Neoszkópos kreatívvizsgálat III.: a Coca-Cola és a Facebook-rejtély

Neoszkópos kreatívvizsgálat iii. tartalOM

04 Ki a fene az a Dusty Sorg?

06 Lenyúlni vagy nem lenyúlni? Az itt a kérdés.

07 Önirónia és mérsékelt kontroll

08 Mit csinál a Coca-Cola a fanpage-en?

1.

2.

3.

4.

10 Lehet-e négymillió emberrel beszélgetni?

12 Mitől alakul ki beszélgetés?

15 Sok vagy kevés a 4 millió követő?

17 Összefoglalás és tanulságok

5.

6.

7.

8.

2

Neoszkópos kreatívvizsgálat iii.

3

Neoszkópos kreatívvizsgálatunk harmadik esettanulmányában a Coca-Cola Facebook-oldalával foglalkozunk. A fanpage-et két rajongó indította, a márka pedig ‘jogászkodás’ helyett idomult a lehetőséghez.

Az előző két esettanulmányunkban a “világ legjobb

melóját” ajánló ausztrál kampánnyal, illetve Obama elnökjelölti

kommunikációjával foglalkoztunk. A maga nemében mindkét

aktivitás tökéletes volt, s így - az általánosan levonható tanul-

ságokon túl - ki kellett mondanunk, ilyen formában és szín-

vonalon maguk a hirdetők és tanácsadóik sem tudnák újra végig

vinni a kampányokat, nemhogy valaki más.

Most azonban egészen más esetet veszünk górcső alá, amely

egyáltalán nem hibátlan, és amennyi pozitívum sorolható fel vele

kapcsolatban, legalább annyi a kérdés. No, de milyen kérdések

merülnek fel? Éppen azok, amelyekre minden márkának

választ kell adnia az elkövetkező 2-5-10 évben, ha hatéko-

nyan és rugalmasan akarja a maga oldalára állítani a közösségi

hálózatokon szocializálódott felhasználókat. A Coca-Cola

Facebook-oldala körül sok a kérdés, ám az a mód, ahogyan

a cég – levetve”izomagyú” multiságát – a helyzetet kezelte,

példaértékű, és azt jelzi, hogy a legrigidebb márkák is megér-

tették az idők szavát. S mi másnak lenne nagyobb súlya,

mintha Coca-Cola, Microsoft vagy épp P&G méretű óriások

állnának a marketing evolúció élére?


Dusty Sorg reménybeli amerikai színész, aki író

barátjával, Michael Jedrzejewskivel együtt létrehozta azt az

oldalt, amely - immár egyedi URL alatt - aztán a Coca-Cola hivatalos Facebook-oldala lett. Dusty szereti a Coca-Colát,

és ezért a közösségi felületen keresgélt, hogy találjon egy olyan

rajongói csoportot, amihez csatlakozhatna. Több mint 200 oldalt

talált, amely valamiképp a márkával foglalkozott, de egyiket sem

találta kellően autentikusnak, ezért barátjával csináltak egyet.

Máig nem értik, hogyan, de 2009 márciusára, mikor az AdAge.

com elsőként felkapta a történetet, már 3,3 millió rajongójuk volt.

A neves amerikai szaklapnak elmondták: igazán nem vártak

ilyesmit, mivel 2008 végén indult az oldaluk, egy nagyfelbontású

Coke-képpel, de különösebben nem pörögtek az oldalon, sőt,

az ünnepek alatt kifejezetten hanyagolták a frissítést. Michael

Donnelly, a Coca-Cola nemzetközi interaktív marketing vezetője

szintén csap tippelni tudott: talán a véletlenül jól megválasz-

tott vizuális elem eredményezte azt, hogy éppen ez a rajongói

oldal lett népszerű a több mint kétszáz hasonló közül; de az is

lehet, hogy a két fiatalember kapcsolati hálója aktivizálhatta az

érdeklődést, ha nem is tudatosan.

1. KI A FENE Az A Dusty sorg?

CoCa-Colaa FaCebook-oN: az erős vizuális elem döntött?

4


Nem a Coca-Cola akkor még nem hivatalos oldala volt azonban

az egyetlen, ami érthetetlennek tűnő megugrást produkált. Egy

időben az Inside Facebook is csak feltételes módban tudta

elemezgetni, hogy például hogyan lett hirtelen olyan népszerű

a Guns ’n Roses egykori gitárosa, Slash. Ő ugyanis nem csinált

mást, csak szépen, akkurátusan frissítette élete történéseivel az

oldalát, aztán jött a boom.

