Nagyvárad, 2013. október Ára 4,5 lej (300 Ft) Diószegi …1).pdf Közéleti folyóirat zNagyvárad, 2013. október zV. évfolyam 10. (190.) szám zÁra 4,5 lej (300 Ft) A Biharországot

www.biharmegye.ro

Közéleti folyóirat Nagyvárad, 2013. október V. évfolyam 10. (190.) szám Ára 4,5 lej (300 Ft)

A Biharországot házhoz viszi a reggeli újságAz Ön lapja a mi partnerünk!

Diószegi szüreten –együtt a jövõért

Szórványvidék magyarhanggal | 8.

Gazdag, mert szorgalmasa dinnyés község | 12.

Száztíz éve épült a nagy-váradi városháza | 27.

Egy bihari magyarBajorországban | 32.


6.

|hirdetés

któber 15-éig kérhetik a biogaz-dálkodók a termékek minõségé-nek javítására szolgáló támoga-tást, tudatta a Bihar Megyei Me-zõgazdasági Kifizetési és Interven-

ciós Ügynökség (APIA) Bihar megyei fiókja.A támogatást mind növénytermesztõk,

mind állattenyésztõk kérhetik, ha szerepelneka biogazdálkodók nyilvántartásában, és a ha-gyományos mezõgazdaságról a biogazdálko-dásra való átállási periódusban vannak. Ha akérelmezõ több megyében is használ földterü-leteket, akkor ott kell benyújtania a kérelmet,ahol a legnagyobb földje van. Az állattenyész-tõknek akkor kell Biharban kérvényezniük a

támogatást, ha székhelyük vagy lakhelyük me-gyénkben van.

A támogatásra Romániának megközelítõleg4,1 millió euró jut az Európai MezõgazdaságiGaranciaalapból. A támogatás nem jár azok-nak, akik meghosszabbítják az átállási perió-dust – pontosította Florian Pavel, az ügynök-ség Bihar megyei vezetõje, aki azt is elmondta,hogy november 1-jétõl kezdik majd a helyszíniellenõrzéseket, és a kérelmezõk legalább 5 szá-zalékánál vizsgálják majd, hogy megfelelnek-ea követelményeknek. Aki nem felel meg a fel-tételeknek, annak egy vagy több évre csök-kenthetik a támogatás összegét, vagy akár ki iszárhatják a kedvezményezettek közül.

Biogazdálkodókfigyelmébe!

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság(RMKT) október 18–20-án Váradon szerve-zi meg hagyományos rendezvényét, a XXII.Közgazdász Vándorgyûlést és Konferenciát.

Az idei vándorgyûlés témája az Együttmû-ködési és társulási formák a jövõ gazda-ságában. A két plenáris blokk között hat te-matikus szekcióban elõadásokat tartanak ésmûhelymunkákat szerveznek, melyek soránneves elõadók segítségével körüljárják a tér-ség azon gazdasági, kulturális, üzleti és társa-dalmi együttmûködési modelljeit, amelyek

versenyképessé tehetik a régiót, megerõsíthe-tik a gazdaságot. Az idei vándorgyûlésen élet-re kívánják hívni az erdélyi gazdasági felsõok-tatási kerekasztalt is. Erdély legnagyobb sza-bású magyar nyelvû konferenciájára több százrésztvevõt várnak a szervezõk, lehetõség nyí-lik tehát a tudományos és üzleti tapasztalat-cserére is.

A helyek száma korlátozott, regisztrálni le-het és további tájékoztatást találnak awww.vandorgyules.rmkt.ro oldalon, a rendez-vény hivatalos honlapján.

2|Biharország|2013. október

Forgalmazó partnertkeresünk

Ha boltjában, üzletében, ABC-jében stb. szívesen árusítaná,terjesztené a Biharország közéleti folyóiratot, kérjük, jelentkez-zék a következõ telefonszámon: 0735/154–460.

O

Közgazdászok üléseznekNagyváradon

tartalom|

Biharország – közéleti havilap. Kiadja a Várad kulturális folyóirat, Nagyvárad. Szerkesztõség és kiadó: Nagyvárad, December 1. tér12., I. em. Postacím: 410068 Oradea, Piaþa 1 Decembrie nr. 12, et. I. Telefon: 0259/447-060, 0735/154-456, 0735/154-459.Lapterjesztés: 0735/154-460. E-mail: [email protected]. Interneten: www.biharmegye.ro. Fõszerkesztõ: Máté Zsófia.Munkatársak: Balázs Anita, D. Mészáros Elek, Kocsis Csaba, Péter I. Zoltán, Szilágyi Aladár, Szõke Ferenc. Felelõs kiadó: Szûcs László.Készült a nagyváradi Europrint Kft. nyomdájában. ISSN 2066-4166

4. | VárosünnepHajdúhét 2013 – Szalontai magyarnapok – Összefoglalóa XI. rendezvényrõl

6. | HagyományDiószegi szüreten – együtt a jövõért

8. | SzórványSzórványvidék magyar hanggal –Beszámoló a Belényes környéki elsõszórványnapokról

10.| AgrárvilágIgazolt tenyésztõk kérhetnektámogatástBefejezték a helyszíni ellenõrzést

11.| KözéletÉrszõllõs díszpolgára – NéhaiBaranyai Zoltán közgazdász

12.| Faluról faluraGazdag, mert szorgalmas a dinnyésközség – Érkörtvélyesi riport

15.| HobbiEgyedi dekorációk falra, bõrre

16.| ÉletmódGyermeknevelés – a legnehezebbszakma – Bemutatjuk a margittaiLázár Imrét és nejét, Évát, akihivatásos nevelõszülõ

18.| CivilbenNagy célok elõtt a Vidifisz – InterjúBántó Norberttel, a Vidéki IfjúságiSzövetség elnökével

20.| HitvilágHivatástudattal a gyülekezet élén –Beszélgetés Varga Sándorral, Monos-petri római katolikus plébánosával

22.| ÚtravalóKastélykeresõben Dél-Biharban –Illye és Erdõgyarak

24.| KultúraFából is értéket teremt – A festõkéntés grafikusként ismert Miklós Jánosfafaragásait mutatjuk be

26.| VéleményA szinesztézia – Dr. Földes Bélajegyzete

27.| A régi VáradSzáztíz éve épült a nagyváradivárosháza – Péter I. Zoltándokumentum-összeállítása

30.| HistóriaAz Osvát fivérek, az irodalmi életjelesei (2.) – Szilágyi Aladárösszeállítása

32. |SzomszédolóEgy bihari magyar Bajorországban –Gál Csaba, München kulturáliséletének egyik szervezõje

34.| LektûrTréfacsinálók – Szilágyi PerjésiKatalin írása

35.| KultúraEgybe vagy külön? – NyelvõrségenDánielisz EndreA Nagyváradi Állami Filharmóniaoktóberi mûsora

36.| ZeneKórusok, magyar és japánvendégmûvészek – Tuduka Oszkárösszefoglalója az elmúlt hónapjelentõsebb zenei eseményeirõl

38.| LiteratúraVáltozatok a (nemzeti) tetszhaláltúlélésére – Nádpálca nélkül –Molnár Judit sorozata

40.| GyereksarokPöszi õszi ajánlata és rajzpályázat,barkácsolás, mese, vers, találóskérdések

42.| HagyományÉrkörtvélyes gyöngyszemea falumúzeum

44.| SportLabdarúgótorna határok nélkül,a barátság jegyében – Résztvevõka Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégiócsapatai

47.| ÉvfordulókOktóberi jeles napok

48.| Fûben-fábanGyógynövény-ábécé (72., 73.) –Kamilla, kankalin

49.| ÍnyenceknekÕszi ízek

50.| ÜdítõTalajhoz simultan – Keresztrejtvénynyereménnyel

51.| KözéletAdományokat hoztak BrüsszelbõlDiákokat neveltektermészetvédelemre

2013. október|Biharország|3

Szilvás gombóc készült „nagymama konyhájában”

|városünnep

A színes eseményekben bõvelkedõ héten aszervezõk minden korosztály számára kínáltakprogramokat, volt könyvbemutató, kiállítás,nótaest, gyermekkoncert, kilátó-avató, egész-ségnap, színházi elõadás, könnyûzenei kon-certek, sportrendezvények, no és persze a hétkiemelkedõ eseménye, a kolbásztöltõ fesztivál.

A Hajdúhét a hagyományõrzés jegyében aNagymama konyhája nevet viselõ program-mal startolt, melynek keretében a Sinka IstvánKézmûves Kör tagjai nagymamáink fõzõtudo-mányára tanították a legkisebbeket. A foglal-kozáson szilvás gombóc készült, a gyerekeknagy figyelemmel dolgoztak, gyúrtak, lisztez-tek, nyújtottak, végül felsorakoztatták a tész-tán a szilvát, és elkezdõdött a kerekítés. Miu-tán elkészültek a gombócok, a Csonkatoronyudvarán felállított üstbe gurultak, majd a kifõtt,pirított zsemlemorzsában megforgatott finom-ság tálcára került, ahonnan a kis szakácsokcsakhamar be is falták valamennyit.

A finom indítás után másnap egy könyvcse-megével ismerkedhettek meg a hajdúváros la-

kosai, ugyanis Koszorús Erzsébet nyugalma-zott magyartanár második kötete látott napvi-lágot Muzsikáló emlékek címmel. A kötetbenfelsorakoznak Nagyszalonta egykori szórakoz-tatói, a cigányzenészek, együttesek, prímások– képek, történetek idézik fel a régi, szép, mu-latós-nótás idõk emlékét. A könyvbemutatómásodik részében a nótakedvelõk nagy örö-mére ifj. Berki László, a magyarországi Száz-tagú Cigányzenekar vezetõ prímása, KatonaIstván billentyûs és Szabó Lajos nótaénekesléptek a színpadra, és egy remek hangulatúnótaesttel örvendeztették meg a közönséget.

A felnõttek szóló rendezvények mellett ter-mészetesen a gyerekek számára is tartogatott

Hajdúhét 2013 –Szalontai magyar napokSzeptember utolsó hetében változatosprogramok egész sora várta Nagyszalontalakosait, ugyanis a hajdúvárosi RMDSZszervezésében az idén immárXI. alkalommal rendezték mega Hajdúhét – Szalontai magyar napoknevet viselõ ünnepet.

Rendhagyótörténelemórával

avatták fela Kölesér-kilátót

az országhatár felévezetõ új

kerékpárút mellett

Az Arany-palotábanBocskai emlékétidézõ kiállítás nyílt


városünnep|

programot a Hajdúhét: szeptember 23-án Is-kolakezdõ kedvcsináló címmel Hevesi Imreelõadásában zenés-hangszeres elõadáson ve-hettek részt az Arany János Elméleti Líceumkisdiákjai.

A már hagyományosnak számító egészség-napon ingyenes vérnyomás-, vércukorszint- éscsontritkulás-mérésre nyílt lehetõség, a sport-napon kerékpáros ügyességi vetélkedõ és„hajdú vitézi próba” várta a diákokat, azRMDSZ helyi tanácsi frakciójának focicsapatapedig a Szövetség megyei szervezetének gár-dájával mérte össze a tudását a sportcsarnok-ban. Az összecsapás 5–7-es eredménnyel zá-rult a nagyváradi vendégek javára.

A változatos programokban bõvelkedõ Haj-dúhét legkiemelkedõbb eseménye természete-sen a kolbásztöltõ fesztivál volt, ahol a nagy-

szerû hangulatot Dankó Szilvia énekesnõ fo-kozta mulatós koncertjével. Az idén 23 barátitársaság jelentkezett a megmérettetésre, éstermészetesen senki sem hagyta otthon a jó-kedvét, így ezúttal is kiváló hangulatban teke-redtek a kolbászok. A fesztivál gyõztes csapa-ta 2013-ban a Romániai Magyar NyugdíjasSzövetség lett.

