Nemzetkoumlzi szerződeacutesekSzerző SZALAI AnikoacuteAffiliaacutecioacute adjunktus SZTE AacuteJTKRovat Nemzetkoumlzi jogRovatszerkesztő Sulyok GaacuteborLezaacuteraacutes daacutetuma 20180103Ideacutezeacutesi javaslat SZALAI Anikoacute bdquoNemzetkoumlzi szerződeacutesekrdquo in JAKAB Andraacutes ndash FEKETE Balaacutezs (szerk) InternetesJogtudomaacutenyi Enciklopeacutedia (Nemzetkoumlzi jog rovat rovatszerkesztő SULYOK Gaacutebor)httpijotenhuszocikknemzetkozi-szerzodesek (2018) Konkreacutet szoumlveghelyre valoacute hivatkozaacuteshoz javasoljuk aszoumlvegbeli bekezdeacutesszaacutemok hasznaacutelataacutet pl [8] vagy [12]ndash[18]

A nemzetkoumlzi szerződeacutes a nemzetkoumlzi jog egyik legfőbb jogforraacutesa A szoacutecikk aacutettekinti anemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutenak toumlrteacuteneteacutet a nemzetkoumlzi szerződeacutes fogalmaacutet a megkoumlteacutesrevonatkozoacute szabaacutelyokat a fenntartaacutesokat az eacuterveacutenytelenseacuteg problematikaacutejaacutet a szerződeacutes hataacutelyaacuteteacutertelmezeacuteseacutet eacutes veacutegrehajtaacutesaacutenak elveit valamint a megszűneacuteseacutet A nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutetnemcsak az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny alapjaacuten mutatja be hanem a nemzetkoumlzi biacuteroacutesaacutegok eacutes azaacutellamok gyakorlataacuten keresztuumll valamint a jogtudomaacuteny feacutenyeacuteben is elemzi

Tartalomjegyzeacutek

1 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutenak toumlrteacutenete

2 A nemzetkoumlzi szerződeacutes fogalma

3 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek folyamata31 A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutege

311 Erőszak hataacutesaacutera koumltoumltt szerződeacutes312 Imperatiacutev normaacuteba uumltkoumlző szerződeacutes313 A szerződeacuteskoumlteacutesi hataacuteskoumlrre vonatkozoacute belső jogi rendelkezeacutesek megseacuterteacutese314 A teacutevedeacutes315 A megteacuteveszteacutes316 A megvesztegeteacutes317 Az eacuterveacutenytelenseacutegi eljaacuteraacutes

32 A nemzetkoumlzi szerződeacutes hataacutelya33 A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacutertelmezeacutese eacutes veacutegrehajtaacutesa34 A nemzetkoumlzi szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesa35 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese

351 A szerződeacutesben meghataacuterozott esemeacuteny bekoumlvetkezeacutese miatti megszűneacutes352 Felmondaacutes353 Koumlzoumls megegyezeacutes354 Reviacutezioacute355 A szerződeacutessel ellenteacutetes szokaacutesjog leacutetrejoumltte (desuetudo)356 Teljesiacuteteacutes357 A koumlruumllmeacutenyek alapvető megvaacuteltozaacutesa358 A teljesiacuteteacutes utoacutelagos lehetetlenuumlleacutese

1 oldal

359 Szerződeacutes megszűneacutese az egyik feacutel jogutoacuted neacutelkuumlli megszűneacuteseacutevel3510 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes hataacutesaacutera3511 A szerződeacutes megszűneacutese a szerződeacutes megszegeacutese koumlvetkezteacuteben3512 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek megszuumlnteteacuteseacutere vonatkozoacute eljaacuteraacutesi szabaacutelyok

4 JEGYZETEK

1 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutenak toumlrteacutenete[1] A nemzetkoumlzi jog szabaacutelyainak tuacutelnyomoacute reacutesze nemzetkoumlzi szerződeacutesi formaacuteban oumlltoumltt vagy oumllttestet eacutes ez napjainkban meacuteg inkaacutebb igaz mint a koraacutebbi eacutevszaacutezadokban A legreacutegebbi ismertnemzetkoumlzi szerződeacutes Lagas eacutes Umma keacutet sumeacuter vaacuterosaacutellam koumlzoumltt joumltt leacutetre kb az időszaacutemiacutetaacutes előtt3000-ben azzal a ceacutellal hogy rendezzeacutek teruumlleti vitaacutejukat eacutes megaacutellapiacutetsaacutek az egymaacutes koumlzoumlttihataacutervonalat Pontos szoumlveggel maradt fenn (a Karnaki templom falaacutera veacutesve) a II Ramszeszegyiptomi faacuteraoacute eacutes III Hattusilis hettita kiraacutely koumlzoumltti beacutekeszerződeacutes időszaacutemiacutetaacutes előtt 1270 koumlruumll Ez aszerződeacutes maacuter szaacutemos ma is ismert nemzetkoumlzi inteacutezmeacutenyt szabaacutelyozott iacutegy rendelkezett egymaacutesmeg nem taacutemadaacutesaacuteroacutel szoumlvetseacuteg leacutetrehozaacutesaacuteroacutel katonai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesroacutel koumlvetkuumlldeacutesről eacuteskiadataacutesroacutel is Ismeretes hogy Egyiptom Babiloacutenia Foumlniacutecia Izrael Judea eacutes a goumlroumlg vaacuterosaacutellamok ishoztak leacutetre nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutesokat Ezek a peacuteldaacutek bizonyiacutetjaacutek hogy az aacutellamok maacuter azoacutekortoacutel kezdve alkalmaztaacutek az iacuteraacutesban koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacuteseket uumlgyeik rendezeacuteseacutere Anemzetkoumlzi szerződeacutesek tipikusan keacutetoldaluacuteak voltak eacutes a keacuteső koumlzeacutepkorig az uumlgyinteacutező jellegdominaacutelt

[2] A keacuteső koumlzeacutepkorban a katolikus egyhaacutez egyeduralmaacutenak megszűneacutese a vallaacutesi megosztottsaacuteg azEuroacutepaacutet fenyegető Toumlroumlk Birodalom a tengeri koumlzlekedeacutes fejlődeacutese a felfedezeacutesek eacutes a gyarmatosiacutetaacutesmesszemenő nemzetkoumlzi politikai eacutes jogi koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert A harminceacuteves haacuteboruacutet (1618ndash1648)lezaacuteroacute vesztfaacuteliai beacutekeszerződeacutessel kezdődoumltt el a bdquomodernrdquo nemzetkoumlzi jog amely az aacutellamokszuverenitaacutesaacutera eacutes egyenlőseacutegeacutere eacutepuumll (-gtaz aacutellamok szuvereacuten egyenlőseacutege)

[3] Ezek az esemeacutenyek eacutes a keacutesőbbi jelentős haacuteboruacutekat iacutegy kuumlloumlnoumlsen a napoacuteleoni haacuteboruacutekat az elsőeacutes a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutesek tovaacutebbaacute az ipari fejlődeacutes eacutes a globalizaacutecioacute mind anemzetkoumlzi szerződeacutes formaacutejaacuteban mind a tartalmaacuteban vaacuteltozaacutest hoztak A XIX szaacutezad maacutesodikfeleacuteben a kormaacutenykoumlzi -gtnemzetkoumlzi szervezetek megjeleneacuteseacutevel bővuumllt a nemzetkoumlzi szerződeacuteskoumlteacuteseacutere jogosult alanyok koumlre A formai koumlvetelmeacutenyekre ndash iacutegy peacuteldaacuteul az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutes amegkoumlteacutes folyamataacutera vonatkozoacute szabaacutelyokra ndash az alkotmaacutenyos belső jogi vaacuteltozaacutesok iacutegy főkeacutent ademokratizaacuteloacutedaacutes eacutes a parlamentarizmus hatott

[4] A nemzetkoumlzi szerződeacutesekkel kapcsolatos jogi helyzetekre iacutegy peacuteldaacuteul a megkoumlteacuteseacutereeacutertelmezeacuteseacutere eacutes megszűneacuteseacutere vonatkozoacute szabaacutelyokat eacutevszaacutezadokon keresztuumll a -gtnemzetkoumlziszokaacutesjogban eacutes a jogtudoacutesok (peacuteldaacuteul Hugo Grotius Emerich Vattel Georg Friedrich vonMartens ) munkaacuteiban talaacuteljuk meg tehaacutet nem volt egy olyan nemzetkoumlzi szerződeacutes amelyszabaacutelyozta volna a nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutet A XX szaacutezad elejeacuten toumlbbfeacutele toumlrekveacutes ceacutelozta aszokaacutesjogi szabaacutelyok iacuteraacutesba foglalaacutesaacutet 1928-ban az amerikai aacutellamok elfogadtak egy regionaacuteliskodifikaacutecioacutes egyezmeacutenyt (Convention on Treaties Havanna 1928) neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1935-benpedig tudomaacutenyos rendszerezeacutese toumlrteacutent a teacutemaacutenak (Harvard Research in InternationalLaw) amelynek a kereteacuteben egy egyezmeacutenytervezet is szuumlletett

[5] Az univerzaacutelisnak szaacutent aacutetfogoacute egyezmeacuteny azonban csak a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten joumltt leacutetre Az-gtEgyesuumllt Nemzetek Szervezete (a tovaacutebbiakban ENSZ) Nemzetkoumlzi Jogi Bizottsaacutega 17 eacutevnyielőkeacutesziacutető munka utaacuten 1966-ban fejezte be a nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutera vonatkozoacuteegyezmeacutenytervezetet Ezt az aacutellamok 1969-ben Beacutecsben fogadtaacutek el eacutes 1980-ban leacutepett hataacutelyba

[6] Tekintettel azonban arra hogy ez az egyezmeacuteny csak az aacutellamok koumlzoumltt koumltoumltt nemzetkoumlzi

[1]

[2]

[3] [4]

[5]

[6]

[7]

[8]

2 oldal

359 Szerződeacutes megszűneacutese az egyik feacutel jogutoacuted neacutelkuumlli megszűneacuteseacutevel3510 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes hataacutesaacutera3511 A szerződeacutes megszűneacutese a szerződeacutes megszegeacutese koumlvetkezteacuteben3512 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek megszuumlnteteacuteseacutere vonatkozoacute eljaacuteraacutesi szabaacutelyok

4 JEGYZETEK

1 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutenak toumlrteacutenete[1] A nemzetkoumlzi jog szabaacutelyainak tuacutelnyomoacute reacutesze nemzetkoumlzi szerződeacutesi formaacuteban oumlltoumltt vagy oumllttestet eacutes ez napjainkban meacuteg inkaacutebb igaz mint a koraacutebbi eacutevszaacutezadokban A legreacutegebbi ismertnemzetkoumlzi szerződeacutes Lagas eacutes Umma keacutet sumeacuter vaacuterosaacutellam koumlzoumltt joumltt leacutetre kb az időszaacutemiacutetaacutes előtt3000-ben azzal a ceacutellal hogy rendezzeacutek teruumlleti vitaacutejukat eacutes megaacutellapiacutetsaacutek az egymaacutes koumlzoumlttihataacutervonalat Pontos szoumlveggel maradt fenn (a Karnaki templom falaacutera veacutesve) a II Ramszeszegyiptomi faacuteraoacute eacutes III Hattusilis hettita kiraacutely koumlzoumltti beacutekeszerződeacutes időszaacutemiacutetaacutes előtt 1270 koumlruumll Ez aszerződeacutes maacuter szaacutemos ma is ismert nemzetkoumlzi inteacutezmeacutenyt szabaacutelyozott iacutegy rendelkezett egymaacutesmeg nem taacutemadaacutesaacuteroacutel szoumlvetseacuteg leacutetrehozaacutesaacuteroacutel katonai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesroacutel koumlvetkuumlldeacutesről eacuteskiadataacutesroacutel is Ismeretes hogy Egyiptom Babiloacutenia Foumlniacutecia Izrael Judea eacutes a goumlroumlg vaacuterosaacutellamok ishoztak leacutetre nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutesokat Ezek a peacuteldaacutek bizonyiacutetjaacutek hogy az aacutellamok maacuter azoacutekortoacutel kezdve alkalmaztaacutek az iacuteraacutesban koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacuteseket uumlgyeik rendezeacuteseacutere Anemzetkoumlzi szerződeacutesek tipikusan keacutetoldaluacuteak voltak eacutes a keacuteső koumlzeacutepkorig az uumlgyinteacutező jellegdominaacutelt

[2] A keacuteső koumlzeacutepkorban a katolikus egyhaacutez egyeduralmaacutenak megszűneacutese a vallaacutesi megosztottsaacuteg azEuroacutepaacutet fenyegető Toumlroumlk Birodalom a tengeri koumlzlekedeacutes fejlődeacutese a felfedezeacutesek eacutes a gyarmatosiacutetaacutesmesszemenő nemzetkoumlzi politikai eacutes jogi koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert A harminceacuteves haacuteboruacutet (1618ndash1648)lezaacuteroacute vesztfaacuteliai beacutekeszerződeacutessel kezdődoumltt el a bdquomodernrdquo nemzetkoumlzi jog amely az aacutellamokszuverenitaacutesaacutera eacutes egyenlőseacutegeacutere eacutepuumll (-gtaz aacutellamok szuvereacuten egyenlőseacutege)

[3] Ezek az esemeacutenyek eacutes a keacutesőbbi jelentős haacuteboruacutekat iacutegy kuumlloumlnoumlsen a napoacuteleoni haacuteboruacutekat az elsőeacutes a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutesek tovaacutebbaacute az ipari fejlődeacutes eacutes a globalizaacutecioacute mind anemzetkoumlzi szerződeacutes formaacutejaacuteban mind a tartalmaacuteban vaacuteltozaacutest hoztak A XIX szaacutezad maacutesodikfeleacuteben a kormaacutenykoumlzi -gtnemzetkoumlzi szervezetek megjeleneacuteseacutevel bővuumllt a nemzetkoumlzi szerződeacuteskoumlteacuteseacutere jogosult alanyok koumlre A formai koumlvetelmeacutenyekre ndash iacutegy peacuteldaacuteul az iacuteraacutesbeliseacutegre eacutes amegkoumlteacutes folyamataacutera vonatkozoacute szabaacutelyokra ndash az alkotmaacutenyos belső jogi vaacuteltozaacutesok iacutegy főkeacutent ademokratizaacuteloacutedaacutes eacutes a parlamentarizmus hatott

[4] A nemzetkoumlzi szerződeacutesekkel kapcsolatos jogi helyzetekre iacutegy peacuteldaacuteul a megkoumlteacuteseacutereeacutertelmezeacuteseacutere eacutes megszűneacuteseacutere vonatkozoacute szabaacutelyokat eacutevszaacutezadokon keresztuumll a -gtnemzetkoumlziszokaacutesjogban eacutes a jogtudoacutesok (peacuteldaacuteul Hugo Grotius Emerich Vattel Georg Friedrich vonMartens ) munkaacuteiban talaacuteljuk meg tehaacutet nem volt egy olyan nemzetkoumlzi szerződeacutes amelyszabaacutelyozta volna a nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutet A XX szaacutezad elejeacuten toumlbbfeacutele toumlrekveacutes ceacutelozta aszokaacutesjogi szabaacutelyok iacuteraacutesba foglalaacutesaacutet 1928-ban az amerikai aacutellamok elfogadtak egy regionaacuteliskodifikaacutecioacutes egyezmeacutenyt (Convention on Treaties Havanna 1928) neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 1935-benpedig tudomaacutenyos rendszerezeacutese toumlrteacutent a teacutemaacutenak (Harvard Research in InternationalLaw) amelynek a kereteacuteben egy egyezmeacutenytervezet is szuumlletett

[5] Az univerzaacutelisnak szaacutent aacutetfogoacute egyezmeacuteny azonban csak a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten joumltt leacutetre Az-gtEgyesuumllt Nemzetek Szervezete (a tovaacutebbiakban ENSZ) Nemzetkoumlzi Jogi Bizottsaacutega 17 eacutevnyielőkeacutesziacutető munka utaacuten 1966-ban fejezte be a nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutera vonatkozoacuteegyezmeacutenytervezetet Ezt az aacutellamok 1969-ben Beacutecsben fogadtaacutek el eacutes 1980-ban leacutepett hataacutelyba

[6] Tekintettel azonban arra hogy ez az egyezmeacuteny csak az aacutellamok koumlzoumltt koumltoumltt nemzetkoumlzi

[1]

[2]

[3] [4]

[5]

[6]

[7]

[8]

2 oldal

szerződeacutesekre vonatkozik szuumlkseacuteges volt a -gtnemzetkoumlzi szervezetek aacuteltal koumltoumltt szerződeacutesekszabaacutelyozaacutesa is Ennek eredmeacutenyekeacutent alkottaacutek meg az 1986 eacutevi beacutecsi egyezmeacutenyt az aacutellamok eacutes anemzetkoumlzi szervezetek vagy a nemzetkoumlzi szervezetek koumlzoumltt koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacuteroacutelAz alacsony szaacutemuacute ratifikaacutecioacute miatt azonban ez az egyezmeacuteny a mai napig nem leacutepett hataacutelyba (2017maacuterciusaacuteig 43 aacutellam ratifikaacutelta) A nemzetkoumlzi szervezetek aacuteltal koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutetiacutegy a -gtszokaacutesjog szabaacutelyozza amely szorosan koumlveti az aacutellamok aacuteltal koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutesekrevonatkozoacute szabaacutelyokat azokat ndash a nemzetkoumlzi szervezetek speciaacutelis jellemzőire tekintettel ndash csak aszuumlkseacuteges helyen eacutes meacuterteacutekben megvaacuteltoztatva

[7] A nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutenak egy-egy reacuteszelemeacutevel foglalkozoacute tovaacutebbi egyezmeacutenyek eacutestervezetek is szuumllettek szuumlletnek 1996-ban leacutepett hataacutelyba az 1978 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny anemzetkoumlzi szerződeacutesekben toumlrteacutenő utoacutedlaacutesroacutel Az ENSZ Nemzetkoumlzi Jogi Bizottsaacutega pedigegyezmeacutenytervezetet dolgozott ki a fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutesek nemzetkoumlzi szerződeacutesekre gyakorolthataacutesaacuteroacutel[12]tovaacutebbaacute gyakorlati uacutetmutatoacutet a nemzetkoumlzi szerződeacutesekhez fűzoumlttfenntartaacutesokroacutel Jelenleg is keacutet a szerződeacutesek jogaacutet eacuterintő teacutema tudomaacutenyos elemzeacuteseacutet veacutegzi anemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutertelmezeacutese a keacutesőbbi gyakorlat eacutes szerződeacutesek feacutenyeacuteben eacutes aszerződeacutesek ideiglenes alkalmazaacutesa

2 A nemzetkoumlzi szerződeacutes fogalma[8] Napjainkban a nemzetkoumlzi szerződeacutesek jelentik a nemzetkoumlzi jog legnagyobb forraacutesaacutet az ENSZSzerződeacutesek Gyűjtemeacutenyeacuteben mintegy hatvanezer nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutes talaacutelhatoacute Noha ezektuacutelnyomoacute reacutesze keacutetoldaluacute a XX szaacutezad maacutesodik feleacuteben a toumlbboldaluacute szerződeacutesek is mindenkoraacutebbinaacutel nagyobb szaacutemban jelentek meg A nemzetkoumlzi szerződeacutesek koumlzoumls jellemzőivelmeghataacuterozhatoacute a nemzetkoumlzi szerződeacutes fogalma

[9] A nemzetkoumlzi szerződeacutes a nemzetkoumlzi jog szerződeacuteskoumlteacutesi keacutepesseacuteggel rendelkező alanyai koumlzoumlttikifejezett akaratmegegyezeacutes amely nemzetkoumlzi jogok eacutes koumltelezettseacutegek leacutetrehozaacutesaacutera moacutedosiacutetaacutesaacuteravagy megszuumlnteteacuteseacutere iraacutenyul Ettől a tudomaacuteny keacutepviselői aacuteltal megalkotott fogalomtoacutel neacutemileg elteacuteraz 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny nemzetkoumlzi szerződeacutes fogalma A 2 cikk (1) bekezdeacutes a) pont szerint bdquoaraquoszerződeacuteslaquo aacutellamok koumlzoumltt iacuteraacutesban koumltoumltt eacutes a nemzetkoumlzi jog aacuteltal szabaacutelyozott megaacutellapodaacutestjelent tekintet neacutelkuumll arra hogy egyetlen kettő vagy toumlbb egymaacutessal kapcsolatos okmaacutenybafoglaltaacutek-e azt eacutes fuumlggetlenuumll a megaacutellapodaacutes sajaacutetos rendelteteacuteseacutetőlrdquo

[10] Termeacuteszetesen az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny csak az aacutellamok aacuteltal koumltoumltt nemzetkoumlziszerződeacutessel foglalkozik de a nemzetkoumlzi jog maacutes alanyai is rendelkeznek nemzetkoumlziszerződeacuteskoumlteacutesi keacutepesseacuteggel iacutegy a nemzetkoumlzi szervezetek eacutes egyes speciaacutelis alanyok is (peacuteldaacuteulVatikaacuten Maacuteltai Lovagrend vagy a foumlderatiacutev aacutellamok tagaacutellamai ) (-gta nemzetkoumlzi jog kuumlloumlnlegesalanyai) AmennyibenHa egy dokumentum keacutet reacuteszes fele koumlzuumll csak az egyik rendelkezik ilyenkeacutepesseacuteggel eacutes a maacutesik nem akkor nem beszeacutelhetuumlnk nemzetkoumlzi szerződeacutesről Az aacutellamok gyakrankoumltnek gazdasaacutegi kereskedelmi megaacutellapodaacutesokat gazdasaacutegi taacutersasaacutegokkal egyuumlttműkoumldeacutesiszerződeacuteseket multinacionaacutelis vaacutellalatokkal azonban ezek nem minősuumllnek nemzetkoumlziszerződeacutesnek

