1

TAR

TALO

M

ÜLTETETT BOLDOGSÁG 2

Gyümölcsök és zöldségek velejének szürete

AZ ÉN IDÔMBEN 6

Kapcsolatunk a zöldségekkel és a gyümölcsökkel

TARTÓS KAPCSOLAT? 10

A leggyakrabban használt tartósítószerek

GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGAROMÁK A TÁPLÁLKOZÁSBAN 14

VILÁGLÁTTA ÉTELÜNK 18

Mennyit utazott a tegnapi vacsorád, míg eljutott a tányérodra?

CSAK ZÖLDSÉG 20

Irodalmi gyümölcs

MESEORSZÁG KIRÁLYA 22

Interjú Varga Géza biotermelôvel

IDÉNYZÖLDSÉGEK, IDÉNYGYÜMÖLCSÖK 26

Poszter

EPERSZEZON TÉLEN-NYÁRON? 28

EGY KILÓ PAPRIKÁT, ÉS FÉL KILÓ SZÉN-DIOXIDOT, LEGYEN SZÍVES! 29

Ennyit utazott a tegnapi vacsorád, míg eljutott a tányérodra

NEM BABRA MEGY A JÁTÉK 30

15 növényfaj és 8 állatfaj biztosítja élelmiszerünk 90 százalékát

NEHOGY AZ ÚTON ELPUSZTULJANAK... 34

A rejtélyes dzsungelgyümölcsösökrôl

A BÔR BELÜLRÔL ÉPÜL – NEM MINDEGY, HOGY MI KERÜL A TÁNYÉRRA 38

A gabonamagvak, a zöldségek, a gyümölcsök bôrszépítô táplálékok

HONNAN TUDJAM??? 42

Termékcímke a zöldségeken és a gyümölcsökön

A ZÖLDSÉGEKET ÉS GYÜMÖLCSÖKET ELLENÔRZÔ HATÓSÁGOK 44

KAVARD, FORRÁZD, CSAVARD! 46

A tartósítószer-mentes lekvárok fôzésének rejtelmei…

HOL EGY BOLGÁRKERTÉSZ? 50

Régi mesterségek sorozat

NEKÜNK TETSZETT… 52

Ajánló

TAGOKNAK 53

Tudatos Vásárló

Fôszerkesztô: Lewis AkenjiSzerkesztô: Gulyás EmeseSzerkesztôbizottság: Léderer TamásPolónyi KrisztinaTóth GergelyFordító: Ujhelyi KatalinNyelvi lektor: Banzi Tímea Grafikai tervezés: Czakó Zsolt Nyomdai kivitelezés: BUDAI HI.TOPKiadó: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Internetes megjelenés:www.tudatosvasarlo.hu

Szerkesztôség:H–1027 Budapest,Bem rkp. 30 II/19. Telefon/Fax: (+36 1) 225 8137E-mail: szerk@tve.hu

Megjelenik 1700 példányban.

Korábbi számok:Elsô szám: A fogyasztó hatalmaMásodik és harmadik összevont szám:Reklám és médiaNegyedik szám: KarácsonyÖtödik szám: Aktív állampolgárHatodik szám: VízHetedik szám: Háztartási vegyi anyagokNyolcadik szám: Idô

A Tudatos Vásárló megjelenését non-profitszervezetek, állami pályázatok és magán-emberek támogatásai teszik lehetôvé.

A Tudatos Vásárló tartalmának szerzôi joga a Tudatos Vásárlók Egyesületét illeti meg, kivéve abban az esetben, ha a konkrét tartalmaknál más forrás van feltüntetve, illetve a szerzôi joggal kapcsolatban egyéb közlés történik; akkor annak megfelelôen kell eljárni.

Amennyiben a megjelenô számokat szeretnérendszeresen postai úton megkapni, kérjük,juttassa el nevét és címét szerkesztôségünkbe!Ugyanitt jelezze, ha a már megjelent számokból szeretne utólagosan rendelni!A Tudatos Vásárló a Tudatos VásárlókEgyesülete támogató tagjainak ingyenes.

A Tudatos Vásárló jelenlegi számának megjelenését a PHARE Access 2003 Programés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtámogatta. Köszönjük!

A Tudatos Vásárló 100% újrahasznosított alapanyagú papírból készült(Cyclus Offset).

ISSN 1786-3368

3

volt annál, hogy a Tesco a polcaira engednéôket. András mindet összeszedte: biztos volt ab-ban, hogy egyikben sincs rovarirtó szer vagymětrágya maradéka, sem mesterségesen módo-sított gén, ami megzavarhatná természetes bio-lógiai ritmusát. Tudatosan választja ki, hogy mitenged a testébe kerülni. 50 felett úszik, fut, nevet és szeret – olyan vibrálóan, hogy a gyárikaján élô harmincasok is megirigyelhetnék.

Tim Kasser pszichológus, az Illinois-beli KnoxCollege kutatója kimutatta, hogy akik tudatos,elôremutató szemléletet tükrözô döntésekethoznak, nagyobb valószíněséggel érzik jól ma-gukat, és pozitívabban, bizakodóbban tekinte-nek a jövôbe. Ettôl aztán még jobban érzik magukat. A pozitív, egészséges alternatívák sok-szor egyszerě dolgok: fôzni magunknak, elvinnia szemetet a szelektív gyějtôbe, gyakran össze-futni a barátokkal, több bioélelmiszert és keve-sebb húst fogyasztani, sokat mosolyogni.

Érdekes, hogy a National Geographic-ban, a Science-ben és a Newsweekben a közelmúltbanbemutatott kutatások mind a boldogság, vala-mint a táplálkozási szokások, az életmód és a

hosszú élet közti összefüggéseket vizsgálták.„Az érzelmek és a kardiovaszkuláris (a szívet ésaz ereket magába foglaló) rendszer alapvetôösszefüggését” vizsgáló pszicho-kardiológiaikutatások tanulmányozása alapján a Newsweekkiemeli, hogy a pozitívabb életszemlélet a kardi-ovaszkuláris egészséget nagyban meghatározótényezô. Azokat a társadalmakat vizsgáló hatal-mas kutatásokat áttekintve, ahol legnagyobb aszáz éven felüliek aránya, a National Geogra-phic megállapítja, hogy amellett, hogy erôs jö-vôképük van, és aktívak a közösségben, a százéven túliak egyik közös tulajdonsága, hogy sokmagot, gyümölcsöt és zöldséget esznek.

Akkor mindenki legyen vegetáriánus – sôt ve-gán? A dolgok felcímkézése gyakran túlságosanleegyszerěsíti a valóságot – a címkék ítéletekkelés önvédelemmel, védekezéssel terhesek –, amikönnyen az eredeti szándékkal ellentétes ered-ményt szülhet. Ne hagyjuk, hogy a szemantikaeltérítsen a tárgytól: nem a felirat (pl. vegetári-ánus) az, ami számít. A tudatosság számít, aszándék, hogy teljes életet éljünk – a hozzáállá-sunk, és végsô soron a magatartásunk. A tuda-

Gyümölcsök és zöldségek velejének szürete

2

A tudomány

A Harvard School of Public Health (HarvardEgyetem Közegészségtani Intézete) kutatói 40 000 egészségügyi dolgozó szokásait vizsgál-va kutatták a zöldség- és gyümölcsfogyasztás,valamint a rákos megbetegedések közti össze-függéseket. Az eredmények szerint „azoknál aférfiaknál, akik a legtöbb paradicsom-tartalmúételt (például párolt paradicsom, paradicsom-szósz, piros szószos pizza) fogyasztották, 35%-kal kisebb volt a prosztatarák kialakulásának ve-szélye, mint azoknál, akik a legkevesebb ilyetették”. A karotinoidok (a sötétzöld és narancsszíně zöldségek színét adó pigmentek) segíte-nek megóvni a sejteket az egészségügyi problé-mákat – többek között rákot, szívbetegségeketés hályogot – okozó sérülésektôl.

Egy másik – 120 000 férfit és nôt vizsgáló – ku-tatás keretében a Harvard tudósai kimutatták,hogy „a zöldségben és gyümölcsben gazdag ét-rend csökkentheti a szélütés kockázatát is”, to-vábbá, hogy „30%-kal alacsonyabb volt az isé-miás (a vérellátás csökkenése miatt bekövetkezôszöveti oxigénhiányos állapot) szélütés veszélyeazoknál, akik naponta legalább öt adag zöldsé-

get illetve gyümölcsöt fogyasztanak. A keresztesvirágú zöldségek (mint a brokkoli); a zöld, leve-les zöldségek (mint a spenót); valamint a citrus-félék gyümölcsei és levei a legjótékonyabbak. Azisémia messze a leggyakoribb kiváltó oka a gu-taütéseknek, és a szívkoszorúér-megbetegedé-sekhez hasonlóan az erek eltömôdése okozza.”

A gyümölcsök és zöldségek bôségesen tartal-maznak alapvetô vitaminokat és ásványi anya-gokat, rostot, szénhidrátot és fitokémiai anya-gokat. És – elnézést, semmi kifogásom atányérodon sistergô pecsenye ellen, de – a szal-monella, az E. coli 0157 baktérium, a kergemar-hakór, a madárinfluenza, az antibiotikum-rezisz-tencia és társaik nem a kertbôl származnak.

A mûvészet

Ujhelyi András lerúgta lábáról a cipôjét a bala-tonszárszói házikót körülvevô kertben. A nyárbársonyossá varázsolta a füvet, ô pedig átfésültea lábujjaival, ahogy gyümölcsöt szedve sétáltegyik körtefától a másikig. Ezek aligha voltakszupermarket-tökéletes körték. Sokuk foltosvolt, néhányban kukacok tanyáztak, egyik-má-sik fura alakot öltött, a legtöbbjük jóval kisebb

Ü L T E T E T T B O L D O G S Á G

ULTETETT BOLDOGSAG

4

tos és felelôsségteljes választás amellett, hogysaját életünkre is pozitívan hat, segít megôriznitermészeti erôforrásainkat, és gazdagítja a környezetet.

Az emberek sokfajta formában választanak pro-aktív (elôregondolkodó) életmódot: drasztiku-san korlátozzák húsfogyasztásukat; betegségei-ket gyógynövényekkel kezelik; egy társasházvagy környék lakói közösen gondozzák gyümöl-csös, zöldséges kertjüket; közvetlenül a terme-lôtôl vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt – csat-lakoznak egy termelôi-fogyasztói hálózathoz;helyi termelôk piacát látogatják, támogatják.Oly sok elôremutató kezdeményezés létezik,tényleg csak annyit kell tennünk, hogy egyénierôfeszítéseinket megosztjuk másokkal, vagybevonjuk ôket az egészséges életmódra irányulókezdeményezéseinkbe. Hogy egy tágabb pers-pektívájú, közös képet fessünk.

A szeretet

„Ironikus, hogy bár temérdek ennivalónk van –több mint elegendô” – mondja Karen Christen-sen, a The Armchair Environmentalist szerzôje –,„az étel mégis aggodalommal, sôt félelemmelterhes részévé vált az életünknek.”

A manipuláció (génmódosítás, növekedési hor-monok), a feldolgozás, az adalékanyagok és acsomagolás eredményeképp egyre kevésbé kötôdünk élelmünkhöz; egyre elvontabbá válik,egyre távolabb kerül az anyaföldtôl. A fejlett országokban az élelmiszer feldolgozásának, tárolásának és elosztásának költsége több mint50%-a az élelmiszer-elôállítás teljes költségének.David Leonard, egy arizonai agro-élelmezéstudo-mányi szakértô megfogalmazásában ez „a szuper-marketek élelmiszerkínálatának észvesztô skálájaés az alacsony zsírtartalmú, zsírutánzatú, mester-ségesen édesített vagy vitaminnal dúsított »tech-no-ételek« elburjánzása[nak]” kora.

Az ételnek nemcsak az íze az értékmutatója, ha-nem a mi és a hogyan. Ételünk pszichológiaimegbecsülése kihat az emésztésre és az élelembiológiai asszimilációjára testünkben. Kontex-tusba helyezve: egy indonéz nô a földön ülve saját farmján termelt, sótlan rizst eszik, míg ahaverod, Lajos, měanyagba csomagolt Maggiízesítésě csirkét szed ki a mikróból.

Minél kevésbé értékeljük az élelmünket, annálkevésbé elégít ki, okoz örömet, annál kevésbétudunk önmagunk lenni, és annál nagyobb azesélyünk a boldogtalanságra. Miért az étel? Mi-vel alapvetô, természetes építôkövünk, amitközvetlenül a testünkbe juttatunk; ha nem tud-juk szeretni, akkor önmagunkat sem tudjuk sze-retni, és ha nem tudjuk önmagunkat szeretni,akkor a közösséget sem tudjuk szeretni, amibenélünk. Az evés fizikai cselekvéssé silányul, mipedig forgolódunk, nem tudván, mi az ördögtôlvagyunk ilyen elégedetlenek.

A Harvardon végzett kutatás egyik legremény-keltôbb eredménye az a végkövetkeztetés,amely szerint „a zöldség- és gyümölcsfogyasztásmindössze napi egy adaggal való emelése jelen-tôsen mérsékelheti a szívbetegségek kialakulá-sának kockázatát. Minden plusz gyümölcs- észöldségadag, amit a kutatás résztvevôi felvettekaz étrendjükbe, 4%-kal csökkentette a szívbe-tegség kockázatát.”

„Edd meg a zöldséget és a gyümölcsöt, mielôttvisszamész játszani!” – mondogatta a nagyi.Hányszor kételkedtél bölcsességében, csak hogytitokban beismerd: milyen igaza van!

