson 1916 77 Meslin 1970 87ndash89

117

Trullanum 62 kaacutenonjaacutet nem veszi figyelembe45 Nilsson foglalkozik mindkeacutet hellyel kiegeacutesziacutetve Theodoacuteros Balsamoacuten kommentaacuterjaival de a balkaacuteni szokaacutest elkuumlloumlniacuteti a nyugatitoacutel46 Eacutervei a koumlvetkezők fontosnak tartja hogy a goumlroumlg forraacutesok aacuteltal bemu-tatott szokaacutes ma is leacutetezik eacutes egyeacutertelműen kuumlloumlnboumlzőnek laacutetszik attoacutel amit a forraacute-sok cervulum facereacutenek neveznek A reacutesztvevők kecskebőr ruhaacutekat viselnek eacutes a szokaacutes veacutegső soron Dionysos kultuszaacuteboacutel szaacutermazik Ezek az eacutervek nem gyengeacutek de perdoumln-tőnek sem nevezhetők Carlo Ginzburg a goumlroumlg adatokat nem vaacutelasztja el a nyugatiak-toacutel eacutes egyseacuteges szokaacuteskeacutent kezeli az aacutellatbőroumlkbe oumlltoumlzkoumldeacutest47

Uacutegy gondolom hogy keleten eacutes nyugaton keacutet toumlbbeacute-keveacutesbeacute elkuumlloumlniacutethető szokaacutes-roacutel van szoacute Emellett szoacutel hogy a nyugati forraacutesokban a jelmezekkel egyeacutertelműen meg-szemeacutelyesiacutetettek bizonyos aacutellatokat miacuteg a veluumlk egykoruacute keleti forraacutesok csakis bizo-nyos aacutellat bőreacuteből keacuteszuumllt ruhaacuteroacutel beszeacutelnek eacutes semmi nem utal raacute hogy az emlegetett tragikus komikus eacutes szatiacutermaszkok nem emberi maszkok eacutes azok a XIXndashXX szaacutezad-ban is eacutelő szokaacutesok melyeket rendszeresen az antik Kalendaehoz kapcsolnak nem aacutellatmaszkos felvonulaacutesok hanem cselekmeacutennyel rendelkező rituaacutelis draacutemaacutek48 Kele-ten hiaacutenyzik a szarvas alakja Fontosnak tartom hogy a cervulum facere szoacutekapcsolat nyugaton idiomatikus a keacutet szoacute iacutegy egyuumltt adja egy szokaacutes neveacutet miacuteg a goumlroumlg nyelvte-ruumlletről semmi hasonloacutet nem ismeruumlnk Ez viszont nem jelenti azt hogy a galliai szo-kaacutest valamifeacutele izolaacutelt jelenseacutegnek kell tekintenuumlnk ami a sajaacutet koraacuteban paacuterhuzam neacutel-kuumlli volt Nem szabad elfelejtenuumlnk hogy forraacutesaink az eacutelő valoacutesaacutegnak elkeacutepesztően csekeacutely reacuteszeacutere vetnek feacutenyt eacutes a vizsgaacutelt korszakban Euroacutepa teruumlleteacutenek nagyobbik reacuteszeacuten az iacuteraacutesbeliseacuteg ismeretlen Az uacutejkori Euroacutepa teacuteli uumlnnepein egeacutesz Kelet-Euroacutepaacute-ban jelen van a szarvas alakja eacutes a szarvasalakoskodaacutes sem ritka49 A szarvas a koumlzeacutep-kori Euroacutepa mondaacuteiban is fontos szerephez jut peacuteldaacuteul Szent Eustachius eacutes Hubertus legendaacuteiban50 Aligha veacuteletlen hogy a teacutenyleges neacuteprajzi kutataacutesi tapasztalattal rendel-kező szerzők vonnak keveacutesbeacute eacuteles hataacuterokat a minket eacuterdeklő szokaacutesok koumlzoumltt koumlze-lebbi vagy taacutevolabbi paacuterhuzamokat Euroacutepa szinte baacutermely teruumlleteacuteről gyűjthetneacutenk51

Adott tehaacutet egy uacutejeacutevi felvonulaacutes melynek reacutesztvevői meghataacuterozott aacutellatok alakjaacutera maszkiacuteroztaacutek magukat ezek a szarvas a borjuacute eacutes esetleg tovaacutebbi haacuteziaacutellatok A kosztuuml-moumlk idővel olyan jelmezekkel bővuumlltek melyek a birodalom maacutes reacuteszeiben is ismertek voltak iacutegy a pogaacuteny istenek maszkjai vagy női ruhaacuteba oumlltoumlzoumltt feacuterfiak de a legkoraacutebbi forraacutesok Pacianus eacutes Ambrus csak a szarvasroacutel beszeacutelnek A foumlldrajzi elterjedeacutes kelta eredetet sejtet de laacutetszoacutelagos probleacutemaacutet jelenthet az időbeli taacutevlat mely az eacuterintett teruumlletek romanizaacutecioacuteja oacuteta eltelt Caesar hoacutediacutetaacutesai utaacuten Gallia romanizaacutecioacuteja igen

45 Arbesmann 1979 11446 Nilsson 1916 89ndash9147 Ginzburg 1989 162ndash16348 Dawkins 1906 Anastassiadou 1976 Puchner 1983 Puchner 2009c Pillinger 1988 3749 Doumlmoumltoumlr 1983 145ndash14950 A csodaszarvas bizaacutenci forraacutesai Moravcsik 1914 a szarvas alakja egy kimondottan neacuteprajzi kon-

textusban vizsgaacutelva Doumlmoumltoumlr 1958 317ndash32351 Germaacuten eacutes szlaacutev teruumlletről is szaacutemos peacutelda ismert laacutesd Doumlrrer 1949 88

118

gyors volt Gallia Cisalpina mely lefedi a mai Eacuteszak-Olaszorszaacuteg teruumlleteacutet meacuteg reacutegeb-ben Kr e 203 oacuteta a Roacutemai Birodalom reacutesze Hogyan lehetseacuteges hogy a kereszteacuteny korban a birodalom utolsoacute eacutevszaacutezadaiban minden laacutethatoacute előzmeacuteny neacutelkuumll egyszer csak felsziacutenre toumlrjoumln egy addig rejtőzkoumldő szokaacutes

Nem szabad elfelednuumlnk hogy az oacutekor eseteacuteben az iacuterott forraacutesok mindig a taacutersa-dalom egy szűk reacutetegeacutehez koumlthetők eacutes a reacutegeacuteszeti forraacutesok kuumlloumlnoumlsen a vallaacutes vonat-kozaacutesaacuteban szinteacuten nem adnak teljes keacutepet egy taacutersadalom egy kultuacutera teljes valoacutesaacutegaacute-roacutel A kontinens kelta nyelvei szaacutenalmasan keveacutes emleacuteket hagytak maguk utaacuten ndash pedig Szent Jeromos szerint sajaacutet koraacuteban meacuteg beszeacuteltek kelta nyelveket nemcsak Galliaacuteban de a kis-aacutezsiai Galatiaacuteban is52 Gallia teruumlleteacuten a III szaacutezad egyfajta kelta reneszaacutenszt hozott magaacuteval a vallaacutesossaacuteg tereacuten a katonai anarchia koraacuteban eredeti kelta kultusz-formaacutek jelennek meg uacutejra53 A szarvas Cernunnus isten aacutebraacutezolaacutesai ismertek Gallia teruumlleteacuteről a roacutemai korboacutel54

Lucy Grieg egy maacutesik lelettiacutepust is bevont a vizsgaacutelatba ahol a szarvas rendszeresen megjelenik s ami korban is illeszkedik iacuterott forraacutesainkhoz55 Ez az uacutegynevezett deacuteriveacutees des sigilleacutees paleacuteochreacutetiennes roumlvidiacutetve DSP egy pecseacutetes diacutesziacuteteacutesű keraacutemiatiacutepus amelyet a keacuteső oacutekorban Deacutel- eacutes Deacutelnyugat-Galliaacuteban aacutelliacutetottak elő56 A megnevezeacutes elleneacutere nem okvetlenuumll kereszteacuteny szimbolikaacutejuacute a diacutesziacutetmeacuteny Szaacutemos darabon az aacutebraacutezolaacutes koumlz-ponti helyeacuten szarvas talaacutelhatoacute eacutes ahogy Grieg hangsuacutelyozza ez a szarvas nem keresz-teacuteny ikonograacutefiai kontextusban szerepel s valoacutesziacutenűsiacuteti hogy a keraacutemiatiacutepus valami-keacutepp a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutehez kapcsoloacutedik57 Baacuter az aacutebraacutezolaacutesok melleacutekalakjait nem tudjuk eacutertelmezni figyelemremeacuteltoacutenak laacutetom a kuumlllős napkereacutek jelenleacuteteacutet ami a roacutemai kori Galliaacuteban mindveacutegig a gall Iuppiter attribuacutetuma volt58 eacutes a szimbolikus iko-nograacutefia miatt semmi esetre sem tekinthetjuumlk pusztaacuten a nap mint a fizikai valoacutesaacutegban leacutetező eacutegitest aacutebraacutezolaacutesaacutenak A galliai Cernunnos-aacutebraacutezolaacutesok koumlzoumltt talaacutelunk olyat ahol az istenseacuteg fejeacuten csupaacuten a noumlvekedeacutesi faacutezis elejeacuten jaacuteroacute agancs laacutethatoacute59 A szarva-sok agancsaikat teacutelen hullajtjaacutek el iacutegy ez az aacutellat kivaacuteloacutean alkalmas lehet a reacutegi eacutes az uacutej eacutev koumlzti aacutetmenet szimbolizaacutelaacutesaacutera

52 Hieronymus Comm in Galat II praef PL 26 357 bdquoAntiquae stultitiae usque hodie manent vestigia Unum est quod inferimus et promissum in exordio reddimus Galatas excepto sermone Graeco quo omnis Oriens loquitur propriam linguam eamdem pede habere quam Treviros nec referre si aliqua exinde corripuerint cum et Aphri Phoenicum linguam nonnulla ex parte mutaverint et ipse Latinitas et regionibus quotidie mutetur et temporerdquo Valamivel koraacutebbi Ulpianus megjegy-zeacutese (Digesta XXXII 1 11) a III szaacutezad elejeacuteről miszerint bizonyos esetekben baacutermely nyelv hasz-naacutelata megengedett az iratokban iacutegy a pun eacutes a gall is (bdquofideicomissa quocumque sermone relin-qui possunt non solum latina et graeca sed etiam punica vel gallicana vel alterius gentisrdquo) Vouml Whatmough 1944 68ndash76 a gall nyelvi kihalaacutesaacutehoz

53 Hatt 1970 308ndash30954 Arbesmann 1979 117ndash11855 Grieg 2017 247ndash25156 Grieg 2017 248 73 jegyzet57 Grieg 2017 248 73 jegyzet caacutefolja a szakirodalomban felmeruumllt ellenveacutelemeacutenyeket A 4 keacutepen a

DSP-k szarvasaacutebraacutezolaacutesainak neacutehaacuteny tipikus peacuteldaacuteja laacutethatoacute58 Mac Cana 1993 25ndash2959 Arbesmann 1979 117ndash118

119

Nehezebb megmagyaraacutezni hogy mieacutert a borjuacute vagy fiatal teheacuten volt a maacutesik alap-vető jelmez az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegeken Itt esetleg szerepet jaacutetszhatott a latin szoacute az egyeacuteb-keacutent ritka annicula (rsquoegyeacuteves teheacutenrsquo) főneacutev az annus (rsquoeacutevrsquo) szoacuteboacutel van keacutepezve A szar-vasmarhaborjak aacuteltalaacuteban teacutelen szuumlletnek A cervus alaknaacutel leacutenyegesen gyakrabban hasznaacuteljaacutek a szoumlvegek a kicsinyiacutető keacutepzős cervulus formaacutet eacutes a vitulusvitula illetve az annicula keacutepzői is eacutertelmezhetők kicsinyiacutető keacutepzőkeacutent A teacutenyleges jelmezekben valoacute-sziacutenűleg lehetetlen volt az aacutellatok eacuteletkoraacutet eacuterzeacutekeltetni ndash egy szarvasjelmez gyakorlati-lag felismerhetetlen ha nem tartozik hozzaacute hatalmas agancs ndash azonban a nevek koumlvet-kezetesen arra utalnak hogy fiatal aacutellatokroacutel van szoacute

Mindezek feacutenyeacuteben araacutenylag biztosan felteacutetelezhetjuumlk hogy a szarvasjelmezek egy lokaacutelis kelta eredetű szokaacutes tovaacutebbeacuteleacutesei a roacutemai korban majd a koumlzeacutepkorban Azt maacuter nehezebb eldoumlnteni hogy a roacutemaiak előtt mi lehetett a riacutetus jelentőseacutege A kelta neacutepek uumlnnepeit a szigeti keltaacutek hagyomaacutenyaiboacutel ismerjuumlk az itteni forraacutesok azonban kereszteacuteny koriak eacutes nem magaacutetoacutel eacutertetődő hogy ezek a hagyomaacutenyok azonosak vol-tak a kontinentaacutelis keltaacutekeacuteval A szigeteken az eacutev kezdete a november 1-jeacutere virradoacute Samhain oacuteiacuter Samain uumlnnep mely egyszersmind az eacutev legfontosabb uumlnnepe volt a kereszteacutenyseacuteg előtt Ez az uumlnnep valamilyen formaacuteban minden ma is leacutetező kelta neacutep-neacutel megtalaacutelhatoacute iacutegy a skoacutet Samhuinn manx Sauin (rsquonyaacuter veacutegersquo) eacutes nyelvileg elteacuterő formaacuteban a walesi Hollantide vagy Calan Gaeaf (rsquoteacutel első napjarsquo) eacutes a breton Kala Goantildev (rsquonovember elejersquo) Az őszi eacutevkezdet mellett teoloacutegiai eacutervek szoacutelnak az eacutev soumlteacutetebb fele ősszel kezdődik a keltaacutek szerint pedig a soumlteacutetseacuteg megelőzi a vilaacutegossaacutegot Ez a magyaraacutezat a kontinentaacutelis keltaacutek koumlzoumltt is ismert volt meacuteg pontosabban fogalmazva eacuteppen tőluumlk adatolt ugyanis Iulius Caesar aacutelliacutetja hogy a keltaacutek koumlzoumltt ezeacutert kezdő-dik az uacutej nap a naplementeacutevel a nap eacutejszakai fele meg kell hogy előzze a feacutenyes feleacutet eacutes hasonloacutekeacuteppen az eacutev eseteacuteben is60 Ennek alapjaacuten logikus felteacutetelezni hogy az eacutev eredetileg Galliaacuteban is ősszel kezdődoumltt a Samhain uumlnnepeacutenek egy vaacuteltozataacuteval aacutem idővel a romanizaacutelt kelta teruumlleteken januaacuter 1-jeacutere helyeződoumltt aacutet61 Sajnos azonban komoly eacutervek szoacutelnak ez ellen Fennmaradtak egy kelta naptaacuter toumlredeacutekei a II szaacutezad-boacutel ez az uacutegynevezett Coligny-naptaacuter mely egy hosszabb oumlteacuteves perioacutedusra vonatko-zoacutean adja meg a hoacutenapok eacutes szoumlkőhoacutenapok listaacutejaacutet62 Ez Samonios hoacutenappal kezdő-dik eacutes a 17 napjaacuten egy azonos nevű uumlnnep szerepel melyneacutel a koumlvetkező bejegyzeacutes szerepel bdquoTRINOX[tion] SAMO[nii] SINDIVrdquo (rsquoa Samonios haacuterom eacutejszakaacuteja marsquo) Ez feluumlletes első pillantaacutesra a szinteacuten haacuteromnapos iacuter Samhain paacuterjaacutenak laacutetszik csak-hogy a Samhain neve a sam (rsquonyaacuterrsquo) eacutes fuinn (rsquoveacutegrsquo) szavakboacutel ered tehaacutet nyaacuterveacuteget

60 Caesar De bello Gallico VI 18 bdquoGalli se omnes ab Dite patre prognatos praedicant idque ab drui-dibus proditum dicunt Ob eam causam spatia omnis temporis non numerum dierum sed noc-tium finiunt dies natales et mensum et annorum initia sic observant ut noctem dies subsequaturrdquo (bdquoA gallok mind azt aacutelliacutetjaacutek hogy Dis Patertől erednek ami ndash mint mondjaacutek ndash druida hagyomaacuteny Ez az oka annak hogy az idő muacutelaacutesaacutet nem a napok hanem az eacutejszakaacutek szaacutemaacuteval meacuterik s ha szuuml-leteacutesi eacutevforduloacutekat a hoacutenapok eacutes az eacutevek kezdeteacutet adjaacutek meg mindig az eacutejszaka a kiinduloacutepont a nappal csak utaacutena koumlvetkezikrdquo Ford Szepessy Tibor)

61 Iacutegy veacuteli peacuteldaacuteul Haderlein 1992 762 S Stern 2012 303

120

jelent a gall Samonios iacutegy jelenthet egyszerűen nyarat s emellett szoacutel hogy hat hoacutenap-pal keacutesőbb olyan hoacutenapneveket laacutetunk a Coligny-naptaacuterban melyek a teacutelre laacutetszanak utalni A kutatoacutek toumlbbseacutege iacutegy a gall Samoniost nyaacuteri uumlnnepnek tartja baacuter ellenkező veacutelemeacutenyek is leacuteteznek63

Forraacutesok hiaacutenyaacuteban nem tudjuk mifeacutele uumlnnep volt a kalendaei szarvas előzmeacutenye a keltaacutek koumlzoumltt s azt sem hogy meddig őrizte meg eredeti karaktereacutet A keacutet IV szaacute-zadi forraacutes egy terjedőben leacutevő szokaacutesroacutel tanuacuteskodik s Pacianus eacutes Ambrus szoumlvegei-nek bemutataacutesaacutenaacutel jeleztem hogy a szoumlvegek arra utalnak hogy ez a terjedeacutes a videacutek iraacutenyaacuteboacutel tartott a vaacuterosba az alsoacutebb taacutersadalmi reacutetegektől a magasabbak feleacute Ezutaacuten azonban uacutegy tűnik a szokaacutes gyorsan keveredik az uacutejeacutevi felvonulaacutesok nem helyi ere-detű vaacuteltozataival eacutes olyan maszkok is megjelennek melyek a birodalom maacutes reacuteszei-ből is ismertek

Az uumlnnep keleti tiacutepusa guacuteny eacutes csuacutefoloacutedaacutes

A goumlroumlg nyelvteruumlletről szaacutermazoacute adataink baacuter mennyiseacutegileg nincsenek toumlbben a nyugatiaknaacutel de nagyobb vaacuteltozatossaacutegot mutatnak a Libanios eacutes Chrysostomos aacuteltal leiacutert antiochiai uacutejeacutev baacuter karaktereacuteben nem teacuter el jelentősen Asterios Amaseaacutejaacutetoacutel azonban szaacutemos rituaacutelis elem csak az utoacutebbiban talaacutelhatoacute meg A trulloacutei zsinat eacutes kom-mentaacuterjai illetve a Dasios-acta az uumlnnep egy neacutepiesebb videacutekiesebb formaacutejaacutet mutatja be Miacuteg a latin adatok Caesariusig mindig egy eacutelő szokaacutest oumlroumlkiacutetenek meg a goumlroumlgoumlk koumlzuumll legalaacutebb kettő bevallottan a muacuteltroacutel beszeacutel Ioacuteanneacutes Lydos emliacuteteacutest tesz sajaacutet kora Philadelphiaacutejaacutenak szokaacutesairoacutel is de megjegyzeacutese az uacutejonnan hivatalba leacutepő kon-zulok kicsuacutefolaacutesaacuteroacutel a muacuteltra vonatkozik A Dasios-acta szerzője is kontrasztba aacutelliacutetja sajaacutet kora uacutejeacutevi szokaacutesait azzal ami (legalaacutebbis szerinte) a IV szaacutezad elejeacuten zajlott Dasios koraacuteban Libanios eacutes Asterios szoumlvegeit alig neacutehaacuteny eacutev vaacutelasztja el egymaacutestoacutel azonban Libanios a kultuszok betiltaacutesaacutet koumlzvetlenuumll megelőző aacutellapotot roumlgziacuteti miacuteg Asterios 400-ban iacuter mikor a pogaacuteny istenek tisztelete maacuter neacutehaacuteny eacuteve tiltott Libanios Antiochiaacutejaacuteban a vaacuteros vezeteacutese is reacuteszt vesz az uumlnnepleacutesben miacuteg a toumlbbi forraacutes erről nem beszeacutel ndash ez tuumlkroumlzhet egy olyan vaacuteltozaacutest amely az uumlnnep megszervezeacuteseacuteben toumlr-teacutent a kultuszok betiltaacutesaacutenak hataacutesaacutera aacutem valoacutesziacutenűbbnek tartom hogy a kereszteacuteny szerzők tudatosan hagyjaacutek figyelmen kiacutevuumll a teacutenyt hogy az aacuteltaluk taacutemadott uumlnnepseacuteg erős aacutellami legitimaacutecioacuteval rendelkezik

A tematikus sokfeacuteleseacuteg vaacuteltozatosabbaacute teszi adatainkat de meg is neheziacuteti eacutertelme-zeacutesuumlket a goumlroumlg nyelvteruumllet uacutejeacuteve egy szaacutemos lokaacutelis vaacuteltozatot mutatoacute eacutes valoacutesziacutenű-leg időben is gyorsan vaacuteltozoacute uumlnnep Erősen keacuterdeacuteses hogy egyaacuteltalaacuten helyes-e keleti Kalendaeroacutel beszeacutelni csupaacuten jobb megnevezeacutes hiacutejaacuten hasznaacutelom ezt a megjeloumlleacutest A nyugati vagy latin Kalendae forraacutesai egy zaacutert foumlldrajzi teruumllet speciaacutelis hagyomaacutenyait oumlroumlkiacutetik meg mely a latin nyelvű reacutegioacuten beluumll is annak periferiaacutelis helyzetű nyugati reacutesze Nem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy Itaacutelia Eacuteszak-Afrika eacutes a Duna menti provin-ciaacutek eseteacuteben az uumlnnepet milyen formaacuteban uumllteacutek meg Petrus Chrysologus Ravennaacute-

63 Nyaacuteri Samonios Lambert 2003 110 Őszi dataacutelaacutes Monard 1999

121

jaacuteban ismertek voltak a Galliaacutera eacutes Hispaniaacutera jellemző aacutellatmaszkok ugyanakkor a toumlbbi reacuteszlet hasonliacutet arra amit Asterios iacutert Kis-Aacutezsiaacuteban Valoacutesziacutenű hogy azokban a roacutemaiak lakta reacutegioacutekban ahol a Saturnalia uumlnnepe eacutevezredes hagyomaacutennyal biacutert ott az ősi Saturnus-uumlnnep eacutes az uacutejeacutev koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutesok maacuteskeacuteppen zajlottak mint a keleti provinciaacutekban Roumlviden nem tudjuk meghataacuterozni hogy foumlldrajzilag mekkora teruumlletről van szoacute mikor az uumlnnep keleti tiacutepusaacuteroacutel beszeacuteluumlnk

A forraacutesok invektiacutevajellege is korlaacutetokat aacutelliacutet eleacutenk Nem hiszem hogy a szerzők szaacutendeacutekoltan meghamiacutesiacutetanaacutek a teacutenyeket hiszen ezzel magukat hitelteleniacutetetteacutek volna hallgatoacutesaacuteguk előtt melynek tagjai pontosan tudtaacutek mi zajlik vaacuterosuk utcaacutein Torziacute-taacutesuk a pozitiacutev aspektusok elhallgataacutesaacuteban aacutell Forraacutesaink koumlzuumll egyeduumll Asterios jelzi egyeacutertelműen hogy az uumlnnep reacutesztvevői bebocsaacutetaacutest keacutertek a haacutezakba ahol ritualizaacutelt moacutedon fejezteacutek ki joacutekiacutevaacutensaacutegaikat ndash amieacutert termeacuteszetesen ajaacutendeacutekokat vaacutertak csereacutebe Maacutes szerzők megfogalmazaacutesa is megengedi hogy az uacutejeacutevi felvonulaacutes soraacuten bebocsaacutetaacutest keacutertek az egyes haacutezakba azonban ezt explicit moacutedon nem mondjaacutek ki

A forraacutesok soksziacutenűseacutege megneheziacuteti hogy egyseacuteges keretben eacutertelmezzuumlk őket vagy kiragadjunk egy szokaacutest melyet tipikus kalendaei szokaacutesnak nevezhetneacutenk A kutataacutes neacuteha kiemeli az istenek megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutet de a forraacutesokban teljesen expli-cit moacutedon csak Ioacuteanneacutes Lydos a Dasios-acta eacutes Petrus Chrysologus beszeacutel erről eacutes baacuter-mifeacutele reacuteszlet elaacuterulaacutesa neacutelkuumll a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja Ha koumlzoumls pontot akarunk talaacutelni a heterogeacuten leiacuteraacutesokban az a csuacutefoloacutedaacutes a guacuteny amely veacutegigkiacuteseacuteri a Kalen-dae toumlrteacuteneteacutet A IV szaacutezad koumlzepeacuten Iulianus csaacuteszaacutert veacuterig seacutertette Antiochia neacutepe amikor uacutejeacutev napjaacuten kiguacutenyoltaacutek divatjamuacutelt filozoacutefusszakaacutellaacutet Az aacutellam vezetőinek ki-csuacutefolaacutesaacutet explicit moacutedon emliacuteti Ioacuteanneacutes Chrysostomos Asterios Petrus Chrysolo-gus Ioacuteanneacutes Lydos gyakran a komeacutediakomeacutediaacutezni szoacute hasznaacutelataacuteval A trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja komikus maszkokroacutel beszeacutel A parodisztikus felvonulaacutesokon a humor for-raacutesaacutet a jelmezek adtaacutek peacuteldaacuteul a női ruhaacuteba oumlltoumlzoumltt feacuterfiak Nemcsak az aacutellami veze-tők kicsuacutefolaacutesa tartozik ide talaacuten az elcsuacutefiacutetott ijesztő alakokban bemutatott istenek eseteacuteben is volt egy parodisztikus szaacutendeacutek

Ez a csuacutefoloacutedaacutes mely azokra iraacutenyul akikre eacuterdemes a hatalmasokra eacutes tekinteacutelye-sekre toumlbbfeacutele moacutedon is toumlrteacutenhetett Ioacuteanneacutes Lydos aacutelliacutetaacutesa szerint mely sajnos paacuter-huzam neacutelkuumlli jelmezeket esetleg a ceacutelba vett konzulok arcvonaacutesaira keacuteszuumllt maszko-kat hasznaacuteltak Maacutes esetekben talaacuten guacutenydalok vagy pamfletek iacuteroacutedtak Keletkezeacutesi idő szempontjaacuteboacutel a legkoraacutebbi forraacutesadat ahol a guacutenyoloacutedaacutes a Kalendae reacuteszekeacutent jele-nik meg keveacutessel a IV szaacutezad koumlzepe utaacuten dataacuteloacutedik eacutes minden szempontboacutel az egyik legfurcsaacutebb forraacutesszoumlveguumlnk Ez a Misopoacutegoacuten magyarul a rsquoSzakaacutellgyűloumllőrsquo Iulianus csaacute-szaacuter műve mely 363 első hoacutenapjaiban iacuteroacutedott keveacutessel azelőtt hogy a csaacuteszaacuter elindult veacutegzetes perzsiai hadjaacuterataacutera64 A szoumlveg bevezeteacuteseacuteben a csaacuteszaacuter csak egeacuteszen roumlviden

64 Kiadaacutesok W Wright 1913 421ndash512 PratondashMicalella 1979 Az Antiochiaacuteban toumlrteacutent esemeacute-nyekről meacuteg megemleacutekezett Ammianus Marcellinus XXII 14 2ndash3 Libanios Oratio XV 52 eacutes XVI 28ndash38 Soacutekrateacutes Historia Ecclesiastica III 17 Soacutezomenos V 19 Vallaacutestoumlrteacuteneti szempontuacute meg-koumlzeliacuteteacutest ad Gleason 1986 Hawkins 2012 illetve egy retorikai elemzeacutes Quiroga 2009 Van Hoof ndashVan Nuffelen 2011 uacutegy elemzik az esemeacutenyeket mint a ritualizaacutelt kommunikaacutecioacute meghiuacute-sulaacutesaacutenak egy peacuteldaacutejaacutet eacutes a csaacuteszaacuter eacutes az antiochiai neacutep koumlzoumltti viszony ellenseacutegesseacute vaacutelaacutesaacutet egy toumlbb

122

vaacutezolja fel a szituaacutecioacutet Antiochia neacutepe valamikeacuteppen megseacutertette őt azonban a nomos a toumlrveacuteny vagy szokaacutes megakadaacutelyozza hogy ő is neacutev szerint vaacutedolja az elkoumlvetőket Az első mondatokban tisztaacutezza hogy a meacuteltoacute viszonzaacutes irodalmi lenne Alkaios peacuteldaacutejaacutera hivatkozik s aacuteltalaacuteban a goumlroumlg jamboskoumlltők peacuteldaacutejaacutera akik versben taacutemadtaacutek azokat akik aacutertottak nekik Azonban a szokaacutes ezt sem teszi lehetőveacute a csaacuteszaacuternak s minthogy keze meg van koumltve azt teszi amire moacutedja nyiacutelik csatlakozik az antiochiaikhoz eacutes ő is sajaacutet magaacutet guacutenyolja ki65 Aki ezek utaacuten cyranoi szellemesseacutegekre szaacutemiacutet csalatkozik Modern szemmel olvasva a szoumlveg neacutelkuumlloumlzi a szatiacuteraacutetoacutel elvaacuterhatoacute humort egyes pon-tokon felmeruumll a keacuterdeacutes hogy a szerző normaacutelis-e mert egy frusztraacutelt neacuteha szinte hisz-teacuterikus invektiacutevaacutet olvashatunk a haacutelaacutetlan vaacuteros ellen Baacutermennyire neheacutez mai kulturaacutelis eacutes politikai haacutetteruumlnk mellett eacutertelmezni a szoumlveget a kortaacutersak meacuteg a kereszteacutenyek is semmi kivetnivaloacutet nem talaacuteltak benne66 Toumlrteacutenelmi dokumentumkeacutent a szoumlveg eacutekes-szoacuteloacute bizonyiacuteteacuteka hogy az aposztata csaacuteszaacuter keacuteptelennek bizonyult raacute hogy uumlgyeacutenek megnyerje azokat a pogaacuteny toumlmegeket amelyekre pedig szuumlkseacutege lett volna A szoumlveg ciacutemeacutet is adoacute filozoacutefusszakaacutell nem puszta arcszőrzet hanem egyszersmind politikai prog-ram szimboacuteluma mindazoknak az ideaacuteloknak melyeket a csaacuteszaacuter keacutepviselni kiacutevaacutent eacutes amelyet a borotvaacutelt arcuacute divatot koumlvető szaacutezad koumlzepeacuten Antiochia neacutepe nyilvaacutenosan kinevetett Baacuter Iulianus nagyon keveset aacuterul el a seacuterteacutes koumlruumllmeacutenyeiről azt igen hogy a guacuteny egyik ceacuteltaacuteblaacuteja az ominoacutezus szakaacutell volt A csaacuteszaacuter a toumlrteacutentekeacutert az antiochiaiak moraacuteljaacutet azaz inkaacutebb amoralitaacutesaacutet hibaacuteztatja s kijelenti hogy az antiochiaiak szaba-dossaacutegaacutenak eacutes szeacutegyentelenseacutegeacutenek oka kereszteacutenyseacuteguumlk Seacutertettseacutegeacuteben ezt laacutetja az egyetlen elkeacutepzelhető oknak amely a vaacuteros lakoacuteit ellene ingerelte67 Azonban a csaacute-szaacuter kiguacutenyolaacutesaacutenak a Kalendae uumlnnepeacuten kellett toumlrteacutennie semmi maacutes nem magyaraacutez-hatja hogy mifeacutele szokaacutes vagy toumlrveacuteny tartja vissza az uralkodoacutet a bosszuacutetoacutel Iulianus pontosan ugyanazokat a moraacutelis vaacutedakat hozza fel az antiochiaiak Kalendaeja ellen melyeket neacutehaacuteny eacutevtizeddel keacutesőbb Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenosnaacutel olvashatunk csak miacuteg az pogaacutenynak minősiacuteti viselkedeacutesuumlket addig a csaacuteszaacuter kereszteacutenynek

Tudjuk hogy Iulianus iacuteraacutesa nyilvaacutenosan kifuumlggesztett kommuumlnikeacute volt68 azon-ban az bizonytalan hogy az inzultus milyen formaacuteban toumlrteacutent eacuteppuacutegy lehetett guacuteny-vers mint komikus draacutemai jelenet a csaacuteszaacutert megszemeacutelyesiacutető sziacuteneacuteszekkel Gleason ez utoacutebbi mellett foglal aacutellaacutest Ő a vaacuteros utcaacutein paraacutedeacutezoacute (pompeuontes) deacutemonokroacutel szoacuteloacute Chrysostomos-helyet nem metaforikusan eacuterti eacutes uacutegy veacuteli ennek a felvonulaacutes-

hoacutenapos perioacutedus kontextusaacuteban eacutertelmezik melyen beluumll a Kalendae Ianuariae csak a csuacutecspont de nem egyetlen esemeacuteny Ez teacuteny amennyiben az ellenseacutegesseacuteg az uacutejeacutevneacutel koraacutebban alakul ki azonban a Misopoacutegoacuten uacutejeacutevi vonatkozaacutesait nem csoumlkkenti hogy csak az uacutejeacutev utaacuten januaacuter koumlzepe eacutes a vaacuterosboacutel valoacute maacuterciusi taacutevozaacutesa koumlzoumltt publikaacutelta hiszen a szoumlveg eacuteppen az uacutejeacutevi esemeacutenyekre adott vaacutelasz

65 Gleason 1986 108 363 januaacuter veacutegeacutere vagy februaacuter elejeacutere dataacutelja a szoumlveget66 Gleason 1986 107 Az antik koumllteacuteszet invektiacutev műfajaiban nem a szeliacuted iroacutenia keacutepviseli a legagresz-

sziacutevabb hangnemet a Iulianus aacuteltal ideacutezett Archilochosroacutel az anekdota azt aacutelliacutetja hogy ellenseacutegeit oumlngyilkossaacutegba kergette verseivel

67 Hawkins 2012 17168 Malalas XIII 19 328 baacuter itt a Iulianus elleni taacutemadaacutes humoros jellege teljesen eltűnik eacutes egyszerű

kereszteacutenyndashpogaacuteny konfliktusra redukaacuteloacutedik

123

nak a reacuteszekeacutent toumlrteacutent az eset69 Gleason eacutes Hawkins is toumlbb forraacuteshelyet hoz melyek bizonyiacutetjaacutek hogy a korban a csaacuteszaacuter eacutes aacuteltalaacuteban a hatalom kiguacutenyolaacutesa esetleg direkt taacutemadaacutesa uumlnnepek kontextusaacuteban volt elkeacutepzelhető Iacutegy peacuteldaacuteul amikor az edessaiak megkorbaacutecsoltaacutek Konstantin szobraacutet egy uumlnnepen a csaacuteszaacuter ignoraacutelta a toumlrteacutenteket70 A toumlrteacutenet Libaniostoacutel ismert aki toumlbb beszeacutedeacuteben aacutellt ki az antiochiaiak mellett mikor azok 387-ben zavargaacutesok soraacuten ledoumlntoumltteacutek Theodosius csaacuteszaacuter eacutes csalaacutedtagjai-nak szobraacutet

Ez a szoumlvegreacuteszlet megeacuterdemli a meacutelyebb elemzeacutest is Az edessai uumlnnepet Libanios a szobrok rituaacutelis s ezeacutert megengedett baacutentalmazaacutesaacutehoz hozza peacuteldakeacutent Nem tisz-taacutezza hogy kiknek a szobrairoacutel van szoacute de valoacutesziacutenűleg istenekeacuteről s mint mondja boumllcs emberek vezetteacutek be ezt a jaacuteteacutekosan toumlrteacutenő gyalaacutezkodaacutest (ταῖς μετὰ παιδιᾶς λοιδορίαις) a magyaraacutezat baacutejos ha az isteneknek ezzel kell megeleacutegedniuumlk akkor nem fognak tuacutelsaacutegosan sokat koumlvetelni az emberektől A csuacutefoloacutedaacutes komeacutediaacutezaacutes (κωμῳδοῦντας) azonban kiterjed mindenkire a vaacuteros lakoacuteira eacutes az előkelőseacutegekre eacutes eacuterdekes moacutedon mindezt egy loacute- vagy futoacuteversennyel koumltik oumlssze (τοῖς μετὰ δρόμου σκώμμασι rsquoa versennyel egyuumltt zajloacute treacutefaacutekrsquo) amelyet minden eacutevben megtartanak s melyen minden szoacute eacutes tett megengedett ha az fokozza a vidaacutemsaacutegot Ha pedig egy vaacuterosvezető szankcionaacutelni proacutebaacutelja mindezt nem csupaacuten kicsinyesnek minősiacutetik hanem a szakraacutelis toumlrveacuteny megvaacuteltoztatoacutejaacutenak is Sajnaacutelatos moacutedon Libanios egyet-len dolgot nem aacuterul el tudniillik hogy mi volt ennek az uumlnnepnek a neve Az hogy egy cirkuszi versenyhez kapcsoloacutedott valoacutesziacutenűsiacuteti hogy maga a Kalendae volt illetve az ahhoz kapcsoloacutedoacute januaacuter 3-aacuten kezdődő loacuteversenyek Mint keacutesőbb laacutetni fogjuk az uacutejeacutevi felvonulaacutesokat gyakran kapcsoljaacutek e loacuteversenyek uumlnnepi felvonulaacutesaihoz Azon-ban azt se felejtsuumlk el hogy egy korabeli vaacuterosban baacutermilyen a vaacuteros teljes lakossaacute-gaacutet eacuterintő megmozdulaacutest ceacutelszerű volt helyileg a cirkuszhoz cirkuszi jaacuteteacutekokhoz kap-csolni mert ez volt az a koumlzoumlsseacutegi teacuter ahol a lakosok szaacutemaacutera fizikailag lehetseacuteges volt nagy toumlmegben oumlsszegyűlni Figyelemremeacuteltoacute hogy Libanios egyetlen szokaacuteskeacutent taacuter-gyalja az istenek eacutes a vaacuterosi előkelők ellen iraacutenyuloacute taacutemadoacute guacutenyt ami raacuteadaacutesul nem a vallaacutesi elleneacuterzeacutesből fakad politeistaacutek buumlntetik az isteneiket hogy jobban megbecsuumll-jeacutek amit heacutetkoumlznapokon kapnak71

69 Gleason 1986 110ndash11170 Gleason 1986 112 Libanios Oratio 19 48 eacutes Oratio 20 27ndash2871 Libanios Oratio 20 27ndash28 bdquoΠρὸς τίνα δή σε λοιπὸν ἐξεταστέον ἢ πρὸς τὸν ἐν τοῖς ὁμόροις τῇ Συρίᾳ διrsquoεἰκόνος καὶ αὐτὸν ὑβρισμένον ἀλλrsquoεἴ τις τὴν Ἔδεσσαν καὶ τὰς ἐκείνης ἑορτὰς ἐνθυμηθείη νόμους καὶ ὡς παλαιόν τι τοῦτο διὰ πάντων βασιλέων ἧκον καὶ διrsquoἀρχαιότητα μᾶλλον ἡδονὴν φέρον ἢ λύπην πολὺ τὸ οὐκ ἴσον τῶν περὶ τὰς εἰκόνας ἀμφοτέρων εὑρήσει καὶ τοσοῦτον ὅσον ὕβρεως καὶ παιδιᾶς τὸ μέσον 28 λέγεται δὲ καὶ σοφῶν ἀνδρῶν ἐπιστήμῃ τοῦτο καταδεδεῖχθαι χαριζομένων τισὶ τὰ τοιαῦτα δαίμοσι καὶ ταῖς μετὰ παιδιᾶς λοιδορίαις ἑστιώντων ἐκείνους ὅπως ταύτῃ κεκορεσμένοι μηδὲν πλέον παρὰ τῶν ἀνθρώπων ζητῶσι καὶ ἀπιστεῖν γε οὐκ ἄξιον ὁρῶντα καὶ σφᾶς αὐτοὺς κωμῳδοῦντας ἐκεῖνους καὶ τούς γε ἐν δόξῃ παρrsquoαὐτοῖς ὄντας ἀφορμὴν γιγνομένους τοῖς μετὰ δρόμου σκώμμασι καθrsquo ἕκαστον τοίνυν ἔτος τοιαῦτα θέοντες ἔχουσι τὴν ἀπὸ τοῦ καιροῦ καὶ τοῦ πλήθους αὐτῶν ἀσφάλειαν οὐ τὴν ἐπὶ ῥήμασι μόνον ἀλλrsquo ὅλως ἐφrsquoἅπασιν ἃ ποιεῖν ἡδίω δύναται τὴν ἑορτήν κἂν ἄρχων οὐκ ὀρθῶς ἀνιαθεὶς ἐπὶ τὴν τιμωρίαν ἵῃ μικρόψυχός τε εὐθὺς καὶ σκαιὸς ἐνομισθῆναι νόμων ἱερῶν ἀλλότριοςrdquo

124

Hawkins neacutehaacuteny olyan peacuteldaacutet is felhoz ahol az uacutejeacutev koumlruumlli mulatsaacutegok komoly poli-tikai fordulatot jelentettek Galba katonaacutei 69 januaacuter 1-jeacuten tagadtaacutek meg a csaacuteszaacutertoacutel a hűseacutegeskuumlt Commodust december 31-eacuten oumllteacutek meg 532-ben a Kalendae alatt toumlrt ki a veacuteres Nika-laacutezadaacutes72 Hawkins eacutes Gleason is foglalkozik a keacuterdeacutessel hogy ha egy uumlnnep ceacutelja a taacutersadalmi kapcsolatrendszer megerősiacuteteacutese ami peacuteldaacuteul az ajaacutendeacutekozaacutes egyik ceacutelja mieacutert ruacutegjaacutek fel ugyanakkor ilyen drasztikusan a hierarchiaacutet a magyaraacutezat a kar-nevaacuteli szellemiseacuteg a hatalmi viszonyok lebontaacutesa egyetlen napra definiaacutelja eacutes megerő-siacuteti ugyanezeket a viszonyokat az eacutev toumlbbi napjaacutera73

A guacuteny kuumlloumlnboumlző formaacutei a heacutetkoumlznapok szigoruacute hierarchiaacutejaacutenak felruacutegaacutesa oumlssze-koumltő kapcsot jelentenek a Kalendae kuumlloumlnboumlző formaacutei koumlzoumltt de ettől fuumlggetlenuumll vaacutelaszolni kell tudnunk arra is honnan erednek a kuumlloumlnboumlző rituaacutelis reacuteszletek iacutegy peacuteldaacuteul az istenek maszkjai a jelmezek stb Baacuter az uumlnnep neveacuteben a koumlztaacutersasaacutegkori eacutes kora csaacuteszaacuterkori Kalendae Ianuariae folytataacutesa csak keveacutes eleme mutat azzal foly-tatoacutelagossaacutegot iacutegy peacuteldaacuteul a kapuk zoumlld aacuteggal diacutesziacuteteacutese a strena-ajaacutendeacutekok illetve az előjelek megfigyeleacutese Szaacutemos tovaacutebbi elem eseteacuteben maacutes uumlnnepek hataacutesaacuteval kell szaacute-molnunk

A Kalendaera hatoacute uumlnnepek

Saturnalia

A csuacutefoloacutedaacutes nem volt reacutesze a kora csaacuteszaacuterkori uacutejeacutevi uumlnnepeknek Ha meg akarjuk eacuterteni milyen hataacutesok formaacuteltaacutek a keacuteső antik uumlnnepet olyannaacute amilyenneacute lett meg kell vizsgaacutelnunk egyenkeacutent milyen maacutes uumlnnepek szertartaacutesok szokaacutesok hathattak raacute Ezek koumlzuumll a Saturnaliaacutet kell elsőkeacutent kiemelnuumlnk A koumllcsoumlnhataacutes itt a legnyil-vaacutenvaloacutebb eacutes legerősebb is Annak a szaacutemaacutera aki a roacutemai uumlnnepekről akaacuter egeacuteszen feluumlletes ismeretekkel rendelkezik maacuter Libanios beszeacutedeit olvasva egyeacutertelműnek tűnhet hogy a keleti Kalendae nagyon sokat meriacutetett a roacutemai Saturnaliaacuteboacutel annyira hogy akaacuter a keacutet uumlnnep a kora csaacuteszaacuterkori uacutejeacutev eacutes a Saturnalia szinkretisztikus oumlssze-olvasztaacutesaacuteboacutel is levezethetneacutenk a keacuteső csaacuteszaacuterkori uacutejeacutevi uumlnnepseacuteg keleti formaacutejaacutet Ezzel a felismereacutessel azonban csiacutenjaacuten kell baacutennunk Vannak nyilvaacutenvaloacutean koumlzoumls ele-mek ilyen elsősorban a taacutersadalmi kapcsolatokat megerősiacutető ajaacutendeacutekozaacutes mely a Saturnalia eacutes a keacuteső antik Kalendae koumlzoumltt a leglaacutetvaacutenyosabb kapcsolatteremtő pont azonban eacuteppen a koumlzoumls elemek miatt oacutevakodnunk kell attoacutel hogy tuacutelsaacutegosan is kar-nevaacuteli karaktert tulajdoniacutetsunk a Saturnaliaacutenak mert koumlnnyen egy circulus vitiosus-ban talaacutelhatjuk magunkat

A Saturnalia napja a roacutemai naptaacuterban december 17 volt azonban az uumlnnep az idők soraacuten egyre hosszabbra nyuacutelt legalaacutebb egy heacutet hosszuacutesaacuteguacutera Saturnust ezt az ősi mezőgazdasaacutegi istent a roacutemaiak a goumlroumlg Kronosszal azonosiacutetottak A goumlroumlg miacutetoszban

72 Hawkins 2012 16273 Gleason 1986 112 Hawkins 2012 170ndash173

125

a zsarnok Kronost fia Zeus letasziacutetja az istenek troacutenjaacuteroacutel A roacutemaiak kiegeacutesziacuteteacutese sze-rint a bukott isten Itaacuteliaacuteba menekuumll melynek kiraacutelya lesz s uralkodaacutesa lesz az arany-kor Baacuter a goumlroumlg mitoloacutegiaacuteboacutel eredetileg hiaacutenyzik ez a kiegeacutesziacuteteacutes eacutes a bukott isten az alvilaacutegban veacutegezte Kronos uumlnnepe a Kronia melyet Atheacutenban nyaacuteron uumlnnepeltek ugyanuacutegy az egykori aranykor visszaideacutezeacuteseacuteről szoacutelt mint a roacutemai Saturnalia

Keacutetseacutegtelenuumll ez az uumlnnep volt az aacutetlagos roacutemaiak szaacutemaacutera az eacutev legnagyobb eacutes legjobban vaacutert uumlnnepe melyet nemcsak a vaacuterosban uumlnnepeltek meg hanem minde-nuumltt ahol roacutemaiak eacuteltek74 Az uumlnnep napjain minden munka szuumlnetelt ahogy a keacuteső antik Kalendaen is A taacutersadalmi kuumlloumlnbseacutegek megszűntek feacutelretetteacutek a roacutemai polgaacute-rok megkuumlloumlnboumlztető ruhaacutezataacutet a toacutegaacutet Rabszolgaacutek eacutes gazdaacuteik egy asztalnaacutel koumlltoumltteacutek el az uumlnnepi lakomaacutet amely tipikusan malacboacutel keacuteszuumllt Megengedett volt a kockaacute-zaacutes eacutes maacutes szerencsejaacuteteacutekok Philocalus IV szaacutezadi naptaacuteraacuteban az allegorikusan aacutebraacute-zolt december kockajaacuteteacutekot jaacutetszik75 A rabszolgaacutek egyuumltt jaacutetszottak gazdaacuteikkal Mindez Libanios Antiochiaacutejaacuteban hasonloacute moacutedon de a Kalendae napjaacuten toumlrteacutent Az uumlnnep utolsoacute Sigillariaacutenak is nevezett napjaacuten keruumllt sor az ajaacutendeacutekozaacutesra A tradicionaacutelis ajaacutendeacutekok a sigillariaacutenak nevezett agyag- vagy viaszfiguraacutek voltak illetve gyertyaacutek ezek mellett viszont hatalmas mennyiseacutegű eacutes kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekű ajaacutendeacutek csereacutelt gazdaacutet csa-laacutedon beluumll illetve baraacutetok koumlzoumltt76 A keacuteső antik Kalendae ajaacutendeacutekai koumlzuumll a tulajdon-keacuteppeni strena a jelkeacutepes eacuterteacutekű peacutenzeacuterme az egyetlen amely mindig is a Kalendae tipikus ajaacutendeacuteka volt Azok az eacuterteacutekes ajaacutendeacutekok melyeket Libanios annyira dicseacuter az egyhaacutezatyaacutek pedig annyira kaacuterhoztatnak eredetileg a Saturnalia ajaacutendeacutekozaacutesaacutehoz tar-toztak A Saturnalia ajaacutendeacutekai elteacutertek a mai karaacutecsonyi ajaacutendeacutekozaacutestoacutel amennyiben ceacuteljuk a csalaacutedon kiacutevuumlli kapcsolatok megerősiacuteteacutese volt baraacutetok ajaacutendeacutekoztaacutek egymaacutest patronus eacutes cliens főnoumlk eacutes beosztott ehhez keacutepest a csalaacutedon beluumlli ajaacutendeacutekozaacutesnak nagyon keveacutes nyomaacuteval talaacutelkozunk77 Ennek a rendszernek nem a kereszteacuteny puumlspouml-koumlk az első kritikusai A II szaacutezadban eacutelt szatirikus szerző Lukianos raacutenk hagyott egy Kronosoloacuten ciacutemű iacuteraacutest A dialoacutegus főszereplői Kronos isten eacutes papja Sajnos nem tud-juk hogy itt egy itaacuteliai Roacutema vaacuterosi Saturnalia bemutataacutesaacuteroacutel olvasunk vagy a keleti szaacutermazaacutesuacute Lukianos azt iacuterja le ahogy sajaacutet hazaacutejaacuteban uumllteacutek meg az uumlnnepet Kronos papja azt roacuteja fel hogy Kronos az egyenlőseacuteg eacutes az aranykor istene uumlnnepeacuten meacutegis a szegeacutenyeknek kell megvaacutesaacuterolniuk olyan ajaacutendeacutekokat amiket nem engedhetnek meg

74 A Saturnalia oumlsszefoglaloacute bemutataacutesa Fowler 1899 268ndash273 Scullard 1981 205ndash207 Dolanky 2011a a Saturnalia eacutes Kalendae kapcsolata Nilsson 1916 59ndash61 Graf 2015 67 76

75 A Philocalus-naptaacuter eacutes a hoacutenapok allegorikus aacutebraacutezolaacutesai interneten hozzaacutefeacuterhetők httpwwwtertullianorgfatherschronography_of_354_06_calendarhtm (Letoumllteacutes daacutetuma 2017 05 21)

76 Suetonius (Augustus 75) beszaacutemol Augustus csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekairoacutel melyek koumlzoumltt voltak eacuterteacutekes taacuter-gyak de treacutefaacuteboacutel teljesen eacuterteacutektelenek peacuteldaacuteul merőkanaacutel vagy szivacs Martialis epigrammaacuteinak XIIIndashXIV koumlnyvei ciacutemuumlkben is a Saturnalia ajaacutendeacutekozaacutesaacutehoz kapcsoloacutednak

77 A Satlow szerkesztette 2013-as Gift in Antiquity tanulmaacutenykoumltetben sajnos eacutes kisseacute meglepő moacute-don nem foglalkozik kuumlloumln tanulmaacuteny azonban teacutemaacutenkhoz kapcsoloacutedik Crook (2013) cikke az ajaacutendeacutek mint fiktiacutev baraacutetsaacuteg leacutetrehozoacuteja teacutemaacutejaacuteban dependencia megerősiacuteteacutese leacutetehozaacutesa kinyil-vaacuteniacutetaacutesa

126

maguknak eacutes odaadjaacutek a gazdagoknak akiknek meg semmi szuumlkseacuteguumlk nincs raacute78 Ez az ajaacutendeacutekozaacutes az ami egy ponton aacutettevődik a Kalendae napjaira

A Saturnalia eacutes a Kalendae hasonloacutesaacutegai nyilvaacutenvaloacutek eacutes a csaacuteszaacuterkor szaacutezadai alatt adottak voltak a felteacutetelek hogy a birodalom keleti goumlroumlg nyelvű lakossaacutega is megis-merje mindkettőt s forraacutesok bizonyiacutetjaacutek hogy ez meg is toumlrteacutent A Misna megtiltja a zsidoacuteknak a Saturnaliaacutekon valoacute reacuteszveacutetelt s egyszersmind ezzel tanuacutesiacutetja az uumlnnep megleacuteteacutet Syria Palaestina toumlbb vaacuterosaacuteban79 Ismert volt a latin Afrikaacuteban forraacutesok-kal bizonyiacutetjaacutek az uumlnnep előfordulaacutesaacutet olyan taacutevoli helyeken mint a perzsa hataacute-ron fekvő Dura Europus vagy a birodalom tuacutelfeleacuten a Hadrianus-fal koumlzeleacuteben fekvő Vindolanda80 s ismeacutet hivatkozhatunk a mai Bulgaacuteria teruumlleteacuten fekvő Durostorum peacutel-daacutejaacutera is valamint tovaacutebbi peacuteldaacutekat is ismeruumlnk81

Az oacutekorban egy uumlnnep terjedeacuteseacutehez aacuteltalaacuteban szuumlkseacuteg volt raacute hogy az uumlnnepet meguumllő kultikus koumlzoumlsseacuteg mozogjon a Saturnalia eacutes Kalendae eseteacuteben ez pedig a katonasaacuteg volt melynek mint minden maacutes kultikus koumlzoumlsseacutegnek megvolt a maga uumlnneprendje Graf peacuteldaacuteiban a Saturnalia helyőrseacutegek koumlzeleacuteben jelenik meg a keleti teruumlleteken A goumlroumlgoumlk eacutes meacuteg inkaacutebb a koumlzel-keletiek szaacutemaacutera ezek az uumlnnepek uacutejdonsaacutegok voltak helyi gyoumlkerek neacutelkuumll iacutegy aligha meglepő hogy kontaminaacuteloacutedtak eacutes a veacuteguumll szeacuteles koumlrben elterjedtteacute vaacuteloacute Kalendae aacutetvette a Saturnalia neacutepszerű ele-meit Ez azt jelenti hogy a Kalendae kiszoriacutetja a Saturnaliaacutet hiszen a csaacuteszaacuterkor dere-kaacuten meacuteg egymaacutes mellett leacutetezik a keacutet uumlnnep a kora koumlzeacutepkorboacutel viszont maacuter csak a Kalendae adatolt Ugyanakkor megkockaacuteztathatjuk hogy hosszuacute ideig a birodalom lakossaacutega inkaacutebb foumlldrajzi eacutes szocioloacutegiai alapon magyaraacutezta volna a keacutet uumlnnep elő-fordulaacutesaacutet hasonloacutean a mai Euroacutepaacutehoz ahol az ajaacutendeacutekok Szent Mikloacutes eacutes viacutezkereszt koumlzoumltt toumlbb uumlnnepen is eacuterkezhetnek orszaacutegtoacutel eacutes kultuacuteraacutetoacutel fuumlggően Hasonloacutekeacutep-pen Macrobius műveacuteben Roacutema vaacuterosaacuteban 380-ban meacuteg a Saturnaliaacutet uumlnneplik miacuteg Antiochiaacuteban maacuter a Kalendae az ajaacutendeacutekozaacutes napja Ez a terjedeacutesi mintaacutezat meg-magyaraacutezhatja azt is hogy a Kalendae forraacutesai koumlzoumltt mieacutert alulreprezentaacutelt Itaacutelia eacutes főleg Roacutema ott a keacutet uumlnnep megőrizte fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes a Saturnalia meacuteg az V szaacute-zadban is tovaacutebb eacutelt A forraacutesokban egyeacutertelmű hogy a teacuteli uumlnnepkoumlr jeles napjait nehezen kuumlloumlnboumlztetik meg egymaacutestoacutel Ennek talaacuten legszebb peacuteldaacutejaacutet a Dasios-actaacute-ban laacutettuk ahol a durostorumi katonaacutek Saturnaliaacutejaacuteban maacuter megjelennek a Brumalia uumlnnep bizonyos vonaacutesai is eacutes az acta szerzője mindezt habozaacutes neacutelkuumll azonosiacutetja a Kalendaeval

A Saturnaliaacutenak keacutet olyan eleme is volt melyek megiacuteteacuteleacutese problematikus eacutes ame-lyek megeacuterteacutese a Kalendae szempontjaacuteboacutel fontos volna Az első a maszkok szerepe A Philocalus-naptaacuter december allegoacuteriaacutejaacuten a haacutetteacuterben egy aacutelarc fuumlgg A Saturnalia

78 Lukianos Kronosoloacuten 11ndash16 ahol a főszereplő Kronosoloacuten Kronos papja rendkiacutevuumll reacuteszletes toumlr-veacutenyeket dolgoz ki azon ceacutelboacutel hogy ezentuacutel a Saturnaliaacuten a javak a gazdagoktoacutel a szegeacutenyek feleacute aacuteramoljanak nem pedig fordiacutetva

79 Graf 2015 76ndash77 ő a katonai helyőrseacutegek jelenleacuteteacutevel kapcsolja oumlssze80 Graf 2015 8781 Belayche 2009 189ndash190

127

uumlnnepeacutehez nem kapcsoloacutedtak sziacutenhaacutezi előadaacutesok iacutegy felmeruumll a lehetőseacuteg hogy eze-ket a maszkokat maguk a mulatsaacuteg reacutesztvevői viselteacutek Baacuter szoacutervaacutenyosan de maacuteshol is előkeruumllnek maszkok a Saturnalia kapcsaacuten iacutegy Martialis epigrammaacuteinak XIV koumlteteacute-ben melynek ciacuteme Apophoreacuteta eacutes tematikailag Saturnalia-ajaacutendeacutekokroacutel szoacutel ahol meg-jelenik az aacutelarc mint ajaacutendeacutek Beard eacutes szerzőtaacutersai roacutemai vallaacutestoumlrteacutenetuumlkben ezeket az aacutelarcokat egy jelmezbaacutel kelleacutekeikeacutent eacutertelmezik82 Azonban ezzel a koumlvetkezteteacutessel oacutevatosnak kell lennuumlnk a klasszikus oacutekorban a sziacutenhaacutezon kiacutevuumll kultikus kontextus-ban hasznaacutelt maszkokat gyakran nem viselik A legismertebb peacutelda Dionysoseacute akinek egyik aacutebraacutezolaacutesi formaacuteja maszk azonban ezt a maszkot senki nem viseli a goumlroumlg vaacuteza-keacutepeken gyakori Bacchanaacutelia-aacutebraacutezlaacutesokon a maszkot egy alacsony oszlop tetejeacutere roumlg-ziacutetik alaacute drapeacuteriaacuteboacutel ruhaszerűseacuteget eszkaacutebaacutelnak ez a bdquomadaacuterijesztőrdquo lett az istenseacuteg roumlgtoumlnzoumltt idolja83

A miacutetoszok melyek a Saturnalia maszkjait magyaraacutezni kiacutevaacutenjaacutek szinteacuten nem visel-hető aacutelarcokroacutel szoacutelnak hanem valami sokkal baljoacuteslatuacutebb dologroacutel Macrobius vaacutelto-zata szerint

[hellip] szenteacutelyt emeltek Dis atyaacutenak eacutes oltaacutert Saturnusnak akinek az uumlnnepeacutet Saturnaliaacutenak nevezteacutek Sokaacuteig uacutegy hitteacutek egy joacuteslat miatt hogy Dist emberi fejek-kel eacutes Saturnust feacuterfiak felaacuteldozaacutesaacuteval engesztelhetik ki ugyanis [a joacuteslatban] az aacutellt bdquoHaacutedeacutesnak fejet eacutes embert az atyaacutenak kuumlldjetekrdquo Azt mondjaacutek hogy Hercules aki Itaacuteliaacuten keresztuumll teacutert haza Geryon marhaacuteival meggyőzte ezek leszaacutermazottait hogy a baljoacuteslatuacute aacuteldozatokat csereacuteljeacutek szerencseacutesebbre eacutes Disnek ne emberi feje-ket hanem emberi keacutepmaacutest utaacutenzoacute oscillumokat adjanak Saturnus oltaacuteraacutet pedig ne feacuterfiak legyilkolaacutesaacuteval hanem feacutenyek gyuacutejtaacutesaacuteval tiszteljeacutek meg mert a phoacuteta szoacute nemcsak feacuterfit hanem feacutenyt is jelent84

Az oscillum vallaacutesi kontextusban hasznaacutelva speciaacutelisan roacutemai jelenseacuteg etimoloacutegiailag arcocskaacutet jelent eacutes olyan keraacutemiaacuteboacutel faacuteboacutel vagy viaszboacutel keacuteszuumllt keacutepmaacutest eacutertettek rajta melyet bizonyos uumlnnepek alkalmaacuteval faacutekra vagy szenteacutelyekben fuumlggesztettek fel Eze-ket a szeacutel meghintaacuteztatta innen ered a belőle keacutepzett oscillare ige modern jelenteacutese Ilyen uumlnnepek voltak a Sementivae Feriae eacutes a Paganalia januaacuterban85 a Feriae Latinae eacutes

82 BeardndashNorthndashPrice 1998 12583 Seaford 2006 4784 Macrobius I 7 31 bdquo[hellip] erectisque Diti sacello et Saturno ara cuius festum Saturnalia nomina-

runt 31 Cumque diu humanis capitibus Ditem et virorum victimis Saturnum placare se crederunt propter oraculum in quo erat Καὶ κεφαλὰς Ἅιδῃ καὶ τῷ πατρὶ πέμπετε φῶτα Herculem ferunt postea cum Geryonis pecore per Italiam revertentem suasisse illorum posteris ut faustis sacrificiis infausta mutarent inferentes Diti non hominum capita sed oscilla ad humanam effigiem arte simu-lata et aras Saturnias non mactando viro sed accensis luminibus excolentes quia non solum virum sed et lumina φῶτα significatrdquo

85 Vergilius Georgica II 382ndash396

128

a szinteacuten januaacuteri Compitalia86 A felfuumlggesztett keacutepmaacutes tehaacutet az emberaacuteldozat poacutetleacuteka lenne Nem feladatunk eldoumlnteni van-e e moumlgoumltt baacutermifeacutele taacutevoli igazsaacutegmag valoacute-sziacutenűbb hogy pusztaacuten Saturnus isten ambivalens termeacuteszeteacutet akartaacutek kifejezni eacutes azt a fenyegeteacutest amely a Saturnalia vidaacutemsaacutega moumlgoumltt lappang Ezek az oscillumok tulaj-donkeacuteppen aacutelarcok de Macrobius toumlrteacutenete alapjaacuten iacuteteacutelve nem laacutetszik tuacutel valoacutesziacutenű-nek hogy baacuterki sziacutevesen viselte volna őket

A maacutesik probleacutema annak a keacuterdeacutese hogy ki is volt a Saturnalia kiraacutelya eacutes leacutetezett-e egyaacuteltalaacuten Frazer a helyettesiacutető kiraacutely motiacutevumaacutet koumlvetve ennek egy eseteacutet ismerte fel egy roacutemai szokaacutesban s felteacutetelezte hogy a roacutemai Saturnaliaacutenak reacutesze volt egy bdquopuumln-koumlsdi kiraacutelyrdquo megvaacutelasztaacutesa eacutes ennek a feacutenyeacuteben eacutertelmezte a Dasios-actaacutet Ezt a neacuteze-tet a kutataacutes maacuter eacutevtizedek oacuteta egyoumlntetűen elutasiacutetja A Saturnalia kiraacutelya nem kiraacutely volt hanem princeps a roacutemai csaacuteszaacuterok titulusaacutet viselte s leacutetezeacuteseacutenek semmi nyoma az Augustus előtti időkből Ez a princeps is parancsokat osztogathat a lakoma reacutesztve-vőinek Lukianosnaacutel Kronos isten maga magyaraacutezza el hogyan lehet valaki a Saturna-lia kiraacutelya eacutes milyen előnyoumlkkel jaacuter ez

Ha pedig egy szerencseacutes dobaacutes reacuteveacuten [tudniillik kockajaacuteteacutek koumlzben] raacuteadaacutesul meacuteg az oumlsszes toumlbbi ember foumlleacute kiraacutellyaacute is megtesznek uacutegyhogy neked senki sem adhat nevetseacuteges parancsokat te viszont igen az egyiknek elrendelheted hogy ocsmaacuteny-saacutegokat uumlvoumlltsoumln magaacuteroacutel a maacutesiknak hogy meztelenuumll taacutencoljon eacutes karjaacuteba veacuteve a fuvolaacutesnőt haacuteromszor jaacuterja koumlrbe vele a haacutezat87

A Saturnalia princepseacutenek megvaacutelasztaacutesa tehaacutet nem ősi hanem araacutenylag modern szo-kaacutes azonban jelenlegi okfejteacutesuumlnk sem a Saturnalia kezdeteivel foglalkozik hanem a veacutegeacutevel iacutegy sajnaacutelatos hogy nagyon keveset tudunk arroacutel vajon meddig mentek mehettek el ezek a princepsek az igazi csaacuteszaacuter utaacutenzaacutesaacuteban Az előbb ideacutezett szatiacutera-iacuteroacute Lukianos koumlzel-keleti goumlroumlg nem tudjuk hogy a Saturnaliaacuteroacutel szoacuteloacute roumlvid iacuteraacute-saihoz a tapasztalatot Roacutema vaacuterosaacuteban vagy keleten szerezte-e de az vilaacutegos hogy szaacutemiacutethatott raacute hogy goumlroumlg nyelvű koumlzoumlnseacutege eacuterteni fogja miről beszeacutel Naacutela a Satur-nalia idejeacutere megvaacutelasztott bdquobasileusrdquo kiraacutely de a heacutetkoumlznapi nyelvben ezt a szoacutet hasz-naacuteltaacutek a csaacuteszaacuterra is az ő kisorsolaacutesa eacutes sajaacutetos parancsai az uumlnnepleacutes aacutellandoacute elemeacute-nek tűnnek A bdquoteoloacutegiardquo ami megmagyaraacutezhatja egy ilyen ideiglenes lakomacsaacuteszaacuter megvaacutelasztaacutesaacutet egeacuteszen triviaacutelis a Saturnalia idejeacuten Iuppiter aacutetadja illetve vissza-adja a kormaacutenypaacutelcaacutet Saturnusnak iacutegy logikus hogy valami hasonloacute toumlrteacutenjen a foumlldi birodalomban is

86 Festus 273 bdquoPilae et effigies viriles et muliebres ex lana Compitalibus suspendebantur in compi-tis quod hunc diem festum esse deorum inferorum quos vocant Lares putarent quibus tot pilae quot capita servorum tot effigies quot essent liberi ponebantur ut vivis parcerent et essent his pilis et simulacris contentisrdquo

87 Lukianos bdquoTa pros Kronon [Beszeacutelgeteacutes Kronosszal] 4 ἔτι καὶ βασιλέα μόνον ἐφrsquo ἁπάντων γενέσθαι τῷ ἀστραγάλῳ κρατήσαντα ὡς μήτε ἐπιταχθείης γελοῖα ἐπιτάγματα καὶ αὐτὸς ἐπιτάττειν ἔχοις τῷ μὲν αἰσχρόν τι περὶ αὐτοῦ ἀναβοῆσαι τῷ δὲ γυμνὸν ὀρχήσασθαι καὶ ἀράμενον τὴν αὐλητρίδα τρὶς τὴν οἰκίαν περιελθεῖνhelliprdquo (itt eacutes a tovaacutebbiakban Bolloacutek Jaacutenos fordiacutetaacutesaacuteban ideacutezem)

129

A Saturnalia csaacuteszaacutera talaacuten nem fuumlggetlen attoacutel a csaacuteszaacutertoacutel aki a Kalendae egyes forraacutesszoumlvegeiben jelenik meg Antiochiaacuteban eacutes valoacutesziacutenűleg Amaseaacuteban is ahol a reacutesztvevők nyilvaacutenosan kifiguraacuteztaacutek az uralkodoacutet eacutes az aacutellamvezeteacutest azonban a keacutet jelenseacuteg kontextusa egeacuteszen maacutes A Saturnalia csaacuteszaacutera egy haacutez falai koumlzoumltt uralkodik leacuteteacutenek semmifeacutele politikai aspektusa nincs a Kalendae eseteacuteben a bdquocsaacuteszaacuterrdquo kileacutep a haacutez falai koumlzuumll politikai jelentőseacutegre tesz szert azonban valoacutesziacutenűtlen hogy parancso-kat osztana hiszen vele szemben maacuter csak a neacutezőkoumlzoumlnseacuteg homogeacuten toumlmege aacutell Ez az utcaacutera toumlrteacutenő kileacutepeacutes a keacuteső antik Kalendae talaacuten legfontosabb megkuumlloumlnboumlztető jegye mely elvaacutelasztja mind a Saturnaliaacutetoacutel mind a Kalendae klasszikus formaacutejaacutetoacutel Hogy ez az aacutetalakulaacutes megtoumlrteacutent eacutes hogy milyen moacutedon toumlrteacutent meg a Dasios-acta lehet az egyetlen bizonyiacuteteacutek Annak főszereplője nem csupaacuten az uralkodoacutet hanem az uumlnnep isteneacutet szemeacutelyesiacuteti meg nyilvaacutenossaacuteg eleacute leacutep szerepeacutehez maacuter megkapja a szuumlk-seacuteges jelmezt is azonban amennyire ez az acta ceacutelozgataacutesaiboacutel sejthető megőrizte a reacutegi lakomakiraacutely szerepkoumlreacutet is tehaacutet uralkodik katonataacutersai koumlzoumltt A toumlrteacutenet hely-sziacutene ideaacutelis egy ilyesfajta aacutetmenet lezajlaacutesaacutehoz egy katonai taacutebor mely egyszerre őrzi a lakomaacutezoacute baraacuteti taacutersasaacuteg zaacutert koumlzoumlsseacutegi jellegeacutet ugyanakkor maacuter csak leacutetszaacutema miatt is megvan a sajaacutet belső nyilvaacutenossaacutega is

Ha csak feluumlletesen vizsgaacuteljuk a Kalendae Ianuariae sajaacutetos viszonya a taacutersadalmi hie-rarchiaacutehoz koumlzeli viszonyban laacutetszik lenni a Saturnaliaacuteval Ez a paacuterhuzam reacuteszben valoacutes kapcsolaton alapul de reacuteszben csak laacutetszoacutelagos Koumlzismert hogy a roacutemai Saturnaliaacuten urak eacutes rabszolgaacutek viszonya megfordult eacutes a lakomaacuten a gazdaacutek szolgaacuteltaacutek fel a menuumlt a rabszolgaacuteknak ami hamisiacutetatlan karnevaacuteli hangulatot ideacutez fel Keveacutesbeacute koumlzismert hogy e szokaacutes gyakorlati kivitelezeacutese koronkeacutent eacutes valoacutesziacutenűleg haacuteztartaacutesonkeacutent is vaacutel-tozott Fanny Dolansky a szokaacutes forraacutesait oumlsszegyűjtve a koumlvetkező variaacutecioacutekat talaacutelja a rabszolgaacutek eacutes gazdaacuteik egy asztalnaacutel eacutetkeznek A szabadok felszolgaacutelnak az asztalnaacutel a szolgaacuteknak aztaacuten egyuumltt eacutetkeznek A szabadok felszolgaacutelnak egyuumltt eacutetkezeacutesről nincs szoacute A szolgaacutek eacutetkeznek előszoumlr eacutes csak ezutaacuten kezdődik a szabadok lakomaacuteja A haacutez-tartaacutes szabad szuumlleteacutesű gyerekei szolgaacutelnak fel a rabszolgaacuteknak miacuteg a felnőtt csalaacuted-tagok nem jelennek meg A szolgaacutek szaacutemaacutera megengedett hogy fekve eacutetkezzenek ami egyeacutebkeacutent a szabad eacutes felnőtt feacuterfiak privileacutegiuma88 Az uumlnnep heteacuteben a szokaacutesosnaacutel bőseacutegesebb eacutes jobb minőseacutegű eacutetkezeacutes jaacutert ki a szolgaacuteknak ideaacutelis esetben nekik sem kellett dolgozniuk s ehhez jaacuterult meacuteg amit Horatius szatiacuteraacutejaacuteban (Sat II 7 4) libertas Decembrinek decemberi szabadsaacutegnak nevez az uumlnnep napjai alatt a rabszolgaacutek szaba-don mondhattaacutek meg a veacutelemeacutenyuumlket s ezeacutert nem volt illő megbuumlntetni őket

Mindez Saturnus kedveacuteeacutert toumlrteacutent akinek itaacuteliai uralkodaacutesa az elveszett aranykort testesiacutetette meg mikor meacuteg nem leacutetezett az embert embertől elvaacutelasztoacute legembertele-nebb szakadeacutek a rabszolgasaacuteg Ez nem a heacutetkoumlznapi taacutersadalmi hierarchia megfordiacute-taacutesa vagy annak groteszk kicsuacutefolaacutesa ami toumlrteacutenik meacuteg csak nem is egy extreacutem csak rituaacutelis kontextusban eacutertelmezhető cselekmeacuteny hanem olyan nagyvonaluacutesaacuteg amely akaacuter a heacutetkoumlznapokon is lehetseacuteges volt sőt dicseacuteretesnek szaacutemiacutetott A rabszolgaacutek iraacute-

88 Dolansky 2011a a rabszolgaacutek megvendeacutegeleacuteseacutenek kuumlloumlnboumlző tiacutepusai 492ndash493

130

nyaacuteban megeacutertőbb szerzők a szoacutelaacutesszabadsaacutegot eacutes a koumlzoumls eacutetkezeacutest is uacutegy emliacutetik mint ami a normaacutelis heacutetkoumlznapokban is elfogadhatoacute kellene hogy legyen sőt meacuteg csak nem is okvetlenuumll a tulajdonos emberseacutegeacutenek a jele89 A Saturnalia egy heacutetig tartoacute egyen-lőseacutege tagadhatatlan oumlroumlmet okozott minden reacutesztvevőnek azonban semmi koumlze a valoacutedi karnevaacutel kifordiacutetott vilaacutegaacutehoz mert annak leacutenyege hogy a hierarchia eacutes a rend időleges megkeacuterdőjelezeacutese alulroacutel toumlrteacutenjen Amikor az ifjuacute Nero mint az uralkodoacute csaacuteszaacuter adoptaacutelt fia vaacutelasztatja meg magaacutet a Saturnalia princepseacuteveacute az valami egeacuteszen maacutes mint amikor az ismeretlen antiochiai hasonliacutetja szőroumls majomhoz a csaacuteszaacuteraacutet90

A rabszolgaacutek megvendeacutegeleacuteseacutenek dicseacuteretes szokaacutesaacutet is aacuternyalja Lukianos neacutehaacuteny megjegyzeacutese A bdquoBeszeacutelgeteacutes Kronosszalrdquo ciacutemű iacuteraacutesban Kronos eacutes papja vitatja meg hogy milyen vilaacutegra lehet szaacutemiacutetani egy olyan istentől aki csak heacutet napig uralkodik bdquoInni beruacutegni [hellip] joacutel tartani a rabszolgaacutekat meztelenuumll eacutenekelni [hellip] aztaacuten meg ndash ha beletasziacutetanak ndash fejjel lefeleacute a hideg viacutezbe zuhanni korommal bemaacutezolt arccal ndash mindezt megtehetemrdquo91 Majd kicsit keacutesőbb bdquos mikoumlzben maacutesokat foglalatoskodaacutesuk koumlzben a viacutezbe tasziacutetanak ndash ami koumlztudomaacutesuacutean az uumlgyetlen felszolgaacutelaacutes buumlnteteacuteserdquo92 A vendeacutegek szolgaacutelnak fel a toumlbbi vendeacutegnek aneacutelkuumll hogy a rabszolgaacutek jelenleacuteteacute-ről szoacute esne Ami toumlrteacutenik az nem az aranykori egyenlőseacuteg felideacutezeacutese hanem a rab-szolgaacutek kiguacutenyolaacutesa erre utal a bekormozott arc eacutes a felszolgaacuteloacutek baacutentalmazaacutesa Ami toumlrteacutenik paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a Kalendae bizonyos elemeivel de nem a hatalmi viszonyok megkeacuterdőjelezeacuteseacutevel hanem azzal a moacuteddal ahogy a Kalendae reacutesztvevői szaacutentszaacutendeacutekkal megalaacutezoacute helyzetbe hozzaacutek magukat leginkaacutebb a nőnek oumlltoumlzeacutessel A Saturnaliaacutenak ez az aspektusa nem keacuterdőjelezi meg az aacutellami vezeteacutest nem guacutenyolja ki az előkelőket a konzulokat vagy a csaacuteszaacutert ndash ennek nem is lenne eacutertelme hiszen a Saturnalia ha nem is a modern eacutertelemben vett csalaacutedi uumlnnep de a haacutez uumlnnepe a haacutez falai koumlzoumltt uumllik meg csalaacutedok baraacuteti taacutersasaacutegok

Van azonban egy maacutesik aspektus ahol mind a Saturnalia karnevaacuteli jellege mind a Kalendaeval valoacute kapcsolata egyeacutertelműbben bizonyiacutethatoacute a karnevaacuteli jelleget itt Bahtyin karnevaacutelfogalma szerint eacutertve Bahtyin karnevaacutelelmeacutelete Rabelais műveinek eacutertelmezeacuteseacutet szolgaacutelja ezeacutert hasznaacutelja a bdquokarnevaacuteli irodalomrdquo terminusaacutet melyet oacutekori eacutes koumlzeacutepkori művekre is alkalmaz93 Peacuteldaacutei koumlzoumltt keacutet bizonyosan oacutekorra dataacutelhatoacute mű is akad egy kereszteacuteny eacutes egy bizonytalan haacutetterű mű A Cena Cypriani (rsquoCyprianus

89 Seneca Epistolae 47 2 bdquoEzeacutert mosolygok azon a felfogaacuteson hogy szeacutegyen a rabszolgaacuteval egyuumltt ebeacute-delnirdquo (Kurcz Aacutegnes ford)

90 Ammianus Marcellinus szerint ezt tetteacutek Iulianus csaacuteszaacuterral szemben Ammianus Marcellinus XXII 143 bdquoRidebatur enim ut Cercops homo brevis humeros extentans angustos et barbam prae se ferens hircinam grandiaque incedens tanquam Oti frater et Ephialtis quorum procerita-tem Homerus in inmensum tollit itidemque victimarius pro sacriola dicebatur ad crebritatem al-ludentibus multis [hellip]rdquo

91 Lukianos Pros ta Kronon 2 bdquoπίνειν δὲ καὶ μεθύειν [hellip] καὶ τοὺς οἰκέτας εὐωχεῖν καὶ γυμνὸν ᾄδειν [hellip] ἐνίοτε δὲ καὶ ἐς ὕδωρ ψυχρὸν ἐπὶ κεφαλὴν ὠθεῖσθαι ἀσβόλῳ κεχρισμένον τὸ πρόσωπον ταῦτα ἐφεῖται μοι ποιεῖνrdquo

92 Lukianos Pros ta Kronon 4 bdquoκαὶ διακονουμένων τοὺς μὲν ἄλλους ἐς τὸ ὕδωρ ἐμπεσεῖν ndash τοῦτο γὰρ τοὐπιτίμιον τῆς ἀδεξίου διακονίαςrdquo

93 Bahtyin 2002 95ndash101

131

vacsoraacutejarsquo) melynek keletkezeacuteseacutet 400 koumlruumllre dataacuteljaacutek sajaacutetos Biblia-paroacutedia vagy pontosabban Biblia-allegorizaacutelaacutes-paroacutedia94 A maacutesik a Malacka veacutegrendelete (Testamen-tum porcelli) egy koumlruumllbeluumll egy oldal hosszuacutesaacuteguacute szoumlveg melyben a főhős malacka Marcus Grunnius Corocotta miutaacuten boumllleacuterkeacutes aacuteltali halaacutelra iacuteteacuteltetett haladeacutekot kap hogy veacutegrendeletet keacutesziacutethessen95 Tovaacutebbi iacuteraacutesokat is ismeruumlnk melyek eseteacute-ben erősebben vagy gyengeacutebben bizonyiacutethatoacute hogy a Saturnaliaacutehoz kapcsoloacutedtak ilyen Lukianos maacuter ideacutezett Kronosoloacutenja mely parodisztikus toumlrveacutenyszoumlveg az iroacutenia eacutes oumlniroacutenia oumlsszetett reacutetegeivel hiszen arroacutel szoacutel hogy milyen toumlrveacutenyeket kellene szabni az uumlnnepen ha azt akarnaacutenk hogy valoacuteban igazsaacutegos legyen Szinteacuten toumlrveacuteny-paroacutedia volt a Lex Tappula convivalis (rsquoTappulus lakoma-toumlrveacutenyersquo)96 Iulianus csaacuteszaacuter iacutert egy Saturnaliaacutehoz kapcsoloacutedoacute művet is melyben az istenek uumlnnepeacuten egymaacutessal ver-senyeznek a reacutegi roacutemai csaacuteszaacuterok hogy ki keruumllhessen be a valoacutedi istenek soraacuteba97 Toumlbben proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani Seneca Apocolocyntosisa eseteacuteben is hogy a Saturnaliaacutera iacuteroacutedott98 Ez az első fennmaradt menipposi szatiacutera Claudius csaacuteszaacuter halaacutela utaacuten publi-kaacutelta Seneca alighanem az ifjuacute Nero szoacuterakoztataacutesaacutera melyben a halott csaacuteszaacuter istenneacute avataacutesaacutet figuraacutezza ki a szerző

A fentiekkel ellenteacutetben a Testamentum porcelli szerzője ismeretlen A szoumlveget az oacutekorboacutel egyeduumll Szent Jeromos ismeri aki arra panaszkodik Izajaacutes kommentaacuterja 12 koumlnyveacuteben hogy miacuteg Platoacuten Timaiosaacutet meacuteg latin fordiacutetoacuteja Cicero sem eacuterti sajaacutet bevallaacutesa szerint addig az iskolaacutekban a fiuacutek koacuterusban nevetve szavaljaacutek Corocotta malac veacutegrendeleteacutet99 A Saturnaacuteliaacuteval valoacute kapcsolataacutet a Testamentum dataacutelaacutesa teremti meg bdquosub die XVI Kal Lucerninasrdquo a meacutecseses Kalendae előtt 16 nappal Mint Mariotti felismerte a meacutecseses Kalendae januaacuter 1-jeacutere utal100 ezt 16 nappal előzi meg decem-ber 17-e ami a Saturnalia első napja Ez megmagyaraacutezza a Testamentum szituaacutecioacutejaacutet is hiszen a malac tipikus főeacutetel volt ezen az uumlnnepen101 A szoumlvegecske korrekt jogi kifeje-zeacuteseket hasznaacutel de mint veacutegrendelet formai okokboacutel eacuterveacutenytelen toumlbb kutatoacute a kato-naacutek veacutegrendeleteihez hasonliacutetotta melyek keacutesziacutetőjuumlk sajaacutetos jogi helyzeteacutenek meg-felelően nem koumlvetik a szokvaacutenyos jogi formalitaacutesokat Tudniillik roacutemai szemeacutely jogi eacutertelemben semmifeacutele magaacutentulajdonnal nem rendelkezhetett apja eacuteleteacuteben tehaacutet addig nem is volt joga veacutegrendelkezni E toumlrveacuteny aloacutel a peculium castrense keacutepezett egye-duumll kiveacutetelt a katonakeacutent eacutes katonaacuteskodaacutesboacutel szerzett vagyon A malacka apja eacutel sőt

94 Albrecht 2003ndash2004 1270 1277 Modesto 1992 Bayless 1997 21ndash23 215ndash21695 A szoumlveg magyarndashlatin keacutetnyelvű kiadaacutesban is megjelent Feheacuter 200096 Premmerstein 1904 33697 Symposion eacute Kronia (rsquoLakoma avagy Saturnaliarsquo) illetve latinul Caesares (rsquoCsaacuteszaacuterokrsquo) ciacutemen ismert98 Nauta 1987 Reiser 2007 eacutes iacutegy hivatkozik raacute Weinstock 1964 392 illetve Versnel 1993 207 Az

Apocolcyntosis megtoumlkoumlsuumlleacutest jelent az apotheoacutezis mintaacutejaacutera keacutepezve ugyanis a szoumlveg veacutegeacuten Clau-diust toumlkkeacute vaacuteltoztatjaacutek

99 Jeromos In Isaiam XII praefatio bdquo[hellip] testamentum autem Grunnii Corocottae porcelli decan-tant in scholis puerorum agmina cacchinantiumrdquo Jeromos In Contra Rufinum I 17-ben műfajilag milesiacaacutenak hataacuterozza meg

100 Vouml 4 fejezet 31 laacutebjegyzet 101 Mariotti 1978 Champlin 1987 176 A Testamentumhoz illetve a tipikusan teacuteli disznoacutevaacutegaacuteshoz

Linderski 1997

132

meacuteg oumlroumlkoumls is tehaacutet a malacka nem veacutegrendelkezhetne ergo a malacka szuumlkseacutegsze-rűen katona ez a roacutemai olvasoacute szaacutemaacutera vilaacutegos kellett hogy legyen102

A malac tehaacutet mint bűncselekmeacutenyeacutert halaacutelraiacuteteacutelt katona veacutegrendelkezik Ez azt jelenti hogy a malac fugitivus megnevezeacutese nem egyszerűen szoumlkeveacutenyt hanem dezer-tőrt jelent a szoumlveg kontextusaacuteban aki a 22-es csapdaacutejaacutenak egy antik vaacuteltozataacuteba futott bele nyilvaacuten azeacutert szoumlkoumltt meg hogy ne vaacutegjaacutek le aacutem most levaacutegjaacutek azeacutert mert meg-szoumlkoumltt Champlin a szoumlveget vizsgaacuteloacute tanulmaacutenyaacuteban nemcsak a Misopoacutegoacutennal aacutelliacutetja paacuterhuzamba hanem felveti hogy a Testamentum iacuteroacuteja esetleg ismerte Dasios-actaacutejaacutet vagy valamilyen ahhoz hasonloacute toumlrteacutenetet mely szinteacuten katonai koumlzegből ered eacutes a Malacka veacutegrendelete a humor egy uacutejabb szintjeacuten a rituaacutelis gyilkossaacuteg paroacutediaacuteja is103 Ehhez Champlinnek nem szuumlkseacuteges a Dasios-acta emberaacuteldozataacutet toumlrteacutenetileg hiteles-nek elfogadnia bőven eleacuteg ha azt elfogadjuk hogy a IV szaacutezad embere szaacutemaacutera a bűnbakriacutetusok vagy a saturnusi emberaacuteldozat koncepcioacuteja ismert eacutes eacuterthető volt ez maacuter eleacuteg ahhoz hogy a paroacutedia humora a kortaacuters olvasoacute szaacutemaacutera oumlsszetett plusz jelen-teacutesekkel meacutelyuumlljoumln

Mindezek alapjaacuten neacutemi oacutevatossaacuteggal ugyan de kijelenthető hogy leacutetezett Roacutemaacute-ban egy speciaacutelis Saturnalia-irodalom Az oacutevatossaacuteg azeacutert szuumlkseacuteges mert egyik szoumlveg eseteacuteben sem tudjuk egyeacutertelműen igazolni hogy a Saturnalia alkalmaacuteval toumlrteacutenő szoacute-beli előadaacutesra keacuteszuumlltek Koumlzuumlluumlk toumlbb jogi szoumlvegek paroacutediaacuteja iacutegy Lukianos Kronoso-loacutenja eacutes a Lex Tappula toumlrveacutenyeket utaacutenoz a Testamentum pedig a veacutegrendeletek formu-laacuteit Meacuteg bizonytalanabb hogy ez a műfaj milyen meacuterteacutekben tevődoumltt aacutet a Kalendaera mivel itt az egyetlen ismert mű Iulianus Misopoacutegoacutenja A Saturnalia-irodalom akaacuter olva-saacutesra keacuteszuumllt akaacuter taacutersasaacutegi felolvasaacutesra a neacutegy fal koumlzeacute van zaacuterva mint a Saturnalia toumlbbi esemeacutenye is

Pompa circensis

A Kalendae uacutejdonsaacutegai kuumlloumlnoumlsen a keleti tartomaacutenyokban tekinthetők tehaacutet uacutegy mint az uacutejeacutevi uumlnnep eacutes a hagyomaacutenyos roacutemai Saturnalia oumlsszeolvadaacutesa azonban kar-nevaacuteli jellege akaacuter a formai elemeket azaz a jelmezes felvonulaacutest akaacuter a taacutersadalmi hierarchia nyilvaacutenos felruacutegaacutesaacutet tekintve nem vezethető le pusztaacuten a Saturnaliaacuteboacutel A keacuteső antik Kalendae riacutetusai koumlzoumltt a kutatoacutek szaacutemaacutera legeacuterdekesebb mindig is a jel-mezes felvonulaacutes volt

Baacuter leacuteteztek lokaacutelis vaacuteltozatai mint a szarvasmaszkos aacutellatjelmezek nyugaton melyek lokaacutelis tradiacutecioacutekboacutel nőhettek ki maacutes elemei a birodalom nagy teruumlletein alapvetően azonosnak tűnnek Meg Twycross eacutes Sarah Carpenter szerint a Kalendae Ianuariae kapcsaacuten hallunk előszoumlr olyan maszkos felvonulaacutesroacutel az euroacutepai toumlrteacutenelemben mely egy eacutevszakforduloacutes uumlnnephez koumlthető104 Valoacutesziacutenűleg a csuacutef szoumlrnyjelmezek toumlrteacutene-

102 Daube 1969 77ndash81 a katonai veacutegrendeletek kiveacutetelt keacutepeztek a jogi előiacuteraacutesok aloacutel (Gaius 2 114) eacutes ennek a feacutenyeacuteben kell a Testamentum porcellit is olvasni Vouml Champlin 1987 178

103 Champlin 1987 180ndash181104 TwycrossndashCarpenter 2002 14

133

teacuteben is megilleti az elsőseacuteg hasonloacuteval nem talaacutelkozhatunk az antik vallaacutesok toumlrteacutene-teacuteben A rituaacutelis processzioacutek latin terminusa pompa goumlroumlguumll pompeacute a Dasios-acta szerző-jeacuteben ez a kereszteleacutesi eskuuml szoumlvegeacuteben elhangzoacute pompa diabolit ideacutezte fel A teacutema kuta-toacutei toumlbb ismert oacutekori riacutetusban is megtalaacutelni remeacutelteacutek maacuter e felvonulaacutesok eredeteacutet

Plutarchos egy helyen megemliacuteti hogy Roacutemaacuteban januaacuter idusaacuten aulos-jaacuteteacutekosok zeneacuteltek szerte a vaacuterosban akik ebből az alkalomboacutel női ruhaacuteba buacutejtak105 Ezt a szo-kaacutest Schneider a kalendaei női ruhaacutek kapcsaacuten ideacutezi mint potenciaacutelis előkeacutepet A női ruhaacuteba oumlltoumlzoumltt feacuterfiak megjeleneacutese az uumlnnep egy olyan elemeacutenek laacutetszik amely idő-ben eacutes teacuterben egyenletesen terjedt el az egeacutesz birodalomban szerepel Asteriosnaacutel Petrus Chrysologusnaacutel Caesariusnaacutel Pseudo-Maximus szoumlvegeacuteben eacutes a trulloacutei zsinat vonatkozoacute kaacutenonjaacuteban A jelenseacuteg az oacutekorban nem volt olyan extreacutem ahogy az egy-haacutezatyaacutek doumlrgedelmei alapjaacuten gondolnaacutenk Az antik draacutemai műfajok előadaacutesain nők soha nem szerepelhettek hanem Shakespeare sziacutenpadaacutehoz hasonloacutean feacuterfiak jaacutetszot-taacutek a női szerepeket női ruhaacutekban eacutes maszkokban Harris felveti hogy talaacuten a Kalen-dae eseteacuteben is a ruhacsereacutenek nem volt maacutes oka mint hogy a nők szaacutemaacutera nem volt ildomos szerepelni ez meacuteg az uacutejkori neacutepszokaacutesok eseteacuteben is szempont106 A szocio-kulturaacutelis szempontokat is figyelembe veacuteve azonban a keacuteső oacutekori nagyvaacuterosokban nem valoacutesziacutenű hogy ez volt a helyzet A klasszikus atheacuteni sziacutenpadokon tagadhatatlanul nem jaacutetszottak nők a kor Goumlroumlgorszaacutegaacuteban legfeljebb kardalok előadoacuteikeacutent jelennek meg maacuter ahol e műfajnak hagyomaacutenya volt de sziacuteneacutesznőkeacutent nem107 Ha ugrunk egy szűk eacutevezredet az oacutekor veacutegeacutere maacuter egy egeacuteszen maacutes sziacutenpadi kultuacuteraacutet ismerhetuumlnk meg melyből eltűntek a trageacutediaacutek sőt a szoacute szoros eacutertelmeacuteben az irodalom is a sziacutenpadon a medvetaacutencoltataacutestoacutel a sztriptiacutezig baacutermi megtoumlrteacutenhet Itt maacuter talaacutelunk sziacuteneacutesznő-ket a leghiacuteresebb koumlztuumlk Theodoacutera aki veacuteguumll csaacuteszaacuterneacute lesz aacutem ebben a korban a sziacuteneacutesznő maacuter a prostituaacutelt szinonimaacuteja108 A forraacutesadatok ismerteteacuteseacuteneacutel laacutettuk hogy toumlbb jel is utal arra hogy a vaacuterosokban a Kalendaek szervezeacuteseacuteben a professzionaacutelis szoacuterakoztatoacuteipar szerepet jaacutetszott109 ebben a koumlzegben koumlnnyen lehetett volna női előadoacutekat talaacutelni110 Az uacutejeacutevi felvonulaacutesokon azeacutert feacuterfiak viselik a női ruhaacutekat mert

105 Schneider 1920ndash1921 90 Plutarchos Quaestiones Romanae 55106 Harris 2011 20107 A kor draacutemaelőadaacutesaiban ellenteacutetben Shakespeare sziacutenpadaacuteval valoacutesziacutenűleg semmilyen vagy csak

minimaacutelis erőfesziacuteteacutest tettek hogy a nőket jaacutetszoacute feacuterfiak nőiesnek tűnjenek iacutegy peacuteldaacuteul Euripideacutes Alkeacutestisaacuteban kiszaacutemiacutethatoacute hogy ugyanaz a sziacuteneacutesz jaacutetszotta el a toumlreacutekeny ifjuacute kiraacutelyneacutet eacutes Heacuterak-leacutest

108 Roacutemaacuteban a feacuterfi sziacuteneacuteszek staacutetusza is nagyon alacsony volt a szakmaacuteval jaacuteroacute hiacuterneacutev elleneacutere is a sziacuteneacuteszektől toumlbb alapvető jog meg volt tagadva Maacuter az augustusi Lex Iulia majd keacutesőbb a Lex Papia Poppaea megtiltotta hogy a szenaacutetorok eacutes feacuterfiaacutegi fiaik unokaacuteik deacutedunokaacuteik sziacuteneacutesznőt vagy sziacuteneacutesznő laacutenyaacutet vegyeacutek feleseacuteguumll Ezt a toumlrveacutenyt csak Iustinus toumlrli el hogy unokaoumlccse Ius-tininus feleseacuteguumll vehesse Theodoacuteraacutet Vouml Orive 2014 329

109 Vouml Libanios Asterios eacutes Gaacutezai Chorikios szoumlvegeit110 A 10 fejezetben a Maiuma uumlnnep eseteacuteben laacutetni fogjuk hogy toumlbb keleti vaacuterosban az uumlnnep al-

kalmaacuteboacutel ruhaacutetlan houmllgyek uacutesztak a sziacutenhaacutezak viacutezmedenceacuteiben Neheacutez elkeacutepzelni hugy ugyan-ezekben a vaacuterosokban az illendőseacuteg akadaacutelyozta volna meg hogy az uacutejeacutevi felvonulaacuteson jelmezes nők jelenjenek meg

134

eacuteppen ez volt a mulatsaacuteg leacutenyege A szoumlvegek alapjaacuten nem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy viseltek-e maszkot de az biztos hogy feacuterfiakroacutel van szoacute akik nagyon megproacutebaacuteltak nőnek laacutetszani mikoumlzben nagyon nyilvaacutenvaloacutean feacuterfiak volt az ilyesmi pedig minden korban kivaacuteloacute humorforraacutes A Plutarchosnaacutel emliacutetett szokaacutesroacutel semmi egyeacuteb adatunk nincs latin szerzők nem beszeacutelnek roacutela iacutegy nem tudjuk elhelyezni a Kalendae fejlő-deacutestoumlrteacuteneteacuteben

Az a riacutetus melyből leggyakrabban proacutebaacuteltaacutek levezetni a Kalendae felvonulaacutesaacutet a cirkuszi pompa circensis vagy pompa deorum Roacutemaacuteban a cirkuszi loacuteversenyjaacuteteacutekok soha nem vesztetteacutek el teljesen vallaacutesi-rituaacutelis jelleguumlket a versenyek megkezdeacuteseacutet az uacutegyne-vezett pompa circensis riacutetusa előzte meg egy uumlnnepi felvonulaacutes melynek soraacuten lehoz-taacutek a Capitoliumroacutel az istenek szobrait111 A Kalendae harmadik napja melyet Votaacutenak is neveztek az uacutejeacutevtől fuumlggetlenuumll egyszersmind a Ludi Compitales nevű jeacuteteacutekok nyitoacute-napja is volt A Compitalia uumlnnepe egy a larnak nevezett haacutezi istenek tiszteleteacutere tar-tott mozgoacute daacutetumuacute uumlnnep volt melynek napja a csaacuteszaacuterkorban januaacuter 3-aacuten roumlgzuumllt

Mivel egy uumlnnepi ludiroacutel van szoacute azokat Roacutemaacuteban minden esetben megelőzte egy rituaacutelis felvonulaacutes a pompa circensis Ez nem aacutelarcos felvonulaacutes volt hanem szobrokat vonultattak fel Arbesmann Petrus Chrysologusra taacutemaszkodva aacutelliacutetja hogy az V szaacute-zadban mindez meacuteg hagyomaacutenyos keretek koumlzoumltt zajlott Chrysologusnaacutel olvashatoacute a reacutesztvevők mentegetőzeacutese non sunt haec sacrilegiorum studia vota sunt haec iocorum112 a felvonulaacutes nem szentseacutegtoumlreacutes hanem jaacuteteacutekos vota A rsquofogadalomrsquo rsquoisteneknek tett fogadalomrsquo jelenteacutesű votum felbukkanaacutesa nehezen eacutertelmezhető ezen a helyen ezeacutert Arbesmann arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szoacute az időpontra utal a Vota publica napjaacutera mely szinteacuten januaacuter 3-ra esett113

Baacuter az istenek felvonulaacutesa az eredeti pompa circensisen maacutes formaacuteban zajlott mint a Kalendaen de talaacutelhatunk neacutehaacuteny eacuterdekes paacuterhuzamot A pompa circensis neacutev arra utal hogy a felvonulaacutes a cirkuszi jaacuteteacutekok rituaacutelis nyitoacute esemeacutenye volt a pompa deorum neacutev pedig a reacutesztvevőkre akik maguk az istenek Roacutemaacuteban a menet a Capitoliumroacutel joumltt le eacutes a Forum Romanum eacuterinteacuteseacutevel jutott el a Circus Maximushoz Az istenek reacuteszveacute-tele kizaacuteroacutelag szobraik formaacutejaacuteban toumlrteacutent melyeket uacutegynevezett ferculumokon bdquohord-aacutegyakonrdquo hoztak le vagy rudakra erősiacutetve114 A legreacuteszletesebb leiacuteraacutes halikarnassosi Dionysiosnaacutel olvashatoacute ahol megfigyelhetuumlnk egy paacuterhuzamot az uacutejeacutevi felvonulaacutesok-kal a riacutetus komolysaacutega elleneacutere jelen van egy komikus vonulat is a koumlzoumlnseacuteget meg-nevettető szatiacuterkar formaacutejaacuteban

A paacuterhuzamot gyengiacuteti hogy a goumlroumlg szerző leiacuteraacutesa Quintus Fabius Pictortoacutel szaacuter-mazik aki a Kr e III szaacutezadban iacutert tehaacutet egy időben nagyon taacutevol eső korban emel-lett mind Dionysios mind Fabius Pictor hangsuacutelyozza a riacutetus goumlroumlg elemeit bizonyiacute-

111 Piganiol 1923 15ndash31 158 Versnel 1970 94ndash115 Arena 2009 Arena 2010 53ndash102 Latham 2016 Fő forraacutesok Dionysios Halikarnasseus Ant Rom VII 72 12 Ovidius Amores III 2 43ndash56

112 Petrus Chrysologus Sermo 155 5113 Arbesmann 1979 112 Hasonloacutean a Compitalia pompa circensiseacuteből vezeti le az uacutejeacutevi felvonulaacutest

Nilsson 1916 82ndash83 145 Schneider 19201921 95 Weinstock 1964 396 Gleason 1986 110

114 Latham 2016 Arena 2009 78 Versnel 1970 96ndash97

135

tandoacute hogy Roacutema goumlroumlg alapiacutetaacutesuacute vaacuteros mindezek tetejeacutebe Fabius Pictor elvileg nem egy kortaacuters felvonulaacutest iacuter le hanem egy Kr e 490-ben toumlrteacutent legendaacutes esemeacutenyt melyet annak oumlroumlmeacutere tartottak hogy megakadaacutelyoztaacutek az elűzoumltt Tarquiniusok visz-szateacutereacuteseacutet115 Fabius Pictor szerint a menet eacuteleacuten a vaacuteros előkelői haladtak akik a verse-nyeket szervezteacutek utaacutenuk koumlvetkeztek a katonakoruacute fiatalok lovon vagy gyalogosan aszerint hogy a joumlvőben milyen fegyvernemhez keruumllhettek Utaacutenuk joumlttek a verse-nyen reacuteszt vevő kocsihajtoacutek majd a zeneacuteszek Ezutaacuten koumlvetkezik a szaacutemunkra legfon-tosabb reacutesz egy szatiacuterkar melynek tagjai kecskebőr oumlltoumlzeacuteket viseltek eacutes igyekeztek a koumlzoumlnseacuteget megnevettetni116 A szerző mintha uacutegy eacuterezneacute hogy ez magyaraacutezatot igeacute-nyel s ezeacutert hozzaacuteteszi hogy ugyanez a szokaacutes megvan a roacutemai diadalmeneteken is illetve az előkelők temeteacutesein mind a szatiacuterkarok jelenleacutete mind az uumlnnepelt előke-lők kiguacutenyolaacutesa117 A menet veacutegeacuten haladnak maguk az istenszobrok vagy antropomorf szobrok (simulacra) formaacutejaacuteban vagy attribuacutetumaikkal (exuviae) aacutebraacutezolva118

Baacuter a forraacutesban a katonai jelleg dominaacutel Fabius Pictor leiacuteraacutesa felvillantja a humort is A szatiacuterok kara a goumlroumlg kultuacuterkoumlrből szaacutermazik ahol fentűnhettek a szatiacuterdraacutemaacutenak nevezett komikus műfaj főszereplőikeacutent illetve Dionysos egyes uumlnnepeinek koumlrmene-tein Szatiacuterjelmezes sziacuteneacuteszek aacutebraacutezolaacutesai ismertek a Roacutemai Birodalomboacutel119 Mivel a szatiacuterokat a roacutemai korban kecskelaacutebuacutenak keacutepzelteacutek ezeacutert a sziacuteneacuteszek is kecskebőrből keacuteszuumllt bundaacutes nadraacutegot viselnek Elsősorban az ő jelenleacutetuumlk teremti meg a kapcsola-tot az uacutejeacutevi felvonulaacutesok iraacutenyaacuteba bennuumlk megtalaacutelhatjuk a groteszk aacutellati szőrmeacuteből keacuteszuumllt jelmezeket illetve az istenek komikus felvonulaacutesaacutet A pompa circensis meneteacute-nek szereplői koumlzoumltt van meacuteg egy csoport amely hathatott a keacutesei Kalendae groteszk jelmezeire

A tulajdonkeacuteppeni pompa deorumban a szobrok eacutes a szimbolikus aacutebraacutezolaacutesok (exuviae) mellett jelen van egy harmadik gyeacuteren dokumentaacutelt de egyeacutertelműen leacutetező csoport is a Lathamnaacutel folklorisztikus figurakeacutent (folkloric figures) meghataacuterozott fabaacutebuk (effigies)120 Dionysios eacutes Ovidius nem emliacutetik őket ismereteink főleg lexikograacutefus szerzőktől ered-nek Ezek nem teljesen komolyan vehető bdquoisteneketrdquo aacutebraacutezoltak nagy meacuteretű groteszk eacutes feacutelelmetes baacutebok formaacutejaacuteban melyek testreacuteszei mozgathatoacutek voltak121 Ilyen volt

115 Latham 2016 12 22ndash23116 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom VII 72 10 bdquoμετὰ γὰρ τοὺς ἐνοπλίους χοροὺς οἱ τῶν σατυριστῶν ἐπόμπευον χοροὶ τὴν Ἑλληνικὴν εἰδοφοροῦντες σίκιννιν Σκευαὶ δrsquoαὐτοῖς ἦσαν τοῖς μὲν εἰς Σιληνοὺς εἰκασθεῖσι μαλλωτοὶ χιτῶνες οὓς ἔνιοι χορταίους καλοῦσι καὶ περιβόλαια ἐκ παντὸς ἄνθουςmiddot τοῖς δrsquoεἰς Σατύρους περιζώματα καὶ δοραὶ τράγων καὶ ὀρνιθότριχες ἐπὶ ταῖς κεφαλαῖς φόβαι καὶ ὅσα τούτοις ὅμοια Οὗτοι κατέσκωπτόν τε καὶ κατεμιμοῦντο τὰς σπουδαίας κινήσεις ἐπὶ τὰ γελοιότερα μεταφέροντεςrdquo

117 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom VII 22 1ndash13 bdquoεἶδον δὲ καὶ ἐν ἀνδρῶν ταφαῖς ἅμα ταῖς ἄλλαις πομπαῖς προηγουμένους τῆς κλίνης τοὺς σατυριστῶν χοροὺς κινουμένους τὴν σίκιννιν ὄρχησιν μάλιστα δ΄ ἐν τοῖς τῶν εὐδαιμόνων κήδεσινrdquo

118 Latham 2016 45ndash58119 A klasszikus goumlroumlg szatiacuterjelmez Haigh 1907 255120 Latham 2016 45 59ndash60121 Piganiol 1923 26 Latte 1960 249 Versnel 1970 264ndash266 Latham 2016 59

136

Manducus akinek hatalmas előreaacutelloacute fogazata csattogtathatoacute volt122 a fecsegő Citeria123 a reacuteszeg oumlregasszonyt mintaacutezoacute Petreia124 A menetet goacutelyalaacutebasok kiacuteseacuterteacutek akik a szoacuter-vaacutenyos forraacutesadatok szerint Aigipaacutent vagy Silvanust utaacutenozva ijesztgetteacutek a neacutezőket125 ez utoacutebbiak a szatiacuterokkal rokonsaacutegban aacutelloacute istenek

Mindezek a szereplők egyuumltt maacuter egy olyan felvonulaacutest taacuternak eleacutenk melyből araacuteny-lag koumlnnyen kialakulhatott a keacuteső antik Kalendae Ianuariae groteszk istenmenete Azonban nem szabad elfeledkeznuumlnk a lehetseacuteges elleneacutervekről sem A hasonloacutesaacutegok elleneacutere van egy sor probleacutema is ami megneheziacuteti hogy ezt tekintsuumlk az uacutejeacutevi felvo-nulaacutes egyetlen vagy akaacuter legfontosabb előzmeacutenyeacutenek Fabius Pictor leiacuteraacutesa nagyon reacutegi eacutes maacutes keacutesőbbi forraacutesokban a pompa circensis maacuter nem egyeacuteb mint a versenyek unalmas előjaacuteteacuteka126 Neheacutez megmagyaraacutezni hogyan vaacutelt volna baacuterhol eacutes baacutermikor neacutepszerűbbeacute mint maga az őt koumlvető cirkuszi verseny A koumlvetkező probleacutema hogy mindaz amiről eddig szoacute volt Roacutemaacutera vonatkozik Roacutema vaacuterosaacutera Vannak adataink hogy pompa circensis a provinciaacutekban is leacutetezett de ezek a latin nyugatra vonatkoz-nak127 Eacuterthető hiszen a riacutetus maga a roacutemai tiacutepusuacute circusi versenyek elterjedeacuteseacutehez koumltődoumltt Amikor ez elterjed a birodalom keleti feleacuteben maacuter a kereszteacuteny korban jaacuterunk A maacutesik probleacutema kronoloacutegiai Ha felteacutetelezhetneacutenk hogy a kereszteacuteny ural-kodoacutek cenzuacuteraacutezzaacutek eacutes betiltjaacutek az istenek meneteacutet a cirkuszi jaacuteteacutekok programjaacuteban akkor elkeacutepzelhető volna hogy a pogaacuteny koumlzneacutep a maga szakaacutellaacutera folytatja a betil-tott maskaraacutedeacutet Azonban nem ez toumlrteacutenik Tudjuk hogy a pompa deorum fennmarad bdquomegtisztiacutetottrdquo formaacuteban az istenek koumlzuumll a csaacuteszaacuterkor folyamaacuten szinteacuten az istenfel-vonulaacutes reacuteszeacutet keacutepező csaacuteszaacuterkeacutepmaacutesok maradnak illetve az allegorikus istenalakok kuumlloumlnoumlsen Victoria128 A harmadik probleacutema az hogy a felvonulaacutes eacutes a circusi ludi kap-csolata az uacutejeacutevi homiacuteliaacutekban tisztaacutezatlan Akik iacuternak a loacuteversenyekről nem beszeacutelnek a felvonulaacutesroacutel eacutes vice versa A pompa circensis riacutetusa a maga hivatalos formaacutejaacuteban az

122 Festus 115 bdquoManduci effigies in pompa antiquorum inter ceteras ridiculas formidolosasque ire solebat magnis malis ac late dehiscens et ingentem sonitem dentibus faciens de qua Plautus ait raquoQuid si ad ludos me pro manduco locem Quapropter Clare crepito dentibuslaquordquo Tovaacutebbi forraacute-sai Versnel 1970 265ndash266

123 Festus 52 bdquoCiteria appellabatur effigies quaedam arguta et loquax ridiculi gratia quae in pompa vehi solita sit Cato in Marcum Cae[ci]lium raquoQuid ego cum illo dissertem amplius quem ego de-nique credo in pompam vectitatum ire ludis pro citeria atque cum spectatoribus sermocinatu-rumlaquordquo

124 Festus 281 bdquoPetreia vocabatur quae pompam praecedens in colonis aut municipiis imitabatur anum ebriam ab agri vitio scilicet petris appellata[m]rdquo

125 Aigipan Festus 86 Silvanus Plut Para min22 (=Plut Mor 311B) Latham (2016 63) felteacutetelezi hogy ez egy istenseacuteg aacutelarcos megszemeacutelyesiacuteteacutese volt

126 Seneca Controv I praef 24 uacutegy emliacuteti a pompa deorumot mint a jaacuteteacutekok kuumlloumlnoumlsen unalmas epizoacutedjaacutet (bdquoSed iam non sustineo diutius vos morari scio quam odiosa res mihi sit circensibus pompardquo bdquoMaacuter nem tartalak fel tovaacutebb titeket halogataacutessal tudom mennyire gyűloumlletes a cirkuszi pompardquo Vouml Ovidius Amores III 2 61 Ars Amatoria I 47 Fasti IV 391 (Macrobius I 23 13)

127 Latham 2016 159ndash161128 Latham 2016 184ndash185 206 Latham (2016 219) Petrus Chrysologust egy szabaacutelyosan meg-

rendezett pompa circensis peacuteldaacutejakeacutent emliacuteti ami iacutegy az egyetlen adat lenne eredeti formaacuteban megrendezett pompa circensisre a kereszteacuteny korboacutel

137

aacutellami reprezentaacutecioacute fontos eszkoumlze ha egy puumlspoumlk taacutemadaacutest inteacutez ellene az politi-kai aktus aacutem a legkoraacutebbi eacutes legreacuteszletesebb forraacutesban Petrus Chrysologusnaacutel semmi jele hogy nem egy magaacutenjellegű szokaacutest taacutemad

Egy tovaacutebbi kritikus pont a forraacutesok mennyiseacutege A szakirodalomban az istenmasz-kos felvonulaacutes hangsuacutelyosan szerepel de a teacutenyleges forraacutesadatok mennyiseacutege nem tuacutel nagy Petrus Chrysologus leiacuteraacutesa a legreacuteszletesebb eacutes baacuter nem emliacutet konkreacutet isten-neveket de pogaacuteny istenek meneteacuteről beszeacutel Caesarius is A keacutet goumlroumlg adat nehezen kapcsolhatoacute ide Lydos SaturnusIanus uacutejeacutevi megjeleneacuteseacuteről iacuter tehaacutet egyetlen isten-seacutegről a maacutesik adat pedig a Dasios-acta ahol szinteacuten egyetlen istent Saturnust kellene eljaacutetszani azonban olyan koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt melyek nem is hasonliacutetanak a pompa deorumra egy attoacutel kuumlloumlnboumlző forraacutesboacutel kell eredniuumlk A maacutesik keacutet potenciaacutelis forraacutes csak implicit utalaacutest tartalmaz Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos felvonuloacute daimonjai valoacutesziacute-nűleg csak szimbolikusak Aacutegoston utalaacutesai pedig olyan meacuterteacutekben buacutejtatottak hogy nem tekinthetők bizonyiacuteteacuteknak

Eacutes az utolsoacute ellenveteacutes az a forraacutesunk melynek leiacuteraacutesa toumlbbeacute-keveacutesbeacute oumlsszhangba hozhatoacute egy pompa circensisszel Petrus Chrysologus szoumlvege Ravennaacuteboacutel129 A probleacutema az hogy Ravennaacuteboacutel egyetlen dolog hiaacutenyzik a pompa circensishez ez pedig a circus maga Baacuter egy csaacuteszaacuteri fővaacuteros eseteacuteben azt vaacuternaacutenk hogy a palotaacutehoz koumlzvetlenuumll csatlakozoacute loacuteversenypaacutelyaacutet talaacutelunk Ravennaacuteban ennek semmi nyoma sem reacutegeacuteszeti sem feliratos sem irodalmi forraacutes nem tanuacuteskodik egy ravennai circus leacuteteacuteről130

Navigium Isidis

Alfoumlldi Andraacutes dolgozta ki azt az elmeacuteletet miszerint a koumlzeacutepkori farsang veacutegső soron Isis istennő nagy tavaszi uumlnnepeacuteből ered a Navigium Isidisből (rsquoIsis hajoacutezaacutesarsquo) amely a feacuterjeacutet kutatoacute istennő utazaacutesairoacutel emleacutekezik meg131 Az uumlnnep a csaacuteszaacuterkorban rendkiacute-vuumll neacutepszerű volt meacuteg a tengertől taacutevolabb fekvő vaacuterosokban is megtartottaacutek Alfoumlldi eacutertelmezeacuteseacuteben a karnevaacutel nem carne vale vagy carnelevarium hanem car navale azaz rsquohajoacute-kocsirsquo ami az uumlnnep egyik kelleacuteke volt Alfoumlldi veacutelemeacutenyeacutet a tudomaacutenyos koumlz-veacutelemeacuteny kritikaacuteval fogadta mivel a Navigium Isidis hajoacute-kocsija eacutes a karnevaacutel szoacute fel-

129 Arbesmann 1979 112 meacuteg hataacuterozottabban keacutepviseli ugyanezt az aacutellaacutespontot Latham 2016 219 aki abboacutel kiindulva hogy Ravennaacuteban az istenek megjeleniacutethetők voltak a pompa circensisen arra koumlvetkeztet hogy talaacuten maacuteshol is

130 Mauskopf Deliyannis 2010 59 Egyetlen emliacuteteacuteseacutet talaacutelta ravennai circusnak a Liber Pontificalis koumlzeacutepkori paacutepaeacuteletrajzaiban Teodor paacutepa eacuteletrajzaacuteban emliacuteti hogy a 690-es eacutevekben Mauritius cartularius fejeacutet a ravennai cirkuszban tetteacutek koumlzszemleacutere elrettenteacutesuumll ami csekeacutely eacuterteacutekű bizonyiacute-teacutek (Liber pontificalis 752 Davies 2010 65) Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek annak felvaacutezolaacutesaacutera hogy egyaacutel-talaacuten hol feacutert volna el Ravenna vaacuterosaacuteban egy circus azonban Mauskopf ezeket is caacutefolja valamint hivatkozik Salvianusra aki szembeaacutelliacutetja egymaacutessal a circusba jaacuteroacute roacutemaiakat eacutes a sziacutenhaacutezlaacutetogatoacute ravennaiakat (Salvianus De gubernatione Dei VI 9 bdquopars sunt Romanae plebis in circo pars sunt populi Ravennatis in theatrordquo)

131 Alfoumlldi 1937a Alfoumlldi 1937b Alfoumlldi 1965ndash1966 (Az Isis-felvonulaacutes eacutes a karnevaacutel kapcsolataacutet elfogadja peacuteldaacuteul Griffiths 1975 172 Meslin 1970 44ndash45)

138

bukkanaacutesa koumlzoumltt hosszuacute eacutevszaacutezadok telnek el132 illetve toumlbben szkepszissel fogad-taacutek Alfoumlldi felteacutetelezeacuteseacutet hogy az eredetileg maacutercius 5-i Navigiumhoz koumltődő szokaacutes aacutetkeruumllt az eacutev kezdeteacutere majd keacutesőbb vissza a nagyboumljtoumlt megelőző farsangra Talaacuten Nilsson kritikaacuteja okozta mely a goumlroumlg vallaacutestoumlrteacutenet legalapvetőbb keacutezikoumlnyveacuteben jelent meg hogy a Kalendaeval foglalkozoacute szakirodalom szinte teljesen mellőzi Alfoumlldi elmeacuteleteacutet noha etimoloacutegiaacuteja hihető eacutes keacutetseacutegtelen teacuteny hogy az egyetlen oacutekori val-laacutesi processzioacute amely teacutenyleg hasonliacutet a Kalendae felvonulaacutesaira az a Navigium Isidis reacutesze volt133

Az ezt megoumlroumlkiacutető szoumlveget Apuleius regeacutenyeacuteben talaacuteljuk amely Aranyszamaacuter vagy Metamorphoses ciacutemen ismert (Metamorphoses XI 8ndash11) Ebben egy uumlnnep leiacuteraacute-saacutet olvashatjuk ami egyeacutertelműen a Navigium Isidis Az uumlnnep fő laacutetvaacutenyossaacutega egy koumlrmenet volt A felvonulaacutes alapvetően komoly az Isis-templom papsaacutega a tekinteacute-lyes hiacutevek vonulnak fel s maguk az egyiptomi istenek is Apuleius megemliacuteti a kutya-fejű Anubist s ez a reacuteszlet mindenkeacutepp hiteles mivel Isis-szenteacutelyekhez kapcsoloacutedoacutean talaacuteltak keraacutemia Anubis-maszkokat134 A komoly koumlrmenet előtt egy vicces jelmezes taacutersasaacuteg halad felvonulaacutesukat Apuleius anteludiumnak nevezi előjaacuteteacuteknak135 melyen isteneknek mitoloacutegiai hősoumlknek is beoumlltoumlztek a reacutesztvevők Az uumlnnep komolysaacutega elleneacutere a jelmezek nevetseacutegesek groteszkek peacuteldaacuteul a daliaacutes Perseust eacutes Pegazust egy oumlregember jaacutetssza el a szamaraacuteval melyre szaacuternyakat erősiacutetettek Nőnek oumlltoumlzoumltt feacuterfiakroacutel is szoacute esik

Apuleius leiacuteraacutesaacuteban az aacutellatmaszkokon kiacutevuumll az uacutejeacutevi felvonulaacutesok minden elemeacutet megtalaacuteljuk A Navigium ndash ellenteacutetben a cirkuszi pompa deorummal ndash neacutepszerű volt aacutem legkeacutesőbb a kultuszok betiltaacutesaacuteval eredeti formaacutejaacuteban maacuter nem volt tovaacutebb gya-korolhatoacute Amennyiben ez inkaacutebb vaacuterosi neacutepuumlnnepeacutely volt mint az Isis-papsaacuteg aacuteltal szervezett szigoruacute liturgiaacuteval rendelkező riacutetus minden tovaacutebbi neacutelkuumll moacuted nyiacutelt raacute hogy a vaacuterosi lakossaacuteg egy maacutesik meacuteg engedeacutelyezett uumlnnep keretei koumlzoumltt tartsa meg tovaacutebbra is Az Apuleius-szoumlveg eacuterteacutekeacutevel szemben felhozhatoacute egyetlen komoly kri-tika a műfajra iraacutenyulhat Az Aranyszamaacuter regeacuteny zsuacutefolva fantasztikus reacuteszletekkel boszorkaacutenyokkal aacutellattaacute vaacuteltozoacute emberekkel mesebeteacutetekkel stb Mivel Apuleius a főhős menekuumlleacuteseacutet Isis istennőre biacutezza eacutes a regeacuteny veacutegkifejlete az Isis-miszteacuteriumok propagandaacutejaacutevaacute alakul ezeacutert van okunk biacutezni benne hogy a szerző hiteles keacutepet nyuacutejt a kultuszroacutel azonban toumlkeacuteletesen biztosak nem lehetuumlnk benne eacutes az anteludiumnak maacutes antik forraacutesa nincs

132 Nilsson 1951a 625 6 jegyzet133 Alfoumlldit taacutemogatoacute szerző peacuteldaacuteul Meslin 1970 44ndash45134 Iosephus Flavius (Ant Iud XVIII 3 4 65ndash80) hiacuteres toumlrteacutenete ahol az ereacutenyes Paulinaacutet kikosa-

razott rajongoacuteja az Isis-templom papjait megvesztegetve szerzi meg akik meggyőzik az asszonyt hogy maga Anubis isten kiacutevaacutenja a szeretőjeacuteveacute tenni fuumlggetlenuumll a toumlrteacuteneti hitelesseacutegtől csak maszkok hasznaacutelataacuteval eacuterthető A pompeii Isis-templom egy freskoacuteja valoacutesziacutenűleg egy papot aacutebraacute-zol Anubis-maszkban Museo Archeologico Nazionale di Napoli (inv 8920) (cat 136) Keacutet teacuteny-leges Anubis-maszk maradt fenn egy hildesheimi agyag Anubis-maszk (Roumlmer und Pelizaeus Mu-seum inv 1585) eacutes a Louvre-ban őrzoumltt famaszkja Utoacutebbi maacutesolata laacutethatoacute az 1 keacutepen

135 Griffiths 1975 173ndash174 megkeacuterdőjelezi hogy volt-e egyaacuteltalaacuten vallaacutesi jelentőseacutege

139

Dionysos seacutertegeteacutesei

Van egy eredezteteacutesi kiacuteseacuterlet mely mellett valoacutejaacuteban nem sok keacutezzelfoghatoacute eacutervet sora-koztatott fel a kutataacutes azonban mellette szoacutel hogy a keacuteső oacutekor szerzői koumlzoumltt kereszteacute-nyek eacutes pogaacutenyok is akadtak akik ezt keacutepviselteacutek E szerint a veacutelemeacuteny szerint a goumlroumlg Dionysos kultusza is hataacutessal lehetett az aacuteltalunk vizsgaacutelt uumlnnepekre Ioacuteanneacutes Lydos a teacuteli napforduloacute koumlruumlli uumlnnepeket egyreacuteszt Kronos eacutes Deacutemeacuteteacuter maacutesreacuteszt Dionysos aacuteldozati cselemeacutenyeiből vezeti le eacutes az atheacuteni falusi Dionysia esemeacutenyeit ideacutezi meg az uumlnnep neveacutenek emliacuteteacutese neacutelkuumll136 Theodoros Balsamoacuten a trulloacutei zsinat kaacutenonjaihoz iacuterott kommentaacuterjaiban a Votaacutet eacutes a Brumaliaacutet Paacuten eacutes Dionysos uumlnnepeinek hiszi valoacute-sziacutenűleg Dionysos goumlroumlg Bromios melleacutekneve teacuteveszti meg137

Az uacutejeacutev eacutes az ősi Dionysos-kultuszok felteacutetelezett kapcsolata a modern kutataacutesban alapvetően kuumlloumlnboumlzik azoktoacutel a hipoteacutezisektől melyeket eddig ideacutezhettem amennyi-ben itt a kapcsolat valoacutejaacuteban eacutertelmezhetetlen a modern neacuteprajzi anyag neacutelkuumll A traacutek teruumlletek teacuteli uumlnnepkoumlrhoumlz koumltoumltt jelmezes neacutepi előadaacutesait kapcsoltaacutek oumlssze neacuteprajz-kutatoacutek a klasszikus Dionysosszal s szinte csak melleacutekesen illesztetteacutek be ebbe a fejlő-deacutesi sorba a Dasios-acta vagy a trulloacutei zsinat adatait138

A Kalendae eacutes Dionysos kultusza koumlzoumltt a rituaacutelis draacutema-előadaacutesokon tuacutel van egy maacutesik pont is ahol kapcsolatot laacutethatunk eacutes ami elkeruumllte eddig a kutatoacutek figyelmeacutet Tudniillik Dionysos bizonyos uumlnnepein szokaacutes volt hogy egy uumlnnepi felvonulaacutes soraacuten a reacutesztvevők szekerekről seacutertegesseacutek a felvonulaacutes neacutezőit A relevaacutens forraacutesok teljes gyűj-temeacutenyeacutet koumlzli Eric Csapo egyszersmind bizonyiacutetva hogy az uumlnnep ahol mindez zaj-lott az atheacuteni (Nagy) Dionysia139 A riacutetus megnevezeacuteseacutere keacutet kifejezeacutes hasznaacutelatos az egyik a ta ex hamaxeacutes jelenteacutese rsquoszekeacuterről toumlrteacutenő dolgokrsquo a maacutesik a pompeia a rsquorituaacutelis felvonulaacutesrsquo jelenteacutesű pompeacute tovaacutebbkeacutepzeacutese140 A kutataacutesban haacuterom Dionysos-uumlnnep neve meruumll fel az esemeacuteny időpontjaacutera az Anthesteacuteria a Leacutenaia eacutes a Dionysia de a korai forraacutesok egyeacutertelműen a Dionysiaacutet preferaacuteljaacutek141

A szokaacutest kisebb reacuteszben a Kr e VndashIV szaacutezadi forraacutesokboacutel ismerjuumlk melyek a bdquosze-keacuterről beszeacutelnirdquo kifejezeacutest seacutertegeteacutes eacutertelemben hasznaacuteljaacutek nagyobb reacuteszben pedig abboacutel a csaacuteszaacuterkori eacutes bizaacutenci lexikografikus irodalomboacutel melynek ceacutelja az előbbi for-raacutescsoport magyaraacutezaacutesa volt Iacutegy peacuteldaacuteul Harpokration Lexikona a tiacutez szoacutenokhoz mely-nek egy szoacutecikkeacuteben a koumlvetkezőket olvashatjuk

paraacutedeacutes beszeacutedek eacutes paraacutedeacutezni ndash seacuterteacutes eacutes seacutertegetni eacutertelemben Deacutemostheneacutes Kteacutesiphoacuteneacutert mondott beszeacutedeacuteben A metaforaacutet a dionysosi felvonulaacutesokroacutel veszi

136 De mensibus IV 158137 PG 137 729138 Dawkins 1906 Anastassiadou 1976139 Csapo 2012140 Csapo 2012 19 bdquoτὰ ἐξ ἁμάξης πομπείαrdquo141 Farnell 1909 211ndash212 Nilsson 1951a 529 2 jegyzet Burkert 1985 229

140

ahol szekerekről seacutertegetteacutek egymaacutest Menandros [iacuterja] a Perinthia [ciacutemű darabjaacute-ban] a kocsikroacutel elhangzoacute egyes paraacutedeacutes beszeacutedek nagyon seacutertők142

A szoacutecikk ciacuteme pompeia ami a pompeacute uumlnnepi felvonulaacutes főneacutevből keacutepződik eacutes etimo-loacutegiailag egyszerűen a pompeacutehoz tartozoacute azzal kapcsolatos dolgokat jelent aacutetvitt eacuterte-lemben azonban seacutertegeteacutest is A szoacutecikk Deacutemostheneacutesnak a ma A koszoruacuteroacutel ciacutemmel ismert beszeacutedeacutere utal mely mind a pompeia eacutes pompeuein főnevet eacutes igeacutet alkalmazta seacuter-tegetni eacutertelemben mind az bdquoex hamaxardquo bdquoszekeacuterről beszeacutelnirdquo kifejezeacutest143

Lukianos Tragikus Zeus ciacutemű szatiacuteraacutejaacuteban is elhangzik a bdquoszekeacuterrőlrdquo kifejezeacutes ehhez az antik kommentaacutetor a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi

A szekeacuterről a Dionysia uumlnnepeacuten az atheacuteniaknaacutel szekeacuteren uumllők sokfeacutelekeacuteppen csuacute-foltaacutek eacutes seacutertegetteacutek egymaacutest A bdquoszekeacuterrőlrdquo szoacutelaacutes tehaacutet alkalmazhatoacute azokra akik seacutertő moacutedon beszeacutelnek144

Egy maacutesik Deacutemostheneacutes-kommentaacutetor magyaraacutezata

paraacutedeacutes beszeacuted seacutertegeteacutes mivel a felvonulaacutesokon (pompeacute) komeacutediaacutezva guacutenyoltaacutek egymaacutestparaacutedeacutes beszeacuted egy szemeacutely eacutelet(moacuted)jaacutera iraacutenyuloacute treacutefa Maacuter tudjuk hogy a fel-vonulaacutesokon egyesek maszkot viselve guacutenyoltaacutek a toumlbbieket mintegy uumlnnepi jaacuteteacutek-keacutent (paizontes) mikoumlzben szekerek vitteacutek őket Innen joumln a koumlzmondaacutes bdquoa szekeacuter-ről seacuterteget engemrdquo145

Csapo tizenhaacuterom szoumlveghelyet vizsgaacutel melyek a nehezen fordiacutethatoacute pompeia szoacute eacutes a bdquoszekeacuterrőlrdquo kifejezeacutes ezen melleacutekeacutertelmeacuteről tanuacuteskodnak146 eacutes meggyőzően bizo-nyiacutetja hogy a szekerekről toumlrteacutenő csuacutefoloacutedaacutes szokaacutesa eredetileg a Nagy Dionysia reacutesze volt Atheacutenban147 Csapo szaacutemaacutera ez azeacutert fontos mert őt az atheacuteni oacutekomeacutedia eredete eacuterdekli a szekeres processzioacute keacutet fő sajaacutetsaacutega a loidoria (rsquoseacutertegeteacutesrsquo rsquogyalaacutezkodaacutesrsquo) eacutes a parrheacutesia (rsquoszoacutelaacutesszabadsaacutegrsquo) az oacutekomeacutedia keacutet legfontosabb műfaji sajaacutetsaacutegaacutet tuumlkroumlzi

142 Harpocration (Kr u II sz) Lexicon in decem oratores Atticos 253 bdquoπομπείας πομπεύειν szoacutecikk πομπείας καὶ πομπεύεινmiddotἀντὶ τοῦ λοιδορίας καὶ λοιδορεῖν Δημοσθένης ἐν τῷ ὐπὲρ Κτησιφῶντος μεταφέρει δὲ ἀπὸ τῶν ἐν ταῖς Διονυσιακαῖς πομπαῖς ἐπὶ τῶν ἁμαξῶν λοιδορουμένων ἀλλήλοιςmiddot Μένανδρος Περινθίᾳmiddot lsquoἐπὶ τῶν ἁμαξῶν εἰσι πομπεῖαί τινες σφόδρα λοίδοροιrsquordquo

143 Deacutemostheneacutes De corona 11 122ndash4144 Scholia ad Luciani Iovem tragicum 44 77 bdquoἐξ ἁμάξηςmiddot ἐν τῇ ἑορτῇ τῶν Διονυσίων παρὰ τοὶς Ἀθηναίοις ἐπὶ ἁμαξῶν καθήμενοι ἔσκωπτον ἀλλήλους καὶ ἐλοιδοροῦντο πολλά παροιμία οὖν ἐκράτησεν ἐπὶ τοῦ ὑβριστικῶς κεχρημένου lsquoτὰ ἐξ ἁμάξηςrsquordquo

145 Scholia ad Demosthenis De corona 40andashb bdquoπομπείαςmiddot τῆς λοιδορίας διὰ τὸ ἐν ταῖς πομπαῖς κωμῳδεῖν ἀλλήλους πομπείαςmiddot τῆς χλεύης τῆς περὶ τὸν βίον ἤδη γὰρ ἔγνωμεν ὡς ὅτι ἐν ταῖς πομπαῖς προσωπεῖά τινες φοροῦντες ἀπέσκωπτον τοὺς ἄλλους ὡς ἐν ἑορτῇ παίζοντες ἐπὶ ἁμαξῶν φερόμενοι ὅξεν καὶ ἡ παροιμία lsquoἐξ ἁμάξης με ὕβριθεινrsquordquo

146 A forraacutesok egy teljesebb listaacuteja Csapo 2012 19ndash25147 Csapo 2012 25

141

az ismert darabok (Aristophaneacutes komeacutediaacutei) nyiacutelt szabadszaacutejuacutesaacuteggal taacutemadnak konk-reacutet neacuteven nevezett szemeacutelyeket A szokaacutes ritualizaacutelt szigoruacutean az uumlnnepre korlaacuteto-zoacutedik tuumlkroumlzi az uumlnnep isteneacutenek Dionysosnak az anarchikus karaktereacutet ugyanak-kor ceacutelja a szociaacutelis kontroll fenntartaacutesa148 Baacuter forraacutesaink Atheacutenra oumlsszpontosulnak a goumlroumlg vilaacuteg maacutes reacuteszeiről is valoacutesziacutenűsiacutethető hasonloacute szokaacutes a Dionysia kapcsaacuten149

Baacuter az időbeli taacutevolsaacuteg a keacuteső antik Kalendaetoacutel hatalmas de laacutetunk paacuterhuzamo-kat kuumlloumlnoumlsen az Asterios aacuteltal leiacutert szekeres koumlrmenet-paroacutediaacuteval Szem előtt kell tar-tanunk hogy a Dionysia riacutetusaacuteban nem maga a keacutet fő motiacutevum az egyedi hanem a paacuterosiacutetaacutesuk A vallaacutesi processzioacutekhoz hasznaacutelt speciaacutelis szekerek hasznaacutelata maacutes uumlnne-pekről is adatolt eacutes a rituaacutelis csuacutefoloacutedaacutes is peacuteldaacuteul aischrologia neacuteven Deacutemeacuteteacuter eleusisi uumlnnepeacutenek a reacutesze volt azonban szekerek neacutelkuumll150 Keacuterdeacuteses hogy aacutethidalhatoacute-e az időbeli szakadeacutek az atheacuteni Dionysia eacutes a keacuteső oacutekori uacutejeacutev koumlzoumltt A harsaacutenyan invektiacutev oacutekomeacutedia a Kr e IV szaacutezadtoacutel olyan meacuterteacutekben aacutetalakul hogy a koumlzeacutep- eacutes uacutejkomeacute-diaacutet akaacuter elteacuterő műfajnak is nevezhetjuumlk ez utoacutebbiak tematikaacutejukban maacuter azonosak a shakespeare-i viacutegjaacuteteacutekkal helyzet- eacutes jellemkomikum egyaraacutent lehet a cselekmeacuteny mozgatoacuterugoacuteja azonban a konkreacutet szemeacutelyek ellen szoacuteloacute invektiacuteva eltűnik A keacuterdeacutes az vajon a megvaacuteltozott illem eacutes az aacutetalakult politikai helyzet (eacutertsd a demokraacutecia veacutege) nem tűrte meg tovaacutebb a komikus agresszioacute koraacutebbi formaacuteit vagy a komikus műfajok belső fejlődeacutese vezetett maacutes iraacutenyba Mindkeacutet magyaraacutezat igaz lehet egyuumltt eacutes kuumlloumln-kuumlloumln is Vallaacutestoumlrteacuteneti szempontboacutel a probleacutema az hogy ha a politika vagy a joacute modor szabaacutelyainak a vaacuteltozaacutesa az ok akkor az invektiacuteva nemcsak a sziacutenpadroacutel hanem a riacutetusboacutel is eltűnhetett miacuteg a maacutesodik esetben a draacutemai műfaj vaacuteltozaacutesa nem eacuterintette a riacutetust

Az előző oldalakon oumlt lehetseacuteges eredezteteacutest ismerhettuumlnk meg oumlt riacutetust amely a kutatoacutek szerint az uacutejeacutevi felvonulaacutes előkeacutepe lehetett egy kelta szarvasuumlnnep a női ruhaacutes zeneacuteszek Roacutema vaacuterosaacuteban a pompa circensis a Navigium Isidis Dionysos teacuteli uumlnnepei a goumlroumlg vilaacutegban ndash mindezek egyuumltt lefedik a Roacutemai Birodalom etnikailag soksziacutenű vilaacute-gaacutet Nem gondolom hogy vaacutelasztanunk kell ezek koumlzoumltt a riacutetusok koumlzoumltt eacutes raacuteboumlkni egyre hogy bdquotesseacutek ez az előzmeacutenyrdquo ellenkezőleg a potenciaacutelis előzmeacutenyek koumlre inkaacutebb noumlvelhető ugyanakkor laacutetni fogjuk hogy a maacuter bemutatott eacutes bemutatandoacute szokaacutesok nem fuumlggetlenek egymaacutestoacutel legalaacutebb a pompa circensis a Navigium Isidis eacutes egyes Dionysos-riacutetusok koumlzoumltt kapcsolatok koumllcsoumlnhataacutesok aacutellapiacutethatoacutek meg Amikor a Kalendae keacuteső antik felvonulaacutesainak eacutes egyeacuteb uumlnnepi szokaacutesainak az előzmeacutenyeit kutatjuk nem csalaacutedfa formaacutejaacuteban kell felvaacutezolnunk az egyes uumlnnepek egymaacutesra hataacute-saacutet hanem haacuteloacutezatkeacutent

A Kalendae keacutesei formaacuteja egy olyan helyzetben joumln leacutetre melyben a hagyomaacutenyos kultuszok toumlbbseacutegeacutet meacuteg gyakoroljaacutek ugyanakkor erős a szinkretizmus eacutes gyorsak a vaacuteltozaacutesok Az Apuleius-regeacuteny Isis-kultuszhoz kapcsoloacutedoacute maskaraacutes koumlrmenet hason-

148 Csapo 2012 26149 Csapo 2012 30 7 jegyzet150 Hegyi 2002 66

142

liacutet legjobban az uacutejeacutevi felvonulaacutesra legalaacutebbis akkor ha az oumlsszehasonliacutetaacutes alapja a koumlzoumls jelmezek szaacutema Azonban neheacutezseacuteget okoz hogy valoacutejaacuteban nehezen tudjuk megfogal-mazni hogy az apuleiusi riacutetus voltakeacuteppen micsoda A regeacuteny Navigium Isidis-uumlnnepe keacutet reacuteszre oszthatoacute melyek azonban nem kuumlloumlnuumllnek el egymaacutestoacutel szigoruacutean van egy komoly reacutesz az Isis-papsaacuteg eacutes a beavatottak reacuteszveacuteteleacutevel istenek maszkjait viselő papokkal eacutes van egy treacutefaacutes jelmezes felvonulaacutes mely előttuumlk halad Mikor Alfoumlldi a Navigiumot kapcsolatba akarta hozni az uacutejeacutevvel nem vaacutelasztotta el egymaacutestoacutel a keacutet reacuteszt tehaacutet nem egy marginaacutelis rituaacuteleacuteroacutel (a vidaacutem maskaraacutekroacutel) aacutelliacutetotta hogy aacutetke-ruumll uacutejeacutev napjaacutera hanem a Navigium egeacuteszeacuteről tette fel hogy valamikeacutepp hataacutest gya-korol az uacutejeacutevre Ezeacutert eacuterveleacuteseacutenek fontos reacutesze volt annak kimutataacutesa hogy a Vota publicaacutehoz kapcsoloacutedoacute eacuteremvereacutesben egyiptomi motiacutevumok jelennek meg151

A koumlrmenet keacutet reacuteszeacutenek egymaacuteshoz valoacute viszonya nem vilaacutegos Apuleius a mulat-saacutegos jelmezesek felvonulaacutesaacutet anteludiumnak nevezi Ezt nem uacutegy kell eacutertelmeznuumlnk hogy a jaacuteteacutek (ludus) előtti felvonulaacutes hanem uacutegy hogy a komoly uumlnnepseacuteg előtti jaacuteteacutek A szoumlveg mely a maga nemeacuteben egyeduumllaacutelloacute megvaacutelaszolatlanul hagy olyan elemi keacuter-deacuteseket hogy mi volt az anteludium szerepe az uumlnnepen hogy egyedi jelenseacutegről van-e szoacute vagy a Navigiumot aacuteltalaacuteban iacutegy uumlnnepelteacutek s veacuteguumll hogy mennyiben realitaacutes eacutes mennyiben fikcioacute hiszen a mű melynek reacutesze műfajilag fantasztikus regeacuteny

A Gwynn Griffiths aacuteltal felsorakoztatott analoacutegiaacutek arra utalnak hogy a treacutefaacutes koumlr-menet nem speciaacutelisan Isishez vagy az egyiptomi teoloacutegiaacutehoz koumltődoumltt152 iacutegy peacuteldaacuteul Heacuteroacutedianosnaacutel talaacutelunk egy szoumlveghelyet amely szerint Magna Mater roacutemai uumlnnepeacuten mindenki olyan jelmezbe oumlltoumlzoumltt amilyenbe akart153 Teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel szin-teacuten fontos hogy Griffiths egyeacutertelmű kapcsolatot laacutet az anteludia eacutes a pompa circensis azon formaacuteja koumlzoumltt ahogy azt Fabius Pictor leiacuterja154 A Navigium egy maacutesik iraacutenyboacutel a Dionysos-uumlnnepekhez is kapcsolhatoacute a koumlzoumls pont a hajoacuteszekeacuter a hajoacute formaacutejuacute kerekeken guruloacute szekeacuter mely Isis Navigiumaacuteboacutel joacutel ismert155 Ennek hasznaacutelata logi-kus egy olyan uumlnnepen mely egy istennő tengerre szaacutellaacutesaacutet uumlnnepli ahol a koumlrmenet ceacutelja a kikoumltő eacutes amely uumlnnep a hajoacutezaacutesi szezon kezdeteacutet jelezte Ennek elleneacutere a hajoacuteszekeret nem Isis kedveacuteeacutert talaacuteltaacutek ki ismert volt Dionysos uumlnnepein is aki egyik fontos miacutetosza reacuteveacuten megjelenhetett mint a tengerről eacuterkező istenseacuteg Philostratos eacutes Aelius Aristides is emliacuteti hogy Dionysost a Dionysiaacuten hajoacute formaacutejuacute kocsi viszi156 Emel-lett ismert neacutegy attikai skyphos-edeacuteny Kr e 500 koumlruumllről melyek hajoacute formaacutejuacute kocsin aacutebraacutezoljaacutek Dionysost azaz Dionysos szobraacutet157 Ez azt jelenti hogy az a haacuterom uumlnnepi szertartaacutes melyet a kutataacutesok a keacuteső oacutekori uacutejeacutevi felvonulaacutesok előzmeacutenyekeacutent tartanak szaacutemon valoacutejaacuteban egymaacutestoacutel sem fuumlggetlenek Mi toumlbb tovaacutebbi uumlnnepi riacutetusokat is felideacutezhetuumlnk melyek hathattak a Kalendae kialakulaacutesaacutera

151 Alfoumlldi 1937b Alfoumlldi 1965ndash1966152 Griffiths 1975 172 Alfoumlldi 1965ndash1966 75 etruszk eacutes goumlroumlg hataacutesokat is felteacutetelez153 Heacuteroacutedianos 1 10 5 bdquoἕκαστός τε ὃ βούλεται σχῆμα ὑποκρίνεταιrdquo Griffiths 1975 172ndash176154 Griffiths 1975 172155 Alfoumlldi 1937b 57ndash58 Alfoumlldi 1965ndash1966 76156 Csapo 2012 28 Philostratos Vitae Sophistarum I 530ndash531 Aelius Aristides 17 6 21 4157 Csapo 2012 28

143

Risus a neveteacutes istene

Az első ezek koumlzuumll egy minden bizonnyal fikcioacutes uumlnnep szinteacuten Apuleius Metamorphoses ciacutemű regeacutenyeacuteben melyet azonban eacuterdemes megvizsgaacutelni annyira pontosan illusztraacutel egy sajaacutetos vallaacutesi eacutelmeacutenyt A regeacuteny 3 koumlnyveacuteben a főhős Lucius egy taacutevoli ismerőseacute-neacutel vendeacutegeskedik egy Hypateacute nevű thessaliai vaacuterosban Egy lakoma utaacuten kapatosan hazafeleacute tartva betoumlrőkkel talaacutelkozik akiket illuminaacutelt aacutellapota elleneacutere is sikeresen kardeacutelre haacuteny Mikor maacutesnap reggel magaacutehoz teacuter reacutemuumllten doumlbben raacute hogy őt bizony ezeacutert gyilkossaacuteggal vaacutedolhatjaacutek Roumlvidesen raacute is toumlr a hatoacutesaacuteg keresztuumllhurcoljaacutek a vaacuteroson be a sziacutenhaacutezba ahol megkezdődik a taacutergyalaacutes a meggyilkoltak letakart hullaacutei mellett sziacutenre leacutepnek a zokogoacute eacutes keacutetseacutegbeesett oumlzvegyek eacutes anyaacutek eacutes Lucius tisztaacuteban van vele hogy az adott helyzetben őt bizony gyilkossaacutegeacutert fogjaacutek halaacutelra iacuteteacutelni Mind-azonaacuteltal nem eacuterti hogy a koumlzoumlnseacuteg a teljes taacutergyalaacutes alatt mieacutert pukkadozik a neveteacutes-től Veacuteguumll vaacutedloacutei leleplezik a hullaacutekat csupaacuten borostoumlmlők voltak Hypateacuteban ugyanis aznap tartottaacutek Risus a neveteacutes isteneacutenek uumlnnepeacutet ennek vaacutelt aacuteldozataacutevaacute Lucius158

Baacuter Risus vagy goumlroumlguumll Geloacutes istenseacuteg előfordul szoumlvegekben159 inkaacutebb alkalmi-lag szuumllető allegoacuteria mint valoacutedi istenalak s az aacutelliacutetoacutelagos hypateacutei uumlnnep is a kutataacutes aacutellaacutespontja szerint fikcioacute tisztaacuten Apuleius talaacutelmaacutenya160 Ennek elleneacutere a Risus-uumlnnep eacutertelmezeacuteseacutenek legkeacutezenfekvőbb uacutetja meacutegis vallaacutestoumlrteacuteneti annak meghataacuterozaacutesa hogy rituaacutelis szempontboacutel mi az uumlnnep eacutertelme A legtoumlbben Luciust egyfajta bűn-bakfiguraacutenak tekintetteacutek akit idegenseacutege kiacutevuumllaacutelloacute volta tesz potenciaacutelis aacuteldozattaacute161 Frangoulidis pontosan fordiacutetva mint az integraacutecioacute riacutetusaacutet eacutertelmezi162 A bűnbakot kiűzik a vaacuterosboacutel eltaacutevoliacutetjaacutek a koumlzoumlsseacutegből miacuteg Lucius uacutetja Miloacutenak a falakon tuacuteli haacutezaacuteboacutel a vaacuteros sziacuteveacutebe a sziacutenhaacutezba vezet Miacuteg a per zajlik Lucius halottkeacutent tekint magaacutera a borostoumlmlők lelepleződeacutese uacutejjaacuteszuumlleteacutes ahogy azt ki is mondja Baacuter a zakla-tott Lucius elmenekuumll megalaacuteztataacutesa helysziacuteneacuteről a vaacuteroslakoacutek nem ellenseacutegesek vele szemben biztosiacutetjaacutek hogy egeacutesz eacuteleteacuteben Risus isten aacuteldaacutesa fogja kiacuteseacuterni eacutes felajaacutenl-jaacutek hogy szobrot emelnek Luciusnak Frangoulidisnak igaza van amennyiben a toumlr-teacutenet leginkaacutebb egy elvadult kolleacutegista beavataacutesi szertartaacutesra hasonliacutet az iskolai rituaacute-leacutek kegyetlenseacutegeacutet eacutes rosszindulatuacute humoraacutet felszorozva tiacutezzel Azonban ennek ellene mond egy teacuteny a toumlrteacutenet fiktiacutev vilaacutegaacuteban Risus isten uumlnnepe adottsaacuteg Luciust előző nap a lakomaacuten figyelmeztetik is raacute mi keacuteszuumll aacutem ő ezt rengeteg baja koumlzepette elfe-lejti A rituaacuteleacute nem Lucius kedveacuteeacutert zajlik ő csupaacuten egy veacuteletlen lehetőseacuteget kiacutenaacutel fel jelenleacuteteacutevel hogy az uumlnnep feacutenyeacutet emelje A harmadik riacutetustiacutepus amellyel azonosiacutetani proacutebaacuteltaacutek Risus uumlnnepeacutet eacuteppen a karnevaacuteli jellegű rituaacutelis draacutema163

Baacuter a hypateacutei Risus-uumlnnep nem leacutetezett az Apuleiusnaacutel leiacutert toumlrteacutenet meacuteg lehet olyasmi ami akaacuter a valoacutesaacutegban is megtoumlrteacutenhetett valahol Az uumlnnepi humor eddig

158 Apuleius Metamorphoses 3 1ndash12159 May 2006 A Risus-uumlnnepről 182 Risus mint isten May 2006 187160 May 2006 188161 P James 1987 87 97 McCreight 1993 Habinek 1990 54162 Frangoulidis 2002163 Robertson 1919

144

előforduloacute formaacutei a szatiacutera a rituaacutelis seacutertegeteacutes voltak de neacutehaacuteny esetben csak annyit tudunk egy-egy uumlnnepről hogy minden megengedett volt amin nevetni lehetett Ezt mondta Libanios a meg nem nevezett edessai uumlnnep kapcsaacuten164 eacutes ezt mondja Heacuteroacutedianos is a roacutemai Magna Mater-uumlnnepről165 Minden tovaacutebbi neacutelkuumll elkeacutepzel-hető hogy egy-egy szerencseacutetlen floacutetaacutesnak valamely isten uumlnnepe Luciuseacutehoz hasonloacute kiacutenloacutedaacutest okozott azonban hogy ez forraacutesainkban megjelenjen arra keveacutes az eseacutely Nem tudom milyen szavakkal lehetne goumlroumlg vagy latin nyelvre fordiacutetani a szemeacutet sziacute-vataacutes kifejezeacutest igazaacuteboacutel meacuteg magyar nyelven sem tudom elegaacutensabb stiacutelusregiszter-ben tolmaacutecsolni a szoacutet azonban Lucius toumlrteacutenete vilaacutegossaacute teszi a korabeli roacutemaiak eacutertetteacutek a leacutenyegeacutet meacuteg ha esetleg nem is volt raacute szavuk

Mieacutert volt eacuterdemes ekkora kiteacuterőt tenni Risus kedveacuteeacutert A keacuteső roacutemai Kalendae kuumlloumlnboumlző formaacutei koumlzoumltt a legfontosabb kapcsoloacuteelemnek a guacutenyt a csuacutefoloacutedaacutest laacutetom egy sajaacutetos karnevaacuteli humort Ez nem egy konkreacutet eacutes a kereszteacutenyseacuteggel kiha-laacutesra iacuteteacutelt uumlnnepből keruumllt aacutet a politikailag semlegesebb Kalendaeba hanem egy olyan dolog volt amely mondhatni benne volt a levegőben Lucius eseteacuteben a humor kegyetlen hiszen a leacutenyege az hogy szaacutemaacutera mind az elkoumlvetett emberoumlleacutes mind a raacute vaacuteroacute halaacutelbuumlnteteacutes teljesen valoacutes hasonloacute ugrataacutest nem ismeruumlnk ami toumlrteacutenetileg is hiteles lenne azonban a sziacutenjaacuteteacutek formai kerete maacuter tipikus a megjaacutetszott rendőri eljaacuteraacutes eacutes biacuteroacutesaacutegi per riacutetusparoacutediakeacutent is felfoghatoacute ami viszont a Kalendae uumlnnep-seacutegein is jelen van Luciust a sziacutenhaacutezba viszik hogy egyfajta spectaculum laacutetvaacutenyossaacuteg legyen azonban a per reacuteszletei a szereplők maacuter egy korrekt roacutemai bűnuumlgyi eljaacuteraacutest miacutemelnek amelyen reacuteszt vesznek a magisztraacutetusok a lictorok minden hangsuacutelyosan roacutemai moacutedra toumlrteacutenik166

Magna Mater uumlnnepe

Előbb maacuter roumlviden emliacutetettem Heacuteroacutedianos egy megjegyzeacuteseacutet a toumlrteacutenetiacuteroacute szerint Roacutema vaacuterosaacuteban Magna Mater uumlnnepeacuten a reacutesztvevők tetszőleges jelmezt oumlltoumlttek Ez a szoumlveghely azeacutert is kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes mert itt meacuteg nagyobb a vidaacutem jelmezbaacutel eacutes a tulajdonkeacuteppeni uumlnnep koumlzoumltti kontraszt mint a Navigium Isidis eseteacuteben Roacutema vaacuterosaacuteban Magna Mater kultusza a pun haacuteboruacutek idejeacuten jelenik meg egy joacuteslat hataacute-saacutera veszik aacutet a kis-aacutezsiai Pessinus vaacuterosaacuteboacutel Kybeleacute helyi tiacutepusaacutenak kultuszaacutet Roacutemaacuteban kezdetektől igyekeztek a roacutemai civilizaacutecioacuteval kompatibilis szoacuterakozaacutesokat is kreaacutelni hozzaacute iacutegy a ludi Megalesiaacutet de ugyanakkor nem tiltottaacutek nem tilthattaacutek meg hogy az istennő etnikailag koumltelezően orientaacutelis szaacutermazaacutesuacute papsaacutega ne az eredeti formaacutejaacute-ban uumllje meg az uumlnnepet A szoacuteban forgoacute tavaszi uumlnnep Attis sirataacutesa melynek csuacutecs-pontja a dies sanguinis a veacuter napja ilyenkor az istennő eunuch papjai a foglalkozaacutesuk embleacutemaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacute korbaacuteccsal melyekre sűrűn aacutellati ujjcsontocskaacutekat roumlgziacutetettek veacuteresre korbaacutecsoltaacutek magukat az istennő oltaacuteraacutenaacutel s ilyenkor keruumllt sor arra is hogy a

164 Libanios Oratio 20 27ndash28 laacutesd a 6 fejezet 72 laacutebjegyzeteacutet165 Heacuteroacutedianos 1 10 5166 Hijmans 2006 19 Az Isis-felvonulaacuteson is feltűnnek fascest hordozoacute lictorok

145

kultuszban papi ciacutemre aacutehiacutetozoacute uacutejoncok ha sikeruumllt kellő oumlnkiacutevuumlleti aacutellapotba jutniuk kihereacutelteacutek sajaacutet magukat A roacutemaiak ugyan tiltottaacutek hogy roacutemai polgaacuter Kybeleacute papja legyen azonban nem akadaacutelyoztaacutek a szertartaacutesok eredeti formaacuteban toumlrteacutenő lebonyo-liacutetaacutesaacutet Attis halaacutelaacutenak uumlnnepe a keleti vilaacutegban gyaacutesznap azonban a II szaacutezadi Roacutemaacute-ban az uumlnnep alatt vidaacutem jelmezbaacutel zajlik

Eacuterdemes Heacuteroacutedianos szoumlvegeacutet teljes terjedelmeacuteben ideacutezni

[Egy Commodus csaacuteszaacuter ellen mereacutenyletet tervező feacuterfi] a koumlvetkezőket talaacutelta ki tavasz kezdeteacuten egy meghataacuterozott napon a roacutemaiak uumlnnepseacuteget rendeznek az istenek anyjaacutenak tiszteleteacutere Ilyenkor szokaacutes a gazdagsaacutegot jelkeacutepező eacuterteacutektaacutergya-kat az uralkodoacutek anyaguk vagy műveacuteszeti kiviteluumlk miatt csodaacutelt kincseit a koumlrme-net soraacuten az istennő szobra előtt vinni Korlaacutetlanul szabad a treacutefaacutelkozaacutes mindenki annak az alakjaacutet oumllti magaacutera akieacutet csak akarja nincs olyan magas meacuteltoacutesaacuteg akit ne lehetne kiguacutenyolni A valoacutesaacuteg ilyenkor uacutegy elkendőzhető hogy az ember koumlnnyen oumlsszeteacutevesztheti az utaacutenzoacutet eacutes az utaacutenzottat Maternus uacutegy veacutelte a mereacutenyletre ez a megfelelő időpont Uacutegy tervezte miutaacuten embereivel testőrnek oumlltoumlzoumltt elvegyuumll-nek a testőroumlk toumlmegeacuteben akik reacuteszt vesznek a felvonulaacuteson Mikoumlzben senki sem figyel raacutejuk vaacuteratlanul megtaacutemadjaacutek eacutes megoumllik Commodust167

A jelmezek viseleacutese hasonloacute mint az Isis-felvonulaacutes eseteacuteben azonban egy uacutej elem-mel kiegeacuteszuumllve szabad kiguacutenyolni az előkelőseacutegeket A jelmezek realisztikusnak tűn-nek hiszen lehetőveacute tenneacutek az oumlsszeeskuumlvőknek hogy elvegyuumlljenek a valoacutedi testőroumlk koumlzoumltt Figyelemremeacuteltoacute hogy a Navigium Isidis felvonuloacutei koumlzoumltt is voltak akik kato-naacutenak illetve vaacuterosi magistratusoknak oumlltoumlztek valamint Asterios katonai felvonulaacutesaacuten is ott vannak az uacutegynevezett doryphorosok ndash Heacuteroacutedianos ugyanezzel a szoacuteval jeloumlli a test-őroumlket A toumlrteacutenetiacuteroacute szoumlvege jelzi hogy egy bizonyos feacutelig profaacuten feacutelig szakraacutelis riacutetus-komplexum a csaacuteszaacuterkorban gyakorlatilag baacutermely uumlnnep kapcsaacuten felbukkanhat

A roacutemai pompae diadalmenet eacutes gyaacuteszmenet

Ha meg akarjuk eacuterteni hogy a sajaacutetos karnevaacuteli humor milyen moacutedon bontakozik ki a roacutemai vallaacutesboacutel eacutes kultuacuteraacuteboacutel időben vissza kell leacutepnuumlnk egy keveset Az uacutejeacutevi fel-vonulaacutes a csaacuteszaacuterkor kezdeteacuten meacuteg nem volt reacutesze sem a Saturnaliaacutenak sem a Kalen-

167 Heacuteroacutedianos I 10 5ndash7 bdquoἮρος ἀρχῇ ἑκάστου ἔτους ὡρισμένης ἡμέρας μητρὶ θεῶν πομπὴν τελοῦσι Ῥωμαῖοιmiddot καὶ πάντα ὅσα παρrsquoἑκάστοις πλούτου σύμβολα κειμήλιά τε βασιλέων ὓλης τε ἢ τέχνης θαύματα τῆς θεοῦ προπομπεύει ἄνετός τε πᾶσι δέδοται ἐξουσία παντοδαπῆς παιδιᾶς ἑκαστός τε ὃ βούλεται σχῆμα ὑποκρίνεταιmiddot οὐδrsquoἔστιν οὓτο μέγα ἢ ἐξαίρετον ἀξιώμα ὃ μὴ παντὶ τῷ βουλομένῳ ἀμφιεσθέντι ὑπάρχει παῖξαί τε καὶ κρύψαι τὴν ἀλήθειαν ὡς μὴ ῥᾳδίως διαγνῶναι τόν τε ὄντα καὶ τὸν μιμούμενον ἔδοξε δὴ τῷ Ματέρνῳ καιρὸς ἐπιτήδειος εἶναι νοεῖς τὸ τὴν ἐπιβουλὴν λαθεῖνmiddot ἤλπισε γὰρ αὐτός τε ἀναλαβὼν τὸ τῶν δορυφόρων σχῆμα καὶ τοὺς σὺν αὐτῷ ὁπλίσας ὁμοίως ἀναμίξας τε τῷ πλήθει τῶν αἰχμοφόρων καὶ τῆς πομπῆς νομισθεὶς μέρος μηδενός τε προφυλαττομένου αἰφνιδίως ἐπιπεσὼν τὸν Κόμμοδον διαχρήσασθαιrdquo (Feheacuter Bence eacutes Kovaacutecs Peacuteter fordiacutetaacutesa)

146

daenak azonban a januaacuter 3-i cirkuszi jaacuteteacutekok miatt sor keruumllt egy pompa circensisre ez utoacutebbi riacutetus a roacutemai vallaacuteson beluumll viszont koumlzeli rokonsaacutegban aacutellt keacutet maacutesik rituaacutelis pompaacuteval melyek talaacuten meacuteg a pompa circensisneacutel is erősebb analoacutegiaacutekat mutatnak az uacutejeacutevi felvonulaacutesokkal ndash ami eleacuteg meglepő hiszen a diadalmenetről (pompa triumphalis) eacutes a temeteacutesi menetről (pompa funebris) van szoacute

A pompa funebris a temeteacutesi menet a haacutezaacuteban felaacutelliacutetott ravataltoacutel vitte az elhunytat a Forum Romanumra ahol legidősebb fia elmondhatta a gyaacuteszbeszeacutedet Ez volt a teme-teacutes nyilvaacutenos reacutesze innen a falakon tuacuteli siacuterhelyhez maacuter csak a szűkebb csalaacuted koumlvette az elhunytat A roacutemaiak megőrizteacutek őseik halotti maszkjait eacutes ezek a viaszmaszkok a temeteacuteseken jutottak szerephez sziacuteneacuteszek maszkkeacutent viselteacutek őket feloumlltoumltteacutek az ősoumlk hivatalaacutehoz illő ruhaacutezatot eacutes iacutegy kiacuteseacuterteacutek a halottat utolsoacute uacutetjaacutera168 Ezt a bizarr rituaacuteleacutet a roacutemaiak szerfelett alkalmasnak eacuterezteacutek arra hogy megőrizze az ősoumlk emleacutekezeteacutet egyszersmind az ő peacuteldaacutejuk koumlveteacuteseacutere buzdiacutetsa a leszaacutermazottakat A Corneliusoknak peacuteldaacuteul temeteacuteseikre a capitoliumi Iuppiter templomaacuteboacutel kellett kikeacuterniuumlk a nagy Scipio Africanus halotti maszkjaacutet169 Vaacuteratlan de a temeteacuteseken is jelen volt a humor Vespasianus csaacuteszaacuter peacuteldaacuteul hiacuteres volt fukarsaacutegaacuteroacutel (ami nem csoda a pazarloacute Nero utaacuten kellett rendbe raknia az aacutellamkincstaacuterat) temeteacuteseacuten az őt megszemeacutelyesiacutető sziacute-neacutesz azt keacuterdezgette hangosan hogy mennyibe keruumllt a gyaacuteszmenet eacutes amikor meg-hallotta hogy tiacutezmillioacute sestertiusba meacuteltatlankodott hogy inkaacutebb adjanak neki egy ezrest eacutes nyugodtan dobjaacutek csak a Tiberisbe170

A tisztelet eacutes a guacuteny kettősseacutege fokozottan volt jelen a diadalmeneteken A koumlztaacutersa-saacutegkorban a triumphus volt a legnagyobb kituumlnteteacutes amit ember eleacuterhetett A pirosra festett arcuacute hadvezeacuter a biacuteborsziacutenű arannyal hiacutemzett toga pictaacuteban a neacutegy loacute vonta quadrigaacuten egyeacutertelműen kileacutepett a heacutetkoumlznapi emberek koumlreacuteből A kutataacutesban csu-paacuten arroacutel van vita hogy a triumphator a rex azaz a kiraacutely vagy pedig Iuppiter isten alteregoacutejaacutevaacute vaacutelik A hatalmas siker maga utaacuten vonja az e vilaacutegi eacutes maacutesvilaacutegi hatalmak irigyseacutegeacutet mely ellen veacutedekezni kell Szaacutemos bajelhaacuteriacutetoacute rituaacuteleacute igyekszik a probleacutemaacutet orvosolni a hadvezeacuter nyakaacuteban bullaacutet visel egy amulettet amit tipikusan a roacutemai fiuacute-gyerekek viseltek nagykoruacutesaacutegukig A szekeacuter alaacute fallikus amulettet erősiacutetettek A vezeacuter moumlgoumltt aacutelloacute rabszolga a Hominem te esse memento szavakat suacutegta a fuumlleacutebe ne feledd hogy ember vagy Nem fogtak feheacuter lovakat a kocsi eleacute mert az akkor teljesen azo-nossaacute vaacutelt volna Iuppiter quadrigaacutejaacuteval Eacutes veacuteguumll a szaacutemunkra legfontosabb a kato-naacutek guacutenydalokat eacutenekeltek a triumphatorroacutel171 Ha a Caesar galliai győzelmei utaacuten tartott diadalmenete tipikus volt akkor elmondhatjuk hogy ezek a guacutenydalok nem takareacutekoskodtak a guacutennyal haacutezassaacutegtoumlreacutes anyagi csőd megengedhetetlen homo-szexuaacutelis kapcsolat szerepeltek a teacutemaacutek koumlzoumltt172 Baacuter hagyomaacutenyosan e guacutenyoloacutedaacutes apotropaikus jellegeacutet szoktuk hangsuacutelyozni mivel az a siker csoumlkkenteacutese reacuteveacuten keacutepes

168 Flower 1996 91ndash127169 Valerius Maximus VIII 15 1 Flower 1996 48170 Suetonius Vespasianus 19171 Koumlves-Zulauf 1995 158ndash179172 Suetonius Caesar 51 A triumfaacutelis humor keacuterdeacuteseacutehez Latham 2016 36 Versnel 1993 136ndash227

147

az irigyseacuteget is csoumlkkenteni nyilvaacutenvaloacutean megvan az a szerepe is amely az atheacuteni Dionysia csuacutefoloacutedaacutesaiban egy koumlzoumlsseacutegi regulatiacutev funkcioacute

A keacutet nagy pompa a funebris eacutes a triumphalis mutat bizonyos paacuterhuzamokat az uacutejeacutevi pompaacuteval a maszkok hasznaacutelata a csuacutefoloacutedaacutes a legfeltűnőbbek Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a diadalmenet itt a riacutetus koumlzpontjaacuteban egy ember aacutell akinek kituumlntetett helyzeteacutet a riacutetus azzal kommunikaacutelja hogy valaki maacutest szemeacutelyesiacutet meg Iuppiter egyes attribuacutetu-mait viseli egyszersmind kiraacutelykeacutent rexkeacutent aacutell a neacutep eleacute Mindkettő a szemeacutely megdi-csőuumlleacuteseacutet fejezi ki azonban mindkeacutet szerep keacutetarcuacute a roacutemai vallaacutes szaacutemaacutera egy ember apoteoacutezisa blaszfeacutemia meacuteg a halott csaacuteszaacuterok consecratioacutejaacutenaacutel is kuumlloumlnbseacuteget tesznek a valoacutedi istenek (deus) eacutes az isteni (divus) uralkodoacutek koumlzoumltt173

A keacuteső antik Kalendae eseteacuteben a megszemeacutelyesiacutetett istenseacuteg Saturnus esetleg kon-taminaacuteloacutedva Ianus alakjaacuteval A Dasios-actaacuteban egyeacutertelműen Saturnust kell eljaacutetszania a kivaacutelasztottnak meacuteghozzaacute Saturnust mint kiraacutelyt Lydos aacutelliacutetaacutesa szerint a VI szaacutezadi Lydiaacuteban maszkos alak szemeacutelyesiacutetette meg Saturnust akit azonban a tanult Lydus kettős arcaacuteroacutel keacutepes volt Ianuskeacutent azonosiacutetani Petrus Chrysologus a Ravennaacuteban utcaacutera vonuloacute istenek koumlzoumltt első helyen Saturnust emliacuteti Maacutes alkalmakkor mintha nem az istenseacuteg hanem az e vilaacutegi uralkodoacute keruumllne az esemeacutenyek koumlzeacuteppontjaacuteba a IV szaacutezadi Antiochiaacuteban iacutegy csuacutefoljaacutek ki Iulianust eacutes talaacuten Amaseaacuteban is egy aacutelcsaacute-szaacuter humoros diacuteszmenete szoacuterakoztatta a koumlzoumlnseacuteget Ezek az esemeacutenyek paacuterhuzamot mutatnak a tradicionaacutelis latin diadalmenettel csak miacuteg ott a guacuteny a csuacutefoloacutedaacutes csupaacuten melleacutekszaacutel addig uacutejeacutevkor ez keruumll a koumlzeacuteppontba annyira hogy az uacutejeacutevi felvonulaacutest akaacuter riacutetusparoacutediaacutenak is tekinthetjuumlk a triumphus paroacutediaacutejaacutenak

A kutataacutesban hosszuacute hagyomaacutenya van azoknak a hipoteacuteziseknek melyek a haacuterom pompa eredeteacutet valamilyen formaacuteban oumlsszekapcsoljaacutek Maguk a roacutemaiak is eacuterzeacutekelteacutek a riacutetusok koumlzoumltti paacuterhuzamokat A maacuter ideacutezett Dionysios Halikarnasseus aacuteltal megőr-zoumltt Fabius Pictor-toumlredeacutek egyeacutertelműen fogalmaz a pompa circensis vidaacutem szatiacuterkaraacute-hoz hasonloacutek laacutethatoacutek az előkelők temeteacutesein is illetve a diadalmeneteken ahol szin-teacuten szokaacutes a guacutenyoloacutedaacutes174

Toumlbbfeacutele moacutedon proacutebaacuteltaacutek toumlrteacutenetileg egymaacuteshoz kapcsolni a roacutemai pompaacutekat a kutataacutesban Mommsen volt az első aki felteacutetelezte hogy a pompa circensis a pompa

173 A divusok isteni kultuszban reacuteszesuumllnek de peacuteldaacuteul a pompa deorumon elkuumlloumlniacutetik a deusokat eacutes a divusokat

174 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom 7 72 12 bdquoεἶδον δὲ καὶ ἐν ἀνδρῶν ταφαῖς ἅμα ταῖς ἄλλαις πομπαῖς προηγουμένους τῆς κλίνης τοὺς σατυριστῶν χοροὺς κινουμένους τὴν σίκιννιν ὄρχησιν μάλιστα δ΄ ἐν τοῖς τῶν εὐδαιμόνων κήδεσινrdquo (Laacutettam a temeteacuteseken is hogy a menet maacutes reacuteszt-vevői koumlzoumltt a ravatal előtt szatiacuternak oumlltoumlzoumltt emberek kara halad sikinnis-taacutencot jaacuterva leginkaacutebb a gazdagok temeteacutesein) Ant Rom 7 72 11 bdquoδηλοῦσι δὲ καὶ αἱ τῶν θριάμβων εἴσοδοι παλαιὰν καὶ ἐπιχώριον οὖσαν Ῥωμαίοις τὴν κέρτομον καὶ σατυρικὴν παιδιάν ἐφεῖται γὰρ τοῖς κατάγουσι τὰς νίκας ἰαμβίζειν τε καὶ κατασκώπτειν τοῦς ἐπιφανεστάτους ἄνδρας αὐτοῖς στρατηλάταις ὡς Ἀθήνησι τοῖς πομπευταῖς τοῖς ἐπὶ τῶν ἁμαξῶν πρότερον ἅμα τοῖς σκώμμασι παροχουμένοις νῦν δὲ ποιήματrsquo ᾄδουσιν αὐτοσχέδιαrdquo (A diadalmeneti bevonulaacutesok is tanuacutesiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak kouml-zoumltt ősi eacutes honos szokaacutes volt a guacutenyos eacutes szatiacuterikus jaacuteteacutek A felvonuloacuteknak ugyanis megengedteacutek hogy guacutenyoloacutedjanak eacutes nevetseacutegesseacute tegyeacutek a legelőkelőbb feacuterfiakat magaacutet a hadvezeacutert is aho-

148

triumphalis zaacuteroacute epizoacutedja volt eredetileg annak a folytataacutesa mely idővel oumlnaacutelloacutesult175 Teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel eacuterdekesebb Versnel hipoteacutezise aki e keacutet felvonulaacutest oumlsszekap-csolja eacutes egy etruszk uacutejeacutevi uumlnnepből vezeti le mely uacutejeacutevi uumlnnep a korai Roacutemaacuteban a ludi Romani jaacuteteacutekaihoz kapcsoloacutedott volna melyeket szeptember koumlzepeacuten tartottak176

Vonzoacute gondolat lenne a keacuteső antik uacutejeacutevi felvonulaacutest olyan roacutemai pompaekboacutel leve-zetni melyek maguk is egy uacutejeacutevi felvonulaacutes szaacutermazeacutekai probleacutemaacutet jelent azonban az időbeli szakadeacutek A diadalmenet mint vallaacutesi riacutetus a koumlztaacutersasaacutegkorhoz koumltődik a csaacute-szaacuterok idejeacuten az egyetlen szemeacutely aki diadalmenetet tarthatott a csaacuteszaacuter a hadvezeacute-rek csupaacuten mint az uralkodoacute kuumlldoumlttei leacutepnek fel az ellenseacuteggel szemben az ő neveacute-ben eacutes őt helyettesiacutetve ezzel a diadalmenet elnyereacuteseacutenek politikai teacutetje megszűnik Tovaacutebbra is rendeznek csaacuteszaacuteri diadalmeneteket ezek Constantinusig toumlbbeacute-keveacutesbeacute őrzik eredeti formaacutejukat Neheacutez elkeacutepzelni hogy egy Roacutema vaacuterosaacuteban rendszertelen időkoumlzoumlkben megrendezett riacutetus direkt moacutedon hathatott egy szokaacutes kialakulaacutesaacutera mely pont Roacutemaacuteboacutel nincs dokumentaacutelva eacutes amelynek első forraacutesai is keacutesőbbiek az utolsoacute szabaacutelyszerűen megrendezett diadalmenetekneacutel Azonban az inspiraacutecioacutet nem csak a pompa triumphalis nyuacutejthatta a maga eredeti formaacutejaacuteban A triumphus melleacute illetve helyettesiacuteteacuteseacutere szaacutemos uacutej rituaacutelis processus joumln leacutetre Maacuter nincs szuumlkseacuteg kuumlloumln-leges tettekre pusztaacuten a csaacuteszaacuter megeacuterkezeacutese egy vaacuterosba triumphaacutelis kuumllsőseacutegeket kap (adventus Caesaris)177 A hadsereg riacutetusai koumlzoumltt kuumlloumlnoumlsen feluumllreprezentaacuteltak vol-tak azok melyek a csaacuteszaacuter eacutes csalaacutedjaacutenak eacutevforduloacuteihoz koumltődtek178 Ezek mind hataacutes-sal lehettek az uacutejeacutevi menetre

A Kalendae Ianuariae forraacutesai egy ponton bizonyosan torzak az egy pogaacuteny Libanioson kiacutevuumll soha senki egy szoacutet sem ejt azokroacutel a riacutetusokroacutel melyeket az aacutellam elismert A fővaacuterosban sor keruumllt egy processio consularisra az uacutejonnan beiktatott konzu-lok tiszteleteacutere179 Antiochiaacuteban Lydus beszeacutel egyreacuteszt a loacutetenyeacutesztők uumlnnepi felvonulaacute-saacuteroacutel maacutesreacuteszt a vaacuteros vezetői is megjelentek a neacutep előtt eacutes az uacutejeacutevi strenaacutekat nyilvaacuteno-san adtaacutek aacutet A katonasaacutegban uumlnnepeacutelyesen meguacutejiacutetottaacutek az eskuumlket ezt tudjuk meacuteg ha a Kalendae forraacutesai hallgatnak is roacutela A Vota publica a csaacuteszaacuter uumldveacuteeacutert toumlrteacutenő uumlnnepeacutelyes fogadalomteacutetelek tovaacutebb zajlanak Ezek a ceremoniaacutelis elemek a forraacutesok-ban szinte teljesen elsikkadnak noha a csaacuteszaacuteri propaganda szaacutemaacutera fontos volt hogy a lehető legnagyobb laacutetvaacutenyossaacutegot nyuacutejtsaacutek Azok a humoros groteszk felvonulaacutesok melyekről tudunk s amelyek tovaacutebbeacuteltek a koumlzeacutepkorban is a hivatalos eacutes uumlnnepeacute-

gyan ezt Atheacutenban a szekeres felvonuloacutek teszik reacutegebben csak guacutenyoloacutedaacutesok koumlzepette vonultak most viszont roumlgtoumlnzoumltt verseket eacutenekelnek) A szekeres felvonuloacutek kifejezeacutes jelenteacuteseacutevel bőveb-ben foglalkozunk a Dionysos seacutertegeteacutesei ciacutemű fejezetben

175 Latham 2016 13 kritizaacutelja ezt a felfogaacutest eacutes a haacuterom pompae eseteacuteben inkaacutebb konvergaacuteloacute fejlő-deacutest felteacutetelez

176 Versnel 1970 255ndash303 A szeptember koumlzepe időben koumlzel esik egy maacutesik maacuter sokat emlegetett eacutevkezdettel az indictioacutes eacutev szeptember eleji vagy 21-i kezdeteacutevel azonban eredeteacutet tekintve a keacutet dolog teljesen fuumlggetlen egymaacutestoacutel

177 MacCormack 1981 17ndash89 Mittag 2009178 Nock 1952179 Mittag 2009

149

lyes szertartaacutesokkal paacuterhuzamosan alakultak ki iacutegy elsődleges formaacutejuk oacutehatatlanul a riacutetusparoacutedia volt Sor keruumllhetett raacutejuk akaacuter a hivatalos uumlnnepseacutegekkel koumlzvetlen kap-csolatban is ndash ahogy laacutettuk ez a roacutemai vallaacutestoacutel nem lett volna idegen ndash de akaacuter azok-toacutel időben eacutes teacuterben elkuumlloumlnuumllve is ndash ezt nem tudjuk megaacutellapiacutetani Mivel ez a felvonu-laacutes spontaacuten oumlnszerveződő ezeacutert reacutesztvevői az aacuteltaluk ismert riacutetusanyagboacutel szabadon csemegeacutezhettek beemelve baacutermit amit a helyzethez illőnek talaacuteltak Az aacutellam oumlssze-omlaacutesa nyugaton keleten pedig a teljes krisztianizaacuteloacutedaacutesa eltoumlroumllte a hivatalos aacutellami ceremoacuteniaacutekat azonban a komikus felvonulaacutesok tovaacutebb eacutelhettek

Tovaacutebbi analoacutegiaacutek dramatizaacutelt eacutes megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutesek

Baacuter az eddig ismertetett riacutetusok alkalmasak raacute hogy araacutenylag teljes keacutepet adjanak arroacutel a vallaacutesi haacutetteacuterről mely a keacuteső antik Kalendae fejlődeacuteseacutet formaacutelhatta leacutetezett neacutehaacuteny tovaacutebbi szokaacutes melyekről joggal felteacutetelezhetjuumlk hogy hataacutessal lehettek a Kalendae jelmezes felvonulaacutesaira s amelyek megvilaacutegiacutetjaacutek a karnevaacuteli szellemiseacuteg egy sajaacutetos aspektusaacutet Tudniillik a roacutemai kultuacuteraacuteban eacutes az annak a hataacutesa alatt aacutelloacute goumlroumlg teruumlle-teken ismert volt egy szituaacutecioacute ahol emberek rutinszerűen istenek jelmezeiben leacuteptek fel meacutegpedig az amphiteaacutetrum homokjaacuteban

Maacuter szoacuteba keruumllt hogy az amphitheatrumi produkcioacutek egyeacutertelmű rituaacutelis gyoumlke-rekkel biacutertak eacutes kifejezetten koumltődtek a Saturnaliaacutehoz A szcenizaacuteltsaacuteg illetve kimon-dottan az istenek megjeleniacuteteacutese reacuteszben a kiveacutegzeacutesek dramatizaacutelaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg reacuteszben a lebonyoliacutetoacute szemeacutelyzet oumlltoumltte fel istenek attribuacutetumait iacutegy a halottak meg-vizsgaacutelaacutesa majd a testek eltaacutevoliacutetaacutesa a leacutelekvezető Mercurius eacutes az alvilaacuteg isteneacutenek Dis paternak a feladata volt180 A szcenizaacuteltsaacuteg meacuteg erőteljesebben jelentkezett a kiveacuteg-zeacutesek eseteacuteben A roacutemai biacuteroacutesaacutegokon a halaacutelbuumlnteteacutes egy formaacuteja volt az ad bestias iacuteteacute-let mely neve szerint vadaacutellatok aacuteltal szeacutetteacutepeteacutest jelentett a gyakorlatban a kiacutenhalaacutel vaacuteltozatos formaacuteit ami csak a laacutetvaacutenyossaacutegok szervezőinek beteg fantaacuteziaacutejaacutetoacutel tellett Ezekre a kiveacutegzeacutesekre rendszerint deacutelidőben keruumllt sort mivel az amphitheatrumok programjaacuteban a gladiaacutetori viadalokhoz keacutepest maacutesodrendűek voltak mert itt a gladiaacute-torok harcaacutenak leacutenyege a kuumlzdelem veacutegeredmeacutenyeacutenek kiszaacutemiacutethatatlansaacutega hiaacuteny-zott Nem keveacutes esetben a kiveacutegzeacutes koumlzismert mitoloacutegiai jelenetek előadaacutesaacuteval kapcso-loacutedott oumlssze Tertullianus leiacuterja hogy laacutetott valakit akit Herculeskeacutent eacutelve eacutegettek el181 Roacutemai Szent Kelemen levele Danaidaacutek eacutes Kirkeacutek moacutedjaacutera maacutertiacuterhalaacutelt halt kereszteacuteny

180 Kyle 1998 156ndash157 a megszemeacutelyesiacutetett istenek jelenleacuteteacutenek fő forraacutesai Tertullianus Apologia 15 4ndash5 (PG 1 257ndash536) (Mercurius mint psychopompos) eacutes Tertullianus Ad nationes I 10 47 (PG 1 560ndash680) Dis pater Baacuter Tertullianus a gladiaacutetor szoacutet hasznaacutelja Kyle felteacutetelezi hogy a kiveacutegzett bűnoumlzők tetemeinek eltaacutevoliacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A larva-deacutemonok megjeleniacuteteacutese Seneca Apocolocyn-tosis 9 3 Commodus csaacuteszaacuter Mercuriuskeacutent leacutepett fel az amphitheatrumban Cassius Dio 73 17 3ndash4 Baacuter a tudomaacutenyban araacutenylag elfogadott egy etruszk tiacutepusuacute kalapaacutecsot hordozoacute Charon je-lenleacutete ennek egyetlen szoumlvegszerű alapja Tertullianus megjegyzeacutese Dis pater kalapaacutecsaacuteroacutel Kyle 1998 157 172 10 jegyzet

181 Coleman 1990 44 Tertullianus Apologia 15 4 (PG 1 257ndash536)

150

nőkről iacuter ndash ez itt egyeacutertelműen a kiveacutegzeacutes moacutedjaacutera utal182 Azokat az eacuteszak-afrikai keresz-teacuteny maacutertiacuterokat akik koumlzoumltt Perpetuaacutet eacutes Felicitast halaacutelra iacuteteacutelteacutek Saturnus papjainak illetve Ceres papnőinek akartaacutek oumlltoumlztetni amit ők visszautasiacutetottak183 Az előadandoacute miacutetosz nem okvetlenuumll kapcsoloacutedik a kitalaacutelt halaacutelnemhez iacutegy peacuteldaacuteul Daedalus lezu-hanhat a magasboacutel ellenteacuteteacutere fordiacutetva a miacutetosz befejezeacuteseacutet de akaacuter medve is szeacutet-marcangolhatja184 Coleman a jelenseacutegről iacuterott kivaacuteloacute elemzeacuteseacuteben kiemel keacutet vallaacutesi riacutetust melyek kapcsolatban aacutellhatnak a roacutemai laacutetvaacutenyossaacutegok ezen riasztoacute formaacutejaacute-val eacutes amelyek teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel is relevaacutensak Az egyik a szcenizaacutelt kiveacutegzeacutesek hasonloacutesaacutega a bűnbakrituaacuteleacutekkal s a goumlroumlg bűnbak (pharmakos) azon definiacutecioacutejaacuteval melyet Jan Bremmer adott a teacutemaacuteroacutel iacuterott monograacutefiaacutejaacuteban A goumlroumlg vallaacutesban a bűn-bak kiűzeacutese szeacuteles koumlrben elterjedt szertartaacutes volt akaacuter eacuteves rendszeresseacuteggel gyako-rolt riacutetuskeacutent valamely uumlnnephez kapcsoloacutedva akaacuter a koumlzoumlsseacuteg egy kriacutezishelyzeteacutere adott vaacutelaszkeacutent ndash eacutes jelen volt a miacutetoszban is A miacutetoszban a bűnbak valoacutedi eacuterteacuteket keacutepvisel lehet a kiraacutely vagy a kiraacutely fia185 A valoacutesaacutegos bűnbak eacuterteacutektelen a polisz szem-pontjaacuteboacutel nyomoreacutek szegeacuteny bűnoumlző koldus akit azonban a riacutetus soraacuten időlege-sen eacuterteacutekesnek mutatnak be Ugyanez mondhatoacute el a vadaacutellatok eleacute vetett halaacutelraiacuteteacutel-tekről ndash Plutarchos szavai szerint az ostoba embert megteacuteveszti a halaacutelraiacuteteacutelt pompaacutes ruhaacuteja186 Ezek a fajta kiveacutegzeacutesek a Roacutemai Birodalom egeacutesz teruumlleteacuten ismertek voltak baacuter az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesnak ilyen meacuterteacutekben spektaacutekulummaacute alakiacutetaacutesa kimondottan roacutemai specialitaacutes gyorsan terjedt a meghoacutediacutetott teruumlleteken eacutes a filoloacutegusok aacuteltal civi-lizaacuteltabbnak remeacutelt goumlroumlgoumlk eacuteppoly lelkes rajongoacuteivaacute vaacuteltak akaacuter a roacutemai plebs187 Az amphiteaacutetrumok veacuteres programja nem volt fuumlggetlen a teacuteli uumlnnepektől A roacutemaiak tisztaacuteban voltak vele hogy a gladiaacutetori kuumlzdelmek minden veacuteres profanitaacutesuk elleneacutere egy vallaacutesi rituaacuteleacuteboacutel erednek Livius szerint az első gladiaacutetori jaacuteteacutekokat Kr e 264-ben rendezte egy bizonyos Brutus Scaeva halott apja tiszteleteacutere188 Az ehhez hasonloacute teacuteny-legesen az emberaacuteldozattal hataacuteros jaacuteteacutekok megnevezeacutese munus A gladiaacutetori jaacuteteacutekok koumlzoumltt egy volt amely egy istenseacuteg uumlnnepeacutehez kapcsoloacutedott eacutes ez a Saturnusnak ajaacuten-lott decemberi munus melyet forraacutesaink is egyfajta emberaacuteldozatnak tekintenek erről a Dasios-acta bemutataacutesakor maacuter beszeacuteltem189 Nem tudni hogy Saturnus isten alapter-meacuteszeteacutenek kegyetlenseacutege egykori emberaacuteldozatok emleacutekeacutet őrzi-e ahogy az antik szer-zők hitteacutek vagy ez is csak miacutetosz Azonban amikor Saturnusszal olyan idegen istene-ket azonosiacutetottak akik eseteacuteben az emberaacuteldozatok leacutete nem csupaacuten taacutevoli emleacutek vagy legenda akkor ezzel megerősiacuteteacutest kapott a latin isten ambivalenciaacuteja is A karthagoacutei Barsquoalt Saturnusszal azonosiacutetjaacutek eacutes bizonyiacutethatoacutenak laacutetszik hogy az amphitheatrumi

182 Coleman 1990 65183 Coleman 1990 66184 Coleman 1990 63 69185 Bremmer 1983 Ogden 1997186 Coleman 1990 70 Plutarchos Mor 554b187 Bomgardner 2000 192 Keleten kevesebb amphitheatrum van de ennek az oka hogy az ilyen jaacute-

teacutekokat reacuteszben maacutes eacutepiacutetmeacutenyekben bonyoliacutetottaacutek ahogy azt Louis Robert bizonyiacutetotta188 Valerius Maximus 2 4 7 Bomgardner 2000 32189 Ausonius Ecloga 23 De feriis romanis 33ndash37 Bomgardner 2000 196

151

kiveacutegzeacuteseket a helyi lakossaacuteg az emberaacuteldozatok megfelelő poacutetleacutekaacutenak tekintette Afri-kaacuteban kapcsolat mutathatoacute ki a Saturnus-szenteacutelyek eacutes az amphitheatrumok koumlzoumltt190 eacutes felteacuteteleztek hasonloacutet a keltaacutek fejkultusza eacutes a gladiaacutetori jaacuteteacutekok koumlzoumltt is191 Nem-csak teacuterben hanem időben is eacuterintkezik a Kalendae kialakulaacutesi idejeacutevel a gladiaacute-tori jaacuteteacutekokat Konstantin toumlrveacutenyben tiltja meg elmeacuteletileg csupaacuten az uacutegynevezett venatioacutek felfegyverzett emberek aacutellatokkal valoacute kuumlzdelme maradhatna fenn de ahogy szaacutemos maacutes toumlrveacuteny eseteacuteben is eleacuteg egyeacutertelmű bizonyiacuteteacutekok szoacutelnak mellette hogy ezek az attrakcioacutek csak hosszuacute eacutevtizedek muacuteltaacuten szűntek meg192

Mindez azt jelenti hogy az amphitheatrumok laacutetvaacutenyossaacutegai elvben hathattak a kialakuloacuteban leacutevő Kalendae szokaacutesaira azonban az maacuter keacuterdeacuteses hogy szuumlkseacuteges-e kapcsolatot laacutetnunk a kettő koumlzoumltt Coleman 1990-ben főleg Weinstock tanulmaacutenyaacutera taacutemaszkodott a Dasios-acta eacutertelmezeacuteseacuteben aki viszont meacuteg sok szempontboacutel frazeriaacute-nus moacutedon aacutellt a szoumlveghez eacutes ebben az eacutertelmezeacutesi mezőben a puumlnkoumlsdi kiraacutely leacutenye-gileg azonos a bűnbakkal Azonban ha elvetjuumlk a frazeri interpretaacutecioacutet marad-e baacutermi jogalapunk hogy az uacutejeacutevi felvonulaacutes vidaacutem maszkos felvonuloacuteit kapcsolatba hozzuk meacutegoly taacutevolroacutel is a bűnbak figuraacutejaacuteval

Uacutegy gondolom a vaacutelasz igen baacuter a kapcsolat indirekt A Kalendae humora karne-vaacuteli jellegű eacutes egyik fő forraacutesa az eacuterteacutekes eacutes eacuterteacutektelen felcsereacuteleacutese az eacuterteacutekes eacuterteacutekte-lenkeacutent valoacute reprezentaacutelaacutesa eacutes az eacuterteacutektelen eacuterteacutekkel valoacute felruhaacutezaacutesa ami a kuumlloumln-boumlző riacutetusokban sokfeacutele moacutedon manifesztaacuteloacutedhat A Kalendae reacutesztvevői kiguacutenyoltaacutek az aacutellamhatalmat akaacuter magaacutet a csaacuteszaacutert vagy az isteneket is ezt azonban nem terv-szerű politikai taacutemadaacutes formaacutejaacuteban tetteacutek hanem egy olyan felvonulaacutes soraacuten mely-nek folyamaacuten sajaacutet magukboacutel is csuacutefot űztek akaacuter olyan extreacutem moacutedon megalaacutezoacute for-maacuteban mint hogy nőnek oumlltoumlztek Ugyanezt figyelhetjuumlk meg meacuteg egyeacutertelműbben a Saturnalia kiraacutelyaacutenak parancsaiban is ahogy Lukianos bemutatja a szokaacutest az utasiacutetaacute-sok kiacutenosak eacutes megalaacutezoacutek eacutes a dominaacuteloacute eacuterzelmek a kaacuteroumlroumlm eacutes a megkoumlnnyebbuumlleacutes hogy mindez valaki maacutessal toumlrteacutenik Mindebben viszont a karnevaacuteli felvonulaacutes bizo-nyos rokonsaacutegot mutat a megalaacutezoacute ceacutelzatuacute buumlnteteacutesekkel toumlrteacutenjenek akaacuter az amphi-theatrumban akaacuter azon kiacutevuumll Ezek a buumlnteteacutesek toumlbb esetben a rituaacutelis processzioacute formaacutejaacutet oumlltik a nyilvaacutenos megszeacutegyeniacuteteacutes iacutegy a diadalmenet ellenteacutetpaacuterjaacutevaacute vaacutelik

Mikor az első triumviraacutetus egyik tagjaacutet Marcus Licinius Crassust megoumllteacutek a paacuterthu-sok elleni hadjaacuterataacuten Plutarchos szavai szerint

32 Szureacutena Crassus fejeacutet eacutes kezeacutet elkuumlldte Huumlroacutedeacuteszhoz Armeniaacuteba de Szeleukiaacuteba kuumlldoumltt hiacuternoumlkoumlkkel azt a hiacutert terjesztette hogy Crassust eacutelve viszi magaacuteval eacutes treacutefaacutes diacuteszmenetet rendezett amelyet seacutertő szaacutendeacutekkal triumphusnak nevezett el Caius Paccianust az egyik hadifoglyot aki leginkaacutebb hasonliacutetott Crassushoz kiraacutelynői ruhaacuteba oumlltoumlztette eacutes kioktatta hogy hallgasson a Crassus eacutes imperator neacutevre ha iacutegy

190 Bomgardner 2000 196 Le Glay 1966 313 460 Picard 1948191 Bomgardner 2000 196 Piganiol 1923 62192 Kyle 1998 55 Bomgardner 2000 201 a gladiaacutetori jaacuteteacutekok maacuter a III szaacutezad veacutegeacuten joacuteval a toumlrveacute-

nyi tiltaacutes előtt kezdenek eltűnni helyuumlkoumln viszont megjelennek a szinteacuten eacuteletveszeacutelyes venatioacutek

152

szoacuteliacutetjaacutek majd loacutera uumlltetve vitte magaacuteval előtte tevehaacuteton kuumlrtoumlsoumlk eacutes neacutehaacuteny lictor ment vesszőnyalaacutebjaikon erszeacutenyek csuumlngtek eacutes a baacuterdokon frissen levaacutegott roacutemai fejek Szeleukiai zeneacutesz hetairaacutek traacutegaacuter komikus dalokat eacutenekeltek Crassus elpu-hultsaacutegaacuteroacutel eacutes gyaacutevasaacutegaacuteroacutel s a laacutetvaacutenyt mindenki baacutemeacuteszkodva neacutezte veacutegig193

Baacuter Szureacutena paacuterthus hadvezeacuter de a riacutetus amelyet a halott ellenseacuteg kiguacutenyolaacutesaacutera ki-oumltoumll tisztaacuten roacutemai a legaproacutebb reacuteszletig eacutes Szureacutena eacuteppuacutegy eacuterti mint a toumlrteacutenetet le-jegyző goumlroumlg Plutarchos

A Kalendae eseteacuteben a guacuteny nem szemeacutelyre iraacutenyul Az eacuterteacutekes eacuterteacutektelenkeacutent meg-jeleniacuteteacutese eacutes vice versa oumlnmagaacuteban a ceacutel iacutegy lehet az uumlnnep reacutesze a hatalom kicsuacute-folaacutesa a szent riacutetusok parodizaacutelaacutesa vagy akaacuter az istenek nevetseacutegesseacute teacutetele Mindezt oumlsszegezhetjuumlk uacutegy hogy az uumlnnepen a norma megseacuterteacutese vaacutelik normaacutevaacute Mikor az egyhaacutezatyaacutek a reacutesztvevők szemeacutere vetik hogy tetteik szeacutegyenletesek eacutes megveteacutesre meacutel-toacutek akaacuter el is hihetjuumlk nekik hogy az uumlnnepi teveacutekenyseacutegek maacutes napokon valoacuteban szeacute-gyenletesnek szaacutemiacutetottak volna Azonban ahogy Libanios megfogalmazza a Kalendae uumlnnepeacutevel kapcsolatban nincs helye a megbaacutenaacutesnak baacutermi is toumlrteacutenjen az az uumlnnep beteljesiacuteteacutese A Kalendae ezen filozoacutefiaacutejaacutenak szuumlkseacutegszerű beteljesiacuteteacutese ha a reacutesztve-vők sajaacutet magukat is szeacutegyenletes helyzetbe hozzaacutek

A heacutetkoumlznapi eacuteletben a megszeacutegyenuumlleacutes legextreacutemebb formaacutejaacutet a biacuteroacutei iacuteteacuteletet koumlvető buumlnteteacutesek jelentik Az uumlnnepeken hasznaacutelt szekeacuter melynek utasai a baacutemeacutesz-kodoacutekat csuacutefoltaacutek pontos inverzei annak a kocsinak melyen a megszeacutegyeniacuteteacutesre iacuteteacutelt bűnoumlsoumlket vitteacutek koumlrbe a vaacuteroson hogy maacutesok csuacutefolhassaacutek őket194

Az uacutejeacutevi felvonulaacutes reacutesztvevői akaacuter katonaacutek is női ruhaacuteban szaacutelltak fel e szekerekre ndash ugyanez a heacutetkoumlznapokban suacutelyos megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutes is lehetett Szent Sergius eacutes Bacchus passioacuteja keacutet katonamaacutertiacuter sorsaacutet mutatja be A szoumlveg szerint a keacutet katona Galerius seregeacuteben szolgaacutelt mikor kereszteacuteny voltuk lelepleződoumltt szaacutemos kiacutenzaacutes utaacuten mindkettőjuumlket kiveacutegezteacutek A toumlrteacutenetnek van egy szokatlan momentuma a maacuter-

193 Plutarchos Crassus 32 bdquoὉ δὲ Σουρήνας τὴν κεφαλὴν τοῦ Κράσσου καὶ τὴν χεῖρα πρὸς Ὑρώδην ἔπεμψεν εἰς Ἀρμενίαν αὐτὸς δὲ διαδοὺς λόγον ὑπrsquo ἀγγέλων εἰς Σελεύκειαν ὡς ζῶντα Κράσσον ἄγοι παρεσκεύαζε πομπήν τινα γελοίαν ὕβρει προσαγορεύων θρίαμβον ὁ μὲν γὰρ ἐμφερέστατος Κράσσῳ τῶν αἰχμαλώτων Γάιος Πακκιανός ἐσθῆτα βασιλικὴν γυναικὸς ἐνδὺς καὶ διδαχθεὶς Κράσσος ὑπακούειν καὶ αὐτοκράτωρ τοῖς καλοῦσιν ἐφrsquo ἵππου καθήμενος ἤγετοmiddot πρὸ αὐτοῦ δὲ σαλπιγκταὶ καὶ ῥαβδοῦχοί τινες ὀχούμενοι καμήλοις εἰσήλαυνονmiddot ἐξήρτητο δὲ τῶν ῥάβδων βαλάντια καὶ περὶ τοὺς πελέκεις πρόσφατοι κεφαλαὶ Ῥωμαίων ἀποτετμημέναι κατόπιν δrsquo εἵποντο Σελευκίδες ἑταῖραι μουσουργοί πολλὰ βωμολόχα καὶ γελοῖα διrsquo ᾀσμάτων εἰς θηλύτητα καὶ ἀνανδρίαν τοῦ Κράσσου λέγουσαι ταῦτα μὲν οὖν πάντες ἐθεῶντοrdquo

194 Malalas II 1-ben talaacutelkozhatunk első iacutezben ilyen megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutessel baacuter nem reaacutelis szituaacute-cioacuteban hanem egy racionalizaacutelt miacutetoszban Heacutelios mint Egyiptom fiktiacutev kiraacutelya vezeti be hogy a haacutezassaacutegtoumlrő nőket egy megszeacutegyeniacutető pompeacute főszereplőjekeacutent vezesseacutek koumlrbe az emberek koumlzoumltt Malalas VI szaacutezadi kroacutenikaacuteja egy maacutesik buumlnteteacutesi forma első emliacutetője is a legyőzoumltt ellenseacuteg fe-jeacutet rendszeresen laacutendzsahegyre tűzve teszik koumlzszemleacutere iacutegy toumlrteacutenik a koumlnyvuumlnk 8 fejezeteacuteben szerephez jutoacute Brennus gall kiraacutellyal is E buumlnteteacutesi formaacutek megjeleneacutesei a szoumlvegben bizonyiacutetjaacutek hogy a Malalas-kroacutenika keletkezeacutese koraacuteban illetve forraacutesai keletkezeacutesekor az VndashVI szaacutezadban maacuter gyakoriak voltak

153

tiacuter katonaacutekat női ruhaacuteban vonultatjaacutek fel bajtaacutersaik előtt Ez a mozzanat kelthette fel John Boswell figyelmeacutet aki egy 1994-es koumlnyveacuteben az oacutekortudomaacuteny talaacuten legbizar-rabb vaacutellalkozaacutesaacuteba fogott tudniillik megkiacuteseacuterelte bebizonyiacutetani hogy a korai keresz-teacuteny egyhaacutez ismerte a homoszexuaacutelis haacutezassaacutegot Ez a caacutefolatot nem nagyon igeacutenylő elmeacutelet felkeltette az eacuterdeklődeacutest a passioacute iraacutent eacutes David Wood 1997-es tanulmaacutenyaacute-ban meggyőzően magyaraacutezta a furcsa jelenetet195 Eszerint Sergius eacutes Bacchus szenve-deacutestoumlrteacutenete toumlrteacutenetileg hiteltelen viszont szerzőjuumlk egy olyan hagiograacutefiai szoumlvegre taacutemaszkodott mely a Iulianus alatt maacutertiacuterhalaacutelt halt Iuventinus eacutes Maximinus toumlrteacute-neteacutet oumlroumlkiacutetette meg akikről tudjuk hogy valoacuteban ezzel a buumlnteteacutessel suacutejtottaacutek őket Meacuteg egy hasonloacute esetet ismeruumlnk Zosimos Nova Historiaacuteja szerint Iulianus egy győz-tes csata utaacuten a csataacuteban megfutamodoacute teljes lovassaacutegaacutet suacutejtotta azzal a buumlnteteacutessel hogy női ruhaacuteban kellett elvonulniuk taacutersaik előtt Ez a buumlnteteacutes valoacutejaacuteban kegyelem hiszen a csata soraacuten toumlrteacutenő megfutamodaacutes buumlnteteacutese halaacutel kellett volna legyen azon-ban a csaacuteszaacuter a győzelemre tekintettel megkegyelmezett a dezertőroumlknek Wood ezt a sajaacutetos buumlnteteacutesi moacutedot kimondottan Iulianus csaacuteszaacuter szemeacutelyeacutehez koumlti eacutes az ő sze-meacutelyes hozzaacuteaacutellaacutesaacuteboacutel vezeti le Mikor a galliai leacutegioacutek csaacuteszaacuterraacute kiaacuteltottaacutek ki szuumlkseacuteg lett volna valamire amit koronakeacutent hasznaacutelhatnak A katonaacutek azt ajaacutenlottaacutek hogy Iulianus feleseacutegeacutenek egy diadeacutemjaacutet hasznaacuteljaacutek azonban ő nem tudta raacutevenni magaacutet hogy akaacuter egyszeri alkalommal is női eacutekszert viseljen iacutegy veacuteguumll egy katona torqueseacutevel koronaacuteztaacutek meg

Iulianus uacutegy tűnik kuumlloumlnoumlsen eacuterzeacutekeny volt a nemnek megfelelő ruhaacutezat viseleacute-seacutere inkaacutebb mint katonaacutei akik megkoronaacuteztaacutek volna egy női diadeacutemmal azonban a női ruhaacutenak mint buumlnteteacutesnek nem lett volna eacutertelme ha nem rendkiacutevuumll megalaacutezoacute a katonaacutek szaacutemaacutera eacutes ezek az esetek nem peacuteldaacutetlanok baacuter hasonloacute esetekkel majd keacutesőbb a bizaacutenci koumlzeacutepkorban talaacutelkozunk196 Talaacuten valoacuteban Iulianus volt az első aki ezt buumlnteteacuteskeacutent is alkalmazta azonban a kor amikor tette a IV szaacutezad koumlzepe kulcs-fontossaacuteguacute időszak az uacutejeacutevi riacutetusok kialakulaacutesaacuteban A karnevaacuteli logika toumlkeacuteletes peacutel-daacuteja amikor a reacutesztvevők azt teszik az uumlnnepen oumlnkeacutent ami a heacutetkoumlznapokban rend-kiacutevuumll megalaacutezoacute lett volna

Van meacuteg egy forraacutes ami tovaacutebb bonyoliacutetja a toumlrteacutenetet A birodalom hataacuter menti pro-vinciaacuteiboacutel a Duna menti teruumlletekről eacutes Germaniaacuteboacutel szaacutemosan keruumlltek elő olyan sisa-kok melyek a teljes fejet koumlrbevetteacutek eacutes arcreacuteszuumlk szoborszerűen kidolgozott emberi arcot aacutebraacutezolt Ilyenek maacuter az I szaacutezadboacutel is ismertek Funkcioacutejuk keacuterdeacuteses mivel a szemnek vaacutegott reacutes csak szem meacuteretű iacutegy nagyon korlaacutetozott kilaacutetaacutest biztosiacutetott viselő-jeacutenek s iacutegy neheacutez elkeacutepzelni hogy valoacutedi csataacuteban viselhetteacutek Mivel Arrhianos Hippika Gymnasia ciacutemű iacuteraacutesaacuteban beszeacutel ilyen maszkokroacutel iacutegy felmeruumll a lehetőseacuteg hogy a mű

195 Wood 1997196 Guilland (1966 304ndash305) hoz toumlbb peacuteldaacutet XI szaacutezad Glykas 594 Kedreacutenos II 549ndash550 I Kom-

neacutenos Manueacutel alatt Nikeacutetas 256 majd 1264-ben is Pachymereacutes I 240 Mindezekben az esetek-ben a veacutetkeseket akik mindig katonaacutek a hippodromban vezetik a neacutep eleacute a megszeacutegyeniacutető női ruhaacuteban

154

ciacutemeacutet adoacute lovas katonai gyakorlatokon viselteacutek197 Ezeknek a maszkoknak koumlruumllbe-luumll huacutesz szaacutezaleacuteka női arcot aacutebraacutezol A kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem mindig egyeacutertelmű mivel csakis a hajviselet eacutes az eacutekszerek alapjaacuten volna lehetseacuteges Robinson Russel azt felteacute-telezte hogy a maszkok amazonokat aacutebraacutezolnak s ilyen moacutedon ezek is lehettek egy katonai gyakorlat ndash egy nagyszabaacutesuacute eacutes kisseacute extravagaacutens gyakorlat kelleacutekei198 A dolog nem elkeacutepzelhetetlen irodalmi forraacutesokboacutel is ismert a Lusus Troiae a troacutejai jaacuteteacutekok melyeket kuumlloumlnfeacutele szakraacutelis esemeacutenyekhez kapcsoloacutedva adtak elő (csaacuteszaacuteri temeteacute-sek templomalapiacutetaacutesok) a reacutesztvevők nemes ifjak akik a katonai szolgaacutelathoz meacuteg fiatalok voltak eacutes akik a jaacuteteacutekokon lovas tudaacutesukat mutathattaacutek be bonyolult manő-verek koumlzoumls előadaacutesaacuteval A jaacuteteacutekok eredeteacutet s iacutegy talaacuten szceniacuterozaacutesaacutet reacuteszben a troacutejai ősoumlkhoumlz koumltoumltteacutek reacuteszben a kreacutetai labirintushoz melynek bonyolult mintaacutezataacutet a lovas koreograacutefia tuumlkroumlzte Elkeacutepzelhetjuumlk hogy valami hasonloacute leacutetezett a lovas katonasaacuteg gyakorlatai koumlzoumltt is azonban sajnos teljesen hiaacutenyoznak az iacuterott forraacutesok A maszkok amazon volta mellett nem szoacutel maacutes mint hogy ők voltak az egyeduumlli fegyveresen csa-patban harcoloacute nők a goumlroumlg-roacutemai mitoloacutegiaacuteban

Tovaacutebbi bizonyiacuteteacutekok hiacutejaacuten lehetetlen eacuterdemi koumlvetkezteteacuteseket levonni az arc-sisakok eacutes kuumlloumlnoumlsen női vaacuteltozataik funkcioacutejaacuteroacutel Ami biztos hasznaacutelatuk valamilyen ritualizaacutelt meacuteg ha nem is szakraacutelis esemeacutenyhez kapcsoloacutedott hiszen a női maszkok eseteacuteben veacutegkeacutepp kizaacutert hogy csataacuteban hasznaacuteljaacutek Rejteacutelyesseacuteguumlk elleneacutere ezek bizo-nyiacutetjaacutek hogy a roacutemai hadseregben maacuter a IV szaacutezad előtt is előfordult hogy katonaacutek nőnek maszkiacuterozzaacutek magukat Mivel a sisak alatt szuumlkseacutegszerűen a heacutetkoumlznapi paacutenceacutel-zatukat viselteacutek iacutegy a hataacutes koraacutentsem volt annyira groteszk mint az uacutejeacutevi felvonulaacuteso-kon de a női szerep eljaacutetszaacutesa akkor is megtoumlrteacutent

Konkluacutezioacutek

A Kalendae Ianuariae keacuteső oacutekori vaacuteltozatainak kialakulaacutesi folyamataacuteban toumlbb fontos csomoacutepontot ismerhetuumlnk fel Ezek koumlzuumll az első a roacutemai tiacutepusuacute uacutejeacutevi uumlnnepek eacutes a szinteacuten roacutemai Saturnalia bizonyos meacuterteacutekű oumlsszemosoacutedaacutesa mely egyeacutertelműen be-koumlvetkezett keleten de kisebb meacuterteacutekben talaacuten nyugaton is Ez a folyamat keacutetseacutegte-lenuumll lezajlott azonban pontos időpontjaacutet nem tudjuk meghataacuterozni mivel a IV szaacute-zadi goumlroumlg forraacutesainkban is maacuter csak a veacutegeredmeacutenyt laacutetjuk A Saturnaliaacuteboacutel szaacutermazik a strenaacuten tuacutelmenő ajaacutendeacutekok osztogataacutesa a lakomaacutek a legaacutelis kockajaacuteteacutek szerepe eacutes reacuteszben a humor megjeleneacutese az uumlnnepleacutesben

Enneacutel jelentősebb eacutes a birodalom teljes teruumlleteacutet eacuterintő vaacuteltozaacutes hogy az uumlnnep a neacutegy fal koumlzuumll kikeruumll a koumlzterekre kuumlloumlnfeacutele nyilvaacutenossaacuteg előtt zajloacute esemeacutenyek for-maacutejaacuteban spectaculummaacute vaacutelik Ez a vaacuteltozaacutes nem magaacutetoacutel eacutertetődő a Kalendae jelen-tőseacutegeacutenek noumlvekedeacuteseacutet a Saturnaliaacuteval valoacute oumlsszefonoacutedaacutesa alapozza meg a Saturnalia baacuter inkaacutebb nevezhetjuumlk koumlzoumlsseacutegi mint csalaacutedi uumlnnepnek viszont nem az utcaacuten zaj-

197 Arrhianus Ars tactica 34ndash39198 Russel 1975 124

155

lott Emellett ha elfogadjuk az egyhaacutezatyaacutek eacutes Libanios eacuterveleacuteseacutet miszerint a Kalen-dae inherensen pogaacuteny uumlnnep akkor azt vaacuternaacutenk hogy a kultuszok visszaszoriacutetaacutesa a neacutegy fal koumlzeacute szaacuteműzi az uumlnnepet azonban ennek eacuteppen az ellenkezőjeacutet tapasztaljuk

A Kalendae utcai rendezveacutenyei alapvetően haacuterom tiacutepusra oszthatoacutek 1 utcai mula-tozaacutes zeneacuteleacutes taacutenc 2 enneacutel ritualizaacuteltabbak a kuumlloumlnfeacutele processzioacutek ezek lehetnek komolyak de kimondottan humorosak is 3 a rituaacutelis agermos kuumlloumlnfeacutele formaacutei mikor haacutezroacutel haacutezra jaacuteroacute csoportok ajaacutendeacutekokat keacuteregetnek joacutekiacutevaacutensaacutegaikeacutert vagy eacutenekuuml-keacutert csereacutebe A haacuterom alapvető tiacutepus nem vaacutelik el egymaacutestoacutel eacutelesen kuumlloumlnoumlsen a nyu-gat-euroacutepai cervulus-menet eseteacuteben gyaniacutethatoacute hogy egyszersmind haacutezroacutel haacutezra jaacuterva ajaacutendeacutekokat is gyűjtoumlttek Az elkuumlloumlniacuteteacutes eacutelesseacutege reacuteszben az egyes forraacutesok szerzőjeacute-nek eacuterdeklődeacutesi koumlreacutetől fuumlgg Asterios nagyon pontosan eacutes eacutelesen elvaacutelasztja egymaacutes-toacutel az egyes meneteket processzioacutekat reacutesztvevő csoportokat oumlsszhangban azzal hogy reacuteszletes kataloacutegust kiacutevaacuten adni az uumlnnepről a toumlbbi forraacutesszoumlveg az uumlnnep kaotikus voltaacutet hangsuacutelyozza eacutes homaacutelyban hagyja az esemeacutenyek reacuteszleteit melyeket a hallga-toacutesaacuteg uacutegyis ismert Maacutes esetekben a jelenseacuteg maga nem kategorizaacutelhatoacute szigoruacute kriteacute-riumok szerint az arles-i menet a maacutesodik tiacutepusba tartozik de Caesarius utalaacutesai alap-jaacuten az sejthető hogy megaacutelltak az egyes haacutezaknaacutel

A fejlődeacutesi folyamat pontos időrendjeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet megneheziacuteti hogy a toumlbb-seacutegeacuteben a szokaacutessal ellenseacuteges forraacutesok retorikai okokboacutel igyekeznek mellőzni az uumlnnepleacutes azon elemeit melyek egyeacutertelműveacute tenneacutek hogy a Kalendae aacutellami uumlnnep melynek egyik ceacutelja az aacutellamhatalom reprezentaacutecioacuteja Pedig e reprezentatiacutev elemek-ről azeacutert volna joacute toumlbbet tudnunk mert logikus a felteacutetelezeacutes hogy eacuteppen ezek indu-kaacuteltaacutek a toumlbbi vaacuteltozaacutest Egyeduumll Ioacuteanneacutes Lydos utal arra ami a legnyilvaacutenvaloacutebb a fővaacuteros(ok)ban sor kellett keruumlljoumln a konzulok uumlnnepeacutelyes felvonulaacutesaacutera a processio consularisra Egyetlen explicit utalaacutest sem talaacutelunk egy maacutesik diacuteszfelvonulaacutesra ame-lyik biztosan megtoumlrteacutent a januaacuter 3-i Ludi Compitalest egy pompa circensisnek kellett megelőznie ott eacutes addig ahol eacutes ameddig hagyomaacutenyos keretek koumlzoumltt rendezteacutek meg a roacutemai versenyjaacuteteacutekokat Noha Libanios beszeacutel a loacuteversenyek laacutetogataacutesaacuteroacutel mint az uacutejeacutevi uumlnnepek reacuteszeacuteről a pompa circensisről hallgat A Petrus Chrysologus aacuteltal leiacutert uacutejeacutevi felvonulaacutes eseteacuteben lehetseacuteges hogy a cirkuszi versenyek rituaacutelis előjaacuteteacuteka vagy annak valamilyen fejlemeacutenye de Chrysologus ezt nem aacutelliacutetja egyeacutertelműen eacutes Raven-naacuteban nincs nyoma circuseacutepuumlletnek Ugyanakkor Libanios kifejezetten beszeacutel egy ettől teljesen fuumlggetlen processzioacuteroacutel melynek soraacuten a cirkuszi versenyistaacutelloacutek tulajdo-nosai vonultak veacutegig a vaacuteroson az istenek templomaihoz

A nem hivatalos menetek koumlzuumll az agermos-tiacutepus adatolt keveacutesbeacute Asterios egyeacutertel-műen aacutelliacutetja hogy felnőttek csoportjai jaacutertak haacutezoacutel haacutezra eacutes ajaacutendeacutekokeacutert csereacutebe aacuteldaacutest mondtak a haacutezra (eupheacutemeo) Ugyanerre utal Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos Antiochiaacute-ban is Asterios a felnőttek csoportjaacutetoacutel teljesen elkuumlloumlniacutetve beszeacutel a gyerekekről akik ezuumlstoumlzoumltt almaacutekat aacuterulnak Hasonloacute szokaacutesok megleacuteteacutere a koumlzeacutepkorboacutel is lesznek szoacutervaacutenyos adataink azonban meglepően kis szaacutemban ahhoz keacutepest hogy az uacutejkor-ban mennyire elterjedt szokaacutesroacutel van szoacute Ennek oka talaacuten az hogy e szokaacutes gyorsan eacutes alaposan krisztianizaacutelhatoacute ndash a Kalendae szoacuteboacutel szaacutermazoacute kolindaacutelaacutes eacutes rokon szavai az uacutejkori Kelet-Euroacutepaacuteban a karaacutecsonyi dalok eacutenekleacuteseacutere vonatkoznak

156

Az oacute- eacutes koumlzeacutepkorboacutel az eacutenekelve ajaacutendeacutekokat gyűjtoumlgető gyerekcsapatok sokkal jobban adatoltak egy maacutesik szokaacutes a Kalendae Martiae kapcsaacuten taacutergyalandoacute fecskedalok eseteacuteben Baacuter nem szeretneacutem a keacutet szokaacutest oumlsszemosni de a fecskedalok (chelidonisma) segiacutethetnek Asterios jobb megeacuterteacuteseacuteben A puumlspoumlk azt aacutelliacutetja hogy a szokaacutes tisztesseacuteg-telen kereskedeacutesre taniacutetja a gyermekeket akik eacuterteacuteke toumlbbszoumlroumlseacuteeacutert aacuteruljaacutek az almaacute-kat Talaacuten ez nem csupaacuten moraacutelis szőrszaacutelhasogataacutes az uacutejkori fecskedalokban a gyere-kek esetenkeacutent arroacutel eacutenekelnek hogy megtanultaacutek hogy aacuteruljanak draacutegaacutebban mint amennyieacutert vettek199

A Kalendae Ianuariae maacutesik jellegzetes megkuumlloumlnboumlztető eleme a jelmezes felvonu-laacutes Az előző fejezet remeacutelhetőleg egyeacutertelműveacute tette hogy ez a felvonulaacutes egyszerre valami uacutej a maga kontextusaacuteban ugyanakkor valami reacutegi aminek minden eleme ismert volt a megelőző szaacutezadokban A szokaacutes uacutegy tűnik szaacutemos lokaacutelis vaacuteltozatot mutat s ez arra utal hogy nem egyszerűen egyetlen koraacutebbi szokaacutes aacutetalakiacutetaacutesaacuteval joumltt leacutetre inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor megszuumlletett az utcai koumlzoumlsseacutegi uumlnnepleacutes igeacute-nye az emberek abboacutel meriacutetettek amiből tudtak felhasznaacuteltaacutek hagyomaacutenyos riacutetusok elemeit eacutes tanulhattak maacutes vaacuterosok gyakorlataacuteboacutel is Megkuumlloumlnboumlztettem egy keleti eacutes egy nyugati tiacutepust melyek szociaacutelis kontextusa is elteacuterő lehetett

A Gallia Ibeacuteriai-feacutelsziget eacutes Eacuteszak-Itaacutelia teruumlleteacuteről adatolt szarvasmaszkos a bdquoszarva-socskardquo eacutes a borjuacute alakjaacuteval feacutemjelzett menet nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a perifeacuteria iraacutenyaacute-boacutel terjedt a koumlzpont iraacutenyaacuteba magyaraacuten faluboacutel terjedt a vaacuteros feleacute ezt egyeacutertelműveacute teszik Pacianus eacutes Ambrosius megjegyzeacutesei Ezzel ellenteacutetben a keleti vaacuterosok Kalen-daeja tősgyoumlkeres vaacuterosi szokaacutesnak tűnik Libanios szerint a videacutekiek a vaacuterosba utaz-nak az uumlnnepre Asterios szerint a dereacutek parasztok eacutepp a harsaacuteny uumlnnep miatt mene-kuumllnek a vaacuterosboacutel

Ezt a vaacuterosi felvonulaacutest vagy rendezveacutenyt sokfeacutele moacutedon rendezhetteacutek meg a roacutemai vaacuterosokban de koumlzoumls elem volt egyfajta parodisztikus szaacutendeacutek a guacuteny a csuacutefoloacutedaacutes szerepe mely akaacuter egeacuteszen direkt moacutedon az aacutellamhatalom ellen iraacutenyult Ennek az eredeti forraacutesa nem a Kalendae kora csaacuteszaacuterkori formaacuteja hanem reacuteszben a Saturna-lia a Saturnalia humoros lakomakiraacutelya emellett tovaacutebbi inspiraacuteloacute forraacuteskeacutent baacuter-melyik nagy roacutemai pompa szoacuteba joumlhet eacutes akaacuter a goumlroumlg teruumlletek sajaacutet hagyomaacutenyai is A jelmezek legkoumlzelebbi analoacutegiaacuteit viszont maacuteshol talaacuteljuk meg az Isis-uumlnnep eacutes eset-leg a Magna Mater-uumlnnep jelmezes processzioacutejaacuteban A kultuszok visszaszoriacutetaacutesa ami maacuter joacuteval a veacutegleges tiltaacutes előtt is eacuterveacutenyesuumllt segiacutethette a szinkretizmust amennyi-ben az emberek raacutekeacutenyszeruumlltek hogy kedvenc szokaacutesaikat olyan uumlnnepekre vigyeacutek aacutet melyek meacuteg nem voltak korlaacutetozva

A vaacuteltozaacutesok reacuteszleteit tekintve megint csak hipoteacutezisekre vagyunk utalva Az biztos teacuteny hogy a csaacuteszaacuterkor lakomakiraacutelyai vagy inkaacutebb csaacuteszaacuterai a baraacuteti koumlroumlk Saturna-lia-uumlnnepleacuteseacuteben fontos szerepet jaacutetszottak s az is teacuteny hogy a Saturnaliaacutet egy isten-

199 Herzfeld 1977 46 angol fordiacutetaacutesaacuteban bdquoMarch my good March and marvellous April all we pupils have been taught to buy seven to sell seventeenrdquo Beaton 2004 138 46 Ismeruumlnk egy XII szaacutezadi szoumlveget mely szerint Roacutema vaacuterosaacutenak iskolaacutesai egy bizonyos uumlnnepen veacutegigjaacuter-jaacutek a haacutezakat ajaacutendeacutekokeacutert A goumlroumlg nyelvű dal szaacutemokat tartalmazoacute sorai valoacutesziacutenűleg szinteacuten ha-sonloacute alkudozaacutesroacutel szoacuteltak Fabre 1889 31 Fabre rekonstrukcioacutejaacuteban bdquoPente pentrsquo alla pente alloi tessarakontardquo A keacutet szoumlveget reacuteszletesebben vizsgaacutelom a 8 eacutes a 9 fejezetben

157

kiraacutely uralma felideacutezeacuteseacutenek tekintetteacutek Ez maacuter alapul szolgaacutelhatott egy olyan Saturna-liaacutenak melyet a Dasios-actaacuteban olvashatunk egy szemeacutely nem csupaacuten az uumlnnepi csaacuteszaacuter szerepeacutet vaacutellalja hanem magaacutet Saturnus isteneacutet s mindez egy olyan szociaacutelis koumlzeg-ben mely alkalmas volt raacute hogy a neacutegy fal koumlzoumltt zajloacute uumlnnepleacutest nyilvaacutenos uumlnnep-leacutesseacute tegye egy katonai taacuteborban Lydos a VI szaacutezadi Philadelphia kapcsaacuten sem istenek meneteacuteről beszeacutel hanem egyetlen istenről akinek szemeacutelyiseacutege mintha Ianus eacutes Satur-nus koumlzoumltt oszcillaacutelna Egy a nyilvaacutenossaacuteg eleacute leacutepő kiraacutelyisten kiacuteseacuteretet eacuterdemel s ezzel maacuteris megkapjuk a Kalendae Ianuariae uumlnnepi meneteacutenek egy embrionaacutelis formaacutejaacutet

Egy nem tuacutel nagyszabaacutesuacute spektaacutekulum megszervezeacutese is munkaidőt eacutes energiaacutet igeacutenylő oumlsszetett folyamat ami neheacutezkesseacute vaacutelik ha fokozatosan eltűnnek azok a kul-tikus koumlzoumlsseacutegek melyekre hagyomaacutenyosan ez a feladat haacuterult A neheacutezseacuteg megoldaacute-saacutera keacutet keacutezenfekvő lehetőseacuteg kiacutenaacutelkozik az első uacutej szervezetekre biacutezni a feladatot ilyen volt peacuteldaacuteul a katonasaacuteg A Dasios-acta Saturnaliaacuteja nem tudjuk hogy kileacutepett-e a civil nyilvaacutenossaacuteg eleacute de Asterios katonaacutei maacuter egyeacutertelműen ezt tetteacutek A szervezett cirkuszi paacutertok szinteacuten keacutepesek lehettek betoumllteni a feladatot eacutes uacutegy tűnik bizonyos szerepet teacutenylegesen jaacutetszottak

A maacutesodik lehetőseacuteg a megszervezni kiacutevaacutent uumlnnepet raacutetolni egy maacutesik maacutesok aacuteltal megszervezett rendezveacutenyre Veacutegső soron maacuter az apuleiusi Isis-uumlnnepen is ez toumlrteacutenik a bdquohivatalosrdquo templom aacuteltal szervezett menet előtt egy spontaacuten eacutes humoros jelmezes menet halad Az uacutejeacutevi uumlnnepkoumlrben erre a ceacutelra alkalmas lehetett a konzulok uumlnnepi felvonulaacutesa a processus consularis januaacuter 1-jeacuten eacutes a januaacuter 3-ai pompa circensis is mely a cirkuszi jaacuteteacutekokat vezette be eacutes ezek mellett mindazon lokaacutelis rendezveacutenyek melyekkel az egyes vaacuterosok az aacutellami reprezentaacutecioacute ceacuteljait kiacutevaacutentaacutek szolgaacutelni Az aacutellam aacuteltal szervezett eacutes a neacutepies riacutetusok egymaacutes mellett leacutetezeacutese az utoacutebbit koumlnnyen a riacutetus-paroacutedia iraacutenyaacuteba terelheti Ez termeacuteszetesen csak hipoteacutezis mivel forraacutesaink toumlbb-seacutege hallgat a hivatalos rendezveacutenyekről aki pedig nem mint Libanios az az uumlnnep aacutellamellenes destruktiacutev vonaacutesairoacutel nem akar beszeacutelni iacutegy egyeduumll Lydos beszeacutel nyiacutel-tan arroacutel hogy a konzulokat kifiguraacuteztaacutek konzullaacute vaacutelasztaacutesuk alkalmaacuteboacutel emellett Petrus Chrysologus Ravennaacutejaacuteban zajlott egy olyan felvonulaacutes amely pompa circensis-nek tűnik de alig elkeacutepzelhető hogy a hivatalos pompa circensis reacutesze lehetett volna Amennyiben ezek a parodisztikus eleinte meacuteg roumlgtoumlnzoumltt felvonulaacutesok ritualizaacuteloacutedni tudtak a tovaacutebbiakban oumlnmagukban is eacuteletkeacutepesekkeacute vaacutelhattak eacutes fennmaradhattak az aacutellami reprezentaacutecioacutet szolgaacuteloacute riacutetusok megszűneacutese utaacuten is

Az iacutegy kialakuloacute processzioacute maacuter magaacuteban hordozza a koumlzeacutepkori karnevaacutel eacutelet-eacuterzeacuteseacutet az uumlnnepen a normaseacuterteacutes vaacutelik normaacutevaacute guacutenyt űznek az aacutellamhatalom-boacutel eacutes a csaacuteszaacuterboacutel de maguk a reacutesztvevők is a legteljesebb tudatossaacuteggal vaacutellalnak fel olyan helyzeteket amelyek maacutes napokon megalaacutezoacute buumlnteteacutesnek minősuumllneacutenek A veacutegeredmeacutenykeacutent kiformaacuteloacutedoacute uumlnnep alapvetően szekulaacuteris apologeacutetaacutei eacutes vaacuted-loacutei minden erőfesziacuteteacutese elleneacutere nem egyeacutertelmű hogy kuumlloumlnoumlsebb vallaacutesi jelenteacutese lett volna ndash ugyanakkor strukturaacutelisan eacutes bdquoteoloacutegiaacutejaacutetrdquo tekintve ez a Kalendae vallaacute-sosabb uumlnnep mint kora csaacuteszaacuterkori elődje volt az eacutevkezdet liminaacutelis időszakaacutevaacute vaacutelik mikor a taacutersadalmat eacutes az emberi gondolkodaacutest strukturaacuteloacute normaacutelis kategoacute-riaacutek megrenduumllnek eacutes az emberndashaacutellat emberndashdeacutemon feacuterfindashnő mindashidegenek hataacuter-vonalak időszakosan leomlanak

7 A Kalendae utoacuteeacutelete

Szarvasmaszkok a koumlzeacutepkorban

A Kalendae forraacutesszoumlvegeinek bemutataacutesaacutenaacutel az időbeli hataacutervonalat a VII szaacutezadi zsinatoknaacutel huacuteztam meg melyek keleten eacutes nyugaton is egyhaacutezi tilalom alaacute helyezik a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutet illetve bizonyos az uumlnnephez kapcsoloacutedoacute rituaacutelis eleme-ket A doumlnteacutesben talaacuten volt valamennyi oumlnkeacutenyesseacuteg is azonban a forraacutesok jellege leg-inkaacutebb meacutegis ezeken a pontokon tette lehetőveacute hogy hataacutervonalat huacutezzunk Ennek egyik oka a tilalom jogi karaktere egy zsinati kaacutenon keacutenyszeriacutető ereje egeacuteszen maacutes mint egy vasaacuternapi preacutedikaacutecioacuteeacute ennek megfelelően e szoumlvegek hataacutesa is maacutes mind keleten mind nyugaton ettől fogva jelentkeznek olyan forraacutesok melyek mechanikus moacutedon a kaacutenonok szoumlvegeacutehez igazodva tilalmaznak szokaacutesokat ndash meacuteg akkor is ha keacuterdeacuteses hogy az adott korban eacutes helyen leacutetezett-e egyaacuteltalaacuten az adott szokaacutes

Egyeacutertelműen laacutetszik hogy mire gondolok ha megvizsgaacuteljuk azt a forraacutescsopor-tot mely a nyugat-euroacutepai koumlzeacutepkori Kalendae eacutes az aacutellatmaszkok legnagyobb szaacutemuacute forraacutesaacutet jelenti a kora koumlzeacutepkor penitenciaacuteskoumlnyveit melyek a gyoacutentatoacute pap segeacuted-eszkoumlzekeacutent akkuraacutetus rendbe szedve tartalmaztak minden elkeacutepzelhető bűnt eacutes az eacutertuumlk jaacuteroacute vezekleacutest is Az eacuterintett szoumlvegek listaacuteja Nilssonnaacutel illetve Arbesmann-naacutel is megtalaacutelhatoacute1 A sematikus szoumlvegek veacutegső soron az auxerre-i zsinat kaacutenonjaacutera men-nek vissza

A szoumlvegek sematikusak a megnevezett aacutellatok nevei (főleg cervulus eacutes veculus) gyak-ran torzultak Neacutehaacuteny egeacuteszen eacutertelmetlen szoumlvegvariaacutenst is feltuumlntettem a szoumlvegben (peacuteldaacuteul vehiculum ceritulla vinegula) azonban ezeken tuacutel is elmondhatoacute hogy a szouml-veghagyomaacuteny kaotikus ami Arbesmann szerint is arra utal hogy a szoumlvegek lejegyzői-nek maacuter nem volt tiszta keacutepuumlk arroacutel hogy tulajdonkeacuteppen mit is tiltanak meg tehaacutet a penitenciaacuteskoumlnyvek nem egy eacutelő hagyomaacutenyra reflektaacutelnak csupaacuten mechanikusan aacutethagyomaacutenyoznak egy oumlroumlkloumltt tilalmat2 Ennek viszont reacuteszben ellentmondani laacutet-szik az a szinteacuten Arbesmann aacuteltal hangsuacutelyozott teacuteny hogy a tilalom csak azokon a

1 Nilsson 1916 74 Arbesmann 1979 95ndash1012 Arbesmann 1979 104 A moacutedra ahogy teljesen eacuterthetetlenneacute vaacuteloacute formulaacutek tovaacutebb oumlroumlkiacutetődhet-

nek e szoumlvegekben joacute peacuteldaacutet nyuacutejt a piarista regula egy 1783-as kommentaacuterja mely a rend fegyel-mezeacutesi szabaacutelyaihoz fűzi hozzaacute bdquoAliae harum similes Ausser diesen Abroumldtungen [hellip] ist auch das Bethen mit ausgespannten Armen sehr gewoumlhnlich welches einige lustige Koumlpfe Cervum facere nennenrdquo (Seyfert 1783 I 204) A szoumlveg valoacutesziacutenűleg valamilyen fegyelmi előiacuteraacutes teljes feacutelreeacuterteacute-seacutevel keletkezett

159

teruumlleteken eacutel ahonnan koraacutebban is ismertek voltak az aacutellatmaszkok tudniillik vala-mennyi penitenciaacuteskoumlnyv frank teruumlletről szaacutermazik a Brit-szigetekről eredő hasonloacute iratokban e tilalomnak nincs nyoma3

3 Arbesmann 1979 95 kuumlloumlnoumlsen 28 jegyzet

Bobbio Penitentiale can 31 (Paris B N Lat 13246)

700ndash720 Si quis kalendas ianuarias in cervolo vel vicola vadit III annos peniteat

Burgundiai penitentiale can 34 (cod Burgund 8780ndash8793 ma Bruumlsszel Bibl Royale 2493)

700ndash720 Si quis ndash quod in kl ianuariis multi faciunt quod adhuc de paganis resedit ndash in cervolo quod dicitur aut in vecola vadit III annos peneteat quia et hoc demonum est

Poenitentiale Hubertense can 35 IX szaacutezad első fele

Si quis in calendis Ianuarii cervolam vel vetolam observavit quae de paganis remansit III annis poeniteat

Poenit Merseburgense can 32 IX szaacutezad Si quis quod in kalend Ianuar multi faciunt quod adhuc de paganis residit in cervolum quod dicitur aut in vecola vadit III ann poen quia hoc daemonum est

Poenit Vallicellanum I can 88 X szaacutezad Si quis quod in kalendis Ianuarii quod multi faciunt adhuc de paganis residet in cervolum quod dicitur aut in vetula vadit III annos peniteat quia hoc demonium est

Poenit Floriacense can 31 775ndash800 Si quis quod in calendis Ianuarii multi faciunt quod de paganis remansit in cervulo quod dicitur aut in vehicula [sic] vadit III annis poeniteat quia et hoc daemonium est

Poenit Vindobonense can 35 X szaacutezad Si quis in kalendas Ianuarias vadit in cervulo [hellip] aut alias inlicitas causas fecerit III annos penit que adhoc daemonium est et paganis relictum

Poenit Parisiense (cod Paris B N Lat 7193) can 26

VIII szaacutezad Si quis quod in kalendas ianuarias multi faciunt in cervolum quod dicitur aut vecula vadit III annos peniteat quia et hoc daemonum est

Poenit Sangallense Tripartitam (cod Sangall 150) can 21

VIIIndashIX szaacutezad forduloacuteja

Si quis in kalendis Ianuarii consuetudine paganorum cum cervulo aut qualibet vetula ambulaverit III annos peniteat

160

4 Arbesmann 1979 98

Poenit Sangallense Simplex can 28

Si quis kalendis januarii in cervulo aut vetula vadit III annos abstineat

Poenit XXXV Capitulorum 18 VIIIndashIX szaacutezad forduloacuteja

Si quis in calendas januarias consuetudine paganorum cum cervulo aut qualibet vetula ambulaverit III annos poenit quia et hoc demonium est

Cambrai-i HalitgarPoenit Pseudo-Romanum can 36

831 előtt Si quis in kalendis Ianuarii quod multi faciunt et in cervulo ut dicunt aut in vetula vadit III annos poeniteat

Poenit Pseudo-Theodori 12 19 IX szaacutezad Si quis in Kalendas Ianuarii in cervulo aut vetula vadit id est in ferarum habitus se communicant et vestiuntur pellibus pecudum et assumunt capita bestia-rum qui vero taliter in ferinas species se transformant III annos poeniteant quia hoc daemoniacum est

Poenit Valicellanum II can 62 X szaacutezad Si quis in Kalendis Ianuarii consuetudine paganorum cum cervola aut quolibet veluculo [sic] ambulaverit III annos peniteat

Liber de remediis peccatorum Ordo ad dandam poenitentiam canon 334

Fecisti aliquid paganias quae in Kalendis Ianuarii faciunt in cervulo aut in vegula III annos poeniteas

Pruumlmi Regino Libri duo de synodalibus causis et disciplinis ecclesiasticis I 304

906 Fecisti aliquid quod pagani faciunt in kalendis Ianuariis in cervulo vel vegula Tres annos poeniteas (Szoumlvegvariaacutens in ceritulla vel vinegula)

Wormsi Burchard Decretum 19 5 PL 140965

1007ndash1014 Fecisti aliquid tale quale pagani fecerunt et adhuc faciunt in Kalend Ianuarii in cervulo vel in vegula Si fecisti triginta dies in pane et aqua poeniteas

Excarpsus Cummeani 7 9 Si quis kalendis Ianuarii aut in vecola aut in cervolo vadit tribus annis peniteat quia hoc daemonum est

Poenit Casinensis (Monte Cassino MS 372) can 60

IXndashX szaacutezad Si quis in Kalendis Ianuariis cum cervulo aut vecula vadit III annos peniteat quia hoc demonium est

161

A penitenciaacuteskoumlnyvek mellett neacutehaacuteny homiacutelia is emliacuteteacutest tesz ugyanerről a tilalom-roacutel ezek a koumlvetkezők5

Ezek a forraacutesok a szarvas- eacutes egyeacuteb jelmezek tilalmaacutera vonatkoznak mellettuumlk ismertek tovaacutebbi leiacuteraacutesok melyek a januaacuter 1 meguumlnnepleacuteseacutenek hagyomaacutenyaacutet szeacutele-sebb koumlrből tanuacutesiacutetjaacutek a VIII szaacutezad koumlzepeacuten most előszoumlr Roacutema vaacuterosaacuteboacutel is Szent Bonifaacutec (675ndash754) Zakariaacutes paacutepaacutehoz iacuterott leveleacuteben panaszolja el hogy a Roacutemaacuteba laacutetogatoacute eacuteszaki zaraacutendokok a neacutepies uumlnnepleacutesnek mennyi pogaacuteny moacutedjaacutet tanuljaacutek el a roacutemaiaktoacutel paradox moacutedon a pogaacuteny bdquokultusztrdquo Roacutema lakoacutei terjesztik el az alig meg-keresztelt germaacutenok koumlzoumltt

Az eacuterzeacuteki termeacuteszetű emberek tudatlanok alemannok bajorok vagy frankok ha azt laacutetjaacutek hogy Roacutema vaacuterosa koumlruumll elkoumlvetnek valamit e bűnoumlk koumlzuumll melyeket elő-taacuterunk azt hiszik hogy szabad eacutes a papok megengedik eacutes mi tiltjuk meg nekik jog-talanul eacutes iacutegy befogadjaacutek a botraacutenyt eacuteletuumlkbe Aacutelliacutetaacutesuk szerint laacutettaacutek hogy minden egyes eacutevben Roacutema vaacuterosaacuteban eacutes Szent Peacuteter temploma mellett eacutejjel vagy nappal amikor eleacuterkezik januaacuter Kalendaeja pogaacuteny szokaacutes szerint koumlrtaacutencokat vezetnek a tereken aacutet pogaacuteny riacutetust koumlvetve kiaacuteltozaacutessal eacutes szentseacutegtoumlrő eacutenekekkel uumlnnepelnek eacutes azon a napon nappal vagy eacutejjel az asztalokat eacutetelekkel rakjaacutek meg eacutes a haacutezukboacutel semmit sem akarnak koumllcsoumlnadni szomszeacutedjuknak sem tuumlzet sem vas eszkoumlzoumlket10

5 Arbesmann 1979 101ndash103 6 Dicta Pirminii 22 (G Jecker [ed] Die Heimat des hl Pirmin des Apostels der Alemannen Muumlnster in

Westf 1927 55) 7 Homilia de sacrilegiis 5 17 Harmening 1979 125ndash127 8 Homilia de sacrilegiis 7 24 9 A homiacuteliaacutet Audoin Rouen puumlspoumlke (dagger684) bedolgozta az Eligiusroacutel keacutesziacutetett eacuteletrajzba Vita

Eligii episcopi Noviomagensis 2 16 ed B Krusch MGH Script rer Meroving 4 (1902) 705 Harmening 1979 125ndash127

10 Bonifatius Ep 50 ed MGH Ep III Merov et Karol aevi I 2II 1957 301 bdquoEt qui carnales homi-nes idiotae Alemanni vel Baioarii vel Franci si iuxta Romanam urbem aliquid facere viderint ex his peccatis quae nos prohibemus licitum et concessum a sacerdotibus esse putant et nobis inproperium deputant sibi scandalum vitae accipiunt Sicuti adfirmant se vidisse annis singulis in

Szent Eligius Noyon puumlspoumlke (dagger660)6 Nullus [christianus] in Kalendas Ianuarii nefanda et ridiculosa vetulas aut cervulos vel iotticos faciat

Szent Pirmin (dagger753) Felső-Rajna-videacutek7

In cervulos et veculas in Kalandas vel aliud tempus nolite anbulare

Homilia de sacrilegiis (VIII szaacutezad első fele)

Quicumque in kalendas ienuarias [hellip] feclum et cervolum et alias miserias vel lusa quę in ipso die insipientes solent facere [hellip] non christianus sed gentilis est8

In istis diebus miseri homines cervolo faciuntltesgt vestiuntur pellibus pecodum Alii sumunt capita bes-tiarum gaudentes et exultantes ltsi taliter se in ferinas species transformaverintgt ut homines non essent9

162

Uacutegy tűnik Bonifaacutec informaacutecioacutei helytaacutelloacuteak voltak mert a paacutepa meacuteg abban az eacutevben egy zsinati rendelkezeacutesben deklaraacutelja a tilalmat ndash azonban szinte szoacute szerint Bonifaacutec leveleacutet koumlvetve

[hellip] hogy senki se merje januaacuter Kalendaejaacutet eacutes a bromaacutekat pogaacuteny riacutetus szerint meguumllni Ha valaki a Kalendae Ianuariaet vagy a bromaacutekat meguumllte vagy haacutezaacuteban asztalt keacutesziacutetett eacutetelekkel eacutes az utcaacutekon eacutes tereken aacutet eacutenekeket eacutes kartaacutencokat veze-tett mivel ez Isten előtt a legnagyobb jogtalansaacuteg legyen kikoumlzoumlsiacutetve11

A keacutesőbbi X szaacutezadi sőt meacuteg az 1000 utaacuteni forraacutesokban is talaacutelunk olyan szoumlvegeket melyek olyan az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedoacute mulatsaacutegokat eacutes előjel-megfigyeleacuteseket emleget-nek melyek egyeacutertelműen azonosak eacutes folytonosak a keacuteső antik Kalendae Ianuariae-val A langobaacuterd Atto Vercelli vaacuterosaacutenak puumlspoumlke (885ndash961) iacutegy iacuter egy homiacuteliaacutejaacuteban az uacutejeacutev meguumlnnepleacuteseacuteről

3 homiacutelia Karaacutecsony nyolcadjaacutenak uumlnnepeacutereEzen a napon mindig ahogy tudjaacutetok januaacuter Kalendaejaacutet uumlnnepeljuumlk kedveseim Azonban nem illik hozzaacutenk hogy elhallgassuk hogy egyes hamis kereszteacutenyek egy ily jelentős nap uumlnnepeacutelyesseacutegeacutet szentseacutegtoumlrő kavarodaacutessal zavarjaacutek meg uacutegy hogy a templomban laacutetszoacutelag meguumlnneplik az isteni liturgiaacutet de otthonukban nem hagynak fel a kuumlloumlnfeacutele gaztettek szolgaacutelataacuteval Tetejeacuteben nem feacutelnek megtartani a janusi hagyomaacutenyokat eacutes a pogaacutenyok riacutetusait akik oly meacuterteacutekben elvetetteacutek maguk-toacutel a szeretet kegyelmeacutet hogy aznap reggel haacutezukba senkit sem akarnak beengedni hacsak nem ajaacutendeacutekokkal megrakva eacuterkezik maacutestoacutel megtagadjaacutek a vendeacuteglaacutetaacutest eacutes semmit sem oacutehajtanak haacutezukboacutel kiadni vagy koumllcsoumlnoumlzni Oacute hitetlen teacutevelygő12

Romana urbe et iuxta ecclesiam sancti Petri in die vel nocte quando Kalende Ianuarii intrant pa-ganorum consuetudine choros ducere per plateas et adclamationes ritu gentilium et cantationes sacrilegas celebrare et mensas illa die vel nocte dapibus onerare et nullum de domo sua vel ignem vel ferramentum vel aliquid commodi vicino sui praestare vellerdquo

11 Conc Romanum anno 743 c 9 ed MG Leg 3 II 15 bdquout nullus Kalendas Ianuarias et bromas ritu paganorum colere praesumat Si quis Kalendas Ianuarias et bromas colere praesumpserit aut men-sas cum dapibus in domibus praeparare et per vicos et per plateas cantationes et choros ducere quod maxima iniquitas est corum Deo anathema sitrdquo A szoumlvegek kapcsolataacutehoz eacutes az esetleg Caesa rius-hataacuteshoz Harmening 1979 127

12 Atto Vercelli PL 134 835ndash836 (In festo octavae Domini bdquoHunc diem semper Kalendis Januariis si-cut nostis charissimi celebramus sed nobis hoc tacere non convenit quod quidam falsi Christiani tanti diei solemnitatem sacrilega commistione perturbant ita ut divina officia in ecclesiis videan-tur celebrare et variis maleficiis domi non desinant inservire Insuper Janianas traditiones genti-liumque ritus non metuunt (col 836) observare qui etiam adeo a se charitatis gratiam expellunt ut neminem suam domum eodem die primum ingredi velint nisi qui cumulatus oblationibus ave-nerit aliquem autem hospitio se suscipere abnegant et nihil penitus de sua domo dare aut com-modere desiderant O infidelis et erroneerdquo Nem sokkal keacutesőbb hasonloacutekat olvashatunk Damjaacuteni Szent Peacuteterneacutel (Petrus Damiani bdquoExpleto vero anno ipso die quo votum domino suae conserva-tionis obtulerat Kalendis scilicet Ianuarii dum hinc inde discurreret cum ludentibus et cacchi-nantibus pueris choros duceret et frivola quaedam ac scurrilia verba noaretrdquo (PL 145 657 Schnei-der 19201921 389)

163

Az uumlnnepleacutes az utcai uumlnnepleacutes eacutenek eacutes taacutenc meacuteg leacutetezik de eacuteszrevehető egyfajta fel-lazulaacutes is Ennek egyik jele hogy a szarvas- eacutes egyeacuteb aacutellatmaszkok emlegeteacutese megrit-kul majd eltűnik az emliacuteteacutesek megfogalmazaacutesa sematikus a relevaacutens szavak gyakran eltorzult formaacuteban szerepelnek mintha a leiacuteroacuteik nem eacuterteneacutek őket Jellemző hogy wormsi Burchardnaacutel ndash akire majd meacuteg hosszabban vissza kell teacuternuumlnk ndash a Kalendae alkalmaacuteboacutel tartott utcai taacutencok eacutes eacutenekleacutes buumlnteteacutese szigoruacute keacutet eacutev vezekleacutes a megfo-galmazaacutes szorosan koumlveti Zakariaacutes paacutepa roacutemai zsinataacutenak megfogalmazaacutesaacutet az elkoumlve-tőket pedig aposztaacuteziaacuteval vaacutedolja Ugyanakkor kicsit keacutesőbb maacuter ezt iacuterja bdquoTetteacutel baacutermi olyat amilyet a pogaacutenyok tettek eacutes ma is tesznek januaacuter Kalendaejaacuten szarvasban eacutes vegulaacuteban Ha tetteacutel harminc napot kenyeacuteren eacutes viacutezen vezekeljrdquo13 A vegula a vitula (borjuacute) egy eltorzult formaacuteja eacutes nyilvaacutenvaloacute hogy Burchardnak fogalma sincs roacutela hogy elvileg most ugyanarroacutel a szokaacutesroacutel beszeacutel amieacutert előtte keacutet eacutevre heti haacuterom boumljti nappal toumlrteacutenő vezekleacutest iacutert elő

Mindez nem okvetlenuumll jelenti azt hogy a hagyomaacutenyos aacutellatmaszkok eltűntek A szarvasjelmez keacutet ismert aacutebraacutezolaacutesa 1000 utaacuteni koacutedexek illusztraacutecioacutejakeacutent maradt fent keacutet XIV szaacutezad eleji francia koacutedexben14 Termeacuteszetesen nem lehetuumlnk biztosak hogy a keacutepek uacutejeacutevi jelmezes felvonulaacutest aacutebraacutezolnak mindazonaacuteltal az aacutebraacutezolaacutesmoacuted meglehetősen realisztikus eacutes nem tűnik tisztaacuten a fantaacutezia műveacutenek Az hogy a bdquoszar-vast csinaacutelnirdquo kifejezeacutes egyre eacutertelmezhetetlenebb lett az egyhaacutezi szerzők szaacutemaacutera nem csupaacuten a szokaacutes eltűneacuteseacutenek eredmeacutenye lehet hanem annak aacuteteacutertelmeződeacuteseacuteeacute is amennyiben a jelmezes felvonuloacutek esetleg tovaacutebbra is ugyanuacutegy eacutes nagyjaacuteboacutel ugyanazt a riacutetust veacutegezteacutek mint oumlt- vagy hatszaacutez eacutevvel koraacutebban azonban most maacuter nem gon-doltaacutek azt hogy menetuumlk a szarvas eacutes borjuacute felvonulaacutesa lenne eacutes az aacutellatokra pusztaacuten uacutegy tekintettek mint keacutet veacuteletlenszerűen kivaacutelasztott jelmezre

A fellazulaacutesi folyamat egy maacutesik moacutedon is megtoumlrteacutenhetett amennyiben egyre keveacutesbeacute volt egyeacutertelmű hogy az eacutev melyik napjaacutehoz kell koumltődnie a felvonulaacutesnak eacutes az utcai mulatsaacutegoknak Benedictus a Szent Peacuteter-templom kanonokja15 az 1140 eacutes 1143 koumlzoumltti eacutevekben aacutelliacutetotta oumlssze a Liber Polyptycus ciacutemű iacuteraacutesaacutet melynek jelentős reacutesze a Roacutema vaacuterosaacuteban akkoriban zajloacute vagy a koumlzelmuacuteltig zajloacute neacutepies sziacutenezetű uumlnnepseacutegek

13 PG 140 965d bdquoFecisti aliquid tale quale pagani fecerunt et adhuc faciunt in Kalend Januarii in cervulo vel in vegula Si fecisti triginta dies in pane et aqua poeniteasrdquo

14 A vonatkozoacute illusztraacutecioacutekat vizsgaacutelja Harris 2011 24 eacutes Grieg 2017 Az egyik vonatkozoacute koacutedex a Bibliothegraveque Nationale Franccedilaise MS fonds franccedilais 95 fol 273r a maacutesik melyben keacutet illusztraacutecioacuten is laacutethatunk szarvasfejes jelmezt az Oxford Bodleian Library MS Bodl 264 fols 21v eacutes 70r Ebben a 21 verzoacute lapon egy koumlrtaacutenc reacutesztvevői laacutethatoacutek ahol a feacuterfiak kuumlloumlnfeacutele aacutellatok maszkjait viselik a kompoziacutecioacute jobb szeacuteleacuten laacutethatoacute szerzetes alakja aki bunkoacutesbottal a kezeacuteben tesz tiltoacute mozdulatot szinteacuten a kompoziacutecioacute reacutesze laacutesd a 2 keacutepet Baacuter a jelenet realisztikusnak tűnik nem szabad elfelej-tenuumlnk hogy a koacutedexek margoacuteinak aacutebraacutezolaacutesai gyakran a koacutedexfestő kreatiacutev fantaacuteziaacutejaacutenak szuumlle-meacutenyei A 70 rektoacute lapon egy neacutegylaacutebuacute szarvast laacutetunk ahol a szarvaskosztuumlm haacutetsoacute laacutebainaacutel kiloacuteg az emberi laacuteb a mellső laacutebakat botok helyettesiacutetik eacutes a szarvas szuumlgyeacuteneacutel laacutethatoacute a jelmezbe buacutejt ember arca A figura bal oldalaacuten egy zeneacutesz laacutethatoacute a jobb oldalon egy nőalak egy gyereket terel-get a laacutetvaacutenytoacutel messzebbre

15 Harris 2006 57 90

164

riacutetusait mutatja be A szoumlveg dokumentaacutelja hogy a Zakariaacutes paacutepa alatti tiltaacutes igen cse-keacutely eredmeacutenyekkel jaacutert meacuteg magaacuteban Roacutema vaacuterosban is A szoumlveg szerint

Ezek a roacutemaiak koumlzoumls jaacuteteacutekai januaacuter KalendaejaacutenA Kalendae előesteacutejeacuten keacuteső este a fiuacutek felkelnek eacutes egy pajzsot visznek egyikuumlk maszkot visel nyakaacuteban pedig mazzaacutet fuumltyuumllve megszoacutelaltatjaacutek a dobot haacutezroacutel haacutezra jaacuternak eacutes koumlrbeveszik a pajzsot a dob szoacutel az aacutelarc[os] fuumltyuumll Mikor ez a jaacuteteacutek veacuteget eacutert ajaacutendeacutekokat kapnak a haacutez uraacutetoacutel amit az joacutenak laacutet Iacutegy tesznek min-den egyes haacuteznaacutel Aznap mindenfeacutele zoumlldseacutegekből esznek Reggel koumlzuumlluumlk keacutet fiuacute felkel olajaacutegakat fognak soacutet eacutes beleacutepnek a haacutezakba Uumldvoumlzlik a haacutezat oumlroumlm eacutes vidaacutemsaacuteg legyen ebben a haacutezban A lombos aacutegroacutel eacutes a soacuteboacutel maroknyit a tűzbe dob-nak eacutes mondjaacutek ennyi gyermek ennyi malac ennyi baacuteraacuteny eacutes minden joacutet kiacutevaacuten-nak eacutes meacuteg napkelte előtt esznek leacutepes meacutezet vagy valami eacutedeset hogy az egeacutesz eacutev ilyen eacutedesseacuteggel teljen pereskedeacutes eacutes suacutelyos neheacutezseacuteg neacutelkuumll16

A szoumlvegnek toumlbb rejteacutelyes eleme is van iacutegy peacuteldaacuteul a mazza jelenteacutese Fabre eacutes Harris bunkoacutenak fordiacutetja de eacutertelmezteacutek maacuter aacuterpalisztből keacuteszuumllt suumltemeacutenynek illetve egyfajta dobnak17 A sibilare hangos fuumlttyoumlgeacutest jelenthet esetleg dallam elfuumltyuumlleacuteseacutet A reacuteszt vevő fiuacutek (pueri) lehetnek a roacutemai schola cantorum a koacuterusiskola diaacutekjai vagy a helyi pleacutebaacutenia eacutenekesei18 Baacuter Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenostoacutel elkezdve toumlbb forraacutesunk utalt raacute hogy az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegek reacuteszekeacutent a felvonulaacutesok reacutesztvevői haacutezroacutel haacutezra jaacutertak aacuteldaacutest mondva eacutes eacutenekelve ez az első eacutes egyetlen szoumlveg mely leiacuterja hogy tulajdon-keacuteppen mi is toumlrteacutenik odabent Termeacuteszetesen egy XII szaacutezadi szoumlveg adatait meacuteg a keacuteső antik Roacutema vaacuterosaacutera sem vetiacutethetjuumlk vissza taacutevoli provinciaacutek viszonyaira pedig meacuteg annyira sem de az azeacutert jelzeacutes eacuterteacutekű lehet hogy a cselekmeacutenyek mennyire erő-sen ritualizaacuteltak

A Polypticus a Kalendaet megelőző reacuteszben taacutergyalja a Cornomannia riacutetusaacutet amit esetleg a szarvak uumlnnepeacutenek fordiacutethatunk19 eacutes ami toumlbb kutatoacute szerint is eredetileg uacutejeacutevi szokaacutes lehetett Időpontja a feheacutervasaacuternap előtti szombat a huacutesveacutet utaacuteni első szombat ezt erősiacuteti meg a riacutetus ndash vagy inkaacutebb riacutetusparoacutedia ndash maacutesik forraacutesa a Coena Cypriani Giovanni Immonide aacuteltal 876-ban keacuteszuumllt verzioacuteja melynek előszava szerint

16 Fabre 1889 24ndash25 bdquoHi sunt ludi Romani communes in Kalendis Januarii In vigilia Kalendarum in sero surgunt pueri et portant scutum et quidam eorum est larvatus cum maza in collo Sibilando sonant timpanum eunt per domos circumdant scutum timpanum sonat larva sibilat Quo ludo finito accipiunt munus a domino domus secundum quod placet ei Sic faciunt per unamquamque domum Eo die de omnibus leguminibus comedant Mane autem surgunt duo pueri ex illis acci-piunt ramos olive et sal et intrant per domos Salutant domum gaudium et letitia sit hac domo De illis frondibus et sale plenam manum projiciunt in ignem et dicunt Tot filii tot porcelli tot agni et de omnibus bonis optant et antequam sol oriatur comedant vel favum mellis vel aliquid dulce ut totus annus procedat eis dulcis sine lite et labore magnordquo

17 Bunkoacute Harris 2006 90 Fabre 1889 25 2 jegyzet Aacuterpakenyeacuter BoiteuxndashSordi 1982 6118 Harris 2006 91 Dyer 2008 22ndash24 Utoacutebbi baacuter nem koumlti kimondottan a Kalendaehoz de a Polypty-

cus toumlbb szokaacutesaacutenak kapcsaacuten hangsuacutelyozza a schola cantorum diaacutekjainak szerepeacutet19 Fabre 1889 18ndash24 BoiteuxndashSordi 1982 Brugnoli 1984 Harris 2006 91ndash93

165

bdquoEzzel mulat a roacutemai paacutepa feheacutervasaacuternapon mikor a [koacuterus] iskola vezetője szarvak-kal koronaacutezva jaacuterul eleacuterdquo20 Brugnoli amellett eacutervel hogy a Cornomannia valoacutejaacuteban uacutejeacutevi szokaacutes Mivel az uacutejeacutev daacutetuma a koumlzeacutepkorban ingadozoacute volt ndash karaacutecsony januaacuter 1 eacutes maacutercius 25 is lehetett ndash Roacutema vaacuterosaacuteban meguumlnnepleacutese az aktuaacutelis paacutepa hazaacutejaacutenak szokaacutesai szerint vaacuteltozott iacutegy tehaacutet tavasszal is lehetett de az ehhez kapcsoloacutedoacute neacutepuumln-nepeacutelyre csak a huacutesveacuteti uumlnnep lezaacuterultaacuteval keruumllhetett sor

A Cornomannia napjaacuten a pleacutebaacuteniaacutek sekrestyeacutesei (mansionarius) harangzuacutegaacutes mel-lett vonultak fel egy sajaacutetos oumlltoumlzeacutekben bdquoviraacutegokboacutel szarvvaacute alakiacutetott koszoruacuteval koro-naacutezvardquo (coronatus corona de floribus cornuta) Nem vilaacutegos hogy ezt hogyan kell eacuterte-nuumlnk tekintetteacutek a puumlspoumlki mitra groteszk maacutesaacutenak de a klasszikus bolondsipka elődjeacutenek is21 a kezuumlkben tartott phinobolum taacutersakeacutent ami egy csengettyűkkel ellaacute-tott jogar eacutes szinteacuten a bolondok kelleacutekeihez tartozott Harris azt sem zaacuterja ki hogy ez a fejfedő meacuteg mindig a reacutegi joacute szarvasagancs viraacutegokkal diacutesziacutetve Iacutegy vonulnak a paacutepa lateraacuteni palotaacutejaacutehoz

Mikor a paacutepa eacutertesuumll roacutela hogy mindenki megeacuterkezett lejoumln a palotaacuteboacutel a kije-loumllt helyre hogy a Cornomannia dicseacutereteit (laudes) fogadja Akkor az egyes archipresbiterek klerikusaikkal eacutes a neacuteppel koumlrt formaacuteznak eacutes elkezdik eacutenekelni az Eya preces de loco Deus ad bonam horam kezdetű dalokat latinul eacutes goumlroumlguumll A sekres-tyeacutes a koumlr koumlzepeacuten taacutencol a phinobolust zoumlrgetve eacutes szarvasfejeacutet haacutetrahajtva Mikor a dicseacuteret veacuteget eacuter előleacutep az egyik archipresbiter eacutes feluumll a curia aacuteltal előkeacutesziacutetett sza-maacuterra haacutetrafeleacute fordulva Az egyik kamaraacutes (cubicularius) a szamaacuter feje foumlleacute egy mos-doacutetaacutelat tart benne huacutesz deacutenaacuterral Az emliacutetett archipresbiter haacutetrafeleacute hajolgatva haacuterom alkalommal amennyit tud elvesz belőluumlk eacutes azt [a peacutenzt] megtartja Ezutaacuten az archipresbiter a papokkal egyuumltt koszoruacutet helyez a [paacutepa] laacutebaacutehoz Azonban a Santa Maria in Via Lata-templom archipresbitere egy koszoruacutet eacutes egy nem meg-koumltoumltt roacutekaacutet hoz amely elmenekuumll a paacutepa pedig az archipresbiternek egy aranyat (bezas) ad eacutes egy felet A Santa Maria in Aquiro archipresbitere egy koszoruacutet eacutes egy kakast ad eacutes kap egy aranyat eacutes egy negyedet A Santo Eustachio presbitere koszo-ruacutet ad eacutes egy szarvast (domula) eacutes kap egy eacutes egynegyed aranyat A toumlbbi diakoacutenia archipresbitere egy aranyat kap Az aacuteldaacutes utaacuten mindnyaacutejan hazateacuternek22

20 bdquoHac ludat papa Romanus in albis paschalibus Quando venit coronatus scolae prior cornibusrdquo Harris 2006 91

21 Harris 2006 93 Fabre 1889 2022 bdquoCum autem noverit domnus papa omnes venisse descendit de palatio ad destinatum locum ubi

accipiende sunt laudes cornomannie Tunc unusquisque archipresbiter cum suis clericis et po-pulo (22) facit rotam et incipit cantare Eya preces de loco Deus ad bonam horam et alios subse-quentes versus latinos et graecos Mansionarius vero in medio saltat in girum sonando phinobo-lum et cornutum caput reclinando Finitis laudibus surgit quidam archipresbiter retrose ascendit asinum preparatum a curia quidam cubicularius tenet in capite asini bacilem cum XX solidis de-nariorum praedictus archipresbiter inclinans se retro tribus vicibus quos potest tribus brancatis tollit et habet sibi Deinde archipresbiter cum clericis ponunt coronas ad pedes ejus Sed archi-presbiter Sancte Marie in Via Lata coronam et vulpeculam non ligatam que fugit et papa dat ar-chipresbitero unum bizantium et dimidium Archipresbiter Sancte Marie in Aquiro coronam et

166

A leiacuteraacutes eleacuteggeacute eacuterthetőveacute teszi hogy neacutehaacuteny eacutevszaacutezaddal koraacutebban Szent Bonifaacutec mieacutert is keacuterte leveacutelben a paacutepaacutet hogy lehetőseacuteg szerint ne taniacutetsaacutek maacuter rosszra a dereacutek egy-uumlgyű eacuteszaki zaraacutendokokat A reacuteszletek koumlzoumltt sok a rejteacutely Az peacuteldaacuteul egyeacutertelmű hogy a Szent Eustachius papja mieacutert hoz szarvast ajaacutendeacutekkeacuteppen a neacutevadoacute szent toumlrteacute-neteacutehez igazodva a kakas eacutes a roacuteka maacuter titokzatosabb Az hogy valakit arccal a szamaacuter fara feleacute fordiacutetva lovagoltatnak veacutegig a vaacuteroson elsősorban megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutes-keacutent volt ismert amire Boiteux eacutes Sordi szaacutemos koumlzeacutepkori peacuteldaacutet hoz23 Baacuter a paacuterhu-zam csak tipoloacutegiai a keacuteső antik Kalendae felvonulaacutesaacuten toumlbb elemmel is talaacutelkoztunk melyek maacutes kontextusban kimondottan megszeacutegyeniacutető buumlnteteacuteskeacutent voltak ismertek

Nem tuacutel neheacutez elkeacutepzelni hogy az előző fejezetekben ideacutezett szent eacuteletű puumlspoumlkoumlk hogyan reagaacuteltak volna ha szemtanuacutei lesznek ennek a roacutemai puumlspoumlk aktiacutev reacuteszveacuteteleacute-vel zajloacute mulatsaacutegnak Az uumlnnep azonban itt meacuteg nem eacutert veacuteget

Mikor hazaeacutertek az ily moacutedon feloumlltoumlzoumltt sekrestyeacutes egy presbiterrel eacutes keacutet taacuters-sal szenteltvizet suumltemeacutenyt (nebula)24 eacutes babeacuteraacutegat visznek eacutes veacutegigjaacuterjaacutek a paroacute-kia haacutezait az előbbi moacutedon bolondozva eacutes a phinobolust csoumlrgetve A presbiter uumldvoumlzli a haacutezat megszoacuterja a viacutezzel a tűzhelyre babeacuteraacutegat tesz eacutes a haacutez gyerekei-nek ad a suumltemeacutenyből Koumlzben a sekrestyeacutes barbaacuter nyelven eacutenekel Jaritan jaritan Raphayn Jercoyn Jarariasti eacutes a kiacuteseacuterői is vele egyuumltt Akkor a haacutez ura ajaacutendeacutekot ad nekik egy deacutenaacutert vagy toumlbbet Ez volt a szokaacutes egeacuteszen VII Gergely paacutepaacuteig de ahogy megnőttek a haacuteboruacutes kiadaacutesok ő megszuumlntette ezt25

VII Gergely paacutepasaacutega 1073-toacutel 1085-ig tartott s a szoumlveg jelzi hogy a szokaacutest nem bdquopogaacutenysaacutegardquo vagy bdquoerkoumllcstelenseacutegerdquo miatt szuumlntette meg hanem egyszerűen nem volt raacute peacutenz A neacutepi uumlnnepseacutegek soraacutet ez a leiacuteraacutes nyitja valoacutesziacutenűsiacutetve hogy Bene-dek a szerző szerint is ez kronoloacutegiailag az első26 Ezt koumlveti a szoumlveg sorrendjeacuteben a Kalendae Ianuariae eacutejszakai eacutes hajnali keacuteregető menete ezuacutettal gyerekekkel a fősze-repben A koumlvetkező nagy teacutetel a Carnelevarium amikor a paacutepa eacutes kiacuteseacuterete a Monte

gallum et accipit bizantium et quartam Archipresbiter Sancti Eustachii coronam dat et domulam et accipit unum bizantium et quartam Unusquisque archipresbiter reliquarum (23) diaconiarum bizantium unum Accepta benedictione omnes revertunturrdquo A teljes szoumlveg fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben kiveacuteve a dalokat Mivel ezek nyelve goumlroumlg a lejegyzeacutes idejeacutere erősen eltorzultak hi-szen az eacutenekesek nem eacutertetteacutek őket A Polypticust publikaacuteloacute Fabre igyekezett rekonstruaacutelni az ere-deti goumlroumlg szoumlveget de az eacutertelmezeacutes sok helyen bizonytalan

23 BoiteuxndashSordi 1982 59 24 nebula Du Cange-naacutel koumlnnyű suumltemeacuteny amelyet gyakran az ostyaacuteval paacuterban emlegetnek25 bdquoCumque reversi fuerint mansionarius ita indutus cum uno presbytero et duobus sociis portant

aquam benedictam et nebulas et frondes lauri euntes per domos sue parrochie jocando sicut prius et sonando phinobolum Presbyter salutat domum spargit aquam frondes lauri ponit in foco er de nebulis dat pueris domus Interim mansionarius barbarice cantat metros Iaritan Ia-ritan Iarariasti Raphayn Iercoyn Iarariasti et ceteri qui secuntur Tunc dominus domus dat eis munus unum denarium vel plus Hoc fuit usque ad tempus pape Gregorii VII sed postquam ex-pendium guerre crevit renuntiavit hocrdquo

26 Harris 2011 203ndash204

167

Testaccioacutera lovagol ahol nem tisztaacutezott jaacuteteacutekok koumlzepette leoumllnek egy medveacutet egy tulkot eacutes egy kakast mint kuumlloumlnfeacutele bűnoumlk szimboacutelumait szigoruacutean a nagyboumljtre toumlr-teacutenő spirituaacutelis felkeacuteszuumlleacutes jegyeacuteben27 A koumlvetkező szokaacutes maacuter a boumljthoumlz koumltődik Mivel a szoumlvegek sorrendje egyeacutebkeacutent koumlveti eacuteven beluumlli kronoloacutegiaacutejukat nincs okunk raacute hogy a Cornomanniaacutet kiemeljuumlk az uacutejeacutevi kontextusboacutel

A haacuterom uumlnnep vagy szokaacutes leiacuteraacutesaacuteban szaacutemos elem koumlszoumln vissza melyekkel a Kalendaeroacutel szoacuteloacutek valamelyikeacuteben talaacutelkozhattunk ilyen a babeacuteraacuteg az ajaacutendeacutekba adott peacutenzeacutermeacutek az eacutejszakai eacutes hajnali felvonulaacutesok a haacutezra aacuteldaacutest mondoacute eacutes ezeacutert ajaacutendeacutekot vaacuteroacute csoportok a taacutersadalmi hierarchia kifiguraacutezaacutesa a barbaacuter nyelven eacutene-kelt halandzsa s veacuteguumll talaacuten meacuteg a szarvasmaszk egy taacutevoli leszaacutermazottja is Azonban az egyseacuteges uumlnnep itt mintha darabokra szakadt volna egyes alkotoacuteelemek szigoruacutean januaacuter 1-jeacutehez koumltődnek maacutesok viszont az uacutejeacutev napjaacutehoz baacutermikor is uumlnnepeljeacutek azt Mellettuumlk pedig maacuter feltűnik egy harmadik nap a hamvazoacuteszerda előtti farsang mely itt egyelőre meacuteg koumlrvonalazatlan formaacuteban jelenik meg de kivaacuteloacutean alkalmas lesz raacute hogy a toumlbbi uumlnnepi szokaacutest magaacutehoz vonzza A koumlzeacutepkor szempontjaacuteboacutel vizsgaacutelva a folyamatot nyilvaacutenvaloacute hogy a koumlzeacutepkori nyugati farsang koumlzvetlen antik előzmeacutenye nem a Saturnalia vagy veacutegkeacutepp nem a neacuteha felemlegetett Bacchanaacuteliaacutek hanem a Kalendae Ianuariae annak is a keacuteső antik formaacuteja28

A sorsistennők asztala

Wormsi Burchard (950965ndash1025) a Decretum ciacutemű huacuteszkoumltetes kaacutenonjogi gyűjte-meacutenyeacutenek 19 koumlnyveacutet keacutepezi az aacuteltalaacuteban Corrector ciacutemen emlegetett szoumlveg amely talaacuten egy X szaacutezadi eredetileg oumlnaacutelloacute penitenciaacuteskoumlnyv amelyet Burchard beillesztett műveacutebe Ebben toumlbb teacutetel is talaacutelhatoacute amelyek egyeacutertelműen vagy valoacutesziacutenűleg kuumlloumln-feacutele uacutejeacutevi szokaacutesok eliacuteteacuteleacuteseacutet tartalmazzaacutek Ezek koumlzuumll a legterjedelmesebb a koumlvetke-zőkeacutent hangzik

Pogaacuteny riacutetus szerint meguumlnnepelted januaacuter Kalendaejaacutet vagy az uacutejeacutev miatt baacutermit is az előtte vagy utaacutena szokaacutesostoacutel elteacuterően veacutegezteacutel peacuteldaacuteul haacutezadban asztalt keacutesziacute-tetteacutel elő abban az időben koumlvekkel (lapidibus) vagy eacutetelekkel megrakva vagy az utcaacutekon eacutes tereken eacutenekeseket eacutes taacutencosokat vezetteacutel vagy feluumllteacutel haacutezad tetejeacutere karddal koumlrberajzoltad magadat hogy ott meglaacutethasd eacutes megeacuterthesd hogy mi vaacuter raacuted a koumlvetkező eacutevben Vagy az uacutetkereszteződeacutesekben oumlkoumlrbőrre uumllteacutel hogy meg-tudhasd a joumlvődet Vagy kenyereket suumltoumltteacutel rajtuk a neveddel hogy ha joacutel meg-kelnek sűrűek eacutes magasak lesznek abboacutel előre laacutesd eacuteletednek az eacutevi gyarapodaacutesaacutet

27 Fabre 1889 25ndash2628 Harris 2006 passim

168

Ezeacutert mivel Istent a te teremtődet elhagytad eacutes a baacutelvaacutenyokhoz eacutes ezekhez a hiaacuteba-valoacutesaacutegokhoz fordultaacutel eacutes hitehagyott letteacutel keacutet eacutevet vezekeljeacutel per legitimas ferias29

A leiacutertak oumlsszetett keacutepet rajzolnak előszoumlr egy utcai mulatsaacutegroacutel melynek leiacuteraacutesa meacuteg megfogalmazaacutesaacuteban is koumlveti a Zakariaacutes paacutepafeacutele roacutemai zsinat megfelelő kaacutenon-jaacutet Ehhez taacutersul az előjelek megfigyeleacutese ezek koumlzuumll egy fordult elő eddigi szoumlvege-inkben Caesariusnaacutel eacutes Bragai Maacutertonnaacutel ez az eacutejszakaacutera feldiacutesziacutetett asztal aacutem ezen a ponton a szerző mintha feacutelreeacuterteneacute forraacutesait a szilveszteri aszalt eacutetelekkel (dapi-bus) rakjaacutek meg Vercelli Attoacutenaacutel meacutecsesekkel (lampadibus)30 de koumlvekkel (lapidibus) sehol sem s ennek nem is lenne eacutertelme itt bizonyaacutera teacutevedeacutesről van szoacute ami erősen megkeacuterdőjelezi hogy Burchard (illetve a Corrector szerzője) szemeacutelyes tapasztalatboacutel ismert-e ilyen szokaacutest

A haacuteztetőre uumlleacutes eseteacuteben a karddal huacutezott vonal valoacutesziacutenűleg a joacuteslatkeacuterő veacutedel-meacutet szolgaacutelja Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert a joacuteslatot veacutegső soron deacutemonok adjaacutek akik ellen veacutedekeznie kell a joacuteslatkeacuterőnek Ennek alternatiacutevaacutejakeacutent emliacuteti hogy vannak emberek akik oumlkoumlrbőrre uumllnek a keresztuacuteton hogy meglaacutessaacutek a joumlvőt Miacuteg ezt a moacuted-szert alighanem feacuterfiak gyakoroltaacutek utaacutena egy női technika koumlvetkezik egyesek kenye-ret suumltnek a sajaacutet nevuumlkkel ndash nem vilaacutegos hogy a kenyeacuterbe helyezett taacutergyra iacuterjaacutek raacute a nevuumlket esetleg magaacutera a teacutesztaacutera vagy egyszerűen sajaacutet maguk suumltik meg a kenyeret ndash eacutes a kenyeacuter megkeleacuteseacuteből koumlvetkeztetnek joumlvő eacutevi szerencseacutejuumlkre31 A szerző szűksza-vuacutesaacutega nem ad moacutedot annak eldoumlnteacuteseacutere hogy ez az uacutejeacutevi kenyeacuter kapcsolatban van-e a kuumlloumlnoumlsen goumlroumlg nyelvteruumlletről ismert uacutejeacutevi suumltemeacutenyekkel melyek szinteacuten alkal-masak joumlvendőmondaacutesra

Burchard iacuteteacutelete meghoumlkkentően szigoruacute mindez baacutelvaacutenyimaacutedaacutes eacutes aposztaacutezia A jelmezek viseleacutese kisebb buumlnteteacutest von magaacutera bdquoTetteacutel baacutermi olyat amilyet a pogaacute-nyok tettek eacutes ma is tesznek januaacuter Kalendaejaacuten szarvasban eacutes vegulaacuteban Ha tetteacutel harminc napot kenyeacuteren eacutes viacutezen vezekeljrdquo32 A megfogalmazaacutes nem egyeacutertelmű eacutes keacuterdeacuteses hogy maga a szerző eacutertette-e hogy itt szarvas- vagy maacutes aacutellatmaszk hasznaacutela-taacuteroacutel van szoacute Hasonloacutean problematikus a koumlvetkező hely

29 Azaz heacutetfőn szerdaacuten eacutes peacutenteken PG 140 960ndash961 bdquoObservasti Kalendas Januarias ritu pagano-rum ut vel aliquid plus faceres propter novum annum quam antea vel post soleres facere ita dico ut aut mensam tuam cum lapidibus vel epulis in domo tua praeparares eo tempore aut per vicos et per plateas cantores et choros duceres aut supra tectum domus tuae sederes ense tuo circun-signatus ut ibi videres et intelligeres quid tibi in sequenti anno futurum esset vel in bivio sedisti supra taurinam cutem ut et tibi futura tibi intelligeres vel si panes praedicta nocte coquere fecisti tuo nomine ut si bene elevarentur et spissi et alti fiererent inde prosperitatem tuae vitae eo anno praevideres Ideo quia Deum creatorem tuum dereliquisti et ad idola ad illa vana te convertisti et apostata effectus es duos annos per legitimas ferias poeniteasrdquo

30 Harmening 1979 13131 bdquo[hellip] vel si panes praedicta nocte coquere fecisti tuo nomine ut si bene elevarentur et spissi et

alti fiererent inde prosperitatem tuae vitae eo anno praevideresrdquo32 PG 140 965 d bdquoFecisti aliquid tale quale pagani fecerunt et adhuc faciunt in Kalend Januarii in

cervulo vel in vegula Si fecisti triginta dies in pane et aqua poeniteasrdquo

169

Tetteacutel olyat amit januaacuter Kalendaejaacuten tesznek azaz a karaacutecsony utaacuteni nyolcadik napon Akik azon a szent eacutejjelen fonnak szőnek varrnak minden munkaacutet amibe csak bele tudnak kezdeni azt az oumlrdoumlg oumlsztoumlkeacuteleacuteseacutere az uacutejeacutev miatt teszik Ha ilyet tetteacutel harminc napot kenyeacuteren eacutes viacutezen vezekelj33

Itt a fő probleacutemaacutet az jelenti hogy a lehetseacuteges analoacutegiaacutek nem munkaacutekra hanem ellen-kezőleg munkaacutek tilalmaacutera vonatkoznak A karaacutecsonytoacutel viacutezkeresztig tartoacute tizenkeacutet nap eseteacuteben Euroacutepa nagy reacuteszeacuten kuumlloumlnfeacutele munkatabuk vannak eacuterveacutenyben elsősorban a fonaacutes tilalma gyakran kuumlloumlnfeacutele az időszakhoz koumltődő mitoloacutegiai leacutenyekre peacuteldaacuteul Perchtaacutera hivatkozva Burchard viszont uacutegy tűnik mintha uacutegy eacuterteneacute hogy eacuteppen az uacutejeacutev kedveacuteeacutert kezdenek bele munkaacutekba ahogyan egykor Ovidius koraacuteban tetteacutek az emberek dolgoztak a joacute oacutemen kedveacuteeacutert

Meacuteg keacutet tovaacutebbi szoumlveghely foglalkozik a mitoloacutegiai leacutenyeknek megteriacutetett asztal fogalmaacuteval melyek egyeacutertelműveacute teszik hogy Burchard valamilyen kapcsoloacutedoacute szo-kaacutest meacutegiscsak joacutel ismerhetett Mint iacuterja

Tetteacutel olyat amit egyes asszonyok az eacutev bizonyos szakaszaiban tenni szoktak hogy haacutezadban asztalt keacutesziacutetesz elő eacutes eacuteteleidet valamint italt eacutes haacuterom kis keacutest helye-zel az asztalra hogy ha megeacuterkeznek azok a bizonyos haacuterom nőveacuterek akiket a reacuteg-muacutelt eacutes a reacutegi ostobasaacuteg paacuterkaacuteknak nevezett ott felfrissuumlljenek eacutes elvontad az isteni kegyesseacutegtől annak erejeacutet eacutes neveacutet eacutes aacutetadtad az oumlrdoumlgnek azaacuteltal hogy elhiszed hogy ezek akiket te nőveacutereknek nevezel ezek keacutepesek itt vagy a joumlvőben hasznodra lenni Ha ilyen tetteacutel vagy egyeteacutertetteacutel vele egy eacutevet vezekelj heacutetfőn szerdaacuten eacutes peacutenteken34

Nem nevezi meg hogy az eacutev mely napjairoacutel van szoacute de minden lehetseacuteges analoacutegiaacutenk az uacutejeacutev koumlruumlli napokra utal baacuter a teacuteny hogy toumlbb naproacutel beszeacutel eacutes nem nevezi neveacuten arra utal hogy a karaacutecsony eacutes viacutezkereszt koumlzoumltti uumlnnepnapok koumlzuumll maacutes is szoacuteba joumlhet Az asztalhoz vaacutert vendeacutegek haacuterman vannak eacutes Burchard a roacutemai sorsistennőkkel a paacuterkaacutekkal azonosiacutetja őket de elismeri hogy a szokaacutes gyakorloacutei szaacutemaacutera ők egyszerűen a Nőveacuterek Sorores Alakjukra meacuteg egy helyen visszateacuter mikor iacutegy iacuter

Hitteacutel abban amiben egyesek hinni szoktak hogy leacuteteznek azok [a nők] akiket a neacutep paacuterkaacuteknak nevez vagy hogy keacutepesek megtenni azt amit hisznek tudniil-

33 PG 140 965 bdquoFecisti quod quidam faciunt in Kalendis Januarii id est octava Natalis Domini Qui ea sancta nocte filant nent consuunt omnes opus quodcunque incipere possunt diabolo insti-gante propter novum annum incipiunt Si fecisti quadraginta dies in pane et aqua poeniteasrdquo

34 bdquoFecisti ut quaedam mulieres in quibusdam temporibus anni facere solent ut in domo tua men-sam praeparares et tuos cibos et potum cum tribus cultellis supra mensam poneres ut si venissent tres illae sorores quas antiqua posteritas et antiqua stultitia parcas nominavit ibi reficerentur et tulisti divinae pietati potestatem suam et nomen suum et diabolo tradidisti ita dico ut crederes illas quas tu dicis esse sorores tibi posse aut hic aut in futuro prodesse Si fecisti aut consensisti unum annum per legitimas ferias poeniteasrdquo

170

lik hogy amikor egy ember megszuumlletik akkor hatalmuk van raacute hogy őt kijeloumlljeacutek (designare) arra amit akarnak hogy amikor csak az illető ember akarja keacutepesek far-kassaacute vaacuteltozni amit a koumlzoumlnseacuteges ostobasaacuteg weruvolffnak hiacutev vagy akaacutermilyen maacutes alakba35

Ezen szoumlveghelyek eacutertelmezeacutese aligha feacuter e koumlnyv lapjaira mivel a keacuterdeacutes oumlsszefonoacute-dik az euroacutepai tuumlndeacuterhit kezdeteivel A Nőveacuter (Soror) megnevezeacutes a kelta eacutes germaacuten oacutekor gyakran haacutermas csoportokban jaacuteroacute istennőit ideacutezi fel hiacutevjaacutek őket Matronaacuteknak Dajkaacuteknak (Nutrices Pannoniaacuteban) vagy Anyaacuteknak (Matres) akiknek maacuter az oacutekorban is egyeacutertelmű szerepuumlk volt az uacutejszuumlloumlttek sorsaacutenak meghataacuterozaacutesaacuteban Funkcioacutejuk kapcsoloacutedik a goumlroumlg-roacutemai sorsistennőkhoumlz a Moiraacutekhoz illetve Parcaacutekhoz azonban kapcsolatuk az eacutelőkkel sokkal szorosabb szemeacutelyesebb A haacuterom Moira nem laacutetogatta meg a haacutezat ahol uacutejszuumlloumltt joumltt a vilaacutegra eacutes senki sem remeacutelhette hogy aproacute ajaacutendeacute-kokkal meg tudja laacutegyiacutetani a sziacutevuumlket A koumlzeacutepkor folyamaacuten a mediterraacuten reacutegioacute sors-istennői az eacuteszaki Matronaacutek iraacutenyaacuteba fejlődnek tovaacutebb az uacutejkori goumlroumlgseacuteg szaacutemaacutera a Moiraacutek (uacutejgoumlroumlg kiejteacutessel Miacuteraacutek) meacuteg mindig leacutetező leacutenyek akik a gyermek szuumlleteacutese utaacuteni harmadik napon laacutetogataacutest tesznek a haacuteznaacutel eacutes az asztalra kikeacutesziacutetett tejjel eacutes finomsaacutegokkal igyekeznek őket lekenyerezni36 Egy uacutejgoumlroumlg analoacutegia segiacutet eacutertelmezni a maacutesodik Burchard-helyet is A goumlroumlg neacutephit uacutegy tartja hogy a karaacutecsony eacutes viacutezke-reszt koumlzoumltt szuumlletett gyerekből kallikantzaros lesz egy leacuteny amely ugyan megkoumlzeliacute-tőleg sem olyan veszeacutelyes mint egy werwolf (farkasember) azonban meacutegis alakvaacuteltoacute szőroumls erdei leacuteny37 A nyugati latin nyelvteruumlleten a sorsistennők alternatiacutev neve Fata ami a fatum (rsquosorsrsquo) főneacutev nőnemű alakja lesz a modern tuumlndeacuter jelenteacutesű főnevek koumlzoumls őse uacutegymint az olasz fata vagy a francia feacutee

Ha vizsgaacutelatunkat egyetlen szokaacutesra korlaacutetozzuk a nekik uacutejeacutev napjaacuten megteriacutetett asz-talokra akkor a forraacutesokat alapvetően keacutet csoportra oszthatjuk Egy reacuteszuumlk nem beszeacutel a teriacutetett asztalhoz vaacutert vendeacutegek kileacuteteacuteről sem arroacutel hogy egyaacuteltalaacuten szaacutemiacutetottak-e valakire Ezt laacutettuk Caesariusnaacutel Bragai Maacutertonnaacutel Bonifaacutec leveleacuteben eacutes az erre vaacutela-szul szuumllető zsinati rendelkezeacuteseacuteben Ugyaniacutegy iacutert az ismeretlen szerzőjű Homilia de sacrilegiis szerzője is38

Maacutes esetekben elaacuteruljaacutek hogy kiket vaacuter az asztal iacutegy Burchardnaacutel vagy az Arundel poenitentiale szerzőjeacuteneacutel aki iacutegy iacuter aki asztalt teriacutet a paacuterkaacutek szolgaacutelataacuteban keacutet eacutevig veze-

35 PG 140 971 bdquoCredidisti quod quidam credere solent ut illae quae a vulgo parcae vocantur ipsae vel sint vel possint hoc facere quod creduntur id est dum aliquis homo nascitur et tunc valeant illum designare ad hoc quod velint ut quandocunque ille homo voluerit in lupum transformari possit quod vulgaris stultitia weruvolff vocat aut in aliam aliquam figuramrdquo Harmening (1979 125) ehhez koumlti Burchard paacuterkaacuteit

36 BlumndashBlum 1970 10037 BlumndashBlum 1970 119ndash12238 bdquoQuicumqe in kalendas ienuarius mensas panibus et aliis cybis ornat et per noctem ponatrdquo

171

keljen39 A nőveacuterek helyett egy maacutesik eufemisztikus megnevezeacutest hasznaacutel Regensburgi Berchtold (1210ndash1272) bdquonem szabad eacutejszaka előkeacutesziacutetened asztalodat a boldog uacuternők-nek (felicibus dominabus)rdquo40 Az hogy a titokzatos eacutejszakai vendeacutegek emliacutetetlenuumll maradnak nem jelenti hogy nem vaacutertaacutek őket Caesarius peacuteldaacuteul egyeacutertelműveacute teszi hogy a teriacutetett asztalt egeacutesz eacutejszaka kint hagyjaacutek tehaacutet bizonyosan nem a sajaacutet uumlnnepi lakomaacutejukroacutel van szoacute41 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes nem mindig egyszerű mivel az egyhaacutez-atyaacutek hajlamosak voltak pogaacutenysaacutegkeacutent beacutelyegezni meg az egeacuteszen heacutetkoumlznapi uumlnnepi lakomaacutet is peacuteldaacuteul Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos Nilsson ezeacutert tesz akkuraacutetus kuumlloumlnbseacuteget a nappali eacutes az eacutejszakai asztal koumlzoumltt a Bonifaacutec-leveacutel eacutertelmezeacuteseacuteneacutel Ott a misszionaacute-rius fő probleacutemaacuteja hogy a Roacutemaacuteba utazoacute neacutemet zaraacutendokok olyan szokaacutesokat laacutetnak gyakorolni melyeket ott maacuter megtiltottak nekik eacutes ez megteacuteveszti őket azonban az a diacuteszes uacutejeacutevi asztal nappal eacutes eacutejszaka is laacutethatoacute eacutes Nilsson szerint talaacuten nem toumlbb mint egyszerű lakomaasztal42

A szokaacutes eredete eacutes elterjedeacutesi uacutetvonalaacutenak magyaraacutezata meglepően neheacutez Sok minden mutat eacuteszak feleacute iacutegy az asztalhoz vaacutert istennők alakja a szokaacutes keacutesei megje-leneacutese a forraacutesokban maacuter a Nyugatroacutemai Birodalom oumlsszeomlaacutesa utaacuten eacutes az a teacuteny hogy az egeacutesz szokaacutes valahogy koherensebbnek tűnik az eacuteszaki forraacutesokban az eacutev egy liminaacutelis szakaszaacuteban joacuteindulatuacute eacutes termeacuteszetfeletti laacutetogatoacutek keresik fel a haacutezat akik szaacutemaacutera eacutejszakaacutera teriacutetett asztalt hagynak kint Burchard aacutelliacutetaacutesait szeacutepen kiegeacutesziacuteti az angolszaacutesz Beda a VIII szaacutezadban aki iacutegy iacuter bdquoA [pogaacutenyok] az eacutevet a januaacuter Kalendaeja előtti nyolcadik napon kezdteacutek amikor most az Uacuter szuumlleteacuteseacutet uumlnnepeljuumlk Ezt az eacutejszakaacutet amely szaacutemunkra most a legszentebb akkor pogaacuteny szoacuteval Modranichtnek nevezteacutek vagyis az anyaacutek eacutejszakaacutejaacutenak gyaniacutethatoacutean azon ceremoacuteniaacutek miatt melye-ket akkor egeacutesz eacutejszaka gyakoroltakrdquo43 Beda aacutelliacutetaacutesai nem is a Kalendaera hanem a pogaacuteny Yuleacutera vonatkoznak A szokaacutes forraacutesai tuacutelnyomoacutereacuteszt koumlzeacutepkoriak eacutes regionaacute-lisan is a francia eacutes neacutemet videacutekekre koncentraacuteloacutednak44 Ehhez keacutepest meglepő lehet hogy peacuteldaacuteul Harmening bizonyiacutetott teacutenykeacutent kezeli hogy a szokaacutes roacutemai előzmeacute-

39 poenitentiale Arundel c 83 ed Schmitz I 460 bdquoqui mensam praeparavit in famulatu parcarum II annos poeniteatrdquo

40 Berchtold von Regensburg bdquonon debes de nocte praeparare mensam tuam felicibus dominabus ut quidam totum praeparasti demonibus qui animam tuam abducentrdquo

41 Caesarius 192 3 bdquoAliqui etiam rustici mensulas suas in ista nocte quae praeteriit plenas multis re-bus quae ad manducandum sunt necessariae componentes tota nocte sic compositas esse volunt credentes quod hoc illis kalendae ianuariae praestare possint ut per totum annum convivia illo-rum in tali abundantia perseverentrdquo

42 Nilsson 1916 124ndash12543 Beda De temporum ratione c XV bdquoIncipiebant autem annum ab octavo Calendarum Januarium die

ubi nunc natale Domini celebramus Et ipsam noctem nunc nobis sacrosanctum tunc gentili vo-cabulo Modranicht id est matrum noctem appellabant ob causam et suspicamur ceremoniarum quas in pervigiles agebantrdquo

44 Lecouteux (1988) szaacutemos tovaacutebbi peacuteldaacuteval a tuumlndeacuterkeacutepzetekről ő egy egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuter-huzamos germaacuten eacutes roacutemai eredetet taacutemogat

172

nyekből vezethető le45 mivel a bdquoSeelentischrdquo a halottaknak teriacutetett asztalkaacutek szokaacutesa is roacutemai (lett volna) Bonifaacutec neacutemetjei is Roacutemaacuteban talaacutelkoznak vele

Az eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek oka hogy a szokaacutes egyszerre nagyon specifikus eacutes egy-szerre nagyon koumlrvonalazatlan is A szakraacutelis eacutetkezeacutes valoacutesziacutenűleg a legaacuteltalaacutenosabb vallaacutesi riacutetus a foumlldoumln eacutes ennek a halottkultuszhoz koumltődő formaacutei is rendkiacutevuumll elterjed-tek a halotti megemleacutekezeacutesekhez kapcsoloacutedoacute temetői eacutetkezeacutes (halotti tor alkalmaacuteval eacutevforduloacutekon a februaacuteri Parentalia alkalmaacuteval) reacutegeacuteszetileg eacutes irodalmi forraacutesokboacutel is ismert eacutes a kereszteacutenyek is aacutetvetteacutek e szokaacutest Viszont ennek semmi koumlze az uacutejeacutevhez eacutes vice versa az uacutejeacutevi szokaacutes forraacutesai sehol sem aacutelliacutetjaacutek hogy az asztalt a holtaknak teriacute-tetteacutek baacutermennyire logikusan hangzoacute felteacutetelezeacutes semmifeacutele bizonyiacuteteacutekunk nincs raacute A taacutergy amelyet vizsgaacutelunk az uacutejeacutevi teriacutetett asztal A forraacutesszoumlvegek sematikus volta nem teszi lehetőveacute hogy elkuumlloumlniacutetsuumlk az eacutetelekkel megrakott eacutes eacutejszakaacutera laacutethatatlan vendeacutegek szaacutemaacutera eloumll hagyott asztalt attoacutel az uumlnnepi asztaltoacutel amelyről roumlgtoumln taacutela-laacutes utaacuten elfogyasztottaacutek az uacutejeacutevi fogaacutesokat Ez utoacutebbinak is lehetett aacuteldozati karaktere hiszen a reacutesztvevők koumlzoumls eacutetkezeacutese is lehet aacuteldozati felajaacutenlaacutes Azt sem tudjuk hogy az eacutejszakai laacutetogatoacutek szaacutemaacutera kint hagyott eacutetelek sorsa mi lett Elkeacutepzelhető hogy meget-teacutek őket de az is lehetseacuteges hogy ezeket emberi fogyasztaacutesra alkalmatlannak tartottaacutek ndash mindkeacutet eljaacuteraacutesra van analoacutegia Hogy volt-e az aacuteldozatnak ciacutemzettje csak akkor tud-juk megaacutellapiacutetani ha megnevezik az illetőt paacuterkaacutek joacute uacuternők stb a megnevezeacutes hiaacute-nya nem bizonyiacuteteacutek Azt sem szuumlkseacutegszerű felteacuteteleznuumlnk hogy a teriacutetett asztal mindig termeacuteszetfeletti leacutenyeknek szaacutent ajaacutendeacutek volt a lakomaasztal lehetett egy tudatosan előaacutelliacutetott joacute előjel is hiszen az egyhaacutezatyaacutek gyakran kifogaacutesoljaacutek hogy az emberek azeacutert lakomaacuteznak hogy az egeacutesz eacutev gazdag legyen

Hogy a zavart teljesseacute tegyem ideacutezzuumlk fel azt a forraacutest mely egyeacutertelműen bizonyiacutetja a teriacutetett asztal uacutejeacutevi szerepeacutet maacuter a IV szaacutezadi Roacutemai Birodalomban Szent Jeromos szoumlvegeacutet Nilsson eacuteppen azeacutert ideacutezte hogy a keacuterdeacutes oumlsszetettseacutegeacutet illusztraacutelja azonban uacutegy tűnik Harmening eacuteppen ennek alapjaacuten koumlnyvelte el a szokaacutest tisztaacuten roacutemai erede-tűkeacutent46 Jeromos Izajaacuteshoz iacutert kommentaacuterjaacuteban ugyanis a koumlvetkezőket iacuterta

Minden vaacuterosban de kuumlloumlnoumlsen Egyiptomban eacutes Alexandriaacuteban eacutel az a reacutegi baacutel-vaacutenyimaacutedoacute szokaacutes hogy az eacutevnek eacutes annak a hoacutenapnak mely az utolsoacute az utolsoacute napjaacuten sokfeacutele eacutetellel megrakott asztalt keacutesziacutetenek elő eacutes meacutezes borral kevert italt ezzel joacutesolva meg akaacuter az elmuacutelt akaacuter a joumlvő eacutev termeacutekenyseacutegeacutet47

A szokaacutes tehaacutet vaacuterosi szokaacutes egyeacutertelműen az eacutev utolsoacute napjaacutehoz koumltődik48 Az asz-tal auspicium joacuteslaacutes esetleg egyszerű maacutegia eszkoumlze semmi nem utal raacute hogy konk-reacutet termeacuteszetfeletti leacutenynek szoacuteloacute ajaacutendeacutek Semmi csak Jeromos aki ezen a helyen

45 Harmening 1979 126 127 Schneider 19201921 13146 Nilsson 1916 12547 PL 24 663 bdquo[hellip] est autem in cunctis urbibus et maxime in Aegypto et in Alexandria idolatriae ve-

tus consuetudo ut ultimo die anni et mensis eius qui extremus est ponant mensam refertam varii generis epulis et poculum mulso mixtum vel praeteriti anni vel futuri fertilitatem auspicantesrdquo

48 Nilsson 1916 125

173

az Izajaacutes 6511-et magyaraacutezza bdquoTiteket azonban akik elhagytaacutetok az Urat eacutes elfe-lejtetteacutetek szent hegyeimet akik asztalt aacutelliacutetottatok Gaacutednak eacutes Meninek italaacuteldoza-tot toumlltoumlttetekrdquo Gaacuted asztala a latin szoumlvegben mint mensa Fortunae szerepel Jeromos egy kuumllsődleges rituaacutelis elem alapjaacuten magyaraacutez pogaacuteny aacuteldozati cselekmeacutenykeacutent egy szokaacutest azonban ez az uacutejeacutevi asztal kuumlloumlnoumlsen ha Egyiptomhoz koumlthető fuumlggetlen a Gaacutednak szaacutent eacutetelaacuteldozattoacutel Gaacuted Fortunakeacutent valoacute eacutertelmezeacutese teremti meg a kap-csolatot hiszen a roacutemai uacutejeacutev riacutetusainak ceacutelja a Szerencse istennője kegyeinek meg-nyereacutese Azonban ez az eacutertelmező Jeromos aacuteltal kreaacutelt asszociaacutecioacute Baacuter Gaacuted valoacuteban a sors illetve a szerencse istene arra nincs adat hogy alakja az uacutejeacutevhez koumltődoumltt vol-na49 Mommsen az V szaacutezadi Antiochiai Izsaacuteknaacutel talaacutelt egy helyet amely szerint Gaacuted szaacutemaacutera a tetőkoumln aacutelliacutetottak fel eacutetelekkel megrakott asztalokat50 azonban Izsaacutek sajnos nem aacuterulja el hogy ez az eacutev milyen időszakaacuteban toumlrteacutenik eacutes azt sem hogy mi lett a Gaacutednak szaacutent eacutetel sorsa iacutegy csak annyiban visz minket előre hogy megtudjuk kro-noloacutegiailag Jeromos szemtanuacuteja lehetett a riacutetusnak eacutes szemtanuacutekeacutent ismerhetett fel hasonloacutesaacutegot az uacutejeacutevi lakomaasztal szokaacutesaacuteval

Iacutegy a teriacutetett asztalok keacuterdeacuteseacuteben csupaacuten abban lehetuumlnk biztosak hogy az uacutejeacutevi teriacutetett asztal a birodalom nagy teruumlletein valamifeacutele rituaacutelis fontossaacuteggal biacutert maacuter a IV szaacutezadban is legalaacutebb Caesarius koraacutetoacutel bizonyos teruumlleteken eacutejszakaacutera teriacutetetteacutek meg ezt az asztalt s a koumlzeacutepkorboacutel maacuter egyeacutertelmű adatok tanuacutesiacutetjaacutek hogy a veacutelt ven-deacutegek tuumlndeacuterszerű sorsistennők voltak Ezek az istennők nagy valoacutesziacutenűseacuteggel kelta eacutesvagy germaacuten gyoumlkerekből erednek s meghataacuterozhatatlan hogy mikortoacutel kapcsol-jaacutek alakjukat a roacutemai uacutejeacutevhez

A forraacutesok jellegeacuteből adoacutedoacute kikuumlszoumlboumllhető probleacutemaacutekat jelzi hogy baacuter az uacutejeacutevkor a haacutezat meglaacutetogatoacute istennőkről nem tanuacuteskodik iacuterott forraacutes a koumlzeacutepkor előtt keacutepi aacutebraacutezolaacutest viszont sikeruumllt talaacutelnom egy sokkal koraacutebbi időszakboacutel maacuter a IIndashIII szaacutezad-boacutel A leletcsoportot kis meacuteretű sokszorosiacutetott oacutelomtaacuteblaacutek alkotjaacutek melyek Pannonia eacutes Moesia Superior teruumlleteacuteről keruumllnek elő s melyeken szigoruacutean szabott elrendezeacutes-ben laacutethatunk jeleneteket51 Pannoniaacuteba csak oacutelomtaacuteblaacutek keruumlltek elő deacutelebbre kőfa-ragvaacutenyok is a leletek kutatoacuteja Szaboacute Geacuteza a kultusz koumlzpontjaacutet deacutelen helyezi el az oacutelomtaacuteblaacutekat esetlegesen bdquozaraacutendokokrdquo vitteacutek magukkal Pannoniaacuteba vallaacutesos szuve-niacuterkeacutent A taacuteblaacutekat koumlzponti jeleneteik a dunai lovasistenek illetve uacutejabb megnevezeacutes szerint Dominus eacutes Domina kultuszaacutehoz koumltik A taacuteblaacutek koumlzeacutepső koumlzeacutepponti mezőjeacute-ben elhelyezkedő keacutepek koumlzuumll a legalsoacute egy asztal koumlruumll aacutelloacute haacuterom nőalakot aacutebraacutezol A haacutermas istennőcsoportok előfordulaacutesa szokvaacutenyosnak mondhatoacute viszont az asztal melyet koumlrbeaacutellnak maacuter egeacuteszen egyedi sőt peacuteldaacutetlan elem A taacuteblaacutekat Szaboacute Geacuteza egyfajta kultikus naptaacuternak tekinti melynek koumlzponti jelenetei az eacutev csillagaacuteszati for-duloacutepontjait jeloumllhetik a haacuterom nőalak ezek egyikeacutet jeleniacuteti meg Keacutezenfekvő a lehe-

49 Ettől fuumlggetlen teacuteny hogy magaacutet Gaacutedot Fortunaacuteval illetve a goumlroumlg Tycheacutevel azonosiacutetottaacutek tehaacutet ez nem Jeromos eacutertelmezeacutese hanem iacutegy tesz a Septuaginta-fordiacutetaacutes eacutes ezt talaacuteljuk a feliratos anyag-ban is

50 Nilsson 1916 12551 BoruzsndashSzaboacute 2009 tovaacutebbi bibliograacutefiaacuteval Az oacutelomtaacuteblaacutek egy peacuteldaacutenya laacutethatoacute a 3 keacutepen

174

tőseacuteg hogy a haacuterom nőalak egy sorsistennő-haacutermas akik a teacuteli napforduloacute idejeacuten tesz-nek laacutetogataacutest azonban ez az azonosiacutetaacutes iacuterott forraacutesok hiaacutenyaacuteban hipoteacutezis marad s hiaacuteba utalnak a leletek egy eacutevszaacutezadokon keresztuumll leacutetező elterjedt eacutes fontos kul-tuszra az adott reacutegioacuteboacutel iacuterott eacutes a leleteinket magyaraacutezoacute forraacutesok előfordulaacutesaacutera nem szaacutemiacutethatunk52

A bizaacutenci Kalendae

A Kalendae Ianuariae bizaacutenci utoacuteeacuteleteacutenek feldolgozottsaacutega sokkal rosszabb mint nyu-gati paacuterjaacuteeacute Kaldellis egy tanulmaacutenya az egyetlen mely kimondottan a bizaacutenci tovaacutebb-eacuteleacutesre koncentraacutel azonban az ő vizsgaacutelata is csak 1200-ig terjed53 A maacuter koraacutebban bemutatott keacuteső antik szoumlvegeken tuacutel a koumlvetkezőket vizsgaacutelja

Ioacuteanneacutes Tzetzeacutes (1110 kndash1180 k) Chiliades ciacutemű nehezen meghataacuterozhatoacute mű-fajuacute koumlltemeacutenye a csavargoacute jelenteacutesű agyrtai szoacute magyaraacutezataacutenaacutel tesz emliacuteteacutest egy szo-kaacutesroacutel

[hellip] amilyenek naacutelunk a bdquozaacuteszloacutevivőkrdquo akik bejaacuterjaacutek a videacuteket eacutes keacuteregetnek januaacuter hoacutenap kezdeteacuten Krisztus szuumlleteacutesekor eacutes Viacutezkeresztkor mind akik ajtoacute-kon kopogtatnak toumlbbeacutert koldulva dallal raacuteolvasaacutessal vagy dicseacuterő beszeacuteddel54

Maacuter Asterios is az agyrtai csavargoacute szoacuteval minősiacutetette az uacutejeacutevi keacuteregetőket Tzetzeacutes Chilia dese őrizte meg legautentikusabb vaacuteltozatban a Kalendae egyik eredetlegendaacute-jaacutet is

Mellőzoumlm Kalandost Nonnost eacutes Eidost is vele egyuumltt akiknek a joacutetetteacutet a napok melleacute iacutertaacutek Mert amikor Antoninus idejeacuten legyőzteacutek a roacutemaiakat eacutes ostromzaacuter alatt tartottaacutek őket a reacutegi Roacutemaacuteban eacutes az a veszeacutely fenyegetett hogy mind elpusz-tulnak az eacutehseacutegtől ők sajaacutetjukboacutel taacuteplaacuteltaacutek Roacutema neacutepeacutet Kalandos havonta tizennyolc napig Nonnos nyolc napig Eidos pedig neacutegyig55

52 Rock (2007 23) iacuter orosz teruumlletről a Szűz Maacuteria tiszteleteacutere teriacutetett maacutesodik asztalroacutel melyet az egyhaacutez tiltott ez azonban teacuterben eacutes időben tuacutel messzire vezetne minket

53 Kaldellis 2012 54 Tzetzeacutes Chiliades XIII 329ndash344 bdquoΟἷοί εἰσιν οἱ παρrsquo ἡμῖν σύμπαντες σιγνοφόροι Ὁπόσοι περιτρέχουσι χώρας καὶ προσαιτοῦσι Καὶ ὅσοι κατrsquo ἀρχίμηνοντὴν Ἰανουαρίου Καὶ τῇ Χριστοῦ γεννήσει δὲ καὶ φώτων τῇ ῃμέρᾳ Ὁπόσοι περιτρέχουσι τὰς θύρας προσαιτοῦντες Μετὰ ᾠδῶν ἢ ἐπῳδῶν ἢ λόγοις ἐγκωμίωνrdquo (ΧIΙΙ 245ndash250 475 toumlrteacutenet)

55 Tzetzeacutes Chiliades III 869ndash878 bdquoἘῶ Καλάνδον Νόννον τε καὶ τὸν Εἰδὸν σὺν τούτῳ ὧν περ τὸ εὐεργέτημα ἡμέραις παρεγράφη Ἐν χρόνοις Ἀντωνίνου γὰρ Ῥωμαίων ἡττηθέντων Καὶ συγκλεισθέντων ἐν αὐτῇ τῇ γεραιτέρᾳ Ῥώμῃ Κινδυνευόντων τε λιμῷ πάντων διαφθαρῆναι Οὗτοι τὸν δῆμον οἴκοθεν ἔτρεφον τὸν τῆς Ῥώμης Ἡμέρας ὀκτω καί δεκα Κάλανδος κατὰ μῆνα Νόννος ἡμέρας δὲ ὀκτώ τὰς τέσσαρας Εἰδὸς δὲrdquo

175

A toumlrteacutenet eredetileg a VI szaacutezadban eacutelt mileacutetosi Heacutesychiostoacutel szaacutermazik eacutes szinte bizonyos hogy eredetileg Roacutema gall ostromaacutera vonatkozott56

A Kalendae Ianuariae legterjedelmesebb azonban talaacuten legkeveacutesbeacute informa-tiacutev szoumlvege a szinteacuten XII szaacutezadban eacutelt Eustathios (dagger1194 k) egy iacuteraacutesa Eustathios Thessalonikeacute puumlspoumlke volt egyszersmind szeacuteles műveltseacutegű filoloacutegus hatalmas terje-delmű Homeacuteros-kommentaacuterok keacutesziacutetője A minket eacuterdeklő mű leveacutel formaacuteban iacuteroacute-dott azonban tartalmilag reacutegiseacutegtani eacutertekezeacutes57 Ez azt is jelenti hogy minimaacutelis informaacutecioacutet tartalmaz a kortaacuters viszonyokroacutel fő ceacutelja annak bizonyiacutetaacutesa hogy egy a roacutemaiak oacuteta kontinuus uumlnnepről van szoacute illetve elmagyaraacutezni hogy ki is ez a Ianus hogyan műkoumldoumltt a roacutemaiak komplikaacutelt időszaacutemiacutetaacutesi rendszere Amit meacutegis megtu-dunk a Kalendae a XII szaacutezadban is a taacutersadalom egeacuteszeacutet megmozgatoacute vidaacutem uumlnnep melyen ajaacutendeacutekokat adnak az emberek Semmi jeleacutet nem laacutetjuk az egyhaacutezi tilalmak eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek Eustathios nem is proacutebaacutelja veacutedeni az uumlnnepet csupaacuten bemutatja mintha nem is tudna a trulloacutei zsinat tilalmaacuteroacutel Ez jelzi hogy a Kalendae a XII szaacutezad-ban sem csupaacuten egy nap melyhez (neacutep)szokaacutesok kapcsoloacutednak hanem uumlnnep ven-deacutegseacutegekkel ajaacutendeacutekokkal Ha sor keruumll maacutes egyeacutebre is peacuteldaacuteul joumlvendőmondaacutesra jelmezes felvonulaacutesra az nem az uumlnnep leacutenyege a reacutesztvevők szaacutemaacutera legalaacutebbis nem az egyetlen leacutenyege iacutegy Eusathios nem beszeacutel ezekről

Hogy a bizaacutenci kor uacutejeacuteveacutenek ritualizaacutelt szokaacutesairoacutel ismeretuumlnk van azt a kaacutenon-jogaacutesz Theodoacuteros Balsamoacutennak eacutes a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonjaacutehoz iacuterott kommentaacuterjai-nak koumlszoumlnhetjuumlk58 Balsamoacuten attitűdje meacuteg a kor viszonyai koumlzoumltt is bigottnak mond-hatoacute59 teljesseacuteggel figyelmen kiacutevuumll hagyja az uumlnnep meacutely beaacutegyazottsaacutegaacutet a bizaacutenci taacutersadalomba eacutes ott proacutebaacutel fogaacutest talaacutelni ahol az uumlnnep esemeacutenyei legjobban seacutertik Leiacuteraacutesaacuteboacutel uacutegy tűnik hogy nemcsak Roacutema vaacuterosaacuteban keruumlltek az uacutejeacutevi vagy uacutejeacutevi jel-legű uumlnnepek az egyhaacutez szervezeacuteseacutebe hanem Konstantinaacutepolyban is annyira hogy a jelmezes felvonulaacutes helysziacutene veacuteguumll a Hagia Sophia eacutepuumllete lett A jelmezek leiacuteraacutesaacuteban reacuteszben Balsamoacuten a 62 kaacutenont koumlveti de megnevez neacutehaacuteny tovaacutebbi tipikus jelmezt iacutegy az aacutellatjelmezeket női ruhaacuteba illetve katonaacutenak vagy szerzetesnek oumlltoumlzeacutest Jogilag ez utoacutebbiba proacutebaacutel belekapaszkodni mivel a klerikus eacutes szerzetesi oumlltoumlzeacutekek jogosulat-lan viseleacuteseacutet a toumlrveacuteny Iustinianus oacuteta szigoruacutean buumlntette60 Maacuter az eredeti toumlrveacuteny sem kizaacuteroacutelag azokra az esetekre iraacutenyult mikor valaki haszonszerzeacutes remeacutenyeacuteben vagy a toumlrveacuteny elől menekuumllve klerikusnak adta ki magaacutet hanem a guacutenyoloacutedaacutesra is eacutes exp-licit moacutedon tiltotta hogy prostituaacuteltak apaacutecaacutenak oumlltoumlzzenek mindez azonban aligha az uacutejeacutevi jelmezbaacutelra vonatkozott Balsamoacuten talaacuten csak azeacutert hangsuacutelyozza az illeteacutekte-len egyhaacutezi ruhaacutezat viseleacuteseacutet mert ez ellen tudott toumlrveacutenyre hivatkozni azonban nem kizaacutert hogy a jelmezek a nyugati analoacutegiaacutekhoz hasonloacutean egy riacutetusparoacutedia kelleacutekei

56 Kaldellis 2012 18657 Kaldellis 2012 19958 Kaldellis 2012 199ndash203 A Balsamoacuten-szoumlveg megjeleneacutesi helye PG 137 726ndash732 A Fuumlggeleacutekben

koumlzloumlm a vonatkozoacute szoumlveg fordiacutetaacutesaacutet59 Amit Kaldellis (2012 200) peacuteldaacutekkal is illusztraacutel60 Novellae Iustiniani CXXIII 44

176

voltak Amiről meacuteg beszaacutemol egyszerű bohoacuteckodaacutes iacutegy peacuteldaacuteul a reacutesztvevők kocsihaj-toacutekat utaacutenoznak loacute eacutes kocsi neacutelkuumll

A 62 kaacutenon nemcsak a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutet tiltotta hanem tovaacutebbi uumlnnepeket is felsorolt ezekről Balsamoacuten gyakorlatilag semmit sem tud Aacutelliacutetaacutesa szerint a Rosalia amit Rusalia alakban hasznaacutel taacutevoli videacutekek szokaacutesa ndash ez talaacuten a birodalom euroacutepai teruumlleteacutere a Balkaacutenra tett utalaacutes amennyiben a Rusalia modern formaacuteit neacutezzuumlk de Balsamoacuten nem tudja hogy mi is teszi a szokaacutest annyira diabolikussaacute61 A Brumaliaacutet egykori Dionysos-uumlnnepnek tekinti eacutes ennek alapjaacuten a szuumlreti szokaacutesokat kritizaacutelja ndash a borosedeacutenyek megtoumllteacutesekor felhangzoacute kacagaacutes tilalma erre vonatkozik ez nem az előtte taacutergyalt Kalendae-uumlnnep reacutesze

Ahogy Roacutema vaacuterosaacutenak eseteacuteben azt laacutettuk hogy az uacutejeacutev nem egy kuumlloumlnleges paacuter-huzam neacutelkuumlli esemeacuteny a vaacuterosban ugyanerre utal Balsamoacuten is amikor leiacuterja hogy egy nemreacuteg eltoumlroumllt szokaacutes szerint aacutelarcos felvonulaacutesra keruumllt sor a szent iacuternokok (nota-rius) uumlnnepeacuten azaz oktoacuteber 25-eacuten Szent Markianos eacutes Martyrios veacutertanuacutek uumlnnepeacuten Az aacutelarcos felvonuloacutek a notariusok a csaacuteszaacuteri palota iacuternokai adminisztraacutetorai itt eacuterde-kes moacutedon nem az iskolaacutesok hanem a tanaacuteraik oumlltenek jelmezt

A listaacutet ki tudjuk egeacutesziacuteteni neacutehaacuteny tovaacutebbi szoumlveggel baacuter iacutegy is elmondhatoacute hogy a for-raacutesanyag sokkal csekeacutelyebb mint a latin nyelvű nyugaton annak elleneacutere hogy maga az uumlnnep virul A X szaacutezadban Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyve beszaacute-mol a januaacuter 2-ra aacutetkeruumllt de a Votaacuteboacutel eredeztethető szertartaacutesokroacutel eacutes maacutesik helyen a goacutet taacutencokroacutel amelyekről a Kalendae forraacutesai koumlzoumltt maacuter reacuteszletesen beszeacuteltem A szouml-veg eredete ugyan bizonyosan koraacutebbi de az hogy bekeruumll a De caerimoniisba vagy folyamatos tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utal vagy uacutejboacuteli feleacuteleszteacuteseacutere A csaacuteszaacuteri palota romjai alatt talaacutelt vas aacutelarcok megerősiacutetik hogy a maszkos rendezveacutenyeknek a csaacuteszaacuteri udvarban meacuteg a keresztes haacuteboruacutek idejeacuten is jutott teacuter62

Bizonyos a Kalendaehoz koumlthető szokaacutesok ezutaacuten is stabilan rajta maradnak a babo-naacutek listaacutejaacuten Kuumlloumlnoumlsen tanulsaacutegos Ioacuteseacutephos Bryennios egy szoumlvege63 A teoloacutegus szerze-tes aki 1350ndash1436 koumlruumll eacutelt leginkaacutebb a firenzei zsinatot eliacuteteacutelő teoloacutegiai aacutellaacutesfoglalaacute-saacuteroacutel ismert azonban fennmaradt tőle a Heptakis hepta ciacutemű műve egy fejezetekeacutent egy neacutepszerű babonaacutekat kaacuterhoztatoacute iacuteraacutes is64 Bryennios kritikaacuteja a joacuteslaacutesra koncentraacutel kisebb szaacutemban egyeacuteb probleacutemaacutekra uacutegymint a kereszteacuteny uumlnnepeken valoacute reacuteszegeskedeacutesre vagy a pogaacuteny aacuteldozatokra melyeket neacutemely kereszteacutenyek haacutezuk veacutedőszellemeacutenek vagy akaacuter a fuumlgefaacutenak vagy az uborkaacutenak mutatnak be65 Emliacuteti a heacutet napjainak figyelembe-veacuteteleacutet is Uacutegy tűnik a reacutegi egyhaacutezatyaacutek remeacutenye hiaacutebavaloacutenak bizonyult a goumlroumlg nyelv-

61 A Rosalia uumlnnepeacutehez laacutesd Miklosich 1864 Tomaschek 1868 Perdrizet 1900 Nilsson 1951b Puchner 1977b Puchner 2009 Kokkinia 1999

62 Bolognesi 199563 Ioacuteseacutephos Bryennios in Oeconomos 1930 A Fuumlggeleacutekben koumlzloumlm a szoumlvegreacutesz fordiacutetaacutesaacutet 64 A fordiacutetaacutest laacutesd a Fuumlggeleacutekben65 bdquoὍτι τὰς ἱερὰς τῶν ἑορτῶν αὐλοῖς καὶ χοροῖς καὶ σατανικοῖς πᾶσιν ἄσμασι κώμοις τε καὶ μέθαις καὶ αἰσχροῖς ἄλλοις ἔθεσιν ἐπιτελεῖν οὐ καταισχυνόμεθα [hellip] Ὅτι τάς τε συκᾶς καὶ τοὺς σικυοὺς καὶ τὰ τῆς οἰκίας στοιχεῖα θυμιῶσί τινες ἡμῶν καὶ ταῦτα ὀρθόδοξοιrdquo

177

ből kivesztek az istenekről elnevezett napmegnevezeacutesek a babonaacutek meacutegis maradtak66 A monoton lista moumlgoumltt kibontakozoacute eacuteletkeacutep meglepően modern viszonyokra vilaacutegiacutet raacute az egyeacuteb klasszikus maacutegikus szakeacutertők mellett maacuter ott vannak a joacutesloacute cigaacutenyok67 ismeri eacutes hasznaacutelja a dryma szoacutet amely a bizaacutenci korboacutel meacuteg ismeretlen E napok a nymphaacutekhoz (neacutereides) tartoztak ekkor nem volt szabad fuumlroumldni viacutezen aacutetkelni68

A babonaacutek listaacuteja teljesseacuteggel rendszertelen a szerző ugyan megemliacuteti a Kalendaet mint pogaacuteny szokaacutest de az egyes uacutejeacutevhez joggal koumlthető babonaacutek kuumlloumln meacuteg ez előtt olvashatoacutek Ezek a koumlvetkező hiedelmek bdquoAz emberekkel valoacute talaacutelkozaacutesokboacutel eacutes a koumlszoumlneacutesekből is joumlvendoumlluumlnkrdquo69 Ezt uacutegy kell eacuterteni hogy abboacutel proacutebaacuteljaacutek a joumlvőt kikoumlvetkeztetni hogy aznap kivel talaacutelkoznak előszoumlr ki koumlszoumln nekik előszoumlr Az ilyen tiacutepusuacute babonaacuteknak elsősorban egy-egy uumlnnep kapcsaacuten van leacutetjogosultsaacuteguk meacuteg ma is joacute szerencseacutet jelent ha szilveszterkor előszoumlr a feacuterfi koumlszoumln boldog uacutej eacutevet Keveacutesbeacute egyeacutertelmű hogy a madaacuterjoacuteslaacutes szerepe mi volt bdquoA haacutez koumlruumlli madarak hangjaacutera a holloacutek roumlpteacutere eacutes rikaacutecsolaacutesaacutera madaacuterjoacuteslaacutes ceacuteljaacuteboacutel fordiacutetunk figyelmetrdquo70 Az antik-vitaacutesban a madaacuterjoacuteslaacutes mindig egy fontos doumlnteacutes tett előtti tanaacutecskeacutereacutesre szolgaacutelt a nyugati homiacuteliaacutek a madaacuterjoacuteslaacutest vagy a bdquomezőn előjelek kereseacuteseacutetrdquo a Kalendaehoz kapcsoljaacutek de lehetseacuteges hogy Bryennios szaacutemaacutera ez nem kalendaacuteriumi szokaacutes Egy-eacutertelműen a Kalendaera utal a koumlvetkező bdquoOdafigyeluumlnk hogy adjunk-e szenet eacutes feacutenyt a szomszeacutedainknak eacutes a meguacutejuloacute holdat egyesek imaacutedattal koumlszoumlntikrdquo71 A szeacuten illetve tűz kiadaacutesaacutenak tilalma itt jelenik meg előszoumlr goumlroumlg kontextusban

Valoacutesziacutenű hogy a hatalmas keacuteső bizaacutenci forraacutesanyagban s talaacuten a koraacutebbi korok anya-gaacuteban is lappanganak meacuteg uacutejeacutevre vonatkozoacute adatok azonban ezek feltaacuteraacutesaacutet nemcsak a bizantinoloacutegusok kisebb leacutetszaacutema neheziacuteti hanem hogy Bizaacutenc eseteacuteben hiaacutenyoz-nak azok a joacutel elkuumlloumlniacutethető műfaji csoportok ndash mint amilyenek peacuteldaacuteul a nyugati penitenciaacuteskoumlnyvek ndash melyekben az uumlnnepek emliacuteteacutesei felteacutetelezhetők Iacutegy viszont nincs maacutes lehetőseacuteg mint kulcsfogalmakat keresve a szoacute szoros eacutertelmeacuteben mindent aacutetolvasni

A forraacutesok kisebb szaacutema elleneacutere a fő tendenciaacutek iacutegy is joacutel kirajzoloacutednak Miacuteg a latin egyhaacutezban a januaacuter 1 jelentőseacutege ndash hiszen csak Jeacutezus koumlruumllmeteacuteleacuteseacutenek emleacuteknapja ndash maacutesodlagos marad a karaacutecsony eacutes a viacutezkereszt mellett uacutejeacutevi jellege pedig meggyen-guumll addig a goumlroumlg egyhaacutezban januaacuter 1-jeacutere mint Nagy Szent Vazul uumlnnepeacutere komoly

66 bdquoὍτι δευτέρας καὶ τρίτας καὶ πέμπτας καὶ νουμνηίας καὶ δρύμας παρατηρούμεθαrdquo67 bdquoὍτι μάγοις καὶ μάντεσιν ἀθιγγάνοις καὶ γόησι προσκείμεθα ὁσημέραιmiddot καὶ ἐπὶ παντὶ ἀρρωστήματι τὸ βοηθοῦν ἡμῖν γοητεία [hellip]rdquo

68 Lawson 1910 152 augusztus első napjai a nymphaacutekeacutei tilos fuumlroumldni viacutezen aacutetkelni stb A modern goumlroumlg nyelvben e napok neve dryma

69 Peacuteldaacuteul kivel talaacutelkozunk előszoumlr januaacuter 1-jeacuten bdquoὍτι ταῖς ἀπαντήσεσι καὶ τοῖς χαιρετισμοῖς τῶν ἀνθρώπων οἰωνιζόμεθαrdquo

70 bdquoὍτι ταῖς τῶν κατοικιδίων ὀρνίθων φωναῖς καὶ ταῖς πτήσεσι καὶ κραυγαῖς τῶν κοράκων προσέχομεν ὀρνεοσκοπούμενοιrdquo

71 bdquoὍτι ἄνθρακας καὶ φῶς τοῖς γείτοσιν ἡμῶν διδόναι παρατηρούμεθαmiddot καὶ τὴν σελήνην νεάζουσαν προσκυνοῦσί τινες χαιρετίζοντεςrdquo

178

karrier vaacuter Baacuter a forraacutesok mennyiseacutege a neacuteprajzi kutataacutesok XIX szaacutezadi megindulaacutesaacute-val noumlvekszik csak meg vannak adataink a Bizaacutenc bukaacutesaacutet koumlvető szaacutezadokboacutel is Leo Allatius De Graecorum hodie quorundam opinationibus (A mai goumlroumlgoumlk egyneacutemely hiedelmei-ről) ciacutemű iacuteraacutesa Allatius (1586 kndash1669) chiosi szuumlleteacutesű goumlroumlg volt aki meacuteg gyermek-keacutent keruumllt Itaacuteliaacuteba ahol szeacuteles műveltseacutegű pap orvos a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumlnyvtaacute-rosa eacutes a goumlroumlg-latin egyhaacutez kibeacutekiacuteteacuteseacutenek lelkes propagaacuteloacuteja lett A De opinationibus leveacutel formaacuteban iacuteroacutedott eacutes a kora uacutejkori goumlroumlg neacutephit egyik legfontosabb korai forraacutesa melyet termeacuteszetesen nem olvashatunk egyszerű neacuteprajzi anyagkeacutent hiszen a kortaacuters maacutegiaacutera hiedelmekre vonatkozoacute anyagot folyamatosan aacutetszoumlvik a bizaacutenci auktorokra vonatkozoacute utalaacutesok melyek a szerző maacuter-maacuter univerzaacutelis olvasottsaacutegaacutet tanuacutesiacutetjaacutek72 A Kalendae eseteacuteben azonban egyszerűen sajaacutet tapasztalatait iacuterja le

25 Eacutes hogy ne keruumlljem tovaacutebb ezeknek a bizonyos napoknak a keacuterdeacuteseacutet januaacuter 1-jeacuten ami a goumlroumlgoumlkneacutel a polgaacuteri eacutev kezdete amikor Nagy Basileios emleacutekeacutet uumlnneplik az apa vagy taacutevolleacuteteacuteben a csalaacutedanya a nap első sugarainaacutel mielőtt baacuterki kileacutepne a haacutezboacutel kimegy eacutes megfog egy koraacutebban letett eacutes erre a ceacutelra elő-keacutesziacutetett kosaacuterkaacutet melyben kuumlloumlnfeacutele gyuumlmoumllcsoumlk finomsaacutegok vannak eacutes a legfe-heacuterebb eacutes a legnagyobb igyekezettel keacutesziacutetett kenyeacuter is majd a haacutezba visszateacuter eacutes a haacutezra eacutes lakoacuteira kedvező [aacuteldaacutesokat] mormogva az egeacutesz haacutezat haacuteromszor koumlrbe-jaacuterva azokat a dolgokat bőseacutegesen szeacutetszoacuterja A hagyomaacuteny szerint e suttogaacutes eacutes az ehető dolgok elpocseacutekolaacutesa reacuteveacuten arra az eacutevre minden kedvező dolog fog toumlrteacutenni a haacutezban Mikor ezt eacuten magam laacutettam nem neveteacutes neacutelkuumll mondtam hogy jobb joumlvő vaacuterna raacutejuk ha mindazt amit hiaacutebavaloacutean kidobtak megtartottaacutek eacutes meget-teacutek volna73

Goumlroumlg nyelvteruumlleten illetve aacuteltalaacuteban az ortodox vilaacutegban toumlbb olyan szokaacutes maradt fenn melyek feltűnően koumlzeli kapcsolatot mutatnak a keacuteső oacutekori szokaacutesokkal azon-ban korai forraacutesanyag hiacutejaacuten gyakran neheacutez megiacuteteacutelni hogy milyen moacutedon koumltődnek egymaacuteshoz A legegyeacutertelműbb teacutetel maga a Kalendae neve mely kalanta kolinda eacutes szaacutemos tovaacutebbi neacuteven egeacutesz Kelet-Euroacutepaacuteban a karaacutecsonyi dalok megnevezeacutese lesz

Talaacuten oacutekori eredetre megy vissza az uacutejeacutev jellegzetes suumltemeacutenye a vasilopita (βασιλοπιτα) amely a benne elrejtett taacutergyak reacuteveacuten a joumlvő eacutev esemeacutenyeinek megjoacuteslaacute-saacutera is alkalmas s neveacutet elvileg Nagy Szent Vazulroacutel kapta aki egyfajta uacutejeacutevi Mikulaacutessaacute

72 A mű egyetlen kiadaacutesa Allatius 1645 a szerzőhoumlz eacutes a mű kontextusaacutehoz Hartnup 200473 Allatius 1645 c XXV XXV bdquoEt ne longius abeam ab his iisdem diebus primo Ianuarii die qui

civilis anni apud Graecos initium est cum Basilii Magni memoria recolitur pater aut ubi is defue-rit materfamilias illuscente jam die antequam quispiam de domo egrediatur egressus ipse et ca-nistrum ad id praeparatum in quo varii generis fructus et bellaria et panes etiam candidissimi et summa cum diligentia facti repositi sunt accipiens in domum revertitur et fausta domui et habitatoribus obmurmurans per totam domum ter circumiens illa abundanter effuseque spargit Tradunt hoc susurro et rerum comestibilium profusione per eum annum fausta domui omnia eventura Id ubi ipse vidi non sine risu dixi melius cum illis futurum si quae frustra projiciunt praemansa deglutirentrdquo

179

formaacuteloacutedott goumlroumlg nyelvteruumlleten74 A suumltemeacuteny neve azonban egyszerűen kiraacutelysuumlte-meacutenykeacutent is eacutertelmezhető raacuteadaacutesul nyugaton is ismert ahol megnevezeacutese egyeacutertel-műveacute teszi hogy a bdquokiraacutelyrdquo koumlzneacutev aacutell a neacutev moumlgoumltt75 Az elsődleges ceacutel a teacutesztaacuteba suumltoumltt peacutenzeacuterme megtalaacutelaacutesa azonban helyenkeacutent tovaacutebbi taacutergyakat is belesuumltnek

A Kalendaeval leggyakrabban paacuterhuzamba aacutelliacutetott szokaacutes a traacutekiai goumlroumlg teruumlletek neacutepi sziacutenjaacuteteacutekai melyeket maacuter toumlbbszoumlr emliacutetettem Baacuter a kapcsolatot előszoumlr felvető kutatoacutek a XX szaacutezad elejeacuten meacuteg akaacuter goumlroumlg miacutetoszok toumlrteacuteneteacutet is belelaacutettaacutek a kalojeri bohoacuteckodaacutesaacuteba ami keacutetseacutegtelen tuacutelzaacutes annak felteacutetelezeacutese viszont hogy az oacutekor oacuteta folyamatosan tartotta magaacutet egy hagyomaacuteny hogy groteszk kosztuumlmoumlkben sziacutenjaacuteteacuteko-kat adjanak elő ez teljesen oumlsszhangban aacutell forraacutesainkkal

Keleten a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja alapvetően megszabja a keacutesőbbi hagyomaacutenyt hiszen egy egyetemes zsinat tekinteacutelyeacutevel leacutep fel a bdquopogaacutenyrdquo uumlnnepek ellen ndash baacuter meacuteg iacutegy is keveacutes sikerrel A zsinat melletti kiaacutellaacutes esetenkeacutent egeacuteszen bizarr eredmeacutenyekre vezet Rettegett Ivaacuten alatt keacuteszuumll el az uacutegynevezett Stoglav (Szaacutez fejezet) mely az orosz hiacutevek szaacutemaacutera gyűjti listaacuteba a keruumllendő pogaacuteny szokaacutesokat ndash eacutes megtiltja a XVI szaacute-zadi oroszok szaacutemaacutera a Vota publica meguumlnnepleacuteseacutet76 A Stoglav ugyan a keacutesőbbiek-ben az oacutehitűek fő hivatkozaacutesi alapja lesz eacutes mint ilyen heterodoxnak minősuumll de az uumlnnepekre eacutes a heacutetkoumlznapi maacutegia kuumlloumlnfeacutele eseteire vonatkozoacute tilalmak az uacutejkorig ismeacutetlődnek s ezzel paacuterhuzamosan a beszaacutemoloacutek is a kuumlloumlnfeacutele uumlnnepi szokaacutesokroacutel William Ryan egy XVIII szaacutezadi orosz gyoacutentatoacutei segeacutedanyagot ideacutezve beszeacutel az arc bekormozaacutesaacutenak tilalmaacuteroacutel ami itt a karaacutecsonyi alakoskodaacuteshoz kapcsoloacutedik77 aho-gyan Petrus Chrysologus idejeacuten is a korom biztosiacutetotta a legolcsoacutebb eacutes meacutegis ijesztő aacutelarcot Oroszorszaacutegban a karaacutecsonyi uumlnnepkoumlr jelmezei szaacutemos tovaacutebbi az oacutekor veacutegieket koumlvető peacuteldaacutet adnak nőnek oumlltoumlzeacutes aacutellatmaszkok kiegeacuteszuumllve a kifordiacutetott ruhaacutek viseleacuteseacutevel Megtalaacuteljuk a jellegzetesen egyhaacutezias riacutetusparoacutediaacutekat ahogyan a koumlzeacutepkorban is ez Oroszorszaacutegban az ortodox temeteacutesi szertartaacutes paroacutediaacuteja ndash azon-ban a jaacuteteacutek neve Marlborough hercege jelzi hogy itt aligha a kereszteacutenyseacuteg előtti kor emleacutekeacuteről van szoacute78

Miacuteg a kutatoacute szaacutemaacutera a ceacutel a toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesok koumlveteacutese a szokaacutesok gyakorloacutei sajaacute-tos időtlenseacutegben eacutelik meg a riacutetust sőt nemcsak a szokaacutesok gyakorloacutei hanem eliacuteteacutelőik is Ennek oka a neacutepi vallaacutesban az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenya a kritikusok reacuteszeacuteről pedig eacuteppen az iacuteraacutesbeliseacuteg mely lehetőveacute teszi a korszakokon aacutetnyuacuteloacute kommunikaacutecioacutet A toumlrteacute-

74 Hasluck 1927 154ndash156 a szent Vitaacuteja tartalmaz egy toumlrteacutenetet (Amphilochos PG 29 302ndash304) mely szerint Basileios vaacuterosaacutenak lakoacutei ajaacutendeacutekokkal akartaacutek megnyerni Iulianus Apostataacutet hogy ne pusztiacutetsa el vaacuterosukat azonban a csaacuteszaacuter meghalt az ajaacutendeacutekok aacutetadaacutesa előtt A szent az ajaacutendeacuteko-kat megkiacuteseacuterelte visszaadni az adomaacutenyozoacuteknak akik azt nem fogadtaacutek el Kukuleacutes konstantinaacutepo-lyi iskolaacutesok koumlzoumltt gyűjtoumltte a toumlrteacutenet egy olyan vaacuteltozataacutet ahol a szent nem tudva hogy melyik ajaacutendeacutek kitől eacuterkezett uacutegy juttatja vissza őket hogy suumltemeacutenybe suumlti az egeacuteszet s ezzel megalapiacutetja az uacutejeacutevi ajaacutendeacutekozaacutes szokaacutesaacutet Hasluck 1927 157 a toumlrteacutenet egy maacutesik vaacuteltozataacutet Kappadoacutekiaacuteban neacutepmesekeacutent is felgyűjtoumltteacutek

75 Hasluck 1927 165ndash16776 Ryan 2008 5ndash677 Ryan 2008 678 Ryan 2008 7

180

neacutesz szaacutemaacutera zavaroacute keacutenyelmetlenseacuteg amikor forraacutesa peacuteldaacuteul a neacutephit egy istennő-jeacutet makacsul Dianaacutenak nevezi eacutes hajlamos a koumlzeacutepkori klerikus tudaacuteleacutekossaacutegaacutenak tulajdoniacutetani mivel az egyhaacutezi eacutertelmezeacutes egy kuumllsődleges eacutertelmezeacutesi rendszerkeacutent eltorziacutetja azt a neacutepi eacutertelmezeacutest melyre a kutatoacute kiacutevaacutencsi volna azonban ha az egy-haacutezi attitűd modernebb peacuteldaacuteira tekintuumlnk nyilvaacutenvaloacutean nem tudaacuteleacutekossaacutegroacutel van szoacute hanem egy sok esetben nagyon komoly erudiacutecioacuteval kifejtett baacuter a toumlrteacuteneacuteszitől elteacuterő toumlrteacutenetszemleacuteletről Szergiusz Vasziljevics Bulgakov Nasztolnaja knyigaacuteja 1900-ban jelent meg79 karaacutecsonyra vonatkozoacute fejezeteacutenek 4 jegyzete nagy terjedelemben foglalja oumlssze a karaacutecsonyi uumlnnepkoumlrhoumlz kapcsoloacutedoacute szlaacutev szokaacutesokat eacutes azok kritikaacutejaacutet A neacutepi szokaacutesokkal szemben aacutellnak itt a meghataacuterozoacute kaacutenonjogi forraacutesok a Peacutedalion eacutes a Nomokanoacuten Ezek megfogalmazaacutesukban veacutegső soron a trulloacutei zsinat VII szaacutezadi anyagaacutera mennek vissza Ezek mellett Bulgakov hivatkozik a latin egyhaacutezatyaacutek tekin-teacutelyeacutere Tertullianusra eacutes Aacutegostonra80 A latin homiacuteliaacutek bdquocervum facererdquo kifejezeacuteseacutevel szembeaacutelliacutetja a belorusz bdquokecskeacutet csinaacutelnirdquo szoacutekapcsolatot Nem csupaacuten a kereszteacuteny oacutekor nagy uacutejeacutevi uumlnnepe eacutelte tuacutel az eacutevszaacutezadokat hanem a koumlruumlloumltte zajloacute diskurzust toumlbbeacute-keveacutesbeacute ugyanazok a szereplők iraacutenyiacutetjaacutek mint maacutesfeacutel ezer eacuteve a regulatiacutev sze-repet jaacutetszoacute egyhaacutez eacutes a toumlrteacuteneacuteseket roumlgziacutető reacutegiseacutegtudoacutes akik teveacutekenyseacuteguumlkkel nem pusztaacuten szabaacutelyozzaacutek illetve eacutertelmezik az uumlnnep toumlrteacuteneacuteseit hanem helyenkeacutent talaacuten moacutedosiacutetjaacutek alakiacutetjaacutek is

79 Bulgakov 1900 angol fordiacutetaacutesban httptransfigorthodoxwscomfilesBulgakov0472pdf (Letoumllteacutes ideje 2017 05 20)

80 A maszkok viseleacuteseacutet ellenző Tertullianus-helyet nem ismerek talaacuten valamelyik sziacutenhaacutezi előadaacutesokat eliacuteteacutelő szoumlvegre gondol Az Aacutegostonra valoacute hivatkozaacutesok a hippoacutei egyhaacutezatya neveacuten hagyomaacutenyo-zott de egyeacutertelműen a pszeudo-aacutegostoni homiacuteliaacutekra vonatkoznak

8 Februarius kiűzeacutese

Februaacuter szenaacutetor toumlrteacutenete

A X szaacutezadban keacuteszuumllt el a bizaacutenci lexikograacutefiai szakirodalom legfontosabb eacutes ma is gyakran ideacutezett műve az uacutegynevezett Suda-lexikon A monumentaacutelis munka modern eacutertelemben vett lexikon sok ezer ciacutemszoacuteval melyek az antik irodalom toumlrteacutenelem megszaacutemlaacutelhatatlanul sok fontos szemeacutelyeacutet műveiket a toumlrteacutenelem eacutes foumlldrajz alap-fogalmait a goumlroumlg irodalomban előforduloacute ritka szavak magyaraacutezatait taacutergyaljaacutek Ez a rendkiacutevuumll aacutetfogoacute eacutes aacuteltalaacuteban megbiacutezhatoacute munka tartalmaz olyan teacuteteleket is melyek első pillantaacutesra teljesseacuteggel hibaacutesnak vagy legalaacutebbis megmagyaraacutezhatatlannak tűn-nek Iacutegy peacuteldaacuteul a lexikon februaacuter ciacutemszavaacutenaacutel nem a roacutemai hoacutenaproacutel olvashatunk hanem egy aacutelliacutetoacutelagos Februarius nevű roacutemai szenaacutetorroacutel esik szoacute Ez a Februarius gall csalaacutedboacutel szaacutermazott eacutes amikor a roacutemai koumlztaacutersasaacutegkor nagy hadvezeacutere Camillus diadalmenetet tartott a Tyrannosok (sic) felett aratott győzelme alkalmaacuteboacutel az irigy Februarius irigyseacutegeacuteben azt kiabaacutelta hogy nem Camillus a győzelem oka hanem a roacutemaiak szerencseacuteje Aacuteskaacuteloacutedaacutesaacuteval eleacuterte hogy Camillust szaacuteműzzeacutek azonban ami-kor a Brennus kiraacutely aacuteltal vezetett gallok elfoglaltaacutek a Vaacuterost Camillus hazateacutert eacutes legyőzte őket Februarius is megbűnhődoumltt meztelenre vetkőztetteacutek gyeacutekeacutenybe csa-vartaacutek eacutes kikergetteacutek a vaacuterosboacutel eacutes a roacutela elnevezett hoacutenapot megroumlvidiacutetetteacutek a toumlb-bihez keacutepest1 Ugyanennek a toumlrteacutenetnek egy roumlvidebb vaacuteltozata ismeacutetlődik a Brennus (bdquoBreacutenosrdquo) ciacutemszoacutenaacutel

Februarius kiveacuteteleacutevel a szereplők toumlrteacuteneti szemeacutelyek a gall Brennus a senones toumlrzs vezeacutere Kr e 390 juacutelius 18-aacuten az Allia folyoacute mellett viacutevott csataacuteban elpusztiacutetotta a roacutemai sereget majd a vaacuteros ellen vonult Ez volt az utolsoacute alkalom hogy idegen sereg bevette Roacutema vaacuterosaacutet ndash az utolsoacute alkalom egeacuteszen Alarik goacutetjainak pusztiacutetaacutesaacuteig 410-ig Ez az a haacuteboruacute melyben a legenda szerint elhangzott Brennus kijelenteacutese Vae victis bdquojaj a legyőzoumltteknekrdquo eacutes itt vaacuteltoztattaacutek meg a toumlrteacutenelmet Iuno istennő ludai a legenda szerint a roacutemaiaknak sikeruumllt elbarikaacutedozniuk magukat a Capitoliumon eacutes amikor a gallok egy eacutejszakai rajtauumlteacutessel proacutebaacuteltaacutek bevenni a hegyet Iuno templomaacute-nak szent ludai riasztottaacutek gaacutegogaacutesukkal a veacutedőket eacutes Manlius ndash hősiesseacutegeacuteeacutert keacutesőbb Manlius Capitolinus ndash visszaverte a taacutemadoacutekat Veacuteguumll a koraacutebban elűzoumltt Camillus megeacuterkezik a Vaacuteros felmenteacuteseacutere eacutes diadalmaskodik a gallok felett A toumlrteacutenet egeacute-

1 Suda Φεβρουάριος szoacutecikk A keacuterdeacutessel roumlvidebb formaacuteban foglalkoztam egy koraacutebbi tanulmaacute-nyomban Toacuteth 2007b

182

szeacutet megoumlroumlkiacutetette Livius eacutes Plutarchos Camillus-eacuteletrajza2 Egy olyan narratiacutevaacuteroacutel van szoacute mely egyfelől alapjait tekintve toumlrteacutenetileg teacutenyszerű meacuteg ha a roacutemaiak szaacutemaacutera a Brennusszal viacutevott haacuteboruacute minden bizonnyal dicstelenebb volt a legendaacuteknaacutel maacutes-felől eacuteppen legendaacutes mivoltaacuteban meacutelyen beeacutepuumllt kultuacuteraacutenk kollektiacutev tudatalattijaacuteba Camillus haacutenyattataacutesai a Brennus aacuteltal szabott vaacuteltsaacutegdiacutej eacutes a Capitolium ludai eacutevszaacute-zadokon keresztuumll minden iskolaacutes olvasoacutekoumlnyveiben szerepeltek ndash nem uacutegy az aacuteruloacute Februarius szenaacutetor

A toumlrteacutenet toumlbb bizaacutenci szerző műveiben megtalaacutelhatoacute melyek veacutegső forraacutesa a VI szaacutezadban eacutelt Ioacuteanneacutes Malalas kroacutenikaiacuteroacute Chronographia ciacutemű műve a legkoraacutebbi teljes terjedelmeacuteben fennmaradt iacuteraacutes amely műfaji szempontboacutel a bizaacutenci vilaacuteg-kroacutenika műfajaacuteba sorolhatoacute3 A műfaj eredeteacutet ugyanis a kronoloacutegiaacuteban talaacuteljuk Eusebius eacutes Szent Jeromos bdquokroacutenikaacuteirdquo alapvetően eacutevszaacutemlistaacutekat tartalmaztak eacutes fő ceacuteljuk a pogaacuteny eacutes a bibliai esemeacutenytoumlrteacutenet kronoloacutegiai oumlsszehangolaacutesa volt Ahogy ezek a szoumlvegek egyre toumlbb eacutes toumlbb elbeszeacutelő reacutesszel egeacuteszuumlltek ki veacuteguumll megszuumlletett a bizaacutenci vilaacutegkroacutenika ideaacuteltiacutepusa olyan nagyobb leacutelegzetű koumlnyv mely a vilaacuteg terem-teacuteseacutetől kezdve a szerző sajaacutet koraacuteig taacutergyalja az esemeacutenyeket szigoruacute időrendben eacutes aacuteltalaacuteban szaacutemtalan keacutetseacuteges megbiacutezhatoacutesaacuteguacute adattal Ez utoacutebbi műfajnak első ismert peacuteldaacutenya Malalas kroacutenikaacuteja Nem ő alkotta meg a műfajt pusztaacuten a veacuteletlen hozta uacutegy hogy az oumlveacute a legkoraacutebbi fennmaradt peacuteldaacuteny ndash a veacuteletlen illetve a mű sikeresseacutege a bizaacutenci kroacutenikaacutek megalkotaacutesaacutenaacutel a copy+paste moacutedszer koumlzponti szerepet jaacutetszott a kroacutenikaacutesok minimaacutelis aacutetfogalmazaacutessal vagy akaacuter egeacuteszen szoacute szerint maacutesoltak ki akaacuter teljes koumlteteket elődeik munkaacuteiboacutel eacutes ennek soraacuten Malalas műve a koumlzeacutepkor dere-kaacuteig megőrizte neacutepszerűseacutegeacutet Maga Malalas sem dolgozott maacuteskeacutent baacuter eacuterezhető egy egyseacutegesiacutető keacutez jelenleacutete a műben illetve egy araacutenylag egyseacuteges gondolatisaacuteg de ez nem akadaacutelyozta meg a kroacutenikaacutest abban hogy peacuteldaacuteul ne maacutesoljon bele kroacutenikaacute-jaacuteba egy komplett Troacuteja-regeacutenyt A Malalas-kroacutenika VII koumlnyve egy olyan kort taacutergyal mely egyeacutebkeacutent erősen haacutetteacuterbe szorult a bizaacutenci kroacutenikaacutekban ez a roacutemai kiraacutelyok eacutes a koumlztaacutersasaacuteg kora Itt olvashatjuk Februarius szenaacutetor toumlrteacuteneteacutenek hosszabb eacutes minden bizonnyal eredeti vaacuteltozataacutet4 Eszerint a gallok fellaacutezadtak a roacutemaiak ellen A tyranneacutesantes participiumot hasznaacutelja ez mindjaacutert megmagyaraacutezza mieacutert nevezi Tyrannosoknak a Suda-lexikon az ellenseacuteget A szenaacutetus egy hadvezeacutert kuumlld ellenuumlk Mallioacuten Kapitolinost ndash szemeacutelyeacuteben a Liviustoacutel joacutel ismert Manlius Capitolinust ismer-

2 Livius V 34ndash49 Plutarchos Camillus3 Az intenziacutev XIX szaacutezadi kutataacutesok utaacuten a XX szaacutezadi Malalas-kutataacutes jobbaacutera keacutezikoumlnyvek ciacutemsza-

vaira korlaacutetozoacutedott Krumbacher 1897 330 Moravcsik 1958 329ndash334 Hunger 1978 319ndash326 A helyzet a kilencvenes eacutevektől kezdve vaacuteltozott azoacuteta toumlbb tanulmaacutenykoumltet szuumlletett a kroacutenikaacute-roacutel JeffreysndashCrokendashScott 1990 Agusta-BoularotndashBeaucampndashBernardindashCaire 2004ndash2006 Meier ndashRadtkindashSchulz 2016

4 Malalas VII 10ndash12 183ndash187 A tovaacutebbiakban az uacutej szoumlvegkiadaacutes (Thurn 2000) fejezetszaacutemozaacutesaacutet hasznaacutelom de mivel a szoumlveg nehezebben beszerezhető mint a Dindorf aacuteltal keacutesziacutetett bonni kiadaacutes vagy annak uacutejrakiadaacutesa a Patrologia Graecaacuteban ezeacutert a hagyomaacutenyos bonni oldalszaacutemokat is meg-adom melyeket mindkeacutet utoacutebbi kiadaacutes tartalmaz

183

hetjuumlk fel a Capitolium megmentőjeacutet5 Itt a pozitiacutev főhős ő lesz nem pedig Camillus Manlius győzedelmeskedik majd diadalmenetet tart A szenaacutetusban volt egy nagy hatalmuacute ellenseacutege Februarius aki gall nemzetseacutegből szaacutermazott A vaacuted ugyanaz mint a Suda-lexikonban a roacutemaiak szerencseacuteje győzoumltt nem Manlius A neacutep a szenaacutetus eacutes a sereg veacuteguumll elűzi a vaacuterosboacutel Manliust A gallok egy kiraacutelyt rexet vaacutelasztanak maguknak Breacutenost azaz Brennust Az alkalmon kapva megtaacutemadjaacutek Roacutemaacutet eacutes egy teacuteli eacutejszakaacuten hextillios hoacutenap 15-eacuten elfoglaljaacutek A szenaacutetorok a Capitoliumra menekuumllnek Brennus elfoglalja a vaacuterost sokakat legyilkoltat A szenaacutetorok keacutetseacutegbeeseacutesuumlkben visszahiacutevjaacutek Manliust aki hamarosan meg is eacuterkezik seregeacutevel legyőzi a gallokat Brennust lefejezi fejeacutet laacutendzsahegyre tűzi A szenaacutetus a neacuteppel eacutes a sereggel egyetemben azonnal meg-szavazza egyeduralkodoacutenak Manlius megcsonkiacutetja a hextillios hoacutenapot mivel baljoacutes-latuacutenak bizonyult eacutes megvaacuteltoztatja a neveacutet is a hextillios hoacutenapot attoacutel kezdve hiacutev-jaacutek februaacuternak majd vaacutedat emel Februarius ellen eacutes azt javasolja hogy a szenaacutetort el kell űzni a vaacuterosboacutel az alvilaacutegi isteneknek ajaacutenlva fel aacuteldozatkeacutent Meztelenre vetkőz-tetik gyeacutekeacutenybe csavarjaacutek eacutes kiverik a vaacuterosboacutel koumlzben azt kiabaacuteljaacutek rossz latinsaacuteggal de meacutegiscsak latinul bdquoexithi Februarirdquo (Ἔξιθι φεβρουᾶρι) ami Malalas magyaraacutezata szerint annyit tesz goumlroumlguumll bdquoEkba peritierdquo vagyis bdquoMenj ki februaacuterrdquo ndash februaacuter helyett a hoacutenap Antiochiaacuteban hasznaacutelt makedoacuten neveacutet adja meg Veacuteguumll Manlius elrendeli hogy a roacutemaiak valamennyi vaacuterosaacuteban eacutevente keacutesziacutetsenek ugyanilyen gyeacutekeacutenyalakot eacutes űzzeacutek ki a februaacutert a baljoacutes hoacutenapot6 Amint a kroacutenikaacutes befejezi a roacutemaiak minden vaacuterosaacuteban ez toumlrteacutenik mindmaacuteig Befejezeacuteskeacuteppen megadja forraacutesaacutet is egy maacuteskuumlloumln-ben ismeretlen Brunichios nevű szerzőt

A toumlrteacutenet ugyanaz de a főszereplő megvaacuteltozott Camillus helyett Manlius Capitoli-nus Az egyik lehetőseacuteg hogy azonos toumlrteacutenet keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes egymaacutestoacutel teljesen fuumlg-getlen tradiacutecioacutejaacuteroacutel van szoacute de a keacutet auktorhely szoumlvegszerű azonossaacutegai inkaacutebb koumlzoumls forraacutest sejtetnek Minden jel arra mutat hogy ez a forraacutes maga Malalas aki a toumlrteacutenet leghosszabb eacutes legoumlsszetettebb verzioacutejaacutet koumlzli a toumlbbi szerző őt kivonatolja vagy ese-tenkeacutent helyesbiacuteti Malalas nyilvaacutenvaloacute teacutevedeacuteseit Iacutegy keruumllhetett a Sudaacuteban Manlius helyeacutere Camillus mivel a toumlrteacutenet inkaacutebb az ő eacuteletrajzaacutera emleacutekeztet Ugyanezeacutert nem szerepel a Sudaacuteban a hextillios hoacutenapneacutev hiszen ez nyilvaacutenvaloacutean a latin sextilis hoacute-napneacutev helyett aacutell ami viszont nem a februaacuter hanem az augusztus reacutegebbi neve volt

5 Az uacutej kiadaacutesban (Thurn 2000) Mallioacuten Kapetolinos A Malalas-koacutedex bizonyos nyelvi sajaacutetossaacutegai sok gondot okoznak a mindenkori kiadoacuteknak mivel igen neheacutez elkuumlloumlniacuteteni a szerző sajaacutet vulgariz-musait (Malalas a beszeacutelt koumlzeacutepgoumlroumlg nyelv fontos forraacutesa) maacutesoloacuteinak vulgarizmusaitoacutel A szerep-lők neveit a tovaacutebbiakban lehetőleg az eredeti latin formaacuteban hasznaacutelom mivel a bizaacutenci szerzők mindannyian maacuteskeacuteppen grecizaacuteljaacutek a neveket (A szoumlveg nyelvi sajaacutetossaacutegaihoz Weierholt 1963 JamesndashJeffreys 1990 Festugiegravere 1978 Festugiegravere 1979)

6 bdquo[hellip] κελεύσας ἐν ἑκάστῃ πόλει Ῥωμαίων τὸ αὐτὸ σχῆμα τοῦ φορέματος τοῦ ψιαθίου γίνεσθαι καὶ τὰ λοιπὰ κατrsquo ἔτος καὶ διώκεσθαι τὸν φεβρουάριον τὸν καὶ περίτιον μῆνα πρὸ τῆς πόλεως τυπτόμενον τὴν κατὰ τοῦ Βρήνου καὶ τῶν Γάλλων σημαίνων νίκην καὶ τὴν τοῦ Μαλλίωνος ἐκδίκησιν ὅπερ γίνεται ἕως τῆς νῦν εἰς ἑκάστην πόλιν Ῥωμαίωνrdquo

184

A Suda verzioacuteja szerint Camillus koraacutebban a tyrannosokat győzte le J Hubaux ezen a helyen szoumlvegjaviacutetaacutest javasol7 a Tyrannos szoacute egy eredeti Tyrrheacutenos helyeacuten aacutellna ami egy az etruszkokra hasznaacutelatos neacutepneacutev volt Ez a javiacutetaacutes plauzibilis de felesleges a toumlr-teacutenet toumlbbi variaacutensaacuteban azt olvashatjuk hogy a fellaacutezadt gallokat győzte le eacutes a laacutezadaacutes fogalmaacutera valamennyi szoumlveg a tyranneoacute igeacutet hasznaacutelja nem a klasszikus bdquotyrannoskeacutent uralkodnirdquo hanem a szoacute bizaacutenci bdquolaacutezadnirdquo jelenteacuteseacuteben A Suda tyrannos szava erre ref-lektaacutelhat ndash tehaacutet nem neacutepneacutevkeacutent szerepel a szoumlvegben