Ilyen jellegű, a véletlen által is befolyásolt felfutások mindig

lesznek, de általánosságban talán elmondható, hogy nagyban

fokozza a siker esélyeit:

• egy szerethető márka, amelyhez a felhasználók érzelmi

alapon viszonyulhatnak (mindenki ismeri a vérre menő

kérdést: Coca vagy Pepsi?)

• olyan téma vagy témák, amelyeken keresztül a felhasználók

meghatározhatják magukat, alapállításokat (statement)

fogalmazhatnak meg a világgal való viszonyukról

• olyan “oldalgazdák”, akik attitűdjüknél és kapcsolati

hálójuk mélységénél, méreténél fogva aktivizálhatnak

A Coca-Cola lovebrand, így önmagában nem meglepetés, ha

milliókat érdekel. Dusty színész (aspiráns), Michael író: exhibi-

cionisták, akiktől nem áll távol a közvetlenség és a lazaság

(legalábbis szerep szinten). Ez a két elem mindenképpen

adott volt a sikerhez. S bár egy olyan globális márka esetében,

amelynek csak Magyarországon több fogyasztója van, mint a

Facebook-oldalára jelenleg feliratkozott kb. 4 millió rajongó,

úgy tűnhet, nincs a közösségi létnek egyelőre túl sok tétje, azt

nem árt tudni, hogy évekkel ezelőtt a Coca-Cola a web 2.0-s

terekben legalább annyira hatebrand volt, mint amennyire

lovebrand. Megszerettetni magát, csökkenteni az érzést, hogy

snassz megemlíteni a fórumokon: kulcsfontosságú. Ez viszont

nem megy szemléletváltás nélkül: ki kellett lépni a rugalmatlan

óriás szerepéből.

5


6

Ahogy nőttek a Facebook-on a rajongótáborok,

megjelentek a trollok és a komment spammerek is. Éppen ennek

nyomán vezették be idén azt a változtatást, hogy egyedi URL

alatti (pl. /cocacola, /nokia) brandpage-et csak maga a márka

vagy annak meghatalmazottja működtethet. Dusty és Michael

nem hivatalos, így nem is egyedi URL alatt futó, de kiemelkedően

látogatott oldalán is megjelentek a romboló hangok, és ez olyan

pillanat volt, hogy a Coca-Colának is lépnie kellett.

Mit tesz ilyenkor egy globális multi? Fellép a törvény erejével,

bevonul az ügyvédekkel és eltörli a nevéhez tapadt kétes

értékű tartalmakat, majd a helyüket sóval felszántja, és tele-

nyomja az önmagáról szóló, neki bizonyára jobban tetszőekkel.

Bizonyosan megfordult ez a megoldás a Coca-Cola illetéke-

seinek a fejében is, ám végül valami egészen más történt. A

Coca-Cola nem nulláról indított saját fanpage-et, megfenyítve

a kétes védjegy használat vagy egyebek miatt a nem-hivata-

los, milliós táború oldalt, hanem egyszerűen “leigazolta” a két

fiatalembert, tartalmaikat és közösségüket behúzva immár az

egyedi URL alá. Továbbra is ők az oldal arcai, de a Coca-Cola

azon megjelenítette a saját tartalmait (aktualitások, támogatott

ügyek). Hogy milyen szerződés van a konstrukció mögött, azt

nem tudni, minden esetre a két lapgazda már saját oldalán kommunikál a közzel, a Coca-Cola oldalán inkább csak “arcok”

maradtak.

2. lenyúlni vagy nem lenyúlni? Az Itt A KérDés.


7

Az átmenetet valamiképpen meg kellett magyarázni,

ezért készült el az a filmecske, amely a Coca-Cola fanpage

mellett a YouTube-on is látható. Ennek lényege szerint Dusty

és Michael imádták a Coke-ot, és csináltak egy oldalt, ami nőtt

és nőtt... aztán rájuk telefonáltak Atlantából. A Coca-Cola nagy-

bajuszú, cilinderes kapitalistaként jelenik meg, mintha csak az

ipari forradalom napjaiból sétálna közénk, ám a parázó oldal-

gazdák megkönnyebbülésére nem csap le a jog erejével, hanem

találkozót kér és együttműködést.Az, hogy a Coca-Cola egy ilyen

filmet “adásba engedett”, azt jelzi, hogy van öniróniája, ami a

közösségi terekben feltétlenül fontos. Azt jelenti, hogy pontosan

tudják Atlantában: a rajongók a márkát imádják, de mögötte

mégis csak egy nagy, pöffeszkedő multit sejtenek, akit nemhogy

szeretni nem lehet, de egyenesen félelmetes.