Amíg a kultúrházban a kolbásztöltõ csapa-tok versengtek, addig a szabadtéri nagyszínpa-don a helyi és a környezõ településekrõl érke-zett tánccsoportok léptek fel, majd a koraestiórákban a Jászberényi Néptáncegyüttes mu-tatta be díjnyertes mûsorát, amellyel a Fölszál-lott a páva címû hagyományõrzõ vetélkedõ-ben az elsõ helyezést érte el. A folytatásban anagy sikerû Insect együttes koncertezett, anap csúcspontjaként pedig a Megasztárból is-mert kiváló énekes, Kökény Attila szórakoz-tatta a közönséget.

| Balázs Anita

Az egészségnaponingyenes

szûrõvizsgálatokattartottak

A nyugdíjasoktöltöttéka legfinomabbkolbászt

Az RMDSZ-eselöljáróka focipályánmérték összeügyességüket


|hagyomány

Jókedvû zsivaj lengi be jöttük, ahogyan haj-dan volt eleink idején. Ez volt a szándék is, arégi szüretek hangulatát, munkamenetét, aközösségi együttlét örömét visszaidézni, hogyismét jó legyen együtt lenni. A panoráma isgyönyörködtetõ, a bihardiószegi szõlõhegyrõlmesszire látni, távoli harangok búgása aprórezgésekké szelídül a völgyek tenyerén.

A Bihardiószegi Református Egyházközségbirtokán járunk, a régi pince-pajta köré tele-pedõ szõlõs és gyümölcsös gondos gazdakéz-rõl árulkodik. Gellért Gyula, a gyülekezet lelki-pásztora számtalan múltmentõ, nemzetféltõmunkáját gyarapítandó, ezúttal elsõ alkalom-mal szervezett egyházi hagyományõrzõ szüre-tet együtt a magyarországi testvérgyülekezethíveivel, a tépeiekkel.

Bihardiószeg nagy múltú szõlész-borász ha-gyományokkal büszkélkedõ község. Ehhezmegvannak a természeti adottságai. Fekvése,talajösszetétele ideális e nemesen különleges,már-már misztikumba hajló gyümölcs ter-mesztéséhez. A bornak lelke van, öröm és bá-nat elixírhordozója. Aki tud vele bánni, ahhozszerelmes lányként suttog, odasimul, vagy ép-pen, mint a menyecske, kacéran felkacag.Lassan-lassan pince mélyében, titokhelyenbölcsességé érlelõdik, õszi napsütésben a paj-ta elõtt, diófa alatt öreg csontokat melegít, ré-gi idõk fiatalságába röppent elmélkedni, me-rengeni az elmúltak fölött.

Így élték meg ezt régen Bihardiószegen ésmindenütt, ahol értettek a bor nyelvén, akikjátszani tudtak ez istenadta muzsikán. A Zichygrófok idején, majd nemzedékeken át óvták,


Szeptember végi napokon már nagyot lehelaz õsz a dombok felõl, kisepri maradékáta nyárnak. Az elõzõ este esett esõmaradéka – a még vergõdõ kora reggelinapsütésben – gyémántszikrákként csilloga leveleken. Hirtelen libben a pára, mintszélkapta fátyol a róna fölött. Rézvörösmenedék alól csábos szõlõfürtökkukkantgatnak az érkezõkre.

Méltó fogadtatásA tiszteletes testvér-bátyja, GellértÁkos is beállta puttonyosok közé


hagyomány|

védték a szõlõt, mely messze vitte Bihardió-szeg hírét. A filoxéra pusztítása után is talpratudtak állni, Zichy Tivadar támogatásával1912-ben elkezdõdött a helyiek által MATpinceként emlegetett óriási borraktár építése.A forradalmi változásokat követõen néhányanszõlõtelepítésbe kezdtek, ma már több jelen-tõs területtel rendelkezõ borász van a faluban.

A református egyház birtokát nem lehet el-téveszteni, alig kõhajításnyira fekszik a fõúttól.A zöld ágakkal díszített bejáratnál fehér inges,kalapos legények, magyar népviseletbe öltö-zött lányok kínálgatják az érkezõ vendégeketjóféle kisüstivel, pogácsával. Bentebb rögtön-zött kapu felirattal: „Isten hozott! Együtt a jö-võért!”

Mire megérkeznek a tépeiek, élükön OláhAttila tiszteletessel, már javában nyaldossák alángok az üstök oldalát. Három kondérba ké-szül a napi menü, ebédre bárányból és disznó-húsból bográcsgulyás, vacsorára pedig toros-káposzta kerül a tányérokba. Férfimunka ez ajavából! Még az igen nagy ügyességet igénylõparadicsomhámozást sem lehet asszonyokrabízni, Tolnay Gábor nagy precizitással végzi a

mûveletet. Várdai József épp a húsokat szele-teli; zsigereiben hordozza a tudományt, mintmondja, több felmenõje is henteskedett. SzûcsZsigmond és Furcsik Sándor nagy szakértõi azízeknek, egyikük épp a tüzet csiholja, másikuksárgarépát tisztít. Jakab László fõgondnokamellett, hogy intézkedik, ellenõrzi a munka-menetet, akkora gyorsasággal aprítja a hagy-mát, hogy még a tépei asszonyok is megcso-dálják.

A hagyománymentõ szándék mellett azegyházi jelleget sem mellõzi a szüretelés. Amunka megkezdése elõtt hálaadó istentiszte-letre kerül sor a szõlõtermésért, a présház fel-újításáért és az együttlétért. Gellért Gyula hir-deti az igét: „Szent hely ez, szent föld. Itt istemplomban vagyunk, a természet csodálatostemplomában. A szüret a nemzeti lét elevení-tõ része, Isten áldása. Ez a nap ünnepnap,megfürdik lelkünk az Isten adta természet ál-dásaiban. Ez a hagyomány közösségteremtõés közösségfenntartó kell hogy legyen”.

A papi áldásmondást követõen a pajta elõttfiatal lányok zsíros kenyérrel, a gyülekezet asz-szonyai által készített pogácsával és borral kí-nálgatják a helyi és a tépei szüretelõket. Köz-ben a citerazenekar régi dallamokkal emeli ahangulatot. Sallai Béla, a zenekar vezetõje el-mondja, hogy egy éve alakultak, õ még kis-gyermekként nagyapja révén ismerkedett mega hangszerrel. Gellért tiszteletes segítségévelhangszerhez jutottak, egyaránt játszanak egy-házi és világi zenét.

Mire a szüretelõk nekilátnak a munkához,megérkezik Balog András, Tépe polgármeste-re is néhány további szüretelõt hozva magá-val.

Jakab László fõgondnokkal körbejárjuk abirtokot, tõle tudom, hogy a pincemesteri fel-adatok a tiszteletes úr hatáskörébe tartoznak,míg a kinti munkálatok az õ reszortja. A régimellett új telepítésû szõlõs is van, almást ésbarackost is kialakítottak. Két évvel ezelõtt egyjókora területet diófacsemetékkel ültettek be,majdan fiatalok táborhelyéül fog szolgálni.

Jól halad a munka, a citerások sem lankad-nak, szüreti nótától hangos a környék. Nagy-anyáink ideje éled, fiatalok észrevétlen veszikörökül a múltat.

Már vérét hullatja a délután, a dombtetõnszõlõk levelei vörösen izzanak. Friss levegõn,munka végeztével jól jön a falatozás. A hosszúasztaloknál még sokáig beszélgetnek, a régiszokások, szüreti tréfák élednek valósággá.Megszentelõdik a délután.

| D. Mészáros Elek

Citerások fokoztáka munkakaedvet

Gellért Gyulaés tépeiszolgatársa, OláhAttila, aki zsíroskenyeret falatozik


|szórvány

Az idén elsõ alkalommal megrendezett szór-vány magyar napok nyitányaként Belényesújlaknéptáncgálával sziporkázott. A megye többszegletébõl érkezett tánccsoportok szoknyalib-benését, csizmaszárcsattogását további élmé-nyekkel erõsítette az érkeserûi Népdalkör és aszalacsi Örökzöld Asszonykórus. Távoli hegyekvisszhangozták a szép népdalokat, ezerévessziklacsonkok ízlelgették a régrõl ismert, mos-tanság suttogóbbra fogott magyar ének szárnya-lását.

A háromnapos ünnepségsorozat másnapján,szombaton, Köröstárkányra terelõdött a figye-lem. Miközben a focipályán a körzeti csapatokrögtönzött futballbajnoksága zajlott, és a pályamögötti óriás fák lombjai alatt üstökben rotyo-gott az étel, addig a református egyház egyik in-gatlanában a térség gondjairól, lehetõségeirõlfolyt az eszmecsere a megye magyar polgár-mestereinek, alpolgármestereinek részvételével.Mielõtt az érdemi megbeszélések elkezdõdtekvolna, Szakács Zoltán helyi református lelkipász-tor vezetésével a fiatalok igényes zenei mûsoráthallgatták meg az elöljárók. A ritkán hallható,

fülnek kellemes reneszánsz zene tolmácsolta él-mény során a szívdobbanást megjelenítõ szerel-mes dallamok mellett a lassú elmúlás döbbene-tét is végigélhettük. A hallottak-látottak hatásáraNyakó József érmihályfalvi polgármester meg-hívta a csoportot az érmelléki városban sorrakerülõ Dióverõ Szíp Napokra.

A tiszteletes képes történelmi ismertetõt tar-tott a településrõl, felidézve a szörnyû napot,amikor 1919 nagyszombatján 91 köröstárkányiés 17 kisnyégerfalvi magyar embert gyilkoltakle. A különös kegyetlenség, csonkításokat semnélkülözõ brutalitás emléke máig élõ, de nem-csak a múltban, hanem a jelenben is meg kellküzdeniük az ott élõknek magyarságukért, meg-maradásukért. Ezért is nagy jelentõséggel bír azelsõ szórvány magyar napok folytatása, hogy amindennapok csendes harcaiban érezzék az ottélõk a tömbmagyarság odafigyelését, szolidaritá-sát. Ennek jegyében javasolta az eseményen je-

Szórványvidékmagyar hanggal

Szeptember elsõ hétvégéjén sziporkázónapsütésben a Fekete-Körös völgyemegtelt élettel, magyar élettel.Hagyományõrzés és szórakozás,emlékezés és emlékeztetés, múltbatekintés és jövõféltés jellemeztea szervezõk kínálta programokat.

NéptáncgálaBelényesújlakon

Szakács Zoltántiszteletes

és a zenecsoport

Délutáni sokadalom


len lévõ Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyve-zetõ elnöke, hogy a magyar ajkú települések ka-roljanak fel, fogadjanak testvértelepüléssé egy-egy szórványvidéken élõ magyar közösséget.Érmihályfalva élen jár ezen a téren, Mezõbajjalápol szoros kapcsolatot. „Sorsközösséget vállal-ni, erõt adni ezeknek a közösségeknek, tarta-lommal megtölteni a kapcsolatokat – ez a mi fel-adatunk, hisz annyi trauma érte már az itt élõ-ket, még a II. bécsi döntés sem csatolta visszaõket az anyaországhoz, itt maradtak sorsukrahagyva” – fogalmazott Szabó.

Szóba került az összefogás szükségessége, aszétforgácsolódás mint felszámolandó veszély-forrás. Hiába állították a magyar pártok, hogynem indítanak jelölteket ott, ahol veszélyeztetika magyar képviseletet, hazudtak, aminek meg islett a következménye. A széthúzás miatt a ma-gyar többségû Köröstárkánynak román polgár-mestere és egy román pártot képviselõ magyarnemzetiségû alpolgármestere van, Belényes azelsõ olyan önkormányzati ciklust éli, amikornincs magyar tanácsos a városvezetésben,Belényesújlakon az RMDSZ ellenében mindkétmagyar párt állított jelölteket, az EMNP-nek

nem sikerült bejuttatnia egyetlen emberét sem,azt viszont elérte, hogy gyengítse a magyarságerejét. Mindezek fényében szükség van a meg-mentési stratégiára, amelynek nemcsak politikaitéren kell érvényesülnie, hanem a turizmusban,a gazdasági kapcsolatokban, a befektetésekben,a kultúrában is – összegezhetõ az elhangzottak-ból. Mindezt megelõlegezte a tömbben élõ ma-gyarságnak az elsõ szórvány napokhoz valókedvezõ hozzáállása, hisz a háromhelyszínesrendezvényt sokan sokféleképpen támogatták.