Maacutes bizaacutenciak is ismerteacutek a toumlrteacutenetet Geoacutergios Monachosnaacutel (IX szaacutezad) a hős neve akit Februarius szaacuteműzeteacutesbe kuumlld egyszerűen Malios8 Roacutema elfoglalaacutesaacutera viszont Sextilios hoacutenap 20-aacuten keruumll sor ez pontosabban koumlveti az eredeti latin Sextilis hoacutenap-nevet A hoacutenap napjainak szaacutemaacutet megroumlvidiacutetik neveacutet megvaacuteltoztatjaacutek Februariust gyeacute-keacutenybe csavarva elűzik Ez utoacutebbi szoumlveg keveacutes uacutejdonsaacuteggal szolgaacutel Geoacutergios nem tesz emliacuteteacutest arroacutel hogy a szokaacutest azoacuteta is gyakorolnaacutek A XI szaacutezadban alkotoacute Kedreacutenosnaacutel szinteacuten bdquofellaacutezadnakrdquo a gallok bdquoMalios Kapitolinosrdquo legyőzi őket Egy Galliaacuteboacutel szaacuter-mazoacute szenaacutetor Februarius szaacuteműzeti Roacutemaacutet elfoglaljaacutek a gallok a kiraacutelyuk neve ezuacutet-tal Brisos A maacutesodszorra is győzelmet aratoacute Manlius Capitolinust itt is egyeduralkodoacute-nak vaacutelasztjaacutek Februariust meztelenuumll gyeacutekeacutenybe csavarjaacutek derekaacutera koumltelet koumltnek ahogy Malalasnaacutel is iacutegy verik ki a vaacuterosboacutel A hoacutenap neveacutet Sextilios formaacuteban koumlzli ezt vaacuteltoztatjaacutek Februariusra Ettől fogva a roacutemaiak eacutevente gyeacutekeacutenyt visznek az agoraacutera eacutes botokkal verik bdquoMenj ki a vaacuterosboacutel Februariusrdquo kiaacuteltaacutesokkal9

Az utolsoacute szoumlveghely veti fel a legtoumlbb probleacutemaacutet Egy fragmentumban olvashatoacute a toumlrteacutenet legroumlvidebb variaacutensa Ez szoumlvegeacuteben fuumlggetlennek laacutetszik az előzőktől a főszereplő Camillus megvan Februarius vaacutedja a hős szaacuteműzeteacutese eacutes dicsőseacuteges haza-teacutereacutese aki Februariust elűzi eacutes a roacutela elnevezett hoacutenap napjait megcsonkiacutetja10 A toumlre-deacutek dataacutelaacutesa eacutes a szerzőseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa nagyon neheacutez A szoumlveg az egy időben Cassius Dioacutenak tulajdoniacutetott Excerpta Planudea reacutesze iacutegy a Dindorf-feacutele Dio Cassius-kiadaacutesaacuteban uacutegy szerepelt mint a 155ndash235 koumlzoumltt eacutelt toumlrteacutenetiacuteroacute szoumlvege11 Dio Cassius szerzőseacutegeacutet Mommsen eacutes Haupt caacutefolta iacutegy egyik azoacuteta megjelent Dio-kiadaacutesba sem vetteacutek fel ezt a szoumlvegreacuteszletet12 H Haupt Ioacuteanneacutes Lydosnak tulajdoniacutetotta mivel tematikaacutejaacutenaacutel fogva (egy uumlnnep eredetmondaacuteja) illene a Lydos aacuteltal a roacutemai naptaacuterroacutel iacuterott De mensibus tematikaacutejaacuteba Azonban Lydos kiadoacuteja R Wuumlnsch csupaacuten a hamisan Lydosnak tulajdoniacutetott toumlredeacutekek koumlzeacute veszi fel mivel a De mensibus aacuteltalaacutenos intellek-

7 Hubaux 1958 349 8 PG 110 68 9 Kedreacutenos I 263 Bonn bdquoΦεβρουάριον ἐπωνόμασεν ὅθεν καὶ κατrsquo ἔτος ψιαθον ἐπὶ τῆς ἀγορᾶς προτιθέντες Ῥωμαῖοι τύπτουσιν ῥάβδοις ἐπιφωνοῦντες ἔξελθε Φεβρουάριε τῆς πόλεωςrdquo

10 bdquoὍτι Φεβρουάριος φθονήσας Καμλίλλῳ μελέτην τυραννίδος αὐτοῦ κατηγόρησε τοῦ δὲ διωχθέντος καὶ αὔθις καθόδου τυχόντος ὅτι πολιορκουμένῃ τῇ πατρίδι κατὰ τὴν φυγὴν ἐβοήθησεν εἰς ἐξέτασιν Φεβρουάριος ἄγεται καὶ διώκεται Κάμιλλος δὲ καὶ τὸν ἐπώνυμον αὐτοῦ μῆνα παρὰ τοὺς ἄλλους ἐκολόβωσεrdquo

11 Dionis Cassi Cocceiani Historia Romana ed L Dindorf I 38 Lipcse 1863 illetve Boissevain 1895 I CXVI Hubaux eacutes Gageacute uacutegy hivatkoznak raacute mintha a Zonaras-feacutele epitomeacuteboacutel szaacutermazna a szoumlveg de Zonaras kiadaacutesai termeacuteszetesen nem tartalmazzaacutek sehol ezt a reacuteszletet

12 Vouml Mommsen 1871 Haupt 1879 A keacuterdeacutes tovaacutebbi irodalma Boissevain 1895 I CXI

185

tuaacutelis eacutes műveltseacutegbeli sziacutenvonalaacutehoz keacutepest a Februarius szenaacutetorroacutel szoacuteloacute fragmen-tum ndash butasaacuteg13 A toumlredeacutek a Sudaacutehoz hasonloacutean Camillust teszi meg főszereplőveacute eacutes a toumlrteacutenet legbaacutentoacutebb hibaacuteit anakronizmusait mellőzi A roumlvid szoumlveg keveacutes informaacute-cioacutet koumlzoumll a hős Camillus a Februariusroacutel elnevezett hoacutenapot megroumlvidiacuteti A hoacutenap eredeti neve csakuacutegy mint a Sudaacuteban nem szerepel14 Sajnos a szoumlveg koraacutet szerző hiaacutenyaacuteban nem tudjuk megaacutellapiacutetani

Eredetmondaacutek Malalas kroacutenikaacutejaacuteban

Mieacutert is fontosak szaacutemunkra e szoumlvegek amelyek eacutekesszoacuteloacutean tanuacuteskodnak arroacutel hogy a VI szaacutezadi Bizaacutencban a roacutemai toumlrteacutenelem ismerete hanyatloacuteban volt A kulcs a toumlr-teacutenet Malalasnaacutel olvashatoacute befejezeacutese mely egyeacutertelműen kimondja hogy bdquoazoacuteta is ezt teszik a roacutemaiak vaacuterosaibanrdquo A toumlrteacutenet aitiologikus eacutes eredetileg egy leacutetező szo-kaacutes uumlnnep vagy szertartaacutes magyaraacutezataacutet kiacutevaacutenta megadni Roumlviden ugyanabba a mű-fajba tartozik mint azok az eredetmondaacutek melyekről a Kalendae kapcsaacuten maacuter meg-emleacutekeztem mint az a toumlrteacutenet ahol a Kalendae Idus eacutes Nonae neveacutet viselő előkelők taacuteplaacuteltaacutek volna a roacutemai neacutepet az eacutehiacutenseacuteg idejeacuten Azonban a Kalendae eredetmondaacuteit csak roumlvid utalaacutesokboacutel toumlredeacutekekből ismerjuumlk itt azonban egy reacuteszletesen kidolgo-zott komplex narratiacutevaacutet kapunk mi toumlbb nem is egyet a Malalas-kroacutenika VII koumlnyve egeacutesz sorozat hasonloacute toumlrteacutenetet tartalmaz iacutegy a szoumlveg kulcsjelentőseacuteggel biacuter teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel

A Malalas-kroacutenika egy nagy terjedelmű szoumlveg mely 16 koumlnyvre osztva taacutergyalja a toumlrteacutenelmet Aacutedaacutem teremteacuteseacutetől Iustinianus csaacuteszaacuter uralkodaacutesaacutenak derekaacuteig15 A kroacute-nika nem az eredeti aacutellapotaacuteban őrződoumltt meg valoacutesziacutenű hogy az idők soraacuten aacutetesett egy enyhe kivonatolaacutesi folyamaton ennek jele hogy a belőle keacuteszuumllt oacuteszlaacutev nyelvű for-diacutetaacutesok egy a raacutenk maradt goumlroumlgneacutel teljesebb szoumlveg nyomait őrzik A kroacutenika hataacutes-toumlrteacutenete sajaacutetsaacutegosan alakult Bizaacutencban hosszuacute ideig őrizte neacutepszerűseacutegeacutet szaacutemos kroacutenikaacutes taacutemaszkodott raacute eacutes hasznaacutelta fő forraacuteskeacutent16 eacutes az uacutejkorban araacutenylag hamar elkeacuteszuumllt első nyomtatott kiadaacutesa A humanista tudoacutesok veacutelemeacutenye a műről ugyanak-kor lesuacutejtoacute volt eacutes ez a veacutelemeacuteny a XX szaacutezad nyolcvanas eacuteveiig nem is nagyon vaacutel-

13 Ioacuteanneacutes Lydos De mensibus 1898 184 vouml LXXV14 Amennyiben a szoumlveg meacutegis Ioacuteanneacutes Lydostoacutel szaacutermazik ő bizonyosan tudta hogy a sextilis hoacutenap

az augusztus (De mensibus IV 111) meacuteg a nevet is a helyes formaacuteban adja meg15 Ez a zaacuteraacutes adja a szoumlveg keletkezeacuteseacutenek terminus ante quemjeacutet Mivel az egyetlen ismert koacutedexeacutenek

a veacutegeacuteről neacutehaacuteny oldal hiaacutenyzik lehetseacuteges hogy eredetileg Iustinianus halaacutelaacuteig tartott a szoumlveg de annaacutel sokkal tovaacutebb nem Neumann 1880

16 Thurn 2000 3 tizenoumlt bizaacutenci kroacutenikaacutes szerzőt sorol fel akik taacutemaszkodtak Malalasra vouml Jeffreys 1990 248b A goumlroumlg nyelvteruumlleten kiacutevuumlli hataacutestoumlrteacutenet Franklin 1990 (szlaacutev fordiacutetaacutesok) Wita-kowski 1990 299ndash300 (sziacuter hataacutes)

186

tozott17 Az ok egyszerű a kroacutenika első koumlnyveinek anyagaacutet a goumlroumlg mitoloacutegia adja melynek toumlrteacuteneteit szeacutelsőseacutegesen euheacutemerista moacutedon kezeli valamint a raacute jellemző anakronizmussal iacutegy Zeus bdquokiraacutelyrdquo vagy Oidipus kiraacutely egy a VI szaacutezad Konstantinaacutepo-lyaacutera megszoacutelalaacutesig hasonliacutetoacute miliőben eacutel Malalas szerint a koumlltőnő Sapphoacute kortaacutersa volt az atheacuteni Kekrops kiraacutelynak (Malalas IV 4 5 71) Sophokleacutes akaacuter talaacutelkozha-tott volna Aeneasszal (Malalas VI 16 161) ugyanebben a fejezetben emleacutekezik meg Sophokleacutes Heacuterakleitos eacutes a mitikus Heacuterakleacutes műkoumldeacuteseacuteről majd a 6 19-ben Aeneas megeacuterkezik Itaacuteliaacuteba mindezt uacutegy hogy Malalas elvileg ragaszkodik a kronologikus sorrendben toumlrteacutenő taacutergyalaacuteshoz A theacutebai szfinx egy a hegyekben garaacutezdaacutelkodoacute hara-miavezeacuter akinek Oidipus mint valami titkos uumlgynoumlk beeacutepuumll a bandaacutejaacuteba18

Minden groteszkseacutege elleneacutere ez az aacutebraacutezolaacutesmoacuted nem kuumlloumlnboumlzik alapvetően attoacutel amit Saxo Grammaticus művel a skandinaacutev mitoloacutegiaacuteval vagy amit az iacuter mitoloacute-gia forraacutesanyagaacuteban laacutetunk19 A kuumlloumlnbseacuteg az hogy ebben az esetben ismerjuumlk a goumlroumlg mitoloacutegia eredeti formaacutejaacutet is s iacutegy meglehetősen lehangoloacute amit Malalas tesz a miacuteto-szokkal A kedvezőtlen benyomaacutest erősiacuteti hogy a forraacuteskritika nem sokat javul a mito-loacutegiai fejezetek utaacuten sem meacuteg a roacutemai csaacuteszaacuterkor első szaacutezadainak bemutataacutesaacuteban is toumlbb a legenda mint a teacuteny A sajaacutetos toumlrteacutenetszemleacutelet elleneacutere Malalas sajaacutet koraacutenak eacutes koumlzelmuacuteltjaacutenak araacutenylag megbiacutezhatoacute forraacutesa

A kroacutenikaacutera vonatkozoacute filoloacutegiai kutataacutesok a XIXndashXX szaacutezad forduloacutejaacuten igen eacuteleacuten-kek voltak a kutataacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a szoumlveg kialakulaacutesnak toumlrteacutenete aacutellt felmeruumllt a lehetőseacuteg hogy egy roumlvidebb kroacutenikaacutehoz keacutesziacutetettek keacutesőbbi kroacutenikaacutesok tovaacutebbi folytataacutesokat20 Malalas forraacutesainak feltaacuteraacutesaacutet nem a forraacutesok megnevezeacuteseacutenek hiaacutenya neheziacuteti hanem ennek ellenkezője a szoumlveg szaacutezaacuteval tartalmaz forraacuteshivatkozaacutesokat ezek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutet nyilvaacutenvaloacutean nem olvasta ugyanakkor gyakran utal olyan forraacutesokra melyeket meg mi nem ismeruumlnk Miutaacuten a felvetett tudomaacutenyos keacuterdeacute-sekre a filoloacutegia egyszerűen keacuteptelen volt meggyőző vaacutelaszokat adni a szoumlveget eacutevti-zedekre feacutelretetteacutek meacuteg mielőtt egy modern igeacutenyeknek megfelelő kritikai kiadaacutes megszuumlletett volna21 Az akkori tanulmaacutenyok koumlzuumll a mi szempontunkboacutel kuumlloumlnoumlsen

17 Humphrey Prideaux (1648ndash1724) aki az 1600-as eacutevek utolsoacute harmadaacuteban foglalkozott a kroacutenika editio princepseacutenek kiadaacutesaacuteval egy leveacutelben a koumlvetkezőket iacuterja a kroacutenikaacuteroacutel bdquo[hellip] wereas more than halfe the booke is stuffed with ridiculous and incredible lys and although there be somet-hing of good use contained there in yet they are not of such number or value as to make any re-compense for the rest of his booke which is intolerablerdquo Thompson 1875 16 ideacutezi Croke 1990 319 Krumbacher 1897 327 bdquoMan muumlszligte ein Buch schreiben wenn man die abenteuerlichen Verzerrungen und die laumlcherlichen Irrtuumlmer dieses Erzaumlhlers durchmustern wollterdquo Vouml Hunger 1978 I 321

18 Malalas miacutetoszkezeleacuteseacutehez Toacuteth 2010c19 Toacuteth 2010c 892 89620 Baacuter koumlvetkezteteacuteseikben uacutegy laacutetom hogy gyakran tuacutelbecsuumllik Malalas toumlrteacutenetiacuteroacutei keacutepesseacutegeit de

a teacutema kutataacutestoumlrteacuteneteacuteről beszaacutemolnak Jeffreys 1990c Croke 199021 A szoumlveg egyseacutege feletti sehova nem vezető vitaacutenak Krumbacher szokatlan moacutedon egy szerkesztői

megjegyzeacutesben vetett veacuteget a Byzantinische Zeitschrift lapjain (Krumbacher 1901) A kroacutenika edi-tio princepse a kroacutenika oxfordi koacutedexeacutenek 1622ndash1623 eacutevben E Chilmead aacuteltal keacutesziacutetett aacutetirataacute-nak szoumlvegeacutet tartalmazta a kroacutenika XIX szaacutezadi kiadaacutesai alapvetően ezt koumlvetik Ioannis Malalae

187

fontos Bourier-nek a kroacutenika forraacutesait vizsgaacuteloacute tanulmaacutenya22 A koumlvetkező fontos sze-meacutely a kroacutenika kutataacutestoumlrteacuteneteacuteben Schenk von Stauffenberg aki a szoumlveg csaacuteszaacuterkori toumlrteacutenelmet taacutergyaloacute szoumlvegreacuteszleteinek forraacuteskutataacutesaacutet veacutegezte el eacutes alapvetően a szouml-vegben taacutergyalt jellegzetes teacutemaacutek alapjaacuten hataacuterozott meg forraacutestiacutepusokat23 A kroacutenika reneszaacutensza a nyolcvanas eacutevekben joumltt el mikor egy ausztraacutel kutatoacutecsoport elkeacutesziacutetette a szoumlveg angol nyelvű kiadaacutesaacutet illetve egy tanulmaacutenygyűjtemeacutenyt mely teljesen uacutej sziacuten-ben laacutettatta a szerzőt24 2000-ben veacutegre elkeacuteszuumllt az első igeacutenyes szoumlvegkiadaacutes eacutes azoacuteta egyre-maacutesra jelennek meg az uacutejabb eacutes uacutejabb fordiacutetaacutesok tanulmaacutenygyűjtemeacutenyek25 Malalas eacuterteacutekeleacuteseacutenek revideaacutelaacutesa oacutehatatlanul a loacute tuacuteloldalaacutera billentette a kutataacutest eacutes a kroacutenikaacutes tuacuteleacuterteacutekeleacuteseacutehez vezetett Elisabeth Jeffreys maacuter uacutegy laacutetja hogy Malalas oumlnaacutelloacute forraacuteskutataacutest folytatott eacutes nem lehet kompilaacutetornak tekinteni illetve felteacutete-lezi hogy a kroacutenika kialakulaacutesaacuteban a continuatio nem jaacutetszott szerepet tehaacutet a reacuteg-muacutelttal foglalkozoacute eacutes szaacutemos forraacuteshivatkozaacutest tartalmazoacute IndashXIV koumlnyv ugyanannak a szerzőnek a műve mint az utolsoacute neacutegy koumlnyv eacutes a XVIII koumlnyvoumln beluumlli stiacutelustoumlreacutesek nem jeleznek szerzővaacuteltaacutest a teljes raacutenk maradt anyagot egyetlen szerző műveacutenek kell tartanunk A Malalas-kroacutenika forraacutesainak feltaacuteraacutesa elkeacutepesztő neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik s jellemző hogy az erre tett haacuterom kiacuteseacuterlet Bourier Stauffenberg eacutes Jeffreys felosztaacutesa alig mutat paacuterhuzamokat26

A Malalas-kroacutenikaacuteroacutel keacutesziacutetett doktori disszertaacutecioacutemban figyeltem fel előszoumlr egy hosszabb szoumlvegreacuteszletre a kroacutenikaacuten beluumll annak VII koumlnyveacuteben27 A bizaacutenci kroacuteni-kaacutek nem tudtak mit kezdeni azokkal a korszakokkal eacutes helyekkel ahol nem leacutetezett a monarchia inteacutezmeacutenye iacutegy az atheacuteni demokraacutecia eacutes a roacutemai koumlztaacutersasaacutegkort hajla-mosak egyszerűen kifelejteni a toumlrteacutenelemből28 Malalas nem iacutegy tesz azonban adatai

Chrono graphia ex recensione L Dindorfii Bonn 1831 = PG 97 9ndash790 eacutes noha a XIX szaacutezad folyamaacuten a kroacutenika rengeteg tovaacutebbi fragmentuma keruumllt elő iacutegy peacuteldaacuteul az elveszettnek hitt első koumlnyve aacutem egeacuteszen Hans Thurn 2000 eacutevi kiadaacutesaacuteig a XVII szaacutezadi szoumlvegre kellett taacutemaszkodniuk a ku-tatoacuteknak

22 Bourier 1899ndash190023 Stauffenberg 1931 411 50724 JeffreysndashRokendashScott 1990 JeffreysndashJeffreysndashScott 198625 Thurn 2000 A szoumlvegkiadaacutes toumlrteacutenete Croke 1990 31326 Bourier 1899ndash1900 II 58ndash59 maximum neacutegy fő forraacutessal szaacutemol ezek mindegyike elveszett

Domninos Nestorianos eacutes Timotheos kroacutenikaacuteival valamint egy negyedik anonim forraacutessal amely talaacuten azonos Timotheosszal Patzig szerint a Nestorianos nem neacutev hanem egyszerűen Domninos jelzője (Patzig 1901 610) ugyanakkor felteacutetelezi hogy szaacutemos tovaacutebbi forraacutest is felhasznaacutelt Sta-uffenberg (1931 411 507) a korai csaacuteszaacuterkort taacutergyaloacute IXndashXII koumlnyv forraacutesait elemzi eacutes haacuterom forraacutest kuumlloumlnboumlztet meg 1 egy csaacuteszaacuter eacuteletrajzgyűjtemeacuteny 2 egy erős keleti hataacutesokat mutatoacute ke-reszteacuteny vilaacutegkroacutenika 3 egy antiochiai Patria azaz a vaacuteros hiacuteres eacutepuumlleteit nevezetesseacutegeit taacutergyaloacute szoumlveg Elisebeth Jeffreyneacutel (Jeffreys 1990c 196) a Malalas aacuteltal első keacutezből ismert forraacutesok szaacutema 14-re emelkedik Bassus Brunichios Charax Domninos Epiphaneiai Eustathios Eutropios Eutychianos Nestorianos Philostratos Paniumi Priskos Sisyphos Diktys Timotheos a perzsa Timotheos A forraacuteskri-tika buktatoacuteja hogy mind a keacutesz mű szerzője mind a potenciaacutelis forraacutesok toumlbbseacutege sűrű homaacutelyba burkoloacutezik

27 Toacuteth 200528 Toacuteth 2005 Toacuteth 2010c

188

igen kuumlloumlnoumlsek a roacutemai kiraacutelyok eacutes konzulok koraacuteroacutel leiacutert toumlrteacutenetei valamennyien aitiologikus jellegűek eacutes valamilyen kortaacuters VndashVI szaacutezadi szokaacutes megalapiacutetaacutesaacutet beszeacute-lik el Ezek koumlzuumll kettővel a Februarius-toumlrteacutenettel eacutes a Brumalia alapiacutetaacutesaacuteval koraacutebbi tanulmaacutenyaimban is foglalkoztam29 A szoumlvegreacuteszletek oumlsszetartozaacutesaacutet Fritz Graf is fel-ismerte azonban eredetuumlket elteacuterő moacutedon magyaraacutezzuk30

A Malalas-kroacutenika VII koumlnyve a koumlvetkezőket tartalmazza31 A vaacuterosalapiacutetoacute ikrek koumlzoumltt viszaacutely toumlr ki Romulus (vagy ahogy Malalas nevezi goumlroumlgoumlsen Rhoacutemos) meg-oumlli oumlccseacutet Ezutaacuten foumlldrengeacutesek suacutejtjaacutek a birodalmat mely a joacuteslat szerint csak akkor csillapodik ha az ikrek egyuumltt uralkodnak Romulus ezeacutert elkeacutesziacutetteti fiveacutere aranyszob-raacutet troacutenra uumllteti eacutes attoacutel kezdve kiraacutelyi toumlbbesben beszeacutel (VII 1ndash2) Areacutesnak szenteli az első hoacutenapot a maacuterciust (VII 3) Megszervezi a loacuteversenyjaacuteteacutekokat amivel az volt a ceacutelja hogy megossza a roacutemai neacutepet eacutes azok ne szervezkedhessenek ellene A loacutever-senypaacutelya a paacutelya egyes reacuteszei a cirkuszi sziacutenek kozmikus szimbolikaacutet hordoznak Egy ilyen versenyen keruumll sor a szabin nők elrablaacutesaacutera (VII 4ndash6) Romulust eacutes Remust ide-genek nevelteacutek fel Romulus ennek emleacutekeacutere leacutetrehozott egy Brumalia nevű uumlnnepet (VII 7) A roacutemaiak elűzik az utolsoacute kiraacutelyt azonban eacuteppen a megszabadiacutetoacute Brutus fiai szoumlvetkeznek a bukott Tarquiniusok eacuterdekeacuteben Egy rabszolga leleplezi az oumlssze-eskuumlveacutest ennek emleacutekeacutere leacutetrehoznak egy Consilia nevű uumlnnepet eacutes a rabszolga-fel-szabadiacutetaacutes egy rituaacuteleacutejaacutet (VII 9) Februarius toumlrteacutenete eacutes a teacutelűző szertartaacutes alapiacutetaacutesa (VII 10ndash13) A VII koumlnyv haacutetralevő roumlvid oldalai jelzik hogy mi toumlrteacutent ugyanekkor a zsidoacute neacuteppel illetve a goumlroumlgoumlkkel

A teljes szoumlveg aitiologikus ugyanakkor ezek az eredetmagyaraacutezoacute toumlrteacutenetek nem a koraacutebbi iacuterott hagyomaacutenyboacutel szaacutermaznak amennyiben a koraacutebbi forraacutesanyagban alig talaacuteljuk előzmeacutenyuumlket Itt kiveacutetelt egyeduumll a cirkusz szimbolikaacuteja jelenthet mely a neacutegy cirkuszi sziacutenben a neacutegy őselem eacutes az eacutevszakok jelkeacutepeacutet laacutetja a kocsik mozgaacutesaacuteban pedig az eacutegitestek mozgaacutesaacutet ez ugyanis egy roumlvidebb formaacuteban maacuter Tertullianusnaacutel felbukkan a II szaacutezadi Eacuteszak-Afrikaacuteban azonban a forraacutesok toumlbbseacutege itt is keacuteső antik32 A halott Remust taacutersuralkodoacutevaacute megtevő Romulus toumlrteacuteneteacutehez Graf talaacutelt analoacutegiaacute-kat melyek szinteacuten a keacuteső oacutekorboacutel erednek33 Servius (IVndashV szaacutezad forduloacuteja) Vergi-lius-kommentaacuterja szerint Romulus uacutegy kiacutevaacutenta megbeacutekiacuteteni meggyilkolt testveacutere szel-lemeacutet hogy szaacutemaacutera is felaacutelliacutetotta a sella curulist a hivatali meacuteltoacutesaacutegot jelző szeacuteket eacutes raacutehelyezte a kiraacutelyi insigniumokat34

29 Toacuteth 2007b Toacuteth 2014a30 Graf 2015 184ndash20031 A kroacutenika VII koumlnyveacutenek eredetmondaacutekat tartalmazoacute fejezeteinek fordiacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben koumlz-

loumlm 32 Tertullianus De spectaculis 9 (PG 1 627ndash662) Cassiodorus Varia III 51 105 Corippus in laud Just

I314ndash344 Lydos De mensibus I 12 eacutes 4 30 Isidorus Etymologiae 18 27 41 Anonymus de circensibus Anth Lat I 197 ed Reiske Damaszkuszi Szent Jaacutenos PG 96 372ndash373

33 Graf 2015 186ndash18834 Servius ad Aen 1 276

189

Az eredetlegendaacutek keacuteseiek azonban a leiacutert szokaacutesok valoacutesak ez nemcsak a pluralis maiestatis alkalmazaacutesaacutera igaz de meacuteg a leghomaacutelyosabban bemutatott Consiliaacutera is35 Eacuteszszerűtlen volna azt hinnuumlnk hogy egyeduumll a februaacutert jelkeacutepező figura kiűzeacutese volna valamifeacutele irodalmi fikcioacute A legendaacutek ceacutelja nyilvaacutenvaloacute az ősiseacuteg aacuteltal nyuacutejtott legiti-maacutecioacutet biztosiacutetani bizonyos keacutesei eredetű uumlnnepeknek eacutes szokaacutesoknak36 A kitalaacutelt tra-diacutecioacute kuumlloumlnoumlsen szeacutep peacuteldaacuteit vizsgaacutelhatjuk rajtuk keresztuumll A kroacutenika szaacutemos forraacutes-hivatkozaacutest tartalmaz roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacutekra melyeknek Malalasnaacutel aacutellandoacute epitheton ornansa a bdquolegboumllcsebbrdquo de Malalas modern olvasoacutei tudjaacutek hogy e forraacuteshivatkozaacuteso-kat nem kell tuacutelzottan komolyan venni Ezen a ponton jelentősen elteacuter a veacutelemeacutenyem Grafeacutetoacutel aki fenntartja a lehetőseacuteget hogy e toumlrteacuteneteket esetleg Malalas talaacutelta ki eacutes nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben honnan szaacutermaznak ezek az aitionok37

Mint emliacutetettem a kortaacuters Malalas-filoloacutegia erősen tuacuteleacuterteacutekeli a mű szerzőjeacutet Tagad-hatatlan hogy a kroacutenika moumlgoumltt egy sajaacutetosan egyedi gondolkodaacutesuacute eacutes sajaacutetos eacuterdek-lődeacutesi koumlrrel rendelkező embert kell laacutetnunk de ez nem jelenti azt hogy nincs meg benne a kroacutenika műfajaacutera jellemző kompilatiacutev karakter Egy olyan műről beszeacuteluumlnk veacutegső soron melynek bevezetőjeacuteben a szerző kijelenti hogy Zeno csaacuteszaacuterig mutatja be a toumlrteacutenelmet noha a szoumlveg az utaacutena koumlvetkező haacuterom csaacuteszaacuter uralkodaacutesaacutet is kimeriacute-tően taacutergyalja amit aligha magyaraacutezhatunk maacutessal mint hogy meacuteg a bevezető szoumlve-geacutet is kimaacutesolta valahonnan38

A roacutemai toumlrteacutenelemből vett aition-sorozat tematikailag egyseacuteget alkot eacutes ez az egyseacuteg elvaacutelasztja a kroacutenika toumlbbi reacuteszeacutetől baacuter a szerző maacuteshol is eacuterdeklődeacutest mutat pogaacuteny kori szokaacutesok hagyomaacutenyok iraacutent a pogaacuteny vallaacutes eacutes ezoterika iraacutent azonban sehol maacuteshol nem fordul elő hogy akaacuter magaacutenyosan akaacuter sorozatba fűzve uumlnnepek vagy szokaacutesok eredetlegendaacuteit koumlzoumllje39 Eacuteszszerű a felteacutetelezeacutes hogy a toumlrteacuteneteket maacuter egyuumltt talaacutelta valahol A szoumlvegreacuteszleten beluumll toumlbb forraacuteshivatkozaacutest is talaacutelunk Vergilius Plinius eacutes Livius neve emliacutetődik (VII 6) Licinius Macereacute (VII 7) Serviuseacute (VII 9) eacutes egy amuacutegy ismeretlen Brunichiuseacute (VII 12) Brunichiustoacutel eltekintve ezek latin nyelvű szerzők akiket Malalas aligha olvashatott eredetiben Vergilius eacutes Livius standard hivatkozaacutesi alap lehetett baacutermilyen roacutemai toumlrteacutenelmet eacuterintő keacuterdeacutesben Baacuter

35 Graf 2015 192ndash19936 Graf 201537 Graf 2015 188 199ndash20038 Toacuteth 2005 A szoumlveg bevezeteacutese a teacutemakoumlrt iacutegy hataacuterozza meg bdquoἀπὸ Ἀδὰμ ἕως τῆς βασιλείας Ζήνωνος καὶ τῶν ἑξῆς βασιλευσάντων δεῖ δὲ καὶ τοὺς μετὰ ταῦτα συγγράψασθαι τὰ λοιπὰ ἀρετῆς χάρινrdquo (bdquoAacutedaacutemtoacutel Zeno csaacuteszaacutersaacutegaacuteig eacutes a sorjaacuteban uralkodoacutekig Eacutes az ezek utaacuten koumlvetke-zőket is meg kell iacuterni) Az bdquoareteacutes charinrdquo szoacute szerint bdquoaz ereacuteny kedveacuteeacutertrdquo zaacuteroacuteszavak eacutertelme nem egeacuteszen vilaacutegos (Lieberich 1900 47) Mivel a koumlvetkező mondat szerint az egyetemes (toumlrteacuteneti) eacutertekezeacutes jelenteacuteseacuteről beszeacutel ezeacutert valoacutesziacutenűleg uacutegy kell eacutertenuumlnk hogy a kroacutenika műfaji elvaacuteraacutesai koumlvetelik meg az bdquoezek utaacuten koumlvetkezőkrdquo megiacuteraacutesaacutet Az angol fordiacutetaacutes bdquorelying their own abilityrdquo va-riaacutecioacuteja bizonyosan teacuteves ennek oka hogy a bevezető fordiacutetaacutesaacuteban erősebben taacutemaszkodtak Mala-las oacuteszlaacutev fordiacutetaacutesaacutera mint a goumlroumlg eredetire

39 Tematikusan legkoumlzelebb meacuteg a mitoloacutegiai fejezetek szaacutemtalan bdquoproacutetos heureteacuteseirdquo aacutellnak olyan istenek eacutes hősoumlk akik kuumlloumlnfeacutele civilizaacutecioacutes viacutevmaacutenyok feltalaacuteloacutei voltak ezek a toumlrteacutenetek terjedel-mileg (roumlvidek) eacutes szerkezetileg elteacuternek a VII koumlnyv aitiologikus narratiacutevaacuteitoacutel

190

időben keacutesőbbi de ugyanez aacutell Serviusra is Plinius neve valoacutesziacutenűleg oumltletszerűen keruumll ide mint joacutel hangzoacute roacutemai neacutev Licinius felhasznaacutelaacutesa a legeacuterdekesebb mert itt a hivatkozaacutes valoacuteban egy Licinius Macer-szoumlveghelyre utal azonban az eredeti jelenteacute-seacutet kiforgatva eacutes feacutelreeacutertelmezve40 A Brunichiusra ndash vagy esetleg Brunichiosra hiszen valoacutesziacutenűbb hogy egy goumlroumlg nyelvű iacuteraacutesmű szerzőjeacuteről van szoacute ndash valoacute hivatkozaacutes a leg-utolsoacute eacutes itt Malalas a koumlvetkezőt aacutelliacutetja bdquoEzt a toumlrteacutenetet Thessalonikeacuteben talaacuteltam Brunichios roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacute koumlnyveacutebenrdquo (VII 12) Gleye (jellegzetesen XIX szaacute-zadi arroganciaacuteval) uacutegy veacutelte Malalas egyszerűen hazudik eacutes kitalaacutelt egy forraacutesszouml-veget41 Eacuten nem laacutetom mieacutert ne lehetne leacutetező forraacutesroacutel szoacute Az egyes szaacutem első sze-meacutelyű fogalmazaacutes ugyanakkor nem teszi egyeacutertelműveacute hogy ki is ez a narratiacutev bdquoeacutenrdquo lehet hogy az antiochiai Ioacuteanneacutes Malalas de nem zaacuterhatjuk ki bizonyosan hogy az egeacutesz mondatot uacutegy talaacutelta keacuteszen egy forraacutesaacuteban Azt viszont valoacutesziacutenűnek tartom hogy ez a Brunichios nem csupaacuten a Februarius-toumlrteacutenet szerzője hanem az oumlsszes eredetlegenda tőle szaacutermazik mivel az egymaacutest koumlvető narratiacutevumok tematikus kap-csolata annyira szoros eacutes ugyanakkor annyira paacuterhuzam neacutelkuumlli hogy szuumlkseacutegszerű moumlgoumltte egy koumlzoumls alkotoacutet laacutetni Ez a koumlzoumls alkotoacute valoacutesziacutenűbb hogy Brunichius nem pedig Malalas Ez azt jelenti hogy a toumlrteacutenetek keletkezeacutesi helye eacutes ideje kisseacute moacutedo-sul Antiochia helyett Thessalonikeacute valmivel koumlzelebb a goumlroumlg-latin nyelvi vaacutelasztoacutevo-nalhoz a teacutenyleges szerzőkitalaacuteloacute pedig valoacutesziacutenűleg egy latinul is joacutel olvasoacute goumlroumlg vagy goumlroumlguumll iacuteroacute latin anyanyelvű szerző volt (ne feledjuumlk a Licinius Macer-hivatkozaacutes valoacutes meacuteg ha erőszakosan ki is forgatja a jelenteacuteseacutet) Időben is valamivel koraacutebbra keruumllhet a dataacutelaacutes hiszen Malalas maacuter Brunchios keacutesz műveacutet hasznaacutelja forraacuteskeacutent az eredeti szoumlveg keletkezeacutese akaacuter az V szaacutezad maacutesodik fele is lehet42

A toumlrteacutenetek kitalaacuteloacutejaacutet vagy oumlsszegyűjtőjeacutet nevezhetjuumlk Malalasnak Brunichiosnak vagy akaacuter X mesternek is nincs moacuted raacute hogy szemeacutelyeacutehez koumlzelebb keruumlljuumlnk moti-vaacutecioacutei azonban vilaacutegosan laacutethatoacuteak Amikor bdquokitalaacuteljardquo a hagyomaacutenyt ceacutelzatosan jaacuter el A foacutekuszba kortaacuters szokaacutesokat uumlnnepeket helyez melyek a csaacuteszaacuteri reprezentaacutecioacute-ban illetve a mindennapi eacuteletben nagy szerepet jaacutetszottak Ezeket szakralizaacutelja annak reacuteveacuten hogy a roacutemai toumlrteacutenelem legszentebb kezdeteihez koumlti őket ndash azonban vigyaacutez raacute hogy az eredetmondaacutek lehetőseacuteg szerint szekulaacuterisak legyenek43 A toumlrteacutenetek sze-

40 Vouml 11 fejezet Crawford 1914ndash1919 371 Macrobius I 10 17 szerint ugyanis Licinius Macer azt iacuterja le hogy Romulus Acca Larentia emleacutekeacutere vezette be a Parentaliaacutet

41 bdquoSchwindelquellenrdquo Gleye 1896 42642 A terminus post quem Servius emliacuteteacutese amennyiben ez a Vergilius-kommentaacuterok szerzőjeacutere utal

aki a IVndashV szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt A terminus ante quem meghataacuterozaacutesa nehezebb Ha Malalas sze-meacutelyesen jaacutert Thessalonikeacuteben akkor a VI szaacutezad első feleacutere kell gondolnunk Az uralkodoacute tudo-maacutenyos aacutellaacutespont elleneacutere azonban eacuten nem merem teljes bizonyossaacuteggal kizaacuterni azt a lehetőseacuteget hogy a Malalas-kroacutenika első 14 koumlnyveacutet a kroacutenikaacutes toumlbbeacute-keveacutesbeacute maacuter keacuteszen talaacutelta eacutes csupaacuten foly-tataacutest iacutert hozzaacute ebben az esetben az 1ndash14 koumlnyvek szerzője valamikor Zeno uralkodaacutesa alatt dol-gozhatott a 470-es eacutevekben

43 Romulus ugyan a Pythiaacutetoacutel keacuter joacuteslatot azonban maga a kereszteacuteny Malalas is sziacutevesen ideacutez olyan pogaacuteny joacuteslatokat melyek kereszteacuteny hitigazsaacutegokat joacutesoltak meg A loacuteverseny sziacutenei szimboliku-san utalnak pogaacuteny istenekre azonban a kapcsolat allegorikus mivel az adott istenek a neacutegy ős-elem megjeleniacutetői

191

replői termeacuteszetesen pogaacutenyok de a szoumlvegekben a pogaacuteny istenek nem toumlbbek alle-goacuteriaacuteknaacutel Ez az eljaacuteraacutes nem uacutejdonsaacuteg hanem taacutemaszkodik a roacutemai reacutegiseacutegtoumlrteacutenet eacutes a roacutemai vallaacutes hagyomaacutenyaira ha egy roacutemai uumlnnepnek volt egyaacuteltalaacuten bdquoeredetmiacuteto-szardquo az aacuteltalaacuteban nem istenekről szoacutelt hanem a roacutemai toumlrteacutenelem halandoacute kivaacuteloacutesaacute-gairoacutel44 bdquoBrunichiosrdquo ezt az eljaacuteraacutest alkalmazza egy uacutej anyagra a sajaacutet koraacutenak a szokaacute-saira eacutes ezzel uacutejraiacuterja a roacutemai toumlrteacutenelmet A szoumlveg egy olyan mitikus teret hoz leacutetre mely szakraacutelis de nem egyeacutertelműen politeista eacutes ily moacutedon akaacuter kereszteacutenyek szaacute-maacutera is elfogadhatoacute Ahogy a korai roacutemai toumlrteacutenetiacuteraacutes melynek veacutegső formaacutejaacutet szinte csak Liviusnaacutel laacutethatjuk a koumlztaacutersasaacutegi religio eacutes inteacutezmeacutenyrendszer minden fontos elemeacutet Romulusra vagy Numaacutera vezette vissza ugyanez megismeacutetlődik itt Bizaacutenc haj-nalaacuten is a frissen leacutetrejoumlvő struktuacuteraacutekat minden tovaacutebbi neacutelkuumll Romulushoz kapcsol-jaacutek A Februarius-toumlrteacutenetben szereplő uumlnnepseacuteg uacutegy tűnik eleacuteg fontos volt ahhoz hogy felkeruumlljoumln erre a listaacutera

Az eredetlegendaacutek nemcsak a pogaacutenyndashkereszteacuteny dichotoacutemiaacuten beluumll proacutebaacutelnak mediaacutelni A toumlrteacutenetek eredeti lejegyzője valoacutesziacutenűleg joacutel olvasott latinul de goumlroumlguumll eacutes goumlroumlg nyelvteruumlleten iacutert A Bizaacutenc iraacutent eacuterdeklődők szaacutemaacutera koumlzhely hogy a bizaacuten-ciak egeacuteszen Konstantinaacutepoly elesteacuteig (sőt meacuteg azutaacuten is) roacutemainak nevezteacutek magu-kat eacutes roacutemai identitaacutessal rendelkeztek A forraacutesok bőseacutege elleneacutere keveacutesseacute ismert a folyamat kezdete mikor eacutes hogyan tűnt el a goumlroumlg identitaacutestudat Az aitionok ennek a folyamatnak egy fontos faacutezisaacutet tuumlkroumlzik goumlroumlguumll iacuterja le hogy a mi szokaacutesaink a mi kul-tuacuteraacutenk elemei legitimaacutecioacutejukat a roacutemai ősoumlktől nyerik45

Mivel enneacutel koumlzelebb nem fogunk jutni a toumlrteacutenetek eredeti lejegyzőjeacutehez az ő forraacutesai homaacutelyban maradnak Bizonyosan taacutemaszkodott a szaacutemaacutera eleacuterhető forraacutes-szoumlvegekre ndash itt nemcsak toumlrteacutenetiacuteroacutekra kell gondolni hanem reacutegiseacutegtudoacutesokra eacutes kommentaacuterszerzőkre is ndash azonban keacuterdeacuteses hogy maga az oumltlet hogy mely uumlnnep eacutes szokaacutes mely toumlrteacutenelmi esemeacutenyhez koumltődjoumln honnan szaacutermazott Elkeacutepzelhető hogy Brunichios egyszerűen kitalaacutelta őket veacutegteacutere is a Malalas-kroacutenika anyagaacutenak gerinceacutet adoacute racionalizaacutelt miacutetoszokat is egyszer valakinek ki kellett talaacutelnia46

A maacutesik lehetőseacuteg hogy amit olvasunk alapvetően folkloacuter Eacuten ez utoacutebbira hajlaneacutek A Kalendae eredetmondaacuteira Asterios uacutegy hivatkozott hogy beszeacutelnek toumlrteacuteneteket a Kalendae eredeteacuteről noha e toumlrteacuteneteket leiacuterva mi csak keacutesei eacutes toumlredeacutekes utalaacutesokboacutel ismerjuumlk47 bdquoBrunichiosrdquo talaacuten csak oumlsszegyűjtoumltte az aacuteltala itt-ott hallott toumlrteacuteneteket megproacutebaacutelta oumlsszehangolni őket toumlrteacutenelmi ismereteivel majd a veacutegeredmeacutenyt leiacuterta Ez a veacutegeredmeacuteny sem keacuteső antik sem bizaacutenci meacuterceacutevel meacuterve nem bdquotudomaacutenyrdquo

44 A roacutemai vallaacutes szinte teljesen miacutetosztalan eacutes a XX szaacutezad koumlzepeacutere maacuter nagyszaacutemuacute bizonyiacuteteacutek szoacutelt amellett hogy e miacutetosztalansaacuteg nem a roacutemai vallaacutes egy eredendő tulajdonsaacutega hanem az istenmiacute-toszokat transzponaacuteltaacutek eacutes toumlrteacutenelemmeacute alakiacutetottaacutek

45 Az identitaacutesvaacuteltozaacutesnak egyik oka vagy talaacuten csak kiacuteseacuterő tuumlnete a helleacuten szoacute jelenteacutesvaacuteltozaacutesa A szoacutet egyre gyakrabban nem etnikusan hanem pogaacuteny jelenteacutesben hasznaacuteljaacutek Malalas peacuteldaacuteul koumlvetke-zetesen elteacuterő formaacutekkal eacuterzeacutekelteti hogy pogaacuteny helleacutenekre gondol vagy Hellas foumlldrajzi egyseacute-geacuteből szaacutermazoacute emberekre Toacuteth 2010b

46 Toacuteth 2010c A miacutetoszracionalizaacutelaacutes antik toumlrteacuteneteacutehez laacutesd Hawes 2014 Neacutemeth 200847 Asterios IV 1

192

mivel sok ponton ellentmondaacutesban van a hagyomaacutennyal ndash meacuteg a Suda oumlsszeaacutelliacutetoacutei is koumltelesseacuteguumlknek eacuterezteacutek hogy Malalas szoumlvegeacutet javiacutetva Manlius Capitolinus helyett Camillust iacuterjanak ndash iacutegy nem csoda hogy a toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll leginkaacutebb a legkritikaacutetla-nabb koumlr tagjai a kroacutenikaacutesok ideacutezteacutek e toumlrteacuteneteket s voltakeacuteppen a vak veacuteletlennek tulajdoniacutethatjuk hogy a Malalas-kroacutenika megőrizte szoumlveguumlket

A Malalas-kroacutenika eredetmondaacutei koumlzuumll kettővel fogunk reacuteszletesebben foglalkozni a Februarius-toumlrteacutenet mellett a Brumalia mondaacutejaacuteval Toumlrteacutenelmi szempontboacutel mindkettő hiteltelen Februarius szenaacutetor egyetlen klasszikus kori szerzőtől sem ismert semmi-feacutele toumlrteacuteneti forraacuteseacuterteacuteke nincsen meacuteg toumlrteacuteneti magroacutel is csak annyiban beszeacutel-hetuumlnk hogy Kr e 390-ben a gallok valoacuteban megtaacutemadtaacutek eacutes elfoglaltaacutek Roacutemaacutet eacutes Camillus illetve Manlius Capitolinus valoacuteban reacuteszt vett a haacuteboruacuteban Februarius sze-naacutetor termeacuteszetesen nem leacutetezett mint ahogy februaacuter 15-re sem esett maacutes uumlnnep mint a Lupercalia de azt sajaacutet eredetmondaacuteja Romulushoz koumltoumltte eacutes nem a Bren-nusszal viacutevott haacuteboruacutehoz Nyilvaacutenvaloacutean egy aitiologikus legendaacuteval aacutellunk szemben melynek ceacutelja megokolni mieacutert roumlvidebb a februaacuter a toumlbbi hoacutenapnaacutel illetve valami-feacutele neacutepszokaacutes magyaraacutezat is adja

A toumlrteacutenet szaacutemos anakronisztikus elemet tartalmaz a roacutemai szenaacutetusban egy gall szenaacutetor uumllhet Kr e 390-ben a koumlztaacutersasaacutegi hadvezeacuter laacutendzsahegyre tűzeti az ellen-seacuteges vezeacuter fejeacutet befejezeacuteskeacuteppen Manliust egyeduralkodoacutevaacute vaacutelasztjaacutek Baacuter implicit moacutedon fejeződik csak ki de az olvasoacutenak az a hataacuterozott benyomaacutesa van hogy a szouml-veg szerzője szerint Roacutema maacuter Kr e 390-ben is egy kiterjedt birodalom ura Az anakro-nizmusokhoz jaacuterulnak a taacutergyi teacutevedeacutesek A legfeltűnőbb eacutes a toumlrteacutenet cselekmeacutenyeacutet is eacuterintő teacutevedeacutes az hogy a sextilis hoacutenap augusztus volt nem pedig februaacuter Malalas hangsuacutelyozza hogy a taacutemadaacutes egy teacuteli eacutejszakaacuten eacuterte el Roacutemaacutet de a gall taacutemadaacutessal oumlsszekapcsolhatoacute tradicionaacutelis daacutetum a dies Alliensis az alliai csata emleacuteknapja amely juacutelius 18-ra esett Cicero szerint az ősoumlk az alliai csata napjaacutet nyilvaacuteniacutetottaacutek gyaacutesznappaacute mivel ennek koumlvetkezmeacutenye volt a vaacuteros elfoglalaacutesa az utoacutebbiroacutel pedig mint iacuterja nem lehet tudni milyen napra esett48 Ha sem Cicero sem az őt ideacutező Gellius nem tudta kinyomozni melyik napon foglaltaacutek el a gallok a Vaacuterost akkor a bizaacutenciak elkeacutepzeleacutese a szomoruacute teacuteli eacutejszakaacuteroacutel aligha klasszikus hagyomaacutenyokon alapult

Februarius legendaacutejaacuteval tudomaacutesom szerint mindoumlssze keacutet kutatoacute foglalkozott Jean Hubaux a Rome et Veies ciacutemű koumlnyveacuteben fejezetet szentel a keacuterdeacutesnek Jean Gageacute az ő nyomaacuten iacutert egy cikket49 Hubaux koumlnyve doumlntően olyan vallaacutestoumlrteacuteneti probleacutemaacutekkal foglalkozik melyek a koumlztaacutersasaacutegkorhoz legkeacutesőbb az augustusi eacuteraacutehoz kapcsolhatoacutek iacutegy nem meglepő hogy baacuter nem foglalkozik a monda koraacutenak meghataacuterozaacutesaacuteval de kimondatlanul is klasszikus eredetűnek tartja ezeacutert lehetseacuteges hogy Cassius Dioacutetoacutel szaacutermazoacutenak fogadja el a nyilvaacutenvaloacutean nem tőle eredő szoumlveget Vallaacutestoumlrteacuteneti szem-pontboacutel eacuterdekes baacuter nem kieleacutegiacutető megoldaacutesi kiacuteseacuterletet ad a sextilis hoacute probleacutemaacute-jaacutera A sextilis eacutes februaacuter oumlsszekevereacutese eszerint egy toumlbb leacutepeacuteses feacutelreeacuterteacutes koumlvetkez-meacutenye volna Az alliai csata emleacuteknapja juacutelius 18 vagyis a sextilis hoacute Kalendaeja előtti

48 Cicero Gelliusnaacutel Noctes Atticae IV 9 549 Hubaux 1958 348ndash365 Gageacute 1962 illetve a Februarius-toumlrteacutenetet emliacuteti meacuteg Versnel 1993

297ndash299

193

15 nap ante diem XV Kal Sext Iacutegy hasznaacutelja Livius is (VI 1 11) Egy a roacutemai nap-taacuter hasznaacutelataacuteban jaacuteratlan bizaacutenci koumlnnyen hihette hogy ez a dataacutelaacutes azt jelenti hogy maga az emleacuteknap esett sextilis hoacutenapra

A maacutesik leacutepeacutes a juacutelius eacutes februaacuter oumlsszekevereacutese A keacutet hoacutenapnak a roacutemai kalen-daacuteriumban betoumlltoumltt szerepeacutet vizsgaacutelva paacuterhuzamossaacutegok mutathatoacutek ki Hubaux itt Brelichre hivatkozik aki a koumlzismert januaacuteri eacutes maacuterciusi mellett kimutat egy augusz-tusi eacutevkezdetet is50 Ennek koumlvetkezteacuteben a maga helyeacuten mind a februaacuter mind a juacutelius tekinthető eacutevzaacuteroacute hoacutenapnak uumlnnepeik koumlzoumltt szaacutemos paacuterhuzamossaacuteg mutathatoacute ki februaacuterban zajlott a Regifugium juacuteliusban a Poplifugia uumlnnep baacutermennyire neheacutez legyen eacutertelmezeacutesuumlk de nyilvaacuten paacutert alkotnak Brelich a Lupercaliaacutet paacuterhuzamba aacutelliacutetja a Nonae Caprotinaeval Romulus halaacutelaacutenak daacutetumakeacutent is mindkeacutet hoacutenap ismert volt az oacutekorban Ez tette volna lehetőveacute hogy a juacuteliusi uumlnnepnap kvaacutezi bdquomeg-sokszorozzardquo magaacutet eacutes februaacuterban is megjelenjen

Ez az eacuterveleacutes toumlbb ponton nehezen tarthatoacute Az augusztusi eacutevkezdet ősi eacutes reacuteges-reacutegen hasznaacutelatboacutel kiveszett jelenseacuteg alig talaacutelunk latin auktort aki emliacuteteneacute51 vala-mikori megleacuteteacutere iacutegy inkaacutebb csak koumlvetkeztetni tudunk A roacutemai dataacutelaacutesi rendszer feacutel-reeacuterteacutese a juacutelius (reacutegi neveacuten quintilis) eacutes sextilis hoacutenap oumlsszeteacuteveszteacutese ellenben csak a legkeacutesőbbi időkre tehető amikor a roacutemai hoacutenapszaacutemiacutetaacutesi rendszer maacuter kiszorult a hasznaacutelatboacutel Sőt ilyen tiacutepusuacute teacutevedeacutes meacuteg a kora bizaacutenci korban is nehezen elkeacutep-zelhető Malalas hiacuterhedt kaotikus kronoloacutegiai rendszere sokszor pontatlan azonban abban a neacutehaacuteny esetben amikor roacutemai hoacutenapszaacutemiacutetaacutest alkalmaz az aacutetszaacutemiacutetaacutest egyet-len alkalommal sem veacuteti el52 Tehaacutet az lehetseacuteges volna hogy egy juacuteliusi lustratioacutes uumlnnep megismeacutetlődjoumln februaacuterban is mindkeacutetszer a gall taacutemadaacutes aitiologikus toumlr-teacuteneteacutevel de nem magyaraacutezza meg a februaacuter-sextilis teacuteveszteacutest Ezenfeluumll a toumlrteacutenet szerkezeteacutet vizsgaacutelva nyilvaacutenvaloacute hogy a toumlrteacutenet legleacutenyegesebb motiacutevuma eacuteppen a Februarius elnevezeacutes hiszen az ő szemeacutelyeacuteben a telet űzik ki minden egyeacuteb elem ehhez kapcsoloacutedhatott utoacutelagosan iacutegy peacuteldaacuteul annak megemliacuteteacutese hogy a februaacuter hoacutenap eredeti neve eacuteppen sextilis lett volna A műveltebb szerzők akik az aacutelliacutetaacutes hibaacutes voltaacuteval tisztaacuteban voltak mellőzteacutek ezt az utoacutebbi informaacutecioacutet53

A toumlrteacutenet koraacutenak meghataacuterozaacutesaacuteban annak anakronizmusai nyuacutejthatnak neacutemi segiacutetseacuteget kuumlloumlnoumlsen az az aacutelliacutetaacutes hogy Februarius gall szaacutermazaacutesuacute lett volna A narratiacutevumon beluumll vilaacutegos az aacutelliacutetaacutes ceacutelja valamilyen magyaraacutezatot kell adni hogy Februarius mieacutert gyűloumlli Manliust a legegyszerűbb indok pedig az hogy Februarius etnikailag koumltődik az ellenseacuteghez ndash egy ilyen motiacutevum viszont csak olyan korszakban keruumllhetett bele a toumlrteacutenetbe mikor megszokott volt hogy idegenek ndash germaacutenok ndash vezető poziacutecioacutekat toumlltsenek be a hadseregben eacutes az aacutellamigazgataacutesban ez pedig leg-

50 Brelich 1955 96 Blumenthal 1941 31251 Blumenthal 1941 312 Livius III 6 1 creati consules L Aebutius P Seruilius kalendis Sextilibus

ut tunc principium anni agebatur consulatum ineunt52 Ezek listaacuteja Jeffreys 1990a 15453 A Sudaacuteban talaacutelhatoacute sextilis ciacutemszoacute bdquoΣεξστίλιοςmiddot ὁ Αὔγουστος ὄνομα μηνὸς παρὰ Ῥωμαίοιςrdquo Te-

haacutet a hoacutenap az augusztussal azonos Ioacuteanneacutes Lydos szaacutemaacutera is ndash maacuter ha esetleg ő a fentebb ideacutezett fragmentum szerzője ndash egyeacutertelmű hogy a sextilis elnevezeacutes az augusztusra vonatkozik (De mensi-bus IV 111)

194

inkaacutebb az V szaacutezadra laacutetszik utalni54 Azonban Februarius gall etnikuma esetlegesen kapcsolatban aacutellhat egy toumlrteacuteneti teacutennyel is a koumlztaacutersasaacutegkori Roacutemaacuteban neacutehaacuteny alka-lommal sor keruumllt olyan aacuteldozatokra amikor gall eacutes goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute embereket aacuteldoztak fel bizonyos rituaacutelis veacutetseacutegek kiengeszteleacuteseacutere55

Nem tudjuk hogy Brunichius milyen szoacutet hasznaacutelt a hoacutenap neveacutere azonban Malalas az ominoacutezus latin hoacutenapnevet nem sextilis hanem hextillios formaacuteban goumlroumlgoumlsiacutetve iacuterja Tehaacutet bizonyosan eacuterti hogy az elnevezeacutes hatodikat jelent mint ahogy eredetileg valoacuteban hatodik volt a maacuterciushoz keacutepest Egy bdquohatodikrdquo nevű februaacuter viszont szep-temberi eacutevkezdetet felteacutetelez ezzel Malalas tisztaacuteban kellett legyen mikor leiacuterta a toumlr-teacutenetet Egy szeptemberi eacutevkezdettől pedig maacuter eacuten is emliacuteteacutest tettem ez az indictioacutes ciklus szerinti eacutevszaacutemiacutetaacutes rendszere Baacuter az indictioacutekat csak a IV szaacutezadban kezdik szeacute-les koumlrben hasznaacutelni dataacutelaacuteshoz56 a VI szaacutezad elejeacuten maacuter a Ioacuteanneacutes Lydoshoz hason-loacutean művelt szerzők is azt hiszik hogy egy ősi dataacutelaacutesi sziszteacutemaacuteroacutel van szoacute57 Mikor Brunichiosnak vagy Malalasnak meg kellett mondania hogy mi volt a hoacutenap neve mielőtt februaacuter lett a logika azt diktaacutelta hogy a hoacutenapnak csupaacuten szaacutema volt eacutes annak alapjaacuten amit a korban a roacutemai naptaacuterroacutel tudtak ez a szaacutem lehetett volna a kettes a hatos eacutes a tizenegyes is Ezek koumlzuumll a hatost a sextilist vaacutelasztottaacutek58

Bűnbakrituaacuteleacutek Roacutemaacuteban

Az eddig elmondottak segiacutetenek megeacuterteni a szoumlveg bizonyos inkoherens elemeit azon-ban meacuteg keveset mondanak el arroacutel hogy mi is volt maga az uumlnnep szokaacutes avagy riacutetus melynek az eredetmondaacutejaacuteul keacuteszuumllt A teacutenyleges kultikus haacutetteacuterről egyszerre tudunk nagyon sokat eacutes nagyon keveset Amennyiben tipoloacutegiai paacuterhuzamokat keresuumlnk koumlny-

54 Mivel sem Hubaux sem Gageacute nem tekinti keacuteső antiknak a toumlrteacutenetet e keacuterdeacutes kapcsaacuten nehezen elfogadhatoacute magyaraacutezatokra keacutenyszeruumllnek Hubaux 1958 363ndash365

55 Latte 1960 256ndash258 BeardndashNorthndashPrice 1998 80ndash8256 Előszoumlr a Codex Theodosianus XII 12 257 A bizaacutenciak koumlzoumltt nem volt koumlzmegegyezeacutes mieacutert pont szeptemberben kezdődik az indictio sze-

rinti eacutev Lydus szerint (De mensibus IV 125) szeptember 2-aacuten győzte le Augustus Antoniust eacutes Kleo-paacutetraacutet Valoacutesziacutenűleg az actiumi csata volt a hoacutenap elejeacutehez legkoumlzelebb eső hiacuteres toumlrteacuteneti daacutetum ezeacutert hivatkoznak raacute de eredetileg az indictios eacutev nem 1-jeacutevel kezdődoumltt inkaacutebb a hoacutenap maacutesodik feleacuteben Gazai Theodoros Liber de mensibusa szerint az indictioacutes eacutev az őszi nap-eacutej egyenlőseacutegkor kez-dődik (PG 19 1200ndash1201) Lydos De mensibus III 22 bdquoἀλλὰ τούτοις μὲν καὶ τοῖς ἄλλοις ἅπασιν ἔθνεσι μία τις ἐφυλάττετο τοῦ ἐνιαυτοῦ καταρχῆ τοῖς δὲ Ῥωμαίοις τρεῖς μία μὲν ἱερατική ἑτέρα δὲ πάτριος ἡ δὲ ἄλλη κυκλικὴ καὶ πολιτικὴ καὶ ἱερατικὴ μὲν κατὰ τὸν Ἰανουάριον ὅταν ὁ ἥλιος τὸν αἰγόκερων παριὼν αὔξησιν ποιῆται τῆς ἡμέρας πάτριος δὲ ἡ παρrsquo αὐτοῖς λεγομένη πρώτη τοῦ Μαρτίου μηνὸς καθrsquo ἣν καὶ τὰ ὅπλα ἔτι καὶ νῦν Ῥωμαίοις ἔθος κινεῖν ἡ δὲ πολιτικὴ ἢ μᾶλλον κυκλικὴ ἡ πρώτη τοῦ Σεπτεμβρίου μηνός ἣν Ἕλληνες μὲν ἐπινέμησιν αὐτοὶ δὲ ἰνδικτιῶνα καλοῦσιν ἰνδικτιῶνα γὰρ οἱ Ῥωμαῖοι τὸ μήνυμα τοῦ ἐνιαυσιαίου κύκλου πατρίως καλοῦσινrdquo Gaacutezai Theodoacuteros az ő Liber de mensibusaacuteban a goumlroumlg nyaacuterkoumlzeacutepi eacutevkezdettel aacutelliacutetja szembe a haacuterom latin eacutevkezdetet (PG 19 1200ndash1) Ez a haacutermas sziszteacutema Lydos talaacutelmaacutenya a reacutegiseacutegtudoacutes-hivatal-nok misztikus rendszerek iraacutenti vonzalma

58 Lydos eacutes Gaacutezai Theodoacuteros januaacuteri maacuterciusi eacutes szeptemberi eacutevkezdetet ismer Malalas is explicit moacutedon beszeacutel maacuterciusi eacutes augusztusi eacutevkezdetről

195

nyű a dolgunk nagy szaacutemban talaacutelhatunk hasonloacute purifikaacutecioacutes riacutetusokat mind a goumlroumlg mind a roacutemai antikvitaacutesban Ha azonban pontosan ezt a konkreacutet riacutetust keressuumlk tehaacutet a megszemeacutelyesiacutetett februaacuter kiűzeacuteseacutet egy teacutelűző szertartaacutes formaacutejaacuteban melynek erede-teacutet a gallok Roacutema elleni taacutemadaacutesaacuteboacutel vezetik le akkor a forraacutesok hallgatnak

A tipoloacutegiai paacuterhuzamok szaacutemosak eacutes a vallaacutestudomaacuteny nagyon koraacuten feleacuteledő eacuterdeklődeacuteseacutenek haacutela a hasonloacute szokaacutesokat alaposan feltaacutertaacutek A bűnbak megnevezeacutes a zsidoacute vallaacutesboacutel joumln ahol egy kecskebak volt az aacuteldozat mely magaacutera vette a neacutep bűneit s melyet kiűztek a pusztaacuteba Azazel deacutemonnak Az euroacutepai variaacutensokban a bűnbak aacuteltalaacuteban egy baacutebu vagy egy eacutelő ember Frazer az Aranyaacutegban egy teljes koumltetet szen-telhetett a hasonloacute szokaacutesoknak idesorolva az uacutejkori Euroacutepa szaacutemtalan farsangi szo-kaacutesaacutet A mediterraacuten teacuterseacutegben az uacutejkorban a Farsang temeteacutese zajlik ebben a teacutel veacutegi időszakban huacuteshagyoacutekedden egy baacutebu vagy egy groteszk jelmezbe oumlltoumlztetett ember biacuteroacutesaacutegi eliacuteteacuteleacuteseacutet kiveacutegzeacuteseacutet eacutes temeteacuteseacutet jaacutetsszaacutek el59 A farsang temeteacuteseacutehez hasonloacute szertartaacutes a Halaacutel kihordaacutesa ahol a Halaacutelt baacutebu formaacutejaacuteban viszik ki a faluboacutel hogy eleacutegesseacutek vagy viacutezbe dobjaacutek Ezt legtoumlbbszoumlr a Tavasz vagy a Nyaacuter behozatala koumlveti vagy legalaacutebb eacuterkezeacutesuumlk bejelenteacutese A hasonloacute szokaacutesok eacutertelme teljesen vilaacutegos a telet temetik eacutes a tavaszt koumlszoumlntik a baacutebu egyszersmind bűnbakkeacutent is funkcionaacutel a tavasz eacutes a mezőgazdasaacutegi munkaacutek kezdete előtt megtisztiacutetjaacutek a koumlzoumlsseacuteget jelkeacutepesen elpusztiacutetjaacutek a bűnoumlket eacutes szinte magaacutetoacutel kiacutenaacutelkozik a magyaraacutezat hogy a baacutebu elűzeacutese eacutes jelkeacutepes meggyilkolaacutesa egy valamikori emberaacuteldozat megszeliacuteduumllt formaacuteja

A bűnbak kiűzeacutese a klasszikus antikvitaacutesban is koumlzismert rituaacuteleacute volt főleg goumlroumlg teruumlletről rendelkezuumlnk bőseacutegesen adatokkal Az emberi bűnbak goumlroumlg neve pharmakos ez a gyoacutegyszer illetve meacutereg jelenteacutesű pharmakon szoacute hiacutemnemű megfele-lője A helleacuten szokaacutesokban egyeacutertelműen tetten eacuterhető az eredeti emberaacuteldozat mi toumlbb a pharmakos kiűzeacutese teacutenylegesen veacutegződhetett halaacutellal A pharmakos elűzeacuteseacutere reacuteszben speciaacutelis kriacutezishelyzetekben keruumllt sor reacuteszben bizonyos naptaacuterilag meghataacute-rozott uumlnnepek kereteacuteben aacuteltalaacuteban valamilyen mezőgazdasaacutegi perioacutedus veacutegeacuten vagy kezdete előtt Atheacutenban a maacutejusndashjuacutenius havi Thargeacutelia uumlnnepeacutehez kapcsoltaacutek a szo-kaacutest a keacutet pharmakos nyakaacuteba fekete eacutes feheacuter fuumlgekoszoruacutet helyeztek eacutes kiverteacutek őket a vaacuterosboacutel60 Leukadiaacuteban egy gonosztevőt dobtak le eacutevente a sziklaacutekroacutel a tengerbe akire tollakat eacutelő madarakat koumltoumlztek eacutes lent csoacutenak vaacuterta A szertartaacutesok veacutegzői aacutelta-laacuteban tisztaacuteban voltak vele hogy az egeacutesz proceduraacutet a bdquovaacuteros megtisztulaacutesaacuteeacutertrdquo veacuteg-zik hogy egy ember egymaga viselje az egeacutesz koumlzoumlsseacuteg bűneacutet61 A kriacutezishelyzetekben bemutatott pharmakos-rituaacuteleacutek esetenkeacutent koumlzoumlnseacuteges emberaacuteldozattaacute alakultak az eacuteves rendszeresseacutegű szertartaacutesoknaacutel vitathatoacutebb hogy mekkora veszeacutely fenyegette a pharmakost Atheacutenban a ceacutel az volt hogy kizavarjaacutek őket a vaacuterosboacutel ha ekoumlzben veacutelet-lenuumll halaacutelra koumlvezik a pharmakost akkor eacuteppen a ceacutel a vaacuterosboacutel valoacute eltaacutevoliacutetaacutesuk nem valoacutesul meg

59 Frazer 1920ndash1922 III (The Dying God) 220ndash230 a Karnevaacutel temeteacutese 230ndash240 a Halaacutel kihor-daacutesaacutenak szertartaacutesai

60 Burkert 1985 82ndash84 Hegyi 2002 58ndash5961 Burkert 1985 82ndash84 Frazer 1920ndash1922 VI (The Scapegoat) 232ndash257

196

A pharmakos-riacutetus hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutesei Frazerre vagy Mannhardtra mennek vissza tehaacutet vagy bűnbaknak tekintik a kiűzoumlttet aki magaacutera veszi a koumlzoumlsseacuteg bűneit vagy vegetaacutecioacutes szellemnek akit meg kell oumllni hogy a koumlvetkező eacutev szellemeacutenek helyet csinaacuteljanak Az eacutertelmezeacutes reacuteszben attoacutel fuumlggene hogy a pharmakost a mezőgazda-saacutegi munka előtt vagy utaacuten űzik ki itt a goumlroumlg naptaacuter azonban nem nyuacutejt segiacutetseacuteget A Thargeacuteliaacutet Nilsson arataacutes előtti uumlnnepnek tartja aacutem ezen az uumlnnepen aacuteldoztak elő-szoumlr Apolloacutennak a termeacutes zsengeacutejeacuteből Hegyi Dolores szerint a Thargeacutelia időpontja a naptaacuterban koumltoumltt az egeacutesz ioacuten-attikai teruumlleten ugyanakkor uumlnnepelteacutek az arataacutes kez-dete ugyanebben a reacutegioacuteban pedig a talajviszonyoktoacutel vagy a tengerszint feletti magas-saacutegtoacutel fuumlggően egy hoacutenapot is elteacuterhetett62 A goumlroumlg pharmakos-koncepcioacute utolsoacute aacutetfogoacute vizsgaacutelata Daniel Ogdennek koumlszoumlnhető aki egy egeacuteszen uacutej oldalroacutel koumlzeliacute-tette meg a jelenseacuteget Crooked Kings of Greece ciacutemű monograacutefiaacutejaacuteban63 Itt a pharmakos-riacutetusokat a mitikus bűnbakokkal paacuterhuzamba aacutelliacutetva vizsgaacutelja akik mindig kiraacutelyok vagy kiraacutelyok gyermekei eacutes a keacutet csoport koumlzoumltt a bűnbak funkcioacutejaacuten tuacutel tovaacutebbi paacuter-huzamot jelent egy uacutej elem valamilyen testi fogyateacutekossaacuteg megleacutete

A roacutemai paacuterhuzamok keveacutesbeacute komplexek de jelenteacutesuumlk egyeacutertelmű keacutet uumlnne-pet talaacutelunk melyek pharmakos-rituaacuteleacutenak tekinthetők Ezek koumlzuumll az első Mamurius Veturius kiűzeacutese Az uumlnnep adatoltsaacutega alig jobb Februariuseacutenaacutel Mamurius Veturius Roacutema korai toumlrteacuteneteacutenek legendaacutes alakja egy mitikus kovaacutecs Roacutema maacutesodik kiraacutelyaacute-nak Numa Pompiliusnak az idejeacuten egy ancileacutenak nevezett csodaacutelatos pajzs hullott az eacutegből melyről uacutegy tartottaacutek hogy Roacutema leacuteteacutenek eacutes hatalmaacutenak zaacuteloga Hogy a paj-zsot megoacutevjaacutek Mamurius Veturius tizenegy maacutesolatot keacutesziacutetett roacutela hogy iacutegy megne-heziacutetse a tolvajok dolgaacutet64 A pajzsokat őrző Salius papok uumlnnepei maacuterciusban voltak ilyenkor fegyveres taacutencokat adtak elő a vaacuterosban eacutes utcaacutera vitteacutek a szent pajzsokat A Salius-papok himnuszaacutenak rendkiacutevuumll archaikus szoumlvege fennmaradt ez tartalmazza Mamurius invokaacutecioacutejaacutet 65 Mamurius akinek a neve talaacuten Mars isten neveacuteből ered ily

62 Hegyi 1998 31 Hegyi 2002 58 Ez a megaacutellapiacutetaacutes kuumlloumlnoumlsen fontos mivel az uumlnnepek eacutertelmezeacute-seacuteben sokan foglalnak el tuacutelzottan rigoroacutezus aacutellaacutespontot Latte (1960 99) peacuteldaacuteul az Argei eseteacute-ben a szokaacutes mezőgazdasaacutegi ciklushoz kapcsolaacutesaacutet azzal utasiacutetja el hogy a vegetaacutecioacutes szellemet se-hol nem oumllik meg miacuteg a termeacutes laacutebon aacutell ndash ez az elleneacuterv egyreacuteszt nem igaz maacutesreacuteszt koumlnnyedeacuten kikuumlszoumlboumllhető ha a baacutebukat csupaacuten bűnbaknak tekintjuumlk Aacutem valoacutejaacuteban mindkeacutet magyaraacutezat bűnbak vagy vegetaacutecioacutes szellem a modern kutatoacute toumlbbeacute-keveacutesbeacute oumlnkeacutenyes eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlete Azt sem szabad elfelejteni hogy sem a goumlroumlg sem a koumlztaacutersasaacutegkori roacutemai naptaacuter nem kapcsoloacute-dott olyan szilaacuterdan a csillagaacuteszati eacutevhez mint a mai gregoriaacuten naptaacuter hiszen rendszeresen kellett teljes szoumlkőhoacutenapokat beiktatniuk Eacuteppen ezeacutert a roacutemaiak azon uumlnnepeket melyek legszorosab-ban koumltődtek a termeacutes eacutereacuteseacutehez nem vetteacutek fel a naptaacuterba hanem mozgoacute uumlnnepkeacutent mint feriae conceptivaet kezelteacutek

63 Ogden 199764 Mamurius Veturius alakjaacutenak klasszikus forraacutesai Livius I 20 Ovidius Fasti III 383 Plutarchos

Numa 1365 Carmen Saliare ed Zander 1888 8 Varro De lingua Latina VI 49 Ovidius Fasti III 259 Festus

117 bdquoProbatum opus est maxime Mamuri Veturi qui praemii loco petiit ut suum nomen inter car-mina salii canerentrdquo (Mamurius Veturius munkaacuteja [tudniillik a szent pajzs maacutesolatainak elkeacutesziacute-teacutese] tetszeacutesre talaacutelt aki munkaacutejaacuteeacutert csereacutebe azt keacuterte hogy neveacutet a Saliusok dalaikban eacutenekeljeacutek meg) Vouml meacuteg Dionysios Halikarnasseus Ant Rom III 32

197

moacutedon egy joacuteindulatuacute a vaacuterost segiacutető figura iacutegy meglepő egy olyan tavasz- illetve uacutejeacutevkoumlszoumlntő szokaacutesroacutel olvasni melyben eacuteppen őt űzik ki a vaacuterosboacutel A fő sőt egyet-len forraacutesunk keacutesei a maacuter sokszor emlegetett VI szaacutezadi Ioacuteanneacutes Lydos eacutes az ő roacutemai naptaacuterroacutel iacuterott műve Ebben a koumlvetkezőket olvashatjuk

Maacutercius Idusaacuten Zeus-uumlnnep a hoacutekoumlzeacutep miatt eacutes aacutellami imaacutek hogy az eacutev egeacutesz-seacutegben teljen [hellip] Hoznak egy kecskebőrbe burkolt embert akit hosszuacute koumlnnyű botokkal megvernek mikoumlzben Mamuriusnak nevezik Ő egy fegyverkovaacutecs volt hogy az eacutegből hullott ancile-pajzsok nehogy toumlnkremenjenek az aacutellandoacute mozgataacutes-toacutel ezeacutert maacutesolatokat keacutesziacutetett az eredetiekről Ezeacutert mondja koumlzmondaacutesszerűen a sokasaacuteg amikor kinevetik a megvert embert hogy a verők Mamuriust jaacutetszanak neki mert uacutegy beszeacutelik hogy ezt a Mamuriust is botokkal verteacutek ki a vaacuterosboacutel ami-kor neheacutezseacutegek suacutejtottaacutek a roacutemaiakat az eredeti ancileacutek hiaacutenya miatt66

Lydoson kiacutevuumll Mamurius-uumlnnepet emliacutet a IV szaacutezadi Philocalus-naptaacuter ahol maacutercius 14-neacutel szerepel a Mamuralia-bejegyzeacutes67 azonban itt nem kapunk magyaraacutezatot hogy a nap hogyan eacutes milyen eacutertelemben Mamurius uumlnnepe Frazer Lydos leiacuteraacutesaacuteban oumlroumlm-mel ismerte fel a szlaacutev Halaacutel kihordaacutesaacutenak eacutes hasonloacuteknak az analoacutegiaacutejaacutet68 maacutesok mint peacuteldaacuteul Fowler hatalmas roacutemai uumlnnep monograacutefiaacutejaacuteban kezdettől oacutevatosabbak voltak Lydos szoumlvege keacutesei koraacutebbi eacutes latin forraacutesokban nem leljuumlk nyomaacutet az aacuteltala leiacutertak-nak helyette valami sokkal furcsaacutebbat talaacutelunk a Salius-papok nem egy bőrbe oumlltoumlzoumltt embert hanem bőroumlket uumltoumlttek69 Servius Vergilius-kommentaacuterja szerint Mamuriusnak szenteltek egy napot eacutes ezen a napon bőrt uumltnek botokkal kvaacutezi Mamurius mesterseacute-geacutenek tehaacutet a kovaacutecsmesterseacutegnek az utaacutenzaacutesaacutera70 Baacuter a bőr vereacutese mint a kovaacutecso-laacutes utaacutenzaacutesa egy riacutetus keacutenyszeredett eacutes utoacutelagos magyaraacutezataacutenak tűnik mindazonaacuteltal itt egyeacutertelműen nem egy ember elűzeacuteseacuteről van szoacute eacutes a megfogalmazaacutes miszerint a napot Mamuriusnak szentelteacutek inkaacutebb tiszteletre laacutetszik utalni nem pedig Mamurius elűzeacuteseacutere A maacutesik hely ahol hasonloacutet olvashatunk Minucius Felix kereszteacuteny apolo-getikus iacuteraacutesa az Octavius Itt a szerző a pogaacutenyok eacutertelmetlen riacutetusait veszi ceacutelba eacutes a koumlvetkezőket iacuterja bdquomeztelenuumll szaladgaacutelnak a kemeacuteny teacutelben maacutesok pileusban vonul-nak reacutegi pajzsokat visznek koumlrbe bőroumlket uumltnek utcaacuteroacutel utcaacutera koldulva vezetik az

66 Lydos De mensibus IV 49 bdquoΕἰδοῖς Μαρτίαις ἑορτὴ Διὸς διὰ τὴν μεσομηνίαν καὶ εὐχαὶ δημόσιαι ὑπὲρ τοῦ ὑγιεινὸν γενέσθαι τὸν ἐνιαυτὸν [hellip] ἤγετο δὲ καὶ ἄνθρωπος περιβεβλημένος δοραῖς αἰγείαις καὶ τοῦτον ἔπαιον ῥάβδοις λεπταῖς ἐπιμήκεσι Μαμούριον αὐτὸν καλοῦντες οὗτος δὲ τεχνίτης ἐν ὁπλοποίᾳ διὰ τὸ μὴ τὰ διοπετῆ ἀγκίλια συνεχῶς κινούμενα φθείρεσθαι ὅμοια ἐκείνων κατεσκεύασε τῶν ἀρχετύπωνmiddot ὅθεν παροιμιάζοντες οἱ πολλοὶ ἐπὶ τοῖς τυπτομένοις διαγελῶντές φασιν ὡς τὸν Μαμούριον αὐτῷ παίζοιεν οἱ τύπτοντεςmiddot λόγος γὰρ καὶ αὐτὸν ἐκεῖνον Μαμούριον δυσχερῶν τινων προσπεσόντων ἐπὶ τῇ τῶν ἀρχετύπων ἀγκιλίων ἀποσχέσει τοῖς Ῥωμαίοις παιόμενον ῥάβδοις ἐκβληθῆναι τῆς πόλεωςrdquo

67 Salzman 1990 124 128ndash12968 Frazer 1920ndash1922 II 20869 Fowler 1899 47ndash4870 Servius ad Aen VII 188 bdquocui [Mamurio] et diem consecrarunt quo pellem virgis feriunt ad artis

similitudinemrdquo

198

isteneketrdquo71 Az első teacutetel a Lupercaliaacutera utal az utolsoacute pedig Magna Mater riacutetusaira a kolduloacute papsaacuteg ennek az istennőnek az eseteacuteben volt tipikus A reacutegi pajzsok nehezen utalhatnak maacutesra mint a Salius-papok maacuterciusi uumlnnepeire Fowler a bőroumlk uumlteacuteseacutet a serviusi hely feacutenyeacuteben szoacute szerint eacuterti eacutes felveti hogy az előző tagmondatot bevezető bdquomaacutesokrdquo (alii) szoacute valoacutejaacuteban a Salii romlott alakja a koacutedexben72 A pileus egy karimaacutet-lan sapka volt az uumlnnepek koumlzuumll a Saturnaliaacutehoz koumltődoumltt azonban a Salius-papok szakraacutelis fejfedője az apex bizonyos meacuterteacutekig hasonliacutetott raacute iacutegy nem tartom elkeacutep-zelhetetlennek hogy Minucius Felix a papok apexeacutet guacutenyboacutel nevezi meg egy sokkal koumlzoumlnseacutegesebb ruhadarab a pileus neveacutevel

Fowler e forraacutesok alapjaacuten arra hajlik hogy a Lydos aacuteltal leiacutert szertartaacutes talaacuten nem is leacutetezett csupaacuten a Saliusok meacuteg furcsaacutebb eacutes Lydos koraacuteban maacuter reacutegoacuteta nem gyakorolt riacutetusait eacutertelmezi feacutelre A keacuterdeacutesben nincs kutatoacutei konszenzus Lydos toumlrteacutenete egy szoacutelaacutesmondaacutes magyaraacutezataacuteval fejeződik be Proverbiumokat nem szoktak auktorok a semmiből kitalaacutelni az viszont nagyon is lehetseacuteges hogy valaki egy nehezen eacutertelmez-hető szoacutelaacutesra magyaraacutezatot keresve nem egeacuteszen szaacutendeacutekosan ugyan de kitalaacuteljon egy eredetmondaacutet Elkeacutepzelhető hogy Lydos eseteacuteben ez toumlrteacutent Azonban az is lehet-seacuteges hogy egy hagyomaacutenyos Roacutema vaacuterosi riacutetus maacutes reacutegioacutekban illetve maacutes időben a kultuszok betiltaacutesa utaacuten egy uacutejfajta bűnbakkiűző riacutetussaacute fejlődoumltt

A forraacutesadatok szoacutervaacutenyos volta miatt a kutatoacutetoacutel komoly oacutevatossaacutegot igeacutenyel nehogy ő maga hozzon leacutetre egy plauzibilisan hangzoacute eacuterdekes de a valoacutesaacutegban soha nem leacutetezett uumlnnepet Maacutercius koumlzepeacutere esett Anna Perenna uumlnnepe amely egyeacuter-telműen leacutetezett maacuter a Krisztus szuumlleteacutese koumlruumlli időkben is az istennő neve vilaacutego-san mutatja hogy kapcsolatban aacutellt a (maacuterciusi) uacutejeacutevvel73 Aligha meglepő hogy a kutatoacuteknaacutel eacutes a lexikonszoacutecikkekben gyakran szerepel egyuumltt Mamurius Veturiusszal Mamuriusszal kiűzik az uacutejeacutevet hogy maacutesnap Anna Perennaacuteval fogadhassaacutek az uacutejat Ez iacutegy igen logikusan hangzik azonban senki nem emliacuteti e keacutet mitikus figuraacutet egyuumltt Eacuteppenseacuteggel lehet hogy ez toumlrteacutent csak eacuteppen semmifeacutele bizonyiacuteteacutekunk nincs raacute

Keacuterdeacuteses hogy Mamurius Veturius milyen viszonyban aacutellt Malalas toumlrteacuteneteacutenek Februariusaacuteval Versnel oumlsszekapcsolja vagy inkaacutebb oumlsszemossa őket hiszen amennyi-ben az uacutejeacutevhez koumltődő lustratioacuteroacutel van szoacute logikusabb a purifikaacutecioacutes riacutetust az előző eacutev veacutegeacutere februaacuterra helyezni Ez Februarius szenaacutetor toumlrteacuteneteacuteben adott sokkal inkaacutebb mint Mamurius maacuterciusi kiűzeteacuteseacuteben74 Versnel itt kisseacute tuacutelinterpretaacutelja a szoumlvegeket veacuteguumll maacuter a Februarius nevet viselő oumlregember kiűzeacuteseacuteről beszeacutel noha a szoumlvegek egy szoacuteval sem emliacutetik Februarius eacuteletkoraacutet75 Ha a Malalas aacuteltal eacutes a Lydos aacuteltal leiacutertak nem reacutegebbi adatok feacutelreeacutertelmezeacuteseacuten alapulnak hanem bizonyos uumlnnepi szokaacutesok

71 Minucius Felix Octavius 24 11 bdquoNudi cruda hieme discurrunt alii incedunt pilleati scuta vetera circumferunt pelles caedunt mendicantes vicatim deos ducunt [hellip]rdquo

72 Fowler 1899 4773 Macrobius Saturnalia I 12 6 Ovidius Fasti III 52374 Versnel 1993 297 30175 Versnel 1993 301 42 jegyzet bdquoThe expulsion of Februarius is not mentioned in ancient Roman

sources [hellip] but Byzantine sources mention an old man who was wrapped in a mat of rushes and scourged and expelled from Romerdquo

199

keacuteső oacutekorban gyakorolt formaacuteit roumlgziacutetik a paacuterhuzamok elleneacutere (mindkettő bűnbak-rituaacuteleacute purifikaacutecioacutes ceacutelzattal veacutelhetően a telet elűzendő eacutes a tavaszt koumlszoumlntő szaacutendeacutek-kal) is laacutetnunk kell hogy keacutet kuumlloumln szokaacutesroacutel van szoacute egy hoacutenap elteacutereacutes a daacutetumban teljesen elteacuterő eredetmonda egyik esetben bőrruha a maacutesikban psiathos azaz gyeacute-keacuteny Paacuterhuzamossaacuteguk magyaraacutezataacutera a legegyszerűbb megoldaacutes annak felteacutetelezeacutese hogy regionaacutelis vaacuteltozatokroacutel van szoacute egyes vaacuterosokban a februaacutert űzteacutek el maacuteshol esetleg maacutest Az viszont valoacutesziacutenű hogy Roacutema vaacuterosaacuteban egyiket sem vagy ha igen csak keacutesőn a pogaacuteny kultuszok betiltaacutesa utaacuten Tudniillik Roacutema vaacuterosaacutenak megvolt a sajaacutet araacutenylag joacutel dokumentaacutelt purifikaacutecioacutes riacutetusa ez pedig az Argei nevű gyeacutekeacuteny- naacuted- vagy szalmabaacutebokhoz koumltődoumltt

Ovidius a Fastiban keacutet időpont kapcsaacuten beszeacutel az itur ad Argeos szokaacutesaacuteroacutel Maacutercius 16 eacutes 17 napjainaacutel emliacuteti előszoumlr roumlviden az Argei nevű szenteacutelyeket csupaacuten keacutet sor-ban megjegyezve hogy majd beszeacutelni fog roacuteluk a maguk helyeacuten Maacutejus 15 napjaacutenaacutel teacuter vissza a teacutemaacutera76 A talaacutenyos Argei megnevezeacutes 24 vagy 27 szenteacutelyt jelentett melyek elszoacuterva helyezkedtek el Roacutema vaacuterosaacuteban de ugyanezzel a szoacuteval nevezteacutek meg azokat a szalmabaacutebukat is melyek a maacutejusi napon jutottak szerephez Egy uumlnnepi koumlrmenet melyen a legtekinteacutelyesebb papi testuumlletek a pontifexek eacutes a Vesta-szuumlzek is reacuteszt vet-tek veacutegigjaacuterta a szenteacutelyeket ahol oumlsszegyűjtoumltteacutek uumlnnepeacutelyes gyaacuteszmenetben a Pons Subliciushoz Roacutema legősibb hiacutedjaacutehoz vitteacutek őket eacutes ott a Tiberisbe dobtaacutek

Erről az uumlnnepről a roacutemai vallaacutestoumlrteacutenet tekinteacutelyes eacutes megbiacutezhatoacute forraacutesai szaacute-molnak be Varroacutetoacutel Ovidiusig77 Szaacutemos eredetmonda őrződoumltt meg melyek elteacutereacute-seik elleneacutere paacuterhuzamokat is mutatnak Egy korai vaacuteltozat szerint az Itaacuteliaacuteba laacutetogatoacute Heacuterakleacutes annyi baacutebot dobott a viacutezbe ahaacuteny argosi taacutersaacutet elvesztette az utazaacutes soraacuten78 Halikarnassosi Dionysios szerint egy ősi Saturnusnak bemutatott emberaacuteldozat emleacute-keacutet őrzi azonban Heacuterakleacutes megtaniacutetotta az őslakoacutekat hogy baacutebokkal is kivaacutelthatjaacutek az emberaacuteldozatot79

Festus lexikona a bdquohatvaneacuteveseket a hiacutedroacutelrdquo mondaacutes magyaraacutezatakeacutent azt iacuterja hogy a videacutek őslakoacutei a hatvaneacutevesneacutel idősebbeket dobtaacutek a folyoacuteba aacuteldozatkeacutent miacutegnem Heacuterakleacutes megtaniacutetotta hogy inkaacutebb baacutebokat hasznaacuteljanak e ceacutelra80 Ugyanő emliacutet egy maacutesik variaacutecioacutet is egy Roacutemaacuteban meghalt goumlroumlg koumlvet keacuterte hogy testeacutet a folyoacuteba dob-jaacutek s iacutegy teacuterhessen haza Festus harmadik magyaraacutezata a gall taacutemadaacuteshoz kapcsoloacutedik az ellenseacuteg elűzeacutese utaacuten kitoumlrt eacutehiacutenseacuteg első aacuteldozatai a magukra hagyott oumlregek voltak

76 Az ovidiusi dataacutelaacutes nem egyeacutertelmű aacutem sok eacuterv szoacutel a maacutejus 15 mellett vouml Graf 2000 9577 Irodalmaacutehoz eacutes eacutertelmezeacuteseacutehez laacutesd Graf 2000 A fontosabb forraacutesok Varro De lingua Latina 7 44

bdquoArgei ab Argis Argei fiunt e scirpeis simulacra hominum XXVII ea quotannis de Ponte Sublicio a sacerdotibus publice deici solent in Tiberimrdquo Festus 14 bdquoArgeos vocabant scirpeas effigies quae per virgines Vestales annis singulis iaciebantur in Tiberimrdquo Dionysios Halikarnasseus Ant Rom I 38 3 Ovidius Fasti V 603ndash604 Plutarchos Quaestiones Romanae 32 272 B

78 Macrobius I 11 47 egy Sulla korabeli forraacutesra hivatkozva Egy hasonloacute toumlrteacutenet Ovidiusnaacutel Fasti V 639

79 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom I 38 2 ennek vaacuteltozatai Ovidius Fasti V 631 eacutes Plutarchos Quaestiones Romanae 32 272B Ugyanez a Saturnaliaacuteroacutel Macrobius I 7 28ndash31

80 Festus 450 452 bdquosexagenarios de ponterdquo ciacutemszoacute ugyanez Ovidiusnaacutel Fasti V 633

200

aacutem egy roacutemai elrejtette az apjaacutet81 Ez az Argei szenteacutelyek leacuteteacutet is megmagyaraacutezza ezek voltak az apa buacutevoacutehelyei

Az az oacutekoriak szaacutemaacutera is egyeacutertelmű volt hogy az Argei Tiberisbe dobaacutelaacutesa puri-fikaacutecioacutes szertartaacutes eacutes ellenteacutetben Februarius vagy Mamurius Veturius kiűzeacuteseacutevel joacutel adatolt uumlnnepről van szoacute mely az aacutellamvallaacutes reacutesze koumlzoumlsseacutegi riacutetus melyet az aacutellam-vallaacutes legmagasabb presztiacutezsű tagjai bonyoliacutetanak le82 Sajaacutetossaacutega hogy kettős uumlnnep a maacutejusi nyilvaacutenossaacuteg előtt zajloacute szertartaacutesnak van egy maacuterciusi paacuterja azonban ennek esemeacutenyeiről semmit sem tudunk csupaacuten annyi biztos hogy az Argei szenteacutelyekneacutel zajlott A szaacutemos kuumlloumlnboumlző eredettoumlrteacutenet mindegyikeacuteben koumlzoumls elem hogy a baacutebuk valamikeacuteppen a valoacutes emberi testet helyettesiacutetik Azt hogy egy egykori emberaacuteldo-zat emleacuteke volna nem eacuterdemes tuacutelsaacutegosan komolyan vennuumlnk a goumlroumlg eacutes roacutemai kul-tuacutera tele van hasonloacute toumlrteacutenetekkel aacutelliacutetoacutelagos emberaacuteldozatot poacutetloacute riacutetusokroacutel83 Graf elutasiacutetja azt a neacutezetet miszerint maacuterciusban vitteacutek volna a baacutebokat a szenteacutelyekhez Ovidius roumlvid megjegyzeacutese inkaacutebb arra utal hogy azok maacuter ott voltak eacutes az Argei Tiberisbe dobaacutelaacutesaacutet egy maacutesik maacutejusi uumlnneppel a Lemuriaacuteval aacutelliacutetja paacuterhuzamba Az Argei egy lehetseacuteges eacutertelmezeacutese hogy taacutevol levő ismeretlen holttesteketszellemeket reprezentaacutelnak a vaacuteros egy koumlzoumlsseacutegi riacutetus soraacuten megszabadul a potenciaacutelisan veszeacute-lyes halottaktoacutel A Lemuria haacuteromnapos uumlnnepeacuten ugyanezt teszi a csalaacuted a csalaacutedfő eacutejszaka jaacuterja be a haacutezat eacutes babszemeket dob a haacuteta moumlgeacute ezeket kiacutenaacutelva fel a deacutemo-noknak sajaacutet maga eacutes csalaacutedja helyett84 Aligha veacuteletlen hogy a roacutemai naptaacuter keacutet halot-takhoz halotti deacutemonokhoz koumltődő uumlnnepe időben egybeesett keacutet bűnbakkiűző-meg-tisztiacutetoacute szertartaacutessal85

Februarius kiűzeacuteseacutenek helye a teacutel veacutegi uumlnnepek koumlzoumltt Lupercalia eacutes Luperkalion

A keacutet szertartaacutest időpontja reacuteszben a reacutegi roacutemai uacutejeacutevhez koumlti illetve a kimondottan baljoacutes karakterű maacutejushoz Meglepő lehet hogy februaacuterban melynek neveacutet a roacutemai hagyomaacuteny egyoumlntetűen bizonyos megtisztiacutetoacute szertartaacutesok februa neveacuteből vezeti le nem keruumllt sor bűnbakkiűző riacutetusokra A februaacuter nagy uumlnnepei egyreacuteszt a Parenta-lia az a februaacuter 13-aacuteval kezdődő időszak mely alatt a csalaacutedok magaacutenjellegű riacutetusok-kal emleacutekeztek meg halottaikroacutel illetve a hoacute koumlzepeacuten a rejteacutelyes Lupercalia melyen a lupercus papi tisztseacuteget betoumlltő fiatal patricius lupercus-papok egy a Palatinus lejtőjeacuten talaacutelhatoacute barlangban kutyaacutet eacutes bakkecskeacutet aacuteldoztak tejbe eacutes az aacutellatok veacutereacutebe maacutertott gyapjuacutecsomoacuteval megkenteacutek a homlokukat ekkor nevetniuumlk kellett majd a reacutesztvevők kecskebőr aacutegyeacutekkoumltőkben koumlrbefutottaacutek a Palatinust eacutes az uacutetjukba akadoacute asszonyokat

81 Festus 45282 Plutarchos Quaestiones Romanae 86 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom I 38 Ovidius Fasti V 621

Varro De lingua Latina VII 4483 Graf 2000 10184 A Lemuria eacutes az Argei kapcsolataacutehoz Graf 2000 102ndash10385 Toacuteth 2007b eacutes ettől fuumlggetlenuumll Ziolkowski 1998ndash1999

201

megcsapkodtaacutek a kecskebőr sziacutejakkal amit igen hasznosnak veacuteltek a női termeacutekeny-seacutegre Mindezt eacutertelmezteacutek maacuter iniciatorikus riacutetusnak a farkasokat taacutevol tartoacute apot-ropaikus szertartaacutesnak termeacutekenyseacutegvaraacutezslaacutesnak eacutes sok maacutesnak is de kimondottan bűnbakkiűző jellege nincsen

Malalas szerint Februarius kiűzeacutese ugyanarra a napra esett mint a Lupercalia86 de nincs vele semmilyen koumlzoumls eleme legalaacutebbis a Lupercalia klasszikus formaacutejaacuteval Malalas azt mondja hogy a szokaacutest szeacuteles koumlrben uumlnnepelteacutek a bdquoroacutemaiak vaacuterosaibanrdquo de vajon az ő illetve forraacutesaacutenak Brunichiusnak a szoacutehasznaacutelataacuteban ez mit jelent A Februarius-toumlrteacutenet csak goumlroumlg nyelvű bizaacutenci forraacutesokban maradt fent azonban uacutegy tűnik hogy maga a szokaacutes latin nyelvű volt Malalas szerint az bdquoexite Februarirdquo kiaacutel-tozaacutes kiacuteseacuterte Februariust aki a leiacuteraacutes alapjaacuten talaacuten egyszerűen egy szalmabaacuteb volt de az is lehet hogy egy ember aki eljaacutetszotta a szerepet Azonban a Februarius-toumlrteacutenetet latin nyelvű forraacutesok nem őrizteacutek meg

Mindazonaacuteltal kuumlloumlnoumls volna ha a Februarius-uumlnnepnek semmifeacutele latin teruumllet-hez koumltődő nyomaacutet nem talaacutelnaacutenk eacutes keacutetseacutegesseacute tenneacute a bizaacutenci auktorok informaacute-cioacuteit Szerencseacutere nem ez a helyzet Az V szaacutezadi Polemius Silvius-naptaacuter a keacutet keacuteső antik kalendaacuterium koumlzuumll a keacutesőbbi tartalmaz egy bejegyzeacutest mely szaacutemunkra nagy fon-tossaacuteggal biacuter Februaacuter 13 kapcsaacuten a koumlvetkezőt olvashatjuk bdquoparentatio tumulorum incipit quo die Roma liberata est de obsidione Gallorumrdquo87 A parentatio ugyanaz a szoacute melyről a Parentalia napjai is a nevuumlket kaptaacutek a siacuteroknaacutel tartott rituaacutelis megem-leacutekezeacutes megnevezeacutese a siacuteroknaacutel bemutatott halotti aacuteldozat88 A keacutesei naptaacuter szerint a Parentalia első napja egyszersmind az a nap melyen Roacutema megszabadult a gall ost-rom aloacutel A daacutetum a felideacutezett toumlrteacutenelmi esemeacuteny megfelel a Malalas aacuteltal leiacutertaknak valoacutesziacutenű hogy a naptaacuter itt Februarius kiűzeacuteseacutenek uumlnnepeacutere utal Malalas februaacuter 15-re a Lupercalia napjaacutera dataacutelta a valoacutesziacutenűleg hitelesebb Polemius Silvius szerint 13-ra esett

Enneacutel koraacutebbi adatunk nincs amely egy februaacuteri napot oumlsszekapcsolna a gall taacutema-daacutessal azonban van egy halvaacuteny adatunk arra hogy februaacuter 13 maacuter sokkal a Polemius Silvius-naptaacuter előtt is baljoacuteslatuacute nap lehetett A gall taacutemadaacutes hagyomaacutenyos emleacuteknapja juacutelius 18 volt az alliai csata napja Ez a nap azonban keacutetszeresen is dies ater fekete nap volt a roacutemaiak szaacutemaacutera mert ugyanezen a napon egy maacutesik katasztrofaacutelis csata-veszteacutesre is sor keruumllt Cremeraacutenaacutel az etruszkok ellen Kr e 479-ben Ez utoacutebbiban a legenda szerint odaveszett a Fabiusok teljes nemzetseacutege csupaacuten azeacutert nem halt ki a gens mert volt egy kisfiuacute aki meacuteg tuacutelsaacutegosan fiatal volt ahhoz hogy harcba szaacutell-jon iacutegy ő lett az oumlsszes keacutesőbbi Fabius őse A cremerai csata daacutetuma szinteacuten juacutelius 18 azonban egy szerző egy maacutesik hagyomaacutenyt is megőrzoumltt A Fabiusok emleacuteknapjaacutet Ovi-dius egyeduumllikeacutent februaacuter 13-naacutel helyezi el a Fastiban A szokatlan adatot a kommentaacute-

86 Geoacutergios Monachos februaacuter 20-ra teszi ez valoacutesziacutenűleg teacutevedeacutes hiszen Geoacutergios Monachos szouml-vege egyeacuteb tekintetben Malalastoacutel fuumlgg

87 PL 13 678 bdquoIdus Parentatio tumulorum incipit quo die Roma liberata est de obsidione Gallorumrdquo88 A Parentalia bemutataacutesa Dolansky 2011b

202

rok aacuteltalaacuteban Ovidius paacutertfogoacutejaacuteval hozzaacutek kapcsolatba Paullus Fabius Maximusszal89 illetve azzal hogy Ovidius harmadik feleseacutege is egy Fabia volt s iacutegy lehetseacuteges hogy a februaacuter 13-i daacutetum a Fabiusok csalaacutedi hagyomaacutenyaacutenak reacutesze volt A daacutetum egy lehet-seacuteges magyaraacutezata hogy a gens Fabia szaacutemaacutera logikus lehetett sajaacutet halott őseikről a Parentalia a roacutemai halottak napja első napjaacuten megemleacutekezni eacutes talaacuten a Lupercalia uumlnnepeacutehez valoacute koumlzelseacuteg sem veacuteletlen a lupercusok papi testuumlleteacutenek tagjait eredeti-leg a Fabius eacutes a Quinctilius nemzetseacuteg tagjai adtaacutek Mivel a juacuteliusi dies ateren egyuumltt emleacutekeztek meg a keacutet katasztrofaacutelis vereseacutegről koumlnnyen hihette baacuterki hogy a februaacuteri napon is kettős a megemleacutekezeacutes

Ha Februarius toumlrteacutenete paacuterhuzamokat mutatott Mamurius Veturius kiűzeacuteseacutevel ez fokozottan igaz ha az Argei szertartaacutesaival hasonliacutetjuk oumlssze A roacutemai naptaacuternak keacutet uumlnnepe volt mely egyeacutertelműen a halottakhoz kapcsoloacutedott a Parentalia idejeacuten a joacute-indulatuacute ősoumlkről emleacutekeztek meg a Lemuriaacuten a rosszindulatuacute alvilaacutegi deacutemonok a le-murok megjeleneacuteseacutetől tartottak Ennek megfelelően mind a februaacuter mind a maacutejus baljoacuteslatuacute veszeacutelyes hoacutenapnak szaacutemiacutetott Az Argei szertartaacutesa a Lemuriaacutehoz kapcsoloacute-dott Februarius kiűzeacutese a Parentaliaacutehoz Mindkeacutet szokaacutest ősi emberaacuteldozatok marad-vaacutenyakeacutent eacutertelmezteacutek ndash Februarius szenaacutetort is felajaacutenlottaacutek az alvilaacutegiaknak s baacuter Malalas nem iacuter egyeacutertelműen a megoumlleacuteseacuteről de valoacutesziacutenű hogy ezt bele kell eacutertenuumlnk a toumlrteacutenetbe Az Argei egyik eredetmondaacuteja is a gall taacutemadaacuteshoz kapcsoloacutedik

Neheacutez elkeacutepzelni hogy egy szokaacutes mely ennyire joacutel illeszkedik a roacutemai nap-taacuter hagyomaacutenyaiba csak a kereszteacuteny korban joumljjoumln leacutetre azonban forraacutesok hiaacutenyaacute-ban csak talaacutelgathatunk szuumlleteacutese idejeacuteről eacutes koumlruumllmeacutenyeiről Roacutema vaacuterosaacuteban feb-ruaacuter koumlzepeacutenek nagy uumlnnepe a Lupercalia volt emellett nem sok hely maradt volna egy bdquoFebrualiaacutenakrdquo azonban nem tudjuk hogy Roacutema vaacuterosaacuten kiacutevuumll hogyan uumlnnepel-teacutek a Lupercaliaacutet A roacutemai Lupercaliaacuteval oumlsszevetve a Februarius koumlruumlli riacutetus keveacutesbeacute bdquopogaacutenyrdquo nincs aacutellataacuteldozat nincsenek eacuterintve istenek meguumlnnepleacuteseacutehez nem szuumlk-seacuteges hogy fiatal feacuterfiak szinte meztelenuumll szaladgaacuteljanak a vaacuterosban eredeteacutet erkoumll-csoumlsen eacutes joacute modoruacutean a roacutemai toumlrteacutenelemből veszi Mindez a IV szaacutezadtoacutel kezdve előnyt jelenthetett a Lupercaliaacuteval szemben eacutes akaacuter egy koraacutebban periferikus videacute-kies szokaacutesnak is lehetőseacuteget nyuacutejthatott a gyors elterjedeacutesre Keacuterdeacuteses hogy laacutethat-juk-e egy ilyen iraacutenyuacute folyamat jeleit

Valoacutejaacuteban arra sem tudunk kieleacutegiacutető vaacutelaszt adni hogy mi lett a rivaacutelis uumlnnep a Lupercalia sorsa Persze koumlzismert teacuteny hogy Gelasius paacutepa (492ndash496) betiltotta ndash az oacutekortudomaacutenyban Theodosius totaacutelis tilalma mellett ez a legkoumlzismertebb pogaacuteny-saacuteg elleni inteacutezkedeacutes Azonban a legkeveacutesbeacute sem egyeacutertelmű hogy mi is toumlrteacutent pon-

89 Boumlmer 1957 114ndash115 naacutela talaacutelhatoacute a keacuterdeacutes bővebb irodalma is Livius 6 1 11 Plutarchos Ca-millus 19 1 Tacitus Historiae II 91 1 egyaraacutent tanuacutesiacutetjaacutek hogy aacuteltalaacutenosan a juacutelius 18-i dies atert tartottaacutek a cremerai vereseacuteg eacutevforduloacutejaacutenak is A keacuterdeacutest hogy mieacutert helyezi aacutet Ovidius februaacuterra a cremerai csataveszteacutest taacutergyalja Harries (1991) is aki hangsuacutelyozza hogy az Ovidius fő forraacutesaacutet keacutepező Livius baacuter előnyben reacuteszesiacuteti a juacuteliusi dataacutelaacutest egyes reacuteszein egy olyan forraacutesra taacutemaszko-dik ahol az esemeacutenyek teacutelen toumlrteacutennek tehaacutet egy februaacuteri hagyomaacutenynak Livius koraacuteban is leacutetez-nie kellett A Lupercalia mint uumlnnep ezer szaacutellal koumltődoumltt a Fabius genshez Vouml meacuteg Holleman 1976 211ndash212

203

tosan Itt nem valamifeacutele uralkodoacutei rendeletről beszeacuteluumlnk mely jogi uacuteton tilt be egy szokaacutest Amit tudunk azt a paacutepa leveleacuteből tudjuk A szoumlveg az Adversus Andromachum senatorem ceterosque Romanos qui Lupercalia secundum morem pristinum colenda constituebant ciacutemet viseli Andromachos szenaacutetor eacutes maacutes roacutemaiak ellen akik uacutegy doumlntoumlttek hogy a Lupercaliaacutet a reacutegi szokaacutes szerint kell meguumlnnepelni90

Nem kaacutenonjogi dokumentumroacutel van szoacute hanem egy duumlhoumls eacutes felhaacuteborodott nyiacutelt leveacutelről iacutegy nincs jogunk neheztelni a paacutepaacutera amieacutert alapvető keacuterdeacuteseket sem tisz-taacutez A szoumlvegből egyik pillanatban uacutegy tűnik hogy a roacutemai Lupercaliaacutet megszakiacutetaacutes neacutelkuumll uumlnnepelteacutek a pogaacuteny idők oacuteta a maacutesik mondat alapjaacuten uacutegy laacutetszik hogy nem sokkal a levelet kiprovokaacuteloacute botraacuteny előtt eleveniacutetetteacutek fel uacutejra a paacutepa aacuteltal a Luper-calia patronusainak (patroni Lupercaliae) nevezett előkelő csoportok A leveacutel neacuteven nevezett ciacutemzettje Andromachus szenaacutetor eacuteppuacutegy kereszteacuteny mint a veacutelelmezhető bdquopatronusrdquo-ok s egyeacutebkeacutent joacute viszonyban volt a paacutepaacuteval A paacutepa haragjaacutet nem maga az uumlnnepseacuteg vaacuteltotta ki hanem valami ami az uumlnnepen toumlrteacutent a reacutesztvevők veacutelhetően professzionaacutelis komeacutediaacutesok guacuteny taacutergyaacutevaacute tettek egy haacutezassaacutegtoumlreacutessel vaacutedolt papot s magaacutet a paacutepaacutet aki az uumlgyben keacutesedelmesen inteacutezkedett Mindez az uumlnnep reacutesze volt s mint ilyen uacutej elem a koumlztaacutersasaacutegkori eacutes kora csaacuteszaacuterkori Lupercalia eseteacuteben nem hallunk hasonloacutekroacutel

A paacutepa eacuterveleacuteseacutenek nagy reacutesze a Lupercalia veacutelelmezett pozitiacutev hataacutesai ellen iraacutenyul esztelenseacuteg eacutes pogaacutenysaacuteg azt hinni hogy a koumlzoumlsseacuteg egeacuteszseacutege joacuteleacutete a Lupercalia meg-tartaacutesaacutetoacutel fuumlggne A kutataacutesban szaacutemos keacuterdeacutesben nincs konszenzus abban hogy valoacute-jaacuteban mi is toumlrteacutent Gelasius alatt Roacutemaacuteban a paacutepa eacuterveleacutese alapjaacuten neheacutez rekonstru-aacutelni hogy a Lupercaliaacutet taacutemogatoacute szenaacutetori koumlr valoacutejaacuteban milyen veacutelemeacutenyen lehetett az uumlnneppel kapcsolatban91 Gelasius egyeacutertelműveacute teszi hogy a birodalom nagy teruuml-letein uacutegymint Gallia Africa eacutes az egeacutesz Kelet nincs eacutes soha nem is volt Lupercalia92 A paacutepa mintegy a reacutegiseacutegtudoacutes szakeacutertelmeacutevel leacutep fel kijelenti hogy a Lupercaliaacutet a reacutegi időkben sem a jaacutervaacutenyok ellen a joacute egeacuteszseacuteg megőrzeacuteseacuteeacutert tartottaacutek vagy valami-lyen aacuteltalaacutenos apotropaikus szaacutendeacutekkal ceacutelja kifejezetten a nők termeacutekenyseacutegeacutenek elősegiacuteteacutese volt Egy bizonyos Februarius istent emliacutet az uumlnnep istenekeacutent Eltekintve a keacuterdeacutestől hogy Andromachus eacutes az uumlnnep toumlbbi kereszteacuteny patroacutenusa szaacutemaacutera vajon mit is jelenthetett egy ilyen isten fennmarad a probleacutema hogy Februarius isten-neacutev csak itt fordul elő A Lupercalia hagyomaacutenyos istene ha volt egyaacuteltalaacuten ilyen Faunus volt93 Graf felteacutetelezi hogy szoumlvegromlaacutesroacutel van szoacute eacutes Februarius keacutet emliacute-teacutese helyeacuten Gelasius szoumlvegeacuteben Februus isten aacutellt a koacutedexmaacutesoloacutek hibaacutejaacuteboacutel keruumllt a helyeacutere Februarius94 Ez a Februus is valoacutesziacutenűleg reacutegiseacutegtudomaacutenyi lelemeacuteny nem hagyomaacutenyos roacutemai isten Neve Macrobiusnaacutel bukkan fel előszoumlr mint a lustratioacutes riacutetusok istene eacutes megtalaacutelhatoacute neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuteső oacutekori eacutes koumlzeacutepkori szerzőneacutel ndash

90 Kiadaacutes PL 59 110ndash11691 Demacopoulos 201592 PL 59 11593 Ovidius Fasti alapjaacuten (II 267 303 423)94 Graf 2015 169ndash170

204

Lydos alvilaacutegi istennek nevezi95 Mivel Gelasius szemlaacutetomaacutest valoacuteban utaacutenaneacutezett a korabeli szakirodalomban hogy mi is volt a Lupercalia melyet szeretett volna veacutegeacuterveacute-nyesen eltoumlroumllni lehetseacuteges hogy eredetileg Februust iacutert Maacutesreacuteszt viszont mivel egy megszemeacutelyesiacutetett Februarius nevű alak is felbukkan a keacuteső oacutekorban elkeacutepzelhető hogy Gelasius paacutepa ennek a hataacutesaacutera felteacutetelezte egy Februarius nevű pogaacuteny istenseacuteg leacuteteacutet eacutes eredetileg is ezt a neacutevformaacutet hasznaacutelta A szoumlveg legeacuterdekesebb reacutesze aligha-nem az az eacuterv hogy ha a Lupercalia teacutenyleg ilyen fontos eacutes helyeacutenvaloacute szertartaacutes akkor propagaacuteloacutei mieacutert nem koumlvetik az ősi szokaacutest eacutes mieacutert nem futnak ők maguk ruhaacutet-lanul ahogy az ősoumlk tetteacutek Az V szaacutezadi roacutemai nemesseacuteg szaacutemaacutera ez maacuter tuacutelsaacutegosan kiacutenos lett volna eacutes Gelasius alapjaacuten uacutegy tűnik megszervezteacutek az uumlnnepet de a tulaj-donkeacuteppeni riacutetus veacutegrehajtaacutesaacutet kiszervezteacutek alacsony szaacutermazaacutesuacute eacutes megvetett embe-rek szaacutemaacutera ndash alighanem hivataacutesos sziacuteneacuteszekre kell gondolnunk96

Baacuter a paacutepa levele aacutelliacutetja hogy a Lupercalia tipikusan Roacutema vaacuterosi vagy legalaacutebbis itaacuteliai uumlnnep Iacutegy Gelasius tilalma (ha aacutetvitteacutek a gyakorlatba) egyszersmind az uumlnnep veacutegeacutet kellett volna hogy jelentse Ehhez keacutepest a legmeglepőbb helyen eacutes időben meacuteg egyszer talaacutelkozhatunk Lupercaliaacuteval a X szaacutezadi Konstantinaacutepolyban Ez a Luper-calia vagyis maacuter goumlroumlgoumlsen Luperkalion esemeacutenyeiben nem hasonliacutet sem a roacutemai Lupercaliaacutera sem Februarius kiűzeacuteseacutenek riacutetusaacutera aacutem ceacutelja a tavasz koumlszoumlnteacutese roko-niacutetja az utoacutebbival

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin De caerimoniisaacuteban ismertet egy Luperkalion nevű uumlnnepet97 Itt szoacute sincs futaacutesroacutel az uumlnnepseacuteg gerinceacutet a loacuteversenyjaacuteteacutekok alkottaacutek Neheacutez megiacuteteacutelni hogy mi is volt a jelenteacutese a leiacutert eacutenekszoumlvegekből eacutes akklamaacutecioacutekboacutel meacutegis koumlvetkeztethetuumlnk raacute A neacutep aacuteltal elhangzoacute akklamaacutecioacutekban a csaacuteszaacuter eacutes a biro-dalom uumldveacuteeacutert valoacute fohaacuteszok koumlzoumltt a koumlvetkező is elhangzik bdquoŐrizd meg urunk az eacutevek meguacutejulaacutesaacutetrdquo98 Illetve egy koumlvetkező szoumlvegű dal bdquoIacuteme az eacutedes tavasz uacutejra felkel oumlroumlmet egeacuteszseacuteget eacuteletet eacutes friss szellőket [hoz]rdquo99 A klasszikus antikvitaacutesboacutel oumlroumlkoumllt Luperkalion neacutev egy teacutelbuacutecsuacuteztatoacute-tavaszkoumlszoumlntő uumlnnep neveacuteveacute vaacutelt Azonban itt sem talaacutelkozhatunk Februarius alakjaacuteval sem a hoacutenap megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutevel

A Kalendae koumlzeacutepkori utoacuteeacutelete kapcsaacuten toumlbbszoumlr hivatkoztam a Polypticus ciacutemű szouml-vegre melyet Paul Fabre publikaacutelt egy Cambrai-ban őrzoumltt koacutedex alapjaacuten100 A szoumlveg neacutepies karakterű roacutemai uumlnnepek leiacuteraacutesait tartalmazza valamint az azokon elhangzoacute himnuszokat Az utolsoacute egy nagyboumljthoumlz kapcsoloacutedoacute szokaacutes melyen a fiuacutek egy goumlroumlg nyelvű dalt eacutenekelve jaacuterjaacutek veacutegig a haacutezakat Ennek harmadik versszaka a koumlvetkező-keacutepp hangzik

95 Macrobius I 13 3 [Februus] lustrationum potens Isidorus Orig 5 33 4 Beda De temporum liber 12 Lydos De mensibus IV 25 bdquoΦεβροῦος ὁ καταχθόνιοςrdquo

96 McLynn 2008 170 97 Constantinus Porphyrogenitus De caerimoniis I 73 98 Constantinus Porphyrogenitus De caerimoniis I 73 bdquoΚύριε σῶσον τὴν ἀνακαίησιν τῶν ἐτησίωνrdquo 99 bdquoἴδε τὸ ἔαρ τὸ γλυκὺ πάλιν ἐπανατέλλει χαρὰν ὑγίειαν καὶ ζωὴν καὶ τὴν εὐημερίαν [hellip]rdquo100 Fabre 1889

205

Φύγε φύγε Φεβροάριὁ Μάρτις σε διώκειmiddotὝπερβα ὕπερβαΦεβροάριχαῖρει μετὰ πάντωνὁ Μάρτις

Menekuumllj menekuumllj Februaacutera Maacutercius uumlldoumlz teacutegedLeacutepj aacutet leacutepj aacutetFebruaacuterOumlrvendezik mindenkivel egyuumltta Maacutercius6

Neheacutez maacutest gondolni mint hogy ezt a dalt vagy valami ehhez nagyon hasonloacutet eacutenekel-tek Februarius kiűzeacutesekor minden eacutevben noha a versben a rituaacuteleacute eredeti jelenteacuteseacute-ben aacutell előttuumlnk nem egy aacuteruloacute szenaacutetort hanem magaacutet a februaacutert űzik el a vaacuterosboacutel meacuteghozzaacute a maacutercius aacuteltal Kuumlloumlnoumlsnek tűnhet a szoumlveg goumlroumlg nyelve aacutem a roacutemai egy-haacutez az ezredforduloacuten meacuteg hasznaacutelt goumlroumlg himnuszszoumlvegeket ugyanakkor figyelem-remeacuteltoacute hogy a goumlroumlg anyanyelvű auktorok viszont hangsuacutelyozottan latin szoumlvegről beszeacuteltek102

Februarius kiűzeacutese mint uumlnnep nem koumlvethető uacutegy veacutegig az eacutevszaacutezadokon aacutet mint koumltetuumlnk toumlbbi uumlnnepe Ennek oka nagyon egyszerű a szokaacutes eredetlegendaacuteja csak egy nagyon szűk idősaacutevon beluumll volt eacutertelmezhető Amennyiben a riacutetus moumlguumll kivesszuumlk Februarius szenaacutetor toumlrteacuteneteacutet ami marad nem toumlbb mint egy megszemeacutelyesiacutetett teacuteli hoacutenap kiűzeacutese a tavasz koumlzeledteacutevel Ha egy ilyen szokaacutessal talaacutelkozunk valahol nem aacutell moacutedunkban eldoumlnteni hogy az a Malalas aacuteltal ismertett szokaacutes tovaacutebbeacuteleacutese vagy egy olyan helyi invencioacute amely baacuterhol eacutes baacutermikor leacutetrejoumlhetett a toumlrteacutenelem folya-maacuten Ilyen peacuteldaacuteul az a bő szaacutez eacuteve leiacutert szokaacutes a peloponneacutesosi Tripolitzaacuteboacutel amikor februaacuter utolsoacute napjaacuten a fiuacutek kolompokat raacutezva szaladgaacuteltak vaacuterosszerte kuumlloumlnoumlsen a saacutenta emberek koumlruumll eacutes a keacuterdeacutesre hogy mit csinaacutelnak azt vaacutelaszoljaacutek hogy a saacutenta februaacutert uumlldoumlzik103 A februaacuter saacutentasaacutega a toumlbbi hoacutenaphoz viszonyiacutetott roumlvidseacutegeacuteből fakad amely a Februarius-toumlrteacutenetnek is koumlzponti eleme

A lehetseacuteges tovaacutebbeacuteleacutes maacutesik iraacutenya eseteacuteben a forraacutesok nem egyeacutertelműek A koumlzeacutepkori nyugati forraacutesok helyenkeacutent emlegetnek februaacuter koumlzepi-veacutegi uumlnnepeket s veacuteguumll egy Spurcalia nevű uumlnnepet mely a szakirodalomban maacuter egy reacutegi germaacuten ere-detű uumlnnep tovaacutebbeacuteleacutesekeacutent jelentkezik Baacuter a Spurcalia leacutete bizonyos elfogadottsaacutegot nyert a szakirodalomban egyes uacutejpogaacutenyok pedig uumlnneplik is Nathan Ristuccia bizo-nyiacutetotta hogy a Spurcalia tudomaacutenyos fikcioacute mely mindoumlssze haacuterom forraacutesra megy vissza melyek leginkaacutebb Beda egy szoumlvegeacutenek feacutelreeacuterteacuteseacuteből szaacutermaznak104

101 Fabre 1889 30102 A szokaacutest toumlbben ndash peacuteldaacuteul Schneider 19201921 391 ndash maacutercius 1-hez koumltik mivel egy Kalen-

dae Martiae nevű uumlnnep koumlzeacutepkori leacutete egyeacutertelműen adatolt Azonban a szoumlveg időmeghataacutero-zaacutesa egyszerűen nagyboumljt koumlzepe tehaacutet mozgoacute uumlnnepről van szoacute Tagadhatatlan hogy egy teacutelűző tavaszkoumlszoumlntő szokaacutest logikusabb lenne februaacuter legveacutegeacutere vagy maacutercius elejeacutere helyezni nem pe-dig februaacuter koumlzepeacutere ahogy forraacutesaink teszik Februarius kiűzeacuteseacutevel azonban egy riacutetus eseteacuteben a logika nem alapvető kiacutevaacutenalom

103 Dawkins 1906 206 bdquoΒγάλλομεν τὸ φλέβαρο κουτσοφλέβαρο διώκνομεν τὸ κουτσοφλέβαροrdquo104 Ristuccia 2013

9 Kalendae Martiae

Matronalia a nők uumlnnepe

A trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja tilalom alaacute helyez egy uumlnnepet amelynek nem adja meg a neveacutet csupaacuten annyit hogy maacutercius első napjaacuten keruumll raacute sor Ioacuteanneacutes Lydos azt iacuterja hogy a reacutegi roacutemaiak koumlzoumltt az eacutev első napjaacuten ami akkor maacutercius 1-jeacutere esett a matroacutenaacute-nak nevezett nemesasszonyok hasonloacutekeacuteppen vendeacutegelteacutek meg szolgaacuteikat mint ahogy a feacuterfiak a Saturnaliaacuten tetteacutek Lydos sajaacutetos magyaraacutezata szerint a nők ezt Areacutes isten kedveacuteeacutert teszik iacutegy mintegy megtisztelve a feacuterfinemet miacuteg a feacuterfiak egyfajta bajelhaacuteriacutetoacute maacutegia reacuteszekeacutent nehogy isteni buumlnteteacuteskeacutent ők maguk is rabszolgasorsra jussanak1

A koumltetben bemutatott uumlnnepek koumlzoumltt ez a maacutercius 1-jei rendelkezik a legelegaacuten-sabb pedigreacutevel mivel roacutemai neveacuten ndash Matronalia ndash valoacuteban az ősi naptaacuter egyik fontos uumlnnepe volt Baacuter goumlroumlg nyelven iacuterott keacuteső antik forraacutesaink sajaacutet hazaacutejukboacutel ennek a roacutemai uumlnnepnek a vaacuteltozatairoacutel szaacutemolnak be azonban bizonyosan tudhatjuk hogy a goumlroumlgoumlk kiegeacutesziacutetetteacutek valamivel ami kezdetektől az oumlveacutek volt a tavaszt vaacuteroacute a fecskeacutek visszateacutereacuteseacutet koumlszoumlntő neacutepszokaacutesokkal amelyek eredete goumlroumlg foumlldoumln az ősidők homaacute-lyaacuteba veacutesz Valoacutejaacuteban tehaacutet nem egy hanem legalaacutebb keacutet uumlnnepről van szoacute Roacutemaacute-ban a bdquonők Saturnaliaacutejaacutenakrdquo is nevezett uumlnnep a goumlroumlgoumlkneacutel egy tavaszvaacuteroacute uumlnnep Az utoacutebbi tisztaacuten megőrzi karaktereacutet a jelenkorig a roacutemai uumlnnep női karaktere viszont szinte teljesen eltűnik a koumlzeacutepkorban nyugaton meacuteg leacutetező maacutercius 1-jei uumlnnepnek semmilyen speciaacutelis jellemzőjeacuteről sem tudunk azon tuacutel hogy eacutenekes-taacutencos mulatsaacuteg volt Az aacutetalakulaacutes faacutezisait azonban nem tudjuk dataacutelni mert eacuteppen a keacuteső oacutekorboacutel nagyon szoacutervaacutenyosak a forraacutesaink

A Matronalia vagy Matronales Feriae uumlnnepeacutenek daacutetuma maacutercius 1 volt Kalendae Martiae Ez a daacutetummegjeloumlleacutes hasznaacutelhatoacute volt az uumlnnep nevekeacutent is2 Roacutemaacuteban a Matronalia ahogy a neve is mutatja a nők pontosabban a tisztesseacuteges feacuterjezett nők a matronaacutek uumlnnepe volt Az uumlnnep Iuno Lucinaacutenak volt szentelve akinek az Esquilinus dombon aacutellt a temploma A Lucina melleacutekneacutev valoacutesziacutenűleg a lux (rsquofeacutenyrsquo) szoacuteboacutel ered eacutes nem a lucusboacutel (rsquoligetrsquo) ahogy a roacutemaiak gyakran aacutelliacutetottaacutek A szuumlleacutest segiacutető isten-

1 Lydos De mensibus IV 792 Gageacute (1963) monograacutefiaacuteja az uumlnnep kultikus vetuumlleteivel foglalkozik mely az esquilinusi Iuno

Lucina-szenteacutelyhez koumltődik Az uumlnnep szociaacutelis aspektusaihoz Dolansky 2011c az uumlnnep esemeacute-nyeinek roumlvid oumlsszefoglalaacutesa Scullard 1981 87 Lucina eacutes a szuumlleacutest segiacutető istennők csaacuteszaacuterkori neacutephitben jaacutetszott szerepeacutehez Biacuteroacute 1994 a maacutercius 1 mint roacutemai uacutejeacutev keacuterdeacuteseacutehez Radke 1993 129ndash130

207

nők melleacutekneve volt Iunoacuteeacute aki a goumlroumlg Heacuteraacutehoz hasonloacutean beleavatkozhatott a szuuml-leacutesek meneteacutebe vagy Dianaacuteeacute aki a goumlroumlg Artemishez hasonloacutean segiacutethetett vagy akaacuter aacuterthatott is a szuumlleacutesekneacutel A goumlroumlgoumlk egyfunkcioacutes szuumlleacutest segiacutető istennője Eileithyia latin nyelvű megfelelőjekeacutent oumlnaacutelloacute istenneacutevkeacutent is hasznaacuteltaacutek a Lucina nevet3 Ezen istennők szerepe a miacutetoszban eacutes a riacutetusban is ambivalens A goumlroumlgoumlk a gyermekaacutegyban meghalt nők gyilkosaacutenak Artemist tartottaacutek Heacutera a miacutetoszokban siettetheti vagy keacutes-leltetheti laacutenyaacutet Eileithyiaacutet feladata elveacutegzeacuteseacuteben hogy ezaacuteltal Zeus halandoacute gyerme-keinek neheacutezseacuteget okozzon4 Ezek goumlroumlg miacutetoszok azonban a roacutemaiak előtt is ismer-tek voltak

Az esquilinusi szenteacutely alapiacutetaacutesi legendaacuteja nem fuumlggetlen a roacutemai toumlrteacutenelem egy sors-fordiacutetoacute esemeacutenyeacutetől a szabin nők elrablaacutesaacutetoacutel5 Amikor a nőrabloacute roacutemaiak eacutes a seacutertett szabinok koumlzoumltti doumlntő csataacutera sor keruumll a szabin nők maacuter anyaacutek akik nem kiacutevaacutenva sem apaacuteik sem feacuterjeik halaacutelaacutet gyermekeikkel futnak a csatasorok koumlzeacute beacutekekoumlteacutesre biacuterva a feacuterfiakat Ennek az esemeacutenynek az emleacutekeacutere eacutepuumllt az esquilinusi templom Az uumlnnepen idelaacutetogatoacute nők leengedett hajjal oumlv neacutelkuumll imaacutedkoztak Iunoacutehoz ndash a vajuacutedoacute nőkoumln eacutes a koumlruumlloumlttuumlk tartoacutezkodoacute szemeacutelyeken sem lehetett semmifeacutele csomoacute nehogy maacutegikusan megkoumlsse a szuumlleacutest6 A feacuterjek ilyenkor feleseacuteguumlk joacuteleacuteteacuteeacutert imaacutedkoz-tak7 illetve megajaacutendeacutekoztaacutek őket

A Matronalia tehaacutet neveacutenek megfelelően valoacuteban a nők napja azonban a női termeacute-kenyseacuteget az aacutellam leacuteteacutenek zaacutelogakeacutent reprezentaacutelva Erre utal az eredetmiacutetosz mely teljesseacute teszi Roacutema alapiacutetaacutesi miacutetoszaacutet kiemelt időpontja hiszen egykor az eacutev első napja volt eacutes az hogy reacuteszben Marsnak van szentelve A Matronaliaacutehoz koumltődő ajaacutendeacutekozaacutes időben bizonyosan koraacutebbi mint a Kalendae Ianuariae ajaacutendeacutekai eacutes legalaacutebb egyidős a saturnaliai ajaacutendeacutekozaacutessal de a szociaacutelis jelentőseacutege teljesen elteacuterő Elsődlegesen a feacuterfiak ajaacutendeacutekoztaacutek meg a feleseacuteguumlket a jogi forraacutesok szerint akaacuter igen draacutega ajaacuten-deacutekokkal is8 illetve aacuteltalaacuteban a feacuterfiak a nőket de a forraacutesok tanuacutesiacutetjaacutek hogy a nők is ajaacutendeacutekoztak nőknek peacuteldaacuteul Plautus egy komeacutediaacutejaacuteban egy nő maacuter hajnal előtt fel-kelti a feacuterjeacutet hogy adjon peacutenzt a feleseacuteg anyjaacutenak ajaacutendeacutekaacutera9 A forraacutesok gyakran emliacute-tik az uumlnnepet a Saturnalia paacuterjakeacutent utoacutebbin a feacuterfiak kapnak ajaacutendeacutekot előbbin a nők10 Martialis egy epigrammaacutejaacuteban felhaacutenytorgatja hogy egy houmllgyismerőse semmit

3 Gageacute 1963 passim 4 Iacutegy peacuteldaacuteul Iuno keacuteslelteti Heacuterakleacutes megszuumlleteacuteseacutet hogy ezzel megfossza Tiryns troacutenjaacutetoacutel A szuuml-

leacutes a gyermekaacutegyi halaacutel eacutes a beavataacutes gondolatkoumlreacutenek kapcsoloacutedaacutesi pontjaihoz laacutesd K Dowden 1989

5 Ovidius Fasti III 167ndash258 6 Bettini 2013 69ndash82 7 Pseudo-Acron III 8 1 255 bdquoKalendis Martiis Matronalia dicebantur eo quod mariti pro conserva-

tione coniugii supplicabant et erat dies proprie festus matronisrdquo 8 Digesta XXIV 1 31 8 bdquoSi vir uxoris munus immodicum calendis martiis aut natali die dedisset

donatio est sed si impensas quas faceret mulier quo honestius se tueretur contra estrdquo Vouml Basi-lika 30 1 19

9 Plautus Miles gloriosus 691 bdquoda mi vir kalendis meam qui matrem muneremrdquo10 Iacutegy peacuteldaacuteul Suetonius Vespasianus 19 1 bdquo[hellip] dabat sicut Saturnalibus viris apophoreta ita per

Kal Mart feminisrdquo

208

nem adott neki a Saturnaliaacutera s megfenyegeti hogy a houmllgy ugyanerre szaacutemiacutethat tőle maacutercius Kalendaejaacuten11 Horatius panaszkodik hogy mit is csinaacuteljon agglegeacutenykeacutent az uumlnnepen12 Az előbb ideacutezett Suetonius Horatius eacutes Martialis is egyszerűen Kalendae Martiaenak nevezi az uumlnnepet maacutercius 1-jeacutenek Hasonloacutean hivatkozik raacute Tibullus eacutes maacutesok is13 Mivel a hivatkozott szoumlvegek toumlbbseacutege vers ezeacutert ezt a megnevezeacutest tekint-hetjuumlk akaacuter a versmeacuterteacutek igeacutenyeihez alkalmazkodoacute variaacutecioacutenak is de azeacutert az meacutegis gyanuacutes hogy a Matronalia szoacuteval a naptaacuterakon kiacutevuumll nemigen talaacutelkozunk a jellegte-len Kalendae Martiae megnevezeacutes maacuter a csaacuteszaacuterkor kezdeteacuten sőt talaacuten maacuter előbb is az uumlnnep egy alternatiacutev neve lehetett14 Tertullianus Matronales neacuteven sorolja fel azon uumlnnepek koumlzoumltt melyeken kereszteacutenyeknek nem kellene reacuteszt venniuumlk15

Relatiacuteve keacutesőbbi szerzőkneacutel talaacutelkozunk a Matronalia eacutes a Saturnalia egy tovaacutebbi paacuter-huzamaacuteval miszerint a nők a maacuterciusi uumlnnepen felszolgaacuteltak rabszolgaacuteiknak megven-deacutegelteacutek őket Erről elsőkeacutent a III szaacutezad első feleacutere dataacutelhatoacute Solinus tanuacuteskodik16 majd az V szaacutezadboacutel Macrobius17 utoacutebbi szoumlveg egyeacutertelműen az előbbire taacutemaszko-dik eacutes a szokaacutes megkettőződeacuteseacutet azzal magyaraacutezzaacutek hogy az egyik uumlnnepen az eacutev ele-jeacuten munkaacutera serkentetteacutek a szolgaacuteikat a maacutesikon az eacutev veacutegeacuten mintegy megkoumlszoumlnteacutek elveacutegzett munkaacutejukat A VI szaacutezadi Ioacuteanneacutes Lydos magyaraacutezata elteacuterő a feacuterfiak eseteacute-ben apotropaikus maacutegiaacuteroacutel lenne szoacute nehogy a rabszolgatartaacutes bűneacuteeacutert egyszer ők is hasonloacute sorsra jussanak a nők viszont Mars uumlnnepeacuten az erősebb feacuterfinemet reacuteszesiacutetik tiszteletben ndash ez azt implikaacutelnaacute hogy a megvendeacutegeleacutes kimondottan csak a feacuterfi rab-szolgaacutekra vonatkozik a maacutesik keacutet szerző szavaiban semmi nem utal erre

A trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja ezt az uumlnnepet is tiltja s iacutegy a fontos uumlnnepek egy kiemelt listaacutejaacuten helyezi el Ehhez keacutepest a keacuteső oacutekorboacutel araacutenylag keveacutes forraacutes beszeacutel csak roacutela

11 Martialis V 84 bdquoSaturnalia transiere tota Nec munuscula parvas nec minora Misisti mihi Galla quam solebas Sane sic abeat meus December Scis certe puto vestra iam venire Saturnalia Martias Kalendas Tunc reddam tibi Galla quod dedistirdquo

12 Horatius Odae III 8 1 bdquoMartiis caelebs quid agam kalendisrdquo13 Tibullus III 1 1ndash4 Martis Romani festae venere Kalendae a roacutemai Mars kalendaei uumlnnepe joumln

Itt eacutes Tibullus egy maacutesik koumlltemeacutenyeacuteben (IV 2) maga a vers az uumlnnepi ajaacutendeacutek egy-egy houmllgynek Macrobius VI 4 13 bdquoPomponius in Atellana quae Kalendae Martiae inscribitur aitrdquo

14 Dolansky 2011c 192 a Matronalia nevet csak Plutarchos hasznaacutelja (Romulus 21 1) illetve a scho-lionok

15 Tertullianus De idolatria 14 (PG 1 661ndash706) bdquoNobis quibus sabbata extranea sunt et numeniae et feriae a deo aliquando dilectae Saturnalia et Ianuariae et Brumae et Matronales frequentantur munera commeant et strenae consonant lusus conuiuia constrepuntrdquo

16 Solinus I 35 bdquoRomani initio annum decem mensibus computaverunt a Martio auspicantes adeo ut eius die prima de aris Vestalibus ignes accenderent mutarent veteribus virides laureas senatus et populus comitia agerent matronae servis suis cenas ponerent sicuti Saturnalibus domini illae ut honore promptius obsequium provocarent hi quasi gratiam repensarent perfecti laboris Mac-robius I 12 7 hoc mense [hellip] et servis cenas adponebant matronae ut domini Saturnalibus il-lae ut principio anni ad promptum obsequium honore servos invitarent hi quasi gratiam perfecti operis exsolverentrdquo A keacutet szoumlveghely reacuteszletesebb elemzeacutese Dolansky 2011c 201ndash204

17 Macrobius I 12 7 bdquohoc mense [hellip] et servis cenas adponebant matronae ut domini Saturnalibus illae ut principio anni ad promptum obsequium honore servos invitarent hi quasi gratiam per-fecti operis exsolverentrdquo

209

araacutenyaiban sokkal kevesebb mint baacutermely koumlnyvuumlnkben bemutatott uumlnnepről eacutes a szakirodalom is szinte teljesen mellőzi18 A keacuteső oacutekori szerzők koumlzuumll maacuter emliacutetettem Macrobiust eacutes Ioacuteanneacutes Lydost azonban kettejuumlk megfogalmazaacutesa muacutelt idejű nem jel-zik hogy meacuteg mindig eacutelő szokaacutesroacutel beszeacutelnek A keacutet naptaacuteri forraacutes a Philocalus- eacutes a Polemius Silvius-feacutele naptaacuter is a maacutercius 1-jeacutet egyszerűen Kal Mart alakban jeloumlli illetve Philocalus N[atalis] Martiskeacutent Mars szuumlleteacutesnapjakeacutent19

A fecskeacutek koumlszoumlnteacutese

Baacuter tősgyoumlkeres roacutemai uumlnnepről van szoacute ekkortoacutel a goumlroumlg eacutes a latin nyelvteruumlleten elvaacutelik egymaacutestoacutel az uumlnnep fejlődeacutese eacutes nyugaton nem sok minden toumlrteacutenik ami teacutemaacutenkhoz eacuterdekes volna Nem azeacutert mintha maacutercius 1-je meguumlnnepleacutese illetve a neacutev maga eltűnne hanem mert a leiacuteraacutesok vagy sematikusak vagy tuacutelsaacutegosan is hetero-geacutenek eacutes alkalmatlanok raacute hogy a tovaacutebbeacuteleacutes jeleit kutassuk A X szaacutezadban Vercelli Atto aki a januaacuteri Kalendaeroacutel is tapasztalatboacutel beszeacutel azt mondja hogy maacutercius első napjaacuten is hasonloacute ramazurira keruumllt sor de a hasznaacutelt ige a bdquodebaccharerdquo csak annyit jelez hogy a mulatsaacuteg hangosabb eacutes szabadosabb volt annaacutel amit a puumlspoumlk megen-gedhetőnek veacutelt20 A keacuteső oacutekorboacutel eacutes a kora koumlzeacutepkorboacutel alig ismeruumlnk tovaacutebbi forraacute-sokat szaacutemuk a szakirodalomban fellelhető adatokeacutet sem eacuteri el mivel helyenkeacutent a teacutelűző szokaacutesokra hivatkozaacutesokat automatikusan a Kalendae Martiaehoz kapcsoltaacutek ami koraacutentsem egyeacutertelmű21 Iacutegy hiaacuteba leacuteteznek a mediterraacuten Euroacutepaacuteban maacutercius 1-jei szokaacutesok melyek gyakran meacuteg nevuumlkben is a roacutemai uumlnnepet ideacutezik nem tudjuk hogy minek a folytataacutesai22

A goumlroumlg vaacuteltozat toumlrteacutenete sokkal tisztaacutebban koumlvethető mivel tartalmaz neacutehaacuteny nagyon egyedi motiacutevumot Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenosnaacutel olvashatoacute a koumlvetkező passzus melynek első feleacutet a januaacuteri Kalendae kapcsaacuten maacuter ideacuteztem Az egyhaacutezatya felpana-szolja hogy a hiacutevek nem adakoznak eleacuteggeacute karitatiacutev ceacutelokra azonban

18 Harmening 1979 146ndash147 eacutes Graf 2015 215 egeacuteszen roumlviden foglalkozik vele Schneider 19201921 mindkeacutet Kalendae-uumlnnepet taacutergyalja a legtoumlbb adatot Kukuleacutes (1948 II 19ndash22) koumlzli azonban szaacutemos hibaacuteval eacutes teacuteves eacutertelmezeacutessel A neacuteprajz felől toumlbbet vizsgaacuteltaacutek a keacuterdeacutest a leg-toumlbb adatot Spyridakis (19671968) koumlzli roumlvidebben Herzfeld (1977 29) is kiteacuter az antik előz-meacutenyekre

19 DivjakndashWischmeyer 2014 207 24620 Atto sermo III PL 134 836 bdquosimiliter etiam Kalendis Martiis huiusmodi homines multis solent de-

baccharerdquo A bacchanaacuteliaacuteval rokon főnevek eacutes igeacutek akaacuter a karnevaacutel akaacuter a Matronalia eseteacuteben egy-szerűen pejoratiacutev kifejezeacutesek (vouml Harris 2006)

21 Iacutegy peacuteldaacuteul Schneider (19201921 383) idevette a Humelia de sacrilegia 17-et bdquovel qui in mense Februario hibernum credit expellere vel qui in ipso mense spurcos ostendit et qui brumas colet aliquid auguriatur quod in ipso anno futurum sitrdquo (Vagy aki azt hiszi hogy februaacuter hoacutenapban el-űzi a telet vagy aki spurcusokat mutat ugyanabban a hoacutenapban eacutes aki a brumaacutekat tiszteli valamilyen joacuteslatot veacutegez hogy milyen lesz az joumlvője abban az eacutevben) eacutes szinteacuten a Kalendae Martiae forraacutesa-keacutent vette a Polypticusnak az előző fejezetben taacutergyalt reacuteszeit

22 Schneider 19201921 381

210

Most viszont azok akik teacutelviacutez idejeacuten fuvolaacutekkal eacutes siacutepokkal eacutebresztenek foumll titeket oumlsszevissza eacutes eacutertelmetlenuumll haacuteborgatnak benneteket azok sok ajaacutendeacutekot nyerve taacutevoznak el tőletek eacutes akik fecskeacuteket visznek koumlrbe bekormozva magukat eacutes gya-laacutezva mindenkit azok beacutert kapnak ezeacutert a torzszuumllemeacutenyeacutert23

A mondat első fele a januaacuteri uacutejeacutevre vonatkozik a maacutesodik reacuteszhez nem ad meg daacutetu-mot azonban nem lehet keacutetseacuteguumlnk hogy maacutercius 1-jeacutere gondol ugyanis a faragott fecskeacutevel valoacute tavaszvaacuteroacute felvonulaacutes az a szokaacutes melynek leacutete alig vaacuteltozoacute formaacuteban mutathatoacute ki a goumlroumlg toumlrteacutenelem kezdeteitől egeacuteszen a XX szaacutezadig24 A szokaacutest gyak-ran chelidonismaacutenak nevezik a chelidoacuten fecske jelenteacutesű szoacuteboacutel ez azonban kutatoacutei neacutevadaacutes25 A legfontosabb antik forraacutes a II szaacutezad veacutegeacuten a III elejeacuten alkotoacute Atheacutenaios akinek Deipnosophistai (Lakomaacutezoacute boumllcsek) ciacutemű koumlnyve egyike a csaacuteszaacuterkor azon nagy műveinek melyet rengetegen ideacuteznek aacutem talaacuten senki nem olvasott meacuteg veacutegig mivel tartalma pontosan az amit a ciacutem iacutegeacuter a szereplők lakomaasztal mellett csevegnek toumlmegeacutevel ideacuteznek azoacuteta elveszett műveket eacuterdekes toumlrteacuteneti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti ada-tokat iacutegy talaacuten a szerző szaacutendeacuteka elleneacutere talaacuten nem de kultuacutertoumlrteacuteneti lexikonkeacutent hasznaacutelhatoacute Atheacutenaios itt iacuterja le a chelidonizein igeacutevel megnevezett szokaacutest26

(360b) Κορωνισταὶ δὲ ἐκαλοῦντο οἱ τῇ κορώνῃ ἀγείροντες ὥς φησι Πάμφιλος ὁ Ἀλεξανδρεὺς ἐν τοῖς περὶ ὀνομάτωνmiddot καὶ τὰ ᾀδόμενα δὲ ὐπrsquo αὐτῶν κορωνίσματα καλεῖται ὡς ἱστορεῖ Ἀγνοκλῆς ὁ Ῥόδιος ἐν Κορωνισταῖς

Varjuacutesoknak (koroacutenisteacutes) hiacutevjaacutek azokat akik varjuacuteval keacuteregetnek ahogy az ale-xandriai Pamphilos mondja a Nevekről iacuterott műveacuteben Az aacuteltaluk eacutenekelt dalo-kat koroacutenismaacutenak nevezik ahogy a rho-dosi Agnokleacutes tanuacutesiacutetja Varjuacutesok ciacutemű iacuteraacutesaacuteban

60 Καὶ χελιδονίζειν δὲ καλεῖται παρὰ Ῥοδίοις ἀγερμός τις ἄλλος περὶ οὗ φησι Θέογνις ἐν β΄ περὶ τῶν ἐν Ῥόδῳ θυσιῶν γράφων οὕτωςmiddot

60 A rhodosiak koumlzoumltt fecskeacutezeacutesnek (chelidonizein) is neveznek egy maacutesik fajta keacuteregeteacutest Erről Theognis beszeacutel a Rho-dosi aacuteldozatokroacutel ciacutemű műveacutenek maacutesodik koumlnyveacuteben a koumlvetkezőket iacuterva

23 Ioacuteanneacutes Chrysostomos in Matthaeum homil XXXVXXXVI PG 57 409 bdquoΝῦν δὲ οἱ μὲν ἐξυπνίζοντες μετὰ αὐλῶν καὶ συρίγγων έν χειμῶνος ὥρα καὶ εἰκῆ καὶ μάτην ἐνοχλοῦντες ξένια πολλὰ λάμβάνοντες παρὰ σοῦ ἀναχωροῦσιmiddotκαὶ οἱ χελιδόνας περιφέροντες καὶ ἠσβολωμένοι καὶ πάντας κακηγοροῦντες μισθὸν τῆς τερατωδίας ταύτης λαμβάνουσινrdquo

24 Spyridakis 19671968 Herzfeld 1977 Passow 1860 225ndash22925 Herzfeld 1977 29 A fő antik forraacutes Atheacutenaios a fecskedal előtt egy varjuacutedalroacutel beszeacutel ott a reacuteszt-

vevők neve koroacutenisteacutes a teveacutekenyseacutegre hasznaacutelt ige koroacutenizein a dal megnevezeacutese koroacutenisma Ugyanez a haacuterom szoacute a fecske szoacuteboacutel is keacutepezhető lenne de a szoumlveg csak a chelidonizein igeacutet hasznaacutelja a chelidonisteacutes eacutes chelidonisma főnevet nem A koroacutenismaacutehoz ami szinteacuten egy keacuteregetődal Wills 1970 Furley 1994

26 Atheacutenaios Deipnosophistai VIII 360 bndashd

211

laquo Εἶδος δέ τι τοῦ ἀγείρειν χελιδονίζειν Ῥόδιοι καλοῦσιν [360c] ὁ γίνεται τῷ Βοηδρομιῶνι μηνί Χελιδονίζειν δὲ λέγεται διὰ τὸ εἰωθὸς ἐπιφωνεῖσθαιmiddot

Ἦλθrsquo ἦλθε χελιδὼν καλὰς ὧρας ἄγουσακαλοὺς ἐνιαυτούς ἐπὶ γαστέρα λαυκάἐπὶ νῶτα μέλαιναΠαλάθαν σὺ προκύκλειἐκ πίονος οἴκουοἴνου τε δέπαστροντυροῦ τε κάνυστρονΚαὶ πυρῶνἁ χελιδὼν καὶ λεκιθίτανοὐκ ἀπωθεῖται Πότερrsquo ἀπίωμες ἢλαβώμεθα Εἰ μέν τι δώσειςmiddot εἰ δὲ μή οὐκ ἐάσομενἢ τὰν θύραν φέρωμες ἢ θοὐπέρθυρονἢ τὰν γυναῖκα τὰν ἔσω καθημένανmiddot (360d) μικρὰ μέν ἐστι ῥᾳδίως νινοἴσομεςἊν δὴ φέρῃς τιμέγα δή τι φέροιοἌνοιγrsquo ἄνοιγε τὰν θύραν χελιδόνιmiddotοὐ γὰρ γέροντές ἐσμεν ἀλλὰπαιδία Τὸν δὲ ἀγερμὸν τοῦτον κατέδειξε πρῶτος Κλεόβουλος ὁ Λίνδιος ἐν Λίνδῳ χρείας γενομένης συλλογῆς χρημάτων raquo

bdquoA keacuteregeteacutes egy fajtaacutejaacutet a rhodosiak fecskeacutezeacutesnek hiacutevjaacutek amire Boeacutedromioacuten hoacutenapban keruumll sor A fecskeacutezeacutes neacutev a dalroacutel kapta a neveacutet melyet eacutenekelni szoktakMegjoumltt megjoumltt a fecskea szeacutep időt hozzaa szeacutep eacutevet kezdia begye feheacuterkeeacutes a haacuteta feketeTe a fuumlgesajtot goumlrdiacutetsdkoumlveacuter haacutezadboacutelhozd a boros kancsoacuteta sajtot kosaacuterbanA fecske a kalaacutecsot sema bablisztből suumllt kenyeret semutasiacutetja visszaElmenjuumlnk-e haacutet vagy kapunk valamitMegyuumlnk ha adszha nem mi nem megyuumlnk tovaacutebbvagy visszuumlk a kaputvagy az ajtoacute-buumltuumltvagy visszuumlk asszonyod ki most meacuteg bent csuumlcsuumllkicsike ő koumlnnyen visszuumlk elDe ha adsz valamit adj nagy valamitNyisd meg nyisd meg ajtoacutedat a fecske előttHisz nem vagyunk mi veacutenek gyermekek vagyunk

Ezt a fajta keacuteregeteacutest elsőkeacutent a lindosi Kleobulos mutatta be amikor Lindoson peacutenz oumlsszegyűjteacuteseacutere volt szuumlkseacutegrdquo27

27 A vers Trencseacutenyi-Waldapfel Imre fordiacutetaacutesa (megjeleneacutesi hely Szepessy 2000 47) Atheacutenaios ma-gyaraacutezoacute szoumlvegeit eacuten fordiacutetottam A lekithita eacutetelneacutev jelenteacutese nem egyeacutertelmű Trencseacutenyi-Wal-dapfel bablisztből keacuteszuumllt suumltemeacutenynek eacutertelmezi de etimoloacutegiailag lehet tojaacutessaacutergaacutejaacuteval keacuteszuumllt suumltemeacuteny is Mivel a vers meglehetősen koumlvetelőző hangnemet uumlt meg ezeacutert koumlnnyen lehet hogy itt nem joacute eacutes gyengeacutebb minőseacutegű ajaacutendeacutekot aacutelliacutetanak szembe egymaacutessal hanem draacutegaacutet eacutes meacuteg draacute-gaacutebbat

212

A szoumlveg koraacutenak megaacutellapiacutetaacutesa neheacutez mert az Atheacutenaios aacuteltal forraacuteskeacutent meg-nevezett Theognis nem azonosiacutethatoacute bizonyosan nem azonos a Kr e VI szaacutezadban eacutelt liacuterikus koumlltővel A szoumlveg veacutegeacuten hivatkozott Kleobulos Lindos tyrannosa szinteacuten a Kr e VI szaacutezadban uralkodott azonban nehezen hihető hogy egy ilyen neacutepszokaacutest az aacutellamkincstaacuter rendbeteacuteteleacutere talaacuteltak ki iacutegy az ő szerepelteteacutese inkaacutebb csak arra utal hogy a rhodosiak ősreacuteginek tartottaacutek a szokaacutest baacuter keacuterdeacuteses hogy ez teacutenyszerű isme-ret volt-e vagy egy keacutesőbbi keletkezeacutesű eredetlegenda A meacuteg ismertetendő tovaacutebbi szoumlvegek arra utalnak hogy baacutetran tekinthetjuumlk a chelidonismaacutet maacuter a Kr e VI szaacute-zadban is leacutetező szokaacutesnak fuumlggetlenuumll attoacutel hogy Kleobulosnak volt-e baacutermi szerepe a szokaacutes terjeszteacuteseacuteben

Baacuter problematikus hogy az eacutev mely szakaszaacuteban zajlott ez a korai fecskeuumlnnep tar-talmilag azonban oumlsszhangban van a Chrysostomos aacuteltal iacuterottakkal az Aranyszaacutejuacute egy olyan fecskeacuteről beszeacutel amelyet koumlrbe lehet vinni haacutezroacutel haacutezra eacutes a fecske a dalban is jelen laacutetszik lenni alighanem egy faragott fecskefiguraacutera gondolnak amilyeneket a XX szaacutezadban is hasznaacuteltak a hasonloacute alkalmakkor28 Chrysostomos bekormozott emberekről eacutes seacutertegeteacutesről iacuter ndash baacuter Atheacutenaios nem mond semmit a reacutesztvevők kuumll-lemeacuteről azt vilaacutegossaacute teszi hogy a seacutertegeteacutes vagy gyalaacutezkodaacutes jelenteacutesű kakeacutegoreoacute igeacutet hogy kell eacutertenuumlnk a reacutesztvevők gyakorlatilag megfenyegetik a haacuteziakat A ceacutel mind-keacutet esetben azonos ajaacutendeacutekot eacutelelmiszer-ajaacutendeacutekot bort suumltemeacutenyt kapnak

Az egyetlen problematikus pont a daacutetum Chrysostomos előszoumlr iacuter a teacuteli bdquokeacuterege-teacutesrdquo-ről azutaacuten joumln a fecske de pontos daacutetumot nem mond A hasonloacute szokaacutesok ma kifejezetten maacutercius 1-jeacutehez koumltődnek iacutegy nem meglepő hogy Atheacutenaios Boeacutedromion hoacutenapjaacutet neacuteha lefordiacutetjaacutek maacuterciusnak Ez azonban teacutevedeacutes a Boeacutedromion hoacutenap ugyanis őszre esett Legvaloacutesziacutenűbb hogy ez egyszerű hiba teacutevedeacutes vagy eliacuteraacutes hiszen maga a dal egyeacutertelműen azt mondja hogy megjoumltt a fecske aminek szeptember-oktoacute-ber taacutejaacuten semmi eacutertelme sincs raacuteadaacutesul a szeacutep idő szeacutep eacutevszak eacuterkezeacuteseacuteről eacutenekeltek Azonban maacutes magyaraacutezat is elkeacutepzelhető ehhez azonban előbb meg kell vizsgaacutelnunk a maacutesik oacutekorboacutel fennmaradt fecskedalt

Baacuter a chelidonisma szokaacutesa kapcsaacuten leginkaacutebb Atheacutenaiost szoktaacutek emliacuteteni egy maacutesik fecskedal is megőrződoumltt a goumlroumlg antikvitaacutesboacutel A koacutedexek aacuteltal Heacuterodotosnak tulajdo-niacutetott tisztaacutezatlan szerzőseacutegű Homeacuteros-eacuteletrajzban a koumlvetkezőket olvassuk29

Παραχειμάζων δrsquo ἐν τῇ Σάμῳ ταῖς νουμηνίαις προσπορευόμενος πρὸς τὰς οἰκίας τὰς εὐδαιμονεστάτας ἐλάνβανέ τι ἀείδων τὰ ἔπεα τάδε ἃ καλεῖταιΕἰρεσιώνη ὡδήγουν δὲ αὐτὸν καὶ

[Homeacuteros] Samosban telelt az uacutejholdak-kor elment a tehetős emberek haacutezaihoz ahol adomaacutenyokat kapott miutaacuten eleacutene-kelte a koumlvetkező verssorokat melyeket Eiresioacuteneacutenak neveznek [Ekoumlzben] helyi

28 Spyridakis (19671968 19ndash23) szaacutemos fotoacutet is koumlzoumll (A folyoacuteiratszaacutem internetes hozzaacutefeacuterhető-seacutege httpwwwkentrolaografiasgrsitesdefaultfilesAnnualep_20_21wpdf Letoumllteacutes ideje 2017 05 21)

29 Vita Homeri 33 In Vasiloudi 2013 A samosi fecskedal egy filoloacutegiai elemzeacutese Vaacutezquez 1990 (baacuter az uumlnnepet nem azonosiacutetja)

213

συμπαρῆσαν αἰεὶ τῶν παίδων τινὲς τῶν ἐγχωρίωνmiddotδῶμα προσετραπόμεσθrsquo ἀνδρὸς μέγα δυναμένοιοὃς μέγα μὲν δύναται μέγα δὲ βρέμει ὄλβιος αἰείαὐταὶ ἀνακλίνεσθε θύραιmiddot Πλοῦτος γὰρ ἔσεισιπολλὸς σὺν Πλούτῳ δὲ καὶ Εὐφροσύνη τεθαλυῖαΕἰρήνη τrsquo ἀγαθήmiddot ὅσα δrsquoἄγγεα μεστὰ μὲν εἴηκυρβαίη30 δrsquoαἰεὶ κατὰ καρδόπου ἕρποι μάζα

τοῦ παιδὸς δὲ γυνὴ κατὰ διφράδα βήσεται ὔμμινἡμίονοι δrsquoἄξουσι κραταίποδες ἐς τόδε δῶμααὐτὴ δrsquoἱστὸν ὑφαίνοι ἐπrsquoἠλέκτρῳ βεβαυῖανεῦμαί τοι νεῦμαι ἐνιαύσιος ὥστε χελιδὼν ἕστηκrsquoἐν προθύροισικαὶεἰ μέν τι δώσειςmiddot εἰ δὲ μὴ οὐχ ἑστήξομενmiddotοὐ γὰρ συνοικήσοντες ἐνθάδrsquo ἥλθομενἬιδετο δὲ τὰ ἔπεα ταῦτα ἐν τῇ Σάμῳ ἐπὶ πολὺν χρόνον ὑπὸ τῶν παίδων ὅτε ἀγείροιεν ἐν τῇ ἑορτῇ τοῦ Ἀπόλλωνος 34 Ἀρχομένου δἐ τοῦ ἔαροςhellip

fiuacutek vezetteacutek őt eacutes mindig vele voltak

Beleacuteptuumlnk a nagy vagyonuacute feacuterfi haacutezaacutebaaki nagyon tehetős oumlroumlkoumls boldogsaacutega messze hangzik31

maguktoacutel nyiacutelnak a kapuk nagy gazdagsaacuteg leacutep bea Gazdagsaacuteggal eacutes Oumlroumlmmel egyuumltt viraacutegzika joacute Beacuteke ami csak edeacuteny [van itt] tele legyena teknőben dagadjon a teacuteszta

fiatok feleseacutege szaacutell le a kocsiroacutelerős laacutebuacute oumlszveacuterek huacutezzaacutek ehhez a haacutez-hoz32

ő maga a szoumlvőszeacutekhez leacutepve feheacuterarany [szaacutel]lal szőjoumln33

Eljoumlvoumlk eljoumlvoumlk minden eacutevben ahogy a fecskemegaacutellt kapud előtteacutesha adsz valamit ha nem haacutet nem mara-dunk itt nem azeacutert joumlttuumlnk hogy hozzaacutetok koumlltoumlzzuumlnk

Ezeket a verssorokat Samoson hosszuacute ideig eacutenekelteacutek a gyerekek amikor Apolloacuten uumlnne-peacuten keacuteregettek Tavasz kezdeteacuten pedighellip

30 A kyrbaieacute szoacute hapax legomenon jelenteacutese ismeretlen31 A verssor eacutertelmezeacutese erősen keacutetseacuteges ndash bdquomindig boldogkeacutent nagyon boumlmboumllrdquo A szoumlvegnek keacutet

metrikus műfordiacutetaacutesa is keacuteszuumllt azonban mindkettő eseteacuteben reacuteszben a koumlltői szabadsaacuteg reacuteszben a feacutelreeacutertelmezeacutes olyan megfogalmazaacutesokat eredmeacutenyezett amieacutert inkaacutebb sajaacutet lapos proacutezafordiacute-taacutesomat koumlzoumllneacutem A magyar nyelvű műfordiacutetaacutesok keacutesziacutetői Frenyoacute Zoltaacuten (in Szepessy 2000 46) eacutes Devecseri Gaacutebor (in Devecseri 1993 871)

32 Az oumlszveacuter huacutezta keacutetkerekű kocsi a lakodalmi menetek neacutelkuumlloumlzhetetlen eleme volt Lorimer 190333 Az eacutelektron anyagnevet amely egy arany-ezuumlst oumltvoumlzetet vagy pedig borostyaacutent jelenthet hataacutero-

zoacutekeacutent Frenyoacute a bebayia participiumhoz koumlti bdquoeacutelektron (taacutergy)ra leacutepverdquo Vasiloudi (2013 147) eacutes valoacutesziacutenűleg Devecseri fordiacutetaacutesa viszont a szoumlveacuteshez bdquofeheacuterarany(szaacutellal) szoumlvetet szőnirdquo Mivel a goumlroumlg nők az aacutebraacutezolaacutesok tanuacutesaacutega szerint egyszerűen a foumlldoumln aacutellva szőttek ezeacutert inkaacutebb a maacute-sodik vaacuteltozatot taacutemogatom

214

Sajnos a szoumlveg dataacutelaacutesaacuteval meacuteg sajaacutet kiadoacuteja sem proacutebaacutelkozik az egyetlen ami-ben bizonyosak lehetuumlnk az hogy teacutenyleges szerzője nem Heacuterodotos A vers baacuter a (pseudo-)homeacuterosi epigrammaacutek egyike tisztaacuten hexameterben iacuteroacutedott a csillaggal jeloumllt reacuteszneacutel a szoumlvegben valami hiaacutenyzik eacutes a megelőző verssor szoacutetagszaacutema is rossz A szoumlveget egy maacutesodik alkalommal pseudo-Heacuterodotos szakiacutetja meg egy bdquoeacutesrdquo koumlzbeik-tataacutesaacuteval lehet hogy itt is kimaradnak sorok de lehet hogy ez csak annyit jelez hogy az előadoacutek szuumlnetet tartottak a versben A helysziacuten Samos teacutel eacutes tavasz koumlzoumltt saj-nos pontos dataacutelaacutes hiaacutenyaacuteban nem tudjuk megmondani mely hoacutenap(ok) elejeacutere gon-dol34 Nyilvaacutenvaloacute hogy itt is egy helyi neacutepszokaacutes aitionjaacutet olvassuk Homeacuterost azeacutert kell fiuacuteknak kiacuteseacuterni mert vak azonban megfogalmazoacutedik hogy a fiuacutek mindig vele voltak eacutes Homeacuteros taacutevozaacutesa utaacuten is folytattaacutek a szokaacutest Itt is jelen van a fecske nyil-vaacuten a faragott fecske amely a maga fizikai valoacutejaacuteban megaacutell a tehetős emberek kapuja előtt Itt nem a fenyegeteacutesek dominaacutelnak a koumlltő eacutes a menet reacutesztvevői aacuteldaacutest mon-danak a haacutezra gazdagsaacutegot oumlroumlmet beacutekeacutet kiacutevaacutennak a teknőben dagadoacute teacutesztaacutet eacutes hogy a haacuteziak meglaacutethassaacutek menyuumlket ami az unokaacutek remeacutenyeacutet hordozza magaacuteban ndash nagymamaacutevaacute eacutes főleg nagypapaacutevaacute vaacutelni a teljes eacutes boldog eacutelet egy attribuacutetuma volt35 A fecske eacutes az eacutenekesek minden eacutevben felkeresik a haacutezakat A zaacuteroacuteformula azonos a rhodosi fecskedalban szereplővel36 csupaacuten a formulaacutet koumlvető joumlvő idejű igealak teacuter el Rhodosban egy fenyegeteacutest olvashattunk ha nem adsz akkor sem engeduumlnk el Samosban viszont egy hesteacutexomen igealak koumlvetkezik ha nem adsz haacutet nem maradunk itt azaz elmegyuumlnk de elvisszuumlk a joacutekiacutevaacutensaacutegainkat is

A verset az irodalomtoumlrteacutenet neacutepdalkeacutent tartja szaacutemon A szoumlveg szerzője a leiacutert ese-meacutenyt valamelyik teacuteli hoacutenap első napjaacutera helyezi A toumlrteacutenet veacutegeacuten Homeacuteros elhajoacutezik a hajoacutezaacutesi szezon kezdete maacutercius hoacutenapra esett az oacutekorban Ezt a kristaacutelytiszta daacutetu-mozaacutest valamelyest megzavarja az eiresioneacute szoacute eacutes Apolloacuten emlegeteacutese Az eiresioneacute lehe-tett egy kultikus dal illetve egy taacutergy neve is Az eiresioneacute mint taacutergy olajaacuteg vagy babeacuteraacuteg volt melyet sziacutenes (biacutebor eacutes feheacuter) gyapjuacuteval tekertek koumlrbe eacutes amelyre eacutedesseacuteget aszalt fuumlgeacutet aproacute meacutezes- boros- vagy olajoskancsoacutekat akasztottak E taacutergy Apolloacuten kultuszaacutehoz kapcsoloacutedott Atheacutenban a Pyanepsioacuten hoacutenap 7-eacuten (koumlruumllbeluumll oktoacuteberndashnovember hoacute) zajloacute Pyanepsia vagy Pyonopsia uumlnnepen fiuacutek vitteacutek Apolloacuten templomaacute-hoz eacutes a templomkapura erősiacutetetteacutek37 Hasonloacutera keruumllt sor a mi maacutejus hoacutenapunk koumlrnyeacutekeacuten Thargeacutelion hoacute 7-eacuten a Thargeacutelia-uumlnnepen mely Apolloacuten eacutes Artemis szuuml-leteacutesnapja volt38

A samosi fecskedal teacuteli teacutel veacutegi időpontja nem okoz probleacutemaacutet mivel a fecskevaacuteroacute szokaacutes mai maacutercius 1-jei daacutetumaacuteval sem a fecskeacutek hazateacutereacuteseacutet uumlnnepli inkaacutebb az arra

34 Ugyanis a toumlrteacutenetben Homeacuteros gondjainak az oka hogy a teacuteli hoacutenapokban szuumlnetelt a hajoacutezaacutes ezeacutert ragad Samos szigeteacuten tavasz kezdeteacuteig

35 A nagymamaacutek szerepeacuteről Laes 201536 bdquoεἰ μέν τι δώσειςmiddot εἰ δὲ μὴ οὐχhelliprdquo37 Plutarchos Theacuteseus 22 Az eiresioacuteneacute dal naacutela bdquoεἰρεσιώνη σῦκα φέρει καὶ πίονας ἄρτους καὶ μέλι ἐκ κούλῃ καὶ ἔλαιον ἀποψήσασθαι καὶ κύλικrsquo εὔζωρον ὡς ἂν μεθύουσα καθεύδῃrdquo Ennek az eiresioacuteneacute- dalnak termeacuteszetesen semmi koumlze a fecskeacutekhez vagy a tavaszhoz

38 A pyanopsiaacutehoz Hegyi 1998 34ndash36 Hegyi 2002 51 Burkert 1985 101

215

valoacute vaacuterakozaacutest Azonban Apolloacuten neveacutenek emlegeteacutese eacutes maga az eiresioneacute szoacute hasznaacute-lata utalhat raacute hogy a fecskedal eacutenekleacutese Apolloacuten kultuszaacutehoz volt koumltve A rhodosi fecskedal aacutelliacutetoacutelagos időpontja Boeacutedromioacuten hoacute Boeacutedromios pedig Apolloacuten egy mel-leacutekneve tehaacutet az Apolloacutennal valoacute kapcsolat Rhodoson is meglehetett Ez megmagya-raacutezhatja ha a riacutetust esetleg egy olyan Apolloacuten-uumlnnepre helyezteacutek aacutet mely nem is tavasz elejeacuten volt sőt meacuteg az sem zaacuterhatoacute ki hogy Rhodoson maga a Boeacutedromioacuten hoacutenap volt tavasz elejeacuten hiszen mi csak az azonos nevű atheacuteni hoacutenap időpontjaacutet ismerjuumlk A fecske megpillantaacutesa az oacutekori goumlroumlgoumlk szaacutemaacutera is egyeacutertelműen a tavasz megeacuterkezeacute-seacutenek a jele volt eacutes ez a legfontosabb39

A goumlroumlg polisnaptaacuterak meacuteg egymaacutessal is oumlsszeegyeztethetetlenek voltak a roacutemai naptaacuterral pedig veacutegkeacutepp Az első szerző aki a fecskeacutek eacuterkezeacuteseacutet a roacutemai naptaacuterral proacute-baacutelja oumlsszhangba hozni az idősebb Plinius az I szaacutezadban aki azt iacuterja hogy a joacuteteacutekony Favonius szelet mely maacutercius Kalendaeja előtt nyolc nappal eacuterkezik (februaacuter 22) Chelidoniaacutenak is hiacutevjaacutek a fecskeacutek laacutetaacutesaacuteroacutel40 Megkoumlzeliacutetőleg sem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy mikor de a fecskeacutek koumlszoumlnteacutese veacuteguumll igazodott a roacutemai naptaacuterhoz eacutes maacutercius 1-jeacutere keruumllt Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos egyeacutertelműen a chelidonisma szokaacutesaacuteroacutel beszeacutel szavait megerősiacuteti Libanios utalaacutesa aki a Kalendaeroacutel iacuterott beszeacutedeacuteben az uacutejeacutev meguumln-nepleacuteseacutet oumlsszehasonliacutetotta az bdquoelső fecske laacutetvaacutenyaacutevalrdquo ami azonban nem akasztja meg a munkaacutet (Oratio IX 10) Mindkeacutet szerző a januaacuteri Kalendaeval paacuterhuzamba aacutelliacutetva emliacuteti a fecskeacutet ez alapjaacuten szinte teljesen biztosak lehetuumlnk benne hogy a fecskeacutet is egy Kalendaehoz csak a maacuterciusihoz kapcsoltaacutek hangsuacutelyozva a szinte szoacutet hiszen pontos daacutetumot egyikuumlk sem ad

Ha aacutetfutjuk a bizaacutenci idők azon forraacutesait amelyekben a Matronalia Kalendae Martis vagy Chelidonisma nevek alatt uumlnnepuumlnk avagy uumlnnepeink felbukkanaacutesaacutera szaacutemiacutet-hatnaacutenk az eredmeacuteny lehangoloacute Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyve nem ismeri Theodoacuteros Balsamoacuten a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonjaacutenak kommentaacuterjaacuteban ugyan emliacutet bizonyos feacutektelen mulatsaacutegokat de ezt baacutermely neacutepi uumlnnepről mond-hatnaacute A Suda-lexikonnak van ugyan fecskeacutes dal (chelidonion melos) ciacutemszava de a defi-niacutecioacute eacutertelmezhetetlen41 A XII szaacutezadban Eustathios Thessalonikeacute puumlspoumlke szaacutemaacutera viszont a fecskeacutek koumlszoumlnteacutese koumlzhely42 41 leveleacuteben egy kapott levelet az első fecskeacute-hez hasonliacutet mely a koumlzmondaacutessal ellenteacutetben tavaszt csinaacutelt s ha eacuterkezne egy maacuteso-

39 Heacutesiodos Erga 566 Aristophaneacutes Equites 419 Aristophaneacutes Aves 1410 Vaacutezakeacutepen is maradt fenn aacutebraacutezolaacutes ahol a keacutepen laacutethatoacute fecskeacutet az aacutebraacutezolt alakok a tavasz jelekeacutent eacutertelmezik Spyridakis 19671968 48ndash49

40 Plinius Naturalis Historia II 52 favonium quidam a d VIII Kalendas Martias Chelidoniam vocant ab hirundinis visuhellip

41 Suda bdquoΧελιδόνιον μέλος τῆς χελιδόνος ἔστι δὲ αὐτῆς ἡ φωνὴ οὐ θρῆνος ἀλλrsquo ᾆσμα ἐνδοτικὸν πρὸς ἔργα διὰ τοῦτο χειμῶνος οὔτε ἵπταται οὔτε φθέγγεταιrdquo bdquoFecskeacutes dal a fecskeacuteről Ennek a hangja ugyanis nem gyaacuteszos hanem teveacutekenyseacutegre buzdiacutetoacute eacutenek ezeacutert teacutelen sem nem roumlpuumll sem nem eacutenekelrdquo

42 Eustathios 1145 kndash11951196 leginkaacutebb Homeacuteros műveihez iacuterott monumentaacutelis kommentaacuterjai-roacutel hiacuteres a Brumalia ciacutemű fejezetben bővebben szoacute esik roacutela

216

dik is az nyarat csinaacutelna bdquobaacuter joumlnne eacutes mi sem vonakodnaacutenk a szokaacutesos dolgokat eleacutenekelni nekirdquo egyeacutertelműen a Chelidonismaacutera utalva43

A bizonyiacuteteacutek hiaacutenya nem a hiaacuteny bizonyiacuteteacuteka hiszen az uacutejkorban nagyon elterjedt szokaacutesroacutel beszeacutelhetuumlnk iacutegy leacutetezeacutese a bizaacutenci korban megkeacuterdőjelezhetetlen Inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a faragott fecskeacutevel eacutedesseacuteget kunyeraacuteloacute gyerekekben meacuteg a legbi-gottabb preacutedikaacutetor sem laacutetott pogaacutenysaacutegot A leguacutejabb korban a szokaacutes gyakorloacutei szin-teacuten gyerekek iskolaacutes fiuacutek akiknek iskolaacutes mivolta hangsuacutelyos szerepet kap az aacuteltaluk eacutenekelt dalok szoumlvegben44 A bdquofecskerdquo faacuteboacutel faragott ruacutedon vitt forgathatoacute fecske a taacutersasaacuteg haacutezroacutel haacutezra jaacuter eacutenekelve eacutes oacutekori rokonaihoz hasonloacutean keacuteregetve szinte ugyanazokkal a fordulatokkal fenyegetve vagy eacutepp aacuteldaacutest mondva45

A nagyszaacutemuacute modern eacutes a kisszaacutemuacute de megbiacutezhatoacute antik adat koumlzoumltti időszakboacutel egyetlen szoumlveg ismert mely koumlzeacutepkori bdquofecskedalkeacutentrdquo szoacuteba joumlhet a Polypticus maacuter taacutergyalt szoumlvege46 Sajnos itt a szoumlveg magyaraacutezoacute reacutesze roumlvid

A nagyboumljt koumlzepeacuten az iskolaacutes fiuacutek zaacuteszloacutekkal eacutes csengettyűkkel felszerelt laacutendzsaacutekat fognak előszoumlr a templom előtt eacutenekelnek majd eacutenekelve veacutegigjaacuterjaacutek a haacutezakat eacutes e dicseacuterő dal (laudes) joacuteteacutetemeacutenyeacuteeacutert csereacutebe tojaacutesokat kapnak47

Ezutaacuten koumlvetkezik a dal pontosabban dalok amelyek egy reacutesze latinul van maacutes reacutesze pedig a nyelvet nem eacutertő eacutenekesek eacutes lejegyzők aacuteltal eltorziacutetott goumlroumlg A teacutel kiűzeacutese eacutes a tavasz koumlszoumlnteacutese mellett tagadhatatlanul megemliacuteteacutesre keruumll a fecske eacutes a szituaacutecioacute is hasonliacutet a chelidonismaacutera a reacutesztvevők iskolaacutes fiuacutek a modern dalokhoz hasonloacutean tanaacuterukat is megemliacutetik eacutes a haacutezroacutel haacutezra jaacuteraacutes motiacutevuma is megvan baacuter itt maga a paacutepa az akinek az ablakaacuten aligha szoacute szerint eacutertendő moacutedon bekopogtatnak Egyetlen fontos dolog hiaacutenyzik uacutegy tűnik nem visznek magukkal fecskeacutet

A szokaacutest ennek elleneacutere legtoumlbben a chelidonisma egy itaacuteliai vaacuteltozataacutenak tartjaacutek48 Az időpont boumljt koumlzepe taacuteg időszakot jelent de mindenkeacutepp a Kalendae Martiaehoz viszi koumlzelebb eacutes baacuter a fecske csak a dal szoumlvegeacuteben emliacutetődik a gyerekek tojaacutesokat kapnak ajaacutendeacutekba ndash a modern goumlroumlg chelidonismaacuten is tojaacutest kapnak csak miacuteg a huacutes-veacuteti tojaacutes sziacutenes ez festetlen49 Ugyanakkor a roacutemai szoumlveg nagy reacuteszeacutet a paacutepa dicsőiacute-teacutese teszi ki ebben inkaacutebb a konstantinaacutepolyi Luperkalion reacutesztvevői aacuteltal eacutenekelt a

43 Eustathios 41 leveacutel Tafel kiadaacutesaacuteban 344 bdquoἜλθοι τοίνυν καὶ ἡμεῖς οὐκ ὀκνήσομεν τὰ συνήθη ἐπιλέλψαι αὐτῇrdquo

44 A modern chelidonismaacutehoz szaacutemos dalszoumlveget koumlzoumll peacuteldaacuteul Passow 1860 225ndash229 Spyridakis 1967ndash1968 Herzfeld 1977 A chelidonisma szokaacutesaacutehoz laacutesd meacuteg Abbot 1903 18ndash24 Beaton 2004 Megas 1963 80 Puchner 1977a 94ndash96 110

45 Spyridakis 1967ndash1968 19ndash23 illetve Puchner 1977a 4ndash6 szaacutemos feacutenykeacutepet koumlzoumll a szokaacutesroacutel Laacutesd meacuteg az 5 keacutepet

46 Fabre 1889 26ndash3347 Fabre 1889 26 bdquoIn media quadragesima scolares accipiunt lanceas cum vexillis et tintinnabulis

prius faciant laudes ante ecclesiam deinde eunt per domos cantando et accipiunt ova pro benefi-cio illius laudis Sic antiquitus faciebantrdquo

48 Spyridakis 1967ndash1968 49 Herzfeld 1977 2949 Herzfeld 1977 32

217

csaacuteszaacutert dicsőiacutető szoumlvegekre hasonliacutet Figyelemremeacuteltoacute hogy Herzfeld kiemeli egyes modern fecskedalokban is eacutenekelnek a kiraacutelyroacutel a kiraacutely meglaacutetaacutesaacuteroacutel50 Neheacutez meg-magyaraacutezni hogy egy tavaszkoumlszoumlntő neacutepszokaacutes dalszoumlvegeibe hogyan eacutes mieacutert keve-redhetett bele a Konstantinaacutepolyban szeacutekelő csaacuteszaacuter vagy baacutermely maacutes vilaacutegi vagy egy-haacutezi főmeacuteltoacutesaacuteg alakja azonban ha iacutegy volt ez magyaraacutezatot adhat forraacutesaink gyeacuter voltaacutera minden uumlnnepuumlnk kapcsaacuten a legjobb forraacutesok az uumlnnepet kaacuterhoztatoacute szoumlve-gek voltak Ha a fecskedaloknak aacutellandoacute motiacutevumaacutevaacute vaacutelt a csaacuteszaacuter eacutelteteacutese ez nehe-zen taacutemadhatoacutevaacute tette

Martis eacutes martenica

Eddig a pontig azt laacutetjuk hogy leacutetezett egy maacutercius 1-jeacutehez koumltődő roacutemai női uumlnnep eacutes ettől fuumlggetlenuumll egy ősi goumlroumlg neacutepszokaacutes mely a tavaszt koumlszoumlntoumltte a hazateacuterő fecskeacutek felvonultataacutesaacuteval Az eddigiek alapjaacuten uacutegy tűnik keleten a Matronalia mintha nyom neacutelkuumll tűnne el Ez azonban nem egeacuteszen igaz A Balkaacuten nagy teruumlleteacuten ismer-tek egy koumlzoumls szokaacutes kuumlloumlnboumlző formaacutei sziacutenes leggyakrabban piros eacutes feheacuter fonalboacutel karkoumltőket fonnak babaacutekat keacutesziacutetenek amelyekkel maacutercius 1-jeacuten koumlzeli baraacutetok sze-relmesek ajaacutendeacutekozzaacutek meg egymaacutest51 Neve a bolgaacuterban martenica romaacutenul martişor a goumlroumlgben martis Eacutelő szokaacutesroacutel van szoacute amely kuumlloumlnoumlsen Bulgaacuteriaacuteban maacuter-maacuter a nemzeti identitaacutes egy fontos eleme egy roumlvid internetes kereseacutessel szaacutemos keacutepet lehet talaacutelni ezekről a kis diacuteszekről a legnagyobb internetes kereső maacutercius 1-jeacutehez kapcso-loacutedoacute martenicaacutet illetve martişort utaacutenzoacute nyitoacute oldalt is kiadott

A martenicaacutet az ember mindig kapja maacutercius 1-jeacuten eacutes addig viseli amiacuteg előszoumlr nem laacutet fecskeacutet goacutelyaacutet vagy viraacutegzoacute faacutet Ekkor vagy legkeacutesőbb a hoacutenap veacutegeacuten egy viraacutegzoacute faacutera koumltik eacutes otthagyjaacutek Goumlroumlgorszaacuteg bizonyos teruumlletein huacutesveacutet előtt eleacutegetik őket A taacutergynak amulettjellege is lehet Goumlroumlgorszaacutegban sok helyen aacutelliacutetottaacutek hogy a martis viseleacutese a gyerekeket megveacutedi a tavaszi naptoacutel52 Leginkaacutebb nők eacutes gyerekek kapjaacutek viselik illetve a martenica fiuacute eacutes laacuteny babaacutekat is formaacutezhat ami egy olyan pont ahol a balkaacuteni Kalendae Martiae a roacutemai Matronalia hataacutesaacutet viselheti magaacuten ameny-nyiben a csalaacutedon beluumlli eacutes nemek koumlzoumltti kapcsolat megerősiacuteteacutese a ceacutelja

A piros-feheacuter fonaacutel eredete viszont nem roacutemai Ha eltekintuumlnk a nemzeti buumlszke-seacuteg aacuteltal motivaacutelt kuumlloumlnfeacutele magyaraacutezatoktoacutel mint az eleusisi miszteacuteriumok saacutefraacutenysaacuterga szalagjai53 a daacuteko-romaacutenndashtraacutek vagy ősi toumlroumlkndashbolgaacuter eredezteteacutesek54 a legkoraacutebbi

50 Herzfeld 1977 3651 Laacutesd a 6 keacutepet 52 Kukuleacutes 1948 22 Megas 1963 80ndash81 Herzfeld 1977 32ndash33 Abbot 1903 19 itt a makedoacuteniai

anyaacutek adjaacutek gyermekeiknek akik az első megpillantott fecske feleacute dobjaacutek vagy egy kő alaacute helyezik Abbott 1903 23 Polites 1921 213ndash214 A nap ellen nyuacutejt veacutedelmet a martis aacuteltalaacuteban a martis-roacutel Polites 1921 209ndash217

53 Kukuleacutes 1948 22 az eleusisi miszteacuteriumokat ősszel uumlnnepelteacutek eacutes szigoruacutean lokaacutelis kultusz volt54 Iacutegy peacuteldaacuteul az interneten szaacutemos formaacuteban keringő toumlrteacutenet mely a martenitsa kitalaacutelaacutesaacutet Asparuh

kaacuten bizaacutenciak feletti győzelmeacutehez koumlti

218

bizonyos eacutes iacuterott forraacutes Ioacuteseacutephos Bryennios szoumlvege A XIVndashXV szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt latinellenes teoloacutegiaacutejaacuteroacutel ismert szerzetes egy roumlvid iacuteraacutesa az eliacuteteacutelendő neacutepi babo-naacutekkal foglalkozik s itt iacuterja bdquomegtartjuk a Kalendaekat maacuterciusban amuletteket vise-luumlnk maacutejusban megkoszoruacutezzuk magunkat joacuteslunk eacutes maacuteglyaacutek foumlloumltt ugraacutelunk aacutetrdquo55 Amulett jelenteacutesben a periamma szoacutet hasznaacutelja mely etimoloacutegiailag koumlrbekoumltőt jelent iacutegy nagyon is alkalmas szoacute a maacuterciusi sziacutenes fonalakboacutel font karkoumltőkre A goumlroumlg hagyomaacuteny az uacutejkorban is tulajdoniacutetott maacutegikus bajelhaacuteriacutetoacute hataacutest e taacutergyaknak56 A modern martenica eacutes taacutersai eseteacuteben a maacutegikus jelenteacutes maacuter nagyon gyenge de koraacutebban erősebb lehetett A sziacutenes eacutes a piros fonaacutel a keacuteső oacutekorban mint aacuteltalaacutenos tehaacutet nem a maacuterciushoz koumltoumltt maacutegikus taacutergykeacutent is ismert Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos emliacuteti hogy tudatlan nők azzal proacutebaacuteljaacutek gyermekeiket megveacutedeni hogy piros fona-lat koumltnek raacutejuk57

Ez az amulett-tiacutepus baacuter iacuterott forraacutesokboacutel keveacutesseacute adatolt ikonograacutefiailag hatal-mas hagyomaacutennyal biacuter Miacuteg az iszlaacutem vilaacutegban az aacuteltalaacutenos bajelhaacuteriacutetoacute-veacutedelmező sziacuten a keacutek Euroacutepaacuteban doumlntően a piros Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a reneszaacutensztoacutel kezdve a festmeacutenyek gyermekaacutebraacutezolaacutesain melyek doumlntően a Kisjeacutezust aacutebraacutezoljaacutek a gyermek nyakaacuteban laacutethatoacute piros korallaacutegacskaacuteval diacutesziacutetett nyaklaacutenc ugyanerre a forraacutesra megy vissza sőt talaacuten az olaszoknaacutel ma is toumlmegeacutevel aacuterult pirospaprikaacutet formaacutezoacute műanyag talizmaacutenok is58

Meacuteg egy forraacutest talaacuteltam amely valoacutesziacutenűleg a maacuterciusi talizmaacutenkeacutent viselt kar-koumltőkre vonatkozik a Suda-lexikon koumlvetkező bejegyzeacuteseacutet bdquoFecskeacutek varaacutezsszere Hippoacutenaxnaacutel szerelmi bűbaacutej mely kitart miacutegnem valaki előszoumlr laacutet fecskeacutetrdquo59 A meg-hataacuterozaacutesban szereplő pharmakon szoacute baacutermilyen hathatoacutes szert jelenthet orvossaacutegot meacuterget varaacutezsitalt eacutes nem is szuumlkseacutegszerű hogy ehető vagy ihatoacute legyen A szoumlveg sze-rint a kifejezeacutes Hippoacutenaxnaacutel a Kr e VI szaacutezadban eacutelt jamboskoumlltőneacutel fordul elő ezt azonban nem tudjuk ellenőrizni hiszen az archaikus kor toumlbbi koumlltőjeacutehez hasonloacutean Hippoacutenax koumllteacuteszeteacuteből is csak fragmentumok maradtak fenn A magyaraacutezat ndash ahogy a Suda sokkoumltetnyi adatai is ndash valamilyen antik vagy keacuteső antik forraacutesboacutel szaacutermazik talaacuten egy Hippoacutenax-kommentaacuterboacutel A philtron szoacute melyet itt szerelmi bűbaacutejnak fordiacutetot-tam gyakran szerelmi baacutejitalt jelent azonban etimoloacutegiailag nem a hasznaacutelat moacutedjaacutera utal tudniillik hogy meg kellene inni hanem az eleacuterendő ceacutelra a vonzalom (philia) feleacutebreszteacuteseacutere Amit a Suda itt leiacuter az valoacutejaacuteban a martis leiacuteraacutesa lehet vagy legalaacutebbis

55 bdquo[hellip] καλάνδας τελοῦμεν καὶ Μαρτίου περιάμματα φέρομεν καὶ τὸν Μάιον στεφανούμεθα καὶ κληδῶνας ποιοῦμεν καὶ ὑπεραλλόμεθα τῶν πυρκαιῶνrdquo

56 Herzfeld 1977 32ndash3357 Ioacuteanneacutes Chryostomos PG 61 105 bdquoΤί ἄν τις εἴποι τὰ περίαπτα καὶ τοὺς κώδωνας τοὺς τῆς χειρὸς ἐξηρτημένους καὶ τὸν κόκκινον στήμονα καὶ τὰ ἄλλα τὰ πολλῆς ἀνοίας γέμοντα δέον μηδὲν ἕτερον τῷ παιδὶ περιτιθέναι ἀλλrsquoἢ τὴν ἀπὸ τοῦ σταυροῦ φυλακήνrdquo (Minek mondhatnaacutenk az amu-letteket a keacutezre erősiacutetett csengettyűket eacutes a voumlroumls fonalat eacutes a toumlbbi esztelenseacuteggel teli dolgot mi-koumlzben semmi maacutessal nem szuumlkseacuteges a gyermeket koumlrbevenni mint a keresztből szaacutermazoacute veacutede-lemmel)

58 Szacsvay 200859 Suda bdquoΧελιδόνων φάρμακον παρὰ Ἱππώνακτι τὸ φίλτρον τὸ διαγινόμενον ἐπειδὰν χελιδόνα πρῶτόν τις ἴδῃrdquo

219

annak egy ősformaacutejaacuteeacute hiszen egeacuteszen addig viselik amiacuteg meg nem laacutetjaacutek az első fecs-keacutet Ha az adat egy Hippoacutenax-magyaraacutezoacute filoloacutegus műve akkor sem keacutesőbbi a roacutemai csaacuteszaacuterkornaacutel ha esetleg Hippoacutenax teacutenyleg ebben az eacutertelemben hasznaacutelta a bdquofecskeacutek varaacutezsszererdquo kifejezeacutest akkor meacuteg egy bő feacutel eacutevezreddel koraacutebbi

Compitalia

Meacuteg egy uumlnnepi szokaacutes van melyet ott sejthetuumlnk a maacuterciusi karkoumltők eacutes gyapjuacutefigu-raacutek eredeteacuteneacutel A Compitalia uumlnnepeacuteről az uacutejeacutev kapcsaacuten maacuter ejtettem szoacutet mivel ez az uumlnnep januaacuter elejeacutere esett eacutes a hozzaacute tartozoacute loacuteversenyjaacuteteacutekok a Ludi Compitales oumlssze-olvadtak az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegekkel Az uumlnnepet eredetileg a Lar istenek tiszteleteacutere ren-dezteacutek akik Roacutemaacuteban a haacuteziistenek egy csoportja voltak eacutes akiktől a haacuteztartaacutes anyagi bőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet vaacutertaacutek Larjai nem csupaacuten a csalaacutednak eacutes a haacuteznak voltak hanem az emberi koumlzoumlsseacutegek magasabb szintjeinek is iacutegy a taacutegabb szomszeacutedsaacutegnak is Ezek kultuszhelyei a keresztutak mellett aacutelltak melyek latin neve compitum A Compitalia a keresztutak Larjainak uumlnnepe volt60 Ennek reacutesze volt az a szokaacutes hogy a keresztutak Laroknak szentelt oltaacuteraihoz a koumlzoumlsseacuteg szabad eacutes szolga staacutetuszuacute tagjait reprezentaacuteloacute gyapjuacutelabdaacutekat eacutes -figuraacutekat fuumlggesztettek fel A lexikonszerző Festus szerint

Feacuterfiak eacutes nők gyapjuacuteboacutel keacuteszuumllt keacutepmaacutesait (effigies) eacutes labdaacutekat (pilae) fuumlggesztettek fel a Compitaliaacuten a keresztutaknaacutel mert uacutegy veacutelteacutek hogy az uumlnnep az alvilaacutegi iste-nekhez tartozik akiket Laroknak neveztek Ezeacutert a szaacutemukra annyi labdaacutet helyez-tek oda mintegy fejeket ahaacutenyan a rabszolgaacutek voltak eacutes annyi keacutepmaacutest ahaacutenyan a szabadok voltak azeacutert hogy megkiacutemeacuteljeacutek az eacutelőket eacutes megeleacutegedjenek a labdaacutekkal eacutes keacutepmaacutesokkal61

Festus magyaraacutezata a szokaacutes eredeteacutere valoacutesziacutenűtlen A Lar isteneknek talaacuten valoacuteban volt kapcsolatuk a halottakhoz de ezek a halottak a joacuteindulatuacute ősoumlk szellemei soha nem hallunk olyat hogy egy Lar fenyegeteacutest jelentene az eacutelőkre62 Festus eacutes az aacuteltala koumlvetett hagyomaacuteny mechanikusan alkalmaz egy olyan eacutertelmezeacutesi seacutemaacutet mely a roacutemai vallaacutes maacutes riacutetusainaacutel maacuter bevaacutelt iacutegy peacuteldaacuteul a maacutejusi Lemuria eseteacuteben ahol a csalaacutedfő

60 Fowler 1899 279ndash280 Latte 1960 90ndash91 Scullard 1981 58ndash60 A Compitaliaacutet hagyomaacutenyosan a videacuteken eacutelők eacutes az alacsonyabb taacutersadalmi reacutetegek uumlnnepeacutenek tartjaacutek baacuter a forraacutesanyag ezt nem taacutemasztja alaacute egyeacutertelműen Stek 2009 187ndash212 eacutes kuumlloumlnoumlsen 200ndash202 A legfontosabb szoumlveges forraacutesok Festus 303 Macrobius I 7 34ndash35 az uumlnnep mitikus eredeteacuteről Dionysios Halikarnas-seus Ant Rom 4 14 2ndash4 A keresztutak Lar szenteacutelyeihez laacutesd Stenk 2009 203ndash212

61 bdquoPilae et effigies viriles et muliebres ex lana Compitalibus suspendebantur in conpitis quod hunc diem festum esse deorum inferorum quos vocant Lares putarent quibus tot pilae quot capita servorum tot effigies quot essent liberi ponebantur ut vivis parcerent et essent his pilis et simu-lacris contentirdquo (Festus 273)

62 Iacutegy iacuter roacuteluk Festus 108 vagy Arnobius Adversus nationes 341 Az az istennő akit a Larok anyjaacutenak (Mater Larum) vagy Tacitaacutenak (rsquoNeacutemarsquo) neveztek egyeacutertelműen az alvilaacuteghoz eacutes a halottakhoz kouml-tődoumltt Ovidius Fasti 2 571ndash616

220

babszemeket ajaacutenlott fel maga eacutes csalaacutedtagjai helyett a rosszindulatuacute Lemur deacutemonok-nak63 Hasonloacutekeacuteppen magyaraacuteztaacutek a Saturnaliaacuten a faacutekra akasztott oscillumokat64

A szokaacutes erős paacuterhuzamokat mutat az uacutejkori Balkaacuten maacuterciusi szokaacutesaival A martenica sem csupaacuten karkoumltő lehet hanem sziacutenes pompon vagy emberalak hason-loacutean a Compitalia gyapjuacutelabdaacuteihoz eacutes keacutepmaacutesaihoz A martenica piros eacutes fekete fonaacutel-boacutel keacuteszuumll az emberalakok fiuacutet eacutes laacutenyt mintaacuteznak akiket a figura formaacuteja (szoknya vagy nadraacuteg) eacutes a sziacuten kuumlloumlnboumlztet meg a fiuacutealak piros a laacuteny feheacuter A Compitalia gyap-juacutefiguraacuteinak eseteacuteben a szabadok eacutes rabszolgaacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese vilaacutegos de Festus egyeacutertelműen aacutelliacutetja hogy a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltt is kuumlloumlnbseacuteget tettek A roacutemai feacuterfi- eacutes női ruhaacutezat keveacutesbeacute alkalmas raacute hogy egy sematikusan kidolgozott babaacuten jelezze a nemi kuumlloumlnbseacuteget iacutegy felmeruumll a lehetőseacuteg hogy a Compitalia gyapjuacutefiguraacutein is a sziacuten jelezhette a baba nemeacutet Ezekről a babaacutekroacutel maradtak fent aacutebraacutezolaacutesok Pompeii vaacuterosaacuteban toumlbb freskoacuten is egyeacutertelműen kivehetők a Larok oltaacuteraira fuumlggesztett babaacutek eacutes egy freskoacute eseteacuteben mintha egy piros női eacutes egy feheacuter feacuterfialakot laacutetnaacutenk de ez az egy keacutep keveacutes egy szabaacutelyszerűseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz65

A martenicaacutekat veacuteguumll faacutekra akasztjaacutek A Compitalia gyapjuacutefiguraacutei eseteacuteben az iacuterott forraacutesok arroacutel tanuacuteskodnak hogy felfuumlggesztetteacutek őket Festus szerint a keresztutak-naacutel Az oscillumokat melyeknek egy kezdetleges formaacutejaacutet keacutepviselik a Compitalia babaacutei is jellemzően faacutek aacutegaira erősiacutetetteacutek azonban a pompeii freskoacutekon fennmaradt aacutebraacutezolaacutesok azt mutatjaacutek hogy azokat a Lar istenek oltaacuteraacutera fuumlggesztetteacutek fel

A Compitalia babaacutei eacutes a martenica koumlzoumltt kapcsolatot teremt az ember alakuacute babaacutek megleacutete anyaguk a figuraacutek nemeacutenek jelzeacutese eacutes az hogy veacuteguumll egy feacutelreeső helyen hagyjaacutek őket felfuumlggesztve Ugyanakkor a kettő koumlzoumltti kapcsolat bizonyiacutetaacutesaacutet akadaacute-lyozza az elteacuterő naptaacuteri időpont eacutes a forraacutesok koumlzoumltti idő eacutes teacuterbeli szakadeacutek A teacuterbeli hiaacutetus jelenti a kisebb probleacutemaacutet mivel egyeacutertelmű bizonyiacuteteacutekaink vannak raacute hogy az uumlnnep hamar elterjedt Itaacuteliaacuten kiacutevuumll is Deacutelosroacutel maacuter a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteboacutel isme-ruumlnk olyan freskoacutekat eacutes feliratokat melyek a Compitalia ottani elterjedeacuteseacuteről tanuacutes-kodnak66 Deacutelos oacuteriaacutesi forgalmuacute kikoumltő volt a korban a Compitaliaacutet roacutemai kereskedők vitteacutek a teruumlletre roacutemai mivoltukroacutel tanuacuteskodik a freskoacutekon viselt roacutemai ruhaacutezat a roacutemai riacutetus szerint eltakart fejjel bemutatott aacuteldozat azonban a feliratok jelzik hogy a kultuszban rabszolgaacuteik eacutes szabadosaik reacuteveacuten a goumlroumlgoumlk is reacuteszt vettek67

Suetonius Augustus csaacuteszaacuter eacuteletrajzaacuteban azon uumlnnepek koumlzoumltt sorolja fel melyek megrendezeacuteseacutet koraacutebban elhanyagoltaacutek azonban Augustus csaacuteszaacuter feleleveniacutetette őket68 Keacuterdeacuteses hogy a Compitalia eseteacuteben mit jelent az uumlnnep aacutelliacutetoacutelagos eltűneacutese hiszen Cicero levelei tanuacutesiacutetjaacutek hogy neacutehaacuteny eacutevtizeddel Augustus előtt a Compitalia

63 Ovidius Fasti 5 421ndash44464 Macrobius I 7 31 eacutes 35 vouml 127ndash128 oldal65 Spinazzola 1953 215ndash218 keacutep Stek 2009 192ndash193 a 7 keacutep az egyik legjellegzetesebb peacuteldaacutenyt

mutatja ahol meacuteg a figuraacutekat felfuumlggesztő zsinoacuter is kivehető 66 Stek 2009 195ndash196 tovaacutebbi irodalommal eacutes keacutepekkel67 Stek 2009 19668 Suetonius Augustus 31 bdquoNonnulla etiam ex antiquis caerimoniis paulatim abolita restituit ut Sa-

lutis augurium Diale flaminium sacrum Lupercale ludos Saeculares et Compitaliciosrdquo

221

megtartaacutesa meacuteg teljesen termeacuteszetesnek szaacutemiacutetott69 Suetonius megjegyzeacutese valoacutesziacute-nűleg arra vonatkozik hogy az aacutellam reacuteszveacutetele szuumlnetelt az uumlnnep megrendezeacuteseacuteben Augustus uacutegy szervezte aacutet a Compitaliaacutet hogy egyszersmind a csaacuteszaacuterkultusz szolgaacutela-taacuteba aacutelliacutetotta bevezetve a Lares augustusi kultuszaacutet70 A csaacuteszaacuterkultusszal valoacute kapcso-lat elősegiacutethette az uumlnnep terjedeacuteseacutet is Iacutegy semmi rendkiacutevuumlli nem volna abban ha a roacutemai uumlnnepi szokaacutes megjelenne a Balkaacutenon Azt maacuter nehezebb megmagyaraacutezni hogy egy az eacutev elejeacutehez koumltődő szokaacutes hogyan eacutes mieacutert keruumllt volna aacutet maacutercius 1-jeacutere Teacuteny hogy a keacuteső oacutekorban tudtaacutek hogy a maacutercius 1 valaha uacutejeacutev volt eacutes az is teacuteny hogy a roacutemai vallaacutesban minden hoacutenap első napja a Lar isteneknek volt szentelve Mindezek lehetőveacute tehetteacutek vagy megkoumlnnyiacutethetteacutek a szokaacutes időpontjaacutenak megvaacutelto-zaacutesaacutet de magyaraacutezatot nem adnak raacute Hasonloacutean probleacutema a forraacutesok koumlzoumltt fenn-aacutelloacute időbeli szakadeacutek A Compitalia gyapjuacutebabaacuteit emliacutető keacuteső antik forraacutesok reacutegiseacuteg-tudomaacutenyi művek melyek a muacuteltroacutel beszeacutelnek az ember formaacutejuacute martenica pedig csak jelenkori adatokboacutel ismert Ez oumlnmagaacuteban nem zaacuterja ki a kettő koumlzoumltti kapcso-latot hiszen a fecske figuraacuteja eseteacuteben is az oacutegoumlroumlg neacutepdalok eacutes a toumlmeges XIXndashXX szaacutezadi anyag koumlzoumltt egyetlen veacuteletlenszerűen fennmaradt roumlvid szoumlveg Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos megjegyzeacutese tanuacutesiacutetja hogy a fecske szobrocskaacutejaacutet ajaacutendeacutekokat keacutere-gető csoportok vitteacutek koumlrbe Ugyaniacutegy elkeacutepzelhető hogy a Compitalia gyapjuacutebabaacutei a martenica formaacutejaacuteban eacuteltek tovaacutebb azonban forraacutesok hiaacutenyaacuteban nem lehetseacuteges bizonyiacutetani a hipoteacutezist

69 Cicero Epistulae ad Atticum II 370 Stek 2009 189ndash190

2 teacute

rkeacutep

10 Maiuma

Maiuma Brytai Marzēah eacutes egy neacutevtelen edessai uumlnnep

E fejezetben nem egyetlen uumlnnep hanem inkaacutebb uumlnnepcsoport vizsgaacutelataacutera teacuteruumlnk raacute melynek tagjait ha nem is a legszerencseacutesebb terminoloacutegiaacuteval de joggal nevezhetuumlnk bdquovizesrdquo uumlnnepeknek mivel mindegyikuumlk eseteacuteben szerep jutott a tengernek folyoacutenak vagy legalaacutebb egy sziacutenhaacutezi viacutezmedenceacutenek Baacuter toumlbbseacuteguumlket kisszaacutemuacute forraacutesboacutel ismer-juumlk csak jelentőseacuteget ad nekik hogy szaacutemos elemuumlk tovaacutebb eacutelt a XXI szaacutezadig

A taacutergyunkat keacutepező uumlnnepek keacutet csoportba oszthatoacutek elterjedeacutesi teruumlletuumlk alap-jaacuten egy keleti eacutes egy nyugati uumlnnepet azonosiacutethatunk melyek bizonyos paacuterhuzamo-kat mutatnak de egymaacuteshoz valoacute viszonyuk keacuterdeacuteses1 A keleti tiacutepus sokkal jobban adatolt Ehhez a csoporthoz tartozik az eredeteacuteben egyeacutertelműen az Oronteacutes-parti Antiochiaacutehoz koumlthető Maiuma vagy Maiumas is neacutehaacuteny tovaacutebbi keleti fesztivaacutellal egyuumltt A fesztivaacutel szoacute hasznaacutelata itt jogosnak laacutetszik a Maiuma a forraacutesok alapjaacuten inkaacutebb laacutetszik olyan esemeacutenynek amit a modern magyar nyelv fesztivaacutelnak nevez

A Maiuma sosem szerepelt neacuteven nevezve a roacutemai naptaacuterakban alig neacutehaacuteny tucat-nyi irodalmi eacutes feliratos forraacutesboacutel ismerjuumlk iacutegy a kutataacutesban sem jelenik meg hangsuacute-lyosan ellenteacutetben peacuteldaacuteul az uacutejeacutevi uumlnnepekkel Baacuter sok tanulmaacuteny eacutes koumlnyv szerzője emliacuteti ezt a rejteacutelyes uumlnnepet2 valoacutejaacuteban csak neacutegy tanulmaacuteny taacutergyalja reacuteszleteseb-ben3 Ezek koumlzuumll Greatrex eacutes Watt iacuteraacutesaacutet emelem ki akik rendkiacutevuumll alaposan gyűjtoumlt-teacutek oumlssze a Maiumaacutenak eacutes rokonainak a forraacutesanyagaacutet A Konstantinaacutepolyban tartott Maiuma peacuteldaacuteul nem is ezt a nevet viselte ndash eacuterdemes vele kezdeni az uumlnnep bemutataacute-saacutet mivel a raacute vonatkozoacute forraacutesok betekinteacutest adnak a Maiuma koumlruumll duacuteloacute antik vitaacutek haacutettereacutebe

A keleti fővaacuterosban az uumlnnep a Brytai nevet viselte Minden vele kapcsolatos tudaacute-sunkat az uumlnnep betiltaacutesaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk melyre egy suacutelyos zavargaacutes utaacuten 502-ben keruumllt sor Anastasius csaacuteszaacutersaacutega alatt Keacutet eacutevvel koraacutebban ugyanis az uumlnnepen a cirku-szi paacutertok oumlsszecsapaacutesai szaacutemos halaacutelesethez vezettek4 Marcellinus comes beszaacutemoloacuteja szerint mikor a praefectus urbi is a sziacutenhaacutezban tartoacutezkodott hogy megtekintse a feszti-

1 A fejezetben taacutergyalt uumlnnepek foumlldrajzi elterjedeacutese laacutethatoacute a 2 teacuterkeacutepen2 Levi 1941 261ndash262 MacMullen 1981 19ndash21 Trombley 1993 I 73 Rouecheacute 1993 188ndash189 Be-

layche 2004b 14ndash19 Sandwell 2007 42 Graf 2015 53 Mentzu-Meimare 1996 GreatrexndashWatt 1999 1ndash21 Belayche 2004a Schorch 20034 GreatrexndashWatt 1999 1ndash2 Alan Cameron 1976 226ndash227 Rouecheacute 1993 29

224

vaacutel laacutetvaacutenyossaacutegait a zoumlldek becsempeacuteszett fegyverekkel a keacutekekre taacutemadtak s veacuteguumll haacuteromezer ember halt meg reacuteszben az oumlsszecsapaacutesban reacuteszben a kitoumlrt paacutenik miatt ndash utoacutebbiak egy reacutesze a sziacutenpadon a viacutezbe fulladt5 Ez utoacutebbi furcsa feacutelmondat a fesztivaacutel egy jellegzetesseacutegeacutere utal a sziacutenhaacutezban tartott viacutezi revuumlre Ugyanerről az esemeacutenyről beszaacutemol az antiochiai Ioacuteanneacutes Malalas is6 hozzaacuteteacuteve hogy a csaacuteszaacuter haragjaacutet reacutesz-ben az vaacuteltotta ki hogy egy aacutegyasaacutetoacutel szuumlletett fia is meghalt ezeacutert buumlnteteacuteskeacuteppen szaacuteműzoumltt neacutegy taacutencost (orcheacutesteacutes) nyilvaacutenvaloacutean a neacutegy cirkuszi paacutert vezető taacutencosait7 Malalas megnevezi az uumlnnepet Brytai Az esemeacutenyek helysziacutene egyeacutertelműen a sziacuten-haacutez8 ahol a viacutez illetve a taacutenc vagy mimus is szerepet kapott Az uumlnnep neve nem eacutertel-mezhető ndash felvetetteacutek a Brytai szoacute bryoacute rsquobugyboreacutekolrsquo rsquobugyogrsquo igeacuteből szaacutermaztataacutesaacutet ami nem lehetetlen de nem is alaacutetaacutemaszthatoacute9

Greatrex eacutes Watt elfogadjaacutek azt a neacutezetet hogy a Brytai-jal azonos egy edessai uumlnnep10 melynek neveacutet ugyan nem ismerjuumlk azonban a forraacutesok egyeacutertelműveacute teszik hogy a Konstantinaacutepolyban elrendelt tilalom ezt is eacuterintette Ezt az uumlnnepet kizaacuteroacute-lag Pszeudo-Joacutezsua Styliteacutes sziacuter nyelvű kroacutenikaacutejaacuteboacutel ismerjuumlk11 Az aacuteltala kaacuterhoztatott uumlnnep maacutejusban volt eacutes a 496 498 eacutes 499-es eacutevekre vonatkozoacutean szaacutemol be roacutela12 A koumlvetkezőket tudjuk meg maacutejus 17-eacuten kezdődoumltt az uumlnnepseacuteg peacutentekről szombatra virradoacute eacutejjel egy hivataacutesos taacutencos előadaacutesaacutet neacutezteacutek meg majd meacutecsesek toumlmegeit gyuacutej-tottaacutek meg egy koraacutebban ismeretlen uumlnnep tiszteleteacutere A meacutecseseket a folyoacute menteacuten rendezteacutek el a sziacutenhaacutez kapujaacutetoacutel az Arches vaacuteroskapuig eacutes maacutes helyeken is (c 27) Pogaacuteny toumlrteacuteneteket eacutenekeltek az uumlnnepen Heacutet napon aacutet zajlottak a sziacutenhaacutezi előadaacute-sok meacutecseseket gyuacutejtottak eacutes toumlmjeacutent eacutegettek eacutes egeacutesz eacutejszaka eacutenekkel eacutes mulatozaacutes-sal uumlnnepeltek Itt uacutejabb jelzeacutest kapunk az uumlnnep uacutejdonsaacutegaacutera a reacutesztvevők kiguacutenyol-taacutek apaacuteik figyelmezteteacuteseacutet arra hivatkozva hogy az idősek nem tudtaacutek hogyan kell ezeket a dolgokat csinaacutelni ahogy bdquomirdquo maacuter tudjuk Isten egy fuumlrdő eacutepuumllőben levő tepidariumaacutenak leomlaacutesaacuteval figyelmezteti a vaacuteros lakoacuteit a szoumlvegből nem aacutellapiacutethatoacute

5 Marcellinus comes anno 501 bdquoplus enim quam tria milia civium saxis gladiisque compressionibus et aquis proscaeniis amissos urbs augusta deflevitrdquo In MGH Auct ant XI 95 1894 Berlin

6 In Constantinus Porphyrogennetus Excerpta de insidiis frg 39 168 Az esetről rajtuk kiacutevuumll tud Ioacutean-neacutes Antiocheacutenos (Antiochiai Jaacutenos) is aki egy toumlredeacutekeacuteben azt aacutelliacutetja hogy az uumlnnepseacuteget akkor rendezteacutek meg első iacutezben frg 240 In Mariev 2008

7 GreatrexndashWatt 1999 3 8 GreatrexndashWatt 1999 3 Alan Cameron 1976 227 7 jegyzet a kor sok halaacutelos aacuteldozatot koumlvetelő

cirkuszi zavargaacutesainak egyre inkaacutebb a sziacutenhaacutez eacutes nem a hippodrom a helysziacutene 9 A Brytaibryoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz Kukuleacutes 1948 25 A konstantinaacutepolyi uumlnnep tovaacutebbi forraacutesa Antio-

chiai Jaacutenos (Ioacuteanneacutes Antiocheacutenos cap 240 450) szinteacuten megnevezi az uumlnnepet eacutes megemliacuteti a taacutencosok kitiltaacutesaacutet A Suda-lexikon is ismeri az uumlnnepet (Suda ed A Adler III Leipzig 1933 309 Maiumas ciacutemszoacute alatt) raacuteadaacutesul azonosiacutetja a Maiumaacuteval azonban a szoumlveghely eacuterteacutekeacutet csoumlkkenti hogy harmadikkeacutent hozzaacutejuk csapja a roacutemaiak augusztusi kutyaaacuteldozatait aminek semmi koumlze nem lehet az előző kettőhoumlz

10 GreatrexndashWatt 1999 411 Joacutezsua Stylita kiadaacutesai W Wright 2003 (első kiadaacutes 1882) a szoumlveg modernebb fordiacutetaacutesaacuteval

TrombleyndashWatt 2000 (Mindkeacutet kiadaacutest laacutesd a Joacutezsua Stylita-teacutetelneacutel a szoumlvegkiadaacutesok jegyzeacutekeacute-ben)

12 Joacutezsua Stylita c 27 30 33 eacutes 46

225

meg hogy ez az uumlnnep idejeacuten vagy koumlzvetlenuumll utaacutena toumlrteacutent (c 30) A 499 eacutevben is megrendezteacutek az uumlnnepet melyet saacuteskajaacuteraacutes koumlvetett majd toumlbb a vaacuterost suacutejtoacute kataszt-roacutefa (c 33) Mielőtt ismeacutet sor keruumllhetett volna a neacuteven meacuteg mindig nem nevezett uumlnnepre megeacuterkezett Anastasius csaacuteszaacuter rendelete melyben betiltja a taacutencosok teveacute-kenyseacutegeacutet azaz a mimos-előadaacutesokat (c 46)

Az uumlnnep laacutetvaacutenyossaacutegaival eacutes az eacutejszakai mulatsaacutegokkal a klasszikus antik pannychisek eacutejszakai uumlnnepseacutegek keacutepeacutet ideacutezi fel Baacuter a konstantinaacutepolyi Brytai betiltaacutesa ezt is eacuterinti a viacutezzel valoacute kapcsolat itt sokkal gyengeacutebb mint a Brytai eseteacuteben a viacutez annyiban van jelen hogy az uumlnnepleacutes koumlzeacuteppontja a vaacuterost aacutetszelő folyoacute keacutet partja A rituaacutelis elemek koumlzuumll itt nem a viacutez hanem a feacutenyek kandeacutelai lampades (rsquogyertyaacutekrsquo rsquofaacuteklyaacutekrsquo) szere-peacutere esik a hangsuacutely A szoumlveg egeacuteszen explicit moacutedon utal az uumlnnep uacutejdonsaacutegaacutera ez a maacutejusi fesztivaacutel ha leacutetezett is koraacutebban csak sokkal szereacutenyebb keretek koumlzoumltt gya-korolhattaacutek Ezt taacutemaszthatja alaacute az a teacuteny is hogy a szerző hol egy- hol haacuterom- vagy heacutetnaposnak nevezi az uumlnnepet ndash az időtartam komoly elteacutereacutesei ilyen roumlvid időinter-vallumon beluumll utalhatnak arra hogy az uumlnnephez tartozoacute szokaacutesok meacuteg kialakulat-lanok Ez a teacuteny azeacutert fontos mert a haacuterom egymaacutessal rokoniacutethatoacute uumlnnep forraacutesaink aacuteltal hangsuacutelyozott pogaacuteny volta arra a felteveacutesre csaacutebiacutethatna minket hogy forraacutesaink-kal egybehangzoacutean ősi pogaacuteny kultuszok maradvaacutenyaikeacutent azonosiacutetsuk őket Valoacutejaacute-ban azonban igen keveacutes nyom utal raacute hogy baacutermelyik is leacutetezett volna a Konstantin előtti korban Watt eacutes Greatrex a konstantinaacutepolyi Brytai eacutes az edessai uumlnnep eseteacuteben baacuter oacutevatosan de felveti a keacutet uumlnnep leacutenyegi azonossaacutegaacutet13

A harmadik uumlnnep az mely kimondottan a Maiuma illetve Maiumas nevet viseli Malalas műveacuteben keacutet emliacuteteacuteseacutet talaacuteljuk Commodus idejeacuten Antiochia peacutenzt kap arra hogy megfelelő moacutedon rendezzen meg bizonyos uumlnnepeket iacutegy a kocsiversenyeket eacutes bdquoDionysos eacutes Aphroditeacute eacutejjeli draacutemafesztivaacuteljaacutet melyet Maiumakeacutent ismernek mivel maacutejus-artemision hoacuteban tartjaacutek minden maacutesodik eacutevbenrdquo14 A peacutenz fedezi a faacuteklyaacutekat eacutes a gyertyaacutekat a harmincnapos uumlnnepre Malalas latinul ideacutezi Vergilius egyik helyeacutet ahol a koumlltő a bdquohaacuteromeacutevenkeacutentirdquo Bacchus-uumlnnepekre utal ezzel valoacutesziacutenűleg az a ceacutelja hogy bizonyiacutetsa a trieteacuteris-jelleg Dionysos kultuszaacutera jellemző A maacutesodik emliacuteteacutes sze-rint II Theodosius csaacuteszaacuter Antiochos Chuzont kuumlldi praefectuskeacutent Antiochiaacuteba aki gondoskodik a loacuteversenyek az Olympia eacutes a Maiumas megrendezeacuteseacuteről15

A keacutet szoumlvegreacutesz uacutegy gondolom nem eacutertelmezhető egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll A XIV koumlnyv roumlvid passzusa szerint megrendezik vagy talaacuten feluacutejiacutetjaacutek a loacuteversenye-ket az antiochiai Olympiaacutet eacutes a Maiumaacutet A XII 3 fejezet taacutergya eacuteppen ezeknek a be-vezeteacutese az első Olympiaacutet Commodus alatt rendezteacutek Antiochiaacuteban ez adja Malalas XII koumlnyveacutenek egyik fő teacutemaacutejaacutet de emellett beszaacutemol a maacutesik keacutet fesztivaacutelroacutel a loacutever-senyekről eacutes a Maiumaacuteroacutel is Malalas forraacuteskezeleacutese igeacutenytelen szinte baacutermilyen iacuterott szoumlveget hajlandoacute forraacuteskeacutent felhasznaacutelni ezeacutert adja magaacutet a felteacutetelezeacutes hogy talaacuten a II Theodosius alatti jaacuteteacutekok propagandadokumentumait hasznaacutelta fel a XII koumlnyvben

13 GreatrexndashWatt 1999 7ndash814 Malalas XII 3 28515 Malalas XIV 17 363

226

mint a Commodus kor egyik fő forraacutesaacutet Mit tudunk meg itt a Maiumaacuteroacutel A haacuterom-eacuteves megrendezeacutes az antik terminoloacutegia gyakorlataacutenak megfelelően minden maacutesodik eacutevet jelenti az uumlnnepnek valamilyen kapcsolata van a sziacutenhaacutezzal esemeacutenyei eacutejszaka zajlanak hosszuacute ideig tartanak ndash meacuteg ha a Malalas aacuteltal megadott harminc nap tuacutelzaacutes-nak tűnik is Aphroditeacute eacutes Dionysos szerepeacutet nem okvetlenuumll kell komolyan vennuumlnk meglehet hogy csupaacuten az uumlnnep jellegeacutere utal a szerelem eacutes a bor isteneinek meg-nevezeacutese illetve a fesztivaacutel trieteacuteris megrendezeacuteseacutet azzal magyaraacutezza hogy a Dionysos- uumlnnepeket rendezik meg keacuteteacutevente Aphroditeacute eseteacuteben nagyobb a valoacutesziacutenűseacutege hogy teacutenylegesen Dea Syria vagy maacutes helyi istennő szerepeacutere utal

A Malalas aacuteltal hozott adat egybevaacuteg az aacuteltalaacutenos benyomaacutessal hogy ez az uumlnnep vala-mikeacuteppen Antiochiaacuteboacutel indult hoacutediacutetoacute uacutetjaacutera Leacuteteacuteről feliratos adatok is tanuacuteskodnak melyek igazoljaacutek hogy az uumlnnep szeacuteles reacutegioacuteban elterjedt Syriaacuteban eacutes Kis-Aacutezsiaacuteban feliratok tanuacutesiacutetjaacutek hogy leacutetezett ilyen uumlnnep Tyrosban Gerasaacuteban Heliopolisban Aphrodisiasban eacutes Nikaiaacuteban16 A feliratos anyag időbeli eloszlaacutesa hasonloacute az irodalmi adatokeacutehoz kiveacuteve a talaacuten legkoraacutebbi Nikaia feliratot a III szaacutezadboacutel17 Az irodalmi forraacutesok szaacutema nehezebben meghataacuterozhatoacute egyes auktorok neacuteven nevezik az uumlnne-pet maacutesok talaacuten hivatkoznak raacute ndash azonban nem okvetlenuumll a Maiumaacutera vonatkozoacute ceacutelzaacutest kell laacutetni abban ha egy egyhaacutezi szerző megroacuteja a hiacuteveket akik rohannak a sziacuten-haacutezba hogy ott a viacutezben uacuteszkaacuteloacute meztelen nőket baacutemuljaacutek Nemcsak kereszteacuteny szer-zők emliacutetik hanem peacuteldaacuteul Iulianus csaacuteszaacuter is18 a roumlvid megjegyzeacutesből annyit tudunk meg hogy Antiochia polgaacuterai suacutelyos oumlsszegeket koumlltoumlttek a Maiumaacutehoz kapcsoloacutedoacute lakomaacutekra mikoumlzben elhanyagoltaacutek az istenek kultuszaacutet Libanios reacutetor valoacutesziacutenűleg legalaacutebb keacutet helyen szoacutel a Maiumaacuteroacutel azonban az uumlnnep megnevezeacutese neacutelkuumll19 Figye-lemremeacuteltoacute hogy az aposztata csaacuteszaacuter eacutes a pogaacuteny szoacutenok eacuteppen uacutegy eliacuteteacuteli az uumlnnep erkoumllcstelenseacutegeacutet mint a kereszteacuteny taniacutetoacutek Ebből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a Maiuma valoacuteban minden lehetseacuteges meacuterce szerint rendkiacutevuumll szabados uumlnnep volt

Koumlruumllbeluumll ugyanebben az időszakban iacuter a Maiumaacuteroacutel Ioacuteanneacutes Chrysostomos is a neacutev megemliacuteteacutese neacutelkuumll Leiacuteraacutesa alapjaacuten egy viacutezi revuuml keacutepe bontakozik ki ahol a sziacutenhaacutez medenceacutejeacuteben uacuteszkaacuteloacute ruhaacutetlan houmllgyek laacutetvaacutenya sodorja veszeacutelybe a hiacutevek uumldvoumlsseacutegeacutet20 A szoumlveg meacuteg Chrysostomos antiochiai eacutevei alatt iacuteroacutedott tehaacutet a sziacuten-haacutez Antiochiaacuteban vagy Daphneacuteban talaacutelhatoacute a laacutetvaacutenyossaacuteg azonosiacutetaacutesa a Maiumaacuteval

16 GreatrexndashWatt 1999 8ndash12 vouml Mentzu-Meimare 1996 58ndash5917 A felirat Robert 1936 a dataacutelaacuteshoz 1418 Iulianus Misopoacutegoacuten 362 D19 Libanios Oratio 41 16 bdquo[hellip] ποιεῖν τὴν μυρία κακὰ τῇ πόλει φέρουσαν ἑορτήν ἐπεὶ καὶ νέοι μετὰ σωφροσύνης ἀναβάντες ἐκεῖσε ταύτην ἀποβαλόντες κατέβησαν εἰς ἅ μοι δοκεῖ βασιλεύς τις ἀγαθὸς ἀποβλέψας σβέσαι τὸ πρᾶγμα τὸ δὲ αὖθις ἀνέφυ [hellip]rdquo (bdquo[hellip] a vaacuterosnak tiacutezezer bajt hozoacute uumlnnepet tartani mert meacuteg azok az ifjak is akik joacutezansaacuteggal felveacutertezve mennek oda azt feacutelre-dobva teacuternek vissza Egy joacute csaacuteszaacuter uacutegy gondolom ezeket laacutetva toumlroumllte el a dolgot az azonban uacutejra kisarjadt [hellip]rdquo) E hely alapjaacuten felteacutetelezhető hogy az uumlnnep első betiltoacuteja Iulianus volt Tovaacutebbi lehetseacuteges alluacutezioacutek Libaniosnaacutel GreatrexndashWatt 1999 14 48 jegyzet

20 In Matthaeum Homil VII PG 57 79ndash90

227

azonban nem vehető teljesen bizonyosra21 Antiochiai Severus sziacuter nyelvű homiacuteliaacuteja22 maacuter egyeacutertelműbb A felhaacuteborodott hitszoacutenok egy Daphneacuteban tartott erkoumllcstelen eacutes pogaacuteny uumlnnepről szaacutemol be melyre eacutejszaka keruumllt sor Greatrex eacutes Watt a Maiumaacuteval hozza kapcsolatba azt a teacutenyt hogy az első sziacutenhaacutez melyet az I szaacutezad veacutegeacuten uacutegy ala-kiacutetottak aacutet hogy az orcheacutestraacutet viacutezzel lehessen elaacuterasztani a daphneacutei volt melyet aztaacuten szaacutemos maacutes sziacutenhaacutez koumlvetett a birodalom teruumlleteacuten23

A Maiuma koumlruumll a korban fellaacutengoloacute vita az uumlnnep betiltaacutesaacutehoz majd uacutejboacuteli engedeacute-lyezeacuteseacutehez vezetett amiről a Codex Theodosianus tanuacuteskodik24 Mindkeacutet ideacutezett toumlrveacuteny-szoumlveg emliacuteti a Maiuma egy koraacutebbi betiltaacutesaacutet melyet a csaacuteszaacuter 396-ban felold felteacuteve hogy az uumlnnep erkoumllcsoumls keretek koumlzoumltt marad majd 399-ben megismeacutetli ezt a reacuteszle-ges engedeacutelyezeacutest magaacutet a Maiuma megnevezeacutest azonban egyuumltt emliacuteti az uumlnnepre jel-lemző bdquoruacutet eacutes becstelen laacutetvaacutenyossaacutegokkalrdquo melyek tovaacutebbra sem engedeacutelyezettek iacutegy a szoumlveg akaacuter tiltaacuteskeacutent is eacutertelmezhető25 A szoumlveg a provinciaacutek lakoacuteinak uumlnnepeacuteről beszeacutel ami megvaacutelaszolatlanul hagyja a keacuterdeacutest hogy a korabeli Konstantinaacutepolyban akkor meacuteg egyaacuteltalaacuten nem volt ismert hasonloacute uumlnnep vagy ott fennmaradt a koraacutebbi til-taacutes A keacutet toumlrveacuteny koumlzuumll az első bekeruumll a Codex Iustinianusba is tehaacutet uacutegy tűnik hogy az Anastasius aacuteltal hozott keacutesőbbi V szaacutezadi tilalmat is veacuteguumll feloldottaacutek26 A hektikus toumlr-veacutenykezeacutesi gyakorlat jelzi a Maiuma rendkiacutevuumlli neacutepszerűseacutegeacutet a lakossaacuteg koumlreacuteben s hogy a csaacuteszaacuterok sem tudtak ellenaacutellni a kiacuteseacuterteacutesnek hogy a fesztivaacutel megrendezeacuteseacutevel noumlvel-jeacutek neacutepszerűseacuteguumlket E toumlrveacutenyek implicit moacutedon utalnak az aacuteltalunk vizsgaacutelt definiacutecioacutes probleacutemaacutera is a kortaacutersak szaacutemaacutera sem lehetett egyeacutertelmű hogy a szaacutemos hasonloacute jel-legű fesztivaacutel koumlzuumll melyekre vonatkozik a toumlrveacutenyi tiltaacutes a Maiuma neacutev buumlntetendő az erkoumllcstelen sziacutenhaacutezi revuumlműsorok vagy aacuteltalaacutenossaacutegban a taacutencos előadaacutesok

A koumlvetkező forraacutesunk Iustinianus kori Ioacuteanneacutes Lydos a roacutemai naptaacuterroacutel iacuterott De mensibus ciacutemű műveacuteben keacutetszer emliacuteti a szoacutet Az első adat koumlzvetve vonatkozik a Maiumaacutera Lydos ismeri a szoacute korrekt sziacuter etimoloacutegiaacutejaacutet a maacutejus hoacutenap bevezeteacuteseacuteben a hoacutenap neveacutet egyreacuteszt Maiaacuteval Hermeacutes anyjaacuteval kapcsolja oumlssze maacutesreacuteszt a viacutez princiacute-

21 GreatrexndashWatt 1999 16 Greatrex eacutes Watt elfogadjaacutek a szoumlveget mint a Maiuma forraacutesaacutet baacuter megemliacutetik az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacutenyeket is (uo 55 jegyzet)

22 Antiochiai Severus 8 hom 95 PO 25 (1935) 93ndash94 A szoumlveg az 512ndash518 koumlruumlli eacutevekre dataacutelhatoacute GreatrexndashWatt 1999 16

23 GreatrexndashWatt 1999 1624 bdquoClementiae nostrae placuit ut maiumae provincialibus laetitia redderetur ita tamen ut servetur

honestas et verecundia castis moribus perseveretrdquo (396 aacuteprilis 25 Cod Theod XV 6 1) Illetve bdquoLudicras artes concedimus agitari ne ex nimia harum restrictione tristitia generetur Illud vero quod sibi nomen procax licentia vindicavit maiumam foedum atque indecorum spectaculum de-negamusrdquo (399 oktoacuteber 2 Cod Theod XV 6 2)

25 A tilalom feloldaacutesa Arcadiushoz eacutes Honoriushoz koumlthető azonban nem ismert hogy kitől szaacuter-mazott az eredeti tiltaacutes Lieu szerint (Lieu 1949 48) Iulianus Apostataacutetoacutel szaacutermazik az első til-taacutes oumlsszhangban azzal hogy ő eacutes Libanios is eliacuteteacuteli a szokaacutest (Libanius Or 50 16) vele eacutert egyet Greatrexndash Watt 1999 20 Mentzu-Meimare (1996 64) szerint Constantinus lehetett az első aki betiltotta

26 Cod Iustin XI 46 1 Malalas alapjaacuten egyeacutertelműnek laacutetszik hogy maacuter II Theodosius alatt maga a csaacuteszaacuter gondoskodik az antiochiai Maiuma megtartaacutesaacuteroacutel meacuteg az eredeti megnevezeacutest is meg-őrizve

228

piumaacuteval s mint mondja a sziacuterek bdquomeacuteg ma is iacutegy nevezik a vizet ezeacutert nevezik a viacutezve-zeteacuteket meacuteiurinakrdquo27 Keacutesőbb magaacutet a Maiumaacutet is megemliacuteti azonban neveacutet vagy Maia istennő vagy a maacutejus hoacutenap neveacuteből vezeti le Mint mondja egy bizonyos fajta uumlnnepet maiumizaacutelaacutesnak neveznek innen a Maiuma neacutev ugyanis maacutejusban a roacutemaiak eacutejszakai uumlnnepet tartottak Roacutema előkelői birtokba vetteacutek Ostia tengerparti vaacuterost eacutes azzal mulattak hogy egymaacutest a tenger vizeacutebe dobaacuteltaacutek Ezeacutert nevezik Maiumaacutenak az ilyen uumlnnepet28 Lydos az egyetlen aki ismeri a Maiuma etimoloacutegiaacutejaacutet mivel a ma toumlbbeacute-ke-veacutesbeacute aacuteltalaacutenos konszenzus szerint a sziacuter nyelvből joumln eacutes a viacutezzel valoacute kapcsolatra utal ndash igaz a keacutet szoacute kapcsolata naacutela indirekt szerinte a maacutejus hoacutenapneacutev ered a sziacuter viacutez szoacute-boacutel s a hoacutenap ad nevet az uumlnnepnek Ezt a kapcsolatot nemcsak az uumlnnephez koumltődő sziacutenhaacutezi viacutezi revuuml leacutete taacutemasztja alaacute hanem az is hogy a vonatkozoacute feliratok egy reacutesze is vizes leacutetesiacutetmeacutenyek koumlzeleacuteben keruumllt elő29 Ez a leiacuteraacutes az uumlnnepnek az előzőekhez keacutepest egy rusztikusabb formaacutejaacutet mutatja be s hajlaneacutek raacute hogy ezt tartsuk a Maiuma eredeti formaacutejaacutenak ndash ha lenne baacuterki maacutes Lydoson kiacutevuumll aki hasonloacutekat iacuter

A Maiuma szoacute kifejezetten a koumlzel-keleti uumlnnepre vonatkozoacute utolsoacute előfordulaacutesai IVndashVI szaacutezadiak azonban a szoacute keacutesőbb sem tűnik el a hasznaacutelatboacutel bizonyos csaacuteszaacuteri ajaacutendeacutekozaacutesi ceremoacuteniaacutekat illetnek ezzel a megnevezeacutessel Ezek eseteacuteben is toumlbbek fel-vetik az eredeti Maiumaacuteval valoacute kapcsolatot tudniillik időnkeacutent ezekre a bdquomaiumaacutekrardquo is vizes leacutetesiacutetmeacutenyek peacuteldaacuteul fuumlrdők koumlzeleacuteben keruumll sor30 Az azonban bizonyosnak laacutetszik hogy ez a keacutesei Maiuma maacuter nem pontos naptaacuteri daacutetumhoz koumltoumltt esemeacuteny

Amikor kontextusaacuteban szeretneacutenk megeacuterteni a Maiuma uumlnnepet toumlbb probleacutemaacuteba is beleuumltkoumlzuumlnk Az első mindjaacutert az uumlnnep vallaacutesi jellegeacutenek keacuterdeacutese A keresz-teacuteny szoumlvegek pogaacuteny kultusznak tekintik azonban a Maiumaacuteval szemben felhozott ellenveteacutesek leginkaacutebb erkoumllcsi termeacuteszetűek kisebb reacuteszben nevezhetők vallaacutesinak A Maiuma pogaacutenynak nevezett elemei olyan cselekmeacutenyek melyek rituaacutelis kontex-tusban is előfordul(hat)tak iacutegy a kereszteacuteny szerzőkben azt a benyomaacutest kelthetteacutek hogy egy pogaacuteny riacutetus szemtanuacutei azonban ezek az elemek profaacuten szituaacutecioacutekban is fel-bukkanhattak Ilyen elsősorban a feacutenyek hasznaacutelata Meacutecsesekkel faacuteklyaacutekkal tartott

27 Lydos De mensibus IV 7628 Lydos De mensibus IV 80 Ezt a szoumlveghelyet veszi aacutet a Suda-lexikon Maiumas ciacutemszava is29 A kutatoacutek veacutelemeacutenye megoszlik hogy a viacutez vagy a tengerpart jelenteacutesű tőből szaacutermaztassaacutek az uumln-

nepnevet (heacuteber may illetve yamma) GreatrexndashWatt (1999 13) szerint kizaacuteroacutelag tengerre utal-hat az uumlnnepneacutev miacuteg Mentzu-Meimare (1996 70ndash72) eacutes Belayche (2004a 411) megengedi hogy maacutesfajta viacutezre vonatkozzon a megnevezeacutes Good (1986 101ndash102) szinteacuten egyszerűen viacutezkeacutent eacutertelmezi eacutes oumlsszetett szoacutekeacutent ugyanis a goumlroumlg hydrophoria tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacutenak tekinti

30 Theophanes 451 25ndash26 VI Leoacuten Maiumaacutet tart Sophianaiban Scriptor incertus de Leone Bardae fi-lio in Leo Grammaticus ed I Bekker 1842 337 2 ta akeduktunaacutel Maiumaacutet tartottak eacutes meg-ajaacutendeacutekoztaacutek a sereg vezetőit I Mihaacutely idejeacuten 803-ban Constantinus Porphyrogennetus De cae-rimoniis I 451 10 Konstantin Maiumaacutet adott a katonaacuteknak GreatrexndashWatt (1999 12) szerint ezek fuumlggetlenek az eredeti uumlnneptől Ezzel ellenteacutetesen eacutervel Rochow 1987 570ndash571 Mentzu- Meimare 1996 66 Belayche 2004 408 A szoumlveghelyekben megadott helysziacutenek alapjaacuten eacuten is haj-lok raacute hogy egyeteacutertsek veluumlk azonban ez a Maiuma formaacutejaacutet tekintve maacuter keveacutesseacute hasonliacutethat az eredeti uumlnnepre

229

eacutejszakai felvonulaacutesokroacutel sok informaacutecioacuteval rendelkezuumlnk a keacuteső antik naptaacuterakban a lychnos rsquomeacutecsesrsquo szoacuteboacutel keacutepzett Lychnapsia oumlnaacutelloacute uumlnnepneacutevkeacutent is felbukkan31 Baacuter a mulatsaacuteg egeacutesze nagyon hasonliacutet egy reacutegimoacutedi pannychisre eacutejszakai felvonulaacutessal jaacuteroacute uumlnnepseacutegre egyaacuteltalaacuten nem szuumlkseacutegszerű hogy mindezt vallaacutesi szertartaacuteskeacutent eacuterteacutekel-juumlk nem lehet eacutejszaka feacutenyek neacutelkuumll utcaacutera vinni embereket nagy toumlmegben

Pogaacuteny forraacutesaink szerint a Maiuma nem vallaacutesi uumlnnep Libanios legalaacutebb annyira eliacuteteacuteli mint a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek eacutes Julianus sem pozitiacutevan nyilatkozik roacutela sőt talaacuten ő tiltotta be előszoumlr Szaacutemukra a Maiumaacutenak semmi koumlze az istenek kultuszaacute-hoz32 Valoacutejaacuteban Malalas az egyetlen szerző aki erre laacutetszik utalni szerinte Aphro-diteacute eacutes Dionysos tiszteleteacutere zajlott Egyszersmind ő az egyetlen forraacutes aki szerint a IVndashVI szaacutezad előtt is megrendezteacutek ezt az uumlnnepet A forraacutesok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege alapjaacuten a Maiuma koumlzeacuteppontjaacuteban az egeacuteszen profaacuten sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok aacutelltak Ezen a ponton viszont egy sajaacutetos ellentmondaacutest vehetuumlnk eacuteszre a neacutev eacutes az esemeacute-nyek koumlzoumltt A leiacuteraacutesok egy kifejezetten urbaacutenus uumlnnepről szaacutemolnak be koumlzeacuteppont-ban a sziacutenhaacutezzal Ha a Maiumaacutenak leacutetezett egy koraacutebbi vallaacutesi riacutetusokhoz szorosabban koumltődő formaacuteja a sziacuter etnikum koumlreacuteben az ettől teljesen elteacuterő kellett hogy legyen A Maiuma neacutev a tengerrel kapcsolatos az egyetlen szerző akineacutel a tenger szerepet jaacutet-szik Lydos A szokaacutes aacuteltala leiacutert formaacuteja tűnik a legarchaikusabbnak naacutela a reacutesztvevők egymaacutest dobaacuteljaacutek be a tengerviacutezbe egy sajaacutetos neacutepszokaacutes keretei koumlzoumltt nem pedig egy ledeacuter varieteacute szemleacutelői ndash ugyanakkor viszont az ő forraacuteseacuterteacuteke a legkeacutetseacutegesebb hiszen senki maacutes nem tud Maiumaacuteroacutel a nyugati birodalomreacuteszből33

Tovaacutebbi forraacutesok hiacutejaacuten a fejlődeacutes meneteacuteről csak felteveacuteseink lehetnek Valoacutesziacutenűt-len hogy a Maiuma a semmiből jelent volna meg eacutes kialakulaacutesaacutenak centruma egy-eacutertelműen Antiochia azonban a goumlroumlg forraacutesok nem utalnak raacute hogy milyen gyouml-kerekre megy vissza vajon egy sziacuter vallaacutesi szertartaacutesra vagy valamilyen profaacuten neacutepi mulatsaacutegra A taacutegabb reacutegioacuteban ismertek voltak kultuszhelyekhez kapcsoloacutedoacute szakraacutelis jelentőseacutegű mesterseacuteges viacutezmedenceacutek iacutegy Hierapolisban illetve a legismertebb Aacutebra-haacutem tavai Edessaacuteban melyek vallaacutesi szerepuumlket a kereszteacuteny időkben eacutes az iszlaacutem alatt is megőrizteacutek34 Figyelemremeacuteltoacute hogy mindkeacutet vaacuterosboacutel adatolt a Maiuma megleacutete azonban Pszeudo-Joacutezsue szoumlvegeacuteben semmi sem utal raacute hogy az edessai uumlnnep koumltő-doumltt volna ezekhez a tavakhoz

Amennyiben hiszuumlnk Malalasnak Antiochiaacuteban maacuter Commodus alatt nagyszabaacutesuacute uumlnnepseacutegeket rendeznek Maiuma neacuteven azonban ez akkor meacuteg megmarad lokaacutelis jelentőseacutegűnek A forraacutesok csak Konstantin utaacuten kezdenek megszaporodni Az anyag tuacutel-

31 Lychnapsia szoacute szerint meacutecses-uumlnnep a Philocalus-naptaacuterban augusztus 12-eacuten szerepel DivjakndashWischmeyer 2014 212 293 a leggyakrabban ideacutezett egyiptomi eredezteteacutes mellett kiemeli a gyer-tyaacutek szerepeacutet a halottkultuszban eacutes a birodalmi reprezentaacutecioacute kuumlloumlnboumlző esemeacutenyeineacutel Utoacutebbira szaacutemos peacuteldaacutet hoz McCormick 1990 109ndash110

32 Mentzu-Meimare 1996 6433 GreatrexndashWatt (1999 17) megkeacuterdőjelezik a Lydos-adat eacuterteacutekesseacutegeacutet Azonban nem szabad fi-

gyelmen kiacutevuumll hagynunk hogy Ioacuteanneacutes Lydos kimondottan megbiacutezhatoacute forraacutes baacuter az adatai keze-leacuteseacutet befolyaacutesoljaacutek filozoacutefiai koncepcioacutei de nem iacuter le leacutegből kapott informaacutecioacutekat

34 Mango 1984 kuumlloumlnoumlsen 54

230

saacutegosan keveacutes ahhoz hogy megkiacuteseacutereljuumlk foumlldrajzilag koumlvetni a folyamatot de a szoumlveg megjegyzeacutesei az uumlnnep uacutejdonsaacuteg voltaacuteroacutel alaacutetaacutemasztjaacutek benyomaacutesunkat a Maiuma sok helyen uacutej jelenseacuteg volt Az elterjedeacutesnek ez a mintaacutezata paacuterhuzamos azzal a tendenciaacute-val amit maacutes uumlnnepekneacutel is megfigyelhettuumlnk foumlldrajzilag vagy szociaacutelisan korlaacutetozott szerepű uumlnnepek Konstantin utaacuten rohamtempoacuteban terjednek el a birodalom egeacuteszeacute-ben eacutes mozgatnak meg egyre nagyobb toumlmegeket Hasonloacute tapasztalhatoacute a teacuteli Bruma-lia a Kalendae Ianuariae eseteacuteben is A Maiuma nemcsak kronoloacutegiailag aacutelliacutethatoacute paacuter-huzamba e keacutet teacuteli uumlnneppel a maacutesik koumlzoumls pont hogy nem koumltődnek egyeacutertelműen politeista kultuszokhoz A Brumalia vagy a Kalendae Ianuariae az etnikailag roacutemai lakos-saacuteg koumlreacuteből terjedt el a Maiuma koumlzel-keleti sziacuter uumlnnep ndash egyik sem goumlroumlg eredetű

A forraacutesok felbukkanaacutesaacutenak kronoloacutegiaacutejaacutet tanulmaacutenyozva nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagynunk egy maacutesik lehetőseacuteget sem a Maiuma esetleg nem egy uacutej jelenseacuteg volt hanem olyasvalami ami csak a mi korszakunkban vaacutelt laacutethatoacutevaacute mivel koraacutebban a latin eacutes goumlroumlg nyelvű auktorok egyszerűen nem iacutertak roacutela A laacutethatatlansaacutegnak szaacute-mos oka lehetett az első magaacuteboacutel az etnikumhoz koumltoumlttseacutegből adoacutedik A latin eacutes goumlroumlg auktorokon iskolaacutezott szemeacutely szaacutemaacutera a meglepeteacutes erejeacutevel hat hogy honnan buk-kan elő az oacutekor veacutegeacuten laacutetszoacutelag a semmiből a kereszteacuteny sziacuter eacutes kopt nyelvű irodalom A hellenisztikus civilizaacutecioacute semmibe vette a bdquobarbaacuterrdquo nyelveket eacutes megkoumlvetelte a bdquobar-baacuterrdquo teacutemaacutek mellőzeacuteseacutet is ndash megdoumlbbentően keveacutes irodalmi forraacutest ismeruumlnk klasszikus nyelveken a Koumlzel-Kelet heacutetkoumlznapi kultuacuteraacutejaacuteroacutel a hellenisztikus csaacuteszaacuterkorboacutel

A koraacutebbi laacutethatatlansaacutegnak egy maacutesik lehetseacuteges oka az uumlnnep megszervezeacuteseacutenek sajaacutetsaacutegaiban keresendő Ha leacutetezett a IV szaacutezad előtt Maiuma azt vagy a vaacuterosi oumlnkor-maacutenyzat szervezte ez esetben szaacutemos feliratos forraacutesra szaacutemiacutethatnaacutenk vagy csalaacutedi jel-legű mulatsaacuteg volt ez esetben leacutete nem generaacutelt volna iacuterott forraacutesokat A IV szaacutezadtoacutel kezdve viszont keleten a szervezők uacutegy tűnik a cirkuszi paacutertok akik addigra nem csu-paacuten a loacuteversenyek hanem a sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok lebonyoliacutetoacutei is A keacuteső oacutekorban a cirkuszi sziacutenek aacutetvenni laacutetszanak a vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatok szerepeacutet az uumlnnepek szerve-zeacuteseacuteben ami aligha meglepő ha az oumlnkormaacutenyzati rendszer financiaacutelis oumlsszeroppanaacute-saacutera gondolunk e korban A cirkuszi paacutertok megjeleneacutese egy koraacutebban magaacutenjellegű uumlnnep megszervezeacuteseacuteben nyilvaacutenvaloacutean vezetett el oda hogy az uumlnnep hangosabbaacute extravagaacutensabbaacute draacutegaacutebbaacute eacutes botraacutenyosabbaacute vaacutelt s veacuteguumll megjelent az iacuterott forraacutesok-ban Egy harmadik lehetőseacuteg mely bonyoliacutethatja a Maiuma eredettoumlrteacuteneteacutenek fel-goumlngyoumlliacuteteacuteseacutet ha a keleti előzmeacuteny nem a Maiuma nevet viselte Ezt felteacutetelezi Stefan Schorch aki uumlnnepuumlnket oumlsszekapcsolja a Marzēah nevű az Oacutetestamentumboacutel de szaacutemos egyeacuteb oacutekori keleti forraacutesboacutel is ismert uumlnneppel35 A Bibliaacuteban keacutet alkalommal emliacutetik a Marzēahot Aacutemos 61ndash7-ben eacutes Jeremiaacutes 165ndash9-ben Az elsőben egy mula-tozaacutessal jaacuteroacute főleg a gazdagok aacuteltal megtartott uumlnnepkeacutent jelenik meg a maacutesodik egy gyaacutesznap melynek lebonyoliacutetaacutesaacutet szervezett vezetővel rendelkező csoportok veacuteg-zik melynek meguumlnnepleacuteseacutere kuumlloumln Marzēah-haacutezak leacuteteznek Ennek megleacuteteacutet szaacutemos

35 A Marzēah eacutes a Maiuma kapcsolataacutehoz Schorch 2003 397ndash415 Aacuteltalaacuteban a Marzēah uumlnnephez eacutes biblikus emliacuteteacuteseihez Ackerman 1989 275ndash279 McLaughlin 2001 A pun-foumlniacuteciai Marzēah Clifford 1990 58

231

kuumllső forraacutes erősiacuteti meg a Kr e XIII szaacutezadi Ugarittoacutel a foumlniacuteciaiak uralta Marseille-ig E feliratok is tanuacutesiacutetjaacutek az uumlnnep neveacutet valamint hogy szervezett csoportok uumllteacutek meg egy e ceacutelra kijeloumllt haacutezban melyeket Marzēah-haacutezaknak neveztek e csoportoknak vezetőjuumlk volt eacutes a borivaacutes lakomaacutezaacutes az uumlnnep fontos reacutesze volt36 Ha csupaacuten a Krisz-tus előtti eacutes utaacuteni első eacutevezredek adatait vesszuumlk figyelembe vaacuterosok eacutes reacutegioacutek hosz-szuacute soraacutet kapjuk ahonnan az uumlnnep megleacutete adatolt Elephantineacute Nabatea Palmyra Emar Petra Asdat Carthago Marseille37 A forraacutesok nem csupaacuten figyelemremeacuteltoacute időbeli kontinuitaacutesroacutel aacuterulkodnak a III eacutevezred veacutege eacutes a Krisztus utaacuteni első szaacuteza-dok koumlzoumltt hanem a megrendezeacutes koumlruumllmeacutenyeinek hasonloacutesaacutegaacuteroacutel is Ez az uumlnnep nem sokban hasonliacutet a Maiumaacutehoz azonban Schorch egyeacutertelmű szoumlveghelyeket talaacutel raacute hogy meacutegis azonosiacutetjaacutek a kettőt Az egyik egy Midraacutes-szoumlveg mely a bibliai szoumlveg Marzēahjaacutet Maiumaacutenak nevezi meacuteg egyeacutertelműbb az a VI szaacutezadi madabai mozaik melyen a koumlvetkező felirat olvashatoacute ΒΗΤΟΜΑΡΖΕΑ Η Κ[ΑΙ] ΜΑΙΟΥΜΑΣ ndash a Marzēah avagy Maiuma haacuteza38 Ebben a kontextusban talaacutelhatjuk meg a Maiuma szoacute legkoraacutebbi előfordulaacutesaacutet is baacuter ennek eacutertelmezeacutese vitatott foumlniacuteciai feliratokon fordul elő a mjʽms szoacute mely feloldhatoacute Maiuma alakban is39

E szoumlvegek feacutenyeacuteben uacutegy tűnik hogy adott volt egy nagy hagyomaacutenyokkal rendel-kező syro-foumlniacuteciai uumlnnep vagy esetleg toumlbb uumlnnep toumlbb helyi elnevezeacutessel eacutes lokaacutelis variaacutenssal mely minden bizonnyal veacutegig leacutetezett a hellenizaacutelt Roacutemai Birodalomban azonban a Konstantin utaacuteni időkben kileacutep addigi etnikai korlaacutetai koumlzuumll eacutes a hozzaacute-kapcsoloacutedoacute sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok reacuteveacuten botraacutenykőveacute vaacutelik a moralistaacutek eacutes az egyhaacutez szemeacuteben

Schorch az uumlnnep tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek egy maacutesik uacutetjaacutet koumlveti veacutegig a marokkoacutei zsidoacutesaacuteg meacuteg a XX szaacutezadban is meguumllt egy Maimuna nevű karnevaacuteli hangulatuacute uumlnnepet Ez időpontjaacuteban a Peacuteszachhoz koumltődoumltt azt koumlvette Lakoma eacutes mulatsaacuteg tartozott hozzaacute jelmezviseleacutes eacutes valami ami a Maiuma viacutezi jellegeacutet laacutetszik őrizni a reacutesztvevők a tenger-hez vagy folyoacutehoz mentek eacutes belegaacutezoltak a viacutezbe40 A reacutesztvevők az uumlnnep eredeteacutet sajaacutet kultuacuteraacutejukboacutel magyaraacutezzaacutek Maimonideacutes apjaacutenak halotti megemleacutekezeacutese lenne aki a Peacuteszach utolsoacute napjaacuten halt meg ez adna magyaraacutezatot a vidaacutem uumlnnep bizonyos halotti vonatkozaacutesaira

Zinza eacutes zenziarius

Visszateacuterve a keacuteső antikvitaacutes Maiumaacutejaacutehoz a forraacutesok alapjaacuten uacutegy tűnik hogy a gyors terjedeacutese egy ponton megaacutell eacutes nem hagyja el a koumlzel-keleti reacutegioacutet Az egyetlen kiveacute-telnek Lydos szoumlvege tűnik Leiacuteraacutesaacuteban nincs olyan elem amely miatt keacutetseacutegbe kel-

36 Schorch 2003 402 37 Schorch 2003 McLauglin 2001 passim Az egyes helyek laacutethatoacutek a 2 teacuterkeacutepen 38 Schorch 2003 40439 Schorch 2003 404 Good 198640 Schorch 2004 406

232

lene vonnunk a hitelesseacutegeacutet41 Valoacutesziacutenűtlen hogy roacutemai előkelői gyakoroltaacutek volna az aacuteltala leiacutert szokaacutest azonban a Roacutemaacuteban eacutelő koumlzel-keleti diaszpoacutera minden tovaacutebbi neacutelkuumll megtehette s talaacuten eacuteppen ők őrizteacutek meg a Maiuma eredeti formaacutejaacutet Hogy meddig a szoumlveg alapjaacuten megaacutellapiacutethatatlan mindenesetre Lydos muacutelt időben beszeacutel a szokaacutesroacutel A sziacuter diaszpoacutera jelenleacutete Roacutemaacuteban koumlzismerten feltűnő volt

Nem ismeruumlnk egyeacutertelmű kuumllső megerősiacuteteacutest Lydos aacutelliacutetaacutesa mellett azonban meacutegis eacuterdemes kiacuteseacuterletet tennuumlnk raacute hogy megtalaacuteljuk a felteacutetelezett itaacuteliai Maiuma nyomaacutet Ehhez uacutejra elő kell vennuumlnk a maacuter sokat emlegetett Philocalus-naptaacutert vagy maacutesik neveacuten a 354 eacutev naptaacuteraacutet Ebben maacutejus havaacuteban talaacutelunk keacutet igen rejteacutelyes teacutetelt Maacutejus 19-neacutel a Zenziarius bejegyzeacutes szerepel majd maacutejus 29-eacuten a Zinza Mindkeacutet szoacute hapax legomenon eacutes a naptaacuter oumlsszeaacutelliacutetoacuteja sem fűzoumltt hozzaacute magyaraacutezatot A keacutet meg-nevezeacutes valoacutesziacutenűleg oumlsszetartozik baacuter a szoumlveg kiadoacutei eacutes kommentaacutetorai nem tudtaacutek eacutertelmezni őket42 Ez ugyan alig toumlbb mint megalapozott gyanuacute de lehetseacutegesnek tar-tom hogy a keacutet elnevezeacutes a roacutemai Maiumaacutet jeloumllte Az első eacutervem a keacutet szoacute kapcsolata baacutermit jelentsenek is Tiacuteznapos elteacutereacutessel keruumlltek a naptaacuterba ennek legegyszerűbb magyaraacutezata hogy valamifeacutele uumlnnepciklus elejeacutet eacutes veacutegeacutet jeloumllteacutek a keleti forraacutesok Maiumaacuteja pedig lehetett ennyire hosszuacute is Az első nap a maacutejus 19 ez csupaacuten keacutet nap-pal teacuter el az edessai maacutejus 17-től Lydos a De mensibusban neacutegy maacutejusi uumlnnepről beszeacutel ezek a szoumlveg sorrendjeacuteben haladva Rosalia Mercuriusnak bemutatott aacuteldozatok43 Maiuma eacutes Lemuria a halottak tiszteleteacutere A Philocalus-naptaacuter a koumlvetkező uumlnnepe-ket ismeri Mercurius-templom dedicatioacuteja zenziarius Rosalia zinza ndash baacuter a Lemuria itt maacuter hiaacutenyzik az uumlnnepek sorrendje azonos44

A zinza zenzi toumlvek alkalmatlanok raacute hogy baacutermifeacutele hasznaacutelhatoacute etimoloacutegiaacutet talaacutel-junk hozzaacutejuk akaacuter a goumlroumlg akaacuter a latin nyelvből a Philocalus-naptaacuter eddigi kiadoacutei-nak sem sikeruumllt Baacuter teljesen egyeacutertelmű etimoloacutegiaacutet eacuten sem tudok ajaacutenlani de talaacuten paacuter leacutepeacutest megtehetuumlnk a keacutet szoacute megeacuterteacutese feleacute A zenziarius eacutes zinza magaacutenhangzoacutei-nak elteacutereacutese koumlnnyen megmagyaraacutezhatoacute a keacutesei latinban a hangsuacutelytalan roumlvid i han-gok e-veacute alakultak szabaacutelyos hangvaacuteltozaacutessal a hagyomaacutenyos i helyesiacuteraacutes eacutes a kiejtett e koumlzoumltti ingadozaacutesroacutel szaacutemos felirat tanuacuteskodik45 A zinza i-je hangsuacutelyos iacutegy megőrizte eredeti kiejteacuteseacutet a hosszabb zenziariusban az első szoacutetag hangsuacutelytalan iacutegy ott e-veacute ala-kult A kiejteacutest koumlvető ortograacutefia mutatja hogy a naptaacuter szerkesztője e szavakat az eacutelő-beszeacutedből ismerte eacutes bizonytalan volt helyesiacuteraacutesukban

41 Belayche (2004b 15 eacutes 2004a 404) caacutefolja azt a Cumont eacutes maacutesok aacuteltal felvetett elkeacutepzeleacutest hogy az ostiai Maiuma a gaacutezai diaszpoacutera Marnas-kultuszaacutehoz kapcsoloacutedoacute uumlnnep lett volna e mellett nem szoacutel maacutes mint hogy Gaacuteza kikoumltője toumlbb maacutes keleti kikoumltőhoumlz hasonloacutean a Maiuma nevet viselte illetve egy gaacutezai istenseacuteg Marnas kultusza jelen van Ostiaacuteban azonban eacuteppen Gaacuteza eacutes Maiuma vaacute-rosaacuteboacutel Maiuma uumlnnep nem ismert

42 DivjakndashWischmeyer 2014 274 277 Salzmann 1990 13043 Macrobius Saturnalia I 12 19 is megerősiacuteti hogy maacutejus hoacute folyamaacuten a kereskedők Maiaacutenak eacutes

Mercuriusnak mutattak be aacuteldozatot44 A Rosaliaacutet bdquoRosalia macellum rosam sumatrdquo bejegyzeacutessel jelzi45 Herman 2003 33

233

Amennyiben e szavak a keacutesei kiejteacutest tuumlkroumlzik felvethetjuumlk hogy ez nem csak az ei vaacuteltozaacutesra vonatkozik A z betűt a klasszikus latin csak a goumlroumlg eredetű szavak dzeacute-taacutejaacutenak aacutetiacuteraacutesaacutera hasznaacutelta a keacuteső oacutekorban azonban feliratokon megjelenik a z latin szavakban is A d eacutes g hangok magas magaacutenhangzoacutek elsősorban i előtt affrikaacutetaacutevaacute alakulnak ez fog elvezetni a mai olasz dzs kiejteacuteshez Az aacutetmenetileg leacutetrejoumlvő uacutej han-got amennyiben jeloumllik z betűvel iacuterjaacutek le iacutegy a zinza lehet egy gingia dindia vagy ezek oumltvoumlzeteacutenek leiacuteraacutesa koumlvetve a kortaacuters kiejteacutest46 A d betűt hasznaacuteloacute vaacuteltozatokkal nincsen ismert goumlroumlg vagy latin szoacute a gingi- tő eacutes ehhez hasonloacutek viszont ismertek a goumlroumlg nyelvben Igaz amit talaacuteltunk keacutetseacuteges eacuterteacutekű ugyanis a zinza utaacuten maacutesik keacutet hapax legomenonnal lettuumlnk gazdagabbak Az egyik a Heacutesychios Lexiconaacuteban talaacutel-hatoacute (348) ginglismos vagy gingilismos szoacute mely Heacutesychios magyaraacutezata szerint apo cheiroacuten geloacutest (csiklandozaacutest avagy csiklandozaacutes kivaacuteltotta neveteacutest) jelent A maacutesik szoacute Petronius Satyriconjaacuteban fordul elő a latin szlengnek e tuacuteleacuterteacutekelhetetlen taacuterhaacutezaacuteban ez a szoacute pedig a szinteacuten rejteacutelyes gingilipho ablativusi formaacuteban47 A bdquogingilipho ingenti clamore exsonabantrdquo feacutelmondatban a modern kiadaacutesok aacuteltalaacuteban nem proacutebaacuteljaacutek konjektuacuteraacuteval eltuumlntetni a gingilipho hapaxot hanem eacutertelmezni proacutebaacuteljaacutek meacuteghozzaacute Heacutesychios szoacutecikke alapjaacuten neveteacuteskeacutent tehaacutet a szereplők neveteacutese eacutes hangos kiabaacute-laacutesa toumlltoumltte be a helyiseacuteget48 Toumlrteacutenetuumlnk szempontjaacuteboacutel jelentőseacuteggel biacuterhat hogy e gingiliphus helysziacutene Trimalchio fuumlrdője baacuter ez talaacuten csak veacuteletlen egybeeseacutes

Felteveacutesuumlk miszerint a zinza eacutes taacutersa a latin szlengből szaacutermazoacute szavak vaacuteratlan meg-erősiacuteteacutest nyerhet az olasz nyelvből ugyanis a minket eacuterdeklő szoacutetoumlvekből az olasz nyelv toumlbb szoacutet is keacutepez melyek jelenteacutese oumlsszhangban volna az aacuteltalunk keresett boheacutem neacutepi uumlnnepseacuteggel A modern olasz nyelvben a gingillare jelenteacutese ugrat valakit csuacutefot űz valakiből teacutenfereg gingillarsi rsquolopja a napotrsquo rsquoelfecseacuterli az idejeacutetrsquo rsquoloacutefraacutelrsquo gingillo rsquocsecsebecsersquo rsquoaproacutesaacutegrsquo49 Az olasz szoacute etimoloacutegiaacuteja ismeretlen de a zinzazenziarius szavakkal valoacute kapcsolata nem zaacuterhatoacute ki

Az elmondottak keacutetseacutegtelenuumll nem adnak szilaacuterd bizonyiacuteteacutekot inkaacutebb csak egy lehetőseacuteget vaacutezolnak fel azonban Lydos szoumlvege mely egy ostiai Maiumaacuteroacutel tanuacutesko-dik oumlnmagaacuteban is eleacutegseacuteges bizonyiacuteteacutek egy itaacuteliai Maiuma megleacuteteacutere semmi okunk egy aacuteltalaacuteban megbiacutezhatoacute szerző aacutelliacutetaacutesaacutet kuumlloumlnoumlsebb ok neacutelkuumll elvetni Ez az adat egy-szersmind kijeloumlli a Maiuma elterjedeacuteseacutenek nyugati hataacutervonalaacutet is Ez azonban felvet

46 Herman 2003 4147 Petronius Satyricon 73 bdquoQuid faciamus homines miserrimi et novi generis labyrintho inclusi qui-

bus lavari iam coeperat votum esse Ultro ergo rogavimus ut nos ad balneum duceret proiectisque vestimentis quae Giton in aditu siccare coepit balneum intravimus angustum scilicet et cisternae frigidariae simile in qua Trimalchio rectus stabat [hellip] Ceteri convivae circa labrum manibus ne-xis currebant et gingilipho ingenti clamore exsonabant Alii autem aut restrictis manibus anulos de pavimento conabantur tollere aut posito genu cervices post terga flectere et pedum extremos pollices tangererdquo

48 Salonius 1927 19 Corbett 1969 25549 HerceghndashJuhaacutesz 2000 396 Vouml meacuteg FelicendashDuro 1974 856 gingillarsi divertirsi trastullarsi per-

dere il tempo facendo dei lavori che non hanno utilitaacute pratica BattistindashAlessio 1952 1810 a szoacute első felbukkanaacutesa XVIII szaacutezadi Aacuteltalaacuteban hangutaacutenzoacute szoacutenak tekintik (BattistindashAlessio 1952 1810 eacutes CortelazzondashZolli 2009 505)

234

egy keacuterdeacutest ha a Maiuma uumlnnep oly sebesen terjedt el Antiochia koumlrnyeacuteki szuumllőhelyeacute-ről a Koumlzel-Kelet vaacuterosaiban mieacutert aacutellt meg ez a terjedeacutes nyugaton A IV szaacutezadban ennek meacuteg nem lehetett volna kuumlloumlnoumlsebb kulturaacutelis politikai sem egyeacuteb akadaacutelya A forraacutesadatok alapjaacuten uacutegy laacutetom hogy az ok egyszerű nyugaton a foumlniacuteciai MarzēahndashMaiuma uumlnnepet maacutes moacutedon proacutebaacuteltaacutek a kereszteacutenyseacuteggel kompatibilisseacute tenni fő rituaacutelis elemeit aacutethelyezteacutek Keresztelő Szent Jaacutenos uumlnnepeacutere a nyaacuteri napforduloacutera

Szent Jaacutenos-napi fuumlrdőzeacutes

A nyaacuteri napforduloacutehoz kapcsoloacutedoacute rituaacutelis fuumlrdőzeacutes korszakunkboacutel sokkal szoacutervaacute-nyosabban adatolt mint a Maiuma azonban forraacutesaink sokkal reacuteszletesebben mutat-jaacutek be Szent Aacutegoston egy homiacuteliaacutejaacutenak reacuteszlete egy hippoacutei pogaacuteny szokaacutesroacutel szaacutemol be50 Egy karaacutecsonyi szentbeszeacuted befejezeacuteseacuteben Aacutegoston figyelmezteti a hiacuteveket hogy ne vegyenek reacuteszt az uacutejeacutevi pogaacuteny uumlnnepseacutegeken Mint mondja feacutel eacutevvel koraacutebban Keresztelő Szent Jaacutenos szuumlleteacutesnapjaacuten babonaacutes pogaacuteny szokaacutes (superstitiose pagana) szerint kereszteacutenyek mentek a tengerhez eacutes ott megkeresztelkedtek (se baptizabant) A puumlspoumlk taacutevolleacuteteacuteben a presbiterek szigoruacute buumlnteteacutest szabtak ki a reacutesztvevőkre ami miatt az eacuterintettek morgoloacutedtak is ha előre szoacuteltak volna nekik hogy tilos ilyet tenni nem tetteacutek volna Iacutegy most Aacutegoston joacute előre figyelmeztet mindenkit ne vegyenek reacuteszt a Kalendae Ianuariae meguumlnnepleacuteseacuteben51

Az egyhaacutezi aggaacutely eacuterthető a viacutezbe valoacute alaacutemeruumlleacutes kuumlloumlnoumlsen ha a reacutesztvevők maguk is a baptizare igeacutet hasznaacuteltaacutek raacute uacutejrakereszteleacuteskeacutent eacutertelmezhető52 mint ahogy az is nyilvaacutenvaloacute hogy a reacutesztvevőknek fogalmuk sem volt roacutela hogy pogaacuteny riacutetust gyakorolnaacutenak ők egyszerűen rituaacutelisan megfuumlroumldtek a tengerben meacuteghozzaacute eacuteppen Keresztelő Szent Jaacutenos uumlnnepeacuten a nyaacuteri napforduloacute napjaacuten Maga Aacutegoston sem eretnekseacuteggel hanem pogaacuteny riacutetusok gyakorlaacutesaacuteval vaacutedolja a reacutesztvevőket azonban bővebb magyaraacutezatot nem kapunk tőle

Szerencseacutere a keacuteső oacutekorboacutel nem Aacutegoston a Szent Ivaacuten-eacuteji fuumlrdőzeacutes egyetlen forraacutesa Keacutet helyet ismerek meacuteg mindkettő az VndashVI szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Arles-i Caesariusnaacutel olvashatoacute Az egyik a 33 homiacutelia (Sermo 33 Ante natale Sancti Iohannis Baptistae) ahol a koumlvetkezőt olvashatjuk (cap 4) Caesarius keacuteri a hiacuteveket hogy figyelmeztes-senek mindenkit bdquonehogy valaki Szent Jaacutenos uumlnnepeacuten forraacutesokban tavakban vagy folyoacutekban eacutejjel vagy a hajnali oacuteraacutekban megfuumlroumldni mereacuteszkedjeacutek mert ez a szeren-cseacutetlen szokaacutes meacuteg a pogaacuteny kultuszok koumlzuumll maradt itt [hellip] Ezzel kapcsolatban arra

50 Augustinus Sermo 196 4 PL 38 102151 bdquoNatali Joannis id est ante sex menses (tot enim menses inter se habent praeco et Judex) de so-

lemnitate superstitiose pagana Christiani ad mare veniebant et ibi se baptizabant Absens eram sed sicut comperi per disciplinam Christianorum presbyteri permoti quibusdam dignam et ecc-lesiasticam disciplinam dederunt Murmuraverunt inde homines et dixerunt quidam Quantum erat ut indicaretur nobis Si ante praemoneremur non faceremus Ipsi praemonuissent presbyteri non fecissemus Ecce episcopus praemonet moneo praedico denuntiordquo

52 Goumlroumlg kontextusban a baptizo viacutezbe meriacuteteacutest is jelenthetne mindenfajta vallaacutesi kontextus neacutelkuumll azonban latin nyelvi koumlrnyezetben a szoacute kereszteacuteny terminus

235

is uumlgyeljetek testveacuterek hogy a tisztasaacuteggal eacutes a tisztesseacuteggel ellenseacuteges ruacutet eacutes pajzaacuten dalok haacutezneacutepetek ajkaacuteroacutel ne csenduumlljenek fel mert nem igazsaacutegos hogy arroacutel a szaacutej-roacutel ahol Krisztus eucharisztiaacuteja beleacutep a testbe pajzaacuten vagy szerelmes eacutenekek szoacutelja-nakrdquo53 Egy keacutesőbbi beszeacutedben (Sermo 216 4) ugyanerre inti a hiacuteveket itt az eacutejszakai fuumlrdő maacuter nem nyer emliacuteteacutest hanem arra helyezi a hangsuacutelyt ami erkoumllcsileg kifogaacute-solhatoacute amitől oacutevakodni kell az a bohoacuteckodaacutes (scurrilitas) ruacutet beszeacuted (turpiloquium) szexuaacutelis tartalmuacute dalok (cantica luxuriosa)54

Caesarius Szent Jaacutenos szuumlleteacuteseacutenek uumlnnepeacutevel juacutenius 24-eacutevel kapcsolatban a neacutepies uumlnnepleacutesnek keacutet elemeacutet hangsuacutelyozza Az első a rituaacutelis fuumlrdő melynek helysziacutene lehet patak forraacutes vagy toacute is A fuumlrdőre eacutejszaka vagy hajnalban keruumll sor A maacutesik elem az egy-eacutertelműen szexuaacutelis tartalmuacute dalok eacutenekleacutese Caesarius turpia amatoria eacutes a haacuterom-szor ismeacutetelt luxuria jelzővel minősiacuteti ezeket Emellett scurrilitas eacutes turpiloquium a bohoacuteckodaacutestoacutel eacutes a ruacutet beszeacutedtől is oacutev valoacutesziacutenűleg ezeket sem csupaacuten a neacutepi uumlnnep-seacuteg hangulataacuteval egyuumltt jaacuteroacute szabadossaacutegkeacutent kell eacutertelmeznuumlnk hanem esetleg ritua-lizaacutelt formaacuteban valamifeacutele neacutepi sziacutenjaacuteteacutekkeacutent esetleg rituaacutelis aischrologiakeacutent

A Szent Jaacutenos uumlnnepeacutere vonatkozoacute homiacuteliaanyagban a szoumlvegek jelentős oumlssz-mennyiseacutegeacutehez keacutepest araacutenylag ritkaacuten keruumll elő a neacutepi uumlnnepseacutegek teacutemaacuteja A Keresz-telő juacuteniusi szuumlleteacutesnapja uumlnnepkeacutent előszoumlr Afrikaacuteban tűnik fel55 az agdei zsi-nat 506-ban főuumlnneppeacute teszi meg melyen koumltelező a reacuteszveacutetel Szaacutemos az uumlnnepre vonatkozoacute homiacuteliaacutet ismeruumlnk a keacuteső oacutekor termeacutekeny homiacuteliaszerzőitől mint Petrus Chrysologustoacutel Turini Maximustoacutel azonban a legalaacutebb keacutettucatnyi szoumlvegből csak keacutet szerzőneacutel meruumll fel hogy a neacutep a puumlspoumlknek nem tetsző moacutedon kiacutevaacutenja meguumlnne-pelni az eacutev leghosszabb napjaacutet Ez mindenkeacutepp arra utal hogy ezek a szokaacutesok nem voltak aacuteltalaacutenosan elterjedtek

53 Caesarius Sermo 33 44 bdquoHoc etiam deprecor et per tremendum diem iudicii vos adiuro ut om-nes vicinos vestros omnes familias et cunctos ad vos pertinentes admoneatis et cum zelo dei seve-rissime castigetis ne ullus in festivitate sancti Iohannis aut in fontibus aut in paludibus aut in flu-minibus nocturnis aut matutinis horis se lavare praesumat quia ista infelix consuetudo adhuc de paganorum observatione remansit [hellip] Etiam ad hoc admonete fratres ut cantica turpia vel luxu-riosa castitati et honestati inimica familiae vestrae ex ore non proferant quia non est iustum ut ex illo ore ubi eucharistia Christi ingreditur canticum luxoriosum vel amatorium proferaturrdquo

54 Caesarius Sermo 216 4 bdquoNos ergo fratres dilectissimi ut tam sanctam festivitatem non solum cor-porali sed etiam spiritali [sic] gaudio celebrare possimus secundum vires nostras ad dandas ele-mosinas et [hellip] et ab omni scurrilitate vel turpiloquio non solum nos ipsos sed et omnem fami-liam nostram et universus ad nos pertinentes pro amore dei et zelo disciplinae sanctae prohibere totis viribus laboremus nec permittamus voluptuosos quosque solemnitatem sanctam cantica lu-xoriosa proferendo polluere [hellip] absque ullo turpiloquio cognoverit celebrarerdquo

55 Kellner 1908 217ndash218 Egeacuteszen pontosan Aacutegoston az első aki uumlnnepkeacutent hivatkozik raacute A daacutetum kivaacutelasztaacutesaacutet az indokolja hogy a Biblia alapjaacuten Keresztelő Szent Jaacutenos szuumlleteacuteseacutenek hat hoacutenappal kell megelőznie Krisztuseacutet Termeacuteszetesen adoacutedik a keacuterdeacutes hogy akkor mieacutert juacutenius 24 eacutes nem 25 a daacutetum Ezt Kellner (Kneller 1901 alapjaacuten) azzal magyaraacutezza hogy a latin daacutetumozaacutesi rend-szerben mindkeacutet hoacutenap Kalendae előtti 8 napra esett a latin nyelv logikaacuteja alapjaacuten tehaacutet pontosan ugyanarra a napra eacutes irrelevaacutens hogy a hoacutenap eleje felől szaacutemiacutetva az egyik 24 a maacutesik 25 volt Ez az eacuterveleacutes azeacutert is leacutenyeges mert megerősiacuteti hogy az uumlnnep Eacuteszak-Afrika nyugati reacuteszeacuteből szaacuterma-zik mivel a daacutetumot olyan helyen jeloumllteacutek ki ahol tisztaacuten latin moacutedon szaacutemiacutetottaacutek a napokat

236

Aligha veacuteletlen hogy melyik keacutet vaacuterosboacutel ismeruumlnk adatokat Szent Aacutegoston Hippoacuteja eacutes Arles Marseille mellett keacutet eredetileg pun teruumllet a Marzēah uumlnnepe mindkeacutet reacutegioacuteboacutel adatolt56 A meglehetősen nagyszaacutemuacute Szent Jaacutenos uumlnnepeacutere iacuteroacute-dott keacuteső antik szentbeszeacutedben sehol maacuteshol nem talaacutelkozunk hasonloacute neacutepi szokaacutesok emliacuteteacuteseacutevel Baacuter a kereszteacuteny korban nem nevezik sem Maiumaacutenak sem Marzēahnak az uumlnnepet meacutegis felvethetjuumlk hogy a foumlniacuteciai uumlnnep eacutelt tovaacutebb azonban időpontjaacute-ban immaacuter a kereszteacuteny uumlnnepi naptaacuterhoz koumltődve ahogy a marokkoacutei zsidoacutek is sajaacutet kalendaacuteriumuk rendszereacutebe integraacuteltaacutek Az uumlnnep kereszteacuteny naptaacuterhoz asszimilaacutelaacutesa annyira eredmeacutenyes volt hogy Aacutegoston eacutes Caesarius eseteacuteben is egyeacutertelmű hogy a neacutepi uumlnnepseacutegek reacutesztvevői nem eacuterzeacutekelteacutek hogy pogaacuteny szertartaacutesban venneacutenek reacuteszt ndash a Keresztelő uumlnnepeacuten valoacute fuumlrdőzeacutes szaacutemukra alkalmatos megemleacutekezeacutesnek tűnhetett a szentről

Szent Jaacutenos nyaacuteri uumlnnepe eacutes a viacutez illetve a tenger kapcsolata fennmarad a koumlzeacutepkorban is baacuter a forraacutesadatok tovaacutebbra is rapszodikusan szoacutervaacutenyosak Theodoacuteros Balsamoacuten a XII szaacutezadban keacutesziacutetett monumentaacutelis kommentaacuterokat az egyetemes zsinatok hataacute-rozataihoz iacutegy a trulloacutei zsinat kaacutenonjaihoz Ezen a zsinaton nem teoloacutegiai hanem inkaacutebb egyhaacutezfegyelmi keacuterdeacutesek aacutelltak a koumlzeacuteppontban iacutegy toumlbb pogaacutenynak tartott szokaacutest is eliacuteteacuteltek leginkaacutebb a 62 kaacutenonban A sokkal ritkaacutebban ideacutezett 65 kaacutenon az uacutejholdat koumlszoumlntő taacutencokat eacutenekeket tiltja meg Balsamoacuten a szoumlveghez fűzoumltt kom-mentaacuterjaiban azonban maacuter a Szent Jaacutenos-naproacutel beszeacutel57 Mint iacuterja az uacutejhold meguumln-nepleacutese maacuter reacutegen megszűnt azonban a maacuteglyaacutek gyuacutejtaacutesa eacutes bizonyos joacuteslatkeacutereacutesek Mihaacutely paacutetriaacuterka idejeacuteig fennmaradtak Juacutenius 23 előesteacutejeacuten feacuterfiak eacutes nők oumlsszegyűl-tek egy haacutezban a tengerparton ahol egy kislaacutenyt menyasszonynak oumlltoumlztettek fel Ott lakomaacutet csaptak taacutencoltak eacutes eacutenekeltek majd egy bronzedeacutenyben tengervizet hoztak amellyel a Balsamoacuten aacuteltal lekanomanteiaacutenak nevezett joacuteslaacutesi riacutetust veacutegezteacutek a kislaacuteny a viacutezből a reacutesztvevők aacuteltal behelyezett szemeacutelyes taacutergyakat kiemelve joacutesolt szerencseacutet eacutes balszerencseacutet A leiacutertak a nyugatroacutel ismert Szent Jaacutenos-napi uumlnnepseacutegekre hasonliacute-tanak azonban az uumlnnep megtartaacutesaacutera szolgaacuteloacute haacutez leacutete a Marzēah-haacutezakat ideacutezi s a kapcsolat talaacuten nem veacuteletlen

Maacutesnap a reacutesztvevők a laacutennyal egyuumltt taacutencolva eacutes dobolva a tengerhez mentek ahol bőseacutegesen tengervizet meriacutetettek eacutes ezzel megszoacutertaacutek haacutezaikat eacutejszaka pedig maacuteglyaacute-kat gyuacutejtottak ezek foumlloumltt aacutetugraacuteltak eacutes joumlvendőt mondtak A haacutezakat eacutes azok udva-raacutet ahol az esemeacutenyek zajlottak aranyos textilekkel selyemmel eacutes aacutegakkal diacutesziacutetet-teacutek Mint Balsamoacuten iacuterja a paacutetriaacuterka faacuteradozaacutesainak koumlszoumlnhetően ez a szokaacutes teljesen eltűnt Konstantinaacutepolyboacutel58

56 Schorch 2003 A foumlniacuteciai Marzēah McLaughlin 2001 37ndash44 előfordulaacutesa Marseille-ben McLaughlin 2001 38ndash42

57 Theodoacuteros Balsamoacuten PG 137 740ndash741 A szoumlveg fordiacutetaacutesaacutet laacutesd a Fuumlggeleacutekben58 Leginkaacutebb a XII szaacutezad keacutet Mihaacutely nevű paacutetriaacuterkaacutejaacutera gondolhatunk II Michaeacutel Kurkurasra

(1143ndash1146) vagy III Michaeacutelra (1170ndash1179) Michaeacutel Keacuterullarios (1043ndash1059) a skizma paacutetri-aacuterkaacuteja valoacutesziacutenűtlen mivel Balsamoacuten eacuterezhetően olyan szokaacutesokat iacuter le melyeket maga is szemeacute-lyesen ismert

237

Ez talaacuten az első hely ahol egyeacutertelműen megjelenik a Szent Ivaacuten-eacuteji maacuteglyaacutek keacutepe eacutes szinteacuten uacutej elemkeacutent a joumlvő kifuumlrkeacuteszeacuteseacutenek szaacutendeacuteka ndash ami az eacutev egy nagy forduloacute-pontjaacutehoz koumltődő esemeacutenyneacutel nem meglepő Balsamoacuten leiacuteraacutesa a joacuteslaacutesi proceduacuteraacute-roacutel nem vilaacutegos ez a szoumlveg keveacutes lenne hozzaacute hogy megfejtsuumlk valoacutejaacuteban mikeacuteppen is joumlvendoumlltek A lekanomanteia szoacute hasznaacutelata is feacutelrevezető lehet mivel ez az antik-vitaacutesban is hasznaacutelt szoacute ([vizes-]edeacutenyből valoacute joacuteslaacutes) az oacutekorban leggyakrabban baacuter nem mindig a tuumlkroumlződő viacutezfeluumllet megfigyeleacuteseacutet jelentette eacutes ebbe proacutebaacuteltak keacutepe-ket belelaacutetni59 Azonban a Balsamoacuten-feacutele leiacuteraacutesban csupaacuten keacutet elem hasonliacutet az antik lekanomanteiaacutera a vizesedeacuteny hasznaacutelata illetve a kislaacuteny jelenleacutete Az oacutekorban a tuumlk-roumlződő feluumlletekből toumlrteacutenő joacuteslaacuteshoz okvetlenuumll egy szűzre volt szuumlkseacuteg mint meacutedi-umra baacuter az oacutekorban inkaacutebb kisfiuacutek jaacutetszottaacutek e szerepet miacuteg itt egy kislaacuteny (koridion) A szoumlveg egy ponton az ő despoteacuteseacuteről gazdaacutejaacuteroacutel beszeacutel ez utalhat arra hogy a kis-laacuteny rendszerint rabszolga vagy maacutes alacsonyabb staacutetuszuacute szemeacutely volt de arra is hogy a joacuteslaacutes riacutetusaacutenak lebonyoliacutetoacuteja az ő alkalmazoacuteja egy felnőtt volt Ilyen egyuumltt dol-gozoacute paacuterokroacutel melyeket egy joacutes eacutes egy meacutedium alkotott az oacutekorboacutel is vannak infor-maacutecioacuteink60 A feluumlletes hasonloacutesaacutegok elleneacutere azonban ez nem antik lekanomanteia A moacutedszer mikeacutentjeacutet az segiacutet megeacuterteni hogy a jelenkori Goumlroumlgorszaacutegban is ugyanezt a riacutetust gyakoroljaacutek ugyanezen a napon reacuteszletekbe menően azonos moacutedon mely-nek uacutejgoumlroumlg terminusa klidonas (κλήδονας) Ennek leacutenyege a koumlvetkező a rituaacuteli-san szabaacutelyozott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt viacutezzel megtoumlltoumltt edeacutenybe szemeacutelyes taacutergyakat helyeznek letakarjaacutek a szabad eacuteg alatt hagyjaacutek eacutes maacutesnap egy dal eacutenekleacutese koumlzben huacutezzaacutek ki a viacutezből a taacutergyakat eacutes a reacutesztvevők a sajaacutet taacutergyuk kihuacutezaacutesakor eacutenekelt vers-sort eacutertelmezik sajaacutet sorsukra vonatkozoacute joacuteslatkeacutent peacuteldaacuteul iacutegy proacutebaacuteljaacutek megtudni hogy ki lesz a feacuterjuumlk61

A szokaacutes bizaacutenci megleacutete nem csupaacuten Balsamoacutentoacutel adatolt hanem maacutes bizaacutenci szer-zőktől is62 Nem tudjuk dataacutelni megjeleneacuteseacutenek idejeacutet eacutes helyeacutet maga a szoacute az oacutegoumlroumlg-ből joumln ahol a kleacutedonizoacute ige hasznaacutelhatoacute volt joacuteslaacutes joacuteslatmagyaraacutezat jelenteacutesben63 Itt nem keruumll sor tengeri fuumlrdőre a tengerviacutezzel azonban megszoacuterjaacutek kvaacutezi megszente-lik a haacutezakat A paacutetriaacuterka tilalma aligha eacuterveacutenyesuumllt Konstantinaacutepoly vaacuterosfalain kiacutevuumll mivel a leiacutert szokaacutesokra egeacuteszen pontosan egyező leguacutejabb kori adataink is vannak Eacuteszak-Goumlroumlgorszaacuteg egyes teruumlletein eacutelt egy szokaacutes miszerint egy tizenhaacuterom eacutevesneacutel nem idősebb kislaacutenyt az uumlnnep előesteacutejeacuten menyasszonynak oumlltoumlztettek eacutes uumlnnepeacutelyes menetben veacutegigvonultak vele a falu utcaacutein64 A Pindos-hegyseacuteg paacutesztorai koumlzoumltt gyere-kek bronzkorsoacuteban vizet hoznak eacutes ezzel egyeseacutevel meghintik a baacuteraacutenyokat

59 Delatte 193260 Azokban az esetekben ahol a joacuteslaacutes valamilyen tuumlkroumlző feluumllet segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutent peacuteldaacuteul edeacutenybe

oumlntoumltt viacutez vagy tuumlkoumlr aacuteltalaacuteban egy szűzre volt szuumlkseacuteg aki meglaacutetta a tuumlkoumlrkeacutepben a keacuterdeacutesre ke-resett vaacutelaszt Ezek a mediumok rendszerint gyerekek voltak

61 Abbott 1903 53ndash57 Megas 1963 137ndash138 Ma maacuter inkaacutebb turisztikai laacutetvaacutenyossaacutegkeacutent de meacuteg mindig leacutetezik

62 Peacuteldaacuteul Ioacuteseacuteph Bryenniosnaacutel laacutesd a Fuumlggeleacuteket63 Chaniotis 2009 13164 Megas 1963 (2 kiadaacutes) 134ndash135

238

A nyaacuteri napforduloacute eacutes a rituaacutelis fuumlrdő kapcsolata az uacutejkorig megmaradt kuumlloumlnouml-sen gazdagon adatolt az orosz hagyomaacutenyboacutel ahol a koumlzeacutepkortoacutel a XXI szaacutezadig talaacute-lunk forraacutesokat65 A maacutesik lehetseacuteges tovaacutebbeacuteleacutesi pont az eacutev első tengeri fuumlrdőzeacuteseacutenek rituaacute lisan megszabott napja mely Megas szerint Goumlroumlgorszaacuteg teruumlleteacuten leggyakrabban a Mennybemenetel napja mely vagy maacutejusra esik vagy Keresztelő Szent Jaacutenos szuumlle-teacutesnapja juacuteniusban66 Pontosban egy a Lydos aacuteltal leiacutert ostiai Maiumaacutehoz kiacuteseacutertetiesen hasonliacutetoacute szokaacutes is ismert volt az uacutejkorban a falusiak a keresztuacutetnaacutel lesben aacutellva az első arra jaacuteroacutet elkaptaacutek eacutes ruhaacutestul a tengerbe dobtaacutek ndash kiveacuteve ha mindenkinek fizetett egy italt67 A kleacutedonas mint joacuteslaacutesi moacutedszer ebben a formaacuteban nem csupaacuten a Balkaacutenon elterjedt hanem meacuteg Oroszorszaacutegban is68

Ha teacuterkeacutepre helyezzuumlk az előfordulaacutesokat kirajzoloacutedik a szemuumlnk előtt egy toumlrteacutenet a sziacuter Marzēah-Maiuma uumlnnep egy eredetileg etnikumhoz koumltoumltt roacutemai szempontboacutel periferiaacutelis szokaacutes a pogaacuteny kultuszok visszaszoriacutetaacutesa aacuteltal okozott vaacutekuumban hir-telen addig nem ismert neacutepszerűseacutegre tesz szert melynek egyik fő faktora sőt talaacuten fő oka hogy szervezeacuteseacutet a hivataacutesos szoacuterakoztatoacuteipar veszi aacutet iacutegy igazi cirkuszi-sziacuten-haacutezi laacutetvaacutenyossaacuteggaacute vaacutelhat Baacuter a fesztivaacutel szabadossaacutega (hiszen inkaacutebb hasonliacutet Wood-stockra mint vallaacutesi uumlnnepre) egyaraacutent kihiacutevja maga ellen a kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny elit ellenszenveacutet azonban neacutepszerűseacutege miatt a betiltaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek időlegesek maradnak

Ugyanez a keleti uumlnnep a foumlniacuteciaiakkal egyuumltt bizonyiacutethatoacutean megeacuterkezik a Foumlld-koumlzi-tenger nyugati medenceacutejeacutebe azonban a punokkal egyuumltt hosszuacute időre eltű-nik a forraacutesokboacutel Keacuteső oacutekori emliacuteteacutesei koumlzuumll az ostiai Maiuma melyről Lydos szaacute-mol be valoacutesziacutenűleg a nagy kereskedelmi koumlzpont folymatosan meguacutejuloacute orientaacutelis lakossaacutegaacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet Hippo eacutes Arles eseteacuteben az egykori foumlniacuteciai lakossaacuteg szubsztraacutetumhataacutesaacuteval szaacutemolhatunk Itt a vonatkozoacute szokaacutesok a kereszteacuteny korban a napforduloacutehoz koumlzeli Szent Jaacutenos-uumlnnepre helyeződnek aacutet baacuter e szokaacutesok kapcsola-tai a viacutezzel rituaacutelis fuumlrdőzeacutessel illetve szexuaacutelis konnotaacutecioacuteik a Maiumaacutehoz koumltik őket Forraacutesok hiaacutenyaacuteban nem tudjuk megmondani hogy maacuter a kereszteacutenyseacuteg aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa előtt a napforduloacute időpontjaacutera keruumlltek-e e riacutetusok vagy egy maacutejusi bdquoMaiumardquo szokaacutesait csak a kereszteacutenyseacuteg hataacutesaacutera helyezteacutek aacutet egy olyan szent uumlnnepeacutere aki-nek viacutezzel valoacute kapcsolataacutetoacutel mentseacuteget remeacutelhettek a rituaacuteleacute gyakorloacutei Szent Jaacutenos juacuteniu si szuumlleteacutesnapjaacutenak meguumlnnepleacutese legkoraacutebban Eacuteszak-Afrikaacuteboacutel ismert69

65 Rock 2007 136ndash13766 Megas 1963 13867 Megas 1963 138ndash13968 Ryan 2008 869 Kellner 1908 217ndash218

239

Napforduloacutes tuumlzek eacutes maacuteglyaacutek

A Marzēah ndash Maiuma ndash Szent Ivaacuten vonalon veacutegighaladva a nyaacuteri napforduloacute uumlnnepeacute-nek vizes elemeit tudtuk veacutegigkoumlvetni a tűz előszoumlr Balsamoacuten szoumlvegeacuteben emliacutetődik ő aacutelliacutetja elsőkeacutent hogy az emberek Szent Jaacutenos szuumlleteacutese napjaacuten maacuteglyaacutekat gyuacutejtanak eacutes ezek foumlloumltt ugraacutelnak aacutet A koraacutebbi forraacutesok hallgatnak e maacuteglyaacutek eredeteacuteről s ha meg-proacutebaacuteljuk eredetuumlket visszafejteni komoly moacutedszertani probleacutemaacutekba uumltkoumlzuumlnk Az uacutejkori euroacutepai neacutephagyomaacutenyban szaacutemos kuumlloumlnboumlző daacutetum szolgaacutelhat apropoacuteul az oumlroumlmtuumlzek gyuacutejtaacutesaacutehoz nemcsak a napforduloacute s meacuteg ha felteacutetelezzuumlk is ezek keresz-teacutenyseacuteg előtti eredeteacutet ndash ami legkeveacutesbeacute sem szuumlkseacutegszerű ndash gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni hogy milyen pogaacuteny uumlnnephez tartozhattak koraacutebban hiszen időpont-juk toumlbbeacute-keveacutesbeacute a kereszteacuteny uumlnneprendhez alkalmazkodik Ha a toumlrteacutenet elejeacutet vizsgaacuteljuk a goumlroumlg-roacutemai oacutekort talaacutelhatunk tűzriacutetusokat azonban ezek nem oumlnma-gukeacutert valoacute maacuteglyarakaacutesok hanem egyszersmind aacuteldozati tuumlzek is A goumlroumlg kultuacuteraacute-ban alig akad vallaacutesi riacutetus tűz neacutelkuumll ahogy a maacuter egyszer meggyuacutejtott tűz szinte min-dig az aacuteldozati ajaacutendeacutek elhamvasztaacutesaacutera is szolgaacutel70 Neacutehaacuteny esetben a tűz mondhatni dekoratiacutev szerepet toumllt be mint az atheacuteni Panatheacutenaia uumlnnephez kapcsoloacutedoacute faacuteklyaacutes futoacuteversenyen legtoumlbbszoumlr azonban meacutegis az aacuteldozati oltaacuter tuumlze az ami egyes kul-tuszokban laacutetvaacutenyossaacuteggaacute vaacutelik a heacutetkoumlznapi aacuteldozatbemutataacutes meacuterteacutekeacutet meghaladoacute meacutereteacutevel vagy az időpont (eacutejszaka) esetleg a helysziacuten miatt (peacuteldaacuteul egy hegycsuacutecs vagy maacutes messziről laacutethatoacute hely)71 Ez azonban rendszerint egyuumltt jaacuter azzal hogy a tűz pusztiacutetoacute ereje is exponenciaacutelisan megnő e szertartaacutesok erőszakossaacutega a mai ember szaacutemaacutera egeacuteszen megdoumlbbentő Patrai vaacuteros Laphria nevű Artemis-uumlnnepeacuten az oltaacuter koumlreacute hatalmas fahasaacutebokat halmoznak erre a gigantikus oltaacuterra eacutelő aacutellatok toumlmege keruumll madarak vaddisznoacutek szarvasok medve- eacutes farkaskoumllykoumlk vagy akaacuter felnőtt ragadozoacutek is Pausanias aacutelliacutetaacutesa szerint sajaacutet szemeacutevel laacutetta amint medveacutek proacutebaacuteltak kitoumlrni a laacutengok koumlzuumll72 A legtoumlbb nagy eacutegőaacuteldozat eseteacuteben a laacutetvaacutenyossaacuteg szeliacutedebb volt iacutegy peacuteldaacuteul Olympiaacuteban ahol a jaacuteteacutekok lezaacuteraacutesakor a szenteacutelykoumlrzet oumlsszes oltaacute-raacuten egyszerre lobbant fel a tűz73 Felmeruumll a lehetőseacuteg hogy maacuter a kreacutetai vallaacutes hegy-csuacutecsszenteacutelyeinek a ceacutelja is az volt hogy eacutejszakai tűzszertartaacutesok helysziacutenei legyenek74 A karakterisztikus aacuteldozati jelleg illetve a szertartaacutesok toumlbb eacutevenkeacutenti megrendezeacutese miatt Burkert valoacutesziacutenűtlennek tartja hogy e szertartaacutesoknak koumlzvetlen kapcsolatuk legyen az uacutejkori Euroacutepa uumlnnepi tuumlzeivel inkaacutebb a seacutemi eacutes anatoacuteliai tűzriacutetusok hataacutesaacutet tartja megfontolandoacutenak75

70 Burkert 1985 6171 Tűzriacutetusok peacuteldaacutei Burkert 1985 60ndash6472 Pausanias VII 18 12ndash1373 Hegyi 2002 10274 Burkert 1985 63 A tipikus Kr e II eacutevezredbeli hegycsuacutecsszenteacutelyek egy-egy minoacutesi palotakoumlz-

ponttoacutel eleacuterhető taacutevolsaacutegban eacutepuumlltek iacutegy az itt gyuacutejtott eacutejszakai aacuteldozati tuumlzek messziről laacutethatoacutek voltak Hogy valoacuteban iacutegy hasznaacuteltaacutek-e a szenteacutelyeket az pusztaacuten a raacutenk maradt reacutegeacuteszeti leletekből termeacuteszetesen nem aacutellapiacutethatoacute meg

75 Burkert 1985 63

240

Ez azt jelenti hogy ha a napforduloacutes tuumlzek antik előzmeacutenyeacutet akarjuk megtalaacutelni akkor mindenekelőtt egy a napforduloacute koumlrnyeacutekeacutere eső uumlnnepet kellene talaacutelnunk A roacutemai naptaacuterban ilyen nincsen juacutenius nagy uumlnnepei a hoacutenap elejeacuten csoportosulnak a hoacutenap koumlzepeacuten csupaacuten neacutehaacuteny templom alapiacutetaacutesi emleacuteknapjaacutet talaacuteljuk Hasonloacute a helyzet a goumlroumlg naptaacuterak koumlzuumll legismertebb atheacuteniban Itt a napforduloacute az eacutevet zaacuteroacute Skirophorion hoacutenapra esett uumlnnepeinek nincsen felismerhető szolaacuteris vonatkozaacutesa76 E hiaacuteny eacuterthető hiszen a nyaacuter koumlzepe a betakariacutetaacutes időszaka is volt eacutes a megbiacutezhatat-lanul műkoumldő Caesar előtti naptaacuterak mellett a napforduloacute daacutetumaacutenak hozzaacutevetőleges meghataacuterozaacutesa is komoly csillagaacuteszati ismereteket igeacutenyelt volna Roumlviden juacuteniusban sem a napforduloacutehoz kapcsoloacutedva sem attoacutel fuumlggetlenuumll nem talaacutelunk uumlnnepet mely-nek a maacuteglyagyuacutejtaacutes a reacutesze lehetett volna Hogy juacutenius 24-nek meacutegis lehettek tuumlzes konnotaacutecioacutei arra az első jeleket a keacuteső antikvitaacutesban talaacuteljuk

A sokat emlegetett Philocalus-naptaacuter illusztraacutecioacutekat is tartalmaz A juacutenius hoacutenap allegorikus aacutebraacutezolaacutesa egy a neacutezőnek haacutetat fordiacutetoacute meztelen feacuterfit aacutebraacutezol aki jobb kezeacutevel egy napoacuteraacutera mutat baljaacuteban hatalmas faacuteklyaacutet tart77 A keacutep bal oldalaacuten gyuuml-moumllcsoumlkkel teli kosaacuter laacutetszik felette sarloacute lebeg A keacutep jelenteacutese vilaacutegos a faacuteklya eacutes a napoacutera a napforduloacutera utal a gyuumlmoumllcsoumlk eacutes a sarloacutek a betakariacutetaacutesra78 Mindehhez a naptaacuterban juacutenius 24-neacutel a dies lampadarum bejegyzeacutes szerepel a faacuteklyaacutek napja Ez a dies lampadarum nem a Philocalus-naptaacuternak hanem a VI szaacutezad elejeacuten eacutelt Fulgentiusnak koumlszoumlnhetően egy potenciaacutelis Ceres-uumlnnepkeacutent jelent meg a kutataacutesban ugyanis a kereszteacuteny korban eacutelt mitograacutefus a dies lampadarum megnevezeacutest az elrabolt laacutenyaacutet faacutek-lyaacuteval a kezeacuteben kereső Ceres-Deacutemeacuteteacuter istennő miacutetoszaacuteval kapcsolja oumlssze79 A kuta-taacutes megosztott a szoumlveghely eacutertelmezeacuteseacuteben nem is annyira Ceres szerepeacutet illetően hanem hogy egyaacuteltalaacuten baacutermilyen szempontboacutel pogaacuteny uumlnnep volt-e a nyaacuteri napfor-duloacute80 Salzman elveti a lehetőseacuteget eacutes a naptaacuter-illusztraacutecioacute faacuteklyaacutes alakjaacutet pusztaacuten a nyaacuteri hőseacuteg allegorikus aacutebraacutezolaacutesaacutenak tekinti hiszen juacutenius hoacutenapboacutel semmifeacutele Ceres-uumlnnepet nem ismeruumlnk valoacutesziacutenűtlen hogy egy ennyire keacutesei forraacutesban buk-kanjon fel előszoumlr81

Fulgentius aacutelliacutetaacutesai kevesek ahhoz hogy elfogadjuk egy nyaacuteri Ceres-uumlnnep leacuteteacutet ez azonban nem koumlveteli meg hogy a Philocalus-naptaacuter eacutes Fulgentius dies lampadarum kifejezeacuteseacutet pusztaacuten tudaacuteleacutekos allegoacuteriaacutenak tekintsuumlk ahol a faacuteklya = nap Ez ellen szoacutel

76 Termeacuteszetesen az atheacuteni uumlnnepi naptaacuter csak egy a szaacutemtalan goumlroumlg kalendaacuterium koumlzuumll melyek toumlbbseacutegeacuteről szoacute szerint semmit nem tudunk

77 Internetes hozzaacutefeacuterhetőseacuteg httpwwwtertullianorgfatherschronography_of_354_06_calen-darhtm (Letoumllteacutes ideje 2017 05 21)

78 Salzman 1990 92 37 keacutep79 Fulgentius Mythologiae XI bdquoHanc [Proserpinam] etiam mater cum lampadibus raptam inquirere

dicitur unde et lampadarum dies Cereri dedicatus est illa uidelicet ratione quod hoc tempore cum lampadibus id est cum solis feruore seges ad metendum cum gaudio requiraturrdquo (bdquoUacutegy mondjaacutek hogy őt az elrabolt [Persephoneacutet] anyja faacuteklyaacutekkal kereste ezeacutert van a faacuteklyaacutek napja Ceres nek szentelve abboacutel a megfontolaacutesboacutel hogy ebben az időszakban faacuteklyaacutek feacutenye mellett azaz a nap heveacutevel oumlroumlmmel keresik arataacutesra a mezőketrdquo)

80 Degrassi (1963 473) negatiacutev aacutellaacutespontot fogalmaz meg H Stern (1953 170) mellette eacutervel81 Salzman 1990 93

241

az is hogy a faacuteklya szoacute mindkeacutet esetben toumlbbes szaacutemban aacutell Dolbeau egy addig publi-kaacutelatlan szentbeszeacuted kiadaacutesa kapcsaacuten oumlsszegyűjtoumltte a kifejezeacutes valamennyi előfordu-laacutesaacutet eacutes a maacuter emliacutetetteken tuacutel neacutegy szoumlveget talaacutelt melyek Szent Jaacutenos uumlnnepeacutere a lampas vagy vulgaacuteris latinsaacuteggal lampada faacuteklya szoacutet hasznaacuteljaacutek s ami meacuteg fontosabb egy olyan szoumlveget is ahol valoacutedi tuumlzekről is szoacute esik82 Ilyen egy tisztaacutezatlan szerzőseacutegű homiacutelia itt tisztaacuten kereszteacuteny kontextusban nevezik a nyaacuteri napforduloacutet eacutes magaacutet a Keresztelőt faacuteklyaacutenak83 Sevillai Isidorus a VII szaacutezadban hasznaacutelja a lampada megne-vezeacutest a nyaacuteri napforduloacutera de csak abban az eacutertelemben ahogy Salzman is eacuterti mint a nap heveacutenek szimboacuteluma84 Ezzel szemben egy Karthago teruumlleteacutehez koumlthető pseudo-fulgentiusi homiacuteliaacuteban maacuter szemben aacutell egymaacutessal a kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny faacuteklya85

Oacute joacute faacuteklya nem amelyik a vilaacutegot szereti hanem amelyik az eget szereti Ha helyeacutenvaloacute nyelven akarjaacutetok faacuteklyaacutek napjaacutenak hiacutevni szeresseacutetek a Szentlelket aacutem faacutejdalmat okoz az hogy sokan vannak akik faacuteklyaacutenak hiacutevjaacutek a napot de a soumlteacutetseacuteg meacutelyeacuten eacutelnek86

Az Eacutetaix aacuteltal ugyanezen tanulmaacuteny reacuteszekeacutent publikaacutelt roumlvid homiacutelia az VndashVI szaacute-zadi Afrikaacuteban keletkezett87 eacutes szinteacuten a faacuteklya (facula lampada) keacutepeacutere eacutepuumll mely itt Keresztelő Szent Jaacutenosban mutatkozott meg a vilaacuteg szaacutemaacutera A kereszteacuteny faacuteklyaacuteval itt nem keruumll szembe a pogaacutenyok faacuteklyaacuteja88 A lista egy autentikus Szent Aacutegoston-homiacuteliaacuteval vaacutelik teljesseacute melyből hiaacutenyzik ugyan a lampaslampada szoacute azonban maacuter egy uumlnnepi szokaacutest iacuter le

82 DolbeaundashEacutetaix 2003 243ndash245 25383 bdquoTunc ergo repertum est esse primum solstitium mundi quando Iohannes natus est quem diem

lampadem appellant Lampada enim erat luminis Christi a quo lumen acceperat cum essset ad-huc in utero matris [hellip] ndash post duo aequinoctia quae sunt duae conceptiones intendenda sunt et duo solstitia in quibus duae natiuitates continentur unam quidem diximus Iohannis esse mense iunio id est octauo kalendas iulias quem lampadem appellant quo tempore messis tritici caediturrdquo In Botte 1932 93ndash105

84 Isidorus De natura rerum 82 bdquoSolstitium autem aestiuum ideo lampada dicitur eo quod ex eo die lampada solis claritatem maiorem accipiat caloremque nimium aduenientis aestatis infundantrdquo Itt mellőzoumlm a hasonloacute eacutertelemben szoacuteloacute Papias-helyet a szerző keacutesei kora miatt mivel a lexikog-raacutefus Papias XI szaacutezadi (Papias Elementarium doctrinae rudimentum Torino 1976 [Venezia 1496] 173)

85 DolbeaundashEacutetaix 2003 245 Ps-Fulgentius sermo 56 in PL 65 925ndash927 ezen beluumll 926A86 bdquoO bona lampada non quae diligit saeculum sed quae diligit caelum Si vultis recta lingua vocare

diem lampadarum diligite Spiritum sanctum sed hoc dolemus quia sunt multi qui diem vocant lampadam et sunt in medio tenebrarumrdquo

87 DolbeaundashEacutetaix 2003 24788 DolbeaundashEacutetaix 2003 256 bdquo[hellip] Gaudium nostrum sit lucidum quia dies est lampadarum ut

quaedam facula magna praecursoris de corthina materni relucens processisse ante faciem sponsi caelestis ltlegiturgt ut eius novissima lampada [hellip] Quod iam ergo lampadarum dies emicuit ut ultima prophetiae facula ante faciem uenientis sponsi limitaneo iam termino choruscauit ap-temus omnes lampades nostras splendidas scilicet mentes nostras et introeamus in gaudium Domini [hellip]rdquo

242

Ha kegyelmet akarunk talaacutelni naacutela ne seacutertsuumlk meg a szuumlleteacutes[nap]jaacutet Szűnjenek meg a szentseacutegtoumlreacutesek maradvaacutenyai szűnjenek meg a hiaacutebavaloacutesaacuteg toumlrekveacutesei eacutes jaacuteteacutekai ne toumlrteacutenjeacutek ami toumlrteacutenni szokott ugyan maacuter nem a deacutemonok tiszteleteacutere azonban meacutegis meacuteg mindig a deacutemonok szokaacutesai szerint Tegnap soumlteacutetedeacutes utaacuten bűzlő laacutengoktoacutel eacutegett az egeacutesz vaacuteros egeacuteszen aacutetjaacuterta a fuumlst a levegőt [hellip] Tudjuk testveacuterek hogy ezeket a dolgokat a fiuacutek teszik de az idősebbek koumltelesek megaka-daacutelyozni őket89

Baacuter Dolbeau tanulmaacutenya nem tűzte ki ceacuteljaacuteul hogy egy teacutenylegesen leacutetező uumlnnepet rekonstruaacuteljon azonban e szoumlveganyag mellett aligha lehet keacutetseacuteges hogy a faacuteklyaacutek napja nem allegoacuteria hanem eacutelő hagyomaacuteny vagy meacuteg pontosabban bizonyos reacutegioacutek-ban eacutelő hagyomaacuteny miacuteg maacuteshol valoacuteban csak egy metafora Aacutegoston szoumlvege roumlvid-seacutege elleneacutere sok mindent elaacuterul A szokaacutes reacutesztvevői fiatalok pueri fiuacutek Az időpont Szent Jaacutenos uumlnnepeacutenek előesteacuteje A szokaacutes egyeacutertelmű moacutedon nem pogaacuteny amennyi-ben semmi koumlze a pogaacuteny istenekhez Azonban Aacutegoston egy leacutenyeges ponton bizony-talansaacutegban hagy minket nem tudjuk meg hogy faacuteklyaacutekat vagy maacuteglyaacutekat gyuacutejtottak A bdquocivitas tota flagrabatrdquo (rsquoeacutegett az egeacutesz vaacuterosrsquo) vagy az bdquouniversum aeremrdquo a rsquolevegő egeacuteszeacutet betoumlltő fuumlstrsquo keacutepe sok vagy nagy tűzre utal A putentes (rsquobűzlőrsquo) nem szokvaacutenyos jelzője sem a tűznek sem a fuumlstnek iacutegy esetleg tekinthetjuumlk uacutegy mint a nagyszaacutemuacute szurokfaacuteklyaacutera valoacute utalaacutest ami aligha volt joacute illatuacute eacutes nem tartozott a roacutemai eacutejszakaacutek heacutetkoumlznapjaihoz Nem tudjuk meg azt sem hogy a reacutesztvevők voltakeacuteppen mit csinaacutel-tak Felvonultak a faacuteklyaacutekkal Mulatoztak Aacutegoston nem segiacutet ki minket

E szoumlvegek arra utalnak hogy a nyaacuterkoumlzeacutepi mulatsaacutegnak maacuter a IVndashV szaacutezadban is reacutesze volt a tűz azonban nem maacuteglya hanem inkaacutebb faacuteklyaacutek formaacutejaacuteban s lokaacutelisan ez ugyanarroacutel az egykori foumlniacuteciai teruumlletről mutathatoacute ki Karthagoacuteroacutel eacutes koumlrnyeacutekeacuteről ahol a Szent Jaacutenos-napi fuumlrdőzeacutes is A faacuteklyaacutek szerepe ezt az uumlnnepet meacuteg szorosabban hozzaacutekapcsolja a Maiuma keleti formaacutejaacutehoz Az edessai uumlnnep leiacuteraacutesaacuteban hangsuacutelyos szerep jutott a gyertyaacuteknak faacuteklyaacuteknak eacutes Malalas antiochiai Maiuma-leiacuteraacutesaacuteban is az uumlnnep koumlltseacuteges a csaacuteszaacuter aacuteltal finansziacuterozott elemekeacutent szerepel a toumlmeacutentelen mennyi-seacutegű faacuteklya Lehet elleneacuterv hogy egy eacutejszakai mulatsaacuteg eseteacuteben termeacuteszetes hogy sok vilaacutegiacutetoacuteeszkoumlzre van szuumlkseacuteg azonban meacutegis feltűnő hogy a szinteacuten eacutejszaka eacutes az utcaacuten zajloacute Kalendae Ianuariae eseteacuteben egyetlen szoumlveguumlnk sem emliacuteti kuumlloumln a faacuteklyaacutekat

A Maiuma toumlrteacuteneteacutet koumlvetve tovaacutebbi uumlnnepeket kellett bevonnunk a vizsgaacutelatba a Marzēahot vagy Keresztelő Szent Jaacutenos uumlnnepeacutet Ez a toumlrteacutenet egyfajta nyugvoacutepontra jutott a XII szaacutezadra amennyiben Theodoacuteros Balsamoacuten leiacuteraacutesa egy olyan Szent

89 bdquoSed si volumus invenire eius gratiam non faciamus iniuriam natali eius Cessent reliquiae sacri-legiorum cessent studia atque ioca vanitatum non fiant illa quae fieri solent non quidem iam in daemonum honorem sed adhuc tamen secundum daemonum morem Hesterno die post vespe-ram putentibus flammis civitas tota flagrabat universum aerem fumus obduxerat Si patrum ad-tenditis religionem saltim injuriam cogitate communem Scimus fratres haec a pueris fieri sed maiores prohibere debuerantrdquo Miscellanea Agostiniana I eacuted G Morin Romae 1930 231 Sermo Frangipane 8 293B 5

243

Jaacutenos-napot mutat be mely akaacuter egy XX szaacutezadi neacuteprajzi gyűjteacutesből is szaacutermazhatna Az egyes uumlnnepek kapcsolata azonossaacutega eacutes kontinuitaacutesa mellett remeacutenyem szerint sikeruumllt annyi bizonyiacuteteacutekot felhoznom amennyi egy oacutekori vallaacutestoumlrteacuteneti keacuterdeacutesben egyaacuteltalaacuten lehetseacuteges vagyis amire egy plauzibilis hipoteacutezist alapozhatunk Ez a hipo-teacutezis pedig megengedi neacutehaacuteny fontos toumlrteacuteneti konkluacutezioacute levonaacutesaacutet

Az első a Szent Ivaacuten-eacuteji szokaacutesok terjedeacutesi uacutetvonalaacuteval kapcsolatos Ezek a szokaacutesok a maacuteglyaacutek a fuumlrdőzeacutes illetve a joacuteslaacutesi moacutedszerek erőteljes hasonloacutesaacutegot mutatnak az uacutejkori goumlroumlgseacutegneacutel eacutes a szlaacutev vilaacutegban ami felveti a keacuterdeacutest hogy ki vette aacutet kitől Ha pusztaacuten az eacuterintett neacutepek leacutetszaacutema aacuteltal biztosiacutetott suacutelyaacutet neacutezzuumlk eacutes azt a teacutenyt hogy a szlaacutevok koumlzoumltt a keacutesőbbi krisztianizaacutecioacute okaacuten koumlnnyebben őrződhettek meg keresz-teacutenyseacuteg előtti riacutetusok hihetneacutenk azt hogy az aacutetveacutetel iraacutenya a szlaacutevoktoacutel mutatott a goumlroumlgseacuteg iraacutenyaacuteba Eddigi fejtegeteacuteseim viszont bizonyiacutetjaacutek hogy valoacutesziacutenűbb egy for-diacutetott terjedeacutesi iraacuteny is deacutelről eacuteszak feleacute Azok az orosz vagy ukraacuten laacutenyok akik Szent Ivaacuten napjaacuten folyoacutekhoz vagy tavakhoz mennek meglehet hogy egy biblikus időkből szaacutermazoacute seacutemi uumlnnep egyes elemeit eacuteltetik tovaacutebb erősen krisztianizaacutelt formaacuteban

A maacutesik konkluacutezioacute a keacuteső oacutekor vallaacutesi vilaacutegaacutera vonatkozik A legszkeptikusabb eacutes legoacutevatosabb olvasoacutem sem habozhat elfogadni a teacutenyt hogy a Maiuma eacutes a Szent Jaacutenos-napi szokaacutesok leacuteteztek A Maiuma seacutemi eredete nyilvaacutenvaloacute eacutes az arles-i illetve afrikai szokaacutesokat sem lehetseacuteges a tradicionaacutelis roacutemai naptaacuterboacutel levezetni Ezek az uumlnnepek forraacutesainkban csak a Konstantin utaacuteni időkben vaacutelnak meacutegis eacuterzeacutekelhetőveacute Uacutegy gondolom hogy a jelenseacuteget leiacuterhatjuk uacutegy mint a perifeacuteria benyomulaacutesaacutet a cent-rumba A kereszteacutenyseacuteg aacutellami taacutemogataacutesa majd a kultuszok tiltaacutesa egyfajta vaacutekuumot teremtett a vallaacutesi erőteacuterben azok a kultuszok melyek anyagi haacutettereacutet az aacutellam biztosiacute-totta erejuumlket vesztik Azonban a IVndashV szaacutezadban a kereszteacutenyseacuteg ezt a vaacutekuumot meacuteg nem keacutepes eacutes nem is akarja kitoumllteni Aacutegoston nem hajlandoacute elfogadni a juacutenius 24-i tuumlzeket noha bevallja hogy ez nem nevezhető politeista kultusznak s e mentalitaacutesnak szaacutemtalan megnyilvaacutenulaacutesaacutet laacutethattuk a koraacutebbi fejezetekben is Ez a sajaacutetos kultikus bdquovaacutekuumrdquo pedig valoacutesaacuteggal beszippant eacutes az eacuterdeklődeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutet olyan kul-tuszokat melyek etnikailag foumlldrajzilag vagy szociaacutelisan koraacutebban csak marginaacutelis sze-reppel biacutertak A Maiuma eacutes rokonsaacutega eseteacuteben ezek pogaacuteny volta a legkeveacutesbeacute sem egyeacutertelmű legyenek meacutegoly zajosak vagy frivolak ami a tiltakozoacute egyhaacutezatyaacutek ellen-veteacuteseinek erejeacutet alaposan lecsoumlkkentette

11 Brumalia

Bruma eacutes Brumalia

A novemberndashdecember folyamaacuten zajloacute Brumalia maradt utolsoacutekeacutent a keacuteső oacutekor nagy uumlnnepei koumlzuumll ennek reacuteveacuten visszateacuterhetuumlnk kiinduloacutepontunkhoz a teacuteli időszak nagy uumlnnepeihez1 A taacutergyalt uumlnnepek koumlzuumll ez neacutelkuumlloumlzi leginkaacutebb a IV szaacutezad előtti előz-meacutenyeket az uumlnnep neve Brumalia formaacuteban egyetlenegyszer sem fordul elő a for-raacutesokban a IV szaacutezad előtt eacutes a roumlvidebb Bruma alaknak is alig neacutehaacuteny előfordulaacutesa ismert A Brumalia forraacutesszoumlvegei jellemzően goumlroumlg nyelvűek eacutes a keacutesei antikvitaacutesboacutel illetve toumlbbseacutegeacuteben Bizaacutencboacutel szaacutermaznak

A halmozott keleti előfordulaacutes meglepő mivel a szoacute a latin nyelvből ered baacuter latin szoumlvegekben csupaacuten a roumlvidebb Bruma vaacuteltozat ismert A szoacute a brevis melleacutekneacutev toumlveacuteből joumln eredeti jelenteacutese teacuteli napforduloacute az eacutev legroumlvidebb napjai teacutel Oacutekori latin szoumlve-gekben egyetlen keacutesőbb taacutergyalandoacute szoumlveghely kiveacuteteleacutevel maacutes jelenteacutesben ismeret-len a szoacute Nemcsak az alapszoacute a bruma latin hanem az -alia keacutepző is előfordulaacutesa tipi-kus az uumlnnepnevek eseteacuteben Agonalia Cerialia Consualia Feralia Floralia Liberalia Lupercalia Matronalia Parentalia Quirinalia Robigalia Saturnalia Terminalia Veneralia Vestalia Vinalia Vulcanalia stb ennek elleneacutere a Brumalia szoacutet soha egyetlenegyszer nem iacutertaacutek le latinul Goumlroumlg nyelvteruumlleten nagyjaacuteboacutel a IV vagy V szaacutezadban tűnik fel előszoumlr az uumlnnepneacutev melyet egy ősz veacutegeacuten teacutel elejeacuten megtartott hosszuacute uumlnnepsorozat elnevezeacuteseacutere hasznaacuteltak eacutes amely forraacutesainkban mint eacutelő gyakorolt sőt nagyon neacutep-szerű uumlnnep szerepel Mi is volt a Brumalia

A keacuterdeacutes szakirodalma nem tuacutel kiterjedt alighanem Reiske (1716ndash1774) volt az első aki Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyveacutenek kiadoacutejakeacutent a szoumlveg-hez keacutesziacutetett kommentaacuterjaiban oumlsszegyűjtoumltte a Brumalia forraacutesait2 A teacutemaacuteban maacuteig alapmű John Raymond Crawford Byzantinische Zeitschriftben latin nyelven megjelent tanulmaacutenya Crawford a forraacutesok oumlsszegzeacuteseacuten tuacutel a Saturnalia eacutes a Brumalia kapcso-lataacutera oumlsszpontosiacutet3 A XX eacutes XXI szaacutezad nagyjaacuteboacutel feacutel tucat tanulmaacutennyal eacutes koumlnyv-fejezettel egeacutesziacutetette ki a Brumalia szakirodalmaacutet ezek koumlzuumll kuumlloumlnoumlsen fontosak azok melyek uacutej forraacutesszoumlvegeket is feltaacutertak olyan papirusz- illetve feliratos leleteket

1 A szoumlveg egy embrionaacutelis formaacuteja megjelent Toacuteth 2014a2 Reiske 1829ndash1830 701ndash7083 Crawford 1914ndash1919 396 időrendben listaacutezza a forraacutesokat Reiskeacuteeacute mellett meacuteg Tomaschek

(1868) tanulmaacutenyaacutera taacutemaszkodhatott

245

melyek megerősiacutetik irodalmi szoumlvegeink aacutelliacutetaacutesait4 Az uumlnnep uacutegy tűnik feacutenykoraacutet a VI szaacutezadban Iustinianus uralkodaacutesa alatt eacutelte Ebből a korszakboacutel keacutet forraacutesunk is taacutergyalja az uumlnnepnek nemcsak a lezajlaacutesaacutet hanem az eredeteacutet is az egyik Ioacuteanneacutes Malalas kroacutenikaacuteja a maacutesik Ioacuteanneacutes Lydosnak a roacutemai naptaacuterroacutel iacuterott monograacutefiaacuteja Figyelemremeacuteltoacute a keacutet szoumlveg koumlzoumltti elteacutereacutes mintha nem is ugyanarroacutel az uumlnnepről beszeacutelneacutenek

Lydos a De mensibus IV koumlnyveacuteben iacuter a Brumaliaacuteroacutel a december havi uumlnnepek koumlzuumll talaacuten ez a legjelentősebb5 Lydostoacutel a koumlvetkezőket tudjuk meg teacutelidőn veacuteget eacutert mind a mezőgazdasaacutegi mind a katonai teveacutekenyseacuteg Ezeket a roumlvid napokat Brumaacutenak nevezteacutek ndash tehaacutet Lydos a brevis szoacuteboacutel vezeti le az uumlnnep neveacutet Mivel bőven volt szabad idejuumlk eacutejszakai lakomaacutekkal toumlltoumltteacutek joacutekiacutevaacutensaacutegaikat adtaacutek aacutet egymaacutesnak aacuteldozatokat mutattak be Kronosnak Deacutemeacuteteacuternek Dionysosnak eacutes Kybeleacutenek Mint mondja a bdquoneacutev szerint valoacute felkoumlszoumlnteacutesrdquo6 uacutejabb keletű szokaacutes ndash ennek mibenleacuteteacutet olyan evidensnek tekinti hogy el sem magyaraacutezza maacutes forraacutesokboacutel tudjuk mire gon-dol az uumlnnep napjait oumlsszekapcsoltaacutek a goumlroumlg aacutebeacuteceacute betűivel eacutes az adott napokon azok az emberek rendeztek vendeacutegseacuteget akiknek a neve az adott betűvel kezdődoumltt Lydos szerint az uumlnnep reacutegi neve Kronia volt bdquoIgazabb moacutedon nevezik Kroniaacutenak ami miatt az egyhaacutez elfordul az uumlnneptőlrdquo7 Dionysos tiszteleteacutere kecskeacutet aacuteldoztak eacutes a felfuacutejt kecskebőr toumlmlőkoumln ugraacuteltak Az uumlnnep eredetileg chthonikus jellegű volt az alvilaacutegiak tiszteleteacutere tartottaacutek mert Kronos alvilaacutegba vetteteacutese az elvetett mag sor-saacutet szimbolizaacutelja

Mit szűrhetuumlnk le ezekből az informaacutecioacutekboacutel Lydos műveacutenek ceacutelja az ősi roacutemai naptaacuter hagyomaacutenyaacutenak bemutataacutesa eacutes megőrzeacutese ez azonban szinte teljes egeacuteszeacuteben halott reacutegiseacutegtani hagyomaacuteny ezt a klasszikus tradiacutecioacutet kiacutevaacutenja mintegy archivaacutelni a szerző Forraacuteskritikai szempontboacutel ennek az a koumlvetkezmeacutenye hogy baacuter alapvetően

4 Perpillou-Thomas 1993 Bolognesi 1995 Mazza 2005 Mazza 2010 A kutataacuteshoz uacutej szoumlvegek-kel jaacuterult hozzaacute Weinstock is (Weinstock 1964 394ndash395) Egyeacuteb publikaacutecioacutek a teacutemaacuteban Kukuleacutes 1948 25ndash37 Bernardi 2006 Graf 2015 201ndash218 A RAC-ban talaacutelhatoacute kuumlloumln Brumalia ciacutemszoacute va-lamint az Oxford Dictionary of Byzantiumban is

5 Lydos De mensibus IV 1586 bdquoτὸ γὰρ κατrsquo ὄνομα χαιρετίζεινrdquo Utalaacutes arra a szokaacutesra hogy az uumlnnepciklus minden napja a gouml-

roumlg aacutebeacuteceacute egy betűjeacutehez volt rendelve eacutes akiknek az egyes napok betűjeacutevel kezdődoumltt a nevuumlk la-komaacutet rendeztek baraacutetaiknak A chairetizoacute ige ritka jelenteacutese rsquochaireacutet mondanirsquo tehaacutet koumlszoumlnni de itt hozzaacuteeacutertendő az is hogy vendeacutegkeacutent felkeresik a megfelelő nevű szemeacutelyeket eacutes uacutegy uumldvoumlzlik őket

7 bdquoτὸ δὲ ἀληθέστερον ἐξ οὗ καὶ ἡ ἐκκλησία ἀποτρέπεται αὐτά Κρονίας ἑορτὰς αυτὰς λέγουσινrdquo Crawford oacuteta az angol nyelvű szakirodalom szinte egyseacutegesen egyhaacutezi tiltaacuteskeacutent eacutertelmezi a meg-jegyzeacutest (Graf 2015 209 bdquoand this is why the Church has banned themrdquo) de az apotrepetai ige je-lenteacutese nem ennyire erős inkaacutebb csak rsquotaacutevol maradrsquo rsquokeruumll valamitrsquo szoacute szerint rsquoelfordul valamitőlrsquo Emellett az ige praesensben aacutell tehaacutet nem fordiacutethatjuk uacutegy hogy az egyhaacutez valamikor a muacuteltban be-tiltotta az uumlnnepet Iacutegy az egyhaacutezi aacutellaacutespontroacutel csak annyit tudunk meg hogy a Brumaliaacutet azonosiacutetja a reacutegi Saturnaliaacuteval mert a goumlroumlg Kronia neacutev itt a roacutemai uumlnnepre vonatkozik ezeacutert nem helyesli de azt nem tudjuk meg hogy mekkora szigorral Lydos beszaacutemoloacutejaacuteban azt aacutelliacutetja hogy a reacutegi pogaacuteny uumlnnep bizonyos elemei eacutelnek tovaacutebb abban hogy novemberndashdecember folyamaacuten az emberek eacutelel-miszereket visznek a papoknak

246

joacute eacutes megbiacutezhatoacute forraacutes de műveinek nincs időbeli dimenzioacuteja a legkuumlloumlnboumlzőbb korokboacutel szaacutermazoacute adatok torloacutednak egymaacutesra a szoumlvegben amit a Brumalia eseteacute-ben fokozottan szem előtt kell tartani Baacuter a Brumalia sajaacutet koraacuteban hasznaacutelatos neveacutet adja meg de a pogaacuteny előzmeacutenyekről iacuter Lydos szemlaacutetomaacutest azonosnak tekinti a Brumaliaacutet a reacutegi Saturnaliaacuteval ndash mikor Kroniaacuteroacutel beszeacutel nem a goumlroumlg (eacutes nyaacuteron tar-tott) Kroniaacutera gondol hanem a roacutemai Saturnaliaacutera melynek neveacutet joacute reacutegiseacutegtudoacuteshoz illően egyszerűen lefordiacutetja goumlroumlgre A Brumalia időtartama majdnem egy hoacutenap volt iacutegy Lydos nem egy uumlnneppel hanem egy egeacutesz uumlnnepkoumlrrel keacutenytelen azonosiacutetani ezeacutert sorol fel annyi istenseacuteget A termeacutekenyseacutegi jellegre valoacute hivatkozaacutesa nem vezet-hető le a Saturnaliaacuteboacutel ennek forraacutesa reacuteszben lehet a Consualia illetve Opalia de meacuteg valoacutesziacutenűbb hogy a falusi Dionysiaacutera vonatkozoacute informaacutecioacutek hataacutesaacuteroacutel van szoacute A kecskebőr toumlmlőkoumln ugraacutelaacutes az askoacuteliasmos ez utoacutebbi uumlnnep reacutesze volt8

Tehaacutet adott egy uumlnnep a VI szaacutezadban melyet az auktor azonosnak tart bizonyos reacutegebbi uumlnnepekkel elsősorban a Saturnaliaacuteval Baacuter megbiacutezhatoacute szerzőről van szoacute bizonyos aacutelliacutetaacutesaival oacutevatosan kell baacutennunk mert sziacutevesen felteacutetelez folyamatossaacutegot neacuteha tisztaacuten kereszteacuteny szokaacutesokat is pogaacuteny riacutetusokboacutel proacutebaacutel levezetni

Ioacuteanneacutes Malalas a nagyreacuteszt keacuteső antik uumlnnepek eacutes szokaacutesok eredetmondaacuteit tartal-mazoacute maacuter sokat emlegetett kroacutenikaacutejaacuteban annak VII koumlnyveacuteben beszeacutel a Brumaliaacuteroacutel9 Itt a koumlvetkezőt tudhatjuk meg Romulust (Malalasnaacutel Rhoacutemost) eacutes Remust egy nős-teacuteny farkas szoptatta amit szerinte allegorikus eacutertelemben kell eacuterteni tudniillik egy falusi paacutesztor asszony nevelte fel őket A roacutemaiaknaacutel nagy szeacutegyennek szaacutemiacutetott ha valaki maacutes eacuteteleacutet ette ezeacutert az ikrek uacutegy doumlntoumlttek szeacutegyenuumlket azzal kisebbiacutetik hogy megosztjaacutek megvendeacutegelteacutek szenaacutetoraikat azok pedig a katonasaacutegot iacutegy mindenki raacutekeacutenyszeruumllt hogy maacutes kenyereacutet egye Ezt az uumlnnepet nevezteacutek Brumaliaacutenak minden naphoz az aacutebeacuteceacute maacutes-maacutes betűje tartozott eacutes az adott betűvel kezdődő nevű emberek tartottak vendeacutegseacuteget az adott napon

Lydos a Brumalia bemutataacutesakor a katonaacuteskodaacutesban beaacutelloacute teacuteli szuumlnetre hivatko-zott valoacutesziacutenűleg ismerte a Malalasnaacutel is olvashatoacute verzioacutet Azonban ezt a motiacutevumot keacutesőbb nem kapcsolta oumlssze a Brumaliaacuteval mert Malalassal ellenteacutetben ismerte a reacutegi pogaacuteny naptaacuter uumlnnepeit Malalas sajaacutet leiacuteraacutesaacuteban ugyanez maacuter centraacutelis szerepet kap teacutelen nincs katonaacuteskodaacutes de a sereget eacutes az aacutellamapparaacutetust el kell laacutetni ezeacutert előszoumlr a csaacuteszaacuter vendeacutegeli meg az aacutellam vezetőit aacutebeacuteceacuterendben haladva majd ők vendeacutege-lik meg a katonaacutekat Malalas egy alternatiacutev magyaraacutezatra is utal teacutelen iacutegy gondoskod-tak volna a hadsereg ellaacutetaacutesaacuteroacutel Malalas szerint a katonai csapatok zeneacuteszei elmen-tek meghiacutevoacutejuk haacutezaacutehoz ott zeneacuteltek eacutejszaka innen lehetett tudni maacutesnap kineacutel lesz a vacsora Ezek szerint az uumlnnep fő ceacutelja hogy a sereg teacuteli ellaacutetaacutesaacuteroacutel gondoskod-jon azok a szemeacutelyek akiket a csaacuteszaacuter aacutebeacuteceacuterendben meghiacutevott egyben roumlgtoumln meg-hiacutevoacutekkaacute is vaacuteltak iacutegy leacutetrejoumln az a rend amit a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent ismeruumlnk min-dennap az azonos betűvel kezdődő nevű emberek adnak lakomaacutet

8 Crawford 1914ndash1919 385 Azonban az askoacuteliasmos a roacutemaiaknaacutel sem volt ismeretlen vouml Vergilius Georgica II 382ndash384

9 Malalas VII 7 138

247

Az uumlnnep leiacuteraacutesa egybevaacuteg mindazzal amit a VI szaacutezadi Brumaliaacuteroacutel tudunk nehe-zebb keacuterdeacutes hogy mennyire reacutegi a Romulushoz koumltoumltt eredettoumlrteacutenet A Malalas-szoumlveg forraacuteskeacutent Liciniusra hivatkozik a Kr e I szaacutezad első feleacuteben eacutelt Licinius Macerra Mint Crawford bizonyiacutetotta az adat nem teljesen leacutegből kapott ndash termeacuteszete-sen Licinius egy maacutesik uumlnnepet a Parentaliaacutet kapcsolta az ikrek miacutetoszaacutehoz10 A teacuteve-deacutes nem Malalas műve ha megvizsgaacuteljuk szoumlveghelyeacutenek taacutegabb kontextusaacutet meg-talaacutelhatjuk a valoacutedi forraacutesaacutet Brunichiust Vagy ő vagy az ő forraacutesa torziacutetotta el uacutegy a Licinius-helyet hogy a toumlrteacutenetet egy maacutesik uumlnnephez kapcsolta eacutes kitalaacutelt egy keacutepte-len etimoloacutegiaacutet a Brumalia szoacute szaacutemaacutera11 Az az igen erőltetett magyaraacutezat miszerint a roacutemaiaknaacutel szeacutegyen lett volna maacutestoacutel eacutetelt elfogadni a Brumalia egy hibaacutes etimoloacute-giaacutejaacutera megy vissza eszerint a szoacute a goumlroumlg broacutema (rsquoeacutelelemrsquo) eacutes a latin alius (rsquomaacutes[eacute]rsquo) aacutellna a szoacute moumlgoumltt12 A bizaacutenci hagyomaacutenyban Malalas verzioacuteja eacutel tovaacutebb ezt talaacuteljuk a Suda-lexikonban eacutes toumlbb maacutes bizaacutenci műben13

Lydost eacutes Malalast az uumlnnep eredete eacuterdekli maacutes forraacutesaink viszont a Brumaliaacuteroacutel mint kortaacuters mulatsaacutegroacutel iacuternak A legkoraacutebbi forraacutes akineacutel a Bruma egy uumlnnep neve Tertullianus a II szaacutezadboacutel Keacutet alkalommal nevezi meg (De Idolatria 10 eacutes 14) mind a keacutetszer tovaacutebbi a kereszteacutenyek szaacutemaacutera tilalmas uumlnnepekkel14 előszoumlr strena captanda a strena ajaacutendeacutekok hajhaacuteszaacutesa vagyis az uacutejeacutev aztaacuten Septimontium amely januaacuter 11-re esett a heacutet dombroacutel elnevezett uumlnnep melynek meacuteg Roacutema vaacuterosi vaacuteltozataacuteroacutel is csak keveset tudunk majd a Brumae Cara Cognatio vagy Caristia azaz a kedves rokonsaacuteg uumlnnepe melyen a Parentalia halotti megemleacutekezeacutesei utaacuten az eacutelő rokonsaacuteg laacutetogatta meg egymaacutest Keveacutessel keacutesőbb a koumlvetkező uumlnnepeket emliacuteti tilalmaskeacutent Saturnalia Ianuaria Bruma Matronales A felsorolt uumlnnepek a Septimontiumtoacutel elte-kintve melynek afrikai jelenteacuteseacuteről semmit sem tudunk alapvetően csalaacutedi magaacuten-jellegű uumlnnepek nem meglepő ha a II szaacutezadi kereszteacutenyek sem eacuterezteacutek uacutegy hogy pogaacuteny riacutetusokba keveredneacutenek a gyakorlaacutesukkal Tertullianusnak ez a keacutet helye jelzi hogy Bruma vagy toumlbbes szaacutemban Brumae neacuteven maacuter ekkor leacutetezett valamilyen neacutep-szerű uumlnnep ndash azonban nem tudjuk hogy Tertullianus voltakeacuteppen mit jeloumllt a szoacute-val Meglehet hogy nem is a november veacutegeacuten kezdődő Brumaliaacuteroacutel van szoacute hanem azt nevezi iacutegy ami a szoacute alapjelenteacutese a teacuteli napforduloacutet Az is igen kuumlloumlnoumls hogy a keacutet felsorolaacutesban az uumlnnepek időrendben sorakoznak egymaacutes utaacuten strena januaacuter 1 Septimontium januaacuter 11 Bruma Cara Cognatio februaacuter 22 A maacutesik felsorolaacutes-ban Saturnalia december 17 Ianuariae januaacuter 1 Bruma Matronales maacutercius 1 Mindkeacutet listaacuten egyeduumll a Bruma loacuteg ki az időrendből mintha egy januaacuter 11 eacutes feb-

10 Crawford 1914ndash1919 371 Macrobius I 10 17 szerint Licinius Macer iacuterja le hogy Romulus Acca Larentia emleacutekeacutere vezette be a Parentaliaacutet

11 Malalas VII 12 14312 Baacuter az uumlnnepet nem ismerteti de az etimoloacutegia leacuteteacutet megerősiacuteti az Etymologicum Magnum 21544 is

mely szerint a brumalium rsquomaacutestoacutel taacuteplaacutelaacutesrsquo-t jelent13 Geoacutergios Monachos PG 110 65ndash6814 Tertullianus De Idolatria 10 PG 1 661ndash706 bdquoEtiam strenae captandae et septimontium et Brumae

et carae cognationis honorariardquo De Idolatria 14 bdquoNobis quibus sabbata extranea sunt et numeniae et feriae a deo aliquando dilectae Saturnalia et Ianuariae et Brumae et Matronales frequentantur munera commeant et strenae consonant lusus conuiuia constrepuntrdquo

248

ruaacuter 22 koumlzeacute eső napot jeloumllne ndash elkeacutepzeleacutesem sincs mit keresne ezen a helyen egy Bruma nevű uumlnnep azonban az is furcsa hogy miutaacuten valaki haacuterom-haacuterom uumlnnepne-vet felideacutez azok teacutenyleges naptaacuteri sorrendjeacuteben ugyanazt az egy uumlnnepet mieacutert teszi rossz helyre keacutet alkalommal is Roumlviden semmi kuumlloumlnoumls okunk nincs azt hinni hogy Tertullianus Brumaacuteja azonos a IVndashVI szaacutezadi szerzők Bruma(li)aacutejaacuteval

A tovaacutebbi latin előfordulaacutesokban a bruma alapvetően keacutet jelenteacutesben szerepel egy szakszerűbb csillagaacuteszati megkoumlzeliacuteteacutesben a teacuteli napforduloacute napjaacutet jelenti egy taacutegabb heacutetkoumlznapibb jelenteacutesben akaacuter az egeacutesz telet Iacutegy hasznaacutelja Cicero amikor a neacutegy eacutevszakot iacutegy nevezi meg bruma tavasz nyaacuter ősz15 Ugyancsak hosszabb időszakra vonatkozik Propertiusnaacutel eacutes szaacutemos maacutes esetben16 Enneacutel preciacutezebb moacutedon jelentheti a teacuteli napforduloacutet17 mi toumlbb esetenkeacutent az aacuteltalaacutenos napforduloacute jelenteacutesű solstitium szoacutet uacutegy aacutelliacutetjaacutek vele szembe mint ami csak a nyaacuteri napforduloacutet jelenti iacutegy peacuteldaacuteul Varroacute (Kr e 116 ndash Kr e 27)18

A napnak van egy maacutesik mozgaacutesa is ami elteacuter az eacutegbolteacutetoacutel eacutes ami a brumaacutetoacutel a napforduloacute feleacute mozog Brumaacutenak nevezik mert a nap akkor a legroumlvidebb nap-forduloacutenak (solstitium) mert a nap azon a napon aacutellni laacutetszik amennyiben a leg-koumlzelebb van hozzaacutenk Mikor a nap a bruma eacutes a napforduloacute koumlzoumltt feacuteluacuteton jaacuter minthogy akkor a nappal eacutes az eacutejszaka egyenlők lesznek ezeacutert nap-eacutej egyenlőseacuteg-nek nevezik Az időt amiacuteg a nap a brumaacutetoacutel a brumaacutehoz visszateacuter eacutevnek nevezik

Cicero Seneca eacutes Gellius is hasonloacutekeacuteppen szembeaacutelliacutetja a brumaacutet eacutes a solstitiumot a teacuteli eacutes a nyaacuteri napforduloacutet19

Akaacuter egyetlen mondatban is előfordulhat a taacutegabb eacutes a szűkebb jelenteacutes iacutegy peacutel-daacuteul Ciceroacutenaacutel bdquougyanis azt mondjaacutek az egerek maacuteja megnő a brumaacuten eacutes a szaacuteraz

15 Cicero Macrobiusnaacutel (Macrobius Saturnalia II 3 5) bdquoMagnum ostentum anno Vatini factum est quod illo consulatu nec bruma nec ver nec aestas nec autumnus fuitrdquo (bdquoNagy veacuteszjel mutatkozott Vatinius eacuteveacuteben mert a konzulaacutetusa alatt nem volt bruma sem tavasz sem nyaacuter sem őszrdquo)

16 Propertius Elegiae I 8A 9 bdquotu potes insolitas Cynthia ferre nives o utinam hiberniae duplicen-tur tempora brumae et sit iners tardis navita Vergiliisrdquo Terentius Phormio 709 bdquoante brumam au-tem novi negoti incipererdquo Caesar De bello Gallico 5 13 4 1 bdquode quibus insulis nonnulli scripserunt dies continuos XXX sub brumam esse noctemrdquo Vouml meacuteg Livius 21 54 7 1

17 Teacuteli napforduloacute jelenteacutesben Cato De agri cultura 1712 Lucretius De rerum natura 5 616 640 74618 Varro De lingua Latina VI 2 8 bdquoAlter motus solis est aliter ac caeli quod movetur a bruma ad sols-

titium Dicta bruma quod brevissimus tunc dies est solstitium quod sol eo die sistere videbatur quo ad nos versum proximus est Sol cum venit in medium spatium inter brumam et solstitium quod dies aequus fit ac nox aequinoctium dictum Tempus a bruma ad brumam dum sol redit vocatur annus [hellip]rdquo

19 Cicero De natura deorum II 19 5 bdquopossetne uno tempore florere dein vicissim horrere terra aut tot rebus ipsis se inmutantibus solis accessus discessusque solstitiis brumisque cognosci aut aestus maritimi fretorumque angustiae ortu aut obitu lunae commoveri aut una totius caeli conversione cursus astrorum dispares conservarirdquo eacutes Uo II 50 8 bdquobrumae quaedam et solstitii similitudo [hellip]rdquo Hasonloacutean hasznaacutelja a keacutet szoacutet Seneca Naturales Quaestiones III 29 1 9 bdquoIllic solstitium hic bruma conficiturrdquo Ugyaniacutegy iacuter maacuter a csaacuteszaacuterkor derekaacuten Gellius is (Kr u 130 ndash 180) Noctes Atticae pr IX 7 1 bdquoDe conversione foliorum in arbore olea brumali et solstitiali dierdquo

249

csombormenta kiviraacutegzik magaacutenak a brumaacutenak a napjaacutenrdquo20 A maacuter ideacutezett Varroacuten tuacutel maacutes szerzők is dataacuteljaacutek toumlbb-kevesebb pontossaacuteggal hogy melyik nap a bruma iacutegy peacutel-daacuteul Germanicus (Kr e 15 ndash Kr u 19) Aratos-fordiacutetaacutesaacuteban brumai Bak csillagkeacutepről beszeacutel vagy Columella (Kr u 4 ndash 70) egy mezőgazdasaacutegi munka idejeacutet iacutegy hataacuterozza meg a bdquobruma elmuacuteltaacuteval januaacuterbanrdquo vagy meacuteg pontosabban bdquoa Fiastyuacutek lenyugvaacute-saacutetoacutel a brumaacuteig ami koumlruumllbeluumll a januaacuter Kalendaeja előtti nyolcadik naprdquo ez pedig december 2521 A keacuteső antik latin szoumlvegek is dataacuteljaacutek ugyaniacutegy a brumaacutet december 2522 Igaz itt maacuter jelen van egy aacuternyalatnyi de igen fontos differencia Servius a decem-ber 25-eacutet uacutegy hataacuterozza meg mint a bruma utolsoacute napjaacutet tehaacutet a brumaacutenak nevezett teacuteli perioacutedus a szűkebb eacutertelemben vett bruma napjaacuteig tart Servius nem emliacuteti hogy mikor kezdődik

A haacuteromszaacutezhoz koumlzeliacutető forraacutesban a bruma mindig időpontot jeloumll eacutes nem egy uumlnnep neve Ez aloacutel neacutehaacuteny Martialis-epigramma jelent kiveacutetelt ahol azonban a bruma egyeacutertelműen a Saturnaliaacutera vonatkozik eacutes semmi jele hogy el lehetne kuumlloumlniacuteteni attoacutel Iacutegy peacuteldaacuteul bdquoA szomoruacute Athenagoras nem kuumlldoumltt ajaacutendeacutekot nekuumlnk amit a bruma hoacutenap koumlzepeacuten kuumlldeni szokottrdquo23 A Saturnalia napja december 17 volt Vagy a VIII koumlnyv 71 verseacuteben bdquoNeacutegy font ezuumlstoumlt kuumlldteacutel nekem bruma idejeacuten tiacutez eacutevvel ezelőtt Postumianusrdquo24 A nagy mennyiseacutegű ezuumlst tipikusan Saturnalia-ajaacutendeacutek volt a Brumalia uumlnneplői lakomaacutekat adtak nem pedig ajaacutendeacutekot osztogattak Majd a XII koumlnyvben egy lefordiacutethatatlan szoacutejaacuteteacutekkal bdquoBruma napjain eacutes Saturnus uumlnnepeacuten a szegeacuteny Umber tunikaacutet (aliculam) kuumlldoumltt nekem most toumlnkoumllydaraacutet (alicam) kuumlld mert meggazdagodottrdquo25

Alighanem Tertullianus megjegyzeacuteseacutet a Bruma uumlnnepről is a Saturnalia egy alter-natiacutev megnevezeacutesekeacutent kell eacutertenuumlnk Erre egyreacuteszt az szolgaacuteltathatott alapot hogy a tulajdonkeacuteppeni naptaacuteri Saturnalia napja december 17 volt a csaacuteszaacuterkorban azon-ban legalaacutebb egy heacutetig uumlnnepeltek Esetleg az is elkeacutepzelhető hogy egyes kereszteacute-nyek azzal magyaraacutezkodtak hogy ők nem Saturnalia-ajaacutendeacutekot kapnak eacutes fogadnak

20 Cicero De divinatione II 14 33 bdquonam et musculorum iecuscula bruma dicuntur augeri et puleium aridum florescere brumali ipso dierdquo Az utoacutebbi helyen olvashatoacute brumali a brumalis melleacutekneacutev ab-lativusa a Brumalia uumlnnepneacutevkeacutent ennek lenne a főnevesuumllt toumlbbes szaacutema tehaacutet nyelvtani szem-pontboacutel a brumalia szoacute ismert volt a latin nyelvben azonban főneacutevkeacutent nem fordul elő

21 Fragmenta Aratea IV 38 brumalem Capricornum Columella De re rustica II 11 8 bdquopost brumam confectam mense Ianuariordquo Columella De re rustica IX 14 12 bdquoAb occasu Vergiliarum ad bru-mam quae fere conficitur circa VIII Kalendas Ianuariirdquo Ugyanez a meghataacuterozaacutes szerepelt Varro mezőgazdasaacutegi műve I koumlnyveacutenek tartalomjegyzeacutekeacuteben bdquoSeptimo inervallo inter vergiliarum oc-casum V idus Novembres et brumam VIII kal Ianuariasrdquo A latin eacutes goumlroumlg szaacutemolaacutesnaacutel a felsorolaacutes első tagjaacutet is beszaacutemiacutetjuk a felsorolaacutesba iacutegy a Kalendae előtti nyolcadik nap december 25

22 Iacutegy peacuteldaacuteul Servius (IVndashV szaacutezad) in Vergilii Georgicon Libros I 211 1ndash4 bdquonam brumam finitur VIII K Ianuarium dierdquo

23 Martialis Epigrammata VIII 41 bdquoTristis Athenagoras non misit munera nobis Quae medio bru-mae mittere mense soletrdquo Uő 12 81 1 bdquoBrumae diebus feriisque Saturnirdquo

24 Martialis Epigrammata VIII 71 bdquoQuattuor argentas libras mihi tempore brumae Misisti ante an-nos Postumianus decem [hellip]rdquo

25 Martialis Epigrammata XII 81 bdquoBrumae diebus feriisque Saturni Mittebat Umber aliculam mihi pauper Nunc mittit alicam factus est enim divesrdquo

250

el hanem bdquoteacutelirdquo ajaacutendeacutekokat ndash mint ahogy a jelenkorban a karaacutecsony totaacutelis deszakra-lizaacutecioacutejaacutet olyan nevek igyekeznek elősegiacuteteni mint a winter festival vagy a kommunista eacutera fenyőuumlnnepe

A latin szoacutehasznaacutelatban a keacutesői Brumaliaacuteval valoacute egyetlen hasonloacutesaacuteg hogy ritka esetekben nem a teacutel legkemeacutenyebb reacuteszeacutet hanem a napforduloacute előtti perioacutedust eacutertik rajta Servius szerint az a nap a bruma veacutege azonban az ő koraacuteban a Brumalia uumlnnepe is leacutetezett maacuter A bruma kezdeteacuteről kevesebb szoacute esik egy kiveacutetel az I szaacutezadi Manilius Astronomia ciacutemű tankoumlltemeacutenye aki szerint a nyaacuter az ikrekkel az ősz a szűzzel a bruma a Nyilas jeggyel a tavasz a Halakkal veszi kezdeteacutet26 tehaacutet a bruma a november 23 koumlruumll kezdődő eacutes februaacuter veacutegeacuteig tartoacute időszak Manilius azonban nem jeles napokroacutel hanem egyszerűen az eacutevszakok kezdeteacuteről beszeacutel

Az előzmeacutenyek szinte teljes hiaacutenya utaacuten a bruma bejegyzeacutest megtalaacuteljuk mindkeacutet keacuteső antik naptaacuterunkban november 24-neacutel iacutegy a Philocalus-naptaacuterban mely a 354-es eacutevre vonatkozik27 eacutes a nagyjaacuteboacutel egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbbi Polemius Silvius naptaacuteraacute-ban is28 Ezeken tuacutel ismert meacuteg neacutehaacuteny szoumlveg melyekről Crawford elfogadta hogy esetleg a VI szaacutezad előttről eredhetnek ezek az uacutegynevezett Geoponikaacuteban a bizaacutenci mezőgazdasaacutegi lexikonban talaacutelhatoacutek29 A Geoponika a X szaacutezadban keletkezett Biacuteborbanszuumlletett Konstantin udvaraacuteban eacutes ugyanazon tudomaacutenyos eacutes filoloacutegiai erőfe-sziacuteteacutese kereteacuteben mint a csaacuteszaacuter neveacuten jegyzett nagy kompilatiacutev munkaacutek a Ceremoacuteniaacutes-koumlnyv eacutes a Bizaacutenci Birodalom igazgataacutesaacuteroacutel szoacuteloacute De administrando A Geoponika keacutet-szer hasznaacutelja a Bruma szoacutet az I 1 9 fejezetben egy bizonyos Florentinust ideacutez egy III szaacutezad eleji iacuteroacutet aki szerint a Bruma uumlnnepe a december Kalendaeja előtti nyolca-dik nap A fejezet Varro alapjaacuten osztja fel az eacutevszakokat majd a veacutegeacuten talaacutelhatoacute egy koumlz-beszuacuteraacutes a Brumaacutek uumlnnepe a december Kalandaeja előtti nyolcadik napon van ndash azaz november 24-eacuten30 Florentinusroacutel keveset tudunk a III szaacutezad elejeacuten iacuterhatott eacutes valoacute-sziacutenűleg a kis-aacutezsiai Bithyniaacuteban eacutelt tehaacutet neve elleneacutere nem itaacuteliai31 Ha a szoumlveg hite-les akkor ez a Bruma legkoraacutebbi emliacuteteacutese baacuter keacutetseacutegeket taacutemaszt hogy ez a zaacuteroacutemon-dat nem kapcsoloacutedik koherensen a szoumlveg toumlbbi reacuteszeacutehez nem kizaacutert hogy pusztaacuten egy magyaraacutezoacute glossza mely lehet Florentinus kiegeacutesziacuteteacutese Varroacutehoz de a Geoponika oumlsszeaacutelliacutetoacuteieacute is Ha egyetlen szoacutet az uumlnnep jelenteacutesű heorteacutet elvesszuumlk a szoumlveghely minden eacuterdekesseacutegeacutet elveszti hiszen eddigi eacutes keacutesőbbi peacuteldaacuteinkban is a november 24 koumlruumlli napok jelenthetteacutek a brumaacutet mint eacutevszakot vagyis a teacutel kezdeteacutet

A maacutesik hely ahol a Geoponika szoumlvege a bruma szoacutet tartalmazza az 1 5 3ndash5 ahol hosszabban ideacuteznek egy bizonyos Didymost egy IVndashV szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt iacuteroacutet aki

26 Manilius Astronomica 2 266ndash268 bdquoaetas a Geminis autumnus Virgine surgit bruma Sagittifero ver Piscibus incipit esserdquo

27 DivjakndashWischmeyer 2014 215 32428 CIL I2 276ndash27729 Crawford (1914ndash1919 395) felvette őket a forraacutesok listaacutejaacuteba baacuter a főszoumlvegben jelezte a felve-

tődő keacutetseacutegeket30 Geoponica I 1 9 bdquoἡ δὲ τῶν Βρούμων ἑορτή ἐστι τῇ πρὸ ὀκτὼ καλανδῶν Δεκεμβρίωνrdquo31 Dalby 1997 41 150

251

Deacutemokritosra eacutes Apuleiusra32 hivatkozva azt aacutelliacutetja hogy a teacuteli időjaacuteraacutes olyan lesz mint amilyen a Bruma nevű uumlnnepen volt november 24-eacuten Az utoacutebbi helyen valame-lyik ideacutező bizonyosan hibaacutezott mint azt maacuter Crawford is felfedezte ugyanis idősebb Plinius is hivatkozik ugyanerre a Deacutemokritos-helyre a koumlvetkezőkeacuteppen bdquoDemocritus azt mondja hogy olyan lesz a teacutel amilyen a bruma napjaacuten volt eacutes az a koumlruumlli haacuterom-haacuterom napon ugyaniacutegy a nyaacuteri napforduloacutenaacutelrdquo33 Itt tehaacutet egyeacutertelműen nem novem-ber 24-ről hanem a teacuteli napforduloacuteroacutel van szoacute a szoacute eredeti eacutertelmeacuteben A hibaacutet valoacute-sziacutenűleg Didymos koumlvette el hiszen az ő koraacuteban a IV szaacutezad veacutegeacuten a novemberi bruma maacuter bizonyosan ismert

Meacuteg egy keacutetseacuteges koruacute szoumlveg ismert Ioacuteanneacutes Lydos a csodaacutelatos eacutegi jelenseacutegekről szoacuteloacute toumlredeacutekes De ostentisban (151) egy naptaacuterszoumlveget is koumlzoumll ahol november 24-eacuten a koumlvetkező aacutell a Kalendae előtti 8 napon a teacuteli napforduloacute bevezeteacutese (prooimion rsquoelőszoacutersquo)34 A megjegyzeacuteshez nem kapunk magyaraacutezatot Lydos a De ostentis anyagaacutet az Augustus kori Clodius Tuscus naptaacuteraacuteboacutel veszi iacutegy a szoumlveghely Augustusig vezethetneacute vissza a novemberi brumaacutet Crawford is aki egyeacutebkeacutent sziacutevesen elfogadnaacute e keacutetseacuteges korai helyek hitelesseacutegeacutet elismeri hogy a nagyszaacutemuacute Augustus kori szoumlvegben semmi hasonloacutet nem talaacutelunk35 Miacuteg a Philocalus- eacutes a Polemius Silvius-naptaacuterak a november 24-eacutet nevezik a bruma napjaacutenak addig Lydos eacutes korai forraacutesa Clodius Tuscus a bruma kezdeteacutenek Crawford elismeri hogy Augustus koraacuteboacutel az ilyen bruma maacuteshol nem adatolt de ez csak akkor igaz ha a brumaacutera mint uumlnnepre gondolunk ha csupaacuten a teacutel kezdeteacutenek daacutetumakeacutent akkor ott van I szaacutezadi forraacutes a fentebb ideacutezett Manilius csil-lagaacuteszati tankoumlltemeacutenye aki szerint a Nyilas csillagjegy kezdete egyszersmind a bruma vagyis a teacutel kezdete

