NYIRÁD KÖZSÉG NYIRÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI … · 2009-07-29 · tó, vegyi anyag készít ı és el ıállító, vas- és fémszerkezet lakatos, asztalos (javí-tó

Nyirád Községi Önkormányzat 8454 Nyirád, Szabadság utca 3.

Nyirád Község Önkormányzatának Képvisel ı-testülete

18/2005. (XI. 18.) rendelete

NYIRÁD KÖZSÉG NYIRÁD KÖZSÉG NYIRÁD KÖZSÉG NYIRÁD KÖZSÉG

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEERVEERVEERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT valamint

SZABÁLYOZÁSI TERV

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: 2008. október 31-én

Nyirád 2005

NYIRÁD KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

18/2005. (XI. 18.) Ör. Nyirád község helyi építési szabályzatának, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: 2008. október 31-én

1

Nyirád Község Önkormányzatának Képvisel ı-testülete 18/2005. (XI. 18.)rendelete

Nyirád község helyi építési szabályzatának, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva:

2008. október 31-én Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az épített környezet alakí-

tásáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdé-sében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrende-zési és Építési Követelményekrıl (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános el ıírások

Az elıírások hatálya

1. §

Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban HÉSZ) hatálya Nyirád község (to-vábbiakban település) közigazgatási területére terjed ki.

Az elıírások alkalmazása

2. § (1) Az elıírásokat a ArchiTop Építésziroda Kft. tervezıirodája által készített R-2 jelő

külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelő belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az 1.§-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakí-tani, épületet, építményt (ide értve a mőtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakíta-ni, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő elıírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi épí-tési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelıen szabad. E rendelet-ben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK elıírásai szerint kell eljárni.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintıen minden természetes és jogi sze-mélyre nézve kötelezı elıírásokat tartalmaz, amelyek alól az elsı fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintıen erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogo-sítja.

(4) 1

(5) 2

1 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 1. § 2 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 1. §



2

(6) 3

A szabályozás elemei

3. § (1) Kötelezı szabályozási elemek

a.) Szabályozási vonal b.) Területfelhasználás módja és határa c.) Övezet, építési övezet határa és elıírásai d.) Építési hely és határa e.) Belterület határa

(2) Irányadó szabályozási elemek a.) Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rög-zíti.

b.) Megszüntetı jel A szabályozási terv által megszüntetendı telekhatárokat jelöli.

(3) A kötelezı szabályozási elemek módosítása csak a helyi építési szabályzat, és a szabályozási terv módosításával hajtható végre.

(4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szükség szerint településrendezési szakvéleményt kér-het.

Az építés általános feltételei

4. §

(1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési öve-

zetek és övezetek) elıírásainak megfelelı építmény akkor helyezhetı el, ha a.) biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjármővel történı

közvetlen megközelíthetısége, b.) a rendeltetésszerő használathoz rendelkezésre áll a közüzemi villamos

energia, a közüzemi ivóvíz ellátás, a nyílt vagy zárt rendszerő csapadékvíz-elvezetés,

c.) a keletkezı szennyvíz egyedi közmővel történı elhelyezése, a szennyvíz-csatorna megépítése után a közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás biz-tosított, továbbá

d.) a használat során keletkezı nem veszélyes és veszélyes hulladékok el-szállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetıleg helyi komposz-tálásának lehetısége egyidejőleg biztosítható,

e.) az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgá-sát és tisztaságát,

f.) a levegı minıségét, valamint g.) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben elıírt határértékeknél nagyobb zaj-

terhelést nem okoz.

3 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 1. §



3

A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

5. §

(1) Telekalakítás a meglévı telekstruktúrához igazodva az övezeti elıírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelezı szabályo-zási vonalainak figyelembevételével engedélyezhetı.

(2) 4

(3) A település belterületén a település- és tájképvédelem érdekében táv- és hír-közlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetık.

(4) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés idıtartamára létesíthetı, és a használatba vétel idıpontjaiba, de maximum 3 évig tartható fenn.

(5) 5

(6) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti mővelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelızıen az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges mővelési ág-nak megfelelıen történjen.

(7) A termıtalaj védelme érdekében, építmények termıföldön (kül- és belterületen) történı építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környezı területen a talajvédı gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(8) Az építmények kivitelezése során a kivitelezı, üzemeltetés során az üzemeltetı köteles gondoskodni a humuszos termıréteg megmentésérıl. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett ter-mıföld minıségében ne okozzanak kárt.

(9) Vízfolyások mederközeli, mély fekvéső, magas talajvízállású területein, építmé-nyek és terepszint alatti létesítmények építését megelızıen a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

(10) 6 (11) 7

Településszerkezet, területfelhasználás

6. § (1) A település közigazgatási területét építési szempontból

a.) beépített és beépítésre szánt b.) beépítésre nem szánt

területbe kell sorolni.