A polgármesterek találkozójának végeztével aszabadtéri programok helyszíne felé igyekez-tünk. Az augusztust idézõ melegben bóvliárusokkínálták portékáikat, de aki értékre „vadászott”,az kézmûves tárgyakat, varrottasokat is besze-rezhetett. A színpadon épp az Oláh Katalin ve-zette székelyhídi Tini Dance moderntánccsoport„puhította” a közönséget, majd sorra léptek aporondra feltörekvõ tánccsoportok, sikert haj-hászó énekesek. Mire Nótár Mary a cigányzené-vel elegyített mulatós mixét a közönség elé vitte,a focipályán már szép számú közönség gyûltössze. Az est fénypontját jelentõ, a nemzeti ér-zést, a szülõföld iránti szeretetet erõsítõ TamásGábor-koncertre ezres nagyságrendûre duzzadta hallgatóság.

Az I. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok zá-ró színhelyéül Belényes szolgált. A reformátustemplomban kórustalálkozóval ékesített isten-tiszteletet tartottak, majd bemutatták a tervekszerint jövõ március 15-én felavatandó Petõfi-mellszobrot. Az idén harmadik alkalommal ki-osztott Szórvány-díjat Miklós János belényesi ta-nárnak, képzõmûvésznek adományozták.

A három nap tanúságaként levonható követ-keztetés, hogy lélekerõsítõ, öntudatébresztõ vol-ta miatt fontos ez a rendezvény. Míg a tömbbenélõk számára talán a szórakoztatás az elsõdle-ges, itt a szórakoztatás is átlényegült azzá a tu-dattá, hogy vagyunk még magyarok, és nem iskevesen. Legalábbis elegen a folytatáshoz.

| D. Mészáros Elek

Szabó Ödönmeghallgattaa helyiek panaszát

Népviseletbena bemondó

Köröstárkányipillanat

A varrottast nemcsak árulták, hanem meg is mutattákaz öltések fortélyait

szórvány|


|agrárvilág


A támogatásban évente egyszer részesülhet-nek az országos nyilvántartásban szereplõ ter-melõk, magán- vagy jogi személyek egyaránt,ha legalább 3, legkevesebb 16 hónapos szarvas-marhát tartanak, és az állatok már idén január31-én szerepeltek az országos nyilvántartásban.A gazdák az ügynökség azon Bihar megyei ki-rendeltségénél nyújtsák be az igénylést, amely-hez területileg tartozik a farm. A kérvényhezszükséges az Országos Állat-egészségügyi ésÉlelmiszer-biztonsági Hatóság azonosító kódja,és mellékeljék a személyi igazolvány vagy cégbe-jegyzési igazolás másolatát, minden egyes állatmarhalevelének másolatát, illetve azon iratokmásolatait, amelyekkel igazolják a vágómarhákkivonását a tenyészetbõl; a tejkvóta-nyilvántar-tásba vétel igazolását, a 2012–13-as kvótaév-ben leadott tej mennyiségét igazoló iratot (eze-ket a kérvény leadásakor az ügynökség munka-társa adja ki). Mellékelni kell a kérelem benyújtá-sakor vagy legkésõbb november végéig egy ál-

latorvosi igazolást arról, hogy az állatok egészsé-gesek, és rendszeresen ellenõrzik õket, továbbáegy hivatalosan elismert szakmai szövetség iga-zolása arról, hogy a gazda szarvasmarha-te-nyésztõ. Ezt ingyen adják függetlenül attól, hogyaz illetõ gazda tagjuk-e vagy sem. Biharban akövetkezõ szervezetek adhatnak igazolást:Asociaþia Judeþeanã a Crescãtorilor de AnimaleDomestice ºi Pãsãri Bihor, Asociaþia FermierilorCrescãtori de Bovine Bihor, Asociaþia Cres-cãtorilor de Vaci Bihoreana Chiºlaz és AsociaþiaCrescãtorilor de Animale Marghita.

Azoknak a gazdáknak, akik legalább 20 szar-vasmarhát tartanak, legkésõbb jövõ január végé-re be kell íratniuk egész állatállományukat a Faj-tanyilvántartó törzskönyvbe (Registrul genealo-gic), ezt megyénkben a Háziállat- és Baromfite-nyészõk Bihar Megyei Egyesületénél (AsociaþiaJudeþeana a Crescãtorilor de Animale Domesti-ce si Pãsãri) tehetik meg (székhelye ugyanottvan, mint a kifizetési ügynökségé, a nagyváradiPüspöki, ma Matei Corvin út 1. sz. alatt) mun-kanapokon 8–16 óra között.

A támogatás összegét a mezõgazdasági mi-nisztérium 2014. március 1. után állapítja meg,ekkora összesíti az állatállományról és eladotttejmennyiségrõl szóló adatokat. Akik húsználtöbb állatot tartanak, azok csak az ügynökségmegyei központjában adhatják le kérvényüket.

Igazolt tenyésztõkkérhetik a támogatást

Befejezték a helyszíni ellenõrzéseketBejezték a területalapú támogatásikérelmet benyújtott gazdák helyszíniellenõrzését, tájékoztatott a Mezõgaz-dasági Kifizetési és Intervenciós Ügy-nökség (APIA) Bihar megyei kirendelt-sége. Megyénkben 193 gazdaságot,összesen 1269 parcellát vizsgáltak.

Az eddigi jelentések szerint har-minc szabálytalanságot találtak me-gyénkben a területalapú támogatá-sok igényléseiben feltüntetett adatokés a valóság összevetésekor. Kétgazda ezért elesik a támogatástól,28 esetben pedig büntetést kap a

kérelmezõ. A következõ idõszakbana teledetekciós ellenõrzések felül-vizsgálatát végzik el 1800 gazdaság-ból 139-nél. Azt ellenõrzik, hogy való-sak-e a kérelemben szereplõ adatok,illetve megfelelnek a támogatási fel-tételeknek a gazdák.

Mivel hamarosan megkezdik a fe-lülvizsgálatot, Florian Pavel, az ügy-nökség megyei vezetõje figyelmeztetia gazdákat, hogy teljesítsék vállaltkötelezettségeiket, ha ezt nem te-szik, akár több évre is elveszíthetik atámogatást. Az igazgató azt tanácsol-

ja, a gazdák jelenjenek meg a hely-színi ellenõrzéskor, ha ezt kérik tõ-lük. Az agrárkörnyezeti támogatástkérõket emlékeztette, hogy aláírt kö-telezettségvállalásuk szerint öt évenát nyilvántartást kell vezetniük, ésminden tevékenységüket be kell je-gyezniük. A nyilvántartást a kötele-zettségvállalás lejárta után háromévig kell megõriznie a gazdának, ésellenõrzéskor be kell mutatnia, ellen-kezõ esetben a kizárás mellett akáraz elõzõ években kapott összeget isvissza kell fizetnie.

A Mezõgazdasági Kifizetési és IntervenciósÜgynökség (APIA) Bihar megyeikirendeltségein október 28-áig kérhetika szarvasmarha-tenyésztõka tej- és hústermelésre a támogatást.

közélet|

Érszõllõs község vezetõsége a díszpolgáricím post mortem adományozásával fejezte kiháláját és elismerését a néhai Baranyai Zol-tán közgazdász iránt. Beke László polgármes-ter olvasta fel a helyi tanács errõl szóló határo-zatát, majd adta át az oklevelet a díszpolgár öz-vegyének, aki azt örömmel és meghatottsággalvette át. A méltatást Zeffer József tartotta meg.

Baranyai Zoltán Érszõllõsön született 1942-ben, egy összetartó, hétgyermekes család má-sodik gyermekeként. Az akkori politikai helyzetnem kedvezett a családnak, életük nem volt ró-zsásnak mondható. Azért, hogy a család együttmaradhasson, és gazdasági meggondolásból is,1969-ben Szatmárnémetibe költöztek. Ottkezdtek új életet, de sajnos ott sem szegõdöttmelléjük a szerencse, mivel éppen kifizetett há-zukat elvitte az árvíz. Baranyai Zoltánnak ezen

a napon kellett volna bemutatnia államvizsga-dolgozatát, de nem hagyta magára a fedél nél-kül maradt családját, s majd csak az árvíz levo-nulása után tette le a vizsgát. Nem omlott összea család, tagjainak összetartása, egymás irántiszeretetük felszínen tartotta õket. Tanulmányaivégeztével õ segítette testvéreit a tanulásban alegnehezebb idõkben is. 1971-ben megnõsült,három gyermeke és négy unokája született.Szatmáriként sem feledkezett meg szülõfalujá-ról, mindig segített, ha kellett, és ha tudott. AKiwanis önkéntes szervezet aktív tagjaként ado-mányból szerzett bútorzatot az érszõllõsi iskolá-nak, óvodának, valamint 10 számítógépet aközségnek, s ezeket a mûvelõdési ház emeletitermében üzemelték be. A településközpont-ban lévõ világháborús emlékmû felállítása isnagyrészt az õ nevéhez fûzõdik. Mindvégig szí-vén viselte szülõfaluja sorsát. Hosszú szenvedésután 2011-ben halt meg Szatmárnémetiben.

| Szõke Ferenc

Érszõllõs díszpolgára Néhány évvel ezelõtt Beke Lászlópolgármester javaslatára vezették bea község napján a díszpolgáravatást. Olyanszemélyiség kapja meg a kitüntetõ címet,aki közössége érdekében példaértékûenmunkálkodik, elõsegíti a település anyagiés szellemi értékeinek gyarapítását,a helység hírnevének öregbítését.

Több családtag iseljött

az ünnepségre

Koszorúzásaz emlékmûnél

Archív fotó a néhaiBaranyai Zoltánról

A polgármesteradta áta kitüntetéstaz özvegynek


|faluról falura

Érkörtvélyesrõl az elsõ írások 1342-bõl datá-lódnak, Kurthules vagy Kerveles néven említik akrónikák. Közigazgatásilag Szabolcs vármegyé-hez, de Szatmár és Szilágy megyéhez is tarto-zott. Az 1968-as területi átszervezés után Biharmegyéhez csatolták. Ezen a vidéken találkozik akitûnõ minõségû nyírségi fekete föld az érmellé-ki homokos talajjal, ennek is köszönhetõ, hogymár a középkorban virágzott itt a gyümölcster-mesztés és a szõlõmûvelés. Manapság a falu adinnyetermesztésnek köszönheti hírnevét, ezérta falunapi ünnepség Érkörtvélyesi Dinnyefeszti-vál néven honosodott meg.

Augusztus utolsó napjaiban jártunk a telepü-lésen. A falu bejáratánál – mint már évtizedekóta – elõször is dinnyeárusokkal találkoztunk.Mint elmondták, az idei termés nem volt olyanjó, mint korábban, örülnek annak is, ha a ter-mesztésbe befektetett pénz megtérül. Tiszta jö-vedelemre nem nagyon számítanak. A 80-100hektáron termelt kobakos Nagyvárad, Szatmárés a közbeesõ települések, de még Szilágysom-lyó vagy Zilah piacaira is eljut.

A községházán Nagy István polgármester fo-gadott. A fiatal elöljáró korábban a polgármes-teri hivatal alkalmazottja volt, a 2012-es helyha-tósági választáson kapott négy évre bizalmat ahelybeliektõl – közigazgatásilag a községhez tar-tozik még Érvasad is. A 13 tagú helyi tanácsbanvan 6 RMDSZ-es, 1 néppártos, 4 szociáldemok-rata és 2 liberális önkormányzati képviselõ. Apolgármester javaslatára körutat tettünk akörtvélyesi utcákon, melyek szinte mindenüttmunkatelepre hasonlítottak. Több mint 9,3 kilo-méter hosszúságban aszfaltoznak.

Van jövõkép

– Mint általában más községekben – magya-rázza a hivatalba visszatérve a polgármester –,nekünk is az a legnagyobb gondunk, hogy kevéshelybelinek van stabil munkahelye. – Mintegy300-an ingáznak Mihályfalvára az ARA-ba, azolasz cipõgyárba, a vasúthoz. Körtvélyesen egyéve mûködik egy cipõgyár, ahol mintegy 50–70ember talált munkát. Márciusban eladtuk a volttsz-istállót ennek az olasz vállalkozónak, hogy

Gazdag, mert szorgalmasa dinnyés községÉrkörtvélyes Bihar megye legészakibbtelepülése, Nagyváradtól72, Érmihályfalvától mintegy 7 kilométerretalálható. A települést érintia Nagyvárad–Szatmárnémeti közöttiországút és vasútvonal. Az itt termõméretes, zamatos dinnyérõl híres a község,ahol örvendetesen sok a fiatal.