Crawford ezen a ponton Mommsen tekinteacutelye ellen is eacutervel aki a bruma szoacutet a nap-taacuterakban nem uumlnnepnek tekintette hanem a november 24 eacutes a teacuteli napforduloacute koumlzoumltti időszak megnevezeacuteseacutenek36 Azonban a forraacutesok igenis Mommsent taacutemogatjaacutek inkaacutebb Hiaacuteba beszeacutel Crawford eacutes egyes modern szerzők is egy roacutemai bruma uumlnnepről mely-nek a Brumalia a folytataacutesa volna meacuteg a IV szaacutezadban sincs nyoma egy ilyen uumlnnep leacuteteacutenek37 Egyetlen vaacuteltozaacutest figyelhetuumlnk meg a bruma szoacutet toumlbb szaacutez latin nyelvű elő-fordulaacutesa a teacutelhez eacutes elsősorban a teacuteli napforduloacutehoz koumlti meacuteghozzaacute vilaacutegosan decem-ber 25-eacutehez hiszen a Iulianus-naptaacuter bevezeteacutese idejeacuten teacutenylegesen ez volt a teacuteli nap-forduloacute időpontja38 Azutaacuten a IV eacutes V szaacutezad keacutet naptaacuteraacuteban egyszerre november 24

32 Valoacutesziacutenűleg Lucius Appuleius Barbarus egy feltehetően IV szaacutezadi botanikai szerző33 Plinius Naturalis Historia XVIII 231 bdquoDemocritus talem futuram hiemem arbitratus qualis fuerit

brumae dies et circa eum terni ita solstitio aestatemrdquo (bdquoDeacutemokritos veacutelekedeacutese szerint a teacutel olyan lesz amilyen a bruma napja eacutes a koumlruumlloumltte levő haacuterom-haacuterom nap ugyaniacutegy a nyaacuteri napforduloacute isrdquo)

34 Lydos De ostentis 151 bdquoτῇ πρὸ ηrsquo καλενδῶν προοίμια τῆς χειμερινῆς τροπῆςrdquo35 Crawford (1914ndash1919 367ndash368) egyszersmind november 25-re javiacutetja a daacutetumot meggyőző filo-

loacutegiai eacutervekkel36 Crawford 1914ndash1919 368 Mommsen in CIL I2 27937 Crawford 1914ndash1919 368 Perpillou-Thomas 1993 107 Mazza 2010 17338 Vouml 32 oldal

252

lesz a bruma napja eacutes Servius illetve Lydos ezt vagy egy ehhez koumlzeli napot jeloumll a bruma kezdetekeacutent eacutes joacuteval koraacutebban ezt teszi Manilius is tehaacutet immaacuter nem a napfor-duloacute lesz a jelentős daacutetum hanem a bruma kezdete november veacutegeacuten A roacutemai dataacute-laacutes logikaacuteja szerint a keacutet daacutetumot pontosan egy hoacutenap vaacutelasztja el egymaacutestoacutel hiszen a januaacuter illetve a december Kalendaeja előtti 8 napra esett mindkettő Roumlviden tehaacutet maacuter a csaacuteszaacuterkor elejeacuten leacutetezett a bruma szoacutenak egy olyan eacutertelmezeacutese melyben a szoacute a teacutel első szakaszaacutet jeloumllte de hosszuacute ideig semmi nyoma hogy maacutes uumlnnepleacutes is tartozott volna e perioacutedushoz mint hogy a perioacutedus utolsoacute heacutet napja volt a Saturnalia hete

A koraacutebbi neacutemasaacuteg utaacuten Iustinianus idejeacuten szaporodnak meg forraacutesaink Lydos le-iacuteraacutesa mellyel a fejezetet nyitottam reacutegiseacutegtani keacuterdeacutesekre koncentraacutel de meacutegis szo-ros kapcsolatban sajaacutet jeleneacutevel hiszen egy a sajaacutet koraacuteban is neacutepszerű uumlnnep előz-meacutenyeit igyekszik felteacuterkeacutepezni ezek elsősorban a Saturnalia de maacutes isteneket is belekever a toumlrteacutenetbe Tudja hogy az uumlnnep vaacuteltozott az egyhaacutez nehezmeacutenyezte a Saturnalia megnevezeacutest illetve a nevek szerint valoacute uumlnnepleacutest modern uacutejiacutetaacutesnak tartja Mivel a goumlroumlg aacutebeacuteceacutet 24 betű alkotja az akkori Brumalia maacuter csak 24 napos volt eacutes a szűken eacutertelmezett bruma a teacuteli napforduloacute nem volt a reacutesze

Malalas is a muacuteltroacutel iacuter de ez a muacutelt anakronisztikus jelen Mint erről a Februarius-fejezetben esett szoacute nehezen elkeacutepzelhető hogy Malalas maga talaacutelta ki az eredet-legendaacutekat Forraacutesaacuteboacutel vette iacutegy a toumlrteacutenet bdquojelenerdquo valoacutesziacutenűleg nem a VI hanem meacuteg az V szaacutezad A VI szaacutezadboacutel a Brumaliaacutenak maacuter szaacutemos tovaacutebbi forraacutesszoumlvegeacutet ismerjuumlk ezekben a betűkhoumlz koumltoumlttseacuteg maacuter egyeacutertelműen megvan Legtoumlbbszoumlr egy konkreacutet szemeacutely Brumaliaacutejaacuteroacutel beszeacutelnek Agathias toumlrteacuteneti műveacuteben egy konstanti-naacutepolyi foumlldrengeacutes leiacuteraacutesaacutet iacutegy kezdi bdquomikor abban az eacutevben veacuteget eacutert a keacuteső ősz eacutes meacuteg a nevek feletti lakomaacutekat tartottaacutek ahogyan a roacutemaiaknaacutel szokaacutes maacuter beaacutellt a hideg időrdquo39 Az esemeacuteny 557 december 14 eacutes 23 koumlzoumlttre keltezhető40 Nagyjaacuteboacutel ugyanebből a korszakboacutel maradt fent a reacutetor Gaacutezai Chorikios XIII beszeacutede mely maacuter ciacuteme szerint is Iustinianus csaacuteszaacuter Brumaliaacutejaacutera keacuteszuumllt41 A szoumlveg nem annyira az uumlnnep leiacuteraacutesa inkaacutebb annak termeacuteke vagy kelleacuteke Valoacutejaacuteban az uumlnnepleacutesről alig tudunk meg valamit mivel maga a beszeacuted az ajaacutendeacutek amit a palaestinai reacutetoriskola tanaacutera nem a csaacuteszaacuter előtt adott elő hanem a helyi arisztokraacutecia szaacutemaacutera ndash tulajdon-keacuteppen azt a mechanizmust laacutetjuk műkoumldeacutes koumlzben amit Malalas leiacutert a csaacuteszaacuter meg-vendeacutegeli szenaacutetorait akik az ő peacuteldaacutejaacutet koumlvetve tartanak sajaacutet banketteket tehaacutet baacuter az esemeacuteny privaacutet moacutedon zajlik a taacutersadalom kuumlloumlnboumlző reacutetegeiben meacutegis szorosan a csaacuteszaacuterhoz koumltődik A beszeacuted első fele mitoloacutegiai alluacutezioacutek soraacutet tartalmazza hogy az utaacuten a maacutesodik feleacuteben raacuteteacuterjen a csaacuteszaacuter dicseacutereteacutere Mivel az uumlnnepleacutes apropoacuteja az aacutebeacuteceacute szerinti uumlnnepleacutes ezeacutert a dicseacuteret taacutergya reacuteszben maga az I betű a maga egy-szerű toumlkeacuteletesseacutegeacuteben ami raacuteadaacutesul nem magaacutenyos ott van roumlgtoumln mellette a csaacute-

39 Agathias Historiae 282 bdquoἡνίκα γὰρ ἐκείνου τοῦ ἔτους ἡ τοῦ φθινοπώρου ἔληγεν ὥρα ἔτι τε τὰ ὑπερ τῶν ὀνομάτων συμπόσια ἐτελεῖτο ᾗπερ τοῖς Ῥωμαίοις νενόμισται κρύος μὲν ἤδη ὑπῆρχεν [hellip]rdquo

40 Mazza 2010 17341 Chorikios a gaacutezai Prokopios reacutetor taniacutetvaacutenya volt nem keverendő oumlssze a kortaacuters caesareai Pro-

kopiosszal a toumlrteacutenetiacuteroacuteval A szoumlveggel foglalkozik Mazza 2010 A Brumaliaacuteroacutel szoacuteloacute beszeacuted for-diacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben koumlzloumlm

253

szaacuteri hitves Theodoacutera th betűje hiszen az ioacuteta a theacutetaacutet koumlveti Egyetlen informaacutecioacutet kapunk az uumlnnep eredeteacuteről valamikeacuteppen a teacuteli hoacutenapokra jellemző fegyvernyug-vaacutesboacutel veszi eredeteacutet

A beszeacuted ajaacutendeacutek a Brumalia neacutehaacuteny keacutesőbbi forraacutesa is ugyanebbe a csoportba tar-tozik verses ajaacutendeacutek a vendeacuteglaacutetoacute szaacutemaacutera Ilyen az a szinteacuten a VI szaacutezad elejeacutere keltez-hető ismeretlen szerzőseacutegű vers mely egy bizonyos lykopolisi Kolythos Brumaliaacutejaacutera iacuteroacutedott eacutes a szoumlveg jelentős reacuteszeacutet a K betű eacuterdemeinek dicseacuterete teszi ki42 Nem iro-dalmi forraacutesok is tanuacuteskodnak az uumlnnepről iacutegy az a korinthosi felirat mely a decem-bert a Brumalia havaacutenak nevezi43 Ez paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute az Anthologia Palatina egy anonim szerzőseacutegű s iacutegy dataacutelhatatlan epigrammaacutejaacuteval mely kilenc sorban foglalja oumlssze az eacutev egyes hoacutenapjait Ezek koumlzoumltt a november leiacuteraacutesa bdquodraacutega lakomaacutet viszek minden egyes ember neveacutererdquo44 Jelentős az az Oxyrhynchosban előkeruumllt egyiptomi papiruszdokumentum mely listaacutet ad roacutela hogy egy előkelő haacutez kik szaacutemaacutera milyen mennyiseacutegű bort vaacutesaacuterolt az uumlnnepre ndash itt egy bizonyos Apioacuten Brumaliaacutejaacuteroacutel van szoacute45 A felsoroltak egy reacutesze eacuterthető iacutegy a szakaacutecsok vagy a zeneacuteszek Azonban a spatharios szoacute is szerepel mely a korban Konstantinaacutepolyban a csaacuteszaacuteri testőrseacuteg bizonyos alaku-latait jelentette valamint a bucellariusok akik olyan katonai alakulatok tagjai voltak akiket nem az aacutellam finansziacuterozott hanem a katonai vagy akaacuter polgaacuteri vezetők a sajaacutet peacutenzuumlkből tartottak el Neheacutez megaacutellapiacutetani hogy Egyiptomban kiket nevezhettek spathariosnak aacutem a keacutet szoacute egyeacutertelmű katonai vonatkozaacutesai vilaacutegossaacute teszik hogy ami-kor Malalas a katonasaacutegra asszociaacutelt a Brumalia kapcsaacuten az nem veacuteletlenuumll toumlrteacutent46

Meacuteg egy potenciaacutelis forraacutest szeretneacutek megemliacuteteni e korboacutel A Kalendae Ianuariae taacutergyalaacutesaacutenaacutel szoacute esett Antiochiai Izsaacutek homiacuteliaacutejaacuteroacutel melyet Maud Gleason azonosiacutetott az antiochiai uacutejeacutev forraacutesakeacutent47 A szoumlveg szerint Izsaacutek eacutes taacutersai Kanun hoacutenapban eacuterkez-nek a vaacuterosba ami eacuteppuacutegy jelentheti a decembert mint a januaacutert48 Ott-tartoacutezkodaacute-suk alatt uumlnnep zajlik a vaacuterosban mindenuumltt zene szoacutel az előkelők haacutezai előtt melyet a vaacuteros lakoacutei eacutelvezettel hallgatnak A leiacuteraacutes neacutehaacuteny ponton kiloacutegott a Kalendae toumlbbi

42 Megjeleneacutesi hely Bergk 1882 362ndash364 dataacutelaacutesa ugyanott eacutes Krumbacher 1897 709 vouml meacuteg Crawford 1914ndash1919 373 Perpillou-Thomas 1993 107 Egy korai tanulmaacuteny a versről eacutes aacuteltalaacute-ban a bizaacutenci anakreonteaacuteroacutel magyarul is szuumlletett Hittrich 1889 61ndash67

43 Mazza 2005 170 17644 Courtney 1988 37 Anthologia Palatina IX 580 bdquoδαῖτα φέρω χαρίεσσαν ἐς οὔνομα φωτὸς ἑκάστουrdquo

45 Perpillou-Thomas 1993 P Oxy XXVII 2480 I 37 bdquoἐν τοῖς αἰσί(οις) βρωμμαλ(ίους) τ[οῦ] δεσπότου ἡμῶν τοῦ ὑπερφυεστ(άτου) Ἀπίωνος Ἁθὺρ κη ἰνδ(ικτίονος) ιδ οἴν(ου) δι(πλᾶ) λγrdquo (bdquoA mi gazdaacutenk a legkivaacuteloacutebb Apioacuten Broacutemmaliaacutejaacutera Hathyr hoacutenap 28-aacuten a 14 indictioacuteban 33 dipla borrdquo) Ez-utaacuten a szoumlveg reacuteszletezi kinek mennyi jaacuter ebből a bormennyiseacutegből bdquoτοῖς βουκελλαρ(ίοις) [hellip] σπαδαρίοις [hellip] Γόθθοις [hellip] μαγείροις [hellip] πανδουρισταῖς [hellip] στρώκτορσι [hellip]rdquo (bdquobucellariu-sok spathariosok goacutetok szakaacutecsok pandurazeneacuteszek felszolgaacuteloacutek reacuteszeacutere ennyi eacutes ennyi [hellip]rdquo) Hathyr hoacute 28 azonos november 24-eacutevel hiszen Apioacuten neve A-val kezdődik A szoumlveg 565566-ra dataacutelhatoacute

46 Mazza 2005 16947 Gleason 1986 110 58 jegyzet A sziacuter szoumlveg eacutes egy latin nyelvű fordiacutetaacutes Bickell 1873 I

295ndash30748 A sziacuter naptaacuter hoacutenapjaihoz S Stern 2012 257

254

forraacutesa koumlzuumll Az hogy nyilvaacutenvaloacutean toumlbb napig tartoacute uumlnnepről van szoacute a Kalendaera is igaz lehet baacuter az eacutejszakai mulatsaacutegokat forraacutesaink egyeduumll vagy elsősorban a januaacuter 1-jeacutere virradoacute eacutejszakaacutera helyezik el49 azonban a tiszteletteljes csoumlnd ahogy az embe-rek a zeneacutet hallgatjaacutek nehezen hozhatoacute oumlsszhangba mindazzal amit egyeacutebkeacutent az antiochiai uacutejeacutevről tudunk Megfontolandoacutenak tartom a lehetőseacuteget hogy itt valoacutejaacute-ban a Brumalia leiacuteraacutesaacutet olvassuk A Brumalia lakomaacuteinak megrendezeacutese minden for-raacutes szerint leginkaacutebb az arisztokraacutecia feladata volt Izsaacuteknaacutel a zeneacuteszek vaacuternak valamit a haacutez lakoacuteitoacutel ez lehet uacutejeacutevi keacuteregeteacutes is de egy brumaliai lakoma elnyereacutese is Itt meg-erősiacuteteacutest kaphatunk egy maacutesik antiochiaitoacutel Malalastoacutel aki azt aacutelliacutetja hogy a katonai csapatok zeneacuteszei felkeresteacutek a maacutesnapi vendeacuteglaacutetoacute haacutezaacutet eacutes egeacutesz eacutejszaka ott zeneacutel-tek A fizetett zeneacuteszek meghiacutevaacutesa jelenleacutete a Brumaliaacuten az előbb ideacutezett papiruszon is adatolt ahol pandurajaacuteteacutekosokroacutel is szoacute esik ami egy lantfeacutele hangszer

A bizaacutenci Brumalia

A Iustinianus utaacuteni forraacutesokat a trulloacutei zsinat tiltaacutesa nyitja meg melyet időben egy nyu-gati tiltaacutes is koumlvet a 743-as roacutemai zsinat 9 capituluma a januaacuter 1-je uumlnnepleacuteseacutevel egyuumltt tiltja meg bdquoUt nullus Kalendas Ianuarias et broma [sic] colere praesumpseritrdquo A hely-telen broma neacutevalak mintha a szoacute helytelen goumlroumlg etimoloacutegiaacutejaacutera utalna a broacutema = eacutetel főneacutevből ugyanezt a goumlroumlg etimoloacutegiaacutet ismeri Sevillai Isidorus is (dagger636)50 S meacuteg abban az esetben is ha valoacuteban leacutetezett ez a roacutemai bdquoBromardquo ne felejtsuumlk el hogy ez a zsinati rendelkezeacutes valoacutesziacutenűleg Szent Bonifaacutec panaszkodoacute leveleacutevel oumlsszefuumlggeacutes-ben szuumlletett meg51 ahol a misszionaacuterius az uacutejeacutevi uumlnnepleacutesre panaszkodott tehaacutet ez a Broma talaacuten meacuteg mindig ugyanazt jelenti amit a bruma eredetileg is jelentett a latin nyelvben a napforduloacute koumlruumlli uumlnnepleacutest Valamivel keacutesőbb Nagy Kaacuteroly eacutes Pippin toumlr-veacutenykezeacuteseacuteben is talaacutelkozunk a Brumaacutet uumlnneplő emberek eliacuteteacuteleacuteseacutevel52 Graf elfogadja a szoumlveget mint annak bizonyiacuteteacutekaacutet hogy nyugaton meacuteg ebben az időben is uumlnne-pelteacutek a Brumaliaacutet baacuter megengedi a lehetőseacuteget hogy a szoacute ekkoriban maacuter valami-lyen germaacuten vagy kelta rituaacuteleacutet jeloumllt Ezzel kapcsolatban eacuten inkaacutebb hajlom a szkep-szisre A keacutet latin szoumlveg egyikeacutenek sem sikeruumll helyesen leiacuternia a szoacutet a roacutemai zsinat Bromaacuteroacutel beszeacutel a Nagy Kaacuteroly-feacutele toumlrveacuteny brunaticust mond eacutes a kifejezeacutes melyet

49 Elsősorban Libaniosra gondolok aki pontosan napok szerint tagolja az esemeacutenyeket A homiacuteliaacutek eseteacuteben talaacuten Asterios eacutes Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos kiveacuteteleacutevel nem eacuterzeacutekelhető hogy kifejezetten eacutejszakai mulatsaacutegok is tartoztak az uumlnnephez

50 Isidorus Etymologiae 5 35 6 (PL 82 221) bdquoUnde hoc tempus bruma dicitur quasi βραχὺς ἡμέρα id est brevis vel a cibo quod maior tunc sit vescendi appetitus Edacitas enim graece βρῶμα appel-laturrdquo (bdquoEzeacutert hiacutevjaacutek ezt az időszakot brumaacutenak mintegy brachys heacutemeraacutenak azaz roumlvidnek vagy az eacutetelről mert akkor nagyobb az eacutetvaacutegy Ugyanis a falaacutenksaacutegot goumlroumlguumll broacutemaacutenak hiacutevjaacutekrdquo) Isido-rus nem tud uumlnnepről naacutela a bruma csak egy időszak neve

51 Laacutesd A Kalendae utoacuteeacutelete fejezetet52 Graf 2015 206 az ideacutezet helye Capitulum Caroli Magni et Pippini filii in Capitularia Regum

Francorum I ed Alfred Boretius (MGH Leges) Hannover Hahn 1883 202 no 96 3 bdquoDe pravos illos homines qui brunaticus (sic) colunt [hellip]rdquo (keletkezeacutesi idő 790 eacutes 800 koumlzoumltt)

255

brunaticos coluntra javiacutethatunk (bdquoimaacutedjaacutek a brunaticusokatrdquo) keacutetseacutegesseacute teszi hogy meg-fogalmazoacutejaacutenak volt-e egyaacuteltalaacuten elkeacutepzeleacutese hogy ki vagy mi a brunaticus

Keleten a zsinati tiltaacutes utaacuten a forraacutesok szaacutema a legcsekeacutelyebb meacuterteacutekben sem laacutet-szik csoumlkkenni legalaacutebb a X szaacutezadig a Brumalia eacutelő gyakorlataacuteroacutel tanuacuteskodnak Ezek mellett majd ezek utaacuten az uumlnnep emleacuteke reacutegiseacutegtani adatkeacutent eacutel tovaacutebb 808-ban Stephanus Diaconus hagiograacutefiai szoumlvege azt aacutelliacutetja hogy a keacutepromboloacute V Konstan-tin csaacuteszaacuter (718ndash775) feleseacutege Eudokia meguumlnnepelte a Brumaliaacutet53 A szerző nem csupaacuten azt teszi nyilvaacutenvaloacutevaacute hogy ekkor meacuteg mindig november 24-től szaacutemoltaacutek a Brumalia napjait hanem ennek gyakorloacutei szaacutemaacutera megalkotja a brumalista főnevet is54 illetve felteacutetelezi hogy egy pogaacuteny uumlnnep mely eredetileg Dionysos tiszteleteacuteről szoacutelt

A saacuterkaacuteny nevet viselő eacutes zsarnoki csaacuteszaacuter tisztaacutetalan moacutedon mindenfajta pogaacuteny italaacuteldozatot veacutegezveacuten abban az időben uumllte meg a Brumaliaacutet egy deacutemoni uumlnne-pet Dionysos eacutes Brumos tiszteleteacutere mint akik a magok eacutes a bor megalkotoacutei Azon a napon reggeltől a Scholae oszlopcsarnokaacuteban uumllt vele egyeteacuterteacutesben levő lantjaacuteteacute-kosokkal eacutes arra fordiacutetott gondot hogy eacutertelmetlen eacutes Isten előtt gyűloumlletes ital-aacuteldozatot veacutegezzen amikor az oumltoumldik betű jele volt soron mivel ilyen nevet viselt a haacutezassaacutegtoumlrő moacutedon harmadikkeacutent nőuumll vett feleseacutege Eudokia55

A IX szaacutezadban a kroacutenikaacutes Geoacutergios Monachos megismeacutetli azt az eredettoumlrteacutene-tet melyet Malalasnaacutel olvashattunk az uumlnnep Romulus aacuteltali alapiacutetaacutesaacuteroacutel56 Csupaacuten a ciacutemeacutet ismerjuumlk keacutet IX szaacutezadi versnek egyiket egy Leoacuten nevű koumlltő iacuterta Bardas caesar

53 Stephanus diaconus Vita Sancti Stephani Junioris PG 100 1172 bdquoἘπεὶ καὶ ἡ βασίλισσα οὐ μικρῶς ἀλγήσει καθrsquoἡμῶν ὅτι τὴν ἡμέραν τῆς ἑορτῆς τοῦ ταύτης Βρουμαλίου ἐν φόνῳ τετελέκαμενrdquo (bdquoMivel a csaacuteszaacuterneacute is nem keveacutes faacutejdalmat okozott nekuumlnk mikor Brumaliaacutejaacutenak uumlnnepeacutenek nap-jaacutet gyilkossaacutegban tettuumlk teljesseacuterdquo) A szoumlveg taacutergyaacutet keacutepező szent meggyilkolaacutesaacutera utal

54 PG 100 1177 bdquoἘτελειώθη δὲ ὁ ἅγιος τοῦ Θεοῦ καὶ ὁσιόμαρτυς Στέφανος τῷ πεντηκοστῷ τρίτῳ χρόνῳ τῆς αὐτοῦ ἡλικίας μηνὶ Νοεμβρίῳ εἰκάδι ὀγδόῃ ἐν ᾗ τὸ στοιχεῖον τοῦ Ε παρὰ τῶν φιλοδαιμόνων ἐκπομεύεται Βρουμαλιστῶνrdquo (bdquoIsten szentje a szent maacutertiacuter Istvaacuten teljesseacutegre jutott eacuteleteacutenek oumltvenharmadik eacuteveacuteben november hoacutenap 28-aacuten mikor a deacutemonokat szerető brumalistaacutek az E betűt uumlnneplikrdquo)

55 PG 100 1169 bdquoὉ δὲ φερώνυμος Δράκων καὶ τυραννώδης βασιλεὺς ὁ πᾶσαν Ἑλληνικὴν σπονδὴν μυσαρωτάτως ἐκτελῶν τὸ κατrsquo ἐκεῖνο καιροῦ Βρουμάλιον ἤτοι ἑορτὴν δαιμονιώδη ἐξετέλει Διόνυσον καὶ Βροῦμον εὐφημῶν εἰς τὴν αὐτὴν τελετὴν ὡς τῶν σπερμάτων καὶ τοῦ οἴνου γενεσιουργούς Ἐν ταύτῃ δὲ ἡμέρᾳ πρωίθεν συγκαθίσας ἐπὶ τὰς τῶν σχολῶν στοὰς μετὰ τῶν αὐτοῦ ὁμοφρόνων κιθαρῳδῶν μελέτην ἐποιεῖτο ἄσημον καὶ Θεοῦ ἐχθρώδη πρὸς τὴν παροῦσαν σπονδὴν ἐν ᾗ τὸ στοιχεῖον τοῦ πέμπτου γράμματος ἐπεφθάκει ὄνομα φέρον τῆς αὐτοῦ τρίτης μοιχαλίδος γυναικὸς Εὐδοκίαςrdquo A főszereplő csaacuteszaacuter V Konstantin aki alatt a keacuteprombolaacutes eleacuterte egyik csuacutecspontjaacutet eacutes a keacuteptisztelők szemeacuteben kuumlloumlnoumlsen gyűloumlletesnek szaacutemiacutetott ennek koumlszoumln-hető a kirohanaacutes eacutes a pogaacutenysaacuteg direkt vaacutedja Eudokiaacutet akkor vette feleseacuteguumll amikor maacuter keacutetszer megoumlzvegyuumllt s noha a harmadszori haacutezassaacutegot az ortodox egyhaacutez ha nem is sziacutevesen de meg-engedte Konstantinnal szemben meacutegis uacutegy hivatkoznak raacute mint ami a csaacuteszaacuterok koumlzoumltt nem volt szokaacutesos

56 Geoacutergios Monachos PG 110 65 A toumlrteacutenet egyeacutebkeacutent megtalaacutelhatoacute a VII szaacutezadi Malalast aacuteltalaacute-ban szorosan koumlvető Huacutesveacuteti kroacutenikaacuteban is (PG 92 290)

256

(dagger866) Brumaliaacutejaacutera57 a maacutesikat Arethas puumlspoumlk Boumllcs Leoacuteeacutera ndash utoacutebbi szerző szemeacute-lye mutatja mintha az egyhaacutezi tilalom is eltűnt volna58 Az előbbiekkel ellenteacutetben fennmaradt Petrus patricius verse Boumllcs Leoacute Brumaliaacutejaacutera59

A legnagyobb terjedelmű bizaacutenci forraacutes Biacuteborbanszuumlletett Konstantin (905ndash959) Ceremoacuteniaacuteskoumlnyve ahol hosszuacute oldalakon keresztuumll szaacutemol be mindazon oumlsszetett szer-tartaacutesokroacutel melyekkel a csaacuteszaacuteri palotaacuteban meguumllteacutek a Brumalia uumlnnepeacutet60 Ezek a leiacuteraacutesok a bizaacutenci udvar etikettjeacutet tuumlkroumlzik iacutegy keveset aacuterulnak el arroacutel hogy a keacuteső oacutekori koumlzneacutep hogyan uumllte meg a Brumaliaacutet ugyanakkor nagyon fontos adatokat aacuterul el az uumlnnep keacutesei toumlrteacuteneteacuteről

Tudni valoacute hogy a Brumaliaacutenak ez a rendje megvaacuteltozott eacutes maacuter nem uumllteacutek meg Roacutemanos [Lekapeacutenos] csaacuteszaacutersaacutega idejeacuten Ő ugyanis az istenfeacutelelem uumlruumlgyeacutevel s uacutegy veacutelve hogy nem igazsaacutegos az ausoniai roacutemaiak szokaacutesai szerint Brumaliaacutet tar-tani megparancsolta hogy ezek szűnjenek meg Nem gondolt a kivaacuteloacute eacutes nagy hiacuterű csaacuteszaacuterokra mint peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute eacutes nagy hiacuterű Konstantin Theodosius Marcianus Leo a Leomacelles Iustinianus sem maacutes Krisztust szerető [csaacuteszaacuterok] akiket szinte isteninek nevezneacutek hanem uacutegy tűnik nekem hogy csak a toumlrveacutenyt a kaacutenont a jogot eacutes az istenfeacutelelmet vette szaacutemiacutetaacutesba A Krisztust szerető [VII] Konstantin csaacuteszaacuter alatt uacutejjaacuteeacuteledt a Brumalia szertartaacutesa Ezeacutert az idősebb csaacuteszaacuter Brumaliaacutejaacuten 20 litra peacutenz-oumlsszeg osztatott szeacutet az ifjabb csaacuteszaacutereacuten 10 litra (font) a csaacuteszaacuterneacuteeacuten 8 litra [hellip]61

Roacutemanos Lekapeacutenos (920ndash944) VII Konstantin apoacutesa aki negyedszaacutezadon aacutet uralko-dott teljhatalommal Konstantin helyett nyilvaacuten a trulloacutei zsinat kaacutenonjaacutera hivatkozva szuumlntette meg a Brumaliaacutet melyet Konstantin aacutelliacutetott helyre mikor veacuteguumll hatalomra keruumllt mint arroacutel Theophanes Continuatus kroacutenikaacuteja is tanuacuteskodik62 csakuacutegy mint

57 Mai 1840 XXXVII bdquoΛέοντος ποιητικοῦ καὶ φιλοσόφου ἀνακρεόντειον εἰς βρουμάλια τοῦ Καίσαρος Βάρδαrdquo

58 Mai 1840 XXXVII bdquoἈρεθᾶ ἀρχιεπισκόπυ εἰς τὰ Λέοντος τοῦ βασιλέως βρουμάλιαrdquo Ez az Arethas Caesarea puumlspoumlke volt Krumbacher 1897 524

59 A szerző nem azonos Petrus patriacutecius toumlrteacutenetiacuteroacuteval hanem egy IXndashXI szaacutezadi szerzőről van szoacute azonban a neacutev biztos mivel megnevezi magaacutet a versben A szoumlveg megjeleneacutesi helye Lambeck 1778 400ndash401

60 Constantinus Porphyrogenitus De caerimoniis II 18 599ndash60761 Constantinus Porphyrogenitus De caerimoniis II 18 606ndash607 bdquoἴστεον ὅτι ἡ τῶν βρουμαλίων αὕτη τάξις ἠλλοιώθη καὶ εἰς τὸ μηκέτι εἶναι παρήχθη ἐπὶ τῆς βασιλείας Ῥωμανοῦ δεσπότου οὗτος γὰρ προσχήματι εὐλαβείας καὶ οὐχὶ δίκαιον εἶναι κατὰ τὰ παλαιὰ ἐθήματα Αὐσόνων Ῥωμαίοις βρουμαλίζειν νομίσας ταῦτα σχολάζειν ἐκέλευσεν οὐ κατὰ νοῦν λαβὼν τοὺς μεγάλους ἐκείνους καὶ ἀοιδίμους βασιλεῖς οἷον οὐ τὸν μέγαν ἐκεῖνον καὶ ἀοίδιμον Κωνσταντῖνον οὐ Θεοδόσιον οὐ Μαρκιανὸν οὐ Λέοντα τὸν Λεομακέλλην οὐκ Ἰουστινιανὸν οὔτε τοὺς ἄλλους φιλοχρίστους οὓς καὶ ἡμιθέους εἴποιμι ἂν ἀλλrsquo ὅπερ ἔδοξεν αὐτῷ νόμος καὶ κανὼν καὶ εὐθύτης καὶ εὐλάβεια νενόμιστο ἐπὶ δὲ Κωνσταντίνου τοῦ φιλοχρίστου δεσπότου τὴν παλιμβίωσιν ἡ τῶν βρουμαλίων εὕρατο τάξις διὸ ἐν μὲν τῷ τοῦ μεγάλου βασιλέως βρουμαλίῳ ἐδίδοτο τὸ παλαιὸν ἀποκόμβιον λίτραι κ΄ ἐν δὲ τῷ τοῦ μικροῦ βασιλέως λίτραι ι΄ ἐν δὲ τῷ τῆς αὐγούστης λιτ η΄rdquo Ausonia Itaacutelia poeacutetikus megnevezeacutese

62 Theophanes Continuatus 456ndash457 bdquoτὴν γὰρ ἡμέραν ἐν ᾗ τὸ τῆς κλήσεως αὐτοῦ στοιχεῖον κάππα ἀποκεκλήρωται λαμπροτάτην ἑορτάζων πανήγυρινrdquo

257

sajaacutet apja Boumllcs Leoacute63 A szoumlveg koraacutebbi reacuteszeacuteben III Mihaacutely (840ndash842) Brumaliaacuteja is szoacuteba keruumll Amikor azonban azt kell bizonyiacutetania hogy Roacutemanos Lekapeacutenos bigott moacutedon szuumlntette meg az uumlnnepet akkor korai eacutes megkeacuterdőjelezhetetlen ortodoxiaacutejuacute csaacuteszaacuterokra kell hivatkoznia ndash iacutegy keruumll elő Nagy Konstantin (306ndash337) a pogaacuteny kul-tuszokat betiltoacute I Theodosius (379ndash395) a chalkeacutedoacuteni zsinatot oumlsszehiacutevoacute Marcianus (450ndash457) vagy a szinteacuten igen aktiacutev egyhaacutezpolitikaacutet folytatoacute Iustinianus (527ndash565) I Leoacute (457ndash474) kakukktojaacutesnak tűnik baacuter uralkodaacutesa idejeacuten sikeruumllt neacutepszerűtlenneacute tennie magaacutet azzal hogy a vasaacuternapokon betiltott minden nem vallaacutesi rendezveacutenyt Hogy ezek a csaacuteszaacuterok nem laacutettak semmifeacutele pogaacutenysaacutegot a Brumaliaacuteban ez erős eacuterv VII Konstantin veacutelemeacutenye mellett szaacutemunkra pedig tanuacutesiacutetja hogy a Brumalia meg-uumlnnepleacutese egyidős Konstantinaacutepollyal VII Konstantin dokumentumok alapjaacuten dol-gozott eacutes bizonyiacutetottnak laacutetta hogy maacuter I Konstantin idejeacuten leacutetezett az uumlnnep ami nemcsak a csaacuteszaacuteri udvarban hanem az egeacutesz birodalomban a Brumalia egyik (sőt talaacuten) legkoraacutebbi előfordulaacutesa Ez pedig arra laacutetszik utalni hogy a Brumalia a maga veacuteglegesen kialakult formaacutejaacuteban tehaacutet mint a bdquonevek uumlnneperdquo taacutersadalmilag fentről lefeleacute terjedt tehaacutet egy az udvarban gyakorolt szertartaacutes vaacutelt gyakorlattaacute az előkelők majd talaacuten a koumlzneacutep koumlreacuteben is

Nem a Ceremoacuteniaacuteskoumlnyv az utolsoacute forraacutesunk Bizaacutencboacutel azonban a keacutesőbbi helyek maacuter nem egy eacutelő uumlnnepről beszeacutelnek A X szaacutezadi Suda-lexikon Brumalia szoacutecikke Malalas eredetlegendaacutejaacutet ismeacutetli eacutes ez toumlbbeacute-keveacutesbeacute igaz Kedreacutenos XIndashXII szaacutezad forduloacutejaacuten iacuteroacutedott kroacutenikaacutejaacutera is aki egy roumlvidiacutetett vaacuteltozatban koumlzli Malalas toumlrteacutene-teacutet annyi vaacuteltoztataacutessal hogy a romulusi szokaacutes gyakorloacutei maacuter nem vaacuteroslakoacutek hanem parasztok akik a mezőgazdasaacutegi munkaacutek teacuteli szuumlneteacuteben megvendeacutegelik egymaacutest64 A XIIndashXIII szaacutezadi Etymologicum Magnum Brumalia szoacutecikke ismeri meacuteg a szoacute bdquomaacutes aacuteltal taacuteplaacuteltatnirdquo jelenteacuteseacutet de uumlnnepet maacuter nem emliacutet65 Elteacuterő moacutedon de a reacutegiseacutegtudo-maacutenyi hagyomaacutenyhoz koumltődnek a trulloacutei zsinat anyagaacutet kommentaacuteloacute teoloacutegus szerzők is Az ő eacuterdekuumlk az uumlnnep pogaacuteny sőt politeista jellegeacutenek hangsuacutelyozaacutesa Balsamoacuten kommentaacuterjaacuteban Dionysos uumlnnepeacutenek nevezi66 Ezzel egy veacutegső soron Lydosig visz-szanyuacuteloacute hagyomaacutenyba kapcsoloacutedik be eacutes Balsamoacutennal egybehangzoacutean kortaacutersa Zoacutenaras is aacutelliacutetja hogy az uumlnnep neve Dionysos egy melleacutekneveacuteből szaacutermazik ami Brumos A kaacutenonjogaacuteszoknaacutel keveacutesbeacute szigoruacute szerző a szinteacuten XII szaacutezadi Ioacuteanneacutes Tzetzeacutes is Dionysoshoz koumlti a Brumaliaacutet meacuteg pontosabban a goumlroumlg isten Leacutenaia nevű uumlnnepeacutehez melyről legalaacutebb elmondhatoacute hogy teacutelen januaacuter taacutejaacuten uumllteacutek67

63 Erről a maacuter ideacutezett verseken tuacutel Philotheos uacutegynevezett Kleacutetorologionja is tanuacuteskodik amely Biacutebor-banszuumlletett Konstantin De caerimoniisaacutenak fuumlggeleacutekekeacutent maradt fent De caerimoniis II 52 782 ahol Leoacute eacutes feleseacutege Zoeacute Brumaliaacutejaacutet emliacutetik a 899 eacutevre

64 Kedreacutenos I 25965 Etymologicum Magnum 214 4466 Theodoacuteros Balsamoacuten PG 137 72967 Tzetzeacutes ad Hesiodum Opera et dies 1 502 bdquoἢ ὅτι τῷ τῶν ληνῶν αἰτίῳ Διονύσῳ ἑορτὴν τὴν λεγομένην Ἀμβροσίαν ἐτέλουν ἣ παρὰ Ῥωμαίοις βρουμάλια καλεῖται βροῦμος γὰρ παρrsquo αὐτοῖς ὁ Διόνυσοςrdquo

258

A harmincnapos teacuteli napforduloacute

Teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel nem annyira a Brumalia hosszuacutera nyuacuteloacute utoacuteeacutelete fontos hanem a kezdetei s annak keacuterdeacutese hogy vajon Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnak vagy Lekapeacutenosnak volt igaza a Brumalia megiacuteteacuteleacuteseacuteben Crawford tanulmaacutenyaacuteban mindenekelőtt azt igyekezett bizonyiacutetani hogy a Brumalia eacutes a Saturnalia keacutet tisztaacuten elkuumlloumlnuumllő uumlnnep tehaacutet a Brumalia nem a Saturnalia uacutej neacuteven toumlrteacutenő tovaacutebbeacuteleacutese illetve hogy a Brumalia pogaacuteny eredetű uumlnnep Crawford hajlik raacute hogy baacutermely for-raacutest elfogadjon ami egy korai keltezeacutest tesz lehetőveacute Perpillou-Thomas eacutes Mazza is uacutegy tekint a Brumaliaacutera mint egy ősi goumlroumlg-roacutemai uumlnnepre mely fokozatosan fejlő-doumltt Brumaliaacutevaacute68 Ez azonban teljesseacuteggel ellentmond a forraacutesoknak a novemberi Bruma uumlnnep ismereteacuteről a IV szaacutezad előttről egyetlen erősen keacutetseacuteges forraacutes tanuacutes-kodik Florentinus ideacutezett helye a Geoponikaacuteban Kuumlloumlnoumlsen Mazza tanulmaacutenyai tuacutel-zottan komolyan veszik Lydos aacutelliacutetaacutesait a Brumalia kontinuitaacutesaacuteval kapcsolatban amit a VI szaacutezadi szerző nem csupaacuten KronosSaturnus hanem Dionysos eacutes Kybeleacute riacutetusai-val is kapcsolatba hoz Ioacuteanneacutes Lydos egyeacutebkeacutent tagadhatatlanul művelt eacutes megbiacutez-hatoacute szerző azonban ha műveinek taacutegabb szoumlvegkontextusaacutet vizsgaacuteljuk nyilvaacutenva-loacutevaacute vaacutelik hogy szaacutemaacutera a vallaacutesi kontinuitaacutes fogalma eacuteppoly egyetemes hiacutevoacuteszoacute mint mondjuk Frazer szaacutemaacutera a puumlnkoumlsdi kiraacutely fogalma volt Lydos szaacutemaacutera a toumlrteacutenelem legfontosabb tanulsaacutega a megszűnve megőrződeacutes koncepcioacuteja ahol az inteacutezmeacutenyek riacutetusok szokaacutesok pusztulaacutesa aacuteltalaacuteban csak egy uacutejjaacuteszuumlleteacutes kezdete Egy klasszikus latinos műveltseacutegű feacutelig pogaacuteny gondolkodaacutesuacute szerző szaacutemaacutera aki egy olyan kor-ban keacutenyszeruumllt eacutelni ahol elpusztulni laacutetta a szaacutemaacutera kedves kultuacuteraacutet ez a gondolat valamifeacutele megnyugvaacutest jelenthetett Ez nyilvaacutenvaloacute ha megneacutezzuumlk hol mindenhol laacutetja meacuteg a vallaacutesi kontinuitaacutes caacutefolhatatlan jeleit Paacuterhuzamot laacutet a halottnak szaacutent italaacuteldozatok eacutes az eucharisztia koumlzoumltt (De mensibus IV 31) a koszoruacuteviseleacutes eacutes a ton-zuacutera koumlzoumltt (De mensibus IV 67) s veacuteguumll provokatiacutev moacutedon csokorba szedi hogy az antik auktorok veacutelemeacutenye szerint a zsidoacutek istene mely pogaacuteny istennel azonosiacutethatoacute (De mensibus IV 53)69

Tehaacutet ha maradunk szigoruacutean a forraacutesoknaacutel akkor a Brumalia előzmeacutenyeacutet keacutepező pogaacuteny goumlroumlg vagy roacutemai uumlnnepnek semmi nyomaacutet nem talaacuteljuk amennyiben egy előzmeacutenytől toumlbb hasonloacutesaacutegot vaacuterunk el mint hogy november veacutege eacutes december veacutege koumlzeacute essen a daacutetuma Egyetlen roacutemai uumlnneppel volt kapcsolata itt azonban a kapcsolat oly szoros hogy akaacuter azonossaacutegnak is nevezhetjuumlk ez pedig a Saturnalia Ha vaacutelaszt akarunk kapni hogy mieacutert pont november 24 volt a Brumalia kezdete keacutet vaacutelaszt kaphatunk Az egyik az hogy egy hoacutenappal előzi meg a teacuteli napforduloacutet a december eacutes januaacuter Kalendaeja előtti 8 napra esik A maacutesik oumlsszefuumlggeacutes meacuteg eacuterdeke-sebb Ha a goumlroumlg aacutebeacuteceacute első betűjeacutet az alphaacutet november 24-re tesszuumlk akkor az oacuteme-gaacutehoz december 17-eacuten jutunk el ami pedig a Saturnalia hivatalos daacutetuma Baacuter tud-juk hogy a Saturnalia uumlnnepleacutese a roacutemai toumlrteacutenelem soraacuten egyre hosszabbra nyuacutelt a

68 Mazza 2010 173 Perpillou-Thomas 199369 Tovaacutebbi peacuteldaacutek eacutes Lydos sajaacutetos vilaacutegkeacutepeacutenek elemzeacutese Toacuteth 2015

259

naptaacuterban kizaacuteroacutelag december 17-neacutel jeloumllteacutek Tehaacutet a Brumalia eredeteacuteben semmi esetre sem fuumlggetlen a Saturnaliaacutetoacutel ndash ez a Saturnaliaacutera valoacute vaacuterakozaacutes ideje volt olyas-feacutele moacutedon ahogy az iskolaacutes gyerekek a nyaacuteri szuumlnet előtti heacutet napban egyenkeacutent iacuterjaacutek fel a taacuteblaacutera a VAKAacuteCIOacute szoacute betűit70

Sajaacutetos helyzet egy roacutemai uumlnnep fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutebe illeszkedik azonban csak goumlroumlg nyelvteruumlleten toumlrteacutenhetett meg mivel a latin aacutebeacuteceacutet kevesebb betű alkotja mint a goumlroumlgoumlt Azonban semmilyen eacuterv nem szoacutel a felteacutetelezeacutes ellen hogy a Bruma-lia kezdetleges formaacuteja koraacutebbi mint a goumlroumlg aacutebeacuteceacute napjaihoz valoacute koumltődeacutes Iacutegy is fel lehet aacutelliacutetani egy kapcsolatot a Saturnaliaacuteval amennyiben november 24-től a Satur-nalia utolsoacute napjaacuteig mely a csaacuteszaacuterkorban rendszerint egyhetes volt tehaacutet december 23-aacuten eacutert veacuteget oumlsszesen harminc nap telik el

Ismeruumlnk egy szoumlveget amelyben harmincnapos Saturnaliaacuteroacutel esik szoacute ez pedig az uacutejeacutevi uumlnnepek kapcsaacuten maacuter vizsgaacutelt Dasios-acta Itt a koumlvetkezőt olvashatjuk

Ugyanis egy-egy ember az ő napjaacuten mintegy fogadalommal megerősiacutetett szentseacuteg-toumlreacutest koumlvetett el tudniillik akire a sorshuacutezaacutes esett kiraacutelyi ruhaacutezatot oumlltoumltt eacutes magaacute-nak Kronosnak a hasonlatossaacutegaacutera eacutes alakjaacuteban vonult fel nyilvaacutenosan az egeacutesz neacutep előtt [hellip] eacutes harmincnapos buumlntethetetlenseacuteget nyerve toumlrveacutenytelen eacutes ruacutet vaacutegyai szerint cselekedett [hellip] Azonban a harminc nap letelteacutevel veacuteget eacutert ez az ő foga-dalmas Kronos-uumlnnepuumlk Akkor kiraacutelyi oumlltoumlzeacutekeacutet viselve a szokaacutest koumlvetve betelje-siacutetette a toumlrveacutenytelen eacutes nemtelen jaacuteteacutekot eacutes magaacutet viacuteve aacuteldozati ajaacutendeacutekul a neacutevte-len eacutes tisztaacutetalan baacutelvaacutenyoknak kard aacuteltal pusztult el71

A harmincnapos Saturnaliaacutet maacuter Weinstock is a Brumaliaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben magya-raacutezta kialakulaacutesaacuteban reacuteszben asztronoacutemiai reacuteszben koumlzel-keleti hataacutesokat laacutetva72 Az acta adatait maacutesboacutel nem is lehet magyaraacutezni ha itt nem a Brumalia egy kezdeti for-maacutejaacuteroacutel van szoacute akkor az acta szerzőjeacutenek ostoba teacutevedeacuteseacutenek kellene tartanunk A Brumalia első napjaacutetoacutel a Saturnalia veacutegeacuteig harminc nap telik el azonban Weinstock nem ezzel a harminc nappal szaacutemol73 Dasiost maacuter november 20-aacuten kiveacutegzik a paran-csot Kronos eljaacutetszaacutesaacutera november 18-aacuten kellett kapnia november 18-toacutel a Saturnalia

70 Crawford 1914ndash1919 eacutes a RAC fordiacutetva keacutepzeli el a fejlődeacutest a december 25-i Bruma proimionja-keacutent uumlnnepelt novemberi uumlnnep fokozatosan nyuacutelt volna olyan hosszuacutera hogy veacuteguumll bekebelezte a Saturnaliaacutet is aacutem nem eacutert el a tulajdonkeacuteppeni Brumaacuteig december 25-ig Ez az eacuterveleacutes megle-hetősen valoacutesziacutenűtlen

71 bdquoἘπεὶ οὖν ἕκαστος ὥσπερ εὐκταῖον ἱεροσυλίαν ἐν τῇ ἡμέρᾳ αὐτοῦ ἐποίει ᾧτινι γὰρ ὁ τόπος ἐλάγχανεν κομιζόμενος βασιλικὸν ἔνδυμα προΐων κατὰ τὴν αὐτοῦ τοῦ Κρόνου ὁμοιότητα εἴτrsquo οὖν ἰδέαν δημοσίως ἐπὶ πάντος τοῦ δήμου [hellip] ἔχων ἄδειαν συγκεχωρημένη ἐπὶ ἡμέρας τριάκοντα ἔπραττεν ἀθεμίτους καὶ αἰσχρὰς ἐπιθυμίας [hellip] Πληρουμένων δὲ τῶν τριάκοντα ἡμερῶν πέρας ἐδέχετο ἠ ἑορτὴ τοῦ Κρόνου καὶ ὡσανεὶ ἡ εὐκταία αὐτὴ αὐτῶν ἑορτή [hellip] Τότε αὐτὸς ὁ τὸ βασιλικὸν ἐπιφερόμενος σχῆμα ἐπιτέλεσας τὰ κατὰ συνήθειαν ἄσεμνα καὶ ἄθεσμα παίγνια παραχρῆμα τοῖς ἀνωνύμοις καὶ μυσαροῖς εἰδώλοις προσεκόμιζεν ἑαυτὸν σπονδὴν ἀναιρούμενος ὑπὸ μαχαίραςrdquo

72 Weinstock 1964 394ndash39573 Weinstock 1964 394

260

első napjaacuteig december 17-ig is harminc nap telik el eacutes hivatkozik egy szinteacuten Moesiaacuteboacutel 317322 koumlruumll előkeruumllt feliratra ahol eacuteppen november 18-ra egy Solnak szentelt uumlnnepet helyeznek74

Ha ez a harminc nap volt az elsődleges akkor puszta veacuteletlen hogy a november 24-től a Saturnalia első napjaacuteig tartoacute idősaacutevra el lehet helyezni a goumlroumlg aacutebeacuteceacute betűit Sajnos nem tudjuk megmondani hogy ebben a korban leacutetezett-e maacuter valamilyen előz-meacutenye a betűk szerint valoacute uumlnnepleacutesnek E katonai koumlzegben a neacutev szerint valoacute ven-deacutegseacutegek rendszere elkeacutepzelhetetlen de peacuteldaacuteul a katonaacutek jutalmazaacutesaacutenak valamilyen aacutebeacuteceacutet koumlvető sorrendje elvileg lehetseacuteges Ami viszont bizonyos katonai koumlzegben vagyunk eacutes korai forraacutesaink a Brumalia kezdeteit koumlvetkezetesen a katonasaacuteghoz koumltoumltteacutek Azt sem zaacuterhatjuk ki a Brumalia kialakulaacutesaacutenak folyamata soraacuten annak kez-deteineacutel meacuteg nem tisztaacutezoacutedott hogy napra pontosan mettől meddig tart az uumlnnep csupaacuten annyi hogy egy megkoumlzeliacutetőleg egy hoacutenapos időszakroacutel van szoacute

Amennyiben az aacutebeacuteceacute hasznaacutelata maacutesodlagos a Brumalia időhataacuterainak kijelouml-leacutese csillagaacuteszati alapon toumlrteacutent eacutes ndash aligha meglepő ndash az alap a bruma mint csillagaacute-szati perioacutedus volt Ma a csillagaacuteszati teacutel hivatalosan a teacuteli napforduloacuteval kezdődik ami december 21-re esik azonban ha vallaacutesi meteoroloacutegiai vagy akaacuter pszicholoacutegiai szem-pontboacutel definiaacuteljuk a telet ez nem logikus a napforduloacute oumlroumlmuumlnnep ami utaacuten a napok hossza egyre nyuacutelik eacutes kifeleacute megyuumlnk a teacutelből Az oacutekoriak toumlrekedtek raacute hogy csillagaacuteszati alapon megnevezzeacutek a teacutel kezdeteacutet egy olyan kezdetet amihez keacutepest a napforduloacute maacuter a teacutel tetőpontjaacutet eacutes a tavasz koumlzeledteacutet jelzi

Maacuter Manilius szerint is a bruma időszaka a Nyilas jeggyel kezdődik a mezőgazda-saacutegi szakiacuteroacutek a Fiastyuacutek lenyugvaacutesaacutetoacutel tehaacutet nagyjaacuteboacutel ugyanettől az időszaktoacutel szaacute-miacutetjaacutek a telet Weinstock foglalkozott egy olyan Kr u 15-oumls naptaacuteri szoumlveggel mely november 22-neacutel a bdquoHeacuteliu dysiardquo a Nap lenyugvaacutesa megjegyzeacutest tette75 Macrobius aacutelliacutetja hogy a Nap amikor beleacutep a Nyilas jegybe alaacutemeruumll az alsoacute szfeacuteraacuteba eacutes onnan teacuter vissza egy hoacutenappal keacutesőbb76 Weinstock a jelenseacuteget oumlsszekapcsolta azzal hogy a seleukida naptaacutert hasznaacuteloacute teruumlleteken az uacutejeacutev a roacutemai korban is novemberre esett77 Akaacuter volt ilyen hataacutes akaacuter nem egy olyan csillagaacuteszati koncepcioacute egyeacutertelműen leacutete-zett mely a teacutel első szakaszaacutenak a november veacutegeacutetől a teacuteli napforduloacuteig tartoacute szakaszt tartotta A Dasios-acta mutatja hogy ezt az időszakot a Saturnalia hosszan elnyuacuteloacute elő-jaacuteteacutekakeacutent kezdteacutek uumlnnepelni a katonasaacutegon beluumll a katonasaacutegon kiacutevuumll uumlnnepleacutesnek eleinte nincs nyoma Az uumlnnephez talaacuten kuumlloumlnfeacutele szolaacuteris teoloacutegiai koncepcioacutek is fűződtek ezek eredete szaacutermazhatott szaacutemos katona keleti hazaacutejaacuteboacutel de maacutes nehe-zebben feltaacuterhatoacute forraacutesboacutel is78 Az uumlnnepperioacutedus a Saturnaliaacuteig tartott eacutes Saturnus

74 ILS 8940 a felirat Salsoviaacuteban keruumllt elő75 Weinstock 194876 Macrobius I 21 2677 Weinstock 1964 ndash a sziacuter uacutejeacutevet eacutes a Dasios-actaacutet tematikusan maacuter koraacutebban is oumlsszekapcsoltaacutek a se-

leukida naptaacuterhoz vouml S Stern 2012 234ndash257 bővebb szakirodalommal78 A II reacuteszben a III szaacutezadban is a Mithras-miszteacuteriumok nagyon neacutepszerűek voltak a katonasaacuteg kouml-

reacuteben s ezek teoloacutegiaacuteja egy tisztaacuten csillagaacuteszati jellegű teoloacutegia volt mely igen oumlsszetett asztronoacute-miai teoacuteriaacutekon alapult

261

Kronos nemcsak a Mithras-miszteacuteriumokban hanem az attoacutel fuumlggetlen asztoloacutegiai szimboacutelum rendszerekben is fontos szerepet jaacutetszott Mivel a Szaturnusz volt az akkor ismert bolygoacutek koumlzuumll a legtaacutevolabbi eacutes leglassuacutebb mozgaacutesuacute uacutegy tekintettek raacute mint egyfajta maacutesodlagos Napra vagy akaacuter valamilyen eacutertelemben bdquoigazirdquo Napra is79 Mivel a Dasios-actaacuten kiacutevuumll a Brumalia korai meguumlnnepleacuteseacutere nincs maacutes forraacutesunk az uumlnnep teoloacutegiai haacutettereacuteről csak talaacutelgathatunk A korai Brumalia szociaacutelisan korlaacutetozott jelen-leacutete tudniillik hogy a katonasaacutegtoacutel eredt80 előnyeacutere is vaacutelhatott a katonasaacuteg minde-nuumltt ott volt tehaacutet alkalmas volt egy uumlnnep gyors elterjeszteacuteseacutere is ugyanakkor zaacutert-saacutega mely miatt a kiacutevuumllaacutelloacutek keveacutesbeacute eacutertetteacutek hogy pontosan mit eacutes mieacutert uumlnnepelnek lehetőveacute tette a szokaacutes araacutenylag koumlnnyű krisztianizaacutecioacutejaacutet vagy legalaacutebbis megtisztiacutetaacute-saacutet a pogaacuteny elemektől Maga a Brumalia neacutev is erre utal egy politikailag korrekt neacutev mely egyszerűen teacuteli uumlnnepet jelent Az hogy a szoacute toumlve eacutes keacutepzője is tisztaacuten latin szoacute azonban meacutegsem hasznaacuteljaacutek soha latin nyelvű forraacutesok segiacutet behataacuterolni a keletke-zeacutesi időt eacutes teruumlletet a Keletroacutemai Birodalom teruumllete abban a perioacutedusban mikor a latin meacuteg a hadsereg eacutes az adminisztraacutecioacute nyelve volt S ha iacutegy van mieacutert ne higgyuumlnk Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnak s felteacutetelezzuumlk hogy maacuter Konstantinaacutepoly alapiacutetoacuteja Nagy Konstantin alatt is megvolt az uumlnnep vagy akaacuter eacuteppen az alapiacutetaacutesi proceduacuteraacuteval kapcsolatban roumlgziacutetetteacutek egy hivatalos formaacutejaacutet Nagy Konstantin egy joacute ideig nem zaacuter-koacutezott el a szolaacuteris szimbolika hasznaacutelataacutetoacutel s esetenkeacutent raacutekeacutenyszeruumllt hogy az udvar propagandaeacuterteacutekű ceremoniaacutelis esemeacutenyeineacutel nem kereszteacuteny szimbolikaacutet hasznaacutel-jon Ezeket leginkaacutebb a numizmatikai anyagboacutel ismerjuumlk illetve Konstantinaacutepoly ala-piacutetaacutesi riacutetusainaacutel vizsgaacuteltaacutek egyszerűen azeacutert mert ezekben az esetekben rendelkezuumlnk megfoghatoacute forraacutesanyaggal81 A korai Konstantinaacutepoly nem vallaacutesi azaz nem keresz-teacuteny uumlnnepeiről nem rendelkezuumlnk kortaacuters forraacutesokkal

79 Boyanceacute 1936 65ndash77 Lewy 1978 151ndash152 Ulansey 1994 ndash sajnos amikeacuteppen a Mithras-teoloacute-gia legtoumlbb aspektusaacutera erre a speciaacutelis szolaacuteris teoloacutegiaacutera is igaz hogy iacuterott forraacutesaink alapvetően az uacutejplatonikus filozoacutefusok azonban esetuumlnkben nincs szuumlkseacuteg annak egzakt bizonyiacutetaacutesaacutera hogy a mithraikus teoloacutegia tartalmazta a Szaturnusz mint maacutesodik Nap elmeacuteleteacutet eleacuteg tudnunk hogy ez a koncepcioacute koumlzismert volt a korban

80 Sajnos a Ferialie Duranum novemberndashdecemberi reacutesze eacutertelmezhetetlenuumll toumlredeacutekes81 Alfoumlldi (1964) az utolsoacute Sol-eacutermekeacutent 325-re dataacutelja Konstantinaacutepoly alapiacutetaacutesaacutenak aacutelliacutetoacutelagos po-

gaacuteny riacutetusairoacutel Toacuteth 2013b a keacuterdeacutesben szuumlletett fontosabb tanulmaacutenyok Preger 1901 Brehier 1915 Gerland 1933 Frolow 1944 Alfoumlldi 1947 Follieri 1983 Alan Cameron 2011 612ndash613 gyakran teljesen ellenteacutetes konkluacutezioacutekra jutva ebben az erősen vitatott keacuterdeacutesben

12 Koumlvetkezteacutesek

Oumlt uumlnnep toumlrteacuteneteacutet jaacutertuk koumlrbe Itt az idő hogy feltegyuumlk a keacuterdeacutest vajon lehetseacute-ges-e koumlzoumlttuumlk egyező vonaacutesokat azonosiacutetani amelyek a keacuteső oacutekor vallaacutesi fejlődeacuteseinek aacuteltalaacutenos tendenciaacuteiroacutel aacuterulkodnak Mind az oumlt uumlnnep ndash a Kalendae Ianuariae a neacutev neacutel-kuumlli februaacuteri teacutelűző uumlnnep a Kalendae Martiae a Maiuma eacutes a Brumalia ndash eseteacuteben koumlzoumls pont hogy tuacuteleacutelik a keacuteső oacutekort Februarius kiűzeacutese ndash amely eredetmondaacuteja reacuteveacuten szo-rosan koumltődoumltt a roacutemai toumlrteacutenelem egy lassan feledeacutesbe meruumllő epizoacutedjaacutehoz ndash az egyet-len ahol szuumlkseacutegszerű volt hogy Februarius kiűzeacutese hamar a februaacuter kiűzeacuteseacuteveacute vaacuteljon iacutegy az eredeti riacutetus felismerhetetlenneacute hiacutegult Ugyancsak koumlzoumls pont hogy jellemzően nem tartoztak a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai naptaacuter nagy uumlnnepei koumlzeacute jelentőseacuteguumlk vagy jelenteacutesuumlk erős aacutetalakulaacuteson ment aacutet a keacuteső oacutekor folyamaacuten A Maiuma a Brumalia eacutes Februarius kiűzeacutese latin eacutes goumlroumlg forraacutesokban ismeretlen a IV szaacutezad előtt a Kalendae Ianuariae baacuter leacutetezett jelentőseacutege sokkal csekeacutelyebb egyeduumll a maacutercius 1-jei uumlnne-pekről mondhatoacute el hogy a Konstantin előtti korban is fontos a taacutersadalom egeacuteszeacutet megmozgatoacute uumlnnep volt Az a neacutehaacuteny pogaacuteny uumlnnep ndash a Vulcanalia vagy a Lupercalia ndash melyek keacuteső antik tovaacutebbeacuteleacuteseacuteről meacuteg tudunk eltűnik a birodalom bukaacutesaacuteval vagy pusztaacuten nevuumlkben őrződnek meg mint a konstantinaacutepolyi Lupercalia

Ez a helyzet felveti a keacuterdeacutest egyaacuteltalaacuten van-e jogunk a pogaacuteny korboacutel fennmaradoacute survival fogalmaacutet hasznaacutelni ha egyszer a tuacuteleacutelő uumlnnepek maacuter a kereszteacuteny korban keletkeztek vagy legalaacutebbis akkor nyerteacutek el jellegzetes formaacutejukat Tehaacutet nem azt laacutet-juk amire esetleg intuitiacutev alapon szaacutemiacutethatnaacutenk hogy a nagy pogaacuteny uumlnnepek foko-zatosan leeacutepuumllnek visszahuacutezoacutednak a magaacuteneacutelet szfeacuteraacutejaacuteba esetleg a zaacutertabb falusi vilaacutegba eacutes ott fokozatosan krisztianizaacuteloacutedva eacutelnek tovaacutebb hanem azt hogy a pogaacuteny uumlnneprend gyors eacutes valoacutesziacutenűleg erőszakos leeacutepiacuteteacuteseacutevel paacuterhuzamosan a vaacuterosokban valami uacutej joumln leacutetre olyan uumlnnepek sora melyekben a kereszteacutenyseacuteg hataacutesaacutenak nyo-mai ugyan nem fedezhetők fel azonban igen neheacutez politeista kultuszcselekmeacutenynek minősiacuteteni őket

Tuacuteleacuteleacutesuumlk elsősorban elterjedtseacuteguumlk fuumlggveacutenye eacutes annak elleneacutere hogy a forraacute-sok szaacutema csak a januaacuteri uacutejeacutev eseteacuteben kiugroacutean magas azt tapasztaljuk hogy a toumlbbi uumlnnep a birodalom nagy teruumlletein volt ismert A Kalendae Ianuariae eseteacuteben ez vilaacutegos Februarius kiűzeacutese eseteacuteben valoacutesziacutenűleg egy nyugaton gyakorolt szokaacutesroacutel van szoacute melyet csak keleti forraacutesok őriztek meg a Kalendae Martiae eacutes a Maiuma eseteacuteben baacuter elteacuterő formaacuteban sőt esetleg elteacuterő neacuteven de latin eacutes goumlroumlg teruumlleten is megtalaacuteltuk az egymaacutessal kapcsolatba hozhatoacute uumlnnepeket A Brumalia eseteacuteben a feb-ruaacuteri uumlnnep fordiacutetottjaacutet tapasztaljuk neve eacutes eredetmondaacuteja a nyugathoz koumlti azon-

263

ban keleten gyakoroltaacutek Itt visszateacuterhetuumlnk arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert nem talaacuteljuk a nagy klasszikus pogaacuteny uumlnnepek nyomait mert ezek sokkal erősebben lokaacutelisak vol-tak vaacuterosok reacutegioacutek naptaacuteri rendszereihez koumltődtek iacutegy tuacuteleacuteleacutesuumlk teljes egeacuteszeacuteben egy kisebb koumlzoumlsseacuteg tuacuteleacuteleacuteseacutenek a fuumlggveacutenye volt Ez termeacuteszetesen nem jelenti azt hogy a IV szaacutezad előtt hiaacutenyoztak volna a birodalom nagyobb reacutegioacuteiban ismert koumlzoumls uumlnne-pek valoacutejaacuteban maacuter a csaacuteszaacutersaacuteg kezdete előtti korra vonatkozoacutean is lehet beszeacutelni egy-fajta mediterraacuten vallaacutesi koineacuteroacutel mely riacutetusok eacutes hiedelmek konvergaacuteloacute fejlődeacuteseacuteben nyilvaacutenul meg1 azonban a riacutetus szabaacutelyozaacutesa akkor is elsődlegesen a vaacuteros mint kulti-kus koumlzoumlsseacuteg kezeacuteben van eacutes ritkaacutebban helyeződik enneacutel magasabb szintre2

A kereszteacutenyseacuteg beavatkozaacutesa alkalmas volt raacute hogy megszuumlntesse azokat a faktoro-kat amelyek a mediterraacuten vallaacutesi szokaacutesokat partikulaacuterissaacute tetteacutek mivel megszuumlntette azokat a kultikus koumlzoumlsseacutegeket melyek a vallaacutesos eacuteletet koraacutebban szervezteacutek illegaacutelissaacute tette az egyes vaacuterosok eacutes kultuszkoumlzoumlsseacutegek egyedi oumlsszeaacutelliacutetaacutesuacute pantheonjait eacuterveacuteny-teleniacutetette a koraacutebbi szakraacutelis jogot Ugyanakkor azok a faktorok melyek koraacutebban is lehetőveacute tetteacutek a konvergaacuteloacute fejlődeacutest megmaradtak a kereszteacutenyseacuteg teacuternyereacuteseacutevel is ilyenek az alapvető riacutetusformaacutek tipoloacutegiai azonossaacutegai illetve az a foumlldrajzi eacuterte-lemben vett mobilitaacutes mely az egyes szokaacutesok terjedeacuteseacutet megkoumlnnyiacutetette Johannes Cassianus 360 koumlruumll valoacutesziacutenűleg a mai Dobrudzsaacuteban szuumlletett megjaacuterta a Kelet nagy szerzetesi koumlzpontjait eacutes 415 koumlruumll eacuterkezett veacuteguumll Marseille-be Bragai Szent Maacuterton valoacutesziacutenűleg Pannoniaacuteban szuumlletett 510 eacutes 520 koumlzoumltt eacutes 556-ban lett a mai Portugaacuteliaacute-ban fekvő Braga puumlspoumlke ndash a Nyugatroacutemai Birodalom maacuter szuumlleteacutese idejeacuten sem leacutete-zett3 Tarsosi Theodoacuteros (602ndash609) a kis-aacutezsiai Tarsosban szuumlletett a perzsandashbizaacutenci haacuteboruacutek idejeacuten gyerekeskedett megjaacuterta kora nagy egyhaacutezi eacutes oktataacutesi koumlzpontjait majd veacuteguumll Canterbury eacutersekekeacutent halt meg A felsoroltak klerikusok mivel az ő eacutelet-rajzaikat ismerjuumlk azonban a foumlldrajzi mobilitaacutes a kereskedő- eacutes katonai reacutetegekben is megvolt4

Uumlnnepeink koumlvetkező koumlzoumls pontja szekulaacuteris voltuk Baacuter az egyhaacutezatyaacutek aacutelliacutetjaacutek pogaacutenysaacutegukat ez nehezen eacuterhető tetten konkreacutetumokban Az egyetlen dolog ami aacuteldozati cselekmeacutenynek minősiacutethető a januaacuter 1-jei eacutejszakaacutera megteriacutetett asztal azon-ban a szoumlvegek toumlbbseacutege nem utal arra hogy az eacuteteleket termeacuteszetfeletti leacutenyek szaacute-

1 Latham 2016 25 a kuumlloumlnfeacutele roacutemai pompae kapcsaacuten a koumlztaacutersasaacutegkorban Teoretikusan taacutergyalja a keacuterdeacutest Ruumlpke (2012) eacutes korszakunkra vonatkozoacutean Salzman (2007)

2 Nem szeretneacutem ezzel aluleacuterteacutekelni a vaacuteros szintje foumlloumltti vallaacutesi szerveződeacutest eacutertelemszerűen leacutetez-tek ilyenek a csaacuteszaacuterkultusz kapcsaacuten eacutes egyes miszteacuteriumkultuszoknaacutel ezeknek az uumlnnepeit nem csak egy zaacutert kulitikus koumlzoumlsseacuteg tartotta Termeacuteszetesen ezen tuacutel leacuteteztek neacutepszerű szenteacutelyek sőt akaacuter zaraacutendokhelyekről is beszeacutelhetuumlnk messze foumlldről laacutetogattaacutek a joacuteshelyeket is ezek azonban az uumlnnepi naptaacutert keveacutesbeacute befolyaacutesoltaacutek A nagy sportversenyek ndash iacutegy peacuteldaacuteul az olympiai vagy az an-tiochiai olimpia ndash uumlnnepek azonban kultuszhelyekhez koumltődtek eacutes a kultuszok tilalmaacuteval egyuumltt őket is megszuumlntetteacutek

3 Hainthaler 2009 4914 A Iustinianus uralkodaacutesa alatt eacutelt Kosmas Indikopleusteacutes toumlbbszoumlr jaacutert Indiaacuteban A szinteacuten VI szaacute-

zadi Prokopios Iustinianus hadseregeacutet koumlvetve talaacutelkozott olyan katonaacutekkal akiktől reacuteszletes eacutes hi-teles adatokhoz jutott peacuteldaacuteul a szlaacutevok vallaacutesaacuteroacutel eacutes isteneiről (Prokopios Bella 7 14 22ndash30) vagy az Euroacutepa eacuteszaki perifeacuteriaacutejaacuten eacutelő germaacutenok hiedelmeiről (Prokopios Bella 8 20 42-57)

264

maacutera keacutesziacutetetteacutek elő ehelyett arra utalnak hogy egy joacute előjelet kiacutevaacutentak leacutetrehozni a bőseacutegesen teriacutetett asztallal A maacutesik problematikus pontot az istenek maszkjai jelentik azonban itt is uacutejra eacutes uacutejra elhangzik a reacutesztvevők mentegetőzeacutese de haacutet mindez csak jaacuteteacutek Nyilvaacutenvaloacute hogy az uumlnnepek lebonyoliacutetoacutei szereplői nem akartak pogaacuteny riacutetu-sokban reacuteszt venni

Baacuter az egyhaacutezi szerzők igyekeznek a felsorolt uumlnnepeket valamikeacutepp a negatiacutev eacuterte-lemben vett neacutephez koumltni a taacutersadalom gazdasaacutegilag eacutes műveltseacuteg szempontjaacuteboacutel is legalsoacute reacutetegeihez kapcsolni de ez nyilvaacutenvaloacutean nem volt igaz Az oumlt uumlnnep koumlzuumll a Maiuma az egyetlen melyet semmilyen formaacuteban vagy neacuteven nem uumlltek meg a csaacute-szaacuteri udvarban a konstantinaacutepolyi Luperkalion mind a februaacuter elűzeacuteseacutevel mind a maacutercius 1-jeacutevel funkcionaacutelis azonossaacutegot mutat Szinteacuten a Maiuma az egyetlen mely-nek eseteacuteben nincs olyan kereszteacuteny szerző aki veacutedelmezőleg vagy legalaacutebb semlege-sen nyilatkozna roacutela ndash a Maiumaacutet meacuteg a IV szaacutezadi pogaacutenyok is erkoumllcstelennek tar-tottaacutek Semmi jele hogy az aacutellam baacutermilyen moacutedon csatlakozott volna az egyhaacutezhoz a neacutepi mulatsaacutegok ellen viacutevott harcaacuteban ehelyett ugyanazt az utat vaacutelasztotta melyet laacutethatoacutelag a taacutersadalom minden reacutetege a passziacutev ellenaacutellaacutest

Hogy az aacutellamhatalom iacutegy tehessen arra eacuteppen az uumlnnepek szekulaacuteris jellege biz-tosiacutetott lehetőseacuteget amit akaacuter egy sajaacutetos politikai korrektseacuteg vagy politikai oacutevatossaacuteg jeleacutenek is tekinthetuumlnk Ez nem csupaacuten a pogaacuteny istenek eacutes az aacuteldozati jellegű riacutetu-sok hiaacutenyaacuteban nyilvaacutenul meg Az oumlt taacutergyalt uumlnnep egyikeacutenek sincs neve A Kalen-dae Ianua riae eacutes Martiae egyszerűen daacutetumok az utoacutebbi Matronalia vagy Matronales megnevezeacutese ritka Februarius kiűzeacuteseacutenek sincs neve a Brumalia pedig szinteacuten nem toumlbb mint egy időperioacutedus megnevezeacutese A Maiuma eseteacuteben ugyan egy bizonyosan seacutemi szoacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk mely etimoloacutegiaacutet egy goumlroumlg szerző Ioacuteaneacutes Lydos ismerte is ndash azonban ő sem a Maiumaacutet hanem a maacutejus szoacutet etimologizaacutelja a sziacuter nyelvből a biro-dalom lakossaacutega szaacutemaacutera a Maiuma szoacute oacutehatatlanul majaacutelist kellett hogy jelentsen

A szekularizaacutecioacute egy aktiacutevabb pozitiacutevabb eacutertelme jelenik meg az uumlnnepek eredet-mondaacuteiban melyek a Kalendae a Februarius kiűzeacutese eacutes a Brumalia eseteacuteben fenn-maradtak Ezek a mondaacutek mind kitalaacutelt hagyomaacutenynak tekinthetők eacutes valamennyien a roacutemai toumlrteacutenelem korai szakaszaacutehoz kapcsoljaacutek az egyes uumlnnepek kezdeteacutet A toumlrteacute-nelemből valoacute eredezteteacutes egyreacuteszt csoumlkkenti a pogaacuteny konnotaacutecioacutekat hiszen iacutegy nem isteneket uumlnnepelnek ugyanakkor tekinthetjuumlk őket a reszakralizaacutecioacute kiacuteseacuterleteacutenek is meacuteghozzaacute keacutet iraacutenyboacutel is az uacutejonnan keletkező uumlnnepet a szakralitaacutes szfeacuteraacutejaacuteba emeli hogy a roacutemai toumlrteacutenelem legdicsőbb őskoraacuteboacutel ered maacutesfelől a roacutemai toumlrteacutenelmet az uumlnneplők identitaacutesaacutenak reacuteszeacuteveacute teszi Ne felejtsuumlk el hogy az oumlsszes eredetmonda goumlroumlg nyelven iacuteroacutedott eacutes maradt fent Malalasnaacutel illetve Mileacutetosi Heacutesychios toumlredeacutekei-ben melyeket a bizaacutenci szerzők ideacuteztek Hogy a goumlroumlgoumlk roacutemai identitaacutessal rendelkez-zenek eacutes veacuteletlenuumll se goumlroumlggel a keacuteső oacutekor folyamaacuten roumlgzuumll Ez talaacuten nem fuumlggetlen attoacutel hogy a helleacuten szoacute a pogaacuteny jelenteacutest veszi fel de keacuterdeacuteses hogy ez az identitaacutesvaacutel-tozaacutesnak oka vagy csak jaacuteruleacutekos koumlvetkezmeacutenye Mindenesetre teacuteny hogy a nyugati birodalom felbomlaacutesa utaacuten joacute ideig gyakorlatilag az oumlsszes roacutemai polgaacuter goumlroumlg anya-nyelvű eacutes kultuacuteraacutejuacute Ebben az időszakban szuumlletnek a mondaacutek melyek a goumlroumlg vaacuterosok uumlnnepeit is Roacutema kezdeteihez vezetik vissza

265

Uumlnnepeink koumlvetkező koumlzoumls pontja a vallaacutesi aacutetalakulaacutes egeacutesz folyamataacutet jellemzi a kultuszok betiltaacutesaacuteval azok a riacutetusok tűnnek el melyek addig a vallaacutesi eacutelet centrumaacutet keacutepezteacutek s ez lehetőseacuteget ad hogy mindaz ami eddig periferiaacutelisnak szaacutemiacutetott be-nyomulhasson a centrumba A perifeacuteria eacutes centrum itt toumlbb kuumlloumlnboumlző siacutekon eacutertelmez-hető Az első egy olyan dichotoacutemia amelytől azt vaacuterhatnaacutenk hogy nagyobb szerephez jut ez pedig a vaacuterosndashfalu oppoziacutecioacute Uumlnnepeink fejlődeacuteseacuteben ennek a legkisebb a szerepe gyakorlatilag csak a szarvasmaszkos felvonulaacutes eseteacuteben talaacutelkozhattunk keacutet roumlvid megjegyzeacutessel Pacianusnaacutel eacutes Ambrusnaacutel ami arra is utalhat hogy a szokaacutes ele-inte a videacutekhez koumltődoumltt eacutes onnan terjedt a vaacuteros iraacutenyaacuteba de meacuteg az ő szavaik is eacutertel-mezhetők taacutersadalmilag egy alsoacutebb szociaacutelis reacuteteghez koumltődő szokaacutes nyert teret

A maacutesodik oppoziacutecioacute egyeacutertelműbb eacutes etnikai Roacutemaacuteban nagyjaacuteboacutel ugyanaz a kul-tuacuterandashbarbaacutersaacuteg oppoziacutecioacute hataacuterozta meg a kultuacuteraacuteroacutel valoacute beszeacutedmoacutedot mint Hel-laszban vagy a hellenisztikus birodalmakban Baacuter a birodalom sok millioacute lakosa szaacute-maacutera az elsődleges nyelv a sziacuter-araacutem vagy a kopt vagy egy a birodalom megannyi tovaacutebbi beszeacutelt nyelve koumlzuumll mindnyaacutejan sajaacutet eredeti isteneiket tisztelik tovaacutebb meacuteg ha romanizaacuteltndashhellenizaacutelt kuumllsőseacutegek koumlzoumltt is azonban ennek a kulturaacutelis soksziacutenű-seacutegnek az irodalmi forraacutesokban alig van nyoma a nem goumlroumlg vagy roacutemai nyelv kul-tuacutera vallaacutes a vernakularitaacutes szfeacuteraacutejaacuteba visszaszorulva leacutetezik A kereszteacutenyseacuteg teacuternye-reacutese ezt a helyzetet alapvetően aacutetalakiacutetja Ez vezet az oumlnaacutelloacute sziacuter eacutes kopt kereszteacuteny irodalom felviraacutegzaacutesaacutehoz eacutes ezt laacutethatjuk a taacutergyalt uumlnnepek egy sajaacutetsaacutegaacuteban toumlbb elemuumlk nem goumlroumlg vagy roacutemai eredetű Ilyen volt az uacutejeacutev szarvasos felvonulaacutesa valoacute-sziacutenűsiacutethető kelta eredeteacutevel illetve a Maiuma uumlnnep egeacutesze Mutatum mutandis ide-sorolhatjuk a goumlroumlg nyelvű lakossaacuteg koumlreacuteben elterjedő roacutemai uumlnnepeket is a Kalen-dae Martiaet eacutes Ianuariaet valamint a Brumaliaacutet Ezek roacutemai uumlnnepek tehaacutet nem egy leneacutezett vagy haacutetteacuterbe szoriacutetott kultuacuteraacutejuacute etnikumhoz koumltődnek azonban iacutegy is idegenek uacutejdonsaacutegok nem a goumlroumlg vagy keleti nyelvű teruumlletek sajaacutet politeista vallaacute-saacutenak a maradvaacutenyai

A harmadik pont ahol a marginalitaacutes jelen van a nők eacutes a gyerekek szerepe Noha a nők eacutes a gyerekek alkottaacutek a taacutersadalom haacuteromnegyedeacutet meacutegis marginalizaacutelt sze-replők voltak A Kalendae Martiae roacutemai formaacuteja eacutes reacuteszben a goumlroumlg is kimondottan a nők uumlnnepe volt eacutes a goumlroumlg maacutercius 1-je eacutes a januaacuteri uacutejeacutev eseteacuteben is talaacutelkozunk olyan riacutetusokkal melyek főszereplői gyerekek Figyelemremeacuteltoacute hogy a gyerekek fecskekoumlszoumlntő dala az egyetlen olyan uumlnnepi riacutetus melyet gyakorlatilag azonos for-maacuteban minimaacutelis vaacuteltoztataacutesokkal gyakoroltak az utoacutebbi keacutet eacutes feacutel ezer eacutevben

A negyedik pont ahol azt laacutetjuk hogy a koraacutebban periferiaacutelis riacutetus keruumll centraacute-lis helyzetbe az uumlnnepek teacuterbeli helyzete a vaacuterosban Toumlbbszoumlr hangsuacutelyoztam hogy nem a pogaacuteny uumlnnepek magaacutenszfeacuteraacuteba toumlrteacutenő visszahuacutezoacutedaacutesaacutet laacutetjuk a forraacutesokban hanem eacutepp fordiacutetva a koumlnyvuumlnk taacutergyaacutet keacutepező uumlnnepek olyan innovaacutecioacutek melyek inkaacutebb a magaacutenszfeacuteraacuteboacutel leacutepnek ki a koumlzterekre A centrum eacutes perifeacuteria helyzeteacuteben itt a koumlzteacuter eacutes az utca az aacutellamvallaacutes eacutes a vernakulaacuteris vallaacutes aacutell a nagy vaacuterosi koumlzoumlsseacuteg szemben a csalaacutedi baraacuteti kapcsolatokkal Az oumlt taacutergyalt uumlnnepből neacutegy reacuteszben vagy egeacuteszben a koumlztereken zajlott az egyetlen kiveacutetelt a Brumalia lakomaacutei jelentik aacutem ha igaza van Malalasnak a koumlzteacuteri zeneacuteleacutes kapcsaacuten ennek is volt egy nyilvaacutenos aspektusa

266

eacutes a gondossaacuteg ahogy a bizaacutenci csaacuteszaacuterok Brumaliaacuteiroacutel megemleacutekeznek arra utal hogy a csaacuteszaacuterok koumlzeacuterdekű esemeacutenynek tekintetteacutek Brumaliaacuteikat

Az uumlnnepek koumlzuumll toumlbb eredetileg sokkal zaacutertabb koumlzegben zajlott peacuteldaacuteul a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutenek fő mintaacutejaacuteul szolgaacuteloacute Saturnalia de a roacutemai Matrona-lia is kimondottan csalaacutedi uumlnnep volt az eredeti sziacuter MaiumaMarzēah meguumlnnep-leacutese is e ceacutelra szolgaacuteloacute haacutezakban toumlrteacutent A Saturnalia sőt talaacuten reacuteszben a korai roacutemai Kalendae Ianuariae a Kalendae Martiae a Maiuma eacutes a Brumalia eseteacuteben is igaz hogy korai formaacutejuk leiacuterhatoacute uacutegy mint baraacuteti taacutersasaacutegok vagy vallaacutesi kiskoumlzoumlsseacutegek lakomaacuteja Azonban a fejlődeacutes folyamaacuten egyre inkaacutebb kileacutepnek a neacutegy fal koumlzuumll eacutes a nagyobb koumlzoumlsseacuteg koumlzoumls uumlnnepleacuteseacuteveacute alakulnak aacutet A kultuszok tiltaacutesaacutetoacutel keveacutesbeacute eacuterin-tett magaacutenjellegű uumlnnepek kileacutepnek a koumlzterekre hogy betoumlltseacutek a megszűnt uumlnne-pek helyeacutet Toumlbb esetben nemcsak a horizontaacutelis hanem a vertikaacutelis taacutersadalmi kap-csolatok megerősiacuteteacutese is a ceacuteljuk ami a Kalendae Ianuariae leggyakrabban kritizaacutelt pontja de a Brumalia eseteacuteben is azt laacutetjuk hogy baacuter magaacutenszemeacutelyek adnak lakomaacutet az esemeacuteny valamikeacutepp meacutegis a csaacuteszaacuter magasztalaacutesaacuteban kulminaacutel

Ez a folyamat az uumlnnepek kileacutepeacutese a neacutegy fal koumlzuumll valoacutesziacutenűleg nem fuumlggetlen attoacutel a vaacuteltozaacutestoacutel amely az uumlnnep szervezeacuteseacuteben veacutegbemegy A felsoroltak koumlzoumltt a januaacuter 1 az egyetlen hivatalos uumlnnepnap tehaacutet nemcsak a reacutegi kultuszkoumlzpontok esnek ki a szervezeacutes feladataiboacutel hanem a helyi arisztokraacutecia reacuteszveacutetele sem teljesen hivatalos formaacuteban toumlrteacutenik A szervezeacutesben uacutej szereplők is megjelennek legkoraacutebbi forraacutesainkban leggyakrabban a katonasaacuteg eacutes a hivataacutesos szoacuterakoztatoacuteipar emliacutetődik a cirkuszpaacutertok sziacuteneacuteszek eacutes hasonloacutek akik nagyban felelősek lehettek azeacutert hogy egyes uumlnnepek egyre nagyobb szabaacutesuacuteakkaacute vaacuteltak Csak a koumlzeacutepkor derekaacuten talaacutelko-zunk helyettuumlk uacutej szereplőkkeacutent az iskolaacutekkal eacutes magaacuteval az egyhaacutezzal

Az oumltoumldik pont ahol megragadhatoacute a perifeacuteria centraacutelis helyzetűveacute vaacutelaacutesa magaacute-nak a riacutetusnak a belső szerkezete Az antik uumlnnepek centrumaacuteban az aacuteldozatbemuta-taacutes aacutellt az uumlnnepi processzioacutek aacuteltalaacuteban aacuteldozatbemutataacutesban kulminaacutelnak Ez eacuterte-lemszerűen megvaacuteltozik a keacuteső oacutekorban Az uacutejeacutevi jelmezes felvonulaacutesok legkoumlzelebbi analoacutegiaacutei Lukianos anteludiuma eacutes Heacuteroacutedianos Magna mater uumlnnepe Mindkettőre igaz hogy ha az adott uumlnnepen beluumlli szerepuumlket akarjuk meghataacuterozni leginkaacutebb paraliturgikus esemeacutenykeacutent definiaacutelhatjuk őket melyek egy centraacutelis szertartaacuteshoz kapcsoloacutedva zajlanak azonban erősen keacutetseacuteges hogy abboacutel erednek-e mivel nincs felismerhető kapcsolatuk az uumlnnep miacutetoszaival isteneivel a centraacutelis szertartaacutesok ceacutel-jaival inkaacutebb tűnnek olyan spontaacuten mulatsaacutegnak melyek tetszeacutes szerint szinte baacutermi-lyen uumlnnepre aacutetvihetők Azok a szertartaacutesok melyekhez toumlrteacutenetileg legkoumlzebb aacutellnak a hagyomaacutenyos roacutemai pompaacutek humoros elemei azonban aligha szorul bizonyiacutetaacutesra hogy ezek a diadalmenetnek vagy akaacuter a pompa deorumnak is csupaacuten fuumlggeleacutekei vol-tak Mikor a nagy uumlnnepek leacutenyegeacutet alkotoacute riacutetusok megszűnnek a szertartaacutesok egyes marginaacutelis a szakraacutelis centrumhoz keveacutesbeacute koumltődő esemeacutenyei tovaacutebb leacuteteznek

A Brumalia kapcsolata a Saturnaliaacuteval szinteacuten arra laacutetszik utalni hogy eredetileg csupaacuten a nagyobb uumlnnep valamifeacutele előjaacuteteacuteka lehetett A fecskedalok agermosai ese-teacuteben is laacutethattunk halvaacuteny jeleket hogy a Krisztus előtti időkben meacuteg laza koumltődeacutes-ben lehettek Apolloacutennal eacutes uumlnnepeivel azonban oumlnmagukban a kiacuteseacuterő uumlnnep neacutelkuumll

267

koumlzelebb aacutellnak a jaacuteteacutekhoz mint egy vallaacutesi riacutetushoz Egyes esetekben azt laacutetjuk hogy a tulajdonkeacuteppeni szakraacutelis riacutetusok hiaacutenyaacuteban a maradeacutek alig egyeacuteb mint egy extra-vagaacutens fiesta ez a helyzet a Maiuma eseteacuteben s reacuteszben a Kalendaenaacutel is A nagysza-baacutesuacute gyakran eacutejszakai mulatsaacuteg termeacuteszetesen mindig is az uumlnnepek fontos kiacuteseacuterő ese-meacutenye volt azonban nem ez adta az uumlnnep apropoacutejaacutet most viszont gyakran csak ez marad az uumlnnepből

Uumlnnepeink feacutenykora aacuteltalaacuteban a keacuteső oacutekor esetleg a koumlzeacutep-bizaacutenci kor ezt koumlvetően uumlnnepeink mintha elhomaacutelyosodnaacutenak vagy felhiacutegulnaacutenak egyre nehezebb felismerni bennuumlk az oacutekori előkeacutepeket Ezzel paacuterhuzamosan megfigyelhetuumlnk egy maacutesik kisseacute meglepő jelenseacuteget a mediterraacuten deacutel kibontakozoacute neacutepi vallaacutesossaacutega eacutes kalendaacuteriumi szokaacutesai hataacutest gyakorolnak eacuteszakra az uacutejonnan megteacuterő neacutepekre A Kalendae szoacute leszaacutermazottjai szinte az egeacutesz szlaacutev reacutegioacuteban hasznaacutelatosak a karaacutecsonyi dalok szokaacute-sok bizonyos csoportjaira koumlzeli analoacutegiaacutekkal talaacutelkoztunk a Szent Jaacutenos-nap meguumln-nepleacutese kapcsaacuten Ahol nem etimoloacutegiailag lenyomozhatoacute szavakroacutel hanem szokaacutesok-roacutel van szoacute melyekben a szlaacutevok eacutes a bizaacutenci illetve modern goumlroumlgoumlk hasonloacutesaacutegokat mutatnak koumlnnyű lenne a goumlroumlgseacutegre gyakorolt szlaacutev hataacutesroacutel beszeacutelni azonban ez az eacuterv nehezen tarthatoacute ha az illető szokaacutest a goumlroumlgoumlk bizonyiacutethatoacutean ismerteacutek maacuter a szlaacutevok balkaacuteni megjeleneacutese előtt is Hasonloacutet figyelhetuumlnk meg Nyugat-Euroacutepaacuteban is azok a teacuteli szokaacutesok melyeket a XIX szaacutezadi eacutes XX szaacutezad eleji kutatoacutek sziacutevesen laacutettak volna germaacuten eredetűnek aacuteltalaacuteban roacutemai esetleg kelta eredetűnek bizonyultak5 Azt laacutetjuk hogy a Roacutemai Birodalom kultuacuteraacuteja melyet mindig is az erős taacutersadalmi eacutes foumlld-rajzi mobilitaacutes jellemzett valamint a neacutepvaacutendorlaacutes okozta neacutepmozgaacutesok a vallaacutesi jelen-seacutegek sajaacutetos turmixaacutet hoztaacutek leacutetre melyek a centrifugaacutelis erő erejeacuteneacutel fogva sebesen terjedtek szeacutet nagy teruumlleteken

Forraacutesok hiacutejaacuten neheacutez megiacuteteacutelni mi zajlott le azokban a reacutegioacutekban eacutes azoknaacutel az etnikumoknaacutel melyek a birodalom teruumlleteacuten kiacutevuumllről eacuterkeztek de bizonyosan merem aacutelliacutetani hogy mind a germaacutenok mind a szlaacutevok teacutenylegesen vettek aacutet uumlnnepeket vagy legalaacutebb azok rituaacutelis elemeit a mediterraacuten kultuacuteraacutekboacutel Emellett a deacuteli befolyaacutesnak egy oumlsszetettebb megjeleneacuteseacutevel is szaacutemolnunk kell ez pedig eacuteppen az egyhaacutezi til-taacutesok formaacutejaacuteban eacuterkezik A tiltaacutesok reacuteveacuten az egyhaacutez definiaacutelja mi az a riacutetus amely egy uumlnnepen zajlik Ez nem csupaacuten tudaacuteleacutekos eacutertelmezeacutesi folyamat mely eacuterintetlenuumll hagyja vizsgaacutelataacutenak taacutergyaacutet hanem szuumlkseacutegszerűen visszahat a gyakorlatra6 A folya-mat oumlsszetettseacutegeacutet joacutel dokumentaacutelja Bonifaacutec eacutes Zakariaacutes paacutepa levelezeacutese ahol Szent Bonifaacutec arra panaszkodik hogy a frissen megteacutert zaraacutendokok Roacutemaacuteban olyan szokaacute-

5 Ristuccia (2013) a teljesen fiktiacutevnek bizonyuloacute Spurcaliaacuteroacutel a keacuterdeacutes irodalmaacuteval A teacutevedeacutes eacutert-hető hiszen az első kutatoacutek gyakran eacuteppen a germaacuten vallaacutes feltaacuteraacutesaacutehoz hasznaacuteltaacutek a forraacutesanyagot peacuteldaacuteul Tille 1899

6 Ginzburg (1989) Eacutejszakai toumlrteacuteneteacuteben ilyen bdquotudoacutesrdquo elem az ahogy a neacutephit eacutejszakai istennőjeacutere az egyhaacutez a Diana Herodiana neveket aggatja Ginzburg toumlrekedett raacute hogy az aacuteltala vizsgaacutelt kor ele-jeacuten tehaacutet a boszorkaacutenyuumlldoumlzeacutesek kezdeteacuten elkuumlloumlniacutetse a tisztaacuten neacutepi hagyomaacutenyt az egyhaacutezi eacutertel-mezeacutestől amely veacuteguumll a boszorkaacutenyszombat keacutepzeteacuteveacute alakiacutetja a foumlldek termeacutekenyseacutegeacuteeacutert viacutevott eacutej-szakai csataacutekat

268

sokkal talaacutelkoznak az egyhaacutez sziacuteveacuteben amelyeket odahaza puumlspoumlkeik tiltanak nekik A panaszra a paacutepa keacutenytelen reagaacutelni baacuter keacutetseacuteges hogy a tilalom jaacuter-e hosszabb taacutevuacute hataacutessal A konfliktust eredeztethetjuumlk az egyes reacutegioacutek krisztianizaacutecioacutejaacutenak faacuteziseltoloacute-daacutesaacuteboacutel lehet egy szokaacutes Roacutemaacuteban maacuter a kereszteacuteny naptaacuterhoz kapcsolt eacutevszaacutezados kereszteacuteny szokaacutes mikoumlzben a friacutezek vagy a szaacuteszok koumlzoumltt pogaacuteny kultikus volta meacuteg tisztaacuten eacuterezhető vagy legalaacutebbis a szigoruacute misszionaacuterius szent keveacutesbeacute toleraacutens a feacutelig meacuteg szinte pogaacuteny hiacutevek mulatsaacutegaival szemben mint a roacutemai papsaacuteg a maga neacutepeacute-vel Ugyanakkor nem csak a papsaacuteg azonosiacutethat teacutevesen pogaacuteny szokaacutesokat Bonifaacutec neacutemet zaraacutendokai a Roacutemaacuteban zajloacute uacutejeacutevi uumlnnepekben hazai szokaacutesokat ismertek fel de keacuterdeacuteses hogy helyesen-e Bonifaacutecnaacutel egyetlen dolog olvashatoacute mely rituaacutelisabb az egyszerű mulatozaacutesnaacutel ez pedig a teriacutetett asztal felaacutelliacutetaacutesa de a szoumlvegből nem egy-eacutertelmű hogy ez akkor eacutes ott Roacutemaacuteban valoacuteban egyfajta aacuteldozati asztal volt-e vagy egyszerűen profaacuten eacutetkezeacutesi ceacutelboacutel megrakott asztal Ezen forraacutesok alapjaacuten koumlnnyen hihetneacutenk hogy egy pogaacuteny neacutemet szokaacutes a sorsistennők szaacutemaacutera eloumll hagyott uacutejeacutevi teriacutetett asztal leacutete vezet ahhoz hogy a paacutepa betiltson egy aacutertalmatlan roacutemai hagyo-maacutenyt azonban ott van Jeromos aacutelliacutetaacutesa aki ugyanezt a szokaacutest a maga koraacuteban is ismerte eacutes Gaacuted koumlzel-keleti sorsisten alakjaacuteval hozta kapcsolatba mikoumlzben elismerte hogy az uumlnneplők egyszerűen a joumlvő eacutev gazdagsaacutegaacutet proacutebaacuteljaacutek ezzel befolyaacutesolni De hol az oumlsszekoumltő kapocs Alexandria eacutes Worms koumlzoumltt a IV szaacutezad eacutes a X szaacutezad koumlzoumltt Gaacuted eacutes a Nornaacutek koumlzoumltt S ha esetleg arra a keacutenyelmes aacutellaacutespontra helyezkedneacutenk hogy valoacutejaacuteban nem egy oumlsszmediterraacuten hanem egy oumlsszeuroacutepai vallaacutesi koineacute megleacute-teacutevel szaacutemolhatunk maacuter a kereszteacuteny kor előtt is melynek teacutenyei veacuteletlenszerű elosz-laacutesban jelennek meg az iacuterott forraacutesokban akkor is hogyan magyaraacutezhatjuk a forraacutesok teljes hiaacutenyaacutet a kereszteacuteny kor előtt Az uacutejeacutev meguumlnnepleacuteseacutenek szokaacutesairoacutel ugyanis meglehetősen sok forraacutessal rendelkezuumlnk maacuter Konstantin előttről is Itt a konkluacutezioacute egyszerűen a konkluacutezioacute hiaacutenya bizonyos hogy a fejlődeacutesi folyamatok jelentős reacuteszeacutet soha nem fogjuk teljes meacutelyseacutegeacuteben megismerni

Az oumlt kivaacutelasztott uumlnnep tovaacutebbi hasonloacutesaacutegokat is mutat egymaacutessal Ha meg akar-juk nevezni ami nem koumlnnyű feladat hogy tulajdonkeacuteppen mieacutert uumlnnepeltek a fel-sorolt uumlnnepek mindegyike az eacutevszakvaacuteltaacutessal kapcsolatos a Kalendae Ianuariae uacutejeacutevi uumlnnep Februarius kiűzeacutese eacutes a Kalendae Martis a tavaszt koumlszoumlnti a Maiuma csak hal-vaacutenyan koumltődik a nyaacuter kezdeteacutehez viszont a Szent Ivaacuten-eacutejhez kapcsoloacutedoacute vaacuteltozata a napforduloacute napjaacuten zajlik a Brumaliaacutet pedig szinteacuten a nap mozgaacutesaacutehoz koumltik a Nap alaacuteszaacutellaacutesaacutenak napjait jelenti a napforduloacuteval bekoumlvetkező visszateacutereacuteseacuteig Ez nem a kutatoacutei kivaacutelasztaacutes oumlnkeacutenyeacutenek eredmeacutenye egyetlen tipikusan keacuteső antik uumlnnepet vehettuumlnk volna meacuteg fel a listaacutenkra a Rosaliaacutet amely a roacutezsaviraacutegzaacuteshoz koumltődik

Baacuter intuiacutecioacutenk azt diktaacutelnaacute ndash teacutevesen ndash hogy a naptaacuteri uumlnnepeket logikus az eacutev-szakvaacuteltaacutesokhoz koumltni ez nem egyeacutertelmű Mint bemutattuk a Julianus-naptaacuter előtti hagyomaacutenyos naptaacuterak hoacutenapos csuacuteszaacutesokat produkaacuteltak a csillagaacuteszati eacutevhez keacutepest iacutegy meacuteg egy tisztesseacuteges tavaszkoumlszoumlntő uumlnnepet sem lehetne egyeacutertelműen a nap-taacuterba iktatni az pedig hogy uumlnnep koumlszoumlntse baacutermelyik napforduloacutet remeacutenytelen-nek eacutes eacutertelmetlennek is tűnik Valoacutejaacuteban eacuteppen a kereszteacuteny naptaacuter az mely a koraacuteb-biakhoz keacutepest sokkal erősebben koumltődik a csillagaacuteszati eacutevhez A karaacutecsony uumlnnepe

269

december 25-re keruumll ndash koumltetuumlnkben sem szuumlkseacuteg sem lehetőseacuteg nincs annak meg-vizsgaacutelaacutesaacutera hogy ez milyen okboacutel toumlrteacutent Aurelianus vezette be 274-ben a Sol Invic-tus kultuszaacutet december 25-eacuten szentelteacutek fel az istenseacuteg roacutemai templomaacutet ndash ez a Nata-lis Solis Invicti mely nem egy mitoloacutegiai szuumlleteacutesnapra utal hanem olyan eacutertelemben natalis szuumlleteacutesnap ahogy minden roacutemai templom dedicatioacutejaacutenak emleacuteknapja az Ez a december 25-i pogaacuteny uumlnnep gyeacuteren adatolt nem jelent komoly pogaacuteny előzmeacutenyt a karaacutecsony szaacutemaacutera

A karaacutecsony december 25-i daacutetuma automatikusan maga utaacuten vonja hogy Keresz-telő Szent Jaacutenos uumlnnepeacutenek a nyaacuteri napforduloacutera kell keruumllnie A huacutesveacutet daacutetuma baacuter mozgoacute daacutetum de a tavaszi napforduloacutetoacutel fuumlgg melynek az egyhaacutezatyaacutek hajlan-doacutek bizonyos szakralitaacutest tulajdoniacutetani amikor az eacutev igazibb kezdetekeacutent jeloumllik meg s nem mellesleg ha a karaacutecsony december 25 akkor fogantataacutesa a tavaszi napfordu-loacutera esett Mindezzel egyuumltt a kereszteacuteny eacutev sokkal erőteljesebb szolaacuteris eacutes csillagaacuteszati koumltoumlttseacuteggel biacuter mint amilyennel a roacutemai vagy goumlroumlg naptaacuter valaha

Amikor a keacuteső oacutekor szekulaacuteris uumlnnepeit az eacutevszakvaacuteltaacutesokhoz koumltik nem egy ősi szakraacutelis hagyomaacuteny eacuteletben tartaacutesa a ceacutel hanem eacuteppen ellenkezőleg a deszakralizaacute-cioacute Az uumlnnepnapokroacutel rendelkező csaacuteszaacuteri ediktum a kereszteacuteny uumlnnepek eacutes a csaacute-szaacuteri emleacuteknapok mellett csak az uacutejeacutevet eacutes a szuumlretet emelte ki mint munkaszuumlnetre eacuterdemes daacutetumot Ha az uacutej naptaacuteri eacutev vagy az uacutejbor legitim lehetőseacuteg az uumlnnepleacutesre akkor mieacutert ne lehetne meguumlnnepelni a fecskeacutek eacuterkezeacuteseacutet a roacutezsaviraacutegzaacutest vagy a leg-hosszabb nappalt

Az eacutevszakok ritmusaacutehoz valoacute koumltődeacutes valamifeacutele koheacutezioacutet teremt uumlnnepeink koumlzoumltt de ez a koheacutezioacute tuacutel gyenge ahhoz hogy egy uacutejfajta szakralitaacutessal ruhaacutezza fel őket Rend-szeruumlk nem egy termeacuteszetes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt kialakult kalendaacuteriumi rendszerre emleacutekeztet inkaacutebb a francia forradalmi naptaacuter hoacutenapneveire vagy a politikai korrekt-seacuteg jegyeacuteben fogant kiacuteseacuterletekre a karaacutecsony karaacutecsonytalaniacutetaacutesaacutera eacutes a huacutesveacutet huacutesveacutet-talaniacutetaacutesaacutera A szakraacutelis dimenzioacute hiaacutenya megmagyaraacutezza ami hosszuacute taacutevon toumlrteacutenik veluumlk a koumlzeacutepkor derekaacutera eltoloacutednak hogy kereszteacuteny uumlnnepektől vaacuteljanak fuumlggőveacute A Kalendae Ianuariae szokaacutesainak nagy reacutesze aacutetkeruumll a farsangra ami pedig a nagy-boumljt előzmeacutenye vagy előbbre toloacutedik karaacutecsonyra A karaacutecsony eacutes a viacutezkereszt koumlzoumltti tizenkeacutet nap keacutetseacutegtelenuumll pogaacuteny eredetű szakralitaacutesa sokkal hosszabb eacuteletűnek bizo-nyul mivel a Kalendaeval ellenteacutetben keacutetseacutegtelenuumll magaacuteban hordozza a transzcen-dencia dimenzioacutejaacutet A koumlzeacutepkor folyamaacuten a teacutelűző szokaacutesok jelentős reacuteszeacutet is a karne-vaacutelhoz a boumljthoumlz vagy a puumlnkoumlsdi időszakhoz koumltik Ez az aacutetalakulaacutes az oacutekor folyamaacuten csak egy uumlnnepneacutel eacuterzeacutekelhető amennyiben a Maiuma bizonyos teruumlleteken Keresz-telő Szent Jaacutenos napjaacutera toloacutedik raacute eacutes az uumlnnep vizes riacutetusait eacutepp a Keresztelő viacutezzel valoacute kapcsolataacuteboacutel magyaraacutezzaacutek Hogy a vilaacutegi uumlnnepek krisztianizaacutecioacuteja mieacutert keacutesik a forraacutesokboacutel vilaacutegos ebben a korszakban az egyhaacutezatyaacutekat hidegen hagyja hogy a neacutep mulatsaacutegait egy pogaacuteny uumlnnepen tartjaacutek meg vagy karaacutecsonykor a ceacutel az hogy egy-aacuteltalaacuten ne tartsaacutek meg

Veacuteguumll lezaacuteraacuteskeacutent beszeacutelnuumlnk kell arroacutel a kutataacutesban eacutes a koumlzgondolkodaacutesban egy-araacutent eacutevszaacutezadok oacuteta vitatott keacuterdeacutesről hogy a kereszteacuteny uumlnnepi naptaacuter kialakulaacute-saacuteban mekkora szerepe volt a tovaacutebbeacuteleacutesnek illetve helyettesiacuteteacutesnek tehaacutet a pogaacuteny

270

uumlnnepek kiszorulaacutesaacutenak uacutej kereszteacuteny uumlnnepek reacuteveacuten Baacuter szinte koumlzhely hogy leacutete-zett ilyen szaacutendeacutek mindoumlssze keacutet forraacutesszoumlveget ismerek melyek ilyen szaacutendeacutekroacutel tanuacuteskodnak Az egyik Beda a VIII szaacutezadi Angliaacuteban aki azt aacutelliacutetja hogy Maacuteria meg-tisztulaacutesaacutenak uumlnnepeacutet kimondottan azeacutert vezetteacutek be hogy elfojtsanak egy pogaacuteny lustratioacutes uumlnnepet valoacutesziacutenűleg a Lupercaliaacutet7 A maacutesik egy XII szaacutezadi sziacuter puumlspoumlk Jakob Bar-Salibi aki szerint december 25-eacuten gyertyaacutekkal uumlnnepelteacutek a pogaacutenyok a Nap szuumlleteacuteseacutet eacutes mikor az egyhaacutezatyaacutek eacuteszrevetteacutek hogy kereszteacutenyek is hajlanak a reacuteszveacutetelre uacutegy doumlntoumlttek hogy viacutezkereszt helyett azon a napon uumlnnepeljeacutek Krisztus szuumlleteacuteseacutet8 Egy koumlzeacutepkori sziacuter eacutes egy koumlzeacutepkori angol ndash azonban semmi nyoma hogy a IVndashVI szaacutezadban egy egyhaacutezi szerző le mert volna ilyesmit iacuterni Nem zaacuterhatjuk ki tel-jesen hogy oacutevatos hallgataacutes mellett meacutegis ez volt a bevett egyhaacutezi taktika baacuter sokkal toumlbb forraacutest talaacutelunk arra hogy e korban az egyhaacutez meacuteg azzal van elfoglalva hogy tole-raacutelhatja-e a sajaacutet uumlnnepeit Nem hiszem hogy egy pogaacuteny uumlnnep kereszteacuteny uumlnneppel valoacute helyettesiacuteteacuteseacutenek nevezhetjuumlk azt hogy az egyhaacutez boumljtoumlt rendel el az uacutejeacutevi mulat-saacutegok napjaacutera ez pusztaacuten tilalom Az a szinteacutezis melyben veacuteguumll formaacutet oumllt a koumlzeacutepkor neacutepi vallaacutesossaacutega s mely termeacutekeny moacutedon volt keacutepes helyettesiacuteteni a pogaacuteny szokaacuteso-kat kereszteacuteny alternatiacutevaacutet kiacutenaacutelva helyettuumlk nem a keacuteső oacutekor termeacuteke hanem azokeacute a soumlteacutet szaacutezadokeacute melyeket egyaraacutent feacutemjelez az aacutellamhatalom megroppanaacutesa az arab invaacutezioacute koumlvetkezteacuteben eacutes azok a nagy misszioacutes utak melyek olyan neacutepekhez vezetnek akik soha nem eacuteltek a roacutemai csaacuteszaacuterok fennhatoacutesaacutega alatt

7 Beda De temporum ratione 12 67ndash688 Ideacutezi MacMullen 1992 155

FUumlGGELEacuteK

Forraacutesszoumlvegek

Libanios(Antiochia 314ndash392393)

Libanios 5 leiacuteroacute beszeacuted (ekphrasis) a Kalendae1

1 Azeacutert szeretik az emberek az uumlnnepeket mivel azok megszabadiacutetjaacutek őket a verejteacute-kes munkaacutektoacutel eacutes alkalmat adnak nekik a jaacuteteacutekra lakomaacutezaacutesra eacutes hogy a lehető leg-vidaacutemabban toumlltseacutek el az időt 2 Vannak uumlnnepei a csalaacutednak a vaacuterosnak az egyes neacutepeknek azonban csupaacuten egyet ismerek mely koumlzoumls mindenki szaacutemaacutera aki roacutemai uralom alatt eacutel Akkor keruumll raacute sor mikor az egyik eacutev veacuteget eacuter eacutes a maacutesik elkezdődik 3 Maacuter az uumlnnep koumlzeledte is vaacuterakozaacutessal toumllti el az emberek sziacuteveacutet az idő lelassulni laacutetszik eacutes uacutegy siettetik az uumlnnep eacuterkezeacuteseacutet ahogyan a hajoacutesok soacutevaacuterognak a szaacuterazfoumlld utaacuten Mikor megeacuterkezik mindenki szalad vaacutesaacuterolni a vagyonos is eacutes az is aki takareacute-koskodaacutessal gyűjtoumltt oumlssze valamennyi peacutenzt Az kitisztiacutettatta ruhaacutejaacutet emez koumllcsoumln-keacuterte 4 Akinek sajaacutet birtoka van (a vaacuterosba) hozat mindent amit a foumlld terem ezer fajta madarat szeliacutedeket eacutes vadakat is Akik kezuumlk munkaacutejaacuteboacutel eacutelnek azok beeacuterik a kereskedők porteacutekaacutejaacuteval Akkor laacutethatnaacutel aztaacuten igazi nyuumlzsgeacutest a piacon 5 Az uumlnne-pet megelőző napon keresztuumllviszik a vaacuteroson az ajaacutendeacutekokat mindazt ami az asztal feacutenyeacutet emelheti van amivel a hatalmasok tisztelik meg egymaacutest maacutesokat ők kapnak az alacsonyabb ranguacuteaktoacutel vagy eacuteppen fordiacutetva ők adnak egyik reacuteszről a maacutesik hatalmaacute-nak szoacutel a tisztelet a maacutesik feacutel paacutertfogoltjaival osztja meg feacutenyűzeacuteseit 6 Mikor leszaacutell az este csak kevesen alszanak a toumlbbseacuteg dalokkal taacutenccal eacutes treacutefaacutelkozaacutessal muacutelatja az időt ezekkel meacuteg a műhelyek munkaacutesaira is raacuterontanak eacutes azzal bolondoznak hogy bekopogtatnak az ajtoacutekon eacutes nem hagyjaacutek az embereket aludni Egyesek meacuteltatlan-kodnak azon amit hallanak maacutesok csak nevetnek de senki sem olyan szigoruacute hogy megdorgaacutelja a tetteseket hanem meacuteg az is aki ura eacuterzelmeinek nevet 7 Hajnalban mikor a kakas kukoreacutekol egyesek babeacuteraacutegakboacutel eacutes maacutes noumlveacutenyekből keacuteszuumllt koszo-ruacutekkal diacutesziacutetik haacutezuk kapujaacutet maacutesok ragyogoacute jobbaacutera biacutebor ruhaacutet oumlltve szaacutemtalan kis faacuteklya feacutenye mellett eacuteljenezve (syn eupheacutemiais) kiacuteseacuterik a szenteacutelyekbe a cirkuszi ver-senyistaacutelloacutek tulajdonosaacutet (hippotrophos) Ennek kiacuteseacuterői peacutenzt szoacuternak a toumlmeg koumlzeacute eacutes oumlroumlmteli dolog elkapni egy-egy peacutenzeacutermeacutet feacutelreloumlkve a mellettuumlnk aacutelloacutet Meacuteg azok

1 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute szoumlveg Libaniusrsquos Progymnasmata Model Exercises in Greek Prose Compo-sition and Rhetoric Translated with Introductions and Notes by Craig A Gibson Atlanta Society of Biblical Literature 2007 436ndash440

274

is vidaacutemak akiknek eacuteppenseacuteggel a laacutebaacutera tapostak 8 Miutaacuten a versenylovak neve-lői aacuteldozatot mutattak be eacutes az istenektől győzelmet keacutertek a vaacuterosvezetőkhoumlz indul-nak eacutes aranyakat adnak a vaacuterosvezetők (archoacuten) hivatalszolgaacuteinak (hypeacutereteacutes) Mindez a tanaacutecs (buleacute) jelenleacuteteacuteben eacutes reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutenik hiszen az ő kezuumlkből is jut a hiva-talszolgaacuteknak A vaacuterosvezetők megcsoacutekoljaacutek egymaacutest mikoumlzben aranyakat adnak aacutet egymaacutesnak 9 Maacutesok szaacutemaacutera is bőseacutegesen aacuterad az arany folyama mivel egyesek utaacute-nozzaacutek a vezetőket maacutesok egyszerűen csak adnak iacutegy a boumllcsesseacuteg tanulmaacutenyozoacutei is ekkor fizetik ki a tandiacutejat az uumlnnepre valoacute tekintettel Mikor felvirrad a nappal egye-sek az eacutejszakai italozaacutesokat ndash mert az eacutejjelt ivaacutessal toumlltik azok akik szerint ez az uumlnnep fő ceacutelja ndash tehaacutet nyilvaacutenvaloacutevaacute teszik az eacutejszakai italozaacutes meacuterteacutektelen voltaacutet minthogy a reacuteszegseacuteg aacutegyba keacutenyszeriacuteti őket akik viszont okosabbak voltak azoknak jut az ajaacuten-deacutekok felvonulaacutesa 10 Sokan koumlzuumlluumlk az oszlopcsarnokokon eacutes utcaacutecskaacutekon keresztuumll kuumlldik ajaacutendeacutekaikat neacutemelyikuumlk toumlbbet kuumlldoumltt a maacutesik semmit Azonban aki min-dent elkuumlldoumltt ezzel legjobban az adoacutet oumlrvendeztette meg 11 Ezek az 1-je esemeacutenyei az uacutej hoacutenap maacutesodik napjaacuten az ajaacutendeacutekozaacutes veacuteget eacuter eacutes az a szokaacutes hogy mindenki otthon marad eacutes a gazdaacutek szolgaacuteikkal egyuumltt kockaacuteznak Ilyenkor veszeacutelytelenuumll lustaacutel-kodhatnak a szolgaacutek 12 De meacuteg a reacuteszegeskedő is elkeruumlli a szemrehaacutenyaacutest az uumlnnep koumlzbenjaacuteraacutesaacutera hiszen akkor meacuteg a legszigoruacutebb gyerekfeluumlgyelő sem szigoruacute a leg-mogorvaacutebb tanaacuter sem mogorva Az alkalom szoacutelaacutesszabadsaacutegot hoz a korbaacutecs eacutes az uumltlegek megszeliacuteduumllnek minden megtelik beacutekeacutevel szabadsaacuteggal eacutes oumlroumlmmel eacutes senki sincs olyan koldus hogy ne lakna joacutel pompaacutes eledellel Minden ilyesfajta dologban bővelkedik ez az időszak eacutes uacutegy jut el minden mindenkinek a kezeacutebe ahogy a foumlld adta Iacutegy egyformaacuten oumlroumlmteli adni eacutes kapni

13 3-aacuten befogjaacutek a versenykocsikat eacutes sok veteacutelkedeacutes folyik a győzelemeacutert sok tolongaacutes a loacuteversenypaacutelyaacuten megtelnek a fuumlrdők ezeacutert eacutes ezekeacutert ebeacutedlőasztalok eacutes ugyanazoknaacutel az asztaloknaacutel folyik a kockajaacuteteacutek neacutemelyek addig veteacutelkedtek miacuteg a nappallal egyuumltt az eacutejszaka is elfogyott aacutem nem volt teher a virrasztaacutes

14 A negyedik nap alaacutebbhagy az uumlnnepleacutes de egeacuteszen meacuteg a raacute koumlvetkező nap sem hunyhatna ki hanem ahogy a koumlnnyű szellő uacutegy tartoacuteztatja fel ez az időszak is az embereket valamilyen nehezen meghataacuterozhatoacute vidaacutemsaacuteggal eacutes csak nagy nehe-zen habozva fognak a munkaacutekhoz ahogyan a lovak akiket kis szuumlnet utaacuten uacutejra igaacuteba fogtak munkaacutehoz laacutetnak eacutes ugyanakkor imaacutedkoznak hogy megeacuterhesseacutek a koumlvetkező uumlnnepet

Libanios 9 beszeacuted a Kalendaeroacutel2

1 Ez az uumlnnep igazaacuten megoumlrvendeztet minket mikor aacutetnyuacutejtja nekuumlnk mindazt ami az oumlveacute aacutem eddig meacutegsem keacutesziacutetettuumlnk dicsőiacutető beszeacutedet roacutela pedig tudtuk hogy ez tiszteletadaacutes volna az uumlnnep istenseacutegei (daimoacuten) feleacute is eacutes ez az uumlnnep toumlrteacutenetesen egy

2 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute kiadaacutes Libanii opera recensuit Richardus Foerster vol 1 fasc 2 ora-tiones VIndashXI Lipsiae in aedibus B G Teubneri 1904 393ndash398

275

nagy istenseacutegnek van szentelve 2 Mit felelhetneacutenk vaacutedjaira eacutes szemrehaacutenyaacutesaira hogy mi akik oly gyakran dicsőiacutetettuumlnk embereket megfeledkeztuumlnk egy ilyen jelentős uumlnnepről pedig tudjuk hogy az előttuumlnk eacutelők koumlzuumll egyesek ezt nem tapasztalhattaacutek meg 3 Minthogy nem veacutedekezhettuumlnk volna (hiszen valoacuteban nem iacutertuk meg dicseacutere-teacutet) ndash mi maacutest mondhatnaacutenk ndash azzal fogunk veacutedekezni hogy most dicsőiacuteteacutesben reacutesze-siacutetjuumlk Mert jobb toumlrleszteni az adoacutessaacutegot mint tartozaacutessal fejezni be eacuteletuumlnket

4 Ezt az uumlnnepet oacute ifjak megtalaacutelhatjaacutetok mindenuumltt ameddig csak a Roacutemai Biro-dalom eleacuter megmozgat oumlroumlmmel toumllt el eacutes felvidiacutet minden egyes embert Ha lehet-seacuteges volna siettetni az időt amint Homeacuteros szerint Heacutera tette a Nappal megsiet-tetneacute minden neacutep az oumlsszes vaacuteros valamennyi haacutez eacutes minden egyes ember 5 Ez az uumlnnep ott viraacutegzik minden mezőn minden dombon minden hegyen tavon eacutes folyoacuten amerre csak hajoacutek hajoacuteznak meacuteg a tengeren is ndash maacuter ha a teacuteli eacutevszak nem zaacuternaacute el a tengert ndash a matroacutezok eacutes a kereskedők egyszerre hasiacutetanaacutek a hullaacutemokat eacutes uumllneacutek meg az uumlnnepet 6 Mindenuumltt mulatozaacutes Sybarishoz meacuteltoacute asztalok eacutes neveteacutes A gazda-gok haacutezaacutenaacutel ez megszokott a szegeacutenyekneacutel a heacutetkoumlznapoknaacutel jobb Ugyanis az embe-reket valoacutesaacuteggal elragadja a koumlltekezeacutes vaacutegya annyira hogy akik maacuteskuumlloumlnben a gyűj-toumlgeteacutesnek oumlrvendeznek akkor nyereseacutegkeacutent koumlnyvelik el a pazarlaacutest akik koraacutebban ahhoz szoktak hogy megfegyelmezzeacutek gyomrukat akkor tőluumlk telhetően a kedveacutet keresik 7 Eacutes ami meacuteg szebb a mulatozoacutekat nem baacutentotta bűntudat mert azt adtaacutek meg ami joggal kijaacutert az uumlnnepnek Mert a szokaacutes parancsolja hogy toumlbbet egyuumlnk eacutes igyunk eacutes akik iacutegy tettek az uumlnnep akarataacutenak engedelmeskedtek 8 A foumlldet betoumllti a tisztelet (timeacute) eacutes az emberek egymaacutes iraacutenti tiszteleteacuteből fakadoacute ajaacutendeacutekai eacutes baraacutetilag laacutetjaacutek vendeacuteguumll azokat akik egyik vaacuterosboacutel utaznak a maacutesikba foumlldekről a foumlldekre vagy akik videacutekről eacuterkeznek a vaacuterosba jut szaacutellaacutes azok szaacutemaacutera akik vadaacutesznak a ven-deacuteglaacutetaacutesra eacutes azoknak is akik maacuter gondoskodtak arroacutel a maguk szaacutemaacutera Az oumlsveacutenyek eacutes az orszaacutegutak tele aacuteruval emberekkel haacuteziaacutellatokkal ugyanezekkel eacutes meacuteg ezekneacutel is eacuterteacutekesebb dolgokkal telnek meg a vaacuterosban a tetővel fedett seacutetaacutenyok eacutes sikaacutetorok 9 Az egyik embernek ugyanaz az oumlroumlm adni eacutes kapni a maacutesik szaacutemaacutera ha maacuter nem lehetseacuteges kapni oumlroumlm az hogy tőle telhetően adhat Tavasszal a foumlldet a viraacutegok eacuteke-siacutetik fel az uumlnnepet a sokfelől sok iraacutenyba utazoacute ajaacutendeacutekok 10 Bizony nem teacutevedne aki azt mondanaacute hogy ez az eacutev leggyoumlnyoumlrűseacutegesebb reacutesze annyira hogy ha az egeacutesz eacutevben ezzel feleacuterő lenne az eacutelet az emberek koumlzoumltt bizony nem sok szoacute esett volna a Boldogok Szigeteiről Hiszen oumlroumlmmel toumllt el az első fecske is de az nem akasztja meg a munkaacutet ez az uumlnnep viszont megkoumlveteli hogy napjai meghaacutetraacuteljanak a raacutejuk eső munka elől eacutes aacutetengedi őket a tiszta gondolatokban valoacute oumlrvendezeacutesnek 11 Ezek a napok keacutetfeacutele feacutelelemtől szabadiacutetjaacutek meg az ifjuacutesaacuteg seregeit az egyik a tanaacuteroktoacutel valoacute a maacutesik forraacutesa a gyerekfeluumlgyelő Ezek (a napok) szabadsaacutegot hoznak a rabszolgaacutek-nak is amennyire csak lehetseacuteges Ha a rabszolga lustaacutelkodaacutesaacuteval jogtalansaacutegot laacutetszik elkoumlvetni elmarad a vereacutes meacuteg ha kockajaacuteteacutek mellett uumllve keruumlli is a munkaacutet a szolga a nap iraacutenti tisztelet kimenti az embert 12 Meacuteg a pereket vaacutediratokat eacutes buumlnteteacute-seket is halogatjaacutek lakatot teacuteve a biacuteroacutesaacutegok kapuira csakuacutegy mint a vaacutedloacutek szaacutejaacutera Uacutegy hiszem hogy meacuteg a boumlrtoumlnoumlkbe is becsempeacutesz valamennyi vidaacutemsaacutegot Egyszer megkeacuterdeztem egy boumlrtoumlnőrt hogy vajon oda is eleacuter-e az uumlnnep Azt vaacutelaszolta hogy

276

az uumlnnep bejut eacutes megmutatja erejeacutet meacuteg a foglyoknak is letoumlrli a felhőt arcukroacutel s neacutemelyikuumlket meacuteg mosolyra is biacuterja 13 A fia halaacutela miatt gyoumltrődő apaacutet aki nem nyuacutelt eacutetelhez eacutes elvonult a taacutersasaacutegtoacutel meggyőzte hogy megbeacutekuumlljoumln eacutes az uumlnnep idejeacutere letoumlroumllje a szemeacutet elhomaacutelyosiacutetoacute koumlnnyeket megtisztaacutelkodjon eacutes elmenjen a fuumlrdőbe s amire addig a legfeacutelelmetesebb szoacutenok sem tudta raacutevenni azt megtette az uumlnnep ereje 14 Kibeacutekiacutetett polgaacutert polgaacuterral idegent az idegennel gyereket a gyerek-kel asszonyt az asszonnyal a csalaacutedon beluumlli vitaacutekat elrendezte csupaacuten kimondva az uumlnnep megbeacutekeacuteleacutesre vezető neveacutet joacutellehet koraacutebban megvetetteacutek egymaacutest

15 Az uumlnnep nagyszerű hataacutesa ez is arra taniacutetja az embereket hogy ne ragaszkod-janak tuacutelsaacutegosan a peacutenzhez hanem engedjeacutek el eacutes adjaacutek maacutesok kezeacutebe Aacuteltala tanul bele meacuteg a csaacuteszaacuter is ebbe a tudomaacutenyba enged az eacutejszaka koumlltoumlgető kakasok hang-jaacutenak s kincseit ajaacutendeacutekozaacutessal kisebbiacutetve nem maacutesokat utasiacutet hanem sajaacutet kezűleg diacutesziacuteti fel ajaacutendeacutekait

16 Mit mondhatneacutek meacuteg A tanaacuteroknak ne volna kedves Bizony a legkedvesebb nem keveacutesbeacute mint a nyaacuter a magvetőnek Megadja hogy leszuumlretelhesseacutek az arany-almaacutekat eacutes gratulaacutelhassanak maguknak szerfeletti faacuteradozaacutesaikeacutert melyek nem vol-tak hiaacutebavaloacuteak amikor maacuter az ami az egeacutesz ceacutelja volt megvan eacutes a befekteteacutes meg-termi hasznaacutet

17 Iacutegy haacutet koumlzoumls az ebből fakadoacute oumlroumlm annak aki ad eacutes annak is aki kap Mert aki megadja a beacutert annak az igazsaacutegossaacuteg dicsőseacutege jut eacutes egyszersmind baacutetoriacutetotta eacutes jobbaacute tette azt aki kapott Iacutegy az uumlnnep hasznos lehet a neveleacutesből szaacutermazoacute joumlve-delem kapcsaacuten is

18 Diacuteszeacutere szolgaacutel az uumlnnepnek a konzulok neve megjeleneacutese eacutes tette is mert egyi-kuumlket elbocsaacutetja eacutes maacutesokat aacutelliacutet a helyuumlkre azeacutert hogy majd uacutetra keljenek3 Valahaacuteny-szor sor keruumllt erre [hellip] az istenek oltaacuterai most ugyan nem kapjaacutek meg mindazt amit reacutegen a toumlrveacuteny tilalma miatt a tiltaacutes előtt azonban a hoacute első napja sok tuumlzet sok veacutert sok pecsenyeillatot hozott ez szaacutellt az eacuteg feleacute minden videacutekről uacutegy hogy az uumlnnepen az isteneknek is feacutenyes lakoma jutott ki

3 Ezen a helyen a koacutedexekben hagyomaacutenyozott szoumlveg romlott a mondat eredeti jelenteacutese nem aacutella-piacutethatoacute meg egyeacutertelműen

277

Amaseai Asterios(350 kndash410 k)

Asterios 4 homiacutelia Vaacutedbeszeacuted a Kalandae uumlnnepe ellen4

1 A tegnapi eacutes a mai napon keacutet uumlnnep talaacutelkozott egymaacutessal melyek azonban nem oumlsszeillők eacutes nem rokonok hanem mindenben ellenseacutegesek eacutes ellenteacutetesek egymaacutessal Az egyik ugyanis a kint gyuumllekező csőcseleacutek uumlnnepe mely a mammon ezuumlstjeacutet hordja oumlssze eacutes magaacuteval hozza a vaacutesaacuteri eacutes szabados szatoacutecskodaacutest A maacutesik a szent eacutes igaz val-laacuteseacute mely az Istenhez valoacute koumltődeacutesre eacutes a megtisztult eacutelet ereacutenyeacutere nevel 2 Minthogy sokan toumlbbre becsuumllteacutek a hiaacutebavaloacute kicsapongaacutest eacutes szoacuterakozaacutest s otthagytaacutek a temp-lomi oumlsszejoumlvetelt rajta haacutet beszeacuteddel űzzuumlk ki a lelkekből az ostoba eacutes kaacuteros gyouml-nyoumlrt mintha az valamifeacutele agyvelőgyulladaacutes lenne ami a neveteacutes eacutes taacutenc koumlzepette a halaacutelt hozza magaacuteval 3 Ebből az alkalomboacutel Salamont utaacutenoznaacutem a beszeacuted moacutedsze-reacutenek megvaacutelasztaacutesaacuteban Ugyanis ő amikor tanaacutecsokkal laacutetja el az ifjakat hogy hogyan őrizzeacutek meg magukat biztonsaacutegban a kicsapongaacutes haacuteloacutejaacutetoacutel azeacutert hogy ezt a figyel-mezteteacutest hateacutekony eacutes eredmeacutenyes formaacuteba oumlntse a kicsapongaacutest egy rossz hiacuterű nő alakjaacuteban szemeacutelyesiacuteti meg pellengeacuterre aacutelliacutetva minden bűneacutet eacutes iacutegy gyűloumlletre eacuterde-mesnek mutatja be a maacuter horogra akadt fiatalok előtt 4 Iacutegy mutatom meg eacuten is az emberi uumlnnep hiaacutebavaloacutesaacutegaacutet eacutes iacutegy proacutebaacutelom annak szerelmeseit elteacuteriacuteteni elteacutevelye-dett igyekveacutesuumlktől

21 Egy oumlsszneacutepi uumlnnepnek a toumlrveacutenye eacutes szabaacutelya a koumlvetkező előszoumlr is az uumlnnep-leacutesnek egyeacutertelmű ceacutelja van Maacutesodszor mindenki szaacutemaacutera koumlzoumls az oumlroumlm eacutes nem csak egyesek vigadoznak miacuteg maacutesoknak a baacutenat eacutes a csuumlggedeacutes marad Ez inkaacutebb haacuteboruacutehoz illik ahol szuumlkseacutegszerű hogy a győztes diadaluumlnnepet uumlljoumln miacuteg a legyő-zoumltt balsorsaacutet siratja 2 Ezeknek a napoknak az eseteacuteben pedig előszoumlr is nem vilaacutegos hogy egyaacuteltalaacuten mieacutert is uumlnnepelnek Sok miacutetoszt meseacutelnek ugyan de ezek egymaacutest hitelteleniacutetik eacutes egyik sem igaz Aztaacuten keveseket laacutetok vigadozni eacutes sokakat baacutenkoacutedni meacuteg ha a baacutenatot ellenteacuteteacutevel palaacutestoljaacutek is hiszen minden megtelik laacutermaacuteval felfor-dulaacutessal a toumlmeg vaktaacuteban loumlkdoumlsi egymaacutest

31 Ez az uumlnnep az eacutev felideacutezeacutese eacutes annak oumlroumlmuumlnnepe Meacutegis milyen oumlroumlm ember Belegondolok a talaacutelkozaacutesok kuumllsőseacutegeibe hogy milyenek mennyire gyanakvoacuteak a legkeveacutesbeacute sem baraacutetiak Elhaloacute gyenge hangon szalad ki az uumldvoumlzleacutes az ajkakroacutel aztaacuten joumln a csoacutek a nyereseacuteg előjaacuteteacuteka a szaacutejat csoacutekoljaacutek de a peacutenzt kiacutevaacutenjaacutek a forma az uumlzletkoumlteacuteseacute a tett a kapzsisaacutegeacute Ahol tiszta eacutes haacutetsoacute szaacutendeacutek neacutelkuumlli baraacutetsaacuteg van ott a kedvesseacuteg nem megvaacutesaacuterolhatoacute 2 Megannyi aacuterut visznek mindenfeleacute eacutes aranyat adnak aacutem a nyereseacuteg jogos eacutes illendő jogciacuteme hiaacutenyzik eacutes nem is aacutelliacutetjaacutek hogy volna ilyen Nincs eskuumlvő hogy mindezt egy gőgoumls vőlegeacuteny keacuterkedeacuteseacutenek tarthatnaacutenk Nem nevezhetem alamizsnaacutenak a koumlltekezeacutest mert egyetlen szegeacuteny sem szabadul

4 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute kiadaacutes Asterius of Amasea Homilies IndashXIV Text Introduction and Notes by C Datema Leiden E J Brill 1970 39ndash43

278

meg nyomoruacutesaacutegaacutetoacutel Uumlzletkoumlteacutesnek sem hiacutevnaacute senki a toumlrteacutenteket mert hiaacutenyzik a koumllcsoumlnoumlsseacuteg De ajaacutendeacutekozaacutest emlegetni sem lenne jogos ott ahol a keacutenyszer koumltelez az adaacutesra 3 Minek nevezzuumlk akkor ezt az uumlnnepet eacutes a hozzaacute kapcsoloacutedoacute koumlltekezeacutest Eacuten ugyan nem talaacutelok raacute szoacutet Mondjaacutetok meg ti akik lelkesedtek eacuterte adjatok nevet ahogy mi tesszuumlk az igaz eacutes Isten szerint valoacute uumlnnepekkel Meguumlnnepeljuumlk a Szuumlleteacutest mert Isten abban az időben mutatta meg nekuumlnk testben toumlrteacutenő teofaacuteniaacutejaacutet Megtart-juk a Feacuteny uumlnnepeacutet (Ta Phoacuteta)5 mert bűneink megbocsaacutetaacutesa reacuteveacuten koraacutebbi eacuteletuumlnk soumlteacutet boumlrtoumlneacuteből kileacuteptuumlnk egy feacutenyes eacutes megjaviacutetott eacuteletbe 4 Feleacutekesiacutetjuumlk magun-kat eacutes oumlrvendező koumlrmenetet tartunk a Feltaacutemadaacutes napjaacuten mert feltaacuterta előttuumlnk a romolhatatlansaacutegot eacutes az eacuterteacutekesebb leacutetezeacutesbe valoacute aacutetalakulaacutest Iacutegy uumlnnepeljuumlk ezeket eacutes sorjaacuteban a toumlbbit is Minden emberi tett vezetője az eacutertelem aminek viszont nincs oka eacutes ceacutelja az csak halandzsa

41 Oacute micsoda keacuteptelenseacuteg Mindnyaacutejan taacutetott szaacutejjal ődoumlngnek ajaacutendeacutekokra aacutecsingoacutezva Aki ad szomoruacute aki kap az nem tartja meg Ugyanis a nyereseacuteg koumlrbe-jaacuter egyiktől a maacutesikig eacutes aki az alaacuterendeltjeacutetől kap valamit feletteseacutenek adja tovaacutebb E napnak az aranya olyan kiszaacutemiacutethatatlan mint a jaacutetszadozoacute gyermekek labdaacuteja mely sebesen jaacuter keacutezről keacutezre 2 Uacutej formaacuteja az ajaacutendeacutekozaacutesnak eacutes a joacuteteacutekonysaacutegnak mely-hez a keacutenyszer megkeruumllhetetlen adoacuteja jaacuterul A rangosabb eacutes tekinteacutelyesebb kierősza-kolja a szegeacutenyebb nyiacuteltan keacuteri eacutes rangfokozatonkeacutent haladva minden a legbefolyaacute-sosabbak zsebeacutebe vaacutendorol Ahogyan a viacutezfolyaacutesoknaacutel toumlrteacutenik azt laacutethatjuk most is 3 Mert laacutem az aproacute erecske lefeleacute fut a patakba eacutes elkeveredik annak vizeacutevel eacutes az is beleolvad a bővebben aacuteradoacute folyamba A sok kis viacutezfolyaacutes oumlsszegyűlve egy koumlzeli folyamhoz adoacutedik hozzaacute az megint egy maacutesik meacuteg nagyobb folyamhoz az egy har-madikhoz miacutegnem az utolsoacute a tenger veacutegtelenjeacuteben eacuter reacutevbe 4 Hamis nevű ez az uumlnnep mert tele van bosszuacutesaacuteggal az utcaacutera menni zavaroacute de az otthon maradaacutes sem haacuteboriacutetatlan Ugyanis az aljaneacutep (deacutemotai) a csavargoacutek (agyrteacutes) eacutes sziacutenhaacutezi mutat-vaacutenyosok hadrendbe eacutes osztagokba szerveződve haacuteborgatjaacutek a haacutezakat aacutelliacutetoacutelag joacute-kiacutevaacutensaacutegokat mondanak erőszakoskodnak letaacuteboroznak a joacutemoacuteduacute kereskedők kapui előtt miacutegnem az ostrom alatt aacutelloacute kifaacuterad eacutes kikuumlldi a peacutenzt amije van eacutes azt is amit meacuteg meg sem szerzett 5 Felvaacuteltva mennek a kapukhoz egymaacutest koumlvetve eacutes keacuteső estig nincs szabadulaacutes ettől a bajtoacutel egyik banda (phratria) koumlveti a maacutesikat kiabaacutelaacutes kiabaacute-laacutest veszteseacuteg veszteseacuteget

51 Ez a nagyszerű uumlnnep uzsorakoumllcsoumlnoumlk oka lesz az embereknek eacutes azok kama-taieacute az elszegeacutenyedeacutes kiinduloacutepontja sorscsapaacutesok kezdete Ha valaki hitelkeacuteptelen eacutes nem tud koumllcsoumlnt szerezni uacutegy meghurcoljaacutek mintha a csaacuteszaacuteri adoacuteval maradt volna el Siraacutenkozik mint akit vagyonelkobzaacutesra iacuteteacuteltek jajgat mint aki rabloacutek kezeacutebe keruumllt őrizetbe veszik megkorbaacutecsoljaacutek 2 Ha akad valami aproacutesaacuteg a haacutez koumlruumll fele-seacutegeacutenek eacutes szerencseacutetlen gyermekeinek taacuteplaacutelaacutesaacutera azt kikuumlldi aztaacuten csalaacutedostul kop-lalva uumlcsoumlroumlg ezen a feacutenyes uumlnnepen A rossz megszokaacutesaacuteboacutel eredő uacutejfajta szokaacutes a bosszuacutesaacutegot uumlnnepelni eacutes az emberek nyomoraacutet fesztivaacutelnak hiacutevni

5 A viacutezkereszt alternatiacutev megnevezeacutese

279

61 Ez a nap meacuteg az egyszerű eacutes őszinte kisgyermekeket is kapzsisaacutegra taniacutetja fel-keacutesziacuteti hogy haacutezroacutel haacutezra jaacuterjanak eacutes uacutejfajta ajaacutendeacutekokat vigyenek ezuumlsttel bevont gyuumlmoumllcsoumlket Az aacutejaacutendeacutekeacutert keacutetszeres eacuterteacutekű viszontajaacutendeacutek jaacuter eacutes ezzel kezdik a fia-talok fogeacutekony elmeacutejeacutebe beleveacutesni hogy mi is a tisztesseacutegtelen kereskedeacutes 2 Aztaacuten mit ad ez a nap a szent eacutes legderekabb foumlldműveseknek Keruumllik eacutes taacutevol maradnak a vaacuterosi munkaacutetoacutel elmenekuumllnek onnan mint nyulak a vadaacutesz haacuteloacutejaacuteboacutel Ugyanis akit megtalaacutelnak megverik reacuteszegen inzultaacuteljaacutek elpusztiacutetjaacutek ami a kezuumlkbe keruumll beacutekeacuteben haacuteboruacuteznak guacutenyoloacutednak csuacutefoloacutednak (komoacuteduntai) szoacuteval eacutes tettel meacuteg a mi legkivaacuteloacutebb igehirdetőinket is baacutentalmazzaacutek aacutertatlan leacutenyeket Isten egyszerű keacutep-maacutesait akik a szabadsaacutegban hű szolgaacutei eacuteletuumlnknek 3 Iacutegy jaacuternak haacutet a hatalmon levők iacutegy a szegeacutenyek iacutegy a gyermekek iacutegy a parasztok Egyesek elviselik valahogy maacutesok zuacutegoloacutednak maacutesok pedig megtanuljaacutek amit nem helyes tudni

71 Vizsgaacuteljuk meg hogy a fegyveres katonaacuteknak mi hasznuk van az uumlnnepből Anyagilag veszteseacuteg eacuteri őket egyetlen goumlrbe nap aacuteraacutera elkoumlltik a haacuteboruacutes zsoldjukat Jellemuumlkre eacutes erkoumllcsuumlkre neacutezve kaacutert szenvednek Megtanuljaacutek a szabadossaacutegot a sziacuten-padi erkoumllcsoumlket a jellem elgyenguumlleacuteseacutet eacutes elpuhultsaacutegaacutet a toumlrveacutenyek eacutes az aacutellam ki-guacutenyolaacutesaacutet melynek őreacuteuumll lettek posztjukra aacutelliacutetva 2 A legnagyobb tisztseacuteget is kifigu-raacutezzaacutek (koacutemoacutedusin) eacutes kiguacutenyoljaacutek a kocsira mintegy sziacutenpadra szaacutellnak eacutes megjaacutetszott testőrt vaacutelasztanak eacutes nyilvaacutenosan bohoacuteckodnak Eacutes a felvonulaacutesnak meacuteg ez az tiszte-letremeacuteltoacutebb reacutesze A toumlbbit hogyan is mondhatnaacutem el 3 A viteacutez nekivetkőzve női ruhaacutet oumllt az oroszlaacutensziacutevű aki felfegyverkezve csodaacutelatos laacutetvaacuteny oumlveacuteinek eacutes feacutelelme-tes az ellenseacutegnek Ruhaacutejaacutet bokaacuteig leengedi melle koumlreacute tekeri az oumlvet eacutes női sarut huacutez hajaacutet női szokaacutes szerint kontyba tűzi 4 eacutes gyapjuacuteval teli orsoacutet fog jobbjaacuteval mely-lyel egykor győzelmi jelet hordozott fonalat sodor hangjaacutet elvaacuteltoztatva eacuteles női han-gon csicsereg Ezek az uumlnnep hasznai ezek az egeacutesz neacutep uumlnnepeacutenek mai esemeacutenyei

81 Eacutes akik az emberi rangok csuacutecsaacutera jutottak a sokat emlegetett konzulok hiaacuteba-valoacutesaacutegra koumlltik a gazdagsaacutegot peacutenzhegyeket szoacuternak szeacutet az igazsaacutegot meddőveacute a bűnt termeacutekennyeacute teacuteve őruumlltseacuteguumlnk annyival inkaacutebb szemet szuacuter amennyivel maga-sabb troacutenusuk 2 Mert ahogy felhaacutegnak sok emberi troacutenra eacutes a birodalom legmaga-sabb hivatalait iraacutenyiacutetjaacutek hivatalukboacutel a lehető legtoumlbbet facsarjaacutek ki egyesek elbito-roljaacutek a szegeacuteny katonaacutek ellaacutetmaacutenyaacutet maacutesok gyakran peacutenzeacutert aacuteruljaacutek a jogot eacutes az igazsaacutegot vagy a csaacuteszaacuteri kincstaacuterboacutel mernek ki irdatlan gazdagsaacutegot mindenhonnan szorgalmasan gyűjtoumlgetnek nem tartoacutezkodnak semmilyen nyereseacutegtől legyen az tisz-tesseacutegtelen vagy jogtalan 3 Megharagiacutetjaacutek Istent mikor most az eacutelen aacutellnak kicsivel keacutesőbb pedig kocsihajtoacutekkal osztoznak az aranyon hitvaacuteny fuvolaacutesokkal sziacuteneacuteszek-kel eacutes taacutencosokkal transzvesztitaacutekkal prostituaacuteltakkal akik nyilvaacutenosan megvaacutesaacuterolha-toacutevaacute teszik testuumlket szennyes eacutes remeacutenyvesztett cirkuszi vadaacuteszokkal eacutes veacuteguumll maguk-kal a vadaacutellatokkal is Mert vilaacutegos hogy a vadakat is az arany taacuteplaacutelja egyiknek a huacutest maacutesiknak a gabonaacutet vaacutesaacuterolva meg 4 Eacutes mindez a teacutekozlaacutes egyetlen toumlrekveacutes miatt hogy az ő nevuumlket iacuterjaacutek a szerződeacutesek fejleacuteceacutere Micsoda eacutertelmetlenseacuteg Mekkora vaksaacuteg Isten tudtul adja hogy a koldusokat taacuteplaacuteloacutek neveacutet iacuterja be az eacutelő koumlnyvbe amely halhatatlan romolhatatlan a moly nem raacutegja meg az idő nem toumlrli el eacutes te nem vaacutegyakozol ezekre a betűkre semmibe veszed az aacuteldott iacutegeacuteretet nem toumlrekszel

280

raacute hogy Isten emleacutekezeteacutebe leacutegy iacuterva Mert az az eacutelő koumlnyv 5 Azt viszont sokra tar-tod hogy a jegyzők iacuterogassaacutek a neved hogy rabszolga-kereskedők emlegessenek hogy a hiacutezelgő koumlzemberek (deacutemotai) tapsoljanak neked rossz biacuteraacuteja annak hogy mi az ami fontos Adj a kifosztott koldusnak eacutes ne a beszennyezett muzsikusnak a szajha helyett az oumlzvegyet ajaacutendeacutekozd meg az utcalaacuteny helyett az illendő zaacuterkoacutezottsaacutegban eacutelőt 6 Faacuteradozzaacutel ahol egy szent szűz zsoltaacuterozik az Uacuternak eacutes gyűloumlld a szemeacutermetlen haacuterfajaacuteteacutekos nőt aki dalaacuteval tőrbe ejti a feacutekteleneket meacuteg mielőtt meglaacutetnaacutek Siess az aacuterva segiacutetseacutegeacutere fizesd ki a szegeacuteny adoacutessaacutegait eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute dicsőseacuteget fogsz laacutetni 7 Erszeacutenyek sokasaacutegaacutet uumlriacuteted ki szemeacutermetlen szoacuterakozaacutesokra eacutes ideacutetlen neveteacutesre nem tudvaacuten hogy a szegeacutenyek megannyi koumlnnyeacutet ajaacutendeacutekozod el akiktől a vagyonod oumlsszegyűlt Haacutenyan szenvednek szuumlkseacuteget haacutenyat korbaacutecsolnak meg haacutenyan jutottak a koumlteacutel eacutes a hurok koumlzeleacutebe azeacutert hogy ma a taacutencosoknak legyen mit kapniuk Eacutes mi a ceacutelja Hiaacutebavaloacutesaacuteg 8 Mindezek utaacuten aproacute siacutergoumldoumlr filleacuteres eacuterteacutekű ruha betakarni a testet kicsivel keacutesőbb feledeacutes az idő elkeruumllhetetlen megtapasztalaacutesa ami elrejt min-dent amieacutert egykor buzgoacutelkodtak Aztaacuten Isten iacuteteacutelete eacutes a gonosz doumlnteacutesek kikeruumll-hetetlen buumlnteteacutese

91 Hol vannak a konzulok Vedd szaacutemba a tegnapiakat eacutes tegnapelőttieket Az egyiknek nemde feje levaacutegva miutaacuten a felfegyverzett toumlmeg csőduumlleteacutebe keveredett Halaacutela utaacuten nagyobb pompa kiacuteseacuterte mint amikor a harci szekeacuterről poumlffeszkedett hiva-talaacuteval6 Egy maacutesik aki hadvezeacuterkeacutent viselte ugyanezt a ciacutemet ruacutetul pusztult el Egyip-tom eacutes Libya hataacuteraacuten mikoumlzben a megtorloacute iacuteteacutelet elől menekuumllt aztaacuten a homokban veszett oda mert az egeacutesz videacutek amelyen keresztuumll menekuumllt viacuteztelen eacutes lakatlan volt7 2 Mit mondhatnaacutenk arroacutel a hadvezeacuterről eacutes konzulroacutel aki most Kolchis videacutekeacuten ten-geti napjait az ottani barbaacuterok koumlnyoumlruumlleteacutere utalva8 3 Az a proconsul a legyőzhe-tetlen eacutes oroszlaacutensziacutevű ahogy gondolhattaacutek mifeacutele katasztroacutefa suacutejtotta eacutelete veacutegeacuten Előszoumlr veacutegigneacutezte fia lefejezeacuteseacutet aztaacuten maga is megkapta a halaacutelos iacuteteacuteletet eacutes a koumlteacutel maacuter a nyakaacuten volt mikor a csaacuteszaacuteri koumlnyoumlruumllet megaacutelliacutetotta a hoacuteheacutert Az oumlregember faacutejdalom eacutes szerencseacutetlenseacuteg koumlzepette eacutelt meacuteg egy keveset eacutes szeacutegyenben taacutevozott az eacuteletből ilyen veacutege lett a nagyszerű konzulsaacutegnak9 4 A maacutesik pedig az elmuacutelt eacutevben micsoda gigaacuteszi terveket szőtt sok beszeacutedre adva okot a feacuterfiak eacutes a nők koumlreacuteben Gaz-daacuteja paacutelcaacuteja elől menekuumllve konzuli paacutelcaacutera vaacutegyott akkora foumlldet szerzett hogy azt elmondani sem egyszerű eacutes veacuteguumll annyi foumlldben temetteacutek el amivel egy koumlnyoumlruumlletes ember megszaacutenta10 5 Haacutet nem az ilyesmire mondja a boumllcs Preacutedikaacutetor hogy hiuacutesaacutegok hiuacutesaacutega A megalapozatlan aacutelmokboacutel taacuteplaacutelkozoacute rangok csak laacutetomaacutesok gyoumlnyoumlrkoumld-tetnek egy kis ideig aztaacuten elsuhannak elviraacutegoznak eacutes elszaacuteradnak Mi pedig szabjunk itt hataacutert a beszeacutednek eacutes dicsőiacutetsuumlk az Uumldvoumlziacutetőt

6 Flavius Rufinus (dagger395) 7 Timasius (dagger396) 8 Abundantius (dagger400 utaacuten) Datema 1970 231 Jeromos egy leveleacuteben (Epistola 60 16 1) szinteacuten

Flavius Rufinust Timasiust eacutes Abundantiust ideacutezi mint az e vilaacutegi dicsőseacuteg muacuteleacutekonysaacutegaacutenak peacutel-daacuteit A felsoroltak roumlvid időn beluumll egymaacutes cselszoumlveacuteseinek estek aacuteldozatul

9 Tatianus eacutes fia Proclus (dagger393)10 Eutropius (dagger399) az első aki eunuchkeacutent elnyerte a konzuli ciacutemet

281

Petrus ChrysologusAranyszavuacute Szent Peacuteter(380 kndash450 k Ravenna puumlspoumlke 433-toacutel)

155 szentbeszeacuted a januaacuteri Kalendaeroacutel11

1 Amikor Krisztus kegyesen megszuumlletett a mi uumldvoumlziacuteteacutesuumlnkre hamarosan az oumlrdoumlg is szaacutemtalan veszedelmes csodajelet (portenta) nemzett az isteni joacutesaacuteg ellen hogy a val-laacutest nevetseacutegesseacute tegye a szentseacuteget szentseacutegtoumlreacutesbe fordiacutetsa az Isten iraacutenti tiszteletet Isten megseacuterteacuteseacuteveacute vaacuteltoztassa Innen ered testveacuterek innen ered az hogy a mai napon a pogaacutenyok az isteneiket ndash megtervezett eacutes aacutetgondolt ocsmaacutenysaacutegukban eacutes ruacutetsaacuteguk-ban a csuacutefsaacutegnaacutel is csuacutefabb isteneket ndash koumlzszemleacutere teacuteve hurcolaacutesszaacutek fel-alaacute amivel csak meacuteg visszatetszőbbeacute teszik őket Mifeacutele hiaacutebavaloacutesaacuteg milyen őruumlltseacuteg mekkora vaksaacuteg megvallani az isteneket aztaacuten szaacutenalmas guacutenyoloacutedaacutessal befeketiacuteteni őket Csuacute-foloacutedoacutek nem imaacutedoacutek akik az isteneket akiket tisztelnek iacutegy kiguacutenyoljaacutek Seacuterteacutes eacutes nem tisztelet amikor a sajaacutet teremtőiknek veacutelt isteneiket iacutegy eltorziacutetjaacutek megcsuacutefoljaacutek nem pedig dicsőiacutetik mikor őket ilyen zűrzavarosan mintaacutezzaacutek meg

2 Helyesen mondja az apostol mivel nem meacuteltattaacutek Istent arra hogy megtartsaacutek ismere-tuumlkben kiszolgaacuteltatta őket az Isten az erkoumllcsi iacuteteacuteletre keacuteptelen gondolkodaacutesnak hogy azt tegyeacutek ami nem illik (Roacutem 128) Mikor azoknak akiktől az emberi kuumllsőt megvontaacutek istenit tulajdoniacutetanak mikor a mennyekre meacuteltoacutenak iacuteteacutelik azokat akiket e vilaacutegra is meacuteltat-lan formaacuteban mutatnak be [akkor elmondhatjuk hogy] igazaacuten ki lettek szolgaacuteltatva az erkoumllcsi iacuteteacuteletre keacuteptelen gondolkodaacutesnak eacutes ez nem emberi megiacuteteacuteleacutes dolga hanem Isten boumllcsesseacutegeacutere vall hogy eacuteppen azok lesznek az Isten elleni jogtalansaacuteg megbosz-szuloacutei akik a jogtalansaacuteg szerzőinek bizonyulnak Mifeacutele harag mifeacutele bosszuacute buumlntet-hetneacute iacutegy az isteneket a baacutelvaacutenyok okozta seacuterelem miatt tudniillik hogy azokat aki-ket a reacutegi idők oltaacuterokkal toumlmjeacutennel aacuteldozatokkal draacutegakoumlvekkel arannyal hazudtak isteneknek az utoacutekor ruacutet imaacutedataacuteval uacutegy iacuteteacuteli hogy a legcsuacutefabb emberek voltak eacutele-tuumlket erkoumllcseiket eacutes tetteiket az arcukra rajzolja eacutes arra okiacutet hogy az effeacuteleacutek elől inkaacutebb menekuumllni kell nem pedig tisztelni őket

3 Sirassuk testveacuterek azokat akik ilyen dolgokat koumlvetnek eacutes oumlrvendjuumlnk hogy az eacuteg akarataacuteboacutel mi kimenekuumlltuumlnk ezekből Akiknek a paraacuteznasaacutegait keacutepeken aacutebraacutezol-jaacutek akiknek a veacuterfertőzeacuteseit festmeacutenyeken hirdetik akiknek a kegyetlenseacutegeit koumlny-vekre biacutezzaacutek akiknek az apagyilkossaacutegait aacutethagyomaacutenyozzaacutek a korokra akiknek az istentelenseacutegeit trageacutediaacutekban szemeacutelyesiacutetik meg akiknek obszceacuten tetteit eljaacutetsszaacutek azokat mifeacutele őruumlltseacuteg folytaacuten hihetteacutek isteneknek Hacsak nem azeacutert mert a bűnoumlk utaacuteni vaacutegyban a bűnuumlk szerelmeacutetől aacutethatva a bűnoumlk isteneit bűnoumlsoumlknek oacutehajtottaacutek lenni Aki arra vaacutegyik hogy bűnt koumlvessen el a bűnoumlk szerzőit is tiszteli eacutes imaacutedja Innen van az hogy a haacutezassaacutegtoumlrő Venus moumlgeacute sorakozik fel innen van hogy a kegyet-len Marsnak ajaacutenlja magaacutet

11 Sancti Petri Chrysologi Collectio Sermonum Pars 3 Corpus Christianorum Series Latina XXIV B Tyrnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1982 cura et studio Alexander Olivar 961ndash965

282

4 Ezeket azeacutert mondtuk el testveacutereim hogy bemutassuk az okokat melyek miatt amikor a pogaacutenyok az aacuteltalunk eltűrt dolgokat teszik elkeacutesziacutetik a pogaacutenyok az istenei-ket (faciant deos) eacutes olyannak formaacutezzaacutek meg őket hogy rettenet eacutes szeacutegyen toumlltse el aki raacutejuk tekint olyannak hogy neacuteha meacuteg sajaacutet keacutesziacutetőik is elborzadjanak eacutes otthagy-jaacutek őket a kereszteacutenyek pedig azzal dicsekedhessenek hogy Krisztus aacuteltal megszaba-dultak az ilyen dolgoktoacutel ndash maacuter ha nem szennyezi be őket ez a laacutetvaacutenyossaacuteg ha nem piszkolja be őket ezek eacuterinteacutese ha keruumllik az ilyen dolgok helyesleacuteseacuteből fakadoacute bűnt mert a tettel mindig egyeneacuterteacutekű a helyesleacutes mikor apostoli joacutevaacutehagyaacutessal mondta meacutegis nem csak maguk cselekszik ezeket hanem azokkal is egyeteacutertenek akik ilyeneket művelnek (Roacutem 132) Eacutes ha ilyen kaacuterhozatos az egyeteacuterteacutes mikeacuteppen gyaacuteszoljuk azokat akik sajaacutet magukat teszik keacutepmaacutessaacute Nemde elvesziacutetik Isten keacutepmaacutesaacutet Isten hasonloacutesaacutegaacutet elvesztegetteacutek Levetetteacutek Krisztus ruhaacutezataacutet akik magukat keacutepmaacutesok szentseacutegtoumlrő alakjaira alakiacutetottaacutek

5 Aacutem koumlzbevethetneacute valaki ezek nem szentseacutegtoumlrő foglalatossaacutegok hanem jaacuteteacute-kos joacutekiacutevaacutensaacutegok (vota) ez a meguacutejulaacutes feletti oumlroumlm nem a reacutegi kor teacutevelygeacutese ez az eacutev kezdete nem a pogaacutenysaacuteg taacutemadaacutesa Teacutevedsz ember Nem ez nem szoacuterakozaacutes ez bűn Ki jaacutetszik az istentelenseacuteggel A szentseacutegtoumlreacutessel ki treacutefaacutelkozik Az engeszteleacutest ki mondja nevetseacuteg taacutergyaacutenak Nagyon is megcsalja magaacutet nagyon aki iacutegy gondolkozik Zsarnok az aki a zsarnok oumlltoumlzeacutekeacutet feloumllti Aki istenneacute teszi magaacutet ellentmond az igaz Istennek Nem akarta Isten keacutepmaacutesaacutet hordozni aki a baacutelvaacuteny aacutelarcaacutet akarta viselni Aki az oumlrdoumlggel akar treacutefaacutelkozni nem oumlrvendezhet Krisztussal Senki sem jaacutetszhat bizton-saacutegban a kiacutegyoacuteval senki sem treacutefaacutelhat buumlntetlenuumll az oumlrdoumlggel

6 Ha megvan bennuumlnk a jaacutemborsaacutegnak a szikraacuteja ha valamennyire is tekintettel vagyunk az emberiesseacutegre ha valamit is szaacutemiacutet nekuumlnk testveacuteruumlnk uumldvoumlsseacutege tartsuk vissza azokat akik a pusztulaacutesba futnak a halaacutelba ragadtatnak a Tartarosba vonszo-loacutednak a gyehennaacuteba sietnek Tartsa vissza apa a fiaacutet szolgaacutejaacutet a gazda szuumllő a szuumllőt polgaacuter a polgaacutert ember az embert a kereszteacuteny mindazokat akik magukat vadaacutellatok-hoz tetteacutek hasonloacutevaacute igavonoacute aacutellatokkal aacutelliacutetottaacutek magukat egy sorba barmokhoz sze-relkeztek foumll deacutemonok alakjaacutera formaacuteltaacutek magukat eacutes az aki megszabadiacutet jutalomra talaacutel aki teacutetlen nehezteleacutest vaacutelt ki Boldog az aki sajaacutet eacuteleteacutenek őre eacutes maacutesok uumldveacutenek feluumlgyelője

Petrus Chrysologus 155 szentbeszeacuted a januaacuteri Kalendaeroacutel12

1 Most el kell zaacuternunk az evangeacutelium harsonaacutejaacutet most el kell hallgattatnunk az apos-toli gondolatokat hogy csak a proacutefeacutetai panasz eacuteneke zengjen mely iacutegy szoacutel Neacutema vol-tam szoacutetalan hallgattam de ez nem volt joacute faacutejdalmam kiuacutejult (Zsolt 38) Meguacutejul a keresz-teacuteny főpap faacutejdalma laacutetva hogy a pogaacutenyok teacutevelygeacutese nem hal el az idővel eacutes nem oszlik szeacutet az oly erős hit feacutenyeacuteben Iacuteme eljoumlnnek a napok eljoumln a Kalendae eacutes fel-

12 Sancti Petri Chrysologi Collectio Sermonum Pars 3 Corpus Christianorum Series Latina XXIV B Tyrnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1982 cura et studio Alexander Olivar 967ndash969

283

vonul a deacutemonok egeacutesz diacuteszmenete a baacutelvaacutenyok egeacutesz gyuumllekezete (officina) kivonul eacutes reacutegi szentseacutegtoumlreacutessel szenteli meg az uacutej eacutevet Eljaacutetsszaacutek Saturnust megszemeacutelyesiacutetik Iuppitert megformaacuteljaacutek Herculest felleacuteptetik Dianaacutet vadaacutesztaacutersaival egyuumltt koumlrbe-viszik az undok tetteit elszuszogoacute Vulcanust eacutes a toumlbbieket akiknek a neveacutet el kell hallgatni mert reacutemalakok ezek torzsaacutegaacutet mivel ilyet a termeacuteszet nem tartalmaz a teremteacutes nem ismer ezeacutert a műveacuteszet faacuteradozik kitalaacutelaacutesukon Emellett emberek bar-moknak (pecudes) oumlltoumlzkoumldnek a feacuterfiakat nőveacute alakiacutetjaacutek megseacutertik a tisztesseacuteget a toumlrveacutenykezeacutest kifiguraacutezzaacutek a koumlzveacutelemeacutenyt kinevetik a vilaacuteg sziacutene előtt kiguacutenyoljaacutek a vilaacutegot eacutes azt mondjaacutek mindezt treacutefaacuteboacutel teszik

2 Nem nem treacutefa ez bűn Baacutelvaacutennyaacute vaacuteltoztatjaacutek az embert eacutes ha a baacutelvaacutenyokat felkeresni maacuter bűn minek tekintsuumlk ha valaki maga lesz baacutelvaacutennyaacute Isten keacutepmaacutesaacutera teremtettek ember baacutermit koumlvetsz el magad ellen istentelen moacutedon sajaacutet magad el-torziacutetaacutesaacuteval az Isten megseacuterteacuteseacuteveacute vaacutelik Nyilvaacutenvaloacutean nem ez a te oacutehajod (votum) de legnagyobbreacuteszt ez az ahogy Isten megiacuteteacuteli hogy azoknak akiknek a kultusza naproacutel napra pusztul aacuteltalad terjeszkedik korszakokra eacutes megmarad a csuacutefsaacuteg Mert nincs eleacuteg szeacuten ami az ilyen istenek arcaacutet befeketiacutetse eacutes hogy ezek megjeleneacutese tiszta rette-nettel tetőződjeacutek a vilaacutegban felkutatjaacutek mind a szalmaacutet (palea) bőrt (pelles) rongyokat (pannus) szemetet (stercus) eacutes ami csak az emberi zűrzavarboacutel fakad az arcukra helye-zik13 Mert az effeacutele istenek koumlzoumltt azt tartjaacutek a nagyszerűbbnek aki a ruacutetak koumlzoumltt is ruacutetabbat tud kitalaacutelni eacutes az lesz a legnagyszerűbb akit egyeduumllaacutelloacute torzsaacutega miatt a szoumlrnyetegek is megcsodaacutelnaacutenak Betelt a proacutefeacutetai aacutetok Ilyenek azok is akik csinaacuteltaacutek őket s mindnyaacutejan akik bennuumlk biacuteznak (115113b zsoltaacuter) Eacutes ezt kereszteacutenyek laacutetjaacutek kereszteacutenyek vaacuterjaacutek beengedik a haacutezaikba befogadjaacutek a kereszteacutenyek megfeledkezve az apostol szavairoacutel hogy aki effeacuteleacutet művel meacuteltoacute a halaacutelra (Roacutem 132)

3 Azonban mondva van akik teszik abban haljanak meg Nem ment fel teacuteged a beszeacuted ha az akaratod nem ment fel nem vaacutelaszt el a koumltelesseacutegteljesiacuteteacutes (officium) ha az egyeteacuterteacutes oumlsszekoumlt eacutes odakapcsol Hallgasd ami koumlvetkezik Nem csak akik teszik ezeket hanem akik a cselekvőkkel egyeteacutertenek (Roacutem 132) Keacuterem hogy a bajok koumlzoumltt maradjanak el a bajok Higgyeacutetek el higgyeacutetek el elfogynaacutenak ha a kereszteacutenyek sziacuten-leleacutese nem hagynaacute ezeket figyelmen kiacutevuumll Menekuumlljetek előluumlk zaacuterkoacutezzatok be előt-tuumlk zaacuterjaacutetok be előttuumlk kapuitokat mert Isten aki elrejtőzve is laacutet nem csalhatoacute tőrbe a szabad eacuteg alatt Menjetek ki menjetek ki mondta a proacutefeacuteta koumlzuumlluumlk eacutes kuumlloumlnuumlljetek el tőluumlk eacutes ne eacuterintsetek tisztaacutetalant hogy veacuteguumll igyekezetuumlnk aacuteltal eacuteszhez teacuterjenek azok aki-ket eddig becsapott a mi cinkossaacutegunk Menekuumlljetek ezek elől a deacutemoni dolgok elől ha az istenieket vaacutegytok hallgatni

13 A koacutedexek eacutes a szoumlveg Patrologia Graeca-beli kiadaacutesa tartalmaz egy feacutelmondatot melyet Olivar mo-dern szoumlvegkiadaacutesa elhagy mint nyilvaacutenvaloacutean nem az eredeti szoumlveghez tartozoacute glosszaacutet bdquoEt peius operantur qui gyrant bestiola sua ubi ignem accendunt et in tali insania confidunt putant bo-num opus facere sibi et sic incurrunt grave delictumrdquo (bdquoEacutes meacuteg rosszabbat tesznek azok akik koumlrbevezetik az aacutellataikat ahol tuumlzet gyuacutejtanak eacutes ilyen oumlruumlltseacutegben biacuteznak eacutes uacutegy veacutelik joacutet tesz-nek maguknak eacutes iacutegy futnak bele a suacutelyos bűnberdquo) Baacuter nem egykoruacute a szoumlveg egeacuteszeacutevel de ez is a Kalendae forraacutesszoumlvege

284

Turini MaximusMaximus TaurinensisAugusta Taurinorum (Torino) puumlspoumlke (dagger420 k)

63 homiacutelia14

1 Nem csekeacutely panaszom van testveacutereim toumlbbekre koumlzuumlletek Azokroacutel beszeacutelek akik miutaacuten veluumlnk egyuumltt meguumlnnepelteacutek az Uacuter szuumlleteacuteseacutet utaacutena a pogaacutenyok uumlnnepeacute-hez csatlakoztak eacutes azutaacuten az eacutegi lakoma utaacuten a babona birtokaacuten rendezkedtek be hogy akik előbb a szentseacutegben oumlrvendeztek keacutesőbb a hiaacutebavaloacutesaacutegban reacuteszegedje-nek le elfeledve hogy aki Krisztussal akar uralkodni nem oumlrvendezhet a vilaacuteggal eacutes aki igazsaacutegossaacutegra akar lelni az odahagyni tartozik a kicsapongaacutest Mert egy dolog az oumlroumlk eacutelet figyelembeveacutetele eacutes maacutes az ideig-oacuteraacuteig tartoacute viacutegsaacuteg keacutetseacutegbeeseacutese15 ahhoz az ereacutenyben emelkeduumlnk fel ehhez romlaacutesban suumlllyeduumlnk alaacute Eacutes ezeacutert aki az isteni dol-gok reacuteszese akar lenni annak tiltott a baacutelvaacutenyok taacutersaacuteul szegődni Mert a baacutelvaacuteny osz-taacutelyreacutesze borral reacuteszegiacuteteni meg az elmeacutet a hasat eacutetellel toumllteni meg taacutenccal csavarni ki a tagokat eacutes uacutegy elmeruumllni a hitvaacuteny tettekben hogy keacutenyszerűen elfeledkezel Isten leacuteteacuteről Ezeacutert mondja a szent apostol előrelaacutetoacuten Mi koumlze van egymaacuteshoz az igazsaacutegnak eacutes a gonoszsaacutegnak vagy mi koumlze van a vilaacutegossaacutegnak a soumlteacutetseacuteghez [hellip] Vagy mi koumlze a hiacutevőnek a hitetlenhez Hogyan feacuter oumlssze Isten temploma a baacutelvaacutenyokkal (2Kor 614ndash16) Ezeacutert ha mi Isten temploma vagyunk Isten templomaacuteban mieacutert uumllik meg a baacutelvaacutenyok uumlnnepeit Ahol Krisztus lakik aki maga az oumlnmegtartoacuteztataacutes a meacuterteacutekletesseacuteg a tisztasaacuteg oda mieacutert viszik be a dorbeacutezolaacutest reacuteszegseacuteget eacutes kicsapongaacutest Az Uumldvoumlziacutető mondja Senki sem szolgaacutelhat keacutet uacuternak az Istennek eacutes a mammonnak

2 Hogyan tudnaacutetok jaacutembor moacutedon megtartani az Uacuter Epifaacuteniaacutejaacutet ti akik Ianus Kalendaejaacutet a tőletek telhető legodaadoacutebb moacutedon uumlnnepelteacutetek meg Ugyanis Ianus ember volt egyetlen vaacuteros alapiacutetoacuteja amit Ianiculumnak neveznek a pogaacutenyok az ő tisz-teleteacutere nevezteacutek el a Kalendaet Ianuariaacutenak ezeacutert aki megtartja januaacuter Kalendaejaacutet bűnt koumlvet el mert halandoacute embernek ajaacutenlja fel az istenseacutegnek kijaacuteroacute engedelmesseacute-get Erre vonatkozik amit az apostol mond Napokat eacutes hoacutenapokat uumlnnepi időket eacutes eszten-dőket tartotok meg gondosan Aggoacutedom hogy talaacuten hiaacuteba faacuteradtam eacutertetek (Gal 410ndash11) Az tartotta meg a napot eacutes a hoacutenapot aki ezeken a napokon nem boumljtoumllt vagy nem joumltt el a templomba Az tartotta meg a napot aki tegnap nem joumltt el a templomba hanem ki-ment a mezőre Ezeacutert testveacuterek minden igyekezetuumlnkkel keruumlljuumlk a pogaacutenyok szoacutera-kozaacutesait (festivitas) eacutes uumlnnepeit hogy amikor ők lakomaacuteznak eacutes ujjonganak akkor mi joacutezanok legyuumlnk eacutes boumljtoumlljuumlnk hogy ezaacuteltal megeacutertseacutek hogy oumlroumlmuumlket a mi oumlnmeg-tartoacuteztataacutesunk iacuteteacuteli el

14 Maximi Episcopi Taurinensis Sermones Collectionem sermonum antiquam nonnullis sermonibus extravagan-tibus adiectis edidit Almut Mutzenbeecher Turnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1962 (Corpus Christianorum Series Latina 23) 266ndash267

15 Lefordiacutethatatlan szoacutejaacuteteacutek a ratio eacutes desperatio szavakkal

285

3 Nemcsak a pogaacutenyok de a zsidoacutek taacutersasaacutegaacutet is keruumllnuumlnk kell mert a veluumlk valoacute beszeacutelgeteacutes nagy fertőzeacutes forraacutesa ugyanis ezek valamilyen mesterkedeacutesekkel az embe-rek bizalmaacuteba feacuterkőznek bejutnak a haacutezakhoz bevonulnak a praetoriumba a biacuteraacutek fuumlleit nyilvaacutenosan zaklatjaacutek eacutes annaacutel toumlbbet eacuternek el mineacutel szemeacutermetlenebbek Ez bennuumlk nem valami uacutejfajta hanem reacuteges-reacutegi eacutes megszokott baj mert egykor maacuter az Uumldvoumlziacutető Urat is a praetoriumig uumlldoumlzteacutek eacutes aacutetadtaacutek az iacuteteacuteletre Tehaacutet a praetorium-ban a zsidoacutek az aacutertatlansaacutegot suacutejtjaacutek le a titkot napvilaacutegra hozzaacutek a vallaacutest eliacuteteacutelik Mert amikor Krisztust megoumllik benne az igazsaacuteg eacutes az igazsaacutegossaacuteg egeacutesze iacuteteacuteltetik el mert ő maga az aacutertatlansaacuteg a szentseacuteg eacutes a miszteacuterium Amen

Turini Maximus 98 homiacutelia16

1 Isten gondviseleacuteseacuteből helyesen van elrendezve hogy Krisztus urunk a pogaacutenyok uumlnnepseacutegei koumlzepette szuumlletett eacutes eacuteppen a teacutevelygeacutesek soumlteacutet babonaacutei koumlzoumltt ragyogott fel az igaz feacuteny vilaacutegossaacutega hogy az emberek megpillantvaacuten uumlres babonasaacutegaik koumlze-pette felragyogni a tiszta istenseacuteg igazsaacutegossaacutegaacutet megfeledkezzenek a muacutelt szentseacuteg-toumlreacuteseiről eacutes a joumlvőbelieket ne tiszteljeacutek Mert melyik boumllcs az aki megeacuterti az Uacuter szuumlle-teacuteseacutenek miszteacuteriumaacutet eacutes meacutegsem iacuteteacuteli el a Saturnaliaacutek reacuteszegseacutegeacutet nem hagyja oda a Kalendaek kicsapongaacutesait eacutes nem akar reacuteszes lenni a vilaacuteg dolgaiban miacuteg arra vaacutegya-kozik hogy Krisztussal kapjon reacuteszt Mert ez az isteni kultusz rendje hogy aki szoumlvet-kezett a pogaacutenyok hiaacutebavaloacutesaacutegaival annak nem lehet koumlteleacuteke a szentek igazsaacutegaacuteval Azt mondja az aacuteldott apostol Mi koumlze van egymaacuteshoz az igazsaacutegnak eacutes a gonoszsaacutegnak vagy mi koumlze van a vilaacutegossaacutegnak a soumlteacutetseacuteghez (2Kor 614) azaz nem lehetseacuteges hogy egy kereszteacuteny egyazonkeacutepp gyakorolja a jogtalansaacuteg kicsapongaacutesait (luxuria) eacutes elnyerje az igazsaacutegossaacuteg szeliacuted Isteneacutet Mert vannak igen sokan akik ragaszkodva a hiaacutebavaloacute reacutegi babonaacutekboacutel eredő szokaacuteshoz a Kalendae napjaacutet mint valami kuumlloumlnleges uumlnne-pet uumllik meg eacutes uacutegy akarnak oumlrvendezni hogy az inkaacutebb szomoruacutesaacutegukra legyen Mert uacutegy vigadoznak uacutegy megsebződnek a bortoacutel eacutes az eacutetelektől hogy aki egeacutesz eacutevben tiszta eacutes meacuterteacutekletes volt arra a napra reacuteszeg eacutes beszennyezett lesz eacutes uacutegy veacuteli hogy maacuteskeacutepp tenne elvesztegette volna az uumlnnepnapot mert nem eacuterti meg hogy effeacutele uumlnnepleacutessel az uumldvoumlsseacutegeacutet vesztegette el

2 Hiszen milyen dolog az hogy koraacuten reggel felkelnek hogy a koumlzterekre ki-ki ajaacutendeacutekocskaacutekkal uacutegynevezett strenaacutekkal vonuljon ki eacutes az uumldvoumlzleacuteseacutere siető baraacutetot a csoacutek előtt maacuter annak aacuteraacuteval uumldvoumlzli ajkat nyuacutejt az ajkak feleacute kezet a keacutezbe helyez nem azeacutert hogy viszonozza az eacuterzeacutest hanem hogy a kapzsisaacuteg adoacutejaacutet megfizesse eacutes ugyanaz-zal a sziacutevesseacuteggel (officium) oumllelje aacutet eacutes csapja be baraacutetjaacutet Ti iacuteteacuteljeacutetek meg milyen csoacutek az ami eladoacute Hiszen mineacutel draacutegaacutebban vaacutesaacuterolhatoacute meg annaacutel kevesebbre becsuumll-juumlk Az arany előtt meacuteg mennyire meacuteltatlannak iacuteteacutelteacutek őket a hatalmasabbak csoacutekjaacutera

16 Maximi Episcopi Taurinensis Sermones Collectionem sermonum antiquam nonnullis sermonibus extravagan-tibus adiectis edidit Almut Mutzenbeecher Turnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1962 (Corpus Christianorum Series Latina 23) 390ndash393

286

Miutaacuten megcsillant az arany a jobbjaacuteban a zsaacutekmaacuteny eacutes nem a rokonszenv tette őket meacuteltoacutevaacute Az pedig kuumlloumlnoumlsen igazsaacutegtalan hogy elvaacuterjaacutek az alaacuterendelttől hogy meg-ajaacutendeacutekozza a hatalmasabbat eacutes az keacutenyszeruumll bőkezűseacutegre a gazdaggal szemben aki talaacuten koumllcsoumlnből fedezi az ajaacutendeacutekait Ezenfeluumll magaacutet a joacuteteacutekonysaacutegot is strenaacutenak hiacutev-taacutek mikor inkaacutebb sereacuteny (strenuus) hogy hellip17 Ezeacutert tehaacutet ahogy mondom a nyomo-rult arra keacutenyszeruumll hogy odaajaacutendeacutekozza ami nem az oumlveacute eacutes adomaacutenyokat (munus) ajaacutenljon fel aminek a kedveacuteeacutert sajaacutet gyermekeit hozza kiszolgaacuteltatott helyzetbe Igaz a gazdagok is nagyvonaluacuteak ebben az ajaacutendeacutekozgataacutesban azonban ők sem mente-sek a bűntől Mert a gazdag aki meacuteltoacutesaacutegaacuten alulinak tartotta hogy a koldusnak egy deacutenaacutert adjon baacutermelyik tehetős embernek solidust ajaacutendeacutekoz a Kalendaen arannyal megrakva siet baraacutetaihoz az aki az Uacuter szuumlleteacutesnapjaacuten a templomba uumlres keacutezzel eacuterke-zett Laacutetod tehaacutet hogy sokak szaacutemaacutera toumlbbet eacuter a pillanatnyi hiacutezelgeacutes mint a joumlvendő viszonzaacutes Ugyanis sziacutevesebben biacuterjaacutek a hatalmasok csoacutekjaacutet mint az Uumldvoumlziacutető dicső-seacutegeacutet Baacuter ez a csoacutek nem nevezhető csoacuteknak mert eladoacute Hiszen az Iskarioacuteti Juacutedaacutes is ilyen csoacutekkal csoacutekolta az Urat de ezzel az elaacuterulaacutesaacutera toumlrekedett

3 Az pedig mifeacutele dolog hogy a koumlzbeeső napon uacutegy mint az eacutev kezdeteacuten mintha akkor kezdeneacutenek eacutelni (velut incipientes vivere) a vaacuteroson kiacutevuumllre sietnek hogy elő-jeleket gyűjtsenek eacutes oacutemenek utaacuten kutassanak onnan meacuterik fel az egeacutesz eacutev magukra vonatkozoacute sikereacutet vagy kudarcaacutet Ezek a dolgok egyreacuteszt nevetseacuteges ostobasaacutegok maacutes-reacuteszt haszontalanok vagy eacuteppen aacutertalmasak mert nem nyerik el a sikert miacuteg csaloacuted-nak a madaacuterjoacuteslatokban a szomoruacutesaacutegboacutel viszont mindenkeacutepp kijut nekik amiacuteg az előjelekre valoacute visszaemleacutekezeacutes aggasztja őket hogy tudniillik nehogy megesseacutek a baj Bűneiket azzal is teteacutezik hogy a madaacuterjoacuteslaacutesboacutel hazateacuterve aacutegacskaacutekat hoznak kezuumlk-ben előjelkeacuteppen hogy megterhelten teacuterjenek vissza a vendeacutegseacutegbe mikoumlzben a sze-rencseacutetlenek nem eacutertik meg hogy nem ajaacutendeacutekcsomagokkal hanem bűnoumlk toumlmegeacute-vel megrakottan teacuternek vissza

Arles-i CaesariusCaesarius Arelatensis(468470ndash542)

192 homiacutelia januaacuter Kalendaejaacuteroacutel18

1 Azoknak a Kalendaeknak a napjai szeretett testveacutereim melyeket januaacuteriaknak neveznek egy bizonyos Ianus nevű romlott eacutes szentseacutegtoumlrő emberről kaptaacutek a nevuumlket Ez a Ianus egykor a pogaacutenyok vezeacutere eacutes fejedelme volt miacuteg a tudatlan falusi emberek mintegy kiraacutelyukkeacutent feacuteltek tőle egyszersmind istenkeacutent is imaacutedni kezdteacutek ugyanis hiacuteres tiszteletet tanuacutesiacutetottak iraacutenta miacuteg kiraacutelyi hatalmaacutet feacutelteacutek Tudniillik az ostoba

17 A mondat befejezeacutese hiaacutenyzik a koacutedexekből18 D Germani(us) Morin OSB Caesarii Arelatensis Opera II Tyrnholti Typographi Brepols Editores

Pontificii 1953 (Corpus Christianorum Series Latina 104) 779ndash782

287

eacutes Istent nem ismerő emberek leginkaacutebb azokat veacutelteacutek isteneknek akiket az emberek koumlzoumltt kiemelkedőnek iacuteteacuteltek eacutes iacutegy toumlrteacutent hogy az egyetlen igaz Isten tisztelete iste-nek vagy inkaacutebb deacutemonok szaacutemos neveacutere tevődoumltt aacutet A mai Kalendae napja ahogy maacuter mondtam Ianusroacutel kapta a neveacutet meacutegpedig uacutegy hogy lemetszetteacutek az egyik eacutev veacutegeacutet eacutes a maacutesik kezdeteacutet annak az embernek a szaacutemaacutera akinek az isteni tiszteletet kiacutevaacutentaacutek adni Ugyanis mivel naacuteluk azt beszeacutelteacutek hogy a januaacuter Kalendaeja teszi tel-jesseacute az egyik eacutevet eacutes kezdi el a maacutesikat ezt a Ianust mintegy a kezdethez eacutes a veacuteghez helyezteacutek el mert azt hitteacutek hogy ő zaacuterja le az egyik eacutevet eacutes kezdi el a maacutesikat Ez az oka amieacutert a reacutegi baacutelvaacutenyimaacutedoacutek Ianust keacutet arccal aacutebraacutezoltaacutek egyik előtte a maacutesik moumlgoumltte az egyikkel laacutetszoacutelag az elmuacutelt eacutevet neacutezi a maacutesikkal a joumlvőt A tudatlan embe-rek azzal hogy keacutet arcot tulajdoniacutetottak neki baacuter istenneacute vaacutegytak tenni valoacutejaacuteban szoumlrnyeteggeacute formaacuteltaacutek hiszen azzal kiacutevaacutentaacutek az istenuumlket kuumlloumlnlegesseacute tenni ami a barmok koumlzoumltt is a torzszuumlloumlttseacuteg [jele] iacutegy teacutevelygeacutesuumlket a legmegfelelőbb moacutedon fejezteacutek ki eacutes mondtaacutek ki foumlloumltte az iacuteteacuteletet hiszen mikoumlzben a keacutepmaacutesok hiaacutebavaloacute imaacutedataacutetoacutel vezetve istennek akartaacutek őt laacutettatni deacutemon voltaacutet nyilvaacuteniacutetottaacutek ki

2 Innen ered tehaacutet az hogy azokon a napokon a pogaacuteny emberek minden dolgok rendjeacutenek a felforgataacutesa utaacuten visszatasziacutetoacute csuacutefsaacutegokkal takarjaacutek el magukat hogy az imaacutedoacutek olyannaacute tegyeacutek magukat amilyen az volt akit tisztelnek Mert azokon a napo-kon szerencseacutetlen emberek eacutes ami rosszabb meacuteg neacutemely megkereszteltek is haacutezas-saacutegtoumlrő19 alakokat oumlltenek szoumlrnyszuumlloumltt formaacutekat melyekről nem tudnaacutem megmon-dani hogy nevetseacutegesek vagy szaacutenni valoacutek inkaacutebb Ugyan hiheti-e boumllcs ember hogy akadnak olyan eacutepelmeacutejű szemeacutelyek akik szarvast jaacutetszva magukat vadaacutellatokkaacute akarjaacutek aacutetvaacuteltoztatni Maacutesok haacuteziaacutellatok (pecudes) bőreacutebe oumlltoumlznek megint maacutesok vadaacutellatok fejeit oumlltik magukra oumlruumllnek eacutes ujjonganak ha magukat annyira aacutetformaacuteltaacutek a vadak alakjaacutera hogy maacuter nem is laacutetszanak embernek Ezzel jelzik eacutes bizonyiacutetjaacutek hogy nem annyira a kuumllsejuumlk aacutellatias inkaacutebb az eacutertelmuumlk (sensus) mert baacuter kuumlloumlnfeacutele aacutellatok alakjaacutet akarjaacutek utaacutenozni meacutegis biztos hogy inkaacutebb van meg bennuumlk a barmok sziacuteve mint alakja Az pedig maacuter toumlbb mint visszatasziacutetoacute hogy feacuterfinak szuumlletett szemeacutelyek női tunikaacuteba oumlltoumlznek eacutes a legruacutetabb aacutetalakulaacutessal feacuterfierejuumlket laacutenyos alakoskodaacutessal nőiesiacutetik el nem szeacutegyellik katonaacutes karjaikat női tunikaacuteval fedni arcuk szakaacutellas eacutes nőnek akarnak laacutetszani eacutes meacuteltaacuten vesztik el feacuterfias erejuumlket akik női kuumllsőt oumlltoumlttek azt kell hinnuumlnk hogy Isten jogos iacuteteacutelete folytaacuten toumlrteacutent hogy elvesztetteacutek a katonai ereacutenyt akik magukat női megjeleneacutessel csuacutefiacutetottaacutek el

3 S mivel Isten megbeacutekeacutelve arra az oumlsztoumlnzeacutesre meacuteltatott titeket hogy a hit sze-relmeacuteeacutert ez a szaacutenalmas szokaacutes ebből a vaacuterosboacutel teljesen eltoumlroumlltesseacutek keacuterlek titeket kedves testveacutereim hogy ne eacuterjeacutetek be annyival hogy Isten nagylelkűseacutegeacuteből kifolyoacute-lag ti magatok nem gyakoroljaacutetok ezt a bűnt hanem ha baacuterhol laacutetjaacutetok megtoumlrteacutenni eacuterveljetek dorgaacuteljatok korholjatok eacutes uumldvoumls tanaacutecsokkal tartsaacutetok vissza az egyuumlgyű embereket ettől a szaacutenalmas szentseacutegtoumlreacutestől Eacutes hogy magatokat teljesseacuteggel az isteni koumlnyoumlruumlletnek szenteljeacutetek azt a toumlbbi bdquomegfigyeleacutestrdquo (observatio) is az oumlrdoumlg meacuterge-keacutent vesseacutetek meg amiket (ami meacuteg rosszabb) eddig toumlbben a kereszteacuteny neacutepben

19 Azaz felemaacutes hibrid

288

sem szeacutegyelltek megtartani Mert vannak akik oly moacutedon veacutegeznek joacuteslaacutest januaacuter Kalendaejaacuten hogy a haacutezukboacutel tuumlzet (focus) vagy egyeacuteb joacuteteacutetemeacutenyt nem adnak ki az azt keacuterőnek az oumlrdoumlgi strenaacutekat is elfogadjaacutek maacutesoktoacutel eacutes ők maguk is adnak maacutesok-nak Egyes parasztok az előző eacutejszakaacuten asztalkaacutekat (mensula) aacutelliacutetanak fel sokfeacutele eacutetel-lel megrakva eacutes azokat egeacutesz eacutejszaka iacutegy hagyjaacutek abban a hiszemben hogy azzal lehet hasznukra a januaacuteri Kalendae hogy lakomaacuteik egeacutesz eacutevben ilyen bőseacuteggel tartsanak ki Eacutes mivel ahogy az iacuteraacutes mondja egy keveacutes kovaacutesz az egeacutesz teacutesztaacutet megerjeszti (Gal 59) eze-ket eacutes az ezekhez hasonloacute szokaacutesokat melyeket hosszuacute volna itt felsorolni s melyeket a tudatlanok kicsi vagy semmilyen bűnnek veacutelnek rendeljeacutetek el taacutevol tartatni csalaacuted-jaitoktoacutel eacutes tegyetek roacutela hogy uacutegy uumlljeacutek meg ezeket a Kalendaekat ahogyan baacutermely maacutesik hoacutenap első napjaacutet szoktaacutek Mert akik a pogaacutenyok szokaacutesait akarjaacutek ezekben a napokban megtartani feacutelő hogy azoknak a kereszteacuteny neacutev nem lehet hasznaacutera

4 Reacutegi szent atyaacuteink megfontolva hogy azokon a napokon az emberi nem leg-nagyobb reacutesze a falaacutenksaacutegnak eacutes a kicsapongaacutesnak hoacutedol eacutes reacuteszegseacutegben eacutes szentseacuteg-toumlrő taacutencokkal őrjoumlng ezeacutert uacutegy hataacuteroztak hogy az egeacutesz vilaacutegon minden egyhaacutez-ban nyilvaacutenos boumljt hirdettesseacutek hogy a szerencseacutetlen emberek megtudjaacutek hogy olyan suacutelyos bűnt koumlvetnek el hogy bűneikeacutert minden egyhaacuteznak boumljtoumllnie kell Boumljtoumlljuumlnk tehaacutet kedves testveacuterek azokon a napokon eacutes gyaacuteszoljuk igaz eacutes toumlkeacuteletes szeretettel a szerencseacutetlen emberek ostobasaacutegaacutet hogy legalaacutebb iacutegy megeacutertseacutek bűnuumlket mikor laacutetjaacutek hogy miattuk tartanak nyilvaacutenos boumljtoumlt Mert nem szabad keacutetseacutegbeesni afelől hogy Isten keacutepes őket a ti szavaitok eacutes feddeacuteseitek reacuteveacuten megjaviacutetani ő aki aposto-laacuten keresztuumll kimondhatatlan kegyesseacuteggel iacutegeacuteretet tett mondvaacuten aki a bűnoumlst leteacuteriacuteti a teacutevelygeacutes uacutetjaacuteroacutel megmenti a lelkeacutet a halaacuteltoacutel eacutes a bűnoumlk sokasaacutegaacutera faacutetyolt boriacutet (Jak 520) Mert aki ezeken a Kalendaekon az ostoba eacutes kicsapongoacute moacutedon jaacutetszadozoacute emberek iraacutenyaacuteban baacutermilyen megeacuterteacutest tanuacutesiacutet keacutetseacutegtelenuumll cinkosa lesz bűneiknek mert aki hiacuteven gondol lelke uumldveacutere annak inkaacutebb siacuternia eacutes baacutenkoacutednia kell miattuk nem pedig taacutersasaacutegukban vagy laacutettukra lelkeacutet boldogtalan neveteacutesben feluumlduumllni engedni Ti pedig testveacuterek akik a mai napon szoktaacutetok a kegyes Istennek kiaacuteltani Szemeimet min-dig az Uacuterra eacutes megint raacuted emeltem szemeimet Nem szuumlkseacuteges hogy szemeitek melyek szuumlntelenuumll virrasztva az egyhaacutezban Istennek vannak szentelve ostoba emberek kicsa-pongaacutesaacutenak laacutetvaacutenyaacuteval szennyeződjenek be Inkaacutebb meacuteltatlankodnotok kell eacutes meg-vetnetek az oumlrdoumlg műveit hogy eacutepseacutegben megmaradjon bennetek Krisztus szeretete Kiaacuteltsatok tehaacutet a proacutefeacutetaacuteval szoacutelva Fordiacutetsaacutetok el szemeimet hogy ne laacutessaacutek a hiaacutebavaloacutesaacute-got eacutes feacutelve attoacutel amit az apostol mond nem ihattok az Uacuter kelyheacuteből eacutes a deacutemonok kelyheacute-ből nem lehettek taacutersak az Uacuter asztalaacutenaacutel eacutes a deacutemonok asztalaacutenaacutel De hiszem hogy ostoba-saacutegukat uacutegy kell kijaviacutetani a ti feddeacuteseiteken keresztuumll hogy nemcsak magatokeacutert de azok joacute uacutetra teacuteriacuteteacuteseacuteeacutert akik peacuteldaacutetokboacutel tanulnak Isten irgalmaacuteboacutel keacutetszeres jutalmat nyertek az Uacutertoacutel a mi Urunk Jeacutezus Krisztus segiacutetseacutegeacutevel akieacute a dicsőseacuteg eacutes a tisztelet mindoumlroumlkkoumln oumlroumlkkeacute Aacutemen

289

Arles-i Caesarius 193 szentbeszeacuted20

1 Kedves testveacutereim az oumlrdoumlg minden bűnt vagy a teacutevedeacutesen vagy a gőgoumln keresztuumll bocsaacutet koumlzeacutenk a teacutevedeacutest a tudatlansaacutegon aacutet a megveteacutesen aacutet a gőgoumlt Ezek a dolgok minden bűn eredetei A teacutevedeacutes tulajdonkeacuteppen csekeacutelyebb bűn amilyen a gyoumlnyouml-roumlk utaacuteni vaacutegy a meacuterteacutektelen torkossaacuteg a szemtelen treacutefaacutelkozaacutes a szeacutegyenletes viacutegsaacuteg a laacutetvaacutenyossaacutegok hajhaacuteszaacutesa a koumlnnyelmű beszeacuted a meggondolatlan eacutes rendezetlen veacutelemeacutenyalkotaacutes teacutevedeacutes a madaacuterjoacuteslatok haszontalan megfigyeleacutese is a reacutegi babona napjainak megtartaacutesa az eljoumlvendő dolgok firtataacutesa De ezek gőgbe csapnak aacutet mikor a felismert teacutevedeacutes kijaviacutetaacutes neacutelkuumll marad Mert iacutegy lehetseacuteges hogy az egyuumlgyű vigas-saacuteg kedveacuteeacutert mikor meguumllik a Kalendaek napjait vagy maacutes babonaacutes hiaacutebavaloacutesaacutegot a feacutektelen reacuteszegesseacutegen eacutes a jaacuteteacutekok csuacutef eacutenekein keresztuumll a deacutemonok mintegy sajaacutet aacuteldozati cselekmeacutenyeikre kapnak meghiacutevaacutest Mert nekik kedves aacuteldozat az mikor sza-vaink vagy tetteink olyanok hogy miattuk a tisztesseacuteg (honestas) mely az igazsaacutegossaacuteg baraacutetja a hitvaacuteny cselekedetektől megseacutertve eltaacutevozik Mert mi lehet olyan esztelen mint a feacuterfinemet ruacutet oumlltoumlzeacutekkel női alakra vaacuteltoztatni Mi olyan esztelen mint elcsuacute-fiacutetani az arcot eacutes az orcaacutet elfedni hogy laacutettukra meacuteg a deacutemonok is megrettenjenek Mi olyan esztelen mint rendezetlen mozgaacutesokkal eacutes szemeacutermetlen dalokkal a bűnoumlk dicseacutereteacutet megeacutenekelni szemeacutermetlen mulatsaacuteggal aacutellatnak oumlltoumlzni eacutes őzhoumlz (caprea) vagy szarvashoz (cervus) hasonloacutevaacute vaacutelni hogy az Isten keacutepmaacutesaacutera eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtett ember a deacutemonok aacuteldozati ajaacutendeacutekaacutevaacute vaacuteljon Ezeken a dolgokon keresztuumll feacuterkőzik be a bűnoumlknek ama mestere hogy miutaacuten a jaacuteteacutek hasonloacutesaacutega reacuteveacuten lassacs-kaacuten elfoglalta az elmeacutet hatalomra jusson Tehaacutet mikor ezek a fentebb mondott dol-gok megerősoumldnek felleacutep az Istennel ellenseacuteges gőg az pedig a vallaacutes elhanyagolaacutesaacuten eacutes az istenfeacutelelem megveteacuteseacuten keresztuumll elsőkeacutent bocsaacutetja be a szent iacuteraacutesokkal ellenteacute-tes toumlrekveacuteseket is aztaacuten oumlnhittseacutegtől őrjoumlngve hiuacutesaacutegtoacutel dagadozva becstelenseacutegre vaacutegyakozva a tisztesseacuteget megvetve a buumlszkeseacuteg lelkeacutevel az erkoumllcsoumlk hajoacutetoumlreacuteseacutebe sodor akaacuter a feacutekezhetetlen viharos szeacutelveacutesz Innen az irigyseacuteg minden bűnoumlk gyoumlkere ami jobban eacuteg maacutesok sikereacutetől mint a sajaacutet bajaacutetoacutel kiolthatatlan laacutenggal mintegy az eljoumlvendő gyehenna tuumlzekeacutent az eacutelők lelkeit maacuter most titkos tűzzel emeacuteszti mardosoacute gondokkal raacutegja Mert mi lehet annaacutel nyomoruacutesaacutegosabb mint akit maacutesok szerencseacuteje tesz szerencseacutetlenneacute Vagy hol talaacuteljon orvossaacutegot aki nemcsak sajaacutet bajaacutetoacutel hanem maacutes javaacutetoacutel is szerencseacutetlen Innen a harag ami a joacutezan belaacutetaacutesnak mindig ellenseacutege vermet aacutelliacutet neki amelybe beleessen eacutes koumltelet dob feleacute amely fogva tartsa

2 Ti pedig kedves testveacutereim akiket Isten arra eacuterdemesiacutetett hogy tisztes eacutes joacutezan erkoumllcsoumlkkel ajaacutendeacutekozzon meg a szent viselkedeacutest (conversatio) melyet isteni ajaacutendeacutek-keacutent nyertetek el szomszeacutedaitok eacutes szolgaacuteitok szuumlntelen korholaacutesaacuteval terjesszeacutetek eacutes ne engedjeacutetek hogy ruacutet szavakat eacutes kicsapongoacute dalokat adjanak elő mert arra haacuteram-lik vissza minden bűn aki nem akarja visszatartani a bűnoumlst baacuter tehetneacute Akik tehaacutet januaacuter Kalendaejaacuten baacutermely szerencseacutetlen szentseacutegtoumlrő riacutetusokkal őrjoumlngő embe-

20 D Germani(us) Morin OSB Caesarii Arelatensis Opera II Tyrnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1953 (Corpus Christianorum Series Latina 104) 783ndash786

290

rekkel szemben megeacuterteacutest tanuacutesiacutetanak mintha csak jaacuteteacutek volna azok ismerjeacutek fel hogy nem embereknek hanem deacutemonoknak adtaacutek magukat Eacutes ezeacutert ha bűneikben nem akartok reacuteszesek lenni a szarvasocskaacutet (cervulus) vagy az egyeacuteves borjuacutet (annicula) vagy maacutes akaacutermilyen szoumlrnyszuumllemeacutenyt ne engedjeacutetek haacutezaitok eleacute de roacutejaacutetok meg inkaacutebb eacutes korholjaacutetok őket s ha moacutedotokban aacutell szigoruacutean buumlntesseacutetek őket hogy sajaacutet uumldvouml toumlkeacutert eacutes maacutesok megjaviacutetaacutesaacuteeacutert Istentől viszonzaacuteskeacutepp keacutetszeres diacutejat nyer-hessetek Keacuterlek titeket legkedvesebb testveacutereim hogy mivel a ti Isten ajaacutendeacutekakeacutent elnyert hitetekkel eacutes erkoumllcseitek becsuumlletesseacutegeacutevel kapcsolatban bizakodoacutek vagyunk ne eacuterjeacutetek be azzal hogy ti joacutek vagytok hanem ahogy maacuter előbb intettelek toumlrekedje-tek raacute hogy figyelmezteteacutesetek reacuteveacuten maacutesok hanyagsaacutegaacutet is kijaviacutetsaacutetok hogy nemcsak a ti szent viselkedeacutesetek miatt hanem maacutesok kijaviacutetaacutesa miatt is oumlroumlk jutalmat kapjatok Intseacutetek tehaacutet csalaacutedjaitokat hogy a boldogtalan pogaacutenyok szentseacutegtoumlrő szokaacutesait ne tartsaacutek meg

3 Mert vannak olyanok ndash ami meacuteg rosszabb ndash akiket a rosszindulatuacute babona (obser-vatio) uacutegy megront hogy a Kalendae napjaacuten ha esetleg a szomszeacutedoknak vagy arra jaacuteroacute idegeneknek szuumlkseacutege van raacute uacutegy tesznek mintha nem tudnaacutenak tuumlzet adni emellett sokan mind maguk szoktak strenaacutekat felajaacutenlani mind maacutesoktoacutel elfogadjaacutek Mindenekelőtt testveacuterek hogy oumlsszezavarjuk a pogaacutenyok testies eacutes kicsapongoacute mulat-saacutegaacutet azok kiveacuteteleacutevel akik gyengeseacuteguumlk miatt nem eleacuteg erősek az oumlnmegtartoacuteztataacutes-hoz mindannyian boumljtoumlljuumlnk az Uacuter segiacutetseacutegeacutevel eacutes Istenneacutel koumlnyoumlroumlgjuumlnk amennyire lehetseacuteges azokeacutert a szerencseacutetlenekeacutert akik azokat a Kalendaekat a falaacutenksaacuteg eacutes a reacuteszegeskedeacutes kedveacuteeacutert szentseacutegtoumlrő szokaacutes szerint uumllik meg Eacutes baacuter azoktoacutel amiket tesznek visszaborzadunk ezenfeluumll eacutertuumlk is imaacutedkozunk eacutes oumlrvendjuumlnk mivel keacutetsze-res jutalmat nyeruumlnk az Uacutertoacutel a mi joacutesaacutegunkeacutert eacutes az ő kijaviacutetaacutesukeacutert

A kegyes Istenben szeretett testveacutereim hiacuteven eacutes sziacutevesen hallgassatok minket lelke-tek uumldveacutere mert őszinteacuten eacutes teljes bizalommal toumlrekszuumlnk a szeretetben azokat a dol-gokat javasolni nektek melyekről tudjuk hogy uumldvoumltoumlkhoumlz szuumlkseacutegesek eacutes azt mutat-juk meg amit tennetek vagy elkeruumllnoumltoumlk kell Arra keacuterlek tehaacutet testveacuterek hogy mivel Isten sugalmazaacutesaacutera a pogaacutenyok reacutegi szokaacutesaacutet vallaacutesos eacuterzuumlletből megvetitek maacutesokat is akikről azt laacutetjaacutetok hogy megfigyeleacuteseket veacutegeznek (observare) szeretettel eacutes szeliacute-den feddjeacutetek meg

4 Mert neacutehaacutenyan akkora bűnbe estek hogy buzgoacuten uumlgyelnek raacute hogy milyen napon keljenek uacutetra tiszteletet adva a Napnak a Holdnak Marsnak Mercuriusnak Iuppiternek Venusnak eacutes Saturnusnak nem tudvaacuten a szerencseacutetlenek hogy hacsak nem javulnak meg a bűnbaacutenat reacuteveacuten azokkal egyuumltt nyernek reacuteszt a pokolban akikre uumlres tiszteletet fecseacutereltek ebben a vilaacutegban Mindenekelőtt testveacuterek ezen aacuteltalaacutenos szentseacutegtoumlreacutes elől menekuumlljetek eacutes akaacuter az oumlrdoumlg halaacutelt hozoacute meacutergeacutet keruumlljeacutetek Mert Isten a Napot eacutes a Holdat azeacutert alkotta hogy hasznunkra legyenek nem azeacutert hogy a keacutet vilaacutegiacutetoacute testet istenkeacutent tiszteljuumlk hanem hogy annak aki megajaacutendeacutekozott min-ket veluumlk a tőluumlnk telhető legnagyobb haacutelaacutet adjuk Ugyanis Mercurius szerencseacutet-len kapzsi kegyetlen istentelen eacutes gőgoumls ember volt Venus szemeacutermetlen szajha Eacutes azok a szoumlrnyszuumlloumltt csodaleacutenyek azaz Mars Mercurius Iuppiter Venus eacutes Saturnus abban az időben szuumllettek a hagyomaacuteny szerint mikor Izrael fiai Egyiptomban eacuteltek

291

Ha akkor szuumllettek nyilvaacutenvaloacute hogy a roacuteluk elnevezett napok abban az időben maacuter leacuteteztek eacutes nevuumlk az volt amit Istentől kaptak első maacutesodik harmadik negyedik oumltoumldik eacutes hatodik uumlnnepnap (feria) Azonban a szerencseacutetlen eacutes tudatlan emberek akik azokat a hitvaacuteny eacutes istentelen embereket ahogy fentebb mondottuk inkaacutebb feacutele-lemből mint szeretetből imaacutedni kezdteacutek ezek szentseacutegtoumlrő kultusza kedveacuteeacutert mintegy az ő tiszteletuumlkre a heacutet nap minden egyes napjaacutet az ő neveiknek szentelteacutek mert ezek szentseacutegtoumlreacuteseit szaacutejukkal is imaacutedtaacutek Mi azonban testveacuterek akik arroacutel ismerszuumlnk meg hogy nem elveszett eacutes szentseacutegtoumlrő emberekben hanem az eacutelő eacutes igaz Istenbe helyezzuumlk remeacutenyuumlnket iacuteteacuteljuumlk uacutegy hogy nem meacuteltoacute egyik napot sem deacutemonokroacutel el-nevezni eacutes ne toumlrődjuumlnk azzal hogy mely napon kellene az utazaacutest megkezdeni de meacuteg magukat ezeket az igen szennyes neveket is meacuteltatlannak talaacuteljuk a szaacutenkra venni eacutes sosem beszeacuteluumlnk Mars Mercurius Iuppiter napjaacuteroacutel hanem első maacutesodik eacutes har-madik napnak nevezzuumlk az Iacuteraacutesnak megfelelően Ezekkel a dolgokkal kapcsolatban figyelmeztesseacutetek csalaacutedjaitokat is mert akkor marad bennetek a leacutelek eacutepseacutege toumlkeacutele-tes ha figyelmezteteacuteseteken keresztuumll azokhoz akik a sok bűntől megsebződtek lelki gyoacutegyszer eacuterkezik Eacutes ne csak őket javiacutetsaacutetok ki gyakran eacutes szigoruacutean hanem a kiacutevuumllaacutel-loacutekat is folyton intseacutetek szeretettel hogy nektek a kegyes eacutes koumlnyoumlruumlletes Uacuter ne csak a ti hanem a maacutesok uumldveacuteeacutert is oumlroumlk jutalmat adjon akieacute a hoacutedolat eacutes a dicsőseacuteg mind-oumlroumlkkoumln oumlroumlkkeacute Aacutemen

Pseudo-Turini Maximus

Homilia XVI De calendis Januariis PL 57 254ndash258(16 homiacutelia januaacuter Kalendaejaacuteroacutel)

(255) Baacuter nem keacutetlem kedves testveacutereim hogy az atyai aggodalmaim reacuteveacuten eacutes az isteni beszeacuted uacutetmutataacutesaacutetoacutel kitaniacutetva messzire kiteacutertek eacutes elborzadtok a koumlzelgő Kalen-dae minden hiacutevsaacutegaacutetoacutel meacutegis hogy toumlkeacuteletesebb helyreigaziacutetaacutest kapjatok nem res-tellek olyan beszeacutedet tartani ami maacuter megszokott lesz fuumlleiteknek ahogy a legboldo-gabb Paacutel mondja Testveacutereim [hellip] Nekem nincs terhemre (256) hogy ugyanazt iacuterjam nektek titeket pedig megerősiacutet (Phil 31) Szuumlkseacutegesnek kedves testveacutereim eacutes nem foumlloumlslegesnek tartom ha a maacuter reacutegen elnyert szent figyelmezteteacutes kedveacuteeacutert megismeacuteteljuumlk nektek a koraacutebbi atyaacutek szavait

S valoacuteban mi abban a terhes mi abban a tasziacutetoacute ha gyakran mondunk sűrűn hallgatunk az uumldvoumlsseacuteg elnyereacuteseacutere hasznos eacutes Istennek tetsző dolgokat Eacutes ezeacutert kedveseim a hittel eacutes megszokott aacutejtatossaacuteggal jaacuterva a vallaacutes uacutetjaacutet eacutes az igazsaacuteg oumlsveacute-nyeacutet egyre inkaacutebb tapossaacutetok meg a hibaacutek feacutelrevezető eacutes oumlrdoumlgi koholmaacutenyait Mert a hiacutevő leacuteleknek aki az angyalok taacutersasaacutegaacutera vaacutegyik nem szabad deacutemonok jaacuteteacutekai-ban gyoumlnyoumlrkoumldni (257) Isten szolgaacutei koumlzoumltt nem lehet koumlzoumlsseacutege a feacutenynek eacutes a soumlteacutetseacutegnek igazsaacutegnak eacutes hazugsaacutegnak a hitvaacutenynak eacutes a tisztesseacutegesnek ahogyan az Egyhaacutezak taniacutetoacuteja is int minket mondvaacuten Hogyan hozhatoacute oumlssze Krisztus Beliaacutellal

292

Hogyan feacuter oumlssze Isten temploma a baacutelvaacutenyokkal (2Kor 615) Aki a hiacutevők koumlzuumll maacuter most Isten temploma vagy azzaacute vaacutegyik lenni aggodalmasan őrizkedjeacutek nehogy halandoacute eacutes hiaacutebavaloacute dolgok koumlveteacutese reacuteveacuten megszűnjoumln Isten templomaacutenak lenni eacutes a soumlteacutetseacuteg lakhelyeacuteveacute vaacuteljon eacutes deacutemonok szaacutemaacutera legyen emleacutekmű A legdicsőbb proacutefeacuteta Daacutevid mondja Boldog az a feacuterfi akinek a neve Istennek remeacutenye eacutes nem tekintett hiuacutesaacutegokra eacutes hamis esztelenseacutegekre (Zsolt 395) Tehaacutet aki Istenben remeacutel eacutes egeacutesz sziacuteveacutevel az ő dicsőseacute-geacutere szegezi szemeinek tekinteteacutet A megszentelteknek nem szabad szemeiket vissza-fordiacutetani a leghitvaacutenyabb hiuacutesaacutegokra mert ahogy az Uacuter mondja Aki az eke szarvaacutera teszi kezeacutet eacutes haacutetrafeleacute neacutez nem alkalmas az Isten orszaacutegaacutera (Luk 962) Mert mindenki aki szaacutent eacutes haacutetratekint az vagy girbegurba vagy haszontalan baraacutezdaacutet von vagy a szaacutentoacute oumlkreinek a nyomaacutet fogja megseacuterteni Iacutegy az is aki az egyenes uacuteton a szellemi ekeacutevel a vilaacutegi bűnoumlk koumlzepette vonva a baraacutezdaacutet halad Isten orszaacutega feleacute ha tekinte-teacutet istentelen eacutes hiuacute dolgokra fordiacutetja akkor igaacutejaacutet vagyis testeacutet eacutes lelkeacutet is meg fogja seacuterteni eacutes a legjobb uacutetvonalat fogja veszeacutelyeztetni bdquoEacutes nem neacutezett visszardquo ndash mondta ndash bdquohiaacutebavaloacute eacutes hamis esztelenseacutegekrerdquo Milyen eacutertelemben beszeacutel Daacutevid hamis esztelenseacuteg-ről mikor teacutenylegesen őrjoumlng aki haacutetradobja Isten feacutelelmeacutet eacutes a deacutemoni hiacutevsaacutegokra tekint A hiacutevő feacuterfi azonban megfelelően fejezte ki az istentelen hamissaacuteg termeacutesze-teacutet mert esztelenek mindazon dolgok melyek nem biacuterjaacutek magukban Isten ereacutenyeacutet megteacutevesztve az oumlrdoumlg hazugsaacutegaacutetoacutel Eacutes azok lanyhasaacutega suacutelyosabb eacutes gyoacutegyiacutethatatla-nabb akik a babona őrjoumlngeacuteseacutetől eacutes a jaacuteteacutekok eacutedesseacutegeacutetől becsapva a joacutezansaacuteg laacutetszata alatt vesztik eszuumlket

Vajon nem hamisak eacutes esztelenek mindazok a dolgok melyeket a deacutemonok szol-gaacutei művelnek azokban a napokban mikor a feacuterfi erőinek elevenseacutegeacutet ellaacutegyiacutetva egeacute-szen az asszony alakjaacutehoz toumlri magaacutet eacutes akkora igyekezettel eacutes műveacuteszettel teszi mind-ezt mintha baacutennaacute hogy feacuterfi Vajon nem egeacuteszeacuteben hamis eacutes esztelen dolog mikor az Isten aacuteltal megformaacutelt emberek akaacuter barmokkaacute (pecudes) vadaacutellatokkaacute (feras) vagy szoumlrnyekkeacute (portenta) alakiacutetjaacutek magukat Vajon nem leacutepi tuacutel az esztelenseacuteg meacuterteacute-keacutet mikor az emberi arc diacuteszeacutet melyet Isten keze egyeacutenenkeacutent a legteljesebb szeacutep-seacutegre formaacutezott ki szennyes mocsokkal eacutes haacutezassaacutegtoumlrő ruacutetsaacuteggal csuacutefiacutetjaacutek el (258) Hogyan lehet nem nyilvaacutenvaloacute a boumllcs embernek hogy nyoma sincs ott az eacutep eacutesznek ahol istentelen ahol becstelen minden amit mondanak vagy tesznek haacutet nem hall-jaacutek hogyan kiaacutelt foumll nap mint nap a templomban az aacuteldott Daacutevid mondvaacuten Ti emberek meddig marad kemeacuteny a sziacutevetek Mieacutert szeretitek ami haszontalan mieacutert toumlrekedtek aacutelnoksaacutegra (Zsolt 43) Kemeacuteny azoknak a sziacuteve eacutes istentelenseacuteg szoriacutetja oumlssze akik a szentseacutegtoumlrő jaacuteteacutekok reacuteveacuten eacutes az isteni figyelmezteteacuteseket kiguacutenyolva a hiaacutebavaloacutesaacutegokban lelik oumlroumlmuumlket eacutes a hamissaacutegokat koumlvetik eacutes mindezek utaacuten meacuteg teljesseacute teacuteve a seacuterteacutest ezeket a napokat uacutejeacutevnek hiacutevjaacutek Baacuter meacutegsem helytelenuumll nevezik uacutejnak az eacutevet mert a szentseacutegtoumlrő uumlnnepek reacuteveacuten a tisztesseacuteg helyett a hamis ruacutetsaacuteg eacutes elteacutevelyedeacutes uacutejul meg Uacutej eacutevnek nevezik mintha akaacuter az eacuteg akaacuter a foumlld baacutermi uacutejdonsaacutegot mutatna Uacutej-eacutevnek nevezik januaacuter Kalendaejaacutet mikor mindig a reacutegi hibaacuteval eacutes rettenettel mocskol-jaacutek be Hiaacutebavaloacute emberek azt mondjaacutek hogy előjeleket gyűjtenek eacutes eacuteletuumlk aacutellaacutesaacutet uumlres bizonyiacuteteacutekok alapjaacuten megiacuteteacutelve a madarak eacutes a vadak bizonytalan jelei alapjaacuten fuumlrkeacuteszik a koumlzelgő eacutev eljoumlvendő esemeacutenyeit Mikoumlzben egyeduumll Istenneacutel van a joumlvő

293

dolgok ismerete eacutes toumlrveacutenyes tekinteacutely tilt el ezektől mondva Ne akadjon koumlzted senki [hellip] aki joumlvendőmondaacutesra [hellip] adja magaacutet (MToumlrv 1810) Azonban szerencseacutetlen eacutes szaacutenalomra meacuteltoacute emberek elragadtatva a pogaacutenyok teacutevedeacuteseitől eacutes elvakiacutetva keveacutesseacute előrelaacutetoacute sziacutevuumlktől haacutezaikboacutel istentelenseacuteggel joumlnnek elő eacutes szentseacutegtoumlreacutessel teacuternek haza Mikeacuteppen gondolhatja valaki magaacuteroacutel hogy kereszteacuteny vagy annak nevezhető aki laacutetja hogy a megfigyeleacutes reacuteveacuten ilyen hitszegeacutesek taacutersa lett Iacutegy ti is kedveseim tudom hogy maacuter reacutegoacuteta nem veacutegeztek ilyen megfigyeleacuteseket Eacutes valoacuteban nekuumlnk akik a mindenhatoacute Istenben hiszuumlnk aki akaacuter a kedvező akaacuter a kedvezőtlen dolgokat doumlnteacutese hatalmaacutenaacutel fogva osztja szeacutet a halandoacutek koumlzoumltt akaacuter az eacuterdemek minőseacutegeacutehez meacuterve akaacuter hituumlnket proacutebaacutera teacuteve nekuumlnk nem szabad meacutelyebben kutatnunk ezeket a dolgokat Kuumlloumlnoumlsen mivel az ilyesfajta embereket dorgaacutelja meg az apostol mikor azt mondja Napokat eacutes hoacutenapokat uumlnnepi időket eacutes esztendőket tartotok meg gondosan Aggoacute-dom hogy talaacuten hiaacuteba faacuteradtam eacutertetek (Gal 410ndash11) Laacutetjaacutetok kedveseim mire veszte-getteacutek az apostol iraacutenyukban valoacute munkaacutelkodaacutesaacutet Ti viszont ahogy eddig is tetteacutetek Isten feacutelelmeacuteeacutert rettenjetek vissza a hiuacutesaacutegoktoacutel menekuumlljetek a hamissaacuteg elől az istentelenseacuteget keruumlljeacutetek hogy Isten haacutezaacuteba mindig biacutezoacute sziacutevvel joumlhessetek s hitetek-ben a neacutepek taniacutetoacuteja eacutes sajaacutetjaacutenak a biacuteraacuteja Paacutel gyuumlmoumllcsoumlt talaacuteljon

Szent Dasios actaacuteja(reacuteszlet)21

1 Mikor az istentelen szentseacutegtoumlrő Maximianus eacutes Diocletianus uralkodott azokban az időkben szokaacutesban volt a katonai csapatok koumlzoumltt hogy minden eacutevben megtar-tottaacutek Kronos hiacuterhedt uumlnnepeacutet Uacutegy veacutelteacutek hogy Kronoshoz illő eacutes megfelelő ajaacuten-deacutek az ő napjaacutet a toumlbbi naphoz keacutepest kuumlloumlnleges moacutedon meguumlnnepelni Ugyanis egy-egy ember az ő napjaacuten mintegy fogadalommal megerősiacutetett szentseacutegtoumlreacutest koumlve-tett el tudniillik akire a sorshuacutezaacutes esett kiraacutelyi ruhaacutezatot oumlltoumltt eacutes magaacutenak Kronos-nak a hasonlatossaacutegaacutera eacutes az ő alakjaacuteban vonult fel nyilvaacutenosan az egeacutesz neacutep előtt szeacutegyenletes eacutes szemeacutermetlen rangot nyerve felleacutepett a katonaacutek sokasaacutega előtt eacutes har-mincnapos buumlntethetetlenseacuteget nyerve toumlrveacutenytelen eacutes ruacutet vaacutegyai szerint cselekedett eacutes saacutetaacuteni gyoumlnyoumlroumlkben tobzoacutedott Azonban a harminc nap letelteacutevel veacuteget eacutert ez az ő fogadalmas Kronos-uumlnnepuumlk Akkor kiraacutelyi oumlltoumlzeacutekeacutet viselve koumlvetve a szokaacutest betel-jesiacutetette a toumlrveacutenytelen eacutes nemtelen jaacuteteacutekot eacutes magaacutet ajaacutenlva fel aacuteldozati ajaacutendeacutekul a neacutevtelen eacutes tisztaacutetalan baacutelvaacutenyoknak kard aacuteltal pusztult el

2 Amikor a szoacute az aacuteldott Dasiosra esett hogy az uumlnnep rendje szerint veacuteghez vigye ezt az istentelenseacuteget ahogy kivaacutelasztottaacutek mint a roacutezsa a toumlvisek koumlzoumltt viraacutegzott ki Megparancsoltaacutek neki mi toumlbb keacutenyszeriacutetetteacutek hogy keacuteszuumlljoumln fel Kronos hiacuterhedett napjaacutenak megtartaacutesaacutera

21 A szoumlveg fordiacutetaacutesa az alaacutebbi kiadaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt Renata Pillinger Das Martyrium des heiligen Da-sius Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften 1988

294

3 Ez a tisztaacutetalan hagyomaacuteny egeacuteszen a mi korunkig eljutott meacuteg szaacutenalmasabb moacutedon megőrződve Ugyanis a rossz szokaacutes nem eacuter veacuteget meacuteg az (aacutellam)rend felbom-laacutesaacuteval sem hanem meacuteg hitvaacutenyabb formaacuteban meguacutejul Tudniillik januaacuter Kalandaejaacuten hiaacutebavaloacute emberek akik baacuter kereszteacutenynek nevezik magukat de a pogaacutenyok szokaacutesait koumlvetik hatalmas felvonulaacutessal joumlnnek elő alakjukat elvaacuteltoztatva eacutes az oumlrdoumlg kuumllle-meacutet eacutes viselkedeacuteseacutet oumlltve magukra kecskebőroumlkbe burkoloacuteznak arcukat elvaacuteltoztatva eldobjaacutek a joacutet melyben uacutejjaacuteszuumllettek eacutes uacutejra feloumlltik a rosszat melyben szuumllettek Baacuter kereszteleacutesuumlkkor megfogadtaacutek hogy elvetik a saacutetaacutent eacutes az ő felvonulaacutesait ismeacutet hadba vonulnak vele a hitvaacuteny eacutes gonosz tettekben

[hellip]

Bragai MaacutertonMartinus Bracarensis(Pannonia 520 k ndash Braga 580)

A parasztok okiacutetaacutesaacuteroacutel (reacuteszlet)

10 Hasonloacutekeacutepp az a teacutevedeacutes is elterjedt a tudatlan eacutes falusi emberek koumlzoumltt hogy Ianuar Kalendaejaacutet veacutelik az eacutev kezdeteacutenek ami teljesseacuteggel hamis Ugyanis a Szentiacuteraacutes szerint az első eacutev kezdete aacuteprilis Kalendaeja előtti nyolcadik napra a nap-eacutej egyenlő-seacuteg napjaacutera esett mert olvashatjuk eacutes elvaacutelasztotta Isten a feacutenyt eacutes a soumlteacutetseacuteget Min-den helyes elvaacutelasztaacutes az egyenlőseacutegen alapul eacutes az aacuteprilis Kalendaeja előtti nyolcadik napon ugyanannyi oacuteraacuteig tart a nappal mint az eacutejszaka Eacuteppen ezeacutert teacutevedeacutes hogy a januaacuter Kalendaeja volna az eacutev kezdete

11 Maacutermost mit mondjunk arroacutel a faacutejdalmas eacutes egeacuteszen ostoba teacutevelygeacutesről hogy egyesek megtartjaacutek a molyok eacutes az egerek napjaacutet eacutes ha illő egyaacuteltalaacuten ilyet mondani egy kereszteacuteny ember Isten helyett egereket eacutes molyokat imaacuted Ha nem zaacuterjaacutek el elő-luumlk a kosaacuterkaacutek eacutes laacutedikoacutek veacutedelme reacuteveacuten a kenyeret vagy a posztoacutet akkor azok nem fogjaacutek megkiacutemeacutelni amit talaacutelnak csupaacuten azeacutert mert az uumlnnep ciacutemeacuten koraacutebban ajaacuten-deacutekokat kaptak A szerencseacutetlen ember ok neacutelkuumll keacutesziacuteti magaacutenak azokat a jelkeacutepeket hogy amikeacuteppen az eacutev elejeacuten joacutellakott eacutes vidaacutem uacutegy toumlrteacutenjen neki egeacutesz eacutevben Mind-ezek a megfigyeleacutesek (observationes) pogaacutenyokhoz illők eacutes a deacutemonok talaacuteleacutekonysaacutega reacuteveacuten keletkeztek

[hellip][a kereszteleacutesi fogadalom ideacutezeacutese utaacuten folytatva]16 Iacuteme mifeacutele biztosiacuteteacutekot eacutes hitvallaacutest tettetek leteacutetbe Istenneacutel Eacutes mikeacuteppen for-

dulnak vissza koumlzuumlletek egyesek a saacutetaacuten imaacutedataacutehoz akik elutasiacutetottaacutetok a saacutetaacutent eacutes angyalait imaacutedataacutet eacutes az ő gonosz műveit Mert a sziklaacuteknaacutel a faacuteknaacutel a forraacutesoknaacutel eacutes a keresztutakon gyertyaacutekat gyuacutejtani mi ha nem az oumlrdoumlg imaacutedata Joacuteslatokat madaacuter-joacuteslatokat eacutes a baacutelvaacutenyok napjait megfigyelni mi maacutes ha nem az oumlrdoumlg imaacutedata Vulcanaliaacutekat eacutes Kalendaekat megtartani asztalokat diacutesziacuteteni eacutes babeacuteraacutegat elhelyezni

295

a laacutebra figyelni a tűzhelyen eacutegő faacutera gyuumlmoumllcsoumlket szoacuterni eacutes bort oumlnteni22 kenye-ret dobni a forraacutesba mi ha nem az oumlrdoumlg tisztelete Az asszonyoknak a szoumlvőszeacutek-neacutel Minervaacutet megnevezni Venus napjaacutet figyelembe venni a haacutezassaacutegkoumlteacutesekneacutel eacutes figyelni hogy milyen nap keljen uacutetra mi ha nem az oumlrdoumlg imaacutedata Boszorkaacuteny-saacutegboacutel raacuteeacutenekelni a fuumlvekre (incantare herbas ad maleficia) eacutes raacuteeacutenekleacutessel megideacutezni a deacutemonok neveit mi ez ha nem az oumlrdoumlg imaacutedata Eacutes sok maacutes dolog is amit hosz-szuacute volna itt elsorolni Iacuteme mindezeket az oumlrdoumlg elutasiacutetaacutesa utaacuten a keresztseacuteg utaacuten teszitek visszateacuterve a deacutemonok kultuszaacutehoz eacutes a baacutelvaacutenyok gonosz műveihez hitetek parancsait aacutethaacutegjaacutetok eacutes a szoumlvetseacuteget amelyet Istennel koumltoumlttetek megszakiacutetjaacutetok Eldobjaacutetok a kereszt jeleacutet amit a keresztseacutegben kaptatok eacutes maacutes madaacuterkaacutek meg tuumlsz-szenteacutesek reacuteveacuten megnyilatkozoacute oumlrdoumlgi jelekre figyeltek Mieacutert nem aacutert nekem vagy maacutes igaz kereszteacutenynek a madaacuterjoacuteslat Mert ahol a kereszt jele jaacuter eloumll ott az oumlrdoumlg jele semmi Mieacutert aacutert nektek Mert megvetitek a kereszt jeleacutet eacutes azt feacutelitek amit ti magatok tettetek jelleacute

Gaacutezai Chorikios(IVndashV szaacutezad forduloacuteja)

XIII beszeacuted Iustnianus Brumaliaacutejaacutera Roumlgtoumlnzeacutes23

Az eacutertekezeacutes (dialexis) felismeri hogy a csaacuteszaacuter ereacutenye szoacutenoklatok neacutelkuumll is tuumlndoumlklik azonban a gyoumlnyoumlrkoumldteteacutes vaacutegya arra indiacutet hogy kimondjuk amit az alkalom magaacute-val hoz

1 Pindaros koumlltemeacutenyben fogalmazta meg hogy meacuteg az istenek is visszariadnak attoacutel hogy Zeusnak az emberek iraacutenti bőkezűseacutegeacutet himnuszba foglaljaacutek Uacutegy tűnik a koumlltő abban laacutetta Zeus legnagyobb dicseacutereteacutet ha az olymposiak koumlzuumll senki nem meri dicsőiacuteteni 2 Iacutegy uumllt tehaacutet Pindarosnaacutel Zeus miutaacuten elrendezte a mindenseacuteget hall-gattak koumlruumlloumltte az istenek megdoumlbbenve a laacutetvaacuteny ragyogaacutesaacutetoacutel s mikor Zeus meg-keacuterdezte keacuternek-e meacuteg valamit az istenek azt mondottaacutek egyetlen dolog hiaacutenyzik meacuteg a teremteacutesből mert senki sem leacutepett elő aki a veacuteghez vitt tettel feleacuterő dicsőiacutető szavakkal szoacuteljon

3 Aztaacuten amikor az ifjuacute Teacutelemachos megcsodaacutelta gazdagsaacutegaacuteeacutert Spaacuterta kiraacutelyaacutet nem volt tuumlrelme csendben viselni e csodaacutelatot eacutes fejeacutet Peisistratoshoz hajtva ndash mert ők ketten egyuumltt eacuterkeztek Atreus fiaacutehoz ndash odasuacutegta uacutegy tűnik nekem ma te eacutes eacuten Zeus udvaraacuteban szaacutelltunk meg24 Rajta keacuterjuumlk haacutet homeacuterosi moacutedra mi is a muacutezsaacutekat hogy

22 Szinteacuten uacutejeacutevi szokaacutes vouml Johnston 193923 A fordiacutetaacutes a koumlvetkező kiadaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt Choricii Gazaei opera recensuit Richardus Foers-

ter editionem confecit Eberhardus Richtsteig Lipsiae in Aedibus B G Teubner MCMXXIX 175ndash179

24 Homeacuteros Odysseia IV 69

296

odahagyjaacutek az Olympost eacutes eleacutenk taacuterjaacutek [hellip] nem azt bdquoaki szemtől szemben aacutellt a kiraacutellyalrdquo25 ndash mert nincs aki szemtől szemben aacutellt vele akkor sem bdquoha veszett kutyardquo ahogyan Homeacuteros iacuterja Priamos seregeacuteről ndash nem ilyen eacuteneket keacuteruumlnk a muacutezsaacutektoacutel ha uacutegy tetszik hanem az uumlnnep okaacutet keacuterdezzuumlk

4 Imaacutedkozom hogy megszűnjoumln a viszaacutely az istenek eacutes az emberek reacuteszeacuteről eacutes bizony szemrehaacutenyaacutest teszek a koumlltőnek amieacutert koumlltemeacutenye kiinduloacutepontjaacutenak Achilleus haragjaacutet tette meg aacutem laacutetom hogy neacuteha joacute dolgok okaacutevaacute lesz 5 Eacutes hogy az baraacutetsaacuteg okozoacuteja lett Diomeacutedeacutes eacutes Glaukos taacutersai szaacutemaacutera kevesebbet szaacutemiacutet nekem mint hogy uumlnnepi lakomaacutek uumlruumlgye lett 6 Az atheacuteniak koumlzoumlsseacutege mikor Theacutebaiban raacutejuk mosolygott a Szerencse oumlsszneacutepi aacuteldozatoknak oumlrvendeztek eacutes vaacuterosuk meg-telt joacute előjelű toumlrteacutenetekkel mert eacutedes dolog keacuterdezőskoumldni eacutes hiacutert kapni is a győ-zelemmel eacutes a sikerrel kapcsolatban 7 Eacutes Alexandros is Philippos fia (mert nem illik hozzaacutem hogy elhiggyem a miacutetoszoknak hogy egy ember Zeus fia lehet) mikor legyőzte a perzsaacutekat (mert ezt elhiszem) mondjaacutek kiraacutelyi lakomaacutet adott eacutes a vendeacute-gek a nagylelkűseacutegre ittak 8 Azonban a makedoacuten ifjuacute heves volt eacutes harcias eacutes sosem koccintott volna a beacutekeacutere iacutegy haacutet a lakomaacuten sem gondol a nyugalommal hanem meg-parancsolja a fuvolaacutesnak hogy a haacuteboruacuteroacutel zeneacuteljen A roacutemaiaknak azonban nincs szuumlkseacuteguumlk Heacuterodotos szeacutep figyelmezteteacuteseacutere joacutel tudjaacutek hogy nem szabad folytono-san faacuteradoznia az embernek26 9 A haacuteboruacutes kuumlszkoumldeacutes koumlzepette mikor raacutejuk toumlr a teacutel fegyverszuumlnetet (ekecheiria) tartanak uacutegy sejtve hogy talaacuten nem helyeacutenvaloacute hogy ha meacuteg a szkiacutetaacutek is a nomaacuted neacutep akiknek aacutellatias az eacuteletmoacutedja eacutes nem tartjaacutek tiszte-letben az emberseacuteget ők is ismerik a kuumlzdelemtől valoacute tartoacutezkodaacutest amikor uumlnnepet uumllnek annak a deacutemonnak a tiszteleteacutere akit ők sajaacutet nyelvuumlkoumln Iphigeneiaacutenak nevez-nek eacutes amikor az egeacutesz neacutep aacuteldozatot mutat be (nem az ő szokaacutesos eacutes ősi aacuteldozatukat azaz idegen embereket hanem a toumlbbi neacutep aacuteltal is toumlrveacutenyesnek tartott aacuteldozati ajaacuten-deacutekokat) akkor [nem volna helyeacutenvaloacute ha] ők a toumlrveacutenyes rendet tisztelő roacutemaiak szuumlntelenuumll haacuteboruacuteznaacutenak

10 Tehaacutet megtartottaacutek az egyes betűk uumlnnepeacutet Ahogy megfontolom a mai nap betűje az I valoacuteban uralkodoacuteinak tűnik nekem Mert egyenesseacutege egyszerűseacutege men-tesseacutege mindenfeacutele tarkasaacutegtoacutel keacutepmaacutesa eacutes szimboacuteluma annak ahogyan csaacuteszaacuterunk troacutenol bdquoegyenes iacuteteacutelettelrdquo iacuteteacutelkezve ahogyan az askrai koumlltő mondja27 ha a trageacutedia szava azt kiacutevaacutenja hogy a miacutetosz egyszerű igazsaacuteg legyen

11 Azutaacuten ez a betű keacutezre aacutelloacute mindenkinek aki iacuter nem keruumll faacuteradsaacutegba sem oumlregeknek sem gyermekeknek sem az ifjaknak Mert nem az eacuteletkor meacuterteacuteke sze-rint osztja a javakat a csaacuteszaacuter hanem megadja hogy mindenki ugyanabboacutel a patakboacutel meriacutethessen 12 Ha esetleg eszedbe jutott maacuter a betűk szoacutetagjait megszaacutemlaacutelni gon-dolom laacutettad hogy a szoacutetagok sokasaacutegaacuteval meacuteltaacuten feluumllmuacutelja a toumlbbi I-vel kezdődő nevet a csaacuteszaacuter meacuteltoacutesaacutegban a legnagyobb 13 Illő volt aztaacuten uacutegy tűnik hogy a betűk

25 Homeacuteros Ilias XI 219ndash22026 Heacuterodotos II 17327 Heacutesiodos Theogonia 86

297

koumlzoumltt se vaacuteljon el hitveseacutetől eacutes meacuteg ezekben is megmutatkozik koumlzoumlttuumlk az egyetlen eacutes koumlzoumls harmoacutenia Eacutes valoacuteban egyetlen betű sem vaacutelasztja el őket egymaacutestoacutel

14 Minden ami helyesnek laacutetszik a csaacuteszaacuter szaacutemaacutera hasznaacutera van az emberi eacutelet-nek Eacuten is mesterkeacuteletlenuumll szeretem eacutes dicseacuterem eacutes meacuteg a Gaacutencs sem gaacutencsolhatnaacute ezeket ahogy mondani szokaacutes nekem amikor megvizsgaacutelom hogy melyik is a leg-szebb e doumlnteacutesek koumlzuumll előszoumlr Summus jutott eszembe karvezetőkeacutent aki az arany csapaacutesaitoacutel megsebezhetetlenuumll28 elhozta hozzaacutenk a feacutenyre a hosszuacute ideig feacuteltett Beacutekeacutet amire nem keveacutesbeacute vaacutegytunk mint amikor a komeacutedia hozta el a Dionysos-sziacutenhaacutezba 15 Hanem az embert segiacutetse a testveacutere ahogy a mondaacutes tartja Joacutel ismerem eacuten is a koumlzmondaacutest nem biacutezod raacute magadat mindenben sajaacutet termeacuteszetedre noha keacutepes vagy raacute hogy gyorsan kigondold eacutes veacuteghez is vidd a tettet amire gondolsz meacutegis megosz-tod terveidet testveacutereddel akiről Aristesideacutes azt mondanaacute hogy az eacutekesszoacuteloacute Hermeacutes lenyomatakeacutent eacuterkezik az emberhez

16 Ilyen lakomaacutet kifőzve eacuterkeztem hozzaacutetok baraacutetaim roumlvid volt az idő nem adta meg hogy oumlsszehiacutevjam a beszeacutedek szokaacutesos bdquoszakaacutecsaitrdquo

Ioacuteanneacutes Lydos A hoacutenapokroacutel (reacuteszletek)29

(Phildelphia 490 ndash valoacutesziacutenűleg 565 u)

III koumlnyv

22 [hellip] A babiloacuteniak eacutes az egyiptomiak az eacutev kezdeteacutet a tavaszi nap-eacutej egyenlőseacutegre teszik mintegy fejeacuteneacutel megragadva a Kosban toumlrteacutenő nap-eacutej egyenlőseacuteget mert tavasz-szal az egeacutesz eacuterzeacutekelhető termeacuteszet noumlvekedni kezd A goumlroumlgoumlk a Raacutek első fokaacutera vagy mondhatnaacute valaki juacutenius 23-aacutera tetteacutek az eacutev kezdeteacutet Hanem ezekneacutel is eacutes minden maacutes neacutepneacutel is egy kezdete volt az eacutevnek a roacutemaiaknaacutel azonban haacuterom Az első a papi a maacutesodik az ősi a harmadik a ciklikus vagy polgaacuteri A papi januaacuterban volt mikor a Nap a Bakot elhagyva noumlvelni kezdi a nappalokat az bdquoősirdquo uacutejeacutev a naacuteluk maacutercius 1-jeacutenek nevezett nap melyen meacuteg ma is szokaacutes a roacutemaiaknaacutel a fegyvereket megmozgatni30 A polgaacuteri vagy inkaacutebb ciklikus uacutejeacutev szeptember 1-je amit a helleacutenek epinemeacutesisnek a roacutemaiak maguk pedig indictioacutenak neveznek Mert indictio a roacutemaiaknaacutel az egyeacuteves ciklus jelzeacutese az ősi nyelven Ugyanis a reacutegi kornak volt egy lustrum azaz bdquooumlteacutevesrdquo nevű ciklusa ez megtisztulaacutesi riacutetus volt eacutes akkor tartottaacutek az Anya miszteacuteriumait is Keacutesőbb joacutenak laacutetszott a roacutemaiaknak hogy Areacutes tiszteleteacutere ndash ősi istene a roacutemaiak-nak mint mondjaacutek ndash 15 eacutevente meguacutejiacutetsaacutek a ciklust Ugyanis a Mars teljes visszateacutereacutese (apokatastasis) keacutetfeacutelekeacutepp szaacutemiacutethatoacute a roumlvid 15 eacuteves a koumlzepes 79 Hogy az eacutev ősi kez-

28 Tudniillik korrumpaacutelhatatlan29 A fordiacutetaacutes a koumlvetkező kiadaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt Ioannis Lydi Liber de mensibus ed R Wuensch

Leipzig 189830 Utalaacutes Mars maacuterciusi riacutetusaira melyeket a Salius papok veacutegeztek

298

deteacutet a roacutemaiak maacuterciusra tetteacutek vilaacutegos abboacutel is hogy a naacuteluk matronaacutenak nevezett nők azaz nemesasszonyok megvendeacutegelik a szolgaacuteloacuteikat amikeacuteppen a Kroniaacutekon is szokaacutes volt tenni a rabszolgaacutek gazdaacuteinak A nők ilyenkor Areacutes tiszteleteacutere szolgaacutelnak a feacuterfi szolgaacuteknak megtisztelve az erősebb nemet a feacuterfiak pedig bajelhaacuteriacutetoacute szaacutendeacutek-boacutel Kronos tiszteleteacutere szolgaacuteltak a sajaacutet szolgaacuteiknak nehogy ők maguk jussanak hadi-fogsaacutegba mintegy jogos isteni buumlnteteacutest elszenvedve

IV koumlnyv

2 Azt mondjaacutek Numa kivaacutelasztatott az itaacuteliai hoacutenapok szaacutemaacutehoz igazodva tizenkeacutet tisztseacutegviselőt akiket Saliusnak hiacutevtak eacutes akik himnuszokban dicseacuterteacutek Ianust Varro az Isteni dolgok 14 koumlnyveacuteben azt mondja hogy az etruszkoknaacutel eacutegnek nevezik őt min-den tett őreacutenek valamint Popanoacutennak a Kalendaekon felajaacutenlott kis aacuteldozati kalaacutecs a popana miatt Fonteius a szobrokroacutel szoacuteloacute koumlnyveacuteben uacutegy veacuteli hogy ő az idő egeacuteszeacute-nek a feluumlgyelője eacutes ezeacutert van templomaacuteban tizenkeacutet oltaacuter a hoacutenapok szaacutemaacutehoz iga-zodva Gabius Bassus az istenekről szoacuteloacute műveacuteben uacutegy veacuteli hogy ő egy a levegő szfeacute-raacutejaacuteban eacutelő daimoacuten eacutes aacuteltala jutnak el az emberek imaacutei az erősebb istenekhez Ezeacutert mondjaacutek keacutetalakuacutenak hiszen a tekintete egyszerre fordul feleacutenk eacutes az istenek feleacute is A mi Philadelphiaacutenkban maacuteig megőrződoumltt a hagyomaacuteny nyoma mert a Kalendae napjaacuten maga Ianus joumln elő jelmezben keacutetarcuacute maszkot viselve eacutes őt Saturnusnak azaz Kronosnak nevezik Lutatius a nappal azonosiacutetja mert mindkeacutet kapun uralko-dik a keletin eacutes a nyugatin is Mondjaacutek azt is hogy a haacuteboruacuteba induloacutek őre egyik arcaacuteval elkuumlldi a maacutesikkal visszahiacutevja a sereget Praetextatus az augur aki Soacutepatros telesteacutesszel eacutes Konstantin csaacuteszaacuterral egyuumltt reacuteszt vett ennek a boldog vaacuterosnak az ala-piacutetaacutesaacuteban olyan erőnek tekinti mely mindkeacutet Sarknaacutel jelen van eacutes az istenibb lelke-ket a holdi koacuterusba kuumlldi31 Ezeket iacuterjaacutek a roacutemaiak augurjai Maacutesok azt mondjaacutek hogy Ianus egy heacuterosz volt aki elsőkeacutent hozott leacutetre isteneknek szentelt szenteacutelykoumlrzeteket eacutes imaacutedatban reacuteszesiacutetette az isteneket s ezeacutert maradt meg az emleacutekezete a szent dol-gokkal kapcsolatosan Deacutemophilos szerint ő az aki előszoumlr eacutepiacutetett haacutezakat eacutes ajtoacutekat s iacutegy a ianuaacuteroacutel vagyis a kapuroacutel hiacutevjaacutek Ianuariusnak Van egy nőveacutere is Camasene32 A roacutemai Ovidius allegoacuteriaacuteja szerint Ianus a kaacuteosz33 A roacutemai Dioacuten aacutelliacutetaacutesa szerint Ianus egy reacutegi heacuterosz aki Kronos vendeacuteguumll laacutetaacutesaacuteeacutert csereacutebe elnyerte a joumlvő eacutes a muacutelt isme-reteacutet eacutes ezeacutert aacutebraacutezoltaacutek keacutet arccal a roacutemaiak34 Roacutela hiacutevjaacutek a hoacutenapot januaacuternak eacutes ettől a hoacutenaptoacutel szaacutemiacutetjaacutek az eacutev kezdeteacutet

[Kalendae Ianuariae]3 A hoacutenap koraacutebban az rsquoegyrsquo jelenteacutesű Monias nevet viselte Az eacutev első Kalendaeja

a roacutemaiak szaacutemaacutera a legszentseacutegesebb uumlnnep A konzul lovon feheacuter tunikaacutet viselve

31 Utalaacutes arra az elkeacutepzeleacutesre mely szerint a megszuumllető lelkek az eacutegbolt egy meghataacuterozott pontjaacuten leacutepnek be a leacutetezeacutesbe eacutes a halaacutel utaacuten egy meghataacuterozott ponton taacutevoznak

32 Varro De lingua Latina V 10 Macrobius I 733 Ovidius Fasti I eacutenek bevezeteacutese34 Utalaacutes a miacutetoszra miszerint a menekuumllő Kronost Ianus mint Itaacutelia kiraacutelya fogadta be

299

vezette a felvonulaacutest a Capitoliumra ndash az ilyesfajta felvonulaacutest az ősi nyelven ovatioacutenak hiacutevtaacutek a juhaacuteldozatroacutel35 A konzul lovat ajaacutenlott fel Zeusnak ndash mert Pherekydeacutes szerint ő azonos Heacuteliosszal36 ndash azutaacuten a konzuli oumlltoumlzeacuteket feloumlltve leacutepett elő Ezt Zeus tiszte-leteacutere tette aki legyőzte a gigaacuteszokat amit uacutegy kell eacuterteni hogy a Nap legyőzte a telet A miacutetoszszerzők Briareusnak hiacutevjaacutek a telet aki egy sokkezű leacuteny ugyanis teacutelen a ned-vesseacuteg toumlbbfeacutele halmazaacutellapotban fordul elő Briareus hol harcol Zeusszal azaz a Nap-pal majd ismeacutet szoumlvetseacutegese lesz mivel a nedves leacutenyeg szoumlvetseacutegese a melegnek

4 Mikor tehaacutet Heacutelios hosszabbaacute teszi a nappalokat előleacutep a konzul eacutes sor keruumll az uumlnnep eacutes a rituaacutelis fegyvernyugvaacutes napjaacutera A hivatalnokok emelveacutenyekre leacutepnek hogy madaacuterjoacuteslatot kapjanak eacutes az egeacutesz sereg oumlsszegyűlik a jelveacutenyek alatt Reacutegen szaacuteriacutetott fuumlgeacutet ajaacutendeacutekoztak egymaacutesnak az eacutedes eacutetelből ajaacutenlva fel zsengeaacuteldozatot Babeacuterleveleket is adtak amelyeket strenaacutenak neveztek egy hasonnevű istenseacuteg tiszte-leteacutere ő a győzelmek őre A strena goumlroumlgre fordiacutetva katonai szempontboacutel valoacute joacute kez-detűseacuteget (euarchismos) jelent Ugyanis a toumlmeg veacutelemeacutenyeacutetől elteacuterően a babeacutert nem jaacuteteacutekszerkeacutent feacutenyűzeacutesből viszik magukkal

Azt mondjaacutek hogy Latinus volt Teacutelegonos testveacutere Kirkeacute fia Aeneas apoacutesa aki megalapiacutetotta Roacutema fellegvaacuteraacutet meacuteg Aeneas eacuterkezeacutese előtt aki talaacutelt a helyen egy babeacuterfaacutet melyet nem vaacutegatott ki eacutes ezeacutert Daphneacutenak is hiacutevtaacutek a Palatinust A reacutegiek a babeacutert Apolloacutennak szentelteacutek mert tűzzel teli noumlveacuteny ahogy Plutarchos mondja eacutes Apolloacuten a tűz hiszen ő a nap Ezeacutert gyűloumlletes ez a noumlveacuteny a deacutemonoknak eacutes ezeacutert a babeacuter ha a deacutemonoktoacutel taacutevol a joacutesdaacutekban eacutegetik az embereket profetikus lelkiaacutella-potba juttatja A legreacutegibb ősoumlk Areacutesnak ajaacutenlottaacutek a babeacutert az utaacutenuk eacutelők azonban Heacuteliosnak ezeacutert koszoruacutezzaacutek az ellenseacuteg legyőzőit is babeacuterral ahogy a megmentőket viszont toumllggyel mert a reacutegieknek a gabona felfedezeacutese előtt a toumllgy volt a menekuumlleacute-suumlk ugyanis a reacutegiek gabona helyett makkot ettek

Elpidianos az uumlnnepekről szoacuteloacute koumlnyveacuteben azt mondja hogy strenaacutenak hiacutevtaacutek sza-bin nyelven az egeacuteszseacuteget ezeacutert adta a babeacuter leveleit a neacutep a magisztraacutetusoknak januaacuter hoacute 1-jeacuten A (babeacuter) ugyanis fenntartja az egeacuteszseacuteget mivel nem gyoumltoumlr a szent beteg-seacuteg vagy suacutelyos deacutemon azon a helyen ahol babeacuter van ahogy nincs villaacutem sem ott ahol fuumlge nő raacuteadaacutesul meacuteg szeacutetoszlatja a jeleneacuteseket Ezeacutert azok akik arra vaacutegynak hogy aacutelomban isteni epifaacuteniaacuteban reacuteszesuumlljenek csakis a szaacuteriacutetott fuumlgeacutet vaacutelasztjaacutek Mivel a babeacuterlevelet szaacuteriacutetott fuumlgeacutevel egyuumltt adtaacutek aacutet maacuteig megmaradt a szokaacutes hogy a szaacuteriacute-tott fuumlgeacutes edeacutenyekbe babeacutert is tesznek Azonban a szokaacutes uacutegy maradt meg hogy a kivi-telezeacutes megvaacuteltozott mert szaacuteriacutetott fuumlge helyett ma a popana (nevű suumltemeacutenyt) adjaacutek a levelek helyett aranyat A roacutemaiak lepeacutenynek (plakus) nevezteacutek a meacutezes popanaacutet Itaacutelia Placentia nevű vaacuterosaacuteroacutel ahol előszoumlr tűnt fel ez a goumlroumlgoumlktől vagy pontosab-ban a samosiaktoacutel eredő eacutetel iacutegy kapta a neveacutet ahogy a tarantina Tarasroacutel a kanubika Kanubosroacutel eacutes a kopta Koptosroacutel Egy bizonyos samosi Dioacuten keacutesziacutetett elsőkeacutent meacutezzel gyuacutert kenyeret eacutes az uacutegynevezett sisamost is ő talaacutelta ki Samoson Ezeacutert aacutell rokonsaacuteg-ban a termeacutek elnevezeacuteseacutevel a helyneacutev

35 Az ovatio szoacutet Lydos az ovis (rsquojuhrsquo) szoacuteboacutel eredezteti valoacutejaacuteban az ovo (rsquoujjongrsquo) igeacuteből ered eacutes a ki-sebb Roacutemaacuten kiacutevuumll tartott diadalmeneteket jelentette

36 Loacuteaacuteldozat az oacutekorban elsősorban a napisten reacuteszeacutere toumlrteacutenik

300

[Vota publica]

IV 10 Ezutaacuten vota publica azaz aacutellami imaacutek Aacuteldozatokat mutattak be a konzulok az aacutellam eacutes a roacutemai neacutep eacuterdekeacuteben eacutes minden magisztraacutetus megeskuumldoumltt hogy megőrzi az alattvaloacutek javaacutet Ezt tulajdonkeacuteppen keacutenyszerből tetteacutek mivel gyakran előfordult hogy a toumlrveacutenyszegő magisztraacutetusokat miutaacuten raacutejuk bizonyult a megvesztegeteacutes a neacutep-tribunusok vetteacutek őrizetbe A neacutep tiszteletlen moacutedon baacutemulta meg a magisztraacutetusokat nem szavakkal guacutenyoloacutedva hanem nevetseacuteges jelmezekkel Ezt a szabadsaacuteg tiszteleteacutere tetteacutek eacutes a magisztraacutetusok eltűrteacutek meghaacutetraacutelva a szokaacutes mintegy toumlrveacuteny előtt A kon-zulok madaacuterjoacuteslatot tartottak a csaacuteszaacuteroknak amelyből megtudtaacutek milyen is lesz az eacutev Mert a termeacuteszet kutatoacutei a heacutet első napjaacutet a Napnak adjaacutek a maacutesodikat a Holdnak a harmadikat Areacutesnak a negyediket Hermeacutesnek az oumltoumldiket Zeusnak a hatodikat Aph-roditeacutenek a hetediket Kronosnak Ha toumlrteacutenetesen Heacutelios napjaacutera esett a Kalendaek uumlnnepe azaz januaacuter 1 akkor haacuteboruacutekat vaacutertak a magisztraacutetusok meghasonlaacutesait eacutes rajtuk keresztuumll az alattvaloacutek viszaacutelyait ugyanakkor bőseacuteges szaacuteraz termeacutest eacutes nem vaacutert hiacutereket Ha a Holdeacutera esett ilyesmiket nem de veteacuteleacuteseket a szuumlkseacuteges dolgok hiaacutenyaacutet hűvoumls tavaszt a gyuumlmoumllcsoumlk bőseacuteges termeacuteseacutet Ha Areacuteseacutera tűzveacuteszt eacutes jaacutervaacutenyt bor olaj eacutes huumlvelyesek bőseacutegeacutet eacutes polgaacuterhaacuteboruacutekat Ha Hermeacuteseacutere magas csecsemőhalandoacutesaacute-got hasmeneacuteses jaacutervaacutenyokat a koumlzeacutepkoruacute nők halaacutelozaacutesaacutet eacutes egeacuteszeacuteben aacutetkos eacutehiacutenseacute-get Ha Zeus napjaacutera esett a Kalendae uumlnnepe minden joacutet vaacutertak havas eacutes esős időt annyira hogy a folyoacutek sem eleacutegednek meg sajaacutet medruumlkkel Ha a hatodikra amit Aph-roditeacuteeacutenek gondoltak a magisztraacutetusok elleni zavargaacutest a termeacutes gyarapodaacutesaacutet eacutes a koumlz ellen suacutelyos haacuteboruacutekat emberek eacutes kuumlloumlnoumlsen az ifjak pusztulaacutesaacutet Ha a hetedikre akkor kemeacuteny telet ndash mert Kronos hideg ndash ugyanakkor a lehető legbőseacutegesebb eszten-dőt mert a termeacutes őreacutenek tartottaacutek őt betegseacutegeket veszeacutelyeket eacutes szeleket nyaacuteron jeacutegeső taacutemadaacutesaacutet a Raacutek jegy koumlrnyeacutekeacuten eacutes az aacutellam szaacutemaacutera nem vaacutert hiacutert

IV 49 Maacutercius Idusa Zeusz uumlnnepe a hoacutekoumlzeacutep miatt eacutes aacutellami imaacutek hogy az eacutev egeacuteszseacuteges legyen Hateacuteves bikaacutet aacuteldoztak a hegyvideacuteki szaacutentoacutek javaacutera a főpap eacutes az Anya kosaacutervivőinek vezeteacuteseacutevel37 Veacutegigvezettek egy kecskebőrbe csavart embert akit hosszuacute koumlnnyű botokkal megvertek eacutes Mamuriusnak neveztek Ő egy fegyverkeacutesziacutető mesterember volt aki nehogy a szuumlntelenuumll mozgoacute eacutegből hullott pajzsok elvesszenek maacutesolatot keacutesziacutetett az eredeti peacuteldaacutenyroacutel ezeacutert a sokasaacuteg szinte koumlzmondaacutesszerűen mondogatta guacutenyoloacutedva a megvert embernek hogy bdquoiacutegy jaacutetsszaacutek a verők Mamuriustrdquo ugyanis van egy toumlrteacutenet miszerint a roacutemaiakat kellemetlenseacutegek eacuterteacutek az eredeti ancile38 hiaacutenya miatt eacutes ezeacutert őt botokkal megverve zavartaacutek ki a vaacuterosboacutel

IV 158 Szokaacutes volt a roacutemaiaknaacutel haacuterom reacuteszre osztani az aacutellamukat egyreacuteszt a fegyver-forgataacutesra alkalmas szemeacutelyekre maacutesreacuteszt a foumlldműveleacutesben (dolgozoacutekra) harmad-reacuteszt vadaacuteszokra Ezeknek a teveacutekenyseacutegeknek veacuteget vetett a teacuteli időszak Mert akkor

37 Kaneacutephoros kosaacutervivő a goumlroumlg aacuteldozati riacutetusban az aacuteldozat kelleacutekeit a keacutest eacutes az aacuterpadaraacutet hoz-taacutek kosaacuterban

38 Egy pajzstiacutepus illetve a mitikus eacutegből hullott pajzs neve

301

nem fegyverkeznek eacutes nem művelik a foumlldet az idő hidegseacutege eacutes a nappal roumlvidseacutege miatt Ezeacutert nevezteacutek brumaacutenak is az ősi nyelven azaz roumlvid napnak Brumalia tulaj-donkeacutepp teacuteli uumlnnepeket jelent

Iacutegy tehaacutet munka neacutelkuumll maradva egeacuteszen a napforduloacuteig eacutejszaka uumldvoumlzoumllteacutek egy-maacutest eacutes joacute szerencseacutet kiacutevaacutentak egymaacutesnak az ősi nyelven bdquoVives annosrdquo azaz eacutelj eacuteve-kig39 A parasztok Kronos eacutes Deacutemeacuteteacuter tiszteleteacutere malacokat vaacutegtak ezeacutert meacuteg ma is tartjaacutek a decemberi disznoacutevaacutegaacutes szokaacutesaacutet A szőlőművesek kecskeacuteket vaacutegtak le Dionysos tiszteleteacutere mivel a kecske ellenseacutege a szőlőnek Megnyuacuteztaacutek őket eacutes a levegővel fel-fuacutejt kecskebőroumln ugraacuteltak Az aacutellam iraacutenyiacutetoacutei az egybegyűjtoumltt termeacutesből zsengeaacuteldoza-tot bort eacutes olajat gabonaacutet eacutes meacutezet eacutes az oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek termeacuteseacutet kenyereket csi-naacuteltak viacutez neacutelkuumll eacutes ezeket vitteacutek az Anya templomaiba Ez a szokaacutes maacuteig megőrződoumltt novemberben eacutes decemberben egeacuteszen a napforduloacuteig viszik ezeket a templomokba Mert az hogy neacutev szerint koumlszoumlntik fel az embereket a Brumalia alatt ez uacutejabb keletű szokaacutes Igazabb moacutedon nevezik Kroniaacutenak ami miatt az egyhaacutez elfordul az uumlnneptől Eacutejjel tartjaacutek mert Kronos is soumlteacutetseacutegben van miutaacuten Zeus a Tartarosba vetette ez rejt-veacutenyes utalaacutes a gabonaacutera melyet a foumlldbe szoacuternak eacutes azutaacuten nem laacutethatoacute Helyesen mondjaacutek hogy az ezekkel kapcsolatos igyekezet eacutejjeljaacuteroacute uacutegyhogy igazsaacuteg szerint a Brumalia tulajdonkeacuteppen az alvilaacutegi istenek uumlnnepe

Ioacuteanneacutes Malalas Chronographia(Antiochia 490 k ndash Konstantinaacutepoly 570 u)

Ioacuteanneacutes Malalas kroacutenikaacuteja VII koumlnyv40

1 Ezutaacuten Rhoacutemos Roacutema alapiacutetoacuteja uralkodott testveacutereacutevel Rheacutemosszal egyuumltt41 roacutela kaptaacutek nevuumlket a roacutemaiak Ők talaacuteltaacutek meg Zeus Pikos fiaacutenak42 Heacuterakleacutesnek a fegy-verzeteacutet amit a Forum Boariumon helyeztek el Zeus Pikos templomaacuteban az aacutelta-luk alapiacutetott Roacutema vaacuterosban amelyet koraacutebban Valentia falunak neveztek43 A fegy-

39 A koumlszoumlneacutes latin eacutes goumlroumlg vaacuteltozatai is aacutellandosult formulaacuteris szoacutekapcsolatok lehetnek mivel a la-tin eacutev szoacutet goumlroumlgre chronosnak fordiacutetja Ez megfelel a chronos szoacute modern goumlroumlg jelenteacuteseacutenek azaz bdquoeacutevrdquo ellenteacutetben a klasszikus bdquoidőrdquo jelenteacutessel Maacutes VI szaacutezadi szoumlvegben meacuteg nem talaacutelkoz-tam a szoacuteval eacutev jelenteacutesben

40 A fordiacutetaacutes a koumlvetkező kiadaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt Ioannes Malalas Chronographia recensuit H Thurn Berolini 2000

41 Malalas mint minden goumlroumlg szerző a latin neveket goumlroumlgoumls veacutegződeacutesekkel hasznaacutelja Ahol a goumlrouml-goumlsiacuteteacutes szabaacutelyosan toumlrteacutenik ott a fordiacutetaacutesban az eredeti latin formaacutet hasznaacutelom Ahol Malalas elteacuter a szabaacutelyoktoacutel ott megtartottam a goumlroumlgoumls formaacutet iacutegy Manlius helyett Mallioacutent iacuterok Romulus eacutes Remus helyett Rhoacutemost eacutes Rheacutemost A Rhoacutemos neacutevalak nem Malalas tudatlansgaacutenak eredmeacutenye naacutela műveltebb goumlroumlg szerzők is hasznaacuteljaacutek e roumlvidebb neacutevalakot hogy az alapiacutetoacute eacutes a vaacuteros neveacute-nek alakjaacutet koumlzelebb hozzaacutek egymaacuteshoz

42 A pogaacuteny isteneket euheacutemerista moacutedon kezeli Zeus pedig minden alkalommal megkapja a Pikos melleacuteknevet A Picus latinul harkaacutelyt jelent valamint Latium első kiraacutelyaacutenak a neve volt

43 Minden vaacuterosalapiacutetaacutes eseteacuteben megmondja hogy mi volt az alapiacutetaacutes előtti neve A hagyomaacutenyban Valentia a mitikus Euander vaacuterosaacutenak a neve amely Roacutema elődje

302

vereket maacuteig azon a helyen őrzik A testveacuterek uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek az uacutegynevezett Palantiont vagyis Pallas kiraacutelyi palotaacutejaacutet eacutes hatalmas templomot emeltek Zeus tiszteleteacutere melyet latin nyelven Capitoliumnak hiacutevnak vagyis a vaacuteros fejeacutenek Elhoztaacutek Silveacute vaacuterosaacuteboacutel a Palladion-szobrot eacutes Roacutemaacuteban helyezteacutek el A testveacuterek uralkodaacutesuk folyamaacuten meg-gyűloumllteacutek egymaacutest veacuteguumll Rhoacutemos meggyilkolta Rheacutemost eacutes egyeduumll uralkodott

[Pluralis maiestatis eacutes a csaacuteszaacuterszobrok szeacutetkuumlldeacutese a provinciaacutekba]2 Aacutem attoacutel fogva hogy megoumllte oumlccseacutet foumlldrengeacutesek raacuteztaacutek az egeacutesz vaacuterost a paacuter-

tok laacutezongtak44 eacutes polgaacuterhaacuteboruacute toumlrt ki uralma ellen Rhoacutemos felkereste a joacutesdaacutet eacutes megkeacuterdezte

ndash Mieacutert toumlrteacutenik mindez az eacuten uralkodaacutesom alattA koumlvetkező vaacutelaszt kapta a Pythiaacutetoacutelndash Amiacuteg nem uumll melletted fiveacutered a kiraacutelyi troacutenon nem fog Roacutema foumlldje megnyu-

godni nem csillapodik le a neacutep eacutes a haacuteboruacuteErre ő aranyszobrot keacutesziacutettetett testveacutere hasonlatossaacutegaacutera eacutes a szobrot troacutenjaacutera

helyezte ahol uumllt eacutes a tovaacutebbiakban iacutegy uralkodott maga mellett tartva testveacutereacute-nek Rheacutemosnak sziacutenarany keacutepmaacutesaacutet Ily moacutedon megszűnt a foumlldrengeacutes a vaacuterosban eacutes lecsillapodott a neacutep zavargaacutesa Ha valamilyen rendelkezeacutest hozott uacutegy fejezte ki magaacutet mintha maga eacutes testveacutere neveacuteben tenneacute bdquoParancsoljuk eacutes elrendeljuumlkrdquo Ez a szokaacutes hogy a kiraacutelyok toumlbbes szaacutemban beszeacutelnek magukroacutel az ő kora oacuteta egeacuteszen mostanaacuteig fennmaradt Azutaacuten elkuumlldte a roacutemaiaknak alaacutevetett vaacuterosokba sajaacutet eacutes test-veacutere sziacutenarany szobraacutet hogy a vaacuterosi hivatalok koumlzeleacuteben helyezzeacutek el

[Maacutercius hoacutenap elnevezeacutese Mars in Campo uumlnnepe]3 Rhoacutemos kiraacutely miutaacuten befejezte a falak eacutepiacuteteacuteseacutet eacutes feldiacutesziacutetette a vaacuterost templo-

mot szentelt Areacutesnak eacutes egy nagy uumlnnepet is bevezetett abban a hoacutenapban az ő tisz-teleteacutere a hoacutenapnak pedig a maacutercius nevet adta ami azt jelenti hogy Aacutereacuteseacute ugyanis koraacutebban Primusnak hiacutevtaacutek Ezt az uumlnnepet meacuteg ma is meguumlli minden roacutemai eacutes Mars in Campo uumlnnepnapjaacutenak nevezik

[A cirkuszi jaacuteteacutekok megalapiacutetaacutesa]4 Mindjaacutert a kezdetek kezdeteacuten megszervezte a kerkeriont vagyis a loacuteversenyeket

azzal a ceacutellal hogy megossza a roacutemai neacuteptoumlmegeket mert laacutezongtak ellene eacutes taacutemad-taacutek a testveacutereacutevel toumlrteacutentek miatt Ezeacutert rendezte meg az első lovas versenyeket Roacutema foumlldjeacuten a Nap uumlnnepeacuten eacutes a Napnak alaacutevetett neacutegy elem tiszteleteacutere melyek a foumlld a tenger a tűz eacutes a levegő Azeacutert gondolta ezt ki mert a perzsa kiraacutelyok akik a neacutegy ős-elemet tisztelik szerencseacutesen viselteacutek a haacuteboruacuteikat Ugyanis Roacutemaacuteban nem tisztelteacutek a neacutegy elemet egyetlen uumlnnepen sem

Eredetileg Pisa kiraacutelya Oinomaos vezette be a versenyeket Euroacutepa teruumlleteacutere Dystros45 vagyis maacutercius hoacute 25-eacuten Heacutelios titaacuten tiszteleteacutere aki fenntartja az egymaacutessal versengő Foumlldet eacutes Tengert azaz Deacutemeacuteteacutert eacutes Poseidoacutent a Heacuteliosnak alaacutevetett eleme-ket Oinomaos sorsot vetett a maacutes foumlldről eacuterkezett versenytaacutersaacuteval eacutes ha eacutepp uacutegy hozta

44 Az eredetiben deacutemosok A szoacute toumlbbes szaacutema a szoumlveg keacutesőbbi reacuteszeiben koumlvetkezetesen cirkuszi paacutertot jelent

45 Malalas koumlvetkezetesen megadja a hoacutenapok Antiochiaacuteban hasznaacutelt makedoacuten neveit is

303

a sorshuacutezaacutes Oinomaos Poseidoacuten neveacuteben versenyzett ezeacutert keacutek ruhaacutet oumlltoumltt ami a viacutez sziacutene ellenfele pedig zoumlld ruhaacutet viselt ami a foumlld sziacutene Ha fordiacutetva hozta a sorsolaacutes Oinomaos viselte Deacutemeacuteteacuter zoumlld mezeacutet eacutes az ellenfeacutel Poseidoacuten keacutek oumlltoumlzeacutekeacutet A vesz-tes felet megoumllteacutek

Oacuteriaacutesi toumlmeg csőduumllt minden eacutevben a vaacuterosba hogy laacutethassaacutek a kiraacutelyi versenyt joumlt-tek minden foumlldről eacutes minden vaacuterosboacutel A tengerparti telepuumlleacutesek eacutes szigetek polgaacuterai a halaacuteszfalvak lakoacutei meg a tengereacuteszek azeacutert szurkoltak hogy Poseidoacuten keacutek mezes ver-senyzője győzzoumln mert uacutegy hitteacutek ha alulmarad megfogyatkoznak a halak hajoacutetoumlreacute-sek toumlrteacutennek eacutes szeacutelviharok suacutejtjaacutek őket A szaacuterazfoumlld belsejeacuteben eacutelők a parasztok eacutes egyaacuteltalaacuten mindenki aki a foumlldműveleacutesben faacuteradozik azeacutert imaacutedkozott hogy a zoumlld nyerjen mert uacutegy hitteacutek hogy ha Deacutemeacuteteacuter versenyzője vesziacutet eacutehiacutenseacuteg taacutemad hiaacuteny lesz borban olajban eacutes minden termeacutenyben Sok eacuteven keresztuumll sok versenytaacutersat győ-zoumltt le Oinomaos hiszen Apsyrtostoacutel tanulta a kocsihajtaacutes műveacuteszeteacutet aacutem veacuteguumll vere-seacuteget szenvedett Pelopstoacutel Lydos fiaacutetoacutel eacutes iacutegy megoumllteacutek

Az ilyesfeacutele loacuteversenyt eredetileg egy bizonyos Enyalios gondolta ki Poseidoacuten fia aki Libyaacutet Ioacute eacutes Zeus Pikos laacutenyaacutet vette feleseacuteguumll eacutes a deacuteli teruumlleteken uralkodott melyeket feleseacutegeacuteről Liacutebiaacutenak nevezett el Ő talaacutelta ki a keacutetlovas kocsival tartott ver-senyt amint azt a boumllcs Kallimachos iacuterja bdquoEacutevekrdquo ciacutemű műveacuteben46 Utaacutena Erichthonios szervezett versenyeket eacutes maacutesok is maacutes helyeken

Neacutegylovas fogattal elsőkeacutent Oinomaos rendezett ilyesfeacutele versenyt eacutes ez tette hiacuteresseacute amint azt Charax toumlrteacuteneti munkaacutejaacuteban megoumlroumlkiacutetette Leiacuterja azt is hogy a loacuteversenypaacutelyaacutet a vilaacutegegyetem elrendezeacuteseacutenek mintaacutejaacutera eacutepiacutetetteacutek Ennek a reacuteszei az eacuteg a foumlld eacutes a tenger A tizenkeacutet kapu az aacutellatoumlv tizenkeacutet haacutezaacutet jelkeacutepezi melyek a foumll-det a tengert eacutes az emberek eacuteletuacutetjaacutet egyaraacutent szabaacutelyozzaacutek A versenyteacuter az egeacutesz foumll-det a versenyteret koumlruumllvevő vizesaacuterok a foumlldet oumlvező tengert a kapuk iraacutenyaacuteban leacutevő forduloacutepont a keletet a funda feleacute levő a nyugatot a heacutet paacutelya a Nagy Medve heacutet csil-lagaacutenak eacutegi mozgaacutesaacutet eacutes futaacutesaacutet szimbolizaacutelja

5 Rhoacutemos kiraacutely maga is Heacutelios eacutes az alaacuteja rendelt neacutegy elem tiszteleteacutere vezette be a versenyt Roacutemaacuteba eacutes szervezte meg nyugat foumlldjeacuten vagyis Itaacuteliaacuteban Neacutegyes fogatok-kal versenyeztek ami megfelel a foumlldnek a tengernek a tűznek eacutes a levegőnek

Rhoacutemos nevet is adott a neacutegy elemnek A foumlldhoumlz tartozik a Prasinon paacutert mert ők a zoumlldek A tengereacute vagy a viacutezeacute a keacutek Veneton paacutert a tuumlzet keacutepviseli a voumlroumls Rusion eacutes a levegőt a feheacuter Albon47 Iacutegy keletkezett a neacutegy roacutemai cirkuszi paacutert A Prasinon paacutert neve latinul megmaradoacutet jelent ugyanis latinul uacutegy mondjaacutek a bdquomegmaradnirdquo szoacutet hogy praesentaacutelni a zoumlldellő foumlldet pedig aacutellandoacutean erdők boriacutetjaacutek A Veneton paacutert onnan kapta a neveacutet hogy Roacutemaacutenak van egy Venetia nevű provinciaacuteja ennek a fővaacute-rosa Aquileia eacutes onnan eacuterkezik keacutek vagyis bdquoVenetiardquo ruhafesteacutek A Prasinon paacuterthoz vagyis a foumlldhoumlz hozzaacuterendelte a feheacuteret a levegőt mivel a levegő a foumlldet benedvesiacuteti

46 Eteacutesioi Valoacutesziacutenűleg Kallimachos Aitia (keacuteső oacutekori kiejteacutessel etia) ciacutemű műveacutenek ciacutemeacutet eacuterti feacutelre47 A neacutegy cirkuszi sziacuten reacuteszben megőrizte eredeti latin neveacutet reacuteszben a kor beszeacutelt nem pedig iro-

dalmi goumlroumlgseacutegeacuteből szaacutermazott

304

szolgaacuteja eacutes hozzaacute illeszkedik A Veneton paacuterttal vagyis a viacutezzel oumlsszevonta a Rusiont a tuumlzet mert a viacutez eloltja a tuumlzet amint egymaacuteshoz eacuternek48

Ettől fogva Roacutema lakoacutei paacutertokra oszlottak eacutes megszűnt koumlzoumlttuumlk az egyeteacuterteacutes mert mindegyik a sajaacutet győzelmeacutere vaacutegyott a sajaacutet paacutertjaacutet taacutemogatta szinte vallaacutesos hevuumllet-tel Iacutegy szakadaacutes taacutemadt Roacutemaacuteban gyűloumllteacutek egymaacutest a paacutertok azoacuteta hogy Rhoacutemos kigondolta a versenyeket Ha a kiraacutely baacutermelyik paacutertban olyasvalakit laacutetott a szenaacutetus tagjai koumlzuumll vagy a koumlzneacutepből aki az ellenseacutegei oldalaacuten aacutellt akaacuter fiveacutere megoumlleacutese miatt akaacuter maacutes okboacutel akkor azt a laacutetszatot keltette mintha a maacutesik paacutertnak szurkolna azok-nak kedvezett az ellenfeacutel ceacuteljaival pedig szembeszeguumllt Attoacutel fogva Rhoacutemos utoacutedai is koumlvetteacutek peacuteldaacutejaacutet

[A szabin nők elrablaacutesa]6 Rhoacutemos uralkodaacutesa alatt serege nagyra nőtt idegenből eacuterkezett katonaacutekboacutel

parasztok toumlmege gyűlt oumlssze a vaacuterosban de a feacuterfiak sokasaacutegaacutehoz alig akadt asszony pedig az ifjak serege vaacutegyakozott a szerelem eacutelvezeteacutere A piacteacuteren raacutetaacutemadtak az asszonyokra zavar eacutes laacutezongaacutes taacutemadt Rhoacutemos nyugtalankodott a dolog miatt de nem tudta miteacutevő legyen mert egyetlen asszony sem akart oumlsszeaacutellni a barbaacuter eacutes parasztos katonaacutekkal Toumlrveacutenyt hirdetett ki hogy a katonaacutek haacutezasodhatnak a szuumlzek-kel akiket Brytiseknek nevezett aacutem senki sem akadt aki a sajaacutet laacutenyaacutet a katonaacutekhoz adta volna hanem azzal magyaraacutezkodtak hogy ezeknek a feacuterfiaknak a haacuteboruacutek miatt alig van remeacutenye az eacuteletre eacutes mindenki inkaacutebb a vaacuterosiakhoz adta a laacutenyaacutet Rhoacutemos elcsuumlggedve felkereste a joacutesdaacutet Azt a joacuteslatot kapta hogy rendezzen a nőknek lovas laacutetvaacutenyossaacutegokat eacutes ott a katonaacutek feleseacuteget szerezhetnek maguknak

Erre oumlsszehiacutevta egeacutesz seregeacutet a Palatiumban bejelentette hogy versenyeket rendez melyre csak asszonyok hivatalosak Amint erre a feacutelig-meddig uacutejfajta laacutetvaacutenyossaacutegra sor keruumllt az asszonyok sokasaacutega toacutedult a vaacuterosba a szomszeacutedsaacutegboacutel de meacuteg messzi vaacutero-sokboacutel eacutes falvakboacutel is Feacuterjes asszonyok eacutes ifjuacute hajadonok toumlltoumltteacutek meg a neacutezőteret eljoumlttek Roacutema-koumlzeli foumlldjeikről a szabinok gyoumlnyoumlrű laacutenyai is Rhoacutemos kiraacutely titok-ban utasiacutetaacutest adott hogy a feacuterjezett roacutemai polgaacuternők ne joumljjenek el eacutes seregeacutenek meg-parancsolta hogy feacuterjes asszonyokhoz ne mereacuteszeljenek nyuacutelni hanem a hajadonokat eacutes feacuterjezetleneket raboljaacutek el Maga Rhoacutemos is eljoumltt a versenyre

Mikoumlzben a futam zajlott kiengedte a katonaacutekat a Palatiumboacutel a paacutelyaacutera kuumlldte eacutes azok a padsorokboacutel elhurcoltaacutek a szuumlzeket eacutes a feacuterj neacutelkuumlli nőket eacutes iacutegy szereztek maguknak feleseacuteget Ezt Rhoacutemos egyszer tette meg ahogyan a boumllcs Vergilius leiacuterja Ugyanezt mondja Plinius roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacute hasonloacutekeacuteppen Livius is Maacutes toumlrteacutenet-iacuteroacutek azt is elbeszeacutelik hogy az első loacuteversenyt Rhoacutemos oumlszveacuterekkel rendezte meg

[A Brumalia megalapiacutetaacutesa]7 A legenda szerint Rhoacutemost eacutes Rheacutemost egy nősteacuteny farkas szoptatta mert nagy-

baacutetyjuk Amulius kiraacutely megparancsolta hogy tegyeacutek ki őket az erdőbe mivel fattyuacutek voltak Ugyanis anyjukat Iliaacutet Areacutesz papnőjeacutet elcsaacutebiacutetotta egy katona Ezzel kapcsolat-ban a miacutetoszkoumlltők azt meseacutelik hogy maga Areacutes ejtette teherbe ikreket szuumllt eacutes ezeacutert

48 Baacuter neacutegy sziacuten volt de csak kettő versenyzett fuumlggetlenuumll a voumlroumls eacutes a feheacuter a keacuteknek illetve a zoumlld-nek volt alaacuterendelve

305

teacutetette ki őket nagybaacutetyjuk az erdőbe Egy falusi asszony talaacutelt raacutejuk aki eacuteppen juhokat legeltetett arrafeleacute megsajnaacutelta őket mert szeacutepek voltak felvette eacutes sajaacutet tejeacutevel taacutep-laacutelta őket Azon a videacuteken nősteacuteny farkasnak hiacutevjaacutek manapsaacuteg is azokat a nőket akik a vadonban legeltetik a juhokat mert egeacutesz eacuteletuumlket a farkasok koumlzeleacuteben eacutelik le

Emiatt talaacutelta ki Rhoacutemos az uacutegynevezett Brumaliaacutet Kijelentette hogy a minden-kori kiraacutelynak gondoskodnia kell teacutelviacutez idejeacuten a hadi cselekmeacutenyek szuumlneteacuteben a szenaacutetus a tisztseacutegviselők eacutes a Palatiumban aacutellomaacutesozoacute katonasaacuteg ellaacutetaacutesaacuteroacutel mert megbecsuumlli őket Elsőkeacutent azokat szoacuteliacutetotta akiknek alphaacuteval kezdődoumltt a neve eacutes megvendeacutegelte őket iacutegy haladt sorban egeacuteszen az aacutebeacuteceacute utolsoacute betűjeacuteig Megparan-csolta a szenaacutetoroknak hogy ugyanilyen moacutedon rendezzenek lakomaacutet Azok pedig ellaacutettaacutek az egeacutesz sereget eacutes akit meacuteg akartak Minden egyes csapatnak a zeneacuteszei este elmentek ahhoz aki meghiacutevta őket ebeacutedre eacutes sorban fuvolaacuteztak hogy tudni lehes-sen hogy kineacutel lesz maacutesnap vendeacutegseacuteg A Brumalia szokaacutesa egeacuteszen maacuteig megmaradt a roacutemai aacutellamban

Rhoacutemos ceacutelja ezzel az volt hogy sajaacutet szeacutegyeneacutet kisebbiacutetse mert a roacutemaiak gyűloumllteacutek eacutes szidalmaztaacutek hogy nem szabadna uralkodnia mert becstelen ugyanis nagykoruacute-saacuteguk eacutes uralomra keruumlleacutesuumlk előtt a testveacutereket idegenek taacuteplaacuteltaacutek hiszen a paraszt Faustus eacutes feleseacutege Lykaineacute nevelteacutek őket iacutegy maacutes kenyereacuten eacuteltek amint azt az elő-zőekben maacuter leiacutertam A roacutemaiak eacutes a toumlbbi reacutegi neacutep is szeacutegyennek tartotta ha valakit maacutesok laacutettak el eacutelelemmel A baraacuteti lakomaacutekra is minden meghiacutevott vendeacuteg magaacute-val hozta sajaacutet eacuteteleacutet eacutes italaacutet amit betettek a koumlzoumlsbe eacutes iacutegy eacutetkeztek Ez a reacutegi szo-kaacutes maacuteig eacuterveacutenyben maradt hogy szeacutegyen ha valakit maacutes kenyereacuten eacutelőnek neveznek Tehaacutet Rhoacutemos ezeacutert talaacutelta fel ezt a latinul Brumaliumnak nevezett vendeacutegseacuteget ami latinul azt jelenti hogy maacutes kenyereacuteből enni hogy sajaacutet szeacutegyeneacutet csoumlkkentse amint a boumllcs Licinnius toumlrteacutenetiacuteroacute iacuterja

[Tarquinius Superbus elűzeacutese Brutus fia Consilia]8 Rhoacutemost eacutes Rheacutemost maacutes kiraacutelyok koumlvetteacutek az uralkodaacutesban egeacuteszen a gőgoumls

Tarquinius Superbusig aki Roacutema hetedik kiraacutelya volt eacutes akitől elvetteacutek a kiraacutelysaacutegot Tarquinius uralma alatt eacutelt Sibylla a cumaei joacutesnő

9 Tarquiniusnak volt egy Arruns nevű fia miatta űzteacutek ki kiraacutelysaacutegaacuteboacutel Ugyanis ez a fiuacute megerőszakolta a szenaacutetori ranguacute Lucretiaacutet Az asszony megoumllte magaacutet mert ereacute-nyes volt Ekkor szoumlrnyű polgaacuterhaacuteboruacute toumlrt ki melyben sokakat legyilkoltak Ezt a toumlr-teacutenetet a boumllcs Servius roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacute jegyezte le Tarquiniust a koumlvetkezőkeacuteppen űzteacutek el a kiraacutelysaacutegaacuteboacutel Mikor haacuteboruacuteba kezdett az ardeaiak neacutepe Roacutema ellen Tarqui-nius kiraacutely a sereggel Ardea foumlldjeacutere vonult haacuteboruacutezni Ezt a kedvező lehetőseacuteget ki-hasznaacutelva a kiraacutely ellenseacutegei Brutus Lucretia nagybaacutetyja eacutes Collatinus Lucretia feacuterje mindketten szenaacutetorok oumlsszeeskuumldtek ellene Miutaacuten a kiraacutely elűzeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacuteben a maguk oldalaacutera aacutelliacutetottaacutek a toumlbbi szenaacutetort eacutes a vaacuterosiakat meggyőzteacutek a vaacuterost eacutes a Palatiumot őrző sereget is a Kelerianosoknak nevezett harcban viteacutez feacuterfiakat hogy legyenek szoumlvetseacutegeseik eacutes ne engedjeacutek be Roacutemaacuteba a hazateacuterő Tarquiniust Mikor Tarquinius megtudta hogy miben mesterkednek ellene a szenaacutetorok a sereg eacutes a neacutep megvesztegeteacutessel a maga oldalaacutera aacutelliacutetotta Brutusnak a fiaacutet aki az ő fiaacutenak Arrunsnak gyermekkori baraacutetja volt Megegyeztek hogy amint Tarquinius megeacuterkezik Roacutemaacuteba

306

ő aacutetadja neki a vaacuterost eacutes megoumlli apjaacutet Brutust Erről Vindicius Brutus rabszolgaacuteja is eacutertesuumllt aki a fiuacute mellett eacutelt eacutes titokban tudatta gazdaacutejaacuteval Brutusszal hogy micsoda gaztettre keacuteszuumll ellene a fia Brutus hallvaacuten a dolgot azonnal lefogatta a fiaacutet a Forum Romanumon mindenki előtt kivallatta eacutes keacutenyszeriacutetette hogy elaacuterulja Tarquiniusszal szőtt terveit Az beismerte apjaacutenak a Tarquiniusszal leacutetrejoumltt aacuteruloacute egyezseacuteget Brutus pedig nyomban kiveacutegeztette a fiaacutet Ezutaacuten az oumlsszegyűlt roacutemai szenaacutetus megfosztotta a hatalomtoacutel Tarquiniust a troacutenfosztaacutest iacuteraacutesba foglaltaacutek majd első alkalommal jeloumlltek ki szavazaacutessal keacutet konzult a nagy Brutust eacutes Collatinust Lucretia feacuterjeacutet hogy igazgas-saacutek a roacutemai aacutellamot vaacutelasszaacutek ki sajaacutet megiacuteteacuteleacutesuumlk szerint a vezetőket eacutes ne legyen toumlb-bet kiraacutely Roacutemaacuteban Megiacutertaacutek a Tarquinius oldalaacuten aacutelloacute seregnek is hogy hagyjaacutek el a kiraacutelyt eacutes azok roumlgtoumln elpaacutertoltak Amint Brutus konzul lett a neacutep eacutes a szenaacutetus eleacute vezette rabszolgaacutejaacutet Vindiciust eacutes haacutelaacuteboacutel amieacutert megőrizte gazdaacuteja iraacutenti hűseacutegeacutet uumlnnepet rendezett Dikeacutenek Helyet foglalt a magas emelveacutenyen felvezettette maga eleacute Vindiciust jobb kezeacutet kinyuacutejtva haacuteromszor arcul csapta eacutes fennhangon kiaacuteltotta

ndash Leraacutezva a szolgasaacutegod balsorsaacutet Vindicius eacutes levetve az igaacutet egeacutesz haacutetralevő eacutele-tedben viseld a roacutemai szabadsaacuteg veacutertjeacutet

Lehuacutezta ujjaacuteroacutel aranygyűrűjeacutet eacutes Vindicius jobb kezeacutere huacutezta comesi meacuteltoacutesaacutegot adott neki kiacuteseacuterete tagjaacutevaacute tette a napot pedig Consilia uumlnnepeacutenek nevezte amit az adomaacutenyozaacutes napjaacutenak fordiacutethatunk Megparancsolta a provinciaacutek aacuteltala kinevezett helytartoacuteinak hogy minden eacutevben ugyanezen a napon szenteljenek uumlnnepet Dikeacutenek megemleacutekezve a Tarquinius feletti győzelemről eacutes Vindicius megeacuterdemelt felszabadiacute-taacutesaacuteroacutel hogy ezzel buzdiacutetsaacutek mindenuumltt a szolgaacutekat meacuteltaacutenyos viselkedeacutesre uraikkal szemben eacutes hogy ők is ilyen moacutedon igyekezzenek szabadsaacutegot eacutes meacuteltoacutesaacutegot nyerni Ezeket a Consiliaacutekat a provinciaacutek helytartoacutei maacuteig megrendezik Mindezt a boumllcs Livius eacutes sokan maacutesok is feljegyezteacutek

[A gall taacutemadaacutes Februarius]10 Sok idővel keacutesőbb a fellaacutezadt gallok haacuteboruacutet indiacutetottak a roacutemaiak ellen A sze-

naacutetus eacutertesuumllve a hiacuterről ellenuumlk kuumlldte a hatalmas hadvezeacutert Mallioacuten49 Capitolinust Ő felfegyverkezett harcra keacutesz sereget gyűjtoumltt eacutes megindult a gallok ellen Megviacutevtaacutek a csataacutet eacutes a roacutemaiak győzedelmeskedtek Visszateacuterve Roacutemaacuteba diadalmenetet tartott eacutes oumlnhitten viselkedett a szenaacutetussal a sereggel eacutes a neacuteppel ezeacutert azok megharagud-tak raacute Egy nagyhatalmuacute ellenseacutege a szenaacutetori rendből a gall szaacutermazaacutesuacute Februarius irigyelte őt eacutes terveket szőtt ellene Mikor Mallioacuten Capitolinus megeacuterkezett a gyű-leacutesbe eacutes az oumlsszegyűlt szenaacutetorok helyet foglaltak Februarius szoacutelaacutesra emelkedett

ndash A roacutemai hadsereg verte meg a gallokat mieacutert keacuterkedsz mintha bizony te magad egyeduumll harcoltaacutel volna Mindig is a roacutemaiak szerencseacuteje az ami győzedelmeskedik ellenseacutegeinken Nem maradt előttuumlnk rejtve hogy mieacutert viselkedsz ilyen arcaacutetlanul mert te is egyeduralomra vaacutegyoacutedsz De nem fogod eleacuterni

49 A főszereplő latin neve helyesen Manlius Capitolinus Malalas mint minden goumlroumlg szerző a latin neveket goumlroumlgoumls veacutegződeacutesekkel hasznaacutelja Ahol a goumlroumlgoumlsiacuteteacutes szabaacutelyosan toumlrteacutenik ott a fordiacutetaacutes-ban az eredeti latin formaacutet hasznaacutelom Ahol Malalas elteacuter a szabaacutelyoktoacutel iacutegy Manlius eacutes Romulus neve eseteacuteben ott megtartottam a goumlroumlgoumls formaacutet

307

Ezt hallvaacuten a szenaacutetus a sereg a neacutep mind Mallioacutenra taacutemadt A fellaacutezadt neacutep a sze-naacutetus veacutelemeacutenye mellett kiaacutellva hangosan koumlvetelte hogy űzzeacutek el a vaacuterosboacutel Mallioacuten Capitolinust Mallioacuten a neacuteptől meg a katonaacutektoacutel tartva Apuliaacutehoz koumlzel eső birtokaira koumlltoumlzoumltt eacutes ott eacutelt visszavonultsaacutegban Menekuumlleacutese utaacuten a roacutemai neacutep raacutetoumlrt a haacutezaacutera javait felduacuteltaacutek

11 A gallok egy harcban kiemelkedő rexet50 vaacutelasztottak maguknak neacutev szerint Breacutenost eacutes roumlgtoumln Roacutema ellen vonultak amint eacutertesuumlltek Mallioacuten elűzeacuteseacuteről a vaacuteros-boacutel Breacutenos rex tuumlsteacutent betoumlrt Roacutemaacuteba eacutes sextilis hoacute 15-eacuten egy teacuteli eacutejszakaacuten elfoglalta a vaacuterost Katonaacutekat kuumlldoumltt előre azzal a feladattal hogy megoumlljeacutek a kapuőrzőket eacutes kinyissaacutek neki a vaacuteroskaput Miutaacuten ezeket megoumllteacutek zűrzavar lett uacuterraacute a vaacuteroson a szenaacutetorok laacutetva a vaacuteros elfoglalaacutesaacutet mindahaacutenyan elmenekuumlltek a vaacuteros előkelői feleseacuteguumlkkel gyerekeikkel eacutes eacuterteacutekeikkel a Capitoliumra siettek Zeus templomaacuteba Breacutenos rex elfoglalta Roacutema vaacuterosaacutet megoumllt vagy foglyul ejtett sok polgaacutert eacutes neacutehaacuteny katonaacutet Ostrom alaacute vette a Capitoliumot mivel ott voltak a szenaacutetorok vagyonukkal egyuumltt A szenaacutetorok ahogy alkalom adoacutedott levelet menesztettek keacuterlelve Mallioacuten Capitolinust hogy gyűjtse oumlssze a vaacuteros koumlruumll eacutes szerte a videacuteken aacutellomaacutesozoacute csapatait siessen Roacutema veacutedelmeacutere eacutes az ő megsegiacuteteacutesuumlkre Mallioacuten Capitolinus felhaacuteborodott mikor a szenaacutetus leveleacutet keacutezhez kapva eacutertesuumllt Roacutema elfoglalaacutesaacuteroacutel eacutes hogy Breacutenos gall kiraacutely maacuter a Capitoliumot tartja ostromzaacuter alatt Sietve nagy sereget gyűjtoumltt min-denfelől eacutes Breacutenos rex ellen indulva vaacuteratlanul megeacuterkezett Roacutemaacuteba Eacutejjel a vaacuteros utcaacuteira vezette csapatait a keacutet tűz koumlzeacute keruumllt Breacutenost eacutes egeacutesz seregeacutet mivel azok nem ismerteacutek a terepet elpusztiacutetotta Bekeriacutetette eacutes elfogta magaacutet Breacutenos rexet is Azonnal lefejeztette eacutes fejeacutet daacuterda hegyeacutere tűzteacutek Levaacutegtaacutek a koumlzkatonaacutekat eacutes a vezeacute-reket kiszabadiacutetottaacutek a roacutemai hadifoglyokat visszaszerezteacutek mindazt amit a gallok zsaacutekmaacutenyoltak Amint Mallioacuten Capitolinus győzelme utaacuten levonultak a Capitoliumroacutel a roacutemai szenaacutetus a sereggel eacutes a neacutep eacuteletben maradt reacuteszeacutevel egyuumltt mindjaacutert megsza-vazta hogy a hadvezeacuter egyeduumll iraacutenyiacutetsa Roacutema aacutellamot

12 Mikor ismeacutet hatalomra keruumllt Mallioacuten Capitolinus haragudott a vaacuteros be-veacutetele a roacutemaiak baacutentalmazaacutesa eacutes vereseacutege miatt A sextilis hoacutenap napjait megkur-tiacutetotta mert az baljoacuteslatuacutevaacute vaacutelt Roacutema vaacuterosaacutenak eacutes a hoacutenap neveacutet is megvaacuteltoztatta Elfogatta ellenseacutegeacutet Februariust aki megtaacutemadta a szenaacutetusban eacutes eleacuterte hogy el-űzzeacutek őt Roacutema vaacuterosaacuteboacutel Elkobozta egeacutesz vagyonaacutet eacutes a vele egyuumltt eacuterkezett katonaacutek koumlzoumltt szeacutetosztotta Roacutema vaacuterosaacutenak megbosszulaacutesaacutera eacutes beszeacutedet tartott a szenaacutetus eacutes a sereg előtt

50 Teljesen egyeacutertelmű hogy Malalas szaacutemaacutera a goumlroumlg basileus szoacute melynek jelenteacutese eredetileg rsquoki-raacutelyrsquo maacuter csaacuteszaacutert jelent mivel a kortaacuters esemeacutenyek bemutataacutesaacutenaacutel csak a roacutemai eacutes a perzsa ural-kodoacutet nevezi basileusnak az alacsonyabb ranguacute monarchaacutek maacutes ciacutemeket kapnak Mindazonaacuteltal nem akartam koumlvetni JeffreysndashJeffreysndashScott (1986) fordiacutetaacutesaacutet akik eacuteppen ezeacutert a basileus szoacutet koumlvetkezetesen csaacuteszaacuternak fordiacutetottaacutek a kroacutenika teljes szoumlvegeacuteben hiszen Romulus titulusa akkor is basileus volt goumlroumlguumll amikor ez csupaacuten kiraacutelyt jelentett Viszont megtartottam az alacsonyabb ranguacute uralkodoacute rex ciacutemeacutet ami itt kiraacutelyt jelent A basileus eacutes rex ciacutemek szembeaacutelliacutetaacutesa Malalasnaacutel az V szaacutezadi aacutellapotokat tuumlkroumlzi amikor Itaacutelia germaacuten kiraacutelyai beeacuterik a rex megnevezeacutessel eacutes maacuter igeacutenyt sem formaacutelnak a csaacuteszaacuteri ciacutemre

308

ndash Ez itt gall nemzetseacutegből ered ahogy ti is tudjaacutetok eacutes az ő veacutedelmuumlkben kelt ki ellenem Eacutelete szeacutegyenteljes mert homoszexuaacutelis eacutes nem lett volna szabad Roacutemaacuteban laknia hanem megszeacutegyeniacutetve ki kell űzni meacuteg eacuteleteacuteben ki kell toumlroumllni a neveacutet eacutes az alvilaacutegi isteneknek kell aacuteldozatul ajaacutenlani

A szenaacutetus eacutes a sereg helyeselt Roumlgtoumln megfosztottaacutek rangjaacutetoacutel meztelenre vet-kőztetteacutek gyeacutekeacutenybe oumlltoumlztetteacutek gyeacutekeacutenyfonattal oumlvezteacutek fel eacutes iacuteraacutesban elrendelteacutek hogy a sextilis hoacutenap kapja meg a szenaacutetor neveacutet hiacutevjaacutek ezentuacutel februaacuternak hogy a neacutev is illő legyen a baljoacutes eacutes gyalaacutezatos hoacutenaphoz Megparancsoltaacutek a vernakliosoknak vagyis az őroumlknek hogy botokkal uumltlegeljeacutek őt eacutes koumlzben kiaacuteltsaacutek bdquoExithi Februarirdquo ami goumlroumlg nyelven azt jelenti hogy bdquomenj el februaacuterrdquo Iacutegy halt meg a szenaacutetor Roacutemaacuteboacutel elzavarva aacuteldozatul felajaacutenlva az alvilaacutegi isteneknek Mallioacuten meghagyta a papoknak hogy aacuteldozatokat mutassanak be ugyanebben a februaacuter hoacutenapban eacutes megparancsolta hogy minden roacutemai vaacuterosban ezutaacuten eacutevenkeacutent ugyanilyen moacutedon gyeacutekeacutenyjelmezt keacutesziacutetsenek51 eacutes uumltlegek koumlzt űzzeacutek a vaacuteroson kiacutevuumllre a februariust ezt a baljoacutes hoacutenapot emleacutekeacutere annak hogy legyőzteacutek Breacutenost eacutes a gallokat eacutes megbuumln-tetteacutek Mallioacuten ellenseacutegeit Ezt maacuteig megteszik minden egyes roacutemai vaacuterosban Ezt a toumlr-teacutenetet Thessalonikeacuteben talaacuteltam Brunichios roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacute koumlnyveacuteben

13 A konzuli kormaacutenyzaacutes hosszuacute eacutevei utaacuten Octavianus Augustus volt az első kiraacutely Ő nem helyeselte hogy Mallioacuten Capitolinus eacuteppen a baljoacuteslatuacute februaacutert helyezte az eacutev koumlzepeacutere ezeacutert a naptaacutert megvaacuteltoztatva isteni rendeleteacuteben megparancsolta hogy attoacutel kezdve a februaacuter hoacute neve aacutelljon minden hoacutenap koumlzuumll az utolsoacute helyen eacutes helyette a sajaacutet magaacuteroacutel elnevezett augusztus legyen a hatodik az augusztus előtti hoacutenapot pedig nagybaacutetyjaacuteroacutel Iulius Caesarroacutel nevezte el

Trulloacutei zsinat 62 kaacutenon

Az uacutegynevezett Kalandaet az uacutegynevezett Votaacutet eacutes az uacutegynevezett Brumaliaacutet eacutes a maacuter-cius első napjaacuten tartott uumlnnepseacuteget egyszer s mindenkorra el akarjuk toumlroumllni a hiacutevők koumlzoumlsseacutegeacuteből Ugyaniacutegy a nők nyilvaacutenos taacutencait is leacuteveacuten szemeacutermetlenek eacutes sok rom-laacutes eacutes kaacuter szaacutermazhatik belőluumlk Eltaacutevoliacutetjuk aztaacuten a pogaacutenyok aacuteltal hamisan istennek nevezettek neveacuteben toumlrteacutenő taacutencokat akaacuter feacuterfiak akaacuter nők teszik eacutes a reacutegi szokaacutes szerint veacutegzett a kereszteacuteny eacuteletmoacutedtoacutel idegen szertartaacutesokat (teleteacute) Uacutegy hataacuterozunk hogy feacuterfiak nem oumllthetnek női ruhaacutet eacutes a nők sem feacuterfiakhoz illőt Sem komikus sem szatirikus sem tragikus maszkokat nem szabad viselni Nem szabad az aacutetkos Dionysos neveacutet kiaacuteltani mikoumlzben a szőlőt tapossaacutek a kaacutedakban sem amikor a bort a hordoacutekba (pithos) oumlntik Akik mostantoacutel fogva a felsoroltak koumlzuumll baacuterminek a veacuteghez viteleacutevel proacutebaacutelkoznak baacuter tudataacuteban vannak ezeknek [a tilalmaknak] őket ha klerikusok el-rendeljuumlk hogy leteacutetesseacutek ha laikus kikoumlzoumlsiacutettesseacutek

51 A scheacutema szoacute hasznaacutelata nem teszi egyeacutertelműveacute hogy egy jelmezről van szoacute melyet egy eacutelő szemeacutely viselt vagy egy baacuteburoacutel

309

Theodoacuteros Balsamoacuten(dagger1195 u)

Kommentaacuter a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonjaacutehoz52

(728B) Az aktuaacutelis kaacutenont jegyezd meg eacutes toumlrekedj azon dolgok kijaviacutetaacutesaacutera melye-ket klerikusok ezzel ellenteacutetes moacutedon tesznek Krisztus szuumlleteacuteseacutenek uumlnnepeacuten eacutes Viacutez-keresztkor meacuteg a legszentebb Nagy Egyhaacutezban is53 Skylitzeacutes toumlrteacuteneti kroacutenikaacuteja meg-erősiacuteti hogy ez a baj nem ősi hagyomaacuteny hanem Theophylaktos konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterkaacutenak Rhoacutemanos Lekapeacutenos csaacuteszaacuter fiaacutenak az engedeacutelyeacutevel vezetteacutek be őket (728C) Ugyanis ez a toumlrteacutenetiacuteroacute ezen paacutetriaacuterka toumlbbi hitvaacuteny eacutes hanyag tette koumlzoumltt szaacutemba veszi ezt a rosszat is

Kalendaenak nevezik a hoacutenap első tiacutez napjaacutet Nonnaenak a maacutesodikat eacutes Idusnak a harmadikat Haacuterom előkelő roacutemai feacuterfiroacutel kaptaacutek a nevuumlket akik egy eacutehiacutenseacuteg ide-jeacuten taacuteplaacuteleacutekkal laacutettaacutek el a Roacutema koumlruumll eacutelőket Szokaacutes volt ezeacutert a roacutemaiaknaacutel hogy az ő emleacutekuumlkre eacutevente pogaacuteny moacutedra uumlnnepet tartsanak eacutes bizonyos meacuteltatlan dolgo-kat tegyenek ami maacuteig megmaradt egyes falusiak koumlzoumltt januaacuter első napjaiban Nem a roacutemai szokaacutes szerint emleacutekeznek meg a Kalendaeroacutel eacutes a toumlbbiről hanem az akkor be-koumlvetkező első uacutejhold idejeacuten (728D) eacutes ezen alapulva szaacutemiacutetjaacutek a hoacutenap kezdeteacutet eacutes uacutegy tartjaacutek hogy az egeacutesz eacutevet oumlroumlmben toumllthetik ha annak a kezdeteacutet meguumlnneplik Egy maacutesik hasonloacute uumlnnep az uacutegynevezett Rusalia is melyet a szent Huacutesveacutet utaacuten rossz (729A) szokaacutesboacutel tartanak meg a taacutevolabbi videacutekeken A Vota eacutes a Brumalia pogaacuteny uumlnnepek az egyiket a hamisan istennek nevezett Paacuten kedveacuteeacutert tartjaacutek aki a pogaacute-nyok fecsegeacutese szerint a bota azaz a baacuteraacutenyok (probaton) eacutes maacutes aacutellatok őrzője A maacutesi-kat Dionysos kedveacuteeacutert a bor bdquomegmentőjeacuteeacutertrdquo ahogy istenkaacuteromloacute moacutedon nevezik Maacutercius hoacutenapban nagy pogaacuteny uumlnnepet tartottak az eacutevszak eacutes az időjaacuteraacutes enyheseacutege miatt ekkor illetlen taacutencokra keruumllt sor bizonyos nőcskeacutek eacutes feacuterfiak reacuteszeacuteről Mikor a szent atyaacutek minden ilyet eacutes ehhez hasonloacutet elutasiacutetottak megtiltottaacutek hogy a feacuterfiak női ruhaacutet oumlltsenek vagy fordiacutetva valamint azt (729B) hogy komikus tragikus vagy sza-tiacutermaszkokat viseljenek illetve hogy a szőlő preacuteseleacutese koumlzben megnevezzeacutek Dionysost vagy hogy a bor hordoacutekba toumllteacutesekor nevessenek eacutes kacagjanak Aki ilyet proacutebaacutel tenni miutaacuten tudomaacutest szerzett a kaacutenoni hataacuterozatroacutel ha klerikus leteacutetesseacutek ha vilaacutegi ki-koumlzoumlsiacutettesseacutek

Meg kell vizsgaacutelni hogy mik is a komikus mik a tragikus eacutes mik a szatirikus masz-kok A komikus maszkok neveteacutesre ingerlők eacutes seacutertők mint Aristophaneacutes iacuteraacutesai a tragikus maszkok faacutejdalmasak eacutes gyaacuteszosak mint Euripideacutes jambusai a szatirikusa-kat a Dionysos himnuszaira zajloacute orgiaacutekon hasznaacuteltaacutek a szatiacuterok eacutes a bacchaacutensnők Mivel az atyaacutek ezeket szentekhez illőn meghataacuteroztaacutek eacutes Iustinianus Uacutejabb Toumlrveacutenyei (Novellae) koumlzuumll (729C) a 123 novella 64 bekezdeacutese illetve a Basilika 3 koumlnyv 1 titu-

52 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute szoumlveg PG 137 726ndash73253 Azaz a Hagia Sophiaacuteban

310

lusaacutenak 13 bekezdeacutese ezeket egyeacutertelműen kimondja bdquomindenki szaacutemaacutera akik vilaacutegi dolgokban forgoloacutednak eacutes leginkaacutebb azoknak akik sziacutenpadra leacutepnek feacuterfiaknak eacutes nőknek eacutes kuumlloumlnoumlsen a prostituaacuteltak szaacutemaacutera megtiltjuk hogy szerzetes vagy szerze-tesnő oumlltoumlzeacutekeacutet viseljeacutek vagy baacutermilyen moacutedon azt utaacutenozzaacutek Mivel tudja mindenki aki ilyen ruhaacutet mereacuteszel oumllteni utaacutenozni vagy kiguacutenyolni baacutermilyen egyhaacutezi staacutetuszt hogy testi fenyiacuteteacutesben fog reacuteszesuumllni eacutes szaacuteműzetik minthogy nem csupaacuten az egyes helyek legszentebb puumlspoumlkei eacutes az alaacutejuk tartozoacute klerikusok hanem a polgaacuteri eacutes kato-nai vezetők eacutes az alaacutejuk rendelt hivatalok (taxis) eacutes a helyi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes is uumlgyel raacuterdquo54 (729D)

A sziacuteneacuteszek meacutegis akaacutermilyen aacutelarcot feloumlltenek eacutes feacutelelem neacutelkuumll csuacutefoljaacutek ki a szerzeteseket eacutes a klerikusokat De meacuteg egyes klerikusok is bizonyos uumlnnepeken kuumlloumlnboumlző aacutelarcokkal vaacuteltoztatjaacutek meg alakjukat Egyszer karddal feloumlvezve katonai oumlltoumlzeacutekben mennek be a templom koumlzepeacutere maacuteskor szerzeteskeacutent vagy akaacuter mint neacutegylaacutebuacute aacutellat Mikor megkeacuterdeztem őket hogyan engedhető meg hogy ez megtoumlr-teacutenjen semmi maacutest nem hallottam mint hogy a hosszuacute ideje tartoacute megszokaacutes miatt teszik Uacutegy tűnik nekem hogy hasonloacute dolgok toumlrteacutennek a kleacuterusban egyes templom-szolgaacutek (domestikos) reacuteszeacuteről is akik uacutegy csapkodjaacutek ujjaikkal a levegőt (732A) mint egy kocsihajtoacute a keacutepuumlkre pirosiacutetoacutet tesznek eacutes női munkaacutekat veacutegeznek eacutes maacutes nem illendő dolgokat művelnek hogy a neacutezőket neveteacutesre indiacutetsaacutek

Hogy a falusiak nevetnek a boroshordoacutek (pithos) megtoumllteacutesekor szinte szuumlkseacutegsze-rűen koumltelező a bort taposoacutek szaacutemaacutera hacsak nem jelenti ki valaki hogy ez a gyakorlat megszűnik saacutetaacuteninak lenni pusztaacuten azaacuteltal hogy a falusiak sűrűn szinte minden egyes uumltemneacutel az Uram irgalmazzt ismeacutetelgetik Azok a helytelen dolgok melyeket az ifjakat nevelő iacuternokok (notarios) tettek a szent iacuternokok uumlnnepeacuten55 amikor is sziacutenpadi aacutelarcok-ban vonultak fel az agoraacuten azok kis idővel ezelőtt eltoumlroumlltettek a legszentebb Lukaacutecs paacutetriaacuterka rendelete reacuteveacuten

Theodoacuteros Balsamoacuten A 65 kaacutenon magyaraacutezata56

(740B) Uacutejholdnak nevezteacutek a hoacutenap első napjait Szokaacutes volt a zsidoacutek eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt hogy akkor uumlnnepeljenek eacutes teacuterdet hajtsanak azeacutert hogy az egy hoacutenapnyi idő szerencseacutesen teljen nekik Ezekről Isten mondotta a proacutefeacutetaacuten keresztuumll bdquoUacutejholdjaito-kat eacutes szabbatjaitokat gyűloumlli az eacuten lelkemrdquo Műhelyeik eacutes haacutezaik előtt maacuteglyaacutekat gyuacutej-tottak eacutes aacutetugraacuteltak azok felett uacutegy veacutelekedve hogy ezaacuteltal az esetleg koraacutebban meg-toumlrteacutent kellemetlenseacutegek is eleacutegnek eacutes maacutes joacute dolgokban reacuteszesuumllnek Ezeket koumlvetve cselekedtek meacuteg egyes igazhiacutevők is a zsinat napjaiban (740C) Az atyaacutek akkor uacutegy doumln-

54 Novellae Iustiniani CXXIII 44 A VI Leoacute aacuteltal kiadott toumlrveacutenykoumlnyv ideacutezett helye (Basilica III tit 1 c 33) eacutes az egeacutesz fejezet a vonatkozoacute iustinianusi novella anyagaacutet koumlveti de a klerikus oumlltoumlzeacutekek viseleacuteseacutenek tilalma hiaacutenyzik belőle Balsamoacuten valoacutesziacutenűleg fejből ideacutezett

55 Szent Markianos eacutes Martyrios uumlnnepe oktoacuteber 25-eacuten56 A kiadaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute szoumlveg PG 137 740ndash744

311

toumlttek hogy megszuumlntetik ezeket a dolgokat eacutes aki ilyet tesz ha klerikus akkor le kell tenni ha laikus ki kell koumlzoumlsiacuteteni Ugyanis be akartaacutek bizonyiacutetani hogy mindez igen rossz dolog eacutes Istentől valoacute elpaacutertolaacutes A Kiraacutelyok 4 koumlnyveacutet ideacutezteacutek Manasseacute kiraacutely-roacutel aki haragra gerjesztette Istent mert az Uacuter haacutezaacutenak udvaraacuteban aacuteldozatot mutatott be az eacuteg seregeinek azaz a csillagoknak eacutes hogy gyermekeit aacutetvitte a tűzoumln joacutesoltatott eacutes joumlvendőt mondatott s megsokasiacutetotta a hasbeszeacutelőket (engastromythos) eacutes tudoacutesokat (gnoacutesteacutes) A maacuteglyaacutekroacutel maacuter elmondtuk hogyan voltak A kleacutedoacuten jelek aacuteltal toumlrteacutenő joacuteslaacutes Az oioacutenismos a madarak rikoltaacutesaacuteboacutel eacutes roumlpteacuteből (741A) azaz a vadon eacutelő szaacuter-nyas aacutellatokboacutel megszerzett tudaacutesa annak amit valaki tudni akart erről hiacutevjaacutek madaacuter-joacuteslaacutesnak is Hasbeszeacutelőnek (engastrimythos) eacutes tudoacutesnak (gnoacutesteacutes) hiacutevjaacutek mindazokat akik saacutetaacuteni megszaacutellottsaacutegban (enthusioacutentes) megjoacutesolnak olyan dolgokat melyek meg-ismerhetetlenek iacutegy peacuteldaacuteul a kritriaacutek57 a cigaacutenyok58 aacutelproacutefeacutetaacutek remeteacutek eacutes maacutesok E kaacutenon hataacuterozataacutenak koumlszoumlnhetően az uacutejholdi uumlnnep emberemleacutekezettel ezelőtt megszűnt eacutes helyette Isten engesztelő szereteteacuteből Istenhez szoacuteloacute imaacutek templomi szenteleacutesek toumlrteacutennek a hiacutevő neacutep reacuteszeacuteről minden hoacutenap elejeacuten eacutes az aacuteldaacutes nem az ellent mondaacutes vizeacutevel kenetuumlnk meg A deacutemoni maacuteglyaacutek riacutetusa eacutes a kleacutedoacuten-joacuteslaacutes a koumlzelmuacuteltig megmaradt a legszentebb Mihaacutely paacutetriaacuterkaacuteig (741B) aki ebben az ural-kodoacutei vaacuterosban a filozoacutefusok fejedelme volt

Ugyanis juacutenius 23 esteacutejeacuten feacuterfiak eacutes nők gyűltek oumlssze a partokon eacutes bizonyos haacutezakban eacutes egy elsőszuumlloumltt kislaacutenyt menyasszonyi ruhaacuteba oumlltoumlztettek Miutaacuten lako-maacuteztak eacutes bacchosi moacutedon taacutencoltak koumlrtaacutencokat lejtettek eacutes sivalkodtak egy szűk nyakuacute bronzedeacutenybe tengervizet hoztak valamint mindenki egy-egy szemeacutelyes taacutergyat (eidos) beledobott eacutes ahogyan a laacuteny a saacutetaacutentoacutel erőt nyerve a keacuterdeacutesekre megjoacutesolta a joumlvőt ők pedig keacuterdezőleg kiaacuteltoztak arroacutel a joacute dologroacutel vagy elkeruumllendőről A laacutenyka az edeacutenybe dobott taacutergyakat veacuteletlenszerűen kihuacutezta eacutes megmutatta tudatlan gazdaacuteja megkapva ezt roumlgtoumln bizonysaacutegot szerzett az ebből kikoumlvetkeztethető joumlvőről szeren-cseacutes-e vagy kedvezőtlen (741C) Maacutesnap dobokkal eacutes kartaacutencokkal a partra mentek a kislaacutennyal egyuumltt bőseacutegesen hoztak onnan tengervizet eacutes megszoacutertaacutek vele haacutezaikat A boumllcsebbek59 nemcsak ezt tetteacutek hanem egeacutesz eacutejszaka szeacutenaacuteboacutel rakott maacuteglyaacutekat gyuacutejtottak aacutetugraacuteltak felettuumlk joacutesoltak eacutes joumlvendőt mondtak szerencseacutes eacutes szerencseacutet-len dolgokroacutel eacutes maacutes deacutemoni dolgokroacutel A kapuikat erre is arra is meg a haacutezacskaacutekat (doacutemation) ahol a kleacutedoacutent veacutegezteacutek eacutes azok koumlzeleacuteben a szabad eacuteg alatt fekvő helyeket is arany ruhaacutekkal eacutes selyemszőttesekkel diacutesziacutetetteacutek De meacuteg faaacutegakkal is megkoszoruacutez-taacutek hogy iacutegy tiszteljeacutek ndash uacutegy tűnik ndash eacutes fogadjaacutek be a bennuumlk lakozoacute saacutetaacutent Mindezeket a maacuter emliacutetett legszentebb paacutetriaacuterka a legteljesebb buzgalommal eltoumlroumllni rendelte ami meg is toumlrteacutent Most Isten tetszeacuteseacutere ezek az Isten szaacutemaacutera gyűloumlletes tettek teljes-seacuteggel megszűntek uacutegyhogy a szomszeacutedsaacutegban eacutelő biacuteraacutekat eacutes papokat intik hogy fel-teacutetlenuumll uumlgyeljenek nehogy megengedjeacutek az ilyesmi megtoumlrteacutenteacutet Baacutercsak iacutegy tűnne

57 A kritria szoacute maacutes előfordulaacutesa nem ismert58 A szoacute jelenthetneacute az athinganos szekta tagjait is a szoumlveg XII szaacutezadi keletkezeacutese azonban tuacutel keacute-

sői hogy az ő jelenleacutetuumlkkel szaacutemoljunk tehaacutet cigaacutenyokra kell vonatkoznia59 Ironikusan eacuterti

312

el a varjak eacutes holloacutek eacutes a toumlbbi madarak megfigyeleacutese is a kritriaacutek fecsegeacutesei eacutes a toumlbbi neacutepbolondiacutetoacute Azt pedig hogy bdquoaacutetvitte a gyerekeit a tűzoumlnrdquo a nagy Kyrillos Izajaacutes proacute-feacutetaacutehoz iacuterott magyaraacutezataiban uacutegy eacutertelmezte hogy egeacuteszen eleacutegő aacuteldozatkeacutent ajaacuten-lotta fel azaz felaacuteldozta a deacutemonoknak60

Ioacuteseacutephos Bryennios(1350 kndash1436 u)

Heptakis hepta (reacuteszlet) Korunk nyomoruacutesaacutegaacutenak bizonyos okai61

[hellip] Nem szeacutegyelljuumlk a szent uumlnnepeket furulyaacuteval koumlrtaacutenccal mindenfeacutele saacutetaacuteni dalokkal vigadozaacutessal reacuteszegeskedeacutessel eacutes egyeacuteb szeacutegyenletes szokaacutesokkal meguumllni Rettenetes istenkaacuteromlaacutesokkal melyeket papiacuterra vetni sem szabad megtagadjuk az Istent eacutes az Ellenseacuteg paacutertjaacutera aacutellunk A szent ikonokat veacuteletlenszerűen megmozgat-juk eacutes ezek mozgaacutesaacuteboacutel veacuteljuumlk kiolvasni a joumlvőt Bűneink toumlbbseacutege megvallatlanul eacutes iacutegy feloldozaacutes neacutelkuumll marad Testuumlnk minden tagjaacutet az Ellenseacuteg eszkoumlzeacuteuumll adjuk amikor megfigyeljuumlk a kezek eacutes az orr viszketeacuteseacutet a szem(heacutej) remegeacuteseacutet a fuumll csen-geacuteseacutet eacutes roumlviden szoacutelva a tagok termeacuteszetes mozgaacutesaiboacutel koumlvetkeztetuumlnk a joumlvőre62 Az emberekkel valoacute talaacutelkozaacutesokboacutel eacutes a koumlszoumlneacutesekből is joumlvendoumlluumlnk63 A haacutez koumlruumlli madarak hangjaacutera a holloacutek roumlpteacutere eacutes rikaacutecsolaacutesaacutera madaacuterjoacuteslaacutes ceacuteljaacuteboacutel fordiacutetunk figyelmet Az oacuteraacutek (hoacutera) holdaacutellaacutesok (tykheacute) az eacuteg fokai (moira) a radixok (rizikoi) az aacutellatoumlvi jegyek (zoacutedion) eacutes a bolygoacutek (planeacuteta) alapjaacuten iraacutenyiacutetva eacuteletuumlnket asztroloacutegusok moacutedjaacutera csapjuk be magunkat A tengerekben eacutelő neacutereisekben hiszuumlnk eacutes az egyes helyeket uraloacute stoicheionokban Odafigyeluumlnk a keddekre szerdaacutekra eacutes peacutentekekre az uacutejholdra eacutes a drymai napjaira64 Egyesek koumlzuumlluumlnk toumlmjeacutent eacutegetnek a fuumlgefaacuteknak65 az uborkaacutenak eacutes a haacutez stoicheionjainak eacutes mindezt ortodoxok teszik66 Odafigyeluumlnk hogy adjunk-e szenet eacutes feacutenyt a szomszeacutedainknak eacutes a meguacutejuloacute holdat egyesek imaacute-dattal koumlszoumlntik Meguumlnnepeljuumlk a Kalendaacutekat maacuterciusban amuletteket (periamma)

60 A Szent Ivaacuten-eacuteji tűzugraacutesokroacutel interneten terjedő csalaacutedi keacutepeken gyakran laacutethatoacute amint a gyere-keket keacutet felnőtt emeli aacutet a tűz foumlloumltt Talaacuten hasonloacute jelenetek laacutetvaacutenya lebegett Balsamoacuten szeme előtt amikor felideacutezte az oacuteszoumlvetseacutegi tilalmat Termeacuteszetesen a kettő kapcsolata csupaacuten a meglehe-tősen bigott kaacutenonjogaacutesz fejeacuteben szuumlletett meg

61 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute szoumlveg Oeconomos 193062 Greenfield 1995 144 89 jegyzet Delatte (1927 628ndash630) publikaacutelt egy goumlroumlg szoumlveget amely

listaacuteba szedi hogy melyik testreacutesz viszketeacutese mit jelez63 Tudniillik hogy kivel talaacutelkoznak peacuteldaacuteul előszoumlr64 Lawson 1910 152 peacuteldaacuteul az augusztus első napjai tartoznak a nymphaacutekhoz ilyenkor tilos fuuml-

roumldni vizen aacutetkelni ezeknek a napoknak a neve drymai65 Fuumlgefaacutehoz kapcsoloacutedoacute modern hiedelmek Abbott 1903 244 BlumndashBlum 1970 5066 Toacuteth 2007a Toacuteth 2010a tovaacutebbi szakirodalommal A stoicheion szoacuteval Bizaacutencban aacuteltalaacuteban maacutegi-

kus erejű szobrokat jeloumlltek meg a szoacute modern jelenteacutese rsquotermeacuteszeti szellemrsquo rsquohely veacutedőszellemersquo ezen a helyen fordul elő előszoumlr

313

hordunk eacutes maacutejusban koszoruacutet viseluumlnk jelekből joacutesolunk (kleacutedonas poiumen)67 eacutes maacuteglyaacutek foumlloumltt ugraacutelunk aacutet Figyeluumlnk a madarakra eacutes elhisszuumlk hogy megmutatjaacutek a joumlvőt amuletteket (phylakteacuterion) aggatunk a nyakunkba eacutes aacuterpaacuteval joacutesolunk68 Naponta jaacuterunk maacutegusokhoz eacutes joacutesokhoz cigaacutenyokhoz eacutes varaacutezsloacutekhoz (goeacutes) minden betegseacute-guumlnkben a varaacutezslaacutestoacutel vaacuterunk segiacutetseacuteget melynek reacuteveacuten az embereket eacutes az aacutellatokat hol eloldozzuk hol megkoumltjuumlk69 Legyen szoacute a foumlldek termeacutekenyseacutegeacuteről a nyaacutejak sza-porasaacutegaacuteroacutel eacutes egeacuteszseacutegeacuteről a vadaacuteszat sikereacuteről vagy a szőlők hozamaacuteroacutel a raacuteolvasaacutes (epoacutedai) a menedeacutekuumlnk

Benedek kanonok Polypticusa (1140ndash1143 k)

IA Cornomannia dicsőiacuteteacutesei (laudes)70

A feheacuternek nevezett szombaton amikor a Cornomannia laudeseit kell eacutenekelni a paacutepa uacuternak a koumlvetkező moacutedon A tizennyolc diakoacutenia oumlsszes archipresbitere a mon-dott napon reggeli utaacuten megszoacutelaltatja a harangokat eacutes a paroacutekia egeacutesz neacutepe a temp-lomhoz fut A sekrestyeacutes tunikaacutet (albaacutet) vagy camisust visel eacutes viraacutegokkal szarv alakuacutera formaacutezott koszoruacuteval van megkoszoruacutezva kezeacuteben pedig a koumlvetkezőkeacuteppen keacuteszuumllt phinobolust tartja71 ez egy uumlreges nyeacutel72 egy koumlnyoumlk hosszuacute az oldala eacutes a teteje tele csengettyűkkel Az archipresbiter pluvialist oumlltve a kleacuterussal eacutes a neacuteppel a Lateraacutenba megy eacutes mindnyaacutejan egyuumltt vaacuterjaacutek a paacutepaacutet a palota előtt a Fullonia alatt Mikor a paacutepa eacutertesuumll roacutela hogy mindenki megeacuterkezett lejoumln a palotaacuteboacutel a kijeloumllt helyre hogy a Cornomannia dicseacutereteit (laudes) fogadja Akkor az egyes archipresbiterek a kleacuterus-sal eacutes a neacuteppel koumlrt formaacutelnak eacutes elkezdik eacutenekelni az Eya preces de loco Deus ad bonam horam kezdetű dalokat latinul eacutes goumlroumlguumll A sekrestyeacutes a koumlr koumlzepeacuten taacutencol a phinobolust zoumlrgetve eacutes szarvasfejeacutet haacutetrahajtva Mikor a dicseacuteret veacuteget eacuter előleacutep az egyik archipresbiter eacutes a curia aacuteltal előkeacutesziacutetett szamaacuterra uumll fel haacutetrafeleacute fordulva Az egyik kamaraacutes a szamaacuter feje foumlleacute egy mosdoacutetaacutelat tart benne huacutesz deacutenaacuterral Az emliacutetett archipresbiter haacutetrafeleacute hajolgatva haacuterom alkalommal amennyit tud elvesz belőluumlk eacutes azt [a peacutenzt] megtartja Ezutaacuten az archipresbiter a papokkal egyuumltt koszoruacutet helyez a [paacutepa] laacutebaacutehoz Azonban a Santa Maria in Via Lata archipresbitere egy koszoruacutet eacutes egy nem megkoumltoumltt roacutekaacutet hoz amely elmenekuumll a paacutepa pedig az archipresbiternek

67 Utalaacutes a Szent Ivaacuten eacutejjeleacuten veacutegzett tipikus joacuteslaacutesi formaacutera Kukuleacutes 1948 167ndash72 Greenfield 1995 144

68 Az aacuterpaacuteval valoacute joacuteslaacutes moacutedszereacutehez Greenfield 1995 14569 Termeacuteszetesen maacutegikus eacutertelemben70 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute kiadaacutes Fabre 188971 A szoacute maacuteshol nem fordul elő72 A caulus (rsquonyeacutelrsquo) szoacute az olaszboacutel eacutertelmezhető a concavus uumlreges kivaacutejt esetleg goumlrbe lehet

314

egy aranyat (bezas) ad eacutes egy felet A Santa Maria in Aquiro archipresbitere egy koszo-ruacutet eacutes egy kakast ad eacutes kap egy aranyat eacutes egy negyedet A Santo Eustachio presbi-tere koszoruacutet ad eacutes egy szarvast (domula) eacutes kap egy eacutes egynegyed aranyat A toumlbbi diakoacutenia archipresbitere egy aranyat kap Az aacuteldaacutes utaacuten mindnyaacutejan hazateacuternek

Mikor hazaeacutertek az ily moacutedon feloumlltoumlzoumltt sekrestyeacutes egy presbiterrel eacutes keacutet taacutersaacute-val szenteltvizet suumltemeacutenyt (nebula) eacutes babeacuteraacutegat visz eacutes veacutegigjaacuterja a paroacutekia haacutezait az előbbi moacutedon bolondozva eacutes a phinobolust zoumlrgetve A presbiter uumldvoumlzli a haacutezat megszoacuterja a viacutezzel a tűzhelyre babeacuteraacutegat tesz eacutes a haacutez gyerekeinek ad a suumltemeacutenyből Koumlzben a sekrestyeacutes barbaacuter nyelven eacutenekel Jaritan jaritan Raphayn Jercoyn Jara-riasti eacutes a kiacuteseacuterői is vele egyuumltt Akkor a haacutez ura ajaacutendeacutekot ad nekik egy deacutenaacutert vagy toumlbbet Ez volt a szokaacutes egeacuteszen VII Gergely paacutepaacuteig de ahogy megnőttek a haacuteboruacutes kiadaacutesok ő megszuumlntette ezt

Kezdődnek a cornomannia dicseacuteretein eacutenekelt versekEya preces de loco Deus ad bonam horam Deus in tuo nomine Sancta Maria Dei

genetrix Eya preces de loco

[A laudes szoumlvege]73

Ezek a roacutemaiak koumlzoumls jaacuteteacutekai januaacuter KalendaejaacutenA Kalendae előesteacutejeacuten keacuteső este a fiuacutek felkelnek eacutes egy pajzsot visznek egyikuumlk

maszkot visel nyakaacuteban pedig mazzaacutet74 fuumltyuumllve megszoacutelaltatjaacutek a dobot haacutezroacutel haacutezra jaacuternak eacutes koumlrbeveszik a pajzsot a dob szoacutel az aacutelarc[os] fuumltyuumll Mikor ez a jaacuteteacutek veacuteget eacutert ajaacutendeacutekokat kapnak a haacutez uraacutetoacutel amit az joacutenak laacutet Iacutegy tesznek minden egyes haacutez-naacutel Aznap mindenki zoumlldseacutegeket eszik Reggel koumlzuumlluumlk keacutet fiuacute felkel olajaacutegakat fog-nak soacutet eacutes beleacutepnek a haacutezakba Uumldvoumlzlik a haacutezat oumlroumlm eacutes vidaacutemsaacuteg legyen ebben a haacutezban A lombos aacutegroacutel eacutes a soacuteboacutel maroknyit a tűzbe dobnak eacutes mondjaacutek ennyi gyer-mek ennyi malac ennyi baacuteraacuteny eacutes minden joacutet kiacutevaacutennak eacutes meacuteg napkelte előtt esznek leacutepes meacutezet vagy valami eacutedeset hogy az egeacutesz eacutev ilyen eacutedesseacuteggel teljen pereskedeacutes eacutes suacutelyos neheacutezseacuteg neacutelkuumll

A Carnelevarium jaacuteteacutekai

Huacuteshagyoacutekedd előtti vasaacuternap felkelnek a lovasok eacutes a gyalogosok reggeli utaacuten maguk koumlzoumltt isznak Ezutaacuten a gyalogosok leteacuteve pajzsaikat a Testaccio-dombhoz mennek a praefectus a lovasokkal a Lateraacutenhoz megy A paacutepa lejoumln a palotaacuteboacutel eacutes a praefectussal eacutes a lovasokkal a Testaccioacutehoz lovagol hogy ahogy ott vette kezdeteacutet a

73 A dalok szoumlvegeacutet kihagyom mivel a legnagyobb reacuteszuumlk nem eacutertelmezhető teljes bizonyossaacuteggal74 Talaacuten bunkoacutet

315

vaacuteros uacutegy ott azon a napon veacuteget vessenek a testi oumlroumlmoumlknek75 Jaacuteteacutekokra keruumll sor a paacutepa sziacutene előtt hogy semmilyen perlekedeacutes ne taacutemadjon koumlzoumlttuumlk Megoumllnek egy medveacutet ezzel megoumllik az oumlrdoumlgoumlt testuumlnk megkiacuteseacutertőjeacutet megoumllnek egy tinoacutet ezzel megoumllik gyoumlnyoumlreink gőgjeacutet megoumllnek egy kakast megoumllik aacutegyeacutekunk bujasaacutegaacutet hogy azutaacuten tisztaacuten eacutes joacutezanon eacuteljuumlnk a lelki kuumlzdelemben (in agone anime) hogy huacutesveacutetkor meacuteltaacuten kieacuterdemeljuumlk az Uacuter testeacutenek veacuteteleacutet

Milyenek a fiuacutek dicseacuteretei boumljtben

A nagyboumljt koumlzepeacuten az iskolaacutes fiuacutek zaacuteszloacutekkal eacutes csengettyűkkel felszerelt laacutendzsaacutekat fognak előszoumlr a templom előtt eacutenekelnek majd eacutenekelve veacutegigjaacuterjaacutek a haacutezakat eacutes e dicseacuterő dal (laudes) joacuteteacutetemeacutenyeacuteeacutert csereacutebe tojaacutesokat kapnak

[az eacutenekek szoumlvege]

75 A hagyomaacuteny szerint Roacutema vaacuterosaacutet a Palatinus-dombon alapiacutetottaacutek a Testaccio-domb a vaacuteros deacuteli falaacutenak koumlzeleacuteben akkor meacuteg nem is leacutetezett mivel a Testaccio mesterseacuteges domb anyagaacutet az eacutev-szaacutezadokon keresztuumll kidobaacutelt amphoraacutek cserepei alkotjaacutek A roacutemai naptaacuterban aacuteprilis 21-eacutere esett a Parilia uumlnnepe melyet egyszersmind Roacutema vaacuteros szuumlleteacutesnapjaacutenak is tartottak Baacuter ez egy pogaacuteny istenseacuteg Pales tiszteleteacutere tartott uumlnnep volt eredetileg Roacutema eacutes Konstantinaacutepoly alapiacutetaacutesaacutenak em-leacuteknapjai a kereszteacuteny korban is az uumlnnepek listaacutejaacuten maradtak (Codex Theodosianus II 8 19) Ez le-hetőveacute sőt szuumlkseacutegesseacute is tehette hogy valamilyen krisztianizaacutelt megemleacutekezeacutesi formaacutet alakiacutetsanak ki az uumlnnep szaacutemaacutera Baacuter a szoumlveguumlnk huacuteshagyoacutekeddről eacutes karnevaacutelroacutel beszeacutel a vaacuteros kezdeteire valoacute utalaacutes jelzi hogy kapcsolatban kell lennie a Natalis Urbis Romaeval azonban a fejlődeacutes felvaacute-zolaacutesa a forraacutesok hiaacutenyaacuteban lehetetlen

Felhasznaacutelt irodalom

Roumlvidiacuteteacutessel hivatkozott irodalom

CIL Corpus Inscriptionum LatinarumILS Hermann Dessau Inscriptiones Latinae Selectae IndashIII Berlin Weidmann 1892ndash1916Mansi Giovanni Domenico Mansi Sacrorum Conciliorum Nova et Amplissima Collectio Venezia

Zatta 1758ndash1798MGH Monumenta Germaniae Historica httpwwwdmghde (Letoumllteacutes ideje 2017 05 20)PG Jacques Paul Migne Patrologia Graeca Vol CLXI Paris 1857ndash1866PL Jacques Paul Migne Patrologia Latina Vol CCXXI Paris 1844ndash1865P Oxy Papyri Oxyrhynci

Szoumlvegkiadaacutesok1

Acta Dasii ndash Cumont Franz (ed) 1897 Les Actes de S Dasius Analecta Bollandiana XVI 5ndash16 ndash Pillinger Renata (ed) 1988 Das Martyrium des heiligen Dasius Wien Verlag der Oumlsterrei-

chischen Akademie der WissenschaftenAgathias Historiae Niebuhr Barthold Georg (ed) 1828 Agathiae Myrinaei Historiarum Libri Quinque Bonnae

Weidmann (Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae)Ailianos Varia Dilts M R (ed) 1974 Claudii Aeliani varia historia Leipzig TeubnerAllatius Leo Allatius Leo 1645 De Graecorum hodie quorundam opinationibus in Leo Allatius De templis

Graecorum recentioribus ad Ioannem Morinum De narthece ecclesiae veteris ad Gasparem de Simeoni-bus nec non de Graecorum hodie quorundam opinationibus ad Paullum Zacchiam Coloniae Agrip-pinae Apud Iodocum Kalcovium et socios

Ammianus Marcellinus Seyfarth Wolfgang (ed) 1978 Ammiani Marcellini Rerum gestarum libri qui supersunt IndashII

Leipzig Teubner

1 Mindazon forraacutesokat melyeket a Patrologia Latina vagy Patrologia Graeca sorozatokboacutel ideacutezek nem tuumlntettem fel kuumlloumln a forraacutesok bibliograacutefiaacutejaacuteban

318

Anthologia Palatina Beckby Hermann (ed) Anthologia Graeca IndashIV Muumlnchen Ernst HeimeranAntiochiai Izsaacutek Bickell Gustavus (ed) 1873 S Isaaci Antiocheni doctoris Syrorum opera omnia Pars IndashII

Gissae Sumtibus J RickeriAppianus Mendelssohn Ludwig 1875ndash1905 Appiani Historia Romana Leipzig TeubnerApuleius Metamorphoses ndash Gaselee Stephen (ed) 1915 Apuleius The Golden Ass being the Metamorphoses of Lucius Apu-

leius London Heinemann ndash Gwyn Griffiths John 1975 Apuleius of Madaura The Isis Book Metamorphoses Book XI

translated and with Commentary by J Gwyn Griffiths Leiden Brill Aristophaneacutes Hall F WndashGeldart W M (eds) 1907 Aristophanes Comoediae IndashII Oxford Clarendon

PressArrhianus Ars tactica DeVoto James G (transl ed) 1993 Flavius Arrianus Techne taktika (Tactical Handbook) and

Ektaxis kata Alanon (The Expedition against the Alans) Chicago Ares Publishers Asterios Datema Cornelis (ed) 1970 Asterius of Amasea Homilies IndashXIV Leiden E J BrillAtheacutenaios Kaibel Georg (ed) 1887ndash1890 Athenaei Naucratitae Dipnosophistarum libri 15 IndashIII Teub-

ner LeipzigAtheacutenaios Deipnosophistai Kaibel Georgius (ed) 1887ndash1990 Athenaei Naucratitae dipnosophistarum libri XV IndashIII Leip-

zig TeubnerAusonius Evelyn-White Hugh G (ed) 1919 Ausonius Works I LondonndashCambridge Heinemannndash

Harvard UPBasilika Heimbach Karl Wilhelm (ed) 1833 Basilicorum libri IX Lipsiae Joh Ambrosius BarthBeda De temporum ratione Giles J A (ed) 1843 The Miscellaneous works of Venerable Bede VI London Whittaker

139ndash342Bragai Maacuterton Caspari Carl Paul (ed) 1883 Martinus episcopus Bracarensis De correctione rusticorum Chris-

tiana Mallingschen BuchdruckereiBryennios Ioacuteseacutephos Oeconomos Lysimaque 1930 Lrsquoeacutetat intellectuel et moral des Byzantins vers le milieu du

XIVe siegravecle drsquoapregraves une page de Joseph Bryenniis in Eacutetudes sur lrsquoHistoire et sur lrsquoart de Byzance Meacutelanges Charles Diehl I Histoire Paris 225ndash233

Caesar Gaius Iulius De bello Gallico Rice Holmes T (transl) 1914 C Iulii Commentarii Rerum in Gallia Gestarum Oxford Cla-

rendon PressCaesarius Arelatensis Germain Morin OSB (ed) 1953 Caesarii Arelatensis Opera II Tyrnholti Typographi Brepols

Editores Pontificii (Corpus Christianorum Series Latina 104)

319

Calendarium ad annum 354 Divjak JohannesndashWischmeyer Wolfgang (Hrsg) 2014 Das Kalendarbuch von 354 Der Cro-

nograph des Filocalus Wien HolzhausenCarmen Saliare Zander Carl Magnus (ed) 1888 Carminis Saliaris Reliquiae Lundae Typ BerlingianisCassiodorus Varia Mommsen Theodor (ed) 1894 Cassiodori senatoris Variae Berolini WeidmannCassius Dio Boissevain U P (ed) 1895ndash1931 Dio Cassius Historia Romana IndashIV BerlinCato De agricultura Goujard R (ed) 1975 Caton De lrsquoagriculture Paris Collection Budeacute Les Belles LettresCena Cypriani Strecker Karl (ed) 1923 Monumenta Germaniae historica Poetae Latini aevi Carolini tom IV

fasciculus II et III Berlin Weidmann 857ndash900Censorinus Brodersen Kai (Hrsg) 2012 Censorinus Uumlber den Geurtstag Darmstadt WBGChoricius Foerster Richard (ed) 1972 Choricii Gazaei opera Editio stereotypa editionis anni

MCMXXIX Stuttgart TeubnerCicero De divinatione Muumlller C F W (ed) 1915 M Tullius Cicero De divinatione Leipzig TeubnerCicero De natura deorum Plasberg O (ed) 1917 Marcus Tullius Cicero De natura deorum Leipzig TeubnerCicero De officiis Miller Walter (ed) 1913 M Tullius Cicero De officiis CambridgendashLondon Harvard Uni-

versity PressCicero Epistulae ad Atticum Shackleton Bailey David Roy (ed) 1987 M Tulli Ciceronis epistulae ad Atticum Stuttgart

TeubnerCodex Theodosianus Mommsen Theodor (ed) 1905 Theodosiani libri XVI cum constitutionibus Sirmondiansis et leges

novellae ad Theodosianum pertinetes Berolini WeidmannColumella De re rustica Lundstroumlm VndashJosephson AndashHedberg S (eds) 1897ndash1968 L Iunii Moderati Columellae

opera quae exstant UppsalaCorippus In laudem Iustini Becker Immanuel (ed) 1836 Corippus In laudem Iustini minoris Bonn Weber (Corpus

Scriptorum Historiae Byzantinae)De Caeriomoniis ndash Reiske Johann Jakob (ed) 1830 Constantini Porphyrogeniti imperatoris de caerimoniis aulae

Byzantinae libri duo IndashII Bonnae impensis Ed Weberi ndash Moffatt Ann (transl) 2012 Konstantinos Porphyrogennetos The Book of Ceremonies in two

volumes Canberra Australian Association for Byzantine Studies (Reiske reprint kiadaacutesa angol fordiacutetaacutessal)

Deacutemostheneacutes De corona Butcher S H (ed) 1903 Demosthenis Orationes Oxonii e Typographeo Clarendoniano

320

Digesta Mommsen Theodor (ed) 1870 Digesta Iustiniani Augusti Berolini WeidmannDiogeneacutes Laertios Hicks R D (ed) 1972 Diogenes Laertius Lives of Eminent Sophists Cambridge Harvard UPDioacuten Chrysostomos Dio Chrysostom 1932 Discourses 1ndash11 trans James Wilfred Cohoon Cambridge Harvard

UP (Loeb Classical Library)Dionysios Halikarnasseus Ant Rom Dionysius of Halicarnassus 1937ndash1950 Roman Antiquities IndashVII transl by Ernest Cary

Cambridge Harvard UP (Loeb Classical Library)Etymologicum Magnum Gaisford Thomas (ed) 1848 Etymologicum magnum seu verius lexicon saepissime vocabulorum

indagans ex pluribus lexicis scholiastis et grammaticis anonymi cuiusdam opera concinnatum Oxo-nii e typographo Academico

Eusebius Vita Constantini Heikel Ivar A (ed) 1902 Eusebius Werke Erster Band Leipzig HinrichEustathios Epistola VII Tafel Theodor L F (rec) 1832 Eustathii metropolitae Thessalonicensis opuscula Frankfurt

SchmerberFestus Lindsay Wallace M 1913 Sexti Pompei Festi de verborum significatu quae supersunt cum Pauli epi-

tome Thewrewkianis copiis usus edidit Wallace M Lindsay Lipsiae Teubnerfragmenta Aratea Gain David B 1976 The Aratus Ascribed to Germanicus Caesar London The Anthlone PressFulgentius Mythologiae Helm Rudolph (ed) 1898 Fabii Planciadis Fulgentii V C opera accedunt Fabii Claudii Gordiani

Fulgentii V C De aetatibus mundi et homines et S Fulgentii episcopi super Thebaiden Lipsiae Teub-ner

Gellius Hosius Carl (ed) 1903 A Gellii Noctium Atticarum libri XX IndashII Leipzig TeubnerGeoponica ndash Beckh Heinrich (ed) 1895 Geoponica sive Cassiani Bassi scholastici de re rustica eclogae Lip-

siae Teubner ndash Dalby Andrew (transl) 2011 Geoponika Farm Work A Modern Translation of the Roman

and Byzantine Farming Handbook Totnes Prospect booksGlykas Becker Immanuel (ed) 1836 Michaelis Glycae Annales Bonnae Weber (Corpus Scriptorum

Historiae Byzantinae)Harpocration Lexicon in decem oratores Dindorf Wilhelm (ed) 1853 Harpocrationis Lexicon in decem oratores lexicon IndashII Oxonii

E typographeo AcademicoHeacuteroacutedianos ndash Whittaker C R (ed) 1970 Herodian History of the Empire London Loeb Classical Lib-

rary (Loeb Classical Library) ndash Heacuteroacutedianos 2005 A Roacutemai Birodalom toumlrteacutenete Marcus Aurelius halaacutelaacutetoacutel ford Feheacuter Bence

Kovaacutecs Peacuteter Budapest Osiris

321

Heacutesiodos Erga Evelyn-White Hugh G 1936 Hesiod The Homeric Hymns and Homerica CambridgendashLon-

don Harvard UPndashHeinemannHomilia de sacrilegiis Caspari Carl Paul (ed) 1886 Eine Augustin faumllschlich beilegte Homilia de sacrilegiis Christiania

Jacob DybwadHoratius Odae Shorey PaulndashLaing Gordon J (eds) 1919 Horace Odes and Epodes Chicago SanbornIamblichos De mysteriis Parthey Gustavus (ed) 1857 Jamblichi De mysteriis liber Berolini Fridericus NicolausIoacuteanneacutes Antiocheacutenos Mariev Sergei (ed) 2008 Ioannis Antiocheni fragmenta quae supersunt omnia Berolini et Novi

Eboraci Walter de GruyterIosephus Flavius Ant Iud Niese B (ed) 1892 Flavii Josephi opera Berlin WeidmannIsidorus De natura rerum Becker Gustav (ed) 1857 Isidori De natura rerum Berlin WeidmannIulianus Misopoacutegoacuten ndash Wright Wilmer Cave 1913 The Works of the Emperor Julian II London Heinemann ndash Prato CndashMicalella D 1979 Giuliano imperatore Misopogon Roma ndash Iulianus Apostata Beszeacuted az antiochiaiak ellen avagy a Szakaacutellgyűloumllő (Or XII) in

Szeacutekely MelindandashIlleacutes Imre Aacuteron (szerk) 2013 Keacuteső roacutemai szoumlveggyűjtemeacuteny Szeged JATE Press 257ndash332

Joacutezsua Stylita ndash Trombley Frank RndashWatt John W (translated with notes and introduction) 2000 The

Chronicle of Pseudo-Joshua the Stylite Liverpool Liverpool UP ndash Wright William (ed) 2003 The Chronicle of Joshua the Stylite Composed in Syriac A D 507

with a Translation into English and Notes Gorgias Press [1882]Kedreacutenos Becker Immanuel (ed) 1838 Georgius Cedrenus Ioannis Scylitzae ope IndashII Bonnae WeberLibanios Ekphrasis 5 Gibson Craig A (transl) 2007 Libaniusrsquos Progymnasmata Model exercises in Greek prose compo-

sition and rhetoric Atlanta Society of Biblical Literature 436ndash440 Libanios Oratio IX (eis tas Kalendas) Foerster Richardus (ed) 1904 Libanii opera vol 1 fasc 2 Lipsiae TeubneriLiber pontificalis ndash Duchesne Louis (ed) 1886ndash1892 Le Liber Pontificalis Texte introduction et commentaire

IndashII Paris Thorin ndash Davis Raymond (trans) 2010 The Book of Pontiffs (Liber Pontificalis) The Ancient Biographies

of First Ninety Roman Bishops to AD 715 Revised edition translated with introduction and notes by Raymond Davis Liverpool UP (Translated Texts for Historians 6)

Livius Weissenborn Wilhelm (ed) 1881 Livius Ab urbe condita Lipsiae TeubnerLucretius De rerum natura Martin J (ed) 1953 Lucretius De rerum natura Teubner LeipzigLukianos Peri toacuten en misthoacutesynontoacutenPros ta KrononKronosoloacuten Jacobitz Karl (ed) 1896 Luciani Samosatensis opera III Leipzig Teubner

322

Lydos De magistratibus ndash Wuumlnsch Richard (ed) 1967 Ioannis Lydi De magistratibus populi Romani libri tres Stuttgart

Teubner ndash Bandy Anastasius C (ed) 1983 Ioannes Lydus on Powers or the Magistracies of the Roman State

Introduction critical text translation commentary and indices Philadelphia The Ameri-can Philosophical Society

ndash Dubuisson Michel (ed) 2006 Jean le Lydien Des magistratures de lrsquoeacutetat romain Belles Lett-res

Lydos De mensibus ndash Wuumlnsch Richard (ed) 1968 Ioannes Lydos Liber de mensibus editio stereotypa editions pri-

mae (MDCCCXCVIII) Stutgardiae Teubner ndash Bandy Anastasius C (ed) 2013 The Works of Ioannis Lydus IndashIV Queenston Lampeter

Edwin Mellen PressLydos De ostentis Wachsmuth Curt 1863 Ioannis Laurentii Lydi Liber de ostentis et Calendaria graeca omnia Leip-

zig TeubnerMacrobius Willis Jacob (ed) 1963 Ambrosii Theodosii Macrobii Saturnalia IndashII Lipsiae TeubnerMalalas ndash Jeffreys ElisabethndashJeffreys MichaelndashScott Roger (transl) 1986 The Chronicle of John

Malalas A Translation Melbourne Australian Association for Byzantine Studies ndash Thurn Hans 2000 Ioannis Malalae Chronographia BerlinndashNew York Walter de Gruyter

(Corpus Fontium Historiae Byzantinae ndash Series Berolinensis 35)Manilius Astronomica Goold George P (ed) 1977 Manilius Astronomica Cambridge Harvard UP (Loeb Classical

Library)Marinus Vita Procli Boissonade Ioh Franc (ed) 1814 Marini vita Procli Lipsiae WeigelMartialis Epigrammata Heraeus Wilhelm (ed) 1925 M Valerii Martialis Epigrammaton libri Leipzig TeubnerMaximos Planudeacutes Kurtz Eduard (ed) 1886 Die Sprichwoumlrtersammlung des Maximus Planudes Leipzig August

NeumannsMinucius Felix Octavius Kytzler Bernhard (ed) 1992 M Minucii Felicis Octavius Stuttgart TeubnerNikeacutetas Becker Immanuel (ed) 1835 Nicetae Choniatae Historia Bonnae WeberNovellae Iustiniani Schoell RudolfndashKroll Wilhelm (eds) 1972 Corpus iuris civilis volumen tertium Novellae

DublinndashZuumlrich WeidmannOvidius ndash Ehwald R (ed) 1907 P Ovidius Naso Amores Epistulae Medicamina faciei feminae Ars ama-

toria remadia amoris Leizig Teubner ndash Boumlmer Franz (ed) 1957 P Ovidius Naso Die Fasten Heidelberg ndash Anderson William S (ed) 1993 Ovidius Metamorphoses StuttgartndashLeipzig Teubner

323

Pausanias Frazer J G (transl and commentary) 1898 Pausaniasrsquos Description of Greece IndashVI London

MacMillanPetronius Satyricon Buumlcheler Franz (ed) 18712 Petronii Satirae et Liber Priapeorum Berlin Weidmann Petrus Chrysologus Olivar Alexander (ed) 1982 Sancti Petri Chrysologi collectio sermonum a felice episcopo parata

sermonibus extravagantibus adjectis III Tyrnholti Brepols (Corpus Christianorum Series Latina XXIV)

Platoacuten Nomoi Burnet John (ed) 1903 Platonis opera Oxford Oxford UPPlautus Leo F (ed) 1895 Plauti Comediae Berlin WeidmannPlinius Epistulae Mynor Roger (ed) 1963 C Plini Caecili Secundi epistularum libri decem Oxford ClarendonPlinius Naturalis Historia Mayhoff Karl Friedrich Theodor (ed) 1906 Plinius Naturalis Historia Leipzig TeubnerPlutarchos ndash Babbit Frank Cole (transl) 1936 Plutarch Moralia XV CambridgendashLondon Harvard

UP ndash Perrin Bernadotte (transl) 1914ndash1926 Plutarch Parallel Lives IX CambridgendashLondon

Harvard UPPolybios Buumlttner-Wobst Theodor (ed) 1882ndash1904 Polybii Historiae V Lipsiae TeubnerPorphyrios De abstinentia Bouffartigue JeanndashPatillon MndashSegonds Alain-Philippe (eds) 1979ndash1995 Porphyrios

De abstinentia ab esu animalium Paris BudeacutePorphyrios De antro Nympharum Nauck Augustus (ed) 1886 Porphyrii philosophi Platonici opuscula selecta Lipsiae Teubner

55ndash81 Prokopios Bella Haury J (ed) 1962ndash1964 Procopii Caesariensis opera omnia IndashIII Lipsiae TeubnerPropertius Elegiae Katz Vincent (ed) 1995 Propertius Los Angeles Sun and MoonPseudo-Acron Keller Otto (ed) 1902ndash1904 Pseudoacronis scholia in Horatium vetustiora Lipsiae TeubnerSallustios De diis et mundo Nock Arthur Darby (ed) 1926 Sallustius concerning the gods and the universe Edited with prole-

gomena and translation Cambridge Cambridge UPScholia ad Demosthenis De corona Dilts M R (ed) 1983 Demosthenes Scholia Demosthenica I Scholia in orationes 1ndash18 Leipzig

TeubnerScholia ad Luciani Iovem tragicumEunuchum Rabe Hugo (ed) 1906 Scholia in Lucianum Lipsiae TeubnerSeneca Apocolcyntosis Rouse W H DndashLitt M A 1913 Seneca Apocolcynthosis London Heinemann

324

Seneca Controv Winterbottom Michael (ed) 1974 Seneca the Elder Declamations I Controversiae Book 1ndash6

Cambridge Harvard UP (Loeb Classical Library)Seneca Naturales Quaestiones Corcoran Thomas H (transl) 1972 Seneca Natural Questions IndashII Cambridge Harvard

UP (Loeb Classical Library)Servius in Vergilii Georgicon Aen Thilo GeorgndashHagen Hermann (eds) 1881ndash1892 Servii grammatici qui feruntur in Vergilii

carmina commentaria IndashII Leipzig TeubnerSolinus Brodersen Kai (ed) 2014 Solinus Wunder der Welt Collectanea rerum mirabilium Darmstadt

Wissenschaftliche BuchgesellschaftStraboacuten Meineke A (ed) 1877 Strabo Geographica Leipzig TeubnerSuda Adler Ada (ed) 2001 Svidae lexicon (editio stereotypa primae) Muumlnchen SaurSuetonius Rolfe J C (transl) 1997ndash1998 Lives of the Caesares IndashII Cambridge Harvard UPSymmachus Relatinoes Meyer Wilhelm (ed) 1872 Q Aurelii Symmachi relationes Lipsiae TeubnerTacitus Annales Fisher Charles Dennis (ed) 1906 Cornelius Tacitus Annales ab excessudivi Augusti Oxford

ClarendonTacitus Historiae Fisher Charles Dennis (ed) 1911 Cornelius Tacitus Historiae Oxford ClarendonTerentius Phormio Fleckeisen Alfred (ed) 1898 P Terentii Afri comoedii Lipsiae TeubnerTestamentum Porcelli ndash Buumlcheler Franz (ed) 18712 Petronii Satirae et Liber Priapeorum Berlin Weidmann

231ndash232 ndash Feheacuter Bence (ford) 2000 Malacka veacutegrendelete Testamentum Porcelli Budapest KirkeacuteTheophanes Continuatus Becker Immanuel (ed) 1838 Theophanes continuatus Ioannes Cameniata Symeon magister

Georgius monachus Bonnae WeberTurini Maximus Mutzenbecher Almut (1962) Maximi episcopi Taurinensis Sermones Collectionem sermonum

antiquam nonnullis sermonis extravagantibus adiectis Tyrnholti Typographi Brepols Editores Pontificii (Corpus Christianorum Series Latina 23)

Tzetzeacutes Chiliades Kiessling Theophil (ed) 1826 Ioannis Tzetzae Historiarum variarum chiliades Lipsiae Wil-

helm VogelValerius Maximus Brisco John (ed) 1998 Valerius Maximus Factorum et dictorum memorabilium libri IX Berlinndash

New York Walter de Gruyter (Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum Teubne-riana)

Varro De lingua Latina Kent Roland G (ed) 1938 Varro on the Latin Language IndashII London Heinemann

325

Vergilius Georgica ndash Greenough J B 1900 Vergil Bucolics Aeneid and Georgics of Vergil Boston Ginn amp Co ndash Ottaviano SilviandashConte Gian Biagio (eds) 2013 P Vergilius Maro Bucolica et Georgica

BerlinndashBoston Walter de GruyterVita Hilari Acta Sanctorum Octobris XI Bruxelles typis Henrici Goemaere 1864 619ndash638Vita Homeri Vasiloudi Maria 2013 Vita Homeri Herodotea ndash Textgeschichte Edition Uumlbersetzung BerlinndashBos-

ton Walter de Gruyter

Bibliograacutefia

Abbott George Frederick 1903 Macedonia Folklore Cambridge Cambridge UPAckerman Susan 1989 A Marzēaḥ in Ezekiel 87ndash13 The Harvard Theological Review LXXXII

267ndash281Agusta-Boularot SandrinendashBeaucamp JoeumlllendashBernardi Anne-MariendashCaire Emmanuegravele

2004ndash2006 Recherches sur la chronique de Jean Malalas IndashII Paris Association des Amis du Centre drsquoHistoire et Civilisation de Byzance

Albrecht Michael von 2003ndash2004 A roacutemai irodalom toumlrteacutenete IndashII Budapest BalassiAlford Violet 1968 The Hobby Horse and Other Animal Masks Folklore LXXIX 122ndash134Alfoumlldi Andraacutes 1937a Isis-szertartaacutesok Roacutemaacuteban a negyedik szaacutezad kereszteacuteny csaacuteszaacuterai alatt Disser-

tationes Pannonicae Ser II fasc 7 Budapestndash 1937b A Festival of Isis in Rome under the Christian Emperors of the Fourth Century Budapest Ins-

titute of Numismatics and Archeology of the Paacutezmaacuteny Peacuteter Universityndash 1947 On the Foundation of Constantinople Journal of Roman Studies XXXVII 10ndash16ndash 1964 Die Sol Comes-Muumlnze vom Jahre 325 Neues zur Bekehrung Constantins in Alfred