Lewis Akenjifôszerkesztô

lewis@tve.hu

7

Volt krumpli, de nem volt bogár. Azt Ameriká-ból hozták be a háború után, a krumplivalegyütt. A háborúban elvitték a lovakat, az em-berek nem tudtak mivel szántani, vetni, nemvolt mit enni. Ezért Amerikából hoztak bekrumplit, de azzal együtt a krumplibogarat is.Volt egy termék, nem emlékszem a nevére (DDT

– a szerk.), azzal kellett beszórni a krumplit abogár ellen, mert annyi volt belôlük, hogy lerág-ta az összes termést. De az olyan büdös volt,hogy utána nem lehetett a krumplit megenni. Ezek a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemhátulütôi: új kártevôk és a kiirtásukhoz szük-séges új vegyi anyagok. Ez is azt sugallja, ér-demes a helyinél maradni. Említtette, hogyma már vegyi anyagot használ a lótetě ellen;nem gondolt arra, hogy így a krumplivalegyütt megesszük a mérget is?Egyszer a szomszéd kiskakasa, egy kistestě japánkakas megevett egy Alvarintól elpusztult lótetět,és a kiskakas is feldobta a talpát. Én egyébkéntcsak egy kicsit teszek, és van olyan év, amikornincs is lótetě. Egyébként a lótetě melegben feljöna felszínre, akkor kapával is össze lehet szedni.A hetvenes években már mindenhol: a tée-szekben, de a kiskertekben is mětrágyát

használtak. Manci néniék nem használtakakkor sem? Nem lehetett volna nagyobb hozamot elérni a mětrágyával?Nem. Mi még 1985–86-ban is Zsámbokról ho-zattuk a marhatrágyát. Azelôtt nem használtakmětrágyát, mindenkinek a házánál volt ló, te-hén, malac. A vegyi anyag nem olyan, mint atrágya. Egyszer mi is kipróbáltuk a pétisót, denem használt, jobban jártunk, amikor a trágyátvettük. Amikor dinnyét termesztettünk, adinnyefészekbe egy-egy marék trágyát tettünk.Annyi dinnye volt! Paradicsomot is termeltünk:40 mázsára voltunk leszerzôdve a hatvani cu-korgyárral. Ott csak kiváló árut vettek át, nemszabadott egy zöldnek vagy csutkának sem ben-ne lennie. Aztán volt olyan év, hogy tizenkétzsák babunk termett. Olyan sok, hogy reggeltôlestig nem értünk a végére. Megoldottuk vegy-szerek nélkül, de rengeteget dolgoztunk, látás-tól vakulásig. Akkor mentünk csak haza, amikorlement a nap. Hajnal háromkor keltettek, ésmentünk. A hajnali hidegben annyira fázott akezem, hogy fôtt tojást vittem, úgy melegítettem. Hová vitték azt a rengeteg árut? Ma minden-ki arra panaszkodik, hogy semmit nem leheteladni.

6

Manapság egymás után derülnek ki különbö-zô vegyi anyagok, köztük permetezô szerekkáros egészségügyi hatásai, amelyek a mezô-gazdasági munka közben és – a maradványa-nyagok révén – fogyasztáskor is jelentkez-nek. Mindezt tudjuk, mégis úgy těnik, hogy aháztáji és nagybirtokos zöldség- és gyü-mölcstermesztés nem vesz tudomást a veszé-lyekrôl. Régen is ennyi vegyi anyagot hasz-náltak? Hogyan védekeztek a kártevôk ellen?Nekünk többféle fánk volt: meggy, szilva, alma,dió, ôszibarack, és ezeket soha nem kellett per-metezni. Nem nagyon voltak kártevôk. Egyetlenegy volt: a cserebogár, tavasszal. A cserebogaratazelôtt úgy irtottuk, hogy hajnalban, amikormég hideg volt, kimentünk, leráztuk a dermedtbogarakat a fáról, hazavittük, és odaadtuk acsirkéknek. A szilvafát nagyon szerette a csere-bogár. Ha nem szedtük volna össze, lerágta vol-na az összes levelet. Régen olyan bôven termôszilvafánk volt, hogy volt olyan év, hogy nem lehetett látni az ágat a gyümölcstôl.A gyümölcsfákat soha nem permetezték. Tavasszal metszettünk, ritkítottunk, és mindenfa tövét lekentük mésszel, hogy télen ne rágjameg a nyúl. Mikor eljött a nyár, a sok gyümöl-

csöt leszedtük, különválogattuk, és vittük a piacra eladni. Olyan gyönyörěek voltak! Csak a szôlôt kellett permetezni: volt olyan év,hogy hétszer is. Rézgálicot és meszet használ-tunk. A mész akkoriban nem volt oltva, mintmost, hanem darabokban árulták. Elhoztuk,vízbe tettük, ahol elolvadt, elkezdett forrni, bu-gyogni. Ekkor már be volt oltva. A rézgálic is da-rabokban volt, ezért édesapám a permetezéselôtti nap összetörte, beletette egy zacskóba, aztbele a vízbe, ott elolvadt. A rézgálicot és a me-szet összekeverte, azzal permetezett. Aztán 1936–37-ben annyi káposztalepke volt,hogy menni kellett a káposztát hernyózni. A töveket egyenként tisztítottuk meg, kézzel kel-lett rajtuk szétnyomkodni a lepkepetéket. Nehéz elképzelni, hogy nem voltak kártevôk,és ez a sokfajta gyümölcsfa sem volt soha be-teg… A háttérbôl beleszól a beszélgetésbeManci néni lánya: „De krumplibogár volt.”Krumpli? Azelôtt három-négyféle krumpli ter-mett, nem volt bogár, nem volt pajor. Az csak aháború után jött be. Most, ha ültetek, be kellszórni az ágyát Alvarinnal, a lótetě ellen.Hogyhogy csak a háború után? Azelôtt is voltkrumpli.

A Z É N I D Ô M B E N

AZ EN IDOMBEN

Sokszor hivatkozunk a józan paraszti észre, mégis csak ritkán hallgatunk rá. Talán ez az egyik oka annak, hogy az utóbbi száz évben a természetközeli, józan megfontolásokra, a természet tanulmányozására és megértésére törekvôzöldség- és gyümölcstermesztési módszerek helyét átvették a vegyianyag-inten-zív technológiák. A 84 éves, kisgazda családból származó Robb Kálmánné Manci nénivel beszél-gettünk arról, hogy ô és földměvelô családja hogyan élte meg ezeket a változá-sokat, mit gondol a mai helyzetrôl.

8

Mindenki járt a piacra. Az én szüleim is hetentekétszer jöttek fel a pesti piacra. Akkor más országból még nem nagyon hoztak be árut. A falusi gazdák azt mondják, hogy nem sza-bad túlnemesített zöldség-, illetve gyümölcs-fajtákat venni, a legjobb a helyi. Azt javasol-ják, kérjünk inkább strapabíró sarjakat,palántákat a szomszédtól, mert azok ellenál-lóbbak, ezért kevesebbet kell vegyszerezni.Manci néniék honnan vették a sarjakat a gyü-mölcsfaültetéshez?A gyümölcsfalerakatból. De ott mind olyan áruvolt, amiért feleltek: ha ropogóscseresznye-fátkértél, azt adták, rajta volt a papír. És mi ma-gunk is foglalkoztunk palántázással. Anyám vitte a palántákat eladni a piacra. Nagyüstbenmelegítettük a vizet, langyos vízzel locsoltuk apalántákat, üveg volt rajtuk, este takaróval betakartuk. Olyan gyönyörěek voltak, hogy 1fil-lért adtak egy szálért, az is pénzt hozott a házhoz. Az alapján, amit mesélt, megtudhattuk, hogya paraszti élet sok lemondással és keménymunkával jár. Lett volna lehetôségük mástcsinálni, sôt aktív éveikben nem a föld jelen-tette elsôdleges jövedelemforrásukat, mégisegész életükben kötôdtek a földhöz. Miért?Nagyon szerettem a szôlôbe járni, még nyugdí-jas korunkban is jártunk a férjemmel, olyan szépzöld volt minden, jó levegô, csicseregtek a ma-darak. Nagyon szerettem ott lenni! A szüleimdolgos emberek voltak, mi is mindig rengetegetdolgoztunk, soha nem értünk a végére.

Gulyás Emese

1 0

Szorbinsav (E200): sav vagy só (szorbátok: nátriumszorbát: E201, káliumszorbát: E202,kálciumszorbát: E203) formájában kerül fel-használásra, a mikroorganizmusok enzimkép-zôdésének megakadályozása révén fejti ki tartó-sító hatását. Élesztô- és penészgombák,valamint a baktériumok egy része ellen hatásos,csakis ép, nem romlott élelmiszer esetében.Szintetikus úton elôállított szer, a természetbennem fordul elô. Élelmiszer-higiéniai vizsgálatokaz egészségre nem veszélyes anyagok közé so-rolják, bár ritkán kiválthat pszeudo-allergén tü-neteket, különösen érzékeny embereknél pedigirritálhatja a nyálkahártyát és a bôrt.

Benzoesav (E210): sav vagy só (benzoátok:nátriumbenzoát: E211, káliumbenzoát: E212,kálciumbenzoát: E213) formájában használjáka konzerviparban. Kizárólag savas vagy savanyí-tott élelmiszerek tartósítására alkalmas. Meg-akadályozza a penészedést és az erjedést. Gyak-ran alkalmazzák kén-dioxiddal együtt, ami azenzimatikus és bakteriális romlást is meggátolja.Tejsavak ellen kevésbé hatékony. Tanulmányokegészségre káros hatását mutatták ki: fogyasz-tása különösen az acetil-szalicilsavra (aszpirin)

érzékeny emberek esetében veszélyes; érzékenyembereknél allergiát és pszeudo-allergiás tüne-teket válthat ki. Természetes állapotában mál-nafélékben és gyümölcsökben fordul elô.

Szalicilsav: az egyik legrégebben ismert gyulla-dáscsökkentô szer, lázcsillapító hatással is ren-delkezik. 1827 óta használták az egyik fězfa(Salix Alba) kérgének kivonatát, amely egy sza-licin nevě anyagot tartalmaz, amibôl a szerve-zetben szalicilsav szabadul fel. Élelmiszer-iparifölhasználása nem engedélyezett, csak háztar-tási kiszerelésben árusítható.

Nátrium-o-fenil-fenolát (E232): a második vi-lágháború után szintetikus úton kifejlesztett tar-tósítószer, amely a citrusfélék felszínére perme-tezve viszonylag hosszabb távú tartósításukraalkalmas, mindazonáltal a gyümölcsökön kép-zôdô penészgombák egy idô után rezisztensséválhatnak a szerre. A gyümölcs héjában fejti kihatását, mérgezô volta már régóta bizonyított:az ezzel kezelt gyümölcsök esetében a toxikusanyag a hámozás során a kézre és a gyümölcs-húsra is átkerülhet. Állatkísérletek során a ter-mékenység csökkenését, növekedési zavarokat és

T A R T Ó S K A P C S O L AT ?

TARTOS KAPCSOLAT

A tartósított zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, de akár a zöldségesnél vásá-rolt déli gyümölcsöknek csupán a tapintása révén is rengeteg tartósítószerrelérintkezünk nap mint nap. Összeállításunkban a zöldségek és gyümölcsök tar-tósítására használt leggyakoribb szereket és élettani hatásaikat mutatjuk be.

1 31 2

A gyakran használt tartósí tószerek je lö lésük szerint

Jelölés Név Természetes? Káros hatása Felhasználási terület

(eredet)

E200 Szorbinsav – + Penész, baktérium

ellen, csak ép felületen

E210 Benoesav – + Csak savas vagy

savazott élelmiszerek

E211 Nátriumbenzoát ± + Csak savas vagy

savazott élelmiszerek

E232 Nátrium-o-fenil-fenolát – + Citrusfélék felülete

E233 Tiabendazol – +, ? Banán, citrusfélék

E290 Szén-dioxid ± – Üdítôk,

csomagológázként

A gyakran használt tartósí tószerek nevük szerint

Név Jelölés Természetes? Káros hatása Felhasználási terület

(eredet)

Benoesav E210 – + Csak savas vagy

savazott élelmiszerek

Nátriumbenzoát E211 ± + Csak savas vagy

savazott élelmiszerek

Nátrium-o-fenil-fenolát E232 – + Citrusfélék felülete

Szén-dioxid E290 ± – Üdítôk,

csomagológázként

Szorbinsav E200 – + Penész, baktérium

ellen, csak ép felületen

Tiabendazol E233 – +, ? Banán, citrusfélék

Eredetnél: + = természetes, – = szintetikus, + = mindkettô formában ismert

Hatásnál: + = ismert, – = nincs, ? = nem ismert, nem végeztek megfelelô számú kutatás

májkárosodást állapítottak meg, valamint rákkel-tô hatást diagnosztizáltak. A szerrel dolgozó mun-kások émelygésre és hányásra panaszkodtak.

Nátrium-tetraborát (E241), bórax (E285):természetben is elôforduló ásványi anyag, amikroorganizmusok enzimrendszerének blok-kolása révén tartósít. Más konzerváló anyagok-kal ellentétben a bórax semleges pH-érték esetén is hatékony, viszont csak nagy mennyiség-ben. Korábban tejtermékek és citrusfélék tartó-sításában játszott jelentôs szerepet, ma már to-xikus hatása miatt ritkán alkalmazzák, egyedüla kaviárban elfogadott szer. Használják még el-hízás elleni szerekben, szépségápolási termé-kekben (a zsíros bôr elleni védelem miatt).

Bórsav (E284): a bórax (E285) sava, természe-tes úton, a bórax savasításával nyerik. A bórsavelsôsorban a zsírszövetekben és a központi ideg-rendszerben halmozódik fel, és fôleg gyerekek-nél mérgezési tüneteket okozhat (3 év alattigyerekek számára készített kozmetikai szerek-ben ezért tilos az alkalmazása).

Szén-dioxid (E290): a pH-érték megváltoztatá-sával megakadályozza bizonyos mikroorganiz-musok növekedését, anyagcseréjét, csökkenti

életképességüket. Különösen az oxigént igénylômikroorganizmusok esetén hatásos, penész- ésélesztôgombáknál nem. Tejsavbaktériumokkalszemben kevésbé hatékony. Üdítôkben és szá-razjég formájában, illetve csomagológázként ishasználják. Egészségügyileg veszélytelen.

Tiabendazol (E233): külsôleg alkalmazottkonzerváló anyag, fôleg a banán és a citrusfélékpenészedése ellen használják. A gyümölcs héjá-ban fejti ki hatását, ezért a gyümölcs érintéseután kezet kell mosni! Banánon nem kötelezô ahasználat feltüntetése. Kizárólag szintetikusúton állítják elô; burgonya- és gyümölcsterme-lésnél növényvédô szerekben is alkalmazzák.Egészségre gyakorolt hatásáról még nincsenekkielégítô vizsgálatok, az állatkísérletek soránhólyagrákot és májkárosodást állapítottak meg.