Nagy István polgármester az öncélú viták helyetta közösség érdekeinek szolgálatára biztatja a helyitanácsosokat

Javítják a kisiskolatetõzetét


faluról falura|

egy új gyárat építsen, és ezzel új munkahelyeketteremtsen. Többen mezõgazdasági termékekelõállításából, állattenyésztésbõl, a termékek ér-tékesítésébõl élnek. És van egy harmadik réteg,õk a napszámosok. De rajtuk kívül vannak mégolyanok, akik szociális juttatásból tartják fennmagukat, talán az õ esetük a legnehezebb, hi-szen nekik van általában a legnépesebb család-juk.

– Említette a mezõgazdaságot, milyen gaz-dálkodási forma jellemzõ errefelé? Vannakolyan települések ugyanis, ahol társulások-ban mûveltetik meg a földjeiket fõleg azok,akiknek kevés a területük…

– Nálunk inkább azok vannak többségben,akik tíz hektáron felüli birtokkal rendelkeznek,õk adják be földjeiket megmûvelésre a mezõgaz-dasági társulásokba. A kisebb, 2-3 hektárnyi te-rületek gazdái általában maguk mûvelik megföldjüket, hiszen szinte mindenkinek van egy fo-gata, amivel lehet szántani, hogy minél keve-sebb legyen a költség. Ha ezt a kicsi földet be-adnák a társulásba, az onnan kapott terménynem lenne elég a megélhetésükre. Nem olyanrózsás kereset, de pótolja az esetleg még más-honnan kapott jövedelmet.

– Így általában kifizetõdõ a gazdálkodás?– Olyan számításokat tudomásom szerint

csak kevesen végeznek, hogy miképpen is jöve-delmezõ egy hektár föld megmunkálása, mertha megtennék, és elõre tudnák, milyen jövede-lem vár rájuk, az nem lenne jó hatással a mezõ-gazdászatra. Természetesen a mi gazdáink tõlüktelhetõen mindent elkövetnek, hogy földjüketmegmûveljék. Így vagyunk az állattartással is,

egyre kevesebben vannak, akik állatokat nevel-nek. Ma már a csak egy tehenet tartók kevesenvannak, nem kifizetõdõ, azok vannak többen,akik legalább tíz tehenet tartanak. A tejet a csar-nokban gyûjtik össze mindennap, Szatmárné-metibe szállítják egy feldolgozóüzembe. A hely-beliek természetesen disznót is tartanak, sajátfogyasztásra vagy eladásra, és aprójószágot is.Komoly gond az értékesítés, általában azérmihályfalvi piacra járnak. Mivel a gabonatáro-ló lerakatok megszûntek, a gazdáknak rá kellettállniuk az állattenyésztésre: meg kell etetni a ga-bonát az állatokkal, és ezeket kell értékesíteni.

– A körtvélyesi utcákat egy nagy munkate-lephez hasonlíthatjuk, mi történik itt?

– Egy háromszakaszos pályázat része akörtvélyesi utak leaszfaltozása mellett a kultúr-otthon teljes felújítása és egy After School típu-sú épület felépítése, ahol iskola utáni foglalkozá-sokat tartanak majd. Lesz egy nagy konyhája éskét ebédlõje. Ezzel tudunk segíteni azokon a szü-lõkön, akik egész nap dolgoznak, és nincs elégidejük, hogy a gyerekeikkel foglalkozzanak. Agyerekek itt ebédelhetnek, majd pedagógusokfelügyelete alatt készíthetik el másnapi leckéjü-ket. A határon átnyúló pályázatnak köszönhetõ-en további két kilométer aszfaltos út épül, decsak a Penészlek–Érkörtvélyes közötti közút ki-építése után. De még így is marad aszfaltozásnélkül egy körülbelül 4 kilométeres útszakasz,mely majd késõbbi megoldásra vár.

– Más tervek?– A futballpálya mellett van egy nyolcvanáras

terület, amit egy külföldi vállalkozó vásároltmeg. Öregek otthonát szeretett volna építeni,de mivel nem nyert a pályázata, és õ bankköl-csönt vett fel, végül a bank tulajdonába került atelek. Ezt szeretnénk visszavásárolni, és egy sza-badidõközpontot létesíteni ott, valamint egysportcsarnokot felépíteni. Ezen a helyen késõbba falunapot is meg tudnánk tartani. Szeretnénka helybeliek véleményét is kikérni errõl.

– Mennyire van kiépítve a közmûve-sítés a faluban?

Akár egy építõtelep– számos helyen

dolgoznak

A reformátustemplom 1848-raépült fel

Gyógyszertár is vanKörtvélyesen


|faluról falura– Az ivóvíz és a földgáz minden utcá-

ban be van vezetve, az utolsó házig min-denki rá van kapcsolva ezekre a hálóza-

tokra. 17,5 kilométer az utcák hossza, ilyenhosszú a vízvezeték és majdnem ennyi a gázve-zeték hossza is. Az ivóvízellátással volt gond,mert a 270 méterre fúrt kút, ahonnan az ivóvi-zet nyertük, nem volt elég, ráadásul a vízrõl ki-mutatták, hogy arzénos és homokos, ezért a me-gyei tanácstól kértünk segítséget egy újabb kútfúrására. Kaptunk is 180 ezer lejt, és a kút elké-szült. Sikerült összekötni a két kutat, de külön-kü-lön is lehet mûködtetni. Ez megoldja az ivóvízel-látást.

– Gazdag-e vagy szegény ez a település?– Szerintem az elsõ jelzõ érvényes a mi tele-

pülésünkre. Azt nem mondhatom, hogy min-denki gazdag itt nálunk, de mivel nagyon szor-galmas emberek élnek itt, ezért én így jellemez-ném a községet, melynek a helybeliek szavaza-tai alapján elöljárója lettem. Én azt mondom,hogy ez a település nem azon az úton jár, hogyelvesszen. Erre az is garancia, hogy nagyon soka fiatal a faluban, az iskolánkban majdnem 500gyerek tanul, mindez bizonyítja, hogy Körtvé-lyesnek van jövõképe.

Félezer diák

Ha már szóba került az iskola, oda is beko-pogtunk. Vakáció lévén, a tanintézetben csenduralkodott, a gyerekzaj ezúttal hiányzott. Azépület néhány tantermét Vincze Márta igazga-tóval jártuk be. Csak a legnagyobb elismerésselbeszélhetek mindarról, amit láttam. Vincze Már-ta matematika–fizika szakos tanár, 30 éve az is-kola pedagógusa, az igazgatói tisztséget 2006óta tölti be.

– Minden szépen rendbe van téve, vannak-e gondok ennek ellenére?

– A B épület tetejét 2000–2004 között javí-tották, ám nem új anyagból, emiatt tönkrement,s beázott az épület, ezért fel kellett újítani a tetõ-szerkezetet.

– Beszéljen a gyerekek létszámáról, az is-kola más megvalósításairól!

– Óvodásokkal és az érvasadi gyerekekkelegyütt összesen mintegy 600-an tanulnak a dr.Balási József nevét viselõ intézményben, Kört-vélyesen közel félezren. Nagyon sok óvodásunkvan, nem félünk attól, hogy nem lesz gyermek-utánpótlás. Elõkészítõ osztály is mûködik, eddigegy volt, az új tanévben kettõ. Véleményem sze-rint ez nagyon jó dolog. Általában véglegesítettpedagógusok oktatnak, többnek is van I. foko-

zata. Helybeli tanárok kevesen, mindössze né-gyen vannak, a többiek ingáznak Érmihályfal-váról, Érsemjénbõl, Értarcsáról, Nagykárolyból,Nagyváradról. Itt nagyon jó közösség van, talánezért is szeretnek a semjéni és tarcsai pedagógu-sok is ide jönni dolgozni.

Mind a megyei tanfelügyelõséggel, mind ahelyi elöljárósággal nagyon jó a viszonyuk –mondja még el az igazgató –, megkapják a szük-séges támogatást. Az iskola a tavalyelõtti faluna-pon vette fel dr. Balási József nevét, mivel azegykori körvélyesi nemesi család egyik épületé-ben is zajlik tanítás; az épület falára egy emlék-táblát is elhelyeztek.

Reformátusok

Érkörtvélyesen, mint általában az érmellékitelepüléseken, a domináns vallás a református,ám természetesen itt is élnek más felekezetûek,római katolikusok, görög katolikusok, ortodo-xok is. Az Érkörtvélyesi Református Egyházköz-ség lelkipásztora Szabó József, aki 1979 ótaszolgál a gyülekezetben. Elmondta, hogy az1130 lelkes református közösség háromnegye-de járul hozzá az egyház fenntartásához. Általá-ban mintegy 150-en vesznek részt az istentiszte-leten. Évente nagyjából 25 temetés mellett 20keresztelõ van, házasságkötés általában 8-10-12. Véleménye szerint ez nagyon jó arány, be-szélgetésünk hetében is két esküvõre készülnek– tette hozzá a lelkész.

A templomot kívül-belül felújították, a nyílás-zárókat kicserélték, gázfûtést vezettek be. Magaaz istenháza 1604-ben épült, majd 1799-ben adéli oldalán kitoldották. 1840-ben kezdték el azúj templom építését, 1848-ra készült el, pontosdátum nincs arról, hogy mikor avatták fel. „Úgylátszik, a szabadságharc más irányba terelte azemberek figyelmét” – jegyezte meg a tiszteletes.

Egy helybeli házaspárnak köszönhetõen szé-pen berendezett, kívül-belül takaros falumúzeu-mot alakítottak ki. Tóth Imre nyugalmazott ta-nár és felesége, Tünde mindent megtett azért,hogy a falu a hagyományõrzés terén is kiemel-kedõ eredménnyel büszkélkedjen. De az egész-ségügyi központ is kitûnõ állapotban van, és sokhelybeli lakos örömére gyógyszertárak is mû-ködnek a településen.

A körtvélyesiekzöme református


Vincze Mártaiskolaigazgató

hobbi|

A különleges hangulatot teremtõ falfestmé-nyek vagy minták aránylag kis költséggel és ke-vés rendetlenséggel megvalósíthatók, és látvá-nyos változást eredményezhetnek a lakás bár-melyik helyiségében. Tökéletes választás lehetmindazoknak, akik ráuntak az egyszínû falakra,mennyezetre. A kreatív, szinte már mûvészineknevezhetõ ábrák sokak szerint jól mutatnak akaron, vádlin, bokán, nyakon, háton, vállon is.

Szabó Richárd komoly szépérzékkel megál-dott fiatalember, szívesen közremûködik a meg-álmodott tetoválás vagy faldekoráció elkészíté-sében.

– Mióta foglalkozik ezekkel az ábrázolá-sokkal?

– Mindig is érdekeltek ezek a technikák, dehozzávetõleg hat éve kezdtem komolyabban isfoglalkozni velük, s azóta rendületlenül készítema különbözõ tetoválásokat és a faldekorációkat.

– Hol tanult rajzolni?– Ilyen iskolát vagy kurzust sajnos anyagi

okok miatt nem volt lehetõségem végezni, demivel már egész korán észrevettem, hogy jókézügyességgel áldott meg a jó isten, így min-denképpen szerettem volna kihasználni ezt az

adottságot. Autodidakta módon képeztem ma-gamat, sokat olvastam az interneten a különfé-le technikákról, s természetesen a mai napig isigyekszem folyamatosan bõvíteni tudásomat.

– Honnan jött az ötlet, hogy tetoválásokat,faldekorációkat készítsen?

– Az elsõ faldekorációmat csupán unalom-ûzésnek szántam, de végül hobbi lett belõle. Azelsõ tetoválásom pedig úgy született, hogy az is-kolai éveim alatt elég sokat rajzolgattam, s azegyik osztálytársam a rajzaim láttán megkért,hogy készítsek neki egy tetoválást.

– Mivel készülnek ezek a faldekorációk?Festékkel, esetleg spray-vel?