Stuiber ndashAlfred Hermann Mullus Festschrift Theodor Klauser Muumlnster Aschendorff 10ndash16ndash 1965ndash1966 Die alexandrinischen Goumltter und die Vota Publica am Jahresbeginn Jahrbuch fuumlr

Antike und Christentum VIIIndashIX 58ndash87ndash 1970 Die monarchische Repraumlsentation im roumlmischen Kaiserreiche Darmstadt Wissenscheftliche

BuchgesellschaftAllatius Leo 1645 De Graecorum hodie quorundam opinationibus in Leo Allatius De

templis Graecorum recentioribus ad Ioannem Morinum De narthece ecclesiae veteris ad Gasparem de Simeonibus nec non de Graecorum hodie quorundam opinationibus ad Paullum Zacchiam Colo-niae Agrippinae Apud Iodocum Kalcovium et socios

Anastassiadou Iphigeacutenie 1976 Deux Ceacutereacutemonies de travestissement en Thrace Le Jour de Babo et les Caloyeri LrsquoHomme XVI 69ndash101

Anrich Gustav Hagios Nikolaos Der heilige Nikolaos in der griechischen Kirche Texte und Untersu-chungen LeipzigndashBerlin Teubner

Arbesmann Rudolph 1979 The rsquoCervulirsquo and rsquoAnniculaersquo in Caesarius of Arles Traditio XXXV 89ndash119

Arena Patrizia 2009 The pompa circensis and the domus Augusta (1stndash2nd c AD) in Oliver HecksterndashSebastian Schmidt-HofnerndashChristian Witschel (eds) Ritual dynamics and reli-

326

gious change in the Roman Empire Proceedings of the eighth workshop of the international network impact of empire (Heidelberg July 5ndash7 2007) LeidenndashBoston Brill 77ndash94

ndash 2010 Feste e rituali a Roma Il principe incontra il popolo nel Circo Massimo Bari EdipugliaArnaudoff M 1917 Die bulgarischen Festbraumluche Leipzig Verlag von Iwan ParlapoffArnold Carl Franklin 1894 Caesarius von Arelate und die gallische Kirche seiner Zeit Leipzig Hin-

richsrsquoscheBagnall Roger SndashWorp K A 1978 The Chronological Systems of Byzantine Egypt Zutphen Terra

Publishing CoBahtyin Mihail 2002 Franccedilois Rabelais műveacuteszete a koumlzeacutepkor eacutes a reneszaacutensz neacutepi kultuacuteraacuteja Buda-

pest OsirisBandy A C 1983 Ioannes Lydus on Powers or the Magistracies of the Roman State Introduction

Critical Text Translation Commentary and Indices Philadelphia The American Philosophical Society

Barnett Richard 1929 The Running of the Deer Folklore XL 393ndash394Battisti CarlondashAlessio Giovanni 1952 Dizionario etimologico Italiano III Firenze G BabeacuteraBaud-Bovy Samuel 1946 Sur le χελιδόνισμα Byzantina-Metabyzantina I 23ndash32Bayless Martha 1997 Parody in the Middle Ages the Latin Tradition Ann Arbor University of

Michigan PressBeard MaryndashNorth JohnndashPrice Simon 1998 Religions of Rome Volume 2 A Sourcebook Camb-

ridge Cambridge UPBeaton Roderick 2004 Folk Poetry of Modern Greece CambridgendashLondonndashNew York Cambridge

UP [1980]Belayche Nicole 2004a Une paneacutegyrie Antiocheacuteenne le Maiumlouma Topoi ndash Orient Occident

Supplem V 401ndash415ndash 2004b Pagan Festivals in Fourth-Century Gaza in Brouria Bitton-AshkelonyndashAryeh Kofsky

(eds) Christian Gaza in Late Antiquity LeidenndashBoston Brill 5ndash22ndash 2009 rsquoLanguagesrsquo and Religion in Second- to Fourth-century Palestine in Search of the

Impact of Rome in Hannah CottonndashRobert HoylandndashJonathan PricendashDavid Wassers-tein From Hellenism to Islam Cultural and Linguistic Change in the Roman Near East Camb-ridge Cambridge UP 177ndash202

Benedikz Benedict S 1969 The Evolution of the Varangian Regiment in the Byzantine Army Byzantinische Zeitschrift LXII 20ndash24

Bennett Chris 2004 The Imperial Nundinal Cycle Zeitschrift fuumlr Papyrologie und Epigraphik CXLVII 175ndash179

Benoist Steacutephane 2009 Du pontifex maximus agrave lrsquoeacutelu de dieu lrsquoempereur et les sacra (1er s av n e ndash Ve s de n e) 33ndash51 in Olivier HeksterndashSebastian Schmidt-HofnerndashChristian Witschel Ritual Dynamics and Religious Change in the Roman Empire Proceedings of the Eighth Workshop of the International Network LeidenndashBoston Brill 33ndash52

Bergamasco Marco 1995 Le διδασκαλικαί nella ricerca attuale Aegyptus LXXV 95ndash167Bergk Theodor 1882 Poetae Lyrici Graeci III Poetas melicos continens Lipsiae TeubnerBernardi Anne-Marie 2006 Regards croiseacutes sur les origines de Rome la fecircte des Brumalia chez

Malalas et Jean Lydos in Sandrine Augusta-BoularotndashJoeumllle BeaucampndashAnne-Marie Ber-nardindashEmmanuegravele Caire (eacuted) Recherches sur la Chronique de Jean Malalas II Paris Associa-tion des Amis du Centre drsquoHistoire et Civilisation de Byzance 53ndash68

Bettini Maurizio 2013 Women and Weasels Mythologies of Birth in Ancient Greece and Rome transl by Emlyn Eisenach ChicagondashLondon Chicago UP [olaszul 1998]

327

Bickell Gustavus (ed) 1873 S Isaaci Antiocheni doctoris Syrorum opera omnia IndashII Gissae Sum-tibus J Rickeri

Bickermann Elias 1963 Chronologie Leipzig TeubnerBiacuteroacute Maacuteria 1994 The Unknown Goddess of Late-Roman Popular Religious Belief Acta Archaeo-

logica Academiae Scientiarum Hungaricae XLVI 195ndash229Blackburn BonniendashHolford-Strevens Leofranc 1999 The Oxford Companion to the Year

Oxford Oxford UPBlech Michael 1982 Studien zum Kranz bei den Griechen BerlinndashNew York Walter de GruyterBlum Claes 1946 The Meaning of στοιχεῖον and its Derivatives in the Byzantine Age A Study

in Byzantine Magic Eranos XLIV 316ndash325Blum RichardndashBlum Eva 1970 The Dangerous Hour the Lore of Crisis and Mystery in Rural Greece

London Chatto and WindusBlumenthal A von 1941 Zur roumlmischen Religion der archaischen Zeit II Rheinisches Museum

XC 310ndash334Boissevain Ursulus Philip (ed) 1895ndash1931 Dio Cassius Historia Romana IndashV Berlin Weid-

mannBoiteux MartinendashSordi Italo 1982 Cornomania e carnevale a Roma nel medioevo La Ricerca

Folklorica VI 57ndash64Bolognesi Recchi Franceshini E 1995 Winter in the Great Palace The Persistence of Pagan

Festivals in Christian Byzantium Byzantinische Forschungen XXI 117ndash132Bolonyai Gaacutebor 2001 Antik szoacutenoki gyakorlatok Budapest TypotexBomgardner David Lee 2000 The Story of the Roman Amphiteatre LondonndashNew York Rout-

ledgeBorgaud Philippe 1988 The Cult of Pan in Ancient Greece transl Kathleen Atlass James Red-

field ChicagondashLondon The University of Chicago PressBoruzs KatalinndashSzaboacute Geacuteza 2009 Neue Votivtafeln aus dem Komiat Tolna in Szilvia Biacuteroacute

(Hrsg) Ex officinahellip Studia in honorem Deacutenes Gaacutebler Győr Mursella 63ndash76Botte Bernard 1932 Les origines de la Noeumll et de lrsquoEacutepiphanie Louvain Abbaye du Mont-Ceacutesar Bourier Herman 1899ndash1900 Uumlber die Quellen der ersten vierzehn Buumlcher des Johannes Malalas IndashII

Augsburg PfeifferBoyanceacute Pierre 1936 Eacutetudes sur le songe de Scipion Bordeaux Univ Fac de LettresBoumlmer Franz 1957 Interpretationen zu den Fasti des Ovid Gymnasium LXIV 112ndash132Bradbury Scott 1994 Constantine and the Problem of Anti-pagan Legislation in the Fourth

Century Classical Philology LXXXIX 120ndash139ndash 1995 Julianrsquos Pagan Revival and the Decline of Blood Sacrifice Phoenix XLIX 331ndash356Brehier Louis 1915 Constantin et la fondation de Constantinople Revue Historique CXIX

241ndash272Brelich Angelo 1955 Tre variazioni romane sul tema delle origini Roma Ateneondash 2008 Februarius in Angelo Brelich Roacutemai variaacutecioacutek az eredet teacutemaacutejaacutera Budapest Gondolat

93ndash120Bremmer Jan 1983 Scapegoat Rituals in Ancient Greece Harvard Studies in Classical Philology

LXXXVII 299ndash320Brown Peter 2000 Augustine of Hippo a Biography BerkeleyndashLos Angeles University of Cali-

fornia PressBrugnoli Giorgio 1984 Il carnevale e i Saturnalia La ricerca Folklorica X 49ndash54Buettner Brigitte 2001 New Yearrsquos Gifts at the Valois Courts ca 1400 The Art Bulletin

LXXXIII 598ndash625

328

Bulgakov Szergiusz V 1900 Nasztolnaja knyiga HarkovBurkert Walter 1983 Homo Necans Berkley University of California Pressndash 1985 Greek Religion Translated by John Raffan Cambridge Mass Harvard UPBury J B 1907 The Ceremonial Book of Constantine Porphyrogennetos English Historical

Review LXXXVII 435Cameron Alan 1968 Gratianrsquos Repudiation of the Pontifical Robe The Journal of Roman Stu-

dies LVIII 96ndash102ndash 1973 Porphyrius the Charioteer London Oxford UPndash 1976 Circus Factions Blues and Greens at Rome and Byzantium Oxford Clarendonndash 2007 The Imperial Pontifex Harvard Studies in Classical Philology CIII 341ndash384ndash 2011 The Last Pagans of Rome OxfordndashNew York Oxford UPCameron Averil 1996 Procopius and the Sixth Century LondonndashNew York RoutledgeCarney Thomas F 1971 Bureaucracy in Traditional Society Romano-Byzantine Bureaucracies Viewed

from within IndashIII Lawrence Kansas CoronadoChambers Edmund K 1903 The Medieval Stage IndashII Oxford ClarendonChamplin Edward 1987 The Testament of the Piglet Phoenix XLI 174ndash183Chaniotis Angelos 2009 Ritual Performances of Divine Justice the Epigraphy of Confession

Atonement and Exaltation in Roman Asia Minor in Hannah CottonndashRobert HoylandndashJo-nathan PricendashDavid Wasserstein From Hellenism to Islam Cultural and Linguistic Change in the Roman Near East Cambridge Cambridge UP 115ndash153

Chuvin Pierre 1990 Chronique des derniers paiumlens Paris Les Belles LettresFayardClifford Richard J 1990 Phoenician Religion Bulletin of the American Schools of Oriental

Research CCLXXIX 55ndash64Coleman K M 1990 Fatal Charades Roman Executions Staged as Mythological Enactments

The Journal of Roman Studies LXXX 44ndash73Constantelos Demetrios 1970 Canon 62 of the Synod in Trullo and the Slavic Problem

Byzantina II 21ndash35Corbett P B 1969 Review [Petronius bdquoSatyricardquo bdquoSchmenckelgeschichtenrdquo Lateinisch-

deutsch von Konrad Muumlller und Wilhelm Ehlers Muumlnchen Ernst Heimeran 1965] Classi-cal Philology LXIV 253ndash256

Cortelazzo ManliondashZolli Paolo 2009 LrsquoEtimologico minore Dizionario Etimologico della lingua Italiana Bologna Zanichelli

Courtney Edward 1988 The Roman Monts in Art and Lierature Museum Helveticum XLV 33ndash57

Crawford John Raymond 1914ndash1919 De Bruma et Brumalibus Festis Byzantinische Zeitschrift XXIII 365ndash396

Cribiore Raffaella 2007 The School of Libanius in Late Antique Antioch PrincetonndashOxford Prin-ceton UP

Croke Brian 1990 The Development of a Critical Text in Elisabeth JeffreysndashBrian Crokendash R Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 313ndash324

Crook Zeba 2013 Fictive Giftship and Fictive Friendship in Greco-Roman Society in Michael L Satlow (ed) The Gift in Antiquity MaldenndashOxford Wiley-Blackwell 61ndash76

Cumont Franz 1897 Actes de S Dasius Analecta Bollandiana XVI 11ndash15Csapo Eric 2012 rsquoParade Abusersquo rsquoFrom the Wagonsrsquo in C W MarshallndashGeorge Kovacs

(eds) No Laughing Matter Studies in Athenian Comedy London UK (Bristol Classical) 19ndash33

329

Dalby Andrew 19972 Siren Feasts A History of Food and Gastronomy in Greece LondonndashNew York Routledge

Datema Cornelis (ed) 1970 Asterius of Amasea Homilies IndashXIV Leiden E J BrillDaube David 1969 Roman Law Linguistic Social and Philosophical Aspects Edinborough UPDawkins R M 1906 The Modern Carnival in Thrace and the Cult of Dionysus The Journal of

Hellenic Studies XXVI 191ndash206Debord P 1982 Aspects sociaux et eacuteconomiques de la vie religieuse dans lrsquoAnatolie greacuteco-romaine Lei-

den BrillDegrassi Attilio 1963 Inscriptiones Italiae XIII Fasti et Elogia fasc 2 Fasti Anni Numani et Iuliani

Accedunt Ferialia Menologia Rustica Parapegmata Roma La Libreria dello StatoDelatte Armand 1927 Anecdota Atheniensia Tome I Texts Grecs ineacutedits relatifs agrave lrsquohistoire des reli-

gions LiegravegendashParis Vaillant-CarmannendashEacutedouard Championndash 1932 La catoptromancie grecque et ses deacuteriveacutes LiegravegendashParis H Vaillant-CarmannendashE DrozDelmaire RolandndashRougeacute Jean 2005 Les Lois religieuses des empereurs romains de Constantin agrave

Theacuteo dose II (312ndash438) I Code Theacuteodosien Livre XVI Paris Les Eacuteditions du CerfDemacopoulos George 2015 Are All Universalist Politics Local Pope Gelasius Irsquos Internatio-

nal Ambition as a Tonic for Local Humiliation in Geoffrey D Dunn (ed) The Bishop of Rome in Late Antiquity Burlington Ashgate 141ndash154

Denk Joseph 1906 Agniculam facere Archiv fuumlr lateinische Lexikographie und Grammatik XIV 430ndash431

Denzey Lewis Nicola 2013 Roses and Violets for the Ancestors Gifts to the Dead and Ancient Roman Forms of Social exchange in Michael L Satlow The Gift in Antiquity MaldenndashOx-ford Wiley-Blackwell 122ndash136

Depuydt Leo 1987 AD 297 as the Beginning of the First Indiction Cycle The Bulletin of the Ame-rican Society of Papyrologists XXIV 137ndash139

Deubner LudwigndashKretschmer Paul 1910 Strena Glotta III 33ndash43Devecseri Gaacutebor (ford) 1993 Homeacuterosz Iliaacutesz Oduumlsszeia Homeacuteroszi koumlltemeacutenyek Budapest Pan-

theonDietrich Karl 1925 Hellenistische Volksreligion und byzantinische-neugriechische Volks-

glaube Angelos Archiv fuumlr Neutestamentliche Zeitgeschichte und Kulturkunde I 2ndash23Dillon Matthew 1997 Pilgrims and Pilgrimage in Ancient Greece LondonndashNew York RoutledgeDindorf L (ed) 1863 Dionis Cassi Cocceiani Historia Romana Lipsiae B G TeubneriDivjak JohannesndashWischmeyer Wolfgang (Hrsg) 2014 Das Kalendarbuch von 354 Der Crono-

graph des Filocalus Wien HolzhausenDodds Eric Robertson 1947 Theurgy and its Relationship to Neoplatonism Journal of Roman

Studies XXXVII 55ndash69ndash 1951 The Greek and the Irrational Berkeley Californiandash 2002 A goumlroumlgseacuteg eacutes az irracionalitaacutes ford Hajdu Peacuteter Budapest Gond-PalatinusDolansky Fanny 2011a Celebrating the Saturnalia Religious Ritual and Roman Domestic

Life in Beryl Rawson (ed) A Companion to Families in the Greek and Roman Worlds MaldenndashOxford Wiley-Blackwell 488ndash503

ndash 2011b Honouring the Family Dead on the Parentalia Ceremony Spectacle and Memory Phoenix LXV 125ndash157

ndash 2011c Reconsidering the Matronalia and Womenrsquos Rites The Classical World CIV 191ndash209Dolbeu Franccedilois 1990 Sermons ineacutedits de S Augustin dans un manuscrit de Mayence (Stadt-

bibliothek I 9) Revue des Eacutetudes Augustiniennes XXXVI 355ndash359

330

ndash 1996 Augustine drsquoHippone Vingt-six sermons au peuple drsquoAfrique Paris Institut drsquoEtudes augus-tiniennes

Dolbeau FranccediloisndashEacutetaix Raymond 2003 Le rsquojour des torchesrsquo (24 juin) drsquoapregraves un sermon ineacutedit drsquoorigine africaine Archiv fuumlr Religionsgeschichte V 243ndash259

Dowden John 1910 The Church year and Kalendar Cambridge Cambridge UPDowden Ken 1989 Death and the Maiden Girlrsquos Initiation Rites in Greek Mythology LondonndashNew

York RoutledgeDoumllger Franz Joseph 1940 Die Planetenwoche der griechischen-roumlmischen Antike und der

christliche Sonntag Antike und Christentum VI 202ndash238Doumlmoumltoumlr Tekla 1958 Aacuterpaacuted-haacutezi Imre herceg eacutes a csodaszarvas monda Filoloacutegiai Koumlzloumlny

V 317ndash323ndash 1983 A neacutepszokaacutesok koumllteacuteszete Budapest Akadeacutemiai [1974]Doumlrrer Anton 1949 Tiroler Fasnacht Innsbruck Oumlsterreichischer BundesverlagDreyer Boris 2006 Ausbildung und Beruf in Johannes ChristesndashRichard KleinndashCristoph

Luumlth (Hrsg) Handbuch der Erziehung und Bildung in der Antike Darmstadt Wissenschaftli-cher Buchgesellschaft

Dulabahn Elisabeth Snowden 1993 Studies on the Laterculus of Polemius Silvius Ann Arbor Michigan UP

Duliegravere Walter L 1970 Protection permanente contre des animaux nuisibles assureacutee par Apollonius de Tyane dans Byzance et Antioche Evolution de son mythe Byzantinische Zeitsch-rift LXIII 247ndash277

Duval Yves-Marie 1977 Des Lupercales de Constantinople aux Lupercales de Rome Revue des Eacutetudes Latines LV 222ndash270

Dyer Joseph 2008 The Boy Singers of the Roman Schola Cantorum in Susan BoyntonndashEric Rice (eds) Young choristers 650ndash1700 Woodbridge The Boydell 19ndash36

Eck Werner 2009 The Presence Role and Significance of Latin in the Epigraphy and Cul-ture of the Roman Near East in Hannah CottonndashRobert HoylandndashJonathan PricendashDavid Wasserstein From Hellenism to Islam Cultural and Linguistic Change in the Roman Near East Cambridge Cambridge UP 15ndash42

Evans J A S 1971 Christianity and Paganism in Procopius of Caesarea Greek Roman and Byzantine Studies XII 81ndash100

Fabre P 1889 La Polyptyque du Chanoine Benoit Eacutetudes sur un Manuscrit de la Bibliothegraveque de Cam-brai Lille Siegravege des Faculteacutes

Faraone Cristopher A 1992 Talismans and Trojan Horses Guardian Statues in Ancient Greek Myth and Ritual New YorkndashOxford Oxford UP

Farnell Lewis Richard 1909 The Cults of the Greek States V Cambridge Cambridge UPFeheacuter Bence (ford) 2000 Malacka veacutegrendelete Testamentum Porcelli Budapest KireacuteFelice Emilio dandashDuro Aldo 1974 Dizionario della Lingua e della civiltaacute Italiana contemporanea

Palermo PalunboFestugiegravere Andreacute-Jean 1978 Notabilia dans Malalas I Revue de Philologie LII 221ndash241ndash 1979 Notabilia dans Malalas II Revue de Philologie LIII 227ndash237Fishbane Michael 2003 Biblical Myth and Mythmaking Oxford Oxford UPFleming Daniel F 2000 Time at Emar The Cultic Calendar and the Rituals from the Divinerrsquos House

Winona Lake Indiana EisenbrainsFlint Valerie Irene Jane 1991 The Rise of Magic in Early Medieval Europe Oxford ClarendonFlower Harriet I 1996 Ancestor Masks and Aristocratic Power in Roman Culture Oxford Claren-

don

331

Foa Anna 1979 Il carnevale di Romans Studi Storici XX 425ndash430Follieri E 1983 La fondazione di Constantinopoli riti pagani e cristiani in Roma Constanti-

nopoli Mosca Atti del I seminario internazionale di studia storici bdquoda Roma alla terza Romardquo Roma 21ndash23 Aprile 1981 Napoli Edizioni Scientifiche Italiane 217ndash231

Fontenrose Joseph 1971 The Ritual Theory of Myth BerkelyndashLos Angeles University of Cali-fornia Press

Fowden Garth 1982 The Pagan Holy Man in Late Antique Society Journal of Hellenic Studies CII 33ndash59

ndash 1991 Constantinersquos Porphyry Column The Earliest Literary Allusion Journal of Roman Stu-dies LXXXI 119ndash131

Fowler W Warde 1899 The Roman Festivals of the Period of the Republic LondonndashNew York Mac-Millan

Frangoulidis Stavros 2002 The Laughter Festival as a Community Integration Rite in Apuleius rsquo Metamorphoses in Michael PaschalisndashStavros Frangoulidis (eds) Ancient Nar-rative Supplementum 1 Space in the Ancient Novel Groningen Barkhuis Publishing and the University Library Groningen 177ndash188

Franklin S 1990 Malalas in Slavonic in Elisabeth JeffreysndashMichael JeffreysndashRoger Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney University of Sydney 276ndash287

Frazer James George (translation and commentary) 1898 Pausaniasrsquos Description of Greece IndashVI London MacMillan

ndash 1920ndash1922 The Golden Bough IndashXIII London MacMillan [1906ndash1915]Frolow A 1944 La deacutedicace de Constantinople dans la tradition byzantine Revue de lrsquoHistoire

des Religions CXXVII 61ndash127Furley W D 1994 Apollo Humbled Phoenixrsquo Koronisma in Its Hellenistic Literary Setting

Materiali e discussiono per lrsquoanalisi dei testi classici XXXIII 9ndash31Gageacute Jean 1962 Les bdquoBusta Gallicardquo Camille et lrsquoexpulsion de Februarius () in Marcel Renard

(ed) Collection Latomus LVIII Homages agrave Albert Grenier Bruxelles Latomus 707ndash720ndash 1963 Matronalia Essai sur les deacutevotions et les organisations cultuelles des femmes dans lrsquoancienne

Rome Bruxelles LatomusGaacutespaacuter Dorottya 1982 Eskuuml a roacutemaiaknaacutel eacutes a sacramentum militiae Budapest AkadeacutemiaiGeller M 1997 The Last Wedge Zeitschrift fuumlr Assyriologie LXXXVII 43ndash95Gerland E 1933 Byzantion und die Gruumlndung Konstantinopels Byzantinisch-neugriechische

Jahrbuumlcher X 93ndash105Ginzburg Carlo 1989 Storia notturna Una decifrazione del sabba Torino EinaudiGleason Maud W 1986 Festive Satire Julianrsquos Misopogon and the New Year at Antioch The

Journal of Roman Studies LXXVI 106ndash119Gleye C E 1896 Beitraumlge zur Johannesfrage Byzantinische Zeitschrift V 422ndash464Glinister Fay 2014 Festus and Ritual Foodstuffs Eruditio Antiqua VI 215ndash227Good R M 1986 The Carthaginian Mayoumas Studi Epigrafici e Linguistici sul Vicino Oriente

Antico III 99ndash114Goumldde Suzanne 2003 Emotionale Verschiebungen Zur Bedeutung der Euphemia im grie-

chischen Ritual in A KneppendashD Metzler Die emotionale Dimension antiker Religiositaumlt Muumlns-ter Ugarit 21ndash46

ndash 2011 Euphecircmia Die gute Rede in Kult und Literatur der griechischen Antike Heidelberg Univer-sitaumltverlag Winter

Graf Fritz 2000 The Rite of the Argei ndash Once Again Museum Helveticum LVII 94ndash103ndash 2002 Pedestals of the Gods Zeitschrift fuumlr Papyrologie und Epigraphik CXLI 137ndash138

332

ndash 2012 Fights about Festivals Libanius and John Chrysostom on the Kalendae Ianuariae in Antioch Archiv fuumlr Religionsgeschichte XIII 175ndash186

ndash 2015 Roman Festivals in the Greek East From the Easly Empire to the Middle Byzantine Era Cam-bridge Cambridge UP

Greatrex GeoffreyndashWatt John W 1999 One Two or Three Feasts The Brytae the Maiuma and the May Festival at Edessa Oriens Christianus LXXXIII 1ndash21

Greenfield Richard P H 1988 Traditions of Belief in Late Byzantine Demonology Amsterdam Hakkert

ndash 1995 A Contribution to the Study of Palaeologan Magic in Henry Maguire (ed) Byzantine Magic Washington D C Dumbarton Oaks Research Library and Collection 117ndash154

Grieg Lucy 2017 Interpreting the Kalends of January A Case Study for Late Antique Popular Culture in Lucy Grieg (ed) Popular Culture in the Ancient World Cambridge Cambridge UP 237ndash256

Griffiths J Gwynn 1975 Apuleius of Madauros The Isis book Metamorphoses Book XI Leiden Brill

Grumel Venance 1958 La chronologie Paris Lemerle (Traiteacute drsquoEacutetudes byzantines 1)Guilland R 1966 Les spectacles de lrsquohippodrome Byzantinoslavica XXVII 289ndash307Habinek Thomas N 1990 Luciusrsquo Rite of Passage Materiali e discussioni per lrsquoanalisi dei testi clas-

sici XXV 49ndash69Haderlein Konrad 1992 Celtic roots Vernacular Terminology and Pagan Ritual in Carlo-

mannrsquos bdquoDraft capitularyrdquo of A D 743 Codex Vat Pal Lat 577 The Canadian Journal of Irish Studies XVIII (2) 1ndash30

Haigh A E 1907 The Attic Theatre A Description of the Stage and Theatre of the Athenians and of the Dramatic Performances at Athens Third edition by A W Pickard Oxford Clarendon

Hainthaler Theresia 2009 Martin von Braga und seine Schrift De correctione rusticorum in Heike GrieserndashAndreas Merkt (Hrsg) Volksglaube in antiken Christentum Darmstadt Wis-senschaftliche Buchgesellschaft 490ndash503

Hannah Robert 2005 Greek and Roman Calendars Constructions of Time in the Classical World London Duckworth

Harmening Dieter 1979 Superstitio Uumlberlieferings- und theoriegeschichtliche Untersuchungen zur kirchlich-theologischen Aberglaubensliteratur des Mittelalters Berlin Erich Schmodt

Harries Byron 1991 Ovid and the Fabii Fasti 2 193ndash473 The Classical Quarterly XLI 150ndash168

Harris Max 2006 Claiming Pagan Origins for Carnival Bacchanalia Saturnalia and Kalends European Medieval Drama X 57ndash107

ndash 2011 Sacred Folly A New History of the Feast of Fools Ithaca NY Cornell UPHartnup Karen 2004 rsquoOn the Beliefs of the Greeksrsquo Leo Allatios and Popular Orthodoxy LeidenndashBos-

ton BrillHasluck Margaret M 1927 The Basil-Cake of the Greek New Year Folklore XXXVIII (2)

143ndash177Hatt Jean-Jacques 1970 Kelten und Galloromanen Uumlbersetzung aus dem franzoumlsischen

G Schecher MuumlnchenndashGenfndashParis NagelHaupt H 1879 Uumlber die Herkunft die dem Dio Cassius beigelegten Planudischen Excerpte

Hermes XIV 36ndash64Hawes Greta 2014 Rationalizing Myth in Antiquity Oxford Oxford UPHawkins Tom 2012 Jester for a Day Master for a Year Julianrsquos Misopogon and the Kalends of

363 CE Archiv fuumlr Religionsgeschichte XIII 161ndash173

333

Heckster OliverndashSchmidt-Hofner SebastianndashWitschel Christian (eds) 2009 Ritual dyna-mics and religious change in the Roman Empire Proceedings of the eighth workshop of the international network impact of empire (Heidelberg July 5ndash7 2007) LeidenndashBoston Brill

Hegyi Dolores 1998 A goumlroumlg Apolloacuten-kultusz Budapest Akadeacutemiaindash 2002 Polis eacutes vallaacutes Budapest OsirisHercegh GyulandashJuhaacutesz Zsuzsanna 2000 Olaszndashmagyar szoacutetaacuter Budapest AkadeacutemiaiHeres Gerald 1972 Roumlmische Neujahrsgeschenke Forschungen und Berichte Archaumlologische Bei-

traumlge XIV 182ndash193 + 21 THerman Joacutezsef 2003 Vulgaacuteris latin Az uacutejlatin nyelvek kialakulaacutesaacutenak uacutetja Budapest Tinta (Segeacuted-

koumlnyvek a nyelveacuteszet tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz XXI)Herzfeld Michael 1977 Ritual and Textual Structures The Advent of Spring in Rural Greece

in K Jain Ravindra (ed) Text and Context Philadelphia Institute for the Study of Human Issues 29ndash50

Hijmans Ben 2006 Apollorsquos Sn(e)aky Tongue(s) in W H KeulenndashR R NautandashS Panayotakis (eds) Lectiones Scrupulosae Essays on the Text and Interpretations of Apuleiusrsquo Metamorphoses in Honour of Maaike Zimmerman Ancient Narrative Supplementum VI Groningen Barkhuis pub-lishing and Griningen University Library 15ndash27

Hittrich Oumldoumln 1889 Koumlzeacutepkori goumlroumlg kereszteacuteny anakreotikusok Poacutetkoumltetek az Egyetemes Philo-logiai Koumlzloumlnyhoumlz I Budapest Budapesti Philologiai Taacutersasaacuteg 1ndash82

Holleman A W J 1976 Myth and Historiography The Tale of the 306 Fabii Numen XXIII 210ndash218

Howard-Johnston James 1998 Trading in Fur from Classical Antiquity to the Early Middle Ages in Esther Cameron (ed) Leather and Fur Aspects of Early Medieval Trade and Technology London Archetype Publications 65ndash79

Hubaux J 1958 Rome et Veacuteies Recherches sur la chronologie leacutegendaire du moyen acircge romain Paris Les Belles Lettres

Hunger Herbert 1978 Die hochsprachliche profane Literatur der Byzantiner IndashII Muumlchen Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung

James AndashJeffreys Michael 1990 Language of Malalas in Elisabeth JeffreysndashMichael Jeffreys ndashRoger Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 216ndash244

James P 1987 Unity in Diversity HildesheimndashZuumlrichndashNew York OlmsJannot Jean-Reneacute 1992 Le danseurs de la pompe du cirque Teacutemoignages textuels et icono-

graphiques Revue des Eacutetudes Latines LXX 56ndash68Jeffreys Elisabeth 1990a Chronological Structures in Malalasrsquo Chronicle in Elisabeth

Jeffreys ndashMichael JeffreysndashRoger Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 111ndash166

ndash 1990b Malalas in Greek in Elisabeth JeffreysndashMichael JeffreysndashRoger Scott (eds) Stu-dies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 245ndash268

ndash 1990c Malalasrsquo Sources in Elisabeth JeffreysndashMichael JeffreysndashRoger Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 167ndash216

Jeffreys ElisabethndashCroke BrianndashScott R (eds) 1990 Studies in John Malalas Sydney Aust-ralian Association for Byzantine Studies

Jeffreys ElisabethndashJeffreys MichaelndashScott Roger (transl) 1986 The Chronicle of John Mala-las A Translation Melbourne Australian Association for Byzantine Studies

ndash 1990 Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies

334

Johnson Van L 1959 The Superstitions about the Nundinae The American Journal of Philology LXXX 133ndash149

Johnston Leslie D 1939 The Lares and the Kalends Log Classical Philology XXXIV 342ndash356

Jones A H M 1949 The Roman Civil Service The Journal of Roman Studies XXXIX 38ndash55 Jonkers E J 1968 Die Konzile und einige Formen alten Volksglaubens im fuumlnften und sech-

sten Jahrhundert Vigiliae Christianae XXII 49ndash53Kahlos Maijastina 2016 Meddling in the Middle Urban Celebrations Ecclesiastical Lead-

ers and the Roman Emperor in Late Antiquity in Juliette DayndashRaimo HakolandashMaijastina Kahlos ndashUlla Tervahauta (eds) Spaces in Late Antiquity Cultural Theological and Archaeolo-gical Perspectives LondonndashNew York Routledge 11ndash31

Kaldellis Anthony 1999 The Historical and Religious Views of Agathias A Reinterpretation Byzantion LXIX 206ndash252

ndash 2003 The Religion of John Lydus Phoenix LVII 300ndash316ndash 2005 The Works and Days of Hesychios the Illoustrios of Miletos Greek Roman and Byzantine

Studies XLV 381ndash403ndash 2012 The Kalends in Byzantium 400ndash1200 AD A New Interpretation Archiv fuumlr Religions-

geschichte XIII 187ndash203Kellner K A Heinrich 1908 Heortology A History of the Christian Festivals from their Origin to the

Present Day London Kegan Paul Trench Truumlbner and COKenner Hedwig 1970 Das Phaumlnomen der verkehrten Welt in der griechisch-roumlmischen Antike Klagen-

furt Rudolf HabeltKer James 2010 bdquoNundinaerdquo the culture of the Roman week Phoenix LXIV 360ndash385Kinser Samuel 2002 Carnival in Carl LindhalndashJohn McNamarandashJohn Lindow (eds) Medie-

val Folklore Oxford Oxford UP 58ndash61Kirsopp Michels Agnes The Consualia of December Classical Philolog I 50Kneller C A 1901 [K A Heinrich Kellner Heortologie oder das Kirchenjahr und die Hei-

ligenfeste in ihrer geschichtlichen Entwicklung Freiburg Herder] Zeitschrift fuumlr katholische Theologie Innsbruck XXV 525ndash527

Kokkinia Christina 1999 Rosen fuumlr die Toten im griechischen Raum und eine neue Rhodis-mos-Inschrift aus Bithynien Museum Helveticum LVI 204ndash221

Kukuleacutes Phaidoacuten 1948 Byzantinōn bios kai politismos (Tomos 2) Athēnai PapazēsēsKoumlves-Zulauf Thomas 1995 Bevezeteacutes a roacutemai vallaacutes eacutes monda toumlrteacuteneteacutebe Budapest TeloszKrumbacher Karl 1897 Geschichte der byzantinischen Literatur (Von Justinian bis zum Ende des ost-

roumlmisches Reiches (527ndash1453) Muuml nchen C H Beck [1891]ndash 1901 Anmerkung der Redaktion Byzantinische Zeitschrift X 53Kyle Donald G 1998 Spectacles of Death in Ancient Rome LondonndashNew York RoutledgeLaes Christian 2011 Children in the Roman Empire Outsiders Within Cambridge Cambridge UP

148ndash150ndash 2015 Grandmothers in Roman Antiquity Melita Classica Journal of the Malta Classics Associa-

tion II 99ndash113Lambeck Peter 1778 Petri Lambecii Hamburgensis Commentariorum de augustissima Bibliotheca Cae-

sarea Vindobonensi Liber IV Editio altera Vindobonae TrattnerLambert Pierre-Yves 2003 La langue Gaulois Paris Editions ErranceLang A 1901 The Martyrdom of St Dasius Man I 83ndash84Latham Jacob A 2016 Performance Memory and Procession in Ancient Rome The pompa circensis

from the Late Republic to Late Antiquity Cambridge Cambridge UP

335

Latte Kurt 1960 Roumlmische Religionsgeschichte Muumlnchen BeckLawson John Cuthbert 1910 Modern Greek Folklore and Ancient Greek Religion Cambridge Cam-

bridge UPLecouteux Claude 1988 Romanischndashgermanische Kulturberuumlhrungen am Beispiel des Mahls

der Feen Mediaevistik I 87ndash99Le Glay Marcel 1966 Saturne africain Paris BocardLevi Doro 1941 The Allegories of the Months in Classical Art The Art Bulletin XXIII

251ndash291Lewy Hans 1978 Chaldean Oracles and Theurgy Mysticism Magic and Platonism in the Later Roman

Empire Paris Eacutetudes AugustiniennesLiddel Henry GeorgendashScott Robert 1996 A GreekndashEnglish Lexicon compiled by Henry George

Liddell and Robert Scott With revised supplement 1996 Oxford ClarendonLieberich H 1900 Studien zu den Prooumlmien in der griechischen und byzantinischen Geschichtssch-

reibung II Die byzantinischen Geschichtsschreiber und Chronisten Muumlnchen Joh G Weissrsquosche Buchdruckerei (Josef Olbrich)

Liebeschuetz John Hugo Wolfgang Gideon 1972 Antioch City and Imperial Administration in the Later Roman Empire Oxford Clarendon

Lieu Samuel N C 1949 The Emperor Julian Panegyric and Polemic Liverpool Liverpool UPLim Richard 2009 Christianization Secularization and the Transformation of Public Life in

Philip Rousseau (ed) A Companion to Late Antiquity MaldenndashOxford Blackwell 497ndash511Linderski Jerzy 1997 Finis Porcelli Rivista di cultura classica e medievale XXXIX (1) 105ndash107 Lipenius Martinus 1670 Integra strenarum historiahellip Lipsiae et Hallis Sax FickiusLomas Kathryn 1993 Rome and the Western Greeks 350 BC-AD 200 LondonndashNew York Rout-

ledgeLorimer H L 1903 The Country Cart of Ancient Greece The Journal of Hellenc Studies XXIII

132ndash151Luck George 2000 Theurgic and Forms of Worship in Neoplatonism in George Luck Ancient

Pathways and Hidden Pursuits Ann Arbor University of Michigan Press 110ndash152Maas Michael 1992 John Lydus and the Roman past LondonndashNew York RoutledgeMac Cana Proinsias 1993 Kelta mitoloacutegia Budapest CorvinaMacCormack Sabine 1972 Change and Continuity in Late Antiquity The Ceremony of

bdquoAdventusrdquo Historia Zeitschrift fuumlr Alte Gechichte XXI (4) 721ndash752ndash 1981 Art and Ceremony in Late Antiquity BerkeleyndashLos AngelesndashLondon University of Cali-

fornia PressMacCulloch J A 1912 Festivals and Fasts The division of the Celtic Year in James Hastings

(ed) Encyclopaedia of Religion and Ethics V Edinborough Tamp T Clark 1912 838ndash839MacMullen Ramsay 1970 Market-Days in the Roman Empire Phoenix XXIV 333ndash341ndash 1981 Paganism in the Roman Empire New Haven Yale UPndash 1984 Christianizing the Roman Empire AD 100ndash400 New HavenndashLondon Yale UPndash 1992 Christianity and Paganism in the Fourth to Eighth Century New HavenndashLondon Yale UPMai Angelo 1840 Spicilegium Romanum IV Roma typis Collegii UrbaniMango Cyril 1984 St Michael and Attis Deltion tes Christianikes Archaiologikes Hetaireias XII

39ndash62Mannhardt Wilhelm 1875ndash1877 Wald und Feldkulte 1 Der Baumkultus der Germanen und ihrer

Nachbarstaumlmme mythologische Untersuchungen 2 Antike Wald- und Feldkulte aus nordeuropaumlischer Uumlberlieferung erlaumlutert Berlin Gebruumlder Borntraeger

336

Mariotti I 1978 Kalendae Lucerninae Rivista di Cultura Classica e Medievale XX 1021ndash1025

Markus Robert Austin 1990 The End of Ancient Christianity Cambridge Cambridge UPMauskopf Deliyannis Deborah 2010 Ravenna in Late Antiquity Cambridge Cambridge UPMaxwell Jaclyn L 2006 Christianization and Comunication in Late Antiquity John Chrysostom and

His Congregation in Antioch Cambridge Cambridge UPMay Regine 2006 Apuleius and drama The Ass on Stage Oxford Oxford UPMazza Roberta 2005 Dalla Bruma ai Brumalia Modelli di cristianizzazione tra Roma e Cons-

tantinopoli in Allessandro Saggioro (ed) Diritto romano e identitagrave cristiana Roma Carocci 161ndash178

ndash 2010 Choricius of Gaza Oration XIII Religion and State in the Age of Justinian in Robert M FrakesndashElizabeth De Palma DigesterndashJustin Stephens (eds) Power in Late Antiquity Religion and Politics in Byzantium Europe and the Early Islamic World LondonndashNew York I B Tauris Publishers 172ndash193

McCormick Michael 1990 Eternal Victory Triumphal Rulership in Late Antiquity Byzantium and the Early Medieval West Cambridge Cambridge UP [1986]

McCreight Thomas D 1993 Sacrificial Ritual in Apuleiusrsquo Metamorphoses A Commentary on Book III Amsterdam Hakkert 46ndash47

McKenna Stephen 1938 Paganism and Pagan Survivals in Spain up to the Fall of the Visigothic Kingdom Washington DC Catholic University of America Press

McLaughlin John L 2001 The marzēah in the Prophetic Literature References and Allusions in Light of the Extra-Biblical Evidence LeidenndashBostonndashKoumlln Brill

McLynn Neil 2008 Crying Wolf The Pope and the Lupercalia Journal of Roman Studies XCVIII 161ndash175

ndash 2009 Pagans in a Christian Empire in Philip Rousseau A Companion to Late Antiquity Mal-denndashOxford Blackwell 572ndash587

Megas George A 1963 Greek Calendar Customs Athens Rhodis [1958]Meier MischandashRadtki ChristinendashSchulz Fabian (Hrsg) 2016 Die Weltchronik des Johannes

Malalas Autor ndash Werk ndash Uumlberlieferung Stuttgart Franz SteinerMeimaris Yiannis E 1992 Chronological Systems in Roman-Byzantine Palestine and Arabia Athens

Diffusion de BocardMentzu-Meimare Konstantina 1996 Der Χαριέστατος Μαιουμᾶςrdquo Byzantinische Zeitschrift

LXXXIX 58ndash73Meslin Michel 1970 La fecircte des kalendes de janvier dans lrsquoempire romain Bruxelles LatomusMichels Agnes Kirsopp 1944 The Consualia of December Classical Philology XXXIX 50ndash 1967 The Calendar of the Roman Republic Princeton Princeton UPMiklosich Franz 1864 Die Rusalien Ein Beitrag zur slavischen Mythologie Sitzungsberichte der

kaiserlichen Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Classe XLVI 386ndash405Mittag Peter Franz 2009 Processus consularis adventus und Herrschaftjubilaumlum Zur Wen-

dung von Triumphsymbolik in der mittleren Kaiserzeit Hermes CXXXVII 447ndash462Modesto Christine 1992 Studien zur Cena Cypriani und zu deren Rezeption Tuumlbingen Gunter

NarrMommsen Theodor 1871 Uumlber die dem Cassius Dio beigelegten Theile der Planudischen und

der Konstantinischen Excerpte Hermes VI 82ndash91ndash 1913 Gesammelte Schriften VII Epigraphische und Numismatische Schriften I Berlin Weid-

mannscheMonard Joseph 1999 Histoire du calendrier gauloise le calendrier de Coligny Vannes Burillier

337

Moravcsik Gyula 1914 A csodaszarvas mondaacuteja a bizaacutenci iacuteroacuteknaacutel Egyetemes Philoloacutegiai Koumlzloumlny XXXVIII 280ndash292 333ndash338

ndash 1958 Byzantinoturcica Berlin Akademie [Budapest Kir Magyar Paacute zmaacute ny Peacute ter Tu do maacuteny-egyetemi Gouml rouml g Filoloacute giai Inteacute zet 1942]

Morpurgo Davies AnnandashLevick Barbara 1971 ΚΟΠΤΟΠΩΛΗΣ The Classical review n s XXI 162ndash166

Musurillo Herbert 1972 The Acts of the Christian Martyrs Oxford ClarendonMuumlller Albert 1909 Die Neujahrsfeier im roumlmischen Kaiserreiche Philologus LXVIII

464ndash487Nagy Tibor 1939 A pannoniai kereszteacutenyseacuteg toumlrteacutenete a roacutemai veacutedőrendszer oumlsszeomlaacutesaacuteig Budapest

A Kiraacutelyi Magyar Paacutezmaacuteny Peacuteter Tud Egy Eacuterem- eacutes Reacutegiseacutegtani InteacutezeteNauta R R 1987 bdquoApocolocyntosisrdquo as Saturnalian Literature Mnemosyne Fourth Series XL

69ndash96Neacutemeth Gyoumlrgy 2008 Foumlldreszaacutellt miacutetoszok Palaiphatos eacutes Heacuterakleitos miacutetoszmagyaraacutezatai Szeged

LectumNeumann K J 1880 Der Umfang der Chronik des Malalas in der Oxforder Handschrift Her-

mes XV 356ndash360Nibley Hugh 1945 Sparsiones The Classical Journal XL (9) 515ndash543Nilsson Martin P 1916 Studien zur Vorgeschichte des Weihnachtsfestes Archiv fuumlr Religions-

wissenschaft XIX 50ndash150ndash 1951a Geschichte der griechischen Religion IndashII Muumlnchen C H Beckndash 1951b Das Rosenfest in Martin P Nilsson Opuscula selecta I Lund Gleerup 311ndash329Nock Arthur Darby 1952 The Roman Army and the Roman Religious Year Harvard Theologi-

cal Review XLV 187ndash252Nussbaum Alan J 1986 Head and Horn in Indo-European BerlinndashNew York Walter de GruyterOeconomos Lysimaque 1930 Lrsquoeacutetat intellectuel et moral des Byzantins vers le milieu du XIVe

siegravecle drsquo apregraves une page de Joseph Bryennios in Charles Diehl (meacutelanges) Eacutetudes sur lrsquoHistoire et sur lrsquoart de Byzance I Histoire Paris Ernest Leroux 225ndash233

Ogden Daniel 1997 The Crooked Kings of Ancient Greece London DuckworthOhme Heinz (ed) 2013 Acta conciliorum oecumenicorum sub auspiciis academiae scientiarum bava-

ricae edita series secunda volumen secundum pars quarta Concilivm Constantinpolitanvm A 6912 in Trullo habitum (concilium quinisextum) BerlinndashBoston Walter de Gruyter

Opelt Ilona 1970 Die Volcanalia in der Spaumltantike Vigiliae Christianae XXIV 59ndash65Orive Elena Quintana 2014 On the Legal and Social Status of Theatre Actors in Ana de Fran-

cisco HerederondashDavid Hernaacutendez de la FuentendashSusana Torres Prieto (eds) New Pers-pectives on Late Antiquity in the Eastern Roma Empire Cambridge Scholars 322ndash331

Palme Bernhard 1999 Die Officia der Statthalter der Spaumltantike Antiquiteacute Tardive VII 85ndash133

Parmentier L 1897 Le roi des Saturnales Revue de Philologie XXI 143ndash149Passow Arnold 1860 Popularia carmina Graeciae recentioris Lipsiae TeubnerPatzig Edwin 1901 [P Hermann Bourier O S B Uumlber die Quellen der ersten vierzehn

Buumlcher des Jo Malalas Zweiter Theil Muumlnchener Dissertationm zugleich wissenscheftli-che Beilage zum Programm des Gymnasiums St Stephan zu Augsburg 1900] Byzantinische Zeitschrift X 598ndash611

Pedersen O 1983 The Ecclesiastical Calendar and the Life of the Church in George V Coyne ndashMichael A Hoskin (eds) Gregorian Reform of the Calendar Proceedings of the Vatican

338

Conference to Commemorate its 400th Anniversary Vatican City Pontifical Academy of Sciences Specolo Vaticano 17ndash74

Perdrizet Paul 1900 Rosalia Bulletin de correspondance Helleacutenique XXIV 299ndash323Perpillou-Thomas Franccediloise 1993 Les Brumalia drsquoApion II Tyche VIII 107ndash109Petit P 1955 Libanius et la vie municipale Paris Librairie Orientaliste Paul GeuthnerPicard Gilbert-Charles 1948 Les sacerdotes de Saturne et les sacrifices humains dans lrsquoAfrique

romaine Societeacute archeacuteologique de la province de Constantine Receuil des notices et meacutemoires LXVI 117ndash123

Piganiol Andreacute 1923 Recherches sur les jeux romains Notes drsquoArchegraveologie et drsquohistoire religieuse Paris Publicaion Fac Lettres Univ

Pillinger Renata 1988 Das Martyrium des heiligen Dasius Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften

Politeacutes Nikolaos G 1871 Meleteacute epi tou biou toacuten neoacuteteroacuten Elleacutenoacuten Tomos I Neoellenikeacute mythologia Atheacutenai Adelphoi Perreacute Karl Wilberg N A Nakeacute

ndash 1921 Laographika symmeikta IndashIII Atheacutenai ek tou Ethnikou TypographeiouPons-Sanz Sara M 2006 Anglo-Scandinavian Trade or Paganism Oe bdquoHaeligdhenrdquo in the First

Cleopatra Glossary The Modern Language Review CI (3) 625ndash637Prato CndashMicalella D 1979 Giuliano imperatore Misopogon Roma Ateneo et BizzarriPreger Theodor 1901 Konstantinos-Helios Hermes XXXVI 457ndash469Premerstein Anton von 1904 Lex Tappula Hermes XXXIX 327ndash347Puchner Walter 1977a Brauchtumserscheinungen im griechischen Jahreslauf und ihre Beziehungen

zum Volkstheater Wien Oumlsterreichischen Museums fuumlr Volkskundendash 1977b Die bdquoRogatsiengesellschaftenrdquo Theriomorphe Maskierung und adoleszenter Umzugs-

brauch in den Kontinenalzonen des Suumldbalkanraums Suumldostforschungen XXXVI 109ndash158ndash 1983 Die thrakische Karnevalsszene und die Ursprungstheorien zum altgriechschen Drama

Balkan Studies XXIV 107ndash122ndash 2009a Altthrakische Karnevalsspiele und ihre wissenschaftliche Verwertung in Walter Puch-

ner Studien zur Volkskunde Suumldosteuropas und des mediterranen Raums WienndashKoumllnndashWeimar Boumlhlau 177ndash192

ndash 2009b Im Namen der Rose Zum Nachleben des Rosalienfestes auf der Balkanhalbinsel in Walter Puchner Studien zur Volkskunde Suumldosteuropas und des mediterranen Raums WienndashKoumllnndashWeimar Boumlhlau 47ndash106

ndash 2009c Studien zur Volkskunde Suumldosteuropas und des mediterranen Raums WienndashKoumllnndashWeimar Boumlhlau

Quiroga Alberto 2009 Julianrsquos Misopogon and the subversion of Rhetoric Antiquiteacute Tardive XVII 127ndash135

Radke Gerhard 1993 Roumlmische Feste im Monat Maumlrz Tyche VIII 129ndash142Rebillard Eacuteric 2009 The Church the Living and the Dead in Philip Rousseau (ed) A Com-

panion to Late Antiquity MaldenndashOxford Blackwell 220ndash230Reiser Thomas 2007 Bachtin und Seneca ndash Zum Grotesken in der bdquoApocolocyntosis divi Clau-

diirdquo Hermes CXXXV 469ndash481Reiske Johann Jakob 1829ndash1830 Constantini Porphyrogeniti imperatoris de caerimoniis aulae Byzan-

tinae libri duo e recensione Io Iac Reiskii cum eiusdem commentariis integris IndashII Bonnae impen-sis Ed Weberi

Rigoir YvesndashRigoir JacquelinendashMeffre Jean-Franccedilois 1973 Les Deacuteriveacutees des Sigilleacutees Paleacuteo-chreacutetiennes du Groupe Atlantique Gallia XXXI 207ndash263

339

Ristuccia Nathan J 2013 The Rise of the Spurcalia Medieval Festival and Modern Myth Comi-tatus A Journal of Medieval and Renaissance Studies XLIV 55ndash76

Robert Louis 1936 Epigraphica Revue des Eacutetudes Grecques XLIX 1ndash16Robertson D S 1919 A Greek Carnival The Journal of Hellenic Studies XXXIX 110ndash115Rochow Ilse 1987 Beitraumlge der Chronik des Theophanes zum mittelgriechischen Wortschatz

Klio LXIX 567ndash572Rock Stella 2007 Popular Religion in RussiarsquoDouble Beliefrsquo and the Making of an Academic Myth

LondonndashNew York RoutledgeRohlfs Gerhard 1948ndash1949 Die anniculae bei Caesarius von Arles Studia Neophilologica XXI

42ndash46Romaios C A 1949 Cultes populaires de la Thrace Les anasteacutenaria La ceacutereacutemonie du lundi pur

Atheacutenes IcarosRose Margaret A 1993 Parody Ancient Modern and Post-modern Cambridge Cambridge UPRouecheacute Charlotte 1993 Performers and Partisans at Aphrodisias in the Roman and Late Roman

Periods London Society for the promotion of Roman StudiesRousseau Philip (ed) 2009 A Companion to Late Antiquity MaldenndashOxford BlackwellRussel Robinson H 1975 The Armour of Imperial Rome London Arms and ArmourRuumlpke Joumlrg 1995 Kalendar und Oumlffentlichkeit Die Geschichte der Repraumlsentation und religioumlsen Quali-

fikation von Zeit in Rom BerlinndashNew York Walter de Gruyterndash 2011 The Roman Calendar from Numa to Constantine Chichester West Sussex UKndashMalden

MA Wiley-Blackwellndash 2012 Public and Publicity Long-Term Changes in Religious Festivals during the Roman

Republic in J Rasmus BrandtndashJon W Iddeng (eds) Greek and Roman Festivals Content Meaning and Practice New York Oxford UP 305ndash322

ndash 2015 Constructing rsquoreligionrsquo by doing historiography The historicisation of religion in the Roman Republic 45ndash62 in Bernd-Christian OttondashSusanne RaundashJoumlrg Ruumlpke (eds) History and Religion Narrating a Religious Past BerlinndashBoston Walter de Gruyter

Ryan William Francis 2008 Games Pastimes and Magic in Russia Folklore CXIX (1) 1ndash13Sagittarius Caspar 1685 Antiquitates gentilismi e christianismi Thuringici Gruumlndlicher und aus-

fuumlhrlicher Bericht von dem Heiden- und Christenthuumlme der alten Thuumlringer Jena BircknerSalonius Aarne Henrik 1927 Die Griechen und das Griechische in Petrons Cena Trimalchionis Hel-

singfors Societas Scientiarum FennicaSalzman Michele Renee 1990 On Roman Time The Codex-calendar of 354 and the Rhythms of

Urban Life in Late Antiquity BerkeleyndashLos AngelesndashOxford University of California Pressndash 2007 Religious Koine and Religious Dissent in the Fourth Century in Joumlrg Ruumlpke (ed)

A Companion to Roman Religion MaldenndashOxford Blackwell 109ndash125Samuel Alan A 1972 Greek and Roman Chronology Calendars and Years in Classical Antiquity

Muumlnchen BeckSandwell Isabella 2007 Religious Identity in Late Antiquity Greeks Jews and Christians in Antioch

Cambridge Cambridge UPSaradi-Mendelovici Helen 1990 Christian Attitudes toward Pagan Monuments in Late Anti-

quity and Their Legacy in Later Byzantine Centuries Dumbarto Oaks Papers XLIV 47ndash61Satlow Michael L (ed) 2013 The Gift in Antiquity MaldenndashOxford Wiley-BlackwellSchmid W 1916 Das Datum der Rede des Libanios εἰς τὰς καλάνδας (IXF) Philologus LXXIII

447ndash448Schneider Fedor 19201921 Uumlber Kalendae Ianuariae und Martiae im Mittelalter Archiv fuumlr

Religionswissenschaft XX 82ndash134 360ndash410

340

Schorch Stefan 2003 Die Propheten und der Karneval Marzeach ndash Maioumas ndash Maimuna Vetus Testamentum LIII (3) 397ndash415

Schreiner Peter 2001 Stadt und Gesetz ndash Dorf und Brauch Versuch fuumlr einer historischen Volkskunde von Byzanz Methoden Quellen Gegenstaumlnde Beispiele Nachrichten der Akade-mie der Wissenschaften zu Goumlttingen I philosophisch-historische Klasse 9 573ndash662

Scullard Howard H 1981 Festivals and Ceremonies of the Roman Republic London Thames and Hudson

Seaford Richard 2006 Dionysos LondonndashNew York Routledge[Seyfert Ernst] 1783 Ordens-regeln der Piarsten oder frommen Schulen mit erlaumluternden Bemerkun-

gen I Halle TrampenSherwin-White S M 1983 Ritual for a Seleucid King at Babylon The Journal of Hellenic Stu-

dies CIII 156ndash159Spinazzola Vittorio 1953 Pompei alle luce degli scavi nuovi di Via dellrsquo Abbondanza (anni

1910ndash1923) Roma Istituto Poligrafico dello StatoSpyridakis Georgios K 19671968 To asma teacutes chelidoacutenos (chelidonisma) teacuten proacuteteacute Martiou

Epeteacuteris teacutes Elleacutenikeacutes Laographias XXXXI 15ndash54 (francia oumlsszefoglaloacuteval)Stauffenberg Alexander Schenk Graf von 1931 Die roumlmische Kaisergeschichte bei Malalas Stutt-

gart KohlhammerStek Tesse D 2009 Cult Places and Cultural Change in Republican Italy A Contextual Approach to

Religious Aspects of Rural Society after the Roman Conquest Amsterdam Amsterdam University Press

Stern Henri 1953 Le calendrier de 354 Eacutetudes sur son text et ses illustrations Paris Imprimerie Nationale

Stern Sacha 2012 Calendars in Antiquity Empires States and Societies Oxford Oxford UPStoumlkl ben Ezra Daniel 2009 An Ancient List of Christian Festivals in Toledot Yeshu Polemics

as Indication for Interaction Harvard Theological Review CII 481ndash496Szacsvay Eacuteva 2008 Gonoszűző piros gyoumlngyoumlk in Poacutecs Eacuteva (szerk) Taacutergy jel jelenteacutes Buda-

pest LrsquoHarmattan (Studia Ethnologica Hungarica IX) 343ndash371Szepessy Tibor (vaacutel) 2000 Goumlroumlg koumlltők antoloacutegiaacuteja Budapest TypotexTarn Steiner Deborah 2001 Images in Mind Statues in Archaic and Classical Greek Literature and

Thought Princeton Princeton UPThompson Edward Maunde (ed) 1875 Letters of Humphrey Prideaux to John Ellis London Cam-

den SocietyThurn Hans 2000 Ioannis Malalae Chronographia BerlinndashNew York Walter de Gruyter (Corpus

Fontium Historiae Byzantinae ndash Series Berolinensis 35)Tille Alexander 1899 Yule and Christmas Their Place in the Germanic Year London David NuttTomaschek W 1868 Uumlber Brumalia und Rosalia nebst Bemerkungen uumlber den bessischen

Volkstamm Sitzungsberichte der philosophisch-historischen Classe der Kaiserlichen Akademie der Wis-senschaften LX 351ndash404

Toacuteth Anna Judit 2005 Ioannes Malalas eacutes a bizaacutenci vilaacutegkroacutenika kezdetei doktori disszertaacutecioacute (keacutez-irat) Budapest ELTE

ndash 2007a Konstantinaacutepoly eacutes Antiochia talizmaacutenjai in Poacutecs Eacuteva (szerk) Maszk aacutetvaacuteltozaacutes be-avataacutes Vallaacute setnoloacute giai fogalmak tudomaacute nykouml zi megkouml zeliacute teacute sben Budapest Balassi (Tanulmaacute nyok a transzcendensrő l 5) 361ndash378

ndash 2007b Februarius kiűzeacutese ndash egy uacutej keacuteső-antik uumlnnep in Feheacuter BencendashKoumlnczoumll Mikloacutes (szerk) Orpheus buacutecsuacuteja Tanulmaacutenyok Sarkady Jaacutenos emleacutekeacutere Budapest Kaacuteroli Egyetemi Kiadoacute 171ndash183

341

ndash 2010a Az artai hiacuted balladaacuteja Vallaacutestudomaacutenyi Szemle VI (1) 72ndash83ndash 2010b Hellas bemutataacutesa Malalas kroacutenikaacutejaacuteban in Czerovszki MariannndashNagyilleacutes Jaacutenos

(szerk) Corollarium Tanulmaacutenyok a 65 eacuteves Tar Ibolya tiszteleteacutere Szeged SZTE (Acta Universi-tatis Szegediensis Acta Antiqua et Archaeologica Supplementum XIII) 331ndash338

ndash 2010c Miacutetoszracionalizaacutelaacutes a bizaacutenci kroacutenikaacutekban in Horvaacuteth LaacuteszloacutendashCzegleacutedy Anitandash Kraumlhling Edit (szerk) Pietas non sola Romana Studia memoriae Stephani Borzsaacutek dedicata Budapest TypotexndashEoumltvoumls Kolleacutegium 892ndash904

ndash 2011a A pogaacutenysaacuteg mint koumlnyves vallaacutes a kora-bizaacutenci forraacutesszoumlvegekben Orpheus Noster III (34) 36ndash44

ndash 2011b Egy keacuteső-antik hivatalnok memoaacuterjai in Simon MelindandashPerger Peacuteter (szerk) Cres-cit eundo Tisztelgő tanulmaacutenyok V Ecsedy Judit 65 szuumlleteacutesnapjaacutera Budapest Argumentum 195ndash208

ndash 2013a Az uacutejplatonikus theurgia in Nagy Aacuterpaacuted Mikloacutes (szerk) Az Olympos mellett Maacutegikus hagyomaacutenyok az oacutekori Mediterraneumban IndashII Budapest Gondolat II 926ndash950

ndash 2013b Soacutepatros eacutes Konstantinaacutepoly alapiacutetaacutesa ndash egy maacutegus Nagy Konstantin udvaraacuteban Or-pheus Noster V (4) 17ndash30

ndash 2014a Brumalia ndash Saturnalia utaacuten eacutes Karaacutecsony előtt in Olajos Tereacutezia (szerk) A Kaacuterpaacutet-me-dence a magyarsaacuteg eacutes Bizaacutenc Szeged Szegedi Tudomaacute nyegyetem Bizantinoloacute giai eacute s Kouml zeacute pla-tin Filoloacute giai Tanszeacute ki Csoport 341ndash350

ndash 2014b Egy rendhagyoacute kereszteacuteny kroacutenika A vallaacutesi identitaacutes bizonytalansaacutegai Malalas kroacuteni-kaacutejaacuteban in D Toacuteth JuditndashHeidl Gyoumlrgy (szerk) Studia Patrum Irodalom teoloacutegia műveacuteszet Vaacutelogataacutes a Magyar Patrisztikai Taacutersasaacuteg VIIndashXI konferenciaacutejaacuten elhangzott előadaacutesok szerkesztett vaacutel-tozataiboacutel Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 229ndash243

ndash 2015 Az uacutejplatonikus filozoacutefia mint a pogaacuteny-kereszteacuteny szinkretizmus eszkoumlze Vallaacutestudomaacute-nyi Szemle XI 46ndash55

ndash 2017 Damaszkuszi Szent Jaacutenos A saacuterkaacutenyokroacutel ciacutemű iacuteraacutesa Antik Tanulmaacutenyok LXI 55ndash69Trombley Frank R 1978 The Council in Trullo (691ndash692) A Study of the Canons Relating

to Paganism Heresy and the Invasions Comitatus A journal of medieval and renaissance stu-dies IX 1ndash18

ndash 1993 Hellenic Religion and Christianization c 370ndash529 IndashII LeidenndashBoston BrillTylor Edward Burnett 1873 Primitive Culture Researches into the Development of Mythology Philo-

sophy Religion Language Art and Custom I London John MurrayTwycross MegndashCarpenter Sarah 2002 Masks and Masking in Medieval and Early Tudor Eng-

land Aldershot AshgateUlansey David 1994 Mithras and the Hypercosmic Sun in J R Hinnels (ed) Studies in Mith-

raism papers associated with the Mithraic Panel organized on the occasion of the XVIth IAHR congress Rome 1990 Roma LrsquoErma di Bretschneider 257ndash264

Ulf Christoph 1982 Das roumlmische Lupercalienfest Darmstadt Wissenschaftliche Buchgesell-schaft

Ulucci Daniel 2011 Contesting the Meaning of Animal Sacrifice in Jennifer Wright Knustndash Zsuzsanna Vaacuterhelyi (eds) Ancient Mediterranean Sacrifice Oxford Oxford UP 57ndash74

Van Hoof LievendashVan Nuffelen Peter 2011 Monarchy and Mass Communication Antioch A D 3623 Revisited The Journal of Roman Studies CI 166ndash184

Vasiloudi Maria 2013 Vita Homeri Herodotea Textgeschichte Edition Uumlbersetzung BerlinndashBoston Walter de Gruyter

Vaacutezquez Lourdes Martiacuten 1990 Le cancioacuten de la eiresione samia Minerva Revista de filologiacutea claacutesica IV 39ndash52

342

Versnel Henk 1970 Triumphus An Inquiry into the Origin Development and Meaning of the Roman Triumph Leiden Brill

ndash 1981 Religious Mentality in Ancient Prayer in Henk Versnel (ed) Faith Hope and Worship Aspects of Religious Mentality in the Ancient World Leiden Brill 1ndash64

ndash 1988 Greek Myth and Ritual The Case of Kronos in Jan Bremmer (ed) Interpretations of Greek Mythology London Routledge 121ndash152

ndash 1993 Transition and Reversal in Myth and Ritual (Inconsistencies in Greek and Roman Religion II) LeidenndashNew YorkndashKoumlln Brill [1992]

ndash 2011 Coping with the Gods LeidenndashBoston BrillWasserstein David 2009 From Hellenism to Islam Cultural and Linguistic Change in the Roman

Near East Cambridge Cambridge UPWaszink Jan Hendrik 1947 Pompa diaboli Vigiliae Christianae I 13ndash41Watts Edward 2004 Justinian Malalas and the End of the Philosophical Teaching in AD 529

The Journal of Roman Studies XCIV 168ndash182Weierholt Kristen 1963 Studien in Sprachgebrauch des Malalas Oslo UniversitetsforlagetWeinstock Stefan 1964 Saturnalien und Neujahrsfest in den Maumlrtyrenacten in Alfred Stuiber ndash

Alfred Hermann Mullus Festschrift Theodor Klauser Muumlnster Aschendorff 391ndash400Whatmough Joshua 1944 ΚΕΛΤΙΚΑ Being Prolegomena to a Study of the Dialects of Ancient

Gaul Harvard Studies in Classical Philology LV 1ndash85Wills Garry 1970 Phoenix of Colophonrsquos ΚΟΡΩΝΙΣΜΑ The Classical Quarterly XX 112ndash118Wipszycka Ewa 1969 Les factions du cirque et les loiens eccleacutesiastiques dans un papyrus eacutegyp-

tien Byzantion XXXIX 180ndash198Wissowa Georg 1912 Religion und Kultus der Roumlmer Muumlnchen Beck [1902]Witakowski Witold 1990 Malalas in Syriac in Elisabeth JeffreysndashBrian CrokendashRoger

Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 299ndash310

Wood David 1997 The Emperor Julian and the Passion of Sergius eacutes Bacchus Journal of Early Christian Studies V 335ndash367

Woolf Greg 2009 Found in Translation The Religion of the Roman Diaspora in Oliver HecksterndashSebastian Schmidt-HofnerndashChristian Witschel (eds) Ritual dynamics and reli-gious change in the Roman Empire Proceedings of the eighth workshop of the international network impact of empire (Heidelberg July 5ndash7 2007) LeidenndashBoston Brill 239ndash252

Wright Mark J B 2012 Libanius Oration IX On the Kalends Archiv fuumlr Religionsgeschichte XIII 205ndash209

Wright Wilmer Cave 1913 The Works of the Emperor Julian II London HeinemannZiolkowski Adam 1998ndash1999 Ritual Cleaning-Up of the City from the Lupercalia to the

Argei Ancient Society XXIX 191ndash218

ILLUSZTRAacuteCIOacuteK

1 Rekonstruaacutelt Anubis-maszk az Iseum Savariense Reacutegeacuteszeti Mhely eacutes Taacuterhaacutez tulajdona

A hildesheimi Pelizeus Muacutezeumban rzoumltt darab alapjaacuten keacutesziacutetett rekonstrukcioacute

Keacutesziacutetette Antal Mariann (Magyar Nemzeti Muacutezeum) Fotoacute Vizi Peacuteter

2 XIV szaacutezadi koacutedexlap MS Bodl 264 fol 21v (Oxford Bodleian Library)

3 A Dunai lovasistenek vagy ndash az uacutejabb kutataacutesok alapjaacuten ndash Dominus eacutes Domina kultuszkoumlreacutehez koumlthet fogadalmi oacutelomtaacutebla

(III szaacutezad els fele lelhelye nem ismert)

4 Galliai DSP taacutelak szarvasaacutebraacutezolaacutesokkal RIGOIRndashRIGOIRndashMEFFRE 1973 254ndash255 alapjaacuten (Nr 897 898 901 904)

5 Chelidonismaacuten hasznaacutelt fecskefigura

6 Bolgaacuter martenica

7 Lararium aacutebraacutezolaacutesa Pompeiiben (VII 6 3) Az alsoacute mezben aacutebraacutezolt oltaacuteron joacutel laacutethatoacutek a felfuumlggesztett emberfiguraacutek

(Museo Archeologico Nazionale di Napoli inv 8905)

Felels kiadoacute a Balassi Kiadoacute igazgatoacutejaFelels szerkeszt Hradeczky MoacuteniMszaki szerkeszt Harcsaacuter Magda

A boriacutetoacutet Szaacutek Andraacutes tervezte Toumlrdelte Mocsonoky Gaacutebor

A nyomdai munkaacutelatok az OOK Press Kft-ben keacuteszuumlltekFelels vezet Szathmaacutery Attila

VALLAacuteSANTROPOLOacuteGIAI TANULMAacuteNYOK KOumlZEacuteP-KELET-EUROacutePAacuteBOacuteL

6

Sorozatszerkeszt POacuteCS EacuteVA

Toacuteth Anna Judit

UumlNNEPEK A KERESZTEacuteNY EacuteS A POGAacuteNY KOR

HATAacuteRAacuteN

Balassi Kiadoacute Budapest

Keacuteszuumllta Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem NeacuteprajzndashKulturaacutelis Antropoloacutegia Tanszeacutekeacuten

Az ezekhez az eredmeacutenyekhez vezető kutataacutes az Euroacutepai Kutataacutesi Tanaacutecs reacuteszeacuteről az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg hetedik keretprogramjaacuteboacutel (2007ndash2013)

az EKT 324214 szaacutemuacute taacutemogataacutesi megaacutellapodaacutesa alapjaacutenfinansziacuterozaacutesban reacuteszesuumllt

A koumlnyv kiadaacutesaacutet taacutemogatta az Euroacutepai Kutataacutesi Tanaacutecs az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg hetedik keretprogramjaacuteboacutel(2007ndash2013) az EKT 324214 szaacutemuacute Neacutepi vallaacutes a keleti eacutes nyugati kereszteacutenyseacuteg

hataacuteraacuten folyamatossaacuteg vaacuteltozaacutesok eacutes koumllcsoumlnhataacutesokciacutemű projekt kereteacuteben

A boriacutetoacutenXIV szaacutezadi koacutedexlap reacuteszlete

MS Bodl 264 fol 21v (Oxford Bodleian Library)

copy Toacuteth Anna Judit 2017

ISSN 1418-2734 ISBN 978-963-456-011-1

Tartalom

KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS 9

1 BEVEZETEacuteS 11

2 A KEacuteSŐ OacuteKOR VILAacuteGA 21

3 A KLASSZIKUS ROacuteMAI NAPTAacuteR RENDSZERE 31

4 KALENDAE IANUARIAE A roacutemai uacutejeacutev 35 Uacutejeacutev a korai csaacuteszaacuterkorban 36 A Kalendae a keacuteső csaacuteszaacuterkorban Naptaacuteri forraacutesok 40

5 A KALENDAE MEGUumlNNEPLEacuteSEacuteNEK FORRAacuteSAI Libanios 43 Asterios 56 Pacianus 61 AmbrosiusSzent Ambrus 62 Ioacuteanneacutes ChrysostomosAranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos 63 AugustinusSzent Aacutegoston 68 Petrus ChrysologusAranyszavuacute Szent Peacuteter 70 Turini Szent MaximusMaximus Taurinensis 74 Antiochiai Izsaacutek 75 Arles-i Caesarius 76 Vita Hilari 81 Ioacuteanneacutes Lydos 82 Gaacutezai Chorikios 84 Bragai Maacuterton 85 Sevillai Isidorus 86 PseudondashTurini Maximus 87 Dasios-acta 88 Biacuteborbanszuumlletett Konstantin 96

6 EGY UacuteJ UumlNNEP KIALAKULAacuteSA A koumlztaacutersasaacutegkori Kalendae tovaacutebb eacutelő elemei 104 Principium anni 104 Strena eacutes a zoumlld aacuteg ndash előjelek 108 Uacutej elemek amelyek nem vezethetők le a reacutegi Kalendaeboacutel 111 A kelta forma cervulum facere 115 Az uumlnnep keleti tiacutepusa guacuteny eacutes csuacutefoloacutedaacutes 120 A Kalendaera hatoacute uumlnnepek 124 Saturnalia 124 Pompa circensis 132 Navigium Isidis 137 Dionysos seacutertegeteacutesei 139 Risus a neveteacutes istene 143 Magna Mater uumlnnepe 144 A roacutemai pompae diadalmenet eacutes gyaacuteszmenet 145 Tovaacutebbi analoacutegiaacutek dramatizaacutelt eacutes megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutesek 149 Konkluacutezioacutek 154

7 A KALENDAE UTOacuteEacuteLETE Szarvasmaszkok a koumlzeacutepkorban 158 A sorsistennők asztala 167 A bizaacutenci Kalendae 174

8 FEBRUARIUS KIŰZEacuteSE Februaacuter szenaacutetor toumlrteacutenete 181 Eredetmondaacutek Malalas kroacutenikaacutejaacuteban 185 Bűnbakrituaacuteleacutek Roacutemaacuteban 194 Februarius kiűzeacuteseacutenek helye a teacutel veacutegi uumlnnepek koumlzoumltt Lupercalia eacutes Luperkalion 200

9 KALENDAE MARTIAE Matronalia a nők uumlnnepe 206 A fecskeacutek koumlszoumlnteacutese 209 Martis eacutes martenica 217 Compitalia 219

10 MAIUMA Maiuma Brytai Marzēah eacutes egy neacutevtelen edessai uumlnnep 223 Zinza eacutes zenziarius 231 Szent Jaacutenos-napi fuumlrdőzeacutes 234 Napforduloacutes tuumlzek eacutes maacuteglyaacutek 239

11 BRUMALIA Bruma eacutes Brumalia 244 A bizaacutenci Brumalia 254 A harmincnapos teacuteli napforduloacute 258

12 KOumlVETKEZTETEacuteSEK 262

FUumlGGELEacuteK Forraacutesszoumlvegek 273 Libanios 273 Amaseai Asterios 277 Petrus ChrysologusAranyszavuacute Szent Peacuteter 281 Turini MaximusMaximus Taurinensis 284 Arles-i CaesariusCaesarius Arelatensis 286 Pseudo-Turini Maximus 291 Szent Dasios actaacuteja 293 Bragai MaacutertonMartinus Bracarensis 294 Gaacutezai Chorikios 295 Ioacuteanneacutes Lydos A hoacutenapokroacutel 297 Ioacuteanneacutes Malalas Chronographia 301 Trulloacutei zsinat 62 kaacutenon 308 Theodoacuteros Balsamoacuten 309 Ioacuteseacutephos Bryennios 312 Benedek kanonok Polypticusa 313 Felhasznaacutelt irodalom 317

ILLUSZTRAacuteCIOacuteK

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Koumlszoumlnetet mondok Prof Dr Poacutecs Eacutevaacutenak akinek a taacutemogataacutesa eacutes segiacutetseacutege neacutelkuumll ez a koumlnyv nem joumlhetett volna leacutetre valamint a bdquoKeletndashNyugatrdquo Vallaacutesetnoloacutegiai Kutatoacute-csoport minden munkataacutersaacutenak amieacutert segiacutetettek eligazodni a modern Balkaacuten vallaacutesi neacuteprajzaacuteban Koumlszoumlnoumlm eacutedesanyaacutemnak T Biacuteroacute Maacuteriaacutenak a szaacutemos oumltletet eacutes javasla-tot amit a munka soraacuten foumllvetett Haacutelaacuteval tartozom egykori professzoraimnak akik megismertetteacutek velem a bizaacutenci irodalom vilaacutegaacutet

Toacuteth Anna Judit

1 Bevezeteacutes1

Uumlnnepek idejeacuten ndash mint most is mikor e sorokat iacuterom ndash a meacutedia figyelme rendre a hagyomaacutenyos kalendaacuteriumi neacutepszokaacutesokra terelődik s ilyenkor uacutejra eacutes uacutejra elhang-zik egy ominoacutezus feacutelmondat mind a riporterek mind a kuumlloumlnfeacutele szakeacutertők szaacutejaacuteboacutel miszerint ez vagy az a szokaacutes meacutely kereszteacutenyseacuteg előtti gyoumlkerekkel rendelkezik Ezek gyakran intuitiacutev kijelenteacutesek s nincs maacutes alapjuk mint hogy az illető szokaacutes reacuteszleteit nem lehet egyeacutertelműen eacutertelmezni a kereszteacuteny szimboacutelumrendszer alapjaacuten E veacutele-meacutenyek moumlgoumltt gyakran egy koumlnnyen azonosiacutethatoacute elmeacuteleti koncepcioacute aacutell melynek forraacutesa Frazer eacutes műve az Aranyaacuteg2 Frazer volt az aki leghateacutekonyabban neacutepsze-rűsiacutetette az euroacutepai koumlzgondolkodaacutesban a neacutezetet miszerint a paraszti hagyomaacuteny koraacutebbi a kereszteacutenyseacuteget megelőző vallaacutesi riacutetusok nyomait őrzi Baacuter az Aranyaacuteg szer-zője maacuter reacutegen megszűnt megkeacuterdőjelezhetetlen tekinteacutely lenni a tudomaacutenyban a mű hataacutesa a populaacuteris kultuacuteraacuteban nem csoumlkkent inkaacutebb erősoumldoumltt paacuterhuzamosan a kuumlloumlnfeacutele uacutejpogaacuteny mozgalmak kibontakozaacutesaacuteval

Noha Frazer moacutedszertanaacutet eacutes a vallaacutes fejlődeacuteseacuteről kialakiacutetott hipoteacuteziseacutet renge-teg kritika eacuterte azt az alapgondolatot miszerint a kereszteacutenyseacuteg előtti kultuszok ele-mei neacutepszokaacutesokkeacutent eacutelhettek tovaacutebb senki nem vonja keacutetseacutegbe Eacuteppen ezeacutert kuumllouml-noumls hogy az elmeacuteletet alig tesztelteacutek egy olyan kultuacutera anyagaacuten melyben nemcsak a tovaacutebbeacuteleacutesek teacutenye bizonyiacutethatoacute hanem bőseacutegesen rendelkezuumlnk forraacutesadatokkal is a fejlődeacutes minden faacutezisaacuteboacutel a klasszikus goumlroumlg vallaacutestoacutel egeacuteszen az uacutejgoumlroumlg folkloacuterig iacutegy reacuteszletekbe menően veacutegigkoumlvethető milyen moacutedon zajlott le az aacutetalakulaacutes Egy ilyen kutataacutes veacutegigvitele nem csupaacuten a mediterraacuten kultuacutera szempontjaacuteboacutel biacuter jelentőseacuteggel hanem szaacutemos aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű tanulsaacuteggal szolgaacutelhat a vallaacutesok fejlődeacuteseacutere vaacutel-tozaacutesaira vonatkozoacutean is

A bevezeteacutesben csupaacuten egy megvaacutelaszolaacutesra vaacuteroacute probleacutemaacutera hiacutevnaacutem fel a figyel-met A neacutepi hagyomaacutenyokboacutel rekonstruaacutelhatoacute vallaacutesi gondolkodaacutes meglehetősen archaikus ndash valoacutejaacuteban sokkal archaikusabb mint a klasszikus mediterraacuten vallaacutesok vol-tak sőt tapasztalataim szerint leacutenyeges pontokon kuumlloumlnboumlzik azoktoacutel Iacutegy peacuteldaacuteul a kalendaacuteriumi szokaacutesok koumlzoumltt toumlbb is a csillagaacuteszati eacutev fontos forduloacutepontjaihoz koumltő-dik s mindebben koumlnnyű a kereszteacutenyseacuteg előtti napkultuszok nyomaacutet laacutetni hivatkoz-

1 Az ezekhez az eredmeacutenyekhez vezető kutataacutes az Euroacutepai Kutataacutesi Tanaacutecs reacuteszeacuteről az Euroacutepai Kouml-zoumlsseacuteg hetedik keretprogramjaacuteboacutel (2007ndash2013) az EKT 324214 sz taacutemogataacutesi megaacutellapodaacutesa alap-jaacuten finansziacuterozaacutesban reacuteszesuumllt

2 Frazer 1920ndash1922 [1890]

12

nak is gyakran mind a karaacutecsony mind a Szent Ivaacuten-eacutej eseteacuteben kereszteacutenyseacuteg előtti gyoumlkerekre Ha azonban az eleacuteggeacute joacutel ismert roacutemai eacutes atheacuteni naptaacuterakat megvizsgaacutel-juk egyetlen uumlnnepet sem talaacutelunk amely a neacutegy alapvető csillagaacuteszati forduloacutepont-hoz a napforduloacutekhoz eacutes nap-eacutej egyenlőseacutegekhez koumltődne Valoacutejaacuteban tudjuk hogy a Kr e IIndashV szaacutezadokban a kor magas szintű csillagaacuteszati ismeretei elleneacutere is komoly neheacutezseacuteget okozott hogy a naptaacuter ne csuacutesszon el akaacuter haacuterom-neacutegy hoacutenapot is a csil-lagaacuteszati eacutevhez keacutepest Ilyen meacutervű pontatlansaacuteg mellett a naptaacuter nem csupaacuten csilla-gaacuteszati esemeacutenyek előrejelzeacuteseacutere volt alkalmatlan hanem meacuteg arra is csak alig ami pedig alapvető funkcioacuteja kellett volna hogy legyen hogy a mezőgazdasaacutegi munkaacutekat hozzaacute időziacutetseacutek

Koumlnyvemben a vallaacutes egy koumlzponti szegmenseacutet az uumlnnepeket vizsgaacutelom egy olyan korszakra vonatkozoacutean amely a tovaacutebbeacuteleacutes szempontjaacuteboacutel koumlzponti jelentőseacuteggel biacuter ez pedig a keacuteső oacutekor időszaka A kereszteacutennyeacute lett Roacutemai Birodalom olyan kulturaacute-lis koumlzeget jelentett amely az aacutellamvallaacutes reacuteveacuten maacuter a koumlzeacutepkorhoz koumltődik azonban a gazdasaacuteg műkoumldeacutese a telepuumlleacutesszerkezet a taacutersadalmi viszonyok meacuteg jellegzetesen oacutekoriak Ez a kultuacutera vaacuterosi kultuacutera eacutes a vallaacutesa is vaacuterosi vallaacutes legyen szoacute kereszteacuteny-seacutegről vagy a politeista istenek kultuszaacuteroacutel A pogaacutenysaacuteg tuacuteleacutelő maradvaacutenyait a kuta-taacutes mindig is falusias koumlrnyezetben kereste Ennek nemcsak az az oka hogy maacuter a XIX szaacutezadban is koumlnnyebb volt neacutepszokaacutesokat a falvakban megtalaacutelni hanem az is hogy a reacutegi vallaacutes tuacuteleacuteleacutese falusias koumlrnyezetben tűnt elkeacutepzelhetőnek A pogaacuteny paganus szoacute egyik lehetseacuteges eacutertelmezeacutese rsquofalusirsquo vagy rsquovideacutekirsquo s ez e szerint az eacutertel-mezeacutes szerint arra utalna hogy a kereszteacutenyseacuteg terjedeacutese a vaacuterosi koumlzpontokboacutel kiin-dulva zajlott a falu iraacutenyaacuteba ahol a legtovaacutebb őrizhetteacutek meg a reacutegi vallaacutest Meacuteg ha ez iacutegy is toumlrteacutent ami valoacutejaacuteban egyaacuteltalaacuten nem biztos3 akkor sem mellőzhetjuumlk a teacutenyt hogy az antik vallaacutesok csak a vaacuterosi koumlzpontok felől eacuterthetők meg A politikai szervező-deacutesek szempontjaacuteboacutel a Mediterraacuteneum toumlrteacutenete a fuumlggetlen vaacuterosaacutellamok iraacutenyaacuteboacutel tart a vilaacutegbirodalmak feleacute az uumlnnepek rendjeacutet illetően viszont mindveacutegig megmarad poliszrendszerűnek A Roacutemai Birodalomban egyseacutegesuumllő időszaacutemiacutetaacutesi rendszer nem szoriacutetja ki a helyi vaacuterosi naptaacuterakat eacutes azok uumlnnepeit A falu (goumlroumlguumll koacutemeacute) a vaacuteros uumlnneprendjeacutet koumlveti a lakossaacuteg a legfontosabb uumlnnepekre bemegy a vaacuterosba ndash ezeacutert leacutetezhetett Atheacutenban keacutet Dionysia a vaacuterosi Dionysia (Elapheacutebolion hoacute maacuterciusndashaacutepri-lis) melyet Atheacuten vaacuterosaacuteban uumlnnepeltek eacutes a falusi Dionysia (Poseideoacuten hoacute decem-berndashjanuaacuter) amelyet a falvak lakoacutei otthonukban uumlltek meg Meglehet a falu a vaacuteros-naacutel tovaacutebb maradt pogaacuteny azonban kultuszai csonkaacutek voltak nem toumlbbek mint a vaacuterosok egykori oumlsszetett kultuszrendszereacutenek fuumlggeleacutekei

A vallaacutes nagy aacutetalakulaacutesa tehaacutet a nagyvaacuterosokban zajlik amelyekben a csaacuteszaacuteri val-laacutespolitika direkt moacutedon eacutereztetheti hataacutesait ez a vallaacutespolitika pedig egyre erőtel-jesebben toumlrekszik a politeista kultuszok kiiktataacutesaacutera maacuter a teljes tiltaacutes előtt is Peter Schreiner a bizaacutenci neacutepi kultuacuteraacutet bemutatoacute iacuteraacutesaacutenak ciacutemeacuteuumll egy goumlroumlg koumlzmondaacutest

3 Alan Cameron 2011 14ndash25 a paganus szoacute olyan jelenteacutesekkel is biacutert mint rsquocivilrsquo vagy rsquokiacutevuumllaacutelloacutersquo eacutes valoacutesziacutenű hogy a rsquopogaacutenyrsquo jelenteacutes ezekből alakult ki

13

vaacutelasztott amely Maximos Planudeacutes koumlzmondaacutesgyűjtemeacutenyeacuteben maradt fent bdquovaacuteros eacutes toumlrveacuteny falu eacutes szokaacutesrdquo4 s ehhez hozzaacutefűz egy analoacuteg helyet Iustinianus toumlrveacutenyeiből

Azt akarjuk hogy mindez eacuterveacutenyes legyen a vaacuterosokban Azonban a falvakban ahol sok az egyszerűseacutegből fakadoacute probleacutema eacutes nem koumlnnyen hozzaacutefeacuterhető olyan sze-meacutely aki iacuter eacutes tanuacuteskodik ott a naacuteluk eddig eacuterveacutenyben levő [szokaacutesok] maradjanak tovaacutebbra is eacuterveacutenyben5

Ez a szociokulturaacutelis haacutetteacuter eacuterthetőveacute teszi hogy az egykori pogaacuteny szokaacutesok mieacutert maradnak koumlnnyebben fenn a falusias kora koumlzeacutepkorban de nagy keacuterdeacutes marad hogy mikeacuteppen maradhattak eacuteletben a kereszteacuteny Roacutema vaacuterosaiban

A pogaacuteny uumlnnepek helyzete nem egyseacuteges ebben a vallaacutespolitikaacuteban Sok uumlnnep egy-egy istenről kapja a neveacutet eacutes uumlnnepeacutenek egyetlen esemeacutenye az istennek bemuta-tott aacuteldozat ndash kereszteacuteny szemszoumlgből ezeket nyilvaacutenvaloacutean el kellett utasiacutetani Szaacutemos uumlnnep ugyanakkor nem hordozott egyeacutertelműen vallaacutesi tartalmat riacutetusainak koumlzeacutep-pontjaacuteban nem aacuteldozatbemutataacutes aacutellt hanem olyan cselekmeacutenyek amelyek vallaacutesi jelentőseacutege meacuteg a reacutesztvevők szaacutemaacutera is homaacutelyos volt Peacuteldaacuteul mi annak a vallaacutesi jelentőseacutege hogy az emberek kis saacutetrakat vernek a Tiberis partjaacuten eacutes ott megisznak annyi pohaacuter bort ahaacuteny eacutevig meacuteg egeacuteszseacutegben szeretneacutenek eacutelni Roacutemaacuteban pontosan ezt tetteacutek Anna Perenna uumlnnepeacuten6

A IVndashV szaacutezad naptaacuteraiban a hagyomaacutenyos uumlnneprendszer drasztikus leeacutepuumlleacuteseacutet eacutes szeacuteteseacuteseacutet laacutetjuk amit kiegeacutesziacutet egy ellenteacutetes iraacutenyuacute folyamat olyan koraacutebban peri-feriaacutelis helyzetű uumlnnepek felemelkedeacutese amelyeket sem kereszteacutenynek sem igazaacuten pogaacutenynak nem lehet tartani s ezek az uacutej uumlnnepek viharos gyorsasaacuteggal veszik aacutet a reacutegiek helyeacutet Neacutepszerűveacute vaacutelaacutesukat segiacuteti hogy a kereszteacuteny uumlnnepkoumlr meacuteg meglehe-tősen kialakulatlan eacutes a korabeli egyhaacutez kuumlzd sajaacutet uumlnnepeinek profanizaacutelaacutesa ellen iacutegy ezek az uacutej szekulaacuteris uumlnnepek leacuteguumlres teacuterbe nyomulhatnak be Toumlbbseacuteguumlk nem bizonyul hosszuacute eacuteletűnek aacuteltalaacuteban a X szaacutezad koumlrnyeacutekeacutere kikopnak az eacutev fő jeles napjai koumlzuumll a felismerhetetlenseacutegig aacutetalakulnak vagy egyszerűen a kereszteacuteny uumlnne-pek veszik aacutet helyuumlket Ha a koumlzeacutep- eacutes uacutejkori hagyomaacutenyban olyan szokaacutesokat kere-suumlnk amelyek igazolhatoacute moacutedon konkreacutet eacutes beazonosiacutethatoacute antik gyoumlkerekre men-nek vissza akkor ezeknek az uumlnnepeknek a kuumlloumlnboumlző moacutedosulaacutesaival talaacutelkozunk miacuteg a teacutenylegesen pogaacuteny uumlnnepek kihalni laacutetszanak a reacutegi vallaacutessal egyuumltt

A modern vallaacutestudomaacuteny megszuumlleteacuteseacutenek soraacuten az egyik legfontosabb meacuter-foumlldkő volt annak a felismereacutese hogy az euroacutepai neacutephit neacutepszokaacutesok kereszteacutenyseacuteg

4 Schreiner 2001 273 Goumlroumlguumll prodόλις καὶ νόμος κώμη καὶ ἔθος In Maximos Planudeacutes nr199 A gyűjtemeacuteny XIII szaacutezadi de a bizaacutenci lexikograacutefiai irodalom anyagaacutenak nagy reacuteszeacutehez hasonloacutean antik eredetű anyagra eacutepuumll

5 Novellae Iustiniani 73 9 bdquoταῦτα δὲ πάντα κρατεῖν ἐπὶ ταῖς πόλεσι βουλόμεθα ἐπείτοιγε ἐν χωρίοις ἔνθα πολλὰ τὰ τῆς ἁπλότητός ἐστι καὶ οὐδὲ γραφόντων ἢ μαρτυρούντων πολλῶν εὐπορία τὰ μέχρι νῦν παρrsquo αὐτοῖς κρατοῦντα καὶ νῦν ἔστω βέβαιαrdquo

6 Macrobius I 12 6

14

előtti vallaacutesok nyomait őrzik őrizhetik Mannhard Wald- und Feldkulte ciacutemű műveacutenek7 alapgondolataacutet maacuter ez a felismereacutes keacutepezte Tylor hasznaacutelta előszoumlr a jelenseacuteg meg-nevezeacuteseacutere a survival szoacutet egy vallaacutesi jelenseacuteg szokaacutes a vallaacutes konzervativizmusaacutenak koumlszoumlnhetően eacutevszaacutezadokkal tuacuteleacutelheti azt a vallaacutesi eszmerendszert melyen beluumll eacutertel-mezhető volt8 Ez termeacuteszetesen nem csupaacuten a vallaacutesi riacutetusokra igaz hanem az anyagi eacutes szellemi kultuacutera baacutermely termeacutekeacutere

Ez a felfedezeacutes leacutenyegeacuteben egy uacutej vallaacutestudomaacutenyi moacutedszert hozott leacutetre Az uacutej-kori vallaacutestoumlrteacutenet szaacutemaacutera azelőtt az egyik legfaacutejoacutebb hiaacutenyossaacutegot az euroacutepai forraacutes-anyag szűkoumlsseacutege jelentette Az oacutekori Mediterraacuteneum kereszteacutenyseacuteg előtti vallaacutesairoacutel rendkiacutevuumll gazdag anyaggal rendelkezett a kutataacutes de ettől eacuteszakra eacutes keletre maacuter joacuteval gyeacuterebbek a forraacutesok A pogaacuteny szlaacutev vallaacutes alig ismert a kelta eacutes germaacuten reacutegioacuteboacutel a fennmaradt anyag baacuter araacutenylag bőseacuteges tuacutelnyomoacutereacuteszt mitoloacutegiai jellegű A kelta neacutepek mitoloacutegiaacuteinak szinte minden forraacutesa a kereszteacuteny Iacuterorszaacuteg eacutes Wales kolosto-raiban keruumllt lejegyzeacutesre a germaacuten mitoloacutegiai anyag toumlbbseacutege pedig skandinaacutev meacuteg pontosabban izlandi eredetű eacutes szinteacuten magaacuten viseli a kereszteacuteny redakcioacute nyomait Termeacuteszetesen meacuteg iacutegy is bőseacuteges eacutes informatiacutev szoumlveganyagroacutel van szoacute azonban leg-nagyobbreacuteszt mitoloacutegiai anyagroacutel eacutes a XIX szaacutezad vallaacutestudomaacutenya szaacutemaacutera egyre nyilvaacutenvaloacutebb volt hogy egy vallaacutes nem csupaacuten miacutetoszokboacutel aacutell A riacutetusok jelentőseacutege pedig meghaladja a miacutetoszokeacutet az Edda nem pogaacuteny biblia eacutes csak korlaacutetozott meacuter-teacutekben alkalmas a skandinaacutev vallaacutes megismereacuteseacutere

Ebben a helyzetben a survival fogalmaacutenak megjeleneacutese oacuteriaacutesi jelentőseacuteggel biacutert mivel egy csapaacutesra megsokszorozoacutedott a kereszteacutenyseacuteg előtti vallaacutesok forraacutesanyaga eleacuteg ha a kutatoacute kiraacutendulaacutest tesz egy falusi neacutepuumlnnepeacutelyre eacutes maacuteris ablakot nyithat magaacutenak a pogaacuteny vilaacutegra A moacutedszer oacuteriaacutesi lehetőseacutegeket nyitott a vallaacutestudoacutesok előtt eacutes aligha van jogunk szemrehaacutenyaacutest tenni nekik amieacutert nem eleacuteggeacute koumlruumlltekintően eacuteltek a lehetőseacutegekkel A legtoumlbb kritika e teacuteren talaacuten Frazert eacuterte eacutes az Aranyaacutegat de ennek oka nem a monumentaacutelis mű hibaacuteinak kiriacutevoacute voltaacuteban keresendő hanem abban hogy az ő hataacutesa eacuterveacutenyesuumllt legtovaacutebb bőven a XX szaacutezad koumlzepeacuteig A koumlz-ponti probleacutema reacuteszben a XIX szaacutezad progressziacutev gondolkodaacutesaacuteboacutel fakad az evoluacutecioacutes elv tuacutelzott eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacuteből amely a primitiacutevebb formaacutekat automatikusan reacutegibbnek minősiacuteti eacutes egyaacuteltalaacuten nem vizsgaacutelja hogy az adott szokaacutes vagy hiedelem mikor kelet-kezett Frazer szaacutemaacutera a vallaacutes fejlődeacutest mutatoacute korszakolhatoacute dolog ennek elleneacutere a toumlrteacuteneti szemleacuteletnek nyomaacutet is alig talaacutelni opus magnumaacuteban az anyagot valoacutejaacute-ban inkaacutebb tipoloacutegiai alapon tagolja az Aranyaacuteg (eacutes az igazsaacuteg kedveacuteeacutert a legtoumlbb vele kortaacuters vallaacutestoumlrteacuteneti munka) legtoumlbb fejezete koncepcioacutejaacuteban eacutes feleacutepiacuteteacuteseacuteben leg-inkaacutebb Eliade fenomenoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesű monograacutefiaacuteira hasonliacutet Ez a moacutedszertan oacutehatatlanul lehetetlenneacute teszi baacutermifeacutele valoacutes toumlrteacuteneti perspektiacuteva eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet

7 Mannhardt 1875ndash18778 Tylor 1873 I 16 bdquo[Survivals] are processes customs opinions and so forth which have been car-

ried on by force of habit into a new state of society different from that in which they had their ori-ginal home and they thus remain as proofs and examples of an older condition of culture out of which a newer has been evolvedrdquo

15

Egy maacutesik okot is sejthetuumlnk a moumlgoumltt hogy nem toumlrteacutent meg maacuter sokkal koraacutebban a keacuteső antik adatok helyes vallaacutestoumlrteacuteneti kontextusba helyezeacutese A XIX szaacutezad veacutegeacutenek kutatoacutei elkeacutepesztő forraacutesismerettel rendelkeztek az antik nyelvű szoumlvegeket illetően ndash ennek felmeacutereacuteseacutehez eleacuteg egy gyors pillantaacutest vetni Frazer hatkoumltetes kommentaacuter-jaacutera melyet Pausanias Goumlroumlgorszaacuteg-uacutetleiacuteraacutesaacutehoz keacutesziacutetett9 Nagyon komoly kiacuteseacuterletek toumlrteacutentek az antik goumlroumlg vallaacutes modern folkloacuterban valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek kimutataacutesaacutera e vonatkozaacutesban a legfontosabb mű John Cuthbert Lawson Modern Greek Folklore and Ancient Greek Religion ciacutemű koumlnyve10 Ebben a szerző az antik forraacutesok elmeacutelyuumllt isme-reteacutere valamint sajaacutet goumlroumlgorszaacutegi terepmunkaacutejaacutera alapoz azonban az uacutejkori folk-loacuterboacutel szaacutermazoacute anyagot tuacutelnyomoacutereacuteszt a klasszikus antikvitaacutes anyagaacuteval veti oumlssze eacutes azon beluumll is magaacutenak a politeista istenvilaacutegnak az esetleges tovaacutebbeacuteleacutese eacuterdekli Az uacutejkori folkloacuter a koumlzeacutepkori eacutes keacuteső antik folkloacuter folytataacutesa nem pedig a Kr e V szaacutezadi Atheacuteneacute Ha egy Kr e V szaacutezadi vallaacutesi jelenseacuteg bizonyiacutethatoacutean eltűnt a Kr u IV szaacute-zadra akkor nem talaacutelhatjuk meg annak XX szaacutezadi leszaacutermazottjaacutet11 Lawson termeacute-szetesen eleacuteggeacute ismerte az oacutekort ahhoz hogy ritkaacuten koumlvessen el ilyen hibaacutekat azonban azaacuteltal hogy az eacuterdeklődeacutese foacutekuszaacuteban aacutelloacute keacutet kor a jelen eacutes a klasszikus antikvitaacutes koumlzoumltti perioacutedust szinte egeacuteszen mellőzte sajaacutet magaacutet fosztotta meg a lehetőseacutegeacutetől hogy elemezhesse a tovaacutebbeacuteleacutes teacutenyleges folyamataacutet Hogy egy peacuteldaacuteval tegyem vilaacutego-sabbaacute mire gondolok Phaidoacuten Kukuleacutes hatalmas hatkoumltetes munkaacutejaacuteban amelyet a bizaacutenci kultuacutera eacutes eacuteletmoacuted keacuterdeacuteseinek szentelt megemliacuteti a XIV eacutes XV szaacutezad for-duloacutejaacuten eacutelt Ioacuteseacutephos Bryennios egy helyeacutet ahol az a maacuterciusban viselt periammaacutekroacutel beszeacutel ndash ez az első emliacuteteacutese azoknak a piros eacutes feheacuter fonalboacutel keacutesziacutetett karkoumltőknek illetve maacutes vaacuteltozatokban babaacuteknak amelyeket a Balkaacuten egyes teruumlletein ma is visel-nek maacuterciusban12 Kukuleacutes szerint ennek eredete az eleusisi miszteacuteriumokban viselt krokeacute Az eleusisi miszteacuteriumok nagy koumlrmeneteacuten amikor az uumlnneplő toumlmeg a Rheitoi folyoacutehoz eacutert a beavatottak egy saacutefraacutenysaacuterga szalagot koumltoumlttek a jobb kezuumlkre eacutes a bal laacutebukra ez volt a krokeacute13 Az eleusisi nagy miszteacuteriumokat ősszel tartottaacutek a krokeacute hasz-naacutelata időben teacuterben eacutes funkcionaacutelisan is rendkiacutevuumll szűk volt Ugyanakkor Ioacuteanneacutes Chrysostomostoacutel tudjuk hogy maacuter 400 koumlrnyeacutekeacuten is hasznaacuteltak voumlroumls fonaacutel karkoumltőket aacuteltalaacutenos bajelhaacuteriacutetoacute eszkoumlzkeacutent14 Az eleusisi miszteacuteriumok persze sokkal előkelőbb pedigreacutet biztosiacutetanaacutenak a szokaacutesnak de azeacutert sokkal valoacutesziacutenűbb hogy az amulettkeacutent viselt fonaacutelboacutel vezethető le a maacuterciusi piros-feheacuter karkoumltők eredete az eleusisi miszteacute-riumok hataacutesaacutet pedig baacutetran kizaacuterhatjuk

9 A Frazer 1920ndash1922-es kiadaacutest hasznaacutelom10 Lawson 1910 hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutest alkalmaz Politeacutes 1871 is aacutem uacutejgoumlroumlg nyelven A XIX szaacute-

zadi goumlroumlg kutatoacutek a vallaacutesi-kulturaacutelis kontinuitaacutes igazolaacutesaacuteval egyszersmind vaacutelaszt akartak adni azoknak a nem goumlroumlg szerzőknek akik a korszakban tagadtaacutek az uacutejgoumlroumlg neacutep etnikai kapcsolataacutet az antik goumlroumlgseacuteggel

11 A tovaacutebbiakban ha egy daacutetum előtt nem jelzem kuumlloumln akkor Kr u eacutertendő12 Kukuleacutes 1947ndash1955 II 2313 Dillon 1997 6414 Ioacuteanneacutes Chrysostomos Ad Corinthios PG 61 105

16

A klasszikus anyag tuacutelhangsuacutelyozaacutesaacutenak eacutes a keacutesei anyag mellőzeacuteseacutenek az egyik leg-főbb oka egyszerű Amikor az antik vallaacutes tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek kutataacutesa neacutepszerűseacutege csuacute-csaacuten aacutellt a keacuteső oacutekor mint oumlnaacutelloacute korszak hiaacutenyzott a kutatoacutek laacutetoacutekoumlreacuteből Az előző szaacutezadforduloacute gondolkodaacutesaacuteban a keacuteső oacutekor eacutes a kora koumlzeacutepkor leiacuteraacutesaacutera szolgaacuteloacute kulcsfogalmak meacuteg mindig a dekadencia eacutes a barbaacutersaacuteg voltak Baacuter a kora koumlzeacutepkor barbaacuter kiraacutelysaacutegainak a romantika kora maacuter biztosiacutetott valamennyi regeacutenyes paacutetoszt azonban a Csaacuteszaacutersaacuteg keacuteső oacutekoraacutenak eacutes Bizaacutencnak megiacuteteacuteleacuteseacutet meacuteg a dekadencia miacuteto-sza uralta Roacutema meacuteltaacuten bukott el a dekadencia fertőjeacutebe suumlllyedve Bizaacutenc a hanyatloacute korszak eacuteletkeacuteptelen eacutes gyoumlnge kultuacuteraacutejaacutet eacuteltette tovaacutebb eacutes iacutegy tovaacutebb Pedig milyen hihetetlenuumll eacuteleterős lehetett a Roacutemai Birodalom ha haldoklaacutesa oumlnmagaacuteban eltartott bő ezer esztendeig tovaacutebb mint a Romulustoacutel Nagy Konstantinig eltelt idő A keacuteső oacutekor eacutes Bizaacutenc moralizaacuteloacute megiacuteteacuteleacutese a XIX szaacutezad veacutegeacuten meacuteg nagyon is eacutelő volt E miacutetosz feacutenyeacuteben a keacuteső oacutekor kultuacuteraacuteja maacutesodrendű volt a XIX szaacutezadban a kuta-taacutes foacutekuszaacuteban a klasszika-filoloacutegia eacutes a klasszika-archaeoloacutegia aacutellt Teacuteny hogy a kor-ban hatalmas mennyiseacutegben publikaacuteltak keacuteső antik eacutes bizaacutenci szoumlvegeket is azonban nem fogadtaacutek el hogy a keacuteső oacutekor sui iuris eacuterdemes a vizsgaacutelatra Ez a helyzet csak a XX szaacutezad maacutesodik feleacuteben vaacuteltozott meg amikor a keacuteső antikvitaacutes kutataacutesa oumlnaacutelloacute tudomaacutenyteruumlletteacute fejlődoumltt

A koumlvetkező fejezetekben a vallaacutes egy meghataacuterozott szegmenseacuteben nevezetesen a naptaacuteri uumlnnepek teacutemaacutejaacuten keresztuumll vizsgaacutelom hogy milyen moacutedon eacutes meacuterteacutekben nyiacutelt moacuted a reacutegi vallaacutes tovaacutebbeacuteleacuteseacutere a kereszteacutenyseacutegen beluumll A teacutemavaacutelasztaacutes alapja a for-raacutesok mennyiseacutege eacutes minőseacutege mivel egy az egyhaacutez aacuteltal pogaacutenynak minősiacutetett nap-taacuteri uumlnnep meguumlleacuteseacuteben a koumlzoumlsseacuteg egeacutesze vagy jelentős reacutesze reacuteszt vesz ez koumlnnyen eleacuterheti azt a zajszintet amelyet az egyhaacutez nem hagyhat figyelmen kiacutevuumll az eredmeacuteny pedig egy doumlrgedelmes szentbeszeacuted esetleg egy helyi zsinat rendelkezeacutese A nem nap-taacuteri szokaacutesok adatoltsaacutega sokkal szoacutervaacutenyosabb a reacutegi istenek hiedelemleacutenyekkeacutent valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek dokumentaacutelaacutesaacutet a bizaacutenci irodalom erősen klasszicizaacuteloacute jellege neheziacuteti tudniillik aki iacutert az joacutel ismerte az antik hagyomaacutenyt eacutes az isteni szfeacuteraacuteba tar-tozoacute leacutenyek bemutataacutesaacuteban az elteacuterő koruacute hagyomaacutenyok erősen kontaminaacuteloacutednak

Vizsgaacutelatom koumlzeacuteppontjaacuteban a IVndashVII szaacutezad aacutell tehaacutet az a perioacutedus amikor sor keruumll a reacutegi kultuszok fokozatos haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesaacutera majd betiltaacutesaacutera Aacutem e korban a taacutersadalom meacuteg nem tekinthető homogeacuten moacutedon kereszteacutenynek a lakossaacuteg egy folya-matosan csoumlkkenő szaacutezaleacuteka deklaraacuteltan pogaacuteny illetve az oacutekor anyagi eacutes szellemi kul-tuacuteraacutejaacutenak kontinuitaacutesa miatt a filozoacutefia az irodalom az anyagi kultuacutera nagy szaacutemban őriz olyan koncepcioacutekat melyekre a krisztianizaacutecioacute folyamata meacuteg nem hatott Ebből a perioacutedusboacutel kiindulva vizsgaacutelom a korszak nem kereszteacuteny eredetű uumlnnepeit ki-tekinteacutessel a koraacutebbi időszakra az uumlnnep eredeteacutere illetve a keacutesőbbi korra az egyes uumlnnepi szokaacutesok koumlzeacutepkori tovaacutebbeacuteleacuteseacutere

A teacutemamegjeloumlleacutes termeacuteszetesen nem fuumlggetlen iacuteraacutesom fő teacuteziseacutetől Az oacutekor egye-temes zsinatai koumlzuumll a (csak a keleti egyhaacutezakban) elfogadott 691-es konstantinaacutepolyi Trullanum volt az ami a teoloacutegia helyett a gyakorlati egyhaacutezfegyelem keacuterdeacuteseire kon-centraacutelt iacutegy peacuteldaacuteul tiltotta a pogaacuteny uumlnnepek meguumlleacuteseacutet A zsinat 62 kaacutenonja neacutegyet sorol fel neacutev szerint Kalendae Vota Brumalia maacutercius 1 Ami az eacuterdeklődeacutesemet fel-

17

keltette az az a meglepő teacuteny hogy ezen bdquopogaacutenyrdquo uumlnnepek pogaacutenysaacutega legalaacutebbis keacutetseacutegbe vonhatoacute A Kalendae eacutes a Vota az uacutejeacutevi uumlnnepkoumlrhoumlz tartoztak a Kalendae munkaszuumlneti jellegeacutet Valentinianus eacutes Theodosius tehaacutet kereszteacuteny csaacuteszaacuterok toumlrveacute-nye iacuterta elő A Brumalia egy hosszabb decemberi uumlnnepi perioacutedust jeloumllt amelyre csak a kereszteacuteny korboacutel vannak adataink s amelyet meacuteg a X szaacutezadban Biacuteborbanszuumlletett Konstantin udvaraacuteban is megtartottak Maacutercius 1 a roacutemai naptaacuterban egy Matronalia nevű Iuno-uumlnnep napja aacutem amire itt a zsinat utal az egy ettől elteacuterő keacuteső oacutekori a tavaszt koumlszoumlntő nap Ha kiegeacutesziacutetjuumlk listaacutenkat neacutehaacuteny tovaacutebbi maacutes forraacutesok aacuteltal kaacuter-hoztatott uumlnneppel mint a Maiuma Rosalia a Szent Jaacutenos-naphoz koumltődő bdquopogaacutenyrdquo rituaacuteleacutek vagy egy neacutev neacutelkuumlli februaacuteri teacutelűző uumlnnep egyeacutertelmű tendencia rajzoloacutedik ki a teacutenylegesen pogaacuteny uumlnnepek tovaacutebbeacuteleacutesei baacuter leacuteteztek csak periferikusan voltak jelen15 ugyanakkor nagy jelentőseacuteghez jutottak olyan uumlnnepek amelyek teljesen uacutejak voltak vagy legalaacutebbis a koraacutebbinaacutel sokkal nagyobb fontossaacutegra tettek szert eacutes valoacute-jaacuteban nem pogaacutenyok amennyiben semmi koumlzuumlk sincs a politeista istenvilaacuteghoz Iacuteraacute-som ceacutelja annak feltaacuteraacutesa hogy honnan erednek ezek az uumlnnepek milyen teacutenyezők hiacutevjaacutek őket eacuteletre milyen funkcioacutet toumlltenek be eacutes mi lesz keacutesőbbi sorsuk a koumlzeacutepkor-ban uacutejkorban Az oacutekor uumlnnepei koumlzuumll leginkaacutebb ezek lesznek azok melyek tuacuteleacuteltek akaacuter maacuteig is eacutelnek s ez a fajta tuacuteleacuteleacutes megkeacuterdőjelezi hogy mennyiben beszeacutelhe-tuumlnk survivalről hiszen ezek az uumlnnepek a kereszteacuteny korban vaacutelnak csak elterjedtteacute A keacutesőbbi eacutertelmezeacutesek megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben fontosnak tartom hogy maacuter most kuumlloumlnbseacuteget tegyuumlnk a tovaacutebbeacuteleacutes keacutet tiacutepusa koumlzoumltt

a) Funkcionaacutelistipoloacutegiai tovaacutebbeacuteleacutes Ide olyan jelenseacutegpaacuterok tartoznak amelyek rituaacutelis ceacuteljaikat vagy a riacutetus lezajlaacutesaacutet tekintve koumlzel aacutellnak egymaacuteshoz azonban nem vilaacutegos hogy nevezhetjuumlk-e őket bdquoazonosrdquo szokaacutesnak Joacute peacuteldaacutekat kiacutenaacutelnak ilyesmire a kuumlloumlnboumlző bűnbakkiűző szokaacutesok Egeacutesz Euroacutepaacuteboacutel eacutes persze azon tuacutel is nagy szaacutem-ban ismeruumlnk hasonloacute rituaacuteleacutekat de ha egy mediterraacuten telepuumlleacutesen teacutel veacutegeacuten nagy-boumljt előtt vagy kora nyaacuteron bdquokihordjaacutek a Halaacuteltrdquo kiveacutegzik eacutesvagy eltemetik a Kar-nevaacutelt azt mennyiben nevezhetjuumlk pogaacuteny survivalnek Ezekkel teacutenylegesen azonos riacutetust nem ismeruumlnk az oacutekorboacutel a karnevaacutel fogalma csak az eacuterett koumlzeacutepkor idejeacutere jelenik meg Roacutemaacuteban voltak hasonloacute riacutetusok maacutercius koumlzepeacuten Mamurius Veturiust űzteacutek ki a vaacuterosboacutel ehhez koumlzel eső napokban az itur ad Argeos uumlnnepeacuten szalmabaacutebo-kat dobtak a Tiberisbe Goumlroumlgorszaacutegban eacutelő emberi pharmakosok toumlltoumltteacutek be a bűn-bak szerepeacutet Atheacutenban peacuteldaacuteul Apolloacuten Thargeacutelos maacutejusi uumlnnepeacuten eacutes adataink van-nak raacute hogy az VndashVI szaacutezadban egy Februariusnak nevezett szalmabaacutebot vertek meg eacutes vittek ki roacutemai vaacuterosokboacutel De vajon mieacutert kellene ezeket az esemeacutenyeket azonos-nak tartanunk mikor sem az időpont sem a bűnbak formaacuteja (ember aacutellat vagy baacutebu) sem elpusztiacutetaacutesaacutenak moacutedjai nem azonosak

Ugyanebbe a csoportba sorolhatjuk a szentek tiszteleteacutenek bizonyos aspektusait szaacutemos a mezőgazdasaacutegi eacutev ciklikussaacutegaacutet koumlvető uumlnnepet eacutes az azokhoz tartozoacute szokaacute-

15 A legismertebb peacutelda Roacutema vaacuterosaacutenak Lupercaliaacuteja Duval 1977 Graf 2015 163ndash183 vagy a Vol-canalia Opelt 1970

18

sokat az egyhaacutez ezen uumlnnepekhez koumltődő benedikcioacutes gyakorlataacutet16 Itt emliacutethetjuumlk a szentek kuumlloumlnoumlsen a gyoacutegyiacutetoacute szentek kultuszhelyein toumlrteacutenő incubatioacutet ami szaacutemos paacuterhuzamot mutat a gyoacutegyiacutetoacute istenek szenteacutelyeinek hasonloacute gyakorlataacuteval17 A funkcio-naacutelis eacutes tipoloacutegiai azonossaacuteg mellett valoacuteban beszeacutelhetuumlnk esetuumlkben survivalről is de csak a szoacute egy korlaacutetozott eacutertelmeacuteben valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy kitalaacuteloacuteik előkeacutepek alapjaacuten dolgoztak nem a semmiből alkottaacutek meg az egyes rituaacuteleacutekat azonban valoacute-jaacuteban ezekben az esetekben helyettesiacuteteacutesről van szoacute eacutes nem tovaacutebbeacuteleacutesről Hasonloacute jelenseacutegekkel szembesuumllhetuumlnk szinte minden aacuteltalunk kutatott uumlnnep kapcsaacuten egy tilalmazott pogaacuteny uumlnnep funkcioacuteit riacutetusait aacutetmentik egy időben koumlzel eső vallaacutesilag semlegesnek tűnő uacutej uumlnnepre majd a tovaacutebb szigorodoacute egyhaacutezi megiacuteteacuteleacutes hataacutesaacutera egy uacutejabb immaacuter a kereszteacuteny uumlnnepi naptaacuterhoz kapcsoloacutedoacute uumlnnepnapra

b) Genetikai tovaacutebbeacuteleacutes amikor egy konkreacutet szokaacutes eacutel tovaacutebb Ezt ritkaacuten tapasztal-hatjuk egy teljes uumlnnepre vonatkozoacutean inkaacutebb az uumlnnepekhez kapcsoloacutedoacute egyes hie-delmek szokaacutesok reacuteszleteiben talaacutelkozhatunk ilyesmivel

A megkuumlloumlnboumlzteteacutest toumlbb okboacutel is fontosnak tartom Az egyik ok hogy a taacutergya-landoacute szokaacutesok tovaacutebbeacuteleacutese szinte mindig eacutes minden korszakra vizsgaacutelva egyszersmind revival is Nem arroacutel van szoacute hogy a reacutegi hit riacutetusai funkcioacutejukat vesztett zaacutervaacutenykeacutent tovaacutebb leacuteteznek hanem inkaacutebb arroacutel beszeacutelhetuumlnk hogy ezek egy uacutej elvek szerint ren-deződő kalendaacuteriumi sziszteacutema reacuteszeiveacute vaacutelnak Ha egy uumlnnepneacutev egy szokaacutes egy hie-delem uacutej helyre keruumll formaacutet vaacutelt ugyanakkor aacutet is eacutertelmeződik hogy egy uacutej struk-tuacutera reacuteszekeacutent funkcionaacutelhasson Ha kijelentjuumlk hogy a koumlzeacutepkori bolondok uumlnnepe a taacutersadalmi hierarchia kiguacutenyolaacutesaacuteval eacutes parodizaacutelaacutesaacuteval levezethető az oacutekor veacutegi Kalendae Ianuariae hasonloacute szokaacutesaiboacutel azzal valoacutejaacuteban nagyon keveset mondtunk a bolondok uumlnnepeacuteről

A maacutesik ok hogy a keacutetfeacutele tovaacutebbeacuteleacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutese segiacutet szem előtt tar-tani hogy a teljes uumlnneprendszer mennyire erős fluktuaacutecioacuteban van a keacuteső oacutekor eacutes a korai koumlzeacutepkor folyamaacuten folyamatosan igazodva az aktuaacutelis vallaacutespolitikaacutehoz Amikor Alfoumlldi Andraacutes felvetette hogy a karnevaacutel szoacute a car navale (rsquohajoacutekocsirsquo) kifejezeacutesből eredne s ilyen moacutedon Isis maacuterciusi Navigium Isidis nevű uumlnnepeacuteről kritikusai reacuteszben azeacutert vetetteacutek el az elmeacuteletet mert ez maga utaacuten vonta volna hogy az uumlnnep toumlbbszoumlr is időpontot vaacuteltott18 Maacuterciusroacutel aacutetkeruumllt januaacuter 1-jeacutere majd a koumlzeacutepkor derekaacuten huacutes-hagyoacute keddre eacutes ez az ide-oda mozgataacutes a klasszika-filoloacutegusok szaacutemaacutera valoacutesziacutenűt-lennek tűnt ndash holott ha megvizsgaacuteljuk a teljes teacuteli uumlnnepkoumlr forraacutesokkal adatolhatoacute eacutes bizonyiacutethatoacute vaacuteltozaacutesait akkor semmi kiriacutevoacutet nem kell laacutetnunk e toumlbbszoumlri időpont-vaacuteltozaacutesban

A koumlvetkezőkben a naptaacuter eacutes az uumlnneprend aacutetalakulaacutesaacutenak keacuteső antik koumlzeacutepkori meneteacutet fogom vizsgaacutelni keacutet megkoumlzeliacuteteacutesben 1 oumlsszegyűjtve eacutes eacutertelmezve a legfon-

16 Ezek bizonyos formaacuteit gyakran a korabeli egyhaacutez is kritikaacuteval illeti ez kuumlloumlnoumlsen gyakori a halotti megemleacutekezeacutesek eseteacuteben Rebillard 2009 Mint keacutesőbb laacutetni fogjuk egyes egyhaacutezatyaacutek aacuteltalaacute-nossaacutegban proacutebaacuteljaacutek a kereszteacuteny uumlnnepektől taacutevol tartani a mulatozaacutest

17 Graf 2015 241ndash26718 Alfoumlldi 1937a Alfoumlldi 1937b

19

tosabb keacuteső antik uumlnnepekre vonatkozoacute forraacutesadatokat 2 a naptaacuter mint rendszer aacutet-alakulaacutesaacutet eacutes ennek aacuteltalaacutenos tendenciaacuteit vizsgaacutelva Teacutezisem szerint az aacutetalakulaacutes nem pusztaacuten a pogaacuteny uumlnnepek fokozatos lemorzsoloacutedaacutesaacutet jelenti a kereszteacuteny uumlnnepkoumlr fokozatos bővuumlleacuteseacutevel kiacuteseacuterve hanem felismerhetuumlnk egy aacutetmeneti perioacutedust amely-ben reacuteszben spontaacuten moacutedon reacuteszben politikai taacutemogataacutessal egy olyan uumlnnepkoumlr for-maacuteloacutedik ki amelynek uumlnnepei szaacutendeacutekoltan profaacuten jellegűek Legalaacutebbis szakralitaacutesuk sem a reacutegi sem az uacutej vallaacutesboacutel nem vezethető le hanem inkaacutebb aacutellami emleacuteknapok-nak tekinthetők Ezek az uumlnnepek funkcionaacutelisan a reacutegi naptaacuter legneacutepszerűbb uumlnne-peit vaacuteltjaacutek fel Elterjedeacutesuumlket motivaacuteloacute teacutenyezők lehetnek toumlrekveacutes hogy a vallaacutesi oumlsszeteacuteteleacuteben meacuteg vegyes lakossaacuteg bizonyos uumlnnepeket koumlzoumlsen uumllhessen meg illetve hogy lehetőseacuteg nyiacuteljon vilaacutegias mulatsaacutegokra is Baacuter az egyhaacutezi szerzők a kezdetektől igyekeznek ezektől eltiltani a hiacuteveket egyhaacutezjogi leacutepeacutesekre csak a VI eacutes VII szaacutezadtoacutel keruumll sor eacutes a szaacutemos zsinati eliacuteteacuteleacutes elleneacutere az eacuterintett uumlnnepek akaacuter az ezredfordu-loacuteig vagy meacuteg tovaacutebb is fennmaradnak Melyek ezek

1 Az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedoacute uumlnnepek Kalendae Ianuariae vagy Ianuaria neacuteven az uacutejeacutev az ehhez kapcsoloacutedoacute jelmezes felvonulaacutesok A keacuteső antik uumlnnepek koumlzuumll a Kalendae toumlrteacutenete van legjobban feltaacuterva koumlszoumlnhetően a viszonylag bőseacuteges forraacutesadatoknak illetve a koumlzeacutepkori farsanggal valoacute kapcsolataacutenak

2 Februaacuteri uumlnnepek a Lupercalia Gelasius paacutepaacuteig fennmarad valamilyen formaacute-ban eacutes bizonyiacutethatoacute ugyanerre az időpontra egy teljesen uacutej teacutelűző uumlnnep megjele-neacutese amelynek soraacuten egy bdquoFebruariusrdquo-nak nevezett szalmabaacutebot űztek ki a vaacuterosboacutel

3 Matronalia vagy Kalendae Martiae Maacutercius 1 a Kr e III szaacutezad előtt a roacutemai eacutev kezdete volt valamint egy Matronalia nevű Iuno-uumlnnep napja A keacuteső oacutekorban egy-reacuteszt tavaszvaacuteroacute uumlnnep maacutesreacuteszt a nők uumlnnepe amelyen a feacuterjek megajaacutendeacutekozzaacutek feleseacutegeiket a nők a rabszolganőket Ez az uumlnnepnap a goumlroumlg nyelvteruumlleten oumlssze-olvad a legalaacutebb a Kr e VI szaacutezad oacuteta leacutetező tavaszkoumlszoumlntő szokaacutesokkal s veacuteguumll a leg-stabilabb tuacuteleacutelőnek bizonyul Tulajdonkeacuteppen az egyetlen pogaacuteny uumlnnep amely ere-deti karaktereacutet felismerhető moacutedon megőrizve maradt fenn az uacutejkorig

4 Maiuma A kisseacute rejteacutelyes uumlnnep neveacutet a hoacutenap Maius neveacuteből magyaraacutezzaacutek a for-raacutesaink baacuter valoacutejaacuteban sziacuter eredetű Majaacutelis jellegű uumlnnep volt termeacuteszetes vizekben valoacute fuumlrdőzeacutessel oumlsszekapcsolva Az uumlnnep szabadossaacutega miatt toumlbb egyhaacutezi kezdemeacute-nyezeacutes toumlrteacutenik a betiltaacutesaacutera azonban legalaacutebb az V szaacutezadig leacutetezik Kiacuteseacuterletet teszek annak bizonyiacutetaacutesaacutera hogy az uumlnnep bizonyos elemei a juacutenius 24-i Keresztelő Szent Jaacutenos-uumlnnephez kapcsolva eacutelnek tovaacutebb

5 Brumalia A veacutegső formaacutejaacuteban 24 napos uumlnnep főleg a goumlroumlgoumlk lakta teruumlleteken terjedt el november veacutegeacuten eacutes decemberben tartottaacutek Minden naphoz a goumlroumlg aacutebeacuteceacute egy betűjeacutet rendelteacutek eacutes akinek a nap betűjeacutevel kezdődoumltt a neve megvendeacutegelte baraacutetait Funkcionaacutelisan a Saturnalia helyeacutet veszi aacutet eacutes meacuteg a X szaacutezadban is leacutetezett

A bemutatandoacute uumlnnepek listaacutejaacuteroacutel baacuter faacutejoacute sziacutevvel de mellőznoumlm kellett egy hato-dikat ez a Rosalia Ez reacuteszben szinteacuten eacutevszakvaacuteltoacute uumlnnep volt a roacutezsaviraacutegzaacuteshoz kap-csoloacutedott azonban nagyon erős halotti jellege volt a siacuterok roacutezsaacutekkal diacutesziacuteteacuteseacutet is nevez-teacutek Rosaliaacutenak A Rosalia egyreacuteszt a Balkaacuten puumlnkoumlsdi szokaacutesaiban eacutelt tovaacutebb maacutesreacuteszt bizonyos a halottakkal valoacute kommunikaacutecioacutet gyakorloacute szinteacuten balkaacuteni taacutersasaacutegok riacutetu-

20

saiban A Rosalia eseteacuteben a forraacutesok kora karaktere olyan meacuterteacutekben elteacuter a toumlbbi oumlt uumlnneptől hogy reacuteszletes bemutataacutesa keveacutessel vinneacute előre gondolatmenetuumlnket azon-ban a koumltet koherenciaacutejaacutet megtoumlrneacute19

Az oumlt uumlnnepből haacuterom uacutejdonsaacutegnak tekinthető a goumlroumlgndashroacutemai kultuacuteraacuteban a Kalen-dae Ianuariae leacutetező roacutemai uumlnnep volt azonban a keleti teruumlleteken csak a keacuteső oacutekor-ban terjed el jelentőseacutege exponenciaacutelis sebesseacuteggel nő ebben a korszakban eacutes szaacute-mos olyan szokaacutessal egeacuteszuumll ki melyek koraacutebban ismeretlenek voltak Mind az oumltre igaz hogy valamilyen formaacuteban az eacutevszakvaacuteltaacutesokhoz kapcsoloacutedtak A felsoroltak lesz-nek a kereszteacuteny birodalom legneacutepszerűbb uumlnnepei ezeket ismerjuumlk a legtoumlbb for-raacutesboacutel baacuter neacutehaacuteny tovaacutebbi kisebb uumlnnep lokaacutelis tovaacutebbeacuteleacutese is adatolt A felsorol-tak toumlbbseacutege nem tartozott a klasszikus roacutemai naptaacuter fontos napjai koumlzeacute az uumlnnepek egy reacutesze pedig teljesen uacutej keacutepződmeacuteny Aacuteltalaacutenos trend hogy az uumlnnepek uacutej eredet-mondaacutet kapnak a roacutemai toumlrteacutenelem esemeacutenyeihez koumltik őket ezzel is hangsuacutelyozva a pogaacuteny kultuszoktoacutel valoacute taacutevolsaacutegukat illetve kifejezve az uumlnneplők roacutemai identitaacute-saacutet Az uumlnnepek bemutataacutesaacuteval fő ceacutelom nem a tovaacutebbeacuteleacutes demonstraacutelaacutesa hiszen ez a legtoumlbb esetben nyilvaacutenvaloacute teacuteny hanem a folyamat mikeacutentjeacutenek vizsgaacutelata hogyan proacutebaacuteljaacutek a reacutesztevők elkeruumllni a pogaacutenysaacuteg vaacutedjaacutet honnan poacutetoljaacutek ki a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai naptaacuterak nagy uumlnnepeinek eltűneacutese utaacuten a hiaacutenyt etnikailag foumlldraj-zilag eacutes szociaacutelis eacutertelemben honnan meriacutetenek Igyekszem vizsgaacutelni az uumlnnepek szer-vezeacuteseacutenek taacutersadalmi haacutettereacutet mivel ez fontos eacutes kellőkeacuteppen meacuteg nem vizsgaacutelt teacutema a kutataacutesban Egy toumlbbszaacutezezer lakosuacute nagyvaacuteros eseteacuteben egy nagy uumlnnepseacuteg meg-szervezeacutese lebonyoliacutetaacutesa komoly logisztikai probleacutemaacutekat okoz meacuteg egy zaacutert csalaacutedias uumlnnepseacuteg eseteacuteben is a gondok hatvaacutenyozoacutednak egy koumlztereken zajloacute fesztivaacutelnaacutel Mindazok a szervezetek struktuacuteraacutek amelyek Konstantin előtt a szakraacutelis esemeacutenyek szervezeacuteseacuteeacutert felelősek voltak legkeacutesőbb a kultuszok betiltaacutesaacuteval ellehetetlenuumllnek Ha egy uumlnnepet ezutaacuten is meguumllnek akkor a szervezeacutest uacutej moacutedokon kell megoldani Ezzel olyan gyakorlati probleacutemaacutek meruumlltek fel melyek az oacutekor koraacutebbi szakaszaacuteban nem leacuteteztek A kutatoacute intuitiacutev vaacutelasza az lenne hogy a kultuszok betiltaacutesa az uumlnnepe-ket egyre inkaacutebb a csalaacutedi eacutelet szfeacuteraacutejaacuteba az otthon neacutegy fala koumlzeacute szaacuteműzi ndash azonban az oumlt bemutatandoacute uumlnnep koumlzuumll kizaacuteroacutelag a Brumaliaacutera igaz hogy a neacutegy fal koumlzoumltt zaj-lott s meacuteg arra is csak reacuteszben a toumlbbi neacutegy uumlnnep nagy esemeacutenyei azonban az utcaacuten zajlottak

Veacuteguumll neacutehaacuteny zaacuteroacute megjegyzeacutes a bevezetőhoumlz Szeretneacutem ha a koumltet keacutepes lenne multidiszciplinaacuteris funkcioacutet betoumllteni eacutes a szoumlveg olvashatoacute s lehetőleg eacutelvezhető is lenne nemcsak a klasszika-filoloacutegusok vagy oacutekortoumlrteacuteneacuteszek hanem a neacuteprajzkutatoacutek vagy baacutermely eacuterdeklődő szaacutemaacutera Ezeacutert keruumlloumlm a roumlvidiacuteteacutesek alkalmazaacutesaacutet illetve a taacutergyalt forraacutesszoumlvegek koumlzuumll a hosszabbaknak a fordiacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben helyeztem el a roumlvidebbeket pedig a főszoumlvegen beluumll eacutes ezeacutert iacutertam meg egy a roacutemai naptaacuter aacutelta-laacutenos jellegeacutet bemutatoacute fejezetet

19 A Rosalia tovaacutebbeacuteleacuteseacutevel foglalkozoacute fontosabb tanulmaacutenyok Miklosich 1864 Tomaschek 1868 Nilsson 1951b Puchner 1977b Puchner 2009b Kokkinia 1999

2 A keacuteső oacutekor vilaacutega

A keacuteső oacutekor (Spaumltantike Late Antiquity) mint oumlnaacutelloacute korszak eacutes kutataacutesi teacutema ma maacuter koumlnyvtaacuternyi sajaacutet szakirodalommal rendelkezik eacutes az oacutekortudomaacutenyon beluumll talaacuten az egyik legdinamikusabban fejlődő kutataacutesi teruumllet amelynek feluumlletes bemutataacutesaacutehoz is kuumlloumln monograacutefiaacutera lenne szuumlkseacuteg1 A koumlvetkező oldalakon csupaacuten neacutehaacuteny olyan jellegzetes aspektusaacutera hiacutevom fel a figyelmet amelyek teacutemaacutem szempontjaacuteboacutel fontosak

A keacuteső oacutekor mint időszak joacuteval toumlbb mint egy oumlsszekoumltő kapocs az antikvitaacutes eacutes a koumlzeacutepkor koumlzoumltt oumlnaacutelloacute karakterrel rendelkező toumlbb eacutevszaacutezados korszak Ez koumlzponti jelentőseacuteggel biacuter teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel hiszen a mediterraacuten vilaacuteg (eacutes termeacuteszetesen a tőle eacuteszakabbra fekvő Euroacutepa is) ekkor vaacutelik kereszteacuteny kultuacuteraacutejuacutevaacute A Late Antiquity kronoloacutegiai kereteit sokfeacutelekeacutepp huacutezhatjuk meg de teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel minden-keacuteppen eacuterdemes a kereszteacutenyseacuteg elterjedeacuteseacutenek faacutezisaihoz koumltni Kiinduloacutepontkeacutent ceacutelszerű Nagy Konstantin uralkodaacutesaacutet vaacutelasztani hiszen a kereszteacutenyseacuteg aacutellamvallaacutessaacute vaacutelaacutesa soraacuten mindenkeacuteppen ez a forduloacutepont Ugyanakkor az ezt megelőző eacutevszaacuteza-dot sem hagyhatjuk teljesen figyelmen kiacutevuumll A III szaacutezad a Roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg elhuacute-zoacutedoacute vaacutelsaacutegaacutenak időszaka amely magaacuteba foglalja a katonai anarchia feacutel eacutevszaacutezadaacutet eacutes maacuter előtte megfigyelhető a kuumlloumlnboumlző eredetű koumlzel-keleti (illetve deacutelkelet-euroacutepai) dinasztiaacutek hatalomra keruumlleacutese Mindez egyuumltt a roacutemai aacutellamvallaacutes meggyenguumlleacuteseacutehez vezetett A birodalom igazgataacutesa egyre keveacutesbeacute volt etnikailag a roacutemaiak kezeacuteben a vallaacutesi szinkretizmus eleacuterte a birodalom lakossaacutegaacutenak valamennyi reacutetegeacutet Ezt semmi esetre sem nevezhetjuumlk a hagyomaacutenyos vallaacutes vaacutelsaacutegaacutenak mivel nagyon neheacutez defini-aacutelni hogy mi keruumllt vaacutelsaacutegba az pedig egyeacutertelmű hogy ami meggyenguumllt sőt gyakor-latilag eltűnt az az ateista eacutes a materialista gondolkodaacutesmoacuted volt2 Ebben a szellemi koumlzegben alighanem a kereszteacutenyseacuteg diadala neacutelkuumll is drasztikus vallaacutesi aacutetalakulaacutesok koumlvetkeztek volna be

Az aacutetalakulaacutesi folyamat lezaacuterultaacutet joacuteval nehezebben helyezhetjuumlk el az időben A keleti birodalomfeacutel eseteacuteben az arab haacuteboruacutek jeloumllnek ki egyfeacutele hataacutert ndash ez a kriacutezis egyuumltt jaacuter az iacuterott forraacutesok megritkulaacutesaacuteval s mikor forraacutesaink uacutejra megsűrűsoumldnek maacuter egyeacutertelműen a koumlzeacutepkori Bizaacutencban jaacuterunk A Nyugatroacutemai Birodalom oumlssze-omlaacutesa maacuter az V szaacutezad veacutegeacuten bekoumlvetkezett azonban ezt szuumlkseacutegtelen a korszak veacutegeacute-

1 Egy aacuteltalaacutenos bevezeteacutes a keacuteső oacutekorhoz Rousseau 2009 Neacutehaacuteny fontosabb a krisztianizaacutecioacute folya-mataacutet bemutatoacute koumltet MacMullen 1984 Chuvin 1990 Trombley 1993 Alan Cameron 2011

2 A III szaacutezadban egyeduralkodoacutevaacute vaacutelik az uacutejplatonista filozoacutefia amely zaacutert kimondottan teoloacutegiai jellegű rendszereket hoz leacutetre

22

nek tekinti hiszen Itaacutelia jelentős reacutesze visszakeruumll Konstantinaacutepoly fennhatoacutesaacutega alaacute eacutes meacuteg eacutevszaacutezadokig ott is marad A koumlzeacutepkor iraacutenyaacuteba tartoacute aacutetalakulaacutes nagyon lassuacute eacutes fokozatos ami pedig az uumlnnepek teacutemaacutejaacutet illeti a birodalom oumlsszeomlaacutesa eacutes az oacutekor veacutege semmilyen eacuterzeacutekelhető vaacuteltozaacutest nem okoz a forraacutesanyagban

A korszak uumlnnepeit mind a kortaacutersak mind a kutataacutes a pogaacutenyndashkereszteacuteny dichotoacutemia alapjaacuten vizsgaacuteltaacutek A pogaacuteny szoacutet a politikai korrektseacuteg jegyeacuteben sokan eacutes sokfeacutelekeacuteppen proacutebaacuteltaacutek szaacuteműzni meacuteg az aacuteltalunk vizsgaacutelt korszak kutataacutesaacuteboacutel is Garth Fowden peacuteldaacuteul araacutenylag konzekvensen proacutebaacutelkozik a szoacute politeista jelzővel valoacute lecsereacuteleacuteseacutevel3 eacuten azonban teljes meacuterteacutekben osztom Alan Cameron aacutellaacutespont-jaacutet aki 2011-es monograacutefiaacutejaacuteban kitartott a pogaacuteny szoacute hasznaacutelata mellett4 A fő prob-leacutema nem az hogy vajon Symmachus offenziacutevnek talaacutelnaacute-e ha őt pogaacutenynak nevez-zuumlk enneacutel suacutelyosabb gond hogy a pogaacuteny jelző elhagyaacutesa elfedneacute vagy legalaacutebbis torziacutetoacute perspektiacutevaacuteba helyezneacute a korszak neacutehaacuteny fontos vallaacutesszocioloacutegiai sajaacutetsaacutegaacutet A kereszteacuteny egyhaacutez szabja meg a keacuteső oacutekor vallaacutesi diskurzusaacutet amely vallaacutesi alapon haacuterom csoportot kuumlloumlniacutet el vannak kereszteacutenyek zsidoacutek eacutes pogaacutenyok Az egyhaacutezi szerzők szaacutemaacutera a fő ceacutel az ortodoxia megtartaacutesa Ezt a pogaacutenyok keveacutesbeacute veszeacutelyeztetik mint az egyhaacutezon beluumlli veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek a pogaacutenysaacuteg teoloacutegiailag szinte eacuterdektelen eacutes ennek megfelelően keveset foglalkoznak vele A patrisztikus szerzők nem definiaacutel-taacutek hogy mit jelent pogaacutenynak lenni nem osztaacutelyoztaacutek a pogaacutenysaacuteg tiacutepusait nem tet-tek kuumlloumlnbseacuteget pogaacutenyok eacutes meacuteg pogaacutenyabbak koumlzoumltt A goumlroumlg nyelvben a pogaacutenyok megnevezeacutese helleacuten lesz Az egykor az etnikumot jeloumllő szoacute az uacutejkorig nem nyeri vissza eredeti jelenteacuteseacutet egyes bizaacutenci szerzők koumlvetkezetesen megkuumlloumlnboumlztetik a helleacuten embereket eacutes a Hellasboacutel szaacutermazoacutekat mivel a keacutet dolog maacutest jelentett5

Meacuteg ott eacuteltek a kereszteacutenyek koumlzoumltt nyiacuteltan politeista honfitaacutersaik eacutes meacutegis keveacutesbeacute tudtak mit kezdeni a reacutegi vallaacutessal mint akaacuter egy mai vallaacutestoumlrteacuteneacutesz Anakronisztikus kiacuteseacuterletekkel talaacutelkozunk amikor kereszteacuteny szerzők megproacutebaacuteljaacutek a reacutegi kultuszokat teljesen teacuteves moacutedon egyfajta ellen-kereszteacutenyseacutegkeacutent eacutertelmezni egy dogmarendszer-nek sajaacutet proacutefeacutetaacutekkal szent koumlnyvekkel stb6 Ezeknek a feacutelreeacuterteacuteseknek a forraacutesa nem az ellenseacutegesseacuteg hanem a megeacuterteacutes hiaacutenya Az egyhaacutezatyaacutek koumlzuumll szinte Szent Aacutegoston az egyetlen aki kutataacutesokat veacutegez szakmunkaacutekat olvas hogy megeacutertse a reacutegi vallaacutes műkoumldeacuteseacutet taniacutetaacutesait7 Maacutesok meacuteg a polemikus szaacutendeacutek kedveacuteeacutert sem teszik ezt meg Amikor az egyhaacutez a birodalom lakossaacutegaacutenak egy joacutekora haacutenyadaacutet a pogaacuteny ciacutemkeacutevel laacutetja el elkeacutepesztően heterogeacuten taacutersasaacutegot soumlpoumlr oumlssze a pogaacuteny nem egyszerűen poli-teista (ami maacuter magaacuteban sem egy konkreacutet vallaacutest jeloumll hiszen lehet roacutemai goumlroumlg gall sziacuter egyiptomi stb politeista) de aki idekeruumll teacutenyleges vallaacutesi identitaacutesaacutet tekintve lehet ateista agnosztikus uacutejplatonista manicheus szolaacuteris monoteista vagy henoteista de

3 Fowden 1991 1194 Alan Cameron 2011 255 Toacuteth 2010b6 Toacuteth 2011a7 Ezt tanuacutesiacutetja mindenekelőtt a De civitate Dei (Isten vaacuterosaacuteroacutel) roacutemai isteneknek szentelt szaacutemos feje-

zete ahol a szerző joacute adag iroacuteniaacuteval meacutelyuumll el a roacutemai pantheon pikaacutens vagy mulatsaacutegos reacuteszletei-ben megőrizve ezzel szaacutemunkra egy sor eacuterteacutekes szerző ndash mint peacuteldaacuteul Varro ndash szoumlvegeit

23

lehetne akaacuter a repuumllő spagettiszoumlrny hiacuteve is mindenki egyformaacuten a pogaacuteny kategoacute-riaacuteba fog esni Az eacuterintettek sajaacutet identitaacutesa nyilvaacutenvaloacutean nem bdquopogaacutenyrdquo volt de ha ehelyett politeistaacutenak nevezneacutenk őket semmivel sem aacuterulnaacutenk el toumlbbet teacutenyleges val-laacutesi identitaacutesukroacutel Cameron az ifjuacute Aacutegostont hozza fel peacuteldakeacutent aki megteacutereacutese előtt eacutertelemszerűen pogaacuteny volt de soha nem volt politeista A pogaacutenysaacuteg ciacutemkeacuteje tehaacutet tagadhatatlanul leegyszerűsiacutető azonban legalaacutebb nem a modern kutatoacute aacuteltal kreaacutelt kategoacuteria mivel a kor taacutersadalmaacuteban a vallaacutesi diskurzust az egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyseacute-get favorizaacuteloacute aacutellam hataacuterozta meg a pogaacuteny szoacute valoacuteban leiacuterja az akkori taacutersadalom egy teacutenylegesen leacutetező vallaacutesszocioloacutegiai csoportjaacutet

A Roacutemai Birodalmon beluumll a kereszteacutenyseacuteg nem fejedelmekkel eacutes toumlrzsfőnoumlkoumlkkel koumltoumltt megaacutellapodaacutesok reacuteveacuten terjedt Egy csaacuteszaacuter megteacutereacutese egyetlen alattvaloacutejaacutet sem koumltelezte ellenteacutetben a neacutepvaacutendorlaacuteskor germaacuten kiraacutelyaival8 A csaacuteszaacuteroknak moacuted-jaacuteban aacutellt erőteljes nyomaacutest gyakorolni vallaacutespolitikaacutejukban pozitiacutev diszkriminaacutecioacutet alkalmazni de eszkoumlztaacuteruk ennyiben meruumllt ki valoacutejaacuteban mindenki abban hitt ami-ben akart A Konstantin utaacuteni időkben sem vaacuteltozott ez a helyzet a teacutenyleges teacuteriacuteteacutes az oltaacuter mellől zajlik eacutes egyeacutenenkeacutent igyekszik meggyőzni a teljes lakossaacutegot A lakos-saacutegnak az uacutej hittel leginkaacutebb szemben aacutelloacute reacutetegei eacuteppen az arisztokraacutecia eacutes az eacutertel-miseacuteg akik eleacutegseacuteges műveltseacuteggel rendelkeznek hogy oumlnaacutelloacute filozoacutefiai vilaacutegkeacutepet alakiacutetsanak ki maguknak eacutes keacutepesek a kultuszok betiltaacutesa utaacuten is olyan kereteket talaacutelni amelyben a vallaacutes eacutes a riacutetusok iraacutenti igeacutenyeik kieleacutegiacutethetőek iacutegy a folyamat hosszabb időt igeacutenyel mint a koumlzeacutepkori teacuteriacuteteacutesekneacutel Majd egy eacutevszaacutezad telt el mire a kereszteacutenyseacuteg legalizaacutelaacutesaacutetoacutel eljutunk a pogaacuteny kultuszok betiltaacutesaacuteig Azonban meacuteg ez utoacutebbi doumlnteacutes sem koumltelezi az alattvaloacutekat a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutere bevallottan nem kereszteacuteny szemeacutelyeket meacuteg a VI szaacutezadboacutel is ismeruumlnk Valoacutejaacuteban Iustinianus csaacuteszaacuter volt az első aki kiacuteseacuterletet tett raacute hogy jogi eacutes politikai eszkoumlzoumlkkel keacutenyszeriacutetse ortodoxiaacutera valamennyi alattvaloacutejaacutet A keacuteső oacutekor csaacuteszaacuterai tehaacutet pogaacuteny alattvaloacuteiknak is csaacuteszaacuterai ezek igeacutenyei nem hagyhatoacutek figyelmen kiacutevuumll kuumlloumlnoumlsen addig amiacuteg meacuteg ők vannak toumlbbseacutegben

Ily moacutedon a kereszteacuteny hitre toumlrteacutenő megteacutereacutes minden esetben egyeacuteni doumlnteacutes eacutelethelyzet fuumlggveacutenye volt Ahhoz keacutepest hogy a vallaacutes megvaacuteltoztataacutesa mekkora pszi-cheacutes kriacutezishelyzetet jelenthetett az egyeacutenek szaacutemaacutera a birodalom krisztianizaacutecioacutejaacutenak uumlteme araacutenylag gyorsnak mondhatoacute baacuter a folyamat reacuteszletei alig ismertek Ennek

8 A birodalom krisztianizaacutecioacutejaacutenak aacuteltalaacutenos folyamatait vizsgaacutelandoacute toumlbb elmeacutelyuumllt eacutes a teacutema meacutereteacute-hez illően terjedelmes koumltet szuumlletett Csak a fontosabbakat emliacutetve MacMullen 1984 Trombley 1993 Chuvin 1990 Alan Cameron 2011 A lehetseacuteges forraacutesok mindig is toumlredeacutekesek maradnak reacuteszben azeacutert mert nem juthatunk kortaacuters demograacutefiai adatokhoz reacuteszben azeacutert mert megkockaacutez-tathatjuk hogy maguk a IVndashV szaacutezadi emberek sem laacutettaacutek aacutet hogy mi toumlrteacutenik veluumlk koumlruumlloumlttuumlk eacutes a kutatoacute szaacutemaacutera nagy a kiacuteseacuterteacutes hogy anakronisztikus moacutedon jelenkori cselekveacutesi mintaacutekat eacutes vilaacutegneacutezeteket vetiacutetsen vissza az oacutekorba Cameron erre mutat raacute mikor a IV szaacutezadi pogaacuteny ellen-aacutellaacutes eacutes uacutejjaacuteeacuteledeacutes leacuteteacutet tudomaacutenyos miacutetosznak minősiacuteti Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kiacute-vuumll hagynunk hogy a roacutemai csaacuteszaacutersaacuteg egeacutesz toumlrteacutenete folyamaacuten katonai diktatuacutera volt Forraacutesaink baacutermelyik oldalt keacutepviselteacutek nem csupaacuten sajaacutet eacuterteacutekrendjuumlk menteacuten torziacutetottak hanem valamilyen meacuterteacutekben igazodniuk kellett a politikai kliacutemaacutehoz is

24

magyaraacutezataacutera Alan Cameron egy egyszerű de meggyőző seacutemaacutet vaacutezol fel9 Cameron hajlik azon kutataacutesok elfogadaacutesaacutera amelyek szerint a megteacutereacutes igen gyors eacutes nagy-araacutenyuacute volt Ez azonban a taacutersadalom olyan aacutetalakulaacutesaacutet felteacutetelezneacute ami gyakorlati-lag peacuteldaacutetlan eacutes pszicholoacutegiailag is nehezen elkeacutepzelhető A magyaraacutezatot Cameron alapvetően abban laacutetja hogy a korban a vallaacutes identitaacutest meghataacuterozoacute szerepe gyenge volt a taacutersadalom szeacuteles reacutetegeiben Ő a IVndashV szaacutezad taacutersadalmaacutet oumlt reacuteszre osztja val-laacutesi szempontboacutel A keacutet szeacutelsőseacuteget az elkoumltelezett kereszteacutenyek valamint a pogaacutenyok alkotjaacutek peacuteldaacuteul Szent Aacutegoston vagy a maacutesik oldalon Symmacchus Koumlzoumlttuumlk talaacutel-hatoacutek a Cameron aacuteltal center-Christiannek eacutes center-pagannek nevezett csoportok Ők magukat kereszteacutenykeacutent vagy pogaacutenykeacutent hataacuteroztaacutek meg de ismereteik sajaacutet hituumlk-ről feluumlletesek szintuacutegy a kultuszban valoacute reacuteszveacuteteluumlk is Cameron peacuteldaacutei erre keresz-teacuteny reacuteszről a koumlltő Ausonius pogaacuteny oldalroacutel a kommentaacuterszerző Servius Az egyhaacutezi szerzők e koumlzoumlmboumls kereszteacutenyeket nem felteacutetlenuumll tekintetteacutek volna kereszteacutenynek vagy legalaacutebbis kritikaacuteval illetteacutek volna vallaacutesossaacutegukat azonban identitaacutesuk a maguk szaacutemaacutera eacutes koumlrnyezetuumlk szaacutemaacutera is egyeacutertelműen kereszteacuteny volt A center-pagan cso-portroacutel ugyanez mondhatoacute el mutatis mutandis Baacuter nem tuacutelzottan vallaacutesosak de a keacutesei antikvitaacutes taacutersadalmaacuteban a toumlbbseacuteget keacutepviselhetteacutek a kereszteacutenyek eacutes a pogaacute-nyok koumlzoumltt is Az oumltoumldik csoportot azok alkotjaacutek akiknek vallaacutesa valamilyen okboacutel nem meghataacuterozhatoacute ndash nem az utoacutekor szaacutemaacutera hanem a kortaacutersak szaacutemaacutera hiszen egyes szemeacutelyekről meacuteg sajaacutet ismerőseik sem tudtaacutek teljes biztonsaacuteggal eldoumlnteni hogy melyik vallaacuteshoz tartoznak Cameron neacutezete szerint Roacutema krisztianizaacutecioacuteja azt jelentette hogy a IV szaacutezad folyamaacuten a koumlzoumlmboumls pogaacutenyok keacutetharmada aacutetcsuacuteszott a koumlzoumlmboumls kereszteacuteny kategoacuteriaacuteba leacutenyegeacuteben az a vallaacutes vaacuteltozott amit az egyeacuten nem gyakorolt Ez magyaraacutezhatja hogy meacuteg a Iustinianus kori szerzők koumlzoumltt is sokan vannak akikről a kutataacutes nem tudja egyeacutertelműen meghataacuterozni hogy kereszteacutenyek voltak-e10 E bdquomegteacutereacutesektőlrdquo fuumlggetlenuumll keruumllt sor azokra az bdquoigazirdquo megteacutereacutesekre melyek reacuteveacuten akaacuter pogaacutenyok akaacuter koumlzoumlmboumls kereszteacutenyek teljes lelki aacutetalakulaacutessal vaacutel-tak a kereszteacutenyseacuteg hiacuteveiveacute ndash azonban ezek az esetek sokkal ritkaacutebbak voltak A lakos-saacuteg egeacuteszeacutenek vallaacutesvaacuteltozaacutesa ily moacutedon inkaacutebb generaacutecioacutekon aacutetiacutevelő leacutepcsőkben keacutepzelhető el ahol az egymaacutest koumlvető nemzedeacutekek egyre erősebben kereszteacuteny koumlr-nyezetben inkulturaacuteloacutednak Mindez azt jelenti hogy a kereszteacuteny aacutellam első szaacutezadai-ban a kereszteacuteny lakossaacuteg egy reacutesze is meglehetősen bizonytalan a sajaacutet hiteacuteben vagy legalaacutebbis annak teoloacutegiai reacuteszleteiben Ezt a sodroacutedoacute toumlmeget igyekszik az aacutellam eacutes az egyhaacutez gondosan megvaacutelasztott medrű csatornaacutekkal a kereszteacutenyseacuteg iraacutenyaacuteba terel-getni eacutes ez a toumlmeg nem eacuterzi a szuumlkseacutegeacutet hogy a puumlspoumlkei kedveacuteeacutert lemondjon a nap-taacuteri uumlnnepek neacutepszerűseacutegeacutet megalapozoacute mulatsaacutegokroacutel

9 Alan Cameron 2011 17410 Prokopios Evans 1971 Agathias Kaldellis 1999 Ioacuteanneacutes Lydos Kaldellis 2003 Toacuteth 2015

Kuumlloumlnoumlsen tanulsaacutegos a kroacutenikaiacuteroacute Ioacuteanneacutes Malalas esete aki baacuter lelkes kereszteacuteny de olyan elkeacute-pesztő tudatlansaacutegot aacuterul el vallaacutesi keacuterdeacutesekben hogy nem egy teoloacutegushallgatoacutem konferenciaacutekon nem akarta elhinni hogy kereszteacuteny szerzőről beszeacutelek Toacuteth 2014b

25

Ez a csatorna helyenkeacutent nagyon is meacutely eacutes nehezen kikeruumllhető A birodalom kereszteacutennyeacute vaacutelaacutesaacutenak folyamataacuteban a legismertebb teacuteny hogy Theodosius a 390-es eacutevek folyamaacuten hozott rendeleteivel betiltja a pogaacuteny aacuteldozatbemutataacutes minden formaacute-jaacutet meacuteg a haacutezi kultusz legaacutertalmatlanabb formaacuteit is Az aacuteltalaacutenos tilalmat tartalmazoacute rendelet meglepő moacutedon visszhang neacutelkuumll maradt a kortaacuters forraacutesokban A reacutegeacuteszeti anyag jelzi hogy a toumlrveacutenyt veacutegre is hajtottaacutek az antikvitaacutes nagy kultuszkoumlzpontjai bezaacute-rultak paacuter eacutevtized muacutelva maacuter az egyre romloacute aacutellaguacute eacutepuumlletek karbantartaacutesaacuteroacutel kellett a toumlrveacutenyeknek gondoskodniuk11 Ez a toumlrveacuteny nem volt egyeduumllaacutelloacute a theodosiusi toumlr-veacutenykoumlnyvben huszonoumlt toumlrveacuteny talaacutelhatoacute melyek az aacuteldozatbemutataacutesroacutel eacutes a pogaacuteny templomok helyzeteacuteről rendelkeznek12 Ezek koumlzoumltt olyanokat is talaacutelunk amelyeket bizonyosan soha nem hajtottak veacutegre iacutegy peacuteldaacuteul a templomok bezaacuteraacutesaacuteroacutel rendel-kező 346 eacutevi toumlrveacutenyt13 illetve vannak koumlztuumlk olyanok amelyek hataacutesaacuteroacutel semmit sem tudunk14 Uacutegy tűnik az aacuteldozatbemutataacutes tiltaacutesaacutera maacuter joacuteval Theodosius előtt talaacuten maacuter Constantinus alatt toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek aacutem ezek szinte visszhangtalanok marad-tak a toumlrteacuteneti forraacutesokban15 Az uralkodoacutei beavatkozaacutes a vallaacutes maacutes teruumlleteire is kiter-jed iacutegy peacuteldaacuteul kampaacuteny indul a maacutegia visszaszoriacutetaacutesaacutera amely a kortaacuters beszaacutemoloacutek szerint szaacutemos aacuteldozatot szed16 A pogaacuteny kultuszok tiltaacutesaacuteval ellenteacutetben ez a kam-paacuteny nem hoz hosszuacute taacutevuacute eredmeacutenyeket A folyamat veacutegpontjaacutet Iustinianus jelenti aki kiacuteseacuterletet tesz raacute hogy a toumlrveacuteny erejeacutevel keacutenyszeriacutetse kereszteacuteny ortodoxiaacutera a birodalom valamennyi lakosaacutet

Az uralkodoacutei beavatkozaacutesnak volt egy maacutesik keveacutesbeacute feltűnő uacutetja is A hagyomaacute-nyos politeizmus leacutenyegeacutet tekintve aacutellamvallaacutes volt amennyiben műkoumldtetője nem egy az aacutellamtoacutel elkuumlloumlniacutethető egyhaacutez hanem maga a politikai koumlzoumlsseacuteg eacutes annak a taacutersadalmi szerveződeacutesben megjelenő kuumlloumlnboumlző szintjei a csalaacuted a lakoacutekoumlrzet a vaacuteros a tartomaacuteny s veacuteguumll a birodalom egeacutesze Az aacutellamvallaacutes legfontosabb papja ter-meacuteszetesen a csaacuteszaacuter aki Augustus oacuteta viseli a pontifex maximus tisztseacuteget egy olyan ősi papi hivatalt amely felhatalmazta az aacutellamvallaacutes minden vonatkozaacutesaacutenak szabaacute-lyozaacutesaacutera Ezt a ciacutemet joacute ideig a kereszteacuteny csaacuteszaacuterok is felvetteacutek legalaacutebb Gratianusig

11 Saradi-Mendelovici 199012 McLynn 2009 DelmairendashRougeacute 2005 Bradbury 1994 Trombley 1993 1ndash9713 McLynn 2009 Codex Theodosianus XVI 10 4 bdquoPlacuit omnibus locis adque urbibus universis claudi

protinus templa et accessu vetito omnibus licentiam delinquendi perditis abnegari Volumus etiam cunctos sacrificiis abstinere Quod si quis aliquid forte huiusmodi perpetraverit gladio ultore ster-natur Facultates etiam perempti fisco decernimus vindicari et similiter adfligi rectores provincia-rum si facinora vindicare neglexerintrdquo Dat kal dec Constantio IIII et Constante III aa conss (346 [354] dec 1)

14 Graf 2015 129 Libanios ismer egy Valens eacutes Valentinianus alatt hozott toumlrveacutenyt is a kultuszok be-tiltaacutesaacuteroacutel

15 Bradbury 199416 Trombley 1993 59ndash71 a varaacutezslaacutes uumlldoumlzeacutese Ammianus Marcellinus (XXIX 2) szaacutemos toumlrteacutenetet

elbeszeacutel a maacutegia ellen felleacutepő hatoacutesaacutegok kegyetlenseacutegeacuteről Maga Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos is elmond egy toumlrteacutenetet arroacutel hogyan vaacutelt gyerekkeacutent kis hiacutejaacuten ugyanezen uumlldoumlzeacutes aacuteldozataacutevaacute (PG 60 274)

26

(367ndash375)17 Ez a titulus alapot biztosiacutetott a hagyomaacutenyos kultuszok az aacuteldozatbemu-tataacutesok rendje vagy az uumlnnepi naptaacuter szabaacutelyozaacutesaacutera ndash a csaacuteszaacuterok fokozatos vissza-vonulaacutesa a feladatkoumlr moumlguumll leacutenyegeacuteben kihuacutezta a fenntartoacute alapot az aacutellami kultu-szok aloacutel Ez a folyamat az aacutellam kihaacutetraacutelaacutesa az aacutellamvallaacutes moumlguumll keveacutes nyomot hagy maga utaacuten valoacutejaacuteban meacuteg a leglaacutetvaacutenyosabb koumlzjogi leacutepeacutest a pontifex maximusi ciacutem elhagyaacutesaacutet sem tudjuk pontosan dataacutelni

Az aacuteldozatbemutataacutes eacutes a templomok fenntartaacutesaacutenak problematikaacutejaacutehoz keacutepest meacuteg oumlsszetettebb az uumlnnepek keacuterdeacutese amennyiben itt meacuteg maga az egyhaacutezi hatoacutesaacuteg is nehezen megoldhatoacute definiacutecioacutes probleacutemaacutekba futott bele ndash tudniillik abba a keacuterdeacutesbe hogy valoacutejaacuteban hogyan lehet kuumlloumlnbseacuteget tenni pogaacuteny eacutes vilaacutegi riacutetusok koumlzoumltt

Eusebios Constantinus eacuteletrajzaacuteban egyebek mellett azeacutert is dicsőiacuteti a csaacuteszaacutert mert Konstantinaacutepoly alapiacutetaacutesaacuteval egy a pogaacutenysaacuteg szennyeacutetől maacuter kezdetektől mentes fővaacute-rost hozott leacutetre eacutes pontosan meg is hataacuterozza hogyan is eacuterti ezt a vaacuterosban nincse-nek istenszobrok melyek szenteacutelyekben vallaacutesi kultuszban reacuteszesuumllneacutenek az oltaacuterokat nem szennyezi az aacuteldozatok veacutere nincsenek egeacuteszen eleacutegő aacuteldozatok sem a deacutemonok-nak szentelt uumlnnepek sem maacutes babonaacutes szokaacutes18 Hogy a purista kereszteacuteny koumlrnyezet megvaloacutesiacutetaacutesa milyen neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzoumltt maacuter az első teacutetel komplikaacutelt megfogal-mazaacutesa jelzi Konstantinaacutepolyban ugyanis voltak istenszobrok nem is kevesen azon-ban Eusebios szerint ezek nem kultuszszobrok voltak tehaacutet szerepuumlk a dekoraacutecioacutera korlaacutetozoacutedott A baacutelvaacutenyimaacutedaacutes teacutenyaacutellaacutesaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutehoz szuumlkseacuteg van egy baacutel-vaacutenyra valamint az imaacutedaacutes aktusaacutenak veacutegbemeneacuteseacutere amely az aacuteldozat bemutataacutesaacute-ban mutatkozik meg A goumlroumlg eacutes roacutemai vallaacutesban nincsenek speciaacutelis riacutetusok amelyek a kultuszszobrot kultuszszoborraacute teszik (a szobrot a szakraacutelis teacuterben valoacute elhelyezeacutese eacutes a koumlruumlloumltte zajloacute kultikus cselekmeacutenyek teszik kultuszszoborraacute)19 Ami kereszteacuteny szempontboacutel eliacuteteacutelendő az a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes azonban szaacutemos antik vallaacutesi riacutetus ese-teacuteben nem beszeacutelhetuumlnk ilyesmiről Eusebios szerint Konstantinaacutepolyban soha nem uumlltek meg bdquodeacutemonikus uumlnnepeketrdquo (daimonikai heortai) Az uumlnnep jelenteacutese vilaacutegos de Eusebios nem aacuterulja el hogy mitől lesz deacutemoni egy uumlnnep

Abban bizonyosak lehetuumlnk hogy a hagyomaacutenyos roacutemai naptaacuter szaacutemos uumlnnepeacutet aacutetviszik az uacutej csaacuteszaacutervaacuterosba is hiszen Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyve

17 Alan Cameron 1968 Zoacutesimos Gratianus troacutenra leacutepeacuteseacutehez koumlti az esemeacutenyt aminek nyilvaacutenvaloacute epigraacutefiai bizonyiacuteteacutekok mondanak ellen A Cameron keacutesőbb felvetette hogy talaacuten meacuteg Theodo-sius eacutes Valentinianus is viselte a pontifex ciacutemeacutet Alan Cameron 2007

18 Eusebius Vita Constantini 3 48 bdquoΘεοῦ σοφίας ἣν τῆς ἐπηγορίας τῆς αὐτοῦ πόλιν ἐπώνυμον ἀποφῆναι ἔκρινε καθαρεύειν εἰδωλατρίας ἁπάσης ἐδικαίου ὡς μηδαμοῦ φαίνεσθαι ἐν αῦτῇ τῶν νομιζομένων θεῶν ἀγάλματα ἐν ἱεροῖς θρησκευόμενα ἀλλrsquo οὐδὲ βωμοὺς λύθροις αἱμάτων μιαινομένους οὐ θυσίας ὁλοκαυτουμένας πυρὶ οὐ δαιμονικὰς ἑορτὰς οὐδrsquo ἕτερόν τι τῶν συνήθων τοῖς δεισιδαίμοσινrdquo

19 A goumlroumlgoumlknek a szobrokhoz valoacute viszonya nem volt mentes a maacutegikus gondolkodaacutestoacutel azonban eacutep-pen a kultuszszobrok eseteacuteben nagyon keveacutes klasszikus kori adat utal az istenseacuteggel valoacute koumlzvetlen kapcsolatra tehaacutet az istenseacuteg jelenleacuteteacutere a szobraacuteban Tarn Steiner 2001 eacutes Faraone 1992 peacuteldaacutei szinte mind keacuteső oacutekoriak tehaacutet ahhoz a korhoz koumlthetők amikor az uacutejplatonikus filozoacutefiaacuteval oumlssze-kapcsoloacutedoacute theurgia elterjed melyben a szobrok megelveniacuteteacutese daimoacutenok vagy istenek szobraik-ban valoacute megideacutezeacutese sztenderd riacutetusnak szaacutemiacutetott

27

szerint meacuteg a koumlzeacutepkor derekaacuten is sor keruumllt egyfajta Lupercaliaacutera a palotaacuteban eacutes bizonyosan meguumllteacutek a Brumaliaacutet melyet a trulloacutei zsinat okkal vagy ok neacutelkuumll de pogaacutenynak minősiacutet Egy uumlnnep alapvetően keacutet moacutedon vaacutelhat bdquodeacutemonivaacuterdquo előszoumlr is az uumlnnep riacutetusaihoz kapcsoloacutedoacute aacuteldozatbemutataacutes reacuteveacuten Azonban szaacutemos uumlnnep ese-teacuteben az a helyzet hogy meacuteg akkor is marad annyi rituaacutelis eleme ami egy oumlsszneacutepi mulatsaacuteg alapjaacuteul szolgaacutelhat ha a programboacutel kivesszuumlk az aacuteldozatokat A maacutesik lehe-tőseacuteg ha szigoruacuteak vagyunk maacuter pusztaacuten az uumlnnep kapcsolata egy pogaacuteny istenseacuteggel eleacuteg ahhoz hogy az uumlnnep bdquodeacutemonivaacuterdquo vaacuteljon Nem tudjuk hogy Eusebios hogyan eacutertette a kifejezeacutest de arra mutatnak a nyomok hogy a naptaacuterszerkesztők a maacuteso-dik moacutedon koumlzeliacutetetteacutek meg a probleacutemaacutet eacutes egy eleacuteggeacute egyszerű moacutedszertan reacuteveacuten tisztiacutetottaacutek meg a naptaacutert megszabadultak azoktoacutel az uumlnnepektől amelyek neveacuteben egy pogaacuteny istenseacuteg neve szerepelt20 Amint arra a koumlvetkező fejezetek szaacutemos peacutel-daacuteval szolgaacutelnak majd a puumlspoumlkoumlk gyakran nem eacuterteacutek be ennyivel eacutes hevesen eliacuteteacutel-tek gyakorlatilag baacutermilyen neacutepi mulatsaacutegot Ez egyaraacutent vonatkozott a pogaacuteny vagy veacutelelmezett pogaacuteny eredetű szekulaacuteris mulatsaacutegokra eacutes a teljeseacuteggel kereszteacuteny jel-legű uumlnnepseacutegekre21

Miacuteg a veacuteres aacuteldozatok eseteacuteben az aacutellam eacutes az egyhaacutez alapvetően egyazon iraacutenyvona-lat koumlvette az uumlnnepek megiacuteteacuteleacuteseacuteben maacuter egyeacutertelmű toumlreacutes figyelhető meg a felek koumlzoumltt Az aacutellam ugyanis az első moacutedszert koumlvette eacutes uacutegy tűnik hogy szaacutemos esetben beeacuterte egy egeacuteszen feluumlletes szekularizaacutecioacuteval Arcadius eacutes Honorius 399-ben kelt toumlr-veacutenye egyeacutertelműen fogalmaz

Amint egy uumldvoumls toumlrveacutennyel eltoumlroumlltuumlk a profaacuten riacutetusokat uacutegy nem tűrjuumlk el hogy a polgaacuterok uumlnnepi oumlsszejoumlvetelei eacutes mindenki koumlzoumls vidaacutemsaacutega (laetitia) eltoumlroumlltesseacutek Ezeacutert uacutegy doumlntuumlnk hogy amennyiben mentesek baacutermilyen aacuteldozatbemutataacutestoacutel eacutes baacutermilyen eliacuteteacutelendő babonaacutetoacutel biztosiacutettassanak a neacutep szaacutemaacutera reacutegi szokaacutes szerint valoacute mulatsaacutegai (voluptates) eacutes amikor a koumlzoumls szaacutendeacutek uacutegy kiacutevaacutenja engedtesseacutek meg az uumlnnepi lakomaacutek laacutetogataacutesa22

Ez adott esetben azt is jelentheti hogy az aacutellam szinte eacuterintetlenuumll hagy pogaacuteny kul-tuszhelyeket mint peacuteldaacuteul abban a 382-es esetben ahol a csaacuteszaacuter megengedi egy Osrhoeacuteneacute teacuterseacutegeacuteben levő templom nyitva tartaacutesaacutet a kultuszkeacutep is a helyeacuten maradhat Az aacuteldozatok tiltottak mindazonaacuteltal a kultuszhelyhez koumltődő uumlnnepseacutegek megtart-

20 Alan Cameron 2011 16921 Rebillard 2009 Sandwell 2007 208ndash209 szaacutemos peacutelda Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos meacuteg az eskuumlvőn

valoacute eacuteneket eacutes taacutencot is eliacuteteacuteli22 Codex Theodianus XVI 10 17 bdquoUt profanos ritus iam salubri lege submovimus ita festos conven-

tus civium et communem omnium laetitiam non patimur submoveri Unde absque ullo sacrifi-cio atque ulla superstitione damnabili exhiberi populo voluptates secundum veterem consuetudi-nem iniri etiam festa convivia si quando exigunt publica vota decernimusrdquo Dat XIII kal sept Patavi Theodoro v c cons (399 aug 20) Lim 2009 508 eacutes Kahlos 2016 24 szaacutemos tovaacutebbi peacutel-daacutet hoz

28

hatoacutek23 Hasonloacute lokaacutelis hataacutelyuacute rendelkezeacutesekből valoacutesziacutenűleg toumlbb is leacutetezett mint amennyit a Codex Theodosianus megőrzoumltt a szaacutemukra iacutegy peacuteldaacuteul egy Capuaacuteban talaacutelt 387 november 22-i keltezeacutesű feliratos uumlnneplista a Feriale Campanse is csaacuteszaacuteri parancsra eacutes joacutevaacutehagyaacutesra hivatkozik amikor felsorolja a vaacuterosban megtartandoacutemeg-tarthatoacute (pogaacuteny) uumlnnepi riacutetusokat24

A csaacuteszaacuteri toumlrveacutenyhozaacutes toumlrekveacutese hogy az uumlnnepek eseteacuteben az eltoumlrleacutes helyett a szekularizaacutecioacutet taacutemogassa nagyon is eacuterthető Egyreacuteszt nem lett volna boumllcs dolog a bdquopanem et circensisrdquo-ből eltaacutevoliacutetani a circensist maacutesfelől az uumlnnepek puritaacuten megkouml-zeliacuteteacutese a csaacuteszaacutersaacuteg sajaacutet reprezentaacutecioacutejaacuteban is kaacutert okozott volna hiszen a kereszteacuteny csaacuteszaacuterok igyekeztek a csaacuteszaacuterkultuszboacutel a lehető legtoumlbbet aacutetmenteni25

A toumlrveacuteny veacuteguumll megszuumlntette a politeista kultuszgyakorlatot azonban egyelőre sen-kit sem koumltelezett arra hogy kereszteacuteny legyen Ebben a sajaacutetos koumlztes helyzetben a pogaacuteny lakossaacuteg szaacutemaacutera meacuteg mindig toumlbb lehetseacuteges menekuumlleacutesi uacutetvonal aacutellt nyitva amely lehetőveacute tehette hogy valamikeacuteppen kifejezzeacutek vilaacutegneacutezetuumlket A csaacuteszaacuterkor folyamaacuten a filozoacutefiai iskolaacutek fejlődeacutesi tendenciaacutei egyre inkaacutebb abba az iraacutenyba hatot-tak hogy lehetőveacute vaacuteljon egyfajta pogaacuteny teoloacutegia kialakiacutetaacutesa Diogeneacutes Laertios maacuter a III szaacutezad elejeacuten iacuterott filozoacutefus-eacuteletrajzainak nyitoacutefejezeteacuteben felemlegeti azt a gon-dolatot hogy a goumlroumlgoumlk szaacutemaacutera a filozoacutefus ugyanaz mint a druida a keltaacuteknak a brahmanok az indeknek eacutes a maacutegusok a perzsaacuteknak26 Ő meacuteg elutasiacutetja ezt a neacuteze-tet azonban ha ugrunk egy keveset az időben hogy eljussunk az uacutejplatonikus filozoacutefia egyeduralmaacuteig az V eacutes a VI szaacutezad filozoacutefusainak műveit eacutes eacuteletrajzait olvasva sem-milyen eacutervet nem tudneacutek megfogalmazni hogy mieacutert ne tekintsuumlk őket egy sajaacutetos henoteista vallaacutes papjainak Filozoacutefiaacutejuk minden maacutes előtt az istenseacuteg megismereacuteseacutet tűzi ki ceacutelul eacutes ezt a ceacutelt nemcsak racionaacutelis okoskodaacutes reacuteveacuten kiacutevaacutenjaacutek eleacuterni hanem meditaacutecioacute reacuteveacuten is toumlrekedve az unio mystica eleacutereacuteseacutere27 A theurgia kialakulaacutesa uacutejabb sziacutent visz a keacutepbe a theurgia cselekveacutes (ergon) reacuteveacuten toumlrekszik az istenseacuteg (theos) meg-koumlzeliacuteteacuteseacutere befolyaacutesolaacutesaacutera a cselekveacutes pedig itt rituaacutelis-maacutegikus cselekveacutest jelent

23 Codex Theodosianus XVI 10 8 Kahlos 2016 25 neacutehaacuteny tovaacutebbi peacuteldaacuteval24 Feriale Campanum CIL X 3792 A szoumlveg eacutes eacutertelmezeacutese Mommsen 1913 15ndash20 angol fordiacutetaacutes

eacutes kommentaacuter BeardndashNorthndashPrice 1998 77 a szoumlveg jogi vonatkozaacutesainak kutataacutestoumlrteacutenete Benoist 2009 36ndash37 A feliraton felsorolt uumlnnepek egyeacutebkeacutent reacuteszben azonosak az aacuteltalunk is taacuter-gyalandoacutekkal Vota publica Genialia (talaacuten a reacutegi Parentalia helyettesiacutetője) keacutet lustratio folyoacutevi-zekneacutel Rosaria uumlnnepi felvonulaacutes az Avernum toacutehoz szuumlret

25 Alfoumlldi 1970 MacCormack 1981 McCormick 1990 Latham 2016 183ndash23226 Diogeneacutes Laertios I prooimion27 A keacuterdeacuteskoumlrt reacuteszletesebben taacutergyalom konkreacutet peacuteldaacutekkal eacutes szakirodalommal Toacuteth 2013a Toacuteth

2013b Toacuteth 2015 Az uacutejplatonikus metafizika oumlnmagaacuteban eacuterveacutenyes teoloacutegiai rendszert nyuacutejt raacute-adaacutesul egy koumlnnyen adaptaacutelhatoacute rendszert hiszen a neoplatonikus filozoacutefiaacutet idővel adaptaacuteljaacutek a kereszteacuteny eacutes az iszlaacutem taniacutetaacutes rendszereacutere is A nem monoteista vallaacutesok eseteacuteben a Kaacuteldeus kinyi-latkoztataacutesok (Oracula Chaldaeica) jelenti azt a kinyilatkoztatott taniacutetaacutest amely kuumlloumlnoumlsen szorosan oumlsszefonoacutedik a neoplatonikus filozoacutefiaacuteval (Lewy 1978) de a pogaacuteny (mitikus) hagyomaacuteny teljes-seacutege oumlsszhangba hozhatoacute vele mint azt toumlbb pogaacuteny teoloacutegiakeacutent definiaacutelhatoacute IIIndashIV szaacutezadi iacuteraacutes leacutete bizonyiacutetja (Porphyrios De antro Nympharum Iamblichos De mysteriis Aegyptiorum Sallustios De diis et mundo)

29

Ez nem csak a hagyomaacutenyos politeista kultuszok riacutetusait legitimizaacutelja A theurgia bdquocse-lekveacuteseirdquo maacutegikus riacutetusok ezzel a theurgia mint az uacutejplatonizmus egy aacutega a kortaacuters populaacuteris maacutegia eszkoumlztaacuteraacutet teszi a filozoacutefia reacuteszeacuteveacute28 Baacuter az uacutejplatonikus filozoacutefusok koumlzoumltt nincs egyeteacuterteacutes abban hogy a maacutegia gyakorlaacutesa hasznos-e az egyeacuten lelki fejlő-deacuteseacutere neacutezve azt Ploacutetinostoacutel Proklosig elismerik hogy a maacutegikus riacutetus hataacutest gyakorol az istenseacutegre eacutes automatikus moacutedon kiprovokaacutel egy vaacutelaszhataacutest29 Neheacutez megmon-dani hogy a filozoacutefiaacutenak ez a fejlődeacutesi trendje valamikeacuteppen koacutedolva volt-e lehetőseacuteg-keacutent a platonizmusban vagy inkaacutebb a keleti vallaacutesok eacutes kuumlloumlnoumlsen az egyiptomi teoloacute-gia uacutejraeacuteledeacuteseacutenek tekinthetjuumlk A veacutegeredmeacuteny XXI szaacutezadi szemmel neacutezve bizarr A kor pogaacuteny filozoacutefusai keacutetarcuacuteak Proklos (412ndash485) egyreacuteszt a platoacuteni hagyomaacuteny komolyan veendő folytatoacuteja szaacutemos nehezen emeacuteszthető filozoacutefiai eacutertekezeacutessel ndash maacutes-reacuteszt pedig botcsinaacutelta varaacutezsloacute esőcsinaacuteloacute30 A ceacutel egy toumlbbeacute-keveacutesbeacute a modern eacuterte-lemben vett teoloacutegiai gondolkodaacutes megteremteacutese ennek egy joacute peacuteldaacuteja Sallustios Az istenekről eacutes a vilaacutegroacutel ciacutemű műve amely valoacutesziacutenűleg az egyik legeacuterdekesebb miacutetoszde-finiacutecioacutet adja bdquoezek a dolgok soha nem toumlrteacutentek meg de mindig vannakrdquo31

A bdquomi lett volna hardquo nem toumlrteacuteneti keacuterdeacutes aacutem meacutegis elgondolkodtatoacute hogy a keresz-teacutenyseacuteg neacutelkuumll miveacute alakult volna a birodalom vallaacutesa mivel az imeacutent bemutatott ten-denciaacutek semmi esetre sem magyaraacutezhatoacutek uacutegy mint a kereszteacutenyseacutegre adott puszta reflexioacutek Ploacutetinos nem koumlnnyed esti olvasmaacuteny iacutegy felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy ezek a neacutezetek mennyire tudtak szeacuteles taacutersadalmi hataacutest kelteni Az aacutellam Iustinianusig aki veacuteguumll bezaacuteratja az atheacuteni Akadeacutemiaacutet nem leacutep fel a filozoacutefia gyakorloacutei ellen A pogaacuteny filozoacutefusok maacuter ezt megelőzően egyre inkaacutebb taacutersadalmilag marginalizaacutelt szemeacutellyeacute vaacuteltak32 ugyanakkor ezzel paacuterhuzamosan vaacuteratlan eacutes uacutej keletű neacutepszerűseacutegre tettek szert az alsoacutebb taacutersadalmi reacutetegekben maacutegikus szakeacutertőkeacutent A kor filozoacutefus-eacuteletraj-zai elsősorban az esőcsinaacutelaacutes talizmaacutenkeacutesziacuteteacutes keacutepesseacutegeit emelik ki ezeknek bőseacuteges visszhangjaacuteval talaacutelkozunk a kor (kereszteacuteny) toumlrteacutenetiacuteroacutei szoumlvegeiben is33 A maacutegia egeacuteszeacutere igaz hogy teologizaacuteloacutedik a filozoacutefia megteremt egy elmeacuteleti haacutetteret amely lehetőveacute teszi hogy a maacutegiaacutet vallaacutesi rendszerkeacutent eacutertelmezzeacutek Ennek gyakorlaacutesaacutehoz pedig nem kellett filozoacutefusnak lenni Baacuter a IV szaacutezadban az aacutellam reacuteszeacuteről roumlvidebb

28 Peacuteldaacuteul Iamblichos De mysteriis II 11 96ndash97 A theugia legitimizaacutelja a riacutetust de ez hangsuacutelyozot-tan nem aacutellataacuteldozat (peacuteldaacuteul Porphyrios De abstinentia ciacutemű iacuteraacutesaacuteban a vegetarianizmus mellett aacutell ki) a theurgia riacutetusait a kortaacuters maacutegia eszkoumlztaacuteraacuteboacutel veszi (Dodds 1951 283ndash311 = Dodds 2002 229ndash258 Luck 2000)

29 Toacuteth 2013a 926 934ndash937 30 Marinos Vita Procli 28 a kaacuteld bdquoriacutetusrdquo uacutetmutataacutesait koumlvetve talaacutelkozott az istenekkel az iynx a zuacutegaty-

tyuacute megfelelő mozgataacutesaacuteval esőket ideacutezett elő foumlldrengeacutes elleni talizmaacutenokat keacutesziacutetett A maacutegikus zuacutegattyuacute az iynx hasznaacutelataacutehoz Lewy 1978 249ndash252

31 Sallustios De diis et mundo 4 bdquoταῦτα δὲ ἐγένετο μὲν οὐδέποτε ἔστι δὲ ἀείrdquo Lautner Peacuteter műfordiacute-taacutesa ndash bdquoEz pedig nem egy bizonyos időpillanatban toumlrteacutent meg hanem mindig iacutegy vanrdquo ndash pontosan fejezi ki azt amit Sallustios mondani akart azonban lemondani keacutenyszeruumll a goumlroumlg mondatban is meglevő erőteljes oxymoron eacuterzeacutekelteteacuteseacuteről

32 Fowden 1982 Toacuteth 2013b33 Toacuteth 2007a Dieterich 1925 C Blum 1946 Dodds 1947 Duliegravere 1970 Saradi-Mendelovici

1990 56ndash61

30

de szigoruacute uumlldoumlzeacutes suacutejtja a maacutegiaacutet a keacutesőbbiekben speciaacutelisan a maacutegia ellen iraacutenyuloacute aacutellami felleacutepeacutes nincs Az aacuteldozati cselekmeacutenyek betiltaacutesa eacutes a templomok bezaacuterataacutesa oacutehatatlanul előteacuterbe helyezi a pogaacuteny vallaacutesnak azon kultuszformaacuteit melyben szent szoumlvegek taniacutetaacutesok is szerepet jaacutetszottak az orphizmust a hermetikaacutet Raacuteadaacutesul ezeket meacuteg a kereszteacuteny szerzők is hajlamosak voltak bizonyos szimpaacutetiaacuteval kezelni34

Ha valaki nem kedvelte az ezoteacuteriaacutet pusztaacuten irodalmi szoumlvegkeacutent is megkoumlzeliacutethette a goumlroumlg eacutes roacutemai vallaacutes tekinteacutelyes szoumlvegeit Servius a IV szaacutezad veacutegeacuten monumentaacutelis kommentaacuterokat keacutesziacutet Vergilius oumlsszes műveihez Macrobius az V szaacutezadban szinteacuten Vergilius eacutes maacutes irodalmi forraacutesok alapjaacuten bizonyiacutetani proacutebaacutelja hogy az istenek a Nap-isten kuumlloumlnboumlző vetuumlletei Ioacuteanneacutes Lydos a VI szaacutezadban koumlnyvet iacuter a roacutemai naptaacuter-roacutel amelynek uumlnnepeit az uacutejplatonikus eacutes neopythagoreus szaacutemmisztika segiacutetseacutegeacutevel eacutertelmezi Nem tekinthetjuumlk ezeket a műveket pusztaacuten a filoloacutegia maacutesodviraacutegzaacutesaacutenak a filoloacutegia csak eszkoumlze vagy eredmeacutenye egy elnyomott vallaacutesi eacuterzeacutes kifejezeacuteseacutenek

Uacutejabb probleacutemaacutet jelent hogy a privilegizaacutelt helyzetbe keruumllő kereszteacuteny egyhaacutez egyaacuteltalaacuten nem sietett aacutetvenni a reacutegi vallaacutes helyeacutet Ez az uumlnnepek eseteacuteben kuumlloumlnouml-sen nyilvaacutenvaloacute Az V szaacutezadboacutel fennmaradt eacutes tisztaacuten kereszteacuteny Polemius Silvius-feacutele naptaacuter meacuteg csupaacuten a koumlvetkező kereszteacuteny uumlnnepeket tuumlnteti fel viacutezkereszt depositio Petri et Pauli huacutesveacutet Szent Lőrinc eacutes Hippolytus emleacuteknapjai karaacutecsony Szent Istvaacuten napja Ugyanezen naptaacuter nem csupaacuten profaacuten csaacuteszaacuteri emleacuteknapboacutel de meacuteg pogaacuteny eredetű uumlnnepből is toumlbbet tart szaacutemon Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a leeacutepuumllő pogaacuteny kalendaacuterium helyeacuten leacuteguumlres teacuter van az VndashVI szaacutezadi kereszteacuteny liturgikus eacutev meacuteg taacutevolroacutel sem az a komplexum amiveacute a koumlzeacutepkorban fog fejlődni A hiacutevekben termeacuteszetesen megvolt a keacuteszteteacutes hogy megszokott mulatsaacutegaikat egyszerűen aacutethelyezzeacutek egy-egy kereszteacuteny uumlnnepnapra de ez a keacuteső oacutekorban meacuteg az egyhaacutez ellenaacutellaacutesaacuteba uumltkoumlzoumltt A taacutersada-lomnak viszont szuumlkseacutege volt az uumlnnepleacutesre olyan uumlnnepekre amelyekben egy ember-keacutent tud reacuteszt venni a koumlzoumlsseacuteg a fogyatkozoacute szaacutemuacute pogaacutenyokat is beleeacutertve eacutes ame-lyeken alkalom adoacutedik a profaacuten mulatsaacutegra is

A protestaacutens egyhaacuteztoumlrteacutenet hagyomaacutenyosan Konstantin neveacutevel kapcsolta oumlssze a neacutepies kereszteacutenyseacuteg kezdeteit amely lehetőveacute tette a veacutegső soron pogaacuteny eredetű ele-mek toumlmeges beaacuteramlaacutesaacutet a katolikus vallaacutesgyakorlatba azonban ezek a bdquoneacutepiesrdquo vagyis sokszor egyszerűen katolikus elemek valoacutejaacuteban vagy joacuteval koraacutebbiak vagy keacutesőbbiek mint a konstantini kor A kora koumlzeacutepkor kereszteacutenyseacutegeacutenek egy igen fontos aspektusaacutet taacutergyalta Valerie J Flint The Rise of Magic in Early Medieval Europe ciacutemű koumlnyve35 A ciacutem kisseacute megteacutevesztő mivel Flint nem azt bizonyiacutetja hogy a kereszteacutenyseacuteg koumlzeacutepkori sike-reacutenek oka a szeacuteles eacutertelemben vett maacutegia toleraacutelaacutesa lett volna hanem azt hogy az egyhaacutez keacutepes volt raacute hogy az emberek kuumlloumlnboumlző spirituaacutelis igeacutenyeinek kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacuteben az egyhaacutezi taniacutetaacutessal nem oumlsszeegyeztethető hiedelmek eacutes riacutetusok helyeacutere helyettesiacutetőket poacutetleacutekokat talaacuteljon Ez a folyamat azonban javareacuteszt keacutesőbb zajlik jelen koumlnyvuumlnk teacutemaacutejaacutenaacutel A kereszteacuteny oacutekor egyhaacutezatyaacutei meacuteg eacuteberen figyelik a kerszteacuteny vallaacutesgyakorlatba beszűrődő pogaacutenysaacuteg aproacute nyomait is

34 Toacuteth 2014b35 Flint 1991

3 A klasszikus roacutemai naptaacuter rendszere

A kalendaacuteriumi uumlnnepekről eacutes ezek vaacuteltozaacutesairoacutel fogok iacuterni ez viszont nem lehetseacute-ges aneacutelkuumll hogy legalaacutebb roumlviden foumllvaacutezolnaacutem hogy a kereszteacuteny csaacuteszaacutersaacuteg mit oumlrouml-koumllt eacutes hogyan műkoumldoumltt az a naptaacuter amelynek keretei koumlzoumltt kiformaacuteloacutedott egy uacutej uumlnneprend

A roacutemai naptaacuter a roacutemai vallaacutes rendszereacutenek alighanem legeredetibb eacutes valoacutesziacutenű-leg legősibb reacutesze A roacutemaiak a naptaacuter megalkotaacutesaacutet Numa Pompiliusnak tulajdoniacutetot-taacutek s meacuteg ha ez tuacutelzaacutes is a rendszer legősibb elemei valoacuteban a kiraacutelyok koraacuteig mehet-nek vissza A roacutemai eacutev tizenkeacutet hoacutenapboacutel aacutellt baacuter toumlbb szerző aacutelliacutetja hogy eredetileg a romulusi eacutev csak tiacutez hoacutenapos volt aneacutelkuumll hogy elmagyaraacuteznaacutek hogyan is lehet tiacutez holdhoacutenapot oumlsszehangolni a napeacutevvel Amennyiben van egyaacuteltalaacuten baacutermifeacutele valoacute-saacutegalapja az adatnak uacutegy kell eacutertenuumlnk hogy az eacutev maacuterciustoacutel tartott decemberig mely utoacutebbinak a neve tizediket jelent eacutes az utaacutena koumlvetkező januaacuter eacutes februaacuter egy-szerűen nem alkotta az eacutev reacuteszeacutet A hoacutenapoknak januaacutertoacutel juacuteniusig volt nevuumlk a mara-deacutekot pusztaacuten szaacutemoztaacutek ezek koumlzuumll a Quintilis eacutes a Sextilis a csaacuteszaacuterkorban a csaacuteszaacute-rokroacutel kapta a juacutelius eacutes augusztus nevet A csaacuteszaacuterkori goumlroumlg szerzők szerint egeacuteszen a caesari naptaacuterreformig teacutenylegesen holdhoacutenapok alapjaacuten szaacutemoltak1 ez azonban alig-hanem teacutevedeacutes Az uacutegynevezett Fasti Antiates szoumlvege mely egy Antiumban fennma-radt kőbe veacutesett kalendaacuterium s amelynek keletkezeacutese Kr e 84 eacutes 55 koumlzeacute tehető egy olyan Caesar előtti naptaacuterroacutel tanuacuteskodik amely sem a holdhoacutenapokat sem a napeacutevet nem koumlveti szigoruacutean2 A Fasti Antiates hoacutenapjai 28 29 eacutes 31 naposak is lehettek Ez ter-meacuteszetesen nem zaacuterja ki hogy a roacutemai naptaacuter eredetileg a hold jaacuteraacutesaacutet koumlvette csupaacuten azt bizonyiacutetja hogy a holddal valoacute szoros kapcsolat maacuter joacuteval a caesari naptaacuterreform előtt megszűnt3 A valoacutedi holdhoacutenapok hasznaacutelata eseteacuten az eacutev nagyon hamar csuacute-szaacutesba keruumll a csillagaacuteszati napeacutevhez keacutepest eacutes baacuter a Fasti Antiates maacuter nem teacutenyleges holdhoacutenapokkal operaacutel a napeacutevtől valoacute elteacutereacutes tovaacutebbra is jelentős A meacuterseacutekelt eacutegouml-voumln nem ceacutelszerű a naptaacutert fuumlggetleniacuteteni az eacutevszakok ritmusaacutetoacutel A probleacutemaacutet ugyan-uacutegy oldottaacutek meg mint ahogy a goumlroumlg vaacuterosaacutellamok naptaacuterai is haacuterom-neacutegy eacutevenkeacutent egy teljes szoumlkőhoacutenapot iktattak be Ezt sajaacutetos moacutedon nem az utolsoacute hoacutenap utaacuten hanem az utolsoacute hoacutenap belsejeacuteben helyezteacutek el a 13 szaacutemuacute szoumlkőhoacutenap februaacuter 24

1 S Stern 2012 207 Appianus II 154 Cassius Dio XLIII 262 Degrassi 1963 1ndash28 Bickerman 1963 25 Ruumlpke 1995 39ndash44 Hannah 2005 102ndash106 S Stern

2012 2053 Az eredeti holdnaptaacuter egy rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterlete Ruumlpke 1995 209ndash230 295ndash319

32

utaacuten kezdődoumltt Tudjuk hogy a caesari naptaacuterreform előtt ez a rendszer alaposan fel-borult eacutes egy joacute feacuteleacuteves csuacuteszaacutes alakult ki Augustus csaacuteszaacuter peacuteldaacuteul szeptember 23-aacuten szuumlletett ennek elleneacutere a csillagjegye Bak volt Ezt a kaacuteoszt tulajdoniacutethatnaacutenk a pol-gaacuterhaacuteboruacute zűrzavaros korszakaacutenak amikor a naptaacuterat is szabaacutelyozoacute papi funkcioacutekat betoumlltő arisztokrataacuteknak szaacutemos fontosabb gondjuk akadt a helyes intercalatio beikta-taacutesaacutenaacutel azonban tudjuk hogy hasonloacute csuacuteszaacutesok beacutekeacutesebb korokban is előfordultak Kr e 190-ben tizenegy eacutevvel a II pun haacuteboruacute befejezeacutese utaacuten Quintilis (juacutelius) 11-eacuten veacutegbement egy napfogyatkozaacutes amelynek valoacutejaacuteban maacutercius 14-re kellett volna esnie Kr e 168-ban szeptember 4-re esett egy juacutenius 21-i holdfogyatkozaacutes4 Ez a rendszerte-lenseacuteg megkeacuterdőjelezi mindazt amit az ősi naptaacuterak ceacuteljaacuteroacutel tudunk hogy tudniillik koumlvesse a mezőgazdasaacutegi munkaacutek ritmusaacutet Uacutegy tűnik a naptaacuter eacutes uumlnnepei elsődlege-sen oumlnmagukeacutert leacuteteztek Hogy ezzel a roacutemaiak is tisztaacuteban voltak jelzi hogy a koumlztaacuter-sasaacutegkor idejeacuten neacutehaacuteny mezőgazdasaacutegi uumlnnep időpontja nem volt fixaacutelva a naptaacuterban hanem a termeacutes eacutes a termeacuteszet teacutenyleges fejlődeacuteseacutenek faacutezisaihoz igazodtak5

A kaacuteoszban rendet Caesar teremtett aki egy az egyiptomi naptaacuterra alapozott tudo-maacutenyos igeacutenyű naptaacutert vezetett be amelyben az eacutevet 30-31 napos hoacutenapok alkottaacutek eacutes neacutegy eacutevenkeacutent 1 szoumlkőnap (bissextum) gondoskodott a csillagaacuteszati pontossaacutegroacutel E naptaacuter csillagaacuteszati taacutejolaacutesa valoacutesziacutenűleg neacutehaacuteny nappal elteacutert a mostanitoacutel mivel a Julianus-naptaacuter hibaacuteit korrigaacuteloacute gregoriaacuten naptaacuter nem a Caesar korabeli hanem a IV szaacutezad eleji aacutellapot helyreaacutelliacutetaacutesaacutera toumlrekedett Tehaacutet amikor Plinius eacutes maacutes szer-zők december 25-eacutet nevezik meg a teacuteli napforduloacute időpontjakeacutent6 az nem csillagaacuteszati meacutereacuteseik hibaacutejaacutera vezethető vissza hanem valoacutesziacutenűleg teacutenylegesen akkorra esett

A roacutemai eacutev eredetileg maacutercius 1-jeacuten kezdődoumltt amely mellett vele paacuterhuzamosan leacutetezett (vagy felvaacuteltotta azt) a januaacuteri eacutevkezdet A hoacutenapok szaacutemozaacutesa maacuterciussal kezdődik Az egyes hoacutenapokon beluumll a napokat soha nem szaacutemoztaacutek hanem haacuterom bdquohataacuternaphozrdquo viszonyiacutetottaacutek ezek a Kalendae (uacutejhold) Nonae (feacutelhold) Idus (telihold) A caesari naptaacuterban ezek időpontja hoacutenaptoacutel fuumlggően roumlgziacutetett a Nonae a hoacutenap 5

4 S Stern 2012 207 209 Kr e 450-ben eacutes 191-ben szuumllettek toumlrveacutenyek az intercalatioacutekroacutel de ezek tartalmaacutet nem ismerjuumlk Ruumlpke 1995 289 eacutes Stern szerint a 191 eacutevi toumlrveacuteny valamikeacuteppen kapcso-latban volt a koumlvetkező 190-es eacutev horribilis elteacutereacuteseacutevel a csillagaacuteszati eacutevtől

5 Ilyenek peacuteldaacuteul az Ambarvalia vagy a Compitalia Sokuk daacutetuma a csaacuteszaacuterkorban roumlgzuumllt6 Plinius Naturalis Historia XVIII 59 66 68 74 Nyilvaacuten nem veacuteletlenuumll keruumll ugyanerre a napra Sol

Invictus uumlnnepe A Julianus-naptaacuter azonban tartalmazott egy hibaacutet ami miatt minden 128 eacutevben egy nap csuacuteszaacutest gyűjtoumltt oumlssze a csillagaacuteszati eacutevhez keacutepest Ezt az oacutekor folyamaacuten senki nem eacuteszlelte hibakeacutent Amikor a IV szaacutezadban roumlgziacutetik a huacutesveacutetszaacutemiacutetaacutesok rendszereacutet a lokaacutelis egyhaacutezak meacuteg keacutet kuumlloumlnboumlző nap-eacutej egyenlőseacutegi daacutetumot hasznaacuteltak A roacutemai egyhaacutez 342-ig maacutercius 25-eacutevel szaacute-molt ami Roacutemaacuteban a tavaszi nap-eacutej egyenlőseacuteg tradicionaacutelis daacutetuma volt eacutes ami a IV szaacutezadban maacuter toumlbb nappal elteacutert a csillagaacuteszati esemeacuteny korrekt daacutetumaacutetoacutel Az alexandriai egyhaacutez napfordu-loacuteja ugyanakkor maacutercius 21-re esik ami valoacutesziacutenűleg koumlzelebb esik a kor teacutenyleges nap-eacutej egyenlőseacute-geacutehez Ez utoacutebbi hasznaacutelata vaacutelt veacuteguumll koumltelezőveacute Vouml Pedersen 1983 42ndash43 A keacutesőbbi gregoriaacuten naptaacuterreform nem csupaacuten a joumlvőre neacutezve korrigaacutelta a julianusi rendszer hibaacuteit hanem visszamenő-leg is Ennek ceacutelja nyilvaacutenvaloacutean az volt hogy a tradicionaacutelis huacutesveacutetszaacutemiacutetaacutesok uacutejra egybeessenek a teacutenyleges csillagaacuteszati esemeacutenyekkel Egyeacutebkeacutent a gregoriaacuten korrekcioacutek teljes feacutelreeacuterteacutese vezetett raacute egy neacutemet amatőr toumlrteacuteneacuteszt hogy megalkossa a bdquokitalaacutelt koumlzeacutepkorrdquo meacuterhetetlenuumll ostoba aacutem rendkiacutevuumll profitaacutebilis elmeacuteleteacutet

33

vagy 7 az Idus 13 vagy 15 napja A daacutetumokat ezekhez keacutepest adtaacutek meg peacuteldaacuteul maacutercius 16 = aacuteprilis Kalendaeja előtti 17 nap A vallaacutesi konzervativizmus fenntartotta a rendszert minden neheacutezkesseacutege elleneacutere is

A roacutemai naptaacuter fő ceacutelja az volt hogy roumlgziacutetse a napok kedvező vagy kedvezőtlen voltaacutet minden nap mellett egy betűjel aacutell az F-fel jelzett napokon (fasti) szabad volt biacuteraacuteskodni az N-nel jelzetteken (nefasti) tilos volt a biacuteraacuteskodaacutes Ezek mellett voltak C-vel jelzett (comitialis) napok is amelyeken a biacuteraacuteskodaacutes ugyan tilos volt de neacutepgyű-leacuteseket oumlssze lehetett hiacutevni Az uumlnnepnapok aacuteltalaacuteban a fasti kategoacuteriaacutejaacuteba tartoztak de sok egyeacuteb nap is iacutegy valoacutejaacuteban sejtelmuumlnk sincs hogy mi doumlntoumltte el hogy egy-egy napot hova soroljanak az N eacutes F napok elrendeződeacutese semmifeacutele szabaacutelyossaacutegot nem mutat7

Tovaacutebbi napok is voltak amelyeken nem volt szerencseacutes uacutej vaacutellalkozaacutesba fogni aacutem ezeket a naptaacuter maacuter nem roumlgziacutetette betartaacutesuk alapja egyeacuteni doumlnteacutes volt Ilyenek az uacutegynevezett dies religiosi mindazon napok amelyek valamikeacuteppen az alvilaacuteghoz koumltőd-tek8 Ezektől toumlbbeacute-keveacutesbeacute elvaacutelnak az uacutegynevezett dies atri a rsquofekete napokrsquo Kalendaek Nonaek eacutes Idusok utaacuteni napok melyek szinteacuten veszeacutelyesek voltak eacutes alkalmatlanok raacute hogy az ember baacutermilyen uacutej vaacutellalkozaacutesba kezdjen rajtuk Nagyon keacutesőn jelennek meg a dies atri megnevezeacutest felvaacuteltoacute rsquoegyiptomi napokrsquo a dies Aegyptiacus Ezek első elő-fordulaacutesai az uacutegynevezett Philocalus-naptaacuterban talaacutelhatoacutek az V szaacutezadban eacutes a koumlzeacutep-korban veacutegig szaacutemontartottaacutek őket ezek gyakorlatilag megfelelnek a reacutegi dies atrinak azonban uacutej neacuteven9 Szinteacuten baljoacutesnak szaacutemiacutetottak azok a napok melyek a toumlrteacutenelem soraacuten a gyakorlatban bizonyiacutetottaacutek veszeacutelyesseacuteguumlket ilyen peacuteldaacuteul juacutelius 18 a kataszt-rofaacutelis cremerai eacutes alliai csataveszteacutes napja10 Az egyes napok mellett tovaacutebbi betűjele-ket is talaacutelunk A-toacutel H-ig ismeacutetlődő ciklusban ezek a nundinae a nyolcnapos roacutemai heacutet napjait jelezteacutek A nyolcadik nap volt a vaacutesaacuternap Maacuter a korai csaacuteszaacuterkorboacutel isme-ruumlnk naptaacuterakat ahol a betűjelek csak A-toacutel G-ig szerepelnek ez jelzi a heacutetnapos heacutet korai elterjedeacuteseacutet11

A koumlvetkező informaacutecioacute amelyet egy naptaacuternak tartalmaznia kell az uumlnnepek neve eacutes időpontja A roacutemai naptaacuter koumlruumllbeluumll negyven ősi eredetű uumlnnepet tartalmazott amelyek a hagyomaacuteny szerint a Numa Pompilius aacuteltal bevezetett naptaacuterban is szerepel-tek Ezeket a keacutesőbbi naptaacuterak is nagyobb betűkkel vagy elteacuterő sziacutennel jeloumllteacutek Ezeken kiacutevuumll minden hoacutenap Kalendaeja Nonaeja eacutes Idusa is uumlnnep volt Minden uumlnnep (keacutet kiveacutetellel) paacuteratlan napra esett a toumlbbnapos uumlnnepek napjai ezeacutert nem koumlzvetlenuumll

7 A roacutemai naptaacuter keacuterdeacuteseihez oumlsszefoglalaacutest nyuacutejt BeardndashNorthndashPrice 1998 II 60ndash77 Ruumlpke 1995 Ruumlpke 2011 Az uumlnnepek szerepe a naptaacuter struktuacuteraacutejaacuteban Ruumlpke 1995 488ndash522 Az egyedi roacutemai uumlnnepek bemutataacutesaacutehoz lexikonszerűen ma is joacutel hasznaacutelhatoacute Fowler 1899 illetve Scullard 1981

8 Dies religiosi volt a Lemuria a Parentalia eacutes a 3 mundus patet jelzeacutesű nap mindegyik egyeacutertelmű alvi-laacutegi vonatkozaacutesokkal Ruumlpke 1995 564 Dies atri Ruumlpke 1995 570ndash575

9 Harmening 1979 Ruumlpke 1995 574 Doumllger 1940 20410 Ruumlpke 1995 567ndash57011 Ruumlpke 1995 456ndash460 A roacutemai nundinae eacutes a vaacutesaacuternapok keacuterdeacuteseihez Johnson 1959 MacMullen

1970 Bennett 2004 Ker 2010 A nundinae mint iskolai szuumlnnap Ruumlpke 1995 454

34

koumlvetteacutek egymaacutest Kalendae eacutes Nonae koumlzoumltt nem volt uumlnnep Az ősi uumlnnepek koumlzuumll sok jelentőseacutegeacutet vesztette az idők soraacuten ugyanakkor bővuumllt is a naptaacuter Egy uacutej uumlnnep gyakran egy uacutej kultusz megjeleneacuteseacutenek is a jele ilyenek peacuteldaacuteul a koumlzel-keleti eredetű Kybeleacute eacutes Isis uumlnnepei amelyeket az egeacutesz birodalomban megtartottak eacutes az eacutev legfon-tosabb leglaacutetvaacutenyosabb uumlnnepei koumlzeacute keruumlltek A roumlgziacutetett daacutetumuacute uumlnnepek mellett a roacutemai naptaacuter toumlbb mozgoacute uumlnnepet is tartalmazott ilyen peacuteldaacuteul az Ambarvalia vagy a Compitalia Ezek időpontja elsősorban a termeacutes adott eacutevbeli noumlvekedeacuteseacutetől fuumlggoumltt peacuteldaacuteul az augurium canarium bemutataacutesaacutera akkor keruumllt sor amikor a magok elkezd-tek kiformaacuteloacutedni a kalaacuteszban A naptaacuterak nem tuumlntetteacutek fel a mozgoacute uumlnnepeket

Kuumlloumln kategoacuteriaacutet keacutepeznek a ludi avagy circensis azaz a loacuteversenyjaacuteteacutekok Egyes uumlnne-pekhez ősidők oacuteta cirkuszi versenyjaacuteteacutekok kapcsoloacutedtak ezek szaacutema eacutes időtartama folyamatosan nőtt Baacuter alapvetően profaacuten szoacuterakozaacutest kiacutenaacuteltak a loacuteversenyek vallaacutesi riacutetusnak szaacutemiacutetottak12 A gladiaacutetori jaacuteteacutekoknak csak egy tiacutepusa jelenik meg kizaacuteroacutelag naptaacuteri uumlnnepkeacutent az uacutegynevezett munus decemberben A naptaacuteri bejegyzeacutesek egy maacutesik tiacutepusaacutet jelentik az egyes nagy roacutemai templomok felszenteleacuteseacutenek emleacuteknapjai A templom veacutegleges felszenteleacutese a dedicatio az adott templom natalisa szuumlleteacutesnapja lesz eacutes amennyiben fontos kultuszhelyről van szoacute jelzik a naptaacuterban is peacuteldaacuteul natalis Martis stb formaacuteban Baacuter ezek nem a szoacute szoros eacutertelmeacuteben vett uumlnnepek meacutegis ezek-nek a legerősebbek a politeista koumltődeacuteseik a tulajdonkeacuteppeni uumlnnepek ritkaacutebban mutatnak egyeacutertelmű kapcsolatot egy-egy konkreacutet istenseacuteg alakjaacuteval Ezeken tuacutel a csaacute-szaacuterkorban naptaacuteri uumlnnepkeacutent jelennek meg a csaacuteszaacuterok szuumlleteacutesnapjai a troacutenra leacutepeacute-sek eacutevforduloacutei az istenneacute avatott egykori csaacuteszaacuterok uumlnnepnapjai

A roacutemai naptaacuter baacuter eredeteacutet tekintve vaacuterosi naptaacuter a roacutemai aacutellamigazgataacutes egeacutesze hasznaacutelja iacutegy mint időszaacutemiacutetaacutesi rendszer a birodalom teljes teruumlleteacuten jelen van Ez nem eredmeacutenyezi a helyi naptaacuterak kiszoriacutetaacutesaacutet a makedoacuten eredetű sziacuter hoacutenapneveket meacuteg a VI szaacutezadban is hasznaacuteljaacutek keleti vaacuterosokban A roacutemaiak aacuteltal alapiacutetott vaacuterosok esetleg kisebb a helyi igeacutenyekhez valoacute igaziacutetaacutessal aacutetveszik a roacutemai naptaacutert uumlnnepi nap-taacuterkeacutent is a roacutemai naptaacuterfeliratokroacutel ismert szaacutemos peacuteldaacutenyaacutet nem Roacutema vaacuterosaacuteban talaacuteltaacutek meg hanem toumlbb helyen Itaacutelia-szerte13 Azonban meacuteg a roacutemai coloniaacutek eseteacute-ben is neheacutez megmondani hogy mely uumlnnepeket tartottaacutek meg teacutenylegesen A roacutemai uumlnnepek koumlzuumll soknak az aacuteltalunk ismert riacutetusai konkreacutet Roacutema vaacuterosi kultuszhelyek-hez koumltődtek A februaacuteri Lupercalia peacuteldaacuteul fel van tuumlntetve a feliratos naptaacuterakban Roacutemaacuteban ennek riacutetusai a Palatinus-hegy oldalaacuteban megbuacutevoacute Lupercal-barlanghoz koumltődtek ahol a lupercus papok testuumllete arisztokrata ifjak kutyaacutet eacutes bakkecskeacutet aacuteldoztak majd mindnyaacutejan a felaacuteldozott kecskeacutek bőreacutebe oumlltoumlztek eacutes koumlrbefutottaacutek a Palatiumot14 Erősen keacuterdeacuteses hogy mit jelentett a Lupercalia neacutev olyan vaacuterosokban ahol nem volt sem barlang sem lupercus papok

12 A cirkuszi jaacuteteacutekok rituaacutelis elemeihez Latham 201613 Ruumlpke 1995 95ndash15914 A provinciaacutelis uumlnnepi naptaacuterak forraacutesaihoz Ruumlpke 1995 523ndash546

4 Kalendae Ianuariae

A roacutemai uacutejeacutev

Az oacutekor utolsoacute szaacutezadainak nagy uumlnnepei koumlzuumll a Kalendae Ianuariaenak nevezett uacutejeacutevet ismerjuumlk legjobban talaacuten egyetlen oacutekori uumlnnepről sem rendelkezuumlnk hasonloacute meny-nyiseacutegű iacuterott forraacutesadattal Ennek megfelelően a keacuteső oacutekor uumlnnepei koumlzuumll ez eacuterde-melte ki a legeacuteleacutenkebb kutatoacutei eacuterdeklődeacutest a XX szaacutezad folyamaacuten sőt maacuter joacuteval az előtt is A Kalendae problematikaacuteja toumlbb iraacutenyboacutel is megkoumlzeliacutethető A modern karaacute-csony korai toumlrteacutenete nem fuumlggetleniacutethető a roacutemai uacutejeacutev keacuterdeacuteseacutetől Nilsson ma is alap-vető monograacutefiaacuteja A karaacutecsony előtoumlrteacutenete (Vorgeschichte) ciacutemet viseli1 E K Chambers aki az egyik első rendszerezője volt a forraacutesszoumlvegeknek sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneti szempontboacutel eacuterdeklődoumltt a Kalendae iraacutent amely a neacutepi sziacutenjaacutetszaacutes legkoraacutebbi ismert peacuteldaacuteit nyuacutejtja Nyugat-Euroacutepaacuteban2 Vizsgaacutelatra eacuterdemes keacuterdeacutes az is hogy milyen hataacutessal lehetett a keacuteső antik Kalendae feje tetejeacutere aacutelliacutetott vilaacutega a koumlzeacutepkori bolondok uumlnnepeacutere illetve a karnevaacutelra3 Mihail Bahtyin alapvető karnevaacutelmonograacutefiaacutejaacuteban a Saturnalia-eacutelmeacuteny folytataacutesaacutet laacutetja a koumlzeacutepkori karnevaacutelban4 maacutesok kimondottan tagadjaacutek e kap-csolatot5 Harmening kivaacuteloacute műveacuteben ama koumlzeacutepkori neacutepi hiedelmek eacutes szokaacutesok egyikekeacutent mutatja be amelyeket az elit kultuacutera superstitioacutenak minősiacutetett6 Ha lehet-seacuteges meacuteg problematikusabb a Kalendae tovaacutebbeacuteleacutese Bizaacutencban eacutes az ortodox Kelet-Euroacutepaacuteban A bizaacutenci goumlroumlg forraacutesszoumlvegek mennyiseacutege kisebb mint a latinokeacute azon-ban ezeacutert bőven kaacuterpoacutetol(hatna) minket az uacutejkori neacuteprajzi anyag A XX szaacutezad eleji klasszika-filoloacutegusok meacuteg toumlrekedtek raacute hogy naprakeacutesz ismeretuumlk legyen az aktuaacutelis etnograacutefiai kutataacutesokroacutel7 azonban a szaktudomaacutenyok koumlzoumltti szakadeacutek meacutelyuumlleacutese a publikaacutecioacutek exponenciaacutelisan noumlvekvő szaacutema s nem utolsoacutesorban a nemzeti nyelve-ken szuumllető publikaacutecioacutek magas araacutenya azt eredmeacutenyezte hogy a kortaacuters uumlnnepkuta-taacutesban szinte Walter Puchner az egyetlen akinek azonos sziacutenvonalon eacutes paacuterhuzamo-

1 Nilsson 19162 Chambers 1903 Szaacutez eacutevvel keacutesőbb egy hasonloacute szempontrendszer menteacuten vizsgaacuteloacutedik Twycrossndash

Carpenter 20023 Harris 20114 Bahtyin 2002 885 Harris 2006 57 Kinser 20026 Harmening 1979 121ndash1457 Ez tetten eacuterhető a szaacutezadelő nagy Kalendae-tanulmaacutenyaiban peacuteldaacuteul Nilsson 1916 Schneider

19201921

36

san sikeruumllt eacuterveacutenyesiacuteteni a neacuteprajzi eacutes az oacutekortudomaacutenyi szempontokat iacuteraacutesaiban8 A Kalendae szokaacutesait nemcsak koumlzeacutepkori tovaacutebbeacuteleacutesuumlk teszi eacuterdekesseacute hanem ősi ere-detuumlk is amennyiben bizonyos elemei talaacuten a roacutemaiakat megelőző helyi kelta lakos-saacutegig vezethetők vissza9 Meslin a Kalendaet mint roacutemai uumlnnepet vizsgaacutelta annak koumlz-taacutersasaacutegkori kezdeteitől10 A legfrissebb monograacutefia amelyben koumlzponti szerep jut a keacuteső oacutekor uumlnnepeinek Fritz Graf iacuteraacutesa aki egy uacutej szemponttal jelentkezik mikor a Kalendaet mint a birodalom keleti tartomaacutenyaiban elterjedő roacutemai uumlnnepek egyikeacutet vizsgaacutelja11 A kiterjedt koraacutebbi kutataacutesoknak koumlszoumlnhetően jelentős szaacutemuacute forraacutesszouml-veg gyűlt oumlssze amelyekhez a XXI szaacutezadi kutataacutes maacuter csak keveset tudott hozzaacutetenni Uacutejdonsaacutegok felbukkanaacutesaacutera leginkaacutebb a koumlzeacutep eacutes keacuteső bizaacutenci korboacutel szaacutemiacutethatunk ezek koumlzuumll neacutehaacuteny forraacutest a keacutesőbbiekben reacuteszletesen elemezni fogok mint peacuteldaacuteul Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyveacutenek egy reacuteszleteacutet maacutesokat keacutesei kelet-kezeacutesuumlk miatt (vizsgaacutelatom foacutekuszaacuteban a IVndashVII szaacutezad aacutell) csak roumlviden emliacutetek12 Baacuter kiteacuterek majd a Kalendae tovaacutebbeacuteleacuteseacutere is elsősorban az uumlnnep eredeteacutet vizsgaacute-lom mivel a roacutemai uacutejeacutev a IV szaacutezad folyamaacuten olyan meacutelyrehatoacute aacutetalakulaacuteson ment aacutet eacutes olyan sebesseacuteggel vaacutelt a birodalom legneacutepszerűbb uumlnnepeacuteveacute hogy a keacuteső antik Kalendae Ianuariae leacutenyegeacuteben uacutej uumlnnepnek is tekinthető E fejlődeacutesi folyamat feltaacute-raacutesa nemcsak magaacutenak az uumlnnepnek a megeacuterteacuteseacutet segiacuteti hanem szaacutemos tanulsaacuteggal szolgaacutelhat amikor meg akarjuk eacuterteni a kereszteacuteny roacutemai birodalom neacutepi vallaacutesossaacute-gaacutet illetve a pogaacuteny kultuszok esetleges tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek lehetőseacutegeit

Uacutejeacutev a korai csaacuteszaacuterkorban

A Kalendae Ianuariae uumlnnepe nem előzmeacutenyek neacutelkuumll tűnik fel azonban jelentő-seacutege csak a kereszteacuteny csaacuteszaacuterok alatt nő meg annyira hogy a birodalom legzajosabb neacutepuumlnnepeacutelyeacuteveacute vaacuteljeacutek amelyet nemcsak a latin nyelvű provinciaacutekban uumlnnepelnek hanem a birodalom teljes teruumlleteacuten A roacutemaiak szaacutemaacutera az eacutev kezdete legalaacutebb haacuterom kuumlloumlnboumlző napra is eshetett a toumlrteacutenelem kuumlloumlnboumlző szakaszaiban Hosszuacute ideig maacuter-cius 1-jeacuten kezdődoumltt az uacutej eacutev eacutes csak a koumlztaacutersasaacutegkor derekaacuten keruumllt januaacuter 1-jeacutere a konzulok hivatalba leacutepeacuteseacutenek napja13 A csaacuteszaacuterkorban ezen keacutet daacutetum mellett gyakor-lati jelentőseacuteget kapott a szeptember 1 vagy koraacutebban szeptember 21 amely az adoacute-

8 Puchner 1983 ennek aacutetdolgozott vaacuteltozata Puchner 2009a 177ndash192 9 Arbesmann 1979 Grieg 201710 Meslin 197011 Graf 201512 Ilyen Ioacuteseacutephos Bryennios egy szoumlvege (Oeconomos 1930) vagy Leone Allacci (Allatius 1645) gouml-

roumlg neacutephittel foglalkozoacute XVII szaacutezadi műveacutenek vonatkozoacute reacuteszei13 A maacutercius 1-jei uacutejeacutevről Michels 1967 97ndash99 Samuel 1972 164ndash165 Ruumlpke 1995 193ndash197 Egyes

forraacutesok a maacuterciusi eacutevkezdetet oumlsszekapcsoljaacutek azzal a maacutesik sokkal hipotetikusabb aacutelliacutetaacutessal mely szerint ez az ősi naptaacuter mindoumlssze 10 hoacutenapos volt (Macrobius 1 12 3 Censorinus 20 2ndash3) Varro Kr e 116ndash127 koumlruumll maacuter muacutelt időben beszeacutel a maacutercius 1-jei uacutejeacutevről (Varro De lingua Latina 6 3) Scullard szerint (Scullard 1981 52) Kr e 153 előtt maacuter januaacuter 1-jeacuten kezdődik az eacutev

37

zaacutesban jelentett uacutej eacutevkezdetet s amelyet dataacutelaacuteshoz is hasznaacuteltak14 Mivel uacutegy tűnik hogy a koumlztaacutersasaacutegkor bizonyos szakaszaiban a konzulok juacutenius 1-jeacuten foglaltaacutek el hiva-talukat ezt a daacutetumot is hozzaacuteadhatjuk az előzőekhez baacuter a nyaacuteri eacutevkezdet megleacutete csupaacuten hipoteacutezis15 A leghosszabb ideig eacuterveacutenyben leacutevő eacutes a legnagyobb kultikus jelen-tőseacuteggel biacuteroacute uacutejeacutevi daacutetum a januaacuter 1 volt a januaacuter hoacutenap kalendaacuteja azaz Kalendae Ianuariae Azonban e nap csak hosszuacute fejlődeacutes utaacuten vaacutelt jelentős uumlnnepnappaacute16

Igaz ez a nap mindig is uumlnnep volt de csak abban az eacutertelemben ahogy a legősibb naptaacuterban minden holdhoacutenap uacutejholdja (Kalendae) a feacutelhold (Nonae) eacutes a telihold (Idus) uumlnnepnapokkeacutent volt feltuumlntetve E hataacuternapok maacuter a Caesar-feacutele naptaacuter reform előtt fuumlggetlenedtek a hold teacutenyleges faacutezisaitoacutel eacutes a Iulianus-naptaacuterban aacutellandoacute daacutetu-mokra keruumlltek17 A januaacuteri Kalendae kuumlloumlnleges jelentőseacutegeacutet az adta hogy aznap leacutep-tek hivatalba az adott eacutev konzulai akiknek a neveacutet az eacutevek megnevezeacuteseacutere hasznaacuteltaacutek iacutegy a nap automatikusan az uacutej eacutev kezdőnapjaacutevaacute lett

Ez az uacutejeacutev meacuteg a csaacuteszaacuterkor első feleacuteben is csak maacutesodlagos jelentőseacuteggel biacutert a piros betűs napok soraacuteban A konzulok hivatalba leacutepeacutese termeacuteszetesen uumlnnepeacutelyes keretek koumlzoumltt toumlrteacutent s ez ndash legalaacutebbis Roacutema vaacuterosaacuteban ndash valoacuteban uumlnnepi jelleget koumll-csoumlnoumlzhetett a napnak azonban a naphoz koumltődő csalaacutedias uumlnnepseacutegeket meacuteg nem jellemezte az az extravagaacutens pazarlaacutes amely keacutesőbb a kereszteacuteny csaacuteszaacutersaacuteg eacutevszaacutezadai alatt leacutepett gyakorlatba Szinte teljesen hiaacutenyoznak az uumlnnep riacutetusaiboacutel mindazok a szimbolikus elemek amelyek a mediterraacuten kultuacuteraacutek uacutejeacutevi jellegű uumlnnepeiben sok eset-ben kimutathatoacutek Ezek az uacutejeacutev meguumlnnepleacuteseacutet kozmogoacutenikus keretek koumlzoumltt eacutertel-mezik vagy az aacutetmeneti riacutetusokra jellemző szertartaacutesokkal fejezik ki szimbolikusan az idő meguacutejulaacutesaacutet18

14 Az uacutegynevezett indictioacutes rendszerhez Grumel 1958 193ndash202 BagnallndashWorp 1978 22ndash42 Meimaris 1992 32ndash34 BlackburnndashHolford-Strevens 1999 769ndash771 Valoacutesziacutenű hogy az első tizenoumlt eacuteves ciklus Egyiptomban kezdődoumltt Kr u 297-ben Egyiptomban kezdete vaacuteltozoacute volt a roacutemai indictio a VI szaacutezadtoacutel ismert eacutes december 25-eacuten vagy januaacuter 1-jeacuten kezdődoumltt A Konstanti-naacutepolyi indictio első napja melyet a Koumlzel-Kelet maacutes teruumlleteacuten is hasznaacuteltak legalaacutebb az V szaacutezad koumlzepeacutetől szeptember 1-jeacuten volt Grumel felteacutetelezte hogy ezt megelőzően 312 eacutes 462 koumlzoumltt az indictio első napja szeptember 23 volt Augustus szuumlleteacutesnapja

15 Ez a daacutetum egyes Liviusnaacutel olvashatoacute adatok alapjaacuten felteacutetelezhető ahol a toumlrteacutenetiacuteroacute juacutenius 1-jeacuten hivatalba leacutepő konzulokroacutel tesz emliacuteteacutest Brelich 1955 122 (=Brelich 2008 117ndash118) a februaacuter eacutes juacutelius hoacutenap uumlnnepeinek szoros paacuterhuzamai alapjaacuten jut erre a koumlvetkezteteacutesre

16 A Kalendae Ianuariae (kora) csaacuteszaacuterkori meguumlnnepleacuteseacutenek egyik legaacutetfogoacutebb oumlsszefoglalaacutesaacutet Meslin monograacutefiaacuteja nyuacutejtja Meslin 1970 22ndash50 emellett laacutesd meacuteg Scullard 1981 51ndash54 aki főleg az aacutellamjogi vonatkozaacutesokat taacutergyalja illetve W Fowler (1899 277ndash278) aki a koumlztaacutersasaacuteg-kori naptaacuterra koncentraacutelt csak a strena-adaacutes szokaacutesaacutet emliacuteti egyeacutebkeacutent naacutela a Kalendae Ianuariae mint uumlnnep nem leacutetezik

17 Laacutesd az előző fejezetet18 Versnel (1993 79ndash88 129ndash32 eacutes passim) a felnőtteacute avataacutesi riacutetusok motiacutevumait ismeri fel egyes uacutej-

eacutevi uumlnnepekben A babiloacuteni epikus teremteacutesmiacutetosz az Enuma elish előadaacutesa az uacutejeacutevhez kapcso-loacutedott Igaz az is teacuteny hogy egyes a kutataacutesban tipikusan uacutejeacutevikeacutent eacutertelmezett uumlnnep naptaacuteri szempontboacutel nem kapcsoloacutedott az uacutej eacutev kezdeteacutehez ilyen peacuteldaacuteul az atheacuteni Anthesteacuteria (Burkert 1983 213ndash247)

38

A roacutemai Kalendae Ianuariae teljesen szekulaacuteris uumlnnep minden teoloacutegiai meacutelyseacuteg neacutelkuumll Ez alighanem a daacutetum megvaacuteltoztataacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye baacuter a konzulok hivatalba leacutepeacutese eacutes neacutehaacuteny szorosan az eacutev első napjaacutehoz kapcsoloacutedoacute riacutetus eacutes hiedelem aacutetkeruumllt januaacuter 1-jeacutere az eacutevkezdethez tartozoacute rituaacutelis elemek toumlbbseacutege a roacutemai vallaacutes konzervativizmusaacutenak jegyeacuteben egyszerűen ott ragadt a maacutercius hoacutenapban19 Talaacuten a legszembeszoumlkőbb furcsasaacuteg hogy a Kalendae Ianuariae előtt nem volt szilveszter Meguumlnnepelteacutek az uacutej eacutevet de semmi nyoma hogy a koumlztaacutersasaacuteg eacutes a korai csaacuteszaacutersaacuteg koraacuteban elbuacutecsuacuteztattaacutek volna a reacutegit Szokatlan hogy az uumlnnepnek nem volt neve a Kalendae Ianuariae pusztaacuten a daacutetum megnevezeacutese semmi esetre sem uumlnnepneacutev20 A keacutepet aacuternyalja hogy a januaacuter 1-jeacutere keruumllő uacutejeacutev gazdagodott is a hoacutenap Ianus isten-ről kapta a neveacutet a kapuk s aacuteltalaacuteban minden kezdet isteneacuteről akinek alakja nagyon is joacutel illik egy uacutejeacutevi uumlnnephez A hoacutenap azonban maacuter koraacutebban is Ianus neveacutet viselte maacuter akkor is amikor csak a tizenegyedik volt a hoacutenapok soraacuteban A nyilvaacutenvaloacute ellent-mondaacutesokra nincs elfogadott vaacutelasz talaacuten valoacuteban a keacuteső oacutekori forraacutesok szerzői laacutet-taacutek helyesen eacutes nem keacutet egymaacutest időben felvaacuteltoacute kalendaacuteriumi struktuacuteraacuteroacutel van szoacute hanem egymaacutes mellett paacuterhuzamosan leacutetező rendszerekről21 A keacuterdeacutes eldoumlnteacuteseacutere a forraacutesok hiaacutenyaacuteban nincs lehetőseacuteg

Az Augustus kori uacutejeacutev fő forraacutesa Ovidius (Kr e 43 ndash Kr u 17) Fastija A tankoumllte-meacuteny első koumlnyveacuteben maga Ianus isten a hoacutenap neacutevadoacuteja szaacutemol be az uumlnnepleacutes moacuted-jaacuteroacutel Az uacutejeacutevhez koumltődő szokaacutesok toumlbbseacutege az eacutev első napjaacutenak oacutemenjellegeacuten alapul tudniillik amilyen az első nap olyan lesz az egeacutesz eacutev is Ez volt az ok amieacutert az uacutejeacutev nem volt munkaszuumlneti nap22 mivel eacuteppen azt akartaacutek eleacuterni hogy az eacutev egeacutesze is szor-galmas munkaacuteban teljeacutek Ebből koumlvetkezik hogy Ovidius koraacuteban az uacutejeacutevi uumlnnepseacute-geket nem az a toumlbbnapos italozaacutes eacutes lakomaacutezaacutes jellemezte mint ami az oacutekor veacutegeacuten Erre igeacuteny sem igen lett volna hiszen a Kalendae Ianuariaet alig egy heacutet vaacutelasztotta el a Saturnaliaacutetoacutel amelyet a csaacuteszaacuterkorban haacuterom- oumlt- majd heacutetnapos dorbeacutezolaacutessal uumlnnepeltek meg23 valamint nagyjaacuteboacutel egybeesett a Compitalia uumlnnepeacutevel amely ere-

19 Meslin 1970 11ndash12 maacutercius 1-jeacuten gyuacutejtottaacutek meg uacutejra Vesta szenteacutelyeacuteben a szent tuumlzet bizonyos szenteacutelyek kapujaacutet ekkor koszoruacuteztaacutek meg babeacuteraacutegakkal ami a magaacutenhaacutezak eseteacuteben tipikus ja-nuaacuter 1-jei riacutetus volt (Ovidius Fasti II 640ndash656) maacutercius koumlzepeacuten volt Anna Perenna uumlnnepe aki neve alapjaacuten egeacuteszen biztosan uacutejeacutevi istennő volt eredetileg

20 Hogy egy uumlnnepnek ne legyen sajaacutet neve az meacuteg a roacutemai naptaacuterban is egyeduumllaacutelloacute Maacutes uumlnnepek eseteacuteben a hataacuternap megnevezeacuteseacutehez (Kalendae Nonae) valamilyen jelző jaacuterult ilyen volt a Nonae Caprotinae nevű juacuteniusi Iuno-uumlnnep (=rsquokecskefuumlgeacutes Nonaersquo az uumlnnepen kulcsszerepet jaacutetszoacute fuumlge-faacuteroacutel) vagy a szinteacuten juacuteniusi Kalendae Fabariae rsquobabos Kalendaersquo mivel babot ajaacutenlottak fel az iste-neknek A Kalendae szoacutet maguk a roacutemaiak anakronisztikus moacutedon a goumlroumlg nyelvből a goumlroumlg kaleoacute (rsquohiacutevnirsquo) igeacuteből eredeztetteacutek Varro De lingua Latina VI 27 Macrobius I 15 9ndash11

21 Emellett eacutervel peacuteldaacuteul Ruumlpke 1995 193ndash197 S Stern (2012 208) a jelenseacuteg kapcsaacuten analoacutegiakeacutent emliacuteti a koumlzel-keleti naptaacuterakat ahol a toumlbbszoumlroumls eacutevkezdet jelenseacutege szinteacuten ismert

22 Ovidius Fasti I 167ndash168 Columella szerint a joacute foumlldműves januaacuter első heteiben egyaacuteltalaacuten nem dolgozik kiveacuteve januaacuter 1-jeacutet amikor valamit dolgozik kifejezetten a joacute előjel kedveacuteeacutert (auspicandi causa) Columella 1198 Meslin 1970 37

23 A Saturnaliaacutehoz oumlsszefoglaloacute jelleggel laacutesd Fowler 1899 268ndash273 Latte 1960 254ndash255 Scullard 1981 205ndash207 Versnel 1993 136ndash227 Dolansky 2011a

39

detileg mozgoacute uumlnnep volt de daacutetuma a csaacuteszaacuterkorban januaacuter 3-aacuten roumlgzuumllt s ami a sze-geacutenyebbek eacutes kuumlloumlnoumlsen a rabszolgaacutek neacutepszerű uumlnnepe volt24

A Kalendae Ianuariae fő esemeacutenye a konzulok uumlnnepeacutelyes felvonulaacutesa volt a Capitoliumra ahol aacuteldozatot mutattak be Iuppiternek de ez csak Roacutema vaacuterosa szaacute-maacutera jelentett laacutetvaacutenyossaacutegot25 A leacutegioacutek szaacutemaacutera ez volt a hűseacutegeskuumlk meguacutejiacutetaacutesaacutenak napja26 Januaacuter 2-aacutehoz nem koumltődtek uumlnnepseacutegek mivel a Kalendae a Nonae eacutes az Idus utaacuteni napok baljoacuteslatuacute napnak szaacutemiacutetottak27 Az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegekhez lazaacuten kap-csoloacutedott a 3-ai Vota publica Ezen a napon a konzulok a csaacuteszaacuter eacutes a birodalom uumldveacute-eacutert mutattak be aacuteldozatot28

A magaacutenjellegű esemeacutenyek toumlbbseacutegeacutenek ceacutelja a joacute oacutemenek biztosiacutetaacutesa Az emberek joacutekiacutevaacutensaacutegokkal uumldvoumlzoumllteacutek egymaacutest29 eacutedesseacutegeket ajaacutendeacutekoztak aszalt fuumlgeacutet dato-lyaacutet meacutezet ndash ezek is előjelnek tekinthetők a teacutelen eleacuterhető eacutedesseacutegekkel kiacutevaacutentaacutek megeacutedesiacuteteni a koumlvetkező eacutevet30 Tipikus ajaacutendeacutek volt meacuteg az agyagmeacutecses innen joumln az uumlnnep egy ritkaacuten hasznaacutelt megnevezeacutese rsquomeacutecseses Kalendaersquo Kalendae Lucernariae31 Szinteacuten előjelkeacutent ajaacutendeacutekoztak peacutenzt32 Ovidius meacuteg tudta hogy ez eredetileg nem extravagaacutens peacutenzajaacutendeacutekokat jelentett hanem egyetlen peacutenzeacutermeacutet ami hagyomaacutenyo-san a legkisebb reacutezpeacutenz egy as volt amelynek egyik oldalaacutet Ianus keacutepe a maacutesikat egy hajoacute diacutesziacutetette Igaz maacuter Ovidius is megjegyzi hogy a mai vilaacutegban az emberek jobban oumlruumllnek a nem jelkeacutepes eacuterteacutekű aranypeacutenznek Leginkaacutebb erre a peacutenzajaacutendeacutekra hasz-naacuteljaacutek a strena megnevezeacutest amely eredetileg a koraacutebbi maacuterciusi eacutevkezdethez koumltő-doumltt eacutes valoacutesziacutenűleg nem peacutenz volt hanem zoumlldellő aacuteg leginkaacutebb babeacuteraacuteg33 A strena-

24 Compitalia Fowler 1899 279ndash280 Latte 1960 90ndash91 Scullard 1981 58ndash60 Ehhez az uumlnnep-hez ludi is tartozott ez az a loacuteverseny amely az uacutejeacutevi uumlnnepek reacutesze lett meacuteg olyan teruumlleteken is ahol a Compitaliaacutet soha nem ismerteacutek A Compitalia a larok uumlnnepe volt a csalaacuted joacuteleacuteteacutet biztosiacutetoacute neacutev neacutelkuumlli haacutezi istenekeacute

25 A konzulok beiktataacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute ceremoacuteniaacutekhoz Meslin 1970 23ndash27 Scullard 1981 52ndash54

26 Gaacutespaacuter 1982 28 42ndash43 A sacramentum militaehez Tacitus Annales I 8 4 XVI 22 1 Tacitus His-toriae I 55 sollemni kalendarum Ianuarium sacramento illetve ennek a polgaacuteri lakossaacutegra vonatkozoacute hűseacutegeskű vaacuteltozataacutehoz Plinius Epistolae X 52 ius iurandum more sollemni

27 Michels 1967 65 Meslin 1970 43 Ruumlpke 1995 564 6 jegyzet A relevaacutens szoumlveghelyek Varro De lingua Latina VI 29 bdquodies postridie Kalendas Nonas Idus appellari atri quod per eos dies nihil novi inciperentrdquo (a Kalendae Nonae Idus utaacuteni napot feketeacutenek hiacutevjaacutek mert ezekben a napok-ban semmi uacutej vaacutellalkozaacutesba nem kezdenek) Macrobius I 15 22 I 16 21ndash24 Livius VI 1 11ndash12 Gellius V 17 1ndash2 Ovidius Fasti I 58 Emellett az a hagyomaacuteny is eacuterveacutenyesuumllhetett a 2-a diszkredi-taacutelaacutesaacuteban hogy eredeti roacutemai uumlnnep nem esett paacuteros napra mivel a paacuteratlanokat kedvezőbbnek tartottaacutek

28 Uacutegy tűnik hogy a Vota publica pontos daacutetuma januaacuter 3 mellett januaacuter 1 is lehetett Meslin 1970 31 A Votaacutehoz laacutesd meacuteg Livius XXI 63 Tacitus Annales XVI 22 Plinius Epistolae X 35 Suetonius Nero 46 A VI szaacutezadban Graf 2002 441

29 Ovidius Fasti I 175ndash176 Meslin 1970 38ndash3930 Ovidius Fasti I 185ndash186 Meslin 1970 4231 Meslin 1970 44 Mariotti 1978 Champlin 1987 176 Az uacutejeacutevi meacutecsesek a teacutenyleges reacutegeacuteszeti

anyagban is megjelennek Heres 1972 182ndash19332 Ovidius Fasti I 18933 DeubnerndashKretschmer 1910 Meslin 1970 40

40

ajaacutendeacutekok koumlrforgaacutesaacuteba a csaacuteszaacuter is bekapcsoloacutedott sajaacutet ajaacutendeacutekaival mint ezt a csaacuteszaacutereacuteletrajzok tanuacutesiacutetjaacutek34

Az első szoumlveghelyet ahol kereszteacuteny szerző emliacuteti az uumlnnepet a szigoruacute Tertul-lianusnaacutel talaacuteljuk keacutet roumlvid megjegyzeacutesben ahol a kereszteacutenyek szaacutemaacutera tilalmas uumlnne-peket sorol fel35 A strena captanda (rsquostrena-ajaacutendeacutekok hajhaacuteszaacutesarsquo) neacuteven a Kalendaera utal A maacutesik helyen Ianuariakeacutent hivatkozik ugyanerre az uumlnnepre Tertullianus sza-vaiboacutel nem tudjuk meg hogy mennyire volt ez fontos uumlnnep a birodalom lakoacuteinak eacutele-teacuteben csupaacuten azt hogy sajaacutet koumlrnyezeteacuteben vagyis a roacutemai Eacuteszak-Afrikaacuteban meguumllteacutek illetve hogy a kereszteacutenyek reacuteszveacuteteleacutet helyteleniacutetette Azaz maacuter a II szaacutezad kereszteacute-nyeinek egy reacutesze sem gondolta hogy veacutet hite ellen ha strena-ajaacutendeacutekot ad vagy elfo-gad Mivel Tertullianus igen rigoroacutezus ha egy szokaacutest pogaacutenynak kell minősiacuteteni az ő megiacuteteacuteleacutese semmit sem mond arroacutel hogy az uumlnnep kuumllsőseacutegeiben iacutegy peacuteldaacuteul az aacuteldo-zatbemutataacutesok rendjeacuteben milyen moacutedon eacuterveacutenyesuumllt a politeista vallaacutesi haacutetteacuter

A Kalendae a keacuteső csaacuteszaacuterkorban Naptaacuteri forraacutesok

A Kalendae jelentőseacutege a Konstantin utaacuteni időkben nő meg laacutetvaacutenyosan eacutes ebben a korban kezdenek sűrűsoumldni forraacutesaink is Talaacuten egyetlen maacutesik oacutekori uumlnnepről sem rendelkezuumlnk ekkora forraacutesanyaggal meacuteg ha a forraacutesok toumlbbseacutegeacutet az uumlnneppel ellen-seacuteges kereszteacuteny szentbeszeacutedek alkotjaacutek is A pogaacuteny uumlnnepek koumlzuumll messze a legtoumlbb feddeacutest a Kalendae Ianuariae kapja toumlbb teljes homiacutelia szoacutel csak erről a keacuterdeacutesről Ioacuteanneacutes Chrysostomos Asterios eacutes Szent Aacutegoston egy homiacuteliaacuteja Torinoacutei Maximus Arles-i Caesarius Petrus Chrysologus keacutet beszeacutede emellett szaacutemos roumlvidebb megjegy-zeacutes kuumlloumlnboumlző kereszteacuteny szerzőktől A maacutesik felet a pogaacuteny Libanios keacutet beszeacutede keacutepviseli A forraacutesbőseacuteg eredmeacutenyekeacuteppen szinte ez az egyetlen olyan antik uumlnnep amelyneacutel lehetseacuteges helyi variaacutensokat megkuumlloumlnboumlztetni esetleg meacuteg kronoloacutegiai vaacuteltozaacutesokat is felvaacutezolni Hasonloacutet semmilyen pogaacuteny szokaacutessal kapcsolatban nem tapasztalunk Mindez jelzi hogy a Kalendae nem csupaacuten tuacuteleacutelte a kultuszok betiltaacutesaacutet hanem eacuteppen akkor az eacutev legnagyobb nem kereszteacuteny uumlnnepeacuteveacute vaacutelt nem csupaacuten a latin nyelvű reacutegioacutekban hanem a keleti goumlroumlg teruumlleteken is

A Kalendae meguumlnnepleacuteseacutet csak kis meacuterteacutekben eacuterintetteacutek mindazok a hivatalos kor-laacutetozaacutesok amelyek a pogaacuteny kultuszformaacutekra vonatkoztak A kultuszok betiltaacutesa azt jelentette hogy az isteneknek szoacuteloacute uumlnnepeacutelyes aacuteldozatok megszűntek a Kalendaen

34 Suetonius Augustus 57 Uő Tiberius 34 Uő Caligula 42 Csaacuteszaacuteroknak kijaacuteroacute strena Meslin 1970 31ndash36

35 Tertullianus De idolatria 10 (PG 1 661ndash706) bdquoEtiam strenae captandae et septimontium et Bru-mae et carae cognationis honorariardquo Uo 14 bdquoNobis quibus sabbata extranea sunt et numeniae et feriae a deo aliquando dilectae Saturnalia et Ianuariae et Brumae et Matronales frequentantur munera commeant et strenae consonant lusus convivia constrepuntrdquo (Mi akiktől idegen a szab-bat az uacutejhold eacutes az uumlnnepek melyek valaha Istennek kedvesek voltak reacuteszt veszuumlnk Saturnaliaacutekon Ianuariaacutekon Brumaacutekon eacutes Matronalesokon ajaacutendeacutekok eacutes strenaacutek csereacutelnek gazdaacutet jaacuteteacutekok zaja eacutes vendeacutegseacutegek ricsaja hangzik)

41

is de az uumlnnephez kapcsoloacutedoacute szokaacutesok toumlbbseacutege vagy magaacutenjellegű volt vagy az aacutellami reprezentaacutecioacute szolgaacutelataacuteban aacutellt Alig paacuter eacutevvel koraacutebbroacutel 389 augusztus 7-ről kelteződik Valentinianus Theodosius eacutes Arcadius csaacuteszaacuterok rendelete a munkaszuuml-neti napokroacutel pontosabban a biacuteroacutesaacutegi iacuteteacutelkezeacutes szuumlnnapjairoacutel Ezek a koumlvetkezők a kaacutenikula eacutes az őszi munkaacutek időszaka januaacuter Kalendaejaacutenak napjai Roacutema eacutes Kons-tantinaacutepoly alapiacutetaacutesaacutenak emleacuteknapjai a huacutesveacutet eacutes az azt koumlvető valamint megelőző heacutet valamennyi vasaacuternap eacutes a csaacuteszaacuterok szuumlleteacuteseacutehez eacutes troacutenra leacutepeacuteseacutehez kapcso-loacutedoacute uumlnnepnapok36 A dokumentum a naptaacuter teljes krisztianizaacutecioacutejaacutenak jegyeacuteben fogant a korra meacutegis jellemző hogy a vasaacuternapot dies Solisnak a rsquoNap napjaacutersquo-nak nevezi a vasaacuternap reacutegi pogaacutenyok aacuteltal hasznaacutelt neveacuten A Kalendae eseteacuteben kifeje-zetten toumlbb naproacutel beszeacutel a szokaacutes aacuteltal megszabott napokroacutel (bdquoKalendarum quoque Ianuariarum consuetos diesrdquo) tehaacutet nemcsak a januaacuter 1-je hanem az uumlnnep teljes tartama alatt biacuteroacutesaacutegi szuumlnet volt A Kalendae bekeruumlleacutese erre a szűk listaacutera az aacutellami reprezentaacutecioacute ban jaacutetszott fontossaacutegaacutet jelzi37

A jogi forraacutesok utaacuten eacuterdemes foglalkozni a naptaacuteri forraacutesokkal meacuteg akkor is ha ezek meglepően keveacutes informaacutecioacuteval szolgaacutelnak Keacutet keacuteső oacutekorboacutel eredő naptaacuter maradt fenn A koraacutebbi a Philocalus-naptaacuter vagy 354-es eacutev naptaacutera A szoumlveg a ciacutemeacuteben is jelzett eacutevre vonatkozik eacutes akkor is keacuteszuumllt Kereszteacuteny megrendelő szaacutemaacutera aacutelliacutetottaacutek oumlssze Roacutemaacuteban ennek elleneacutere a naptaacuteri reacuteszben a kereszteacuteny elem csekeacutely ugyan-akkor leacutenyegeacuteben meacuteg teljes listaacutet ad a reacutegi roacutemai uumlnnepekről Ebben semmi sem jelzi hogy az eacutev elejeacutehez speciaacutelis uumlnnep tartozna38 Januaacuter 1-jeacuteneacutel termeacuteszetesen sze-repel a Kalendae Ianuariae (Kal Ian) megnevezeacutes azonban ez csupaacuten a nap megne-vezeacutese A 2-a megjeloumlleacutese dies Aegyptiacus azaz rsquoegyiptomi naprsquo Ez a baljoacutes napokat jeloumllő szoacutekapcsolat a Philocalus-naptaacuterban fordul elő első iacutezben hogy aztaacuten keacutesőbb a koumlzeacutepkori naptaacuteri babonaacutek koumlzoumltt jusson nagyobb szerephez39 A roacutemai naptaacuterban

36 Codex Theodosianus II 8 19 bdquoOmnes dies iubemus este iuridicos Illos tantum manere feriarum dies fas erit quos geminis mensibus ad requiem laboris indulgentior annus accepit aestivis fervo-ribus mitigandis et autumnis foetibus decerpendis Kalendarum quoque Ianuarium consuetos dies otio mancipamus His adiicimus natalitios dies urbium maximarum Romae atque Constantinopo-lis quibus debent iura deferre quia et ab ipsis nata sunt Sacros quoque Paschae dies qui septeno vel praecedunt numero vel sequuntur in eadem observatione numeramus nec non et dies solis qui repetito in se calculo resolvuntur Parem necesse est haberi reverentiam nostris etiam diebus qui vel lucis auspicia vel ortus imperii protulerunt Dat VII id aug Roma Timasio et Promoto cossrdquo A toumlrveacuteny (jogi) kontextusaacutehoz eacutes recepcioacutejaacutehoz Graf 2015 105ndash127

37 Minthogy az uumlnnep ilyen jogi megalapozottsaacuteggal rendelkezett Graf (2012 2015 passim) az egy-haacutezatyaacutek taacutemadaacutesaiban maacuter-maacuter a polgaacuteri engedetlenseacuteg sőt szinte az aacutellamellenes agitaacutecioacute je-leacutet laacutetja Maguk az egyhaacutezi szerzők eacuteppen ezeacutert nem magaacutet a Kalendaet utasiacutetjaacutek el hanem a hozzaacute kapcsoloacutedoacute szokaacutesokat vagy moraacutelis alapon (italozaacutes szerencsejaacuteteacutek tuacutelzott ajaacutendeacutekozaacutes) vagy doktrinaacutelis okokboacutel (istenek megjeleniacuteteacutese előjelek megfigyeleacutese) eacutes hallgatnak roacutela hogy az uacutejeacutev uumlnnepi jellegeacutet toumlrveacuteny deklaraacutelja

38 A naptaacuter szokaacutesos megnevezeacutese a 354 eacutev naptaacutera (Calendarium ad annum 354) vagy Philocalus-nap-taacuter a legfrissebb kiadaacutes bőseacuteges kommentaacuterokkal DivjakndashWischmeyer 2014 205 232ndash236 A szoumlveghez laacutesd meacuteg H Stern 1953 Salzman 1990 122 A keacutet naptaacuter szoumlvege megjelent meacuteg CIL I (1863) 334ndash357 eacutes PL 13 675ndash688

39 Harmening 1979 165ndash168

42

januaacuter 2-a fastikeacutent szerepelt tehaacutet abban az archaikus időszakban mikor a toumlrveacutenyke-zeacutes szaacutemaacutera engedeacutelyezett eacutes tilalmas napok rendszere roumlgzuumllt meacuteg semmilyen rituaacute-lis tilalom nem kapcsoloacutedott hozzaacute azonban keacutesőbb az uacutegynevezett dies ater koumlzeacute sorol-taacutek mint minden Kalendaet koumlvető napot ezek baljoacutes voltaacutet a naptaacuterak nem jeloumllteacutek Philocalus a januaacuter hoacutenapnaacutel a Kalendae Nonae eacutes Idus utaacuteni napokat nevezi dies Aegyptiacusnak tehaacutet a neacutev uacutej de maga a koncepcioacute ősreacutegi 3-aacuten a votorum nuncupatio kifejezeacutes szerepel ami a Vota publica egy alternatiacutev megnevezeacuteseacutenek tűnik eacutes meglepő folyamatossaacuteggal eacutelt tovaacutebb a kereszteacuteny korban is40 3-aacutetoacutel 5-eacuteig ludi zajlott azaz cirku-szi versenyjaacuteteacutekok ez eredetileg a ludi Compitales volt a Compitalia uumlnnepeacutehez kapcso-loacutedoacute versenyek Ez az oumlt nap alkotta a Kalendae uumlnnepseacutegsorozataacutet

Egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb keletkezett Polemius Silvius naptaacutera amely a 449 eacutevre keacuteszuumllt Galliaacuteban Ez a pogaacuteny uumlnnepek koumlzuumll maacuter csak keveset ismer elsősorban olya-nokat ahol az uumlnnepneacutev nem tartalmaz istennevet41 Ebben a koumlvetkezőket olvashat-juk januaacuter első napjaacutenaacutel a Kalendae egy goumlroumlg nyelvből szaacutermazoacute eacutes termeacuteszetesen hamis etimoloacutegiaacutejaacutet adja meg eszerint a szoacute a goumlroumlg kalein (rsquohiacutevnirsquo) igeacuteből ered mert ekkor hiacutevtaacutek gyűleacutesbe a neacutepet 2-a circus privatus 3-aacuten eacutes 4-eacuten jelzi a ludi Compitalest s a 3-aacutenaacutel megjegyzi hogy dies Auspicalium rsquomadaacuterjoacuteslatok napjarsquo vagy egyszerűen rsquojoacutes-latok napjarsquo A Polemius Silvius-naptaacuterra egeacuteszeacuteben jellemző hogy nemigen tudja mivel kitoumllteni a kalendaacuteriumaacutet mint kereszteacuteny szerző erősen szelektaacutel a pogaacuteny uumlnnepek koumlzoumltt de a helyuumlkre felvenni maacutest nem tud Maacutesik sajaacutetsaacutega hogy egyes uumlnnepekneacutel roumlviden utal az uumlnnep eredeteacutere alapiacutetaacutesi legendaacutejaacutera Ez a Kalendae eseteacuteben sajnos hiaacutenyzik

40 A trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja a VII szaacutezadban meacuteg Βότα alakban a tilalmas uumlnnepek koumlzoumltt nevezi meg ami a latin Vota szoacute korrekt goumlroumlg aacutetiacuteraacutesa azonban a kaacutenon megfogalmazoacutei nyilvaacutenvaloacutean nem eacutertetteacutek a szoacutet Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a X szaacutezadban januaacuter maacutesodikaacutehoz kapcsoloacutedva beszeacutel olyan ceremoacuteniaacutekroacutel illetve cirkuszi versenyekről melyek a Vota leszaacutermazottai lehetnek (De caerimoniis I 72) azonban a cirkuszi jaacuteteacutekok nem a Vota publica miatt kezdődtek januaacuter har-madikaacuten hanem azeacutert mert a Compitalia uumlnnepe is akkor kezdődoumltt Uacutegy tűnik a Vota szoacute a gouml-roumlg nyelvi koumlrnyezetben elvesztette eredeti jelenteacuteseacutet eacutes egyszerűen a Kalendae harmadik napjaacute-nak megnevezeacuteseacutere szolgaacutelt Azt nem tudjuk hogy toumlrteacutent-e kiacuteseacuterlet a keacuteső oacutekorban hogy a Votum nevet (= uumlnnepeacutelyes vallaacutesi fogadalomteacutetel) uacutej kereszteacuteny jelenteacutessel toumlltseacutek fel

41 Kimondottan a szoumlveggel foglalkozik Dulabahn 1993-ban publikaacutelt doktori disszertaacutecioacuteja ezt nem sikeruumllt megszereznem Salzman 1990 eacutes DivjakndashWischmeyer 2014 is foglalkoznak ezzel a szouml-veggel kontrasztba aacutelliacutetva a Philocalus-naptaacuterral

5 A Kalendae meguumlnnepleacuteseacutenek forraacutesai

Az uacutejeacutevi uumlnnepek forraacutesszoumlvegei koumlzuumll elsőkeacutent keacutet olyan szerzőt emelek ki akik reacuteszletesen leiacuteroacute jelleggel mutatjaacutek be a Kalendae uumlnnepeit1 Az első az antiochiai Libanios aki sajaacutet vaacuterosa gyakorlataacutet iacuterja le s aki szinte egyeduumllikeacutent keacutepviseli a nem kereszteacuteny aacutellaacutespontot A maacutesik az amaseai Asterios puumlspoumlk aki egy terjedelmes viacutezke-reszti szentbeszeacutedben roacutetta meg hiacuteveit amieacutert a Kalendae meguumlnnepleacutese taacutevol tar-totta őket a templomtoacutel Asterios uacutegy doumlntoumltt hogy az uumlnnep minden kis elemeacuteről bebizonyiacutetja hogy pogaacuteny vagy erkoumllcstelen s e retorikai taktikaacutenak koumlszoumlnhetően olyan reacuteszletes leiacuteraacutesaacutet adja az uumlnnepnek mintha hallgatoacutesaacutegaacutet kiacutevaacutencsi XXI szaacutezadi neacuteprajzkutatoacutek alkotnaacutek nem pedig olyan roacutemai polgaacuterok akik paacuter nappal koraacutebban szem- eacutes fuumlltanuacutei sőt reacutesztvevői voltak a leiacutert esemeacutenyeknek Libanios eacutes Asterios szouml-vegeit kevesebb mint egy eacutevtized vaacutelasztja el egymaacutestoacutel időben Libanios az Oronteacutes-parti Antiochiaacuteban a roacutemai Syria eacutes az egeacutesz Kelet (Oriens) legfontosabb vaacuterosaacuteban iacutert Amasea a Fekete-tenger deacuteli partjaacuten fekvő kisebb jelentőseacutegű pontosi vaacuteros

Libanios (314 kndash393)

Libanios a nagy antiochiai reacutetor eacutelete veacutegeacuteig megmaradt pogaacutenynak Iulianus csaacuteszaacuter-nak baraacutetja volt toumlbb beszeacutedeacuteben is megemleacutekezett roacutela ennek elleneacutere I Theodosius alatt a praefectus praetorio ciacutemeacutet is elnyerte2 Iacuteraacutesai a keacuteső oacutekori vaacuterosi kultuacutera eacutes vaacuterosi politika alakulaacutesaacutenak kivaacuteloacute forraacutesai Taniacutetvaacutenyai koumlzoumltt kereszteacutenyeket is tudhatott iacutegy

1 A Kalendae Ianuariae főbb forraacutesszoumlvegeit a XX szaacutezad elejeacutere maacuter oumlsszegyűjtoumltteacutek peacuteldaacuteul Tille 1899 Chambers 1903 Muumlller 1909 Nilsson 1916 Schneider 19201921 de a teacutema kutataacutes-toumlrteacutenete enneacutel sokkal hosszabb muacuteltra tekint vissza a fő forraacutesokat maacuter a XVII szaacutezadi Martin Lipen neacutel megtalaacuteljuk (Lipenius 1670) vagy a pogaacuteny reacutegiseacutegekkel aacuteltalaacutenosabban foglalkozoacute Caspar Sagittariusnaacutel (Sagittarius 1685) A kutatoacutek főleg a latin nyelvű hagyomaacutenyokra koncent-raacuteltak kifejezetten a goumlroumlg Kalendaeroacutel szinte csak Kaldellis 2012 iacuter azonban az ő anyaggyűjteacutese kronoloacutegiailag korlaacutetozott Az 1 teacuterkeacutep a Kalendae Ianuariae uumlnnepseacutegeinek ismert előfordulaacutesi helyeit mutatja

2 A Libanios-szoumlvegeket Foerster illetve Gibson kiadaacutesaacuteboacutel ideacutezem A Kilencedik beszeacutednek angol for-diacutetaacutesa is megjelent M Wright 2012 illetve a progymnasma egy magyar fordiacutetaacutesa Bolonyai 2001 246ndash249 Libanioshoz eacutes a korabeli Antiochiaacutehoz Petit 1955 Liebeschuetz 1972 Cribiore 2007

1 teacute

rkeacutep

45

peacuteldaacuteul Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenost aki meacuteg Konstantinaacutepolyba keruumlleacutese előtt tartott egy beszeacutedet az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegek ellen ndash Libanios beszeacutede talaacuten vaacutelasz erre a homiacuteliaacutera3

Libanios keacutet iacuteraacutesa szoacutel az uacutejeacutevről az egyik a Kilencedik beszeacuted (Oratio IX) mely a Kalendae uumlnnepeacutenek dicsőiacuteteacutese tehaacutet műfaji szempontboacutel a bemutatoacute beszeacuted egy altiacutepusa A Kilencedik beszeacuted meglehetős pontossaacuteggal dataacutelhatoacute ugyanis Libanios utal arra hogy a toumlrveacuteny maacuter nem engedeacutelyezi az isteneknek bemutatott aacuteldozatot A toumlr-veacutenyi tilalom 391-ben leacutep eacuteletbe Libanios 393-ban meghal iacutegy a beszeacuted valoacutesziacutenűleg 392 januaacuter 1-jeacutere esetleg 393 januaacuter 1-jeacutere dataacutelhatoacute4 A maacutesik szoumlveg a Progymnasmata ciacutemű gyűjtemeacutenyeacuteben talaacutelhatoacute5 A progymnasmaacutek az iskolai oktataacutesban alkalmazhatoacute kuumlloumlnfeacutele taacutergyuacute mintabeszeacutedek a beszeacuted a leiacuteroacute bemutatoacute beszeacuted azaz az ekphrasis egyik mintaszoumlvege azok koumlzoumltt is az oumltoumls szaacutemuacute

Baacuter nem zaacuterhatoacute ki hogy a beszeacuted megiacuteraacutesaacutenak apropoacutejaacutet Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos-nak az uumlnnep elleni kirohanaacutesa adja egyik szoumlveget sem olvashatjuk a Kalendae koumlz-vetlen apoloacutegiaacutejakeacutent veacutedőbeszeacutedkeacutent hanem ezek teacutenylegesen bemutatoacute-dicsőiacutető beszeacutedek A szoumlvegek leiacuteroacute jellegűek eacutes egy pillanatig sem tagadjaacutek hogy a zajos feszti-vaacutel szaacutemos eleme sokaknak okozhatott teacutenyleges bosszuacutesaacutegot kellemetlenseacuteget Liba-nios sem eacuterveleacutessel sem retorikai eszkoumlzoumlkkel peacuteldaacuteul szoacutevaacutelasztaacutessal nem igyekszik tompiacutetani ennek eacuteleacutet Szerinte a Kalendae hangos sokan reacuteszegednek le a saacuterga foumll-dig toumlmeacutentelen peacutenzt koumlltenek ajaacutendeacutekokra baacuter talaacuten ők maguk semmit sem kap-nak azonban a leacutenyeg az hogy az emberek mindebben oumlroumlmuumlket lelik Mindkeacutet szoumlveg jelzi ezt a paradoxont amit talaacuten tekinthetuumlnk az egyhaacutezi kritikaacutera valoacute refle-xioacutenak valoacuteban az uumlnnep nem joacutezan nem ereacutenyes meacuteg csak nem is igazsaacutegos azon-ban meacutegis mindenkit boldoggaacute tesz A Kilencedik beszeacuted megszemeacutelyesiacuteti az uumlnnepet a Kalendae uacutegy hat mint valami termeacuteszeti erő vagy akaacuter egy termeacuteszetfeletti istenseacuteg mely magaacuteval ragadja az emberek elmeacutejeacutet eacutes kiforgatja őket heacutetkoumlznapi valoacutejukboacutel Mit aacuterul el a Beszeacuted az uumlnnepről

a) Az uumlnnep egy nagy daimoacutennak van szentelve akit Libanios nem nevez meg (Oratio IX 1) A Kalendae istene eredetileg bizonyosan a roacutemai Ianus volt aki azon-ban a goumlroumlg nyelvű keleten ismeretlen Libanios koraacutet eacutes taacutersadalmi helyzeteacutet meacuterle-gelve Graf uacutegy gondolja hogy a keacuterdeacuteses daimoacuten vagy a csaacuteszaacuter vagy Iuppiter6 Ezek-neacutel keacutezenfekvőbb a negyedik alternatiacuteva hogy ez az isten a roacutemai Saturnus avagy goumlroumlg neveacuten Kronos A roacutemai naptaacuter december 17-eacuten uumlnnepelte a Satunaliaacutet amely-nek toumlbb elemeacutet magaacuteba olvasztotta a Kalendae is iacutegy az extravagaacutens ajaacutendeacutekozaacutest a szolgaacuteknak adott szoacutelaacutesszabadsaacutegot stb A VI szaacutezadboacutel egyeacutertelmű forraacutesunk van raacute hogy a Kalendae isteneacutenek Kis-Aacutezsiaacuteban Kronos-Saturnust tartottaacutek7

b) A bevezeteacutes egy feacutelmondata arra laacutetszik utalni hogy az uumlnnep legalaacutebbis annak bizonyos aspektusai peacuteldaacuteul az uumlnnep grandiozitaacutesa uacutejnak mondhatoacute bdquomegfeledkez-

3 Graf 2015 137 nem zaacuterja ki ezt a lehetőseacuteget annak elleneacutere hogy a szoumlvegszerű paacuterhuzamok hiaacute nyoznak

4 Graf 2015 129 illetve előszoumlr Schmid 19165 Mindkeacutet szoumlveg teljes fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a koumlnyv Fuumlggeleacutekeacuteben6 Graf 2015 1337 Lydos De mensibus 42

46

tuumlnk egy ilyen jelentős uumlnnepről pedig tudjuk hogy az előttuumlnk eacutelők koumlzuumll egyesek ezt nem tapasztalhattaacutek megrdquo8 A megjegyzeacutes ceacutelja hogy magyaraacutezatot adjon mieacutert szuumlkseacuteges a beszeacuted megiacuteraacutesa a retorika nagy klasszikusainak meacuteg nem volt moacutedjuk raacute hogy dicsőiacutető beszeacutedet iacuterjanak az uumlnnepről hiszen az egyszerűen ismeretlen volt vagy sokkal kisebb volumenű mint Libanios koraacuteban Az bdquoelőttuumlnk eacutelőkrdquo megfogalmazaacutes-boacutel nem aacutellapiacutethatoacute meg hogy az egy-keacutet nemzedeacutekkel koraacutebbi vagy akaacuter feacutel eacutevezred-del reacutegebbi reacutetorokra gondol A mi szempontunkboacutel e megjegyzeacutes azeacutert fontos mert jelzi hogy Libanios eacuterzeacutekelte az uumlnnep vaacuteltozaacutesait

c) Az uumlnnepet az egeacutesz Roacutemai Birodalomban meguumllik (Oratio IX 4) Az ekphrasis is hangsuacutelyozza ugyanezt a Kalendae az egyetlen Libanios aacuteltal ismert uumlnnep amelyet mindenhol megtartanak A kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek mindig az uumlnnepseacuteg lokaacutelis vaacutelto-zatai ellen kelnek ki azonban beszeacutedeik mennyiseacutege valamint keletkezeacutesi helyeik Kis-Aacutezsiaacutetoacutel a mai Portugaacutelia teruumlleteacuteig jelzik hogy Libanios ezen a ponton aligha teacuteve-dett a roacutemai uacutejeacutevet az egeacutesz birodalomban meguumllteacutek Ez az elterjedtseacuteg nem magaacutetoacutel eacutertetődő Az oacutekor uumlnnepi naptaacuterai mindig lokaacutelis vaacuteroshoz esetleg reacutegioacutehoz koumltődő naptaacuterak nem szuumlkseacutegszerű hogy akaacuter a szomszeacutedos telepuumlleacutesek uumlnnepei koumlzelebbi hasonloacutesaacutegot mutassanak Roacutema mint birodalom szaacutemaacutera fontos volt hogy koumlzoumls riacutetu-sok reacuteveacuten valamifeacutele kultuszkoumlzoumlsseacuteget hozzon leacutetre de ezt a ceacutelt a csaacuteszaacuterok emleacutek-uumlnnepei szolgaacuteltaacutek szuumlleteacutesnapok eacutes troacutenra leacutepeacutesi eacutevforduloacutek elhunyt eacutes istenneacute ava-tott csaacuteszaacuterok uumlnnepei nem pedig az etnikusan roacutemai vallaacutesi uumlnnepek terjeszteacutese Iacutegy a Kalendae megjeleneacutese a provinciaacutekban vaacuteratlan fejlemeacuteny Valoacutejaacuteban meacuteg az sem egyeacutertelmű hogy mindenuumltt uacutejeacutevi uumlnnepkeacutent funkcionaacutelt-e A roacutemai adminisztraacutecioacute ugyan a sajaacutet naptaacuteri rendszereacutet hasznaacutelta de ez nem szuumlntette meg az ősibb helyi naptaacuterakat melyek elteacuterő hoacutenapneveket ismertek melyek kezdete nem okvetlenuumll esett egybe a roacutemai hoacutenapokeacuteval eacutes az eacutevkezdet sem okvetlenuumll teacutelen volt9

d) Libanios hangsuacutelyozza hogy az uumlnnep termeacuteszetes reacutesze a koumlltekezeacutes a piacok forgalma soha nem akkora mint a Kalendaen A peacutenzt reacuteszben az uumlnnep meacuteltoacute meg-uumlnnepleacuteseacutere fordiacutetjaacutek tehaacutet a csalaacuted szaacutemaacutera keacuteszuumllő lakomaacutera Libanios toumlbbszoumlr emliacuteti a draacutega eacutelelmiszereket s hogy meacuteg a szegeacutenyek is igyekeznek az eleacuterhető leg-jobb eacutetekkel joacutellakni (Oratio IX 6 Ekphrasis V 3ndash4) A maacutesik eacutes valoacutesziacutenűleg koumllt-seacutegesebb ceacutel az ajaacutendeacutekozaacutes Libanios szavai szerint a foumlld megtelik timeacutevel (Oratio IX 8) megbecsuumlleacutessel tisztelettel Az előkelők ajaacutendeacutekokat adtak egymaacutesnak alaacuteren-deltjeiknek az alaacuterendeltek feljebbvaloacuteiknak Libanios pozitiacutevan mutatja be a szokaacutest az emberek egykeacutent oumlruumllnek amikor kapnak eacutes amikor adnak sőt ndash rejteacutelyes moacutedon ndash

8 bdquoἑορτῆς τοσαύτης ἠμελήκαμεν καὶ ταῦτα εἰδότες τῶν πρὸ ἡμῶν τινας τοῦτο οὐ πεπονθόταςrdquo (Oratio IX 2)

9 S Stern 2012 234 a seleukida naptaacuter alapvetően a babiloni naptaacuter rendszereacutet veszi aacutet uacutegy hogy koumlzben makedoacuten hoacutenapneveket hasznaacutel Az uacutejeacutev időpontja megvaacuteltozik miacuteg ez Babilonban ta-vaszra esett addig a seleukida naptaacuterakban őszre eacutes az első hoacutenap a Dios hoacutenap lesz Ez a rendszer eacuterveacutenyesuumllt Antiochiaacuteban is S Stern (2012 236ndash237) listaacutet ad azon kis-aacutezsiai eacutes koumlzel-keleti vaacutero-sokroacutel ahol ez az őszi eacutevkezdet bizonyiacutethatoacute Arabia provincia az egyetlen reacutegioacute a mai Koumlzel-Kele-ten ahol uacutegy tűnik fennmaradt a koraacutebbi tavaszi uacutejeacutev A roacutemaiak teacutelkoumlzeacutepi uacutejeacuteve keveacutes hataacutest gya-korol ezekre a rendszerekre

47

az is boldog akinek nem jutott ajaacutendeacutek (Oratio IX 9) Az ajaacutendeacutekozaacutes arra taniacutet hogy az ember ne ragaszkodjon tuacutelsaacutegosan a peacutenzhez hanem koumlnnyen kiadja a kezeacuteből

A kalendaei ajaacutendeacutekozaacutes a mi karaacutecsonyunkkal valoacute feluumlletes hasonloacutesaacuteg elleneacutere elteacuterő motivaacutecioacutejuacute elsődleges ceacutelja a taacutersadalmi koheacutezioacute erősiacuteteacutese a taacutersadalmon beluumll megleacutevő hivatali uumlzleti eacutes egyeacuteb kapcsolatok artikulaacutelaacutesa kifeleacute a forraacutesok nem utal-nak raacute hogy a csalaacutedon beluumll is ajaacutendeacutekoztak volna Az utak megtelnek aacuteruval a vaacuteros-ban eacutes videacuteken is ndash ezt Libanios toumlbbszoumlr hangsuacutelyozza s uacutegy tűnik hogy az ajaacutendeacute-kok szaacutelliacutetaacutesa nyilvaacutenos moacutedon toumlrteacutent hogy a nagykoumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera is egyeacutertelműen megmutassa az ajaacutendeacutekozoacute gazdagsaacutegaacutet eacutes nagyvonaluacutesaacutegaacutet Az ajaacutendeacutekok mibenleacute-teacutere vonatkozoacutean nem kapunk utalaacutest a hagyomaacutenyos ajaacutendeacutekok a fuumlge eacutes a dato-lya Libaniosnaacutel nem szerepel Az Ekphrasis olyan aacuterukroacutel ajaacutendeacutekokroacutel beszeacutel melyek az asztal feacutenyeacutet emelhetik (Ekphrasis V 5) ez valoacutesziacutenűleg nem eacutelelmiszerekre utal hanem eacutetkeacuteszletekre Koraacutebban a Saturnaacuteliaacutek uumlnnepeacuten az ezuumlstnemű tipikus ajaacuten-deacutek volt A goumlroumlg nyelvű szoumlvegekben toumlbbszoumlr előfordul az argyrion (rsquoezuumlstrsquo) szoacute ez a Kalendae kontextusaacuteban inkaacutebb vonatkozhat ezuumlsttaacutergyakra mint -peacutenzre mert az ajaacutendeacutekozott peacutenzeacutermeacutek eseteacuteben inkaacutebb aranyroacutel beszeacutelnek de az elkuumlloumlniacuteteacutes nem mindig lehetseacuteges Libanios ndash eacutes Libanios egyeduumll ndash az ajaacutendeacutekok mellett vendeacuteglaacute-taacutesroacutel is beszeacutel azok szaacutemaacutera akik egyik vaacuterosboacutel a maacutesikba vagy videacutekről joumlnnek fel a vaacuterosba esetleg bdquovideacutekről videacutekrerdquo utaznak Eszerint a Kalendae ugyanolyan nagy utazaacutessal eacutes neacutepmozgaacutessal jaacutert mint a mai karaacutecsony de ennek okairoacutel Libanios nem beszeacutel tehaacutet nem tudjuk hogy a csalaacutedok taacutevol eacutelő tagjai keresteacutek-e fel egymaacutest vagy ndash a szoumlveg alapjaacuten ez is lehetseacuteges ndash szokaacutes volt az uumlnnepre eacuterkező idegenek vagy taacutevoli ismerősoumlk befogadaacutesa Az ajaacutendeacutekozaacutes meghitt baraacuteti jellegeacutet hangsuacutelyozza Libanios azzal hogy meacuteg a csaacuteszaacuter is sajaacutet kezűleg diacutesziacuteti fel ajaacutendeacutekait (Oratio IX 15) Ez azt is jelenti hogy az ajaacutendeacutekok eseteacuteben a csomagolaacutes is fontos volt

Libanios a retorika tanaacutera szaacutemaacutera oumlroumlm hogy erre a napra esik a tandiacutejak kifi-zeteacutese Az Ekphrasis megfogalmazaacutesa szerint ez bdquoteacutes heorteacutes henekardquo rsquoaz uumlnnep ked-veacuteeacutertrsquo toumlrteacutenik esetleg az uumlnnepre tekintettel (Ekphrasis V 9) A tandiacutejfizeteacutesekről a Beszeacutedben is emliacuteteacutest tesz egy nyakatekerten metaforikus mondatban (Oratio IX 16) Ezek a roumlvid megjegyzeacutesek fontossaacuteggal biacuterhatnak a Kalendae peacutenzmozgaacutesainak meg-iacuteteacuteleacuteseacuteneacutel A beacutermunka az oacutekoriak szaacutemaacutera a megeacutelheteacutesnek egy keveacutesseacute tiszteletre-meacuteltoacute formaacuteja volt olyasmi ami veszeacutelyesen koumlzel esik a rabszolgasaacuteghoz hiszen aki beacutert kap egyszersmind fuumlggő helyzetbe is keruumll10 A Beszeacutedben Libanios is csak viraacuteg-nyelven szoacutel a tandiacutejfizeteacutesről mint az bdquoaranyalmaacutek leszuumlreteleacuteseacuterőlrdquo beacutert kapni nem elegaacutens dolog A beacuterből eacutes fizeteacutesből eacutelő csoportok legmagasabb presztiacutezsű tagjai a csaacuteszaacuteri adminisztraacutecioacute hivatalnokai alapvetően egy katonai sziszteacutemaacuten beluumll dolgoz-

10 A munka eacutes megiacuteteacuteleacutese Dreyer 2006 157 Laes 2011 Egy locus classicus a tiszteletremeacuteltoacute eacutes ke-veacutesbeacute tiszteletremeacuteltoacute megeacutelheteacutesekről Cicero De officiis I 150ndash151 A beacuterből eacutelő eacutertelmiseacutegi eacutele-teacutenek karikatuacuteraacutejaacutet nyuacutejtja Lukianos Peri toacuten en misthoacute synontoacuten (magyarul Akik beacutereacutert elszegőd-tek) ciacutemű szatiacuteraacuteja

48

tak katonai rendfokozatokban iacutegy fizeteacutesuumlk leacutenyegeacuteben zsold volt nem beacuter11 A jogaacute-szok tanaacuterok orvosok eacutes egyeacuteb magas staacutetuszuacute eacutertelmiseacutegiek eseteacuteben viszont bizo-nyos kellemetlenseacuteget okozhatott hogy a peacutenz amieacutert dolgoznak veacutegső soron beacuter akaacuter egy egyszerű napszaacutemos diacuteja Ezt a szociaacutelis frusztraacutecioacutet enyhiacutethette ha a fizeteacutest a Kalendaeval kapcsoltaacutek oumlssze iacutegy a tandiacutej veacutegső soron uumlnnepi ajaacutendeacuteknak minősuumllt Ez talaacuten meacuteg azzal a haszonnal is jaacutert a fizető feacutel szaacutemaacutera hogy nem kellett meacuteg kuumlloumln kalendaei ajaacutendeacutekokroacutel is gondoskodnia

e) Az uumlnnep feloldja a heacutetkoumlznapi korlaacutetozaacutesokat nemcsak a takareacutekossaacuteg hanem az eveacutes-ivaacutes keacuterdeacuteseacuteben is Akik a saacuterga foumlldig leisszaacutek magukat eacutes a koumlvetkező napot aacutegyban toumlltik maacutesnapossaacutegukat kuacuteraacutelva nem eacutereznek bűntudatot eacutes nem teszik ki magukat koumlzmegveteacutesnek hiszen csupaacuten az uumlnnep parancsaacutenak engedelmeskedtek meacuteg ha nem is boumllcs moacutedon (Ekphrasis V 9 Oratio IX 7)

f) Az eddigiek utaacuten aligha meglepő hogy a Kalendaen nincs helye munkaacutenak Ez eacuteles vaacuteltaacutes a koraacutebbi szaacutezadokhoz keacutepest Ovidius koraacuteban az uacutejeacutevi munka eacuteppen a nap előjel volta miatt volt szuumlkseacuteges az oacutekor veacutegeacuten ugyanezeacutert tilos Mint Libanios iacuterja ha minden nap olyan volna mint a Kalendae senkit se eacuterdekelneacutenek a Boldogok Szige-teiről szoacuteloacute toumlrteacutenetek Libanios a kalendaei munkaszuumlnetet az első fecske eacuterkezeacuteseacutevel hasonliacutetja oumlssze12 az is oumlroumlm de nem akasztja meg a munkaacutet Mark Wright angol nyelvű fordiacutetaacutesaacuteban a fecske (chelidoacuten) helyeacutere fuumllemuumlle keruumll azonban Libanios a madaacuter fel-emliacuteteacuteseacutevel nem aacuteltalaacuteban a madaacuterdal baacutejos voltaacutera utal vagy a hajnali madaacuterdalra mely baacutermily kellemes de azeacutert jobb a hajnalt munkaacutetlanul veacutegigaludni13 Itt egy maacutesik uumlnnepre a Kalendae Martiaera toumlrteacutenik utalaacutes melyet a Kalendae neacutev paacuterhuzamba aacutelliacutet az uacutejeacutevvel s amelyet mint tavaszkoumlszoumlntő uumlnnepet a fecskeacutek hazateacutereacuteseacutevel kapcsoltak oumlssze14 Libanios megjegyzeacuteseacuteből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a Kalendae Martiae baacuter neacutepszerű uumlnnep volt nem jaacutert egyuumltt munkaszuumlnettel Az oacutekorban az aacutellam nem szabaacutelyozta a munkaszuumlneti napok keacuterdeacuteseacutet a fentebb ideacutezett IV szaacutezadi toumlrveacuteny csak a biacuteroacutesaacutegi szuumlnnapokroacutel rendelkezett15 A nem aacutellami alkalmazottak eseteacuteben a mun-kaszuumlneti napok keacuterdeacuteseacutet egyeacuteni munkaszerződeacutesek roumlgziacutetetteacutek ezt laacutetjuk peacuteldaacuteul a roacutemai kori Egyiptom inasszerződeacuteseiben ahol a szerződeacutesek meacuteg az adott foumlldrajzi teruumlleten beluumll is elteacuterő uumlnnepekre biztosiacutetanak munkaszuumlnetet16 Libanios koraacuteban a legtoumlbb vaacuterosi munkavaacutellaloacute szaacutemaacutera valoacutesziacutenűleg a Kalendae napjai jelentetteacutek a leg-hosszabb oumlsszefuumlggő időszakot amikor nem kellett dolgozniuk

11 Az adminisztaacutetorok katonai staacutetuszaacutehoz laacutesd Palme 1999 101ndash102 Jones 1949 49 Hogy mennyire tudataacuteban voltak az adminisztraacutecioacute tagjai ennek a helyzetnek azt egyeacutertelműveacute teszi a VI szaacutezadi Ioacuteanneacutes Lydos roacutemai hivatalokroacutel iacuterott munkaacuteja (De magistratibus) eacutes kuumlloumlnoumlsen ennek oumlneacuteletrajzi fejezetei melyekben Lydos konzekvens katonai terminoloacutegiaacutet hasznaacutel (Magyar fordiacutetaacutesa Toacuteth 2011b Bandy 1983 Carney 1971 77ndash84)

12 Oratio IX 10 bdquoἡδὺ μὲν γὰρ καὶ ἡ πρώτη χελιδὼν ἀλλrsquoοὐ κωλύει πονεῖνrdquo (bdquoHiszen oumlroumlmmel toumllt el az első fecske is de az nem akasztja meg a munkaacutetrdquo)

13 M Wright 201214 Laacutesd a 9 fejezetet15 Laacutesd 4 fejezet 36 laacutebjegyzet Codex Theodosianus II 8 1916 Bergamasco 1995 129 a szoacuteban forgoacute papiruszok P Fouad I37 P Oxy XLI 2971 P Oxy IV725

P Oxy XIV 1647 P Oxy XXXI 2586

49

g) A Kalendaen megszűnnek a taacutersadalmi kuumlloumlnbseacutegek legalaacutebbis a heacutetkoumlznapokra jellemző szigoruacute fegyelem eltűnik (Ekphrasis V 11 Oratio IX 11ndash12) A lustaacutelkodoacute rabszolgaacutet nem buumlntetik meg meacuteg ha kockaacutezaacutessal is toumllti idejeacutet ndash a legaacutelis szerencse-jaacuteteacutek is a Kalendae reacutesze volt A gyerekeknek nem kell tartaniuk a tanaacuteroktoacutel eacutes a szigoruacute taniacutetoacutektoacutel Nincs biacuteraacuteskodaacutes eacutes meacuteg a boumlrtoumlnoumlkbe is beszivaacuterog a Kalendae vidaacutemsaacutega (Oratio IX 12)

h) Az uumlnnepen mindenki vidaacutem a boumlrtoumlnoumlk rabjai mellett Libanios maacutesik peacuteldaacuteja meacuteg a fiaacutet gyaacuteszoloacute apa is megvigasztaloacutedik kisseacute ezeken a napokon a csalaacutedokon beluumlli feszuumlltseacutegek vitaacutek elsimulnak (Oratio IX 13ndash14)

i) A beszeacuted zaacuteraacutesa az uumlnnep hivatalos csuacutecspontja a konzulok uumlnnepeacutelyes hiva-talba leacutepeacutese illetve az istenek aacuteldozatai melyeket a toumlrveacuteny a koumlzelmuacuteltban megtiltott (Oratio IX 18) A konzulok Konstantinaacutepolyban leacuteptek hivatalba az aacuteldozatok betil-taacutesaacuteval az uumlnnep bdquohivatalosrdquo bdquoaacutellamirdquo jellege Antiochiaacuteban ha nem is szűnt meg telje-sen de csoumlkkent eacutes Libanios előre sejthette hogy az uumlnnep egeacuteszeacutere ez vaacuter majd ez magyaraacutezza a szoumlveg nosztalgikus hangveacuteteleacutet a szerző eacuterzi hogy a bemutatott jelen hamarosan muacutelt lesz

A Progymnasmataacuteban talaacutelhatoacute mintabeszeacuted szaacutemos tovaacutebbi informaacutecioacuteval egeacutesziacuteti ki az előző szoumlveget Ebben Libanios az uumlnnep esemeacutenyeinek időrendben toumlrteacutenő bemu-tataacutesa mellett doumlnt s iacutegy ez a mintabeszeacuted az egyetlen oacutekori forraacutes amely reacuteszletesen eacutes az esemeacutenyek sorrendjeacuteben pontos időpontokkal mutatja be a fesztivaacutelt A szerző az előkeacuteszuumlletek bemutataacutesaacuteval indiacutet az uumlnnepi vaacuterakozaacutessal vaacutesaacuterlaacutessal (Ekphrasis V 3ndash5)17 Maacuter az uumlnnep koumlzeledte is oumlroumlmmel toumllti el az embereket Az uumlnnep kez-deteacuten mindenki vaacutesaacuterol tiszta ruhaacutet oumllt December 30-aacuten keresztuumllviszik a vaacuteroson az ajaacutendeacutekokat ndash ez a Kilencedik beszeacutedben is emliacutetett esemeacuteny meacuteg a vaacutesaacuterlaacutes eacutes a keacuteszuuml-lődeacutes reacutesze az ajaacutendeacutekozaacutesra keacutesőbb keruumll sor A szoumlveg egyeacutertelműveacute teszi hogy az egeacutesz eacutejszakai mulatozaacutes az uumlnnep előesteacutejeacutehez tehaacutet a tulajdonkeacuteppeni szilveszter eacutejszakaacutehoz koumltődik (Ekphrasis V 6) Itt olvasunk előszoumlr arroacutel amit a kereszteacuteny szer-zők keacutesőbb annyira eliacuteteacuteltek hogy a mulatozoacutek bekopognak az ajtoacutekon eacutes nem hagy-jaacutek aludni az embereket ndash amit azok inkaacutebb neveteacutessel mint rosszallaacutessal fogadnak A katatoacutethazusi ige (Ekphrasis V 6) rsquocsuacutefoloacutedaacutesrsquo-t jelent de a szoumlveg nem magyaraacutezza el pontosan hogy mi toumlrteacutenik

Az egeacutesz eacutejszaka tartoacute utcai taacutenc eacutes eacutenek utaacuten virrad fel a tulajdonkeacuteppeni Kalendae napja Hajnalban a kapukat babeacuteraacutegakkal vagy maacutes zoumlldellő noumlveacutennyel koszoruacutezzaacutek meg Az ajtoacutek uacutejeacutevi megkoszoruacutezaacutesa valamilyen oumlroumlkzoumllddel elsősorban babeacuterral reacutegi szokaacutes eacutes meacuteg eacutevszaacutezadokig az uumlnnep fontos reacutesze marad Ugyanekkor kora hajnal-ban egy fontos eacutes kisseacute rejteacutelyes szertartaacutesra is sor keruumll A hippotrophos aneacuter a rsquoloacutenevelő feacuterfirsquo nagy kiacuteseacuterettel eacutes kis faacuteklyaacutek (lampadion) feacutenye mellett a templomokhoz vonul miacuteg kiacuteseacuterete peacutenzt szoacuter a toumlmegbe (Ekphrasis V 7)18 A feacutenyekből iacuteteacutelve meacuteg nem kelt

17 Az uumlnnepek eacutes a vaacutesaacuterok koumlzoumltt gyakran van kimutathatoacute kapcsolat Belayche 2009 190 MacMul-len 1970 335ndash336 Debord 1982 11ndash17

18 A peacutenzszoacuteraacutes (sparsio) szokaacutesaacutehoz Nibley 1945 A kalendaei konzuli sparsioacutehoz Meslin 1970 59ndash61 A Vota publica eseteacuteben ehhez speciaacutelis eacutermeket is vertek Alfoumlldi 1937a Alfoumlldi 1937b

50

fel a nap a reacutesztvevők nem alvaacutessal toumlltoumltteacutek az eacutejszakaacutet A jelenetet a toumlmeg reacuteszeacuteről eupheacutemia kiacuteseacuteri A szoacute problematikus a rsquojoacutersquo jelenteacutesű eu- előtag eacutes egy rsquobeszeacutedrsquo-et jelentő pheacutemi ige oumlsszeteacuteteleacutevel keacutepzett főneacutev amelyet a szoacutetaacuterak időnkeacutent aacutehiacutetatos csendkeacutent eacutertelmeznek E Goumldde bizonyiacutetotta19 hogy a rituaacutelis eupheacutemia sohasem csoumlndet jelent hanem mindig is szavak hasznaacutelataacutet artikulaacutelt hangadaacutest rituaacutelis akklamaacutecioacutet Szouml-veguumlnk eseteacuteben a toumlmegbe szoacutert peacutenz maacuter eleve kizaacuterja hogy a jelenet tisztelettel-jes neacutemasaacutegba burkoloacutezzon a jelenlevők eacuteljenezve koumlvetik a menetet s ez az eacuteljenzeacutes Libanios szaacutemaacutera rituaacutelisszakraacutelis jelleggel biacuter ezeacutert hasznaacutelja az eupheacutemia főnevet

Az Ekphrasis szoumlvegeacuteben meacuteg legaacutelis az aacuteldozatbemutataacutes amelynek ceacutelja győzelmet keacuterni a lovak szaacutemaacutera az istenektől hiszen keacutet nap muacutelva kezdődnek a Compitalia loacuteversenyei Az előbbi mondat meacuteg egyes szaacutemban hippotrophosroacutel beszeacutel egy darab loacutetenyeacutesztőről a koumlvetkező mondat azonban maacuter toumlbbes szaacutemban a versenylovak neve-lőiről Az aacuteldozatbemutataacutes utaacuten a loacutetenyeacutesztők talaacutelkoznak a vaacuterosvezeteacutessel azaz az archoacutenokkal eacutes a buleacute a vaacuterosi tanaacutecs tagjaival eacutes aranyakat adnak a hivatalszolgaacuteknak (hypeacutereteacutes) az oumlnkormaacutenyzat alacsonyabb ranguacute tisztviselőinek s ugyanezt teszik a buleacute tagjai is majd ők egymaacutest is aranyakkal ajaacutendeacutekozzaacutek meg Az archoacutennak nevezett tiszt-viselők gyakorlatilag a vaacuteros polgaacutermesterei latin terminussal duumvirek ndash a szoumlveg szerint is valoacutesziacutenűleg ketten vannak A buleacute a vaacuterosi szenaacutetus a curia20 A jelenetet az teszi rejteacutelyesseacute hogy Libanios nem aacuterulja el kik ezek a loacutetenyeacutesztők s mieacutert biacuternak ekkora fontossaacuteggal a vaacuteros szaacutemaacutera

Liebeschuetz a Libanios-szoumlveg elemzeacutesekor felteacutetelezi hogy ők is a vaacuterosi tanaacutecso-sok koumlzeacute tartoztak ők voltak azok a curialisok akik lovakat ajaacutenlottak fel a versenyek-re21 Ez azonban koraacutentsem egyeacutertelmű A jelenet toumlbbi szereplői az archoacutenok eacutes a buleacute korrekt preciacutez titulusaikkal szerepelnek miacuteg a loacutetenyeacutesztők csupaacuten mint bdquoloacutenevelőrdquo (hippotrophos aneacuter) illetve koumlruumlliacuteraacutessal lovakat a versenyekre tenyeacutesztő (szemeacutelyek) (οἱ τοὺς ἵππους ἐπὶ ταῖς ἁμίλλαις τρέφοντες) Az antik civilizaacutecioacutekban mindig is a neacutepszerűseacutegszerzeacutes egy hateacutekony moacutedja volt elvaacutellalni egy nagy uumlnnepseacuteg laacutetvaacutenyos-saacutegainak finansziacuterozaacutesaacutet ez kortoacutel eacutes helytől fuumlggően toumlrteacutenhetett oumlnkeacutentes alapon de lehetett koumltelező is Akaacuterhogyan is toumlrteacutent ez a szponzoraacutecioacute dicsőseacuteget jelentett s egyuumltt jaacutert valamilyen megtisztelő titulussal is22 Teljesen eacuterthetetlen hogy Libanios mieacutert hasznaacutel koumlruumlliacuteraacutest ahelyett hogy a korrekt titulussal eacutelne ndash kiveacuteve ha nem volt ilyen titulus eacutes a loacutenevelő feacuterfiaknak nem volt szoros kapcsolatuk a curialisok osztaacute-lyaacuteval eacutes a diacuteszes felvonulaacuteson valoacuteban csak mint hivataacutesos versenyloacutetenyeacutesztők vet-tek reacuteszt

A loacuteversenyek pontosabban kocsiversenyek nagy fontossaacuteggal biacutertak a roacutemai kultuacute-raacuteban s meacuteg nagyobbal a bizaacutenci korban ezeknek a szervezeacutese eacutes finansziacuterozaacutesa azon-ban elteacutert a goumlroumlg szokaacutesoktoacutel A csaacuteszaacuterkor egeacuteszeacuteben a cirkuszi loacuteversenyeken keacutet

19 Goumldde 2003 27ndash30 illetve egy teljes koumlnyv formaacutejaacuteban Goumldde 2011 4ndash17 Baacuter Goumldde a goumlroumlg iro-dalom archaikus eacutes klasszikus kori szerzőire eacutepiacuteti bizonyiacutetaacutesaacutet eacuterveleacuteseacutet a roacutemai korra is elfogadjaacutek peacuteldaacuteul Chaniotis 2009 119

20 Lomas 1993 150 Liebeschuetz 1972 101ndash10521 Liebeschuetz 1972 22922 Alan Cameron 1976 6 13 Petit 1955 124

51

bdquosziacutenrdquo a keacutekek eacutes zoumlldek versengtek kiegeacuteszuumllve keacutet alaacuterendelt sziacutennel a voumlroumlssel eacutes a feheacuterrel ezek lovait eacutes versenyzőit a keacutet fő sziacuten versenyistaacutelloacutei aacutelliacutetottaacutek ki A Kelet-roacutemai Birodalom teruumlleteacuten az V szaacutezadtoacutel kezdődően a cirkuszi drukkerek csoportjai bdquopaacutertjairdquo olyan szervezettseacuteggel eacutes erővel biacutertak hogy baacutermikor keacutepesek voltak vaacutero-sukban veacuteres zavargaacutesokat provokaacutelni s akaacuter politikai keacuterdeacutesekben is felleacutepni Mivel az egeacutesz jelenseacuteg egyfajta plebejuskarakterrel biacutert a probleacutemakoumlr fontos reacuteszleteit nem ismerjuumlk iacutegy peacuteldaacuteul olyan alapvető keacuterdeacuteseket hogy milyen viszony volt a cirkuszi paacutertok illetve a teacutenyleges versenyistaacutelloacute koumlzoumltt azonosak egymaacutessal eacutes a szurkoloacuteknak a tulajdonos valamilyen eacutertelemben a vezetője Vagy nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni koumlzeacutejuumlk ahogyan egy mai fociklub eacutes annak ultraacutei koumlzeacute sem Nem tudjuk hogy az aacutelta-luk keacutepviselt politikai eacutes vallaacutesi aacutellaacutesfoglalaacutesok mennyire voltak konzekvensek Keacuterdeacute-ses hogy egyaacuteltalaacuten mire vonatkoztak ezek az aacutellaacutesfoglalaacutesok Egy bizonyos Bizaacutencban a cirkuszi paacutertok akkora erőt keacutepviseltek amivel a politikaacutenak komolyan szaacutemolnia kellett A Nika-laacutezadaacutes soraacuten a konstantinaacutepolyi keacutekek eacutes zoumlldek oumlsszefogaacutesa kis hiacutejaacuten megbuktatta Iustinianus csaacuteszaacutert

Azonban egyelőre meacuteg csak a IV szaacutezad veacutegeacuten jaacuterunk s keacuterdeacuteses hogy a roacutemai stiacute-lusuacute cirkuszi sziacutenek jelen vannak-e maacuter Antiochiaacuteban Alan Cameron a hetvenes eacutevek folyamaacuten toumlbb fontos monograacutefiaacuteban vizsgaacutelta a kor cirkuszi paacutertjainak szerepeacutet szaacute-mos koraacutebbi neacutezetet revideaacutelva23 Ami szaacutemunkra eacuterdekes az Cameron dataacutelaacutesa uacutegy laacutetja hogy az V szaacutezad veacutegeacuten a Keletroacutemai Birodalomban nagyszabaacutesuacute aacutetalakulaacutesok mennek veacutegbe s ekkorra honosodnak meg a roacutemai stiacutelusuacute cirkuszi jaacuteteacutekok ahol a fogatok a keacutek eacutes zoumlld sziacutenekben versenyeznek Nagyjaacuteboacutel ugyanekkor keruumllnek a sziacuten-haacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok is a cirkuszi sziacutenek kezeleacuteseacutebe24 Koraacutebban mindezeknek nyoma sincs a birodalom goumlroumlg lakta feleacuten kiveacuteve talaacuten Konstantinaacutepolyt eacutes Alexandriaacutet Baacuter Cameron erősen hangsuacutelyozta az V szaacutezad veacutegi vaacuteltozaacutes hirtelenseacutegeacutet moumlgoumltte ő is egy hosszabban elnyuacuteloacute folyamat hataacutesaacutet mutatta ki A koraacutebban jelenteacutektelen kocsiverse-nyek neacutepszerűveacute vaacutelaacutesaacutet a IV szaacutezad elejeacuten bekoumlvetkező kulturaacutelis vaacuteltozaacutesokban laacutetta ez az a kor amikor a goumlroumlg vaacuterosokboacutel eltűnnek a gymnasionok amelyek koraacutebban a versenysport fő sziacutenterei voltak s ugyanakkor a gladiaacutetori jaacuteteacutekok is25 Uacutegy laacutetja hogy mindkeacutet fajta laacutetvaacutenyossaacutegot a divat vaacuteltozaacutesai soumlpoumlrteacutek el nem a kereszteacutenyseacuteg hiaacute-nyukban viszont egyfajta vaacutekuum keletkezett a toumlmegszoacuterakoztataacutes piacaacuten s ezt idővel a circus toumlltoumltte be ndash ennek jelei pedig maacuter a IV szaacutezad maacutesodik feleacuteben eacuterezhetők Cameron Basileiostoacutel eacutes eacuteppen Libaniostoacutel vesz peacuteldaacutekat amelyek a loacuteversenysport neacutepszerűveacute vaacutelaacutesaacutera utalnak ebből az időszakboacutel26 Cameron emellett meacuteg a csaacuteszaacuteri eacutepiacutetkezeacutesek jelentőseacutegeacutet is hangsuacutelyozza a tetrarchia koraacutetoacutel kezdve aacutellandoacute csaacuteszaacuteri szeacutekhelyek eacutepuumllnek keleten is a palotaacutekhoz kapcsoloacutedoacute circus-eacutepuumlletekkel Mikor az V szaacutezad veacutege feleacute jaacutervaacutenyszerűen szaporodni kezdenek forraacutesaink a cirkuszi sziacutenek

23 Alan Cameron 1973 Alan Cameron 197624 Alan Cameron 1976 193ndash20525 Alan Cameron 1976 215ndash217 Bomgardner 2000 201ndash20726 Alan Cameron 1976 217 Basileios PG 31 285 eacutes PG 29 80 vouml Petit 1955 124

52

keleti jelenleacuteteacuteről maacuter egy joacutel bejaacuteratott rendszer taacuterul eleacutenk27 Libanios szoumlveghelye e folyamatnak egy aacutetmeneti szakaszaacutet jelzi meacuteg szoacute sincs factioacutekroacutel vagyis az agressziacutev eacutes fanatikus cirkuszi paacutertokroacutel azonban a versenyek gyakorlati szervezeacutese maacuter nem egyszeri kituumlnteteacutes hanem hivataacutesosok feladata akik nem csak egyetlen uumlnnepi alka-lomra ajaacutenljaacutek fel lovaikat

Mieacutert volt szuumlkseacuteges ilyen hosszuacute kiteacuterőt tennuumlnk csupaacuten Libanios neacutehaacuteny keacutet-eacutertelmű szoacutefordulata miatt Azeacutert mert a kocsiversenyek vilaacutega eacutes a keacuteső oacutekor uumlnne-pei nem vaacutelaszhatoacutek el egymaacutestoacutel A IV szaacutezad veacutegeacutere nemcsak a gymnasion tűnik el hanem a vaacuterosi neacutepnek laacutetvaacutenyossaacutegot jelentő reacutegi uumlnnepek toumlmege is amelyeket vala-mikeacuteppen poacutetolni kellett Eacuteppenseacuteggel a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutenek keleti elterje-deacutese is hozzaacutejaacuterulhatott a cirkuszi jaacuteteacutekok keleti terjeszteacuteseacutehez pusztaacuten azaacuteltal hogy a roacutemai uacutejeacutevi uumlnnepseacutegek időben oumlsszekapcsoloacutedtak a Compitalia loacuteversenyeivel Ha a goumlroumlgoumlk roacutemai moacutedra akartak uacutejeacutevet uumlnnepelni akkor loacuteversenyjaacuteteacutekokat is rendez-niuumlk kellett Innentől kezdve a folyamat maacuter oumlngerjesztő a versenyistaacutelloacutek moumlgoumltt aacutelloacute gazdasaacutegi csoportok keacutepesek raacute hogy anyagi haacutetteret biztosiacutetsanak laacutetvaacutenyos vaacuterosi fesztivaacutelok meguumlnnepleacuteseacutehez a moumlgoumlttuumlk aacutelloacute drukkertaacutebor pedig a taacutersadalmi baacutezist biztosiacutethatta mindehhez Baacutermennyire nem tisztaacutek a folyamat reacuteszletei ismerjuumlk a kezdő- eacutes a veacutegpontot iacutegy tudjuk hogy a koumlzbeeső fejlődeacutesi faacutezisok is lezajlottak

A felvonulaacutes veacutegeacuten a loacutetenyeacutesztők talaacutelkoznak a hivatalos vaacuterosigazgataacutes keacutepvise-lőivel Az itt aacutetadott arany akaacuter egy-egy eacutermeacutet jelent akaacuter komolyabb peacutenzoumlsszeget keacutesei leszaacutermazottja azoknak az egyszerű reacutezpeacutenzeknek melyeket Ovidius koraacuteban ajaacutendeacutekoztak hogy szerencseacutes oacutemenneacute tegyeacutek a napot Az ajaacutendeacutek nyilvaacutenvaloacutean a szociaacutelis kapcsolatrendszer megerősiacuteteacuteseacutere szolgaacutel eacutes aligha meglepő a buleacute a vaacuterosi tanaacutecs tagjai koumlzoumltt A loacutetenyeacutesztők csak koumlzvetetten vesznek reacuteszt benne a tanaacutecs-tagokhoz hasonloacutean ők is az alaacuterendelt hivatalnokoknak adnak peacutenzt A buleacute tagjai megcsoacutekoljaacutek egymaacutest eacutes koumlzben aacutetadjaacutek egymaacutesnak az aranyakat Ezt az elemet a baraacuteti csoacutekok vaacuteltaacutesaacutet a keacutesőbbi kereszteacuteny szerzők is kiemelik peacuteldaacuteul Asterios vagy Turini Maximus28

Libanios leiacuteraacutesa folytatoacutedik mire a nap felkel azok akik maacuter nem aacutellnak a laacutebukon a reacuteszegseacutegtől nyugovoacutera teacuternek a toumlbbiek szaacutemaacutera megkezdődik az igazi ajaacutendeacuteko-zaacutes Itt reacuteszben peacutenzt adnak a vaacuterosvezetők mintaacutejaacutera reacuteszben maacutes eacuterteacutekes ajaacutendeacutek-taacutergyakat Ezek a januaacuter 1-je esemeacutenyei A koumlvetkező napon az uumlnnepleacutes a haacutezakon beluumll zajlik anyagi koumlruumllmeacutenyeihez keacutepest mindenki lakomaacutet rendez a gazdaacutek eacutes rab-szolgaacuteik koumlzoumls kockajaacuteteacutekkal muacutelatjaacutek az időt A harmadik napon megkezdődnek a cirkuszi versenyek Libanios szerint sokan keresik fel a fuumlrdőket is eacutes folytatoacutednak a lakomaacutek A negyedik eacutes oumltoumldik napon a mulatozaacutes elcsendesedik de csak lassan foko-zatosan teacuternek vissza az emberek a heacutetkoumlznapok ritmusaacuteba

27 Cameron szerint az első adat (Malalas XV 12 386) hogy a cirkuszi sziacutenek aacutetvetteacutek a sziacutenhaacutezi pro-dukcioacutek lebonyoliacutetaacutesaacutet is 490-re vonatkozik mikor Konstantinaacutepolyban a neacutegy sziacuten taacutencosai egyuumltt leacuteptek fel Azonban mikor 503-ban Anastasius csaacuteszaacuter szaacuteműzi a cirkuszi taacutencosokat eacutes a birodalom egeacutesz teruumlleteacuten betiltja a hasonloacute szoacuterakozaacutesokat ezzel maacuter az egeacutesz birodalom eacuteleteacutet felforgatja (laacutesd a Maiuma ciacutemű fejezetet) tehaacutet nem egy friss kialakuloacuteban leacutevő rendszert bolygat meg

28 Asterios Homilia IV 3 Turini Maximus Sermo XCVIII 2

53

A keacutet Libanios-beszeacuted a Kalendae keacutet legnehezebb szoumlvege a szoacute legegyszerűbb nyelvtani eacutertelmeacuteben is A stiacutelust mesterkeacutelt modorossaacuteg jellemzi a szerző nem toumlrek-szik raacute hogy mondanivaloacuteja koumlnnyen eacuterthető legyen Ennek oka nem csupaacuten a kor retorikai iskolaacuteiban kultivaacutelt kifejezeacutesmoacuted amelyet baacutetran nevezhetuumlnk dekadensnek hanem a teacutema keacutenyes volta is A Kilencedik beszeacuted iacuteraacutesaacutenak pillanataacuteban a toumlrveacuteny meacuteg nem koumltelezi a lakossaacutegot hogy kereszteacuteny legyen viszont bűncselekmeacutenykeacutent iacuteteacutel el minden politeista kultuszcselekmeacutenyt A Beszeacuted szoumlvegeacuteben ezeacutert van jelen egy buacutejta-tott apoloacutegia Mivel Libanios az egyetlen forraacutes aki pogaacuteny reacutesztvevőkeacutent iacuterja le pozitiacutev eacutelmeacutenyeit az uumlnnepről egyeduumll rajta keresztuumll alkothatunk fogalmat arroacutel mit jelen-tett a Kalendae a reacutesztvevők szaacutemaacutera hogyan eacutepuumllt be az ő eacutelmeacutenyvilaacutegukba

A modern olvasoacute szaacutemaacutera az első szembeszoumlkő teacuteny hogy Libanios meglepően eset-lenuumll eacutes uumlgyetlenuumll veszi a veacutedelmeacutebe az uumlnnepet szoumlvege szinte joacutevaacutehagyni laacutetszik az egyhaacutezatyaacutek eliacuteteacutelő keacutepeacutet anarchia loumlkdoumlsődeacutes zajongaacutes meacuterteacutektelen alkohol-fogyasztaacutes szerencsejaacuteteacutek stb Az hogy a reacutetor a pozitiacutev elemek (ajaacutendeacutekozaacutes oumlroumlm nagylelkűseacuteg munkaszuumlnet stb) mellett ennyire előteacuterben hagyja a negatiacutev elemeket nem eacuterveleacutestechnikai hiba hanem eacuteppen egy sajaacutetos vallaacutesi eacutelmeacuteny megfogalmazaacutesa

A kora csaacuteszaacuterkori Kalendae kapcsaacuten maacuter beszeacuteltem roacutela hogy abboacutel az uumlnnep-ből mennyire hiaacutenyoztak azok a keacutepzetek amelyek egyeacuteb kultuacuteraacutekban tipikusak az eacutev nagy forduloacutepontjainak riacutetusai soraacuten Itt leginkaacutebb arra a sajaacutetos ambivalenciaacutera gon-dolok ahogyan egymaacutes melleacute keruumll oumlroumlm eacutes fenyegetettseacuteg e vilaacuteg eacutes alvilaacuteg rend eacutes anarchia29 A nagy hataacuternapok azaacuteltal erősiacutetik meg a mindennapi eacutelet hataacutervona-lait hogy egy nap erejeacuteig lebontjaacutek őket Ez a kettősseacuteg joacutel laacutethatoacute a klasszikus goumlroumlg kultuacutera hasonloacute uumlnnepeiben mint peacuteldaacuteul a Dionysos tiszteleteacutere rendezett atheacuteni Anthesteacuteriaacutekon Ez toumlbbnapos vidaacutem boruumlnnep volt egyszersmind a haacuteromeacuteves gyere-kek is ekkor vaacuteltak a koumlzoumlsseacuteg tagjaivaacute Ugyanakkor uacutegy tartottaacutek hogy ez idő alatt a keacuter nevű halaacuteldeacutemonok is a vaacuterosban tartoacutezkodnak illetve bizonyos rituaacuteleacutek a veacuterbűn eacutes a veacuterbűn okozta rituaacutelis tisztaacutetalansaacuteg keacutepzeteacutet kapcsoltaacutek az uumlnnephez30 A roacutemaiak szaacutemaacutera a Saturnalia uumlnnepe toumlltoumltt be hasonloacute funkcioacutet Versnel foglalkozott meacutelyeb-ben ezzel a rejteacutelyes kettősseacuteggel amelyet Saturnus valamint goumlroumlg paacuterja Kronos alak-jaacuteban eacutes uumlnnepeiben figyelhetuumlnk meg a SaturnusKronos isten feacutemjelezte uumlnnep egyet jelentett a hajdanvolt aranykor feltaacutemasztaacutesaacuteval mikor a foumlld meacuteg magaacutetoacutel ter-mett eacutes nem leacutetezett szociaacutelis igazsaacutegtalansaacuteg SaturnusKronos ugyanakkor a miacutetosz-ban gonosz zsarnok aki az istenek kiraacutelyakeacutent felfalta sajaacutet gyermekeit31 Mindezek az oumlsszetett karnevaacuteli-uacutejeacutevi keacutepzetek hiaacutenyoztak a koumlztaacutersasaacutegkori eacutes kora csaacuteszaacuterkori Kalendaeboacutel Jelenleacutetuumlk redundaacutens lett volna hiszen a Saturnalia csak bő egy heacutet-tel előzte meg az uacutejeacutevet Az oacutekor veacutegeacuten a kereszteacuteny csaacuteszaacutersaacuteg koraacuteban azonban azt laacutetjuk hogy ezek a karnevaacuteli elemek egyre erőteljesebben jelentkeznek immaacuter a Kalendae Ianuariaehoz koumltődve

29 Versnel 1993 Burkert 1983 213ndash24730 Burkert 1983 226ndash22931 Vernsel 1993 136ndash227 a goumlroumlg Kronosroacutel oumlsszefoglaloacute formaacuteban Versnel 1988

54

A Kalendae eredetileg Ianus uumlnnepe volt de az oacutekor veacutegeacuten a goumlroumlg nyelvű sőt a latin teruumlleteken is egyre toumlbb Satunalia-szerű vonaacutest vesz fel (peacuteldaacuteul ajaacutendeacutekozaacutes a rabszolgaacuteknak adott pihenőnap a taacutersadalmi hierarchia meglazulaacutesa) s alkalmat adhatott hogy aacutethelyezzeacutek raacute mindazon eacutelmeacutenyek megeacuteleacuteseacutet amelyek koraacutebban a Saturnaliaacutehoz eacutes az ahhoz hasonloacute uumlnnepekhez koumltődtek A vaacuteltozaacutest motivaacutelhatta hogy a kereszteacuteny korban a Saturnalia eacutes goumlroumlg megfelelői gyanuacutessaacute vaacutelnak hiszen egyeacutertelműen politeista istenek kultuszaacutehoz koumltődnek a Saturnalia neveacuteben hor-dozza az istenseacuteg neveacutet A januaacuter 1-je eseteacuteben erről szoacute sincs az aacutellam toumlrveacutenyben rendeli el meguumlnnepleacuteseacutet istene Ianus pedig keleten ismeretlen A keacutetarcuacute isten-nek nem volt goumlroumlg megfelelője iacutegy az uumlnnep bdquopogaacutenyrdquo karaktere keveacutesbeacute szembe-szoumlkő Az uacutej karnevaacuteli jelleg a forraacutesa a nap ambivalenciaacutejaacutenak melyet Libanios nem nagyon leplez az oumlroumlm eacutes a megbecsuumlleacutes kifejezeacutese mellett jelen van az anarchia a heacutetkoumlznapi moraacutel felruacutegaacutesa is A Kalendae riacutetusainak ez a kettősseacutege forraacutesaink-ban az idők soraacuten nem csoumlkken inkaacutebb noumlvekszik azonban Libanios az egyetlen aki szerzőkeacutent maga is megeacuteli az uumlnnep ambivalenciaacutejaacutet s igyekszik ennek hangot is adni szoumlvegeacuteben

A Libanios-beszeacutedek forraacuteseacuterteacutekeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacuteneacutel a koumlzponti keacuterdeacutes az hogy vajon mennyiben ad teljes torziacutetaacutesmentes keacutepet az uumlnnepről Pusztaacuten az hogy ő nem az invektiacuteva szaacutendeacutekaacuteval iacuterja a szoumlvegeket nem jelent előiacuteteacutelet-mentesseacuteget eseteacuteben inkaacutebb egyfajta buacutejtatott apologetikus szaacutendeacutekot gyaniacutethatunk Legalaacutebb neacutegy pontot ki tudunk emelni ahol Libanios leiacuteraacutesa hiaacutenyosnak laacutetszik

Ha a kalendaacuteriumi forraacutesokkal oumlsszevetjuumlk leiacuteraacutesaacutet tapasztalhatunk egy egyszerű formai hiaacutenyossaacutegot nem jelzi hogy a Kalendae valoacutejaacuteban nem egy toumlbbnapos uumlnnep hanem inkaacutebb uumlnnepciklus 1-je volt a Kalendae Ianuariae a 3-a megnevezeacutese Vota Vota publica Valamilyen okboacutel Tertullianus eacutes a keacutesőbbi zsinati tiltoacute hataacuterozatok peacuteldaacuteul a Trullanum 62 kaacutenonja a Kalendaet eacutes a Ianuariaacutet kuumlloumln uumlnnepkeacutent tilalmazza illetve egyeacutertelműen megkuumlloumlnboumlzteti a Votaacutet Ez a distinkcioacute azonban nemcsak Libaniosnaacutel hiaacutenyzik hanem a nagyszaacutemuacute Kalendae ellen iacuterott homiacuteliaacuteboacutel is ami arra utal hogy a jeles napok elkuumlloumlniacuteteacutese merőben formaacutelis volt a teacutenyleges uumlnnepleacutes meneteacutet nem befolyaacutesolta az emberek szaacutemaacutera a Kalendae egyetlen oumltnapos uumlnnep volt

Jelentősebb momentum hogy Libanios nem beszeacutel egy olyan szokaacutesroacutel amelyet bizonyosan ismertek Antiochiaacuteban ez pedig az aacutellam illetve a vaacuteros vezetőinek kiguacute-nyolaacutesa az uumlnnepen Erről a 400 eacutevben a kis-aacutezsiai Amasea vaacuterosaacuteban Asterios illetve a VI szaacutezad első feleacuteben Ioacuteanneacutes Lydos uacutegy iacuter mint aacuteltalaacutenos roacutemai szokaacutesroacutel egyeacutertel-műveacute teacuteve hogy az aacutellam legmagasabb ranguacute vezetőit is kifiguraacuteztaacutek a Kalendae ide-jeacuten Ez a karnevaacuteli guacutenyoloacutedaacutes mely a politikai elitet vette ceacutelba szinte bizonyosan ismert volt Antiochiaacuteban is Paacuter eacutevtizeddel koraacutebban Iulianus csaacuteszaacuter Antiochiaacuteban iacuterta meg Misopoacutegoacuten (rsquoSzakaacutellgyűloumllőrsquo) ciacutemű szatiacuteraacutejaacutet keveacutessel azelőtt hogy a fataacutelis-nak bizonyuloacute perzsiai hadjaacuterataacutera elindult volna Ennek oka eacuteppen az volt hogy a Kalendae napjaacuten Antiochia neacutepe csuacutenyaacuten kicsuacutefolta leginkaacutebb az uralkodoacutenak a kor-szakban kiacutenosan divatjamuacuteltnak szaacutemiacutetoacute szakaacutellaacutet veacuteve ceacutelba Minthogy a Kalendae szoacutelaacutesszabadsaacutega nem engedte a seacutertett uralkodoacutenak hogy erővel vaacutegjon vissza iacutegy nemtetszeacuteseacutet egy szatiacuteraacuteban fejezte ki amelyben sajaacutet magaacutet guacutenyolja ki Az esetről

55

termeacuteszetesen Iulianus koumlzeli baraacutetja Libanios is tudott iacuteraacutesaiban utal raacute32 Az elhall-gataacutes oka vilaacutegos a Kalendae az aacutellam uumlnnepe amelyet a csaacuteszaacuter tett koumltelező mun-kaszuumlneti nappaacute tehaacutet disszonaacutens jelenseacuteg hogy ez a nap a taacutersadalmi hierarchia kiguacutenyolaacutesaacuteval jaacuter egyuumltt A kereszteacuteny szerzők pedig eacuteppen ezt az anarchisztikus hangulatot hangsuacutelyozzaacutek hogy az uumlnnep taacutersadalmi veszeacutelyesseacutegeacutet eacuterzeacutekeltesseacutek Libanios egyszerűen elfelejt emliacuteteacutest tenni e szokaacutesroacutel Maacutes iacuteraacutesaiban Libanios nem-tetszeacuteseacutet fejezi ki azeacutert amieacutert a toumlmeg vallaacutesi uumlnnepeket cirkuszi szoacuterakozaacutessaacute alacso-nyiacutet le nemcsak az aszkeacuteta puumlspoumlkoumlk viselik nehezen az utcai mulatsaacutegokat van egy pont amin tuacutel maacuter az ő iacutezleacutese sem toleraacutelja a vulgaacuteris mulatsaacutegokat A Kalendae vagy nem eacuterte el ezt a szintet vagy Libanios szaacutendeacutekosan nem vett tudomaacutest a neki nem tetsző esemeacutenyekről33

Ugyanezzel fuumlgg oumlssze egy maacutesik hiaacutenyossaacuteg a csuacutefoloacutedaacutes a keacutesőbbi forraacutesok emliacute-teacuteseiben egyfajta pompeacute uumlnnepi menet reacuteszekeacutent toumlrteacutenik azonban Libanios egyet-len szervezett felvonulaacutesroacutel beszeacutel az istaacutelloacutetulajdonosokeacuteroacutel Nem tudjuk megaacutella-piacutetani hogy a komikus pompeacute leacutetezett Antiochiaacuteban aacutem Libanios hallgat roacutela vagy pedig a guacutenyoloacutedaacutes maacutes formaacuteban toumlrteacutent esetleg nem is volt aacutellandoacute eleme az uumlnnepseacutegnek Eacuten az első lehetőseacuteget tartom a legvaloacutesziacutenűbbnek Libanios egyeacuter-telműen elhallgat valamit amikor az emberek nyugalmaacutet megzavaroacute vidaacutem taacutersasaacute-gokat emliacuteti Asterios szoumlvegeacuteben a hasonloacute taacutersasaacutegok peacutenzt kapnak teveacutekenyseacuteguuml-keacutert Antiochiaacuteban a Kalendae ellen vagy mellett iacuterott szoumlvegek Libanios beszeacutedei eacutes Ioacuteanneacutes Chrysostomos homiacuteliaacutei nem emliacutetenek ilyesmit azonban az utoacutebbi egy maacutesik szoumlvegeacuteben egyeacutertelműen arroacutel beszeacutel hogy egy teacuteli uumlnnepen bekormozott arcuacute zeneacute-szek jaacuterjaacutek a haacutezakat s ezeacutert peacutenzt kapnak az emberektől Ez az uumlnnep aligha lehet maacutes mint a Kalendae34

Ugyancsak meglepő hogy Libanios nem ad magyaraacutezatot az uumlnnep eredeteacutere nincs eredetmiacutetosz eacutes csak rejtveacutenyben utal raacute hogy mit is uumlnnepelnek a reacutesztvevők ezen a napon egy nagy daimoacutent akinek szemeacutelyazonossaacutegaacutet szaacutendeacutekosan homaacutelyban hagyja Baacutermilyen nagy jelentőseacuteggel is biacutertak ezek a napok a birodalom goumlroumlg nyelvű teruuml-letein meacutegis gyoumlkeacutertelen marad az uumlnnep a goumlroumlgoumlk előtt a Kalendae valoacutedi istene ismeretlen az uacutejeacutevi jelleg keacutetseacuteges az uumlnnep eredeteacutere nincs hagyomaacutenyos magyaraacute-zat Mint laacutetni fogjuk az egyhaacutezatyaacutek igyekeznek majd hangsuacutelyozni ezeket a hiaacutenyos-saacutegokat mikor megfogalmazzaacutek az uumlnneppel szembeni kritikaacuteikat Libanios bizonyo-san keacutepes lett volna utaacutenajaacuterni a Kalendae roacutemai előzmeacutenyeinek eacutes kontextusaacutenak de nem tette Az ok reacuteszben műfaji a mintabeszeacuted ekphrasis tehaacutet egy jelenseacuteg leiacuteraacutesa ebben sem az okok sem a ceacutelok bemutataacutesaacutenak nincs helye A Kilencedik beszeacutedben maacuter lett volna lehetőseacuteg az eredetek bemutataacutesaacutera hiszen baacutermilyen szemeacutely vagy dolog eseteacuteben a dicsőiacuteteacutes egyik lehetseacuteges moacutedja ősiseacutegeacutenek a meacuteltataacutesa Itt Libaniost talaacuten az a megfontolaacutes vezette hogy ha erre a teacutemaacutera koncentraacutel szoumlvegei dicsőiacutető beszeacuted

32 Gleason 1986 Libanios Oratio I 129 Sandwell 2007 172 Libanios Oratio XV 3533 Libanios Oratio XV 19 ruacutet taacutencok melyekkel a vallaacutesos uumlnnepet tisztesseacutegtelen cirkuszi szoacuterako-

zaacutessaacute alacsonyiacutetottaacutek Libanios Oratio XLI 16 az ifjuacutesaacutegot megrontoacute fesztivaacutelok emliacuteteacutese34 PG 57 409

56

helyett reacutegiseacutegtani eacutertekezeacutesseacute alakulnaacutenak aacutet ami ellentmondott volna a szerző ceacutel-jainak Iacutegy inkaacutebb egy maacutesik lehetőseacuteget vaacutelasztott a miszteacuterium koumldeacutebe burkolta az uumlnnep istenseacutegeacutet eacutes kezdeteit s a titokzatossaacuteg reacuteveacuten igyekezett fokozni a leiacuteraacutes paacuteto-szaacutet A műfaji elvaacuteraacutesok maacutes teacuteren is befolyaacutesolhattaacutek a tartalmat Libanios egy maacutesik szoumlveghelye a 29 ekphrasis az aacuteltalaacutenossaacutegban vett Uumlnnep bemutataacutesaacutet tartalmazza eacutes a szoumlveg nagyon szoros paacuterhuzamokat mutat a Kalendae leiacuteraacutesaacuteval35 Itt a koumlzpontban az istenek tisztelete eacutes a nekik bemutatott aacuteldozatok aacutellnak mintha egy teljesen keresz-teacutenyseacutegtől mentes vaacuterosban jaacuternaacutenk ez a nosztalgikus eacutes anakronisztikus attitűd meg-keacuterdőjelezi a Kalendae bemutataacutesaacutenak a pontossaacutegaacutet is kuumlloumlnoumlsen a pogaacuteny istenek templomaihoz vonuloacute loacutetenyeacutesztők eseteacuteben Eacutes ezzel vissza is kanyarodhatunk az első ponthoz mivel Libanios ceacutelja egy tekinteacutelyes pogaacuteny uumlnnep bemutataacutesa ezeacutert a nem hivatalos nem formaacutelis esemeacutenyeket haacutetteacuterbe szoriacutetja

Libanios szoumlvegeinek mindezek a hiaacutenyai eacutes elhallgataacutesai jelzik hogy nincs olyan kortaacuters szoumlveguumlnk amelyet egymagaacuteban etalonkeacutent kezelhetuumlnk Nem gondolhatjuk hogy egyik vagy maacutesik oldal oumlnmagaacuteban hiteles keacutepet ad az uumlnnepről a kereszteacuteny eacutes pogaacuteny forraacutesokat egyuumltt kell eacutertelmeznuumlnk

Asterios (350 kndash410 k)

Libanioshoz időben nagyon koumlzel eső forraacutes Asterios amaseai puumlspoumlkeacute a Kalendae ellen iacuterott IV szaacutemuacute homiacuteliaacutejaacutet a benne talaacutelhatoacute politikai utalaacutesok miatt pontosan dataacutelni tudjuk 400 januaacuterjaacutera A beszeacuted adatbőseacutegben csak Libanios iacuteraacutesaihoz eacutes a joacuteval keacutesőbbi arles-i Caesariuseacutehoz hasonliacutethatoacute36 A szoumlveg sokkal koumlnnyebben koumlvet-hető mint a mesterkeacutelt nyelvezetű megfejthetetlen metaforaacutekkal telezsuacutefolt Libanios-szoumlveg37 Gondolatmenete keacutet axiomatikus kijelenteacutesből indul ki a) Egy neacutepuumlnne-peacutelyen az oumlroumlmnek egyetemesnek kell lennie majd bizonyiacutetja hogy a Kalendae eseteacuteben ez kizaacutert Itt a szoumlveg valoacutesziacutenűleg koumlzvetlenuumll reflektaacutel Libanios iacuteraacutesaira aki ennek ellenkezőjeacutet aacutelliacutetja b) Egy uumlnnepnek kell hogy legyen vilaacutegos oka eacutes ceacutelja ami a Kalendae eseteacuteben hiaacutenyzik ndash ezzel egy valoacuteban fontos hiaacutenyossaacutegra utal Asterios Ő uacutegy tűnik nem tekinti uacutejeacutevi uumlnnepnek a Kalendaet ami eleacutegseacuteges magyaraacutezat lehetne az uumlnnepleacutesre Aacutelliacutetaacutesa szerint vannak ugyan kuumlloumlnfeacutele miacutetoszok a Kalendae eredeteacuteről azonban ezek ellentmondanak egymaacutesnak s nem is hihetőek

35 A XXIX ekphrasis ciacuteme paneacutegyreoacutes [ekphrasis] az uumlnnep leiacuteraacutesa eacutes meacuteg az egyes teacutemaacutek sorrendje is paacuterhuzamos a Kalendaeeacutevel koumlzoumls pontok a videacutekről a vaacuterosba szaacutelliacutetott javak az uumlnnepi ruhaacutek beszerzeacutese vagy koumllcsoumlnkeacutereacutese idegenek vendeacuteguumll laacutetaacutesa vidaacutemsaacuteg a fenyiacuteteacutesektől valoacute megkoumlny-nyebbuumlleacutes a rabszolgaacutek eacutes az iskolaacutesok szaacutemaacutera nem szeacutegyen a reacuteszegseacuteg az uumlnnepleacutes csak a har-madik napon hagy alaacutebb A kuumlloumlnbseacuteg a szoumlvegek koumlzoumltt hogy itt a rituaacutelis centrum az uumlnnep első napjaacuten a templomokban zajloacute aacuteldozatok a mulatsaacutegok eacutes lakomaacutek ezutaacuten koumlvetkeznek

36 Asterios Datema-feacutele kiadaacutesaacutet hasznaacuteltam a szoumlveg megtalaacutelhatoacute a Patrologiaacuteban is PG 40 215ndash225 A teljes homiacutelia fordiacutetaacutesaacutet tartalmazza a Fuumlggeleacutek

37 Valoacutesziacutenű hogy Asterios eacuteppen Libanios iacuteraacutesaacutera akart reagaacuteni sajaacutet homiacuteliaacutejaacuteval laacutesd Graf 2015 139 Eredetileg Max Schmid vetette fel doktori disszertaacutecioacutejaacuteban hogy Asterios Libaniosra reagaacutel

57

Roacutemai eredetmiacutetosz valoacuteban nem leacutetezett hiszen aacuteltalaacuteban roacutemai miacutetoszok sem leacuteteztek s a keacuteső oacutekorboacutel sem ismeruumlnk olyan latin vagy goumlroumlg nyelvű toumlrteacutenetet mely a Kalendae eredeteacutet magyaraacuteznaacute noha egyeacutebkeacutent az VndashVI szaacutezadboacutel toumlbb narratiacuteva ismert amely kuumlloumlnboumlző uumlnnepek pszeudotoumlrteacuteneti eredetmondaacutejaacutet tartalmaz-za38 Azonban Asterios nem teacuteved amikor ilyen miacutetoszokroacutel beszeacutel A bizaacutenci szerző Ioacuteanneacutes Tzetzeacutes egy iacuteraacutesaacuteban ideacutezi a VI szaacutezadi Heacutesychios elveszett műveacutet aki szerint a Kalendae a Nonae eacutes az Idus a roacutemai hoacutenap forduloacutenapjai nevuumlket haacuterom nagylelkű szemeacutely utaacuten kaptaacutek akik kisegiacutetetteacutek a vaacuterost egy eacutehiacutenseacuteg idejeacuten Ugyanezt megemliacuteti meacuteg Theodoacuteros Balsamoacuten is a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonjaacutet kommentaacutelva39 A toumlrteacutenet Anna Perenna sokkal reacutegibb legendaacutejaacutet variaacutelja s egyszersmind megmagyaraacutezza a forduloacute-napok eredeteacutet Egy ettől teljesen elteacuterő eredetmiacutetoszt fedezett fel Fritz Graf a lehető legmeglepőbb forraacutesban a Misnaacuteban40 A Misna (Avodah Zarah 13) megtiltja a zsidoacutek szaacutemaacutera a reacuteszveacutetelt bizonyos pogaacuteny uumlnnepeken iacutegy a Kalendaen a Saturnaliaacutekon eacutes a csaacuteszaacuterok emleacuteknapjain A Kalendaehoz a szoumlveg magyaraacutezatot is fűz41 a roacutemaiak haacuteboruacutet viseltek az egyiptomiakkal a csata előtt pedig olyan egyesseacuteget koumltoumlttek hogy amelyik sereg fővezeacutere elsőkeacutent oumlngyilkossaacutegot koumlvet el azt tekintik győztesnek A roacutemai vezeacuter Ianuarius ezt megtette s mivel haldokolva magaacutehoz hiacutevatta fiaacutet (goumlroumlg igeacutevel kalein) innen kapta a nap a Kalendae Ianuariae nevet S mivel a koumlvetkező napon meggyaacuteszoltaacutek a vezeacutert az szerencseacutetlen nappaacute vaacutelt itt a Talmud is goumlroumlg kife-jezeacutest hasznaacutel melany hymera ndash korrekt goumlroumlg alakban melaina heacutemera ami a latin dies ater rsquofekete naprsquo fordiacutetaacutesa

Nyilvaacutenvaloacute hogy a toumlrteacutenet eredetileg nem zsidoacute koumlzegben szuumlletett A bizarr gon-dolat hogy egy csataacutet a vezeacuterek oumlngyilkossaacutegaacuteval doumlntsenek el egy valoacutedi roacutemai riacutetus feacutelreeacutertelmezeacutese lehet ez a hadvezeacuterek devotioacuteja amelyre a koumlztaacutersasaacutegkorban toumlbb-szoumlr sor keruumllt a vezeacuter sajaacutet eacuteleteacutet ajaacutenlotta fel a győzelemeacutert az alvilaacutegi isteneknek s ha ezutaacuten elesett a csataacuteban uacutegy tekintetteacutek hogy az istenek elfogadtaacutek a felajaacuten-laacutest42 A mesebeli Ianuarius taacutebornok tette eacutertelmezhető a devotioacutes riacutetus feacutelreeacuterteacutese-keacutent Mindkeacutet aitiologikus mese illeszkedik tartalmilag a keacuteső antik legendagyaacutertaacutes trendjeibe hasonloacute fiktiacutev koumlztaacutersasaacutegkori esemeacutenyekről a keacutesőbbiekben is gyakran esik szoacute Nem tudjuk hogy Asterios milyen egymaacutesnak ellentmondoacute eredettoumlrteacutene-teket ismert de koumlzuumlluumlk legalaacutebb ez a kettő fennmaradt a mi korunkra is Asterios tovaacutebbi kifogaacutesai moraacutelis termeacuteszetűek

a) A peacutenz eacutes a baraacutetsaacuteg kizaacuterjaacutek egymaacutest a peacutenz megoumlli az őszinteseacuteget eacutes az igaz szeretetet Meglepő lehet hogy a Kalendae kapcsaacuten az egyhaacutezi szerzők magaacutet az ajaacuten-deacutekozaacutest kifogaacutesoljaacutek hiszen a caritas a kereszteacutenyseacuteg alapeacuterteacuteke de nem szabad elfe-lejtenuumlnk hogy a Kalendae nem karaacutecsony volt az ajaacutendeacutekok toumlbbseacutege a csalaacutedon

38 Laacutesd keacutesőbb a 8 fejezetben eacutes a Fuumlggeleacutekben39 Kaldellis 2012 195ndash196 201 Theodoacuteros Balsamoacuten PG 137 728 Mileacutetosi Heacutesychios műveacutehez laacutesd

Kaldellis 2005 ndash teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel nagy veszteseacuteg hogy műve nem maradt fenn mivel tema-tikusan sok paacuterhuzamot mutat az uumlnnepek eredettoumlrteacuteneteinek fő forraacutesaacuteval Ioanneacutes Malalasszal

40 Graf 2015 6941 Graf 2015 69 31 jegyzet tovaacutebbi szakirodalommal42 Koumlves-Zulauf 1995 103

58

kiacutevuumllre keruumllt fő ceacuteljuk a vertikaacutelis taacutersadalmi kapcsolatok megerősiacuteteacutese volt Lehet meacuteltatlankodni az egyhaacutezatyaacutek szűklaacutetoacutekoumlrűseacutegeacuten de valoacutesziacutenűleg mindnyaacutejan haacutet-borzongatoacutenak talaacuteljuk a gondolatot hogy karaacutecsonykor kuumlloumlnboumlző szinteken dol-gozoacute főnoumlkeinknek valoacuteban eacuterteacutekes ajaacutendeacutekokat kelljen adnunk Nincs okunk keacutetel-kedni Asterios szavaiban hogy ez mikeacutent volt kivitelezhető az ajaacutendeacutekok nagy reacutesze koumlrbejaacutert mint gyerekek koumlzoumltt a labda amit kaptak meacuteg aznap tovaacutebbadtaacutek eacutes előre megjoacutesolhatoacute moacutedon a java veacuteguumll a legbefolyaacutesosabb szemeacutelyek kezeacuteben landolt bdquoaho-gyan veacuteguumll minden folyoacute a tengerbe oumlmlikrdquo43

b) Libanios csak egeacuteszen roumlviden tett emliacuteteacutest arroacutel a szokaacutesroacutel hogy a mulato-zoacutek bekopogtattak a haacutezak ajtajaacuten Ennek ceacuteljaacuteroacutel Libanios nem iacutert Asterios szerint Amaseaacuteban igen gyakorlati eacutes haszonelvű ceacutelboacutel tetteacutek itt a kopogtataacutes ceacutelja a peacutenzkeacute-reacutes E mulatsaacuteg reacutesztvevőit a puumlspoumlk a koumlvetkezőkeacuteppen nevezi meg deacutemotai agyrtai eacutes orkheacutestras thaumatopoioi Mindkeacutet kifejezeacutes nagy jelentőseacuteggel biacuter s iacutegy bővebb eacutertelme-zeacutesre szorulnak Az orkheacutestras thaumatopoioi sziacutenhaacutezi mutatvaacutenyost jelent Baacuter az oacutekor-nak ez az előadoacute-műveacuteszeti aacutega sajnos keveacutesseacute ismert jelenteacutese nem nagyon kuumlloumln-boumlzoumltt a mai cirkuszi műfajoktoacutel bűveacuteszek zsonglőroumlk akrobataacutek leacutete igazolhatoacute az oacutekorboacutel is A deacutemotai agyrtai eacutertelmezeacutese nehezebb Az agyrtai e kontextusban csavar-goacutet jelent akaacuter a szoacute szoros eacutertelemben akaacuter minősiacutető ciacutemkekeacutent semmirekellő ala-csony taacutersadalmi staacutetuszuacute szemeacutely A deacutemoteacutes etimoloacutegiailag a neacutephez tartozoacutet jelent ha a szoacute szociaacutelis eacutertelemben szerepel akkor itt gyakorlatilag csőcseleacuteket jelent Keacutesőbb a VI szaacutezadra azonban a szoacute jelenteacutese specializaacuteloacutedik mivel a deacutemos = neacutep szoacute bdquocirku-szi paacutertrdquo jelenteacutest vesz fel a deacutemoteacutes gyakran ezeknek a paacutertoknak az aktivistaacuteit jelenti egyes szerzőkneacutel egeacuteszen konzekvens moacutedon44 Asterios szoumlvege valoacutesziacutenűleg tuacutelsaacutego-san korai hogy az ő deacutemoteacuteseinek is ilyen speciaacutelis jelenteacutest tulajdoniacutetsunk

A szoumlveg tartalmaz meacuteg egy fontos szoacutet amit a szakirodalom nem hangsuacutelyoz Asterios megmondja hogy mit akarnak csinaacutelni ezek a bdquocsavargoacutekrdquo miutaacuten bejutottak a haacutezakba deacutethen eupheacutemusin az iroacuteniaacutet jelző deacutethen szoacutecska utaacuten az eupheacutemeoacute ige szere-pel Ez ugyanaz a szoacute mellyel maacuter Libaniosnaacutel is talaacutelkoztunk csak ott főneacutevi alakban Ez az ige taacutegabb eacutertelemben vonatkozhat egyszerűen az uumlnnepi joacutekiacutevaacutensaacutegokra azeacutert akarnak bejutni a haacutezba hogy boldog uacutej eacutevet kiacutevaacutenjanak Ezen tuacutel az eupheacutemeoacutenak van egy alapvetőbb rituaacutelis-vallaacutesi jelenteacutese is nem veacuteletlen hogy etimoloacutegiai szempontboacutel ugyanazt jelenti mint a latin bene-dicere aacuteldani Az eupheacutemeoacute jelentheti hogy joacute előjel-keacutent felhangzoacute szavakat mondani elkeruumllni a baljoacutes eacutertelmű szavak hasznaacutelataacutet45 Az adott kontextusban szinte biztosan rituaacutelisan kell eacutertelmeznuumlnk a bdquocsavargoacutekrdquo szaacutejaacute-boacutel elhangzoacute szavak ceacutelja hogy maacutegikusan előmozdiacutetsaacutek a haacutez lakoacuteinak joacuteleacuteteacutet baacuter-mik is legyenek ezek a szavak Meacuteg azt sem zaacuterhatjuk ki hogy itt egyfajta bdquoregoumlleacutesrőlrdquo van szoacute s ezeacutert vaacuternak csereacutebe peacutenzajaacutendeacutekot Noha Asterios leiacuteraacutesa a haacutezakat ostrom alatt tartoacute eacutes egeacuteszen kifosztoacute taacutersasaacutegokroacutel nyilvaacuten erősen karikiacuterozott az utcai inzul-

43 Asterios IV 344 Toacuteth 2005 119ndash12045 Goumldde 2003 2011

59

tusok aligha voltak olyan gyakoriak mint a puumlspoumlk aacutelliacutetja de a keacutep olyan idilli sem lehetett mint Libaniosnaacutel

Asterios egy maacutesik a vaacuterost koumlrbekolduloacute taacutersasaacutegroacutel is emliacuteteacutest tesz ez pedig a gye-rekekeacute akik ezuumlstoumlzoumltt almaacutekat kiacutenaacuteltak eladaacutesra termeacuteszetesen eacuterteacutekuumlk duplaacutejaacuteeacutert Baacuter Asterios a kettőt egymaacutes utaacuten emliacuteti egyaacuteltalaacuten nem biztos hogy paacuterhuzamosan zajlottak

c) Libanios Antiochiaacuteja eseteacuteben nem tudjuk megiacuteteacutelni mennyiben vaacuterosi illetve videacuteki volt az uumlnnep jellege Asterios viszont egyeacutertelműen fogalmaz a vaacuterosba laacuteto-gatoacute parasztok jaacutembor egyszerű neacutepek sőt Asteriostoacutel egyenesen a hieros rsquoszentrsquo jelzőt kapjaacutek akik a Kalendae uumlnnepe elől paacutenikszerűen menekuumllnek haza Tehaacutet itt egyeacuter-telműen egy urbaacutenus uumlnnepről van szoacute46

d) Az uumlnnephez sajaacutetos felvonulaacutes is tartozott a katonaacutek egy szekeret hasznaacuteltak sziacutenpadkeacutent Innen guacutenyoltaacutek ki a kuumlloumlnboumlző hivatalokat (archeacute) meacuteg a legmaga-sabb archeacuteval szemben is megengedteacutek maguknak a guacutenyt Ez a koumlruumlliacuteraacutes leginkaacutebb a csaacuteszaacuterra utalhat A katonaacutek jelmezt viseltek Asterios szerint egyesek doryphorosnak (rsquodaacuterdaviacutevőrsquo rsquotestőrrsquo) oumlltoumlztek maacutesok pedig nőnek maszkiacuteroztaacutek magukat A női ruhaacuteba oumlltoumlzeacutes eacutes keacutesőbb neacuteha nők feacuterfiruhaacuteba oumlltoumlzeacutese a Kalendaek aacutellandoacute reacutesze lesz Toumlbben felteacutetelezteacutek hogy e szereplők a testőroumlk eacutes a houmllgyek egy bdquokiraacutelyrdquo kiacuteseacute-reteacutet alkotjaacutek47 E kutatoacuteknak nyilvaacuten a keacutesőbbi koumlzeacutepkori bolondok kiraacutelya farsangi kiraacutely alakja lebegett a szemuumlk előtt azonban maga Asterios nem mondja ezt ki Baacuter valoacuteban az a messze legvaloacutesziacutenűbb lehetőseacuteg hogy itt egy bdquocsaacuteszaacuterrdquo vonul fel kiacuteseacutere-teacutevel a menet elvileg lehetett a konzulok diacuteszfelvonulaacutesaacutenak vagy valamilyen katonai esemeacutenynek a paroacutediaacuteja is Egy indirekt eacuterv hozhatoacute fel amellett hogy itt a csaacuteszaacutert parodizaacuteljaacutek a konzulok beiktataacutesa nagy esemeacuteny lehetett a fővaacuterosban egy videacuteki helyőrseacutegben viszont keveset szaacutemiacutetott a katonaacutek szaacutemaacutera az uacutejeacutev a csaacuteszaacuternak adott hűseacutegeskuuml meguacutejiacutetaacutesaacutenak a napja volt48 Asterios nem emliacuteti a csaacuteszaacutert annaacutel toumlbb-szoumlr a konzuli hivatalt de ennek oka nemcsak az lehet hogy a taacutemadaacutesok ceacutelkereszt-jeacuteben nem a csaacuteszaacuter aacutellt az is elkeacutepzelhető hogy Asterios diplomatikusan nem akarja hangsuacutelyozni hogy a vaacuterosban nyilvaacutenosan koumlvetik el a felseacutegseacuterteacutes bűneacutet A guacuteny az előkelők kiguacutenyolaacutesa azonban keacutetseacutegtelenuumll reacutesze volt az amaseai szokaacutesoknak Elő-szoumlr akkor emliacuteti ezt a szerző mikor a vaacuterosba laacutetogatoacute videacutekiek seacutertegeteacuteseacuteről szoacutel A hasznaacutelt ige a komoacuteduntai komeacutediaacuteznak mely meacuteg toumlbbfeacutelekeacutepp lenne eacutertelmez-hető azonban a folytataacutes miszerint meacuteg a papokra is raacutetaacutemadnak egyeacutertelműveacute teszi hogy ez a komeacutediaacutezaacutes guacutenyoloacutedaacutest csuacutefoloacutedaacutest jelent49 Egyeacutertelműbb megfogalma-zaacutest talaacutelunk kicsit keacutesőbb a katonaacutek felvonulaacutesaacutenaacutel Ennek reacutesze a toumlrveacutenyek eacutes az aacutellamhatalom ellen iraacutenyuloacute treacutefaacutelkozaacutes50

46 Asterios IV 6 147 Peacuteldaacuteul Harris 2011 17 Datema 1970 230 Arbesmann 1979 115 Versnel 1993 206 Twyc-

rossndashCarpenter 2002 3448 Gaacutespaacuter 1982 28 42ndash4349 bdquoκωμῳδοῦνται λόγοις καὶ ἔργοιςmiddot πληροῦνται τῆς ὕβρεως οἱ βέλτιστοι ἡμῶν προφῆται τὰ ἀπόνηρα ζῶα αἱ ἁπλοϊκαὶ τοῦ Θεοῦ εἰκόνες οἱ ἐν ἐλευθερίᾳ πιστοὶ δοῦλοι τῆς ἡμετέρας ζωῆςrdquo (62)

50 bdquoπαιδιὰν κατὰ τῶν νόμων καὶ τῆς ἀρχῆς ἧς ἐτάχθησαν φύλακεςrdquo (71)

60

Miutaacuten Asterios bebizonyiacutetotta hogy a Kalendae megrontja a taacutersadalom minden csoportjaacutet a homiacutelia befejező reacuteszeacuteben a gazdagokat eacutes hatalmasokat ostorozza az aacutellam vezetői a veacutegtelenseacutegig korruptak a rablott peacutenzt prostituaacuteltakra eacutes sziacuteneacuteszekre koumlltik joacuteteacutekonysaacuteg helyett azonban ndash amint toumlrteacuteneti peacuteldaacutekkal is bizonyiacutetja ndash meacuteg a konzuli hivatal utaacuten is lehet meacutelyre bukni hiszen mindez csak hiuacutesaacutegok hiuacutesaacutega Ezek az utolsoacute fejezetek sajaacutetos feacutenybe helyezik az előzőeket Toumlbbeacute-keveacutesbeacute igazat adhatunk Grafnak aki maacuter-maacuter polgaacuteri engedetlenseacuteget laacutet bele a klerikus szerzők Kalendae-ellenes kirohanaacutesaiba melyek egy fontos eacutes reprezentatiacutev aacutellami riacutetus leacutetjo-gosultsaacutegaacutet keacuterdőjelezik meg51 Koumlztuumlk is talaacuten Asterios megy legtovaacutebb aki nem pusz-taacuten az uumlnnep romlottsaacutegaacutet taacutemadja hanem magaacutet a konzuli inteacutezmeacutenyt keacuterdőjelezi meg s ezen keresztuumll oacutehatatlanul a teljes politikai elitet ndash mikoumlzben paacuter sorral fentebb maga roacutetta meg a katonaacutekat amieacutert kifiguraacutezzaacutek az aacutellam vezetőit Nem tudjuk hogy Asterios eacuterzeacutekelte-e ezt az ellentmondaacutest az mindenesetre vilaacutegos hogy a toumlrteacutenetben az igazi anarchista maga a puumlspoumlk

Libanios eacutes Asterios reacuteszletesen bemutatott forraacutesszoumlvegei koumlzel egykoruacuteak de maacutes-maacutes reacutegioacuteboacutel szaacutermaznak Tartalmaznak koumlzoumls elemeket iacutegy peacuteldaacuteul az ajaacutendeacute-kozaacutest de sok a taacutergyszerű elteacutereacutes is kuumlloumlnoumlsen az uumlnnepi felvonulaacutesok bemutataacutesaacute-ban A koumlzoumls elemeket elfedni laacutetszik a radikaacutelisan elteacuterő megiacuteteacuteleacutes Libanios uumlnnepe valoacuteban uumlnnep szent nap Baacuter tartalmi szempontboacutel naacutela is a mulatozaacuteson ivaacuteson van a hangsuacutely de szoacutehasznaacutelataacuteban a szentseacuteg uumlnnepeacutelyesseacuteg a numinoacutezus eacuterzeteacutet igyekszik felkelteni Erre szolgaacutel az uumlnnep megszemeacutelyesiacuteteacutese a Kilencedik beszeacutedben akiami maga is nagyhatalmuacute eacutes ellenaacutellhatatlan istenseacutegkeacutent jelenik meg a sorok koumlzoumltt Az eacutelet ezekben a napokban olyan akaacuter a Boldogok Szigetein Az uumlnnepen lehetőseacuteg nyiacutelik a bdquotiszta gondolatokban valoacute oumlrvendezeacutesrerdquo (ταῖς γνῶμαις καθαραῖς ἀπολαύειν) ndash ami nem toumlbb mint patetikus megnevezeacutese a munkaszuumlneti napnak Libanios az univerzaacutelis szeretet eacutes oumlroumlm maacuter-maacuter groteszk keacutepeit ideacutezi fel meacuteg a gyer-mekeacutet gyaacuteszoloacute apa faacutejdalma is enyhuumll e napokban Libanios bemutataacutesaacuteban az uumlnnep valoacuteban az aranykor megeacuteleacuteseacutevel egyeneacuterteacutekű Asterios leiacuteraacutesaacuteban ugyanezt a napot az anarchia jellemzi eacutes a csőcseleacutek uralma a tisztes polgaacuterok pedig rettegve buacutejnak meg haacutezaikban

A keacutet keacutep kuumlloumlnbseacutegeacutenek oka elsősorban retorikai de valamennyi teacutenyszerű kuumlloumlnb-seacuteg is aacutellhat moumlgoumlttuumlk Ez reacuteszben az elteacuterő helysziacutenből fakad de a szoumlvegek keletke-zeacutese koumlzoumltt eltelt koumlzel egy eacutevtized is szerepet jaacutetszhat benne Semmilyen forraacutessal nem rendelkezuumlnk arroacutel hogy a kultuszok betiltaacutesa milyen azonnali hataacutessal jaacutert az uumlnne-pekre Az aacuteldozatok bemutataacutesa mindenkor a helyi papsaacuteg feladata volt az uumlnnepek-hez kapcsoloacutedoacute egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegokat viszont az oumlnkormaacutenyzatok szervezteacutek Semmi-lyen adattal nem rendelkezuumlnk arra neacutezve hogy a kultuszok betiltaacutesa hogyan eacuterintette a nem aacuteldozati jellegű cselekmeacutenyek finansziacuterozaacutesaacutet milyen helyi alkuk soraacuten dőlt el hogy egy-egy szokaacutest profaacutennak vagy politeistaacutenak minősiacutetettek s iacutegy tiltottnak nyil-vaacuteniacutetotta a helyi tanaacutecs is Logikus a felteacutetelezeacutes hogy a finansziacuterozaacutesban s aacuteltalaacute-

51 Graf 2012

61

ban az aacutellami taacutemogataacutesban bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesok azt eredmeacutenyezteacutek hogy a Kalen-dae szervezeacuteseacuteben nagyobb szerep jutott az alulroacutel joumlvő kezdemeacutenyezeacuteseknek vagyis a nem az elit reacuteszeacutet alkotoacute koumlzoumlsseacutegeknek Ezek koumlzuumll kettőt meg is emliacutet Asterios a katonasaacutegot eacutes a szervezett szoacuterakoztatoacuteipart

A Kalendae tovaacutebbi forraacutesai nem csupaacuten az uumlnnep rendkiacutevuumlli elterjedtseacutegeacutere utal-nak hanem nagymeacuterteacutekű helyi kuumlloumlnbseacutegekre is Eacuterdemes ezeket egyenkeacutent idő-rendben haladva bemutatni

Pacianus (310 kndash391)

A latin nyelvű nyugaton az első szoumlveg mely a Kalendae uacutejszerű formaacuteban toumlrteacutenő meguumlnnepleacuteseacuteről tanuacuteskodik Pacianus hispaacuteniai puumlspoumlk iacuteraacutesa Pacianus 310 koumlruumll szuumlletett ő Barcelona első ismert puumlspoumlke Csalaacutedos ember volt fia Flavius Dexter Honorius alatt a praefectus praetorio rangjaacuteig emelkedett Szent Jeromos szemeacutelye-sen is ismerte őt A De viris illustribusban Jeromos emliacuteti Pacianust eacutes egy Cervus azaz rsquoSzarvas rsquo ciacutemű iacuteraacutesaacutet52 Egy helyen maga Pacianus is utal erre a ndash sajnos ndash elveszett iacuteraacute-saacutera eacutes ez kicsit toumlbbet elaacuterul a tartalmaacuteroacutel Egy teljesen maacutes teacutemaacutejuacute műveacuteben a bűn-baacutenatra figyelmeztető buzdiacutetaacutesait a puumlspoumlk egy ironikus megjegyzeacutessel zaacuterja nem sze-retne tuacutel sokat beszeacutelni a bűnoumlkről hiszen ezek reacuteszletes bemutataacutesa is inspiraacutelhatja azok elkoumlveteacuteseacutet

Ugyanis azt hiszem hogy legutoacutebb az a bizonyos Szarvas ezt eacuterte el hogy annaacutel szorgalmasabban gyakoroltaacutek mineacutel nyomateacutekosabban intetteacutek őket Eacutes ennek a nyilvaacutenvaloacute eacutes gyakran ismeacutetelt szeacutegyentelenseacutegnek a megfeddeacutese uacutegy tűnik nem elnyomta hanem meacuteg oktatta is a kicsapongaacutest Eacuten szerencseacutetlen Mifeacutele gaztettet koumlvettem el Talaacuten azt sem tudtaacutek hogyan kell bdquoszarvast csinaacutelnirdquo ha a feddeacutes reacuteveacuten nem mutattam volna meg nekik53

Cervu(lu)m facere azaz rsquoszarvas(kaacute)t csinaacutelnirsquo Mit is jelenthet ez a rejteacutelyes kifejezeacutes Nemcsak a megemliacutetett szokaacutes hanem a szoacutefordulat is szaacutemos alkalommal fog meacuteg visszateacuterni a Kalendae uumlnnepeit kaacuterhoztatoacute szentbeszeacutedekben Gallia eacutes Itaacutelia teruumlle-teacuten A Kalendae uumlnnepeacuten tartott vidaacutem menet reacutesztvevői a keacutesőbbi forraacutesok szerint bizonyos aacutellatoknak oumlltoumlztek melyek koumlzoumltt kiemelkedő jelentőseacutegű volt a szarvas olyannyira hogy aacuteltalaacuteban annak a megnevezeacuteseacutevel utalnak az egeacutesz szokaacutesra54 Mit aacuterul el Pacianus e szokaacutesroacutel a puszta leacuteteacuten tuacutel Előszoumlr is azt hogy a puumlspoumlk szigo-

52 Hieronymus PG 23 703 cap 106 bdquoPacianus in Pyrenaei iugis Barcelonae episcopus [hellip] scripsit varia opuscula de quibus est Cervusrdquo

53 Pacianus PL 13 1081 bdquoHoc enim puto proxime Cervulus ille profecit ut eo diligentior fieret quo impressius notabatur Et tota illa reprehensio dedecoris expressi ac saepe repetiti non comp-ressisse videatur sed erudisse luxuriam Me miserum Quid ego facinoris admisi Puto nescierant Cervulum facere nisi illis reprehendendo monstrassemrdquo

54 A cervulum facere jelenteacuteseacutet Denk (1906 430) tisztaacutezta

62

ruacutean eliacuteteacutelte azonban azt sajnos nem tudhatjuk hogy milyen indokkal tett iacutegy Valoacute-jaacuteban azt sem tudjuk meg hogy Barcelona koumlrnyeacutekeacuten milyen alkalomboacutel keacutesziacutetettek szarvasmaszkot Mivel a kifejezeacutes keacutesőbb csak eacutes kizaacuteroacutelag a Kalendae kapcsaacuten fordul elő erősen valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy maacuter itt is erről van szoacute de ezt teljes bizonyossaacuteggal nem aacutelliacutethatjuk Fontos eacuteszrevenni hogy Pacianus a Szarvas ciacutemet adta az iacuteraacutesnak eacutes nem mondjuk a Kalendae ciacutemet tehaacutet reacuteszeacuteről az eliacuteteacutelő szavak nem aacuteltalaacuteban a fon-tos aacutellami uumlnnepnek szoacuteltak hanem egy konkreacutet szokaacutesnak az aacutellatmaszkok viseleacuteseacute-nek Eacutes talaacuten a legfontosabb informaacutecioacute amit a roumlvid megjegyzeacutes elaacuterul sokan eacuteppen Pacianus koumlnyvecskeacutejeacuteből tanultaacutek meg hogyan kell bdquoszarvast csinaacutelnirdquo Nincs mieacutert keacutetelkednuumlnk az egeacuteszseacuteges oumlniroacuteniaacutet megcsillantoacute kijelenteacutes objektiacutev igazsaacutegtartal-maacuteban Pacianus valoacuteban azon kapta magaacutet hogy iacuteraacutesa is hozzaacutejaacuterult a szokaacutes neacutepsze-rűveacute vaacutelaacutesaacutehoz Ez egyeacutertelműen jelzi hogy olyan szokaacutesroacutel van szoacute mely a korszak-ban terjedőben volt Vajon taacutersadalmilag vagy regionaacutelisan milyen iraacutenyban zajlott ez a folyamat Amennyiben Pacianus sajaacutet koumlnyvecskeacutejeacutet is felelősseacute teszi ez arra utal hogy a műveltebb koumlnyvolvasoacute tehaacutet vaacuterosi teruumlleteken a szokaacutes koraacutebban nem volt ismert azaz a terjedeacutes iraacutenya a videacutek a parasztok koumlreacuteből indult eacutes innen jutott el a vaacuterosokba talaacuten Pacianus Barcelonaacutejaacuteba is Ennyi informaacutecioacutet szűrhetuumlnk le a roumlvid megjegyzeacutesből mely a maszkos felvonulaacutesok legkoraacutebbi emliacuteteacutese

