b) A tárgyi esz,kiiz állomány állagának, haszltalhatőságának vizsgdlata:

Tárgyi eszkozok netto értéke

Haszná|hatÓsági fok =Tárgyi eszkozok brutto értéke

..0''.ra leírt eszkozok aránya !

A tőrgyi eszkiiz, elldtottság vizsgalata:

Kiemelt Szerepe a meiogazdaságban van.

Legáltatánosabb an atermoflold ís a árgyteszkozok bruttÓ értékének arányával jellemezhetjtik

Tárevi eszktiziik brutto értéke e. FtTerm óterÍilet ( ha)

Ktilonbozö váltalkozások ezen mutatÓszámoknak osszehasonlítása esetén figyelembe kell

venni a|izingelt eszkozok állományának esetleges torzíto hatását is.

Viz,sgálhatÓ:

dinamikusan és statikusan más vállalkozással, illetve az igénnyel osszevetve.

c) Á tárgyi eszkiiziik kapacitdskihasznúlds nak vizsgáIata

A kuou.itá, u uállulkozás termelo-berendezései teljesítokÉpesséeének azon felsó határa. amlt

az éIeniá,.5 t..l.,nolÓeiu. *unku,,.*."é,. u t.lj.,í!okép.''ée *u*i*áli, kihu'"nálá'áuul

e't'.ttinr. .1, lénu.néb.'' mu*imáli. elméleti teli.sító'képess

A kapacitás kihasználást leggyakrabban gépcsoportok esetéberr vizsgálják.

E gy gépcsoport kap acitáskihasználását j ellem zo mutatÓszámok rendszere :

tdoalap kihasználás

K ap a c itás kih a s zn ál ás i m ut ato

vagy

tényleges gépora fajlagos teljesítmény

vagyhasznos idoalaP maximális telj esítmény

A kihasználás vizsgálata három mutatÓ alakulásának vizsgálatán kereszttil o|dhatÓ meg.

o a gépfelhasználási rnutatÓ )o a hasznos idoalap kihasználásának mutatija,

. a kapacitásnornra teljesítése elernzése segítségével.

KapacitáSnorma teljesítésének mutat ja

Hasznos idóatap mutatÓ x Kapacitásnorma teljesítése

60

A tárgyi eszktiziik kapacitáskihasználásának vizsgálata

A tárgyi eszkiiztik kihaszná|ásának vizsgiiata értéki mutatÓk a|apján

E,zer Ft tárgyi eszkozre jutÓ ( brutto, hozzáadott, anyagmentes, netto) termelési érték

Termelési érték

Tárgyi eszkozok netto értéke

Ezer Ft fótevékenységben résztvevö tárgyí eszkozrejutÓ termelési érték

-Fotevékenység termelési értéke

Fótevékenységben alkalm azott tÍrgyt eszkozok nettÓ értéke

Tárgyi eszkoz állomány értékének va|tozása,Á

Rugalmassági mutato = -Termelési érték v á|tozása,Á

Netto árbevételTárgyi eszkozok forgási sebessége =

Tárgyi eszkozok értéke

A ter m e l ó -b e r e n de zé s e k felh as z.n ől s d n ak viz.s g ál at a

Felszerelt ( tizemképes ) gépek átlagos száma

Územképességi mutato =

Rendelkezésre á1lo gépek átlagos száma

Míikodö gépek átlagos száma

M k d gépek aránya =Felszerelt ( tizemképes ) gépek átlagos szálna

DolgozÓ ( mtikodo ) eépek átlagos száma

Rendelkezésre állo gépek átlagos száma

Telies,felha,sznalási mutato =Miíkodo gépek aránya X Üzemképességi mutato

M íi s zaki kap acitás kih as z,n álős viu e dlata

TermelésKapacitáskihasznalás = x 100

Kapacitás

termeléSre fordított idö X l orára juto teljesítm. X l00elméleti idoalap x kapacitáS norTna

6 l

A hasznos idóalap kihasználásának vizsgálata :

A hasznos idóalap kÍhasználásának mutatÓja =TénylegeSen teljesített gépora

Hasznos idcíalap

A hasznos idóalap nagysága az extenziv kihasználás egyik tényeziije, amit befolyásol:

o a munkarend,o a TMK ( karbantartás) ideje és gyakorisága,o a mtiszakon belÍili veszteségek nagysága ( gépbeállítás, állásidtík stb. ).