Az önirónia megjelenése a branding korszak klasszikus

hősénél már önmagában egy jó pont, ezt azonban sikerült

azzal is megfejelni, hogy a márka képes volt elengedni a

kontrollt, még ha csak részben is. Azaz, nem nyomják rá a

tartalmaikat egyoldalúan a közösségre, hanem helyt adnak

a felhasználók véleményeinek, a negatívaknak is. Persze a

vizuális megjelenés megváltozott a rajongói oldalon, és a fiúk

is - a jelen sejtések szerint - marketing dísznek maradtak meg

inkább, de ami kis lépésnek tűnik egy magánembernek, az

egy multinál hosszas küzdések eredménye. Le kell mondani a

cenzúráról, az egyoldalú reklámozásról, az utolsó - vagy épp

egyetlen - szó (üzenet) jogáról.

3. önirónia és mérsékelt kontroll


8

Azt már láttuk, mit nem csinál a Coca-Cola a weboldalán: nem

dominál le, nem sajátít ki, “nem mond meg”. A kérdés, hogy

akkor viszont mit tesz? A jelen állapot szerint a céges márka

még félve kísérletezik, és inkább témafelvetésekre szorítkozik

a felületen. Nem arról van szó, hogy az üdítőóriásnak ne lenne

más Facebook-oldala, akár hivatalos is, ám ezek többnyire az

egyes piacokon működő leányvállalatok, konkrét márkákhoz

vagy eseményekhez (pl. Coke Club) kötődő promóciós kezde-

ményezési. Ezek használata és haszna sokkal egyértelműbb,

s így egyszerűbb is. Egy globális, magát a céget előtérbe toló

fanpage esetében már nehezebb a helyzet.

Emiatt lehet, hogy kizárólag annyi történik, hogy a Coca-Cola

viszonylag lazább hangnemben bedob egy-egy, a céget vagy

márkáit érintő témát, és aztán ezekre reflektálhatnak a rajongók.

A beszélgetést azonban a cég nem moderálja és animálja, így

nem is alakul ki valódi párbeszéd - az már egy következő lépés

lesz. A Coca-Cola tehát még nem igazán szakad el az én alapú

kijelentő módtól, ugyanakkor az általa támogatott ügyek között

már akad olyan (pl. a Hopenhagen), amely túlmutat az FMCG

ipar szellemileg szűkebb terén. Ez már lépés afelé, hogy egy

márkának meg kell tudnia nyilvánulni a körülvevő világ tágabb

kontextusáról is.

Érdekes, hogy a felhasználói aktivitás a képfeltöltés terén a

legerősebb: több ezer fotó található a galériában, “én és a Coca-

Cola” témában. Kevésbé pörögnek a fórumok, mivel ezekhez

élesebb, konkrétabb témafelvetések kellenének. Utóbbi

kategóriában a Hopenhagen fóruma ez egyetlen, amelyikhez

számosabb hozzászólás érkezett: a felhasználók egyenesen

utálják, feltehetőleg nem a klímakonferencia céljait, inkább azt,

hogy a csapból is ez folyt. Az aktív közösség nem szereti, ha

4. mit csinál a coca-cola a fanpage-en?


9

felülről szervezve, távoli perspektívából mondják meg neki, mi a

jó, márpedig a klímavédelmet illetően világszerte ez a jellemző.

Lássuk be, “a jövő nemzedékek” vagy “a globális ökoszisztéma”

rengeteg ember számára nem mondanak semmit. Ennek a

lecsapódása látható a Coca-Cola oldalán is.