(2) A település területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

4 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 2. § 5 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 2. § 6 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 2. § 7 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 2. §



4

a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jel-lege, valamint sajátos építési használatuk szerint - lakóterület:

- kisvárosias lakóterület, - falusias lakóterület,

- gazdasági terület: - kereskedelmi, szolgáltató terület - ipari terület

- különleges terület - temetı terület, - bánya terület, - turisztikai terület, - honvédelmi terület, - sport, szabadidı terület.

b.) beépítésre nem szánt területek - közlekedési- és közmőterület, - zöldterület, - erdıterület, - mezıgazdasági terület:

- általános, - kertes

- vízgazdálkodási terület.

(3) A szabályozási terv a beépített és beépítésre szánt területfelhasználási egysé-geket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területfelhasználási egysége-ket övezetekbe sorolja.

Beépített és beépítésre szánt területek

7. § (1) Beépített és beépítésre szánt területen a közüzemi villamos energia szolgálta-

tást, közüzemi ivóvíz szolgáltatást, a közterületi nyílt vagy zárt rendszerő csapa-dékvíz-elvezetést, továbbá ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illet-ve a tisztítómő tovább nem terhelhetı az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztárolót, illetve szennyvíztisztító berendezést kell biztosítani.

(2) Meglévı épület a telek méretétıl függetlenül felújítható, átalakítható, a szabá-lyozási vonalak figyelembe vételével újjá építhetı, vagy az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhetı, illetve az építési helyen (elıkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) az övezeti elıírásban rögzített beépítési mértékig bıvíthetı.

(3) A lakó és különleges területfelhasználású területen a számított környezeti terhe-léstıl függetlenül nem helyezhetık el az alábbi gazdasági tevékenységek: autó-fényezı, karosszéria lakatos, autóbontó, fafőrészelı, galvanizáló, mőanyag-feldolgozó, mőanyag darálás-, darabolás, öntı, ónozó, ólmozó, ólomöntı, már-tó, vegyi anyag készítı és elıállító, vas- és fémszerkezet lakatos, asztalos (javí-tó szolgáltatás kivételével), sírköves, mőköves, tőzikovács.



5

(4) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő hasz-nálatához – helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában – a jármővek el-helyezési lehetıségét az OTÉK elıírásai szerint saját telken belül kell biztosíta-ni.

Lakóterületek

Kisvárosias lakóterületek

8. §

(1) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján

elhelyezhetı: a.) lakóépület, b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó

épület, c.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d.) sportépítmény, e.) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épü-

let.

(2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében elıírtak figyelem-bevételével kivételesen elhelyezhetı: a.) szálláshely szolgáltató épület, b.) igazgatási épület, c.) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású gazdasági épít-

mény.

(3) A kisvárosias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetık, amennyiben területük eléri a 200 m2-t. A beépíthetı telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m.

(4) Meglévı épület a telek méretétıl függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhe-tı, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhetı, illetve az építési he-lyen (elıkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési felté-telek teljesülése esetén az övezeti elıírásban rögzített beépítési mértékig bıvít-hetı. Meglévı épület bontása csak engedély birtokában végezhetı.

(5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetık el: a.) az építési hely elıkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapít-

ható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legki-

sebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az elıírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is meg-

tartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tőzvédelmi szakható-ság szakhatósági hozzájárulása alapján.

d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél,

e.) kialakult beépítés esetén az elıírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épü-letek felújítása, átalakítása során megtartható.

(6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok – a zártso-rú beépítés kivételével - épületbıvítéssel tovább nem csökkenthetık. Az OTÉK-ban elıírt építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érı ese-



6

tekben építés, bıvítés esetében tőzvédelmi szakhatósági közremőködést kell igénybe venni.

(7) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevé-telével az alábbi telekalakítási és beépítési elıírásokat kell alkalmazni:

LK . jelő építési övezet

Beépítési mód K – szabadon álló Kialakítható telek területe min. 300 m2

Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %

Falusias lakóterület

9. §

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhetı:

- lakóépület, - mezı- és erdıgazdasági (üzemi) épület, - a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és

kézmőipari épület, - vendéglátó épület, - szálláshely szolgáltató épület, - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - sportépítmény, - üzemanyagtöltı, - melléképítmény.

(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredı sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti elıírásoknak meg-felelı beépítését, használatát.

(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetık, amennyiben területük eléri a 200 m2-t. A beépíthetı telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetık el: - az építési hely elıkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapít-

ható meg, 5,0 méter - az oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legki-

sebb távolságnál. Kialakult állapot esetén az elıírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tőzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.

- az építési hely hátsókert felé esı határvonala, ahol a szabályozási terv külön nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.



7

(5) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételé-vel a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhetı, melyeket egy-máshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tőzvédelmi elıírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.

