Norvég Pénzügyi Mechanizmus štart starting up...start štart starting up Rimavská Sobota – Rimaszombat, 2009 A civil szervezetek felkészítése a kistérségi fejlesztésre

startštartstarting up

A civil szervezetek felkészítése a kistérségi fejlesztésre és a határon

átnyúló együttműködésre Ukrajnával

Príprava inštitúcií na regionálny rozvoja cezhraničnú spoluprácu s Ukrajinou

Preparation of Institutions for RegionalDevelopment and Cross−border

Cooperation with UkraineST

ART

– Š

TART

– S

TART

ING

UP

„A projektum támogatója a Norvég Pénzügyi Mechanizmus és a Szlovák Köztársaság.”

„Projekt je financovaný z Nórskeho finančného mechanizmu a zo štátneho rozpočtu SR.”

„Project Promoter: the NorwegianFinancial Mechanism and the Slovak Republic.”

brozsura-borito.qxd 4.5.2009 22:21 Page 1

Start – Štart – Starting up

brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 1

„Start – a civil szervezetek felkészítése a kistérségi fejlesztésre és a határon átnyúló együttműködésre Ukrajnával” SK0015

„Štart – príprava inštitúcií na regionálny rozvoj a cezhraničnú spoluprácu s Ukrajinou” SK0015

„Starting up – Preparation of Institutions for Regional Development and Cross−border Cooperation with Ukraine” SK0015


startštartstarting up

Rimavská Sobota – Rimaszombat, 2009

A civil szervezetek felkészítése a kistérségi fejlesztésre

és a határon átnyúlóegyüttműködésre Ukrajnával

Príprava inštitúcií na regionálnyrozvoj a cezhraničnú spoluprácu

s Ukrajinou

Preparation of Institutions forRegional Development and Cross−border Cooperation with Ukraine


„A projektum támogatója a Norvég Pénzügyi Mechanizmus és a Szlovák Köztársaság.”

„Projekt je financovaný z Nórskeho finančného mechanizmu a zo štátneho rozpočtu SR.”

„Project Promoter: the Norwegian Financial Mechanism and the Slovak Republic.”

© Občianské združenie Fundament, Rimavská Sobota, 2009

STA

RT

4


Tartalom

A projektum célja...............................................................................................13

I. Civil szervezetek képzése és az együttműködések fejlesztése ....................14Metodika........................................................................................................15

Fejlesztési program a határon túli szervezetek számára ......................15Képzési program hátrányos helyzetű csoportoknak..............................16A szlovák–magyar–ukrán határ menti együttműködések fejlesztése, közös projektumok generálása ............................................16Vidéken dolgozó civil szervezetek képzése ..........................................16

Kezdő szervezetek képzési programja.........................................................16Jogi szabályozás ......................................................................................16A szervezetek gazdálkodása ...................................................................17Szervezeti irányítás .................................................................................17Emberi erőforrás irányítása ....................................................................17Fundraising – forrásszerzés: ...................................................................17Európai Uniós pályázati források...........................................................18

Haladó szervezetek képzési programja........................................................18Hogyan eladni a terveimet a pályázati piacon?....................................18Milyen tényezők, körülmények nehezítik meg a határon átnyúló partnerségek működését? ........................................................................18Mire készüljenek fel a határon átnyúló partnerségek?.........................18EGTC mint új jogi forma az ilyen partnerségekre ..............................19A pályázatok megvalósítása ...................................................................19Figyelőrendszerek a projektumok követésére:.......................................19Válságos helyzetek kezelése, válságforgatókönyv – válságban a projekt, szervezet .................................................................................19Belső monitoring – mikor jó, mire jó, hogyan lehet megvalósítani ...........................................................................................20Folyamatos szervezetműködtetés............................................................20A projektum és a szervezet arculata .....................................................20

5


Ingyenesen hozzáférhető (free) szoftverek – mik ezek, hol vannak, hogyan segítenek? ..............................................................20Vállalkozás a civil szervezetben ............................................................21

II. Információs és tanácsadó szolgáltatások .....................................................21Ifjúsági iroda kialakítása a vidéki térségben a fiatalok esélyeineknövelésére és az Európai Önkéntes Szolgálat népszerűsítésére.................21Információs szolgáltatások az Európai Unióról a déli régiók érdeklődőinek ................................................................................................22Konzultációs, információs és tanácsadói szolgáltatások civil szervezetek számára......................................................................................22

III. A helyi források innovatív felhasználása és újraelosztása a leszakadt régiókban – innovatív modell kidolgozása .............................22

IV.Helyi erőforrásokra támaszkodó fejlesztések leszakadt régiókban az ökoturizmus segítségével – modell kialakítása......................................24Célcsoport......................................................................................................25

V. A projektum menedzsmentje........................................................................26A projektcsoport képzése .............................................................................28

A projektum megvalósítója................................................................................36Információk az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusról ...............39

STA

RT

6

Rimaszombat–Rimavská Sobota–The city of Rimavska Sobota


Obsah

Cieľ projektu .......................................................................................................35

I. Tréningové programy a spolupráca medzi mimovládnymi organizáciami ................................................................................................36Metodika........................................................................................................37

Program rozvoja pre zahraničné organizácie ........................................37Tréningový program pre znevýhodnené skupiny..................................38Rozvoj slovensko–maďarsko–ukrajinskej spolupráce, generovanie

spoločných programov ......................................................................38Tréning vidieckych mimovládnych organizácií.....................................38

Tréningový program pre začínajúce organizácie: .......................................38Právne predpisy .......................................................................................38Hospodárenie organizácií........................................................................39Riadenie organizácie ...............................................................................39Riadenie ľudských zdrojov .....................................................................39Fundraising – získanie zdrojov ..............................................................39Prostriedky zo zdrojov Európskej únie .................................................40

Tréningový program pre pokročilé organizácie..........................................40Ako môžem predať svoje plány na trhu súťaže o granty?...................40Aké faktory a okolnosti sťažujú fungovanie cezhraničných partnerstiev?.............................................................................................40Na čo by sa mali pripraviť cezhraničné partnerstvá?...........................41EGTC ako nová právna forma takýchto partnerstiev...........................41Realizácia projektov................................................................................41Systémy monitorovania pre sledovanie projektov: ...............................41Riešenie krízových situácií, krízový manažment, krízový scenár – ak sa projekt alebo organizácia dostáva do krízového stavu...........42Vnútorný monitoring – kedy je vhodný, na čo je potrebný,

ako sa má robiť .................................................................................42Priebežné fungovanie organizácie ..........................................................42

7


Projekt a imidž projektu.........................................................................42Free software – čo sú, kde sa nachádzajú, ako môžu pomôcť?..........42Podnikanie a mimovládne organizácie ..................................................43

II. Informačné a poradenské služby..................................................................43Vytvorenie mládežníckej kancelárie pre zvyšovanie šancí mládeže žijúcej na vidieku a propagácia Európskej dobrovoľníckej služby ...........43Informačné služby o Európskej únii pre záujemcov z južných regiónov.........................................................................................................44Konzultačné, informačné a poradenské služby pre mimovládne organizácie.....................................................................................................44

III. Inovatívne využitie a znovurozdelenie miestnych zdrojov v marginalizovaných (zaostalých) regiónoch – vypracovanie inovatívneho modelu.....................................................................................44

IV. Rozvoj marginalizovaných regiónov z miestnych zdrojov, prostredníctvom ekoturizmu – vytvorenie modelu .....................................45Cieľová skupina projektu..............................................................................47

V. Manažment projektu .....................................................................................48Tréning projektového tímu...........................................................................50

Realizátor projektu .............................................................................................51Informácie o Finančnom mechanizme Európskeho hospodárskeho spoločenstva a Nórskom finančnom mechanizme............................................53

STA

RT

8



Contents

The goal of the project ......................................................................................58

I. Training of civic organizations and developing cooperation ......................58Methods .........................................................................................................60

A program for the development of foreign organizations ...................60Training program for handicapped groups............................................60Strengthening the cooperation on the Slovak−Hungarian−Ukrainian border, generating joint projects ............................................................61Training civic organizations working in rural regions.........................61

Training program for novice organizations ................................................61Legal regulations .....................................................................................61Organizational administration .................................................................61Organizational management....................................................................61Management of human resources ..........................................................62Fundraising ..............................................................................................62Resources from the European Union.....................................................62

Training program for advanced organizations ............................................63How can I sell my plans on the competitive grant market?...............63What factors and circumstances are making cross−border partnerships more difficult? .........................................................................................63What issues should cross−border partnerships anticipate?....................63EGTC as a new legal form for these partnerships ..............................63Project realization....................................................................................63Monitoring systems for projects ............................................................64Crisis management, crisis scenario – if the project gets into a state of crisis........................................................................................64Internal monitoring – when is it appropriate, why is it needed, how to do it ............................................................................................64

9


II. The European voluntary service and youth information office program..........................................................................................................65Youth information service............................................................................65The EU information service.........................................................................65Counselling, information and counselling services for the public ............66

III. A model program: using regional financial resources to motivate local initiatives ..............................................................................................68

IV. Promotion of sustainable development in a microregion within the Slovak Karst through the eco−tourism..................................................69

V. Project Management .....................................................................................70

Coordination and management of the project ..................................................70

STA

RT

10



A projektum célja

A projektum célja a dél−szlovákiai civil szervezetek megerősítése és fejleszté−se, hosszú távon a déli régiók felzárkóztatása és a határon átnyúló együttmű−ködések támogatása – Magyarország és Ukrajna. A dél−szlovákiai régiók az or−szágos átlaghoz képest gazdaságilag és szociálisan erősen leszakadtak. Itt a leg−magasabb a munkanélküliség, az átlagkereset alacsony, gyenge a szociális ésegészségügyi ellátás. Egyes régiókra ez fokozottan érvényes: Gömör, Nógrádés a „keleti végek” szomorú rekorderek a fekete−statisztikákban.