A kihasznáIás fokozása a tényleges míÍkiidési idó meghosszabbításával érhetó el.

ElméIetí idöalop: a maximálisan teljesítheto órák számaKapacitásnorma: az optimális feltételek esetén 1 Óra a\att elérheto teljesítmény

A kapacitásnorma te|jesitésének vizsgálata :

A vállalkozásnál folyÓ termelo munka osszetételétol fiiggŐen termékre ( tel.iesítményre ),vagy a te|jes terme|és volumenére számíthato.

Tényleges fajlagos teljesítrrrény (db/ora )Termékben va|Ó számitás esetén =

KapacitáSnonna (db/ora)

Teljes termelés gépi notmaora sztikségleteTe|jes terme|ésre va|Ó szamitás esetén

Termeló berendezések tényleges iizemidej e

A kapacitás kihaszná|ása mutatÓinak iisszefiiggései:

Dolgozo gépek száma- -Egy gep tcnyleges géporá.;a Tcnylcgcs ÍajIagos teljesítnrcny

xRendelkezésre á||i Egy gép hasznos idoa|apja Maximálisan Í.a.i lagos teliesítrnénygepck száma

JGépfclhaszná|ás x Hasznos idoalap InrrtatÓia x Kapacitásnorma teljcsitescmutatoja

Extenzív kihasználás mutatÓja x Intenzív kihasználás mutato.ia

Kapacitáskihasználás mutatÓj a

vagy

Kapacitás kihasználás _ Idóalap kihasználás x kapacitásnorma te|.iesítése

62

A termelö berendezések kihasználásának változÍtsa hatással van a termelés volumenére eS atermelés koltségeire. A termel<í berendezések kihasználásának novelése nagyobbtermékmennyiség eloáLlítását teszi lehetcívé, ezÍital a tárgyi eszkozokkel kapcsolatos - fix ésdegresszív j ellegii - termelési koltségekben megtakarítást eredményeznek.

A termeló berendezéseken elóállított termékvolumen és annak ktiltsége fiigg:o a gépek számátol,. a gépidó kihasználásátÓl,. az egy gépÓra alatt termelt mennyiségtól, illetve értéktol

Elemzés:. Láncbehelyettesítési modszerrel. Abszolutkti lonbozetekmodszerévelo 7o-oskÍ'ilonbozetekmodszerével

63

A vagyoni helyzet vizsgá|ata

A vagyon a vállalkozás eszkozeinek és forrásainak osszessége. A vállalkozás vagyonihe|yzetét a mérleg adatai a|apján vizsgálhaduk.A mérle ge|emzés mÓdszerei :

a) átfogo (nagyvona|u) pénzngyi elemzéS a Vagyoni, pénztigyi helyzetrevonatko zoan,

b) aZ egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.( A kovetkezókben csak az á fogo pénzugyi elemzéssel foglalkozunk.)

a.) a mér|eg átfogÓ elemzése során vizsgálhaduk:l ) az eszkoz- és forráscsoportok belsŐ arányait,2) a vagyoni helyzet alakulását,3) átfogoan apénzugyi helyzet alakulását,4) a pénzeszkÓzÓkvá|tozását (cash flow kimutatás)

1.) Az eszkoz- és fonáscsoportok belsci arányainak vizsgálata

A mér|eg egyes eszkoz- és forráscsoportjairrak alakulását azegyes csoportok értékadataialapján képzett tnegoszlási v iszonyszámokkal végezhetjtik,melyek eltérései megmutatják aszerkezeti v á|tozáso kat.

2.) a vagyoni helyzet alakulásának vizsgálata

A vagyoni helyzet vizsgál ata a mér|egben kimutatott eszkozok és forrásclk egyes tételeineknagyságát, egymáshoz mért viszorryát fejezik ki, értékelve az igy kialakított nlutatoszámokváltozását, rámutatva a vagyon, illetve a tokestrukt ra, az eszkozok és forrásainak alakulásánkereszttiI a gazdálkodás milyenségére, színvona|ára.Egy gazdasági társaságot - annak mérlege alapján - elso megkozelítésben (de nemkizárólagosan) a tókeerossége alapján ítélnek meg.A tökeerösség azt jelenti, hogy avizsgált vállalkozás saját tokére (azaz a befrzetett jegyzetttöke, a ttike- és eredménytarta|ék, az esetlegesen kimutatott értékeléSi tartalék és a mérlegszerinti eredmény egytittesen) hogyan aránylik a teljes eszkozoket fedezetci osszesrendelkezésre álIo forráshoz. (A mutato lényegében egy megoszlási viszonyszámotjelent, asaját forrás arányátfe1eziki az osszes fonáson beltil. )