AmbrosiusSzent Ambrus (340 kndash397)

A koumlvetkező forraacutesadatunk szerzője Szent Ambrus Ambrosius 374-től Milaacutenoacute puumlspoumlke Egy iacuteraacutesaacuteban egy hosszabb reacuteszt a kiacutegyoacutet eltaposoacute szarvas allegorikus keacutepeacutenek szentel amely a kereszteacuteny oacutekorban koumlzkedvelt volt Az erőteljes eacutes koumlltői proacutezaacutet meghoumlkkentő befejezeacutes zaacuterja bdquoMaacuter eleget szoacuteltunk a bevezeteacutesben amikeacuteppen a szarvas jaacutetszik az eacutev kezdeteacuten a toumlmeg szokaacutesa szerintrdquo55 Itt maacuter egyeacutertelmű hogy az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedoacute neacutepi alakoskodaacutesroacutel van szoacute amelyet azonban Ambrus teljesen maacuteshogy eacuterteacutekel mint a tőle időben nem tuacutel taacutevoli Pacianus Ami ott dedecus (rsquoszeacutegyentelenseacutegrsquo) eacutes luxuria (rsquokicsapongaacutesrsquo) itt csupaacuten koumlnnyed poeacuten forraacutesa a Krisztussal azonosiacutetott szarvasroacutel szoacuteloacute fejezet lezaacuteraacutesakeacutent keruumll ide ez a maacutesik szarvas ndash Pacianus alighanem iacutezleacutestelen blaszfeacutemiakeacutent eacuterteacutekelte volna ezt a retorikai fordulatot

Elkeacutepzelhetetlen hogy Ambrus aki kuumlzdoumltt a Victoria-oltaacuter visszaaacutelliacutetaacutesa ellen eacutes szerepe volt Theodosius pogaacuteny kultuszokat betiltoacute dekreacutetumaacutenak megszuumlleteacuteseacute-ben iacutegy iacutert volna az uacutejeacutevi szarvasroacutel ha baacutermi pogaacutenysaacutegot baacutelvaacutenyimaacutedaacutest laacutet benne E tolerancia okaacuteroacutel csak talaacutelgathatunk Lehetseacuteges hogy szaacutemaacutera taacutevoli idegen szo-kaacutesroacutel van szoacute nem olyasmiről ami Milaacutenoacute utcaacutein zajlott minden eacutevben ugyanakkor az utalaacutes odavetett jellege bizonyiacutetja hogy azeacutert olyan szokaacutesroacutel van szoacute amit Ambrus is joacutel ismert eacutes vaacuterhatoacute koumlzoumlnseacutege is magyaraacutezat neacutelkuumll eacutertette miről van szoacute Az bdquoide-genseacutegrdquo ebben az esetben talaacuten nem annyira foumlldrajzi hanem taacutersadalmi a szokaacutest

55 Ambrosius PL 14 813 bdquoSed iam satis nobis in exordio tractatus sicut in principio anni more vulgi cervus adlusit Pergamus ad ceterardquo

63

vulgi more gyakoroltaacutek az egyszerű neacutep talaacuten a videacuteki neacutep koumlreacuteben Ambrus szaacutemaacutera akinek a pogaacutenysaacuteg elleni harc Symmachusok eacutes taacutersaik elleni politikai csataacuterozaacutesokat jelentette maacuteshogy iacuteteacutelhette meg a falusi szokaacutesokat mint a parasztok lelki gondozaacute-saacuteeacutert is felelős Pacianus puumlspoumlk egy taacutevoli provinciaacuteban

Ioacuteanneacutes ChrysostomosAranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos (349 kndash407)

Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos azaz Ioacuteanneacutes Chrysostomos az első aacuteltalunk ismert szerző aki teljes homiacuteliaacutet szentelt a Kalendae keacuterdeacuteseacutenek meacuteghozzaacute mindjaacutert kettőt Az első a ciacutemeacuteben is a Kalendaera utal keletkezeacutesi idejeacutet Fritz Graf 387 eacutes 398 januaacuter 1-je koumlzeacute dataacutelja56 mivel a bevezetőből kideruumll hogy a beszeacutedet Jaacutenos maacuter papkeacutent tartotta de taacutevol leacutevő puumlspoumlkeacutet helyettesiacutetve Roumlvidebben kiteacuter a teacutemaacutera a Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute homiacuteliaacuteban is57

Mindkeacutet szoumlveg erőteljes invektiacuteva ami keveacutes reacuteszletet aacuterul el magaacuteroacutel az uumlnnep-ről Graf elsősorban az eacuterveleacutes agresszivitaacutesaacutet hangsuacutelyozza hiszen egy olyan uumlnnep ellen inteacutez taacutemadaacutest amely az aacutellam uumlnnepe moumlgoumltte ott aacutell a toumlrveacuteny eacutes Aranyszaacutejuacute a Kalendae meguumlnnepleacutese elleni felleacutepeacutest koumlvetelve olyan peacuteldaacutekra hivatkozik mint az oacuteszoumlvetseacutegi Phineas aki megoumllte egy honfitaacutersaacutet mert az kaacutenaaacutenita nővel haacutelt (Num 257ndash8) A szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy mint buzdiacutetaacutes vagy akaacuter usziacutetaacutes az aacutellam elleni polgaacuteri engedetlenseacutegre Ismerve Aranyszaacutejuacute eacuteleteacutenek keacutesőbbi fordulatait ez az atti-tűd aligha volt idegen jellemeacutetől azonban uacutegy gondolom eacuterdemes megkiacuteseacuterelnuumlnk a szoumlveg aacuternyaltabb eacutertelmezeacuteseacutet

Chrysostomos nem beszeacutel reacuteszletesen az uumlnnep esemeacutenyeiről A nem kifejezetten karakterisztikus eacutejszakai mulatsaacutegokon tuacutel emliacuteti az ajaacutendeacutekozaacutest az ajtoacutekat diacutesziacutető koszoruacutekat58 a nap előjel jellegeacutet eacutes eacuteppen azon a ponton ahol nagyon fontos lenne tudnunk hogy mi zajlott januaacuter 1-jeacuten Antiochiaacuteban keacuteteacutertelműen fogalmaz A Kalendae elleni eacutervei moraacutelteoloacutegiai szempontboacutel szegeacutenyesek Asterios neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbbi homiacuteliaacutejaacuteban keacutepes raacute hogy az uumlnnep minden aproacute reacuteszleteacutet az aacuteltalaacute-nos etika meacuterlegeacutere tegye eacutes koumlnnyűnek talaacutelja Az őt koumlvető egyhaacutezatyaacutek leggyakrab-ban a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes beacutelyegeacutet suumltik a Kalendaera ha nem is teljesen jogosan de meacutegis elfogadhatoacute eacutervekkel alaacutetaacutemasztva Chrysostomos beszeacutede olyan vaacutedbeszeacuted amely-ből hiaacutenyzik a bizonyiacutetaacutes Alighanem jogosan vaacutedolja a Kalendae reacutesztvevőit reacuteszeges-seacuteggel eacutes maacutes hasonloacute bűnoumlkkel de a meggyőzeacutesre valoacute toumlrekveacutes hiaacutenyzik beszeacutedeacute-ből csakuacutegy mint az igazaacuten komoly vaacutedak s a modern kutatoacutet veacutegső soron keacutetseacutegek koumlzoumltt hagyja hogy meacutegis mi zajlott a Kalendae napjain Ugyanis Chrysostomos meg-fogalmaz egy vaacutedat

Mert koumlruumlloumlttuumlnk is haacuteboruacute zajlik ma nem az amalekitaacutek taacutemadaacutesa ellen ahogy akkor eacutes nem maacutes barbaacuterok rohama ellen hanem deacutemonok paraacutedeacuteznak (daimonoacuten

56 Graf 2012 18057 PG 48 953ndash962 PG 48 964ndash982 Nilsson 1916 Graf 2015 135ndash138 Maxwell 2006 15ndash15758 PG 48 954

64

pompeusantoacuten) az agoraacuten Ugyanis a ma zajloacute oumlrdoumlgi egeacutesz eacutejszakaacutes uumlnnepleacutes a csuacute-foloacutedaacutesok a gyalaacutezkodaacutesok az eacutejszakai taacutencok eacutes az a nevetseacuteges komeacutedia minden ellenseacutegneacutel suacutelyosabb moacutedon tartjaacutek fogsaacutegban vaacuterosunkat59

Kicsit keacutesőbb uacutejra elhangzik egy a deacutemonok felvonulaacutesaacutera utaloacute megjegyzeacutes

Mikor hallod a laacutermaacutet eacutes hogy az agora megtelt zűrzavarral hitvaacuteny eacutes feacutektelen emberek oumlrdoumlgi felvonulaacutesaacuteval (pompeacute diabolikeacute) maradj otthon eacutes vonulj feacutelre ettől a felfordulaacutestoacutel60

A keacutesőbbi főleg latin de goumlroumlg nyelvű szerzők is majd arroacutel iacuternak hogy uacutejeacutevkor pogaacuteny szokaacutest koumlvetve az emberek pogaacuteny isteneknek oumlltoumlzkoumldve vonulnak fel vaacutero-sokban Chrysostomos is erre laacutetszik utalni A kutatoacutek jelentős reacutesze elfogadja hogy a deacutemonok pompeacuteja mely Antiochia koumlzterein zajlik istenek azaz istenszobrok vagy isten-nek oumlltoumlzoumltt jelmezes emberek felvonulaacutesaacutet jelenti olyan formaacuteban ahogy keacutesőbb peacuteldaacuteul Petrus Chrysologus szoumlvegei bemutatjaacutek61 Azonban ha Antiochia lakoacutei iste-neknek oumlltoumlzkoumldtek vagy akaacuter csak istenek szobraival vonultak fel a vaacuteros koumlzterein akkor az Aranyszaacutejuacute mieacutert nem vaacutedolja őket baacutelvaacutenyimaacutedaacutessal Baacuter a keacutet megjegyzeacutes a pogaacuteny istenseacutegek megjeleniacuteteacuteseacutere laacutetszik utalni a szoacutenok meacutegsem veti foumll az idolatria vaacutedjaacutet eacutes a folytataacutes egy maacutesik eacutertelmezeacutest is megenged sőt uacutegy gondolom egy maacutesik jelenteacutest koumlvetel meg Az első emliacuteteacutesneacutel metaforikus deacutemonokroacutel van szoacute az eacutejsza-kai mulatsaacutegok taacutencok komeacutediaacutek azok a bdquodeacutemonokrdquo melyek a tereken paraacutedeacuteznak eacutes fogsaacutegban tartjaacutek a vaacuterost nem pedig deacutemonok maszkjait viselő emberek A maacuteso-dik alkalommal maacuter egyeacutertelműen emberek alkotjaacutek az oumlrdoumlgi felvonulaacutest azonban ez nem jelenti azt hogy pogaacuteny isteneket megszemeacutelyesiacutető emberek vonulnak fel baacutermi maacutesra is utalhat amit Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos bűnoumls dolognak tartott A bdquopompa diabolirdquo a saacutetaacuten eacutes az ő felvonulaacutesainak megtagadaacutesa a kereszteleacutesi fogadalom reacutesze a kifejezeacutes raacutesuumlteacutese baacutermilyen uumlnnepi rendezveacutenyre retorikai eszkoumlz melynek ceacutelja hogy a hallgatoacutesaacuteg a kereszteleacutesi eskuuml alapvetően metaforikus szoacutefordulataacutet felismerje a teacutenylegesen zajloacute uumlnnepseacutegben s ezaacuteltal elfogadja hogy az uumlnnepen valoacute reacuteszveacutetel gyakorlatilag aposztaacutezia62

59 PG 48 954 bdquoΚαὶ γὰρ καὶ ἡμῖν πόλεμος συνέστηκε νῦν οὐκ Ἀμαληκιτῶν ἐπελθόντων καθάπερ τότε οὐδrsquo ἑτέρων τινῶν βαρβάρων καταδραμόντων ἀλλὰ δαιμόνων πομπευσάντων ἐπὶ τῆς ἀγορᾶς Αἱ γὰρ διαβολικαὶ παννυχίδες αἱ γινόμεναι τήμερον καὶ τὰ σκώμματα καὶ αἱ λοιδορίαι καὶ αἱ χορεῖαι αἱ νυκτεριναὶ καὶ ἡ καταγέλαστος αὕτη κωμῳδία παντὸς πολεμίου χαλεπώτερον τὴν πόλιν ἡμῶν ἐξῃχμαλώτισαν [hellip]rdquo

60 PG 48 957 bdquoὅταν ἀκούσῃ θορύβους ἀταξίας καὶ πομπὰς διαβολικὰς πονηρῶν ἀνθρώπων καὶ ἀκολάστων τὴν ἀγορὰν πεπληρωμένην οἴκοι μένε καὶ τῆς ταραχῆς ἀπαλλάττῃς ταύτηςrdquo

61 Arbesmann 1979 114 iacutegy eacutertelmezi maszkos pompeacutenak hasonloacutekeacuteppen Gleason 1986 110 Harris 2011 14 Graf 2015 135ndash136

62 Waszink 1947 a kereszteleacutesi fogadalom pompa diabolae kifejezeacuteseacutere valoacute utalaacutesokat vizsgaacutelva me-lyek kuumlloumlnoumlsen Tertullianusnaacutel gyakoriak nagyon hataacuterozottan arra a konkluacutezioacutera jut hogy ez a pompa nem szemeacutelyeket jelent hanem dolgokat a saacutetaacuten teveacutekenyseacutegeit

65

Ez az eacutertelmezeacutes nem zaacuterja ki valamilyen maszkos felvonulaacutes leacuteteacutet A csuacutefoloacutedaacutes guacutenyoloacutedaacutes szavai nagyon erősen jelen vannak a szoumlvegben τὰ σκώμματα αἱ λοιδορίαι καταγέλαστος αὕτη κωμῳδία ez toumlrteacutenhetett szervezett ritualizaacutelt keretek koumlzoumltt is mint Asterios Amaseaacuteban valamilyen nyilvaacutenos felvonulaacutes vagy előadaacutes formaacutejaacuteban melynek ceacutelja a taacutersadalmi rend eacutes az elit kicsuacutefolaacutesa nem pedig pogaacuteny istenek meg-szemeacutelyesiacuteteacutese Nehezen elkeacutepzelhető hogy Chrysostomos kihagynaacute a baacutelvaacutenyimaacute-daacutes vaacutedjaacutet ha egyszer kiacutenaacutelkozott a lehetőseacuteg A beszeacuted koumlzpontjaacuteban azonban nem ez hanem egy maacutesfajta vaacuted aacutell Szerzőnk eacuterveleacutese Szent Paacutel egy helyeacutere taacutemaszkodik (bdquoMegtartjaacutetok a napokat eacutes hoacutenapokat eacutes időket meg az esztendőketrdquo Gal 410ndash11) Chrysostomos szerint a Kalendaeban a bűn a bdquojoacuterdquo eacutes bdquorosszrdquo napok megkuumlloumlnboumlzte-teacutese Szerinte az emberek azeacutert mulatoznak a Kalendae napjaacuten mert e nap bdquojoacuterdquo nap olyan nap mely az egeacutesz eacutev minőseacutegeacutet jelzi előre az emberek azeacutert isznak eacutes lakomaacutez-nak ekkor hogy az egeacutesz eacutevuumlk hasonloacutekeacuteppen boldog legyen63 Chrysostomos kritikaacuteja erre a koncepcioacutera iraacutenyul nem pedig aacuteltalaacutenossaacutegban veacuteve az uumlnnepleacutes teacutenyeacutere itt veacuteli megtalaacutelni azt a pontot ahol a Kalendae a kereszteacuteny taniacutetaacutessal oumlsszeegyeztethe-tetlen Hogy a moraacutelteoloacutegiai probleacutemaacutet szemleacuteletesebbeacute tegyuumlk a huacutesveacutet meguumlleacutese Krisztus feltaacutemadaacutesaacutera valoacute megemleacutekezeacutes azonban nem szuumlkseacuteges az embereknek meguumllniuumlk a huacutesveacutet uumlnnepeacutet ahhoz hogy a megvaacuteltaacutes uumldvoumls hataacutesai megszuumllesse-nek A Kalendae eseteacuteben viszont eacuteppen ez a helyzet eacutes Chrysostomos ezt az aacutellaacutes-pontot minősiacuteti pogaacutenynak amiben tagadhatatlanul igaza van Aacutellaacutesfoglalaacutesa ugyan-akkor vitathatatlanul szeacutelsőseacuteges A vaacuteros lakossaacutegaacutenak jelentős reacutesze nem kereszteacuteny a politeista kultuszok meacuteg legaacutelisak a Kalendae pedig elismert aacutellami uumlnnep Keacutetseacute-ges hogy milyen jogalapja van sajaacutet moraacuteljaacutet kiterjeszteni a vaacuteros egeacutesz lakossaacutegaacutera Eacuterveleacutese teoloacutegiailag sem igazaacuten erős szaacutemaacutera az elsődleges impulzus a moraacutelis fel-haacuteborodaacutes volt s utoacutelag proacutebaacutelt eacuterveket fabrikaacutelni a taacutemadaacuteshoz eacutervei pedig araacutenylag gyengeacutek A keacutesőbbi szerzők szaacutemos konkreacutet moacutedszert megemliacutetenek hogyan kiacutevaacuten-taacutek a szilveszterezők az uumlnnepet a koumlvetkező eacutev sikeresseacute teacuteteleacutere felhasznaacutelni ezek-ről Chrysostomos egyetlenegyet ismer a lakomaacutezaacutes oacutemenjellegeacutet mely egyeduumll naacutela keruumll ennyire a koumlzeacuteppontba Mint mondja a Kalendae reacutesztvevői azeacutert mulatnak hogy az egeacutesz eacutev hasonloacutean vidaacutem legyen Chrysostomos attitűdjeacutere jellemző hogy a kereszteacuteny uumlnnepekhez kapcsoloacutedoacute mulatsaacutegokat ugyanilyen heacutevvel iacuteteacuteli el64 Meacuteg egy XX szaacutezadi szilveszteri vacsoraacutehoz is toumlbb babona kapcsoloacutedik mint amiről az egyhaacutez-atya tud s megkockaacuteztatom hogy egy modern szerzetesi koumlzoumlsseacutegben is kuumlloumlnoumlsebb lelkiismereti aggaacutelyok neacutelkuumll fogyasztjaacutek el az uacutejeacutevi lencsefőzeleacuteket Ne felejtsuumlk el hogy a Chrysostomos-homiacutelia keletkezeacutesekor az istenek kultuszai meacuteg legaacutelisak Liba-nios koumlruumllbeluumll ugyanebben az időben mintha csak egy paacuterhuzamos valoacutesaacutegban eacutelne a pogaacuteny istenek templomaihoz vezetett felvonulaacutesokroacutel iacuter eacutes az istenek oltaacuterain eacutegő aacutellataacuteldozatokroacutel

Eacuterdemes oumlsszevetnuumlnk Libanios leiacuteraacutesaacutet Chrysostomoseacuteval Baacuter a Chrysostomos-be-szeacuted keletkezeacutesekor a kultuszok meacuteg legaacutelisak eacutes Libanios leiacuteraacutesa is ugyanerre a koumlzel-

63 PG 48 95564 Sandwell 2007 208 eliacuteteacuteli a zeneacutevel eacutes lakomaacuteval kereszteacuteny uumlnnepeket uumllő kereszteacutenyeket

66

muacuteltra vonatkozik a Kalendae mindkeacutet szerző bemutataacutesaacuteban elsődlegesen vilaacutegias mulatozaacutesnak laacutetszik Baacuter Libanios eacutes Chrysostomos ellenkező oldalon aacutellnak retori-kai eacutervekkel a maguk ellenteacutetes szempontjaiboacutel ugyanazt szeretneacutek bizonyiacutetani hogy a Kalendae Ianuariae pogaacuteny uumlnnep de ha lehaacutentjuk a retorika maacutezaacutet nem laacutetunk maacutest csak alkoholt kaloacuteriaacutekat eacutes ajaacutendeacutekcsomagocskaacutekat Azonban Chrysostomos egy teljesen maacutes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt elhangzoacute mondata oacutevatossaacutegra int a baacutermily ala-pos forraacutesvizsgaacutelattal kapcsolatban is A Maacuteteacute evangeacuteliumaacutehoz iacutert 35 homiacuteliaacuteban hang-zik el egy mondat amelyben szemrehaacutenyaacutest tesz a hallgatoacutesaacutegnak amely nem akar alamizsnaacutelkodni

Most viszont azok akik teacutelviacutez idejeacuten fuvolaacutekkal eacutes siacutepokkal eacutebresztenek foumll titeket oumlsszevissza eacutes eacutertelmetlenuumll haacuteborgatnak benneteket azok sok ajaacutendeacutekot nyerve taacutevoznak el tőletek 65

A szoumlveghelyet az eddigi kutataacutes nem vizsgaacutelta azonban valoacutesziacutenű hogy ez a mondat a Kalendae Ianuariae uumlnnepeacutere vonatkozik eacutes bizonyiacutetja hogy Antiochiaacuteban a Liba-nios aacuteltal is emliacutetett szokaacutes az emberek zajos eacutebrentartaacutesa pontosan ugyanazt a ceacutelt szolgaacutelta mint Amaseaacuteban a haacutezba bekopogoacute taacutersasaacutegok előadaacutesukeacutert ajaacutendeacutekokat remeacutelhettek s baacuter Asterios arra panaszkodik hogy e csoportok kifosztjaacutek a tisztes pol-gaacuterokat Chrysostomos eacuteppen arra panaszkodik hogy az antiochiaiak sziacutevesen adakoz-nak e zeneacuteszek csapatainak

A leegyszerűsiacutetett keacutepet a Kalendaet dicsőiacutető pogaacuteny Libaniosroacutel eacutes vele szemben az uumlnnepleacutest szigoruacutean eliacuteteacutelő kereszteacuteny kleacuterusroacutel aacuternyalja egy roumlvid szoumlveghely mely ugyan az uumlnnepleacutes reacuteszleteiről nem aacuterul el uacutej informaacutecioacutet viszont jelzi hogy a fő-papsaacuteg veacutelemeacutenye nem felteacutetlenuumll volt olyan sarkiacutetott mint Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenoseacute Nyssai Szent Gergely (335336ndash394 u) a kappadoacutekiai atyaacutek egyike egy levele bevezeteacute-seacuteben tesz emliacuteteacutest a Kalendaeroacutel

A roacutemaiak szokaacutesa hogy valamilyen ősi hagyomaacuteny szerint uumlnnepet uumllnek teacutelviacutez idejeacuten amikor a nap visszateacuter a fenti videacutekekre eacutes a nappal meacuterteacuteke hosszabbodni kezd66 Szentnek tartottaacutek a hoacutenap kezdeteacutet eacutes mivel ennek a napnak a reacuteveacuten tesz-nek előrejelzeacuteseket az egeacutesz eacutevre vonatkozoacutean ilyenkor kedvező esemeacutenyekre oumlrouml-moumlkre eacutes beveacutetelekre van gondjuk Mieacutert is kezdem ezzel a levelemet Mert magam is megtartottam ezt az uumlnnepet hozzaacutejuk hasonloacutean aranyat hordozva mert arany keruumllt az eacuten kezeimbe is akkor nem az a koumlzoumlnseacuteges arany melyet a hatalmasok sze-

65 PG 57 409 bdquoΝῦν δὲ οἱ μὲν ἐξυπνίζοντες μετὰ αὐλῶν καὶ συρίγγων έν χειμῶνος ὥρα καὶ εἰκῆ καὶ μάτην ἐνοχλοῦντες ξένια πολλὰ λάμβάνοντες παρὰ σοῦ ἀναχωροῦσιrdquo Ami az uumlnnep azonosiacutetaacute-saacutet illeti Chrysostomos talaacuten ugyanarroacutel az uumlnnepről beszeacutel melyről a keacutesőbb taacutergyalandoacute Antio-chiai Izsaacutek s iacutegy nem zaacuterhatoacute ki teljesen hogy egy maacutesik teacuteli uumlnnepről a Brumaliaacuteroacutel van szoacute azon-ban a Kalendaeval valoacute azonosiacutetaacutes sokkal valoacutesziacutenűbb

66 A furcsa megfogalmazaacutes moumlgoumltt valoacutesziacutenűleg ugyanaz az elkeacutepzeleacutes aacutell amit Lydosnaacutel is olvasha-tunk miszerint a roacutemaiak az eacutev kezdeteacutet nem a napforduloacutera helyezteacutek hanem olyan napot vaacute-lasztottak amikor a napoacuteraacutekon eacuterzeacutekelhetőveacute vaacutelik a napok hosszabbaacute vaacutelaacutesa Lydos De mensibus III 17

67

retnek eacutes ajaacutendeacutekul adnak azok akik rendelkeznek vele roumlvid ideig tartoacute hitvaacuteny eacutes leacutelektelen szerzemeacuteny hanem az ami az eacutesszel rendelkezők szaacutemaacutera minden gazdagsaacutegnaacutel magasztosabb s Pindaros szavaival eacutelve valoacuteban a baraacutetsaacuteg legszebb zaacuteloga a te leveled eacutes a benne rejtett sok gazdagsaacuteg Mert uacutegy toumlrteacutent hogy amikor eacuteppen aznap Kappadoacutekia fővaacuterosaacuteba laacutetogattam oumlsszefutottam egy ismerőssel aki aacutetadta nekem ezt az ajaacutendeacutekot a levelet mintegy az uumlnnep szimboacutelumaacutet67

Gergely levele tartalmazza mindazokat a vaacutedakat amelyeket a kalendaei ajaacutendeacutekozaacutes-sal szemben szokaacutes felvetni azonban hozzaacuteaacutellaacutesa inkaacutebb Ambruseacutera hasonliacutet A moacuted ahogy a Kalendae motiacutevumaacutet felhasznaacutelja az eacuteppen uacutejeacutev napjaacuten megkapott leveacutel feletti oumlroumlmeacutenek kifejezeacuteseacutere jelzi hogy Gergely szaacutemaacutera a Kalendae talaacuten vulgaacuteris szokaacutes de aligha tűrhetetlen pogaacutenysaacuteg68

Nagyjaacuteboacutel ugyanebből a korboacutel szaacutermazik egy latin nyelvű szoumlveghely mely egye-duumllaacutelloacute informaacutecioacuteval szolgaacutel az uacutejeacutevi riacutetusokroacutel Szent Jeromos (347ndash420) Izajaacuteshoz iacuterott kommentaacuterjaacuteban ez olvashatoacute

Minden vaacuterosban de kuumlloumlnoumlsen Egyiptomban eacutes Alexandriaacuteban eacutel az a reacutegi baacutel-vaacutenyimaacutedoacute szokaacutes hogy az eacutevnek eacutes annak a hoacutenapnak mely az utolsoacute az utolsoacute napjaacuten sokfeacutele eacutetellel megrakott asztalt keacutesziacutetenek elő eacutes meacutezes borral kevert italt ezzel joacutesolva meg akaacuter az elmuacutelt akaacuter a joumlvő eacutev termeacutekenyseacutegeacutet69

Hasonloacutet legkoumlzelebb a neacutepvaacutendorlaacutes kori Nyugat-Euroacutepa egyhaacutezi szerzőitől hallunk Caesariustoacutel eacutes Bragai Maacutertontoacutel a legtoumlbb forraacutesunk pedig a koumlzeacutepkorboacutel fog eredni főleg neacutemet nyelvteruumlletről Ennek az asztalnak a kuumlloumlnlegesseacutege abban aacutell hogy a rajta előkeacutesziacutetett eacuteteleket az uumlnneplők nem fogyasztottaacutek el70 A Jeromos-hely oacutevatos-saacutegra int az egyhaacutezatya szerint a leiacutert szokaacutes aacuteltalaacutenosan elterjedt a birodalom teruumlle-teacuten azonban meacutegis ő az egyetlen forraacutesa a Roacutemai Birodalom teruumlleteacuteről

67 14 leveacutel PG 46 1049ndash1051 bdquoἙορτὴν ἄγειν σύνηθες τοῖς Ῥωμαίοις περὶ τὴν χειμέρινον ὥραν τρόπον κατά τινα πάτριον ὅτε τοῦ ἡλίου πρὸς τὴν ἄνω χώραν ἀναποδίζοντος πλεονάζειν ἄρχεται τὸ ἡμερήσιον μέτρον Ἱερὰ δὲ νενόμισται τοῦ μηνὸς ἡ ἀρχὴ καὶ διὰ ταύτης τῆς ἡμέρας τὸ πᾶν ἔτος οἰωνιζόμενοι δεξιάς τινας συντυχίας καὶ εὐφροσύνας καὶ πόρους ἐπιτηδεύουσι Τί βουλόμε νος ἐντεῦθεν τοῦ γράμματος ἄρχομαι Ὅτι καὶ αὐτὸς διήγαγον τὴν ἑορτὴν ταύτην παραπλησίως ἐκείνοις χρυσοφορήσαςmiddotἦλθε γὰρ τότε καὶ εἰς τὰς ἐμὰς χεῖρας χρυσὸς οὔ τοι κατὰ τὸν πάνδημον τοῦτον χρυσὸν ὃν ἀγαπῶσιν οἱ ἄρχοντες καὶ δωροφοροῦσιν οἱ ἔχοντες τὸ βαρὺ καὶ αἰσχρὸν καὶ ἄψυχον κτῆμαmiddot ἀλλrsquo ὃ παντὸς πλούτου τοῖσγε νοῦν ἔχουσιν ὑψηλότερόν ἐστιν τὸ κάλλιστον ὄντως δεξίωμα κατὰ Πίνδαρον τὰ σὰ φημὶ γράμματα καὶ ὁ πολὺς ἐν ἐκείνοις πλοῦτος Οὕτο γὰρ συνέβη κατὰ τὴν ἡμέραν ἐκείνην προσφοιτήσαντά με τῇ μητροπόλει Καππαδόκων ἐντυχεῖν τινι τῶν ἐπιτηδείων ὅς μοι τὸ δῶρον τοῦτο τὴν ἐπιστολὴν οἷόν τι σύμβολον ἑορτῆς προσετείνατοrdquo

68 A leveacutel ciacutemzettje talaacuten Libanios de nem nevezi meg csupaacuten az egyeacutertelmű hogy neves reacutetorroacutel van szoacute illetve olyasvalakiről aki befolyaacutessal van Gergely Kyneacutegios nevű fiaacutenak nevelteteacuteseacutere

69 PL 24 663 bdquo[hellip] est autem in cunctis urbibus et maxime in Aegypto et in Alexandria idolatriae ve-tus consuetudo ut ultimo die anni et mensis eius qui extremus est ponant mensam refertam varii generis epulis et poculum mulso mixtum vel praeteriti anni vel futuri fertilitatem auspicantesrdquo

70 Mivel a szokaacutes legtoumlbb relevaacutens forraacutesa koumlzeacutepkori ezeacutert a teriacutetett asztal keacuterdeacuteseacutevel csak a 7 fejezet-ben a Kalendae koumlzeacutepkori utoacuteeacutelete kapcsaacuten foglalkozom bővebben

68

AugustinusSzent Aacutegoston (354ndash430)

A keacuteső oacutekor termeacutekeny homiacuteliaszerzői koumlzuumll Szent Aacutegostont (354ndash430) ideacutezik legrit-kaacutebban a Kalendae kapcsaacuten noha ő iacuterta a leghosszabb homiacuteliaacutet az uumlnnep ellen Elő-szoumlr egy karaacutecsonyi beszeacutedben keruumll szoacuteba a teacutema (sermo 196) ennek zaacuterszavaacuteban a koumlzelgő Kalendaera figyelmezteti Aacutegoston a hiacuteveket eacutes nyomateacutekosan inti őket hogy maradjanak taacutevol az uumlnnepleacutestől Ezutaacuten a Patrologia Latinaacuteban 197 eacutes 198 szaacutem-mal jelzett homiacutelia koumlvetkezik E szoumlvegek csak toumlredeacutekei egy nagy terjedelmű uacutejeacutevi homiacuteliaacutenak melyet a koumlzelmuacuteltig elveszettnek hittek azonban egy mainzi koacutedexben vaacuteratlanul előkeruumllt szaacutemos koraacutebban ismeretlen Aacutegoston-homiacuteliaacuteval egyuumltt71 A szouml-veg megmagyaraacutezza majdnem elveszeacuteseacutet is előadaacutesa toumlbb oacuteraacuten keresztuumll tarthatott Beda be is ismeri hogy keacuteptelen volt veacutegigolvasni72 eacutes a hosszuacutesaacutegot egy maacutes helyen maga Aacutegoston megmagyaraacutezza ha erőfesziacuteteacutese maacuter eleve bukaacutesra iacuteteacuteltetett hogy visz-szatartsa a hiacuteveket az uumlnnepleacutestől akkor a szentbeszeacuted elhuacutezaacutesaacuteval a lehető legto-vaacutebb keacutesleltette a pillanatot mikor Hippo neacutepe a templomboacutel elvonul pogaacuteny moacutedra uumlnnepelni73

Meacuteg a teljes terjedelmű szoumlveg is keveacutes reacuteszletet aacuterul el az uumlnnep esemeacutenyeiről74 Arbesmann szaacutemaacutera az akkor ismert szoumlvegek az argumentum ex silentio eacuterveacutet kiacutenaacuteltaacutek annak eldoumlnteacuteseacutere hogy ismertek voltak-e Afrikaacuteban a maszkos felvonulaacutesok s vaacutela-sza hataacuterozott nem volt75 Nilsson viszont felveti hogy az egyiptomi istenek felideacutezeacutese esetleg implicit utalaacutes az aacutellatmaszkok leacuteteacutere76 Valoacuteban neheacutez elhinni hogy Aacutegos-ton ne emliacuteteneacute meg ezeket a zajos pogaacuteny felvonulaacutesokat ha ismertek lettek volna Hippoacuteban De vajon valoacuteban teljes a silentium Aacutegoston reacuteszeacuteről

Nem szabad elfelejtenuumlnk hogy forraacutesaink nem valamifeacutele tudomaacutenyos neacuteprajzi gyűjteacutes eredmeacutenyei ceacuteljuk csakis annyi hogy a templomi hallgatoacutesaacutegot meggyőzzeacutek hogy jobban jaacuternak ha taacutevol maradnak az uumlnnepleacutestől E ceacutel eacuterdekeacuteben az egyes szer-zők veacutermeacuterseacutekletuumlknek megfelelően a legkuumlloumlnboumlzőbb retorikai eszkoumlzoumlket eacutes teoloacute-giai eacuterveket alkalmazzaacutek Egyes szerzők mint Asterios reacuteszletekbe menően leiacuterjaacutek mi zajlik az uumlnnepeken majd teacutetelesen bizonyiacutetjaacutek hogy ezek nem feacuternek oumlssze a keresz-teacuteny moraacutellal Maacutesok mint Ioacuteanneacutes Chrysostomos a moraacutelteoloacutegia siacutekjaacuten maradva alig szaacutemolnak be konkreacutet reacuteszletekről Pacianus beszaacutemolt de keacutesőbb magaacutet hibaacutez-tatja hogy ezzel csak a bűn terjedeacuteseacutehez jaacuterult hozzaacute Petrus Chrysologus eacutes Turini Maximus baacutelvaacutenyimaacutedaacutessal vaacutedolja a reacutesztvevőket Mit tesz Aacutegoston Teacutemaacutenk szem-pontjaacuteboacutel a homiacuteliaacutenak az a reacuteszlete eacuterdekes amely maacuter a Patrologiaacuteban is megjelent 198 szaacutem alatt77 A fő gondolatmenet joacutel koumlvethető ndash eacutes egy szoacute sem esik benne a Kalendaekroacutel Aacutegoston ugyanis nem a direkt taacutemadaacutes taktikaacutejaacutet vaacutelasztotta hanem

71 Dolbeau 1996 a megtalaacutelaacutes koumlruumllmeacutenyeihez Dolbeau 199072 Brown 2000 44473 Grieg 2017 243 Augustinus Tract in Ev Joh VII 24 (PL 35 1379ndash1976)74 Grieg 2017 240 24375 Arbesmann 1979 11376 Nilsson 1916 8077 Augustinus PL 38 1021ndash1024

69

keruumllő uacuteton bizonyiacutetja hogy az uumlnnep pogaacutenysaacuteg Az eacuterveleacutes kiinduloacutepontja nem az uumlnnep hanem egy aacuteltalaacutenosabb teoloacutegiai keacuterdeacutes Isten haragja lesuacutejt a bűnoumlsoumlkre de vajon milyen jogon teszi ezt a zsidoacutekkal eacutes a pogaacutenyokkal is A zsidoacutek eseteacuteben a magyaraacutezat egyszerű hiszen nekik ott van a Toumlrveacuteny melynek alapjaacuten pontosan tud-niuk kell hogy Isten szemeacuteben mi helyes eacutes mi nem A pogaacutenyok is szaacutemonkeacuterhetők mert nekik lehetőseacuteguumlk volna raacute hogy a termeacuteszet műveiből ismerjeacutek fel a termeacute-szet moumlgoumltt aacutelloacute Teremtőt ahogyan a lelket sem koumlzvetlenuumll eacuterzeacutekeljuumlk csak hataacutesai-ban A gőg eacutes az elbizakodottsaacuteg azonban megakadaacutelyozza ezt a felismereacutest eacutes veacuteguumll ez vezet a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes megjeleneacuteseacutehez Az emberi alakban elkeacutepzelt istenek jel-lemzik a goumlroumlgoumlk vallaacutesaacutet de van valami ami meacuteg enneacutel is rosszabb az egyiptomiak baacutelvaacutenyimaacutedaacutesa akik feacutelig aacutellati alakot adtak baacutelvaacutenyaiknak78 A pogaacutenyok azt hozzaacutek fel mentseacuteguumlkre hogy nem a szobrot imaacutedjaacutek hanem azt amit a szobor jeloumll Azon-ban mindkettő egyformaacuten helytelen ha Neptunust imaacutedjaacutek akkor egy emberi hazug-saacutegot imaacutednak ha magaacutet a tengert akkor a Teremtő helyett annak teremtmeacutenyeacutet Ezutaacuten Aacutegoston lazaacuten kapcsoloacutedoacute maacutesik teacutemaacutera vaacutelt aacutet az apostoloknak eacutes aacuteltalaacuteban az egyhaacuteznak jellemzője az alaacutezat mellyel a taniacutetoacute elutasiacutetja sajaacutet tiszteleteacutet ellenteacutet-ben az olyan eretnekekkel mint Simon maacutegus vagy a donatistaacutek akik jobban tisztelteacutek Donatust meacuteg Jeacutezus Krisztusnaacutel is

Mi koumlze mindennek a Kalendaehoz Az egyetlen lehetseacuteges kapcsoloacutedaacutesi pont a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes keacuterdeacutese a maacuter taacutergyalt homiacuteliaacutek az istenek felvonultataacutesaacuteban termeacute-szetesen a baacutelvaacutenyimaacutedaacutest laacutettaacutek kaacuterhoztathatoacute pontnak Ha az Aacutegoston-homiacutelia szaacuten-deacuteka valoacuteban a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutenek eliacuteteacuteleacutese eacutes ezt a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes felől koumlzeliacuteti meg akkor lehetseacuteges hogy Hippoacuteban is sor keruumllt valamifeacutele processzioacutera melyen akaacuter jelmezzel megszemeacutelyesiacutetve akaacuter szobrok baacutebok formaacutejaacuteban ott voltak a reacutegi istenek Neacutev szerint Neptunust eacutes Iunoacutet emeli ki ndash vaacutelasztaacutesaacutenak oka a keacutet isten-seacuteg egyszerű allegorizaacutelhatoacutesaacutega Koraacutebbi homiacuteliaacuteink a baacutelvaacutenyimaacutedaacutest deacutemonok imaacute-daacutesakeacutent beacutelyegezteacutek meg Aacutegoston viszont egy maacutesik utat vaacutelaszt a pogaacuteny istenek allegoacuteriaacutek amint azt maguk a pogaacutenyok is keacuteszseacuteggel elismerik iacutegy viszont imaacutedaacutesuk ha nem is baacutelvaacutenyimaacutedaacutes de a teremtett dolgok imaacutedaacutesa Ez a megkoumlzeliacuteteacutes egy olyan ember eacuterveleacutese aki keacutesz valoacutedi vitaacuteba szaacutellni ellenfeleivel eacutes meghallgatni eacuterveleacutesuumlket nem pedig maacuter eleve saacutetaacutenizmuskeacutent beacutelyegezni meg hituumlket Neptunus azonosiacutetaacutesa a tengerrel magaacutetoacutel eacutertetődő Juno eseteacuteben pedig a goumlroumlg Heacutera neacutev eacutes az aeacuter rsquolevegőrsquo szoacute hasonloacutesaacutega miatt az allegorikus jelenteacutes szinteacuten koumlzhelyszaacutemba ment Rajtuk kiacutevuumll az egyiptomi istenekről beszeacutel csak kuumlloumln Szerepelteteacutesuumlknek oka elsődlege-sen az hogy Aacutegoston az eacuterveleacuteseacutet a Roacutemaiakhoz iacutert leveacutel 123-ra eacutepiacuteti itt pedig nem-csak az emberek hanem aacutellatok keacutepmaacutesaacutera keacutesziacutetett baacutelvaacutenyokroacutel is szoacute van A maacutesik

78 bdquoQuia vero non est major et superstitiosior idolatria quam Aegyptiorum nam Aegyptus perfudit mundum figmentis talibus qualia deinceps dicit Apostolus cum dixisset In similtudinem imaginis corruptibilis hominis addidit et volucrum et quadrupedum et serpentium Numquid enim fratres in aliis templis vidistis simulacrum capite canino vel taurino caeterorumque animalium irrationa-bilium figmenta Haec enim est idola Aegyptiorum sunt Utrumque enim genus complexus ait Apostolus raquoIn similitudinem imaginis corruptibilis hominis et volucrum et quadrupedum et ser-pentiumlaquordquo

70

lehetseacuteges ok felteacutetelezeacutes a Kalendae napjain felvonultatott istenek Hippoacuteban sem voltak teljesen ember alakuacuteak hanem szoumlrnyek vagy aacutellatok is felbukkantak koumlzoumlttuumlk Hogy ezek is baacutelvaacutenyok arra a legkoumlzelebbi paacuterhuzamot az egyiptomi vallaacutes kiacutenaacutel-hatta Aacutegoston szaacutemaacutera Azonban itt sem hivatkozik a Kalendaet uumlnneplő toumlmegre hanem arra hogy az egyiptomiak templomaiban laacutethatott koumlzoumlnseacutege ilyen leacutenyeket Nem tudjuk hogy mieacutert doumlntoumltt Aacutegoston egy ilyen retorikai taktika mellett de koumlvet-kezetesen keruumlli a templom falain tuacutel folyoacute uumlnnep baacutermilyen emliacuteteacuteseacutet azonban ha nem volt uumlnnepi jelmezes processzioacute akkor rejteacutelyes hogy mieacutert beszeacutel ember eacutes aacutellat alakuacute istenekről S azt se felejtsuumlk el hogy Apuleius az Aranyszamaacuter szerzője melyben egy a keacutesőbbi uacutejeacutevi felvonulaacuteshoz nagyon hasonloacute menetet is leiacuter Isis istennő uumlnne-peacuten Madaurosban szuumlletett ahol Aacutegoston is tanulmaacutenyokat folytatott keacutetszaacutez eacutevvel keacutesőbb eacuteleteacutenek jelentős reacutesze Karthagoacuteban telt s Aacutegoston keacutetseacutegtelenuumll joacutel ismerte Apuleius iacuteraacutesait79

Petrus ChrysologusAranyszavuacute Szent Peacuteter (380 kndash450 k)

Ha időrendbe helyezzuumlk forraacutesainkat a koumlvetkező szoumlveg visszavisz Itaacuteliaacuteba meacutegpedig a Roacutemaacutetoacutel a csaacuteszaacutervaacuteros ciacutemeacutet aacutetvevő Ravennaacuteba Az uacutejabb keacutet a Kalendae ellen iraacute-nyuloacute homiacutelia szerzője Petrus Chrysologus Ravenna puumlspoumlke80 Mindkeacutet szoumlveg egyet-len riacutetust emel ki az uumlnnep esemeacutenyeiből az istenek felvonulaacutesaacutet s itt maacuter nyoma sincs annak a toleranciaacutenak melyet koraacutebban Ambrusnaacutel tapasztalhattunk Az első szoumlveg a 155 beszeacuted Bevezeteacuteseacuteben mindjaacutert felvaacutezolja mi is a puumlspoumlk baja a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutevel

Innen ered testveacuterek innen ered az hogy a mai napon a pogaacutenyok az istenei-ket ndash megtervezett eacutes aacutetgondolt ocsmaacutenysaacutegukban eacutes ruacutetsaacutegukban a csuacutefsaacutegnaacutel is csuacutefabb isteneket ndash koumlzszemleacutere teacuteve hurcolaacutesszaacutek fel-alaacute amivel csak meacuteg vissza-tetszőbbeacute teszik őket Mifeacutele hiaacutebavaloacutesaacuteg milyen őruumlltseacuteg mekkora vaksaacuteg meg-

79 Az Isis-felvonulaacuteshoz laacutesd a koumlvetkező fejezetet Aacutegoston emliacuteteacutesei Apuleiusroacutel Augustinus Epistu-lae 138 19 (PL 33) De civitate Dei VIII 19 (PL 41) eacutes meacuteg szaacutemos helyen a VIII eacutes IX koumlnyvben kimondottan a szamaacuterregeacutenyről pedig XVIII 18

80 A keacutet szentbeszeacuted fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben Petrus Chrysologus Sermo CLV eacutes CLV bis a szoumlvegeket Olivar szoumlvegkiadaacutesaacuteboacutel ideacutezem A keacutet homiacutelia koumlzuumll az első mindig is Chrysologus művekeacutent volt szaacutemontarva iacutegy talaacutelhatoacute meg a Patrologia Latinaacuteban is (PL 52 609ndash611) a maacutesodik kiadaacutestoumlrteacutenete sokkal szoumlveveacutenyesebb A koacutedexekben egy goumlroumlg szerző Gabalai Severianos neve alatt hagyomaacutenyozoacutedott eacutes egy olyan ciacutemmel melynek semmi koumlze a szoumlveg tartalmaacutehoz (De pytho-nibus et maleficis azaz a saacuterkaacutenyokroacutel eacutes a boszorkaacutenyokroacutel) eacutes iacutegy keruumllhetett be a Patrologia Grae-caacuteba (PG 65 27ndash28) baacuter senki sem felteacutetelezte hogy valoacuteban Severianos műve lenne eacutes a nyelve latin volt Hasonloacute pszeudonim hagyomaacutenyozoacutedaacutes a szentbeszeacutedekneacutel nagyon gyakori csupaacuten azeacutert szuumlkseacuteges raacute itt kiteacuterni mert Chrysologus modern szoumlvegkiadaacutesa csak 1982-ben jelent meg eacutes a koraacutebbi szakirodalom aacuteltalaacuteban a Homilia de pythonibus ciacutemen hivatkozik erre a szoumlvegre A homiacute-liaacutek eseteacuteben a teacutevesen megadott szerző gyakori de az ennyire teacuteves ciacutemadaacutes maacuter nem Az eredeti saacuterkaacutenyokroacutel eacutes boszorkaacutenyokroacutel szoacuteloacute szoumlveggel foglalkozom egy tanulmaacutenyomban Toacuteth 2017

71

vallani az isteneket aztaacuten szaacutenalmas guacutenyoloacutedaacutessal befeketiacuteteni őket Csuacutefoloacutedoacutek nem imaacutedoacutek akik az isteneket akiket tisztelnek iacutegy kiguacutenyoljaacutek Seacuterteacutes eacutes nem tisztelet amikor a sajaacutet teremtőiknek veacutelt isteneiket iacutegy eltorziacutetjaacutek megcsuacutefoljaacutek nem pedig dicsőiacutetik mikor őket ilyen zűrzavarosan mintaacutezzaacutek meg81

Ez a legkoraacutebbi szoumlveg mely egyeacutertelműen aacutelliacutetja hogy uacutejeacutevkor pogaacuteny istenek figu-raacutei is szerepet jaacutetszottak s ezek mindjaacutert torz szoumlrnyalakokkeacutent jelennek meg A meg-fogalmazaacutes magaacuteval vonja hogy az igaz vallaacutest nem ismerő pogaacuteny kultuszban leg-alaacutebb ott lehet a vallaacutesos kegyesseacuteg csiacuteraacuteja azonban a pogaacuteny aki sajaacutet veacutelt teremtőjeacutet deacutemoni kuumllsővel ruhaacutezza fel meacuteg az egyszerű baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnaacutel is suacutelyosabb bűnt koumlvet el Petrus Chrysologus eacuterveleacutese keacuteteacutelű fegyver hiszen hogyan koumlvetheti el a baacutel-vaacutenyimaacutedaacutes bűneacutet az aki kiguacutenyolja eacutes csuacuteffaacute teszi a pogaacuteny isteneket Erre a keacuterdeacutesre nem ad vaacutelaszt a puumlspoumlk

Petrus nem toumlrekszik az uumlnnepi menet teacutenyszerű leiacuteraacutesaacutera a szoumlveg egyetlen szen-vedeacutelyes kirohanaacutes a szokaacutes ellen azonban iacutegy is sok informaacutecioacutet nyerhetuumlnk belőle A legfontosabb felismereacutes az uumlnnepi felvonulaacutes kettősseacutege egyeacutertelműen voltak az isteneket maszkban jelmezben megszemeacutelyesiacutető felvonuloacutek eacutes az isteneket aacutebraacutezoloacute szobrok vagy inkaacutebb baacutebok is Az utoacutebbira utalnak a hasznaacutelt igeacutek deos suos uiden-dos trahunt distrahunt pertrahunt az isteneket rsquoviszikrsquo rsquohordozzaacutekrsquo A 4 caput szerint bdquofaciant ut eos aliquando et ipsi qui faciunt horreant et relinquantrdquo (olyanra formaacutez-zaacutek meg az isteneket hogy maguk a keacutesziacutetőik is elborzadnak tőluumlk eacutes otthagyjaacutek őket) Ebben a megfogalmazaacutesban adott egy ember aki elkeacutesziacutetője egy taacutergynak amelynek a laacutetvaacutenya reacutemuumlletet okoz s ezeacutert otthagyja Ez nem egy jelmez leiacuteraacutesaacutenak tűnik

Maacutes pontokon ugyanakkor egyeacutertelmű hogy a szoumlveg csak jelmezekre maszkokra vonatkozhat A 4 caput veacutege olyan emberekről beszeacutel akik sajaacutet magukat teszik meg istenek keacutepmaacutesaacutevaacute (bdquoqui simulacra faciunt semet ipsosrdquo) A puumlspoumlk szaacutemaacutera mindez egyeneacuterteacutekű az ember istenkeacutepi mivoltaacuteroacutel valoacute lemondaacutessal s iacutegy nyiacutelt aposztaacutezia (bdquoNonne isti amiserunt imaginem dei dei similitudinem perdiderunt Christi exuti sunt indumentum qui se simulacrorum formis sacrilegis formaueruntrdquo) E gondolat megismeacutetlődik a homiacutelia 5 caputjaacuteban is aki istenneacute teszi magaacutet ellentmond az igaz Istennek Nem akarta Isten keacutepmaacutesaacutet hordozni aki a baacutelvaacuteny aacutelarcaacutet akarta viselni

Minthogy Chrysologus nem tesz eacuteles kuumlloumlnbseacuteget jelmezes alakoskodoacutek eacutes a menet-ben hordozott keacutepmaacutesok koumlzoumltt meacuteg keveacutesbeacute aacuterulja el hogyan kell e keacutepmaacutesokat el-keacutepzelnuumlnk Az egyeacutertelmű hogy a jelmezeket illetve baacutebokat csak ideiglenes ceacutellal keacutesziacutetik az uumlnnep időtartamaacutera Mivel neheacutez elhinni hogy egy felnőtt ember olyan reacutemiacutetőnek talaacuteljon egy sajaacutet maga aacuteltal keacutesziacutetett keacutepmaacutest hogy inkaacutebb otthagyja műveacutet

81 bdquoHinc est fratres hinc est quod hodie gentiles deos suos foeditatibus exquisitis excogitato dede-core et ipsa turpitudine turpiores ndash deos suos uidendos trahunt distrahunt pertrahunt quos fa-ciunt non uidendos Quae uanitas qualis dementia quanta caecitas fateri deos et eos ludibriis in-felicibus infamari Inrisores sunt cultores non sunt qui deos quos uenerantur inludunt Iniuriis afficiunt non honorant qui deos a quibus se formatos existimant sic deformant confundunt non glorificant qui eos de ipsa confusione conponuntrdquo

72

ezeacutert felvethetjuumlk hogy az ideacutezett mondat arra utal hogy aacuteltalaacuteban mi toumlrteacutent e keacutep-maacutesokkal az uumlnnep utaacuten egyszerűen feacutelredobtaacutek őket

Chrysologusnak a teacutemaacuteban tartott maacutesodik beszeacutede tovaacutebb aacuternyalja a keacutepet

1 Iacuteme eljoumlnnek a napok eljoumln a Kalendae eacutes felvonul a deacutemonok egeacutesz diacutesz-menete a baacutelvaacutenyok egeacutesz gyuumllekezete (officina) kivonul eacutes reacutegi szentseacutegtoumlreacutessel szenteli meg az uacutej eacutevet Eljaacutetsszaacutek Saturnust megszemeacutelyesiacutetik Iuppitert megfor-maacuteljaacutek Herculest felleacuteptetik Dianaacutet vadaacutesztaacutersaival egyuumltt koumlrbeviszik az undok tet-teit elszuszogoacute Vulcanust eacutes a toumlbbieket akiknek a neveacutet el kell hallgatni mert reacutem-alakok ezek torzsaacutegaacutet mivel ilyet a termeacuteszet nem tartalmaz a teremteacutes nem ismer ezeacutert a műveacuteszet faacuteradozik kitalaacutelaacutesukon Emellett emberek barmoknak (pecudes) oumlltoumlzkoumldnek a feacuterfiakat nőveacute alakiacutetjaacutek megseacutertik a tisztesseacuteget a toumlrveacutenykezeacutest ki-figuraacutezzaacutek a koumlzveacutelemeacutenyt kinevetik a vilaacuteg sziacutene előtt kiguacutenyoljaacutek a vilaacutegot eacutes azt mondjaacutek mindezt treacutefaacuteboacutel teszik2 Nem nem treacutefa ez bűn Baacutelvaacutennyaacute vaacuteltoztatjaacutek az embert eacutes ha a baacutelvaacutenyokat fel-keresni maacuter bűn minek tekintsuumlk ha valaki maga lesz baacutelvaacutennyaacute [hellip] Mert nincs eleacuteg szeacuten ami az ilyen istenek arcaacutet befeketiacutetse eacutes hogy ezek megjeleneacutese tiszta rettenettel tetőződjeacutek a vilaacutegban felkutatjaacutek mind a szalmaacutet (palea) bőrt (pelles) rongyokat (pannus) szemetet (stercus) eacutes ami csak az emberi zűrzavarboacutel fakad az arcukra helyezik Mert az effeacutele istenek koumlzoumltt azt tartjaacutek a nagyszerűbbnek aki a ruacutetak koumlzoumltt is ruacutetabbat tud kitalaacutelni eacutes az lesz a legnagyszerűbb aki egyeduumllaacutelloacute torzsaacutega miatt a szoumlrnyetegek is megcsodaacutelnaacutenak82

Latin nyelvű teruumlletről ez az egyetlen forraacutes amely szerint konkreacutet neacuteven nevezhető istenek vonulnak fel Saturnus Iuppiter Hercules Diana Vulcanus A sorban az első Saturnus eacutes eacuterdekes moacutedon Ianus hiaacutenyzik s mintha a szerző kuumlloumlnbseacuteget tenne ezen istenek eacutes azon bdquoreacutemalakokrdquo koumlzoumltt akiket neacuteven sem lehet nevezni E megkuumlloumlnboumlz-teteacutes elleneacutere valoacutesziacutenűbb hogy a klasszikus roacutemai pantheon isteneit is csuacutef alakban jeleniacutetetteacutek meg hiszen mindkeacutet homiacutelia koumlzponti gondolata az hogy a pogaacutenyok meacuteg az aacuteltaluk tisztelt isteneket is elcsuacutefiacutetjaacutek Keacuterdeacuteses hogy a jelmezek ruacutetsaacutegaacuteban valoacute versengeacutes csak retorikai eszkoumlz vagy szoacute szerint kell eacutertenuumlnk hiszen elkeacutepzel-hető volna hogy a maszkokat teacutenyleg versenyeztetteacutek melyik lett a legreacutemiacutetőbb

82 Petrus Chrysologus Sermo CLV bis bdquoEcce ueniunt dies ecce kalendae ueniunt et tota daemonum pompa procedit idolorum tota producitur officina et sacrilegio uetusto anni nouitas consecratur Figurant Saturnum faciunt Iouem formant Herculem exponunt cum uernantibus suis Dianam circumducunt Vulcanum uerbis anhelantem turpitudines suas et plura quorum quia portenta sunt nomina tacenda quorum deformitates quia natura non habet creatura nescit fingere ars laborat Praeterea uestiuntur homines in pecudes in feminas uiros uertunt honestatem uiolant iudicia subsannant censuram publicam rident inludunt saeculo teste saeculo et dicunt se facien-tes ista iocari 2 Non sunt non sunt ioca sunt crimina In idolum transfiguratur homo et si ire ad idola crimen est esse idolum quid videtur [hellip] Namque talium deorum facies ut pernigrari pos-sint carbo deficit et ut eorum habitus pleno cumuletur horrore paleae pelles panni stercora toto saeculo perquiruntur et quicquid est confusionis humanae in eorum facie collocatur Quia ille inter tales deos magnificentior creditur qui inter turpes turpior inuenitur et ille magnificen-tissimus habetur quem pro deformitate singulari potuerint ipsa monstra mirarirdquo

73

A puumlspoumlk biacuteraacutelataacutet az istenek maszkjaira hegyezi ki hiszen itt tud legjobban eacutervelni a szokaacutes bűnoumls volta mellett de mindkeacutet beszeacutedben talaacutelunk utalaacutesokat tovaacutebbi masz-kokra is Maacuter az első beszeacuted befejezeacutese is nyiacuteltan beszeacutel aacutellatjelmezekről

Tartsa vissza apa a fiaacutet szolgaacutejaacutet a gazda szuumllő a szuumllőt polgaacuter a polgaacutert ember az embert a kereszteacuteny mindazokat akik magukat vadaacutellatokhoz tetteacutek hasonloacutevaacute igavonoacute aacutellatokkal aacutelliacutetottaacutek magukat egy sorba barmokhoz szerelkeztek foumll deacutemo-nok alakjaacutera formaacuteltaacutek magukat [hellip]83

Miacuteg egyetlen szoacute a daemones utal az isten- vagy szoumlrnymaszkokra haacuterom az aacutellatokra A bestia baacutermilyen haacutezi eacutes vadaacutellatot jelenthet a iumenta igavonoacute aacutellat a pecudes kecske vagy birka A szarvas emliacuteteacutese hiaacutenyzik baacuter esetleg a bestiae oumlsszefoglaloacute megnevezeacutese magaacuteba foglalhatja őt is aacutem egyeacutertelműbb a haacuteziaacutellatok jelenleacutete A pecudes mint tipi-kus jelmez maacuteshol is felbukkan sajnos nem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy kecskeacutere vagy baacuteraacutenyra utal A keacutesőbbi goumlroumlg nyelvű forraacutesok kecskebőrből keacuteszuumllt kosztuumlmoumlket emlegetnek azonban kecskeacutenek oumlltoumlzeacutest nem Gyakorlati okokboacutel a szarvas szakaacutellas kecskebak koumlnnyebben karikiacuterozhatoacute egy jelmezhez de ez a gyakorlatias eacuterv tuacutel keveacutes a doumlnteacuteshez kuumlloumlnoumlsen mert lehetseacuteges hogy a pecudes szoacute vaacutelasztaacutesaacutet eacuteppen az indo-kolja hogy a baacuteraacuteny eacutes a kecske is jelen van a felvonulaacuteson Az aacutellatjelmezek emliacuteteacutese haacutetteacuterben marad a puumlspoumlk ezt csupaacuten szeacutegyenletesnek tartja de teoloacutegiai eacuterveket nem tud ellene felhozni Az aacutellatjelmezek mellett keacutet olyan aspektusaacutet is bemutatja az uumlnnepi menetnek melyeket maacuter Asteriostoacutel is ismeruumlnk feacuterfiak nőnek oumlltoumlzkoumldtek s a reacutesztvevők guacutenyt űznek a vilaacuteg tisztesseacuteges rendjeacuteből Ez eacutertelmezhető uacutegy hogy viselkedeacutesuumlk elsősorban a női ruhaacuteba oumlltoumlzeacutes koumlzfelhaacuteborodaacutest kelt azonban valoacutesziacute-nűbb hogy a guacutenyoloacutedaacutes hasonloacute formaacuteira gondol mint Asterios Az utolsoacute szoacute maacuter a reacutesztvevők veacutedekezeacutese ők azt mondjaacutek hogy mindez jaacuteteacutek treacutefa iocus

A latin nyelvű homiacuteliaacutekban toumlbbszoumlr is felbukkan ez a veacutedekezeacutes A reacutesztvevők egy pillanatig sem gondoltaacutek uacutegy hogy mulatsaacuteguk politeista istenek vallaacutesi kultusza volna Szaacutemukra mindez iocus A szoacute eacutes igei vaacuteltozata legalaacutebb neacutegyszer ismeacutetlődik a keacutet roumlvid beszeacutedben eacutes felteacutetelezhetjuumlk hogy az uacutejeacutevi jaacuteteacutekoknak ez belső sajaacutet hasznaacutelatuacute ter-minusa volt Mikor a puumlspoumlk megszoacutelaltatja a bdquobűnoumlsoumlketrdquo hogy roumlgtoumln caacutefolhassa is veacutelemeacutenyuumlket meacuteg tovaacutebbi fontos teacutenyt is elaacuterul A jelmezes jaacuteteacutek novitatis laetitia rsquoaz uacutej dolgok oumlroumlmersquo nem pedig a reacutegi kor teacutevelygeacutese (vetustatis error) tehaacutet a szilveszte-rezők nem azonosiacutetottaacutek mulatsaacutegukat a reacutegi kultuszokkal84 Az bdquouacutej dolgokrdquo itt nem a szokaacutes uacutejdonsaacutegaacutera vonatkoznak hanem arra hogy az uacutej eacutev uumlnnepleacutese folyik

Sajnos Chrysologus nagyon keveset mond arroacutel hogy a jelmezes felvonuloacutek tulaj-donkeacuteppen mit csinaacuteltak miutaacuten feloumlltoumltteacutek groteszk szoumlrnymaszkjaikat A kereszteacute-

83 bdquoAbstrahat ergo pater filium seruum dominus parens parentem ciuem ciuis homo hominem christianus omnes qui se bestiis conpararunt exaequarunt iumentis aptauerunt pecudibus dae-monibus formauerunt et ille qui liberat inuenit praemium qui neglegit adquirit offensamrdquo

84 bdquo5 Sed dicit aliqua non sunt haec sacrilegiorum studia uota sunt haec iocorum et hoc esse noui-tatis laetitiam non uetustatis errorem esse hoc anni principium non gentilitatis offensam Erras homo Non sunt non sunt haec ludicra sunt crimina Quis de inpietate ludit De sacrilegio ioca-tur Piaculum quis dicit risumrdquo

74

nyeket arra inti hogy menekuumlljenek eacutes zaacuterkoacutezzanak el a kapuk moumlgeacute e laacutetvaacutenyossaacuteg elől85 Ez utalhat arra hogy a felvonuloacutek bekeacuteredzkedtek volna a haacutezakba de lehet-seacuteges hogy egyszerűen a mulatsaacutegban valoacute passziacutev reacuteszveacutetelt akarja megtiltani egy kereszteacuteny meacuteg teacutetlen szemleacutelőkeacutent sem lehet reacuteszese e pogaacutenysaacutegnak

Turini Szent MaximusMaximus Taurinensis (ndash420 k)

Petrus Chrysologussal koumlruumllbeluumll egykoruacute egy maacutesik itaacuteliai szent puumlspoumlk a turini (latin neveacuten Augusta Taurinorum) Maximus Keacutet hiteles szerzőseacutegű homiacuteliaacutejaacuteban (sermo 63 eacutes 98) foglalkozik az uacutej eacutevi uumlnnepekkel86 Az aacuteltala leiacutertak alig-alig hasonliacutetanak a ravennai Kalendaera hiaacutenyzik baacutermilyen jelmezes felvonulaacutes az esemeacutenyek koumlzelebb aacutellnak ahhoz amit az antiochiai uumlnnepseacutegekről olvashatunk Libaniosnaacutel eacutes Ioacuteanneacutes Chrysostomosnaacutel A 63 homiacuteliaacuteban is elhangzik a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes vaacutedja de a bizonyiacuteteacute-kok koumlzvetettek Maximus szerint az uumlnnep Ianus tiszteleteacutere folyik aki valoacutejaacuteban egy ember volt a Ianiculum vaacuteros alapiacutetoacuteja Aki reacuteszt vesz az uumlnnepen halandoacute embert reacuteszesiacutet az Istennek kijaacuteroacute tiszteletben (c 2) Maacutesodik eacutervkeacutent elhangzik a maacuter joacutel ismert paacuteli figyelmezteteacutes bdquoMegtartjaacutetok a napokat eacutes hoacutenapokat eacutes időket meg az esztendőketrdquo (Gal 410ndash11) Maximus szerint az tartja meg a napokat aki a Kalendae miatt nem joumltt el a templomba eacutes nem boumljtoumllt hanem ehelyett reacuteszt vett a pogaacutenyok uumlnnepeacuten Ezt kapcsolja oumlssze egy maacutesik paacuteli hellyel bdquoMert mi szoumlvetseacutege van az igaz-saacutegnak eacutes hamissaacutegnak vagy mi koumlzoumlsseacutege a vilaacutegossaacutegnak a soumlteacutetseacuteggel [hellip] vagy mi koumlze a hiacutevőnek a hitetlenhez Vagy mi egyezeacutese Isten templomaacutenak a baacutelvaacutenyok-kalrdquo (Kor II 614ndash16) Ennek szellemeacuteben a kereszteacutenyeket elkuumlloumlnuumlleacutesre szoacuteliacutetja fel a kereszteacutenyeknek nem szabad keveredniuumlk a pogaacutenyokkal ndash ez az egyaacuteltalaacuten nem magaacutetoacutel eacutertetődő erkoumllcsi felszoacuteliacutetaacutes magyaraacutezza a beszeacuted veacutegeacutenek roumlvid zsidoacuteellenes kirohanaacutesaacutet is a zsidoacutek taacutersasaacutegaacutetoacutel is tartoacutezkodni kell

Az uumlnnep leiacuteraacutesaacuteban a dominaacutens elem a mulatsaacuteg eacutes annak eliacuteteacuteleacutese a Kalendae jellemzője a reacuteszegeskedeacutes falaacutenksaacuteg taacutenc A 63 homiacutelia egyetlen aproacute utalaacutest tar-talmaz egyeacuteb teveacutekenyseacutegekre az tartja meg a napokat aki nem joumln el a templomba hanem kimegy a mezőre (c 2) bdquoqui hesterna die non processit ad ecclesiam proces-sit ad campumrdquo A procedo ige valamifeacutele felvonulaacutesra (processio) is utalhat azonban a maacutesik homiacuteliaacuteboacutel kideruumll hogy itt egeacuteszen maacutesfajta felvonulaacutesroacutel van szoacute mint amiről az eddigiekben olvashattunk

85 bdquoFugite ista claudite uos uestrasque domus istis quia deus qui in occulto uidet circumueniri non potest in apertordquo

86 A szoumlvegek fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben Mutzenbecher kiadaacutesaacutet ideacutezem Turini Maximus 1962 266ndash267 390ndash393 Maximus eseteacuteben bizonyos probleacutemaacutet jelent hogy hogyan is nevezzuumlk A latin vaacuterosneacutevvel toumlrteacutenő megnevezeacutessel (Augusta Taurinorumi Maximus) eacuterthető okokboacutel senki nem proacutebaacutelkozott a vaacuteros modern neve Torino azonban a vaacuteros reacutegi magyar illetve valoacutejaacuteban neacute-met neveacutevel valoacute megnevezeacutes is rendelkezik bizonyos hagyomaacutennyal a magyar egyhaacutezban eacutes szak-irodalomban iacutegy veacuteguumll hosszas toumlprengeacutes utaacuten emellett tehaacutet a Turini Maximus neacutevalak mellett maradtam

75

A 98 sermo hosszan iacuter a Kalendaehoz kapcsoloacutedoacute ajaacutendeacutekokroacutel Ezek megnevezeacutese strena eacutes aacutetadaacutesuk ugyanuacutegy rituaacutelis aktus mint Libanios Antiochiaacutejaacuteban koraacuten reg-gel a koumlzterekre sietnek a kis ajaacutendeacutekokkal baraacutetaikat megcsoacutekoljaacutek majd aacutetnyuacutejt-jaacutek az ajaacutendeacutekokat A puumlspoumlk szaacutemaacutera ez a csoacutek valoacutesaacutegos Juacutedaacutes-csoacutek az ajaacutendeacutekozaacutes pedig bűn hiszen a szegeacutenyek adoacutessaacutegokba verik magukat hogy megajaacutendeacutekozzaacutek a gazdagabbakat a gazdag aki a koldustoacutel megtagadja az alamizsnaacutet most bőkezű

A maacutesik kifogaacutesolt pont az előjelek figyeleacutese Az előjelek figyeleacutese maacuter Ovidiusnaacutel az uumlnnep reacutesze de ennek mikeacutentjeacuteről eddig keveset tudhattunk meg Az előjelek meg-figyeleacuteseacutenek ideje a dies interposita a rsquokoumlzbeeső naprsquo ndash sajnos nem vilaacutegos mik koumlzeacute eső A Kalendae kiemelt napjai az 1-je eacutes a 3-a ezek koumlzeacute esik a 2-a Azonban januaacuter 2-a a baljoacutes nap s minden forraacutesunk szerint ezt a napot otthon csalaacutedi koumlrben szo-kaacutes eltoumllteni Baacutermelyik napra is gondol Maximus a torinoacuteiak akkor a vaacuteroson kiacutevuumllre vonultak (bdquoprocedunt extra civitatemrdquo) eacutes előjeleket keresnek (bdquoauspicia colligant ominaque perquirantrdquo) eacutes ezekből koumlvetkeztetnek az eljoumlvendő eacutevre A madarak meg-figyeleacuteseacutet meghoumlkkentő bdquobűnnelrdquo teteacutezik a reacutesztvevők aacutegacskaacutekat visznek be a vaacuterosba pro omine mintegy előjelkeacutent Ezek ugyanazon zoumlld aacutegak melyekkel maacuter Ovidius koraacute-ban is az ajtoacutekat koszoruacuteztaacutek Ezt Maximus eacutertelmezi előszoumlr előjelkeacutent talaacuten nem ok neacutelkuumll de szigoruacutesaacutega mellyel megbeacutelyegzi az aacutertatlan szokaacutest szeacutelsőseacuteges

Antiochiai Izsaacutek (V szaacutezad koumlzepe)

Maud Gleason egy tanulmaacutenyaacuteban a Kalendae egy uacutej forraacutesaacutet azonosiacutetotta amely azon-ban a kutataacutesban meglepően visszhangtalan maradt87 Ennek oka reacuteszben az hogy Gleason a forraacutesszoumlvegnek csak egy neacutemet nyelvű eacutes sajaacutet eacuterteacutekeleacutese szerint is szabad fordiacutetaacutesaacutet ideacutezi a maacutesik ok a forraacutesszoumlveg tartalma mely nincs teljesen oumlsszhangban azzal amit az antiochiai uacutejeacutevről tudunk

Az V szaacutezad koumlzepeacuten sziacuter nyelven alkotott Antiochiai Izsaacutek egy monofizita egyhaacutezi szerző akinek műveit amelyek metrikus homiacuteliaacutek formailag eacutes tartalmilag is nagyra eacuterteacutekelik de modern nyelvű eacutes tudomaacutenyos igeacutenyű fordiacutetaacutes nem jelent meg az iacuteraacutesai-boacutel A XV szaacutemuacute homiacutelia egy antiochiai uumlnnepről szoacutel melyet Gleason a Kalendaeval azonosiacutet88 A szoumlveg eacutertelmezeacuteseacuteneacutel sajnos keacutenytelen vagyok a latin fordiacutetaacutesra taacutemasz-kodni A szoumlveg szerint Izsaacutek eacutes taacutersai Kanun hoacutenapban egy uumlnnep idejeacuten eacuterkeznek a vaacuterosba Nem tisztaacutezza hogy a keacutet Kanun hoacutenap koumlzuumll ez az első vagy a maacutesodik tehaacutet december vagy januaacuter89 Az uumlnnep miatt a vaacuterosban egeacutesz eacutejszaka zene szoacutel az utcaacutekon az előkelők haacutezai előtt az egeacutesz vaacuteros egyetlen nagy tavernaacutehoz hasonliacutet Mindenki csak csendben leacutepked hogy ne nyomja el a gyoumlnyoumlrű zeneacutet A zene elbűvoumlli Izsaacutekot

87 Gleason 1986 110 eacutes 58 jegyzet88 A sziacuter szoumlveg eacutes egy latin nyelvű fordiacutetaacutes Bickell 1873 I 295ndash307 A minket eacuterdeklő XV homiacutelia

a S Isaaci carmen de vigiliis Antiochenis et de eo quod bonum est confiteri domino ciacutemet viseli89 A sziacuter naptaacuter hoacutenapjaihoz S Stern 2012 257

76

eacutes taacutersait eacutes mikor egy eacutejszaka a viacuteziorgona hangjaacutera eacutebred nem az jut eszeacutebe hogy elhallgattassa hanem az hogy a zeneacutere taacutersaival egyuumltt zsoltaacuterokat eacutenekeljen

Az eddigi forraacutesok utaacuten legalaacutebbis meghoumlkkentő a szoumlveg a dereacutek sziacuter szerzetes uacutegy tűnik kimaradt a pogaacuteny uumlnnepek oumlrdoumlgi voltaacutet taacutergyaloacute addigi diskurzusboacutel Nem vagyok szaacutez szaacutezaleacutekig meggyőződve hogy a Kalendaeroacutel van-e szoacute egyaacuteltalaacuten A szoumlvegből annyi deruumll ki hogy a zeneacuteszek az előkelők haacutezai előtt muzsikaacutelnak s ezeacutert valamilyen viszonzaacutest vaacuternak Ez lehet a Kalendae azonban ami furcsa hogy mintha hosszabb esemeacutenysorroacutel lenne szoacute Baacuter az uumlnneplő vaacuterost tavernaacutehoz hason-liacutetja az elmeacutelyuumllt zenehallgatoacutek keacutepe nem hasonliacutet Libanios Kalendaejaacutera ndash igaz azoacuteta eltelt egy feacutel eacutevszaacutezad eacutes egy vaacuterosi uumlnnep eseteacuteben ezalatt komoly vaacuteltozaacutesok is toumlr-teacutenhetnek Lehetseacutegesnek tartom hogy ez az uumlnnep valoacutejaacuteban a Brumalia ami az első Kanun hoacutenapra esett eacutes koumlruumllbeluumll egy hoacutenapig tartott Baacutermi is legyen a hoacutenap a sziacuter atya hozzaacuteaacutellaacutesa uumldiacutető a toumlbbi forraacutesunk mellett

Arles-i Caesarius (468470ndash542)

A koumlvetkező fontos szerzőnk Arles-i Caesarius egy deacutel-galliai puumlspoumlk aki a kor neacutepi val-laacutesossaacutegaacutenak talaacuten leggyakrabban ideacutezett forraacutesa Szuumllőhelye maacuter szuumlleteacutesekor sem reacutesze a Roacutemai Birodalomnak hanem germaacuten kiraacutelyok uraljaacutek eacuteleteacutenek sziacutentere a meroving Gallia Caesarius elsősorban preacutedikaacutecioacuteiroacutel ismert melyek kuumlloumlnoumlsen a val-laacutestoumlrteacuteneacuteszek szemeacuteben teszik kuumlloumlnleges eacuterteacutekű forraacutessaacute ugyanis akaacuter Arles vaacuteros volt a babona eacutes a pogaacutenysaacuteg melegaacutegya akaacuter Caesarius volt kuumlloumlnoumlsen eacuterzeacutekeny e probleacutemaacutera de igen sok beszeacutede foglalkozik a neacutephit pogaacutenynak tekintett elemeivel koumlzuumlluumlk kettő a Kalendaeval90

A keacutet homiacutelia maacuter nem toumlrekszik annak bizonyiacutetaacutesaacutera hogy a Kalendae meguumlnnep-leacutese pogaacuteny dolog a Szentiacuteraacutessal vagy a kereszteacuteny erkoumllccsel ellenteacutetes ez maacuter nem konkluacutezioacute hanem premissza Maacuter ősi hagyomaacuteny a reacutegi szent atyaacutek előiacuteraacutesa hogy a kereszteacutenyek ilyenkor boumljtoumlljenek az uumlnneplők bűneacutenek engeszteleacuteseacutere91 Noha nagyon hataacuterozottan eliacuteteacuteli az uumlnnepleacutest meacutegis bizonyos diplomatikussaacuteggal fordul a hiacutevek feleacute nem vaacutedolja őket reacuteszveacutetellel hanem arra szoacuteliacutetja fel őket hogy a tőluumlk fuumlggő rokonoknak szolgaacuteknak tiltsaacutek meg az uumlnnepleacutest Ez az attitűd annak is koumlszoumln-hető hogy ebben a szoumlvegben maacuter (vagy uacutejra) az alacsonyabb neacutepreacutetegek uumlnnepekeacutent szerepel a Kalendae Nem aacutelliacutetja hogy a szilveszteri felvonulaacutes oumlnmagaacuteban pogaacutenysaacuteg vagy baacutelvaacutenyimaacutedaacutes hanem csak abboacutel ered a jelmezek eacutes szokaacutesok abszurditaacutesaacutera hivatkozva akarja meggyőzni hallgatoacuteit hogy a reacuteszveacutetel esztelenseacuteg

90 Caesarius Sermo 192 eacutes 193 Morin kiadaacutesaacuteban 1953 779ndash786 A szoumlvegek fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben

91 192 4 bdquoEt ideo sancti antiqui patres nostri considerantes maximam partem generis humani die-bus istis gulae vel luxuriae deservire ebrietatibus et sacrilegis saltationibus insanire statuerunt universo mundo ut per omnes ecclesias publicum indiceretur ieiuniumrdquo

77

Ismeri Ianus isten alakjaacutet s belőle vezeti le az uumlnnep sajaacutetsaacutegait Maximushoz hason-loacutean euheacutemerista moacutedon eacutertelmezi a roacutemai istenseacuteget egy reacutegi időkben eacutelt kiraacutely volt akit alattvaloacutei istenkeacutent imaacutedtak Ismeri a reacutegi maacuter Ovidiusnaacutel felbukkanoacute magyaraacuteza-tot az isten keacutet arcaacutera a kapuk istenekeacutent egyik arcaacuteval az előző maacutesikkal a koumlvetkező eacutevet neacutezi92 A tudatlan emberek akik a keacutet arccal emelni akartaacutek isteni meacuteltoacutesaacutegaacutet valoacutejaacuteban szoumlrnyeteggeacute formaacuteztaacutek hiszen ez meacuteg a haacuteziaacutellatok koumlzoumltt is a torzszuumlloumltt-seacuteg jele Az uacutejeacutev meguumlnnepleacutesekor istenuumlk torzsaacutegaacutet utaacutenozzaacutek mikor maguk is obsz-ceacuten szoumlrnyek jelmezeacutet oumlltik magukra

2 Innen ered tehaacutet az hogy azokon a napokon a pogaacuteny emberek minden dolgok rendjeacutenek a felforgataacutesa utaacuten visszatasziacutetoacute csuacutefsaacutegokkal takarjaacutek el magukat hogy az imaacutedoacutek olyannaacute tegyeacutek magukat amilyen az volt akit tisztelnek Mert azokon a napokon szerencseacutetlen emberek eacutes ami rosszabb meacuteg neacutemely megkeresztel-tek is haacutezassaacutegtoumlrő alakokat oumlltenek szoumlrnyszuumlloumltt formaacutekat melyekről nem tud-naacutem megmondani hogy nevetseacutegesek vagy szaacutenni valoacutek inkaacutebb Ugyan hiheti-e boumllcs ember hogy akadnak olyan eacutepelmeacutejű szemeacutelyek akik szarvast jaacutetszva magu-kat vadaacutellatokkaacute akarjaacutek aacutetvaacuteltoztatni Maacutesok haacuteziaacutellatok (pecudes) bőreacutebe oumlltoumlznek megint maacutesok vadaacutellatok fejeacutet oumlltik magukra oumlruumllnek eacutes ujjonganak ha magukat annyira aacutetformaacuteltaacutek a vadak alakjaacutera hogy maacuter nem is laacutetszanak embernek [hellip] Az pedig maacuter toumlbb mint visszatasziacutetoacute hogy feacuterfinak szuumlletett szemeacutelyek női tunikaacuteba oumlltoumlznek eacutes a legruacutetabb aacutetalakulaacutessal feacuterfierejuumlket laacutenyos alakoskodaacutessal nőiesiacutetik el nem szeacutegyellik katonaacutes karjaikat női tunikaacuteval fedni arcuk szakaacutellas eacutes nőnek akarnak laacutetszani eacutes meacuteltaacuten vesztik el feacuterfias erejuumlket akik női kuumllsőt oumlltoumlttek azt kell hinnuumlnk hogy Isten jogos iacuteteacutelete folytaacuten toumlrteacutent hogy elvesztetteacutek a katonai ereacutenyt akik magukat női megjeleneacutessel csuacutefiacutetottaacutek el (Sermo 192)93

Petrus Chrysologus a jelmezek csuacutefsaacutegaacutet hangsuacutelyozta Caesarius a torzsaacutegot haacutezas-saacutegtoumlrő alakok azaz kevereacutekleacutenyek szoumlrnyszuumlloumltt formaacutek mindkettő e leacutenyek torz vol-taacutera utal Mivel Ianus isten keacutetarcuacutesaacutegaacuteboacutel vezeti le a jelmezbaacutel szokaacutesaacutet első olvasaacutesra

92 Caesarius Sermo 192 193 bdquo1 Et ideo optima erroris ipsius declaratione atque iudicio dum eum religiosa vanitate imaginum

deum videri volunt daemonem publicarunt 2 Hinc itaque est quod istis diebus pagani homines perverso omnium rerum ordine obscenis deformitatibus teguntur utique ut tales se faciant qui co-lunt qualis fuit ille qui colitur In istis enim diebus miseri homines et quod peius est etiam aliqui baptizati sumunt formas adulteras species monstruosas in quibus quidem quae primum ridenda aut potius dolenda sint nescio Quis enim sapiens credere poterit inveniri aliquos sanae mentis qui cervulum facientes in ferarum se velint habitus commutate alii vestiuntur pellibus pecudum alii adsumunt capita bestiarum gaudentes et exultantes si taliter se in ferinas species transforma-verint ut homines non esse videantur [hellip] Iam vero illut quale vel quam turpe est quod viri nati tunicis muliebribus vestiuntur et turpissima demutatione puellaribus figuris virile robur effemi-nant non erubescentes tunicis mulieribus inserere militares lacertos barbatas facies praeferunt et videri se feminas volunt Et merito virilem iam fortitudinem non habent qui in muliebres habitus transierunt iusto enim iudicio dei evenisse credendum est ut militarem virtutem amitterent qui feminarum se specie deformassentrdquo

78

elsikkadhat egy fontos teacuteny aacuterva szoacutet sem ejt pogaacuteny istenek jelmezes megjeleniacuteteacuteseacute-ről azt iacuterja hogy Ianus szoumlrnyszuumlloumltt ezeacutert hiacutevei is annak oumlltoumlznek maacutermint torzszuuml-loumlttnek nem pedig Ianus istennek Koumlnnyen lehet hogy tud roacutela hogy ilyen szokaacutes valaha leacutetezett s ezt az ismeretet felhasznaacutelja Ianus isten felemlegeteacuteseacutevel de meacuteg implicit utalaacutes szintjeacuten sem jelzi hogy Arles vaacuterosaacuteban pogaacuteny roacutemai vagy akaacuter ger-maacuten istenek vonulnaacutenak fel

Az első emliacutetett jelmez a szarvaseacute bdquoMert melyik boumllcs hihetneacute hogy akadnak eacutepel-meacutejű emberek akik szarvast jaacutetszva vadaacutellatok alakjaacutera akarjaacutek magukat aacutetalakiacutetanirdquo94 Pacianus eacutes Ambrus kora oacuteta most előszoumlr talaacutelkozunk uacutejra a szarvassal megvan a kicsinyiacutető keacutepző melyet Pacianus is hasznaacutelt eacutes ugyanaz a szoacutekapcsolat is cerv(ul) um facere rsquoszarvast csinaacutelnirsquo noha eltelt maacutesfeacutel eacutevszaacutezad eacutes Arles sem fekszik Barcelona szomszeacutedsaacutegaacuteban A jelmezek koumlzuumll a szarvast emliacuteti első helyen mint a felvonulaacutes emblematikus figuraacutejaacutet Ezutaacuten koumlvetkeznek a haacuteziaacutellatok bdquoegyesek a kecskebirka bőreacutebe oumlltoumlznek maacutesok vadaacutellatok fejeacutet oumlltik magukrardquo95 Ez az első hely ahol konk-reacutetumokat hallunk a jelmezek keacutesziacuteteacuteseacuteről a baacuteraacuteny vagy esetleg kecske bundaacutejaacutet veszik magukra s keacutesziacutetenek ebből valamilyen jelmezt Nem szuumlkseacutegszerű hogy ez azt jelentse hogy aacutellatnak oumlltoumlznek baacuter Caesarius erre laacutetszik utalni Maacutesok aacutellatfej for-maacutejuacute maszkokat keacutesziacutetenek

Az aacutellatok utaacuten koumlvetkezik az alkalmi cross-dressing eliacuteteacuteleacutese Arles egyes feacuterfila-koacutei is női ruhaacuteban vonultak utcaacutera96 Itt Caesarius keacutet alkalommal hasznaacutelja a militaris (rsquokatonaacutesrsquo rsquokatonairsquo) jelzőt a reacutesztvevők katonaacutes karjaikat nőiesiacutetik el a női ruhaacutezattal s keacutesőbb ez a viselkedeacutes a katonai virtus elveszteacuteseacutet eredmeacutenyezi Eldoumlnthetetlen hogy itt a katonaacutessaacuteg mint a feacuterfiassaacuteg metaforaacuteja szerepel vagy teacutenylegesen katonaacutek a reacuteszt-vevők ndash s ha katonaacutek a reacutesztvevők akkor milyen katonaacutek Milyen etnikumuacute katonaacutek

Caesarius felszoacuteliacutetja a hiacuteveket hogy aktiacutevan leacutepjenek fel a szokaacutes gyakorloacutei ellen s azon kereszteacutenyek ellen is akik reacuteszt vesznek benne vagy baacutermifeacutele bdquomegfigyeleacute-seketrdquo veacutegeznek az uumlnnepen Az observatio itt joumlvendőmondaacutest a jelek megfigyeleacuteseacutet jelenti melyeket a puumlspoumlk gondosan listaacuteba is szed s amint gyorsan nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik egyik sem augurium a szoacute hagyomaacutenyos eacutertelmeacuteben baacuter Caesarius maga ezt a szoacutet hasznaacutelja raacutejuk Mindjaacutert az első uacutejdonsaacuteg bdquoVannak akik januaacuter Kalendaejaacuten uacutegy figyelik meg a jeleket hogy tűzhelyuumlket otthonukboacutel vagy baacutermifeacutele maacutes joacuteteacutetemeacutenyt az azt keacuterőknek nem adjaacutek odardquo97 A tribuant aacutelliacutetmaacuteny eacutertelmezhető volna megosztaacutes-keacutent is de mivel az itt felhozott hiedelmeket maacutes keacutesőbbi forraacutesokboacutel is ismerjuumlk iacutegy

94 bdquoQuis enim sapiens credere poterit inveniri aliquos sanae mentis qui cervulum facientes in fera-rum se velint habitus commutarerdquo

95 bdquo[hellip] alii vestiuntur pellibus pecudum alii adsumunt capita bestiarum [hellip]rdquo96 bdquoIam vero illut quale vel quam turpe est quod viri nati tunicis muliebribus vestiuntur et turpissima

demutatione puellaribus figuris virile robur effeminant non erubescentes tunicis mulieribus inse-rere militares lacertos barbatas facies praeferunt et videri se feminas volunt Et merito virilem iam fortitudinem non habent qui in muliebres habitus transierunt iusto enim iudicio dei evenisse cre-dendum est ut militarem virtutem amitterent qui feminarum se specie deformassentrdquo

97 c3 bdquoSunt enim qui in kalendis ianuariis ita auguria observant ut focum de domo sua vel aliud quod cumque beneficium cuicumque petenti non tribuantrdquo

79

vilaacutegos hogyan kell eacutertenuumlnk Caesarius szavait egyesek uacutejeacutev napjaacuten semmit nem vol-tak hajlandoacutek kiadni a haacutezboacutel de legkeveacutesbeacute tuumlzet nem adtak az azt keacuterőknek Ennek oka a nap előjel volta nehogy uacutejeacutev napjaacuten baacutermilyen fogyatkozaacutes eacuterje a haacutezat ndash a babo-naacutek koumlzuumll ez kuumlloumlnoumlsen alkalmas raacute hogy a puumlspoumlk ceacutelkeresztjeacutebe keruumlljoumln hiszen alapvetően mond ellent a kereszteacutenyi koumlnyoumlruumllet ideaacutejaacutenak A koumlvetkező observatio az ajaacutendeacutekozaacutes neacutemelyek oumlrdoumlgi strenaacutekat (diabolicas strenas) adnak eacutes fogadnak el98 Az utolsoacute observatio is uacutejdonsaacuteg bdquoEgyes parasztok az előző eacutejjel asztalkaacutekat aacutelliacutetanak fel sokfeacutele eacutetellel megrakva eacutes azokat egeacutesz eacutejszaka iacutegy hagyjaacutek abban a hiszemben hogy azzal lehet hasznukra a januaacuteri Kalendae hogy lakomaacuteik egeacutesz eacutevben ilyen bőseacuteggel tartsanak kirdquo99 Ez az első felbukkanaacutesa egy szokaacutesnak melynek eacutertelmezeacuteseacutere ezen a ponton meacuteg nem vaacutellalkozhatunk Az uumlnnepi szokaacutesok leiacuteraacutesa utaacuten teacuter aacutet a helyes kereszteacuteny viselkedeacutes bemutataacutesaacutera

A maacutesik januaacuter Kalendaejaacutera iacuterott homiacutelia a 193 szaacutemuacute Sajnos a keacutet beszeacuted egy-maacuteshoz valoacute viszonya megaacutellapiacutethatatlan nem tudjuk pontosan dataacutelni őket Caesarius eacuteletműveacuten beluumll a 193 szaacutemuacute beszeacuted mint oly sok homiacutelia nem is Caesarius neveacuten maradt fenn baacuter szinte keacutetseacutegtelen hogy tőle szaacutermazik A teacuteny hogy keacutet beszeacutedet iacutert a teacutemaacuteban bizonyiacutetja hogy nem sikeruumllt felszaacutemolnia az uacutejeacutevi mulatsaacutegot Arles vaacutero-saacuteban de enneacutel toumlbbet nem tudhatunk a keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyekről

Caesarius felleacutepeacutese oacutevatosnak mondhatoacute itt sem akarja felelőtlenuumll a baacutelvaacutenyimaacute-daacutes vaacutedjaacutet szoacuterni hiacuteveire A bevezeteacutesben megkuumlloumlnboumlztet tudatlansaacuteggal oumlsszekap-csoloacutedoacute hibaacutekat (errores) eacutes bűnoumlket (peccata) A hibaacutek koumlzeacute tartozik peacuteldaacuteul a falaacutenksaacuteg a felelőtlen veacutelemeacutenyalkotaacutes a bujasaacuteg a laacutetvaacutenyossaacutegok iraacutenti lelkesedeacutes ndash eacutes talaacuten meglepő moacutedon suacutelyosabb dolgok is mint az előjelek megfigyeleacutese eacutes az uacutejeacutev babo-naacutekkal oumlvezett mulatsaacutegai is Mikor a felismert hiba kijaviacutetatlanul marad a hiba gőgbe csap aacutet s ez maacuter meghiacutevaacutes a deacutemonoknak Az uacutejeacutev meguumlnnepleacutese a deacutemonoknak be-mutatott aacuteldozat eacutes iacutegy baacutelvaacutenyimaacutedaacutes azonban a szoacute aacutetvitt eacutertelmeacuteben a deacutemonok-nak kedveskeduumlnk amikor viselkedeacutesuumlnkből elmarad a joacutezansaacuteg eacutes a tisztesseacuteg

Az uumlnnep leiacuteraacutesa neacutehaacuteny kis reacuteszlettől eltekintve ugyanaz mint az előző beszeacuted-ben100

Mert mi lehet olyan esztelen mint a feacuterfinemet ruacutet oumlltoumlzeacutekkel női alakra vaacuteltoz-tatni Mi olyan esztelen mint elcsuacutefiacutetani az arcot eacutes az orcaacutet elfedni hogy laacutettukra meacuteg a deacutemonok is megrettenjenek Mi olyan esztelen mint rendezetlen mozgaacute-sokkal eacutes szemeacutermetlen dalokkal a bűnoumlk dicseacutereteacutet megeacutenekelni szemeacutermetlen mulatsaacuteggal aacutellatnak oumlltoumlzni eacutes őzhoumlz (caprea) vagy szarvashoz (cervus) hasonloacutevaacute vaacutelni hogy az Isten keacutepmaacutesaacutera eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtett ember a deacutemonok

98 bdquo[hellip] diabolicas etiam strenas et ab aliis accipiunt et ipsi aliis traduntrdquo 99 bdquoAliqui etiam rustici mensulas suas in ista nocte quae praeteriit plenas multis rebus quae ad

manducandum sunt necessariae componentes tota nocte sic compositas esse volunt credentes quod hoc illis kalendae ianuariae praestare possint ut per totum annum convivia illorum in tali abundantia perseverentrdquo

100 Sermo 193 A szoumlveget teacutevesen tulajdoniacutetottaacutek Szent Aacutegostonnak eacutes Szent Sedatusnak is Arbes-mann 1979 90

80

aacuteldozati ajaacutendeacutekaacutevaacute vaacuteljon [hellip] Eacutes ezeacutert ha bűneikben nem akartok reacuteszesek lenni a szarvasocskaacutet (cervulus) vagy az egyeacuteves borjuacutet (annicula) vagy maacutes akaacutermi-lyen szoumlrnyszuumllemeacutenyt ne engedjetek haacutezaitok eleacute101

A szarvas mellett uacutej szereplő az őz (caprea) s az annicula (rsquoegyeacuteves uumlszőrsquo) ez utoacutebbi eacutertelmezeacutesi probleacutemaacuteira keacutesőbb meacuteg visszateacuterek A hallgatoacutekat figyelmezteti hogy e menetet ne engedjeacutek haacutezaik eleacute ndash ami arra utal hogy a groteszk menet megaacutellt a haacutezak előtt talaacuten eacutenekeltek az ott lakoacuteknak Felbukkan egy fontos szoacute mely az uumlnneplők mentegetőzeacutese lehetett ők csak ludunt (rsquojaacutetszanakrsquo)102 Mint az előző beszeacutedben is a karnevaacuteli felvonulaacutes utaacuten aacutetteacuter a jelek megfigyeleacuteseacutere

3 Mert vannak olyanok ami meacuteg rosszabb akiket a rosszindulatuacute babona (observatio) uacutegy megront hogy a Kalendae napjaacuten ha esetleg a szomszeacutedoknak vagy arra jaacuteroacute idegeneknek szuumlkseacutege van raacute uacutegy tesznek mintha nem tudnaacutenak tuumlzet adni emel-lett sokan mind maguk szoktak strenaacutekat felajaacutenlani illetve maacutesoktoacutel elfogadni103

A szarvas (cervulus) eacutes az egyeacuteves uumlsző (annicula) a koumlzponti figuraacutek mikor egy maacutesik szentbeszeacutedben roumlviden hivatkozik az uacutejeacutevi szokaacutesokra csak ezt a keacutet jelmezt emliacuteti meg104 A beszeacuted utolsoacute fejezete laacutetszoacutelag uacutej teacutemaacutet vet fel a napokhoz kapcsoloacutedoacute babonaacutekat A heacutetnapos heacutet nem a zsidoacute vallaacutesboacutel eacutes nem a kereszteacutenyseacuteg reacuteveacuten eacuteri el Euroacutepaacutet egy aacuteltalaacutenosan ismert koumlzel-keleti rendszerről van szoacute melyben a heacutet napjait a heacutet eacutegitesttel kapcsoltaacutek oumlssze nevezetesen a Nappal a Holddal eacutes az oumlt akkor ismert bolygoacuteval ndash melyek mindegyike egyszersmind istenneacutev is Az uacutejlatin nyelvek maacuteig eze-ket a megnevezeacuteseket hasznaacuteljaacutek Hogy a hetes rendszer milyen gyorsan terjedt eacuteszaki iraacutenyba talaacuten meacuteg a birodalom hataacuterain tuacutelra is bizonyiacutetjaacutek a germaacuten nevek melyek szinteacuten istenneveket tartalmaznak Az egyhaacutez keveacutes sikerrel proacutebaacutelt kuumlzdeni e nevek ellen de az alternatiacutev megnevezeacutesek maacutesodik harmadik negyedik stb uumlnnep (feria) oly-

101 bdquoQuid enim est tam demens quam virilem sexum in formam mulieris turpi habitu commutare Quid tam demens quam deformare faciem et vultus induere quos ipsi etiam daemones expaves-cunt Quid tam demens quam inconpositis motibus et inpudicis carminibus vitiorum laudes in-verecunda delectatione cantare indui ferino habitu et capreae aut cervo similem fieri ut homo ad imaginem dei et similitudinem factus sacrificium daemonum fiat [hellip] Et ideo si in peccatis eorum participes esse non vultis cervulum sive anniculam aut alia quaelibet portenta ante do-mos vestras venire non permittatisrdquo

102 bdquoQuicumque ergo in kalendis ianuariis quibuscumque miseris hominibus sacrilego ritu insanien-tibus potius quam ludentibus aliquam humanitatem dederint [hellip]rdquo

103 bdquo3 Sunt enim aliqui quod peius est quos ita observatio inimica subvertit ut in die kalendarum si forte aut vicinis aut peregrinantibus opus sit etiam focum dare dissimulent multa praeterea stre-nas et ipsi offerre et ab aliis accipere solent [hellip]rdquo

104 Caesarius Sermo 13 5 bdquoEt licet credam quod illa infelix consuetudo quae de paganorum profana observatione remansit iam vobis castigantibus de locis istis fuerit deo inspirante sublata tamen si adhuc agnoscitis aliquos illam sordidissimam turpitudinem de annicula vel cervulo exercere ita durissime castigate ut eos paeniteat rem sacrilegam conmisisserdquo A koacutedexek a szoumlveget teacutevesen Szent Aacutegostonnak tulajdoniacutetottaacutek ezeacutert az ő neve alatt is lehet vele kiadvaacutenyokban talaacutelkozni Az annicula szoacute a koacutedexek hinnicula olvasataacuteboacutel van javiacutetva

81

annyira esetlenek voltak hogy csupaacuten a goumlroumlg eacutes a portugaacutel nyelvből sikeruumllt kiszoriacute-taniuk az istenekről elnevezett megnevezeacuteseket Caesarius az egyik első forraacutes aki fel-leacutep e nevek eacutes a hozzaacutejuk koumltődő babonaacutek miatt Mint mondja egyesek utazaacutesaikat a napokhoz időziacutetik tudniillik a heacutet egyes napjai alkalmasabbak vagy kedvezőtlenebbek voltak az uacutej vaacutellalkozaacutesokhoz nyilvaacuten istenuumlk karaktereacutehez igazodva105 Euheacutemerista moacutedon tagadja a hagyomaacutenyos nevek helyesseacutegeacutet a heacutet (szaacutemozott) napjai a terem-teacutessel keletkeztek miacuteg a nevuumlket adoacute szemeacutelyek keacutesőbb istenkeacutent imaacutedott emberek voltak s sokkal keacutesőbb eacuteltek E magyaraacutezat szerint a napok egyhaacutezi megnevezeacutese nem a heacutet napjai koumlzoumltt elfoglalt sorrendjuumlkre utal hanem a teremteacutes napjainak sorrend-jeacutere ahol a szaacutemok teacutenylegesen el is hangzanak a Biblia szoumlvegeacuteben106

Nem tudjuk mieacutert tartotta Caesarius fontosnak hogy beszeacutede veacutegeacuten ezekről szoacutet ejt-sen Talaacuten nem akart maacutest mint az uacutejeacutevi joacuteslaacutesi moacutedszerek mellett minden egyeacuteb joacuteslaacutesi moacutedszert is eliacuteteacutelni Azonban azt sem zaacuterhatjuk ki hogy a heacutet napjainak volt valamilyen szerepuumlk a Kalendae koumlruumlli hiedelmekben Van egy forraacutesunk mely explicit moacutedon beszeacutel is erről egy időben koumlzeli de teacuterben nagyon taacutevoli forraacutes Azonban előbb olvas-sunk bele egy roumlvid szoumlvegbe mely szinteacuten emliacuteti a szarvasmaszkok hasznaacutelataacutet

Vita Hilari (dagger540)

Caesarius szoumlvegeivel nagyjaacuteboacutel egykoruacute Szent Hilarius eacuteletrajza aki mielőtt puumlspoumlk lett egy kis szerzetesi koumlzoumlsseacutegben eacutelt Vicus Mimalensis koumlzeleacuteben melynek mai neve Mende eacutes Deacutelkelet-Franciaorszaacutegban talaacutelhatoacute Itt tapasztalhatta hogy a helybeliek januaacuter Kalendaeja idejeacuten szarvasmaszkot viseltek miacuteg Hilarius meg nem győzte őket a szokaacutes helytelen voltaacuteroacutel107

Mikor a szokaacutesos hoacutenapban melyet a pogaacutenyok Ianus kiraacutelyroacutel januaacuternak hiacutevtak a koumlzrendű toumlmeg jaacuteteacutekokkal dalokkal vagy rituaacutelis lakomaacutekkal toumlltoumltte az időt az az ősi kiacutegyoacute az oumlroumlm aacutelcaacuteja alatt halaacutelos meacuterget oumlntoumltt szeacutet jaacuteteacutekot sziacutenlel hogy a sziacutevet szentseacutegtoumlreacutessel forgassa fel Az oumlrdoumlgi raacutebeszeacuteleacutes bűne a szarvasfej magukra erősiacuteteacuteseacutevel vadaacutellatok alakjaacutenak utaacutenzaacutesra hajliacutetja az emberi termeacuteszetet Az atya felismerte hogy ezt a rosszat a kolostoraacutetoacutel nem messze űzik eacutes keacutet testveacutert maga melleacute veacuteve elindult hogy a boldogtalan neacutepet szent buzdiacutetaacutessal javiacutetsa ki

105 Uo 13 4 bdquoNonnulli enim in haec mala labuntur ut diligenter observent qua die in itinere exeant honorem praestantes aut soli aut lunae aut Marti aut Mercurio aut Iovi aut Veneri aut Saturnordquo

106 bdquo[hellip] sed primam et secundam vel tertiam feriam secundum quod scriptum est nominemusrdquo107 Vita Hilari 638 bdquoCum more solito mense quem gentiles a Jano rege januarium vocitavere vulgus

ignobile ludis cantibus exerceretur vel epulis antiquus ille serpens per speciem laetitiae mortis venena diffudit ludum simulat ut sacrilegio corda subvertat Praefixo quidem cervi capite ad imi-tandum ferae formam conditionem humanam persuasionis diabolicae scelus inclinat Mala haec geri haud procul a monasterio suo pater agnovit et duobus adscitis fratribus infelicem plebem sanctaque correcturus exortatione progressus estrdquo ndash Az epulum szoacutet aligha eredeti jelenteacuteseacuteben hasznaacutelja vallaacutesi terminuskeacutent az epulum olyan aacuteldozati lakomaacutet jelent melyen az istenek szob-rai is reacuteszt vesznek

82

Ioacuteanneacutes Lydos (490ndash565 k)

Ioacuteanneacutes Lydos aki a VI szaacutezadi Konstantinaacutepolyban eacutelte le eacutelete javaacutet sok szempont-boacutel kakukktojaacutes forraacutesaink koumlzoumltt Vilaacutegi eacutertelmiseacutegi szerző hivatalnokkeacutent szolgaacutelt a praefectus praetorio hivatalaacuteban tanult platonikus filozoacutefiaacutet szeacuteleskoumlrű műveltseacuteggel rendelkezett eacutes ami a korban keleten maacuter ritka iacutert eacutes olvasott latinul Haacuterom kismo-nograacutefiaacutet keacutesziacutetett goumlroumlg nyelven reacutegiseacutegtani teacutemaacutekban egyet a roacutemai aacutellam aacutellam-apparaacutetusroacutel (De magistratibus) egy toumlredeacutekesen fennmaradt iacuteraacutest a roacutemai naptaacuterroacutel (De mensibus) eacutes egy meacuteg toumlredeacutekesebbet az előjelekről kuumlloumlnleges eacutegi jelenseacutegekről (De ostentis)108 Mivel maacuter Iustinianus uralkodaacutesa alatt toumlltoumltt be fontos hivatali funk-cioacutekat felteacuteteleznuumlnk kell hogy legalaacutebb valamilyen formaacutelis szinten kereszteacuteny volt azonban ennek műveiben semmi nyomaacutet nem talaacuteljuk109 A reacutegi ndash pogaacuteny ndash kor teacutemaacutei-roacutel iacuter uacutegy mint az uacutejplatonikus filozoacutefia rajongoacuteja

A De mensibusban keacutet helyen emleacutekezik meg a Kalendaeroacutel Az első helyen iacutegy iacuter bdquoa mi Philadelphiaacutenkban maacuteig megőrződoumltt a hagyomaacuteny nyoma mert a Kalendae napjaacuten maga Ianus joumln elő jelmezben keacutetarcuacute aacutelarcban eacutes őt Saturnusnak azaz Kronosnak nevezikrdquo110 Itt egyeacutertelműen egy maszkos-jelmezes figura jelenik meg A neacutev bizonytalansaacutegaacutenak az oka hogy a roacutemai Ianus isten keleten mindig is ismeret-len volt eacutes uacutegy tűnik hogy a lydiai goumlroumlgoumlk a jelmezes figuraacutet Kronos-Saturnusnak veacutel-teacutek ami alig paacuter heacutettel a Saturnalia utaacuten nem is meglepő keacutepzettaacutersiacutetaacutes A roacutemai val-laacutest jobban ismerő Lydos azonban a kettős maszk alapjaacuten keacutepes volt azonosiacutetani Ianus alakjaacutet a figuraacuteban Lydos az uumlnnepet megemliacuteti a De mensibus egy maacutesik helyeacuten is a Vota publica napja kapcsaacuten Lydos aacutelliacutetaacutesa szerint e napon mikor a konzulok aacuteldoza-tokat mutattak be az aacutellam eacutes a roacutemai neacutep uumldveacuteeacutert alkalom adoacutedott kiguacutenyolaacutesukra is

Aacuteldozatokat mutattak be a konzulok az aacutellam eacutes a roacutemai neacutep eacuterdekeacuteben eacutes minden magisztraacutetus megeskuumldoumltt hogy megőrzi az alattvaloacutek javaacutet [hellip] A neacutep tiszteletlen moacutedon baacutemulta meg a magisztraacutetusokat nem szavakkal guacutenyoloacutedva hanem nevet-seacuteges jelmezekkel (scheacutema) Ezt a szabadsaacuteg tiszteleteacutere tetteacutek eacutes a magisztraacutetusok eltűrteacutek meghaacutetraacutelva a szokaacutes mintegy toumlrveacuteny előtt A konzulok madaacuterjoacuteslatot tar-tottak a csaacuteszaacuteroknak amiből megtudtaacutek milyen lesz az eacutev Mert a termeacuteszet kuta-toacutei a heacutet első napjaacutet a Napnak adjaacutek a maacutesodikat a Holdnak a harmadikat Areacutesnak a negyediket Hermeacutesnek az oumltoumldiket Zeusnak a hatodikat Aphroditeacutenek a hete-diket Kronosnakhellip111

108 A De mensibus meacuterteacutekadoacute kiadaacutesa sajnos maacuteig Wuensch 1898-as koumltete Bandy 2013-as posztu-musz megjeleneacutesű szoumlvegkiadaacutesa nem alkalmas raacute hogy levaacuteltsa a XIX szaacutezad veacutegit Lydos koumlny-veacutenek a teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel fontosabb reacuteszleteit a Fuumlggeleacutekben fordiacutetaacutesban koumlzloumlm

109 Lydos vallaacutesaacutehoz Toacuteth 2015 Kaldellis 2003 302 vouml Maas 1992 4ndash5 Averil Cameron 1996 246

110 bdquoΚαὶ ἐν τῇ καθrsquo ἡμᾶς Φιλαδελφείᾳ ἔτι καὶ νῦν ἴχνος τῆς ἀρχαιότητος σώζεταιmiddot ἐν γὰρ τῇ ἡμέρᾳ τῶν Καλενδῶν πρόεισι ἐσχηματισμένος αὐτὸς δῆθεν ὁ Ἰανὸς ἐν διμόρφῳ προσώπῳ καὶ Σατοῦρνον αὐτὸν καλοῦσιν οἷον Κρόνονrdquo (De mensibus 4 2)

111 bdquoἹερούργουν δὲ καὶ οἱ ὕπατοι ὑπὲρ τῆς πολιτείας καὶ τοῦ δῆμου τοῦ Ῥωμαικοῦ καὶ πάντες οἱ ἄρχοντες ἐξώμνυντο τὰ δίκαια φυλάττειν τοῖς ὑπηκόοις [hellip] καὶ ἀδεῶς τὸ πλῆθος ἀπέσκωπτεν

83

Ezutaacuten elmondja melyik esetben mit vaacutertak az eacutevtől Műve jellegeacuteből adoacutedoacutean a naptaacuteri forraacutesokhoz hasonloacutean nem egyseacuteges uumlnnepkeacutent kezeli a Kalendaet hanem kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonkeacuteppeni Kalendae Ianuariae eacutes a Vota publica koumlzoumltt Ianus-Saturnus isten jelmezes felleacutepteteacutese egyeacutertelműen jelen időben aacutell eacutes lydiai szuumllővaacuterosaacutera vonatkozik A Vota publica leiacuteraacutesa muacutelt időben toumlrteacutenik Iustinianus 541 utaacuten nem nevezett ki konzulokat iacutegy a hivatalos uacutejeacutevi uumlnnepek főszereplői eltűnnek a toumlrteacutenelemből Lydos az egyetlen aki az aacutellam vezetőinek kifiguraacutezaacutesaacutet uacutegy mutatja be mint ami a fővaacuterosban az eacuterintettek szeme laacutettaacutera toumlrteacutent Lydos aacuteltalaacuteban meg-biacutezhatoacute forraacutesait tiszteletben tartoacute szerző nincs okunk keacutetseacutegbe vonni hogy az aacuteltala leiacutertak Roacutemaacuteban vagy Konstantinaacutepolyban valoacuteban szokaacutesban voltak csak eacuteppen azt nem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy pontosan mikor

Az uacutejeacutevi joumlvendőmondaacutes eddigi vaacuteltozatait Lydos egy uacutej moacutedszerrel egeacutesziacuteti ki meg-neacutezteacutek hogy a heacutet mely napjaacutera esik az uacutejeacutev eacutes a vonatkozoacute isten karaktere alapjaacuten proacute-baacuteltak koumlvetkeztetni a koumlvetkező eacutevre Lehetetlen megaacutellapiacutetani hogy ez a moacutedszer mennyiben a toumlrteacutenelem eacutes mennyiben Lydos jeleneacutenek a reacutesze Szoacutervaacutenyos forraacutesa-ink eacutes nem csak Arles-i Caesarius tanuacutesiacutetjaacutek hogy a heacutet napjaihoz kapcsoloacutedtak babo-naacutek de keveacutes adattal biacuterunk annak egyeacutertelmű bizonyiacutetaacutesaacutehoz hogy a Lydos kora-beli goumlroumlgseacuteg ezt hasznaacutelta-e meacuteg a Lydos aacuteltal leiacutert formaacuteban illetve hogy Caesarius ismerte-e ezt a moacutedszert eacutes talaacuten eacuteppen ezeacutert asszociaacutelt az uacutejeacutevről a napok babonaacuteira

Lydos megemliacuteti meacuteg ezeken tuacutel a strena-ajaacutendeacutekozaacutest amelyet a roacutemai reacutegiseacuteg-tudoacutesokkal oumlsszhangban az uumlnnep kelleacutekeacuteből a babeacuteraacutegboacutel babeacuterleveacutelből vezet le illeve tud a szaacuteriacutetott fuumlgeacuteről mint tipikus kalendaei ajaacutendeacutekroacutel s uacutegy tartja ennek valamilyen nyoma sajaacutet koraacuteban is eacutelt meacuteg bdquoAzonban a szokaacutes uacutegy maradt meg hogy a kivitelezeacutes megvaacuteltozott mert szaacuteriacutetott fuumlge helyett ma popana nevű suumltemeacutenyt adnak a levelek helyett aranyatrdquo112 Nem Lydos az egyetlen aki tisztaacuteban van vele hogy a peacutenzajaacutendeacutekra hasznaacutelt strena szoacute eredetileg az uumlnnepi zoumlldaacuteg neve volt azon-ban ő az első eacutes egyetlen aki azt aacutelliacutetja hogy az egykor ajaacutendeacutekba adott szaacuteriacutetott fuumlgeacutet valamilyen speciaacutelis uumlnnepi suumltemeacuteny vaacuteltotta fel113 Sajnos Lydos nem ennek a suumlte-meacutenynek a keacutesziacuteteacuteseacutet vagy az uumlnnepen jaacutetszott szerepeacutet magyaraacutezza meg hanem nagy-

εἰς τοὺς ἄρχοντας οὐ ῥήμασιν ἀλλὰ καὶ σχήμασιν ἐπὶ τὸ γελοιῶδες ἔχουσιmiddot τοῦτο δὲ ἔπραττον εἰς τιμὴν ἐλευθερίας καὶ οἱ ἄρχοντες ἐνεδίδοσαν ὡσανει νόμῳ τῇ συνηθείᾳ παραχωροῦντες Καὶ ἀνέφερον τὴν οἰωνοσκοίαν οἱ ὕπατοι τοῖς αὐτοκράτορσι διrsquo ἧς ἐγινώσκετο ποταπὸς ἄρα ἔσται ὁ ἐνιαυτὸς Ἐπειδὴ γὰρ οἱ φυσικοὶ τὴν μὲν πρώτην τῆς ἑβδομάδος ἡμέραν τῷ Ἡλίῳ ἀναγράφουσι τὴν δὲ δευτέραν τῇ Σελήνῃ τὴν δὲ τρίτην Ἄρει τὴν δὲ τετάρτην Ἑρμῇ τὴν δὲ πέμπτην δὲ τῷ Διί τὴν δὲ ἕκτην τῇ Ἀφροδίτῃ τὴν δὲ ἑβδόμην τῷ Κρόνῳ [hellip]rdquo (De mensibus 410)

112 Lydos De mensibus IV 4 bdquoδιέμεινε δὲ ὅμως τὸ ἔθος ἐκ μόνης εὐπορίας ἐναλλαγένmiddot ἀντὶ μὲν γὰρ ἰσχάδων ἐπιδίδωσι πόπανα ἀντὶ δὲ τῶν φύλλων χρυσίονrdquo

113 Lydos a popana latin megfelelőjekeacutent a plakus szoacutet adja meg ez valoacutejaacuteban egy tipikus aacuteldozati ka-laacutecs goumlroumlg neve A helyes latin elnevezeacutes placentum lenne Cato a De agricultura 76-ban koumlzoumll egy receptet ott ez egy eacutedes eacutes sajttal talaacuten ricottaacuteval toumlltoumltt suumltemeacuteny hasonloacutean iacuterja le ezt az eacutedes-seacuteget a csaacuteszaacuterkori Ailianos is (Varia III 20 1) Macrobius (I 7 25) is emliacuteteacutest tesz a meacutezes pla-centumok ajaacutendeacutekozaacutesaacuteroacutel csakhogy ezt szerinte a kyreacuteneacuteiek teszik eacutes nem a Kalendaen hanem a Saturnalia alkalmaacuteboacutel

84

szaacutemuacute rejteacutelyes suumltemeacutenyneacutev felsorolaacutesaacuteval sajaacutet gasztronoacutemiai ismereteit fitogtatja Ez a hiaacuteny azeacutert sajnaacutelatos mert a mai Goumlroumlgorszaacutegban az uacutejeacutevi eacutetkezeacutes fontos eleme egy vasilopita (basilopitta) nevű uacutejeacutevi torta a belerejtett aproacutesaacutegok a megtalaacuteloacute szaacutemaacutera a koumlvetkező eacutev perspektiacutevaacuteiroacutel aacuterulkodnak114 Meglehet hogy Lydos az első forraacutesa a vasilopitaacutenak115 A recept nyilvaacuten nem azonos a naacutedcukor megjeleneacutese alapjaiban ala-kiacutetotta aacutet az euroacutepai eacutedesseacutegkiacutenaacutelatot azonban lehetseacuteges hogy a suumltemeacutenybe rejtett peacutenz maacuter Lydos koraacuteban ismert volt ndash sajnos ezt sem Lydostoacutel sem maacutestoacutel nem tudjuk meg A popanaacuteroacutel tett megjegyzeacutese meacutegis fontos ez a feacutel mondat az egyetlen amely a Kalendae azon esemeacutenyeire utal melyek a haacutez falai koumlzoumltt zajlottak

Gaacutezai Chorikios (IVndashV szaacutezad forduloacuteja)

Miacuteg Lydos az uacutejeacutevet reacutegiseacutegtani keacuterdeacuteskeacutent kezeli eacutes azt proacutebaacutelja feltaacuterni amit ő az uumlnnep hiteles előtoumlrteacuteneteacutenek veacutel egy maacutesik nagyjaacuteboacutel kortaacuters szerző a gaacutezai reacutetor Chorikios arra utal hogy az uumlnnepet meacuteg a csaacuteszaacuteri palotaacuteban is megtartjaacutek

A csaacuteszaacuter sem veti meg a laacutetvaacutenyossaacutegot hanem a teacutel tetőpontjaacuten amikor a roacutemai ak ősi uumlnnepuumlket tartjaacutek mikor az egyik eacutev veacuteget eacuter eacutes elkezdődik a maacutesik s ami-kor szokaacutesa a hatalmon levőknek hogy vendeacutegseacutegeket rendezzenek a lakomaacutekat mimos-előadaacutesokkal eacutedesiacutetik meg Ezeket a csaacuteszaacuteri palotaacuteban tartjaacutek jelen van a teljes csaacuteszaacuteri szenaacutetus eacutes az első helyet a jogar birtokosa foglalja el s nem csu-paacuten egy vagy keacutet vagy haacuterom napot toumlltenek el az előadaacutesok megneacutezeacuteseacutevel meacuteg ha ennek a keacutetszereseacutet is uacutegy eacuterezneacutek hogy meacuteg egyre szuumlkseacuteg lenne116

A szoumlveget első kiadoacuteja Graux a Brumalia emleacutekeacutenek tekintette azonban ezt Crawford caacutefolta mivel a Brumalia egyeacuteb forraacutesaiban nem emliacutetenek mimos-előadaacutesokat illetve az időpont meghataacuterozaacutesa is inkaacutebb a Kalendaera utal117 Teacuteny azonban hogy a Kalendae nagyszaacutemuacute forraacutesai maacuteshol nem beszeacutelnek szervezett professzionaacutelis sziacutenhaacutezi előadaacutesokroacutel a sziacutenjaacuteteacutek spontaacuten moacutedon az utcaacuten zajlik Az időpont megjeloumlleacutese azon-ban annyira egyeacutertelmű Chorikios szoumlvegeacuteben hogy nem vonatkozhat maacutesra mint a

114 Hasluck 1927115 Az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedoacute rituaacutelis jelentőseacutegű suumltemeacuteny Roacutemaacuteban maacuter koraacutebban is ismert volt A Fes-

tus lexikon szerint ennek neve ianual bdquoIanual libi genus quod Iano tantummodo delibaturrdquo (Festus 93) ez viszont valoacutesziacutenűleg aacuteldozati ajaacutendeacutekkeacutent az istennek felajaacutenlott suumltemeacuteny volt el-teacuterően Lydos popanaacutejaacutetoacutel A roacutemai szakraacutelis cukraacuteszathoz laacutesd Morpurgo DaviesndashLevick 1971 Glinister 2014

116 Choricius Oratio 8 (=32) 58 bdquoοὐδὲ βασιλεὺς γὰρ ἀποδοκιμάζει τὴν θέαν ἀλλὰ παρὰ τὴν τοῦ χειμῶνος ἀκμὴν ἐν ᾗ Ῥωμαῖοι τὴν πάτριον ἄγουσιν ἑορτήν ἐνιαυτοῦ τοῦ μὲν πεπαυμένου τοῦ δrsquoἀρχομένου ἡνίκα νόμος αὐτῷ τοῖς ἐν τέλει συνεστιᾶσθαι ἡδίω τὴν εὠχίαν ἡγεῖται θεάματι γίνεσθαι μίμων Τοιγαροῦν τελεῖται μὲν ἐν βασιλείοις πάρεστι δὲ τὸ βασιλικὸν ἅπαν συνέφριον προκαθημένου τοῦ τὰ σκῆπτρα λαχόντοςmiddot οὐ μίαν δὲ μόνον ἢ δευτέραν ἢ τρίτην ἑωρακότες ἡμέραν ἐμπίμπλανται κἂν διπλασιάσῃς τὸν ἀριθμόν ἄλλης ἔτι μίας προσδεήσειrdquo

117 Crawford 1914ndash1919 374

85

Kalendaera s rajta keresztuumll roumlpke betekinteacutest kapunk a forraacutesainkban egy alig adatolt helysziacutenre a csaacuteszaacuteri udvarba Chorikios megjegyzeacuteseacutet annak a feacutenyeacuteben kell olvasni hogy az egyhaacutezatyaacutek a kezdetektől fogva egyoumlntetűen ellenseacutegesen viszonyulnak a sziacuten-jaacutetszaacutes minden formaacutejaacutehoz amit Choirikiosnaacutel olvasunk a műfaj apoloacutegiaacuteja

Bragai Maacuterton (510 kndash579)

Bragai Maacuterton egy iacuteraacutesa visszavisz minket nyugatra A szerző valoacutesziacutenűleg Pannoniaacuteban szuumlletett 510 koumlruumll megjaacuterta a Szentfoumlldet mielőtt veacuteguumll eljutott volna Euroacutepa nyu-gati hataacuteraacutera mely akkortaacutejt a Szveacuteb Kiraacutelysaacuteg reacutesze A minket eacuterdeklő iacuteraacutes ciacuteme De correctione rusticorum vagyis rsquoA parasztok kijaviacutetaacutesaacuteroacutelrsquo118 Az iacuteraacutes formailag leveacutel melyet Maacuterton egy puumlspoumlktaacutersaacutenak iacutert Braga vaacuterosa a mai Portugaacutelia teruumlleteacuten fekszik a szouml-veg megiacuteraacutesaacutenak terminus ante quemje 579 Maacuterton halaacutelaacutenak eacuteve A szoumlveg nem maacutes mint kuumlloumlnfeacutele neacutepi hiedelmek listaacuteba szedeacutese mikoumlzben a felhaacuteborodott szerző eacuterve-ket is felhoz a hiedelmek pogaacuteny voltaacutenak bizonyiacutetaacutesaacutera A leveacutelformaacuteboacutel koumlvetkezik hogy itt a ceacutel nem a meggyőzeacutes hiszen a puumlspoumlktaacuters veacutelelmezhetőleg egyeteacutertett Maacuter-tonnal a szokaacutesok eliacuteteacuteleacuteseacuteben a szoumlveg inkaacutebb egyfajta segeacutedeszkoumlz melynek eacuterveit baacutermikor koumlnnyen be lehetett eacutepiacuteteni egy homiacutelia eacuterveleacuteseacutebe

A De correctione listajellegeacuteből koumlvetkezik hogy a szoumlveg koheacutezioacuteja gyengeacutebb mint az eddig taacutergyalt szentbeszeacutedekneacutel hiaacutenyzik a rendezőelv iacutegy hiaacuteba olvasunk egyeacuteb-keacutent a Kalendaeval kapcsolatban ismert szokaacutesokroacutel nem lehetuumlnk biztosak benne hogy Maacuterton mindet az uacutejeacutev kapcsaacuten ismerte A 10 bekezdeacutes a Kalendae uacutejeacutev voltaacutet caacutefolja ndash itt a bdquopogaacuteny babonardquo maga az az aacutelliacutetaacutes volna hogy az eacutev januaacuter 1-jeacutevel kezdő-dik Tudatlan eacutes falusias hiedelemnek nevezi ezt mondvaacuten hogy az eacutev kezdete valoacutejaacute-ban a tavaszi nap-eacutej egyenlőseacuteg mivel Isten a teremteacutes kezdeteacuten elvaacutelasztotta a feacutenyt eacutes a soumlteacutetet a helyes elvaacutelasztaacutes pedig fele-fele alapon toumlrteacutenik iacutegy a teremteacutes a maacuterciusi nap-eacutej egyenlőseacutegkor toumlrteacutent119

A koumlvetkező bekezdeacutesben aacutetteacuter a bdquomolyok eacutes egerek napjaacuterardquo aneacutelkuumll hogy tisztaacuteznaacute mit is jelent a molyok napjaacutenak megtartaacutesa120 aacutem valoacutesziacutenű hogy ez is a Kalendaehoz

118 Hainthaler 2009 McKenna 1938 84ndash107 A szoumlveg teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel relevaacutens reacuteszeinek fordiacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben koumlzloumlm

119 De correctione 10 bdquoSimiliter et ille error ignorantibus et rusticis subrepit ut Kalendas Ianuarias pu-tent anni esse initium quod omnino falsissimum est Nam sicut scriptura sancta dicit VIII Kal Aprilis in ipso aequinoctio initium primi anni est factum Nam sic legitur et divisit deus inter lucem et tenebras Omnis autem recta divisio aequalitatem habet sicut et in VIII Kal Aprilis tantum spa-tium horarum dies habet quantum et nox Et ideo falsum est ut Ianuariae Kalendae initium anni sintrdquo Hainthaler 2009 502 adatok a maacutercius 25-i eacutevkezdetről Ez a szaacutemiacutetaacutesi forma nem vaacutelt szeacute-les koumlrben elterjedtteacute de Angliaacuteban egeacuteszen a Gergely-naptaacuter bevezeteacuteseacuteig fennmaradt

120 De correctione 11 bdquoIam quid de illo stultissimo errore cum dolore dicendum est quia dies tinearum et murium observant et si dici fas est homo Christianus pro deo mures et tineas veneratur Qui-bus si per tutelam cupelli aut arculae non subducatur aut panis aut pannus nullo modo pro feriis sibi exhibitis quod invenerint parcentrdquo Hainthaler 2009 500 a molyok eacutes egerek napjaacutet uacutejeacutev-hez koumlti eacutes kimutat neacutehaacuteny paacuterhuzamot iacutegy peacuteldaacuteul Noyon-i Szent Eligiusnaacutel (dagger660 Vita PL 87 528) illetve a pseudo-aacutegostoni Tractatus de rectitudine catholicae conversationisban (PL 40 1172)

86

kapcsoloacutedott mivel ugyanebben a bekezdeacutesben beszeacutel az uacutejeacutevi oacutemenekről a babonaacutes emberek lakomaacutekat csapnak abban a hiszemben hogy ez elősegiacuteti joacute szerencseacutejuumlket az egeacutesz eacutevre121

Mielőtt visszateacuterne a Kalendaehoz megemliacutet egy sor kultuszformaacutet amelyek pogaacuteny-saacutegnak minősuumllnek eliacuteteacuteli a termeacuteszetben talaacutelhatoacute szakraacutelis helyek felkereseacuteseacutet az ott toumlrteacutenő gyertyagyuacutejtaacutest legyen szoacute sziklaacutekroacutel faacutekroacutel forraacutesokroacutel vagy keresztutakroacutel Ezutaacuten visszateacuter az uumlnnepekhez kettőt emel ki a Vulcanaliaacutet eacutes a Kalendaet majd listaacuteba szed egy sor babonaacutet melyeknek legalaacutebb egy reacutesze az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedott A lista a koumlvetkező az asztalok feldiacutesziacuteteacutese a babeacuteraacuteggal diacutesziacuteteacutes a laacutebakra figyelni (pedem obsequere) a tűzhelyre gyuumlmoumllcsoumlt eacutes bort oumlnteni a forraacutesviacutezbe kenyeret tenni a szoumlvőszeacutekneacutel Minervaacutet megnevezni a haacutezassaacutegkoumlteacutesekneacutel Venus napjaacutet figyelembe venni illetve uacutetra keleacutesneacutel a napot figyelembe venni Ezek koumlzuumll az uumlnnepre előkeacute-sziacutetett asztal eacutes a babeacuteraacuteg maacuter előfordult122 A laacutebakra valoacute odafigyeleacutes egy koumlzismert babonaacutera utal miszerint szerencseacutetlenseacuteg fenyegeti azt aki bal laacutebbal kileacutepve indul el vagy a bal laacutebra valoacute cipőjeacutet veszi fel előszoumlr123 A tűzhelyre oumlntoumltt uacutejeacutevi italaacuteldozat is ismert maacuter forraacutesokboacutel124 Az istenek bdquokultuszardquo ebben a korban uacutegy tűnik maacuter csak roumlvid formulaacuteris fohaacuteszok formaacutejaacuteban eacutelt illetve a heacutet napjainak babonaacuteiban peacuteldaacuteul a heacutet mely napjaacuten mely isten napjaacuten haacutezasodtak vagy utaztak Egyeacutebkeacutent a neolatin nyelvek koumlzuumll egyeduumll a portugaacutel hasznaacutelja azokat a megnevezeacuteseket melyeket Bragai Maacuterton ajaacutenl feria prima secunda stb

Sevillai Isidorus (560 kndash636)

Baacuter időrendben keacutesőbbi Bragai Maacutertonnaacutel szoumlvegszerűen Caesariushoz koumltődik Sevil-lai Isidorus egy szoumlveghelye legalaacutebbis Caesariushoz keacutepest nem kiacutenaacutel uacutejdonsaacutegot Maacuter a ciacutem is aacuterulkodoacute bdquoa januaacuteri Kalendae boumljtjeacuterőlrdquo tehaacutet nem a pogaacuteny uumlnnepleacutes a teacutema hanem az a maacuter bevett szokaacutes szorul magyaraacutezatra hogy mieacutert is kell januaacuter 1-jeacuten boumlj-toumllni Caesariushoz hasonloacutean Ianus kultuszaacuteboacutel eredezteti az uumlnnepet illetve felso-rolja azokat a pontokat melyek az uumlnnepleacutesen pogaacutenyok vagy erkoumllcstelenek eszerint

121 De correctione 11 bdquoSine causa autem sibi miser homo istas praefigurationes ipse facit ut quasi sicut in introitu anni satur est et laetus ex omnibus ita illi et in toto anno contingat Observationes is-tae omnes paganorum sunt per adinventiones daemonum exquisitaerdquo

122 De correctione 16 bdquoNam ad petras et ad arbores et ad fontes et per trivia cereolos incendere quid est aliud nisi cultura diaboli Divinationes et auguria et dies idolorum observare quid est aliud nisi cultura diaboli Vulcanalia et Kalendas observare mensas ornare et lauros ponere et pedem observare et fundere in foco super truncum frugem et vinum et panem in fontem mittere quid est aliud nisi cultura diaboli Mulieres in tela sua Minervam nominare et Veneris diem in nuptias observare et quo die in via exeatur adtendere quid est aliud nisi cultura diaboli Incantare herbas ad maleficia et invocare nomina daemonum incantando quid est aliud nisi cultura diabolirdquo

123 Ioacuteanneacutes Chrysostomos Comm ep Ephes serm12 PG 62 92 Az egyhaacutezatya a babonaacutes ember szavait ideacutezi McKenna 1938 98ndash104 Harris 2011 21

124 Harris 2011 22 57 jegyzet Johnston 1939

87

sziacutenjaacuteteacutekokra keruumllt sor (scenae) a reacutesztvevők szoumlrnyeteg alakjaacutet vetteacutek fel vagy nőnek oumlltoumlznek auguriumokra keruumll sor illetve mulatsaacutegra amelyben mindkeacutet nem reacuteszt vett s ezen cselekmeacutenyek engeszteleacuteseacutere vezetteacutek be a boumljtoumlt125

Pseudo-Turini Maximus

Turini Maximus neve alatt fennmaradt egy szoumlveg amely azonban bizonyosan nem tőle szaacutermazik126 Maximus uacutejabb szoumlvegkiadaacutesaacuteba maacuter be sem keruumllt azonban a szerzőseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa meacuteg vaacuterat magaacutera iacutegy viszont nem tudjuk teacuterben eacutes időben elhelyezni a szoumlveget Megfogalmazaacutesa nagyon erősen fuumlgg Caesariuseacutetoacutel ez kijeloumll egy egyeacuter-telmű terminus post quemet s mivel nem vagyok Caesarius-kutatoacute nem tudok hataacute-rozott elleneacutervet megfogalmazni hogy a Caesariushoz korban eacutes stiacutelusban ilyen koumlzel aacutelloacute szerző mieacutert ne lehetne maga Caesarius Ha nem is ő a szerző hozzaacute teacuterben eacutes időben koumlzel eső iacuteroacutet kell felteacuteteleznuumlnk

A jelmezes felvonulaacutes szaacutemaacutera is őruumlltseacuteg esztelenseacuteg amely a deacutemonoknak szolgaacutel-tatja ki az embert A jelmezek bemutataacutesa toumlmoumlr de meacutegis az oumlsszes alapvető tiacutepus sze-repel előszoumlr a nőnek oumlltoumlző feacuterfiak majd az aacutellatjelmezek előszoumlr a pecudes (kecske vagy baacuteraacuteny) majd a vadaacutellatok (ferae) s veacuteguumll a portenta torz vagy szoumlrnyszuumlloumltt ala-kok a ma is hasznaacutelatos monstrum eredetileg koumlruumllbeluumll szinonimaacuteja volt a latin val-laacutesi terminoloacutegiaacuteban A monstrum csakuacutegy mint a portenta a roacutemai vallaacutesban szoumlrny-szuumlloumlttet jelent olyan emberi vagy aacutellati uacutejszuumlloumlttet akinek szuumlleteacutesi rendellenesseacutege eleacuteg suacutelyos ahhoz hogy az istenek aacuteltal kuumlldoumltt figyelmeztető jelnek lehessen tekin-teni A felsorolaacutes utaacuten127 egy mondat aacuterulkodik a jelmezek minőseacutegeacuteről is az Isten

125 Isidorus De ecclesiasticis officiis I 41 PL 83 774Dndash775B bdquoDe ieiunio Kalendarum Ianuarium Ieiu-nium Kalendarum Ianuariarum propter errorem gentilitatis instituit Ecclesia Ianus enim quidam princeps paganorum fuit a quo nomen mensis Januarii nuncupatur quem imperiti homines ve-luti deum colentes in religione honoris posteris tradiderunt diemque ipsum scenis et luxuriae sacraverunt Tunc enim miseri homines et quod peius est etiam fideles sumentes species mon-struosas in ferarum habitu transformantur alii femineo gestu demutati virilem vultum effemi-nant nonnulli etiam de fanatica adhuc consuetudine quibusdam ipso die observationum auguriis profanantur perstrepunt omnia saltantium pedibus tripudantium plausibus quodque est tur-pius nefas nexis inter se utriusque sexus choris inops animi furens vino turba miscetur proinde ergo sancti patres considerantes maximam partem generis humani eodem die huisumodi sacrile-giis ac luxuriis inservire statuerunt in universo mundo per omnes ecclesias publicum ieiunium per quod agnoscerent homines in tantum se prave agere ut pro eorum peccatis necesse esset om-nibus ecclesiis ieiuniarerdquo

126 Homilia XVI De calendis Januariis PL 57 254ndash258 A szerzőseacuteg keacuterdeacuteseacutehez laacutesd Arbesmann 1979 105 69 jegyzet A szoumlveg fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben

127 bdquoAn non omnis quae a ministris daemonum illis aguntur diebus falsa sunt et insana cum vir vi-rium suarum vigore mollito totum se frangit in feminam tantoque illud ambitu atque arte agit quasi poeniteat illum esse quod vir est Nunquid non universa ibi falsa sunt et insana cum se a Deo formati homines aut in pecudes aut in feras aut in portenta transformant Nunquid non omnem excedit insaniam cum decorem vultus humani Dei specialiter manibus in omnem pulchri tudinem figuratumrdquo

88

aacuteltal megformaacutezott arc szeacutepseacutegeacutet szemeacutettel eacutes piszokkal csuacutefiacutetjaacutek el (squallore sordium et adulterina foeditate deturpant)

Toumlrteacutenik neacutehaacuteny aacuteltalaacutenos utalaacutes a joacuteslatokra elhangzanak a maacuter ismert kifejezeacute-sek iocus lusoribus ludunt melyek az uumlnnepseacuteg egy alternatiacutev az egyhaacutezi aacutellaacutespont-toacutel elteacuterő megiacuteteacuteleacuteseacutere utalnak mindez csak jaacuteteacutek Ezt koumlveti egy megjegyzeacutes

Kemeacuteny azoknak a sziacuteve eacutes istentelenseacuteg szoriacutetja oumlssze akik a szentseacutegtoumlrő jaacuteteacute-kok reacuteveacuten eacutes az isteni figyelmezteteacuteseket kiguacutenyolva a hiaacutebavaloacutesaacutegokban lelik oumlrouml-muumlket eacutes a hamissaacutegokat koumlvetik eacutes mindezek utaacuten meacuteg teljesseacute teacuteve a seacuterteacutest ezeket a napokat uacutejeacutevnek hiacutevjaacutek Baacuter meacutegsem helytelenuumll nevezik uacutejnak az eacutevet mert a szentseacutegtoumlrő uumlnnepek reacuteveacuten a tisztesseacuteg helyett a hamis ruacutetsaacuteg eacutes elteacutevelye-deacutes uacutejul meg Uacutej eacutevnek nevezik mintha akaacuter az eacuteg akaacuter a foumlld baacutermi uacutejdonsaacutegot mutatna Uacutejeacutevnek nevezik januaacuter Kalendaejaacutet mikor mindig a reacutegi hibaacuteval eacutes ret-tenettel mocskoljaacutek be128

A veacutegső retorikai fordulat az uacutejeacutev uacutejsaacutegaacutenak e tagadaacutesa amiről Bragai Maacuterton is iacutert

Dasios-acta

Az előzőhoumlz hasonloacutean Szent Dasios passioacutejaacutet egy hiacuteres sokat eacutertelmezett eacutes feacutelreeacutertel-mezett szoumlveget sem tudunk pontosan dataacutelni129 Frazer Aranyaacutega hozta be a koumlztudatba a szoumlveget Raacutenk maradt formaacutejaacuteban egy 325 eacutes 579 koumlzeacute keltezhető goumlroumlg nyelvű hagiograacutefiai iratroacutel van szoacute mely egy Diocletianus alatt a bulgaacuteriai Durostorumban maacutertiacuterhalaacutelt halt katona toumlrteacuteneteacutet meseacuteli el130 A szoumlveg szerint a durostorumi katonaacutek koumlzoumltt szokaacutesban volt hogy a Saturnaliaacutek alatt kivaacutelasztottak maguk koumlzuumll egyet akit kiraacutelyi ruhaacuteba oumlltoumlztettek harminc napon aacutet kiraacutelykeacutent baacutentak vele azonban veacuteguumll Saturnus uumlnnepeacuten az isten oltaacutera előtt oumlngyilkossaacutegot kellett elkoumlvetnie A kereszteacuteny Dasios mikor őt jeloumllteacutek ki e szerepre megtagadta a reacuteszveacutetelt ebben a bdquoszentseacutegtelen jaacuteteacutekbanrdquo s miutaacuten kereszteacuteny volta bebizonyosodott kiveacutegezteacutek

Mindez baacutermi is legyen a toumlrteacutenet valoacutesaacutegalapja szoros kapcsolatban aacutell a teacuteli uumlnnepkoumlr toumlrteacuteneteacutevel azonban egyelőre eacuterdemes csupaacuten egy reacuteszletet kiragadni

128 bdquoGrave utique eorum cor est atque omni impietate depressum qui per sacrilegos jocos divinis monitis illudentes et vana diligunt et falsa sectantur et post omnia ad offensionis plenitudinem dies ipsos annum novum vocant Quanquam non inconvenienter secundum se novum appellant annum quoniam per nefandas ferias pro honestate falsa turpitudo et perversitas innovantur No-vum vocant annum quasi novi aliquid aut coelum tunc ostendat aut terra Novum annum Janua-rias appellant calendas cum vetusto semper errore et horrore sordescantrdquo

129 A szoumlveg első kiadaacutesa Analecta Bollandiana tomus XVI Bruxelles 1897 Les Actes de S Dasius par Franz Cumont 1897 az aacuteltalam hasznaacutelt modern szoumlvegkiadaacutes Pillinger 1988 A szoumlveg beve-zető reacuteszeacutenek fordiacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben koumlzloumlm

130 A dataacutelaacuteshoz Pillinger 1988 44

89

melyben a szoumlveg keacutesziacutetője roumlvid kommentaacutert fűz a durostorumi Saturnaliaacutehoz azt aacutelliacutetva hogy ilyen szokaacutesokat meacuteg sajaacutet koraacuteban is gyakoroltak

3 Ez a tisztaacutetalan hagyomaacuteny egeacuteszen a mi korunkig eljutott meacuteg szaacutenalmas moacutedon megőrződve Ugyanis a rossz szokaacutes nem eacuter veacuteget meacuteg az (aacutellam)rend felbomlaacutesaacute-val sem hanem meacuteg hitvaacutenyabb formaacuteban meguacutejul Tudniillik januaacuter Kalandaejaacuten hiaacutebavaloacute emberek akik baacuter kereszteacutenynek nevezik magukat de a pogaacutenyok szokaacute-sait koumlvetik hatalmas felvonulaacutessal joumlnnek elő alakjukat elvaacuteltoztatva eacutes az oumlrdoumlg kuumlllemeacutet eacutes viselkedeacuteseacutet oumlltve magukra kecskebőroumlkbe burkoloacuteznak arcukat elvaacutel-toztatva eldobjaacutek a joacutet melyben uacutejjaacuteszuumllettek eacutes uacutejra feloumlltik a rosszat melyben szuuml-lettek Baacuter kereszteleacutesuumlkkor megfogadtaacutek hogy elvetik a saacutetaacutent eacutes az ő felvonulaacute-sait ismeacutet hadba vonulnak vele a hitvaacuteny eacutes gonosz tettekben131

Ez a felvonulaacutes bizonyos hasonloacutesaacutegokat mutat a nyugati szerzőktől ismert aacutellatala-kos felvonulaacutesokkal de elteacutereacutesek is akadnak eacuteppen ezeacutert szerencseacutes volna ismerni a szoumlveg pontos keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyeit Cumont eredeti kiadaacutesaacuteban felteacutetelezte hogy a goumlroumlg szoumlveg moumlgoumltt egy elveszett eacutes koraacutebbi latin eredeti aacutellt Ezt a moder-nebb kiadaacutesok elvetik mivel a Cumont aacuteltal bizonyiacuteteacutekkeacutent felhozott latin eredetű szavak a szoumlvegben joumlveveacutenyszavak melyeket maacuter a toumlrteacutenet katonai kontextusa is indokol132 A kor vulgaacuteris nyelvezetű goumlroumlg szoumlvegei mint peacuteldaacuteul a Malalas-kroacutenika meglepően nagy szaacutemban tartalmaznak latin joumlveveacutenyszavakat A szoumlveg tehaacutet az oacutekor veacutegeacuten keletkezett valahol goumlroumlg nyelvteruumlleten A megfogalmazoacute erőteljesen hivat-kozik a konstantinaacutepolyi hitvallaacutesra iacutegy 381-neacutel nem lehet koraacutebbi Egy feliratboacutel tud-juk hogy OdessosVaacuterna puumlspoumlke Dulcissimus a VI szaacutezad veacutegeacuten keacutenyszeruumll mene-kuumllni a szlaacutevok eacutes az avarok elől eacutes ekkor keruumll sor a szent ereklyeacuteinek translatioacutejaacutera Anconaacuteba133 ez adja az acta keletkezeacuteseacutenek 579-es terminus ante quemjeacutet A kelet-kezeacutesi helyet illetően a kutataacutes a szoumlveget Dasios tiszteleteacutenek helyeacutehez vagyis Durostorum reacutegioacutejaacutehoz koumlti

Uacutegy gondolom a szoumlveg tartalmaz egy feacutelmondatot ami talaacuten hozzaacutesegiacutethet hogy az adott időhataacuterokon beluumll pontosabban elhelyezzuumlk a szoumlveget A 3 bekez-deacutes 2 mondataacuteban szerepel a leacutegontos [hellip] tu kosmu kifejezeacutes Ez egyeacutertelműen egy genitivus absolutus nevű mondatroumlvidiacutető szerkezet melyet ha csak oumlnmagaacuteban laacutet-naacutenk egy kezdő goumlroumlgoumls is koumlnnyen lefordiacutetana bdquoamikor megszűnik a vilaacutegrdquo vagy

131 Acta Dasii 3 bdquoΑὕτη ἡ μυσαρὰ παράδοσις καὶ μέχρις ἡμῶν τῶν ἐσχάτων περιελθοῦσα ἀθλιωτέρως παραφυλάττεταιmiddot οὕτε λήγοντος γὰρ τοῦ κόσμου τὸ ἔθος τὸ κακὸν τέλος λαμβάνει ἀλλὰ μᾶλλον χειροτέρως ἀνανεοῦταιmiddot ἐν γὰρ τῇ ἡμέρᾳ τῶν καλανδῶν Ἰανουαρίων μάταιοι ἄνθρωποι τῷ ἔθει τῶν Ἑλλήνων ἐξακολουθοῦντες χριστιανοὶ ὀνομαζόμενοι μετὰ παμμεγέθους πομπῆς προέρχονται ἐναλλάττοντες τὴν ἑαυτῶν φύσιν καὶ τὸν τρόπον καὶ ltτὴνgt μορφὴν τοῦ διαβόλου ἐνδύονταιmiddot αἰγείοις δέρμασι περιβεβλημένοι τὸ πρόσωπον ἐνηλλαγμένοι ἀποβάλλουσιν ἐν ᾧ ἀνεγεννήθησαν ἀγαθῷ καὶ διακατέχουσιν ἐν ᾧ ἐγεννήθησαν κακῷmiddot ἀποτάξασθαι ὁμολογήσαντεςrdquo

132 Pillinger 1988 30ndash31133 Pillinger 1988 51

90

bdquoamikor a vilaacuteg megszuumlntet valamitrdquo utoacutebbi esetben egy taacutergyra is szuumlkseacuteg volna Musurillo angol fordiacutetaacutesa iacutegy hangzik bdquoFor the world not ony does not give up the wicked practice it renews it ever more shamefullyrdquo134 Ez a fordiacutetaacutes nyelvtanilag nem tarthatoacute mert ha a rossz szokaacutes (to ethos kakon) a taacutergy amit a vilaacuteg nem hagy abba akkor a maradeacutek keacutet szoacute a bdquoveacuteget eacuterrdquo (telos lambanei) eacutertelmetlenneacute vaacutelik Renate Pillingerneacutel ugyanennek a fordiacutetaacutesa bdquoJa auch nicht wenn die Welt zu sein aufhoumlrt nimmt dies(se) uumlble Sitte ein Ende sondern erneuert sich in weit schlechterer Weiserdquo135 Ha a mondat arra utal hogy a szokaacutest a vilaacuteg veacutegeacuteig gyakorolni fogjaacutek nyelvtanilag korrekt mondatot kapunk baacuter keacuterdeacuteses marad hogy joumlvő helyett mieacutert aacutell jelen időben a mondat mindkeacutet aacutelliacutetmaacutenya raacuteadaacutesul a jelenteacutes legalaacutebbis furcsa hiszen hogyan keacutepzelhető el egy kereszteacuteny szerző szaacutemaacutera hogy egy pogaacuteny szokaacutes meacuteg a vilaacuteg veacutegeacutevel sem szűnik meg

Uacutegy gondolom hogy a probleacutema azonnal megoldoacutedik ha a kosmos szoacutet nem vilaacuteg-nak fordiacutetjuk A LiddelndashScott-feacutele goumlroumlg szoacutetaacuter egy keacutesei jelenteacutesvaacuteltozatkeacutent hozza hogy a kosmos szoacute oikumeneacute = rsquolakott vilaacutegrsquo jelenteacutesben is hasznaacutelhatoacute Ezt sajaacutet tapasz-talatom is megerősiacuteti a Dasios-actaacutehoz hasonloacutean koumlznyelvi tehaacutet nem irodalmi nyel-vezetű Malalasnaacutel is megfigyelhető ez a jelenteacuteseltoloacutedaacutes136 a kosmos jelentheti a teljes teremteacutest eget eacutes foumlldet maacuteskor viszont szűkebb peacuteldaacuteul Nagy Saacutendor meghoacutediacutetja az egeacutesz kozmoszt137 a Zeusnak szentelt olimpia bdquokozmikus uumlnneprdquo volt138 ami nem egy eacuterdekes teoloacutegiakoncepcioacute kifejezeacutese pusztaacuten annak kinyilvaacuteniacutetaacutesa hogy baacuter-mely goumlroumlg vagy roacutemai reacuteszt vehetett rajta S ami talaacuten a legmeghoumlkkentőbb ideacutezi Iustinianus csaacuteszaacuternak a perzsa nagy kiraacutelyhoz iacuterott egy leveleacutet ahol a keacutet birodalmat keacutet aacutellamnak (politeia) majd keacutet kosmosnak nevezi szinte a birodalom szoacute szinonimaacute-jakeacutent hasznaacutelva a fogalmat139 Ez a jelenteacutesfejlődeacutes valoacutesziacutenűleg nem fuumlggetlen attoacutel hogy a goumlroumlg kosmos szoacute alapjelenteacutese rsquorendrsquo volt a rsquovilaacutegegyetemrsquo jelenteacutes ettől fuumlgg

Ha a Dasios-acta kozmoszaacutet iacutegy eacutertelmezzuumlk akkor a mondat azonnal eacutertelmesseacute vaacutelik bdquomikor az aacutellamaacutellamrend megszűnik a rossz szokaacutes nem eacuter veacuteget hanem hit-vaacutenyabb formaacuteban meguacutejulrdquo Az aacutellamisaacuteg megszűneacutese maacuter olyasmi ami lehet jelen idejű tapasztalat eacutes arra utalhat hogy a szoumlveg keletkezeacutese koumlzelebb esik a lehetseacuteges veacutegdaacutetumhoz a VI szaacutezad veacutegeacutehez mint a 400 koumlruumlli lehetseacuteges legkoraacutebbi időpont-hoz elkeacutepzelhető hogy az acta szoumlvegeacutenek valamifeacutele reviacutezioacutejaacutera eacuteppen a translatio kapcsaacuten keruumllt sor

Az acta esemeacutenyei a Saturnaliaacutehoz koumltődnek azonban a szoumlveg szerzője szaacutemaacutera a toumlrteacutenet az uacutejeacutev napjaacutenak szokaacutesait ideacutezi fel Baacuter a szerző a szokaacutest pogaacutenynak (szoacute sze-rint helleacutennek) minősiacuteti de aacutelliacutetaacutesa szerint a reacutesztvevők legalaacutebb neacutevlegesen keresz-teacutenyek Valoacutesziacutenű hogy a felvonulaacutes megnevezeacutese azonos a nyugati felvonulaacuteseacuteval

134 Musurillo 1972 275135 Pillinger 1988 19136 Toacuteth 2005 131ndash132137 Malalas 83 198 919 224138 Malalas 420 90 Ugyaniacutegy beszeacutel bdquokozmikus eacutehiacutenseacutegrőlrdquo is 1233 302139 Malalas 1853 454 bdquoὅτι δὲ μεγάλῃ δόξα καὶ ἐπαινός ἐστιν ἐν πάσῃ τῇ γῇ παρὰ θεῷ καὶ ἀνθρώποις τὸ εἰρήνην γενέσθαι μεταξὺ τῶν δύο κόσμωνrdquo

91

jaacuteteacutek mivel a szerző a kerettoumlrteacutenet leacutenyegeacutet adoacute saturnaliai emberaacuteldozatot athemita paigniaacutenak nevezi szentseacutegtelen jaacuteteacutekoknak A jelmezek viseleacuteseacutet sziacutenjaacuteteacutekok előadaacute-saacutet a goumlroumlg nyelv soha nem nevezte jaacuteteacuteknak tehaacutet a paignia szoacute hasznaacutelataacutet ezzel nem magyaraacutezhatjuk ez valoacutesziacutenűleg az eacutelő kortaacuters uacutejeacutevi szokaacutes hataacutesa lesz A kecskebőr eacutes az arc elvaacuteltoztataacutesa akaacuter aacutelarc hasznaacutelataacutera utal akaacuter egyszerűen az arc befeketiacute-teacuteseacutere hasonloacutesaacutegot mutat a nyugatroacutel ismert felvonulaacutesokkal azonban van egy fon-tos kuumlloumlnbseacuteg itt nincs raacute utalaacutes hogy a reacutesztvevők aacutellatnak oumlltoumlztek volna ehelyett a hangsuacutely a felvonulaacutes diabolikus voltaacutera utal A kuumlloumlnbseacuteg baacuter aacuternyalatnyi de fontos A balkaacuteni teacuterseacutegben a XX szaacutezadig gyakorolt maszkos uacutejeacutevi felvonulaacutesok előadoacutei az uacutejkorig is gyakran preacutemes aacutellatbőroumlket viseltek arcukat feketeacutere festetteacutek azonban a rituaacutelis draacutemaacuten beluumll nem aacutellati hanem emberi szerepet jaacutetszottak eacutes nem is proacutebaacutel-tak aacutellatokra hasonliacutetani140

Baacuter a passioacute keletkezeacutesi koumlruumllmeacutenyei rendkiacutevuumll vitatottak a kutataacutes egy a Balkaacute-non gyakorolt uacutejeacutevi szokaacutes reacuteszeacutenek tekinti mely elkuumlloumlniacutethető a nyugat-euroacutepai aacutellat-maszkoktoacutel141 Ginzburg nem vaacutelasztja el egymaacutestoacutel eacutelesen a keleti eacutes nyugati jelmezes felvonulaacutest hanem egyazon hagyomaacuteny reacuteszeacutenek tekinti142 A keacuterdeacutes a keleti forraacutesok kicsiny szaacutema eacutes elteacuterő jellege miatt nem doumlnthető el Nilsson ezt a szokaacutest a Dionysos-kultuszhoz kapcsolja főleg a kecskebőroumlk hangsuacutelyozott emliacuteteacutese miatt Kukuleacutes ezek-nek az uacutejeacutevi jelmezeknek a hataacutesaacuteval magyaraacutezza annak a hiedelemnek a kialakulaacutesaacutet az uacutejkori Goumlroumlgorszaacutegban hogy az uacutejeacutevkor szuumlletett gyermek kallikantzaros lesz143

Ez a beszaacutemoloacute az első adat arroacutel hogy keleten is sor keruumllt aacutellatbőroumlkbe oumlltoumlzoumltt magukat elcsuacutefiacutetoacute feacuterfiak felvonulaacutesaacutera Baacutermennyire gazdag a keacuterdeacutes uacutejkori forraacutes-anyaga az oacute- eacutes koumlzeacutepkorboacutel csupaacuten kisszaacutemuacute tovaacutebbi szoumlveghelyet ismeruumlnk a leg-fontosabb a trulloacutei zsinat tiltaacutesa lesz a VII szaacutezad veacutegeacuten eacutes majd ennek kommentaacuterjai a bizaacutenci korboacutel Theodoacuteros Balsamoacutennaacutel144 Az acta eacutes a zsinati kaacutenon megfogalma-zaacutesa is arra utal hogy rendkiacutevuumll elterjedt meacutelyen meggyoumlkeresedett szokaacutesroacutel van szoacute azonban valamilyen okboacutel nyugati megfelelőjeacuteneacutel keveacutesbeacute keruumll reflektorfeacutenybe Az ok lehet irodalmi is az VndashVII szaacutezad goumlroumlg nyelvű homiacuteliaanyaga sokkal kisebb meny-nyiseacutegű mint a latin eacutes erősebben teoloacutegiai iraacutenyultsaacuteguacute A maacutesik ok hogy Euroacutepa gazdasaacutegi-politikai centruma az oacutekor utaacuten fokozatosan Gallia eacutes Eacuteszak-Itaacutelia teruumlle-teacutere csuacuteszik aacutet ndash vagyis oda ahol a szarvasos felvonulaacutes szokaacutesa viraacutegzott Ezzel szem-ben Bizaacutenc szempontjaacuteboacutel a Balkaacuten sőt a tulajdonkeacuteppeni Hellas teruumllete perifeacuteriaacutevaacute vaacutelik mely egyre inkaacutebb kicsuacuteszik a bizaacutenci aacutellamigazgataacutes kezeacuteből paacuterhuzamosan a teruumllet elszlaacutevosodaacutesaacuteval

Az acta szerzőjeacutenek kommentaacuterja a kecskebőroumls oumlrdoumlgi menetről januaacuter 1-jeacutehez koumltődik azonban a Dasios-actaacuteban kulcsfontossaacuteguacute uumlnnep nem a Kalendae hanem

140 Dawkins 1906 191ndash206 Anastassiadou 1976 illetve Pillinger 1988 37 58 eacutes 60 laacutebjegyzet modern bolgaacuter szakirodalommal Puchner 1977a 210ndash222 225ndash231 Puchner 1983 Puchner 2009a

141 Nilsson 1916 89ndash90142 Ginzburg 1989 162ndash163143 Kukuleacutes 1948 17144 Theodoacuteros Balsamoacuten PG 137 727

92

egyeacutertelműen a Saturnalia Ez a katonai Saturnalia azonban szinte teljesen idegen mindattoacutel amit erről az ősi roacutemai uumlnnepről tudunk egy egeacutesz hoacutenapig tartana egy kivaacutelasztott katona jaacutetssza el addig az uumlnnep isteneacutet eacutes az uumlnnep zaacuteraacutesa gyakorlatilag emberaacuteldozat Baacuter első olvasaacutesra mindez egy kereszteacuteny szerző proacutebaacutelkozaacutesaacutenak tűn-het a pogaacutenysaacuteg deacutemonizaacutelaacutesaacutera az acta szoumlvegeacuteben meacutegis sok a valoacutesaacutegelem inkaacutebb azzal szembesuumlluumlnk hogy a szerző aacuteltala csak reacuteszben eacutertett szokaacutesokat proacutebaacutel meg-oumlroumlkiacuteteni Ezekben oumlsszekever haacuterom eredetileg fuumlggetlen uumlnnepet A durostorumi katonaacutek Kronost akarjaacutek meguumlnnepelni aki a roacutemai Saturnus goumlroumlg megfelelője Uacutegy tűnik az acta szerzője szaacutemaacutera ez a Saturnus-uumlnnep maacuter a toumlrteacutenelmi muacutelt reacutesze ezeacutert mondja ki a nyilvaacutenvaloacute teacutenyt hogy az uumlnnepet minden eacutevben megtartottaacutek145 A kuta-taacutes szaacutemaacutera sok fejtoumlreacutest okozott az uumlnnep sajaacutetos dataacutelaacutesa A Saturnalia december 17-eacuten kezdődoumltt azonban a passioacute szerint Dasiost maacuter november 20-aacuten kiveacutegzik eacutes az egy hoacutenapos puumlnkoumlsdi kiraacutelysaacuteg felteacutetelezi hogy az uumlnnep is egy hoacutenapig tartott146 A neheacutezseacutegek koumlnnyen feloldhatoacutek ha figyelembe vesszuumlk hogy a keacuteső oacutekorban egy harmadik nagy teacuteli uumlnnep is megjelenik ez pedig a Brumalia A Brumalia az VndashVI szaacute-zadtoacutel kezdve bontakozik ki keleten Goumlroumlg nyelvteruumlleten huszonneacutegy napos mert ennyi betűje van a goumlroumlg aacutebeacuteceacutenek ndash a neacutev a latin nyelvből ered de Brumalia for-maacuteban kizaacuteroacutelag goumlroumlg forraacutesok hasznaacuteljaacutek eredete homaacutelyba veacutesz147 Amennyiben a legionaacuteriusoknak tulajdoniacutetott szokaacutesnak legalaacutebb reacuteszben van valoacutes toumlrteacuteneti alapja akkor ez a kialakuloacutefeacutelben leacutevő Brumalia uumlnnep első dokumentuma Az acta szoumlvege ily moacutedon egy kalap alaacute veszi a Saturnaliaacutet a Brumaliaacutet eacutes a Kalendae Ianuariaet A szerző nem laacutet vilaacutegos kuumlloumlnbseacuteget koumlzoumlttuumlk noha a haacuteromboacutel kettőt a Kalendaet eacutes a Brumaliaacutet meacuteg sajaacutet koraacuteban is meguumlnnepelteacutek sőt mi toumlbb ő maga felteacutetelez kontinuitaacutest a Saturnalia eacutes az uacutejeacutev koumlzoumltt A definiacutecioacutenak e lazasaacutega arra figyelmeztet hogy az egyes uumlnnepek eacutes elemeik meglepő koumlnnyedseacuteggel mosoacutedtak oumlssze csuacutesztak aacutet egymaacutesba

A szoumlveg maacutesik az eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel kulcsfontossaacuteguacute pontjaacutera most csak roumlviden teacuterneacutek ki A katonaacutet a harmincnapos perioacutedus elejeacuten megvaacutelasztjaacutek ndash miveacute is A szoumlvegben nem a basileus (rsquokiraacutelyrsquo) szoacute szerepel hanem ennek melleacutekneacutevi formaacuteja a basilikos mindkeacutet alkalommal a kivaacutelasztott katona ruhaacutejaacutenak jelzőjekeacutent148 Persze amint (Caesarius) mondta homiacuteliaacutejaacuteban aki a zsarnok ruhaacutejaacutet viseli az a zsarnok s aacuteltalaacuteban felteacutetelezhetjuumlk hogy aki kiraacutelyi oumlltoumlzeacuteket visel az valamikeacutepp kiraacutely Az acta azonban nem aacutelliacutetja hogy a kivaacutelasztott katona bdquokiraacutelyrdquo lett volna meacuteg keveacutesbeacute hogy a Saturnalia kiraacutelya azt viszont hataacuterozottan mondja hogy a kiraacutelyi ornaacutetust Kronos hasonlatossaacutegaacutera viselte149 A kivaacutelasztott magaacutet SaturnusKronos istent volt hivatott megszemeacutelyesiacuteteni csak annyiban kiraacutely ahogy a miacutetoszban Saturnus is Itaacutelia kiraacutelya

145 Brugnoli 1984 51146 Egyes szerzők (peacuteldaacuteul Brugnoli 1984) eacuteppen ezeacutert tekintetteacutek toumlrteacutenetileg hiteltelennek a tel-

jes szoumlveget147 Laacutesd a 11 fejezetben148 bdquoκομιζόμενος βασιλικὸν ἔνδυμαrdquo majd keacutesőbb bdquoὁ τὸ βασιλικὸν ἐπιφερόμενος σχῆμαrdquo149 bdquoπροΐων κατὰ τὴν αὐτοῦ τοῦ Κρόνου ὁμοιότηταrdquo

93

Baacuter a kutataacutesban mindig is a kiraacutelykeacutent valoacute eacutertelmezeacutes dominaacutelt nem maradt eacuteszre-veacutetlenuumll az a teacuteny sem hogy Dasiosnak egy istenseacuteg szerepeacutenek eljaacutetszaacutesaacutet szaacutenjaacutek150

A roacutemai Saturnaliaacutenak ndash Frazer koumlzismert aacutelliacutetaacutesaival ellenteacutetben ndash nem volt kiraacute-lya tehaacutet nem leacutetezett olyan ősi roacutemai szokaacutes mely soraacuten a Saturnalia idejeacuten a haacutez-tartaacutes tagjai vagy egy vendeacutegseacuteg reacutesztvevői kiraacutelyt (rex) vaacutelasztottak maguknak aki a frazeri eacutertelemben egyfajta puumlnkoumlsdi kiraacutelyi szerepet toumlltoumltt volna be Ami valoacuteban leacutetezett a csaacuteszaacuterkor első eacutevtizedei oacuteta adatolt szokaacutes hogy a Saturnalia lakomaacutein a reacutesztvevők princepset csaacuteszaacutert vaacutelasztottak maguknak aki ndash alapvetően goumlroumlg min-taacutera ndash bolondos parancsok osztogataacutesaacuteval igyekezett fenntartani a hangulatot151 Ez a lakoma- diktaacutetor nemcsak neveacuteben hanem szerepkoumlreacuteben sem hasonliacutet arra a sze-repre amelyre Dasiost szaacutentaacutek Ha azonban uacutegy tekintjuumlk hogy Dasiosnak elsődlege-sen egy istenseacuteget kellett volna eljaacutetszania a jelenseacuteg maacuteris elveszti egyeduumllaacutelloacute jelle-geacutet hiszen az eddig taacutergyalt szoumlvegek toumlbb esetben beszeacuteltek isteneket eacutes ezek koumlzoumltt is SaturnusKronost megszemeacutelyesiacutető alakoskodoacutekroacutel iacutegy Petrus Chrysologus eacutes kuumllouml-noumlsen Lydos szoumlveghelye aki egy SaturnustIanust megszemeacutelyesiacutető figuraacuteroacutel iacuter sajaacutet szuumllővaacuterosaacuteban a lydiai Philadelphiaacuteban

Amennyiben felteacutetelezzuumlk hogy Dasiosnak Saturnus nem pedig a Saturnalia kiraacutely-szerepeacutet szaacutentaacutek bajtaacutersai a toumlrteacutenet egeacutesze vilaacutegosabbaacute vaacutelik Ugyanezen Diocletianus alatti uumlldoumlzeacutes soraacuten halt maacutertiacuterhalaacutelt a neacutegy megkoronaacutezott szent a Sancti Quattuor Coronati akik kőfaragoacutek voltak s inkaacutebb vaacutellaltaacutek a halaacutelt mint egy Aesculapius-szobor elkeacutesziacuteteacuteseacutet152 Dasiostoacutel azt vaacutertaacutek hogy ő maga szemeacutelyesiacutetse meg a pogaacuteny istent s nem meglepő ha ezt oumlsszeegyeztethetetlennek tartotta hiteacutevel s nem akart (Petrus Chrysoslogust ideacutezve) ő maga baacutelvaacutennyaacute lenni

A Dasios-acta szoumlvege legyen terhelt baacutermennyi feacutelreeacuterteacutestől megenged egy sor fontos koumlvetkezteteacutest A Lydos-szoumlveg mellett ez tanuacutesiacutetja teljesen explicit moacutedon hogy keleten oumlsszekeverteacutek a Saturnushoz koumltődő Saturnaliaacutet eacutes a Ianushoz koumltődő Kalendaet az acta szerzője a Dasios maacutertiacuteriumaacutet eredmeacutenyező Saturnaliaacutet azonos-nak tekinti sajaacutet koraacutenak Kalendaejaacuteval Ugyancsak egyeacutertelmű bizonyiacuteteacutekot szolgaacutel-tat amellett hogy a Saturnalia keleten keacutet kuumlloumln uumlnnepre hasadva eacutelt tovaacutebb melyek egyike a Kalendae a maacutesik a Brumalia153 A Brumalia neve a latin nyelvből eacutertelmez-hető azonban minden ismert forraacutes az uumlnnep egy erősen grecizaacutelt formaacutejaacutet repre-zentaacutelja ahol az uumlnnep november 24 eacutes december 17 (azaz a Saturnalia) koumlzoumltt tart

150 Weinstock 1964 394 maacuter Weinstock felhiacutevja a figyelmet hogy Kronost jaacutetssza el Ugyancsak Kro-nos alteregoacutejakeacutent eacutertelmezi Versnel 1993 210

151 Versnel 1993 206ndash207 Weinstock 1964 392 neacutehaacuteny fontosabb szoumlveghely Seneca Apocolocynt-hosis 8 2 Tacitus Annales 13 15 2 Lukianos Kronosolon 2 eacutes 3 Frazer erőteljesen kiaacutellt amellett hogy a Dasios-acta szoumlvege a helyettesiacutető kiraacutely felaacuteldozaacutesaacutenak emleacuteke lenne (Frazer 1920ndash1922 VI 306) Frazer emiatt rengeteg kritikaacutet kapott azonban fontos hangsuacutelyozni hogy e kritikaacutek el-sődlegesen arra az elkeacutepzeleacutesre iraacutenyulnak miszerint egy ősi szuumlkseacutegszerűen a kiraacutelyok koraacuteboacutel szaacutermazoacute roacutemai riacutetus felbukkanaacutesaacuteval van itt dolgunk Ez gyakorlatilag elkeacutepzelhetetlen Az azon-ban teacuteny hogy a csaacuteszaacutersaacuteg idejeacuten a Saturnalia meguumlnnepleacuteseacutenek egy szereplője lett a bdquoSaturnalia csaacuteszaacuterardquo

152 Nagy 1939 61ndash64153 Toacuteth 2014a

94

mely időszak huszonneacutegy napja a goumlroumlg aacutebeacuteceacute huszonneacutegy betűjeacutevel aacutell megfelelteteacutes-ben A Dasios-acta az egyetlen ismert szoumlveg mely harminc naproacutel beszeacutel s valoacutesziacutenű-leg az uumlnnep kiformaacuteloacutedaacutesaacutenak egy korai faacutezisaacutet roumlgziacuteti mikor az meacuteg őrizte szoros kapcsolataacutet a Saturnaliaacuteval s valoacuteban nem volt meacuteg toumlbb mint a Saturnalia egy hossza-dalmas előjaacuteteacuteka Mivel mindezeket az oumlsszefuumlggeacuteseket az acta szerzője uacutegy jegyzi le hogy ő maga egyaacuteltalaacuten nem eacuterti őket tehaacutet peacuteldaacuteul nem hasznaacutelja fel az VndashVI szaacutezad-ban a csaacuteszaacuteri udvarban is uumlnnepelt Brumalia diszkreditaacutelaacutesaacutera illetve nem moacutedosiacutetja uacutegy hogy jobban hasonliacutetson sajaacutet koraacutenak Brumaliaacutejaacutera ezeacutert felteacutetelezhetjuumlk hogy a leiacutertak teacutenyszerűek tehaacutet valoacuteban megtoumlrteacutentek Dasios IV szaacutezad eleji maacutertiacuterhalaacutela-kor vagy ha nem akkor is a legendakeacutepződeacutes egy korai faacutezisaacutehoz koumltődnek mely joacuteval megelőzi az acta szoumlvegeacutenek roumlgziacuteteacuteseacutet

A harmadik koumlvetkezteteacutesuumlnk az istenek megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutere vonatkozik Forraacute-saink koumlzuumll Petrus Chrysologus Arles-i Caesarius eacutes Ioacuteanneacutes Lydos beszeacutelt arroacutel hogy a kalendaei felvonulaacutes reacutesztvevői isteneket szemeacutelyesiacutetettek meg Negyedik forraacuteskeacutent idesorolhatjuk a Dasios-actaacutet is Chrysologus (155bis 1) listaacutejaacuten Saturnus az első a meg-szemeacutelyesiacutetett istenek koumlzoumltt Caesarius nem ad neveket Lydos szoumlvege szerint egyet-len jelmezes isten vonul fel akiben keverednek Saturnus eacutes Ianus vonaacutesai Ha az acta aacutelliacutetaacutesait hitelesnek fogadjuk el feltehetjuumlk hogy a maszkban megszemeacutelyesiacutetett isten-seacuteg felvonulaacutesa eredetileg nem a Kalendaehoz hanem a Saturnaliaacutehoz koumltődoumltt s nem Ianus hanem Saturnus aacutellt a koumlzeacuteppontban Ez a felteacutetelezeacutes mint laacutetni fogjuk ala-posan oumlsszekuszaacutelja majd az uacutejeacutevi felvonulaacutes eredeteacutevel kapcsolatban szőtt eacutes szőhető elmeacuteleteket Mindazonaacuteltal nem szeretneacutem a Dasios-acta aacutelliacutetaacutesait feacutelredobni amiacuteg azt nem koumlveteli meg igazaacuten erős eacuterv A toumlrteacutenet egyetlen valoacuteban problematikus eleme a Saturnust eljaacutetszoacute katona koumltelező oumlngyilkossaacutega ndash kvaacutezi emberaacuteldozat Saturnus oltaacutera előtt A legerősebb ellene szoacuteloacute eacuterv gyakorlati ha a birodalom szaacutemtalan katonai hely-őrseacutegeacuteben iacutegy uumlnnepelteacutek volna a Saturnaliaacutet az eacuteves rendszeresseacuteggel okozott volna komoly emberveszteseacuteget Nehezen hihető hogy ezt egy professzionaacutelis katonai veze-teacutes felvaacutellalta volna Azok a kutatoacutek akik meacutegis valoacutesnak tekintetteacutek az emberaacuteldoza-tot aacuteltalaacuteban a durostorumi helyőrseacuteg katonaacuteinak etnikumaacuteval magyaraacuteztaacutek a jelen-seacuteget eacutes keletről eredeztetteacutek154 Ha ez az aacutelliacutetoacutelagos sakaia nevű babiloni vagy perzsa uumlnnep eacutes a Dasios-acta Saturnaliaacuteja valoacutes kapcsolatban aacutellna az gyakorlatilag Frazer teoacuteriaacutejaacutet eacuteltetneacute tovaacutebb tehaacutet a meghaloacute vegetaacutecioacutes istenseacutegek puumlnkoumlsdi kiraacutelyok eacutes

154 Weinstock 1964 393 399 Eredetileg Parmentier vetette foumll hogy itt egy orientaacutelis uumlnnep aacutetveacute-teleacuteről van szoacute (Parmentier 1897) azonban a perzsa sakaia uumlnnep egyetlen ezt taacutemogatoacute forraacutes-helye Dioacuten Chrysostomos (Oratio IV 66ndash68) ahol Nagy Saacutendor eacutes a cinikus Diogeneacutes beszeacutelge-teacuteseacuteben keruumll szoacuteba a perzsaacuteknak a saka neacutepről elnevezett uumlnnepe ahol egy bűnoumlzőt vaacutelasztanak kiraacutellyaacute joacutel tartjaacutek eacutes teljesiacutetik parancsait azonban az uumlnnep veacutegezteacutevel felakasztjaacutek Az uumlnnep maacutesik keacutet forraacutesa nem tud ilyen emberaacuteldozatroacutel Atheacutenaios 639c a Kr e V eacutes III szaacutezadi Kteacutesiasra eacutes Beacuterossosra hivatkozva iacuter a Babyloacutenban tartott oumltnapos uumlnnepről melynek neve sakaia itt is je-len van a szolgaacutek eacutes a szabadok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg ideiglenes megszuumlnteteacutese ndash az adott helyen Atheacute naios ugyanis ilyen uumlnnepeket szed sorba ndash valamint egy bdquokiraacutelyrdquo kivaacutelasztaacutesa eacutes ciacutemeacutenek meg-felelő feloumlltoumlzteteacutese azonban megoumlleacuteseacuteről nincs szoacute Straboacuten (Kr e 63 kndashKr u 23 k) szerint (Geoacutegraphika XI 8 5 512) az uumlnnep perzsa eacutes az oumlsszneacutepi mulatozaacuteshoz szkiacutetaacutenak oumlltoumlztek (Par-mentier illetve Frazer kritikaacuteja Lang 1901 eacutes Fontenrose 1971 5ndash7)

95

bűnbakok fogalomrendszereacuten beluumll maradva eacutertelmezhetneacutenk a riacutetust ugyanakkor nem kellene szembeneacuteznuumlnk a kiacutenzoacute keacuterdeacutessel hogy egy ősi roacutemai szokaacutes egyetlen ismert felbukkanaacutesa mieacutert a keacuteső antik Bulgaacuteria teruumlleteacuten toumlrteacutenik Azonban a veacutelel-mezett kapcsolat a sakaia uumlnneppel szinteacuten rendkiacutevuumll taacutevoli eacutes keacutetes eacuterteacutekű Graeca sunt non leguntur goumlroumlguumll van nem olvassuk ndash ez volt a koumlzeacutepkori taniacutetoacutek reakcioacuteja a problematikus goumlroumlg nyelvű szoumlveghelyekre A klasszika-filoloacutegusok toumlbbseacutegeacutenek ndash e sorok szerzőjeacutet is beleeacutertve ndash nehezeacutere esik hogy elkeruumllje ennek az attitűdnek egy modern vaacuteltozataacutet azok a vallaacutes- eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti adatok melyek eacuterthetetlenek isme-retlen eredetűek uram bocsaacutersquo tuacutelsaacutegosan barbaacuterak ahhoz hogy roacutemai vagy helleacuten vol-tukat elhiggyuumlk koumlnnyen kapjaacutek meg a bdquonyilvaacuten valami keleti koumllcsoumlnzeacutesrdquo ciacutemkeacutet

A durostorumi emberaacuteldozatra a legegyszerűbb eacutes legkeacutezenfekvőbb magyaraacutezat hogy soha nem toumlrteacutent meg az Actaacutenak a pogaacutenysaacutegban saacutetaacutenizmust laacutetoacute szerzője egy-szerűen kitalaacutelta mivel nem eacutertette hogy főhőse mieacutert vaacutelasztja inkaacutebb a halaacutelt mint Saturnus kiraacutelyi palaacutestjaacutet Hasonloacute kitalaacutelt pogaacuteny emberaacuteldozatokra toumlbb peacuteldaacutet is ismeruumlnk a keacuteső oacutekor irodalmaacuteban155 Ezen tuacutel meacuteg egy lehetőseacuteggel szaacutemolnunk kell baacuter Dasios kiveacutegzeacutese nem szerepelt az uumlnnepseacuteg eredeti programjaacuteban maacuter a kortaacuters (pogaacuteny) reacutesztvevők is uacutegy eacuterezteacutek hogy ez valamikeacutepp helyes eacutes a nem ter-vezett veacuterontaacutes illik Saturnus uumlnnepeacutehez Hogy ezt vilaacutegosabbaacute tegyem roumlvid kiteacuterőt kell tennuumlnk

A durostorumi emberaacuteldozat leacutete meglehetősen hihetetlen s nagyjaacuteban-egeacuteszeacute-ben feledeacutesbe meruumllt a frazerianus megkoumlzeliacuteteacutes tuacutelhaladottaacute vaacutelaacutesaacuteval A legfrissebb szerző aki komoly (eacutes uacutej) eacuterveket sorakoztatott fel amellett hogy a szoumlveget meacutegis eacuterdemes komolyan venni Henk Versnel volt156 Baacuter nem jelenti ki hogy a durostorumi emberaacuteldozat valoacuteban megtoumlrteacutent nyomoacutes eacuterveket sorakoztat fel az ellen hogy egy ilyen aacuteldozat idegen lett volna a kor roacutemai vallaacutesaacutetoacutel Saturnus keacutetarcuacute istenseacuteg nem-csak az aranykor kiraacutelya hanem veacuteres zsarnok aki felfalta gyermekeit A roacutemai laacutetvaacute-nyossaacutegok koumlzoumltt a kocsiversenyek vallaacutesi uumlnnepekhez koumltoumlttseacutege mindveacutegig egyeacuter-telmű miacuteg a gladiaacutetori jaacuteteacutekok alapvetően profaacuten rendezveacutenyek baacuter mind a kutatoacutek mind a kortaacutersak uacutegy sejtetteacutek hogy a gladiaacutetori jaacuteteacutekok eredetileg a temeteacutesekhez eacutes a halottkultuszhoz kapcsoloacutedtak s iacutegy szinteacuten biacutertak vallaacutesi koumltődeacutessel157 Az egyet-len kiveacutetel a decemberi munus egy olyan gladiaacutetori jaacuteteacutek amelynek megszervezeacutese az aacutellamra haacuteruloacute vallaacutesi koumltelezettseacuteg eacutes amely a Saturnaliaacutehoz kapcsoloacutedott Ez nehe-zen magyaraacutezhatoacute maacuteskeacuteppen mint Saturnus tiszteleteacutere bemutatott emberaacuteldozat-keacutent A karthagoacutei kereszteacuteny veacutertanuacuteknak akik koumlzoumltt Szent Perpetua eacutes Felicitas is maacutertiacuterhalaacutelt szenvedett ezen alkalomboacutel kellett meghalniuk eacutes aacuterulkodoacute hogy a jaacuteteacute-kok rendezői Saturnus papjainak illetve Ceres papnőinek ruhaacutezataacutet akartaacutek raacutejuk keacutenyszeriacuteteni amit ők visszautasiacutetottak158

155 Toacuteth 2010a156 Versnel 1993 210ndash227157 Versnel 1993 210 Bomgardner 2000 32 illetve bővebben a koumlvetkező fejezetben158 Coleman 1990

96

Nem hiszem hogy Durostorumban Dasiostoacutel toumlbbet vaacutertak volna mint Saturnus megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutet amit ő kereszteacutenykeacutent megtagadott s iacutegy lelepleződoumltt keresz-teacutenyseacutege miatt veacutegezteacutek ki Ugyanakkor a vaacutezolt vallaacutesi haacutetteacuter mellett valoacuteban lehet-seacuteges hogy a helyőrseacuteg pogaacuteny katonaacutei az esemeacutenyek ilyen alakulaacutesaacuteban felismerni veacuteltek egy nagyon is saturnusi fordulatot s Dasiost magaacutet koumlnnyen tekinthetteacutek az istenseacutegnek szaacutent (s tőle elvaacutert) aacuteldozatnak Ennyiben ndash eacutes csakis ennyiben ndash az acta beszaacutemoloacuteja akaacuter hitelesnek is tekinthető

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin De caerimoniisa

A Kalendae goumlroumlg nyelvteruumlleten valoacute meguumlnnepleacutese eacutes az uumlnnep bizaacutenci utoacuteeacutelete sokkal keveacutesbeacute kutatott keacuterdeacutes mint a nyugati megfelelőjeacuteeacute egyetlen oumlsszefoglaloacute tanulmaacuteny szuumlletett az uumlnnep keleti utoacuteeacuteleteacuteről Anthony Kaldelliseacute mely azonban időben csak 1200-ig koumlveti a forraacutesokat eacutes neacutehaacuteny fontos szoumlveget egyaacuteltalaacuten nem vizs-gaacutel159 iacutegy peacuteldaacuteul a Biacuteborbanszuumlletett Konstantin (Koacutenstantinos Porhyrogenneacutetos 905ndash959) aacuteltal oumlsszeaacutelliacutetott De caerimoniist A csaacuteszaacuter akit baacuter gyermekkeacutent megkoronaacuteztak eacutelete utolsoacute szakaszaacuteig nem uralkodhatott teacutenylegesen mellőzoumlttseacutegeacuteeacutert komoly irodalmi teveacutekenyseacuteggel kaacuterpoacutetolta magaacutet Művei koumlzuumll a magyar koumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera a legismer-tebb a De administrando imperii a birodalom igazgataacutesaacuteroacutel amely a korai magyar toumlr-teacutenelemnek is fontos forraacutesa iacutegy a heacutet magyar toumlrzs neveacutet egyeduumll ő adja meg A De caerimoniis vagy ritkaacuten hasznaacutelt eredeti goumlroumlg ciacutemeacuten Peri teacutes basileiu taxeoacutes a bizaacutenci udvar szertartaacutesrendjeacutet mutatja be A szoumlveg alapvetően kompilaacutecioacute mely keletke-zeacutesi idejeacuteneacutel gyakran szaacutemottevően reacutegibb forraacutesokat eacutepiacutet be szoumlvegeacutebe160 A szouml-veg toumlbb pogaacuteny eredetűnek tekinthető uumlnnep ismereteacutet bizonyiacutetja a X szaacutezadboacutel egyes a Kalendaehoz koumltődő szokaacutesok mellett a Lupercalia a Brumalia is megjelenik Kaldellis valamieacutert mellőzi a De caerimoniis bemutataacutesaacutet eacutes Graf is csak a keacutet uacutejeacutevhez koumltődő passzus egyikeacutet taacutergyalja ez pedig a Votaacutehoz kapcsoloacutedoacute cirkuszi versenyjaacuteteacutek a De caerimoniis I 72 fejezeteacuteben161 Ennek daacutetuma januaacuter 2-a de kapcsolata a reacutegi januaacuter 3-i Votaacuteval egyeacutertelműnek laacutetszik csak a daacutetum vaacuteltozott162

A De caerimoniis azonban egy maacutesik sokkal eacuterdekesebb szertartaacutesroacutel is emliacuteteacutest tesz melyre ugyanezen a napon keruumllt sor ez az uacutegynevezett bdquoGothikardquo a goacutet taacutenc A szokaacutes egyetlen ismert emliacuteteacutese a De caerimoniis I 83-ban talaacutelhatoacute egyetlen a szoumlveggel fog-lalkozoacute szakmunkaacutet ismerek Eugenia Bolognesi tanulmaacutenyaacutet163 A De caerimonii a koumlvet-kezőkeacuteppen iacuterja le a szokaacutest Karaacutecsony kilencedik napjaacuten jaacuterunk tehaacutet januaacuter 2-aacuten Az

159 Kaldellis 2012 Kukuleacutes (1948) a bizaacutenci Kalendaet taacutergyaloacute fejezetben főleg az ismertebb ko-rai forraacutesokat mutatja be

160 A De caerimoniis standard szoumlvegkiadaacutesa meacuteg ma is Reiske 1829ndash1830 (Ezek a bonni szoumlvegkiadaacutes eacutevszaacutemai Reiske maga 1751 eacutes 1766 koumlzoumltt keacutesziacutetette el szoumlvegkiadaacutesaacutet) Egy angol nyelvű fordiacute-taacutest keacutesziacutetett Ann Mofatt 2012-ben

161 Graf 2015 221ndash222162 Graf 2015 221ndash222163 Bolognesi 1995

97

ezen a napon zajloacute uumlnnepi eacutetkezeacutesnek az egyik megnevezeacutese bdquoszuumlretirdquo (trygeacutetikos) A csaacute-szaacuter asztalhoz uumllt az ebeacutedlőterem bejaacuteratainaacutel pedig felsorakoznak a vidaacutem szertartaacutes reacutesztvevői a keacutek eacutes a zoumlld cirkuszi paacutert vezetői (maistros) a paacutertok neacutehaacuteny tagja (deacutemoteacutes) zeneacuteszek eacutes a bdquogoacutetokrdquo akik aacutelarcokat viselnek eacutes kifordiacutetott szőrmeruhaacutet (guna) Prob-lematikus hogy ott eacutes akkor egy bunda eseteacuteben melyik volt a bdquohelyesrdquo iraacuteny de valoacutesziacute-nűsiacutetem hogy a bdquokifordiacutetottrdquo viselet jelenti a bundaacutes oldallal kifeleacute iraacutenyt Szimbolikus fegyverzetet viselnek pajzsot eacutes botokat eacutes adott jelre beszaladnak roumlvid koumlrtaacutencot jaacuter-nak majd eleacutenekelnek egy dalt melynek szoumlvegeacutet Konstantin koumlzli is

Gauzas bonas beacutekidias (Hagia) Gaudentes elkeacutebonides enkertys (Hagia) Bona hora tutu bantes bona amore episkyantes idesalbatus (Nana) Deus deus seba-kiba (Nana) Deumonogyngybele gybilus gybelares (Hagia) Gybilus gybelares (Nana) Tu gegdema de tulbele nikato tuldo (Nana) Hezekiaacutes felfegyverkezve a haacuteboruacutera az assziacuterok ellen (Anana) leigaacutezta mind a nemzeteket eacutes az istentelenek zsarnoksaacutegaacutet (Hagia) Ereacutenyes uralkodoacutek a megvaacuteltoacute (Nana) vesse ellenseacutegeite-ket rabszolgakeacutent laacutebaitokhoz Iber iberiem tu ingerua gergerethroacute (Nana) Sika-diase peretures

A dal halandzsaacutenak hangzik de nem az hanem goacutet latin eacutes heacuteber szavak kevereacuteke Ezt egy maacutesik Alphabetarinnak nevezett eacutenek koumlveti mely a csaacuteszaacutert dicsőiacuteti s amely-nek minden sora az aacutebeacuteceacute egy uacutejabb betűjeacutevel kezdődik

A De caeriomoniis mint teljes mű keacutesei eacutes a leiacutert szokaacutes bizonyosan leacutetezett a koumlzeacutep-bizaacutenci korszak legalaacutebb egy roumlvidebb perioacutedusaacuteban azonban a szoumlveg magja sokkal koraacutebbinak laacutetszik Bury a IV szaacutezad veacutege eacutes a VI szaacutezad koumlzepe koumlzeacute dataacutelja a nagy-szaacutemuacute latin szoacute illetve a toumlbbeacute-keveacutesbeacute hiteles goacutet szavak alapjaacuten164 Mivel a cirkusz paacutertok tagjainak szerepelteteacuteseacutet goacutetokkeacutent Bolognesi az uumlnnep IX szaacutezadi uacutejjaacuteeacutelesz-teacuteseacutehez koumlti iacutegy felteacutetelezi hogy eredetileg a goacutetok nemcsak inspiraacutecioacutet adtak a taacutenc-hoz hanem teacutenylegesen ők vettek reacuteszt benne A szoumlveget kommentaacuteloacute Vogt szerepel-teteacutesuumlket a goacutet haacuteboruacutek győzelmeihez koumlti s iacutegy a legyőzoumltt ellenseacuteg kiguacutenyolaacutesaacutet laacutetja benne Benedikz eacutes Bolognesi eacuteppenseacuteggel a goacutet etnikum integraacutecioacutejaacutet elfogadtataacutesaacutet a csaacuteszaacuteri udvarban laacutetja a szoumlvegben Bolognesi az eredeti szoumlveg keletkezeacuteseacutet a 382 eacutes 488ndash489 koumlzoumltti időszakhoz koumltve165 Utaacutena ezt tovaacutebb szűkiacuteti II Theodosius (408ndash450) uralkodaacutesaacutera mikor a goacutet jelenleacutet egyreacuteszt tetőpontjaacuten volt Konstantinaacutepolyban maacutesreacuteszt a csaacuteszaacuter a zoumlld paacutertot taacutemogatta ndash a szoumlveg szerint ők kapjaacutek a megtisztelő jobb oldali helyet Akaacuter a szűkebb akaacuter a lazaacutebb dataacutelaacutest fogadjuk el a szoumlveg magja mindenkeacutepp az aacuteltalunk taacutergyalt korszakboacutel ered

Bolognesi a szertartaacutest eacutertelmezve az uacutejeacutevhez koumlzeli a Votaacutehoz kapcsoloacutedoacute daacutetum elleneacutere a Brumalia uumlnnepeacutehez akarja koumltni azonban eacuterveinek toumlbbseacutege hibaacutes iacutegy peacuteldaacuteul analoacutegiakeacutent hozza fel Malalasnak eacutes Ioacuteanneacutes Lydosnak a Brumalia-adatait

164 Bury 1907 435165 Benedikz 1969 22ndash23 Bolognesi 1995 120

98

akik mindketten aacutelarcos taacutencokat emlegetneacutenek166 ndash nehezen magyaraacutezhatoacute hiba hiszen sem Malalas sem Lydos szoumlvegeacuteben nincs semmifeacutele utalaacutes maszkokra vagy aacutelarcokra Maacutesik eacuterve hogy a bdquogoacutet taacutencotrdquo egy alphabetarin himnusz koumlveti melynek minden sora az aacutebeacuteceacute egy uacutejabb betűjeacutevel kezdődik Az aacutebeacuteceacutenek valoacuteban fontos sze-repe volt a Brumalia uumlnnepeacuten azonban a Brumaliaacutera iacuteroacutedott dalok mindig csak egyet-lenegy betűt eacutenekelnek meg A harmadik eacuterv hogy az egeacutesz esemeacuteny a szuumlreti jelzőt kapja eacutes a Brumaliaacutet egyes bizaacutenci forraacutesok Dionysos kultuszaacutehoz koumltik A hosszab-ban taacutergyalt Brumalia-kapcsolat mellett Bolognesi kiteacuter a Kalendaera is eacutes annak keacuteső bizaacutenci emliacuteteacuteseire Theodoacuteros Balsamoacutennaacutel eacutes Ioacuteseacutephos Bryenniosnaacutel azonban nem foglal aacutellaacutest hogy pontosan hogyan laacutetja a Goacutet taacutencok eacutes a keacutet teacuteli uumlnnep viszonyaacutet

A De caerimoniis szoumlveghelye felteacutetlenuumll a goumlroumlg Kalendae legfontosabb ugyanak-kor legrejteacutelyesebb forraacutesai koumlzeacute tartozik Az időpont januaacuter 2-a tehaacutet a Vota bizaacutenci daacutetuma ndash ez valoacutesziacutenűleg a IX szaacutezadi aacutellapotot tuumlkroumlzi A szuumlreti jelző hasznaacutelata furcsa magyaraacutezhatja ha esetleg nem szoacute szerint kell eacutertenuumlnk hanem valamilyen ceremoniaacutelis lakomatiacutepus nevekeacutent egy maacutesik lehetőseacuteg hogy nem szőlőszuumlretre utal hanem olajbogyoacutera melynek betakariacutetaacutesa fajtaacutetoacutel fuumlggőn egeacutesz teacutelen eltarthat167 Teacuteny hogy a Brumalia eacutes Saturnalia uumlnnepeacutet gyakrabban hozzaacutek kapcsolatba az aukto-rok Dionysos uumlnnepeivel de mint keacutesőbb laacutetni fogjuk egy ilyen kapcsolat a Kalendae eseteacuteben sem kizaacutert

Az elmondottak elleneacutere meglehetősen valoacutesziacutenű hogy a bdquogoacutet taacutencoknakrdquo volt kap-csolata a Brumaliaacuteval ennek fő forraacutesa egy papiruszlelet168 mely egy gazdag csalaacuted Brumalia uumlnnepi kiadaacutesait tartalmazza itt nagyobb mennyiseacutegű bor szerepel egyreacuteszt a szoacuterakoztataacutest biztosiacutetoacute zeneacuteszeknek illetve a bucelariusoknak spathariusoknak eacutes a goacutetoknak Sajnos a lelet tuacutelsaacutegosan szűkszavuacute ahhoz hogy eldoumlntsuumlk hogy ezek a goacutetok valoacutediak-e katonaacutek vagy civilek vendeacutegek vagy a vendeacutegek szoacuterakoztatoacutei min-denesetre a papiruszon neacuteven nevezik a Brumaliaacutet Ez a kapcsolat azonban nem iacuterhatja feluumll azt a teacutenyt hogy a De caerimoniisban a goacutet taacutenc teljes egyeacutertelműseacuteggel az uacutejeacutevhez koumltődik Hogy a teacuteli uumlnnepkoumlr elemei milyen meacuterteacutekig egymaacutesba folytak azt a Dasios-acta szoumlvege maacuter bizonyiacutetotta a De caerimoniis csak egy uacutejabb peacuteldaacuteja a jelenseacutegnek

A taacutencosok aacuteltal viselt guna a latin gunna szoacuteboacutel joumln mely bundaacutet preacutemet jelent Aacutellati bunda eacutes maszkok egyuumlttese ez ugyanaz a kosztuumlm amellyel a Dasios-actaacuteban eacutes a nyugat-euroacutepai uacutejeacutevi felvonulaacutesokon talaacutelkoztunk eacutes a De caerimoniis megerősiacuteti gya-nuacutenkat az egyhaacutezatyaacutek aacutelliacutetaacutesaival ellenteacutetben e jelmez hasznaacutelata nem aacutellt meg a feacutel-barbaacuter eacutes feacutelpogaacuteny parasztok kunyhoacuteinaacutel hanem jelen volt a fővaacuterosban is mi toumlbb egyenesen a csaacuteszaacuter asztalaacutenaacutel Ebben az esetben azonban a reacutesztvevők koumlnnyen felhoz-hattak volna mentseacuteguumlkre egy nehezen caacutefolhatoacute kifogaacutest az aacutellati preacutem itt nem arra

166 Bolognesi 1995 128167 Michels 1944 ezzel magyaraacutezza hogy Roacutemaacuteban Consusnak a betakariacutetaacutes isteneacutenek nemcsak nyaacute-

ron hanem decemberben is volt uumlnnepe168 Perpillou-Thomas 1993 vizsgaacutelta a Brumalia forraacutesakeacutent a papirusz adatait P Oxy XXVII 2480

I 37 Perpillou-Thomas a reacutesztvevők katonai kontextusaacutet hangsuacutelyozza mely oumlsszhangban van a Brumalia antik szerzőkneacutel adatolt jellegeacutevel de a goacutetok keacuterdeacuteseacutevel nem foglalkozik A szoumlveg az 565566 eacutevre dataacuteloacutedik

99

szolgaacutel hogy a reacutesztvevők vadaacutellatok vagy szoumlrnyetegek keacutepeacutet vegyeacutek magukra hanem azoknak a megjeleneacuteseacutet utaacutenozza akik minden civilizaacutelt goumlroumlg roacutemai eacutes bizaacutenci sze-rint egy leacutepeacutessel koumlzelebb aacutellnak a vadakhoz a barbaacuterokeacutet

Az antikvitaacutesban a szőrmebunda illetve az aacutellati bőroumlk hasznaacutelata neacutelkuumlloumlzte a presztiacutezst hasznaacutelatuk kuumlloumlnoumlsen a feldolgozott bőreacute elkeruumllhetetlen volt azonban a szőtt textiacuteliaacutenaacutel alacsonyabb eacuterteacutekű volt Isidorus (560 kndash636) Etymologiaacuteja egy preacute-mekre haszaacutelatos ritka szoacutehoz ezt a magyaraacutezatot fűzi

Mastruca germaacuten ruha vadak bőreacuteből melyről Cicero a Pro Scauro ciacutemű beszeacuted-ben iacuterja bdquoAkire a kiraacutelyi biacutebor nem volt hataacutessal azt a szaacuterdok mastrucaacuteja megindiacute-tottardquo A mastruca szoumlrnyszerűt is jelent azeacutert mert aki ebbe oumlltoumlzkoumldik mintegy vadaacutellatok alakjaacutet veszi fel169

Pons-Sanz a barbaacuter-civilizaacutelt megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek egyik alapvető jeleacutet laacutetja ebben a civilizaacutelt (goumlroumlg-roacutemai) ember szőtt textiacuteliaacutet hord a barbaacuterok bundaacutekat eacutes bőrruhaacute-kat170 Pons-Sanz felteacutetelezi hogy Isidorus olvasoacutei a bejegyzeacutes kapcsaacuten automatikusan a kalendaei tilalmakra asszociaacutelhattak Ez a dichotoacutemia nemcsak lokaacutelisan aacutellt fenn tehaacutet mi = roacutemaiak goumlroumlgoumlk civilizaacuteltak eacutes ők = barbaacuterok viszonylataacuteban hanem idő-ben is az aacutellati bőroumlk preacutemek viseleacuteseacutet az emberiseacuteg primitiacutev civilizaacutecioacute előtti korsza-kaihoz kapcsoltaacutek Egyes goumlroumlg miacutetoszokban a kultuacutera fejlődeacutese az aacutellati meztelenseacuteg majd az aacutellati bőroumlk viseleacuteseacutenek fokozatain aacutet halad a szoumlveacutes-fonaacutes felfedezeacuteseacuteig171

A reacutesztvevők goacutetnak oumlltoumlznek vagy pontosabban jelmezuumlk megnevezeacutese bdquogoacutetrdquo ebben az esetben a bundaacutes oumlltoumlzeacutek a bdquobarbaacuterrdquo alakjaacutet hivatott megjeleniacuteteni Bolognesi eacutes a De caerimoniis kommentaacutetorainak eacutertelmezeacutese ott csuacuteszik feacutelre hogy az előadaacutest nem tekintik annak aminek daacutetumaacuteboacutel adoacutedoacutean lennie kell uacutejeacutevi bankettnek mely szoros rokonsaacutegot mutat a nyilvaacutenossaacuteg előtt zajloacute kalendaei felvonulaacutesokkal Ebben a kontextusban a goacutetok maacuter nem mint egy Roacutemaacuteval eacuteppen valamilyen politikai viszony-ban aacutelloacute neacutepcsoport jelennek meg hanem mint az Idegen reprezentaacutensai pontosab-ban mint a koumlztuumlnk eacutelő Idegen Nem szuumlkseacuteges azt hinnuumlnk hogy valaha igazi goacutetok adtaacutek elő az eacuteneket ndash ők aligha kevertek volna heacuteber szavakat a goacutet szoumlvegbe ndash valoacute-sziacutenűbb hogy mindig is hivataacutesos előadoacuteműveacuteszekeacute volt a feladat Ez a karikiacuterozott aacutebraacutezolaacutes a csaacuteszaacuteri udvarban eacutelő goacutetokat talaacuten seacutertette talaacuten mulattatta de az elsődle-ges ceacutel nem a valoacutes neacutepcsoport megalaacutezaacutesa vagy eacuteppen elismereacutese volt a valoacutedi goacutetok jelenleacutete csupaacuten annak az oka hogy a riacutetusban megjeleniacutetett idegenek eacuteppen a goacutet megnevezeacutest kapjaacutek eacutes nem maacutest

Eacutenekuumlket jobbaacutera nem goumlroumlg szavak alkotjaacutek ezekhez alighanem a De caerimoniis szoumlvegeacutenek veacutegleges megszerkeszteacutesekor szoacuteszedetet fűztek A Nana eacutes Hagia szavak

169 Isidorus XIX 23 bdquoMastruca vestis Germanica ex pelliculis ferarum de qua Cicero pro Scauro raquoQuem purpura regalis non commovit eum Sardorum mastruca mutavitlaquo Mastruca autem quasi monstruosa eo quod qui ea induuntur quasi in ferarum habitum transformanturrdquo

170 Pons-Sanz 2006 kuumlloumlnoumlsen 632 vouml meacuteg Howard-Johnston 1998 70ndash71171 Borgaud 1988 15ndash17

100

(utoacutebbi a szent jelenteacutesű goumlroumlg hagios nőnemű alakja) valoacutejaacuteban az eacutenekleacutesneacutel koumlve-tendő intonaacutecioacutet jelzik172 ennek elleneacutere a glosszaacuterium oumlsszeaacutelliacutetoacuteja szerint a nana Isten megszoacuteliacutetaacutesa goacutetul ndash ez keacutetseacutegeket eacutebreszt a toumlbbi goacutet szoacute jelenteacuteseacutenek meghataacute-rozaacutesaacuteval kapcsolatban A szoumlveg nem egy eredeti goacutet dalszoumlveg eacutevszaacutezadok alatt leacutetre-joumltt torzulaacutesaacutenak laacutetszik inkaacutebb olyasvalaminek ami maacuter eleve idegen nyelvű halan-dzsaacutenak keacuteszuumllt a goacutet szavak koumlzeacute joacutel felismerhető latin szavak vegyuumllnek az eacuterthető goumlroumlg nyelvű mondatok pedig hivatottak a tartalomra utalni ez a csaacuteszaacuter ereacutenyeinek patetikus dicsőiacuteteacutese ndash de lehet-e egy szoumlveg teacutenylegesen az uralkodoacute fennkoumllt dicsőiacute-teacutese olyan feacutelmondatok utaacuten hogy deumonogyngybele gybilus gybelares Gyanuacutesan sűrűn sorakoznak egymaacutes mellett komikusan alliteraacuteloacute szavak bonas beikidias elkebonides enkertus gybilus gybelares iber iberiem tu ingerua A szoumlveg paroacutediaacutenak hangzik egy cere-moniaacutelis himnusz paroacutediaacutejaacutenak eacuteppen azon udvari ceremoacuteniaacutek paroacutediaacutejaacutenak melye-ket a De caerimoniis alkotoacuteja oly lelkiismeretesen oumlsszegyűjtoumltt

Koumlvetkezzeacutek a forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent neacutehaacuteny olyan szoumlveg amelyek nemcsak keletkezeacutesi idejuumlk folytaacuten hanem műfajuk reacuteveacuten is lezaacuternak egy korszakot Zsinati rendelkezeacutesekről van szoacute reacuteszben nyugatroacutel Galliaacuteboacutel reacuteszben pedig Konstantinaacute-polyboacutel melyek koumlruumllbeluumll egy eacutevszaacutezad elteacutereacutessel a kereszteacuteny vilaacuteg keacutet veacutegeacuten immaacuter kvaacutezi toumlrveacutenyi jelleggel korlaacutetozzaacutek a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutet173

Nyugaton toumlbb helyi zsinati tiltaacutes szuumlletik melyek nagyjaacuteboacutel ugyanarra a teruumlletre koncentraacuteloacutednak mint a szarvasos felvonulaacutes Az 567 tours-i zsinat 22 kaacutenonja aacutelta-laacutenossaacutegban minősiacuteti pogaacutenysaacutegnak az uacutejeacutevet Ianus pogaacuteny voltaacutera hivatkozva talaacuten Caesarius nyomaacuten174 Az 571-es bragai zsinat megemliacuteti a babeacuteraacuteg vagy egyeacuteb zoumlld aacuteg alkalmazaacutesaacutet a haacutezak uacutejeacutevi diacutesziacuteteacuteseacuteben termeacuteszetesen tilalmazva azt175 Az auxerre-i zsi-nat betiltja a szarvas- eacutes borjuacutejelmezek hasznaacutelataacutet valamint a strenaacutek megfigyeleacuteseacutet176 Ennek a zsinatnak a pontos időpontjaacutet nem ismerjuumlk azonban tudjuk hogy Aunarius puumlspoumlkseacutege alatt zajlott aki 561 eacutes 603 koumlzoumltt volt Auxerre puumlspoumlke177 A keacutesőbbi nagy-szaacutemuacute nyugati forraacutes elsősorban bűnbaacutenati keacutezikoumlnyvek melyek az uacutejeacutevi aacutellatmaszkok hasznaacutelataacutet eliacuteteacutelik s melyekről a fejezet veacutegeacuten fogok szoacutet ejteni mind erre a szoumlvegre mennek vissza178

172 Moffatt fordiacutetaacutesaacutenak jegyzetei 281 Reiskeacutehez173 A zsinatokhoz Jonkers 1968 Arbesmann 1979 93 Graf 2015 147174 Conc Turonense c 22 (Mansi IX 803) bdquoQuoniam cognovimus nonnullos inveniri sequipedas

erroris antiqui qui Kalendas Ianuarii colunt cum Ianus homo genitilis fueerit rex quidem sed Deus non esse potuit Quisquis ergo unum Deum regnantem cum filio et Spiritu Sancto credit certe hic non potest integer Christianus dici qui aliqua de gentilitate custoditrdquo

175 Jonkers 1968 52 Mansi IX 858 bdquoNon liceat iniquas observationes agere Kalendis et otiis va-care gentilibus neque lauro aut viridate arborum cingere domos Omnes haec observatio paga-nismi estrdquo

176 Auxerre 578 Conc Autisiorense c 1 (Mansi IX 912) bdquoNon liceat Kalendis Ianuariis vetula vel cervola facere vel strenas diabolicas observare sed in ipsa die sic omnia beneficia tribuantur si-cut in reliquis diebusrdquo

177 Arbesmann 1979 93178 Arbesmann 1979 96

101

Goumlroumlg nyelvteruumlletről az utolsoacute szoumlveg mellyel itt foglalkozni szeretneacutek a 691 eacutevi trulloacutei zsinat egy kaacutenonja maacuter semmikeacuteppen sem sorolhatoacute a keacuteső antikvitaacutes korsza-kaacuteba Ennek elleneacutere eacuterdemes foglalkoznunk vele mivel goumlroumlg nyelvű teruumlleten ez az első egyhaacutezjogi eliacuteteacuteleacutese a pogaacuteny uumlnnepeknek eacutes az egyetemes zsinat tekinteacutelye reacuteveacuten alapjaacuteul szolgaacutelt minden tovaacutebbi hasonloacute tartalmuacute egyhaacutezi megnyilatkozaacutesnak az ortodoxia teljes teruumlleteacuten A Trullanum vagy Quinisextum zsinat melyet a nyugati egyhaacutez soha nem ratifikaacutelt eacutes a reacutesztvevők is csupaacuten a hatodik egyetemes zsinat foly-tataacutesaacutenak tekintetteacutek nem meacutely teoloacutegiai keacuterdeacutesekre koncentraacutelt hanem inkaacutebb koumlz-napi egyhaacutezfegyelmi keacuterdeacutesekre melyeket teljesen a keleti goumlroumlg hagyomaacutenyok alap-jaacuten szabaacutelyozott Iacutegy keruumllhet szoacuteba a 62 kaacutenonban a neacutepi illetve pogaacuteny uumlnnepek keacuterdeacutese179 A kaacutenon toumlbb uumlnnepet tilt meg neacuteven nevezve őket ez a Kalendae a Vota a Brumalia eacutes maacutercius Kalendaeja Ezutaacuten bizonyos uumlnnepi szokaacutesokat tilt meg aneacutel-kuumll hogy tisztaacuteznaacute hogy melyik melyik uumlnnep reacutesze volt Tilos a koumlrtaacutenc kiemelten a nők koumlrtaacutenca melyből sok baj szaacutermazhat majd egyenkeacutent felsorolja a pogaacutenyok aacuteltal istennek nevezett leacutenyek a feacuterfiak eacutes a nők koumlrtaacutencait is Tilosak a pogaacutenyoktoacutel eredő riacutetusok (teleteacute) eacutes tilos feacuterfiaknak nőnek oumlltoumlzni valamint nőknek feacuterfiruhaacutet viselni Tilos komikus szatiacuter- vagy tragikus maszkokat oumllteni Tilos Dionysos neveacutet kiaacuteltani a szuumlreti munkaacuteknaacutel

Oumlsszevetve a szoumlveget a kicsit koraacutebbi Caesarius-homiacuteliaacutekkal vagy az egykoruacute nyu-gati (peacuteldaacuteul a bragai vagy az auxerre-i) zsinatokkal a leginkaacutebb szembeszoumlkő kuumlloumlnb-seacuteg hogy a konstantinaacutepolyi atyaacutek mintha a reacutegiseacutegtudoacutes perspektiacutevaacutejaacuteboacutel szemleacutelneacutek az esemeacutenyeket Toumlbb anakronisztikus vagy pontosabban anakronisztikusnak hatoacute elem bukkan fel A legfeltűnőbb a maszkok kategorizaacutelaacutesa komikus szatiacuter- eacutes tragikus maszkokat sorolnak fel Ez megfelel a klasszikus atheacuteni draacutema felosztaacutesaacutenak ahogy azt a műfaj feacutenykoraacuteban a Kr e V szaacutezadban ismerteacutek trageacutedia komeacutedia eacutes szatiacuter-draacutema voltak az alapvető draacutemai műfajok Ezek koumlzuumll a szatiacuterdraacutema a tragikus tri-loacutegiaacutek utaacuten előadott koumlnnyedebb hangveacutetelű vidaacutem esetleg parodisztikus vagy bur-leszkszerű műfaj volt ami azonban műfaji oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet maacuter a Kr e V szaacutezad veacutegeacuten elvesztette maacuter Euripideacutes szatiacuterdraacutemaacutei oly meacuterteacutekben mutatjaacutek a műfaj bomlaacutesaacutenak tuumlneteit hogy esetenkeacutent szatiacuterok sem szerepelnek bennuumlk180 Mindez toumlrteacutent 1100 eacutevvel a zsinat előtt A roacutemai csaacuteszaacuterkor szoacuterakoztatoacuteiparaacutenak fejlődeacutesi tendenciaacutei a toumlbbi műfajt is alaacuteaknaacuteztaacutek s a sziacutenhaacutezakban bekoumlszoumlntoumltt a teljes kommercializaacuteloacutedaacutes eacutes a posztmodern kora szaacutemos uacutej műfajjal eacutes fellazuloacute műfaji hataacuterokkal A kaacutenon megfogalmazoacuteja meacutegis uacutegy beszeacutel mint egy klasszikus atheacuteni a maszkok tilalmaacuteroacutel Dionysosnak a draacutemaelőadaacutesok veacutednoumlkeacutenek kultusza jut eszeacutebe Ugyanilyen meglepő a Vota felemlegeteacutese Goumlroumlg nyelvteruumlleten az uumlnnepneacutev előfordulaacutesa oly ritka hogy meacuteg a kutatoacutek koumlzoumltt is akadt aki Paacuten uumlnnepeacutenek veacutelte181 A Kalendae meguumlnnep-lőit keveacutesseacute eacuterdekelte hogy az uumlnnep harmadik napja a Vota publica nevet viselte A szoumlveg megfogalmazaacutesa baacutermennyire anakronisztikusan hangzik a maga koraacutehoz

179 Ohme 2013 48 Jonkers 1968 Constantelos 1970180 Euripideacutes Alkeacutestis ciacutemű draacutemaacutejaacutet mutattaacutek be a draacutemai tetraloacutegiaacuteban a szatiacuterjaacuteteacutek helyeacuten181 Constantelos 1970 24

102

keacutepest azonban megnevezi mindazokat a maszkokat melyeket nagyjaacuteboacutel ugyanebben a korban Nyugat-Euroacutepaacuteban ismertek tud nőnek oumlltoumlző feacuterfiakroacutel eacutes tud maszkok-roacutel Taacutencokroacutel beszeacutel melyeket feacuterfiak eacutes nők a pogaacutenyok hamis isteneinek neveacuteben adnak elő ndash baacutermit is jelentsen ez A tovaacutebbi forraacutesok ismereteacuteben a szatiacutermaszkok tűnnek a legleacutenyegesebbnek mivel ezeken alighanem valamilyen szoumlrnymaszkot kell eacutertenuumlnk amelyek aacutellatbőroumlk hasznaacutelataacuteval taacutersulnak A szatiacuternak oumlltoumlzoumltt sziacuteneacutesze-ket aacutebraacutezoloacute csaacuteszaacuterkori szobrok mozaikok bundaacutes kezeslaacutebast viselő feacuterfiakat mutat-nak182 A Dasios-actaacuteboacutel vagy a latin forraacutesokboacutel ismert szoumlrnyjelmezekben egy klasszi-kus műveltseacutegű klerikus koumlnnyen ismerhette fel a pogaacuteny szatiacuterjaacuteteacutekok szereplőit Az azonosiacutetaacutesban aligha a gyakorlati tapasztalat vezethette őket hiszen a műfaj reacuteg halott volt azonban a dionysosi koumlrmenet szatiacuterokkal eacutes bacchaacutensnőkkel a csaacuteszaacuterkori keacutep-zőműveacuteszetnek is koumlzponti fontossaacuteguacute teacutemaacuteja maradt a vaacuterosi centrumokban meacuteg egy VII szaacutezadi kereszteacutenynek is szaacutemos bacchanaacuteliaaacutebraacutezolaacutessal kellett szembesuumllnie

Aacutem hogy joumln ide a toumlbbi sziacutenhaacutezi maszk Keacutet szempontot is figyelembe kell vennuumlnk Az első hogy Chorikios koraacutebban ideacutezett szoumlvege egyeacutertelműen aacutelliacutetja hogy a csaacuteszaacuteri udvarban a VI szaacutezadban sziacutenhaacutezi előadaacutesokkal mulattak Ez alapjaacuten valoacutesziacutenű hogy a zsinati kaacutenon sem csupaacuten a neacutepi sziacutenjaacutetszaacutes műveleacutese ellen szoacutelal fel A maacutesik szem-pont lehetseacuteges hogy a goumlroumlg nyelvű reacutegioacute uacutejeacutevi uumlnnepseacutegeinek jelmezes felvonulaacute-sain a draacutemai narratiacutev jelleg jobban eacuterveacutenyesuumllt mint nyugaton Latin nyelvteruumlletről csak jelmezes felvonulaacutesroacutel hallunk dalok pajzaacuten dalok eacutenekleacuteseacutevel egybekoumltve de forraacutesaink nem laacutetjaacutek sziacutenhaacuteznak A Trullanum zsinati atyaacutei szaacutemaacutera az uacutejeacutevi laacutetvaacutenyos-saacuteg nem felvonulaacutes volt hanem sziacutenhaacutez s megfigyeleacutesuumlk egybevaacuteg az uacutejkori tapasz-talattal a XIXndashXX szaacutezadi uacutejeacutevi alakoskodaacutes kalojeri eacutes egyeacuteb neveken cselekmeacuteny-nyel rendelkező draacutema volt Ezek az előadaacutesok Thraacutekia Makedoacutenia eacutes a kontinentaacutelis Goumlroumlgorszaacuteg teruumlleteacuten diacutevtak illetve reacuteszben a szigeteken eacutes a szoumlrnymaszkok eacutes maacutes a szuumlrreaacutelis kelleacutekek elleneacutere veacutegső soron egy banaacutelis szerelmihaacuteromszoumlg-draacutema koumlreacute eacutepuumlltek183 Talaacuten nem alaptalan a felteacutetelezeacutes hogy a trulloacutei zsinaton a sziacutenhaacutezi jelleg hangsuacutelyozaacutesa azeacutert erősebb mint nyugaton mert ez a sziacutenhaacutezi jelleg teacutenyleg erősebb volt Kimondottan aacutellatnak oumlltoumlzeacutesről nincs szoacute ezt goumlroumlg forraacutesokban sem addig sem keacutesőbb nem talaacuteljuk meg Egyedi hogy a szoumlveg nem csupaacuten a feacuterfiak női ruhaacuteba oumlltouml-zeacuteseacutet tiltja hanem fordiacutetva is Ezt veacutelhetneacutenk jogaacuteszi pedanteacuteriaacutenak is mivel az oacutekor-boacutel semmi hasonloacutet nem ismeruumlnk azonban nem zaacuterhatjuk ki hogy leacutetező szokaacutesra utal Eacuteszak-goumlroumlg teruumlleteken a XVIII szaacutezadban meacuteg ismert volt egy az uacutejeacutevitől elteacuterő alakoskodaacutes a bdquoBabo napjardquo melyen nők jaacutetszottaacutek a feacuterfiszerepeket is184

A kaacutenon kiteacuter Dionysos bdquokultuszrdquo-aacutera is A leiacutertak Dionysos neveacutenek a puszta ki-mondaacutesa bizonyos heacutetkoumlznapi munkaacutek koumlzben strukturaacutelisan analoacutegok Bragai Maacuter-ton maacuter taacutergyalt helyeacutevel ott a nők a szoumlvőszeacutekneacutel Minerva neveacutet mondjaacutek ki Neheacutez megiacuteteacutelni hogy leacutetezett-e enneacutel meacuteg komolyabb kultusza a boristennek a VII szaacutezad-ban A koumlzeacutepkori forraacutesok Dionysos alakjaacutet a Brumalia uumlnnepeacutehez koumltik azonban a kaacutenon a szuumlreti munkaacutekra utal

182 Haigh 1907 255ndash266183 Bővebben laacutesd A Kalendae utoacuteeacutelete ciacutemű 7 fejezetben184 Anastassiadou 1976

6 Egy uacutej uumlnnep kialakulaacutesa

A Kalendae Ianuariae leacutete kuumlloumlnleges betekinteacutest kiacutenaacutel egy uumlnnep eacutevezredes fejlődeacutes-toumlrteacuteneteacutebe Toumlrteacutenete a roacutemai koumlztaacutersasaacutegkorban kezdődik amikor a roacutemai uacutejeacutev maacutercius 1-jeacuteről januaacuter 1-jeacutere keruumll aacutet s mondhatni maacuteig sem eacuter veacuteget hiszen hozzaacute koumltődő szokaacutesok terminusok a leguacutejabb korig tovaacutebb eacuteltek Euroacutepaacuteban Eacuteppen a tovaacutebb eacutelő szokaacutesok bőseacutege miatt nem eacuterdemes tudomaacutenyos eredmeacutenykeacutent kinyilvaacuteniacute-tani hogy a roacutemai uacutejeacutev tuacuteleacutelte a kereszteacutenyseacuteg megjeleneacuteseacutet mert egy ilyen aacutelliacutetaacutes sem-mitmondoacutean nyilvaacutenvaloacute lenne Sokkal fontosabb a vaacuteltozaacutesok veacutegigkoumlveteacutese Maga a Kalendae szoacute ismert szinte a teljes kelet-euroacutepai teacuterseacutegben azonban a vele megjeloumllt szokaacutesok (kolindaacutelaacutes kalanta stb) aacuteltalaacuteban nem az uacutejeacutevhez kapcsoloacutednak hanem a karaacutecsonyhoz Az uacutejeacutev az ortodox egyhaacutezban Nagy Szent Vazul uumlnnepe lett eacutes baacuter-mennyire csaacutebiacutetoacute a felteacutetelezeacutes hogy a Basileios (szoacute szerint rsquokiraacutelyirsquo) nevet viselő egy-haacutezatya uumlnnepe nem veacuteletlenuumll keruumllt erre a napra semmi komoly okunk nincs azt felteacutetelezni hogy nem ezen a napon halt meg1

Az anyag tartalmi heterogenitaacutesa eacutes a meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok felvetik a keacuterdeacutest vajon milyen hataacuterok koumlzoumltt tekinthetuumlnk egy uumlnnepet oumlnmagaacuteval azonosnak Vajon neacutehaacuteny formai analoacutegia eleacuteg az azonosiacutetaacuteshoz Vagy szuumlkseacuteges igazolni a koumlzoumls eredetet S mi a teendő ha fennaacutell a bdquogenetikairdquo rokonsaacuteg keacutet uumlnnep koumlzoumltt mikoumlzben a neacutev eacutes az időpont megvaacuteltozott A keacuteső oacutekori uacutejeacutev nyilvaacutenvaloacute moacutedon magaacuteba olvasztotta a roacutemai Saturnalia elemeit de keveacutesbeacute nyilvaacutenvaloacute forraacutesokkal is szaacutemolhatunk a kelta Samhaintoacutel akaacuter a babiloni uacutejeacutevig A Kalendae utoacutedai koumlzeacute pedig vaacuteltozatos uacutejkori szokaacutesokat sorolhatunk be a bolondok uumlnnepeacutetől a karaacutecsonyi kolindaacutelaacutesig A roacutemai bdquoKalendaerdquo maacuteig fennmaradt de csak uacutegy mint az egyszeri ember fejszeacuteje amit az uumlk-apjaacutetoacutel oumlroumlkoumllt csak a fejeacutet meg neacuteha a nyeleacutet csereacutelteacutek ki paacuterszor időkoumlzben

Igazsaacuteg szerint a tuacutelzsuacutefolt teacuteli uumlnnepkoumlr kapcsaacuten meacuteg a XXI szaacutezadi euroacutepai szo-kaacutesok kategorizaacutelaacutesa sem egyeacutertelmű pedig itt a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute forraacutesada-tok szaacutema gyakorlatilag a veacutegtelenhez koumlzeliacutet Egy beacutecsi multikulturaacutelis karaacutecsonyi dekoraacutecioacuten egyetlen szaacutenkoacuteba uumlltetteacutek az uumlnnepi ajaacutendeacutekosztoacutekat egymaacutes mellett

1 Keleten az uacutejeacutev jellegzetes suumltemeacutenye a vasilopita (βασιλοπιτα) mely a benne elrejtett taacutergyak reacute-veacuten a joumlvő eacutev esemeacutenyeinek megjoacuteslaacutesaacutera is alkalmas s neveacutet elvileg Nagy Szent Vazulroacutel Basileios-roacutel kapta aki egyfajta uacutejeacutevi Mikulaacutessaacute formaacuteloacutedott goumlroumlg nyelvteruumlleten A suumltemeacuteny neve azonban egyszerűen kiraacutelysuumltemeacutenykeacutent is eacutertelmezhető raacuteadaacutesul nyugaton is ismert ahol megnevezeacutese egyeacutertelműveacute teszi hogy a bdquokiraacutelyrdquo koumlzneacutev aacutell a neacutev moumlgoumltt (Hasluck 1927 165ndash167) Azonban a ja-nuaacuter 1-jeacutet maacuter Vazul testveacutere Nyssai Szent Gergely mint baacutetyja emleacuteknapjaacutet emliacuteti (Nyssai Szt Ger-gely In laudem fratris PG 46 788ndash789)

104

uumllt Santa Claus Mikulaacutes Christkindl Gyed Maroz Befana Szent Luca ndash csakhogy ezek a leacutenyek meacuteg csak nem is ugyanazon a napon eacuterkeznek az OsztraacutekndashMagyar Monar-chia Mikulaacutesa Szent Mikloacutes napjaacuten laacutetogatja meg a gyerekeket a Gyed Maroz uacutej-eacutevkor Befana neve viacutezkeresztre utal eacutes annak előesteacutejeacuten eacuterkezik A karaacutecsony mint az időszak legfontosabb uumlnnepe valamikeacutepp oumlsszefogni laacutetszik őket de keacuterdeacuteses hogy ez a kapcsolat meacutelyebb alapokon nyugszik-e mint a bevaacutesaacuterloacutekoumlzpontok azon toumlrekveacuteseacuten hogy nagyjaacuteboacutel ugyanazokat az ajaacutendeacutekokat eacutes uumlnnepi dekoraacutecioacutekat aacuteru-siacutetsaacutek minden orszaacutegban A keacuteső oacutekori eacutes koumlzeacutepkori anyagban fokozottan jelen van ugyanez a probleacutema de hiaacutenyzik az egyseacuteges teoloacutegiai haacutetteacuter ami segiacutetene elren-dezni a forraacutesanyagot Megtehetneacutenk hogy egy kutatoacutei kriteacuteriumrendszerrel eacutes defi-niacutecioacutekkal rendszert keacutenyszeriacutetuumlnk a heterogeacuten forraacutesanyagba de ez olyan rendszer lenne mely nem az anyagnak magaacutenak a sajaacutetja Amikor a Kalendae toumlrteacuteneteacutet vizs-gaacuteljuk kutataacutesunknak e vaacuteltozaacutesok elemzeacuteseacutere kell foacutekuszaacutelnia neacutehaacuteny alapvető szempont menteacuten

a) Az uumlnnephez kapcsoloacutedoacute szokaacutesok folyamatosan vaacuteltoznak uacutej szokaacutesok joumlnnek divatba reacutegiek eltűnnek A forraacutesanyag vizsgaacutelata lehetőveacute teszi hogy felvaacutezoljuk hogyan fejlődoumltt vaacuteltozott az uumlnnepseacuteg hogy lokaacutelisan vagy kronoloacutegiailag elkuumllouml-nuumllő vaacuteltozatokat azonosiacutetsunk

b) Az uacutej szokaacutesok keletkezhetnek spontaacuten a semmiből azonban ekkor is koumlthetők valamely foumlldrajzi teruumllethez vagy ndash ami talaacuten meacuteg gyakoribb ndash aacutetveacutetel uacutetjaacuten jelennek meg Itt kuumlloumlnoumlsen fontos keacuterdeacutes hogy mennyiben lehetseacuteges egy-egy uacutej elemet etni-kumhoz koumltni a Kalendae szokaacutesainak egy reacutesze ugyanis nyilvaacutenvaloacutean nem goumlroumlg vagy roacutemai eredetű

c) Fontos az uumlnnepek kontextusaacutenak vizsgaacutelata Nem csupaacuten a diakroacuten vizsgaacutelatnaacutel okoz probleacutemaacutet hogy az uumlnnepek fejlődeacutese nem rendezhető mechanikusan aacutettekint-hető csalaacutedfaacutekba egy toumlrteacuteneti koron beluumll is szaacutemolnunk kell koumllcsoumlnhataacutesokkal

E feladatok koumlzoumltt talaacuten a legkoumlnnyebben elveacutegezhető az uumlnnep egyes elemeinek vizsgaacutelata mi honnan eacuterkezett s legfőkeacutepp mikor A Kalendaehoz kapcsoloacutedoacute szokaacute-sok egy reacutesze reacutegi azaz maacuter a csaacuteszaacuterkor első feleacuteben is jelen volt maacutes reacutesze viszont uacutejnak tekinthető

A koumlztaacutersasaacutegkori Kalendae tovaacutebb eacutelő elemei

Principium anni

Ha szaacutemba vesszuumlk a keacuteső antik uacutejeacutev klasszikus roacutemai elemeit a legelső eacutes legfonto-sabb adottsaacuteg maga a neacutev eacutes a nap uacutejeacutevi jellege Mindkeacutet evidensnek laacutetszoacute teacuteny szaacute-mos probleacutemaacutet eacutes keacuterdeacutest vet fel A neacutev valoacutejaacuteban nem uumlnnepneacutev pusztaacuten a nap meg-nevezeacutese a roacutemai naptaacuterban minden hoacutenap első napja Kalendae s ez toumlrteacutenetesen a januaacuteri Kalendae Ez hasonloacute a mi szilveszter szavunkhoz ami arra utal hogy szilveszter napja toumlrteacutenetesen Szent Szilveszter uumlnnepe is aacutem Szilveszter-nap csak egy van a naptaacuter-ban Kalendae viszont tizenkettő volt

105

A megnevezeacutes tagadhatatlan előnye hogy vallaacutesi szempontboacutel semleges Istennevet csak koumlzvetetten tartalmaz amennyiben a januaacuter Ianusroacutel kapta a neveacutet de Ianus a birodalom keleti feleacuten ismeretlen istenseacuteg eacutes az uacutejeacutevi uumlnnepek meneteacuteben a ianusi jelleg nyomaacuteval is alig talaacutelkozunk Csak egeacuteszen keacutesőn a VI szaacutezadban kezdik uacutejra emlegetni az uacutejeacutev eacutes a keacutetarcuacute isten kapcsolataacutet A Konstantin utaacuteni korban Caesa-rius az első aki azt hozza fel az uumlnnep ellen hogy a pogaacuteny Ianusnak volt szentelve Keleten nagyjaacuteboacutel ugyanebben a korban Lydosnaacutel olvashatunk hasonloacutet s ő az első aki szerint Ianus istent megszemeacutelyesiacutetetteacutek az uumlnnepen Mindez arra utal hogy kor-szakunkban Ianus kapcsoloacutedaacutesa az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegekhez maacuter reacutegoacuteta nem toumlbb halott reacutegiseacutegtani informaacutecioacutenaacutel

A neacutev vallaacutesi semlegesseacutege Konstantin utaacuten az uumlnnep előnyeacutere vaacutelhatott hiszen leg-keveacutesbeacute sem egyeacutertelmű hogy mieacutert kellene megtiltani a kereszteacutenyek reacuteszveacuteteleacutet egy olyan uumlnnepen amely nem egy pogaacuteny isten tiszteleteacutere szerveződik A megnevezeacutes Kalendae fele a latinok szaacutemaacutera a hoacute első napjaacutet jelenti ebben a jelenteacutesben a goumlrouml-goumlk numeacuteniaacutenak fordiacutetjaacutek uacutejholdnak baacuter mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű volt hogy a Caesar-feacutele naptaacuterreform oacuteta a hoacutenapok elseje nem esik egybe az uacutejhold napjaacuteval Az uumlnnepneacutevben a goumlroumlgoumlk is a Kalendai vagy Kalandai formaacutet hasznaacuteljaacutek mely szaacute-mukra nem biacutert az uumlnnepneacutevtől fuumlggetlen jelenteacutessel mivel sajaacutet naptaacuteraik rendszere alapvetően kuumlloumlnboumlzoumltt a roacutemaitoacutel Roacutemaacuteban Augustusnak tulajdoniacutetottaacutek azt a szoacute-laacutesmondaacutest hogy a goumlroumlg Kalendae napjaacuten fizetni (soluturus ad Kalendas Graecas) ami a sohanapjaacuten kiskedden megfelelője volt2 Mivel a goumlroumlg nyelvteruumlleten csak az uumlnnepneacutevkeacutent is funkcionaacuteloacute Kalendaekat ismerteacutek ezeacutert megtoumlrteacutenik hogy ennek hataacutesaacutera a numeacutenia szoacutet uacutejeacutev jelenteacutesben hasznaacuteljaacutek Iulianus peacuteldaacuteul iacutegy beszeacutehet a Misopoacutegoacutenban a sziacuterek numeacuteniaacutejaacuteroacutel amikor az antiochiaiak sajaacutet naptaacuteraacutenak őszi uacutejeacuteveacuteről beszeacutel3

A neacutev nemcsak hogy nem igazi uumlnnepneacutev hanem hiaacutenyzik belőle az uumlnnep funk-cioacutejaacutera vagy riacutetusaira valoacute utalaacutes is ndash az antik eacutes a kereszteacuteny uumlnnepnevek egy jelen-tős csoportja is iacutegy keacutepződik huacuteshagyoacutekedd Equus October (az oktoacuteberi loacute a loacuteaacutel-dozatra utalva) Anthesteacuteria (bdquoviraacuteguumlnneprdquo Atheacutenban mivel a haacuteromeacuteves gyerekeket viraacutegkoszoruacuteval a fejuumlkoumln mutattaacutek be a koumlzoumlsseacutegnek) A Kalendae Ianuariae nem utal raacute hogy az uacutejeacutev uumlnnepe volna eacutes egyaacuteltalaacuten nem egyeacutertelmű hogy mindenki annak tekintette volna Leacuteteztek nem hivatalos alternatiacutev megnevezeacutesei is az uumlnnepnek iacutegy nevezteacutek Kalendae Lucernariaenek rsquomeacutecseses Kalendaersquo-nak a tipikus uacutejeacutevi ajaacutendeacutek-nak szaacutemiacutetoacute agyagmeacutecsesekről vagy egyszerűen Strena-uumlnnepnek de ezek a megneve-zeacutesek ritkaacutek4

A keacuterdeacutes azeacutert fontos mert nem szuumlkseacutegszerű hogy egy koumlzoumlsseacuteg a januaacuter 1-jeacutet uacutejeacutevkeacutent uumlnnepelje A Roacutemai Birodalmon beluumll a lokaacutelis vaacuterosi naptaacuterak megtartot-taacutek eacuterveacutenyesseacuteguumlket eacutes sajaacutet akaacuter eacutevezredes hagyomaacutenyaikat az eacutevezredeket szoacute sze-rint eacutertve Ezekben a hagyomaacutenyos naptaacuterakban szinte baacutermely eacutevszak vagy hoacutenap

2 Suetonius Augustus 873 Iulianus Misopoacutegoacuten 346 B4 DeubnerndashKretschmer 1910

106

lehetett valahol uacutejeacutevi hoacutenap A nyugati teruumlletek őshonos etnikumai eseteacuteben nagyon keveacutes az adat meacuteg a keltaacutek eseteacuteben is csak hipotetikusan vetődik fel egy esetleges őszi napforduloacutes eacutevkezdet lehetőseacutege a szigeti keltaacutek analoacutegiaacutejaacutera A keleti teruumlletek kronoloacutegiai rendszereit jobban ismerjuumlk A babiloacuteni uacutejeacutev eacutes uumlnnepe az Akitu tavasszal volt5 a Seleukida Birodalom ezt eacutes a makedoacuten naptaacuterat oumltvoumlzi oly moacutedon hogy a kro-noloacutegiai sziszteacutema megőrzi babiloni jellegeacutet de makedoacuten hoacutenapneveket hasznaacutelnak az uacutejeacutev időpontja pedig őszre keruumll aacutet eacutes az első hoacutenap a makedoacuten nevű Dios lesz6 A roacutemai kori Koumlzel-Keleten eacutes Kis-Aacutezsiaacuteban is szinte mindenuumltt marad ez az őszi eacutevkez-det mely eredetileg oktoacuteber 1-jeacutere esett A hoacutenapoknak a latin hoacutenapokkal valoacute paacutero-siacutetaacutesa soraacuten egy hoacutenapos csuacuteszaacutes toumlrteacutenik s veacuteguumll a Dios hoacutenapot iacutegy a latin novem-berrel azonosiacutetjaacutek7

Ezek a naptaacuteri rendszerek eacutes a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute uumlnnepek a roacutemaiak eacuterkezeacute-sekor maacuter toumlbb eacutevszaacutezados sőt eacutevezredes hagyomaacutennyal biacuternak s iacutegy nem valoacutesziacutenű hogy a roacutemai naptaacuter eacutes annak uacutejeacutevi uumlnnepe meacutelyebb hataacutest gyakorolt raacutejuk A kro-noloacutegiai zavart fokozandoacute ideacutezzuumlk fel hogy maguk a roacutemaiak is toumlbb uacutejeacutevet hoztak magukkal keletre A naptaacuterak első hoacutenapja a januaacuter eacutes ekkor leacuteptek hivatalba a kon-zulok akik nevet adtak az eacutevnek ndash mivel az iratok dataacutelaacutesa reacuteszben a konzulok neve alapjaacuten toumlrteacutent iacutegy a januaacuter 1-je uacutejeacutevi jellege a birodalom egeacutesz teruumlleteacuten eacuterezhető lehetett a helyi hagyomaacutenyoktoacutel fuumlggetlenuumll Egy ettől fuumlggetlen rendszer volt az indictioacutek tizenoumlt eacuteves ciklusa melynek adoacutezaacutesi vonatkozaacutesai voltak Ennek hasznaacutelata Hadrianus oacuteta rendszeres eacutes meacuteg joacuteval a Roacutemai Birodalom bukaacutesa utaacuten is hasznaacutelat-ban marad Az indictioacutes eacutev kezdete eredetileg szeptember 23 Augustus szuumlleteacutesnapja majd az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert szeptember 1 Ez a helyzet talaacuten ahhoz hasonliacutethatoacute ahogy a mi kultuacuteraacutenkban a januaacuter 1-jei uacutejeacutev mellett komoly gyakorlati jelentőseacutege van szeptember 1-jeacutenek az iskolaeacutev kezdeteacutenek Ez ugyan csak a lakossaacuteg iskolaacutes reacuteszeacutet eacutes az ő csalaacutedjaikat eacuterinti koumlzelről azonban mivel a nyaacuteri szabadsaacutegolaacutesokat eacutes a kaacuteniku-laacutet koumlveti ezeacutert pszicholoacutegiailag mindenki maacutes szaacutemaacutera is a relatiacuteve teacutetlen perioacutedus utaacuteni uacutejrakezdeacutes daacutetuma Ezeacutert elvileg elkeacutepzelhetjuumlk hogy Antiochiaacuteban a Kalendae Ianuariae nem az uacutejeacutev napja volt csupaacuten egy Kalendai nevű uumlnnep mely toumlrteacutenetesen januaacuterAudunaios hoacute 1-jeacutere esett

Goumlroumlg nyelvű forraacutesaink uacutegy tűnik semmi kuumlloumlnoumlset nem talaacuteltak benne hogy ugyanannak az eacutevnek toumlbb kezdete is legyen Ennek a gondolkodaacutesmoacutednak kuumlloumlnouml-

5 S Stern 2012 234 A ptolemaiosi Egyiptom naptaacuteri rendszereacutevel itt nem foglalkozom az egyipto-miak eacuteve elviekben a Sirius heacuteliakus felkeleacuteseacutevel juacutelius 18-aacuten kezdődoumltt azonban mivel tudatosan nem hasznaacuteltak szoumlkőeacutevet a naptaacuter neacutegyeacutevenkeacutent egynapos csuacuteszaacutesba keruumllt a csillagaacuteszati uacutejeacutevhez keacutepest eacutes csupaacuten az 1461 eacuteves Soacutethis-ciklus utaacuten keruumllt vissza termeacuteszetes helyeacutere Baacuter a roacutemai Ka-lendae ikonograacutefiaacuteja eacutes szokaacutesai keacutetseacutegtelenuumll tartalmaztak Egyiptomra illetve az Isis-kultuszra vo-natkozoacute referenciaacutekat maga az egyiptomi naptaacuteri rendszer nem gyakorolt kimutathatoacute hataacutest

6 S Stern 2012 234ndash237 Samuel 1972 174 1 jegyzet7 S Stern 2012 257 Samuel 1972 174 a roacutemai eacutes a Seleukida-hoacutenapok paacuterosiacutetaacutesai Az eacuterintett te-

ruumlleteken a Seleukida-hoacutenapneveket meacuteg a bizaacutenci korban is hasznaacuteltaacutek Baacuter ugyanazokat a make-doacuten hoacutenapneveket hasznaacuteltaacutek ezeknek a roacutemai hoacutenapnevekkel valoacute megfelelteteacuteseacuteben regionaacuteli-san komoly elteacutereacutesek figyelhetők meg

107

sen joacute peacuteldaacutejaacutet adja Ioacuteanneacutes Lydos aki a Hoacutenapokroacutel ciacutemű munkaacutejaacuteban a roacutemai naptaacuter időbeli vaacuteltozaacutesait uacutegy iacuterja le mint paacuterhuzamosan leacutetező rendszereket Mint mondja a roacutemaiak megkuumlloumlnboumlztetteacutek a szakraacutelis a katonai eacutes a polgaacuteri uacutejeacutevet A szakraacutelis vagy papi uacutejeacutev lett volna a januaacuter 1 a katonai a maacutercius 1 mivel a katonai műveletek idő-szaka az oacutekorban maacuterciustoacutel oktoacuteberig tartott eacutes veacuteguumll a polgaacuteri uacutejeacutev a szeptember 18 Baacuter nem mondja ki de ez az indictioacutek alapjaacuten szaacutemolt eacutev kezdete Meglehet hogy amit Lydos leiacuter semmi egyeacuteb mint egy reacutegiseacutegbuacutevaacuter spekulaacutecioacuteja azonban azt se felejtsuumlk el hogy a Koumlzel-Keleten a toumlbbszoumlroumls uacutejeacutev gondolataacutenak meacutely gyoumlkerei voltak A babi-loni naptaacuterban a legfontosabb uacutejeacutevi daacutetum a tavaszi Akitu volt azonban megfigyel-hető hogy valamilyen eacutertelemben ősszel is volt egy uacutejeacutev9 Ez a sumeacuter korig vezethető vissza eacutes az aacuterpa veteacuteseacutehez illetve arataacutesaacutehoz kapcsoloacutedik Vannak nyomai hogy az Akitut a seleukida korban is meguumlnnepelteacutek10 s valamilyen formaacuteban talaacuten meacuteg a roacutemai uralom alatt aacutelloacute Emesaacuteban is leacutetezett11 Az Akitu koumlzponti riacutetusai az Enuma elish kozmogoacutenikus miacutetosz előadaacutesaacutehoz kapcsoloacutedik melynek (akkaacuted eacutes sumeacuter) nyelvű vaacuteltozatait is ismerjuumlk Damaskios (480ndash550) uacutejplatonista filozoacutefus az atheacuteni akadeacutemia utolsoacute vezetője Aporiai kai lyseis peri toacuten proacutetoacuten archoacuten (Az első principiumokkal kapcsolatos probleacutemaacutek eacutes megoldaacutesok) ciacutemű iacuteraacutesaacuteban megjelenik a babiloni teremteacutesmiacute-tosz egy reminiszcenciaacuteja a szoumlveg tartalma meacuteg ekkor is ismert lehetett A palmyrai Baacutel-templom ikonograacutefiai jegyeinek kapcsaacuten a kutataacutesban toumlbb alkalommal felvető-doumltt hogy az Enuma elish direkt ismereteacuteről tanuacuteskodnak12 Ebben a kulturaacutelis miliő-ben valoacutesziacutenűleg semmi meglepőt sem talaacuteltak az emberek a toumlbbszoumlroumls uacutejeacutev gondola-taacuteban A Misna szerint neacutegy uacutejeacutev leacutetezik13 Ilyen gondolkodaacutesmoacuted mellett az uacutejeacutev nem annyira elindiacutetja mint inkaacutebb tagolja az eacutevet Keacutet vonaacutesa van a Kalendaenak mely az uumlnneplők szaacutemaacutera az uacutejeacutevi karaktert eacuterzeacutekelhetőveacute tette Az első a konzulok hiva-talba leacutepeacutese Iustinianus az aki veacuteguumll megszuumlnteti a konzulok neveacutevel toumlrteacutenő dataacutelaacutest magaacuteval a hivatallal egyuumltt 541542-ben Beiktataacutesuk ugyan csak Roacutema majd Konstan-tinaacutepoly lakosai szaacutemaacutera jelentett laacutetvaacutenyossaacutegot de a taacutevoli provinciaacutek lakoacutei is tisztaacute-ban voltak jelentőseacutegeacutevel Asterios beszeacutedeacutet eacuteppen erre hegyezi ki eacutes keacutetseacutegbe vonja a konzuli hivatal jelentőseacutegeacutet Libanios eacutes Lydos is megemliacutetik a konzulokat

A maacutesik jellegzetesseacuteg az előjelek figyeleacutese melyek a koumlvetkező eacutev egeacuteszeacutere adnak joacuteslatokat A forraacutesok tanuacutebizonysaacutega itt koumlvetkezetlen s sokszor megmagyaraacutezha-tatlan Libanios nem nevezi uacutejeacutevnek a Kalendaet eacutes nem tud auspiciumokroacutel sem baacuter egy olyan szokaacutest emliacutet amit maacuteshol auspiciumnak tartottak az ajtoacutek babeacuterral koszoruacutezaacutesaacutet Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos aki nagyjaacuteboacutel kortaacuters eacutes ugyanolyan tősgyoumlke-res antiochiai mint Libanios tud az előjelek megfigyeleacuteseacuteről Az uumlnnepről nagyon

8 Lydos De mensibus III 22 9 S Stern 2012 23710 Sherwin-White 198311 Geller 1997 A Heliogabalus aacuteltal Roacutemaacuteban is bevezetett emesai Nap-uumlnnep a nyaacuteri napforduloacute-

hoz kapcsoloacutedott de valoacutesziacutenűleg a babiloacuteni Akitu aacuteteacutertelmezeacuteseacuteből alakult ki12 Fishbane 2003 113 5 jegyzet szakirodalommal13 S Stern 2012 238 A Kalendae Ianuariae a zsidoacute forraacutesokban Graf 2002 Graf 2015 66ndash72

Stoumlkl 2009 491

108

reacuteszletes leiacuteraacutest adoacute Asterios nem tud auspiciumokroacutel Ha ekkorka anyag vizsgaacutelhatoacute egyaacuteltalaacuten statisztikailag az egyszerű szaacutemolaacutes azt mutatja hogy a latin forraacutesok gyak-rabban iacuteteacutelik el az előjelek megfigyeleacuteseacutet mint a keletiek amely teacuteny aligha fuumlggetlen attoacutel hogy a latin nyelvteruumlleten a roacutemai naptaacuter tekinteacutelye nagyobb volt hasznaacutelata el-terjedtebb mint keleten azonban keleten sem ismeretlen az előjelek megfigyeleacutese

A nyugati forraacutesok toumlbb alkalommal nevezik a napot kifejezetten principium anni-nak az eacutev kezdeteacutenek eacutes az uacutejeacutev elleni szeacutelmalomharcukban az egyhaacutezi szerzők el-mennek odaacuteig hogy ezt a teacutenyt is keacutetseacutegbe vonjaacutek Araacutenylag koumlzismert teacuteny hogy a koumlzeacutepkorban az uacutejeacutevet karaacutecsonytoacutel szaacutemiacutetottaacutek ez az egyik ok amieacutert nem tudjuk hogy Szent Istvaacuten kiraacutelyt 1000 vagy 1001 karaacutecsonyaacuten koronaacuteztaacutek Angliaacuteban egeacuteszen a gregoriaacuten naptaacuterreform aacutetveacuteteleacuteig hasznaacuteltak maacutercius 25-eacutevel kezdődő naptaacuterakat is Az hogy a Iulianus-naptaacuterban sziklaszilaacuterdan veacutesett januaacuter 1-jei eacutevkezdet a koumlzeacutep-korban iacutegy elhomaacutelyosult annak egyik oka az egyhaacutez harca lehet a szilveszteri mulatsaacute-gok ellen Pseudo-Turini Maximusnaacutel eacutes Bragai Maacutertonnaacutel maacuter talaacutelkozhattunk olyan eacutervekkel melyek az uacutejeacutev uacutejeacutev voltaacutet tagadjaacutek Az egyik szoumlveg bizonyosan a maacutesik valoacute-sziacutenűleg a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesa utaacuten keletkezett szoumlveg s talaacuten nem veacutelet-len hogy az uacutejeacutev időpontjaacutet csak ott eacutes akkor keacuterdőjelezik meg mikor maacuter kikeruumlltek a Roacutemai Birodalom fennhatoacutesaacutega aloacutel Semmilyen jel nem utal raacute hogy amiacuteg a Roacutemai Birodalom aacutellt ndash akaacuter keleten akaacuter nyugaton ndash az aacutellam baacutermi moacutedon kiaacutellt volna az egyhaacutez Kalendae-ellenes kuumlzdelme mellett az aacutellam szaacutemaacutera pedig a januaacuter 1 hivata-los uumlnnepnap volt

Strena eacutes a zoumlld aacuteg ndash előjelek

A strena szokaacutesa pontosabban maga a szoacute az uacutejeacutevi uumlnnepciklus leghosszabb eacuteletű ele-meacutenek tekinthető Baacuter a szoacute a csaacuteszaacuterkor előtti szoumlvegekben nagyon ritka meacuteg sincs okunk keacutetseacutegbe vonni az oacutekoriak veacutelemeacutenyeacutet miszerint a strena maacuter akkor is az uacutejeacutev-hez tartozott mikor az meacuteg maacutercius 1-jeacutere esett14 Az idővonal maacutesik veacutegeacuten azt laacutetjuk hogy a szoacute eacutetrenne formaacuteban tovaacutebb eacutel a francia nyelvben eacutes meacuteg a XIV szaacutezadi fran-cia kiraacutelyi udvarban is strenaacutet ajaacutendeacutekoznak egymaacutesnak ndash igaz ebben az esetben talaacuten inkaacutebb az oacutekor iraacutenti eacuterdeklődeacutes jegyeacuteben uacutejraeacutelesztett tradiacutecioacuteroacutel van szoacute15

A szoacute hasznaacutelata aacutellandoacute azonban nem aacutellandoacute a jelenteacutese Eredeti jelenteacuteseacutere a fő tanuacute Symmachus (345ndash402) aki szerint bdquoA maacuterciusi strena szokaacutesa csaknem a vaacuteros szuumlleteacutese oacuteta leacutetezett Tatius kiraacutelynak koumlszoumlnhetően aki Strenia istennő szent ligeteacute-ből (lucus) termő fa aacutegait kapta meg az uacutej eacutev első auspiciumakeacutentrdquo16 Baacuter Symmachus keacutesei szerző a kutataacutes nem laacutetott raacute okot hogy az adat hitelesseacutegeacutet keacutetseacutegbe vonja17

14 DeubnerndashKretschmer 191015 Buettner 2001 a VI Kaacuteroly uralkodaacutesaacutenak koraacuteboacutel (1380ndash1422) fennmaradt strenaacutekat vizsgaacutelja

Ő a szokaacutest inkaacutebb revivalnek tekinti (Buettner 2001 600)16 Symmachus Relationes 15 1 bdquoab exortu paene urbis Martiae strenarum usus adolevit auctore Tatio

rege qui verbenas felicis arboris ex luco Streniae anni novi auspices primus accepitrdquo Az etimoloacute-giaacutehoz laacutesd DeubnerndashKretschmer 1910 35 Heres 1972 183ndash184

17 DeubnerndashKretschmer 1910 35 Heres 1972 183ndash184

109

Termeacuteszetesen az obskuacuterus Strenia istennő kapta a neveacutet a strenaacuteroacutel eacutes nem fordiacutetva Amikor az eacutev kezdete januaacuter 1-jeacutere keruumllt aacutet a strena-adaacutes szokaacutesa is csupaacuten neacutehaacuteny a szakraacutelis jog aacuteltal erősen koumltoumltt helyzetben maradt meg maacuterciusban a rex sacrorum eacutes a flamen-papok haacutezaacutet valamint a reacutegi Curiaacutet eacutes a Vesta-templomot diacutesziacutető babeacuterkoszo-ruacutekat tovaacutebbra is maacutercius 1-jeacuten csereacutelteacutek uacutejra18 A strena eredetileg tehaacutet egy zoumlldellő aacuteg volt csak keacutesőbb lett az uacutejeacutevi ajaacutendeacutekok megnevezeacutese A csaacuteszaacuterkori szoumlvegekben eacutes azutaacuten is maacuter kizaacuteroacutelag csak az ajaacutendeacutekokra hasznaacuteljaacutek gyakran emliacutetik a haacutezakat diacutesziacutető babeacuter- vagy maacutes oumlroumlkzoumlld aacutegakat is azonban ezeket sosem nevezik strenaacutenak

A strena szoacute nem ajaacutendeacutekot jelentett vagy aacutegat hanem baacutermilyen taacutergyat amit a joacute előjel kedveacuteeacutert adtak vagy vettek Festus definiacutecioacuteja szerint bdquostrenam vocamus quae datur die religioso ominis boni gratiardquo bdquostrenaacutenak hiacutevjuk (azokat a dolgokat) melye-ket vallaacutesi jelentőseacutegű napon a joacute oacutemen kedveacuteeacutert adnakrdquo19 Ezt erősiacutetik meg az ismert goumlroumlg meghataacuterozaacutesok is Ioacuteanneacutes Lydos euarchismosnak fordiacutetja a strena szoacutet azaz bdquojoacute kezdetrdquo vagy bdquojoacute kezdetűseacutegrdquo20 Elvileg ez maacutes időszakokra is vonatkozhatna de gyakor-latban a strenaacuteroacutel csak eacutes kizaacuteroacutelag az uacutejeacutev kapcsaacuten hallunk annyira hogy a strena szoacute akaacuter helyettesiacutetheti is a Kalendae megnevezeacutest21

A strenaacutek fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek eacuterdekesseacutege hogy nem laacutetjuk az aacutetmeneti faacutezisokat A szoacute koumlztaacutersasaacutegkori szerzőkneacutel egyszer fordul elő22 eacutes amikor a csaacuteszaacuterkorban gya-koribbaacute vaacutelik sohasem az előjelkeacutent szedett aacutegakra hasznaacuteljaacutek hanem az ajaacutendeacutekokra s ezen beluumll is amint azt Deubner kimutatta a Kalendaen ajaacutendeacutekozott peacutenzeacutermeacutekre tehaacutet az uacutejeacutevi ajaacutendeacutekokat sem nevezik strenaacutenak csak az ajaacutendeacutek peacutenzeacutermeacutet23 A szoacute eredeteacutet taacutergyaloacute reacutegiseacutegtani szoumlvegek azonban tovaacutebbra is uacutegy tudjaacutek hogy az eredeti strena lombos aacuteg volt24 Ugyanilyen tisztaacutezatlan hogy mikor eacutes hogyan vaacutelik elterjedtteacute a keleti provinciaacutekban25

18 DeubnerndashKretschmer 1910 42 Ovidius Fasti III 13 Macrobius Saturnalia I 12 619 Festus 41020 DeubnerndashKretschmer 1910 39 Lydos De mensibus IV 4 Valoacutesziacutenűleg Lydostoacutel fuumlggetlenuumll for-

dul elő maacuter Atheacutenaiosnaacutel (Atheacutenaios III 97d) az euarchismos fordiacutetaacutes21 DeubnerndashKretschmer 1910 34 Augustinus Sermo 198 2 PL 38 1025 bdquoacturus es celebrationem

strenarum sicut paganusrdquo22 DeubnerndashKretschmer 1910 40 Plautus Stichus 461 67323 DeubnerndashKretschmer 1910 33 Peacuteldaacuteul Symmachus Relationes 15 bdquosollemes paterae cum quinis

solidis eacutes auro ducta munusculardquo Az ajaacutendeacutekoktoacutel elkuumlloumlnuumllő strena Tertullianusnaacutel De idolatria 14 (PG 1 661ndash706) munera et strenae ajaacutendeacutekok eacutes strenaacutek Ritka esetekben oumlsszemosoacutedhat a strena eacutes az uacutejeacutevi ajaacutendeacutek de ennek speciaacutelis oka van iacutegy peacuteldaacuteul Szent Jeromosnaacutel (in Epistulam ad Ephesinos PL 26 540b) megfeddi a klerikusokat akik baacuter jaacutemborak de fiaikat vilaacutegi moacutedon ta-niacutetjaacutek eacutes engedik hogy akaacuter egyhaacutezi javakat is vilaacutegi ceacutelokra szoacuterjanak szeacutet Itt iacuterja bdquokalendariam strenam et Saturnalitiam sportulam et Minervale munusrdquo ahol tisztaacuten retorikai okokboacutel a haacuterom nagy ajaacutendeacutekozaacutessal jaacuteroacute uumlnnep ajaacutendeacutekait haacuterom főneacutevvel nevezi meg

24 Az emliacutetett Lydos-hely (De mensibus IV 4) explicit moacutedon aacutelliacutetja hogy a reacutegi strena (babeacuterleveacutel) he-lyeacutebe leacutepett az aranypeacutenz

25 Blech 1982 feacutelezer oldalas monograacutefiaacutet iacutert a goumlroumlg koszoruacuteroacutel de nem emliacuteti a strenaacutet vagy azzal analoacuteg szokaacutest mikoumlzben Libanios eacutes Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos Antiochiaacutejaacuteban a kapuk megkoszo-ruacutezaacutesa maacuter evidencia

110

A koumlznyelv a strena szoacutet az előjelek egy formaacutejakeacutent eacutertelmezte eacutes megkuumlloumlnboumlztette a tulajdonkeacuteppeni ajaacutendeacutekoktoacutel (munera) Az előjelnek jelkeacutepes eacuterteacutekűnek kellene lennie peacuteldaacuteul a Ianus keacutepeacutevel diacutesziacutetett as-eacuterme azonban Ovidius maacuter a csaacuteszaacuterkor elejeacuten eacuterzeacutekeli hogy elvaacuteraacutessaacute vaacutelt a komoly eacuterteacuteket keacutepviselő peacutenzek ajaacutendeacutekozaacutesa Ez a fejlemeacuteny elvileg koumlnnyen vezethetett volna ahhoz hogy a strena eacutes a tulajdon-keacuteppeni ajaacutendeacutek oumlsszemosoacutedik azonban ez nem toumlrteacutent meg a forraacutesok szerint meacuteg a VI szaacutezadban is teljesen egyeacutertelmű volt a strena oacutemenjellege ellenteacutetben az ajaacuten-deacutekokkal

Az aacuteg a szent ligetből templomboacutel szaacutermazoacute zoumlld aacutegak hasznaacutelata a strena jelenseacute-geacuten tuacutel is adatolt Deubner attikai paacuterhuzamokat gyűjtoumltt ahol a hygieia szoacutet hasznaacutel-taacutek a szenteacutelyből kivitt megszentelt taacutergyakra ami peacuteldaacuteul egy aacuteg is lehetett26 Egyes kultuszhelyeken hasonloacute szokaacutesok a csaacuteszaacuterkor derekaacuten is eacutelő gyakorlatkeacutent folytak27 A Kalendaen hasznaacutelt aacuteg elsősorban baacuter nem koumltelezően babeacuteraacuteg lehetett Ez diacutesziacute-tette bizonyos templomok kapujaacutet (laacutesd fentebb) erről beszeacutel Libanios az antiochiai Kalendae leiacuteraacutesaacuteban csakuacutegy mint koraacutebban Tertullianus28 Lydos a babeacuterleveleket emliacuteti tipikus ősi kalendaei ajaacutendeacutekkeacutent29 A noumlveacuteny fajtaacuteja uacutegy tűnik nem volt koumltoumltt a leacutenyeg az volt hogy zoumlldelljen erre a ceacutelra a babeacuternaacutel keveacutes alkalmasabb noumlveacuteny volt ismert a korban A keacuteső oacutekori forraacutesokban semmilyen jel nem utal raacute hogy az ajtoacute-kat diacutesziacutető zoumlld aacutegat ajaacutendeacutekoztaacutek volna inkaacutebb uacutegy tűnik ki-ki a sajaacutet maga szaacutemaacutera szedte vagy vaacutesaacuterolta őket

Az előjelkeacutent adomaacutenyozott peacutenzt eacutes annak aacutetadaacutesaacutet Libanios taacutergyalja legreacuteszle-tesebben leiacuteraacutesa mutatja hogy ez meacuteg az ő koraacuteban is erősen ritualizaacutelt ceremoacutenia volt A toumlbbi uacutejeacutevhez koumltődő előjel nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat Eacuterdekes az uacutejeacutevi lako-maacutek eacutes munkaszuumlnet auspiciumkeacutent eacutertelmezeacutese hiszen a csaacuteszaacuterkor elejeacuten eacuteppen azeacutert dolgoztak uacutejeacutev napjaacuten hogy az eacutev egeacutesze szorgalmasan teljen neacutehaacuteny eacutevszaacutezad-dal keacutesőbb viszont eacuteppen azeacutert nem dolgoznak hogy egeacutesz eacutevben hasonloacute oumlroumlmoumlk-nek oumlrvendjenek Mintha az idők soraacuten az uacutejeacutevi babonaacutek szaacutemaacutenak bővuumlleacutese volna a tendencia az eddig taacutergyalt szoumlvegek koumlzoumltt csak neacutehaacuteny speciaacutelis uacutejeacutevi babonaacutet talaacutelunk azokat is a legkeacuteseibb adatok koumlzoumltt ezek szaacutema a koumlzeacutepkori anyagban sok-kal nagyobb lesz Meglehet a hiaacuteny csak laacutetencia mert azok a babonaacutek amelyeket ismeruumlnk aacuteltalaacuteban mind goumlroumlg mind latin nyelvteruumlleten megjelennek előbb vagy utoacutebb Ilyen a tűz kiadaacutesaacutenak tilalma a csalaacutedok uacutejeacutev napjaacuten semmit nem hajlandoacutek kiadni a haacutezboacutel legkivaacuteltkeacutepp pedig a tuumlzet noha ezzel semmit nem veszteneacutenek A latin nyelvteruumlleten Caesarius emliacuteti ezt a babonaacutet előszoumlr a goumlroumlgoumlkneacutel a XIV szaacute-zadban Ioacuteseacutephos Bryennios30 Ioacuteanneacutes Lydos azt aacutelliacutetja hogy kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel biacutert hogy a heacutet mely napjaacutera esett az uacutejeacutev ndash a latin nyelvű szerzők nem mondanak ilyet de talaacuten nem veacuteletlen hogy a Kalendaek elleni szentbeszeacutedekben kezdik osto-

26 DeubnerndashKretschmer 1910 3727 DeubnerndashKretschmer 1910 3728 Babeacuterral koszoruacutezott kapuk ianua laureata in Tertullianus Ad uxorem 2 629 Lydos De mensibus IV 4 DeubnerndashKretschmer 1910 4130 Szoumlvegeacutet laacutesd a Fuumlggeleacutekben

111

rozni a heacutet napjaihoz fűződő babonaacutekat Bragai Maacuterton iacuteteacuteli el előszoumlr az asztal uacutejeacutevi feldiacutesziacuteteacuteseacutet ndash csak sokkal keacutesőbbi forraacutesok teszik egyeacutertelműveacute hogy ezeket az aszta-lokat a sorsistennőknek teriacutetetteacutek meg

Uacutej elemek amelyek nem vezethetők le a reacutegi Kalendaeboacutel

A Kalendae kialakulaacutesaacutenak keacuterdeacutese első pillantaacutesra koumlnnyen aacutetlaacutethatoacute eacutes megoldhatoacute probleacutemaacutenak iacutegeacuterkezik a keacuteső antik Kalendae őse a kora antik Kalendae mindkettő szaacutemos forraacutesboacutel ismert joacutel dokumentaacutelt vallaacutesi jelenseacuteg Az ősi roacutemai maghoz tovaacutebbi elemek kapcsoloacutedtak iacutegy peacuteldaacuteul egy aacutelarcos-jelmezes felvonulaacutes a kutatoacute feladata csupaacuten annyi hogy ezekre az innovaacutecioacutekra magyaraacutezatot talaacuteljon Ezek a bdquocsupaacutenrdquo feladatok azonban mind suacutelyos vitaacutekat vaacuteltottak ki honnan joumlnnek a maszkok Kelta hataacutes Vagy eacuteppen Isis uumlnnepeiről koumllcsoumlnoumlzteacutek őket Mit kezdjuumlnk a Dasios-acta bizarr aacutelliacutetaacutesaival A szoumlveg nyilvaacutenvaloacutean fontos de vajon igazak-e a benne leiacutertak S ha igen milyen eacutertelemben igazak A vizsgaacutelatot neheziacuteti hogy a nagy mennyiseacutegű forraacutesadat megmutatja a teacuteli uumlnnepkoumlr egy olyan tulajdonsaacutegaacutet mely aligha kell hogy meglepe-teacutest okozzon a nagy idő- eacutes teacuterbeli variabilitaacutest Ez a vaacuteltozeacutekonysaacuteg egy maacutesik probleacute-maacutet is felfed a tovaacutebbeacuteleacutes kutataacutesa a vallaacutesi jelenseacutegek konzervativizmusaacutera eacutepiacutet kor-szakunk forraacutesai viszont eacuteppen a gyors vaacuteltozaacutesokroacutel tanuacuteskodnak A Kalendae keacuteső antik meguumlnnepleacuteseacuteben a legkarakterisztikusabb elem az erős koumlzoumlsseacutegi jelleg mely legegyeacutertelműbben az uumlnnepi felvonulaacutesban manifesztaacuteloacutedik ami azonban uacutejiacutetaacutes

A melleacutekelt taacuteblaacutezat a IVndashVIII szaacutezadi forraacutesok adatait rendszerezi időrendben illetve foumlldrajzi csoportosiacutetaacutesban Minden helyi forraacutes egy a maga nemeacuteben egyedi uumlnnepet mutat be ugyanakkor nem talaacutelunk olyan elemet melynek az eseteacuteben teljesen bizto-sak lehetuumlnk hogy mindveacutegig csak egyes reacutegioacutekra volt jellemző Baacuter az aacutellatmaszkok Nyugat-Euroacutepaacuteban tipikusak de keleten is hallunk aacutellati bőrből szőrmeacuteből keacutesziacutetett jelmezekről A Caesarius aacuteltal leiacutert felvonulaacutes az VndashVI szaacutezadi Galliaacuteban sok ponton hasonliacutet ahhoz amit Asterios laacutetott 400 koumlruumll Kis-Aacutezsiaacuteban Azonban ha a teacuter- eacutes időbeli vaacuteltozaacutesokat egyuumltt vizsgaacuteljuk kirajzoloacutedni laacutetszik valamifeacutele rendszer A legkoraacutebbi IV szaacutezadi forraacutesokban meacuteg egyeacutertelműen elvaacutelaszthatoacute keacutet regionaacutelis alaptiacutepus

1 Az első Nyugat-Euroacutepaacutehoz koumlthető annak is bizonyos teruumlleteihez Itt a koumlzponti elem az aacutellatjelmezekben toumlrteacutenő felvonulaacutes annyira hogy forraacutesaink hosszuacute időn keresztuumll maacutest nem is emliacutetenek Ezek az aacutellatjelmezek nem egyszerűen aacutellati bőroumlk-ből keacuteszuumllnek hanem konkreacutet leacutetező s egeacuteszen heacutetkoumlznapi vad- eacutes haacuteziaacutellatokat utaacute-noznak szarvast őzet szarvasmarhaacutet kecskeacutet vagy baacuteraacutenyt Az első emliacuteteacutesek araacutenylag koraiak Pacianus valamikor a IV szaacutezad koumlzepeacuten egy teljes vitairatot szentelt a jelen-seacutegnek A szarvas emliacuteteacutese joacutel lokalizaacutelhatoacute az Ibeacuteriai-feacutelsziget Gallia Eacuteszak-Itaacutelia Ez a teruumllet egyeacutertelműen egy etnikumra utal hiszen az eacuterintett teruumlletek mindegyikeacuten szaacutemolhatunk kelta szubsztraacutetumhataacutessal sőt akaacuter eacutelő kelta hagyomaacutenyokkal is Baacuter a kutataacutesban nagyon koraacuten megjelent ez a felismereacutes31 a kontinentaacutelis kelta vallaacutesra

31 Nilsson 1916 75ndash77 Schneider 192021 91 Arbesmann 1979 Grieg 2017

112

idő hely guacuteny aacutellatok maszk

Ovidius I sz eleje RoacutemaIulianus 363 Antiochia pamflet paroacutediaPacianus IV sz koumlzepe Barcelona szarvas(ka)Ambrus 340ndash397 Milano szarvaskaIoannes Chrysostomos

IV sz veacutege Antiochia komeacutedia guacuteny

Libanius IV sz veacutege Antiochia Iulianus-affeacuterAsterios 400 Amasea magaacutenszemeacutelyek

inzultaacutelaacutesanői ruha testőroumlk

Jeromos 347ndash420 AlexandriaPetrus Chrysologus V sz 1 fele Ravenna vilaacuteg toumlrveacuteny

kiguacutenyolaacutesahaacuteziaacutellatok

Turini Maximus V sz eleje TorinoAntiochiai Izsaacutek V sz koumlzepe AntiochiaChorikios VndashVI sz

forduloacutejaKonstantipoly

Arles-i Caesarius VI sz 1 fele Arles szoumlrnyek női ruha őz szarvas borjuacute

Pseudo-Maximus női ruha haacutezi- eacutes vadaacutellatok szoumlrnyek

Vita Hilari 540 előtt szarvasDasius-acta IV +

VndashVI szDurostorum kecskebőr szoumlrny

Bragai Maacuterton VI sz BragaIoacuteanneacutes Lydos VI sz 1 fele Philadelphia

Konstantinaacutepolykonzulok kiguacutenyolaacutesa

Isidorus 560ndash636 Hispania szoumlrnyek női ruhaTrulloacutei zsinat 681 női ruha sziacutenhaacutezi

maszkokBonifaacutec eacutes Zakariaacutes paacutepa

675ndash754 Roacutema

De Caerimoniis X sz +V sz

aacutellatbőroumlk

Atto X sz VercelliBurchard X sz Worms szarvas eacutes borjuacute

Balsamoacuten XII sz Konstantinaacutepoly szatiacuterkomikus maszkok egyhaacutezi habitus jelmezek női ruha

Ioacuteanneacutes Tzetzeacutes XII sz Bizaacutenc

Polyptycus(Cornomannia+ Kalendae)

XII sz Roacutema

penitentiariumok 700ndash1000 szarvas borjuacute

113

istenek keacuteregeteacutes szervezők lebonyoliacutetoacutek

strena ajaacutendeacutek zoumlld aacuteg előjelek

strena peacutenz igen

bdquoneacuteprdquozeneacuteszek ajaacutendeacutek kapukon igen

buleacute cirkusz strena ajaacutendeacutek kapukonfelnőttek eacutes gyerekek

katonaacutek sziacutenhaacuteziak

strena ajaacutendeacutek

asztalistenek szoumlrny-alakban

strena ajaacutendeacutek

zoumlld aacuteg előjelek mezőnzeneacuteszek

sziacutenhaacutezi elő- adaacutesok csaacuteszaacuteri udvarban

istenek strena tűz kiadaacutesa asztalkanapokelőjelek

Saturnus katonaacutek

babeacuter asztalkaIanusSaturnus

babeacuter heacutet napjai

parasztok előjelek

koumlrtaacutencok asztalkatűz kiadaacutesa

bdquogoacutet taacutencrdquo cirkuszi paacutertokkatonaacutek

ajaacutendeacutek tilos kiadni baacutermitasztalka munkatabuk paacuterkaacutek

klerikusok

keacuteregető papok eacutenekeacutert

papok csavargoacutek

haacutezak megaacuteldaacutesa suumltemeacutenygyerekek fegyvertaacutenca

pleacutebaacuteniaacutek babeacuter a tűzhelyre olajaacuteg

strena

114

vonatkozoacute forraacuteshiaacuteny korlaacutetozza a lehetőseacutegeinket Mivel egy a kontinensen is ismert kelta isten Cernunnos neve a szarvas szoacuteboacutel etimologizaacutelhatoacute s mivel aacutebraacutezolaacutesokroacutel is ismert egy agancsot viselő feacuterfiistenseacuteg alakja ezeacutert rendszerint vele hozzaacutek kapcso-latba az uacutejeacutevi szarvasjelmezeket

2 A Roacutemai Birodalom keleti teruumlleteacuten is felismerhető egy koumlzoumls tiacutepus Itt azonban nem egy kuumllsődleges elem biztosiacutetja a kapcsolatot hanem a ceacutel koumlzoumls funkcionaacutelis elem a guacuteny a csuacutefoloacutedaacutes Ha vizsgaacutelatunk foacutekuszaacuteba ezt helyezzuumlk eacutes minden egyeacuteb rituaacutelis elemet ndash az istenmaszkokat a női ruhaacutek viseleacuteseacutet sőt akaacuter a feacutelig-hipotetikus bdquopuumlnkoumlsdi kiraacutelyrdquo-vaacutelasztaacutest is ndash ennek a feacutenyeacuteben vizsgaacuteljuk akkor valamifeacutele egyseacuteges koncepcioacutet ismerhetuumlnk fel a kuumlloumlnboumlző szokaacutesok koumlzoumltt Miacuteg nyugaton a szarvas koumlz-ponti szerepe egyeacutertelmű a keleti forraacutesok eseteacuteben aacutelliacutetaacutesom talaacuten előzetes magya-raacutezatot igeacutenyel

Az első forraacutesok melyek arra utalnak hogy a birodalom keleti feleacuten az uacutejeacutevi uumlnnep-seacutegek terjedőben vannak eacutes sajaacutetosan uacutej sziacutenezetet kapnak a IV szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten keletkeztek Iulianus csaacuteszaacuter műve a Misopoacutegoacuten (rsquoSzakaacutellgyűloumllőrsquo) az antiochiai uacutejeacutevhez kapcsoloacutedik a mű a csaacuteszaacuter reakcioacuteja volt arra hogy Antiochia neacutepe nyilvaacutenosan kiguacute-nyolta A csaacuteszaacuter műveacuteben kimondja hogy valamifeacutele szokaacutes vagy toumlrveacuteny akadaacutelyozza meg hogy suacutelyosabb eleacutegteacutetelt vegyen a guacutenyoloacutedoacutekon32 Ez a fenyegeteacutes egyeacutertel-műveacute teszi hogy 360 taacutejaacuten a szokaacutes maacuter eleacuteggeacute roumlgzuumllt ahhoz hogy megkoumlsse a seacutertő-doumltt uralkodoacute kezeacutet illetve a koumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera eacuterthetőveacute tette azt az irodalmi moacutedot is ahogy a csaacuteszaacuter reagaacutelt maga is egy guacutenyirattal melyben paradox moacutedon sajaacutet magaacutet guacutenyolja ki

Libanios az uacutejeacutevről iacutert beszeacutedeiben egyetlen szoacuteval sem utal raacute hogy az uumlnnepen rutinszerűen kiguacutenyoltaacutek az aacutellam vezetőit azonban maacutes műveiben kideruumll hogy tudott a Iulianus-affeacuterroacutel33 Kortaacutersa Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos ugyan alig aacuterul el vala-mit az uacutejeacutevi szokaacutesokroacutel de azt egyeacutertelműveacute teszi hogy a csuacutefoloacutedaacutes szokaacutesban volt s valamifeacutele komeacutediaacuteroacutel is beszeacutel34 A goumlroumlg nyelvben a komeacutedia vagy a cirkusz szoacutet nem hasznaacuteltaacutek aacutetvitt eacutertelemben ahogy magyarul tesszuumlk ha valamit komeacutediaacutenak nevez annak teacutenylegesen sziacutenjaacuteteacutekot kell jelentenie meacuteg ha a sziacutenhaacutezon kiacutevuumll is elő-adaacutest ahol emberek szerepet jaacutetszanak Asterios szinteacuten aacutelliacutetja hogy az uumlnnep reacuteszeacutet keacutepezi az aacutellamrend eacutes az aacutellam vezetőinek kicsuacutefolaacutesa baacuter nem tisztaacutezza vilaacutegosan hogy ennek tere csak a katonaacutek aacuteltal tartott szekeres felvonulaacutes melynek reacutesztvevői jelmezt viseltek vagy esetleg ezenkiacutevuumll volt maacutes esemeacuteny is melyen fontos szemeacutelye-ket figuraacuteztak ki Az utolsoacute aki a szokaacutesroacutel emliacuteteacutest tesz Ioacuteanneacutes Lydos aki maacuter muacutelt időben beszeacutel roacutela Aacutelliacutetaacutesa szerint a roacutemaiaknak szokaacutesa volt a hivatalba leacutepő konzu-lok kicsuacutefolaacutesa s ezt nem bdquoszavakkalrdquo tetteacutek azaz nem peacuteldaacuteul guacutenyverseket kaacutentaacutelva vagy otrombaacuten szidalmazva őket hanem ehelyett bdquoscheacutemaacutekkalrdquo ami ebben a kontex-tusban csak jelmezt jelenthet Ezutaacuten keleten toumlbbeacute nem hallunk roacutela hogy az aacutellam

32 Iulianus Misopoacutegoacuten 337 bdquoἐμοὶ δὲ ἀπαγορεύει μὲν ὁ νόμος ἐπrsquoὀνόματος αἰτιᾶσθαι τοὺς ἀδικο μένουςhelliprdquo

33 Gleason 1986 Libanios Oratio I 12934 PG 48 954

115

vezetőit guacutenyolnaacutek ki uacutejeacutevkor a nyiacutelt sziacuteni komikus előadaacutesok azonban megmaradnak a Trullanum 62 kaacutenonja ilyenekről beszeacutel Nyugaton sokkal ritkaacutebban hallunk roacutela hogy az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegek ilyen direkt moacutedon ingatnaacutek meg az aacutellam pilleacutereit egyeduumll Petrus Chrysologusnaacutel hangzik el ez a vaacuted Ő viszont ami aligha veacuteletlen a nyugati csaacuteszaacutervaacuteros Ravenna puumlspoumlke volt

A kelta forma cervulum facere

A keacutet fő vaacuteltozat koumlzuumll vizsgaacuteljuk meg előszoumlr a jobban koumlruumllhataacuterolhatoacute nyugati tiacutepust Az eddig bemutatott forraacutesok koumlzuumll hatban talaacuteltunk emliacuteteacutest aacutellatmaszkokroacutel aacutellat-jelmezekről Pacianus Barcelonaacuteban a cervus (rsquoszarvasrsquo) eacutes cervulus (rsquoszarvasocskarsquo) formaacutekat hasznaacutelja a cervulum facere kifejezeacutes reacuteszekeacutent Ambrus Milaacutenoacuteban cervusroacutel beszeacutel az adlusit ige taacutersasaacutegaacuteban Petrus Chrysologus Ravennaacuteban sokkal aacuteltalaacutenosabb szavakat hasznaacutel pecudes (rsquokecskersquo vagy rsquobaacuteraacutenyrsquo) bestiae (rsquoaacutellatokrsquo) iumenta (rsquoigavonoacute aacutellatokrsquo) Arles-i Caesarius egybefoglalja az eddigieket annicula (rsquoegy eacuteves uumlszőrsquo) cer-vulus (rsquoszarvaskarsquo) fera (rsquovadaacutellatokrsquo) pecudes (rsquokecskersquo rsquobaacuteraacutenyrsquo) bestiae (rsquoaacutellatokrsquo) caprea (rsquoőzrsquo) Az auxerre-i zsinat kaacutenonjaacuteban olvashatoacute vetulo a klasszikus latin vitulus-boacutel szaacutermazik eacutes rsquoborjuacutersquo-t jelent

Pacianus Barcelona cervulus cervuscervulum facere

Ambrosius Milano cervulus (adlusit)Petrus Chrysologus Ravenna pecudes bestiae iumentaCaesarius Arles annicula vel cervulus (cervulum

facere) fera pecudes bestiae caprea

Vita Hilarii Mende (Deacutelkelet-Franciaorszaacuteg)

cervus

auxerre-i zsinat Auxerre vetolo cervolo

Ez csupaacuten hat szoumlveg azonban ha a keacutesőbbi koumlzeacutepkori szoumlveghelyeket is hozzaacute-adjuk melyekről a Kalendae koumlzeacutepkori utoacuteeacutelete kapcsaacuten fogok beszeacutelni a forraacutesok szaacutema tovaacutebbi keacutet tucattal noumlvekszik Ez utoacutebbiak szoacutehasznaacutelata sokkal sematikusabb lett keacutet aacutellatmaszkot emelnek ki az auxerre-i zsinat szoumlvegeacutet koumlvetve a cervulus eacutes vetolo kuumlloumlnboumlző alakvaacuteltozatait

A listaacuten szereplő főnevek koumlzuumll egy van melynek eacutertelmezeacutese komolyabb prob-leacutemaacutekat vet fel ez pedig az annicula Arbesmann a kuumlloumlnboumlző keacuteziratok anula agni-cula annicula olvasatait sorolja fel melyeket a reacutegebbi kiadoacutek gyakran hinniculaacutera vagy iuvencaacutera javiacutetottak35 Hasonloacutekeacuteppen a szoumlvegkiadaacutesok vetolo szava helyeacuten a keacutezira-tokban vecolo vetola vecola vaecola is olvashatoacute melyeket egy vitula (rsquouumlszőrsquo) alakboacutel

35 Arbesmann 1979 93

116

vezetnek le36 A probleacutema az hogy az annicula eacutes a vitula formaacutek haacuteziaacutellatok meg-nevezeacutesei volnaacutenak azonban ha az eredeti forma anicula illetve vetula lett volna ezek maacuter rsquooumlregasszonyrsquo-t jelenteneacutenek A reacutegi roacutemaiak maacuterciusi uacutejeacutevi uumlnnepseacutegei pedig egyuumltt jaacutertak egy Anna Perenna nevű oumlregasszonykeacutent elkeacutepzelt istennő koumlszoumlnteacuteseacute-vel aki az uacutejeacutevet szemeacutelyesiacutetette meg A kutataacutes megosztott az eacutertelmezeacutesben37 Min-den eacutervet figyelembe veacuteve sokkal valoacutesziacutenűbbnek laacutetszik Arbesmann eacutes Nilsson eacuterve-leacutese38 akik az anniculaacutet az egyeacuteves borjuacute megnevezeacutesekeacutent eacutertelmezik illetve a vetulaacutet vitulakeacutent tehaacutet mindkettő aacutellat A keacutet problematikus maszk megnevezeacutese mindig egy maacutesik aacutellattal paacuterba aacutelliacutetva szerepel Arles-i Caesarius portentumnak nevezi ami ebben a kontextusban csak szoumlrnyet szoumlrnyszuumlloumlttet jelenthet ami egy oumlregasszonyra keveacutesseacute illő megnevezeacutes39

Foumlldrajzilag az aacutellatmaszkok előfordulaacutesai egy joacutel koumlruumllhataacuterolhatoacute reacutegioacutehoz koumlthe-tők Eacuteszak-Itaacutelia (Ravenna Torino) Gallia Hispania eacuteszaki reacutesze A nagyszaacutemuacute koumlzeacutep-kori adat szinteacuten frank teruumlletekről ered a VII-től egeacuteszen a X szaacutezadig terjedő idő-szakboacutel Ez a reacutegioacute romanizaacuteloacutedott kelta teruumllet iacutegy adja magaacutet a felteacutetelezeacutes hogy a szarvasmaszkos uacutejeacutevi felvonulaacutes a kelta vallaacutesboacutel ered Mikor Nilsson szaacutez eacutevvel ezelőtt elkeacutesziacutetette monumentaacutelis tanulmaacutenyaacutet a karaacutecsony előtoumlrteacuteneteacuteről maacuter komoly szak-irodalomra tudott hivatkozni mely a szarvasjelmez kelta eredeteacutet aacutelliacutetotta40 A jelenseacuteg csak a kontinensről adatolt41 aacutem ez a teacuteny nem szoacutel a kelta eredezteteacutes ellen Gallia eacutes a Brit-szigetek vallaacutesa koumlzoumltt maacutes feltűnő kuumlloumlnbseacutegek is ismertek42 MacCullough hoz olyan iacuter adatokat miszerint a Samhain uacutejeacutevi uumlnnepein feacuterfiak a fejuumlkoumln ha nem is szarvas- de loacutefejet viselve ugraacuteltak aacutet tuumlzek felett43

Mivel a forraacutesok toumlbbseacutege keacutesei felvethető egy esetleges germaacuten hataacutes is ezt Arbesmann Pacianus korai dataacutelaacutesa alapjaacuten zaacuterja ki az ő koraacuteban germaacuten hataacutessal bizonyosan nem kell szaacutemolnunk44 Nehezebb keacuterdeacutes hogy milyen viszonyban aacutellt a nyugati szarvasjelmez a Balkaacuten aacutellatbőroumls kosztuumlmjeivel Arbesmann szerint a szo-kaacutes ismeretlen keleten eacutes az ennek ellenkezőjeacutere utaloacute forraacutesokat a Dasios-actaacutet eacutes a

36 Arbesmann 1979 9437 Oumlregasszonykeacutent eacutertelmezi Rohlfs 1948ndash49 Graf oumlregasszonykeacutent fordiacutetja de a latin szoumlvegben

megtartja az annicula formaacutet (Graf 2012 181)38 Arbesmann 1979 106ndash111 Nilsson 1916 77ndash7839 Caesarius Sermo 153 2 bdquocervulum sive anniculam aut alia quaelibet portentardquo Termeacuteszetesen a

szarvas vagy az uumlsző sem portentum oumlnmagaacuteban viszont egy aacutellatnak oumlltoumlzoumltt ember maacuter furcsa fele-maacutes leacuteny lesz a szarvassal szemben aacuteltalaacuteban ez a kritika taacutergya A feacuterfiak nőnek oumlltoumlzeacuteseacutet egysze-rűen perverzioacutenak minősiacutetik az egyhaacutezatyaacutek

40 Nilsson 1916 75ndash77 Arnold 1894 174 Schneider 19201921 91 Uacutejabban szakirodalom Ar-besmann 1979 116ndash119 Grieg 2017

41 Arbesmann 1979 95 Arbesmann hangsuacutelyozza hogy annak elleneacutere hogy a szokaacutes emliacuteteacutese elő-fordul neacutehaacuteny olyan penitenciaacuteskoumlnyvben melyeket egy időben a szigetekhez koumltoumlttek azonban mindegyik esetben bebizonyosodott hogy a kontinensen keletkeztek

42 Peacuteldaacuteul Epona lovas istennő neacutepszerű galliai kultusza a britek koumlzoumltt ismeretlen volt a roacutemai hoacute-diacutetaacutes előtt

43 MacCulloch 1912 Haderlein 1992 744 Arbesmann 1979 116 vouml meacuteg Pons-Sanz 2006 634 Nilsson 1916 77 Meslin 1970 87ndash89

117

Trullanum 62 kaacutenonjaacutet nem veszi figyelembe45 Nilsson foglalkozik mindkeacutet hellyel kiegeacutesziacutetve Theodoacuteros Balsamoacuten kommentaacuterjaival de a balkaacuteni szokaacutest elkuumlloumlniacuteti a nyugatitoacutel46 Eacutervei a koumlvetkezők fontosnak tartja hogy a goumlroumlg forraacutesok aacuteltal bemu-tatott szokaacutes ma is leacutetezik eacutes egyeacutertelműen kuumlloumlnboumlzőnek laacutetszik attoacutel amit a forraacute-sok cervulum facereacutenek neveznek A reacutesztvevők kecskebőr ruhaacutekat viselnek eacutes a szokaacutes veacutegső soron Dionysos kultuszaacuteboacutel szaacutermazik Ezek az eacutervek nem gyengeacutek de perdoumln-tőnek sem nevezhetők Carlo Ginzburg a goumlroumlg adatokat nem vaacutelasztja el a nyugatiak-toacutel eacutes egyseacuteges szokaacuteskeacutent kezeli az aacutellatbőroumlkbe oumlltoumlzkoumldeacutest47

Uacutegy gondolom hogy keleten eacutes nyugaton keacutet toumlbbeacute-keveacutesbeacute elkuumlloumlniacutethető szokaacutes-roacutel van szoacute Emellett szoacutel hogy a nyugati forraacutesokban a jelmezekkel egyeacutertelműen meg-szemeacutelyesiacutetettek bizonyos aacutellatokat miacuteg a veluumlk egykoruacute keleti forraacutesok csakis bizo-nyos aacutellat bőreacuteből keacuteszuumllt ruhaacuteroacutel beszeacutelnek eacutes semmi nem utal raacute hogy az emlegetett tragikus komikus eacutes szatiacutermaszkok nem emberi maszkok eacutes azok a XIXndashXX szaacutezad-ban is eacutelő szokaacutesok melyeket rendszeresen az antik Kalendaehoz kapcsolnak nem aacutellatmaszkos felvonulaacutesok hanem cselekmeacutennyel rendelkező rituaacutelis draacutemaacutek48 Kele-ten hiaacutenyzik a szarvas alakja Fontosnak tartom hogy a cervulum facere szoacutekapcsolat nyugaton idiomatikus a keacutet szoacute iacutegy egyuumltt adja egy szokaacutes neveacutet miacuteg a goumlroumlg nyelvte-ruumlletről semmi hasonloacutet nem ismeruumlnk Ez viszont nem jelenti azt hogy a galliai szo-kaacutest valamifeacutele izolaacutelt jelenseacutegnek kell tekintenuumlnk ami a sajaacutet koraacuteban paacuterhuzam neacutel-kuumlli volt Nem szabad elfelejtenuumlnk hogy forraacutesaink az eacutelő valoacutesaacutegnak elkeacutepesztően csekeacutely reacuteszeacutere vetnek feacutenyt eacutes a vizsgaacutelt korszakban Euroacutepa teruumlleteacutenek nagyobbik reacuteszeacuten az iacuteraacutesbeliseacuteg ismeretlen Az uacutejkori Euroacutepa teacuteli uumlnnepein egeacutesz Kelet-Euroacutepaacute-ban jelen van a szarvas alakja eacutes a szarvasalakoskodaacutes sem ritka49 A szarvas a koumlzeacutep-kori Euroacutepa mondaacuteiban is fontos szerephez jut peacuteldaacuteul Szent Eustachius eacutes Hubertus legendaacuteiban50 Aligha veacuteletlen hogy a teacutenyleges neacuteprajzi kutataacutesi tapasztalattal rendel-kező szerzők vonnak keveacutesbeacute eacuteles hataacuterokat a minket eacuterdeklő szokaacutesok koumlzoumltt koumlze-lebbi vagy taacutevolabbi paacuterhuzamokat Euroacutepa szinte baacutermely teruumlleteacuteről gyűjthetneacutenk51

Adott tehaacutet egy uacutejeacutevi felvonulaacutes melynek reacutesztvevői meghataacuterozott aacutellatok alakjaacutera maszkiacuteroztaacutek magukat ezek a szarvas a borjuacute eacutes esetleg tovaacutebbi haacuteziaacutellatok A kosztuuml-moumlk idővel olyan jelmezekkel bővuumlltek melyek a birodalom maacutes reacuteszeiben is ismertek voltak iacutegy a pogaacuteny istenek maszkjai vagy női ruhaacuteba oumlltoumlzoumltt feacuterfiak de a legkoraacutebbi forraacutesok Pacianus eacutes Ambrus csak a szarvasroacutel beszeacutelnek A foumlldrajzi elterjedeacutes kelta eredetet sejtet de laacutetszoacutelagos probleacutemaacutet jelenthet az időbeli taacutevlat mely az eacuterintett teruumlletek romanizaacutecioacuteja oacuteta eltelt Caesar hoacutediacutetaacutesai utaacuten Gallia romanizaacutecioacuteja igen

45 Arbesmann 1979 11446 Nilsson 1916 89ndash9147 Ginzburg 1989 162ndash16348 Dawkins 1906 Anastassiadou 1976 Puchner 1983 Puchner 2009c Pillinger 1988 3749 Doumlmoumltoumlr 1983 145ndash14950 A csodaszarvas bizaacutenci forraacutesai Moravcsik 1914 a szarvas alakja egy kimondottan neacuteprajzi kon-

textusban vizsgaacutelva Doumlmoumltoumlr 1958 317ndash32351 Germaacuten eacutes szlaacutev teruumlletről is szaacutemos peacutelda ismert laacutesd Doumlrrer 1949 88

118

gyors volt Gallia Cisalpina mely lefedi a mai Eacuteszak-Olaszorszaacuteg teruumlleteacutet meacuteg reacutegeb-ben Kr e 203 oacuteta a Roacutemai Birodalom reacutesze Hogyan lehetseacuteges hogy a kereszteacuteny korban a birodalom utolsoacute eacutevszaacutezadaiban minden laacutethatoacute előzmeacuteny neacutelkuumll egyszer csak felsziacutenre toumlrjoumln egy addig rejtőzkoumldő szokaacutes

Nem szabad elfelednuumlnk hogy az oacutekor eseteacuteben az iacuterott forraacutesok mindig a taacutersa-dalom egy szűk reacutetegeacutehez koumlthetők eacutes a reacutegeacuteszeti forraacutesok kuumlloumlnoumlsen a vallaacutes vonat-kozaacutesaacuteban szinteacuten nem adnak teljes keacutepet egy taacutersadalom egy kultuacutera teljes valoacutesaacutegaacute-roacutel A kontinens kelta nyelvei szaacutenalmasan keveacutes emleacuteket hagytak maguk utaacuten ndash pedig Szent Jeromos szerint sajaacutet koraacuteban meacuteg beszeacuteltek kelta nyelveket nemcsak Galliaacuteban de a kis-aacutezsiai Galatiaacuteban is52 Gallia teruumlleteacuten a III szaacutezad egyfajta kelta reneszaacutenszt hozott magaacuteval a vallaacutesossaacuteg tereacuten a katonai anarchia koraacuteban eredeti kelta kultusz-formaacutek jelennek meg uacutejra53 A szarvas Cernunnus isten aacutebraacutezolaacutesai ismertek Gallia teruumlleteacuteről a roacutemai korboacutel54

Lucy Grieg egy maacutesik lelettiacutepust is bevont a vizsgaacutelatba ahol a szarvas rendszeresen megjelenik s ami korban is illeszkedik iacuterott forraacutesainkhoz55 Ez az uacutegynevezett deacuteriveacutees des sigilleacutees paleacuteochreacutetiennes roumlvidiacutetve DSP egy pecseacutetes diacutesziacuteteacutesű keraacutemiatiacutepus amelyet a keacuteső oacutekorban Deacutel- eacutes Deacutelnyugat-Galliaacuteban aacutelliacutetottak elő56 A megnevezeacutes elleneacutere nem okvetlenuumll kereszteacuteny szimbolikaacutejuacute a diacutesziacutetmeacuteny Szaacutemos darabon az aacutebraacutezolaacutes koumlz-ponti helyeacuten szarvas talaacutelhatoacute eacutes ahogy Grieg hangsuacutelyozza ez a szarvas nem keresz-teacuteny ikonograacutefiai kontextusban szerepel s valoacutesziacutenűsiacuteti hogy a keraacutemiatiacutepus valami-keacutepp a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutehez kapcsoloacutedik57 Baacuter az aacutebraacutezolaacutesok melleacutekalakjait nem tudjuk eacutertelmezni figyelemremeacuteltoacutenak laacutetom a kuumlllős napkereacutek jelenleacuteteacutet ami a roacutemai kori Galliaacuteban mindveacutegig a gall Iuppiter attribuacutetuma volt58 eacutes a szimbolikus iko-nograacutefia miatt semmi esetre sem tekinthetjuumlk pusztaacuten a nap mint a fizikai valoacutesaacutegban leacutetező eacutegitest aacutebraacutezolaacutesaacutenak A galliai Cernunnos-aacutebraacutezolaacutesok koumlzoumltt talaacutelunk olyat ahol az istenseacuteg fejeacuten csupaacuten a noumlvekedeacutesi faacutezis elejeacuten jaacuteroacute agancs laacutethatoacute59 A szarva-sok agancsaikat teacutelen hullajtjaacutek el iacutegy ez az aacutellat kivaacuteloacutean alkalmas lehet a reacutegi eacutes az uacutej eacutev koumlzti aacutetmenet szimbolizaacutelaacutesaacutera

52 Hieronymus Comm in Galat II praef PL 26 357 bdquoAntiquae stultitiae usque hodie manent vestigia Unum est quod inferimus et promissum in exordio reddimus Galatas excepto sermone Graeco quo omnis Oriens loquitur propriam linguam eamdem pede habere quam Treviros nec referre si aliqua exinde corripuerint cum et Aphri Phoenicum linguam nonnulla ex parte mutaverint et ipse Latinitas et regionibus quotidie mutetur et temporerdquo Valamivel koraacutebbi Ulpianus megjegy-zeacutese (Digesta XXXII 1 11) a III szaacutezad elejeacuteről miszerint bizonyos esetekben baacutermely nyelv hasz-naacutelata megengedett az iratokban iacutegy a pun eacutes a gall is (bdquofideicomissa quocumque sermone relin-qui possunt non solum latina et graeca sed etiam punica vel gallicana vel alterius gentisrdquo) Vouml Whatmough 1944 68ndash76 a gall nyelvi kihalaacutesaacutehoz

53 Hatt 1970 308ndash30954 Arbesmann 1979 117ndash11855 Grieg 2017 247ndash25156 Grieg 2017 248 73 jegyzet57 Grieg 2017 248 73 jegyzet caacutefolja a szakirodalomban felmeruumllt ellenveacutelemeacutenyeket A 4 keacutepen a

DSP-k szarvasaacutebraacutezolaacutesainak neacutehaacuteny tipikus peacuteldaacuteja laacutethatoacute58 Mac Cana 1993 25ndash2959 Arbesmann 1979 117ndash118

119

Nehezebb megmagyaraacutezni hogy mieacutert a borjuacute vagy fiatal teheacuten volt a maacutesik alap-vető jelmez az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegeken Itt esetleg szerepet jaacutetszhatott a latin szoacute az egyeacuteb-keacutent ritka annicula (rsquoegyeacuteves teheacutenrsquo) főneacutev az annus (rsquoeacutevrsquo) szoacuteboacutel van keacutepezve A szar-vasmarhaborjak aacuteltalaacuteban teacutelen szuumlletnek A cervus alaknaacutel leacutenyegesen gyakrabban hasznaacuteljaacutek a szoumlvegek a kicsinyiacutető keacutepzős cervulus formaacutet eacutes a vitulusvitula illetve az annicula keacutepzői is eacutertelmezhetők kicsinyiacutető keacutepzőkeacutent A teacutenyleges jelmezekben valoacute-sziacutenűleg lehetetlen volt az aacutellatok eacuteletkoraacutet eacuterzeacutekeltetni ndash egy szarvasjelmez gyakorlati-lag felismerhetetlen ha nem tartozik hozzaacute hatalmas agancs ndash azonban a nevek koumlvet-kezetesen arra utalnak hogy fiatal aacutellatokroacutel van szoacute

Mindezek feacutenyeacuteben araacutenylag biztosan felteacutetelezhetjuumlk hogy a szarvasjelmezek egy lokaacutelis kelta eredetű szokaacutes tovaacutebbeacuteleacutesei a roacutemai korban majd a koumlzeacutepkorban Azt maacuter nehezebb eldoumlnteni hogy a roacutemaiak előtt mi lehetett a riacutetus jelentőseacutege A kelta neacutepek uumlnnepeit a szigeti keltaacutek hagyomaacutenyaiboacutel ismerjuumlk az itteni forraacutesok azonban kereszteacuteny koriak eacutes nem magaacutetoacutel eacutertetődő hogy ezek a hagyomaacutenyok azonosak vol-tak a kontinentaacutelis keltaacutekeacuteval A szigeteken az eacutev kezdete a november 1-jeacutere virradoacute Samhain oacuteiacuter Samain uumlnnep mely egyszersmind az eacutev legfontosabb uumlnnepe volt a kereszteacutenyseacuteg előtt Ez az uumlnnep valamilyen formaacuteban minden ma is leacutetező kelta neacutep-neacutel megtalaacutelhatoacute iacutegy a skoacutet Samhuinn manx Sauin (rsquonyaacuter veacutegersquo) eacutes nyelvileg elteacuterő formaacuteban a walesi Hollantide vagy Calan Gaeaf (rsquoteacutel első napjarsquo) eacutes a breton Kala Goantildev (rsquonovember elejersquo) Az őszi eacutevkezdet mellett teoloacutegiai eacutervek szoacutelnak az eacutev soumlteacutetebb fele ősszel kezdődik a keltaacutek szerint pedig a soumlteacutetseacuteg megelőzi a vilaacutegossaacutegot Ez a magyaraacutezat a kontinentaacutelis keltaacutek koumlzoumltt is ismert volt meacuteg pontosabban fogalmazva eacuteppen tőluumlk adatolt ugyanis Iulius Caesar aacutelliacutetja hogy a keltaacutek koumlzoumltt ezeacutert kezdő-dik az uacutej nap a naplementeacutevel a nap eacutejszakai fele meg kell hogy előzze a feacutenyes feleacutet eacutes hasonloacutekeacuteppen az eacutev eseteacuteben is60 Ennek alapjaacuten logikus felteacutetelezni hogy az eacutev eredetileg Galliaacuteban is ősszel kezdődoumltt a Samhain uumlnnepeacutenek egy vaacuteltozataacuteval aacutem idővel a romanizaacutelt kelta teruumlleteken januaacuter 1-jeacutere helyeződoumltt aacutet61 Sajnos azonban komoly eacutervek szoacutelnak ez ellen Fennmaradtak egy kelta naptaacuter toumlredeacutekei a II szaacutezad-boacutel ez az uacutegynevezett Coligny-naptaacuter mely egy hosszabb oumlteacuteves perioacutedusra vonatko-zoacutean adja meg a hoacutenapok eacutes szoumlkőhoacutenapok listaacutejaacutet62 Ez Samonios hoacutenappal kezdő-dik eacutes a 17 napjaacuten egy azonos nevű uumlnnep szerepel melyneacutel a koumlvetkező bejegyzeacutes szerepel bdquoTRINOX[tion] SAMO[nii] SINDIVrdquo (rsquoa Samonios haacuterom eacutejszakaacuteja marsquo) Ez feluumlletes első pillantaacutesra a szinteacuten haacuteromnapos iacuter Samhain paacuterjaacutenak laacutetszik csak-hogy a Samhain neve a sam (rsquonyaacuterrsquo) eacutes fuinn (rsquoveacutegrsquo) szavakboacutel ered tehaacutet nyaacuterveacuteget

60 Caesar De bello Gallico VI 18 bdquoGalli se omnes ab Dite patre prognatos praedicant idque ab drui-dibus proditum dicunt Ob eam causam spatia omnis temporis non numerum dierum sed noc-tium finiunt dies natales et mensum et annorum initia sic observant ut noctem dies subsequaturrdquo (bdquoA gallok mind azt aacutelliacutetjaacutek hogy Dis Patertől erednek ami ndash mint mondjaacutek ndash druida hagyomaacuteny Ez az oka annak hogy az idő muacutelaacutesaacutet nem a napok hanem az eacutejszakaacutek szaacutemaacuteval meacuterik s ha szuuml-leteacutesi eacutevforduloacutekat a hoacutenapok eacutes az eacutevek kezdeteacutet adjaacutek meg mindig az eacutejszaka a kiinduloacutepont a nappal csak utaacutena koumlvetkezikrdquo Ford Szepessy Tibor)

61 Iacutegy veacuteli peacuteldaacuteul Haderlein 1992 762 S Stern 2012 303

120

jelent a gall Samonios iacutegy jelenthet egyszerűen nyarat s emellett szoacutel hogy hat hoacutenap-pal keacutesőbb olyan hoacutenapneveket laacutetunk a Coligny-naptaacuterban melyek a teacutelre laacutetszanak utalni A kutatoacutek toumlbbseacutege iacutegy a gall Samoniost nyaacuteri uumlnnepnek tartja baacuter ellenkező veacutelemeacutenyek is leacuteteznek63

Forraacutesok hiaacutenyaacuteban nem tudjuk mifeacutele uumlnnep volt a kalendaei szarvas előzmeacutenye a keltaacutek koumlzoumltt s azt sem hogy meddig őrizte meg eredeti karaktereacutet A keacutet IV szaacute-zadi forraacutes egy terjedőben leacutevő szokaacutesroacutel tanuacuteskodik s Pacianus eacutes Ambrus szoumlvegei-nek bemutataacutesaacutenaacutel jeleztem hogy a szoumlvegek arra utalnak hogy ez a terjedeacutes a videacutek iraacutenyaacuteboacutel tartott a vaacuterosba az alsoacutebb taacutersadalmi reacutetegektől a magasabbak feleacute Ezutaacuten azonban uacutegy tűnik a szokaacutes gyorsan keveredik az uacutejeacutevi felvonulaacutesok nem helyi ere-detű vaacuteltozataival eacutes olyan maszkok is megjelennek melyek a birodalom maacutes reacuteszei-ből is ismertek

Az uumlnnep keleti tiacutepusa guacuteny eacutes csuacutefoloacutedaacutes

A goumlroumlg nyelvteruumlletről szaacutermazoacute adataink baacuter mennyiseacutegileg nincsenek toumlbben a nyugatiaknaacutel de nagyobb vaacuteltozatossaacutegot mutatnak a Libanios eacutes Chrysostomos aacuteltal leiacutert antiochiai uacutejeacutev baacuter karaktereacuteben nem teacuter el jelentősen Asterios Amaseaacutejaacutetoacutel azonban szaacutemos rituaacutelis elem csak az utoacutebbiban talaacutelhatoacute meg A trulloacutei zsinat eacutes kom-mentaacuterjai illetve a Dasios-acta az uumlnnep egy neacutepiesebb videacutekiesebb formaacutejaacutet mutatja be Miacuteg a latin adatok Caesariusig mindig egy eacutelő szokaacutest oumlroumlkiacutetenek meg a goumlroumlgoumlk koumlzuumll legalaacutebb kettő bevallottan a muacuteltroacutel beszeacutel Ioacuteanneacutes Lydos emliacuteteacutest tesz sajaacutet kora Philadelphiaacutejaacutenak szokaacutesairoacutel is de megjegyzeacutese az uacutejonnan hivatalba leacutepő kon-zulok kicsuacutefolaacutesaacuteroacutel a muacuteltra vonatkozik A Dasios-acta szerzője is kontrasztba aacutelliacutetja sajaacutet kora uacutejeacutevi szokaacutesait azzal ami (legalaacutebbis szerinte) a IV szaacutezad elejeacuten zajlott Dasios koraacuteban Libanios eacutes Asterios szoumlvegeit alig neacutehaacuteny eacutev vaacutelasztja el egymaacutestoacutel azonban Libanios a kultuszok betiltaacutesaacutet koumlzvetlenuumll megelőző aacutellapotot roumlgziacuteti miacuteg Asterios 400-ban iacuter mikor a pogaacuteny istenek tisztelete maacuter neacutehaacuteny eacuteve tiltott Libanios Antiochiaacutejaacuteban a vaacuteros vezeteacutese is reacuteszt vesz az uumlnnepleacutesben miacuteg a toumlbbi forraacutes erről nem beszeacutel ndash ez tuumlkroumlzhet egy olyan vaacuteltozaacutest amely az uumlnnep megszervezeacuteseacuteben toumlr-teacutent a kultuszok betiltaacutesaacutenak hataacutesaacutera aacutem valoacutesziacutenűbbnek tartom hogy a kereszteacuteny szerzők tudatosan hagyjaacutek figyelmen kiacutevuumll a teacutenyt hogy az aacuteltaluk taacutemadott uumlnnepseacuteg erős aacutellami legitimaacutecioacuteval rendelkezik

A tematikus sokfeacuteleseacuteg vaacuteltozatosabbaacute teszi adatainkat de meg is neheziacuteti eacutertelme-zeacutesuumlket a goumlroumlg nyelvteruumllet uacutejeacuteve egy szaacutemos lokaacutelis vaacuteltozatot mutatoacute eacutes valoacutesziacutenű-leg időben is gyorsan vaacuteltozoacute uumlnnep Erősen keacuterdeacuteses hogy egyaacuteltalaacuten helyes-e keleti Kalendaeroacutel beszeacutelni csupaacuten jobb megnevezeacutes hiacutejaacuten hasznaacutelom ezt a megjeloumlleacutest A nyugati vagy latin Kalendae forraacutesai egy zaacutert foumlldrajzi teruumllet speciaacutelis hagyomaacutenyait oumlroumlkiacutetik meg mely a latin nyelvű reacutegioacuten beluumll is annak periferiaacutelis helyzetű nyugati reacutesze Nem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy Itaacutelia Eacuteszak-Afrika eacutes a Duna menti provin-ciaacutek eseteacuteben az uumlnnepet milyen formaacuteban uumllteacutek meg Petrus Chrysologus Ravennaacute-

63 Nyaacuteri Samonios Lambert 2003 110 Őszi dataacutelaacutes Monard 1999

121

jaacuteban ismertek voltak a Galliaacutera eacutes Hispaniaacutera jellemző aacutellatmaszkok ugyanakkor a toumlbbi reacuteszlet hasonliacutet arra amit Asterios iacutert Kis-Aacutezsiaacuteban Valoacutesziacutenű hogy azokban a roacutemaiak lakta reacutegioacutekban ahol a Saturnalia uumlnnepe eacutevezredes hagyomaacutennyal biacutert ott az ősi Saturnus-uumlnnep eacutes az uacutejeacutev koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutesok maacuteskeacuteppen zajlottak mint a keleti provinciaacutekban Roumlviden nem tudjuk meghataacuterozni hogy foumlldrajzilag mekkora teruumlletről van szoacute mikor az uumlnnep keleti tiacutepusaacuteroacutel beszeacuteluumlnk

A forraacutesok invektiacutevajellege is korlaacutetokat aacutelliacutet eleacutenk Nem hiszem hogy a szerzők szaacutendeacutekoltan meghamiacutesiacutetanaacutek a teacutenyeket hiszen ezzel magukat hitelteleniacutetetteacutek volna hallgatoacutesaacuteguk előtt melynek tagjai pontosan tudtaacutek mi zajlik vaacuterosuk utcaacutein Torziacute-taacutesuk a pozitiacutev aspektusok elhallgataacutesaacuteban aacutell Forraacutesaink koumlzuumll egyeduumll Asterios jelzi egyeacutertelműen hogy az uumlnnep reacutesztvevői bebocsaacutetaacutest keacutertek a haacutezakba ahol ritualizaacutelt moacutedon fejezteacutek ki joacutekiacutevaacutensaacutegaikat ndash amieacutert termeacuteszetesen ajaacutendeacutekokat vaacutertak csereacutebe Maacutes szerzők megfogalmazaacutesa is megengedi hogy az uacutejeacutevi felvonulaacutes soraacuten bebocsaacutetaacutest keacutertek az egyes haacutezakba azonban ezt explicit moacutedon nem mondjaacutek ki

A forraacutesok soksziacutenűseacutege megneheziacuteti hogy egyseacuteges keretben eacutertelmezzuumlk őket vagy kiragadjunk egy szokaacutest melyet tipikus kalendaei szokaacutesnak nevezhetneacutenk A kutataacutes neacuteha kiemeli az istenek megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutet de a forraacutesokban teljesen expli-cit moacutedon csak Ioacuteanneacutes Lydos a Dasios-acta eacutes Petrus Chrysologus beszeacutel erről eacutes baacuter-mifeacutele reacuteszlet elaacuterulaacutesa neacutelkuumll a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja Ha koumlzoumls pontot akarunk talaacutelni a heterogeacuten leiacuteraacutesokban az a csuacutefoloacutedaacutes a guacuteny amely veacutegigkiacuteseacuteri a Kalen-dae toumlrteacuteneteacutet A IV szaacutezad koumlzepeacuten Iulianus csaacuteszaacutert veacuterig seacutertette Antiochia neacutepe amikor uacutejeacutev napjaacuten kiguacutenyoltaacutek divatjamuacutelt filozoacutefusszakaacutellaacutet Az aacutellam vezetőinek ki-csuacutefolaacutesaacutet explicit moacutedon emliacuteti Ioacuteanneacutes Chrysostomos Asterios Petrus Chrysolo-gus Ioacuteanneacutes Lydos gyakran a komeacutediakomeacutediaacutezni szoacute hasznaacutelataacuteval A trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja komikus maszkokroacutel beszeacutel A parodisztikus felvonulaacutesokon a humor for-raacutesaacutet a jelmezek adtaacutek peacuteldaacuteul a női ruhaacuteba oumlltoumlzoumltt feacuterfiak Nemcsak az aacutellami veze-tők kicsuacutefolaacutesa tartozik ide talaacuten az elcsuacutefiacutetott ijesztő alakokban bemutatott istenek eseteacuteben is volt egy parodisztikus szaacutendeacutek

Ez a csuacutefoloacutedaacutes mely azokra iraacutenyul akikre eacuterdemes a hatalmasokra eacutes tekinteacutelye-sekre toumlbbfeacutele moacutedon is toumlrteacutenhetett Ioacuteanneacutes Lydos aacutelliacutetaacutesa szerint mely sajnos paacuter-huzam neacutelkuumlli jelmezeket esetleg a ceacutelba vett konzulok arcvonaacutesaira keacuteszuumllt maszko-kat hasznaacuteltak Maacutes esetekben talaacuten guacutenydalok vagy pamfletek iacuteroacutedtak Keletkezeacutesi idő szempontjaacuteboacutel a legkoraacutebbi forraacutesadat ahol a guacutenyoloacutedaacutes a Kalendae reacuteszekeacutent jele-nik meg keveacutessel a IV szaacutezad koumlzepe utaacuten dataacuteloacutedik eacutes minden szempontboacutel az egyik legfurcsaacutebb forraacutesszoumlveguumlnk Ez a Misopoacutegoacuten magyarul a rsquoSzakaacutellgyűloumllőrsquo Iulianus csaacute-szaacuter műve mely 363 első hoacutenapjaiban iacuteroacutedott keveacutessel azelőtt hogy a csaacuteszaacuter elindult veacutegzetes perzsiai hadjaacuterataacutera64 A szoumlveg bevezeteacuteseacuteben a csaacuteszaacuter csak egeacuteszen roumlviden

64 Kiadaacutesok W Wright 1913 421ndash512 PratondashMicalella 1979 Az Antiochiaacuteban toumlrteacutent esemeacute-nyekről meacuteg megemleacutekezett Ammianus Marcellinus XXII 14 2ndash3 Libanios Oratio XV 52 eacutes XVI 28ndash38 Soacutekrateacutes Historia Ecclesiastica III 17 Soacutezomenos V 19 Vallaacutestoumlrteacuteneti szempontuacute meg-koumlzeliacuteteacutest ad Gleason 1986 Hawkins 2012 illetve egy retorikai elemzeacutes Quiroga 2009 Van Hoof ndashVan Nuffelen 2011 uacutegy elemzik az esemeacutenyeket mint a ritualizaacutelt kommunikaacutecioacute meghiuacute-sulaacutesaacutenak egy peacuteldaacutejaacutet eacutes a csaacuteszaacuter eacutes az antiochiai neacutep koumlzoumltti viszony ellenseacutegesseacute vaacutelaacutesaacutet egy toumlbb

122

vaacutezolja fel a szituaacutecioacutet Antiochia neacutepe valamikeacuteppen megseacutertette őt azonban a nomos a toumlrveacuteny vagy szokaacutes megakadaacutelyozza hogy ő is neacutev szerint vaacutedolja az elkoumlvetőket Az első mondatokban tisztaacutezza hogy a meacuteltoacute viszonzaacutes irodalmi lenne Alkaios peacuteldaacutejaacutera hivatkozik s aacuteltalaacuteban a goumlroumlg jamboskoumlltők peacuteldaacutejaacutera akik versben taacutemadtaacutek azokat akik aacutertottak nekik Azonban a szokaacutes ezt sem teszi lehetőveacute a csaacuteszaacuternak s minthogy keze meg van koumltve azt teszi amire moacutedja nyiacutelik csatlakozik az antiochiaikhoz eacutes ő is sajaacutet magaacutet guacutenyolja ki65 Aki ezek utaacuten cyranoi szellemesseacutegekre szaacutemiacutet csalatkozik Modern szemmel olvasva a szoumlveg neacutelkuumlloumlzi a szatiacuteraacutetoacutel elvaacuterhatoacute humort egyes pon-tokon felmeruumll a keacuterdeacutes hogy a szerző normaacutelis-e mert egy frusztraacutelt neacuteha szinte hisz-teacuterikus invektiacutevaacutet olvashatunk a haacutelaacutetlan vaacuteros ellen Baacutermennyire neheacutez mai kulturaacutelis eacutes politikai haacutetteruumlnk mellett eacutertelmezni a szoumlveget a kortaacutersak meacuteg a kereszteacutenyek is semmi kivetnivaloacutet nem talaacuteltak benne66 Toumlrteacutenelmi dokumentumkeacutent a szoumlveg eacutekes-szoacuteloacute bizonyiacuteteacuteka hogy az aposztata csaacuteszaacuter keacuteptelennek bizonyult raacute hogy uumlgyeacutenek megnyerje azokat a pogaacuteny toumlmegeket amelyekre pedig szuumlkseacutege lett volna A szoumlveg ciacutemeacutet is adoacute filozoacutefusszakaacutell nem puszta arcszőrzet hanem egyszersmind politikai prog-ram szimboacuteluma mindazoknak az ideaacuteloknak melyeket a csaacuteszaacuter keacutepviselni kiacutevaacutent eacutes amelyet a borotvaacutelt arcuacute divatot koumlvető szaacutezad koumlzepeacuten Antiochia neacutepe nyilvaacutenosan kinevetett Baacuter Iulianus nagyon keveset aacuterul el a seacuterteacutes koumlruumllmeacutenyeiről azt igen hogy a guacuteny egyik ceacuteltaacuteblaacuteja az ominoacutezus szakaacutell volt A csaacuteszaacuter a toumlrteacutentekeacutert az antiochiaiak moraacuteljaacutet azaz inkaacutebb amoralitaacutesaacutet hibaacuteztatja s kijelenti hogy az antiochiaiak szaba-dossaacutegaacutenak eacutes szeacutegyentelenseacutegeacutenek oka kereszteacutenyseacuteguumlk Seacutertettseacutegeacuteben ezt laacutetja az egyetlen elkeacutepzelhető oknak amely a vaacuteros lakoacuteit ellene ingerelte67 Azonban a csaacute-szaacuter kiguacutenyolaacutesaacutenak a Kalendae uumlnnepeacuten kellett toumlrteacutennie semmi maacutes nem magyaraacutez-hatja hogy mifeacutele szokaacutes vagy toumlrveacuteny tartja vissza az uralkodoacutet a bosszuacutetoacutel Iulianus pontosan ugyanazokat a moraacutelis vaacutedakat hozza fel az antiochiaiak Kalendaeja ellen melyeket neacutehaacuteny eacutevtizeddel keacutesőbb Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenosnaacutel olvashatunk csak miacuteg az pogaacutenynak minősiacuteti viselkedeacutesuumlket addig a csaacuteszaacuter kereszteacutenynek

Tudjuk hogy Iulianus iacuteraacutesa nyilvaacutenosan kifuumlggesztett kommuumlnikeacute volt68 azon-ban az bizonytalan hogy az inzultus milyen formaacuteban toumlrteacutent eacuteppuacutegy lehetett guacuteny-vers mint komikus draacutemai jelenet a csaacuteszaacutert megszemeacutelyesiacutető sziacuteneacuteszekkel Gleason ez utoacutebbi mellett foglal aacutellaacutest Ő a vaacuteros utcaacutein paraacutedeacutezoacute (pompeuontes) deacutemonokroacutel szoacuteloacute Chrysostomos-helyet nem metaforikusan eacuterti eacutes uacutegy veacuteli ennek a felvonulaacutes-

hoacutenapos perioacutedus kontextusaacuteban eacutertelmezik melyen beluumll a Kalendae Ianuariae csak a csuacutecspont de nem egyetlen esemeacuteny Ez teacuteny amennyiben az ellenseacutegesseacuteg az uacutejeacutevneacutel koraacutebban alakul ki azonban a Misopoacutegoacuten uacutejeacutevi vonatkozaacutesait nem csoumlkkenti hogy csak az uacutejeacutev utaacuten januaacuter koumlzepe eacutes a vaacuterosboacutel valoacute maacuterciusi taacutevozaacutesa koumlzoumltt publikaacutelta hiszen a szoumlveg eacuteppen az uacutejeacutevi esemeacutenyekre adott vaacutelasz

65 Gleason 1986 108 363 januaacuter veacutegeacutere vagy februaacuter elejeacutere dataacutelja a szoumlveget66 Gleason 1986 107 Az antik koumllteacuteszet invektiacutev műfajaiban nem a szeliacuted iroacutenia keacutepviseli a legagresz-

sziacutevabb hangnemet a Iulianus aacuteltal ideacutezett Archilochosroacutel az anekdota azt aacutelliacutetja hogy ellenseacutegeit oumlngyilkossaacutegba kergette verseivel

67 Hawkins 2012 17168 Malalas XIII 19 328 baacuter itt a Iulianus elleni taacutemadaacutes humoros jellege teljesen eltűnik eacutes egyszerű

kereszteacutenyndashpogaacuteny konfliktusra redukaacuteloacutedik

123

nak a reacuteszekeacutent toumlrteacutent az eset69 Gleason eacutes Hawkins is toumlbb forraacuteshelyet hoz melyek bizonyiacutetjaacutek hogy a korban a csaacuteszaacuter eacutes aacuteltalaacuteban a hatalom kiguacutenyolaacutesa esetleg direkt taacutemadaacutesa uumlnnepek kontextusaacuteban volt elkeacutepzelhető Iacutegy peacuteldaacuteul amikor az edessaiak megkorbaacutecsoltaacutek Konstantin szobraacutet egy uumlnnepen a csaacuteszaacuter ignoraacutelta a toumlrteacutenteket70 A toumlrteacutenet Libaniostoacutel ismert aki toumlbb beszeacutedeacuteben aacutellt ki az antiochiaiak mellett mikor azok 387-ben zavargaacutesok soraacuten ledoumlntoumltteacutek Theodosius csaacuteszaacuter eacutes csalaacutedtagjai-nak szobraacutet

Ez a szoumlvegreacuteszlet megeacuterdemli a meacutelyebb elemzeacutest is Az edessai uumlnnepet Libanios a szobrok rituaacutelis s ezeacutert megengedett baacutentalmazaacutesaacutehoz hozza peacuteldakeacutent Nem tisz-taacutezza hogy kiknek a szobrairoacutel van szoacute de valoacutesziacutenűleg istenekeacuteről s mint mondja boumllcs emberek vezetteacutek be ezt a jaacuteteacutekosan toumlrteacutenő gyalaacutezkodaacutest (ταῖς μετὰ παιδιᾶς λοιδορίαις) a magyaraacutezat baacutejos ha az isteneknek ezzel kell megeleacutegedniuumlk akkor nem fognak tuacutelsaacutegosan sokat koumlvetelni az emberektől A csuacutefoloacutedaacutes komeacutediaacutezaacutes (κωμῳδοῦντας) azonban kiterjed mindenkire a vaacuteros lakoacuteira eacutes az előkelőseacutegekre eacutes eacuterdekes moacutedon mindezt egy loacute- vagy futoacuteversennyel koumltik oumlssze (τοῖς μετὰ δρόμου σκώμμασι rsquoa versennyel egyuumltt zajloacute treacutefaacutekrsquo) amelyet minden eacutevben megtartanak s melyen minden szoacute eacutes tett megengedett ha az fokozza a vidaacutemsaacutegot Ha pedig egy vaacuterosvezető szankcionaacutelni proacutebaacutelja mindezt nem csupaacuten kicsinyesnek minősiacutetik hanem a szakraacutelis toumlrveacuteny megvaacuteltoztatoacutejaacutenak is Sajnaacutelatos moacutedon Libanios egyet-len dolgot nem aacuterul el tudniillik hogy mi volt ennek az uumlnnepnek a neve Az hogy egy cirkuszi versenyhez kapcsoloacutedott valoacutesziacutenűsiacuteti hogy maga a Kalendae volt illetve az ahhoz kapcsoloacutedoacute januaacuter 3-aacuten kezdődő loacuteversenyek Mint keacutesőbb laacutetni fogjuk az uacutejeacutevi felvonulaacutesokat gyakran kapcsoljaacutek e loacuteversenyek uumlnnepi felvonulaacutesaihoz Azon-ban azt se felejtsuumlk el hogy egy korabeli vaacuterosban baacutermilyen a vaacuteros teljes lakossaacute-gaacutet eacuterintő megmozdulaacutest ceacutelszerű volt helyileg a cirkuszhoz cirkuszi jaacuteteacutekokhoz kap-csolni mert ez volt az a koumlzoumlsseacutegi teacuter ahol a lakosok szaacutemaacutera fizikailag lehetseacuteges volt nagy toumlmegben oumlsszegyűlni Figyelemremeacuteltoacute hogy Libanios egyetlen szokaacuteskeacutent taacuter-gyalja az istenek eacutes a vaacuterosi előkelők ellen iraacutenyuloacute taacutemadoacute guacutenyt ami raacuteadaacutesul nem a vallaacutesi elleneacuterzeacutesből fakad politeistaacutek buumlntetik az isteneiket hogy jobban megbecsuumll-jeacutek amit heacutetkoumlznapokon kapnak71

69 Gleason 1986 110ndash11170 Gleason 1986 112 Libanios Oratio 19 48 eacutes Oratio 20 27ndash2871 Libanios Oratio 20 27ndash28 bdquoΠρὸς τίνα δή σε λοιπὸν ἐξεταστέον ἢ πρὸς τὸν ἐν τοῖς ὁμόροις τῇ Συρίᾳ διrsquoεἰκόνος καὶ αὐτὸν ὑβρισμένον ἀλλrsquoεἴ τις τὴν Ἔδεσσαν καὶ τὰς ἐκείνης ἑορτὰς ἐνθυμηθείη νόμους καὶ ὡς παλαιόν τι τοῦτο διὰ πάντων βασιλέων ἧκον καὶ διrsquoἀρχαιότητα μᾶλλον ἡδονὴν φέρον ἢ λύπην πολὺ τὸ οὐκ ἴσον τῶν περὶ τὰς εἰκόνας ἀμφοτέρων εὑρήσει καὶ τοσοῦτον ὅσον ὕβρεως καὶ παιδιᾶς τὸ μέσον 28 λέγεται δὲ καὶ σοφῶν ἀνδρῶν ἐπιστήμῃ τοῦτο καταδεδεῖχθαι χαριζομένων τισὶ τὰ τοιαῦτα δαίμοσι καὶ ταῖς μετὰ παιδιᾶς λοιδορίαις ἑστιώντων ἐκείνους ὅπως ταύτῃ κεκορεσμένοι μηδὲν πλέον παρὰ τῶν ἀνθρώπων ζητῶσι καὶ ἀπιστεῖν γε οὐκ ἄξιον ὁρῶντα καὶ σφᾶς αὐτοὺς κωμῳδοῦντας ἐκεῖνους καὶ τούς γε ἐν δόξῃ παρrsquoαὐτοῖς ὄντας ἀφορμὴν γιγνομένους τοῖς μετὰ δρόμου σκώμμασι καθrsquo ἕκαστον τοίνυν ἔτος τοιαῦτα θέοντες ἔχουσι τὴν ἀπὸ τοῦ καιροῦ καὶ τοῦ πλήθους αὐτῶν ἀσφάλειαν οὐ τὴν ἐπὶ ῥήμασι μόνον ἀλλrsquo ὅλως ἐφrsquoἅπασιν ἃ ποιεῖν ἡδίω δύναται τὴν ἑορτήν κἂν ἄρχων οὐκ ὀρθῶς ἀνιαθεὶς ἐπὶ τὴν τιμωρίαν ἵῃ μικρόψυχός τε εὐθὺς καὶ σκαιὸς ἐνομισθῆναι νόμων ἱερῶν ἀλλότριοςrdquo

124

Hawkins neacutehaacuteny olyan peacuteldaacutet is felhoz ahol az uacutejeacutev koumlruumlli mulatsaacutegok komoly poli-tikai fordulatot jelentettek Galba katonaacutei 69 januaacuter 1-jeacuten tagadtaacutek meg a csaacuteszaacutertoacutel a hűseacutegeskuumlt Commodust december 31-eacuten oumllteacutek meg 532-ben a Kalendae alatt toumlrt ki a veacuteres Nika-laacutezadaacutes72 Hawkins eacutes Gleason is foglalkozik a keacuterdeacutessel hogy ha egy uumlnnep ceacutelja a taacutersadalmi kapcsolatrendszer megerősiacuteteacutese ami peacuteldaacuteul az ajaacutendeacutekozaacutes egyik ceacutelja mieacutert ruacutegjaacutek fel ugyanakkor ilyen drasztikusan a hierarchiaacutet a magyaraacutezat a kar-nevaacuteli szellemiseacuteg a hatalmi viszonyok lebontaacutesa egyetlen napra definiaacutelja eacutes megerő-siacuteti ugyanezeket a viszonyokat az eacutev toumlbbi napjaacutera73

A guacuteny kuumlloumlnboumlző formaacutei a heacutetkoumlznapok szigoruacute hierarchiaacutejaacutenak felruacutegaacutesa oumlssze-koumltő kapcsot jelentenek a Kalendae kuumlloumlnboumlző formaacutei koumlzoumltt de ettől fuumlggetlenuumll vaacutelaszolni kell tudnunk arra is honnan erednek a kuumlloumlnboumlző rituaacutelis reacuteszletek iacutegy peacuteldaacuteul az istenek maszkjai a jelmezek stb Baacuter az uumlnnep neveacuteben a koumlztaacutersasaacutegkori eacutes kora csaacuteszaacuterkori Kalendae Ianuariae folytataacutesa csak keveacutes eleme mutat azzal foly-tatoacutelagossaacutegot iacutegy peacuteldaacuteul a kapuk zoumlld aacuteggal diacutesziacuteteacutese a strena-ajaacutendeacutekok illetve az előjelek megfigyeleacutese Szaacutemos tovaacutebbi elem eseteacuteben maacutes uumlnnepek hataacutesaacuteval kell szaacute-molnunk

A Kalendaera hatoacute uumlnnepek

Saturnalia

A csuacutefoloacutedaacutes nem volt reacutesze a kora csaacuteszaacuterkori uacutejeacutevi uumlnnepeknek Ha meg akarjuk eacuterteni milyen hataacutesok formaacuteltaacutek a keacuteső antik uumlnnepet olyannaacute amilyenneacute lett meg kell vizsgaacutelnunk egyenkeacutent milyen maacutes uumlnnepek szertartaacutesok szokaacutesok hathattak raacute Ezek koumlzuumll a Saturnaliaacutet kell elsőkeacutent kiemelnuumlnk A koumllcsoumlnhataacutes itt a legnyil-vaacutenvaloacutebb eacutes legerősebb is Annak a szaacutemaacutera aki a roacutemai uumlnnepekről akaacuter egeacuteszen feluumlletes ismeretekkel rendelkezik maacuter Libanios beszeacutedeit olvasva egyeacutertelműnek tűnhet hogy a keleti Kalendae nagyon sokat meriacutetett a roacutemai Saturnaliaacuteboacutel annyira hogy akaacuter a keacutet uumlnnep a kora csaacuteszaacuterkori uacutejeacutev eacutes a Saturnalia szinkretisztikus oumlssze-olvasztaacutesaacuteboacutel is levezethetneacutenk a keacuteső csaacuteszaacuterkori uacutejeacutevi uumlnnepseacuteg keleti formaacutejaacutet Ezzel a felismereacutessel azonban csiacutenjaacuten kell baacutennunk Vannak nyilvaacutenvaloacutean koumlzoumls ele-mek ilyen elsősorban a taacutersadalmi kapcsolatokat megerősiacutető ajaacutendeacutekozaacutes mely a Saturnalia eacutes a keacuteső antik Kalendae koumlzoumltt a leglaacutetvaacutenyosabb kapcsolatteremtő pont azonban eacuteppen a koumlzoumls elemek miatt oacutevakodnunk kell attoacutel hogy tuacutelsaacutegosan is kar-nevaacuteli karaktert tulajdoniacutetsunk a Saturnaliaacutenak mert koumlnnyen egy circulus vitiosus-ban talaacutelhatjuk magunkat

A Saturnalia napja a roacutemai naptaacuterban december 17 volt azonban az uumlnnep az idők soraacuten egyre hosszabbra nyuacutelt legalaacutebb egy heacutet hosszuacutesaacuteguacutera Saturnust ezt az ősi mezőgazdasaacutegi istent a roacutemaiak a goumlroumlg Kronosszal azonosiacutetottak A goumlroumlg miacutetoszban

72 Hawkins 2012 16273 Gleason 1986 112 Hawkins 2012 170ndash173

125

a zsarnok Kronost fia Zeus letasziacutetja az istenek troacutenjaacuteroacutel A roacutemaiak kiegeacutesziacuteteacutese sze-rint a bukott isten Itaacuteliaacuteba menekuumll melynek kiraacutelya lesz s uralkodaacutesa lesz az arany-kor Baacuter a goumlroumlg mitoloacutegiaacuteboacutel eredetileg hiaacutenyzik ez a kiegeacutesziacuteteacutes eacutes a bukott isten az alvilaacutegban veacutegezte Kronos uumlnnepe a Kronia melyet Atheacutenban nyaacuteron uumlnnepeltek ugyanuacutegy az egykori aranykor visszaideacutezeacuteseacuteről szoacutelt mint a roacutemai Saturnalia

Keacutetseacutegtelenuumll ez az uumlnnep volt az aacutetlagos roacutemaiak szaacutemaacutera az eacutev legnagyobb eacutes legjobban vaacutert uumlnnepe melyet nemcsak a vaacuterosban uumlnnepeltek meg hanem minde-nuumltt ahol roacutemaiak eacuteltek74 Az uumlnnep napjain minden munka szuumlnetelt ahogy a keacuteső antik Kalendaen is A taacutersadalmi kuumlloumlnbseacutegek megszűntek feacutelretetteacutek a roacutemai polgaacute-rok megkuumlloumlnboumlztető ruhaacutezataacutet a toacutegaacutet Rabszolgaacutek eacutes gazdaacuteik egy asztalnaacutel koumlltoumltteacutek el az uumlnnepi lakomaacutet amely tipikusan malacboacutel keacuteszuumllt Megengedett volt a kockaacute-zaacutes eacutes maacutes szerencsejaacuteteacutekok Philocalus IV szaacutezadi naptaacuteraacuteban az allegorikusan aacutebraacute-zolt december kockajaacuteteacutekot jaacutetszik75 A rabszolgaacutek egyuumltt jaacutetszottak gazdaacuteikkal Mindez Libanios Antiochiaacutejaacuteban hasonloacute moacutedon de a Kalendae napjaacuten toumlrteacutent Az uumlnnep utolsoacute Sigillariaacutenak is nevezett napjaacuten keruumllt sor az ajaacutendeacutekozaacutesra A tradicionaacutelis ajaacutendeacutekok a sigillariaacutenak nevezett agyag- vagy viaszfiguraacutek voltak illetve gyertyaacutek ezek mellett viszont hatalmas mennyiseacutegű eacutes kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekű ajaacutendeacutek csereacutelt gazdaacutet csa-laacutedon beluumll illetve baraacutetok koumlzoumltt76 A keacuteső antik Kalendae ajaacutendeacutekai koumlzuumll a tulajdon-keacuteppeni strena a jelkeacutepes eacuterteacutekű peacutenzeacuterme az egyetlen amely mindig is a Kalendae tipikus ajaacutendeacuteka volt Azok az eacuterteacutekes ajaacutendeacutekok melyeket Libanios annyira dicseacuter az egyhaacutezatyaacutek pedig annyira kaacuterhoztatnak eredetileg a Saturnalia ajaacutendeacutekozaacutesaacutehoz tar-toztak A Saturnalia ajaacutendeacutekai elteacutertek a mai karaacutecsonyi ajaacutendeacutekozaacutestoacutel amennyiben ceacuteljuk a csalaacutedon kiacutevuumlli kapcsolatok megerősiacuteteacutese volt baraacutetok ajaacutendeacutekoztaacutek egymaacutest patronus eacutes cliens főnoumlk eacutes beosztott ehhez keacutepest a csalaacutedon beluumlli ajaacutendeacutekozaacutesnak nagyon keveacutes nyomaacuteval talaacutelkozunk77 Ennek a rendszernek nem a kereszteacuteny puumlspouml-koumlk az első kritikusai A II szaacutezadban eacutelt szatirikus szerző Lukianos raacutenk hagyott egy Kronosoloacuten ciacutemű iacuteraacutest A dialoacutegus főszereplői Kronos isten eacutes papja Sajnos nem tud-juk hogy itt egy itaacuteliai Roacutema vaacuterosi Saturnalia bemutataacutesaacuteroacutel olvasunk vagy a keleti szaacutermazaacutesuacute Lukianos azt iacuterja le ahogy sajaacutet hazaacutejaacuteban uumllteacutek meg az uumlnnepet Kronos papja azt roacuteja fel hogy Kronos az egyenlőseacuteg eacutes az aranykor istene uumlnnepeacuten meacutegis a szegeacutenyeknek kell megvaacutesaacuterolniuk olyan ajaacutendeacutekokat amiket nem engedhetnek meg

74 A Saturnalia oumlsszefoglaloacute bemutataacutesa Fowler 1899 268ndash273 Scullard 1981 205ndash207 Dolanky 2011a a Saturnalia eacutes Kalendae kapcsolata Nilsson 1916 59ndash61 Graf 2015 67 76

75 A Philocalus-naptaacuter eacutes a hoacutenapok allegorikus aacutebraacutezolaacutesai interneten hozzaacutefeacuterhetők httpwwwtertullianorgfatherschronography_of_354_06_calendarhtm (Letoumllteacutes daacutetuma 2017 05 21)

76 Suetonius (Augustus 75) beszaacutemol Augustus csaacuteszaacuter ajaacutendeacutekairoacutel melyek koumlzoumltt voltak eacuterteacutekes taacuter-gyak de treacutefaacuteboacutel teljesen eacuterteacutektelenek peacuteldaacuteul merőkanaacutel vagy szivacs Martialis epigrammaacuteinak XIIIndashXIV koumlnyvei ciacutemuumlkben is a Saturnalia ajaacutendeacutekozaacutesaacutehoz kapcsoloacutednak

77 A Satlow szerkesztette 2013-as Gift in Antiquity tanulmaacutenykoumltetben sajnos eacutes kisseacute meglepő moacute-don nem foglalkozik kuumlloumln tanulmaacuteny azonban teacutemaacutenkhoz kapcsoloacutedik Crook (2013) cikke az ajaacutendeacutek mint fiktiacutev baraacutetsaacuteg leacutetrehozoacuteja teacutemaacutejaacuteban dependencia megerősiacuteteacutese leacutetehozaacutesa kinyil-vaacuteniacutetaacutesa

126

maguknak eacutes odaadjaacutek a gazdagoknak akiknek meg semmi szuumlkseacuteguumlk nincs raacute78 Ez az ajaacutendeacutekozaacutes az ami egy ponton aacutettevődik a Kalendae napjaira

A Saturnalia eacutes a Kalendae hasonloacutesaacutegai nyilvaacutenvaloacutek eacutes a csaacuteszaacuterkor szaacutezadai alatt adottak voltak a felteacutetelek hogy a birodalom keleti goumlroumlg nyelvű lakossaacutega is megis-merje mindkettőt s forraacutesok bizonyiacutetjaacutek hogy ez meg is toumlrteacutent A Misna megtiltja a zsidoacuteknak a Saturnaliaacutekon valoacute reacuteszveacutetelt s egyszersmind ezzel tanuacutesiacutetja az uumlnnep megleacuteteacutet Syria Palaestina toumlbb vaacuterosaacuteban79 Ismert volt a latin Afrikaacuteban forraacutesok-kal bizonyiacutetjaacutek az uumlnnep előfordulaacutesaacutet olyan taacutevoli helyeken mint a perzsa hataacute-ron fekvő Dura Europus vagy a birodalom tuacutelfeleacuten a Hadrianus-fal koumlzeleacuteben fekvő Vindolanda80 s ismeacutet hivatkozhatunk a mai Bulgaacuteria teruumlleteacuten fekvő Durostorum peacutel-daacutejaacutera is valamint tovaacutebbi peacuteldaacutekat is ismeruumlnk81

Az oacutekorban egy uumlnnep terjedeacuteseacutehez aacuteltalaacuteban szuumlkseacuteg volt raacute hogy az uumlnnepet meguumllő kultikus koumlzoumlsseacuteg mozogjon a Saturnalia eacutes Kalendae eseteacuteben ez pedig a katonasaacuteg volt melynek mint minden maacutes kultikus koumlzoumlsseacutegnek megvolt a maga uumlnneprendje Graf peacuteldaacuteiban a Saturnalia helyőrseacutegek koumlzeleacuteben jelenik meg a keleti teruumlleteken A goumlroumlgoumlk eacutes meacuteg inkaacutebb a koumlzel-keletiek szaacutemaacutera ezek az uumlnnepek uacutejdonsaacutegok voltak helyi gyoumlkerek neacutelkuumll iacutegy aligha meglepő hogy kontaminaacuteloacutedtak eacutes a veacuteguumll szeacuteles koumlrben elterjedtteacute vaacuteloacute Kalendae aacutetvette a Saturnalia neacutepszerű ele-meit Ez azt jelenti hogy a Kalendae kiszoriacutetja a Saturnaliaacutet hiszen a csaacuteszaacuterkor dere-kaacuten meacuteg egymaacutes mellett leacutetezik a keacutet uumlnnep a kora koumlzeacutepkorboacutel viszont maacuter csak a Kalendae adatolt Ugyanakkor megkockaacuteztathatjuk hogy hosszuacute ideig a birodalom lakossaacutega inkaacutebb foumlldrajzi eacutes szocioloacutegiai alapon magyaraacutezta volna a keacutet uumlnnep elő-fordulaacutesaacutet hasonloacutean a mai Euroacutepaacutehoz ahol az ajaacutendeacutekok Szent Mikloacutes eacutes viacutezkereszt koumlzoumltt toumlbb uumlnnepen is eacuterkezhetnek orszaacutegtoacutel eacutes kultuacuteraacutetoacutel fuumlggően Hasonloacutekeacutep-pen Macrobius műveacuteben Roacutema vaacuterosaacuteban 380-ban meacuteg a Saturnaliaacutet uumlnneplik miacuteg Antiochiaacuteban maacuter a Kalendae az ajaacutendeacutekozaacutes napja Ez a terjedeacutesi mintaacutezat meg-magyaraacutezhatja azt is hogy a Kalendae forraacutesai koumlzoumltt mieacutert alulreprezentaacutelt Itaacutelia eacutes főleg Roacutema ott a keacutet uumlnnep megőrizte fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes a Saturnalia meacuteg az V szaacute-zadban is tovaacutebb eacutelt A forraacutesokban egyeacutertelmű hogy a teacuteli uumlnnepkoumlr jeles napjait nehezen kuumlloumlnboumlztetik meg egymaacutestoacutel Ennek talaacuten legszebb peacuteldaacutejaacutet a Dasios-actaacute-ban laacutettuk ahol a durostorumi katonaacutek Saturnaliaacutejaacuteban maacuter megjelennek a Brumalia uumlnnep bizonyos vonaacutesai is eacutes az acta szerzője mindezt habozaacutes neacutelkuumll azonosiacutetja a Kalendaeval

A Saturnaliaacutenak keacutet olyan eleme is volt melyek megiacuteteacuteleacutese problematikus eacutes ame-lyek megeacuterteacutese a Kalendae szempontjaacuteboacutel fontos volna Az első a maszkok szerepe A Philocalus-naptaacuter december allegoacuteriaacutejaacuten a haacutetteacuterben egy aacutelarc fuumlgg A Saturnalia

78 Lukianos Kronosoloacuten 11ndash16 ahol a főszereplő Kronosoloacuten Kronos papja rendkiacutevuumll reacuteszletes toumlr-veacutenyeket dolgoz ki azon ceacutelboacutel hogy ezentuacutel a Saturnaliaacuten a javak a gazdagoktoacutel a szegeacutenyek feleacute aacuteramoljanak nem pedig fordiacutetva

79 Graf 2015 76ndash77 ő a katonai helyőrseacutegek jelenleacuteteacutevel kapcsolja oumlssze80 Graf 2015 8781 Belayche 2009 189ndash190

127

uumlnnepeacutehez nem kapcsoloacutedtak sziacutenhaacutezi előadaacutesok iacutegy felmeruumll a lehetőseacuteg hogy eze-ket a maszkokat maguk a mulatsaacuteg reacutesztvevői viselteacutek Baacuter szoacutervaacutenyosan de maacuteshol is előkeruumllnek maszkok a Saturnalia kapcsaacuten iacutegy Martialis epigrammaacuteinak XIV koumlteteacute-ben melynek ciacuteme Apophoreacuteta eacutes tematikailag Saturnalia-ajaacutendeacutekokroacutel szoacutel ahol meg-jelenik az aacutelarc mint ajaacutendeacutek Beard eacutes szerzőtaacutersai roacutemai vallaacutestoumlrteacutenetuumlkben ezeket az aacutelarcokat egy jelmezbaacutel kelleacutekeikeacutent eacutertelmezik82 Azonban ezzel a koumlvetkezteteacutessel oacutevatosnak kell lennuumlnk a klasszikus oacutekorban a sziacutenhaacutezon kiacutevuumll kultikus kontextus-ban hasznaacutelt maszkokat gyakran nem viselik A legismertebb peacutelda Dionysoseacute akinek egyik aacutebraacutezolaacutesi formaacuteja maszk azonban ezt a maszkot senki nem viseli a goumlroumlg vaacuteza-keacutepeken gyakori Bacchanaacutelia-aacutebraacutezlaacutesokon a maszkot egy alacsony oszlop tetejeacutere roumlg-ziacutetik alaacute drapeacuteriaacuteboacutel ruhaszerűseacuteget eszkaacutebaacutelnak ez a bdquomadaacuterijesztőrdquo lett az istenseacuteg roumlgtoumlnzoumltt idolja83

A miacutetoszok melyek a Saturnalia maszkjait magyaraacutezni kiacutevaacutenjaacutek szinteacuten nem visel-hető aacutelarcokroacutel szoacutelnak hanem valami sokkal baljoacuteslatuacutebb dologroacutel Macrobius vaacutelto-zata szerint

[hellip] szenteacutelyt emeltek Dis atyaacutenak eacutes oltaacutert Saturnusnak akinek az uumlnnepeacutet Saturnaliaacutenak nevezteacutek Sokaacuteig uacutegy hitteacutek egy joacuteslat miatt hogy Dist emberi fejek-kel eacutes Saturnust feacuterfiak felaacuteldozaacutesaacuteval engesztelhetik ki ugyanis [a joacuteslatban] az aacutellt bdquoHaacutedeacutesnak fejet eacutes embert az atyaacutenak kuumlldjetekrdquo Azt mondjaacutek hogy Hercules aki Itaacuteliaacuten keresztuumll teacutert haza Geryon marhaacuteival meggyőzte ezek leszaacutermazottait hogy a baljoacuteslatuacute aacuteldozatokat csereacuteljeacutek szerencseacutesebbre eacutes Disnek ne emberi feje-ket hanem emberi keacutepmaacutest utaacutenzoacute oscillumokat adjanak Saturnus oltaacuteraacutet pedig ne feacuterfiak legyilkolaacutesaacuteval hanem feacutenyek gyuacutejtaacutesaacuteval tiszteljeacutek meg mert a phoacuteta szoacute nemcsak feacuterfit hanem feacutenyt is jelent84

Az oscillum vallaacutesi kontextusban hasznaacutelva speciaacutelisan roacutemai jelenseacuteg etimoloacutegiailag arcocskaacutet jelent eacutes olyan keraacutemiaacuteboacutel faacuteboacutel vagy viaszboacutel keacuteszuumllt keacutepmaacutest eacutertettek rajta melyet bizonyos uumlnnepek alkalmaacuteval faacutekra vagy szenteacutelyekben fuumlggesztettek fel Eze-ket a szeacutel meghintaacuteztatta innen ered a belőle keacutepzett oscillare ige modern jelenteacutese Ilyen uumlnnepek voltak a Sementivae Feriae eacutes a Paganalia januaacuterban85 a Feriae Latinae eacutes

82 BeardndashNorthndashPrice 1998 12583 Seaford 2006 4784 Macrobius I 7 31 bdquo[hellip] erectisque Diti sacello et Saturno ara cuius festum Saturnalia nomina-

runt 31 Cumque diu humanis capitibus Ditem et virorum victimis Saturnum placare se crederunt propter oraculum in quo erat Καὶ κεφαλὰς Ἅιδῃ καὶ τῷ πατρὶ πέμπετε φῶτα Herculem ferunt postea cum Geryonis pecore per Italiam revertentem suasisse illorum posteris ut faustis sacrificiis infausta mutarent inferentes Diti non hominum capita sed oscilla ad humanam effigiem arte simu-lata et aras Saturnias non mactando viro sed accensis luminibus excolentes quia non solum virum sed et lumina φῶτα significatrdquo

85 Vergilius Georgica II 382ndash396

128

a szinteacuten januaacuteri Compitalia86 A felfuumlggesztett keacutepmaacutes tehaacutet az emberaacuteldozat poacutetleacuteka lenne Nem feladatunk eldoumlnteni van-e e moumlgoumltt baacutermifeacutele taacutevoli igazsaacutegmag valoacute-sziacutenűbb hogy pusztaacuten Saturnus isten ambivalens termeacuteszeteacutet akartaacutek kifejezni eacutes azt a fenyegeteacutest amely a Saturnalia vidaacutemsaacutega moumlgoumltt lappang Ezek az oscillumok tulaj-donkeacuteppen aacutelarcok de Macrobius toumlrteacutenete alapjaacuten iacuteteacutelve nem laacutetszik tuacutel valoacutesziacutenű-nek hogy baacuterki sziacutevesen viselte volna őket

A maacutesik probleacutema annak a keacuterdeacutese hogy ki is volt a Saturnalia kiraacutelya eacutes leacutetezett-e egyaacuteltalaacuten Frazer a helyettesiacutető kiraacutely motiacutevumaacutet koumlvetve ennek egy eseteacutet ismerte fel egy roacutemai szokaacutesban s felteacutetelezte hogy a roacutemai Saturnaliaacutenak reacutesze volt egy bdquopuumln-koumlsdi kiraacutelyrdquo megvaacutelasztaacutesa eacutes ennek a feacutenyeacuteben eacutertelmezte a Dasios-actaacutet Ezt a neacuteze-tet a kutataacutes maacuter eacutevtizedek oacuteta egyoumlntetűen elutasiacutetja A Saturnalia kiraacutelya nem kiraacutely volt hanem princeps a roacutemai csaacuteszaacuterok titulusaacutet viselte s leacutetezeacuteseacutenek semmi nyoma az Augustus előtti időkből Ez a princeps is parancsokat osztogathat a lakoma reacutesztve-vőinek Lukianosnaacutel Kronos isten maga magyaraacutezza el hogyan lehet valaki a Saturna-lia kiraacutelya eacutes milyen előnyoumlkkel jaacuter ez

Ha pedig egy szerencseacutes dobaacutes reacuteveacuten [tudniillik kockajaacuteteacutek koumlzben] raacuteadaacutesul meacuteg az oumlsszes toumlbbi ember foumlleacute kiraacutellyaacute is megtesznek uacutegyhogy neked senki sem adhat nevetseacuteges parancsokat te viszont igen az egyiknek elrendelheted hogy ocsmaacuteny-saacutegokat uumlvoumlltsoumln magaacuteroacutel a maacutesiknak hogy meztelenuumll taacutencoljon eacutes karjaacuteba veacuteve a fuvolaacutesnőt haacuteromszor jaacuterja koumlrbe vele a haacutezat87

A Saturnalia princepseacutenek megvaacutelasztaacutesa tehaacutet nem ősi hanem araacutenylag modern szo-kaacutes azonban jelenlegi okfejteacutesuumlnk sem a Saturnalia kezdeteivel foglalkozik hanem a veacutegeacutevel iacutegy sajnaacutelatos hogy nagyon keveset tudunk arroacutel vajon meddig mentek mehettek el ezek a princepsek az igazi csaacuteszaacuter utaacutenzaacutesaacuteban Az előbb ideacutezett szatiacutera-iacuteroacute Lukianos koumlzel-keleti goumlroumlg nem tudjuk hogy a Saturnaliaacuteroacutel szoacuteloacute roumlvid iacuteraacute-saihoz a tapasztalatot Roacutema vaacuterosaacuteban vagy keleten szerezte-e de az vilaacutegos hogy szaacutemiacutethatott raacute hogy goumlroumlg nyelvű koumlzoumlnseacutege eacuterteni fogja miről beszeacutel Naacutela a Satur-nalia idejeacutere megvaacutelasztott bdquobasileusrdquo kiraacutely de a heacutetkoumlznapi nyelvben ezt a szoacutet hasz-naacuteltaacutek a csaacuteszaacuterra is az ő kisorsolaacutesa eacutes sajaacutetos parancsai az uumlnnepleacutes aacutellandoacute elemeacute-nek tűnnek A bdquoteoloacutegiardquo ami megmagyaraacutezhatja egy ilyen ideiglenes lakomacsaacuteszaacuter megvaacutelasztaacutesaacutet egeacuteszen triviaacutelis a Saturnalia idejeacuten Iuppiter aacutetadja illetve vissza-adja a kormaacutenypaacutelcaacutet Saturnusnak iacutegy logikus hogy valami hasonloacute toumlrteacutenjen a foumlldi birodalomban is

86 Festus 273 bdquoPilae et effigies viriles et muliebres ex lana Compitalibus suspendebantur in compi-tis quod hunc diem festum esse deorum inferorum quos vocant Lares putarent quibus tot pilae quot capita servorum tot effigies quot essent liberi ponebantur ut vivis parcerent et essent his pilis et simulacris contentisrdquo

87 Lukianos bdquoTa pros Kronon [Beszeacutelgeteacutes Kronosszal] 4 ἔτι καὶ βασιλέα μόνον ἐφrsquo ἁπάντων γενέσθαι τῷ ἀστραγάλῳ κρατήσαντα ὡς μήτε ἐπιταχθείης γελοῖα ἐπιτάγματα καὶ αὐτὸς ἐπιτάττειν ἔχοις τῷ μὲν αἰσχρόν τι περὶ αὐτοῦ ἀναβοῆσαι τῷ δὲ γυμνὸν ὀρχήσασθαι καὶ ἀράμενον τὴν αὐλητρίδα τρὶς τὴν οἰκίαν περιελθεῖνhelliprdquo (itt eacutes a tovaacutebbiakban Bolloacutek Jaacutenos fordiacutetaacutesaacuteban ideacutezem)

129

A Saturnalia csaacuteszaacutera talaacuten nem fuumlggetlen attoacutel a csaacuteszaacutertoacutel aki a Kalendae egyes forraacutesszoumlvegeiben jelenik meg Antiochiaacuteban eacutes valoacutesziacutenűleg Amaseaacuteban is ahol a reacutesztvevők nyilvaacutenosan kifiguraacuteztaacutek az uralkodoacutet eacutes az aacutellamvezeteacutest azonban a keacutet jelenseacuteg kontextusa egeacuteszen maacutes A Saturnalia csaacuteszaacutera egy haacutez falai koumlzoumltt uralkodik leacuteteacutenek semmifeacutele politikai aspektusa nincs a Kalendae eseteacuteben a bdquocsaacuteszaacuterrdquo kileacutep a haacutez falai koumlzuumll politikai jelentőseacutegre tesz szert azonban valoacutesziacutenűtlen hogy parancso-kat osztana hiszen vele szemben maacuter csak a neacutezőkoumlzoumlnseacuteg homogeacuten toumlmege aacutell Ez az utcaacutera toumlrteacutenő kileacutepeacutes a keacuteső antik Kalendae talaacuten legfontosabb megkuumlloumlnboumlztető jegye mely elvaacutelasztja mind a Saturnaliaacutetoacutel mind a Kalendae klasszikus formaacutejaacutetoacutel Hogy ez az aacutetalakulaacutes megtoumlrteacutent eacutes hogy milyen moacutedon toumlrteacutent meg a Dasios-acta lehet az egyetlen bizonyiacuteteacutek Annak főszereplője nem csupaacuten az uralkodoacutet hanem az uumlnnep isteneacutet szemeacutelyesiacuteti meg nyilvaacutenossaacuteg eleacute leacutep szerepeacutehez maacuter megkapja a szuumlk-seacuteges jelmezt is azonban amennyire ez az acta ceacutelozgataacutesaiboacutel sejthető megőrizte a reacutegi lakomakiraacutely szerepkoumlreacutet is tehaacutet uralkodik katonataacutersai koumlzoumltt A toumlrteacutenet hely-sziacutene ideaacutelis egy ilyesfajta aacutetmenet lezajlaacutesaacutehoz egy katonai taacutebor mely egyszerre őrzi a lakomaacutezoacute baraacuteti taacutersasaacuteg zaacutert koumlzoumlsseacutegi jellegeacutet ugyanakkor maacuter csak leacutetszaacutema miatt is megvan a sajaacutet belső nyilvaacutenossaacutega is

Ha csak feluumlletesen vizsgaacuteljuk a Kalendae Ianuariae sajaacutetos viszonya a taacutersadalmi hie-rarchiaacutehoz koumlzeli viszonyban laacutetszik lenni a Saturnaliaacuteval Ez a paacuterhuzam reacuteszben valoacutes kapcsolaton alapul de reacuteszben csak laacutetszoacutelagos Koumlzismert hogy a roacutemai Saturnaliaacuten urak eacutes rabszolgaacutek viszonya megfordult eacutes a lakomaacuten a gazdaacutek szolgaacuteltaacutek fel a menuumlt a rabszolgaacuteknak ami hamisiacutetatlan karnevaacuteli hangulatot ideacutez fel Keveacutesbeacute koumlzismert hogy e szokaacutes gyakorlati kivitelezeacutese koronkeacutent eacutes valoacutesziacutenűleg haacuteztartaacutesonkeacutent is vaacutel-tozott Fanny Dolansky a szokaacutes forraacutesait oumlsszegyűjtve a koumlvetkező variaacutecioacutekat talaacutelja a rabszolgaacutek eacutes gazdaacuteik egy asztalnaacutel eacutetkeznek A szabadok felszolgaacutelnak az asztalnaacutel a szolgaacuteknak aztaacuten egyuumltt eacutetkeznek A szabadok felszolgaacutelnak egyuumltt eacutetkezeacutesről nincs szoacute A szolgaacutek eacutetkeznek előszoumlr eacutes csak ezutaacuten kezdődik a szabadok lakomaacuteja A haacutez-tartaacutes szabad szuumlleteacutesű gyerekei szolgaacutelnak fel a rabszolgaacuteknak miacuteg a felnőtt csalaacuted-tagok nem jelennek meg A szolgaacutek szaacutemaacutera megengedett hogy fekve eacutetkezzenek ami egyeacutebkeacutent a szabad eacutes felnőtt feacuterfiak privileacutegiuma88 Az uumlnnep heteacuteben a szokaacutesosnaacutel bőseacutegesebb eacutes jobb minőseacutegű eacutetkezeacutes jaacutert ki a szolgaacuteknak ideaacutelis esetben nekik sem kellett dolgozniuk s ehhez jaacuterult meacuteg amit Horatius szatiacuteraacutejaacuteban (Sat II 7 4) libertas Decembrinek decemberi szabadsaacutegnak nevez az uumlnnep napjai alatt a rabszolgaacutek szaba-don mondhattaacutek meg a veacutelemeacutenyuumlket s ezeacutert nem volt illő megbuumlntetni őket