(6) Az épületek csak magastetıvel létesíthetık. A tetı hajlásszöge 40°-nál alacso-nyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetıhéjazatként cserép, betoncserép, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

(7) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelıen csak a településre jellemzı, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építé-szeti hagyományokhoz illeszkedı megjelenéssel lehet kialakítani.

(8) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfe-lületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maxi-mum 10 %-a lehet.

(9) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kı, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések léte-síthetık. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(10) A lakótelkeket feltáró közmővezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthetı.

(11) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételé-vel az alábbi telekalakítási és beépítési elıírásokat kell alkalmazni:

Lf-1. jel ő építési övezet

Beépítési mód K - oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 1200 m2

Kialakítható telek szélessége min. 18 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %, de maximum 500 m2

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség K – 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %


Beépítési mód K – Ikresen csatlakozó Kialakítható telek területe min. 600 m2


Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 % Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség K – 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %



8


Beépítési mód K - oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 900 m2


Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 % Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség K – 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az Lf-3* . jelő építési övezetben elhelyezett épületek tetı hajlásszöge 25°-nál alacsonyabb, 35º-nál meredekebb nem lehet.

Gazdasági terület

10. §

(1) A gazdasági terület elsısorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terült lehet: - kereskedelmi szolgáltató terület - ipari terület

- egyéb terület.

(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetık, amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthetı telek minimális szélessé-ge a homlokvonalon 20 m.

(4) Gazdasági területen az épületek csak magastetıvel létesíthetık. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tetı hajlásszöge 30°-45º között lehet, tetıhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlás-szögő tetıvel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetık.

(5) A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kı, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthe-tık. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél ma-gasabb növényzetet ültetni tilos.

(6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továb-bá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket 16/18 törzs körmérető fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén leg-alább egy fasort kell telepíteni. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezé-séig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén ad-ható ki.

(7) Gazdasági területen az elıkertben portaépület elhelyezhetı.



9

(8) Környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján vizsgálni kell a gazdasági területen elhelyezett létesítmények védıtávolságát. A legközelebbi lakóterületekre a vo-natkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.

(9) Környezetszennyezı hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításá-ról és tárolásáról az üzemeltetınek folyamatosan gondoskodni kell.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

11. §

(1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhetı:

- mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épü-let,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási, egyéb irodaépületek, - üzemanyagtöltı, - sportépítmény.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetık el jelentıs zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyezı, bőzös, fertızı vagy robbanóanyaggal kapcsolatos terme-lı, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési haszná-latból eredı sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti elıírások-nak megfelelı beépítését, használatát.

(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetık el:

- elıkert mértéke minimum 5,0 méter, - oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legki-

sebb távolságnál, - a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott

legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

(4) Az 1000 m2 -nél kisebb, kialakult beépített telkeken a kialakult épületek az öve-zetre vonatkozó építési elıírásoknak megfelelıen bıvíthetık, illetve alakíthatók át.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében a kialakult beépítés figye-lembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési elıírásokat kell alkalmazni:

GKSZ. jelő építési övezet

Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe min. 2000 m2





10

(6) Az épületek csak magastetıvel létesíthetık. A tetı hajlásszöge 30°-nál alacso-nyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetıhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

Ipari terület (Egyéb terület)

12. §

(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsısorban az ipar, az energiaszolgál-

tatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetık el.

(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik: - egyéb ipari terület - ipar /GIPE/ - egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/

(3) A GIPE. jelő építési övezetben elhelyezhetı: - mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épü-

let, - egyéb irodaépületek, - üzemanyagtöltı.

(4) A GIPE. jelő építési övezetben nem helyezhetık el jelentıs zavaró hatást gya-korló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben kör-nyezetszennyezı, bőzös, fertızı vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelı, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használat-ból eredı sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti elıírásoknak megfelelı beépítését, használatát.

(5) A GIPT. jelő építési övezetében az energiaszolgáltatás (gázfogadó állomás), a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetık el.

(6) A GIPE. jelő építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetık el: - elıkert mértéke minimum 5,0 méter, - oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legki-

sebb távolságnál, sem 5,0 méternél, - a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott




11

(7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési elıírásokat kell alkalmazni:

GIPE, GIPT. jelő építési övezet

Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe K - min. 2000 m2



(8) A GIPT. jelő építési övezetében az elhelyezendı funkció technológiai igénye

ismeretében az (7) pontban rögzített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb is engedélyezhetı.

(9) A GIPE. jelő építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság-nál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhe-tı, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

Különleges terület

13. §

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezke-

dı épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentıs hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külsı hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektıl eltérnek.

(2) A különleges területen az építési övezetek fı rendeltetésének megfelelı, vala-mint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetık el.

(3) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek: - KTE övezeti jelő temetı terület, - KB övezeti jelő bánya terület, - KTT övezeti jelő turisztikai terület, - KHT övezeti jelő honvédelmi terület, - KSP övezeti jelő sport, szabadidı terület.