– Festékkel, pontosabban elõször ceruzávalmegrajzolom a kívánt mintát, s azután kerül ráa festékréteg. Tulajdonképpen ugyanúgy mû-ködik, mint a sima falfestésnél, semmilyen kü-lönleges festékre nincs szükség, viszont érde-mes olyan mintát választani, amit hosszú távonszívesen nézegetünk majd, ugyanis ha csaknem lemosható festékkel készül, akkor a követ-kezõ meszelésig ott marad.

– Nagyjából hány tetoválást, faldekorációtkészített az elmúlt években?

– Pontos számot nem tudok mondani, dekörülbelül egy tucatnyi faldekorációt és kétszerennyi tetoválást. Nagyon szívesen foglalkoznékezzel akár fõállásban is a jövõben, ugyanis sze-retem valóra váltani az emberek kéréseit. Re-mélem, tovább tudom majd képezni magam,és egyszer talán elmondhatom majd, hogy ez ahivatásom.

| Balázs Anita

Egyedi dekorációkfalra, bõrre

Kreatív faldíszítési technika hódítnapjainkban, egyre divatosabb ugyanisaz úgynevezett faldekoráció. Virágkorát élimanapság a tetoválás is. Az elképzeltábrát a falra vagy a bõrünkre ügyes kezûmesterek varázsolják rá, mint példáula nagyszalontai SZABÓ RICHÁRD.


|életmód

Ahány gyermeket nevelünk, annyi nevelésigyakorlatot kell elsajátítanunk az élet során.Mindegyik más és más egyéniség, mindegyik-nél más módszert kell alkalmazni az eredményeléréséhez. Ezért aztán a sokgyerekes családsem jelentheti ki egyértelmûen, hogy ezt a„szakmát” behatóan ismeri, nem kell többettanulnia. Bizony kell. Az is igaz viszont, hogya leghálásabb foglalatosság, hiszen semmisem okoz nagyobb örömet, mint a gyermeke-ink által elért sikerek, melyek valamilyen mér-tékben a jó nevelésnek is köszönhetõek.

Éva asszony Érszõllõsön született, ott kezd-te el tanulmányait, majd Margittán érettségi-zett. Mai mértékkel mérve elég fiatalon, 21évesen férjhez ment Lázár Imre állattenyészté-si mérnökhöz, aki a Székelyföldrõl, a Hargitamegyei Lövétérõl érkezett Érszõllõsön elnyert

munkahelyére. Közben a munkahely Szilágy-pérre szólította õket, majd újra Érszõllõsre.Idõközben három gyerekük – Tamás, Hajnal-ka, Botond – született. Ezen kívül Imrének vanegy leánya, Júlia az elsõ házasságából, akivelmind a mai napig állandó és rendszeres kap-csolatot tart.

Ahogy az elsõ gyermek közeledett az isko-lás korhoz, egyre inkább azon igyekeztek,hogy olyan városba kerüljenek, ahol a gyere-kek érettségiig tanulhatnak. A szerencse mel-léjük szegõdött, és Imre állást kapott amargittai polgármesteri hivatalnál mint mezõ-gazdasági mérnök. Éva, aki nagyon szerette agyermekeket, és úgy érezte, a három cseme-tével kellõ nevelési gyakorlatot szerzett, gon-dolt egy nagyot, és 2000-ben úgy döntött, hi-vatásos, fõállású nevelõszülõ lesz. Felvette akapcsolatot a gyámüggyel, majd a kötelezõ el-lenõrzések, alkalmasság vizsgálatok után meg-kapta az engedélyt, és a gyámügy fizetett al-kalmazottja lett. Közben döntésének helyessé-

Gyermeknevelés –a legnehezebb szakmaVannak különösen nagy szellemi vagyfizikai képességet, esetleg mindkettõtigénylõ foglalkozások, de azt hiszem,egyetértenek velem a kedves olvasókabban, hogy a legnehezebb a gyermekeknevelése. Saját tanult szakmája mellettezt az emberpróbáló „mesterséget”vállalta magára egy margittai házaspár,LÁZÁR IMRE és ÉVA, utóbbi hivatásosnevelõszülõ.

Lázárék sajátés fogadott

gyermekeikkel

Anyuka és apukaa nevelt lányokkal


életmód|

gérõl meg kellett gyõznie férjét, ami bizony,saját bevallása szerint, nem volt „könnyû me-net”. Addigra már felépítették, mondhatni sa-ját kézzel, margittai házukat, mely alkalmasvolt egy nagycsalád befogadására.

Imre, aki szintén családcentrikus, melegszí-vû ember, ma már úgy nyilatkozik, hogy he-lyesen döntött életének párja, és nem bántameg soha egy percig sem, hogy beleegyezetttervének megvalósításába. Egy ilyen nagy csa-lád rengeteg munkával, felelõséggel jár,ugyanakkor mérhetetlenül sok örömet is sze-rez – mondta a családfõ.

Hogyan jött az ötlet, honnan vette az erõtés bátorságot az elhatározáshoz, hogy háromsaját gyerek mellett még három másik – Ale-xandra, Anna, Ágnes – nevelését is elvállalja?– kérdeztem Éva asszonyt. Azt felelte, hogymindig nagyon szerette a gyermekeket, és ne-velésük számára több örömet okoz, mint mun-kát. Ezen kívül jót tesznek azokkal a gyerekek-kel, akik így nem intézetben, hanem család-ban nõnek fel. Az sem elhanyagolható, hogya nevelõszülõség munkakönyves állás, amiöregkorára nyugdíjat biztosít majd, de sohanem ez volt az elsõrendû szempont.

– Nálunk nincs különbség az általam szültvagy a nevelt gyerekek között, mindegyik a migyerekünk, és õk is édestestvérként szeretikegymást. Tõlünk rengeteg szeretetet kapnak,és ezt õk viszonozzák. A szeretet pedig, minttudott, csodákra képes – mondta Lázár Éva. Atovábbiakban kifejtette, hogy a szeretetben

nevelt gyerekekkel nincs sok gond, õk magukis segítenek egymás elrendezésében, nevelé-sében. A nagyobbak követik a szülõk példáját,az övékét pedig a kicsik. A gyerekek általábanlemásolják a felnõttek – elsõsorban a szülõk –viselkedési mintáját, ezért nagyon vigyáznunkkell, hogyan nyilvánulunk meg elõttük. Vitásügyeket nem célszerû a gyermekek szeme lát-tára rendezni.

A nem saját gyerekek nevelését a gyámügynagyon szigorúan ellenõrzi helyszíni szemlé-vel, érdeklõdik az iskolában és a családorvos-nál is. Idõnként megkérdezik a gyermekeket,hogy akarnak-e továbbra is ott maradni. Ez aLázár családnál nem kétséges, hiszen õszinteés igaz szeretet tartja õket össze. Saját gyere-keik mind egyetemet végeztek, és ezt akarjáknyújtani nevelt lányaiknak is. Akiket, ha majdelkerülnek, akkor is mindig saját gyermekkéntvárnak haza. Hiszen nem az a gyermek szüle-je, aki nemzi és megszüli, hanem aki felneveliõt – vallják.

Lázár Évának és Imrének a gyermekneve-lés nem számít áldozatnak, hanem inkább ke-gyelemnek. Mindketten nagycsaládból szár-maznak, ez a modell van a génjeikbe kódolva,és gyermekkorukban beléjük ivódott a népescsalád öröme, összetartó ereje. Remélhetõlegezt öröklik tõlük gyermekeik is. Példájuk kö-vetendõ, hiszen ha mindannyian ezt tennénk,nem fenyegetne bennünket a nemzetfogyásveszélye.

| Szõke Ferenc

Székelyföldöna rokonsággal


|civilben

– Beszéljünk pár szót a kezdetekrõl, mi-lyen szükségszerûség hozta létre a Vidifiszt,kinek az ötlete alapján született meg a vi-dék fiatalságát tömörítõ szövetség?

– Nyílt titok az ötletadó személye, SzabóÖdön jelenlegi parlamenti képviselõ még2002-ben elõállt a vidéki ifjúság egyfajta er-nyõszervezetbe való tömörítésének gondolatá-val. Ekkor már sikeresen mûködött a Nagyvá-radi Magyar Diákszövetség, a vidékieket is fel-karoló MIDESZ viszont leszálló ágban volt, mi-vel az addigi vezetõk kiöregedtek, a megfelelõfiatalítás pedig elmaradt, aminek következté-ben már nem tudta betölteni funkcióját. Egyikszembetûnõ különbség a két tömörülés kö-zött, hogy a Vidifiszben a MIDESZ-szel ellen-tétben a helyi szövetségek önálló státussal ren-delkeznek, nincs alárendeltségi viszony, csakegyüttmûködés.

– Hogyan mûködik a Vidifisz, a vidékiszövetségeknek milyen a szervezeti felépíté-sük?

– Mi ernyõszervezetnek mondjuk a Vidifisztannak ellenére, hogy jogilag nem az. A me-gyei vezetés kordináló szerepet tölt be a helyicsoportok között, kommunikációs csatorná-nak is nevezhetnénk. Heten látjuk el ezt a fel-adatot, az elnök mellett van egy ügyvezetõ el-nök és öt regionális alelnök. Az elnöki teendõ-ket jómagam látom el, ügyvezetõ elnök MajorLóránt, Érmihályfalva körzet regionális alelnö-ke Nagy Károly, Margitta körzet vezetõjeTõtõs Norbert, az Érmellék déli részéért Se-bestyén Lajos felel, Berettyó menti régiós alel-nök Sípos Hodgyai Edit, míg a szórványbanélõ fiatalok irányítása Grim Andrásra hárul.Továbbá helyi szinten egy-egy elnök, alelnökés titkár vezeti a fiatalokat. Az említett funkci-ókat demokratikus módon, a tagság részvéte-lével tartott választások útján töltjük be. Helyiszinten választják meg a helyi vezetõket, két-évente pedig a helyi szövetségek a regionálisvezetõk személyérõl döntenek. Ezt az irányítá-si rendszert a tavalyi megválasztásomat köve-tõen vezettük be, amit a hatékonyabb kapcso-lattartás tett szükségessé.

– Hány településen mûködik ifjúsági szö-vetség, és milyen a tagság életkora?

Nagy célok elõtt a VidifiszA Bihar megyei Vidéki Ifjúsági Szövetség,a Vidifisz tevékenysége révén az utóbbiidõben egyre többet hallat magáról,emellett a tagsággal való gördülékenyebbkapcsolattartás érdekében szervezetistruktúraváltásra is sor került. A fiatalokatösszefogó civil szervezetrõl beszélgettünkBÁNTÓ NORBERTTEL, a Vidifisz Biharmegyei elnökével.

Bántó Norberttavaly óta elnökli

a szervezetet

A szabadidõhasznos eltöltése

a céljuk


civilben|

– Tizenhat településen mûködik a Vidifisz,az alsó korhatár elvárásaink szerint 16 év len-ne, de ez nem szentírás, vannak 13-14 évesönkénteseink is. A felsõ korhatár pedig 35 évkörül van. Ez leginkább a vezetõkre vonatko-zik, a tagokat 22-23 éves koruk után igen ne-héz megtartani. Ez érthetõ is, hisz többen el-kerülnek a otthonról, családot alapítanak,életvitelük egy újabb szakaszába érkeznek. Ilymódon az átlagéletkor 18 év körül mozog, eztszeretném mindenképp húsz fölé nyomni.

– Nyilvánvalóan már az alakuláskor meg-határoztak bizonyos feladatokat, célokat.Olyan tevékenységeket, amelyek értelmesséés egyúttal életképessé teszik a szövetséget.

– Kétségtelenül. Szerteágazó programokragondoltak, gondoltunk. Elsõsorban a fiatalokhasznos és értelmes idõtöltésének a biztosítá-sa volt a cél. A kezdetekben talán könnyebbvolt a fiatalok mozgósítása, mint manapság,tíz év alatt az internet lépett elõ elsõ számú„közellenséggé” a számunkra. Kényelmessé,ugyanakkor magányossá is tehet a technikamindamellett, hogy nélkülözhetetlen a min-dennapi kommunikációban. De a kérdésnélmaradva, olyan tevékenységek megvalósításavolt a cél, amelyekben egyrészt a fiatalok jólérzik magukat, másrészt pedig hasznos mun-kát végeznek abban a közegben, ahol élnek.