Mindez Saturnus kedveacuteeacutert toumlrteacutent akinek itaacuteliai uralkodaacutesa az elveszett aranykort testesiacutetette meg mikor meacuteg nem leacutetezett az embert embertől elvaacutelasztoacute legembertele-nebb szakadeacutek a rabszolgasaacuteg Ez nem a heacutetkoumlznapi taacutersadalmi hierarchia megfordiacute-taacutesa vagy annak groteszk kicsuacutefolaacutesa ami toumlrteacutenik meacuteg csak nem is egy extreacutem csak rituaacutelis kontextusban eacutertelmezhető cselekmeacuteny hanem olyan nagyvonaluacutesaacuteg amely akaacuter a heacutetkoumlznapokon is lehetseacuteges volt sőt dicseacuteretesnek szaacutemiacutetott A rabszolgaacutek iraacute-

88 Dolansky 2011a a rabszolgaacutek megvendeacutegeleacuteseacutenek kuumlloumlnboumlző tiacutepusai 492ndash493

130

nyaacuteban megeacutertőbb szerzők a szoacutelaacutesszabadsaacutegot eacutes a koumlzoumls eacutetkezeacutest is uacutegy emliacutetik mint ami a normaacutelis heacutetkoumlznapokban is elfogadhatoacute kellene hogy legyen sőt meacuteg csak nem is okvetlenuumll a tulajdonos emberseacutegeacutenek a jele89 A Saturnalia egy heacutetig tartoacute egyen-lőseacutege tagadhatatlan oumlroumlmet okozott minden reacutesztvevőnek azonban semmi koumlze a valoacutedi karnevaacutel kifordiacutetott vilaacutegaacutehoz mert annak leacutenyege hogy a hierarchia eacutes a rend időleges megkeacuterdőjelezeacutese alulroacutel toumlrteacutenjen Amikor az ifjuacute Nero mint az uralkodoacute csaacuteszaacuter adoptaacutelt fia vaacutelasztatja meg magaacutet a Saturnalia princepseacuteveacute az valami egeacuteszen maacutes mint amikor az ismeretlen antiochiai hasonliacutetja szőroumls majomhoz a csaacuteszaacuteraacutet90

A rabszolgaacutek megvendeacutegeleacuteseacutenek dicseacuteretes szokaacutesaacutet is aacuternyalja Lukianos neacutehaacuteny megjegyzeacutese A bdquoBeszeacutelgeteacutes Kronosszalrdquo ciacutemű iacuteraacutesban Kronos eacutes papja vitatja meg hogy milyen vilaacutegra lehet szaacutemiacutetani egy olyan istentől aki csak heacutet napig uralkodik bdquoInni beruacutegni [hellip] joacutel tartani a rabszolgaacutekat meztelenuumll eacutenekelni [hellip] aztaacuten meg ndash ha beletasziacutetanak ndash fejjel lefeleacute a hideg viacutezbe zuhanni korommal bemaacutezolt arccal ndash mindezt megtehetemrdquo91 Majd kicsit keacutesőbb bdquos mikoumlzben maacutesokat foglalatoskodaacutesuk koumlzben a viacutezbe tasziacutetanak ndash ami koumlztudomaacutesuacutean az uumlgyetlen felszolgaacutelaacutes buumlnteteacuteserdquo92 A vendeacutegek szolgaacutelnak fel a toumlbbi vendeacutegnek aneacutelkuumll hogy a rabszolgaacutek jelenleacuteteacute-ről szoacute esne Ami toumlrteacutenik az nem az aranykori egyenlőseacuteg felideacutezeacutese hanem a rab-szolgaacutek kiguacutenyolaacutesa erre utal a bekormozott arc eacutes a felszolgaacuteloacutek baacutentalmazaacutesa Ami toumlrteacutenik paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a Kalendae bizonyos elemeivel de nem a hatalmi viszonyok megkeacuterdőjelezeacuteseacutevel hanem azzal a moacuteddal ahogy a Kalendae reacutesztvevői szaacutentszaacutendeacutekkal megalaacutezoacute helyzetbe hozzaacutek magukat leginkaacutebb a nőnek oumlltoumlzeacutessel A Saturnaliaacutenak ez az aspektusa nem keacuterdőjelezi meg az aacutellami vezeteacutest nem guacutenyolja ki az előkelőket a konzulokat vagy a csaacuteszaacutert ndash ennek nem is lenne eacutertelme hiszen a Saturnalia ha nem is a modern eacutertelemben vett csalaacutedi uumlnnep de a haacutez uumlnnepe a haacutez falai koumlzoumltt uumllik meg csalaacutedok baraacuteti taacutersasaacutegok

Van azonban egy maacutesik aspektus ahol mind a Saturnalia karnevaacuteli jellege mind a Kalendaeval valoacute kapcsolata egyeacutertelműbben bizonyiacutethatoacute a karnevaacuteli jelleget itt Bahtyin karnevaacutelfogalma szerint eacutertve Bahtyin karnevaacutelelmeacutelete Rabelais műveinek eacutertelmezeacuteseacutet szolgaacutelja ezeacutert hasznaacutelja a bdquokarnevaacuteli irodalomrdquo terminusaacutet melyet oacutekori eacutes koumlzeacutepkori művekre is alkalmaz93 Peacuteldaacutei koumlzoumltt keacutet bizonyosan oacutekorra dataacutelhatoacute mű is akad egy kereszteacuteny eacutes egy bizonytalan haacutetterű mű A Cena Cypriani (rsquoCyprianus

89 Seneca Epistolae 47 2 bdquoEzeacutert mosolygok azon a felfogaacuteson hogy szeacutegyen a rabszolgaacuteval egyuumltt ebeacute-delnirdquo (Kurcz Aacutegnes ford)

90 Ammianus Marcellinus szerint ezt tetteacutek Iulianus csaacuteszaacuterral szemben Ammianus Marcellinus XXII 143 bdquoRidebatur enim ut Cercops homo brevis humeros extentans angustos et barbam prae se ferens hircinam grandiaque incedens tanquam Oti frater et Ephialtis quorum procerita-tem Homerus in inmensum tollit itidemque victimarius pro sacriola dicebatur ad crebritatem al-ludentibus multis [hellip]rdquo

91 Lukianos Pros ta Kronon 2 bdquoπίνειν δὲ καὶ μεθύειν [hellip] καὶ τοὺς οἰκέτας εὐωχεῖν καὶ γυμνὸν ᾄδειν [hellip] ἐνίοτε δὲ καὶ ἐς ὕδωρ ψυχρὸν ἐπὶ κεφαλὴν ὠθεῖσθαι ἀσβόλῳ κεχρισμένον τὸ πρόσωπον ταῦτα ἐφεῖται μοι ποιεῖνrdquo

92 Lukianos Pros ta Kronon 4 bdquoκαὶ διακονουμένων τοὺς μὲν ἄλλους ἐς τὸ ὕδωρ ἐμπεσεῖν ndash τοῦτο γὰρ τοὐπιτίμιον τῆς ἀδεξίου διακονίαςrdquo

93 Bahtyin 2002 95ndash101

131

vacsoraacutejarsquo) melynek keletkezeacuteseacutet 400 koumlruumllre dataacuteljaacutek sajaacutetos Biblia-paroacutedia vagy pontosabban Biblia-allegorizaacutelaacutes-paroacutedia94 A maacutesik a Malacka veacutegrendelete (Testamen-tum porcelli) egy koumlruumllbeluumll egy oldal hosszuacutesaacuteguacute szoumlveg melyben a főhős malacka Marcus Grunnius Corocotta miutaacuten boumllleacuterkeacutes aacuteltali halaacutelra iacuteteacuteltetett haladeacutekot kap hogy veacutegrendeletet keacutesziacutethessen95 Tovaacutebbi iacuteraacutesokat is ismeruumlnk melyek eseteacute-ben erősebben vagy gyengeacutebben bizonyiacutethatoacute hogy a Saturnaliaacutehoz kapcsoloacutedtak ilyen Lukianos maacuter ideacutezett Kronosoloacutenja mely parodisztikus toumlrveacutenyszoumlveg az iroacutenia eacutes oumlniroacutenia oumlsszetett reacutetegeivel hiszen arroacutel szoacutel hogy milyen toumlrveacutenyeket kellene szabni az uumlnnepen ha azt akarnaacutenk hogy valoacuteban igazsaacutegos legyen Szinteacuten toumlrveacuteny-paroacutedia volt a Lex Tappula convivalis (rsquoTappulus lakoma-toumlrveacutenyersquo)96 Iulianus csaacuteszaacuter iacutert egy Saturnaliaacutehoz kapcsoloacutedoacute művet is melyben az istenek uumlnnepeacuten egymaacutessal ver-senyeznek a reacutegi roacutemai csaacuteszaacuterok hogy ki keruumllhessen be a valoacutedi istenek soraacuteba97 Toumlbben proacutebaacuteltaacutek bizonyiacutetani Seneca Apocolocyntosisa eseteacuteben is hogy a Saturnaliaacutera iacuteroacutedott98 Ez az első fennmaradt menipposi szatiacutera Claudius csaacuteszaacuter halaacutela utaacuten publi-kaacutelta Seneca alighanem az ifjuacute Nero szoacuterakoztataacutesaacutera melyben a halott csaacuteszaacuter istenneacute avataacutesaacutet figuraacutezza ki a szerző

A fentiekkel ellenteacutetben a Testamentum porcelli szerzője ismeretlen A szoumlveget az oacutekorboacutel egyeduumll Szent Jeromos ismeri aki arra panaszkodik Izajaacutes kommentaacuterja 12 koumlnyveacuteben hogy miacuteg Platoacuten Timaiosaacutet meacuteg latin fordiacutetoacuteja Cicero sem eacuterti sajaacutet bevallaacutesa szerint addig az iskolaacutekban a fiuacutek koacuterusban nevetve szavaljaacutek Corocotta malac veacutegrendeleteacutet99 A Saturnaacuteliaacuteval valoacute kapcsolataacutet a Testamentum dataacutelaacutesa teremti meg bdquosub die XVI Kal Lucerninasrdquo a meacutecseses Kalendae előtt 16 nappal Mint Mariotti felismerte a meacutecseses Kalendae januaacuter 1-jeacutere utal100 ezt 16 nappal előzi meg decem-ber 17-e ami a Saturnalia első napja Ez megmagyaraacutezza a Testamentum szituaacutecioacutejaacutet is hiszen a malac tipikus főeacutetel volt ezen az uumlnnepen101 A szoumlvegecske korrekt jogi kifeje-zeacuteseket hasznaacutel de mint veacutegrendelet formai okokboacutel eacuterveacutenytelen toumlbb kutatoacute a kato-naacutek veacutegrendeleteihez hasonliacutetotta melyek keacutesziacutetőjuumlk sajaacutetos jogi helyzeteacutenek meg-felelően nem koumlvetik a szokvaacutenyos jogi formalitaacutesokat Tudniillik roacutemai szemeacutely jogi eacutertelemben semmifeacutele magaacutentulajdonnal nem rendelkezhetett apja eacuteleteacuteben tehaacutet addig nem is volt joga veacutegrendelkezni E toumlrveacuteny aloacutel a peculium castrense keacutepezett egye-duumll kiveacutetelt a katonakeacutent eacutes katonaacuteskodaacutesboacutel szerzett vagyon A malacka apja eacutel sőt

94 Albrecht 2003ndash2004 1270 1277 Modesto 1992 Bayless 1997 21ndash23 215ndash21695 A szoumlveg magyarndashlatin keacutetnyelvű kiadaacutesban is megjelent Feheacuter 200096 Premmerstein 1904 33697 Symposion eacute Kronia (rsquoLakoma avagy Saturnaliarsquo) illetve latinul Caesares (rsquoCsaacuteszaacuterokrsquo) ciacutemen ismert98 Nauta 1987 Reiser 2007 eacutes iacutegy hivatkozik raacute Weinstock 1964 392 illetve Versnel 1993 207 Az

Apocolcyntosis megtoumlkoumlsuumlleacutest jelent az apotheoacutezis mintaacutejaacutera keacutepezve ugyanis a szoumlveg veacutegeacuten Clau-diust toumlkkeacute vaacuteltoztatjaacutek

99 Jeromos In Isaiam XII praefatio bdquo[hellip] testamentum autem Grunnii Corocottae porcelli decan-tant in scholis puerorum agmina cacchinantiumrdquo Jeromos In Contra Rufinum I 17-ben műfajilag milesiacaacutenak hataacuterozza meg

100 Vouml 4 fejezet 31 laacutebjegyzet 101 Mariotti 1978 Champlin 1987 176 A Testamentumhoz illetve a tipikusan teacuteli disznoacutevaacutegaacuteshoz

Linderski 1997

132

meacuteg oumlroumlkoumls is tehaacutet a malacka nem veacutegrendelkezhetne ergo a malacka szuumlkseacutegsze-rűen katona ez a roacutemai olvasoacute szaacutemaacutera vilaacutegos kellett hogy legyen102

A malac tehaacutet mint bűncselekmeacutenyeacutert halaacutelraiacuteteacutelt katona veacutegrendelkezik Ez azt jelenti hogy a malac fugitivus megnevezeacutese nem egyszerűen szoumlkeveacutenyt hanem dezer-tőrt jelent a szoumlveg kontextusaacuteban aki a 22-es csapdaacutejaacutenak egy antik vaacuteltozataacuteba futott bele nyilvaacuten azeacutert szoumlkoumltt meg hogy ne vaacutegjaacutek le aacutem most levaacutegjaacutek azeacutert mert meg-szoumlkoumltt Champlin a szoumlveget vizsgaacuteloacute tanulmaacutenyaacuteban nemcsak a Misopoacutegoacutennal aacutelliacutetja paacuterhuzamba hanem felveti hogy a Testamentum iacuteroacuteja esetleg ismerte Dasios-actaacutejaacutet vagy valamilyen ahhoz hasonloacute toumlrteacutenetet mely szinteacuten katonai koumlzegből ered eacutes a Malacka veacutegrendelete a humor egy uacutejabb szintjeacuten a rituaacutelis gyilkossaacuteg paroacutediaacuteja is103 Ehhez Champlinnek nem szuumlkseacuteges a Dasios-acta emberaacuteldozataacutet toumlrteacutenetileg hiteles-nek elfogadnia bőven eleacuteg ha azt elfogadjuk hogy a IV szaacutezad embere szaacutemaacutera a bűnbakriacutetusok vagy a saturnusi emberaacuteldozat koncepcioacuteja ismert eacutes eacuterthető volt ez maacuter eleacuteg ahhoz hogy a paroacutedia humora a kortaacuters olvasoacute szaacutemaacutera oumlsszetett plusz jelen-teacutesekkel meacutelyuumlljoumln

Mindezek alapjaacuten neacutemi oacutevatossaacuteggal ugyan de kijelenthető hogy leacutetezett Roacutemaacute-ban egy speciaacutelis Saturnalia-irodalom Az oacutevatossaacuteg azeacutert szuumlkseacuteges mert egyik szoumlveg eseteacuteben sem tudjuk egyeacutertelműen igazolni hogy a Saturnalia alkalmaacuteval toumlrteacutenő szoacute-beli előadaacutesra keacuteszuumlltek Koumlzuumlluumlk toumlbb jogi szoumlvegek paroacutediaacuteja iacutegy Lukianos Kronoso-loacutenja eacutes a Lex Tappula toumlrveacutenyeket utaacutenoz a Testamentum pedig a veacutegrendeletek formu-laacuteit Meacuteg bizonytalanabb hogy ez a műfaj milyen meacuterteacutekben tevődoumltt aacutet a Kalendaera mivel itt az egyetlen ismert mű Iulianus Misopoacutegoacutenja A Saturnalia-irodalom akaacuter olva-saacutesra keacuteszuumllt akaacuter taacutersasaacutegi felolvasaacutesra a neacutegy fal koumlzeacute van zaacuterva mint a Saturnalia toumlbbi esemeacutenye is

Pompa circensis

A Kalendae uacutejdonsaacutegai kuumlloumlnoumlsen a keleti tartomaacutenyokban tekinthetők tehaacutet uacutegy mint az uacutejeacutevi uumlnnep eacutes a hagyomaacutenyos roacutemai Saturnalia oumlsszeolvadaacutesa azonban kar-nevaacuteli jellege akaacuter a formai elemeket azaz a jelmezes felvonulaacutest akaacuter a taacutersadalmi hierarchia nyilvaacutenos felruacutegaacutesaacutet tekintve nem vezethető le pusztaacuten a Saturnaliaacuteboacutel A keacuteső antik Kalendae riacutetusai koumlzoumltt a kutatoacutek szaacutemaacutera legeacuterdekesebb mindig is a jel-mezes felvonulaacutes volt

Baacuter leacuteteztek lokaacutelis vaacuteltozatai mint a szarvasmaszkos aacutellatjelmezek nyugaton melyek lokaacutelis tradiacutecioacutekboacutel nőhettek ki maacutes elemei a birodalom nagy teruumlletein alapvetően azonosnak tűnnek Meg Twycross eacutes Sarah Carpenter szerint a Kalendae Ianuariae kapcsaacuten hallunk előszoumlr olyan maszkos felvonulaacutesroacutel az euroacutepai toumlrteacutenelemben mely egy eacutevszakforduloacutes uumlnnephez koumlthető104 Valoacutesziacutenűleg a csuacutef szoumlrnyjelmezek toumlrteacutene-

102 Daube 1969 77ndash81 a katonai veacutegrendeletek kiveacutetelt keacutepeztek a jogi előiacuteraacutesok aloacutel (Gaius 2 114) eacutes ennek a feacutenyeacuteben kell a Testamentum porcellit is olvasni Vouml Champlin 1987 178

103 Champlin 1987 180ndash181104 TwycrossndashCarpenter 2002 14

133

teacuteben is megilleti az elsőseacuteg hasonloacuteval nem talaacutelkozhatunk az antik vallaacutesok toumlrteacutene-teacuteben A rituaacutelis processzioacutek latin terminusa pompa goumlroumlguumll pompeacute a Dasios-acta szerző-jeacuteben ez a kereszteleacutesi eskuuml szoumlvegeacuteben elhangzoacute pompa diabolit ideacutezte fel A teacutema kuta-toacutei toumlbb ismert oacutekori riacutetusban is megtalaacutelni remeacutelteacutek maacuter e felvonulaacutesok eredeteacutet

Plutarchos egy helyen megemliacuteti hogy Roacutemaacuteban januaacuter idusaacuten aulos-jaacuteteacutekosok zeneacuteltek szerte a vaacuterosban akik ebből az alkalomboacutel női ruhaacuteba buacutejtak105 Ezt a szo-kaacutest Schneider a kalendaei női ruhaacutek kapcsaacuten ideacutezi mint potenciaacutelis előkeacutepet A női ruhaacuteba oumlltoumlzoumltt feacuterfiak megjeleneacutese az uumlnnep egy olyan elemeacutenek laacutetszik amely idő-ben eacutes teacuterben egyenletesen terjedt el az egeacutesz birodalomban szerepel Asteriosnaacutel Petrus Chrysologusnaacutel Caesariusnaacutel Pseudo-Maximus szoumlvegeacuteben eacutes a trulloacutei zsinat vonatkozoacute kaacutenonjaacuteban A jelenseacuteg az oacutekorban nem volt olyan extreacutem ahogy az egy-haacutezatyaacutek doumlrgedelmei alapjaacuten gondolnaacutenk Az antik draacutemai műfajok előadaacutesain nők soha nem szerepelhettek hanem Shakespeare sziacutenpadaacutehoz hasonloacutean feacuterfiak jaacutetszot-taacutek a női szerepeket női ruhaacutekban eacutes maszkokban Harris felveti hogy talaacuten a Kalen-dae eseteacuteben is a ruhacsereacutenek nem volt maacutes oka mint hogy a nők szaacutemaacutera nem volt ildomos szerepelni ez meacuteg az uacutejkori neacutepszokaacutesok eseteacuteben is szempont106 A szocio-kulturaacutelis szempontokat is figyelembe veacuteve azonban a keacuteső oacutekori nagyvaacuterosokban nem valoacutesziacutenű hogy ez volt a helyzet A klasszikus atheacuteni sziacutenpadokon tagadhatatlanul nem jaacutetszottak nők a kor Goumlroumlgorszaacutegaacuteban legfeljebb kardalok előadoacuteikeacutent jelennek meg maacuter ahol e műfajnak hagyomaacutenya volt de sziacuteneacutesznőkeacutent nem107 Ha ugrunk egy szűk eacutevezredet az oacutekor veacutegeacutere maacuter egy egeacuteszen maacutes sziacutenpadi kultuacuteraacutet ismerhetuumlnk meg melyből eltűntek a trageacutediaacutek sőt a szoacute szoros eacutertelmeacuteben az irodalom is a sziacutenpadon a medvetaacutencoltataacutestoacutel a sztriptiacutezig baacutermi megtoumlrteacutenhet Itt maacuter talaacutelunk sziacuteneacutesznő-ket a leghiacuteresebb koumlztuumlk Theodoacutera aki veacuteguumll csaacuteszaacuterneacute lesz aacutem ebben a korban a sziacuteneacutesznő maacuter a prostituaacutelt szinonimaacuteja108 A forraacutesadatok ismerteteacuteseacuteneacutel laacutettuk hogy toumlbb jel is utal arra hogy a vaacuterosokban a Kalendaek szervezeacuteseacuteben a professzionaacutelis szoacuterakoztatoacuteipar szerepet jaacutetszott109 ebben a koumlzegben koumlnnyen lehetett volna női előadoacutekat talaacutelni110 Az uacutejeacutevi felvonulaacutesokon azeacutert feacuterfiak viselik a női ruhaacutekat mert

105 Schneider 1920ndash1921 90 Plutarchos Quaestiones Romanae 55106 Harris 2011 20107 A kor draacutemaelőadaacutesaiban ellenteacutetben Shakespeare sziacutenpadaacuteval valoacutesziacutenűleg semmilyen vagy csak

minimaacutelis erőfesziacuteteacutest tettek hogy a nőket jaacutetszoacute feacuterfiak nőiesnek tűnjenek iacutegy peacuteldaacuteul Euripideacutes Alkeacutestisaacuteban kiszaacutemiacutethatoacute hogy ugyanaz a sziacuteneacutesz jaacutetszotta el a toumlreacutekeny ifjuacute kiraacutelyneacutet eacutes Heacuterak-leacutest

108 Roacutemaacuteban a feacuterfi sziacuteneacuteszek staacutetusza is nagyon alacsony volt a szakmaacuteval jaacuteroacute hiacuterneacutev elleneacutere is a sziacuteneacuteszektől toumlbb alapvető jog meg volt tagadva Maacuter az augustusi Lex Iulia majd keacutesőbb a Lex Papia Poppaea megtiltotta hogy a szenaacutetorok eacutes feacuterfiaacutegi fiaik unokaacuteik deacutedunokaacuteik sziacuteneacutesznőt vagy sziacuteneacutesznő laacutenyaacutet vegyeacutek feleseacuteguumll Ezt a toumlrveacutenyt csak Iustinus toumlrli el hogy unokaoumlccse Ius-tininus feleseacuteguumll vehesse Theodoacuteraacutet Vouml Orive 2014 329

109 Vouml Libanios Asterios eacutes Gaacutezai Chorikios szoumlvegeit110 A 10 fejezetben a Maiuma uumlnnep eseteacuteben laacutetni fogjuk hogy toumlbb keleti vaacuterosban az uumlnnep al-

kalmaacuteboacutel ruhaacutetlan houmllgyek uacutesztak a sziacutenhaacutezak viacutezmedenceacuteiben Neheacutez elkeacutepzelni hugy ugyan-ezekben a vaacuterosokban az illendőseacuteg akadaacutelyozta volna meg hogy az uacutejeacutevi felvonulaacuteson jelmezes nők jelenjenek meg

134

eacuteppen ez volt a mulatsaacuteg leacutenyege A szoumlvegek alapjaacuten nem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy viseltek-e maszkot de az biztos hogy feacuterfiakroacutel van szoacute akik nagyon megproacutebaacuteltak nőnek laacutetszani mikoumlzben nagyon nyilvaacutenvaloacutean feacuterfiak volt az ilyesmi pedig minden korban kivaacuteloacute humorforraacutes A Plutarchosnaacutel emliacutetett szokaacutesroacutel semmi egyeacuteb adatunk nincs latin szerzők nem beszeacutelnek roacutela iacutegy nem tudjuk elhelyezni a Kalendae fejlő-deacutestoumlrteacuteneteacuteben

Az a riacutetus melyből leggyakrabban proacutebaacuteltaacutek levezetni a Kalendae felvonulaacutesaacutet a cirkuszi pompa circensis vagy pompa deorum Roacutemaacuteban a cirkuszi loacuteversenyjaacuteteacutekok soha nem vesztetteacutek el teljesen vallaacutesi-rituaacutelis jelleguumlket a versenyek megkezdeacuteseacutet az uacutegyne-vezett pompa circensis riacutetusa előzte meg egy uumlnnepi felvonulaacutes melynek soraacuten lehoz-taacutek a Capitoliumroacutel az istenek szobrait111 A Kalendae harmadik napja melyet Votaacutenak is neveztek az uacutejeacutevtől fuumlggetlenuumll egyszersmind a Ludi Compitales nevű jeacuteteacutekok nyitoacute-napja is volt A Compitalia uumlnnepe egy a larnak nevezett haacutezi istenek tiszteleteacutere tar-tott mozgoacute daacutetumuacute uumlnnep volt melynek napja a csaacuteszaacuterkorban januaacuter 3-aacuten roumlgzuumllt

Mivel egy uumlnnepi ludiroacutel van szoacute azokat Roacutemaacuteban minden esetben megelőzte egy rituaacutelis felvonulaacutes a pompa circensis Ez nem aacutelarcos felvonulaacutes volt hanem szobrokat vonultattak fel Arbesmann Petrus Chrysologusra taacutemaszkodva aacutelliacutetja hogy az V szaacute-zadban mindez meacuteg hagyomaacutenyos keretek koumlzoumltt zajlott Chrysologusnaacutel olvashatoacute a reacutesztvevők mentegetőzeacutese non sunt haec sacrilegiorum studia vota sunt haec iocorum112 a felvonulaacutes nem szentseacutegtoumlreacutes hanem jaacuteteacutekos vota A rsquofogadalomrsquo rsquoisteneknek tett fogadalomrsquo jelenteacutesű votum felbukkanaacutesa nehezen eacutertelmezhető ezen a helyen ezeacutert Arbesmann arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a szoacute az időpontra utal a Vota publica napjaacutera mely szinteacuten januaacuter 3-ra esett113

Baacuter az istenek felvonulaacutesa az eredeti pompa circensisen maacutes formaacuteban zajlott mint a Kalendaen de talaacutelhatunk neacutehaacuteny eacuterdekes paacuterhuzamot A pompa circensis neacutev arra utal hogy a felvonulaacutes a cirkuszi jaacuteteacutekok rituaacutelis nyitoacute esemeacutenye volt a pompa deorum neacutev pedig a reacutesztvevőkre akik maguk az istenek Roacutemaacuteban a menet a Capitoliumroacutel joumltt le eacutes a Forum Romanum eacuterinteacuteseacutevel jutott el a Circus Maximushoz Az istenek reacuteszveacute-tele kizaacuteroacutelag szobraik formaacutejaacuteban toumlrteacutent melyeket uacutegynevezett ferculumokon bdquohord-aacutegyakonrdquo hoztak le vagy rudakra erősiacutetve114 A legreacuteszletesebb leiacuteraacutes halikarnassosi Dionysiosnaacutel olvashatoacute ahol megfigyelhetuumlnk egy paacuterhuzamot az uacutejeacutevi felvonulaacutesok-kal a riacutetus komolysaacutega elleneacutere jelen van egy komikus vonulat is a koumlzoumlnseacuteget meg-nevettető szatiacuterkar formaacutejaacuteban

A paacuterhuzamot gyengiacuteti hogy a goumlroumlg szerző leiacuteraacutesa Quintus Fabius Pictortoacutel szaacuter-mazik aki a Kr e III szaacutezadban iacutert tehaacutet egy időben nagyon taacutevol eső korban emel-lett mind Dionysios mind Fabius Pictor hangsuacutelyozza a riacutetus goumlroumlg elemeit bizonyiacute-

111 Piganiol 1923 15ndash31 158 Versnel 1970 94ndash115 Arena 2009 Arena 2010 53ndash102 Latham 2016 Fő forraacutesok Dionysios Halikarnasseus Ant Rom VII 72 12 Ovidius Amores III 2 43ndash56

112 Petrus Chrysologus Sermo 155 5113 Arbesmann 1979 112 Hasonloacutean a Compitalia pompa circensiseacuteből vezeti le az uacutejeacutevi felvonulaacutest

Nilsson 1916 82ndash83 145 Schneider 19201921 95 Weinstock 1964 396 Gleason 1986 110

114 Latham 2016 Arena 2009 78 Versnel 1970 96ndash97

135

tandoacute hogy Roacutema goumlroumlg alapiacutetaacutesuacute vaacuteros mindezek tetejeacutebe Fabius Pictor elvileg nem egy kortaacuters felvonulaacutest iacuter le hanem egy Kr e 490-ben toumlrteacutent legendaacutes esemeacutenyt melyet annak oumlroumlmeacutere tartottak hogy megakadaacutelyoztaacutek az elűzoumltt Tarquiniusok visz-szateacutereacuteseacutet115 Fabius Pictor szerint a menet eacuteleacuten a vaacuteros előkelői haladtak akik a verse-nyeket szervezteacutek utaacutenuk koumlvetkeztek a katonakoruacute fiatalok lovon vagy gyalogosan aszerint hogy a joumlvőben milyen fegyvernemhez keruumllhettek Utaacutenuk joumlttek a verse-nyen reacuteszt vevő kocsihajtoacutek majd a zeneacuteszek Ezutaacuten koumlvetkezik a szaacutemunkra legfon-tosabb reacutesz egy szatiacuterkar melynek tagjai kecskebőr oumlltoumlzeacuteket viseltek eacutes igyekeztek a koumlzoumlnseacuteget megnevettetni116 A szerző mintha uacutegy eacuterezneacute hogy ez magyaraacutezatot igeacute-nyel s ezeacutert hozzaacuteteszi hogy ugyanez a szokaacutes megvan a roacutemai diadalmeneteken is illetve az előkelők temeteacutesein mind a szatiacuterkarok jelenleacutete mind az uumlnnepelt előke-lők kiguacutenyolaacutesa117 A menet veacutegeacuten haladnak maguk az istenszobrok vagy antropomorf szobrok (simulacra) formaacutejaacuteban vagy attribuacutetumaikkal (exuviae) aacutebraacutezolva118

Baacuter a forraacutesban a katonai jelleg dominaacutel Fabius Pictor leiacuteraacutesa felvillantja a humort is A szatiacuterok kara a goumlroumlg kultuacuterkoumlrből szaacutermazik ahol fentűnhettek a szatiacuterdraacutemaacutenak nevezett komikus műfaj főszereplőikeacutent illetve Dionysos egyes uumlnnepeinek koumlrmene-tein Szatiacuterjelmezes sziacuteneacuteszek aacutebraacutezolaacutesai ismertek a Roacutemai Birodalomboacutel119 Mivel a szatiacuterokat a roacutemai korban kecskelaacutebuacutenak keacutepzelteacutek ezeacutert a sziacuteneacuteszek is kecskebőrből keacuteszuumllt bundaacutes nadraacutegot viselnek Elsősorban az ő jelenleacutetuumlk teremti meg a kapcsola-tot az uacutejeacutevi felvonulaacutesok iraacutenyaacuteba bennuumlk megtalaacutelhatjuk a groteszk aacutellati szőrmeacuteből keacuteszuumllt jelmezeket illetve az istenek komikus felvonulaacutesaacutet A pompa circensis meneteacute-nek szereplői koumlzoumltt van meacuteg egy csoport amely hathatott a keacutesei Kalendae groteszk jelmezeire

A tulajdonkeacuteppeni pompa deorumban a szobrok eacutes a szimbolikus aacutebraacutezolaacutesok (exuviae) mellett jelen van egy harmadik gyeacuteren dokumentaacutelt de egyeacutertelműen leacutetező csoport is a Lathamnaacutel folklorisztikus figurakeacutent (folkloric figures) meghataacuterozott fabaacutebuk (effigies)120 Dionysios eacutes Ovidius nem emliacutetik őket ismereteink főleg lexikograacutefus szerzőktől ered-nek Ezek nem teljesen komolyan vehető bdquoisteneketrdquo aacutebraacutezoltak nagy meacuteretű groteszk eacutes feacutelelmetes baacutebok formaacutejaacuteban melyek testreacuteszei mozgathatoacutek voltak121 Ilyen volt

115 Latham 2016 12 22ndash23116 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom VII 72 10 bdquoμετὰ γὰρ τοὺς ἐνοπλίους χοροὺς οἱ τῶν σατυριστῶν ἐπόμπευον χοροὶ τὴν Ἑλληνικὴν εἰδοφοροῦντες σίκιννιν Σκευαὶ δrsquoαὐτοῖς ἦσαν τοῖς μὲν εἰς Σιληνοὺς εἰκασθεῖσι μαλλωτοὶ χιτῶνες οὓς ἔνιοι χορταίους καλοῦσι καὶ περιβόλαια ἐκ παντὸς ἄνθουςmiddot τοῖς δrsquoεἰς Σατύρους περιζώματα καὶ δοραὶ τράγων καὶ ὀρνιθότριχες ἐπὶ ταῖς κεφαλαῖς φόβαι καὶ ὅσα τούτοις ὅμοια Οὗτοι κατέσκωπτόν τε καὶ κατεμιμοῦντο τὰς σπουδαίας κινήσεις ἐπὶ τὰ γελοιότερα μεταφέροντεςrdquo

117 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom VII 22 1ndash13 bdquoεἶδον δὲ καὶ ἐν ἀνδρῶν ταφαῖς ἅμα ταῖς ἄλλαις πομπαῖς προηγουμένους τῆς κλίνης τοὺς σατυριστῶν χοροὺς κινουμένους τὴν σίκιννιν ὄρχησιν μάλιστα δ΄ ἐν τοῖς τῶν εὐδαιμόνων κήδεσινrdquo

118 Latham 2016 45ndash58119 A klasszikus goumlroumlg szatiacuterjelmez Haigh 1907 255120 Latham 2016 45 59ndash60121 Piganiol 1923 26 Latte 1960 249 Versnel 1970 264ndash266 Latham 2016 59

136

Manducus akinek hatalmas előreaacutelloacute fogazata csattogtathatoacute volt122 a fecsegő Citeria123 a reacuteszeg oumlregasszonyt mintaacutezoacute Petreia124 A menetet goacutelyalaacutebasok kiacuteseacuterteacutek akik a szoacuter-vaacutenyos forraacutesadatok szerint Aigipaacutent vagy Silvanust utaacutenozva ijesztgetteacutek a neacutezőket125 ez utoacutebbiak a szatiacuterokkal rokonsaacutegban aacutelloacute istenek

Mindezek a szereplők egyuumltt maacuter egy olyan felvonulaacutest taacuternak eleacutenk melyből araacuteny-lag koumlnnyen kialakulhatott a keacuteső antik Kalendae Ianuariae groteszk istenmenete Azonban nem szabad elfeledkeznuumlnk a lehetseacuteges elleneacutervekről sem A hasonloacutesaacutegok elleneacutere van egy sor probleacutema is ami megneheziacuteti hogy ezt tekintsuumlk az uacutejeacutevi felvo-nulaacutes egyetlen vagy akaacuter legfontosabb előzmeacutenyeacutenek Fabius Pictor leiacuteraacutesa nagyon reacutegi eacutes maacutes keacutesőbbi forraacutesokban a pompa circensis maacuter nem egyeacuteb mint a versenyek unalmas előjaacuteteacuteka126 Neheacutez megmagyaraacutezni hogyan vaacutelt volna baacuterhol eacutes baacutermikor neacutepszerűbbeacute mint maga az őt koumlvető cirkuszi verseny A koumlvetkező probleacutema hogy mindaz amiről eddig szoacute volt Roacutemaacutera vonatkozik Roacutema vaacuterosaacutera Vannak adataink hogy pompa circensis a provinciaacutekban is leacutetezett de ezek a latin nyugatra vonatkoz-nak127 Eacuterthető hiszen a riacutetus maga a roacutemai tiacutepusuacute circusi versenyek elterjedeacuteseacutehez koumltődoumltt Amikor ez elterjed a birodalom keleti feleacuteben maacuter a kereszteacuteny korban jaacuterunk A maacutesik probleacutema kronoloacutegiai Ha felteacutetelezhetneacutenk hogy a kereszteacuteny ural-kodoacutek cenzuacuteraacutezzaacutek eacutes betiltjaacutek az istenek meneteacutet a cirkuszi jaacuteteacutekok programjaacuteban akkor elkeacutepzelhető volna hogy a pogaacuteny koumlzneacutep a maga szakaacutellaacutera folytatja a betil-tott maskaraacutedeacutet Azonban nem ez toumlrteacutenik Tudjuk hogy a pompa deorum fennmarad bdquomegtisztiacutetottrdquo formaacuteban az istenek koumlzuumll a csaacuteszaacuterkor folyamaacuten szinteacuten az istenfel-vonulaacutes reacuteszeacutet keacutepező csaacuteszaacuterkeacutepmaacutesok maradnak illetve az allegorikus istenalakok kuumlloumlnoumlsen Victoria128 A harmadik probleacutema az hogy a felvonulaacutes eacutes a circusi ludi kap-csolata az uacutejeacutevi homiacuteliaacutekban tisztaacutezatlan Akik iacuternak a loacuteversenyekről nem beszeacutelnek a felvonulaacutesroacutel eacutes vice versa A pompa circensis riacutetusa a maga hivatalos formaacutejaacuteban az

122 Festus 115 bdquoManduci effigies in pompa antiquorum inter ceteras ridiculas formidolosasque ire solebat magnis malis ac late dehiscens et ingentem sonitem dentibus faciens de qua Plautus ait raquoQuid si ad ludos me pro manduco locem Quapropter Clare crepito dentibuslaquordquo Tovaacutebbi forraacute-sai Versnel 1970 265ndash266

123 Festus 52 bdquoCiteria appellabatur effigies quaedam arguta et loquax ridiculi gratia quae in pompa vehi solita sit Cato in Marcum Cae[ci]lium raquoQuid ego cum illo dissertem amplius quem ego de-nique credo in pompam vectitatum ire ludis pro citeria atque cum spectatoribus sermocinatu-rumlaquordquo

124 Festus 281 bdquoPetreia vocabatur quae pompam praecedens in colonis aut municipiis imitabatur anum ebriam ab agri vitio scilicet petris appellata[m]rdquo

125 Aigipan Festus 86 Silvanus Plut Para min22 (=Plut Mor 311B) Latham (2016 63) felteacutetelezi hogy ez egy istenseacuteg aacutelarcos megszemeacutelyesiacuteteacutese volt

126 Seneca Controv I praef 24 uacutegy emliacuteti a pompa deorumot mint a jaacuteteacutekok kuumlloumlnoumlsen unalmas epizoacutedjaacutet (bdquoSed iam non sustineo diutius vos morari scio quam odiosa res mihi sit circensibus pompardquo bdquoMaacuter nem tartalak fel tovaacutebb titeket halogataacutessal tudom mennyire gyűloumlletes a cirkuszi pompardquo Vouml Ovidius Amores III 2 61 Ars Amatoria I 47 Fasti IV 391 (Macrobius I 23 13)

127 Latham 2016 159ndash161128 Latham 2016 184ndash185 206 Latham (2016 219) Petrus Chrysologust egy szabaacutelyosan meg-

rendezett pompa circensis peacuteldaacutejakeacutent emliacuteti ami iacutegy az egyetlen adat lenne eredeti formaacuteban megrendezett pompa circensisre a kereszteacuteny korboacutel

137

aacutellami reprezentaacutecioacute fontos eszkoumlze ha egy puumlspoumlk taacutemadaacutest inteacutez ellene az politi-kai aktus aacutem a legkoraacutebbi eacutes legreacuteszletesebb forraacutesban Petrus Chrysologusnaacutel semmi jele hogy nem egy magaacutenjellegű szokaacutest taacutemad

Egy tovaacutebbi kritikus pont a forraacutesok mennyiseacutege A szakirodalomban az istenmasz-kos felvonulaacutes hangsuacutelyosan szerepel de a teacutenyleges forraacutesadatok mennyiseacutege nem tuacutel nagy Petrus Chrysologus leiacuteraacutesa a legreacuteszletesebb eacutes baacuter nem emliacutet konkreacutet isten-neveket de pogaacuteny istenek meneteacuteről beszeacutel Caesarius is A keacutet goumlroumlg adat nehezen kapcsolhatoacute ide Lydos SaturnusIanus uacutejeacutevi megjeleneacuteseacuteről iacuter tehaacutet egyetlen isten-seacutegről a maacutesik adat pedig a Dasios-acta ahol szinteacuten egyetlen istent Saturnust kellene eljaacutetszani azonban olyan koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt melyek nem is hasonliacutetanak a pompa deorumra egy attoacutel kuumlloumlnboumlző forraacutesboacutel kell eredniuumlk A maacutesik keacutet potenciaacutelis forraacutes csak implicit utalaacutest tartalmaz Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos felvonuloacute daimonjai valoacutesziacute-nűleg csak szimbolikusak Aacutegoston utalaacutesai pedig olyan meacuterteacutekben buacutejtatottak hogy nem tekinthetők bizonyiacuteteacuteknak

Eacutes az utolsoacute ellenveteacutes az a forraacutesunk melynek leiacuteraacutesa toumlbbeacute-keveacutesbeacute oumlsszhangba hozhatoacute egy pompa circensisszel Petrus Chrysologus szoumlvege Ravennaacuteboacutel129 A probleacutema az hogy Ravennaacuteboacutel egyetlen dolog hiaacutenyzik a pompa circensishez ez pedig a circus maga Baacuter egy csaacuteszaacuteri fővaacuteros eseteacuteben azt vaacuternaacutenk hogy a palotaacutehoz koumlzvetlenuumll csatlakozoacute loacuteversenypaacutelyaacutet talaacutelunk Ravennaacuteban ennek semmi nyoma sem reacutegeacuteszeti sem feliratos sem irodalmi forraacutes nem tanuacuteskodik egy ravennai circus leacuteteacuteről130

Navigium Isidis

Alfoumlldi Andraacutes dolgozta ki azt az elmeacuteletet miszerint a koumlzeacutepkori farsang veacutegső soron Isis istennő nagy tavaszi uumlnnepeacuteből ered a Navigium Isidisből (rsquoIsis hajoacutezaacutesarsquo) amely a feacuterjeacutet kutatoacute istennő utazaacutesairoacutel emleacutekezik meg131 Az uumlnnep a csaacuteszaacuterkorban rendkiacute-vuumll neacutepszerű volt meacuteg a tengertől taacutevolabb fekvő vaacuterosokban is megtartottaacutek Alfoumlldi eacutertelmezeacuteseacuteben a karnevaacutel nem carne vale vagy carnelevarium hanem car navale azaz rsquohajoacute-kocsirsquo ami az uumlnnep egyik kelleacuteke volt Alfoumlldi veacutelemeacutenyeacutet a tudomaacutenyos koumlz-veacutelemeacuteny kritikaacuteval fogadta mivel a Navigium Isidis hajoacute-kocsija eacutes a karnevaacutel szoacute fel-

129 Arbesmann 1979 112 meacuteg hataacuterozottabban keacutepviseli ugyanezt az aacutellaacutespontot Latham 2016 219 aki abboacutel kiindulva hogy Ravennaacuteban az istenek megjeleniacutethetők voltak a pompa circensisen arra koumlvetkeztet hogy talaacuten maacuteshol is

130 Mauskopf Deliyannis 2010 59 Egyetlen emliacuteteacuteseacutet talaacutelta ravennai circusnak a Liber Pontificalis koumlzeacutepkori paacutepaeacuteletrajzaiban Teodor paacutepa eacuteletrajzaacuteban emliacuteti hogy a 690-es eacutevekben Mauritius cartularius fejeacutet a ravennai cirkuszban tetteacutek koumlzszemleacutere elrettenteacutesuumll ami csekeacutely eacuterteacutekű bizonyiacute-teacutek (Liber pontificalis 752 Davies 2010 65) Toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek annak felvaacutezolaacutesaacutera hogy egyaacutel-talaacuten hol feacutert volna el Ravenna vaacuterosaacuteban egy circus azonban Mauskopf ezeket is caacutefolja valamint hivatkozik Salvianusra aki szembeaacutelliacutetja egymaacutessal a circusba jaacuteroacute roacutemaiakat eacutes a sziacutenhaacutezlaacutetogatoacute ravennaiakat (Salvianus De gubernatione Dei VI 9 bdquopars sunt Romanae plebis in circo pars sunt populi Ravennatis in theatrordquo)

131 Alfoumlldi 1937a Alfoumlldi 1937b Alfoumlldi 1965ndash1966 (Az Isis-felvonulaacutes eacutes a karnevaacutel kapcsolataacutet elfogadja peacuteldaacuteul Griffiths 1975 172 Meslin 1970 44ndash45)

138

bukkanaacutesa koumlzoumltt hosszuacute eacutevszaacutezadok telnek el132 illetve toumlbben szkepszissel fogad-taacutek Alfoumlldi felteacutetelezeacuteseacutet hogy az eredetileg maacutercius 5-i Navigiumhoz koumltődő szokaacutes aacutetkeruumllt az eacutev kezdeteacutere majd keacutesőbb vissza a nagyboumljtoumlt megelőző farsangra Talaacuten Nilsson kritikaacuteja okozta mely a goumlroumlg vallaacutestoumlrteacutenet legalapvetőbb keacutezikoumlnyveacuteben jelent meg hogy a Kalendaeval foglalkozoacute szakirodalom szinte teljesen mellőzi Alfoumlldi elmeacuteleteacutet noha etimoloacutegiaacuteja hihető eacutes keacutetseacutegtelen teacuteny hogy az egyetlen oacutekori val-laacutesi processzioacute amely teacutenyleg hasonliacutet a Kalendae felvonulaacutesaira az a Navigium Isidis reacutesze volt133

Az ezt megoumlroumlkiacutető szoumlveget Apuleius regeacutenyeacuteben talaacuteljuk amely Aranyszamaacuter vagy Metamorphoses ciacutemen ismert (Metamorphoses XI 8ndash11) Ebben egy uumlnnep leiacuteraacute-saacutet olvashatjuk ami egyeacutertelműen a Navigium Isidis Az uumlnnep fő laacutetvaacutenyossaacutega egy koumlrmenet volt A felvonulaacutes alapvetően komoly az Isis-templom papsaacutega a tekinteacute-lyes hiacutevek vonulnak fel s maguk az egyiptomi istenek is Apuleius megemliacuteti a kutya-fejű Anubist s ez a reacuteszlet mindenkeacutepp hiteles mivel Isis-szenteacutelyekhez kapcsoloacutedoacutean talaacuteltak keraacutemia Anubis-maszkokat134 A komoly koumlrmenet előtt egy vicces jelmezes taacutersasaacuteg halad felvonulaacutesukat Apuleius anteludiumnak nevezi előjaacuteteacuteknak135 melyen isteneknek mitoloacutegiai hősoumlknek is beoumlltoumlztek a reacutesztvevők Az uumlnnep komolysaacutega elleneacutere a jelmezek nevetseacutegesek groteszkek peacuteldaacuteul a daliaacutes Perseust eacutes Pegazust egy oumlregember jaacutetssza el a szamaraacuteval melyre szaacuternyakat erősiacutetettek Nőnek oumlltoumlzoumltt feacuterfiakroacutel is szoacute esik

Apuleius leiacuteraacutesaacuteban az aacutellatmaszkokon kiacutevuumll az uacutejeacutevi felvonulaacutesok minden elemeacutet megtalaacuteljuk A Navigium ndash ellenteacutetben a cirkuszi pompa deorummal ndash neacutepszerű volt aacutem legkeacutesőbb a kultuszok betiltaacutesaacuteval eredeti formaacutejaacuteban maacuter nem volt tovaacutebb gya-korolhatoacute Amennyiben ez inkaacutebb vaacuterosi neacutepuumlnnepeacutely volt mint az Isis-papsaacuteg aacuteltal szervezett szigoruacute liturgiaacuteval rendelkező riacutetus minden tovaacutebbi neacutelkuumll moacuted nyiacutelt raacute hogy a vaacuterosi lakossaacuteg egy maacutesik meacuteg engedeacutelyezett uumlnnep keretei koumlzoumltt tartsa meg tovaacutebbra is Az Apuleius-szoumlveg eacuterteacutekeacutevel szemben felhozhatoacute egyetlen komoly kri-tika a műfajra iraacutenyulhat Az Aranyszamaacuter regeacuteny zsuacutefolva fantasztikus reacuteszletekkel boszorkaacutenyokkal aacutellattaacute vaacuteltozoacute emberekkel mesebeteacutetekkel stb Mivel Apuleius a főhős menekuumlleacuteseacutet Isis istennőre biacutezza eacutes a regeacuteny veacutegkifejlete az Isis-miszteacuteriumok propagandaacutejaacutevaacute alakul ezeacutert van okunk biacutezni benne hogy a szerző hiteles keacutepet nyuacutejt a kultuszroacutel azonban toumlkeacuteletesen biztosak nem lehetuumlnk benne eacutes az anteludiumnak maacutes antik forraacutesa nincs

132 Nilsson 1951a 625 6 jegyzet133 Alfoumlldit taacutemogatoacute szerző peacuteldaacuteul Meslin 1970 44ndash45134 Iosephus Flavius (Ant Iud XVIII 3 4 65ndash80) hiacuteres toumlrteacutenete ahol az ereacutenyes Paulinaacutet kikosa-

razott rajongoacuteja az Isis-templom papjait megvesztegetve szerzi meg akik meggyőzik az asszonyt hogy maga Anubis isten kiacutevaacutenja a szeretőjeacuteveacute tenni fuumlggetlenuumll a toumlrteacuteneti hitelesseacutegtől csak maszkok hasznaacutelataacuteval eacuterthető A pompeii Isis-templom egy freskoacuteja valoacutesziacutenűleg egy papot aacutebraacute-zol Anubis-maszkban Museo Archeologico Nazionale di Napoli (inv 8920) (cat 136) Keacutet teacuteny-leges Anubis-maszk maradt fenn egy hildesheimi agyag Anubis-maszk (Roumlmer und Pelizaeus Mu-seum inv 1585) eacutes a Louvre-ban őrzoumltt famaszkja Utoacutebbi maacutesolata laacutethatoacute az 1 keacutepen

135 Griffiths 1975 173ndash174 megkeacuterdőjelezi hogy volt-e egyaacuteltalaacuten vallaacutesi jelentőseacutege

139

Dionysos seacutertegeteacutesei

Van egy eredezteteacutesi kiacuteseacuterlet mely mellett valoacutejaacuteban nem sok keacutezzelfoghatoacute eacutervet sora-koztatott fel a kutataacutes azonban mellette szoacutel hogy a keacuteső oacutekor szerzői koumlzoumltt kereszteacute-nyek eacutes pogaacutenyok is akadtak akik ezt keacutepviselteacutek E szerint a veacutelemeacuteny szerint a goumlroumlg Dionysos kultusza is hataacutessal lehetett az aacuteltalunk vizsgaacutelt uumlnnepekre Ioacuteanneacutes Lydos a teacuteli napforduloacute koumlruumlli uumlnnepeket egyreacuteszt Kronos eacutes Deacutemeacuteteacuter maacutesreacuteszt Dionysos aacuteldozati cselemeacutenyeiből vezeti le eacutes az atheacuteni falusi Dionysia esemeacutenyeit ideacutezi meg az uumlnnep neveacutenek emliacuteteacutese neacutelkuumll136 Theodoros Balsamoacuten a trulloacutei zsinat kaacutenonjaihoz iacuterott kommentaacuterjaiban a Votaacutet eacutes a Brumaliaacutet Paacuten eacutes Dionysos uumlnnepeinek hiszi valoacute-sziacutenűleg Dionysos goumlroumlg Bromios melleacutekneve teacuteveszti meg137

Az uacutejeacutev eacutes az ősi Dionysos-kultuszok felteacutetelezett kapcsolata a modern kutataacutesban alapvetően kuumlloumlnboumlzik azoktoacutel a hipoteacutezisektől melyeket eddig ideacutezhettem amennyi-ben itt a kapcsolat valoacutejaacuteban eacutertelmezhetetlen a modern neacuteprajzi anyag neacutelkuumll A traacutek teruumlletek teacuteli uumlnnepkoumlrhoumlz koumltoumltt jelmezes neacutepi előadaacutesait kapcsoltaacutek oumlssze neacuteprajz-kutatoacutek a klasszikus Dionysosszal s szinte csak melleacutekesen illesztetteacutek be ebbe a fejlő-deacutesi sorba a Dasios-acta vagy a trulloacutei zsinat adatait138

A Kalendae eacutes Dionysos kultusza koumlzoumltt a rituaacutelis draacutema-előadaacutesokon tuacutel van egy maacutesik pont is ahol kapcsolatot laacutethatunk eacutes ami elkeruumllte eddig a kutatoacutek figyelmeacutet Tudniillik Dionysos bizonyos uumlnnepein szokaacutes volt hogy egy uumlnnepi felvonulaacutes soraacuten a reacutesztvevők szekerekről seacutertegesseacutek a felvonulaacutes neacutezőit A relevaacutens forraacutesok teljes gyűj-temeacutenyeacutet koumlzli Eric Csapo egyszersmind bizonyiacutetva hogy az uumlnnep ahol mindez zaj-lott az atheacuteni (Nagy) Dionysia139 A riacutetus megnevezeacuteseacutere keacutet kifejezeacutes hasznaacutelatos az egyik a ta ex hamaxeacutes jelenteacutese rsquoszekeacuterről toumlrteacutenő dolgokrsquo a maacutesik a pompeia a rsquorituaacutelis felvonulaacutesrsquo jelenteacutesű pompeacute tovaacutebbkeacutepzeacutese140 A kutataacutesban haacuterom Dionysos-uumlnnep neve meruumll fel az esemeacuteny időpontjaacutera az Anthesteacuteria a Leacutenaia eacutes a Dionysia de a korai forraacutesok egyeacutertelműen a Dionysiaacutet preferaacuteljaacutek141

A szokaacutest kisebb reacuteszben a Kr e VndashIV szaacutezadi forraacutesokboacutel ismerjuumlk melyek a bdquosze-keacuterről beszeacutelnirdquo kifejezeacutest seacutertegeteacutes eacutertelemben hasznaacuteljaacutek nagyobb reacuteszben pedig abboacutel a csaacuteszaacuterkori eacutes bizaacutenci lexikografikus irodalomboacutel melynek ceacutelja az előbbi for-raacutescsoport magyaraacutezaacutesa volt Iacutegy peacuteldaacuteul Harpokration Lexikona a tiacutez szoacutenokhoz mely-nek egy szoacutecikkeacuteben a koumlvetkezőket olvashatjuk

paraacutedeacutes beszeacutedek eacutes paraacutedeacutezni ndash seacuterteacutes eacutes seacutertegetni eacutertelemben Deacutemostheneacutes Kteacutesiphoacuteneacutert mondott beszeacutedeacuteben A metaforaacutet a dionysosi felvonulaacutesokroacutel veszi

136 De mensibus IV 158137 PG 137 729138 Dawkins 1906 Anastassiadou 1976139 Csapo 2012140 Csapo 2012 19 bdquoτὰ ἐξ ἁμάξης πομπείαrdquo141 Farnell 1909 211ndash212 Nilsson 1951a 529 2 jegyzet Burkert 1985 229

140

ahol szekerekről seacutertegetteacutek egymaacutest Menandros [iacuterja] a Perinthia [ciacutemű darabjaacute-ban] a kocsikroacutel elhangzoacute egyes paraacutedeacutes beszeacutedek nagyon seacutertők142

A szoacutecikk ciacuteme pompeia ami a pompeacute uumlnnepi felvonulaacutes főneacutevből keacutepződik eacutes etimo-loacutegiailag egyszerűen a pompeacutehoz tartozoacute azzal kapcsolatos dolgokat jelent aacutetvitt eacuterte-lemben azonban seacutertegeteacutest is A szoacutecikk Deacutemostheneacutesnak a ma A koszoruacuteroacutel ciacutemmel ismert beszeacutedeacutere utal mely mind a pompeia eacutes pompeuein főnevet eacutes igeacutet alkalmazta seacuter-tegetni eacutertelemben mind az bdquoex hamaxardquo bdquoszekeacuterről beszeacutelnirdquo kifejezeacutest143

Lukianos Tragikus Zeus ciacutemű szatiacuteraacutejaacuteban is elhangzik a bdquoszekeacuterrőlrdquo kifejezeacutes ehhez az antik kommentaacutetor a koumlvetkező magyaraacutezatot fűzi

A szekeacuterről a Dionysia uumlnnepeacuten az atheacuteniaknaacutel szekeacuteren uumllők sokfeacutelekeacuteppen csuacute-foltaacutek eacutes seacutertegetteacutek egymaacutest A bdquoszekeacuterrőlrdquo szoacutelaacutes tehaacutet alkalmazhatoacute azokra akik seacutertő moacutedon beszeacutelnek144

Egy maacutesik Deacutemostheneacutes-kommentaacutetor magyaraacutezata

paraacutedeacutes beszeacuted seacutertegeteacutes mivel a felvonulaacutesokon (pompeacute) komeacutediaacutezva guacutenyoltaacutek egymaacutestparaacutedeacutes beszeacuted egy szemeacutely eacutelet(moacuted)jaacutera iraacutenyuloacute treacutefa Maacuter tudjuk hogy a fel-vonulaacutesokon egyesek maszkot viselve guacutenyoltaacutek a toumlbbieket mintegy uumlnnepi jaacuteteacutek-keacutent (paizontes) mikoumlzben szekerek vitteacutek őket Innen joumln a koumlzmondaacutes bdquoa szekeacuter-ről seacuterteget engemrdquo145

Csapo tizenhaacuterom szoumlveghelyet vizsgaacutel melyek a nehezen fordiacutethatoacute pompeia szoacute eacutes a bdquoszekeacuterrőlrdquo kifejezeacutes ezen melleacutekeacutertelmeacuteről tanuacuteskodnak146 eacutes meggyőzően bizo-nyiacutetja hogy a szekerekről toumlrteacutenő csuacutefoloacutedaacutes szokaacutesa eredetileg a Nagy Dionysia reacutesze volt Atheacutenban147 Csapo szaacutemaacutera ez azeacutert fontos mert őt az atheacuteni oacutekomeacutedia eredete eacuterdekli a szekeres processzioacute keacutet fő sajaacutetsaacutega a loidoria (rsquoseacutertegeteacutesrsquo rsquogyalaacutezkodaacutesrsquo) eacutes a parrheacutesia (rsquoszoacutelaacutesszabadsaacutegrsquo) az oacutekomeacutedia keacutet legfontosabb műfaji sajaacutetsaacutegaacutet tuumlkroumlzi

142 Harpocration (Kr u II sz) Lexicon in decem oratores Atticos 253 bdquoπομπείας πομπεύειν szoacutecikk πομπείας καὶ πομπεύεινmiddotἀντὶ τοῦ λοιδορίας καὶ λοιδορεῖν Δημοσθένης ἐν τῷ ὐπὲρ Κτησιφῶντος μεταφέρει δὲ ἀπὸ τῶν ἐν ταῖς Διονυσιακαῖς πομπαῖς ἐπὶ τῶν ἁμαξῶν λοιδορουμένων ἀλλήλοιςmiddot Μένανδρος Περινθίᾳmiddot lsquoἐπὶ τῶν ἁμαξῶν εἰσι πομπεῖαί τινες σφόδρα λοίδοροιrsquordquo

143 Deacutemostheneacutes De corona 11 122ndash4144 Scholia ad Luciani Iovem tragicum 44 77 bdquoἐξ ἁμάξηςmiddot ἐν τῇ ἑορτῇ τῶν Διονυσίων παρὰ τοὶς Ἀθηναίοις ἐπὶ ἁμαξῶν καθήμενοι ἔσκωπτον ἀλλήλους καὶ ἐλοιδοροῦντο πολλά παροιμία οὖν ἐκράτησεν ἐπὶ τοῦ ὑβριστικῶς κεχρημένου lsquoτὰ ἐξ ἁμάξηςrsquordquo

145 Scholia ad Demosthenis De corona 40andashb bdquoπομπείαςmiddot τῆς λοιδορίας διὰ τὸ ἐν ταῖς πομπαῖς κωμῳδεῖν ἀλλήλους πομπείαςmiddot τῆς χλεύης τῆς περὶ τὸν βίον ἤδη γὰρ ἔγνωμεν ὡς ὅτι ἐν ταῖς πομπαῖς προσωπεῖά τινες φοροῦντες ἀπέσκωπτον τοὺς ἄλλους ὡς ἐν ἑορτῇ παίζοντες ἐπὶ ἁμαξῶν φερόμενοι ὅξεν καὶ ἡ παροιμία lsquoἐξ ἁμάξης με ὕβριθεινrsquordquo

146 A forraacutesok egy teljesebb listaacuteja Csapo 2012 19ndash25147 Csapo 2012 25

141

az ismert darabok (Aristophaneacutes komeacutediaacutei) nyiacutelt szabadszaacutejuacutesaacuteggal taacutemadnak konk-reacutet neacuteven nevezett szemeacutelyeket A szokaacutes ritualizaacutelt szigoruacutean az uumlnnepre korlaacuteto-zoacutedik tuumlkroumlzi az uumlnnep isteneacutenek Dionysosnak az anarchikus karaktereacutet ugyanak-kor ceacutelja a szociaacutelis kontroll fenntartaacutesa148 Baacuter forraacutesaink Atheacutenra oumlsszpontosulnak a goumlroumlg vilaacuteg maacutes reacuteszeiről is valoacutesziacutenűsiacutethető hasonloacute szokaacutes a Dionysia kapcsaacuten149

Baacuter az időbeli taacutevolsaacuteg a keacuteső antik Kalendaetoacutel hatalmas de laacutetunk paacuterhuzamo-kat kuumlloumlnoumlsen az Asterios aacuteltal leiacutert szekeres koumlrmenet-paroacutediaacuteval Szem előtt kell tar-tanunk hogy a Dionysia riacutetusaacuteban nem maga a keacutet fő motiacutevum az egyedi hanem a paacuterosiacutetaacutesuk A vallaacutesi processzioacutekhoz hasznaacutelt speciaacutelis szekerek hasznaacutelata maacutes uumlnne-pekről is adatolt eacutes a rituaacutelis csuacutefoloacutedaacutes is peacuteldaacuteul aischrologia neacuteven Deacutemeacuteteacuter eleusisi uumlnnepeacutenek a reacutesze volt azonban szekerek neacutelkuumll150 Keacuterdeacuteses hogy aacutethidalhatoacute-e az időbeli szakadeacutek az atheacuteni Dionysia eacutes a keacuteső oacutekori uacutejeacutev koumlzoumltt A harsaacutenyan invektiacutev oacutekomeacutedia a Kr e IV szaacutezadtoacutel olyan meacuterteacutekben aacutetalakul hogy a koumlzeacutep- eacutes uacutejkomeacute-diaacutet akaacuter elteacuterő műfajnak is nevezhetjuumlk ez utoacutebbiak tematikaacutejukban maacuter azonosak a shakespeare-i viacutegjaacuteteacutekkal helyzet- eacutes jellemkomikum egyaraacutent lehet a cselekmeacuteny mozgatoacuterugoacuteja azonban a konkreacutet szemeacutelyek ellen szoacuteloacute invektiacuteva eltűnik A keacuterdeacutes az vajon a megvaacuteltozott illem eacutes az aacutetalakult politikai helyzet (eacutertsd a demokraacutecia veacutege) nem tűrte meg tovaacutebb a komikus agresszioacute koraacutebbi formaacuteit vagy a komikus műfajok belső fejlődeacutese vezetett maacutes iraacutenyba Mindkeacutet magyaraacutezat igaz lehet egyuumltt eacutes kuumlloumln-kuumlloumln is Vallaacutestoumlrteacuteneti szempontboacutel a probleacutema az hogy ha a politika vagy a joacute modor szabaacutelyainak a vaacuteltozaacutesa az ok akkor az invektiacuteva nemcsak a sziacutenpadroacutel hanem a riacutetusboacutel is eltűnhetett miacuteg a maacutesodik esetben a draacutemai műfaj vaacuteltozaacutesa nem eacuterintette a riacutetust

Az előző oldalakon oumlt lehetseacuteges eredezteteacutest ismerhettuumlnk meg oumlt riacutetust amely a kutatoacutek szerint az uacutejeacutevi felvonulaacutes előkeacutepe lehetett egy kelta szarvasuumlnnep a női ruhaacutes zeneacuteszek Roacutema vaacuterosaacuteban a pompa circensis a Navigium Isidis Dionysos teacuteli uumlnnepei a goumlroumlg vilaacutegban ndash mindezek egyuumltt lefedik a Roacutemai Birodalom etnikailag soksziacutenű vilaacute-gaacutet Nem gondolom hogy vaacutelasztanunk kell ezek koumlzoumltt a riacutetusok koumlzoumltt eacutes raacuteboumlkni egyre hogy bdquotesseacutek ez az előzmeacutenyrdquo ellenkezőleg a potenciaacutelis előzmeacutenyek koumlre inkaacutebb noumlvelhető ugyanakkor laacutetni fogjuk hogy a maacuter bemutatott eacutes bemutatandoacute szokaacutesok nem fuumlggetlenek egymaacutestoacutel legalaacutebb a pompa circensis a Navigium Isidis eacutes egyes Dionysos-riacutetusok koumlzoumltt kapcsolatok koumllcsoumlnhataacutesok aacutellapiacutethatoacutek meg Amikor a Kalendae keacuteső antik felvonulaacutesainak eacutes egyeacuteb uumlnnepi szokaacutesainak az előzmeacutenyeit kutatjuk nem csalaacutedfa formaacutejaacuteban kell felvaacutezolnunk az egyes uumlnnepek egymaacutesra hataacute-saacutet hanem haacuteloacutezatkeacutent

A Kalendae keacutesei formaacuteja egy olyan helyzetben joumln leacutetre melyben a hagyomaacutenyos kultuszok toumlbbseacutegeacutet meacuteg gyakoroljaacutek ugyanakkor erős a szinkretizmus eacutes gyorsak a vaacuteltozaacutesok Az Apuleius-regeacuteny Isis-kultuszhoz kapcsoloacutedoacute maskaraacutes koumlrmenet hason-

148 Csapo 2012 26149 Csapo 2012 30 7 jegyzet150 Hegyi 2002 66

142

liacutet legjobban az uacutejeacutevi felvonulaacutesra legalaacutebbis akkor ha az oumlsszehasonliacutetaacutes alapja a koumlzoumls jelmezek szaacutema Azonban neheacutezseacuteget okoz hogy valoacutejaacuteban nehezen tudjuk megfogal-mazni hogy az apuleiusi riacutetus voltakeacuteppen micsoda A regeacuteny Navigium Isidis-uumlnnepe keacutet reacuteszre oszthatoacute melyek azonban nem kuumlloumlnuumllnek el egymaacutestoacutel szigoruacutean van egy komoly reacutesz az Isis-papsaacuteg eacutes a beavatottak reacuteszveacuteteleacutevel istenek maszkjait viselő papokkal eacutes van egy treacutefaacutes jelmezes felvonulaacutes mely előttuumlk halad Mikor Alfoumlldi a Navigiumot kapcsolatba akarta hozni az uacutejeacutevvel nem vaacutelasztotta el egymaacutestoacutel a keacutet reacuteszt tehaacutet nem egy marginaacutelis rituaacuteleacuteroacutel (a vidaacutem maskaraacutekroacutel) aacutelliacutetotta hogy aacutetke-ruumll uacutejeacutev napjaacutera hanem a Navigium egeacuteszeacuteről tette fel hogy valamikeacutepp hataacutest gya-korol az uacutejeacutevre Ezeacutert eacuterveleacuteseacutenek fontos reacutesze volt annak kimutataacutesa hogy a Vota publicaacutehoz kapcsoloacutedoacute eacuteremvereacutesben egyiptomi motiacutevumok jelennek meg151

A koumlrmenet keacutet reacuteszeacutenek egymaacuteshoz valoacute viszonya nem vilaacutegos Apuleius a mulat-saacutegos jelmezesek felvonulaacutesaacutet anteludiumnak nevezi Ezt nem uacutegy kell eacutertelmeznuumlnk hogy a jaacuteteacutek (ludus) előtti felvonulaacutes hanem uacutegy hogy a komoly uumlnnepseacuteg előtti jaacuteteacutek A szoumlveg mely a maga nemeacuteben egyeduumllaacutelloacute megvaacutelaszolatlanul hagy olyan elemi keacuter-deacuteseket hogy mi volt az anteludium szerepe az uumlnnepen hogy egyedi jelenseacutegről van-e szoacute vagy a Navigiumot aacuteltalaacuteban iacutegy uumlnnepelteacutek s veacuteguumll hogy mennyiben realitaacutes eacutes mennyiben fikcioacute hiszen a mű melynek reacutesze műfajilag fantasztikus regeacuteny

A Gwynn Griffiths aacuteltal felsorakoztatott analoacutegiaacutek arra utalnak hogy a treacutefaacutes koumlr-menet nem speciaacutelisan Isishez vagy az egyiptomi teoloacutegiaacutehoz koumltődoumltt152 iacutegy peacuteldaacuteul Heacuteroacutedianosnaacutel talaacutelunk egy szoumlveghelyet amely szerint Magna Mater roacutemai uumlnnepeacuten mindenki olyan jelmezbe oumlltoumlzoumltt amilyenbe akart153 Teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel szin-teacuten fontos hogy Griffiths egyeacutertelmű kapcsolatot laacutet az anteludia eacutes a pompa circensis azon formaacuteja koumlzoumltt ahogy azt Fabius Pictor leiacuterja154 A Navigium egy maacutesik iraacutenyboacutel a Dionysos-uumlnnepekhez is kapcsolhatoacute a koumlzoumls pont a hajoacuteszekeacuter a hajoacute formaacutejuacute kerekeken guruloacute szekeacuter mely Isis Navigiumaacuteboacutel joacutel ismert155 Ennek hasznaacutelata logi-kus egy olyan uumlnnepen mely egy istennő tengerre szaacutellaacutesaacutet uumlnnepli ahol a koumlrmenet ceacutelja a kikoumltő eacutes amely uumlnnep a hajoacutezaacutesi szezon kezdeteacutet jelezte Ennek elleneacutere a hajoacuteszekeret nem Isis kedveacuteeacutert talaacuteltaacutek ki ismert volt Dionysos uumlnnepein is aki egyik fontos miacutetosza reacuteveacuten megjelenhetett mint a tengerről eacuterkező istenseacuteg Philostratos eacutes Aelius Aristides is emliacuteti hogy Dionysost a Dionysiaacuten hajoacute formaacutejuacute kocsi viszi156 Emel-lett ismert neacutegy attikai skyphos-edeacuteny Kr e 500 koumlruumllről melyek hajoacute formaacutejuacute kocsin aacutebraacutezoljaacutek Dionysost azaz Dionysos szobraacutet157 Ez azt jelenti hogy az a haacuterom uumlnnepi szertartaacutes melyet a kutataacutesok a keacuteső oacutekori uacutejeacutevi felvonulaacutesok előzmeacutenyekeacutent tartanak szaacutemon valoacutejaacuteban egymaacutestoacutel sem fuumlggetlenek Mi toumlbb tovaacutebbi uumlnnepi riacutetusokat is felideacutezhetuumlnk melyek hathattak a Kalendae kialakulaacutesaacutera

151 Alfoumlldi 1937b Alfoumlldi 1965ndash1966152 Griffiths 1975 172 Alfoumlldi 1965ndash1966 75 etruszk eacutes goumlroumlg hataacutesokat is felteacutetelez153 Heacuteroacutedianos 1 10 5 bdquoἕκαστός τε ὃ βούλεται σχῆμα ὑποκρίνεταιrdquo Griffiths 1975 172ndash176154 Griffiths 1975 172155 Alfoumlldi 1937b 57ndash58 Alfoumlldi 1965ndash1966 76156 Csapo 2012 28 Philostratos Vitae Sophistarum I 530ndash531 Aelius Aristides 17 6 21 4157 Csapo 2012 28

143

Risus a neveteacutes istene

Az első ezek koumlzuumll egy minden bizonnyal fikcioacutes uumlnnep szinteacuten Apuleius Metamorphoses ciacutemű regeacutenyeacuteben melyet azonban eacuterdemes megvizsgaacutelni annyira pontosan illusztraacutel egy sajaacutetos vallaacutesi eacutelmeacutenyt A regeacuteny 3 koumlnyveacuteben a főhős Lucius egy taacutevoli ismerőseacute-neacutel vendeacutegeskedik egy Hypateacute nevű thessaliai vaacuterosban Egy lakoma utaacuten kapatosan hazafeleacute tartva betoumlrőkkel talaacutelkozik akiket illuminaacutelt aacutellapota elleneacutere is sikeresen kardeacutelre haacuteny Mikor maacutesnap reggel magaacutehoz teacuter reacutemuumllten doumlbben raacute hogy őt bizony ezeacutert gyilkossaacuteggal vaacutedolhatjaacutek Roumlvidesen raacute is toumlr a hatoacutesaacuteg keresztuumllhurcoljaacutek a vaacuteroson be a sziacutenhaacutezba ahol megkezdődik a taacutergyalaacutes a meggyilkoltak letakart hullaacutei mellett sziacutenre leacutepnek a zokogoacute eacutes keacutetseacutegbeesett oumlzvegyek eacutes anyaacutek eacutes Lucius tisztaacuteban van vele hogy az adott helyzetben őt bizony gyilkossaacutegeacutert fogjaacutek halaacutelra iacuteteacutelni Mind-azonaacuteltal nem eacuterti hogy a koumlzoumlnseacuteg a teljes taacutergyalaacutes alatt mieacutert pukkadozik a neveteacutes-től Veacuteguumll vaacutedloacutei leleplezik a hullaacutekat csupaacuten borostoumlmlők voltak Hypateacuteban ugyanis aznap tartottaacutek Risus a neveteacutes isteneacutenek uumlnnepeacutet ennek vaacutelt aacuteldozataacutevaacute Lucius158

Baacuter Risus vagy goumlroumlguumll Geloacutes istenseacuteg előfordul szoumlvegekben159 inkaacutebb alkalmi-lag szuumllető allegoacuteria mint valoacutedi istenalak s az aacutelliacutetoacutelagos hypateacutei uumlnnep is a kutataacutes aacutellaacutespontja szerint fikcioacute tisztaacuten Apuleius talaacutelmaacutenya160 Ennek elleneacutere a Risus-uumlnnep eacutertelmezeacuteseacutenek legkeacutezenfekvőbb uacutetja meacutegis vallaacutestoumlrteacuteneti annak meghataacuterozaacutesa hogy rituaacutelis szempontboacutel mi az uumlnnep eacutertelme A legtoumlbben Luciust egyfajta bűn-bakfiguraacutenak tekintetteacutek akit idegenseacutege kiacutevuumllaacutelloacute volta tesz potenciaacutelis aacuteldozattaacute161 Frangoulidis pontosan fordiacutetva mint az integraacutecioacute riacutetusaacutet eacutertelmezi162 A bűnbakot kiűzik a vaacuterosboacutel eltaacutevoliacutetjaacutek a koumlzoumlsseacutegből miacuteg Lucius uacutetja Miloacutenak a falakon tuacuteli haacutezaacuteboacutel a vaacuteros sziacuteveacutebe a sziacutenhaacutezba vezet Miacuteg a per zajlik Lucius halottkeacutent tekint magaacutera a borostoumlmlők lelepleződeacutese uacutejjaacuteszuumlleteacutes ahogy azt ki is mondja Baacuter a zakla-tott Lucius elmenekuumll megalaacuteztataacutesa helysziacuteneacuteről a vaacuteroslakoacutek nem ellenseacutegesek vele szemben biztosiacutetjaacutek hogy egeacutesz eacuteleteacuteben Risus isten aacuteldaacutesa fogja kiacuteseacuterni eacutes felajaacutenl-jaacutek hogy szobrot emelnek Luciusnak Frangoulidisnak igaza van amennyiben a toumlr-teacutenet leginkaacutebb egy elvadult kolleacutegista beavataacutesi szertartaacutesra hasonliacutet az iskolai rituaacute-leacutek kegyetlenseacutegeacutet eacutes rosszindulatuacute humoraacutet felszorozva tiacutezzel Azonban ennek ellene mond egy teacuteny a toumlrteacutenet fiktiacutev vilaacutegaacuteban Risus isten uumlnnepe adottsaacuteg Luciust előző nap a lakomaacuten figyelmeztetik is raacute mi keacuteszuumll aacutem ő ezt rengeteg baja koumlzepette elfe-lejti A rituaacuteleacute nem Lucius kedveacuteeacutert zajlik ő csupaacuten egy veacuteletlen lehetőseacuteget kiacutenaacutel fel jelenleacuteteacutevel hogy az uumlnnep feacutenyeacutet emelje A harmadik riacutetustiacutepus amellyel azonosiacutetani proacutebaacuteltaacutek Risus uumlnnepeacutet eacuteppen a karnevaacuteli jellegű rituaacutelis draacutema163

Baacuter a hypateacutei Risus-uumlnnep nem leacutetezett az Apuleiusnaacutel leiacutert toumlrteacutenet meacuteg lehet olyasmi ami akaacuter a valoacutesaacutegban is megtoumlrteacutenhetett valahol Az uumlnnepi humor eddig

158 Apuleius Metamorphoses 3 1ndash12159 May 2006 A Risus-uumlnnepről 182 Risus mint isten May 2006 187160 May 2006 188161 P James 1987 87 97 McCreight 1993 Habinek 1990 54162 Frangoulidis 2002163 Robertson 1919

144

előforduloacute formaacutei a szatiacutera a rituaacutelis seacutertegeteacutes voltak de neacutehaacuteny esetben csak annyit tudunk egy-egy uumlnnepről hogy minden megengedett volt amin nevetni lehetett Ezt mondta Libanios a meg nem nevezett edessai uumlnnep kapcsaacuten164 eacutes ezt mondja Heacuteroacutedianos is a roacutemai Magna Mater-uumlnnepről165 Minden tovaacutebbi neacutelkuumll elkeacutepzel-hető hogy egy-egy szerencseacutetlen floacutetaacutesnak valamely isten uumlnnepe Luciuseacutehoz hasonloacute kiacutenloacutedaacutest okozott azonban hogy ez forraacutesainkban megjelenjen arra keveacutes az eseacutely Nem tudom milyen szavakkal lehetne goumlroumlg vagy latin nyelvre fordiacutetani a szemeacutet sziacute-vataacutes kifejezeacutest igazaacuteboacutel meacuteg magyar nyelven sem tudom elegaacutensabb stiacutelusregiszter-ben tolmaacutecsolni a szoacutet azonban Lucius toumlrteacutenete vilaacutegossaacute teszi a korabeli roacutemaiak eacutertetteacutek a leacutenyegeacutet meacuteg ha esetleg nem is volt raacute szavuk

Mieacutert volt eacuterdemes ekkora kiteacuterőt tenni Risus kedveacuteeacutert A keacuteső roacutemai Kalendae kuumlloumlnboumlző formaacutei koumlzoumltt a legfontosabb kapcsoloacuteelemnek a guacutenyt a csuacutefoloacutedaacutest laacutetom egy sajaacutetos karnevaacuteli humort Ez nem egy konkreacutet eacutes a kereszteacutenyseacuteggel kiha-laacutesra iacuteteacutelt uumlnnepből keruumllt aacutet a politikailag semlegesebb Kalendaeba hanem egy olyan dolog volt amely mondhatni benne volt a levegőben Lucius eseteacuteben a humor kegyetlen hiszen a leacutenyege az hogy szaacutemaacutera mind az elkoumlvetett emberoumlleacutes mind a raacute vaacuteroacute halaacutelbuumlnteteacutes teljesen valoacutes hasonloacute ugrataacutest nem ismeruumlnk ami toumlrteacutenetileg is hiteles lenne azonban a sziacutenjaacuteteacutek formai kerete maacuter tipikus a megjaacutetszott rendőri eljaacuteraacutes eacutes biacuteroacutesaacutegi per riacutetusparoacutediakeacutent is felfoghatoacute ami viszont a Kalendae uumlnnep-seacutegein is jelen van Luciust a sziacutenhaacutezba viszik hogy egyfajta spectaculum laacutetvaacutenyossaacuteg legyen azonban a per reacuteszletei a szereplők maacuter egy korrekt roacutemai bűnuumlgyi eljaacuteraacutest miacutemelnek amelyen reacuteszt vesznek a magisztraacutetusok a lictorok minden hangsuacutelyosan roacutemai moacutedra toumlrteacutenik166

Magna Mater uumlnnepe

Előbb maacuter roumlviden emliacutetettem Heacuteroacutedianos egy megjegyzeacuteseacutet a toumlrteacutenetiacuteroacute szerint Roacutema vaacuterosaacuteban Magna Mater uumlnnepeacuten a reacutesztvevők tetszőleges jelmezt oumlltoumlttek Ez a szoumlveghely azeacutert is kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes mert itt meacuteg nagyobb a vidaacutem jelmezbaacutel eacutes a tulajdonkeacuteppeni uumlnnep koumlzoumltti kontraszt mint a Navigium Isidis eseteacuteben Roacutema vaacuterosaacuteban Magna Mater kultusza a pun haacuteboruacutek idejeacuten jelenik meg egy joacuteslat hataacute-saacutera veszik aacutet a kis-aacutezsiai Pessinus vaacuterosaacuteboacutel Kybeleacute helyi tiacutepusaacutenak kultuszaacutet Roacutemaacuteban kezdetektől igyekeztek a roacutemai civilizaacutecioacuteval kompatibilis szoacuterakozaacutesokat is kreaacutelni hozzaacute iacutegy a ludi Megalesiaacutet de ugyanakkor nem tiltottaacutek nem tilthattaacutek meg hogy az istennő etnikailag koumltelezően orientaacutelis szaacutermazaacutesuacute papsaacutega ne az eredeti formaacutejaacute-ban uumllje meg az uumlnnepet A szoacuteban forgoacute tavaszi uumlnnep Attis sirataacutesa melynek csuacutecs-pontja a dies sanguinis a veacuter napja ilyenkor az istennő eunuch papjai a foglalkozaacutesuk embleacutemaacutejaacutenak szaacutemiacutetoacute korbaacuteccsal melyekre sűrűn aacutellati ujjcsontocskaacutekat roumlgziacutetettek veacuteresre korbaacutecsoltaacutek magukat az istennő oltaacuteraacutenaacutel s ilyenkor keruumllt sor arra is hogy a

164 Libanios Oratio 20 27ndash28 laacutesd a 6 fejezet 72 laacutebjegyzeteacutet165 Heacuteroacutedianos 1 10 5166 Hijmans 2006 19 Az Isis-felvonulaacuteson is feltűnnek fascest hordozoacute lictorok

145

kultuszban papi ciacutemre aacutehiacutetozoacute uacutejoncok ha sikeruumllt kellő oumlnkiacutevuumlleti aacutellapotba jutniuk kihereacutelteacutek sajaacutet magukat A roacutemaiak ugyan tiltottaacutek hogy roacutemai polgaacuter Kybeleacute papja legyen azonban nem akadaacutelyoztaacutek a szertartaacutesok eredeti formaacuteban toumlrteacutenő lebonyo-liacutetaacutesaacutet Attis halaacutelaacutenak uumlnnepe a keleti vilaacutegban gyaacutesznap azonban a II szaacutezadi Roacutemaacute-ban az uumlnnep alatt vidaacutem jelmezbaacutel zajlik

Eacuterdemes Heacuteroacutedianos szoumlvegeacutet teljes terjedelmeacuteben ideacutezni

[Egy Commodus csaacuteszaacuter ellen mereacutenyletet tervező feacuterfi] a koumlvetkezőket talaacutelta ki tavasz kezdeteacuten egy meghataacuterozott napon a roacutemaiak uumlnnepseacuteget rendeznek az istenek anyjaacutenak tiszteleteacutere Ilyenkor szokaacutes a gazdagsaacutegot jelkeacutepező eacuterteacutektaacutergya-kat az uralkodoacutek anyaguk vagy műveacuteszeti kiviteluumlk miatt csodaacutelt kincseit a koumlrme-net soraacuten az istennő szobra előtt vinni Korlaacutetlanul szabad a treacutefaacutelkozaacutes mindenki annak az alakjaacutet oumllti magaacutera akieacutet csak akarja nincs olyan magas meacuteltoacutesaacuteg akit ne lehetne kiguacutenyolni A valoacutesaacuteg ilyenkor uacutegy elkendőzhető hogy az ember koumlnnyen oumlsszeteacutevesztheti az utaacutenzoacutet eacutes az utaacutenzottat Maternus uacutegy veacutelte a mereacutenyletre ez a megfelelő időpont Uacutegy tervezte miutaacuten embereivel testőrnek oumlltoumlzoumltt elvegyuumll-nek a testőroumlk toumlmegeacuteben akik reacuteszt vesznek a felvonulaacuteson Mikoumlzben senki sem figyel raacutejuk vaacuteratlanul megtaacutemadjaacutek eacutes megoumllik Commodust167

A jelmezek viseleacutese hasonloacute mint az Isis-felvonulaacutes eseteacuteben azonban egy uacutej elem-mel kiegeacuteszuumllve szabad kiguacutenyolni az előkelőseacutegeket A jelmezek realisztikusnak tűn-nek hiszen lehetőveacute tenneacutek az oumlsszeeskuumlvőknek hogy elvegyuumlljenek a valoacutedi testőroumlk koumlzoumltt Figyelemremeacuteltoacute hogy a Navigium Isidis felvonuloacutei koumlzoumltt is voltak akik kato-naacutenak illetve vaacuterosi magistratusoknak oumlltoumlztek valamint Asterios katonai felvonulaacutesaacuten is ott vannak az uacutegynevezett doryphorosok ndash Heacuteroacutedianos ugyanezzel a szoacuteval jeloumlli a test-őroumlket A toumlrteacutenetiacuteroacute szoumlvege jelzi hogy egy bizonyos feacutelig profaacuten feacutelig szakraacutelis riacutetus-komplexum a csaacuteszaacuterkorban gyakorlatilag baacutermely uumlnnep kapcsaacuten felbukkanhat

A roacutemai pompae diadalmenet eacutes gyaacuteszmenet

Ha meg akarjuk eacuterteni hogy a sajaacutetos karnevaacuteli humor milyen moacutedon bontakozik ki a roacutemai vallaacutesboacutel eacutes kultuacuteraacuteboacutel időben vissza kell leacutepnuumlnk egy keveset Az uacutejeacutevi fel-vonulaacutes a csaacuteszaacuterkor kezdeteacuten meacuteg nem volt reacutesze sem a Saturnaliaacutenak sem a Kalen-

167 Heacuteroacutedianos I 10 5ndash7 bdquoἮρος ἀρχῇ ἑκάστου ἔτους ὡρισμένης ἡμέρας μητρὶ θεῶν πομπὴν τελοῦσι Ῥωμαῖοιmiddot καὶ πάντα ὅσα παρrsquoἑκάστοις πλούτου σύμβολα κειμήλιά τε βασιλέων ὓλης τε ἢ τέχνης θαύματα τῆς θεοῦ προπομπεύει ἄνετός τε πᾶσι δέδοται ἐξουσία παντοδαπῆς παιδιᾶς ἑκαστός τε ὃ βούλεται σχῆμα ὑποκρίνεταιmiddot οὐδrsquoἔστιν οὓτο μέγα ἢ ἐξαίρετον ἀξιώμα ὃ μὴ παντὶ τῷ βουλομένῳ ἀμφιεσθέντι ὑπάρχει παῖξαί τε καὶ κρύψαι τὴν ἀλήθειαν ὡς μὴ ῥᾳδίως διαγνῶναι τόν τε ὄντα καὶ τὸν μιμούμενον ἔδοξε δὴ τῷ Ματέρνῳ καιρὸς ἐπιτήδειος εἶναι νοεῖς τὸ τὴν ἐπιβουλὴν λαθεῖνmiddot ἤλπισε γὰρ αὐτός τε ἀναλαβὼν τὸ τῶν δορυφόρων σχῆμα καὶ τοὺς σὺν αὐτῷ ὁπλίσας ὁμοίως ἀναμίξας τε τῷ πλήθει τῶν αἰχμοφόρων καὶ τῆς πομπῆς νομισθεὶς μέρος μηδενός τε προφυλαττομένου αἰφνιδίως ἐπιπεσὼν τὸν Κόμμοδον διαχρήσασθαιrdquo (Feheacuter Bence eacutes Kovaacutecs Peacuteter fordiacutetaacutesa)

146

daenak azonban a januaacuter 3-i cirkuszi jaacuteteacutekok miatt sor keruumllt egy pompa circensisre ez utoacutebbi riacutetus a roacutemai vallaacuteson beluumll viszont koumlzeli rokonsaacutegban aacutellt keacutet maacutesik rituaacutelis pompaacuteval melyek talaacuten meacuteg a pompa circensisneacutel is erősebb analoacutegiaacutekat mutatnak az uacutejeacutevi felvonulaacutesokkal ndash ami eleacuteg meglepő hiszen a diadalmenetről (pompa triumphalis) eacutes a temeteacutesi menetről (pompa funebris) van szoacute

A pompa funebris a temeteacutesi menet a haacutezaacuteban felaacutelliacutetott ravataltoacutel vitte az elhunytat a Forum Romanumra ahol legidősebb fia elmondhatta a gyaacuteszbeszeacutedet Ez volt a teme-teacutes nyilvaacutenos reacutesze innen a falakon tuacuteli siacuterhelyhez maacuter csak a szűkebb csalaacuted koumlvette az elhunytat A roacutemaiak megőrizteacutek őseik halotti maszkjait eacutes ezek a viaszmaszkok a temeteacuteseken jutottak szerephez sziacuteneacuteszek maszkkeacutent viselteacutek őket feloumlltoumltteacutek az ősoumlk hivatalaacutehoz illő ruhaacutezatot eacutes iacutegy kiacuteseacuterteacutek a halottat utolsoacute uacutetjaacutera168 Ezt a bizarr rituaacuteleacutet a roacutemaiak szerfelett alkalmasnak eacuterezteacutek arra hogy megőrizze az ősoumlk emleacutekezeteacutet egyszersmind az ő peacuteldaacutejuk koumlveteacuteseacutere buzdiacutetsa a leszaacutermazottakat A Corneliusoknak peacuteldaacuteul temeteacuteseikre a capitoliumi Iuppiter templomaacuteboacutel kellett kikeacuterniuumlk a nagy Scipio Africanus halotti maszkjaacutet169 Vaacuteratlan de a temeteacuteseken is jelen volt a humor Vespasianus csaacuteszaacuter peacuteldaacuteul hiacuteres volt fukarsaacutegaacuteroacutel (ami nem csoda a pazarloacute Nero utaacuten kellett rendbe raknia az aacutellamkincstaacuterat) temeteacuteseacuten az őt megszemeacutelyesiacutető sziacute-neacutesz azt keacuterdezgette hangosan hogy mennyibe keruumllt a gyaacuteszmenet eacutes amikor meg-hallotta hogy tiacutezmillioacute sestertiusba meacuteltatlankodott hogy inkaacutebb adjanak neki egy ezrest eacutes nyugodtan dobjaacutek csak a Tiberisbe170

A tisztelet eacutes a guacuteny kettősseacutege fokozottan volt jelen a diadalmeneteken A koumlztaacutersa-saacutegkorban a triumphus volt a legnagyobb kituumlnteteacutes amit ember eleacuterhetett A pirosra festett arcuacute hadvezeacuter a biacuteborsziacutenű arannyal hiacutemzett toga pictaacuteban a neacutegy loacute vonta quadrigaacuten egyeacutertelműen kileacutepett a heacutetkoumlznapi emberek koumlreacuteből A kutataacutesban csu-paacuten arroacutel van vita hogy a triumphator a rex azaz a kiraacutely vagy pedig Iuppiter isten alteregoacutejaacutevaacute vaacutelik A hatalmas siker maga utaacuten vonja az e vilaacutegi eacutes maacutesvilaacutegi hatalmak irigyseacutegeacutet mely ellen veacutedekezni kell Szaacutemos bajelhaacuteriacutetoacute rituaacuteleacute igyekszik a probleacutemaacutet orvosolni a hadvezeacuter nyakaacuteban bullaacutet visel egy amulettet amit tipikusan a roacutemai fiuacute-gyerekek viseltek nagykoruacutesaacutegukig A szekeacuter alaacute fallikus amulettet erősiacutetettek A vezeacuter moumlgoumltt aacutelloacute rabszolga a Hominem te esse memento szavakat suacutegta a fuumlleacutebe ne feledd hogy ember vagy Nem fogtak feheacuter lovakat a kocsi eleacute mert az akkor teljesen azo-nossaacute vaacutelt volna Iuppiter quadrigaacutejaacuteval Eacutes veacuteguumll a szaacutemunkra legfontosabb a kato-naacutek guacutenydalokat eacutenekeltek a triumphatorroacutel171 Ha a Caesar galliai győzelmei utaacuten tartott diadalmenete tipikus volt akkor elmondhatjuk hogy ezek a guacutenydalok nem takareacutekoskodtak a guacutennyal haacutezassaacutegtoumlreacutes anyagi csőd megengedhetetlen homo-szexuaacutelis kapcsolat szerepeltek a teacutemaacutek koumlzoumltt172 Baacuter hagyomaacutenyosan e guacutenyoloacutedaacutes apotropaikus jellegeacutet szoktuk hangsuacutelyozni mivel az a siker csoumlkkenteacutese reacuteveacuten keacutepes

168 Flower 1996 91ndash127169 Valerius Maximus VIII 15 1 Flower 1996 48170 Suetonius Vespasianus 19171 Koumlves-Zulauf 1995 158ndash179172 Suetonius Caesar 51 A triumfaacutelis humor keacuterdeacuteseacutehez Latham 2016 36 Versnel 1993 136ndash227

147

az irigyseacuteget is csoumlkkenteni nyilvaacutenvaloacutean megvan az a szerepe is amely az atheacuteni Dionysia csuacutefoloacutedaacutesaiban egy koumlzoumlsseacutegi regulatiacutev funkcioacute

A keacutet nagy pompa a funebris eacutes a triumphalis mutat bizonyos paacuterhuzamokat az uacutejeacutevi pompaacuteval a maszkok hasznaacutelata a csuacutefoloacutedaacutes a legfeltűnőbbek Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a diadalmenet itt a riacutetus koumlzpontjaacuteban egy ember aacutell akinek kituumlntetett helyzeteacutet a riacutetus azzal kommunikaacutelja hogy valaki maacutest szemeacutelyesiacutet meg Iuppiter egyes attribuacutetu-mait viseli egyszersmind kiraacutelykeacutent rexkeacutent aacutell a neacutep eleacute Mindkettő a szemeacutely megdi-csőuumlleacuteseacutet fejezi ki azonban mindkeacutet szerep keacutetarcuacute a roacutemai vallaacutes szaacutemaacutera egy ember apoteoacutezisa blaszfeacutemia meacuteg a halott csaacuteszaacuterok consecratioacutejaacutenaacutel is kuumlloumlnbseacuteget tesznek a valoacutedi istenek (deus) eacutes az isteni (divus) uralkodoacutek koumlzoumltt173

A keacuteső antik Kalendae eseteacuteben a megszemeacutelyesiacutetett istenseacuteg Saturnus esetleg kon-taminaacuteloacutedva Ianus alakjaacuteval A Dasios-actaacuteban egyeacutertelműen Saturnust kell eljaacutetszania a kivaacutelasztottnak meacuteghozzaacute Saturnust mint kiraacutelyt Lydos aacutelliacutetaacutesa szerint a VI szaacutezadi Lydiaacuteban maszkos alak szemeacutelyesiacutetette meg Saturnust akit azonban a tanult Lydus kettős arcaacuteroacutel keacutepes volt Ianuskeacutent azonosiacutetani Petrus Chrysologus a Ravennaacuteban utcaacutera vonuloacute istenek koumlzoumltt első helyen Saturnust emliacuteti Maacutes alkalmakkor mintha nem az istenseacuteg hanem az e vilaacutegi uralkodoacute keruumllne az esemeacutenyek koumlzeacuteppontjaacuteba a IV szaacutezadi Antiochiaacuteban iacutegy csuacutefoljaacutek ki Iulianust eacutes talaacuten Amaseaacuteban is egy aacutelcsaacute-szaacuter humoros diacuteszmenete szoacuterakoztatta a koumlzoumlnseacuteget Ezek az esemeacutenyek paacuterhuzamot mutatnak a tradicionaacutelis latin diadalmenettel csak miacuteg ott a guacuteny a csuacutefoloacutedaacutes csupaacuten melleacutekszaacutel addig uacutejeacutevkor ez keruumll a koumlzeacuteppontba annyira hogy az uacutejeacutevi felvonulaacutest akaacuter riacutetusparoacutediaacutenak is tekinthetjuumlk a triumphus paroacutediaacutejaacutenak

A kutataacutesban hosszuacute hagyomaacutenya van azoknak a hipoteacuteziseknek melyek a haacuterom pompa eredeteacutet valamilyen formaacuteban oumlsszekapcsoljaacutek Maguk a roacutemaiak is eacuterzeacutekelteacutek a riacutetusok koumlzoumltti paacuterhuzamokat A maacuter ideacutezett Dionysios Halikarnasseus aacuteltal megőr-zoumltt Fabius Pictor-toumlredeacutek egyeacutertelműen fogalmaz a pompa circensis vidaacutem szatiacuterkaraacute-hoz hasonloacutek laacutethatoacutek az előkelők temeteacutesein is illetve a diadalmeneteken ahol szin-teacuten szokaacutes a guacutenyoloacutedaacutes174

Toumlbbfeacutele moacutedon proacutebaacuteltaacutek toumlrteacutenetileg egymaacuteshoz kapcsolni a roacutemai pompaacutekat a kutataacutesban Mommsen volt az első aki felteacutetelezte hogy a pompa circensis a pompa

173 A divusok isteni kultuszban reacuteszesuumllnek de peacuteldaacuteul a pompa deorumon elkuumlloumlniacutetik a deusokat eacutes a divusokat

174 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom 7 72 12 bdquoεἶδον δὲ καὶ ἐν ἀνδρῶν ταφαῖς ἅμα ταῖς ἄλλαις πομπαῖς προηγουμένους τῆς κλίνης τοὺς σατυριστῶν χοροὺς κινουμένους τὴν σίκιννιν ὄρχησιν μάλιστα δ΄ ἐν τοῖς τῶν εὐδαιμόνων κήδεσινrdquo (Laacutettam a temeteacuteseken is hogy a menet maacutes reacuteszt-vevői koumlzoumltt a ravatal előtt szatiacuternak oumlltoumlzoumltt emberek kara halad sikinnis-taacutencot jaacuterva leginkaacutebb a gazdagok temeteacutesein) Ant Rom 7 72 11 bdquoδηλοῦσι δὲ καὶ αἱ τῶν θριάμβων εἴσοδοι παλαιὰν καὶ ἐπιχώριον οὖσαν Ῥωμαίοις τὴν κέρτομον καὶ σατυρικὴν παιδιάν ἐφεῖται γὰρ τοῖς κατάγουσι τὰς νίκας ἰαμβίζειν τε καὶ κατασκώπτειν τοῦς ἐπιφανεστάτους ἄνδρας αὐτοῖς στρατηλάταις ὡς Ἀθήνησι τοῖς πομπευταῖς τοῖς ἐπὶ τῶν ἁμαξῶν πρότερον ἅμα τοῖς σκώμμασι παροχουμένοις νῦν δὲ ποιήματrsquo ᾄδουσιν αὐτοσχέδιαrdquo (A diadalmeneti bevonulaacutesok is tanuacutesiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak kouml-zoumltt ősi eacutes honos szokaacutes volt a guacutenyos eacutes szatiacuterikus jaacuteteacutek A felvonuloacuteknak ugyanis megengedteacutek hogy guacutenyoloacutedjanak eacutes nevetseacutegesseacute tegyeacutek a legelőkelőbb feacuterfiakat magaacutet a hadvezeacutert is aho-

148

triumphalis zaacuteroacute epizoacutedja volt eredetileg annak a folytataacutesa mely idővel oumlnaacutelloacutesult175 Teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel eacuterdekesebb Versnel hipoteacutezise aki e keacutet felvonulaacutest oumlsszekap-csolja eacutes egy etruszk uacutejeacutevi uumlnnepből vezeti le mely uacutejeacutevi uumlnnep a korai Roacutemaacuteban a ludi Romani jaacuteteacutekaihoz kapcsoloacutedott volna melyeket szeptember koumlzepeacuten tartottak176

Vonzoacute gondolat lenne a keacuteső antik uacutejeacutevi felvonulaacutest olyan roacutemai pompaekboacutel leve-zetni melyek maguk is egy uacutejeacutevi felvonulaacutes szaacutermazeacutekai probleacutemaacutet jelent azonban az időbeli szakadeacutek A diadalmenet mint vallaacutesi riacutetus a koumlztaacutersasaacutegkorhoz koumltődik a csaacute-szaacuterok idejeacuten az egyetlen szemeacutely aki diadalmenetet tarthatott a csaacuteszaacuter a hadvezeacute-rek csupaacuten mint az uralkodoacute kuumlldoumlttei leacutepnek fel az ellenseacuteggel szemben az ő neveacute-ben eacutes őt helyettesiacutetve ezzel a diadalmenet elnyereacuteseacutenek politikai teacutetje megszűnik Tovaacutebbra is rendeznek csaacuteszaacuteri diadalmeneteket ezek Constantinusig toumlbbeacute-keveacutesbeacute őrzik eredeti formaacutejukat Neheacutez elkeacutepzelni hogy egy Roacutema vaacuterosaacuteban rendszertelen időkoumlzoumlkben megrendezett riacutetus direkt moacutedon hathatott egy szokaacutes kialakulaacutesaacutera mely pont Roacutemaacuteboacutel nincs dokumentaacutelva eacutes amelynek első forraacutesai is keacutesőbbiek az utolsoacute szabaacutelyszerűen megrendezett diadalmenetekneacutel Azonban az inspiraacutecioacutet nem csak a pompa triumphalis nyuacutejthatta a maga eredeti formaacutejaacuteban A triumphus melleacute illetve helyettesiacuteteacuteseacutere szaacutemos uacutej rituaacutelis processus joumln leacutetre Maacuter nincs szuumlkseacuteg kuumlloumln-leges tettekre pusztaacuten a csaacuteszaacuter megeacuterkezeacutese egy vaacuterosba triumphaacutelis kuumllsőseacutegeket kap (adventus Caesaris)177 A hadsereg riacutetusai koumlzoumltt kuumlloumlnoumlsen feluumllreprezentaacuteltak vol-tak azok melyek a csaacuteszaacuter eacutes csalaacutedjaacutenak eacutevforduloacuteihoz koumltődtek178 Ezek mind hataacutes-sal lehettek az uacutejeacutevi menetre

A Kalendae Ianuariae forraacutesai egy ponton bizonyosan torzak az egy pogaacuteny Libanioson kiacutevuumll soha senki egy szoacutet sem ejt azokroacutel a riacutetusokroacutel melyeket az aacutellam elismert A fővaacuterosban sor keruumllt egy processio consularisra az uacutejonnan beiktatott konzu-lok tiszteleteacutere179 Antiochiaacuteban Lydus beszeacutel egyreacuteszt a loacutetenyeacutesztők uumlnnepi felvonulaacute-saacuteroacutel maacutesreacuteszt a vaacuteros vezetői is megjelentek a neacutep előtt eacutes az uacutejeacutevi strenaacutekat nyilvaacuteno-san adtaacutek aacutet A katonasaacutegban uumlnnepeacutelyesen meguacutejiacutetottaacutek az eskuumlket ezt tudjuk meacuteg ha a Kalendae forraacutesai hallgatnak is roacutela A Vota publica a csaacuteszaacuter uumldveacuteeacutert toumlrteacutenő uumlnnepeacutelyes fogadalomteacutetelek tovaacutebb zajlanak Ezek a ceremoniaacutelis elemek a forraacutesok-ban szinte teljesen elsikkadnak noha a csaacuteszaacuteri propaganda szaacutemaacutera fontos volt hogy a lehető legnagyobb laacutetvaacutenyossaacutegot nyuacutejtsaacutek Azok a humoros groteszk felvonulaacutesok melyekről tudunk s amelyek tovaacutebbeacuteltek a koumlzeacutepkorban is a hivatalos eacutes uumlnnepeacute-

gyan ezt Atheacutenban a szekeres felvonuloacutek teszik reacutegebben csak guacutenyoloacutedaacutesok koumlzepette vonultak most viszont roumlgtoumlnzoumltt verseket eacutenekelnek) A szekeres felvonuloacutek kifejezeacutes jelenteacuteseacutevel bőveb-ben foglalkozunk a Dionysos seacutertegeteacutesei ciacutemű fejezetben

175 Latham 2016 13 kritizaacutelja ezt a felfogaacutest eacutes a haacuterom pompae eseteacuteben inkaacutebb konvergaacuteloacute fejlő-deacutest felteacutetelez

176 Versnel 1970 255ndash303 A szeptember koumlzepe időben koumlzel esik egy maacutesik maacuter sokat emlegetett eacutevkezdettel az indictioacutes eacutev szeptember eleji vagy 21-i kezdeteacutevel azonban eredeteacutet tekintve a keacutet dolog teljesen fuumlggetlen egymaacutestoacutel

177 MacCormack 1981 17ndash89 Mittag 2009178 Nock 1952179 Mittag 2009

149

lyes szertartaacutesokkal paacuterhuzamosan alakultak ki iacutegy elsődleges formaacutejuk oacutehatatlanul a riacutetusparoacutedia volt Sor keruumllhetett raacutejuk akaacuter a hivatalos uumlnnepseacutegekkel koumlzvetlen kap-csolatban is ndash ahogy laacutettuk ez a roacutemai vallaacutestoacutel nem lett volna idegen ndash de akaacuter azok-toacutel időben eacutes teacuterben elkuumlloumlnuumllve is ndash ezt nem tudjuk megaacutellapiacutetani Mivel ez a felvonu-laacutes spontaacuten oumlnszerveződő ezeacutert reacutesztvevői az aacuteltaluk ismert riacutetusanyagboacutel szabadon csemegeacutezhettek beemelve baacutermit amit a helyzethez illőnek talaacuteltak Az aacutellam oumlssze-omlaacutesa nyugaton keleten pedig a teljes krisztianizaacuteloacutedaacutesa eltoumlroumllte a hivatalos aacutellami ceremoacuteniaacutekat azonban a komikus felvonulaacutesok tovaacutebb eacutelhettek

Tovaacutebbi analoacutegiaacutek dramatizaacutelt eacutes megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutesek

Baacuter az eddig ismertetett riacutetusok alkalmasak raacute hogy araacutenylag teljes keacutepet adjanak arroacutel a vallaacutesi haacutetteacuterről mely a keacuteső antik Kalendae fejlődeacuteseacutet formaacutelhatta leacutetezett neacutehaacuteny tovaacutebbi szokaacutes melyekről joggal felteacutetelezhetjuumlk hogy hataacutessal lehettek a Kalendae jelmezes felvonulaacutesaira s amelyek megvilaacutegiacutetjaacutek a karnevaacuteli szellemiseacuteg egy sajaacutetos aspektusaacutet Tudniillik a roacutemai kultuacuteraacuteban eacutes az annak a hataacutesa alatt aacutelloacute goumlroumlg teruumlle-teken ismert volt egy szituaacutecioacute ahol emberek rutinszerűen istenek jelmezeiben leacuteptek fel meacutegpedig az amphiteaacutetrum homokjaacuteban

Maacuter szoacuteba keruumllt hogy az amphitheatrumi produkcioacutek egyeacutertelmű rituaacutelis gyoumlke-rekkel biacutertak eacutes kifejezetten koumltődtek a Saturnaliaacutehoz A szcenizaacuteltsaacuteg illetve kimon-dottan az istenek megjeleniacuteteacutese reacuteszben a kiveacutegzeacutesek dramatizaacutelaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg reacuteszben a lebonyoliacutetoacute szemeacutelyzet oumlltoumltte fel istenek attribuacutetumait iacutegy a halottak meg-vizsgaacutelaacutesa majd a testek eltaacutevoliacutetaacutesa a leacutelekvezető Mercurius eacutes az alvilaacuteg isteneacutenek Dis paternak a feladata volt180 A szcenizaacuteltsaacuteg meacuteg erőteljesebben jelentkezett a kiveacuteg-zeacutesek eseteacuteben A roacutemai biacuteroacutesaacutegokon a halaacutelbuumlnteteacutes egy formaacuteja volt az ad bestias iacuteteacute-let mely neve szerint vadaacutellatok aacuteltal szeacutetteacutepeteacutest jelentett a gyakorlatban a kiacutenhalaacutel vaacuteltozatos formaacuteit ami csak a laacutetvaacutenyossaacutegok szervezőinek beteg fantaacuteziaacutejaacutetoacutel tellett Ezekre a kiveacutegzeacutesekre rendszerint deacutelidőben keruumllt sort mivel az amphitheatrumok programjaacuteban a gladiaacutetori viadalokhoz keacutepest maacutesodrendűek voltak mert itt a gladiaacute-torok harcaacutenak leacutenyege a kuumlzdelem veacutegeredmeacutenyeacutenek kiszaacutemiacutethatatlansaacutega hiaacuteny-zott Nem keveacutes esetben a kiveacutegzeacutes koumlzismert mitoloacutegiai jelenetek előadaacutesaacuteval kapcso-loacutedott oumlssze Tertullianus leiacuterja hogy laacutetott valakit akit Herculeskeacutent eacutelve eacutegettek el181 Roacutemai Szent Kelemen levele Danaidaacutek eacutes Kirkeacutek moacutedjaacutera maacutertiacuterhalaacutelt halt kereszteacuteny

180 Kyle 1998 156ndash157 a megszemeacutelyesiacutetett istenek jelenleacuteteacutenek fő forraacutesai Tertullianus Apologia 15 4ndash5 (PG 1 257ndash536) (Mercurius mint psychopompos) eacutes Tertullianus Ad nationes I 10 47 (PG 1 560ndash680) Dis pater Baacuter Tertullianus a gladiaacutetor szoacutet hasznaacutelja Kyle felteacutetelezi hogy a kiveacutegzett bűnoumlzők tetemeinek eltaacutevoliacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute A larva-deacutemonok megjeleniacuteteacutese Seneca Apocolocyn-tosis 9 3 Commodus csaacuteszaacuter Mercuriuskeacutent leacutepett fel az amphitheatrumban Cassius Dio 73 17 3ndash4 Baacuter a tudomaacutenyban araacutenylag elfogadott egy etruszk tiacutepusuacute kalapaacutecsot hordozoacute Charon je-lenleacutete ennek egyetlen szoumlvegszerű alapja Tertullianus megjegyzeacutese Dis pater kalapaacutecsaacuteroacutel Kyle 1998 157 172 10 jegyzet

181 Coleman 1990 44 Tertullianus Apologia 15 4 (PG 1 257ndash536)

150

nőkről iacuter ndash ez itt egyeacutertelműen a kiveacutegzeacutes moacutedjaacutera utal182 Azokat az eacuteszak-afrikai keresz-teacuteny maacutertiacuterokat akik koumlzoumltt Perpetuaacutet eacutes Felicitast halaacutelra iacuteteacutelteacutek Saturnus papjainak illetve Ceres papnőinek akartaacutek oumlltoumlztetni amit ők visszautasiacutetottak183 Az előadandoacute miacutetosz nem okvetlenuumll kapcsoloacutedik a kitalaacutelt halaacutelnemhez iacutegy peacuteldaacuteul Daedalus lezu-hanhat a magasboacutel ellenteacuteteacutere fordiacutetva a miacutetosz befejezeacuteseacutet de akaacuter medve is szeacutet-marcangolhatja184 Coleman a jelenseacutegről iacuterott kivaacuteloacute elemzeacuteseacuteben kiemel keacutet vallaacutesi riacutetust melyek kapcsolatban aacutellhatnak a roacutemai laacutetvaacutenyossaacutegok ezen riasztoacute formaacutejaacute-val eacutes amelyek teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel is relevaacutensak Az egyik a szcenizaacutelt kiveacutegzeacutesek hasonloacutesaacutega a bűnbakrituaacuteleacutekkal s a goumlroumlg bűnbak (pharmakos) azon definiacutecioacutejaacuteval melyet Jan Bremmer adott a teacutemaacuteroacutel iacuterott monograacutefiaacutejaacuteban A goumlroumlg vallaacutesban a bűn-bak kiűzeacutese szeacuteles koumlrben elterjedt szertartaacutes volt akaacuter eacuteves rendszeresseacuteggel gyako-rolt riacutetuskeacutent valamely uumlnnephez kapcsoloacutedva akaacuter a koumlzoumlsseacuteg egy kriacutezishelyzeteacutere adott vaacutelaszkeacutent ndash eacutes jelen volt a miacutetoszban is A miacutetoszban a bűnbak valoacutedi eacuterteacuteket keacutepvisel lehet a kiraacutely vagy a kiraacutely fia185 A valoacutesaacutegos bűnbak eacuterteacutektelen a polisz szem-pontjaacuteboacutel nyomoreacutek szegeacuteny bűnoumlző koldus akit azonban a riacutetus soraacuten időlege-sen eacuterteacutekesnek mutatnak be Ugyanez mondhatoacute el a vadaacutellatok eleacute vetett halaacutelraiacuteteacutel-tekről ndash Plutarchos szavai szerint az ostoba embert megteacuteveszti a halaacutelraiacuteteacutelt pompaacutes ruhaacuteja186 Ezek a fajta kiveacutegzeacutesek a Roacutemai Birodalom egeacutesz teruumlleteacuten ismertek voltak baacuter az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesnak ilyen meacuterteacutekben spektaacutekulummaacute alakiacutetaacutesa kimondottan roacutemai specialitaacutes gyorsan terjedt a meghoacutediacutetott teruumlleteken eacutes a filoloacutegusok aacuteltal civi-lizaacuteltabbnak remeacutelt goumlroumlgoumlk eacuteppoly lelkes rajongoacuteivaacute vaacuteltak akaacuter a roacutemai plebs187 Az amphiteaacutetrumok veacuteres programja nem volt fuumlggetlen a teacuteli uumlnnepektől A roacutemaiak tisztaacuteban voltak vele hogy a gladiaacutetori kuumlzdelmek minden veacuteres profanitaacutesuk elleneacutere egy vallaacutesi rituaacuteleacuteboacutel erednek Livius szerint az első gladiaacutetori jaacuteteacutekokat Kr e 264-ben rendezte egy bizonyos Brutus Scaeva halott apja tiszteleteacutere188 Az ehhez hasonloacute teacuteny-legesen az emberaacuteldozattal hataacuteros jaacuteteacutekok megnevezeacutese munus A gladiaacutetori jaacuteteacutekok koumlzoumltt egy volt amely egy istenseacuteg uumlnnepeacutehez kapcsoloacutedott eacutes ez a Saturnusnak ajaacuten-lott decemberi munus melyet forraacutesaink is egyfajta emberaacuteldozatnak tekintenek erről a Dasios-acta bemutataacutesakor maacuter beszeacuteltem189 Nem tudni hogy Saturnus isten alapter-meacuteszeteacutenek kegyetlenseacutege egykori emberaacuteldozatok emleacutekeacutet őrzi-e ahogy az antik szer-zők hitteacutek vagy ez is csak miacutetosz Azonban amikor Saturnusszal olyan idegen istene-ket azonosiacutetottak akik eseteacuteben az emberaacuteldozatok leacutete nem csupaacuten taacutevoli emleacutek vagy legenda akkor ezzel megerősiacuteteacutest kapott a latin isten ambivalenciaacuteja is A karthagoacutei Barsquoalt Saturnusszal azonosiacutetjaacutek eacutes bizonyiacutethatoacutenak laacutetszik hogy az amphitheatrumi

182 Coleman 1990 65183 Coleman 1990 66184 Coleman 1990 63 69185 Bremmer 1983 Ogden 1997186 Coleman 1990 70 Plutarchos Mor 554b187 Bomgardner 2000 192 Keleten kevesebb amphitheatrum van de ennek az oka hogy az ilyen jaacute-

teacutekokat reacuteszben maacutes eacutepiacutetmeacutenyekben bonyoliacutetottaacutek ahogy azt Louis Robert bizonyiacutetotta188 Valerius Maximus 2 4 7 Bomgardner 2000 32189 Ausonius Ecloga 23 De feriis romanis 33ndash37 Bomgardner 2000 196

151

kiveacutegzeacuteseket a helyi lakossaacuteg az emberaacuteldozatok megfelelő poacutetleacutekaacutenak tekintette Afri-kaacuteban kapcsolat mutathatoacute ki a Saturnus-szenteacutelyek eacutes az amphitheatrumok koumlzoumltt190 eacutes felteacuteteleztek hasonloacutet a keltaacutek fejkultusza eacutes a gladiaacutetori jaacuteteacutekok koumlzoumltt is191 Nem-csak teacuterben hanem időben is eacuterintkezik a Kalendae kialakulaacutesi idejeacutevel a gladiaacute-tori jaacuteteacutekokat Konstantin toumlrveacutenyben tiltja meg elmeacuteletileg csupaacuten az uacutegynevezett venatioacutek felfegyverzett emberek aacutellatokkal valoacute kuumlzdelme maradhatna fenn de ahogy szaacutemos maacutes toumlrveacuteny eseteacuteben is eleacuteg egyeacutertelmű bizonyiacuteteacutekok szoacutelnak mellette hogy ezek az attrakcioacutek csak hosszuacute eacutevtizedek muacuteltaacuten szűntek meg192

Mindez azt jelenti hogy az amphitheatrumok laacutetvaacutenyossaacutegai elvben hathattak a kialakuloacuteban leacutevő Kalendae szokaacutesaira azonban az maacuter keacuterdeacuteses hogy szuumlkseacuteges-e kapcsolatot laacutetnunk a kettő koumlzoumltt Coleman 1990-ben főleg Weinstock tanulmaacutenyaacutera taacutemaszkodott a Dasios-acta eacutertelmezeacuteseacuteben aki viszont meacuteg sok szempontboacutel frazeriaacute-nus moacutedon aacutellt a szoumlveghez eacutes ebben az eacutertelmezeacutesi mezőben a puumlnkoumlsdi kiraacutely leacutenye-gileg azonos a bűnbakkal Azonban ha elvetjuumlk a frazeri interpretaacutecioacutet marad-e baacutermi jogalapunk hogy az uacutejeacutevi felvonulaacutes vidaacutem maszkos felvonuloacuteit kapcsolatba hozzuk meacutegoly taacutevolroacutel is a bűnbak figuraacutejaacuteval

Uacutegy gondolom a vaacutelasz igen baacuter a kapcsolat indirekt A Kalendae humora karne-vaacuteli jellegű eacutes egyik fő forraacutesa az eacuterteacutekes eacutes eacuterteacutektelen felcsereacuteleacutese az eacuterteacutekes eacuterteacutekte-lenkeacutent valoacute reprezentaacutelaacutesa eacutes az eacuterteacutektelen eacuterteacutekkel valoacute felruhaacutezaacutesa ami a kuumlloumln-boumlző riacutetusokban sokfeacutele moacutedon manifesztaacuteloacutedhat A Kalendae reacutesztvevői kiguacutenyoltaacutek az aacutellamhatalmat akaacuter magaacutet a csaacuteszaacutert vagy az isteneket is ezt azonban nem terv-szerű politikai taacutemadaacutes formaacutejaacuteban tetteacutek hanem egy olyan felvonulaacutes soraacuten mely-nek folyamaacuten sajaacutet magukboacutel is csuacutefot űztek akaacuter olyan extreacutem moacutedon megalaacutezoacute for-maacuteban mint hogy nőnek oumlltoumlztek Ugyanezt figyelhetjuumlk meg meacuteg egyeacutertelműbben a Saturnalia kiraacutelyaacutenak parancsaiban is ahogy Lukianos bemutatja a szokaacutest az utasiacutetaacute-sok kiacutenosak eacutes megalaacutezoacutek eacutes a dominaacuteloacute eacuterzelmek a kaacuteroumlroumlm eacutes a megkoumlnnyebbuumlleacutes hogy mindez valaki maacutessal toumlrteacutenik Mindebben viszont a karnevaacuteli felvonulaacutes bizo-nyos rokonsaacutegot mutat a megalaacutezoacute ceacutelzatuacute buumlnteteacutesekkel toumlrteacutenjenek akaacuter az amphi-theatrumban akaacuter azon kiacutevuumll Ezek a buumlnteteacutesek toumlbb esetben a rituaacutelis processzioacute formaacutejaacutet oumlltik a nyilvaacutenos megszeacutegyeniacuteteacutes iacutegy a diadalmenet ellenteacutetpaacuterjaacutevaacute vaacutelik

Mikor az első triumviraacutetus egyik tagjaacutet Marcus Licinius Crassust megoumllteacutek a paacuterthu-sok elleni hadjaacuterataacuten Plutarchos szavai szerint

32 Szureacutena Crassus fejeacutet eacutes kezeacutet elkuumlldte Huumlroacutedeacuteszhoz Armeniaacuteba de Szeleukiaacuteba kuumlldoumltt hiacuternoumlkoumlkkel azt a hiacutert terjesztette hogy Crassust eacutelve viszi magaacuteval eacutes treacutefaacutes diacuteszmenetet rendezett amelyet seacutertő szaacutendeacutekkal triumphusnak nevezett el Caius Paccianust az egyik hadifoglyot aki leginkaacutebb hasonliacutetott Crassushoz kiraacutelynői ruhaacuteba oumlltoumlztette eacutes kioktatta hogy hallgasson a Crassus eacutes imperator neacutevre ha iacutegy

190 Bomgardner 2000 196 Le Glay 1966 313 460 Picard 1948191 Bomgardner 2000 196 Piganiol 1923 62192 Kyle 1998 55 Bomgardner 2000 201 a gladiaacutetori jaacuteteacutekok maacuter a III szaacutezad veacutegeacuten joacuteval a toumlrveacute-

nyi tiltaacutes előtt kezdenek eltűnni helyuumlkoumln viszont megjelennek a szinteacuten eacuteletveszeacutelyes venatioacutek

152

szoacuteliacutetjaacutek majd loacutera uumlltetve vitte magaacuteval előtte tevehaacuteton kuumlrtoumlsoumlk eacutes neacutehaacuteny lictor ment vesszőnyalaacutebjaikon erszeacutenyek csuumlngtek eacutes a baacuterdokon frissen levaacutegott roacutemai fejek Szeleukiai zeneacutesz hetairaacutek traacutegaacuter komikus dalokat eacutenekeltek Crassus elpu-hultsaacutegaacuteroacutel eacutes gyaacutevasaacutegaacuteroacutel s a laacutetvaacutenyt mindenki baacutemeacuteszkodva neacutezte veacutegig193

Baacuter Szureacutena paacuterthus hadvezeacuter de a riacutetus amelyet a halott ellenseacuteg kiguacutenyolaacutesaacutera ki-oumltoumll tisztaacuten roacutemai a legaproacutebb reacuteszletig eacutes Szureacutena eacuteppuacutegy eacuterti mint a toumlrteacutenetet le-jegyző goumlroumlg Plutarchos

A Kalendae eseteacuteben a guacuteny nem szemeacutelyre iraacutenyul Az eacuterteacutekes eacuterteacutektelenkeacutent meg-jeleniacuteteacutese eacutes vice versa oumlnmagaacuteban a ceacutel iacutegy lehet az uumlnnep reacutesze a hatalom kicsuacute-folaacutesa a szent riacutetusok parodizaacutelaacutesa vagy akaacuter az istenek nevetseacutegesseacute teacutetele Mindezt oumlsszegezhetjuumlk uacutegy hogy az uumlnnepen a norma megseacuterteacutese vaacutelik normaacutevaacute Mikor az egyhaacutezatyaacutek a reacutesztvevők szemeacutere vetik hogy tetteik szeacutegyenletesek eacutes megveteacutesre meacutel-toacutek akaacuter el is hihetjuumlk nekik hogy az uumlnnepi teveacutekenyseacutegek maacutes napokon valoacuteban szeacute-gyenletesnek szaacutemiacutetottak volna Azonban ahogy Libanios megfogalmazza a Kalendae uumlnnepeacutevel kapcsolatban nincs helye a megbaacutenaacutesnak baacutermi is toumlrteacutenjen az az uumlnnep beteljesiacuteteacutese A Kalendae ezen filozoacutefiaacutejaacutenak szuumlkseacutegszerű beteljesiacuteteacutese ha a reacutesztve-vők sajaacutet magukat is szeacutegyenletes helyzetbe hozzaacutek

A heacutetkoumlznapi eacuteletben a megszeacutegyenuumlleacutes legextreacutemebb formaacutejaacutet a biacuteroacutei iacuteteacuteletet koumlvető buumlnteteacutesek jelentik Az uumlnnepeken hasznaacutelt szekeacuter melynek utasai a baacutemeacutesz-kodoacutekat csuacutefoltaacutek pontos inverzei annak a kocsinak melyen a megszeacutegyeniacuteteacutesre iacuteteacutelt bűnoumlsoumlket vitteacutek koumlrbe a vaacuteroson hogy maacutesok csuacutefolhassaacutek őket194

Az uacutejeacutevi felvonulaacutes reacutesztvevői akaacuter katonaacutek is női ruhaacuteban szaacutelltak fel e szekerekre ndash ugyanez a heacutetkoumlznapokban suacutelyos megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutes is lehetett Szent Sergius eacutes Bacchus passioacuteja keacutet katonamaacutertiacuter sorsaacutet mutatja be A szoumlveg szerint a keacutet katona Galerius seregeacuteben szolgaacutelt mikor kereszteacuteny voltuk lelepleződoumltt szaacutemos kiacutenzaacutes utaacuten mindkettőjuumlket kiveacutegezteacutek A toumlrteacutenetnek van egy szokatlan momentuma a maacuter-

193 Plutarchos Crassus 32 bdquoὉ δὲ Σουρήνας τὴν κεφαλὴν τοῦ Κράσσου καὶ τὴν χεῖρα πρὸς Ὑρώδην ἔπεμψεν εἰς Ἀρμενίαν αὐτὸς δὲ διαδοὺς λόγον ὑπrsquo ἀγγέλων εἰς Σελεύκειαν ὡς ζῶντα Κράσσον ἄγοι παρεσκεύαζε πομπήν τινα γελοίαν ὕβρει προσαγορεύων θρίαμβον ὁ μὲν γὰρ ἐμφερέστατος Κράσσῳ τῶν αἰχμαλώτων Γάιος Πακκιανός ἐσθῆτα βασιλικὴν γυναικὸς ἐνδὺς καὶ διδαχθεὶς Κράσσος ὑπακούειν καὶ αὐτοκράτωρ τοῖς καλοῦσιν ἐφrsquo ἵππου καθήμενος ἤγετοmiddot πρὸ αὐτοῦ δὲ σαλπιγκταὶ καὶ ῥαβδοῦχοί τινες ὀχούμενοι καμήλοις εἰσήλαυνονmiddot ἐξήρτητο δὲ τῶν ῥάβδων βαλάντια καὶ περὶ τοὺς πελέκεις πρόσφατοι κεφαλαὶ Ῥωμαίων ἀποτετμημέναι κατόπιν δrsquo εἵποντο Σελευκίδες ἑταῖραι μουσουργοί πολλὰ βωμολόχα καὶ γελοῖα διrsquo ᾀσμάτων εἰς θηλύτητα καὶ ἀνανδρίαν τοῦ Κράσσου λέγουσαι ταῦτα μὲν οὖν πάντες ἐθεῶντοrdquo

194 Malalas II 1-ben talaacutelkozhatunk első iacutezben ilyen megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutessel baacuter nem reaacutelis szituaacute-cioacuteban hanem egy racionalizaacutelt miacutetoszban Heacutelios mint Egyiptom fiktiacutev kiraacutelya vezeti be hogy a haacutezassaacutegtoumlrő nőket egy megszeacutegyeniacutető pompeacute főszereplőjekeacutent vezesseacutek koumlrbe az emberek koumlzoumltt Malalas VI szaacutezadi kroacutenikaacuteja egy maacutesik buumlnteteacutesi forma első emliacutetője is a legyőzoumltt ellenseacuteg fe-jeacutet rendszeresen laacutendzsahegyre tűzve teszik koumlzszemleacutere iacutegy toumlrteacutenik a koumlnyvuumlnk 8 fejezeteacuteben szerephez jutoacute Brennus gall kiraacutellyal is E buumlnteteacutesi formaacutek megjeleneacutesei a szoumlvegben bizonyiacutetjaacutek hogy a Malalas-kroacutenika keletkezeacutese koraacuteban illetve forraacutesai keletkezeacutesekor az VndashVI szaacutezadban maacuter gyakoriak voltak

153

tiacuter katonaacutekat női ruhaacuteban vonultatjaacutek fel bajtaacutersaik előtt Ez a mozzanat kelthette fel John Boswell figyelmeacutet aki egy 1994-es koumlnyveacuteben az oacutekortudomaacuteny talaacuten legbizar-rabb vaacutellalkozaacutesaacuteba fogott tudniillik megkiacuteseacuterelte bebizonyiacutetani hogy a korai keresz-teacuteny egyhaacutez ismerte a homoszexuaacutelis haacutezassaacutegot Ez a caacutefolatot nem nagyon igeacutenylő elmeacutelet felkeltette az eacuterdeklődeacutest a passioacute iraacutent eacutes David Wood 1997-es tanulmaacutenyaacute-ban meggyőzően magyaraacutezta a furcsa jelenetet195 Eszerint Sergius eacutes Bacchus szenve-deacutestoumlrteacutenete toumlrteacutenetileg hiteltelen viszont szerzőjuumlk egy olyan hagiograacutefiai szoumlvegre taacutemaszkodott mely a Iulianus alatt maacutertiacuterhalaacutelt halt Iuventinus eacutes Maximinus toumlrteacute-neteacutet oumlroumlkiacutetette meg akikről tudjuk hogy valoacuteban ezzel a buumlnteteacutessel suacutejtottaacutek őket Meacuteg egy hasonloacute esetet ismeruumlnk Zosimos Nova Historiaacuteja szerint Iulianus egy győz-tes csata utaacuten a csataacuteban megfutamodoacute teljes lovassaacutegaacutet suacutejtotta azzal a buumlnteteacutessel hogy női ruhaacuteban kellett elvonulniuk taacutersaik előtt Ez a buumlnteteacutes valoacutejaacuteban kegyelem hiszen a csata soraacuten toumlrteacutenő megfutamodaacutes buumlnteteacutese halaacutel kellett volna legyen azon-ban a csaacuteszaacuter a győzelemre tekintettel megkegyelmezett a dezertőroumlknek Wood ezt a sajaacutetos buumlnteteacutesi moacutedot kimondottan Iulianus csaacuteszaacuter szemeacutelyeacutehez koumlti eacutes az ő sze-meacutelyes hozzaacuteaacutellaacutesaacuteboacutel vezeti le Mikor a galliai leacutegioacutek csaacuteszaacuterraacute kiaacuteltottaacutek ki szuumlkseacuteg lett volna valamire amit koronakeacutent hasznaacutelhatnak A katonaacutek azt ajaacutenlottaacutek hogy Iulianus feleseacutegeacutenek egy diadeacutemjaacutet hasznaacuteljaacutek azonban ő nem tudta raacutevenni magaacutet hogy akaacuter egyszeri alkalommal is női eacutekszert viseljen iacutegy veacuteguumll egy katona torqueseacutevel koronaacuteztaacutek meg

Iulianus uacutegy tűnik kuumlloumlnoumlsen eacuterzeacutekeny volt a nemnek megfelelő ruhaacutezat viseleacute-seacutere inkaacutebb mint katonaacutei akik megkoronaacuteztaacutek volna egy női diadeacutemmal azonban a női ruhaacutenak mint buumlnteteacutesnek nem lett volna eacutertelme ha nem rendkiacutevuumll megalaacutezoacute a katonaacutek szaacutemaacutera eacutes ezek az esetek nem peacuteldaacutetlanok baacuter hasonloacute esetekkel majd keacutesőbb a bizaacutenci koumlzeacutepkorban talaacutelkozunk196 Talaacuten valoacuteban Iulianus volt az első aki ezt buumlnteteacuteskeacutent is alkalmazta azonban a kor amikor tette a IV szaacutezad koumlzepe kulcs-fontossaacuteguacute időszak az uacutejeacutevi riacutetusok kialakulaacutesaacuteban A karnevaacuteli logika toumlkeacuteletes peacutel-daacuteja amikor a reacutesztvevők azt teszik az uumlnnepen oumlnkeacutent ami a heacutetkoumlznapokban rend-kiacutevuumll megalaacutezoacute lett volna

Van meacuteg egy forraacutes ami tovaacutebb bonyoliacutetja a toumlrteacutenetet A birodalom hataacuter menti pro-vinciaacuteiboacutel a Duna menti teruumlletekről eacutes Germaniaacuteboacutel szaacutemosan keruumlltek elő olyan sisa-kok melyek a teljes fejet koumlrbevetteacutek eacutes arcreacuteszuumlk szoborszerűen kidolgozott emberi arcot aacutebraacutezolt Ilyenek maacuter az I szaacutezadboacutel is ismertek Funkcioacutejuk keacuterdeacuteses mivel a szemnek vaacutegott reacutes csak szem meacuteretű iacutegy nagyon korlaacutetozott kilaacutetaacutest biztosiacutetott viselő-jeacutenek s iacutegy neheacutez elkeacutepzelni hogy valoacutedi csataacuteban viselhetteacutek Mivel Arrhianos Hippika Gymnasia ciacutemű iacuteraacutesaacuteban beszeacutel ilyen maszkokroacutel iacutegy felmeruumll a lehetőseacuteg hogy a mű

195 Wood 1997196 Guilland (1966 304ndash305) hoz toumlbb peacuteldaacutet XI szaacutezad Glykas 594 Kedreacutenos II 549ndash550 I Kom-

neacutenos Manueacutel alatt Nikeacutetas 256 majd 1264-ben is Pachymereacutes I 240 Mindezekben az esetek-ben a veacutetkeseket akik mindig katonaacutek a hippodromban vezetik a neacutep eleacute a megszeacutegyeniacutető női ruhaacuteban

154

ciacutemeacutet adoacute lovas katonai gyakorlatokon viselteacutek197 Ezeknek a maszkoknak koumlruumllbe-luumll huacutesz szaacutezaleacuteka női arcot aacutebraacutezol A kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem mindig egyeacutertelmű mivel csakis a hajviselet eacutes az eacutekszerek alapjaacuten volna lehetseacuteges Robinson Russel azt felteacute-telezte hogy a maszkok amazonokat aacutebraacutezolnak s ilyen moacutedon ezek is lehettek egy katonai gyakorlat ndash egy nagyszabaacutesuacute eacutes kisseacute extravagaacutens gyakorlat kelleacutekei198 A dolog nem elkeacutepzelhetetlen irodalmi forraacutesokboacutel is ismert a Lusus Troiae a troacutejai jaacuteteacutekok melyeket kuumlloumlnfeacutele szakraacutelis esemeacutenyekhez kapcsoloacutedva adtak elő (csaacuteszaacuteri temeteacute-sek templomalapiacutetaacutesok) a reacutesztvevők nemes ifjak akik a katonai szolgaacutelathoz meacuteg fiatalok voltak eacutes akik a jaacuteteacutekokon lovas tudaacutesukat mutathattaacutek be bonyolult manő-verek koumlzoumls előadaacutesaacuteval A jaacuteteacutekok eredeteacutet s iacutegy talaacuten szceniacuterozaacutesaacutet reacuteszben a troacutejai ősoumlkhoumlz koumltoumltteacutek reacuteszben a kreacutetai labirintushoz melynek bonyolult mintaacutezataacutet a lovas koreograacutefia tuumlkroumlzte Elkeacutepzelhetjuumlk hogy valami hasonloacute leacutetezett a lovas katonasaacuteg gyakorlatai koumlzoumltt is azonban sajnos teljesen hiaacutenyoznak az iacuterott forraacutesok A maszkok amazon volta mellett nem szoacutel maacutes mint hogy ők voltak az egyeduumlli fegyveresen csa-patban harcoloacute nők a goumlroumlg-roacutemai mitoloacutegiaacuteban

Tovaacutebbi bizonyiacuteteacutekok hiacutejaacuten lehetetlen eacuterdemi koumlvetkezteteacuteseket levonni az arc-sisakok eacutes kuumlloumlnoumlsen női vaacuteltozataik funkcioacutejaacuteroacutel Ami biztos hasznaacutelatuk valamilyen ritualizaacutelt meacuteg ha nem is szakraacutelis esemeacutenyhez kapcsoloacutedott hiszen a női maszkok eseteacuteben veacutegkeacutepp kizaacutert hogy csataacuteban hasznaacuteljaacutek Rejteacutelyesseacuteguumlk elleneacutere ezek bizo-nyiacutetjaacutek hogy a roacutemai hadseregben maacuter a IV szaacutezad előtt is előfordult hogy katonaacutek nőnek maszkiacuterozzaacutek magukat Mivel a sisak alatt szuumlkseacutegszerűen a heacutetkoumlznapi paacutenceacutel-zatukat viselteacutek iacutegy a hataacutes koraacutentsem volt annyira groteszk mint az uacutejeacutevi felvonulaacuteso-kon de a női szerep eljaacutetszaacutesa akkor is megtoumlrteacutent

Konkluacutezioacutek

A Kalendae Ianuariae keacuteső oacutekori vaacuteltozatainak kialakulaacutesi folyamataacuteban toumlbb fontos csomoacutepontot ismerhetuumlnk fel Ezek koumlzuumll az első a roacutemai tiacutepusuacute uacutejeacutevi uumlnnepek eacutes a szinteacuten roacutemai Saturnalia bizonyos meacuterteacutekű oumlsszemosoacutedaacutesa mely egyeacutertelműen be-koumlvetkezett keleten de kisebb meacuterteacutekben talaacuten nyugaton is Ez a folyamat keacutetseacutegte-lenuumll lezajlott azonban pontos időpontjaacutet nem tudjuk meghataacuterozni mivel a IV szaacute-zadi goumlroumlg forraacutesainkban is maacuter csak a veacutegeredmeacutenyt laacutetjuk A Saturnaliaacuteboacutel szaacutermazik a strenaacuten tuacutelmenő ajaacutendeacutekok osztogataacutesa a lakomaacutek a legaacutelis kockajaacuteteacutek szerepe eacutes reacuteszben a humor megjeleneacutese az uumlnnepleacutesben

Enneacutel jelentősebb eacutes a birodalom teljes teruumlleteacutet eacuterintő vaacuteltozaacutes hogy az uumlnnep a neacutegy fal koumlzuumll kikeruumll a koumlzterekre kuumlloumlnfeacutele nyilvaacutenossaacuteg előtt zajloacute esemeacutenyek for-maacutejaacuteban spectaculummaacute vaacutelik Ez a vaacuteltozaacutes nem magaacutetoacutel eacutertetődő a Kalendae jelen-tőseacutegeacutenek noumlvekedeacuteseacutet a Saturnaliaacuteval valoacute oumlsszefonoacutedaacutesa alapozza meg a Saturnalia baacuter inkaacutebb nevezhetjuumlk koumlzoumlsseacutegi mint csalaacutedi uumlnnepnek viszont nem az utcaacuten zaj-

197 Arrhianus Ars tactica 34ndash39198 Russel 1975 124

155

lott Emellett ha elfogadjuk az egyhaacutezatyaacutek eacutes Libanios eacuterveleacuteseacutet miszerint a Kalen-dae inherensen pogaacuteny uumlnnep akkor azt vaacuternaacutenk hogy a kultuszok visszaszoriacutetaacutesa a neacutegy fal koumlzeacute szaacuteműzi az uumlnnepet azonban ennek eacuteppen az ellenkezőjeacutet tapasztaljuk

A Kalendae utcai rendezveacutenyei alapvetően haacuterom tiacutepusra oszthatoacutek 1 utcai mula-tozaacutes zeneacuteleacutes taacutenc 2 enneacutel ritualizaacuteltabbak a kuumlloumlnfeacutele processzioacutek ezek lehetnek komolyak de kimondottan humorosak is 3 a rituaacutelis agermos kuumlloumlnfeacutele formaacutei mikor haacutezroacutel haacutezra jaacuteroacute csoportok ajaacutendeacutekokat keacuteregetnek joacutekiacutevaacutensaacutegaikeacutert vagy eacutenekuuml-keacutert csereacutebe A haacuterom alapvető tiacutepus nem vaacutelik el egymaacutestoacutel eacutelesen kuumlloumlnoumlsen a nyu-gat-euroacutepai cervulus-menet eseteacuteben gyaniacutethatoacute hogy egyszersmind haacutezroacutel haacutezra jaacuterva ajaacutendeacutekokat is gyűjtoumlttek Az elkuumlloumlniacuteteacutes eacutelesseacutege reacuteszben az egyes forraacutesok szerzőjeacute-nek eacuterdeklődeacutesi koumlreacutetől fuumlgg Asterios nagyon pontosan eacutes eacutelesen elvaacutelasztja egymaacutes-toacutel az egyes meneteket processzioacutekat reacutesztvevő csoportokat oumlsszhangban azzal hogy reacuteszletes kataloacutegust kiacutevaacuten adni az uumlnnepről a toumlbbi forraacutesszoumlveg az uumlnnep kaotikus voltaacutet hangsuacutelyozza eacutes homaacutelyban hagyja az esemeacutenyek reacuteszleteit melyeket a hallga-toacutesaacuteg uacutegyis ismert Maacutes esetekben a jelenseacuteg maga nem kategorizaacutelhatoacute szigoruacute kriteacute-riumok szerint az arles-i menet a maacutesodik tiacutepusba tartozik de Caesarius utalaacutesai alap-jaacuten az sejthető hogy megaacutelltak az egyes haacutezaknaacutel

A fejlődeacutesi folyamat pontos időrendjeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet megneheziacuteti hogy a toumlbb-seacutegeacuteben a szokaacutessal ellenseacuteges forraacutesok retorikai okokboacutel igyekeznek mellőzni az uumlnnepleacutes azon elemeit melyek egyeacutertelműveacute tenneacutek hogy a Kalendae aacutellami uumlnnep melynek egyik ceacutelja az aacutellamhatalom reprezentaacutecioacuteja Pedig e reprezentatiacutev elemek-ről azeacutert volna joacute toumlbbet tudnunk mert logikus a felteacutetelezeacutes hogy eacuteppen ezek indu-kaacuteltaacutek a toumlbbi vaacuteltozaacutest Egyeduumll Ioacuteanneacutes Lydos utal arra ami a legnyilvaacutenvaloacutebb a fővaacuteros(ok)ban sor kellett keruumlljoumln a konzulok uumlnnepeacutelyes felvonulaacutesaacutera a processio consularisra Egyetlen explicit utalaacutest sem talaacutelunk egy maacutesik diacuteszfelvonulaacutesra ame-lyik biztosan megtoumlrteacutent a januaacuter 3-i Ludi Compitalest egy pompa circensisnek kellett megelőznie ott eacutes addig ahol eacutes ameddig hagyomaacutenyos keretek koumlzoumltt rendezteacutek meg a roacutemai versenyjaacuteteacutekokat Noha Libanios beszeacutel a loacuteversenyek laacutetogataacutesaacuteroacutel mint az uacutejeacutevi uumlnnepek reacuteszeacuteről a pompa circensisről hallgat A Petrus Chrysologus aacuteltal leiacutert uacutejeacutevi felvonulaacutes eseteacuteben lehetseacuteges hogy a cirkuszi versenyek rituaacutelis előjaacuteteacuteka vagy annak valamilyen fejlemeacutenye de Chrysologus ezt nem aacutelliacutetja egyeacutertelműen eacutes Raven-naacuteban nincs nyoma circuseacutepuumlletnek Ugyanakkor Libanios kifejezetten beszeacutel egy ettől teljesen fuumlggetlen processzioacuteroacutel melynek soraacuten a cirkuszi versenyistaacutelloacutek tulajdo-nosai vonultak veacutegig a vaacuteroson az istenek templomaihoz

A nem hivatalos menetek koumlzuumll az agermos-tiacutepus adatolt keveacutesbeacute Asterios egyeacutertel-műen aacutelliacutetja hogy felnőttek csoportjai jaacutertak haacutezoacutel haacutezra eacutes ajaacutendeacutekokeacutert csereacutebe aacuteldaacutest mondtak a haacutezra (eupheacutemeo) Ugyanerre utal Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos Antiochiaacute-ban is Asterios a felnőttek csoportjaacutetoacutel teljesen elkuumlloumlniacutetve beszeacutel a gyerekekről akik ezuumlstoumlzoumltt almaacutekat aacuterulnak Hasonloacute szokaacutesok megleacuteteacutere a koumlzeacutepkorboacutel is lesznek szoacutervaacutenyos adataink azonban meglepően kis szaacutemban ahhoz keacutepest hogy az uacutejkor-ban mennyire elterjedt szokaacutesroacutel van szoacute Ennek oka talaacuten az hogy e szokaacutes gyorsan eacutes alaposan krisztianizaacutelhatoacute ndash a Kalendae szoacuteboacutel szaacutermazoacute kolindaacutelaacutes eacutes rokon szavai az uacutejkori Kelet-Euroacutepaacuteban a karaacutecsonyi dalok eacutenekleacuteseacutere vonatkoznak

156

Az oacute- eacutes koumlzeacutepkorboacutel az eacutenekelve ajaacutendeacutekokat gyűjtoumlgető gyerekcsapatok sokkal jobban adatoltak egy maacutesik szokaacutes a Kalendae Martiae kapcsaacuten taacutergyalandoacute fecskedalok eseteacuteben Baacuter nem szeretneacutem a keacutet szokaacutest oumlsszemosni de a fecskedalok (chelidonisma) segiacutethetnek Asterios jobb megeacuterteacuteseacuteben A puumlspoumlk azt aacutelliacutetja hogy a szokaacutes tisztesseacuteg-telen kereskedeacutesre taniacutetja a gyermekeket akik eacuterteacuteke toumlbbszoumlroumlseacuteeacutert aacuteruljaacutek az almaacute-kat Talaacuten ez nem csupaacuten moraacutelis szőrszaacutelhasogataacutes az uacutejkori fecskedalokban a gyere-kek esetenkeacutent arroacutel eacutenekelnek hogy megtanultaacutek hogy aacuteruljanak draacutegaacutebban mint amennyieacutert vettek199

A Kalendae Ianuariae maacutesik jellegzetes megkuumlloumlnboumlztető eleme a jelmezes felvonu-laacutes Az előző fejezet remeacutelhetőleg egyeacutertelműveacute tette hogy ez a felvonulaacutes egyszerre valami uacutej a maga kontextusaacuteban ugyanakkor valami reacutegi aminek minden eleme ismert volt a megelőző szaacutezadokban A szokaacutes uacutegy tűnik szaacutemos lokaacutelis vaacuteltozatot mutat s ez arra utal hogy nem egyszerűen egyetlen koraacutebbi szokaacutes aacutetalakiacutetaacutesaacuteval joumltt leacutetre inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor megszuumlletett az utcai koumlzoumlsseacutegi uumlnnepleacutes igeacute-nye az emberek abboacutel meriacutetettek amiből tudtak felhasznaacuteltaacutek hagyomaacutenyos riacutetusok elemeit eacutes tanulhattak maacutes vaacuterosok gyakorlataacuteboacutel is Megkuumlloumlnboumlztettem egy keleti eacutes egy nyugati tiacutepust melyek szociaacutelis kontextusa is elteacuterő lehetett

A Gallia Ibeacuteriai-feacutelsziget eacutes Eacuteszak-Itaacutelia teruumlleteacuteről adatolt szarvasmaszkos a bdquoszarva-socskardquo eacutes a borjuacute alakjaacuteval feacutemjelzett menet nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a perifeacuteria iraacutenyaacute-boacutel terjedt a koumlzpont iraacutenyaacuteba magyaraacuten faluboacutel terjedt a vaacuteros feleacute ezt egyeacutertelműveacute teszik Pacianus eacutes Ambrosius megjegyzeacutesei Ezzel ellenteacutetben a keleti vaacuterosok Kalen-daeja tősgyoumlkeres vaacuterosi szokaacutesnak tűnik Libanios szerint a videacutekiek a vaacuterosba utaz-nak az uumlnnepre Asterios szerint a dereacutek parasztok eacutepp a harsaacuteny uumlnnep miatt mene-kuumllnek a vaacuterosboacutel

Ezt a vaacuterosi felvonulaacutest vagy rendezveacutenyt sokfeacutele moacutedon rendezhetteacutek meg a roacutemai vaacuterosokban de koumlzoumls elem volt egyfajta parodisztikus szaacutendeacutek a guacuteny a csuacutefoloacutedaacutes szerepe mely akaacuter egeacuteszen direkt moacutedon az aacutellamhatalom ellen iraacutenyult Ennek az eredeti forraacutesa nem a Kalendae kora csaacuteszaacuterkori formaacuteja hanem reacuteszben a Saturna-lia a Saturnalia humoros lakomakiraacutelya emellett tovaacutebbi inspiraacuteloacute forraacuteskeacutent baacuter-melyik nagy roacutemai pompa szoacuteba joumlhet eacutes akaacuter a goumlroumlg teruumlletek sajaacutet hagyomaacutenyai is A jelmezek legkoumlzelebbi analoacutegiaacuteit viszont maacuteshol talaacuteljuk meg az Isis-uumlnnep eacutes eset-leg a Magna Mater-uumlnnep jelmezes processzioacutejaacuteban A kultuszok visszaszoriacutetaacutesa ami maacuter joacuteval a veacutegleges tiltaacutes előtt is eacuterveacutenyesuumllt segiacutethette a szinkretizmust amennyi-ben az emberek raacutekeacutenyszeruumlltek hogy kedvenc szokaacutesaikat olyan uumlnnepekre vigyeacutek aacutet melyek meacuteg nem voltak korlaacutetozva

A vaacuteltozaacutesok reacuteszleteit tekintve megint csak hipoteacutezisekre vagyunk utalva Az biztos teacuteny hogy a csaacuteszaacuterkor lakomakiraacutelyai vagy inkaacutebb csaacuteszaacuterai a baraacuteti koumlroumlk Saturna-lia-uumlnnepleacuteseacuteben fontos szerepet jaacutetszottak s az is teacuteny hogy a Saturnaliaacutet egy isten-

199 Herzfeld 1977 46 angol fordiacutetaacutesaacuteban bdquoMarch my good March and marvellous April all we pupils have been taught to buy seven to sell seventeenrdquo Beaton 2004 138 46 Ismeruumlnk egy XII szaacutezadi szoumlveget mely szerint Roacutema vaacuterosaacutenak iskolaacutesai egy bizonyos uumlnnepen veacutegigjaacuter-jaacutek a haacutezakat ajaacutendeacutekokeacutert A goumlroumlg nyelvű dal szaacutemokat tartalmazoacute sorai valoacutesziacutenűleg szinteacuten ha-sonloacute alkudozaacutesroacutel szoacuteltak Fabre 1889 31 Fabre rekonstrukcioacutejaacuteban bdquoPente pentrsquo alla pente alloi tessarakontardquo A keacutet szoumlveget reacuteszletesebben vizsgaacutelom a 8 eacutes a 9 fejezetben

157

kiraacutely uralma felideacutezeacuteseacutenek tekintetteacutek Ez maacuter alapul szolgaacutelhatott egy olyan Saturna-liaacutenak melyet a Dasios-actaacuteban olvashatunk egy szemeacutely nem csupaacuten az uumlnnepi csaacuteszaacuter szerepeacutet vaacutellalja hanem magaacutet Saturnus isteneacutet s mindez egy olyan szociaacutelis koumlzeg-ben mely alkalmas volt raacute hogy a neacutegy fal koumlzoumltt zajloacute uumlnnepleacutest nyilvaacutenos uumlnnep-leacutesseacute tegye egy katonai taacuteborban Lydos a VI szaacutezadi Philadelphia kapcsaacuten sem istenek meneteacuteről beszeacutel hanem egyetlen istenről akinek szemeacutelyiseacutege mintha Ianus eacutes Satur-nus koumlzoumltt oszcillaacutelna Egy a nyilvaacutenossaacuteg eleacute leacutepő kiraacutelyisten kiacuteseacuteretet eacuterdemel s ezzel maacuteris megkapjuk a Kalendae Ianuariae uumlnnepi meneteacutenek egy embrionaacutelis formaacutejaacutet

Egy nem tuacutel nagyszabaacutesuacute spektaacutekulum megszervezeacutese is munkaidőt eacutes energiaacutet igeacutenylő oumlsszetett folyamat ami neheacutezkesseacute vaacutelik ha fokozatosan eltűnnek azok a kul-tikus koumlzoumlsseacutegek melyekre hagyomaacutenyosan ez a feladat haacuterult A neheacutezseacuteg megoldaacute-saacutera keacutet keacutezenfekvő lehetőseacuteg kiacutenaacutelkozik az első uacutej szervezetekre biacutezni a feladatot ilyen volt peacuteldaacuteul a katonasaacuteg A Dasios-acta Saturnaliaacuteja nem tudjuk hogy kileacutepett-e a civil nyilvaacutenossaacuteg eleacute de Asterios katonaacutei maacuter egyeacutertelműen ezt tetteacutek A szervezett cirkuszi paacutertok szinteacuten keacutepesek lehettek betoumllteni a feladatot eacutes uacutegy tűnik bizonyos szerepet teacutenylegesen jaacutetszottak

A maacutesodik lehetőseacuteg a megszervezni kiacutevaacutent uumlnnepet raacutetolni egy maacutesik maacutesok aacuteltal megszervezett rendezveacutenyre Veacutegső soron maacuter az apuleiusi Isis-uumlnnepen is ez toumlrteacutenik a bdquohivatalosrdquo templom aacuteltal szervezett menet előtt egy spontaacuten eacutes humoros jelmezes menet halad Az uacutejeacutevi uumlnnepkoumlrben erre a ceacutelra alkalmas lehetett a konzulok uumlnnepi felvonulaacutesa a processus consularis januaacuter 1-jeacuten eacutes a januaacuter 3-ai pompa circensis is mely a cirkuszi jaacuteteacutekokat vezette be eacutes ezek mellett mindazon lokaacutelis rendezveacutenyek melyekkel az egyes vaacuterosok az aacutellami reprezentaacutecioacute ceacuteljait kiacutevaacutentaacutek szolgaacutelni Az aacutellam aacuteltal szervezett eacutes a neacutepies riacutetusok egymaacutes mellett leacutetezeacutese az utoacutebbit koumlnnyen a riacutetus-paroacutedia iraacutenyaacuteba terelheti Ez termeacuteszetesen csak hipoteacutezis mivel forraacutesaink toumlbb-seacutege hallgat a hivatalos rendezveacutenyekről aki pedig nem mint Libanios az az uumlnnep aacutellamellenes destruktiacutev vonaacutesairoacutel nem akar beszeacutelni iacutegy egyeduumll Lydos beszeacutel nyiacutel-tan arroacutel hogy a konzulokat kifiguraacuteztaacutek konzullaacute vaacutelasztaacutesuk alkalmaacuteboacutel emellett Petrus Chrysologus Ravennaacutejaacuteban zajlott egy olyan felvonulaacutes amely pompa circensis-nek tűnik de alig elkeacutepzelhető hogy a hivatalos pompa circensis reacutesze lehetett volna Amennyiben ezek a parodisztikus eleinte meacuteg roumlgtoumlnzoumltt felvonulaacutesok ritualizaacuteloacutedni tudtak a tovaacutebbiakban oumlnmagukban is eacuteletkeacutepesekkeacute vaacutelhattak eacutes fennmaradhattak az aacutellami reprezentaacutecioacutet szolgaacuteloacute riacutetusok megszűneacutese utaacuten is

Az iacutegy kialakuloacute processzioacute maacuter magaacuteban hordozza a koumlzeacutepkori karnevaacutel eacutelet-eacuterzeacuteseacutet az uumlnnepen a normaseacuterteacutes vaacutelik normaacutevaacute guacutenyt űznek az aacutellamhatalom-boacutel eacutes a csaacuteszaacuterboacutel de maguk a reacutesztvevők is a legteljesebb tudatossaacuteggal vaacutellalnak fel olyan helyzeteket amelyek maacutes napokon megalaacutezoacute buumlnteteacutesnek minősuumllneacutenek A veacutegeredmeacutenykeacutent kiformaacuteloacutedoacute uumlnnep alapvetően szekulaacuteris apologeacutetaacutei eacutes vaacuted-loacutei minden erőfesziacuteteacutese elleneacutere nem egyeacutertelmű hogy kuumlloumlnoumlsebb vallaacutesi jelenteacutese lett volna ndash ugyanakkor strukturaacutelisan eacutes bdquoteoloacutegiaacutejaacutetrdquo tekintve ez a Kalendae vallaacute-sosabb uumlnnep mint kora csaacuteszaacuterkori elődje volt az eacutevkezdet liminaacutelis időszakaacutevaacute vaacutelik mikor a taacutersadalmat eacutes az emberi gondolkodaacutest strukturaacuteloacute normaacutelis kategoacute-riaacutek megrenduumllnek eacutes az emberndashaacutellat emberndashdeacutemon feacuterfindashnő mindashidegenek hataacuter-vonalak időszakosan leomlanak

7 A Kalendae utoacuteeacutelete

Szarvasmaszkok a koumlzeacutepkorban

A Kalendae forraacutesszoumlvegeinek bemutataacutesaacutenaacutel az időbeli hataacutervonalat a VII szaacutezadi zsinatoknaacutel huacuteztam meg melyek keleten eacutes nyugaton is egyhaacutezi tilalom alaacute helyezik a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutet illetve bizonyos az uumlnnephez kapcsoloacutedoacute rituaacutelis eleme-ket A doumlnteacutesben talaacuten volt valamennyi oumlnkeacutenyesseacuteg is azonban a forraacutesok jellege leg-inkaacutebb meacutegis ezeken a pontokon tette lehetőveacute hogy hataacutervonalat huacutezzunk Ennek egyik oka a tilalom jogi karaktere egy zsinati kaacutenon keacutenyszeriacutető ereje egeacuteszen maacutes mint egy vasaacuternapi preacutedikaacutecioacuteeacute ennek megfelelően e szoumlvegek hataacutesa is maacutes mind keleten mind nyugaton ettől fogva jelentkeznek olyan forraacutesok melyek mechanikus moacutedon a kaacutenonok szoumlvegeacutehez igazodva tilalmaznak szokaacutesokat ndash meacuteg akkor is ha keacuterdeacuteses hogy az adott korban eacutes helyen leacutetezett-e egyaacuteltalaacuten az adott szokaacutes

Egyeacutertelműen laacutetszik hogy mire gondolok ha megvizsgaacuteljuk azt a forraacutescsopor-tot mely a nyugat-euroacutepai koumlzeacutepkori Kalendae eacutes az aacutellatmaszkok legnagyobb szaacutemuacute forraacutesaacutet jelenti a kora koumlzeacutepkor penitenciaacuteskoumlnyveit melyek a gyoacutentatoacute pap segeacuted-eszkoumlzekeacutent akkuraacutetus rendbe szedve tartalmaztak minden elkeacutepzelhető bűnt eacutes az eacutertuumlk jaacuteroacute vezekleacutest is Az eacuterintett szoumlvegek listaacuteja Nilssonnaacutel illetve Arbesmann-naacutel is megtalaacutelhatoacute1 A sematikus szoumlvegek veacutegső soron az auxerre-i zsinat kaacutenonjaacutera men-nek vissza

A szoumlvegek sematikusak a megnevezett aacutellatok nevei (főleg cervulus eacutes veculus) gyak-ran torzultak Neacutehaacuteny egeacuteszen eacutertelmetlen szoumlvegvariaacutenst is feltuumlntettem a szoumlvegben (peacuteldaacuteul vehiculum ceritulla vinegula) azonban ezeken tuacutel is elmondhatoacute hogy a szouml-veghagyomaacuteny kaotikus ami Arbesmann szerint is arra utal hogy a szoumlvegek lejegyzői-nek maacuter nem volt tiszta keacutepuumlk arroacutel hogy tulajdonkeacuteppen mit is tiltanak meg tehaacutet a penitenciaacuteskoumlnyvek nem egy eacutelő hagyomaacutenyra reflektaacutelnak csupaacuten mechanikusan aacutethagyomaacutenyoznak egy oumlroumlkloumltt tilalmat2 Ennek viszont reacuteszben ellentmondani laacutet-szik az a szinteacuten Arbesmann aacuteltal hangsuacutelyozott teacuteny hogy a tilalom csak azokon a

1 Nilsson 1916 74 Arbesmann 1979 95ndash1012 Arbesmann 1979 104 A moacutedra ahogy teljesen eacuterthetetlenneacute vaacuteloacute formulaacutek tovaacutebb oumlroumlkiacutetődhet-

nek e szoumlvegekben joacute peacuteldaacutet nyuacutejt a piarista regula egy 1783-as kommentaacuterja mely a rend fegyel-mezeacutesi szabaacutelyaihoz fűzi hozzaacute bdquoAliae harum similes Ausser diesen Abroumldtungen [hellip] ist auch das Bethen mit ausgespannten Armen sehr gewoumlhnlich welches einige lustige Koumlpfe Cervum facere nennenrdquo (Seyfert 1783 I 204) A szoumlveg valoacutesziacutenűleg valamilyen fegyelmi előiacuteraacutes teljes feacutelreeacuterteacute-seacutevel keletkezett

159

teruumlleteken eacutel ahonnan koraacutebban is ismertek voltak az aacutellatmaszkok tudniillik vala-mennyi penitenciaacuteskoumlnyv frank teruumlletről szaacutermazik a Brit-szigetekről eredő hasonloacute iratokban e tilalomnak nincs nyoma3

3 Arbesmann 1979 95 kuumlloumlnoumlsen 28 jegyzet

Bobbio Penitentiale can 31 (Paris B N Lat 13246)

700ndash720 Si quis kalendas ianuarias in cervolo vel vicola vadit III annos peniteat

Burgundiai penitentiale can 34 (cod Burgund 8780ndash8793 ma Bruumlsszel Bibl Royale 2493)

700ndash720 Si quis ndash quod in kl ianuariis multi faciunt quod adhuc de paganis resedit ndash in cervolo quod dicitur aut in vecola vadit III annos peneteat quia et hoc demonum est

Poenitentiale Hubertense can 35 IX szaacutezad első fele

Si quis in calendis Ianuarii cervolam vel vetolam observavit quae de paganis remansit III annis poeniteat

Poenit Merseburgense can 32 IX szaacutezad Si quis quod in kalend Ianuar multi faciunt quod adhuc de paganis residit in cervolum quod dicitur aut in vecola vadit III ann poen quia hoc daemonum est

Poenit Vallicellanum I can 88 X szaacutezad Si quis quod in kalendis Ianuarii quod multi faciunt adhuc de paganis residet in cervolum quod dicitur aut in vetula vadit III annos peniteat quia hoc demonium est

Poenit Floriacense can 31 775ndash800 Si quis quod in calendis Ianuarii multi faciunt quod de paganis remansit in cervulo quod dicitur aut in vehicula [sic] vadit III annis poeniteat quia et hoc daemonium est

Poenit Vindobonense can 35 X szaacutezad Si quis in kalendas Ianuarias vadit in cervulo [hellip] aut alias inlicitas causas fecerit III annos penit que adhoc daemonium est et paganis relictum

Poenit Parisiense (cod Paris B N Lat 7193) can 26

VIII szaacutezad Si quis quod in kalendas ianuarias multi faciunt in cervolum quod dicitur aut vecula vadit III annos peniteat quia et hoc daemonum est

Poenit Sangallense Tripartitam (cod Sangall 150) can 21

VIIIndashIX szaacutezad forduloacuteja

Si quis in kalendis Ianuarii consuetudine paganorum cum cervulo aut qualibet vetula ambulaverit III annos peniteat

160

4 Arbesmann 1979 98

Poenit Sangallense Simplex can 28

Si quis kalendis januarii in cervulo aut vetula vadit III annos abstineat

Poenit XXXV Capitulorum 18 VIIIndashIX szaacutezad forduloacuteja

Si quis in calendas januarias consuetudine paganorum cum cervulo aut qualibet vetula ambulaverit III annos poenit quia et hoc demonium est

Cambrai-i HalitgarPoenit Pseudo-Romanum can 36

831 előtt Si quis in kalendis Ianuarii quod multi faciunt et in cervulo ut dicunt aut in vetula vadit III annos poeniteat

Poenit Pseudo-Theodori 12 19 IX szaacutezad Si quis in Kalendas Ianuarii in cervulo aut vetula vadit id est in ferarum habitus se communicant et vestiuntur pellibus pecudum et assumunt capita bestia-rum qui vero taliter in ferinas species se transformant III annos poeniteant quia hoc daemoniacum est

Poenit Valicellanum II can 62 X szaacutezad Si quis in Kalendis Ianuarii consuetudine paganorum cum cervola aut quolibet veluculo [sic] ambulaverit III annos peniteat

Liber de remediis peccatorum Ordo ad dandam poenitentiam canon 334

Fecisti aliquid paganias quae in Kalendis Ianuarii faciunt in cervulo aut in vegula III annos poeniteas

Pruumlmi Regino Libri duo de synodalibus causis et disciplinis ecclesiasticis I 304

906 Fecisti aliquid quod pagani faciunt in kalendis Ianuariis in cervulo vel vegula Tres annos poeniteas (Szoumlvegvariaacutens in ceritulla vel vinegula)

Wormsi Burchard Decretum 19 5 PL 140965

1007ndash1014 Fecisti aliquid tale quale pagani fecerunt et adhuc faciunt in Kalend Ianuarii in cervulo vel in vegula Si fecisti triginta dies in pane et aqua poeniteas

Excarpsus Cummeani 7 9 Si quis kalendis Ianuarii aut in vecola aut in cervolo vadit tribus annis peniteat quia hoc daemonum est

Poenit Casinensis (Monte Cassino MS 372) can 60

IXndashX szaacutezad Si quis in Kalendis Ianuariis cum cervulo aut vecula vadit III annos peniteat quia hoc demonium est

161

A penitenciaacuteskoumlnyvek mellett neacutehaacuteny homiacutelia is emliacuteteacutest tesz ugyanerről a tilalom-roacutel ezek a koumlvetkezők5

Ezek a forraacutesok a szarvas- eacutes egyeacuteb jelmezek tilalmaacutera vonatkoznak mellettuumlk ismertek tovaacutebbi leiacuteraacutesok melyek a januaacuter 1 meguumlnnepleacuteseacutenek hagyomaacutenyaacutet szeacutele-sebb koumlrből tanuacutesiacutetjaacutek a VIII szaacutezad koumlzepeacuten most előszoumlr Roacutema vaacuterosaacuteboacutel is Szent Bonifaacutec (675ndash754) Zakariaacutes paacutepaacutehoz iacuterott leveleacuteben panaszolja el hogy a Roacutemaacuteba laacutetogatoacute eacuteszaki zaraacutendokok a neacutepies uumlnnepleacutesnek mennyi pogaacuteny moacutedjaacutet tanuljaacutek el a roacutemaiaktoacutel paradox moacutedon a pogaacuteny bdquokultusztrdquo Roacutema lakoacutei terjesztik el az alig meg-keresztelt germaacutenok koumlzoumltt

Az eacuterzeacuteki termeacuteszetű emberek tudatlanok alemannok bajorok vagy frankok ha azt laacutetjaacutek hogy Roacutema vaacuterosa koumlruumll elkoumlvetnek valamit e bűnoumlk koumlzuumll melyeket elő-taacuterunk azt hiszik hogy szabad eacutes a papok megengedik eacutes mi tiltjuk meg nekik jog-talanul eacutes iacutegy befogadjaacutek a botraacutenyt eacuteletuumlkbe Aacutelliacutetaacutesuk szerint laacutettaacutek hogy minden egyes eacutevben Roacutema vaacuterosaacuteban eacutes Szent Peacuteter temploma mellett eacutejjel vagy nappal amikor eleacuterkezik januaacuter Kalendaeja pogaacuteny szokaacutes szerint koumlrtaacutencokat vezetnek a tereken aacutet pogaacuteny riacutetust koumlvetve kiaacuteltozaacutessal eacutes szentseacutegtoumlrő eacutenekekkel uumlnnepelnek eacutes azon a napon nappal vagy eacutejjel az asztalokat eacutetelekkel rakjaacutek meg eacutes a haacutezukboacutel semmit sem akarnak koumllcsoumlnadni szomszeacutedjuknak sem tuumlzet sem vas eszkoumlzoumlket10

5 Arbesmann 1979 101ndash103 6 Dicta Pirminii 22 (G Jecker [ed] Die Heimat des hl Pirmin des Apostels der Alemannen Muumlnster in

Westf 1927 55) 7 Homilia de sacrilegiis 5 17 Harmening 1979 125ndash127 8 Homilia de sacrilegiis 7 24 9 A homiacuteliaacutet Audoin Rouen puumlspoumlke (dagger684) bedolgozta az Eligiusroacutel keacutesziacutetett eacuteletrajzba Vita

Eligii episcopi Noviomagensis 2 16 ed B Krusch MGH Script rer Meroving 4 (1902) 705 Harmening 1979 125ndash127

10 Bonifatius Ep 50 ed MGH Ep III Merov et Karol aevi I 2II 1957 301 bdquoEt qui carnales homi-nes idiotae Alemanni vel Baioarii vel Franci si iuxta Romanam urbem aliquid facere viderint ex his peccatis quae nos prohibemus licitum et concessum a sacerdotibus esse putant et nobis inproperium deputant sibi scandalum vitae accipiunt Sicuti adfirmant se vidisse annis singulis in

Szent Eligius Noyon puumlspoumlke (dagger660)6 Nullus [christianus] in Kalendas Ianuarii nefanda et ridiculosa vetulas aut cervulos vel iotticos faciat

Szent Pirmin (dagger753) Felső-Rajna-videacutek7

In cervulos et veculas in Kalandas vel aliud tempus nolite anbulare

Homilia de sacrilegiis (VIII szaacutezad első fele)

Quicumque in kalendas ienuarias [hellip] feclum et cervolum et alias miserias vel lusa quę in ipso die insipientes solent facere [hellip] non christianus sed gentilis est8

In istis diebus miseri homines cervolo faciuntltesgt vestiuntur pellibus pecodum Alii sumunt capita bes-tiarum gaudentes et exultantes ltsi taliter se in ferinas species transformaverintgt ut homines non essent9

162

Uacutegy tűnik Bonifaacutec informaacutecioacutei helytaacutelloacuteak voltak mert a paacutepa meacuteg abban az eacutevben egy zsinati rendelkezeacutesben deklaraacutelja a tilalmat ndash azonban szinte szoacute szerint Bonifaacutec leveleacutet koumlvetve

[hellip] hogy senki se merje januaacuter Kalendaejaacutet eacutes a bromaacutekat pogaacuteny riacutetus szerint meguumllni Ha valaki a Kalendae Ianuariaet vagy a bromaacutekat meguumllte vagy haacutezaacuteban asztalt keacutesziacutetett eacutetelekkel eacutes az utcaacutekon eacutes tereken aacutet eacutenekeket eacutes kartaacutencokat veze-tett mivel ez Isten előtt a legnagyobb jogtalansaacuteg legyen kikoumlzoumlsiacutetve11

A keacutesőbbi X szaacutezadi sőt meacuteg az 1000 utaacuteni forraacutesokban is talaacutelunk olyan szoumlvegeket melyek olyan az uacutejeacutevhez kapcsoloacutedoacute mulatsaacutegokat eacutes előjel-megfigyeleacuteseket emleget-nek melyek egyeacutertelműen azonosak eacutes folytonosak a keacuteső antik Kalendae Ianuariae-val A langobaacuterd Atto Vercelli vaacuterosaacutenak puumlspoumlke (885ndash961) iacutegy iacuter egy homiacuteliaacutejaacuteban az uacutejeacutev meguumlnnepleacuteseacuteről

3 homiacutelia Karaacutecsony nyolcadjaacutenak uumlnnepeacutereEzen a napon mindig ahogy tudjaacutetok januaacuter Kalendaejaacutet uumlnnepeljuumlk kedveseim Azonban nem illik hozzaacutenk hogy elhallgassuk hogy egyes hamis kereszteacutenyek egy ily jelentős nap uumlnnepeacutelyesseacutegeacutet szentseacutegtoumlrő kavarodaacutessal zavarjaacutek meg uacutegy hogy a templomban laacutetszoacutelag meguumlnneplik az isteni liturgiaacutet de otthonukban nem hagynak fel a kuumlloumlnfeacutele gaztettek szolgaacutelataacuteval Tetejeacuteben nem feacutelnek megtartani a janusi hagyomaacutenyokat eacutes a pogaacutenyok riacutetusait akik oly meacuterteacutekben elvetetteacutek maguk-toacutel a szeretet kegyelmeacutet hogy aznap reggel haacutezukba senkit sem akarnak beengedni hacsak nem ajaacutendeacutekokkal megrakva eacuterkezik maacutestoacutel megtagadjaacutek a vendeacuteglaacutetaacutest eacutes semmit sem oacutehajtanak haacutezukboacutel kiadni vagy koumllcsoumlnoumlzni Oacute hitetlen teacutevelygő12

Romana urbe et iuxta ecclesiam sancti Petri in die vel nocte quando Kalende Ianuarii intrant pa-ganorum consuetudine choros ducere per plateas et adclamationes ritu gentilium et cantationes sacrilegas celebrare et mensas illa die vel nocte dapibus onerare et nullum de domo sua vel ignem vel ferramentum vel aliquid commodi vicino sui praestare vellerdquo

11 Conc Romanum anno 743 c 9 ed MG Leg 3 II 15 bdquout nullus Kalendas Ianuarias et bromas ritu paganorum colere praesumat Si quis Kalendas Ianuarias et bromas colere praesumpserit aut men-sas cum dapibus in domibus praeparare et per vicos et per plateas cantationes et choros ducere quod maxima iniquitas est corum Deo anathema sitrdquo A szoumlvegek kapcsolataacutehoz eacutes az esetleg Caesa rius-hataacuteshoz Harmening 1979 127

12 Atto Vercelli PL 134 835ndash836 (In festo octavae Domini bdquoHunc diem semper Kalendis Januariis si-cut nostis charissimi celebramus sed nobis hoc tacere non convenit quod quidam falsi Christiani tanti diei solemnitatem sacrilega commistione perturbant ita ut divina officia in ecclesiis videan-tur celebrare et variis maleficiis domi non desinant inservire Insuper Janianas traditiones genti-liumque ritus non metuunt (col 836) observare qui etiam adeo a se charitatis gratiam expellunt ut neminem suam domum eodem die primum ingredi velint nisi qui cumulatus oblationibus ave-nerit aliquem autem hospitio se suscipere abnegant et nihil penitus de sua domo dare aut com-modere desiderant O infidelis et erroneerdquo Nem sokkal keacutesőbb hasonloacutekat olvashatunk Damjaacuteni Szent Peacuteterneacutel (Petrus Damiani bdquoExpleto vero anno ipso die quo votum domino suae conserva-tionis obtulerat Kalendis scilicet Ianuarii dum hinc inde discurreret cum ludentibus et cacchi-nantibus pueris choros duceret et frivola quaedam ac scurrilia verba noaretrdquo (PL 145 657 Schnei-der 19201921 389)

163

Az uumlnnepleacutes az utcai uumlnnepleacutes eacutenek eacutes taacutenc meacuteg leacutetezik de eacuteszrevehető egyfajta fel-lazulaacutes is Ennek egyik jele hogy a szarvas- eacutes egyeacuteb aacutellatmaszkok emlegeteacutese megrit-kul majd eltűnik az emliacuteteacutesek megfogalmazaacutesa sematikus a relevaacutens szavak gyakran eltorzult formaacuteban szerepelnek mintha a leiacuteroacuteik nem eacuterteneacutek őket Jellemző hogy wormsi Burchardnaacutel ndash akire majd meacuteg hosszabban vissza kell teacuternuumlnk ndash a Kalendae alkalmaacuteboacutel tartott utcai taacutencok eacutes eacutenekleacutes buumlnteteacutese szigoruacute keacutet eacutev vezekleacutes a megfo-galmazaacutes szorosan koumlveti Zakariaacutes paacutepa roacutemai zsinataacutenak megfogalmazaacutesaacutet az elkoumlve-tőket pedig aposztaacuteziaacuteval vaacutedolja Ugyanakkor kicsit keacutesőbb maacuter ezt iacuterja bdquoTetteacutel baacutermi olyat amilyet a pogaacutenyok tettek eacutes ma is tesznek januaacuter Kalendaejaacuten szarvasban eacutes vegulaacuteban Ha tetteacutel harminc napot kenyeacuteren eacutes viacutezen vezekeljrdquo13 A vegula a vitula (borjuacute) egy eltorzult formaacuteja eacutes nyilvaacutenvaloacute hogy Burchardnak fogalma sincs roacutela hogy elvileg most ugyanarroacutel a szokaacutesroacutel beszeacutel amieacutert előtte keacutet eacutevre heti haacuterom boumljti nappal toumlrteacutenő vezekleacutest iacutert elő

Mindez nem okvetlenuumll jelenti azt hogy a hagyomaacutenyos aacutellatmaszkok eltűntek A szarvasjelmez keacutet ismert aacutebraacutezolaacutesa 1000 utaacuteni koacutedexek illusztraacutecioacutejakeacutent maradt fent keacutet XIV szaacutezad eleji francia koacutedexben14 Termeacuteszetesen nem lehetuumlnk biztosak hogy a keacutepek uacutejeacutevi jelmezes felvonulaacutest aacutebraacutezolnak mindazonaacuteltal az aacutebraacutezolaacutesmoacuted meglehetősen realisztikus eacutes nem tűnik tisztaacuten a fantaacutezia műveacutenek Az hogy a bdquoszar-vast csinaacutelnirdquo kifejezeacutes egyre eacutertelmezhetetlenebb lett az egyhaacutezi szerzők szaacutemaacutera nem csupaacuten a szokaacutes eltűneacuteseacutenek eredmeacutenye lehet hanem annak aacuteteacutertelmeződeacuteseacuteeacute is amennyiben a jelmezes felvonuloacutek esetleg tovaacutebbra is ugyanuacutegy eacutes nagyjaacuteboacutel ugyanazt a riacutetust veacutegezteacutek mint oumlt- vagy hatszaacutez eacutevvel koraacutebban azonban most maacuter nem gon-doltaacutek azt hogy menetuumlk a szarvas eacutes borjuacute felvonulaacutesa lenne eacutes az aacutellatokra pusztaacuten uacutegy tekintettek mint keacutet veacuteletlenszerűen kivaacutelasztott jelmezre

A fellazulaacutesi folyamat egy maacutesik moacutedon is megtoumlrteacutenhetett amennyiben egyre keveacutesbeacute volt egyeacutertelmű hogy az eacutev melyik napjaacutehoz kell koumltődnie a felvonulaacutesnak eacutes az utcai mulatsaacutegoknak Benedictus a Szent Peacuteter-templom kanonokja15 az 1140 eacutes 1143 koumlzoumltti eacutevekben aacutelliacutetotta oumlssze a Liber Polyptycus ciacutemű iacuteraacutesaacutet melynek jelentős reacutesze a Roacutema vaacuterosaacuteban akkoriban zajloacute vagy a koumlzelmuacuteltig zajloacute neacutepies sziacutenezetű uumlnnepseacutegek

13 PG 140 965d bdquoFecisti aliquid tale quale pagani fecerunt et adhuc faciunt in Kalend Januarii in cervulo vel in vegula Si fecisti triginta dies in pane et aqua poeniteasrdquo

14 A vonatkozoacute illusztraacutecioacutekat vizsgaacutelja Harris 2011 24 eacutes Grieg 2017 Az egyik vonatkozoacute koacutedex a Bibliothegraveque Nationale Franccedilaise MS fonds franccedilais 95 fol 273r a maacutesik melyben keacutet illusztraacutecioacuten is laacutethatunk szarvasfejes jelmezt az Oxford Bodleian Library MS Bodl 264 fols 21v eacutes 70r Ebben a 21 verzoacute lapon egy koumlrtaacutenc reacutesztvevői laacutethatoacutek ahol a feacuterfiak kuumlloumlnfeacutele aacutellatok maszkjait viselik a kompoziacutecioacute jobb szeacuteleacuten laacutethatoacute szerzetes alakja aki bunkoacutesbottal a kezeacuteben tesz tiltoacute mozdulatot szinteacuten a kompoziacutecioacute reacutesze laacutesd a 2 keacutepet Baacuter a jelenet realisztikusnak tűnik nem szabad elfelej-tenuumlnk hogy a koacutedexek margoacuteinak aacutebraacutezolaacutesai gyakran a koacutedexfestő kreatiacutev fantaacuteziaacutejaacutenak szuumlle-meacutenyei A 70 rektoacute lapon egy neacutegylaacutebuacute szarvast laacutetunk ahol a szarvaskosztuumlm haacutetsoacute laacutebainaacutel kiloacuteg az emberi laacuteb a mellső laacutebakat botok helyettesiacutetik eacutes a szarvas szuumlgyeacuteneacutel laacutethatoacute a jelmezbe buacutejt ember arca A figura bal oldalaacuten egy zeneacutesz laacutethatoacute a jobb oldalon egy nőalak egy gyereket terel-get a laacutetvaacutenytoacutel messzebbre

15 Harris 2006 57 90

164

riacutetusait mutatja be A szoumlveg dokumentaacutelja hogy a Zakariaacutes paacutepa alatti tiltaacutes igen cse-keacutely eredmeacutenyekkel jaacutert meacuteg magaacuteban Roacutema vaacuterosban is A szoumlveg szerint

Ezek a roacutemaiak koumlzoumls jaacuteteacutekai januaacuter KalendaejaacutenA Kalendae előesteacutejeacuten keacuteső este a fiuacutek felkelnek eacutes egy pajzsot visznek egyikuumlk maszkot visel nyakaacuteban pedig mazzaacutet fuumltyuumllve megszoacutelaltatjaacutek a dobot haacutezroacutel haacutezra jaacuternak eacutes koumlrbeveszik a pajzsot a dob szoacutel az aacutelarc[os] fuumltyuumll Mikor ez a jaacuteteacutek veacuteget eacutert ajaacutendeacutekokat kapnak a haacutez uraacutetoacutel amit az joacutenak laacutet Iacutegy tesznek min-den egyes haacuteznaacutel Aznap mindenfeacutele zoumlldseacutegekből esznek Reggel koumlzuumlluumlk keacutet fiuacute felkel olajaacutegakat fognak soacutet eacutes beleacutepnek a haacutezakba Uumldvoumlzlik a haacutezat oumlroumlm eacutes vidaacutemsaacuteg legyen ebben a haacutezban A lombos aacutegroacutel eacutes a soacuteboacutel maroknyit a tűzbe dob-nak eacutes mondjaacutek ennyi gyermek ennyi malac ennyi baacuteraacuteny eacutes minden joacutet kiacutevaacuten-nak eacutes meacuteg napkelte előtt esznek leacutepes meacutezet vagy valami eacutedeset hogy az egeacutesz eacutev ilyen eacutedesseacuteggel teljen pereskedeacutes eacutes suacutelyos neheacutezseacuteg neacutelkuumll16

A szoumlvegnek toumlbb rejteacutelyes eleme is van iacutegy peacuteldaacuteul a mazza jelenteacutese Fabre eacutes Harris bunkoacutenak fordiacutetja de eacutertelmezteacutek maacuter aacuterpalisztből keacuteszuumllt suumltemeacutenynek illetve egyfajta dobnak17 A sibilare hangos fuumlttyoumlgeacutest jelenthet esetleg dallam elfuumltyuumlleacuteseacutet A reacuteszt vevő fiuacutek (pueri) lehetnek a roacutemai schola cantorum a koacuterusiskola diaacutekjai vagy a helyi pleacutebaacutenia eacutenekesei18 Baacuter Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenostoacutel elkezdve toumlbb forraacutesunk utalt raacute hogy az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegek reacuteszekeacutent a felvonulaacutesok reacutesztvevői haacutezroacutel haacutezra jaacutertak aacuteldaacutest mondva eacutes eacutenekelve ez az első eacutes egyetlen szoumlveg mely leiacuterja hogy tulajdon-keacuteppen mi is toumlrteacutenik odabent Termeacuteszetesen egy XII szaacutezadi szoumlveg adatait meacuteg a keacuteső antik Roacutema vaacuterosaacutera sem vetiacutethetjuumlk vissza taacutevoli provinciaacutek viszonyaira pedig meacuteg annyira sem de az azeacutert jelzeacutes eacuterteacutekű lehet hogy a cselekmeacutenyek mennyire erő-sen ritualizaacuteltak

A Polypticus a Kalendaet megelőző reacuteszben taacutergyalja a Cornomannia riacutetusaacutet amit esetleg a szarvak uumlnnepeacutenek fordiacutethatunk19 eacutes ami toumlbb kutatoacute szerint is eredetileg uacutejeacutevi szokaacutes lehetett Időpontja a feheacutervasaacuternap előtti szombat a huacutesveacutet utaacuteni első szombat ezt erősiacuteti meg a riacutetus ndash vagy inkaacutebb riacutetusparoacutedia ndash maacutesik forraacutesa a Coena Cypriani Giovanni Immonide aacuteltal 876-ban keacuteszuumllt verzioacuteja melynek előszava szerint

16 Fabre 1889 24ndash25 bdquoHi sunt ludi Romani communes in Kalendis Januarii In vigilia Kalendarum in sero surgunt pueri et portant scutum et quidam eorum est larvatus cum maza in collo Sibilando sonant timpanum eunt per domos circumdant scutum timpanum sonat larva sibilat Quo ludo finito accipiunt munus a domino domus secundum quod placet ei Sic faciunt per unamquamque domum Eo die de omnibus leguminibus comedant Mane autem surgunt duo pueri ex illis acci-piunt ramos olive et sal et intrant per domos Salutant domum gaudium et letitia sit hac domo De illis frondibus et sale plenam manum projiciunt in ignem et dicunt Tot filii tot porcelli tot agni et de omnibus bonis optant et antequam sol oriatur comedant vel favum mellis vel aliquid dulce ut totus annus procedat eis dulcis sine lite et labore magnordquo

17 Bunkoacute Harris 2006 90 Fabre 1889 25 2 jegyzet Aacuterpakenyeacuter BoiteuxndashSordi 1982 6118 Harris 2006 91 Dyer 2008 22ndash24 Utoacutebbi baacuter nem koumlti kimondottan a Kalendaehoz de a Polypty-

cus toumlbb szokaacutesaacutenak kapcsaacuten hangsuacutelyozza a schola cantorum diaacutekjainak szerepeacutet19 Fabre 1889 18ndash24 BoiteuxndashSordi 1982 Brugnoli 1984 Harris 2006 91ndash93

165

bdquoEzzel mulat a roacutemai paacutepa feheacutervasaacuternapon mikor a [koacuterus] iskola vezetője szarvak-kal koronaacutezva jaacuterul eleacuterdquo20 Brugnoli amellett eacutervel hogy a Cornomannia valoacutejaacuteban uacutejeacutevi szokaacutes Mivel az uacutejeacutev daacutetuma a koumlzeacutepkorban ingadozoacute volt ndash karaacutecsony januaacuter 1 eacutes maacutercius 25 is lehetett ndash Roacutema vaacuterosaacuteban meguumlnnepleacutese az aktuaacutelis paacutepa hazaacutejaacutenak szokaacutesai szerint vaacuteltozott iacutegy tehaacutet tavasszal is lehetett de az ehhez kapcsoloacutedoacute neacutepuumln-nepeacutelyre csak a huacutesveacuteti uumlnnep lezaacuterultaacuteval keruumllhetett sor

A Cornomannia napjaacuten a pleacutebaacuteniaacutek sekrestyeacutesei (mansionarius) harangzuacutegaacutes mel-lett vonultak fel egy sajaacutetos oumlltoumlzeacutekben bdquoviraacutegokboacutel szarvvaacute alakiacutetott koszoruacuteval koro-naacutezvardquo (coronatus corona de floribus cornuta) Nem vilaacutegos hogy ezt hogyan kell eacuterte-nuumlnk tekintetteacutek a puumlspoumlki mitra groteszk maacutesaacutenak de a klasszikus bolondsipka elődjeacutenek is21 a kezuumlkben tartott phinobolum taacutersakeacutent ami egy csengettyűkkel ellaacute-tott jogar eacutes szinteacuten a bolondok kelleacutekeihez tartozott Harris azt sem zaacuterja ki hogy ez a fejfedő meacuteg mindig a reacutegi joacute szarvasagancs viraacutegokkal diacutesziacutetve Iacutegy vonulnak a paacutepa lateraacuteni palotaacutejaacutehoz

Mikor a paacutepa eacutertesuumll roacutela hogy mindenki megeacuterkezett lejoumln a palotaacuteboacutel a kije-loumllt helyre hogy a Cornomannia dicseacutereteit (laudes) fogadja Akkor az egyes archipresbiterek klerikusaikkal eacutes a neacuteppel koumlrt formaacuteznak eacutes elkezdik eacutenekelni az Eya preces de loco Deus ad bonam horam kezdetű dalokat latinul eacutes goumlroumlguumll A sekres-tyeacutes a koumlr koumlzepeacuten taacutencol a phinobolust zoumlrgetve eacutes szarvasfejeacutet haacutetrahajtva Mikor a dicseacuteret veacuteget eacuter előleacutep az egyik archipresbiter eacutes feluumll a curia aacuteltal előkeacutesziacutetett sza-maacuterra haacutetrafeleacute fordulva Az egyik kamaraacutes (cubicularius) a szamaacuter feje foumlleacute egy mos-doacutetaacutelat tart benne huacutesz deacutenaacuterral Az emliacutetett archipresbiter haacutetrafeleacute hajolgatva haacuterom alkalommal amennyit tud elvesz belőluumlk eacutes azt [a peacutenzt] megtartja Ezutaacuten az archipresbiter a papokkal egyuumltt koszoruacutet helyez a [paacutepa] laacutebaacutehoz Azonban a Santa Maria in Via Lata-templom archipresbitere egy koszoruacutet eacutes egy nem meg-koumltoumltt roacutekaacutet hoz amely elmenekuumll a paacutepa pedig az archipresbiternek egy aranyat (bezas) ad eacutes egy felet A Santa Maria in Aquiro archipresbitere egy koszoruacutet eacutes egy kakast ad eacutes kap egy aranyat eacutes egy negyedet A Santo Eustachio presbitere koszo-ruacutet ad eacutes egy szarvast (domula) eacutes kap egy eacutes egynegyed aranyat A toumlbbi diakoacutenia archipresbitere egy aranyat kap Az aacuteldaacutes utaacuten mindnyaacutejan hazateacuternek22

20 bdquoHac ludat papa Romanus in albis paschalibus Quando venit coronatus scolae prior cornibusrdquo Harris 2006 91

21 Harris 2006 93 Fabre 1889 2022 bdquoCum autem noverit domnus papa omnes venisse descendit de palatio ad destinatum locum ubi

accipiende sunt laudes cornomannie Tunc unusquisque archipresbiter cum suis clericis et po-pulo (22) facit rotam et incipit cantare Eya preces de loco Deus ad bonam horam et alios subse-quentes versus latinos et graecos Mansionarius vero in medio saltat in girum sonando phinobo-lum et cornutum caput reclinando Finitis laudibus surgit quidam archipresbiter retrose ascendit asinum preparatum a curia quidam cubicularius tenet in capite asini bacilem cum XX solidis de-nariorum praedictus archipresbiter inclinans se retro tribus vicibus quos potest tribus brancatis tollit et habet sibi Deinde archipresbiter cum clericis ponunt coronas ad pedes ejus Sed archi-presbiter Sancte Marie in Via Lata coronam et vulpeculam non ligatam que fugit et papa dat ar-chipresbitero unum bizantium et dimidium Archipresbiter Sancte Marie in Aquiro coronam et

166

A leiacuteraacutes eleacuteggeacute eacuterthetőveacute teszi hogy neacutehaacuteny eacutevszaacutezaddal koraacutebban Szent Bonifaacutec mieacutert is keacuterte leveacutelben a paacutepaacutet hogy lehetőseacuteg szerint ne taniacutetsaacutek maacuter rosszra a dereacutek egy-uumlgyű eacuteszaki zaraacutendokokat A reacuteszletek koumlzoumltt sok a rejteacutely Az peacuteldaacuteul egyeacutertelmű hogy a Szent Eustachius papja mieacutert hoz szarvast ajaacutendeacutekkeacuteppen a neacutevadoacute szent toumlrteacute-neteacutehez igazodva a kakas eacutes a roacuteka maacuter titokzatosabb Az hogy valakit arccal a szamaacuter fara feleacute fordiacutetva lovagoltatnak veacutegig a vaacuteroson elsősorban megszeacutegyeniacutető buumlnteteacutes-keacutent volt ismert amire Boiteux eacutes Sordi szaacutemos koumlzeacutepkori peacuteldaacutet hoz23 Baacuter a paacuterhu-zam csak tipoloacutegiai a keacuteső antik Kalendae felvonulaacutesaacuten toumlbb elemmel is talaacutelkoztunk melyek maacutes kontextusban kimondottan megszeacutegyeniacutető buumlnteteacuteskeacutent voltak ismertek

Nem tuacutel neheacutez elkeacutepzelni hogy az előző fejezetekben ideacutezett szent eacuteletű puumlspoumlkoumlk hogyan reagaacuteltak volna ha szemtanuacutei lesznek ennek a roacutemai puumlspoumlk aktiacutev reacuteszveacuteteleacute-vel zajloacute mulatsaacutegnak Az uumlnnep azonban itt meacuteg nem eacutert veacuteget

Mikor hazaeacutertek az ily moacutedon feloumlltoumlzoumltt sekrestyeacutes egy presbiterrel eacutes keacutet taacuters-sal szenteltvizet suumltemeacutenyt (nebula)24 eacutes babeacuteraacutegat visznek eacutes veacutegigjaacuterjaacutek a paroacute-kia haacutezait az előbbi moacutedon bolondozva eacutes a phinobolust csoumlrgetve A presbiter uumldvoumlzli a haacutezat megszoacuterja a viacutezzel a tűzhelyre babeacuteraacutegat tesz eacutes a haacutez gyerekei-nek ad a suumltemeacutenyből Koumlzben a sekrestyeacutes barbaacuter nyelven eacutenekel Jaritan jaritan Raphayn Jercoyn Jarariasti eacutes a kiacuteseacuterői is vele egyuumltt Akkor a haacutez ura ajaacutendeacutekot ad nekik egy deacutenaacutert vagy toumlbbet Ez volt a szokaacutes egeacuteszen VII Gergely paacutepaacuteig de ahogy megnőttek a haacuteboruacutes kiadaacutesok ő megszuumlntette ezt25

VII Gergely paacutepasaacutega 1073-toacutel 1085-ig tartott s a szoumlveg jelzi hogy a szokaacutest nem bdquopogaacutenysaacutegardquo vagy bdquoerkoumllcstelenseacutegerdquo miatt szuumlntette meg hanem egyszerűen nem volt raacute peacutenz A neacutepi uumlnnepseacutegek soraacutet ez a leiacuteraacutes nyitja valoacutesziacutenűsiacutetve hogy Bene-dek a szerző szerint is ez kronoloacutegiailag az első26 Ezt koumlveti a szoumlveg sorrendjeacuteben a Kalendae Ianuariae eacutejszakai eacutes hajnali keacuteregető menete ezuacutettal gyerekekkel a fősze-repben A koumlvetkező nagy teacutetel a Carnelevarium amikor a paacutepa eacutes kiacuteseacuterete a Monte

gallum et accipit bizantium et quartam Archipresbiter Sancti Eustachii coronam dat et domulam et accipit unum bizantium et quartam Unusquisque archipresbiter reliquarum (23) diaconiarum bizantium unum Accepta benedictione omnes revertunturrdquo A teljes szoumlveg fordiacutetaacutesa megtalaacutelhatoacute a Fuumlggeleacutekben kiveacuteve a dalokat Mivel ezek nyelve goumlroumlg a lejegyzeacutes idejeacutere erősen eltorzultak hi-szen az eacutenekesek nem eacutertetteacutek őket A Polypticust publikaacuteloacute Fabre igyekezett rekonstruaacutelni az ere-deti goumlroumlg szoumlveget de az eacutertelmezeacutes sok helyen bizonytalan

23 BoiteuxndashSordi 1982 59 24 nebula Du Cange-naacutel koumlnnyű suumltemeacuteny amelyet gyakran az ostyaacuteval paacuterban emlegetnek25 bdquoCumque reversi fuerint mansionarius ita indutus cum uno presbytero et duobus sociis portant

aquam benedictam et nebulas et frondes lauri euntes per domos sue parrochie jocando sicut prius et sonando phinobolum Presbyter salutat domum spargit aquam frondes lauri ponit in foco er de nebulis dat pueris domus Interim mansionarius barbarice cantat metros Iaritan Ia-ritan Iarariasti Raphayn Iercoyn Iarariasti et ceteri qui secuntur Tunc dominus domus dat eis munus unum denarium vel plus Hoc fuit usque ad tempus pape Gregorii VII sed postquam ex-pendium guerre crevit renuntiavit hocrdquo

26 Harris 2011 203ndash204

167

Testaccioacutera lovagol ahol nem tisztaacutezott jaacuteteacutekok koumlzepette leoumllnek egy medveacutet egy tulkot eacutes egy kakast mint kuumlloumlnfeacutele bűnoumlk szimboacutelumait szigoruacutean a nagyboumljtre toumlr-teacutenő spirituaacutelis felkeacuteszuumlleacutes jegyeacuteben27 A koumlvetkező szokaacutes maacuter a boumljthoumlz koumltődik Mivel a szoumlvegek sorrendje egyeacutebkeacutent koumlveti eacuteven beluumlli kronoloacutegiaacutejukat nincs okunk raacute hogy a Cornomanniaacutet kiemeljuumlk az uacutejeacutevi kontextusboacutel

A haacuterom uumlnnep vagy szokaacutes leiacuteraacutesaacuteban szaacutemos elem koumlszoumln vissza melyekkel a Kalendaeroacutel szoacuteloacutek valamelyikeacuteben talaacutelkozhattunk ilyen a babeacuteraacuteg az ajaacutendeacutekba adott peacutenzeacutermeacutek az eacutejszakai eacutes hajnali felvonulaacutesok a haacutezra aacuteldaacutest mondoacute eacutes ezeacutert ajaacutendeacutekot vaacuteroacute csoportok a taacutersadalmi hierarchia kifiguraacutezaacutesa a barbaacuter nyelven eacutene-kelt halandzsa s veacuteguumll talaacuten meacuteg a szarvasmaszk egy taacutevoli leszaacutermazottja is Azonban az egyseacuteges uumlnnep itt mintha darabokra szakadt volna egyes alkotoacuteelemek szigoruacutean januaacuter 1-jeacutehez koumltődnek maacutesok viszont az uacutejeacutev napjaacutehoz baacutermikor is uumlnnepeljeacutek azt Mellettuumlk pedig maacuter feltűnik egy harmadik nap a hamvazoacuteszerda előtti farsang mely itt egyelőre meacuteg koumlrvonalazatlan formaacuteban jelenik meg de kivaacuteloacutean alkalmas lesz raacute hogy a toumlbbi uumlnnepi szokaacutest magaacutehoz vonzza A koumlzeacutepkor szempontjaacuteboacutel vizsgaacutelva a folyamatot nyilvaacutenvaloacute hogy a koumlzeacutepkori nyugati farsang koumlzvetlen antik előzmeacutenye nem a Saturnalia vagy veacutegkeacutepp nem a neacuteha felemlegetett Bacchanaacuteliaacutek hanem a Kalendae Ianuariae annak is a keacuteső antik formaacuteja28

A sorsistennők asztala

Wormsi Burchard (950965ndash1025) a Decretum ciacutemű huacuteszkoumltetes kaacutenonjogi gyűjte-meacutenyeacutenek 19 koumlnyveacutet keacutepezi az aacuteltalaacuteban Corrector ciacutemen emlegetett szoumlveg amely talaacuten egy X szaacutezadi eredetileg oumlnaacutelloacute penitenciaacuteskoumlnyv amelyet Burchard beillesztett műveacutebe Ebben toumlbb teacutetel is talaacutelhatoacute amelyek egyeacutertelműen vagy valoacutesziacutenűleg kuumlloumln-feacutele uacutejeacutevi szokaacutesok eliacuteteacuteleacuteseacutet tartalmazzaacutek Ezek koumlzuumll a legterjedelmesebb a koumlvetke-zőkeacutent hangzik

Pogaacuteny riacutetus szerint meguumlnnepelted januaacuter Kalendaejaacutet vagy az uacutejeacutev miatt baacutermit is az előtte vagy utaacutena szokaacutesostoacutel elteacuterően veacutegezteacutel peacuteldaacuteul haacutezadban asztalt keacutesziacute-tetteacutel elő abban az időben koumlvekkel (lapidibus) vagy eacutetelekkel megrakva vagy az utcaacutekon eacutes tereken eacutenekeseket eacutes taacutencosokat vezetteacutel vagy feluumllteacutel haacutezad tetejeacutere karddal koumlrberajzoltad magadat hogy ott meglaacutethasd eacutes megeacuterthesd hogy mi vaacuter raacuted a koumlvetkező eacutevben Vagy az uacutetkereszteződeacutesekben oumlkoumlrbőrre uumllteacutel hogy meg-tudhasd a joumlvődet Vagy kenyereket suumltoumltteacutel rajtuk a neveddel hogy ha joacutel meg-kelnek sűrűek eacutes magasak lesznek abboacutel előre laacutesd eacuteletednek az eacutevi gyarapodaacutesaacutet

27 Fabre 1889 25ndash2628 Harris 2006 passim

168

Ezeacutert mivel Istent a te teremtődet elhagytad eacutes a baacutelvaacutenyokhoz eacutes ezekhez a hiaacuteba-valoacutesaacutegokhoz fordultaacutel eacutes hitehagyott letteacutel keacutet eacutevet vezekeljeacutel per legitimas ferias29

A leiacutertak oumlsszetett keacutepet rajzolnak előszoumlr egy utcai mulatsaacutegroacutel melynek leiacuteraacutesa meacuteg megfogalmazaacutesaacuteban is koumlveti a Zakariaacutes paacutepafeacutele roacutemai zsinat megfelelő kaacutenon-jaacutet Ehhez taacutersul az előjelek megfigyeleacutese ezek koumlzuumll egy fordult elő eddigi szoumlvege-inkben Caesariusnaacutel eacutes Bragai Maacutertonnaacutel ez az eacutejszakaacutera feldiacutesziacutetett asztal aacutem ezen a ponton a szerző mintha feacutelreeacuterteneacute forraacutesait a szilveszteri aszalt eacutetelekkel (dapi-bus) rakjaacutek meg Vercelli Attoacutenaacutel meacutecsesekkel (lampadibus)30 de koumlvekkel (lapidibus) sehol sem s ennek nem is lenne eacutertelme itt bizonyaacutera teacutevedeacutesről van szoacute ami erősen megkeacuterdőjelezi hogy Burchard (illetve a Corrector szerzője) szemeacutelyes tapasztalatboacutel ismert-e ilyen szokaacutest

A haacuteztetőre uumlleacutes eseteacuteben a karddal huacutezott vonal valoacutesziacutenűleg a joacuteslatkeacuterő veacutedel-meacutet szolgaacutelja Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert a joacuteslatot veacutegső soron deacutemonok adjaacutek akik ellen veacutedekeznie kell a joacuteslatkeacuterőnek Ennek alternatiacutevaacutejakeacutent emliacuteti hogy vannak emberek akik oumlkoumlrbőrre uumllnek a keresztuacuteton hogy meglaacutessaacutek a joumlvőt Miacuteg ezt a moacuted-szert alighanem feacuterfiak gyakoroltaacutek utaacutena egy női technika koumlvetkezik egyesek kenye-ret suumltnek a sajaacutet nevuumlkkel ndash nem vilaacutegos hogy a kenyeacuterbe helyezett taacutergyra iacuterjaacutek raacute a nevuumlket esetleg magaacutera a teacutesztaacutera vagy egyszerűen sajaacutet maguk suumltik meg a kenyeret ndash eacutes a kenyeacuter megkeleacuteseacuteből koumlvetkeztetnek joumlvő eacutevi szerencseacutejuumlkre31 A szerző szűksza-vuacutesaacutega nem ad moacutedot annak eldoumlnteacuteseacutere hogy ez az uacutejeacutevi kenyeacuter kapcsolatban van-e a kuumlloumlnoumlsen goumlroumlg nyelvteruumlletről ismert uacutejeacutevi suumltemeacutenyekkel melyek szinteacuten alkal-masak joumlvendőmondaacutesra

Burchard iacuteteacutelete meghoumlkkentően szigoruacute mindez baacutelvaacutenyimaacutedaacutes eacutes aposztaacutezia A jelmezek viseleacutese kisebb buumlnteteacutest von magaacutera bdquoTetteacutel baacutermi olyat amilyet a pogaacute-nyok tettek eacutes ma is tesznek januaacuter Kalendaejaacuten szarvasban eacutes vegulaacuteban Ha tetteacutel harminc napot kenyeacuteren eacutes viacutezen vezekeljrdquo32 A megfogalmazaacutes nem egyeacutertelmű eacutes keacuterdeacuteses hogy maga a szerző eacutertette-e hogy itt szarvas- vagy maacutes aacutellatmaszk hasznaacutela-taacuteroacutel van szoacute Hasonloacutean problematikus a koumlvetkező hely

29 Azaz heacutetfőn szerdaacuten eacutes peacutenteken PG 140 960ndash961 bdquoObservasti Kalendas Januarias ritu pagano-rum ut vel aliquid plus faceres propter novum annum quam antea vel post soleres facere ita dico ut aut mensam tuam cum lapidibus vel epulis in domo tua praeparares eo tempore aut per vicos et per plateas cantores et choros duceres aut supra tectum domus tuae sederes ense tuo circun-signatus ut ibi videres et intelligeres quid tibi in sequenti anno futurum esset vel in bivio sedisti supra taurinam cutem ut et tibi futura tibi intelligeres vel si panes praedicta nocte coquere fecisti tuo nomine ut si bene elevarentur et spissi et alti fiererent inde prosperitatem tuae vitae eo anno praevideres Ideo quia Deum creatorem tuum dereliquisti et ad idola ad illa vana te convertisti et apostata effectus es duos annos per legitimas ferias poeniteasrdquo

30 Harmening 1979 13131 bdquo[hellip] vel si panes praedicta nocte coquere fecisti tuo nomine ut si bene elevarentur et spissi et

alti fiererent inde prosperitatem tuae vitae eo anno praevideresrdquo32 PG 140 965 d bdquoFecisti aliquid tale quale pagani fecerunt et adhuc faciunt in Kalend Januarii in

cervulo vel in vegula Si fecisti triginta dies in pane et aqua poeniteasrdquo

169

Tetteacutel olyat amit januaacuter Kalendaejaacuten tesznek azaz a karaacutecsony utaacuteni nyolcadik napon Akik azon a szent eacutejjelen fonnak szőnek varrnak minden munkaacutet amibe csak bele tudnak kezdeni azt az oumlrdoumlg oumlsztoumlkeacuteleacuteseacutere az uacutejeacutev miatt teszik Ha ilyet tetteacutel harminc napot kenyeacuteren eacutes viacutezen vezekelj33

Itt a fő probleacutemaacutet az jelenti hogy a lehetseacuteges analoacutegiaacutek nem munkaacutekra hanem ellen-kezőleg munkaacutek tilalmaacutera vonatkoznak A karaacutecsonytoacutel viacutezkeresztig tartoacute tizenkeacutet nap eseteacuteben Euroacutepa nagy reacuteszeacuten kuumlloumlnfeacutele munkatabuk vannak eacuterveacutenyben elsősorban a fonaacutes tilalma gyakran kuumlloumlnfeacutele az időszakhoz koumltődő mitoloacutegiai leacutenyekre peacuteldaacuteul Perchtaacutera hivatkozva Burchard viszont uacutegy tűnik mintha uacutegy eacuterteneacute hogy eacuteppen az uacutejeacutev kedveacuteeacutert kezdenek bele munkaacutekba ahogyan egykor Ovidius koraacuteban tetteacutek az emberek dolgoztak a joacute oacutemen kedveacuteeacutert

Meacuteg keacutet tovaacutebbi szoumlveghely foglalkozik a mitoloacutegiai leacutenyeknek megteriacutetett asztal fogalmaacuteval melyek egyeacutertelműveacute teszik hogy Burchard valamilyen kapcsoloacutedoacute szo-kaacutest meacutegiscsak joacutel ismerhetett Mint iacuterja

Tetteacutel olyat amit egyes asszonyok az eacutev bizonyos szakaszaiban tenni szoktak hogy haacutezadban asztalt keacutesziacutetesz elő eacutes eacuteteleidet valamint italt eacutes haacuterom kis keacutest helye-zel az asztalra hogy ha megeacuterkeznek azok a bizonyos haacuterom nőveacuterek akiket a reacuteg-muacutelt eacutes a reacutegi ostobasaacuteg paacuterkaacuteknak nevezett ott felfrissuumlljenek eacutes elvontad az isteni kegyesseacutegtől annak erejeacutet eacutes neveacutet eacutes aacutetadtad az oumlrdoumlgnek azaacuteltal hogy elhiszed hogy ezek akiket te nőveacutereknek nevezel ezek keacutepesek itt vagy a joumlvőben hasznodra lenni Ha ilyen tetteacutel vagy egyeteacutertetteacutel vele egy eacutevet vezekelj heacutetfőn szerdaacuten eacutes peacutenteken34

Nem nevezi meg hogy az eacutev mely napjairoacutel van szoacute de minden lehetseacuteges analoacutegiaacutenk az uacutejeacutev koumlruumlli napokra utal baacuter a teacuteny hogy toumlbb naproacutel beszeacutel eacutes nem nevezi neveacuten arra utal hogy a karaacutecsony eacutes viacutezkereszt koumlzoumltti uumlnnepnapok koumlzuumll maacutes is szoacuteba joumlhet Az asztalhoz vaacutert vendeacutegek haacuterman vannak eacutes Burchard a roacutemai sorsistennőkkel a paacuterkaacutekkal azonosiacutetja őket de elismeri hogy a szokaacutes gyakorloacutei szaacutemaacutera ők egyszerűen a Nőveacuterek Sorores Alakjukra meacuteg egy helyen visszateacuter mikor iacutegy iacuter

Hitteacutel abban amiben egyesek hinni szoktak hogy leacuteteznek azok [a nők] akiket a neacutep paacuterkaacuteknak nevez vagy hogy keacutepesek megtenni azt amit hisznek tudniil-

33 PG 140 965 bdquoFecisti quod quidam faciunt in Kalendis Januarii id est octava Natalis Domini Qui ea sancta nocte filant nent consuunt omnes opus quodcunque incipere possunt diabolo insti-gante propter novum annum incipiunt Si fecisti quadraginta dies in pane et aqua poeniteasrdquo

34 bdquoFecisti ut quaedam mulieres in quibusdam temporibus anni facere solent ut in domo tua men-sam praeparares et tuos cibos et potum cum tribus cultellis supra mensam poneres ut si venissent tres illae sorores quas antiqua posteritas et antiqua stultitia parcas nominavit ibi reficerentur et tulisti divinae pietati potestatem suam et nomen suum et diabolo tradidisti ita dico ut crederes illas quas tu dicis esse sorores tibi posse aut hic aut in futuro prodesse Si fecisti aut consensisti unum annum per legitimas ferias poeniteasrdquo

170

lik hogy amikor egy ember megszuumlletik akkor hatalmuk van raacute hogy őt kijeloumlljeacutek (designare) arra amit akarnak hogy amikor csak az illető ember akarja keacutepesek far-kassaacute vaacuteltozni amit a koumlzoumlnseacuteges ostobasaacuteg weruvolffnak hiacutev vagy akaacutermilyen maacutes alakba35

Ezen szoumlveghelyek eacutertelmezeacutese aligha feacuter e koumlnyv lapjaira mivel a keacuterdeacutes oumlsszefonoacute-dik az euroacutepai tuumlndeacuterhit kezdeteivel A Nőveacuter (Soror) megnevezeacutes a kelta eacutes germaacuten oacutekor gyakran haacutermas csoportokban jaacuteroacute istennőit ideacutezi fel hiacutevjaacutek őket Matronaacuteknak Dajkaacuteknak (Nutrices Pannoniaacuteban) vagy Anyaacuteknak (Matres) akiknek maacuter az oacutekorban is egyeacutertelmű szerepuumlk volt az uacutejszuumlloumlttek sorsaacutenak meghataacuterozaacutesaacuteban Funkcioacutejuk kapcsoloacutedik a goumlroumlg-roacutemai sorsistennőkhoumlz a Moiraacutekhoz illetve Parcaacutekhoz azonban kapcsolatuk az eacutelőkkel sokkal szorosabb szemeacutelyesebb A haacuterom Moira nem laacutetogatta meg a haacutezat ahol uacutejszuumlloumltt joumltt a vilaacutegra eacutes senki sem remeacutelhette hogy aproacute ajaacutendeacute-kokkal meg tudja laacutegyiacutetani a sziacutevuumlket A koumlzeacutepkor folyamaacuten a mediterraacuten reacutegioacute sors-istennői az eacuteszaki Matronaacutek iraacutenyaacuteba fejlődnek tovaacutebb az uacutejkori goumlroumlgseacuteg szaacutemaacutera a Moiraacutek (uacutejgoumlroumlg kiejteacutessel Miacuteraacutek) meacuteg mindig leacutetező leacutenyek akik a gyermek szuumlleteacutese utaacuteni harmadik napon laacutetogataacutest tesznek a haacuteznaacutel eacutes az asztalra kikeacutesziacutetett tejjel eacutes finomsaacutegokkal igyekeznek őket lekenyerezni36 Egy uacutejgoumlroumlg analoacutegia segiacutet eacutertelmezni a maacutesodik Burchard-helyet is A goumlroumlg neacutephit uacutegy tartja hogy a karaacutecsony eacutes viacutezke-reszt koumlzoumltt szuumlletett gyerekből kallikantzaros lesz egy leacuteny amely ugyan megkoumlzeliacute-tőleg sem olyan veszeacutelyes mint egy werwolf (farkasember) azonban meacutegis alakvaacuteltoacute szőroumls erdei leacuteny37 A nyugati latin nyelvteruumlleten a sorsistennők alternatiacutev neve Fata ami a fatum (rsquosorsrsquo) főneacutev nőnemű alakja lesz a modern tuumlndeacuter jelenteacutesű főnevek koumlzoumls őse uacutegymint az olasz fata vagy a francia feacutee

Ha vizsgaacutelatunkat egyetlen szokaacutesra korlaacutetozzuk a nekik uacutejeacutev napjaacuten megteriacutetett asz-talokra akkor a forraacutesokat alapvetően keacutet csoportra oszthatjuk Egy reacuteszuumlk nem beszeacutel a teriacutetett asztalhoz vaacutert vendeacutegek kileacuteteacuteről sem arroacutel hogy egyaacuteltalaacuten szaacutemiacutetottak-e valakire Ezt laacutettuk Caesariusnaacutel Bragai Maacutertonnaacutel Bonifaacutec leveleacuteben eacutes az erre vaacutela-szul szuumllető zsinati rendelkezeacuteseacuteben Ugyaniacutegy iacutert az ismeretlen szerzőjű Homilia de sacrilegiis szerzője is38

Maacutes esetekben elaacuteruljaacutek hogy kiket vaacuter az asztal iacutegy Burchardnaacutel vagy az Arundel poenitentiale szerzőjeacuteneacutel aki iacutegy iacuter aki asztalt teriacutet a paacuterkaacutek szolgaacutelataacuteban keacutet eacutevig veze-

35 PG 140 971 bdquoCredidisti quod quidam credere solent ut illae quae a vulgo parcae vocantur ipsae vel sint vel possint hoc facere quod creduntur id est dum aliquis homo nascitur et tunc valeant illum designare ad hoc quod velint ut quandocunque ille homo voluerit in lupum transformari possit quod vulgaris stultitia weruvolff vocat aut in aliam aliquam figuramrdquo Harmening (1979 125) ehhez koumlti Burchard paacuterkaacuteit

36 BlumndashBlum 1970 10037 BlumndashBlum 1970 119ndash12238 bdquoQuicumqe in kalendas ienuarius mensas panibus et aliis cybis ornat et per noctem ponatrdquo

171

keljen39 A nőveacuterek helyett egy maacutesik eufemisztikus megnevezeacutest hasznaacutel Regensburgi Berchtold (1210ndash1272) bdquonem szabad eacutejszaka előkeacutesziacutetened asztalodat a boldog uacuternők-nek (felicibus dominabus)rdquo40 Az hogy a titokzatos eacutejszakai vendeacutegek emliacutetetlenuumll maradnak nem jelenti hogy nem vaacutertaacutek őket Caesarius peacuteldaacuteul egyeacutertelműveacute teszi hogy a teriacutetett asztalt egeacutesz eacutejszaka kint hagyjaacutek tehaacutet bizonyosan nem a sajaacutet uumlnnepi lakomaacutejukroacutel van szoacute41 A megkuumlloumlnboumlzteteacutes nem mindig egyszerű mivel az egyhaacutez-atyaacutek hajlamosak voltak pogaacutenysaacutegkeacutent beacutelyegezni meg az egeacuteszen heacutetkoumlznapi uumlnnepi lakomaacutet is peacuteldaacuteul Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos Nilsson ezeacutert tesz akkuraacutetus kuumlloumlnbseacuteget a nappali eacutes az eacutejszakai asztal koumlzoumltt a Bonifaacutec-leveacutel eacutertelmezeacuteseacuteneacutel Ott a misszionaacute-rius fő probleacutemaacuteja hogy a Roacutemaacuteba utazoacute neacutemet zaraacutendokok olyan szokaacutesokat laacutetnak gyakorolni melyeket ott maacuter megtiltottak nekik eacutes ez megteacuteveszti őket azonban az a diacuteszes uacutejeacutevi asztal nappal eacutes eacutejszaka is laacutethatoacute eacutes Nilsson szerint talaacuten nem toumlbb mint egyszerű lakomaasztal42

A szokaacutes eredete eacutes elterjedeacutesi uacutetvonalaacutenak magyaraacutezata meglepően neheacutez Sok minden mutat eacuteszak feleacute iacutegy az asztalhoz vaacutert istennők alakja a szokaacutes keacutesei megje-leneacutese a forraacutesokban maacuter a Nyugatroacutemai Birodalom oumlsszeomlaacutesa utaacuten eacutes az a teacuteny hogy az egeacutesz szokaacutes valahogy koherensebbnek tűnik az eacuteszaki forraacutesokban az eacutev egy liminaacutelis szakaszaacuteban joacuteindulatuacute eacutes termeacuteszetfeletti laacutetogatoacutek keresik fel a haacutezat akik szaacutemaacutera eacutejszakaacutera teriacutetett asztalt hagynak kint Burchard aacutelliacutetaacutesait szeacutepen kiegeacutesziacuteti az angolszaacutesz Beda a VIII szaacutezadban aki iacutegy iacuter bdquoA [pogaacutenyok] az eacutevet a januaacuter Kalendaeja előtti nyolcadik napon kezdteacutek amikor most az Uacuter szuumlleteacuteseacutet uumlnnepeljuumlk Ezt az eacutejszakaacutet amely szaacutemunkra most a legszentebb akkor pogaacuteny szoacuteval Modranichtnek nevezteacutek vagyis az anyaacutek eacutejszakaacutejaacutenak gyaniacutethatoacutean azon ceremoacuteniaacutek miatt melye-ket akkor egeacutesz eacutejszaka gyakoroltakrdquo43 Beda aacutelliacutetaacutesai nem is a Kalendaera hanem a pogaacuteny Yuleacutera vonatkoznak A szokaacutes forraacutesai tuacutelnyomoacutereacuteszt koumlzeacutepkoriak eacutes regionaacute-lisan is a francia eacutes neacutemet videacutekekre koncentraacuteloacutednak44 Ehhez keacutepest meglepő lehet hogy peacuteldaacuteul Harmening bizonyiacutetott teacutenykeacutent kezeli hogy a szokaacutes roacutemai előzmeacute-

39 poenitentiale Arundel c 83 ed Schmitz I 460 bdquoqui mensam praeparavit in famulatu parcarum II annos poeniteatrdquo

40 Berchtold von Regensburg bdquonon debes de nocte praeparare mensam tuam felicibus dominabus ut quidam totum praeparasti demonibus qui animam tuam abducentrdquo

41 Caesarius 192 3 bdquoAliqui etiam rustici mensulas suas in ista nocte quae praeteriit plenas multis re-bus quae ad manducandum sunt necessariae componentes tota nocte sic compositas esse volunt credentes quod hoc illis kalendae ianuariae praestare possint ut per totum annum convivia illo-rum in tali abundantia perseverentrdquo

42 Nilsson 1916 124ndash12543 Beda De temporum ratione c XV bdquoIncipiebant autem annum ab octavo Calendarum Januarium die

ubi nunc natale Domini celebramus Et ipsam noctem nunc nobis sacrosanctum tunc gentili vo-cabulo Modranicht id est matrum noctem appellabant ob causam et suspicamur ceremoniarum quas in pervigiles agebantrdquo

44 Lecouteux (1988) szaacutemos tovaacutebbi peacuteldaacuteval a tuumlndeacuterkeacutepzetekről ő egy egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuter-huzamos germaacuten eacutes roacutemai eredetet taacutemogat

172

nyekből vezethető le45 mivel a bdquoSeelentischrdquo a halottaknak teriacutetett asztalkaacutek szokaacutesa is roacutemai (lett volna) Bonifaacutec neacutemetjei is Roacutemaacuteban talaacutelkoznak vele

Az eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek oka hogy a szokaacutes egyszerre nagyon specifikus eacutes egy-szerre nagyon koumlrvonalazatlan is A szakraacutelis eacutetkezeacutes valoacutesziacutenűleg a legaacuteltalaacutenosabb vallaacutesi riacutetus a foumlldoumln eacutes ennek a halottkultuszhoz koumltődő formaacutei is rendkiacutevuumll elterjed-tek a halotti megemleacutekezeacutesekhez kapcsoloacutedoacute temetői eacutetkezeacutes (halotti tor alkalmaacuteval eacutevforduloacutekon a februaacuteri Parentalia alkalmaacuteval) reacutegeacuteszetileg eacutes irodalmi forraacutesokboacutel is ismert eacutes a kereszteacutenyek is aacutetvetteacutek e szokaacutest Viszont ennek semmi koumlze az uacutejeacutevhez eacutes vice versa az uacutejeacutevi szokaacutes forraacutesai sehol sem aacutelliacutetjaacutek hogy az asztalt a holtaknak teriacute-tetteacutek baacutermennyire logikusan hangzoacute felteacutetelezeacutes semmifeacutele bizonyiacuteteacutekunk nincs raacute A taacutergy amelyet vizsgaacutelunk az uacutejeacutevi teriacutetett asztal A forraacutesszoumlvegek sematikus volta nem teszi lehetőveacute hogy elkuumlloumlniacutetsuumlk az eacutetelekkel megrakott eacutes eacutejszakaacutera laacutethatatlan vendeacutegek szaacutemaacutera eloumll hagyott asztalt attoacutel az uumlnnepi asztaltoacutel amelyről roumlgtoumln taacutela-laacutes utaacuten elfogyasztottaacutek az uacutejeacutevi fogaacutesokat Ez utoacutebbinak is lehetett aacuteldozati karaktere hiszen a reacutesztvevők koumlzoumls eacutetkezeacutese is lehet aacuteldozati felajaacutenlaacutes Azt sem tudjuk hogy az eacutejszakai laacutetogatoacutek szaacutemaacutera kint hagyott eacutetelek sorsa mi lett Elkeacutepzelhető hogy meget-teacutek őket de az is lehetseacuteges hogy ezeket emberi fogyasztaacutesra alkalmatlannak tartottaacutek ndash mindkeacutet eljaacuteraacutesra van analoacutegia Hogy volt-e az aacuteldozatnak ciacutemzettje csak akkor tud-juk megaacutellapiacutetani ha megnevezik az illetőt paacuterkaacutek joacute uacuternők stb a megnevezeacutes hiaacute-nya nem bizonyiacuteteacutek Azt sem szuumlkseacutegszerű felteacuteteleznuumlnk hogy a teriacutetett asztal mindig termeacuteszetfeletti leacutenyeknek szaacutent ajaacutendeacutek volt a lakomaasztal lehetett egy tudatosan előaacutelliacutetott joacute előjel is hiszen az egyhaacutezatyaacutek gyakran kifogaacutesoljaacutek hogy az emberek azeacutert lakomaacuteznak hogy az egeacutesz eacutev gazdag legyen

Hogy a zavart teljesseacute tegyem ideacutezzuumlk fel azt a forraacutest mely egyeacutertelműen bizonyiacutetja a teriacutetett asztal uacutejeacutevi szerepeacutet maacuter a IV szaacutezadi Roacutemai Birodalomban Szent Jeromos szoumlvegeacutet Nilsson eacuteppen azeacutert ideacutezte hogy a keacuterdeacutes oumlsszetettseacutegeacutet illusztraacutelja azonban uacutegy tűnik Harmening eacuteppen ennek alapjaacuten koumlnyvelte el a szokaacutest tisztaacuten roacutemai erede-tűkeacutent46 Jeromos Izajaacuteshoz iacutert kommentaacuterjaacuteban ugyanis a koumlvetkezőket iacuterta

Minden vaacuterosban de kuumlloumlnoumlsen Egyiptomban eacutes Alexandriaacuteban eacutel az a reacutegi baacutel-vaacutenyimaacutedoacute szokaacutes hogy az eacutevnek eacutes annak a hoacutenapnak mely az utolsoacute az utolsoacute napjaacuten sokfeacutele eacutetellel megrakott asztalt keacutesziacutetenek elő eacutes meacutezes borral kevert italt ezzel joacutesolva meg akaacuter az elmuacutelt akaacuter a joumlvő eacutev termeacutekenyseacutegeacutet47

A szokaacutes tehaacutet vaacuterosi szokaacutes egyeacutertelműen az eacutev utolsoacute napjaacutehoz koumltődik48 Az asz-tal auspicium joacuteslaacutes esetleg egyszerű maacutegia eszkoumlze semmi nem utal raacute hogy konk-reacutet termeacuteszetfeletti leacutenynek szoacuteloacute ajaacutendeacutek Semmi csak Jeromos aki ezen a helyen

45 Harmening 1979 126 127 Schneider 19201921 13146 Nilsson 1916 12547 PL 24 663 bdquo[hellip] est autem in cunctis urbibus et maxime in Aegypto et in Alexandria idolatriae ve-

tus consuetudo ut ultimo die anni et mensis eius qui extremus est ponant mensam refertam varii generis epulis et poculum mulso mixtum vel praeteriti anni vel futuri fertilitatem auspicantesrdquo

48 Nilsson 1916 125

173

az Izajaacutes 6511-et magyaraacutezza bdquoTiteket azonban akik elhagytaacutetok az Urat eacutes elfe-lejtetteacutetek szent hegyeimet akik asztalt aacutelliacutetottatok Gaacutednak eacutes Meninek italaacuteldoza-tot toumlltoumlttetekrdquo Gaacuted asztala a latin szoumlvegben mint mensa Fortunae szerepel Jeromos egy kuumllsődleges rituaacutelis elem alapjaacuten magyaraacutez pogaacuteny aacuteldozati cselekmeacutenykeacutent egy szokaacutest azonban ez az uacutejeacutevi asztal kuumlloumlnoumlsen ha Egyiptomhoz koumlthető fuumlggetlen a Gaacutednak szaacutent eacutetelaacuteldozattoacutel Gaacuted Fortunakeacutent valoacute eacutertelmezeacutese teremti meg a kap-csolatot hiszen a roacutemai uacutejeacutev riacutetusainak ceacutelja a Szerencse istennője kegyeinek meg-nyereacutese Azonban ez az eacutertelmező Jeromos aacuteltal kreaacutelt asszociaacutecioacute Baacuter Gaacuted valoacuteban a sors illetve a szerencse istene arra nincs adat hogy alakja az uacutejeacutevhez koumltődoumltt vol-na49 Mommsen az V szaacutezadi Antiochiai Izsaacuteknaacutel talaacutelt egy helyet amely szerint Gaacuted szaacutemaacutera a tetőkoumln aacutelliacutetottak fel eacutetelekkel megrakott asztalokat50 azonban Izsaacutek sajnos nem aacuterulja el hogy ez az eacutev milyen időszakaacuteban toumlrteacutenik eacutes azt sem hogy mi lett a Gaacutednak szaacutent eacutetel sorsa iacutegy csak annyiban visz minket előre hogy megtudjuk kro-noloacutegiailag Jeromos szemtanuacuteja lehetett a riacutetusnak eacutes szemtanuacutekeacutent ismerhetett fel hasonloacutesaacutegot az uacutejeacutevi lakomaasztal szokaacutesaacuteval

Iacutegy a teriacutetett asztalok keacuterdeacuteseacuteben csupaacuten abban lehetuumlnk biztosak hogy az uacutejeacutevi teriacutetett asztal a birodalom nagy teruumlletein valamifeacutele rituaacutelis fontossaacuteggal biacutert maacuter a IV szaacutezadban is legalaacutebb Caesarius koraacutetoacutel bizonyos teruumlleteken eacutejszakaacutera teriacutetetteacutek meg ezt az asztalt s a koumlzeacutepkorboacutel maacuter egyeacutertelmű adatok tanuacutesiacutetjaacutek hogy a veacutelt ven-deacutegek tuumlndeacuterszerű sorsistennők voltak Ezek az istennők nagy valoacutesziacutenűseacuteggel kelta eacutesvagy germaacuten gyoumlkerekből erednek s meghataacuterozhatatlan hogy mikortoacutel kapcsol-jaacutek alakjukat a roacutemai uacutejeacutevhez

A forraacutesok jellegeacuteből adoacutedoacute kikuumlszoumlboumllhető probleacutemaacutekat jelzi hogy baacuter az uacutejeacutevkor a haacutezat meglaacutetogatoacute istennőkről nem tanuacuteskodik iacuterott forraacutes a koumlzeacutepkor előtt keacutepi aacutebraacutezolaacutest viszont sikeruumllt talaacutelnom egy sokkal koraacutebbi időszakboacutel maacuter a IIndashIII szaacutezad-boacutel A leletcsoportot kis meacuteretű sokszorosiacutetott oacutelomtaacuteblaacutek alkotjaacutek melyek Pannonia eacutes Moesia Superior teruumlleteacuteről keruumllnek elő s melyeken szigoruacutean szabott elrendezeacutes-ben laacutethatunk jeleneteket51 Pannoniaacuteba csak oacutelomtaacuteblaacutek keruumlltek elő deacutelebbre kőfa-ragvaacutenyok is a leletek kutatoacuteja Szaboacute Geacuteza a kultusz koumlzpontjaacutet deacutelen helyezi el az oacutelomtaacuteblaacutekat esetlegesen bdquozaraacutendokokrdquo vitteacutek magukkal Pannoniaacuteba vallaacutesos szuve-niacuterkeacutent A taacuteblaacutekat koumlzponti jeleneteik a dunai lovasistenek illetve uacutejabb megnevezeacutes szerint Dominus eacutes Domina kultuszaacutehoz koumltik A taacuteblaacutek koumlzeacutepső koumlzeacutepponti mezőjeacute-ben elhelyezkedő keacutepek koumlzuumll a legalsoacute egy asztal koumlruumll aacutelloacute haacuterom nőalakot aacutebraacutezol A haacutermas istennőcsoportok előfordulaacutesa szokvaacutenyosnak mondhatoacute viszont az asztal melyet koumlrbeaacutellnak maacuter egeacuteszen egyedi sőt peacuteldaacutetlan elem A taacuteblaacutekat Szaboacute Geacuteza egyfajta kultikus naptaacuternak tekinti melynek koumlzponti jelenetei az eacutev csillagaacuteszati for-duloacutepontjait jeloumllhetik a haacuterom nőalak ezek egyikeacutet jeleniacuteti meg Keacutezenfekvő a lehe-

49 Ettől fuumlggetlen teacuteny hogy magaacutet Gaacutedot Fortunaacuteval illetve a goumlroumlg Tycheacutevel azonosiacutetottaacutek tehaacutet ez nem Jeromos eacutertelmezeacutese hanem iacutegy tesz a Septuaginta-fordiacutetaacutes eacutes ezt talaacuteljuk a feliratos anyag-ban is

50 Nilsson 1916 12551 BoruzsndashSzaboacute 2009 tovaacutebbi bibliograacutefiaacuteval Az oacutelomtaacuteblaacutek egy peacuteldaacutenya laacutethatoacute a 3 keacutepen

174

tőseacuteg hogy a haacuterom nőalak egy sorsistennő-haacutermas akik a teacuteli napforduloacute idejeacuten tesz-nek laacutetogataacutest azonban ez az azonosiacutetaacutes iacuterott forraacutesok hiaacutenyaacuteban hipoteacutezis marad s hiaacuteba utalnak a leletek egy eacutevszaacutezadokon keresztuumll leacutetező elterjedt eacutes fontos kul-tuszra az adott reacutegioacuteboacutel iacuterott eacutes a leleteinket magyaraacutezoacute forraacutesok előfordulaacutesaacutera nem szaacutemiacutethatunk52

A bizaacutenci Kalendae

A Kalendae Ianuariae bizaacutenci utoacuteeacuteleteacutenek feldolgozottsaacutega sokkal rosszabb mint nyu-gati paacuterjaacuteeacute Kaldellis egy tanulmaacutenya az egyetlen mely kimondottan a bizaacutenci tovaacutebb-eacuteleacutesre koncentraacutel azonban az ő vizsgaacutelata is csak 1200-ig terjed53 A maacuter koraacutebban bemutatott keacuteső antik szoumlvegeken tuacutel a koumlvetkezőket vizsgaacutelja

Ioacuteanneacutes Tzetzeacutes (1110 kndash1180 k) Chiliades ciacutemű nehezen meghataacuterozhatoacute mű-fajuacute koumlltemeacutenye a csavargoacute jelenteacutesű agyrtai szoacute magyaraacutezataacutenaacutel tesz emliacuteteacutest egy szo-kaacutesroacutel

[hellip] amilyenek naacutelunk a bdquozaacuteszloacutevivőkrdquo akik bejaacuterjaacutek a videacuteket eacutes keacuteregetnek januaacuter hoacutenap kezdeteacuten Krisztus szuumlleteacutesekor eacutes Viacutezkeresztkor mind akik ajtoacute-kon kopogtatnak toumlbbeacutert koldulva dallal raacuteolvasaacutessal vagy dicseacuterő beszeacuteddel54

Maacuter Asterios is az agyrtai csavargoacute szoacuteval minősiacutetette az uacutejeacutevi keacuteregetőket Tzetzeacutes Chilia dese őrizte meg legautentikusabb vaacuteltozatban a Kalendae egyik eredetlegendaacute-jaacutet is

Mellőzoumlm Kalandost Nonnost eacutes Eidost is vele egyuumltt akiknek a joacutetetteacutet a napok melleacute iacutertaacutek Mert amikor Antoninus idejeacuten legyőzteacutek a roacutemaiakat eacutes ostromzaacuter alatt tartottaacutek őket a reacutegi Roacutemaacuteban eacutes az a veszeacutely fenyegetett hogy mind elpusz-tulnak az eacutehseacutegtől ők sajaacutetjukboacutel taacuteplaacuteltaacutek Roacutema neacutepeacutet Kalandos havonta tizennyolc napig Nonnos nyolc napig Eidos pedig neacutegyig55

52 Rock (2007 23) iacuter orosz teruumlletről a Szűz Maacuteria tiszteleteacutere teriacutetett maacutesodik asztalroacutel melyet az egyhaacutez tiltott ez azonban teacuterben eacutes időben tuacutel messzire vezetne minket

53 Kaldellis 2012 54 Tzetzeacutes Chiliades XIII 329ndash344 bdquoΟἷοί εἰσιν οἱ παρrsquo ἡμῖν σύμπαντες σιγνοφόροι Ὁπόσοι περιτρέχουσι χώρας καὶ προσαιτοῦσι Καὶ ὅσοι κατrsquo ἀρχίμηνοντὴν Ἰανουαρίου Καὶ τῇ Χριστοῦ γεννήσει δὲ καὶ φώτων τῇ ῃμέρᾳ Ὁπόσοι περιτρέχουσι τὰς θύρας προσαιτοῦντες Μετὰ ᾠδῶν ἢ ἐπῳδῶν ἢ λόγοις ἐγκωμίωνrdquo (ΧIΙΙ 245ndash250 475 toumlrteacutenet)

55 Tzetzeacutes Chiliades III 869ndash878 bdquoἘῶ Καλάνδον Νόννον τε καὶ τὸν Εἰδὸν σὺν τούτῳ ὧν περ τὸ εὐεργέτημα ἡμέραις παρεγράφη Ἐν χρόνοις Ἀντωνίνου γὰρ Ῥωμαίων ἡττηθέντων Καὶ συγκλεισθέντων ἐν αὐτῇ τῇ γεραιτέρᾳ Ῥώμῃ Κινδυνευόντων τε λιμῷ πάντων διαφθαρῆναι Οὗτοι τὸν δῆμον οἴκοθεν ἔτρεφον τὸν τῆς Ῥώμης Ἡμέρας ὀκτω καί δεκα Κάλανδος κατὰ μῆνα Νόννος ἡμέρας δὲ ὀκτώ τὰς τέσσαρας Εἰδὸς δὲrdquo

175

A toumlrteacutenet eredetileg a VI szaacutezadban eacutelt mileacutetosi Heacutesychiostoacutel szaacutermazik eacutes szinte bizonyos hogy eredetileg Roacutema gall ostromaacutera vonatkozott56

A Kalendae Ianuariae legterjedelmesebb azonban talaacuten legkeveacutesbeacute informa-tiacutev szoumlvege a szinteacuten XII szaacutezadban eacutelt Eustathios (dagger1194 k) egy iacuteraacutesa Eustathios Thessalonikeacute puumlspoumlke volt egyszersmind szeacuteles műveltseacutegű filoloacutegus hatalmas terje-delmű Homeacuteros-kommentaacuterok keacutesziacutetője A minket eacuterdeklő mű leveacutel formaacuteban iacuteroacute-dott azonban tartalmilag reacutegiseacutegtani eacutertekezeacutes57 Ez azt is jelenti hogy minimaacutelis informaacutecioacutet tartalmaz a kortaacuters viszonyokroacutel fő ceacutelja annak bizonyiacutetaacutesa hogy egy a roacutemaiak oacuteta kontinuus uumlnnepről van szoacute illetve elmagyaraacutezni hogy ki is ez a Ianus hogyan műkoumldoumltt a roacutemaiak komplikaacutelt időszaacutemiacutetaacutesi rendszere Amit meacutegis megtu-dunk a Kalendae a XII szaacutezadban is a taacutersadalom egeacuteszeacutet megmozgatoacute vidaacutem uumlnnep melyen ajaacutendeacutekokat adnak az emberek Semmi jeleacutet nem laacutetjuk az egyhaacutezi tilalmak eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek Eustathios nem is proacutebaacutelja veacutedeni az uumlnnepet csupaacuten bemutatja mintha nem is tudna a trulloacutei zsinat tilalmaacuteroacutel Ez jelzi hogy a Kalendae a XII szaacutezad-ban sem csupaacuten egy nap melyhez (neacutep)szokaacutesok kapcsoloacutednak hanem uumlnnep ven-deacutegseacutegekkel ajaacutendeacutekokkal Ha sor keruumll maacutes egyeacutebre is peacuteldaacuteul joumlvendőmondaacutesra jelmezes felvonulaacutesra az nem az uumlnnep leacutenyege a reacutesztvevők szaacutemaacutera legalaacutebbis nem az egyetlen leacutenyege iacutegy Eusathios nem beszeacutel ezekről

Hogy a bizaacutenci kor uacutejeacuteveacutenek ritualizaacutelt szokaacutesairoacutel ismeretuumlnk van azt a kaacutenon-jogaacutesz Theodoacuteros Balsamoacutennak eacutes a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonjaacutehoz iacuterott kommentaacuterjai-nak koumlszoumlnhetjuumlk58 Balsamoacuten attitűdje meacuteg a kor viszonyai koumlzoumltt is bigottnak mond-hatoacute59 teljesseacuteggel figyelmen kiacutevuumll hagyja az uumlnnep meacutely beaacutegyazottsaacutegaacutet a bizaacutenci taacutersadalomba eacutes ott proacutebaacutel fogaacutest talaacutelni ahol az uumlnnep esemeacutenyei legjobban seacutertik Leiacuteraacutesaacuteboacutel uacutegy tűnik hogy nemcsak Roacutema vaacuterosaacuteban keruumlltek az uacutejeacutevi vagy uacutejeacutevi jel-legű uumlnnepek az egyhaacutez szervezeacuteseacutebe hanem Konstantinaacutepolyban is annyira hogy a jelmezes felvonulaacutes helysziacutene veacuteguumll a Hagia Sophia eacutepuumllete lett A jelmezek leiacuteraacutesaacuteban reacuteszben Balsamoacuten a 62 kaacutenont koumlveti de megnevez neacutehaacuteny tovaacutebbi tipikus jelmezt iacutegy az aacutellatjelmezeket női ruhaacuteba illetve katonaacutenak vagy szerzetesnek oumlltoumlzeacutest Jogilag ez utoacutebbiba proacutebaacutel belekapaszkodni mivel a klerikus eacutes szerzetesi oumlltoumlzeacutekek jogosulat-lan viseleacuteseacutet a toumlrveacuteny Iustinianus oacuteta szigoruacutean buumlntette60 Maacuter az eredeti toumlrveacuteny sem kizaacuteroacutelag azokra az esetekre iraacutenyult mikor valaki haszonszerzeacutes remeacutenyeacuteben vagy a toumlrveacuteny elől menekuumllve klerikusnak adta ki magaacutet hanem a guacutenyoloacutedaacutesra is eacutes exp-licit moacutedon tiltotta hogy prostituaacuteltak apaacutecaacutenak oumlltoumlzzenek mindez azonban aligha az uacutejeacutevi jelmezbaacutelra vonatkozott Balsamoacuten talaacuten csak azeacutert hangsuacutelyozza az illeteacutekte-len egyhaacutezi ruhaacutezat viseleacuteseacutet mert ez ellen tudott toumlrveacutenyre hivatkozni azonban nem kizaacutert hogy a jelmezek a nyugati analoacutegiaacutekhoz hasonloacutean egy riacutetusparoacutedia kelleacutekei

56 Kaldellis 2012 18657 Kaldellis 2012 19958 Kaldellis 2012 199ndash203 A Balsamoacuten-szoumlveg megjeleneacutesi helye PG 137 726ndash732 A Fuumlggeleacutekben

koumlzloumlm a vonatkozoacute szoumlveg fordiacutetaacutesaacutet59 Amit Kaldellis (2012 200) peacuteldaacutekkal is illusztraacutel60 Novellae Iustiniani CXXIII 44

176

voltak Amiről meacuteg beszaacutemol egyszerű bohoacuteckodaacutes iacutegy peacuteldaacuteul a reacutesztvevők kocsihaj-toacutekat utaacutenoznak loacute eacutes kocsi neacutelkuumll

A 62 kaacutenon nemcsak a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutet tiltotta hanem tovaacutebbi uumlnnepeket is felsorolt ezekről Balsamoacuten gyakorlatilag semmit sem tud Aacutelliacutetaacutesa szerint a Rosalia amit Rusalia alakban hasznaacutel taacutevoli videacutekek szokaacutesa ndash ez talaacuten a birodalom euroacutepai teruumlleteacutere a Balkaacutenra tett utalaacutes amennyiben a Rusalia modern formaacuteit neacutezzuumlk de Balsamoacuten nem tudja hogy mi is teszi a szokaacutest annyira diabolikussaacute61 A Brumaliaacutet egykori Dionysos-uumlnnepnek tekinti eacutes ennek alapjaacuten a szuumlreti szokaacutesokat kritizaacutelja ndash a borosedeacutenyek megtoumllteacutesekor felhangzoacute kacagaacutes tilalma erre vonatkozik ez nem az előtte taacutergyalt Kalendae-uumlnnep reacutesze

Ahogy Roacutema vaacuterosaacutenak eseteacuteben azt laacutettuk hogy az uacutejeacutev nem egy kuumlloumlnleges paacuter-huzam neacutelkuumlli esemeacuteny a vaacuterosban ugyanerre utal Balsamoacuten is amikor leiacuterja hogy egy nemreacuteg eltoumlroumllt szokaacutes szerint aacutelarcos felvonulaacutesra keruumllt sor a szent iacuternokok (nota-rius) uumlnnepeacuten azaz oktoacuteber 25-eacuten Szent Markianos eacutes Martyrios veacutertanuacutek uumlnnepeacuten Az aacutelarcos felvonuloacutek a notariusok a csaacuteszaacuteri palota iacuternokai adminisztraacutetorai itt eacuterde-kes moacutedon nem az iskolaacutesok hanem a tanaacuteraik oumlltenek jelmezt

A listaacutet ki tudjuk egeacutesziacuteteni neacutehaacuteny tovaacutebbi szoumlveggel baacuter iacutegy is elmondhatoacute hogy a for-raacutesanyag sokkal csekeacutelyebb mint a latin nyelvű nyugaton annak elleneacutere hogy maga az uumlnnep virul A X szaacutezadban Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyve beszaacute-mol a januaacuter 2-ra aacutetkeruumllt de a Votaacuteboacutel eredeztethető szertartaacutesokroacutel eacutes maacutesik helyen a goacutet taacutencokroacutel amelyekről a Kalendae forraacutesai koumlzoumltt maacuter reacuteszletesen beszeacuteltem A szouml-veg eredete ugyan bizonyosan koraacutebbi de az hogy bekeruumll a De caerimoniisba vagy folyamatos tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utal vagy uacutejboacuteli feleacuteleszteacuteseacutere A csaacuteszaacuteri palota romjai alatt talaacutelt vas aacutelarcok megerősiacutetik hogy a maszkos rendezveacutenyeknek a csaacuteszaacuteri udvarban meacuteg a keresztes haacuteboruacutek idejeacuten is jutott teacuter62

Bizonyos a Kalendaehoz koumlthető szokaacutesok ezutaacuten is stabilan rajta maradnak a babo-naacutek listaacutejaacuten Kuumlloumlnoumlsen tanulsaacutegos Ioacuteseacutephos Bryennios egy szoumlvege63 A teoloacutegus szerze-tes aki 1350ndash1436 koumlruumll eacutelt leginkaacutebb a firenzei zsinatot eliacuteteacutelő teoloacutegiai aacutellaacutesfoglalaacute-saacuteroacutel ismert azonban fennmaradt tőle a Heptakis hepta ciacutemű műve egy fejezetekeacutent egy neacutepszerű babonaacutekat kaacuterhoztatoacute iacuteraacutes is64 Bryennios kritikaacuteja a joacuteslaacutesra koncentraacutel kisebb szaacutemban egyeacuteb probleacutemaacutekra uacutegymint a kereszteacuteny uumlnnepeken valoacute reacuteszegeskedeacutesre vagy a pogaacuteny aacuteldozatokra melyeket neacutemely kereszteacutenyek haacutezuk veacutedőszellemeacutenek vagy akaacuter a fuumlgefaacutenak vagy az uborkaacutenak mutatnak be65 Emliacuteti a heacutet napjainak figyelembe-veacuteteleacutet is Uacutegy tűnik a reacutegi egyhaacutezatyaacutek remeacutenye hiaacutebavaloacutenak bizonyult a goumlroumlg nyelv-

61 A Rosalia uumlnnepeacutehez laacutesd Miklosich 1864 Tomaschek 1868 Perdrizet 1900 Nilsson 1951b Puchner 1977b Puchner 2009 Kokkinia 1999

62 Bolognesi 199563 Ioacuteseacutephos Bryennios in Oeconomos 1930 A Fuumlggeleacutekben koumlzloumlm a szoumlvegreacutesz fordiacutetaacutesaacutet 64 A fordiacutetaacutest laacutesd a Fuumlggeleacutekben65 bdquoὍτι τὰς ἱερὰς τῶν ἑορτῶν αὐλοῖς καὶ χοροῖς καὶ σατανικοῖς πᾶσιν ἄσμασι κώμοις τε καὶ μέθαις καὶ αἰσχροῖς ἄλλοις ἔθεσιν ἐπιτελεῖν οὐ καταισχυνόμεθα [hellip] Ὅτι τάς τε συκᾶς καὶ τοὺς σικυοὺς καὶ τὰ τῆς οἰκίας στοιχεῖα θυμιῶσί τινες ἡμῶν καὶ ταῦτα ὀρθόδοξοιrdquo

177

ből kivesztek az istenekről elnevezett napmegnevezeacutesek a babonaacutek meacutegis maradtak66 A monoton lista moumlgoumltt kibontakozoacute eacuteletkeacutep meglepően modern viszonyokra vilaacutegiacutet raacute az egyeacuteb klasszikus maacutegikus szakeacutertők mellett maacuter ott vannak a joacutesloacute cigaacutenyok67 ismeri eacutes hasznaacutelja a dryma szoacutet amely a bizaacutenci korboacutel meacuteg ismeretlen E napok a nymphaacutekhoz (neacutereides) tartoztak ekkor nem volt szabad fuumlroumldni viacutezen aacutetkelni68

A babonaacutek listaacuteja teljesseacuteggel rendszertelen a szerző ugyan megemliacuteti a Kalendaet mint pogaacuteny szokaacutest de az egyes uacutejeacutevhez joggal koumlthető babonaacutek kuumlloumln meacuteg ez előtt olvashatoacutek Ezek a koumlvetkező hiedelmek bdquoAz emberekkel valoacute talaacutelkozaacutesokboacutel eacutes a koumlszoumlneacutesekből is joumlvendoumlluumlnkrdquo69 Ezt uacutegy kell eacuterteni hogy abboacutel proacutebaacuteljaacutek a joumlvőt kikoumlvetkeztetni hogy aznap kivel talaacutelkoznak előszoumlr ki koumlszoumln nekik előszoumlr Az ilyen tiacutepusuacute babonaacuteknak elsősorban egy-egy uumlnnep kapcsaacuten van leacutetjogosultsaacuteguk meacuteg ma is joacute szerencseacutet jelent ha szilveszterkor előszoumlr a feacuterfi koumlszoumln boldog uacutej eacutevet Keveacutesbeacute egyeacutertelmű hogy a madaacuterjoacuteslaacutes szerepe mi volt bdquoA haacutez koumlruumlli madarak hangjaacutera a holloacutek roumlpteacutere eacutes rikaacutecsolaacutesaacutera madaacuterjoacuteslaacutes ceacuteljaacuteboacutel fordiacutetunk figyelmetrdquo70 Az antik-vitaacutesban a madaacuterjoacuteslaacutes mindig egy fontos doumlnteacutes tett előtti tanaacutecskeacutereacutesre szolgaacutelt a nyugati homiacuteliaacutek a madaacuterjoacuteslaacutest vagy a bdquomezőn előjelek kereseacuteseacutetrdquo a Kalendaehoz kapcsoljaacutek de lehetseacuteges hogy Bryennios szaacutemaacutera ez nem kalendaacuteriumi szokaacutes Egy-eacutertelműen a Kalendaera utal a koumlvetkező bdquoOdafigyeluumlnk hogy adjunk-e szenet eacutes feacutenyt a szomszeacutedainknak eacutes a meguacutejuloacute holdat egyesek imaacutedattal koumlszoumlntikrdquo71 A szeacuten illetve tűz kiadaacutesaacutenak tilalma itt jelenik meg előszoumlr goumlroumlg kontextusban

Valoacutesziacutenű hogy a hatalmas keacuteső bizaacutenci forraacutesanyagban s talaacuten a koraacutebbi korok anya-gaacuteban is lappanganak meacuteg uacutejeacutevre vonatkozoacute adatok azonban ezek feltaacuteraacutesaacutet nemcsak a bizantinoloacutegusok kisebb leacutetszaacutema neheziacuteti hanem hogy Bizaacutenc eseteacuteben hiaacutenyoz-nak azok a joacutel elkuumlloumlniacutethető műfaji csoportok ndash mint amilyenek peacuteldaacuteul a nyugati penitenciaacuteskoumlnyvek ndash melyekben az uumlnnepek emliacuteteacutesei felteacutetelezhetők Iacutegy viszont nincs maacutes lehetőseacuteg mint kulcsfogalmakat keresve a szoacute szoros eacutertelmeacuteben mindent aacutetolvasni

A forraacutesok kisebb szaacutema elleneacutere a fő tendenciaacutek iacutegy is joacutel kirajzoloacutednak Miacuteg a latin egyhaacutezban a januaacuter 1 jelentőseacutege ndash hiszen csak Jeacutezus koumlruumllmeteacuteleacuteseacutenek emleacuteknapja ndash maacutesodlagos marad a karaacutecsony eacutes a viacutezkereszt mellett uacutejeacutevi jellege pedig meggyen-guumll addig a goumlroumlg egyhaacutezban januaacuter 1-jeacutere mint Nagy Szent Vazul uumlnnepeacutere komoly

66 bdquoὍτι δευτέρας καὶ τρίτας καὶ πέμπτας καὶ νουμνηίας καὶ δρύμας παρατηρούμεθαrdquo67 bdquoὍτι μάγοις καὶ μάντεσιν ἀθιγγάνοις καὶ γόησι προσκείμεθα ὁσημέραιmiddot καὶ ἐπὶ παντὶ ἀρρωστήματι τὸ βοηθοῦν ἡμῖν γοητεία [hellip]rdquo

68 Lawson 1910 152 augusztus első napjai a nymphaacutekeacutei tilos fuumlroumldni viacutezen aacutetkelni stb A modern goumlroumlg nyelvben e napok neve dryma

69 Peacuteldaacuteul kivel talaacutelkozunk előszoumlr januaacuter 1-jeacuten bdquoὍτι ταῖς ἀπαντήσεσι καὶ τοῖς χαιρετισμοῖς τῶν ἀνθρώπων οἰωνιζόμεθαrdquo

70 bdquoὍτι ταῖς τῶν κατοικιδίων ὀρνίθων φωναῖς καὶ ταῖς πτήσεσι καὶ κραυγαῖς τῶν κοράκων προσέχομεν ὀρνεοσκοπούμενοιrdquo

71 bdquoὍτι ἄνθρακας καὶ φῶς τοῖς γείτοσιν ἡμῶν διδόναι παρατηρούμεθαmiddot καὶ τὴν σελήνην νεάζουσαν προσκυνοῦσί τινες χαιρετίζοντεςrdquo

178

karrier vaacuter Baacuter a forraacutesok mennyiseacutege a neacuteprajzi kutataacutesok XIX szaacutezadi megindulaacutesaacute-val noumlvekszik csak meg vannak adataink a Bizaacutenc bukaacutesaacutet koumlvető szaacutezadokboacutel is Leo Allatius De Graecorum hodie quorundam opinationibus (A mai goumlroumlgoumlk egyneacutemely hiedelmei-ről) ciacutemű iacuteraacutesa Allatius (1586 kndash1669) chiosi szuumlleteacutesű goumlroumlg volt aki meacuteg gyermek-keacutent keruumllt Itaacuteliaacuteba ahol szeacuteles műveltseacutegű pap orvos a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumlnyvtaacute-rosa eacutes a goumlroumlg-latin egyhaacutez kibeacutekiacuteteacuteseacutenek lelkes propagaacuteloacuteja lett A De opinationibus leveacutel formaacuteban iacuteroacutedott eacutes a kora uacutejkori goumlroumlg neacutephit egyik legfontosabb korai forraacutesa melyet termeacuteszetesen nem olvashatunk egyszerű neacuteprajzi anyagkeacutent hiszen a kortaacuters maacutegiaacutera hiedelmekre vonatkozoacute anyagot folyamatosan aacutetszoumlvik a bizaacutenci auktorokra vonatkozoacute utalaacutesok melyek a szerző maacuter-maacuter univerzaacutelis olvasottsaacutegaacutet tanuacutesiacutetjaacutek72 A Kalendae eseteacuteben azonban egyszerűen sajaacutet tapasztalatait iacuterja le

25 Eacutes hogy ne keruumlljem tovaacutebb ezeknek a bizonyos napoknak a keacuterdeacuteseacutet januaacuter 1-jeacuten ami a goumlroumlgoumlkneacutel a polgaacuteri eacutev kezdete amikor Nagy Basileios emleacutekeacutet uumlnneplik az apa vagy taacutevolleacuteteacuteben a csalaacutedanya a nap első sugarainaacutel mielőtt baacuterki kileacutepne a haacutezboacutel kimegy eacutes megfog egy koraacutebban letett eacutes erre a ceacutelra elő-keacutesziacutetett kosaacuterkaacutet melyben kuumlloumlnfeacutele gyuumlmoumllcsoumlk finomsaacutegok vannak eacutes a legfe-heacuterebb eacutes a legnagyobb igyekezettel keacutesziacutetett kenyeacuter is majd a haacutezba visszateacuter eacutes a haacutezra eacutes lakoacuteira kedvező [aacuteldaacutesokat] mormogva az egeacutesz haacutezat haacuteromszor koumlrbe-jaacuterva azokat a dolgokat bőseacutegesen szeacutetszoacuterja A hagyomaacuteny szerint e suttogaacutes eacutes az ehető dolgok elpocseacutekolaacutesa reacuteveacuten arra az eacutevre minden kedvező dolog fog toumlrteacutenni a haacutezban Mikor ezt eacuten magam laacutettam nem neveteacutes neacutelkuumll mondtam hogy jobb joumlvő vaacuterna raacutejuk ha mindazt amit hiaacutebavaloacutean kidobtak megtartottaacutek eacutes meget-teacutek volna73

Goumlroumlg nyelvteruumlleten illetve aacuteltalaacuteban az ortodox vilaacutegban toumlbb olyan szokaacutes maradt fenn melyek feltűnően koumlzeli kapcsolatot mutatnak a keacuteső oacutekori szokaacutesokkal azon-ban korai forraacutesanyag hiacutejaacuten gyakran neheacutez megiacuteteacutelni hogy milyen moacutedon koumltődnek egymaacuteshoz A legegyeacutertelműbb teacutetel maga a Kalendae neve mely kalanta kolinda eacutes szaacutemos tovaacutebbi neacuteven egeacutesz Kelet-Euroacutepaacuteban a karaacutecsonyi dalok megnevezeacutese lesz

Talaacuten oacutekori eredetre megy vissza az uacutejeacutev jellegzetes suumltemeacutenye a vasilopita (βασιλοπιτα) amely a benne elrejtett taacutergyak reacuteveacuten a joumlvő eacutev esemeacutenyeinek megjoacuteslaacute-saacutera is alkalmas s neveacutet elvileg Nagy Szent Vazulroacutel kapta aki egyfajta uacutejeacutevi Mikulaacutessaacute

72 A mű egyetlen kiadaacutesa Allatius 1645 a szerzőhoumlz eacutes a mű kontextusaacutehoz Hartnup 200473 Allatius 1645 c XXV XXV bdquoEt ne longius abeam ab his iisdem diebus primo Ianuarii die qui

civilis anni apud Graecos initium est cum Basilii Magni memoria recolitur pater aut ubi is defue-rit materfamilias illuscente jam die antequam quispiam de domo egrediatur egressus ipse et ca-nistrum ad id praeparatum in quo varii generis fructus et bellaria et panes etiam candidissimi et summa cum diligentia facti repositi sunt accipiens in domum revertitur et fausta domui et habitatoribus obmurmurans per totam domum ter circumiens illa abundanter effuseque spargit Tradunt hoc susurro et rerum comestibilium profusione per eum annum fausta domui omnia eventura Id ubi ipse vidi non sine risu dixi melius cum illis futurum si quae frustra projiciunt praemansa deglutirentrdquo

179

formaacuteloacutedott goumlroumlg nyelvteruumlleten74 A suumltemeacuteny neve azonban egyszerűen kiraacutelysuumlte-meacutenykeacutent is eacutertelmezhető raacuteadaacutesul nyugaton is ismert ahol megnevezeacutese egyeacutertel-műveacute teszi hogy a bdquokiraacutelyrdquo koumlzneacutev aacutell a neacutev moumlgoumltt75 Az elsődleges ceacutel a teacutesztaacuteba suumltoumltt peacutenzeacuterme megtalaacutelaacutesa azonban helyenkeacutent tovaacutebbi taacutergyakat is belesuumltnek

A Kalendaeval leggyakrabban paacuterhuzamba aacutelliacutetott szokaacutes a traacutekiai goumlroumlg teruumlletek neacutepi sziacutenjaacuteteacutekai melyeket maacuter toumlbbszoumlr emliacutetettem Baacuter a kapcsolatot előszoumlr felvető kutatoacutek a XX szaacutezad elejeacuten meacuteg akaacuter goumlroumlg miacutetoszok toumlrteacuteneteacutet is belelaacutettaacutek a kalojeri bohoacuteckodaacutesaacuteba ami keacutetseacutegtelen tuacutelzaacutes annak felteacutetelezeacutese viszont hogy az oacutekor oacuteta folyamatosan tartotta magaacutet egy hagyomaacuteny hogy groteszk kosztuumlmoumlkben sziacutenjaacuteteacuteko-kat adjanak elő ez teljesen oumlsszhangban aacutell forraacutesainkkal

Keleten a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja alapvetően megszabja a keacutesőbbi hagyomaacutenyt hiszen egy egyetemes zsinat tekinteacutelyeacutevel leacutep fel a bdquopogaacutenyrdquo uumlnnepek ellen ndash baacuter meacuteg iacutegy is keveacutes sikerrel A zsinat melletti kiaacutellaacutes esetenkeacutent egeacuteszen bizarr eredmeacutenyekre vezet Rettegett Ivaacuten alatt keacuteszuumll el az uacutegynevezett Stoglav (Szaacutez fejezet) mely az orosz hiacutevek szaacutemaacutera gyűjti listaacuteba a keruumllendő pogaacuteny szokaacutesokat ndash eacutes megtiltja a XVI szaacute-zadi oroszok szaacutemaacutera a Vota publica meguumlnnepleacuteseacutet76 A Stoglav ugyan a keacutesőbbiek-ben az oacutehitűek fő hivatkozaacutesi alapja lesz eacutes mint ilyen heterodoxnak minősuumll de az uumlnnepekre eacutes a heacutetkoumlznapi maacutegia kuumlloumlnfeacutele eseteire vonatkozoacute tilalmak az uacutejkorig ismeacutetlődnek s ezzel paacuterhuzamosan a beszaacutemoloacutek is a kuumlloumlnfeacutele uumlnnepi szokaacutesokroacutel William Ryan egy XVIII szaacutezadi orosz gyoacutentatoacutei segeacutedanyagot ideacutezve beszeacutel az arc bekormozaacutesaacutenak tilalmaacuteroacutel ami itt a karaacutecsonyi alakoskodaacuteshoz kapcsoloacutedik77 aho-gyan Petrus Chrysologus idejeacuten is a korom biztosiacutetotta a legolcsoacutebb eacutes meacutegis ijesztő aacutelarcot Oroszorszaacutegban a karaacutecsonyi uumlnnepkoumlr jelmezei szaacutemos tovaacutebbi az oacutekor veacutegieket koumlvető peacuteldaacutet adnak nőnek oumlltoumlzeacutes aacutellatmaszkok kiegeacuteszuumllve a kifordiacutetott ruhaacutek viseleacuteseacutevel Megtalaacuteljuk a jellegzetesen egyhaacutezias riacutetusparoacutediaacutekat ahogyan a koumlzeacutepkorban is ez Oroszorszaacutegban az ortodox temeteacutesi szertartaacutes paroacutediaacuteja ndash azon-ban a jaacuteteacutek neve Marlborough hercege jelzi hogy itt aligha a kereszteacutenyseacuteg előtti kor emleacutekeacuteről van szoacute78

Miacuteg a kutatoacute szaacutemaacutera a ceacutel a toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesok koumlveteacutese a szokaacutesok gyakorloacutei sajaacute-tos időtlenseacutegben eacutelik meg a riacutetust sőt nemcsak a szokaacutesok gyakorloacutei hanem eliacuteteacutelőik is Ennek oka a neacutepi vallaacutesban az iacuteraacutesbeliseacuteg hiaacutenya a kritikusok reacuteszeacuteről pedig eacuteppen az iacuteraacutesbeliseacuteg mely lehetőveacute teszi a korszakokon aacutetnyuacuteloacute kommunikaacutecioacutet A toumlrteacute-

74 Hasluck 1927 154ndash156 a szent Vitaacuteja tartalmaz egy toumlrteacutenetet (Amphilochos PG 29 302ndash304) mely szerint Basileios vaacuterosaacutenak lakoacutei ajaacutendeacutekokkal akartaacutek megnyerni Iulianus Apostataacutet hogy ne pusztiacutetsa el vaacuterosukat azonban a csaacuteszaacuter meghalt az ajaacutendeacutekok aacutetadaacutesa előtt A szent az ajaacutendeacuteko-kat megkiacuteseacuterelte visszaadni az adomaacutenyozoacuteknak akik azt nem fogadtaacutek el Kukuleacutes konstantinaacutepo-lyi iskolaacutesok koumlzoumltt gyűjtoumltte a toumlrteacutenet egy olyan vaacuteltozataacutet ahol a szent nem tudva hogy melyik ajaacutendeacutek kitől eacuterkezett uacutegy juttatja vissza őket hogy suumltemeacutenybe suumlti az egeacuteszet s ezzel megalapiacutetja az uacutejeacutevi ajaacutendeacutekozaacutes szokaacutesaacutet Hasluck 1927 157 a toumlrteacutenet egy maacutesik vaacuteltozataacutet Kappadoacutekiaacuteban neacutepmesekeacutent is felgyűjtoumltteacutek

75 Hasluck 1927 165ndash16776 Ryan 2008 5ndash677 Ryan 2008 678 Ryan 2008 7

180

neacutesz szaacutemaacutera zavaroacute keacutenyelmetlenseacuteg amikor forraacutesa peacuteldaacuteul a neacutephit egy istennő-jeacutet makacsul Dianaacutenak nevezi eacutes hajlamos a koumlzeacutepkori klerikus tudaacuteleacutekossaacutegaacutenak tulajdoniacutetani mivel az egyhaacutezi eacutertelmezeacutes egy kuumllsődleges eacutertelmezeacutesi rendszerkeacutent eltorziacutetja azt a neacutepi eacutertelmezeacutest melyre a kutatoacute kiacutevaacutencsi volna azonban ha az egy-haacutezi attitűd modernebb peacuteldaacuteira tekintuumlnk nyilvaacutenvaloacutean nem tudaacuteleacutekossaacutegroacutel van szoacute hanem egy sok esetben nagyon komoly erudiacutecioacuteval kifejtett baacuter a toumlrteacuteneacuteszitől elteacuterő toumlrteacutenetszemleacuteletről Szergiusz Vasziljevics Bulgakov Nasztolnaja knyigaacuteja 1900-ban jelent meg79 karaacutecsonyra vonatkozoacute fejezeteacutenek 4 jegyzete nagy terjedelemben foglalja oumlssze a karaacutecsonyi uumlnnepkoumlrhoumlz kapcsoloacutedoacute szlaacutev szokaacutesokat eacutes azok kritikaacutejaacutet A neacutepi szokaacutesokkal szemben aacutellnak itt a meghataacuterozoacute kaacutenonjogi forraacutesok a Peacutedalion eacutes a Nomokanoacuten Ezek megfogalmazaacutesukban veacutegső soron a trulloacutei zsinat VII szaacutezadi anyagaacutera mennek vissza Ezek mellett Bulgakov hivatkozik a latin egyhaacutezatyaacutek tekin-teacutelyeacutere Tertullianusra eacutes Aacutegostonra80 A latin homiacuteliaacutek bdquocervum facererdquo kifejezeacuteseacutevel szembeaacutelliacutetja a belorusz bdquokecskeacutet csinaacutelnirdquo szoacutekapcsolatot Nem csupaacuten a kereszteacuteny oacutekor nagy uacutejeacutevi uumlnnepe eacutelte tuacutel az eacutevszaacutezadokat hanem a koumlruumlloumltte zajloacute diskurzust toumlbbeacute-keveacutesbeacute ugyanazok a szereplők iraacutenyiacutetjaacutek mint maacutesfeacutel ezer eacuteve a regulatiacutev sze-repet jaacutetszoacute egyhaacutez eacutes a toumlrteacuteneacuteseket roumlgziacutető reacutegiseacutegtudoacutes akik teveacutekenyseacuteguumlkkel nem pusztaacuten szabaacutelyozzaacutek illetve eacutertelmezik az uumlnnep toumlrteacuteneacuteseit hanem helyenkeacutent talaacuten moacutedosiacutetjaacutek alakiacutetjaacutek is

79 Bulgakov 1900 angol fordiacutetaacutesban httptransfigorthodoxwscomfilesBulgakov0472pdf (Letoumllteacutes ideje 2017 05 20)

80 A maszkok viseleacuteseacutet ellenző Tertullianus-helyet nem ismerek talaacuten valamelyik sziacutenhaacutezi előadaacutesokat eliacuteteacutelő szoumlvegre gondol Az Aacutegostonra valoacute hivatkozaacutesok a hippoacutei egyhaacutezatya neveacuten hagyomaacutenyo-zott de egyeacutertelműen a pszeudo-aacutegostoni homiacuteliaacutekra vonatkoznak

8 Februarius kiűzeacutese

Februaacuter szenaacutetor toumlrteacutenete

A X szaacutezadban keacuteszuumllt el a bizaacutenci lexikograacutefiai szakirodalom legfontosabb eacutes ma is gyakran ideacutezett műve az uacutegynevezett Suda-lexikon A monumentaacutelis munka modern eacutertelemben vett lexikon sok ezer ciacutemszoacuteval melyek az antik irodalom toumlrteacutenelem megszaacutemlaacutelhatatlanul sok fontos szemeacutelyeacutet műveiket a toumlrteacutenelem eacutes foumlldrajz alap-fogalmait a goumlroumlg irodalomban előforduloacute ritka szavak magyaraacutezatait taacutergyaljaacutek Ez a rendkiacutevuumll aacutetfogoacute eacutes aacuteltalaacuteban megbiacutezhatoacute munka tartalmaz olyan teacuteteleket is melyek első pillantaacutesra teljesseacuteggel hibaacutesnak vagy legalaacutebbis megmagyaraacutezhatatlannak tűn-nek Iacutegy peacuteldaacuteul a lexikon februaacuter ciacutemszavaacutenaacutel nem a roacutemai hoacutenaproacutel olvashatunk hanem egy aacutelliacutetoacutelagos Februarius nevű roacutemai szenaacutetorroacutel esik szoacute Ez a Februarius gall csalaacutedboacutel szaacutermazott eacutes amikor a roacutemai koumlztaacutersasaacutegkor nagy hadvezeacutere Camillus diadalmenetet tartott a Tyrannosok (sic) felett aratott győzelme alkalmaacuteboacutel az irigy Februarius irigyseacutegeacuteben azt kiabaacutelta hogy nem Camillus a győzelem oka hanem a roacutemaiak szerencseacuteje Aacuteskaacuteloacutedaacutesaacuteval eleacuterte hogy Camillust szaacuteműzzeacutek azonban ami-kor a Brennus kiraacutely aacuteltal vezetett gallok elfoglaltaacutek a Vaacuterost Camillus hazateacutert eacutes legyőzte őket Februarius is megbűnhődoumltt meztelenre vetkőztetteacutek gyeacutekeacutenybe csa-vartaacutek eacutes kikergetteacutek a vaacuterosboacutel eacutes a roacutela elnevezett hoacutenapot megroumlvidiacutetetteacutek a toumlb-bihez keacutepest1 Ugyanennek a toumlrteacutenetnek egy roumlvidebb vaacuteltozata ismeacutetlődik a Brennus (bdquoBreacutenosrdquo) ciacutemszoacutenaacutel

Februarius kiveacuteteleacutevel a szereplők toumlrteacuteneti szemeacutelyek a gall Brennus a senones toumlrzs vezeacutere Kr e 390 juacutelius 18-aacuten az Allia folyoacute mellett viacutevott csataacuteban elpusztiacutetotta a roacutemai sereget majd a vaacuteros ellen vonult Ez volt az utolsoacute alkalom hogy idegen sereg bevette Roacutema vaacuterosaacutet ndash az utolsoacute alkalom egeacuteszen Alarik goacutetjainak pusztiacutetaacutesaacuteig 410-ig Ez az a haacuteboruacute melyben a legenda szerint elhangzott Brennus kijelenteacutese Vae victis bdquojaj a legyőzoumltteknekrdquo eacutes itt vaacuteltoztattaacutek meg a toumlrteacutenelmet Iuno istennő ludai a legenda szerint a roacutemaiaknak sikeruumllt elbarikaacutedozniuk magukat a Capitoliumon eacutes amikor a gallok egy eacutejszakai rajtauumlteacutessel proacutebaacuteltaacutek bevenni a hegyet Iuno templomaacute-nak szent ludai riasztottaacutek gaacutegogaacutesukkal a veacutedőket eacutes Manlius ndash hősiesseacutegeacuteeacutert keacutesőbb Manlius Capitolinus ndash visszaverte a taacutemadoacutekat Veacuteguumll a koraacutebban elűzoumltt Camillus megeacuterkezik a Vaacuteros felmenteacuteseacutere eacutes diadalmaskodik a gallok felett A toumlrteacutenet egeacute-

1 Suda Φεβρουάριος szoacutecikk A keacuterdeacutessel roumlvidebb formaacuteban foglalkoztam egy koraacutebbi tanulmaacute-nyomban Toacuteth 2007b

182

szeacutet megoumlroumlkiacutetette Livius eacutes Plutarchos Camillus-eacuteletrajza2 Egy olyan narratiacutevaacuteroacutel van szoacute mely egyfelől alapjait tekintve toumlrteacutenetileg teacutenyszerű meacuteg ha a roacutemaiak szaacutemaacutera a Brennusszal viacutevott haacuteboruacute minden bizonnyal dicstelenebb volt a legendaacuteknaacutel maacutes-felől eacuteppen legendaacutes mivoltaacuteban meacutelyen beeacutepuumllt kultuacuteraacutenk kollektiacutev tudatalattijaacuteba Camillus haacutenyattataacutesai a Brennus aacuteltal szabott vaacuteltsaacutegdiacutej eacutes a Capitolium ludai eacutevszaacute-zadokon keresztuumll minden iskolaacutes olvasoacutekoumlnyveiben szerepeltek ndash nem uacutegy az aacuteruloacute Februarius szenaacutetor

A toumlrteacutenet toumlbb bizaacutenci szerző műveiben megtalaacutelhatoacute melyek veacutegső forraacutesa a VI szaacutezadban eacutelt Ioacuteanneacutes Malalas kroacutenikaiacuteroacute Chronographia ciacutemű műve a legkoraacutebbi teljes terjedelmeacuteben fennmaradt iacuteraacutes amely műfaji szempontboacutel a bizaacutenci vilaacuteg-kroacutenika műfajaacuteba sorolhatoacute3 A műfaj eredeteacutet ugyanis a kronoloacutegiaacuteban talaacuteljuk Eusebius eacutes Szent Jeromos bdquokroacutenikaacuteirdquo alapvetően eacutevszaacutemlistaacutekat tartalmaztak eacutes fő ceacuteljuk a pogaacuteny eacutes a bibliai esemeacutenytoumlrteacutenet kronoloacutegiai oumlsszehangolaacutesa volt Ahogy ezek a szoumlvegek egyre toumlbb eacutes toumlbb elbeszeacutelő reacutesszel egeacuteszuumlltek ki veacuteguumll megszuumlletett a bizaacutenci vilaacutegkroacutenika ideaacuteltiacutepusa olyan nagyobb leacutelegzetű koumlnyv mely a vilaacuteg terem-teacuteseacutetől kezdve a szerző sajaacutet koraacuteig taacutergyalja az esemeacutenyeket szigoruacute időrendben eacutes aacuteltalaacuteban szaacutemtalan keacutetseacuteges megbiacutezhatoacutesaacuteguacute adattal Ez utoacutebbi műfajnak első ismert peacuteldaacutenya Malalas kroacutenikaacuteja Nem ő alkotta meg a műfajt pusztaacuten a veacuteletlen hozta uacutegy hogy az oumlveacute a legkoraacutebbi fennmaradt peacuteldaacuteny ndash a veacuteletlen illetve a mű sikeresseacutege a bizaacutenci kroacutenikaacutek megalkotaacutesaacutenaacutel a copy+paste moacutedszer koumlzponti szerepet jaacutetszott a kroacutenikaacutesok minimaacutelis aacutetfogalmazaacutessal vagy akaacuter egeacuteszen szoacute szerint maacutesoltak ki akaacuter teljes koumlteteket elődeik munkaacuteiboacutel eacutes ennek soraacuten Malalas műve a koumlzeacutepkor dere-kaacuteig megőrizte neacutepszerűseacutegeacutet Maga Malalas sem dolgozott maacuteskeacutent baacuter eacuterezhető egy egyseacutegesiacutető keacutez jelenleacutete a műben illetve egy araacutenylag egyseacuteges gondolatisaacuteg de ez nem akadaacutelyozta meg a kroacutenikaacutest abban hogy peacuteldaacuteul ne maacutesoljon bele kroacutenikaacute-jaacuteba egy komplett Troacuteja-regeacutenyt A Malalas-kroacutenika VII koumlnyve egy olyan kort taacutergyal mely egyeacutebkeacutent erősen haacutetteacuterbe szorult a bizaacutenci kroacutenikaacutekban ez a roacutemai kiraacutelyok eacutes a koumlztaacutersasaacuteg kora Itt olvashatjuk Februarius szenaacutetor toumlrteacuteneteacutenek hosszabb eacutes minden bizonnyal eredeti vaacuteltozataacutet4 Eszerint a gallok fellaacutezadtak a roacutemaiak ellen A tyranneacutesantes participiumot hasznaacutelja ez mindjaacutert megmagyaraacutezza mieacutert nevezi Tyrannosoknak a Suda-lexikon az ellenseacuteget A szenaacutetus egy hadvezeacutert kuumlld ellenuumlk Mallioacuten Kapitolinost ndash szemeacutelyeacuteben a Liviustoacutel joacutel ismert Manlius Capitolinust ismer-

2 Livius V 34ndash49 Plutarchos Camillus3 Az intenziacutev XIX szaacutezadi kutataacutesok utaacuten a XX szaacutezadi Malalas-kutataacutes jobbaacutera keacutezikoumlnyvek ciacutemsza-

vaira korlaacutetozoacutedott Krumbacher 1897 330 Moravcsik 1958 329ndash334 Hunger 1978 319ndash326 A helyzet a kilencvenes eacutevektől kezdve vaacuteltozott azoacuteta toumlbb tanulmaacutenykoumltet szuumlletett a kroacutenikaacute-roacutel JeffreysndashCrokendashScott 1990 Agusta-BoularotndashBeaucampndashBernardindashCaire 2004ndash2006 Meier ndashRadtkindashSchulz 2016

4 Malalas VII 10ndash12 183ndash187 A tovaacutebbiakban az uacutej szoumlvegkiadaacutes (Thurn 2000) fejezetszaacutemozaacutesaacutet hasznaacutelom de mivel a szoumlveg nehezebben beszerezhető mint a Dindorf aacuteltal keacutesziacutetett bonni kiadaacutes vagy annak uacutejrakiadaacutesa a Patrologia Graecaacuteban ezeacutert a hagyomaacutenyos bonni oldalszaacutemokat is meg-adom melyeket mindkeacutet utoacutebbi kiadaacutes tartalmaz

183

hetjuumlk fel a Capitolium megmentőjeacutet5 Itt a pozitiacutev főhős ő lesz nem pedig Camillus Manlius győzedelmeskedik majd diadalmenetet tart A szenaacutetusban volt egy nagy hatalmuacute ellenseacutege Februarius aki gall nemzetseacutegből szaacutermazott A vaacuted ugyanaz mint a Suda-lexikonban a roacutemaiak szerencseacuteje győzoumltt nem Manlius A neacutep a szenaacutetus eacutes a sereg veacuteguumll elűzi a vaacuterosboacutel Manliust A gallok egy kiraacutelyt rexet vaacutelasztanak maguknak Breacutenost azaz Brennust Az alkalmon kapva megtaacutemadjaacutek Roacutemaacutet eacutes egy teacuteli eacutejszakaacuten hextillios hoacutenap 15-eacuten elfoglaljaacutek A szenaacutetorok a Capitoliumra menekuumllnek Brennus elfoglalja a vaacuterost sokakat legyilkoltat A szenaacutetorok keacutetseacutegbeeseacutesuumlkben visszahiacutevjaacutek Manliust aki hamarosan meg is eacuterkezik seregeacutevel legyőzi a gallokat Brennust lefejezi fejeacutet laacutendzsahegyre tűzi A szenaacutetus a neacuteppel eacutes a sereggel egyetemben azonnal meg-szavazza egyeduralkodoacutenak Manlius megcsonkiacutetja a hextillios hoacutenapot mivel baljoacutes-latuacutenak bizonyult eacutes megvaacuteltoztatja a neveacutet is a hextillios hoacutenapot attoacutel kezdve hiacutev-jaacutek februaacuternak majd vaacutedat emel Februarius ellen eacutes azt javasolja hogy a szenaacutetort el kell űzni a vaacuterosboacutel az alvilaacutegi isteneknek ajaacutenlva fel aacuteldozatkeacutent Meztelenre vetkőz-tetik gyeacutekeacutenybe csavarjaacutek eacutes kiverik a vaacuterosboacutel koumlzben azt kiabaacuteljaacutek rossz latinsaacuteggal de meacutegiscsak latinul bdquoexithi Februarirdquo (Ἔξιθι φεβρουᾶρι) ami Malalas magyaraacutezata szerint annyit tesz goumlroumlguumll bdquoEkba peritierdquo vagyis bdquoMenj ki februaacuterrdquo ndash februaacuter helyett a hoacutenap Antiochiaacuteban hasznaacutelt makedoacuten neveacutet adja meg Veacuteguumll Manlius elrendeli hogy a roacutemaiak valamennyi vaacuterosaacuteban eacutevente keacutesziacutetsenek ugyanilyen gyeacutekeacutenyalakot eacutes űzzeacutek ki a februaacutert a baljoacutes hoacutenapot6 Amint a kroacutenikaacutes befejezi a roacutemaiak minden vaacuterosaacuteban ez toumlrteacutenik mindmaacuteig Befejezeacuteskeacuteppen megadja forraacutesaacutet is egy maacuteskuumlloumln-ben ismeretlen Brunichios nevű szerzőt

A toumlrteacutenet ugyanaz de a főszereplő megvaacuteltozott Camillus helyett Manlius Capitoli-nus Az egyik lehetőseacuteg hogy azonos toumlrteacutenet keacutet kuumlloumlnboumlző eacutes egymaacutestoacutel teljesen fuumlg-getlen tradiacutecioacutejaacuteroacutel van szoacute de a keacutet auktorhely szoumlvegszerű azonossaacutegai inkaacutebb koumlzoumls forraacutest sejtetnek Minden jel arra mutat hogy ez a forraacutes maga Malalas aki a toumlrteacutenet leghosszabb eacutes legoumlsszetettebb verzioacutejaacutet koumlzli a toumlbbi szerző őt kivonatolja vagy ese-tenkeacutent helyesbiacuteti Malalas nyilvaacutenvaloacute teacutevedeacuteseit Iacutegy keruumllhetett a Sudaacuteban Manlius helyeacutere Camillus mivel a toumlrteacutenet inkaacutebb az ő eacuteletrajzaacutera emleacutekeztet Ugyanezeacutert nem szerepel a Sudaacuteban a hextillios hoacutenapneacutev hiszen ez nyilvaacutenvaloacutean a latin sextilis hoacute-napneacutev helyett aacutell ami viszont nem a februaacuter hanem az augusztus reacutegebbi neve volt

5 Az uacutej kiadaacutesban (Thurn 2000) Mallioacuten Kapetolinos A Malalas-koacutedex bizonyos nyelvi sajaacutetossaacutegai sok gondot okoznak a mindenkori kiadoacuteknak mivel igen neheacutez elkuumlloumlniacuteteni a szerző sajaacutet vulgariz-musait (Malalas a beszeacutelt koumlzeacutepgoumlroumlg nyelv fontos forraacutesa) maacutesoloacuteinak vulgarizmusaitoacutel A szerep-lők neveit a tovaacutebbiakban lehetőleg az eredeti latin formaacuteban hasznaacutelom mivel a bizaacutenci szerzők mindannyian maacuteskeacuteppen grecizaacuteljaacutek a neveket (A szoumlveg nyelvi sajaacutetossaacutegaihoz Weierholt 1963 JamesndashJeffreys 1990 Festugiegravere 1978 Festugiegravere 1979)

6 bdquo[hellip] κελεύσας ἐν ἑκάστῃ πόλει Ῥωμαίων τὸ αὐτὸ σχῆμα τοῦ φορέματος τοῦ ψιαθίου γίνεσθαι καὶ τὰ λοιπὰ κατrsquo ἔτος καὶ διώκεσθαι τὸν φεβρουάριον τὸν καὶ περίτιον μῆνα πρὸ τῆς πόλεως τυπτόμενον τὴν κατὰ τοῦ Βρήνου καὶ τῶν Γάλλων σημαίνων νίκην καὶ τὴν τοῦ Μαλλίωνος ἐκδίκησιν ὅπερ γίνεται ἕως τῆς νῦν εἰς ἑκάστην πόλιν Ῥωμαίωνrdquo

184

A Suda verzioacuteja szerint Camillus koraacutebban a tyrannosokat győzte le J Hubaux ezen a helyen szoumlvegjaviacutetaacutest javasol7 a Tyrannos szoacute egy eredeti Tyrrheacutenos helyeacuten aacutellna ami egy az etruszkokra hasznaacutelatos neacutepneacutev volt Ez a javiacutetaacutes plauzibilis de felesleges a toumlr-teacutenet toumlbbi variaacutensaacuteban azt olvashatjuk hogy a fellaacutezadt gallokat győzte le eacutes a laacutezadaacutes fogalmaacutera valamennyi szoumlveg a tyranneoacute igeacutet hasznaacutelja nem a klasszikus bdquotyrannoskeacutent uralkodnirdquo hanem a szoacute bizaacutenci bdquolaacutezadnirdquo jelenteacuteseacuteben A Suda tyrannos szava erre ref-lektaacutelhat ndash tehaacutet nem neacutepneacutevkeacutent szerepel a szoumlvegben

Maacutes bizaacutenciak is ismerteacutek a toumlrteacutenetet Geoacutergios Monachosnaacutel (IX szaacutezad) a hős neve akit Februarius szaacuteműzeteacutesbe kuumlld egyszerűen Malios8 Roacutema elfoglalaacutesaacutera viszont Sextilios hoacutenap 20-aacuten keruumll sor ez pontosabban koumlveti az eredeti latin Sextilis hoacutenap-nevet A hoacutenap napjainak szaacutemaacutet megroumlvidiacutetik neveacutet megvaacuteltoztatjaacutek Februariust gyeacute-keacutenybe csavarva elűzik Ez utoacutebbi szoumlveg keveacutes uacutejdonsaacuteggal szolgaacutel Geoacutergios nem tesz emliacuteteacutest arroacutel hogy a szokaacutest azoacuteta is gyakorolnaacutek A XI szaacutezadban alkotoacute Kedreacutenosnaacutel szinteacuten bdquofellaacutezadnakrdquo a gallok bdquoMalios Kapitolinosrdquo legyőzi őket Egy Galliaacuteboacutel szaacuter-mazoacute szenaacutetor Februarius szaacuteműzeti Roacutemaacutet elfoglaljaacutek a gallok a kiraacutelyuk neve ezuacutet-tal Brisos A maacutesodszorra is győzelmet aratoacute Manlius Capitolinust itt is egyeduralkodoacute-nak vaacutelasztjaacutek Februariust meztelenuumll gyeacutekeacutenybe csavarjaacutek derekaacutera koumltelet koumltnek ahogy Malalasnaacutel is iacutegy verik ki a vaacuterosboacutel A hoacutenap neveacutet Sextilios formaacuteban koumlzli ezt vaacuteltoztatjaacutek Februariusra Ettől fogva a roacutemaiak eacutevente gyeacutekeacutenyt visznek az agoraacutera eacutes botokkal verik bdquoMenj ki a vaacuterosboacutel Februariusrdquo kiaacuteltaacutesokkal9

Az utolsoacute szoumlveghely veti fel a legtoumlbb probleacutemaacutet Egy fragmentumban olvashatoacute a toumlrteacutenet legroumlvidebb variaacutensa Ez szoumlvegeacuteben fuumlggetlennek laacutetszik az előzőktől a főszereplő Camillus megvan Februarius vaacutedja a hős szaacuteműzeteacutese eacutes dicsőseacuteges haza-teacutereacutese aki Februariust elűzi eacutes a roacutela elnevezett hoacutenap napjait megcsonkiacutetja10 A toumlre-deacutek dataacutelaacutesa eacutes a szerzőseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa nagyon neheacutez A szoumlveg az egy időben Cassius Dioacutenak tulajdoniacutetott Excerpta Planudea reacutesze iacutegy a Dindorf-feacutele Dio Cassius-kiadaacutesaacuteban uacutegy szerepelt mint a 155ndash235 koumlzoumltt eacutelt toumlrteacutenetiacuteroacute szoumlvege11 Dio Cassius szerzőseacutegeacutet Mommsen eacutes Haupt caacutefolta iacutegy egyik azoacuteta megjelent Dio-kiadaacutesba sem vetteacutek fel ezt a szoumlvegreacuteszletet12 H Haupt Ioacuteanneacutes Lydosnak tulajdoniacutetotta mivel tematikaacutejaacutenaacutel fogva (egy uumlnnep eredetmondaacuteja) illene a Lydos aacuteltal a roacutemai naptaacuterroacutel iacuterott De mensibus tematikaacutejaacuteba Azonban Lydos kiadoacuteja R Wuumlnsch csupaacuten a hamisan Lydosnak tulajdoniacutetott toumlredeacutekek koumlzeacute veszi fel mivel a De mensibus aacuteltalaacutenos intellek-

7 Hubaux 1958 349 8 PG 110 68 9 Kedreacutenos I 263 Bonn bdquoΦεβρουάριον ἐπωνόμασεν ὅθεν καὶ κατrsquo ἔτος ψιαθον ἐπὶ τῆς ἀγορᾶς προτιθέντες Ῥωμαῖοι τύπτουσιν ῥάβδοις ἐπιφωνοῦντες ἔξελθε Φεβρουάριε τῆς πόλεωςrdquo

10 bdquoὍτι Φεβρουάριος φθονήσας Καμλίλλῳ μελέτην τυραννίδος αὐτοῦ κατηγόρησε τοῦ δὲ διωχθέντος καὶ αὔθις καθόδου τυχόντος ὅτι πολιορκουμένῃ τῇ πατρίδι κατὰ τὴν φυγὴν ἐβοήθησεν εἰς ἐξέτασιν Φεβρουάριος ἄγεται καὶ διώκεται Κάμιλλος δὲ καὶ τὸν ἐπώνυμον αὐτοῦ μῆνα παρὰ τοὺς ἄλλους ἐκολόβωσεrdquo

11 Dionis Cassi Cocceiani Historia Romana ed L Dindorf I 38 Lipcse 1863 illetve Boissevain 1895 I CXVI Hubaux eacutes Gageacute uacutegy hivatkoznak raacute mintha a Zonaras-feacutele epitomeacuteboacutel szaacutermazna a szoumlveg de Zonaras kiadaacutesai termeacuteszetesen nem tartalmazzaacutek sehol ezt a reacuteszletet

12 Vouml Mommsen 1871 Haupt 1879 A keacuterdeacutes tovaacutebbi irodalma Boissevain 1895 I CXI

185

tuaacutelis eacutes műveltseacutegbeli sziacutenvonalaacutehoz keacutepest a Februarius szenaacutetorroacutel szoacuteloacute fragmen-tum ndash butasaacuteg13 A toumlredeacutek a Sudaacutehoz hasonloacutean Camillust teszi meg főszereplőveacute eacutes a toumlrteacutenet legbaacutentoacutebb hibaacuteit anakronizmusait mellőzi A roumlvid szoumlveg keveacutes informaacute-cioacutet koumlzoumll a hős Camillus a Februariusroacutel elnevezett hoacutenapot megroumlvidiacuteti A hoacutenap eredeti neve csakuacutegy mint a Sudaacuteban nem szerepel14 Sajnos a szoumlveg koraacutet szerző hiaacutenyaacuteban nem tudjuk megaacutellapiacutetani

Eredetmondaacutek Malalas kroacutenikaacutejaacuteban

Mieacutert is fontosak szaacutemunkra e szoumlvegek amelyek eacutekesszoacuteloacutean tanuacuteskodnak arroacutel hogy a VI szaacutezadi Bizaacutencban a roacutemai toumlrteacutenelem ismerete hanyatloacuteban volt A kulcs a toumlr-teacutenet Malalasnaacutel olvashatoacute befejezeacutese mely egyeacutertelműen kimondja hogy bdquoazoacuteta is ezt teszik a roacutemaiak vaacuterosaibanrdquo A toumlrteacutenet aitiologikus eacutes eredetileg egy leacutetező szo-kaacutes uumlnnep vagy szertartaacutes magyaraacutezataacutet kiacutevaacutenta megadni Roumlviden ugyanabba a mű-fajba tartozik mint azok az eredetmondaacutek melyekről a Kalendae kapcsaacuten maacuter meg-emleacutekeztem mint az a toumlrteacutenet ahol a Kalendae Idus eacutes Nonae neveacutet viselő előkelők taacuteplaacuteltaacutek volna a roacutemai neacutepet az eacutehiacutenseacuteg idejeacuten Azonban a Kalendae eredetmondaacuteit csak roumlvid utalaacutesokboacutel toumlredeacutekekből ismerjuumlk itt azonban egy reacuteszletesen kidolgo-zott komplex narratiacutevaacutet kapunk mi toumlbb nem is egyet a Malalas-kroacutenika VII koumlnyve egeacutesz sorozat hasonloacute toumlrteacutenetet tartalmaz iacutegy a szoumlveg kulcsjelentőseacuteggel biacuter teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel

A Malalas-kroacutenika egy nagy terjedelmű szoumlveg mely 16 koumlnyvre osztva taacutergyalja a toumlrteacutenelmet Aacutedaacutem teremteacuteseacutetől Iustinianus csaacuteszaacuter uralkodaacutesaacutenak derekaacuteig15 A kroacute-nika nem az eredeti aacutellapotaacuteban őrződoumltt meg valoacutesziacutenű hogy az idők soraacuten aacutetesett egy enyhe kivonatolaacutesi folyamaton ennek jele hogy a belőle keacuteszuumllt oacuteszlaacutev nyelvű for-diacutetaacutesok egy a raacutenk maradt goumlroumlgneacutel teljesebb szoumlveg nyomait őrzik A kroacutenika hataacutes-toumlrteacutenete sajaacutetsaacutegosan alakult Bizaacutencban hosszuacute ideig őrizte neacutepszerűseacutegeacutet szaacutemos kroacutenikaacutes taacutemaszkodott raacute eacutes hasznaacutelta fő forraacuteskeacutent16 eacutes az uacutejkorban araacutenylag hamar elkeacuteszuumllt első nyomtatott kiadaacutesa A humanista tudoacutesok veacutelemeacutenye a műről ugyanak-kor lesuacutejtoacute volt eacutes ez a veacutelemeacuteny a XX szaacutezad nyolcvanas eacuteveiig nem is nagyon vaacutel-

13 Ioacuteanneacutes Lydos De mensibus 1898 184 vouml LXXV14 Amennyiben a szoumlveg meacutegis Ioacuteanneacutes Lydostoacutel szaacutermazik ő bizonyosan tudta hogy a sextilis hoacutenap

az augusztus (De mensibus IV 111) meacuteg a nevet is a helyes formaacuteban adja meg15 Ez a zaacuteraacutes adja a szoumlveg keletkezeacuteseacutenek terminus ante quemjeacutet Mivel az egyetlen ismert koacutedexeacutenek

a veacutegeacuteről neacutehaacuteny oldal hiaacutenyzik lehetseacuteges hogy eredetileg Iustinianus halaacutelaacuteig tartott a szoumlveg de annaacutel sokkal tovaacutebb nem Neumann 1880

16 Thurn 2000 3 tizenoumlt bizaacutenci kroacutenikaacutes szerzőt sorol fel akik taacutemaszkodtak Malalasra vouml Jeffreys 1990 248b A goumlroumlg nyelvteruumlleten kiacutevuumlli hataacutestoumlrteacutenet Franklin 1990 (szlaacutev fordiacutetaacutesok) Wita-kowski 1990 299ndash300 (sziacuter hataacutes)

186

tozott17 Az ok egyszerű a kroacutenika első koumlnyveinek anyagaacutet a goumlroumlg mitoloacutegia adja melynek toumlrteacuteneteit szeacutelsőseacutegesen euheacutemerista moacutedon kezeli valamint a raacute jellemző anakronizmussal iacutegy Zeus bdquokiraacutelyrdquo vagy Oidipus kiraacutely egy a VI szaacutezad Konstantinaacutepo-lyaacutera megszoacutelalaacutesig hasonliacutetoacute miliőben eacutel Malalas szerint a koumlltőnő Sapphoacute kortaacutersa volt az atheacuteni Kekrops kiraacutelynak (Malalas IV 4 5 71) Sophokleacutes akaacuter talaacutelkozha-tott volna Aeneasszal (Malalas VI 16 161) ugyanebben a fejezetben emleacutekezik meg Sophokleacutes Heacuterakleitos eacutes a mitikus Heacuterakleacutes műkoumldeacuteseacuteről majd a 6 19-ben Aeneas megeacuterkezik Itaacuteliaacuteba mindezt uacutegy hogy Malalas elvileg ragaszkodik a kronologikus sorrendben toumlrteacutenő taacutergyalaacuteshoz A theacutebai szfinx egy a hegyekben garaacutezdaacutelkodoacute hara-miavezeacuter akinek Oidipus mint valami titkos uumlgynoumlk beeacutepuumll a bandaacutejaacuteba18

Minden groteszkseacutege elleneacutere ez az aacutebraacutezolaacutesmoacuted nem kuumlloumlnboumlzik alapvetően attoacutel amit Saxo Grammaticus művel a skandinaacutev mitoloacutegiaacuteval vagy amit az iacuter mitoloacute-gia forraacutesanyagaacuteban laacutetunk19 A kuumlloumlnbseacuteg az hogy ebben az esetben ismerjuumlk a goumlroumlg mitoloacutegia eredeti formaacutejaacutet is s iacutegy meglehetősen lehangoloacute amit Malalas tesz a miacuteto-szokkal A kedvezőtlen benyomaacutest erősiacuteti hogy a forraacuteskritika nem sokat javul a mito-loacutegiai fejezetek utaacuten sem meacuteg a roacutemai csaacuteszaacuterkor első szaacutezadainak bemutataacutesaacuteban is toumlbb a legenda mint a teacuteny A sajaacutetos toumlrteacutenetszemleacutelet elleneacutere Malalas sajaacutet koraacutenak eacutes koumlzelmuacuteltjaacutenak araacutenylag megbiacutezhatoacute forraacutesa

A kroacutenikaacutera vonatkozoacute filoloacutegiai kutataacutesok a XIXndashXX szaacutezad forduloacutejaacuten igen eacuteleacuten-kek voltak a kutataacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a szoumlveg kialakulaacutesnak toumlrteacutenete aacutellt felmeruumllt a lehetőseacuteg hogy egy roumlvidebb kroacutenikaacutehoz keacutesziacutetettek keacutesőbbi kroacutenikaacutesok tovaacutebbi folytataacutesokat20 Malalas forraacutesainak feltaacuteraacutesaacutet nem a forraacutesok megnevezeacuteseacutenek hiaacutenya neheziacuteti hanem ennek ellenkezője a szoumlveg szaacutezaacuteval tartalmaz forraacuteshivatkozaacutesokat ezek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacutet nyilvaacutenvaloacutean nem olvasta ugyanakkor gyakran utal olyan forraacutesokra melyeket meg mi nem ismeruumlnk Miutaacuten a felvetett tudomaacutenyos keacuterdeacute-sekre a filoloacutegia egyszerűen keacuteptelen volt meggyőző vaacutelaszokat adni a szoumlveget eacutevti-zedekre feacutelretetteacutek meacuteg mielőtt egy modern igeacutenyeknek megfelelő kritikai kiadaacutes megszuumlletett volna21 Az akkori tanulmaacutenyok koumlzuumll a mi szempontunkboacutel kuumlloumlnoumlsen

17 Humphrey Prideaux (1648ndash1724) aki az 1600-as eacutevek utolsoacute harmadaacuteban foglalkozott a kroacutenika editio princepseacutenek kiadaacutesaacuteval egy leveacutelben a koumlvetkezőket iacuterja a kroacutenikaacuteroacutel bdquo[hellip] wereas more than halfe the booke is stuffed with ridiculous and incredible lys and although there be somet-hing of good use contained there in yet they are not of such number or value as to make any re-compense for the rest of his booke which is intolerablerdquo Thompson 1875 16 ideacutezi Croke 1990 319 Krumbacher 1897 327 bdquoMan muumlszligte ein Buch schreiben wenn man die abenteuerlichen Verzerrungen und die laumlcherlichen Irrtuumlmer dieses Erzaumlhlers durchmustern wollterdquo Vouml Hunger 1978 I 321

18 Malalas miacutetoszkezeleacuteseacutehez Toacuteth 2010c19 Toacuteth 2010c 892 89620 Baacuter koumlvetkezteteacuteseikben uacutegy laacutetom hogy gyakran tuacutelbecsuumllik Malalas toumlrteacutenetiacuteroacutei keacutepesseacutegeit de

a teacutema kutataacutestoumlrteacuteneteacuteről beszaacutemolnak Jeffreys 1990c Croke 199021 A szoumlveg egyseacutege feletti sehova nem vezető vitaacutenak Krumbacher szokatlan moacutedon egy szerkesztői

megjegyzeacutesben vetett veacuteget a Byzantinische Zeitschrift lapjain (Krumbacher 1901) A kroacutenika edi-tio princepse a kroacutenika oxfordi koacutedexeacutenek 1622ndash1623 eacutevben E Chilmead aacuteltal keacutesziacutetett aacutetirataacute-nak szoumlvegeacutet tartalmazta a kroacutenika XIX szaacutezadi kiadaacutesai alapvetően ezt koumlvetik Ioannis Malalae

187

fontos Bourier-nek a kroacutenika forraacutesait vizsgaacuteloacute tanulmaacutenya22 A koumlvetkező fontos sze-meacutely a kroacutenika kutataacutestoumlrteacuteneteacuteben Schenk von Stauffenberg aki a szoumlveg csaacuteszaacuterkori toumlrteacutenelmet taacutergyaloacute szoumlvegreacuteszleteinek forraacuteskutataacutesaacutet veacutegezte el eacutes alapvetően a szouml-vegben taacutergyalt jellegzetes teacutemaacutek alapjaacuten hataacuterozott meg forraacutestiacutepusokat23 A kroacutenika reneszaacutensza a nyolcvanas eacutevekben joumltt el mikor egy ausztraacutel kutatoacutecsoport elkeacutesziacutetette a szoumlveg angol nyelvű kiadaacutesaacutet illetve egy tanulmaacutenygyűjtemeacutenyt mely teljesen uacutej sziacuten-ben laacutettatta a szerzőt24 2000-ben veacutegre elkeacuteszuumllt az első igeacutenyes szoumlvegkiadaacutes eacutes azoacuteta egyre-maacutesra jelennek meg az uacutejabb eacutes uacutejabb fordiacutetaacutesok tanulmaacutenygyűjtemeacutenyek25 Malalas eacuterteacutekeleacuteseacutenek revideaacutelaacutesa oacutehatatlanul a loacute tuacuteloldalaacutera billentette a kutataacutest eacutes a kroacutenikaacutes tuacuteleacuterteacutekeleacuteseacutehez vezetett Elisabeth Jeffreys maacuter uacutegy laacutetja hogy Malalas oumlnaacutelloacute forraacuteskutataacutest folytatott eacutes nem lehet kompilaacutetornak tekinteni illetve felteacutete-lezi hogy a kroacutenika kialakulaacutesaacuteban a continuatio nem jaacutetszott szerepet tehaacutet a reacuteg-muacutelttal foglalkozoacute eacutes szaacutemos forraacuteshivatkozaacutest tartalmazoacute IndashXIV koumlnyv ugyanannak a szerzőnek a műve mint az utolsoacute neacutegy koumlnyv eacutes a XVIII koumlnyvoumln beluumlli stiacutelustoumlreacutesek nem jeleznek szerzővaacuteltaacutest a teljes raacutenk maradt anyagot egyetlen szerző műveacutenek kell tartanunk A Malalas-kroacutenika forraacutesainak feltaacuteraacutesa elkeacutepesztő neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik s jellemző hogy az erre tett haacuterom kiacuteseacuterlet Bourier Stauffenberg eacutes Jeffreys felosztaacutesa alig mutat paacuterhuzamokat26

A Malalas-kroacutenikaacuteroacutel keacutesziacutetett doktori disszertaacutecioacutemban figyeltem fel előszoumlr egy hosszabb szoumlvegreacuteszletre a kroacutenikaacuten beluumll annak VII koumlnyveacuteben27 A bizaacutenci kroacuteni-kaacutek nem tudtak mit kezdeni azokkal a korszakokkal eacutes helyekkel ahol nem leacutetezett a monarchia inteacutezmeacutenye iacutegy az atheacuteni demokraacutecia eacutes a roacutemai koumlztaacutersasaacutegkort hajla-mosak egyszerűen kifelejteni a toumlrteacutenelemből28 Malalas nem iacutegy tesz azonban adatai

Chrono graphia ex recensione L Dindorfii Bonn 1831 = PG 97 9ndash790 eacutes noha a XIX szaacutezad folyamaacuten a kroacutenika rengeteg tovaacutebbi fragmentuma keruumllt elő iacutegy peacuteldaacuteul az elveszettnek hitt első koumlnyve aacutem egeacuteszen Hans Thurn 2000 eacutevi kiadaacutesaacuteig a XVII szaacutezadi szoumlvegre kellett taacutemaszkodniuk a ku-tatoacuteknak

22 Bourier 1899ndash190023 Stauffenberg 1931 411 50724 JeffreysndashRokendashScott 1990 JeffreysndashJeffreysndashScott 198625 Thurn 2000 A szoumlvegkiadaacutes toumlrteacutenete Croke 1990 31326 Bourier 1899ndash1900 II 58ndash59 maximum neacutegy fő forraacutessal szaacutemol ezek mindegyike elveszett

Domninos Nestorianos eacutes Timotheos kroacutenikaacuteival valamint egy negyedik anonim forraacutessal amely talaacuten azonos Timotheosszal Patzig szerint a Nestorianos nem neacutev hanem egyszerűen Domninos jelzője (Patzig 1901 610) ugyanakkor felteacutetelezi hogy szaacutemos tovaacutebbi forraacutest is felhasznaacutelt Sta-uffenberg (1931 411 507) a korai csaacuteszaacuterkort taacutergyaloacute IXndashXII koumlnyv forraacutesait elemzi eacutes haacuterom forraacutest kuumlloumlnboumlztet meg 1 egy csaacuteszaacuter eacuteletrajzgyűjtemeacuteny 2 egy erős keleti hataacutesokat mutatoacute ke-reszteacuteny vilaacutegkroacutenika 3 egy antiochiai Patria azaz a vaacuteros hiacuteres eacutepuumlleteit nevezetesseacutegeit taacutergyaloacute szoumlveg Elisebeth Jeffreyneacutel (Jeffreys 1990c 196) a Malalas aacuteltal első keacutezből ismert forraacutesok szaacutema 14-re emelkedik Bassus Brunichios Charax Domninos Epiphaneiai Eustathios Eutropios Eutychianos Nestorianos Philostratos Paniumi Priskos Sisyphos Diktys Timotheos a perzsa Timotheos A forraacuteskri-tika buktatoacuteja hogy mind a keacutesz mű szerzője mind a potenciaacutelis forraacutesok toumlbbseacutege sűrű homaacutelyba burkoloacutezik

27 Toacuteth 200528 Toacuteth 2005 Toacuteth 2010c

188

igen kuumlloumlnoumlsek a roacutemai kiraacutelyok eacutes konzulok koraacuteroacutel leiacutert toumlrteacutenetei valamennyien aitiologikus jellegűek eacutes valamilyen kortaacuters VndashVI szaacutezadi szokaacutes megalapiacutetaacutesaacutet beszeacute-lik el Ezek koumlzuumll kettővel a Februarius-toumlrteacutenettel eacutes a Brumalia alapiacutetaacutesaacuteval koraacutebbi tanulmaacutenyaimban is foglalkoztam29 A szoumlvegreacuteszletek oumlsszetartozaacutesaacutet Fritz Graf is fel-ismerte azonban eredetuumlket elteacuterő moacutedon magyaraacutezzuk30

A Malalas-kroacutenika VII koumlnyve a koumlvetkezőket tartalmazza31 A vaacuterosalapiacutetoacute ikrek koumlzoumltt viszaacutely toumlr ki Romulus (vagy ahogy Malalas nevezi goumlroumlgoumlsen Rhoacutemos) meg-oumlli oumlccseacutet Ezutaacuten foumlldrengeacutesek suacutejtjaacutek a birodalmat mely a joacuteslat szerint csak akkor csillapodik ha az ikrek egyuumltt uralkodnak Romulus ezeacutert elkeacutesziacutetteti fiveacutere aranyszob-raacutet troacutenra uumllteti eacutes attoacutel kezdve kiraacutelyi toumlbbesben beszeacutel (VII 1ndash2) Areacutesnak szenteli az első hoacutenapot a maacuterciust (VII 3) Megszervezi a loacuteversenyjaacuteteacutekokat amivel az volt a ceacutelja hogy megossza a roacutemai neacutepet eacutes azok ne szervezkedhessenek ellene A loacutever-senypaacutelya a paacutelya egyes reacuteszei a cirkuszi sziacutenek kozmikus szimbolikaacutet hordoznak Egy ilyen versenyen keruumll sor a szabin nők elrablaacutesaacutera (VII 4ndash6) Romulust eacutes Remust ide-genek nevelteacutek fel Romulus ennek emleacutekeacutere leacutetrehozott egy Brumalia nevű uumlnnepet (VII 7) A roacutemaiak elűzik az utolsoacute kiraacutelyt azonban eacuteppen a megszabadiacutetoacute Brutus fiai szoumlvetkeznek a bukott Tarquiniusok eacuterdekeacuteben Egy rabszolga leleplezi az oumlssze-eskuumlveacutest ennek emleacutekeacutere leacutetrehoznak egy Consilia nevű uumlnnepet eacutes a rabszolga-fel-szabadiacutetaacutes egy rituaacuteleacutejaacutet (VII 9) Februarius toumlrteacutenete eacutes a teacutelűző szertartaacutes alapiacutetaacutesa (VII 10ndash13) A VII koumlnyv haacutetralevő roumlvid oldalai jelzik hogy mi toumlrteacutent ugyanekkor a zsidoacute neacuteppel illetve a goumlroumlgoumlkkel

A teljes szoumlveg aitiologikus ugyanakkor ezek az eredetmagyaraacutezoacute toumlrteacutenetek nem a koraacutebbi iacuterott hagyomaacutenyboacutel szaacutermaznak amennyiben a koraacutebbi forraacutesanyagban alig talaacuteljuk előzmeacutenyuumlket Itt kiveacutetelt egyeduumll a cirkusz szimbolikaacuteja jelenthet mely a neacutegy cirkuszi sziacutenben a neacutegy őselem eacutes az eacutevszakok jelkeacutepeacutet laacutetja a kocsik mozgaacutesaacuteban pedig az eacutegitestek mozgaacutesaacutet ez ugyanis egy roumlvidebb formaacuteban maacuter Tertullianusnaacutel felbukkan a II szaacutezadi Eacuteszak-Afrikaacuteban azonban a forraacutesok toumlbbseacutege itt is keacuteső antik32 A halott Remust taacutersuralkodoacutevaacute megtevő Romulus toumlrteacuteneteacutehez Graf talaacutelt analoacutegiaacute-kat melyek szinteacuten a keacuteső oacutekorboacutel erednek33 Servius (IVndashV szaacutezad forduloacuteja) Vergi-lius-kommentaacuterja szerint Romulus uacutegy kiacutevaacutenta megbeacutekiacuteteni meggyilkolt testveacutere szel-lemeacutet hogy szaacutemaacutera is felaacutelliacutetotta a sella curulist a hivatali meacuteltoacutesaacutegot jelző szeacuteket eacutes raacutehelyezte a kiraacutelyi insigniumokat34

29 Toacuteth 2007b Toacuteth 2014a30 Graf 2015 184ndash20031 A kroacutenika VII koumlnyveacutenek eredetmondaacutekat tartalmazoacute fejezeteinek fordiacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben koumlz-

loumlm 32 Tertullianus De spectaculis 9 (PG 1 627ndash662) Cassiodorus Varia III 51 105 Corippus in laud Just

I314ndash344 Lydos De mensibus I 12 eacutes 4 30 Isidorus Etymologiae 18 27 41 Anonymus de circensibus Anth Lat I 197 ed Reiske Damaszkuszi Szent Jaacutenos PG 96 372ndash373

33 Graf 2015 186ndash18834 Servius ad Aen 1 276

189

Az eredetlegendaacutek keacuteseiek azonban a leiacutert szokaacutesok valoacutesak ez nemcsak a pluralis maiestatis alkalmazaacutesaacutera igaz de meacuteg a leghomaacutelyosabban bemutatott Consiliaacutera is35 Eacuteszszerűtlen volna azt hinnuumlnk hogy egyeduumll a februaacutert jelkeacutepező figura kiűzeacutese volna valamifeacutele irodalmi fikcioacute A legendaacutek ceacutelja nyilvaacutenvaloacute az ősiseacuteg aacuteltal nyuacutejtott legiti-maacutecioacutet biztosiacutetani bizonyos keacutesei eredetű uumlnnepeknek eacutes szokaacutesoknak36 A kitalaacutelt tra-diacutecioacute kuumlloumlnoumlsen szeacutep peacuteldaacuteit vizsgaacutelhatjuk rajtuk keresztuumll A kroacutenika szaacutemos forraacutes-hivatkozaacutest tartalmaz roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacutekra melyeknek Malalasnaacutel aacutellandoacute epitheton ornansa a bdquolegboumllcsebbrdquo de Malalas modern olvasoacutei tudjaacutek hogy e forraacuteshivatkozaacuteso-kat nem kell tuacutelzottan komolyan venni Ezen a ponton jelentősen elteacuter a veacutelemeacutenyem Grafeacutetoacutel aki fenntartja a lehetőseacuteget hogy e toumlrteacuteneteket esetleg Malalas talaacutelta ki eacutes nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben honnan szaacutermaznak ezek az aitionok37

Mint emliacutetettem a kortaacuters Malalas-filoloacutegia erősen tuacuteleacuterteacutekeli a mű szerzőjeacutet Tagad-hatatlan hogy a kroacutenika moumlgoumltt egy sajaacutetosan egyedi gondolkodaacutesuacute eacutes sajaacutetos eacuterdek-lődeacutesi koumlrrel rendelkező embert kell laacutetnunk de ez nem jelenti azt hogy nincs meg benne a kroacutenika műfajaacutera jellemző kompilatiacutev karakter Egy olyan műről beszeacuteluumlnk veacutegső soron melynek bevezetőjeacuteben a szerző kijelenti hogy Zeno csaacuteszaacuterig mutatja be a toumlrteacutenelmet noha a szoumlveg az utaacutena koumlvetkező haacuterom csaacuteszaacuter uralkodaacutesaacutet is kimeriacute-tően taacutergyalja amit aligha magyaraacutezhatunk maacutessal mint hogy meacuteg a bevezető szoumlve-geacutet is kimaacutesolta valahonnan38

A roacutemai toumlrteacutenelemből vett aition-sorozat tematikailag egyseacuteget alkot eacutes ez az egyseacuteg elvaacutelasztja a kroacutenika toumlbbi reacuteszeacutetől baacuter a szerző maacuteshol is eacuterdeklődeacutest mutat pogaacuteny kori szokaacutesok hagyomaacutenyok iraacutent a pogaacuteny vallaacutes eacutes ezoterika iraacutent azonban sehol maacuteshol nem fordul elő hogy akaacuter magaacutenyosan akaacuter sorozatba fűzve uumlnnepek vagy szokaacutesok eredetlegendaacuteit koumlzoumllje39 Eacuteszszerű a felteacutetelezeacutes hogy a toumlrteacuteneteket maacuter egyuumltt talaacutelta valahol A szoumlvegreacuteszleten beluumll toumlbb forraacuteshivatkozaacutest is talaacutelunk Vergilius Plinius eacutes Livius neve emliacutetődik (VII 6) Licinius Macereacute (VII 7) Serviuseacute (VII 9) eacutes egy amuacutegy ismeretlen Brunichiuseacute (VII 12) Brunichiustoacutel eltekintve ezek latin nyelvű szerzők akiket Malalas aligha olvashatott eredetiben Vergilius eacutes Livius standard hivatkozaacutesi alap lehetett baacutermilyen roacutemai toumlrteacutenelmet eacuterintő keacuterdeacutesben Baacuter

35 Graf 2015 192ndash19936 Graf 201537 Graf 2015 188 199ndash20038 Toacuteth 2005 A szoumlveg bevezeteacutese a teacutemakoumlrt iacutegy hataacuterozza meg bdquoἀπὸ Ἀδὰμ ἕως τῆς βασιλείας Ζήνωνος καὶ τῶν ἑξῆς βασιλευσάντων δεῖ δὲ καὶ τοὺς μετὰ ταῦτα συγγράψασθαι τὰ λοιπὰ ἀρετῆς χάρινrdquo (bdquoAacutedaacutemtoacutel Zeno csaacuteszaacutersaacutegaacuteig eacutes a sorjaacuteban uralkodoacutekig Eacutes az ezek utaacuten koumlvetke-zőket is meg kell iacuterni) Az bdquoareteacutes charinrdquo szoacute szerint bdquoaz ereacuteny kedveacuteeacutertrdquo zaacuteroacuteszavak eacutertelme nem egeacuteszen vilaacutegos (Lieberich 1900 47) Mivel a koumlvetkező mondat szerint az egyetemes (toumlrteacuteneti) eacutertekezeacutes jelenteacuteseacuteről beszeacutel ezeacutert valoacutesziacutenűleg uacutegy kell eacutertenuumlnk hogy a kroacutenika műfaji elvaacuteraacutesai koumlvetelik meg az bdquoezek utaacuten koumlvetkezőkrdquo megiacuteraacutesaacutet Az angol fordiacutetaacutes bdquorelying their own abilityrdquo va-riaacutecioacuteja bizonyosan teacuteves ennek oka hogy a bevezető fordiacutetaacutesaacuteban erősebben taacutemaszkodtak Mala-las oacuteszlaacutev fordiacutetaacutesaacutera mint a goumlroumlg eredetire

39 Tematikusan legkoumlzelebb meacuteg a mitoloacutegiai fejezetek szaacutemtalan bdquoproacutetos heureteacuteseirdquo aacutellnak olyan istenek eacutes hősoumlk akik kuumlloumlnfeacutele civilizaacutecioacutes viacutevmaacutenyok feltalaacuteloacutei voltak ezek a toumlrteacutenetek terjedel-mileg (roumlvidek) eacutes szerkezetileg elteacuternek a VII koumlnyv aitiologikus narratiacutevaacuteitoacutel

190

időben keacutesőbbi de ugyanez aacutell Serviusra is Plinius neve valoacutesziacutenűleg oumltletszerűen keruumll ide mint joacutel hangzoacute roacutemai neacutev Licinius felhasznaacutelaacutesa a legeacuterdekesebb mert itt a hivatkozaacutes valoacuteban egy Licinius Macer-szoumlveghelyre utal azonban az eredeti jelenteacute-seacutet kiforgatva eacutes feacutelreeacutertelmezve40 A Brunichiusra ndash vagy esetleg Brunichiosra hiszen valoacutesziacutenűbb hogy egy goumlroumlg nyelvű iacuteraacutesmű szerzőjeacuteről van szoacute ndash valoacute hivatkozaacutes a leg-utolsoacute eacutes itt Malalas a koumlvetkezőt aacutelliacutetja bdquoEzt a toumlrteacutenetet Thessalonikeacuteben talaacuteltam Brunichios roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacute koumlnyveacutebenrdquo (VII 12) Gleye (jellegzetesen XIX szaacute-zadi arroganciaacuteval) uacutegy veacutelte Malalas egyszerűen hazudik eacutes kitalaacutelt egy forraacutesszouml-veget41 Eacuten nem laacutetom mieacutert ne lehetne leacutetező forraacutesroacutel szoacute Az egyes szaacutem első sze-meacutelyű fogalmazaacutes ugyanakkor nem teszi egyeacutertelműveacute hogy ki is ez a narratiacutev bdquoeacutenrdquo lehet hogy az antiochiai Ioacuteanneacutes Malalas de nem zaacuterhatjuk ki bizonyosan hogy az egeacutesz mondatot uacutegy talaacutelta keacuteszen egy forraacutesaacuteban Azt viszont valoacutesziacutenűnek tartom hogy ez a Brunichios nem csupaacuten a Februarius-toumlrteacutenet szerzője hanem az oumlsszes eredetlegenda tőle szaacutermazik mivel az egymaacutest koumlvető narratiacutevumok tematikus kap-csolata annyira szoros eacutes ugyanakkor annyira paacuterhuzam neacutelkuumlli hogy szuumlkseacutegszerű moumlgoumltte egy koumlzoumls alkotoacutet laacutetni Ez a koumlzoumls alkotoacute valoacutesziacutenűbb hogy Brunichius nem pedig Malalas Ez azt jelenti hogy a toumlrteacutenetek keletkezeacutesi helye eacutes ideje kisseacute moacutedo-sul Antiochia helyett Thessalonikeacute valmivel koumlzelebb a goumlroumlg-latin nyelvi vaacutelasztoacutevo-nalhoz a teacutenyleges szerzőkitalaacuteloacute pedig valoacutesziacutenűleg egy latinul is joacutel olvasoacute goumlroumlg vagy goumlroumlguumll iacuteroacute latin anyanyelvű szerző volt (ne feledjuumlk a Licinius Macer-hivatkozaacutes valoacutes meacuteg ha erőszakosan ki is forgatja a jelenteacuteseacutet) Időben is valamivel koraacutebbra keruumllhet a dataacutelaacutes hiszen Malalas maacuter Brunchios keacutesz műveacutet hasznaacutelja forraacuteskeacutent az eredeti szoumlveg keletkezeacutese akaacuter az V szaacutezad maacutesodik fele is lehet42

A toumlrteacutenetek kitalaacuteloacutejaacutet vagy oumlsszegyűjtőjeacutet nevezhetjuumlk Malalasnak Brunichiosnak vagy akaacuter X mesternek is nincs moacuted raacute hogy szemeacutelyeacutehez koumlzelebb keruumlljuumlnk moti-vaacutecioacutei azonban vilaacutegosan laacutethatoacuteak Amikor bdquokitalaacuteljardquo a hagyomaacutenyt ceacutelzatosan jaacuter el A foacutekuszba kortaacuters szokaacutesokat uumlnnepeket helyez melyek a csaacuteszaacuteri reprezentaacutecioacute-ban illetve a mindennapi eacuteletben nagy szerepet jaacutetszottak Ezeket szakralizaacutelja annak reacuteveacuten hogy a roacutemai toumlrteacutenelem legszentebb kezdeteihez koumlti őket ndash azonban vigyaacutez raacute hogy az eredetmondaacutek lehetőseacuteg szerint szekulaacuterisak legyenek43 A toumlrteacutenetek sze-

40 Vouml 11 fejezet Crawford 1914ndash1919 371 Macrobius I 10 17 szerint ugyanis Licinius Macer azt iacuterja le hogy Romulus Acca Larentia emleacutekeacutere vezette be a Parentaliaacutet

41 bdquoSchwindelquellenrdquo Gleye 1896 42642 A terminus post quem Servius emliacuteteacutese amennyiben ez a Vergilius-kommentaacuterok szerzőjeacutere utal

aki a IVndashV szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt A terminus ante quem meghataacuterozaacutesa nehezebb Ha Malalas sze-meacutelyesen jaacutert Thessalonikeacuteben akkor a VI szaacutezad első feleacutere kell gondolnunk Az uralkodoacute tudo-maacutenyos aacutellaacutespont elleneacutere azonban eacuten nem merem teljes bizonyossaacuteggal kizaacuterni azt a lehetőseacuteget hogy a Malalas-kroacutenika első 14 koumlnyveacutet a kroacutenikaacutes toumlbbeacute-keveacutesbeacute maacuter keacuteszen talaacutelta eacutes csupaacuten foly-tataacutest iacutert hozzaacute ebben az esetben az 1ndash14 koumlnyvek szerzője valamikor Zeno uralkodaacutesa alatt dol-gozhatott a 470-es eacutevekben

43 Romulus ugyan a Pythiaacutetoacutel keacuter joacuteslatot azonban maga a kereszteacuteny Malalas is sziacutevesen ideacutez olyan pogaacuteny joacuteslatokat melyek kereszteacuteny hitigazsaacutegokat joacutesoltak meg A loacuteverseny sziacutenei szimboliku-san utalnak pogaacuteny istenekre azonban a kapcsolat allegorikus mivel az adott istenek a neacutegy ős-elem megjeleniacutetői

191

replői termeacuteszetesen pogaacutenyok de a szoumlvegekben a pogaacuteny istenek nem toumlbbek alle-goacuteriaacuteknaacutel Ez az eljaacuteraacutes nem uacutejdonsaacuteg hanem taacutemaszkodik a roacutemai reacutegiseacutegtoumlrteacutenet eacutes a roacutemai vallaacutes hagyomaacutenyaira ha egy roacutemai uumlnnepnek volt egyaacuteltalaacuten bdquoeredetmiacuteto-szardquo az aacuteltalaacuteban nem istenekről szoacutelt hanem a roacutemai toumlrteacutenelem halandoacute kivaacuteloacutesaacute-gairoacutel44 bdquoBrunichiosrdquo ezt az eljaacuteraacutest alkalmazza egy uacutej anyagra a sajaacutet koraacutenak a szokaacute-saira eacutes ezzel uacutejraiacuterja a roacutemai toumlrteacutenelmet A szoumlveg egy olyan mitikus teret hoz leacutetre mely szakraacutelis de nem egyeacutertelműen politeista eacutes ily moacutedon akaacuter kereszteacutenyek szaacute-maacutera is elfogadhatoacute Ahogy a korai roacutemai toumlrteacutenetiacuteraacutes melynek veacutegső formaacutejaacutet szinte csak Liviusnaacutel laacutethatjuk a koumlztaacutersasaacutegi religio eacutes inteacutezmeacutenyrendszer minden fontos elemeacutet Romulusra vagy Numaacutera vezette vissza ugyanez megismeacutetlődik itt Bizaacutenc haj-nalaacuten is a frissen leacutetrejoumlvő struktuacuteraacutekat minden tovaacutebbi neacutelkuumll Romulushoz kapcsol-jaacutek A Februarius-toumlrteacutenetben szereplő uumlnnepseacuteg uacutegy tűnik eleacuteg fontos volt ahhoz hogy felkeruumlljoumln erre a listaacutera

Az eredetlegendaacutek nemcsak a pogaacutenyndashkereszteacuteny dichotoacutemiaacuten beluumll proacutebaacutelnak mediaacutelni A toumlrteacutenetek eredeti lejegyzője valoacutesziacutenűleg joacutel olvasott latinul de goumlroumlguumll eacutes goumlroumlg nyelvteruumlleten iacutert A Bizaacutenc iraacutent eacuterdeklődők szaacutemaacutera koumlzhely hogy a bizaacuten-ciak egeacuteszen Konstantinaacutepoly elesteacuteig (sőt meacuteg azutaacuten is) roacutemainak nevezteacutek magu-kat eacutes roacutemai identitaacutessal rendelkeztek A forraacutesok bőseacutege elleneacutere keveacutesseacute ismert a folyamat kezdete mikor eacutes hogyan tűnt el a goumlroumlg identitaacutestudat Az aitionok ennek a folyamatnak egy fontos faacutezisaacutet tuumlkroumlzik goumlroumlguumll iacuterja le hogy a mi szokaacutesaink a mi kul-tuacuteraacutenk elemei legitimaacutecioacutejukat a roacutemai ősoumlktől nyerik45

Mivel enneacutel koumlzelebb nem fogunk jutni a toumlrteacutenetek eredeti lejegyzőjeacutehez az ő forraacutesai homaacutelyban maradnak Bizonyosan taacutemaszkodott a szaacutemaacutera eleacuterhető forraacutes-szoumlvegekre ndash itt nemcsak toumlrteacutenetiacuteroacutekra kell gondolni hanem reacutegiseacutegtudoacutesokra eacutes kommentaacuterszerzőkre is ndash azonban keacuterdeacuteses hogy maga az oumltlet hogy mely uumlnnep eacutes szokaacutes mely toumlrteacutenelmi esemeacutenyhez koumltődjoumln honnan szaacutermazott Elkeacutepzelhető hogy Brunichios egyszerűen kitalaacutelta őket veacutegteacutere is a Malalas-kroacutenika anyagaacutenak gerinceacutet adoacute racionalizaacutelt miacutetoszokat is egyszer valakinek ki kellett talaacutelnia46

A maacutesik lehetőseacuteg hogy amit olvasunk alapvetően folkloacuter Eacuten ez utoacutebbira hajlaneacutek A Kalendae eredetmondaacuteira Asterios uacutegy hivatkozott hogy beszeacutelnek toumlrteacuteneteket a Kalendae eredeteacuteről noha e toumlrteacuteneteket leiacuterva mi csak keacutesei eacutes toumlredeacutekes utalaacutesokboacutel ismerjuumlk47 bdquoBrunichiosrdquo talaacuten csak oumlsszegyűjtoumltte az aacuteltala itt-ott hallott toumlrteacuteneteket megproacutebaacutelta oumlsszehangolni őket toumlrteacutenelmi ismereteivel majd a veacutegeredmeacutenyt leiacuterta Ez a veacutegeredmeacuteny sem keacuteső antik sem bizaacutenci meacuterceacutevel meacuterve nem bdquotudomaacutenyrdquo

44 A roacutemai vallaacutes szinte teljesen miacutetosztalan eacutes a XX szaacutezad koumlzepeacutere maacuter nagyszaacutemuacute bizonyiacuteteacutek szoacutelt amellett hogy e miacutetosztalansaacuteg nem a roacutemai vallaacutes egy eredendő tulajdonsaacutega hanem az istenmiacute-toszokat transzponaacuteltaacutek eacutes toumlrteacutenelemmeacute alakiacutetottaacutek

45 Az identitaacutesvaacuteltozaacutesnak egyik oka vagy talaacuten csak kiacuteseacuterő tuumlnete a helleacuten szoacute jelenteacutesvaacuteltozaacutesa A szoacutet egyre gyakrabban nem etnikusan hanem pogaacuteny jelenteacutesben hasznaacuteljaacutek Malalas peacuteldaacuteul koumlvetke-zetesen elteacuterő formaacutekkal eacuterzeacutekelteti hogy pogaacuteny helleacutenekre gondol vagy Hellas foumlldrajzi egyseacute-geacuteből szaacutermazoacute emberekre Toacuteth 2010b

46 Toacuteth 2010c A miacutetoszracionalizaacutelaacutes antik toumlrteacuteneteacutehez laacutesd Hawes 2014 Neacutemeth 200847 Asterios IV 1

192

mivel sok ponton ellentmondaacutesban van a hagyomaacutennyal ndash meacuteg a Suda oumlsszeaacutelliacutetoacutei is koumltelesseacuteguumlknek eacuterezteacutek hogy Malalas szoumlvegeacutet javiacutetva Manlius Capitolinus helyett Camillust iacuterjanak ndash iacutegy nem csoda hogy a toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll leginkaacutebb a legkritikaacutetla-nabb koumlr tagjai a kroacutenikaacutesok ideacutezteacutek e toumlrteacuteneteket s voltakeacuteppen a vak veacuteletlennek tulajdoniacutethatjuk hogy a Malalas-kroacutenika megőrizte szoumlveguumlket

A Malalas-kroacutenika eredetmondaacutei koumlzuumll kettővel fogunk reacuteszletesebben foglalkozni a Februarius-toumlrteacutenet mellett a Brumalia mondaacutejaacuteval Toumlrteacutenelmi szempontboacutel mindkettő hiteltelen Februarius szenaacutetor egyetlen klasszikus kori szerzőtől sem ismert semmi-feacutele toumlrteacuteneti forraacuteseacuterteacuteke nincsen meacuteg toumlrteacuteneti magroacutel is csak annyiban beszeacutel-hetuumlnk hogy Kr e 390-ben a gallok valoacuteban megtaacutemadtaacutek eacutes elfoglaltaacutek Roacutemaacutet eacutes Camillus illetve Manlius Capitolinus valoacuteban reacuteszt vett a haacuteboruacuteban Februarius sze-naacutetor termeacuteszetesen nem leacutetezett mint ahogy februaacuter 15-re sem esett maacutes uumlnnep mint a Lupercalia de azt sajaacutet eredetmondaacuteja Romulushoz koumltoumltte eacutes nem a Bren-nusszal viacutevott haacuteboruacutehoz Nyilvaacutenvaloacutean egy aitiologikus legendaacuteval aacutellunk szemben melynek ceacutelja megokolni mieacutert roumlvidebb a februaacuter a toumlbbi hoacutenapnaacutel illetve valami-feacutele neacutepszokaacutes magyaraacutezat is adja

A toumlrteacutenet szaacutemos anakronisztikus elemet tartalmaz a roacutemai szenaacutetusban egy gall szenaacutetor uumllhet Kr e 390-ben a koumlztaacutersasaacutegi hadvezeacuter laacutendzsahegyre tűzeti az ellen-seacuteges vezeacuter fejeacutet befejezeacuteskeacuteppen Manliust egyeduralkodoacutevaacute vaacutelasztjaacutek Baacuter implicit moacutedon fejeződik csak ki de az olvasoacutenak az a hataacuterozott benyomaacutesa van hogy a szouml-veg szerzője szerint Roacutema maacuter Kr e 390-ben is egy kiterjedt birodalom ura Az anakro-nizmusokhoz jaacuterulnak a taacutergyi teacutevedeacutesek A legfeltűnőbb eacutes a toumlrteacutenet cselekmeacutenyeacutet is eacuterintő teacutevedeacutes az hogy a sextilis hoacutenap augusztus volt nem pedig februaacuter Malalas hangsuacutelyozza hogy a taacutemadaacutes egy teacuteli eacutejszakaacuten eacuterte el Roacutemaacutet de a gall taacutemadaacutessal oumlsszekapcsolhatoacute tradicionaacutelis daacutetum a dies Alliensis az alliai csata emleacuteknapja amely juacutelius 18-ra esett Cicero szerint az ősoumlk az alliai csata napjaacutet nyilvaacuteniacutetottaacutek gyaacutesznappaacute mivel ennek koumlvetkezmeacutenye volt a vaacuteros elfoglalaacutesa az utoacutebbiroacutel pedig mint iacuterja nem lehet tudni milyen napra esett48 Ha sem Cicero sem az őt ideacutező Gellius nem tudta kinyomozni melyik napon foglaltaacutek el a gallok a Vaacuterost akkor a bizaacutenciak elkeacutepzeleacutese a szomoruacute teacuteli eacutejszakaacuteroacutel aligha klasszikus hagyomaacutenyokon alapult

Februarius legendaacutejaacuteval tudomaacutesom szerint mindoumlssze keacutet kutatoacute foglalkozott Jean Hubaux a Rome et Veies ciacutemű koumlnyveacuteben fejezetet szentel a keacuterdeacutesnek Jean Gageacute az ő nyomaacuten iacutert egy cikket49 Hubaux koumlnyve doumlntően olyan vallaacutestoumlrteacuteneti probleacutemaacutekkal foglalkozik melyek a koumlztaacutersasaacutegkorhoz legkeacutesőbb az augustusi eacuteraacutehoz kapcsolhatoacutek iacutegy nem meglepő hogy baacuter nem foglalkozik a monda koraacutenak meghataacuterozaacutesaacuteval de kimondatlanul is klasszikus eredetűnek tartja ezeacutert lehetseacuteges hogy Cassius Dioacutetoacutel szaacutermazoacutenak fogadja el a nyilvaacutenvaloacutean nem tőle eredő szoumlveget Vallaacutestoumlrteacuteneti szem-pontboacutel eacuterdekes baacuter nem kieleacutegiacutető megoldaacutesi kiacuteseacuterletet ad a sextilis hoacute probleacutemaacute-jaacutera A sextilis eacutes februaacuter oumlsszekevereacutese eszerint egy toumlbb leacutepeacuteses feacutelreeacuterteacutes koumlvetkez-meacutenye volna Az alliai csata emleacuteknapja juacutelius 18 vagyis a sextilis hoacute Kalendaeja előtti

48 Cicero Gelliusnaacutel Noctes Atticae IV 9 549 Hubaux 1958 348ndash365 Gageacute 1962 illetve a Februarius-toumlrteacutenetet emliacuteti meacuteg Versnel 1993

297ndash299

193

15 nap ante diem XV Kal Sext Iacutegy hasznaacutelja Livius is (VI 1 11) Egy a roacutemai nap-taacuter hasznaacutelataacuteban jaacuteratlan bizaacutenci koumlnnyen hihette hogy ez a dataacutelaacutes azt jelenti hogy maga az emleacuteknap esett sextilis hoacutenapra

A maacutesik leacutepeacutes a juacutelius eacutes februaacuter oumlsszekevereacutese A keacutet hoacutenapnak a roacutemai kalen-daacuteriumban betoumlltoumltt szerepeacutet vizsgaacutelva paacuterhuzamossaacutegok mutathatoacutek ki Hubaux itt Brelichre hivatkozik aki a koumlzismert januaacuteri eacutes maacuterciusi mellett kimutat egy augusz-tusi eacutevkezdetet is50 Ennek koumlvetkezteacuteben a maga helyeacuten mind a februaacuter mind a juacutelius tekinthető eacutevzaacuteroacute hoacutenapnak uumlnnepeik koumlzoumltt szaacutemos paacuterhuzamossaacuteg mutathatoacute ki februaacuterban zajlott a Regifugium juacuteliusban a Poplifugia uumlnnep baacutermennyire neheacutez legyen eacutertelmezeacutesuumlk de nyilvaacuten paacutert alkotnak Brelich a Lupercaliaacutet paacuterhuzamba aacutelliacutetja a Nonae Caprotinaeval Romulus halaacutelaacutenak daacutetumakeacutent is mindkeacutet hoacutenap ismert volt az oacutekorban Ez tette volna lehetőveacute hogy a juacuteliusi uumlnnepnap kvaacutezi bdquomeg-sokszorozzardquo magaacutet eacutes februaacuterban is megjelenjen

Ez az eacuterveleacutes toumlbb ponton nehezen tarthatoacute Az augusztusi eacutevkezdet ősi eacutes reacuteges-reacutegen hasznaacutelatboacutel kiveszett jelenseacuteg alig talaacutelunk latin auktort aki emliacuteteneacute51 vala-mikori megleacuteteacutere iacutegy inkaacutebb csak koumlvetkeztetni tudunk A roacutemai dataacutelaacutesi rendszer feacutel-reeacuterteacutese a juacutelius (reacutegi neveacuten quintilis) eacutes sextilis hoacutenap oumlsszeteacuteveszteacutese ellenben csak a legkeacutesőbbi időkre tehető amikor a roacutemai hoacutenapszaacutemiacutetaacutesi rendszer maacuter kiszorult a hasznaacutelatboacutel Sőt ilyen tiacutepusuacute teacutevedeacutes meacuteg a kora bizaacutenci korban is nehezen elkeacutep-zelhető Malalas hiacuterhedt kaotikus kronoloacutegiai rendszere sokszor pontatlan azonban abban a neacutehaacuteny esetben amikor roacutemai hoacutenapszaacutemiacutetaacutest alkalmaz az aacutetszaacutemiacutetaacutest egyet-len alkalommal sem veacuteti el52 Tehaacutet az lehetseacuteges volna hogy egy juacuteliusi lustratioacutes uumlnnep megismeacutetlődjoumln februaacuterban is mindkeacutetszer a gall taacutemadaacutes aitiologikus toumlr-teacuteneteacutevel de nem magyaraacutezza meg a februaacuter-sextilis teacuteveszteacutest Ezenfeluumll a toumlrteacutenet szerkezeteacutet vizsgaacutelva nyilvaacutenvaloacute hogy a toumlrteacutenet legleacutenyegesebb motiacutevuma eacuteppen a Februarius elnevezeacutes hiszen az ő szemeacutelyeacuteben a telet űzik ki minden egyeacuteb elem ehhez kapcsoloacutedhatott utoacutelagosan iacutegy peacuteldaacuteul annak megemliacuteteacutese hogy a februaacuter hoacutenap eredeti neve eacuteppen sextilis lett volna A műveltebb szerzők akik az aacutelliacutetaacutes hibaacutes voltaacuteval tisztaacuteban voltak mellőzteacutek ezt az utoacutebbi informaacutecioacutet53

A toumlrteacutenet koraacutenak meghataacuterozaacutesaacuteban annak anakronizmusai nyuacutejthatnak neacutemi segiacutetseacuteget kuumlloumlnoumlsen az az aacutelliacutetaacutes hogy Februarius gall szaacutermazaacutesuacute lett volna A narratiacutevumon beluumll vilaacutegos az aacutelliacutetaacutes ceacutelja valamilyen magyaraacutezatot kell adni hogy Februarius mieacutert gyűloumlli Manliust a legegyszerűbb indok pedig az hogy Februarius etnikailag koumltődik az ellenseacuteghez ndash egy ilyen motiacutevum viszont csak olyan korszakban keruumllhetett bele a toumlrteacutenetbe mikor megszokott volt hogy idegenek ndash germaacutenok ndash vezető poziacutecioacutekat toumlltsenek be a hadseregben eacutes az aacutellamigazgataacutesban ez pedig leg-

50 Brelich 1955 96 Blumenthal 1941 31251 Blumenthal 1941 312 Livius III 6 1 creati consules L Aebutius P Seruilius kalendis Sextilibus

ut tunc principium anni agebatur consulatum ineunt52 Ezek listaacuteja Jeffreys 1990a 15453 A Sudaacuteban talaacutelhatoacute sextilis ciacutemszoacute bdquoΣεξστίλιοςmiddot ὁ Αὔγουστος ὄνομα μηνὸς παρὰ Ῥωμαίοιςrdquo Te-

haacutet a hoacutenap az augusztussal azonos Ioacuteanneacutes Lydos szaacutemaacutera is ndash maacuter ha esetleg ő a fentebb ideacutezett fragmentum szerzője ndash egyeacutertelmű hogy a sextilis elnevezeacutes az augusztusra vonatkozik (De mensi-bus IV 111)

194

inkaacutebb az V szaacutezadra laacutetszik utalni54 Azonban Februarius gall etnikuma esetlegesen kapcsolatban aacutellhat egy toumlrteacuteneti teacutennyel is a koumlztaacutersasaacutegkori Roacutemaacuteban neacutehaacuteny alka-lommal sor keruumllt olyan aacuteldozatokra amikor gall eacutes goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute embereket aacuteldoztak fel bizonyos rituaacutelis veacutetseacutegek kiengeszteleacuteseacutere55

Nem tudjuk hogy Brunichius milyen szoacutet hasznaacutelt a hoacutenap neveacutere azonban Malalas az ominoacutezus latin hoacutenapnevet nem sextilis hanem hextillios formaacuteban goumlroumlgoumlsiacutetve iacuterja Tehaacutet bizonyosan eacuterti hogy az elnevezeacutes hatodikat jelent mint ahogy eredetileg valoacuteban hatodik volt a maacuterciushoz keacutepest Egy bdquohatodikrdquo nevű februaacuter viszont szep-temberi eacutevkezdetet felteacutetelez ezzel Malalas tisztaacuteban kellett legyen mikor leiacuterta a toumlr-teacutenetet Egy szeptemberi eacutevkezdettől pedig maacuter eacuten is emliacuteteacutest tettem ez az indictioacutes ciklus szerinti eacutevszaacutemiacutetaacutes rendszere Baacuter az indictioacutekat csak a IV szaacutezadban kezdik szeacute-les koumlrben hasznaacutelni dataacutelaacuteshoz56 a VI szaacutezad elejeacuten maacuter a Ioacuteanneacutes Lydoshoz hason-loacutean művelt szerzők is azt hiszik hogy egy ősi dataacutelaacutesi sziszteacutemaacuteroacutel van szoacute57 Mikor Brunichiosnak vagy Malalasnak meg kellett mondania hogy mi volt a hoacutenap neve mielőtt februaacuter lett a logika azt diktaacutelta hogy a hoacutenapnak csupaacuten szaacutema volt eacutes annak alapjaacuten amit a korban a roacutemai naptaacuterroacutel tudtak ez a szaacutem lehetett volna a kettes a hatos eacutes a tizenegyes is Ezek koumlzuumll a hatost a sextilist vaacutelasztottaacutek58

Bűnbakrituaacuteleacutek Roacutemaacuteban

Az eddig elmondottak segiacutetenek megeacuterteni a szoumlveg bizonyos inkoherens elemeit azon-ban meacuteg keveset mondanak el arroacutel hogy mi is volt maga az uumlnnep szokaacutes avagy riacutetus melynek az eredetmondaacutejaacuteul keacuteszuumllt A teacutenyleges kultikus haacutetteacuterről egyszerre tudunk nagyon sokat eacutes nagyon keveset Amennyiben tipoloacutegiai paacuterhuzamokat keresuumlnk koumlny-

54 Mivel sem Hubaux sem Gageacute nem tekinti keacuteső antiknak a toumlrteacutenetet e keacuterdeacutes kapcsaacuten nehezen elfogadhatoacute magyaraacutezatokra keacutenyszeruumllnek Hubaux 1958 363ndash365

55 Latte 1960 256ndash258 BeardndashNorthndashPrice 1998 80ndash8256 Előszoumlr a Codex Theodosianus XII 12 257 A bizaacutenciak koumlzoumltt nem volt koumlzmegegyezeacutes mieacutert pont szeptemberben kezdődik az indictio sze-

rinti eacutev Lydus szerint (De mensibus IV 125) szeptember 2-aacuten győzte le Augustus Antoniust eacutes Kleo-paacutetraacutet Valoacutesziacutenűleg az actiumi csata volt a hoacutenap elejeacutehez legkoumlzelebb eső hiacuteres toumlrteacuteneti daacutetum ezeacutert hivatkoznak raacute de eredetileg az indictios eacutev nem 1-jeacutevel kezdődoumltt inkaacutebb a hoacutenap maacutesodik feleacuteben Gazai Theodoros Liber de mensibusa szerint az indictioacutes eacutev az őszi nap-eacutej egyenlőseacutegkor kez-dődik (PG 19 1200ndash1201) Lydos De mensibus III 22 bdquoἀλλὰ τούτοις μὲν καὶ τοῖς ἄλλοις ἅπασιν ἔθνεσι μία τις ἐφυλάττετο τοῦ ἐνιαυτοῦ καταρχῆ τοῖς δὲ Ῥωμαίοις τρεῖς μία μὲν ἱερατική ἑτέρα δὲ πάτριος ἡ δὲ ἄλλη κυκλικὴ καὶ πολιτικὴ καὶ ἱερατικὴ μὲν κατὰ τὸν Ἰανουάριον ὅταν ὁ ἥλιος τὸν αἰγόκερων παριὼν αὔξησιν ποιῆται τῆς ἡμέρας πάτριος δὲ ἡ παρrsquo αὐτοῖς λεγομένη πρώτη τοῦ Μαρτίου μηνὸς καθrsquo ἣν καὶ τὰ ὅπλα ἔτι καὶ νῦν Ῥωμαίοις ἔθος κινεῖν ἡ δὲ πολιτικὴ ἢ μᾶλλον κυκλικὴ ἡ πρώτη τοῦ Σεπτεμβρίου μηνός ἣν Ἕλληνες μὲν ἐπινέμησιν αὐτοὶ δὲ ἰνδικτιῶνα καλοῦσιν ἰνδικτιῶνα γὰρ οἱ Ῥωμαῖοι τὸ μήνυμα τοῦ ἐνιαυσιαίου κύκλου πατρίως καλοῦσινrdquo Gaacutezai Theodoacuteros az ő Liber de mensibusaacuteban a goumlroumlg nyaacuterkoumlzeacutepi eacutevkezdettel aacutelliacutetja szembe a haacuterom latin eacutevkezdetet (PG 19 1200ndash1) Ez a haacutermas sziszteacutema Lydos talaacutelmaacutenya a reacutegiseacutegtudoacutes-hivatal-nok misztikus rendszerek iraacutenti vonzalma

58 Lydos eacutes Gaacutezai Theodoacuteros januaacuteri maacuterciusi eacutes szeptemberi eacutevkezdetet ismer Malalas is explicit moacutedon beszeacutel maacuterciusi eacutes augusztusi eacutevkezdetről

195

nyű a dolgunk nagy szaacutemban talaacutelhatunk hasonloacute purifikaacutecioacutes riacutetusokat mind a goumlroumlg mind a roacutemai antikvitaacutesban Ha azonban pontosan ezt a konkreacutet riacutetust keressuumlk tehaacutet a megszemeacutelyesiacutetett februaacuter kiűzeacuteseacutet egy teacutelűző szertartaacutes formaacutejaacuteban melynek erede-teacutet a gallok Roacutema elleni taacutemadaacutesaacuteboacutel vezetik le akkor a forraacutesok hallgatnak

A tipoloacutegiai paacuterhuzamok szaacutemosak eacutes a vallaacutestudomaacuteny nagyon koraacuten feleacuteledő eacuterdeklődeacuteseacutenek haacutela a hasonloacute szokaacutesokat alaposan feltaacutertaacutek A bűnbak megnevezeacutes a zsidoacute vallaacutesboacutel joumln ahol egy kecskebak volt az aacuteldozat mely magaacutera vette a neacutep bűneit s melyet kiűztek a pusztaacuteba Azazel deacutemonnak Az euroacutepai variaacutensokban a bűnbak aacuteltalaacuteban egy baacutebu vagy egy eacutelő ember Frazer az Aranyaacutegban egy teljes koumltetet szen-telhetett a hasonloacute szokaacutesoknak idesorolva az uacutejkori Euroacutepa szaacutemtalan farsangi szo-kaacutesaacutet A mediterraacuten teacuterseacutegben az uacutejkorban a Farsang temeteacutese zajlik ebben a teacutel veacutegi időszakban huacuteshagyoacutekedden egy baacutebu vagy egy groteszk jelmezbe oumlltoumlztetett ember biacuteroacutesaacutegi eliacuteteacuteleacuteseacutet kiveacutegzeacuteseacutet eacutes temeteacuteseacutet jaacutetsszaacutek el59 A farsang temeteacuteseacutehez hasonloacute szertartaacutes a Halaacutel kihordaacutesa ahol a Halaacutelt baacutebu formaacutejaacuteban viszik ki a faluboacutel hogy eleacutegesseacutek vagy viacutezbe dobjaacutek Ezt legtoumlbbszoumlr a Tavasz vagy a Nyaacuter behozatala koumlveti vagy legalaacutebb eacuterkezeacutesuumlk bejelenteacutese A hasonloacute szokaacutesok eacutertelme teljesen vilaacutegos a telet temetik eacutes a tavaszt koumlszoumlntik a baacutebu egyszersmind bűnbakkeacutent is funkcionaacutel a tavasz eacutes a mezőgazdasaacutegi munkaacutek kezdete előtt megtisztiacutetjaacutek a koumlzoumlsseacuteget jelkeacutepesen elpusztiacutetjaacutek a bűnoumlket eacutes szinte magaacutetoacutel kiacutenaacutelkozik a magyaraacutezat hogy a baacutebu elűzeacutese eacutes jelkeacutepes meggyilkolaacutesa egy valamikori emberaacuteldozat megszeliacuteduumllt formaacuteja

A bűnbak kiűzeacutese a klasszikus antikvitaacutesban is koumlzismert rituaacuteleacute volt főleg goumlroumlg teruumlletről rendelkezuumlnk bőseacutegesen adatokkal Az emberi bűnbak goumlroumlg neve pharmakos ez a gyoacutegyszer illetve meacutereg jelenteacutesű pharmakon szoacute hiacutemnemű megfele-lője A helleacuten szokaacutesokban egyeacutertelműen tetten eacuterhető az eredeti emberaacuteldozat mi toumlbb a pharmakos kiűzeacutese teacutenylegesen veacutegződhetett halaacutellal A pharmakos elűzeacuteseacutere reacuteszben speciaacutelis kriacutezishelyzetekben keruumllt sor reacuteszben bizonyos naptaacuterilag meghataacute-rozott uumlnnepek kereteacuteben aacuteltalaacuteban valamilyen mezőgazdasaacutegi perioacutedus veacutegeacuten vagy kezdete előtt Atheacutenban a maacutejusndashjuacutenius havi Thargeacutelia uumlnnepeacutehez kapcsoltaacutek a szo-kaacutest a keacutet pharmakos nyakaacuteba fekete eacutes feheacuter fuumlgekoszoruacutet helyeztek eacutes kiverteacutek őket a vaacuterosboacutel60 Leukadiaacuteban egy gonosztevőt dobtak le eacutevente a sziklaacutekroacutel a tengerbe akire tollakat eacutelő madarakat koumltoumlztek eacutes lent csoacutenak vaacuterta A szertartaacutesok veacutegzői aacutelta-laacuteban tisztaacuteban voltak vele hogy az egeacutesz proceduraacutet a bdquovaacuteros megtisztulaacutesaacuteeacutertrdquo veacuteg-zik hogy egy ember egymaga viselje az egeacutesz koumlzoumlsseacuteg bűneacutet61 A kriacutezishelyzetekben bemutatott pharmakos-rituaacuteleacutek esetenkeacutent koumlzoumlnseacuteges emberaacuteldozattaacute alakultak az eacuteves rendszeresseacutegű szertartaacutesoknaacutel vitathatoacutebb hogy mekkora veszeacutely fenyegette a pharmakost Atheacutenban a ceacutel az volt hogy kizavarjaacutek őket a vaacuterosboacutel ha ekoumlzben veacutelet-lenuumll halaacutelra koumlvezik a pharmakost akkor eacuteppen a ceacutel a vaacuterosboacutel valoacute eltaacutevoliacutetaacutesuk nem valoacutesul meg

59 Frazer 1920ndash1922 III (The Dying God) 220ndash230 a Karnevaacutel temeteacutese 230ndash240 a Halaacutel kihor-daacutesaacutenak szertartaacutesai

60 Burkert 1985 82ndash84 Hegyi 2002 58ndash5961 Burkert 1985 82ndash84 Frazer 1920ndash1922 VI (The Scapegoat) 232ndash257

196

A pharmakos-riacutetus hagyomaacutenyos eacutertelmezeacutesei Frazerre vagy Mannhardtra mennek vissza tehaacutet vagy bűnbaknak tekintik a kiűzoumlttet aki magaacutera veszi a koumlzoumlsseacuteg bűneit vagy vegetaacutecioacutes szellemnek akit meg kell oumllni hogy a koumlvetkező eacutev szellemeacutenek helyet csinaacuteljanak Az eacutertelmezeacutes reacuteszben attoacutel fuumlggene hogy a pharmakost a mezőgazda-saacutegi munka előtt vagy utaacuten űzik ki itt a goumlroumlg naptaacuter azonban nem nyuacutejt segiacutetseacuteget A Thargeacuteliaacutet Nilsson arataacutes előtti uumlnnepnek tartja aacutem ezen az uumlnnepen aacuteldoztak elő-szoumlr Apolloacutennak a termeacutes zsengeacutejeacuteből Hegyi Dolores szerint a Thargeacutelia időpontja a naptaacuterban koumltoumltt az egeacutesz ioacuten-attikai teruumlleten ugyanakkor uumlnnepelteacutek az arataacutes kez-dete ugyanebben a reacutegioacuteban pedig a talajviszonyoktoacutel vagy a tengerszint feletti magas-saacutegtoacutel fuumlggően egy hoacutenapot is elteacuterhetett62 A goumlroumlg pharmakos-koncepcioacute utolsoacute aacutetfogoacute vizsgaacutelata Daniel Ogdennek koumlszoumlnhető aki egy egeacuteszen uacutej oldalroacutel koumlzeliacute-tette meg a jelenseacuteget Crooked Kings of Greece ciacutemű monograacutefiaacutejaacuteban63 Itt a pharmakos-riacutetusokat a mitikus bűnbakokkal paacuterhuzamba aacutelliacutetva vizsgaacutelja akik mindig kiraacutelyok vagy kiraacutelyok gyermekei eacutes a keacutet csoport koumlzoumltt a bűnbak funkcioacutejaacuten tuacutel tovaacutebbi paacuter-huzamot jelent egy uacutej elem valamilyen testi fogyateacutekossaacuteg megleacutete