(4) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetık, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthetı telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetık el: - elıkert mértéke minimum 5,0 méter, - oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legki-

sebb távolságnál, sem 5,0 méternél, - a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott




12

(6) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési elıírásokat kell alkalmazni:

KTE. jelő temetı terület

Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K – 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhetı. A temetıt kerítése mentén fasorral kell határolni. A lezárt temetık területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendı.

KB . jelő bánya terület

Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K – 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 12,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az építmények a technológiai igényeknek megfelelı kialakítással helyezhetık el

KTT. jelő turisztikai terület

Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe min. 5000 m2 Kialakítható telek szélessége min. 50 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 12,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %



13

KHT. jelő honvédelmi terület

Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K – 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 12,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 60 %

KSP. jelő sport, szabadidı terület

Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K –10 % Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közmőterület

14. §

(1) A közlekedési és közmőterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak,

a gépjármő várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minısülı telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közmő-vek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Közlekedési és közmőterület területfelhasználási kategóriájú területek: - KÖu. övezeti jelő közúti közlekedési és közmőterület.

(3) A KÖu. jelő övezetben a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények he-lyezhetık el.

(4) A közlekedési és közmőterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozá-si szélességét és védıtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.



14

(5) Az utak szabályozási területébe esı, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévı épületrészeken minden-nemő építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelı állásfoglalásának figye-lembe vételével engedélyezhetı. Ezen épületek bıvítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(6) A közutak elhelyezése céljára más jogszabályi elıírás hiányában, az OTÉK fi-gyelembe vételével az alábbi szélességő építési területet (szabályozási széles-ség) kell biztosítani:

a.) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot, b.) helyi győjtıutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot, c.) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot, d.) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot, e.) egy telket feltáró magánút: minimum 4 m. f.) külterületi dőlıút: min 6 m.

(7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.

(8) A közlekedési területen mőtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatósá-gát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

(9) A meglévı és tervezett külterületi közútak tengelyétıl 50 méteren, fıútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelıjének hozzá-járulását be kell szerezni.

(10) A közterületi parkolókat négy gépjármőnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.

(11) Új épület építése, meglévı korszerősítése, átalakítása vagy bıvítése esetén az OTÉK vonatkozó elıírásaiban meghatározott mennyiségő és fajtájú gépjármő elhelyezési lehetıségét saját ingatlanon belül biztosítani kell. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az önkormányzat parkolási rendeletében szabályozott mó-don kell a hiányzó várakozóhelyeket elhelyezni.

(12) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényezı, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelıjének fo-lyamatosan el kell végezni.

(13) Külterületi erdı- és mezıgazdasági utak tengelyétıl számított 6,00 - 6,00 méte-ren belül építményt elhelyezni nem lehet.

(14) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanul-mányt kell készíteni, az elıírások és határértékek betarthatósága érdekében.



15

15. § (1) Nyomvonal jellegő közmővezetékeket és közmőlétesítményeket a közlekedési és

közmőterületen, közterületen, vagy a közmővet üzemeltetı szerv területén kell elhelyezni.

Ettıl eltérı elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett enge-délyezhetı.

(2) A közmővezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szab-ványokban elıírt védıtávolságokat be kell tartani.

(3) Az ivóvíz minıségő víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védıterületein csak a rendeltetésszerő üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(4) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelı kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követıen lehet engedé-lyezni.

(5) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csator-nahálózatban kell elvezeti. A vízelvezetı árkokat kialakításuknál, illetve karban-tartásuknál védı gyeptakaróval kell ellátni.

(6) A nyílt árkos vízelvezetı rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelıi hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok elıtt húzódó csapadékvíz-elvezetı árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztíta-ni, karbantartani.

(7) A meglévı elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védıtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintő jogszabály szerint - biztosítani kell.

(8) A tervezett közmővezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdeké-ben a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmő-üzemeltetıkkel.

Zöldterületek

16. §

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek: - Z övezeti jelő zöldterület.

(3) A közparkokban épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetık el.

(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhetı el, hogy a kivá-

gott növényzetet pótolni kell. (5) A zöldterületen pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, játszó-

tér, tornapálya pihenıhely), vendéglátó épület, illetve a terület fenntartá-sához szükséges létesítmények helyezhetık el.



16

(6) Közpark, közkert területére zöldfelületi kialakítása elıtt a területre vonat-kozó részletes kertépítészeti tervet kell készíteni és a növényzet telepíté-sét ez alapján kell eszközölni.