Kálcium-formiát (E238): kálcium-hidroxidbólés szén-monoxidból állítják elô. Természeteselôfordulási helye hasonló a hangyasavéhoz(gyümölcsökben, mézben, csalánban stb.). Gyü-mölcslevek, alkoholmentes italok, zöldségkon-zervek tartósítására használják. Magas koncent-rációban vízhajtó hatású.

Kónya Kriszta

1 5

megtalálható-e a természetben, hanem attól,hogy bizonyos elfogyasztott mennyiségig semtoxikus. A tévhittel ellentétben a természetbenis nagyon sok toxikus anyag van (pl. antrakino-nok), nem csak a kémiai laboratóriumokban.Az általánosan fogyasztott gyümölcsök és zöld-ségek természetes, illetve természetazonos aro-máinak fogyaszthatóságához elvileg nem férkétség, tekintve, hogy ezek olyan aromakompo-nensekbôl készülnek, amelyek magában azadott zöldségben vagy gyümölcsben is megvan-nak. Egy almaaromában ilyen anyag például ageraniol és az etil-butirát, további kb. nyolcvan-

féle aromakomponens mellett, melyek az almaíztadják. Így van ez a többi gyümölcs- és zöldségfé-le esetében is.A természetazonos aromákat a fent említett aro-makomponensek ismeretében rakják össze akompozitorok saját ízlésüknek és ízérzékelésük-nek megfelelôen. A természetes zöldségaromákelôállításánál többnyire növényi olajokat alkal-maznak.Az aromagyártás szigorú feltételekhez kötött.Az összetett emulziós aromákban felhasználha-tó élelmiszer-adalékanyagok alkalmazhatósá-gát külön elôírások szabályozzák. A felhasznál-

ni kívánt anyagok tisztaságának minden eset-ben meg kell felelnie az elôírt élelmiszeriparikövetelményeknek. A gyártásról pontos kimuta-tásokat kell vezetni, a telephely higiénés feltéte-leinek meglétét pedig igazolni szükséges.Magyarországon az uniós csatlakozás elôtt Magyar Szabvány szabályozta az aromák és azélelmiszer-adalékanyagok felhasználhatóságát.A csatlakozás óta a Magyar Élelmiszerkönyv külön fejezetei vették át ezt a szerepet: az 1–2-88/388 számú elôírás tárgyalja az „élelmiszerek-ben használható aromaanyagok és az elôállítá-sukra szolgáló nyersanyagok”-at. Ez az elôírásmegkülönböztet aromaanyagokat, aromakészít-ményeket, hôkezeléssel elôállított aromaanya-gokat, füstaromákat vagy ezek keverékeit. Az új,európai uniós elôírásoknak megfelelô szabályo-zás az aromaanyagokat kivette az adalékanya-gok közül. Természetesen az aromák is adaléka-nyagok, ennek ellenére más megítélés aláesnek, mint a többi adalékanyag.A gyümölcsaromák alkalmazási területe legin-kább a cukrászipar, az üdítôital-ipar és a tejipar.Zöldségaromákat elsôsorban készételekhez, levesekhez és saláták gyártásához használnak.Az élelmiszeriparban alkalmazott aromakompo-

1 4

Hajdanán az édes, sós, savanyú és keserě ízeketmég nem cukorral, sóval, ételecettel próbáltákkialakítani, hanem fôként növényeket alkalmaz-tak erre a célra. Kezdetben a növényekre véletle-nül találtak rá, késôbb tudatosan keresték ôket,végül termeszteni kezdték azokat a zöldségeketés gyümölcsöket, amelyekkel az ételek még ízle-tesebbé váltak. Sok idô telt el, míg rájöttek,hogy célszerě valamiféle koncentrátumbanhasználni ezeket az ízeket. Így kezdtek elôszörtermészetes növényi aromákat alkalmazni.Elsôsorban fěszernövények és gyümölcsök kivo-natait használták. A kémiatudomány fejlôdésé-vel nem csak áztatással, sěrítéssel, bepárlássalelôállított koncentrátumokat készíthettek, ha-nem immár szintetikus úton, kémiai reakciókkalis elôállíthattak aromákat.Ezeket attól függôen nevezzük természetazonos

vagy mesterséges aromakomponenseknek, hogy

létezik-e a természetben megfelelôjük vagy sem.

Ma már a mesterséges aromák alkalmazásakezd háttérbe szorulni. A tudatos fogyasztók új-ra inkább a megbízható, természetes anyagokfelé fordulnak.A modern ipari élelmiszergyártás elképzelhetet-len aromaanyagok és élelmiszer-adalékanyagok

alkalmazása nélkül. Ezekkel biztosítható a ter-mékek megfelelô külleme, állaga, eltarthatósá-ga, színe, illetve íze. Az aromaanyagok ízesítôtulajdonsággal rendelkezô, meghatározott ké-miai anyagok; különböznek a kozmetikai ipar-ban alkalmazott illatanyagoktól, ahol az alkal-mazás feltétele, hogy ne legyen káros a bôrre.Az aromák alkalmazásánál a biztonságosság, abelsôleges fogyaszthatóság a feltétel.Az aromaanyag fogalmát az elôírások a követke-zôképpen határozzák meg: hatóanyagokat izo-láltan és/vagy dúsított formában tartalmazó,természetes eredetě vagy szintetikus íz-, illat- észamatanyag. Az aromák élelmiszert és egyébanyagokat (pl. az aroma eltarthatóságát, vala-mint felhasználását segítô adalékanyagokat ésoldószereket) is tartalmazhatnak. Az aromák-ban alkalmazott anyagok többsége – bár a legtöbb élelmiszer-adalékanyaghoz hasonlóanbonyolult kémiai elnevezésekkel illetik ôket – atermészetben is elôfordul. Részben emiatt, rész-ben pedig a szigorú ellenôrzési rendszerek mi-att nem kell félnünk ezeknek az anyagoknak amértékletes fogyasztásától.Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy egyanyag fogyaszthatósága nem attól függ, hogy

G Y Ü M Ö L C S - É S Z Ö L D S É G A R O M Á K A T Á P L Á L K O Z Á S B A N

GYUMOLCS ES ZOLSEGAMAK

Az emberiség ôsidôk óta törekszik arra, hogy ételeit ízesebbé, fogyaszthatóbbátegye: kezdetben ezt az ételek sütésével, füstölésével, sózásával, valamint édesí-tésével oldották meg. A sütésnél és a füstölésnél olyan aromaanyagok keletkez-nek, melyeket az élelmiszeripar ma is használ.

1 6

nensek száma több ezer, a velük szemben tá-masztott követelmény: összetételük állandó le-gyen, tisztaságuk pedig a lehetô legmagasabbfokot érje el.A biztonságos felhasználás legfontosabb szabá-lya, hogy csak engedélyezett adalékanyagot(aromaanyagot is) lehet felhasználni, kizárólagahhoz az élelmiszerhez, és csak abban a mennyi-ségben, amelyet az elôírások megengednek.Aroma- és adalékanyag alkalmazása csak abbanaz esetben engedélyezhetô, ha a felhasználássorán nem veszélyezteti a fogyasztók egészsé-gét, nem alkalmas a fogyasztók félrevezetésére,nem a termék esetleges hibáinak elfedésére al-kalmazzák, valamint a felhasználás technológi-ailag indokolt. Az élelmiszer-adalékanyagok al-kalmazását a termékek csomagolásán jelölnikell. A tájékoztatás elengedhetetlen a tudatosvásárlók döntési folyamatában, ennek ellenére– mivel egy-egy élelmiszerhez felhasznált aro-ma igen sok aromaanyag keverékébôl áll – meg-valósíthatatlan az összes komponens feltünteté-se a címkén.A fogyasztók elvárása a jóízě és mutatós termé-kek. Az adalékanyagok – köztük az aromaanya-gok – az élelmiszerek tulajdonságait kedvezôen

befolyásolják. Megkönnyítik az élelmiszer-fel-dolgozást, javítják a termék minôségét, és nemutolsó sorban meghosszabbítják annak eltartha-tóságát. Az aromák a termékekben csak az ízha-

tást adják vissza, a gyümölcsökben és zöldségek-

ben található ásványi anyagokat, vitaminokat,

rostokat, enzimeket – a sěrítményjellegě termé-

szetes koncentrátumok kivételével – nem! A szer-vezet számára szükséges valódi gyümölcsök,zöldségek fogyasztását éppen ezért nem szabadelhanyagolni. A változatos (nem egyoldalú), ki-egyensúlyozott étrend esetén az elôírásoknakmegfelelô aromás termékek fogyasztása a mai tu-dásunk szerint nem jár egészségkárosító hatással. Az élelmiszerek készítése és elôállítása soránhasznált aromaanyagoknak szigorú szabályozásikövetelményeknek kell megfelelniük. A gyártókidôrôl idôre mellôznek bizonyos aromaanyago-kat, vagy más, az egészségre nem ártalmasnakvélt anyagra cserélik. Az egyre szigorúbban sza-bályozott technológiák és elôírások minden eset-ben a fogyasztók érdekeit szolgálják.

Lelovics Zsuzsanna, dietetikus

Kardos Márta, gyógyszerész

A szerzôk az OÉTI munkatársai.

1 8 1 9

A globalizált gazdaságban az áru nem ismerhatárokat. A földgolyót pókhálóként körbeszö-vô termelési és szállítási háló húrjai menténáramló áru jelentôs része pedig élelmiszer. A kí-nai fokhagymától a dél-afrikai körtén át a németsonkáig a világ szinte minden szegletébôl talá-lunk termékeket a magyar szupermarketekbenis. A választék bôvülése egyrészrôl örvendetes,másrészrôl viszont sajátos problémahalmazthordoz magában mind élelmiszerbiztonságiszempontból – elég csak a közelmúltbeli, mér-gezett marokkói paprikával kapcsolatos bot-rányra gondolni –, mind környezeti és társadal-mi hatások tekintetében. A élelmiszerek nagytávolságra történô szállítása jelentôs környezet-terhelést jelent jár: a járměvek által szén-dioxid-kibocsátást a klímaváltozásért felelôs üvegház-hatás egyik okozója. Egy kutatás rámutatott,hogy az átlag amerikai piacon található más ál-lamokból vagy országokból érkezô zöldségek ésgyömölcsök szállítása 4–17-szer több üzem-anyagfelhasználást és 5–17-szer több szén-dio-xid kibocsátást eredményez mint a helyben ter-mesztett áruké. Emellett az import élelmiszerrelszemben a helyi termelés sokszor nem versenyké-pes, így az kiszorítja a piacról a helyi termelôket.

Nem mindegy, honnan jött

A globális élelmiszer-gazdaság negatív hatásai-nak felismerése hívta életre az „élelmiszermér-föld” mérôszámot, amely fejezi ki, hogy az adottélelem hány mérföldet, kilométert tett meg atermelési helytôl a fogyasztási helyig.

Nem mindegy, mivel jött

A brit mezôgazdasági minisztérium 2005. júliu-si jelentésében rámutatott, hogy az élelmiszere-ink által megtett távolság mellett az is fontoskérdés, hogy az milyen szállítóeszközzel tör-tént. A legszennyezôbb a légiszállítás, a közútiszállítás a légszennyezés mellett dugókat és azutak gyors elhasználódását is okozza, míg a víziszállítás a viszonylag környezetbarát szállításimódok közé tartozik.

Nem mindegy, hol vásárolsz

Világszerte egyre jelentôsebb a szupermarketekés hipermarketek térnyerése az élelmiszer-kereskedelemben, és ezzel együtt az autóval vég-zett bevásárlások aránya is nô. Egyre messzebb ésegyre környezetszennyezôbben járunk vásárol-ni. Míg korábban élelmiszer-beszerzéseinketszinte kizárólag a sarki közértben és a helyi

V I L Á G L Á T T A É T E L Ü N K

VILAGLATTA ETELUNK

Tudod, mennyit utazott a tegnapi vacsorád, míg termôhelyétôl eljutott a tányé-rodra? Ezt mutatja az „élelmiszer mérföld”, azaz „food miles” elnevezésě mér-ôszám, amely arra is rámutat, milyen problémákat rejt magában a globálisélelmiszer-kereskedelem egyre jelentôsebb térnyerése.

piacon végeztük, a GfK piackutató adatai szerinta magyarok 2004-ben élelmiszer-vásárlásaik36%-át autóval bonyolították, és ez az arányévek óta folyamatosan nô. A szupermarketek számlájára írható az élelmi-szerek utaztatásának egy másik vetülete is. Anagy szuper- és hipermarketláncok regionáliselosztási központokat hoznak létre: itt veszik átaz árut a beszállítóktól, és innen szállítják ki aközponthoz tartozó üzletekbe. Így megtörtén-het, hogy a szupermarket, ahol vásárolunk, csu-pán 10 kilométerre van a termelés helyétôl, deha a logisztikai központ mindkettôtôl 100 kilo-méterre található, akkor a zöldség 10 helyett 200kilométert utazott, mire kosarunkba tesszük.

Vásárlási döntéseinkkel tehát közvetlen befo-lyással vagyunk táplálékunk környezeti hatására.Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsd vacsorádkörnyezeti hatásait:

• Vásárolj helyi, lehetôleg biotermelésbôl szár-mazó élelmiszert! Ha nincs lehetôséged helyigazdától vásárolni, válaszd a lehetô legközeleb-bit! (Még a bioélelmiszer is elveszítheti környe-zeti elônyeit, ha több ezer kilométer távolságbólimportálják!)• Vásárolj többször, kevesebbet, lehetôleg helyikereskedôktôl! A sarki zöldségesnél, hentesnél,a helyi piacon keresd a közelben termelt élelmi-szereket! Törekedj arra, hogy minél kevesebbbeszerzést intézz autóval!• A feldolgozott, kész és félkész élelmiszerek helyett friss idényzöldségeket és -gyümölcsöketfogyassz!

Részletek a 29. oldalon

Török Katalin

Azt mondom, piac,Azt kérded szivatsz?Hagyd, Attika,Menjünk inkább a nagybaniba.Azt mondom sóska.Azt mondod, gyerekcsók íze, keserě, ócska,Azt mondom spenót.Azt mondod, elhangolt spinét.Nem találok rá se szót,Se képet, mi szép.Azt mondom gyömbér.Jár érte különbér? A paprika is házi, óbudai!Ez volt aztán a jó duma, mi?Azt mondom végül, fôzelék.Azzá lesz minden, a piros, a sárga s a kék.Megfôznek nekünk mindent elôre, egybe’.Zöldség, ha kérded, ôszintén szeretsz-e?