Ezek után érthető, hogy a civil szféra is komoly gondokkal küzd: kevésés korlátozott a helyi gazdasági erőforrás, amely segíthetné működésüket, ke−vés a képzési lehetőség, nehezen, akadozva jutnak el az információk az itt dol−gozó civilekhez, önkéntesekhez. Pedig éppen a szegénységben élők között alegerősebb a szociális érzés, az adni és segíteni akarás. Az itt élők szívesensegítenek a rászorulókon, ha pénzük nincs is, legalább önkéntes munkával,adományokkal. Azok, akik maguk sem dúskálnak a földi javakban, mélyen át−érzik, milyen nehéz a problémákat kezelni, boldogulni. Ez a civil kurázsi ko−moly tőkéje lehet ezeknek a régióknak a felzárkózáshoz. Ezért is tartjuk első−rendűnek a civil szervezetek fejlesztését, munkájuk segítését, hogy ezzel azegész régió több lehetőséghez jusson és fejlődni tudjon.

A határ menti lét is sok buktatót jelentett eddig az itt élő embereknek, azitt működő intézményeknek. A perifériáról nehéz volt elérni a városokat vagya fővárost, érvényesülni, munkához jutni. Mivel gyenge az infrastruktúra és ne−hézkes a közlekedés, ezért a befektetések is nehezen érkeztek ezekre a terüle−tekre. Az Európai Unióhoz való csatlakozással és a határok megszűnésével azegykor kettészelt régiók újra egyesülhetnek, közösen kezdhetik fejleszteni gaz−daságukat, javítani a szociális helyzetüket. Ehhez viszont ki kell alakítaniukazokat a kulcsfontosságú partnerségeket, melyek a fejlesztési programokat ki−dolgozhatják és végrehajthatják, meg kell tanulniuk együttműködni, megegyez−ni, közös prioritásokat elfogadni. Meg kell ismerniük a szomszéd ország lehe−tőségeit és korlátait, megoldást kell találniuk a mindennapi problémák megol−dására.

Apr

ojek

tum

cél

ja

11


A projektum tehát arra összpontosít, hogy feltérképezve a jelenlegi hely−zetet, megtalálja azokat a pontokat, ahol a régió szereplői leginkább segítség−re szorulnak, és aktívan segítse a munkájukat.

Alprogramok:

I. Civil szervezetek képzése és az együttműködések fejlesztéseII. Információs és tanácsadó szolgáltatások III. A helyi források innovatív felhasználása és újraelosztása az elmaradott

régiókban – innovatív modell kidolgozásaIV. Helyi erőforrásokra támaszkodó fejlesztések hátrányos helyzetű régióban

az ökoturizmus segítségével – modell kialakítása V. A projektum menedzsmentje

STA

RT

12

Sajtótájékoztató: Brit Lovseth, a Norvég Királyság szlovákiainagykövete és Hajdú István, a projektum vezetője


I. Civil szervezetek képzése és az együttmûködések fejlesztése

A határon átnyúló sikeres programok kezdeményezői és mozgatói a civil szer−vezetek lehetnek. Ezért foglalkozik a projektum kiemelten ezen intézményekfejlesztésével, felkészítésével és képzésével. Ha sikerül növelni a szervezetekemberi és szakmai kapacitását, jelentősen megemelhető a sikeres határon át−nyúló aktivitások száma, serkenthető az új programok kidolgozása, és sikere−sebbé tehető az egyes programok megvalósítása. Ezt az alábbi módszerekkelszeretnénk elősegíteni:– A civil szervezetek közötti információs és kapcsolati rendszert fejlesztése,

bővítése – a határ mindkét oldalán. Lehetővé kívánjuk tenni a közvetlentalálkozást, tapasztalatcserét, együttgondolkodást. A jó emberi kapcsola−tok, egymás megismerése, megértése és a közös munka kiváló alapot te−remt a hosszú távú együttműködéshez. A szervezetek munkájában sokatsegíthet az információs csatornák összekötése.

– A szervezetekben dolgozó szakemberek, aktivisták, vezetők felkészítése ésképzése. A szegényebb régiókban dolgozók számára nehezebben elérhe−tők a fontos és hasznos képzések is. Ezért több képzést is indítunk, me−lyek keretében segítünk elsajátítani a sikeres szervezeti menedzsment fon−tos elemeit kezdőknek és tapasztaltabbaknak egyaránt.A határon átnyúló együttműködések, partnerségek jelenleg a szlovák–ma−

gyar–ukrán határszakaszon nem mondhatóak kielégítőnek. Az elmúlt időszak−ban a pályázati kiírások és elbírálás (Phare CBC program) célirányosan az ön−kormányzati szektornak kedvezett, az utolsó körökben a non−profit szektortgyakorlatilag teljesen kiszorították – erre nézve kisebb elemzéseket végeztünka pályázati és programelőkészítések során. Az önkormányzati szintű együttmű−ködések viszont sokszor nem jutottak le a polgárok szintjére, és nem elég ef−fektívek a tényleges, hosszú távú együttműködések kialakításában.

Az Interreg program beindításakor ezért nagyon sok olyan pályázat szü−letett, amelyek ad−hoc partnerségeken alapultak.

I. C

ivil

szer

veze

tek

képz

ése

13


A kiindulási alap a konzultációs munkánk volt, amikor független szakem−berként segítettünk egy−egy ilyen pályázat kidolgozásában, és ott szembesül−tünk a következőkkel:– A kiíró országok pályázati kézikönyvei egymásnak teljesen ellentmondó

információkat tartalmaztak. Például a mellékletek számát, típusát és for−máját illetően.

– A partnerek nem voltak tisztában a másik országban működő rendszerrel,így lehetetlen dolgokat kértek egymástól. Például az ÁFA igényelés éskalkulációkat illetően.

– A minisztériumunktól szinte képtelenség volt információkat, tanácsokatkapni, mivel nagyon szűk időtartamban és keveset konzultáltak, tehát vagyfel sem vették a telefont, vagy örökké foglalt volt, vagy nem értették akérdést.

– A partnerek között rengeteg volt a félreértés a nyelvi különbségek miatt,és sokszor egészen egyszerű, praktikus kérdésekben nem tudtak meg−egyezni idő hiányában.A fentiekből kiindulva jutottunk arra a meggyőződésre, hogy ezeknek ki−

küszöbölésére és megelőzésére a következőkre van szükség:– Rendszeres és folyamatos kommunikációra a potenciális partnerek között.

Ne csak a leadási határidő előtt találkozzanak, és csodálkozzanak, hogyők mást vártak.

– Tudatos és szakmailag korrekt tervezésre. Nem szabad kihagyniuk az elő−tanulmányokat és helyzetelemzéseket, a folyamatos érdekegyeztetést, éskivitelezési tervek precíz elkészítését. Ehhez külső szakember segítségérevan szükségük.

– Megbízható és pontos információkra a pályázati rendszerről, és nagyon ért−hető magyarázatokra a praktikus kérdésekben, a kézikönyvek nem mindigadnak fogódzót ezekben a kérdésekben.

– Minél több tudásra és ismeretre a határ másik oldalán uralkodó viszonyok−ról – na lepjék meg őket a jogi szabályozások, számlázási gondok és ha−sonlók.

– Komoly felkészítésre a pályázatok kidolgozásához és azoknak megvalósí−tásához – gyakorlatilag a teljes szervezeti menedzsment területén. Mivelnagyobb részt kisebb szervezetekről van szó, ezért sok olyan problémamerülhet fel egy nagyobb projekt menedzselése során, amivel ők még nemtalálkoztak. Ezeknek kezelésére és megelőzésére kell őket felkészíteni.

– Komoly felkészítésre a partnerségek sikeres működtetéséhez. Egy soksze−replős programban a legkisebb hiba is negatívan hat mindenkire. A part−nerségeket tehát eleve úgy kell tervezniük, kialakítaniuk, hogy ezeketmegelőzzék. Nálunk nagyon ritka a valóban működő partnerség, ezértszintén tudatos oktatással, felkészítéssel lehet segíteni a szervezeteket,hogy saját partnerségeik életképesek és sikeresek legyenek.

STA

RT

14


Metodika

– Kommunikációs fórumok létrehozása a kapcsolatok kialakításához: találko−zók, műhelybeszélgetések, információs anyagok, hírlevelek stb.

– Oktatás, tréningek: előadások, amelyek tájékoztatják a résztvevőket a közeg−ről, amelyben dolgozniuk kell, pozitív példák bemutatása az egyes problé−mák megoldására, képzések a partnerségi együttműködésekhez. Eddigi ta−pasztalatink szerint, a tréningeken nagyon szoros együttműködés alakul kiaz egyes személyek között, amelyek később intézményi szinten is megje−lennek. A baráti légkör, a közös élmények nagyon jó alapot adnak a jövő−beni munkához.

– Problémamegoldó fórumok: műhelybeszélgetések a konkrét problémákmegoldására minden érintett bevonásával

– Tanácsadói és konzultánsi szolgáltatások – olyan külső szakemberek segít−sége, akik gyakorlati kérdésekben a partnerségek és pályázatok kidolgo−zásánál hatékonyan segítik a résztvevőket, jobban tudnak kommunikálniaz egyébként nehézkes állami szervekkel.

Fejlesztési program a határon túli szervezetek számára

Fő cél a határ menti régiókban dolgozó civil szervezetek kapacitásainakfelmérése és készségeik, tudásuk fejlesztése. Az alaposabb felkészítés ésszakmai segítségnyújtás elősegítheti a határon átnyúló kapcsolatok épülé−sét, sikeresebbé teheti a közös munkát. A projektum végére szeretnénk lét−rehozni egy szakmai és információs hálózatot, amely a szlovák–mag−yar–ukrán régiókban akadálymentes kommunikációt biztosít, és párhuza−mosan tudja segíteni a három ország civil szervezeteinek munkáját. Az

I. C

ivil

szer

veze

tek

képz

ése

15

Túravezetők képzése


alprogram során minél több szakmai találkozót és előadást szeretnénkmegvalósítani, hogy a szomszédos országok szervezetei közvetlenül ismer−hessék meg egymást, illetve információkat kapjanak a másik országbanuralkodó viszonyokról. További kimenet egy civil adatbázis, mely felgyűj−ti az ezekben a régiókban dolgozó civil intézményeket, és hozzáférhetővéteszi valamennyi ország számára az információkat. Ez segítheti a partner−keresést, kapcsolatteremtést, gyorsíthatja az együttműködések beindulását.