(7) 8 (8) Zöldterületeken, illetve azok sétaútjain jármővel közlekedni és ott parkí-

rozni, a gépjármőveket javítani és tisztítani tilos. (9) 9 (10) Újonnan létesített intézmények környezetének kialakítása részletes kert-

építészeti terv alapján történjen. (11) A település intézményeinek területére részletes kertépítészeti tervet kell

készíteni és a növényzet telepítését ez alapján kell eszközölni. (12) Közterületi növénytelepítésnél a tőlevelő örökzöldek dominanciája kerü-

lendı, ıshonos növényzet telepítése szükséges. (13) A helyileg védett növényzetek (fák) fakivágási terv alapján csak akkor

vághatók ki, ha azt egészségügyi állapotuk szükségessé teszi. (14) A védett növények ápolásáról gondoskodni kell. (15) A védett növények környezetében épület, illetve újabb jelentıs mérető nö-

vények csak kertészeti szakvélemény alapján helyezhetı el. (16) A település jelenleg kihasználatlan (potenciális) közterületein többszintő

növényzet telepítése szükséges kertépítészeti terv alapján.

Erdıterület

17. §

(1) Az erdıterüket az erdı elıdleges rendeltetése szerint: a.) gazdasági (Eg), b.) védelmi (Ev)

rendeltetéső lehet.

(2) Az erdıterületek, illetve erdısávok, fasorok telepítése, felújítása ıshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kıris, szil, hazai nyarak).

(3) A településen lévı erdıterület nagysága összességében nem csökkenhet.




17

(4) Az erdıterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható. (5) Az erdıterületek mővelési ága nem változtatható meg, kivéve a termıhely-

re jellemzı természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhetı az erdırıl más mővelési ágra való átminısítés.

(6) 10 (7) 11 (8) Az erdıterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdál-

kodási, illetve erdıgazdálkodási célból szabad, külön engedély alapján (9) A tervezett erdıterületen az erdı mővelési ág létrejöttéig csak az erdıte-

lepítés lehetıségét megırzı területhasználat folytatható.

Mezıgazdasági terület

18. §

(1) A mezıgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá lakófunkciót is kielégítı épületek helyezhetık el.

(2) Mezıgazdasági területen lakóépület szılı, gyümölcsös és kert mővelési ág ese-tén 3000 m2, egyéb mővelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhetı el úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

(3) A mezıgazdasági terült lehet - általános mezıgazdasági terület. - kertes mezıgazdasági terület.

(4) Mezıgazdasági területeken található meglévı erdık területén épület nem he-lyezhetı el.

(5) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.

(6) Meglévı épület a telek méretétıl függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhe-tı, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhetı, illetve az építési he-lyen (elıkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési felté-telek teljesülése esetén az övezeti elıírásban rögzített beépítési mértékig bıvít-hetı. Meglévı épület bontása csak engedély birtokában végezhetı.

(7) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezıgazdasági rendelte-téső földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelızıen a kör-zeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.




18

(8) Mezıgazdasági rendeltetéső területeken figyelembe kell venni a természetvé-delmi, tájvédelmi és környezetvédelmi elıírásokat.

(9) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szük-ség szerint pótlásukról gondoskodni kell.

(10) Törekedni kell a nagy felülető szántóterületek erdı-, illetve cserjesávval történı

megosztásáról természetvédelmi és gazdasági érdekbıl egyaránt. (11) Az építmények termıföldön (kül- és belterületen) történı építésügyi hatósági

engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környezı területen a talajvédı gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(12) Mezıgazdasági területen, amennyiben nincs lehetıség a közcsatornára történı csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerő csatorna-közmőpótló) megléte esetén lehet.

Általános mezıgazdasági terület

19. §

(1) Általános mezıgazdasági területen elhelyezhetık a.) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik), b.) nem állattartó mezıgazdasági üzemi létesítmények, c.) mezıgazdasági termeléssel összefüggı lakóépületek.

(2) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, két-lépcsıs engedélyezési eljárás – elvi építési engedély + építési engedély - sze-rint helyezhetı el.

(3) Új állattartó épületet felszíni vizektıl 200 méternél közelebb, a meglévı, illetve tervezett lakóterülettıl 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.

(4) Általános mezıgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.

(5) A településen korlátozott vegyszer- és mőtrágya használatú, környezetkímélı vagy extenzív mezıgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhetı.

(6) Az Má0 jelő mezıgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsısorban a gyep, rét, nádas, mocsár mővelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezıgazdasági rendeltetéső területek tartoznak.

(7) Az Má0 jelő általános mezıgazdasági övezetben épületek, építmények elhelye-zése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.

(8) Az Má1 jelő általános mezıgazdasági övezetben a.) szántóföldi mővelés esetén, 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetés-

szerő használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;



19

b.) gyep, rét és legelı mővelés esetén 2 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

c.) mővelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb telken a mezıgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítı épület építhe-tı, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhat-ja meg.

d.) A telkek mővelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 50 %-án meghatározó.

(9) A vonatkozó jogszabály szerint kialakított birtoktest esetében a (8) pontban meghatározott beépíthetıség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek terüle-te legalább az 1 ha-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerő használatára nincs korlátozó hatással, illetıleg azt nem veszélyezteti.