Nézd, palántája a földi epernek,Ízébôl szép csókok erednek,Vagy a paradicsom bokra,Okozatként megannyi okra,S az alma, kiindulásul,Min az asszonyi nép mióta ámul,Vagy az egyszerě spárga,A Balettintézetben karriert csinálna.Látod, mi mindent tudnak e zöldek,Min levespor gyártók mindig csak röhögnek,Gyôzködlek én, s tudom még tovább is,Kizöldül minden, mi kicsit is rurális.

Próbállak rávenni, egyél több frisset és házit,De a reklámok hada csak ellenem lázít,Amit ígérnek, az ám a zöldség,S te mégis hagyod, hogy a füledbe üvöltsék:Ha porlevest fôzöl, mindenki szeret!Puhára fôznek a tartós élelmiszerek.

Mert porból vagyunk és porrá lesz minden,Ízzé-porrá zúznak engem is, szerintem,Mindenkit vár a nagyáruház,Zacskós levesbôl jót vacsorázz!

Csikós Attila

C S A K Z Ö L D S É G

2 3

Mivel foglalkozik az oktatási központ?Az oktatóközpontunkban 1995 óta a fenntart-ható fejlôdés és az ökológiai gazdálkodás téma-köreit oktatjuk. Emellett aktívan részt veszünkaz úgynevezett leader-programok megvalósítá-sában, vagyis a helyi gazdasági kapcsolatokraépülô vidékfejlesztésben. Ennek az uniós pro-jektnek a keretén belül bôvítettük ki a progra-mot 18 Galga-menti településre, ahol szinténlétrejöttek kisebb biogazdaságok, ami szám sze-rint 56 ezer embert érint. Nem könnyě egy ilyennagy térség felé nyitni, és népszerěvé tenni szá-mukra a biogazdálkodás gondolatát, de sohanem akartunk zárt közösség lenni. Saját bôrün-kön kikísérleteztünk egy modellt, és azt szeret-nénk, ha minél szélesebb körben ismert lenne.

Mi a véleménye arról, hogy a magyar bioter-mékek jelentôs részét exportra termesztik?Egyrészrôl lesújtónak találom a helyzetet, más-részrôl viszont a termelôket is megértem. A 90-es években, hogy talpon maradhassunk, mi iskénytelenek voltunk exportálni. Ugyanakkor azexportot – véleményem szerint – csak egy folya-mat részeként szabad tekinteni, vagy – még ide-álisabb esetben – kezdeteként. Amíg világpiaci

áron kell megvásárolni az üzemanyagot, a trak-tort és más inputokat, addig nem lehet elvárni amagyar biotermelôtôl, hogy a hazai, kisebb fize-tôképes kereslettel rendelkezô piacon értékesít-se az áruját. Mi, annak köszönhetôen, hogy abefolyt jövedelem egy részét kezdetektôl hazaipiacépítésre fordítottuk, 2001-ben teljesen meg-szüntethettük a biotermékek exportálását: je-lenleg minden termékünket itthon értékesítjük.A termelôk többsége azonban nem követi ezt amódszert: az összesen 130 ezer hektáron, elle-nôrzött ökológiai gazdálkodást folytató terme-lôk 80%-a profitorientált, és csupán jól jövedel-mezô üzletnek tekinti a biotermelést. Ennektöbbek között az a hátránya, hogy a bioterme-lésbôl adódó környezeti elônyöket számos mó-don – fôként az áru szállításával – semmissé te-szik. A Gaia Alapítvány egyik kutatásából azderült ki, hogy ha 200 kilométernél nagyobb tá-volságra szállítják a biotermékeket, akkor a bio-termeléssel nyert környezeti elôny elvész. Ezértnem is nevezhetô környezetvédônek az exporto-rientált biotermelés.

2 2

Hogyan jött létre, és milyen tevékenységeketfolytat a Galgafarm? A 80-as évek tudatos fogyasztóiból kinôtt egybaráti társaság, akik úgy gondolták, hogy ko-moly gond van az élet minôségével, beleérve akörnyezetet, az élelmiszerek minôségét, az ok-tatást és az energiafelhasználást is. Ezeknek aproblémáknak a megoldására kidolgoztuk egyfenntartható település modelljét. Jelenleg mégfolynak a munkálatok az 50 családnak otthontadó település kialakításán, ahol a helyi gazda-ság kiépítésénél fontos szempont, hogy minélkisebb legyen a település ökológiai lábnyoma.Mára befejezôdött az ökofalu infrastruktúrájá-nak kiépítése: az 50 családi házat távhôvel lát-juk el, melynek vezetékrendszerét már kiépítet-tük, és elkészült a bioszolár hôközpont is, amelya saját energiaerdôben elôállított fák elgázosítá-sa útján nyeri az energiát. Az ökofalu a projektközponti része, ezt veszi körül egy 300 hektárosökológiai gazdaság, ahol 15 éve gazdálkodunk avegyszerek teljes kizárásával, valamint a terület-hez tartozik egy oktatási központ. A mezôgaz-daságon kívül a helyi gazdasághoz része a teljeskörě élelmiszer-feldolgozás, az oktatás és a tu-rizmus. Sôt, az építészet is, mivel minden egyes

házat mi tervezünk – a késôbb odaköltözô la-kókkal együtt –, annak érdekében, hogy való-ban érvényesüljenek az ökológiai megfontolá-sok, például az energiafelhasználás területén. AGalgafarm minden elemével és tevékenységévelegyütt kiváló példa arra, hogy nem lehetetlenúgy kialakítani az életterünket, hogy közben afenntarthatóság szempontjai se csorbuljanak.

Mit tart a projekt legspeciálisabb részének?Leginkább azt emelném ki, hogy nagyon fontos-nak tartjuk a munkahelyteremtést. Egy olyanmodell megvalósításán dolgozunk, ami a fenn-tarthatóság szempontjainak is megfelel, mégistud hatni az ellen a jelenség ellen, hogy a fiata-lok elhagyják a vidéket. Tizenöt-húsz éve általá-nos tendencia, hogy a falvak elöregednek, éslassan senki sem marad, aki gondozza a tájat. Aprojekt ezt a folyamatot igyekszik visszafordíta-ni. A helyi gazdaságban – és nemcsak a mezô-gazdaságban, de az asztalosměhelyben, a textil-,a tej- vagy a gyümölcsfeldolgozó üzemben is –számos munkalehetôséget biztosítunk a fiatalokszámára.

M E S E O R S Z Á G K I R Á LYA

MESEORSZAG KIRALYA

Hegyek között – völgyek között, de zakatoló vonatoktól igencsak távol áll aGalgafarm. Meseszerěnek hangzik, és tulajdonképpen az is, hiszen a Galga-farm több mint egy biogazdálkodást folytató üzem: egy egész életforma. A Galgahévíz határában fekvô farm egyik alapítója, Varga Géza a területenfolytatott biotermelésrôl és életvitelrôl nyilatkozott a Tudatos Vásárlónak.

2 4

Ön szerint melyek a biogazdálkodás társadal-mi elônyei?El kell különíteni azokat az elônyöket, amiket azegyes fogyasztó, és amiket az egész társadalomszámára jelent a biogazdálkodás. Az egyén a sa-ját egészségét védi vele, hiszen több száz E-jel-zésě adalékanyag és tartósítószer kerül be aszervezetünkbe, amelyek együttes hatásáról –hiszen kizárólag egyenként vizsgálják ôket –semmilyen információnk sincs. Ha a 60-as évek-tôl kezdve figyeljük a trendet, elmondhatjuk,hogy az agrokemikáliák használatának elterje-désével egyenes arányban nôtt az allergiás és adaganatos megbetegedések száma. Valamilyenkorreláció tehát bizonyosan van a kettô között,ezért mindenképpen hasznos a fogyasztónak,ha bioterméket fogyaszt. A biogazdálkodás tár-sadalmi hasznossága azonban még ennél is sok-kal fontosabb, hiszen a termék elôállításakor atermelô a vizeket és a környezetet is védi. Ezmár nem az egyes fogyasztó, hanem az egésztársadalom haszna.

Milyen kihívásokkal találkozik munkája soránnap mint nap?A legnagyobb probléma, hogy a biotermelés és avegyszer nélküli mezôgazdaság gondolata ésgyakorlati megvalósítása a rengeteg példa ellen-

ére sem terjedt el eléggé a társadalomban. Meg-értem, hogy annak, akinek üres a pénztárcája,csupán a tudatossága kevés ahhoz, hogy a ma-gasabb árú biotermékeket vásárolja, de ez rövidtávú gondolkodás, mivel a biotermesztést csak afogyasztók oldaláról lehet ösztönözni. A tudatostermelôknek ugyanúgy szükségük van a tudatosfogyasztókra, mint vice versa.

Melyek az alapítvány hosszú távú céljai, illet-ve hogyan képzeli el a Galgafarm jövôjét?Évtizedek óta a lokalitás erôsítésén fáradozunka globalizációval szemben. Nem az egész globa-lizációs folyamatot ellenezzük, csak azon ele-meit, amelyek a helyi szokások lerombolásáhozés – ennek egyenes következményeként – kör-nyezeti problémákhoz vezetnek. Éppen ezért ajövôben is a lokalitás támogatása a fô célunk.

Mit üzen a Tudatos Vásárlóknak?Szeretettel várjuk a látogatókat és a fogyasztó-kat Galgahévízen, ahol rendszeresen szerve-zünk nyílt napokat és más családi programokat.Azt gondolom, a bizalomerôsítés legjobb módja,ha megismerjük egymást.

Haller Dóra

I D É N Y Z Ö L D S É G E K , I D É N Y G Y Ü M Ö L C S Ö KAz alábbi táblázatból megtudhatod, melyik gyümölcsnek és zöldségnek mikor van szezonja. Találsz néhány „egész évben” szezonális növényt is. Ez azt jelenti, hogy az év nagy részében jól tárol-ható, az érési idôszak után is fogyasztható. Vannak olyan zöldségek és gyümölcsök, amelynek tava-szi és ôszi szezonja is van.

N É V H Ó N A P O K

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

alma (téli alma is) 1 2 3 4 5 7 8 9 10 11 12bab 1 2 3 8 9 10 11 12besztercei szilva 8birsalma 1 2 3 10 11 12burgonya 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12cékla 1 2 3 7 8 9 10 11 12csemegekukorica 7 8 9csemegeszôlô 8 9cseresznye 5 6 7cukkíni 8 9 10 11dió 1 2 3 4 5 10 11 12egres 5 6eper 6 7fejes káposzta 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12fejes saláta 3 4 5 6 7 8 9 10fekete retek 1 12füge 8 9 10földimogyoró 10gyökér 1 2 3 7 8 9 10 11 12görögdinnye 7 8hónapos retek, korai 2hónapos retek (tavaszi) 5hónapos retek (ôszi) 9kajszibarack (sárgabarack) 6 7 8kapor 5 6 7 8 9 10karalábé 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12karfiol 1 9 10 11 12karós bab 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12kelbimbó 1 2 3 9 10 11 12kelkáposzta 1 9 10 11 12kínai kel 10 11 12körte (téli körte is) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12köszméte 5loskatök 10málna 7 8 9

N É V H Ó N A P O K

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

mandula 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12meggy 6 7naspolya 1 2 10 11 12ôszibarack 6 7 8 9padlizsán 8 9 10 11paprika 6 7 8 9 10paradicsom 6 7 8 9 10pasztinák 1 2 8 9 10 11 12patisszon 6 7petrezselyem 8 9 10póréhagyma 10retek 3 4 5 6 7 8 9 10 11ribiszke 5 6 7ringló 7 8rózsakajszi 7sárgadinnye 5 6 7 8 9sárgarépa 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12sóska 1 4 5 6 7 8 9 10 11 12spárga 4 5 6spenót 3 4 5 6 7 8 9 10 11sütôtök 10szamóca 4 5 6 7 8 9szeder 8 9szilva 7 8 9szôlô 7 8 9 10 11 12tök 6 7 8 9 10 11uborka 6 7 8 9újburgonya 5újhagyma, zöldhagyma 4 5vöröshagyma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12vöröskáposzta 10zeller 1 2 3 7 8 9 10 11 12zöldbab 6 7 8 9zöldborsó 4 5 6 7 8 9 10 11zöldpaprika 5 6 7 8 9 10 11

2 92 8

A szállítás módja Légi Közút Vízi VasútÜvegházhatású gáz kibocsátás gramm/tonna-kilométer 1101,1 269,9 130,3 21,2

Forrás: Environment Canada

Zöldség/gyümölcs Származási hely Távolság Egy kg gyümölcsre (km) vagy zöldségre jutó

üvegház-hatású gázkibocsátás (kg)

banán Costa Rica 10150 1,74grapefruit Dél-Afrika 8300 1,50szôlô Dél-Afrika 8300 1,50fokhagyma Kína 7350 1,38paradicsom Spanyolország 2550 0,69saláta Spanyolország 2550 0,69brokkoli Spanyolország 2550 0,69paprika Marokkó 2700 0,49eper Marokkó 2700 0,49fokhagyma Egyiptom 2200 0,43vöröshagyma Hollandia 1400 0,38sárgarépa Hollandia 1400 0,38cikória Hollandia 1400 0,38kaliforniai paprika Hollandia 1400 0,38padlizsán Hollandia 1400 0,38cukkini Hollandia 1400 0,38sárgarépa Belgium 1400 0,38citrom Törökország 1350 0,36körte Olaszország 1250 0,34karfiol Olaszország 1250 0,34alma Lengyelország 500 0,13

Ma már bármely hónapban mész a piacra vagy asarki zöldségeshez, színes gyümölcs- és zöldség-kupacoktól roskadozó pultok várnak. A globali-zált élelmiszer-kereskedelem elsô pillantásraszimpatikus eredménye, hogy ha épp januárbankívánod meg az epret, akármelyik szupermar-ketben megkaphatod.