Képzési program hátrányos helyzetu csoportoknak

A képzések célja, hogy azokat a hátrányos helyzetű csoportokat – fogya−tékkal élők, tartósan munkanélküliek, nők stb. – amelyeknek rosszak azesélyei a munkaerőpiacon, segítse az elhelyezkedésben egy eddig kevés−bé kihasznált területen, a civil szervezeteknél. Az alapképzés és gyakorlatmegszerzése után a résztvevők dolgozhatnak kisebb regionális szerveze−teknél, ezzel fokozatosan önfenntartóvá válhatnak. Ily módon erősítik a ci−vil szervezeteket is, hiszen a kis költségvetésű intézményeknek mindig ko−moly gondot jelent, hogy teljes állású, jól felkészült könyvelőt vagy ad−minisztrátor alkalmazzon. Ráadásul, kevés az olyan könyvelő, aki jártas anonprofit könyvelésben – tehát tisztában van a vállalkozói és civil szféraközötti alapvető különbségekkel. A képzési program 140 óra elméleti fel−készítést és 90 óra gyakorlatot tartalmaz. A képzések 2009 januárjában in−dulnak, kivitelezőjük a kassai székhelyű Szakképzési Intézet.

STA

RT

16

Ami összeköt: Európa


A szlovák–magyar–ukrán határ menti együttműködések fejlesz−tése, közös projektumok generálása

Jelenleg a határon átnyúló projektumok jelentős részénél hiányzik a part−nerségek valódi alapja – nincs közös tervezés, előkészítés, így a pályáza−tokat is kisebb eséllyel nyújtják be, és a megvalósítás során is komoly ne−hézségekbe ütköznek. A program során a körvonalazódó kezdeményezé−seket szeretnénk támogatni azzal, hogy szakmailag segítjük, tanácsokkallátjuk el a szervezeteket, illetve az előkészítések során ösztönözzük a ter−vezési és egyéb munkákat, műhelymunkákkal, találkozókkal erősítjük mega határon átnyúló kapcsolatokat.

Vidéken dolgozó civil szervezetek képzése

A déli régiókban jellemzően halmozódnak a társadalmi és gazdasági prob−lémák. Ennek egyik következménye, hogy az itt dolgozó civil szervezetek−nek nagyon gyérek a lehetőségei az önfejlesztésre, korlátozottak anyagi le−hetőségeik a szakmai munkára. Ennek ellensúlyozására a programban kez−dő és haladó szervezeteknek készítünk elő több hónapos képzési sorozato−kat. A képzések során a kezdők elsajátíthatják az alapvető készségeket szer−vezeteik és programjaik menedzseléséhez, a haladók pedig hasznos segítsé−get kapnak a hosszú távú tervezéshez, fenntartható működéshez.

Kezdõ szervezetek képzési programja

Jogi szabályozás – alapvető jogi formák, vonatkozó törvények– bejegyeztetési eljárások, bejegyző szervek, nyilvántartás– belső dokumentáció: alapszabály, egyéb belső szabályzatok struktúrája

A témán belül a résztvevők megismerik a jogi szabályozás nyújtotta lehe−tőségeket, a szervezetek működési kereteit, kötelezettségeit. Gyakorlatipéldákon keresztül a szabályozás buktatóit, amelyekre ajánlatos odafigyel−ni a működés során.

A szervezetek gazdálkodása – a nonprofit adózás, – könyvvitel a nonprofit szervezeteknél, – költségvetés tervezés – éves költségvetés, tevékenység, programok költ−

ségvetéseA résztvevők számára alapvető adózási és könyvviteli ismeretek elsajátítá−sa, a törvény által előírt kötelező dokumentációk, a könyvviteli tételek,

I. C

ivil

szer

veze

tek

képz

ése

17


adóköteles és nem adóköteles bevételek, leírható és nem leírható kiadások,adóbevallás készítése. A költségvetés tervezésénél az általános szabályok,tételek mértéke és indokoltsága, szerződések. Szintén gyakorlati tanácsok−kal – mire kell odafigyelni, milyen hibákat nem szabad elkövetni.

Szervezeti irányítás – a szervezet szervei, ezek jogkörei és kötelességei, – döntéshozatal, – végrehajtás, – ellenőrzés, – tervezés, – szervezés, munkamegosztás– szervezeti kultúra

Leginkább a zavartalan működéshez szükséges alapvető feltételek kialakítá−sára és fenntartására teszi a hangsúlyt. Az egyes személyek jogköreinek, fe−lelősségének tisztázása és ezeknek rögzítése, a döntéshozatal lehetséges for−mái, a végrehajtás és döntéshozatal viszonyai. A témán belül igény szerintki lehet térni az ezekből adódó konfliktusok megoldásaira, megelőzéseire is.

Emberi erőforrás irányítása – önkéntesség és munka az önkéntesekkel– önkéntesek motivációja, – irányítása, – jutalmazása,– csapatépítés és vezetés, – szerepek a csapaton belül,

STA

RT

18

Civil szervezetek tréningje


– az emberi erőforrások fejlesztéseA fő hangsúlyt az önkéntesekkel való rendszeres munka kapja, emellettrendkívül fontos a személyek közötti kommunikáció, a vezetés eszközei ahatékonyság fenntartására, fejlesztésére, magának a vezetésnek a hatéko−nyabbá tétele.

Fundraising – forrásszerzés: – helyi források és támogatói források, – források feltérképezése, – adománygyűjtési technikák, – pályázati adománygyűjtés – program, projektum vagy pályázat, – projekttervezés, – pályázatírás, – végrehajtás, – elszámolások és beszámolások

A szervezet környezetében elérhető források felkutatása – önkormányzat,vállalkozók, magánszemélyek – és megszólítása. A források felhasználá−sának tervezése. A pályázati rendszerek alapelvei, általános követelmé−nyek, amelyekre fel kell készülnie egy pályázó szervezetnek. A pályázatelőkészítésének lépései: tervezés, a kérdések tisztázása, megvalósíthatóság.A sikeres pályázás feltételei, tapasztalatok, konkrét példák, a pályázó kö−telességei az adományozóval szemben.

Európai Uniós pályázati források– Programok– Pályázati témák– Pályázati eljárások– Végrehajtás, elszámolás

A jelenlegi időszakban elérhető és a résztvevők számára érdekes európaialapok (főként a szociális témájúak) bemutatása, rendszerének ismerteté−se, kritériumok, a pályázati eljárás lépései, űrlapok, projekt−kidolgozás stb.Ezt a témát szintén igény szerint lehet módosítani.A képzési program időtartama: 2009. április–szeptember.

Haladó szervezetek képzési programja

Hogyan eladni a terveimet a pályázati piacon?Hogyan lehet saját elképzeléseimet úgy megfogalmazni és indokolni, hogyazt összehangoljam az aktuális pályázati kiírással? A fejlettebb szervezetek−nek már a nagy támogatókkal kell szót érteniük, és ehhez ismerniük kellazoknak elvárásait, hogy sikeresen tudják megvédeni saját pályázataikat.

I. C

ivil

szer

veze

tek

képz

ése

19


Milyen tényezok, körülmények nehezítik meg a határon átnyú−ló partnerségek muködését?– finanszírozás terén– a partnerség jogi hátterében

Elsősorban a külső tényezők vizsgálata, amelyek nem mindig kedvezőeka nemzetközi szintű együttműködésekre nézve. Sokszor ütköznek a külön−böző országok jogszabályai, vagy éppen hiányoznak lényeges törvények.Az ilyen esetekre kell felkészülniük a leendő együttműködőknek, hogy neveszítsék el kedvüket az első buktatóknál.

Mire készüljenek fel a határon átnyúló partnerségek? Esettanulmányok, amelyek megmutatják, milyen problémák fordulhatnakelő a partnerségeken belül, és milyen megoldási lehetőségek vannak a fel−merülő problémák megoldására.

Minél több tagja van egy ilyen csoportnak, annál több a konfliktusés félreértés−forrás. Ezeket is időben látni és elemezni kell, hogy időbenés helyesen reagáljanak, megelőzve ezzel a partnerség teljes széthullását.

EGTC mint új jogi forma az ilyen partnerségekreEz a jogi forma viszonylag új mindenki számára, és Szlovákiában nagyonkeveset tudnak róla. A már működő intézmények tapasztalatai alapján kí−vánjuk bemutatni a résztvevőknek a jogi forma nyújtotta lehetőségeket, akövetelményrendszert, működtetésének módját, illetve magát a bejegyez−tetési eljárást.

STA

RT

20

Egyeztetés magyarországi és ukrajnai partnereinkkel


A pályázatok megvalósításaA legtöbb intézmény már magas színvonalon tud pályázatokat írni, de atámogatók egyre szigorúbb követelményei gondot okoznak nekik a meg−valósítás során. Egyre aprólékosabb és bonyolultabb az elszámoltatásirendszer, egyre több és alaposabb dokumentációt kérnek, illetve komolyproblémát jelent az utófinanszírozott pályázatok megvalósítása, mivel egynonprofit szervezet általában elenyésző nagyságú tőkével rendelkezik, me−lyet befektethet egy−egy pályázat megvalósításába. Márpedig a rosszulmegvalósított aktivitások, a szabályok megszegése könyörtelenül vonjamaga után a pénzügyi következményeket. Ezekre az új problémákra sze−retnénk felkészíteni elsősorban a felelős pozícióban dolgozó embereket,hogy már a tervezésnél számoljanak a kockázatokkal, és megfelelő intéz−kedésekkel kivédhessék azokat.

Külön terület a haladó szervezeteknél a humánerőforrás−menedzs−ment. Ahogyan gyarapodnak a programok, egyre nő az emberek létszáma,akiket be kell kapcsolni a megvalósításba, és ez újabb gondok forrása le−het. Bonyolultabbá válik a munkatervezés, a munkák elosztása, nehézkes−sé válik az ellenőrzés, ezáltal szaporodnak a konfliktusok is a munkatár−sak között. És továbbra is szükség van az önkéntesekre, akik számottevőmunkát végezhetnek az egyes programokban.