(10) Az épületeket a feltáró utak (dőlıút) tengelyétıl 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(11) Az általános mezıgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építmény-magasságú épületek helyezhetık el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

(12) A földrészletek mővelési ágát a földhivatal által kiadott, hiteles tulajdoni lap má-solattal kell igazolni. Amennyiben a tulajdoni lap tartalma és a természetbeni ál-lapot egymástól eltér, úgy az eltérés rendezésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli.

Kertes mezıgazdasági terület

20. §

(1) A kertes mezıgazdasági területen építeni csak a legalább 80 %-ban mezıgaz-dasági mőveléssel hasznosított telken, kizárólag a mezıgazdasági mővelést szolgáló gazdasági épületet, illetve lakóépület lehet.

(2) Az Mk0 jelő kertes mezıgazdasági övezetben épületek nem helyezhetık el.

(3) Az Mk1 jelő kertes mezıgazdasági övezetben: a.) oldalhatáron álló beépítési móddal egy lakó- és/vagy gazdasági funkciót is

kielégítı épület helyezhetı el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakoz-hat,

b.) lakóépület csak a legalább 3000 m2 nagyságú szılı, gyümölcs és kert mő-veléssel hasznosított telken alakítható ki,

c.) gazdasági épület legalább 2000 m2 nagyságú mővelt telken alakítható ki, d.) a beépíthetı telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m, e.) a gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhetı szociális

helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is. f.) épület maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhetı el úgy, hogy a beépített

alapterület nem haladhatja meg a 120 m2-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthetı,



20

g.) a kialakítható épület legnagyobb építménymagassága 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagassága a természetes terepszinttıl 6,0 méter lehet, a legna-gyobb épületszélesség 6,0 m lehet.

(4) Az építési hely az utak tengelyétıl 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek mini-mális mérete 6 méter.

(5) A földrészletek mezıgazdasági mőveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(6) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél

(7) A szomszédos földrészlet területének 2000 m2-re történı kiegészítése esetén a csökkenı területő földrészletnek is legalább 2000 m2 területőnek kell maradnia.

(8) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhetı, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.

(9) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévı épület is állhat.

(10) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemzı, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhetı el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.

(11) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetıvel, a kialakult állapotnak megfelelıen létesíthetık. A tetı hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45º-nál me-redekebb nem lehet. Tetıhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

Vízgazdálkodási terület

21. §

(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggı terület: a.) a folyóvizek medre és parti sávja, b.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, c.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védıterületeik (hidrogeológiai

védıidom), d.) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetık el.

(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meg-határozásánál a vonatkozó magasabb szintő jogszabályokat kell figyelembe venni.

(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, nö-vényzet nem telepíthetı.



21

(5) 12

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

22. § (1) A föld védelme:

a.) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékeny-ség csak a talajszennyezés kizárásával történhet.

b.) Az építmények kivitelezése során a kivitelezı, üzemeltetés során az üze-meltetı köteles gondoskodni a termıréteg megmentésérıl. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érin-tett termıföld minıségében ne okozzanak kárt.

(2) A levegı védelme:

a) A település területén a kiemelt jelentıségő légszennyezı anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi ha-tárértékeket.

b) A település teljes közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban meghatározott légszennyezettségi ökológiai határértékek betartását kell biztosítani.

c) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyezı pontforrás létesítése ese-tén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok elıírásait.

d) Tilos a környezeti levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegı bőzzel való terhelése.

e) A légszennyezı források létesítése során megvalósított mőszaki megol-dásnak meg kell felelni az elérhetı legjobb technika alapján meghatározott levegıvédelmi követelményeknek és elıírásoknak.

f) Tilos új légszennyezı forrást telepíteni, ha a légszennyezı forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyezı forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyezı saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

g) Hulladékok nyílt téri illetıleg háztartási tüzelıberendezésben történı ége-tése tilos.

h) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkezı papírhulladék, veszélyes-nek nem minısülı fahulladék háztartási tüzelıberendezésben történı ége-tése külön engedély nélkül végezhetı

i) Veszélyes hulladék égetése kizárólag a környezetvédelmi hatóság enge-délyével végezhetı.