Ezek lehetnek környezetvédelmi, kulturális, jó-tékonysági rendezvények. Egyik alappillére aVidifisznek a hagyományápolás, aminek ékespéldája a Biharfélegyházán évek óta sikeresenmûködõ Partiumi Néptánctábor, ahol anéptáncoktatás mellett kézmûves foglalkozásis zajlik. Két alkalommal amatõr színjátszó ta-lálkozót is szerveztünk, ezt szeretnénk hagyo-mánnyá tenni. Ezek nem megmérettetés jelle-gûek, hiszen nincs rangsorolás. Helyette ne-ves színészeket nyerünk meg szakmai észrevé-telezésre, kiértékelésre, ami további fejlõdés-hez segíti a csoportokat.

– Van-e bármiféle kapcsolatuk más me-gyék fiataljaival?

– Ezen a téren még van tennivaló. Nemrégtalálkoztunk Arad megyei fiatalok vezetõivel,értékes megbeszélés volt a jövõbeli együttmû-ködésre nézve. Az elkövetkezendõkben szoro-sabbá akarjuk fûzni a kapcsolatot a Szatmár ésa Szilágy megyeiekkel is. Már az idei tánctábo-runkban is voltak „idegenlégiósok”, nemcsakmás megyékbõl, de Magyarországról is.

– A terveikrõl mondjon néhány szót!– Három tevékenységi célterületen szeret-

nénk sikeresek lenni. Ide tartozik a hagyo-mányápolás, aminek keretében a már jól bejá-ratott programok mellett gyerekek számáraszeretnénk egy olyan tábort létrehozni, amely-ben õsi dolgainkkal ismerkednének. Így példá-ul a kézmûves foglalkozások mellett hagyomá-nyos kenyérsütéssel, íjászattal, lovaglássalkombinált programokon vennének részt. Azértelmes szórakozás a másik nagy pillér, ami-re építkezünk a jövõben. Az idén elsõ alka-lommal szerveztük meg Margittán a Szabad-ság Fesztivált, amit a Vidifisz szórakoztató fõ-programjává akarunk tenni. A harmadik nagyfeladat az utánpótlás nevelése, ennek érdeké-ben a Vidifiszen belül létrehoznánk a fiatal pe-dagógusok szövetségét. A pályakezdõ tanárokhatékonyan terelgetnék a fiatalokat a közössé-günkbe.

| Mészáros

Vidifiszesszervezõka margittaifesztiválon

Ernyõszervezetként,koordinálóként is

mûködika szövetség


|hitvilág

Monospetri katolikus közössége több mint600 egyházfenntartót tart számon, de ha hoz-závesszük a roma közösséget is, számuk elériaz 1000 fõt. Varga tisztelendõ a plébániátmint intézményt már átvette, az épületet mostjavítják, festik, lambériázzák belülrõl. Szeren-csés helyzet, hogy Hajas Attila kántor-hitokta-tó ehhez is ért, ezért ezeket a munkálatokat„házilag” megoldják. A takarítás „alapembe-re” Tanyi Csilla sekrestyés, no meg az egyház-tanács tagjai. Az iroda elõszobájában találtunkegy csendesebb helyet a beszélgetésre.

Varga Sándor Nagyváradon született 1984.október 1-jén, és ott végezte el tanulmányaitérettségiig. A családból a „vallási vénát” anyainagyapjától örökölte. Felmerült benne a szer-zetesség gondolata is, de végül a papi hivatástválasztotta. 2011-ben szentelték pappá. Elsõállomáshelye segédlelkészként Érmihályfalvavolt, majd Margitta következett. Mire az Értõla Berettyóig ért, megérkezett a monospetriplébániára.

– Hogyan lehet, hogy ortodox és reformá-tus szülõk gyermeke katolikus pap lesz? Mi-kor és hogyan találkozott az apostoli hittel?

– A papi hivatástudat elég korán, már 12éves koromban elkezdett érlelõdni bennem

annak ellenére, hogy reformátusnak keresztel-tek. A nagy változás akkor történt, amikor nõ-vérem férjhez ment egy vallását gyakorló ka-tolikus férfihoz. Vasárnaponként rendszere-sen jártunk templomba, és egyre jobban meg-tetszett nekem a katolikus vallás. Rendszere-sen jártam a katolikus ifjúsági csoport találko-zóira, és a tisztelendõ úr felhívását követve aszentmisékre is. A sógorom buzdított arra,hogy gyakoroljam azt a vallást, melyben meg-kereszteltek, de én jobban vonzódtam azapostoli valláshoz. Tetszettek a szentmisék ésaz áldozás. A lelkészem viszont nem igazánakart elengedni a református közösségbõl, devégül sikerült. 14 évesen voltam elsõáldozó,és ezzel megtettem az elsõ lépést a papi pályafelé. Ettõl kezdve rendszeresen ministráltam,még gimnazista koromban is. Szinte mindenalkalommal felolvastam. Tudatosan készültema papi pályára, ezért nem is kezdtem komo-lyabb udvarlásba. Igaz, e tekintetben voltak ví-vódásaim, de a szolgálatkészség, az áldozat-készség legyõzte ezeket. Véleményem szerint,

Hivatástudattala gyülekezet élén

Monospetri római katolikus közösségea közelmúltban új plébánost kapott.VARGA SÁNDOR a fiatalabb generációtképviseli, eddig segédlelkészként szolgált,most elõször kapott plébániát, és nem isakármilyet.

Népes gyülekezetet vezet az ifjú plébános

A plébánia


hitvilág|

ha valaki vállalja a cölibátust, nem kell legyõz-nie, eltipornia, szõnyeg alá söpörnie ösztönösérzéseit, hanem uralkodnia kell rajtuk. Megkell szelídíteni a vágyainkat. Ezek a vágyak el-kísérnek bennünket, és szakaszosan törnekelõ belõlünk az élet során: elõször a társ, majda gyermek, késõbb az unokák hiányozhatnak.Helyettük azonban ott van egy egész közös-ség, amelynek lelki életét irányítani kell.

– Mennyiben segítik önt a segédlelkész-ként szerzett tapasztalatok? Egyáltalánszükséges állomás ez a lelkész életében?

– Véleményem szerint a káplánság nagyonhasznos. Sok olyan dolognak a megoldásátláthatjuk egy nálunk tapasztaltabb paptól,amit az életben hasznosítani lehet. Kell egy tá-masz, egy tanácsadó a pálya elején, akár ad-minisztratív, akár lelki gondozás szempontjá-

ból nézem. Mint ahogy a test orvosa elsõ lé-pésben csak rezidens, úgy a lélek gyógyásza iselõször csak káplán.

– Tudott dolog, hogy kevés a végzõs pap.Eleve kevesen jelentkeznek erre a hivatásra,és a bejutók sem mind végeznek. Mi lehetennek az oka?

– Valóban kevesen vagyunk. Az én évfolya-momon 24-en kezdtünk, és csak 7-en végez-tünk; egy személy egy hét után távozott. Egye-sek képtelenek megbirkózni a nagy mennyisé-gû tananyaggal, mások ott döbbennek rá,hogy mégsem nekik való ez az életforma, devoltak olyanok, akik fegyelmi okok miattkénytelenek voltak távozni. Akadt olyan is, akiszerelembe esett, és feladta eredeti elhatáro-zását. Én azonban úgy látom, ha valaki meg-gyõzõdéssel, erõs elhatározással, kellõ hiva-tástudattal kezdi el a teológiát, azon rajta vanIsten áldása, és el is végzi.

– Hogyan képzeli el a megismerkedést azitteni közösséggel?

– Azokat, akik rendszeresen járnak szent-misére, hamar meg fogom ismerni, a ház-szentelés idõszaka szintén jó alkalom az ismer-kedésre, azon túl családlátogatásokra is leszgondom. Mindenkit meg akarok szólítani,olyat is, aki jelenleg valamilyen okból nem járszentmisére. A fiatalokkal különbözõ progra-mok alkalmával gyakrabban találkozhatok.Természetesen velük sokat kell foglalkozni,mivel õk képviselik a falu jövõjét. Az én elkép-zeléseim szerint nem elég, ha csak rendszere-sen járunk templomba. Az Istenben való hi-tünk kell hogy erõsödjön. Ezt az üzenetet fo-gom tolmácsolni híveimnek. Ehhez a lépéshezkell megtalálnunk közösen az utat.

– Monospetriben igen nagyszámú a romaközösség, és tudomásom szerint valameny-nyien katolikusnak vallják magukat. Velükkapcsolatban van valami elképzelése?

– Ebben a témában még nincsenek kiforrvaa gondolataim. Õk is Isten gyermekei, jó len-ne hitüket, istenfélelmüket erõsíteni, ami való-színûleg jót tenne az egész falunak. Minden-képpen gondolkodom a dolgon, és ha leszkész tervem, visszatérünk erre a kérdésre.

– Mit üzen híveinek?– Mindenekelõtt azt, hogy szeressék Istent,

ragaszkodjanak õseik hitéhez és templomuk-hoz, mert ahogyan Gárdonyi Géza mondja azEgri csillagokban: „A falak ereje nem a kõ-ben vagyon, hanem a védõk lelkében”. Csak-is Isten szeretetében meggyökerezve válha-tunk erõs közösséggé.

| Szõke Ferenc

Monospetri rómaikatolikus

temploma

Elsõáldozókkala Mária-szobornál


|útravaló

Nagyszalontától délnek, Arad irányába az el-sõ település Illye (Ciumeghiu). Ma a községköz-pont szerepét tölti be, közigazgatásilag hozzátartozik Erdõgyarak és Mezõbaj. Csendes kisromán falu a dél-bihari síkságon. Bár a legutób-bi, 2011-es népszámlálási adatok szerint öt ma-gyar is él itt, a számuk elenyészõ a 1789 mel-lett. 1927-ben itt született a Munkácsy Mihály-és Kossuth-díjas szobrászmûvész, Kiss István,akinek számos alkotása közül nekünk a legis-mertebb Arany János ülõ köztéri szobra lehet,ami Szalontán látható.

Borovszky Samu és Jakó Zsigmond monog-ráfiáiban csak pár sor szerepel Illyérõl, de mégBunyitay Vince sem foglalkozik vele. Ami ért-hetõ, hiszen jó évszázaddal ezelõtt is többségé-ben románok lakták, katolikus egyháza nemvolt, és reformátusok is csak néhányan éltek atelepülésen. Ami viszont tudható, hogy aVáradi Regestrumban a XIII. században említikelõször a nevét, 1332 és 1337 között pedigVilla Helye és Eliae néven szerepel a pápai ti-zedjegyzékben. Borovszkytól tudjuk, hogy1901-ben Illye „házainak száma 290, lakosaiépedig 2112. Van postája, távírója és vasúti ál-lomása”, továbbá „a mult század elején messzevidéken híres vízimalma volt”.

Kérdéseket vet fel, hogy valóban jó helyremegyünk-e, ugyanis Miskolczyról egyetlen szósem esik a leírásokban. További kutakodáseredménye a találat, miszerint II. kategóriás, te-hát megyei hatósági védelem alatt álló mûem-lékrõl van szó, és valóban létezik a Miskolczy-kastély, más nevén Tisza-kúria. A páratlanulszép épületet 1779-ben emelték barokk stílus-ban, majd 1910-ben némileg átalakították.

A kúriát hamar megtaláljuk a fõút mellett.Gyönyörûen felújított ingatlan fogad. Az elsõkellemes csalódást azonban rögvest több kelle-metlen követi. Ahogy kiszállok az autóból,azonnal cigánygyerekek teremnek mellettem ésaprót kérnek, aztán követelnek, majd amikornem elégednek meg azzal, amit kaptak, nagyoncsúnyán szitkozódni kezdenek, tán még anyámis csuklott otthon. Az épületet szemügyre véte-lezése közben egy csapat cigány kiált át az úttúloldalán lévõ buszmegállóból. Igazából csakegy kis apró kéne nekik is. Voltak vagy húszan,nem kaptak semmit, aminek megint az lett avége, mint a gyermekek esetében… Nem vala-mi turistabarát hely – vontam le azonnal a kö-vetkeztetést.