Saját tókeTtíkeerósség - x 100

Mérleg-fóiisszeg

A mutato száza|ékos formában fejezi ki a saját források arányát, melynek értékelésekor(például tobb mutato osszehasonlítása kapcsán) figyelembe kelI venni a vizsgált társaságtevékenységének tókeigényét, amely más termeló, kereskedelmi vagy szolgáltatÓ tevékenységesetén. Alta|ános elfogadott kovetelmény azonban, hogy egy vúllalkozds saj t tökéje aziisszes.forrdshoz mérten ne legyen alacsonyabb 30 %-nál. A tcíkeercisség váLtozásátvizsgálv a egyértelmtien a mutatÓ novekedése értékelhet<í kedvezóen.

70

Saj t töke nijvekedése

Részletesebb informáciÓigények esetén a saját tcike novekedésének mértékét kifejezómutatiszámok számításával megvizsgálhatÓ, hogy a saját tóke melyik eleme és hogyanváItozott,, azok koztil melyik tétel ktilso vagy belsci forrás - alakuláSa a meghatározó.A bels<i forrás SzempontjábÓl lényeges a mérleg szerinti eredmény és annak nagyságrendje,melynek segítségével jÓl kifejezheto a saját töke váItozása, a vagyongyarapodás.

Mér|eg szerinti eredmény x l00Mérleg szerinti eredmény aránya(Saját tóke n vekedésének mértéke)

Kiszámíthaduk a jegyzett tokére is:

Saját tóke

Mérleg szerinti eredmény x 100Saját tóke niivekedésének mértéke _

A mutatÓ gyakortatitag abefizetetÍ, jegyzett toke, ̂ ::::;:;1JÍ5i'.,yévi novekedésétrnutatj a.

A tcikeerosség fordítottj akífejezi, hogy egységnyi saját tokével hány egység eszkozáLlománytmozgat a vállalkozás. Ezt az eszkozigényességi mutatÓ a tcikemultiplikátor fejezi ki.

Eszkozok osszegeTokemultiplikátor :

Saját toke

HasonlíthatÓ egymáshoz a saját tóke és a jegyzett tóke nagysága, amely az elemezett mérlegfordulÓnapjára vonatkozÓan mutada be a saját tóke teljes novekményét a jegyzett tokéhezképest.

Sajdt töke . Jeg1lzett töke ar nya _ Sajót töke /Jegyzett tóke x I00

Az osszefiiggés vizsgálatánál érdemes figyelembe venni hogy a novekmény és az eredeti tókearánya a befektetoknél arészvények, iz\etrészek értékelését is befolyásolja.

A saját fonások vizsgálata mellett fontos az tdegen toke alakulásának megfigyelése is. Azidegen források alapvetöen a kotelezettségek, amelyek a mérlegben lejáratuknak megfelelóenkét nagyobb csoportban, hosszu (egy éven tuI esedékes) és rovid Iejáratir kotelezettségkéntjelennek meg.

Kiite|ezettségek részaránya = Kiitelezettségek x 100Mérleg f óiisszeg

A számított mutato - az elozoek kiegészítéseként - igen kedvezötlen, ha eléri vagy meghaladjaa7a oÁ-ot.I.Jgyanakkor érdenres megjegyezní, hogy a kotelezettségek arányának novekedésebóvtiló tevékenységi kor, és stabil, jovedelmezo tizletmenet esetén nem feltétlentil értékelendonegatív jelenségnek.

7 l

Szintén a források nagyságrendjének értékeléséhez tartozik a cé|tartalékok arányának

CéltartalékokCéltarta|ékok aránva = x 100

Mérleg fófisszeg

A céltartalékok arányának alakulása a gazdálkodási folyarnat bizonytalanságát, kockázatánakmértékét je|zi várhato veszteségekre, várhato kotelezettségekre képzett céltartalékok).Érdemes avárható veszteségekre képzett céltartatékok értékét a kcívetetések állományáva|egyiitt is vizsgálni., rnelynek eredményeként megállapíthato a képzés átlagos

A vagyon s?,erkezetének, az eszkizok és források osszlrangjárrak értékéléséhez alkalrnaselemzési mÓd a befektetett eszkozok (tárgyt eszkozok, immateriális javak' valanrintbefektetett pénztigyi eszkozok) és a saját források osszevetése.