22

j) A települési önkormányzat jegyzıje ellenırzi a háztartási tüzelıberende-zések légszennyezı forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenı hıteljesítményt meg nem haladó tüzelı- és egyéb, kizárólag füstgázt kibo-csátó berendezések forrásaira megállapított levegıvédelmi követelmények betartását.

k) A szolgáltató tevékenység körében légszennyezı forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelı zárt jármővön szabad szállítani.

l) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójármővel, környezetszennyezést ki-záró módon kell végezni

(3) Zaj és rezgés elleni védelem:

a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó jogszabályok sze-rinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan léte-sítmények üzemeltethetık, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogsza-bályban az üdülıterületek területi funkciójú területekre elıírt határértékek-nél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

(4) A vizek védelme:

a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezıanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élıvízfolyásba vezetni csak a megfelelı mértékő, elızetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági en-gedély birtokában.

b.) Tilos szennyezı anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy le-bomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetı anyag közvetlen be-vezetése a felszín alatti vízbe.

c.) A földfelszín alatt elhelyezett közmővezetékek esetleges keresztezıdésé-nél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelmérıl szóló jogszabály vonatkozó elıírá-sait figyelembe kell venni.

d.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, győjteni, vagy elhelyezni.

e.) A vízminıség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerı helyek köze-lében lévı ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tızegter-mék használható.

f.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek beve-zetése a vizekbe, ill. a földtani közegbe.

g.) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthetı felszíni víztıl számított legalább 100 m-en belül.

h.) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelı-en kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés mőtárgyait.



23

(5) Hulladékgazdálkodás:

a.) A települési hulladék győjtése és tárolása csak zártan, győjtıedényben, il-letve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: győjtıedény) történhet, a további kezelésnek megfelelı módon elkülönítve.

b.) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójármővel, környezetszennyezést ki-záró módon kell végezni

c.) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulaj-donosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkezı bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli

d.) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyőjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

e.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelı elhelyezését biztosítani kell.

f.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület hely-reállításával egyidejőleg, az esetleges hulladékot össze kell győjteni és engedéllyel rendelkezı lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladékle-rakást folyamatos ellenırzés mellett önkormányzati szabályozással is kor-látozni kell.

g.) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkezı vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezé-sét megelızı, károsítását kizáró módon köteles győjteni.

h.) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkezı vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabály-ban meghatározott mőszaki és közegészségügyi elıírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági elıírások szerint köteles győjteni, továb-bá az annak begyőjtésére jogosult hulladékkezelınek átadni.

i.) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabály-ok elıírásainak megfelelıen kell eljárni.

j.) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkezı veszélyes hulladék biztonságos győjtésérıl gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a keze-lınek át nem adja.

(6) A környezetvédelem részletes elıírásait az önkormányzatnak környezetvédelmi és településtisztasági rendelete tartalmazza.

Természet- és tájvédelem

23. § (1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a ki-

alakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

(2) A területre jellemzı építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.



24

(3) A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.

Védett természeti területek övezete

24. §

(1) A védett területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Szántó mővelési ágú területek nem építhetık be.

(3) Új bányanyitás nem engedélyezhetı.

(4) Természetközeli erdımővelés, környezetkímélı mezıgazdasági termelés, integ-rált szılımővelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés enge-délyezhetı

(5) Meglévı terep, felszíni formák védelme szükséges, terepteraszok nem alakítha-tók ki!

(6) Vízmedence (úszómedence, látványtó vagy nyílt csapadékvízgyőjtı), felesleges térburkolat, kerti szaletli és egyéb kerti építmények a védett területeken nem he-lyezhetık el!

Egyedi tájértékek

25. §

(1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó

elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy közösség szá-mára jelentıssé váltak.

(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentıséggel kell bírnia, környezetével együtt ér-telmezendı.

(3) Az aktuális mőszaki szabvány (MSZ 20 381) szerint szükséges az egyedi tájér-tékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.

Ökológiai folyosók

26. §

(1) A vízfolyások partvonala sehol ne érintkezzen a szántókkal. A 6-6 méteres, ke-

zelésre fenntartott parti sávon kívül a vízfolyásokat legalább az egyik partolda-lon 10 méteres, ıshonos fajokból álló fás-cserjés sáv válassza el a mezıgazda-sági területtıl.

(2) A vízfolyások partvonalától számított 50 méteren belül új épületek, mesterséges létesítmények, 200 méteren belül állattartó-telepek elhelyezése, illetve a partvo-naltól 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élı szervezetekre veszélyes ve-gyi anyagok kijuttatása, elhelyezése tilos. Továbbá bányanyitás, beépítésre szánt terület kijelölése nem engedélyezhetı.



25

Tájképvédelem

27. §

(1) A kialakult geomorfológiai formák megırzendık.

(2) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmé-nyek, berendezések elhelyezése során a környezettel történı funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésrıl. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelı anyaghasználattal és formavilág szerint történjen.

(3) Gondoskodni kell továbbá a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvo-nalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezésérıl.

(4) Az utak melletti fasorok védendık, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pót-lásukról gondoskodni kell.

(5) A kiépítendı közlekedési utakat lehetıség szerint a geomorfológiai adottságok-hoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.

Kulturális örökség védelme

28. §

(1) A mőemlékvédelem alatt álló épületek, illetve a mőemléki környezet a szabályo-

zási terven került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. mellékletben felsorolva.