[11] A beacutecsi egyezmeacuteny felteacutetelnek tekinti az iacuteraacutesbeli formaacutet azonban a muacuteltban szeacutelesebbennapjainkban pedig szűkebb koumlrben elfogadott a szoacutebeli szerződeacutes is Az aacutellamok koumlthetnek szoacuteban isszerződeacutest de ebben az esetben a szerződeacutesre nem vonatkozik a beacutecsi egyezmeacuteny annak haacutetteacuterjogaacuteta -gtnemzetkoumlzi szokaacutesjog adja Manapsaacuteg egyre ritkaacutebb a szoacutebeli szerződeacutes koumlszoumlnhetően azalkotmaacutenyos eacutes ratifikaacutecioacutes elvaacuteraacutesoknak

[12] A nemzetkoumlzi szerződeacutes lehet keacutet feacutel koumlzoumltt koumltoumltt (keacutetoldaluacute vagy bilateraacutelis) eacutes haacuterom vagy annaacuteltoumlbb feacutel koumlzoumltt koumltoumltt (toumlbboldaluacute vagy multilateraacutelis) A felek szaacutemaacutetoacutel fuumlggően azonban nincshierarchia az egyes nemzetkoumlzi szerződeacutesek koumlzoumltt Ez aloacutel kiveacutetelt jelentenek a nemzetkoumlzi jogimperatiacutev normaacutei (jus cogens) amelyek a toumlbbi szerződeacutes felett aacutellnak Tovaacutebbi kiveacutetelkeacutent emliacutethető

[9]

[10]

[11]

[13]

[14]

[15]

[16] [17]

[18]

[19]

[20]

3 oldal

az ENSZ Alapokmaacuteny amely a 103 cikkeacuteben kijelenti hogy bdquo[h]a az Egyesuumllt Nemzetek tagjainak ajelen Alapokmaacutenyboacutel folyoacute eacutes baacutermely egyeacuteb nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutesboacutel eredő koumltelezettseacutegeioumlsszeuumltkoumlzneacutenek az Alapokmaacutenyboacutel folyoacute koumltelezettseacutegeket illeti elsőbbseacutegrdquo

[13] A beacutecsi egyezmeacuteny fogalmaacutenak utolsoacute eleme a bdquomegaacutellapodaacutes sajaacutetos rendelteteacuteserdquo kifejezeacutesfordiacutetaacutesi hiba miatt inkaacutebb sajaacutetos vagy egyedi elnevezeacuteskeacutent eacutertelmezendő A gyakorlatban anemzetkoumlzi szerződeacutesek elnevezeacutese nagyon soksziacutenű meacutegis mind nemzetkoumlzi szerződeacutesnektekintendő ha megfelel a fogalmi elemeknek Egyes elnevezeacutesek utalnak bizonyos tartalmijellegzetesseacutegekre iacutegy peacuteldaacuteul szervezet leacutetrehozatalaacutera az alapokmaacuteny (peacuteldaacuteul ENSZ Alapokmaacuteny)nemzetkoumlzi biacuteroacutei foacuterum alapiacutetaacutesaacutera a statuacutetum (peacuteldaacuteul Nemzetkoumlzi Buumlntetőbiacuteroacutesaacuteg Statuacutetuma) aVatikaacuten aacuteltal koumltoumltt szerződeacutes a konkordaacutetum egy vita nemzetkoumlzi biacuteroacutesaacuteg előtti rendezeacuteseacuteről szoacuteloacutemegaacutellapodaacutes a kompromisszum vagy peacuteldaacuteul uumlnnepeacutelyes jogokat leacutetrehozoacute szerződeacutes achartakarta (peacuteldaacuteul Euroacutepai Szociaacutelis Karta) Tipikusan konferencia zaacuteroacutedokumentuma az akta vagyzaacuteroacuteokmaacuteny amelyek azonban nem minden esetben rendelkeznek jogi koumltőerővel Miacuteg peacuteldaacuteul az1885-oumls Kongoacute Akta nemzetkoumlzi szerződeacutes addig az 1975 eacutevi Helsinki Zaacuteroacuteokmaacuteny nem Adiplomaacuteciai levelezeacutesben foglalt megaacutellapodaacutes a jegyzeacutekvaacuteltaacutes miacuteg peacuteldaacuteul a jegyzőkoumlnyv egyszerződeacuteshez kapcsoloacutedoacute kiegeacutesziacutető megaacutellapodaacutest jeloumll Ezekneacutel aacuteltalaacutenosabban hasznaacutelatosak aszerződeacutes az egyezseacuteg az egyezmeacuteny az egyezseacutegokmaacuteny a megaacutellapodaacutes a nyilatkozatelnevezeacutesek

[14] Tekintettel arra hogy egy szerződeacutes elnevezeacutese nem mindig segiacutet abban hogy megaacutellapiacutetsukvaloacuteban nemzetkoumlzi szerződeacutes-e iacutegy ennek eldoumlnteacuteseacutehez a szerződő felek kileacuteteacuten kiacutevuumll meg kellvizsgaacutelni a dokumentum tartalmaacutet nyelvezeteacutet is Az ugyanis fogalmi elem hogy nemzetkoumlzi jogokeacutesvagy koumltelezettseacutegek leacutetesiacuteteacuteseacutenek szaacutendeacutekaacuteval kell megalkotni A Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg (-gtnemzetkoumlzi biacuteraacuteskodaacutes -gtnemzetkoumlzi biacuteroacutesaacutegok doumlnteacutesei) az Eacutegei-tengeri kontinentaacutelis talapzatuumlgyeacuteben megaacutellapiacutetotta hogy ennek a szaacutendeacuteknak ki kell tűnni a dokumentum szoumlvegeacuteből eacutes amegkoumlteacutes koumlruumllmeacutenyeiből A Katar eacutes Bahrein uumlgyben azt is hozzaacutetette hogy a szaacutendeacutek vizsgaacutelatasoraacuten a szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei eacutes a szoumlveg az iraacutenyadoacute nem az amit a felek keacutesőbbpeacuteldaacuteul a biacuteroacutesaacuteg előtt mondanak a koraacutebbi szaacutendeacutekukroacutel

[15] A szerződeacutesek tartalmaacutet tanulmaacutenyozva sokfeacutele teacutemaacuteval talaacutelkozhatunk csoportosiacutetaacutesuk nem isvezet kuumlloumlnoumlsebben hasznos eredmeacutenyre Rendelkezeacuteseik eacutes nyelvezetuumlk vizsgaacutelata alapjaacuten annyiazonban megaacutellapiacutethatoacute hogy vannak normaalkotoacute szerződeacutesek amelyeknek legfőbb ceacutelja uacutejnemzetkoumlzi jogszabaacutelyok leacutetrehozaacutesa uacutej normatiacutev rend kialakiacutetaacutesa eacutes vannak uumlgyinteacutezőek amelyeketaz előbbihez keacutepest roumlvidebb időre gyakorlatiasabb okokboacutel koumltnek Napjainkban ezek mellettterjedőben van egy harmadik fajta is amelyet egyuumlttműkoumldeacutesi szerződeacutesnek nevezhetuumlnk Ezek afelek szaacutendeacuteka szerint jogi koumltőerővel biacuteroacute nemzetkoumlzi szerződeacutesek azonban a szoumlveg alaposabbvizsgaacutelata azt mutatja hogy annak tartalma bdquoloacutezungszerűrdquo keveacutes konkreacutetan meghataacuterozhatoacute agyakorlatban veacutegrehajthatoacute jog eacutes koumltelezettseacuteg van benne Buza Laacuteszloacute kifejezeacuteseacutet koumllcsoumlnoumlzvebdquoprogramjellegűekrdquo hiaacutenyzik belőluumlk a konkreacutet normatartalom

[16] Az aacutellamok koumlzoumltti gyakorlatban nagy szaacutemban fordulnak elő az uacutegynevezett memorandumok(memorandum of understanding a tovaacutebbiakban MOU) Ezek a szerződő felek eacutes az elnevezeacutesalapjaacuten első raacuteneacutezeacutesre gyakran nemzetkoumlzi szerződeacutesnek tűnhetnek azonban a hasznaacutelt szavak eacuteskifejezeacutesek aacuteltalaacuteban raacutevilaacutegiacutetanak arra hogy az aacutellamok uumlgyeik gyors elinteacutezeacuteseacutere politikai szaacutendeacutekukkifejezeacuteseacutere rugalmasan vaacuteltoztathatoacute megegyezeacutes ceacuteljaacuteboacutel alkotjaacutek eacutes nem azeacutert hogy nemzetkoumlziszerződeacutest hozzanak leacutetre Az MOU-k jogi jellege gyakran vitathatoacute sőt előfordulhat az is hogy amemorandumot koumltő keacutet aacutellam sem egyformaacuten veacutelekedik annak jogi jellegeacuteről Magyarorszaacutegtipikusan jogi koumltőerőt tulajdoniacutet maacutes aacutellamok miniszteacuteriumaival vagy nemzetkoumlzi szervezetekkel ndashpeacuteldaacuteul a NATO-val ndash koumltoumltt memorandumainak A kihirdető jogszabaacutelyok tiacutepusaacutenak vizsgaacutelataugyanakkor ennek ellentmond mivel a 2005 eacutevi L toumlrveacuteny előiacuteraacutesai helyett (miszerint a nemzetkoumlziszerződeacuteseket toumlrveacutenyben vagy kormaacutenyrendeletben kell kihirdetni) a memorandumokat aminiszteacuteriumi hataacuterozattoacutel kezdve a kormaacutenyrendeletig mindenfeacutele formaacuteban megtalaacutelhatjuk Gyanuacutetkeltő teacuteny az is hogy ezeknek a megaacutellapodaacutesoknak aacuteltalaacuteban elmarad az ENSZ szerződeacutesi

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

4 oldal

gyűjtemeacutenyeacuteben toumlrteacutenő regisztraacutecioacuteja

[17] Az MOU-k előnyei koumlzoumltt emliacutethető a gyors leacutetrehozaacutes eacutes a koumlnnyű moacutedosiacutethatoacutesaacuteg ugyanis nincsszuumlkseacuteg a formaacutelis szerződeacuteskoumlteacutesi eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutera (laacutesd a koumlvetkező pontban) Tovaacutebbi előnyelehet a titkossaacuteg mivel azt nem kell regisztraacutelni az ENSZ Szerződeacutesek Gyűjtemeacutenyeacuteben sőt a belsőjogban kihirdeteacutes vagy koumlzzeacuteteacutetel sem szuumlkseacuteges Az előnyoumlk mellett azonban egy jelentős haacutetraacuteny ismegemliacutetendő meacutegpedig az hogy a nemzetkoumlzi jogi jelleg hiaacutenya miatt az MOU nemkikeacutenyszeriacutethető arra igeacuteny nem alapiacutethatoacute nemzetkoumlzi biacuteroacutesaacuteg előtt Tehaacutet az MOU betartaacutesa a felekjoacutehiszeműseacutegeacuten eacutes a koumllcsoumlnoumlsseacutegen alapul (-gta civilizaacutelt nemzetek aacuteltal elismert aacuteltalaacutenos jogelvek)nem a jogi keacutenyszeren (ilyen moacutedon hasonliacutet a toumlrteacutenelemben uacuteriember megaacutellapodaacutesnakgentlemenrsquos agreementnek nevezett egyezseacuteghez)

[18] MOU-t nemcsak az aacutellamok hasznaacutelnak az egymaacutes koumlzoumltti gyakorlatban hanem aacutellam eacutesnemzetkoumlzi szervezet koumlzoumltt is lehetseacuteges az alkalmazaacutesa erre peacutelda a Magyarorszaacuteg eacutes a NATOkoumlzoumltt leacutetrejoumltt szaacutemos egyeteacuterteacutesi nyilatkozat vagy a peacutenzuumlgyi szektorban hozott ilyen jellegűmegaacutellapodaacutesok

3 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek folyamata[19] A nemzetkoumlzi szerződeacutesek megkoumlteacuteseacutere vonatkozoacute eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat az első pontban emliacutetett1969 eacutevi eacutes 1986 eacutevi beacutecsi egyezmeacutenyek tartalmazzaacutek Egy szerződeacutes megkoumlteacutese tipikusanhosszadalmas folyamat amelyben az aacutellam toumlbb szerve keacutepviselője is eacuterintett Miutaacuten felmeruumll azigeacuteny egy nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacuteseacutere az első leacutepeacutesben azt kell tisztaacutezni hogy a szerződeacutestmegkoumltni kiacutevaacutenoacute nemzetkoumlzi jogalanyok neveacuteben ki jaacuterjon el A beacutecsi egyezmeacutenyek eacutes a nemzetkoumlziszokaacutesjog alapjaacuten az aacutellam neveacuteben nemzetkoumlzi szerződeacuteskoumlteacutesi jogosultsaacutega van az -gtaacutellamfőnekkormaacutenyfőnek eacutes a kuumlluumlgyminiszternek tehaacutet nekik nincs szuumlkseacuteguumlk -gtmeghatalmazaacutesra sem Aszokaacutesjog egyeacutebkeacutent enneacutel neacutemileg taacutegabb eacutes elismeri azok szerződeacuteskoumlteacutesi jogosultsaacutegaacutet is akik bdquoazaacutellamok gyakorlataacuteboacutel vagy egyeacuteb koumlruumllmeacutenyekből kitűnően olyannak tekinthetőek mint akikjogosiacutetvaacutennyal rendelkeznekrdquo A Commonwealth-miniszter a Nemzetkoumlzoumlsseacuteg tagaacutellamaiviszonylataacuteban ide sorolhatoacute A hadijog (-gta fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutesek joga nemzetkoumlzi humanitaacuteriusjog) kereteacuteben pedig a hadsereg főparancsnokaacutenak van erre ideiglenes jogosultsaacutega tűzszuumlnetimegaacutellapodaacutes megkoumlteacutese eacuterdekeacuteben Mindenki maacutesnak aki az aacutellam neveacuteben kiacutevaacuten eljaacuternimeghatalmazaacutesra van szuumlkseacutege eacutes ezt egyeacutertelműen megerősiacutetette a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg is Ameghatalmazaacutesnak konkreacutetan tartalmaznia kell hogy az eljaacuteroacute szemeacutelynek csak a szerződeacutesszoumlvegeacutenek letaacutergyalaacutesaacutera van-e joga vagy a szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutera vagy a ratifikaacutecioacute fenntartaacutesaacutevalvaloacute alaacuteiacuteraacutesaacutera Ennek a tisztaacutezaacutesaacutera azeacutert is szuumlkseacuteg van mivel megfelelő meghatalmazaacutes neacutelkuumll nemeacuterveacutenytelen szerződeacutes joumln leacutetre hanem egy jogilag nem eacuterteacutekelhető joghataacutesokkal nem rendelkeződokumentum

[20] A taacutergyalaacutes kezdeti leacutepeacutese az eljaacuteraacutesi szabaacutelyok tisztaacutezaacutesa Ez keveacutesbeacute jelentős a keacutetoldaluacuteszerződeacutesek eseteacuten habaacuter ott is szuumlkseacuteges lehet peacuteldaacuteul a helysziacuten eacutes az időpontok egyezteteacutese Atoumlbboldaluacute szerződeacutesek megkoumlteacutese soraacuten viszont elengedhetetlen hogy a felek előszoumlr a taacutergyalaacutesravonatkozoacute eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat fektesseacutek le Ebben az uumlgyrendben kell roumlgziacuteteni olyanrendelkezeacuteseket mint a taacutergyalaacutesokon hasznaacutelt nyelv(ek) a felszoacutelalaacutesok sorrendje időtartama ajegyzőkoumlnyvezeacutes a szoumlvegezeacutes az albizottsaacutegi munka menete a szavazaacutes rendje eacutes az elfogadaacuteshozszuumlkseacuteges toumlbbseacuteg Ezeknek az eljaacuteraacutesi szabaacutelyoknak a kialakiacutetaacutesa rendkiacutevuumll fontos mertmeghataacuterozza a szerződeacutes leacutetrehozatalaacutenak sikeresseacutegeacutet Amennyiben a toumlbboldaluacute szerződeacutest egynemzetkoumlzi szervezet kereteacuteben leacutetesiacutetik a reacuteszes felek akkor aacuteltalaacuteban maacuter rendelkezeacutesre aacutell azuumlgyrend eacutes nem szuumlkseacuteges azt megalkotni ami sokat gyorsiacutethat a folyamaton

[21] A szerződeacutes szoumlvegeacutenek a kialakiacutetaacutesaacuteban a forma- eacutes tartalomszabadsaacuteg az iraacutenyadoacute azonban alegtoumlbb szerződeacutesben megfigyelhetőek koumlzoumls elemek Iacutegy tipikusan a szerződeacutes elejeacuten bevezetőrendelkezeacutesek preambulum talaacutelhatoacute amelyben a reacuteszes felek tisztaacutezzaacutek hogy milyen okboacutel koumltik aszerződeacutest meghataacuterozzaacutek a legfőbb iraacutenyadoacute elveket eacutes azokat a ceacutelokat amelyeket eleacuterni kiacutevaacutennak

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

5 oldal

itt megtudjuk a szerződeacutest koumltő alanyok kileacuteteacutet is A preambulum aacuteltalaacuteban nem tartalmaz nemzetkoumlzijogi koumltelezettseacutegeket de fontos szerepe van a szerződeacutes eacutertelmezeacuteseacuteben A bevezető reacutesz utaacutenkoumlvetkezik a szerződeacutes eacuterdemi reacutesze amelyben a szerződő felek megaacutellapodaacutesa tehaacutet a nemzetkoumlzijogok eacutes koumltelezettseacutegek talaacutelhatoacuteak Az eacuterdemi reacutesz hosszuacutesaacutega erősen vaacuteltozoacute lehet akaacuterkeacutetmondatos is (peacuteldaacuteul a KelloggndashBriand Paktum) de lehet toumlbb szaacutez oldalas is (peacuteldaacuteul az ENSZTengerjogi Egyezmeacutenye a melleacutekleteivel egyuumltt megkoumlzeliacutetően keacutetszaacutez oldalas) A zaacuteroacuterendelkezeacutesek tartalmazzaacutek a szerződeacutes időbeli hataacutelyaacutera vonatkozoacute előiacuteraacutesokat peacuteldaacuteul hogy milyenfelteacutetelek vagy haacuteny ratifikaacutecioacute szuumlkseacuteges a hataacutelybaleacutepeacuteshez hataacuterozott időtartamuacute szerződeacutes eseteacutena lejaacuteratot is Tipikusan itt rendelkeznek a felek a moacutedosiacutetaacutes a csatlakozaacutes a felmondaacutes eacutes aszerződeacutes megszűnteteacuteseacutenek szabaacutelyairoacutel Meghataacuterozzaacutek a leteacutetemeacutenyes aacutellamot vagynemzetkoumlzi szervezetet eacutes a szerződeacutesből fakadoacute vitaacutek rendezeacuteseacutere kikoumlthetik valamely biacuteroacutei foacuterum(peacuteldaacuteul a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg) joghatoacutesaacutegaacutet (-gtnemzetkoumlzi biacuteraacuteskodaacutes) A zaacuteroacute rendelkezeacutesekelőiacuterhatjaacutek a fenntartaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes arroacutel is rendelkezhet hogy mely koraacutebbi nemzetkoumlziszerződeacutes szűnik meg a felek koumlzoumltt A gyarmati időszakban koumltoumltt szerződeacutesek gyakran itttartalmaztaacutek azt is hogy a szerződeacutes teruumlleti hataacutelyaacutet kiterjesztik-e a gyarmatokra vagy sem(Manapsaacuteg ilyen rendelkezeacutest a tengerentuacuteli teruumlletek tekinteteacuteben talaacutelhatunk (-gtteacuterseacuteg eacutes teruumllet anemzetkoumlzi jogban) Veacuteguumll a szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek helyeacutet eacutes idejeacutet jeloumllik meg amely utaacutenkoumlvetkeznek az alaacuteiacuteraacutesok

[22] Amikor a nemzetkoumlzi szerződeacutes szoumlvege elkeacuteszuumll a taacutergyaloacute felek keacutezjegyuumlkkel laacutetjaacutek el adokumentum minden oldalaacutet ezzel jelezve hogy a szoumlveget veacuteglegesnek tekintik Ezt a gyakorlatotparafaacutelaacutesnak nevezzuumlk Megjegyzendő hogy erre csak kisebb leacutetszaacutemuacute (kettő vagy esetleg neacutehaacuteny)szerződő feacutel eseteacuten van lehetőseacuteg amennyiben nagyobb multilateraacutelis egyezmeacutenyről van szoacute uacutegy ataacutergyalaacutes lezaacuteraacutesaacutet eacutes a szerződeacutes szoumlvegeacutenek veacuteglegesseacutegeacutet egy zaacuteroacuteokmaacutenyban szoktaacutek areacutesztvevők deklaraacutelni

[23] A parafaacutelaacutes nem azonos az alaacuteiacuteraacutessal ennek oka hogy tipikusan nem az taacutergyalja le a szerződeacutest(peacuteldaacuteul beosztott diplomataacutek szakeacutertők) aki jogosult az alaacuteiacuteraacutesra (peacuteldaacuteul kuumlluumlgyminiszter) Ez aloacutelkiveacutetelt jelent ha megaacutellapiacutethatoacute hogy a taacutergyaloacute aacutellamok uacutegy egyeztek meg hogy a szoumlvegparafaacutelaacutesa a szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutet valoacutesiacutetja meg A parafaacutelaacutes eacutes az alaacuteiacuteraacutes ketteacutevaacutelasztaacutesa tehaacutetbiztosiacuteteacutekot jelent arra hogy az aacutellam ellenőrizze valoacuteban az van-e a szoumlvegben amelyekre ataacutergyaloacutet utasiacutetottaacutek eacutes amely az aacutellam eacuterdeke Az alaacuteiacuteraacutes kuumlloumlnoumlsen jelentős toumlbboldaluacute szerződeacutesekeseteacuten uumlnnepeacutelyes a meacutedia aacuteltal kiacuteseacutert esemeacuteny Ha egyszerűsiacutetett formaacuteban megkoumltoumltt nemzetkoumlziszerződeacutesről van szoacute akkor az alaacuteiacuteraacutessal a szerződeacutes koumltelező hataacutelya beaacutell Ritkaacuten alkalmazottmegoldaacutes az ad referendum alaacuteiacuteraacutes Ebben az esetben az alaacuteiacuteraacutes akkor vaacutelik teljes eacuterteacutekűveacute ha azaacutellam megerősiacuteti azt (de ez a megerősiacuteteacutes nem egyezik meg a ratifikaacutecioacuteval az angol eacutes francia szoumlvegalapjaacuten konfirmaacutecioacutenak nevezhető)