Figyelorendszerek a projektumok követésére:A fenti problémákkal szorosan összefügg az ellenőrzés kérdése, amely aszervezet és programok növekedésével már „szakmunkát” igényel. Bizo−nyos mennyiségű munka és emberszám felett már lehetetlenné válik aközvetlen ellenőrzés, ezért szükség van vezetési szintek kialakítása, amimagával hozza az információk rohamos szaporodását, és megfelelő rend−szer nélkül pillanatok alatt kaotikussá válhat a munka. Feltétlenül szüksé−gessé válik:

– a tevékenység követése– a pénzeszközök mozgásának követése,– új eszközök felhasználása a követésre – internet, adatbázisok– a párhuzamosan futó projektumok követése – a szervezeti és project−cashflow (pénzáramlás) tervezés – a követések használata a PR−ban és elszámolásban

Válságos helyzetek kezelése, válságforgatókönyv – válságban aprojekt, szervezet

Ha az előzőekben felsorolt témákban mégsem tudtunk helytállni, vagy akörülmények összeesküdtek ellenünk, akkor komoly válságba kerülhetbármely szervezet. És alapszabály, hogy minél nagyobb szervezet, annálnagyobb a válság! Még ilyenkor sincs minden veszve, és a válságot ha−

I. C

ivil

szer

veze

tek

képz

ése

21


tásosan lehet kezelni, ehhez azonban ismerni kell azokat a nem minden−napi módszereket, amelyek a vezetésnek lehetővé teszik, hogy kilábalja−nak a legmélyebb gödörből is. Ezeknek a módszereknek, technikáknak azoktatásával foglalkozik a téma – természetesen elsősorban a saját, rossztapasztalatok alapján.

Belső monitoring – mikor jó, mire jó, hogyan lehet megvalósítaniA legtöbb szervezet számára ismeretlen terület a monitoring – tehát a fo−lyamatok állandó követése és értékelése. Leginkább mint szükséges rosz−szat ismerik a támogatók által végzett monitorozás alapján. Pedig számoselőnye van, eredményeit sokféleképpen lehet felhasználni, lehetőségeitszámtalan célra aknázhatja ki a szervezet. És ehhez képest nem is kerülsok időbe vagy energiába, sőt – ha időben beépítettük egy−egy pályázat−ba – még külön pénzt sem kell rá áldozni. A támogatók bizalmát is erő−síti, ha látják a tervezett ellenőrzést a programban, és ezzel növelheti a tá−mogatás elnyerésének esélyét. Egyszerű és mindennapi módszereket, tech−nikákat tanítunk a monitoring végzéséhez, és eredményeinek számtalanfelhasználási módját is megmutatjuk a résztvevőknek.

Folyamatos szervezetműködtetés A vezetők vállára nehezedő feladatok, amelyeket nem lehet és nem is sza−bad elkerülni:

– munkaköri leírások, kompetenciák, munkafegyelem– szerződéses viszonyok – felsőfokon

Műhelymunka az adminisztrátorok és könyvelők számára – minden alap−vető adminisztrációs feladat, ami létfontosságú (adatvédelem, irattári tör−vény, közbeszerzés stb.) Mit tehetünk, ha elhanyagoltuk? Mire szolgál azellenőr, miért van rá szükség, hogyan dolgozzon?

A projektum és a szervezet arculata Nálunk saját nagyon lehanyagolt téma: a szervezetek általában nem tuda−tosítják, mennyit segíthet nekik a közvéleménynél vagy a támogatóknál ajól kialakított külső kép. És még kevésbé gondolnak arra, hogy a negatívbenyomások milyen sokat árthatnak, visszavethetik a szervezet fejlődését.A képzésen egyszerű és olcsó eszközök kihasználására, a szervezeti képkialakításának módszertanára, valamint a PR kiaknázására szeretnénkmegtanítani a szervezeteket.

Ingyenesen hozzáférhető (free) szoftverek – mik ezek, hol van−nak, hogyan segítenek?

Napjainkban senki sem tud dolgozni az információs technológiák nélkül, aszoftverek viszont drágák, és folyamatosan újabbra kell őket cserélni. Keve−

STA

RT

22


sen tudják és ismerik az ún. free változatokat, amelyek teljesen ingyenesenhozzáférhetők, és minden olyan programot lehet velük helyettesíteni, amit ál−talában munka közben használunk. Ezeknek megismerésével, alkalmazásávalkomoly összegeket takaríthat meg egy szervezet, ami különösen a jelenlegigazdasági és pénzügyi válság idején nem elhanyagolható szempont.

Vállalkozás a civil szervezetben A civilek számára az egyik legingoványosabb talaj a vállalkozás, és sok−szor már a nevétől is megrettennek. Nem is lehet az a cél, hogy egy vál−lalkozást civil „álruhába” bújtassunk, de ha okosan használjuk ezt a lehe−tőséget, akkor kiegyenlíthetjük a nonprofit szervezet egyébként igencsakingadozó és bizonytalan bevételeit.

A képzések 2009 januárjában nyilvánosan lesznek meghirdetve – sajtó, inter−net. Bárki részt vehet rajtuk, aki a civil szférában tevékenykedik.A képzési program időtartama 140 óra.A képzések 2009 februárjától 2010 januárjáig zajlanak.

I. C

ivil

szer

veze

tek

képz

ése

23

A vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása


II. Információs és tanácsadó szolgáltatások

A felkészült szakember, a jó ötlet és a lelkesedés még nem elég a sikeres prog−ramhoz vagy projektumhoz. Szükség van megbízható és időben érkező infor−mációkra és szakmai tanácsadásra, amely segít a problémák megoldásában. Aprojektumon belül különböző célcsoportokhoz igyekszünk eljuttatni a számuk−ra fontos információkat és rendelkezésükre állunk saját tapasztalatainkkal, kap−csolati hálónkkal. A szolgáltatási csomagban az alábbi típusú tevékenységekzajlanak:– Információszolgáltatás. Kiemelt szerepet kapnak az EU támogatási és if−

júsági programjai, amelyek sokat segíthetnek a térségben élőknek problé−máik megoldásában. Az információk szórásában törekszünk a költ−séghatékony (tehát olcsó), és széles körben könnyen elérhető formákra.

– Konzultáció és tanácsadás főként civil szervezeteknek. Mivel az említettrégiókban nagyon kevés szakmai intézmény működik, és azok is a nagy−városokra koncentrálják szolgáltatásaikat, ezért a kifejezetten „vidéki” te−rületeken nincs kihez forduljanak a szervezetek, ha szakmai segítségre vanszükségük. Ezt a hiányt kívánjuk orvosolni konzultánsainkkal, szakembe−reinkkel.

– A projektum során kialakított adatbázisokat, információs eszközöket úgyalakítjuk ki, hogy minden érdekelt könnyen és szabadon hozzáférhessen amunkájához szükséges információkhoz.

– A civil szervezetek adatbázisa egyszerűsíti és meggyorsítja a partnerkere−sést és kapcsolatteremtést, a pályázati figyelő informálja az érdeklődőketaz aktuális kiírásokról.

Ifjúsági iroda kialakítása a vidéki térségben a fiatalok esélyeineknövelésére és az Európai Önkéntes Szolgálat népszerűsítésére

A célrégiókban a fiatalok helyzete sem könnyű: a rossz gazdasági viszo−nyok megnehezítik számukra a továbbtanulást, munkavállalást és érvénye−

STA

RT

24


sülést. Az Európai Unió ifjúsági programjai ezekben a régiókban nem iga−zán elterjedtek, kevesen és keveset tudnak róla. Pedig az itt élő fiatalok−nak jó lehetőséget jelenthet szakmai gyakorlat megszerzésére, nyelvtanu−lásra és külföldi tanulmányutakra. A cél tehát az, hogy felhívjuk figyel−müket ezekre a lehetőségekre, segítsünk nekik az adott lehetőségek ki−használására. Az iroda elsősorban a potenciális önkéntesek megszólításátvállalja fel, de emellett segíthet a civil szervezeteknek is, hogy külföldiönkéntesek révén erősítsék emberi erőforrásaikat.

Információs szolgáltatások az Európai Unióról a déli régiók ér−deklődőinek

Az Európai Unióval kapcsolatos kép általában nem egyértelmű a polgá−roknál. Különösen, ha a vidéken élőkre gondolunk, akik számára az in−tézményrendszer még elvontabb, és sokkal kevesebb konkrét, korrekt in−formációhoz jutnak, mint például a fővárosban élők. Ennek enyhítéséreszeretnénk kialakítani olyan információs termékeket – internetes anyago−kat, szórólapokat stb. –, amelyek közérthetően adnak pontos tájékoztatástmindenkinek. Ezzel csökkenteni lehet a bizonytalanságot, az emberek bi−zalmatlanságát az uniós intézmények iránt, és segíteni lehet őket abban,hogy jobban kihasználják az EU−nyújtotta lehetőségeket.

Konzultációs, információs és tanácsadói szolgáltatások civilszervezetek számára

A képzések mellett nagyon fontos a civil szervezetek számára a folyama−tos szakmai segítségnyújtás, tehát az, hogy konkrét problémáik megoldá−sánál bármikor kérhessenek és kapjanak segítséget. Ezt a célt szolgálja aza tanácsadói és konzultációs csomag, melynek segítségével biztosítani sze−retnénk a minél bővebb információs ellátást, és szakmailag korrekt módonsegíteni a szervezetek mindennapi életét. Terveink között az internetesszolgáltatások fejlesztése és népszerűsítése kiemelt helyet foglal el, mivelez pillanatnyilag a leghatékonyabb és legolcsóbb módja a szervizelésnek.