(2) A mőemlékek fenntartásáról, felújításáról a mőemlékvédelemrıl szóló maga-sabb szintő jogszabályok alapján kell gondoskodni és eljárni.

(3) A település régészeti lelıhelyei, illetve a régészeti érdekő területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. mel-lékletben felsorolva.

(4) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemrıl szóló magasabb szintő jog-szabályok alapján kell eljárni.

(5) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelıhelyeken a Kulturális Örökség-védelmi Hivatal hatóság.

(6) 13

(7) 14

(8) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elı, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(9) A nagy felületeket érintı beruházások elıtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elı.

(10) A régészeti örökséget érintı kérdésekben a rendezési tervhez készített hatásta-nulmányban foglaltak az irányadók.




26

Tőzvédelem

29. §

(1) A tőzvédelmi elıírásokat a mindenkor érvényben lévı, vonatkozó jogszabályok,

kötelezıen alkalmazandó szabványok, tőzvédelmi elıírások figyelembevételével az illetékes tőzvédelmi szakhatóság állapítja meg.

(2) Új épületek építése, meglévı épületek bıvítése csak a magasabb szintő jog-szabállyal jóváhagyott Országos Tőzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.

(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tőzcsapokat kell kialakítani.

(4) A tőzoltóság vonulása és mőködése céljára olyan utat, illetıleg területet kell biz-tosítani, amely alkalmas a tőzoltógépjármővek nem rendszeres közlekedésére és mőködésére.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.

(6) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban elıírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tőzvédelmi szakhatóság szakhatósági állás-foglalását kell figyelembe venni az elsıfokú építési engedélyezési eljárásban.

(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthetı, amennyi-ben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.

(8) A könnyen éghetı anyagú (nád) tetıhéjazatok csak az I. fokú tőzvédelmi ható-ság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

(9) Erdıterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütık) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tőzrakás az országos vagy helyi tőz-gyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.

Sajátos jogintézmények követelményrendszere

Építésjogi következmények

30. §15

Kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés

31. §16

Útépítés és közmővesítési hozzájárulás

32. §17

15 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 7. § 16 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 7. § 17 Hatályon kívül helyezve 2008. november 1-jei hatállyal - 15/2008. (X. 31.) Ör. 7. §



27

Településrendezési kötelezettségek

33. §18

Záró rendelkezések

34. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstıl számított 30. napon lép hatályba, mellyel egyidejő-

leg hatályát veszti Nyirád Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási elıírásairól szóló 5/1993. (IX. 27.) önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı a helyben szokásos módon gondosodik.

(3) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhetı és használható.

Nyirád, 2005. november 17. A rendelet kihirdetve: 2005. november 18-án.

A rendelet a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2008. október 31-én.

Sarkadi-Nagy András Könnyid Erika polgármester jegyzı Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetve: 2008. október 31-én. Könnyid Erika jegyzı




28

1 sz. melléklet

Nyilvántartott, azonosított lel ıhelyek:

1. 0201/3., 0201/4., 0201/5., 0201/6., 0201/24. hrsz. 1/b. 205/2., 210. hrsz. 2. 0192/2., 192/3., 0192/7., 0195., 0196/12. hrsz. 3. 0192/5. hrsz. 4. 0192/5. hrsz. 5. 0200. hrsz. 6. 0200. hrsz. 7. 0201/18., 0201/22., 0201/23. hrsz. 8. 0201/18. hrsz. 9. 0201/18. hrsz. 10. 0115/2. hrsz. 11. 0115/2. hrsz. 12. 0115/1. hrsz. 13. 0115/1., 0124/5. hrsz. 14. 0170/8., 0170/11., 0171/8. hrsz. 15. 02., 09/3., 0228/4. hrsz. 16. 0228/4., 0229., 0230., 0240. hrsz. 17. 0230. hrsz. 18. 040/2., 042/3., 042/33., 042/34., 042/36., 042/39. hrsz. 19. 073/8. hrsz. 20. 087/2. hrsz.



29

2. számú melléklet

Sor-

szám

Véd.

kat. Cím Megnevezés

1. M 4959 Dózsa Gy . u. Hrsz.: 1.

Mőemléki környezet: 2/2., 3., 117., 118/3.,

119/4., 121., 792., 793., 798., 799. hrsz.

Római katolikus

templom

2. M 4958 Dózsa Gy. u. 37. Hrsz.: 20/2.

Mőemléki környezet: 15., 16., 17., 19.,

23., 24., 25., 26., 755., 761., 762.hrsz.

Római katolikus

plébániaház

3. M 4957 Dózsa Gy. u. 29. Hrsz.: 33/1.

Mőemléki környezet: 30., 33/2., 748.,

749., 754. hrsz.

Népi lakóház

Documents

NYIRÁD KÖZSÉG NYIRÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI … · 2009-07-29 · tó, vegyi anyag készít ı és el ıállító, vas- és fémszerkezet lakatos, asztalos (javí-tó