[24] A jelentősebb nemzetkoumlzi szerződeacutesek koumltelező hataacutelyaacutenak elismereacutese tipikusan ratifikaacutecioacutevalazaz megerősiacuteteacutessel toumlrteacutenik Ez az aacutellam szaacutemaacutera egy uacutejabb ellenőrzeacutesi lehetőseacuteget jelent iacutegy teljesmeacuterteacutekben kikuumlszoumlboumllhető hogy az aacutellamnak olyan szerződeacutest kelljen veacutegrehajtania amely maacuter nemaacutell eacuterdekeacuteben vagy az idő koumlzben megvaacuteltozott politikai vezeteacutes nem akarja azt (az Amerikai EgyesuumlltAacutellamok toumlrteacutenelmeacuteből szaacutemos ilyen eset ismert nemreacutegiben peacuteldaacuteul a frissen megvaacutelasztott DonaldTrump utasiacutetotta el az Obama-kormaacutenyzat aacuteltal letaacutergyalt eacutes alaacuteiacutert Transz-csendes-oacuteceaacuteni PartnerseacutegiMegaacutellapodaacutest) A megerősiacuteteacutest tipikusan a parlament veacutegzi vagy az aacutellamfő a parlamentfelhatalmazaacutesa alapjaacuten ( -gta nemzetkoumlzi jog eacutes a belső jog viszonya) amely miatt a ratifikaacutecioacutekoumltelesmegaacutellapodaacutesok sokkal lassabban leacutepnek hataacutelyba mint az egyszerűsiacutetett formaacuteban pusztaacuten azalaacuteiacuteraacutessal elfogadott szerződeacutesek A szerződeacutest alaacuteiacuteroacute aacutellamok aacuteltalaacuteban ratifikaacuteljaacutek is azt de aratifikaacutecioacute elmaradaacutesa sem ritka A beacutecsi egyezmeacuteny 18 cikke szerint bdquoaz aacutellam tartoacutezkodni koumltelesazoktoacutel a cselekmeacutenyektől amelyek meghiuacutesiacutetanaacutek a szerződeacutes taacutergyaacutet eacutes ceacuteljaacutetrdquo ha maacuter alaacuteiacutert egyratifikaacutecioacutekoumlteles nemzetkoumlzi szerződeacutest Minderre egeacuteszen addig koumlteles amiacuteg ki nem jelenti hogyteljes meacuterteacutekben elaacutell a ratifikaacutecioacutetoacutel esetleg meacuteg az alaacuteiacuteraacutesaacutet is visszavonja A megerősiacuteteacutesnek nincsegy koumltelezően előiacutert hataacuterideje akaacuter eacutevekbe eacutevtizedekbe is telhet A megerősiacuteteacutes teacutenyeacutet egy

[34]

[35]

[36]

[37]

[38]

[39]

6 oldal

okmaacutenyban roumlgziacuteti az aacutellam eacutes azt aacutetadja a maacutesik szerződő feacutelnek vagy a leteacutetemeacutenyesnek Aszerződeacutes vagy ekkor leacutep hataacutelyba vagy a szerződeacutesben megaacutellapiacutetott keacutesőbbi időpontban vagyfelteacutetel teljesuumlleacutese eseteacuten (peacuteldaacuteul bizonyos szaacutemuacute ratifikaacutecioacute megtoumlrteacutentekor) Megjegyzendő hogylehetseacuteges a maacuter alaacuteiacutert de meacuteg nem ratifikaacutelt szerződeacutes vagy annak egy reacuteszeacutenek alkalmazaacutesa ha afelek ebben aacutellapodnak meg (uacuten ideiglenes alkalmazaacutes) Ez a megoldaacutes eacuteppen azt biztosiacutetja hogy azelhuacutezoacutedoacute hosszadalmas ratifikaacutecioacute elleneacutere a szerződő felek eacutelvezhesseacutek a szerződeacutesből fakadoacuteelőnyoumlket

[25] A nemzetkoumlzi szerződeacutes koumltelező hataacutelyaacutenak elfogadaacutesaacutet az aacutellam az alaacuteiacuteraacutes eacutes a ratifikaacutecioacutehelyett kifejezheti a szerződeacutest leacutetrehozoacute okiratok kicsereacuteleacuteseacutevel joacutevaacutehagyaacutessal elfogadaacutessalcsatlakozaacutessal vagy a felek megaacutellapodaacutesa szerinti baacutermely maacutes moacutedon

[26] A fenti leacutepeacutesek megfelelő sorra jaacuteraacutesa eseteacuten eacuterveacutenyes nemzetkoumlzi szerződeacutest kapunk annakmegkoumlteacutese lezaacuterult A nemzetkoumlzi szerződeacutest koumltő aacutellamoknak azonban van meacuteg egy koumltelesseacutege aszerződeacutes beiktataacutesa az ENSZ Titkaacutersaacutegaacuten A beiktataacutes soraacuten az ENSZ Szerződeacutesek Gyűjtemeacutenyeacutebe(Treaty SeriesRecueil des Traiteacutes) keruumll be a szerződeacutes ezaacuteltal nyilvaacutenossaacute vaacutelik A beiktataacuteskikuumlszoumlboumlli a titkos megaacutellapodaacutesokat azonban azok nem tekinthetőek eacuterveacutenytelennek a beiktataacuteselmaradaacutesa eseteacuten sem A beiktataacutes elmaradaacutesaacutenak pusztaacuten annyi a joghataacutesa hogy a be nemiktatott nemzetkoumlzi szerződeacutesekre nem lehet hivatkozni az ENSZ szervei iacutegy peacuteldaacuteul a NemzetkoumlziBiacuteroacutesaacuteg előtt ( -gtnemzetkoumlzi biacuteraacuteskodaacutes)

[27] A nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacutese folyamataacutenak nem reacutesze a szerződeacutes kihirdeteacutese koumlzzeacuteteacutetelevagy a belső jogba toumlrteacutenő baacutermilyen transzformaacutecioacuteja Ez maacuter alapvetően alkotmaacutenyjogi probleacutema -gta nemzetkoumlzi jog eacutes a belső jog viszonyaacutenak keacuterdeacutese

[28] Egy nemzetkoumlzi szerződeacutes koumltelező hataacutelyaacutenak elismereacutese nemcsak eredeti leacutetrehozoacute aacutellamkeacutentlehetseacuteges hanem uacutegy is hogy az aacutellam keacutesőbb csatlakozik egy maacuter hataacutelyos nemzetkoumlziszerződeacuteshez A csatlakozaacutes egy maacuter hataacutelyos toumlbboldaluacute szerződeacutesbe valoacute beleacutepeacutest jelent amelyet az1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny nem felteacutetlenuumll koumlt ratifikaacutecioacutehoz iacutegy ez gyorsabb eacutes egyszerűbb mintha aszerződeacutest eredetileg leacutetrehozoacute lenne Ez aloacutel kiveacutetelt jelent az ha az adott szerződeacutes a keacutesőbb joumlvőkszaacutemaacutera nem teszi lehetőveacute a csatlakozaacutest Ilyen esetben a szerződeacutes koumltelező hataacutelyaacutenakelismereacuteseacutere ugyanazok a szabaacutelyok vonatkoznak mint az eredeti leacutetrehozoacutek eseteacuteben iacutegy alaacuteiacuteraacutes eacutesmegerősiacuteteacutes is szuumlkseacuteges (peacuteldaacuteul az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye eseteacuteben)

[29] A fenntartaacutes joginteacutezmeacutenyeacutet ceacutelszerű a szerződeacuteskoumlteacutes folyamataacuteval oumlsszefuumlggeacutesben ittbemutatni mivel ahhoz szorosan kapcsoloacutedik habaacuter nem koumltelező reacutesze annak A fenntartaacutes bdquoolyanbaacuterhogyan fogalmazott eacutes nevezett egyoldaluacute nyilatkozat amellyel valamely aacutellam egy szerződeacutesalaacuteiacuteraacutesa megerősiacuteteacutese elfogadaacutesa joacutevaacutehagyaacutesa vagy ahhoz toumlrteacutenő csatlakozaacutesa soraacuten kifejezeacutesrejuttatja hogy a szerződeacutes bizonyos rendelkezeacuteseinek jogi hataacutelyaacutet a reaacute valoacute alkalmazaacutesban kizaacuternivagy moacutedosiacutetani oacutehajtjardquo A fenntartaacutes arra szolgaacutel hogy egy aacutellam akkor is reacuteszeseacuteveacute vaacutelhassonegy toumlbboldaluacute nemzetkoumlzi szerződeacutesnek ha annak nem minden pontjaacuteval de a tuacutelnyomoacute reacuteszeacutevelegyeteacutert Ebben az esetben fenntartaacutessal eacutel a szaacutemaacutera elfogadhatatlan rendelkezeacutessel szembenannak tartalmaacutet magaacutera neacutezve teljes egeacuteszeacuteben kizaacuterja vagy moacutedosiacutetja azonban a szerződeacutes toumlbbireacutesze koumltelezi

[30] A fenntartaacutes joginteacutezmeacutenye a szokaacutesjogban alakult ki az 1880-as eacutevekben eacutes a leacutetrejoumltte szorosankoumltődik a nemzetkoumlzi szervezetekhez eacutes a multilateraacutelis egyezmeacutenyek toumlmegesseacute vaacutelaacutesaacutehoz A XXszaacutezad elejeacuten szaacutemos a fenntartaacutesokra vonatkozoacute szabaacutelyrendszer alakult ki iacutegy a korai eacutevekbenmegkuumlloumlnboumlztethető a Nemzetek Szoumlvetseacutegeacutenek a Paacutenamerikai Unioacutenak a Nemzetkoumlzi MunkauumlgyiSzervezetnek az ENSZ-nek a gyakorlata eacutes az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacutenybe foglaltak Tekintettelarra hogy Magyarorszaacuteg reacuteszese az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacutenynek iacutegy jelen szoacutecikk annak afenntartaacutesra vonatkozoacute szabaacutelyait ismerteti

[31] Fenntartaacutes csak toumlbboldaluacute nemzetkoumlzi szerződeacuteshez csatolhatoacute eacutes akkor is csak olyanszerződeacuteshez vagy szerződeacutesi rendelkezeacuteshez amely nem tiltja azt A fenntartaacutes nem lehet

[40]

[41]

[42]

[43]

[44]

[45]

[46]

[47]

[48]

7 oldal

oumlsszeegyeztethetetlen a szerződeacutes taacutergyaacuteval eacutes ceacuteljaacuteval eacutes toumlbb egyezmeacuteny is tiltja az aacuteltalaacutenostartalmuacute nem kellően konkreacutet fenntartaacutest (peacuteldaacuteul Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye) Ha egyszerződeacutes kifejezetten engedeacutelyezi a fenntartaacutes teacuteteleacutet uacutegy nem szuumlkseacuteges hogy a toumlbbi reacuteszes aacutellamelfogadja azt Azonban ha a szerződeacutes nem szoacutel roacutela vagy a reacuteszes felek kis szaacutema vagy a szerződeacutestaacutergya eacutes ceacutelja alapjaacuten az tűnik ki belőle hogy azt minden aacutellam egyformaacuten eacutes teljes koumlrűen kell hogyalkalmazza akkor a fenntartaacutes eacuterveacutenyesseacutegi felteacutetele a toumlbbi aacutellam aacuteltali elfogadaacutesa Amennyiben egyaacutellam nem akarja elfogadni a fenntartaacutest uacutegy 12 hoacutenapon beluumll kifogaacutessal eacutel az ellen Ha nem teszkifogaacutest akkor reacuteszeacuteről a fenntartaacutes elfogadottnak minősuumll A fenntartaacutes csak a fenntartaacutest tevő eacutes atoumlbbi aacutellam koumlzoumltti viszonyban moacutedosiacutetja a szerződeacutes rendelkezeacuteseit a toumlbbi reacuteszes feacutel koumlzoumlttiviszonyban nem Ha egy aacutellam kifogaacutessal eacutelt a fenntartaacutessal szemben akkor a szerződeacutes afenntartaacutessal eacuterintett rendelkezeacutesek kiveacuteteleacutevel koumlzte eacutes a fenntartaacutest tevő koumlzoumltt hataacutelyba leacutep Ez aloacutelcsak az jelent kiveacutetelt ha a fenntartaacutest ellenző feacutel uacuten kizaacuteroacute kifogaacutest tesz ebben az esetben ugyanis akettejuumlk viszonyaacuteban nem leacutep hataacutelyba a szerződeacutes A fenntartaacutes eacutes a kifogaacutes is baacutermikorvisszavonhatoacute

[32] Ez a roumlvid oumlsszefoglaloacute azt sejteti hogy egy egyszerű joginteacutezmeacutenyről van szoacute azonban ez taacutevolaacutell az igazsaacutegtoacutel A gyakorlatban szaacutemos probleacutemaacutet vet fel eacutes a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg is toumlbbalkalommal vizsgaacutelta Az ENSZ Nemzetkoumlzi Jogi Bizottsaacutega pedig 1994-től 2011-ig elemezte a teacutemaacutetamelynek lezaacuteraacutesakeacutent 2011-ben az ENSZ Koumlzgyűleacutese elfogadta az NJB aacuteltal keacutesziacutetett harmincoldalasbdquoGyakorlati uacutetmutatoacutetrdquo eacutes a hozzaacutefűzoumltt megkoumlzeliacutetően hatszaacutez oldalas kommentaacutert

31 A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutege[33] Az előző pontban vaacutezoltuk a nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek jogszerű meneteacutet amelynekeredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumln az eacuterveacutenyes szerződeacutes A szerződeacutes megkoumlteacutese soraacuten elkoumlvetett bizonyosbdquohibaacutekrdquo a szerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutegeacutet eredmeacutenyezhetik A szerződeacutesnek a szerződő felek egyuumlttesvaloacutedi akarataacutet kell kifejeznie A nemzetkoumlzi jog tudomaacutenyaacuteban ndash a magyar polgaacuteri jogtoacutel elteacuterően ndashnem annyira a -gtsemmisseacuteg eacutes -gtmegtaacutemadhatoacutesaacuteg felosztaacutest alkalmazzuk az eacuterveacutenytelenseacutegi okokcsoportosiacutetaacutesaacutera mint inkaacutebb a francia joghagyomaacutenyboacutel ismert abszoluacutet eacutes relatiacuteveacuterveacutenytelenseacuteget (habaacuter az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny hasznaacutelja a semmisseacuteg kifejezeacutest az 52cikkeacuteben)

[34] Az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny szerint abszoluacutet eacuterveacutenytelen az erőszak hataacutesaacutera koumltoumltt szerződeacuteseacutes a nemzetkoumlzi jog felteacutetlen alkalmazaacutest igeacutenylő normaacuteiba (uacuten jus cogens) uumltkoumlző szerződeacutesRelatiacutev eacuterveacutenytelenseacutegnek minősuumll a belső jogba uumltkoumlző szerződeacutes a -gtteacutevedeacutesben eacutes a teacutevedeacutesbeejteacutessel koumltoumltt szerződeacutes valamint a megvesztegeteacutessel koumltoumltt szerződeacutes

311 Erőszak hataacutesaacutera koumltoumltt szerződeacutes[35] Az abszoluacutet eacuterveacutenytelenseacuteg egyik esete az erőszak hataacutesaacutera koumltoumltt szerződeacutes (-gtaz erőszaktilalma) Ez haacuteromfeacutele moacutedon valoacutesulhat meg az erőszak iraacutenyulhat az aacutellam keacutepviselője vagymaga az aacutellam ellen sőt az aacutellam elleni erőszakkal valoacute fenyegeteacutes is ide tartozik Agyakorlatban sokszor a keacutepviselő elleni eacutes az aacutellami elleni erőszak egyuumltt jelent meg iacutegy peacuteldaacuteul1939-ben Hacha csehszlovaacutek elnoumlkoumlt nem csak szemeacutelyesen keacutenyszeriacutetetteacutek a neacutemetprotektoraacutetusi szerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutera hanem megfenyegetteacutek Praacutega lebombaacutezaacutesaacuteval is Az aacutellamelleni erőszak alkalmazaacutesaacutet vagy azzal valoacute fenyegeteacutest az ENSZ Alapokmaacuteny tiltja anemzetkoumlzi jog egyik alapelveacuteveacute vaacutelt a XX szaacutezad első feleacuteben iacutegy megjeleneacutese a szerződeacutesekjogaacuteban eacuterthető Azonban a jogszerűen az ENSZ Alapokmaacutenynak megfelelően alkalmazotterőszak hataacutesaacutera leacutetrejoumltt szerződeacutes eacuterveacutenyesseacutege nem keacuterdeacuteses tehaacutet annak -gtsemmisseacutegeacuterenem lehet hivatkozni

[49]

[50]

[51]

[52]

[53]

[54]

[55]

8 oldal

312 Imperatiacutev normaacuteba uumltkoumlző szerződeacutes[36] Az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 53 cikke hataacuterozza meg a maacutesik abszoluacutet eacuterveacutenytelenseacutegiesetet nevezetesen ha a szerződeacutes a nemzetkoumlzi jog imperatiacutev normaacutejaacuteba uumltkoumlzik Ez a cikkmegadja az imperatiacutev norma vagy maacutes neacuteven felteacutetlen alkalmazaacutest igeacutenylő norma (jus cogens)fogalmaacutet is bdquoolyan normaacutet jelent amelyet az aacutellamok nemzetkoumlzi koumlzoumlsseacutege mint egeacuteszolyankeacutent fogadott el eacutes ismert el mint amelytől nem lehet elteacuterni eacutes amelyet csak a nemzetkoumlzijognak az ugyanilyen jellegű keacutesőbbi szabaacutelyaacuteval lehet megvaacuteltoztatnirdquo Noha teljesbizonyossaacuteggal kimeriacutető moacutedon nem tudjuk felsorolni a nemzetkoumlzi jog koacutegens normaacuteit vanneacutehaacuteny amelyek koacutegensimperatiacutev jellegeacutet a nemzetkoumlzi koumlzoumlsseacuteg aacuteltalaacutenosan elismeri azerőszak tilalma a rabszolgasaacuteg tilalma a neacutepirtaacutes tilalma a kaloacutezkodaacutes tilalma a kiacutenzaacutes tilalma eacutesa faji megkuumlloumlnboumlzteteacutes tilalma A beacutecsi egyezmeacuteny szerint tehaacutet egy maacuter leacutetező imperatiacutevnormaacuteval ellenteacutetes nemzetkoumlzi szerződeacutes eacuterveacutenytelen lesz Ez az eacuterveacutenytelenseacutegi eset nemteacutevesztendő oumlssze azzal amikor a nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacutese utaacuten joumln leacutetre egy azzalellenteacutetes imperatiacutev norma Ebben az esetben ugyanis a szerződeacutes eredetileg eacuterveacutenyesenleacutetrejoumltt de a keacutesőbbi normauumltkoumlzeacutes miatt a szerződeacutes egeacutesze vagy a normaacuteval eacuterintettrendelkezeacutesei eacuterveacutenytelenneacute vaacutelnak eacutes megszűnnek Megjegyzendő hogy a nemzetkoumlziszerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutege nem befolyaacutesolja az aacutellam nemzetkoumlzi felelősseacutegeacutet azeacutert ha jus cogensnormaacutet seacutertett ( -gtaz aacutellamok nemzetkoumlzi jogi felelősseacutege)

313 A szerződeacuteskoumlteacutesi hataacuteskoumlrre vonatkozoacute belső jogi rendelkezeacutesekmegseacuterteacutese

[37] A szerződeacuteskoumlteacutesi hataacuteskoumlrre vonatkozoacute belső jogi rendelkezeacutesek megseacuterteacutese abban azesetben vezethet a szerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutegeacutehez ha az aacutellam alapvető fontossaacuteguacute belsőjogszabaacutelyt seacutertett eacutes a jogseacuterteacutes szemmel laacutethatoacute tehaacutet az uumlgyben az aacuteltalaacutenos gyakorlattaloumlsszhangban eacutes joacutehiszeműen eljaacuteroacute baacutermely aacutellam szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacute lenne Ez agyakorlatban azt jelenti hogy alkotmaacutenyos szintű szabaacutely megseacuterteacuteseacutenek kellene toumlrteacutennieTulajdonkeacuteppen kizaacutert hogy erre az eacuterveacutenytelenseacutegi okra ratifikaacutecioacutekoumlteles nemzetkoumlziszerződeacutesneacutel hivatkozzanak mivel ndash ahogyan a szerződeacuteskoumlteacutes folyamataacutenaacutel laacutettuk ndash szaacutemosellenőrzeacutesen aacutetesik a szerződeacutes mire leacutetrejoumln (-gta nemzetkoumlzi jog eacutes a belső jog viszonya)Hasonloacutean nincs eseacutely ezen a jogciacutemen az eacuterveacutenyteleniacuteteacutesre ha a megerősiacuteteacutes előtt voltalkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi normakontroll vagy neacutepszavazaacutes (-gtneacutepszavazaacutes eacutes neacutepi kezdemeacutenyezeacutes)Ennek megfelelően nem is emliacutethető peacuteldakeacutent olyan eset amikor ezt az eacuterveacutenytelenseacutegi okotnemzetkoumlzi biacuteroacutei foacuterum vagy a maacutesik szerződő feacutel elfogadta volna habaacuter egyes esetekbenfelmeruumllt az erre toumlrteacutenő hivatkozaacutes lehetőseacutege