Coke ügyek és promók


10

Éppen a klímakérdés elutasítása és a moderálás, animálás,

terelés hiánya veti fel a kérdést: lehet-e egyáltalán ennyi

emberrel beszélgetni? Maguk, az oldal elindítói is inkább saját

Facebook-oldalukon beszélgetnek, nem az általuk elviekben

még mindig házigazdaként jegyzett Coca-Cola fanpage-en. Mi

lehet ennek az oka? A beszélgetéshez kétoldalú kommunikáció

szükséges, szemben a reklámok egyoldalú üzeneteivel. A kétol-

dalú kommunikáció azonban magában foglalja a kérdés, az

érdeklődés aktusát is. Felmerül: mer-e egy multi valódi kérdést

feltenni, s aztán nyitott lesz-e a válaszokra? Másfelől: érdemben

válaszol-e a felhasználók kérdéseire?

A Coca-Cola egyelőre megkerüli a témát, és fedezékből kukucs-

kál ki, ám ezért nem róhatjuk meg. A közösségek kezelése

bonyolult, és közösségi menedzser(ek) alkalmazását feltételezi,

akik rugalmasan, gyorsan tudnak kommunikálni a felületen,

és nincsen felettük túlhatalma a jogi osztálynak. Magyarán,

nehézkes lenne minden szót, minden közlést jóváhagyatni,

mint egy sajtóközleménynél vagy egy reklámnál. A globális

márkák jelentős része már ennél a pontnál kiesik a közösségi

“versenyből”, mivel céges kultúrájuk nem engedi a kontroll

elengedését. Pedig muszáj lesz, mert ha egy márkának helye

van a web 2.0-s térben (az első döntési pont, hogy van-e helye

ott?), akkor nem mehet oda “prezentálni”, “kinyilatkoztatni”,

mint a reklámok hőskorában.

Ha megvan a kommunikációhoz az emberünk, akkor a

közösség mérete, fragmentáltsága jelenti a következő akadályt.

A sikeresebb magyarországi Facebook-aktivitások jelenleg

maximum néhány ezer követővel működnek, ami éppen a

kezelhetőség határán van, egy közösségi menedzser vagy

megbízott ügynökség mellett. Ez a méret még lehetővé teszi

5. lehet-e négymillió emberrel beszélgetni?


a csoport öntisztulását, animálását, terelését, a kérdések érdemi

megválaszolását. 4 millió fő azonban egészen más dimenzió. A

Coca-Cola fogyasztói bázisa több milliárdos, tehát ehhez képest

nem nagy szám, ugyanakkor kezelhetetlen masszának tűnhet a

kulturális, a nyelvi, a praktikus (pl. időzónák) különbségek miatt.

A Facebook egyébként már lehetővé teszi az országonkénti

szűrést a fanpage kommunikációban, de ez csak technológiai

alapot jelent, a márkák helyett senki nem fogja kitalálni, hogy

mi az a szempont vagy téma, ami alapján minden rajongójuk

“másképp ugyanolyan”.

11

The „CoCa-Cola” FaN pageoN FaCebook A truE story


12

A közösségek egyre nőnek, majd megint atomizálódnak, ez az

örök körforgás a Facebook-on is így lesz feltehetőleg. A csoport-

dinamika kezelése, alakítása csak az egyik kérdés a márkák

számára. A másik kérdés az, hogy miként töltsék meg a jelen-

létüket tartalommal, hiszen anélkül nincsen tényleges beszél-

getés. Márpedig a felhasználók a Facebook-ra kommunikálni

járnak, és ha valamely cég üzleti céllal van jelen a közösségi

térben, akkor is el kell fogadnia ezt a kulturális kontextust, és

bele kell simulnia.

A felhasználók azzal, hogy egy csoport tagjai vagy egy oldal

rajongói lesznek a Facebook-on, egyben önkifejeznek is. Megfo-

galmaznak olyan jellegű alapállításokat a “csatlakozom” gomb

lenyomásával, mint hogy “mindig jobbra állok a mozgólépcsőn”,

“szeretem a Coca-Colát”, “utálom az új Facebook-dizájnt” stb.

Feldobják tehát a labdát a kommunikátoroknak, elárulják az

életük egy kis szeletét a nyilvánosságnak. Cserébe ugyanezt

várnák el a márkáktól is. De képesek-e rá a márkák, hogy

maguk is statementeket fogalmazzanak meg?

Ha a márkák fejlődését nézzük, röviden így

foglalhatnánk össze:

01. “cipőt a cipőboltból” (a márka még sehol sincs...)

02. “Ogilvy-korszak” (ismétlés, ismétlés, ismétlés...)

03. “branding” (USP, termékelőnyök)

04. ?