A roacutemai paacuterhuzamok keveacutesbeacute komplexek de jelenteacutesuumlk egyeacutertelmű keacutet uumlnne-pet talaacutelunk melyek pharmakos-rituaacuteleacutenak tekinthetők Ezek koumlzuumll az első Mamurius Veturius kiűzeacutese Az uumlnnep adatoltsaacutega alig jobb Februariuseacutenaacutel Mamurius Veturius Roacutema korai toumlrteacuteneteacutenek legendaacutes alakja egy mitikus kovaacutecs Roacutema maacutesodik kiraacutelyaacute-nak Numa Pompiliusnak az idejeacuten egy ancileacutenak nevezett csodaacutelatos pajzs hullott az eacutegből melyről uacutegy tartottaacutek hogy Roacutema leacuteteacutenek eacutes hatalmaacutenak zaacuteloga Hogy a paj-zsot megoacutevjaacutek Mamurius Veturius tizenegy maacutesolatot keacutesziacutetett roacutela hogy iacutegy megne-heziacutetse a tolvajok dolgaacutet64 A pajzsokat őrző Salius papok uumlnnepei maacuterciusban voltak ilyenkor fegyveres taacutencokat adtak elő a vaacuterosban eacutes utcaacutera vitteacutek a szent pajzsokat A Salius-papok himnuszaacutenak rendkiacutevuumll archaikus szoumlvege fennmaradt ez tartalmazza Mamurius invokaacutecioacutejaacutet 65 Mamurius akinek a neve talaacuten Mars isten neveacuteből ered ily

62 Hegyi 1998 31 Hegyi 2002 58 Ez a megaacutellapiacutetaacutes kuumlloumlnoumlsen fontos mivel az uumlnnepek eacutertelmezeacute-seacuteben sokan foglalnak el tuacutelzottan rigoroacutezus aacutellaacutespontot Latte (1960 99) peacuteldaacuteul az Argei eseteacute-ben a szokaacutes mezőgazdasaacutegi ciklushoz kapcsolaacutesaacutet azzal utasiacutetja el hogy a vegetaacutecioacutes szellemet se-hol nem oumllik meg miacuteg a termeacutes laacutebon aacutell ndash ez az elleneacuterv egyreacuteszt nem igaz maacutesreacuteszt koumlnnyedeacuten kikuumlszoumlboumllhető ha a baacutebukat csupaacuten bűnbaknak tekintjuumlk Aacutem valoacutejaacuteban mindkeacutet magyaraacutezat bűnbak vagy vegetaacutecioacutes szellem a modern kutatoacute toumlbbeacute-keveacutesbeacute oumlnkeacutenyes eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlete Azt sem szabad elfelejteni hogy sem a goumlroumlg sem a koumlztaacutersasaacutegkori roacutemai naptaacuter nem kapcsoloacute-dott olyan szilaacuterdan a csillagaacuteszati eacutevhez mint a mai gregoriaacuten naptaacuter hiszen rendszeresen kellett teljes szoumlkőhoacutenapokat beiktatniuk Eacuteppen ezeacutert a roacutemaiak azon uumlnnepeket melyek legszorosab-ban koumltődtek a termeacutes eacutereacuteseacutehez nem vetteacutek fel a naptaacuterba hanem mozgoacute uumlnnepkeacutent mint feriae conceptivaet kezelteacutek

63 Ogden 199764 Mamurius Veturius alakjaacutenak klasszikus forraacutesai Livius I 20 Ovidius Fasti III 383 Plutarchos

Numa 1365 Carmen Saliare ed Zander 1888 8 Varro De lingua Latina VI 49 Ovidius Fasti III 259 Festus

117 bdquoProbatum opus est maxime Mamuri Veturi qui praemii loco petiit ut suum nomen inter car-mina salii canerentrdquo (Mamurius Veturius munkaacuteja [tudniillik a szent pajzs maacutesolatainak elkeacutesziacute-teacutese] tetszeacutesre talaacutelt aki munkaacutejaacuteeacutert csereacutebe azt keacuterte hogy neveacutet a Saliusok dalaikban eacutenekeljeacutek meg) Vouml meacuteg Dionysios Halikarnasseus Ant Rom III 32

197

moacutedon egy joacuteindulatuacute a vaacuterost segiacutető figura iacutegy meglepő egy olyan tavasz- illetve uacutejeacutevkoumlszoumlntő szokaacutesroacutel olvasni melyben eacuteppen őt űzik ki a vaacuterosboacutel A fő sőt egyet-len forraacutesunk keacutesei a maacuter sokszor emlegetett VI szaacutezadi Ioacuteanneacutes Lydos eacutes az ő roacutemai naptaacuterroacutel iacuterott műve Ebben a koumlvetkezőket olvashatjuk

Maacutercius Idusaacuten Zeus-uumlnnep a hoacutekoumlzeacutep miatt eacutes aacutellami imaacutek hogy az eacutev egeacutesz-seacutegben teljen [hellip] Hoznak egy kecskebőrbe burkolt embert akit hosszuacute koumlnnyű botokkal megvernek mikoumlzben Mamuriusnak nevezik Ő egy fegyverkovaacutecs volt hogy az eacutegből hullott ancile-pajzsok nehogy toumlnkremenjenek az aacutellandoacute mozgataacutes-toacutel ezeacutert maacutesolatokat keacutesziacutetett az eredetiekről Ezeacutert mondja koumlzmondaacutesszerűen a sokasaacuteg amikor kinevetik a megvert embert hogy a verők Mamuriust jaacutetszanak neki mert uacutegy beszeacutelik hogy ezt a Mamuriust is botokkal verteacutek ki a vaacuterosboacutel ami-kor neheacutezseacutegek suacutejtottaacutek a roacutemaiakat az eredeti ancileacutek hiaacutenya miatt66

Lydoson kiacutevuumll Mamurius-uumlnnepet emliacutet a IV szaacutezadi Philocalus-naptaacuter ahol maacutercius 14-neacutel szerepel a Mamuralia-bejegyzeacutes67 azonban itt nem kapunk magyaraacutezatot hogy a nap hogyan eacutes milyen eacutertelemben Mamurius uumlnnepe Frazer Lydos leiacuteraacutesaacuteban oumlroumlm-mel ismerte fel a szlaacutev Halaacutel kihordaacutesaacutenak eacutes hasonloacuteknak az analoacutegiaacutejaacutet68 maacutesok mint peacuteldaacuteul Fowler hatalmas roacutemai uumlnnep monograacutefiaacutejaacuteban kezdettől oacutevatosabbak voltak Lydos szoumlvege keacutesei koraacutebbi eacutes latin forraacutesokban nem leljuumlk nyomaacutet az aacuteltala leiacutertak-nak helyette valami sokkal furcsaacutebbat talaacutelunk a Salius-papok nem egy bőrbe oumlltoumlzoumltt embert hanem bőroumlket uumltoumlttek69 Servius Vergilius-kommentaacuterja szerint Mamuriusnak szenteltek egy napot eacutes ezen a napon bőrt uumltnek botokkal kvaacutezi Mamurius mesterseacute-geacutenek tehaacutet a kovaacutecsmesterseacutegnek az utaacutenzaacutesaacutera70 Baacuter a bőr vereacutese mint a kovaacutecso-laacutes utaacutenzaacutesa egy riacutetus keacutenyszeredett eacutes utoacutelagos magyaraacutezataacutenak tűnik mindazonaacuteltal itt egyeacutertelműen nem egy ember elűzeacuteseacuteről van szoacute eacutes a megfogalmazaacutes miszerint a napot Mamuriusnak szentelteacutek inkaacutebb tiszteletre laacutetszik utalni nem pedig Mamurius elűzeacuteseacutere A maacutesik hely ahol hasonloacutet olvashatunk Minucius Felix kereszteacuteny apolo-getikus iacuteraacutesa az Octavius Itt a szerző a pogaacutenyok eacutertelmetlen riacutetusait veszi ceacutelba eacutes a koumlvetkezőket iacuterja bdquomeztelenuumll szaladgaacutelnak a kemeacuteny teacutelben maacutesok pileusban vonul-nak reacutegi pajzsokat visznek koumlrbe bőroumlket uumltnek utcaacuteroacutel utcaacutera koldulva vezetik az

66 Lydos De mensibus IV 49 bdquoΕἰδοῖς Μαρτίαις ἑορτὴ Διὸς διὰ τὴν μεσομηνίαν καὶ εὐχαὶ δημόσιαι ὑπὲρ τοῦ ὑγιεινὸν γενέσθαι τὸν ἐνιαυτὸν [hellip] ἤγετο δὲ καὶ ἄνθρωπος περιβεβλημένος δοραῖς αἰγείαις καὶ τοῦτον ἔπαιον ῥάβδοις λεπταῖς ἐπιμήκεσι Μαμούριον αὐτὸν καλοῦντες οὗτος δὲ τεχνίτης ἐν ὁπλοποίᾳ διὰ τὸ μὴ τὰ διοπετῆ ἀγκίλια συνεχῶς κινούμενα φθείρεσθαι ὅμοια ἐκείνων κατεσκεύασε τῶν ἀρχετύπωνmiddot ὅθεν παροιμιάζοντες οἱ πολλοὶ ἐπὶ τοῖς τυπτομένοις διαγελῶντές φασιν ὡς τὸν Μαμούριον αὐτῷ παίζοιεν οἱ τύπτοντεςmiddot λόγος γὰρ καὶ αὐτὸν ἐκεῖνον Μαμούριον δυσχερῶν τινων προσπεσόντων ἐπὶ τῇ τῶν ἀρχετύπων ἀγκιλίων ἀποσχέσει τοῖς Ῥωμαίοις παιόμενον ῥάβδοις ἐκβληθῆναι τῆς πόλεωςrdquo

67 Salzman 1990 124 128ndash12968 Frazer 1920ndash1922 II 20869 Fowler 1899 47ndash4870 Servius ad Aen VII 188 bdquocui [Mamurio] et diem consecrarunt quo pellem virgis feriunt ad artis

similitudinemrdquo

198

isteneketrdquo71 Az első teacutetel a Lupercaliaacutera utal az utolsoacute pedig Magna Mater riacutetusaira a kolduloacute papsaacuteg ennek az istennőnek az eseteacuteben volt tipikus A reacutegi pajzsok nehezen utalhatnak maacutesra mint a Salius-papok maacuterciusi uumlnnepeire Fowler a bőroumlk uumlteacuteseacutet a serviusi hely feacutenyeacuteben szoacute szerint eacuterti eacutes felveti hogy az előző tagmondatot bevezető bdquomaacutesokrdquo (alii) szoacute valoacutejaacuteban a Salii romlott alakja a koacutedexben72 A pileus egy karimaacutet-lan sapka volt az uumlnnepek koumlzuumll a Saturnaliaacutehoz koumltődoumltt azonban a Salius-papok szakraacutelis fejfedője az apex bizonyos meacuterteacutekig hasonliacutetott raacute iacutegy nem tartom elkeacutep-zelhetetlennek hogy Minucius Felix a papok apexeacutet guacutenyboacutel nevezi meg egy sokkal koumlzoumlnseacutegesebb ruhadarab a pileus neveacutevel

Fowler e forraacutesok alapjaacuten arra hajlik hogy a Lydos aacuteltal leiacutert szertartaacutes talaacuten nem is leacutetezett csupaacuten a Saliusok meacuteg furcsaacutebb eacutes Lydos koraacuteban maacuter reacutegoacuteta nem gyakorolt riacutetusait eacutertelmezi feacutelre A keacuterdeacutesben nincs kutatoacutei konszenzus Lydos toumlrteacutenete egy szoacutelaacutesmondaacutes magyaraacutezataacuteval fejeződik be Proverbiumokat nem szoktak auktorok a semmiből kitalaacutelni az viszont nagyon is lehetseacuteges hogy valaki egy nehezen eacutertelmez-hető szoacutelaacutesra magyaraacutezatot keresve nem egeacuteszen szaacutendeacutekosan ugyan de kitalaacuteljon egy eredetmondaacutet Elkeacutepzelhető hogy Lydos eseteacuteben ez toumlrteacutent Azonban az is lehet-seacuteges hogy egy hagyomaacutenyos Roacutema vaacuterosi riacutetus maacutes reacutegioacutekban illetve maacutes időben a kultuszok betiltaacutesa utaacuten egy uacutejfajta bűnbakkiűző riacutetussaacute fejlődoumltt

A forraacutesadatok szoacutervaacutenyos volta miatt a kutatoacutetoacutel komoly oacutevatossaacutegot igeacutenyel nehogy ő maga hozzon leacutetre egy plauzibilisan hangzoacute eacuterdekes de a valoacutesaacutegban soha nem leacutetezett uumlnnepet Maacutercius koumlzepeacutere esett Anna Perenna uumlnnepe amely egyeacuter-telműen leacutetezett maacuter a Krisztus szuumlleteacutese koumlruumlli időkben is az istennő neve vilaacutego-san mutatja hogy kapcsolatban aacutellt a (maacuterciusi) uacutejeacutevvel73 Aligha meglepő hogy a kutatoacuteknaacutel eacutes a lexikonszoacutecikkekben gyakran szerepel egyuumltt Mamurius Veturiusszal Mamuriusszal kiűzik az uacutejeacutevet hogy maacutesnap Anna Perennaacuteval fogadhassaacutek az uacutejat Ez iacutegy igen logikusan hangzik azonban senki nem emliacuteti e keacutet mitikus figuraacutet egyuumltt Eacuteppenseacuteggel lehet hogy ez toumlrteacutent csak eacuteppen semmifeacutele bizonyiacuteteacutekunk nincs raacute

Keacuterdeacuteses hogy Mamurius Veturius milyen viszonyban aacutellt Malalas toumlrteacuteneteacutenek Februariusaacuteval Versnel oumlsszekapcsolja vagy inkaacutebb oumlsszemossa őket hiszen amennyi-ben az uacutejeacutevhez koumltődő lustratioacuteroacutel van szoacute logikusabb a purifikaacutecioacutes riacutetust az előző eacutev veacutegeacutere februaacuterra helyezni Ez Februarius szenaacutetor toumlrteacuteneteacuteben adott sokkal inkaacutebb mint Mamurius maacuterciusi kiűzeteacuteseacuteben74 Versnel itt kisseacute tuacutelinterpretaacutelja a szoumlvegeket veacuteguumll maacuter a Februarius nevet viselő oumlregember kiűzeacuteseacuteről beszeacutel noha a szoumlvegek egy szoacuteval sem emliacutetik Februarius eacuteletkoraacutet75 Ha a Malalas aacuteltal eacutes a Lydos aacuteltal leiacutertak nem reacutegebbi adatok feacutelreeacutertelmezeacuteseacuten alapulnak hanem bizonyos uumlnnepi szokaacutesok

71 Minucius Felix Octavius 24 11 bdquoNudi cruda hieme discurrunt alii incedunt pilleati scuta vetera circumferunt pelles caedunt mendicantes vicatim deos ducunt [hellip]rdquo

72 Fowler 1899 4773 Macrobius Saturnalia I 12 6 Ovidius Fasti III 52374 Versnel 1993 297 30175 Versnel 1993 301 42 jegyzet bdquoThe expulsion of Februarius is not mentioned in ancient Roman

sources [hellip] but Byzantine sources mention an old man who was wrapped in a mat of rushes and scourged and expelled from Romerdquo

199

keacuteső oacutekorban gyakorolt formaacuteit roumlgziacutetik a paacuterhuzamok elleneacutere (mindkettő bűnbak-rituaacuteleacute purifikaacutecioacutes ceacutelzattal veacutelhetően a telet elűzendő eacutes a tavaszt koumlszoumlntő szaacutendeacutek-kal) is laacutetnunk kell hogy keacutet kuumlloumln szokaacutesroacutel van szoacute egy hoacutenap elteacutereacutes a daacutetumban teljesen elteacuterő eredetmonda egyik esetben bőrruha a maacutesikban psiathos azaz gyeacute-keacuteny Paacuterhuzamossaacuteguk magyaraacutezataacutera a legegyszerűbb megoldaacutes annak felteacutetelezeacutese hogy regionaacutelis vaacuteltozatokroacutel van szoacute egyes vaacuterosokban a februaacutert űzteacutek el maacuteshol esetleg maacutest Az viszont valoacutesziacutenű hogy Roacutema vaacuterosaacuteban egyiket sem vagy ha igen csak keacutesőn a pogaacuteny kultuszok betiltaacutesa utaacuten Tudniillik Roacutema vaacuterosaacutenak megvolt a sajaacutet araacutenylag joacutel dokumentaacutelt purifikaacutecioacutes riacutetusa ez pedig az Argei nevű gyeacutekeacuteny- naacuted- vagy szalmabaacutebokhoz koumltődoumltt

Ovidius a Fastiban keacutet időpont kapcsaacuten beszeacutel az itur ad Argeos szokaacutesaacuteroacutel Maacutercius 16 eacutes 17 napjainaacutel emliacuteti előszoumlr roumlviden az Argei nevű szenteacutelyeket csupaacuten keacutet sor-ban megjegyezve hogy majd beszeacutelni fog roacuteluk a maguk helyeacuten Maacutejus 15 napjaacutenaacutel teacuter vissza a teacutemaacutera76 A talaacutenyos Argei megnevezeacutes 24 vagy 27 szenteacutelyt jelentett melyek elszoacuterva helyezkedtek el Roacutema vaacuterosaacuteban de ugyanezzel a szoacuteval nevezteacutek meg azokat a szalmabaacutebukat is melyek a maacutejusi napon jutottak szerephez Egy uumlnnepi koumlrmenet melyen a legtekinteacutelyesebb papi testuumlletek a pontifexek eacutes a Vesta-szuumlzek is reacuteszt vet-tek veacutegigjaacuterta a szenteacutelyeket ahol oumlsszegyűjtoumltteacutek uumlnnepeacutelyes gyaacuteszmenetben a Pons Subliciushoz Roacutema legősibb hiacutedjaacutehoz vitteacutek őket eacutes ott a Tiberisbe dobtaacutek

Erről az uumlnnepről a roacutemai vallaacutestoumlrteacutenet tekinteacutelyes eacutes megbiacutezhatoacute forraacutesai szaacute-molnak be Varroacutetoacutel Ovidiusig77 Szaacutemos eredetmonda őrződoumltt meg melyek elteacutereacute-seik elleneacutere paacuterhuzamokat is mutatnak Egy korai vaacuteltozat szerint az Itaacuteliaacuteba laacutetogatoacute Heacuterakleacutes annyi baacutebot dobott a viacutezbe ahaacuteny argosi taacutersaacutet elvesztette az utazaacutes soraacuten78 Halikarnassosi Dionysios szerint egy ősi Saturnusnak bemutatott emberaacuteldozat emleacute-keacutet őrzi azonban Heacuterakleacutes megtaniacutetotta az őslakoacutekat hogy baacutebokkal is kivaacutelthatjaacutek az emberaacuteldozatot79

Festus lexikona a bdquohatvaneacuteveseket a hiacutedroacutelrdquo mondaacutes magyaraacutezatakeacutent azt iacuterja hogy a videacutek őslakoacutei a hatvaneacutevesneacutel idősebbeket dobtaacutek a folyoacuteba aacuteldozatkeacutent miacutegnem Heacuterakleacutes megtaniacutetotta hogy inkaacutebb baacutebokat hasznaacuteljanak e ceacutelra80 Ugyanő emliacutet egy maacutesik variaacutecioacutet is egy Roacutemaacuteban meghalt goumlroumlg koumlvet keacuterte hogy testeacutet a folyoacuteba dob-jaacutek s iacutegy teacuterhessen haza Festus harmadik magyaraacutezata a gall taacutemadaacuteshoz kapcsoloacutedik az ellenseacuteg elűzeacutese utaacuten kitoumlrt eacutehiacutenseacuteg első aacuteldozatai a magukra hagyott oumlregek voltak

76 Az ovidiusi dataacutelaacutes nem egyeacutertelmű aacutem sok eacuterv szoacutel a maacutejus 15 mellett vouml Graf 2000 9577 Irodalmaacutehoz eacutes eacutertelmezeacuteseacutehez laacutesd Graf 2000 A fontosabb forraacutesok Varro De lingua Latina 7 44

bdquoArgei ab Argis Argei fiunt e scirpeis simulacra hominum XXVII ea quotannis de Ponte Sublicio a sacerdotibus publice deici solent in Tiberimrdquo Festus 14 bdquoArgeos vocabant scirpeas effigies quae per virgines Vestales annis singulis iaciebantur in Tiberimrdquo Dionysios Halikarnasseus Ant Rom I 38 3 Ovidius Fasti V 603ndash604 Plutarchos Quaestiones Romanae 32 272 B

78 Macrobius I 11 47 egy Sulla korabeli forraacutesra hivatkozva Egy hasonloacute toumlrteacutenet Ovidiusnaacutel Fasti V 639

79 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom I 38 2 ennek vaacuteltozatai Ovidius Fasti V 631 eacutes Plutarchos Quaestiones Romanae 32 272B Ugyanez a Saturnaliaacuteroacutel Macrobius I 7 28ndash31

80 Festus 450 452 bdquosexagenarios de ponterdquo ciacutemszoacute ugyanez Ovidiusnaacutel Fasti V 633

200

aacutem egy roacutemai elrejtette az apjaacutet81 Ez az Argei szenteacutelyek leacuteteacutet is megmagyaraacutezza ezek voltak az apa buacutevoacutehelyei

Az az oacutekoriak szaacutemaacutera is egyeacutertelmű volt hogy az Argei Tiberisbe dobaacutelaacutesa puri-fikaacutecioacutes szertartaacutes eacutes ellenteacutetben Februarius vagy Mamurius Veturius kiűzeacuteseacutevel joacutel adatolt uumlnnepről van szoacute mely az aacutellamvallaacutes reacutesze koumlzoumlsseacutegi riacutetus melyet az aacutellam-vallaacutes legmagasabb presztiacutezsű tagjai bonyoliacutetanak le82 Sajaacutetossaacutega hogy kettős uumlnnep a maacutejusi nyilvaacutenossaacuteg előtt zajloacute szertartaacutesnak van egy maacuterciusi paacuterja azonban ennek esemeacutenyeiről semmit sem tudunk csupaacuten annyi biztos hogy az Argei szenteacutelyekneacutel zajlott A szaacutemos kuumlloumlnboumlző eredettoumlrteacutenet mindegyikeacuteben koumlzoumls elem hogy a baacutebuk valamikeacuteppen a valoacutes emberi testet helyettesiacutetik Azt hogy egy egykori emberaacuteldo-zat emleacuteke volna nem eacuterdemes tuacutelsaacutegosan komolyan vennuumlnk a goumlroumlg eacutes roacutemai kul-tuacutera tele van hasonloacute toumlrteacutenetekkel aacutelliacutetoacutelagos emberaacuteldozatot poacutetloacute riacutetusokroacutel83 Graf elutasiacutetja azt a neacutezetet miszerint maacuterciusban vitteacutek volna a baacutebokat a szenteacutelyekhez Ovidius roumlvid megjegyzeacutese inkaacutebb arra utal hogy azok maacuter ott voltak eacutes az Argei Tiberisbe dobaacutelaacutesaacutet egy maacutesik maacutejusi uumlnneppel a Lemuriaacuteval aacutelliacutetja paacuterhuzamba Az Argei egy lehetseacuteges eacutertelmezeacutese hogy taacutevol levő ismeretlen holttesteketszellemeket reprezentaacutelnak a vaacuteros egy koumlzoumlsseacutegi riacutetus soraacuten megszabadul a potenciaacutelisan veszeacute-lyes halottaktoacutel A Lemuria haacuteromnapos uumlnnepeacuten ugyanezt teszi a csalaacuted a csalaacutedfő eacutejszaka jaacuterja be a haacutezat eacutes babszemeket dob a haacuteta moumlgeacute ezeket kiacutenaacutelva fel a deacutemo-noknak sajaacutet maga eacutes csalaacutedja helyett84 Aligha veacuteletlen hogy a roacutemai naptaacuter keacutet halot-takhoz halotti deacutemonokhoz koumltődő uumlnnepe időben egybeesett keacutet bűnbakkiűző-meg-tisztiacutetoacute szertartaacutessal85

Februarius kiűzeacuteseacutenek helye a teacutel veacutegi uumlnnepek koumlzoumltt Lupercalia eacutes Luperkalion

A keacutet szertartaacutest időpontja reacuteszben a reacutegi roacutemai uacutejeacutevhez koumlti illetve a kimondottan baljoacutes karakterű maacutejushoz Meglepő lehet hogy februaacuterban melynek neveacutet a roacutemai hagyomaacuteny egyoumlntetűen bizonyos megtisztiacutetoacute szertartaacutesok februa neveacuteből vezeti le nem keruumllt sor bűnbakkiűző riacutetusokra A februaacuter nagy uumlnnepei egyreacuteszt a Parenta-lia az a februaacuter 13-aacuteval kezdődő időszak mely alatt a csalaacutedok magaacutenjellegű riacutetusok-kal emleacutekeztek meg halottaikroacutel illetve a hoacute koumlzepeacuten a rejteacutelyes Lupercalia melyen a lupercus papi tisztseacuteget betoumlltő fiatal patricius lupercus-papok egy a Palatinus lejtőjeacuten talaacutelhatoacute barlangban kutyaacutet eacutes bakkecskeacutet aacuteldoztak tejbe eacutes az aacutellatok veacutereacutebe maacutertott gyapjuacutecsomoacuteval megkenteacutek a homlokukat ekkor nevetniuumlk kellett majd a reacutesztvevők kecskebőr aacutegyeacutekkoumltőkben koumlrbefutottaacutek a Palatinust eacutes az uacutetjukba akadoacute asszonyokat

81 Festus 45282 Plutarchos Quaestiones Romanae 86 Dionysios Halikarnasseus Ant Rom I 38 Ovidius Fasti V 621

Varro De lingua Latina VII 4483 Graf 2000 10184 A Lemuria eacutes az Argei kapcsolataacutehoz Graf 2000 102ndash10385 Toacuteth 2007b eacutes ettől fuumlggetlenuumll Ziolkowski 1998ndash1999

201

megcsapkodtaacutek a kecskebőr sziacutejakkal amit igen hasznosnak veacuteltek a női termeacutekeny-seacutegre Mindezt eacutertelmezteacutek maacuter iniciatorikus riacutetusnak a farkasokat taacutevol tartoacute apot-ropaikus szertartaacutesnak termeacutekenyseacutegvaraacutezslaacutesnak eacutes sok maacutesnak is de kimondottan bűnbakkiűző jellege nincsen

Malalas szerint Februarius kiűzeacutese ugyanarra a napra esett mint a Lupercalia86 de nincs vele semmilyen koumlzoumls eleme legalaacutebbis a Lupercalia klasszikus formaacutejaacuteval Malalas azt mondja hogy a szokaacutest szeacuteles koumlrben uumlnnepelteacutek a bdquoroacutemaiak vaacuterosaibanrdquo de vajon az ő illetve forraacutesaacutenak Brunichiusnak a szoacutehasznaacutelataacuteban ez mit jelent A Februarius-toumlrteacutenet csak goumlroumlg nyelvű bizaacutenci forraacutesokban maradt fent azonban uacutegy tűnik hogy maga a szokaacutes latin nyelvű volt Malalas szerint az bdquoexite Februarirdquo kiaacutel-tozaacutes kiacuteseacuterte Februariust aki a leiacuteraacutes alapjaacuten talaacuten egyszerűen egy szalmabaacuteb volt de az is lehet hogy egy ember aki eljaacutetszotta a szerepet Azonban a Februarius-toumlrteacutenetet latin nyelvű forraacutesok nem őrizteacutek meg

Mindazonaacuteltal kuumlloumlnoumls volna ha a Februarius-uumlnnepnek semmifeacutele latin teruumllet-hez koumltődő nyomaacutet nem talaacutelnaacutenk eacutes keacutetseacutegesseacute tenneacute a bizaacutenci auktorok informaacute-cioacuteit Szerencseacutere nem ez a helyzet Az V szaacutezadi Polemius Silvius-naptaacuter a keacutet keacuteső antik kalendaacuterium koumlzuumll a keacutesőbbi tartalmaz egy bejegyzeacutest mely szaacutemunkra nagy fon-tossaacuteggal biacuter Februaacuter 13 kapcsaacuten a koumlvetkezőt olvashatjuk bdquoparentatio tumulorum incipit quo die Roma liberata est de obsidione Gallorumrdquo87 A parentatio ugyanaz a szoacute melyről a Parentalia napjai is a nevuumlket kaptaacutek a siacuteroknaacutel tartott rituaacutelis megem-leacutekezeacutes megnevezeacutese a siacuteroknaacutel bemutatott halotti aacuteldozat88 A keacutesei naptaacuter szerint a Parentalia első napja egyszersmind az a nap melyen Roacutema megszabadult a gall ost-rom aloacutel A daacutetum a felideacutezett toumlrteacutenelmi esemeacuteny megfelel a Malalas aacuteltal leiacutertaknak valoacutesziacutenű hogy a naptaacuter itt Februarius kiűzeacuteseacutenek uumlnnepeacutere utal Malalas februaacuter 15-re a Lupercalia napjaacutera dataacutelta a valoacutesziacutenűleg hitelesebb Polemius Silvius szerint 13-ra esett

Enneacutel koraacutebbi adatunk nincs amely egy februaacuteri napot oumlsszekapcsolna a gall taacutema-daacutessal azonban van egy halvaacuteny adatunk arra hogy februaacuter 13 maacuter sokkal a Polemius Silvius-naptaacuter előtt is baljoacuteslatuacute nap lehetett A gall taacutemadaacutes hagyomaacutenyos emleacuteknapja juacutelius 18 volt az alliai csata napja Ez a nap azonban keacutetszeresen is dies ater fekete nap volt a roacutemaiak szaacutemaacutera mert ugyanezen a napon egy maacutesik katasztrofaacutelis csata-veszteacutesre is sor keruumllt Cremeraacutenaacutel az etruszkok ellen Kr e 479-ben Ez utoacutebbiban a legenda szerint odaveszett a Fabiusok teljes nemzetseacutege csupaacuten azeacutert nem halt ki a gens mert volt egy kisfiuacute aki meacuteg tuacutelsaacutegosan fiatal volt ahhoz hogy harcba szaacutell-jon iacutegy ő lett az oumlsszes keacutesőbbi Fabius őse A cremerai csata daacutetuma szinteacuten juacutelius 18 azonban egy szerző egy maacutesik hagyomaacutenyt is megőrzoumltt A Fabiusok emleacuteknapjaacutet Ovi-dius egyeduumllikeacutent februaacuter 13-naacutel helyezi el a Fastiban A szokatlan adatot a kommentaacute-

86 Geoacutergios Monachos februaacuter 20-ra teszi ez valoacutesziacutenűleg teacutevedeacutes hiszen Geoacutergios Monachos szouml-vege egyeacuteb tekintetben Malalastoacutel fuumlgg

87 PL 13 678 bdquoIdus Parentatio tumulorum incipit quo die Roma liberata est de obsidione Gallorumrdquo88 A Parentalia bemutataacutesa Dolansky 2011b

202

rok aacuteltalaacuteban Ovidius paacutertfogoacutejaacuteval hozzaacutek kapcsolatba Paullus Fabius Maximusszal89 illetve azzal hogy Ovidius harmadik feleseacutege is egy Fabia volt s iacutegy lehetseacuteges hogy a februaacuter 13-i daacutetum a Fabiusok csalaacutedi hagyomaacutenyaacutenak reacutesze volt A daacutetum egy lehet-seacuteges magyaraacutezata hogy a gens Fabia szaacutemaacutera logikus lehetett sajaacutet halott őseikről a Parentalia a roacutemai halottak napja első napjaacuten megemleacutekezni eacutes talaacuten a Lupercalia uumlnnepeacutehez valoacute koumlzelseacuteg sem veacuteletlen a lupercusok papi testuumlleteacutenek tagjait eredeti-leg a Fabius eacutes a Quinctilius nemzetseacuteg tagjai adtaacutek Mivel a juacuteliusi dies ateren egyuumltt emleacutekeztek meg a keacutet katasztrofaacutelis vereseacutegről koumlnnyen hihette baacuterki hogy a februaacuteri napon is kettős a megemleacutekezeacutes

Ha Februarius toumlrteacutenete paacuterhuzamokat mutatott Mamurius Veturius kiűzeacuteseacutevel ez fokozottan igaz ha az Argei szertartaacutesaival hasonliacutetjuk oumlssze A roacutemai naptaacuternak keacutet uumlnnepe volt mely egyeacutertelműen a halottakhoz kapcsoloacutedott a Parentalia idejeacuten a joacute-indulatuacute ősoumlkről emleacutekeztek meg a Lemuriaacuten a rosszindulatuacute alvilaacutegi deacutemonok a le-murok megjeleneacuteseacutetől tartottak Ennek megfelelően mind a februaacuter mind a maacutejus baljoacuteslatuacute veszeacutelyes hoacutenapnak szaacutemiacutetott Az Argei szertartaacutesa a Lemuriaacutehoz kapcsoloacute-dott Februarius kiűzeacutese a Parentaliaacutehoz Mindkeacutet szokaacutest ősi emberaacuteldozatok marad-vaacutenyakeacutent eacutertelmezteacutek ndash Februarius szenaacutetort is felajaacutenlottaacutek az alvilaacutegiaknak s baacuter Malalas nem iacuter egyeacutertelműen a megoumlleacuteseacuteről de valoacutesziacutenű hogy ezt bele kell eacutertenuumlnk a toumlrteacutenetbe Az Argei egyik eredetmondaacuteja is a gall taacutemadaacuteshoz kapcsoloacutedik

Neheacutez elkeacutepzelni hogy egy szokaacutes mely ennyire joacutel illeszkedik a roacutemai nap-taacuter hagyomaacutenyaiba csak a kereszteacuteny korban joumljjoumln leacutetre azonban forraacutesok hiaacutenyaacute-ban csak talaacutelgathatunk szuumlleteacutese idejeacuteről eacutes koumlruumllmeacutenyeiről Roacutema vaacuterosaacuteban feb-ruaacuter koumlzepeacutenek nagy uumlnnepe a Lupercalia volt emellett nem sok hely maradt volna egy bdquoFebrualiaacutenakrdquo azonban nem tudjuk hogy Roacutema vaacuterosaacuten kiacutevuumll hogyan uumlnnepel-teacutek a Lupercaliaacutet A roacutemai Lupercaliaacuteval oumlsszevetve a Februarius koumlruumlli riacutetus keveacutesbeacute bdquopogaacutenyrdquo nincs aacutellataacuteldozat nincsenek eacuterintve istenek meguumlnnepleacuteseacutehez nem szuumlk-seacuteges hogy fiatal feacuterfiak szinte meztelenuumll szaladgaacuteljanak a vaacuterosban eredeteacutet erkoumll-csoumlsen eacutes joacute modoruacutean a roacutemai toumlrteacutenelemből veszi Mindez a IV szaacutezadtoacutel kezdve előnyt jelenthetett a Lupercaliaacuteval szemben eacutes akaacuter egy koraacutebban periferikus videacute-kies szokaacutesnak is lehetőseacuteget nyuacutejthatott a gyors elterjedeacutesre Keacuterdeacuteses hogy laacutethat-juk-e egy ilyen iraacutenyuacute folyamat jeleit

Valoacutejaacuteban arra sem tudunk kieleacutegiacutető vaacutelaszt adni hogy mi lett a rivaacutelis uumlnnep a Lupercalia sorsa Persze koumlzismert teacuteny hogy Gelasius paacutepa (492ndash496) betiltotta ndash az oacutekortudomaacutenyban Theodosius totaacutelis tilalma mellett ez a legkoumlzismertebb pogaacuteny-saacuteg elleni inteacutezkedeacutes Azonban a legkeveacutesbeacute sem egyeacutertelmű hogy mi is toumlrteacutent pon-

89 Boumlmer 1957 114ndash115 naacutela talaacutelhatoacute a keacuterdeacutes bővebb irodalma is Livius 6 1 11 Plutarchos Ca-millus 19 1 Tacitus Historiae II 91 1 egyaraacutent tanuacutesiacutetjaacutek hogy aacuteltalaacutenosan a juacutelius 18-i dies atert tartottaacutek a cremerai vereseacuteg eacutevforduloacutejaacutenak is A keacuterdeacutest hogy mieacutert helyezi aacutet Ovidius februaacuterra a cremerai csataveszteacutest taacutergyalja Harries (1991) is aki hangsuacutelyozza hogy az Ovidius fő forraacutesaacutet keacutepező Livius baacuter előnyben reacuteszesiacuteti a juacuteliusi dataacutelaacutest egyes reacuteszein egy olyan forraacutesra taacutemaszko-dik ahol az esemeacutenyek teacutelen toumlrteacutennek tehaacutet egy februaacuteri hagyomaacutenynak Livius koraacuteban is leacutetez-nie kellett A Lupercalia mint uumlnnep ezer szaacutellal koumltődoumltt a Fabius genshez Vouml meacuteg Holleman 1976 211ndash212

203

tosan Itt nem valamifeacutele uralkodoacutei rendeletről beszeacuteluumlnk mely jogi uacuteton tilt be egy szokaacutest Amit tudunk azt a paacutepa leveleacuteből tudjuk A szoumlveg az Adversus Andromachum senatorem ceterosque Romanos qui Lupercalia secundum morem pristinum colenda constituebant ciacutemet viseli Andromachos szenaacutetor eacutes maacutes roacutemaiak ellen akik uacutegy doumlntoumlttek hogy a Lupercaliaacutet a reacutegi szokaacutes szerint kell meguumlnnepelni90

Nem kaacutenonjogi dokumentumroacutel van szoacute hanem egy duumlhoumls eacutes felhaacuteborodott nyiacutelt leveacutelről iacutegy nincs jogunk neheztelni a paacutepaacutera amieacutert alapvető keacuterdeacuteseket sem tisz-taacutez A szoumlvegből egyik pillanatban uacutegy tűnik hogy a roacutemai Lupercaliaacutet megszakiacutetaacutes neacutelkuumll uumlnnepelteacutek a pogaacuteny idők oacuteta a maacutesik mondat alapjaacuten uacutegy laacutetszik hogy nem sokkal a levelet kiprovokaacuteloacute botraacuteny előtt eleveniacutetetteacutek fel uacutejra a paacutepa aacuteltal a Luper-calia patronusainak (patroni Lupercaliae) nevezett előkelő csoportok A leveacutel neacuteven nevezett ciacutemzettje Andromachus szenaacutetor eacuteppuacutegy kereszteacuteny mint a veacutelelmezhető bdquopatronusrdquo-ok s egyeacutebkeacutent joacute viszonyban volt a paacutepaacuteval A paacutepa haragjaacutet nem maga az uumlnnepseacuteg vaacuteltotta ki hanem valami ami az uumlnnepen toumlrteacutent a reacutesztvevők veacutelhetően professzionaacutelis komeacutediaacutesok guacuteny taacutergyaacutevaacute tettek egy haacutezassaacutegtoumlreacutessel vaacutedolt papot s magaacutet a paacutepaacutet aki az uumlgyben keacutesedelmesen inteacutezkedett Mindez az uumlnnep reacutesze volt s mint ilyen uacutej elem a koumlztaacutersasaacutegkori eacutes kora csaacuteszaacuterkori Lupercalia eseteacuteben nem hallunk hasonloacutekroacutel

A paacutepa eacuterveleacuteseacutenek nagy reacutesze a Lupercalia veacutelelmezett pozitiacutev hataacutesai ellen iraacutenyul esztelenseacuteg eacutes pogaacutenysaacuteg azt hinni hogy a koumlzoumlsseacuteg egeacuteszseacutege joacuteleacutete a Lupercalia meg-tartaacutesaacutetoacutel fuumlggne A kutataacutesban szaacutemos keacuterdeacutesben nincs konszenzus abban hogy valoacute-jaacuteban mi is toumlrteacutent Gelasius alatt Roacutemaacuteban a paacutepa eacuterveleacutese alapjaacuten neheacutez rekonstru-aacutelni hogy a Lupercaliaacutet taacutemogatoacute szenaacutetori koumlr valoacutejaacuteban milyen veacutelemeacutenyen lehetett az uumlnneppel kapcsolatban91 Gelasius egyeacutertelműveacute teszi hogy a birodalom nagy teruuml-letein uacutegymint Gallia Africa eacutes az egeacutesz Kelet nincs eacutes soha nem is volt Lupercalia92 A paacutepa mintegy a reacutegiseacutegtudoacutes szakeacutertelmeacutevel leacutep fel kijelenti hogy a Lupercaliaacutet a reacutegi időkben sem a jaacutervaacutenyok ellen a joacute egeacuteszseacuteg megőrzeacuteseacuteeacutert tartottaacutek vagy valami-lyen aacuteltalaacutenos apotropaikus szaacutendeacutekkal ceacutelja kifejezetten a nők termeacutekenyseacutegeacutenek elősegiacuteteacutese volt Egy bizonyos Februarius istent emliacutet az uumlnnep istenekeacutent Eltekintve a keacuterdeacutestől hogy Andromachus eacutes az uumlnnep toumlbbi kereszteacuteny patroacutenusa szaacutemaacutera vajon mit is jelenthetett egy ilyen isten fennmarad a probleacutema hogy Februarius isten-neacutev csak itt fordul elő A Lupercalia hagyomaacutenyos istene ha volt egyaacuteltalaacuten ilyen Faunus volt93 Graf felteacutetelezi hogy szoumlvegromlaacutesroacutel van szoacute eacutes Februarius keacutet emliacute-teacutese helyeacuten Gelasius szoumlvegeacuteben Februus isten aacutellt a koacutedexmaacutesoloacutek hibaacutejaacuteboacutel keruumllt a helyeacutere Februarius94 Ez a Februus is valoacutesziacutenűleg reacutegiseacutegtudomaacutenyi lelemeacuteny nem hagyomaacutenyos roacutemai isten Neve Macrobiusnaacutel bukkan fel előszoumlr mint a lustratioacutes riacutetusok istene eacutes megtalaacutelhatoacute neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuteső oacutekori eacutes koumlzeacutepkori szerzőneacutel ndash

90 Kiadaacutes PL 59 110ndash11691 Demacopoulos 201592 PL 59 11593 Ovidius Fasti alapjaacuten (II 267 303 423)94 Graf 2015 169ndash170

204

Lydos alvilaacutegi istennek nevezi95 Mivel Gelasius szemlaacutetomaacutest valoacuteban utaacutenaneacutezett a korabeli szakirodalomban hogy mi is volt a Lupercalia melyet szeretett volna veacutegeacuterveacute-nyesen eltoumlroumllni lehetseacuteges hogy eredetileg Februust iacutert Maacutesreacuteszt viszont mivel egy megszemeacutelyesiacutetett Februarius nevű alak is felbukkan a keacuteső oacutekorban elkeacutepzelhető hogy Gelasius paacutepa ennek a hataacutesaacutera felteacutetelezte egy Februarius nevű pogaacuteny istenseacuteg leacuteteacutet eacutes eredetileg is ezt a neacutevformaacutet hasznaacutelta A szoumlveg legeacuterdekesebb reacutesze aligha-nem az az eacuterv hogy ha a Lupercalia teacutenyleg ilyen fontos eacutes helyeacutenvaloacute szertartaacutes akkor propagaacuteloacutei mieacutert nem koumlvetik az ősi szokaacutest eacutes mieacutert nem futnak ők maguk ruhaacutet-lanul ahogy az ősoumlk tetteacutek Az V szaacutezadi roacutemai nemesseacuteg szaacutemaacutera ez maacuter tuacutelsaacutegosan kiacutenos lett volna eacutes Gelasius alapjaacuten uacutegy tűnik megszervezteacutek az uumlnnepet de a tulaj-donkeacuteppeni riacutetus veacutegrehajtaacutesaacutet kiszervezteacutek alacsony szaacutermazaacutesuacute eacutes megvetett embe-rek szaacutemaacutera ndash alighanem hivataacutesos sziacuteneacuteszekre kell gondolnunk96

Baacuter a paacutepa levele aacutelliacutetja hogy a Lupercalia tipikusan Roacutema vaacuterosi vagy legalaacutebbis itaacuteliai uumlnnep Iacutegy Gelasius tilalma (ha aacutetvitteacutek a gyakorlatba) egyszersmind az uumlnnep veacutegeacutet kellett volna hogy jelentse Ehhez keacutepest a legmeglepőbb helyen eacutes időben meacuteg egyszer talaacutelkozhatunk Lupercaliaacuteval a X szaacutezadi Konstantinaacutepolyban Ez a Luper-calia vagyis maacuter goumlroumlgoumlsen Luperkalion esemeacutenyeiben nem hasonliacutet sem a roacutemai Lupercaliaacutera sem Februarius kiűzeacuteseacutenek riacutetusaacutera aacutem ceacutelja a tavasz koumlszoumlnteacutese roko-niacutetja az utoacutebbival

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin De caerimoniisaacuteban ismertet egy Luperkalion nevű uumlnnepet97 Itt szoacute sincs futaacutesroacutel az uumlnnepseacuteg gerinceacutet a loacuteversenyjaacuteteacutekok alkottaacutek Neheacutez megiacuteteacutelni hogy mi is volt a jelenteacutese a leiacutert eacutenekszoumlvegekből eacutes akklamaacutecioacutekboacutel meacutegis koumlvetkeztethetuumlnk raacute A neacutep aacuteltal elhangzoacute akklamaacutecioacutekban a csaacuteszaacuter eacutes a biro-dalom uumldveacuteeacutert valoacute fohaacuteszok koumlzoumltt a koumlvetkező is elhangzik bdquoŐrizd meg urunk az eacutevek meguacutejulaacutesaacutetrdquo98 Illetve egy koumlvetkező szoumlvegű dal bdquoIacuteme az eacutedes tavasz uacutejra felkel oumlroumlmet egeacuteszseacuteget eacuteletet eacutes friss szellőket [hoz]rdquo99 A klasszikus antikvitaacutesboacutel oumlroumlkoumllt Luperkalion neacutev egy teacutelbuacutecsuacuteztatoacute-tavaszkoumlszoumlntő uumlnnep neveacuteveacute vaacutelt Azonban itt sem talaacutelkozhatunk Februarius alakjaacuteval sem a hoacutenap megszemeacutelyesiacuteteacuteseacutevel

A Kalendae koumlzeacutepkori utoacuteeacutelete kapcsaacuten toumlbbszoumlr hivatkoztam a Polypticus ciacutemű szouml-vegre melyet Paul Fabre publikaacutelt egy Cambrai-ban őrzoumltt koacutedex alapjaacuten100 A szoumlveg neacutepies karakterű roacutemai uumlnnepek leiacuteraacutesait tartalmazza valamint az azokon elhangzoacute himnuszokat Az utolsoacute egy nagyboumljthoumlz kapcsoloacutedoacute szokaacutes melyen a fiuacutek egy goumlroumlg nyelvű dalt eacutenekelve jaacuterjaacutek veacutegig a haacutezakat Ennek harmadik versszaka a koumlvetkező-keacutepp hangzik

95 Macrobius I 13 3 [Februus] lustrationum potens Isidorus Orig 5 33 4 Beda De temporum liber 12 Lydos De mensibus IV 25 bdquoΦεβροῦος ὁ καταχθόνιοςrdquo

96 McLynn 2008 170 97 Constantinus Porphyrogenitus De caerimoniis I 73 98 Constantinus Porphyrogenitus De caerimoniis I 73 bdquoΚύριε σῶσον τὴν ἀνακαίησιν τῶν ἐτησίωνrdquo 99 bdquoἴδε τὸ ἔαρ τὸ γλυκὺ πάλιν ἐπανατέλλει χαρὰν ὑγίειαν καὶ ζωὴν καὶ τὴν εὐημερίαν [hellip]rdquo100 Fabre 1889

205

Φύγε φύγε Φεβροάριὁ Μάρτις σε διώκειmiddotὝπερβα ὕπερβαΦεβροάριχαῖρει μετὰ πάντωνὁ Μάρτις

Menekuumllj menekuumllj Februaacutera Maacutercius uumlldoumlz teacutegedLeacutepj aacutet leacutepj aacutetFebruaacuterOumlrvendezik mindenkivel egyuumltta Maacutercius6

Neheacutez maacutest gondolni mint hogy ezt a dalt vagy valami ehhez nagyon hasonloacutet eacutenekel-tek Februarius kiűzeacutesekor minden eacutevben noha a versben a rituaacuteleacute eredeti jelenteacuteseacute-ben aacutell előttuumlnk nem egy aacuteruloacute szenaacutetort hanem magaacutet a februaacutert űzik el a vaacuterosboacutel meacuteghozzaacute a maacutercius aacuteltal Kuumlloumlnoumlsnek tűnhet a szoumlveg goumlroumlg nyelve aacutem a roacutemai egy-haacutez az ezredforduloacuten meacuteg hasznaacutelt goumlroumlg himnuszszoumlvegeket ugyanakkor figyelem-remeacuteltoacute hogy a goumlroumlg anyanyelvű auktorok viszont hangsuacutelyozottan latin szoumlvegről beszeacuteltek102

Februarius kiűzeacutese mint uumlnnep nem koumlvethető uacutegy veacutegig az eacutevszaacutezadokon aacutet mint koumltetuumlnk toumlbbi uumlnnepe Ennek oka nagyon egyszerű a szokaacutes eredetlegendaacuteja csak egy nagyon szűk idősaacutevon beluumll volt eacutertelmezhető Amennyiben a riacutetus moumlguumll kivesszuumlk Februarius szenaacutetor toumlrteacuteneteacutet ami marad nem toumlbb mint egy megszemeacutelyesiacutetett teacuteli hoacutenap kiűzeacutese a tavasz koumlzeledteacutevel Ha egy ilyen szokaacutessal talaacutelkozunk valahol nem aacutell moacutedunkban eldoumlnteni hogy az a Malalas aacuteltal ismertett szokaacutes tovaacutebbeacuteleacutese vagy egy olyan helyi invencioacute amely baacuterhol eacutes baacutermikor leacutetrejoumlhetett a toumlrteacutenelem folya-maacuten Ilyen peacuteldaacuteul az a bő szaacutez eacuteve leiacutert szokaacutes a peloponneacutesosi Tripolitzaacuteboacutel amikor februaacuter utolsoacute napjaacuten a fiuacutek kolompokat raacutezva szaladgaacuteltak vaacuterosszerte kuumlloumlnoumlsen a saacutenta emberek koumlruumll eacutes a keacuterdeacutesre hogy mit csinaacutelnak azt vaacutelaszoljaacutek hogy a saacutenta februaacutert uumlldoumlzik103 A februaacuter saacutentasaacutega a toumlbbi hoacutenaphoz viszonyiacutetott roumlvidseacutegeacuteből fakad amely a Februarius-toumlrteacutenetnek is koumlzponti eleme

A lehetseacuteges tovaacutebbeacuteleacutes maacutesik iraacutenya eseteacuteben a forraacutesok nem egyeacutertelműek A koumlzeacutepkori nyugati forraacutesok helyenkeacutent emlegetnek februaacuter koumlzepi-veacutegi uumlnnepeket s veacuteguumll egy Spurcalia nevű uumlnnepet mely a szakirodalomban maacuter egy reacutegi germaacuten ere-detű uumlnnep tovaacutebbeacuteleacutesekeacutent jelentkezik Baacuter a Spurcalia leacutete bizonyos elfogadottsaacutegot nyert a szakirodalomban egyes uacutejpogaacutenyok pedig uumlnneplik is Nathan Ristuccia bizo-nyiacutetotta hogy a Spurcalia tudomaacutenyos fikcioacute mely mindoumlssze haacuterom forraacutesra megy vissza melyek leginkaacutebb Beda egy szoumlvegeacutenek feacutelreeacuterteacuteseacuteből szaacutermaznak104

101 Fabre 1889 30102 A szokaacutest toumlbben ndash peacuteldaacuteul Schneider 19201921 391 ndash maacutercius 1-hez koumltik mivel egy Kalen-

dae Martiae nevű uumlnnep koumlzeacutepkori leacutete egyeacutertelműen adatolt Azonban a szoumlveg időmeghataacutero-zaacutesa egyszerűen nagyboumljt koumlzepe tehaacutet mozgoacute uumlnnepről van szoacute Tagadhatatlan hogy egy teacutelűző tavaszkoumlszoumlntő szokaacutest logikusabb lenne februaacuter legveacutegeacutere vagy maacutercius elejeacutere helyezni nem pe-dig februaacuter koumlzepeacutere ahogy forraacutesaink teszik Februarius kiűzeacuteseacutevel azonban egy riacutetus eseteacuteben a logika nem alapvető kiacutevaacutenalom

103 Dawkins 1906 206 bdquoΒγάλλομεν τὸ φλέβαρο κουτσοφλέβαρο διώκνομεν τὸ κουτσοφλέβαροrdquo104 Ristuccia 2013

9 Kalendae Martiae

Matronalia a nők uumlnnepe

A trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja tilalom alaacute helyez egy uumlnnepet amelynek nem adja meg a neveacutet csupaacuten annyit hogy maacutercius első napjaacuten keruumll raacute sor Ioacuteanneacutes Lydos azt iacuterja hogy a reacutegi roacutemaiak koumlzoumltt az eacutev első napjaacuten ami akkor maacutercius 1-jeacutere esett a matroacutenaacute-nak nevezett nemesasszonyok hasonloacutekeacuteppen vendeacutegelteacutek meg szolgaacuteikat mint ahogy a feacuterfiak a Saturnaliaacuten tetteacutek Lydos sajaacutetos magyaraacutezata szerint a nők ezt Areacutes isten kedveacuteeacutert teszik iacutegy mintegy megtisztelve a feacuterfinemet miacuteg a feacuterfiak egyfajta bajelhaacuteriacutetoacute maacutegia reacuteszekeacutent nehogy isteni buumlnteteacuteskeacutent ők maguk is rabszolgasorsra jussanak1

A koumltetben bemutatott uumlnnepek koumlzoumltt ez a maacutercius 1-jei rendelkezik a legelegaacuten-sabb pedigreacutevel mivel roacutemai neveacuten ndash Matronalia ndash valoacuteban az ősi naptaacuter egyik fontos uumlnnepe volt Baacuter goumlroumlg nyelven iacuterott keacuteső antik forraacutesaink sajaacutet hazaacutejukboacutel ennek a roacutemai uumlnnepnek a vaacuteltozatairoacutel szaacutemolnak be azonban bizonyosan tudhatjuk hogy a goumlroumlgoumlk kiegeacutesziacutetetteacutek valamivel ami kezdetektől az oumlveacutek volt a tavaszt vaacuteroacute a fecskeacutek visszateacutereacuteseacutet koumlszoumlntő neacutepszokaacutesokkal amelyek eredete goumlroumlg foumlldoumln az ősidők homaacute-lyaacuteba veacutesz Valoacutejaacuteban tehaacutet nem egy hanem legalaacutebb keacutet uumlnnepről van szoacute Roacutemaacute-ban a bdquonők Saturnaliaacutejaacutenakrdquo is nevezett uumlnnep a goumlroumlgoumlkneacutel egy tavaszvaacuteroacute uumlnnep Az utoacutebbi tisztaacuten megőrzi karaktereacutet a jelenkorig a roacutemai uumlnnep női karaktere viszont szinte teljesen eltűnik a koumlzeacutepkorban nyugaton meacuteg leacutetező maacutercius 1-jei uumlnnepnek semmilyen speciaacutelis jellemzőjeacuteről sem tudunk azon tuacutel hogy eacutenekes-taacutencos mulatsaacuteg volt Az aacutetalakulaacutes faacutezisait azonban nem tudjuk dataacutelni mert eacuteppen a keacuteső oacutekorboacutel nagyon szoacutervaacutenyosak a forraacutesaink

A Matronalia vagy Matronales Feriae uumlnnepeacutenek daacutetuma maacutercius 1 volt Kalendae Martiae Ez a daacutetummegjeloumlleacutes hasznaacutelhatoacute volt az uumlnnep nevekeacutent is2 Roacutemaacuteban a Matronalia ahogy a neve is mutatja a nők pontosabban a tisztesseacuteges feacuterjezett nők a matronaacutek uumlnnepe volt Az uumlnnep Iuno Lucinaacutenak volt szentelve akinek az Esquilinus dombon aacutellt a temploma A Lucina melleacutekneacutev valoacutesziacutenűleg a lux (rsquofeacutenyrsquo) szoacuteboacutel ered eacutes nem a lucusboacutel (rsquoligetrsquo) ahogy a roacutemaiak gyakran aacutelliacutetottaacutek A szuumlleacutest segiacutető isten-

1 Lydos De mensibus IV 792 Gageacute (1963) monograacutefiaacuteja az uumlnnep kultikus vetuumlleteivel foglalkozik mely az esquilinusi Iuno

Lucina-szenteacutelyhez koumltődik Az uumlnnep szociaacutelis aspektusaihoz Dolansky 2011c az uumlnnep esemeacute-nyeinek roumlvid oumlsszefoglalaacutesa Scullard 1981 87 Lucina eacutes a szuumlleacutest segiacutető istennők csaacuteszaacuterkori neacutephitben jaacutetszott szerepeacutehez Biacuteroacute 1994 a maacutercius 1 mint roacutemai uacutejeacutev keacuterdeacuteseacutehez Radke 1993 129ndash130

207

nők melleacutekneve volt Iunoacuteeacute aki a goumlroumlg Heacuteraacutehoz hasonloacutean beleavatkozhatott a szuuml-leacutesek meneteacutebe vagy Dianaacuteeacute aki a goumlroumlg Artemishez hasonloacutean segiacutethetett vagy akaacuter aacuterthatott is a szuumlleacutesekneacutel A goumlroumlgoumlk egyfunkcioacutes szuumlleacutest segiacutető istennője Eileithyia latin nyelvű megfelelőjekeacutent oumlnaacutelloacute istenneacutevkeacutent is hasznaacuteltaacutek a Lucina nevet3 Ezen istennők szerepe a miacutetoszban eacutes a riacutetusban is ambivalens A goumlroumlgoumlk a gyermekaacutegyban meghalt nők gyilkosaacutenak Artemist tartottaacutek Heacutera a miacutetoszokban siettetheti vagy keacutes-leltetheti laacutenyaacutet Eileithyiaacutet feladata elveacutegzeacuteseacuteben hogy ezaacuteltal Zeus halandoacute gyerme-keinek neheacutezseacuteget okozzon4 Ezek goumlroumlg miacutetoszok azonban a roacutemaiak előtt is ismer-tek voltak

Az esquilinusi szenteacutely alapiacutetaacutesi legendaacuteja nem fuumlggetlen a roacutemai toumlrteacutenelem egy sors-fordiacutetoacute esemeacutenyeacutetől a szabin nők elrablaacutesaacutetoacutel5 Amikor a nőrabloacute roacutemaiak eacutes a seacutertett szabinok koumlzoumltti doumlntő csataacutera sor keruumll a szabin nők maacuter anyaacutek akik nem kiacutevaacutenva sem apaacuteik sem feacuterjeik halaacutelaacutet gyermekeikkel futnak a csatasorok koumlzeacute beacutekekoumlteacutesre biacuterva a feacuterfiakat Ennek az esemeacutenynek az emleacutekeacutere eacutepuumllt az esquilinusi templom Az uumlnnepen idelaacutetogatoacute nők leengedett hajjal oumlv neacutelkuumll imaacutedkoztak Iunoacutehoz ndash a vajuacutedoacute nőkoumln eacutes a koumlruumlloumlttuumlk tartoacutezkodoacute szemeacutelyeken sem lehetett semmifeacutele csomoacute nehogy maacutegikusan megkoumlsse a szuumlleacutest6 A feacuterjek ilyenkor feleseacuteguumlk joacuteleacuteteacuteeacutert imaacutedkoz-tak7 illetve megajaacutendeacutekoztaacutek őket

A Matronalia tehaacutet neveacutenek megfelelően valoacuteban a nők napja azonban a női termeacute-kenyseacuteget az aacutellam leacuteteacutenek zaacutelogakeacutent reprezentaacutelva Erre utal az eredetmiacutetosz mely teljesseacute teszi Roacutema alapiacutetaacutesi miacutetoszaacutet kiemelt időpontja hiszen egykor az eacutev első napja volt eacutes az hogy reacuteszben Marsnak van szentelve A Matronaliaacutehoz koumltődő ajaacutendeacutekozaacutes időben bizonyosan koraacutebbi mint a Kalendae Ianuariae ajaacutendeacutekai eacutes legalaacutebb egyidős a saturnaliai ajaacutendeacutekozaacutessal de a szociaacutelis jelentőseacutege teljesen elteacuterő Elsődlegesen a feacuterfiak ajaacutendeacutekoztaacutek meg a feleseacuteguumlket a jogi forraacutesok szerint akaacuter igen draacutega ajaacuten-deacutekokkal is8 illetve aacuteltalaacuteban a feacuterfiak a nőket de a forraacutesok tanuacutesiacutetjaacutek hogy a nők is ajaacutendeacutekoztak nőknek peacuteldaacuteul Plautus egy komeacutediaacutejaacuteban egy nő maacuter hajnal előtt fel-kelti a feacuterjeacutet hogy adjon peacutenzt a feleseacuteg anyjaacutenak ajaacutendeacutekaacutera9 A forraacutesok gyakran emliacute-tik az uumlnnepet a Saturnalia paacuterjakeacutent utoacutebbin a feacuterfiak kapnak ajaacutendeacutekot előbbin a nők10 Martialis egy epigrammaacutejaacuteban felhaacutenytorgatja hogy egy houmllgyismerőse semmit

3 Gageacute 1963 passim 4 Iacutegy peacuteldaacuteul Iuno keacuteslelteti Heacuterakleacutes megszuumlleteacuteseacutet hogy ezzel megfossza Tiryns troacutenjaacutetoacutel A szuuml-

leacutes a gyermekaacutegyi halaacutel eacutes a beavataacutes gondolatkoumlreacutenek kapcsoloacutedaacutesi pontjaihoz laacutesd K Dowden 1989

5 Ovidius Fasti III 167ndash258 6 Bettini 2013 69ndash82 7 Pseudo-Acron III 8 1 255 bdquoKalendis Martiis Matronalia dicebantur eo quod mariti pro conserva-

tione coniugii supplicabant et erat dies proprie festus matronisrdquo 8 Digesta XXIV 1 31 8 bdquoSi vir uxoris munus immodicum calendis martiis aut natali die dedisset

donatio est sed si impensas quas faceret mulier quo honestius se tueretur contra estrdquo Vouml Basi-lika 30 1 19

9 Plautus Miles gloriosus 691 bdquoda mi vir kalendis meam qui matrem muneremrdquo10 Iacutegy peacuteldaacuteul Suetonius Vespasianus 19 1 bdquo[hellip] dabat sicut Saturnalibus viris apophoreta ita per

Kal Mart feminisrdquo

208

nem adott neki a Saturnaliaacutera s megfenyegeti hogy a houmllgy ugyanerre szaacutemiacutethat tőle maacutercius Kalendaejaacuten11 Horatius panaszkodik hogy mit is csinaacuteljon agglegeacutenykeacutent az uumlnnepen12 Az előbb ideacutezett Suetonius Horatius eacutes Martialis is egyszerűen Kalendae Martiaenak nevezi az uumlnnepet maacutercius 1-jeacutenek Hasonloacutean hivatkozik raacute Tibullus eacutes maacutesok is13 Mivel a hivatkozott szoumlvegek toumlbbseacutege vers ezeacutert ezt a megnevezeacutest tekint-hetjuumlk akaacuter a versmeacuterteacutek igeacutenyeihez alkalmazkodoacute variaacutecioacutenak is de azeacutert az meacutegis gyanuacutes hogy a Matronalia szoacuteval a naptaacuterakon kiacutevuumll nemigen talaacutelkozunk a jellegte-len Kalendae Martiae megnevezeacutes maacuter a csaacuteszaacuterkor kezdeteacuten sőt talaacuten maacuter előbb is az uumlnnep egy alternatiacutev neve lehetett14 Tertullianus Matronales neacuteven sorolja fel azon uumlnnepek koumlzoumltt melyeken kereszteacutenyeknek nem kellene reacuteszt venniuumlk15

Relatiacuteve keacutesőbbi szerzőkneacutel talaacutelkozunk a Matronalia eacutes a Saturnalia egy tovaacutebbi paacuter-huzamaacuteval miszerint a nők a maacuterciusi uumlnnepen felszolgaacuteltak rabszolgaacuteiknak megven-deacutegelteacutek őket Erről elsőkeacutent a III szaacutezad első feleacutere dataacutelhatoacute Solinus tanuacuteskodik16 majd az V szaacutezadboacutel Macrobius17 utoacutebbi szoumlveg egyeacutertelműen az előbbire taacutemaszko-dik eacutes a szokaacutes megkettőződeacuteseacutet azzal magyaraacutezzaacutek hogy az egyik uumlnnepen az eacutev ele-jeacuten munkaacutera serkentetteacutek a szolgaacuteikat a maacutesikon az eacutev veacutegeacuten mintegy megkoumlszoumlnteacutek elveacutegzett munkaacutejukat A VI szaacutezadi Ioacuteanneacutes Lydos magyaraacutezata elteacuterő a feacuterfiak eseteacute-ben apotropaikus maacutegiaacuteroacutel lenne szoacute nehogy a rabszolgatartaacutes bűneacuteeacutert egyszer ők is hasonloacute sorsra jussanak a nők viszont Mars uumlnnepeacuten az erősebb feacuterfinemet reacuteszesiacutetik tiszteletben ndash ez azt implikaacutelnaacute hogy a megvendeacutegeleacutes kimondottan csak a feacuterfi rab-szolgaacutekra vonatkozik a maacutesik keacutet szerző szavaiban semmi nem utal erre

A trulloacutei zsinat 62 kaacutenonja ezt az uumlnnepet is tiltja s iacutegy a fontos uumlnnepek egy kiemelt listaacutejaacuten helyezi el Ehhez keacutepest a keacuteső oacutekorboacutel araacutenylag keveacutes forraacutes beszeacutel csak roacutela

11 Martialis V 84 bdquoSaturnalia transiere tota Nec munuscula parvas nec minora Misisti mihi Galla quam solebas Sane sic abeat meus December Scis certe puto vestra iam venire Saturnalia Martias Kalendas Tunc reddam tibi Galla quod dedistirdquo

12 Horatius Odae III 8 1 bdquoMartiis caelebs quid agam kalendisrdquo13 Tibullus III 1 1ndash4 Martis Romani festae venere Kalendae a roacutemai Mars kalendaei uumlnnepe joumln

Itt eacutes Tibullus egy maacutesik koumlltemeacutenyeacuteben (IV 2) maga a vers az uumlnnepi ajaacutendeacutek egy-egy houmllgynek Macrobius VI 4 13 bdquoPomponius in Atellana quae Kalendae Martiae inscribitur aitrdquo

14 Dolansky 2011c 192 a Matronalia nevet csak Plutarchos hasznaacutelja (Romulus 21 1) illetve a scho-lionok

15 Tertullianus De idolatria 14 (PG 1 661ndash706) bdquoNobis quibus sabbata extranea sunt et numeniae et feriae a deo aliquando dilectae Saturnalia et Ianuariae et Brumae et Matronales frequentantur munera commeant et strenae consonant lusus conuiuia constrepuntrdquo

16 Solinus I 35 bdquoRomani initio annum decem mensibus computaverunt a Martio auspicantes adeo ut eius die prima de aris Vestalibus ignes accenderent mutarent veteribus virides laureas senatus et populus comitia agerent matronae servis suis cenas ponerent sicuti Saturnalibus domini illae ut honore promptius obsequium provocarent hi quasi gratiam repensarent perfecti laboris Mac-robius I 12 7 hoc mense [hellip] et servis cenas adponebant matronae ut domini Saturnalibus il-lae ut principio anni ad promptum obsequium honore servos invitarent hi quasi gratiam perfecti operis exsolverentrdquo A keacutet szoumlveghely reacuteszletesebb elemzeacutese Dolansky 2011c 201ndash204

17 Macrobius I 12 7 bdquohoc mense [hellip] et servis cenas adponebant matronae ut domini Saturnalibus illae ut principio anni ad promptum obsequium honore servos invitarent hi quasi gratiam per-fecti operis exsolverentrdquo

209

araacutenyaiban sokkal kevesebb mint baacutermely koumlnyvuumlnkben bemutatott uumlnnepről eacutes a szakirodalom is szinte teljesen mellőzi18 A keacuteső oacutekori szerzők koumlzuumll maacuter emliacutetettem Macrobiust eacutes Ioacuteanneacutes Lydost azonban kettejuumlk megfogalmazaacutesa muacutelt idejű nem jel-zik hogy meacuteg mindig eacutelő szokaacutesroacutel beszeacutelnek A keacutet naptaacuteri forraacutes a Philocalus- eacutes a Polemius Silvius-feacutele naptaacuter is a maacutercius 1-jeacutet egyszerűen Kal Mart alakban jeloumlli illetve Philocalus N[atalis] Martiskeacutent Mars szuumlleteacutesnapjakeacutent19

A fecskeacutek koumlszoumlnteacutese

Baacuter tősgyoumlkeres roacutemai uumlnnepről van szoacute ekkortoacutel a goumlroumlg eacutes a latin nyelvteruumlleten elvaacutelik egymaacutestoacutel az uumlnnep fejlődeacutese eacutes nyugaton nem sok minden toumlrteacutenik ami teacutemaacutenkhoz eacuterdekes volna Nem azeacutert mintha maacutercius 1-je meguumlnnepleacutese illetve a neacutev maga eltűnne hanem mert a leiacuteraacutesok vagy sematikusak vagy tuacutelsaacutegosan is hetero-geacutenek eacutes alkalmatlanok raacute hogy a tovaacutebbeacuteleacutes jeleit kutassuk A X szaacutezadban Vercelli Atto aki a januaacuteri Kalendaeroacutel is tapasztalatboacutel beszeacutel azt mondja hogy maacutercius első napjaacuten is hasonloacute ramazurira keruumllt sor de a hasznaacutelt ige a bdquodebaccharerdquo csak annyit jelez hogy a mulatsaacuteg hangosabb eacutes szabadosabb volt annaacutel amit a puumlspoumlk megen-gedhetőnek veacutelt20 A keacuteső oacutekorboacutel eacutes a kora koumlzeacutepkorboacutel alig ismeruumlnk tovaacutebbi forraacute-sokat szaacutemuk a szakirodalomban fellelhető adatokeacutet sem eacuteri el mivel helyenkeacutent a teacutelűző szokaacutesokra hivatkozaacutesokat automatikusan a Kalendae Martiaehoz kapcsoltaacutek ami koraacutentsem egyeacutertelmű21 Iacutegy hiaacuteba leacuteteznek a mediterraacuten Euroacutepaacuteban maacutercius 1-jei szokaacutesok melyek gyakran meacuteg nevuumlkben is a roacutemai uumlnnepet ideacutezik nem tudjuk hogy minek a folytataacutesai22

A goumlroumlg vaacuteltozat toumlrteacutenete sokkal tisztaacutebban koumlvethető mivel tartalmaz neacutehaacuteny nagyon egyedi motiacutevumot Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenosnaacutel olvashatoacute a koumlvetkező passzus melynek első feleacutet a januaacuteri Kalendae kapcsaacuten maacuter ideacuteztem Az egyhaacutezatya felpana-szolja hogy a hiacutevek nem adakoznak eleacuteggeacute karitatiacutev ceacutelokra azonban

18 Harmening 1979 146ndash147 eacutes Graf 2015 215 egeacuteszen roumlviden foglalkozik vele Schneider 19201921 mindkeacutet Kalendae-uumlnnepet taacutergyalja a legtoumlbb adatot Kukuleacutes (1948 II 19ndash22) koumlzli azonban szaacutemos hibaacuteval eacutes teacuteves eacutertelmezeacutessel A neacuteprajz felől toumlbbet vizsgaacuteltaacutek a keacuterdeacutest a leg-toumlbb adatot Spyridakis (19671968) koumlzli roumlvidebben Herzfeld (1977 29) is kiteacuter az antik előz-meacutenyekre

19 DivjakndashWischmeyer 2014 207 24620 Atto sermo III PL 134 836 bdquosimiliter etiam Kalendis Martiis huiusmodi homines multis solent de-

baccharerdquo A bacchanaacuteliaacuteval rokon főnevek eacutes igeacutek akaacuter a karnevaacutel akaacuter a Matronalia eseteacuteben egy-szerűen pejoratiacutev kifejezeacutesek (vouml Harris 2006)

21 Iacutegy peacuteldaacuteul Schneider (19201921 383) idevette a Humelia de sacrilegia 17-et bdquovel qui in mense Februario hibernum credit expellere vel qui in ipso mense spurcos ostendit et qui brumas colet aliquid auguriatur quod in ipso anno futurum sitrdquo (Vagy aki azt hiszi hogy februaacuter hoacutenapban el-űzi a telet vagy aki spurcusokat mutat ugyanabban a hoacutenapban eacutes aki a brumaacutekat tiszteli valamilyen joacuteslatot veacutegez hogy milyen lesz az joumlvője abban az eacutevben) eacutes szinteacuten a Kalendae Martiae forraacutesa-keacutent vette a Polypticusnak az előző fejezetben taacutergyalt reacuteszeit

22 Schneider 19201921 381

210

Most viszont azok akik teacutelviacutez idejeacuten fuvolaacutekkal eacutes siacutepokkal eacutebresztenek foumll titeket oumlsszevissza eacutes eacutertelmetlenuumll haacuteborgatnak benneteket azok sok ajaacutendeacutekot nyerve taacutevoznak el tőletek eacutes akik fecskeacuteket visznek koumlrbe bekormozva magukat eacutes gya-laacutezva mindenkit azok beacutert kapnak ezeacutert a torzszuumllemeacutenyeacutert23

A mondat első fele a januaacuteri uacutejeacutevre vonatkozik a maacutesodik reacuteszhez nem ad meg daacutetu-mot azonban nem lehet keacutetseacuteguumlnk hogy maacutercius 1-jeacutere gondol ugyanis a faragott fecskeacutevel valoacute tavaszvaacuteroacute felvonulaacutes az a szokaacutes melynek leacutete alig vaacuteltozoacute formaacuteban mutathatoacute ki a goumlroumlg toumlrteacutenelem kezdeteitől egeacuteszen a XX szaacutezadig24 A szokaacutest gyak-ran chelidonismaacutenak nevezik a chelidoacuten fecske jelenteacutesű szoacuteboacutel ez azonban kutatoacutei neacutevadaacutes25 A legfontosabb antik forraacutes a II szaacutezad veacutegeacuten a III elejeacuten alkotoacute Atheacutenaios akinek Deipnosophistai (Lakomaacutezoacute boumllcsek) ciacutemű koumlnyve egyike a csaacuteszaacuterkor azon nagy műveinek melyet rengetegen ideacuteznek aacutem talaacuten senki nem olvasott meacuteg veacutegig mivel tartalma pontosan az amit a ciacutem iacutegeacuter a szereplők lakomaasztal mellett csevegnek toumlmegeacutevel ideacuteznek azoacuteta elveszett műveket eacuterdekes toumlrteacuteneti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti ada-tokat iacutegy talaacuten a szerző szaacutendeacuteka elleneacutere talaacuten nem de kultuacutertoumlrteacuteneti lexikonkeacutent hasznaacutelhatoacute Atheacutenaios itt iacuterja le a chelidonizein igeacutevel megnevezett szokaacutest26

(360b) Κορωνισταὶ δὲ ἐκαλοῦντο οἱ τῇ κορώνῃ ἀγείροντες ὥς φησι Πάμφιλος ὁ Ἀλεξανδρεὺς ἐν τοῖς περὶ ὀνομάτωνmiddot καὶ τὰ ᾀδόμενα δὲ ὐπrsquo αὐτῶν κορωνίσματα καλεῖται ὡς ἱστορεῖ Ἀγνοκλῆς ὁ Ῥόδιος ἐν Κορωνισταῖς

Varjuacutesoknak (koroacutenisteacutes) hiacutevjaacutek azokat akik varjuacuteval keacuteregetnek ahogy az ale-xandriai Pamphilos mondja a Nevekről iacuterott műveacuteben Az aacuteltaluk eacutenekelt dalo-kat koroacutenismaacutenak nevezik ahogy a rho-dosi Agnokleacutes tanuacutesiacutetja Varjuacutesok ciacutemű iacuteraacutesaacuteban

60 Καὶ χελιδονίζειν δὲ καλεῖται παρὰ Ῥοδίοις ἀγερμός τις ἄλλος περὶ οὗ φησι Θέογνις ἐν β΄ περὶ τῶν ἐν Ῥόδῳ θυσιῶν γράφων οὕτωςmiddot

60 A rhodosiak koumlzoumltt fecskeacutezeacutesnek (chelidonizein) is neveznek egy maacutesik fajta keacuteregeteacutest Erről Theognis beszeacutel a Rho-dosi aacuteldozatokroacutel ciacutemű műveacutenek maacutesodik koumlnyveacuteben a koumlvetkezőket iacuterva

23 Ioacuteanneacutes Chrysostomos in Matthaeum homil XXXVXXXVI PG 57 409 bdquoΝῦν δὲ οἱ μὲν ἐξυπνίζοντες μετὰ αὐλῶν καὶ συρίγγων έν χειμῶνος ὥρα καὶ εἰκῆ καὶ μάτην ἐνοχλοῦντες ξένια πολλὰ λάμβάνοντες παρὰ σοῦ ἀναχωροῦσιmiddotκαὶ οἱ χελιδόνας περιφέροντες καὶ ἠσβολωμένοι καὶ πάντας κακηγοροῦντες μισθὸν τῆς τερατωδίας ταύτης λαμβάνουσινrdquo

24 Spyridakis 19671968 Herzfeld 1977 Passow 1860 225ndash22925 Herzfeld 1977 29 A fő antik forraacutes Atheacutenaios a fecskedal előtt egy varjuacutedalroacutel beszeacutel ott a reacuteszt-

vevők neve koroacutenisteacutes a teveacutekenyseacutegre hasznaacutelt ige koroacutenizein a dal megnevezeacutese koroacutenisma Ugyanez a haacuterom szoacute a fecske szoacuteboacutel is keacutepezhető lenne de a szoumlveg csak a chelidonizein igeacutet hasznaacutelja a chelidonisteacutes eacutes chelidonisma főnevet nem A koroacutenismaacutehoz ami szinteacuten egy keacuteregetődal Wills 1970 Furley 1994

26 Atheacutenaios Deipnosophistai VIII 360 bndashd

211

laquo Εἶδος δέ τι τοῦ ἀγείρειν χελιδονίζειν Ῥόδιοι καλοῦσιν [360c] ὁ γίνεται τῷ Βοηδρομιῶνι μηνί Χελιδονίζειν δὲ λέγεται διὰ τὸ εἰωθὸς ἐπιφωνεῖσθαιmiddot

Ἦλθrsquo ἦλθε χελιδὼν καλὰς ὧρας ἄγουσακαλοὺς ἐνιαυτούς ἐπὶ γαστέρα λαυκάἐπὶ νῶτα μέλαιναΠαλάθαν σὺ προκύκλειἐκ πίονος οἴκουοἴνου τε δέπαστροντυροῦ τε κάνυστρονΚαὶ πυρῶνἁ χελιδὼν καὶ λεκιθίτανοὐκ ἀπωθεῖται Πότερrsquo ἀπίωμες ἢλαβώμεθα Εἰ μέν τι δώσειςmiddot εἰ δὲ μή οὐκ ἐάσομενἢ τὰν θύραν φέρωμες ἢ θοὐπέρθυρονἢ τὰν γυναῖκα τὰν ἔσω καθημένανmiddot (360d) μικρὰ μέν ἐστι ῥᾳδίως νινοἴσομεςἊν δὴ φέρῃς τιμέγα δή τι φέροιοἌνοιγrsquo ἄνοιγε τὰν θύραν χελιδόνιmiddotοὐ γὰρ γέροντές ἐσμεν ἀλλὰπαιδία Τὸν δὲ ἀγερμὸν τοῦτον κατέδειξε πρῶτος Κλεόβουλος ὁ Λίνδιος ἐν Λίνδῳ χρείας γενομένης συλλογῆς χρημάτων raquo

bdquoA keacuteregeteacutes egy fajtaacutejaacutet a rhodosiak fecskeacutezeacutesnek hiacutevjaacutek amire Boeacutedromioacuten hoacutenapban keruumll sor A fecskeacutezeacutes neacutev a dalroacutel kapta a neveacutet melyet eacutenekelni szoktakMegjoumltt megjoumltt a fecskea szeacutep időt hozzaa szeacutep eacutevet kezdia begye feheacuterkeeacutes a haacuteta feketeTe a fuumlgesajtot goumlrdiacutetsdkoumlveacuter haacutezadboacutelhozd a boros kancsoacuteta sajtot kosaacuterbanA fecske a kalaacutecsot sema bablisztből suumllt kenyeret semutasiacutetja visszaElmenjuumlnk-e haacutet vagy kapunk valamitMegyuumlnk ha adszha nem mi nem megyuumlnk tovaacutebbvagy visszuumlk a kaputvagy az ajtoacute-buumltuumltvagy visszuumlk asszonyod ki most meacuteg bent csuumlcsuumllkicsike ő koumlnnyen visszuumlk elDe ha adsz valamit adj nagy valamitNyisd meg nyisd meg ajtoacutedat a fecske előttHisz nem vagyunk mi veacutenek gyermekek vagyunk

Ezt a fajta keacuteregeteacutest elsőkeacutent a lindosi Kleobulos mutatta be amikor Lindoson peacutenz oumlsszegyűjteacuteseacutere volt szuumlkseacutegrdquo27

27 A vers Trencseacutenyi-Waldapfel Imre fordiacutetaacutesa (megjeleneacutesi hely Szepessy 2000 47) Atheacutenaios ma-gyaraacutezoacute szoumlvegeit eacuten fordiacutetottam A lekithita eacutetelneacutev jelenteacutese nem egyeacutertelmű Trencseacutenyi-Wal-dapfel bablisztből keacuteszuumllt suumltemeacutenynek eacutertelmezi de etimoloacutegiailag lehet tojaacutessaacutergaacutejaacuteval keacuteszuumllt suumltemeacuteny is Mivel a vers meglehetősen koumlvetelőző hangnemet uumlt meg ezeacutert koumlnnyen lehet hogy itt nem joacute eacutes gyengeacutebb minőseacutegű ajaacutendeacutekot aacutelliacutetanak szembe egymaacutessal hanem draacutegaacutet eacutes meacuteg draacute-gaacutebbat

212

A szoumlveg koraacutenak megaacutellapiacutetaacutesa neheacutez mert az Atheacutenaios aacuteltal forraacuteskeacutent meg-nevezett Theognis nem azonosiacutethatoacute bizonyosan nem azonos a Kr e VI szaacutezadban eacutelt liacuterikus koumlltővel A szoumlveg veacutegeacuten hivatkozott Kleobulos Lindos tyrannosa szinteacuten a Kr e VI szaacutezadban uralkodott azonban nehezen hihető hogy egy ilyen neacutepszokaacutest az aacutellamkincstaacuter rendbeteacuteteleacutere talaacuteltak ki iacutegy az ő szerepelteteacutese inkaacutebb csak arra utal hogy a rhodosiak ősreacuteginek tartottaacutek a szokaacutest baacuter keacuterdeacuteses hogy ez teacutenyszerű isme-ret volt-e vagy egy keacutesőbbi keletkezeacutesű eredetlegenda A meacuteg ismertetendő tovaacutebbi szoumlvegek arra utalnak hogy baacutetran tekinthetjuumlk a chelidonismaacutet maacuter a Kr e VI szaacute-zadban is leacutetező szokaacutesnak fuumlggetlenuumll attoacutel hogy Kleobulosnak volt-e baacutermi szerepe a szokaacutes terjeszteacuteseacuteben

Baacuter problematikus hogy az eacutev mely szakaszaacuteban zajlott ez a korai fecskeuumlnnep tar-talmilag azonban oumlsszhangban van a Chrysostomos aacuteltal iacuterottakkal az Aranyszaacutejuacute egy olyan fecskeacuteről beszeacutel amelyet koumlrbe lehet vinni haacutezroacutel haacutezra eacutes a fecske a dalban is jelen laacutetszik lenni alighanem egy faragott fecskefiguraacutera gondolnak amilyeneket a XX szaacutezadban is hasznaacuteltak a hasonloacute alkalmakkor28 Chrysostomos bekormozott emberekről eacutes seacutertegeteacutesről iacuter ndash baacuter Atheacutenaios nem mond semmit a reacutesztvevők kuumll-lemeacuteről azt vilaacutegossaacute teszi hogy a seacutertegeteacutes vagy gyalaacutezkodaacutes jelenteacutesű kakeacutegoreoacute igeacutet hogy kell eacutertenuumlnk a reacutesztvevők gyakorlatilag megfenyegetik a haacuteziakat A ceacutel mind-keacutet esetben azonos ajaacutendeacutekot eacutelelmiszer-ajaacutendeacutekot bort suumltemeacutenyt kapnak

Az egyetlen problematikus pont a daacutetum Chrysostomos előszoumlr iacuter a teacuteli bdquokeacuterege-teacutesrdquo-ről azutaacuten joumln a fecske de pontos daacutetumot nem mond A hasonloacute szokaacutesok ma kifejezetten maacutercius 1-jeacutehez koumltődnek iacutegy nem meglepő hogy Atheacutenaios Boeacutedromion hoacutenapjaacutet neacuteha lefordiacutetjaacutek maacuterciusnak Ez azonban teacutevedeacutes a Boeacutedromion hoacutenap ugyanis őszre esett Legvaloacutesziacutenűbb hogy ez egyszerű hiba teacutevedeacutes vagy eliacuteraacutes hiszen maga a dal egyeacutertelműen azt mondja hogy megjoumltt a fecske aminek szeptember-oktoacute-ber taacutejaacuten semmi eacutertelme sincs raacuteadaacutesul a szeacutep idő szeacutep eacutevszak eacuterkezeacuteseacuteről eacutenekeltek Azonban maacutes magyaraacutezat is elkeacutepzelhető ehhez azonban előbb meg kell vizsgaacutelnunk a maacutesik oacutekorboacutel fennmaradt fecskedalt

Baacuter a chelidonisma szokaacutesa kapcsaacuten leginkaacutebb Atheacutenaiost szoktaacutek emliacuteteni egy maacutesik fecskedal is megőrződoumltt a goumlroumlg antikvitaacutesboacutel A koacutedexek aacuteltal Heacuterodotosnak tulajdo-niacutetott tisztaacutezatlan szerzőseacutegű Homeacuteros-eacuteletrajzban a koumlvetkezőket olvassuk29

Παραχειμάζων δrsquo ἐν τῇ Σάμῳ ταῖς νουμηνίαις προσπορευόμενος πρὸς τὰς οἰκίας τὰς εὐδαιμονεστάτας ἐλάνβανέ τι ἀείδων τὰ ἔπεα τάδε ἃ καλεῖταιΕἰρεσιώνη ὡδήγουν δὲ αὐτὸν καὶ

[Homeacuteros] Samosban telelt az uacutejholdak-kor elment a tehetős emberek haacutezaihoz ahol adomaacutenyokat kapott miutaacuten eleacutene-kelte a koumlvetkező verssorokat melyeket Eiresioacuteneacutenak neveznek [Ekoumlzben] helyi

28 Spyridakis (19671968 19ndash23) szaacutemos fotoacutet is koumlzoumll (A folyoacuteiratszaacutem internetes hozzaacutefeacuterhető-seacutege httpwwwkentrolaografiasgrsitesdefaultfilesAnnualep_20_21wpdf Letoumllteacutes ideje 2017 05 21)

29 Vita Homeri 33 In Vasiloudi 2013 A samosi fecskedal egy filoloacutegiai elemzeacutese Vaacutezquez 1990 (baacuter az uumlnnepet nem azonosiacutetja)

213

συμπαρῆσαν αἰεὶ τῶν παίδων τινὲς τῶν ἐγχωρίωνmiddotδῶμα προσετραπόμεσθrsquo ἀνδρὸς μέγα δυναμένοιοὃς μέγα μὲν δύναται μέγα δὲ βρέμει ὄλβιος αἰείαὐταὶ ἀνακλίνεσθε θύραιmiddot Πλοῦτος γὰρ ἔσεισιπολλὸς σὺν Πλούτῳ δὲ καὶ Εὐφροσύνη τεθαλυῖαΕἰρήνη τrsquo ἀγαθήmiddot ὅσα δrsquoἄγγεα μεστὰ μὲν εἴηκυρβαίη30 δrsquoαἰεὶ κατὰ καρδόπου ἕρποι μάζα

τοῦ παιδὸς δὲ γυνὴ κατὰ διφράδα βήσεται ὔμμινἡμίονοι δrsquoἄξουσι κραταίποδες ἐς τόδε δῶμααὐτὴ δrsquoἱστὸν ὑφαίνοι ἐπrsquoἠλέκτρῳ βεβαυῖανεῦμαί τοι νεῦμαι ἐνιαύσιος ὥστε χελιδὼν ἕστηκrsquoἐν προθύροισικαὶεἰ μέν τι δώσειςmiddot εἰ δὲ μὴ οὐχ ἑστήξομενmiddotοὐ γὰρ συνοικήσοντες ἐνθάδrsquo ἥλθομενἬιδετο δὲ τὰ ἔπεα ταῦτα ἐν τῇ Σάμῳ ἐπὶ πολὺν χρόνον ὑπὸ τῶν παίδων ὅτε ἀγείροιεν ἐν τῇ ἑορτῇ τοῦ Ἀπόλλωνος 34 Ἀρχομένου δἐ τοῦ ἔαροςhellip

fiuacutek vezetteacutek őt eacutes mindig vele voltak

Beleacuteptuumlnk a nagy vagyonuacute feacuterfi haacutezaacutebaaki nagyon tehetős oumlroumlkoumls boldogsaacutega messze hangzik31

maguktoacutel nyiacutelnak a kapuk nagy gazdagsaacuteg leacutep bea Gazdagsaacuteggal eacutes Oumlroumlmmel egyuumltt viraacutegzika joacute Beacuteke ami csak edeacuteny [van itt] tele legyena teknőben dagadjon a teacuteszta

fiatok feleseacutege szaacutell le a kocsiroacutelerős laacutebuacute oumlszveacuterek huacutezzaacutek ehhez a haacutez-hoz32

ő maga a szoumlvőszeacutekhez leacutepve feheacuterarany [szaacutel]lal szőjoumln33

Eljoumlvoumlk eljoumlvoumlk minden eacutevben ahogy a fecskemegaacutellt kapud előtteacutesha adsz valamit ha nem haacutet nem mara-dunk itt nem azeacutert joumlttuumlnk hogy hozzaacutetok koumlltoumlzzuumlnk

Ezeket a verssorokat Samoson hosszuacute ideig eacutenekelteacutek a gyerekek amikor Apolloacuten uumlnne-peacuten keacuteregettek Tavasz kezdeteacuten pedighellip

30 A kyrbaieacute szoacute hapax legomenon jelenteacutese ismeretlen31 A verssor eacutertelmezeacutese erősen keacutetseacuteges ndash bdquomindig boldogkeacutent nagyon boumlmboumllrdquo A szoumlvegnek keacutet

metrikus műfordiacutetaacutesa is keacuteszuumllt azonban mindkettő eseteacuteben reacuteszben a koumlltői szabadsaacuteg reacuteszben a feacutelreeacutertelmezeacutes olyan megfogalmazaacutesokat eredmeacutenyezett amieacutert inkaacutebb sajaacutet lapos proacutezafordiacute-taacutesomat koumlzoumllneacutem A magyar nyelvű műfordiacutetaacutesok keacutesziacutetői Frenyoacute Zoltaacuten (in Szepessy 2000 46) eacutes Devecseri Gaacutebor (in Devecseri 1993 871)

32 Az oumlszveacuter huacutezta keacutetkerekű kocsi a lakodalmi menetek neacutelkuumlloumlzhetetlen eleme volt Lorimer 190333 Az eacutelektron anyagnevet amely egy arany-ezuumlst oumltvoumlzetet vagy pedig borostyaacutent jelenthet hataacutero-

zoacutekeacutent Frenyoacute a bebayia participiumhoz koumlti bdquoeacutelektron (taacutergy)ra leacutepverdquo Vasiloudi (2013 147) eacutes valoacutesziacutenűleg Devecseri fordiacutetaacutesa viszont a szoumlveacuteshez bdquofeheacuterarany(szaacutellal) szoumlvetet szőnirdquo Mivel a goumlroumlg nők az aacutebraacutezolaacutesok tanuacutesaacutega szerint egyszerűen a foumlldoumln aacutellva szőttek ezeacutert inkaacutebb a maacute-sodik vaacuteltozatot taacutemogatom

214

Sajnos a szoumlveg dataacutelaacutesaacuteval meacuteg sajaacutet kiadoacuteja sem proacutebaacutelkozik az egyetlen ami-ben bizonyosak lehetuumlnk az hogy teacutenyleges szerzője nem Heacuterodotos A vers baacuter a (pseudo-)homeacuterosi epigrammaacutek egyike tisztaacuten hexameterben iacuteroacutedott a csillaggal jeloumllt reacuteszneacutel a szoumlvegben valami hiaacutenyzik eacutes a megelőző verssor szoacutetagszaacutema is rossz A szoumlveget egy maacutesodik alkalommal pseudo-Heacuterodotos szakiacutetja meg egy bdquoeacutesrdquo koumlzbeik-tataacutesaacuteval lehet hogy itt is kimaradnak sorok de lehet hogy ez csak annyit jelez hogy az előadoacutek szuumlnetet tartottak a versben A helysziacuten Samos teacutel eacutes tavasz koumlzoumltt saj-nos pontos dataacutelaacutes hiaacutenyaacuteban nem tudjuk megmondani mely hoacutenap(ok) elejeacutere gon-dol34 Nyilvaacutenvaloacute hogy itt is egy helyi neacutepszokaacutes aitionjaacutet olvassuk Homeacuterost azeacutert kell fiuacuteknak kiacuteseacuterni mert vak azonban megfogalmazoacutedik hogy a fiuacutek mindig vele voltak eacutes Homeacuteros taacutevozaacutesa utaacuten is folytattaacutek a szokaacutest Itt is jelen van a fecske nyil-vaacuten a faragott fecske amely a maga fizikai valoacutejaacuteban megaacutell a tehetős emberek kapuja előtt Itt nem a fenyegeteacutesek dominaacutelnak a koumlltő eacutes a menet reacutesztvevői aacuteldaacutest mon-danak a haacutezra gazdagsaacutegot oumlroumlmet beacutekeacutet kiacutevaacutennak a teknőben dagadoacute teacutesztaacutet eacutes hogy a haacuteziak meglaacutethassaacutek menyuumlket ami az unokaacutek remeacutenyeacutet hordozza magaacuteban ndash nagymamaacutevaacute eacutes főleg nagypapaacutevaacute vaacutelni a teljes eacutes boldog eacutelet egy attribuacutetuma volt35 A fecske eacutes az eacutenekesek minden eacutevben felkeresik a haacutezakat A zaacuteroacuteformula azonos a rhodosi fecskedalban szereplővel36 csupaacuten a formulaacutet koumlvető joumlvő idejű igealak teacuter el Rhodosban egy fenyegeteacutest olvashattunk ha nem adsz akkor sem engeduumlnk el Samosban viszont egy hesteacutexomen igealak koumlvetkezik ha nem adsz haacutet nem maradunk itt azaz elmegyuumlnk de elvisszuumlk a joacutekiacutevaacutensaacutegainkat is

A verset az irodalomtoumlrteacutenet neacutepdalkeacutent tartja szaacutemon A szoumlveg szerzője a leiacutert ese-meacutenyt valamelyik teacuteli hoacutenap első napjaacutera helyezi A toumlrteacutenet veacutegeacuten Homeacuteros elhajoacutezik a hajoacutezaacutesi szezon kezdete maacutercius hoacutenapra esett az oacutekorban Ezt a kristaacutelytiszta daacutetu-mozaacutest valamelyest megzavarja az eiresioneacute szoacute eacutes Apolloacuten emlegeteacutese Az eiresioneacute lehe-tett egy kultikus dal illetve egy taacutergy neve is Az eiresioneacute mint taacutergy olajaacuteg vagy babeacuteraacuteg volt melyet sziacutenes (biacutebor eacutes feheacuter) gyapjuacuteval tekertek koumlrbe eacutes amelyre eacutedesseacuteget aszalt fuumlgeacutet aproacute meacutezes- boros- vagy olajoskancsoacutekat akasztottak E taacutergy Apolloacuten kultuszaacutehoz kapcsoloacutedott Atheacutenban a Pyanepsioacuten hoacutenap 7-eacuten (koumlruumllbeluumll oktoacuteberndashnovember hoacute) zajloacute Pyanepsia vagy Pyonopsia uumlnnepen fiuacutek vitteacutek Apolloacuten templomaacute-hoz eacutes a templomkapura erősiacutetetteacutek37 Hasonloacutera keruumllt sor a mi maacutejus hoacutenapunk koumlrnyeacutekeacuten Thargeacutelion hoacute 7-eacuten a Thargeacutelia-uumlnnepen mely Apolloacuten eacutes Artemis szuuml-leteacutesnapja volt38

A samosi fecskedal teacuteli teacutel veacutegi időpontja nem okoz probleacutemaacutet mivel a fecskevaacuteroacute szokaacutes mai maacutercius 1-jei daacutetumaacuteval sem a fecskeacutek hazateacutereacuteseacutet uumlnnepli inkaacutebb az arra

34 Ugyanis a toumlrteacutenetben Homeacuteros gondjainak az oka hogy a teacuteli hoacutenapokban szuumlnetelt a hajoacutezaacutes ezeacutert ragad Samos szigeteacuten tavasz kezdeteacuteig

35 A nagymamaacutek szerepeacuteről Laes 201536 bdquoεἰ μέν τι δώσειςmiddot εἰ δὲ μὴ οὐχhelliprdquo37 Plutarchos Theacuteseus 22 Az eiresioacuteneacute dal naacutela bdquoεἰρεσιώνη σῦκα φέρει καὶ πίονας ἄρτους καὶ μέλι ἐκ κούλῃ καὶ ἔλαιον ἀποψήσασθαι καὶ κύλικrsquo εὔζωρον ὡς ἂν μεθύουσα καθεύδῃrdquo Ennek az eiresioacuteneacute- dalnak termeacuteszetesen semmi koumlze a fecskeacutekhez vagy a tavaszhoz

38 A pyanopsiaacutehoz Hegyi 1998 34ndash36 Hegyi 2002 51 Burkert 1985 101

215

valoacute vaacuterakozaacutest Azonban Apolloacuten neveacutenek emlegeteacutese eacutes maga az eiresioneacute szoacute hasznaacute-lata utalhat raacute hogy a fecskedal eacutenekleacutese Apolloacuten kultuszaacutehoz volt koumltve A rhodosi fecskedal aacutelliacutetoacutelagos időpontja Boeacutedromioacuten hoacute Boeacutedromios pedig Apolloacuten egy mel-leacutekneve tehaacutet az Apolloacutennal valoacute kapcsolat Rhodoson is meglehetett Ez megmagya-raacutezhatja ha a riacutetust esetleg egy olyan Apolloacuten-uumlnnepre helyezteacutek aacutet mely nem is tavasz elejeacuten volt sőt meacuteg az sem zaacuterhatoacute ki hogy Rhodoson maga a Boeacutedromioacuten hoacutenap volt tavasz elejeacuten hiszen mi csak az azonos nevű atheacuteni hoacutenap időpontjaacutet ismerjuumlk A fecske megpillantaacutesa az oacutekori goumlroumlgoumlk szaacutemaacutera is egyeacutertelműen a tavasz megeacuterkezeacute-seacutenek a jele volt eacutes ez a legfontosabb39

A goumlroumlg polisnaptaacuterak meacuteg egymaacutessal is oumlsszeegyeztethetetlenek voltak a roacutemai naptaacuterral pedig veacutegkeacutepp Az első szerző aki a fecskeacutek eacuterkezeacuteseacutet a roacutemai naptaacuterral proacute-baacutelja oumlsszhangba hozni az idősebb Plinius az I szaacutezadban aki azt iacuterja hogy a joacuteteacutekony Favonius szelet mely maacutercius Kalendaeja előtt nyolc nappal eacuterkezik (februaacuter 22) Chelidoniaacutenak is hiacutevjaacutek a fecskeacutek laacutetaacutesaacuteroacutel40 Megkoumlzeliacutetőleg sem tudjuk megaacutellapiacutetani hogy mikor de a fecskeacutek koumlszoumlnteacutese veacuteguumll igazodott a roacutemai naptaacuterhoz eacutes maacutercius 1-jeacutere keruumllt Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos egyeacutertelműen a chelidonisma szokaacutesaacuteroacutel beszeacutel szavait megerősiacuteti Libanios utalaacutesa aki a Kalendaeroacutel iacuterott beszeacutedeacuteben az uacutejeacutev meguumln-nepleacuteseacutet oumlsszehasonliacutetotta az bdquoelső fecske laacutetvaacutenyaacutevalrdquo ami azonban nem akasztja meg a munkaacutet (Oratio IX 10) Mindkeacutet szerző a januaacuteri Kalendaeval paacuterhuzamba aacutelliacutetva emliacuteti a fecskeacutet ez alapjaacuten szinte teljesen biztosak lehetuumlnk benne hogy a fecskeacutet is egy Kalendaehoz csak a maacuterciusihoz kapcsoltaacutek hangsuacutelyozva a szinte szoacutet hiszen pontos daacutetumot egyikuumlk sem ad

Ha aacutetfutjuk a bizaacutenci idők azon forraacutesait amelyekben a Matronalia Kalendae Martis vagy Chelidonisma nevek alatt uumlnnepuumlnk avagy uumlnnepeink felbukkanaacutesaacutera szaacutemiacutet-hatnaacutenk az eredmeacuteny lehangoloacute Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyve nem ismeri Theodoacuteros Balsamoacuten a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonjaacutenak kommentaacuterjaacuteban ugyan emliacutet bizonyos feacutektelen mulatsaacutegokat de ezt baacutermely neacutepi uumlnnepről mond-hatnaacute A Suda-lexikonnak van ugyan fecskeacutes dal (chelidonion melos) ciacutemszava de a defi-niacutecioacute eacutertelmezhetetlen41 A XII szaacutezadban Eustathios Thessalonikeacute puumlspoumlke szaacutemaacutera viszont a fecskeacutek koumlszoumlnteacutese koumlzhely42 41 leveleacuteben egy kapott levelet az első fecskeacute-hez hasonliacutet mely a koumlzmondaacutessal ellenteacutetben tavaszt csinaacutelt s ha eacuterkezne egy maacuteso-

39 Heacutesiodos Erga 566 Aristophaneacutes Equites 419 Aristophaneacutes Aves 1410 Vaacutezakeacutepen is maradt fenn aacutebraacutezolaacutes ahol a keacutepen laacutethatoacute fecskeacutet az aacutebraacutezolt alakok a tavasz jelekeacutent eacutertelmezik Spyridakis 19671968 48ndash49

40 Plinius Naturalis Historia II 52 favonium quidam a d VIII Kalendas Martias Chelidoniam vocant ab hirundinis visuhellip

41 Suda bdquoΧελιδόνιον μέλος τῆς χελιδόνος ἔστι δὲ αὐτῆς ἡ φωνὴ οὐ θρῆνος ἀλλrsquo ᾆσμα ἐνδοτικὸν πρὸς ἔργα διὰ τοῦτο χειμῶνος οὔτε ἵπταται οὔτε φθέγγεταιrdquo bdquoFecskeacutes dal a fecskeacuteről Ennek a hangja ugyanis nem gyaacuteszos hanem teveacutekenyseacutegre buzdiacutetoacute eacutenek ezeacutert teacutelen sem nem roumlpuumll sem nem eacutenekelrdquo

42 Eustathios 1145 kndash11951196 leginkaacutebb Homeacuteros műveihez iacuterott monumentaacutelis kommentaacuterjai-roacutel hiacuteres a Brumalia ciacutemű fejezetben bővebben szoacute esik roacutela

216

dik is az nyarat csinaacutelna bdquobaacuter joumlnne eacutes mi sem vonakodnaacutenk a szokaacutesos dolgokat eleacutenekelni nekirdquo egyeacutertelműen a Chelidonismaacutera utalva43

A bizonyiacuteteacutek hiaacutenya nem a hiaacuteny bizonyiacuteteacuteka hiszen az uacutejkorban nagyon elterjedt szokaacutesroacutel beszeacutelhetuumlnk iacutegy leacutetezeacutese a bizaacutenci korban megkeacuterdőjelezhetetlen Inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy a faragott fecskeacutevel eacutedesseacuteget kunyeraacuteloacute gyerekekben meacuteg a legbi-gottabb preacutedikaacutetor sem laacutetott pogaacutenysaacutegot A leguacutejabb korban a szokaacutes gyakorloacutei szin-teacuten gyerekek iskolaacutes fiuacutek akiknek iskolaacutes mivolta hangsuacutelyos szerepet kap az aacuteltaluk eacutenekelt dalok szoumlvegben44 A bdquofecskerdquo faacuteboacutel faragott ruacutedon vitt forgathatoacute fecske a taacutersasaacuteg haacutezroacutel haacutezra jaacuter eacutenekelve eacutes oacutekori rokonaihoz hasonloacutean keacuteregetve szinte ugyanazokkal a fordulatokkal fenyegetve vagy eacutepp aacuteldaacutest mondva45

A nagyszaacutemuacute modern eacutes a kisszaacutemuacute de megbiacutezhatoacute antik adat koumlzoumltti időszakboacutel egyetlen szoumlveg ismert mely koumlzeacutepkori bdquofecskedalkeacutentrdquo szoacuteba joumlhet a Polypticus maacuter taacutergyalt szoumlvege46 Sajnos itt a szoumlveg magyaraacutezoacute reacutesze roumlvid

A nagyboumljt koumlzepeacuten az iskolaacutes fiuacutek zaacuteszloacutekkal eacutes csengettyűkkel felszerelt laacutendzsaacutekat fognak előszoumlr a templom előtt eacutenekelnek majd eacutenekelve veacutegigjaacuterjaacutek a haacutezakat eacutes e dicseacuterő dal (laudes) joacuteteacutetemeacutenyeacuteeacutert csereacutebe tojaacutesokat kapnak47

Ezutaacuten koumlvetkezik a dal pontosabban dalok amelyek egy reacutesze latinul van maacutes reacutesze pedig a nyelvet nem eacutertő eacutenekesek eacutes lejegyzők aacuteltal eltorziacutetott goumlroumlg A teacutel kiűzeacutese eacutes a tavasz koumlszoumlnteacutese mellett tagadhatatlanul megemliacuteteacutesre keruumll a fecske eacutes a szituaacutecioacute is hasonliacutet a chelidonismaacutera a reacutesztvevők iskolaacutes fiuacutek a modern dalokhoz hasonloacutean tanaacuterukat is megemliacutetik eacutes a haacutezroacutel haacutezra jaacuteraacutes motiacutevuma is megvan baacuter itt maga a paacutepa az akinek az ablakaacuten aligha szoacute szerint eacutertendő moacutedon bekopogtatnak Egyetlen fontos dolog hiaacutenyzik uacutegy tűnik nem visznek magukkal fecskeacutet

A szokaacutest ennek elleneacutere legtoumlbben a chelidonisma egy itaacuteliai vaacuteltozataacutenak tartjaacutek48 Az időpont boumljt koumlzepe taacuteg időszakot jelent de mindenkeacutepp a Kalendae Martiaehoz viszi koumlzelebb eacutes baacuter a fecske csak a dal szoumlvegeacuteben emliacutetődik a gyerekek tojaacutesokat kapnak ajaacutendeacutekba ndash a modern goumlroumlg chelidonismaacuten is tojaacutest kapnak csak miacuteg a huacutes-veacuteti tojaacutes sziacutenes ez festetlen49 Ugyanakkor a roacutemai szoumlveg nagy reacuteszeacutet a paacutepa dicsőiacute-teacutese teszi ki ebben inkaacutebb a konstantinaacutepolyi Luperkalion reacutesztvevői aacuteltal eacutenekelt a

43 Eustathios 41 leveacutel Tafel kiadaacutesaacuteban 344 bdquoἜλθοι τοίνυν καὶ ἡμεῖς οὐκ ὀκνήσομεν τὰ συνήθη ἐπιλέλψαι αὐτῇrdquo

44 A modern chelidonismaacutehoz szaacutemos dalszoumlveget koumlzoumll peacuteldaacuteul Passow 1860 225ndash229 Spyridakis 1967ndash1968 Herzfeld 1977 A chelidonisma szokaacutesaacutehoz laacutesd meacuteg Abbot 1903 18ndash24 Beaton 2004 Megas 1963 80 Puchner 1977a 94ndash96 110

45 Spyridakis 1967ndash1968 19ndash23 illetve Puchner 1977a 4ndash6 szaacutemos feacutenykeacutepet koumlzoumll a szokaacutesroacutel Laacutesd meacuteg az 5 keacutepet

46 Fabre 1889 26ndash3347 Fabre 1889 26 bdquoIn media quadragesima scolares accipiunt lanceas cum vexillis et tintinnabulis

prius faciant laudes ante ecclesiam deinde eunt per domos cantando et accipiunt ova pro benefi-cio illius laudis Sic antiquitus faciebantrdquo

48 Spyridakis 1967ndash1968 49 Herzfeld 1977 2949 Herzfeld 1977 32

217

csaacuteszaacutert dicsőiacutető szoumlvegekre hasonliacutet Figyelemremeacuteltoacute hogy Herzfeld kiemeli egyes modern fecskedalokban is eacutenekelnek a kiraacutelyroacutel a kiraacutely meglaacutetaacutesaacuteroacutel50 Neheacutez meg-magyaraacutezni hogy egy tavaszkoumlszoumlntő neacutepszokaacutes dalszoumlvegeibe hogyan eacutes mieacutert keve-redhetett bele a Konstantinaacutepolyban szeacutekelő csaacuteszaacuter vagy baacutermely maacutes vilaacutegi vagy egy-haacutezi főmeacuteltoacutesaacuteg alakja azonban ha iacutegy volt ez magyaraacutezatot adhat forraacutesaink gyeacuter voltaacutera minden uumlnnepuumlnk kapcsaacuten a legjobb forraacutesok az uumlnnepet kaacuterhoztatoacute szoumlve-gek voltak Ha a fecskedaloknak aacutellandoacute motiacutevumaacutevaacute vaacutelt a csaacuteszaacuter eacutelteteacutese ez nehe-zen taacutemadhatoacutevaacute tette

Martis eacutes martenica

Eddig a pontig azt laacutetjuk hogy leacutetezett egy maacutercius 1-jeacutehez koumltődő roacutemai női uumlnnep eacutes ettől fuumlggetlenuumll egy ősi goumlroumlg neacutepszokaacutes mely a tavaszt koumlszoumlntoumltte a hazateacuterő fecskeacutek felvonultataacutesaacuteval Az eddigiek alapjaacuten uacutegy tűnik keleten a Matronalia mintha nyom neacutelkuumll tűnne el Ez azonban nem egeacuteszen igaz A Balkaacuten nagy teruumlleteacuten ismer-tek egy koumlzoumls szokaacutes kuumlloumlnboumlző formaacutei sziacutenes leggyakrabban piros eacutes feheacuter fonalboacutel karkoumltőket fonnak babaacutekat keacutesziacutetenek amelyekkel maacutercius 1-jeacuten koumlzeli baraacutetok sze-relmesek ajaacutendeacutekozzaacutek meg egymaacutest51 Neve a bolgaacuterban martenica romaacutenul martişor a goumlroumlgben martis Eacutelő szokaacutesroacutel van szoacute amely kuumlloumlnoumlsen Bulgaacuteriaacuteban maacuter-maacuter a nemzeti identitaacutes egy fontos eleme egy roumlvid internetes kereseacutessel szaacutemos keacutepet lehet talaacutelni ezekről a kis diacuteszekről a legnagyobb internetes kereső maacutercius 1-jeacutehez kapcso-loacutedoacute martenicaacutet illetve martişort utaacutenzoacute nyitoacute oldalt is kiadott

A martenicaacutet az ember mindig kapja maacutercius 1-jeacuten eacutes addig viseli amiacuteg előszoumlr nem laacutet fecskeacutet goacutelyaacutet vagy viraacutegzoacute faacutet Ekkor vagy legkeacutesőbb a hoacutenap veacutegeacuten egy viraacutegzoacute faacutera koumltik eacutes otthagyjaacutek Goumlroumlgorszaacuteg bizonyos teruumlletein huacutesveacutet előtt eleacutegetik őket A taacutergynak amulettjellege is lehet Goumlroumlgorszaacutegban sok helyen aacutelliacutetottaacutek hogy a martis viseleacutese a gyerekeket megveacutedi a tavaszi naptoacutel52 Leginkaacutebb nők eacutes gyerekek kapjaacutek viselik illetve a martenica fiuacute eacutes laacuteny babaacutekat is formaacutezhat ami egy olyan pont ahol a balkaacuteni Kalendae Martiae a roacutemai Matronalia hataacutesaacutet viselheti magaacuten ameny-nyiben a csalaacutedon beluumlli eacutes nemek koumlzoumltti kapcsolat megerősiacuteteacutese a ceacutelja

A piros-feheacuter fonaacutel eredete viszont nem roacutemai Ha eltekintuumlnk a nemzeti buumlszke-seacuteg aacuteltal motivaacutelt kuumlloumlnfeacutele magyaraacutezatoktoacutel mint az eleusisi miszteacuteriumok saacutefraacutenysaacuterga szalagjai53 a daacuteko-romaacutenndashtraacutek vagy ősi toumlroumlkndashbolgaacuter eredezteteacutesek54 a legkoraacutebbi

50 Herzfeld 1977 3651 Laacutesd a 6 keacutepet 52 Kukuleacutes 1948 22 Megas 1963 80ndash81 Herzfeld 1977 32ndash33 Abbot 1903 19 itt a makedoacuteniai

anyaacutek adjaacutek gyermekeiknek akik az első megpillantott fecske feleacute dobjaacutek vagy egy kő alaacute helyezik Abbott 1903 23 Polites 1921 213ndash214 A nap ellen nyuacutejt veacutedelmet a martis aacuteltalaacuteban a martis-roacutel Polites 1921 209ndash217

53 Kukuleacutes 1948 22 az eleusisi miszteacuteriumokat ősszel uumlnnepelteacutek eacutes szigoruacutean lokaacutelis kultusz volt54 Iacutegy peacuteldaacuteul az interneten szaacutemos formaacuteban keringő toumlrteacutenet mely a martenitsa kitalaacutelaacutesaacutet Asparuh

kaacuten bizaacutenciak feletti győzelmeacutehez koumlti

218

bizonyos eacutes iacuterott forraacutes Ioacuteseacutephos Bryennios szoumlvege A XIVndashXV szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt latinellenes teoloacutegiaacutejaacuteroacutel ismert szerzetes egy roumlvid iacuteraacutesa az eliacuteteacutelendő neacutepi babo-naacutekkal foglalkozik s itt iacuterja bdquomegtartjuk a Kalendaekat maacuterciusban amuletteket vise-luumlnk maacutejusban megkoszoruacutezzuk magunkat joacuteslunk eacutes maacuteglyaacutek foumlloumltt ugraacutelunk aacutetrdquo55 Amulett jelenteacutesben a periamma szoacutet hasznaacutelja mely etimoloacutegiailag koumlrbekoumltőt jelent iacutegy nagyon is alkalmas szoacute a maacuterciusi sziacutenes fonalakboacutel font karkoumltőkre A goumlroumlg hagyomaacuteny az uacutejkorban is tulajdoniacutetott maacutegikus bajelhaacuteriacutetoacute hataacutest e taacutergyaknak56 A modern martenica eacutes taacutersai eseteacuteben a maacutegikus jelenteacutes maacuter nagyon gyenge de koraacutebban erősebb lehetett A sziacutenes eacutes a piros fonaacutel a keacuteső oacutekorban mint aacuteltalaacutenos tehaacutet nem a maacuterciushoz koumltoumltt maacutegikus taacutergykeacutent is ismert Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos emliacuteti hogy tudatlan nők azzal proacutebaacuteljaacutek gyermekeiket megveacutedeni hogy piros fona-lat koumltnek raacutejuk57

Ez az amulett-tiacutepus baacuter iacuterott forraacutesokboacutel keveacutesseacute adatolt ikonograacutefiailag hatal-mas hagyomaacutennyal biacuter Miacuteg az iszlaacutem vilaacutegban az aacuteltalaacutenos bajelhaacuteriacutetoacute-veacutedelmező sziacuten a keacutek Euroacutepaacuteban doumlntően a piros Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a reneszaacutensztoacutel kezdve a festmeacutenyek gyermekaacutebraacutezolaacutesain melyek doumlntően a Kisjeacutezust aacutebraacutezoljaacutek a gyermek nyakaacuteban laacutethatoacute piros korallaacutegacskaacuteval diacutesziacutetett nyaklaacutenc ugyanerre a forraacutesra megy vissza sőt talaacuten az olaszoknaacutel ma is toumlmegeacutevel aacuterult pirospaprikaacutet formaacutezoacute műanyag talizmaacutenok is58

Meacuteg egy forraacutest talaacuteltam amely valoacutesziacutenűleg a maacuterciusi talizmaacutenkeacutent viselt kar-koumltőkre vonatkozik a Suda-lexikon koumlvetkező bejegyzeacuteseacutet bdquoFecskeacutek varaacutezsszere Hippoacutenaxnaacutel szerelmi bűbaacutej mely kitart miacutegnem valaki előszoumlr laacutet fecskeacutetrdquo59 A meg-hataacuterozaacutesban szereplő pharmakon szoacute baacutermilyen hathatoacutes szert jelenthet orvossaacutegot meacuterget varaacutezsitalt eacutes nem is szuumlkseacutegszerű hogy ehető vagy ihatoacute legyen A szoumlveg sze-rint a kifejezeacutes Hippoacutenaxnaacutel a Kr e VI szaacutezadban eacutelt jamboskoumlltőneacutel fordul elő ezt azonban nem tudjuk ellenőrizni hiszen az archaikus kor toumlbbi koumlltőjeacutehez hasonloacutean Hippoacutenax koumllteacuteszeteacuteből is csak fragmentumok maradtak fenn A magyaraacutezat ndash ahogy a Suda sokkoumltetnyi adatai is ndash valamilyen antik vagy keacuteső antik forraacutesboacutel szaacutermazik talaacuten egy Hippoacutenax-kommentaacuterboacutel A philtron szoacute melyet itt szerelmi bűbaacutejnak fordiacutetot-tam gyakran szerelmi baacutejitalt jelent azonban etimoloacutegiailag nem a hasznaacutelat moacutedjaacutera utal tudniillik hogy meg kellene inni hanem az eleacuterendő ceacutelra a vonzalom (philia) feleacutebreszteacuteseacutere Amit a Suda itt leiacuter az valoacutejaacuteban a martis leiacuteraacutesa lehet vagy legalaacutebbis

55 bdquo[hellip] καλάνδας τελοῦμεν καὶ Μαρτίου περιάμματα φέρομεν καὶ τὸν Μάιον στεφανούμεθα καὶ κληδῶνας ποιοῦμεν καὶ ὑπεραλλόμεθα τῶν πυρκαιῶνrdquo

56 Herzfeld 1977 32ndash3357 Ioacuteanneacutes Chryostomos PG 61 105 bdquoΤί ἄν τις εἴποι τὰ περίαπτα καὶ τοὺς κώδωνας τοὺς τῆς χειρὸς ἐξηρτημένους καὶ τὸν κόκκινον στήμονα καὶ τὰ ἄλλα τὰ πολλῆς ἀνοίας γέμοντα δέον μηδὲν ἕτερον τῷ παιδὶ περιτιθέναι ἀλλrsquoἢ τὴν ἀπὸ τοῦ σταυροῦ φυλακήνrdquo (Minek mondhatnaacutenk az amu-letteket a keacutezre erősiacutetett csengettyűket eacutes a voumlroumls fonalat eacutes a toumlbbi esztelenseacuteggel teli dolgot mi-koumlzben semmi maacutessal nem szuumlkseacuteges a gyermeket koumlrbevenni mint a keresztből szaacutermazoacute veacutede-lemmel)

58 Szacsvay 200859 Suda bdquoΧελιδόνων φάρμακον παρὰ Ἱππώνακτι τὸ φίλτρον τὸ διαγινόμενον ἐπειδὰν χελιδόνα πρῶτόν τις ἴδῃrdquo

219

annak egy ősformaacutejaacuteeacute hiszen egeacuteszen addig viselik amiacuteg meg nem laacutetjaacutek az első fecs-keacutet Ha az adat egy Hippoacutenax-magyaraacutezoacute filoloacutegus műve akkor sem keacutesőbbi a roacutemai csaacuteszaacuterkornaacutel ha esetleg Hippoacutenax teacutenyleg ebben az eacutertelemben hasznaacutelta a bdquofecskeacutek varaacutezsszererdquo kifejezeacutest akkor meacuteg egy bő feacutel eacutevezreddel koraacutebbi

Compitalia

Meacuteg egy uumlnnepi szokaacutes van melyet ott sejthetuumlnk a maacuterciusi karkoumltők eacutes gyapjuacutefigu-raacutek eredeteacuteneacutel A Compitalia uumlnnepeacuteről az uacutejeacutev kapcsaacuten maacuter ejtettem szoacutet mivel ez az uumlnnep januaacuter elejeacutere esett eacutes a hozzaacute tartozoacute loacuteversenyjaacuteteacutekok a Ludi Compitales oumlssze-olvadtak az uacutejeacutevi uumlnnepseacutegekkel Az uumlnnepet eredetileg a Lar istenek tiszteleteacutere ren-dezteacutek akik Roacutemaacuteban a haacuteziistenek egy csoportja voltak eacutes akiktől a haacuteztartaacutes anyagi bőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesaacutet vaacutertaacutek Larjai nem csupaacuten a csalaacutednak eacutes a haacuteznak voltak hanem az emberi koumlzoumlsseacutegek magasabb szintjeinek is iacutegy a taacutegabb szomszeacutedsaacutegnak is Ezek kultuszhelyei a keresztutak mellett aacutelltak melyek latin neve compitum A Compitalia a keresztutak Larjainak uumlnnepe volt60 Ennek reacutesze volt az a szokaacutes hogy a keresztutak Laroknak szentelt oltaacuteraihoz a koumlzoumlsseacuteg szabad eacutes szolga staacutetuszuacute tagjait reprezentaacuteloacute gyapjuacutelabdaacutekat eacutes -figuraacutekat fuumlggesztettek fel A lexikonszerző Festus szerint

Feacuterfiak eacutes nők gyapjuacuteboacutel keacuteszuumllt keacutepmaacutesait (effigies) eacutes labdaacutekat (pilae) fuumlggesztettek fel a Compitaliaacuten a keresztutaknaacutel mert uacutegy veacutelteacutek hogy az uumlnnep az alvilaacutegi iste-nekhez tartozik akiket Laroknak neveztek Ezeacutert a szaacutemukra annyi labdaacutet helyez-tek oda mintegy fejeket ahaacutenyan a rabszolgaacutek voltak eacutes annyi keacutepmaacutest ahaacutenyan a szabadok voltak azeacutert hogy megkiacutemeacuteljeacutek az eacutelőket eacutes megeleacutegedjenek a labdaacutekkal eacutes keacutepmaacutesokkal61

Festus magyaraacutezata a szokaacutes eredeteacutere valoacutesziacutenűtlen A Lar isteneknek talaacuten valoacuteban volt kapcsolatuk a halottakhoz de ezek a halottak a joacuteindulatuacute ősoumlk szellemei soha nem hallunk olyat hogy egy Lar fenyegeteacutest jelentene az eacutelőkre62 Festus eacutes az aacuteltala koumlvetett hagyomaacuteny mechanikusan alkalmaz egy olyan eacutertelmezeacutesi seacutemaacutet mely a roacutemai vallaacutes maacutes riacutetusainaacutel maacuter bevaacutelt iacutegy peacuteldaacuteul a maacutejusi Lemuria eseteacuteben ahol a csalaacutedfő

60 Fowler 1899 279ndash280 Latte 1960 90ndash91 Scullard 1981 58ndash60 A Compitaliaacutet hagyomaacutenyosan a videacuteken eacutelők eacutes az alacsonyabb taacutersadalmi reacutetegek uumlnnepeacutenek tartjaacutek baacuter a forraacutesanyag ezt nem taacutemasztja alaacute egyeacutertelműen Stek 2009 187ndash212 eacutes kuumlloumlnoumlsen 200ndash202 A legfontosabb szoumlveges forraacutesok Festus 303 Macrobius I 7 34ndash35 az uumlnnep mitikus eredeteacuteről Dionysios Halikarnas-seus Ant Rom 4 14 2ndash4 A keresztutak Lar szenteacutelyeihez laacutesd Stenk 2009 203ndash212

61 bdquoPilae et effigies viriles et muliebres ex lana Compitalibus suspendebantur in conpitis quod hunc diem festum esse deorum inferorum quos vocant Lares putarent quibus tot pilae quot capita servorum tot effigies quot essent liberi ponebantur ut vivis parcerent et essent his pilis et simu-lacris contentirdquo (Festus 273)

62 Iacutegy iacuter roacuteluk Festus 108 vagy Arnobius Adversus nationes 341 Az az istennő akit a Larok anyjaacutenak (Mater Larum) vagy Tacitaacutenak (rsquoNeacutemarsquo) neveztek egyeacutertelműen az alvilaacuteghoz eacutes a halottakhoz kouml-tődoumltt Ovidius Fasti 2 571ndash616

220

babszemeket ajaacutenlott fel maga eacutes csalaacutedtagjai helyett a rosszindulatuacute Lemur deacutemonok-nak63 Hasonloacutekeacuteppen magyaraacuteztaacutek a Saturnaliaacuten a faacutekra akasztott oscillumokat64

A szokaacutes erős paacuterhuzamokat mutat az uacutejkori Balkaacuten maacuterciusi szokaacutesaival A martenica sem csupaacuten karkoumltő lehet hanem sziacutenes pompon vagy emberalak hason-loacutean a Compitalia gyapjuacutelabdaacuteihoz eacutes keacutepmaacutesaihoz A martenica piros eacutes fekete fonaacutel-boacutel keacuteszuumll az emberalakok fiuacutet eacutes laacutenyt mintaacuteznak akiket a figura formaacuteja (szoknya vagy nadraacuteg) eacutes a sziacuten kuumlloumlnboumlztet meg a fiuacutealak piros a laacuteny feheacuter A Compitalia gyap-juacutefiguraacuteinak eseteacuteben a szabadok eacutes rabszolgaacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese vilaacutegos de Festus egyeacutertelműen aacutelliacutetja hogy a feacuterfiak eacutes nők koumlzoumltt is kuumlloumlnbseacuteget tettek A roacutemai feacuterfi- eacutes női ruhaacutezat keveacutesbeacute alkalmas raacute hogy egy sematikusan kidolgozott babaacuten jelezze a nemi kuumlloumlnbseacuteget iacutegy felmeruumll a lehetőseacuteg hogy a Compitalia gyapjuacutefiguraacutein is a sziacuten jelezhette a baba nemeacutet Ezekről a babaacutekroacutel maradtak fent aacutebraacutezolaacutesok Pompeii vaacuterosaacuteban toumlbb freskoacuten is egyeacutertelműen kivehetők a Larok oltaacuteraira fuumlggesztett babaacutek eacutes egy freskoacute eseteacuteben mintha egy piros női eacutes egy feheacuter feacuterfialakot laacutetnaacutenk de ez az egy keacutep keveacutes egy szabaacutelyszerűseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz65

A martenicaacutekat veacuteguumll faacutekra akasztjaacutek A Compitalia gyapjuacutefiguraacutei eseteacuteben az iacuterott forraacutesok arroacutel tanuacuteskodnak hogy felfuumlggesztetteacutek őket Festus szerint a keresztutak-naacutel Az oscillumokat melyeknek egy kezdetleges formaacutejaacutet keacutepviselik a Compitalia babaacutei is jellemzően faacutek aacutegaira erősiacutetetteacutek azonban a pompeii freskoacutekon fennmaradt aacutebraacutezolaacutesok azt mutatjaacutek hogy azokat a Lar istenek oltaacuteraacutera fuumlggesztetteacutek fel

A Compitalia babaacutei eacutes a martenica koumlzoumltt kapcsolatot teremt az ember alakuacute babaacutek megleacutete anyaguk a figuraacutek nemeacutenek jelzeacutese eacutes az hogy veacuteguumll egy feacutelreeső helyen hagyjaacutek őket felfuumlggesztve Ugyanakkor a kettő koumlzoumltti kapcsolat bizonyiacutetaacutesaacutet akadaacute-lyozza az elteacuterő naptaacuteri időpont eacutes a forraacutesok koumlzoumltti idő eacutes teacuterbeli szakadeacutek A teacuterbeli hiaacutetus jelenti a kisebb probleacutemaacutet mivel egyeacutertelmű bizonyiacuteteacutekaink vannak raacute hogy az uumlnnep hamar elterjedt Itaacuteliaacuten kiacutevuumll is Deacutelosroacutel maacuter a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteboacutel isme-ruumlnk olyan freskoacutekat eacutes feliratokat melyek a Compitalia ottani elterjedeacuteseacuteről tanuacutes-kodnak66 Deacutelos oacuteriaacutesi forgalmuacute kikoumltő volt a korban a Compitaliaacutet roacutemai kereskedők vitteacutek a teruumlletre roacutemai mivoltukroacutel tanuacuteskodik a freskoacutekon viselt roacutemai ruhaacutezat a roacutemai riacutetus szerint eltakart fejjel bemutatott aacuteldozat azonban a feliratok jelzik hogy a kultuszban rabszolgaacuteik eacutes szabadosaik reacuteveacuten a goumlroumlgoumlk is reacuteszt vettek67

Suetonius Augustus csaacuteszaacuter eacuteletrajzaacuteban azon uumlnnepek koumlzoumltt sorolja fel melyek megrendezeacuteseacutet koraacutebban elhanyagoltaacutek azonban Augustus csaacuteszaacuter feleleveniacutetette őket68 Keacuterdeacuteses hogy a Compitalia eseteacuteben mit jelent az uumlnnep aacutelliacutetoacutelagos eltűneacutese hiszen Cicero levelei tanuacutesiacutetjaacutek hogy neacutehaacuteny eacutevtizeddel Augustus előtt a Compitalia

63 Ovidius Fasti 5 421ndash44464 Macrobius I 7 31 eacutes 35 vouml 127ndash128 oldal65 Spinazzola 1953 215ndash218 keacutep Stek 2009 192ndash193 a 7 keacutep az egyik legjellegzetesebb peacuteldaacutenyt

mutatja ahol meacuteg a figuraacutekat felfuumlggesztő zsinoacuter is kivehető 66 Stek 2009 195ndash196 tovaacutebbi irodalommal eacutes keacutepekkel67 Stek 2009 19668 Suetonius Augustus 31 bdquoNonnulla etiam ex antiquis caerimoniis paulatim abolita restituit ut Sa-

lutis augurium Diale flaminium sacrum Lupercale ludos Saeculares et Compitaliciosrdquo

221

megtartaacutesa meacuteg teljesen termeacuteszetesnek szaacutemiacutetott69 Suetonius megjegyzeacutese valoacutesziacute-nűleg arra vonatkozik hogy az aacutellam reacuteszveacutetele szuumlnetelt az uumlnnep megrendezeacuteseacuteben Augustus uacutegy szervezte aacutet a Compitaliaacutet hogy egyszersmind a csaacuteszaacuterkultusz szolgaacutela-taacuteba aacutelliacutetotta bevezetve a Lares augustusi kultuszaacutet70 A csaacuteszaacuterkultusszal valoacute kapcso-lat elősegiacutethette az uumlnnep terjedeacuteseacutet is Iacutegy semmi rendkiacutevuumlli nem volna abban ha a roacutemai uumlnnepi szokaacutes megjelenne a Balkaacutenon Azt maacuter nehezebb megmagyaraacutezni hogy egy az eacutev elejeacutehez koumltődő szokaacutes hogyan eacutes mieacutert keruumllt volna aacutet maacutercius 1-jeacutere Teacuteny hogy a keacuteső oacutekorban tudtaacutek hogy a maacutercius 1 valaha uacutejeacutev volt eacutes az is teacuteny hogy a roacutemai vallaacutesban minden hoacutenap első napja a Lar isteneknek volt szentelve Mindezek lehetőveacute tehetteacutek vagy megkoumlnnyiacutethetteacutek a szokaacutes időpontjaacutenak megvaacutelto-zaacutesaacutet de magyaraacutezatot nem adnak raacute Hasonloacutean probleacutema a forraacutesok koumlzoumltt fenn-aacutelloacute időbeli szakadeacutek A Compitalia gyapjuacutebabaacuteit emliacutető keacuteső antik forraacutesok reacutegiseacuteg-tudomaacutenyi művek melyek a muacuteltroacutel beszeacutelnek az ember formaacutejuacute martenica pedig csak jelenkori adatokboacutel ismert Ez oumlnmagaacuteban nem zaacuterja ki a kettő koumlzoumltti kapcso-latot hiszen a fecske figuraacuteja eseteacuteben is az oacutegoumlroumlg neacutepdalok eacutes a toumlmeges XIXndashXX szaacutezadi anyag koumlzoumltt egyetlen veacuteletlenszerűen fennmaradt roumlvid szoumlveg Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos megjegyzeacutese tanuacutesiacutetja hogy a fecske szobrocskaacutejaacutet ajaacutendeacutekokat keacutere-gető csoportok vitteacutek koumlrbe Ugyaniacutegy elkeacutepzelhető hogy a Compitalia gyapjuacutebabaacutei a martenica formaacutejaacuteban eacuteltek tovaacutebb azonban forraacutesok hiaacutenyaacuteban nem lehetseacuteges bizonyiacutetani a hipoteacutezist

69 Cicero Epistulae ad Atticum II 370 Stek 2009 189ndash190

2 teacute

rkeacutep

10 Maiuma

Maiuma Brytai Marzēah eacutes egy neacutevtelen edessai uumlnnep

E fejezetben nem egyetlen uumlnnep hanem inkaacutebb uumlnnepcsoport vizsgaacutelataacutera teacuteruumlnk raacute melynek tagjait ha nem is a legszerencseacutesebb terminoloacutegiaacuteval de joggal nevezhetuumlnk bdquovizesrdquo uumlnnepeknek mivel mindegyikuumlk eseteacuteben szerep jutott a tengernek folyoacutenak vagy legalaacutebb egy sziacutenhaacutezi viacutezmedenceacutenek Baacuter toumlbbseacuteguumlket kisszaacutemuacute forraacutesboacutel ismer-juumlk csak jelentőseacuteget ad nekik hogy szaacutemos elemuumlk tovaacutebb eacutelt a XXI szaacutezadig

A taacutergyunkat keacutepező uumlnnepek keacutet csoportba oszthatoacutek elterjedeacutesi teruumlletuumlk alap-jaacuten egy keleti eacutes egy nyugati uumlnnepet azonosiacutethatunk melyek bizonyos paacuterhuzamo-kat mutatnak de egymaacuteshoz valoacute viszonyuk keacuterdeacuteses1 A keleti tiacutepus sokkal jobban adatolt Ehhez a csoporthoz tartozik az eredeteacuteben egyeacutertelműen az Oronteacutes-parti Antiochiaacutehoz koumlthető Maiuma vagy Maiumas is neacutehaacuteny tovaacutebbi keleti fesztivaacutellal egyuumltt A fesztivaacutel szoacute hasznaacutelata itt jogosnak laacutetszik a Maiuma a forraacutesok alapjaacuten inkaacutebb laacutetszik olyan esemeacutenynek amit a modern magyar nyelv fesztivaacutelnak nevez

A Maiuma sosem szerepelt neacuteven nevezve a roacutemai naptaacuterakban alig neacutehaacuteny tucat-nyi irodalmi eacutes feliratos forraacutesboacutel ismerjuumlk iacutegy a kutataacutesban sem jelenik meg hangsuacute-lyosan ellenteacutetben peacuteldaacuteul az uacutejeacutevi uumlnnepekkel Baacuter sok tanulmaacuteny eacutes koumlnyv szerzője emliacuteti ezt a rejteacutelyes uumlnnepet2 valoacutejaacuteban csak neacutegy tanulmaacuteny taacutergyalja reacuteszleteseb-ben3 Ezek koumlzuumll Greatrex eacutes Watt iacuteraacutesaacutet emelem ki akik rendkiacutevuumll alaposan gyűjtoumlt-teacutek oumlssze a Maiumaacutenak eacutes rokonainak a forraacutesanyagaacutet A Konstantinaacutepolyban tartott Maiuma peacuteldaacuteul nem is ezt a nevet viselte ndash eacuterdemes vele kezdeni az uumlnnep bemutataacute-saacutet mivel a raacute vonatkozoacute forraacutesok betekinteacutest adnak a Maiuma koumlruumll duacuteloacute antik vitaacutek haacutettereacutebe

A keleti fővaacuterosban az uumlnnep a Brytai nevet viselte Minden vele kapcsolatos tudaacute-sunkat az uumlnnep betiltaacutesaacutenak koumlszoumlnhetjuumlk melyre egy suacutelyos zavargaacutes utaacuten 502-ben keruumllt sor Anastasius csaacuteszaacutersaacutega alatt Keacutet eacutevvel koraacutebban ugyanis az uumlnnepen a cirku-szi paacutertok oumlsszecsapaacutesai szaacutemos halaacutelesethez vezettek4 Marcellinus comes beszaacutemoloacuteja szerint mikor a praefectus urbi is a sziacutenhaacutezban tartoacutezkodott hogy megtekintse a feszti-

1 A fejezetben taacutergyalt uumlnnepek foumlldrajzi elterjedeacutese laacutethatoacute a 2 teacuterkeacutepen2 Levi 1941 261ndash262 MacMullen 1981 19ndash21 Trombley 1993 I 73 Rouecheacute 1993 188ndash189 Be-

layche 2004b 14ndash19 Sandwell 2007 42 Graf 2015 53 Mentzu-Meimare 1996 GreatrexndashWatt 1999 1ndash21 Belayche 2004a Schorch 20034 GreatrexndashWatt 1999 1ndash2 Alan Cameron 1976 226ndash227 Rouecheacute 1993 29

224

vaacutel laacutetvaacutenyossaacutegait a zoumlldek becsempeacuteszett fegyverekkel a keacutekekre taacutemadtak s veacuteguumll haacuteromezer ember halt meg reacuteszben az oumlsszecsapaacutesban reacuteszben a kitoumlrt paacutenik miatt ndash utoacutebbiak egy reacutesze a sziacutenpadon a viacutezbe fulladt5 Ez utoacutebbi furcsa feacutelmondat a fesztivaacutel egy jellegzetesseacutegeacutere utal a sziacutenhaacutezban tartott viacutezi revuumlre Ugyanerről az esemeacutenyről beszaacutemol az antiochiai Ioacuteanneacutes Malalas is6 hozzaacuteteacuteve hogy a csaacuteszaacuter haragjaacutet reacutesz-ben az vaacuteltotta ki hogy egy aacutegyasaacutetoacutel szuumlletett fia is meghalt ezeacutert buumlnteteacuteskeacuteppen szaacuteműzoumltt neacutegy taacutencost (orcheacutesteacutes) nyilvaacutenvaloacutean a neacutegy cirkuszi paacutert vezető taacutencosait7 Malalas megnevezi az uumlnnepet Brytai Az esemeacutenyek helysziacutene egyeacutertelműen a sziacuten-haacutez8 ahol a viacutez illetve a taacutenc vagy mimus is szerepet kapott Az uumlnnep neve nem eacutertel-mezhető ndash felvetetteacutek a Brytai szoacute bryoacute rsquobugyboreacutekolrsquo rsquobugyogrsquo igeacuteből szaacutermaztataacutesaacutet ami nem lehetetlen de nem is alaacutetaacutemaszthatoacute9

Greatrex eacutes Watt elfogadjaacutek azt a neacutezetet hogy a Brytai-jal azonos egy edessai uumlnnep10 melynek neveacutet ugyan nem ismerjuumlk azonban a forraacutesok egyeacutertelműveacute teszik hogy a Konstantinaacutepolyban elrendelt tilalom ezt is eacuterintette Ezt az uumlnnepet kizaacuteroacute-lag Pszeudo-Joacutezsua Styliteacutes sziacuter nyelvű kroacutenikaacutejaacuteboacutel ismerjuumlk11 Az aacuteltala kaacuterhoztatott uumlnnep maacutejusban volt eacutes a 496 498 eacutes 499-es eacutevekre vonatkozoacutean szaacutemol be roacutela12 A koumlvetkezőket tudjuk meg maacutejus 17-eacuten kezdődoumltt az uumlnnepseacuteg peacutentekről szombatra virradoacute eacutejjel egy hivataacutesos taacutencos előadaacutesaacutet neacutezteacutek meg majd meacutecsesek toumlmegeit gyuacutej-tottaacutek meg egy koraacutebban ismeretlen uumlnnep tiszteleteacutere A meacutecseseket a folyoacute menteacuten rendezteacutek el a sziacutenhaacutez kapujaacutetoacutel az Arches vaacuteroskapuig eacutes maacutes helyeken is (c 27) Pogaacuteny toumlrteacuteneteket eacutenekeltek az uumlnnepen Heacutet napon aacutet zajlottak a sziacutenhaacutezi előadaacute-sok meacutecseseket gyuacutejtottak eacutes toumlmjeacutent eacutegettek eacutes egeacutesz eacutejszaka eacutenekkel eacutes mulatozaacutes-sal uumlnnepeltek Itt uacutejabb jelzeacutest kapunk az uumlnnep uacutejdonsaacutegaacutera a reacutesztvevők kiguacutenyol-taacutek apaacuteik figyelmezteteacuteseacutet arra hivatkozva hogy az idősek nem tudtaacutek hogyan kell ezeket a dolgokat csinaacutelni ahogy bdquomirdquo maacuter tudjuk Isten egy fuumlrdő eacutepuumllőben levő tepidariumaacutenak leomlaacutesaacuteval figyelmezteti a vaacuteros lakoacuteit a szoumlvegből nem aacutellapiacutethatoacute

5 Marcellinus comes anno 501 bdquoplus enim quam tria milia civium saxis gladiisque compressionibus et aquis proscaeniis amissos urbs augusta deflevitrdquo In MGH Auct ant XI 95 1894 Berlin

6 In Constantinus Porphyrogennetus Excerpta de insidiis frg 39 168 Az esetről rajtuk kiacutevuumll tud Ioacutean-neacutes Antiocheacutenos (Antiochiai Jaacutenos) is aki egy toumlredeacutekeacuteben azt aacutelliacutetja hogy az uumlnnepseacuteget akkor rendezteacutek meg első iacutezben frg 240 In Mariev 2008

7 GreatrexndashWatt 1999 3 8 GreatrexndashWatt 1999 3 Alan Cameron 1976 227 7 jegyzet a kor sok halaacutelos aacuteldozatot koumlvetelő

cirkuszi zavargaacutesainak egyre inkaacutebb a sziacutenhaacutez eacutes nem a hippodrom a helysziacutene 9 A Brytaibryoacute etimoloacutegiaacutejaacutehoz Kukuleacutes 1948 25 A konstantinaacutepolyi uumlnnep tovaacutebbi forraacutesa Antio-

chiai Jaacutenos (Ioacuteanneacutes Antiocheacutenos cap 240 450) szinteacuten megnevezi az uumlnnepet eacutes megemliacuteti a taacutencosok kitiltaacutesaacutet A Suda-lexikon is ismeri az uumlnnepet (Suda ed A Adler III Leipzig 1933 309 Maiumas ciacutemszoacute alatt) raacuteadaacutesul azonosiacutetja a Maiumaacuteval azonban a szoumlveghely eacuterteacutekeacutet csoumlkkenti hogy harmadikkeacutent hozzaacutejuk csapja a roacutemaiak augusztusi kutyaaacuteldozatait aminek semmi koumlze nem lehet az előző kettőhoumlz

10 GreatrexndashWatt 1999 411 Joacutezsua Stylita kiadaacutesai W Wright 2003 (első kiadaacutes 1882) a szoumlveg modernebb fordiacutetaacutesaacuteval

TrombleyndashWatt 2000 (Mindkeacutet kiadaacutest laacutesd a Joacutezsua Stylita-teacutetelneacutel a szoumlvegkiadaacutesok jegyzeacutekeacute-ben)

12 Joacutezsua Stylita c 27 30 33 eacutes 46

225

meg hogy ez az uumlnnep idejeacuten vagy koumlzvetlenuumll utaacutena toumlrteacutent (c 30) A 499 eacutevben is megrendezteacutek az uumlnnepet melyet saacuteskajaacuteraacutes koumlvetett majd toumlbb a vaacuterost suacutejtoacute kataszt-roacutefa (c 33) Mielőtt ismeacutet sor keruumllhetett volna a neacuteven meacuteg mindig nem nevezett uumlnnepre megeacuterkezett Anastasius csaacuteszaacuter rendelete melyben betiltja a taacutencosok teveacute-kenyseacutegeacutet azaz a mimos-előadaacutesokat (c 46)

Az uumlnnep laacutetvaacutenyossaacutegaival eacutes az eacutejszakai mulatsaacutegokkal a klasszikus antik pannychisek eacutejszakai uumlnnepseacutegek keacutepeacutet ideacutezi fel Baacuter a konstantinaacutepolyi Brytai betiltaacutesa ezt is eacuterinti a viacutezzel valoacute kapcsolat itt sokkal gyengeacutebb mint a Brytai eseteacuteben a viacutez annyiban van jelen hogy az uumlnnepleacutes koumlzeacuteppontja a vaacuterost aacutetszelő folyoacute keacutet partja A rituaacutelis elemek koumlzuumll itt nem a viacutez hanem a feacutenyek kandeacutelai lampades (rsquogyertyaacutekrsquo rsquofaacuteklyaacutekrsquo) szere-peacutere esik a hangsuacutely A szoumlveg egeacuteszen explicit moacutedon utal az uumlnnep uacutejdonsaacutegaacutera ez a maacutejusi fesztivaacutel ha leacutetezett is koraacutebban csak sokkal szereacutenyebb keretek koumlzoumltt gya-korolhattaacutek Ezt taacutemaszthatja alaacute az a teacuteny is hogy a szerző hol egy- hol haacuterom- vagy heacutetnaposnak nevezi az uumlnnepet ndash az időtartam komoly elteacutereacutesei ilyen roumlvid időinter-vallumon beluumll utalhatnak arra hogy az uumlnnephez tartozoacute szokaacutesok meacuteg kialakulat-lanok Ez a teacuteny azeacutert fontos mert a haacuterom egymaacutessal rokoniacutethatoacute uumlnnep forraacutesaink aacuteltal hangsuacutelyozott pogaacuteny volta arra a felteveacutesre csaacutebiacutethatna minket hogy forraacutesaink-kal egybehangzoacutean ősi pogaacuteny kultuszok maradvaacutenyaikeacutent azonosiacutetsuk őket Valoacutejaacute-ban azonban igen keveacutes nyom utal raacute hogy baacutermelyik is leacutetezett volna a Konstantin előtti korban Watt eacutes Greatrex a konstantinaacutepolyi Brytai eacutes az edessai uumlnnep eseteacuteben baacuter oacutevatosan de felveti a keacutet uumlnnep leacutenyegi azonossaacutegaacutet13

A harmadik uumlnnep az mely kimondottan a Maiuma illetve Maiumas nevet viseli Malalas műveacuteben keacutet emliacuteteacuteseacutet talaacuteljuk Commodus idejeacuten Antiochia peacutenzt kap arra hogy megfelelő moacutedon rendezzen meg bizonyos uumlnnepeket iacutegy a kocsiversenyeket eacutes bdquoDionysos eacutes Aphroditeacute eacutejjeli draacutemafesztivaacuteljaacutet melyet Maiumakeacutent ismernek mivel maacutejus-artemision hoacuteban tartjaacutek minden maacutesodik eacutevbenrdquo14 A peacutenz fedezi a faacuteklyaacutekat eacutes a gyertyaacutekat a harmincnapos uumlnnepre Malalas latinul ideacutezi Vergilius egyik helyeacutet ahol a koumlltő a bdquohaacuteromeacutevenkeacutentirdquo Bacchus-uumlnnepekre utal ezzel valoacutesziacutenűleg az a ceacutelja hogy bizonyiacutetsa a trieteacuteris-jelleg Dionysos kultuszaacutera jellemző A maacutesodik emliacuteteacutes sze-rint II Theodosius csaacuteszaacuter Antiochos Chuzont kuumlldi praefectuskeacutent Antiochiaacuteba aki gondoskodik a loacuteversenyek az Olympia eacutes a Maiumas megrendezeacuteseacuteről15

A keacutet szoumlvegreacutesz uacutegy gondolom nem eacutertelmezhető egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll A XIV koumlnyv roumlvid passzusa szerint megrendezik vagy talaacuten feluacutejiacutetjaacutek a loacuteversenye-ket az antiochiai Olympiaacutet eacutes a Maiumaacutet A XII 3 fejezet taacutergya eacuteppen ezeknek a be-vezeteacutese az első Olympiaacutet Commodus alatt rendezteacutek Antiochiaacuteban ez adja Malalas XII koumlnyveacutenek egyik fő teacutemaacutejaacutet de emellett beszaacutemol a maacutesik keacutet fesztivaacutelroacutel a loacutever-senyekről eacutes a Maiumaacuteroacutel is Malalas forraacuteskezeleacutese igeacutenytelen szinte baacutermilyen iacuterott szoumlveget hajlandoacute forraacuteskeacutent felhasznaacutelni ezeacutert adja magaacutet a felteacutetelezeacutes hogy talaacuten a II Theodosius alatti jaacuteteacutekok propagandadokumentumait hasznaacutelta fel a XII koumlnyvben

13 GreatrexndashWatt 1999 7ndash814 Malalas XII 3 28515 Malalas XIV 17 363

226

mint a Commodus kor egyik fő forraacutesaacutet Mit tudunk meg itt a Maiumaacuteroacutel A haacuterom-eacuteves megrendezeacutes az antik terminoloacutegia gyakorlataacutenak megfelelően minden maacutesodik eacutevet jelenti az uumlnnepnek valamilyen kapcsolata van a sziacutenhaacutezzal esemeacutenyei eacutejszaka zajlanak hosszuacute ideig tartanak ndash meacuteg ha a Malalas aacuteltal megadott harminc nap tuacutelzaacutes-nak tűnik is Aphroditeacute eacutes Dionysos szerepeacutet nem okvetlenuumll kell komolyan vennuumlnk meglehet hogy csupaacuten az uumlnnep jellegeacutere utal a szerelem eacutes a bor isteneinek meg-nevezeacutese illetve a fesztivaacutel trieteacuteris megrendezeacuteseacutet azzal magyaraacutezza hogy a Dionysos- uumlnnepeket rendezik meg keacuteteacutevente Aphroditeacute eseteacuteben nagyobb a valoacutesziacutenűseacutege hogy teacutenylegesen Dea Syria vagy maacutes helyi istennő szerepeacutere utal

A Malalas aacuteltal hozott adat egybevaacuteg az aacuteltalaacutenos benyomaacutessal hogy ez az uumlnnep vala-mikeacuteppen Antiochiaacuteboacutel indult hoacutediacutetoacute uacutetjaacutera Leacuteteacuteről feliratos adatok is tanuacuteskodnak melyek igazoljaacutek hogy az uumlnnep szeacuteles reacutegioacuteban elterjedt Syriaacuteban eacutes Kis-Aacutezsiaacuteban feliratok tanuacutesiacutetjaacutek hogy leacutetezett ilyen uumlnnep Tyrosban Gerasaacuteban Heliopolisban Aphrodisiasban eacutes Nikaiaacuteban16 A feliratos anyag időbeli eloszlaacutesa hasonloacute az irodalmi adatokeacutehoz kiveacuteve a talaacuten legkoraacutebbi Nikaia feliratot a III szaacutezadboacutel17 Az irodalmi forraacutesok szaacutema nehezebben meghataacuterozhatoacute egyes auktorok neacuteven nevezik az uumlnne-pet maacutesok talaacuten hivatkoznak raacute ndash azonban nem okvetlenuumll a Maiumaacutera vonatkozoacute ceacutelzaacutest kell laacutetni abban ha egy egyhaacutezi szerző megroacuteja a hiacuteveket akik rohannak a sziacuten-haacutezba hogy ott a viacutezben uacuteszkaacuteloacute meztelen nőket baacutemuljaacutek Nemcsak kereszteacuteny szer-zők emliacutetik hanem peacuteldaacuteul Iulianus csaacuteszaacuter is18 a roumlvid megjegyzeacutesből annyit tudunk meg hogy Antiochia polgaacuterai suacutelyos oumlsszegeket koumlltoumlttek a Maiumaacutehoz kapcsoloacutedoacute lakomaacutekra mikoumlzben elhanyagoltaacutek az istenek kultuszaacutet Libanios reacutetor valoacutesziacutenűleg legalaacutebb keacutet helyen szoacutel a Maiumaacuteroacutel azonban az uumlnnep megnevezeacutese neacutelkuumll19 Figye-lemremeacuteltoacute hogy az aposztata csaacuteszaacuter eacutes a pogaacuteny szoacutenok eacuteppen uacutegy eliacuteteacuteli az uumlnnep erkoumllcstelenseacutegeacutet mint a kereszteacuteny taniacutetoacutek Ebből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy a Maiuma valoacuteban minden lehetseacuteges meacuterce szerint rendkiacutevuumll szabados uumlnnep volt

Koumlruumllbeluumll ugyanebben az időszakban iacuter a Maiumaacuteroacutel Ioacuteanneacutes Chrysostomos is a neacutev megemliacuteteacutese neacutelkuumll Leiacuteraacutesa alapjaacuten egy viacutezi revuuml keacutepe bontakozik ki ahol a sziacutenhaacutez medenceacutejeacuteben uacuteszkaacuteloacute ruhaacutetlan houmllgyek laacutetvaacutenya sodorja veszeacutelybe a hiacutevek uumldvoumlsseacutegeacutet20 A szoumlveg meacuteg Chrysostomos antiochiai eacutevei alatt iacuteroacutedott tehaacutet a sziacuten-haacutez Antiochiaacuteban vagy Daphneacuteban talaacutelhatoacute a laacutetvaacutenyossaacuteg azonosiacutetaacutesa a Maiumaacuteval

16 GreatrexndashWatt 1999 8ndash12 vouml Mentzu-Meimare 1996 58ndash5917 A felirat Robert 1936 a dataacutelaacuteshoz 1418 Iulianus Misopoacutegoacuten 362 D19 Libanios Oratio 41 16 bdquo[hellip] ποιεῖν τὴν μυρία κακὰ τῇ πόλει φέρουσαν ἑορτήν ἐπεὶ καὶ νέοι μετὰ σωφροσύνης ἀναβάντες ἐκεῖσε ταύτην ἀποβαλόντες κατέβησαν εἰς ἅ μοι δοκεῖ βασιλεύς τις ἀγαθὸς ἀποβλέψας σβέσαι τὸ πρᾶγμα τὸ δὲ αὖθις ἀνέφυ [hellip]rdquo (bdquo[hellip] a vaacuterosnak tiacutezezer bajt hozoacute uumlnnepet tartani mert meacuteg azok az ifjak is akik joacutezansaacuteggal felveacutertezve mennek oda azt feacutelre-dobva teacuternek vissza Egy joacute csaacuteszaacuter uacutegy gondolom ezeket laacutetva toumlroumllte el a dolgot az azonban uacutejra kisarjadt [hellip]rdquo) E hely alapjaacuten felteacutetelezhető hogy az uumlnnep első betiltoacuteja Iulianus volt Tovaacutebbi lehetseacuteges alluacutezioacutek Libaniosnaacutel GreatrexndashWatt 1999 14 48 jegyzet

20 In Matthaeum Homil VII PG 57 79ndash90

227

azonban nem vehető teljesen bizonyosra21 Antiochiai Severus sziacuter nyelvű homiacuteliaacuteja22 maacuter egyeacutertelműbb A felhaacuteborodott hitszoacutenok egy Daphneacuteban tartott erkoumllcstelen eacutes pogaacuteny uumlnnepről szaacutemol be melyre eacutejszaka keruumllt sor Greatrex eacutes Watt a Maiumaacuteval hozza kapcsolatba azt a teacutenyt hogy az első sziacutenhaacutez melyet az I szaacutezad veacutegeacuten uacutegy ala-kiacutetottak aacutet hogy az orcheacutestraacutet viacutezzel lehessen elaacuterasztani a daphneacutei volt melyet aztaacuten szaacutemos maacutes sziacutenhaacutez koumlvetett a birodalom teruumlleteacuten23

A Maiuma koumlruumll a korban fellaacutengoloacute vita az uumlnnep betiltaacutesaacutehoz majd uacutejboacuteli engedeacute-lyezeacuteseacutehez vezetett amiről a Codex Theodosianus tanuacuteskodik24 Mindkeacutet ideacutezett toumlrveacuteny-szoumlveg emliacuteti a Maiuma egy koraacutebbi betiltaacutesaacutet melyet a csaacuteszaacuter 396-ban felold felteacuteve hogy az uumlnnep erkoumllcsoumls keretek koumlzoumltt marad majd 399-ben megismeacutetli ezt a reacuteszle-ges engedeacutelyezeacutest magaacutet a Maiuma megnevezeacutest azonban egyuumltt emliacuteti az uumlnnepre jel-lemző bdquoruacutet eacutes becstelen laacutetvaacutenyossaacutegokkalrdquo melyek tovaacutebbra sem engedeacutelyezettek iacutegy a szoumlveg akaacuter tiltaacuteskeacutent is eacutertelmezhető25 A szoumlveg a provinciaacutek lakoacuteinak uumlnnepeacuteről beszeacutel ami megvaacutelaszolatlanul hagyja a keacuterdeacutest hogy a korabeli Konstantinaacutepolyban akkor meacuteg egyaacuteltalaacuten nem volt ismert hasonloacute uumlnnep vagy ott fennmaradt a koraacutebbi til-taacutes A keacutet toumlrveacuteny koumlzuumll az első bekeruumll a Codex Iustinianusba is tehaacutet uacutegy tűnik hogy az Anastasius aacuteltal hozott keacutesőbbi V szaacutezadi tilalmat is veacuteguumll feloldottaacutek26 A hektikus toumlr-veacutenykezeacutesi gyakorlat jelzi a Maiuma rendkiacutevuumlli neacutepszerűseacutegeacutet a lakossaacuteg koumlreacuteben s hogy a csaacuteszaacuterok sem tudtak ellenaacutellni a kiacuteseacuterteacutesnek hogy a fesztivaacutel megrendezeacuteseacutevel noumlvel-jeacutek neacutepszerűseacuteguumlket E toumlrveacutenyek implicit moacutedon utalnak az aacuteltalunk vizsgaacutelt definiacutecioacutes probleacutemaacutera is a kortaacutersak szaacutemaacutera sem lehetett egyeacutertelmű hogy a szaacutemos hasonloacute jel-legű fesztivaacutel koumlzuumll melyekre vonatkozik a toumlrveacutenyi tiltaacutes a Maiuma neacutev buumlntetendő az erkoumllcstelen sziacutenhaacutezi revuumlműsorok vagy aacuteltalaacutenossaacutegban a taacutencos előadaacutesok

A koumlvetkező forraacutesunk Iustinianus kori Ioacuteanneacutes Lydos a roacutemai naptaacuterroacutel iacuterott De mensibus ciacutemű műveacuteben keacutetszer emliacuteti a szoacutet Az első adat koumlzvetve vonatkozik a Maiumaacutera Lydos ismeri a szoacute korrekt sziacuter etimoloacutegiaacutejaacutet a maacutejus hoacutenap bevezeteacuteseacuteben a hoacutenap neveacutet egyreacuteszt Maiaacuteval Hermeacutes anyjaacuteval kapcsolja oumlssze maacutesreacuteszt a viacutez princiacute-

21 GreatrexndashWatt 1999 16 Greatrex eacutes Watt elfogadjaacutek a szoumlveget mint a Maiuma forraacutesaacutet baacuter megemliacutetik az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacutenyeket is (uo 55 jegyzet)

22 Antiochiai Severus 8 hom 95 PO 25 (1935) 93ndash94 A szoumlveg az 512ndash518 koumlruumlli eacutevekre dataacutelhatoacute GreatrexndashWatt 1999 16

23 GreatrexndashWatt 1999 1624 bdquoClementiae nostrae placuit ut maiumae provincialibus laetitia redderetur ita tamen ut servetur

honestas et verecundia castis moribus perseveretrdquo (396 aacuteprilis 25 Cod Theod XV 6 1) Illetve bdquoLudicras artes concedimus agitari ne ex nimia harum restrictione tristitia generetur Illud vero quod sibi nomen procax licentia vindicavit maiumam foedum atque indecorum spectaculum de-negamusrdquo (399 oktoacuteber 2 Cod Theod XV 6 2)

25 A tilalom feloldaacutesa Arcadiushoz eacutes Honoriushoz koumlthető azonban nem ismert hogy kitől szaacuter-mazott az eredeti tiltaacutes Lieu szerint (Lieu 1949 48) Iulianus Apostataacutetoacutel szaacutermazik az első til-taacutes oumlsszhangban azzal hogy ő eacutes Libanios is eliacuteteacuteli a szokaacutest (Libanius Or 50 16) vele eacutert egyet Greatrexndash Watt 1999 20 Mentzu-Meimare (1996 64) szerint Constantinus lehetett az első aki betiltotta

26 Cod Iustin XI 46 1 Malalas alapjaacuten egyeacutertelműnek laacutetszik hogy maacuter II Theodosius alatt maga a csaacuteszaacuter gondoskodik az antiochiai Maiuma megtartaacutesaacuteroacutel meacuteg az eredeti megnevezeacutest is meg-őrizve

228

piumaacuteval s mint mondja a sziacuterek bdquomeacuteg ma is iacutegy nevezik a vizet ezeacutert nevezik a viacutezve-zeteacuteket meacuteiurinakrdquo27 Keacutesőbb magaacutet a Maiumaacutet is megemliacuteti azonban neveacutet vagy Maia istennő vagy a maacutejus hoacutenap neveacuteből vezeti le Mint mondja egy bizonyos fajta uumlnnepet maiumizaacutelaacutesnak neveznek innen a Maiuma neacutev ugyanis maacutejusban a roacutemaiak eacutejszakai uumlnnepet tartottak Roacutema előkelői birtokba vetteacutek Ostia tengerparti vaacuterost eacutes azzal mulattak hogy egymaacutest a tenger vizeacutebe dobaacuteltaacutek Ezeacutert nevezik Maiumaacutenak az ilyen uumlnnepet28 Lydos az egyetlen aki ismeri a Maiuma etimoloacutegiaacutejaacutet mivel a ma toumlbbeacute-ke-veacutesbeacute aacuteltalaacutenos konszenzus szerint a sziacuter nyelvből joumln eacutes a viacutezzel valoacute kapcsolatra utal ndash igaz a keacutet szoacute kapcsolata naacutela indirekt szerinte a maacutejus hoacutenapneacutev ered a sziacuter viacutez szoacute-boacutel s a hoacutenap ad nevet az uumlnnepnek Ezt a kapcsolatot nemcsak az uumlnnephez koumltődő sziacutenhaacutezi viacutezi revuuml leacutete taacutemasztja alaacute hanem az is hogy a vonatkozoacute feliratok egy reacutesze is vizes leacutetesiacutetmeacutenyek koumlzeleacuteben keruumllt elő29 Ez a leiacuteraacutes az uumlnnepnek az előzőekhez keacutepest egy rusztikusabb formaacutejaacutet mutatja be s hajlaneacutek raacute hogy ezt tartsuk a Maiuma eredeti formaacutejaacutenak ndash ha lenne baacuterki maacutes Lydoson kiacutevuumll aki hasonloacutekat iacuter

A Maiuma szoacute kifejezetten a koumlzel-keleti uumlnnepre vonatkozoacute utolsoacute előfordulaacutesai IVndashVI szaacutezadiak azonban a szoacute keacutesőbb sem tűnik el a hasznaacutelatboacutel bizonyos csaacuteszaacuteri ajaacutendeacutekozaacutesi ceremoacuteniaacutekat illetnek ezzel a megnevezeacutessel Ezek eseteacuteben is toumlbbek fel-vetik az eredeti Maiumaacuteval valoacute kapcsolatot tudniillik időnkeacutent ezekre a bdquomaiumaacutekrardquo is vizes leacutetesiacutetmeacutenyek peacuteldaacuteul fuumlrdők koumlzeleacuteben keruumll sor30 Az azonban bizonyosnak laacutetszik hogy ez a keacutesei Maiuma maacuter nem pontos naptaacuteri daacutetumhoz koumltoumltt esemeacuteny

Amikor kontextusaacuteban szeretneacutenk megeacuterteni a Maiuma uumlnnepet toumlbb probleacutemaacuteba is beleuumltkoumlzuumlnk Az első mindjaacutert az uumlnnep vallaacutesi jellegeacutenek keacuterdeacutese A keresz-teacuteny szoumlvegek pogaacuteny kultusznak tekintik azonban a Maiumaacuteval szemben felhozott ellenveteacutesek leginkaacutebb erkoumllcsi termeacuteszetűek kisebb reacuteszben nevezhetők vallaacutesinak A Maiuma pogaacutenynak nevezett elemei olyan cselekmeacutenyek melyek rituaacutelis kontex-tusban is előfordul(hat)tak iacutegy a kereszteacuteny szerzőkben azt a benyomaacutest kelthetteacutek hogy egy pogaacuteny riacutetus szemtanuacutei azonban ezek az elemek profaacuten szituaacutecioacutekban is fel-bukkanhattak Ilyen elsősorban a feacutenyek hasznaacutelata Meacutecsesekkel faacuteklyaacutekkal tartott

27 Lydos De mensibus IV 7628 Lydos De mensibus IV 80 Ezt a szoumlveghelyet veszi aacutet a Suda-lexikon Maiumas ciacutemszava is29 A kutatoacutek veacutelemeacutenye megoszlik hogy a viacutez vagy a tengerpart jelenteacutesű tőből szaacutermaztassaacutek az uumln-

nepnevet (heacuteber may illetve yamma) GreatrexndashWatt (1999 13) szerint kizaacuteroacutelag tengerre utal-hat az uumlnnepneacutev miacuteg Mentzu-Meimare (1996 70ndash72) eacutes Belayche (2004a 411) megengedi hogy maacutesfajta viacutezre vonatkozzon a megnevezeacutes Good (1986 101ndash102) szinteacuten egyszerűen viacutezkeacutent eacutertelmezi eacutes oumlsszetett szoacutekeacutent ugyanis a goumlroumlg hydrophoria tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacutenak tekinti

30 Theophanes 451 25ndash26 VI Leoacuten Maiumaacutet tart Sophianaiban Scriptor incertus de Leone Bardae fi-lio in Leo Grammaticus ed I Bekker 1842 337 2 ta akeduktunaacutel Maiumaacutet tartottak eacutes meg-ajaacutendeacutekoztaacutek a sereg vezetőit I Mihaacutely idejeacuten 803-ban Constantinus Porphyrogennetus De cae-rimoniis I 451 10 Konstantin Maiumaacutet adott a katonaacuteknak GreatrexndashWatt (1999 12) szerint ezek fuumlggetlenek az eredeti uumlnneptől Ezzel ellenteacutetesen eacutervel Rochow 1987 570ndash571 Mentzu- Meimare 1996 66 Belayche 2004 408 A szoumlveghelyekben megadott helysziacutenek alapjaacuten eacuten is haj-lok raacute hogy egyeteacutertsek veluumlk azonban ez a Maiuma formaacutejaacutet tekintve maacuter keveacutesseacute hasonliacutethat az eredeti uumlnnepre

229

eacutejszakai felvonulaacutesokroacutel sok informaacutecioacuteval rendelkezuumlnk a keacuteső antik naptaacuterakban a lychnos rsquomeacutecsesrsquo szoacuteboacutel keacutepzett Lychnapsia oumlnaacutelloacute uumlnnepneacutevkeacutent is felbukkan31 Baacuter a mulatsaacuteg egeacutesze nagyon hasonliacutet egy reacutegimoacutedi pannychisre eacutejszakai felvonulaacutessal jaacuteroacute uumlnnepseacutegre egyaacuteltalaacuten nem szuumlkseacutegszerű hogy mindezt vallaacutesi szertartaacuteskeacutent eacuterteacutekel-juumlk nem lehet eacutejszaka feacutenyek neacutelkuumll utcaacutera vinni embereket nagy toumlmegben

Pogaacuteny forraacutesaink szerint a Maiuma nem vallaacutesi uumlnnep Libanios legalaacutebb annyira eliacuteteacuteli mint a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek eacutes Julianus sem pozitiacutevan nyilatkozik roacutela sőt talaacuten ő tiltotta be előszoumlr Szaacutemukra a Maiumaacutenak semmi koumlze az istenek kultuszaacute-hoz32 Valoacutejaacuteban Malalas az egyetlen szerző aki erre laacutetszik utalni szerinte Aphro-diteacute eacutes Dionysos tiszteleteacutere zajlott Egyszersmind ő az egyetlen forraacutes aki szerint a IVndashVI szaacutezad előtt is megrendezteacutek ezt az uumlnnepet A forraacutesok tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege alapjaacuten a Maiuma koumlzeacuteppontjaacuteban az egeacuteszen profaacuten sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok aacutelltak Ezen a ponton viszont egy sajaacutetos ellentmondaacutest vehetuumlnk eacuteszre a neacutev eacutes az esemeacute-nyek koumlzoumltt A leiacuteraacutesok egy kifejezetten urbaacutenus uumlnnepről szaacutemolnak be koumlzeacuteppont-ban a sziacutenhaacutezzal Ha a Maiumaacutenak leacutetezett egy koraacutebbi vallaacutesi riacutetusokhoz szorosabban koumltődő formaacuteja a sziacuter etnikum koumlreacuteben az ettől teljesen elteacuterő kellett hogy legyen A Maiuma neacutev a tengerrel kapcsolatos az egyetlen szerző akineacutel a tenger szerepet jaacutet-szik Lydos A szokaacutes aacuteltala leiacutert formaacuteja tűnik a legarchaikusabbnak naacutela a reacutesztvevők egymaacutest dobaacuteljaacutek be a tengerviacutezbe egy sajaacutetos neacutepszokaacutes keretei koumlzoumltt nem pedig egy ledeacuter varieteacute szemleacutelői ndash ugyanakkor viszont az ő forraacuteseacuterteacuteke a legkeacutetseacutegesebb hiszen senki maacutes nem tud Maiumaacuteroacutel a nyugati birodalomreacuteszből33

Tovaacutebbi forraacutesok hiacutejaacuten a fejlődeacutes meneteacuteről csak felteveacuteseink lehetnek Valoacutesziacutenűt-len hogy a Maiuma a semmiből jelent volna meg eacutes kialakulaacutesaacutenak centruma egy-eacutertelműen Antiochia azonban a goumlroumlg forraacutesok nem utalnak raacute hogy milyen gyouml-kerekre megy vissza vajon egy sziacuter vallaacutesi szertartaacutesra vagy valamilyen profaacuten neacutepi mulatsaacutegra A taacutegabb reacutegioacuteban ismertek voltak kultuszhelyekhez kapcsoloacutedoacute szakraacutelis jelentőseacutegű mesterseacuteges viacutezmedenceacutek iacutegy Hierapolisban illetve a legismertebb Aacutebra-haacutem tavai Edessaacuteban melyek vallaacutesi szerepuumlket a kereszteacuteny időkben eacutes az iszlaacutem alatt is megőrizteacutek34 Figyelemremeacuteltoacute hogy mindkeacutet vaacuterosboacutel adatolt a Maiuma megleacutete azonban Pszeudo-Joacutezsue szoumlvegeacuteben semmi sem utal raacute hogy az edessai uumlnnep koumltő-doumltt volna ezekhez a tavakhoz

Amennyiben hiszuumlnk Malalasnak Antiochiaacuteban maacuter Commodus alatt nagyszabaacutesuacute uumlnnepseacutegeket rendeznek Maiuma neacuteven azonban ez akkor meacuteg megmarad lokaacutelis jelentőseacutegűnek A forraacutesok csak Konstantin utaacuten kezdenek megszaporodni Az anyag tuacutel-

31 Lychnapsia szoacute szerint meacutecses-uumlnnep a Philocalus-naptaacuterban augusztus 12-eacuten szerepel DivjakndashWischmeyer 2014 212 293 a leggyakrabban ideacutezett egyiptomi eredezteteacutes mellett kiemeli a gyer-tyaacutek szerepeacutet a halottkultuszban eacutes a birodalmi reprezentaacutecioacute kuumlloumlnboumlző esemeacutenyeineacutel Utoacutebbira szaacutemos peacuteldaacutet hoz McCormick 1990 109ndash110

32 Mentzu-Meimare 1996 6433 GreatrexndashWatt (1999 17) megkeacuterdőjelezik a Lydos-adat eacuterteacutekesseacutegeacutet Azonban nem szabad fi-

gyelmen kiacutevuumll hagynunk hogy Ioacuteanneacutes Lydos kimondottan megbiacutezhatoacute forraacutes baacuter az adatai keze-leacuteseacutet befolyaacutesoljaacutek filozoacutefiai koncepcioacutei de nem iacuter le leacutegből kapott informaacutecioacutekat

34 Mango 1984 kuumlloumlnoumlsen 54

230

saacutegosan keveacutes ahhoz hogy megkiacuteseacutereljuumlk foumlldrajzilag koumlvetni a folyamatot de a szoumlveg megjegyzeacutesei az uumlnnep uacutejdonsaacuteg voltaacuteroacutel alaacutetaacutemasztjaacutek benyomaacutesunkat a Maiuma sok helyen uacutej jelenseacuteg volt Az elterjedeacutesnek ez a mintaacutezata paacuterhuzamos azzal a tendenciaacute-val amit maacutes uumlnnepekneacutel is megfigyelhettuumlnk foumlldrajzilag vagy szociaacutelisan korlaacutetozott szerepű uumlnnepek Konstantin utaacuten rohamtempoacuteban terjednek el a birodalom egeacuteszeacute-ben eacutes mozgatnak meg egyre nagyobb toumlmegeket Hasonloacute tapasztalhatoacute a teacuteli Bruma-lia a Kalendae Ianuariae eseteacuteben is A Maiuma nemcsak kronoloacutegiailag aacutelliacutethatoacute paacuter-huzamba e keacutet teacuteli uumlnneppel a maacutesik koumlzoumls pont hogy nem koumltődnek egyeacutertelműen politeista kultuszokhoz A Brumalia vagy a Kalendae Ianuariae az etnikailag roacutemai lakos-saacuteg koumlreacuteből terjedt el a Maiuma koumlzel-keleti sziacuter uumlnnep ndash egyik sem goumlroumlg eredetű

A forraacutesok felbukkanaacutesaacutenak kronoloacutegiaacutejaacutet tanulmaacutenyozva nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagynunk egy maacutesik lehetőseacuteget sem a Maiuma esetleg nem egy uacutej jelenseacuteg volt hanem olyasvalami ami csak a mi korszakunkban vaacutelt laacutethatoacutevaacute mivel koraacutebban a latin eacutes goumlroumlg nyelvű auktorok egyszerűen nem iacutertak roacutela A laacutethatatlansaacutegnak szaacute-mos oka lehetett az első magaacuteboacutel az etnikumhoz koumltoumlttseacutegből adoacutedik A latin eacutes goumlroumlg auktorokon iskolaacutezott szemeacutely szaacutemaacutera a meglepeteacutes erejeacutevel hat hogy honnan buk-kan elő az oacutekor veacutegeacuten laacutetszoacutelag a semmiből a kereszteacuteny sziacuter eacutes kopt nyelvű irodalom A hellenisztikus civilizaacutecioacute semmibe vette a bdquobarbaacuterrdquo nyelveket eacutes megkoumlvetelte a bdquobar-baacuterrdquo teacutemaacutek mellőzeacuteseacutet is ndash megdoumlbbentően keveacutes irodalmi forraacutest ismeruumlnk klasszikus nyelveken a Koumlzel-Kelet heacutetkoumlznapi kultuacuteraacutejaacuteroacutel a hellenisztikus csaacuteszaacuterkorboacutel

A koraacutebbi laacutethatatlansaacutegnak egy maacutesik lehetseacuteges oka az uumlnnep megszervezeacuteseacutenek sajaacutetsaacutegaiban keresendő Ha leacutetezett a IV szaacutezad előtt Maiuma azt vagy a vaacuterosi oumlnkor-maacutenyzat szervezte ez esetben szaacutemos feliratos forraacutesra szaacutemiacutethatnaacutenk vagy csalaacutedi jel-legű mulatsaacuteg volt ez esetben leacutete nem generaacutelt volna iacuterott forraacutesokat A IV szaacutezadtoacutel kezdve viszont keleten a szervezők uacutegy tűnik a cirkuszi paacutertok akik addigra nem csu-paacuten a loacuteversenyek hanem a sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok lebonyoliacutetoacutei is A keacuteső oacutekorban a cirkuszi sziacutenek aacutetvenni laacutetszanak a vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatok szerepeacutet az uumlnnepek szerve-zeacuteseacuteben ami aligha meglepő ha az oumlnkormaacutenyzati rendszer financiaacutelis oumlsszeroppanaacute-saacutera gondolunk e korban A cirkuszi paacutertok megjeleneacutese egy koraacutebban magaacutenjellegű uumlnnep megszervezeacuteseacuteben nyilvaacutenvaloacutean vezetett el oda hogy az uumlnnep hangosabbaacute extravagaacutensabbaacute draacutegaacutebbaacute eacutes botraacutenyosabbaacute vaacutelt s veacuteguumll megjelent az iacuterott forraacutesok-ban Egy harmadik lehetőseacuteg mely bonyoliacutethatja a Maiuma eredettoumlrteacuteneteacutenek fel-goumlngyoumlliacuteteacuteseacutet ha a keleti előzmeacuteny nem a Maiuma nevet viselte Ezt felteacutetelezi Stefan Schorch aki uumlnnepuumlnket oumlsszekapcsolja a Marzēah nevű az Oacutetestamentumboacutel de szaacutemos egyeacuteb oacutekori keleti forraacutesboacutel is ismert uumlnneppel35 A Bibliaacuteban keacutet alkalommal emliacutetik a Marzēahot Aacutemos 61ndash7-ben eacutes Jeremiaacutes 165ndash9-ben Az elsőben egy mula-tozaacutessal jaacuteroacute főleg a gazdagok aacuteltal megtartott uumlnnepkeacutent jelenik meg a maacutesodik egy gyaacutesznap melynek lebonyoliacutetaacutesaacutet szervezett vezetővel rendelkező csoportok veacuteg-zik melynek meguumlnnepleacuteseacutere kuumlloumln Marzēah-haacutezak leacuteteznek Ennek megleacuteteacutet szaacutemos

35 A Marzēah eacutes a Maiuma kapcsolataacutehoz Schorch 2003 397ndash415 Aacuteltalaacuteban a Marzēah uumlnnephez eacutes biblikus emliacuteteacuteseihez Ackerman 1989 275ndash279 McLaughlin 2001 A pun-foumlniacuteciai Marzēah Clifford 1990 58

231

kuumllső forraacutes erősiacuteti meg a Kr e XIII szaacutezadi Ugarittoacutel a foumlniacuteciaiak uralta Marseille-ig E feliratok is tanuacutesiacutetjaacutek az uumlnnep neveacutet valamint hogy szervezett csoportok uumllteacutek meg egy e ceacutelra kijeloumllt haacutezban melyeket Marzēah-haacutezaknak neveztek e csoportoknak vezetőjuumlk volt eacutes a borivaacutes lakomaacutezaacutes az uumlnnep fontos reacutesze volt36 Ha csupaacuten a Krisz-tus előtti eacutes utaacuteni első eacutevezredek adatait vesszuumlk figyelembe vaacuterosok eacutes reacutegioacutek hosz-szuacute soraacutet kapjuk ahonnan az uumlnnep megleacutete adatolt Elephantineacute Nabatea Palmyra Emar Petra Asdat Carthago Marseille37 A forraacutesok nem csupaacuten figyelemremeacuteltoacute időbeli kontinuitaacutesroacutel aacuterulkodnak a III eacutevezred veacutege eacutes a Krisztus utaacuteni első szaacuteza-dok koumlzoumltt hanem a megrendezeacutes koumlruumllmeacutenyeinek hasonloacutesaacutegaacuteroacutel is Ez az uumlnnep nem sokban hasonliacutet a Maiumaacutehoz azonban Schorch egyeacutertelmű szoumlveghelyeket talaacutel raacute hogy meacutegis azonosiacutetjaacutek a kettőt Az egyik egy Midraacutes-szoumlveg mely a bibliai szoumlveg Marzēahjaacutet Maiumaacutenak nevezi meacuteg egyeacutertelműbb az a VI szaacutezadi madabai mozaik melyen a koumlvetkező felirat olvashatoacute ΒΗΤΟΜΑΡΖΕΑ Η Κ[ΑΙ] ΜΑΙΟΥΜΑΣ ndash a Marzēah avagy Maiuma haacuteza38 Ebben a kontextusban talaacutelhatjuk meg a Maiuma szoacute legkoraacutebbi előfordulaacutesaacutet is baacuter ennek eacutertelmezeacutese vitatott foumlniacuteciai feliratokon fordul elő a mjʽms szoacute mely feloldhatoacute Maiuma alakban is39

E szoumlvegek feacutenyeacuteben uacutegy tűnik hogy adott volt egy nagy hagyomaacutenyokkal rendel-kező syro-foumlniacuteciai uumlnnep vagy esetleg toumlbb uumlnnep toumlbb helyi elnevezeacutessel eacutes lokaacutelis variaacutenssal mely minden bizonnyal veacutegig leacutetezett a hellenizaacutelt Roacutemai Birodalomban azonban a Konstantin utaacuteni időkben kileacutep addigi etnikai korlaacutetai koumlzuumll eacutes a hozzaacute-kapcsoloacutedoacute sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok reacuteveacuten botraacutenykőveacute vaacutelik a moralistaacutek eacutes az egyhaacutez szemeacuteben

Schorch az uumlnnep tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek egy maacutesik uacutetjaacutet koumlveti veacutegig a marokkoacutei zsidoacutesaacuteg meacuteg a XX szaacutezadban is meguumllt egy Maimuna nevű karnevaacuteli hangulatuacute uumlnnepet Ez időpontjaacuteban a Peacuteszachhoz koumltődoumltt azt koumlvette Lakoma eacutes mulatsaacuteg tartozott hozzaacute jelmezviseleacutes eacutes valami ami a Maiuma viacutezi jellegeacutet laacutetszik őrizni a reacutesztvevők a tenger-hez vagy folyoacutehoz mentek eacutes belegaacutezoltak a viacutezbe40 A reacutesztvevők az uumlnnep eredeteacutet sajaacutet kultuacuteraacutejukboacutel magyaraacutezzaacutek Maimonideacutes apjaacutenak halotti megemleacutekezeacutese lenne aki a Peacuteszach utolsoacute napjaacuten halt meg ez adna magyaraacutezatot a vidaacutem uumlnnep bizonyos halotti vonatkozaacutesaira

Zinza eacutes zenziarius

Visszateacuterve a keacuteső antikvitaacutes Maiumaacutejaacutehoz a forraacutesok alapjaacuten uacutegy tűnik hogy a gyors terjedeacutese egy ponton megaacutell eacutes nem hagyja el a koumlzel-keleti reacutegioacutet Az egyetlen kiveacute-telnek Lydos szoumlvege tűnik Leiacuteraacutesaacuteban nincs olyan elem amely miatt keacutetseacutegbe kel-

36 Schorch 2003 402 37 Schorch 2003 McLauglin 2001 passim Az egyes helyek laacutethatoacutek a 2 teacuterkeacutepen 38 Schorch 2003 40439 Schorch 2003 404 Good 198640 Schorch 2004 406

232

lene vonnunk a hitelesseacutegeacutet41 Valoacutesziacutenűtlen hogy roacutemai előkelői gyakoroltaacutek volna az aacuteltala leiacutert szokaacutest azonban a Roacutemaacuteban eacutelő koumlzel-keleti diaszpoacutera minden tovaacutebbi neacutelkuumll megtehette s talaacuten eacuteppen ők őrizteacutek meg a Maiuma eredeti formaacutejaacutet Hogy meddig a szoumlveg alapjaacuten megaacutellapiacutethatatlan mindenesetre Lydos muacutelt időben beszeacutel a szokaacutesroacutel A sziacuter diaszpoacutera jelenleacutete Roacutemaacuteban koumlzismerten feltűnő volt

Nem ismeruumlnk egyeacutertelmű kuumllső megerősiacuteteacutest Lydos aacutelliacutetaacutesa mellett azonban meacutegis eacuterdemes kiacuteseacuterletet tennuumlnk raacute hogy megtalaacuteljuk a felteacutetelezett itaacuteliai Maiuma nyomaacutet Ehhez uacutejra elő kell vennuumlnk a maacuter sokat emlegetett Philocalus-naptaacutert vagy maacutesik neveacuten a 354 eacutev naptaacuteraacutet Ebben maacutejus havaacuteban talaacutelunk keacutet igen rejteacutelyes teacutetelt Maacutejus 19-neacutel a Zenziarius bejegyzeacutes szerepel majd maacutejus 29-eacuten a Zinza Mindkeacutet szoacute hapax legomenon eacutes a naptaacuter oumlsszeaacutelliacutetoacuteja sem fűzoumltt hozzaacute magyaraacutezatot A keacutet meg-nevezeacutes valoacutesziacutenűleg oumlsszetartozik baacuter a szoumlveg kiadoacutei eacutes kommentaacutetorai nem tudtaacutek eacutertelmezni őket42 Ez ugyan alig toumlbb mint megalapozott gyanuacute de lehetseacutegesnek tar-tom hogy a keacutet elnevezeacutes a roacutemai Maiumaacutet jeloumllte Az első eacutervem a keacutet szoacute kapcsolata baacutermit jelentsenek is Tiacuteznapos elteacutereacutessel keruumlltek a naptaacuterba ennek legegyszerűbb magyaraacutezata hogy valamifeacutele uumlnnepciklus elejeacutet eacutes veacutegeacutet jeloumllteacutek a keleti forraacutesok Maiumaacuteja pedig lehetett ennyire hosszuacute is Az első nap a maacutejus 19 ez csupaacuten keacutet nap-pal teacuter el az edessai maacutejus 17-től Lydos a De mensibusban neacutegy maacutejusi uumlnnepről beszeacutel ezek a szoumlveg sorrendjeacuteben haladva Rosalia Mercuriusnak bemutatott aacuteldozatok43 Maiuma eacutes Lemuria a halottak tiszteleteacutere A Philocalus-naptaacuter a koumlvetkező uumlnnepe-ket ismeri Mercurius-templom dedicatioacuteja zenziarius Rosalia zinza ndash baacuter a Lemuria itt maacuter hiaacutenyzik az uumlnnepek sorrendje azonos44

A zinza zenzi toumlvek alkalmatlanok raacute hogy baacutermifeacutele hasznaacutelhatoacute etimoloacutegiaacutet talaacutel-junk hozzaacutejuk akaacuter a goumlroumlg akaacuter a latin nyelvből a Philocalus-naptaacuter eddigi kiadoacutei-nak sem sikeruumllt Baacuter teljesen egyeacutertelmű etimoloacutegiaacutet eacuten sem tudok ajaacutenlani de talaacuten paacuter leacutepeacutest megtehetuumlnk a keacutet szoacute megeacuterteacutese feleacute A zenziarius eacutes zinza magaacutenhangzoacutei-nak elteacutereacutese koumlnnyen megmagyaraacutezhatoacute a keacutesei latinban a hangsuacutelytalan roumlvid i han-gok e-veacute alakultak szabaacutelyos hangvaacuteltozaacutessal a hagyomaacutenyos i helyesiacuteraacutes eacutes a kiejtett e koumlzoumltti ingadozaacutesroacutel szaacutemos felirat tanuacuteskodik45 A zinza i-je hangsuacutelyos iacutegy megőrizte eredeti kiejteacuteseacutet a hosszabb zenziariusban az első szoacutetag hangsuacutelytalan iacutegy ott e-veacute ala-kult A kiejteacutest koumlvető ortograacutefia mutatja hogy a naptaacuter szerkesztője e szavakat az eacutelő-beszeacutedből ismerte eacutes bizonytalan volt helyesiacuteraacutesukban

41 Belayche (2004b 15 eacutes 2004a 404) caacutefolja azt a Cumont eacutes maacutesok aacuteltal felvetett elkeacutepzeleacutest hogy az ostiai Maiuma a gaacutezai diaszpoacutera Marnas-kultuszaacutehoz kapcsoloacutedoacute uumlnnep lett volna e mellett nem szoacutel maacutes mint hogy Gaacuteza kikoumltője toumlbb maacutes keleti kikoumltőhoumlz hasonloacutean a Maiuma nevet viselte illetve egy gaacutezai istenseacuteg Marnas kultusza jelen van Ostiaacuteban azonban eacuteppen Gaacuteza eacutes Maiuma vaacute-rosaacuteboacutel Maiuma uumlnnep nem ismert

42 DivjakndashWischmeyer 2014 274 277 Salzmann 1990 13043 Macrobius Saturnalia I 12 19 is megerősiacuteti hogy maacutejus hoacute folyamaacuten a kereskedők Maiaacutenak eacutes

Mercuriusnak mutattak be aacuteldozatot44 A Rosaliaacutet bdquoRosalia macellum rosam sumatrdquo bejegyzeacutessel jelzi45 Herman 2003 33

233

Amennyiben e szavak a keacutesei kiejteacutest tuumlkroumlzik felvethetjuumlk hogy ez nem csak az ei vaacuteltozaacutesra vonatkozik A z betűt a klasszikus latin csak a goumlroumlg eredetű szavak dzeacute-taacutejaacutenak aacutetiacuteraacutesaacutera hasznaacutelta a keacuteső oacutekorban azonban feliratokon megjelenik a z latin szavakban is A d eacutes g hangok magas magaacutenhangzoacutek elsősorban i előtt affrikaacutetaacutevaacute alakulnak ez fog elvezetni a mai olasz dzs kiejteacuteshez Az aacutetmenetileg leacutetrejoumlvő uacutej han-got amennyiben jeloumllik z betűvel iacuterjaacutek le iacutegy a zinza lehet egy gingia dindia vagy ezek oumltvoumlzeteacutenek leiacuteraacutesa koumlvetve a kortaacuters kiejteacutest46 A d betűt hasznaacuteloacute vaacuteltozatokkal nincsen ismert goumlroumlg vagy latin szoacute a gingi- tő eacutes ehhez hasonloacutek viszont ismertek a goumlroumlg nyelvben Igaz amit talaacuteltunk keacutetseacuteges eacuterteacutekű ugyanis a zinza utaacuten maacutesik keacutet hapax legomenonnal lettuumlnk gazdagabbak Az egyik a Heacutesychios Lexiconaacuteban talaacutel-hatoacute (348) ginglismos vagy gingilismos szoacute mely Heacutesychios magyaraacutezata szerint apo cheiroacuten geloacutest (csiklandozaacutest avagy csiklandozaacutes kivaacuteltotta neveteacutest) jelent A maacutesik szoacute Petronius Satyriconjaacuteban fordul elő a latin szlengnek e tuacuteleacuterteacutekelhetetlen taacuterhaacutezaacuteban ez a szoacute pedig a szinteacuten rejteacutelyes gingilipho ablativusi formaacuteban47 A bdquogingilipho ingenti clamore exsonabantrdquo feacutelmondatban a modern kiadaacutesok aacuteltalaacuteban nem proacutebaacuteljaacutek konjektuacuteraacuteval eltuumlntetni a gingilipho hapaxot hanem eacutertelmezni proacutebaacuteljaacutek meacuteghozzaacute Heacutesychios szoacutecikke alapjaacuten neveteacuteskeacutent tehaacutet a szereplők neveteacutese eacutes hangos kiabaacute-laacutesa toumlltoumltte be a helyiseacuteget48 Toumlrteacutenetuumlnk szempontjaacuteboacutel jelentőseacuteggel biacuterhat hogy e gingiliphus helysziacutene Trimalchio fuumlrdője baacuter ez talaacuten csak veacuteletlen egybeeseacutes

Felteveacutesuumlk miszerint a zinza eacutes taacutersa a latin szlengből szaacutermazoacute szavak vaacuteratlan meg-erősiacuteteacutest nyerhet az olasz nyelvből ugyanis a minket eacuterdeklő szoacutetoumlvekből az olasz nyelv toumlbb szoacutet is keacutepez melyek jelenteacutese oumlsszhangban volna az aacuteltalunk keresett boheacutem neacutepi uumlnnepseacuteggel A modern olasz nyelvben a gingillare jelenteacutese ugrat valakit csuacutefot űz valakiből teacutenfereg gingillarsi rsquolopja a napotrsquo rsquoelfecseacuterli az idejeacutetrsquo rsquoloacutefraacutelrsquo gingillo rsquocsecsebecsersquo rsquoaproacutesaacutegrsquo49 Az olasz szoacute etimoloacutegiaacuteja ismeretlen de a zinzazenziarius szavakkal valoacute kapcsolata nem zaacuterhatoacute ki

Az elmondottak keacutetseacutegtelenuumll nem adnak szilaacuterd bizonyiacuteteacutekot inkaacutebb csak egy lehetőseacuteget vaacutezolnak fel azonban Lydos szoumlvege mely egy ostiai Maiumaacuteroacutel tanuacutesko-dik oumlnmagaacuteban is eleacutegseacuteges bizonyiacuteteacutek egy itaacuteliai Maiuma megleacuteteacutere semmi okunk egy aacuteltalaacuteban megbiacutezhatoacute szerző aacutelliacutetaacutesaacutet kuumlloumlnoumlsebb ok neacutelkuumll elvetni Ez az adat egy-szersmind kijeloumlli a Maiuma elterjedeacuteseacutenek nyugati hataacutervonalaacutet is Ez azonban felvet

46 Herman 2003 4147 Petronius Satyricon 73 bdquoQuid faciamus homines miserrimi et novi generis labyrintho inclusi qui-

bus lavari iam coeperat votum esse Ultro ergo rogavimus ut nos ad balneum duceret proiectisque vestimentis quae Giton in aditu siccare coepit balneum intravimus angustum scilicet et cisternae frigidariae simile in qua Trimalchio rectus stabat [hellip] Ceteri convivae circa labrum manibus ne-xis currebant et gingilipho ingenti clamore exsonabant Alii autem aut restrictis manibus anulos de pavimento conabantur tollere aut posito genu cervices post terga flectere et pedum extremos pollices tangererdquo

48 Salonius 1927 19 Corbett 1969 25549 HerceghndashJuhaacutesz 2000 396 Vouml meacuteg FelicendashDuro 1974 856 gingillarsi divertirsi trastullarsi per-

dere il tempo facendo dei lavori che non hanno utilitaacute pratica BattistindashAlessio 1952 1810 a szoacute első felbukkanaacutesa XVIII szaacutezadi Aacuteltalaacuteban hangutaacutenzoacute szoacutenak tekintik (BattistindashAlessio 1952 1810 eacutes CortelazzondashZolli 2009 505)

234

egy keacuterdeacutest ha a Maiuma uumlnnep oly sebesen terjedt el Antiochia koumlrnyeacuteki szuumllőhelyeacute-ről a Koumlzel-Kelet vaacuterosaiban mieacutert aacutellt meg ez a terjedeacutes nyugaton A IV szaacutezadban ennek meacuteg nem lehetett volna kuumlloumlnoumlsebb kulturaacutelis politikai sem egyeacuteb akadaacutelya A forraacutesadatok alapjaacuten uacutegy laacutetom hogy az ok egyszerű nyugaton a foumlniacuteciai MarzēahndashMaiuma uumlnnepet maacutes moacutedon proacutebaacuteltaacutek a kereszteacutenyseacuteggel kompatibilisseacute tenni fő rituaacutelis elemeit aacutethelyezteacutek Keresztelő Szent Jaacutenos uumlnnepeacutere a nyaacuteri napforduloacutera

Szent Jaacutenos-napi fuumlrdőzeacutes

A nyaacuteri napforduloacutehoz kapcsoloacutedoacute rituaacutelis fuumlrdőzeacutes korszakunkboacutel sokkal szoacutervaacute-nyosabban adatolt mint a Maiuma azonban forraacutesaink sokkal reacuteszletesebben mutat-jaacutek be Szent Aacutegoston egy homiacuteliaacutejaacutenak reacuteszlete egy hippoacutei pogaacuteny szokaacutesroacutel szaacutemol be50 Egy karaacutecsonyi szentbeszeacuted befejezeacuteseacuteben Aacutegoston figyelmezteti a hiacuteveket hogy ne vegyenek reacuteszt az uacutejeacutevi pogaacuteny uumlnnepseacutegeken Mint mondja feacutel eacutevvel koraacutebban Keresztelő Szent Jaacutenos szuumlleteacutesnapjaacuten babonaacutes pogaacuteny szokaacutes (superstitiose pagana) szerint kereszteacutenyek mentek a tengerhez eacutes ott megkeresztelkedtek (se baptizabant) A puumlspoumlk taacutevolleacuteteacuteben a presbiterek szigoruacute buumlnteteacutest szabtak ki a reacutesztvevőkre ami miatt az eacuterintettek morgoloacutedtak is ha előre szoacuteltak volna nekik hogy tilos ilyet tenni nem tetteacutek volna Iacutegy most Aacutegoston joacute előre figyelmeztet mindenkit ne vegyenek reacuteszt a Kalendae Ianuariae meguumlnnepleacuteseacuteben51

Az egyhaacutezi aggaacutely eacuterthető a viacutezbe valoacute alaacutemeruumlleacutes kuumlloumlnoumlsen ha a reacutesztvevők maguk is a baptizare igeacutet hasznaacuteltaacutek raacute uacutejrakereszteleacuteskeacutent eacutertelmezhető52 mint ahogy az is nyilvaacutenvaloacute hogy a reacutesztvevőknek fogalmuk sem volt roacutela hogy pogaacuteny riacutetust gyakorolnaacutenak ők egyszerűen rituaacutelisan megfuumlroumldtek a tengerben meacuteghozzaacute eacuteppen Keresztelő Szent Jaacutenos uumlnnepeacuten a nyaacuteri napforduloacute napjaacuten Maga Aacutegoston sem eretnekseacuteggel hanem pogaacuteny riacutetusok gyakorlaacutesaacuteval vaacutedolja a reacutesztvevőket azonban bővebb magyaraacutezatot nem kapunk tőle

Szerencseacutere a keacuteső oacutekorboacutel nem Aacutegoston a Szent Ivaacuten-eacuteji fuumlrdőzeacutes egyetlen forraacutesa Keacutet helyet ismerek meacuteg mindkettő az VndashVI szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Arles-i Caesariusnaacutel olvashatoacute Az egyik a 33 homiacutelia (Sermo 33 Ante natale Sancti Iohannis Baptistae) ahol a koumlvetkezőt olvashatjuk (cap 4) Caesarius keacuteri a hiacuteveket hogy figyelmeztes-senek mindenkit bdquonehogy valaki Szent Jaacutenos uumlnnepeacuten forraacutesokban tavakban vagy folyoacutekban eacutejjel vagy a hajnali oacuteraacutekban megfuumlroumldni mereacuteszkedjeacutek mert ez a szeren-cseacutetlen szokaacutes meacuteg a pogaacuteny kultuszok koumlzuumll maradt itt [hellip] Ezzel kapcsolatban arra

50 Augustinus Sermo 196 4 PL 38 102151 bdquoNatali Joannis id est ante sex menses (tot enim menses inter se habent praeco et Judex) de so-

lemnitate superstitiose pagana Christiani ad mare veniebant et ibi se baptizabant Absens eram sed sicut comperi per disciplinam Christianorum presbyteri permoti quibusdam dignam et ecc-lesiasticam disciplinam dederunt Murmuraverunt inde homines et dixerunt quidam Quantum erat ut indicaretur nobis Si ante praemoneremur non faceremus Ipsi praemonuissent presbyteri non fecissemus Ecce episcopus praemonet moneo praedico denuntiordquo

52 Goumlroumlg kontextusban a baptizo viacutezbe meriacuteteacutest is jelenthetne mindenfajta vallaacutesi kontextus neacutelkuumll azonban latin nyelvi koumlrnyezetben a szoacute kereszteacuteny terminus

235

is uumlgyeljetek testveacuterek hogy a tisztasaacuteggal eacutes a tisztesseacuteggel ellenseacuteges ruacutet eacutes pajzaacuten dalok haacutezneacutepetek ajkaacuteroacutel ne csenduumlljenek fel mert nem igazsaacutegos hogy arroacutel a szaacutej-roacutel ahol Krisztus eucharisztiaacuteja beleacutep a testbe pajzaacuten vagy szerelmes eacutenekek szoacutelja-nakrdquo53 Egy keacutesőbbi beszeacutedben (Sermo 216 4) ugyanerre inti a hiacuteveket itt az eacutejszakai fuumlrdő maacuter nem nyer emliacuteteacutest hanem arra helyezi a hangsuacutelyt ami erkoumllcsileg kifogaacute-solhatoacute amitől oacutevakodni kell az a bohoacuteckodaacutes (scurrilitas) ruacutet beszeacuted (turpiloquium) szexuaacutelis tartalmuacute dalok (cantica luxuriosa)54

Caesarius Szent Jaacutenos szuumlleteacuteseacutenek uumlnnepeacutevel juacutenius 24-eacutevel kapcsolatban a neacutepies uumlnnepleacutesnek keacutet elemeacutet hangsuacutelyozza Az első a rituaacutelis fuumlrdő melynek helysziacutene lehet patak forraacutes vagy toacute is A fuumlrdőre eacutejszaka vagy hajnalban keruumll sor A maacutesik elem az egy-eacutertelműen szexuaacutelis tartalmuacute dalok eacutenekleacutese Caesarius turpia amatoria eacutes a haacuterom-szor ismeacutetelt luxuria jelzővel minősiacuteti ezeket Emellett scurrilitas eacutes turpiloquium a bohoacuteckodaacutestoacutel eacutes a ruacutet beszeacutedtől is oacutev valoacutesziacutenűleg ezeket sem csupaacuten a neacutepi uumlnnep-seacuteg hangulataacuteval egyuumltt jaacuteroacute szabadossaacutegkeacutent kell eacutertelmeznuumlnk hanem esetleg ritua-lizaacutelt formaacuteban valamifeacutele neacutepi sziacutenjaacuteteacutekkeacutent esetleg rituaacutelis aischrologiakeacutent

A Szent Jaacutenos uumlnnepeacutere vonatkozoacute homiacuteliaanyagban a szoumlvegek jelentős oumlssz-mennyiseacutegeacutehez keacutepest araacutenylag ritkaacuten keruumll elő a neacutepi uumlnnepseacutegek teacutemaacuteja A Keresz-telő juacuteniusi szuumlleteacutesnapja uumlnnepkeacutent előszoumlr Afrikaacuteban tűnik fel55 az agdei zsi-nat 506-ban főuumlnneppeacute teszi meg melyen koumltelező a reacuteszveacutetel Szaacutemos az uumlnnepre vonatkozoacute homiacuteliaacutet ismeruumlnk a keacuteső oacutekor termeacutekeny homiacuteliaszerzőitől mint Petrus Chrysologustoacutel Turini Maximustoacutel azonban a legalaacutebb keacutettucatnyi szoumlvegből csak keacutet szerzőneacutel meruumll fel hogy a neacutep a puumlspoumlknek nem tetsző moacutedon kiacutevaacutenja meguumlnne-pelni az eacutev leghosszabb napjaacutet Ez mindenkeacutepp arra utal hogy ezek a szokaacutesok nem voltak aacuteltalaacutenosan elterjedtek

53 Caesarius Sermo 33 44 bdquoHoc etiam deprecor et per tremendum diem iudicii vos adiuro ut om-nes vicinos vestros omnes familias et cunctos ad vos pertinentes admoneatis et cum zelo dei seve-rissime castigetis ne ullus in festivitate sancti Iohannis aut in fontibus aut in paludibus aut in flu-minibus nocturnis aut matutinis horis se lavare praesumat quia ista infelix consuetudo adhuc de paganorum observatione remansit [hellip] Etiam ad hoc admonete fratres ut cantica turpia vel luxu-riosa castitati et honestati inimica familiae vestrae ex ore non proferant quia non est iustum ut ex illo ore ubi eucharistia Christi ingreditur canticum luxoriosum vel amatorium proferaturrdquo

54 Caesarius Sermo 216 4 bdquoNos ergo fratres dilectissimi ut tam sanctam festivitatem non solum cor-porali sed etiam spiritali [sic] gaudio celebrare possimus secundum vires nostras ad dandas ele-mosinas et [hellip] et ab omni scurrilitate vel turpiloquio non solum nos ipsos sed et omnem fami-liam nostram et universus ad nos pertinentes pro amore dei et zelo disciplinae sanctae prohibere totis viribus laboremus nec permittamus voluptuosos quosque solemnitatem sanctam cantica lu-xoriosa proferendo polluere [hellip] absque ullo turpiloquio cognoverit celebrarerdquo

55 Kellner 1908 217ndash218 Egeacuteszen pontosan Aacutegoston az első aki uumlnnepkeacutent hivatkozik raacute A daacutetum kivaacutelasztaacutesaacutet az indokolja hogy a Biblia alapjaacuten Keresztelő Szent Jaacutenos szuumlleteacuteseacutenek hat hoacutenappal kell megelőznie Krisztuseacutet Termeacuteszetesen adoacutedik a keacuterdeacutes hogy akkor mieacutert juacutenius 24 eacutes nem 25 a daacutetum Ezt Kellner (Kneller 1901 alapjaacuten) azzal magyaraacutezza hogy a latin daacutetumozaacutesi rend-szerben mindkeacutet hoacutenap Kalendae előtti 8 napra esett a latin nyelv logikaacuteja alapjaacuten tehaacutet pontosan ugyanarra a napra eacutes irrelevaacutens hogy a hoacutenap eleje felől szaacutemiacutetva az egyik 24 a maacutesik 25 volt Ez az eacuterveleacutes azeacutert is leacutenyeges mert megerősiacuteti hogy az uumlnnep Eacuteszak-Afrika nyugati reacuteszeacuteből szaacuterma-zik mivel a daacutetumot olyan helyen jeloumllteacutek ki ahol tisztaacuten latin moacutedon szaacutemiacutetottaacutek a napokat

236

Aligha veacuteletlen hogy melyik keacutet vaacuterosboacutel ismeruumlnk adatokat Szent Aacutegoston Hippoacuteja eacutes Arles Marseille mellett keacutet eredetileg pun teruumllet a Marzēah uumlnnepe mindkeacutet reacutegioacuteboacutel adatolt56 A meglehetősen nagyszaacutemuacute Szent Jaacutenos uumlnnepeacutere iacuteroacute-dott keacuteső antik szentbeszeacutedben sehol maacuteshol nem talaacutelkozunk hasonloacute neacutepi szokaacutesok emliacuteteacuteseacutevel Baacuter a kereszteacuteny korban nem nevezik sem Maiumaacutenak sem Marzēahnak az uumlnnepet meacutegis felvethetjuumlk hogy a foumlniacuteciai uumlnnep eacutelt tovaacutebb azonban időpontjaacute-ban immaacuter a kereszteacuteny uumlnnepi naptaacuterhoz koumltődve ahogy a marokkoacutei zsidoacutek is sajaacutet kalendaacuteriumuk rendszereacutebe integraacuteltaacutek Az uumlnnep kereszteacuteny naptaacuterhoz asszimilaacutelaacutesa annyira eredmeacutenyes volt hogy Aacutegoston eacutes Caesarius eseteacuteben is egyeacutertelmű hogy a neacutepi uumlnnepseacutegek reacutesztvevői nem eacuterzeacutekelteacutek hogy pogaacuteny szertartaacutesban venneacutenek reacuteszt ndash a Keresztelő uumlnnepeacuten valoacute fuumlrdőzeacutes szaacutemukra alkalmatos megemleacutekezeacutesnek tűnhetett a szentről

Szent Jaacutenos nyaacuteri uumlnnepe eacutes a viacutez illetve a tenger kapcsolata fennmarad a koumlzeacutepkorban is baacuter a forraacutesadatok tovaacutebbra is rapszodikusan szoacutervaacutenyosak Theodoacuteros Balsamoacuten a XII szaacutezadban keacutesziacutetett monumentaacutelis kommentaacuterokat az egyetemes zsinatok hataacute-rozataihoz iacutegy a trulloacutei zsinat kaacutenonjaihoz Ezen a zsinaton nem teoloacutegiai hanem inkaacutebb egyhaacutezfegyelmi keacuterdeacutesek aacutelltak a koumlzeacuteppontban iacutegy toumlbb pogaacutenynak tartott szokaacutest is eliacuteteacuteltek leginkaacutebb a 62 kaacutenonban A sokkal ritkaacutebban ideacutezett 65 kaacutenon az uacutejholdat koumlszoumlntő taacutencokat eacutenekeket tiltja meg Balsamoacuten a szoumlveghez fűzoumltt kom-mentaacuterjaiban azonban maacuter a Szent Jaacutenos-naproacutel beszeacutel57 Mint iacuterja az uacutejhold meguumln-nepleacutese maacuter reacutegen megszűnt azonban a maacuteglyaacutek gyuacutejtaacutesa eacutes bizonyos joacuteslatkeacutereacutesek Mihaacutely paacutetriaacuterka idejeacuteig fennmaradtak Juacutenius 23 előesteacutejeacuten feacuterfiak eacutes nők oumlsszegyűl-tek egy haacutezban a tengerparton ahol egy kislaacutenyt menyasszonynak oumlltoumlztettek fel Ott lakomaacutet csaptak taacutencoltak eacutes eacutenekeltek majd egy bronzedeacutenyben tengervizet hoztak amellyel a Balsamoacuten aacuteltal lekanomanteiaacutenak nevezett joacuteslaacutesi riacutetust veacutegezteacutek a kislaacuteny a viacutezből a reacutesztvevők aacuteltal behelyezett szemeacutelyes taacutergyakat kiemelve joacutesolt szerencseacutet eacutes balszerencseacutet A leiacutertak a nyugatroacutel ismert Szent Jaacutenos-napi uumlnnepseacutegekre hasonliacute-tanak azonban az uumlnnep megtartaacutesaacutera szolgaacuteloacute haacutez leacutete a Marzēah-haacutezakat ideacutezi s a kapcsolat talaacuten nem veacuteletlen

Maacutesnap a reacutesztvevők a laacutennyal egyuumltt taacutencolva eacutes dobolva a tengerhez mentek ahol bőseacutegesen tengervizet meriacutetettek eacutes ezzel megszoacutertaacutek haacutezaikat eacutejszaka pedig maacuteglyaacute-kat gyuacutejtottak ezek foumlloumltt aacutetugraacuteltak eacutes joumlvendőt mondtak A haacutezakat eacutes azok udva-raacutet ahol az esemeacutenyek zajlottak aranyos textilekkel selyemmel eacutes aacutegakkal diacutesziacutetet-teacutek Mint Balsamoacuten iacuterja a paacutetriaacuterka faacuteradozaacutesainak koumlszoumlnhetően ez a szokaacutes teljesen eltűnt Konstantinaacutepolyboacutel58

56 Schorch 2003 A foumlniacuteciai Marzēah McLaughlin 2001 37ndash44 előfordulaacutesa Marseille-ben McLaughlin 2001 38ndash42

57 Theodoacuteros Balsamoacuten PG 137 740ndash741 A szoumlveg fordiacutetaacutesaacutet laacutesd a Fuumlggeleacutekben58 Leginkaacutebb a XII szaacutezad keacutet Mihaacutely nevű paacutetriaacuterkaacutejaacutera gondolhatunk II Michaeacutel Kurkurasra

(1143ndash1146) vagy III Michaeacutelra (1170ndash1179) Michaeacutel Keacuterullarios (1043ndash1059) a skizma paacutetri-aacuterkaacuteja valoacutesziacutenűtlen mivel Balsamoacuten eacuterezhetően olyan szokaacutesokat iacuter le melyeket maga is szemeacute-lyesen ismert

237

Ez talaacuten az első hely ahol egyeacutertelműen megjelenik a Szent Ivaacuten-eacuteji maacuteglyaacutek keacutepe eacutes szinteacuten uacutej elemkeacutent a joumlvő kifuumlrkeacuteszeacuteseacutenek szaacutendeacuteka ndash ami az eacutev egy nagy forduloacute-pontjaacutehoz koumltődő esemeacutenyneacutel nem meglepő Balsamoacuten leiacuteraacutesa a joacuteslaacutesi proceduacuteraacute-roacutel nem vilaacutegos ez a szoumlveg keveacutes lenne hozzaacute hogy megfejtsuumlk valoacutejaacuteban mikeacuteppen is joumlvendoumlltek A lekanomanteia szoacute hasznaacutelata is feacutelrevezető lehet mivel ez az antik-vitaacutesban is hasznaacutelt szoacute ([vizes-]edeacutenyből valoacute joacuteslaacutes) az oacutekorban leggyakrabban baacuter nem mindig a tuumlkroumlződő viacutezfeluumllet megfigyeleacuteseacutet jelentette eacutes ebbe proacutebaacuteltak keacutepe-ket belelaacutetni59 Azonban a Balsamoacuten-feacutele leiacuteraacutesban csupaacuten keacutet elem hasonliacutet az antik lekanomanteiaacutera a vizesedeacuteny hasznaacutelata illetve a kislaacuteny jelenleacutete Az oacutekorban a tuumlk-roumlződő feluumlletekből toumlrteacutenő joacuteslaacuteshoz okvetlenuumll egy szűzre volt szuumlkseacuteg mint meacutedi-umra baacuter az oacutekorban inkaacutebb kisfiuacutek jaacutetszottaacutek e szerepet miacuteg itt egy kislaacuteny (koridion) A szoumlveg egy ponton az ő despoteacuteseacuteről gazdaacutejaacuteroacutel beszeacutel ez utalhat arra hogy a kis-laacuteny rendszerint rabszolga vagy maacutes alacsonyabb staacutetuszuacute szemeacutely volt de arra is hogy a joacuteslaacutes riacutetusaacutenak lebonyoliacutetoacuteja az ő alkalmazoacuteja egy felnőtt volt Ilyen egyuumltt dol-gozoacute paacuterokroacutel melyeket egy joacutes eacutes egy meacutedium alkotott az oacutekorboacutel is vannak infor-maacutecioacuteink60 A feluumlletes hasonloacutesaacutegok elleneacutere azonban ez nem antik lekanomanteia A moacutedszer mikeacutentjeacutet az segiacutet megeacuterteni hogy a jelenkori Goumlroumlgorszaacutegban is ugyanezt a riacutetust gyakoroljaacutek ugyanezen a napon reacuteszletekbe menően azonos moacutedon mely-nek uacutejgoumlroumlg terminusa klidonas (κλήδονας) Ennek leacutenyege a koumlvetkező a rituaacuteli-san szabaacutelyozott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt viacutezzel megtoumlltoumltt edeacutenybe szemeacutelyes taacutergyakat helyeznek letakarjaacutek a szabad eacuteg alatt hagyjaacutek eacutes maacutesnap egy dal eacutenekleacutese koumlzben huacutezzaacutek ki a viacutezből a taacutergyakat eacutes a reacutesztvevők a sajaacutet taacutergyuk kihuacutezaacutesakor eacutenekelt vers-sort eacutertelmezik sajaacutet sorsukra vonatkozoacute joacuteslatkeacutent peacuteldaacuteul iacutegy proacutebaacuteljaacutek megtudni hogy ki lesz a feacuterjuumlk61

A szokaacutes bizaacutenci megleacutete nem csupaacuten Balsamoacutentoacutel adatolt hanem maacutes bizaacutenci szer-zőktől is62 Nem tudjuk dataacutelni megjeleneacuteseacutenek idejeacutet eacutes helyeacutet maga a szoacute az oacutegoumlroumlg-ből joumln ahol a kleacutedonizoacute ige hasznaacutelhatoacute volt joacuteslaacutes joacuteslatmagyaraacutezat jelenteacutesben63 Itt nem keruumll sor tengeri fuumlrdőre a tengerviacutezzel azonban megszoacuterjaacutek kvaacutezi megszente-lik a haacutezakat A paacutetriaacuterka tilalma aligha eacuterveacutenyesuumllt Konstantinaacutepoly vaacuterosfalain kiacutevuumll mivel a leiacutert szokaacutesokra egeacuteszen pontosan egyező leguacutejabb kori adataink is vannak Eacuteszak-Goumlroumlgorszaacuteg egyes teruumlletein eacutelt egy szokaacutes miszerint egy tizenhaacuterom eacutevesneacutel nem idősebb kislaacutenyt az uumlnnep előesteacutejeacuten menyasszonynak oumlltoumlztettek eacutes uumlnnepeacutelyes menetben veacutegigvonultak vele a falu utcaacutein64 A Pindos-hegyseacuteg paacutesztorai koumlzoumltt gyere-kek bronzkorsoacuteban vizet hoznak eacutes ezzel egyeseacutevel meghintik a baacuteraacutenyokat

59 Delatte 193260 Azokban az esetekben ahol a joacuteslaacutes valamilyen tuumlkroumlző feluumllet segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutent peacuteldaacuteul edeacutenybe

oumlntoumltt viacutez vagy tuumlkoumlr aacuteltalaacuteban egy szűzre volt szuumlkseacuteg aki meglaacutetta a tuumlkoumlrkeacutepben a keacuterdeacutesre ke-resett vaacutelaszt Ezek a mediumok rendszerint gyerekek voltak

61 Abbott 1903 53ndash57 Megas 1963 137ndash138 Ma maacuter inkaacutebb turisztikai laacutetvaacutenyossaacutegkeacutent de meacuteg mindig leacutetezik

62 Peacuteldaacuteul Ioacuteseacuteph Bryenniosnaacutel laacutesd a Fuumlggeleacuteket63 Chaniotis 2009 13164 Megas 1963 (2 kiadaacutes) 134ndash135

238

A nyaacuteri napforduloacute eacutes a rituaacutelis fuumlrdő kapcsolata az uacutejkorig megmaradt kuumlloumlnouml-sen gazdagon adatolt az orosz hagyomaacutenyboacutel ahol a koumlzeacutepkortoacutel a XXI szaacutezadig talaacute-lunk forraacutesokat65 A maacutesik lehetseacuteges tovaacutebbeacuteleacutesi pont az eacutev első tengeri fuumlrdőzeacuteseacutenek rituaacute lisan megszabott napja mely Megas szerint Goumlroumlgorszaacuteg teruumlleteacuten leggyakrabban a Mennybemenetel napja mely vagy maacutejusra esik vagy Keresztelő Szent Jaacutenos szuumlle-teacutesnapja juacuteniusban66 Pontosban egy a Lydos aacuteltal leiacutert ostiai Maiumaacutehoz kiacuteseacutertetiesen hasonliacutetoacute szokaacutes is ismert volt az uacutejkorban a falusiak a keresztuacutetnaacutel lesben aacutellva az első arra jaacuteroacutet elkaptaacutek eacutes ruhaacutestul a tengerbe dobtaacutek ndash kiveacuteve ha mindenkinek fizetett egy italt67 A kleacutedonas mint joacuteslaacutesi moacutedszer ebben a formaacuteban nem csupaacuten a Balkaacutenon elterjedt hanem meacuteg Oroszorszaacutegban is68

Ha teacuterkeacutepre helyezzuumlk az előfordulaacutesokat kirajzoloacutedik a szemuumlnk előtt egy toumlrteacutenet a sziacuter Marzēah-Maiuma uumlnnep egy eredetileg etnikumhoz koumltoumltt roacutemai szempontboacutel periferiaacutelis szokaacutes a pogaacuteny kultuszok visszaszoriacutetaacutesa aacuteltal okozott vaacutekuumban hir-telen addig nem ismert neacutepszerűseacutegre tesz szert melynek egyik fő faktora sőt talaacuten fő oka hogy szervezeacuteseacutet a hivataacutesos szoacuterakoztatoacuteipar veszi aacutet iacutegy igazi cirkuszi-sziacuten-haacutezi laacutetvaacutenyossaacuteggaacute vaacutelhat Baacuter a fesztivaacutel szabadossaacutega (hiszen inkaacutebb hasonliacutet Wood-stockra mint vallaacutesi uumlnnepre) egyaraacutent kihiacutevja maga ellen a kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny elit ellenszenveacutet azonban neacutepszerűseacutege miatt a betiltaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek időlegesek maradnak

Ugyanez a keleti uumlnnep a foumlniacuteciaiakkal egyuumltt bizonyiacutethatoacutean megeacuterkezik a Foumlld-koumlzi-tenger nyugati medenceacutejeacutebe azonban a punokkal egyuumltt hosszuacute időre eltű-nik a forraacutesokboacutel Keacuteső oacutekori emliacuteteacutesei koumlzuumll az ostiai Maiuma melyről Lydos szaacute-mol be valoacutesziacutenűleg a nagy kereskedelmi koumlzpont folymatosan meguacutejuloacute orientaacutelis lakossaacutegaacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet Hippo eacutes Arles eseteacuteben az egykori foumlniacuteciai lakossaacuteg szubsztraacutetumhataacutesaacuteval szaacutemolhatunk Itt a vonatkozoacute szokaacutesok a kereszteacuteny korban a napforduloacutehoz koumlzeli Szent Jaacutenos-uumlnnepre helyeződnek aacutet baacuter e szokaacutesok kapcsola-tai a viacutezzel rituaacutelis fuumlrdőzeacutessel illetve szexuaacutelis konnotaacutecioacuteik a Maiumaacutehoz koumltik őket Forraacutesok hiaacutenyaacuteban nem tudjuk megmondani hogy maacuter a kereszteacutenyseacuteg aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa előtt a napforduloacute időpontjaacutera keruumlltek-e e riacutetusok vagy egy maacutejusi bdquoMaiumardquo szokaacutesait csak a kereszteacutenyseacuteg hataacutesaacutera helyezteacutek aacutet egy olyan szent uumlnnepeacutere aki-nek viacutezzel valoacute kapcsolataacutetoacutel mentseacuteget remeacutelhettek a rituaacuteleacute gyakorloacutei Szent Jaacutenos juacuteniu si szuumlleteacutesnapjaacutenak meguumlnnepleacutese legkoraacutebban Eacuteszak-Afrikaacuteboacutel ismert69

65 Rock 2007 136ndash13766 Megas 1963 13867 Megas 1963 138ndash13968 Ryan 2008 869 Kellner 1908 217ndash218

239

Napforduloacutes tuumlzek eacutes maacuteglyaacutek

A Marzēah ndash Maiuma ndash Szent Ivaacuten vonalon veacutegighaladva a nyaacuteri napforduloacute uumlnnepeacute-nek vizes elemeit tudtuk veacutegigkoumlvetni a tűz előszoumlr Balsamoacuten szoumlvegeacuteben emliacutetődik ő aacutelliacutetja elsőkeacutent hogy az emberek Szent Jaacutenos szuumlleteacutese napjaacuten maacuteglyaacutekat gyuacutejtanak eacutes ezek foumlloumltt ugraacutelnak aacutet A koraacutebbi forraacutesok hallgatnak e maacuteglyaacutek eredeteacuteről s ha meg-proacutebaacuteljuk eredetuumlket visszafejteni komoly moacutedszertani probleacutemaacutekba uumltkoumlzuumlnk Az uacutejkori euroacutepai neacutephagyomaacutenyban szaacutemos kuumlloumlnboumlző daacutetum szolgaacutelhat apropoacuteul az oumlroumlmtuumlzek gyuacutejtaacutesaacutehoz nemcsak a napforduloacute s meacuteg ha felteacutetelezzuumlk is ezek keresz-teacutenyseacuteg előtti eredeteacutet ndash ami legkeveacutesbeacute sem szuumlkseacutegszerű ndash gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni hogy milyen pogaacuteny uumlnnephez tartozhattak koraacutebban hiszen időpont-juk toumlbbeacute-keveacutesbeacute a kereszteacuteny uumlnneprendhez alkalmazkodik Ha a toumlrteacutenet elejeacutet vizsgaacuteljuk a goumlroumlg-roacutemai oacutekort talaacutelhatunk tűzriacutetusokat azonban ezek nem oumlnma-gukeacutert valoacute maacuteglyarakaacutesok hanem egyszersmind aacuteldozati tuumlzek is A goumlroumlg kultuacuteraacute-ban alig akad vallaacutesi riacutetus tűz neacutelkuumll ahogy a maacuter egyszer meggyuacutejtott tűz szinte min-dig az aacuteldozati ajaacutendeacutek elhamvasztaacutesaacutera is szolgaacutel70 Neacutehaacuteny esetben a tűz mondhatni dekoratiacutev szerepet toumllt be mint az atheacuteni Panatheacutenaia uumlnnephez kapcsoloacutedoacute faacuteklyaacutes futoacuteversenyen legtoumlbbszoumlr azonban meacutegis az aacuteldozati oltaacuter tuumlze az ami egyes kul-tuszokban laacutetvaacutenyossaacuteggaacute vaacutelik a heacutetkoumlznapi aacuteldozatbemutataacutes meacuterteacutekeacutet meghaladoacute meacutereteacutevel vagy az időpont (eacutejszaka) esetleg a helysziacuten miatt (peacuteldaacuteul egy hegycsuacutecs vagy maacutes messziről laacutethatoacute hely)71 Ez azonban rendszerint egyuumltt jaacuter azzal hogy a tűz pusztiacutetoacute ereje is exponenciaacutelisan megnő e szertartaacutesok erőszakossaacutega a mai ember szaacutemaacutera egeacuteszen megdoumlbbentő Patrai vaacuteros Laphria nevű Artemis-uumlnnepeacuten az oltaacuter koumlreacute hatalmas fahasaacutebokat halmoznak erre a gigantikus oltaacuterra eacutelő aacutellatok toumlmege keruumll madarak vaddisznoacutek szarvasok medve- eacutes farkaskoumllykoumlk vagy akaacuter felnőtt ragadozoacutek is Pausanias aacutelliacutetaacutesa szerint sajaacutet szemeacutevel laacutetta amint medveacutek proacutebaacuteltak kitoumlrni a laacutengok koumlzuumll72 A legtoumlbb nagy eacutegőaacuteldozat eseteacuteben a laacutetvaacutenyossaacuteg szeliacutedebb volt iacutegy peacuteldaacuteul Olympiaacuteban ahol a jaacuteteacutekok lezaacuteraacutesakor a szenteacutelykoumlrzet oumlsszes oltaacute-raacuten egyszerre lobbant fel a tűz73 Felmeruumll a lehetőseacuteg hogy maacuter a kreacutetai vallaacutes hegy-csuacutecsszenteacutelyeinek a ceacutelja is az volt hogy eacutejszakai tűzszertartaacutesok helysziacutenei legyenek74 A karakterisztikus aacuteldozati jelleg illetve a szertartaacutesok toumlbb eacutevenkeacutenti megrendezeacutese miatt Burkert valoacutesziacutenűtlennek tartja hogy e szertartaacutesoknak koumlzvetlen kapcsolatuk legyen az uacutejkori Euroacutepa uumlnnepi tuumlzeivel inkaacutebb a seacutemi eacutes anatoacuteliai tűzriacutetusok hataacutesaacutet tartja megfontolandoacutenak75

70 Burkert 1985 6171 Tűzriacutetusok peacuteldaacutei Burkert 1985 60ndash6472 Pausanias VII 18 12ndash1373 Hegyi 2002 10274 Burkert 1985 63 A tipikus Kr e II eacutevezredbeli hegycsuacutecsszenteacutelyek egy-egy minoacutesi palotakoumlz-

ponttoacutel eleacuterhető taacutevolsaacutegban eacutepuumlltek iacutegy az itt gyuacutejtott eacutejszakai aacuteldozati tuumlzek messziről laacutethatoacutek voltak Hogy valoacuteban iacutegy hasznaacuteltaacutek-e a szenteacutelyeket az pusztaacuten a raacutenk maradt reacutegeacuteszeti leletekből termeacuteszetesen nem aacutellapiacutethatoacute meg

75 Burkert 1985 63

240

Ez azt jelenti hogy ha a napforduloacutes tuumlzek antik előzmeacutenyeacutet akarjuk megtalaacutelni akkor mindenekelőtt egy a napforduloacute koumlrnyeacutekeacutere eső uumlnnepet kellene talaacutelnunk A roacutemai naptaacuterban ilyen nincsen juacutenius nagy uumlnnepei a hoacutenap elejeacuten csoportosulnak a hoacutenap koumlzepeacuten csupaacuten neacutehaacuteny templom alapiacutetaacutesi emleacuteknapjaacutet talaacuteljuk Hasonloacute a helyzet a goumlroumlg naptaacuterak koumlzuumll legismertebb atheacuteniban Itt a napforduloacute az eacutevet zaacuteroacute Skirophorion hoacutenapra esett uumlnnepeinek nincsen felismerhető szolaacuteris vonatkozaacutesa76 E hiaacuteny eacuterthető hiszen a nyaacuter koumlzepe a betakariacutetaacutes időszaka is volt eacutes a megbiacutezhatat-lanul műkoumldő Caesar előtti naptaacuterak mellett a napforduloacute daacutetumaacutenak hozzaacutevetőleges meghataacuterozaacutesa is komoly csillagaacuteszati ismereteket igeacutenyelt volna Roumlviden juacuteniusban sem a napforduloacutehoz kapcsoloacutedva sem attoacutel fuumlggetlenuumll nem talaacutelunk uumlnnepet mely-nek a maacuteglyagyuacutejtaacutes a reacutesze lehetett volna Hogy juacutenius 24-nek meacutegis lehettek tuumlzes konnotaacutecioacutei arra az első jeleket a keacuteső antikvitaacutesban talaacuteljuk

A sokat emlegetett Philocalus-naptaacuter illusztraacutecioacutekat is tartalmaz A juacutenius hoacutenap allegorikus aacutebraacutezolaacutesa egy a neacutezőnek haacutetat fordiacutetoacute meztelen feacuterfit aacutebraacutezol aki jobb kezeacutevel egy napoacuteraacutera mutat baljaacuteban hatalmas faacuteklyaacutet tart77 A keacutep bal oldalaacuten gyuuml-moumllcsoumlkkel teli kosaacuter laacutetszik felette sarloacute lebeg A keacutep jelenteacutese vilaacutegos a faacuteklya eacutes a napoacutera a napforduloacutera utal a gyuumlmoumllcsoumlk eacutes a sarloacutek a betakariacutetaacutesra78 Mindehhez a naptaacuterban juacutenius 24-neacutel a dies lampadarum bejegyzeacutes szerepel a faacuteklyaacutek napja Ez a dies lampadarum nem a Philocalus-naptaacuternak hanem a VI szaacutezad elejeacuten eacutelt Fulgentiusnak koumlszoumlnhetően egy potenciaacutelis Ceres-uumlnnepkeacutent jelent meg a kutataacutesban ugyanis a kereszteacuteny korban eacutelt mitograacutefus a dies lampadarum megnevezeacutest az elrabolt laacutenyaacutet faacutek-lyaacuteval a kezeacuteben kereső Ceres-Deacutemeacuteteacuter istennő miacutetoszaacuteval kapcsolja oumlssze79 A kuta-taacutes megosztott a szoumlveghely eacutertelmezeacuteseacuteben nem is annyira Ceres szerepeacutet illetően hanem hogy egyaacuteltalaacuten baacutermilyen szempontboacutel pogaacuteny uumlnnep volt-e a nyaacuteri napfor-duloacute80 Salzman elveti a lehetőseacuteget eacutes a naptaacuter-illusztraacutecioacute faacuteklyaacutes alakjaacutet pusztaacuten a nyaacuteri hőseacuteg allegorikus aacutebraacutezolaacutesaacutenak tekinti hiszen juacutenius hoacutenapboacutel semmifeacutele Ceres-uumlnnepet nem ismeruumlnk valoacutesziacutenűtlen hogy egy ennyire keacutesei forraacutesban buk-kanjon fel előszoumlr81

Fulgentius aacutelliacutetaacutesai kevesek ahhoz hogy elfogadjuk egy nyaacuteri Ceres-uumlnnep leacuteteacutet ez azonban nem koumlveteli meg hogy a Philocalus-naptaacuter eacutes Fulgentius dies lampadarum kifejezeacuteseacutet pusztaacuten tudaacuteleacutekos allegoacuteriaacutenak tekintsuumlk ahol a faacuteklya = nap Ez ellen szoacutel

76 Termeacuteszetesen az atheacuteni uumlnnepi naptaacuter csak egy a szaacutemtalan goumlroumlg kalendaacuterium koumlzuumll melyek toumlbbseacutegeacuteről szoacute szerint semmit nem tudunk

77 Internetes hozzaacutefeacuterhetőseacuteg httpwwwtertullianorgfatherschronography_of_354_06_calen-darhtm (Letoumllteacutes ideje 2017 05 21)

78 Salzman 1990 92 37 keacutep79 Fulgentius Mythologiae XI bdquoHanc [Proserpinam] etiam mater cum lampadibus raptam inquirere

dicitur unde et lampadarum dies Cereri dedicatus est illa uidelicet ratione quod hoc tempore cum lampadibus id est cum solis feruore seges ad metendum cum gaudio requiraturrdquo (bdquoUacutegy mondjaacutek hogy őt az elrabolt [Persephoneacutet] anyja faacuteklyaacutekkal kereste ezeacutert van a faacuteklyaacutek napja Ceres nek szentelve abboacutel a megfontolaacutesboacutel hogy ebben az időszakban faacuteklyaacutek feacutenye mellett azaz a nap heveacutevel oumlroumlmmel keresik arataacutesra a mezőketrdquo)

80 Degrassi (1963 473) negatiacutev aacutellaacutespontot fogalmaz meg H Stern (1953 170) mellette eacutervel81 Salzman 1990 93

241

az is hogy a faacuteklya szoacute mindkeacutet esetben toumlbbes szaacutemban aacutell Dolbeau egy addig publi-kaacutelatlan szentbeszeacuted kiadaacutesa kapcsaacuten oumlsszegyűjtoumltte a kifejezeacutes valamennyi előfordu-laacutesaacutet eacutes a maacuter emliacutetetteken tuacutel neacutegy szoumlveget talaacutelt melyek Szent Jaacutenos uumlnnepeacutere a lampas vagy vulgaacuteris latinsaacuteggal lampada faacuteklya szoacutet hasznaacuteljaacutek s ami meacuteg fontosabb egy olyan szoumlveget is ahol valoacutedi tuumlzekről is szoacute esik82 Ilyen egy tisztaacutezatlan szerzőseacutegű homiacutelia itt tisztaacuten kereszteacuteny kontextusban nevezik a nyaacuteri napforduloacutet eacutes magaacutet a Keresztelőt faacuteklyaacutenak83 Sevillai Isidorus a VII szaacutezadban hasznaacutelja a lampada megne-vezeacutest a nyaacuteri napforduloacutera de csak abban az eacutertelemben ahogy Salzman is eacuterti mint a nap heveacutenek szimboacuteluma84 Ezzel szemben egy Karthago teruumlleteacutehez koumlthető pseudo-fulgentiusi homiacuteliaacuteban maacuter szemben aacutell egymaacutessal a kereszteacuteny eacutes a pogaacuteny faacuteklya85

Oacute joacute faacuteklya nem amelyik a vilaacutegot szereti hanem amelyik az eget szereti Ha helyeacutenvaloacute nyelven akarjaacutetok faacuteklyaacutek napjaacutenak hiacutevni szeresseacutetek a Szentlelket aacutem faacutejdalmat okoz az hogy sokan vannak akik faacuteklyaacutenak hiacutevjaacutek a napot de a soumlteacutetseacuteg meacutelyeacuten eacutelnek86

Az Eacutetaix aacuteltal ugyanezen tanulmaacuteny reacuteszekeacutent publikaacutelt roumlvid homiacutelia az VndashVI szaacute-zadi Afrikaacuteban keletkezett87 eacutes szinteacuten a faacuteklya (facula lampada) keacutepeacutere eacutepuumll mely itt Keresztelő Szent Jaacutenosban mutatkozott meg a vilaacuteg szaacutemaacutera A kereszteacuteny faacuteklyaacuteval itt nem keruumll szembe a pogaacutenyok faacuteklyaacuteja88 A lista egy autentikus Szent Aacutegoston-homiacuteliaacuteval vaacutelik teljesseacute melyből hiaacutenyzik ugyan a lampaslampada szoacute azonban maacuter egy uumlnnepi szokaacutest iacuter le

82 DolbeaundashEacutetaix 2003 243ndash245 25383 bdquoTunc ergo repertum est esse primum solstitium mundi quando Iohannes natus est quem diem

lampadem appellant Lampada enim erat luminis Christi a quo lumen acceperat cum essset ad-huc in utero matris [hellip] ndash post duo aequinoctia quae sunt duae conceptiones intendenda sunt et duo solstitia in quibus duae natiuitates continentur unam quidem diximus Iohannis esse mense iunio id est octauo kalendas iulias quem lampadem appellant quo tempore messis tritici caediturrdquo In Botte 1932 93ndash105

84 Isidorus De natura rerum 82 bdquoSolstitium autem aestiuum ideo lampada dicitur eo quod ex eo die lampada solis claritatem maiorem accipiat caloremque nimium aduenientis aestatis infundantrdquo Itt mellőzoumlm a hasonloacute eacutertelemben szoacuteloacute Papias-helyet a szerző keacutesei kora miatt mivel a lexikog-raacutefus Papias XI szaacutezadi (Papias Elementarium doctrinae rudimentum Torino 1976 [Venezia 1496] 173)

85 DolbeaundashEacutetaix 2003 245 Ps-Fulgentius sermo 56 in PL 65 925ndash927 ezen beluumll 926A86 bdquoO bona lampada non quae diligit saeculum sed quae diligit caelum Si vultis recta lingua vocare

diem lampadarum diligite Spiritum sanctum sed hoc dolemus quia sunt multi qui diem vocant lampadam et sunt in medio tenebrarumrdquo

87 DolbeaundashEacutetaix 2003 24788 DolbeaundashEacutetaix 2003 256 bdquo[hellip] Gaudium nostrum sit lucidum quia dies est lampadarum ut

quaedam facula magna praecursoris de corthina materni relucens processisse ante faciem sponsi caelestis ltlegiturgt ut eius novissima lampada [hellip] Quod iam ergo lampadarum dies emicuit ut ultima prophetiae facula ante faciem uenientis sponsi limitaneo iam termino choruscauit ap-temus omnes lampades nostras splendidas scilicet mentes nostras et introeamus in gaudium Domini [hellip]rdquo

242

Ha kegyelmet akarunk talaacutelni naacutela ne seacutertsuumlk meg a szuumlleteacutes[nap]jaacutet Szűnjenek meg a szentseacutegtoumlreacutesek maradvaacutenyai szűnjenek meg a hiaacutebavaloacutesaacuteg toumlrekveacutesei eacutes jaacuteteacutekai ne toumlrteacutenjeacutek ami toumlrteacutenni szokott ugyan maacuter nem a deacutemonok tiszteleteacutere azonban meacutegis meacuteg mindig a deacutemonok szokaacutesai szerint Tegnap soumlteacutetedeacutes utaacuten bűzlő laacutengoktoacutel eacutegett az egeacutesz vaacuteros egeacuteszen aacutetjaacuterta a fuumlst a levegőt [hellip] Tudjuk testveacuterek hogy ezeket a dolgokat a fiuacutek teszik de az idősebbek koumltelesek megaka-daacutelyozni őket89

Baacuter Dolbeau tanulmaacutenya nem tűzte ki ceacuteljaacuteul hogy egy teacutenylegesen leacutetező uumlnnepet rekonstruaacuteljon azonban e szoumlveganyag mellett aligha lehet keacutetseacuteges hogy a faacuteklyaacutek napja nem allegoacuteria hanem eacutelő hagyomaacuteny vagy meacuteg pontosabban bizonyos reacutegioacutek-ban eacutelő hagyomaacuteny miacuteg maacuteshol valoacuteban csak egy metafora Aacutegoston szoumlvege roumlvid-seacutege elleneacutere sok mindent elaacuterul A szokaacutes reacutesztvevői fiatalok pueri fiuacutek Az időpont Szent Jaacutenos uumlnnepeacutenek előesteacuteje A szokaacutes egyeacutertelmű moacutedon nem pogaacuteny amennyi-ben semmi koumlze a pogaacuteny istenekhez Azonban Aacutegoston egy leacutenyeges ponton bizony-talansaacutegban hagy minket nem tudjuk meg hogy faacuteklyaacutekat vagy maacuteglyaacutekat gyuacutejtottak A bdquocivitas tota flagrabatrdquo (rsquoeacutegett az egeacutesz vaacuterosrsquo) vagy az bdquouniversum aeremrdquo a rsquolevegő egeacuteszeacutet betoumlltő fuumlstrsquo keacutepe sok vagy nagy tűzre utal A putentes (rsquobűzlőrsquo) nem szokvaacutenyos jelzője sem a tűznek sem a fuumlstnek iacutegy esetleg tekinthetjuumlk uacutegy mint a nagyszaacutemuacute szurokfaacuteklyaacutera valoacute utalaacutest ami aligha volt joacute illatuacute eacutes nem tartozott a roacutemai eacutejszakaacutek heacutetkoumlznapjaihoz Nem tudjuk meg azt sem hogy a reacutesztvevők voltakeacuteppen mit csinaacutel-tak Felvonultak a faacuteklyaacutekkal Mulatoztak Aacutegoston nem segiacutet ki minket

E szoumlvegek arra utalnak hogy a nyaacuterkoumlzeacutepi mulatsaacutegnak maacuter a IVndashV szaacutezadban is reacutesze volt a tűz azonban nem maacuteglya hanem inkaacutebb faacuteklyaacutek formaacutejaacuteban s lokaacutelisan ez ugyanarroacutel az egykori foumlniacuteciai teruumlletről mutathatoacute ki Karthagoacuteroacutel eacutes koumlrnyeacutekeacuteről ahol a Szent Jaacutenos-napi fuumlrdőzeacutes is A faacuteklyaacutek szerepe ezt az uumlnnepet meacuteg szorosabban hozzaacutekapcsolja a Maiuma keleti formaacutejaacutehoz Az edessai uumlnnep leiacuteraacutesaacuteban hangsuacutelyos szerep jutott a gyertyaacuteknak faacuteklyaacuteknak eacutes Malalas antiochiai Maiuma-leiacuteraacutesaacuteban is az uumlnnep koumlltseacuteges a csaacuteszaacuter aacuteltal finansziacuterozott elemekeacutent szerepel a toumlmeacutentelen mennyi-seacutegű faacuteklya Lehet elleneacuterv hogy egy eacutejszakai mulatsaacuteg eseteacuteben termeacuteszetes hogy sok vilaacutegiacutetoacuteeszkoumlzre van szuumlkseacuteg azonban meacutegis feltűnő hogy a szinteacuten eacutejszaka eacutes az utcaacuten zajloacute Kalendae Ianuariae eseteacuteben egyetlen szoumlveguumlnk sem emliacuteti kuumlloumln a faacuteklyaacutekat

A Maiuma toumlrteacuteneteacutet koumlvetve tovaacutebbi uumlnnepeket kellett bevonnunk a vizsgaacutelatba a Marzēahot vagy Keresztelő Szent Jaacutenos uumlnnepeacutet Ez a toumlrteacutenet egyfajta nyugvoacutepontra jutott a XII szaacutezadra amennyiben Theodoacuteros Balsamoacuten leiacuteraacutesa egy olyan Szent

89 bdquoSed si volumus invenire eius gratiam non faciamus iniuriam natali eius Cessent reliquiae sacri-legiorum cessent studia atque ioca vanitatum non fiant illa quae fieri solent non quidem iam in daemonum honorem sed adhuc tamen secundum daemonum morem Hesterno die post vespe-ram putentibus flammis civitas tota flagrabat universum aerem fumus obduxerat Si patrum ad-tenditis religionem saltim injuriam cogitate communem Scimus fratres haec a pueris fieri sed maiores prohibere debuerantrdquo Miscellanea Agostiniana I eacuted G Morin Romae 1930 231 Sermo Frangipane 8 293B 5

243

Jaacutenos-napot mutat be mely akaacuter egy XX szaacutezadi neacuteprajzi gyűjteacutesből is szaacutermazhatna Az egyes uumlnnepek kapcsolata azonossaacutega eacutes kontinuitaacutesa mellett remeacutenyem szerint sikeruumllt annyi bizonyiacuteteacutekot felhoznom amennyi egy oacutekori vallaacutestoumlrteacuteneti keacuterdeacutesben egyaacuteltalaacuten lehetseacuteges vagyis amire egy plauzibilis hipoteacutezist alapozhatunk Ez a hipo-teacutezis pedig megengedi neacutehaacuteny fontos toumlrteacuteneti konkluacutezioacute levonaacutesaacutet

Az első a Szent Ivaacuten-eacuteji szokaacutesok terjedeacutesi uacutetvonalaacuteval kapcsolatos Ezek a szokaacutesok a maacuteglyaacutek a fuumlrdőzeacutes illetve a joacuteslaacutesi moacutedszerek erőteljes hasonloacutesaacutegot mutatnak az uacutejkori goumlroumlgseacutegneacutel eacutes a szlaacutev vilaacutegban ami felveti a keacuterdeacutest hogy ki vette aacutet kitől Ha pusztaacuten az eacuterintett neacutepek leacutetszaacutema aacuteltal biztosiacutetott suacutelyaacutet neacutezzuumlk eacutes azt a teacutenyt hogy a szlaacutevok koumlzoumltt a keacutesőbbi krisztianizaacutecioacute okaacuten koumlnnyebben őrződhettek meg keresz-teacutenyseacuteg előtti riacutetusok hihetneacutenk azt hogy az aacutetveacutetel iraacutenya a szlaacutevoktoacutel mutatott a goumlroumlgseacuteg iraacutenyaacuteba Eddigi fejtegeteacuteseim viszont bizonyiacutetjaacutek hogy valoacutesziacutenűbb egy for-diacutetott terjedeacutesi iraacuteny is deacutelről eacuteszak feleacute Azok az orosz vagy ukraacuten laacutenyok akik Szent Ivaacuten napjaacuten folyoacutekhoz vagy tavakhoz mennek meglehet hogy egy biblikus időkből szaacutermazoacute seacutemi uumlnnep egyes elemeit eacuteltetik tovaacutebb erősen krisztianizaacutelt formaacuteban

A maacutesik konkluacutezioacute a keacuteső oacutekor vallaacutesi vilaacutegaacutera vonatkozik A legszkeptikusabb eacutes legoacutevatosabb olvasoacutem sem habozhat elfogadni a teacutenyt hogy a Maiuma eacutes a Szent Jaacutenos-napi szokaacutesok leacuteteztek A Maiuma seacutemi eredete nyilvaacutenvaloacute eacutes az arles-i illetve afrikai szokaacutesokat sem lehetseacuteges a tradicionaacutelis roacutemai naptaacuterboacutel levezetni Ezek az uumlnnepek forraacutesainkban csak a Konstantin utaacuteni időkben vaacutelnak meacutegis eacuterzeacutekelhetőveacute Uacutegy gondolom hogy a jelenseacuteget leiacuterhatjuk uacutegy mint a perifeacuteria benyomulaacutesaacutet a cent-rumba A kereszteacutenyseacuteg aacutellami taacutemogataacutesa majd a kultuszok tiltaacutesa egyfajta vaacutekuumot teremtett a vallaacutesi erőteacuterben azok a kultuszok melyek anyagi haacutettereacutet az aacutellam biztosiacute-totta erejuumlket vesztik Azonban a IVndashV szaacutezadban a kereszteacutenyseacuteg ezt a vaacutekuumot meacuteg nem keacutepes eacutes nem is akarja kitoumllteni Aacutegoston nem hajlandoacute elfogadni a juacutenius 24-i tuumlzeket noha bevallja hogy ez nem nevezhető politeista kultusznak s e mentalitaacutesnak szaacutemtalan megnyilvaacutenulaacutesaacutet laacutethattuk a koraacutebbi fejezetekben is Ez a sajaacutetos kultikus bdquovaacutekuumrdquo pedig valoacutesaacuteggal beszippant eacutes az eacuterdeklődeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutet olyan kul-tuszokat melyek etnikailag foumlldrajzilag vagy szociaacutelisan koraacutebban csak marginaacutelis sze-reppel biacutertak A Maiuma eacutes rokonsaacutega eseteacuteben ezek pogaacuteny volta a legkeveacutesbeacute sem egyeacutertelmű legyenek meacutegoly zajosak vagy frivolak ami a tiltakozoacute egyhaacutezatyaacutek ellen-veteacuteseinek erejeacutet alaposan lecsoumlkkentette

11 Brumalia

Bruma eacutes Brumalia

A novemberndashdecember folyamaacuten zajloacute Brumalia maradt utolsoacutekeacutent a keacuteső oacutekor nagy uumlnnepei koumlzuumll ennek reacuteveacuten visszateacuterhetuumlnk kiinduloacutepontunkhoz a teacuteli időszak nagy uumlnnepeihez1 A taacutergyalt uumlnnepek koumlzuumll ez neacutelkuumlloumlzi leginkaacutebb a IV szaacutezad előtti előz-meacutenyeket az uumlnnep neve Brumalia formaacuteban egyetlenegyszer sem fordul elő a for-raacutesokban a IV szaacutezad előtt eacutes a roumlvidebb Bruma alaknak is alig neacutehaacuteny előfordulaacutesa ismert A Brumalia forraacutesszoumlvegei jellemzően goumlroumlg nyelvűek eacutes a keacutesei antikvitaacutesboacutel illetve toumlbbseacutegeacuteben Bizaacutencboacutel szaacutermaznak

A halmozott keleti előfordulaacutes meglepő mivel a szoacute a latin nyelvből ered baacuter latin szoumlvegekben csupaacuten a roumlvidebb Bruma vaacuteltozat ismert A szoacute a brevis melleacutekneacutev toumlveacuteből joumln eredeti jelenteacutese teacuteli napforduloacute az eacutev legroumlvidebb napjai teacutel Oacutekori latin szoumlve-gekben egyetlen keacutesőbb taacutergyalandoacute szoumlveghely kiveacuteteleacutevel maacutes jelenteacutesben ismeret-len a szoacute Nemcsak az alapszoacute a bruma latin hanem az -alia keacutepző is előfordulaacutesa tipi-kus az uumlnnepnevek eseteacuteben Agonalia Cerialia Consualia Feralia Floralia Liberalia Lupercalia Matronalia Parentalia Quirinalia Robigalia Saturnalia Terminalia Veneralia Vestalia Vinalia Vulcanalia stb ennek elleneacutere a Brumalia szoacutet soha egyetlenegyszer nem iacutertaacutek le latinul Goumlroumlg nyelvteruumlleten nagyjaacuteboacutel a IV vagy V szaacutezadban tűnik fel előszoumlr az uumlnnepneacutev melyet egy ősz veacutegeacuten teacutel elejeacuten megtartott hosszuacute uumlnnepsorozat elnevezeacuteseacutere hasznaacuteltak eacutes amely forraacutesainkban mint eacutelő gyakorolt sőt nagyon neacutep-szerű uumlnnep szerepel Mi is volt a Brumalia

A keacuterdeacutes szakirodalma nem tuacutel kiterjedt alighanem Reiske (1716ndash1774) volt az első aki Biacuteborbanszuumlletett Konstantin Ceremoacuteniaacuteskoumlnyveacutenek kiadoacutejakeacutent a szoumlveg-hez keacutesziacutetett kommentaacuterjaiban oumlsszegyűjtoumltte a Brumalia forraacutesait2 A teacutemaacuteban maacuteig alapmű John Raymond Crawford Byzantinische Zeitschriftben latin nyelven megjelent tanulmaacutenya Crawford a forraacutesok oumlsszegzeacuteseacuten tuacutel a Saturnalia eacutes a Brumalia kapcso-lataacutera oumlsszpontosiacutet3 A XX eacutes XXI szaacutezad nagyjaacuteboacutel feacutel tucat tanulmaacutennyal eacutes koumlnyv-fejezettel egeacutesziacutetette ki a Brumalia szakirodalmaacutet ezek koumlzuumll kuumlloumlnoumlsen fontosak azok melyek uacutej forraacutesszoumlvegeket is feltaacutertak olyan papirusz- illetve feliratos leleteket

1 A szoumlveg egy embrionaacutelis formaacuteja megjelent Toacuteth 2014a2 Reiske 1829ndash1830 701ndash7083 Crawford 1914ndash1919 396 időrendben listaacutezza a forraacutesokat Reiskeacuteeacute mellett meacuteg Tomaschek

(1868) tanulmaacutenyaacutera taacutemaszkodhatott

245

melyek megerősiacutetik irodalmi szoumlvegeink aacutelliacutetaacutesait4 Az uumlnnep uacutegy tűnik feacutenykoraacutet a VI szaacutezadban Iustinianus uralkodaacutesa alatt eacutelte Ebből a korszakboacutel keacutet forraacutesunk is taacutergyalja az uumlnnepnek nemcsak a lezajlaacutesaacutet hanem az eredeteacutet is az egyik Ioacuteanneacutes Malalas kroacutenikaacuteja a maacutesik Ioacuteanneacutes Lydosnak a roacutemai naptaacuterroacutel iacuterott monograacutefiaacuteja Figyelemremeacuteltoacute a keacutet szoumlveg koumlzoumltti elteacutereacutes mintha nem is ugyanarroacutel az uumlnnepről beszeacutelneacutenek

Lydos a De mensibus IV koumlnyveacuteben iacuter a Brumaliaacuteroacutel a december havi uumlnnepek koumlzuumll talaacuten ez a legjelentősebb5 Lydostoacutel a koumlvetkezőket tudjuk meg teacutelidőn veacuteget eacutert mind a mezőgazdasaacutegi mind a katonai teveacutekenyseacuteg Ezeket a roumlvid napokat Brumaacutenak nevezteacutek ndash tehaacutet Lydos a brevis szoacuteboacutel vezeti le az uumlnnep neveacutet Mivel bőven volt szabad idejuumlk eacutejszakai lakomaacutekkal toumlltoumltteacutek joacutekiacutevaacutensaacutegaikat adtaacutek aacutet egymaacutesnak aacuteldozatokat mutattak be Kronosnak Deacutemeacuteteacuternek Dionysosnak eacutes Kybeleacutenek Mint mondja a bdquoneacutev szerint valoacute felkoumlszoumlnteacutesrdquo6 uacutejabb keletű szokaacutes ndash ennek mibenleacuteteacutet olyan evidensnek tekinti hogy el sem magyaraacutezza maacutes forraacutesokboacutel tudjuk mire gon-dol az uumlnnep napjait oumlsszekapcsoltaacutek a goumlroumlg aacutebeacuteceacute betűivel eacutes az adott napokon azok az emberek rendeztek vendeacutegseacuteget akiknek a neve az adott betűvel kezdődoumltt Lydos szerint az uumlnnep reacutegi neve Kronia volt bdquoIgazabb moacutedon nevezik Kroniaacutenak ami miatt az egyhaacutez elfordul az uumlnneptőlrdquo7 Dionysos tiszteleteacutere kecskeacutet aacuteldoztak eacutes a felfuacutejt kecskebőr toumlmlőkoumln ugraacuteltak Az uumlnnep eredetileg chthonikus jellegű volt az alvilaacutegiak tiszteleteacutere tartottaacutek mert Kronos alvilaacutegba vetteteacutese az elvetett mag sor-saacutet szimbolizaacutelja

Mit szűrhetuumlnk le ezekből az informaacutecioacutekboacutel Lydos műveacutenek ceacutelja az ősi roacutemai naptaacuter hagyomaacutenyaacutenak bemutataacutesa eacutes megőrzeacutese ez azonban szinte teljes egeacuteszeacuteben halott reacutegiseacutegtani hagyomaacuteny ezt a klasszikus tradiacutecioacutet kiacutevaacutenja mintegy archivaacutelni a szerző Forraacuteskritikai szempontboacutel ennek az a koumlvetkezmeacutenye hogy baacuter alapvetően

4 Perpillou-Thomas 1993 Bolognesi 1995 Mazza 2005 Mazza 2010 A kutataacuteshoz uacutej szoumlvegek-kel jaacuterult hozzaacute Weinstock is (Weinstock 1964 394ndash395) Egyeacuteb publikaacutecioacutek a teacutemaacuteban Kukuleacutes 1948 25ndash37 Bernardi 2006 Graf 2015 201ndash218 A RAC-ban talaacutelhatoacute kuumlloumln Brumalia ciacutemszoacute va-lamint az Oxford Dictionary of Byzantiumban is

5 Lydos De mensibus IV 1586 bdquoτὸ γὰρ κατrsquo ὄνομα χαιρετίζεινrdquo Utalaacutes arra a szokaacutesra hogy az uumlnnepciklus minden napja a gouml-

roumlg aacutebeacuteceacute egy betűjeacutehez volt rendelve eacutes akiknek az egyes napok betűjeacutevel kezdődoumltt a nevuumlk la-komaacutet rendeztek baraacutetaiknak A chairetizoacute ige ritka jelenteacutese rsquochaireacutet mondanirsquo tehaacutet koumlszoumlnni de itt hozzaacuteeacutertendő az is hogy vendeacutegkeacutent felkeresik a megfelelő nevű szemeacutelyeket eacutes uacutegy uumldvoumlzlik őket

7 bdquoτὸ δὲ ἀληθέστερον ἐξ οὗ καὶ ἡ ἐκκλησία ἀποτρέπεται αὐτά Κρονίας ἑορτὰς αυτὰς λέγουσινrdquo Crawford oacuteta az angol nyelvű szakirodalom szinte egyseacutegesen egyhaacutezi tiltaacuteskeacutent eacutertelmezi a meg-jegyzeacutest (Graf 2015 209 bdquoand this is why the Church has banned themrdquo) de az apotrepetai ige je-lenteacutese nem ennyire erős inkaacutebb csak rsquotaacutevol maradrsquo rsquokeruumll valamitrsquo szoacute szerint rsquoelfordul valamitőlrsquo Emellett az ige praesensben aacutell tehaacutet nem fordiacutethatjuk uacutegy hogy az egyhaacutez valamikor a muacuteltban be-tiltotta az uumlnnepet Iacutegy az egyhaacutezi aacutellaacutespontroacutel csak annyit tudunk meg hogy a Brumaliaacutet azonosiacutetja a reacutegi Saturnaliaacuteval mert a goumlroumlg Kronia neacutev itt a roacutemai uumlnnepre vonatkozik ezeacutert nem helyesli de azt nem tudjuk meg hogy mekkora szigorral Lydos beszaacutemoloacutejaacuteban azt aacutelliacutetja hogy a reacutegi pogaacuteny uumlnnep bizonyos elemei eacutelnek tovaacutebb abban hogy novemberndashdecember folyamaacuten az emberek eacutelel-miszereket visznek a papoknak

246

joacute eacutes megbiacutezhatoacute forraacutes de műveinek nincs időbeli dimenzioacuteja a legkuumlloumlnboumlzőbb korokboacutel szaacutermazoacute adatok torloacutednak egymaacutesra a szoumlvegben amit a Brumalia eseteacute-ben fokozottan szem előtt kell tartani Baacuter a Brumalia sajaacutet koraacuteban hasznaacutelatos neveacutet adja meg de a pogaacuteny előzmeacutenyekről iacuter Lydos szemlaacutetomaacutest azonosnak tekinti a Brumaliaacutet a reacutegi Saturnaliaacuteval ndash mikor Kroniaacuteroacutel beszeacutel nem a goumlroumlg (eacutes nyaacuteron tar-tott) Kroniaacutera gondol hanem a roacutemai Saturnaliaacutera melynek neveacutet joacute reacutegiseacutegtudoacuteshoz illően egyszerűen lefordiacutetja goumlroumlgre A Brumalia időtartama majdnem egy hoacutenap volt iacutegy Lydos nem egy uumlnneppel hanem egy egeacutesz uumlnnepkoumlrrel keacutenytelen azonosiacutetani ezeacutert sorol fel annyi istenseacuteget A termeacutekenyseacutegi jellegre valoacute hivatkozaacutesa nem vezet-hető le a Saturnaliaacuteboacutel ennek forraacutesa reacuteszben lehet a Consualia illetve Opalia de meacuteg valoacutesziacutenűbb hogy a falusi Dionysiaacutera vonatkozoacute informaacutecioacutek hataacutesaacuteroacutel van szoacute A kecskebőr toumlmlőkoumln ugraacutelaacutes az askoacuteliasmos ez utoacutebbi uumlnnep reacutesze volt8

Tehaacutet adott egy uumlnnep a VI szaacutezadban melyet az auktor azonosnak tart bizonyos reacutegebbi uumlnnepekkel elsősorban a Saturnaliaacuteval Baacuter megbiacutezhatoacute szerzőről van szoacute bizonyos aacutelliacutetaacutesaival oacutevatosan kell baacutennunk mert sziacutevesen felteacutetelez folyamatossaacutegot neacuteha tisztaacuten kereszteacuteny szokaacutesokat is pogaacuteny riacutetusokboacutel proacutebaacutel levezetni

Ioacuteanneacutes Malalas a nagyreacuteszt keacuteső antik uumlnnepek eacutes szokaacutesok eredetmondaacuteit tartal-mazoacute maacuter sokat emlegetett kroacutenikaacutejaacuteban annak VII koumlnyveacuteben beszeacutel a Brumaliaacuteroacutel9 Itt a koumlvetkezőt tudhatjuk meg Romulust (Malalasnaacutel Rhoacutemost) eacutes Remust egy nős-teacuteny farkas szoptatta amit szerinte allegorikus eacutertelemben kell eacuterteni tudniillik egy falusi paacutesztor asszony nevelte fel őket A roacutemaiaknaacutel nagy szeacutegyennek szaacutemiacutetott ha valaki maacutes eacuteteleacutet ette ezeacutert az ikrek uacutegy doumlntoumlttek szeacutegyenuumlket azzal kisebbiacutetik hogy megosztjaacutek megvendeacutegelteacutek szenaacutetoraikat azok pedig a katonasaacutegot iacutegy mindenki raacutekeacutenyszeruumllt hogy maacutes kenyereacutet egye Ezt az uumlnnepet nevezteacutek Brumaliaacutenak minden naphoz az aacutebeacuteceacute maacutes-maacutes betűje tartozott eacutes az adott betűvel kezdődő nevű emberek tartottak vendeacutegseacuteget az adott napon

Lydos a Brumalia bemutataacutesakor a katonaacuteskodaacutesban beaacutelloacute teacuteli szuumlnetre hivatko-zott valoacutesziacutenűleg ismerte a Malalasnaacutel is olvashatoacute verzioacutet Azonban ezt a motiacutevumot keacutesőbb nem kapcsolta oumlssze a Brumaliaacuteval mert Malalassal ellenteacutetben ismerte a reacutegi pogaacuteny naptaacuter uumlnnepeit Malalas sajaacutet leiacuteraacutesaacuteban ugyanez maacuter centraacutelis szerepet kap teacutelen nincs katonaacuteskodaacutes de a sereget eacutes az aacutellamapparaacutetust el kell laacutetni ezeacutert előszoumlr a csaacuteszaacuter vendeacutegeli meg az aacutellam vezetőit aacutebeacuteceacuterendben haladva majd ők vendeacutege-lik meg a katonaacutekat Malalas egy alternatiacutev magyaraacutezatra is utal teacutelen iacutegy gondoskod-tak volna a hadsereg ellaacutetaacutesaacuteroacutel Malalas szerint a katonai csapatok zeneacuteszei elmen-tek meghiacutevoacutejuk haacutezaacutehoz ott zeneacuteltek eacutejszaka innen lehetett tudni maacutesnap kineacutel lesz a vacsora Ezek szerint az uumlnnep fő ceacutelja hogy a sereg teacuteli ellaacutetaacutesaacuteroacutel gondoskod-jon azok a szemeacutelyek akiket a csaacuteszaacuter aacutebeacuteceacuterendben meghiacutevott egyben roumlgtoumln meg-hiacutevoacutekkaacute is vaacuteltak iacutegy leacutetrejoumln az a rend amit a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent ismeruumlnk min-dennap az azonos betűvel kezdődő nevű emberek adnak lakomaacutet

8 Crawford 1914ndash1919 385 Azonban az askoacuteliasmos a roacutemaiaknaacutel sem volt ismeretlen vouml Vergilius Georgica II 382ndash384

9 Malalas VII 7 138

247

Az uumlnnep leiacuteraacutesa egybevaacuteg mindazzal amit a VI szaacutezadi Brumaliaacuteroacutel tudunk nehe-zebb keacuterdeacutes hogy mennyire reacutegi a Romulushoz koumltoumltt eredettoumlrteacutenet A Malalas-szoumlveg forraacuteskeacutent Liciniusra hivatkozik a Kr e I szaacutezad első feleacuteben eacutelt Licinius Macerra Mint Crawford bizonyiacutetotta az adat nem teljesen leacutegből kapott ndash termeacuteszete-sen Licinius egy maacutesik uumlnnepet a Parentaliaacutet kapcsolta az ikrek miacutetoszaacutehoz10 A teacuteve-deacutes nem Malalas műve ha megvizsgaacuteljuk szoumlveghelyeacutenek taacutegabb kontextusaacutet meg-talaacutelhatjuk a valoacutedi forraacutesaacutet Brunichiust Vagy ő vagy az ő forraacutesa torziacutetotta el uacutegy a Licinius-helyet hogy a toumlrteacutenetet egy maacutesik uumlnnephez kapcsolta eacutes kitalaacutelt egy keacutepte-len etimoloacutegiaacutet a Brumalia szoacute szaacutemaacutera11 Az az igen erőltetett magyaraacutezat miszerint a roacutemaiaknaacutel szeacutegyen lett volna maacutestoacutel eacutetelt elfogadni a Brumalia egy hibaacutes etimoloacute-giaacutejaacutera megy vissza eszerint a szoacute a goumlroumlg broacutema (rsquoeacutelelemrsquo) eacutes a latin alius (rsquomaacutes[eacute]rsquo) aacutellna a szoacute moumlgoumltt12 A bizaacutenci hagyomaacutenyban Malalas verzioacuteja eacutel tovaacutebb ezt talaacuteljuk a Suda-lexikonban eacutes toumlbb maacutes bizaacutenci műben13

Lydost eacutes Malalast az uumlnnep eredete eacuterdekli maacutes forraacutesaink viszont a Brumaliaacuteroacutel mint kortaacuters mulatsaacutegroacutel iacuternak A legkoraacutebbi forraacutes akineacutel a Bruma egy uumlnnep neve Tertullianus a II szaacutezadboacutel Keacutet alkalommal nevezi meg (De Idolatria 10 eacutes 14) mind a keacutetszer tovaacutebbi a kereszteacutenyek szaacutemaacutera tilalmas uumlnnepekkel14 előszoumlr strena captanda a strena ajaacutendeacutekok hajhaacuteszaacutesa vagyis az uacutejeacutev aztaacuten Septimontium amely januaacuter 11-re esett a heacutet dombroacutel elnevezett uumlnnep melynek meacuteg Roacutema vaacuterosi vaacuteltozataacuteroacutel is csak keveset tudunk majd a Brumae Cara Cognatio vagy Caristia azaz a kedves rokonsaacuteg uumlnnepe melyen a Parentalia halotti megemleacutekezeacutesei utaacuten az eacutelő rokonsaacuteg laacutetogatta meg egymaacutest Keveacutessel keacutesőbb a koumlvetkező uumlnnepeket emliacuteti tilalmaskeacutent Saturnalia Ianuaria Bruma Matronales A felsorolt uumlnnepek a Septimontiumtoacutel elte-kintve melynek afrikai jelenteacuteseacuteről semmit sem tudunk alapvetően csalaacutedi magaacuten-jellegű uumlnnepek nem meglepő ha a II szaacutezadi kereszteacutenyek sem eacuterezteacutek uacutegy hogy pogaacuteny riacutetusokba keveredneacutenek a gyakorlaacutesukkal Tertullianusnak ez a keacutet helye jelzi hogy Bruma vagy toumlbbes szaacutemban Brumae neacuteven maacuter ekkor leacutetezett valamilyen neacutep-szerű uumlnnep ndash azonban nem tudjuk hogy Tertullianus voltakeacuteppen mit jeloumllt a szoacute-val Meglehet hogy nem is a november veacutegeacuten kezdődő Brumaliaacuteroacutel van szoacute hanem azt nevezi iacutegy ami a szoacute alapjelenteacutese a teacuteli napforduloacutet Az is igen kuumlloumlnoumls hogy a keacutet felsorolaacutesban az uumlnnepek időrendben sorakoznak egymaacutes utaacuten strena januaacuter 1 Septimontium januaacuter 11 Bruma Cara Cognatio februaacuter 22 A maacutesik felsorolaacutes-ban Saturnalia december 17 Ianuariae januaacuter 1 Bruma Matronales maacutercius 1 Mindkeacutet listaacuten egyeduumll a Bruma loacuteg ki az időrendből mintha egy januaacuter 11 eacutes feb-

10 Crawford 1914ndash1919 371 Macrobius I 10 17 szerint Licinius Macer iacuterja le hogy Romulus Acca Larentia emleacutekeacutere vezette be a Parentaliaacutet

11 Malalas VII 12 14312 Baacuter az uumlnnepet nem ismerteti de az etimoloacutegia leacuteteacutet megerősiacuteti az Etymologicum Magnum 21544 is

mely szerint a brumalium rsquomaacutestoacutel taacuteplaacutelaacutesrsquo-t jelent13 Geoacutergios Monachos PG 110 65ndash6814 Tertullianus De Idolatria 10 PG 1 661ndash706 bdquoEtiam strenae captandae et septimontium et Brumae

et carae cognationis honorariardquo De Idolatria 14 bdquoNobis quibus sabbata extranea sunt et numeniae et feriae a deo aliquando dilectae Saturnalia et Ianuariae et Brumae et Matronales frequentantur munera commeant et strenae consonant lusus conuiuia constrepuntrdquo

248

ruaacuter 22 koumlzeacute eső napot jeloumllne ndash elkeacutepzeleacutesem sincs mit keresne ezen a helyen egy Bruma nevű uumlnnep azonban az is furcsa hogy miutaacuten valaki haacuterom-haacuterom uumlnnepne-vet felideacutez azok teacutenyleges naptaacuteri sorrendjeacuteben ugyanazt az egy uumlnnepet mieacutert teszi rossz helyre keacutet alkalommal is Roumlviden semmi kuumlloumlnoumls okunk nincs azt hinni hogy Tertullianus Brumaacuteja azonos a IVndashVI szaacutezadi szerzők Bruma(li)aacutejaacuteval

A tovaacutebbi latin előfordulaacutesokban a bruma alapvetően keacutet jelenteacutesben szerepel egy szakszerűbb csillagaacuteszati megkoumlzeliacuteteacutesben a teacuteli napforduloacute napjaacutet jelenti egy taacutegabb heacutetkoumlznapibb jelenteacutesben akaacuter az egeacutesz telet Iacutegy hasznaacutelja Cicero amikor a neacutegy eacutevszakot iacutegy nevezi meg bruma tavasz nyaacuter ősz15 Ugyancsak hosszabb időszakra vonatkozik Propertiusnaacutel eacutes szaacutemos maacutes esetben16 Enneacutel preciacutezebb moacutedon jelentheti a teacuteli napforduloacutet17 mi toumlbb esetenkeacutent az aacuteltalaacutenos napforduloacute jelenteacutesű solstitium szoacutet uacutegy aacutelliacutetjaacutek vele szembe mint ami csak a nyaacuteri napforduloacutet jelenti iacutegy peacuteldaacuteul Varroacute (Kr e 116 ndash Kr e 27)18

A napnak van egy maacutesik mozgaacutesa is ami elteacuter az eacutegbolteacutetoacutel eacutes ami a brumaacutetoacutel a napforduloacute feleacute mozog Brumaacutenak nevezik mert a nap akkor a legroumlvidebb nap-forduloacutenak (solstitium) mert a nap azon a napon aacutellni laacutetszik amennyiben a leg-koumlzelebb van hozzaacutenk Mikor a nap a bruma eacutes a napforduloacute koumlzoumltt feacuteluacuteton jaacuter minthogy akkor a nappal eacutes az eacutejszaka egyenlők lesznek ezeacutert nap-eacutej egyenlőseacuteg-nek nevezik Az időt amiacuteg a nap a brumaacutetoacutel a brumaacutehoz visszateacuter eacutevnek nevezik

Cicero Seneca eacutes Gellius is hasonloacutekeacuteppen szembeaacutelliacutetja a brumaacutet eacutes a solstitiumot a teacuteli eacutes a nyaacuteri napforduloacutet19

Akaacuter egyetlen mondatban is előfordulhat a taacutegabb eacutes a szűkebb jelenteacutes iacutegy peacutel-daacuteul Ciceroacutenaacutel bdquougyanis azt mondjaacutek az egerek maacuteja megnő a brumaacuten eacutes a szaacuteraz

15 Cicero Macrobiusnaacutel (Macrobius Saturnalia II 3 5) bdquoMagnum ostentum anno Vatini factum est quod illo consulatu nec bruma nec ver nec aestas nec autumnus fuitrdquo (bdquoNagy veacuteszjel mutatkozott Vatinius eacuteveacuteben mert a konzulaacutetusa alatt nem volt bruma sem tavasz sem nyaacuter sem őszrdquo)

16 Propertius Elegiae I 8A 9 bdquotu potes insolitas Cynthia ferre nives o utinam hiberniae duplicen-tur tempora brumae et sit iners tardis navita Vergiliisrdquo Terentius Phormio 709 bdquoante brumam au-tem novi negoti incipererdquo Caesar De bello Gallico 5 13 4 1 bdquode quibus insulis nonnulli scripserunt dies continuos XXX sub brumam esse noctemrdquo Vouml meacuteg Livius 21 54 7 1

17 Teacuteli napforduloacute jelenteacutesben Cato De agri cultura 1712 Lucretius De rerum natura 5 616 640 74618 Varro De lingua Latina VI 2 8 bdquoAlter motus solis est aliter ac caeli quod movetur a bruma ad sols-

titium Dicta bruma quod brevissimus tunc dies est solstitium quod sol eo die sistere videbatur quo ad nos versum proximus est Sol cum venit in medium spatium inter brumam et solstitium quod dies aequus fit ac nox aequinoctium dictum Tempus a bruma ad brumam dum sol redit vocatur annus [hellip]rdquo

19 Cicero De natura deorum II 19 5 bdquopossetne uno tempore florere dein vicissim horrere terra aut tot rebus ipsis se inmutantibus solis accessus discessusque solstitiis brumisque cognosci aut aestus maritimi fretorumque angustiae ortu aut obitu lunae commoveri aut una totius caeli conversione cursus astrorum dispares conservarirdquo eacutes Uo II 50 8 bdquobrumae quaedam et solstitii similitudo [hellip]rdquo Hasonloacutean hasznaacutelja a keacutet szoacutet Seneca Naturales Quaestiones III 29 1 9 bdquoIllic solstitium hic bruma conficiturrdquo Ugyaniacutegy iacuter maacuter a csaacuteszaacuterkor derekaacuten Gellius is (Kr u 130 ndash 180) Noctes Atticae pr IX 7 1 bdquoDe conversione foliorum in arbore olea brumali et solstitiali dierdquo

249

csombormenta kiviraacutegzik magaacutenak a brumaacutenak a napjaacutenrdquo20 A maacuter ideacutezett Varroacuten tuacutel maacutes szerzők is dataacuteljaacutek toumlbb-kevesebb pontossaacuteggal hogy melyik nap a bruma iacutegy peacutel-daacuteul Germanicus (Kr e 15 ndash Kr u 19) Aratos-fordiacutetaacutesaacuteban brumai Bak csillagkeacutepről beszeacutel vagy Columella (Kr u 4 ndash 70) egy mezőgazdasaacutegi munka idejeacutet iacutegy hataacuterozza meg a bdquobruma elmuacuteltaacuteval januaacuterbanrdquo vagy meacuteg pontosabban bdquoa Fiastyuacutek lenyugvaacute-saacutetoacutel a brumaacuteig ami koumlruumllbeluumll a januaacuter Kalendaeja előtti nyolcadik naprdquo ez pedig december 2521 A keacuteső antik latin szoumlvegek is dataacuteljaacutek ugyaniacutegy a brumaacutet december 2522 Igaz itt maacuter jelen van egy aacuternyalatnyi de igen fontos differencia Servius a decem-ber 25-eacutet uacutegy hataacuterozza meg mint a bruma utolsoacute napjaacutet tehaacutet a brumaacutenak nevezett teacuteli perioacutedus a szűkebb eacutertelemben vett bruma napjaacuteig tart Servius nem emliacuteti hogy mikor kezdődik

A haacuteromszaacutezhoz koumlzeliacutető forraacutesban a bruma mindig időpontot jeloumll eacutes nem egy uumlnnep neve Ez aloacutel neacutehaacuteny Martialis-epigramma jelent kiveacutetelt ahol azonban a bruma egyeacutertelműen a Saturnaliaacutera vonatkozik eacutes semmi jele hogy el lehetne kuumlloumlniacuteteni attoacutel Iacutegy peacuteldaacuteul bdquoA szomoruacute Athenagoras nem kuumlldoumltt ajaacutendeacutekot nekuumlnk amit a bruma hoacutenap koumlzepeacuten kuumlldeni szokottrdquo23 A Saturnalia napja december 17 volt Vagy a VIII koumlnyv 71 verseacuteben bdquoNeacutegy font ezuumlstoumlt kuumlldteacutel nekem bruma idejeacuten tiacutez eacutevvel ezelőtt Postumianusrdquo24 A nagy mennyiseacutegű ezuumlst tipikusan Saturnalia-ajaacutendeacutek volt a Brumalia uumlnneplői lakomaacutekat adtak nem pedig ajaacutendeacutekot osztogattak Majd a XII koumlnyvben egy lefordiacutethatatlan szoacutejaacuteteacutekkal bdquoBruma napjain eacutes Saturnus uumlnnepeacuten a szegeacuteny Umber tunikaacutet (aliculam) kuumlldoumltt nekem most toumlnkoumllydaraacutet (alicam) kuumlld mert meggazdagodottrdquo25

Alighanem Tertullianus megjegyzeacuteseacutet a Bruma uumlnnepről is a Saturnalia egy alter-natiacutev megnevezeacutesekeacutent kell eacutertenuumlnk Erre egyreacuteszt az szolgaacuteltathatott alapot hogy a tulajdonkeacuteppeni naptaacuteri Saturnalia napja december 17 volt a csaacuteszaacuterkorban azon-ban legalaacutebb egy heacutetig uumlnnepeltek Esetleg az is elkeacutepzelhető hogy egyes kereszteacute-nyek azzal magyaraacutezkodtak hogy ők nem Saturnalia-ajaacutendeacutekot kapnak eacutes fogadnak

20 Cicero De divinatione II 14 33 bdquonam et musculorum iecuscula bruma dicuntur augeri et puleium aridum florescere brumali ipso dierdquo Az utoacutebbi helyen olvashatoacute brumali a brumalis melleacutekneacutev ab-lativusa a Brumalia uumlnnepneacutevkeacutent ennek lenne a főnevesuumllt toumlbbes szaacutema tehaacutet nyelvtani szem-pontboacutel a brumalia szoacute ismert volt a latin nyelvben azonban főneacutevkeacutent nem fordul elő

21 Fragmenta Aratea IV 38 brumalem Capricornum Columella De re rustica II 11 8 bdquopost brumam confectam mense Ianuariordquo Columella De re rustica IX 14 12 bdquoAb occasu Vergiliarum ad bru-mam quae fere conficitur circa VIII Kalendas Ianuariirdquo Ugyanez a meghataacuterozaacutes szerepelt Varro mezőgazdasaacutegi műve I koumlnyveacutenek tartalomjegyzeacutekeacuteben bdquoSeptimo inervallo inter vergiliarum oc-casum V idus Novembres et brumam VIII kal Ianuariasrdquo A latin eacutes goumlroumlg szaacutemolaacutesnaacutel a felsorolaacutes első tagjaacutet is beszaacutemiacutetjuk a felsorolaacutesba iacutegy a Kalendae előtti nyolcadik nap december 25

22 Iacutegy peacuteldaacuteul Servius (IVndashV szaacutezad) in Vergilii Georgicon Libros I 211 1ndash4 bdquonam brumam finitur VIII K Ianuarium dierdquo

23 Martialis Epigrammata VIII 41 bdquoTristis Athenagoras non misit munera nobis Quae medio bru-mae mittere mense soletrdquo Uő 12 81 1 bdquoBrumae diebus feriisque Saturnirdquo

24 Martialis Epigrammata VIII 71 bdquoQuattuor argentas libras mihi tempore brumae Misisti ante an-nos Postumianus decem [hellip]rdquo

25 Martialis Epigrammata XII 81 bdquoBrumae diebus feriisque Saturni Mittebat Umber aliculam mihi pauper Nunc mittit alicam factus est enim divesrdquo

250

el hanem bdquoteacutelirdquo ajaacutendeacutekokat ndash mint ahogy a jelenkorban a karaacutecsony totaacutelis deszakra-lizaacutecioacutejaacutet olyan nevek igyekeznek elősegiacuteteni mint a winter festival vagy a kommunista eacutera fenyőuumlnnepe

A latin szoacutehasznaacutelatban a keacutesői Brumaliaacuteval valoacute egyetlen hasonloacutesaacuteg hogy ritka esetekben nem a teacutel legkemeacutenyebb reacuteszeacutet hanem a napforduloacute előtti perioacutedust eacutertik rajta Servius szerint az a nap a bruma veacutege azonban az ő koraacuteban a Brumalia uumlnnepe is leacutetezett maacuter A bruma kezdeteacuteről kevesebb szoacute esik egy kiveacutetel az I szaacutezadi Manilius Astronomia ciacutemű tankoumlltemeacutenye aki szerint a nyaacuter az ikrekkel az ősz a szűzzel a bruma a Nyilas jeggyel a tavasz a Halakkal veszi kezdeteacutet26 tehaacutet a bruma a november 23 koumlruumll kezdődő eacutes februaacuter veacutegeacuteig tartoacute időszak Manilius azonban nem jeles napokroacutel hanem egyszerűen az eacutevszakok kezdeteacuteről beszeacutel

Az előzmeacutenyek szinte teljes hiaacutenya utaacuten a bruma bejegyzeacutest megtalaacuteljuk mindkeacutet keacuteső antik naptaacuterunkban november 24-neacutel iacutegy a Philocalus-naptaacuterban mely a 354-es eacutevre vonatkozik27 eacutes a nagyjaacuteboacutel egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbbi Polemius Silvius naptaacuteraacute-ban is28 Ezeken tuacutel ismert meacuteg neacutehaacuteny szoumlveg melyekről Crawford elfogadta hogy esetleg a VI szaacutezad előttről eredhetnek ezek az uacutegynevezett Geoponikaacuteban a bizaacutenci mezőgazdasaacutegi lexikonban talaacutelhatoacutek29 A Geoponika a X szaacutezadban keletkezett Biacuteborbanszuumlletett Konstantin udvaraacuteban eacutes ugyanazon tudomaacutenyos eacutes filoloacutegiai erőfe-sziacuteteacutese kereteacuteben mint a csaacuteszaacuter neveacuten jegyzett nagy kompilatiacutev munkaacutek a Ceremoacuteniaacutes-koumlnyv eacutes a Bizaacutenci Birodalom igazgataacutesaacuteroacutel szoacuteloacute De administrando A Geoponika keacutet-szer hasznaacutelja a Bruma szoacutet az I 1 9 fejezetben egy bizonyos Florentinust ideacutez egy III szaacutezad eleji iacuteroacutet aki szerint a Bruma uumlnnepe a december Kalendaeja előtti nyolca-dik nap A fejezet Varro alapjaacuten osztja fel az eacutevszakokat majd a veacutegeacuten talaacutelhatoacute egy koumlz-beszuacuteraacutes a Brumaacutek uumlnnepe a december Kalandaeja előtti nyolcadik napon van ndash azaz november 24-eacuten30 Florentinusroacutel keveset tudunk a III szaacutezad elejeacuten iacuterhatott eacutes valoacute-sziacutenűleg a kis-aacutezsiai Bithyniaacuteban eacutelt tehaacutet neve elleneacutere nem itaacuteliai31 Ha a szoumlveg hite-les akkor ez a Bruma legkoraacutebbi emliacuteteacutese baacuter keacutetseacutegeket taacutemaszt hogy ez a zaacuteroacutemon-dat nem kapcsoloacutedik koherensen a szoumlveg toumlbbi reacuteszeacutehez nem kizaacutert hogy pusztaacuten egy magyaraacutezoacute glossza mely lehet Florentinus kiegeacutesziacuteteacutese Varroacutehoz de a Geoponika oumlsszeaacutelliacutetoacuteieacute is Ha egyetlen szoacutet az uumlnnep jelenteacutesű heorteacutet elvesszuumlk a szoumlveghely minden eacuterdekesseacutegeacutet elveszti hiszen eddigi eacutes keacutesőbbi peacuteldaacuteinkban is a november 24 koumlruumlli napok jelenthetteacutek a brumaacutet mint eacutevszakot vagyis a teacutel kezdeteacutet

A maacutesik hely ahol a Geoponika szoumlvege a bruma szoacutet tartalmazza az 1 5 3ndash5 ahol hosszabban ideacuteznek egy bizonyos Didymost egy IVndashV szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt iacuteroacutet aki

26 Manilius Astronomica 2 266ndash268 bdquoaetas a Geminis autumnus Virgine surgit bruma Sagittifero ver Piscibus incipit esserdquo

27 DivjakndashWischmeyer 2014 215 32428 CIL I2 276ndash27729 Crawford (1914ndash1919 395) felvette őket a forraacutesok listaacutejaacuteba baacuter a főszoumlvegben jelezte a felve-

tődő keacutetseacutegeket30 Geoponica I 1 9 bdquoἡ δὲ τῶν Βρούμων ἑορτή ἐστι τῇ πρὸ ὀκτὼ καλανδῶν Δεκεμβρίωνrdquo31 Dalby 1997 41 150

251

Deacutemokritosra eacutes Apuleiusra32 hivatkozva azt aacutelliacutetja hogy a teacuteli időjaacuteraacutes olyan lesz mint amilyen a Bruma nevű uumlnnepen volt november 24-eacuten Az utoacutebbi helyen valame-lyik ideacutező bizonyosan hibaacutezott mint azt maacuter Crawford is felfedezte ugyanis idősebb Plinius is hivatkozik ugyanerre a Deacutemokritos-helyre a koumlvetkezőkeacuteppen bdquoDemocritus azt mondja hogy olyan lesz a teacutel amilyen a bruma napjaacuten volt eacutes az a koumlruumlli haacuterom-haacuterom napon ugyaniacutegy a nyaacuteri napforduloacutenaacutelrdquo33 Itt tehaacutet egyeacutertelműen nem novem-ber 24-ről hanem a teacuteli napforduloacuteroacutel van szoacute a szoacute eredeti eacutertelmeacuteben A hibaacutet valoacute-sziacutenűleg Didymos koumlvette el hiszen az ő koraacuteban a IV szaacutezad veacutegeacuten a novemberi bruma maacuter bizonyosan ismert

Meacuteg egy keacutetseacuteges koruacute szoumlveg ismert Ioacuteanneacutes Lydos a csodaacutelatos eacutegi jelenseacutegekről szoacuteloacute toumlredeacutekes De ostentisban (151) egy naptaacuterszoumlveget is koumlzoumll ahol november 24-eacuten a koumlvetkező aacutell a Kalendae előtti 8 napon a teacuteli napforduloacute bevezeteacutese (prooimion rsquoelőszoacutersquo)34 A megjegyzeacuteshez nem kapunk magyaraacutezatot Lydos a De ostentis anyagaacutet az Augustus kori Clodius Tuscus naptaacuteraacuteboacutel veszi iacutegy a szoumlveghely Augustusig vezethetneacute vissza a novemberi brumaacutet Crawford is aki egyeacutebkeacutent sziacutevesen elfogadnaacute e keacutetseacuteges korai helyek hitelesseacutegeacutet elismeri hogy a nagyszaacutemuacute Augustus kori szoumlvegben semmi hasonloacutet nem talaacutelunk35 Miacuteg a Philocalus- eacutes a Polemius Silvius-naptaacuterak a november 24-eacutet nevezik a bruma napjaacutenak addig Lydos eacutes korai forraacutesa Clodius Tuscus a bruma kezdeteacutenek Crawford elismeri hogy Augustus koraacuteboacutel az ilyen bruma maacuteshol nem adatolt de ez csak akkor igaz ha a brumaacutera mint uumlnnepre gondolunk ha csupaacuten a teacutel kezdeteacutenek daacutetumakeacutent akkor ott van I szaacutezadi forraacutes a fentebb ideacutezett Manilius csil-lagaacuteszati tankoumlltemeacutenye aki szerint a Nyilas csillagjegy kezdete egyszersmind a bruma vagyis a teacutel kezdete

Crawford ezen a ponton Mommsen tekinteacutelye ellen is eacutervel aki a bruma szoacutet a nap-taacuterakban nem uumlnnepnek tekintette hanem a november 24 eacutes a teacuteli napforduloacute koumlzoumltti időszak megnevezeacuteseacutenek36 Azonban a forraacutesok igenis Mommsent taacutemogatjaacutek inkaacutebb Hiaacuteba beszeacutel Crawford eacutes egyes modern szerzők is egy roacutemai bruma uumlnnepről mely-nek a Brumalia a folytataacutesa volna meacuteg a IV szaacutezadban sincs nyoma egy ilyen uumlnnep leacuteteacutenek37 Egyetlen vaacuteltozaacutest figyelhetuumlnk meg a bruma szoacutet toumlbb szaacutez latin nyelvű elő-fordulaacutesa a teacutelhez eacutes elsősorban a teacuteli napforduloacutehoz koumlti meacuteghozzaacute vilaacutegosan decem-ber 25-eacutehez hiszen a Iulianus-naptaacuter bevezeteacutese idejeacuten teacutenylegesen ez volt a teacuteli nap-forduloacute időpontja38 Azutaacuten a IV eacutes V szaacutezad keacutet naptaacuteraacuteban egyszerre november 24

32 Valoacutesziacutenűleg Lucius Appuleius Barbarus egy feltehetően IV szaacutezadi botanikai szerző33 Plinius Naturalis Historia XVIII 231 bdquoDemocritus talem futuram hiemem arbitratus qualis fuerit

brumae dies et circa eum terni ita solstitio aestatemrdquo (bdquoDeacutemokritos veacutelekedeacutese szerint a teacutel olyan lesz amilyen a bruma napja eacutes a koumlruumlloumltte levő haacuterom-haacuterom nap ugyaniacutegy a nyaacuteri napforduloacute isrdquo)

34 Lydos De ostentis 151 bdquoτῇ πρὸ ηrsquo καλενδῶν προοίμια τῆς χειμερινῆς τροπῆςrdquo35 Crawford (1914ndash1919 367ndash368) egyszersmind november 25-re javiacutetja a daacutetumot meggyőző filo-

loacutegiai eacutervekkel36 Crawford 1914ndash1919 368 Mommsen in CIL I2 27937 Crawford 1914ndash1919 368 Perpillou-Thomas 1993 107 Mazza 2010 17338 Vouml 32 oldal

252

lesz a bruma napja eacutes Servius illetve Lydos ezt vagy egy ehhez koumlzeli napot jeloumll a bruma kezdetekeacutent eacutes joacuteval koraacutebban ezt teszi Manilius is tehaacutet immaacuter nem a napfor-duloacute lesz a jelentős daacutetum hanem a bruma kezdete november veacutegeacuten A roacutemai dataacute-laacutes logikaacuteja szerint a keacutet daacutetumot pontosan egy hoacutenap vaacutelasztja el egymaacutestoacutel hiszen a januaacuter illetve a december Kalendaeja előtti 8 napra esett mindkettő Roumlviden tehaacutet maacuter a csaacuteszaacuterkor elejeacuten leacutetezett a bruma szoacutenak egy olyan eacutertelmezeacutese melyben a szoacute a teacutel első szakaszaacutet jeloumllte de hosszuacute ideig semmi nyoma hogy maacutes uumlnnepleacutes is tartozott volna e perioacutedushoz mint hogy a perioacutedus utolsoacute heacutet napja volt a Saturnalia hete

A koraacutebbi neacutemasaacuteg utaacuten Iustinianus idejeacuten szaporodnak meg forraacutesaink Lydos le-iacuteraacutesa mellyel a fejezetet nyitottam reacutegiseacutegtani keacuterdeacutesekre koncentraacutel de meacutegis szo-ros kapcsolatban sajaacutet jeleneacutevel hiszen egy a sajaacutet koraacuteban is neacutepszerű uumlnnep előz-meacutenyeit igyekszik felteacuterkeacutepezni ezek elsősorban a Saturnalia de maacutes isteneket is belekever a toumlrteacutenetbe Tudja hogy az uumlnnep vaacuteltozott az egyhaacutez nehezmeacutenyezte a Saturnalia megnevezeacutest illetve a nevek szerint valoacute uumlnnepleacutest modern uacutejiacutetaacutesnak tartja Mivel a goumlroumlg aacutebeacuteceacutet 24 betű alkotja az akkori Brumalia maacuter csak 24 napos volt eacutes a szűken eacutertelmezett bruma a teacuteli napforduloacute nem volt a reacutesze

Malalas is a muacuteltroacutel iacuter de ez a muacutelt anakronisztikus jelen Mint erről a Februarius-fejezetben esett szoacute nehezen elkeacutepzelhető hogy Malalas maga talaacutelta ki az eredet-legendaacutekat Forraacutesaacuteboacutel vette iacutegy a toumlrteacutenet bdquojelenerdquo valoacutesziacutenűleg nem a VI hanem meacuteg az V szaacutezad A VI szaacutezadboacutel a Brumaliaacutenak maacuter szaacutemos tovaacutebbi forraacutesszoumlvegeacutet ismerjuumlk ezekben a betűkhoumlz koumltoumlttseacuteg maacuter egyeacutertelműen megvan Legtoumlbbszoumlr egy konkreacutet szemeacutely Brumaliaacutejaacuteroacutel beszeacutelnek Agathias toumlrteacuteneti műveacuteben egy konstanti-naacutepolyi foumlldrengeacutes leiacuteraacutesaacutet iacutegy kezdi bdquomikor abban az eacutevben veacuteget eacutert a keacuteső ősz eacutes meacuteg a nevek feletti lakomaacutekat tartottaacutek ahogyan a roacutemaiaknaacutel szokaacutes maacuter beaacutellt a hideg időrdquo39 Az esemeacuteny 557 december 14 eacutes 23 koumlzoumlttre keltezhető40 Nagyjaacuteboacutel ugyanebből a korszakboacutel maradt fent a reacutetor Gaacutezai Chorikios XIII beszeacutede mely maacuter ciacuteme szerint is Iustinianus csaacuteszaacuter Brumaliaacutejaacutera keacuteszuumllt41 A szoumlveg nem annyira az uumlnnep leiacuteraacutesa inkaacutebb annak termeacuteke vagy kelleacuteke Valoacutejaacuteban az uumlnnepleacutesről alig tudunk meg valamit mivel maga a beszeacuted az ajaacutendeacutek amit a palaestinai reacutetoriskola tanaacutera nem a csaacuteszaacuter előtt adott elő hanem a helyi arisztokraacutecia szaacutemaacutera ndash tulajdon-keacuteppen azt a mechanizmust laacutetjuk műkoumldeacutes koumlzben amit Malalas leiacutert a csaacuteszaacuter meg-vendeacutegeli szenaacutetorait akik az ő peacuteldaacutejaacutet koumlvetve tartanak sajaacutet banketteket tehaacutet baacuter az esemeacuteny privaacutet moacutedon zajlik a taacutersadalom kuumlloumlnboumlző reacutetegeiben meacutegis szorosan a csaacuteszaacuterhoz koumltődik A beszeacuted első fele mitoloacutegiai alluacutezioacutek soraacutet tartalmazza hogy az utaacuten a maacutesodik feleacuteben raacuteteacuterjen a csaacuteszaacuter dicseacutereteacutere Mivel az uumlnnepleacutes apropoacuteja az aacutebeacuteceacute szerinti uumlnnepleacutes ezeacutert a dicseacuteret taacutergya reacuteszben maga az I betű a maga egy-szerű toumlkeacuteletesseacutegeacuteben ami raacuteadaacutesul nem magaacutenyos ott van roumlgtoumln mellette a csaacute-

39 Agathias Historiae 282 bdquoἡνίκα γὰρ ἐκείνου τοῦ ἔτους ἡ τοῦ φθινοπώρου ἔληγεν ὥρα ἔτι τε τὰ ὑπερ τῶν ὀνομάτων συμπόσια ἐτελεῖτο ᾗπερ τοῖς Ῥωμαίοις νενόμισται κρύος μὲν ἤδη ὑπῆρχεν [hellip]rdquo

40 Mazza 2010 17341 Chorikios a gaacutezai Prokopios reacutetor taniacutetvaacutenya volt nem keverendő oumlssze a kortaacuters caesareai Pro-

kopiosszal a toumlrteacutenetiacuteroacuteval A szoumlveggel foglalkozik Mazza 2010 A Brumaliaacuteroacutel szoacuteloacute beszeacuted for-diacutetaacutesaacutet a Fuumlggeleacutekben koumlzloumlm

253

szaacuteri hitves Theodoacutera th betűje hiszen az ioacuteta a theacutetaacutet koumlveti Egyetlen informaacutecioacutet kapunk az uumlnnep eredeteacuteről valamikeacuteppen a teacuteli hoacutenapokra jellemző fegyvernyug-vaacutesboacutel veszi eredeteacutet

A beszeacuted ajaacutendeacutek a Brumalia neacutehaacuteny keacutesőbbi forraacutesa is ugyanebbe a csoportba tar-tozik verses ajaacutendeacutek a vendeacuteglaacutetoacute szaacutemaacutera Ilyen az a szinteacuten a VI szaacutezad elejeacutere keltez-hető ismeretlen szerzőseacutegű vers mely egy bizonyos lykopolisi Kolythos Brumaliaacutejaacutera iacuteroacutedott eacutes a szoumlveg jelentős reacuteszeacutet a K betű eacuterdemeinek dicseacuterete teszi ki42 Nem iro-dalmi forraacutesok is tanuacuteskodnak az uumlnnepről iacutegy az a korinthosi felirat mely a decem-bert a Brumalia havaacutenak nevezi43 Ez paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute az Anthologia Palatina egy anonim szerzőseacutegű s iacutegy dataacutelhatatlan epigrammaacutejaacuteval mely kilenc sorban foglalja oumlssze az eacutev egyes hoacutenapjait Ezek koumlzoumltt a november leiacuteraacutesa bdquodraacutega lakomaacutet viszek minden egyes ember neveacutererdquo44 Jelentős az az Oxyrhynchosban előkeruumllt egyiptomi papiruszdokumentum mely listaacutet ad roacutela hogy egy előkelő haacutez kik szaacutemaacutera milyen mennyiseacutegű bort vaacutesaacuterolt az uumlnnepre ndash itt egy bizonyos Apioacuten Brumaliaacutejaacuteroacutel van szoacute45 A felsoroltak egy reacutesze eacuterthető iacutegy a szakaacutecsok vagy a zeneacuteszek Azonban a spatharios szoacute is szerepel mely a korban Konstantinaacutepolyban a csaacuteszaacuteri testőrseacuteg bizonyos alaku-latait jelentette valamint a bucellariusok akik olyan katonai alakulatok tagjai voltak akiket nem az aacutellam finansziacuterozott hanem a katonai vagy akaacuter polgaacuteri vezetők a sajaacutet peacutenzuumlkből tartottak el Neheacutez megaacutellapiacutetani hogy Egyiptomban kiket nevezhettek spathariosnak aacutem a keacutet szoacute egyeacutertelmű katonai vonatkozaacutesai vilaacutegossaacute teszik hogy ami-kor Malalas a katonasaacutegra asszociaacutelt a Brumalia kapcsaacuten az nem veacuteletlenuumll toumlrteacutent46

Meacuteg egy potenciaacutelis forraacutest szeretneacutek megemliacuteteni e korboacutel A Kalendae Ianuariae taacutergyalaacutesaacutenaacutel szoacute esett Antiochiai Izsaacutek homiacuteliaacutejaacuteroacutel melyet Maud Gleason azonosiacutetott az antiochiai uacutejeacutev forraacutesakeacutent47 A szoumlveg szerint Izsaacutek eacutes taacutersai Kanun hoacutenapban eacuterkez-nek a vaacuterosba ami eacuteppuacutegy jelentheti a decembert mint a januaacutert48 Ott-tartoacutezkodaacute-suk alatt uumlnnep zajlik a vaacuterosban mindenuumltt zene szoacutel az előkelők haacutezai előtt melyet a vaacuteros lakoacutei eacutelvezettel hallgatnak A leiacuteraacutes neacutehaacuteny ponton kiloacutegott a Kalendae toumlbbi

42 Megjeleneacutesi hely Bergk 1882 362ndash364 dataacutelaacutesa ugyanott eacutes Krumbacher 1897 709 vouml meacuteg Crawford 1914ndash1919 373 Perpillou-Thomas 1993 107 Egy korai tanulmaacuteny a versről eacutes aacuteltalaacute-ban a bizaacutenci anakreonteaacuteroacutel magyarul is szuumlletett Hittrich 1889 61ndash67

43 Mazza 2005 170 17644 Courtney 1988 37 Anthologia Palatina IX 580 bdquoδαῖτα φέρω χαρίεσσαν ἐς οὔνομα φωτὸς ἑκάστουrdquo

45 Perpillou-Thomas 1993 P Oxy XXVII 2480 I 37 bdquoἐν τοῖς αἰσί(οις) βρωμμαλ(ίους) τ[οῦ] δεσπότου ἡμῶν τοῦ ὑπερφυεστ(άτου) Ἀπίωνος Ἁθὺρ κη ἰνδ(ικτίονος) ιδ οἴν(ου) δι(πλᾶ) λγrdquo (bdquoA mi gazdaacutenk a legkivaacuteloacutebb Apioacuten Broacutemmaliaacutejaacutera Hathyr hoacutenap 28-aacuten a 14 indictioacuteban 33 dipla borrdquo) Ez-utaacuten a szoumlveg reacuteszletezi kinek mennyi jaacuter ebből a bormennyiseacutegből bdquoτοῖς βουκελλαρ(ίοις) [hellip] σπαδαρίοις [hellip] Γόθθοις [hellip] μαγείροις [hellip] πανδουρισταῖς [hellip] στρώκτορσι [hellip]rdquo (bdquobucellariu-sok spathariosok goacutetok szakaacutecsok pandurazeneacuteszek felszolgaacuteloacutek reacuteszeacutere ennyi eacutes ennyi [hellip]rdquo) Hathyr hoacute 28 azonos november 24-eacutevel hiszen Apioacuten neve A-val kezdődik A szoumlveg 565566-ra dataacutelhatoacute

46 Mazza 2005 16947 Gleason 1986 110 58 jegyzet A sziacuter szoumlveg eacutes egy latin nyelvű fordiacutetaacutes Bickell 1873 I

295ndash30748 A sziacuter naptaacuter hoacutenapjaihoz S Stern 2012 257

254

forraacutesa koumlzuumll Az hogy nyilvaacutenvaloacutean toumlbb napig tartoacute uumlnnepről van szoacute a Kalendaera is igaz lehet baacuter az eacutejszakai mulatsaacutegokat forraacutesaink egyeduumll vagy elsősorban a januaacuter 1-jeacutere virradoacute eacutejszakaacutera helyezik el49 azonban a tiszteletteljes csoumlnd ahogy az embe-rek a zeneacutet hallgatjaacutek nehezen hozhatoacute oumlsszhangba mindazzal amit egyeacutebkeacutent az antiochiai uacutejeacutevről tudunk Megfontolandoacutenak tartom a lehetőseacuteget hogy itt valoacutejaacute-ban a Brumalia leiacuteraacutesaacutet olvassuk A Brumalia lakomaacuteinak megrendezeacutese minden for-raacutes szerint leginkaacutebb az arisztokraacutecia feladata volt Izsaacuteknaacutel a zeneacuteszek vaacuternak valamit a haacutez lakoacuteitoacutel ez lehet uacutejeacutevi keacuteregeteacutes is de egy brumaliai lakoma elnyereacutese is Itt meg-erősiacuteteacutest kaphatunk egy maacutesik antiochiaitoacutel Malalastoacutel aki azt aacutelliacutetja hogy a katonai csapatok zeneacuteszei felkeresteacutek a maacutesnapi vendeacuteglaacutetoacute haacutezaacutet eacutes egeacutesz eacutejszaka ott zeneacutel-tek A fizetett zeneacuteszek meghiacutevaacutesa jelenleacutete a Brumaliaacuten az előbb ideacutezett papiruszon is adatolt ahol pandurajaacuteteacutekosokroacutel is szoacute esik ami egy lantfeacutele hangszer

A bizaacutenci Brumalia

A Iustinianus utaacuteni forraacutesokat a trulloacutei zsinat tiltaacutesa nyitja meg melyet időben egy nyu-gati tiltaacutes is koumlvet a 743-as roacutemai zsinat 9 capituluma a januaacuter 1-je uumlnnepleacuteseacutevel egyuumltt tiltja meg bdquoUt nullus Kalendas Ianuarias et broma [sic] colere praesumpseritrdquo A hely-telen broma neacutevalak mintha a szoacute helytelen goumlroumlg etimoloacutegiaacutejaacutera utalna a broacutema = eacutetel főneacutevből ugyanezt a goumlroumlg etimoloacutegiaacutet ismeri Sevillai Isidorus is (dagger636)50 S meacuteg abban az esetben is ha valoacuteban leacutetezett ez a roacutemai bdquoBromardquo ne felejtsuumlk el hogy ez a zsinati rendelkezeacutes valoacutesziacutenűleg Szent Bonifaacutec panaszkodoacute leveleacutevel oumlsszefuumlggeacutes-ben szuumlletett meg51 ahol a misszionaacuterius az uacutejeacutevi uumlnnepleacutesre panaszkodott tehaacutet ez a Broma talaacuten meacuteg mindig ugyanazt jelenti amit a bruma eredetileg is jelentett a latin nyelvben a napforduloacute koumlruumlli uumlnnepleacutest Valamivel keacutesőbb Nagy Kaacuteroly eacutes Pippin toumlr-veacutenykezeacuteseacuteben is talaacutelkozunk a Brumaacutet uumlnneplő emberek eliacuteteacuteleacuteseacutevel52 Graf elfogadja a szoumlveget mint annak bizonyiacuteteacutekaacutet hogy nyugaton meacuteg ebben az időben is uumlnne-pelteacutek a Brumaliaacutet baacuter megengedi a lehetőseacuteget hogy a szoacute ekkoriban maacuter valami-lyen germaacuten vagy kelta rituaacuteleacutet jeloumllt Ezzel kapcsolatban eacuten inkaacutebb hajlom a szkep-szisre A keacutet latin szoumlveg egyikeacutenek sem sikeruumll helyesen leiacuternia a szoacutet a roacutemai zsinat Bromaacuteroacutel beszeacutel a Nagy Kaacuteroly-feacutele toumlrveacuteny brunaticust mond eacutes a kifejezeacutes melyet

49 Elsősorban Libaniosra gondolok aki pontosan napok szerint tagolja az esemeacutenyeket A homiacuteliaacutek eseteacuteben talaacuten Asterios eacutes Aranyszaacutejuacute Szent Jaacutenos kiveacuteteleacutevel nem eacuterzeacutekelhető hogy kifejezetten eacutejszakai mulatsaacutegok is tartoztak az uumlnnephez

50 Isidorus Etymologiae 5 35 6 (PL 82 221) bdquoUnde hoc tempus bruma dicitur quasi βραχὺς ἡμέρα id est brevis vel a cibo quod maior tunc sit vescendi appetitus Edacitas enim graece βρῶμα appel-laturrdquo (bdquoEzeacutert hiacutevjaacutek ezt az időszakot brumaacutenak mintegy brachys heacutemeraacutenak azaz roumlvidnek vagy az eacutetelről mert akkor nagyobb az eacutetvaacutegy Ugyanis a falaacutenksaacutegot goumlroumlguumll broacutemaacutenak hiacutevjaacutekrdquo) Isido-rus nem tud uumlnnepről naacutela a bruma csak egy időszak neve

51 Laacutesd A Kalendae utoacuteeacutelete fejezetet52 Graf 2015 206 az ideacutezet helye Capitulum Caroli Magni et Pippini filii in Capitularia Regum

Francorum I ed Alfred Boretius (MGH Leges) Hannover Hahn 1883 202 no 96 3 bdquoDe pravos illos homines qui brunaticus (sic) colunt [hellip]rdquo (keletkezeacutesi idő 790 eacutes 800 koumlzoumltt)

255

brunaticos coluntra javiacutethatunk (bdquoimaacutedjaacutek a brunaticusokatrdquo) keacutetseacutegesseacute teszi hogy meg-fogalmazoacutejaacutenak volt-e egyaacuteltalaacuten elkeacutepzeleacutese hogy ki vagy mi a brunaticus

Keleten a zsinati tiltaacutes utaacuten a forraacutesok szaacutema a legcsekeacutelyebb meacuterteacutekben sem laacutet-szik csoumlkkenni legalaacutebb a X szaacutezadig a Brumalia eacutelő gyakorlataacuteroacutel tanuacuteskodnak Ezek mellett majd ezek utaacuten az uumlnnep emleacuteke reacutegiseacutegtani adatkeacutent eacutel tovaacutebb 808-ban Stephanus Diaconus hagiograacutefiai szoumlvege azt aacutelliacutetja hogy a keacutepromboloacute V Konstan-tin csaacuteszaacuter (718ndash775) feleseacutege Eudokia meguumlnnepelte a Brumaliaacutet53 A szerző nem csupaacuten azt teszi nyilvaacutenvaloacutevaacute hogy ekkor meacuteg mindig november 24-től szaacutemoltaacutek a Brumalia napjait hanem ennek gyakorloacutei szaacutemaacutera megalkotja a brumalista főnevet is54 illetve felteacutetelezi hogy egy pogaacuteny uumlnnep mely eredetileg Dionysos tiszteleteacuteről szoacutelt

A saacuterkaacuteny nevet viselő eacutes zsarnoki csaacuteszaacuter tisztaacutetalan moacutedon mindenfajta pogaacuteny italaacuteldozatot veacutegezveacuten abban az időben uumllte meg a Brumaliaacutet egy deacutemoni uumlnne-pet Dionysos eacutes Brumos tiszteleteacutere mint akik a magok eacutes a bor megalkotoacutei Azon a napon reggeltől a Scholae oszlopcsarnokaacuteban uumllt vele egyeteacuterteacutesben levő lantjaacuteteacute-kosokkal eacutes arra fordiacutetott gondot hogy eacutertelmetlen eacutes Isten előtt gyűloumlletes ital-aacuteldozatot veacutegezzen amikor az oumltoumldik betű jele volt soron mivel ilyen nevet viselt a haacutezassaacutegtoumlrő moacutedon harmadikkeacutent nőuumll vett feleseacutege Eudokia55

A IX szaacutezadban a kroacutenikaacutes Geoacutergios Monachos megismeacutetli azt az eredettoumlrteacutene-tet melyet Malalasnaacutel olvashattunk az uumlnnep Romulus aacuteltali alapiacutetaacutesaacuteroacutel56 Csupaacuten a ciacutemeacutet ismerjuumlk keacutet IX szaacutezadi versnek egyiket egy Leoacuten nevű koumlltő iacuterta Bardas caesar

53 Stephanus diaconus Vita Sancti Stephani Junioris PG 100 1172 bdquoἘπεὶ καὶ ἡ βασίλισσα οὐ μικρῶς ἀλγήσει καθrsquoἡμῶν ὅτι τὴν ἡμέραν τῆς ἑορτῆς τοῦ ταύτης Βρουμαλίου ἐν φόνῳ τετελέκαμενrdquo (bdquoMivel a csaacuteszaacuterneacute is nem keveacutes faacutejdalmat okozott nekuumlnk mikor Brumaliaacutejaacutenak uumlnnepeacutenek nap-jaacutet gyilkossaacutegban tettuumlk teljesseacuterdquo) A szoumlveg taacutergyaacutet keacutepező szent meggyilkolaacutesaacutera utal

54 PG 100 1177 bdquoἘτελειώθη δὲ ὁ ἅγιος τοῦ Θεοῦ καὶ ὁσιόμαρτυς Στέφανος τῷ πεντηκοστῷ τρίτῳ χρόνῳ τῆς αὐτοῦ ἡλικίας μηνὶ Νοεμβρίῳ εἰκάδι ὀγδόῃ ἐν ᾗ τὸ στοιχεῖον τοῦ Ε παρὰ τῶν φιλοδαιμόνων ἐκπομεύεται Βρουμαλιστῶνrdquo (bdquoIsten szentje a szent maacutertiacuter Istvaacuten teljesseacutegre jutott eacuteleteacutenek oumltvenharmadik eacuteveacuteben november hoacutenap 28-aacuten mikor a deacutemonokat szerető brumalistaacutek az E betűt uumlnneplikrdquo)

55 PG 100 1169 bdquoὉ δὲ φερώνυμος Δράκων καὶ τυραννώδης βασιλεὺς ὁ πᾶσαν Ἑλληνικὴν σπονδὴν μυσαρωτάτως ἐκτελῶν τὸ κατrsquo ἐκεῖνο καιροῦ Βρουμάλιον ἤτοι ἑορτὴν δαιμονιώδη ἐξετέλει Διόνυσον καὶ Βροῦμον εὐφημῶν εἰς τὴν αὐτὴν τελετὴν ὡς τῶν σπερμάτων καὶ τοῦ οἴνου γενεσιουργούς Ἐν ταύτῃ δὲ ἡμέρᾳ πρωίθεν συγκαθίσας ἐπὶ τὰς τῶν σχολῶν στοὰς μετὰ τῶν αὐτοῦ ὁμοφρόνων κιθαρῳδῶν μελέτην ἐποιεῖτο ἄσημον καὶ Θεοῦ ἐχθρώδη πρὸς τὴν παροῦσαν σπονδὴν ἐν ᾗ τὸ στοιχεῖον τοῦ πέμπτου γράμματος ἐπεφθάκει ὄνομα φέρον τῆς αὐτοῦ τρίτης μοιχαλίδος γυναικὸς Εὐδοκίαςrdquo A főszereplő csaacuteszaacuter V Konstantin aki alatt a keacuteprombolaacutes eleacuterte egyik csuacutecspontjaacutet eacutes a keacuteptisztelők szemeacuteben kuumlloumlnoumlsen gyűloumlletesnek szaacutemiacutetott ennek koumlszoumln-hető a kirohanaacutes eacutes a pogaacutenysaacuteg direkt vaacutedja Eudokiaacutet akkor vette feleseacuteguumll amikor maacuter keacutetszer megoumlzvegyuumllt s noha a harmadszori haacutezassaacutegot az ortodox egyhaacutez ha nem is sziacutevesen de meg-engedte Konstantinnal szemben meacutegis uacutegy hivatkoznak raacute mint ami a csaacuteszaacuterok koumlzoumltt nem volt szokaacutesos

56 Geoacutergios Monachos PG 110 65 A toumlrteacutenet egyeacutebkeacutent megtalaacutelhatoacute a VII szaacutezadi Malalast aacuteltalaacute-ban szorosan koumlvető Huacutesveacuteti kroacutenikaacuteban is (PG 92 290)

256

(dagger866) Brumaliaacutejaacutera57 a maacutesikat Arethas puumlspoumlk Boumllcs Leoacuteeacutera ndash utoacutebbi szerző szemeacute-lye mutatja mintha az egyhaacutezi tilalom is eltűnt volna58 Az előbbiekkel ellenteacutetben fennmaradt Petrus patricius verse Boumllcs Leoacute Brumaliaacutejaacutera59

A legnagyobb terjedelmű bizaacutenci forraacutes Biacuteborbanszuumlletett Konstantin (905ndash959) Ceremoacuteniaacuteskoumlnyve ahol hosszuacute oldalakon keresztuumll szaacutemol be mindazon oumlsszetett szer-tartaacutesokroacutel melyekkel a csaacuteszaacuteri palotaacuteban meguumllteacutek a Brumalia uumlnnepeacutet60 Ezek a leiacuteraacutesok a bizaacutenci udvar etikettjeacutet tuumlkroumlzik iacutegy keveset aacuterulnak el arroacutel hogy a keacuteső oacutekori koumlzneacutep hogyan uumllte meg a Brumaliaacutet ugyanakkor nagyon fontos adatokat aacuterul el az uumlnnep keacutesei toumlrteacuteneteacuteről

Tudni valoacute hogy a Brumaliaacutenak ez a rendje megvaacuteltozott eacutes maacuter nem uumllteacutek meg Roacutemanos [Lekapeacutenos] csaacuteszaacutersaacutega idejeacuten Ő ugyanis az istenfeacutelelem uumlruumlgyeacutevel s uacutegy veacutelve hogy nem igazsaacutegos az ausoniai roacutemaiak szokaacutesai szerint Brumaliaacutet tar-tani megparancsolta hogy ezek szűnjenek meg Nem gondolt a kivaacuteloacute eacutes nagy hiacuterű csaacuteszaacuterokra mint peacuteldaacuteul a kivaacuteloacute eacutes nagy hiacuterű Konstantin Theodosius Marcianus Leo a Leomacelles Iustinianus sem maacutes Krisztust szerető [csaacuteszaacuterok] akiket szinte isteninek nevezneacutek hanem uacutegy tűnik nekem hogy csak a toumlrveacutenyt a kaacutenont a jogot eacutes az istenfeacutelelmet vette szaacutemiacutetaacutesba A Krisztust szerető [VII] Konstantin csaacuteszaacuter alatt uacutejjaacuteeacuteledt a Brumalia szertartaacutesa Ezeacutert az idősebb csaacuteszaacuter Brumaliaacutejaacuten 20 litra peacutenz-oumlsszeg osztatott szeacutet az ifjabb csaacuteszaacutereacuten 10 litra (font) a csaacuteszaacuterneacuteeacuten 8 litra [hellip]61

Roacutemanos Lekapeacutenos (920ndash944) VII Konstantin apoacutesa aki negyedszaacutezadon aacutet uralko-dott teljhatalommal Konstantin helyett nyilvaacuten a trulloacutei zsinat kaacutenonjaacutera hivatkozva szuumlntette meg a Brumaliaacutet melyet Konstantin aacutelliacutetott helyre mikor veacuteguumll hatalomra keruumllt mint arroacutel Theophanes Continuatus kroacutenikaacuteja is tanuacuteskodik62 csakuacutegy mint

57 Mai 1840 XXXVII bdquoΛέοντος ποιητικοῦ καὶ φιλοσόφου ἀνακρεόντειον εἰς βρουμάλια τοῦ Καίσαρος Βάρδαrdquo

58 Mai 1840 XXXVII bdquoἈρεθᾶ ἀρχιεπισκόπυ εἰς τὰ Λέοντος τοῦ βασιλέως βρουμάλιαrdquo Ez az Arethas Caesarea puumlspoumlke volt Krumbacher 1897 524

59 A szerző nem azonos Petrus patriacutecius toumlrteacutenetiacuteroacuteval hanem egy IXndashXI szaacutezadi szerzőről van szoacute azonban a neacutev biztos mivel megnevezi magaacutet a versben A szoumlveg megjeleneacutesi helye Lambeck 1778 400ndash401

60 Constantinus Porphyrogenitus De caerimoniis II 18 599ndash60761 Constantinus Porphyrogenitus De caerimoniis II 18 606ndash607 bdquoἴστεον ὅτι ἡ τῶν βρουμαλίων αὕτη τάξις ἠλλοιώθη καὶ εἰς τὸ μηκέτι εἶναι παρήχθη ἐπὶ τῆς βασιλείας Ῥωμανοῦ δεσπότου οὗτος γὰρ προσχήματι εὐλαβείας καὶ οὐχὶ δίκαιον εἶναι κατὰ τὰ παλαιὰ ἐθήματα Αὐσόνων Ῥωμαίοις βρουμαλίζειν νομίσας ταῦτα σχολάζειν ἐκέλευσεν οὐ κατὰ νοῦν λαβὼν τοὺς μεγάλους ἐκείνους καὶ ἀοιδίμους βασιλεῖς οἷον οὐ τὸν μέγαν ἐκεῖνον καὶ ἀοίδιμον Κωνσταντῖνον οὐ Θεοδόσιον οὐ Μαρκιανὸν οὐ Λέοντα τὸν Λεομακέλλην οὐκ Ἰουστινιανὸν οὔτε τοὺς ἄλλους φιλοχρίστους οὓς καὶ ἡμιθέους εἴποιμι ἂν ἀλλrsquo ὅπερ ἔδοξεν αὐτῷ νόμος καὶ κανὼν καὶ εὐθύτης καὶ εὐλάβεια νενόμιστο ἐπὶ δὲ Κωνσταντίνου τοῦ φιλοχρίστου δεσπότου τὴν παλιμβίωσιν ἡ τῶν βρουμαλίων εὕρατο τάξις διὸ ἐν μὲν τῷ τοῦ μεγάλου βασιλέως βρουμαλίῳ ἐδίδοτο τὸ παλαιὸν ἀποκόμβιον λίτραι κ΄ ἐν δὲ τῷ τοῦ μικροῦ βασιλέως λίτραι ι΄ ἐν δὲ τῷ τῆς αὐγούστης λιτ η΄rdquo Ausonia Itaacutelia poeacutetikus megnevezeacutese

62 Theophanes Continuatus 456ndash457 bdquoτὴν γὰρ ἡμέραν ἐν ᾗ τὸ τῆς κλήσεως αὐτοῦ στοιχεῖον κάππα ἀποκεκλήρωται λαμπροτάτην ἑορτάζων πανήγυρινrdquo

257

sajaacutet apja Boumllcs Leoacute63 A szoumlveg koraacutebbi reacuteszeacuteben III Mihaacutely (840ndash842) Brumaliaacuteja is szoacuteba keruumll Amikor azonban azt kell bizonyiacutetania hogy Roacutemanos Lekapeacutenos bigott moacutedon szuumlntette meg az uumlnnepet akkor korai eacutes megkeacuterdőjelezhetetlen ortodoxiaacutejuacute csaacuteszaacuterokra kell hivatkoznia ndash iacutegy keruumll elő Nagy Konstantin (306ndash337) a pogaacuteny kul-tuszokat betiltoacute I Theodosius (379ndash395) a chalkeacutedoacuteni zsinatot oumlsszehiacutevoacute Marcianus (450ndash457) vagy a szinteacuten igen aktiacutev egyhaacutezpolitikaacutet folytatoacute Iustinianus (527ndash565) I Leoacute (457ndash474) kakukktojaacutesnak tűnik baacuter uralkodaacutesa idejeacuten sikeruumllt neacutepszerűtlenneacute tennie magaacutet azzal hogy a vasaacuternapokon betiltott minden nem vallaacutesi rendezveacutenyt Hogy ezek a csaacuteszaacuterok nem laacutettak semmifeacutele pogaacutenysaacutegot a Brumaliaacuteban ez erős eacuterv VII Konstantin veacutelemeacutenye mellett szaacutemunkra pedig tanuacutesiacutetja hogy a Brumalia meg-uumlnnepleacutese egyidős Konstantinaacutepollyal VII Konstantin dokumentumok alapjaacuten dol-gozott eacutes bizonyiacutetottnak laacutetta hogy maacuter I Konstantin idejeacuten leacutetezett az uumlnnep ami nemcsak a csaacuteszaacuteri udvarban hanem az egeacutesz birodalomban a Brumalia egyik (sőt talaacuten) legkoraacutebbi előfordulaacutesa Ez pedig arra laacutetszik utalni hogy a Brumalia a maga veacuteglegesen kialakult formaacutejaacuteban tehaacutet mint a bdquonevek uumlnneperdquo taacutersadalmilag fentről lefeleacute terjedt tehaacutet egy az udvarban gyakorolt szertartaacutes vaacutelt gyakorlattaacute az előkelők majd talaacuten a koumlzneacutep koumlreacuteben is

Nem a Ceremoacuteniaacuteskoumlnyv az utolsoacute forraacutesunk Bizaacutencboacutel azonban a keacutesőbbi helyek maacuter nem egy eacutelő uumlnnepről beszeacutelnek A X szaacutezadi Suda-lexikon Brumalia szoacutecikke Malalas eredetlegendaacutejaacutet ismeacutetli eacutes ez toumlbbeacute-keveacutesbeacute igaz Kedreacutenos XIndashXII szaacutezad forduloacutejaacuten iacuteroacutedott kroacutenikaacutejaacutera is aki egy roumlvidiacutetett vaacuteltozatban koumlzli Malalas toumlrteacutene-teacutet annyi vaacuteltoztataacutessal hogy a romulusi szokaacutes gyakorloacutei maacuter nem vaacuteroslakoacutek hanem parasztok akik a mezőgazdasaacutegi munkaacutek teacuteli szuumlneteacuteben megvendeacutegelik egymaacutest64 A XIIndashXIII szaacutezadi Etymologicum Magnum Brumalia szoacutecikke ismeri meacuteg a szoacute bdquomaacutes aacuteltal taacuteplaacuteltatnirdquo jelenteacuteseacutet de uumlnnepet maacuter nem emliacutet65 Elteacuterő moacutedon de a reacutegiseacutegtudo-maacutenyi hagyomaacutenyhoz koumltődnek a trulloacutei zsinat anyagaacutet kommentaacuteloacute teoloacutegus szerzők is Az ő eacuterdekuumlk az uumlnnep pogaacuteny sőt politeista jellegeacutenek hangsuacutelyozaacutesa Balsamoacuten kommentaacuterjaacuteban Dionysos uumlnnepeacutenek nevezi66 Ezzel egy veacutegső soron Lydosig visz-szanyuacuteloacute hagyomaacutenyba kapcsoloacutedik be eacutes Balsamoacutennal egybehangzoacutean kortaacutersa Zoacutenaras is aacutelliacutetja hogy az uumlnnep neve Dionysos egy melleacutekneveacuteből szaacutermazik ami Brumos A kaacutenonjogaacuteszoknaacutel keveacutesbeacute szigoruacute szerző a szinteacuten XII szaacutezadi Ioacuteanneacutes Tzetzeacutes is Dionysoshoz koumlti a Brumaliaacutet meacuteg pontosabban a goumlroumlg isten Leacutenaia nevű uumlnnepeacutehez melyről legalaacutebb elmondhatoacute hogy teacutelen januaacuter taacutejaacuten uumllteacutek67

63 Erről a maacuter ideacutezett verseken tuacutel Philotheos uacutegynevezett Kleacutetorologionja is tanuacuteskodik amely Biacutebor-banszuumlletett Konstantin De caerimoniisaacutenak fuumlggeleacutekekeacutent maradt fent De caerimoniis II 52 782 ahol Leoacute eacutes feleseacutege Zoeacute Brumaliaacutejaacutet emliacutetik a 899 eacutevre

64 Kedreacutenos I 25965 Etymologicum Magnum 214 4466 Theodoacuteros Balsamoacuten PG 137 72967 Tzetzeacutes ad Hesiodum Opera et dies 1 502 bdquoἢ ὅτι τῷ τῶν ληνῶν αἰτίῳ Διονύσῳ ἑορτὴν τὴν λεγομένην Ἀμβροσίαν ἐτέλουν ἣ παρὰ Ῥωμαίοις βρουμάλια καλεῖται βροῦμος γὰρ παρrsquo αὐτοῖς ὁ Διόνυσοςrdquo

258

A harmincnapos teacuteli napforduloacute

Teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel nem annyira a Brumalia hosszuacutera nyuacuteloacute utoacuteeacutelete fontos hanem a kezdetei s annak keacuterdeacutese hogy vajon Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnak vagy Lekapeacutenosnak volt igaza a Brumalia megiacuteteacuteleacuteseacuteben Crawford tanulmaacutenyaacuteban mindenekelőtt azt igyekezett bizonyiacutetani hogy a Brumalia eacutes a Saturnalia keacutet tisztaacuten elkuumlloumlnuumllő uumlnnep tehaacutet a Brumalia nem a Saturnalia uacutej neacuteven toumlrteacutenő tovaacutebbeacuteleacutese illetve hogy a Brumalia pogaacuteny eredetű uumlnnep Crawford hajlik raacute hogy baacutermely for-raacutest elfogadjon ami egy korai keltezeacutest tesz lehetőveacute Perpillou-Thomas eacutes Mazza is uacutegy tekint a Brumaliaacutera mint egy ősi goumlroumlg-roacutemai uumlnnepre mely fokozatosan fejlő-doumltt Brumaliaacutevaacute68 Ez azonban teljesseacuteggel ellentmond a forraacutesoknak a novemberi Bruma uumlnnep ismereteacuteről a IV szaacutezad előttről egyetlen erősen keacutetseacuteges forraacutes tanuacutes-kodik Florentinus ideacutezett helye a Geoponikaacuteban Kuumlloumlnoumlsen Mazza tanulmaacutenyai tuacutel-zottan komolyan veszik Lydos aacutelliacutetaacutesait a Brumalia kontinuitaacutesaacuteval kapcsolatban amit a VI szaacutezadi szerző nem csupaacuten KronosSaturnus hanem Dionysos eacutes Kybeleacute riacutetusai-val is kapcsolatba hoz Ioacuteanneacutes Lydos egyeacutebkeacutent tagadhatatlanul művelt eacutes megbiacutez-hatoacute szerző azonban ha műveinek taacutegabb szoumlvegkontextusaacutet vizsgaacuteljuk nyilvaacutenva-loacutevaacute vaacutelik hogy szaacutemaacutera a vallaacutesi kontinuitaacutes fogalma eacuteppoly egyetemes hiacutevoacuteszoacute mint mondjuk Frazer szaacutemaacutera a puumlnkoumlsdi kiraacutely fogalma volt Lydos szaacutemaacutera a toumlrteacutenelem legfontosabb tanulsaacutega a megszűnve megőrződeacutes koncepcioacuteja ahol az inteacutezmeacutenyek riacutetusok szokaacutesok pusztulaacutesa aacuteltalaacuteban csak egy uacutejjaacuteszuumlleteacutes kezdete Egy klasszikus latinos műveltseacutegű feacutelig pogaacuteny gondolkodaacutesuacute szerző szaacutemaacutera aki egy olyan kor-ban keacutenyszeruumllt eacutelni ahol elpusztulni laacutetta a szaacutemaacutera kedves kultuacuteraacutet ez a gondolat valamifeacutele megnyugvaacutest jelenthetett Ez nyilvaacutenvaloacute ha megneacutezzuumlk hol mindenhol laacutetja meacuteg a vallaacutesi kontinuitaacutes caacutefolhatatlan jeleit Paacuterhuzamot laacutet a halottnak szaacutent italaacuteldozatok eacutes az eucharisztia koumlzoumltt (De mensibus IV 31) a koszoruacuteviseleacutes eacutes a ton-zuacutera koumlzoumltt (De mensibus IV 67) s veacuteguumll provokatiacutev moacutedon csokorba szedi hogy az antik auktorok veacutelemeacutenye szerint a zsidoacutek istene mely pogaacuteny istennel azonosiacutethatoacute (De mensibus IV 53)69

Tehaacutet ha maradunk szigoruacutean a forraacutesoknaacutel akkor a Brumalia előzmeacutenyeacutet keacutepező pogaacuteny goumlroumlg vagy roacutemai uumlnnepnek semmi nyomaacutet nem talaacuteljuk amennyiben egy előzmeacutenytől toumlbb hasonloacutesaacutegot vaacuterunk el mint hogy november veacutege eacutes december veacutege koumlzeacute essen a daacutetuma Egyetlen roacutemai uumlnneppel volt kapcsolata itt azonban a kapcsolat oly szoros hogy akaacuter azonossaacutegnak is nevezhetjuumlk ez pedig a Saturnalia Ha vaacutelaszt akarunk kapni hogy mieacutert pont november 24 volt a Brumalia kezdete keacutet vaacutelaszt kaphatunk Az egyik az hogy egy hoacutenappal előzi meg a teacuteli napforduloacutet a december eacutes januaacuter Kalendaeja előtti 8 napra esik A maacutesik oumlsszefuumlggeacutes meacuteg eacuterdeke-sebb Ha a goumlroumlg aacutebeacuteceacute első betűjeacutet az alphaacutet november 24-re tesszuumlk akkor az oacuteme-gaacutehoz december 17-eacuten jutunk el ami pedig a Saturnalia hivatalos daacutetuma Baacuter tud-juk hogy a Saturnalia uumlnnepleacutese a roacutemai toumlrteacutenelem soraacuten egyre hosszabbra nyuacutelt a

68 Mazza 2010 173 Perpillou-Thomas 199369 Tovaacutebbi peacuteldaacutek eacutes Lydos sajaacutetos vilaacutegkeacutepeacutenek elemzeacutese Toacuteth 2015

259

naptaacuterban kizaacuteroacutelag december 17-neacutel jeloumllteacutek Tehaacutet a Brumalia eredeteacuteben semmi esetre sem fuumlggetlen a Saturnaliaacutetoacutel ndash ez a Saturnaliaacutera valoacute vaacuterakozaacutes ideje volt olyas-feacutele moacutedon ahogy az iskolaacutes gyerekek a nyaacuteri szuumlnet előtti heacutet napban egyenkeacutent iacuterjaacutek fel a taacuteblaacutera a VAKAacuteCIOacute szoacute betűit70

Sajaacutetos helyzet egy roacutemai uumlnnep fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutebe illeszkedik azonban csak goumlroumlg nyelvteruumlleten toumlrteacutenhetett meg mivel a latin aacutebeacuteceacutet kevesebb betű alkotja mint a goumlroumlgoumlt Azonban semmilyen eacuterv nem szoacutel a felteacutetelezeacutes ellen hogy a Bruma-lia kezdetleges formaacuteja koraacutebbi mint a goumlroumlg aacutebeacuteceacute napjaihoz valoacute koumltődeacutes Iacutegy is fel lehet aacutelliacutetani egy kapcsolatot a Saturnaliaacuteval amennyiben november 24-től a Satur-nalia utolsoacute napjaacuteig mely a csaacuteszaacuterkorban rendszerint egyhetes volt tehaacutet december 23-aacuten eacutert veacuteget oumlsszesen harminc nap telik el

Ismeruumlnk egy szoumlveget amelyben harmincnapos Saturnaliaacuteroacutel esik szoacute ez pedig az uacutejeacutevi uumlnnepek kapcsaacuten maacuter vizsgaacutelt Dasios-acta Itt a koumlvetkezőt olvashatjuk

Ugyanis egy-egy ember az ő napjaacuten mintegy fogadalommal megerősiacutetett szentseacuteg-toumlreacutest koumlvetett el tudniillik akire a sorshuacutezaacutes esett kiraacutelyi ruhaacutezatot oumlltoumltt eacutes magaacute-nak Kronosnak a hasonlatossaacutegaacutera eacutes alakjaacuteban vonult fel nyilvaacutenosan az egeacutesz neacutep előtt [hellip] eacutes harmincnapos buumlntethetetlenseacuteget nyerve toumlrveacutenytelen eacutes ruacutet vaacutegyai szerint cselekedett [hellip] Azonban a harminc nap letelteacutevel veacuteget eacutert ez az ő foga-dalmas Kronos-uumlnnepuumlk Akkor kiraacutelyi oumlltoumlzeacutekeacutet viselve a szokaacutest koumlvetve betelje-siacutetette a toumlrveacutenytelen eacutes nemtelen jaacuteteacutekot eacutes magaacutet viacuteve aacuteldozati ajaacutendeacutekul a neacutevte-len eacutes tisztaacutetalan baacutelvaacutenyoknak kard aacuteltal pusztult el71

A harmincnapos Saturnaliaacutet maacuter Weinstock is a Brumaliaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben magya-raacutezta kialakulaacutesaacuteban reacuteszben asztronoacutemiai reacuteszben koumlzel-keleti hataacutesokat laacutetva72 Az acta adatait maacutesboacutel nem is lehet magyaraacutezni ha itt nem a Brumalia egy kezdeti for-maacutejaacuteroacutel van szoacute akkor az acta szerzőjeacutenek ostoba teacutevedeacuteseacutenek kellene tartanunk A Brumalia első napjaacutetoacutel a Saturnalia veacutegeacuteig harminc nap telik el azonban Weinstock nem ezzel a harminc nappal szaacutemol73 Dasiost maacuter november 20-aacuten kiveacutegzik a paran-csot Kronos eljaacutetszaacutesaacutera november 18-aacuten kellett kapnia november 18-toacutel a Saturnalia

70 Crawford 1914ndash1919 eacutes a RAC fordiacutetva keacutepzeli el a fejlődeacutest a december 25-i Bruma proimionja-keacutent uumlnnepelt novemberi uumlnnep fokozatosan nyuacutelt volna olyan hosszuacutera hogy veacuteguumll bekebelezte a Saturnaliaacutet is aacutem nem eacutert el a tulajdonkeacuteppeni Brumaacuteig december 25-ig Ez az eacuterveleacutes megle-hetősen valoacutesziacutenűtlen

71 bdquoἘπεὶ οὖν ἕκαστος ὥσπερ εὐκταῖον ἱεροσυλίαν ἐν τῇ ἡμέρᾳ αὐτοῦ ἐποίει ᾧτινι γὰρ ὁ τόπος ἐλάγχανεν κομιζόμενος βασιλικὸν ἔνδυμα προΐων κατὰ τὴν αὐτοῦ τοῦ Κρόνου ὁμοιότητα εἴτrsquo οὖν ἰδέαν δημοσίως ἐπὶ πάντος τοῦ δήμου [hellip] ἔχων ἄδειαν συγκεχωρημένη ἐπὶ ἡμέρας τριάκοντα ἔπραττεν ἀθεμίτους καὶ αἰσχρὰς ἐπιθυμίας [hellip] Πληρουμένων δὲ τῶν τριάκοντα ἡμερῶν πέρας ἐδέχετο ἠ ἑορτὴ τοῦ Κρόνου καὶ ὡσανεὶ ἡ εὐκταία αὐτὴ αὐτῶν ἑορτή [hellip] Τότε αὐτὸς ὁ τὸ βασιλικὸν ἐπιφερόμενος σχῆμα ἐπιτέλεσας τὰ κατὰ συνήθειαν ἄσεμνα καὶ ἄθεσμα παίγνια παραχρῆμα τοῖς ἀνωνύμοις καὶ μυσαροῖς εἰδώλοις προσεκόμιζεν ἑαυτὸν σπονδὴν ἀναιρούμενος ὑπὸ μαχαίραςrdquo

72 Weinstock 1964 394ndash39573 Weinstock 1964 394

260

első napjaacuteig december 17-ig is harminc nap telik el eacutes hivatkozik egy szinteacuten Moesiaacuteboacutel 317322 koumlruumll előkeruumllt feliratra ahol eacuteppen november 18-ra egy Solnak szentelt uumlnnepet helyeznek74

Ha ez a harminc nap volt az elsődleges akkor puszta veacuteletlen hogy a november 24-től a Saturnalia első napjaacuteig tartoacute idősaacutevra el lehet helyezni a goumlroumlg aacutebeacuteceacute betűit Sajnos nem tudjuk megmondani hogy ebben a korban leacutetezett-e maacuter valamilyen előz-meacutenye a betűk szerint valoacute uumlnnepleacutesnek E katonai koumlzegben a neacutev szerint valoacute ven-deacutegseacutegek rendszere elkeacutepzelhetetlen de peacuteldaacuteul a katonaacutek jutalmazaacutesaacutenak valamilyen aacutebeacuteceacutet koumlvető sorrendje elvileg lehetseacuteges Ami viszont bizonyos katonai koumlzegben vagyunk eacutes korai forraacutesaink a Brumalia kezdeteit koumlvetkezetesen a katonasaacuteghoz koumltoumltteacutek Azt sem zaacuterhatjuk ki a Brumalia kialakulaacutesaacutenak folyamata soraacuten annak kez-deteineacutel meacuteg nem tisztaacutezoacutedott hogy napra pontosan mettől meddig tart az uumlnnep csupaacuten annyi hogy egy megkoumlzeliacutetőleg egy hoacutenapos időszakroacutel van szoacute

Amennyiben az aacutebeacuteceacute hasznaacutelata maacutesodlagos a Brumalia időhataacuterainak kijelouml-leacutese csillagaacuteszati alapon toumlrteacutent eacutes ndash aligha meglepő ndash az alap a bruma mint csillagaacute-szati perioacutedus volt Ma a csillagaacuteszati teacutel hivatalosan a teacuteli napforduloacuteval kezdődik ami december 21-re esik azonban ha vallaacutesi meteoroloacutegiai vagy akaacuter pszicholoacutegiai szem-pontboacutel definiaacuteljuk a telet ez nem logikus a napforduloacute oumlroumlmuumlnnep ami utaacuten a napok hossza egyre nyuacutelik eacutes kifeleacute megyuumlnk a teacutelből Az oacutekoriak toumlrekedtek raacute hogy csillagaacuteszati alapon megnevezzeacutek a teacutel kezdeteacutet egy olyan kezdetet amihez keacutepest a napforduloacute maacuter a teacutel tetőpontjaacutet eacutes a tavasz koumlzeledteacutet jelzi

Maacuter Manilius szerint is a bruma időszaka a Nyilas jeggyel kezdődik a mezőgazda-saacutegi szakiacuteroacutek a Fiastyuacutek lenyugvaacutesaacutetoacutel tehaacutet nagyjaacuteboacutel ugyanettől az időszaktoacutel szaacute-miacutetjaacutek a telet Weinstock foglalkozott egy olyan Kr u 15-oumls naptaacuteri szoumlveggel mely november 22-neacutel a bdquoHeacuteliu dysiardquo a Nap lenyugvaacutesa megjegyzeacutest tette75 Macrobius aacutelliacutetja hogy a Nap amikor beleacutep a Nyilas jegybe alaacutemeruumll az alsoacute szfeacuteraacuteba eacutes onnan teacuter vissza egy hoacutenappal keacutesőbb76 Weinstock a jelenseacuteget oumlsszekapcsolta azzal hogy a seleukida naptaacutert hasznaacuteloacute teruumlleteken az uacutejeacutev a roacutemai korban is novemberre esett77 Akaacuter volt ilyen hataacutes akaacuter nem egy olyan csillagaacuteszati koncepcioacute egyeacutertelműen leacutete-zett mely a teacutel első szakaszaacutenak a november veacutegeacutetől a teacuteli napforduloacuteig tartoacute szakaszt tartotta A Dasios-acta mutatja hogy ezt az időszakot a Saturnalia hosszan elnyuacuteloacute elő-jaacuteteacutekakeacutent kezdteacutek uumlnnepelni a katonasaacutegon beluumll a katonasaacutegon kiacutevuumll uumlnnepleacutesnek eleinte nincs nyoma Az uumlnnephez talaacuten kuumlloumlnfeacutele szolaacuteris teoloacutegiai koncepcioacutek is fűződtek ezek eredete szaacutermazhatott szaacutemos katona keleti hazaacutejaacuteboacutel de maacutes nehe-zebben feltaacuterhatoacute forraacutesboacutel is78 Az uumlnnepperioacutedus a Saturnaliaacuteig tartott eacutes Saturnus

74 ILS 8940 a felirat Salsoviaacuteban keruumllt elő75 Weinstock 194876 Macrobius I 21 2677 Weinstock 1964 ndash a sziacuter uacutejeacutevet eacutes a Dasios-actaacutet tematikusan maacuter koraacutebban is oumlsszekapcsoltaacutek a se-

leukida naptaacuterhoz vouml S Stern 2012 234ndash257 bővebb szakirodalommal78 A II reacuteszben a III szaacutezadban is a Mithras-miszteacuteriumok nagyon neacutepszerűek voltak a katonasaacuteg kouml-

reacuteben s ezek teoloacutegiaacuteja egy tisztaacuten csillagaacuteszati jellegű teoloacutegia volt mely igen oumlsszetett asztronoacute-miai teoacuteriaacutekon alapult

261

Kronos nemcsak a Mithras-miszteacuteriumokban hanem az attoacutel fuumlggetlen asztoloacutegiai szimboacutelum rendszerekben is fontos szerepet jaacutetszott Mivel a Szaturnusz volt az akkor ismert bolygoacutek koumlzuumll a legtaacutevolabbi eacutes leglassuacutebb mozgaacutesuacute uacutegy tekintettek raacute mint egyfajta maacutesodlagos Napra vagy akaacuter valamilyen eacutertelemben bdquoigazirdquo Napra is79 Mivel a Dasios-actaacuten kiacutevuumll a Brumalia korai meguumlnnepleacuteseacutere nincs maacutes forraacutesunk az uumlnnep teoloacutegiai haacutettereacuteről csak talaacutelgathatunk A korai Brumalia szociaacutelisan korlaacutetozott jelen-leacutete tudniillik hogy a katonasaacutegtoacutel eredt80 előnyeacutere is vaacutelhatott a katonasaacuteg minde-nuumltt ott volt tehaacutet alkalmas volt egy uumlnnep gyors elterjeszteacuteseacutere is ugyanakkor zaacutert-saacutega mely miatt a kiacutevuumllaacutelloacutek keveacutesbeacute eacutertetteacutek hogy pontosan mit eacutes mieacutert uumlnnepelnek lehetőveacute tette a szokaacutes araacutenylag koumlnnyű krisztianizaacutecioacutejaacutet vagy legalaacutebbis megtisztiacutetaacute-saacutet a pogaacuteny elemektől Maga a Brumalia neacutev is erre utal egy politikailag korrekt neacutev mely egyszerűen teacuteli uumlnnepet jelent Az hogy a szoacute toumlve eacutes keacutepzője is tisztaacuten latin szoacute azonban meacutegsem hasznaacuteljaacutek soha latin nyelvű forraacutesok segiacutet behataacuterolni a keletke-zeacutesi időt eacutes teruumlletet a Keletroacutemai Birodalom teruumllete abban a perioacutedusban mikor a latin meacuteg a hadsereg eacutes az adminisztraacutecioacute nyelve volt S ha iacutegy van mieacutert ne higgyuumlnk Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnak s felteacutetelezzuumlk hogy maacuter Konstantinaacutepoly alapiacutetoacuteja Nagy Konstantin alatt is megvolt az uumlnnep vagy akaacuter eacuteppen az alapiacutetaacutesi proceduacuteraacuteval kapcsolatban roumlgziacutetetteacutek egy hivatalos formaacutejaacutet Nagy Konstantin egy joacute ideig nem zaacuter-koacutezott el a szolaacuteris szimbolika hasznaacutelataacutetoacutel s esetenkeacutent raacutekeacutenyszeruumllt hogy az udvar propagandaeacuterteacutekű ceremoniaacutelis esemeacutenyeineacutel nem kereszteacuteny szimbolikaacutet hasznaacutel-jon Ezeket leginkaacutebb a numizmatikai anyagboacutel ismerjuumlk illetve Konstantinaacutepoly ala-piacutetaacutesi riacutetusainaacutel vizsgaacuteltaacutek egyszerűen azeacutert mert ezekben az esetekben rendelkezuumlnk megfoghatoacute forraacutesanyaggal81 A korai Konstantinaacutepoly nem vallaacutesi azaz nem keresz-teacuteny uumlnnepeiről nem rendelkezuumlnk kortaacuters forraacutesokkal

79 Boyanceacute 1936 65ndash77 Lewy 1978 151ndash152 Ulansey 1994 ndash sajnos amikeacuteppen a Mithras-teoloacute-gia legtoumlbb aspektusaacutera erre a speciaacutelis szolaacuteris teoloacutegiaacutera is igaz hogy iacuterott forraacutesaink alapvetően az uacutejplatonikus filozoacutefusok azonban esetuumlnkben nincs szuumlkseacuteg annak egzakt bizonyiacutetaacutesaacutera hogy a mithraikus teoloacutegia tartalmazta a Szaturnusz mint maacutesodik Nap elmeacuteleteacutet eleacuteg tudnunk hogy ez a koncepcioacute koumlzismert volt a korban

80 Sajnos a Ferialie Duranum novemberndashdecemberi reacutesze eacutertelmezhetetlenuumll toumlredeacutekes81 Alfoumlldi (1964) az utolsoacute Sol-eacutermekeacutent 325-re dataacutelja Konstantinaacutepoly alapiacutetaacutesaacutenak aacutelliacutetoacutelagos po-

gaacuteny riacutetusairoacutel Toacuteth 2013b a keacuterdeacutesben szuumlletett fontosabb tanulmaacutenyok Preger 1901 Brehier 1915 Gerland 1933 Frolow 1944 Alfoumlldi 1947 Follieri 1983 Alan Cameron 2011 612ndash613 gyakran teljesen ellenteacutetes konkluacutezioacutekra jutva ebben az erősen vitatott keacuterdeacutesben

12 Koumlvetkezteacutesek

Oumlt uumlnnep toumlrteacuteneteacutet jaacutertuk koumlrbe Itt az idő hogy feltegyuumlk a keacuterdeacutest vajon lehetseacute-ges-e koumlzoumlttuumlk egyező vonaacutesokat azonosiacutetani amelyek a keacuteső oacutekor vallaacutesi fejlődeacuteseinek aacuteltalaacutenos tendenciaacuteiroacutel aacuterulkodnak Mind az oumlt uumlnnep ndash a Kalendae Ianuariae a neacutev neacutel-kuumlli februaacuteri teacutelűző uumlnnep a Kalendae Martiae a Maiuma eacutes a Brumalia ndash eseteacuteben koumlzoumls pont hogy tuacuteleacutelik a keacuteső oacutekort Februarius kiűzeacutese ndash amely eredetmondaacuteja reacuteveacuten szo-rosan koumltődoumltt a roacutemai toumlrteacutenelem egy lassan feledeacutesbe meruumllő epizoacutedjaacutehoz ndash az egyet-len ahol szuumlkseacutegszerű volt hogy Februarius kiűzeacutese hamar a februaacuter kiűzeacuteseacuteveacute vaacuteljon iacutegy az eredeti riacutetus felismerhetetlenneacute hiacutegult Ugyancsak koumlzoumls pont hogy jellemzően nem tartoztak a klasszikus goumlroumlg eacutes roacutemai naptaacuter nagy uumlnnepei koumlzeacute jelentőseacuteguumlk vagy jelenteacutesuumlk erős aacutetalakulaacuteson ment aacutet a keacuteső oacutekor folyamaacuten A Maiuma a Brumalia eacutes Februarius kiűzeacutese latin eacutes goumlroumlg forraacutesokban ismeretlen a IV szaacutezad előtt a Kalendae Ianuariae baacuter leacutetezett jelentőseacutege sokkal csekeacutelyebb egyeduumll a maacutercius 1-jei uumlnne-pekről mondhatoacute el hogy a Konstantin előtti korban is fontos a taacutersadalom egeacuteszeacutet megmozgatoacute uumlnnep volt Az a neacutehaacuteny pogaacuteny uumlnnep ndash a Vulcanalia vagy a Lupercalia ndash melyek keacuteső antik tovaacutebbeacuteleacuteseacuteről meacuteg tudunk eltűnik a birodalom bukaacutesaacuteval vagy pusztaacuten nevuumlkben őrződnek meg mint a konstantinaacutepolyi Lupercalia

Ez a helyzet felveti a keacuterdeacutest egyaacuteltalaacuten van-e jogunk a pogaacuteny korboacutel fennmaradoacute survival fogalmaacutet hasznaacutelni ha egyszer a tuacuteleacutelő uumlnnepek maacuter a kereszteacuteny korban keletkeztek vagy legalaacutebbis akkor nyerteacutek el jellegzetes formaacutejukat Tehaacutet nem azt laacutet-juk amire esetleg intuitiacutev alapon szaacutemiacutethatnaacutenk hogy a nagy pogaacuteny uumlnnepek foko-zatosan leeacutepuumllnek visszahuacutezoacutednak a magaacuteneacutelet szfeacuteraacutejaacuteba esetleg a zaacutertabb falusi vilaacutegba eacutes ott fokozatosan krisztianizaacuteloacutedva eacutelnek tovaacutebb hanem azt hogy a pogaacuteny uumlnneprend gyors eacutes valoacutesziacutenűleg erőszakos leeacutepiacuteteacuteseacutevel paacuterhuzamosan a vaacuterosokban valami uacutej joumln leacutetre olyan uumlnnepek sora melyekben a kereszteacutenyseacuteg hataacutesaacutenak nyo-mai ugyan nem fedezhetők fel azonban igen neheacutez politeista kultuszcselekmeacutenynek minősiacuteteni őket

Tuacuteleacuteleacutesuumlk elsősorban elterjedtseacuteguumlk fuumlggveacutenye eacutes annak elleneacutere hogy a forraacute-sok szaacutema csak a januaacuteri uacutejeacutev eseteacuteben kiugroacutean magas azt tapasztaljuk hogy a toumlbbi uumlnnep a birodalom nagy teruumlletein volt ismert A Kalendae Ianuariae eseteacuteben ez vilaacutegos Februarius kiűzeacutese eseteacuteben valoacutesziacutenűleg egy nyugaton gyakorolt szokaacutesroacutel van szoacute melyet csak keleti forraacutesok őriztek meg a Kalendae Martiae eacutes a Maiuma eseteacuteben baacuter elteacuterő formaacuteban sőt esetleg elteacuterő neacuteven de latin eacutes goumlroumlg teruumlleten is megtalaacuteltuk az egymaacutessal kapcsolatba hozhatoacute uumlnnepeket A Brumalia eseteacuteben a feb-ruaacuteri uumlnnep fordiacutetottjaacutet tapasztaljuk neve eacutes eredetmondaacuteja a nyugathoz koumlti azon-

263

ban keleten gyakoroltaacutek Itt visszateacuterhetuumlnk arra a keacuterdeacutesre hogy mieacutert nem talaacuteljuk a nagy klasszikus pogaacuteny uumlnnepek nyomait mert ezek sokkal erősebben lokaacutelisak vol-tak vaacuterosok reacutegioacutek naptaacuteri rendszereihez koumltődtek iacutegy tuacuteleacuteleacutesuumlk teljes egeacuteszeacuteben egy kisebb koumlzoumlsseacuteg tuacuteleacuteleacuteseacutenek a fuumlggveacutenye volt Ez termeacuteszetesen nem jelenti azt hogy a IV szaacutezad előtt hiaacutenyoztak volna a birodalom nagyobb reacutegioacuteiban ismert koumlzoumls uumlnne-pek valoacutejaacuteban maacuter a csaacuteszaacutersaacuteg kezdete előtti korra vonatkozoacutean is lehet beszeacutelni egy-fajta mediterraacuten vallaacutesi koineacuteroacutel mely riacutetusok eacutes hiedelmek konvergaacuteloacute fejlődeacuteseacuteben nyilvaacutenul meg1 azonban a riacutetus szabaacutelyozaacutesa akkor is elsődlegesen a vaacuteros mint kulti-kus koumlzoumlsseacuteg kezeacuteben van eacutes ritkaacutebban helyeződik enneacutel magasabb szintre2

A kereszteacutenyseacuteg beavatkozaacutesa alkalmas volt raacute hogy megszuumlntesse azokat a faktoro-kat amelyek a mediterraacuten vallaacutesi szokaacutesokat partikulaacuterissaacute tetteacutek mivel megszuumlntette azokat a kultikus koumlzoumlsseacutegeket melyek a vallaacutesos eacuteletet koraacutebban szervezteacutek illegaacutelissaacute tette az egyes vaacuterosok eacutes kultuszkoumlzoumlsseacutegek egyedi oumlsszeaacutelliacutetaacutesuacute pantheonjait eacuterveacuteny-teleniacutetette a koraacutebbi szakraacutelis jogot Ugyanakkor azok a faktorok melyek koraacutebban is lehetőveacute tetteacutek a konvergaacuteloacute fejlődeacutest megmaradtak a kereszteacutenyseacuteg teacuternyereacuteseacutevel is ilyenek az alapvető riacutetusformaacutek tipoloacutegiai azonossaacutegai illetve az a foumlldrajzi eacuterte-lemben vett mobilitaacutes mely az egyes szokaacutesok terjedeacuteseacutet megkoumlnnyiacutetette Johannes Cassianus 360 koumlruumll valoacutesziacutenűleg a mai Dobrudzsaacuteban szuumlletett megjaacuterta a Kelet nagy szerzetesi koumlzpontjait eacutes 415 koumlruumll eacuterkezett veacuteguumll Marseille-be Bragai Szent Maacuterton valoacutesziacutenűleg Pannoniaacuteban szuumlletett 510 eacutes 520 koumlzoumltt eacutes 556-ban lett a mai Portugaacuteliaacute-ban fekvő Braga puumlspoumlke ndash a Nyugatroacutemai Birodalom maacuter szuumlleteacutese idejeacuten sem leacutete-zett3 Tarsosi Theodoacuteros (602ndash609) a kis-aacutezsiai Tarsosban szuumlletett a perzsandashbizaacutenci haacuteboruacutek idejeacuten gyerekeskedett megjaacuterta kora nagy egyhaacutezi eacutes oktataacutesi koumlzpontjait majd veacuteguumll Canterbury eacutersekekeacutent halt meg A felsoroltak klerikusok mivel az ő eacutelet-rajzaikat ismerjuumlk azonban a foumlldrajzi mobilitaacutes a kereskedő- eacutes katonai reacutetegekben is megvolt4

Uumlnnepeink koumlvetkező koumlzoumls pontja szekulaacuteris voltuk Baacuter az egyhaacutezatyaacutek aacutelliacutetjaacutek pogaacutenysaacutegukat ez nehezen eacuterhető tetten konkreacutetumokban Az egyetlen dolog ami aacuteldozati cselekmeacutenynek minősiacutethető a januaacuter 1-jei eacutejszakaacutera megteriacutetett asztal azon-ban a szoumlvegek toumlbbseacutege nem utal arra hogy az eacuteteleket termeacuteszetfeletti leacutenyek szaacute-

1 Latham 2016 25 a kuumlloumlnfeacutele roacutemai pompae kapcsaacuten a koumlztaacutersasaacutegkorban Teoretikusan taacutergyalja a keacuterdeacutest Ruumlpke (2012) eacutes korszakunkra vonatkozoacutean Salzman (2007)

2 Nem szeretneacutem ezzel aluleacuterteacutekelni a vaacuteros szintje foumlloumltti vallaacutesi szerveződeacutest eacutertelemszerűen leacutetez-tek ilyenek a csaacuteszaacuterkultusz kapcsaacuten eacutes egyes miszteacuteriumkultuszoknaacutel ezeknek az uumlnnepeit nem csak egy zaacutert kulitikus koumlzoumlsseacuteg tartotta Termeacuteszetesen ezen tuacutel leacuteteztek neacutepszerű szenteacutelyek sőt akaacuter zaraacutendokhelyekről is beszeacutelhetuumlnk messze foumlldről laacutetogattaacutek a joacuteshelyeket is ezek azonban az uumlnnepi naptaacutert keveacutesbeacute befolyaacutesoltaacutek A nagy sportversenyek ndash iacutegy peacuteldaacuteul az olympiai vagy az an-tiochiai olimpia ndash uumlnnepek azonban kultuszhelyekhez koumltődtek eacutes a kultuszok tilalmaacuteval egyuumltt őket is megszuumlntetteacutek

3 Hainthaler 2009 4914 A Iustinianus uralkodaacutesa alatt eacutelt Kosmas Indikopleusteacutes toumlbbszoumlr jaacutert Indiaacuteban A szinteacuten VI szaacute-

zadi Prokopios Iustinianus hadseregeacutet koumlvetve talaacutelkozott olyan katonaacutekkal akiktől reacuteszletes eacutes hi-teles adatokhoz jutott peacuteldaacuteul a szlaacutevok vallaacutesaacuteroacutel eacutes isteneiről (Prokopios Bella 7 14 22ndash30) vagy az Euroacutepa eacuteszaki perifeacuteriaacutejaacuten eacutelő germaacutenok hiedelmeiről (Prokopios Bella 8 20 42-57)