II. I

nfor

mác

iós

és t

anác

sadó

szo

lgál

tatá

sok

25


III. A helyi források innovatív felhaszná-lása és újraelosztása a leszakadt régiók-ban – innovatív modell kidolgozása

Szlovákiában az utóbbi években egyre jobban szűkül a könnyen elérhető for−rások száma. Kivonultak a civileket támogató magánalapítványok, az újonnanlétrejöttek még nem elég erősek anyagilag, hogy pótolják őket. A minisztériu−mi források is szűkösek az igényekhez mérten, az EU−s pályázati rendszer pe−dig túl bonyolult és túl sokat követel a pályázóktól. Ezek egyre nehezebbé te−szik a szegényebb régiókban dolgozó kis szervezetek helyzetét, mivel itt nincselég erős vállalkozói réteg, hogy pótolja a hiányt. A modell lényege az, hogya régióban meglévő forrásokat aktivizálja és egyesítse egy mindenki által érthe−tő és átlátható elosztórendszerbe, ahonnan a legkisebb szervezet, sőt akár nemformális aktív polgári csoport is szerezhet pénzt terveinek megvalósításához.

Ezek a támogatásokat összegyűjtő és újra elosztó rendszerek tehermente−sítik a vállalkozókat és cégeket, hiszen nem kell egyéni felelősséget vállalni atámogatásokkal kapcsolatban, hanem átviheti azt egy teljesen átlátható és köny−

STA

RT

26

Helyi erőforrásokból épült játszótér: birtokukba veszik a gyerekek


nyen számon kérhető helyi rendszerbe. Ebben a rendszerben pedig olyan em−berek koordinálják a munkát és pénzeket, akik jártasak a civil szférában, azadományok (grantok) és támogatások szétosztásában, elszámoltatásában. Ígygyorsabbá és korrektebbé válik az egész folyamat.

A támogatási rendszer küldetése: Segíteni a régió szociális és gazdaságitőkéjének növelését.

A független, regionális, támogatási rendszer alternatívát jelent a helyi kis−közösségek számára megteremteni és koncentrálni saját forrásait azokra a te−vékenységekre, amelyeket külső forrásokból nem képes finanszírozni.

A társulás támogatási rendszere pénzügyi (anyagi) forrásokat gyűjt annakérdekében, hogy transzparens módon, pályáztatással újra elossza – adományoz−za vagy közvetítse – a térségben.

A támogatási rendszer főbb jellemzői:– világosan behatárolható területen működik, – egyértelműen megfogalmazott célcsoportokat támogat,– egyértelmű feltétel−rendszerrel rendelkezik,– független támogatási forrásokkal rendelkezik,– transzparens döntéshozatallal rendelkezik,– betartja és betartatja a rendszer összeférhetetlenségi politikáját stb.

1. Világosan behatárolható területen működik:A támogatási alap forrásait kizárólag a megye/járás/kistérség területén le−het felhasználni/elkölteni.

A feltétellel a társulás a helyi gazdaságot kívánja támogatni a térség−ben. Adománygyűjtésnél a vállalkozók felé fontos érvként szolgál a helyigazdaság támogatása.

2. Egyértelműen megfogalmazott célcsoportokat támogat:A meghirdetett pályázati fordulókban csak a megye/járás/kistérség terüle−tén működő civil szervezetek, önkormányzatok, kistérségek és tevékenypolgárok legalább három főből álló csoportjai vehetnek részt.

Ez a feltétel nem teszi lehetővé, hogy a forrásokat mások használjákfel, mint azok, akik adományaikkal segítették az újraosztható forrásokmegteremtését.

3. FeltételrendszerA rendszer, olyan ötlet megvalósítását kívánja támogatni, amely közhasz−nú a helyi polgárok, közösség és helység számára, ahol megvalósításra ke−rül, kizárólag önkéntes munkával.

Az ötlet megvalósításába minél több helyi polgárnak kell bekapcso−lódnia, és az eredménye hosszú távon szolgálja a helyi közösséget.

III.

Hel

yi f

orrá

sok

inno

vatív

fel

hasz

nálá

sa

27


4. Független támogatási forrásokkal rendelkezikLétezik−e független pénzügyi forrás? Tökéletes esetben olyan, a rendszer−be került forrásokra gondolunk, amelyek nem korlátozzák a szervezet tá−mogatási stratégiáját. Ilyen lehet a szabad felhasználás céljára kapott ado−mány, vagy a névtelen adomány, amelyet a szervezet saját belátása sze−rint költ el céljai elérésére.

5. Átlátható döntéshozatal A rendszer által támogatott tervezetek listáját nyilvánosságra hozzuk – he−lyi sajtó, weboldal. A nyilvánosan közzé tett tájékoztatók a támogatott ne−vét, az összeget és hogy mire kapott támogatást tartalmazzák.

6. Összeférhetetlenségi politikaA támogatási rendszert működtető intézmény alkalmazottai, tisztségviselőiés a hozzájuk közelálló személyek a rendszerhez nem folyamodhatnak tá−mogatásért

STA

RT

28

A projektcsapat megbeszélése


IV. Helyi erõforrásokra támaszkodó fej-lesztések leszakadt régiókban az ökotur-

izmus segítségével – modell kialakítása

Nehezen megoldható probléma a vidékfejlesztés olyan helyeken, ahol védett te−rületek vagy nemzeti parkok fekszenek. A modellprogram célja, hogy jól meg−tervezett és átgondolt partnerségben a probléma összes szereplővel közösen ta−láljanak erre megoldást, és olyan példaértékű ökoturisztikai fejlesztési csoma−got alkossanak, amely lehetővé teszi a régió gazdagodását, fejlődését a termé−szeti környezet teljes megóvása mellett. További cél, hogy ez ilyen fejleszté−sek minél inkább önerősek legyenek, mivel a hasonló helyzetű régiókba szin−te lehetetlen befektetőket csábítani a szigorú környezetvédelmi előírások miatt.Ráadásul az ott élőknek is az a jól felfogott érdeke, hogy megóvják természe−ti kincseiket, melyekből hosszú távon ők maguk tudnak profitálni, nem pedigidegen, külföldi cégek.

Az alprogram célja egy fenntartható fejlesztési modell kidolgozása halmo−zottan problémás régiók számára, amely a helyi kapacitások kiaknázásán és aszektorok közötti partnerségek elvén alapul.

A kiválasztott régió halmozottan hátrányos helyzetben van:– eredetileg a bányászati iparra épült, amelyet 1989 után gyorsan és telje−

sen leépítettek,– magas a munkanélküliségi arány és kevés a munkahely– a fentiekből kifolyólag magas a fiatalok elvándorolása a régióból– a régió egy nemzeti park területén fekszik, amely szigorúan védett, így

nem marad lehetőség nagyobb mértékű építkezésekre, infrastrukturális fej−lesztésekre

– a fentiekből következően szinte nem érkeznek befektetők a régiókba Az adott régiónak kiaknázható erősségei is vannak:

– maga a nemzeti park, illetve a bioszféra rezervátum, amely páratlan lát−nivalókat és ritkaságokat kínál a turistáknak

– nagyon gazdag az épített kulturális örökség: templomok, várak, kastélyok– gazdag a kulturális örökség – múzeumok, kiállítások

IV. H

elyi

erõ

forr

ások

ra t

ámas

zkod

ó fe

jlesz

tése

k

29


– a határ magyarországi oldalán elterülő nemzeti park, amely szerves egy−séget képez az ittenivel, már komoly lépéseket tett a turisztikai fejlesztésterületén.

Ezekből kiindulva a régióban élők a legreményteljesebb kitörési pontnaka turisztikai fejlesztést látják, de kimondottan nagy infrastrukturális fejlesztésnélkül, csak saját erőforrásokra hagyatkozva. Pozitív példával a magyarorszá−gi partnerek szolgálhatnak, ahol már szépen fejlődik a falusi szálláshelyek fej−lesztése, a különböző turisztikai termékek kialakítása – és ezekben partnerkéntszámítanak az itteni régió szereplőire is.

A tervezés már jó ideje zajlik, de ennek során kiderült, hogy a kezdemé−nyezés, szervezés és irányítás mindenképpen a helyi nonprofit szervezetek nya−kára marad, mivel a vállalkozóknak túl hosszan térülne meg a befektetés (szá−mítások szerint legalább 5 év, míg ezek a fejlesztések valódi hasznot termel−hetnek), az önkormányzatok és állami intézmények (mint például a SzlovákKarszt Nemzeti Park, a múzeumok stb.) pedig mindennapi megélhetési gon−dokkal küzdenek és nincs elég emberük, hogy a pályázati menedzsmentet vál−lalják.

Pozitív viszont az, hogy az önkormányzatok, állami intézmények és vál−lalkozók nagyon szívesen kapcsolódnának be partnerként a munkába, és annakegyes kisebb részeit vállalnák a megvalósítás során.

A modell mintaértékű lehet sok más régióban is, ahol szintén nem lehetépíteni a külső befektetőkre – sőt a határon túl például Ukrajnában is használ−ható, hiszen Ungvár környékén is van egy bioszféra rezervátum.

A tervezett képzési program 133 óra elméleti és 200 óra gyakorlati kép−zésből áll majd és más régiókban is alkalmazható lesz az idegenforgalmi szol−gáltatásokkal foglalkozó személyek képességeinek bővítésére, vagy más ágaza−tokban dolgozó, ill. munkanélküli személyek átképzésére. A Gömör−TornaiKarszt térsége nagyon jó adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlesztéseszempontjából, ennek ellenére Szlovákia legjobban sújtott térségei közé tarto−zik a munkanélküliségi ráta alapján. A kidolgozás alatt álló képzési programinnovatív jellege abban rejlik, hogy a program résztvevői a gyakorlati képzéssorán maguk térképezik fel az adott térség turisztikai látványosságait és a vizs−ga keretében egy−egy turisztikai termék kifejlesztése és bemutatása lesz a fel−adatuk.

A képzési anyag a következő részekből áll majd: környezetvédelem; geo−lógia; a Gömör−Tornai Karszt növény és állatvilága; a Gömör−Tornai Karsztbarlangvilága; a turizmus fejlesztésének lehetőségei a Gömör−Tornai Karsztbanés a tartósan fenntartható idegenforgalom; történelem; néprajz; túrázás−termé−szetjárás; termékfejlesztés és marketing; elsősegélynyújtás; hatékony kommu−nikáció.