314 A teacutevedeacutes[38] A -gtteacutevedeacutes szinteacuten szigoruacute felteacutetelek eseteacuten eredmeacutenyezheti egy szerződeacuteseacuterveacutenytelenseacutegeacutet a teacutevedeacutesnek olyan teacutenyre vagy helyzetre kell vonatkoznia amelyet az adottaacutellam a szerződeacutes megkoumlteacutesekor leacutetezőnek felteacutetelezett s amely leacutenyeges alapul szolgaacutelt ahhozhogy a szerződeacutest magaacutera neacutezve koumltelező hataacutelyuacutenak ismerje el azonban nem hivatkozhat raacute haa sajaacutet magatartaacutesaacuteval hozzaacutejaacuterult a teacutevedeacuteshez vagy azt eacuteszlelnie kellett volna A teacutevedeacutesnekteacutenyre vagy helyzetre kell iraacutenyulnia iacutegy alapvetően kizaacutert a jogi teacutevedeacutesre hivatkozaacutesAzonban meacuteg ha a teacutenybeli vagy helyzetbeli teacutevedeacutes keacutetseacutegtelen is ez nem felteacutetlen eacuterveacutenyteleniacutetia szerződeacutest ugyanis a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg a Preah Vihear-templom uumlgyben kimondta hogy haegy aacutellam eacutevtizedeken aacutet tudomaacutesul vette a teacutevedeacutes aacuteltal leacutetrejoumltt helyzetet (nevezetesen hogy atemplom nem Thaifoumlld hanem Kambodzsa teruumlleteacuten van) akkor ez a teacutevedeacutesbe valoacutebelenyugvaacuteskeacutent eacutertelmezendő

315 A megteacuteveszteacutes

[56]

[57]

[58]

[59]

[60]

[61]

[62]

[63]

[64]

9 oldal

[39] A megteacuteveszteacutes eseteacuteben szaacutendeacutekos teacutevedeacutesbe ejteacutesről vagy teacutevedeacutesben tartaacutesroacutel van szoacuteazonban itt sem valamilyen jelenteacutektelen helyzettel kapcsolatos a megteacuteveszteacutes hanem az aacutellama megteacutevesztő magatartaacutessal veszi raacute a maacutesik aacutellamot a szerződeacutes megkoumlteacuteseacutere Megteacutevesztőmagatartaacutesnak minősuumll baacutermilyen valoacutetlan aacutelliacutetaacutes a valoacutesaacuteg elferdiacuteteacutese Emiatt alapvetőenseacuteruumll a szerződeacutes megkoumlteacuteseacutehez eacutes veacutegrehajtaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges joacutehiszeműseacuteg (-gtjoacutehiszeműseacuteg eacutesrosszhiszeműseacuteg) a felek koumlzoumltt Az eacuterveacutenytelenseacutegre azonban csak akkor hivatkozhat sikerrelaz aacutellam ha bizonyiacutetja hogy a rosszhiszemű megteacutevesztő magatartaacutes miatt koumltoumltte meg aszerződeacutest (eacutes aneacutelkuumll nem tette volna) Erre az eacuterveacutenytelenseacutegi okra se gyakran laacutetunk gyakorlatipeacuteldaacutet mivel a szerződeacuteskoumlteacutes leacutepeacutesei soraacuten szaacutemos aacutellami szerv (kormaacuteny parlament aacutellamfő)eacuterintett eacutes keveacutesseacute valoacutesziacutenű hogy sehol nem fedezik fel a hibaacutet

316 A megvesztegeteacutes[40] A relatiacutev eacuterveacutenytelenseacuteg leguacutejabb esete a megvesztegeteacutes amely nem rendelkezik szokaacutesjogigyoumlkerekkel (mint a teacutevedeacutes eacutes a megteacuteveszteacutes) hanem az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny vezette beHa egy aacutellam keacutepviselőjeacutenek a koumlzvetlen vagy koumlzvetett megvesztegeteacuteseacutevel eacuterte el egy maacutesiktaacutergyaloacute aacutellam hogy a szerződeacutest koumltelező hataacutelyuacutenak ismerjeacutek el akkor az eacuterintett aacutellamhivatkozhat a megvesztegeteacutesre annak eacuterdekeacuteben hogy eacuterveacutenyteleniacutetse a szerződeacutest Noha anemzetkoumlzi kapcsolatok sem mentesek a korrupcioacutetoacutel olyan eset nem ideacutezhető itt amelybenaacutellamok koumlzoumltti nemzetkoumlzi szerződeacutes vaacutelt volna eacuterveacutenytelenneacute megvesztegeteacutes miatt

317 Az eacuterveacutenytelenseacutegi eljaacuteraacutes[41] Az oumlt eacuterveacutenytelenseacutegi eset nem automatikusan eredmeacutenyezi a szerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutegeacutethanem egy eacuterveacutenyteleniacuteteacutesi eljaacuteraacutes lefolytataacutesaacutera van szuumlkseacuteg Az abszoluacutet eacuterveacutenytelenseacutegrebaacutermely reacuteszes feacutel hivatkozhat tehaacutet toumlbboldaluacute szerződeacutes eseteacuten akaacuter harmadik abban nemeacuterintett aacutellam is A relatiacutev eacuterveacutenytelenseacuteg abban kuumlloumlnboumlzik ettől hogy arra csak az akarathibaacutevaleacuterintett feacutel hivatkozhat Az abszoluacutet eacuterveacutenytelenseacuteg eseteacuten az egeacutesz szerződeacutes eacuterveacutenytelen leszmiacuteg a relatiacutev eacuterveacutenytelenseacuteg eseteineacutel lehetőseacuteg van a szerződeacutesi rendelkezeacutesek szeacutetvaacutelasztaacutesaacuteraeacutes csak az eacuterintett cikkek eacuterveacutenyteleniacuteteacuteseacutere (abban az esetben ha ezt a szerződeacutes integritaacutesamegengedi) Egy szerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutegeacutere hivatkozoacute reacuteszes feacutel iacuteraacutesban koumlteles ezt a toumlbbireacuteszes feacutellel koumlzoumllni akiknek haacuterom hoacutenapjuk van azt kifogaacutesolni Ha nem emelnek kifogaacutest akkora szerződeacutes vagy annak egy reacutesze eacuterveacutenytelenneacute vaacutelik Ha nem eacutertenek egyet az eacuterveacutenytelenseacutegrehivatkozoacute feacutellel akkor kifogaacutessal eacutelhetnek Ebben az esetben koumlzoumlttuumlk nemzetkoumlzi jogvitakeletkezik amelyet a -gta vitaacutek beacutekeacutes rendezeacuteseacutenek eszkoumlzeivel kell rendezniuumlk 12 hoacutenapon beluumllHa ez nem valoacutesul meg akkor az abszoluacutet eacuterveacutenytelenseacuteg elbiacuteraacutelaacutesa veacutegett a felek a NemzetkoumlziBiacuteroacutesaacuteghoz (-gtnemzetkoumlzi biacuteraacuteskodaacutes) vagy vaacutelasztottbiacuteroacutesaacuteghoz (-gtvaacutelasztottbiacuteraacuteskodaacutes)fordulnak miacuteg a relatiacutev eacuterveacutenytelenseacuteget egyeztetőbizottsaacuteg aacutellapiacutetja meg

[1] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny (8 j) 65ndash66 cikk

32 A nemzetkoumlzi szerződeacutes hataacutelya[42] Koumlzismert hogy a szerződeacuteseknek van időbeli hataacutelya azonban mindemellett a nemzetkoumlziszerződeacutesek eseteacuteben is megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk taacutergyi szemeacutelyi eacutes teruumlleti hataacutelyt

[43] A szerződeacutes időbeli hataacutelya azt mutatja meg hogy mikortoacutel eacutes meddig alkalmazandoacute aszerződeacutes ugyanis az eacuterveacutenyesen megkoumltoumltt szerződeacutes nem felteacutetlen leacutep roumlgtoumln hataacutelyba Ahogyana szerződeacuteskoumlteacutes folyamataacutenaacutel laacutettuk a szerződeacutes hataacutelyba leacutephet az alaacuteiacuteraacutessal a ratifikaacutecioacuteval vagyakaacuter egy a szerződeacutesben megjeloumllt keacutesőbbi időpontban vagy esemeacuteny bekoumlvetkezeacutesekor is Avisszahatoacute hataacutely azonban a nemzetkoumlzi jogban sem tipikusan elfogadott habaacuter lehetseacuteges ha a

[65]

[66]

[67]

[68]

[69]

[70]

[71]

10 oldal

szerződeacutesben reacuteszes minden feacutel elfogadja azt Termeacuteszetesen ezaacuteltal nem seacuteruumllhetnek anemzetkoumlzi jogban is elfogadott -gtnullum crimen sine lege nulla poena sine lege elvek A nemzetkoumlziszerződeacutes időbeli hataacutelyaacutenak a veacutege a szerződeacutes megszűneacuteseacutet jelenti iacutegy arroacutel abban a 35alpontban lesz szoacute

[44] A nemzetkoumlzi szerződeacutes taacutergyi hataacutelya a szerződeacutes aacuteltal szabaacutelyozott teacutemaacutekat taacutergykoumlrt jelentiEgy nemzetkoumlzi szerződeacutesnek szinte baacutermilyen taacutergya lehet termeacuteszetesen azzal a megkoumlteacutesselhogy az nem lehet nemzetkoumlzi jogellenes peacuteldaacuteul nem iacuterhatja elő rabszolgaacutek kereskedelmeacutet

[45] A nemzetkoumlzi szerződeacutesek teruumlleti hataacutelya azt a foumlldrajzi teacuterseacuteget jeloumlli amelyen a szerződeacutesrendelkezeacutesei eacuterveacutenyesuumllnek alkalmazandoacuteak Aacuteltalaacuteban ez a reacuteszes aacutellamok teljes aacutellamteruumlleteazonban a szerződő felek meghataacuterozhatjaacutek az aacutellamoknak csak egy reacuteszeacutet is de akaacuter taacutegabbteacuterseacutegre is vonatkoztathatjaacutek (-gtteacuterseacuteg eacutes teruumllet a nemzetkoumlzi jogban) A gyarmati korszakmaradvaacutenyakeacutent manapsaacuteg is megjelenik a tengerentuacuteli teruumlleteken valoacute alkalmazaacutes peacuteldaacuteul azEgyesuumllt Kiraacutelysaacuteg aacuteltal koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutesekben Ugyaniacutegy kiterjesztett a teruumlletihataacutelya a nemzetkoumlzi humanitaacuterius jogi egyezmeacutenyeknek is mivel azok peacuteldaacuteul a megszaacutellt aacutellamteruumlleteacuten is alkalmazandoacutek (-gta fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutesek joga nemzetkoumlzi humanitaacuterius jog) Ateruumlleti eacutertelemben leginkaacutebb kiterjesztőnek tekinthetjuumlk a vilaacutegűrrel kapcsolatosmegaacutellapodaacutesokat amelyek eseteacuteben a reacuteszes aacutellamok a vilaacutegűrben eacutegitesteken vagy akaacuter az egeacuteszNaprendszerben koumltelesek azt betartani

[46] A nemzetkoumlzi szerződeacutes szemeacutelyi vagy alanyi hataacutelya mutatja meg hogy melyek a szerződeacutesreacuteszes felei a szerződeacutesbe foglalt jogok eacutes koumltelezettseacutegek kit illetnek vagy terhelnek Kiveacutetelesesetben a nemzetkoumlzi szerződeacutes kihathat a nemzetkoumlzi jog maacutes alanyaira is aneacutelkuumll hogy ők aszerződeacutesben reacuteszes feacutelleacute vaacutelnaacutenak (-gta nemzetkoumlzi jog kuumlloumlnleges alanyai) Ilyen eset ha az aacutellamutoacutelagosan beleegyezik a szerződeacutes veacutegrehajtaacutesaacuteba tehaacutet egyoldaluacutean koumltelezettseacuteget vaacutellal (-gtazaacutellamok egyoldaluacute aktusai) Tovaacutebbi ilyen eset ha harmadik aacutellam javaacutera aacutellapiacutet meg jogokat eacutes azt aharmadik aacutellam nem kifogaacutesolja elfogadja vagy hallgatoacutelagosan beleegyezik Ezt a jogirodalomnevezi iacutegeacuteretnek vagy iacutegeacuterveacutenynek is A főszabaacutely aloacuteli kiveacutetelkeacutent jelenik meg a jus cogens normaacutetleacutetesiacutető szerződeacutes is amilyen peacuteldaacuteul az ENSZ Alapokmaacuteny Az abban nem reacuteszes aacutellamra isvonatkoznak az abba foglalt alapelvek eacutes a betartaacutesaacutet a Biztonsaacutegi Tanaacutecs ki is keacutenyszeriacutetheti Anemzetkoumlzi gazdasaacutegi jog teruumlleteacuteről ismert -gta legnagyobb kedvezmeacutenyes elbaacutenaacutes elveacutet roumlgziacutetőszerződeacutes amely eseteacuteben egy harmadik a szerződeacutesben nem reacuteszes aacutellam is a legkedvezőbbfelteacuteteleket kapja tekintettel egy koraacutebbi koumlzte eacutes a legnagyobb kedvezmeacutenyt maacutesik aacutellam feleacutebiztosiacutetoacute aacutellam koumlzoumltt leacutetrejoumltt szerződeacutesre

33 A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacutertelmezeacutese eacutes veacutegrehajtaacutesa[47] Egy nemzetkoumlzi szerződeacutes alkalmazaacutesa soraacuten folyamatosan eacutertelmezni kell a szerződeacutesszoumlvegeacutet ahhoz hogy azt a szerződő felek szaacutendeacutekaacuteval oumlsszhangban a szerződeacuteskoumlteacuteskoriakaratnak megfelelően lehessen veacutegrehajtani Haraszti Gyoumlrgy megfogalmazaacutesaacuteban

[hellip] a nemzetkoumlzi szerződeacutes eacutertelmezeacutese alatt azt a jogi műveletet eacutertjuumlk amely aszerződeacutes konkreacutet alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatban a szerződeacutesi tartalom feltaacuteraacutesaacuterairaacutenyul a felek szerződeacuteskoumlteacuteskori szaacutendeacutekaacutenak a szerződeacutesszoumlveg eacutes maacutes errealkalmas anyagok alapjaacuten valoacute megismereacutese reacuteveacuten

[48] A jogtudomaacuteny szaacutemos jogeacutertelmezeacutesi elvet eacutes moacutedszert dolgozott ki amelyek a nemzetkoumlzijog tudomaacutenyaacuteban is megjelentek Ezek az elvek szuumlremlettek aacutet az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacutenynemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutertelmezeacuteseacutevel foglalkozoacute 31ndash33 cikkeacutebe

[49] A nemzetkoumlzi szerződeacutes veacutegrehajtaacutesaacutenak eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek elvei koumlzuumll a legfontosabb a pactasunt servanda elv A pacta sunt servanda latin kifejezeacutes oumlnmagaacuteban annyit jelent hogy bdquoa

[72]

[73]

[74]

[75]

11 oldal

szerződeacuteseket be kell tartanirdquo eredete az oacutekori jogrendszerekig vezethető vissza A iustinianusikodifikaacutecioacuteban peacuteldaacuteul iacutegy jelenik meg bdquoElrendeljuumlk hogy senkinek sem szabad a sajaacutet pactumaelleneacutere eljaacuternia eacutes [ezaacuteltal] a szerződő feleket becsapniardquo

[50] Pontosan nem tudni hogy a nemzetkoumlzi jogba mikortoacutel keruumllt be ez az elv de a nemzetkoumlzijogtudoacutesok munkaacuteiban maacuter a koumlzeacutepkorban megjelenik Grotius az 1625-ben megjelentkoumlnyveacuteben maacuter a nemzetkoumlzi jogban leacutetező koumltelezettseacutegkeacutent utal raacute bdquoa termeacuteszetjogboacutel folyik aszerződeacutesek megtartaacutesaacutenak koumltelezettseacutegerdquo

[51] Az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 26 cikke tartalmazza a pacta sunt servanda elveacutet amely kimondjahogy bdquoMinden hataacutelyos szerződeacutes koumltelezi a reacuteszes feleket eacutes a szerződeacutest joacutehiszeműen kellveacutegrehajtaniokrdquo Ez egybecseng az ENSZ Alapokmaacutenya 2 cikk (2) bekezdeacuteseacutevel miszerint azaacutellamoknak az Alapokmaacutenyban vaacutellalt koumltelezettseacutegeiket joacutehiszeműen kell teljesiacuteteniuumlk Az elv maacuteraegyeacutertelműen magaacuteban foglalja a joacutehiszeműseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet ahogyan laacutethatoacute az ideacutezett beacutecsiegyezmeacutenyben eacutes az ENSZ Alapokmaacutenyaacuteban is Az Aacutellandoacute Vaacutelasztott Biacuteroacutesaacuteg a Hataacuterok a Timor-szigeten uumlgyben hangsuacutelyozta hogy a nemzetkoumlzi szerződeacuteseket minden aacutellam koumltelesjoacutehiszeműen teljes meacuterteacutekben veacutegrehajtani eacutes a veacutegrehajtaacutes soraacuten koumlteles a felek szaacutendeacutekaacutet szemelőtt tartani Ennek az elvnek reacuteszeacutet keacutepezi hogy egy aacutellam sem hivatkozhat a belső jogaacutera annakeacuterdekeacuteben hogy mentesuumlljoumln nemzetkoumlzi jogi koumltelezettseacutegei aloacutel valamint a helyi jog nemeacutelvezhet elsőbbseacuteget a nemzetkoumlzi joggal szemben

[52] Az elv konkreacutet tartalmaacutenak kialakiacutetaacutesaacuteban jelentős szerepuumlk volt a nemzetkoumlzi biacuteroacutesaacutegoknak (-gtnemzetkoumlzi biacuteraacuteskodaacutes -gtnemzetkoumlzi biacuteroacutesaacutegok doumlnteacutesei) eacutes a Nemzetkoumlzi Jogi Bizottsaacuteg tagjainakA pacta sunt servanda elvből az is koumlvetkezik hogy a nemzetkoumlzi szerződeacuteseket nem lehetegyoldaluacutean moacutedosiacutetani sőt peacuteldaacuteul McNair szerint meacuteg egyoldaluacutean felmondani sem ha maga aszerződeacutes nem tartalmaz erre neacutezve egyeacutertelmű rendelkezeacutest A Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteibőlkuumlloumlnoumlsen a BősndashNagymaros uumlgyben hozottboacutel kirajzoloacutedik hogy a pacta sunt servanda elv aloacutelegyre kevesebb az elfogadhatoacute kiveacutetel A nemzetkoumlzi jogbiztonsaacuteg megkoumlveteli hogy a nemzetkoumlziszerződeacuteseket moacutedosiacutetani megszuumlntetni vagy azok teljesiacuteteacutese aloacutel kibuacutejni csak a reacuteszes felek koumlzoumlsszaacutendeacuteka szerint vagy rendkiacutevuumll szűk koumlrben a nemzetkoumlzi jog aacuteltalaacutenos szabaacutelyai szerint lehessenA Nemzetkoumlzi Jogi Bizottsaacuteg beacutecsi egyezmeacutenyhez fűzoumltt kommentaacuterjaacuteban koumlzli hogy a pacta suntservanda elvben benne foglaltatik az a koumltelezettseacuteg is hogy egyik feacutel sem tanuacutesiacutethat olyanmagatartaacutest amellyel meghiuacutesiacutetja a szerződeacutes ceacuteljaacutenak eleacutereacuteseacutet vagy amellyel veszeacutelyezteti aszerződeacutes ceacuteljaacutenak eacutes taacutergyaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutet A szerződeacutes eacutertelmezeacuteseacutenek felteacutetele hogy az aszerződeacutes alkalmazaacutesaacutehoz teljesuumlleacuteseacutehez vezessen

[53] Oumlsszefoglalva a pacta sunt servanda elv a koumlvetkező elveket foglalja magaacuteban 1 Joacutehiszeműseacutegkoumlvetelmeacutenye 2 Egy aacutellam sem hivatkozhat a belső jogaacutera annak eacuterdekeacuteben hogy mentesuumlljoumlnnemzetkoumlzi jogi koumltelezettseacutegei aloacutel 3 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek sorsaacutenak rendezeacuteseacutehezszuumlkseacuteges a reacuteszes felek egyeteacuterteacutese egyoldaluacutean nem cselekedhetnek (Eltekintve bizonyoskiveacutetelektől iacutegy peacuteldaacuteul egyes megszűneacutesi esetektől) 4 Egyik szerződő feacutel sem veszeacutelyeztetheti aszerződeacutes ceacuteljaacutenak eacutes taacutergyaacutenak megvaloacutesulaacutesaacutet A szerződeacutest uacutegy kell eacutertelmezni alkalmazni hogyaz a benne foglalt elvek ceacutelok rendelkezeacutesek teljesuumlleacuteseacutet valoacutera vaacutelaacutesaacutet segiacutetse elő 5 A jogellenesszerződeacutesszegeacutesből joga nem szaacutermazhat az aacutellamnak