264

maacutera keacutesziacutetetteacutek elő ehelyett arra utalnak hogy egy joacute előjelet kiacutevaacutentak leacutetrehozni a bőseacutegesen teriacutetett asztallal A maacutesik problematikus pontot az istenek maszkjai jelentik azonban itt is uacutejra eacutes uacutejra elhangzik a reacutesztvevők mentegetőzeacutese de haacutet mindez csak jaacuteteacutek Nyilvaacutenvaloacute hogy az uumlnnepek lebonyoliacutetoacutei szereplői nem akartak pogaacuteny riacutetu-sokban reacuteszt venni

Baacuter az egyhaacutezi szerzők igyekeznek a felsorolt uumlnnepeket valamikeacutepp a negatiacutev eacuterte-lemben vett neacutephez koumltni a taacutersadalom gazdasaacutegilag eacutes műveltseacuteg szempontjaacuteboacutel is legalsoacute reacutetegeihez kapcsolni de ez nyilvaacutenvaloacutean nem volt igaz Az oumlt uumlnnep koumlzuumll a Maiuma az egyetlen melyet semmilyen formaacuteban vagy neacuteven nem uumlltek meg a csaacute-szaacuteri udvarban a konstantinaacutepolyi Luperkalion mind a februaacuter elűzeacuteseacutevel mind a maacutercius 1-jeacutevel funkcionaacutelis azonossaacutegot mutat Szinteacuten a Maiuma az egyetlen mely-nek eseteacuteben nincs olyan kereszteacuteny szerző aki veacutedelmezőleg vagy legalaacutebb semlege-sen nyilatkozna roacutela ndash a Maiumaacutet meacuteg a IV szaacutezadi pogaacutenyok is erkoumllcstelennek tar-tottaacutek Semmi jele hogy az aacutellam baacutermilyen moacutedon csatlakozott volna az egyhaacutezhoz a neacutepi mulatsaacutegok ellen viacutevott harcaacuteban ehelyett ugyanazt az utat vaacutelasztotta melyet laacutethatoacutelag a taacutersadalom minden reacutetege a passziacutev ellenaacutellaacutest

Hogy az aacutellamhatalom iacutegy tehessen arra eacuteppen az uumlnnepek szekulaacuteris jellege biz-tosiacutetott lehetőseacuteget amit akaacuter egy sajaacutetos politikai korrektseacuteg vagy politikai oacutevatossaacuteg jeleacutenek is tekinthetuumlnk Ez nem csupaacuten a pogaacuteny istenek eacutes az aacuteldozati jellegű riacutetu-sok hiaacutenyaacuteban nyilvaacutenul meg Az oumlt taacutergyalt uumlnnep egyikeacutenek sincs neve A Kalen-dae Ianua riae eacutes Martiae egyszerűen daacutetumok az utoacutebbi Matronalia vagy Matronales megnevezeacutese ritka Februarius kiűzeacuteseacutenek sincs neve a Brumalia pedig szinteacuten nem toumlbb mint egy időperioacutedus megnevezeacutese A Maiuma eseteacuteben ugyan egy bizonyosan seacutemi szoacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk mely etimoloacutegiaacutet egy goumlroumlg szerző Ioacuteaneacutes Lydos ismerte is ndash azonban ő sem a Maiumaacutet hanem a maacutejus szoacutet etimologizaacutelja a sziacuter nyelvből a biro-dalom lakossaacutega szaacutemaacutera a Maiuma szoacute oacutehatatlanul majaacutelist kellett hogy jelentsen

A szekularizaacutecioacute egy aktiacutevabb pozitiacutevabb eacutertelme jelenik meg az uumlnnepek eredet-mondaacuteiban melyek a Kalendae a Februarius kiűzeacutese eacutes a Brumalia eseteacuteben fenn-maradtak Ezek a mondaacutek mind kitalaacutelt hagyomaacutenynak tekinthetők eacutes valamennyien a roacutemai toumlrteacutenelem korai szakaszaacutehoz kapcsoljaacutek az egyes uumlnnepek kezdeteacutet A toumlrteacute-nelemből valoacute eredezteteacutes egyreacuteszt csoumlkkenti a pogaacuteny konnotaacutecioacutekat hiszen iacutegy nem isteneket uumlnnepelnek ugyanakkor tekinthetjuumlk őket a reszakralizaacutecioacute kiacuteseacuterleteacutenek is meacuteghozzaacute keacutet iraacutenyboacutel is az uacutejonnan keletkező uumlnnepet a szakralitaacutes szfeacuteraacutejaacuteba emeli hogy a roacutemai toumlrteacutenelem legdicsőbb őskoraacuteboacutel ered maacutesfelől a roacutemai toumlrteacutenelmet az uumlnneplők identitaacutesaacutenak reacuteszeacuteveacute teszi Ne felejtsuumlk el hogy az oumlsszes eredetmonda goumlroumlg nyelven iacuteroacutedott eacutes maradt fent Malalasnaacutel illetve Mileacutetosi Heacutesychios toumlredeacutekei-ben melyeket a bizaacutenci szerzők ideacuteztek Hogy a goumlroumlgoumlk roacutemai identitaacutessal rendelkez-zenek eacutes veacuteletlenuumll se goumlroumlggel a keacuteső oacutekor folyamaacuten roumlgzuumll Ez talaacuten nem fuumlggetlen attoacutel hogy a helleacuten szoacute a pogaacuteny jelenteacutest veszi fel de keacuterdeacuteses hogy ez az identitaacutesvaacutel-tozaacutesnak oka vagy csak jaacuteruleacutekos koumlvetkezmeacutenye Mindenesetre teacuteny hogy a nyugati birodalom felbomlaacutesa utaacuten joacute ideig gyakorlatilag az oumlsszes roacutemai polgaacuter goumlroumlg anya-nyelvű eacutes kultuacuteraacutejuacute Ebben az időszakban szuumlletnek a mondaacutek melyek a goumlroumlg vaacuterosok uumlnnepeit is Roacutema kezdeteihez vezetik vissza

265

Uumlnnepeink koumlvetkező koumlzoumls pontja a vallaacutesi aacutetalakulaacutes egeacutesz folyamataacutet jellemzi a kultuszok betiltaacutesaacuteval azok a riacutetusok tűnnek el melyek addig a vallaacutesi eacutelet centrumaacutet keacutepezteacutek s ez lehetőseacuteget ad hogy mindaz ami eddig periferiaacutelisnak szaacutemiacutetott be-nyomulhasson a centrumba A perifeacuteria eacutes centrum itt toumlbb kuumlloumlnboumlző siacutekon eacutertelmez-hető Az első egy olyan dichotoacutemia amelytől azt vaacuterhatnaacutenk hogy nagyobb szerephez jut ez pedig a vaacuterosndashfalu oppoziacutecioacute Uumlnnepeink fejlődeacuteseacuteben ennek a legkisebb a szerepe gyakorlatilag csak a szarvasmaszkos felvonulaacutes eseteacuteben talaacutelkozhattunk keacutet roumlvid megjegyzeacutessel Pacianusnaacutel eacutes Ambrusnaacutel ami arra is utalhat hogy a szokaacutes ele-inte a videacutekhez koumltődoumltt eacutes onnan terjedt a vaacuteros iraacutenyaacuteba de meacuteg az ő szavaik is eacutertel-mezhetők taacutersadalmilag egy alsoacutebb szociaacutelis reacuteteghez koumltődő szokaacutes nyert teret

A maacutesodik oppoziacutecioacute egyeacutertelműbb eacutes etnikai Roacutemaacuteban nagyjaacuteboacutel ugyanaz a kul-tuacuterandashbarbaacutersaacuteg oppoziacutecioacute hataacuterozta meg a kultuacuteraacuteroacutel valoacute beszeacutedmoacutedot mint Hel-laszban vagy a hellenisztikus birodalmakban Baacuter a birodalom sok millioacute lakosa szaacute-maacutera az elsődleges nyelv a sziacuter-araacutem vagy a kopt vagy egy a birodalom megannyi tovaacutebbi beszeacutelt nyelve koumlzuumll mindnyaacutejan sajaacutet eredeti isteneiket tisztelik tovaacutebb meacuteg ha romanizaacuteltndashhellenizaacutelt kuumllsőseacutegek koumlzoumltt is azonban ennek a kulturaacutelis soksziacutenű-seacutegnek az irodalmi forraacutesokban alig van nyoma a nem goumlroumlg vagy roacutemai nyelv kul-tuacutera vallaacutes a vernakularitaacutes szfeacuteraacutejaacuteba visszaszorulva leacutetezik A kereszteacutenyseacuteg teacuternye-reacutese ezt a helyzetet alapvetően aacutetalakiacutetja Ez vezet az oumlnaacutelloacute sziacuter eacutes kopt kereszteacuteny irodalom felviraacutegzaacutesaacutehoz eacutes ezt laacutethatjuk a taacutergyalt uumlnnepek egy sajaacutetsaacutegaacuteban toumlbb elemuumlk nem goumlroumlg vagy roacutemai eredetű Ilyen volt az uacutejeacutev szarvasos felvonulaacutesa valoacute-sziacutenűsiacutethető kelta eredeteacutevel illetve a Maiuma uumlnnep egeacutesze Mutatum mutandis ide-sorolhatjuk a goumlroumlg nyelvű lakossaacuteg koumlreacuteben elterjedő roacutemai uumlnnepeket is a Kalen-dae Martiaet eacutes Ianuariaet valamint a Brumaliaacutet Ezek roacutemai uumlnnepek tehaacutet nem egy leneacutezett vagy haacutetteacuterbe szoriacutetott kultuacuteraacutejuacute etnikumhoz koumltődnek azonban iacutegy is idegenek uacutejdonsaacutegok nem a goumlroumlg vagy keleti nyelvű teruumlletek sajaacutet politeista vallaacute-saacutenak a maradvaacutenyai

A harmadik pont ahol a marginalitaacutes jelen van a nők eacutes a gyerekek szerepe Noha a nők eacutes a gyerekek alkottaacutek a taacutersadalom haacuteromnegyedeacutet meacutegis marginalizaacutelt sze-replők voltak A Kalendae Martiae roacutemai formaacuteja eacutes reacuteszben a goumlroumlg is kimondottan a nők uumlnnepe volt eacutes a goumlroumlg maacutercius 1-je eacutes a januaacuteri uacutejeacutev eseteacuteben is talaacutelkozunk olyan riacutetusokkal melyek főszereplői gyerekek Figyelemremeacuteltoacute hogy a gyerekek fecskekoumlszoumlntő dala az egyetlen olyan uumlnnepi riacutetus melyet gyakorlatilag azonos for-maacuteban minimaacutelis vaacuteltoztataacutesokkal gyakoroltak az utoacutebbi keacutet eacutes feacutel ezer eacutevben

A negyedik pont ahol azt laacutetjuk hogy a koraacutebban periferiaacutelis riacutetus keruumll centraacute-lis helyzetbe az uumlnnepek teacuterbeli helyzete a vaacuterosban Toumlbbszoumlr hangsuacutelyoztam hogy nem a pogaacuteny uumlnnepek magaacutenszfeacuteraacuteba toumlrteacutenő visszahuacutezoacutedaacutesaacutet laacutetjuk a forraacutesokban hanem eacutepp fordiacutetva a koumlnyvuumlnk taacutergyaacutet keacutepező uumlnnepek olyan innovaacutecioacutek melyek inkaacutebb a magaacutenszfeacuteraacuteboacutel leacutepnek ki a koumlzterekre A centrum eacutes perifeacuteria helyzeteacuteben itt a koumlzteacuter eacutes az utca az aacutellamvallaacutes eacutes a vernakulaacuteris vallaacutes aacutell a nagy vaacuterosi koumlzoumlsseacuteg szemben a csalaacutedi baraacuteti kapcsolatokkal Az oumlt taacutergyalt uumlnnepből neacutegy reacuteszben vagy egeacuteszben a koumlztereken zajlott az egyetlen kiveacutetelt a Brumalia lakomaacutei jelentik aacutem ha igaza van Malalasnak a koumlzteacuteri zeneacuteleacutes kapcsaacuten ennek is volt egy nyilvaacutenos aspektusa

266

eacutes a gondossaacuteg ahogy a bizaacutenci csaacuteszaacuterok Brumaliaacuteiroacutel megemleacutekeznek arra utal hogy a csaacuteszaacuterok koumlzeacuterdekű esemeacutenynek tekintetteacutek Brumaliaacuteikat

Az uumlnnepek koumlzuumll toumlbb eredetileg sokkal zaacutertabb koumlzegben zajlott peacuteldaacuteul a Kalendae meguumlnnepleacuteseacutenek fő mintaacutejaacuteul szolgaacuteloacute Saturnalia de a roacutemai Matrona-lia is kimondottan csalaacutedi uumlnnep volt az eredeti sziacuter MaiumaMarzēah meguumlnnep-leacutese is e ceacutelra szolgaacuteloacute haacutezakban toumlrteacutent A Saturnalia sőt talaacuten reacuteszben a korai roacutemai Kalendae Ianuariae a Kalendae Martiae a Maiuma eacutes a Brumalia eseteacuteben is igaz hogy korai formaacutejuk leiacuterhatoacute uacutegy mint baraacuteti taacutersasaacutegok vagy vallaacutesi kiskoumlzoumlsseacutegek lakomaacuteja Azonban a fejlődeacutes folyamaacuten egyre inkaacutebb kileacutepnek a neacutegy fal koumlzuumll eacutes a nagyobb koumlzoumlsseacuteg koumlzoumls uumlnnepleacuteseacuteveacute alakulnak aacutet A kultuszok tiltaacutesaacutetoacutel keveacutesbeacute eacuterin-tett magaacutenjellegű uumlnnepek kileacutepnek a koumlzterekre hogy betoumlltseacutek a megszűnt uumlnne-pek helyeacutet Toumlbb esetben nemcsak a horizontaacutelis hanem a vertikaacutelis taacutersadalmi kap-csolatok megerősiacuteteacutese is a ceacuteljuk ami a Kalendae Ianuariae leggyakrabban kritizaacutelt pontja de a Brumalia eseteacuteben is azt laacutetjuk hogy baacuter magaacutenszemeacutelyek adnak lakomaacutet az esemeacuteny valamikeacutepp meacutegis a csaacuteszaacuter magasztalaacutesaacuteban kulminaacutel

Ez a folyamat az uumlnnepek kileacutepeacutese a neacutegy fal koumlzuumll valoacutesziacutenűleg nem fuumlggetlen attoacutel a vaacuteltozaacutestoacutel amely az uumlnnep szervezeacuteseacuteben veacutegbemegy A felsoroltak koumlzoumltt a januaacuter 1 az egyetlen hivatalos uumlnnepnap tehaacutet nemcsak a reacutegi kultuszkoumlzpontok esnek ki a szervezeacutes feladataiboacutel hanem a helyi arisztokraacutecia reacuteszveacutetele sem teljesen hivatalos formaacuteban toumlrteacutenik A szervezeacutesben uacutej szereplők is megjelennek legkoraacutebbi forraacutesainkban leggyakrabban a katonasaacuteg eacutes a hivataacutesos szoacuterakoztatoacuteipar emliacutetődik a cirkuszpaacutertok sziacuteneacuteszek eacutes hasonloacutek akik nagyban felelősek lehettek azeacutert hogy egyes uumlnnepek egyre nagyobb szabaacutesuacuteakkaacute vaacuteltak Csak a koumlzeacutepkor derekaacuten talaacutelko-zunk helyettuumlk uacutej szereplőkkeacutent az iskolaacutekkal eacutes magaacuteval az egyhaacutezzal

Az oumltoumldik pont ahol megragadhatoacute a perifeacuteria centraacutelis helyzetűveacute vaacutelaacutesa magaacute-nak a riacutetusnak a belső szerkezete Az antik uumlnnepek centrumaacuteban az aacuteldozatbemuta-taacutes aacutellt az uumlnnepi processzioacutek aacuteltalaacuteban aacuteldozatbemutataacutesban kulminaacutelnak Ez eacuterte-lemszerűen megvaacuteltozik a keacuteső oacutekorban Az uacutejeacutevi jelmezes felvonulaacutesok legkoumlzelebbi analoacutegiaacutei Lukianos anteludiuma eacutes Heacuteroacutedianos Magna mater uumlnnepe Mindkettőre igaz hogy ha az adott uumlnnepen beluumlli szerepuumlket akarjuk meghataacuterozni leginkaacutebb paraliturgikus esemeacutenykeacutent definiaacutelhatjuk őket melyek egy centraacutelis szertartaacuteshoz kapcsoloacutedva zajlanak azonban erősen keacutetseacuteges hogy abboacutel erednek-e mivel nincs felismerhető kapcsolatuk az uumlnnep miacutetoszaival isteneivel a centraacutelis szertartaacutesok ceacutel-jaival inkaacutebb tűnnek olyan spontaacuten mulatsaacutegnak melyek tetszeacutes szerint szinte baacutermi-lyen uumlnnepre aacutetvihetők Azok a szertartaacutesok melyekhez toumlrteacutenetileg legkoumlzebb aacutellnak a hagyomaacutenyos roacutemai pompaacutek humoros elemei azonban aligha szorul bizonyiacutetaacutesra hogy ezek a diadalmenetnek vagy akaacuter a pompa deorumnak is csupaacuten fuumlggeleacutekei vol-tak Mikor a nagy uumlnnepek leacutenyegeacutet alkotoacute riacutetusok megszűnnek a szertartaacutesok egyes marginaacutelis a szakraacutelis centrumhoz keveacutesbeacute koumltődő esemeacutenyei tovaacutebb leacuteteznek

A Brumalia kapcsolata a Saturnaliaacuteval szinteacuten arra laacutetszik utalni hogy eredetileg csupaacuten a nagyobb uumlnnep valamifeacutele előjaacuteteacuteka lehetett A fecskedalok agermosai ese-teacuteben is laacutethattunk halvaacuteny jeleket hogy a Krisztus előtti időkben meacuteg laza koumltődeacutes-ben lehettek Apolloacutennal eacutes uumlnnepeivel azonban oumlnmagukban a kiacuteseacuterő uumlnnep neacutelkuumll

267

koumlzelebb aacutellnak a jaacuteteacutekhoz mint egy vallaacutesi riacutetushoz Egyes esetekben azt laacutetjuk hogy a tulajdonkeacuteppeni szakraacutelis riacutetusok hiaacutenyaacuteban a maradeacutek alig egyeacuteb mint egy extra-vagaacutens fiesta ez a helyzet a Maiuma eseteacuteben s reacuteszben a Kalendaenaacutel is A nagysza-baacutesuacute gyakran eacutejszakai mulatsaacuteg termeacuteszetesen mindig is az uumlnnepek fontos kiacuteseacuterő ese-meacutenye volt azonban nem ez adta az uumlnnep apropoacutejaacutet most viszont gyakran csak ez marad az uumlnnepből

Uumlnnepeink feacutenykora aacuteltalaacuteban a keacuteső oacutekor esetleg a koumlzeacutep-bizaacutenci kor ezt koumlvetően uumlnnepeink mintha elhomaacutelyosodnaacutenak vagy felhiacutegulnaacutenak egyre nehezebb felismerni bennuumlk az oacutekori előkeacutepeket Ezzel paacuterhuzamosan megfigyelhetuumlnk egy maacutesik kisseacute meglepő jelenseacuteget a mediterraacuten deacutel kibontakozoacute neacutepi vallaacutesossaacutega eacutes kalendaacuteriumi szokaacutesai hataacutest gyakorolnak eacuteszakra az uacutejonnan megteacuterő neacutepekre A Kalendae szoacute leszaacutermazottjai szinte az egeacutesz szlaacutev reacutegioacuteban hasznaacutelatosak a karaacutecsonyi dalok szokaacute-sok bizonyos csoportjaira koumlzeli analoacutegiaacutekkal talaacutelkoztunk a Szent Jaacutenos-nap meguumln-nepleacutese kapcsaacuten Ahol nem etimoloacutegiailag lenyomozhatoacute szavakroacutel hanem szokaacutesok-roacutel van szoacute melyekben a szlaacutevok eacutes a bizaacutenci illetve modern goumlroumlgoumlk hasonloacutesaacutegokat mutatnak koumlnnyű lenne a goumlroumlgseacutegre gyakorolt szlaacutev hataacutesroacutel beszeacutelni azonban ez az eacuterv nehezen tarthatoacute ha az illető szokaacutest a goumlroumlgoumlk bizonyiacutethatoacutean ismerteacutek maacuter a szlaacutevok balkaacuteni megjeleneacutese előtt is Hasonloacutet figyelhetuumlnk meg Nyugat-Euroacutepaacuteban is azok a teacuteli szokaacutesok melyeket a XIX szaacutezadi eacutes XX szaacutezad eleji kutatoacutek sziacutevesen laacutettak volna germaacuten eredetűnek aacuteltalaacuteban roacutemai esetleg kelta eredetűnek bizonyultak5 Azt laacutetjuk hogy a Roacutemai Birodalom kultuacuteraacuteja melyet mindig is az erős taacutersadalmi eacutes foumlld-rajzi mobilitaacutes jellemzett valamint a neacutepvaacutendorlaacutes okozta neacutepmozgaacutesok a vallaacutesi jelen-seacutegek sajaacutetos turmixaacutet hoztaacutek leacutetre melyek a centrifugaacutelis erő erejeacuteneacutel fogva sebesen terjedtek szeacutet nagy teruumlleteken

Forraacutesok hiacutejaacuten neheacutez megiacuteteacutelni mi zajlott le azokban a reacutegioacutekban eacutes azoknaacutel az etnikumoknaacutel melyek a birodalom teruumlleteacuten kiacutevuumllről eacuterkeztek de bizonyosan merem aacutelliacutetani hogy mind a germaacutenok mind a szlaacutevok teacutenylegesen vettek aacutet uumlnnepeket vagy legalaacutebb azok rituaacutelis elemeit a mediterraacuten kultuacuteraacutekboacutel Emellett a deacuteli befolyaacutesnak egy oumlsszetettebb megjeleneacuteseacutevel is szaacutemolnunk kell ez pedig eacuteppen az egyhaacutezi til-taacutesok formaacutejaacuteban eacuterkezik A tiltaacutesok reacuteveacuten az egyhaacutez definiaacutelja mi az a riacutetus amely egy uumlnnepen zajlik Ez nem csupaacuten tudaacuteleacutekos eacutertelmezeacutesi folyamat mely eacuterintetlenuumll hagyja vizsgaacutelataacutenak taacutergyaacutet hanem szuumlkseacutegszerűen visszahat a gyakorlatra6 A folya-mat oumlsszetettseacutegeacutet joacutel dokumentaacutelja Bonifaacutec eacutes Zakariaacutes paacutepa levelezeacutese ahol Szent Bonifaacutec arra panaszkodik hogy a frissen megteacutert zaraacutendokok Roacutemaacuteban olyan szokaacute-

5 Ristuccia (2013) a teljesen fiktiacutevnek bizonyuloacute Spurcaliaacuteroacutel a keacuterdeacutes irodalmaacuteval A teacutevedeacutes eacutert-hető hiszen az első kutatoacutek gyakran eacuteppen a germaacuten vallaacutes feltaacuteraacutesaacutehoz hasznaacuteltaacutek a forraacutesanyagot peacuteldaacuteul Tille 1899

6 Ginzburg (1989) Eacutejszakai toumlrteacuteneteacuteben ilyen bdquotudoacutesrdquo elem az ahogy a neacutephit eacutejszakai istennőjeacutere az egyhaacutez a Diana Herodiana neveket aggatja Ginzburg toumlrekedett raacute hogy az aacuteltala vizsgaacutelt kor ele-jeacuten tehaacutet a boszorkaacutenyuumlldoumlzeacutesek kezdeteacuten elkuumlloumlniacutetse a tisztaacuten neacutepi hagyomaacutenyt az egyhaacutezi eacutertel-mezeacutestől amely veacuteguumll a boszorkaacutenyszombat keacutepzeteacuteveacute alakiacutetja a foumlldek termeacutekenyseacutegeacuteeacutert viacutevott eacutej-szakai csataacutekat

268

sokkal talaacutelkoznak az egyhaacutez sziacuteveacuteben amelyeket odahaza puumlspoumlkeik tiltanak nekik A panaszra a paacutepa keacutenytelen reagaacutelni baacuter keacutetseacuteges hogy a tilalom jaacuter-e hosszabb taacutevuacute hataacutessal A konfliktust eredeztethetjuumlk az egyes reacutegioacutek krisztianizaacutecioacutejaacutenak faacuteziseltoloacute-daacutesaacuteboacutel lehet egy szokaacutes Roacutemaacuteban maacuter a kereszteacuteny naptaacuterhoz kapcsolt eacutevszaacutezados kereszteacuteny szokaacutes mikoumlzben a friacutezek vagy a szaacuteszok koumlzoumltt pogaacuteny kultikus volta meacuteg tisztaacuten eacuterezhető vagy legalaacutebbis a szigoruacute misszionaacuterius szent keveacutesbeacute toleraacutens a feacutelig meacuteg szinte pogaacuteny hiacutevek mulatsaacutegaival szemben mint a roacutemai papsaacuteg a maga neacutepeacute-vel Ugyanakkor nem csak a papsaacuteg azonosiacutethat teacutevesen pogaacuteny szokaacutesokat Bonifaacutec neacutemet zaraacutendokai a Roacutemaacuteban zajloacute uacutejeacutevi uumlnnepekben hazai szokaacutesokat ismertek fel de keacuterdeacuteses hogy helyesen-e Bonifaacutecnaacutel egyetlen dolog olvashatoacute mely rituaacutelisabb az egyszerű mulatozaacutesnaacutel ez pedig a teriacutetett asztal felaacutelliacutetaacutesa de a szoumlvegből nem egy-eacutertelmű hogy ez akkor eacutes ott Roacutemaacuteban valoacuteban egyfajta aacuteldozati asztal volt-e vagy egyszerűen profaacuten eacutetkezeacutesi ceacutelboacutel megrakott asztal Ezen forraacutesok alapjaacuten koumlnnyen hihetneacutenk hogy egy pogaacuteny neacutemet szokaacutes a sorsistennők szaacutemaacutera eloumll hagyott uacutejeacutevi teriacutetett asztal leacutete vezet ahhoz hogy a paacutepa betiltson egy aacutertalmatlan roacutemai hagyo-maacutenyt azonban ott van Jeromos aacutelliacutetaacutesa aki ugyanezt a szokaacutest a maga koraacuteban is ismerte eacutes Gaacuted koumlzel-keleti sorsisten alakjaacuteval hozta kapcsolatba mikoumlzben elismerte hogy az uumlnneplők egyszerűen a joumlvő eacutev gazdagsaacutegaacutet proacutebaacuteljaacutek ezzel befolyaacutesolni De hol az oumlsszekoumltő kapocs Alexandria eacutes Worms koumlzoumltt a IV szaacutezad eacutes a X szaacutezad koumlzoumltt Gaacuted eacutes a Nornaacutek koumlzoumltt S ha esetleg arra a keacutenyelmes aacutellaacutespontra helyezkedneacutenk hogy valoacutejaacuteban nem egy oumlsszmediterraacuten hanem egy oumlsszeuroacutepai vallaacutesi koineacute megleacute-teacutevel szaacutemolhatunk maacuter a kereszteacuteny kor előtt is melynek teacutenyei veacuteletlenszerű elosz-laacutesban jelennek meg az iacuterott forraacutesokban akkor is hogyan magyaraacutezhatjuk a forraacutesok teljes hiaacutenyaacutet a kereszteacuteny kor előtt Az uacutejeacutev meguumlnnepleacuteseacutenek szokaacutesairoacutel ugyanis meglehetősen sok forraacutessal rendelkezuumlnk maacuter Konstantin előttről is Itt a konkluacutezioacute egyszerűen a konkluacutezioacute hiaacutenya bizonyos hogy a fejlődeacutesi folyamatok jelentős reacuteszeacutet soha nem fogjuk teljes meacutelyseacutegeacuteben megismerni

Az oumlt kivaacutelasztott uumlnnep tovaacutebbi hasonloacutesaacutegokat is mutat egymaacutessal Ha meg akar-juk nevezni ami nem koumlnnyű feladat hogy tulajdonkeacuteppen mieacutert uumlnnepeltek a fel-sorolt uumlnnepek mindegyike az eacutevszakvaacuteltaacutessal kapcsolatos a Kalendae Ianuariae uacutejeacutevi uumlnnep Februarius kiűzeacutese eacutes a Kalendae Martis a tavaszt koumlszoumlnti a Maiuma csak hal-vaacutenyan koumltődik a nyaacuter kezdeteacutehez viszont a Szent Ivaacuten-eacutejhez kapcsoloacutedoacute vaacuteltozata a napforduloacute napjaacuten zajlik a Brumaliaacutet pedig szinteacuten a nap mozgaacutesaacutehoz koumltik a Nap alaacuteszaacutellaacutesaacutenak napjait jelenti a napforduloacuteval bekoumlvetkező visszateacutereacuteseacuteig Ez nem a kutatoacutei kivaacutelasztaacutes oumlnkeacutenyeacutenek eredmeacutenye egyetlen tipikusan keacuteső antik uumlnnepet vehettuumlnk volna meacuteg fel a listaacutenkra a Rosaliaacutet amely a roacutezsaviraacutegzaacuteshoz koumltődik

Baacuter intuiacutecioacutenk azt diktaacutelnaacute ndash teacutevesen ndash hogy a naptaacuteri uumlnnepeket logikus az eacutev-szakvaacuteltaacutesokhoz koumltni ez nem egyeacutertelmű Mint bemutattuk a Julianus-naptaacuter előtti hagyomaacutenyos naptaacuterak hoacutenapos csuacuteszaacutesokat produkaacuteltak a csillagaacuteszati eacutevhez keacutepest iacutegy meacuteg egy tisztesseacuteges tavaszkoumlszoumlntő uumlnnepet sem lehetne egyeacutertelműen a nap-taacuterba iktatni az pedig hogy uumlnnep koumlszoumlntse baacutermelyik napforduloacutet remeacutenytelen-nek eacutes eacutertelmetlennek is tűnik Valoacutejaacuteban eacuteppen a kereszteacuteny naptaacuter az mely a koraacuteb-biakhoz keacutepest sokkal erősebben koumltődik a csillagaacuteszati eacutevhez A karaacutecsony uumlnnepe

269

december 25-re keruumll ndash koumltetuumlnkben sem szuumlkseacuteg sem lehetőseacuteg nincs annak meg-vizsgaacutelaacutesaacutera hogy ez milyen okboacutel toumlrteacutent Aurelianus vezette be 274-ben a Sol Invic-tus kultuszaacutet december 25-eacuten szentelteacutek fel az istenseacuteg roacutemai templomaacutet ndash ez a Nata-lis Solis Invicti mely nem egy mitoloacutegiai szuumlleteacutesnapra utal hanem olyan eacutertelemben natalis szuumlleteacutesnap ahogy minden roacutemai templom dedicatioacutejaacutenak emleacuteknapja az Ez a december 25-i pogaacuteny uumlnnep gyeacuteren adatolt nem jelent komoly pogaacuteny előzmeacutenyt a karaacutecsony szaacutemaacutera

A karaacutecsony december 25-i daacutetuma automatikusan maga utaacuten vonja hogy Keresz-telő Szent Jaacutenos uumlnnepeacutenek a nyaacuteri napforduloacutera kell keruumllnie A huacutesveacutet daacutetuma baacuter mozgoacute daacutetum de a tavaszi napforduloacutetoacutel fuumlgg melynek az egyhaacutezatyaacutek hajlan-doacutek bizonyos szakralitaacutest tulajdoniacutetani amikor az eacutev igazibb kezdetekeacutent jeloumllik meg s nem mellesleg ha a karaacutecsony december 25 akkor fogantataacutesa a tavaszi napfordu-loacutera esett Mindezzel egyuumltt a kereszteacuteny eacutev sokkal erőteljesebb szolaacuteris eacutes csillagaacuteszati koumltoumlttseacuteggel biacuter mint amilyennel a roacutemai vagy goumlroumlg naptaacuter valaha

Amikor a keacuteső oacutekor szekulaacuteris uumlnnepeit az eacutevszakvaacuteltaacutesokhoz koumltik nem egy ősi szakraacutelis hagyomaacuteny eacuteletben tartaacutesa a ceacutel hanem eacuteppen ellenkezőleg a deszakralizaacute-cioacute Az uumlnnepnapokroacutel rendelkező csaacuteszaacuteri ediktum a kereszteacuteny uumlnnepek eacutes a csaacute-szaacuteri emleacuteknapok mellett csak az uacutejeacutevet eacutes a szuumlretet emelte ki mint munkaszuumlnetre eacuterdemes daacutetumot Ha az uacutej naptaacuteri eacutev vagy az uacutejbor legitim lehetőseacuteg az uumlnnepleacutesre akkor mieacutert ne lehetne meguumlnnepelni a fecskeacutek eacuterkezeacuteseacutet a roacutezsaviraacutegzaacutest vagy a leg-hosszabb nappalt

Az eacutevszakok ritmusaacutehoz valoacute koumltődeacutes valamifeacutele koheacutezioacutet teremt uumlnnepeink koumlzoumltt de ez a koheacutezioacute tuacutel gyenge ahhoz hogy egy uacutejfajta szakralitaacutessal ruhaacutezza fel őket Rend-szeruumlk nem egy termeacuteszetes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt kialakult kalendaacuteriumi rendszerre emleacutekeztet inkaacutebb a francia forradalmi naptaacuter hoacutenapneveire vagy a politikai korrekt-seacuteg jegyeacuteben fogant kiacuteseacuterletekre a karaacutecsony karaacutecsonytalaniacutetaacutesaacutera eacutes a huacutesveacutet huacutesveacutet-talaniacutetaacutesaacutera A szakraacutelis dimenzioacute hiaacutenya megmagyaraacutezza ami hosszuacute taacutevon toumlrteacutenik veluumlk a koumlzeacutepkor derekaacutera eltoloacutednak hogy kereszteacuteny uumlnnepektől vaacuteljanak fuumlggőveacute A Kalendae Ianuariae szokaacutesainak nagy reacutesze aacutetkeruumll a farsangra ami pedig a nagy-boumljt előzmeacutenye vagy előbbre toloacutedik karaacutecsonyra A karaacutecsony eacutes a viacutezkereszt koumlzoumltti tizenkeacutet nap keacutetseacutegtelenuumll pogaacuteny eredetű szakralitaacutesa sokkal hosszabb eacuteletűnek bizo-nyul mivel a Kalendaeval ellenteacutetben keacutetseacutegtelenuumll magaacuteban hordozza a transzcen-dencia dimenzioacutejaacutet A koumlzeacutepkor folyamaacuten a teacutelűző szokaacutesok jelentős reacuteszeacutet is a karne-vaacutelhoz a boumljthoumlz vagy a puumlnkoumlsdi időszakhoz koumltik Ez az aacutetalakulaacutes az oacutekor folyamaacuten csak egy uumlnnepneacutel eacuterzeacutekelhető amennyiben a Maiuma bizonyos teruumlleteken Keresz-telő Szent Jaacutenos napjaacutera toloacutedik raacute eacutes az uumlnnep vizes riacutetusait eacutepp a Keresztelő viacutezzel valoacute kapcsolataacuteboacutel magyaraacutezzaacutek Hogy a vilaacutegi uumlnnepek krisztianizaacutecioacuteja mieacutert keacutesik a forraacutesokboacutel vilaacutegos ebben a korszakban az egyhaacutezatyaacutekat hidegen hagyja hogy a neacutep mulatsaacutegait egy pogaacuteny uumlnnepen tartjaacutek meg vagy karaacutecsonykor a ceacutel az hogy egy-aacuteltalaacuten ne tartsaacutek meg

Veacuteguumll lezaacuteraacuteskeacutent beszeacutelnuumlnk kell arroacutel a kutataacutesban eacutes a koumlzgondolkodaacutesban egy-araacutent eacutevszaacutezadok oacuteta vitatott keacuterdeacutesről hogy a kereszteacuteny uumlnnepi naptaacuter kialakulaacute-saacuteban mekkora szerepe volt a tovaacutebbeacuteleacutesnek illetve helyettesiacuteteacutesnek tehaacutet a pogaacuteny

270

uumlnnepek kiszorulaacutesaacutenak uacutej kereszteacuteny uumlnnepek reacuteveacuten Baacuter szinte koumlzhely hogy leacutete-zett ilyen szaacutendeacutek mindoumlssze keacutet forraacutesszoumlveget ismerek melyek ilyen szaacutendeacutekroacutel tanuacuteskodnak Az egyik Beda a VIII szaacutezadi Angliaacuteban aki azt aacutelliacutetja hogy Maacuteria meg-tisztulaacutesaacutenak uumlnnepeacutet kimondottan azeacutert vezetteacutek be hogy elfojtsanak egy pogaacuteny lustratioacutes uumlnnepet valoacutesziacutenűleg a Lupercaliaacutet7 A maacutesik egy XII szaacutezadi sziacuter puumlspoumlk Jakob Bar-Salibi aki szerint december 25-eacuten gyertyaacutekkal uumlnnepelteacutek a pogaacutenyok a Nap szuumlleteacuteseacutet eacutes mikor az egyhaacutezatyaacutek eacuteszrevetteacutek hogy kereszteacutenyek is hajlanak a reacuteszveacutetelre uacutegy doumlntoumlttek hogy viacutezkereszt helyett azon a napon uumlnnepeljeacutek Krisztus szuumlleteacuteseacutet8 Egy koumlzeacutepkori sziacuter eacutes egy koumlzeacutepkori angol ndash azonban semmi nyoma hogy a IVndashVI szaacutezadban egy egyhaacutezi szerző le mert volna ilyesmit iacuterni Nem zaacuterhatjuk ki tel-jesen hogy oacutevatos hallgataacutes mellett meacutegis ez volt a bevett egyhaacutezi taktika baacuter sokkal toumlbb forraacutest talaacutelunk arra hogy e korban az egyhaacutez meacuteg azzal van elfoglalva hogy tole-raacutelhatja-e a sajaacutet uumlnnepeit Nem hiszem hogy egy pogaacuteny uumlnnep kereszteacuteny uumlnneppel valoacute helyettesiacuteteacuteseacutenek nevezhetjuumlk azt hogy az egyhaacutez boumljtoumlt rendel el az uacutejeacutevi mulat-saacutegok napjaacutera ez pusztaacuten tilalom Az a szinteacutezis melyben veacuteguumll formaacutet oumllt a koumlzeacutepkor neacutepi vallaacutesossaacutega s mely termeacutekeny moacutedon volt keacutepes helyettesiacuteteni a pogaacuteny szokaacuteso-kat kereszteacuteny alternatiacutevaacutet kiacutenaacutelva helyettuumlk nem a keacuteső oacutekor termeacuteke hanem azokeacute a soumlteacutet szaacutezadokeacute melyeket egyaraacutent feacutemjelez az aacutellamhatalom megroppanaacutesa az arab invaacutezioacute koumlvetkezteacuteben eacutes azok a nagy misszioacutes utak melyek olyan neacutepekhez vezetnek akik soha nem eacuteltek a roacutemai csaacuteszaacuterok fennhatoacutesaacutega alatt

7 Beda De temporum ratione 12 67ndash688 Ideacutezi MacMullen 1992 155

FUumlGGELEacuteK

Forraacutesszoumlvegek

Libanios(Antiochia 314ndash392393)

Libanios 5 leiacuteroacute beszeacuted (ekphrasis) a Kalendae1

1 Azeacutert szeretik az emberek az uumlnnepeket mivel azok megszabadiacutetjaacutek őket a verejteacute-kes munkaacutektoacutel eacutes alkalmat adnak nekik a jaacuteteacutekra lakomaacutezaacutesra eacutes hogy a lehető leg-vidaacutemabban toumlltseacutek el az időt 2 Vannak uumlnnepei a csalaacutednak a vaacuterosnak az egyes neacutepeknek azonban csupaacuten egyet ismerek mely koumlzoumls mindenki szaacutemaacutera aki roacutemai uralom alatt eacutel Akkor keruumll raacute sor mikor az egyik eacutev veacuteget eacuter eacutes a maacutesik elkezdődik 3 Maacuter az uumlnnep koumlzeledte is vaacuterakozaacutessal toumllti el az emberek sziacuteveacutet az idő lelassulni laacutetszik eacutes uacutegy siettetik az uumlnnep eacuterkezeacuteseacutet ahogyan a hajoacutesok soacutevaacuterognak a szaacuterazfoumlld utaacuten Mikor megeacuterkezik mindenki szalad vaacutesaacuterolni a vagyonos is eacutes az is aki takareacute-koskodaacutessal gyűjtoumltt oumlssze valamennyi peacutenzt Az kitisztiacutettatta ruhaacutejaacutet emez koumllcsoumln-keacuterte 4 Akinek sajaacutet birtoka van (a vaacuterosba) hozat mindent amit a foumlld terem ezer fajta madarat szeliacutedeket eacutes vadakat is Akik kezuumlk munkaacutejaacuteboacutel eacutelnek azok beeacuterik a kereskedők porteacutekaacutejaacuteval Akkor laacutethatnaacutel aztaacuten igazi nyuumlzsgeacutest a piacon 5 Az uumlnne-pet megelőző napon keresztuumllviszik a vaacuteroson az ajaacutendeacutekokat mindazt ami az asztal feacutenyeacutet emelheti van amivel a hatalmasok tisztelik meg egymaacutest maacutesokat ők kapnak az alacsonyabb ranguacuteaktoacutel vagy eacuteppen fordiacutetva ők adnak egyik reacuteszről a maacutesik hatalmaacute-nak szoacutel a tisztelet a maacutesik feacutel paacutertfogoltjaival osztja meg feacutenyűzeacuteseit 6 Mikor leszaacutell az este csak kevesen alszanak a toumlbbseacuteg dalokkal taacutenccal eacutes treacutefaacutelkozaacutessal muacutelatja az időt ezekkel meacuteg a műhelyek munkaacutesaira is raacuterontanak eacutes azzal bolondoznak hogy bekopogtatnak az ajtoacutekon eacutes nem hagyjaacutek az embereket aludni Egyesek meacuteltatlan-kodnak azon amit hallanak maacutesok csak nevetnek de senki sem olyan szigoruacute hogy megdorgaacutelja a tetteseket hanem meacuteg az is aki ura eacuterzelmeinek nevet 7 Hajnalban mikor a kakas kukoreacutekol egyesek babeacuteraacutegakboacutel eacutes maacutes noumlveacutenyekből keacuteszuumllt koszo-ruacutekkal diacutesziacutetik haacutezuk kapujaacutet maacutesok ragyogoacute jobbaacutera biacutebor ruhaacutet oumlltve szaacutemtalan kis faacuteklya feacutenye mellett eacuteljenezve (syn eupheacutemiais) kiacuteseacuterik a szenteacutelyekbe a cirkuszi ver-senyistaacutelloacutek tulajdonosaacutet (hippotrophos) Ennek kiacuteseacuterői peacutenzt szoacuternak a toumlmeg koumlzeacute eacutes oumlroumlmteli dolog elkapni egy-egy peacutenzeacutermeacutet feacutelreloumlkve a mellettuumlnk aacutelloacutet Meacuteg azok

1 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute szoumlveg Libaniusrsquos Progymnasmata Model Exercises in Greek Prose Compo-sition and Rhetoric Translated with Introductions and Notes by Craig A Gibson Atlanta Society of Biblical Literature 2007 436ndash440

274

is vidaacutemak akiknek eacuteppenseacuteggel a laacutebaacutera tapostak 8 Miutaacuten a versenylovak neve-lői aacuteldozatot mutattak be eacutes az istenektől győzelmet keacutertek a vaacuterosvezetőkhoumlz indul-nak eacutes aranyakat adnak a vaacuterosvezetők (archoacuten) hivatalszolgaacuteinak (hypeacutereteacutes) Mindez a tanaacutecs (buleacute) jelenleacuteteacuteben eacutes reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutenik hiszen az ő kezuumlkből is jut a hiva-talszolgaacuteknak A vaacuterosvezetők megcsoacutekoljaacutek egymaacutest mikoumlzben aranyakat adnak aacutet egymaacutesnak 9 Maacutesok szaacutemaacutera is bőseacutegesen aacuterad az arany folyama mivel egyesek utaacute-nozzaacutek a vezetőket maacutesok egyszerűen csak adnak iacutegy a boumllcsesseacuteg tanulmaacutenyozoacutei is ekkor fizetik ki a tandiacutejat az uumlnnepre valoacute tekintettel Mikor felvirrad a nappal egye-sek az eacutejszakai italozaacutesokat ndash mert az eacutejjelt ivaacutessal toumlltik azok akik szerint ez az uumlnnep fő ceacutelja ndash tehaacutet nyilvaacutenvaloacutevaacute teszik az eacutejszakai italozaacutes meacuterteacutektelen voltaacutet minthogy a reacuteszegseacuteg aacutegyba keacutenyszeriacuteti őket akik viszont okosabbak voltak azoknak jut az ajaacuten-deacutekok felvonulaacutesa 10 Sokan koumlzuumlluumlk az oszlopcsarnokokon eacutes utcaacutecskaacutekon keresztuumll kuumlldik ajaacutendeacutekaikat neacutemelyikuumlk toumlbbet kuumlldoumltt a maacutesik semmit Azonban aki min-dent elkuumlldoumltt ezzel legjobban az adoacutet oumlrvendeztette meg 11 Ezek az 1-je esemeacutenyei az uacutej hoacutenap maacutesodik napjaacuten az ajaacutendeacutekozaacutes veacuteget eacuter eacutes az a szokaacutes hogy mindenki otthon marad eacutes a gazdaacutek szolgaacuteikkal egyuumltt kockaacuteznak Ilyenkor veszeacutelytelenuumll lustaacutel-kodhatnak a szolgaacutek 12 De meacuteg a reacuteszegeskedő is elkeruumlli a szemrehaacutenyaacutest az uumlnnep koumlzbenjaacuteraacutesaacutera hiszen akkor meacuteg a legszigoruacutebb gyerekfeluumlgyelő sem szigoruacute a leg-mogorvaacutebb tanaacuter sem mogorva Az alkalom szoacutelaacutesszabadsaacutegot hoz a korbaacutecs eacutes az uumltlegek megszeliacuteduumllnek minden megtelik beacutekeacutevel szabadsaacuteggal eacutes oumlroumlmmel eacutes senki sincs olyan koldus hogy ne lakna joacutel pompaacutes eledellel Minden ilyesfajta dologban bővelkedik ez az időszak eacutes uacutegy jut el minden mindenkinek a kezeacutebe ahogy a foumlld adta Iacutegy egyformaacuten oumlroumlmteli adni eacutes kapni

13 3-aacuten befogjaacutek a versenykocsikat eacutes sok veteacutelkedeacutes folyik a győzelemeacutert sok tolongaacutes a loacuteversenypaacutelyaacuten megtelnek a fuumlrdők ezeacutert eacutes ezekeacutert ebeacutedlőasztalok eacutes ugyanazoknaacutel az asztaloknaacutel folyik a kockajaacuteteacutek neacutemelyek addig veteacutelkedtek miacuteg a nappallal egyuumltt az eacutejszaka is elfogyott aacutem nem volt teher a virrasztaacutes

14 A negyedik nap alaacutebbhagy az uumlnnepleacutes de egeacuteszen meacuteg a raacute koumlvetkező nap sem hunyhatna ki hanem ahogy a koumlnnyű szellő uacutegy tartoacuteztatja fel ez az időszak is az embereket valamilyen nehezen meghataacuterozhatoacute vidaacutemsaacuteggal eacutes csak nagy nehe-zen habozva fognak a munkaacutekhoz ahogyan a lovak akiket kis szuumlnet utaacuten uacutejra igaacuteba fogtak munkaacutehoz laacutetnak eacutes ugyanakkor imaacutedkoznak hogy megeacuterhesseacutek a koumlvetkező uumlnnepet

Libanios 9 beszeacuted a Kalendaeroacutel2

1 Ez az uumlnnep igazaacuten megoumlrvendeztet minket mikor aacutetnyuacutejtja nekuumlnk mindazt ami az oumlveacute aacutem eddig meacutegsem keacutesziacutetettuumlnk dicsőiacutető beszeacutedet roacutela pedig tudtuk hogy ez tiszteletadaacutes volna az uumlnnep istenseacutegei (daimoacuten) feleacute is eacutes ez az uumlnnep toumlrteacutenetesen egy

2 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute kiadaacutes Libanii opera recensuit Richardus Foerster vol 1 fasc 2 ora-tiones VIndashXI Lipsiae in aedibus B G Teubneri 1904 393ndash398

275

nagy istenseacutegnek van szentelve 2 Mit felelhetneacutenk vaacutedjaira eacutes szemrehaacutenyaacutesaira hogy mi akik oly gyakran dicsőiacutetettuumlnk embereket megfeledkeztuumlnk egy ilyen jelentős uumlnnepről pedig tudjuk hogy az előttuumlnk eacutelők koumlzuumll egyesek ezt nem tapasztalhattaacutek meg 3 Minthogy nem veacutedekezhettuumlnk volna (hiszen valoacuteban nem iacutertuk meg dicseacutere-teacutet) ndash mi maacutest mondhatnaacutenk ndash azzal fogunk veacutedekezni hogy most dicsőiacuteteacutesben reacutesze-siacutetjuumlk Mert jobb toumlrleszteni az adoacutessaacutegot mint tartozaacutessal fejezni be eacuteletuumlnket

4 Ezt az uumlnnepet oacute ifjak megtalaacutelhatjaacutetok mindenuumltt ameddig csak a Roacutemai Biro-dalom eleacuter megmozgat oumlroumlmmel toumllt el eacutes felvidiacutet minden egyes embert Ha lehet-seacuteges volna siettetni az időt amint Homeacuteros szerint Heacutera tette a Nappal megsiet-tetneacute minden neacutep az oumlsszes vaacuteros valamennyi haacutez eacutes minden egyes ember 5 Ez az uumlnnep ott viraacutegzik minden mezőn minden dombon minden hegyen tavon eacutes folyoacuten amerre csak hajoacutek hajoacuteznak meacuteg a tengeren is ndash maacuter ha a teacuteli eacutevszak nem zaacuternaacute el a tengert ndash a matroacutezok eacutes a kereskedők egyszerre hasiacutetanaacutek a hullaacutemokat eacutes uumllneacutek meg az uumlnnepet 6 Mindenuumltt mulatozaacutes Sybarishoz meacuteltoacute asztalok eacutes neveteacutes A gazda-gok haacutezaacutenaacutel ez megszokott a szegeacutenyekneacutel a heacutetkoumlznapoknaacutel jobb Ugyanis az embe-reket valoacutesaacuteggal elragadja a koumlltekezeacutes vaacutegya annyira hogy akik maacuteskuumlloumlnben a gyűj-toumlgeteacutesnek oumlrvendeznek akkor nyereseacutegkeacutent koumlnyvelik el a pazarlaacutest akik koraacutebban ahhoz szoktak hogy megfegyelmezzeacutek gyomrukat akkor tőluumlk telhetően a kedveacutet keresik 7 Eacutes ami meacuteg szebb a mulatozoacutekat nem baacutentotta bűntudat mert azt adtaacutek meg ami joggal kijaacutert az uumlnnepnek Mert a szokaacutes parancsolja hogy toumlbbet egyuumlnk eacutes igyunk eacutes akik iacutegy tettek az uumlnnep akarataacutenak engedelmeskedtek 8 A foumlldet betoumllti a tisztelet (timeacute) eacutes az emberek egymaacutes iraacutenti tiszteleteacuteből fakadoacute ajaacutendeacutekai eacutes baraacutetilag laacutetjaacutek vendeacuteguumll azokat akik egyik vaacuterosboacutel utaznak a maacutesikba foumlldekről a foumlldekre vagy akik videacutekről eacuterkeznek a vaacuterosba jut szaacutellaacutes azok szaacutemaacutera akik vadaacutesznak a ven-deacuteglaacutetaacutesra eacutes azoknak is akik maacuter gondoskodtak arroacutel a maguk szaacutemaacutera Az oumlsveacutenyek eacutes az orszaacutegutak tele aacuteruval emberekkel haacuteziaacutellatokkal ugyanezekkel eacutes meacuteg ezekneacutel is eacuterteacutekesebb dolgokkal telnek meg a vaacuterosban a tetővel fedett seacutetaacutenyok eacutes sikaacutetorok 9 Az egyik embernek ugyanaz az oumlroumlm adni eacutes kapni a maacutesik szaacutemaacutera ha maacuter nem lehetseacuteges kapni oumlroumlm az hogy tőle telhetően adhat Tavasszal a foumlldet a viraacutegok eacuteke-siacutetik fel az uumlnnepet a sokfelől sok iraacutenyba utazoacute ajaacutendeacutekok 10 Bizony nem teacutevedne aki azt mondanaacute hogy ez az eacutev leggyoumlnyoumlrűseacutegesebb reacutesze annyira hogy ha az egeacutesz eacutevben ezzel feleacuterő lenne az eacutelet az emberek koumlzoumltt bizony nem sok szoacute esett volna a Boldogok Szigeteiről Hiszen oumlroumlmmel toumllt el az első fecske is de az nem akasztja meg a munkaacutet ez az uumlnnep viszont megkoumlveteli hogy napjai meghaacutetraacuteljanak a raacutejuk eső munka elől eacutes aacutetengedi őket a tiszta gondolatokban valoacute oumlrvendezeacutesnek 11 Ezek a napok keacutetfeacutele feacutelelemtől szabadiacutetjaacutek meg az ifjuacutesaacuteg seregeit az egyik a tanaacuteroktoacutel valoacute a maacutesik forraacutesa a gyerekfeluumlgyelő Ezek (a napok) szabadsaacutegot hoznak a rabszolgaacutek-nak is amennyire csak lehetseacuteges Ha a rabszolga lustaacutelkodaacutesaacuteval jogtalansaacutegot laacutetszik elkoumlvetni elmarad a vereacutes meacuteg ha kockajaacuteteacutek mellett uumllve keruumlli is a munkaacutet a szolga a nap iraacutenti tisztelet kimenti az embert 12 Meacuteg a pereket vaacutediratokat eacutes buumlnteteacute-seket is halogatjaacutek lakatot teacuteve a biacuteroacutesaacutegok kapuira csakuacutegy mint a vaacutedloacutek szaacutejaacutera Uacutegy hiszem hogy meacuteg a boumlrtoumlnoumlkbe is becsempeacutesz valamennyi vidaacutemsaacutegot Egyszer megkeacuterdeztem egy boumlrtoumlnőrt hogy vajon oda is eleacuter-e az uumlnnep Azt vaacutelaszolta hogy

276

az uumlnnep bejut eacutes megmutatja erejeacutet meacuteg a foglyoknak is letoumlrli a felhőt arcukroacutel s neacutemelyikuumlket meacuteg mosolyra is biacuterja 13 A fia halaacutela miatt gyoumltrődő apaacutet aki nem nyuacutelt eacutetelhez eacutes elvonult a taacutersasaacutegtoacutel meggyőzte hogy megbeacutekuumlljoumln eacutes az uumlnnep idejeacutere letoumlroumllje a szemeacutet elhomaacutelyosiacutetoacute koumlnnyeket megtisztaacutelkodjon eacutes elmenjen a fuumlrdőbe s amire addig a legfeacutelelmetesebb szoacutenok sem tudta raacutevenni azt megtette az uumlnnep ereje 14 Kibeacutekiacutetett polgaacutert polgaacuterral idegent az idegennel gyereket a gyerek-kel asszonyt az asszonnyal a csalaacutedon beluumlli vitaacutekat elrendezte csupaacuten kimondva az uumlnnep megbeacutekeacuteleacutesre vezető neveacutet joacutellehet koraacutebban megvetetteacutek egymaacutest

15 Az uumlnnep nagyszerű hataacutesa ez is arra taniacutetja az embereket hogy ne ragaszkod-janak tuacutelsaacutegosan a peacutenzhez hanem engedjeacutek el eacutes adjaacutek maacutesok kezeacutebe Aacuteltala tanul bele meacuteg a csaacuteszaacuter is ebbe a tudomaacutenyba enged az eacutejszaka koumlltoumlgető kakasok hang-jaacutenak s kincseit ajaacutendeacutekozaacutessal kisebbiacutetve nem maacutesokat utasiacutet hanem sajaacutet kezűleg diacutesziacuteti fel ajaacutendeacutekait

16 Mit mondhatneacutek meacuteg A tanaacuteroknak ne volna kedves Bizony a legkedvesebb nem keveacutesbeacute mint a nyaacuter a magvetőnek Megadja hogy leszuumlretelhesseacutek az arany-almaacutekat eacutes gratulaacutelhassanak maguknak szerfeletti faacuteradozaacutesaikeacutert melyek nem vol-tak hiaacutebavaloacuteak amikor maacuter az ami az egeacutesz ceacutelja volt megvan eacutes a befekteteacutes meg-termi hasznaacutet

17 Iacutegy haacutet koumlzoumls az ebből fakadoacute oumlroumlm annak aki ad eacutes annak is aki kap Mert aki megadja a beacutert annak az igazsaacutegossaacuteg dicsőseacutege jut eacutes egyszersmind baacutetoriacutetotta eacutes jobbaacute tette azt aki kapott Iacutegy az uumlnnep hasznos lehet a neveleacutesből szaacutermazoacute joumlve-delem kapcsaacuten is

18 Diacuteszeacutere szolgaacutel az uumlnnepnek a konzulok neve megjeleneacutese eacutes tette is mert egyi-kuumlket elbocsaacutetja eacutes maacutesokat aacutelliacutet a helyuumlkre azeacutert hogy majd uacutetra keljenek3 Valahaacuteny-szor sor keruumllt erre [hellip] az istenek oltaacuterai most ugyan nem kapjaacutek meg mindazt amit reacutegen a toumlrveacuteny tilalma miatt a tiltaacutes előtt azonban a hoacute első napja sok tuumlzet sok veacutert sok pecsenyeillatot hozott ez szaacutellt az eacuteg feleacute minden videacutekről uacutegy hogy az uumlnnepen az isteneknek is feacutenyes lakoma jutott ki

3 Ezen a helyen a koacutedexekben hagyomaacutenyozott szoumlveg romlott a mondat eredeti jelenteacutese nem aacutella-piacutethatoacute meg egyeacutertelműen

277

Amaseai Asterios(350 kndash410 k)

Asterios 4 homiacutelia Vaacutedbeszeacuted a Kalandae uumlnnepe ellen4

1 A tegnapi eacutes a mai napon keacutet uumlnnep talaacutelkozott egymaacutessal melyek azonban nem oumlsszeillők eacutes nem rokonok hanem mindenben ellenseacutegesek eacutes ellenteacutetesek egymaacutessal Az egyik ugyanis a kint gyuumllekező csőcseleacutek uumlnnepe mely a mammon ezuumlstjeacutet hordja oumlssze eacutes magaacuteval hozza a vaacutesaacuteri eacutes szabados szatoacutecskodaacutest A maacutesik a szent eacutes igaz val-laacuteseacute mely az Istenhez valoacute koumltődeacutesre eacutes a megtisztult eacutelet ereacutenyeacutere nevel 2 Minthogy sokan toumlbbre becsuumllteacutek a hiaacutebavaloacute kicsapongaacutest eacutes szoacuterakozaacutest s otthagytaacutek a temp-lomi oumlsszejoumlvetelt rajta haacutet beszeacuteddel űzzuumlk ki a lelkekből az ostoba eacutes kaacuteros gyouml-nyoumlrt mintha az valamifeacutele agyvelőgyulladaacutes lenne ami a neveteacutes eacutes taacutenc koumlzepette a halaacutelt hozza magaacuteval 3 Ebből az alkalomboacutel Salamont utaacutenoznaacutem a beszeacuted moacutedsze-reacutenek megvaacutelasztaacutesaacuteban Ugyanis ő amikor tanaacutecsokkal laacutetja el az ifjakat hogy hogyan őrizzeacutek meg magukat biztonsaacutegban a kicsapongaacutes haacuteloacutejaacutetoacutel azeacutert hogy ezt a figyel-mezteteacutest hateacutekony eacutes eredmeacutenyes formaacuteba oumlntse a kicsapongaacutest egy rossz hiacuterű nő alakjaacuteban szemeacutelyesiacuteti meg pellengeacuterre aacutelliacutetva minden bűneacutet eacutes iacutegy gyűloumlletre eacuterde-mesnek mutatja be a maacuter horogra akadt fiatalok előtt 4 Iacutegy mutatom meg eacuten is az emberi uumlnnep hiaacutebavaloacutesaacutegaacutet eacutes iacutegy proacutebaacutelom annak szerelmeseit elteacuteriacuteteni elteacutevelye-dett igyekveacutesuumlktől

21 Egy oumlsszneacutepi uumlnnepnek a toumlrveacutenye eacutes szabaacutelya a koumlvetkező előszoumlr is az uumlnnep-leacutesnek egyeacutertelmű ceacutelja van Maacutesodszor mindenki szaacutemaacutera koumlzoumls az oumlroumlm eacutes nem csak egyesek vigadoznak miacuteg maacutesoknak a baacutenat eacutes a csuumlggedeacutes marad Ez inkaacutebb haacuteboruacutehoz illik ahol szuumlkseacutegszerű hogy a győztes diadaluumlnnepet uumlljoumln miacuteg a legyő-zoumltt balsorsaacutet siratja 2 Ezeknek a napoknak az eseteacuteben pedig előszoumlr is nem vilaacutegos hogy egyaacuteltalaacuten mieacutert is uumlnnepelnek Sok miacutetoszt meseacutelnek ugyan de ezek egymaacutest hitelteleniacutetik eacutes egyik sem igaz Aztaacuten keveseket laacutetok vigadozni eacutes sokakat baacutenkoacutedni meacuteg ha a baacutenatot ellenteacuteteacutevel palaacutestoljaacutek is hiszen minden megtelik laacutermaacuteval felfor-dulaacutessal a toumlmeg vaktaacuteban loumlkdoumlsi egymaacutest

31 Ez az uumlnnep az eacutev felideacutezeacutese eacutes annak oumlroumlmuumlnnepe Meacutegis milyen oumlroumlm ember Belegondolok a talaacutelkozaacutesok kuumllsőseacutegeibe hogy milyenek mennyire gyanakvoacuteak a legkeveacutesbeacute sem baraacutetiak Elhaloacute gyenge hangon szalad ki az uumldvoumlzleacutes az ajkakroacutel aztaacuten joumln a csoacutek a nyereseacuteg előjaacuteteacuteka a szaacutejat csoacutekoljaacutek de a peacutenzt kiacutevaacutenjaacutek a forma az uumlzletkoumlteacuteseacute a tett a kapzsisaacutegeacute Ahol tiszta eacutes haacutetsoacute szaacutendeacutek neacutelkuumlli baraacutetsaacuteg van ott a kedvesseacuteg nem megvaacutesaacuterolhatoacute 2 Megannyi aacuterut visznek mindenfeleacute eacutes aranyat adnak aacutem a nyereseacuteg jogos eacutes illendő jogciacuteme hiaacutenyzik eacutes nem is aacutelliacutetjaacutek hogy volna ilyen Nincs eskuumlvő hogy mindezt egy gőgoumls vőlegeacuteny keacuterkedeacuteseacutenek tarthatnaacutenk Nem nevezhetem alamizsnaacutenak a koumlltekezeacutest mert egyetlen szegeacuteny sem szabadul

4 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute kiadaacutes Asterius of Amasea Homilies IndashXIV Text Introduction and Notes by C Datema Leiden E J Brill 1970 39ndash43

278

meg nyomoruacutesaacutegaacutetoacutel Uumlzletkoumlteacutesnek sem hiacutevnaacute senki a toumlrteacutenteket mert hiaacutenyzik a koumllcsoumlnoumlsseacuteg De ajaacutendeacutekozaacutest emlegetni sem lenne jogos ott ahol a keacutenyszer koumltelez az adaacutesra 3 Minek nevezzuumlk akkor ezt az uumlnnepet eacutes a hozzaacute kapcsoloacutedoacute koumlltekezeacutest Eacuten ugyan nem talaacutelok raacute szoacutet Mondjaacutetok meg ti akik lelkesedtek eacuterte adjatok nevet ahogy mi tesszuumlk az igaz eacutes Isten szerint valoacute uumlnnepekkel Meguumlnnepeljuumlk a Szuumlleteacutest mert Isten abban az időben mutatta meg nekuumlnk testben toumlrteacutenő teofaacuteniaacutejaacutet Megtart-juk a Feacuteny uumlnnepeacutet (Ta Phoacuteta)5 mert bűneink megbocsaacutetaacutesa reacuteveacuten koraacutebbi eacuteletuumlnk soumlteacutet boumlrtoumlneacuteből kileacuteptuumlnk egy feacutenyes eacutes megjaviacutetott eacuteletbe 4 Feleacutekesiacutetjuumlk magun-kat eacutes oumlrvendező koumlrmenetet tartunk a Feltaacutemadaacutes napjaacuten mert feltaacuterta előttuumlnk a romolhatatlansaacutegot eacutes az eacuterteacutekesebb leacutetezeacutesbe valoacute aacutetalakulaacutest Iacutegy uumlnnepeljuumlk ezeket eacutes sorjaacuteban a toumlbbit is Minden emberi tett vezetője az eacutertelem aminek viszont nincs oka eacutes ceacutelja az csak halandzsa

41 Oacute micsoda keacuteptelenseacuteg Mindnyaacutejan taacutetott szaacutejjal ődoumlngnek ajaacutendeacutekokra aacutecsingoacutezva Aki ad szomoruacute aki kap az nem tartja meg Ugyanis a nyereseacuteg koumlrbe-jaacuter egyiktől a maacutesikig eacutes aki az alaacuterendeltjeacutetől kap valamit feletteseacutenek adja tovaacutebb E napnak az aranya olyan kiszaacutemiacutethatatlan mint a jaacutetszadozoacute gyermekek labdaacuteja mely sebesen jaacuter keacutezről keacutezre 2 Uacutej formaacuteja az ajaacutendeacutekozaacutesnak eacutes a joacuteteacutekonysaacutegnak mely-hez a keacutenyszer megkeruumllhetetlen adoacuteja jaacuterul A rangosabb eacutes tekinteacutelyesebb kierősza-kolja a szegeacutenyebb nyiacuteltan keacuteri eacutes rangfokozatonkeacutent haladva minden a legbefolyaacute-sosabbak zsebeacutebe vaacutendorol Ahogyan a viacutezfolyaacutesoknaacutel toumlrteacutenik azt laacutethatjuk most is 3 Mert laacutem az aproacute erecske lefeleacute fut a patakba eacutes elkeveredik annak vizeacutevel eacutes az is beleolvad a bővebben aacuteradoacute folyamba A sok kis viacutezfolyaacutes oumlsszegyűlve egy koumlzeli folyamhoz adoacutedik hozzaacute az megint egy maacutesik meacuteg nagyobb folyamhoz az egy har-madikhoz miacutegnem az utolsoacute a tenger veacutegtelenjeacuteben eacuter reacutevbe 4 Hamis nevű ez az uumlnnep mert tele van bosszuacutesaacuteggal az utcaacutera menni zavaroacute de az otthon maradaacutes sem haacuteboriacutetatlan Ugyanis az aljaneacutep (deacutemotai) a csavargoacutek (agyrteacutes) eacutes sziacutenhaacutezi mutat-vaacutenyosok hadrendbe eacutes osztagokba szerveződve haacuteborgatjaacutek a haacutezakat aacutelliacutetoacutelag joacute-kiacutevaacutensaacutegokat mondanak erőszakoskodnak letaacuteboroznak a joacutemoacuteduacute kereskedők kapui előtt miacutegnem az ostrom alatt aacutelloacute kifaacuterad eacutes kikuumlldi a peacutenzt amije van eacutes azt is amit meacuteg meg sem szerzett 5 Felvaacuteltva mennek a kapukhoz egymaacutest koumlvetve eacutes keacuteső estig nincs szabadulaacutes ettől a bajtoacutel egyik banda (phratria) koumlveti a maacutesikat kiabaacutelaacutes kiabaacute-laacutest veszteseacuteg veszteseacuteget

51 Ez a nagyszerű uumlnnep uzsorakoumllcsoumlnoumlk oka lesz az embereknek eacutes azok kama-taieacute az elszegeacutenyedeacutes kiinduloacutepontja sorscsapaacutesok kezdete Ha valaki hitelkeacuteptelen eacutes nem tud koumllcsoumlnt szerezni uacutegy meghurcoljaacutek mintha a csaacuteszaacuteri adoacuteval maradt volna el Siraacutenkozik mint akit vagyonelkobzaacutesra iacuteteacuteltek jajgat mint aki rabloacutek kezeacutebe keruumllt őrizetbe veszik megkorbaacutecsoljaacutek 2 Ha akad valami aproacutesaacuteg a haacutez koumlruumll fele-seacutegeacutenek eacutes szerencseacutetlen gyermekeinek taacuteplaacutelaacutesaacutera azt kikuumlldi aztaacuten csalaacutedostul kop-lalva uumlcsoumlroumlg ezen a feacutenyes uumlnnepen A rossz megszokaacutesaacuteboacutel eredő uacutejfajta szokaacutes a bosszuacutesaacutegot uumlnnepelni eacutes az emberek nyomoraacutet fesztivaacutelnak hiacutevni

5 A viacutezkereszt alternatiacutev megnevezeacutese

279

61 Ez a nap meacuteg az egyszerű eacutes őszinte kisgyermekeket is kapzsisaacutegra taniacutetja fel-keacutesziacuteti hogy haacutezroacutel haacutezra jaacuterjanak eacutes uacutejfajta ajaacutendeacutekokat vigyenek ezuumlsttel bevont gyuumlmoumllcsoumlket Az aacutejaacutendeacutekeacutert keacutetszeres eacuterteacutekű viszontajaacutendeacutek jaacuter eacutes ezzel kezdik a fia-talok fogeacutekony elmeacutejeacutebe beleveacutesni hogy mi is a tisztesseacutegtelen kereskedeacutes 2 Aztaacuten mit ad ez a nap a szent eacutes legderekabb foumlldműveseknek Keruumllik eacutes taacutevol maradnak a vaacuterosi munkaacutetoacutel elmenekuumllnek onnan mint nyulak a vadaacutesz haacuteloacutejaacuteboacutel Ugyanis akit megtalaacutelnak megverik reacuteszegen inzultaacuteljaacutek elpusztiacutetjaacutek ami a kezuumlkbe keruumll beacutekeacuteben haacuteboruacuteznak guacutenyoloacutednak csuacutefoloacutednak (komoacuteduntai) szoacuteval eacutes tettel meacuteg a mi legkivaacuteloacutebb igehirdetőinket is baacutentalmazzaacutek aacutertatlan leacutenyeket Isten egyszerű keacutep-maacutesait akik a szabadsaacutegban hű szolgaacutei eacuteletuumlnknek 3 Iacutegy jaacuternak haacutet a hatalmon levők iacutegy a szegeacutenyek iacutegy a gyermekek iacutegy a parasztok Egyesek elviselik valahogy maacutesok zuacutegoloacutednak maacutesok pedig megtanuljaacutek amit nem helyes tudni

71 Vizsgaacuteljuk meg hogy a fegyveres katonaacuteknak mi hasznuk van az uumlnnepből Anyagilag veszteseacuteg eacuteri őket egyetlen goumlrbe nap aacuteraacutera elkoumlltik a haacuteboruacutes zsoldjukat Jellemuumlkre eacutes erkoumllcsuumlkre neacutezve kaacutert szenvednek Megtanuljaacutek a szabadossaacutegot a sziacuten-padi erkoumllcsoumlket a jellem elgyenguumlleacuteseacutet eacutes elpuhultsaacutegaacutet a toumlrveacutenyek eacutes az aacutellam ki-guacutenyolaacutesaacutet melynek őreacuteuumll lettek posztjukra aacutelliacutetva 2 A legnagyobb tisztseacuteget is kifigu-raacutezzaacutek (koacutemoacutedusin) eacutes kiguacutenyoljaacutek a kocsira mintegy sziacutenpadra szaacutellnak eacutes megjaacutetszott testőrt vaacutelasztanak eacutes nyilvaacutenosan bohoacuteckodnak Eacutes a felvonulaacutesnak meacuteg ez az tiszte-letremeacuteltoacutebb reacutesze A toumlbbit hogyan is mondhatnaacutem el 3 A viteacutez nekivetkőzve női ruhaacutet oumllt az oroszlaacutensziacutevű aki felfegyverkezve csodaacutelatos laacutetvaacuteny oumlveacuteinek eacutes feacutelelme-tes az ellenseacutegnek Ruhaacutejaacutet bokaacuteig leengedi melle koumlreacute tekeri az oumlvet eacutes női sarut huacutez hajaacutet női szokaacutes szerint kontyba tűzi 4 eacutes gyapjuacuteval teli orsoacutet fog jobbjaacuteval mely-lyel egykor győzelmi jelet hordozott fonalat sodor hangjaacutet elvaacuteltoztatva eacuteles női han-gon csicsereg Ezek az uumlnnep hasznai ezek az egeacutesz neacutep uumlnnepeacutenek mai esemeacutenyei

81 Eacutes akik az emberi rangok csuacutecsaacutera jutottak a sokat emlegetett konzulok hiaacuteba-valoacutesaacutegra koumlltik a gazdagsaacutegot peacutenzhegyeket szoacuternak szeacutet az igazsaacutegot meddőveacute a bűnt termeacutekennyeacute teacuteve őruumlltseacuteguumlnk annyival inkaacutebb szemet szuacuter amennyivel maga-sabb troacutenusuk 2 Mert ahogy felhaacutegnak sok emberi troacutenra eacutes a birodalom legmaga-sabb hivatalait iraacutenyiacutetjaacutek hivatalukboacutel a lehető legtoumlbbet facsarjaacutek ki egyesek elbito-roljaacutek a szegeacuteny katonaacutek ellaacutetmaacutenyaacutet maacutesok gyakran peacutenzeacutert aacuteruljaacutek a jogot eacutes az igazsaacutegot vagy a csaacuteszaacuteri kincstaacuterboacutel mernek ki irdatlan gazdagsaacutegot mindenhonnan szorgalmasan gyűjtoumlgetnek nem tartoacutezkodnak semmilyen nyereseacutegtől legyen az tisz-tesseacutegtelen vagy jogtalan 3 Megharagiacutetjaacutek Istent mikor most az eacutelen aacutellnak kicsivel keacutesőbb pedig kocsihajtoacutekkal osztoznak az aranyon hitvaacuteny fuvolaacutesokkal sziacuteneacuteszek-kel eacutes taacutencosokkal transzvesztitaacutekkal prostituaacuteltakkal akik nyilvaacutenosan megvaacutesaacuterolha-toacutevaacute teszik testuumlket szennyes eacutes remeacutenyvesztett cirkuszi vadaacuteszokkal eacutes veacuteguumll maguk-kal a vadaacutellatokkal is Mert vilaacutegos hogy a vadakat is az arany taacuteplaacutelja egyiknek a huacutest maacutesiknak a gabonaacutet vaacutesaacuterolva meg 4 Eacutes mindez a teacutekozlaacutes egyetlen toumlrekveacutes miatt hogy az ő nevuumlket iacuterjaacutek a szerződeacutesek fejleacuteceacutere Micsoda eacutertelmetlenseacuteg Mekkora vaksaacuteg Isten tudtul adja hogy a koldusokat taacuteplaacuteloacutek neveacutet iacuterja be az eacutelő koumlnyvbe amely halhatatlan romolhatatlan a moly nem raacutegja meg az idő nem toumlrli el eacutes te nem vaacutegyakozol ezekre a betűkre semmibe veszed az aacuteldott iacutegeacuteretet nem toumlrekszel

280

raacute hogy Isten emleacutekezeteacutebe leacutegy iacuterva Mert az az eacutelő koumlnyv 5 Azt viszont sokra tar-tod hogy a jegyzők iacuterogassaacutek a neved hogy rabszolga-kereskedők emlegessenek hogy a hiacutezelgő koumlzemberek (deacutemotai) tapsoljanak neked rossz biacuteraacuteja annak hogy mi az ami fontos Adj a kifosztott koldusnak eacutes ne a beszennyezett muzsikusnak a szajha helyett az oumlzvegyet ajaacutendeacutekozd meg az utcalaacuteny helyett az illendő zaacuterkoacutezottsaacutegban eacutelőt 6 Faacuteradozzaacutel ahol egy szent szűz zsoltaacuterozik az Uacuternak eacutes gyűloumlld a szemeacutermetlen haacuterfajaacuteteacutekos nőt aki dalaacuteval tőrbe ejti a feacutekteleneket meacuteg mielőtt meglaacutetnaacutek Siess az aacuterva segiacutetseacutegeacutere fizesd ki a szegeacuteny adoacutessaacutegait eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute dicsőseacuteget fogsz laacutetni 7 Erszeacutenyek sokasaacutegaacutet uumlriacuteted ki szemeacutermetlen szoacuterakozaacutesokra eacutes ideacutetlen neveteacutesre nem tudvaacuten hogy a szegeacutenyek megannyi koumlnnyeacutet ajaacutendeacutekozod el akiktől a vagyonod oumlsszegyűlt Haacutenyan szenvednek szuumlkseacuteget haacutenyat korbaacutecsolnak meg haacutenyan jutottak a koumlteacutel eacutes a hurok koumlzeleacutebe azeacutert hogy ma a taacutencosoknak legyen mit kapniuk Eacutes mi a ceacutelja Hiaacutebavaloacutesaacuteg 8 Mindezek utaacuten aproacute siacutergoumldoumlr filleacuteres eacuterteacutekű ruha betakarni a testet kicsivel keacutesőbb feledeacutes az idő elkeruumllhetetlen megtapasztalaacutesa ami elrejt min-dent amieacutert egykor buzgoacutelkodtak Aztaacuten Isten iacuteteacutelete eacutes a gonosz doumlnteacutesek kikeruumll-hetetlen buumlnteteacutese

91 Hol vannak a konzulok Vedd szaacutemba a tegnapiakat eacutes tegnapelőttieket Az egyiknek nemde feje levaacutegva miutaacuten a felfegyverzett toumlmeg csőduumlleteacutebe keveredett Halaacutela utaacuten nagyobb pompa kiacuteseacuterte mint amikor a harci szekeacuterről poumlffeszkedett hiva-talaacuteval6 Egy maacutesik aki hadvezeacuterkeacutent viselte ugyanezt a ciacutemet ruacutetul pusztult el Egyip-tom eacutes Libya hataacuteraacuten mikoumlzben a megtorloacute iacuteteacutelet elől menekuumllt aztaacuten a homokban veszett oda mert az egeacutesz videacutek amelyen keresztuumll menekuumllt viacuteztelen eacutes lakatlan volt7 2 Mit mondhatnaacutenk arroacutel a hadvezeacuterről eacutes konzulroacutel aki most Kolchis videacutekeacuten ten-geti napjait az ottani barbaacuterok koumlnyoumlruumlleteacutere utalva8 3 Az a proconsul a legyőzhe-tetlen eacutes oroszlaacutensziacutevű ahogy gondolhattaacutek mifeacutele katasztroacutefa suacutejtotta eacutelete veacutegeacuten Előszoumlr veacutegigneacutezte fia lefejezeacuteseacutet aztaacuten maga is megkapta a halaacutelos iacuteteacuteletet eacutes a koumlteacutel maacuter a nyakaacuten volt mikor a csaacuteszaacuteri koumlnyoumlruumllet megaacutelliacutetotta a hoacuteheacutert Az oumlregember faacutejdalom eacutes szerencseacutetlenseacuteg koumlzepette eacutelt meacuteg egy keveset eacutes szeacutegyenben taacutevozott az eacuteletből ilyen veacutege lett a nagyszerű konzulsaacutegnak9 4 A maacutesik pedig az elmuacutelt eacutevben micsoda gigaacuteszi terveket szőtt sok beszeacutedre adva okot a feacuterfiak eacutes a nők koumlreacuteben Gaz-daacuteja paacutelcaacuteja elől menekuumllve konzuli paacutelcaacutera vaacutegyott akkora foumlldet szerzett hogy azt elmondani sem egyszerű eacutes veacuteguumll annyi foumlldben temetteacutek el amivel egy koumlnyoumlruumlletes ember megszaacutenta10 5 Haacutet nem az ilyesmire mondja a boumllcs Preacutedikaacutetor hogy hiuacutesaacutegok hiuacutesaacutega A megalapozatlan aacutelmokboacutel taacuteplaacutelkozoacute rangok csak laacutetomaacutesok gyoumlnyoumlrkoumld-tetnek egy kis ideig aztaacuten elsuhannak elviraacutegoznak eacutes elszaacuteradnak Mi pedig szabjunk itt hataacutert a beszeacutednek eacutes dicsőiacutetsuumlk az Uumldvoumlziacutetőt

6 Flavius Rufinus (dagger395) 7 Timasius (dagger396) 8 Abundantius (dagger400 utaacuten) Datema 1970 231 Jeromos egy leveleacuteben (Epistola 60 16 1) szinteacuten

Flavius Rufinust Timasiust eacutes Abundantiust ideacutezi mint az e vilaacutegi dicsőseacuteg muacuteleacutekonysaacutegaacutenak peacutel-daacuteit A felsoroltak roumlvid időn beluumll egymaacutes cselszoumlveacuteseinek estek aacuteldozatul

9 Tatianus eacutes fia Proclus (dagger393)10 Eutropius (dagger399) az első aki eunuchkeacutent elnyerte a konzuli ciacutemet

281

Petrus ChrysologusAranyszavuacute Szent Peacuteter(380 kndash450 k Ravenna puumlspoumlke 433-toacutel)

155 szentbeszeacuted a januaacuteri Kalendaeroacutel11

1 Amikor Krisztus kegyesen megszuumlletett a mi uumldvoumlziacuteteacutesuumlnkre hamarosan az oumlrdoumlg is szaacutemtalan veszedelmes csodajelet (portenta) nemzett az isteni joacutesaacuteg ellen hogy a val-laacutest nevetseacutegesseacute tegye a szentseacuteget szentseacutegtoumlreacutesbe fordiacutetsa az Isten iraacutenti tiszteletet Isten megseacuterteacuteseacuteveacute vaacuteltoztassa Innen ered testveacuterek innen ered az hogy a mai napon a pogaacutenyok az isteneiket ndash megtervezett eacutes aacutetgondolt ocsmaacutenysaacutegukban eacutes ruacutetsaacuteguk-ban a csuacutefsaacutegnaacutel is csuacutefabb isteneket ndash koumlzszemleacutere teacuteve hurcolaacutesszaacutek fel-alaacute amivel csak meacuteg visszatetszőbbeacute teszik őket Mifeacutele hiaacutebavaloacutesaacuteg milyen őruumlltseacuteg mekkora vaksaacuteg megvallani az isteneket aztaacuten szaacutenalmas guacutenyoloacutedaacutessal befeketiacuteteni őket Csuacute-foloacutedoacutek nem imaacutedoacutek akik az isteneket akiket tisztelnek iacutegy kiguacutenyoljaacutek Seacuterteacutes eacutes nem tisztelet amikor a sajaacutet teremtőiknek veacutelt isteneiket iacutegy eltorziacutetjaacutek megcsuacutefoljaacutek nem pedig dicsőiacutetik mikor őket ilyen zűrzavarosan mintaacutezzaacutek meg

2 Helyesen mondja az apostol mivel nem meacuteltattaacutek Istent arra hogy megtartsaacutek ismere-tuumlkben kiszolgaacuteltatta őket az Isten az erkoumllcsi iacuteteacuteletre keacuteptelen gondolkodaacutesnak hogy azt tegyeacutek ami nem illik (Roacutem 128) Mikor azoknak akiktől az emberi kuumllsőt megvontaacutek istenit tulajdoniacutetanak mikor a mennyekre meacuteltoacutenak iacuteteacutelik azokat akiket e vilaacutegra is meacuteltat-lan formaacuteban mutatnak be [akkor elmondhatjuk hogy] igazaacuten ki lettek szolgaacuteltatva az erkoumllcsi iacuteteacuteletre keacuteptelen gondolkodaacutesnak eacutes ez nem emberi megiacuteteacuteleacutes dolga hanem Isten boumllcsesseacutegeacutere vall hogy eacuteppen azok lesznek az Isten elleni jogtalansaacuteg megbosz-szuloacutei akik a jogtalansaacuteg szerzőinek bizonyulnak Mifeacutele harag mifeacutele bosszuacute buumlntet-hetneacute iacutegy az isteneket a baacutelvaacutenyok okozta seacuterelem miatt tudniillik hogy azokat aki-ket a reacutegi idők oltaacuterokkal toumlmjeacutennel aacuteldozatokkal draacutegakoumlvekkel arannyal hazudtak isteneknek az utoacutekor ruacutet imaacutedataacuteval uacutegy iacuteteacuteli hogy a legcsuacutefabb emberek voltak eacutele-tuumlket erkoumllcseiket eacutes tetteiket az arcukra rajzolja eacutes arra okiacutet hogy az effeacuteleacutek elől inkaacutebb menekuumllni kell nem pedig tisztelni őket

3 Sirassuk testveacuterek azokat akik ilyen dolgokat koumlvetnek eacutes oumlrvendjuumlnk hogy az eacuteg akarataacuteboacutel mi kimenekuumlltuumlnk ezekből Akiknek a paraacuteznasaacutegait keacutepeken aacutebraacutezol-jaacutek akiknek a veacuterfertőzeacuteseit festmeacutenyeken hirdetik akiknek a kegyetlenseacutegeit koumlny-vekre biacutezzaacutek akiknek az apagyilkossaacutegait aacutethagyomaacutenyozzaacutek a korokra akiknek az istentelenseacutegeit trageacutediaacutekban szemeacutelyesiacutetik meg akiknek obszceacuten tetteit eljaacutetsszaacutek azokat mifeacutele őruumlltseacuteg folytaacuten hihetteacutek isteneknek Hacsak nem azeacutert mert a bűnoumlk utaacuteni vaacutegyban a bűnuumlk szerelmeacutetől aacutethatva a bűnoumlk isteneit bűnoumlsoumlknek oacutehajtottaacutek lenni Aki arra vaacutegyik hogy bűnt koumlvessen el a bűnoumlk szerzőit is tiszteli eacutes imaacutedja Innen van az hogy a haacutezassaacutegtoumlrő Venus moumlgeacute sorakozik fel innen van hogy a kegyet-len Marsnak ajaacutenlja magaacutet

11 Sancti Petri Chrysologi Collectio Sermonum Pars 3 Corpus Christianorum Series Latina XXIV B Tyrnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1982 cura et studio Alexander Olivar 961ndash965

282

4 Ezeket azeacutert mondtuk el testveacutereim hogy bemutassuk az okokat melyek miatt amikor a pogaacutenyok az aacuteltalunk eltűrt dolgokat teszik elkeacutesziacutetik a pogaacutenyok az istenei-ket (faciant deos) eacutes olyannak formaacutezzaacutek meg őket hogy rettenet eacutes szeacutegyen toumlltse el aki raacutejuk tekint olyannak hogy neacuteha meacuteg sajaacutet keacutesziacutetőik is elborzadjanak eacutes otthagy-jaacutek őket a kereszteacutenyek pedig azzal dicsekedhessenek hogy Krisztus aacuteltal megszaba-dultak az ilyen dolgoktoacutel ndash maacuter ha nem szennyezi be őket ez a laacutetvaacutenyossaacuteg ha nem piszkolja be őket ezek eacuterinteacutese ha keruumllik az ilyen dolgok helyesleacuteseacuteből fakadoacute bűnt mert a tettel mindig egyeneacuterteacutekű a helyesleacutes mikor apostoli joacutevaacutehagyaacutessal mondta meacutegis nem csak maguk cselekszik ezeket hanem azokkal is egyeteacutertenek akik ilyeneket művelnek (Roacutem 132) Eacutes ha ilyen kaacuterhozatos az egyeteacuterteacutes mikeacuteppen gyaacuteszoljuk azokat akik sajaacutet magukat teszik keacutepmaacutessaacute Nemde elvesziacutetik Isten keacutepmaacutesaacutet Isten hasonloacutesaacutegaacutet elvesztegetteacutek Levetetteacutek Krisztus ruhaacutezataacutet akik magukat keacutepmaacutesok szentseacutegtoumlrő alakjaira alakiacutetottaacutek

5 Aacutem koumlzbevethetneacute valaki ezek nem szentseacutegtoumlrő foglalatossaacutegok hanem jaacuteteacute-kos joacutekiacutevaacutensaacutegok (vota) ez a meguacutejulaacutes feletti oumlroumlm nem a reacutegi kor teacutevelygeacutese ez az eacutev kezdete nem a pogaacutenysaacuteg taacutemadaacutesa Teacutevedsz ember Nem ez nem szoacuterakozaacutes ez bűn Ki jaacutetszik az istentelenseacuteggel A szentseacutegtoumlreacutessel ki treacutefaacutelkozik Az engeszteleacutest ki mondja nevetseacuteg taacutergyaacutenak Nagyon is megcsalja magaacutet nagyon aki iacutegy gondolkozik Zsarnok az aki a zsarnok oumlltoumlzeacutekeacutet feloumllti Aki istenneacute teszi magaacutet ellentmond az igaz Istennek Nem akarta Isten keacutepmaacutesaacutet hordozni aki a baacutelvaacuteny aacutelarcaacutet akarta viselni Aki az oumlrdoumlggel akar treacutefaacutelkozni nem oumlrvendezhet Krisztussal Senki sem jaacutetszhat bizton-saacutegban a kiacutegyoacuteval senki sem treacutefaacutelhat buumlntetlenuumll az oumlrdoumlggel

6 Ha megvan bennuumlnk a jaacutemborsaacutegnak a szikraacuteja ha valamennyire is tekintettel vagyunk az emberiesseacutegre ha valamit is szaacutemiacutet nekuumlnk testveacuteruumlnk uumldvoumlsseacutege tartsuk vissza azokat akik a pusztulaacutesba futnak a halaacutelba ragadtatnak a Tartarosba vonszo-loacutednak a gyehennaacuteba sietnek Tartsa vissza apa a fiaacutet szolgaacutejaacutet a gazda szuumllő a szuumllőt polgaacuter a polgaacutert ember az embert a kereszteacuteny mindazokat akik magukat vadaacutellatok-hoz tetteacutek hasonloacutevaacute igavonoacute aacutellatokkal aacutelliacutetottaacutek magukat egy sorba barmokhoz sze-relkeztek foumll deacutemonok alakjaacutera formaacuteltaacutek magukat eacutes az aki megszabadiacutet jutalomra talaacutel aki teacutetlen nehezteleacutest vaacutelt ki Boldog az aki sajaacutet eacuteleteacutenek őre eacutes maacutesok uumldveacutenek feluumlgyelője

Petrus Chrysologus 155 szentbeszeacuted a januaacuteri Kalendaeroacutel12

1 Most el kell zaacuternunk az evangeacutelium harsonaacutejaacutet most el kell hallgattatnunk az apos-toli gondolatokat hogy csak a proacutefeacutetai panasz eacuteneke zengjen mely iacutegy szoacutel Neacutema vol-tam szoacutetalan hallgattam de ez nem volt joacute faacutejdalmam kiuacutejult (Zsolt 38) Meguacutejul a keresz-teacuteny főpap faacutejdalma laacutetva hogy a pogaacutenyok teacutevelygeacutese nem hal el az idővel eacutes nem oszlik szeacutet az oly erős hit feacutenyeacuteben Iacuteme eljoumlnnek a napok eljoumln a Kalendae eacutes fel-

12 Sancti Petri Chrysologi Collectio Sermonum Pars 3 Corpus Christianorum Series Latina XXIV B Tyrnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1982 cura et studio Alexander Olivar 967ndash969

283

vonul a deacutemonok egeacutesz diacuteszmenete a baacutelvaacutenyok egeacutesz gyuumllekezete (officina) kivonul eacutes reacutegi szentseacutegtoumlreacutessel szenteli meg az uacutej eacutevet Eljaacutetsszaacutek Saturnust megszemeacutelyesiacutetik Iuppitert megformaacuteljaacutek Herculest felleacuteptetik Dianaacutet vadaacutesztaacutersaival egyuumltt koumlrbe-viszik az undok tetteit elszuszogoacute Vulcanust eacutes a toumlbbieket akiknek a neveacutet el kell hallgatni mert reacutemalakok ezek torzsaacutegaacutet mivel ilyet a termeacuteszet nem tartalmaz a teremteacutes nem ismer ezeacutert a műveacuteszet faacuteradozik kitalaacutelaacutesukon Emellett emberek bar-moknak (pecudes) oumlltoumlzkoumldnek a feacuterfiakat nőveacute alakiacutetjaacutek megseacutertik a tisztesseacuteget a toumlrveacutenykezeacutest kifiguraacutezzaacutek a koumlzveacutelemeacutenyt kinevetik a vilaacuteg sziacutene előtt kiguacutenyoljaacutek a vilaacutegot eacutes azt mondjaacutek mindezt treacutefaacuteboacutel teszik

2 Nem nem treacutefa ez bűn Baacutelvaacutennyaacute vaacuteltoztatjaacutek az embert eacutes ha a baacutelvaacutenyokat felkeresni maacuter bűn minek tekintsuumlk ha valaki maga lesz baacutelvaacutennyaacute Isten keacutepmaacutesaacutera teremtettek ember baacutermit koumlvetsz el magad ellen istentelen moacutedon sajaacutet magad el-torziacutetaacutesaacuteval az Isten megseacuterteacuteseacuteveacute vaacutelik Nyilvaacutenvaloacutean nem ez a te oacutehajod (votum) de legnagyobbreacuteszt ez az ahogy Isten megiacuteteacuteli hogy azoknak akiknek a kultusza naproacutel napra pusztul aacuteltalad terjeszkedik korszakokra eacutes megmarad a csuacutefsaacuteg Mert nincs eleacuteg szeacuten ami az ilyen istenek arcaacutet befeketiacutetse eacutes hogy ezek megjeleneacutese tiszta rette-nettel tetőződjeacutek a vilaacutegban felkutatjaacutek mind a szalmaacutet (palea) bőrt (pelles) rongyokat (pannus) szemetet (stercus) eacutes ami csak az emberi zűrzavarboacutel fakad az arcukra helye-zik13 Mert az effeacutele istenek koumlzoumltt azt tartjaacutek a nagyszerűbbnek aki a ruacutetak koumlzoumltt is ruacutetabbat tud kitalaacutelni eacutes az lesz a legnagyszerűbb akit egyeduumllaacutelloacute torzsaacutega miatt a szoumlrnyetegek is megcsodaacutelnaacutenak Betelt a proacutefeacutetai aacutetok Ilyenek azok is akik csinaacuteltaacutek őket s mindnyaacutejan akik bennuumlk biacuteznak (115113b zsoltaacuter) Eacutes ezt kereszteacutenyek laacutetjaacutek kereszteacutenyek vaacuterjaacutek beengedik a haacutezaikba befogadjaacutek a kereszteacutenyek megfeledkezve az apostol szavairoacutel hogy aki effeacuteleacutet művel meacuteltoacute a halaacutelra (Roacutem 132)

3 Azonban mondva van akik teszik abban haljanak meg Nem ment fel teacuteged a beszeacuted ha az akaratod nem ment fel nem vaacutelaszt el a koumltelesseacutegteljesiacuteteacutes (officium) ha az egyeteacuterteacutes oumlsszekoumlt eacutes odakapcsol Hallgasd ami koumlvetkezik Nem csak akik teszik ezeket hanem akik a cselekvőkkel egyeteacutertenek (Roacutem 132) Keacuterem hogy a bajok koumlzoumltt maradjanak el a bajok Higgyeacutetek el higgyeacutetek el elfogynaacutenak ha a kereszteacutenyek sziacuten-leleacutese nem hagynaacute ezeket figyelmen kiacutevuumll Menekuumlljetek előluumlk zaacuterkoacutezzatok be előt-tuumlk zaacuterjaacutetok be előttuumlk kapuitokat mert Isten aki elrejtőzve is laacutet nem csalhatoacute tőrbe a szabad eacuteg alatt Menjetek ki menjetek ki mondta a proacutefeacuteta koumlzuumlluumlk eacutes kuumlloumlnuumlljetek el tőluumlk eacutes ne eacuterintsetek tisztaacutetalant hogy veacuteguumll igyekezetuumlnk aacuteltal eacuteszhez teacuterjenek azok aki-ket eddig becsapott a mi cinkossaacutegunk Menekuumlljetek ezek elől a deacutemoni dolgok elől ha az istenieket vaacutegytok hallgatni

13 A koacutedexek eacutes a szoumlveg Patrologia Graeca-beli kiadaacutesa tartalmaz egy feacutelmondatot melyet Olivar mo-dern szoumlvegkiadaacutesa elhagy mint nyilvaacutenvaloacutean nem az eredeti szoumlveghez tartozoacute glosszaacutet bdquoEt peius operantur qui gyrant bestiola sua ubi ignem accendunt et in tali insania confidunt putant bo-num opus facere sibi et sic incurrunt grave delictumrdquo (bdquoEacutes meacuteg rosszabbat tesznek azok akik koumlrbevezetik az aacutellataikat ahol tuumlzet gyuacutejtanak eacutes ilyen oumlruumlltseacutegben biacuteznak eacutes uacutegy veacutelik joacutet tesz-nek maguknak eacutes iacutegy futnak bele a suacutelyos bűnberdquo) Baacuter nem egykoruacute a szoumlveg egeacuteszeacutevel de ez is a Kalendae forraacutesszoumlvege

284

Turini MaximusMaximus TaurinensisAugusta Taurinorum (Torino) puumlspoumlke (dagger420 k)

63 homiacutelia14

1 Nem csekeacutely panaszom van testveacutereim toumlbbekre koumlzuumlletek Azokroacutel beszeacutelek akik miutaacuten veluumlnk egyuumltt meguumlnnepelteacutek az Uacuter szuumlleteacuteseacutet utaacutena a pogaacutenyok uumlnnepeacute-hez csatlakoztak eacutes azutaacuten az eacutegi lakoma utaacuten a babona birtokaacuten rendezkedtek be hogy akik előbb a szentseacutegben oumlrvendeztek keacutesőbb a hiaacutebavaloacutesaacutegban reacuteszegedje-nek le elfeledve hogy aki Krisztussal akar uralkodni nem oumlrvendezhet a vilaacuteggal eacutes aki igazsaacutegossaacutegra akar lelni az odahagyni tartozik a kicsapongaacutest Mert egy dolog az oumlroumlk eacutelet figyelembeveacutetele eacutes maacutes az ideig-oacuteraacuteig tartoacute viacutegsaacuteg keacutetseacutegbeeseacutese15 ahhoz az ereacutenyben emelkeduumlnk fel ehhez romlaacutesban suumlllyeduumlnk alaacute Eacutes ezeacutert aki az isteni dol-gok reacuteszese akar lenni annak tiltott a baacutelvaacutenyok taacutersaacuteul szegődni Mert a baacutelvaacuteny osz-taacutelyreacutesze borral reacuteszegiacuteteni meg az elmeacutet a hasat eacutetellel toumllteni meg taacutenccal csavarni ki a tagokat eacutes uacutegy elmeruumllni a hitvaacuteny tettekben hogy keacutenyszerűen elfeledkezel Isten leacuteteacuteről Ezeacutert mondja a szent apostol előrelaacutetoacuten Mi koumlze van egymaacuteshoz az igazsaacutegnak eacutes a gonoszsaacutegnak vagy mi koumlze van a vilaacutegossaacutegnak a soumlteacutetseacuteghez [hellip] Vagy mi koumlze a hiacutevőnek a hitetlenhez Hogyan feacuter oumlssze Isten temploma a baacutelvaacutenyokkal (2Kor 614ndash16) Ezeacutert ha mi Isten temploma vagyunk Isten templomaacuteban mieacutert uumllik meg a baacutelvaacutenyok uumlnnepeit Ahol Krisztus lakik aki maga az oumlnmegtartoacuteztataacutes a meacuterteacutekletesseacuteg a tisztasaacuteg oda mieacutert viszik be a dorbeacutezolaacutest reacuteszegseacuteget eacutes kicsapongaacutest Az Uumldvoumlziacutető mondja Senki sem szolgaacutelhat keacutet uacuternak az Istennek eacutes a mammonnak

2 Hogyan tudnaacutetok jaacutembor moacutedon megtartani az Uacuter Epifaacuteniaacutejaacutet ti akik Ianus Kalendaejaacutet a tőletek telhető legodaadoacutebb moacutedon uumlnnepelteacutetek meg Ugyanis Ianus ember volt egyetlen vaacuteros alapiacutetoacuteja amit Ianiculumnak neveznek a pogaacutenyok az ő tisz-teleteacutere nevezteacutek el a Kalendaet Ianuariaacutenak ezeacutert aki megtartja januaacuter Kalendaejaacutet bűnt koumlvet el mert halandoacute embernek ajaacutenlja fel az istenseacutegnek kijaacuteroacute engedelmesseacute-get Erre vonatkozik amit az apostol mond Napokat eacutes hoacutenapokat uumlnnepi időket eacutes eszten-dőket tartotok meg gondosan Aggoacutedom hogy talaacuten hiaacuteba faacuteradtam eacutertetek (Gal 410ndash11) Az tartotta meg a napot eacutes a hoacutenapot aki ezeken a napokon nem boumljtoumllt vagy nem joumltt el a templomba Az tartotta meg a napot aki tegnap nem joumltt el a templomba hanem ki-ment a mezőre Ezeacutert testveacuterek minden igyekezetuumlnkkel keruumlljuumlk a pogaacutenyok szoacutera-kozaacutesait (festivitas) eacutes uumlnnepeit hogy amikor ők lakomaacuteznak eacutes ujjonganak akkor mi joacutezanok legyuumlnk eacutes boumljtoumlljuumlnk hogy ezaacuteltal megeacutertseacutek hogy oumlroumlmuumlket a mi oumlnmeg-tartoacuteztataacutesunk iacuteteacuteli el

14 Maximi Episcopi Taurinensis Sermones Collectionem sermonum antiquam nonnullis sermonibus extravagan-tibus adiectis edidit Almut Mutzenbeecher Turnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1962 (Corpus Christianorum Series Latina 23) 266ndash267

15 Lefordiacutethatatlan szoacutejaacuteteacutek a ratio eacutes desperatio szavakkal

285

3 Nemcsak a pogaacutenyok de a zsidoacutek taacutersasaacutegaacutet is keruumllnuumlnk kell mert a veluumlk valoacute beszeacutelgeteacutes nagy fertőzeacutes forraacutesa ugyanis ezek valamilyen mesterkedeacutesekkel az embe-rek bizalmaacuteba feacuterkőznek bejutnak a haacutezakhoz bevonulnak a praetoriumba a biacuteraacutek fuumlleit nyilvaacutenosan zaklatjaacutek eacutes annaacutel toumlbbet eacuternek el mineacutel szemeacutermetlenebbek Ez bennuumlk nem valami uacutejfajta hanem reacuteges-reacutegi eacutes megszokott baj mert egykor maacuter az Uumldvoumlziacutető Urat is a praetoriumig uumlldoumlzteacutek eacutes aacutetadtaacutek az iacuteteacuteletre Tehaacutet a praetorium-ban a zsidoacutek az aacutertatlansaacutegot suacutejtjaacutek le a titkot napvilaacutegra hozzaacutek a vallaacutest eliacuteteacutelik Mert amikor Krisztust megoumllik benne az igazsaacuteg eacutes az igazsaacutegossaacuteg egeacutesze iacuteteacuteltetik el mert ő maga az aacutertatlansaacuteg a szentseacuteg eacutes a miszteacuterium Amen

Turini Maximus 98 homiacutelia16

1 Isten gondviseleacuteseacuteből helyesen van elrendezve hogy Krisztus urunk a pogaacutenyok uumlnnepseacutegei koumlzepette szuumlletett eacutes eacuteppen a teacutevelygeacutesek soumlteacutet babonaacutei koumlzoumltt ragyogott fel az igaz feacuteny vilaacutegossaacutega hogy az emberek megpillantvaacuten uumlres babonasaacutegaik koumlze-pette felragyogni a tiszta istenseacuteg igazsaacutegossaacutegaacutet megfeledkezzenek a muacutelt szentseacuteg-toumlreacuteseiről eacutes a joumlvőbelieket ne tiszteljeacutek Mert melyik boumllcs az aki megeacuterti az Uacuter szuumlle-teacuteseacutenek miszteacuteriumaacutet eacutes meacutegsem iacuteteacuteli el a Saturnaliaacutek reacuteszegseacutegeacutet nem hagyja oda a Kalendaek kicsapongaacutesait eacutes nem akar reacuteszes lenni a vilaacuteg dolgaiban miacuteg arra vaacutegya-kozik hogy Krisztussal kapjon reacuteszt Mert ez az isteni kultusz rendje hogy aki szoumlvet-kezett a pogaacutenyok hiaacutebavaloacutesaacutegaival annak nem lehet koumlteleacuteke a szentek igazsaacutegaacuteval Azt mondja az aacuteldott apostol Mi koumlze van egymaacuteshoz az igazsaacutegnak eacutes a gonoszsaacutegnak vagy mi koumlze van a vilaacutegossaacutegnak a soumlteacutetseacuteghez (2Kor 614) azaz nem lehetseacuteges hogy egy kereszteacuteny egyazonkeacutepp gyakorolja a jogtalansaacuteg kicsapongaacutesait (luxuria) eacutes elnyerje az igazsaacutegossaacuteg szeliacuted Isteneacutet Mert vannak igen sokan akik ragaszkodva a hiaacutebavaloacute reacutegi babonaacutekboacutel eredő szokaacuteshoz a Kalendae napjaacutet mint valami kuumlloumlnleges uumlnne-pet uumllik meg eacutes uacutegy akarnak oumlrvendezni hogy az inkaacutebb szomoruacutesaacutegukra legyen Mert uacutegy vigadoznak uacutegy megsebződnek a bortoacutel eacutes az eacutetelektől hogy aki egeacutesz eacutevben tiszta eacutes meacuterteacutekletes volt arra a napra reacuteszeg eacutes beszennyezett lesz eacutes uacutegy veacuteli hogy maacuteskeacutepp tenne elvesztegette volna az uumlnnepnapot mert nem eacuterti meg hogy effeacutele uumlnnepleacutessel az uumldvoumlsseacutegeacutet vesztegette el

2 Hiszen milyen dolog az hogy koraacuten reggel felkelnek hogy a koumlzterekre ki-ki ajaacutendeacutekocskaacutekkal uacutegynevezett strenaacutekkal vonuljon ki eacutes az uumldvoumlzleacuteseacutere siető baraacutetot a csoacutek előtt maacuter annak aacuteraacuteval uumldvoumlzli ajkat nyuacutejt az ajkak feleacute kezet a keacutezbe helyez nem azeacutert hogy viszonozza az eacuterzeacutest hanem hogy a kapzsisaacuteg adoacutejaacutet megfizesse eacutes ugyanaz-zal a sziacutevesseacuteggel (officium) oumllelje aacutet eacutes csapja be baraacutetjaacutet Ti iacuteteacuteljeacutetek meg milyen csoacutek az ami eladoacute Hiszen mineacutel draacutegaacutebban vaacutesaacuterolhatoacute meg annaacutel kevesebbre becsuumll-juumlk Az arany előtt meacuteg mennyire meacuteltatlannak iacuteteacutelteacutek őket a hatalmasabbak csoacutekjaacutera

16 Maximi Episcopi Taurinensis Sermones Collectionem sermonum antiquam nonnullis sermonibus extravagan-tibus adiectis edidit Almut Mutzenbeecher Turnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1962 (Corpus Christianorum Series Latina 23) 390ndash393

286

Miutaacuten megcsillant az arany a jobbjaacuteban a zsaacutekmaacuteny eacutes nem a rokonszenv tette őket meacuteltoacutevaacute Az pedig kuumlloumlnoumlsen igazsaacutegtalan hogy elvaacuterjaacutek az alaacuterendelttől hogy meg-ajaacutendeacutekozza a hatalmasabbat eacutes az keacutenyszeruumll bőkezűseacutegre a gazdaggal szemben aki talaacuten koumllcsoumlnből fedezi az ajaacutendeacutekait Ezenfeluumll magaacutet a joacuteteacutekonysaacutegot is strenaacutenak hiacutev-taacutek mikor inkaacutebb sereacuteny (strenuus) hogy hellip17 Ezeacutert tehaacutet ahogy mondom a nyomo-rult arra keacutenyszeruumll hogy odaajaacutendeacutekozza ami nem az oumlveacute eacutes adomaacutenyokat (munus) ajaacutenljon fel aminek a kedveacuteeacutert sajaacutet gyermekeit hozza kiszolgaacuteltatott helyzetbe Igaz a gazdagok is nagyvonaluacuteak ebben az ajaacutendeacutekozgataacutesban azonban ők sem mente-sek a bűntől Mert a gazdag aki meacuteltoacutesaacutegaacuten alulinak tartotta hogy a koldusnak egy deacutenaacutert adjon baacutermelyik tehetős embernek solidust ajaacutendeacutekoz a Kalendaen arannyal megrakva siet baraacutetaihoz az aki az Uacuter szuumlleteacutesnapjaacuten a templomba uumlres keacutezzel eacuterke-zett Laacutetod tehaacutet hogy sokak szaacutemaacutera toumlbbet eacuter a pillanatnyi hiacutezelgeacutes mint a joumlvendő viszonzaacutes Ugyanis sziacutevesebben biacuterjaacutek a hatalmasok csoacutekjaacutet mint az Uumldvoumlziacutető dicső-seacutegeacutet Baacuter ez a csoacutek nem nevezhető csoacuteknak mert eladoacute Hiszen az Iskarioacuteti Juacutedaacutes is ilyen csoacutekkal csoacutekolta az Urat de ezzel az elaacuterulaacutesaacutera toumlrekedett

3 Az pedig mifeacutele dolog hogy a koumlzbeeső napon uacutegy mint az eacutev kezdeteacuten mintha akkor kezdeneacutenek eacutelni (velut incipientes vivere) a vaacuteroson kiacutevuumllre sietnek hogy elő-jeleket gyűjtsenek eacutes oacutemenek utaacuten kutassanak onnan meacuterik fel az egeacutesz eacutev magukra vonatkozoacute sikereacutet vagy kudarcaacutet Ezek a dolgok egyreacuteszt nevetseacuteges ostobasaacutegok maacutes-reacuteszt haszontalanok vagy eacuteppen aacutertalmasak mert nem nyerik el a sikert miacuteg csaloacuted-nak a madaacuterjoacuteslatokban a szomoruacutesaacutegboacutel viszont mindenkeacutepp kijut nekik amiacuteg az előjelekre valoacute visszaemleacutekezeacutes aggasztja őket hogy tudniillik nehogy megesseacutek a baj Bűneiket azzal is teteacutezik hogy a madaacuterjoacuteslaacutesboacutel hazateacuterve aacutegacskaacutekat hoznak kezuumlk-ben előjelkeacuteppen hogy megterhelten teacuterjenek vissza a vendeacutegseacutegbe mikoumlzben a sze-rencseacutetlenek nem eacutertik meg hogy nem ajaacutendeacutekcsomagokkal hanem bűnoumlk toumlmegeacute-vel megrakottan teacuternek vissza

Arles-i CaesariusCaesarius Arelatensis(468470ndash542)

192 homiacutelia januaacuter Kalendaejaacuteroacutel18

1 Azoknak a Kalendaeknak a napjai szeretett testveacutereim melyeket januaacuteriaknak neveznek egy bizonyos Ianus nevű romlott eacutes szentseacutegtoumlrő emberről kaptaacutek a nevuumlket Ez a Ianus egykor a pogaacutenyok vezeacutere eacutes fejedelme volt miacuteg a tudatlan falusi emberek mintegy kiraacutelyukkeacutent feacuteltek tőle egyszersmind istenkeacutent is imaacutedni kezdteacutek ugyanis hiacuteres tiszteletet tanuacutesiacutetottak iraacutenta miacuteg kiraacutelyi hatalmaacutet feacutelteacutek Tudniillik az ostoba

17 A mondat befejezeacutese hiaacutenyzik a koacutedexekből18 D Germani(us) Morin OSB Caesarii Arelatensis Opera II Tyrnholti Typographi Brepols Editores

Pontificii 1953 (Corpus Christianorum Series Latina 104) 779ndash782

287

eacutes Istent nem ismerő emberek leginkaacutebb azokat veacutelteacutek isteneknek akiket az emberek koumlzoumltt kiemelkedőnek iacuteteacuteltek eacutes iacutegy toumlrteacutent hogy az egyetlen igaz Isten tisztelete iste-nek vagy inkaacutebb deacutemonok szaacutemos neveacutere tevődoumltt aacutet A mai Kalendae napja ahogy maacuter mondtam Ianusroacutel kapta a neveacutet meacutegpedig uacutegy hogy lemetszetteacutek az egyik eacutev veacutegeacutet eacutes a maacutesik kezdeteacutet annak az embernek a szaacutemaacutera akinek az isteni tiszteletet kiacutevaacutentaacutek adni Ugyanis mivel naacuteluk azt beszeacutelteacutek hogy a januaacuter Kalendaeja teszi tel-jesseacute az egyik eacutevet eacutes kezdi el a maacutesikat ezt a Ianust mintegy a kezdethez eacutes a veacuteghez helyezteacutek el mert azt hitteacutek hogy ő zaacuterja le az egyik eacutevet eacutes kezdi el a maacutesikat Ez az oka amieacutert a reacutegi baacutelvaacutenyimaacutedoacutek Ianust keacutet arccal aacutebraacutezoltaacutek egyik előtte a maacutesik moumlgoumltte az egyikkel laacutetszoacutelag az elmuacutelt eacutevet neacutezi a maacutesikkal a joumlvőt A tudatlan embe-rek azzal hogy keacutet arcot tulajdoniacutetottak neki baacuter istenneacute vaacutegytak tenni valoacutejaacuteban szoumlrnyeteggeacute formaacuteltaacutek hiszen azzal kiacutevaacutentaacutek az istenuumlket kuumlloumlnlegesseacute tenni ami a barmok koumlzoumltt is a torzszuumlloumlttseacuteg [jele] iacutegy teacutevelygeacutesuumlket a legmegfelelőbb moacutedon fejezteacutek ki eacutes mondtaacutek ki foumlloumltte az iacuteteacuteletet hiszen mikoumlzben a keacutepmaacutesok hiaacutebavaloacute imaacutedataacutetoacutel vezetve istennek akartaacutek őt laacutettatni deacutemon voltaacutet nyilvaacuteniacutetottaacutek ki

2 Innen ered tehaacutet az hogy azokon a napokon a pogaacuteny emberek minden dolgok rendjeacutenek a felforgataacutesa utaacuten visszatasziacutetoacute csuacutefsaacutegokkal takarjaacutek el magukat hogy az imaacutedoacutek olyannaacute tegyeacutek magukat amilyen az volt akit tisztelnek Mert azokon a napo-kon szerencseacutetlen emberek eacutes ami rosszabb meacuteg neacutemely megkereszteltek is haacutezas-saacutegtoumlrő19 alakokat oumlltenek szoumlrnyszuumlloumltt formaacutekat melyekről nem tudnaacutem megmon-dani hogy nevetseacutegesek vagy szaacutenni valoacutek inkaacutebb Ugyan hiheti-e boumllcs ember hogy akadnak olyan eacutepelmeacutejű szemeacutelyek akik szarvast jaacutetszva magukat vadaacutellatokkaacute akarjaacutek aacutetvaacuteltoztatni Maacutesok haacuteziaacutellatok (pecudes) bőreacutebe oumlltoumlznek megint maacutesok vadaacutellatok fejeit oumlltik magukra oumlruumllnek eacutes ujjonganak ha magukat annyira aacutetformaacuteltaacutek a vadak alakjaacutera hogy maacuter nem is laacutetszanak embernek Ezzel jelzik eacutes bizonyiacutetjaacutek hogy nem annyira a kuumllsejuumlk aacutellatias inkaacutebb az eacutertelmuumlk (sensus) mert baacuter kuumlloumlnfeacutele aacutellatok alakjaacutet akarjaacutek utaacutenozni meacutegis biztos hogy inkaacutebb van meg bennuumlk a barmok sziacuteve mint alakja Az pedig maacuter toumlbb mint visszatasziacutetoacute hogy feacuterfinak szuumlletett szemeacutelyek női tunikaacuteba oumlltoumlznek eacutes a legruacutetabb aacutetalakulaacutessal feacuterfierejuumlket laacutenyos alakoskodaacutessal nőiesiacutetik el nem szeacutegyellik katonaacutes karjaikat női tunikaacuteval fedni arcuk szakaacutellas eacutes nőnek akarnak laacutetszani eacutes meacuteltaacuten vesztik el feacuterfias erejuumlket akik női kuumllsőt oumlltoumlttek azt kell hinnuumlnk hogy Isten jogos iacuteteacutelete folytaacuten toumlrteacutent hogy elvesztetteacutek a katonai ereacutenyt akik magukat női megjeleneacutessel csuacutefiacutetottaacutek el

3 S mivel Isten megbeacutekeacutelve arra az oumlsztoumlnzeacutesre meacuteltatott titeket hogy a hit sze-relmeacuteeacutert ez a szaacutenalmas szokaacutes ebből a vaacuterosboacutel teljesen eltoumlroumlltesseacutek keacuterlek titeket kedves testveacutereim hogy ne eacuterjeacutetek be annyival hogy Isten nagylelkűseacutegeacuteből kifolyoacute-lag ti magatok nem gyakoroljaacutetok ezt a bűnt hanem ha baacuterhol laacutetjaacutetok megtoumlrteacutenni eacuterveljetek dorgaacuteljatok korholjatok eacutes uumldvoumls tanaacutecsokkal tartsaacutetok vissza az egyuumlgyű embereket ettől a szaacutenalmas szentseacutegtoumlreacutestől Eacutes hogy magatokat teljesseacuteggel az isteni koumlnyoumlruumlletnek szenteljeacutetek azt a toumlbbi bdquomegfigyeleacutestrdquo (observatio) is az oumlrdoumlg meacuterge-keacutent vesseacutetek meg amiket (ami meacuteg rosszabb) eddig toumlbben a kereszteacuteny neacutepben

19 Azaz felemaacutes hibrid

288

sem szeacutegyelltek megtartani Mert vannak akik oly moacutedon veacutegeznek joacuteslaacutest januaacuter Kalendaejaacuten hogy a haacutezukboacutel tuumlzet (focus) vagy egyeacuteb joacuteteacutetemeacutenyt nem adnak ki az azt keacuterőnek az oumlrdoumlgi strenaacutekat is elfogadjaacutek maacutesoktoacutel eacutes ők maguk is adnak maacutesok-nak Egyes parasztok az előző eacutejszakaacuten asztalkaacutekat (mensula) aacutelliacutetanak fel sokfeacutele eacutetel-lel megrakva eacutes azokat egeacutesz eacutejszaka iacutegy hagyjaacutek abban a hiszemben hogy azzal lehet hasznukra a januaacuteri Kalendae hogy lakomaacuteik egeacutesz eacutevben ilyen bőseacuteggel tartsanak ki Eacutes mivel ahogy az iacuteraacutes mondja egy keveacutes kovaacutesz az egeacutesz teacutesztaacutet megerjeszti (Gal 59) eze-ket eacutes az ezekhez hasonloacute szokaacutesokat melyeket hosszuacute volna itt felsorolni s melyeket a tudatlanok kicsi vagy semmilyen bűnnek veacutelnek rendeljeacutetek el taacutevol tartatni csalaacuted-jaitoktoacutel eacutes tegyetek roacutela hogy uacutegy uumlljeacutek meg ezeket a Kalendaekat ahogyan baacutermely maacutesik hoacutenap első napjaacutet szoktaacutek Mert akik a pogaacutenyok szokaacutesait akarjaacutek ezekben a napokban megtartani feacutelő hogy azoknak a kereszteacuteny neacutev nem lehet hasznaacutera

4 Reacutegi szent atyaacuteink megfontolva hogy azokon a napokon az emberi nem leg-nagyobb reacutesze a falaacutenksaacutegnak eacutes a kicsapongaacutesnak hoacutedol eacutes reacuteszegseacutegben eacutes szentseacuteg-toumlrő taacutencokkal őrjoumlng ezeacutert uacutegy hataacuteroztak hogy az egeacutesz vilaacutegon minden egyhaacutez-ban nyilvaacutenos boumljt hirdettesseacutek hogy a szerencseacutetlen emberek megtudjaacutek hogy olyan suacutelyos bűnt koumlvetnek el hogy bűneikeacutert minden egyhaacuteznak boumljtoumllnie kell Boumljtoumlljuumlnk tehaacutet kedves testveacuterek azokon a napokon eacutes gyaacuteszoljuk igaz eacutes toumlkeacuteletes szeretettel a szerencseacutetlen emberek ostobasaacutegaacutet hogy legalaacutebb iacutegy megeacutertseacutek bűnuumlket mikor laacutetjaacutek hogy miattuk tartanak nyilvaacutenos boumljtoumlt Mert nem szabad keacutetseacutegbeesni afelől hogy Isten keacutepes őket a ti szavaitok eacutes feddeacuteseitek reacuteveacuten megjaviacutetani ő aki aposto-laacuten keresztuumll kimondhatatlan kegyesseacuteggel iacutegeacuteretet tett mondvaacuten aki a bűnoumlst leteacuteriacuteti a teacutevelygeacutes uacutetjaacuteroacutel megmenti a lelkeacutet a halaacuteltoacutel eacutes a bűnoumlk sokasaacutegaacutera faacutetyolt boriacutet (Jak 520) Mert aki ezeken a Kalendaekon az ostoba eacutes kicsapongoacute moacutedon jaacutetszadozoacute emberek iraacutenyaacuteban baacutermilyen megeacuterteacutest tanuacutesiacutet keacutetseacutegtelenuumll cinkosa lesz bűneiknek mert aki hiacuteven gondol lelke uumldveacutere annak inkaacutebb siacuternia eacutes baacutenkoacutednia kell miattuk nem pedig taacutersasaacutegukban vagy laacutettukra lelkeacutet boldogtalan neveteacutesben feluumlduumllni engedni Ti pedig testveacuterek akik a mai napon szoktaacutetok a kegyes Istennek kiaacuteltani Szemeimet min-dig az Uacuterra eacutes megint raacuted emeltem szemeimet Nem szuumlkseacuteges hogy szemeitek melyek szuumlntelenuumll virrasztva az egyhaacutezban Istennek vannak szentelve ostoba emberek kicsa-pongaacutesaacutenak laacutetvaacutenyaacuteval szennyeződjenek be Inkaacutebb meacuteltatlankodnotok kell eacutes meg-vetnetek az oumlrdoumlg műveit hogy eacutepseacutegben megmaradjon bennetek Krisztus szeretete Kiaacuteltsatok tehaacutet a proacutefeacutetaacuteval szoacutelva Fordiacutetsaacutetok el szemeimet hogy ne laacutessaacutek a hiaacutebavaloacutesaacute-got eacutes feacutelve attoacutel amit az apostol mond nem ihattok az Uacuter kelyheacuteből eacutes a deacutemonok kelyheacute-ből nem lehettek taacutersak az Uacuter asztalaacutenaacutel eacutes a deacutemonok asztalaacutenaacutel De hiszem hogy ostoba-saacutegukat uacutegy kell kijaviacutetani a ti feddeacuteseiteken keresztuumll hogy nemcsak magatokeacutert de azok joacute uacutetra teacuteriacuteteacuteseacuteeacutert akik peacuteldaacutetokboacutel tanulnak Isten irgalmaacuteboacutel keacutetszeres jutalmat nyertek az Uacutertoacutel a mi Urunk Jeacutezus Krisztus segiacutetseacutegeacutevel akieacute a dicsőseacuteg eacutes a tisztelet mindoumlroumlkkoumln oumlroumlkkeacute Aacutemen

289

Arles-i Caesarius 193 szentbeszeacuted20

1 Kedves testveacutereim az oumlrdoumlg minden bűnt vagy a teacutevedeacutesen vagy a gőgoumln keresztuumll bocsaacutet koumlzeacutenk a teacutevedeacutest a tudatlansaacutegon aacutet a megveteacutesen aacutet a gőgoumlt Ezek a dolgok minden bűn eredetei A teacutevedeacutes tulajdonkeacuteppen csekeacutelyebb bűn amilyen a gyoumlnyouml-roumlk utaacuteni vaacutegy a meacuterteacutektelen torkossaacuteg a szemtelen treacutefaacutelkozaacutes a szeacutegyenletes viacutegsaacuteg a laacutetvaacutenyossaacutegok hajhaacuteszaacutesa a koumlnnyelmű beszeacuted a meggondolatlan eacutes rendezetlen veacutelemeacutenyalkotaacutes teacutevedeacutes a madaacuterjoacuteslatok haszontalan megfigyeleacutese is a reacutegi babona napjainak megtartaacutesa az eljoumlvendő dolgok firtataacutesa De ezek gőgbe csapnak aacutet mikor a felismert teacutevedeacutes kijaviacutetaacutes neacutelkuumll marad Mert iacutegy lehetseacuteges hogy az egyuumlgyű vigas-saacuteg kedveacuteeacutert mikor meguumllik a Kalendaek napjait vagy maacutes babonaacutes hiaacutebavaloacutesaacutegot a feacutektelen reacuteszegesseacutegen eacutes a jaacuteteacutekok csuacutef eacutenekein keresztuumll a deacutemonok mintegy sajaacutet aacuteldozati cselekmeacutenyeikre kapnak meghiacutevaacutest Mert nekik kedves aacuteldozat az mikor sza-vaink vagy tetteink olyanok hogy miattuk a tisztesseacuteg (honestas) mely az igazsaacutegossaacuteg baraacutetja a hitvaacuteny cselekedetektől megseacutertve eltaacutevozik Mert mi lehet olyan esztelen mint a feacuterfinemet ruacutet oumlltoumlzeacutekkel női alakra vaacuteltoztatni Mi olyan esztelen mint elcsuacute-fiacutetani az arcot eacutes az orcaacutet elfedni hogy laacutettukra meacuteg a deacutemonok is megrettenjenek Mi olyan esztelen mint rendezetlen mozgaacutesokkal eacutes szemeacutermetlen dalokkal a bűnoumlk dicseacutereteacutet megeacutenekelni szemeacutermetlen mulatsaacuteggal aacutellatnak oumlltoumlzni eacutes őzhoumlz (caprea) vagy szarvashoz (cervus) hasonloacutevaacute vaacutelni hogy az Isten keacutepmaacutesaacutera eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtett ember a deacutemonok aacuteldozati ajaacutendeacutekaacutevaacute vaacuteljon Ezeken a dolgokon keresztuumll feacuterkőzik be a bűnoumlknek ama mestere hogy miutaacuten a jaacuteteacutek hasonloacutesaacutega reacuteveacuten lassacs-kaacuten elfoglalta az elmeacutet hatalomra jusson Tehaacutet mikor ezek a fentebb mondott dol-gok megerősoumldnek felleacutep az Istennel ellenseacuteges gőg az pedig a vallaacutes elhanyagolaacutesaacuten eacutes az istenfeacutelelem megveteacuteseacuten keresztuumll elsőkeacutent bocsaacutetja be a szent iacuteraacutesokkal ellenteacute-tes toumlrekveacuteseket is aztaacuten oumlnhittseacutegtől őrjoumlngve hiuacutesaacutegtoacutel dagadozva becstelenseacutegre vaacutegyakozva a tisztesseacuteget megvetve a buumlszkeseacuteg lelkeacutevel az erkoumllcsoumlk hajoacutetoumlreacuteseacutebe sodor akaacuter a feacutekezhetetlen viharos szeacutelveacutesz Innen az irigyseacuteg minden bűnoumlk gyoumlkere ami jobban eacuteg maacutesok sikereacutetől mint a sajaacutet bajaacutetoacutel kiolthatatlan laacutenggal mintegy az eljoumlvendő gyehenna tuumlzekeacutent az eacutelők lelkeit maacuter most titkos tűzzel emeacuteszti mardosoacute gondokkal raacutegja Mert mi lehet annaacutel nyomoruacutesaacutegosabb mint akit maacutesok szerencseacuteje tesz szerencseacutetlenneacute Vagy hol talaacuteljon orvossaacutegot aki nemcsak sajaacutet bajaacutetoacutel hanem maacutes javaacutetoacutel is szerencseacutetlen Innen a harag ami a joacutezan belaacutetaacutesnak mindig ellenseacutege vermet aacutelliacutet neki amelybe beleessen eacutes koumltelet dob feleacute amely fogva tartsa

2 Ti pedig kedves testveacutereim akiket Isten arra eacuterdemesiacutetett hogy tisztes eacutes joacutezan erkoumllcsoumlkkel ajaacutendeacutekozzon meg a szent viselkedeacutest (conversatio) melyet isteni ajaacutendeacutek-keacutent nyertetek el szomszeacutedaitok eacutes szolgaacuteitok szuumlntelen korholaacutesaacuteval terjesszeacutetek eacutes ne engedjeacutetek hogy ruacutet szavakat eacutes kicsapongoacute dalokat adjanak elő mert arra haacuteram-lik vissza minden bűn aki nem akarja visszatartani a bűnoumlst baacuter tehetneacute Akik tehaacutet januaacuter Kalendaejaacuten baacutermely szerencseacutetlen szentseacutegtoumlrő riacutetusokkal őrjoumlngő embe-

20 D Germani(us) Morin OSB Caesarii Arelatensis Opera II Tyrnholti Typographi Brepols Editores Pontificii 1953 (Corpus Christianorum Series Latina 104) 783ndash786

290

rekkel szemben megeacuterteacutest tanuacutesiacutetanak mintha csak jaacuteteacutek volna azok ismerjeacutek fel hogy nem embereknek hanem deacutemonoknak adtaacutek magukat Eacutes ezeacutert ha bűneikben nem akartok reacuteszesek lenni a szarvasocskaacutet (cervulus) vagy az egyeacuteves borjuacutet (annicula) vagy maacutes akaacutermilyen szoumlrnyszuumllemeacutenyt ne engedjeacutetek haacutezaitok eleacute de roacutejaacutetok meg inkaacutebb eacutes korholjaacutetok őket s ha moacutedotokban aacutell szigoruacutean buumlntesseacutetek őket hogy sajaacutet uumldvouml toumlkeacutert eacutes maacutesok megjaviacutetaacutesaacuteeacutert Istentől viszonzaacuteskeacutepp keacutetszeres diacutejat nyer-hessetek Keacuterlek titeket legkedvesebb testveacutereim hogy mivel a ti Isten ajaacutendeacutekakeacutent elnyert hitetekkel eacutes erkoumllcseitek becsuumlletesseacutegeacutevel kapcsolatban bizakodoacutek vagyunk ne eacuterjeacutetek be azzal hogy ti joacutek vagytok hanem ahogy maacuter előbb intettelek toumlrekedje-tek raacute hogy figyelmezteteacutesetek reacuteveacuten maacutesok hanyagsaacutegaacutet is kijaviacutetsaacutetok hogy nemcsak a ti szent viselkedeacutesetek miatt hanem maacutesok kijaviacutetaacutesa miatt is oumlroumlk jutalmat kapjatok Intseacutetek tehaacutet csalaacutedjaitokat hogy a boldogtalan pogaacutenyok szentseacutegtoumlrő szokaacutesait ne tartsaacutek meg

3 Mert vannak olyanok ndash ami meacuteg rosszabb ndash akiket a rosszindulatuacute babona (obser-vatio) uacutegy megront hogy a Kalendae napjaacuten ha esetleg a szomszeacutedoknak vagy arra jaacuteroacute idegeneknek szuumlkseacutege van raacute uacutegy tesznek mintha nem tudnaacutenak tuumlzet adni emellett sokan mind maguk szoktak strenaacutekat felajaacutenlani mind maacutesoktoacutel elfogadjaacutek Mindenekelőtt testveacuterek hogy oumlsszezavarjuk a pogaacutenyok testies eacutes kicsapongoacute mulat-saacutegaacutet azok kiveacuteteleacutevel akik gyengeseacuteguumlk miatt nem eleacuteg erősek az oumlnmegtartoacuteztataacutes-hoz mindannyian boumljtoumlljuumlnk az Uacuter segiacutetseacutegeacutevel eacutes Istenneacutel koumlnyoumlroumlgjuumlnk amennyire lehetseacuteges azokeacutert a szerencseacutetlenekeacutert akik azokat a Kalendaekat a falaacutenksaacuteg eacutes a reacuteszegeskedeacutes kedveacuteeacutert szentseacutegtoumlrő szokaacutes szerint uumllik meg Eacutes baacuter azoktoacutel amiket tesznek visszaborzadunk ezenfeluumll eacutertuumlk is imaacutedkozunk eacutes oumlrvendjuumlnk mivel keacutetsze-res jutalmat nyeruumlnk az Uacutertoacutel a mi joacutesaacutegunkeacutert eacutes az ő kijaviacutetaacutesukeacutert

A kegyes Istenben szeretett testveacutereim hiacuteven eacutes sziacutevesen hallgassatok minket lelke-tek uumldveacutere mert őszinteacuten eacutes teljes bizalommal toumlrekszuumlnk a szeretetben azokat a dol-gokat javasolni nektek melyekről tudjuk hogy uumldvoumltoumlkhoumlz szuumlkseacutegesek eacutes azt mutat-juk meg amit tennetek vagy elkeruumllnoumltoumlk kell Arra keacuterlek tehaacutet testveacuterek hogy mivel Isten sugalmazaacutesaacutera a pogaacutenyok reacutegi szokaacutesaacutet vallaacutesos eacuterzuumlletből megvetitek maacutesokat is akikről azt laacutetjaacutetok hogy megfigyeleacuteseket veacutegeznek (observare) szeretettel eacutes szeliacute-den feddjeacutetek meg

4 Mert neacutehaacutenyan akkora bűnbe estek hogy buzgoacuten uumlgyelnek raacute hogy milyen napon keljenek uacutetra tiszteletet adva a Napnak a Holdnak Marsnak Mercuriusnak Iuppiternek Venusnak eacutes Saturnusnak nem tudvaacuten a szerencseacutetlenek hogy hacsak nem javulnak meg a bűnbaacutenat reacuteveacuten azokkal egyuumltt nyernek reacuteszt a pokolban akikre uumlres tiszteletet fecseacutereltek ebben a vilaacutegban Mindenekelőtt testveacuterek ezen aacuteltalaacutenos szentseacutegtoumlreacutes elől menekuumlljetek eacutes akaacuter az oumlrdoumlg halaacutelt hozoacute meacutergeacutet keruumlljeacutetek Mert Isten a Napot eacutes a Holdat azeacutert alkotta hogy hasznunkra legyenek nem azeacutert hogy a keacutet vilaacutegiacutetoacute testet istenkeacutent tiszteljuumlk hanem hogy annak aki megajaacutendeacutekozott min-ket veluumlk a tőluumlnk telhető legnagyobb haacutelaacutet adjuk Ugyanis Mercurius szerencseacutet-len kapzsi kegyetlen istentelen eacutes gőgoumls ember volt Venus szemeacutermetlen szajha Eacutes azok a szoumlrnyszuumlloumltt csodaleacutenyek azaz Mars Mercurius Iuppiter Venus eacutes Saturnus abban az időben szuumllettek a hagyomaacuteny szerint mikor Izrael fiai Egyiptomban eacuteltek

291

Ha akkor szuumllettek nyilvaacutenvaloacute hogy a roacuteluk elnevezett napok abban az időben maacuter leacuteteztek eacutes nevuumlk az volt amit Istentől kaptak első maacutesodik harmadik negyedik oumltoumldik eacutes hatodik uumlnnepnap (feria) Azonban a szerencseacutetlen eacutes tudatlan emberek akik azokat a hitvaacuteny eacutes istentelen embereket ahogy fentebb mondottuk inkaacutebb feacutele-lemből mint szeretetből imaacutedni kezdteacutek ezek szentseacutegtoumlrő kultusza kedveacuteeacutert mintegy az ő tiszteletuumlkre a heacutet nap minden egyes napjaacutet az ő neveiknek szentelteacutek mert ezek szentseacutegtoumlreacuteseit szaacutejukkal is imaacutedtaacutek Mi azonban testveacuterek akik arroacutel ismerszuumlnk meg hogy nem elveszett eacutes szentseacutegtoumlrő emberekben hanem az eacutelő eacutes igaz Istenbe helyezzuumlk remeacutenyuumlnket iacuteteacuteljuumlk uacutegy hogy nem meacuteltoacute egyik napot sem deacutemonokroacutel el-nevezni eacutes ne toumlrődjuumlnk azzal hogy mely napon kellene az utazaacutest megkezdeni de meacuteg magukat ezeket az igen szennyes neveket is meacuteltatlannak talaacuteljuk a szaacutenkra venni eacutes sosem beszeacuteluumlnk Mars Mercurius Iuppiter napjaacuteroacutel hanem első maacutesodik eacutes har-madik napnak nevezzuumlk az Iacuteraacutesnak megfelelően Ezekkel a dolgokkal kapcsolatban figyelmeztesseacutetek csalaacutedjaitokat is mert akkor marad bennetek a leacutelek eacutepseacutege toumlkeacutele-tes ha figyelmezteteacuteseteken keresztuumll azokhoz akik a sok bűntől megsebződtek lelki gyoacutegyszer eacuterkezik Eacutes ne csak őket javiacutetsaacutetok ki gyakran eacutes szigoruacutean hanem a kiacutevuumllaacutel-loacutekat is folyton intseacutetek szeretettel hogy nektek a kegyes eacutes koumlnyoumlruumlletes Uacuter ne csak a ti hanem a maacutesok uumldveacuteeacutert is oumlroumlk jutalmat adjon akieacute a hoacutedolat eacutes a dicsőseacuteg mind-oumlroumlkkoumln oumlroumlkkeacute Aacutemen

Pseudo-Turini Maximus

Homilia XVI De calendis Januariis PL 57 254ndash258(16 homiacutelia januaacuter Kalendaejaacuteroacutel)

(255) Baacuter nem keacutetlem kedves testveacutereim hogy az atyai aggodalmaim reacuteveacuten eacutes az isteni beszeacuted uacutetmutataacutesaacutetoacutel kitaniacutetva messzire kiteacutertek eacutes elborzadtok a koumlzelgő Kalen-dae minden hiacutevsaacutegaacutetoacutel meacutegis hogy toumlkeacuteletesebb helyreigaziacutetaacutest kapjatok nem res-tellek olyan beszeacutedet tartani ami maacuter megszokott lesz fuumlleiteknek ahogy a legboldo-gabb Paacutel mondja Testveacutereim [hellip] Nekem nincs terhemre (256) hogy ugyanazt iacuterjam nektek titeket pedig megerősiacutet (Phil 31) Szuumlkseacutegesnek kedves testveacutereim eacutes nem foumlloumlslegesnek tartom ha a maacuter reacutegen elnyert szent figyelmezteteacutes kedveacuteeacutert megismeacuteteljuumlk nektek a koraacutebbi atyaacutek szavait

S valoacuteban mi abban a terhes mi abban a tasziacutetoacute ha gyakran mondunk sűrűn hallgatunk az uumldvoumlsseacuteg elnyereacuteseacutere hasznos eacutes Istennek tetsző dolgokat Eacutes ezeacutert kedveseim a hittel eacutes megszokott aacutejtatossaacuteggal jaacuterva a vallaacutes uacutetjaacutet eacutes az igazsaacuteg oumlsveacute-nyeacutet egyre inkaacutebb tapossaacutetok meg a hibaacutek feacutelrevezető eacutes oumlrdoumlgi koholmaacutenyait Mert a hiacutevő leacuteleknek aki az angyalok taacutersasaacutegaacutera vaacutegyik nem szabad deacutemonok jaacuteteacutekai-ban gyoumlnyoumlrkoumldni (257) Isten szolgaacutei koumlzoumltt nem lehet koumlzoumlsseacutege a feacutenynek eacutes a soumlteacutetseacutegnek igazsaacutegnak eacutes hazugsaacutegnak a hitvaacutenynak eacutes a tisztesseacutegesnek ahogyan az Egyhaacutezak taniacutetoacuteja is int minket mondvaacuten Hogyan hozhatoacute oumlssze Krisztus Beliaacutellal

292

Hogyan feacuter oumlssze Isten temploma a baacutelvaacutenyokkal (2Kor 615) Aki a hiacutevők koumlzuumll maacuter most Isten temploma vagy azzaacute vaacutegyik lenni aggodalmasan őrizkedjeacutek nehogy halandoacute eacutes hiaacutebavaloacute dolgok koumlveteacutese reacuteveacuten megszűnjoumln Isten templomaacutenak lenni eacutes a soumlteacutetseacuteg lakhelyeacuteveacute vaacuteljon eacutes deacutemonok szaacutemaacutera legyen emleacutekmű A legdicsőbb proacutefeacuteta Daacutevid mondja Boldog az a feacuterfi akinek a neve Istennek remeacutenye eacutes nem tekintett hiuacutesaacutegokra eacutes hamis esztelenseacutegekre (Zsolt 395) Tehaacutet aki Istenben remeacutel eacutes egeacutesz sziacuteveacutevel az ő dicsőseacute-geacutere szegezi szemeinek tekinteteacutet A megszentelteknek nem szabad szemeiket vissza-fordiacutetani a leghitvaacutenyabb hiuacutesaacutegokra mert ahogy az Uacuter mondja Aki az eke szarvaacutera teszi kezeacutet eacutes haacutetrafeleacute neacutez nem alkalmas az Isten orszaacutegaacutera (Luk 962) Mert mindenki aki szaacutent eacutes haacutetratekint az vagy girbegurba vagy haszontalan baraacutezdaacutet von vagy a szaacutentoacute oumlkreinek a nyomaacutet fogja megseacuterteni Iacutegy az is aki az egyenes uacuteton a szellemi ekeacutevel a vilaacutegi bűnoumlk koumlzepette vonva a baraacutezdaacutet halad Isten orszaacutega feleacute ha tekinte-teacutet istentelen eacutes hiuacute dolgokra fordiacutetja akkor igaacutejaacutet vagyis testeacutet eacutes lelkeacutet is meg fogja seacuterteni eacutes a legjobb uacutetvonalat fogja veszeacutelyeztetni bdquoEacutes nem neacutezett visszardquo ndash mondta ndash bdquohiaacutebavaloacute eacutes hamis esztelenseacutegekrerdquo Milyen eacutertelemben beszeacutel Daacutevid hamis esztelenseacuteg-ről mikor teacutenylegesen őrjoumlng aki haacutetradobja Isten feacutelelmeacutet eacutes a deacutemoni hiacutevsaacutegokra tekint A hiacutevő feacuterfi azonban megfelelően fejezte ki az istentelen hamissaacuteg termeacutesze-teacutet mert esztelenek mindazon dolgok melyek nem biacuterjaacutek magukban Isten ereacutenyeacutet megteacutevesztve az oumlrdoumlg hazugsaacutegaacutetoacutel Eacutes azok lanyhasaacutega suacutelyosabb eacutes gyoacutegyiacutethatatla-nabb akik a babona őrjoumlngeacuteseacutetől eacutes a jaacuteteacutekok eacutedesseacutegeacutetől becsapva a joacutezansaacuteg laacutetszata alatt vesztik eszuumlket

Vajon nem hamisak eacutes esztelenek mindazok a dolgok melyeket a deacutemonok szol-gaacutei művelnek azokban a napokban mikor a feacuterfi erőinek elevenseacutegeacutet ellaacutegyiacutetva egeacute-szen az asszony alakjaacutehoz toumlri magaacutet eacutes akkora igyekezettel eacutes műveacuteszettel teszi mind-ezt mintha baacutennaacute hogy feacuterfi Vajon nem egeacuteszeacuteben hamis eacutes esztelen dolog mikor az Isten aacuteltal megformaacutelt emberek akaacuter barmokkaacute (pecudes) vadaacutellatokkaacute (feras) vagy szoumlrnyekkeacute (portenta) alakiacutetjaacutek magukat Vajon nem leacutepi tuacutel az esztelenseacuteg meacuterteacute-keacutet mikor az emberi arc diacuteszeacutet melyet Isten keze egyeacutenenkeacutent a legteljesebb szeacutep-seacutegre formaacutezott ki szennyes mocsokkal eacutes haacutezassaacutegtoumlrő ruacutetsaacuteggal csuacutefiacutetjaacutek el (258) Hogyan lehet nem nyilvaacutenvaloacute a boumllcs embernek hogy nyoma sincs ott az eacutep eacutesznek ahol istentelen ahol becstelen minden amit mondanak vagy tesznek haacutet nem hall-jaacutek hogyan kiaacutelt foumll nap mint nap a templomban az aacuteldott Daacutevid mondvaacuten Ti emberek meddig marad kemeacuteny a sziacutevetek Mieacutert szeretitek ami haszontalan mieacutert toumlrekedtek aacutelnoksaacutegra (Zsolt 43) Kemeacuteny azoknak a sziacuteve eacutes istentelenseacuteg szoriacutetja oumlssze akik a szentseacutegtoumlrő jaacuteteacutekok reacuteveacuten eacutes az isteni figyelmezteteacuteseket kiguacutenyolva a hiaacutebavaloacutesaacutegokban lelik oumlroumlmuumlket eacutes a hamissaacutegokat koumlvetik eacutes mindezek utaacuten meacuteg teljesseacute teacuteve a seacuterteacutest ezeket a napokat uacutejeacutevnek hiacutevjaacutek Baacuter meacutegsem helytelenuumll nevezik uacutejnak az eacutevet mert a szentseacutegtoumlrő uumlnnepek reacuteveacuten a tisztesseacuteg helyett a hamis ruacutetsaacuteg eacutes elteacutevelyedeacutes uacutejul meg Uacutej eacutevnek nevezik mintha akaacuter az eacuteg akaacuter a foumlld baacutermi uacutejdonsaacutegot mutatna Uacutej-eacutevnek nevezik januaacuter Kalendaejaacutet mikor mindig a reacutegi hibaacuteval eacutes rettenettel mocskol-jaacutek be Hiaacutebavaloacute emberek azt mondjaacutek hogy előjeleket gyűjtenek eacutes eacuteletuumlk aacutellaacutesaacutet uumlres bizonyiacuteteacutekok alapjaacuten megiacuteteacutelve a madarak eacutes a vadak bizonytalan jelei alapjaacuten fuumlrkeacuteszik a koumlzelgő eacutev eljoumlvendő esemeacutenyeit Mikoumlzben egyeduumll Istenneacutel van a joumlvő

293

dolgok ismerete eacutes toumlrveacutenyes tekinteacutely tilt el ezektől mondva Ne akadjon koumlzted senki [hellip] aki joumlvendőmondaacutesra [hellip] adja magaacutet (MToumlrv 1810) Azonban szerencseacutetlen eacutes szaacutenalomra meacuteltoacute emberek elragadtatva a pogaacutenyok teacutevedeacuteseitől eacutes elvakiacutetva keveacutesseacute előrelaacutetoacute sziacutevuumlktől haacutezaikboacutel istentelenseacuteggel joumlnnek elő eacutes szentseacutegtoumlreacutessel teacuternek haza Mikeacuteppen gondolhatja valaki magaacuteroacutel hogy kereszteacuteny vagy annak nevezhető aki laacutetja hogy a megfigyeleacutes reacuteveacuten ilyen hitszegeacutesek taacutersa lett Iacutegy ti is kedveseim tudom hogy maacuter reacutegoacuteta nem veacutegeztek ilyen megfigyeleacuteseket Eacutes valoacuteban nekuumlnk akik a mindenhatoacute Istenben hiszuumlnk aki akaacuter a kedvező akaacuter a kedvezőtlen dolgokat doumlnteacutese hatalmaacutenaacutel fogva osztja szeacutet a halandoacutek koumlzoumltt akaacuter az eacuterdemek minőseacutegeacutehez meacuterve akaacuter hituumlnket proacutebaacutera teacuteve nekuumlnk nem szabad meacutelyebben kutatnunk ezeket a dolgokat Kuumlloumlnoumlsen mivel az ilyesfajta embereket dorgaacutelja meg az apostol mikor azt mondja Napokat eacutes hoacutenapokat uumlnnepi időket eacutes esztendőket tartotok meg gondosan Aggoacute-dom hogy talaacuten hiaacuteba faacuteradtam eacutertetek (Gal 410ndash11) Laacutetjaacutetok kedveseim mire veszte-getteacutek az apostol iraacutenyukban valoacute munkaacutelkodaacutesaacutet Ti viszont ahogy eddig is tetteacutetek Isten feacutelelmeacuteeacutert rettenjetek vissza a hiuacutesaacutegoktoacutel menekuumlljetek a hamissaacuteg elől az istentelenseacuteget keruumlljeacutetek hogy Isten haacutezaacuteba mindig biacutezoacute sziacutevvel joumlhessetek s hitetek-ben a neacutepek taniacutetoacuteja eacutes sajaacutetjaacutenak a biacuteraacuteja Paacutel gyuumlmoumllcsoumlt talaacuteljon

Szent Dasios actaacuteja(reacuteszlet)21

1 Mikor az istentelen szentseacutegtoumlrő Maximianus eacutes Diocletianus uralkodott azokban az időkben szokaacutesban volt a katonai csapatok koumlzoumltt hogy minden eacutevben megtar-tottaacutek Kronos hiacuterhedt uumlnnepeacutet Uacutegy veacutelteacutek hogy Kronoshoz illő eacutes megfelelő ajaacuten-deacutek az ő napjaacutet a toumlbbi naphoz keacutepest kuumlloumlnleges moacutedon meguumlnnepelni Ugyanis egy-egy ember az ő napjaacuten mintegy fogadalommal megerősiacutetett szentseacutegtoumlreacutest koumlve-tett el tudniillik akire a sorshuacutezaacutes esett kiraacutelyi ruhaacutezatot oumlltoumltt eacutes magaacutenak Kronos-nak a hasonlatossaacutegaacutera eacutes az ő alakjaacuteban vonult fel nyilvaacutenosan az egeacutesz neacutep előtt szeacutegyenletes eacutes szemeacutermetlen rangot nyerve felleacutepett a katonaacutek sokasaacutega előtt eacutes har-mincnapos buumlntethetetlenseacuteget nyerve toumlrveacutenytelen eacutes ruacutet vaacutegyai szerint cselekedett eacutes saacutetaacuteni gyoumlnyoumlroumlkben tobzoacutedott Azonban a harminc nap letelteacutevel veacuteget eacutert ez az ő fogadalmas Kronos-uumlnnepuumlk Akkor kiraacutelyi oumlltoumlzeacutekeacutet viselve koumlvetve a szokaacutest betel-jesiacutetette a toumlrveacutenytelen eacutes nemtelen jaacuteteacutekot eacutes magaacutet ajaacutenlva fel aacuteldozati ajaacutendeacutekul a neacutevtelen eacutes tisztaacutetalan baacutelvaacutenyoknak kard aacuteltal pusztult el

2 Amikor a szoacute az aacuteldott Dasiosra esett hogy az uumlnnep rendje szerint veacuteghez vigye ezt az istentelenseacuteget ahogy kivaacutelasztottaacutek mint a roacutezsa a toumlvisek koumlzoumltt viraacutegzott ki Megparancsoltaacutek neki mi toumlbb keacutenyszeriacutetetteacutek hogy keacuteszuumlljoumln fel Kronos hiacuterhedett napjaacutenak megtartaacutesaacutera

21 A szoumlveg fordiacutetaacutesa az alaacutebbi kiadaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt Renata Pillinger Das Martyrium des heiligen Da-sius Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften 1988

294

3 Ez a tisztaacutetalan hagyomaacuteny egeacuteszen a mi korunkig eljutott meacuteg szaacutenalmasabb moacutedon megőrződve Ugyanis a rossz szokaacutes nem eacuter veacuteget meacuteg az (aacutellam)rend felbom-laacutesaacuteval sem hanem meacuteg hitvaacutenyabb formaacuteban meguacutejul Tudniillik januaacuter Kalandaejaacuten hiaacutebavaloacute emberek akik baacuter kereszteacutenynek nevezik magukat de a pogaacutenyok szokaacutesait koumlvetik hatalmas felvonulaacutessal joumlnnek elő alakjukat elvaacuteltoztatva eacutes az oumlrdoumlg kuumllle-meacutet eacutes viselkedeacuteseacutet oumlltve magukra kecskebőroumlkbe burkoloacuteznak arcukat elvaacuteltoztatva eldobjaacutek a joacutet melyben uacutejjaacuteszuumllettek eacutes uacutejra feloumlltik a rosszat melyben szuumllettek Baacuter kereszteleacutesuumlkkor megfogadtaacutek hogy elvetik a saacutetaacutent eacutes az ő felvonulaacutesait ismeacutet hadba vonulnak vele a hitvaacuteny eacutes gonosz tettekben

[hellip]

Bragai MaacutertonMartinus Bracarensis(Pannonia 520 k ndash Braga 580)

A parasztok okiacutetaacutesaacuteroacutel (reacuteszlet)

10 Hasonloacutekeacutepp az a teacutevedeacutes is elterjedt a tudatlan eacutes falusi emberek koumlzoumltt hogy Ianuar Kalendaejaacutet veacutelik az eacutev kezdeteacutenek ami teljesseacuteggel hamis Ugyanis a Szentiacuteraacutes szerint az első eacutev kezdete aacuteprilis Kalendaeja előtti nyolcadik napra a nap-eacutej egyenlő-seacuteg napjaacutera esett mert olvashatjuk eacutes elvaacutelasztotta Isten a feacutenyt eacutes a soumlteacutetseacuteget Min-den helyes elvaacutelasztaacutes az egyenlőseacutegen alapul eacutes az aacuteprilis Kalendaeja előtti nyolcadik napon ugyanannyi oacuteraacuteig tart a nappal mint az eacutejszaka Eacuteppen ezeacutert teacutevedeacutes hogy a januaacuter Kalendaeja volna az eacutev kezdete

11 Maacutermost mit mondjunk arroacutel a faacutejdalmas eacutes egeacuteszen ostoba teacutevelygeacutesről hogy egyesek megtartjaacutek a molyok eacutes az egerek napjaacutet eacutes ha illő egyaacuteltalaacuten ilyet mondani egy kereszteacuteny ember Isten helyett egereket eacutes molyokat imaacuted Ha nem zaacuterjaacutek el elő-luumlk a kosaacuterkaacutek eacutes laacutedikoacutek veacutedelme reacuteveacuten a kenyeret vagy a posztoacutet akkor azok nem fogjaacutek megkiacutemeacutelni amit talaacutelnak csupaacuten azeacutert mert az uumlnnep ciacutemeacuten koraacutebban ajaacuten-deacutekokat kaptak A szerencseacutetlen ember ok neacutelkuumll keacutesziacuteti magaacutenak azokat a jelkeacutepeket hogy amikeacuteppen az eacutev elejeacuten joacutellakott eacutes vidaacutem uacutegy toumlrteacutenjen neki egeacutesz eacutevben Mind-ezek a megfigyeleacutesek (observationes) pogaacutenyokhoz illők eacutes a deacutemonok talaacuteleacutekonysaacutega reacuteveacuten keletkeztek

[hellip][a kereszteleacutesi fogadalom ideacutezeacutese utaacuten folytatva]16 Iacuteme mifeacutele biztosiacuteteacutekot eacutes hitvallaacutest tettetek leteacutetbe Istenneacutel Eacutes mikeacuteppen for-

dulnak vissza koumlzuumlletek egyesek a saacutetaacuten imaacutedataacutehoz akik elutasiacutetottaacutetok a saacutetaacutent eacutes angyalait imaacutedataacutet eacutes az ő gonosz műveit Mert a sziklaacuteknaacutel a faacuteknaacutel a forraacutesoknaacutel eacutes a keresztutakon gyertyaacutekat gyuacutejtani mi ha nem az oumlrdoumlg imaacutedata Joacuteslatokat madaacuter-joacuteslatokat eacutes a baacutelvaacutenyok napjait megfigyelni mi maacutes ha nem az oumlrdoumlg imaacutedata Vulcanaliaacutekat eacutes Kalendaekat megtartani asztalokat diacutesziacuteteni eacutes babeacuteraacutegat elhelyezni

295

a laacutebra figyelni a tűzhelyen eacutegő faacutera gyuumlmoumllcsoumlket szoacuterni eacutes bort oumlnteni22 kenye-ret dobni a forraacutesba mi ha nem az oumlrdoumlg tisztelete Az asszonyoknak a szoumlvőszeacutek-neacutel Minervaacutet megnevezni Venus napjaacutet figyelembe venni a haacutezassaacutegkoumlteacutesekneacutel eacutes figyelni hogy milyen nap keljen uacutetra mi ha nem az oumlrdoumlg imaacutedata Boszorkaacuteny-saacutegboacutel raacuteeacutenekelni a fuumlvekre (incantare herbas ad maleficia) eacutes raacuteeacutenekleacutessel megideacutezni a deacutemonok neveit mi ez ha nem az oumlrdoumlg imaacutedata Eacutes sok maacutes dolog is amit hosz-szuacute volna itt elsorolni Iacuteme mindezeket az oumlrdoumlg elutasiacutetaacutesa utaacuten a keresztseacuteg utaacuten teszitek visszateacuterve a deacutemonok kultuszaacutehoz eacutes a baacutelvaacutenyok gonosz műveihez hitetek parancsait aacutethaacutegjaacutetok eacutes a szoumlvetseacuteget amelyet Istennel koumltoumlttetek megszakiacutetjaacutetok Eldobjaacutetok a kereszt jeleacutet amit a keresztseacutegben kaptatok eacutes maacutes madaacuterkaacutek meg tuumlsz-szenteacutesek reacuteveacuten megnyilatkozoacute oumlrdoumlgi jelekre figyeltek Mieacutert nem aacutert nekem vagy maacutes igaz kereszteacutenynek a madaacuterjoacuteslat Mert ahol a kereszt jele jaacuter eloumll ott az oumlrdoumlg jele semmi Mieacutert aacutert nektek Mert megvetitek a kereszt jeleacutet eacutes azt feacutelitek amit ti magatok tettetek jelleacute

Gaacutezai Chorikios(IVndashV szaacutezad forduloacuteja)

XIII beszeacuted Iustnianus Brumaliaacutejaacutera Roumlgtoumlnzeacutes23

Az eacutertekezeacutes (dialexis) felismeri hogy a csaacuteszaacuter ereacutenye szoacutenoklatok neacutelkuumll is tuumlndoumlklik azonban a gyoumlnyoumlrkoumldteteacutes vaacutegya arra indiacutet hogy kimondjuk amit az alkalom magaacute-val hoz

1 Pindaros koumlltemeacutenyben fogalmazta meg hogy meacuteg az istenek is visszariadnak attoacutel hogy Zeusnak az emberek iraacutenti bőkezűseacutegeacutet himnuszba foglaljaacutek Uacutegy tűnik a koumlltő abban laacutetta Zeus legnagyobb dicseacutereteacutet ha az olymposiak koumlzuumll senki nem meri dicsőiacuteteni 2 Iacutegy uumllt tehaacutet Pindarosnaacutel Zeus miutaacuten elrendezte a mindenseacuteget hall-gattak koumlruumlloumltte az istenek megdoumlbbenve a laacutetvaacuteny ragyogaacutesaacutetoacutel s mikor Zeus meg-keacuterdezte keacuternek-e meacuteg valamit az istenek azt mondottaacutek egyetlen dolog hiaacutenyzik meacuteg a teremteacutesből mert senki sem leacutepett elő aki a veacuteghez vitt tettel feleacuterő dicsőiacutető szavakkal szoacuteljon

3 Aztaacuten amikor az ifjuacute Teacutelemachos megcsodaacutelta gazdagsaacutegaacuteeacutert Spaacuterta kiraacutelyaacutet nem volt tuumlrelme csendben viselni e csodaacutelatot eacutes fejeacutet Peisistratoshoz hajtva ndash mert ők ketten egyuumltt eacuterkeztek Atreus fiaacutehoz ndash odasuacutegta uacutegy tűnik nekem ma te eacutes eacuten Zeus udvaraacuteban szaacutelltunk meg24 Rajta keacuterjuumlk haacutet homeacuterosi moacutedra mi is a muacutezsaacutekat hogy

22 Szinteacuten uacutejeacutevi szokaacutes vouml Johnston 193923 A fordiacutetaacutes a koumlvetkező kiadaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt Choricii Gazaei opera recensuit Richardus Foers-

ter editionem confecit Eberhardus Richtsteig Lipsiae in Aedibus B G Teubner MCMXXIX 175ndash179

24 Homeacuteros Odysseia IV 69

296

odahagyjaacutek az Olympost eacutes eleacutenk taacuterjaacutek [hellip] nem azt bdquoaki szemtől szemben aacutellt a kiraacutellyalrdquo25 ndash mert nincs aki szemtől szemben aacutellt vele akkor sem bdquoha veszett kutyardquo ahogyan Homeacuteros iacuterja Priamos seregeacuteről ndash nem ilyen eacuteneket keacuteruumlnk a muacutezsaacutektoacutel ha uacutegy tetszik hanem az uumlnnep okaacutet keacuterdezzuumlk

4 Imaacutedkozom hogy megszűnjoumln a viszaacutely az istenek eacutes az emberek reacuteszeacuteről eacutes bizony szemrehaacutenyaacutest teszek a koumlltőnek amieacutert koumlltemeacutenye kiinduloacutepontjaacutenak Achilleus haragjaacutet tette meg aacutem laacutetom hogy neacuteha joacute dolgok okaacutevaacute lesz 5 Eacutes hogy az baraacutetsaacuteg okozoacuteja lett Diomeacutedeacutes eacutes Glaukos taacutersai szaacutemaacutera kevesebbet szaacutemiacutet nekem mint hogy uumlnnepi lakomaacutek uumlruumlgye lett 6 Az atheacuteniak koumlzoumlsseacutege mikor Theacutebaiban raacutejuk mosolygott a Szerencse oumlsszneacutepi aacuteldozatoknak oumlrvendeztek eacutes vaacuterosuk meg-telt joacute előjelű toumlrteacutenetekkel mert eacutedes dolog keacuterdezőskoumldni eacutes hiacutert kapni is a győ-zelemmel eacutes a sikerrel kapcsolatban 7 Eacutes Alexandros is Philippos fia (mert nem illik hozzaacutem hogy elhiggyem a miacutetoszoknak hogy egy ember Zeus fia lehet) mikor legyőzte a perzsaacutekat (mert ezt elhiszem) mondjaacutek kiraacutelyi lakomaacutet adott eacutes a vendeacute-gek a nagylelkűseacutegre ittak 8 Azonban a makedoacuten ifjuacute heves volt eacutes harcias eacutes sosem koccintott volna a beacutekeacutere iacutegy haacutet a lakomaacuten sem gondol a nyugalommal hanem meg-parancsolja a fuvolaacutesnak hogy a haacuteboruacuteroacutel zeneacuteljen A roacutemaiaknak azonban nincs szuumlkseacuteguumlk Heacuterodotos szeacutep figyelmezteteacuteseacutere joacutel tudjaacutek hogy nem szabad folytono-san faacuteradoznia az embernek26 9 A haacuteboruacutes kuumlszkoumldeacutes koumlzepette mikor raacutejuk toumlr a teacutel fegyverszuumlnetet (ekecheiria) tartanak uacutegy sejtve hogy talaacuten nem helyeacutenvaloacute hogy ha meacuteg a szkiacutetaacutek is a nomaacuted neacutep akiknek aacutellatias az eacuteletmoacutedja eacutes nem tartjaacutek tiszte-letben az emberseacuteget ők is ismerik a kuumlzdelemtől valoacute tartoacutezkodaacutest amikor uumlnnepet uumllnek annak a deacutemonnak a tiszteleteacutere akit ők sajaacutet nyelvuumlkoumln Iphigeneiaacutenak nevez-nek eacutes amikor az egeacutesz neacutep aacuteldozatot mutat be (nem az ő szokaacutesos eacutes ősi aacuteldozatukat azaz idegen embereket hanem a toumlbbi neacutep aacuteltal is toumlrveacutenyesnek tartott aacuteldozati ajaacuten-deacutekokat) akkor [nem volna helyeacutenvaloacute ha] ők a toumlrveacutenyes rendet tisztelő roacutemaiak szuumlntelenuumll haacuteboruacuteznaacutenak

10 Tehaacutet megtartottaacutek az egyes betűk uumlnnepeacutet Ahogy megfontolom a mai nap betűje az I valoacuteban uralkodoacuteinak tűnik nekem Mert egyenesseacutege egyszerűseacutege men-tesseacutege mindenfeacutele tarkasaacutegtoacutel keacutepmaacutesa eacutes szimboacuteluma annak ahogyan csaacuteszaacuterunk troacutenol bdquoegyenes iacuteteacutelettelrdquo iacuteteacutelkezve ahogyan az askrai koumlltő mondja27 ha a trageacutedia szava azt kiacutevaacutenja hogy a miacutetosz egyszerű igazsaacuteg legyen

11 Azutaacuten ez a betű keacutezre aacutelloacute mindenkinek aki iacuter nem keruumll faacuteradsaacutegba sem oumlregeknek sem gyermekeknek sem az ifjaknak Mert nem az eacuteletkor meacuterteacuteke sze-rint osztja a javakat a csaacuteszaacuter hanem megadja hogy mindenki ugyanabboacutel a patakboacutel meriacutethessen 12 Ha esetleg eszedbe jutott maacuter a betűk szoacutetagjait megszaacutemlaacutelni gon-dolom laacutettad hogy a szoacutetagok sokasaacutegaacuteval meacuteltaacuten feluumllmuacutelja a toumlbbi I-vel kezdődő nevet a csaacuteszaacuter meacuteltoacutesaacutegban a legnagyobb 13 Illő volt aztaacuten uacutegy tűnik hogy a betűk

25 Homeacuteros Ilias XI 219ndash22026 Heacuterodotos II 17327 Heacutesiodos Theogonia 86

297

koumlzoumltt se vaacuteljon el hitveseacutetől eacutes meacuteg ezekben is megmutatkozik koumlzoumlttuumlk az egyetlen eacutes koumlzoumls harmoacutenia Eacutes valoacuteban egyetlen betű sem vaacutelasztja el őket egymaacutestoacutel

14 Minden ami helyesnek laacutetszik a csaacuteszaacuter szaacutemaacutera hasznaacutera van az emberi eacutelet-nek Eacuten is mesterkeacuteletlenuumll szeretem eacutes dicseacuterem eacutes meacuteg a Gaacutencs sem gaacutencsolhatnaacute ezeket ahogy mondani szokaacutes nekem amikor megvizsgaacutelom hogy melyik is a leg-szebb e doumlnteacutesek koumlzuumll előszoumlr Summus jutott eszembe karvezetőkeacutent aki az arany csapaacutesaitoacutel megsebezhetetlenuumll28 elhozta hozzaacutenk a feacutenyre a hosszuacute ideig feacuteltett Beacutekeacutet amire nem keveacutesbeacute vaacutegytunk mint amikor a komeacutedia hozta el a Dionysos-sziacutenhaacutezba 15 Hanem az embert segiacutetse a testveacutere ahogy a mondaacutes tartja Joacutel ismerem eacuten is a koumlzmondaacutest nem biacutezod raacute magadat mindenben sajaacutet termeacuteszetedre noha keacutepes vagy raacute hogy gyorsan kigondold eacutes veacuteghez is vidd a tettet amire gondolsz meacutegis megosz-tod terveidet testveacutereddel akiről Aristesideacutes azt mondanaacute hogy az eacutekesszoacuteloacute Hermeacutes lenyomatakeacutent eacuterkezik az emberhez

16 Ilyen lakomaacutet kifőzve eacuterkeztem hozzaacutetok baraacutetaim roumlvid volt az idő nem adta meg hogy oumlsszehiacutevjam a beszeacutedek szokaacutesos bdquoszakaacutecsaitrdquo

Ioacuteanneacutes Lydos A hoacutenapokroacutel (reacuteszletek)29

(Phildelphia 490 ndash valoacutesziacutenűleg 565 u)

III koumlnyv

22 [hellip] A babiloacuteniak eacutes az egyiptomiak az eacutev kezdeteacutet a tavaszi nap-eacutej egyenlőseacutegre teszik mintegy fejeacuteneacutel megragadva a Kosban toumlrteacutenő nap-eacutej egyenlőseacuteget mert tavasz-szal az egeacutesz eacuterzeacutekelhető termeacuteszet noumlvekedni kezd A goumlroumlgoumlk a Raacutek első fokaacutera vagy mondhatnaacute valaki juacutenius 23-aacutera tetteacutek az eacutev kezdeteacutet Hanem ezekneacutel is eacutes minden maacutes neacutepneacutel is egy kezdete volt az eacutevnek a roacutemaiaknaacutel azonban haacuterom Az első a papi a maacutesodik az ősi a harmadik a ciklikus vagy polgaacuteri A papi januaacuterban volt mikor a Nap a Bakot elhagyva noumlvelni kezdi a nappalokat az bdquoősirdquo uacutejeacutev a naacuteluk maacutercius 1-jeacutenek nevezett nap melyen meacuteg ma is szokaacutes a roacutemaiaknaacutel a fegyvereket megmozgatni30 A polgaacuteri vagy inkaacutebb ciklikus uacutejeacutev szeptember 1-je amit a helleacutenek epinemeacutesisnek a roacutemaiak maguk pedig indictioacutenak neveznek Mert indictio a roacutemaiaknaacutel az egyeacuteves ciklus jelzeacutese az ősi nyelven Ugyanis a reacutegi kornak volt egy lustrum azaz bdquooumlteacutevesrdquo nevű ciklusa ez megtisztulaacutesi riacutetus volt eacutes akkor tartottaacutek az Anya miszteacuteriumait is Keacutesőbb joacutenak laacutetszott a roacutemaiaknak hogy Areacutes tiszteleteacutere ndash ősi istene a roacutemaiak-nak mint mondjaacutek ndash 15 eacutevente meguacutejiacutetsaacutek a ciklust Ugyanis a Mars teljes visszateacutereacutese (apokatastasis) keacutetfeacutelekeacutepp szaacutemiacutethatoacute a roumlvid 15 eacuteves a koumlzepes 79 Hogy az eacutev ősi kez-

28 Tudniillik korrumpaacutelhatatlan29 A fordiacutetaacutes a koumlvetkező kiadaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt Ioannis Lydi Liber de mensibus ed R Wuensch

Leipzig 189830 Utalaacutes Mars maacuterciusi riacutetusaira melyeket a Salius papok veacutegeztek

298

deteacutet a roacutemaiak maacuterciusra tetteacutek vilaacutegos abboacutel is hogy a naacuteluk matronaacutenak nevezett nők azaz nemesasszonyok megvendeacutegelik a szolgaacuteloacuteikat amikeacuteppen a Kroniaacutekon is szokaacutes volt tenni a rabszolgaacutek gazdaacuteinak A nők ilyenkor Areacutes tiszteleteacutere szolgaacutelnak a feacuterfi szolgaacuteknak megtisztelve az erősebb nemet a feacuterfiak pedig bajelhaacuteriacutetoacute szaacutendeacutek-boacutel Kronos tiszteleteacutere szolgaacuteltak a sajaacutet szolgaacuteiknak nehogy ők maguk jussanak hadi-fogsaacutegba mintegy jogos isteni buumlnteteacutest elszenvedve

IV koumlnyv

2 Azt mondjaacutek Numa kivaacutelasztatott az itaacuteliai hoacutenapok szaacutemaacutehoz igazodva tizenkeacutet tisztseacutegviselőt akiket Saliusnak hiacutevtak eacutes akik himnuszokban dicseacuterteacutek Ianust Varro az Isteni dolgok 14 koumlnyveacuteben azt mondja hogy az etruszkoknaacutel eacutegnek nevezik őt min-den tett őreacutenek valamint Popanoacutennak a Kalendaekon felajaacutenlott kis aacuteldozati kalaacutecs a popana miatt Fonteius a szobrokroacutel szoacuteloacute koumlnyveacuteben uacutegy veacuteli hogy ő az idő egeacuteszeacute-nek a feluumlgyelője eacutes ezeacutert van templomaacuteban tizenkeacutet oltaacuter a hoacutenapok szaacutemaacutehoz iga-zodva Gabius Bassus az istenekről szoacuteloacute műveacuteben uacutegy veacuteli hogy ő egy a levegő szfeacute-raacutejaacuteban eacutelő daimoacuten eacutes aacuteltala jutnak el az emberek imaacutei az erősebb istenekhez Ezeacutert mondjaacutek keacutetalakuacutenak hiszen a tekintete egyszerre fordul feleacutenk eacutes az istenek feleacute is A mi Philadelphiaacutenkban maacuteig megőrződoumltt a hagyomaacuteny nyoma mert a Kalendae napjaacuten maga Ianus joumln elő jelmezben keacutetarcuacute maszkot viselve eacutes őt Saturnusnak azaz Kronosnak nevezik Lutatius a nappal azonosiacutetja mert mindkeacutet kapun uralko-dik a keletin eacutes a nyugatin is Mondjaacutek azt is hogy a haacuteboruacuteba induloacutek őre egyik arcaacuteval elkuumlldi a maacutesikkal visszahiacutevja a sereget Praetextatus az augur aki Soacutepatros telesteacutesszel eacutes Konstantin csaacuteszaacuterral egyuumltt reacuteszt vett ennek a boldog vaacuterosnak az ala-piacutetaacutesaacuteban olyan erőnek tekinti mely mindkeacutet Sarknaacutel jelen van eacutes az istenibb lelke-ket a holdi koacuterusba kuumlldi31 Ezeket iacuterjaacutek a roacutemaiak augurjai Maacutesok azt mondjaacutek hogy Ianus egy heacuterosz volt aki elsőkeacutent hozott leacutetre isteneknek szentelt szenteacutelykoumlrzeteket eacutes imaacutedatban reacuteszesiacutetette az isteneket s ezeacutert maradt meg az emleacutekezete a szent dol-gokkal kapcsolatosan Deacutemophilos szerint ő az aki előszoumlr eacutepiacutetett haacutezakat eacutes ajtoacutekat s iacutegy a ianuaacuteroacutel vagyis a kapuroacutel hiacutevjaacutek Ianuariusnak Van egy nőveacutere is Camasene32 A roacutemai Ovidius allegoacuteriaacuteja szerint Ianus a kaacuteosz33 A roacutemai Dioacuten aacutelliacutetaacutesa szerint Ianus egy reacutegi heacuterosz aki Kronos vendeacuteguumll laacutetaacutesaacuteeacutert csereacutebe elnyerte a joumlvő eacutes a muacutelt isme-reteacutet eacutes ezeacutert aacutebraacutezoltaacutek keacutet arccal a roacutemaiak34 Roacutela hiacutevjaacutek a hoacutenapot januaacuternak eacutes ettől a hoacutenaptoacutel szaacutemiacutetjaacutek az eacutev kezdeteacutet

[Kalendae Ianuariae]3 A hoacutenap koraacutebban az rsquoegyrsquo jelenteacutesű Monias nevet viselte Az eacutev első Kalendaeja

a roacutemaiak szaacutemaacutera a legszentseacutegesebb uumlnnep A konzul lovon feheacuter tunikaacutet viselve

31 Utalaacutes arra az elkeacutepzeleacutesre mely szerint a megszuumllető lelkek az eacutegbolt egy meghataacuterozott pontjaacuten leacutepnek be a leacutetezeacutesbe eacutes a halaacutel utaacuten egy meghataacuterozott ponton taacutevoznak

32 Varro De lingua Latina V 10 Macrobius I 733 Ovidius Fasti I eacutenek bevezeteacutese34 Utalaacutes a miacutetoszra miszerint a menekuumllő Kronost Ianus mint Itaacutelia kiraacutelya fogadta be

299

vezette a felvonulaacutest a Capitoliumra ndash az ilyesfajta felvonulaacutest az ősi nyelven ovatioacutenak hiacutevtaacutek a juhaacuteldozatroacutel35 A konzul lovat ajaacutenlott fel Zeusnak ndash mert Pherekydeacutes szerint ő azonos Heacuteliosszal36 ndash azutaacuten a konzuli oumlltoumlzeacuteket feloumlltve leacutepett elő Ezt Zeus tiszte-leteacutere tette aki legyőzte a gigaacuteszokat amit uacutegy kell eacuterteni hogy a Nap legyőzte a telet A miacutetoszszerzők Briareusnak hiacutevjaacutek a telet aki egy sokkezű leacuteny ugyanis teacutelen a ned-vesseacuteg toumlbbfeacutele halmazaacutellapotban fordul elő Briareus hol harcol Zeusszal azaz a Nap-pal majd ismeacutet szoumlvetseacutegese lesz mivel a nedves leacutenyeg szoumlvetseacutegese a melegnek

4 Mikor tehaacutet Heacutelios hosszabbaacute teszi a nappalokat előleacutep a konzul eacutes sor keruumll az uumlnnep eacutes a rituaacutelis fegyvernyugvaacutes napjaacutera A hivatalnokok emelveacutenyekre leacutepnek hogy madaacuterjoacuteslatot kapjanak eacutes az egeacutesz sereg oumlsszegyűlik a jelveacutenyek alatt Reacutegen szaacuteriacutetott fuumlgeacutet ajaacutendeacutekoztak egymaacutesnak az eacutedes eacutetelből ajaacutenlva fel zsengeaacuteldozatot Babeacuterleveleket is adtak amelyeket strenaacutenak neveztek egy hasonnevű istenseacuteg tiszte-leteacutere ő a győzelmek őre A strena goumlroumlgre fordiacutetva katonai szempontboacutel valoacute joacute kez-detűseacuteget (euarchismos) jelent Ugyanis a toumlmeg veacutelemeacutenyeacutetől elteacuterően a babeacutert nem jaacuteteacutekszerkeacutent feacutenyűzeacutesből viszik magukkal

Azt mondjaacutek hogy Latinus volt Teacutelegonos testveacutere Kirkeacute fia Aeneas apoacutesa aki megalapiacutetotta Roacutema fellegvaacuteraacutet meacuteg Aeneas eacuterkezeacutese előtt aki talaacutelt a helyen egy babeacuterfaacutet melyet nem vaacutegatott ki eacutes ezeacutert Daphneacutenak is hiacutevtaacutek a Palatinust A reacutegiek a babeacutert Apolloacutennak szentelteacutek mert tűzzel teli noumlveacuteny ahogy Plutarchos mondja eacutes Apolloacuten a tűz hiszen ő a nap Ezeacutert gyűloumlletes ez a noumlveacuteny a deacutemonoknak eacutes ezeacutert a babeacuter ha a deacutemonoktoacutel taacutevol a joacutesdaacutekban eacutegetik az embereket profetikus lelkiaacutella-potba juttatja A legreacutegibb ősoumlk Areacutesnak ajaacutenlottaacutek a babeacutert az utaacutenuk eacutelők azonban Heacuteliosnak ezeacutert koszoruacutezzaacutek az ellenseacuteg legyőzőit is babeacuterral ahogy a megmentőket viszont toumllggyel mert a reacutegieknek a gabona felfedezeacutese előtt a toumllgy volt a menekuumlleacute-suumlk ugyanis a reacutegiek gabona helyett makkot ettek

Elpidianos az uumlnnepekről szoacuteloacute koumlnyveacuteben azt mondja hogy strenaacutenak hiacutevtaacutek sza-bin nyelven az egeacuteszseacuteget ezeacutert adta a babeacuter leveleit a neacutep a magisztraacutetusoknak januaacuter hoacute 1-jeacuten A (babeacuter) ugyanis fenntartja az egeacuteszseacuteget mivel nem gyoumltoumlr a szent beteg-seacuteg vagy suacutelyos deacutemon azon a helyen ahol babeacuter van ahogy nincs villaacutem sem ott ahol fuumlge nő raacuteadaacutesul meacuteg szeacutetoszlatja a jeleneacuteseket Ezeacutert azok akik arra vaacutegynak hogy aacutelomban isteni epifaacuteniaacuteban reacuteszesuumlljenek csakis a szaacuteriacutetott fuumlgeacutet vaacutelasztjaacutek Mivel a babeacuterlevelet szaacuteriacutetott fuumlgeacutevel egyuumltt adtaacutek aacutet maacuteig megmaradt a szokaacutes hogy a szaacuteriacute-tott fuumlgeacutes edeacutenyekbe babeacutert is tesznek Azonban a szokaacutes uacutegy maradt meg hogy a kivi-telezeacutes megvaacuteltozott mert szaacuteriacutetott fuumlge helyett ma a popana (nevű suumltemeacutenyt) adjaacutek a levelek helyett aranyat A roacutemaiak lepeacutenynek (plakus) nevezteacutek a meacutezes popanaacutet Itaacutelia Placentia nevű vaacuterosaacuteroacutel ahol előszoumlr tűnt fel ez a goumlroumlgoumlktől vagy pontosab-ban a samosiaktoacutel eredő eacutetel iacutegy kapta a neveacutet ahogy a tarantina Tarasroacutel a kanubika Kanubosroacutel eacutes a kopta Koptosroacutel Egy bizonyos samosi Dioacuten keacutesziacutetett elsőkeacutent meacutezzel gyuacutert kenyeret eacutes az uacutegynevezett sisamost is ő talaacutelta ki Samoson Ezeacutert aacutell rokonsaacuteg-ban a termeacutek elnevezeacuteseacutevel a helyneacutev

35 Az ovatio szoacutet Lydos az ovis (rsquojuhrsquo) szoacuteboacutel eredezteti valoacutejaacuteban az ovo (rsquoujjongrsquo) igeacuteből ered eacutes a ki-sebb Roacutemaacuten kiacutevuumll tartott diadalmeneteket jelentette

36 Loacuteaacuteldozat az oacutekorban elsősorban a napisten reacuteszeacutere toumlrteacutenik

300

[Vota publica]

IV 10 Ezutaacuten vota publica azaz aacutellami imaacutek Aacuteldozatokat mutattak be a konzulok az aacutellam eacutes a roacutemai neacutep eacuterdekeacuteben eacutes minden magisztraacutetus megeskuumldoumltt hogy megőrzi az alattvaloacutek javaacutet Ezt tulajdonkeacuteppen keacutenyszerből tetteacutek mivel gyakran előfordult hogy a toumlrveacutenyszegő magisztraacutetusokat miutaacuten raacutejuk bizonyult a megvesztegeteacutes a neacutep-tribunusok vetteacutek őrizetbe A neacutep tiszteletlen moacutedon baacutemulta meg a magisztraacutetusokat nem szavakkal guacutenyoloacutedva hanem nevetseacuteges jelmezekkel Ezt a szabadsaacuteg tiszteleteacutere tetteacutek eacutes a magisztraacutetusok eltűrteacutek meghaacutetraacutelva a szokaacutes mintegy toumlrveacuteny előtt A kon-zulok madaacuterjoacuteslatot tartottak a csaacuteszaacuteroknak amelyből megtudtaacutek milyen is lesz az eacutev Mert a termeacuteszet kutatoacutei a heacutet első napjaacutet a Napnak adjaacutek a maacutesodikat a Holdnak a harmadikat Areacutesnak a negyediket Hermeacutesnek az oumltoumldiket Zeusnak a hatodikat Aph-roditeacutenek a hetediket Kronosnak Ha toumlrteacutenetesen Heacutelios napjaacutera esett a Kalendaek uumlnnepe azaz januaacuter 1 akkor haacuteboruacutekat vaacutertak a magisztraacutetusok meghasonlaacutesait eacutes rajtuk keresztuumll az alattvaloacutek viszaacutelyait ugyanakkor bőseacuteges szaacuteraz termeacutest eacutes nem vaacutert hiacutereket Ha a Holdeacutera esett ilyesmiket nem de veteacuteleacuteseket a szuumlkseacuteges dolgok hiaacutenyaacutet hűvoumls tavaszt a gyuumlmoumllcsoumlk bőseacuteges termeacuteseacutet Ha Areacuteseacutera tűzveacuteszt eacutes jaacutervaacutenyt bor olaj eacutes huumlvelyesek bőseacutegeacutet eacutes polgaacuterhaacuteboruacutekat Ha Hermeacuteseacutere magas csecsemőhalandoacutesaacute-got hasmeneacuteses jaacutervaacutenyokat a koumlzeacutepkoruacute nők halaacutelozaacutesaacutet eacutes egeacuteszeacuteben aacutetkos eacutehiacutenseacute-get Ha Zeus napjaacutera esett a Kalendae uumlnnepe minden joacutet vaacutertak havas eacutes esős időt annyira hogy a folyoacutek sem eleacutegednek meg sajaacutet medruumlkkel Ha a hatodikra amit Aph-roditeacuteeacutenek gondoltak a magisztraacutetusok elleni zavargaacutest a termeacutes gyarapodaacutesaacutet eacutes a koumlz ellen suacutelyos haacuteboruacutekat emberek eacutes kuumlloumlnoumlsen az ifjak pusztulaacutesaacutet Ha a hetedikre akkor kemeacuteny telet ndash mert Kronos hideg ndash ugyanakkor a lehető legbőseacutegesebb eszten-dőt mert a termeacutes őreacutenek tartottaacutek őt betegseacutegeket veszeacutelyeket eacutes szeleket nyaacuteron jeacutegeső taacutemadaacutesaacutet a Raacutek jegy koumlrnyeacutekeacuten eacutes az aacutellam szaacutemaacutera nem vaacutert hiacutert

IV 49 Maacutercius Idusa Zeusz uumlnnepe a hoacutekoumlzeacutep miatt eacutes aacutellami imaacutek hogy az eacutev egeacuteszseacuteges legyen Hateacuteves bikaacutet aacuteldoztak a hegyvideacuteki szaacutentoacutek javaacutera a főpap eacutes az Anya kosaacutervivőinek vezeteacuteseacutevel37 Veacutegigvezettek egy kecskebőrbe csavart embert akit hosszuacute koumlnnyű botokkal megvertek eacutes Mamuriusnak neveztek Ő egy fegyverkeacutesziacutető mesterember volt aki nehogy a szuumlntelenuumll mozgoacute eacutegből hullott pajzsok elvesszenek maacutesolatot keacutesziacutetett az eredeti peacuteldaacutenyroacutel ezeacutert a sokasaacuteg szinte koumlzmondaacutesszerűen mondogatta guacutenyoloacutedva a megvert embernek hogy bdquoiacutegy jaacutetsszaacutek a verők Mamuriustrdquo ugyanis van egy toumlrteacutenet miszerint a roacutemaiakat kellemetlenseacutegek eacuterteacutek az eredeti ancile38 hiaacutenya miatt eacutes ezeacutert őt botokkal megverve zavartaacutek ki a vaacuterosboacutel

IV 158 Szokaacutes volt a roacutemaiaknaacutel haacuterom reacuteszre osztani az aacutellamukat egyreacuteszt a fegyver-forgataacutesra alkalmas szemeacutelyekre maacutesreacuteszt a foumlldműveleacutesben (dolgozoacutekra) harmad-reacuteszt vadaacuteszokra Ezeknek a teveacutekenyseacutegeknek veacuteget vetett a teacuteli időszak Mert akkor

37 Kaneacutephoros kosaacutervivő a goumlroumlg aacuteldozati riacutetusban az aacuteldozat kelleacutekeit a keacutest eacutes az aacuterpadaraacutet hoz-taacutek kosaacuterban

38 Egy pajzstiacutepus illetve a mitikus eacutegből hullott pajzs neve

301

nem fegyverkeznek eacutes nem művelik a foumlldet az idő hidegseacutege eacutes a nappal roumlvidseacutege miatt Ezeacutert nevezteacutek brumaacutenak is az ősi nyelven azaz roumlvid napnak Brumalia tulaj-donkeacutepp teacuteli uumlnnepeket jelent

Iacutegy tehaacutet munka neacutelkuumll maradva egeacuteszen a napforduloacuteig eacutejszaka uumldvoumlzoumllteacutek egy-maacutest eacutes joacute szerencseacutet kiacutevaacutentak egymaacutesnak az ősi nyelven bdquoVives annosrdquo azaz eacutelj eacuteve-kig39 A parasztok Kronos eacutes Deacutemeacuteteacuter tiszteleteacutere malacokat vaacutegtak ezeacutert meacuteg ma is tartjaacutek a decemberi disznoacutevaacutegaacutes szokaacutesaacutet A szőlőművesek kecskeacuteket vaacutegtak le Dionysos tiszteleteacutere mivel a kecske ellenseacutege a szőlőnek Megnyuacuteztaacutek őket eacutes a levegővel fel-fuacutejt kecskebőroumln ugraacuteltak Az aacutellam iraacutenyiacutetoacutei az egybegyűjtoumltt termeacutesből zsengeaacuteldoza-tot bort eacutes olajat gabonaacutet eacutes meacutezet eacutes az oumlroumlkzoumlld noumlveacutenyek termeacuteseacutet kenyereket csi-naacuteltak viacutez neacutelkuumll eacutes ezeket vitteacutek az Anya templomaiba Ez a szokaacutes maacuteig megőrződoumltt novemberben eacutes decemberben egeacuteszen a napforduloacuteig viszik ezeket a templomokba Mert az hogy neacutev szerint koumlszoumlntik fel az embereket a Brumalia alatt ez uacutejabb keletű szokaacutes Igazabb moacutedon nevezik Kroniaacutenak ami miatt az egyhaacutez elfordul az uumlnneptől Eacutejjel tartjaacutek mert Kronos is soumlteacutetseacutegben van miutaacuten Zeus a Tartarosba vetette ez rejt-veacutenyes utalaacutes a gabonaacutera melyet a foumlldbe szoacuternak eacutes azutaacuten nem laacutethatoacute Helyesen mondjaacutek hogy az ezekkel kapcsolatos igyekezet eacutejjeljaacuteroacute uacutegyhogy igazsaacuteg szerint a Brumalia tulajdonkeacuteppen az alvilaacutegi istenek uumlnnepe

Ioacuteanneacutes Malalas Chronographia(Antiochia 490 k ndash Konstantinaacutepoly 570 u)

Ioacuteanneacutes Malalas kroacutenikaacuteja VII koumlnyv40

1 Ezutaacuten Rhoacutemos Roacutema alapiacutetoacuteja uralkodott testveacutereacutevel Rheacutemosszal egyuumltt41 roacutela kaptaacutek nevuumlket a roacutemaiak Ők talaacuteltaacutek meg Zeus Pikos fiaacutenak42 Heacuterakleacutesnek a fegy-verzeteacutet amit a Forum Boariumon helyeztek el Zeus Pikos templomaacuteban az aacutelta-luk alapiacutetott Roacutema vaacuterosban amelyet koraacutebban Valentia falunak neveztek43 A fegy-

39 A koumlszoumlneacutes latin eacutes goumlroumlg vaacuteltozatai is aacutellandosult formulaacuteris szoacutekapcsolatok lehetnek mivel a la-tin eacutev szoacutet goumlroumlgre chronosnak fordiacutetja Ez megfelel a chronos szoacute modern goumlroumlg jelenteacuteseacutenek azaz bdquoeacutevrdquo ellenteacutetben a klasszikus bdquoidőrdquo jelenteacutessel Maacutes VI szaacutezadi szoumlvegben meacuteg nem talaacutelkoz-tam a szoacuteval eacutev jelenteacutesben

40 A fordiacutetaacutes a koumlvetkező kiadaacutes alapjaacuten keacuteszuumllt Ioannes Malalas Chronographia recensuit H Thurn Berolini 2000

41 Malalas mint minden goumlroumlg szerző a latin neveket goumlroumlgoumls veacutegződeacutesekkel hasznaacutelja Ahol a goumlrouml-goumlsiacuteteacutes szabaacutelyosan toumlrteacutenik ott a fordiacutetaacutesban az eredeti latin formaacutet hasznaacutelom Ahol Malalas elteacuter a szabaacutelyoktoacutel ott megtartottam a goumlroumlgoumls formaacutet iacutegy Manlius helyett Mallioacutent iacuterok Romulus eacutes Remus helyett Rhoacutemost eacutes Rheacutemost A Rhoacutemos neacutevalak nem Malalas tudatlansgaacutenak eredmeacutenye naacutela műveltebb goumlroumlg szerzők is hasznaacuteljaacutek e roumlvidebb neacutevalakot hogy az alapiacutetoacute eacutes a vaacuteros neveacute-nek alakjaacutet koumlzelebb hozzaacutek egymaacuteshoz

42 A pogaacuteny isteneket euheacutemerista moacutedon kezeli Zeus pedig minden alkalommal megkapja a Pikos melleacuteknevet A Picus latinul harkaacutelyt jelent valamint Latium első kiraacutelyaacutenak a neve volt

43 Minden vaacuterosalapiacutetaacutes eseteacuteben megmondja hogy mi volt az alapiacutetaacutes előtti neve A hagyomaacutenyban Valentia a mitikus Euander vaacuterosaacutenak a neve amely Roacutema elődje

302

vereket maacuteig azon a helyen őrzik A testveacuterek uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek az uacutegynevezett Palantiont vagyis Pallas kiraacutelyi palotaacutejaacutet eacutes hatalmas templomot emeltek Zeus tiszteleteacutere melyet latin nyelven Capitoliumnak hiacutevnak vagyis a vaacuteros fejeacutenek Elhoztaacutek Silveacute vaacuterosaacuteboacutel a Palladion-szobrot eacutes Roacutemaacuteban helyezteacutek el A testveacuterek uralkodaacutesuk folyamaacuten meg-gyűloumllteacutek egymaacutest veacuteguumll Rhoacutemos meggyilkolta Rheacutemost eacutes egyeduumll uralkodott

[Pluralis maiestatis eacutes a csaacuteszaacuterszobrok szeacutetkuumlldeacutese a provinciaacutekba]2 Aacutem attoacutel fogva hogy megoumllte oumlccseacutet foumlldrengeacutesek raacuteztaacutek az egeacutesz vaacuterost a paacuter-

tok laacutezongtak44 eacutes polgaacuterhaacuteboruacute toumlrt ki uralma ellen Rhoacutemos felkereste a joacutesdaacutet eacutes megkeacuterdezte

ndash Mieacutert toumlrteacutenik mindez az eacuten uralkodaacutesom alattA koumlvetkező vaacutelaszt kapta a Pythiaacutetoacutelndash Amiacuteg nem uumll melletted fiveacutered a kiraacutelyi troacutenon nem fog Roacutema foumlldje megnyu-

godni nem csillapodik le a neacutep eacutes a haacuteboruacuteErre ő aranyszobrot keacutesziacutettetett testveacutere hasonlatossaacutegaacutera eacutes a szobrot troacutenjaacutera

helyezte ahol uumllt eacutes a tovaacutebbiakban iacutegy uralkodott maga mellett tartva testveacutereacute-nek Rheacutemosnak sziacutenarany keacutepmaacutesaacutet Ily moacutedon megszűnt a foumlldrengeacutes a vaacuterosban eacutes lecsillapodott a neacutep zavargaacutesa Ha valamilyen rendelkezeacutest hozott uacutegy fejezte ki magaacutet mintha maga eacutes testveacutere neveacuteben tenneacute bdquoParancsoljuk eacutes elrendeljuumlkrdquo Ez a szokaacutes hogy a kiraacutelyok toumlbbes szaacutemban beszeacutelnek magukroacutel az ő kora oacuteta egeacuteszen mostanaacuteig fennmaradt Azutaacuten elkuumlldte a roacutemaiaknak alaacutevetett vaacuterosokba sajaacutet eacutes test-veacutere sziacutenarany szobraacutet hogy a vaacuterosi hivatalok koumlzeleacuteben helyezzeacutek el

[Maacutercius hoacutenap elnevezeacutese Mars in Campo uumlnnepe]3 Rhoacutemos kiraacutely miutaacuten befejezte a falak eacutepiacuteteacuteseacutet eacutes feldiacutesziacutetette a vaacuterost templo-

mot szentelt Areacutesnak eacutes egy nagy uumlnnepet is bevezetett abban a hoacutenapban az ő tisz-teleteacutere a hoacutenapnak pedig a maacutercius nevet adta ami azt jelenti hogy Aacutereacuteseacute ugyanis koraacutebban Primusnak hiacutevtaacutek Ezt az uumlnnepet meacuteg ma is meguumlli minden roacutemai eacutes Mars in Campo uumlnnepnapjaacutenak nevezik

[A cirkuszi jaacuteteacutekok megalapiacutetaacutesa]4 Mindjaacutert a kezdetek kezdeteacuten megszervezte a kerkeriont vagyis a loacuteversenyeket

azzal a ceacutellal hogy megossza a roacutemai neacuteptoumlmegeket mert laacutezongtak ellene eacutes taacutemad-taacutek a testveacutereacutevel toumlrteacutentek miatt Ezeacutert rendezte meg az első lovas versenyeket Roacutema foumlldjeacuten a Nap uumlnnepeacuten eacutes a Napnak alaacutevetett neacutegy elem tiszteleteacutere melyek a foumlld a tenger a tűz eacutes a levegő Azeacutert gondolta ezt ki mert a perzsa kiraacutelyok akik a neacutegy ős-elemet tisztelik szerencseacutesen viselteacutek a haacuteboruacuteikat Ugyanis Roacutemaacuteban nem tisztelteacutek a neacutegy elemet egyetlen uumlnnepen sem

Eredetileg Pisa kiraacutelya Oinomaos vezette be a versenyeket Euroacutepa teruumlleteacutere Dystros45 vagyis maacutercius hoacute 25-eacuten Heacutelios titaacuten tiszteleteacutere aki fenntartja az egymaacutessal versengő Foumlldet eacutes Tengert azaz Deacutemeacuteteacutert eacutes Poseidoacutent a Heacuteliosnak alaacutevetett eleme-ket Oinomaos sorsot vetett a maacutes foumlldről eacuterkezett versenytaacutersaacuteval eacutes ha eacutepp uacutegy hozta

44 Az eredetiben deacutemosok A szoacute toumlbbes szaacutema a szoumlveg keacutesőbbi reacuteszeiben koumlvetkezetesen cirkuszi paacutertot jelent

45 Malalas koumlvetkezetesen megadja a hoacutenapok Antiochiaacuteban hasznaacutelt makedoacuten neveit is

303

a sorshuacutezaacutes Oinomaos Poseidoacuten neveacuteben versenyzett ezeacutert keacutek ruhaacutet oumlltoumltt ami a viacutez sziacutene ellenfele pedig zoumlld ruhaacutet viselt ami a foumlld sziacutene Ha fordiacutetva hozta a sorsolaacutes Oinomaos viselte Deacutemeacuteteacuter zoumlld mezeacutet eacutes az ellenfeacutel Poseidoacuten keacutek oumlltoumlzeacutekeacutet A vesz-tes felet megoumllteacutek

Oacuteriaacutesi toumlmeg csőduumllt minden eacutevben a vaacuterosba hogy laacutethassaacutek a kiraacutelyi versenyt joumlt-tek minden foumlldről eacutes minden vaacuterosboacutel A tengerparti telepuumlleacutesek eacutes szigetek polgaacuterai a halaacuteszfalvak lakoacutei meg a tengereacuteszek azeacutert szurkoltak hogy Poseidoacuten keacutek mezes ver-senyzője győzzoumln mert uacutegy hitteacutek ha alulmarad megfogyatkoznak a halak hajoacutetoumlreacute-sek toumlrteacutennek eacutes szeacutelviharok suacutejtjaacutek őket A szaacuterazfoumlld belsejeacuteben eacutelők a parasztok eacutes egyaacuteltalaacuten mindenki aki a foumlldműveleacutesben faacuteradozik azeacutert imaacutedkozott hogy a zoumlld nyerjen mert uacutegy hitteacutek hogy ha Deacutemeacuteteacuter versenyzője vesziacutet eacutehiacutenseacuteg taacutemad hiaacuteny lesz borban olajban eacutes minden termeacutenyben Sok eacuteven keresztuumll sok versenytaacutersat győ-zoumltt le Oinomaos hiszen Apsyrtostoacutel tanulta a kocsihajtaacutes műveacuteszeteacutet aacutem veacuteguumll vere-seacuteget szenvedett Pelopstoacutel Lydos fiaacutetoacutel eacutes iacutegy megoumllteacutek

Az ilyesfeacutele loacuteversenyt eredetileg egy bizonyos Enyalios gondolta ki Poseidoacuten fia aki Libyaacutet Ioacute eacutes Zeus Pikos laacutenyaacutet vette feleseacuteguumll eacutes a deacuteli teruumlleteken uralkodott melyeket feleseacutegeacuteről Liacutebiaacutenak nevezett el Ő talaacutelta ki a keacutetlovas kocsival tartott ver-senyt amint azt a boumllcs Kallimachos iacuterja bdquoEacutevekrdquo ciacutemű műveacuteben46 Utaacutena Erichthonios szervezett versenyeket eacutes maacutesok is maacutes helyeken

Neacutegylovas fogattal elsőkeacutent Oinomaos rendezett ilyesfeacutele versenyt eacutes ez tette hiacuteresseacute amint azt Charax toumlrteacuteneti munkaacutejaacuteban megoumlroumlkiacutetette Leiacuterja azt is hogy a loacuteversenypaacutelyaacutet a vilaacutegegyetem elrendezeacuteseacutenek mintaacutejaacutera eacutepiacutetetteacutek Ennek a reacuteszei az eacuteg a foumlld eacutes a tenger A tizenkeacutet kapu az aacutellatoumlv tizenkeacutet haacutezaacutet jelkeacutepezi melyek a foumll-det a tengert eacutes az emberek eacuteletuacutetjaacutet egyaraacutent szabaacutelyozzaacutek A versenyteacuter az egeacutesz foumll-det a versenyteret koumlruumllvevő vizesaacuterok a foumlldet oumlvező tengert a kapuk iraacutenyaacuteban leacutevő forduloacutepont a keletet a funda feleacute levő a nyugatot a heacutet paacutelya a Nagy Medve heacutet csil-lagaacutenak eacutegi mozgaacutesaacutet eacutes futaacutesaacutet szimbolizaacutelja

5 Rhoacutemos kiraacutely maga is Heacutelios eacutes az alaacuteja rendelt neacutegy elem tiszteleteacutere vezette be a versenyt Roacutemaacuteba eacutes szervezte meg nyugat foumlldjeacuten vagyis Itaacuteliaacuteban Neacutegyes fogatok-kal versenyeztek ami megfelel a foumlldnek a tengernek a tűznek eacutes a levegőnek

Rhoacutemos nevet is adott a neacutegy elemnek A foumlldhoumlz tartozik a Prasinon paacutert mert ők a zoumlldek A tengereacute vagy a viacutezeacute a keacutek Veneton paacutert a tuumlzet keacutepviseli a voumlroumls Rusion eacutes a levegőt a feheacuter Albon47 Iacutegy keletkezett a neacutegy roacutemai cirkuszi paacutert A Prasinon paacutert neve latinul megmaradoacutet jelent ugyanis latinul uacutegy mondjaacutek a bdquomegmaradnirdquo szoacutet hogy praesentaacutelni a zoumlldellő foumlldet pedig aacutellandoacutean erdők boriacutetjaacutek A Veneton paacutert onnan kapta a neveacutet hogy Roacutemaacutenak van egy Venetia nevű provinciaacuteja ennek a fővaacute-rosa Aquileia eacutes onnan eacuterkezik keacutek vagyis bdquoVenetiardquo ruhafesteacutek A Prasinon paacuterthoz vagyis a foumlldhoumlz hozzaacuterendelte a feheacuteret a levegőt mivel a levegő a foumlldet benedvesiacuteti

46 Eteacutesioi Valoacutesziacutenűleg Kallimachos Aitia (keacuteső oacutekori kiejteacutessel etia) ciacutemű műveacutenek ciacutemeacutet eacuterti feacutelre47 A neacutegy cirkuszi sziacuten reacuteszben megőrizte eredeti latin neveacutet reacuteszben a kor beszeacutelt nem pedig iro-

dalmi goumlroumlgseacutegeacuteből szaacutermazott

304

szolgaacuteja eacutes hozzaacute illeszkedik A Veneton paacuterttal vagyis a viacutezzel oumlsszevonta a Rusiont a tuumlzet mert a viacutez eloltja a tuumlzet amint egymaacuteshoz eacuternek48

Ettől fogva Roacutema lakoacutei paacutertokra oszlottak eacutes megszűnt koumlzoumlttuumlk az egyeteacuterteacutes mert mindegyik a sajaacutet győzelmeacutere vaacutegyott a sajaacutet paacutertjaacutet taacutemogatta szinte vallaacutesos hevuumllet-tel Iacutegy szakadaacutes taacutemadt Roacutemaacuteban gyűloumllteacutek egymaacutest a paacutertok azoacuteta hogy Rhoacutemos kigondolta a versenyeket Ha a kiraacutely baacutermelyik paacutertban olyasvalakit laacutetott a szenaacutetus tagjai koumlzuumll vagy a koumlzneacutepből aki az ellenseacutegei oldalaacuten aacutellt akaacuter fiveacutere megoumlleacutese miatt akaacuter maacutes okboacutel akkor azt a laacutetszatot keltette mintha a maacutesik paacutertnak szurkolna azok-nak kedvezett az ellenfeacutel ceacuteljaival pedig szembeszeguumllt Attoacutel fogva Rhoacutemos utoacutedai is koumlvetteacutek peacuteldaacutejaacutet

[A szabin nők elrablaacutesa]6 Rhoacutemos uralkodaacutesa alatt serege nagyra nőtt idegenből eacuterkezett katonaacutekboacutel

parasztok toumlmege gyűlt oumlssze a vaacuterosban de a feacuterfiak sokasaacutegaacutehoz alig akadt asszony pedig az ifjak serege vaacutegyakozott a szerelem eacutelvezeteacutere A piacteacuteren raacutetaacutemadtak az asszonyokra zavar eacutes laacutezongaacutes taacutemadt Rhoacutemos nyugtalankodott a dolog miatt de nem tudta miteacutevő legyen mert egyetlen asszony sem akart oumlsszeaacutellni a barbaacuter eacutes parasztos katonaacutekkal Toumlrveacutenyt hirdetett ki hogy a katonaacutek haacutezasodhatnak a szuumlzek-kel akiket Brytiseknek nevezett aacutem senki sem akadt aki a sajaacutet laacutenyaacutet a katonaacutekhoz adta volna hanem azzal magyaraacutezkodtak hogy ezeknek a feacuterfiaknak a haacuteboruacutek miatt alig van remeacutenye az eacuteletre eacutes mindenki inkaacutebb a vaacuterosiakhoz adta a laacutenyaacutet Rhoacutemos elcsuumlggedve felkereste a joacutesdaacutet Azt a joacuteslatot kapta hogy rendezzen a nőknek lovas laacutetvaacutenyossaacutegokat eacutes ott a katonaacutek feleseacuteget szerezhetnek maguknak

Erre oumlsszehiacutevta egeacutesz seregeacutet a Palatiumban bejelentette hogy versenyeket rendez melyre csak asszonyok hivatalosak Amint erre a feacutelig-meddig uacutejfajta laacutetvaacutenyossaacutegra sor keruumllt az asszonyok sokasaacutega toacutedult a vaacuterosba a szomszeacutedsaacutegboacutel de meacuteg messzi vaacutero-sokboacutel eacutes falvakboacutel is Feacuterjes asszonyok eacutes ifjuacute hajadonok toumlltoumltteacutek meg a neacutezőteret eljoumlttek Roacutema-koumlzeli foumlldjeikről a szabinok gyoumlnyoumlrű laacutenyai is Rhoacutemos kiraacutely titok-ban utasiacutetaacutest adott hogy a feacuterjezett roacutemai polgaacuternők ne joumljjenek el eacutes seregeacutenek meg-parancsolta hogy feacuterjes asszonyokhoz ne mereacuteszeljenek nyuacutelni hanem a hajadonokat eacutes feacuterjezetleneket raboljaacutek el Maga Rhoacutemos is eljoumltt a versenyre

Mikoumlzben a futam zajlott kiengedte a katonaacutekat a Palatiumboacutel a paacutelyaacutera kuumlldte eacutes azok a padsorokboacutel elhurcoltaacutek a szuumlzeket eacutes a feacuterj neacutelkuumlli nőket eacutes iacutegy szereztek maguknak feleseacuteget Ezt Rhoacutemos egyszer tette meg ahogyan a boumllcs Vergilius leiacuterja Ugyanezt mondja Plinius roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacute hasonloacutekeacuteppen Livius is Maacutes toumlrteacutenet-iacuteroacutek azt is elbeszeacutelik hogy az első loacuteversenyt Rhoacutemos oumlszveacuterekkel rendezte meg

[A Brumalia megalapiacutetaacutesa]7 A legenda szerint Rhoacutemost eacutes Rheacutemost egy nősteacuteny farkas szoptatta mert nagy-

baacutetyjuk Amulius kiraacutely megparancsolta hogy tegyeacutek ki őket az erdőbe mivel fattyuacutek voltak Ugyanis anyjukat Iliaacutet Areacutesz papnőjeacutet elcsaacutebiacutetotta egy katona Ezzel kapcsolat-ban a miacutetoszkoumlltők azt meseacutelik hogy maga Areacutes ejtette teherbe ikreket szuumllt eacutes ezeacutert

48 Baacuter neacutegy sziacuten volt de csak kettő versenyzett fuumlggetlenuumll a voumlroumls eacutes a feheacuter a keacuteknek illetve a zoumlld-nek volt alaacuterendelve

305

teacutetette ki őket nagybaacutetyjuk az erdőbe Egy falusi asszony talaacutelt raacutejuk aki eacuteppen juhokat legeltetett arrafeleacute megsajnaacutelta őket mert szeacutepek voltak felvette eacutes sajaacutet tejeacutevel taacutep-laacutelta őket Azon a videacuteken nősteacuteny farkasnak hiacutevjaacutek manapsaacuteg is azokat a nőket akik a vadonban legeltetik a juhokat mert egeacutesz eacuteletuumlket a farkasok koumlzeleacuteben eacutelik le

Emiatt talaacutelta ki Rhoacutemos az uacutegynevezett Brumaliaacutet Kijelentette hogy a minden-kori kiraacutelynak gondoskodnia kell teacutelviacutez idejeacuten a hadi cselekmeacutenyek szuumlneteacuteben a szenaacutetus a tisztseacutegviselők eacutes a Palatiumban aacutellomaacutesozoacute katonasaacuteg ellaacutetaacutesaacuteroacutel mert megbecsuumlli őket Elsőkeacutent azokat szoacuteliacutetotta akiknek alphaacuteval kezdődoumltt a neve eacutes megvendeacutegelte őket iacutegy haladt sorban egeacuteszen az aacutebeacuteceacute utolsoacute betűjeacuteig Megparan-csolta a szenaacutetoroknak hogy ugyanilyen moacutedon rendezzenek lakomaacutet Azok pedig ellaacutettaacutek az egeacutesz sereget eacutes akit meacuteg akartak Minden egyes csapatnak a zeneacuteszei este elmentek ahhoz aki meghiacutevta őket ebeacutedre eacutes sorban fuvolaacuteztak hogy tudni lehes-sen hogy kineacutel lesz maacutesnap vendeacutegseacuteg A Brumalia szokaacutesa egeacuteszen maacuteig megmaradt a roacutemai aacutellamban

Rhoacutemos ceacutelja ezzel az volt hogy sajaacutet szeacutegyeneacutet kisebbiacutetse mert a roacutemaiak gyűloumllteacutek eacutes szidalmaztaacutek hogy nem szabadna uralkodnia mert becstelen ugyanis nagykoruacute-saacuteguk eacutes uralomra keruumlleacutesuumlk előtt a testveacutereket idegenek taacuteplaacuteltaacutek hiszen a paraszt Faustus eacutes feleseacutege Lykaineacute nevelteacutek őket iacutegy maacutes kenyereacuten eacuteltek amint azt az elő-zőekben maacuter leiacutertam A roacutemaiak eacutes a toumlbbi reacutegi neacutep is szeacutegyennek tartotta ha valakit maacutesok laacutettak el eacutelelemmel A baraacuteti lakomaacutekra is minden meghiacutevott vendeacuteg magaacute-val hozta sajaacutet eacuteteleacutet eacutes italaacutet amit betettek a koumlzoumlsbe eacutes iacutegy eacutetkeztek Ez a reacutegi szo-kaacutes maacuteig eacuterveacutenyben maradt hogy szeacutegyen ha valakit maacutes kenyereacuten eacutelőnek neveznek Tehaacutet Rhoacutemos ezeacutert talaacutelta fel ezt a latinul Brumaliumnak nevezett vendeacutegseacuteget ami latinul azt jelenti hogy maacutes kenyereacuteből enni hogy sajaacutet szeacutegyeneacutet csoumlkkentse amint a boumllcs Licinnius toumlrteacutenetiacuteroacute iacuterja

[Tarquinius Superbus elűzeacutese Brutus fia Consilia]8 Rhoacutemost eacutes Rheacutemost maacutes kiraacutelyok koumlvetteacutek az uralkodaacutesban egeacuteszen a gőgoumls

Tarquinius Superbusig aki Roacutema hetedik kiraacutelya volt eacutes akitől elvetteacutek a kiraacutelysaacutegot Tarquinius uralma alatt eacutelt Sibylla a cumaei joacutesnő

9 Tarquiniusnak volt egy Arruns nevű fia miatta űzteacutek ki kiraacutelysaacutegaacuteboacutel Ugyanis ez a fiuacute megerőszakolta a szenaacutetori ranguacute Lucretiaacutet Az asszony megoumllte magaacutet mert ereacute-nyes volt Ekkor szoumlrnyű polgaacuterhaacuteboruacute toumlrt ki melyben sokakat legyilkoltak Ezt a toumlr-teacutenetet a boumllcs Servius roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacute jegyezte le Tarquiniust a koumlvetkezőkeacuteppen űzteacutek el a kiraacutelysaacutegaacuteboacutel Mikor haacuteboruacuteba kezdett az ardeaiak neacutepe Roacutema ellen Tarqui-nius kiraacutely a sereggel Ardea foumlldjeacutere vonult haacuteboruacutezni Ezt a kedvező lehetőseacuteget ki-hasznaacutelva a kiraacutely ellenseacutegei Brutus Lucretia nagybaacutetyja eacutes Collatinus Lucretia feacuterje mindketten szenaacutetorok oumlsszeeskuumldtek ellene Miutaacuten a kiraacutely elűzeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacuteben a maguk oldalaacutera aacutelliacutetottaacutek a toumlbbi szenaacutetort eacutes a vaacuterosiakat meggyőzteacutek a vaacuterost eacutes a Palatiumot őrző sereget is a Kelerianosoknak nevezett harcban viteacutez feacuterfiakat hogy legyenek szoumlvetseacutegeseik eacutes ne engedjeacutek be Roacutemaacuteba a hazateacuterő Tarquiniust Mikor Tarquinius megtudta hogy miben mesterkednek ellene a szenaacutetorok a sereg eacutes a neacutep megvesztegeteacutessel a maga oldalaacutera aacutelliacutetotta Brutusnak a fiaacutet aki az ő fiaacutenak Arrunsnak gyermekkori baraacutetja volt Megegyeztek hogy amint Tarquinius megeacuterkezik Roacutemaacuteba

306

ő aacutetadja neki a vaacuterost eacutes megoumlli apjaacutet Brutust Erről Vindicius Brutus rabszolgaacuteja is eacutertesuumllt aki a fiuacute mellett eacutelt eacutes titokban tudatta gazdaacutejaacuteval Brutusszal hogy micsoda gaztettre keacuteszuumll ellene a fia Brutus hallvaacuten a dolgot azonnal lefogatta a fiaacutet a Forum Romanumon mindenki előtt kivallatta eacutes keacutenyszeriacutetette hogy elaacuterulja Tarquiniusszal szőtt terveit Az beismerte apjaacutenak a Tarquiniusszal leacutetrejoumltt aacuteruloacute egyezseacuteget Brutus pedig nyomban kiveacutegeztette a fiaacutet Ezutaacuten az oumlsszegyűlt roacutemai szenaacutetus megfosztotta a hatalomtoacutel Tarquiniust a troacutenfosztaacutest iacuteraacutesba foglaltaacutek majd első alkalommal jeloumlltek ki szavazaacutessal keacutet konzult a nagy Brutust eacutes Collatinust Lucretia feacuterjeacutet hogy igazgas-saacutek a roacutemai aacutellamot vaacutelasszaacutek ki sajaacutet megiacuteteacuteleacutesuumlk szerint a vezetőket eacutes ne legyen toumlb-bet kiraacutely Roacutemaacuteban Megiacutertaacutek a Tarquinius oldalaacuten aacutelloacute seregnek is hogy hagyjaacutek el a kiraacutelyt eacutes azok roumlgtoumln elpaacutertoltak Amint Brutus konzul lett a neacutep eacutes a szenaacutetus eleacute vezette rabszolgaacutejaacutet Vindiciust eacutes haacutelaacuteboacutel amieacutert megőrizte gazdaacuteja iraacutenti hűseacutegeacutet uumlnnepet rendezett Dikeacutenek Helyet foglalt a magas emelveacutenyen felvezettette maga eleacute Vindiciust jobb kezeacutet kinyuacutejtva haacuteromszor arcul csapta eacutes fennhangon kiaacuteltotta

ndash Leraacutezva a szolgasaacutegod balsorsaacutet Vindicius eacutes levetve az igaacutet egeacutesz haacutetralevő eacutele-tedben viseld a roacutemai szabadsaacuteg veacutertjeacutet

Lehuacutezta ujjaacuteroacutel aranygyűrűjeacutet eacutes Vindicius jobb kezeacutere huacutezta comesi meacuteltoacutesaacutegot adott neki kiacuteseacuterete tagjaacutevaacute tette a napot pedig Consilia uumlnnepeacutenek nevezte amit az adomaacutenyozaacutes napjaacutenak fordiacutethatunk Megparancsolta a provinciaacutek aacuteltala kinevezett helytartoacuteinak hogy minden eacutevben ugyanezen a napon szenteljenek uumlnnepet Dikeacutenek megemleacutekezve a Tarquinius feletti győzelemről eacutes Vindicius megeacuterdemelt felszabadiacute-taacutesaacuteroacutel hogy ezzel buzdiacutetsaacutek mindenuumltt a szolgaacutekat meacuteltaacutenyos viselkedeacutesre uraikkal szemben eacutes hogy ők is ilyen moacutedon igyekezzenek szabadsaacutegot eacutes meacuteltoacutesaacutegot nyerni Ezeket a Consiliaacutekat a provinciaacutek helytartoacutei maacuteig megrendezik Mindezt a boumllcs Livius eacutes sokan maacutesok is feljegyezteacutek

[A gall taacutemadaacutes Februarius]10 Sok idővel keacutesőbb a fellaacutezadt gallok haacuteboruacutet indiacutetottak a roacutemaiak ellen A sze-

naacutetus eacutertesuumllve a hiacuterről ellenuumlk kuumlldte a hatalmas hadvezeacutert Mallioacuten49 Capitolinust Ő felfegyverkezett harcra keacutesz sereget gyűjtoumltt eacutes megindult a gallok ellen Megviacutevtaacutek a csataacutet eacutes a roacutemaiak győzedelmeskedtek Visszateacuterve Roacutemaacuteba diadalmenetet tartott eacutes oumlnhitten viselkedett a szenaacutetussal a sereggel eacutes a neacuteppel ezeacutert azok megharagud-tak raacute Egy nagyhatalmuacute ellenseacutege a szenaacutetori rendből a gall szaacutermazaacutesuacute Februarius irigyelte őt eacutes terveket szőtt ellene Mikor Mallioacuten Capitolinus megeacuterkezett a gyű-leacutesbe eacutes az oumlsszegyűlt szenaacutetorok helyet foglaltak Februarius szoacutelaacutesra emelkedett

ndash A roacutemai hadsereg verte meg a gallokat mieacutert keacuterkedsz mintha bizony te magad egyeduumll harcoltaacutel volna Mindig is a roacutemaiak szerencseacuteje az ami győzedelmeskedik ellenseacutegeinken Nem maradt előttuumlnk rejtve hogy mieacutert viselkedsz ilyen arcaacutetlanul mert te is egyeduralomra vaacutegyoacutedsz De nem fogod eleacuterni

49 A főszereplő latin neve helyesen Manlius Capitolinus Malalas mint minden goumlroumlg szerző a latin neveket goumlroumlgoumls veacutegződeacutesekkel hasznaacutelja Ahol a goumlroumlgoumlsiacuteteacutes szabaacutelyosan toumlrteacutenik ott a fordiacutetaacutes-ban az eredeti latin formaacutet hasznaacutelom Ahol Malalas elteacuter a szabaacutelyoktoacutel iacutegy Manlius eacutes Romulus neve eseteacuteben ott megtartottam a goumlroumlgoumls formaacutet

307

Ezt hallvaacuten a szenaacutetus a sereg a neacutep mind Mallioacutenra taacutemadt A fellaacutezadt neacutep a sze-naacutetus veacutelemeacutenye mellett kiaacutellva hangosan koumlvetelte hogy űzzeacutek el a vaacuterosboacutel Mallioacuten Capitolinust Mallioacuten a neacuteptől meg a katonaacutektoacutel tartva Apuliaacutehoz koumlzel eső birtokaira koumlltoumlzoumltt eacutes ott eacutelt visszavonultsaacutegban Menekuumlleacutese utaacuten a roacutemai neacutep raacutetoumlrt a haacutezaacutera javait felduacuteltaacutek

11 A gallok egy harcban kiemelkedő rexet50 vaacutelasztottak maguknak neacutev szerint Breacutenost eacutes roumlgtoumln Roacutema ellen vonultak amint eacutertesuumlltek Mallioacuten elűzeacuteseacuteről a vaacuteros-boacutel Breacutenos rex tuumlsteacutent betoumlrt Roacutemaacuteba eacutes sextilis hoacute 15-eacuten egy teacuteli eacutejszakaacuten elfoglalta a vaacuterost Katonaacutekat kuumlldoumltt előre azzal a feladattal hogy megoumlljeacutek a kapuőrzőket eacutes kinyissaacutek neki a vaacuteroskaput Miutaacuten ezeket megoumllteacutek zűrzavar lett uacuterraacute a vaacuteroson a szenaacutetorok laacutetva a vaacuteros elfoglalaacutesaacutet mindahaacutenyan elmenekuumlltek a vaacuteros előkelői feleseacuteguumlkkel gyerekeikkel eacutes eacuterteacutekeikkel a Capitoliumra siettek Zeus templomaacuteba Breacutenos rex elfoglalta Roacutema vaacuterosaacutet megoumllt vagy foglyul ejtett sok polgaacutert eacutes neacutehaacuteny katonaacutet Ostrom alaacute vette a Capitoliumot mivel ott voltak a szenaacutetorok vagyonukkal egyuumltt A szenaacutetorok ahogy alkalom adoacutedott levelet menesztettek keacuterlelve Mallioacuten Capitolinust hogy gyűjtse oumlssze a vaacuteros koumlruumll eacutes szerte a videacuteken aacutellomaacutesozoacute csapatait siessen Roacutema veacutedelmeacutere eacutes az ő megsegiacuteteacutesuumlkre Mallioacuten Capitolinus felhaacuteborodott mikor a szenaacutetus leveleacutet keacutezhez kapva eacutertesuumllt Roacutema elfoglalaacutesaacuteroacutel eacutes hogy Breacutenos gall kiraacutely maacuter a Capitoliumot tartja ostromzaacuter alatt Sietve nagy sereget gyűjtoumltt min-denfelől eacutes Breacutenos rex ellen indulva vaacuteratlanul megeacuterkezett Roacutemaacuteba Eacutejjel a vaacuteros utcaacuteira vezette csapatait a keacutet tűz koumlzeacute keruumllt Breacutenost eacutes egeacutesz seregeacutet mivel azok nem ismerteacutek a terepet elpusztiacutetotta Bekeriacutetette eacutes elfogta magaacutet Breacutenos rexet is Azonnal lefejeztette eacutes fejeacutet daacuterda hegyeacutere tűzteacutek Levaacutegtaacutek a koumlzkatonaacutekat eacutes a vezeacute-reket kiszabadiacutetottaacutek a roacutemai hadifoglyokat visszaszerezteacutek mindazt amit a gallok zsaacutekmaacutenyoltak Amint Mallioacuten Capitolinus győzelme utaacuten levonultak a Capitoliumroacutel a roacutemai szenaacutetus a sereggel eacutes a neacutep eacuteletben maradt reacuteszeacutevel egyuumltt mindjaacutert megsza-vazta hogy a hadvezeacuter egyeduumll iraacutenyiacutetsa Roacutema aacutellamot

12 Mikor ismeacutet hatalomra keruumllt Mallioacuten Capitolinus haragudott a vaacuteros be-veacutetele a roacutemaiak baacutentalmazaacutesa eacutes vereseacutege miatt A sextilis hoacutenap napjait megkur-tiacutetotta mert az baljoacuteslatuacutevaacute vaacutelt Roacutema vaacuterosaacutenak eacutes a hoacutenap neveacutet is megvaacuteltoztatta Elfogatta ellenseacutegeacutet Februariust aki megtaacutemadta a szenaacutetusban eacutes eleacuterte hogy el-űzzeacutek őt Roacutema vaacuterosaacuteboacutel Elkobozta egeacutesz vagyonaacutet eacutes a vele egyuumltt eacuterkezett katonaacutek koumlzoumltt szeacutetosztotta Roacutema vaacuterosaacutenak megbosszulaacutesaacutera eacutes beszeacutedet tartott a szenaacutetus eacutes a sereg előtt

50 Teljesen egyeacutertelmű hogy Malalas szaacutemaacutera a goumlroumlg basileus szoacute melynek jelenteacutese eredetileg rsquoki-raacutelyrsquo maacuter csaacuteszaacutert jelent mivel a kortaacuters esemeacutenyek bemutataacutesaacutenaacutel csak a roacutemai eacutes a perzsa ural-kodoacutet nevezi basileusnak az alacsonyabb ranguacute monarchaacutek maacutes ciacutemeket kapnak Mindazonaacuteltal nem akartam koumlvetni JeffreysndashJeffreysndashScott (1986) fordiacutetaacutesaacutet akik eacuteppen ezeacutert a basileus szoacutet koumlvetkezetesen csaacuteszaacuternak fordiacutetottaacutek a kroacutenika teljes szoumlvegeacuteben hiszen Romulus titulusa akkor is basileus volt goumlroumlguumll amikor ez csupaacuten kiraacutelyt jelentett Viszont megtartottam az alacsonyabb ranguacute uralkodoacute rex ciacutemeacutet ami itt kiraacutelyt jelent A basileus eacutes rex ciacutemek szembeaacutelliacutetaacutesa Malalasnaacutel az V szaacutezadi aacutellapotokat tuumlkroumlzi amikor Itaacutelia germaacuten kiraacutelyai beeacuterik a rex megnevezeacutessel eacutes maacuter igeacutenyt sem formaacutelnak a csaacuteszaacuteri ciacutemre

308

ndash Ez itt gall nemzetseacutegből ered ahogy ti is tudjaacutetok eacutes az ő veacutedelmuumlkben kelt ki ellenem Eacutelete szeacutegyenteljes mert homoszexuaacutelis eacutes nem lett volna szabad Roacutemaacuteban laknia hanem megszeacutegyeniacutetve ki kell űzni meacuteg eacuteleteacuteben ki kell toumlroumllni a neveacutet eacutes az alvilaacutegi isteneknek kell aacuteldozatul ajaacutenlani

A szenaacutetus eacutes a sereg helyeselt Roumlgtoumln megfosztottaacutek rangjaacutetoacutel meztelenre vet-kőztetteacutek gyeacutekeacutenybe oumlltoumlztetteacutek gyeacutekeacutenyfonattal oumlvezteacutek fel eacutes iacuteraacutesban elrendelteacutek hogy a sextilis hoacutenap kapja meg a szenaacutetor neveacutet hiacutevjaacutek ezentuacutel februaacuternak hogy a neacutev is illő legyen a baljoacutes eacutes gyalaacutezatos hoacutenaphoz Megparancsoltaacutek a vernakliosoknak vagyis az őroumlknek hogy botokkal uumltlegeljeacutek őt eacutes koumlzben kiaacuteltsaacutek bdquoExithi Februarirdquo ami goumlroumlg nyelven azt jelenti hogy bdquomenj el februaacuterrdquo Iacutegy halt meg a szenaacutetor Roacutemaacuteboacutel elzavarva aacuteldozatul felajaacutenlva az alvilaacutegi isteneknek Mallioacuten meghagyta a papoknak hogy aacuteldozatokat mutassanak be ugyanebben a februaacuter hoacutenapban eacutes megparancsolta hogy minden roacutemai vaacuterosban ezutaacuten eacutevenkeacutent ugyanilyen moacutedon gyeacutekeacutenyjelmezt keacutesziacutetsenek51 eacutes uumltlegek koumlzt űzzeacutek a vaacuteroson kiacutevuumllre a februariust ezt a baljoacutes hoacutenapot emleacutekeacutere annak hogy legyőzteacutek Breacutenost eacutes a gallokat eacutes megbuumln-tetteacutek Mallioacuten ellenseacutegeit Ezt maacuteig megteszik minden egyes roacutemai vaacuterosban Ezt a toumlr-teacutenetet Thessalonikeacuteben talaacuteltam Brunichios roacutemai toumlrteacutenetiacuteroacute koumlnyveacuteben

13 A konzuli kormaacutenyzaacutes hosszuacute eacutevei utaacuten Octavianus Augustus volt az első kiraacutely Ő nem helyeselte hogy Mallioacuten Capitolinus eacuteppen a baljoacuteslatuacute februaacutert helyezte az eacutev koumlzepeacutere ezeacutert a naptaacutert megvaacuteltoztatva isteni rendeleteacuteben megparancsolta hogy attoacutel kezdve a februaacuter hoacute neve aacutelljon minden hoacutenap koumlzuumll az utolsoacute helyen eacutes helyette a sajaacutet magaacuteroacutel elnevezett augusztus legyen a hatodik az augusztus előtti hoacutenapot pedig nagybaacutetyjaacuteroacutel Iulius Caesarroacutel nevezte el

Trulloacutei zsinat 62 kaacutenon

Az uacutegynevezett Kalandaet az uacutegynevezett Votaacutet eacutes az uacutegynevezett Brumaliaacutet eacutes a maacuter-cius első napjaacuten tartott uumlnnepseacuteget egyszer s mindenkorra el akarjuk toumlroumllni a hiacutevők koumlzoumlsseacutegeacuteből Ugyaniacutegy a nők nyilvaacutenos taacutencait is leacuteveacuten szemeacutermetlenek eacutes sok rom-laacutes eacutes kaacuter szaacutermazhatik belőluumlk Eltaacutevoliacutetjuk aztaacuten a pogaacutenyok aacuteltal hamisan istennek nevezettek neveacuteben toumlrteacutenő taacutencokat akaacuter feacuterfiak akaacuter nők teszik eacutes a reacutegi szokaacutes szerint veacutegzett a kereszteacuteny eacuteletmoacutedtoacutel idegen szertartaacutesokat (teleteacute) Uacutegy hataacuterozunk hogy feacuterfiak nem oumllthetnek női ruhaacutet eacutes a nők sem feacuterfiakhoz illőt Sem komikus sem szatirikus sem tragikus maszkokat nem szabad viselni Nem szabad az aacutetkos Dionysos neveacutet kiaacuteltani mikoumlzben a szőlőt tapossaacutek a kaacutedakban sem amikor a bort a hordoacutekba (pithos) oumlntik Akik mostantoacutel fogva a felsoroltak koumlzuumll baacuterminek a veacuteghez viteleacutevel proacutebaacutelkoznak baacuter tudataacuteban vannak ezeknek [a tilalmaknak] őket ha klerikusok el-rendeljuumlk hogy leteacutetesseacutek ha laikus kikoumlzoumlsiacutettesseacutek

51 A scheacutema szoacute hasznaacutelata nem teszi egyeacutertelműveacute hogy egy jelmezről van szoacute melyet egy eacutelő szemeacutely viselt vagy egy baacuteburoacutel

309

Theodoacuteros Balsamoacuten(dagger1195 u)

Kommentaacuter a trulloacutei zsinat 62 kaacutenonjaacutehoz52

(728B) Az aktuaacutelis kaacutenont jegyezd meg eacutes toumlrekedj azon dolgok kijaviacutetaacutesaacutera melye-ket klerikusok ezzel ellenteacutetes moacutedon tesznek Krisztus szuumlleteacuteseacutenek uumlnnepeacuten eacutes Viacutez-keresztkor meacuteg a legszentebb Nagy Egyhaacutezban is53 Skylitzeacutes toumlrteacuteneti kroacutenikaacuteja meg-erősiacuteti hogy ez a baj nem ősi hagyomaacuteny hanem Theophylaktos konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterkaacutenak Rhoacutemanos Lekapeacutenos csaacuteszaacuter fiaacutenak az engedeacutelyeacutevel vezetteacutek be őket (728C) Ugyanis ez a toumlrteacutenetiacuteroacute ezen paacutetriaacuterka toumlbbi hitvaacuteny eacutes hanyag tette koumlzoumltt szaacutemba veszi ezt a rosszat is

Kalendaenak nevezik a hoacutenap első tiacutez napjaacutet Nonnaenak a maacutesodikat eacutes Idusnak a harmadikat Haacuterom előkelő roacutemai feacuterfiroacutel kaptaacutek a nevuumlket akik egy eacutehiacutenseacuteg ide-jeacuten taacuteplaacuteleacutekkal laacutettaacutek el a Roacutema koumlruumll eacutelőket Szokaacutes volt ezeacutert a roacutemaiaknaacutel hogy az ő emleacutekuumlkre eacutevente pogaacuteny moacutedra uumlnnepet tartsanak eacutes bizonyos meacuteltatlan dolgo-kat tegyenek ami maacuteig megmaradt egyes falusiak koumlzoumltt januaacuter első napjaiban Nem a roacutemai szokaacutes szerint emleacutekeznek meg a Kalendaeroacutel eacutes a toumlbbiről hanem az akkor be-koumlvetkező első uacutejhold idejeacuten (728D) eacutes ezen alapulva szaacutemiacutetjaacutek a hoacutenap kezdeteacutet eacutes uacutegy tartjaacutek hogy az egeacutesz eacutevet oumlroumlmben toumllthetik ha annak a kezdeteacutet meguumlnneplik Egy maacutesik hasonloacute uumlnnep az uacutegynevezett Rusalia is melyet a szent Huacutesveacutet utaacuten rossz (729A) szokaacutesboacutel tartanak meg a taacutevolabbi videacutekeken A Vota eacutes a Brumalia pogaacuteny uumlnnepek az egyiket a hamisan istennek nevezett Paacuten kedveacuteeacutert tartjaacutek aki a pogaacute-nyok fecsegeacutese szerint a bota azaz a baacuteraacutenyok (probaton) eacutes maacutes aacutellatok őrzője A maacutesi-kat Dionysos kedveacuteeacutert a bor bdquomegmentőjeacuteeacutertrdquo ahogy istenkaacuteromloacute moacutedon nevezik Maacutercius hoacutenapban nagy pogaacuteny uumlnnepet tartottak az eacutevszak eacutes az időjaacuteraacutes enyheseacutege miatt ekkor illetlen taacutencokra keruumllt sor bizonyos nőcskeacutek eacutes feacuterfiak reacuteszeacuteről Mikor a szent atyaacutek minden ilyet eacutes ehhez hasonloacutet elutasiacutetottak megtiltottaacutek hogy a feacuterfiak női ruhaacutet oumlltsenek vagy fordiacutetva valamint azt (729B) hogy komikus tragikus vagy sza-tiacutermaszkokat viseljenek illetve hogy a szőlő preacuteseleacutese koumlzben megnevezzeacutek Dionysost vagy hogy a bor hordoacutekba toumllteacutesekor nevessenek eacutes kacagjanak Aki ilyet proacutebaacutel tenni miutaacuten tudomaacutest szerzett a kaacutenoni hataacuterozatroacutel ha klerikus leteacutetesseacutek ha vilaacutegi ki-koumlzoumlsiacutettesseacutek

Meg kell vizsgaacutelni hogy mik is a komikus mik a tragikus eacutes mik a szatirikus masz-kok A komikus maszkok neveteacutesre ingerlők eacutes seacutertők mint Aristophaneacutes iacuteraacutesai a tragikus maszkok faacutejdalmasak eacutes gyaacuteszosak mint Euripideacutes jambusai a szatirikusa-kat a Dionysos himnuszaira zajloacute orgiaacutekon hasznaacuteltaacutek a szatiacuterok eacutes a bacchaacutensnők Mivel az atyaacutek ezeket szentekhez illőn meghataacuteroztaacutek eacutes Iustinianus Uacutejabb Toumlrveacutenyei (Novellae) koumlzuumll (729C) a 123 novella 64 bekezdeacutese illetve a Basilika 3 koumlnyv 1 titu-

52 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute szoumlveg PG 137 726ndash73253 Azaz a Hagia Sophiaacuteban

310

lusaacutenak 13 bekezdeacutese ezeket egyeacutertelműen kimondja bdquomindenki szaacutemaacutera akik vilaacutegi dolgokban forgoloacutednak eacutes leginkaacutebb azoknak akik sziacutenpadra leacutepnek feacuterfiaknak eacutes nőknek eacutes kuumlloumlnoumlsen a prostituaacuteltak szaacutemaacutera megtiltjuk hogy szerzetes vagy szerze-tesnő oumlltoumlzeacutekeacutet viseljeacutek vagy baacutermilyen moacutedon azt utaacutenozzaacutek Mivel tudja mindenki aki ilyen ruhaacutet mereacuteszel oumllteni utaacutenozni vagy kiguacutenyolni baacutermilyen egyhaacutezi staacutetuszt hogy testi fenyiacuteteacutesben fog reacuteszesuumllni eacutes szaacuteműzetik minthogy nem csupaacuten az egyes helyek legszentebb puumlspoumlkei eacutes az alaacutejuk tartozoacute klerikusok hanem a polgaacuteri eacutes kato-nai vezetők eacutes az alaacutejuk rendelt hivatalok (taxis) eacutes a helyi igazsaacutegszolgaacuteltataacutes is uumlgyel raacuterdquo54 (729D)

A sziacuteneacuteszek meacutegis akaacutermilyen aacutelarcot feloumlltenek eacutes feacutelelem neacutelkuumll csuacutefoljaacutek ki a szerzeteseket eacutes a klerikusokat De meacuteg egyes klerikusok is bizonyos uumlnnepeken kuumlloumlnboumlző aacutelarcokkal vaacuteltoztatjaacutek meg alakjukat Egyszer karddal feloumlvezve katonai oumlltoumlzeacutekben mennek be a templom koumlzepeacutere maacuteskor szerzeteskeacutent vagy akaacuter mint neacutegylaacutebuacute aacutellat Mikor megkeacuterdeztem őket hogyan engedhető meg hogy ez megtoumlr-teacutenjen semmi maacutest nem hallottam mint hogy a hosszuacute ideje tartoacute megszokaacutes miatt teszik Uacutegy tűnik nekem hogy hasonloacute dolgok toumlrteacutennek a kleacuterusban egyes templom-szolgaacutek (domestikos) reacuteszeacuteről is akik uacutegy csapkodjaacutek ujjaikkal a levegőt (732A) mint egy kocsihajtoacute a keacutepuumlkre pirosiacutetoacutet tesznek eacutes női munkaacutekat veacutegeznek eacutes maacutes nem illendő dolgokat művelnek hogy a neacutezőket neveteacutesre indiacutetsaacutek

Hogy a falusiak nevetnek a boroshordoacutek (pithos) megtoumllteacutesekor szinte szuumlkseacutegsze-rűen koumltelező a bort taposoacutek szaacutemaacutera hacsak nem jelenti ki valaki hogy ez a gyakorlat megszűnik saacutetaacuteninak lenni pusztaacuten azaacuteltal hogy a falusiak sűrűn szinte minden egyes uumltemneacutel az Uram irgalmazzt ismeacutetelgetik Azok a helytelen dolgok melyeket az ifjakat nevelő iacuternokok (notarios) tettek a szent iacuternokok uumlnnepeacuten55 amikor is sziacutenpadi aacutelarcok-ban vonultak fel az agoraacuten azok kis idővel ezelőtt eltoumlroumlltettek a legszentebb Lukaacutecs paacutetriaacuterka rendelete reacuteveacuten

Theodoacuteros Balsamoacuten A 65 kaacutenon magyaraacutezata56

(740B) Uacutejholdnak nevezteacutek a hoacutenap első napjait Szokaacutes volt a zsidoacutek eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt hogy akkor uumlnnepeljenek eacutes teacuterdet hajtsanak azeacutert hogy az egy hoacutenapnyi idő szerencseacutesen teljen nekik Ezekről Isten mondotta a proacutefeacutetaacuten keresztuumll bdquoUacutejholdjaito-kat eacutes szabbatjaitokat gyűloumlli az eacuten lelkemrdquo Műhelyeik eacutes haacutezaik előtt maacuteglyaacutekat gyuacutej-tottak eacutes aacutetugraacuteltak azok felett uacutegy veacutelekedve hogy ezaacuteltal az esetleg koraacutebban meg-toumlrteacutent kellemetlenseacutegek is eleacutegnek eacutes maacutes joacute dolgokban reacuteszesuumllnek Ezeket koumlvetve cselekedtek meacuteg egyes igazhiacutevők is a zsinat napjaiban (740C) Az atyaacutek akkor uacutegy doumln-

54 Novellae Iustiniani CXXIII 44 A VI Leoacute aacuteltal kiadott toumlrveacutenykoumlnyv ideacutezett helye (Basilica III tit 1 c 33) eacutes az egeacutesz fejezet a vonatkozoacute iustinianusi novella anyagaacutet koumlveti de a klerikus oumlltoumlzeacutekek viseleacuteseacutenek tilalma hiaacutenyzik belőle Balsamoacuten valoacutesziacutenűleg fejből ideacutezett

55 Szent Markianos eacutes Martyrios uumlnnepe oktoacuteber 25-eacuten56 A kiadaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute szoumlveg PG 137 740ndash744

311

toumlttek hogy megszuumlntetik ezeket a dolgokat eacutes aki ilyet tesz ha klerikus akkor le kell tenni ha laikus ki kell koumlzoumlsiacuteteni Ugyanis be akartaacutek bizonyiacutetani hogy mindez igen rossz dolog eacutes Istentől valoacute elpaacutertolaacutes A Kiraacutelyok 4 koumlnyveacutet ideacutezteacutek Manasseacute kiraacutely-roacutel aki haragra gerjesztette Istent mert az Uacuter haacutezaacutenak udvaraacuteban aacuteldozatot mutatott be az eacuteg seregeinek azaz a csillagoknak eacutes hogy gyermekeit aacutetvitte a tűzoumln joacutesoltatott eacutes joumlvendőt mondatott s megsokasiacutetotta a hasbeszeacutelőket (engastromythos) eacutes tudoacutesokat (gnoacutesteacutes) A maacuteglyaacutekroacutel maacuter elmondtuk hogyan voltak A kleacutedoacuten jelek aacuteltal toumlrteacutenő joacuteslaacutes Az oioacutenismos a madarak rikoltaacutesaacuteboacutel eacutes roumlpteacuteből (741A) azaz a vadon eacutelő szaacuter-nyas aacutellatokboacutel megszerzett tudaacutesa annak amit valaki tudni akart erről hiacutevjaacutek madaacuter-joacuteslaacutesnak is Hasbeszeacutelőnek (engastrimythos) eacutes tudoacutesnak (gnoacutesteacutes) hiacutevjaacutek mindazokat akik saacutetaacuteni megszaacutellottsaacutegban (enthusioacutentes) megjoacutesolnak olyan dolgokat melyek meg-ismerhetetlenek iacutegy peacuteldaacuteul a kritriaacutek57 a cigaacutenyok58 aacutelproacutefeacutetaacutek remeteacutek eacutes maacutesok E kaacutenon hataacuterozataacutenak koumlszoumlnhetően az uacutejholdi uumlnnep emberemleacutekezettel ezelőtt megszűnt eacutes helyette Isten engesztelő szereteteacuteből Istenhez szoacuteloacute imaacutek templomi szenteleacutesek toumlrteacutennek a hiacutevő neacutep reacuteszeacuteről minden hoacutenap elejeacuten eacutes az aacuteldaacutes nem az ellent mondaacutes vizeacutevel kenetuumlnk meg A deacutemoni maacuteglyaacutek riacutetusa eacutes a kleacutedoacuten-joacuteslaacutes a koumlzelmuacuteltig megmaradt a legszentebb Mihaacutely paacutetriaacuterkaacuteig (741B) aki ebben az ural-kodoacutei vaacuterosban a filozoacutefusok fejedelme volt

Ugyanis juacutenius 23 esteacutejeacuten feacuterfiak eacutes nők gyűltek oumlssze a partokon eacutes bizonyos haacutezakban eacutes egy elsőszuumlloumltt kislaacutenyt menyasszonyi ruhaacuteba oumlltoumlztettek Miutaacuten lako-maacuteztak eacutes bacchosi moacutedon taacutencoltak koumlrtaacutencokat lejtettek eacutes sivalkodtak egy szűk nyakuacute bronzedeacutenybe tengervizet hoztak valamint mindenki egy-egy szemeacutelyes taacutergyat (eidos) beledobott eacutes ahogyan a laacuteny a saacutetaacutentoacutel erőt nyerve a keacuterdeacutesekre megjoacutesolta a joumlvőt ők pedig keacuterdezőleg kiaacuteltoztak arroacutel a joacute dologroacutel vagy elkeruumllendőről A laacutenyka az edeacutenybe dobott taacutergyakat veacuteletlenszerűen kihuacutezta eacutes megmutatta tudatlan gazdaacuteja megkapva ezt roumlgtoumln bizonysaacutegot szerzett az ebből kikoumlvetkeztethető joumlvőről szeren-cseacutes-e vagy kedvezőtlen (741C) Maacutesnap dobokkal eacutes kartaacutencokkal a partra mentek a kislaacutennyal egyuumltt bőseacutegesen hoztak onnan tengervizet eacutes megszoacutertaacutek vele haacutezaikat A boumllcsebbek59 nemcsak ezt tetteacutek hanem egeacutesz eacutejszaka szeacutenaacuteboacutel rakott maacuteglyaacutekat gyuacutejtottak aacutetugraacuteltak felettuumlk joacutesoltak eacutes joumlvendőt mondtak szerencseacutes eacutes szerencseacutet-len dolgokroacutel eacutes maacutes deacutemoni dolgokroacutel A kapuikat erre is arra is meg a haacutezacskaacutekat (doacutemation) ahol a kleacutedoacutent veacutegezteacutek eacutes azok koumlzeleacuteben a szabad eacuteg alatt fekvő helyeket is arany ruhaacutekkal eacutes selyemszőttesekkel diacutesziacutetetteacutek De meacuteg faaacutegakkal is megkoszoruacutez-taacutek hogy iacutegy tiszteljeacutek ndash uacutegy tűnik ndash eacutes fogadjaacutek be a bennuumlk lakozoacute saacutetaacutent Mindezeket a maacuter emliacutetett legszentebb paacutetriaacuterka a legteljesebb buzgalommal eltoumlroumllni rendelte ami meg is toumlrteacutent Most Isten tetszeacuteseacutere ezek az Isten szaacutemaacutera gyűloumlletes tettek teljes-seacuteggel megszűntek uacutegyhogy a szomszeacutedsaacutegban eacutelő biacuteraacutekat eacutes papokat intik hogy fel-teacutetlenuumll uumlgyeljenek nehogy megengedjeacutek az ilyesmi megtoumlrteacutenteacutet Baacutercsak iacutegy tűnne

57 A kritria szoacute maacutes előfordulaacutesa nem ismert58 A szoacute jelenthetneacute az athinganos szekta tagjait is a szoumlveg XII szaacutezadi keletkezeacutese azonban tuacutel keacute-

sői hogy az ő jelenleacutetuumlkkel szaacutemoljunk tehaacutet cigaacutenyokra kell vonatkoznia59 Ironikusan eacuterti

312

el a varjak eacutes holloacutek eacutes a toumlbbi madarak megfigyeleacutese is a kritriaacutek fecsegeacutesei eacutes a toumlbbi neacutepbolondiacutetoacute Azt pedig hogy bdquoaacutetvitte a gyerekeit a tűzoumlnrdquo a nagy Kyrillos Izajaacutes proacute-feacutetaacutehoz iacuterott magyaraacutezataiban uacutegy eacutertelmezte hogy egeacuteszen eleacutegő aacuteldozatkeacutent ajaacuten-lotta fel azaz felaacuteldozta a deacutemonoknak60

Ioacuteseacutephos Bryennios(1350 kndash1436 u)

Heptakis hepta (reacuteszlet) Korunk nyomoruacutesaacutegaacutenak bizonyos okai61

[hellip] Nem szeacutegyelljuumlk a szent uumlnnepeket furulyaacuteval koumlrtaacutenccal mindenfeacutele saacutetaacuteni dalokkal vigadozaacutessal reacuteszegeskedeacutessel eacutes egyeacuteb szeacutegyenletes szokaacutesokkal meguumllni Rettenetes istenkaacuteromlaacutesokkal melyeket papiacuterra vetni sem szabad megtagadjuk az Istent eacutes az Ellenseacuteg paacutertjaacutera aacutellunk A szent ikonokat veacuteletlenszerűen megmozgat-juk eacutes ezek mozgaacutesaacuteboacutel veacuteljuumlk kiolvasni a joumlvőt Bűneink toumlbbseacutege megvallatlanul eacutes iacutegy feloldozaacutes neacutelkuumll marad Testuumlnk minden tagjaacutet az Ellenseacuteg eszkoumlzeacuteuumll adjuk amikor megfigyeljuumlk a kezek eacutes az orr viszketeacuteseacutet a szem(heacutej) remegeacuteseacutet a fuumll csen-geacuteseacutet eacutes roumlviden szoacutelva a tagok termeacuteszetes mozgaacutesaiboacutel koumlvetkeztetuumlnk a joumlvőre62 Az emberekkel valoacute talaacutelkozaacutesokboacutel eacutes a koumlszoumlneacutesekből is joumlvendoumlluumlnk63 A haacutez koumlruumlli madarak hangjaacutera a holloacutek roumlpteacutere eacutes rikaacutecsolaacutesaacutera madaacuterjoacuteslaacutes ceacuteljaacuteboacutel fordiacutetunk figyelmet Az oacuteraacutek (hoacutera) holdaacutellaacutesok (tykheacute) az eacuteg fokai (moira) a radixok (rizikoi) az aacutellatoumlvi jegyek (zoacutedion) eacutes a bolygoacutek (planeacuteta) alapjaacuten iraacutenyiacutetva eacuteletuumlnket asztroloacutegusok moacutedjaacutera csapjuk be magunkat A tengerekben eacutelő neacutereisekben hiszuumlnk eacutes az egyes helyeket uraloacute stoicheionokban Odafigyeluumlnk a keddekre szerdaacutekra eacutes peacutentekekre az uacutejholdra eacutes a drymai napjaira64 Egyesek koumlzuumlluumlnk toumlmjeacutent eacutegetnek a fuumlgefaacuteknak65 az uborkaacutenak eacutes a haacutez stoicheionjainak eacutes mindezt ortodoxok teszik66 Odafigyeluumlnk hogy adjunk-e szenet eacutes feacutenyt a szomszeacutedainknak eacutes a meguacutejuloacute holdat egyesek imaacute-dattal koumlszoumlntik Meguumlnnepeljuumlk a Kalendaacutekat maacuterciusban amuletteket (periamma)

60 A Szent Ivaacuten-eacuteji tűzugraacutesokroacutel interneten terjedő csalaacutedi keacutepeken gyakran laacutethatoacute amint a gyere-keket keacutet felnőtt emeli aacutet a tűz foumlloumltt Talaacuten hasonloacute jelenetek laacutetvaacutenya lebegett Balsamoacuten szeme előtt amikor felideacutezte az oacuteszoumlvetseacutegi tilalmat Termeacuteszetesen a kettő kapcsolata csupaacuten a meglehe-tősen bigott kaacutenonjogaacutesz fejeacuteben szuumlletett meg

61 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute szoumlveg Oeconomos 193062 Greenfield 1995 144 89 jegyzet Delatte (1927 628ndash630) publikaacutelt egy goumlroumlg szoumlveget amely

listaacuteba szedi hogy melyik testreacutesz viszketeacutese mit jelez63 Tudniillik hogy kivel talaacutelkoznak peacuteldaacuteul előszoumlr64 Lawson 1910 152 peacuteldaacuteul az augusztus első napjai tartoznak a nymphaacutekhoz ilyenkor tilos fuuml-

roumldni vizen aacutetkelni ezeknek a napoknak a neve drymai65 Fuumlgefaacutehoz kapcsoloacutedoacute modern hiedelmek Abbott 1903 244 BlumndashBlum 1970 5066 Toacuteth 2007a Toacuteth 2010a tovaacutebbi szakirodalommal A stoicheion szoacuteval Bizaacutencban aacuteltalaacuteban maacutegi-

kus erejű szobrokat jeloumlltek meg a szoacute modern jelenteacutese rsquotermeacuteszeti szellemrsquo rsquohely veacutedőszellemersquo ezen a helyen fordul elő előszoumlr

313

hordunk eacutes maacutejusban koszoruacutet viseluumlnk jelekből joacutesolunk (kleacutedonas poiumen)67 eacutes maacuteglyaacutek foumlloumltt ugraacutelunk aacutet Figyeluumlnk a madarakra eacutes elhisszuumlk hogy megmutatjaacutek a joumlvőt amuletteket (phylakteacuterion) aggatunk a nyakunkba eacutes aacuterpaacuteval joacutesolunk68 Naponta jaacuterunk maacutegusokhoz eacutes joacutesokhoz cigaacutenyokhoz eacutes varaacutezsloacutekhoz (goeacutes) minden betegseacute-guumlnkben a varaacutezslaacutestoacutel vaacuterunk segiacutetseacuteget melynek reacuteveacuten az embereket eacutes az aacutellatokat hol eloldozzuk hol megkoumltjuumlk69 Legyen szoacute a foumlldek termeacutekenyseacutegeacuteről a nyaacutejak sza-porasaacutegaacuteroacutel eacutes egeacuteszseacutegeacuteről a vadaacuteszat sikereacuteről vagy a szőlők hozamaacuteroacutel a raacuteolvasaacutes (epoacutedai) a menedeacutekuumlnk

Benedek kanonok Polypticusa (1140ndash1143 k)

IA Cornomannia dicsőiacuteteacutesei (laudes)70

A feheacuternek nevezett szombaton amikor a Cornomannia laudeseit kell eacutenekelni a paacutepa uacuternak a koumlvetkező moacutedon A tizennyolc diakoacutenia oumlsszes archipresbitere a mon-dott napon reggeli utaacuten megszoacutelaltatja a harangokat eacutes a paroacutekia egeacutesz neacutepe a temp-lomhoz fut A sekrestyeacutes tunikaacutet (albaacutet) vagy camisust visel eacutes viraacutegokkal szarv alakuacutera formaacutezott koszoruacuteval van megkoszoruacutezva kezeacuteben pedig a koumlvetkezőkeacuteppen keacuteszuumllt phinobolust tartja71 ez egy uumlreges nyeacutel72 egy koumlnyoumlk hosszuacute az oldala eacutes a teteje tele csengettyűkkel Az archipresbiter pluvialist oumlltve a kleacuterussal eacutes a neacuteppel a Lateraacutenba megy eacutes mindnyaacutejan egyuumltt vaacuterjaacutek a paacutepaacutet a palota előtt a Fullonia alatt Mikor a paacutepa eacutertesuumll roacutela hogy mindenki megeacuterkezett lejoumln a palotaacuteboacutel a kijeloumllt helyre hogy a Cornomannia dicseacutereteit (laudes) fogadja Akkor az egyes archipresbiterek a kleacuterus-sal eacutes a neacuteppel koumlrt formaacutelnak eacutes elkezdik eacutenekelni az Eya preces de loco Deus ad bonam horam kezdetű dalokat latinul eacutes goumlroumlguumll A sekrestyeacutes a koumlr koumlzepeacuten taacutencol a phinobolust zoumlrgetve eacutes szarvasfejeacutet haacutetrahajtva Mikor a dicseacuteret veacuteget eacuter előleacutep az egyik archipresbiter eacutes a curia aacuteltal előkeacutesziacutetett szamaacuterra uumll fel haacutetrafeleacute fordulva Az egyik kamaraacutes a szamaacuter feje foumlleacute egy mosdoacutetaacutelat tart benne huacutesz deacutenaacuterral Az emliacutetett archipresbiter haacutetrafeleacute hajolgatva haacuterom alkalommal amennyit tud elvesz belőluumlk eacutes azt [a peacutenzt] megtartja Ezutaacuten az archipresbiter a papokkal egyuumltt koszoruacutet helyez a [paacutepa] laacutebaacutehoz Azonban a Santa Maria in Via Lata archipresbitere egy koszoruacutet eacutes egy nem megkoumltoumltt roacutekaacutet hoz amely elmenekuumll a paacutepa pedig az archipresbiternek

67 Utalaacutes a Szent Ivaacuten eacutejjeleacuten veacutegzett tipikus joacuteslaacutesi formaacutera Kukuleacutes 1948 167ndash72 Greenfield 1995 144

68 Az aacuterpaacuteval valoacute joacuteslaacutes moacutedszereacutehez Greenfield 1995 14569 Termeacuteszetesen maacutegikus eacutertelemben70 A fordiacutetaacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute kiadaacutes Fabre 188971 A szoacute maacuteshol nem fordul elő72 A caulus (rsquonyeacutelrsquo) szoacute az olaszboacutel eacutertelmezhető a concavus uumlreges kivaacutejt esetleg goumlrbe lehet

314

egy aranyat (bezas) ad eacutes egy felet A Santa Maria in Aquiro archipresbitere egy koszo-ruacutet eacutes egy kakast ad eacutes kap egy aranyat eacutes egy negyedet A Santo Eustachio presbi-tere koszoruacutet ad eacutes egy szarvast (domula) eacutes kap egy eacutes egynegyed aranyat A toumlbbi diakoacutenia archipresbitere egy aranyat kap Az aacuteldaacutes utaacuten mindnyaacutejan hazateacuternek

Mikor hazaeacutertek az ily moacutedon feloumlltoumlzoumltt sekrestyeacutes egy presbiterrel eacutes keacutet taacutersaacute-val szenteltvizet suumltemeacutenyt (nebula) eacutes babeacuteraacutegat visz eacutes veacutegigjaacuterja a paroacutekia haacutezait az előbbi moacutedon bolondozva eacutes a phinobolust zoumlrgetve A presbiter uumldvoumlzli a haacutezat megszoacuterja a viacutezzel a tűzhelyre babeacuteraacutegat tesz eacutes a haacutez gyerekeinek ad a suumltemeacutenyből Koumlzben a sekrestyeacutes barbaacuter nyelven eacutenekel Jaritan jaritan Raphayn Jercoyn Jara-riasti eacutes a kiacuteseacuterői is vele egyuumltt Akkor a haacutez ura ajaacutendeacutekot ad nekik egy deacutenaacutert vagy toumlbbet Ez volt a szokaacutes egeacuteszen VII Gergely paacutepaacuteig de ahogy megnőttek a haacuteboruacutes kiadaacutesok ő megszuumlntette ezt

Kezdődnek a cornomannia dicseacuteretein eacutenekelt versekEya preces de loco Deus ad bonam horam Deus in tuo nomine Sancta Maria Dei

genetrix Eya preces de loco

[A laudes szoumlvege]73

Ezek a roacutemaiak koumlzoumls jaacuteteacutekai januaacuter KalendaejaacutenA Kalendae előesteacutejeacuten keacuteső este a fiuacutek felkelnek eacutes egy pajzsot visznek egyikuumlk

maszkot visel nyakaacuteban pedig mazzaacutet74 fuumltyuumllve megszoacutelaltatjaacutek a dobot haacutezroacutel haacutezra jaacuternak eacutes koumlrbeveszik a pajzsot a dob szoacutel az aacutelarc[os] fuumltyuumll Mikor ez a jaacuteteacutek veacuteget eacutert ajaacutendeacutekokat kapnak a haacutez uraacutetoacutel amit az joacutenak laacutet Iacutegy tesznek minden egyes haacutez-naacutel Aznap mindenki zoumlldseacutegeket eszik Reggel koumlzuumlluumlk keacutet fiuacute felkel olajaacutegakat fog-nak soacutet eacutes beleacutepnek a haacutezakba Uumldvoumlzlik a haacutezat oumlroumlm eacutes vidaacutemsaacuteg legyen ebben a haacutezban A lombos aacutegroacutel eacutes a soacuteboacutel maroknyit a tűzbe dobnak eacutes mondjaacutek ennyi gyer-mek ennyi malac ennyi baacuteraacuteny eacutes minden joacutet kiacutevaacutennak eacutes meacuteg napkelte előtt esznek leacutepes meacutezet vagy valami eacutedeset hogy az egeacutesz eacutev ilyen eacutedesseacuteggel teljen pereskedeacutes eacutes suacutelyos neheacutezseacuteg neacutelkuumll

A Carnelevarium jaacuteteacutekai

Huacuteshagyoacutekedd előtti vasaacuternap felkelnek a lovasok eacutes a gyalogosok reggeli utaacuten maguk koumlzoumltt isznak Ezutaacuten a gyalogosok leteacuteve pajzsaikat a Testaccio-dombhoz mennek a praefectus a lovasokkal a Lateraacutenhoz megy A paacutepa lejoumln a palotaacuteboacutel eacutes a praefectussal eacutes a lovasokkal a Testaccioacutehoz lovagol hogy ahogy ott vette kezdeteacutet a

73 A dalok szoumlvegeacutet kihagyom mivel a legnagyobb reacuteszuumlk nem eacutertelmezhető teljes bizonyossaacuteggal74 Talaacuten bunkoacutet

315

vaacuteros uacutegy ott azon a napon veacuteget vessenek a testi oumlroumlmoumlknek75 Jaacuteteacutekokra keruumll sor a paacutepa sziacutene előtt hogy semmilyen perlekedeacutes ne taacutemadjon koumlzoumlttuumlk Megoumllnek egy medveacutet ezzel megoumllik az oumlrdoumlgoumlt testuumlnk megkiacuteseacutertőjeacutet megoumllnek egy tinoacutet ezzel megoumllik gyoumlnyoumlreink gőgjeacutet megoumllnek egy kakast megoumllik aacutegyeacutekunk bujasaacutegaacutet hogy azutaacuten tisztaacuten eacutes joacutezanon eacuteljuumlnk a lelki kuumlzdelemben (in agone anime) hogy huacutesveacutetkor meacuteltaacuten kieacuterdemeljuumlk az Uacuter testeacutenek veacuteteleacutet

Milyenek a fiuacutek dicseacuteretei boumljtben

A nagyboumljt koumlzepeacuten az iskolaacutes fiuacutek zaacuteszloacutekkal eacutes csengettyűkkel felszerelt laacutendzsaacutekat fognak előszoumlr a templom előtt eacutenekelnek majd eacutenekelve veacutegigjaacuterjaacutek a haacutezakat eacutes e dicseacuterő dal (laudes) joacuteteacutetemeacutenyeacuteeacutert csereacutebe tojaacutesokat kapnak

[az eacutenekek szoumlvege]

75 A hagyomaacuteny szerint Roacutema vaacuterosaacutet a Palatinus-dombon alapiacutetottaacutek a Testaccio-domb a vaacuteros deacuteli falaacutenak koumlzeleacuteben akkor meacuteg nem is leacutetezett mivel a Testaccio mesterseacuteges domb anyagaacutet az eacutev-szaacutezadokon keresztuumll kidobaacutelt amphoraacutek cserepei alkotjaacutek A roacutemai naptaacuterban aacuteprilis 21-eacutere esett a Parilia uumlnnepe melyet egyszersmind Roacutema vaacuteros szuumlleteacutesnapjaacutenak is tartottak Baacuter ez egy pogaacuteny istenseacuteg Pales tiszteleteacutere tartott uumlnnep volt eredetileg Roacutema eacutes Konstantinaacutepoly alapiacutetaacutesaacutenak em-leacuteknapjai a kereszteacuteny korban is az uumlnnepek listaacutejaacuten maradtak (Codex Theodosianus II 8 19) Ez le-hetőveacute sőt szuumlkseacutegesseacute is tehette hogy valamilyen krisztianizaacutelt megemleacutekezeacutesi formaacutet alakiacutetsanak ki az uumlnnep szaacutemaacutera Baacuter a szoumlveguumlnk huacuteshagyoacutekeddről eacutes karnevaacutelroacutel beszeacutel a vaacuteros kezdeteire valoacute utalaacutes jelzi hogy kapcsolatban kell lennie a Natalis Urbis Romaeval azonban a fejlődeacutes felvaacute-zolaacutesa a forraacutesok hiaacutenyaacuteban lehetetlen

Felhasznaacutelt irodalom

Roumlvidiacuteteacutessel hivatkozott irodalom

CIL Corpus Inscriptionum LatinarumILS Hermann Dessau Inscriptiones Latinae Selectae IndashIII Berlin Weidmann 1892ndash1916Mansi Giovanni Domenico Mansi Sacrorum Conciliorum Nova et Amplissima Collectio Venezia

Zatta 1758ndash1798MGH Monumenta Germaniae Historica httpwwwdmghde (Letoumllteacutes ideje 2017 05 20)PG Jacques Paul Migne Patrologia Graeca Vol CLXI Paris 1857ndash1866PL Jacques Paul Migne Patrologia Latina Vol CCXXI Paris 1844ndash1865P Oxy Papyri Oxyrhynci

Szoumlvegkiadaacutesok1

Acta Dasii ndash Cumont Franz (ed) 1897 Les Actes de S Dasius Analecta Bollandiana XVI 5ndash16 ndash Pillinger Renata (ed) 1988 Das Martyrium des heiligen Dasius Wien Verlag der Oumlsterrei-

chischen Akademie der WissenschaftenAgathias Historiae Niebuhr Barthold Georg (ed) 1828 Agathiae Myrinaei Historiarum Libri Quinque Bonnae

Weidmann (Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae)Ailianos Varia Dilts M R (ed) 1974 Claudii Aeliani varia historia Leipzig TeubnerAllatius Leo Allatius Leo 1645 De Graecorum hodie quorundam opinationibus in Leo Allatius De templis

Graecorum recentioribus ad Ioannem Morinum De narthece ecclesiae veteris ad Gasparem de Simeoni-bus nec non de Graecorum hodie quorundam opinationibus ad Paullum Zacchiam Coloniae Agrip-pinae Apud Iodocum Kalcovium et socios

Ammianus Marcellinus Seyfarth Wolfgang (ed) 1978 Ammiani Marcellini Rerum gestarum libri qui supersunt IndashII

Leipzig Teubner

1 Mindazon forraacutesokat melyeket a Patrologia Latina vagy Patrologia Graeca sorozatokboacutel ideacutezek nem tuumlntettem fel kuumlloumln a forraacutesok bibliograacutefiaacutejaacuteban

318

Anthologia Palatina Beckby Hermann (ed) Anthologia Graeca IndashIV Muumlnchen Ernst HeimeranAntiochiai Izsaacutek Bickell Gustavus (ed) 1873 S Isaaci Antiocheni doctoris Syrorum opera omnia Pars IndashII

Gissae Sumtibus J RickeriAppianus Mendelssohn Ludwig 1875ndash1905 Appiani Historia Romana Leipzig TeubnerApuleius Metamorphoses ndash Gaselee Stephen (ed) 1915 Apuleius The Golden Ass being the Metamorphoses of Lucius Apu-

leius London Heinemann ndash Gwyn Griffiths John 1975 Apuleius of Madaura The Isis Book Metamorphoses Book XI

translated and with Commentary by J Gwyn Griffiths Leiden Brill Aristophaneacutes Hall F WndashGeldart W M (eds) 1907 Aristophanes Comoediae IndashII Oxford Clarendon

PressArrhianus Ars tactica DeVoto James G (transl ed) 1993 Flavius Arrianus Techne taktika (Tactical Handbook) and

Ektaxis kata Alanon (The Expedition against the Alans) Chicago Ares Publishers Asterios Datema Cornelis (ed) 1970 Asterius of Amasea Homilies IndashXIV Leiden E J BrillAtheacutenaios Kaibel Georg (ed) 1887ndash1890 Athenaei Naucratitae Dipnosophistarum libri 15 IndashIII Teub-

ner LeipzigAtheacutenaios Deipnosophistai Kaibel Georgius (ed) 1887ndash1990 Athenaei Naucratitae dipnosophistarum libri XV IndashIII Leip-

zig TeubnerAusonius Evelyn-White Hugh G (ed) 1919 Ausonius Works I LondonndashCambridge Heinemannndash

Harvard UPBasilika Heimbach Karl Wilhelm (ed) 1833 Basilicorum libri IX Lipsiae Joh Ambrosius BarthBeda De temporum ratione Giles J A (ed) 1843 The Miscellaneous works of Venerable Bede VI London Whittaker

139ndash342Bragai Maacuterton Caspari Carl Paul (ed) 1883 Martinus episcopus Bracarensis De correctione rusticorum Chris-

tiana Mallingschen BuchdruckereiBryennios Ioacuteseacutephos Oeconomos Lysimaque 1930 Lrsquoeacutetat intellectuel et moral des Byzantins vers le milieu du

XIVe siegravecle drsquoapregraves une page de Joseph Bryenniis in Eacutetudes sur lrsquoHistoire et sur lrsquoart de Byzance Meacutelanges Charles Diehl I Histoire Paris 225ndash233

Caesar Gaius Iulius De bello Gallico Rice Holmes T (transl) 1914 C Iulii Commentarii Rerum in Gallia Gestarum Oxford Cla-

rendon PressCaesarius Arelatensis Germain Morin OSB (ed) 1953 Caesarii Arelatensis Opera II Tyrnholti Typographi Brepols

Editores Pontificii (Corpus Christianorum Series Latina 104)

319

Calendarium ad annum 354 Divjak JohannesndashWischmeyer Wolfgang (Hrsg) 2014 Das Kalendarbuch von 354 Der Cro-

nograph des Filocalus Wien HolzhausenCarmen Saliare Zander Carl Magnus (ed) 1888 Carminis Saliaris Reliquiae Lundae Typ BerlingianisCassiodorus Varia Mommsen Theodor (ed) 1894 Cassiodori senatoris Variae Berolini WeidmannCassius Dio Boissevain U P (ed) 1895ndash1931 Dio Cassius Historia Romana IndashIV BerlinCato De agricultura Goujard R (ed) 1975 Caton De lrsquoagriculture Paris Collection Budeacute Les Belles LettresCena Cypriani Strecker Karl (ed) 1923 Monumenta Germaniae historica Poetae Latini aevi Carolini tom IV

fasciculus II et III Berlin Weidmann 857ndash900Censorinus Brodersen Kai (Hrsg) 2012 Censorinus Uumlber den Geurtstag Darmstadt WBGChoricius Foerster Richard (ed) 1972 Choricii Gazaei opera Editio stereotypa editionis anni

MCMXXIX Stuttgart TeubnerCicero De divinatione Muumlller C F W (ed) 1915 M Tullius Cicero De divinatione Leipzig TeubnerCicero De natura deorum Plasberg O (ed) 1917 Marcus Tullius Cicero De natura deorum Leipzig TeubnerCicero De officiis Miller Walter (ed) 1913 M Tullius Cicero De officiis CambridgendashLondon Harvard Uni-

versity PressCicero Epistulae ad Atticum Shackleton Bailey David Roy (ed) 1987 M Tulli Ciceronis epistulae ad Atticum Stuttgart

TeubnerCodex Theodosianus Mommsen Theodor (ed) 1905 Theodosiani libri XVI cum constitutionibus Sirmondiansis et leges

novellae ad Theodosianum pertinetes Berolini WeidmannColumella De re rustica Lundstroumlm VndashJosephson AndashHedberg S (eds) 1897ndash1968 L Iunii Moderati Columellae

opera quae exstant UppsalaCorippus In laudem Iustini Becker Immanuel (ed) 1836 Corippus In laudem Iustini minoris Bonn Weber (Corpus

Scriptorum Historiae Byzantinae)De Caeriomoniis ndash Reiske Johann Jakob (ed) 1830 Constantini Porphyrogeniti imperatoris de caerimoniis aulae

Byzantinae libri duo IndashII Bonnae impensis Ed Weberi ndash Moffatt Ann (transl) 2012 Konstantinos Porphyrogennetos The Book of Ceremonies in two

volumes Canberra Australian Association for Byzantine Studies (Reiske reprint kiadaacutesa angol fordiacutetaacutessal)

Deacutemostheneacutes De corona Butcher S H (ed) 1903 Demosthenis Orationes Oxonii e Typographeo Clarendoniano

320

Digesta Mommsen Theodor (ed) 1870 Digesta Iustiniani Augusti Berolini WeidmannDiogeneacutes Laertios Hicks R D (ed) 1972 Diogenes Laertius Lives of Eminent Sophists Cambridge Harvard UPDioacuten Chrysostomos Dio Chrysostom 1932 Discourses 1ndash11 trans James Wilfred Cohoon Cambridge Harvard

UP (Loeb Classical Library)Dionysios Halikarnasseus Ant Rom Dionysius of Halicarnassus 1937ndash1950 Roman Antiquities IndashVII transl by Ernest Cary

Cambridge Harvard UP (Loeb Classical Library)Etymologicum Magnum Gaisford Thomas (ed) 1848 Etymologicum magnum seu verius lexicon saepissime vocabulorum

indagans ex pluribus lexicis scholiastis et grammaticis anonymi cuiusdam opera concinnatum Oxo-nii e typographo Academico

Eusebius Vita Constantini Heikel Ivar A (ed) 1902 Eusebius Werke Erster Band Leipzig HinrichEustathios Epistola VII Tafel Theodor L F (rec) 1832 Eustathii metropolitae Thessalonicensis opuscula Frankfurt

SchmerberFestus Lindsay Wallace M 1913 Sexti Pompei Festi de verborum significatu quae supersunt cum Pauli epi-

tome Thewrewkianis copiis usus edidit Wallace M Lindsay Lipsiae Teubnerfragmenta Aratea Gain David B 1976 The Aratus Ascribed to Germanicus Caesar London The Anthlone PressFulgentius Mythologiae Helm Rudolph (ed) 1898 Fabii Planciadis Fulgentii V C opera accedunt Fabii Claudii Gordiani

Fulgentii V C De aetatibus mundi et homines et S Fulgentii episcopi super Thebaiden Lipsiae Teub-ner

Gellius Hosius Carl (ed) 1903 A Gellii Noctium Atticarum libri XX IndashII Leipzig TeubnerGeoponica ndash Beckh Heinrich (ed) 1895 Geoponica sive Cassiani Bassi scholastici de re rustica eclogae Lip-

siae Teubner ndash Dalby Andrew (transl) 2011 Geoponika Farm Work A Modern Translation of the Roman

and Byzantine Farming Handbook Totnes Prospect booksGlykas Becker Immanuel (ed) 1836 Michaelis Glycae Annales Bonnae Weber (Corpus Scriptorum

Historiae Byzantinae)Harpocration Lexicon in decem oratores Dindorf Wilhelm (ed) 1853 Harpocrationis Lexicon in decem oratores lexicon IndashII Oxonii

E typographeo AcademicoHeacuteroacutedianos ndash Whittaker C R (ed) 1970 Herodian History of the Empire London Loeb Classical Lib-

rary (Loeb Classical Library) ndash Heacuteroacutedianos 2005 A Roacutemai Birodalom toumlrteacutenete Marcus Aurelius halaacutelaacutetoacutel ford Feheacuter Bence

Kovaacutecs Peacuteter Budapest Osiris

321

Heacutesiodos Erga Evelyn-White Hugh G 1936 Hesiod The Homeric Hymns and Homerica CambridgendashLon-

don Harvard UPndashHeinemannHomilia de sacrilegiis Caspari Carl Paul (ed) 1886 Eine Augustin faumllschlich beilegte Homilia de sacrilegiis Christiania

Jacob DybwadHoratius Odae Shorey PaulndashLaing Gordon J (eds) 1919 Horace Odes and Epodes Chicago SanbornIamblichos De mysteriis Parthey Gustavus (ed) 1857 Jamblichi De mysteriis liber Berolini Fridericus NicolausIoacuteanneacutes Antiocheacutenos Mariev Sergei (ed) 2008 Ioannis Antiocheni fragmenta quae supersunt omnia Berolini et Novi

Eboraci Walter de GruyterIosephus Flavius Ant Iud Niese B (ed) 1892 Flavii Josephi opera Berlin WeidmannIsidorus De natura rerum Becker Gustav (ed) 1857 Isidori De natura rerum Berlin WeidmannIulianus Misopoacutegoacuten ndash Wright Wilmer Cave 1913 The Works of the Emperor Julian II London Heinemann ndash Prato CndashMicalella D 1979 Giuliano imperatore Misopogon Roma ndash Iulianus Apostata Beszeacuted az antiochiaiak ellen avagy a Szakaacutellgyűloumllő (Or XII) in

Szeacutekely MelindandashIlleacutes Imre Aacuteron (szerk) 2013 Keacuteső roacutemai szoumlveggyűjtemeacuteny Szeged JATE Press 257ndash332

Joacutezsua Stylita ndash Trombley Frank RndashWatt John W (translated with notes and introduction) 2000 The

Chronicle of Pseudo-Joshua the Stylite Liverpool Liverpool UP ndash Wright William (ed) 2003 The Chronicle of Joshua the Stylite Composed in Syriac A D 507

with a Translation into English and Notes Gorgias Press [1882]Kedreacutenos Becker Immanuel (ed) 1838 Georgius Cedrenus Ioannis Scylitzae ope IndashII Bonnae WeberLibanios Ekphrasis 5 Gibson Craig A (transl) 2007 Libaniusrsquos Progymnasmata Model exercises in Greek prose compo-

sition and rhetoric Atlanta Society of Biblical Literature 436ndash440 Libanios Oratio IX (eis tas Kalendas) Foerster Richardus (ed) 1904 Libanii opera vol 1 fasc 2 Lipsiae TeubneriLiber pontificalis ndash Duchesne Louis (ed) 1886ndash1892 Le Liber Pontificalis Texte introduction et commentaire

IndashII Paris Thorin ndash Davis Raymond (trans) 2010 The Book of Pontiffs (Liber Pontificalis) The Ancient Biographies

of First Ninety Roman Bishops to AD 715 Revised edition translated with introduction and notes by Raymond Davis Liverpool UP (Translated Texts for Historians 6)

Livius Weissenborn Wilhelm (ed) 1881 Livius Ab urbe condita Lipsiae TeubnerLucretius De rerum natura Martin J (ed) 1953 Lucretius De rerum natura Teubner LeipzigLukianos Peri toacuten en misthoacutesynontoacutenPros ta KrononKronosoloacuten Jacobitz Karl (ed) 1896 Luciani Samosatensis opera III Leipzig Teubner

322

Lydos De magistratibus ndash Wuumlnsch Richard (ed) 1967 Ioannis Lydi De magistratibus populi Romani libri tres Stuttgart

Teubner ndash Bandy Anastasius C (ed) 1983 Ioannes Lydus on Powers or the Magistracies of the Roman State

Introduction critical text translation commentary and indices Philadelphia The Ameri-can Philosophical Society

ndash Dubuisson Michel (ed) 2006 Jean le Lydien Des magistratures de lrsquoeacutetat romain Belles Lett-res

Lydos De mensibus ndash Wuumlnsch Richard (ed) 1968 Ioannes Lydos Liber de mensibus editio stereotypa editions pri-

mae (MDCCCXCVIII) Stutgardiae Teubner ndash Bandy Anastasius C (ed) 2013 The Works of Ioannis Lydus IndashIV Queenston Lampeter

Edwin Mellen PressLydos De ostentis Wachsmuth Curt 1863 Ioannis Laurentii Lydi Liber de ostentis et Calendaria graeca omnia Leip-

zig TeubnerMacrobius Willis Jacob (ed) 1963 Ambrosii Theodosii Macrobii Saturnalia IndashII Lipsiae TeubnerMalalas ndash Jeffreys ElisabethndashJeffreys MichaelndashScott Roger (transl) 1986 The Chronicle of John

Malalas A Translation Melbourne Australian Association for Byzantine Studies ndash Thurn Hans 2000 Ioannis Malalae Chronographia BerlinndashNew York Walter de Gruyter

(Corpus Fontium Historiae Byzantinae ndash Series Berolinensis 35)Manilius Astronomica Goold George P (ed) 1977 Manilius Astronomica Cambridge Harvard UP (Loeb Classical

Library)Marinus Vita Procli Boissonade Ioh Franc (ed) 1814 Marini vita Procli Lipsiae WeigelMartialis Epigrammata Heraeus Wilhelm (ed) 1925 M Valerii Martialis Epigrammaton libri Leipzig TeubnerMaximos Planudeacutes Kurtz Eduard (ed) 1886 Die Sprichwoumlrtersammlung des Maximus Planudes Leipzig August

NeumannsMinucius Felix Octavius Kytzler Bernhard (ed) 1992 M Minucii Felicis Octavius Stuttgart TeubnerNikeacutetas Becker Immanuel (ed) 1835 Nicetae Choniatae Historia Bonnae WeberNovellae Iustiniani Schoell RudolfndashKroll Wilhelm (eds) 1972 Corpus iuris civilis volumen tertium Novellae

DublinndashZuumlrich WeidmannOvidius ndash Ehwald R (ed) 1907 P Ovidius Naso Amores Epistulae Medicamina faciei feminae Ars ama-

toria remadia amoris Leizig Teubner ndash Boumlmer Franz (ed) 1957 P Ovidius Naso Die Fasten Heidelberg ndash Anderson William S (ed) 1993 Ovidius Metamorphoses StuttgartndashLeipzig Teubner

323

Pausanias Frazer J G (transl and commentary) 1898 Pausaniasrsquos Description of Greece IndashVI London

MacMillanPetronius Satyricon Buumlcheler Franz (ed) 18712 Petronii Satirae et Liber Priapeorum Berlin Weidmann Petrus Chrysologus Olivar Alexander (ed) 1982 Sancti Petri Chrysologi collectio sermonum a felice episcopo parata

sermonibus extravagantibus adjectis III Tyrnholti Brepols (Corpus Christianorum Series Latina XXIV)

Platoacuten Nomoi Burnet John (ed) 1903 Platonis opera Oxford Oxford UPPlautus Leo F (ed) 1895 Plauti Comediae Berlin WeidmannPlinius Epistulae Mynor Roger (ed) 1963 C Plini Caecili Secundi epistularum libri decem Oxford ClarendonPlinius Naturalis Historia Mayhoff Karl Friedrich Theodor (ed) 1906 Plinius Naturalis Historia Leipzig TeubnerPlutarchos ndash Babbit Frank Cole (transl) 1936 Plutarch Moralia XV CambridgendashLondon Harvard

UP ndash Perrin Bernadotte (transl) 1914ndash1926 Plutarch Parallel Lives IX CambridgendashLondon

Harvard UPPolybios Buumlttner-Wobst Theodor (ed) 1882ndash1904 Polybii Historiae V Lipsiae TeubnerPorphyrios De abstinentia Bouffartigue JeanndashPatillon MndashSegonds Alain-Philippe (eds) 1979ndash1995 Porphyrios

De abstinentia ab esu animalium Paris BudeacutePorphyrios De antro Nympharum Nauck Augustus (ed) 1886 Porphyrii philosophi Platonici opuscula selecta Lipsiae Teubner

55ndash81 Prokopios Bella Haury J (ed) 1962ndash1964 Procopii Caesariensis opera omnia IndashIII Lipsiae TeubnerPropertius Elegiae Katz Vincent (ed) 1995 Propertius Los Angeles Sun and MoonPseudo-Acron Keller Otto (ed) 1902ndash1904 Pseudoacronis scholia in Horatium vetustiora Lipsiae TeubnerSallustios De diis et mundo Nock Arthur Darby (ed) 1926 Sallustius concerning the gods and the universe Edited with prole-

gomena and translation Cambridge Cambridge UPScholia ad Demosthenis De corona Dilts M R (ed) 1983 Demosthenes Scholia Demosthenica I Scholia in orationes 1ndash18 Leipzig

TeubnerScholia ad Luciani Iovem tragicumEunuchum Rabe Hugo (ed) 1906 Scholia in Lucianum Lipsiae TeubnerSeneca Apocolcyntosis Rouse W H DndashLitt M A 1913 Seneca Apocolcynthosis London Heinemann

324

Seneca Controv Winterbottom Michael (ed) 1974 Seneca the Elder Declamations I Controversiae Book 1ndash6

Cambridge Harvard UP (Loeb Classical Library)Seneca Naturales Quaestiones Corcoran Thomas H (transl) 1972 Seneca Natural Questions IndashII Cambridge Harvard

UP (Loeb Classical Library)Servius in Vergilii Georgicon Aen Thilo GeorgndashHagen Hermann (eds) 1881ndash1892 Servii grammatici qui feruntur in Vergilii

carmina commentaria IndashII Leipzig TeubnerSolinus Brodersen Kai (ed) 2014 Solinus Wunder der Welt Collectanea rerum mirabilium Darmstadt

Wissenschaftliche BuchgesellschaftStraboacuten Meineke A (ed) 1877 Strabo Geographica Leipzig TeubnerSuda Adler Ada (ed) 2001 Svidae lexicon (editio stereotypa primae) Muumlnchen SaurSuetonius Rolfe J C (transl) 1997ndash1998 Lives of the Caesares IndashII Cambridge Harvard UPSymmachus Relatinoes Meyer Wilhelm (ed) 1872 Q Aurelii Symmachi relationes Lipsiae TeubnerTacitus Annales Fisher Charles Dennis (ed) 1906 Cornelius Tacitus Annales ab excessudivi Augusti Oxford

ClarendonTacitus Historiae Fisher Charles Dennis (ed) 1911 Cornelius Tacitus Historiae Oxford ClarendonTerentius Phormio Fleckeisen Alfred (ed) 1898 P Terentii Afri comoedii Lipsiae TeubnerTestamentum Porcelli ndash Buumlcheler Franz (ed) 18712 Petronii Satirae et Liber Priapeorum Berlin Weidmann

231ndash232 ndash Feheacuter Bence (ford) 2000 Malacka veacutegrendelete Testamentum Porcelli Budapest KirkeacuteTheophanes Continuatus Becker Immanuel (ed) 1838 Theophanes continuatus Ioannes Cameniata Symeon magister

Georgius monachus Bonnae WeberTurini Maximus Mutzenbecher Almut (1962) Maximi episcopi Taurinensis Sermones Collectionem sermonum

antiquam nonnullis sermonis extravagantibus adiectis Tyrnholti Typographi Brepols Editores Pontificii (Corpus Christianorum Series Latina 23)

Tzetzeacutes Chiliades Kiessling Theophil (ed) 1826 Ioannis Tzetzae Historiarum variarum chiliades Lipsiae Wil-

helm VogelValerius Maximus Brisco John (ed) 1998 Valerius Maximus Factorum et dictorum memorabilium libri IX Berlinndash

New York Walter de Gruyter (Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum Teubne-riana)

Varro De lingua Latina Kent Roland G (ed) 1938 Varro on the Latin Language IndashII London Heinemann

325

Vergilius Georgica ndash Greenough J B 1900 Vergil Bucolics Aeneid and Georgics of Vergil Boston Ginn amp Co ndash Ottaviano SilviandashConte Gian Biagio (eds) 2013 P Vergilius Maro Bucolica et Georgica

BerlinndashBoston Walter de GruyterVita Hilari Acta Sanctorum Octobris XI Bruxelles typis Henrici Goemaere 1864 619ndash638Vita Homeri Vasiloudi Maria 2013 Vita Homeri Herodotea ndash Textgeschichte Edition Uumlbersetzung BerlinndashBos-

ton Walter de Gruyter

Bibliograacutefia

Abbott George Frederick 1903 Macedonia Folklore Cambridge Cambridge UPAckerman Susan 1989 A Marzēaḥ in Ezekiel 87ndash13 The Harvard Theological Review LXXXII

267ndash281Agusta-Boularot SandrinendashBeaucamp JoeumlllendashBernardi Anne-MariendashCaire Emmanuegravele

2004ndash2006 Recherches sur la chronique de Jean Malalas IndashII Paris Association des Amis du Centre drsquoHistoire et Civilisation de Byzance

Albrecht Michael von 2003ndash2004 A roacutemai irodalom toumlrteacutenete IndashII Budapest BalassiAlford Violet 1968 The Hobby Horse and Other Animal Masks Folklore LXXIX 122ndash134Alfoumlldi Andraacutes 1937a Isis-szertartaacutesok Roacutemaacuteban a negyedik szaacutezad kereszteacuteny csaacuteszaacuterai alatt Disser-

tationes Pannonicae Ser II fasc 7 Budapestndash 1937b A Festival of Isis in Rome under the Christian Emperors of the Fourth Century Budapest Ins-

titute of Numismatics and Archeology of the Paacutezmaacuteny Peacuteter Universityndash 1947 On the Foundation of Constantinople Journal of Roman Studies XXXVII 10ndash16ndash 1964 Die Sol Comes-Muumlnze vom Jahre 325 Neues zur Bekehrung Constantins in Alfred

Stuiber ndashAlfred Hermann Mullus Festschrift Theodor Klauser Muumlnster Aschendorff 10ndash16ndash 1965ndash1966 Die alexandrinischen Goumltter und die Vota Publica am Jahresbeginn Jahrbuch fuumlr

Antike und Christentum VIIIndashIX 58ndash87ndash 1970 Die monarchische Repraumlsentation im roumlmischen Kaiserreiche Darmstadt Wissenscheftliche

BuchgesellschaftAllatius Leo 1645 De Graecorum hodie quorundam opinationibus in Leo Allatius De

templis Graecorum recentioribus ad Ioannem Morinum De narthece ecclesiae veteris ad Gasparem de Simeonibus nec non de Graecorum hodie quorundam opinationibus ad Paullum Zacchiam Colo-niae Agrippinae Apud Iodocum Kalcovium et socios

Anastassiadou Iphigeacutenie 1976 Deux Ceacutereacutemonies de travestissement en Thrace Le Jour de Babo et les Caloyeri LrsquoHomme XVI 69ndash101

Anrich Gustav Hagios Nikolaos Der heilige Nikolaos in der griechischen Kirche Texte und Untersu-chungen LeipzigndashBerlin Teubner

Arbesmann Rudolph 1979 The rsquoCervulirsquo and rsquoAnniculaersquo in Caesarius of Arles Traditio XXXV 89ndash119

Arena Patrizia 2009 The pompa circensis and the domus Augusta (1stndash2nd c AD) in Oliver HecksterndashSebastian Schmidt-HofnerndashChristian Witschel (eds) Ritual dynamics and reli-

326

gious change in the Roman Empire Proceedings of the eighth workshop of the international network impact of empire (Heidelberg July 5ndash7 2007) LeidenndashBoston Brill 77ndash94

ndash 2010 Feste e rituali a Roma Il principe incontra il popolo nel Circo Massimo Bari EdipugliaArnaudoff M 1917 Die bulgarischen Festbraumluche Leipzig Verlag von Iwan ParlapoffArnold Carl Franklin 1894 Caesarius von Arelate und die gallische Kirche seiner Zeit Leipzig Hin-

richsrsquoscheBagnall Roger SndashWorp K A 1978 The Chronological Systems of Byzantine Egypt Zutphen Terra

Publishing CoBahtyin Mihail 2002 Franccedilois Rabelais műveacuteszete a koumlzeacutepkor eacutes a reneszaacutensz neacutepi kultuacuteraacuteja Buda-

pest OsirisBandy A C 1983 Ioannes Lydus on Powers or the Magistracies of the Roman State Introduction

Critical Text Translation Commentary and Indices Philadelphia The American Philosophical Society

Barnett Richard 1929 The Running of the Deer Folklore XL 393ndash394Battisti CarlondashAlessio Giovanni 1952 Dizionario etimologico Italiano III Firenze G BabeacuteraBaud-Bovy Samuel 1946 Sur le χελιδόνισμα Byzantina-Metabyzantina I 23ndash32Bayless Martha 1997 Parody in the Middle Ages the Latin Tradition Ann Arbor University of

Michigan PressBeard MaryndashNorth JohnndashPrice Simon 1998 Religions of Rome Volume 2 A Sourcebook Camb-

ridge Cambridge UPBeaton Roderick 2004 Folk Poetry of Modern Greece CambridgendashLondonndashNew York Cambridge

UP [1980]Belayche Nicole 2004a Une paneacutegyrie Antiocheacuteenne le Maiumlouma Topoi ndash Orient Occident

Supplem V 401ndash415ndash 2004b Pagan Festivals in Fourth-Century Gaza in Brouria Bitton-AshkelonyndashAryeh Kofsky

(eds) Christian Gaza in Late Antiquity LeidenndashBoston Brill 5ndash22ndash 2009 rsquoLanguagesrsquo and Religion in Second- to Fourth-century Palestine in Search of the

Impact of Rome in Hannah CottonndashRobert HoylandndashJonathan PricendashDavid Wassers-tein From Hellenism to Islam Cultural and Linguistic Change in the Roman Near East Camb-ridge Cambridge UP 177ndash202

Benedikz Benedict S 1969 The Evolution of the Varangian Regiment in the Byzantine Army Byzantinische Zeitschrift LXII 20ndash24

Bennett Chris 2004 The Imperial Nundinal Cycle Zeitschrift fuumlr Papyrologie und Epigraphik CXLVII 175ndash179

Benoist Steacutephane 2009 Du pontifex maximus agrave lrsquoeacutelu de dieu lrsquoempereur et les sacra (1er s av n e ndash Ve s de n e) 33ndash51 in Olivier HeksterndashSebastian Schmidt-HofnerndashChristian Witschel Ritual Dynamics and Religious Change in the Roman Empire Proceedings of the Eighth Workshop of the International Network LeidenndashBoston Brill 33ndash52

Bergamasco Marco 1995 Le διδασκαλικαί nella ricerca attuale Aegyptus LXXV 95ndash167Bergk Theodor 1882 Poetae Lyrici Graeci III Poetas melicos continens Lipsiae TeubnerBernardi Anne-Marie 2006 Regards croiseacutes sur les origines de Rome la fecircte des Brumalia chez

Malalas et Jean Lydos in Sandrine Augusta-BoularotndashJoeumllle BeaucampndashAnne-Marie Ber-nardindashEmmanuegravele Caire (eacuted) Recherches sur la Chronique de Jean Malalas II Paris Associa-tion des Amis du Centre drsquoHistoire et Civilisation de Byzance 53ndash68

Bettini Maurizio 2013 Women and Weasels Mythologies of Birth in Ancient Greece and Rome transl by Emlyn Eisenach ChicagondashLondon Chicago UP [olaszul 1998]

327

Bickell Gustavus (ed) 1873 S Isaaci Antiocheni doctoris Syrorum opera omnia IndashII Gissae Sum-tibus J Rickeri

Bickermann Elias 1963 Chronologie Leipzig TeubnerBiacuteroacute Maacuteria 1994 The Unknown Goddess of Late-Roman Popular Religious Belief Acta Archaeo-

logica Academiae Scientiarum Hungaricae XLVI 195ndash229Blackburn BonniendashHolford-Strevens Leofranc 1999 The Oxford Companion to the Year

Oxford Oxford UPBlech Michael 1982 Studien zum Kranz bei den Griechen BerlinndashNew York Walter de GruyterBlum Claes 1946 The Meaning of στοιχεῖον and its Derivatives in the Byzantine Age A Study

in Byzantine Magic Eranos XLIV 316ndash325Blum RichardndashBlum Eva 1970 The Dangerous Hour the Lore of Crisis and Mystery in Rural Greece

London Chatto and WindusBlumenthal A von 1941 Zur roumlmischen Religion der archaischen Zeit II Rheinisches Museum

XC 310ndash334Boissevain Ursulus Philip (ed) 1895ndash1931 Dio Cassius Historia Romana IndashV Berlin Weid-

mannBoiteux MartinendashSordi Italo 1982 Cornomania e carnevale a Roma nel medioevo La Ricerca

Folklorica VI 57ndash64Bolognesi Recchi Franceshini E 1995 Winter in the Great Palace The Persistence of Pagan

Festivals in Christian Byzantium Byzantinische Forschungen XXI 117ndash132Bolonyai Gaacutebor 2001 Antik szoacutenoki gyakorlatok Budapest TypotexBomgardner David Lee 2000 The Story of the Roman Amphiteatre LondonndashNew York Rout-

ledgeBorgaud Philippe 1988 The Cult of Pan in Ancient Greece transl Kathleen Atlass James Red-

field ChicagondashLondon The University of Chicago PressBoruzs KatalinndashSzaboacute Geacuteza 2009 Neue Votivtafeln aus dem Komiat Tolna in Szilvia Biacuteroacute

(Hrsg) Ex officinahellip Studia in honorem Deacutenes Gaacutebler Győr Mursella 63ndash76Botte Bernard 1932 Les origines de la Noeumll et de lrsquoEacutepiphanie Louvain Abbaye du Mont-Ceacutesar Bourier Herman 1899ndash1900 Uumlber die Quellen der ersten vierzehn Buumlcher des Johannes Malalas IndashII

Augsburg PfeifferBoyanceacute Pierre 1936 Eacutetudes sur le songe de Scipion Bordeaux Univ Fac de LettresBoumlmer Franz 1957 Interpretationen zu den Fasti des Ovid Gymnasium LXIV 112ndash132Bradbury Scott 1994 Constantine and the Problem of Anti-pagan Legislation in the Fourth

Century Classical Philology LXXXIX 120ndash139ndash 1995 Julianrsquos Pagan Revival and the Decline of Blood Sacrifice Phoenix XLIX 331ndash356Brehier Louis 1915 Constantin et la fondation de Constantinople Revue Historique CXIX

241ndash272Brelich Angelo 1955 Tre variazioni romane sul tema delle origini Roma Ateneondash 2008 Februarius in Angelo Brelich Roacutemai variaacutecioacutek az eredet teacutemaacutejaacutera Budapest Gondolat

93ndash120Bremmer Jan 1983 Scapegoat Rituals in Ancient Greece Harvard Studies in Classical Philology

LXXXVII 299ndash320Brown Peter 2000 Augustine of Hippo a Biography BerkeleyndashLos Angeles University of Cali-

fornia PressBrugnoli Giorgio 1984 Il carnevale e i Saturnalia La ricerca Folklorica X 49ndash54Buettner Brigitte 2001 New Yearrsquos Gifts at the Valois Courts ca 1400 The Art Bulletin

LXXXIII 598ndash625

328

Bulgakov Szergiusz V 1900 Nasztolnaja knyiga HarkovBurkert Walter 1983 Homo Necans Berkley University of California Pressndash 1985 Greek Religion Translated by John Raffan Cambridge Mass Harvard UPBury J B 1907 The Ceremonial Book of Constantine Porphyrogennetos English Historical

Review LXXXVII 435Cameron Alan 1968 Gratianrsquos Repudiation of the Pontifical Robe The Journal of Roman Stu-

dies LVIII 96ndash102ndash 1973 Porphyrius the Charioteer London Oxford UPndash 1976 Circus Factions Blues and Greens at Rome and Byzantium Oxford Clarendonndash 2007 The Imperial Pontifex Harvard Studies in Classical Philology CIII 341ndash384ndash 2011 The Last Pagans of Rome OxfordndashNew York Oxford UPCameron Averil 1996 Procopius and the Sixth Century LondonndashNew York RoutledgeCarney Thomas F 1971 Bureaucracy in Traditional Society Romano-Byzantine Bureaucracies Viewed

from within IndashIII Lawrence Kansas CoronadoChambers Edmund K 1903 The Medieval Stage IndashII Oxford ClarendonChamplin Edward 1987 The Testament of the Piglet Phoenix XLI 174ndash183Chaniotis Angelos 2009 Ritual Performances of Divine Justice the Epigraphy of Confession

Atonement and Exaltation in Roman Asia Minor in Hannah CottonndashRobert HoylandndashJo-nathan PricendashDavid Wasserstein From Hellenism to Islam Cultural and Linguistic Change in the Roman Near East Cambridge Cambridge UP 115ndash153

Chuvin Pierre 1990 Chronique des derniers paiumlens Paris Les Belles LettresFayardClifford Richard J 1990 Phoenician Religion Bulletin of the American Schools of Oriental

Research CCLXXIX 55ndash64Coleman K M 1990 Fatal Charades Roman Executions Staged as Mythological Enactments

The Journal of Roman Studies LXXX 44ndash73Constantelos Demetrios 1970 Canon 62 of the Synod in Trullo and the Slavic Problem

Byzantina II 21ndash35Corbett P B 1969 Review [Petronius bdquoSatyricardquo bdquoSchmenckelgeschichtenrdquo Lateinisch-

deutsch von Konrad Muumlller und Wilhelm Ehlers Muumlnchen Ernst Heimeran 1965] Classi-cal Philology LXIV 253ndash256

Cortelazzo ManliondashZolli Paolo 2009 LrsquoEtimologico minore Dizionario Etimologico della lingua Italiana Bologna Zanichelli

Courtney Edward 1988 The Roman Monts in Art and Lierature Museum Helveticum XLV 33ndash57

Crawford John Raymond 1914ndash1919 De Bruma et Brumalibus Festis Byzantinische Zeitschrift XXIII 365ndash396

Cribiore Raffaella 2007 The School of Libanius in Late Antique Antioch PrincetonndashOxford Prin-ceton UP

Croke Brian 1990 The Development of a Critical Text in Elisabeth JeffreysndashBrian Crokendash R Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 313ndash324

Crook Zeba 2013 Fictive Giftship and Fictive Friendship in Greco-Roman Society in Michael L Satlow (ed) The Gift in Antiquity MaldenndashOxford Wiley-Blackwell 61ndash76

Cumont Franz 1897 Actes de S Dasius Analecta Bollandiana XVI 11ndash15Csapo Eric 2012 rsquoParade Abusersquo rsquoFrom the Wagonsrsquo in C W MarshallndashGeorge Kovacs

(eds) No Laughing Matter Studies in Athenian Comedy London UK (Bristol Classical) 19ndash33

329

Dalby Andrew 19972 Siren Feasts A History of Food and Gastronomy in Greece LondonndashNew York Routledge

Datema Cornelis (ed) 1970 Asterius of Amasea Homilies IndashXIV Leiden E J BrillDaube David 1969 Roman Law Linguistic Social and Philosophical Aspects Edinborough UPDawkins R M 1906 The Modern Carnival in Thrace and the Cult of Dionysus The Journal of

Hellenic Studies XXVI 191ndash206Debord P 1982 Aspects sociaux et eacuteconomiques de la vie religieuse dans lrsquoAnatolie greacuteco-romaine Lei-

den BrillDegrassi Attilio 1963 Inscriptiones Italiae XIII Fasti et Elogia fasc 2 Fasti Anni Numani et Iuliani

Accedunt Ferialia Menologia Rustica Parapegmata Roma La Libreria dello StatoDelatte Armand 1927 Anecdota Atheniensia Tome I Texts Grecs ineacutedits relatifs agrave lrsquohistoire des reli-

gions LiegravegendashParis Vaillant-CarmannendashEacutedouard Championndash 1932 La catoptromancie grecque et ses deacuteriveacutes LiegravegendashParis H Vaillant-CarmannendashE DrozDelmaire RolandndashRougeacute Jean 2005 Les Lois religieuses des empereurs romains de Constantin agrave

Theacuteo dose II (312ndash438) I Code Theacuteodosien Livre XVI Paris Les Eacuteditions du CerfDemacopoulos George 2015 Are All Universalist Politics Local Pope Gelasius Irsquos Internatio-

nal Ambition as a Tonic for Local Humiliation in Geoffrey D Dunn (ed) The Bishop of Rome in Late Antiquity Burlington Ashgate 141ndash154

Denk Joseph 1906 Agniculam facere Archiv fuumlr lateinische Lexikographie und Grammatik XIV 430ndash431

Denzey Lewis Nicola 2013 Roses and Violets for the Ancestors Gifts to the Dead and Ancient Roman Forms of Social exchange in Michael L Satlow The Gift in Antiquity MaldenndashOx-ford Wiley-Blackwell 122ndash136

Depuydt Leo 1987 AD 297 as the Beginning of the First Indiction Cycle The Bulletin of the Ame-rican Society of Papyrologists XXIV 137ndash139

Deubner LudwigndashKretschmer Paul 1910 Strena Glotta III 33ndash43Devecseri Gaacutebor (ford) 1993 Homeacuterosz Iliaacutesz Oduumlsszeia Homeacuteroszi koumlltemeacutenyek Budapest Pan-

theonDietrich Karl 1925 Hellenistische Volksreligion und byzantinische-neugriechische Volks-

glaube Angelos Archiv fuumlr Neutestamentliche Zeitgeschichte und Kulturkunde I 2ndash23Dillon Matthew 1997 Pilgrims and Pilgrimage in Ancient Greece LondonndashNew York RoutledgeDindorf L (ed) 1863 Dionis Cassi Cocceiani Historia Romana Lipsiae B G TeubneriDivjak JohannesndashWischmeyer Wolfgang (Hrsg) 2014 Das Kalendarbuch von 354 Der Crono-

graph des Filocalus Wien HolzhausenDodds Eric Robertson 1947 Theurgy and its Relationship to Neoplatonism Journal of Roman

Studies XXXVII 55ndash69ndash 1951 The Greek and the Irrational Berkeley Californiandash 2002 A goumlroumlgseacuteg eacutes az irracionalitaacutes ford Hajdu Peacuteter Budapest Gond-PalatinusDolansky Fanny 2011a Celebrating the Saturnalia Religious Ritual and Roman Domestic

Life in Beryl Rawson (ed) A Companion to Families in the Greek and Roman Worlds MaldenndashOxford Wiley-Blackwell 488ndash503

ndash 2011b Honouring the Family Dead on the Parentalia Ceremony Spectacle and Memory Phoenix LXV 125ndash157

ndash 2011c Reconsidering the Matronalia and Womenrsquos Rites The Classical World CIV 191ndash209Dolbeu Franccedilois 1990 Sermons ineacutedits de S Augustin dans un manuscrit de Mayence (Stadt-

bibliothek I 9) Revue des Eacutetudes Augustiniennes XXXVI 355ndash359

330

ndash 1996 Augustine drsquoHippone Vingt-six sermons au peuple drsquoAfrique Paris Institut drsquoEtudes augus-tiniennes

Dolbeau FranccediloisndashEacutetaix Raymond 2003 Le rsquojour des torchesrsquo (24 juin) drsquoapregraves un sermon ineacutedit drsquoorigine africaine Archiv fuumlr Religionsgeschichte V 243ndash259

Dowden John 1910 The Church year and Kalendar Cambridge Cambridge UPDowden Ken 1989 Death and the Maiden Girlrsquos Initiation Rites in Greek Mythology LondonndashNew

York RoutledgeDoumllger Franz Joseph 1940 Die Planetenwoche der griechischen-roumlmischen Antike und der

christliche Sonntag Antike und Christentum VI 202ndash238Doumlmoumltoumlr Tekla 1958 Aacuterpaacuted-haacutezi Imre herceg eacutes a csodaszarvas monda Filoloacutegiai Koumlzloumlny

V 317ndash323ndash 1983 A neacutepszokaacutesok koumllteacuteszete Budapest Akadeacutemiai [1974]Doumlrrer Anton 1949 Tiroler Fasnacht Innsbruck Oumlsterreichischer BundesverlagDreyer Boris 2006 Ausbildung und Beruf in Johannes ChristesndashRichard KleinndashCristoph

Luumlth (Hrsg) Handbuch der Erziehung und Bildung in der Antike Darmstadt Wissenschaftli-cher Buchgesellschaft

Dulabahn Elisabeth Snowden 1993 Studies on the Laterculus of Polemius Silvius Ann Arbor Michigan UP

Duliegravere Walter L 1970 Protection permanente contre des animaux nuisibles assureacutee par Apollonius de Tyane dans Byzance et Antioche Evolution de son mythe Byzantinische Zeitsch-rift LXIII 247ndash277

Duval Yves-Marie 1977 Des Lupercales de Constantinople aux Lupercales de Rome Revue des Eacutetudes Latines LV 222ndash270

Dyer Joseph 2008 The Boy Singers of the Roman Schola Cantorum in Susan BoyntonndashEric Rice (eds) Young choristers 650ndash1700 Woodbridge The Boydell 19ndash36

Eck Werner 2009 The Presence Role and Significance of Latin in the Epigraphy and Cul-ture of the Roman Near East in Hannah CottonndashRobert HoylandndashJonathan PricendashDavid Wasserstein From Hellenism to Islam Cultural and Linguistic Change in the Roman Near East Cambridge Cambridge UP 15ndash42

Evans J A S 1971 Christianity and Paganism in Procopius of Caesarea Greek Roman and Byzantine Studies XII 81ndash100

Fabre P 1889 La Polyptyque du Chanoine Benoit Eacutetudes sur un Manuscrit de la Bibliothegraveque de Cam-brai Lille Siegravege des Faculteacutes

Faraone Cristopher A 1992 Talismans and Trojan Horses Guardian Statues in Ancient Greek Myth and Ritual New YorkndashOxford Oxford UP

Farnell Lewis Richard 1909 The Cults of the Greek States V Cambridge Cambridge UPFeheacuter Bence (ford) 2000 Malacka veacutegrendelete Testamentum Porcelli Budapest KireacuteFelice Emilio dandashDuro Aldo 1974 Dizionario della Lingua e della civiltaacute Italiana contemporanea

Palermo PalunboFestugiegravere Andreacute-Jean 1978 Notabilia dans Malalas I Revue de Philologie LII 221ndash241ndash 1979 Notabilia dans Malalas II Revue de Philologie LIII 227ndash237Fishbane Michael 2003 Biblical Myth and Mythmaking Oxford Oxford UPFleming Daniel F 2000 Time at Emar The Cultic Calendar and the Rituals from the Divinerrsquos House

Winona Lake Indiana EisenbrainsFlint Valerie Irene Jane 1991 The Rise of Magic in Early Medieval Europe Oxford ClarendonFlower Harriet I 1996 Ancestor Masks and Aristocratic Power in Roman Culture Oxford Claren-

don

331

Foa Anna 1979 Il carnevale di Romans Studi Storici XX 425ndash430Follieri E 1983 La fondazione di Constantinopoli riti pagani e cristiani in Roma Constanti-

nopoli Mosca Atti del I seminario internazionale di studia storici bdquoda Roma alla terza Romardquo Roma 21ndash23 Aprile 1981 Napoli Edizioni Scientifiche Italiane 217ndash231

Fontenrose Joseph 1971 The Ritual Theory of Myth BerkelyndashLos Angeles University of Cali-fornia Press

Fowden Garth 1982 The Pagan Holy Man in Late Antique Society Journal of Hellenic Studies CII 33ndash59

ndash 1991 Constantinersquos Porphyry Column The Earliest Literary Allusion Journal of Roman Stu-dies LXXXI 119ndash131

Fowler W Warde 1899 The Roman Festivals of the Period of the Republic LondonndashNew York Mac-Millan

Frangoulidis Stavros 2002 The Laughter Festival as a Community Integration Rite in Apuleius rsquo Metamorphoses in Michael PaschalisndashStavros Frangoulidis (eds) Ancient Nar-rative Supplementum 1 Space in the Ancient Novel Groningen Barkhuis Publishing and the University Library Groningen 177ndash188

Franklin S 1990 Malalas in Slavonic in Elisabeth JeffreysndashMichael JeffreysndashRoger Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney University of Sydney 276ndash287

Frazer James George (translation and commentary) 1898 Pausaniasrsquos Description of Greece IndashVI London MacMillan

ndash 1920ndash1922 The Golden Bough IndashXIII London MacMillan [1906ndash1915]Frolow A 1944 La deacutedicace de Constantinople dans la tradition byzantine Revue de lrsquoHistoire

des Religions CXXVII 61ndash127Furley W D 1994 Apollo Humbled Phoenixrsquo Koronisma in Its Hellenistic Literary Setting

Materiali e discussiono per lrsquoanalisi dei testi classici XXXIII 9ndash31Gageacute Jean 1962 Les bdquoBusta Gallicardquo Camille et lrsquoexpulsion de Februarius () in Marcel Renard

(ed) Collection Latomus LVIII Homages agrave Albert Grenier Bruxelles Latomus 707ndash720ndash 1963 Matronalia Essai sur les deacutevotions et les organisations cultuelles des femmes dans lrsquoancienne

Rome Bruxelles LatomusGaacutespaacuter Dorottya 1982 Eskuuml a roacutemaiaknaacutel eacutes a sacramentum militiae Budapest AkadeacutemiaiGeller M 1997 The Last Wedge Zeitschrift fuumlr Assyriologie LXXXVII 43ndash95Gerland E 1933 Byzantion und die Gruumlndung Konstantinopels Byzantinisch-neugriechische

Jahrbuumlcher X 93ndash105Ginzburg Carlo 1989 Storia notturna Una decifrazione del sabba Torino EinaudiGleason Maud W 1986 Festive Satire Julianrsquos Misopogon and the New Year at Antioch The

Journal of Roman Studies LXXVI 106ndash119Gleye C E 1896 Beitraumlge zur Johannesfrage Byzantinische Zeitschrift V 422ndash464Glinister Fay 2014 Festus and Ritual Foodstuffs Eruditio Antiqua VI 215ndash227Good R M 1986 The Carthaginian Mayoumas Studi Epigrafici e Linguistici sul Vicino Oriente

Antico III 99ndash114Goumldde Suzanne 2003 Emotionale Verschiebungen Zur Bedeutung der Euphemia im grie-

chischen Ritual in A KneppendashD Metzler Die emotionale Dimension antiker Religiositaumlt Muumlns-ter Ugarit 21ndash46

ndash 2011 Euphecircmia Die gute Rede in Kult und Literatur der griechischen Antike Heidelberg Univer-sitaumltverlag Winter

Graf Fritz 2000 The Rite of the Argei ndash Once Again Museum Helveticum LVII 94ndash103ndash 2002 Pedestals of the Gods Zeitschrift fuumlr Papyrologie und Epigraphik CXLI 137ndash138

332

ndash 2012 Fights about Festivals Libanius and John Chrysostom on the Kalendae Ianuariae in Antioch Archiv fuumlr Religionsgeschichte XIII 175ndash186

ndash 2015 Roman Festivals in the Greek East From the Easly Empire to the Middle Byzantine Era Cam-bridge Cambridge UP

Greatrex GeoffreyndashWatt John W 1999 One Two or Three Feasts The Brytae the Maiuma and the May Festival at Edessa Oriens Christianus LXXXIII 1ndash21

Greenfield Richard P H 1988 Traditions of Belief in Late Byzantine Demonology Amsterdam Hakkert

ndash 1995 A Contribution to the Study of Palaeologan Magic in Henry Maguire (ed) Byzantine Magic Washington D C Dumbarton Oaks Research Library and Collection 117ndash154

Grieg Lucy 2017 Interpreting the Kalends of January A Case Study for Late Antique Popular Culture in Lucy Grieg (ed) Popular Culture in the Ancient World Cambridge Cambridge UP 237ndash256

Griffiths J Gwynn 1975 Apuleius of Madauros The Isis book Metamorphoses Book XI Leiden Brill

Grumel Venance 1958 La chronologie Paris Lemerle (Traiteacute drsquoEacutetudes byzantines 1)Guilland R 1966 Les spectacles de lrsquohippodrome Byzantinoslavica XXVII 289ndash307Habinek Thomas N 1990 Luciusrsquo Rite of Passage Materiali e discussioni per lrsquoanalisi dei testi clas-

sici XXV 49ndash69Haderlein Konrad 1992 Celtic roots Vernacular Terminology and Pagan Ritual in Carlo-

mannrsquos bdquoDraft capitularyrdquo of A D 743 Codex Vat Pal Lat 577 The Canadian Journal of Irish Studies XVIII (2) 1ndash30

Haigh A E 1907 The Attic Theatre A Description of the Stage and Theatre of the Athenians and of the Dramatic Performances at Athens Third edition by A W Pickard Oxford Clarendon

Hainthaler Theresia 2009 Martin von Braga und seine Schrift De correctione rusticorum in Heike GrieserndashAndreas Merkt (Hrsg) Volksglaube in antiken Christentum Darmstadt Wis-senschaftliche Buchgesellschaft 490ndash503

Hannah Robert 2005 Greek and Roman Calendars Constructions of Time in the Classical World London Duckworth

Harmening Dieter 1979 Superstitio Uumlberlieferings- und theoriegeschichtliche Untersuchungen zur kirchlich-theologischen Aberglaubensliteratur des Mittelalters Berlin Erich Schmodt

Harries Byron 1991 Ovid and the Fabii Fasti 2 193ndash473 The Classical Quarterly XLI 150ndash168

Harris Max 2006 Claiming Pagan Origins for Carnival Bacchanalia Saturnalia and Kalends European Medieval Drama X 57ndash107

ndash 2011 Sacred Folly A New History of the Feast of Fools Ithaca NY Cornell UPHartnup Karen 2004 rsquoOn the Beliefs of the Greeksrsquo Leo Allatios and Popular Orthodoxy LeidenndashBos-

ton BrillHasluck Margaret M 1927 The Basil-Cake of the Greek New Year Folklore XXXVIII (2)

143ndash177Hatt Jean-Jacques 1970 Kelten und Galloromanen Uumlbersetzung aus dem franzoumlsischen

G Schecher MuumlnchenndashGenfndashParis NagelHaupt H 1879 Uumlber die Herkunft die dem Dio Cassius beigelegten Planudischen Excerpte

Hermes XIV 36ndash64Hawes Greta 2014 Rationalizing Myth in Antiquity Oxford Oxford UPHawkins Tom 2012 Jester for a Day Master for a Year Julianrsquos Misopogon and the Kalends of

363 CE Archiv fuumlr Religionsgeschichte XIII 161ndash173

333

Heckster OliverndashSchmidt-Hofner SebastianndashWitschel Christian (eds) 2009 Ritual dyna-mics and religious change in the Roman Empire Proceedings of the eighth workshop of the international network impact of empire (Heidelberg July 5ndash7 2007) LeidenndashBoston Brill

Hegyi Dolores 1998 A goumlroumlg Apolloacuten-kultusz Budapest Akadeacutemiaindash 2002 Polis eacutes vallaacutes Budapest OsirisHercegh GyulandashJuhaacutesz Zsuzsanna 2000 Olaszndashmagyar szoacutetaacuter Budapest AkadeacutemiaiHeres Gerald 1972 Roumlmische Neujahrsgeschenke Forschungen und Berichte Archaumlologische Bei-

traumlge XIV 182ndash193 + 21 THerman Joacutezsef 2003 Vulgaacuteris latin Az uacutejlatin nyelvek kialakulaacutesaacutenak uacutetja Budapest Tinta (Segeacuted-

koumlnyvek a nyelveacuteszet tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz XXI)Herzfeld Michael 1977 Ritual and Textual Structures The Advent of Spring in Rural Greece

in K Jain Ravindra (ed) Text and Context Philadelphia Institute for the Study of Human Issues 29ndash50

Hijmans Ben 2006 Apollorsquos Sn(e)aky Tongue(s) in W H KeulenndashR R NautandashS Panayotakis (eds) Lectiones Scrupulosae Essays on the Text and Interpretations of Apuleiusrsquo Metamorphoses in Honour of Maaike Zimmerman Ancient Narrative Supplementum VI Groningen Barkhuis pub-lishing and Griningen University Library 15ndash27

Hittrich Oumldoumln 1889 Koumlzeacutepkori goumlroumlg kereszteacuteny anakreotikusok Poacutetkoumltetek az Egyetemes Philo-logiai Koumlzloumlnyhoumlz I Budapest Budapesti Philologiai Taacutersasaacuteg 1ndash82

Holleman A W J 1976 Myth and Historiography The Tale of the 306 Fabii Numen XXIII 210ndash218

Howard-Johnston James 1998 Trading in Fur from Classical Antiquity to the Early Middle Ages in Esther Cameron (ed) Leather and Fur Aspects of Early Medieval Trade and Technology London Archetype Publications 65ndash79

Hubaux J 1958 Rome et Veacuteies Recherches sur la chronologie leacutegendaire du moyen acircge romain Paris Les Belles Lettres

Hunger Herbert 1978 Die hochsprachliche profane Literatur der Byzantiner IndashII Muumlchen Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung

James AndashJeffreys Michael 1990 Language of Malalas in Elisabeth JeffreysndashMichael Jeffreys ndashRoger Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 216ndash244

James P 1987 Unity in Diversity HildesheimndashZuumlrichndashNew York OlmsJannot Jean-Reneacute 1992 Le danseurs de la pompe du cirque Teacutemoignages textuels et icono-

graphiques Revue des Eacutetudes Latines LXX 56ndash68Jeffreys Elisabeth 1990a Chronological Structures in Malalasrsquo Chronicle in Elisabeth

Jeffreys ndashMichael JeffreysndashRoger Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 111ndash166

ndash 1990b Malalas in Greek in Elisabeth JeffreysndashMichael JeffreysndashRoger Scott (eds) Stu-dies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 245ndash268

ndash 1990c Malalasrsquo Sources in Elisabeth JeffreysndashMichael JeffreysndashRoger Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 167ndash216

Jeffreys ElisabethndashCroke BrianndashScott R (eds) 1990 Studies in John Malalas Sydney Aust-ralian Association for Byzantine Studies

Jeffreys ElisabethndashJeffreys MichaelndashScott Roger (transl) 1986 The Chronicle of John Mala-las A Translation Melbourne Australian Association for Byzantine Studies

ndash 1990 Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies

334

Johnson Van L 1959 The Superstitions about the Nundinae The American Journal of Philology LXXX 133ndash149

Johnston Leslie D 1939 The Lares and the Kalends Log Classical Philology XXXIV 342ndash356

Jones A H M 1949 The Roman Civil Service The Journal of Roman Studies XXXIX 38ndash55 Jonkers E J 1968 Die Konzile und einige Formen alten Volksglaubens im fuumlnften und sech-

sten Jahrhundert Vigiliae Christianae XXII 49ndash53Kahlos Maijastina 2016 Meddling in the Middle Urban Celebrations Ecclesiastical Lead-

ers and the Roman Emperor in Late Antiquity in Juliette DayndashRaimo HakolandashMaijastina Kahlos ndashUlla Tervahauta (eds) Spaces in Late Antiquity Cultural Theological and Archaeolo-gical Perspectives LondonndashNew York Routledge 11ndash31

Kaldellis Anthony 1999 The Historical and Religious Views of Agathias A Reinterpretation Byzantion LXIX 206ndash252

ndash 2003 The Religion of John Lydus Phoenix LVII 300ndash316ndash 2005 The Works and Days of Hesychios the Illoustrios of Miletos Greek Roman and Byzantine

Studies XLV 381ndash403ndash 2012 The Kalends in Byzantium 400ndash1200 AD A New Interpretation Archiv fuumlr Religions-

geschichte XIII 187ndash203Kellner K A Heinrich 1908 Heortology A History of the Christian Festivals from their Origin to the

Present Day London Kegan Paul Trench Truumlbner and COKenner Hedwig 1970 Das Phaumlnomen der verkehrten Welt in der griechisch-roumlmischen Antike Klagen-

furt Rudolf HabeltKer James 2010 bdquoNundinaerdquo the culture of the Roman week Phoenix LXIV 360ndash385Kinser Samuel 2002 Carnival in Carl LindhalndashJohn McNamarandashJohn Lindow (eds) Medie-

val Folklore Oxford Oxford UP 58ndash61Kirsopp Michels Agnes The Consualia of December Classical Philolog I 50Kneller C A 1901 [K A Heinrich Kellner Heortologie oder das Kirchenjahr und die Hei-

ligenfeste in ihrer geschichtlichen Entwicklung Freiburg Herder] Zeitschrift fuumlr katholische Theologie Innsbruck XXV 525ndash527

Kokkinia Christina 1999 Rosen fuumlr die Toten im griechischen Raum und eine neue Rhodis-mos-Inschrift aus Bithynien Museum Helveticum LVI 204ndash221

Kukuleacutes Phaidoacuten 1948 Byzantinōn bios kai politismos (Tomos 2) Athēnai PapazēsēsKoumlves-Zulauf Thomas 1995 Bevezeteacutes a roacutemai vallaacutes eacutes monda toumlrteacuteneteacutebe Budapest TeloszKrumbacher Karl 1897 Geschichte der byzantinischen Literatur (Von Justinian bis zum Ende des ost-

roumlmisches Reiches (527ndash1453) Muuml nchen C H Beck [1891]ndash 1901 Anmerkung der Redaktion Byzantinische Zeitschrift X 53Kyle Donald G 1998 Spectacles of Death in Ancient Rome LondonndashNew York RoutledgeLaes Christian 2011 Children in the Roman Empire Outsiders Within Cambridge Cambridge UP

148ndash150ndash 2015 Grandmothers in Roman Antiquity Melita Classica Journal of the Malta Classics Associa-

tion II 99ndash113Lambeck Peter 1778 Petri Lambecii Hamburgensis Commentariorum de augustissima Bibliotheca Cae-

sarea Vindobonensi Liber IV Editio altera Vindobonae TrattnerLambert Pierre-Yves 2003 La langue Gaulois Paris Editions ErranceLang A 1901 The Martyrdom of St Dasius Man I 83ndash84Latham Jacob A 2016 Performance Memory and Procession in Ancient Rome The pompa circensis

from the Late Republic to Late Antiquity Cambridge Cambridge UP

335

Latte Kurt 1960 Roumlmische Religionsgeschichte Muumlnchen BeckLawson John Cuthbert 1910 Modern Greek Folklore and Ancient Greek Religion Cambridge Cam-

bridge UPLecouteux Claude 1988 Romanischndashgermanische Kulturberuumlhrungen am Beispiel des Mahls

der Feen Mediaevistik I 87ndash99Le Glay Marcel 1966 Saturne africain Paris BocardLevi Doro 1941 The Allegories of the Months in Classical Art The Art Bulletin XXIII

251ndash291Lewy Hans 1978 Chaldean Oracles and Theurgy Mysticism Magic and Platonism in the Later Roman

Empire Paris Eacutetudes AugustiniennesLiddel Henry GeorgendashScott Robert 1996 A GreekndashEnglish Lexicon compiled by Henry George

Liddell and Robert Scott With revised supplement 1996 Oxford ClarendonLieberich H 1900 Studien zu den Prooumlmien in der griechischen und byzantinischen Geschichtssch-

reibung II Die byzantinischen Geschichtsschreiber und Chronisten Muumlnchen Joh G Weissrsquosche Buchdruckerei (Josef Olbrich)

Liebeschuetz John Hugo Wolfgang Gideon 1972 Antioch City and Imperial Administration in the Later Roman Empire Oxford Clarendon

Lieu Samuel N C 1949 The Emperor Julian Panegyric and Polemic Liverpool Liverpool UPLim Richard 2009 Christianization Secularization and the Transformation of Public Life in

Philip Rousseau (ed) A Companion to Late Antiquity MaldenndashOxford Blackwell 497ndash511Linderski Jerzy 1997 Finis Porcelli Rivista di cultura classica e medievale XXXIX (1) 105ndash107 Lipenius Martinus 1670 Integra strenarum historiahellip Lipsiae et Hallis Sax FickiusLomas Kathryn 1993 Rome and the Western Greeks 350 BC-AD 200 LondonndashNew York Rout-

ledgeLorimer H L 1903 The Country Cart of Ancient Greece The Journal of Hellenc Studies XXIII

132ndash151Luck George 2000 Theurgic and Forms of Worship in Neoplatonism in George Luck Ancient

Pathways and Hidden Pursuits Ann Arbor University of Michigan Press 110ndash152Maas Michael 1992 John Lydus and the Roman past LondonndashNew York RoutledgeMac Cana Proinsias 1993 Kelta mitoloacutegia Budapest CorvinaMacCormack Sabine 1972 Change and Continuity in Late Antiquity The Ceremony of

bdquoAdventusrdquo Historia Zeitschrift fuumlr Alte Gechichte XXI (4) 721ndash752ndash 1981 Art and Ceremony in Late Antiquity BerkeleyndashLos AngelesndashLondon University of Cali-

fornia PressMacCulloch J A 1912 Festivals and Fasts The division of the Celtic Year in James Hastings

(ed) Encyclopaedia of Religion and Ethics V Edinborough Tamp T Clark 1912 838ndash839MacMullen Ramsay 1970 Market-Days in the Roman Empire Phoenix XXIV 333ndash341ndash 1981 Paganism in the Roman Empire New Haven Yale UPndash 1984 Christianizing the Roman Empire AD 100ndash400 New HavenndashLondon Yale UPndash 1992 Christianity and Paganism in the Fourth to Eighth Century New HavenndashLondon Yale UPMai Angelo 1840 Spicilegium Romanum IV Roma typis Collegii UrbaniMango Cyril 1984 St Michael and Attis Deltion tes Christianikes Archaiologikes Hetaireias XII

39ndash62Mannhardt Wilhelm 1875ndash1877 Wald und Feldkulte 1 Der Baumkultus der Germanen und ihrer

Nachbarstaumlmme mythologische Untersuchungen 2 Antike Wald- und Feldkulte aus nordeuropaumlischer Uumlberlieferung erlaumlutert Berlin Gebruumlder Borntraeger

336

Mariotti I 1978 Kalendae Lucerninae Rivista di Cultura Classica e Medievale XX 1021ndash1025

Markus Robert Austin 1990 The End of Ancient Christianity Cambridge Cambridge UPMauskopf Deliyannis Deborah 2010 Ravenna in Late Antiquity Cambridge Cambridge UPMaxwell Jaclyn L 2006 Christianization and Comunication in Late Antiquity John Chrysostom and

His Congregation in Antioch Cambridge Cambridge UPMay Regine 2006 Apuleius and drama The Ass on Stage Oxford Oxford UPMazza Roberta 2005 Dalla Bruma ai Brumalia Modelli di cristianizzazione tra Roma e Cons-

tantinopoli in Allessandro Saggioro (ed) Diritto romano e identitagrave cristiana Roma Carocci 161ndash178

ndash 2010 Choricius of Gaza Oration XIII Religion and State in the Age of Justinian in Robert M FrakesndashElizabeth De Palma DigesterndashJustin Stephens (eds) Power in Late Antiquity Religion and Politics in Byzantium Europe and the Early Islamic World LondonndashNew York I B Tauris Publishers 172ndash193

McCormick Michael 1990 Eternal Victory Triumphal Rulership in Late Antiquity Byzantium and the Early Medieval West Cambridge Cambridge UP [1986]

McCreight Thomas D 1993 Sacrificial Ritual in Apuleiusrsquo Metamorphoses A Commentary on Book III Amsterdam Hakkert 46ndash47

McKenna Stephen 1938 Paganism and Pagan Survivals in Spain up to the Fall of the Visigothic Kingdom Washington DC Catholic University of America Press

McLaughlin John L 2001 The marzēah in the Prophetic Literature References and Allusions in Light of the Extra-Biblical Evidence LeidenndashBostonndashKoumlln Brill

McLynn Neil 2008 Crying Wolf The Pope and the Lupercalia Journal of Roman Studies XCVIII 161ndash175

ndash 2009 Pagans in a Christian Empire in Philip Rousseau A Companion to Late Antiquity Mal-denndashOxford Blackwell 572ndash587

Megas George A 1963 Greek Calendar Customs Athens Rhodis [1958]Meier MischandashRadtki ChristinendashSchulz Fabian (Hrsg) 2016 Die Weltchronik des Johannes

Malalas Autor ndash Werk ndash Uumlberlieferung Stuttgart Franz SteinerMeimaris Yiannis E 1992 Chronological Systems in Roman-Byzantine Palestine and Arabia Athens

Diffusion de BocardMentzu-Meimare Konstantina 1996 Der Χαριέστατος Μαιουμᾶςrdquo Byzantinische Zeitschrift

LXXXIX 58ndash73Meslin Michel 1970 La fecircte des kalendes de janvier dans lrsquoempire romain Bruxelles LatomusMichels Agnes Kirsopp 1944 The Consualia of December Classical Philology XXXIX 50ndash 1967 The Calendar of the Roman Republic Princeton Princeton UPMiklosich Franz 1864 Die Rusalien Ein Beitrag zur slavischen Mythologie Sitzungsberichte der

kaiserlichen Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Classe XLVI 386ndash405Mittag Peter Franz 2009 Processus consularis adventus und Herrschaftjubilaumlum Zur Wen-

dung von Triumphsymbolik in der mittleren Kaiserzeit Hermes CXXXVII 447ndash462Modesto Christine 1992 Studien zur Cena Cypriani und zu deren Rezeption Tuumlbingen Gunter

NarrMommsen Theodor 1871 Uumlber die dem Cassius Dio beigelegten Theile der Planudischen und

der Konstantinischen Excerpte Hermes VI 82ndash91ndash 1913 Gesammelte Schriften VII Epigraphische und Numismatische Schriften I Berlin Weid-

mannscheMonard Joseph 1999 Histoire du calendrier gauloise le calendrier de Coligny Vannes Burillier

337

Moravcsik Gyula 1914 A csodaszarvas mondaacuteja a bizaacutenci iacuteroacuteknaacutel Egyetemes Philoloacutegiai Koumlzloumlny XXXVIII 280ndash292 333ndash338

ndash 1958 Byzantinoturcica Berlin Akademie [Budapest Kir Magyar Paacute zmaacute ny Peacute ter Tu do maacuteny-egyetemi Gouml rouml g Filoloacute giai Inteacute zet 1942]

Morpurgo Davies AnnandashLevick Barbara 1971 ΚΟΠΤΟΠΩΛΗΣ The Classical review n s XXI 162ndash166

Musurillo Herbert 1972 The Acts of the Christian Martyrs Oxford ClarendonMuumlller Albert 1909 Die Neujahrsfeier im roumlmischen Kaiserreiche Philologus LXVIII

464ndash487Nagy Tibor 1939 A pannoniai kereszteacutenyseacuteg toumlrteacutenete a roacutemai veacutedőrendszer oumlsszeomlaacutesaacuteig Budapest

A Kiraacutelyi Magyar Paacutezmaacuteny Peacuteter Tud Egy Eacuterem- eacutes Reacutegiseacutegtani InteacutezeteNauta R R 1987 bdquoApocolocyntosisrdquo as Saturnalian Literature Mnemosyne Fourth Series XL

69ndash96Neacutemeth Gyoumlrgy 2008 Foumlldreszaacutellt miacutetoszok Palaiphatos eacutes Heacuterakleitos miacutetoszmagyaraacutezatai Szeged

LectumNeumann K J 1880 Der Umfang der Chronik des Malalas in der Oxforder Handschrift Her-

mes XV 356ndash360Nibley Hugh 1945 Sparsiones The Classical Journal XL (9) 515ndash543Nilsson Martin P 1916 Studien zur Vorgeschichte des Weihnachtsfestes Archiv fuumlr Religions-

wissenschaft XIX 50ndash150ndash 1951a Geschichte der griechischen Religion IndashII Muumlnchen C H Beckndash 1951b Das Rosenfest in Martin P Nilsson Opuscula selecta I Lund Gleerup 311ndash329Nock Arthur Darby 1952 The Roman Army and the Roman Religious Year Harvard Theologi-

cal Review XLV 187ndash252Nussbaum Alan J 1986 Head and Horn in Indo-European BerlinndashNew York Walter de GruyterOeconomos Lysimaque 1930 Lrsquoeacutetat intellectuel et moral des Byzantins vers le milieu du XIVe

siegravecle drsquo apregraves une page de Joseph Bryennios in Charles Diehl (meacutelanges) Eacutetudes sur lrsquoHistoire et sur lrsquoart de Byzance I Histoire Paris Ernest Leroux 225ndash233

Ogden Daniel 1997 The Crooked Kings of Ancient Greece London DuckworthOhme Heinz (ed) 2013 Acta conciliorum oecumenicorum sub auspiciis academiae scientiarum bava-

ricae edita series secunda volumen secundum pars quarta Concilivm Constantinpolitanvm A 6912 in Trullo habitum (concilium quinisextum) BerlinndashBoston Walter de Gruyter

Opelt Ilona 1970 Die Volcanalia in der Spaumltantike Vigiliae Christianae XXIV 59ndash65Orive Elena Quintana 2014 On the Legal and Social Status of Theatre Actors in Ana de Fran-

cisco HerederondashDavid Hernaacutendez de la FuentendashSusana Torres Prieto (eds) New Pers-pectives on Late Antiquity in the Eastern Roma Empire Cambridge Scholars 322ndash331

Palme Bernhard 1999 Die Officia der Statthalter der Spaumltantike Antiquiteacute Tardive VII 85ndash133

Parmentier L 1897 Le roi des Saturnales Revue de Philologie XXI 143ndash149Passow Arnold 1860 Popularia carmina Graeciae recentioris Lipsiae TeubnerPatzig Edwin 1901 [P Hermann Bourier O S B Uumlber die Quellen der ersten vierzehn

Buumlcher des Jo Malalas Zweiter Theil Muumlnchener Dissertationm zugleich wissenscheftli-che Beilage zum Programm des Gymnasiums St Stephan zu Augsburg 1900] Byzantinische Zeitschrift X 598ndash611

Pedersen O 1983 The Ecclesiastical Calendar and the Life of the Church in George V Coyne ndashMichael A Hoskin (eds) Gregorian Reform of the Calendar Proceedings of the Vatican

338

Conference to Commemorate its 400th Anniversary Vatican City Pontifical Academy of Sciences Specolo Vaticano 17ndash74

Perdrizet Paul 1900 Rosalia Bulletin de correspondance Helleacutenique XXIV 299ndash323Perpillou-Thomas Franccediloise 1993 Les Brumalia drsquoApion II Tyche VIII 107ndash109Petit P 1955 Libanius et la vie municipale Paris Librairie Orientaliste Paul GeuthnerPicard Gilbert-Charles 1948 Les sacerdotes de Saturne et les sacrifices humains dans lrsquoAfrique

romaine Societeacute archeacuteologique de la province de Constantine Receuil des notices et meacutemoires LXVI 117ndash123

Piganiol Andreacute 1923 Recherches sur les jeux romains Notes drsquoArchegraveologie et drsquohistoire religieuse Paris Publicaion Fac Lettres Univ

Pillinger Renata 1988 Das Martyrium des heiligen Dasius Wien Verlag der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften

Politeacutes Nikolaos G 1871 Meleteacute epi tou biou toacuten neoacuteteroacuten Elleacutenoacuten Tomos I Neoellenikeacute mythologia Atheacutenai Adelphoi Perreacute Karl Wilberg N A Nakeacute

ndash 1921 Laographika symmeikta IndashIII Atheacutenai ek tou Ethnikou TypographeiouPons-Sanz Sara M 2006 Anglo-Scandinavian Trade or Paganism Oe bdquoHaeligdhenrdquo in the First

Cleopatra Glossary The Modern Language Review CI (3) 625ndash637Prato CndashMicalella D 1979 Giuliano imperatore Misopogon Roma Ateneo et BizzarriPreger Theodor 1901 Konstantinos-Helios Hermes XXXVI 457ndash469Premerstein Anton von 1904 Lex Tappula Hermes XXXIX 327ndash347Puchner Walter 1977a Brauchtumserscheinungen im griechischen Jahreslauf und ihre Beziehungen

zum Volkstheater Wien Oumlsterreichischen Museums fuumlr Volkskundendash 1977b Die bdquoRogatsiengesellschaftenrdquo Theriomorphe Maskierung und adoleszenter Umzugs-

brauch in den Kontinenalzonen des Suumldbalkanraums Suumldostforschungen XXXVI 109ndash158ndash 1983 Die thrakische Karnevalsszene und die Ursprungstheorien zum altgriechschen Drama

Balkan Studies XXIV 107ndash122ndash 2009a Altthrakische Karnevalsspiele und ihre wissenschaftliche Verwertung in Walter Puch-

ner Studien zur Volkskunde Suumldosteuropas und des mediterranen Raums WienndashKoumllnndashWeimar Boumlhlau 177ndash192

ndash 2009b Im Namen der Rose Zum Nachleben des Rosalienfestes auf der Balkanhalbinsel in Walter Puchner Studien zur Volkskunde Suumldosteuropas und des mediterranen Raums WienndashKoumllnndashWeimar Boumlhlau 47ndash106

ndash 2009c Studien zur Volkskunde Suumldosteuropas und des mediterranen Raums WienndashKoumllnndashWeimar Boumlhlau

Quiroga Alberto 2009 Julianrsquos Misopogon and the subversion of Rhetoric Antiquiteacute Tardive XVII 127ndash135

Radke Gerhard 1993 Roumlmische Feste im Monat Maumlrz Tyche VIII 129ndash142Rebillard Eacuteric 2009 The Church the Living and the Dead in Philip Rousseau (ed) A Com-

panion to Late Antiquity MaldenndashOxford Blackwell 220ndash230Reiser Thomas 2007 Bachtin und Seneca ndash Zum Grotesken in der bdquoApocolocyntosis divi Clau-

diirdquo Hermes CXXXV 469ndash481Reiske Johann Jakob 1829ndash1830 Constantini Porphyrogeniti imperatoris de caerimoniis aulae Byzan-

tinae libri duo e recensione Io Iac Reiskii cum eiusdem commentariis integris IndashII Bonnae impen-sis Ed Weberi

Rigoir YvesndashRigoir JacquelinendashMeffre Jean-Franccedilois 1973 Les Deacuteriveacutees des Sigilleacutees Paleacuteo-chreacutetiennes du Groupe Atlantique Gallia XXXI 207ndash263

339

Ristuccia Nathan J 2013 The Rise of the Spurcalia Medieval Festival and Modern Myth Comi-tatus A Journal of Medieval and Renaissance Studies XLIV 55ndash76

Robert Louis 1936 Epigraphica Revue des Eacutetudes Grecques XLIX 1ndash16Robertson D S 1919 A Greek Carnival The Journal of Hellenic Studies XXXIX 110ndash115Rochow Ilse 1987 Beitraumlge der Chronik des Theophanes zum mittelgriechischen Wortschatz

Klio LXIX 567ndash572Rock Stella 2007 Popular Religion in RussiarsquoDouble Beliefrsquo and the Making of an Academic Myth

LondonndashNew York RoutledgeRohlfs Gerhard 1948ndash1949 Die anniculae bei Caesarius von Arles Studia Neophilologica XXI

42ndash46Romaios C A 1949 Cultes populaires de la Thrace Les anasteacutenaria La ceacutereacutemonie du lundi pur

Atheacutenes IcarosRose Margaret A 1993 Parody Ancient Modern and Post-modern Cambridge Cambridge UPRouecheacute Charlotte 1993 Performers and Partisans at Aphrodisias in the Roman and Late Roman

Periods London Society for the promotion of Roman StudiesRousseau Philip (ed) 2009 A Companion to Late Antiquity MaldenndashOxford BlackwellRussel Robinson H 1975 The Armour of Imperial Rome London Arms and ArmourRuumlpke Joumlrg 1995 Kalendar und Oumlffentlichkeit Die Geschichte der Repraumlsentation und religioumlsen Quali-

fikation von Zeit in Rom BerlinndashNew York Walter de Gruyterndash 2011 The Roman Calendar from Numa to Constantine Chichester West Sussex UKndashMalden

MA Wiley-Blackwellndash 2012 Public and Publicity Long-Term Changes in Religious Festivals during the Roman

Republic in J Rasmus BrandtndashJon W Iddeng (eds) Greek and Roman Festivals Content Meaning and Practice New York Oxford UP 305ndash322

ndash 2015 Constructing rsquoreligionrsquo by doing historiography The historicisation of religion in the Roman Republic 45ndash62 in Bernd-Christian OttondashSusanne RaundashJoumlrg Ruumlpke (eds) History and Religion Narrating a Religious Past BerlinndashBoston Walter de Gruyter

Ryan William Francis 2008 Games Pastimes and Magic in Russia Folklore CXIX (1) 1ndash13Sagittarius Caspar 1685 Antiquitates gentilismi e christianismi Thuringici Gruumlndlicher und aus-

fuumlhrlicher Bericht von dem Heiden- und Christenthuumlme der alten Thuumlringer Jena BircknerSalonius Aarne Henrik 1927 Die Griechen und das Griechische in Petrons Cena Trimalchionis Hel-

singfors Societas Scientiarum FennicaSalzman Michele Renee 1990 On Roman Time The Codex-calendar of 354 and the Rhythms of

Urban Life in Late Antiquity BerkeleyndashLos AngelesndashOxford University of California Pressndash 2007 Religious Koine and Religious Dissent in the Fourth Century in Joumlrg Ruumlpke (ed)

A Companion to Roman Religion MaldenndashOxford Blackwell 109ndash125Samuel Alan A 1972 Greek and Roman Chronology Calendars and Years in Classical Antiquity

Muumlnchen BeckSandwell Isabella 2007 Religious Identity in Late Antiquity Greeks Jews and Christians in Antioch

Cambridge Cambridge UPSaradi-Mendelovici Helen 1990 Christian Attitudes toward Pagan Monuments in Late Anti-

quity and Their Legacy in Later Byzantine Centuries Dumbarto Oaks Papers XLIV 47ndash61Satlow Michael L (ed) 2013 The Gift in Antiquity MaldenndashOxford Wiley-BlackwellSchmid W 1916 Das Datum der Rede des Libanios εἰς τὰς καλάνδας (IXF) Philologus LXXIII

447ndash448Schneider Fedor 19201921 Uumlber Kalendae Ianuariae und Martiae im Mittelalter Archiv fuumlr

Religionswissenschaft XX 82ndash134 360ndash410

340

Schorch Stefan 2003 Die Propheten und der Karneval Marzeach ndash Maioumas ndash Maimuna Vetus Testamentum LIII (3) 397ndash415

Schreiner Peter 2001 Stadt und Gesetz ndash Dorf und Brauch Versuch fuumlr einer historischen Volkskunde von Byzanz Methoden Quellen Gegenstaumlnde Beispiele Nachrichten der Akade-mie der Wissenschaften zu Goumlttingen I philosophisch-historische Klasse 9 573ndash662

Scullard Howard H 1981 Festivals and Ceremonies of the Roman Republic London Thames and Hudson

Seaford Richard 2006 Dionysos LondonndashNew York Routledge[Seyfert Ernst] 1783 Ordens-regeln der Piarsten oder frommen Schulen mit erlaumluternden Bemerkun-

gen I Halle TrampenSherwin-White S M 1983 Ritual for a Seleucid King at Babylon The Journal of Hellenic Stu-

dies CIII 156ndash159Spinazzola Vittorio 1953 Pompei alle luce degli scavi nuovi di Via dellrsquo Abbondanza (anni

1910ndash1923) Roma Istituto Poligrafico dello StatoSpyridakis Georgios K 19671968 To asma teacutes chelidoacutenos (chelidonisma) teacuten proacuteteacute Martiou

Epeteacuteris teacutes Elleacutenikeacutes Laographias XXXXI 15ndash54 (francia oumlsszefoglaloacuteval)Stauffenberg Alexander Schenk Graf von 1931 Die roumlmische Kaisergeschichte bei Malalas Stutt-

gart KohlhammerStek Tesse D 2009 Cult Places and Cultural Change in Republican Italy A Contextual Approach to

Religious Aspects of Rural Society after the Roman Conquest Amsterdam Amsterdam University Press

Stern Henri 1953 Le calendrier de 354 Eacutetudes sur son text et ses illustrations Paris Imprimerie Nationale

Stern Sacha 2012 Calendars in Antiquity Empires States and Societies Oxford Oxford UPStoumlkl ben Ezra Daniel 2009 An Ancient List of Christian Festivals in Toledot Yeshu Polemics

as Indication for Interaction Harvard Theological Review CII 481ndash496Szacsvay Eacuteva 2008 Gonoszűző piros gyoumlngyoumlk in Poacutecs Eacuteva (szerk) Taacutergy jel jelenteacutes Buda-

pest LrsquoHarmattan (Studia Ethnologica Hungarica IX) 343ndash371Szepessy Tibor (vaacutel) 2000 Goumlroumlg koumlltők antoloacutegiaacuteja Budapest TypotexTarn Steiner Deborah 2001 Images in Mind Statues in Archaic and Classical Greek Literature and

Thought Princeton Princeton UPThompson Edward Maunde (ed) 1875 Letters of Humphrey Prideaux to John Ellis London Cam-

den SocietyThurn Hans 2000 Ioannis Malalae Chronographia BerlinndashNew York Walter de Gruyter (Corpus

Fontium Historiae Byzantinae ndash Series Berolinensis 35)Tille Alexander 1899 Yule and Christmas Their Place in the Germanic Year London David NuttTomaschek W 1868 Uumlber Brumalia und Rosalia nebst Bemerkungen uumlber den bessischen

Volkstamm Sitzungsberichte der philosophisch-historischen Classe der Kaiserlichen Akademie der Wis-senschaften LX 351ndash404

Toacuteth Anna Judit 2005 Ioannes Malalas eacutes a bizaacutenci vilaacutegkroacutenika kezdetei doktori disszertaacutecioacute (keacutez-irat) Budapest ELTE

ndash 2007a Konstantinaacutepoly eacutes Antiochia talizmaacutenjai in Poacutecs Eacuteva (szerk) Maszk aacutetvaacuteltozaacutes be-avataacutes Vallaacute setnoloacute giai fogalmak tudomaacute nykouml zi megkouml zeliacute teacute sben Budapest Balassi (Tanulmaacute nyok a transzcendensrő l 5) 361ndash378

ndash 2007b Februarius kiűzeacutese ndash egy uacutej keacuteső-antik uumlnnep in Feheacuter BencendashKoumlnczoumll Mikloacutes (szerk) Orpheus buacutecsuacuteja Tanulmaacutenyok Sarkady Jaacutenos emleacutekeacutere Budapest Kaacuteroli Egyetemi Kiadoacute 171ndash183

341

ndash 2010a Az artai hiacuted balladaacuteja Vallaacutestudomaacutenyi Szemle VI (1) 72ndash83ndash 2010b Hellas bemutataacutesa Malalas kroacutenikaacutejaacuteban in Czerovszki MariannndashNagyilleacutes Jaacutenos

(szerk) Corollarium Tanulmaacutenyok a 65 eacuteves Tar Ibolya tiszteleteacutere Szeged SZTE (Acta Universi-tatis Szegediensis Acta Antiqua et Archaeologica Supplementum XIII) 331ndash338

ndash 2010c Miacutetoszracionalizaacutelaacutes a bizaacutenci kroacutenikaacutekban in Horvaacuteth LaacuteszloacutendashCzegleacutedy Anitandash Kraumlhling Edit (szerk) Pietas non sola Romana Studia memoriae Stephani Borzsaacutek dedicata Budapest TypotexndashEoumltvoumls Kolleacutegium 892ndash904

ndash 2011a A pogaacutenysaacuteg mint koumlnyves vallaacutes a kora-bizaacutenci forraacutesszoumlvegekben Orpheus Noster III (34) 36ndash44

ndash 2011b Egy keacuteső-antik hivatalnok memoaacuterjai in Simon MelindandashPerger Peacuteter (szerk) Cres-cit eundo Tisztelgő tanulmaacutenyok V Ecsedy Judit 65 szuumlleteacutesnapjaacutera Budapest Argumentum 195ndash208

ndash 2013a Az uacutejplatonikus theurgia in Nagy Aacuterpaacuted Mikloacutes (szerk) Az Olympos mellett Maacutegikus hagyomaacutenyok az oacutekori Mediterraneumban IndashII Budapest Gondolat II 926ndash950

ndash 2013b Soacutepatros eacutes Konstantinaacutepoly alapiacutetaacutesa ndash egy maacutegus Nagy Konstantin udvaraacuteban Or-pheus Noster V (4) 17ndash30

ndash 2014a Brumalia ndash Saturnalia utaacuten eacutes Karaacutecsony előtt in Olajos Tereacutezia (szerk) A Kaacuterpaacutet-me-dence a magyarsaacuteg eacutes Bizaacutenc Szeged Szegedi Tudomaacute nyegyetem Bizantinoloacute giai eacute s Kouml zeacute pla-tin Filoloacute giai Tanszeacute ki Csoport 341ndash350

ndash 2014b Egy rendhagyoacute kereszteacuteny kroacutenika A vallaacutesi identitaacutes bizonytalansaacutegai Malalas kroacuteni-kaacutejaacuteban in D Toacuteth JuditndashHeidl Gyoumlrgy (szerk) Studia Patrum Irodalom teoloacutegia műveacuteszet Vaacutelogataacutes a Magyar Patrisztikai Taacutersasaacuteg VIIndashXI konferenciaacutejaacuten elhangzott előadaacutesok szerkesztett vaacutel-tozataiboacutel Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 229ndash243

ndash 2015 Az uacutejplatonikus filozoacutefia mint a pogaacuteny-kereszteacuteny szinkretizmus eszkoumlze Vallaacutestudomaacute-nyi Szemle XI 46ndash55

ndash 2017 Damaszkuszi Szent Jaacutenos A saacuterkaacutenyokroacutel ciacutemű iacuteraacutesa Antik Tanulmaacutenyok LXI 55ndash69Trombley Frank R 1978 The Council in Trullo (691ndash692) A Study of the Canons Relating

to Paganism Heresy and the Invasions Comitatus A journal of medieval and renaissance stu-dies IX 1ndash18

ndash 1993 Hellenic Religion and Christianization c 370ndash529 IndashII LeidenndashBoston BrillTylor Edward Burnett 1873 Primitive Culture Researches into the Development of Mythology Philo-

sophy Religion Language Art and Custom I London John MurrayTwycross MegndashCarpenter Sarah 2002 Masks and Masking in Medieval and Early Tudor Eng-

land Aldershot AshgateUlansey David 1994 Mithras and the Hypercosmic Sun in J R Hinnels (ed) Studies in Mith-

raism papers associated with the Mithraic Panel organized on the occasion of the XVIth IAHR congress Rome 1990 Roma LrsquoErma di Bretschneider 257ndash264

Ulf Christoph 1982 Das roumlmische Lupercalienfest Darmstadt Wissenschaftliche Buchgesell-schaft

Ulucci Daniel 2011 Contesting the Meaning of Animal Sacrifice in Jennifer Wright Knustndash Zsuzsanna Vaacuterhelyi (eds) Ancient Mediterranean Sacrifice Oxford Oxford UP 57ndash74

Van Hoof LievendashVan Nuffelen Peter 2011 Monarchy and Mass Communication Antioch A D 3623 Revisited The Journal of Roman Studies CI 166ndash184

Vasiloudi Maria 2013 Vita Homeri Herodotea Textgeschichte Edition Uumlbersetzung BerlinndashBoston Walter de Gruyter

Vaacutezquez Lourdes Martiacuten 1990 Le cancioacuten de la eiresione samia Minerva Revista de filologiacutea claacutesica IV 39ndash52

342

Versnel Henk 1970 Triumphus An Inquiry into the Origin Development and Meaning of the Roman Triumph Leiden Brill

ndash 1981 Religious Mentality in Ancient Prayer in Henk Versnel (ed) Faith Hope and Worship Aspects of Religious Mentality in the Ancient World Leiden Brill 1ndash64

ndash 1988 Greek Myth and Ritual The Case of Kronos in Jan Bremmer (ed) Interpretations of Greek Mythology London Routledge 121ndash152

ndash 1993 Transition and Reversal in Myth and Ritual (Inconsistencies in Greek and Roman Religion II) LeidenndashNew YorkndashKoumlln Brill [1992]

ndash 2011 Coping with the Gods LeidenndashBoston BrillWasserstein David 2009 From Hellenism to Islam Cultural and Linguistic Change in the Roman

Near East Cambridge Cambridge UPWaszink Jan Hendrik 1947 Pompa diaboli Vigiliae Christianae I 13ndash41Watts Edward 2004 Justinian Malalas and the End of the Philosophical Teaching in AD 529

The Journal of Roman Studies XCIV 168ndash182Weierholt Kristen 1963 Studien in Sprachgebrauch des Malalas Oslo UniversitetsforlagetWeinstock Stefan 1964 Saturnalien und Neujahrsfest in den Maumlrtyrenacten in Alfred Stuiber ndash

Alfred Hermann Mullus Festschrift Theodor Klauser Muumlnster Aschendorff 391ndash400Whatmough Joshua 1944 ΚΕΛΤΙΚΑ Being Prolegomena to a Study of the Dialects of Ancient

Gaul Harvard Studies in Classical Philology LV 1ndash85Wills Garry 1970 Phoenix of Colophonrsquos ΚΟΡΩΝΙΣΜΑ The Classical Quarterly XX 112ndash118Wipszycka Ewa 1969 Les factions du cirque et les loiens eccleacutesiastiques dans un papyrus eacutegyp-

tien Byzantion XXXIX 180ndash198Wissowa Georg 1912 Religion und Kultus der Roumlmer Muumlnchen Beck [1902]Witakowski Witold 1990 Malalas in Syriac in Elisabeth JeffreysndashBrian CrokendashRoger

Scott (eds) Studies in John Malalas Sydney Australian Association for Byzantine Studies 299ndash310

Wood David 1997 The Emperor Julian and the Passion of Sergius eacutes Bacchus Journal of Early Christian Studies V 335ndash367

Woolf Greg 2009 Found in Translation The Religion of the Roman Diaspora in Oliver HecksterndashSebastian Schmidt-HofnerndashChristian Witschel (eds) Ritual dynamics and reli-gious change in the Roman Empire Proceedings of the eighth workshop of the international network impact of empire (Heidelberg July 5ndash7 2007) LeidenndashBoston Brill 239ndash252

Wright Mark J B 2012 Libanius Oration IX On the Kalends Archiv fuumlr Religionsgeschichte XIII 205ndash209

Wright Wilmer Cave 1913 The Works of the Emperor Julian II London HeinemannZiolkowski Adam 1998ndash1999 Ritual Cleaning-Up of the City from the Lupercalia to the

Argei Ancient Society XXIX 191ndash218

ILLUSZTRAacuteCIOacuteK

1 Rekonstruaacutelt Anubis-maszk az Iseum Savariense Reacutegeacuteszeti Mhely eacutes Taacuterhaacutez tulajdona

A hildesheimi Pelizeus Muacutezeumban rzoumltt darab alapjaacuten keacutesziacutetett rekonstrukcioacute

Keacutesziacutetette Antal Mariann (Magyar Nemzeti Muacutezeum) Fotoacute Vizi Peacuteter

2 XIV szaacutezadi koacutedexlap MS Bodl 264 fol 21v (Oxford Bodleian Library)

3 A Dunai lovasistenek vagy ndash az uacutejabb kutataacutesok alapjaacuten ndash Dominus eacutes Domina kultuszkoumlreacutehez koumlthet fogadalmi oacutelomtaacutebla

(III szaacutezad els fele lelhelye nem ismert)

4 Galliai DSP taacutelak szarvasaacutebraacutezolaacutesokkal RIGOIRndashRIGOIRndashMEFFRE 1973 254ndash255 alapjaacuten (Nr 897 898 901 904)

5 Chelidonismaacuten hasznaacutelt fecskefigura

6 Bolgaacuter martenica

7 Lararium aacutebraacutezolaacutesa Pompeiiben (VII 6 3) Az alsoacute mezben aacutebraacutezolt oltaacuteron joacutel laacutethatoacutek a felfuumlggesztett emberfiguraacutek

(Museo Archeologico Nazionale di Napoli inv 8905)

Felels kiadoacute a Balassi Kiadoacute igazgatoacutejaFelels szerkeszt Hradeczky MoacuteniMszaki szerkeszt Harcsaacuter Magda

A boriacutetoacutet Szaacutek Andraacutes tervezte Toumlrdelte Mocsonoky Gaacutebor

A nyomdai munkaacutelatok az OOK Press Kft-ben keacuteszuumlltekFelels vezet Szathmaacutery Attila