STA

RT

30


Célcsoport

A Dél−Szlovákiában működő nonprofit, civil szervezet – főként a helyi és re−gionális közösségépítő, kulturális és művelődési szervezetek. Eddig 1000 szer−vezetről vagy öntevékeny csoportról van tudomásunk, de pontos felmérés mégnem készült. A szervezetek legnagyobb része két vagy háromnyelvű: magyar−szlovák illetve roma.

A szervezetek vegyes lakosságú területen működnek, és munkájukat a ki−sebbségekre összpontosítják – ezért foglalkoznak elsőrendűen művelődési ésközösségépítő munkával. „Melléktevékenységként“ azonban szinte minden te−rületen kiszolgálják egy−egy település szükségleteit: ha kell, játszóteret építe−nek, utcát takarítanak, ha kell, az öregekkel és gyerekekkel foglalkoznak, vagyéppen a település melletti folyót, erdőt, védett területet tisztítják. Teszik eztsokszor teljesen önszerveződő alapon – tehát még a hivatalos szerveknél sin−csenek bejegyeztetve, nincs regisztrált tagságuk, mégis 10–15 éve dolgoznakfolyamatosan.

A déli régiók jellemzően nehezen kommunikálnak vagy működnek együttaz északabbra fekvő területekkel, ezért helyzetük is sokban eltér az általánosszlovákiai helyzettől. A déli civil szervezetek például jóval alacsonyabb fejlett−ségi fokon állnak, mint általában a civil szektor Szlovákiában – nem használ−ták ki a rendszerváltás utáni első tíz év rendkívül előnyős nyugati támogatása−it, gyenge az infrastruktúrájuk, kevesen működnek professzionális szinten, ezértmost nehezen tudnak bekapcsolódni az EU−s programokba, amelyek már elvár−nak a pályázóktól egy magasabb szintű munkát.

31

Ismerjük meg a természetet


Komoly problémájuk az információs csatornák hiánya, az emberi erőfor−rások képzése, a partnerségi programok való tapasztalatlanságuk.

A szervezetek helyi szinten fejtik ki tevékenységüket, a munkához szük−séges anyagiakat a térségben működő vállalkozók és magánszemélyek adomá−nyaiból oldják meg. Ez viszont igencsak szűkös anyagi bázis, és nem teszi le−hetővé a folyamatos és zökkenőmentes működést.

Erősségük viszont, hogy hatalmas önkéntes bázissal bírnak, hiszen leg−többször a falu apraja−nagyjára szükség van a programok megvalósításához. Ahelyiek szeretik őket és bíznak bennük, és fokozatosan ők vállalják fel a kö−zösség valamennyi problémájának megoldását.

STA

RT

32

Előadás az iskolában


V. A projektum menedzsmentje

V. A

proj

ektu

m m

ened

zsm

entje

33


STA

RT

34


A projektcsoport képzése

A program megkezdése előtt egy átfogó képzést kell kapniuk, amelyben meg−ismerik az egész projektumot, saját helyüket, szerepüket, felelősségüket, a kol−légákat, akikkel együtt fognak dolgozni.

A továbbiakban a szakmai színvonalé biztosítása, illetve az emberi kapa−citások létszámbővítése érdekében a következő képzéseket tervezzük:– Lektori, oktatói és tréneri képzésekben

Ezen belül a képzéseken résztvevő oktatókat képezzük szakmailag. Sajátszakterületükön belül képezzük őket komoly szaktekintélyek bevonásával. Amásik terület a lektori készségek fejlesztését célozza – tehát új technikák, kész−ségek elsajátítása, metodikák fejlesztése stb. – Konzultánsi felkészítés

Elsősorban a konzultációs módszerek, eljárások, formák egységesítése ésminél magasabb színvonalon való tartása a cél.

Továbbiakban rendszeres képzést kapnak azokban a szakterületekben,amelyen dolgoznak: például a pályázatírásból a legújabb EU−s feltételrendszertkell elsajátítaniuk, könyvelésnél rendszeresen frissíteniük kell tudásukat a vál−tozó jogi szabályozás szerint stb. – Adminisztrációs munkatársak és asszisztensek

Folyamatosan ügyelni kell arra, hogy ezek az emberek a követelmények−nek megfelelően vezessék a dokumentációt, kezeljék a pénzeket, archiváljanak,készítsék elő a különböző jelentéseket és elszámolásokat. Ehhez legalább 6−havonta kell pontosítani a feladatukat.– Monitorozást végző belső emberek

A minőségbiztosításhoz és a feladatok elvégzésének ellenőrzéséhez na−gyon precízen kell végezniük munkájukat, hiszen ez a belső monitoring fogjajelezni az esetleges felmerülő problémákat, amelyekre nagyon gyorsan kellmajd reagálni. – Szervezés és lebonyolítás

Azok, akik nem lesznek napi szinten kapcsolatban a projektummal, min−den nagyobb rendezvény szervezése előtt kapnak egy ilyen képzést, amely vi−lágossá teszi számukra a szervezés hátterét, követelményeit, feltételeit.

V. A

proj

ektu

m m

ened

zsm

entje

35


A projektum megvalósítója

A Fundament Polgári Társulásról

A Fundament Polgári Társulást 1997. április 8−án jegyezték be az SZK Bel−ügyminisztériumában. A szervezet alapszabályában foglaltak alapján kezdettőlfogva olyan hosszútávú projektumokat és programokat valósít meg, amelyeksegítik a szervezet működésének fenntarthatóságát, ugyanakkor hatékonyan re−agálnak a városban és a régióban lévő problémákra.

Rimaszombatban 2000−től nonprofit, koordinációs és információs közpon−tot működtet, melynek szolgáltatásait (civil szerviz, konzultációk a felmerülőproblémák megoldására, valamint a szervezet által meghirdetett regionális pá−lyázati programról) főleg a régióban tevékenykedő 62 civil szervezet használjaki. A szervezet 2004−től a járásban működő „szociális partnerség“ tevékenysé−gét biztosítja háttérintézményként, 8 helyi, közösségi konzultáns segítségével.

STA

RT

36

Szektorok közötti együttműködés


A Fundament Polgári Társulás regionális donorként (adományozóként) issegíti a Rimaszombatban és a járásban tevékenykedő civil szervezeteket, pol−gárok nem formális társulásait, önkormányzatokat és kistérségeket. Két éveműködő Támogatási Programján keresztül ezidáig 90 helyi pályázatot támoga−tott 780 000 Sk értékben. 2003−ban a rendszer Lakótelepi Programmal bővült,amelyre 2 pályázati fordulót hirdet meg évente.

A Fundament Polgári Társulás elnöksége és munkatársai:Hajdú István – elnök, programvezetőVégh Katalin – titkár, gazdasági referens, adminisztrátorMgr. Juhász Katalin – elnökségi tagMgr. Kovács Tibor – elnökségi tagA társulás külső munkatársakkal is együttműködik, akik az egyes progra−

mok és projektumok kivitelezésénél szerződéses alapon segítik a társulás mun−káját.

A FUNDAMENT Polgári Társulás, Non−profit InformációsKözpont programjai

1. Rimaszombat és a járás fenntartható fejlődésének programjaRimaszombat és a járás szociális−gazdasági tőkéjének fejlesztéseTámogatási programKonzultációk

2. Stratégiai partnerségek építésének programjaCivil platformPartnerség az önkormányzatokkal és a kistérségekkelPartnerség a Fórum Információs KözponttalJárási szociális partnercsoport

3. A Fundament Non−profit, Koordinációs és Információs Központ szol−gáltatásaiKépzési programokCivil szerviz

4. A szervezet fenntartható működésének programjaA munkatársak képzéseAdománygyűjtésA források biztonságos befektetése

Támogatók:– Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség – USAID – az ETP−Szlovákia

és az Ekopolis Alapítvány konzorciumon keresztül– Nyitott Társadalomért Alapítvány – Open Society Foundation– Európai Unió – Phare Program – a Polgári Kezdeményezéseket Támoga−

tó Alapítványon (NPOA) keresztül

Apr

ojek

tum

meg

való

sító

ja

37


– Szlovákia Vidékfejlesztési Alapja – Fond rozvoja vidieka SR– Az SzK Kulturális Minisztériumának Nemzetiségi Főosztálya – Illyés Közalapítvány Budapest– Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás– Európai Unió – Szociális Alap– Önkormányzatok, egyéni és anonim támogatók

Partnerintézmények– Fórum Információs Központ– Fórum Kisebbségkutató Intézet– Gömöri Ifjúsági Társaság

STA

RT

38

Az elkerülhetetlen adminisztráció


Információk az EGT és a Norvég Finanszírozási Me-chanizmusról

A 2004. május 1−jén hatályba lépett EU−EGT szerződés értelmében az Euró−pai Gazdasági Térség nem EU−tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland)díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi a három em−lített ország részéről az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támoga−tási forma alapját. E fejlesztési forrás mellett a tíz csatlakozott ország részéreNorvégia külön is létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust.

A fenti szerződés keretén belül 2004. május 1. és 2009. április 30. közöttSzlovákia 67 millió Eurós támogatást kap – ennek 95%−át a Norvég Király−ságtól.