[54] A szerződeacutes szoumlvegeacutet a szavak heacutetkoumlznapi szokaacutesos eacutertelme szerint kell eacutertelmeznifigyelemmel a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesre Az eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel a szerződeacutes reacuteszeacutenek kelltekinteni a bevezetőjeacutet eacutes a melleacutekleteit is A szavak eacutertelmeacutet nem a szoumlvegkoumlrnyezetből kiragadvahanem a teljes szoumlvegre tekintettel kell vizsgaacutelni Ehhez segiacutetseacuteget nyuacutejtanak a logikai eacutertelmezeacutesieszkoumlzoumlk is bdquoA nemzetkoumlzi szerződeacutesek tekinteteacuteben a logikai eacutertelmezeacutes nem lehet maacutes mint akeacuterdeacuteses szerződeacutesi szabaacutely eacutertelmeacutenek maacutes normaacutekkal valoacute oumlsszeveteacutes alapjaacuten bizonyos logikaielvek segiacutetseacutegeacutevel toumlrteacutenő feltaacuteraacutesardquo Ha a nyelvtani eacutertelmezeacutes nem vezet eredmeacutenyre akkor aszerződeacutes ceacutelja nyuacutejthat tovaacutebbi segiacutetseacuteget A teleologikus eacutertelmezeacutes a logikai eacutertelmezeacutes egyikvaacutelfajaacutenak tekinthető mivel a szerződeacutes ceacutelja is a szerződeacutes rendelkezeacuteseiből olvashatoacute ki

[76]

[77]

[78]

[79]

[80]

[81]

[82]

[83]

[84]

[85]

[86]

[87]

[88]

12 oldal

[55] A szerződeacutesen kiacutevuumlli egyeacuteb eacutertelmezeacutest segiacutető eszkoumlzoumlk lehetnek a) az olyan megaacutellapodaacutesokokmaacutenyok amelyeket egy toumlbb vagy az oumlsszes reacuteszes feacutel keacutesziacutetett a szerződeacutes eacutertelmezeacuteseacutevelkapcsolatosan (eacutertelmező nyilatkozat megaacutellapodaacutes) b) a szerződeacutest előkeacutesziacutető munkaacutelatok(travaux preacuteparatoires) c) a szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei d) a szerződeacutes alkalmazaacutesasoraacuten utoacutelag kialakult olyan gyakorlat amely a szerződeacutes eacutertelmezeacuteseacutet illetően a reacuteszes felekmegegyezeacuteseacutet jelenti (gyakorlati eacutertelmezeacutes)

[56] Az Aacutellandoacute Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban a leghangsuacutelyosabb szerepet a szerződő felekszerződeacuteskoumlteacuteskori szaacutendeacuteka kapta eacutes keveacutesbeacute volt jelentős a felek keacutesőbbi magatartaacutesa Ehhezkeacutepest a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezeacutese soraacuten dinamikusabb a felek keacutesőbbi gyakorlataacutet isfigyelembe vevő iacuteteacutelkezeacutes laacutethatoacute Ezzel a teacutemaacuteval foglalkozik az bdquoidőkoumlzi jogrdquo (inter-temporal law)eacutes a dinamikus vagy evolutiacutev eacutertelmezeacutes elmeacutelete amelyek szerint a szerződeacutes eacutertelmezeacuteseacuteneacutel arrais figyelemmel kell lenni hogy a megkoumlteacutes oacuteta eltelt időben milyen vaacuteltozaacutesok aacutelltak be a jogban akoumlruumllmeacutenyekben eacutes ezaacuteltal a felek szaacutendeacutekaacuteban is Vitatott hogy ez egy uacutej eacutertelmezeacutesi moacutedszer-evagy csak az eddig rendelkezeacutesre aacutelloacute eacutertelmezeacutesi eszkoumlzoumlk megfelelő hasznaacutelataacuteroacutel van-e szoacuteTeacuteny hogy a szerződeacutesek eacutertelmezeacutese soraacuten figyelembe kell venni a felek szerződeacuteskoumlteacutes utaacutenimagatartaacutesaacutet is mind a szokaacutesjog mind az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 31 cikke alapjaacuten ha ez areacuteszes felek megegyezeacuteseacutet jelenti

[57] Az eacutertelmezeacutes kuumlloumlnboumlző eszkoumlzeinek alkalmazaacutesa tulajdonkeacuteppen oumlsszetett művelet nemkuumlloumln-kuumlloumln hanem egyuumltt adja meg a szerződeacutes valoacutedi eacutertelmeacutet bdquoAz eacutertelmező teveacutekenyseacutegneacutelabboacutel kell kiindulni hogy a szerződő felek szaacutendeacutekaacutet a szerződeacutesi szoumlveg fejezi ki de ez nem jelentiazt hogy a szerződeacutesi szoumlveg mellett ne lehetne eacutes ne kellene maacutes eszkoumlzoumlket is igeacutenybe venni areacuteszes felek tulajdonkeacuteppeni szaacutendeacutekaacutenak feltaacuteraacutesa eacuterdekeacutebenrdquo Az eacutertelmezeacutes nem mechanikuseljaacuteraacutes amely teljes meacuterteacutekben racionalizaacutelhatoacute azonban nem jelenti azt hogy elsődlegesenpolitikai teveacutekenyseacuteg lenne

34 A nemzetkoumlzi szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesa[58] A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacutelettartama folyamaacuten szuumlkseacuteges lehet annak moacutedosiacutetaacutesa azeacutert hogytovaacutebb is alkalmazhatoacute legyen a szerződő felek szaacutemaacutera Főszabaacutely szerint a szerződeacutesmoacutedosiacutetaacutesaacutera ugyanazok a szabaacutelyok vonatkoznak mint a megkoumlteacuteseacutere Tipikusan az oumlsszes reacuteszesfeacutel kell hozzaacute ugyanuacutegy alaacuteiacuteraacutes eacutes ratifikaacutecioacute szuumlkseacuteges Ez aloacutel kiveacutetelt keacutepezhetnek egyestoumlbboldaluacute szerződeacutesek amelyekneacutel nem szuumlkseacuteges az egyhanguacutesaacuteg csak bizonyos toumlbbseacuteg(peacuteldaacuteul az ENSZ Alapokmaacuteny moacutedosiacutetaacutesa uacutegy valoacutesiacutethatoacute meg hogy a Koumlzgyűleacutes tagjaikeacutetharmados szoacutetoumlbbseacuteggel elfogadjaacutek a moacutedosiacutetott szoumlveget amelyet az Egyesuumllt Nemzetektagjainak keacutetharmada ndash koumlztuumlk a Biztonsaacutegi Tanaacutecs valamennyi aacutellandoacute tagja ndash a sajaacutet alkotmaacutenyoseljaacuteraacutesaacutenak megfelelően megerősiacuteti)

35 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese[59] Egy nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacuteseacutenek szaacutemos oka lehet amelyeket a nemzetkoumlzijogtudomaacuteny tipikusan keacutet nagy csoportba sorol 1) a szerződeacutes megszűneacutese a szerződő felekakarataacuteboacutel 2) a szerződeacutes megszűneacutese a nemzetkoumlzi jog aacuteltalaacutenos szabaacutelyai alapjaacuten Az elsőkategoacuteriaacuteba tartozik a szerződeacutes megszűneacutese a) a szerződeacutesben meghataacuterozott esemeacutenybekoumlvetkezeacutese miatt b) felmondaacutes miatt c) koumlzoumls megegyezeacutessel d) reviacutezioacute miatt e) a szerződeacutesselellenteacutetes uacutej szokaacutesjog leacutetrejoumltte miatt A maacutesodik csoportba tartoznak azok az esetek amikor aszerződeacutes megszűnik a) a teljesiacuteteacutese miatt b) lehetetlenuumlleacutese miatt c) a koumlruumllmeacutenyek alapvetőmegvaacuteltozaacutesaacutenak hataacutesaacutera d) fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes hataacutesaacutera e) az aacutellam jogutoacuted neacutelkuumllimegszűneacutese miatt f) szerződeacutesszegeacutes miatt

[60] A jogtudomaacutenyban aacuteltalaacutenosan elterjedt csoportosiacutetaacutes azonban egy ponton vitathatoacute amikoregy szerződeacutes megszűnik annak szerződeacutesszerű teljesiacuteteacutese miatt akkor ez a szerződő felek koumlzoumls

[89]

[90]

[91]

[92]

[93]

[94]

[95]

[96]

[97]

[98]

[99]

[100]

[101]13 oldal

akarataacuten alapul iacutegy a teljesiacuteteacutest ceacutelszerűbb lenne az első kategoacuteriaacuteba sorolni vagy nem a keacutetcsoport valamelyikeacutebe hanem a kettő koumlzeacute A beacutecsi egyezmeacuteny nem is alkalmaz semmilyencsoportosiacutetaacutest

[61] Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a szerződeacutesek tipikusan a felek akarataacuteboacutel szűnnek megEzek az esetek keveacutesbeacute problematikusak az oumlsszes szerződő feacutel koumlzoumls szaacutendeacutekaacutet jelzik Ezek apozitiacutevumok nem mondhatoacuteak el a nemzetkoumlzi jog aacuteltalaacutenos szabaacutelyai szerinti megszűneacutes eseteireamelyekneacutel vagy csak az egyik szerződő feacutel magatartaacutesa vezet a megszűneacuteshez (szerződeacutesszegeacutes)vagy a felek akarataacuten kiacutevuumll aacutelloacute esemeacuteny (peacuteldaacuteul lehetetlenuumlleacutes termeacuteszeti esemeacuteny miatt) vagyolyan suacutelyos esemeacuteny hataacutesaacutera koumlvetkezik be mint a felek koumlzoumltti fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes Ennekkoumlszoumlnhetően az első csoport esetei viszonylag egyszerűen eacutes koumlnnyen leiacuterhatoacuteak a maacutesodikcsoport eseteineacutel sokkal hosszabb a fogalommeghataacuterozaacutes eacutes reacuteszletesebbek a szabaacutelyok

351 A szerződeacutesben meghataacuterozott esemeacuteny bekoumlvetkezeacutese miatti megszűneacutes[62] A szerződeacutes alkalmazaacutesaacutet valamennyi reacuteszes feacutel vagy egy bizonyos reacuteszes feacutel vonatkozaacutesaacutebanmeg lehet szuumlntetni a szerződeacutes rendelkezeacuteseinek megfelelően Iacutegy tehaacutet ha a szerződeacutesben afelek abban aacutellapodnak meg hogy bizonyos esemeacuteny bekoumlvetkezeacutese a szerződeacutes megszűneacuteseacuteteredmeacutenyezi akkor a szerződeacutes megszűnik annak a megtoumlrteacutentekor Ennek keacutet fajtaacuteja ismeretesegyreacuteszt a szerződeacutesben bontoacute felteacutetelkeacutent jelenhet meg egy bizonyos időtartam eltelte vagyidőpont bekoumlvetkezeacutese maacutesreacuteszt egy előre meg nem hataacuterozhatoacute időpontban bekoumlvetkezőesemeacuteny is lehet Az előbbi esetet uacutegy is nevezhetneacutenk hogy a hataacuterozott időtartamra koumltoumlttszerződeacutes megszűnik ha a felek azt nem hosszabbiacutetjaacutek meg Ennek egy koumlzismert peacuteldaacuteja azEuroacutepai Szeacuten- eacutes Aceacutelkoumlzoumlsseacuteg alapiacutetoacute szerződeacutese amelyet 1951-ben oumltven eacutevre koumltoumlttek meg (az1952-ben hataacutelyba leacutepő szerződeacutes meg is szűnt 2002-ben) Enneacutel sokkal jellemzőbb a roumlvidebbhaacuterom vagy oumlt eacutevre koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutes peacuteldaacuteul a kulturaacutelis egyuumlttműkoumldeacutesteruumlleteacuten Ismeretes olyan szerződeacutes is amelyben nem egy időtartamot adnak meg hanemegy konkreacutet daacutetumot jeloumllnek ki a megszűneacutes napjakeacutent

[63] Bontoacute felteacutetel nemcsak az idő muacutelaacutesa lehet hanem maacutes a szerződeacutesben meghataacuterozottesemeacuteny bekoumlvetkezeacutese vagy be nem koumlvetkezeacutese is A szerződő felek a szerződeacutes megkoumlteacutesekortarthatnak attoacutel hogy bizonyos esemeacuteny megtoumlrteacutente eseteacuten maacuter nem aacutellna eacuterdekuumlkbenalkalmazni a szerződeacutest iacutegy az megszuumlnteti azt Ilyenkor az esemeacuteny időpontjaacutet nem ismerjuumlkelőre tehaacutet a szerződeacutes megkoumlteacutesekor nem meghataacuterozhatoacute ha ismert eacutes meghataacuterozhatoacuteakkor az előző esetről van szoacute Nagyon sokfeacutele peacuteldaacutet talaacutelhatunk a gyakorlatban ilyenesemeacutenyre az 1957 eacutevi egyezmeacuteny a szovjet csapatok ideiglenes magyarorszaacutegi aacutellomaacutesozaacutesaacuteroacuteluacutegy rendelkezett hogy az addig marad hataacutelyban amiacuteg szovjet csapatok aacutellomaacutesoznak az orszaacutegteruumlleteacuten Ide sorolandoacute a toumlbboldaluacute nemzetkoumlzi szerződeacutesek olyan kiteacutetele amely szerintha a reacuteszes felek szaacutema egy meghataacuterozott szaacutem alaacute csoumlkken akkor a szerződeacutes minden reacuteszesfeacutel tekinteteacuteben megszűnik Ilyen rendelkezeacutest tartalmaz peacuteldaacuteul az 1948 eacutevi neacutepirtaacutes elleniegyezmeacuteny amelynek a XV cikke ilyen minimumkeacutent eacuterteacutekeli ha csak 16 reacuteszes aacutellammaradna

352 Felmondaacutes[64] A nemzetkoumlzi szerződeacutesben foglalt szabaacutelyoknak megfelelően a szerződeacutes felmondhatoacute Anemzetkoumlzi szerződeacutesek ndash tekintettel a -gtszerződeacutesi szabadsaacuteg elveacutere ndash erre vaacuteltozatosszabaacutelyokat aacutellapiacutetanak meg Koumlzoumls bennuumlk hogy a felmondaacutest iacuteraacutesban kell a toumlbbi reacuteszes feacutellelkoumlzoumllni azonban a felmondaacutesi időre vonatkozoacute rendelkezeacutesek tereacuten sokfeacutele megoldaacutes laacutethatoacuteVannak amelyek csak bizonyos időtartamot jeloumllnek meg (peacuteldaacuteul hat hoacutenap egy eacutev haacuterom eacutev)eacutes vannak amelyek komplex moacutedon jeloumllik a felmondaacutes lehetseacuteges időpontjaacutet (peacuteldaacuteul tiacutez eacuteventeegyszer nyiacutelik meg erre a lehetőseacuteg legalaacutebb oumlt eacutevig reacuteszes feacutelnek kell lenni eacutes utaacutenabaacutermikor felmondhatoacute hat havi felmondaacutesi idővel az első tiacutez eacutev letelte utaacuten oumlt eacutevente van

[101]

[102]

[103]

[104]

[105]

[106]

[107]

[108]

[109]14 oldal

akarataacuten alapul iacutegy a teljesiacuteteacutest ceacutelszerűbb lenne az első kategoacuteriaacuteba sorolni vagy nem a keacutetcsoport valamelyikeacutebe hanem a kettő koumlzeacute A beacutecsi egyezmeacuteny nem is alkalmaz semmilyencsoportosiacutetaacutest

[61] Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy a szerződeacutesek tipikusan a felek akarataacuteboacutel szűnnek megEzek az esetek keveacutesbeacute problematikusak az oumlsszes szerződő feacutel koumlzoumls szaacutendeacutekaacutet jelzik Ezek apozitiacutevumok nem mondhatoacuteak el a nemzetkoumlzi jog aacuteltalaacutenos szabaacutelyai szerinti megszűneacutes eseteireamelyekneacutel vagy csak az egyik szerződő feacutel magatartaacutesa vezet a megszűneacuteshez (szerződeacutesszegeacutes)vagy a felek akarataacuten kiacutevuumll aacutelloacute esemeacuteny (peacuteldaacuteul lehetetlenuumlleacutes termeacuteszeti esemeacuteny miatt) vagyolyan suacutelyos esemeacuteny hataacutesaacutera koumlvetkezik be mint a felek koumlzoumltti fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes Ennekkoumlszoumlnhetően az első csoport esetei viszonylag egyszerűen eacutes koumlnnyen leiacuterhatoacuteak a maacutesodikcsoport eseteineacutel sokkal hosszabb a fogalommeghataacuterozaacutes eacutes reacuteszletesebbek a szabaacutelyok

351 A szerződeacutesben meghataacuterozott esemeacuteny bekoumlvetkezeacutese miatti megszűneacutes[62] A szerződeacutes alkalmazaacutesaacutet valamennyi reacuteszes feacutel vagy egy bizonyos reacuteszes feacutel vonatkozaacutesaacutebanmeg lehet szuumlntetni a szerződeacutes rendelkezeacuteseinek megfelelően Iacutegy tehaacutet ha a szerződeacutesben afelek abban aacutellapodnak meg hogy bizonyos esemeacuteny bekoumlvetkezeacutese a szerződeacutes megszűneacuteseacuteteredmeacutenyezi akkor a szerződeacutes megszűnik annak a megtoumlrteacutentekor Ennek keacutet fajtaacuteja ismeretesegyreacuteszt a szerződeacutesben bontoacute felteacutetelkeacutent jelenhet meg egy bizonyos időtartam eltelte vagyidőpont bekoumlvetkezeacutese maacutesreacuteszt egy előre meg nem hataacuterozhatoacute időpontban bekoumlvetkezőesemeacuteny is lehet Az előbbi esetet uacutegy is nevezhetneacutenk hogy a hataacuterozott időtartamra koumltoumlttszerződeacutes megszűnik ha a felek azt nem hosszabbiacutetjaacutek meg Ennek egy koumlzismert peacuteldaacuteja azEuroacutepai Szeacuten- eacutes Aceacutelkoumlzoumlsseacuteg alapiacutetoacute szerződeacutese amelyet 1951-ben oumltven eacutevre koumltoumlttek meg (az1952-ben hataacutelyba leacutepő szerződeacutes meg is szűnt 2002-ben) Enneacutel sokkal jellemzőbb a roumlvidebbhaacuterom vagy oumlt eacutevre koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutes peacuteldaacuteul a kulturaacutelis egyuumlttműkoumldeacutesteruumlleteacuten Ismeretes olyan szerződeacutes is amelyben nem egy időtartamot adnak meg hanemegy konkreacutet daacutetumot jeloumllnek ki a megszűneacutes napjakeacutent

[63] Bontoacute felteacutetel nemcsak az idő muacutelaacutesa lehet hanem maacutes a szerződeacutesben meghataacuterozottesemeacuteny bekoumlvetkezeacutese vagy be nem koumlvetkezeacutese is A szerződő felek a szerződeacutes megkoumlteacutesekortarthatnak attoacutel hogy bizonyos esemeacuteny megtoumlrteacutente eseteacuten maacuter nem aacutellna eacuterdekuumlkbenalkalmazni a szerződeacutest iacutegy az megszuumlnteti azt Ilyenkor az esemeacuteny időpontjaacutet nem ismerjuumlkelőre tehaacutet a szerződeacutes megkoumlteacutesekor nem meghataacuterozhatoacute ha ismert eacutes meghataacuterozhatoacuteakkor az előző esetről van szoacute Nagyon sokfeacutele peacuteldaacutet talaacutelhatunk a gyakorlatban ilyenesemeacutenyre az 1957 eacutevi egyezmeacuteny a szovjet csapatok ideiglenes magyarorszaacutegi aacutellomaacutesozaacutesaacuteroacuteluacutegy rendelkezett hogy az addig marad hataacutelyban amiacuteg szovjet csapatok aacutellomaacutesoznak az orszaacutegteruumlleteacuten Ide sorolandoacute a toumlbboldaluacute nemzetkoumlzi szerződeacutesek olyan kiteacutetele amely szerintha a reacuteszes felek szaacutema egy meghataacuterozott szaacutem alaacute csoumlkken akkor a szerződeacutes minden reacuteszesfeacutel tekinteteacuteben megszűnik Ilyen rendelkezeacutest tartalmaz peacuteldaacuteul az 1948 eacutevi neacutepirtaacutes elleniegyezmeacuteny amelynek a XV cikke ilyen minimumkeacutent eacuterteacutekeli ha csak 16 reacuteszes aacutellammaradna

352 Felmondaacutes[64] A nemzetkoumlzi szerződeacutesben foglalt szabaacutelyoknak megfelelően a szerződeacutes felmondhatoacute Anemzetkoumlzi szerződeacutesek ndash tekintettel a -gtszerződeacutesi szabadsaacuteg elveacutere ndash erre vaacuteltozatosszabaacutelyokat aacutellapiacutetanak meg Koumlzoumls bennuumlk hogy a felmondaacutest iacuteraacutesban kell a toumlbbi reacuteszes feacutellelkoumlzoumllni azonban a felmondaacutesi időre vonatkozoacute rendelkezeacutesek tereacuten sokfeacutele megoldaacutes laacutethatoacuteVannak amelyek csak bizonyos időtartamot jeloumllnek meg (peacuteldaacuteul hat hoacutenap egy eacutev haacuterom eacutev)eacutes vannak amelyek komplex moacutedon jeloumllik a felmondaacutes lehetseacuteges időpontjaacutet (peacuteldaacuteul tiacutez eacuteventeegyszer nyiacutelik meg erre a lehetőseacuteg legalaacutebb oumlt eacutevig reacuteszes feacutelnek kell lenni eacutes utaacutenabaacutermikor felmondhatoacute hat havi felmondaacutesi idővel az első tiacutez eacutev letelte utaacuten oumlt eacutevente van

[101]

[102]

[103]

[104]

[105]

[106]

[107]

[108]

[109]14 oldal

lehetőseacuteg felmondani hat hoacutenappal a hataacuteridő lejaacuterta előtt ) vagy felteacutetelhez koumltik afelmondaacutest (peacuteldaacuteul a szerződeacutes tartalmaacuteval oumlsszefuumlggő rendkiacutevuumlli koumlruumllmeacutenyek az orszaacutegmagasabb eacuterdekeit veszeacutelyeztetik akkor a felmondaacutesroacutel haacuterom hoacutenappal előbb eacutertesiacuteteni kell aSzerződeacutes oumlsszes toumlbbi reacuteszeseacutet eacutes az Egyesuumllt Nemzetek Biztonsaacutegi Tanaacutecsaacutet )