Ha már megtaláltuk a Miskolczy-kastélyt, beis szerettünk volna menni, de az egész faluban,sem a községházán, sem máshol nem találtukmeg azt az embert, akinél a kulcsokat hagyták,hogy jó helyen legyenek. Telefonon értük elRostás Istvánt, a község erdõgyaraki alpolgár-mesterét, aki elmondta, román–magyar együtt-mûködéssel nyert uniós forrásból sikerült felújí-

KastélykeresõbenDél-Biharban

Bihar megyének a Nagyszalontától délreesõ része idegenforgalmi szempontbólfehér folt, de mondhatnánk úgy is, hogyfekete lyuk. Keveset tudunk például Illyérõlés Erdõgyarakról, pedig egyes turisztikaitérképeken be van jelölve, hogy „kastélyvagy kúria” is található itt. Illyéna Miskolczy-kúria, Gyarakszomszédságában a Tisza-kastélylétezésérõl tudtunk. Elindultunk, hogyfelfedezzük épített örökségünk e két rejtettkincsét. Igazi kaland lett belõle.

Illyénidegenforgalmilátványosság islehetne a kúria


útravaló|

tani a Miskolczy-kúriát. Illye a határ túloldalánfekvõ Méhkerékkel együtt pályázott (a magyar-országi településen egyébként jelentõs románkisebbség él, az iskolán és a községházán több-nyelvû a tábla, s minden gond nélkül a magyarmellett a román trikolór is elfér). Mindkét falu-ban mezõgazdasági üzleti központot hoznaklétre, az illyei kúriára félmillió eurót költöttek.

Azt is megtudjuk a magyar alpolgármester-tõl, hogy az épületben az 1948-as államosításaután orvosi rendelõk mûködtek, ám az utóbbiévekben rettenetesen leromlott az állaga. Mivelegykori tulajdonosainak leszármazottai nemigényelték vissza, a község birtokában maradt,és kezdeni kellett vele valamit. Most ott áll aszépen felújított épület – üresen. Azt, hogy mi-kor költözhet bele élet, vagyis az üzleti központ,még nem lehet tudni.

Amíg oda-vissza elsétálunk az épület elõtt, új-ból felerõsödik a követelés: adjunk egy kispénzt! Nem adtunk. Beültünk az autóba, és el-indultunk. A statisztikák szerint a több mint1700 illyei lakosból alig háromszáz vallotta ma-gát cigánynak, de a megkérdezett helyiek sze-rint legalább kétszer annyian vannak – ami hi-hetõ is, ha végigmegyünk és -tekintünk a tele-pülésen.

Irány az erdõgyaraki Tisza-kastély! Újabb cél-állomásunkat azonban nem a faluban, hanemmellette, a csegõdi erdõben kell megkeresnünk.Hatalmas gödrök terpeszkednek az úton, kike-rülhetetlenek, az autó alja nem egyszer majd-hogynem eléri a talajt. Az Illyét és Erdõgyarakotösszekötõ megyei útról az erdõ felé kell letérni,de egyetlen tábla sem jelzi az irányt. Elzötykö-lõdünk az erdõig, a kastélybejáratig.

A hatalmas kapu zárva, ami érthetõ, az épü-letben súlyosan fogyatékos gyermekeket kezel-nek. (Sokan sokat cikkeztek az elmúlt évekbenarról, hogy a kastélyt visszakapta ugyan az egy-kori tulajdonos leszármazottja, Tisza György,és nem költöztette ki az intézményt a kastély-ból.) A portásfülkénél senkit sem találtunk, hátvártunk kicsit, a megkötött kutyák ugatásárabiztos elõkerül valaki. Jött is a kapuõr kerékpá-ron, kérdezte, mit akarunk. A nyúzott képûalak unottan tudatta: ahogy jöttünk, úgy mehe-tünk is, mert ott fényképezni nem lehet, és be-menni sem. De ha akarjuk, keressük meg TiszaGyörgyöt, és kérjünk tõle írásos beleegyezéstahhoz, hogy lefényképezzük a kastélyt – amit amegyei tanács bérel a halmozottan hátrányosfiatalok kezelését ellátó központnak. Megtud-tuk, a gróf Gyarakon lakik, ott kell keresnünk.Megtettük, de nemhogy írásos beleegyezéstnem kaptunk, a grófot sem találtuk meg. Vala-hol, talán Nagyváradon ügyeket intéz – tudtukmeg az egyik szomszédtól.

Az egykori virágzó Tisza-birtokot id. TiszaKálmán miniszterelnök hozta létre, ideális va-dászterület volt, ifj. Tisza Kálmán pedig meg-építtette a villanyvilágítással és fürdõszobákkalis felszerelt kastélyt. A trianoni döntést követõimpériumváltáskor Csegõd Romániához került,és a második bécsi döntés életbe lépésekor is,amikor az új határ Nagyszalonta alatt húzódott,és a hajdúvárost Észak-Erdéllyel visszacsatoltákMagyarországhoz, a Tisza-birtok ugyanúgy Ro-mániában maradt. A kastély és a hozzá tartozógazdasági épületek, istállók államosítását 1949-ben egy tollvonással rendelték el. A súlyosanfogyatékos gyermekek kezelõközpontját anyolcvanas évek elején költöztették ide. A birto-kot a grófi leszármazottak 2001-ben kaptákvissza.

Utunkkal fel akartuk tárni épített örökségünkeme két gyöngyszemének szépségeit, de csakrészben értük el célunkat. Egy fél napot eltöltöt-tünk ennyi eredménnyel. Eredetileg kedvcsiná-lónak szántuk ezt a témát, de azt kell monda-nunk: nem hiába fehér folt ez a vidék az idegen-forgalom számára.

| Borsi Balázs

A csegõdi Tisza-kastély egy archív

felvételen

Megtartották a jellegzeteskapubejáratot

A fõhomlokzat díszeit ishelyreállították


|kultúra

A fa faragása napjainkban újra virágzásnakindult, a fafaragó népmûvészek térbeli kom-pozíciókat hoznak létre a fa megmunkálásávalaz absztrakt irányzattól a konstruktivizmusigterjedõ stílust felhasználva. Az alkotások par-kok és terek díszei. Miklós János is több kultu-rális értéket teremtõ – kopjafát, térplasztikátkészítõ – faragótábor résztvevõje volt az utób-bi húsz évben Magyarországon és itthon egynemzetközi alkotóközösség tevékeny tagja-ként. A termékeny mûvész megnyilatkozásá-nak ezt az oldalát kevésbé ismerik itthon, Bi-harban, ízelítõül néhányat most bemutatunk.

A belényesi festõmûvész és grafikus tagja aKötegyáni Baráti Kör Egyesület Körös ArtMûvészeti Társaságának, melyben magyar, ro-mán, szlovák és szerb iparmûvészek együttdolgoznak és alkotnak a rendszeresen meg-szervezett táborokban, jó hangulatban, barátilégkörben, hogy legalább egy emberöltõnyiidõre maradandó értéket hozzanak létre.2003-ban a belényesi református templomcintermében három emlékoszlopot állítottakaz 1919-ben és 1944-ben kivégzett köröstár-kányi, kisnyégerfalvi, magyarremetei és gyan-tai mártírok emlékére. Ez közös munka volt akötegyáni Ungvári Mihállyal, ifjabb UngváriMihállyal és Szõke Sándorral. A sokoldalú mû-

vész újabb munkája Pathai István néhai belé-nyesi református lelkipásztor (1612–1629 kö-zött Dunántúl püspöke, majd 1637-ig Biharesperese) emlékoszlopa, ezt 2007 júliusábanleplezték le a belényesi templom kertjében.

Fából is értéket teremtKevesen ismerik a belényesi festõmûvész,grafikus, a Szórvány-díjjal a múlt hónapbankitüntetett MIKLÓS JÁNOS fafaragómûvészetét. Több térplasztikája, kopjafája,emlékoszlopa díszíti Belényes,Vaskohsziklás és a magyarországiKötegyán, Kondoros, Szanazug, Nagypetriparkjait, tereit.


Nagypetribenfaragottdombormûve:Kalotaszegi lány

Kötegyán – A hétvezér. A kompozícióközponti alakjaMiklós Jánosmunkája

Belényesiemlékoszlopok

Pathai Istvánemlékoszlopának

megmunkálásaközben

Csengey Dénes padja a Lakiteleki Népfõiskola sétányán

kultúra|

Egy másik szépen megmunkált, monumentá-lis emlékoszlopot az egykori belényesi refor-mátus lelkipásztor, Zsiskú János tiszteletére fa-ragott meg a mûvész, ezt 2011. június 26-ánállították fel ugyancsak a templomkertben.

Ezek mellett több munkája megtalálható akötegyáni öko-parkbeli kopjafagyûjtemény-ben, díszes padtámlái a település ravatalozójá-nak várótermében. Hasonló padtámlákat fara-gott a Lakiteleki Népfõiskola sétaterére, azegyiket az 1991-ben elhunyt Csengey Dénesírónak dedikálta, mivel a magyarországi rend-szerváltás emblematikus alakja, a Magyar De-mokrata Fórum alapító tagja emlékére kiírtszociográfiai pályázaton 1998-ban Miklós Já-nos elnyerte a Csengey-díj bronz fokozatát(megosztva Zsiskú Jánossal).

Kondoroson Rózsa Sándor Csárdája elõtttalálható a belényesi alkotó egyik munkája, ésmég kettõ díszíti a helység parkját, más kollé-gák alkotásaival együtt. A Doboz község mel-letti Szanazugban is található egy munkája. A2011. augusztus 24-én Vaskohszikláson fel-avatott mûvelõdési központ elõtti három tér-plasztika egyike, a középsõ szintén Miklós Já-nos alkotása.

| Szepesi M. Annamária

Alkotótáborban

A Zsiskú Jánostiszteletére

faragott oszlopfelállítása

a templomkertben

Kondorosparkjában

elhelyezett egyikalkotása

Készül a kötegyániravatalozó egyik

padtámlája

Vaskohsziklás –a középsõ faragásMiklós Jánosalkotása

Kondoros – RózsaSándoremlékoszlopaa téren


|vélemény


z emberi agy mûködésérõl még alig tudunkvalamit. A gondolkodás és még inkább az

alkotó gondolkodás titokzatos folyamata-iról csak az utóbbi egy-két évtizedbennyertek tudományos adatokat az agy-

kutatók. Az eddig megismert tények már-már alkal-mazhatók a tehetségkutatás és a képességfejlesztésterén.

Egyértelmû, hogy az intelligencia sok tényezõtõlfügg, rendkívüli szellemi teljesítmény, amit zseniali-tásnak is nevezünk. Az utóbbi években megszoktuk,hogy a rejtett, lappangó tehetségekrõl a „sztárcsiná-lók” hetek vagy hónapok alatt énekes, táncos vagymás típusú hírességeket (nem feltétlenül mûvésze-ket) „faragnak”. Az idegkutatók szerint a legtöbbemberben és gyakran az agyilag sérült, betegnekmegbélyegzett egyénekben is rejtett, rendkívüli ké-pességek lappangnak, amelyek olykor egy-egy sérü-lés miatt rendezik úgy át az agy mûködését, hogy azrendkívüli teljesítményre válik alkalmassá.

A mai tudásunk szerint vannak képességek, ame-lyek az embereknek csak a kis százalékában létez-nek, de azoknak a felszínre hozatala rendszerint avéletlen függvénye. Ilyen például a szinesztézia ké-pessége, amellyel az emberiség kb. 4 százaléka ren-delkezik, de közülük is csak nagyon kevesen tuda-tosítják magukban ezt a képességet, és még keve-sebben használják.

A szinesztézia az úgynevezett együttes érzékelé-seknek egyik ismertebb és kutatottabb formája.Ezekben az esetekben az egyén valamilyen érzéke-lést színérzékeléssel társít, és a megélt élményekmindig színfüggõk. Fõleg mûvészek esetében írtákle ezt a kapcsolatot az észlelés, az érzékelés, az él-mény és annak mûvészeti megjelenítése kapcsán.Liszt Ferencrõl jegyezték fel, hogy zenekari próbá-kon figyelmeztette a muzsikusokat, hogy ne játssza-nak olyan kéken. Vladimir Nabokov írót és JeanSibelius zeneszerzõt is nyomon lehet követni az él-mények színhez kapcsolható megélésében.