Saját tóke x l00Befektetett eszkiiziik fedezete =

Befektetett eszkiiziik

A vállalkozásoktol elvárhato., lrogy |rosszabb távon befektetett eszkozeiket saját fonásbol

f,tnanszírozzak, igy amutatÓ akkor értékelhetci kedvezoen, ha megkozelíti Vagy meghalad,ia a

100 %-os értéket. A befektetett eszkozok finanszírozásánáI (ktilonosen jelentosebb

beruházások megvalosítása esetérr) azonban gyakori a hosszir lejárattr idegen Íbrrás ber'onása

is, ezért indokolt lehet a mutatÓ kibovítése, és a befektetett eszkozok fedezetétil a saját és a

hosszti lejáratri idegen tŐkét egytittesen számításba venni. Ebben az esetben a számított

mutatÓ a kovetkezo:

Saját ttíke * Hossz lej. ktit.

Befektetett eszkiiztik fedezete IL :Befektetett eszkiiztik

Kiegész íto számítás lehet a befektetett eszkozok fedezete mellett a forgótoke alakulásának és

sajái tŐkéhez mért arányának elemzése' A forgÓtoke a saját forrással finanszírozott

forgÓeszkozok értékét mutatja meg, amelyet a kovetkezoképpen lehet meghatározni:

ForgÓtöke _ ForgÓeszkiiztik értéke . Rtivid lejáratrí kiitetezettségek

A forgÓtoke a forgÓeszkozok és a rovidlejáratu kotelezettségek ktilonbozeteként számíthatÓ

és a saJát forrással finans zirozotÍforgoeszkozok értékét rnutada. A rregatív érték rovid lejárattr

kotelezettség tobbletre és forgÓtoke hiányra utal.

ForgÓtökeForgitóke aránya : x 100

Saját tóke

72

A mutato azt mutatja, hogy az át|agos vevciállomány hánymeg, hány napi értékesítési árbevételt kot le.

Atlagas vevóá||omány x 365A kint|evóségek (vevók) át|agos idótartama napban _

Ertékesítés nettÓ árbevéte|e

napi értékesítési árbevételnek felel

Át|agos szá|lít á|lomány x 365SzállítriÍ tartozások átlagos idótartama napban _

Anyagi ellegtí ráforditások

A mutató azt jelzi, hogy az átlagos szállítÓállomány hány napi anyagjellegii ráfordításnak(felhasznáIt anyagok, eladott áruk' anyag|ellegti szolgáltatások és atvállalkozÓitelj esítmérryek) felel meg.Szokásos a vevoállomány osztva száI|ítoállomány mutatÓt is számolni' ami azt mutatja, hogya vevciállomány finanszírozásában a száIlitoállomány milyen részarán.yt képvisel. Az alacsonymutatoérték, a magas szá||itoállornány és alacsony rnobi|izá|hato eszkoz egyébkérn fizetésigondokat jelez.

A pénziigyi helyzet vizsgálata :

A pénzrigyi helyzet elemzésére - a leggyakrabban - a likvidítási rrrutatot és az,adosságállományra vonatkozo mutatoszámok, r'alanlitrt a pénzes zkozik állonrányvá|tozásátrészletesen bemutato cash-flow kimutatás alkalmazlratok.A likvidítási helyzet értékelése a likvid (azaz egy éven beltil pénzzé teheto) eszkozoknek és arovid lejáratu (egy éven beltil esedékessé válo) kotelezettségeknek az sszehasonlításátjelenti. A leggyakrabban a|ka|mazott likvidítási rnutato a forgoeszkozok tcljes értékétviszonyítja a rovid lejárat kotelezettségekhez. A vállalkozás áItalában akkor minŐsi.ilfizetoképesnek, ha a líkvideszkozeinek nagysága - elvárt mértékben - meghaladja a rovidlejáratri kotelezettségek értéket. Ennek megfeleloen a likvidítási mutatÓ:

ForgÓeszkozokLikviditási mutatÓ = x 100

Rtivid lejáratu kiite|ezettségek

A mutató azt fejezi ki, hogy a likvid eszkozok értéke hányszorosa az éven beltiti esedékességtÍidegen forrásoknak. A kifejezett arány a számitásnak megf.eleloen statikus, adott idopontravonatkozik. Ennek ellenére azonban a kapott eredménybol a likvidítás jovobeli alakulására islelret kovetkeztetni. Mirrél magasabb a mutato értéke, annál stabilabbnak,kiegyensulyozottabbnak ítélhet a vállalkozás likvidítása a kovetkezö idciszakra. A jelenlegigyakorlatnak megfeleloen a mutatÓszám elfogadttatő értéke I,3 Jblett van.Ahazai gyakorlatban apenzugyi elemzések során s.zámitják a likvidítási rnutato korrigáItvá|tozatát is, amelynek elvárt értéke minimáIis az I kijriil moz,og. A modosítás azt.jelenti,hogy a forgÓeszkozok értékébol levonandÓ a készletek értéke (A mutatÓ további pontosításaérdekében a forgÓeszkozok értékéb l levonhato az 1 éven tirti kovetelések állománya is.)

Forgoeszkiiziik . Kész|etek

Rtivid lej áratri kiitelezettségekLikvidítási gyorsráta

73

A beruházások iinfinanszírozasa

A beruházások, a fejlesztés saját forrásbol valo fedezettsége a tárgyévi beruházások és apénzjovedelem mutatÓ szembeállításával értéketheto. Minél nagyobb a pénzjovedelem mutatÓaránya a beruházási koltségekhez képest' annál nagyobb az onfinanszirozás mértéke.

A mutato szamítasa,.Cash-flow mutatő ( adőzott nyereség + amortizáciő ) Beruházási ráJbrdítások egynéI kisebbm utatö érték ideg en töke igényb ev étel ére utal.

AdÓssá gállományra von atkozó mu tatokAz adÓsságállomány kifej ezés ahazai gyakorlatnak megfeleloen általában aZ egy évet

meghalado hosszu lejáratÍr kotelezettségek értékét jelenti. A vállalkozás penzugyi helyzetét

mutada be azadÓsságállomány, mint hosszu lejáratu idegerr forrás, és az osszes tartos forrás

viszonyának elemzése. Az osszes tartÓs forrás a saját toke és az adÓsságállomány osszege.

Ennek megfelelóen a száza\ékban kifejezett mutatÓk a kovetkezok:

AdősságállományAdÓsságáIlomány aranya =

illetve

x 100Adősságőllomdny + sajdt tóke

Saj t tókeSaj t töke ar nya : x 100

Adőssdg llomány + sujtit töke

Lz értéke1és szempontjábÓl kritikusnak tekintheto, ha az adÓssdgallomanl, aranJ,a a 60-65

%-ot meghaladia.A saját toke és az adÓsságállomány kapcsolatavizsgálhatÓ ezen kívtil az adÓsságállomány

fedezettsége mutatÓval is, amely a saját töke és azadÓsságállomány osszhangjátvagy éppen

annak hiányát fejezi ki.

Saját tókeAdÓsságállo má ny fedezettsége r00

AdÓsságállomány

Az arányok vizsg á|ata mellett lrasznos nrutatosz áma a pénzigyi helyzet értékelésérrek az

adÓssági zo|gá|ati fedezet mutato, melynek biztonságos rnértéke 1,.J vagy e.|bletti érték.

Adősságszolgálati .fbdezet mutatőj a =

A viszonyítás eredménye azt je\zi,hogy avtzsgált váltalkozás kovetkezcí gazdasági évben

esedékes adosságs zo\gá|ata fedezett- e aZ erre fordithato forrásokbol.

A mutatÓ kiszámításánál érdemes figyelembe venni (ha az elemzés informácioí ezt lehetové

teszik) a hosszit lejáratri kotelezettségek és az esedékes torleszto részletek kamatait is.,

tekintettel arra, hogy az adÓsságszo\gáIat Íita|ánosan értelmezett formája a torleszto rész

mellett tartalmazza a kamatok osszegét is.

AdÓzott eredmény+értékcsiikkenési leírás+hosszir leiáratir kiitelezettséEek kamata

H"'*.i '.já."t.i kiitelezettségek esedékes tiirlesztó részlete * kamatai

74

Osszes Kiitelezettség x l00Eladosodottság foka =

Eszktiziik tisszege

Ez az osszehasonlítás megmutatja, hogy az eszkozá||omány milyen nrértékben Vanmegterhe lve kotel ezettségvál lalással.