[65] Ha a szerződeacutes nem tartalmaz rendelkezeacutest a felmondaacutesroacutel akkor a szerződeacutes nemmondhatoacute fel egyoldaluacutean kiveacuteve ha megaacutellapiacutethatoacute hogy a reacuteszes felek meg kiacutevaacutentaacutek adni afelmondaacutes vagy a kileacutepeacutes lehetőseacutegeacutet vagy a felmondaacutes vagy a kileacutepeacutes joga a szerződeacutestermeacuteszeteacuteből koumlvetkezik Ebben az esetben a felmondaacutesi idő legalaacutebb 12 hoacutenap

353 Koumlzoumls megegyezeacutes[66] A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszuumlntethető az oumlsszes reacuteszes feacutel koumlzoumls egyezseacutege alapjaacuten Ez azegyik legtisztaacutebb eset mivel itt minden szerződő feacutel egyeteacutert a szerződeacutes megszuumlnteteacuteseacuteben eacutesmegaacutellapodnak az azzal oumlsszefuumlggő keacuterdeacutesekben

354 Reviacutezioacute[67] Egy nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűnhet uacutegy is hogy a szerződeacutesben reacuteszes oumlsszes feacutel uacutejszerződeacutest koumlt ugyanabban a taacutergykoumlrben mint amiről a koraacutebbi szerződeacutes is szoacutelt Ezt reviacutezioacutenaknevezzuumlk

[68] Ilyenkor a koraacutebbi szerződeacutes abban az esetben szűnik meg ha bdquoa keacutesőbbi szerződeacutesbőlkitűnik vagy maacuteskeacuteppen megaacutellapiacutethatoacute hogy a reacuteszes felek szaacutendeacuteka arra iraacutenyult hogy ataacutergyat ez a szerződeacutes szabaacutelyozza vagy a keacutesőbbi szerződeacutes rendelkezeacutesei a koraacutebbi szerződeacutesrendelkezeacuteseivel annyira oumlsszeegyeztethetetlenek hogy a keacutet szerződeacutest nem lehet egyszerrealkalmaznirdquo

355 A szerződeacutessel ellenteacutetes szokaacutesjog leacutetrejoumltte (desuetudo)[69] A nemzetkoumlzi jogban a nemzetkoumlzi szerződeacutes eacutes a -gtnemzetkoumlzi szokaacutesjog koumlzoumltt nincshierarchia azok azonos szintű jogforraacutesok Ennek koumlszoumlnhetően elkeacutepzelhető hogy a szerződőfelek koumlzoumltt koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacutes utaacuten a reacuteszes felek azzal ellenteacutetes gyakorlatotfolytatnak Ilyenkor a lex posterior derogat legi priori elvnek koumlszoumlnhetően a keacutesőbb leacutetrejoumlttszabaacutely lerontja a koraacutebbit A nemzetkoumlzi gyakorlatban azonban ez az eset ritkaacuten bdquorontja lerdquo ateljes szerződeacutest inkaacutebb csak a szerződeacutes bizonyos rendelkezeacuteseire hat megszuumlntetően Egyikkoumlzismert peacuteldaacuteja ennek az ENSZ Alapokmaacutenyban a Biztonsaacutegi Tanaacutecs szavazaacutesi rendjeacuterevonatkozoacute szabaacutelynak a gyakorlati vaacuteltozaacutesa nevezetesen hogy miacuteg az iacuterott jogszabaacutely nemengedeacutelyezi a tartoacutezkodaacutest addig a gyakorlatban ezt is alkalmazzaacutek (habaacuter itt nem annyira azeacuterintett rendelkezeacutesek megszűneacuteseacuteről van szoacute mint inkaacutebb a szokaacutesjog aacuteltali moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel) Adesuetudo peacuteldaacutejakeacutent emliacuteti Kovaacutecs Peacuteter azokat a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutesirendelkezeacuteseket amelyek szerint tilos neacutemet katonaacutekat kikeacutepezni vagy neacutemet fegyvereketvaacutesaacuterolni Ezek az 1947-ben szuumlletett szabaacutelyok a XXI szaacutezadi Euroacutepaacuteban idejeacutet muacuteltak eacutes reacutegoacutetanem alkalmazottak

356 Teljesiacuteteacutes[70] Vannak nemzetkoumlzi szerződeacutesek amelyekneacutel egyeacutertelműen laacutethatoacute hogy a jogok eacuteskoumltelezettseacutegek teljesuumlltek Iacutegy a nemzetkoumlzi szerződeacutesek bizonyos fajtaacutei megszűnnek a bennefoglalt koumltelezettseacutegek teljesiacuteteacuteseacutevel Az egyszeri vagy meghataacuterozott szaacutemban ismeacutetlődőkoumltelezettseacutegeket tartalmazoacute szerződeacutesek amilyenek peacuteldaacuteul a teruumllet-aacutetruhaacutezaacutesi vagyhadifoglyok csereacutejeacuteről szoacuteloacute egyezseacutegek megszűnnek ezek teljesiacuteteacuteseacutevel Ezutaacuten ugyaniskiuumlresednek a tovaacutebbiakban nincs mit veacutegrehajtani[114] Miacuteg a jogtudomaacuteny egyeteacutert abban

[109]

[110]

[111]

[112]

[113]

15 oldal

hogy ez a megszűneacutesi eset leacutetezik addig az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny nem jeloumlli azt oumlnaacutelloacutemegszűneacutesi esetkeacutent

357 A koumlruumllmeacutenyek alapvető megvaacuteltozaacutesa[71] A koumlruumllmeacutenyek alapvető megvaacuteltozaacutesaacutet (-gtclausula rebus sic stantibus) mint a szerződeacutesmegszűneacuteseacutenek az egyik lehetseacuteges okaacutet az 1969-es beacutecsi egyezmeacuteny 62 cikke szabaacutelyozzaEnnek megfelelően a reacuteszes felek akkor hivatkozhatnak a szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek idejeacutebenfennaacutellott koumlruumllmeacutenyek előre nem laacutetott alapvető megvaacuteltozaacutesaacutera ha 1) ezeknek akoumlruumllmeacutenyeknek a fennaacutellaacutesa leacutenyeges alapul szolgaacutelt ahhoz hogy a reacuteszes felek a szerződeacutestmagukra neacutezve koumltelező hataacutelyuacutenak ismerjeacutek el eacutes 2) a vaacuteltozaacutes hataacutesaacutera gyoumlkeresen aacutetalakul aszerződeacutes alapjaacuten meacuteg teljesiacutetendő koumltelezettseacutegek meacuterteacuteke

[72] Az egyezmeacuteny azonban kiveacutetelkeacutent hataacuterozza meg a hataacutermegaacutellapiacutetoacute szerződeacuteseketamelyek eseteacuteben nem lehet erre szerződeacutesmegszuumlntető okkeacutent hivatkozni Az egyezmeacutenytovaacutebbaacute kizaacuterja a reacuteszes feacutel hivatkozaacutesi jogalapjaacutet ha az alapvető vaacuteltozaacutes annak eredmeacutenyehogy az erre hivatkozoacute reacuteszes feacutel akaacuter a szerződeacutesből folyoacute koumltelezettseacutegeacutet akaacuter a szerződeacutesbenreacuteszes baacutermelyik feacutellel szemben fennaacutelloacute maacutes nemzetkoumlzi koumltelezettseacutegeacutet megszegte (-gtazaacutellamok nemzetkoumlzi jogi felelősseacutege)

[73] A klauzula leacutenyege hogy bdquoa felek csak olyan koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt hajlandoacuteak a szerződeacutesthataacutelyban tartani amely koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt megkoumltoumltteacutekrdquo Erre azonban igen koumlnnyű lennehivatkozni annak eacuterdekeacuteben hogy kibuacutejjunk a koumltelezettseacutegek teljesiacuteteacutese aloacutel ugyanis a vilaacutegfolyamatosan vaacuteltozik Ennek koumlszoumlnhető az hogy nem elegendő a koumlruumllmeacutenyek pusztamegvaacuteltozaacutesa hanem toumlbb felteacutetelnek is teljesuumllnie kell ahhoz hogy erre sikeresen lehessenhivatkozni A nemzetkoumlzi biacuteroacutesaacutegok előtt ez nagyon ritkaacuten valoacutesul meg habaacuter az aacutellamok toumlbbalkalommal is proacutebaacuteltak raacute hivatkozni Magyarorszaacuteg is felhozta a Bős-Nagymaros uumlgyben aNemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg azonban nem fogadta el azt az eacuterveleacutest hogy a politikai eacutes gazdasaacutegirendszervaacuteltozaacutes alapvetően megvaacuteltoztatta volna a szerződeacutes alapjaacuten meacuteg teljesiacutetendőkoumltelezettseacutegek meacuterteacutekeacutet vagy hogy bizonyos vaacuteltozaacutesok ne lettek volna előre laacutethatoacuteak ABiacuteroacutesaacuteg kifejtette hogy a koumlruumllmeacutenyek alapvető megvaacuteltozaacutesaacutenak olyan hataacutessal kell lennie aszerződeacutesre amely radikaacutelisan aacutetalakiacutetja a meacuteg teljesiacutetendő koumltelezettseacutegek meacuterteacutekeacutet valamint aszerződeacuteses viszonyok stabilitaacutesa megkoumlveteli hogy a koumlruumllmeacutenyek alapvető megvaacuteltozaacutesaacutera csakkiveacuteteles esetben hivatkozzanak az aacutellamok Iacutegy tehaacutet a szerződeacutes megkoumlteacutese moumlgoumltt aacutelloacuteaacuteltalaacutenos eacuterdekek peacuteldaacuteul a politikai eacuterdekkoumlzoumlsseacuteg a baraacuteti kapcsolatok mellett vizsgaacutelandoacuteak aszerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek konkreacutet speciaacutelis okai is eacutes azok tekinteteacuteben kell felmeacuterni akriteacuteriumok teljesuumlleacuteseacutet A hatalmi viszonyokban toumlrteacutent vaacuteltozaacutes nem elegendő oumlnmagaacuteban aklauzula sikeres felhiacutevaacutesaacutehoz

358 A teljesiacuteteacutes utoacutelagos lehetetlenuumlleacutese[74] A beacutecsi egyezmeacuteny 61 cikkeacutenek megfelelően a nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacuteseacutet ideacutezhetielő a szerződeacutes teljesiacuteteacuteseacutenek lehetetlenneacute vaacutelaacutesa Erre hivatkozni akkor lehet bdquoha alehetetlenuumlleacutes a szerződeacutes veacutegrehajtaacutesaacutehoz elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges taacutergy tartoacutes eltűneacutesevagy megsemmisuumlleacutese folytaacuten koumlvetkezett berdquo Amennyiben bdquoa lehetetlenuumlleacutes időleges erre csakmint a szerződeacutes alkalmazaacutesa felfuumlggeszteacuteseacutenek okaacutera lehet hivatkoznirdquo A koumlruumllmeacutenyekalapvető megvaacuteltozaacutesaacutehoz hasonloacutean ebben az esetben is eacuterveacutenyesuumll hogy a reacuteszes feacutel nemhivatkozhat a teljesiacuteteacutes lehetetlenuumlleacuteseacutere bdquoha a lehetetlenuumlleacutes annak eredmeacutenye hogy e reacuteszesfeacutel akaacuter a szerződeacutesből fakadoacute koumltelezettseacutegeacutet akaacuter a szerződeacutesben reacuteszes baacutermelyik maacutesik feacutellelszemben fennaacutelloacute baacutermilyen maacutes nemzetkoumlzi koumltelezettseacutegeacutet megszegterdquo Ennek az eltűnővagy megsemmisuumllő taacutergynak konkreacutetnak kell lennie a taacutergy szoacute eacutertelmezeacuteseacutenek pedig szűkkoumlrűnek Szaacutemos szerződeacutes eseteacuteben ilyen taacutergyat nem talaacutelunk gondoljunk csak a baraacutetsaacutegiszerződeacutesekre a konzuli kapcsolatokat szabaacutelyozoacute megaacutellapodaacutesokra politikai egyuumlttműkoumldeacutesre

[115]

[116]

[117]

[118]

[119]

[120]

[121]

[122]

16 oldal

vagy peacuteldaacuteul egy keacutetoldaluacute beruhaacutezaacutesveacutedelmi megaacutellapodaacutesra ( -gtberuhaacutezaacutesveacutedelem) Ez amegszűneacutesi eset meacuteg szűkebb koumlrben lehetseacuteges mint a koumlruumllmeacutenyek alapvető megvaacuteltozaacutesa Abeacutecsi egyezmeacuteny szerint itt nem valami elvont tartalmuacute politikai lehetetlenuumlleacutesre kell gondolnihanem teacutenyleges fizikai lehetetlenseacutegre Sőt a cikk szoumlvegeacutenek ismereteacuteben kijelenthetőhogy a jogi lehetetlenuumlleacutes sem tartozik ezen cikk alaacute A jogi lehetetlenuumlleacutes a beacutecsi egyezmeacuteny 64cikkeacuteben jelenik meg amelyben kijelenti hogy megszűnik az a szerződeacutes amely egy keacutesőbbleacutetrejoumlvő imperatiacutev normaacuteba uumltkoumlzik

359 Szerződeacutes megszűneacutese az egyik feacutel jogutoacuted neacutelkuumlli megszűneacuteseacutevel[75] Ez abban az esetben szuumlnteti meg a nemzetkoumlzi szerződeacutest ha az keacutetoldaluacute eacutes a szerződeacutesreneacutezve nincs utoacutednak tekinthető aacutellam A toumlbboldaluacute szerződeacutesek tipikusan nem szűnnek meg egyreacuteszes feacutel aacutellam megszűneacuteseacutevel A nemzetkoumlzi gyakorlatban manapsaacuteg ritka a jogutoacuted neacutelkuumllmegszűnő aacutellam Koraacutebban a gyarmati sorboacutel fuumlggetlenneacute vaacuteloacute teruumlleteken leacutetrejoumlvő aacutellamok nemvagy csak reacuteszlegesen folytattaacutek a gyarmattartoacute aacuteltal koumltoumltt nemzetkoumlzi szerződeacuteseket iacutegy itt abdquotiszta lap elverdquo (clean slate) eacuterveacutenyesuumllt Maacutes tiacutepusuacute aacutellammegszűneacutes eacutes leacutetrejoumlvetel eseteacuten ndashpeacuteldaacuteul az egyesuumlleacutes vagy elszakadaacutes bekoumlvetkezeacutesekor ndash veacutelelmezzuumlk az automatikus utoacutedlaacutest akoraacutebbi szerződeacutesekben Ez a veacutelelem azonban koumlnnyen megdoumlnthető a toumlrteacutenelembenszaacutemos kiveacutetelt laacutethatunk peacuteldaacuteul amikor Georgia (akkor meacuteg Gruacutezia neacuteven) elszakadt aSzovjetunioacutetoacutel nem kiacutevaacutenta tovaacutebbvinni a Szovjetunioacute aacuteltal koumltoumltt szerződeacuteseket

3510 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes hataacutesaacutera[76] A fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutesek nemzetkoumlzi szerződeacutesekre gyakorolt hataacutesa jelenkorunkbansokkal komplexebb teacutema mint ahogyan a toumlrteacutenelemben koraacutebban megfigyelhettuumlk Miacutegeacutevszaacutezadokon aacutet szerződeacutesmegszuumlntető hataacutest tulajdoniacutetottak a fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacuteseknekaddig ez a XX szaacutezad első feleacuteben megvaacuteltozott Ezt a vaacuteltozaacutest olyan teacutenyezők ideacutezteacutek elő mint atoumlbboldaluacute szerződeacutesek sokasodaacutesa a nemzetkoumlzi koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzoumltti komplex jogikapcsolatok az erőszak tilalma eacutes objektiacutev nemzetkoumlzi jogalanyok leacutetrejoumltte Ennek megfelelőenmanapsaacuteg nemcsak a kifejezetten hadi jogi humanitaacuterius jogi (-gta fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutesek joganemzetkoumlzi humanitaacuterius jog) tehaacutet a haacuteboruacute eseteacutere alkotott jogszabaacutelyok maradnak hataacutelybaneacutes lesznek alkalmazandoacuteak hanem szaacutemos maacutesik is Vannak koumlzoumlttuumlk olyanok amelyek mindenkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt hataacutelyosak eacutes olyanok is amelyekkel kapcsolatosan nem egyeacutertelmű ajoggyakorlat kifejezetten az eset koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg a sorsuk sőt olyanok is amelyek hataacutelybanmaradnak de nem lesznek alkalmazandoacuteak lex generalis jelleguumlk miatt

[77] A fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes elleneacutere az a szerződeacutes rendelkezeacutes marad hataacutelyban amely akoumlvetkező haacuterom kategoacuteria valamelyikeacutebe beleillik (1) szokaacutesjogot vagy koacutegens normaacutet kodifikaacutelvagy (2) a felek kifejezetten megaacutellapodtak a hataacutelyban maradaacutesaacuteban vagy (3) objektiacutev jogalanythoz leacutetre

[78] Az első esetben hiaacuteba menekuumllneacutenek meg a felek a szerződeacutes alkalmazaacutesaacutetoacutel az adottkoumltelezettseacuteg tovaacutebbra is terheli őket a szokaacutesjog vagy koacutegens jelleg miatt A maacutesodik esetbenhataacutest gyakorolhatna raacute a fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes ha azt a felek előre kifejezetten ki nem zaacutertaacutekvolna A harmadik esetben ndash mivel tőluumlk fuumlggetlen objektiacutev jogalanyt hoztak leacutetre amilyenpeacuteldaacuteul egy nemzetkoumlzi szervezet ndash oumlnmagaacuteban a tag fegyveres konfliktusban eacuterintettseacutege nemhathat ki az alapiacutetoacute szerződeacutes eacutes az oumlnaacutelloacute jogalany leacuteteacutere A Nemzetkoumlzi Jogi Bizottsaacutegfegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutesek eseteacuten a humanitaacuterius jog mellett hataacutelyban maradoacutenak tekint peacuteldaacuteulbizonyos emberi jogi egyezmeacutenyeket jus cogenst deklaraacuteloacute szerződeacuteseket nemzetkoumlziszervezeteket eacutes inteacutezmeacutenyeket leacutetesiacutető alapiacutetoacute okiratokat a nemzetkoumlzi buumlntetőbiacuteraacuteskodaacutesravonatkozoacute szabaacutelyokat eacutes beacutekeacutes vitarendezeacutessel kapcsolatos megaacutellapodaacutesokat

[123]

[124]

[125]

[126]

[127]

[128]

17 oldal

3511 A szerződeacutes megszűneacutese a szerződeacutes megszegeacutese koumlvetkezteacuteben[79] Szerződeacutes megszűneacutese vagy alkalmazaacutesaacutenak felfuumlggeszteacutese az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 60cikke alapjaacuten bekoumlvetkezhet a szerződeacutes megszegeacutese miatt Fontos kiemelni hogy annak aszerződeacutesnek a megszűneacuteseacuteről vagy felfuumlggeszteacuteseacuteről van szoacute amelyiknek a megszegeacutese toumlrteacutentHa maacutesik szerződeacutes megszegeacutese miatt toumlrteacutenik egy szerződeacutes megszuumlnteteacutese felfuumlggeszteacuteseakkor maacuter elleninteacutezkedeacutesről beszeacuteluumlnk (-gtaz aacutellamok nemzetkoumlzi jogi felelősseacutege -gtszankcioacutek)Csak a szerződeacutes leacutenyeges megseacuterteacutese szolgaacutelhat hivatkozaacutesi alapul ami a szerződeacutesnek azegyezmeacuteny aacuteltal meg nem engedett egyoldaluacute felbontaacutesaacutet vagy a szerződeacutes taacutergyaacutenak eacutes ceacuteljaacutenakmegvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz neacutelkuumlloumlzhetetlen rendelkezeacutes megseacuterteacuteseacutet jelenti A jogkoumlvetkezmeacuteny nemautomatikusan koumlvetkezik be eacutes hivatkozaacutesi alapkeacutent csak az az aacutellam eacutelhet vele amelyik maganem koumlvetett el jogseacuterteacutest Kiveacutetelt keacutepeznek az ember veacutedelmeacutere vonatkozoacute (-gtaz emberi jogokuniverzaacutelis veacutedelme -gtaz emberi jogok regionaacutelis veacutedelme) humanitaacuterius szerződeacutesekben foglaltrendelkezeacutesek (-gta fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutesek joga nemzetkoumlzi humanitaacuterius jog) kuumlloumlnoumlsenazok amelyek megtiltjaacutek az ilyen szerződeacutesekkel veacutedelemben reacuteszesiacutetett szemeacutelyek ellenimegtorlaacutes baacutermely formaacutejaacutet

3512 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek megszuumlnteteacuteseacutere vonatkozoacute eljaacuteraacutesi szabaacutelyok[80] A felsorolt megszűneacutesi esetek nem automatikusan eredmeacutenyezik a szerződeacutes megszűneacuteseacutethanem szuumlkseacuteges a feacutel arra toumlrteacutenő hivatkozaacutesa eacutes ennek a maacutesik vagy toumlbbi reacuteszes feacutel aacuteltalielfogadaacutesa A jogtudomaacuteny ezzel nem felteacutetlen eacutert egyet iacutegy peacuteldaacuteul Haraszti veacutelemeacutenye szerintautomatikus a megszűneacutes a teljesiacuteteacutes eacutes a lehetetlenuumlleacutes eseteacuten Az 1969 eacutevi beacutecsiegyezmeacuteny szerint a megszuumlnteteacutesi szaacutendeacutekroacutel iacuteraacutesban kell eacutertesiacuteteni a toumlbbi reacuteszes felet akiknekhaacuterom hoacutenap aacutell a rendelkezeacutesuumlkre a tiltakozaacutesra Ha nem tiltakoznak akkor az eacutertesiacuteteacutes szerintijoghataacutes beaacutell ha pedig tiltakoznak akkor 12 hoacutenapon beluumll a beacutekeacutes vitarendezeacutes eszkoumlzeivel kellrendezniuumlk a vitaacutet (-gta vitaacutek beacutekeacutes rendezeacutese) Ha ez nem vezet eredmeacutenyre akkor biacuteroacutei uacutetonrendezhetik az uumlgyet