A legtöbb esetben a zenészek társítanak színeketa dallamokhoz, hangjegyekhez, és a megélt élménytebben a kettõs hatásban rögzítik. Jakobovits Miklósfestõmûvésszel sokszor beszélgettünk az alkotás él-ményérõl. Õ, ha rajzolt, akkor csendet, hangtalan,zajtalan környezetet igényelt, festményeit azonbanmindig csak zenét hallgatva alkotta. Õ mondotta,hogy a hallgatott zene rendszerint hat a választottszínekre és színkombinációkra, de a pillanatnyihangulatától függõen ugyanaz a zene máskor másintuíciók alapján jelenik meg a festményeiben, deha utólag megnézi a saját képeit, rendszerint fel

tudja idézni az alkotás pillanatában hallgatott zenétis. Szinesztéziás volt-e Jakobovits Miklós? Talán er-re is fény derül, ha a hozzáértõk kellõ pontossággalvizsgálják majd a ránk maradt életmûvet.

A kutatók már szolgálnak olyan bizonyítékokkal,amely szerint a szinesztéziások agyában átrendezettkapcsolatok jönnek létre (vagy vannak születéstõlfogva) az észlelés és az érzékelés különbözõ, fõlegagykérgi vagy kéreg alatti területei között. Van, akiszínes „hallásra” képes, másoknál a betûk társulnakszínérzékeléssel, vagy az ízek jelennek meg színesélményként. Daniel Tammet (egyébként autista)memóriabajnok állítja, hogy 10 000-ig képes úgy vi-zualizálni a számokat, hogy „minden számnak meg-van a maga színe, alakja és textúrája”. Állítása sze-rint, amikor meglepõ gyorsasággal fejben végez ma-tematikai mûveleteket, õ valójában nem számol, ha-nem a számok hallatán egy színes képet lát, ez vál-tozik, majd elhalványul, és egyszer csak feltûnik egyúj kép, amely már a színes végeredménye annak amûveletnek (osztás, szorzás, összeadás, kivonás),amelyet elvégzett. Ezt olyan matematikaként élimeg, ahol nem számokkal számol, például a 9-essötétkék, a 87-es hófehér – állítja az a fejszámolóbajnok, aki öt órán át képes volt sorolni a pi-t alko-tó számokat, 22 514 számjegy hibátlan sorát nevez-te meg.

Tulajdonképpen már Lang Down (1897) megfo-galmazta azt, hogy vannak, akik savant-nak (zseni-nek) születnek, de képességük nem függ attól az in-telligenciától, amit IQ-val mérünk. Most, amikormár a mesterséges intelligencia kutatása alaptémá-ja az idegtannak és az informatikának, valószínû,hogy a köztünk élõ rejtett zsenik felkutatása és kü-lönleges tehetségük megismerése még ebben az év-tizedben a vezetõ szakintézmények legfõbb projekt-jei közé kerül.

A modern kutatásoknak ilyen és hasonló ered-ményeire alapoznak azok a fejlesztõk, akik létre-hozták pl. a Samsung Galaxy SIII okos telefont,amely egyetlen kattintással 8 önarcképet készít va-lakirõl, és a saját programja alapján választja ki azta portrét, amely állítólag a legelõnyösebb az egyénszámára. Már ezt is túllépte a Pure View 808-as No-kia típus, amelynek a programja már azt is megen-gedi, hogy a kiválasztott portrét saját vagy mások íz-lése szerint színekben vagy formában módosítsa,alakítsa. Ezek már az átlagember számára is elérhe-tõ eszközök, de még a közelébe sem juthattak a szi-nesztézia szerinti észlelés, érzékelés élményének amegértéséhez.

| Dr. Földes Béla ideggyógyász

A szinesztézia

A

a régi Várad|

A Szent László téri ódon Fekete Sas épüle-te már rég nem felelt meg a városháza céljai-nak. 1860-ban komolyan szóba került az im-már közös városi tanácsban egy új városházaépítése; Újvároson szerették volna felhúzni,de valami okból erre nem kerülhetett sor. Egyévvel késõbb, amikor Nagyvárad visszatért azalkotmányos jogaihoz, már mindenképpenváltoztatni akartak. Jobb híján a Széchenyitérre (ma Traian park), a Királyi Ítélõtábla mel-letti épületbe költözött az elöljáróság. (Enneka helyére építették 1905-ben a mostani OlteaDoamna iskolát.) Már kezdettõl fogva alkal-matlan volt városháza céljára ez az épület,ugyanis az 1714-bõl való földszinti része ere-

detileg püspökségi börtön volt, majd erre1854-ben emeletet húztak. Az apró, sötét,dohos szobák egyáltalán nem feleltek meg iro-dának.

Két évtized elteltével egyre sürgetõbbé váltegy új városháza építése. A királyi ítélõtáblákdecentralizációja után a Széchenyi téri város-háza egy részét a szomszédos Királyi Ítélõtáb-lának adták át, és az addig ott lévõ hivatalokat1891-ben a város különbözõ ingatlanaiba,egyebek mellett a Fõ utcai kisvárosházába köl-töztették el. Ez a kis földszintes épület a maiStern-palota helyén állt.

Busch Dávid városi fõmérnök 1895. június11-i beadványában javaslatot tett egy új város-háza építésére. Helyszínként a Szent László-templommal szembeni egykori püspöki lakot,a késõbbi régi reáliskola helyét jelölte meg. Afõmérnök beadványát több szakbizottság,majd 1895. november 11-én a városi tanácsis megvitatta, részletes jelentést terjesztve atörvényhatósági bizottság elé. Ez utóbbi testü-let az 1895. november 14-i ülésén elfogadtaaz építési programot, és megbízta avárosi tanácsot, hogy írjon ki pályáza-tot a terv elkészítésére. A pályázatok

Száztíz éve épülta nagyváradi városházaA nagyváradi Szent László téremblematikus épülete, a városháza1903. október havára készült el.Az évforduló alkalmából elevenítjük felaz építés történetét, emlékezveaz esemény mellett a tervezõreés kivitelezõre, ifj. Rimanóczy Kálmánra is.

A városháza Körösfelõli képe.A toronyállványzatát ekkormég nembontották le


|a régi Váradbenyújtási határidejét 1896. március31-ében állapították meg. A pályamû-veket elbíráló bizottságban Bulyovszky

József polgármester elnöklete alatt olyan ne-ves szakemberek vettek rész, mint Steindl Im-re mûegyetemi tanár és Ybl Miklós mûépítész.Kilenc pályamû érkezett, azonban a 700 000koronában megszabott építési költségek túllé-pése miatt egyik sem felelt meg a kiírásnak. Apályamûveket elbíráló bizottság négy tervetmegvételre ajánlott a közgyûlésnek, egyen-ként 2000 koronáért. Ezeket ifj. RimanóczyKálmán, Hübner Jenõ, Jaumann Benedek ésLáng Adolf készítette. Mivel az utóbbi csak ki-kötésekkel volt hajlandó tervét átengedni a vá-rosnak, a törvényhatósági bizottság csak az el-sõ hármat vásárolta meg.

A városháza építõbizottsága az 1898. június27-i ülésén azt javasolta, hogy ifj. RimanóczyKálmán a megvásárolt tervek egybevetésével„bízassék meg egy új terv készítésével”. Az épí-tész el is készítette a tervet, és díjmentesen aváros rendelkezésére bocsátotta azt. Ezután atörvényhatósági bizottság határozata alapján atanács kiírta az árlejtést a kivitelezésre. Ifj. Ri-manóczy Kálmán, Sztarill Ferenc, Guttman Jó-zsef, Incze Lajos és társa meg Laendler Ferencpályázott. A kivitellel, mint a legelõnyösebbajánlat tevõjét, a törvényhatósági bizottság ifj.Rimanóczy Kálmánt bízta meg, s vele a szerzõ-dést meg is kötötte.

A városháza alapozásához 1902. február26-án fogtak hozzá. Télen leálltak a munkával,de a szép idõ beálltával, 1903 márciusábanfolytatták az építkezést. Korabeli források sze-rint mintegy 300-an dolgoztak az impozánsnakszámító épületen. Jobbára már csak belsõ mun-kálatokat végeztek, amire felfigyeltek a szenzá-cióra éhes újságírók is: „A nagy közgyûlési te-rem kezd kibontakozni a tégla és törmelékekhalmazából. Fehérbe öltözött mûszaki munká-sok dolgoznak a mennyezet és az oszlopdíszekgipszmunkáin. A tizenkét méter magas teremfestését legközelebb megkezdik, nemkülönbena mennyezet freskófestése iránt most tárgyal avállalkozó jónevû magyar festõkkel. Megkezd-ték a burkolati, terazzo munkákat is, valamint avízvezetéki és villamosvilágítás berendezése ismár a közeli napokban kivitel alá került. Arendõrségi traktus fölött majdan emelkedõ 50méteres magas torony körül most készítik az ál-lásokat, hogy a hatalmas, díszes tornyot mégebben az évben befejezzék…”

A következõ jelentõsebb híradás a Nagyvá-rad 1903. június 24-i számában jelent meg. Eszerint „az új székházról gyors tempóban sze-

dik le az állványokat, és a monumentális épít-mény teljes szépségében bontakozik ki. A bel-sõ munkálatok is szorgalmasan folynak, denemsokára megkezdik a palota körüli tér ren-dezését is”. Augusztus 10-én már arról írtak alapok, hogy az utolsó csiszolási munkákat vég-zik a büszkén emelkedõ városházában. Nemfeledkezett meg az egyik újság a városházatervezõ építészérõl sem: „Monumentális, mû-vészi alkotás, mely dicsõségére válik építõjé-nek, ifj. Rimanóczy Kálmánnak.” De ettõlmég október elején is javában dolgoztak, bára vállalkozó azt ígérte, hogy a nagyterem kivé-telével október 27-én az összes hivatali szobavárja majd a bevonuló hivatalnokokat az új bú-torzattal.

Az ünnepi megnyitót ennek ellenére csak1904. január 10-én tartották. Errõl hitelesszemtanúként Lakos Lajos levéltáros számoltbe: „Impozáns új székházunknak már a délsza-ki növényekkel gazdagon díszített elõcsarno-ka, valamint az onnan az emeletre felvezetõ,hasonlólag ékesített lépcsõzete minden egyesérkezõt olyannyira elragadott, hogy azokonszinte egy bizonyos átszellemülés vett erõt,mely még inkább fokozódott akkoron, midõna remek festményeknek a múlt dicsõ korsza-kait lelki szemeik elé varázsoló, elragadtatónagyszerûségének hatásától mintegy elbûvöl-ve – szinte egy ihletség szállta meg õket…”

Lakos Lajos méltató szavakkal emlékezettmeg ifj. Rimanóczy Kálmán mûépítészrõl aNagyvárad múltjáról és jelenérõl írt könyvéneka városháza építését ismertetõ fejezetében:„Midõn pedig hatalmas székházunk kapunyi-tási ünnepét üljük, hadd essék szó arról aférfiuról, akinek a modern Nagyvárad fejlõdé-sének lapjain korszakalkotó jelentõségeleszen. Kiváló szaktudása, energiája, csügge-


Az eredetidíszterem

a régi Várad|

dést nem ismerõ ambiciója annyit teremtettmár ifjú kora dacára, hogy e mûve befejezésé-nél nem vonhatjuk meg tõle õszinte és kiérde-melt elismerésünket. Mert hogy ezen mûvénélvasszorgalma és lelkes ambiciója nem nyertmás jutalmazást, mint polgártársai tiszteletétés elismerését, azt mindenki tudja – hisz köz-tudású dolog, hogy csak azért, hogy éveken átszakadatlan munkájának árán megteremtetttervének építõ alkotója lehessen, lemondottminden anyagi haszonról. (…) Nyolc esztende-ig foglalkozott ifj. Rimanóczy Kálmán az új vá-rosháza építésének tervével, és igaz lokálpatri-óta rajongással és nemes idealizmussal dolgo-zott, míg ezt az ábrándját ma végre megvaló-sítva teljes pompájában adhatja át a városnak.Nehéznek, szinte kivihetetlennek látszott az

Documents

Nagyvárad, 2013. október Ára 4,5 lej (300 Ft) Diószegi …1).pdf Közéleti folyóirat zNagyvárad, 2013. október zV. évfolyam 10. (190.) szám zÁra 4,5 lej (300 Ft) A Biharországot