75

Jiivedelmezóségi mutat k számításának alapképlete ("Á vagy Ft/Ft vagy Ft/ fó ):

Eredmén}iVetítési alap

l ) Eszkozaranvos eredméryl2) Tókearányos eredmény

Eredmény lelret : adozás eltitti, adozottVetítési alap lehet : befektetett, vagy osszes eszkoz, tcíke ( eszkozarányos

és tcíkearányos eredmény )

Eszktiz arányos eredmény mutatÓinak megállapítása

. Üzemi (uzleti.l tevékenység eredmérrye :

Eszkozok osszesen

Üzerni (.uzleti) tevéken}iség eredmén}'e x . Értékesítés rretto árbevétele

Értékesítés rretto árbevétele Eszkozok osszesen

A mutatÓ arra ad vá|aszt, hogy az eszkozarányos jovedelmezoség alakulását egytittesenhogyan befolyásolja aZ árbevétel eredménlartalma illetve az eszkozok megténilésénekfordulatszáma.

Tókearányos j tivedelm ezoség vizsgálata

Az osszes toke jovedelmezósége: :

Szokásos vállalkozásí eredménv * fizetett kamatokx 100

Saját és idegen tóke

A mutato a saját és az idegen tóke nyereségbol és kamatbÓl valÓ megtéri.ilését mutatja.

Uzemi (tizleti) tevékenység eredményeSaját tóke jovedelmeztísége :: x 100

Saját toke

A mutatÓ megmut atja, hogy a vállalkozásba fektetett egységnyi tokeeredménykategoriánként - mennyi eredrnényt hoz.

AdÓzott eredmény ( vagy Mérleg szti eredmérry )x l00Tókearányos eredmény :_

Saját t<íke

A mutatÓ a tökearányos adozott eredmény) az osztalékfizetési képességre vonatkozoan adinformáciot.

A tökearányos mérleg szerinti eredmény megmutatja, hogy az adózott eredménybcíl avállalkozás milyen mértékben novelte a saját tokéjét.

9 l

Adozott eredmény X 100Az alaptóke jovedelmezosége =..

Jegyzett toke

A vallalkozas tnaximális osztalékfizeté,si képessegének aránvat ,/ejezi ki.

Árbevétel arányos j vedelmezöség

A számítható jovedelmezcíségi mutatÓk egy kore csak az eredménykimutatÓs tételeit tartal-mazzák. Ezek az árbevétel-arányos jovedelmezóségi mutatÓk, amelyek azt fejezik ki, hogy azárbevételnek' illetve bevételeknek lrárry száza|éka tnaradt rneg a vállalkozásnál eredrnénykérrt.A mutatÓk kialakításának lényeges kovetelménye a megfeleltetés' A ki'ilonbozo eredményka-tegoriák más - aZ eredménykinrutatosbarr valo rnegjelenésuk szerinti sorendet figye|embevéve, egyre bóvebb bevételeteket tartalmaznak. A megfeleltetés azt jelenti, hogy az a|kalma-zott bevételi és eredménykategÓriák osszhangban vannak egymással. Ennek megfeleloen akovetkezo rbevétel-arányos jiivedelmezöségi mutatÓk tejezhetok ki:

Eredmérry x l00Arbevétel arányos eredmény alapképlete : =

Arber,étel

Megmutatja, hogy a vállalkozás árbevételének mekkora hányadát teszi ki zrz erednrény,i l letve a vállalkozás árbevétele egy forindával, hány forint eredrrrérryt rcalizált. ( E'z a7'

eredményarányos árbevétel hatékonysági mutato reciproka. )

Még néhany mutatő :

Szokásos vá|lalkozási eredrrlérry x l00

Értékesítés nettÓ árbevétele + egyéb bevételek + pénztigyi mtiveletek bevétele

vagyAdÓzás elotti eredményx 100

Szokásos eredménv

vagy. :AdÓzás elcitti eredményx 100Szokásos és rendkívti l i eredmény

vagy. :Adozott eredménv x 100

A létszámarányos eredmény :Eredmén}iLétszá:m

A mutato a vállalkozás egy munkavállalojára juto eredményt fqezi ki, szánrítása

eredménykategori ánként torténi k.

92