4 JEGYZETEK

[1] NAGY Kaacuteroly A nemzetkoumlzi jog toumlrteacutenete valamint Magyarorszaacuteg kuumllkapcsolatainak toumlrteacuteneteLakitelek Antoloacutegia 1995 7 SULYOK Gaacutebor bdquoLagas eacutes Umma teruumlleti vitaacutejardquo Jogtoumlrteacuteneti Szemle20131 17ndash27

[2] NAGY (1 j) 8ndash12 Szűcs Laacuteszloacuteneacute SISKA Katalin ndash SZEMESI Saacutendor A nemzetkoumlzi jog toumlrteacuteneteDebrecen Kossuth Egyetemi Kiadoacute 2006

[3] Hugo GROTIUS A haacuteboruacute eacutes beacuteke jogaacuteroacutel Budapest Akadeacutemiai 1960

[4] Emerich VATTEL Le Droit des gens ou Principes de la loi naturelle appliqueacutes agrave la conduite et auxaffaires des nations et des souverains Londres 1758

[5] Georg Friedrich von MARTENS Recueil des traites Goumlttingen 1791

[6] Convention on Treaties Havanna 20 February 1928

[129]

[130]

[131]

[132]

18 oldal

[7] bdquoHarvard Research in International Law ndash Draft Convention on Treatiesrdquo American Journal ofInternational Law Supplement 1935 655ndash665

[8] 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny Kihirdette 1987 eacutevi 12 toumlrveacutenyerejű rendelet a szerződeacutesek jogaacuteroacutel szoacuteloacuteBeacutecsben az 1969 eacutevi maacutejus hoacute 23 napjaacuten kelt szerződeacutes kihirdeteacuteseacuteről Reacuteszes felek szaacutema 114 (2017maacuterciusi aacutellapot)

[9] Vienna Convention on the Law of Treaties between States and International Organizations or betweenInternational Organizations Vienna 1986 UN Doc No ACONF12915

[10] Laacutesd Draft articles on the law of treaties between States and international organizations or betweeninternational organizations with commentaries Yearbook of the International Law Commission 1982vol II Part Two

[11] Vienna Convention on Succession of States in respect of Treaties 23 August 1978 United NationsTreaty Series vol 1946 3 Annak elleneacutere hogy hataacutelyos az alacsony szaacutemuacute reacuteszes feacutel (2017maacuterciusaacuteig 22) azt jelzi hogy az egyezmeacuteny rendelkezeacutesei nem univerzaacutelisan elfogadottak

[12] Draft articles on the effects of armed conflicts on treaties with commentaries Yearbook of theInternational Law Commission 2011 vol II Part Two

[13] Guide to Practice on Reservations to Treaties Yearbook of the International Law Commission 2011vol II Part Two

[14] Subsequent agreements and subsequent practice in relation to interpretation of treaties 2016ACN4L874 Summaries of the Work of the International Law Commission ndash Subsequent agreements andsubsequent practice in relation to interpretation of treaties

[15] Provisional application of treaties 2016 ACN4L877 Laacutesd meacuteg Analytical Guide to the Work ofthe International Law Commission

[16] A speciaacutelis jogalanyok szerződeacuteskoumlteacutesi keacutepesseacutegeivel kapcsolatosan megjegyzendő hogy miacutegpeacuteldaacuteul a Magyar Aacutellam nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacuteseacutere keacutepes jogalanynak tekinti a MaacuteltaiLovagrendet az ENSZ Főtitkaacutersaacutega nem osztotta ezt a veacutelemeacutenyt eacutes nem regisztraacutelta nemzetkoumlziszerződeacuteskeacutent a veluumlk 2010-ben koumltoumltt megaacutellapodaacutest (a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Kormaacutenya eacutes a SzuvereacutenJeruzsaacutelemi Rodoszi eacutes Maacuteltai Szent Jaacutenos Katonai eacutes Ispotaacutelyos Rend koumlzoumltti Egyuumlttműkoumldeacutesi Megaacutellapodaacuteskihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 2010 eacutevi CXL toumlrveacuteny)

[17] A foumlderatiacutev aacutellamok tagaacutellamai abban az esetben rendelkeznek nemzetkoumlzi szerződeacuteskoumlteacutesikeacutepesseacuteggel ha arra az eacuterintett aacutellam alkotmaacutenyos szabaacutelyai felhatalmazzaacutek (peacuteldaacuteul KanadaacutebanQuebecet vagy Nagy-Britannia egyes fuumlggő teruumlleteit) A veluumlk koumltoumltt megaacutellapodaacutesok ENSZ-beliregisztraacutecioacuteja aacuteltalaacuteban nem uumltkoumlzik akadaacutelyba Laacutesd peacuteldaacuteul a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Kormaacutenya eacutesQueacutebec Kormaacutenya koumlzoumltt a szociaacutelis biztonsaacutegroacutel szoacuteloacute Ottawaacuteban 2004 maacutejus 12-eacuten alaacuteiacutert Megaacutellapodaacuteskihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 2006 eacutevi XVII toumlrveacuteny a megtakariacutetaacutesokboacutel szaacutermazoacute kamatjoumlvedelem adoacuteztataacutesaacuteroacutelszoacuteloacute 200348EK tanaacutecsi iraacutenyelvben előiacutert koumltelezettseacutegek veacutegrehajtaacutesa ceacuteljaacuteboacutel a Magyar Koumlztaacutersasaacutegvalamint a Csatorna-szigetek a Man-sziget eacutes a fuumlggő vagy taacutersult karibi teruumlletek koumlzoumltt alaacuteiacutertMegaacutellapodaacutesok megerősiacuteteacuteseacuteről eacutes kihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 2005 eacutevi LII toumlrveacuteny

[18] Laacutesd peacuteldaacuteul A magyar kormaacuteny eacutes a Daimler AG koumlzoumltt 2012-ben leacutetrejoumltt strateacutegiai partnerseacutegimegaacutellapodaacutes

[19] Laacutesd peacuteldaacuteul Xiaocheng QIN bdquoOral International Agreement and Chinarsquos Relevant PracticerdquoChinese Journal of International Law 20054 465ndash479

[20] KOVAacuteCS Peacuteter Nemzetkoumlzi koumlzjog Budapest 2006 82

[21] ENSZ Alapokmaacuteny 103 cikk Kihirdette az Egyesuumllt Nemzetek Alapokmaacutenyaacutenak toumlrveacutenybe iktataacutesaacuteroacutelszoacuteloacute 1956 eacutevi I toumlrveacuteny

[22] Laacutesd SZALAI Anikoacute bdquoBaacutebel szerepe a nemzetkoumlzi jogbanrdquo in BLUTMAN Laacuteszloacute (szerk) Uumlnnepi koumltet19 oldal

Dr Bodnaacuter Laacuteszloacute egyetemi tanaacuter 70 szuumlleteacutesnapjaacutera Szeged Szegedi Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutesJogtudomaacutenyi Kar 2014 489ndash500

[23] Aegean Sea Continental Shelf (Greece v Turkey) Judgment of 19 December 1978 ICJ Reports 197839ndash44

[24] Maritime Delimitation and Territorial Questions between Qatar and Bahrain (Qatar v Bahrain)Judgment of 1 July 1994 (Jurisdiction and Admissibility) ICJ Reports 1994 para 26ndash27

[25] Laacutesd peacuteldaacuteul az euroacutepai kisebbseacutegveacutedelmi keretegyezmeacuteny 6 cikkeacutenek kezdő szavait bdquoA Felekbaacutetoriacutetjaacutek a tolerancia eacutes kultuacuteraacutek koumlzoumltti paacuterbeszeacuted szaacutendeacutekaacutetrdquo az Euroacutepa Tanaacutecs Nemzeti KisebbseacutegekVeacutedelmeacuteről szoacuteloacute Strasbourgban 1995 februaacuter 1-jeacuten kelt Keretegyezmeacutenyeacutenek kihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 1999eacutevi XXXIV toumlrveacuteny

[26] BUZA Laacuteszloacute bdquoA toumlrveacutenyesseacuteg eacutes igazsaacutegossaacuteg elve a nemzetkoumlzi jogbanrdquo Acta UniversitatisSzegediensis de Attila Joacutezsef 1957 A jelenseacutegről laacutesd meacuteg KARDOS Gaacutebor bdquoMi is az a nemzetkoumlzi softlawrdquo ELTE Acta 199930 76 BLUTMAN Laacuteszloacute bdquoNemzetkoumlzi soft law hagyjuk dolgozni Occamborotvaacutejaacutetrdquo Koumlzjogi Szemle 20081 29

[27] Laacutesd peacuteldaacuteul Egyeteacuterteacutesi nyilatkozat Azerbajdzsaacuten eacutes Magyarorszaacuteg koumlzoumltt arroacutel hogy 2017ndash2018folyamaacuten a bakui magyar nagykoumlvetseacuteg lesz a NATO oumlsszekoumltő iroda is egyben

[28] Anthony AUST Modern Treaty Law and Practice Cambridge Cambridge University Press 200732ndash57

[29] Laacutesd peacuteldaacuteul 882006 (IV 18) Korm rendelet a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Kormaacutenya eacutes a NATORepuumllőgeacutepfedeacutelzeti Korai Előrejelző eacutes Ellenőrző Program Kezelő Szervezete (NAPMO) Igazgatoacute Tanaacutecsakoumlzoumltti a NAPMO-hoz toumlrteacutenő csatlakozaacutesroacutel szoacuteloacute nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutesok kihirdeteacuteseacuteről

[30] Peacuteldaacuteul Memorandum of Understanding between the Government of Hungary and European Bank forReconstruction and Development ndash Cooperation in Support of the Banking Sector and Real Sector inHungary 2015

[31] KOVAacuteCS (20 j) 84

[32] KOVAacuteCS (20 j) 84

[33] Arrest Warrant of 11 April 2000 (Democratic Republic of the Congo v Belgium) Judgment of 14February 2002 ICJ Reports 2002 19

[34] United Nations Convention on the Law of the Sea Montego Bay 10 December 1982 United NationsTreaty Series vol 1833 3 Hataacutelyban van 1994 oacuteta Magyarorszaacuteg 2002-ben ratifikaacutelta eacutes azoacuteta semhirdette ki Szoumlvege H5558 sz orszaacuteggyűleacutesi hataacuterozati javaslat

[35] Az 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 76ndash77 cikke szerint a leteacutetemeacutenyes paacutertatlanul laacutetja el a szerződeacutesveacutegrehajtaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute feladatait iacutegy peacuteldaacuteul megőrzi a szerződeacutes előkeacutesziacutető anyagait (travauxpreacuteparatoires) az eredeti hiteles szoumlvegeacutet adminisztraacutecioacutes feladatokat laacutet el megőrzi az alaacuteiacuteraacutessal eacutesratifikaacutecioacuteval kapcsolatos okmaacutenyokat taacutejeacutekoztatja a reacuteszes feleket a szerződeacutest eacuterintőcselekmeacutenyekről

[36] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 12 cikk (2) bekezdeacutes a) pont

[37] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 12 cikk (1) bekezdeacutes

[38] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 12 cikk (2) bekezdeacutes b) pont

[39] Peter BAKER bdquoTrump abandons Trans Pacific Partnership Obamarsquos Signature Trade Dealrdquo TheNew York Times Jan 23 2017

[40] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 25 cikk

[41] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 11 cikk

2

20 oldal

[42] A Nemzetek Szoumlvetseacutege idejeacuten meacuteg eacuterveacutenyesseacutegi kelleacutek volt a beiktataacutes iacutegy a Nemzetek SzoumlvetseacutegeEgyezseacutegokmaacutenyaacutenak 18 cikke szerint nem biacutert koumltelező hataacutellyal a be nem iktatott szerződeacutes

[43] Laacutesd BLUTMAN Laacuteszloacute ndash CSATLOacuteS Erzseacutebet ndash SCHIFFNER Imola A nemzetkoumlzi jog hataacutesa a magyarjoggyakorlatra Budapest HVGndashORAC 2014 BODNAacuteR Laacuteszloacute A nemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutes az aacutellamBudapest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1987 MOLNAacuteR Tamaacutes A nemzetkoumlzi jogi eredetű normaacutekbeeacutepuumlleacutese a magyar jogrendszerbe BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus 2013 SULYOK GaacuteborbdquoIncorporation of International Law into Domestic Law under the Fundamental Law of Hungaryrdquo inSMUK Peacuteter (szerk) The Transformation of the Hungarian Legal System 2010ndash2013 Budapest CompLexWolters Kluwer 2013 31ndash50 SCHIFFNER Imola ndash SZALAI Anikoacute bdquoA nemzetkoumlzi jog lenyomata azAlaptoumlrveacutenybenrdquo in BALOGH Elemeacuter (szerk) Szaacutemadaacutes az Alaptoumlrveacutenyről Tanulmaacutenyok a SzegediTudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kara oktatoacuteinak tollaacuteboacutel Budapest Magyar Koumlzloumlny Lap- eacutesKoumlnyvkiadoacute 2016 325ndash338 SZALAI Anikoacute bdquoAz Euroacutepai Emberi Jogi Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacutelkezeacuteseacutenek megjeleneacutesea magyar Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacutebanrdquo Kuumll-Vilaacuteg 20104 14ndash21

[44] KOVAacuteCS (20 j) 93

[45] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 2 cikk (1) bekezdeacutes d) pont

[46] BOKORNEacute SZEGŐ Hanna A nemzetkoumlzi szerződeacutesekhez fűzoumltt fenntartaacutesok Budapest Koumlzgazdasaacutegieacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1961 26

[47] BOKORNEacute SZEGŐ (46 j) 3

[48] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 19ndash23 cikk

[49] Reservations to the Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide AdvisoryOpinion of 28 May 1951 ICJ Reports 1951 15

[50] Guide to Practice on Reservations to Treaties with commentaries Report of the International LawCommission GA Res 6610Add1 66th session 2011 UN Doc A6610Add1 (2011)

[51] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 46ndash53 cikk

[52] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 51ndash52 cikk

[53] NAGY Kaacuteroly Nemzetkoumlzi jog Budapest Puumlski 1999 367 KOVAacuteCS (20 j) 107

[54] Laacutesd ENSZ Alapokmaacuteny 2 cikk (4) bekezdeacutes

[55] Draft Articles on the Vienna Convention on the Law of Treaties with Commentaries [VCLT Commentary]Yearbook of the International Law Commission 1966 vol II 246ndash247

[56] VCLT Commentary (55 j) 247ndash248 Draft Articles on Responsibility of States for InternationallyWrongful Acts with commentaries [DARSIWA Commentary] Yearbook of the International LawCommission 2001 vol II Part Two 85 A Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg a doumlnteacuteseiben gyakran erga omnestehaacutet mindenkire koumltelező normaacutet emliacutet eacutes nem jus cogenst Laacutesd Barcelona Traction Light and PowerCompany Limited (Belgium v Spain) (New Application 1962) Judgment of 5 February 1970 ICJReports 1970 para 33-34 United States Diplomatic and Consular Staff in Tehran (United States ofAmerica v Iran) Judgment of 24 May 1980 ICJ Reports 1980 31 East Timor (Portugal v Australia)Judgment of 30 June 1995 I CJ Reports 1995 102 A jogirodalom azonban gyakran azonosnak tekintia keacutet fogalmat Kovaacutecs Peacuteter felhiacutevja a figyelmet arra hogy a jus cogens eacuterveacutenyesseacutegi szempontuacutemegkoumlzeliacuteteacutes miacuteg az erga omnes azt jelenti hogy mindenki koumltelezettje-e a normaacutenak Tehaacutet attoacutelmeacuteg hogy egy norma erga omnes nem biztos hogy jus cogens is Laacutesd KOVAacuteCS Peacuteter A nemzetkoumlzi jogfejleszteacuteseacutenek lehetőseacutegei eacutes korlaacutetai a nemzetkoumlzi biacuteroacutesaacutegok joggyakorlataacuteban Budapest PPKE JAacuteK 201039

[57] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 64 cikk VCLT Commentary (55 j) 261

[58] DARSIWA Commentary (56 j) 26 cikk

21 oldal

[59] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 46 cikk

[60] Laacutesd bővebben VCLT Commentary (55 j) 241ndash242

[61] Laacutesd peacuteldaacuteul Legal Status of Eastern Greenland (Denmark v Norway) Judgement No 53 5 April1933 PCIJ Series AB No 53 Note on Invalidity of Treaties under Article 46 Institute for InternationalLaw and Justice New York University School of Law

[62] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 48 cikk

[63] Laacutesd peacuteldaacuteul Legal Status of Eastern Greenland (61 j) Case concerning the Temple of Preah Vihear(Cambodia v Thailand) Preliminary Objections Judgment of 26 May 1961 IC J Reports 1961 17

[64] Temple of Preah Vihear (63 j) 6

[65] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 49 cikk

[66] VCLT Commentary (55 j) 245

[67] A szerződeacutes megkoumlteacuteseacutehez eacutes veacutegrehajtaacutesaacutehoz elengedhetetlen joacutehiszeműseacuteget szaacutemos uumlgybenhangsuacutelyozta a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg laacutesd peacuteldaacuteul Nuclear Tests (New Zealand v France) Judgment of20 December 1974 ICJ Reports 1974 para 46 GabčiacutekovondashNagymaros Project (HungarySlovakia)Judgment of 25 September 1997 ICJ Reports 1997 para 109 112

[68] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 50 cikk

[69] Laacutesd peacuteldaacuteul John BRADEMAS ndash Fritz HEIMANN bdquoTackling International Corruption No LongerTaboordquo Foreign Affairs SeptOct 1998 Alejandro POSADAS bdquoCombating Corruption Under InternationalLawrdquo Duke Journal of Comparative amp International Law 200010 Axel DREHER ndash Jan-Egbert STURM ndashJames Raymond VREELAND bdquoGlobal Horse Trading IMF loans for votes in the United Nations SecurityCouncilrdquo European Economic Review 20097 742ndash757

[70] Aacutellam eacutes kuumllfoumlldi magaacutenfeacutel koumlzoumltti szerződeacutest maacuter eacuterveacutenyteleniacutetett nemzetkoumlzi vaacutelasztottbiacuteroacutesaacutegvesztegeteacutes miatt World Duty Free Company Limited v Republic of Kenya ICSID Case No ARB007Award of 4 October 2006

[71] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 65ndash66 cikk

[72] Guidelines on extension of treaties to overseas territories Foreign amp Commonwealth Office UnitedKingdom 19 March 2013

[73] Peacuteldaacuteul Agreement Governing the Activities of States on the Moon and Other Celestial Bodies NewYork 5 December 1979

[74] HARASZTI Gyoumlrgy A nemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutertelmezeacuteseacutenek alapvető keacuterdeacutesei BudapestKoumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1965 26ndash27

[75] Laacutesd peacuteldaacuteul HARASZTI (74 j)

[76] FOumlLDI Andraacutes ndash HAMZA Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest NemzetiTankoumlnyvkiadoacute 1996 464

[77] Lord MCNAIR The Law of Treaties Oxford Clarendon Press 1961 493

[78] Emliacuteti az elvet Jean Bodin Hugo Grotius Franciscus Vitoria Francisco Suaacuterez Samuel PufendorfCornelius van Bynkershoek Emerich Vattel a hiacuteres Droit des gens ciacutemű koumlnyveacuteben kuumlloumln fejezetetszentelt a szerződeacutesek megtartaacutesa koumltelesseacutegeacutenek Az elv taacutemadoacutei koumlzoumltt emliacutethetőek ThomasHobbes Niccoloacute Machiavelli Benedictus Spinoza Georg W F Hegel eacutes Georg Jellinek Laacutesd HansWEHBERG bdquoPacta Sunt Servandardquo American Journal of International Law 1959 775ndash786 RandallLESAFFER bdquoThe Medieval Canon Law of contract and Early Modern Treaty Lawrdquo Journal of the History ofInternational Law 20002 178ndash198 GAJZAacuteGOacute Laacuteszloacute A nemzetkoumlzi jog eredete ndash annak roacutemai eacuteskereszteacuteny oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnoumlsebben a spanyol nemzetkoumlzi jogi iskola Budapest Stephaneum

22 oldal

[59] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 46 cikk

[60] Laacutesd bővebben VCLT Commentary (55 j) 241ndash242

[61] Laacutesd peacuteldaacuteul Legal Status of Eastern Greenland (Denmark v Norway) Judgement No 53 5 April1933 PCIJ Series AB No 53 Note on Invalidity of Treaties under Article 46 Institute for InternationalLaw and Justice New York University School of Law

[62] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 48 cikk

[63] Laacutesd peacuteldaacuteul Legal Status of Eastern Greenland (61 j) Case concerning the Temple of Preah Vihear(Cambodia v Thailand) Preliminary Objections Judgment of 26 May 1961 IC J Reports 1961 17

[64] Temple of Preah Vihear (63 j) 6

[65] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 49 cikk

[66] VCLT Commentary (55 j) 245

[67] A szerződeacutes megkoumlteacuteseacutehez eacutes veacutegrehajtaacutesaacutehoz elengedhetetlen joacutehiszeműseacuteget szaacutemos uumlgybenhangsuacutelyozta a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg laacutesd peacuteldaacuteul Nuclear Tests (New Zealand v France) Judgment of20 December 1974 ICJ Reports 1974 para 46 GabčiacutekovondashNagymaros Project (HungarySlovakia)Judgment of 25 September 1997 ICJ Reports 1997 para 109 112