Az örök szezonnak azonban ára van, amit a kör-nyezet illetve az egészséged fizet meg. Ezértamikor csak lehet, fogyassz idénygyümölcsöketés -zöldségeket! Így nem támogatod a több ezerkilométernyi szállítás alatt keletkezô környezet-terhelést, sem a rengeteg energia és vegyszer

használatát igénylô mesterséges termelést. Azidényüket élô zöldségeket és gyümölcsöket nemkell éretlenül leszedni, hogy majd úgyis „meg-érik a hosszú út alatt”. A természetes körülmé-nyek között növekedett zöldségben és gyü-mölcsben több a tápanyag, a vitamin, és mivelfrissebbek, finomabbak is, mint üvegházi vagy ahětôházban beérett társaik. Végül, de nem utol-só sorban, az idénytermények vásárlásával azimportôr és szállító cégek, illetve távoli orszá-gok termelôi helyett a helyi termelôket támoga-tod forintjaiddal.

Török Katalin

E P E R S Z E Z O N T É L E N - N Y Á R O N ?

CIVIL KURAZSI

E G Y K I L Ó P A P R I K Á T, É S F É L K I L ÓS Z É N - D I O X I D O T, L E G Y E N S Z Í V E S !

EGY KILO PAPRIKAT ES E– mondhatnánk a zöldségesnél, ugyanis mire eljut hozzánk a marokkói paprika, körülbelül ennyiüvegház-hatású gáz jut a levegôbe a szállítás által. Az üvegház-hatású gázok (legnagyobb részben aszén-dioxid, valamint a nitrogén-oxid és a metán) felelôsek a globális felmelegedésért, amelyhez atávolsági áruk vásárlása révén mi is hozzájárulunk.

Az alábbiakban a kanadai környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott módszer egyszerěsítettváltozatát felhasználva igyekeztünk megbecsülni a hazai áruházakban is kapható „távolsági” zöld-ségek és gyümölcsök szállításból eredô környezeti hatását. A módszer: a távolságok becsléséhez a különbözô zöldségek és gyümölcsök származási helyénekfôvárosa és Budapest távolságát vettük alapul, majd erre a távolságra vetítettük a különbözô szál-lítási módokhoz (légiszállítás, hajó, vonat, teherautó) köthetô üvegház-hatású gáz kibocsátást. Azeurópai országok esetében valószíněsítettük a közúti szállítást, a többi ország esetében a vízi és aközúti szállítás kombinációival számoltunk.

3 1

Genetikai Erôforrások Nemzetközi Intézete (International Plant Genetic Resources Institu-te, IPGRI) a növénynemesítési céllal hasznosí-tott helyi fajták eltěnô sokfélesége miatt szer-vezte meg a tájfajták génbanki összegyějtését.Termesztett növényeink sokféleségének védel-mére létrehozott génbankokat a nagyüzemi,iparosított mezôgazdasági termelés okozta vál-ság hívta életre. Ám hamar kiderült, csakiskényszermegoldás lehet egyes fajokat az erede-ti termôhelyen kívül, gyějtemények vagy ültet-vények mesterséges körülményei között (ex situ)nevelni és ôrizni. A világ ezernégyszáz génbank-ja a nyolcvanas évek végén még évente hatvane-zer mintát osztott ki a nemesítôknek, ma csupántízezret. A termôhelyrontó nagyüzemi, iparosí-tott mezôgazdálkodás mellett a kényszerě gén-banki, botanikus kerti védelem és használat akisebbik rossznak számít. Az élôvilág sokfélesé-gének fenntartását, hasznosítását a fajok és vál-tozatok életképes állományainak eredeti élôhe-lyén, természetes állapotban történô (in situ)megôrzésével kellene biztosítani; ott, ahol jel-legzetes tulajdonságaik is kialakultak.

Mára ezért sok helyen a helyi körülményekhezalkalmazkodott tájfajták, vagyis a hagyományosfajták eredeti termôhelyükön, termesztés útjántörténô fenntartása vált a mezôgazdasági sok-színěség védelmének és hasznosításának leg-fôbb útjává. A termesztett növényfajok legfôbbgenetikai tartalékterületei, a kiskertek lettek atermôhelyhez kötött ún. in situ génmegôrzéscélterületei. A kisparcellák (kiskert, zártkert,háztáji) a régi fajták vagy tájfajták fennmaradá-sában, valamint a nagyüzemi termelésbe vontkultúrnövényeknél gyakori génerózió ellensú-lyozásában felbecsülhetetlen szerepet játsza-nak. A termôhelyhez kötött génmegôrzés leg-fôbb társadalmi elônye, hogy a helyi termesztésihagyományok, étkezési szokások továbbéléséntúlmenôen a kertměvelô közösségek fennmara-dását is biztosítja. A vetômagok közösségen belüli cseréje, a relatíve kis parcellákon alkal-mazható túlnyomórészt kézi munka ugyanisgazdaságilag-társadalmilag is fenntartható ter-mesztési rendszereket eredményez.

A hazai mezôgazdasági sokféleség megôrzése éshasznosítása szempontjából fontos, hogy Magyar-ország eddig valamennyi biodiverzitásra, s ezen

3 0

Alma, alma, piros alma, bumm! – Az agro-biodiverzi-tás, vagyis a kultúrfajok, a hagyományos ter-mesztett fajták sokfélesége (diverzitása) a glo-bális biodiverzitás gazdaságilag legértékesebb,legnagyobb hasznot hozó része. Ama kevés ter-mészeti erôforrás egyike, amely a gazdálkodókszámára évszázadokon át biztosan rendelkezés-re állt, és elsôrendě szerepet érdemelne a jövônövénytermesztésében is. A szupermarketekgyümölcsrészlegén azonban mindössze néhányalmafajta található meg, abból egy biztosan pi-ros, egy sárga és egy zöld – hadd válogasson afogyasztó! Az Országos Mezôgazdasági Minôsí-tô Intézet 2005-ös adatai szerint a faiskolábanforgalmazható fajták jegyzéke e Magyarorszá-gon ôshonos gyümölcsbôl 60 fajtát nevez meg,amelynek csupán harmadát (21 fajtát) jegyeztebe hazai nemesítô. Ennél egyelôre még az Ôr-ség-Vendvidék gyümölcsöseiben is több ún. táj-fajta található, amelyek persze mind hiányoz-nak a fajtajegyzékbôl.

A tájfajták a mai fajtáktól külsô jegyeikben eltérôôsi fajtakeverékek, amelyek egy adott tájegységhelyi sajátosságaihoz, klimatikus, biológiai és gaz-dasági-társadalmi változásaihoz alkalmazkodtak.

A tájfajták sokféleségük révén évszázadokon ke-resztül alkalmazkodtak a helyi körülményekhez(a talaj- és klímaviszonyokhoz), s biztosították agazdálkodás kockázatainak csökkentését. Ter-mesztésük olyan gazdálkodási rendszerbe il-leszkedett, amely a táj ökológiai adottságaiból,a környezeti feltételekbôl indult ki, s erre épül-tek a helyi társadalmak gazdag kulturális ha-gyományai. Így Magyarországon a XIX. századvégére a termesztett növények nagyfokú geneti-kai sokszíněsége alakulhatott ki. A növényne-mesítés elôretörése a XX. század elején, késôbba hibridek, a modern fajták tömeges bevezetéséttámogató intézkedések, majd a hatvanas évekiparosított mezôgazdaságának mértéktelenvegyszerhasználatának következtében a tájfaj-ták fokozatosan kiszorultak a nagy- és közepesméretě gazdaságokból, s csak a hagyományosměvelési módokat alkalmazó kisebb gazdasá-gokban, kertekben hasznosultak. Hazánkban atájfajták közül elsôsorban a gyümölcsök ismer-tek, s rendelkeznek ma is jelentôsebb gazdaságiértékkel.

Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szerve-zete (FAO) védôszárnyai alatt měködô Növényi

N E M B A B R A M E G Y A J Á T É K

CIVIL KURAZSI

Globális szinten fajok természetes élôhelyének megváltozására legtöbb esetbena mezôgazdasági termelés miatt kerül sor: jelenleg a Föld területének egyhar-mada áll měvelés alatt, ekkora területen folyik élelmiszer-termelés. A mezô-gazdálkodás kialakulása óta eltelt 12 ezer évben mintegy 7 ezer növényi faj került termesztésbe élelmezési céllal. A mezôgazdasági sokféleség drámai csök-kenését jól érzékelteti, hogy napjainkban mindössze 15 növényfaj és 8 állatfajbiztosítja élelmiszerünk 90 százalékát.

3 3

Az Ôrségben és a Vendvidéken

megtalált alma fajták

csörgôalmaegéralmavasalmabatulpiros pogácsaLondon pepincsíkos almakromstüllaranyparminbálisvajalmabôralma

cigányalmafehér pogácsakúpalmanarancsalmakoszos almasárga szépvirágúboralmamákalmamosánszkirozsérě almaôsjonatánbabalma

nemes sóváricitrom almaédes almaapró eperalmatányéralmatökalmakrumplicnevenincs almatörökbálintköcsögalmavadalmaapró édes

3 2

belül a növények genetikai sokféleségére vonat-kozó nemzetközi egyezményt aláírta. Ennek ellenére 2003-ban a Nemzetközi Növényi Gene-tikai Erôforrások Intézete (IPGRI) által finanszí-rozott hazai kutatás rámutatott, hogy a jelen-legi jogi szabályozás korántsem támogatjamegfelelôen a tájfajták termesztésbe vonását,ezért nem csoda, hogy csak elvétve, a kisebb,magántulajdonú és családi használatú kertek-ben maradnak fenn.

Jelenleg tehát kevés reményre ad okot az mezô-gazdasági sokféleség megóvásának és a jövônemzedékekre hagyományozásának hazai hely-zete. Úgy těnik, visszavonhatatlanul elvesztet-tük genetikai forrásaink egy jelentôs részét, és ajelenlegi intézményi környezet is egyértelměena termesztett növények genetikai sokféleségé-nek csökkenését ösztönzi. A kedvezôtlen ten-dencia megfékezésére a gödöllôi Szent IstvánEgyetem Környezet- és Tájgazdálkodási IntézetKörnyezeti Társadalomkutató Csoportja(www.essrg.org) a helyi közösségekkel együtt-měködve az Ôrségben és a Vendvidéken még fel-lelhetô alma, bab és kukorica, valamint hajdinatájfajták feltérképezését, és sokféle értékük bemu-tatását kezdeményezte helyi fesztiválok keretében.

B A B F E S Z T I V Á L : Ma még sokféleségükrôl is-mertek, de egyre inkább az eltěnés veszélye fe-nyegeti az Ôrség tájfajta babjait. E szemünkelôtt zajló folyamatnak a megállítását tězte kicélul az ôrségi babfesztivál 2006 áprilisában.Részletek: www.orsegitelehaz.hu

H A J D I N A F E S Z T I V Á L : A hajdinatermesztéshagyományos, a tájat is fenntartó termesztéseaz Ôrségben mára gyakorlatilag eltěnt. E hagyo-mányos ôrségi növény felkarolására, és a tájbaillô agrikultúra népszerěsítésére 2006 augusz-tusában hajdinafesztiválra kerül sor az Ôrség-ben. Részletek: www.kotok.hu

Balázs Bálint

3 5

pedig nem igényel cukrot, és nem penészedik.Ezeknek az ôsi fajtáknak a másik, talán még fon-tosabb értékük, hogy alig-alig kell ôket istápol-ni. Nem nagyon van szükségük permetezésre,locsolásra, kapálásra. Kártevôkkel és betegsé-gekkel szemben egyaránt ellenállóak. Az idôjá-rás persze velük is elbánik néha, de a nemesítettrokonoknál így is jobban bírják a tavaszi fagyo-kat, és a gyümölcsük is kiválóan eláll. Mikormég nem jöttek divatba ezek a mai agyonkeresz-tezett változatok, a téli szüretelésě almákhoz pl.nem kellett hětôház. A feleségemmel egyszertízfokos télben szedtünk az egyik almafáról egykosárnyit. Hagytuk, hogy a szoba melegében ki-engedjen, de a húsa ekkor sem puhult föl, és kéthétig, amíg a kosár ki nem fogyott, mind ízletesmaradt.Aztán az ôsi gyümölcsök neve is kedves az em-bernek. Csak néhány: kozma-, kármán-, méz-,eperrel érô körte; borízě, kormos, mohos, pogácsaalma; boldogasszony-, lószemě, nem-tudom-, gömöri nyakas szilva. Sorolhatnám. Luby Margit, a Szatmár nagy néprajzírója mégarról számolt be, hogy valaha rendkívül kiter-jedtek voltak a vad gyümölcsösök. Ifjúkorom-ban gyakran jártam az Északkelet-Alföld ártere-it, még akkoriban is sok helyütt lehetett ilyettalálni. Mára már csak egy „hivatalos” létezik, aKisar községrôl elnevezett. Ezt jelenleg is birto-kolják, kezelik, használják. Föl van osztva ahelybéliek között kis parcellákra, de egyébkéntteljesen egységes az egész, nem szabdalják kerí-tések. Területe kb. 8–10 hektár. Fejbôl meg nemmondom, de kb. 8–10 almafajtát, három-négy-féle diót, körtét és szilvát találunk a területen.Ilyen szilva a besztercei, vagy a pálinkának és lek-várnak való nemtudomszilva, a híres penyigei.Penyige kis szatmári falu. Hagyományos törek-vése a községnek a régi falusi vásárok mindengiccs nélküli megjelenítése, és ezzel vélemé-nyem szerint sok híresebb vásárt maguk mögéutasítanak. Augusztus 27-én rendezik. Ennek

keretében törekednek a régi fajták felkarolásá-ra, de a fôszereplô a szilva. Sok egyéb programmellett van itt ilyenkor hagyományos lekvárfô-zés, kaphatók különféle gyümölcsök és gyümöl-csös édességek. Felújított a falu egy régi házat,és lekváriumot (lekvármúzeumot) rendezett be,ahol bemutatják a tágabb környék ôshonos gyü-mölcseit és az azokból készíthetô termékeket.Érdemes lenne felfigyelni rájuk!Minotán a diót ünneplik hasonló keretek kö-zött. Ott olyankor minden kapható, ami dióbólkészül. Egyébként a minotai dió is igen híres, alegjobb fajták egyike. Héja vékony, és a húsánakigen magas az olajtartalma. Ráadásul ez a szülôhazája, tehát itt a legfinomabb. Fontos még említést tenni az elfeledett somról.A császlói somról annyit lehet tudni, hogy márcsak két és fél fányi van belôle a világon: kéttisztavérě és egy keresztezôdésbôl származópéldány. Ezt a fajtát már csak a lelkiismereteshagyományápolás mentheti meg. Pedig a 12–14somfajtából a császlói a legkiválóbb. Ennek aleghúsosabb a gyümölcse, termése súlyra ésmennyiségre is a legtöbb, ráadásul cseppet semigényesebb, mint a többi. Essen szó azért a szatmári sík két kis hegyén, aKaszonyi-hegyen, Barabás mellett és a Tarpai-hegyen lévô szôlôkrôl! Itt a szôlôtôkék és prés-házak között sok értékes fa is megmaradt. AKasznyi-hegyen olyan szilvafajtát találtam, ami-nek a korát kb. tízezer évre becsüljük! Több ezermérést végeztem a növényen: tulajdonképpenmegrekedt félúton a szilva és a kökény között.Az ezt az állapotot követô köztes alakok már el-vesztek. Hallatlanul érdekes, mert termésénekformája, magja kerek, mint a kökényé – de a hú-sa mézédes! Aztán voltak még spontán kis fragmentumokSzamosangyalos mellett, Tiszabecs árterén,nem tudom, megkímélték-e ezeket a gátépítések.Mindig fájt a szívem, mikor láttam, mint men-nek el a kertészek a mondott kincsek mellett.