Most ott jár a marketingkommunikációs ipar, hogy a 80-as,

90-es évek óta uralkodó branding (márkázási) szemlélet kezd

kiürülni. A felhasználók mind kevésbé nyitottak a “konfekcionált

álmokra”, a valós megkülönböztetés hiányában kimódolt

6. mitől alakul ki beszélgetés?


13

mesterséges termékelőnyökre. Számos márkának máig nincs

támadhatatlanul jól kitalált USP-je (unique selling proposition,

egyedi eladási érv), tehát az előző lépcsőt sem ugrotta meg.

A rossz hír az, hogy mire eljutnak az “álomgyáros” korszak

tökéletesítéséig, addigra nagy eséllyel már ez a szemlélet lejárt

szavatosságú lesz.

A klasszikus branding adekvát válasz volt a 30 másodperces

szpotok korában, és mivel a tévé és mindaz, amit e médium

képvisel (tömegcélzás, imázsépítés, álomgyár) máig tartja

magát, ezért jóideig fenn is fog maradni a márkázás, mint alap

a kommunikációhoz. Eközben viszont új generációk nőnek fel,

amelyek a klasszikus médiumokat, reklámokat, márkákat is

változásra kényszerítik.

A márkakommunikáció új korszaka még csak beköszönt, de

talán elmondható, hogy felhasználója:

• márkahős helyett egyenrangú féllel akar kommunikálni

• nem hallgatni akarja (30 másodpercben, óriási felül-

eteken) az üzenetét, hanem beszélgetni akar vele

• vissza szeretne kérdezni

• a kérdéseire választ szeretne kapni

• a saját alapállításai ellenében a márkától is elvárja, hogy

mondja el, mit gondol a világról.

És ez az utóbbi pont a legnehezebb, mivel jópofizni, sablon

pr-t nyomni bárki tud, ám releváns, értelmes és empatikus,

az egyén szintjén is megfogalmazható állításokat, gondola-

tokat ütköztetni már nem rutinfeladat. Ebből a perspektívából

a branding színes-szélesvásznú márka én-üzenetei üresnek

tűnhetnek. A márkák semmit nem mondtak a fogyasztóról,

a világról, hanem valójában csak magukról beszéltek. De

ki szeretne egy egoistával beszélgetni? A reklámelkerülők

növekvő tábora azt jelzi, hogy mind kevesebben.


Ha visszatérünk a Coca-Cola Facebook-oldalához, azt látjuk,

hogy a vállalati márka e megjelenésével, a helyzet kezelé-

sével elengedte a “márkahős imázsát”. Legalábbis a folyamat

megkezdődött. Nem is kell különösen tartania a folyamattól, mivel

kevés olyan márka van, amit ennyire imádnának az emberek, a

világ bármely szögletében. Az azonban, hogy miről szól ez a

márka, mit szeret, becsül és tisztel a világban, amely körülveszi,

egyelőre nem fogalmazódik meg “emészthető” formában. Ne

feledjük, ez egy céges Facebook-oldal, amely nem egyes márkák

helyi promóit hivatott támogatni. Itt a legfontosabb alapértékek

fogalmazódhatnak meg a jövőben. Ebben a folyamatban pedig -

hiába a nagy technológiai hype a reklámiparban - felértékelődik

az emberi intellektus és empátia.

14

Forrás:

PageDataIndependent, Accurate Facebook Page Metrics

and Trends from Inside Facebook

2010. január 6.


15

A Coca-Cola 2009 első negyedévében, amikor Dusty-t és

Michaelt megkereste “az atlantai kapitalista”, kb. 3 millió követővel

rendelkezett, aminél Barack Obama volt csak népszerűbb.

Jelenleg (2009. december 14.) 4 millió körüli a rajongók

száma az oldalon, amivel a fanpage a Termék kategóriában

a 6., összesítettben pedig a 15. Ehhez hozzátartozik, hogy a

Pepsinek mindössze 260 ezer rajongója van hivatalos oldalán,

és a Termék kategóriában csak az első helyezett Starbucks az

egyetlen konkrét márka, amely megelőzi a Coca-Colát, hiszen

olyasmik kapnak még itt helyet, mint a “pizza” vagy a “nyaralás”.