A támogatás célja, hogy csökkentse a gazdasági és szociális különbségeket azEurópai Gazdasági Térségben, segítse a leszakadt régiók felzárkózását a kö−vetkező területeken:– Környezetvédelem – Fenntartható fejlődés– Az európai örökség megőrzése– Humánerőforrás−fejlesztés és oktatás– Egészségügy– Gyermekek és ifjúság – Tudomány, kutatás, közös kutatási tevékenység– Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés – Bel− és igazságügyi együttműködés

Környezetvédelem– a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése – a légszennyezés csökkentése és az üvegházeffektus csökkentése Szlováki−

ában– a hulladékgazdálkodás korszerűsítése önkormányzati szinten – régi környezetszennyezések kezelése és felszámolása– a biodiverzitás és természetes élőhelyek védelme

Fenntartható fejlődés– megújuló energiaforrások támogatása– energiatakarékos köztéri világítások fejlesztése és alkalmazása – távhőellátó központok és hőelosztók felújítása – alternatív energiaforrások és biofűtőanyag alkalmazásának támogatása he−

lyi és regionális szinten

Info

rmác

iók

a fin

ansz

íroz

ási m

echa

nizm

usró

l

39


– környezetvédelmi képzés a közigazgatás valamennyi szintjén, az informa−tika felhasználása a környezetvédelemben

– közlekedésbiztonság és irányítás

Európa kulturális örökségének megőrzése– a kulturális örökség kiegészítő védelme és fejlesztése– a kulturális örökség tárgyainak védelme, bemutatása, mozgásuk ellenőrzé−

sének javítása– kulturális örökség a helyi és regionális fejlesztés alapjaként

Emberierőforrás−fejlesztés– a szakképzés és életen át tartó tanulás fejlesztése– szabadidős ifjúsági központok kialakítása a drogmegelőzés céljából– kiegészítő képzés és foglalkozás fogyatékos és egészségkárosodott fiata−

lokkal– programok a nemek közti egyenlőség javítására – a helyi és regionális szintű közszolgáltatások modernizációja és minőségé−

nek javítása– kisebbségek integrációját és képzését szolgáló programok támogatása– nők és lányok munkaerő−piaci esélyeinek javítása – innovatív és munka−

helyteremtő programok

Egészségügy és gyermekgondozás– a gyermekotthonok átalakítása családi formára– speciális igényű és hátrányos családi hátérrel rendelkező gyermekek támo−

gatása

STA

RT

40

A természet és környezetünk csodái


– családgondozó szolgáltatások fejlesztése– önkormányzati szintű szociális és egészségügyi ellátás minőségének javítása– büntetés−végrehajtó intézmények egészségügyi ellátásának javítása– nemzeti egészségprogramok fejlesztése– egészségügyi menedzserek és dolgozók képzése– magas színvonalú családtervezési szolgáltatások és kismama−ellátás támo−

gatása– családon belüli erőszak áldozatainak védelme és menhelyek támogatása

A Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében megjelölték a projektumkövetendő célkitűzéseit is, melyek az alábbi, prioritást élvező területekre össz−pontosulnak, külön hangsúlyt fektetve az egyes prioritások alatt felsorolt cél−területekre:

Schengeni rendelkezések (előírások) bevezetése, az igazságszolgáltatás meg−erősítése– a kommunikációs biztonsági rendszerek schengeni követelményekhez tör−

ténő hozzáigazítása – képzések a schengeni rendelkezések kérdéseiben – az IT használata és fejlesztése az igazságszolgáltatásban– az N−SIS/SIS II és SIRENE rendszerek bevezetése, – a rendőrség vezetőinek analitikus és koordinációs képességeinek fejlesztése, – a tűzoltással és mentési tevékenységgel összefüggő vízszennyezés csök−

kentése– környezetvédelmi balesetek következményeinek enyhítése a nemzetközi

GIS integrált védelmi rendszer bevezetésével. – Korrupció, szervezett bűnözés, kábítószer− és emberkereskedelem elleni

programok, – a menedékjogi és vízumkérvényekkel kapcsolatos kapacitások növelése. – Regionális politika és határon átnyúló együttműködések– a program céljaira irányuló regionális fejlesztések támogatása. Például:– a helyi önkormányzatok kompetenciáinak megerősítése,– közvagyon helyes kezelése a közigazgatásban– a magánszektor erősítése helyi és regionális szinten– a kisebbségi csoportok erőteljesebb részvétele a közéletben

Határon átnyúló együttműködések Ukrajnával regionális és nemzeti szintenTámogatás a közösségi vívmányok („acquis communautaires”) implementáció−jához: – régiós szintű kapacitások fejlesztése

A felsorolt prioritásokon kívül létezik még egy kiemelt terület, melyhezmindkét mechanizmus közös prioritásának számít.

Info

rmác

iók

a fin

ansz

íroz

ási m

echa

nizm

usró

l

41


Kutatás– kutatások a program valamennyi célterültén

A program nemzeti végrehajtó intézménye az SZK Kormányhivatala, kifize−tési intézménye az SZK Pénzügyminisztériuma.

A Pénzügyi Mechanizmus Irodája (OFM) brüsszeli székhellyel kapcso−lattartó pontként működik a EGK PM−hez és a NPM−hez tartozó tagállamokrészére.

A pénzügyi mechanizmusból származó eszközök igénybevételére Szlová−kiában az alábbi keretek szerint van lehetőség:

Egyedi projekt – pontosan behatárolt célokat követő munkálatok gazda−ságilag osztatlan egysége. Tartalmazhat egy vagy több alprojektet is. A pénz−ügyi mechanizmusból származó grant minimális összege 250 ezer EUR.

A granttömbök pontosan behatárolt célokat követő alapok, melyekbőlegyének, szervezetek vagy intézmények részesülhetnek pénzügyi támogatásban.A granttömbök olyan projektumok megvalósításánál vehetők igénybe, melyekvégső kedvezményezettje túlságosan kicsi ahhoz, hogy a költséghatékonyságszempontjából a projektumot egyénileg el lehetne számoltatni. A norvég alapról további információk az alábbi internetes oldalakon állnak ren−delkezésre:

www.eeagrants.sk, www.eeagrants.gov.skwww.norway.skwww.finance.gov.skwww.euroinfo.gov.skwww.saia.skwww.edotacie.skwww.europrojekty.sk

www.vav.tnuni.skeea.osf.skwww.ekopolis.skwww.socia.skwww.npoa.skwww.euractiv.skwww.startingup.sk

STA

RT

42

És folytatódik a képzés…


Cie¾ projektu

Cieľom projektu je posilnenie a rozvoj mimovládnych organizácií, dlhodobýmcieľom je vyrovnanie postavenia južných regiónov a podpora cezhraničnejspolupráce s Maďarskom a Ukrajinou. Regióny južného Slovenska hospodárskyi sociálne výrazne zaostávajú oproti celoštátnemu priemeru. Tu je najvyššiamiera nezamestnanosti, priemerná mzda je nízka, sociálna a zdravotná starostli−vosť nekvalitná. Pre niektoré regióny to platí viacnásobne: Gemer, Novohrad avýchodné oblasti krajiny sú smutnými rekordérmi v čiernych štatistikách.

Z týchto údajov vyplýva, že aj tretí sektor zápasí s vážnymi problémami:neexistuje dostatok miestnych ekonomických zdrojov, ktoré by mohli prispieťk fungovaniu mimovládnych organizácií, málo je aj možností vzdelávania,informácie viaznu, k pracovníkom MVO a dobrovoľníkom sa dostávajú s časo−vým odstupom. Pritom však práve tí pomáhajú najochotnejšie a majú najsil−nejší pocit solidárnosti voči sociálne slabším, ktorí žijú v chudobe. Ľudia žijúciv týchto regiónoch ochotne pomáhajú odkázaným, aj keď peniaze nemajú, as−poň dobrovoľníckou prácou a poskytovaním darov. Tí, ktorí sami nemajú tohoveľa, dokážu najviac precítiť, aké je ťažké riešiť a prekonávať problémy. Tátosilná občianska vôľa sa môže stať významným kapitálom týchto regiónov ktomu, aby si dokázali vyrovnať šance voči vyspelejším oblastiam Slovenska.Preto považujeme práve rozvoj a podporu mimovládnych organizácií za prvo−radú úlohu, lebo vďaka tomu by sa región dostával k viacerým príležitostiama mohol sa rozvíjať ďalej.

Doteraz aj samotné bývanie v prihraničí predstavoval pre ľudí a inštitúciev týchto oblastiach kameň úrazu. Z periférnych oblastí boli mestá a hlavnémesto ťažko dostupné, nájsť prácu ako zdroj sebarealizácie bolo samo osebesťažené. Nakoľko infraštruktúra je tu zlá a doprava problematická, aj investíciesa do týchto regiónov dostávali ťažko. Vstupom do Európskej únie a zrušenímhraníc sa regióny, ktoré boli v minulosti preseknuté, sa môžu spojiť opäť, môžuspoločne začať rozvíjať svoje ekonomiky, zlepšiť sociálnu situáciu obyvateľstva.K tomu si však musia vytvoriť tie partnerstvá kľúčového významu, ktorédokážu vypracovať a zrealizovať rozvojové programy, musia sa naučiť spolupra−

Cie

¾ pro

jekt

u

43


covať, dohodnúť sa, akceptovať spoločne dohodnuté priority. Musia spoznaťmožnosti a limity susednej krajiny, nájsť riešenie na každodenné problémy.

Projekt sa teda sústreďuje na to, aby sa zmapovala súčasná situácia, abysa našli tie miesta, kde aktéri týchto regiónov najviac potrebujú pomoc a abytáto potrebná pomoc im bola pri ich práci aktívne poskytovaná.

Podprogramy: I. Tréningové programy a spolupráca medzi mimovládnymi organizáciamiII. Informačné a poradenské služby III. Inovatívne využitie miestnych zdrojov a ich znovurozdelenie v marginal−

izovaných regiónoch – vypracovanie inovatívneho modeluIV. Rozvoj marginalizovaných regiónov pomocou ekoturizmu pri využití

miestnych zdrojov – vytvorenie modelu V. Manažment projektu

ŠTA

RT

44

Tlačová beseda: Brit Lovseth, veľvyslankyňa Nórskeho kráľovstvaa Štefan Hajdú, koordinátor projektu


I. Tréningové programy a spoluprácamedzi mimovládnymi organizáciami

Iniciátormi a operátormi úspešných programov cezhraničnej spolupráce môžubyť predovšetkým mimovládne organizácie (MVO). Preto sa tento projekt pri−oritne zaoberá rozvojom, prípravou a vyškolením týchto inštitúcií. Ak sa podarízvýšiť ľudské a odborné kapacity mimovládnych organizácií, bude možnévýrazne zvýšiť počet úspešných cezhraničných aktivít, prispieť k vypracovaniunových programov a podporiť úspešnejšiu realizáciu jednotlivých programov.Tieto ciele by sme chceli pomôcť dosiahnuť nasledovnými metódami:– Rozvoj a rozšírenie informačného a vzťahového systému mimovládnych

organizácií – na oboch stranách hraníc. Chceli by sme umožniť bezpros−tredné stretnutie, výmenu skúseností, spoločné hľadanie možností. Dobréľudské vzťahy, spoznanie toho druhého, porozumenie a spoločná prácapredstavujú vynikajúci základ pre dlhodobú spoluprácu. Prácu organizáciímôže výrazne uľahčiť spojenie informačných kanálov.