„Minthogy kertjeinket különbözô kiváló gyümölcsfákkal ékesíteniés gazdagítani határoztuk, és az alkalmas idô, vagyis a tavasz mostkövetkezik, megkeresünk téged, hogy szándékunkat sikerre segítsd,mint aki részben saját kertjeidbôl, részben máshonnan könnyenmegteheted.”

3 4

Az idézet egy 1573. március 8-án Bécsben keltlevélbôl való, melyben Miksa fordul VerancsicsAntal érsekhez, hogy a híres magyar gyümölcs-fajtákból saját kertjei számára oltóanyagot sze-rezzen. A szöveg latinul íródott, de a fajtaneve-ket Miksa magyarul jegyezte, ami arrólárulkodik, hogy az akkori nyugat szemében leg-kiválóbb fajták közül nem egyet magyar erede-těként tartottak számon. Azt azért tudnunk kell,hogy hozzánk a legtöbbje keletrôl érkezett,majd némi nemesítés után került a kertkultúrá-ra sokat adó nyugati államokba. Ezek a fajtákaztán beolvadtak az európai alakok sorába,származási helyük és eredeti formájuk többnyi-re homályba veszett. Akadnak viszont az or-szágban zugok, ahol még megtaláljuk ezeket akiváló fajtákat, több száz éve változatlan formá-jukban, sôt, még régebbi, máshol sosem ismer-teket is. Nem akármilyen helyek ezek, még a ne-vük is izgalmas: dzsungelgyümölcsösök. AFelsô-Tisza vidékén, Szatmárban akad ezekbôlegy. Még.Fintha István, a Hortobágyi Nemzeti Park polihisz-tora mesél a dzsungelgyümölcsösökrôl.

„Dzsungelgyümölcsös. Én személyesen nemszeretem ezt a kifejezést. Hangzatos ugyan, de aszóban forgó erdôket nevezzük inkább ártérigyümölcsösnek. Enélkül is nagyon érdekesek,ugyanis nem emberi tevékenység hozta ôket lét-re. Spontán alakultak ki: a víz hozta, madárhordta magok az ártéren szépen legyökereztek,és idôvel erdôt alkottak. Azóta magról, sarjrólújulnak. A középkorban már léteztek ezek agyümölcsligetek – a besztercei szilváról példá-ul tudjuk, hogy patikában árulták. Ekkorra aszóban forgó fajták egy része már kialakult, má-sok pedig azóta fejlôdtek ki – természetesen né-hányuk az emberi kiválogatás eredményeképp.Azt azért tudnunk kell, hogy ez a kezdetlegesnemesítés céljaiban és eszközeiben távolról semvolt azonos azzal, amit manapság měvelnek.Mostanában csak az a fontos, hogy a gyümölcslátványos legyen, és gyorsan érjen. Íz dolgábanúgy aránylanak ezek a mi ártéri gyümölcsfáinkhozta terméshez, mint a boltban vásárolt csiper-ke az erdôben gyějtött vadgombához. Sôt, aszilvák még bôségben sem maradnak el az in-tenzív fajták mögött: éréskor még átlagévekbenis gyakran kell kitámasztani ezeknek a fáknakaz ágait! Az ilyen szilvából készült lekvár

NEHOGY AZ ÚTON ELPUSZTULJANAK. . .

NE HOGY AZ UTON ELPUSZ

3 6

Pedig hajdan Nyugat-Európa nagyon kérte-várta ezeket a zamatos gyümölcsöket. Egyetlenszakembert sem ismerek, aki a megmentésükkelfoglalkozna. A génmegôrzés egyelôre a publiká-ciók és a népszerěsítés szintjén van. De nemcsak a gyümölcsök terén találunk elveszô érté-keket, akad jó néhány zöldségfajta is. Jó lenne ajogszabály erejével védetté, nemzeti kincsünkkényilvánítani a magas genetikai értéket képvise-lô, még fellelhetô termesztett növényfajtákat,amíg nem késô!”

Addig is, akár anno a háziállatfajták esetében,lelkes magánszemélyeken fog múlni a sorsuk. A minotai dió és a besztercei szilva egyszerěenbeszerezhetô, de aki szeretne a Fintha István által fent említett, kiveszôfélben levô gyümölcs-fajtákból a kertjébe fogadni, az látogasson el azészakkeleti csücsökbe, mondjuk Penyigére! Kôrösi Miklósné, a falu polgármestere szerintlegalábbis egy-egy hajtás beszerzésében szíve-sen segít a falu bárkinek. Azt mondta, különö-sen Balkó Gyulát érdemes keresni! Penyige per-sze sokak számára messze van, de hadd álljon ittmég egy sor Miksa levelébôl:

„Mindezeket az oltóágakat idején gyüjtesd

meg, gondosan csomagoltasd, nehogy az úton

elpusztuljanak...”

Kovács Gyula

3 9

A kozmetikai szalonokban megforduló vendé-gek egyik leggyakoribb panasza a tisztátalan,pattanásos bôr, ami gyakran (természetesennem minden esetben) a helytelen táplálkozási

szokások miatt alakul ki. A bôr kiválasztószerv, amértéken felüli fehérjefogyasztás (húsfélék, tej-termékek), a felszívódó méreganyagok hatása(székrekedés) elôbb-utóbb a bôrön is láthatóváválik. A kiváltó okok megszüntetésével – a fe-hérjebevitel 1–4 héten át tartó drasztikus csök-kentése, a zöldségek-gyümölcsök mennyiségé-nek emelése – sok esetben látványos javulástapasztalható a bôr állapotában.Az élelmiszerek helyes arányainak betartásáramindenkinek sokkal jobban kellene figyelnie. Érdemes megszívlelni a szakemberek táplálko-zási ajánlásait, akik az egészséges táplálkozás-ban az élelmiszerek helyes arányát egy házikó-val szemléltetik, amelynek falai fele-felearányban teljes ôrlésě, nagy élelmirost-tartalmúgabonafélékbôl és vitaminokban, enzimekbengazdag zöldségekbôl, gyümölcsökbôl épültek, atetôrész fele-fele arányban hús- és tejtermékek-bôl áll, a kémény pedig a cukor és a zsír arányátjelképezi. Az ideális tehát az lenne, ha a legtöb-bet gabonafélékbôl, zöldségekbôl és gyümöl-

csökbôl fogyasztanánk – napi öt étkezésre el-osztva. Ügyelni kellene azonban arra is, hogy amagunkhoz vett táplálékmennyiség legalább

50%-át friss növények tegyék ki, mert a szervezetcsak így juthat hozzá azokhoz az éltetô anya-gokhoz (vitaminok, enzimek stb.), amelyekre azegészsége biztosításához szüksége van. Az ará-nyok betartásával fokozatosan különféle kozme-

tikai problémák automatikus rendezôdésére

(súlytöbblet, rozácea, pattanásos bôr, allergia,fakó, petyhüdt, vitaminhiányos bôr…) is számí-tani lehet.

Egyre több tudományos munka bizonyítja a nö-vényekben lévô számos biológiailag aktívanyag fontosságát. A parányi növényi vegyüle-tek különféle gyógyhatással rendelkeznek. Azantioxidáns hatásúak például képesek semlege-síteni a környezeti ártalmak, az élelmiszerada-lékok, a dohányzás és a különféle sugarak hatá-sára túlzottan felszaporodó, sejteket károsító,immunzavart, korai öregedést elôidézô szabad-gyököket. A flavonoidok emellett gyulladás-csökkentô, asztmaellenes, antiallergén, anti-viriális, antibakteriális tulajdonsággal isbírnak, s vannak közöttük olyan vegyületek (a

A gabonamagvak, a zöldségek, a gyümölcsök bôrszépítô táplálékok

3 8

Magyarország lakóinak jelentôs része valami-lyen táplálkozással kapcsolatos betegségbenszenved, amely sok esetben a bôr állapotán, akülsô megjelenésen is nyomot hagy. Az egész-ségtelenül táplálkozók a kelleténél jóval többzsírt, sót és édességet fogyasztanak, gyü-mölcsbôl, zöldségbôl viszont a szükségesmennyiségnél lényegesen kevesebbet esznek.

A magyar lakosság egészségi állapota a felméré-sek szerint kirívóan rossz. Mivel a táplálkozás,az egészség és a szépség egymástól elválasztha-tatlan fogalmak, nem meglepô, hogy nagyon so-kan elégedetlenek a bôrükkel, fizikai állapotuk-kal, annak ellenére, hogy évrôl évre többetköltenek szépségápoló szerekre, étrendkiegészí-tôkre, fogyasztó készítményekre. Ma soha nem látott mennyiségě, fajtájú élelmi-szer csábítja a vásárlókat. A lakosság nagy része(egyes számítások szerint legalább a fele) jóvaltöbbet is fogyaszt a kelleténél. Sokak életénekállandó, idôt és pénzt rabló problémájává vált atúlsúly és a kövérség, amitôl a mai viszonyok kö-zött nem is olyan könnyě megszabadulni. A pi-acgazdálkodásnak, a globalizációnak és a rend-kívül gazdaságos nagyüzemi termelésnek

köszönhetôen az üzletekben az egészséget szol-gáló értékes élelmiszerek helyett mindinkábbcsupa szépen csomagolt, feldolgozott, adalék-anyagok tömegét tartalmazó, üres kalóriát adó,

denaturált ételeket talál a vásárló. A lakosságegészségére további veszélyt jelent, hogy jóvalkevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszik a kelleté-nél: az ideális 400–800 gramm helyett átlago-san mindössze 285 grammnyit fogyaszt naponta.Mindez azért is elgondolkodtató, mert csak aváltozatos, növényi alapú étrend által juthathozzá az ember szervezete a betegségmegelô-zésben nélkülözhetetlen vitaminokhoz, ásványianyagokhoz, nyomelemekhez, valamint ahhoza több tízezer növényi vegyülethez, amely azadalékanyagokkal, méreganyagokkal, szabad-gyökökkel szembeni küzdelemben hatékonyfegyvereknek számít.Aki rendszeresen fogyaszt gyümölcsöt és zöld-séget, sokkal kevésbé teszi ki magát az emésztô-rendszeri, érrendszeri és izületi betegségeknek, sezzel együtt egy sor kozmetikai problémának,mint azok, akik a magas zsír- és koleszterintar-talmú, valamint a finomított élelmiszereket(húsfélék, tejtermékek, édesség, finomítottlisztbôl készült pékáru) részesítik elônyben.

A B Ö R B E L Ü L R Ô L É P Ü L – N E M M I N D E G Y, H O G Y M I K E R Ü L

A T Á N Y É R R A

A BOR BELULROL EPUL NE

4 0

rutin és a naringenin) is, amelyek a hajszálerektörékenységét csökkentik.A zöldségek közül a hagymafélék, a fehérrépa,a spenót, a zeller, a lencsefélék, a brokkoli ésa petrezselyem a leggazdagabb flavonoid-for-rások. A gyümölcsök közül a bogyósok (eper, szeder), az olajos magvak közül a dió tartalmaz-za jelentôsebb mennyiségben ezeket az értékes,biológialag aktív anyagokat. Fôzéssel, kioldódásmiatt mintegy 50%-kal csökkenhet a növényekflavonoidtartalma, ezért a fôzött zöldségekneka levét is tanácsos elfogyasztani. A zöldséglevek,a céklalé, a bodzából, a kékszôlôbôl, a feke-teribizlibôl nyert levek jelentôs mennyiségben tartalmaznak antioxidáns hatású polifenolos vegyületeket. Közismert, hogy a friss, nyers gyümölcsök kivá-ló vitaminforrások. A tárolással azonban a növé-nyek jelentôs mennyiségě vitamint veszítenek.A levélzöldségek (jégsaláta, batávia, kötözôssaláta, sóska, cikórialevél, zellerlevél, gumóskö-mény) vitamintartalma például 8 nap elteltévela felére csökken (a leveles kelben érdekes módon hosszú ideig megôrzôdnek a vitaminok).Aki egészségesen szeretne táplálkozni, vásárlás-kor nyugodtan hagyatkozzon a színekre és az

aromákra. A táplálkozáskutatók szerint különö-sen az erôs színě – zöld, sárga, piros – zöldség-növényeket kellene nagykanállal fogyasztani,például a brokkolit, a káposztaféléket, a sár-garépát, a paradicsomot (likopin nevě fényvé-dô anyaga miatt nyáron különösen ajánlott), a sárga- és a görögdinnyét, a spenótot; az aromá-sak közül pedig a hagymaféléket, ugyanakkor anövényi csírákról és zöldfěszerekrôl sem kellenemegfeledkezni. Az alma kiváló vértisztító, pek-tin tartalmának köszönhetôen gátolja a zsiradé-kok és a koleszterin felszívódását. A bogyós gyümölcsök is (szôlô) jól használhatók méreg-telenítésre. Hogy a növényekben rejlô E-vita-min is érvényre juthasson, nem tanácsos a növé-nyi olajat az ételekbôl teljesen kispórolni. Végezetül: A tápanyagok kívánatos arányánakmegtartása mellett a gabona-, zöldség- és gyü-mölcsféléknél törekedni kell a változatosságra is.