[68] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 50 cikk

[69] Laacutesd peacuteldaacuteul John BRADEMAS ndash Fritz HEIMANN bdquoTackling International Corruption No LongerTaboordquo Foreign Affairs SeptOct 1998 Alejandro POSADAS bdquoCombating Corruption Under InternationalLawrdquo Duke Journal of Comparative amp International Law 200010 Axel DREHER ndash Jan-Egbert STURM ndashJames Raymond VREELAND bdquoGlobal Horse Trading IMF loans for votes in the United Nations SecurityCouncilrdquo European Economic Review 20097 742ndash757

[70] Aacutellam eacutes kuumllfoumlldi magaacutenfeacutel koumlzoumltti szerződeacutest maacuter eacuterveacutenyteleniacutetett nemzetkoumlzi vaacutelasztottbiacuteroacutesaacutegvesztegeteacutes miatt World Duty Free Company Limited v Republic of Kenya ICSID Case No ARB007Award of 4 October 2006

[71] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 65ndash66 cikk

[72] Guidelines on extension of treaties to overseas territories Foreign amp Commonwealth Office UnitedKingdom 19 March 2013

[73] Peacuteldaacuteul Agreement Governing the Activities of States on the Moon and Other Celestial Bodies NewYork 5 December 1979

[74] HARASZTI Gyoumlrgy A nemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutertelmezeacuteseacutenek alapvető keacuterdeacutesei BudapestKoumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1965 26ndash27

[75] Laacutesd peacuteldaacuteul HARASZTI (74 j)

[76] FOumlLDI Andraacutes ndash HAMZA Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest NemzetiTankoumlnyvkiadoacute 1996 464

[77] Lord MCNAIR The Law of Treaties Oxford Clarendon Press 1961 493

[78] Emliacuteti az elvet Jean Bodin Hugo Grotius Franciscus Vitoria Francisco Suaacuterez Samuel PufendorfCornelius van Bynkershoek Emerich Vattel a hiacuteres Droit des gens ciacutemű koumlnyveacuteben kuumlloumln fejezetetszentelt a szerződeacutesek megtartaacutesa koumltelesseacutegeacutenek Az elv taacutemadoacutei koumlzoumltt emliacutethetőek ThomasHobbes Niccoloacute Machiavelli Benedictus Spinoza Georg W F Hegel eacutes Georg Jellinek Laacutesd HansWEHBERG bdquoPacta Sunt Servandardquo American Journal of International Law 1959 775ndash786 RandallLESAFFER bdquoThe Medieval Canon Law of contract and Early Modern Treaty Lawrdquo Journal of the History ofInternational Law 20002 178ndash198 GAJZAacuteGOacute Laacuteszloacute A nemzetkoumlzi jog eredete ndash annak roacutemai eacuteskereszteacuteny oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnoumlsebben a spanyol nemzetkoumlzi jogi iskola Budapest Stephaneum

22 oldal

Nyomda 1942 324ndash326

[79] GROTIUS (3 j) Bevezeteacutes 15 pont

[80] Boundaries in the Island of Timor (The Netherlands v Portugal) Permanent Court of ArbitrationFinal Award of 25 June 1914

[81] MCNAIR (77 j) 494ndash505

[82] VCLT Commentary (55 j) Art 23

[83] HARASZTI (74 j) 52ndash54

[84] SZALAI Anikoacute A fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutesek hataacutesa a nemzetkoumlzi szerződeacutesekre Szeged Poacutelay ElemeacuterAlapiacutetvaacuteny 2013 41

[85] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 31 cikk Temple of Preah Vihear (63 j) 32 Land Island and MaritimeFrontier Dispute (El SalvadorHonduras Nicaragua intervening) Judgment of September 11 1992 ICJReports 1992 para 380 A szoumlveghű eacutertelmezeacutes jogelmeacuteleti probleacutemaacuteiroacutel laacutesd peacuteldaacuteul BLUTMANLaacuteszloacute bdquoBiacuteroacutei jogalkalmazaacutes eacutes szoumlveghű eacutertelmezeacutesrdquo Jogesetek Magyaraacutezata 20104 94ndash104

[86] HARASZTI (74 j) 147

[87] A szerződeacutes taacutergyaacutenak eacutes ceacuteljaacutenak figyelembe veacuteteleacuteről az eacutertelmezeacutes soraacuten laacutesd (49 j) 23ndash24LaGrand (Germany v United States of America) Judgment of June 27 2001 ICJ Reports 2001 para99ndash109

[88] HARASZTI (74 j) 156

[89] Sovereignty over Pulau Ligitan and Pulau Sipadan (IndonesiaMalaysia) Judgment of December 172002 ICJ Reports 2002 para 37 KasikiliSedudu Island (BotswanaNamibia) Judgment of December13 1999 ICJ Reports 1999 para 48 Frontier Dispute para 380 (85 j) De peacuteldaacuteul a soft law minteacutertelmezeacutest segiacutető eszkoumlz elmeacuteleti probleacutemaacuteiroacutel laacutesd BLUTMAN Laacuteszoacute bdquoNemzetkoumlzi soft law hagyjukdolgozni Occam borotvaacutejaacutetrdquo Koumlzjogi Szemle 20081 28ndash37

[90] Az előkeacutesziacutető munkaacutelatok a szerződeacuteskoumlteacutes konkreacutet koumlruumllmeacutenyei eacutes a taacutegabb nemzetkoumlzikapcsolatok helyzeteacutenek az elemzeacutese a toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes HARASZTI (74 j) 162ndash184

[91] Laacutesd peacuteldaacuteul Jurisdiction of the Courts of Danzig PCIJ Series B No 15 Advisory Opinion No 15 3March 1928 PCIJ Series B No 15 17ndash18 Interpretation of Article 3sbquo Paragraph 2sbquo of the Treaty ofLausanne Advisory Opinion No 12 21 November 1925 PCIJ Series B No 12 24

[92] Laacutesd peacuteldaacuteul a bdquomeacuterges vagy meacutergező fegyverekrdquo kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutet a nukleaacuteris fegyverekkelkapcsolatos tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenyben Legality of the Use by a State of Nuclear Weapons in Armed ConflictAdvisory Opinion of 8 July 1996 ICJ Reports 1996 para 55 Dispute regarding Navigational and RelatedRights (Costa Rica v Nicaragua) Judgment of 13 July 2009 ICJ Reports 2009 para 64ndash68

[93] Erről bővebben laacutesd Georg NOLTE Jurisprudence of the International Court of Justice and arbitraltribunals of ad hoc jurisdiction relating to subsequent agreements and subsequent practice IntroductoryReport for the Study Group on Treaties over Time 2011 Malgosia Malgosia FITZMAURICE bdquoDynamic(evolutive) interpretation of treatiesrdquo Hague Yearbook of International Law 20082 101ndash153 Taslim OELIAS bdquoThe Doctrine of Intertemporal Lawrdquo American Journal of International Law 1980 285ndash307

[94] Az Aacutellandoacute Vaacutelasztott Biacuteroacutesaacuteg 2005-ben megaacutellapiacutetotta hogy aacuteltalaacutenosan taacutemogatott aszerződeacutesek evolutiacutev eacutertelmezeacutese Iron Rhine (Ijzeren Rijn) Railway (Belgium v the Netherlands)Permanent Court of Arbitration Award of 24 May 2005 para 81 Ezzel szemben Guillaume biacuteroacute aCosta Rica eacutes Nicaragua koumlzoumltti hataacuterfolyoacutehoz kapcsoloacutedoacute jogok uumlgyeacuteben kifejtette hogy az evolutiacuteveacutertelmezeacutes nem egy kuumlloumlnaacutelloacute eacutertelmezeacutesi moacutedszer sokkal inkaacutebb a megleacutevő eacutertelmezeacutesi eszkoumlzoumlkmegfelelő alkalmazaacutesaacutenak az eredmeacutenye Dispute regarding Navigational and Related Rights (Costa Ricav Nicaragua) Judgment of 13 July 2009 ICJ Reports 2009 Separate Opinion of Judge ad hoc

23 oldal

Guillaume para 9

[95] NOLTE (93 j) 4

[96] HARASZTI (74 j) 26

[97] Martti KOSKENNIEMI From Apology to Utopia ndash The Structure of International Legal ArgumentCambridge Cambridge University Press 2005 333ndash345

[98] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 39ndash40 cikk

[99] Laacutesd ENSZ Alapokmaacuteny108 cikk

[100] A csoportosiacutetaacutesra laacutesd peacuteldaacuteul HARASZTI Gyoumlrgy A nemzetkoumlzi szerződeacutesek megszűneacuteseBudapest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1973 12ndash13 NAGY (53 j) 393ndash403

[101] NAGY (53 j) 397

[102] NAGY Boldizsaacuter bdquoNemzetkoumlzi szerződeacutesek jogardquo in KARDOS Gaacutebor ndash LATTMANN Tamaacutes (szerk)Nemzetkoumlzi jog Budapest ELTE Eoumltvoumls 2010 91

[103] Peacuteldaacuteul a Magyarorszaacuteg Kormaacutenya eacutes Montenegroacute Kormaacutenya koumlzoumltti 2017-ben megkoumltoumltt OktataacutesiKulturaacutelis Sport- eacutes Ifjuacutesaacutegi Egyuumlttműkoumldeacutesről szoacuteloacute Egyezmeacuteny ndash kihirdette 272017 (II 13) Kormrendelet a Magyarorszaacuteg Kormaacutenya eacutes Montenegroacute Kormaacutenya koumlzoumltti oktataacutesi kulturaacutelis sport- eacutes ifjuacutesaacutegiegyuumlttműkoumldeacutesi egyezmeacuteny kihirdeteacuteseacuteről ndash 16 cikke szerint bdquo[e]z az Egyezmeacuteny hataacutelybaleacutepeacuteseacutenekidőpontjaacutetoacutel szaacutemiacutetott oumlt (5) eacutevig marad hataacutelyban valamint automatikusan meguacutejul uacutejabb 5 eacutevhosszuacutesaacuteguacute időszakokra kiveacuteve ha baacutermely Feacutel a diplomaacuteciai csatornaacutekon keresztuumll iacuteraacutesban legalaacutebbhat (6) hoacutenappal hataacutelyaacutenak lejaacuterta előtt arroacutel taacutejeacutekoztatja a maacutesik Felet hogy a jelen Egyezmeacutenyt megkiacutevaacutenja szuumlntetnirdquo

[104] Peacuteldaacuteul a 2000-ben megkoumltoumltt Nemzetkoumlzi Kaacuteveacute Egyezmeacuteny előiacuterta a szerződeacutes megszűneacuteseacutet2007 szeptember 30-aacuten de lehetőveacute tette annak meghosszabbiacutetaacutesaacutet a felek koumlzoumls megegyezeacutesealapjaacuten International Coffee Agreement United Nations Treaty Series vol 2161 308 Art 52 (2)bekezdeacutes

[105] A Magyar Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg Kormaacutenya eacutes a Szovjet Szocialista Koumlztaacutersasaacutegok Szoumlvetseacutegeacutenek Kormaacutenyakoumlzoumltt a Magyar Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg teruumlleteacuten ideiglenesen tartoacutezkodoacute szovjet csapatok jogi helyzete taacutergyaacutebanBudapesten 1957 maacutejus 27-eacuten alaacuteiacutert egyezmeacuteny kihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 1957 eacutevi 54 toumlrveacutenyerejű rendelet 19cikk

[106] A neacutepirtaacutes bűntetteacutenek megelőzeacutese eacutes megbuumlnteteacutese taacutergyaacuteban 1948 eacutevi december 9 napjaacuten keltnemzetkoumlzi egyezmeacuteny kihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 1955 eacutevi 16 toumlrveacutenyerejű rendelet

[107] Seafarersrsquo Welfare Convention 1987 International Labour Organization No 163

[108] Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye 58 cikk Kihirdette az emberi jogok eacutes az alapvető szabadsaacutegokveacutedelmeacuteről szoacuteloacute Roacutemaacuteban 1950 november 4-eacuten kelt Egyezmeacuteny eacutes az ahhoz tartozoacute nyolc kiegeacutesziacutetőjegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 1993 eacutevi XXXI toumlrveacuteny

[109] 1948 eacutevi neacutepirtaacutes elleni egyezmeacuteny XIV cikk

[110] Atomsorompoacute egyezmeacuteny 1970 10 cikk Kihirdette az Egyesuumllt Nemzetek Szervezete KoumlzgyűleacuteseacutenekXXII uumlleacutesszakaacuten 1968 juacutenius 12-eacuten elhataacuterozott a nukleaacuteris fegyverek elterjedeacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesaacuteroacutelszoacuteloacute szerződeacutes kihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 1970 eacutevi 12 toumlrveacutenyerejű rendelet

[111] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 56 cikk

[112] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 59 cikk

[113] KOVAacuteCS (20 j) 134

[114] HARASZTI (100 j) 116

24 oldal

[115] NAGY (53 j) 401

[116] Laacutesd peacuteldaacuteul Nationality Decrees Issued in Tunis and Morocco (Great Britain v France) AdvisoryOpinion of 7 February 1923 PCIJ Series B No 4 29 GabčiacutekovondashNagymaros Project 1997 (67 j) FisheriesJurisdiction (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland v Iceland) Jurisdiction of the CourtJudgment of 2 February 1973 ICJ Reports 1973 para 36 43

[117] Laacutesd GabčiacutekovondashNagymaros Project (67 j) 61ndash65

[118] Laacutesd GabčiacutekovondashNagymaros Project (67 j) 104 pont Fisheries Jurisdiction (116 j) para 36 43

[119] HARASZTI Gyoumlrgy bdquoTreaties and the Fundamental Change of Circumstancesrdquo Recueil des Cours1975III 19

[120] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 61 cikk (1) bekezdeacutes

[121] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 61 cikk (2) bekezdeacutes

[122] Laacutesd GabčiacutekovondashNagymaros Project (67 j) para 102ndash103

[123] VCLT Commentary (55 j) 255ndash256

[124] NAGY (53 j) 126ndash130 Vienna Convention on Succession of States in respect of Treaties 1978 (11 j)

[125] Andrew M BEATO bdquoNewly Independent and Separating Statesrsquo Succession to TreatiesConsiderations on the Hybrid Dependency of the Republics of the Former Soviet Unionrdquo AmericanUniversity International Law Review19942 525ndash558

[126] Bővebben laacutesd SZALAI (84 j) 143ndash14 SZALAI Anikoacute bdquoHovaacute lett a haacuteboruacute eacutes beacuteke jogaacutenakdichotoacutemiaacutejardquo in CSAPOacute Zsuzsanna (szerk) Emleacutekkoumltet Herczegh Geacuteza szuumlleteacuteseacutenek 85 eacutevforduloacutejaacutera Aius in bello fejlődeacutese eacutes mai probleacutemaacutei Peacutecs Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar2013 253ndash268

[127] SZALAI (84 j) 143ndash144

[128] Effects of armed conflicts on treaties (12 j) Annex

[129] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 60 cikk (3) bekezdeacutes Ezt hangsuacutelyozta a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg aBősndashNagymaros beruhaacutezaacutes uumlgyeacuteben is GabčiacutekovondashNagymaros Project (67 j) para 106

[130] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 60 cikk (5) bekezdeacutes

[131] HARASZTI (100 j) 280

[132] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 65ndash68 cikk

25 oldal

• Nemzetkoumlzi szerződeacutesek
• • Tartalomjegyzeacutek
  • • 1 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutenak toumlrteacutenete
    • 2 A nemzetkoumlzi szerződeacutes fogalma
    • 3 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek folyamata
    • 31 A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutege
    • 311 Erőszak hataacutesaacutera koumltoumltt szerződeacutes
    • 312 Imperatiacutev normaacuteba uumltkoumlző szerződeacutes
    • 313 A szerződeacuteskoumlteacutesi hataacuteskoumlrre vonatkozoacute belső jogi rendelkezeacutesek megseacuterteacutese
    • 314 A teacutevedeacutes
    • 315 A megteacuteveszteacutes
    • 316 A megvesztegeteacutes
    • 317 Az eacuterveacutenytelenseacutegi eljaacuteraacutes
    • 32 A nemzetkoumlzi szerződeacutes hataacutelya
    • 33 A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacutertelmezeacutese eacutes veacutegrehajtaacutesa
    • 34 A nemzetkoumlzi szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesa
    • 35 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese
    • 351 A szerződeacutesben meghataacuterozott esemeacuteny bekoumlvetkezeacutese miatti megszűneacutes
    • 352 Felmondaacutes
    • 353 Koumlzoumls megegyezeacutes
    • 354 Reviacutezioacute
    • 355 A szerződeacutessel ellenteacutetes szokaacutesjog leacutetrejoumltte (desuetudo)
    • 356 Teljesiacuteteacutes
    • 357 A koumlruumllmeacutenyek alapvető megvaacuteltozaacutesa
    • 358 A teljesiacuteteacutes utoacutelagos lehetetlenuumlleacutese
    • 359 Szerződeacutes megszűneacutese az egyik feacutel jogutoacuted neacutelkuumlli megszűneacuteseacutevel
    • 3510 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes hataacutesaacutera
    • 3511 A szerződeacutes megszűneacutese a szerződeacutes megszegeacutese koumlvetkezteacuteben
    • 3512 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek megszuumlnteteacuteseacutere vonatkozoacute eljaacuteraacutesi szabaacutelyok
    • 4 JEGYZETEK

[115] NAGY (53 j) 401

[116] Laacutesd peacuteldaacuteul Nationality Decrees Issued in Tunis and Morocco (Great Britain v France) AdvisoryOpinion of 7 February 1923 PCIJ Series B No 4 29 GabčiacutekovondashNagymaros Project 1997 (67 j) FisheriesJurisdiction (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland v Iceland) Jurisdiction of the CourtJudgment of 2 February 1973 ICJ Reports 1973 para 36 43

[117] Laacutesd GabčiacutekovondashNagymaros Project (67 j) 61ndash65

[118] Laacutesd GabčiacutekovondashNagymaros Project (67 j) 104 pont Fisheries Jurisdiction (116 j) para 36 43

[119] HARASZTI Gyoumlrgy bdquoTreaties and the Fundamental Change of Circumstancesrdquo Recueil des Cours1975III 19

[120] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 61 cikk (1) bekezdeacutes

[121] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 61 cikk (2) bekezdeacutes

[122] Laacutesd GabčiacutekovondashNagymaros Project (67 j) para 102ndash103

[123] VCLT Commentary (55 j) 255ndash256

[124] NAGY (53 j) 126ndash130 Vienna Convention on Succession of States in respect of Treaties 1978 (11 j)

[125] Andrew M BEATO bdquoNewly Independent and Separating Statesrsquo Succession to TreatiesConsiderations on the Hybrid Dependency of the Republics of the Former Soviet Unionrdquo AmericanUniversity International Law Review19942 525ndash558

[126] Bővebben laacutesd SZALAI (84 j) 143ndash14 SZALAI Anikoacute bdquoHovaacute lett a haacuteboruacute eacutes beacuteke jogaacutenakdichotoacutemiaacutejardquo in CSAPOacute Zsuzsanna (szerk) Emleacutekkoumltet Herczegh Geacuteza szuumlleteacuteseacutenek 85 eacutevforduloacutejaacutera Aius in bello fejlődeacutese eacutes mai probleacutemaacutei Peacutecs Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar2013 253ndash268

[127] SZALAI (84 j) 143ndash144

[128] Effects of armed conflicts on treaties (12 j) Annex

[129] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 60 cikk (3) bekezdeacutes Ezt hangsuacutelyozta a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg aBősndashNagymaros beruhaacutezaacutes uumlgyeacuteben is GabčiacutekovondashNagymaros Project (67 j) para 106

[130] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 60 cikk (5) bekezdeacutes

[131] HARASZTI (100 j) 280

[132] Laacutesd 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny 65ndash68 cikk

25 oldal

• Nemzetkoumlzi szerződeacutesek
• • Tartalomjegyzeacutek
  • • 1 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutenak toumlrteacutenete
    • 2 A nemzetkoumlzi szerződeacutes fogalma
    • 3 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megkoumlteacuteseacutenek folyamata
    • 31 A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacuterveacutenytelenseacutege
    • 311 Erőszak hataacutesaacutera koumltoumltt szerződeacutes
    • 312 Imperatiacutev normaacuteba uumltkoumlző szerződeacutes
    • 313 A szerződeacuteskoumlteacutesi hataacuteskoumlrre vonatkozoacute belső jogi rendelkezeacutesek megseacuterteacutese
    • 314 A teacutevedeacutes
    • 315 A megteacuteveszteacutes
    • 316 A megvesztegeteacutes
    • 317 Az eacuterveacutenytelenseacutegi eljaacuteraacutes
    • 32 A nemzetkoumlzi szerződeacutes hataacutelya
    • 33 A nemzetkoumlzi szerződeacutes eacutertelmezeacutese eacutes veacutegrehajtaacutesa
    • 34 A nemzetkoumlzi szerződeacutes moacutedosiacutetaacutesa
    • 35 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese
    • 351 A szerződeacutesben meghataacuterozott esemeacuteny bekoumlvetkezeacutese miatti megszűneacutes
    • 352 Felmondaacutes
    • 353 Koumlzoumls megegyezeacutes
    • 354 Reviacutezioacute
    • 355 A szerződeacutessel ellenteacutetes szokaacutesjog leacutetrejoumltte (desuetudo)
    • 356 Teljesiacuteteacutes
    • 357 A koumlruumllmeacutenyek alapvető megvaacuteltozaacutesa
    • 358 A teljesiacuteteacutes utoacutelagos lehetetlenuumlleacutese
    • 359 Szerződeacutes megszűneacutese az egyik feacutel jogutoacuted neacutelkuumlli megszűneacuteseacutevel
    • 3510 A nemzetkoumlzi szerződeacutes megszűneacutese fegyveres oumlsszeuumltkoumlzeacutes hataacutesaacutera
    • 3511 A szerződeacutes megszűneacutese a szerződeacutes megszegeacutese koumlvetkezteacuteben
    • 3512 A nemzetkoumlzi szerződeacutesek megszuumlnteteacuteseacutere vonatkozoacute eljaacuteraacutesi szabaacutelyok
    • 4 JEGYZETEK