– Príprava a školenie odborníkov, aktivistov, riadiacich pracovníkov orga−nizácií. Dôležité a užitočné tréningy sú menej dostupné pre tých, ktorípracujú v marginalizovaných regiónoch. Preto štartujeme viaceré tréningy,v rámci ktorých pomôžeme osvojiť si základné prvky úspešného manaž−mentu organizácie, aj pre začiatočníkov, ale aj pre pokročilých.Spolupráca a partnerstvá na úseku slovensko–maďarsko–ukrajinských hra−

níc v súčasnosti nie sú rozvinuté. V uplynulom období boli výzvy na tendre aich schvaľovanie (program Phare CBC) boli cielene adresované pre samosprá−vy, tretí sektor bol z nich v posledných kolách prakticky vytlačený – pri prípra−ve tendrov a programov sme v tejto oblasti urobili menší prieskum. Spoluprácana úrovni samospráv sa však často nepremieta na úroveň občanov a nie jedostatočne efektívna z hľadiska vytvárania skutkovej, dlhodobej spolupráce.

Pri spustení programu Interreg preto vzniklo množstvo takých projektov,ktoré boli založené na ad hoc partnerstvách.

Východiskom bola naša konzultačná činnosť, kedy sme ako nezávislíodborníci pomáhali pri vypracovaní projektu, pričom sme boli konfrontovaní snasledovnými:

I. Tr

énin

gové

pro

gram

y

45


– Manuály grantov z krajín, ktoré výzvu zverejnili, obsahovali často úplneprotichodné informácie, čo sa týka počtu, typu a foriem príloh.

– Partneri často nemali jasné v tom, ako funguje systém v druhej krajine,preto požadovali od toho druhého niekedy aj nemožné. Napríklad, čo satýka vrátenia DPH a jej kalkuláciu.

– Od príslušného ministerstva sa prakticky vôbec nedali získať informáciealebo pokyny, poskytovali málo konzultácií vo veľmi krátkom časovomúseku, telefónne linky boli buď stále obsadené, alebo telefón nedvíhalnikto, alebo ak áno, úradník nerozumel ani otázke.

– Z dôvodu jazykovej odlišnosti sa medzi partnermi vyskytlo veľa nedorozu−mení, a často kvôli nedostatku času sa nedokázali dohodnúť ani na týchnajbanálnejších praktických záležitostiach.Na základe vyššie uvedených problémov sme dospeli k presvedčeniu, že

v záujme ich predchádzania a odstránenia sú potrebné tieto opatrenia:– Pravidelná a priebežná komunikácia medzi potenciálnymi partnermi. Ne−

mali by sa stretávať len tesne pred termínom odovzdania projektu, abynevysvitlo, že mali úplne odlišné očakávania.

– Vedomé a z odborného hľadiska korektné plánovanie. Nemali by chýbaťpredbežné štúdie a situačné správy, ani priebežné vyjasňovanie si záujmova starostlivá príprava realizačného plánu. K tomuto však budú potrebníexterní odborníci.

– Spoľahlivé a presné informácie o systéme uchádzania sa o grant, a jed−noznačne zrozumiteľné vysvetlenia ohľadne praktických otázok, pretožemanuály nie vždy dávajú na ne odpoveď.

– Získať čím viac vedomostí a poznatkov o situácii na druhej strane hraníc– aby neboli prekvapení čo sa týka legislatívnych noriem, účtovných prob−lémov a pod.

– Starostlivá príprava na vypracovanie projektov a aj na ich realizáciu –prakticky v oblasti celého manažmentu organizácie. Nakoľko väčšinou ideo menšie organizácie, pri manažovaní väčšieho projektu sa môžu vyskyt−núť viaceré problémy, s ktorými sa predtým nestretli. Treba ich pretopripraviť na riešenie a prevenciu takýchto ťažkostí.

– K úspešnému fungovaniu partnerstiev je potrebná starostlivá príprava. Vprograme, na ktorom pracujú viaceré subjekty, aj tá najmenšia chyba mô−že pôsobiť na všetkých negatívne. Partnerstvá je preto potrebné napláno−vať a vytvárať tak, aby sa predišlo takýmto komplikáciám. U nás je veľmimálo takých partnerstiev, ktoré dobre fungujú, preto je potrebné orga−nizáciám pomôcť premysleným tréningom, aby ich vlastné partnerstvá boliživotaschopné a úspešné.

ŠTA

RT

46


Metodika

– Založenie komunikačných platforiem pre vytváranie vzťahov: stretnutia,workshopy, informačné materiály sprostredkujúce najnovšie informácie atď.

– Školenia a tréningy: prednášky na informovanie účastníkov o prostredí, vktorom budú pracovať, prezentácia pozitívnych príkladov riešenia problé−mov, tréningy v oblasti partnerskej spolupráce. Podľa našich skúseností sapráve na takýchto tréningoch vytvárajú základy pre veľmi úzku spoluprácumedzi jednotlivými osobami, ktoré sa neskôr uplatnia aj na inštitucionálnejúrovni. Priateľská atmosféra, spoločné zážitky predstavujú veľmi dobrý zák−lad pre budúcu spoluprácu.

– Platformy pre riešenie problémov: workshopy pre riešenie konkrétnychproblémov za účasti všetkých zainteresovaných

– Poradenské služby a konzultačná činnosť – pomoc zo strany externýchporadcov, ktorí efektívne pomáhajú riešiť praktické otázky pri vypracovaníprojektov a podkladov k partnerstvám a vedia lepšie komunikovať so štát−nymi orgánmi, komunikácia s ktorými býva často ťažkopádny.

Program rozvoja pre zahranicné organizácie

Hlavným cieľom je zmeranie kapacít a rozvoj zručností a poznatkov mimo−vládnych organizácií pracujúcich v prihraničných regiónoch. Dôkladnejšiapríprava a odborné poradenstvo môžu podporiť budovanie cezhraničnejspolupráce a prispieť k úspešnosti spoločnej práce. V závere projektu bysme chceli vytvoriť odbornú a informačnú sieť, ktorá by umožnila „bezbar−iérovú” komunikáciu v slovenských – maďarských – ukrajinských prihranič−ných regiónoch a paralelne by dokázala pomôcť v práci MVO týchto troch I.

Trén

ingo

vé p

rogr

amy

47

Školenie turistických sprievodcov


krajín. V rámci podprogramu by sme chceli uskutočniť čím viac odbornýchstretnutí a prednášok, aby sa organizácie zo susedných krajín mohli bez−prostredne spoznať, resp. získať informácie o podmienkach práce v druhejkrajine. Ďalším výstupom by bola databáza mimovládnych organizácií, kto−rá by obsahovala informácie o inštitúciách fungujúcich v týchto regiónocha tieto informácie by sa tým stali prístupným aj pre ostatné zainteresovanékrajiny. Táto databáza by mohla dobre poslúžiť pri hľadaní partnerov, nad−viazaniu vzťahov a urýchlila by začatie spolupráce.

Tréningový program pre znevýhodnené skupiny

Cieľom tréningov je pomôcť znevýhodneným skupinám – invalidným dô−chodcom, trvalo nezamestnaným, ženám atď. – ktoré majú slabé šance natrhu práce, nájsť si zamestnanie v doteraz málo využívaných mimovlád−nych organizáciách. Po absolvovaní a praktického osvojenia si základnéhotréningu účastníci môžu pracovať v menších regionálnych organizáciách atým sa postupne stať samozamestnancami. Tým sa posilňujú aj mimovlád−ne organizácie, pretože pre nízkorozpočtové organizácie vždy predstavujevážny problém zamestnať profesionálneho účtovníka či administrátora naplný pracovný úväzok. Nehovoriac o tom, že je málo takých účtovníkov,ktorí sa vyznajú v účtovníctve neziskových organizácií – t.j. ktorí by poz−nali základné rozdiely medzi podnikateľskou sférou a tretím sektorom.Tréningový program predstavuje 140 hodín teoretickej prípravy a 90 ho−dín praktického nácviku. Tréningové programy začínajú v januári 2009 aich realizátorom je Inštitút odbornej prípravy so sídlom v Košiciach.

STA

RT

48

Čo nás spája: Európa


Rozvoj slovensko–madarsko–ukrajinskej spolupráce, gen−erovanie spolocných programov

V súčasnosti v prípade významnej časti cezhraničných projektov chýba sku−točný základ partnerstiev – neexistuje spoločné plánovanie, spoločná prípra−va projektov, preto aj žiadosti o grant majú nižšie šance a ich realizátoričasto narážajú na vážnejšie prekážky. V rámci tohto programu by sme pretochceli podporiť aj rysujúce sa iniciatívy tým, že poskytneme odbornú asis−tenciu a poradenstvo pre zainteresované organizácie, resp. uľahčíme ichprácu počas plánovania a prípravy organizovaním workshopov, stretnutí,aby sme aj takýmto spôsobom podporili cezhraničnú spoluprácu.

Tréning vidieckych mimovládnych organizácií

Pre južné regióny je charakteristické, že spoločenské a ekonomické prob−lémy sa tam prejavujú viacnásobne. Jedným z následkov týchto ťažkostí jeto, že mimovládne organizácie v týchto oblastiach zápasia s oveľa väčšímiprekážkami, majú menej možností na rozvoj, ich finančné možnosti sú lim−itované. S cieľom vyrovnania ich šancí pre nich (pre začínajúce ako ajpokročilé organizácie) pripravujeme viacmesačné série tréningov. V rámcitýchto tréningov si začínajúce organizácie môžu os

Documents

Norvég Pénzügyi Mechanizmus štart starting up...start štart starting up Rimavská Sobota – Rimaszombat, 2009 A civil szervezetek felkészítése a kistérségi fejlesztésre