Ha a Coca-Cola globális rajongótáborát vagy akár a Facebook

350 milliós közösségét tekintjük, a 4 millió kevés, ha azonban

a versenytársak produkcióját, akkor a cég elégedett lehet. A

mennyiségi szemlélet önmagában nem sokat mond, hiszen több

kérdés is felmerül:

• Hol ér véget a márkakarizma? Avagy hol fogy el az az erő, amikor már nem az önazonosításért csatlakoznak a felhasználók, hanem pl. információk miatt? A Coca-Cola lovebrand, tehát az ő karizmájához

nagyságrendileg kb. 20 márka mérhető még a világon

(Nike, Apple, Google, adidas, Starbucks, McDonald’s...).

Egy általános brandnek azonban adnia kell valamit:

tartalmat, játékot, nyereményt.

• Mi a márka célja a jelenléttel?

Ez az, ami a Coca-Cola oldalánál még nem látható.

Tudomásunk szerint nem épít kifejezetten promóciókat

az oldalra, ami egy globális page-nél nehézkes is lenne.

Kísérletezni pedig inkább konkrét márkákkal lehet, ahogy

az a Coke Diet kapcsán meg is teszi: a márka a saját webol-

dalán gyűjti felhasználók képeit világszerte, amelyeket

7. sok vagy kevés a 4 millió követő?


Facebook Connect alkalmazással lehet “behúzni” a közös-

ségi felületről.

A jövőben feltehetőleg a Coca-Cola a márkái és a felhasználói

számára egyaránt fontos ügyek elindítására, lényegi alapál-

lítások közös megfogalmazására használhatja az oldalt. Emel-

lett jó csomópont lehet vírusfilmek vagy szájreklám üzenetek

szórásához, mivel mégiscsak több millió elkötelezett fogyasztót

kínál tálcán a Facebook. Ennél konkrétabb célok (pl. termék-

fejlesztés, belső kommunikáció, employee branding, médiakap-

csolatok építése) akkor valósíthatóak meg, ha a közösséget

sikerül lényegi ismérvek alapján tovább bontani, pl. a nyelvi

különbségek figyelembevételével is (Kína óta tudjuk, hogy a

globális már soha többé nem értelmezhető “angolszászként”

vagy “észak-amerikaiként”).

DusTyés MiChael a sikert hozó termékfotóval

16


17

A Coca-Cola “vállalati” Facebook-oldala nem tökéletes, nem

használja ki 100 százalékosan a benne rejlő potenciált, de

mégis nagy lépés egy multi részéről, amely több, minden márka

számára megfontolandó tanulsággal szolgál a jövőre nézve:

• El kell engedni a kontroll egy részét, akkor is, ha ez negatív

üzeneteket is eredményezhet.

• Az erőfitogtatásnál többet ér a kompromisszum.

• Hitelesség, hitelesség, hitelesség!

• Bármely márkát kiutálhatja, vagy magasba emelheti a

közösség.

• A közösség nem közönség. Nem ámulni, hanem kommu-

nikálni akar.

• Az egyoldalú kijelentés nem kommunikáció. Meg kell

tanulni figyelni és kérdezni.

• USP helyett értékalapú állításokat várnak a felhasználók.

Az érték legyen valós és megfogható, nem feltétlenül kife-

jezetten a márkából eredő, de neki is fontos.

8. összefoglalás és tanulságok

Képzeletbeli neoszkópunk egy olyan eszköz, melynek segítsé-

gével rákukkanthatunk külföldi kampányokra, hogy közelebbről

megvizsgálhassuk a nemzetközi (digitális) kreativitás legérdeke-

sebb, legjellemzőbb példáit. A kreatívvizsgálatban a Mediainfo.

hu újságírója és a Neo Interactive digitális reklámügynökség

szakemberei vesznek részt, hogy - egy kötetlen beszélgetés és

az ez alapján megszülető esettanulmány segítségével - márka-

stratégiai, kreatív (szövegírói és dizájneri), tartalomfejlesztési és

médiahasználati szem-pontból elemezzenek és mutassanak be

tanulsággal is szolgáló kampányokat.

az esettanulmány összeállításáról

A résztvevők:

Kaszás György - neo kreatívpartner

Sáfrány Zsuzsanna - head of content (neo)

Soós Gergely - ügyvezető (neo)

Székely Szabolcs - stratégiai igazgató (neo)

Török Diána - főszerkesztő (Mediainfo.hu)

Documents

Neoszkópos kreatívvizsgálat III.: a Coca-Cola és a Facebook-rejtély