Markovics Vera

4 3

Egyszerěen fogalmazva ahány zöldség és gyümölcs, annyiféle szabály vonatko-zik jelölésükre, kategóriába sorolásukra. A szabályok sokasága és alkalmazásiterületeik szinte teljességgel átláthatatlanok még a szakember számára is. Az alábbiakban megkíséreltük összefoglalni a zöldségek és gyümölcsök címké-zésére, jelölésére vonatkozó fôbb szabályokat.

4 2

H O N N A N T U D J A M ? ? ?

HONNA TUDJAMMikor elôre csomagolt friss, tehát nem mirelitvagy félkész zöldséget vagy gyümölcsöt vásá-rolsz, ügyelj arra, hogy a következô információkmagyar nyelven, közérthetôen és egyértelměenfel legyenek tüntetve az áru csomagolásán: • elnevezés;• termék ára forintban (egységár is, pl. Ft/kg);• tárolási és felhasználási feltételek;• az élelmiszer elôállítójának vagy

forgalmazójának neve az Európai Gazdasági Térségen belül;

• eredet vagy származási hely, ha a jelölés hiánya megtévesztené a fogyasztót;

• felhasználási útmutató, ha ennek hiányában a fogyasztó nem tudná megfelelôen használni.

A jelenlegi magyar jogszabály szerint a nem cso-magolt áru kiskereskedelmi értékesítésekorcsak az alábbi információkat kell feltüntetni:• a termék árát (egységárát forintban);• megnevezését (néha a fajtát is);• származási helyét (ország megnevezését);• minôségi osztályát.

Az elôírások szerint három minôségi osztálylétezik:• Extra osztály – a kiváló minôségě áru;• I. osztály – a jó minôségě áru, melynél a mi-nôséget nem befolyásoló enyhe hibák elôfordul-hatnak; a kereskedelembe kerülô áruk nagy ré-sze ebben a kategóriába tartozik;• II. osztály – minden olyan áru, amely a ma-gasabb osztályok elôírásainak nem felel meg, dea minimum követelményeknek igen; nem lehetazonban rothadt vagy fogyasztásra alkalmatlan.

Jelenleg még nincsenek minden termékre vo-natkozóan kidolgozva a minôségi kategóriákkritériumai, és ahol megvannak, azoknál semfeltétlenül létezik valamennyi kategória. Mivelaz egyes kategóriákba sorolt termékeknek szi-gorú feltételeknek kell megfelelniük, ezért kizá-rólag olyan terméknek lehet minôségi besorolá-sa, melyre nézve már meghatározták ezeket akövetelményeket. (Megtévesztô például azt állí-tani egy termékrôl, hogy extra kategóriájú, haaz adott termék esetében még nem dolgozták kia minôségi osztályok kritériumait).

A jelölésre alkalmazott feliratokat, árjelzôket ki-zárólag az árut nem szennyezô anyagból szabadkészíteni, és azokat úgy kell elhelyezni, hogy azélelmiszerrel ne érintkezzenek. A csomagoltélelmiszerek jelölésére – helyben csomagolásesetén is – csak olyan címke, illetve ragasztó-anyag használható, amely egészségre ártalmasanyagot nem tartalmaz.

Amennyiben úgy véled, hogy kínált áruról nemáll rendelkezésedre elég információ, vagy fel-merül a gyanúd, hogy a tájékoztatás nem felelmeg a valóságnak, kérdezz rá, és ha nem kapszmegfelelô választ, ne hezitálj, keress másik eladóhelyet, zöldséget vagy gyümölcsöt!

dr. Haraszti Anikó

4 54 4

Amennyiben gondod, problémád van a vásá-rolt zöldség, gyümölcs minôségével, a higiéni-ai körülményekkel, az áru környékén feltün-tetett információkkal, vagy akár a mérleg, amérôeszköz hitelességével, ellenôrizhetôsé-gével, több intézményhez is fordulhatsz.

Azt javaslom, hogy észrevételeidet, panaszodatelsôsorban az eladóval közöld, ha ô nem kompe-tens, keresd meg az üzlet tulajdonosát, a piac,vásár fenntartóját, üzemeltetôjét! Ha nem sike-rült megnyugtató eredményre jutni, fordulj ha-tósághoz!Üzletek, piacok és vásárok piaci rendjét, az ottforgalomba hozott termékeket, az elôírások be-tartását a helyi önkormányzat jegyzôje, –amennyiben van ilyen – az önkormányzati piac-felügyelô, illetve a megyei (fôvárosi) fogyasztó-védelmi felügyelôségek ellenôrizhetik. Az illeté-kes jegyzô elérhetôségeit ki kell függeszteni azüzletekben.A zöldségek és gyümölcsök minôségi, illetvejogszabályi megfelelôségét, az áruk kezelési kö-rülményeit a Zöldség-Gyümölcs Minôségellen-ôrzési Szolgálat vizsgálja. A szolgálat három ha-tósági szerv: a megyei (fôvárosi) növény- és

talajvédelmi szolgálatok zöldség-gyümölcs elle-nôreinek, a Növény és Talajvédelmi KözpontiSzolgálat zöldség- és gyümölcsellenôrzés koor-dinációját ellátó szakmai részlegének, valaminta Földměvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté-rium ellenôrzést felügyelô részlegének gyějtô-neve. Az élelmiszer-ellenôrzô hatóságok mun-káját a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalkoordinálja.

Fontos észben tartani, hogy a jegyzô és a hatósá-gok csak ún. piacfelügyeleti feladatokat látnakel, vagyis engedélyeket állítanak ki, ellenôrzése-ket végeznek (akár bejelentésre is), bírságotszabhatnak ki, és egyéb más intézkedést tehet-nek, de nem jogosultak eljárni a fogyasztó és azeladó közötti vitás ügyekben. A fogyasztói pana-szokra bíróság, illetve a kereskedelmi kamarákmellett měködô békéltetô testület elôtt lehetmegoldást találni.

dr. Haraszti Anikó

A ZÖLDSÉGEKET ÉS GYÜMÖLCSÖKETELLENÔRZÔ HATÓSÁGOK

A ZOLDSEGEKET ES GYUMO

Intézmény

Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal

Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség A megyei irodák elérhetôsége a honlapon

Földměvelésügyi ésVidékfejlesztési Minisztérium

Békéltetô testületek Elérhetôségük megtalálható a Magyar Kereskedelmi ésIparkamaránál

Internet

www.ontsz.hu

www.mebih.gov.hu

www.fvf.hu

www.fvm.hu

www.mkik.hu/index.php?id=57

ELÉRHETÔSÉG

telefon: (061) 309 1000

fax: (061) 309 1000

e-mail: ntsz@ntksz.ontsz.hu

telefon: (061) 368 8815

fax: (061) 387 9400

telefon: (061) 459 4800

fax: (061) 210 4677

e-mail: fvf@fvf.hu

telefon: (061) 301 4000

fax: (061) 302 0408

e-mail: ElelmiszeripariFO@fvm.hu

telefon: (061) 474 5100

fax: (061) 474 5105

e-mail: mkik@mkik.hu

Központi cím

1118 Budapest, Budaörsi út 141–145.

1097 Budapest, Gyáli út 2-6.

1088 Budapest, József krt. 6

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6–8.

HASZNOS ELÉRHETÔSÉGEK

4 7

zárható, hibátlan (nem csorba), csavarhatófémfedôs üvegeket használjunk! Ha kicsi a csa-lád, vagy nem habzsoljuk a lekvárokat, használ-junk kisebb üvegeket! Én a 220 milliliteres, erôspistás vagy mustáros üvegeket szeretem a legjob-ban: az ezekbe eltett lekvár pár reggeli alatt el-fogy, így a felnyitás után nincs ideje megromlani. Elsô lépésként válogassuk ki a felhasználandóüvegeket és a hozzájuk való tetôket! Vegyünkelô a szükségesnél többet, így nem az utolsó pil-lanatban kell majd kapkodni, ha kiderül, hogynem jól mértük fel az üvegigényt. Az üvegeket és a fedôket mosogassuk el, és öb-lítsük le! Amíg mosogatunk, a második legna-gyobb lábosunkban (az elsôben fôzzük a lek-várt) melegítsünk vizet, majd minden üveget ésfedôt tegyünk a forrásban lévô vízbe, és forral-juk legalább 15 percig! Ezzel meg is vagyunk afertôtlenítéssel, azaz a tartósítás elsô lépésével.Ezután az üvegeket szép sorban helyezzük egytepsibe vagy egy nagyobb tálcára (így késôbbmegakadályozhatjuk, hogy az egész konyhapulttiszta lekvár legyen)! Figyeljünk rá, hogy min-den fedô a saját üvege mellé kerüljön, nehogyösszekeveredjenek!Készítsünk elô egy nagyobb lábost a gyümöl-

csöknek, egy fakanalat a kevergetéshez és egykisméretě merôkanalat, amivel majd beletölt-jük a lekvárt a kicsi üvegekbe. Ha tenni akarunka lekvárba, legyen a kezünk ügyében a cukorvagy a méz is! A dunsztoláshoz készítsünk elôújságpapírt, textilszatyrot és egy pokrócot(vagy nagyobb méretě anyagot).Mit? A gyümölcsöket mossuk meg, ha kell, dör-zsöljük le róluk a koszt! Az apróbb gyümölcsök-nél elég három-négy bôséges öblítés. A bogyós-gyümölcs akkor tiszta, ha az öblítés után nemmarad homokszemcse a vízben. Amelyik gyü-mölcsnél szükséges, vegyük ki a magot, és haúgy szeretjük, forrázás után húzzuk le a héját(bár ezzel drasztikusan megnôhet a ráfordítottmunkaidô)! És megint a hogyan. Elkezdhetjük fôzni a lekvárt.Folyamatosan keverjük, nehogy odaégjen! Hahasználunk cukrot vagy mézet, még az elején te-gyük bele! Legyünk türelmesek: minél továbbfôzzük a lekvárt, annál sěrěbb lesz és annál ke-vésbé romlandó. Mialatt rotyog a lekvárunk, te-gyünk fel még egy lábos vizet forralni! Ha na-gyon unjuk a várakozást, lemerhetünk egy kislevet, és elrakhatjuk szörpnek. Ha a lekvár márelfôtte a keletkezô habot, és megfelelô a sěrěsé-

A tartósítószer-mentes lekvárok fôzésének rejtelmei…

4 6

Sokak a befôzést idejétmúlt, idôigényes ésmacerás dolognak tartják. De lehet, hogymegéri az idôráfordítást. Cikkünkben a natúrbefôzéshez szükséges legfontosabb tudniva-lókat mutatjuk be.

A legújabb háziasszonyi trendekben nem va-gyok ugyan otthon, de szezononként elég 1–2órát rászánnunk, és kamránk a tele lesz zama-tos, valódi gyümölcsbôl, tartósítószer nélkül készült finomságokkal. Ez nem több, mint egymozifilm hossza: igazán nem nagy áldozat.

Mikor? Mit? Honnan? A befôzési szezon az elsô gyü-mölcsök megjelenésétôl késô ôszig tarthat:egyénenként eltérô annak függvényében, hogykinek mikor teremnek kedvenc gyümölcsei, me-lyek ízét télire is szeretné megôrizni. A befôzés-hez mindig idénygyümölcsöt vásároljunk, lehe-tôleg a szezon végén, mert ekkor zamatosabb ésolcsóbb is! Az idénygyümölcsök listáját megtalá-lod a www.tudatosvasarlo.hu/oldal/idenyno-venyek oldalon vagy a magazin középsô lapjain. Vásároljunk helyi termelôktôl! Ezzel nem csaka helyi gazdaságokat támogatjuk, de megkímél-jük magunkat azoktól a vegyi anyagoktól is,

amelyeket a hosszú – esetleg több országon átvezetô – szállítás miatt, a hosszú polcélettartam,a romlandóság megelôzése érdekében használ-nak a növényeken. Ha ôstermelôktôl vásáro-lunk, kérdezzük meg, milyen módszerrel ter-mesztették a növényeket; jelezzük, hogy mi akörnyezetkímélô eljárásokkal termesztett gyü-mölcsöket keressük. Ha teljesen „tiszta” gyü-mölcsöket szeretnénk eltenni, van is ilyen lehe-tôség a környékünkön, és megengedhetjükmagunknak, vásároljunk biogyümölcsöket! Hacsak 2-3 kilónyit veszünk mindegyikbôl, még kilehet bírni az árát. Ha bevásároltunk, nekilátha-tunk a befôzésnek!Ha valaki nagyon édesszájú, és ragaszkodik acukorhoz, vásároljon azt is a lekvárkészítéshez!Bár a cukor – a közhiedelemmel ellentétben –nem elengedhetetlen a tartósításhoz. Ha min-denképpen édesíteni szeretnénk, használha-tunk mézet is. (Amióta elolvastam WilliamDufty Cukor blues címě könyvét, a lehetô leg-többször próbálom mézzel helyettesíteni a cuk-rot, vagy egyszerěen lemondani róla.)Mibe? Hogyan? A lekvárfôzés legelsô lépése az esz-közök elôkészítése. Ha tartósítószer-mentes lek-várt szeretnénk eltenni, csakis légmentesen

K AVA R D , F O R R Á Z D , C S AVA R D !

CIVIL KURAZSI

4 8

ge (ez attól függ, ki hogy szereti, és mire szeret-né használni), töltsük át az üvegekbe! Ha nemszeretjük darabosan a lekvárt, az áttöltés elôttkézimixerrel pépesíthetjük. Mielôtt megtöltenénk ôket, mártsuk az üvegekszáját a forrásban lévô vízbe egy utolsó, bizton-sági csírátlanításra! Amíg töltögetünk, hagyjuka lábost a lángon! Igyekezzünk minden üvegetteljesen megtölteni! Ha teli van, csavarjuk rá afedôt, és a még forró, lezárt üveget állítsuk párpercre a feje tetejére! Így vákuum keletkezik,ami szintén fontos a tartósítás szempontjából.Miután az összes üveget megtöltöttük, és óvato-san lemostuk róluk a mellécsurgott lekvárt, jö-het a meleg dunszt. Az üvegeket csavarjuk új-ságpapírba, tegyük ôket egy vászonszatyorba!Az egészet tekerjük egy jó meleg pokrócba, éstegyük az ágynemětartóba vagy párnák közé!Itt tároljuk ôket néhány napig, amíg ki nem hěl-nek. Végül címkézzük fel az üvegeket! A címké-re érdemes ráírni a gyümölcs nevét, az évszámotés azt, hogy milyen édesítôszert használtunk. Akész lekvárokat száraz, lehetôleg hěvös és fény-mentes helyen tároljuk, így megóvjuk ôket azesetleges romlást vagy elszínezôdést okozó ké-miai folyamatoktól.

Aki szereti a gyümölcsjoghurtot, és olvastamár ezek termékcímkéjét, tudja, hogy messzenem tartalmaznak annyi gyümölcsöt, amennyitígérnek. A Danone egyik drágább árfekvésě ter-méke, az Activia tetején például nagy betěkkelazt olvashatjuk: „Activia gyümölccsel, aszalt-szilvával”. Az összetevôket vizsgálva azonbankiderül, hogy tulajdonképpen csak gyümölcské-szítményt tartalmaz (12%), amelynek mind-össze 48 százaléka a gyümölcs. Tehát csupán5,7%-os gyümölcstartalmat hirdetnek hatalmasbetěkkel és a gyümölcs képével, ami legalább30%-át foglalja el a joghurt fedôfóliájának. Saj-nos a többi termék sem különb. (És hogy mibôl

állnak azok a bizonyos gyümölcskészítmények?

Hátborzongató leírásokat olvashatunk, Hans-

Ulrich Grimm a Leves hazudik címě könyvében.)

Jobb, ha saját kezünkbe vesszük a gyümölcsjog-hurt készítését! Ehhez nem is kell mást tennünk,mint egy doboz natúr joghurthoz – még mindigezekben van a legkevesebb ízesítô, színezô ésstabilizátor adalék -– egy-két kanálnyi saját ké-szítésě, darabos lekvárt keverni. És mennyivelfinomabb, mint a bolti!

Gulyás Emese

5 1

vagy lóhajtotta vödrös-csigás emelôszerkezet.Felállították a patak mellé, és az azzal kb. 3 mé-terre fölemelt vizet deszkavályúkkal, úgyneve-zett bakhátakkal sík vidéken viszonylag nagy tá-volságokra el lehetett vezetni. Mi itt, aCsepel-szigeten három kilométernyire is elve-zettük a vizet! Késôbb persze a bolgárok is gôz-gépre váltottak. No, nem volt mindenkinek pén-ze lóra, gôzgépre! Nappal a tulajdonos locsolt,éjjel a szomszéd, nem volt ebbôl soha semmiprobléma, és persze általában is nagy volt azösszetartás. Egy gazdaság területe átlagosan 2–50 hold volt,melyet měvelôi legtöbbször béreltek. A másik fontos módszer a melegágyas palánta-nevelés volt. Az 1,4 x 1 méteres fa rámakereteküveglapjai alá 60 cm mély gödröt ástak, melyek-nek az aljára földdel fedett istállótrágya került.Ide vetették a magot, majd a gödrö t befedték arámával, erre meg gyékényt terítettek. Végül arámaszéleket paprikaszárral szigetelték a hidegszél ellen. A gyorsan fejlôdô palántákat aztánszétültették a földekre, és tovább öntözték. Ha-mar beérett a termés, és a hozam is jó volt. Ké-sôbb a melegágyakat kezdték felváltani a fólia-sátrak és a nagy, üvegbôl épült melegházak,amiket már fětöttek is, hogy még hamarabb be-érjen a termés…Mindez egyszerěnek těnhet, de ennek a szak-mának is rengeteg apró fogása van! Tudni kel-lett, mikor ad az ember „luftot” a melegágynak,mennyit szabad locsolni, mikor kell kiültetni anövénykét, majd azokat hogyan kell kapálni – ésmég megannyi fontos kis részlet. Ezek azok a finomságok, amiket a fiúk csak az apjuktól tanulhattak meg. Sok bolgár nem kifejezetten a termesztéssel fog-lalkozott, hanem kereskedtek. Lovaskocsinhordták a család által megtermelt zöldségetPestre, pl. az egykori Dimitrov téri piacra. Azárukkal megrakott kocsik nem csak a piacra me-net voltak tele, visszafelé trágyával megpakolva

jöttek. Mětrágyát még akkor sem nagyon hasz-náltak, amikor az már elterjedt. Elsôsorban konyhakerti növényeket termeltek abolgárok, de az 1980-as években sokan átálltaka virágtermesztésre, ugyanis abból könnyebbenmeg lehetett élni. Ebbôl sejthetô, hogy az erede-ti bolgárkertészkedés nehéz helyzetbe került, ésfélô, hogy lassan feledésbe merül. Manapság anagyüzemi zöldségtermelés duplafalú házakathasznál, ezekkel nehéz versenyezni. Az egykoriterületeket az önkormányzat kisajátította, a mi-énket például a 90-es években. Nagyon drága amag is, sokba kerül a melegházak fětése, ráadá-sul az uniós behozatal leszorítja az árakat. Bár aszentesiek az ottani fürdô elfolyó melegvizéthasználva kicsit könnyebb helyzetben vannak, alegnagyobb probléma, az import, ôket sem kímé-li. A fiatalokat sem érdekli már annyira a palánta. Tulajdonképpen maga az öntözés és a meleghá-zi nevelés az, amit aztán a magyarok és mások isátvettek, de a hagyományos bolgárkertészkedés– bár sokan ezzel azonosítják –, nem merült kiennyiben. Körülbelül négy bolgár család ker-tészkedik még az országban, és természetesenmár ôk sem kerékkel emelik a vizet. Csak a vala-mikori jó hírnév miatt olyan élô még a szó. Ha a kertészkedés nem is, a bolgár identitástu-dat viszont még mindig erôsen él nálunk. Ha-lásztelken cirill betěs utcatáblák is találhatók, ésidén elkészül egy hatalmas, eredeti bolgárkeréka valaha itt élt kertészek emlékére. Mindenkitszeretettel várunk a hamarosan esedékes avatóra!

lejegyezte: Kovács Gyula

5 0

Kérdésünkre nem túl sok pontos válasz adható.Valójában nem találunk már egyet sem, de azértakad még négy-öt család, és az sem téved, akitutira tud egyet a szomszéd utcában. Mikor azelsô bolgár kertmesterek megjelentek Magyar-országon, egy adott földterületen tízszer annyiértéket termeltek, mint a magyar parasztok.Örökre megváltoztatták a konyhakertészetet,így mondhatnánk, minden melegházi termelôvoltaképp bolgárkertész. És van közöttük né-hány, aki történetesen tényleg bolgár. Ám haetimológiát írunk, illô megismernünk az eredetitartalmat. Kusev Nikola, egy kertészcsalád sarjalesz a kalauzunk.

A bolgárkertészet egy eredetileg apáról fiúraszálló, hagyományôrzô mesterség, sajátos esz-köztárral. Měvelôi a XIX. század második felé-ben érkeztek Magyarországra, persze nem ka-landvágyból. Bulgária török elnyomás alatt állt500 éven keresztül, egészen 1876-ig – jelzem,Magyarországon ekkor már villamos járt. A jobbmegélhetés reményében nagyon sok bolgárhagyta el a hazáját és telepedett le szerte a vi-lágban, így a Kárpát-medencében is. Háromszempontot tartottak szem elôtt a hely kiválasz-

tásánál: legyen síkság, öntözôvíz és lássanakgyárkéményt. Mert a kémények alatt gyárakvannak, ott pedig sokan dolgoznak, tehát vanpiac; a sík terület és az öntözôvíz pedig a bolgárkertészeti módszer két legfontosabb feltétele.Az elsô bolgárkerék Szegvárott épült, Szentesmellett, ahová 4–5 család telepedett le. Egy má-sik, nagyobb központ a Csepel-szigeten, a maiHalásztelek közelében alakult ki, én is innenszármazom. Itt eleinte tizenöt bolgár család fog-lalkozott kertészkedéssel, az elsôk 1890 körülérkeztek. Sok embernek nyújtottak munkalehe-tôséget, elsôsorban a keleti országrészbôl ideutazóknak. Jöttek a munkások napszámba, hó-naposnak vagy akár csak órabérbe. Gyakrancsaládostól érkeztek, és rengetegen le is tele-pedtek. Halásztelek mára tízezres lakosságának70%-a szabolcsi származású. Most jut eszembe, el sem mondtam még, mi is abolgárkerék! A hagyomány egyik legjellegzete-sebb eleme, sôt mára annak szimbólumává vált– nem véletlenül. Magyarországon az 1800-asévekben nemigen öntöztek, de még Nyugat-Eu-rópában sem. A bolgároknak viszont volt egy ôsimódszerük, ami talán még Mezopotámiábólered. Ez az említett bolgárkerék, ami egy ökör-

H O L E G Y B O L G Á R K E R T É S Z ?

HOL EGY BOLGAR KERTESZ

N E K Ü N K T E T S Z E T T … T A G O K N A KSZEDD MAGAD!

Azoknak ajánljuk, akik nagy mennyiségben fôznek be, vagy szeretik habzsolni a friss, zamatos gyümölcsöket. A jelentôs gyümölcstermô vidékeken és a budapesti agglomerációban is minden évben újraindul a mozgalom. Csepelen és Pomázon epret, Halásztelken almát, Szob környékén barackot, Dunakeszi mellett szamócát szüretelhetünk, Csobánka közelében meggy, barack, alma ésdió is szedhetô, Szentesen rogyadozó almafák várnak, és még sorolhatnánk. A Szedd Magad! akciókkal, kikerülve a kereskedelmi lánc egyéb állomásait, közvetlenül a termelôkettámogatjuk, „megspóroljuk” a hosszú polcélettartam miatt adagolt tartósítószereket, és a szabad levegôn egy kis mozgásnak sem utolsó. A Szedd Magad! akciókat általában meghirdetik a helyi, megyei, városi vagy kerületi lapokban, elvét-ve értesülhetünk róluk az országos napilapokból is, de a gyümölcsszezonban érdemes felhívni a kör-nyékünkön található nagyobb gazdaságokat, és rákérdezni, hogy lesz-e náluk akció, vagy tudnak-eilyenrôl a környéken.

BIOTERMÉKET A BIOTERMELÔTÔL!

A Magyar Biokultúra Szövetség honlapján megyénkénti bontásban megtalálható azoknak a biogaz-dálkodásoknak az elérhetôsége, amelyektôl közvetlenül vásárolhatunk biotermékeket. Az adatbázismegadja a gazdaságok címét, telefonszámát, a termesztett zöldség- és gyümölcsfajták nevét, és külön csoportban szerepelnek a kizárólag nagy tételben értékesítô gazdaságok. | www.biokultura.org/biogazdasagok/biotermelok.htm

EGYIK KEZEMBEN A KAPA …

…a másikban a könyv. A Mezôgazda Kiadó az utóbbi években több könyvet is megjelentetett a biokertgazdálkodásról, a biokertészetben használható módszerekrôl és a természetes növényvédô és -tápláló szerekrôl. Ajánljuk: Zámbó Sándor–Mátray Árpád: A biobaromfi tartása; Szôke Lajos: Bioszôlô, biobor; Szalay László: Bioméhészet; Rasztik Viktória: Az ökokertek növényvédelme; Dr. Sárközy Péter–Dr. Szalay László: Becses bogaraink.A házi biotermeléssel és feldolgozással egyénileg próbálkozóknak jelenthet hasznos segítséget a Bio-kultúra füzetsorozat: Dr. Sárközy Péter–Haraszi Nóra: Növénytársítások (Rokonszenv és ellenszenv anövények között); Solti Gábor–Bodnár György: Biotermények aszalása; Katona Zsuzsa: Bio-befôzés. Lelôhelyek: a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért, a Magyar Biokultúra Szövetség és az ÖkoszolgálatAlapítvány irodái.

AJÁNLJUK MAGUNKAT

Szeretnéd tudni, hol van a lakóhelyedhez legközelebb esô biobolt? Hol lehet biotésztát, -húst, -koz-metikumokat kapni? Megtudhatod a Tudatos Vásárló online magazin országos, több szempont szerint kereshetô Biobolt adatbázisából.Az ökológiai gazdálkodásból származó biotermékek vásárlásával jó ügyre szavazunk. Az öko- vagybioélelmiszerek termesztése nem károsítja vegyi anyagokkal a földet, és fogyasztásuk által magunkatis megkíméljük a szervezetünkbe jutó mesterséges anyagok, vegyszermaradványok káros hatásaitól. Tartsuk azért nyitva a szemünket! A bioboltokban is találhatók olyan termékek, amelyek nem minô-sített gazdálkodásokból származnak. Vásárlás elôtt tájékozódjuk a minôsített termékekrôl, és keres-sük a minôsítést igazoló címkéket, emblémákat! | www.tudatosvasarlo.hu/bioboltok

Az alábbi kiadványokat, pólókat kedvezménnyel kínáljuk aTudatos Vásárlók Egyesületének tagjai számára. Megren-deléseket a tve@tve.hu e-mail, vagy a 1027 Budapest,Bem rakpart 30. postai címre várjuk. A tagságról bôvebbinformációt találsz: www.tve.hu/tagoknak.html, vagy kér-dezd munkatársainkat a (061) 225 8136-os telefonszámon.

Jó cuccok?

Információk a pult alól,

útmutató hétköznapi termékekhez (62 oldal)

Teljes (bolti) ár 900 FtIrodai ár 750 FtTagokak 650 Ft

Póló

(Tudatos Vásárló vagy Plázadás felirattal)

Teljes (bolti) ár 1500 FtIrodai ár 1500 FtTagokak 1000 Ft

YouthXchange

Útmutató egy fenntarthatóbb élethez (56 oldal)

Teljes (bolti) ár 800 FtIrodai ár 800 FtTagokak 600 Ft

No Logo (460 oldal)

Teljes (bolti) ár 3950 FtIrodai ár 3550 FtTagokak 3000 Ft